text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
5.51k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2022.01.07. 11:00
Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember.
Manfred Weber: Nem szabad megalkudni Magyarországgal
2024.01.15. 06:302 perc | Cégalapítási lázban ég Rogán Antal grúz barátja | Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202201_msb_publishing_cegalapitasi_lazban_rogan_gruz_baratja | 2022-01-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), derült ki a lapunknak küldött hivatalos tájékoztatásból. Az adatvédelmi hatóság kimondta:
az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést, amely a közérdekű adatigénylések 15 napos válaszadási határidejét 90 napra is kitolhatja.
A hvg.hu még tavaly augusztus 11-én fordult közérdekű adatigényléssel a vadászati kiállításhoz kapcsolódó néhány szerződés ügyében a rendezvényt szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-hez. Például arra voltunk kíváncsiak,
mire ment el pontosan a “célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés” témájú kutatásokra és más elemzésekre kifizetett összesen több mint 83 millió forint.
Az innovációs tárca fennhatósága alá tartozó állami cég a közérdekű adatigénylésekre vonatkozó törvény által alapesetben előírt 15 napos válaszadási határidő letelte után érdemi válasz helyett 30 napos határidő-hosszabbítást kért. Indokként arra a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkoztak, amely lehetőséget ad a 15 napos (plusz egyszer 15 nappal meghosszabbítható) válaszadási határidő 45 napra kitolására (ami újabb 45 nappal meghosszabbítható).
A kormányrendelet szerint viszont csak akkor kérhető hosszabbítás, ha a "határidőben való teljesítés a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné." Ráadásul – mivel ezt a hivatkozást az állami szervek visszaélésszerűen is alkalmazták – már az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha "elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő szerv eredményesen működjön közre a járvány leküzdésében".
A kiállításszervező cégnek viszont semmilyen, a koronavírus-járvány leküzdését célzó feladata nem volt, sőt külön felmentést kaptak a járványügyi korlátozások alól. Ahogy a cég a hosszabbítást kérő válaszában is jelezte, egyetlen, ettől teljesen független feladata volt: az őszi kiállítás szervezése, amire az eredeti indoklásnak ellentmondva hivatkozott is, mondván: ha 15 napon belül kellene megválaszolnia az adatigénylést,
a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje.”
A hvg.hu a cégnek küldött augusztus végi válaszában jelezte ugyan, hogy a határidő-hosszabbítási hivatkozás nem felel meg az előírt, jogszerű indoknak, egyúttal jeleztük, hogy emiatt a NAIH-nál vizsgálatot kezdeményezünk, a társaságot ez egyáltalán nem érdekelte. Sőt: a 45 nap letelte után, szeptember végén küldött levelükben ugyanezzel az indoklással újabb 45 napos – már bőven a kiállítás zárása utánra eső – hosszabbításról tájékoztattak.
Közben azonban a Péterfalvi Attila vezette NAIH vizsgálata a bejelentéstől számított szűk 2 hónap alatt eljutott odáig, hogy megállapították: “mivel a vadászati világkiállítás megrendezése nem a koronavírus járvány leküzdésével összefüggő közfeladat”, a kormányrendelet itt nem alkalmazható, így “a Kft. jogszerűtlenül hosszabbította meg az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt”. Ez alapján pedig a hatóság felszólította a Kft.-t az adatigénylés teljesítésére.
Emiatt végül a második 45 nap leteltét már nem várta ki a Kft., és az alapesetben 15 – a terveik szerint 90 – nap helyett végül 78 nap után küldtek választ – két héttel a kiállítás zárása után, október 28-án. Ám ebben alig volt érdemi információ, mert – mint megírtuk –, arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagok, megtagadták a kutatási szerződések, anyagok kiadást,
így nem derült ki, hogy a PWC Nonprofit Kft.-nek pontosan mire fizettek 18,4 millió forintot “haszonelemzés, attitűd felmérés” témában, illetve az sem, hogy mit teljesített a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a szerződéslistában pontosan meg sem jelölt elemzésekre 64,9 millióért.
A vadászati kiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo mintegy 55 milliárd forintból megvalósult felújításával együtt a 70 milliárd forintnál is többe kerülő vadászati kiállítás összköltségéhez képest persze a tanulmányok, kutatások 83 milliója aprópénz, de aligha növeli a közbizalmat, hogy ezeket titokban akarják tartani. Ahogy az sem, hogy az egyik cég, a PWC Nonprofit Kft. olyan vállalkozás, amelynek – legalábbis ezen a néven – nincs is nyoma a cégjegyzékben. | Jogsértésen kapták a vadászati kiállítást szervező céget | Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220108_Jogsertesen_kaptak_a_vadaszati_kiallitast_szervezo_ceget | 2022-01-08 10:00:00 | true | null | null | HVG |
25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. Eközben – emlékeztetett a Greenpeace Magyarország –
a fertői beruházás költségvetése már 45 milliárd forint felett jár.
A közlemény szerint, aki meg akar támadni egy közbeszerzést, annak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. A rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet. A mostani ügyben ezt az összeget kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a bizottság foglalkozzon a panaszukkal.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül szerintük, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. „Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése” – írta közleményében a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük még a – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A közlemény szerint a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig nincs engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Közbeszerzési Döntőbizottság, melyben azt írták, hogy a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak.
A 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjról pedig azt írták, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – "követelésről tehát szó sincs." | 25 milliót kérnek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozzon a Fertő tavi gigaberuházás aggályaival | 25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220111_greenpeace_ferto_to_kozbeszerzesi_dontobizottsag_beruhazas_gigaberuhazas | 2022-01-11 12:30:00 | true | null | null | HVG |
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég egyszer már visszavonta, majd tavaly év végén másodszorra is kiírta a közbeszerzést a fertőrákosi tópartra álmodott gigantikus épületek kivitelezésére. A helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A tenderkiírás szerint többek között két motel (az egyik 1490 m², a másik 1593 m²), egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, egy ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, egy monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel, egy vitorlás klub (1951 m²) és sok más egyéb épülne a Fertő tó egyetlen, stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakaszán.
Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | atlatszo.hu
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A közbeszerzési kiírás megjelenése után a Greenpeace arról számolt be, hogy a hirdetményben a projekt környezetvédelmi engedélyeiben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek (26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon) is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az SFTFN-nek.
25 millió lenne az eljárási díj
Emiatt a környezetvédő civil szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, beadványában azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
Válaszlevelében azonban a KDB azt közölte, hogy
a Greenpeace-nek a létező legmagasabb összegű, 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell(ene) befizetnie ahhoz, hogy a testület foglalkozzon a beadványával.
„Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet” – írja a Greenpeace. A közbeszerzési kiírásból ugyan nem derült ki, de a KDB megírta a levelében, hogy
a Fertő tavi építkezések becsült értéke 35,78 milliárd forint.
Arról nincs szó, hogy bruttó vagy nettó, de valószínűleg utóbbi, mert a közbeszerzéseknél mindig ezt, az ÁFA nélküli értéket adják meg. Ennek a 0,5 százaléka közel 179 millió forint, ezért „csak” a szolgáltatási díj plafonját jelentő 25 millió forintot kell(ene) kifizetnie a környezetvédőknek. Ezt azonban – mint írják – döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezetként nem tudják megtenni.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Felhívták egyébként a figyelmet arra, hogy a szálloda és egyéb épületek kivitelezésének közel 36 milliárdos költségével és a Mészáros Lőrinc cége által épített bő 9 milliárd forintos vitorláskikötővel együtt már 45 milliárd forint fölött jár az az összeg, amit a kormány a Fertő tónál a természetkárosító, gigantikus turisztikai projekt megvalósítására akar költeni.
Viszont kérdéses, hogy milyen módon fogja ezt tenni. 2016-ban a kormány ugyanis „csak” 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Azóta pedig legjobb tudomásunk szerint nem jelent meg olyan kormányhatározat vagy egyéb jogszabály, ami további pénzt adott volna a projektre.
A KDB szerint nem sok a 25 millió
A Greenpeace közleményére, miszerint nem tudják kifizetni a kért 25 millió forintos eljárási díjat, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közleményben reagált. A hatóság kifejtette, hogy az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka, ami „európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede”. A KDB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace elhallgatta, hogy ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat.
Maga a KDB-közlemény egyébként azzal kezdődik, hogy leszögezi, a zöldszervezet beadványa formailag és jogilag is hibás. „A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával” – írja a KDB.
Erre a Greenpeace részletesen válaszolt:
„nem tévedésből fordultunk a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz,
ugyanis nem az a kérdésünk, hogy a projekt a környezetvédelmi törvényeknek megfelel-e, hanem az, hogy a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e. Véleményünk szerint nem, ezért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közbeszerzési kiírásával kapcsolatban felmerül a törvénysértés gyanúja.”
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a KDB szerint a 0,5%-os eljárási díj, így a tőlük kért 25 millió is olcsónak számít, az a véleményük, hogy ez szubjektív, hiszen egy átlagos magyar civil szervezet számára ez nagyon-nagyon sok pénz.
„Márpedig a nagy közérdeklődésre számot tartó és/vagy hatalmas környezetpusztítással járó közbeszerzési eljárások jellemzően milliárdos nagyságrendűek. Ha ezek ellen csak az élhet jogorvoslati panasszal, akinek van 25 millió forintja erre, akkor az teljesen kizárja a gazdasági erővel nem rendelkezőket a jogérvényesítésből: tehát gyakorlatilag minden civil szereplőt” – írta a Greenpeace.
Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | atlatszo.hu
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Címlapkép: A fertőrákosi építkezés 2021 júniusában (forrás: Pap Martin) | 25 millió forintot kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace-től a Fertő tavi tender vizsgálatáért | Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/01/14/25-millio-forintot-ker-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag-a-greenpeace-tol-a-ferto-tavi-tender-vizsgalataert/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nyáron lesz tíz éve, hogy adatigénylést adtunk be a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy megismerjük a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint az annak odaítélésével és a hitel visszafizetésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Az MFB az igénylés teljesítését a banktitok védelmére hivatkozva teljes egészében megtagadta, majd – utólag visszanézve: bravúros gyorsasággal – kilenc hónap alatt jogerősen elvesztettük az adatpert. Mi ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el banktitkot, hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon. Ezért aztán 2013. június 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen az Alkotmánybíróságon.
IV/01002/2013
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 69.P.23.736/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta.
Szóval, nyugodtan írhatjuk azt, hogy meglehetősen régen adtuk be ezt az alkotmányjogi panaszt. Ennek ellenére eddig mindösszesen annyi történt vele, hogy közel három évvel a benyújtása után, 2016. március 8-án az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsa döntött a panasz befogadásáról, azaz arról, hogy az érdemi alkotmánybírósági döntésre alkalmas.
Az AB honlapja szerint ezt követően az ügyről még négyszer tárgyalt a testület teljes ülése, de ezek közül az utolsó alkalom 2018 áprilisában volt. Mivel döntés még nem született, ezzel egy ideje már a miénk a leghosszabb idő óta folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás.
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk. Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják.
Címlapkép: Az Alkotmánybíróság 2013-ban (forrás: az Alkotmánybíróság honlapja) | Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | 2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/14/strasbourgba-megyunk-az-alkotmanybirosag-kilenc-eves-tetlensege-miatt-mienk-a-legregebb-ota-huzodo-eljaras/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A meccseket itthon Budapesten, Debrecenben, és Szegeden rendezik meg, tartalékhelyszínnek pedig Tatabányát jelölték ki. Azt senki sem mondhatja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Kézilabda Szövetség elnökeként nem lobbizott eléggé a közpénzért.
Négy magyarországi helyszínből három kapott egy-egy új, méregdrága stadiont.
Egyedül a veszprémi aréna bővítését vette ki a tervekből a kormány, mert túl sokba került volna a felújítás egy új aréna felhúzásához képest. A legdrágább beruházás Budapesten, a Népliget mellett valósult meg, ahol a döntőt is játszák majd. A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre.
A három új kézilabdacsarnokra és a debreceni aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek, és ebbe az összegbe nem számoltuk bele a különböző járulékos költségeket (például telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat. Az arénák a későbbiekben más sportrendezvényeknek is otthont adnak majd, de az még erősen kérdéses, hogy mennyire lesz gazdaságos a fenntartásuk.
A közel 100 milliárdos csarnokban játszhatják a döntőt
A népligeti kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át. „Most itt állva elmondhatjuk, megérte a sok lobbi és küzdelem” – mondta a megnyitón Kocsis Máté. A politikus 2018-ban még azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy „2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig”. A bruttó áron 100 milliárdot súroló aréna csak idén januárban kapta az MVM Dome nevet, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel való együttműködés miatt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda-arénája: az 50 ezer négyzetméteres csarnok az EB éve előtt tisztelegve 20 022 néző befogadására alkalmas. Arról korábban írtunk, hogy ahhoz képest, hogy új zöldfelületeket ígértek, kivágtak több tucat fát, lebetonozták a stadion környékét, és építettek egy halom parkolót.
Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok | atlatszo.hu
Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.
A közbeszerzést nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forintért nyerte el a NER-es nagyágyú, a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek, majd miután kiderült, hogy ennyi pénz nincs rá, a kivitelezők feleannyiért elvállalták a munkát.
A gigantikus méretű létesítmény kivitelezésnek a végső ára a közbeszerzési értesítő szerint nettó 78,17 (bruttó 99,28) milliárd forint.
Ehhez azonban még hozzáadódnak az első kapavágás előtti 16 milliárdos költségek: a sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, az arénát közel nettó 1 milliárd forintért tervezték meg, a mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,7 milliárd forintért végezték.
2020 nyarán derült ki, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencvárosi Torna Club tulajdonába adta a kormány, a klub elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.
A szegedi kézilabdacsarnok drágult, a tatabányai nem készült el időben
A szegedi Pick Aréna kézilabdacsarnok 8 300 férőhelyes lett, és közel 28 ezer négyzetméteren terül el. Az arénát 2021 december 9-én adták át. A kivitelezést nettó 27,4 milliárd forintért végezte a West Hungária Bau Kft. (WHB).
A szegedi aréna végösszege az árvízvédelem kialakítása miatt ennél drágább, nettó 29,3 milliárd forint lett.
A WHB a közbeszerzések egyik nagy sztárja, többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét.
Tízszeresére drágult a kézilabda-Eb a tervekhez képest, kormányközeli építőcégek profitálnak | atlatszo.hu
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon.
Arról, hogy késve készül el a közel húszezer négyzetméteres, 6 ezer férőhelyes tatabányai aréna, egy MTI-hírből lehetett értesülni. A magyar férfi kézilabda-válogatott ugyanis Tatabánya helyett Szigetszentmiklóson játszotta a felkészülési mérkőzéseit január elején, a magyar-szlovák közös rendezésű Európa-bajnokság előtt. A helyszínváltoztatásra azért volt szükség, mert január elejére nem készül el százszázalékosan az új tatabányai multifunkciós csarnok.
2017-ben még úgy volt, hogy 15 milliárd forintba fog kerülni a tatabányai sportcsarnok. A beruházás ára végül nettó 18,5 milliárd forint lett,
plusz ehhez jöttek még a nettó 2,7 milliárdos földmunkák. A csarnokot a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. vezette konzorcium építette. A kormány további 1,8 milliárd forintot biztosított a létesítmény berendezésére, és állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása is.
A debreceni Főnix Csarnok épületének felújítására 1,9 milliárd forintot költöttek, a nyertes kivitelező a Hunép Építőipari Zrt. volt.
A szlovákok két helyszínen rendeznek meccseket, a 10 ezer fős pozsonyi Ondrej Nepela Jégcsarnokot 1939-ben építették, legutóbb 2011-ben újították fel. A másik helyszínt, a kassai Steel Arénát 2006-ban adták át, a jégcsarnok több mint 8 ezer embert tud befogadni.
Frissítés (2022. december 8.): Bruttó 580 millió forintos díjat fizetett idénre és fizet majd a jövő évre is az FTC az MVM Dome vagyonkezelési jogáért: Összefoglaló cikkünkben, valamint az Átlátszón elérhető egyik vendégblog bejegyzésében korábban tévesen jelent meg az, hogy a Ferencvárosi Torna Club ingyen kapta tulajdonba az MVM Dome rendezvénycsarnokot. Az FTC arra kért minket, hogy a téves információt korrigáljuk. A kérésnek – a klubbal egyeztetett szöveggel, az általuk adott aktuális információk alapján – az alábbiak szerint teszünk eleget: A valóság az, hogy az FTC nem kapta tulajdonba az MVM Dome-ot, hanem csak vagyonkezelője annak, és vagyonkezelőként a 2022. évre vonatkozóan 2022.02.15-2022.12.31. közötti időszakra 457.183.562 Ft + ÁFA, azaz bruttó: 580.623.124 Ft vagyonkezelési díjat köteles fizetni. A díjat az FTC 2022. április végén megfizette. A jövőre nézve december 2-án lépett hatályba a sportról szóló törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 492/2022. (XII. 1.) Korm. rendelet, amely szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a 2023. évben a 2022. évre megállapított vagyonkezelési díjat köteles fizetni. | 128 milliárdot költött a kormány stadionokra a kézilabda EB miatt: hármat építettek, egyet felújítottak | Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/13/128-milliardot-koltott-a-kormany-stadionokra-a-kezilabda-eb-miatt-harmat-epitettek-egyet-felujitottak/ | 2022-01-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
Ha a politikai üzenetek eladása a cél, a kormányközeli sajtó nem finnyás. A keresztényitől távol álló életvitelt is megtűrik a Fideszben, amíg a politikai érdek mást nem diktál.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat. | Most épp a fideszes médiát fazonírozzák a választások előtti készülődésben | null | 1 | https://hvg.hu/360/202147__kormanymedia__tulelo_uzemmod__megmeretes__regi_musor | 2021-11-30 15:00:00 | true | null | null | HVG |
|
Amikor decemberben megkerestem ennek a történetnek a főszereplőjét, akkor Bálint György még a Magyar Szocialista Párt politikusa volt. A 48 éves férfi előbb emailben azt írta: szívesen fogad engem. Azonban mióta azt is megírtam neki, hogy pontosan miről szeretnék beszélgetni vele, nem válaszol az üzenetekre.
Mi több, Bálint azóta kilépett az MSZP-ből is, ahol más ügyei miatt a pártelnökség kezdeményezésére etikai eljárás indult volna vele szemben. Arról azonban nem szól a fáma, hogy Bálint visszaadná a terézvárosi önkormányzati képviselői mandátumát, amit nem listán, hanem egyéni választókörzetben nyert.
A politikusról korábban már megírták, hogy mielőtt 2019-ben a szocialisták képviselőjelöltjeként bukkant volna fel a budapesti VI. kerületben, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft.-ben töltött be különféle tisztségeket. Ez a – mára már felszámolt – cég korábban Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozott.
Többmilliós vesztegetési ügy
A két éve Bálint Györgyre voksoló terézvárosi szavazópolgárok arról azonban mindeddig nem értesülhettek, hogy a politikus egy büntetőügyben tett vallomása szerint még akkoriban, amikor a Komondornak dolgozott, több millió forintos vesztegetési összegeket adott át O. Zsolt alezredesnek és egy másik rendőrnek.
A férfi vallomása alapján ezek a pénzek arra szolgáltak, hogy a rendőrök a Bálint és az ebben az időszakban a Habony-rokonság érdekeltségébe tartozó cég érdekeinek megfelelően segítsenek különböző ügyek intézésében.
A szóban forgó büntetőügy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik már vagy hét éve, összesen 13 vádlottal szemben. A győri törvényszék katonai tanácsa előtt zajló perben a Bálint elmondásán is alapuló vesztegetési történet jelenti az egyik ügycsoportot. A másik ügycsoportban a gyanú az, hogy az érintett rendőrök pénzért ügyvédeknek vittek ki adatokat a rendőrségi nyilvántartásból.
Bálint György a perben nem vádlottként, hanem tanúként szerepel, ugyanis ő dobta fel a többieket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint „a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetője a korrupciós kapcsolatot még azelőtt feltárta, hogy az a hatóság tudomása jutott volna, így vele szemben – az akkori Btk. alapján – büntethetőséget megszüntető ok állt fenn”.
Bálint György ügyei A terézvárosi önkormányzat képviselője december végén lépett ki az MSZP-ből, de már korábban is forrt körülötte a levegő. A fő ügy ott kezdődik, hogy Hatvani Csabát, egy másik VI. kerületi szocialista politikust egy korábbi kerületi, botrányos, politikai ingatlanügyben elítélte a bíróság. Az ingatlanpanamában károsult terézvárosi önkormányzatnak 123 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, így a kerület végrehajtást kért Hatvani 50 milliós házára. Ekkor derült ki, hogy időközben Bálint javára – egy kölcsönszerződésre hivatkozva – 14 millió forint értékű jelzálogjog került az ingatlanra, vagyis ennyivel kevesebb jutott volna Terézvárosnak. A cél érdekében Bálint még be is perelte a saját önkormányzatát, Terézváros azonban elsőfokon és másodfokon is megnyerte a pert: az ítélet szerint a Bálint és Hatvani közötti jelzálogszerződés kimondottan fedezetelvonó céllal született. A decemberi ítélet után a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel Bálint György MSZP-s képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról. A szocialista párt elnöksége pedig arról döntött, hogy Bálint ügye a párt etikai bizottsága elé fog kerülni. A férfi ezután kilépett a pártból, de a mandátumát nem adta vissza. Facebook-oldalán utoljára arról panaszkodott, hogy a kerületi momentumos polgármester, Soproni Tamás „lejárató- és gyűlöletkampányt” folytat ellene.
A teljes eljárás egyes részletei minősített adatnak számítanak, és ezért nem megismerhetők, feltehetően azért, mert az ügyben a rendőrségi belső elhárító-bűnmegelőző szervként működő, titkosszolgálati jogosítványokkal is bíró Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is volt szerepe – Bálintot is ők hallgatták ki. A perben a legutolsó, zárt tárgyalást tavaly tartották.
A két, állítólag megkent rendőr védekezése szerint nem volt vesztegetés, Bálint György hazudik: nem is kaptak pénzt, illetve nem annyit, és nem erre a célra. A büntetőügy jelenleg még zajlik, vagyis még nem dőlt el, hogy a bíróság melyik verziónak ad igazat. A két érintett rendőr nem kívánt a történettel kapcsolatban nyilatkozni.
Büfésből tolmács
Bálint György jó három évtizede éve tűnt fel a Józsefváros és Kőbánya határán fekvő Négy Tigris piac környékén. 1992-ben, húszévesen vállalt állást egy, a piac területén működő kínai büfében. Ott kezdett ismerkedni a nyelvvel, később tanárhoz is járt, majd kínai nőt vett feleségül. A piacot felügyelő cég pár év múlva leigazolta tolmácsnak.
A véglegesen 2014-re bezáratott Négy Tigris több évtizedes fennállása alatt nagyjából úgy működött, mintha Magyarországon nem lenne sem adóhatóság, sem munkavédelem. Suller György, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szóvivője a megelőző évben mesélt a Figyelőnek arról a rajtaütésről, amelynek során „a hőségtől hatvanfokosra felmelegedett konténerben távol-keleti bérrabszolgákat találtunk, akik éjjel-nappal varrták fel a hamis márkajelzéseket a pólókra. Mint a megmentőiket, úgy ünnepelték a pénzügyőröket”.
A számlaadási, bevallási fegyelmezetlenségnél súlyosabb témákat is vonzotta a bódéváros. „Öt esetben foglaltak le a kollégáim nagyobb mennyiségben késeket, baltákat, szamurájkardokat vagy sokkolókat. A piacra érkező vásárlók sincsenek biztonságban” – mondta a piac megszüntetését felvezető 2013-as sajtótájékoztatón Tóth Tamás budapesti rendőrkapitány, aki arról is beszámolt, hogy átlagosan naponta fény derül egy újabb olyan bűncselekményre, amit a piacon követtek el. A kerületi újság tudósítása szerint a leszámolások sem voltak ritkák, a megelőző év augusztusában vietnámi és arab piacosok csoportosan estek egymásnak.
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy noha a Komondor Kft. hivatalosan csak 1997-től kezdve számított a mintegy negyvenezer négyzetméteres placc bérlőjének, kereskedő és ingatlanos berkekben köztudomású volt, hogy a gyakorlatban már 1990 óta ez a cég rendelkezett az állami tulajdonú (egészen pontosan előbb a Magyar Államvasutak kezelésében, majd tulajdonában lévő) ingatlannal.
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig | atlatszo.hu
Az éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok, szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere. Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér tengely sejlik fel az V.
A Habony-kapcsolat
A Komondor tulajdonosa ekkoriban Szetlik Ferenc volt. A rendszerváltás után topvállalkozóvá felvergődött egykori Garay téri textilkereskedő nem más, mint Habony Árpád nagybátyja. Szetlik kilencvenes évek végi halála után özvegye, Pápa Marianne és közös gyermekeik érdekeltségébe került a piac.
Portik Tamás, a kilencvenes évek meghatározó alvilági figurája az Átlátszónak korábban adott börtöninterjújában azt állította, hogy 2010 környékén személyes viszonyba keveredett Pápával, ennek kapcsán pedig azt tapasztalta, hogy a nő akkoriban rendszeresen Skype-on egyeztetett a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadóval. (Pápa tagadta, hogy Portik élettársa lett volna, azt viszont nem, hogy valamilyen ismeretség lett volna közöttük).
Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról | atlatszo.hu
Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.
Tolmácsból kisfőnök
A kilencvenes évek elején a piacüzemeltető tolmácsává előlépett Bálint ténykedésének nyomai megtalálhatóak az Arcanum sajtóarchívumában is. 1998-ban a Reform egyoldalas riportot írt „a” Gyuriról. A hetilap eredetileg egy piacos kínai családhoz kért kontaktot a Komondortól, de a beszélgetésre csak a tolmács jött el. A kínaiak nagyon zárkózottak – magyarázta Bálint.
A piacüzemeltetésnek persze érdekében állhatott, hogy hátráltassa a piacon kofáskodó kínaiak véleményének nyilvános szellőztetését. A megelőző évben egy bérhátralékkal kapcsolatos vita eredményeként a piac biztonsági őrei összetűzésbe keveredtek két kínai nővel, az egyiküket komolyan megverték, földre lökték, megrugdosták: az esetből több ezer fős zavargás, rendőrségi bevetés és „Kőbányai úti csata” lett.
A kínai konzul akkor arról beszélt, a piaci szekuriti szokásosan a kereskedők megverésével rendezi le a nézeteltéréseket.
A kétezres évek végére Bálint György befutott. Lényegében ő igazgatta a piacot, hozzá tartozott a rendfenntartás, a bérletidíj-hátralékos piacosok kezelése is (később, a Négy Tigris bezáratása idején rendszerint a Komondor üzemeltetési igazgatójaként szerepelt a lapokban). A pozíció, a kiépített kapcsolatrendszer, a nyelvismeret azt is lehetővé tette, hogy az egyes kereskedők hivatalos ügyeiben különféle módokon segédkezve is sütögesse a pecsenyéjét. Bálint ezt úgy aposztrofálta, hogy rengeteg kínai, vietnámi, arab vagy török barátja van.
Bűn és üldözés Józsefvárosban
De a Győrött zajló büntetőügyben kiskereskedők nem merültek fel. A perben a vádképviseletet ellátó Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy
„a józsefvárosi piaccal kapcsolatban a vádiratban két tényállás szerepel; ezek lényege, hogy O. Zsolt és társa a vád szerint azt a látszatot keltették a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetőjének, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe bizonyos ügyeket el tudnak intéztetni neki”.
O. Zsolt akkoriban VIII. kerületi rendőrség bűnügyi osztályát vezette alezredesi rangban. Operatív tisztként dolgozott, így ő tartotta a kapcsolatot a besúgókkal vagy a bűnözői körökbe beépített emberekkel is. A másik rendőr, A. Attila százados hasonló területen működött: őt 2010-ben nevezték ki a józsefvárosi bűnüldözési alosztály vezetőjének. O. Zsolt rendszeresen kijárt a józsefvárosi piacra, ami a kerületi bűnüldözés egyik fókuszpontja volt. Ahogy a VIII. kerületi rendőrkapitányság később, a placc bezáratásához írt beadványában írta: az elmúlt két évtized közbiztonsági ellenőrzései hosszú távon nem javították a piac közrendjét és közbiztonságát;
a nagy [területű] és sajátos jellegű piac jogsértések elkövetését segíti elő, melyek rendszerint nem deríthetőek fel.
Több verzió létezik arra nézve, hogy miképpen jött létre a rendőr alezredessel az ismeretség: az egyik szerint Bálint piacos biztonsági igazgatóként a kerületi kapitánysággal fenntartott kapcsolatából épült ki, a másik szerint az egyik fontosabb piacos arab vállalkozó mutatta be őket egymásnak.
Vesztegetési vonalak
Bálint vallomása szerint a vesztegetési ügyek 2008-2010 környékén történtek, két különböző vonalon. Az egyik ilyen szál háttere, hogy a kétezres évek elején az ingatlantulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) közölte, hogy a piac bezáratására készül, és ezért a Négy Tigris piacosai elkezdtek átszivárogni a Kőbányai út túloldalán álló, a volt Ganz-MÁVAG-telep területére.
A volt Ganz-telep ingatlanjogi helyzete azonban még a másik piacénál is rendezetlenebb volt, ott kezdetben gyakorlatilag mindenki feketén árult. Az új placc kifehérítését nem siettette az önkormányzat. Bálint vallomása szerint ebben a helyzetben lépett fel segítőként azzal, hogy megkente O. Zsoltékat, akiknek az volt a dolguk, hogy az önkormányzati kapcsolataikon keresztül meggyorsítsák a miriád engedély kiadását.
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem | atlatszo.hu
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem
A másik vonal arra a huszonhét, teljesen korszerűnek mondott pavilonra vonatkozik, amit a Komondor a Négy Tigrisen épített. Itt a valóságban arról volt szó, hogy a cég az ehhez szükséges építési engedélyek nélkül számos bódéra fölhúzott egy plusz szintet. A vád szerint a rendőrök ezen a szálon azt intézték volna el Bálintnak pavilononként kétszázezer forintért, hogy fennmaradhassanak az építmények.
Habony rokonait nem vádolják A büntetőügyben a Komondor Kft. tulajdonosai, azaz Pápa Marianne és családja nem szerepelnek. Bálint azt vallotta, hogy az O. Zsoltéknak átadott összegek a saját zsebéből származtak, és a vád szerinti vesztegetések csak a saját érdekeit szolgálták. Ez az állítás megállni látszik a Ganz-teleppel kapcsolatos engedélyekről szóló történet vonatkozásában. A bódék esetében azonban sántít az érvelés, ugyanis a korszerűnek mondott pavilonok nem Bálint, hanem a cég – azaz leginkább Pápa Marianne – vagyonához tartoztak, ahogy arra egy másik tanú is felhívta a figyelmet. Tegyük hozzá: nem ismerünk olyan információt, ami arra utalna, hogy Pápának bármilyen tudomása lett volna a vád szerinti vesztegetésről. Az viszont biztos, hogy az engedély nélkül felhúzott emeletes bódék legalizálása az ő érdekeit is szolgálta volna.
Bálint vallomása szerint előbb az első, majd a második vonal intézésére kezdett el fizetni O.-éknak, legelőször ötszázezer forintot, aztán apránként kisebb tételeket, összesen több millió forint összegben. De az engedélyek ügyében nem történt semmi, és a pavilonokat is vissza kellett bontani, ezért a piacigazgató visszakérte a pénzt a rendőröktől. A férfi szerint a közös arab ismerősön keresztül egy 1,5 millió forintot tartalmazó borítékot, illetve A. Attilától külön 600 eurót vissza is kapott.
Bálint vallomása szerint O. Zsolt még mindig tartozik neki vagy 4,5 millió forinttal.
A két rendőr tagadja a vádakat. Az Országos Rendőr-főkapitányság korábban felfüggesztette az érintett rendőrök szolgálati viszonyát. A per még zajlik, így egyelőre nincs jogerős ítélet arról, hogy a Bálint által elmondott cselekmények megtörténtek-e a valóságban.
Jakuza és triádok A vesztegetési ügy kapcsán emlegetik a Yakuza Service Kft. nevű céget, amibe 2010-ben szállt be résztulajdonosként Bálint György. A cég egy, a Ganz-telepen található placc takarítását intézte, terveik között szerepelt engedélyek legális ügyintézése is. Alvállalkozónak – állítólag O.-ék tanácsára – bevonták az akkori kerületi rendőrkapitány nevelt fiának cégét is. Az együttműködés viszont kudarcba fulladt, a Yakuza már nem tartozik az azóta a politikában felbukkanó férfi érdekeltségébe. Bálint György ugyanakkor láthatóan vonzódik a távol-keleti bűnszervezetek inspirálta cégelnevezésekhez: a takarításról illatszer-nagykereskedelemre átnyergelt, az elmúlt három évben összesen 540 millió forintos forgalmat lebonyolító Triad Service Kft. kizárólagos tulajdonosa ma is a terézvárosi képviselő.
Kisfőnökből tulajdonos – legalábbis papíron
2013 nyarán látványos csinnadrattával – Kocsis Máté akkori józsefvárosi polgármester a rendőrpalotában tartott sajtótájékoztatójával – indult be a Négy Tigris végleges felszámolása. A MÁV másnap postázta is a telep bérleti szerződésének felmondását. Noha a szerződésben a Komondor vállalta, hogy felmondás esetén legkésőbb a százötvenedik napon visszaadja az ingatlant, a folyamat mégis elhúzódott, a cég ugyanis kézzel-lábbal kapaszkodott a telekbe.
Bálint György ezekben az utóvédharcokban vállalt kulcsszerepet.
A felmondási idő lejártával, erős rendőri jelenlét mellett a MÁV emberei megpróbáltak bejutni a piac területére, de a Komondor „vezetőségi tagjaként” fellépő Bálint elküldte őket. Miután 2014 januárjában visszavonták a piac engedélyét, a Komondor Kft. iratokat postázott a cégbíróságra. Ezekből az derült ki, hogy Pápa Marianne lemondott az ügyvezetői posztról, és az érdekeltségében álló Komondor Holding Zrt. eladta a kft.-ben fennálló üzletrészét.
Az üzletrészek két lépcsőben Bálint Györgyhöz, az új ügyvezetőhöz kerültek. Miután az összes adásvétel névértéken történt, a Komondor Holding pedig opciós szerződést kötött a Bálint birtokába került tulajdonrészekre, nehéz szabadulni attól a következtetéstől, hogy a háttérben még mindig Pápa érdekei számítottak: ha Bálint tulajdonosként sikerrel meg tudta volna védeni a piacos céget a magyar államtól, a Komondor Holding egy opciós huszárvágással ismét bármikor házon belülre kerülhetett volna. Erre azonban végül nem került sor.
A Négy Tigris (el nem ismert) adóssága
Az addigra kiürített társaságot végül csak 2017-ben, a MÁV kezdeményezésére született bírósági végzéssel kezdték felszámolni. A felszámolás miatti, tevékenységet záró beszámolóban az olvasható, hogy a Bálint György irányítása alatt álló cégtől 287 millió forintot követelt az állami vasúttársaság, amelyet a Komondor nem ismert el. Okkal feltételezhető, hogy
ez az összeg a vagyontalan cég felszámolásából sem térült meg.
Ahogy a cikk elején már említettem, Bálintot szerettem volna megkérdezni úgy a vesztegetési történettel, mint a MÁV 287 millió forintjával kapcsolatban, de erre végül nem volt alkalmam. Azon a napon, amikor az eredeti felvetés szerint interjúzhattam volna vele, Bálint inkább karácsonyfákat állított a választókerületében található egyik lakóközösség udvarában.
A Podmaniczky-hatház névre hallgató, különleges terézvárosi épületegyüttest cirka száz éve a trianoni egyezményben elcsatolt területekről menekülő vasúti tisztviselőknek építtette a Magyar Államvasutak, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető vállalkozás későbbi, pórul járt üzletfele. | Rendőrök megvesztegetéséről beszélt a bíróságon a Négy Tigris piacot korábban vezető botránypolitikus | Saját állítása szerint több millió forinttal vesztegetett meg rendőröket a terézvárosi önkormányzati képviselő Bálint György. Ez derül ki az eset idején a józsefvárosi kínai piacot működtető és Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozó cégnek dolgozó férfi perbeli tanúvallomásából. Az érintett rendőrök tagadnak, az eljárás még zajlik. Elmarasztaló ítélet esetén Bálint azért úszhatja meg a büntetést, mert ő dobta fel a két rendőrt. A kínai piacos cég felszámolásakor a MÁV 287 millió forintot követelt – hiába – a vállalkozástól, amelynek ekkor már Bálint György volt a tulajdonosa. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/11/rendorok-megvesztegeteserol-beszelt-a-birosagon-a-negy-tigris-piacot-korabban-vezeto-botranypolitikus/ | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., illetve a társaság leányvállalatai, miután hétfőn lezajlott a tavaly márciusban bejelentett tranzakció pénzügyi zárása – írták az ügyletről kiadott hétfői sajtóközleményben.
A tulajdonosváltással távoznak a társaság menedzsmentjéből és felügyelőbizottságaiból a RCS & RDS médiakonszern vezetői. A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. A tranzakció pénzügyi zárását követően a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt., és az i-TV Zrt. – a 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek. A tranzakció értéke 625 millió euró, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása – írták. Az azonban már nem szerepel a közleményben, hogy a magyar kormány nemrég nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a 4iG-é lehessen a DIGI Távközlési Kft., amelyet így nem kellett az illetékes hatóságnak bejelenteni, a felvásárlás folyamatát versenytárs pedig nem is támadhatta meg, a versenyhatóság pedig nem vizsgálhatta.
A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A 4iG a sikeres DIGI akvizícióval és Antenna Hungária tranzakcióval a legnagyobb telekommunikációs vállalatok közé lép Magyarországon, illetve egy új, budapesti központtal működő regionális távközlési csoportot hoz létre.
„Társaságunk újabb mérföldkőhöz érkezett a DIGI megvásárlásával. Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei. Az Invitech, a DIGI, az Antenna Hungária és az AH NET üzleti portfóliója, valamint a vállalatok magas minőségű infrastruktúrája és szakembergárdája kiválóan kiegészítik majd egymást, amely új növekedési pályára állítja cégcsoportunkat” – mondta a hétfői bejelentésről Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. | A 4iG hivatalosan is bekebelezte a Digit, új ügyvezetőt is választottak | Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei – mondta a 4iG első embere, Jászai Gellért. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220103_4ig_digi_jaszai_gellert | 2022-01-03 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak.
Míg 2016-ban 74, 2018-ban már 142 kétezres döntés született, 2020-ban pedig 385. A tavalyi évben adatigénylésünk időpontjáig (november 30-ig) már félezernél is több, 504 ilyen döntésről adott számot a Kormányiroda, ám kérésünket, hogy küldjék el a 2021-es határozatokat, elutasították. Arra hivatkoztak, hogy
a kért dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és a vonatkozó törvény szerint, mint ilyenek, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.
Noha Orbán Viktor 2010-ben átláthatóbb és számonkérhetőbb kormányzást ígért, a NER ennek a törekvésnek egyértelmű kudarcát mutatja. Pedig az elmúlt 12 év eddigi első és utolsó hivatalos kormányprogramja, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még azt rögzítette: a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.
A tapasztalat azonban az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Különbséget kell tenni ugyanis a nyilvános és a titkos kormányhatározatok között, de ez egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező is közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma egyessel kezdődik, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolt, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezeket hívják őket kétezres határozatoknak
Az ilyen kétezres határozatok sajátossága, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. Nem volt ez mindig így: 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették őket, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány.
Kétezres határozatok a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg:
Kétezres kormányhatározatok persze 2009 eleje óta is születnek, csak azóta „félhivatalosak”, mivel nem teszik őket közzé. Nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben.
Közben számos téma, amit 15 éve még kétezres határozat rögzített, ma már ezresként megjelenhet, például a költségvetés általános tartalékának felhasználását, átcsoportosítását, vagy államközi szerződést érintő döntések. Még így is maradt azonban kétezres döntés – ilyenből a Miniszterelnöki Kormányiroda adatainak összesítése szerint 2010 óta az Orbán-kormányok 1549-et hoztak.
A nem nyilvános döntésekből az utóbbi években több is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy kétezres határozattal érintett, titkolni kívánt témákról van szó:
Valahogy kiszivárgott 2016-ban, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Az is csak véletlenül, az EU-s közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a nem nyilvános, 2018/2016. számú kormányhatározatra hivatkozva bízták meg Rogán Antal miniszter akkori szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi PR-munkával.
Szintén kétezres kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány utalhassa az ígért 38 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, bár utóbb kiderült, hogy ez nem pluszpénz volt, csak előrehozott támogatás.
Ugyancsak egy kétezres, nem nyilvános határozat szerepelt azoknak a közszolgáknak a felmondólevelében indoklásként, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból.
2020 elején szintén egy ilyen kormánydöntés rendelkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről – miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.
A kétezreseknél is érdekesebbek a már említett titkos, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózás jogos és észszerű indoka, hogy bennük hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, nyilvánosságra kerülésük pedig veszélyeztetné Magyarország érdekeit. Ezekről az akár 50–90 évre is titkosított kormánydöntésekről az ilyen szintű minősített adatok megismeréséhez megfelelő jogosultsággal rendelkezők igen szűk körén kívül senki nem is tud.
Ilyen, évtizedekre titkosított határozatból is egyre többet hoztak 2010 óta az Orbán-kormányok, bár a csúcstartó az 1990–1994-es ciklus 2299 döntéssel – összességében a rendszerváltás óta több ezer ilyen született, jelentős részük ma is titkos. A háromezresek a minősítésük lejárta után sem válnak nyilvánossá, a hozzáférés ezekhez – még ha ismerjük is a döntés sorszámát és lejárati idejét – nehéz. A hvg.hu tavaly nyáron mégis többről beszámolt, amit Medgyessy Péter és amit Orbán Viktor írt alá:
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
A már a rendszerváltás előtt is létező ezres, kétezres és háromezres kormányhatározatok mellett újabban előfordulnak négyezres kormánydöntések is. Ez egy új besorolási kategória, 2019 előtt nem létezett, és a kétezresekhez hasonlóan a négyessel kezdődőek sem titkosak, de nem is nyilvánosak, általában munkaszervezési döntésekről szólnak. Eddig mindössze két esetben került ilyen nyilvánosságra.
Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést.
2021. augusztus. 30. 06:30 Lengyel Tibor hvg360
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk. | Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék | Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220105_Nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_egyre_tobb_ketezres_dontest_hoznak_Orbanek | 2022-01-05 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Tényleg örömteli lehetett az adventi időszak a Mészáros-család számára: az uniós közbeszerzési értesítő pénteki bejegyzése szerint a karácsonyt megelőző pár napban nemcsak az apa és a három gyermek közös cége zsákolt be milliárdos tendereket, de ilyen szerencse érte a Mészáros Ágneshez és férjéhez, Homlok Zsolthoz köthető építőipari vállalkozást is.
A négy induló közül ugyanis a Homlok Építő Zrt. volt a befutó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt pályázatán, amelynek tárgya egy mérnökségi telep építése volt az M80 autóút Körmend−Rábafüzes (országhatár) szakasza mentén. A szerződést a felek december 17-én kötötték meg.
A NIF kiírása szerint a cégnek 6,4 hektárja lesz az autóút melletti építkezésre, ekkora területen kell egyebek mellett kétszintes iroda- és szociális épületet, műhelyt, garázst, raktárakat, sótárolót és fedett kocsiszínt kialakítaniuk. A teljes mérnökségi telep közművesítését is el kell végezniük, és a pakk része még többek között egy 160 méteres bekötőút és egy 77 férőhelyes parkoló létesítése, illetve egy már meglévő benzinkút bekötőútjának felújítása.
Mindezt 5,9 milliárd forintból kell megoldaniuk. | Közel 6 milliárdos építőmunkát nyert Mészáros Lőrinc lányának és vejének közös cége | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220107_Kozel_6_milliardos_epitomunkat_nyert_Meszaros_Lorinc_lanyanak_es_vejenek_kozos_cege | 2022-01-07 17:27:00 | true | null | null | HVG |
|
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | Könnyed eleganciával fektet közpénzeket a divatiparba az állam | Ezúttal egy divatmárkában és egy dizájnereket a gyártókkal összekötő kft-ben látott fantáziát a Divat & Design Tőkealap. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202201_nanas_fashion_ujabb_allami_penzek_adivatiparban | 2022-01-08 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
„Elképesztő indoklással utasította el a BRFK az 5 milliárd forint értékű PCR tesztek megsemmisítésével kapcsolatos feljelentésemet” – írta a Facebookon Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pénteken.
Szabó azt írta, néhány hete hanyag kezelés miatt tett feljelentést, „amiért a kormány tömegesen megsemmisített meg PCR teszteket ahelyett, hogy a járvány közepén odaadta volna ingyen az embereknek.”
A BRFK szerint azonban nem hanyag kezelést, hanem hűtlen kezelést kell vizsgálni, az pedig nem történt, mert annak szándékosnak kell lenni. És – itt jön a csavar – azért nem történt szerintük hűtlen kezelés, mert Szijjártóék, amikor megrendelték a PCR teszteket, még nem tudhatták, hogy azt majd később felváltja a gyorsteszt, ami miatt majd nem kell szerintük felhasználni a PCR teszteket”
– írta a posztban Szabó.
A Párbeszéd társelnöke úgy látja, a BRFK „átcsapott hirtelen járványügyi szakértővé is, és a világon egyedüliként megállapítja, hogy nincs többé szükség PCR tesztekre. Másodsorban pedig, még ha így is lenne, akkor is egy felelős kormánynak időben észre kell vennie, hogy 5 milliárd(!) forintnyi PCR teszt lassan lejár, amely esetben gyorsan fel kell azokat használni, neadjisten odaadni az embereknek ingyen, ahogy az Ausztriában, Franciaországban vagy Angliában történik.”
Az ellenzéki politikus jelezte, panaszt tesz a rendőrségi döntés ellen.
A lejárt szavatosságú PCR-tesztek megsemmisítéséről a Jelen számolt be elsőként, hangsúlyozva, hogy az eszközök 5 milliárd forintot érnek. Az ellenzék elképedt azon, hogyan járhatott le ennyi teszt, és azokat miért nem adták át a lakosságnak, a szülőknek. | A rendőrség elutasította a lejárt PCR-tesztek megsemmisítésével kapcsolatos feljelentést | A Párbeszéd társelnöke panaszt tesz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220114_szabo_timea_lejart_pcr_teszt_megsemmisites_brfk_rendorseg | 2022-01-14 19:52:00 | true | null | null | HVG |
A letartóztatás meghosszabbítását kérte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség annak a két ápolónak az ügyében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy pénzért hamis védettségi igazolvány kiállítását intézték 27 oltatlan személynek.
December közepén közölte a rendőrség, hogy „egy vidéki kórház” két ápolóját, egy 36 éves férfit és egy 45 éves nőt 27 rendbeli vesztegetés bűntett, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésével gyanúsít.
Az ügyészség most azt írta, hogy az elkövetőkkel szemben ezen felül megalapozott a gyanú arra vonatkozóan is, hogy őrizetbe vételük előtt kokaint fogyasztottak.
A párost december 16-án tartóztatták le. A főügyészség indítványozta ennek a meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy velük szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék.
A bíróság az ügyészi indítványról az ügyiratok alapján fog dönteni. | Kokainozhatott a két ápoló, akiket hamis védettségi igazolványok miatt tartóztattak le | Az ügyészség a két egészségügyi dolgozó letartóztatásának hosszabbítását kérte. Kiderült, nem „csak” közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220114_kokain_apolo_hamis_vedettsegi_igazolvanyok_letartoztatas | 2022-01-14 12:48:00 | true | null | null | HVG |
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence?
Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást. | Rogán Antal első felesége is ismeri a siker titkát | Az aréna már megvan, most újabb pénz érkezett a Tökön működő lovascéghez a folytatásra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220114_scuderia_eredmenyek_rogan_exenel | 2022-01-14 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.01.14. 10:00
Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják.
Nem nyerheti meg Budapestet a Fidesz, de alaposan megnehezítheti Karácsony Gergely győzelmét
belpolitika
2024.01.27. 06:006 perc | Portugál nyomulás orbáni hátszéllel: mit csinál Magyarországon a Euronews vevője? | Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202202__alpac_capital__titokzatos_befekteto__muhold_es_media__kecskere_kaposztat | 2022-01-14 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor.
Mészáros Beatrix külön kitért a LIDL egyik reklámújságjára is, de írt az EZO TV-ről is. A szakdolgozat a GVH ügyeit tekinti át.
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki. | A podcast-piacra is szemet vetettek Mészárosék | Védjegyoltalmat kért a PodPad névre a magyar hirdetési piac egyik legnagyobb kereskedőháza. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220115_atmedia_podcast_levedve | 2022-01-15 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az elmúlt években jelentősen gyarapodott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnökének ingatlanvagyona. Az rtl.hu információi szerint Schadl György 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg, ráadásul ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá. Egy huszadik ingatlan szintén a nevén volt, ezt még korábban, 2013-ban vásárolta. Letartóztatása után a tulajdonában lévő ingatlanokat többnyire zár alá vették.
Mi is az a Völner-ügy?
Az ügyészség szerint Völner Pál államtitkár, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese három éven keresztül rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek mellett végrehajtói kinevezéseket. A politikus összesen 83 millió forint értékben vehetett át így kenőpénzt. Még nagyobb összegekhez juthatott Schadl György, aki – a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint – összesen 880 millió forintot kapott az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A végrehajtónak jelentkezők közül többen is 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy megkapják a pozíciót.
A földhivatali lapok szerint Schadl György öt év leforgása alatt építette fel ingatlanbirodalma nagy részét: nyolc erzsébetvárosi, egy belvárosi, egy XIII. kerületi, egy II. kerületi, egy érdi, egy ceglédi, két XII. kerületi, egy siófoki, egy gödöllői, egy szentendrei, valamint egy budai Várban található ingatlant vásárolt meg. Több lakást feleségével Schadl-Baranyai Helgával közösen szerezett meg.
* Az önkormányzattól származó dátumokat tüntettük fel, a többi esetben a tulajdoni lapon lévő dátumot
Az egyik legértékesebb ingatlan a budai Vár központi részén található, a Dísz téren. Ehhez magánszemélyektől jutott hozzá, másként erre nem is lett volna lehetősége, a kerületben ugyanis – az idén elfogadott törvénymódosításig – szinte csak így lehetett lakáshoz jutni.
Az erzsébetvárosi ingatlanokat viszont a VII. kerületi önkormányzattól vásárolta, ezekért pedig összesen 225 millió forintot fizetett. A nyolc lakást tehát átlagosan négyzetméterenként 600 ezer forintért szerezte meg, kettőt pedig néhány hónapon belül eladott a B. P. Property Kft.-nek.
Ennek a cégnek is érdekes a története, a kft.-t ugyanis mindössze néhány héttel azelőtt alapították, hogy Schadl György megkötötte volna az ingatlanokról szóló szerződést Erzsébetvárossal.
A vállalatnak a céginformációs adatok szerint 2019-ben és 2020-ban egyáltalán nem volt árbevétele. Lapunk megkereste a B. P. Property Kft.-t is, ám kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Oláh Lajos, a körzet DK-s országgyűlési képviselője az rtl.hu-nak azt mondta, hogy a lakások eladásáról még az előző, fideszes városvezetés döntött 2019 augusztusában, nem sokkal az önkormányzati választás előtt. Szerinte az is gyanús, hogy Schadl Györgynek csak egy esetben, egy Vörösmarty utcai ingatlan esetében kellett a meghirdetett árnál többet fizetnie, akkor is mindössze 250 ezer forinttal. A kerület mostani vezetése feljelentést tett a rendőrségen, jelenleg a nyomozás eredményére várnak.
A VII. kerületben található ingatlanok többnyire kisebb területű lakások, amelyek ottjártunkkor üresek voltak. Szinte mindegyiket felújították a közelmúltban, így feltehetően kiadni és eladni is könnyű lenne ezeket. | Néhány év alatt húsz ingatlant vett a végrehajtói kar letartóztatott vezetője | Néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke – értesült az rtl.hu. Lapunk információi szerint a Völner-ügyből megismert vezető az elmúlt években vett lakást például a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, de volt üdülője Siófokon is, néhány méterre a Balaton partjától. Az ingatlanok egy része ráadásul önkormányzatoktól került hozzá. Két lakást rövid időn belül eladott, a még mindig a nevén lévőket pedig többnyire zár alá vették. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/01/17/schadl-gyorgy-vegrehatoi-kar-ingatlanok-korrupcio | 2022-01-17 20:45:50 | true | null | null | Rtl.hu |
Méretes szerződésekkel indítja az idei évet a NER-ben sok közbeszerzést elnyerő B+N Referencia Zrt. leánycége. A hozzá tartozó Referencia Mosodák Szolgáltató Zrt. egy nettó 317 és egy nettó 341 millió forintos keretösszegű munkához jutott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV) által kiírt pályázaton. Versenytársa nem volt, az árat 90 százalékos súllyal vették figyelembe - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Volt viszont egy sikertelen próbálkozása is, igaz, az csak egy nettó 72 millió forintos megbízás lett volna. De menjünk sorjában!
A sokszáz milliós munkák különféle kórházak részére végzett mosodai és bértextiliai (vegytisztítási) szolgáltatást takarnak. Mindkét esetben 36 hónapra szól a szerződés. Nem elég azonban csak kimosni a szennyest (az egészségügyi munka során keletkezettet és vélhetően az ott kezelt BV-s betegekét), hanem a bértextiliák esetében az úgynevezett UHF mikrochippel való ellátást is biztosítani kell. Ezen kívül a teljes körű adminisztráció és a szállítás is a nyertesre hárul, beleértve az ehhez szükséges szállító és tároló eszközök előteremtését és üzemeltetését is.
A mosodai szolgáltatás tervezett mennyisége 36 hónapra a budapesti Uzsoki kórház részére: egészségügyi textília fertőtlenítő mosás: 831 000 kg, továbbá egy telephely esetén osztályos szervizszolgáltatással 249 000 kg. Bértextília szolgáltatás UHF microchippel ellátva: zöld műtős nadrág 657 000 db, zöld műtős ing 657 000 db, kék műtős nadrág 240 900 db, kék műtős ing 240 900 db. Ha a 36 hónapos időszakon belül a szerződéses keretösszeg kimerül, a szerződés automatikusan megszűnik.
Feladat részletesen:
fertőtlenítő mosás,
szárítás (technológiától függően), textíliák megfelelő hajtogatása,
mángorlás, vasalás,
a rendeltetésszerűen nem használható textília mosás utáni különválogatása
bértextília esetében a szükséges varrási, javítási munkák elvégzése.
mosodába szállítás és visszaszállítás a kórházba,
megfelelően mosható, fertőtleníthető szállítóeszközök biztosítása.
Külön érdemes megemlíteni azt az előírt feltételt, hogy a teljesítéshez használt mosodai gépeknek rendelkezniük kell olyan szűrőberendezéssel és mosatási programmal, amelynek eredményeként a mosás során a textíliáról leváló szöszök nem kerülnek vissza a műtős textíliára. Ezen kívül a gépeknek a mosás paramétereit mérő (mosási idő, hőfok, vegyszeradagolás, öblítéshővíz) és rögzítő szoftverrel is rendelkezniük kell, mely biztosítja a mosás minőségének utóellenőrzését.
A Komárom-Esztergom megyei Szent Borbála Kórház esetében ugyanakkor nem hirdettek győztest, eredménytelennek minősítették az eljárást. Ezt azzal indokolták, hogy az igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel. Gyakorlatilag mindegyik (összesen négy) jelentkező a megjelölt keretösszegnél (nettó 73 millió forint 12 hónapra) drágábban vállalta volna a munkát. Ott is az egyik fő esélyes volt a NER-es cég.
A B+N Referencia Zrt. nevéhez több nagy értékű épületüzemeltetés (irodaházak, közintézmények) is kötődik. Egyebek között a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is dolgoznak a cég emberei. A 2020-as üzleti évben a megelőző év 44 milliárd forintja után már 71 milliárd forintos bevételt és 5,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. | Több mint 600 millióért mos a börtönöknek a NER egyik oszlopos tagja | Méretes szerződésekkel indítja az idei évet a NER-ben sok közbeszerzést elnyerő B+N Referencia Zrt. leánycége. A hozzá tartozó Referencia Mosodák Szolgáltató Zrt. egy nettó 317 és egy nettó 341 millió forintos keretösszegű munkához jutott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV) által kiírt pályázaton. Versenytársa nem volt, az árat 90 százalékos súllyal vették figyelembe - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Volt viszont egy sikertelen próbálkozása is, igaz, az csak egy nettó 72 millió forintos megbízás lett volna. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-mint-600-millioert-mos-a-bortonoknek-a-ner-egyik-oszlopos-tagja.html | 2022-01-18 20:42:20 | true | null | null | mfor.hu |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
A Testnevelési Egyetem új kampuszának Alkotás úti beépítése (ez a második ütem) következő projektelemekből áll:
- atlétika csarnok, uszoda, és 53 szobás sporthotel,
- tornacsarnok,
- labdajáték csarnokok, lőtér, vívóterem,
- 224 szobás kollégium és diákhotel,
- történeti kert,
- parkolóház (a befogadóképessége 198 személygépkocsi és 5 motorkerékpár).
A nyertessel tavaly december 17-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is.
A Napi.hu 2020 szeptemberében írt arról, hogy a Testnevelési Egyetem sportcsarnokát és mélygarázsát a ZÁÉV Építőipari Zrt. építheti meg fővállalkozóként, nettó 18 milliárd 48 millió forintért. A Mészáros Lőrinc és felesége érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-val augusztus 14-én kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is. 2017 áprilisában kezdődött a TF - várhatóan 2022-ig tartó - összesen 40 milliárdos rekonstrukciója. A nettó 11,9 milliárd forintos első ütem (ami később 14,5 milliárdra nőtt) fővállalkozója szintén a ZÁÉV, az egyik alvállalkozója pedig a Magyar Építő Zrt. A fejlesztés első szakaszában a Sportkórház számára épült, ám az el nem készült Alkotás úti épület befejezése volt a feladat.
A Céginfo.hu adatai szerint a ZÁÉV Zrt. tulajdonosa zalaegerszegi székhelyű a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. Az utóbbi tulajdonosa pedig 2019 óta a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. | A ZÁÉV építheti tovább a TF kampuszt | A nyertessel tavaly december 17-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. is.
A Napi.hu 2020 szeptemberében írt arról, hogy a Testnevelési Egyetem sportcsarnokát és mélygarázsát a ZÁÉV Építőipari Zrt. építheti meg fővállalkozóként, nettó 18 milliárd 48 millió forintért. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/epites-kozbeszerzes-zaev-folytathatja-a-tf-epiteset.744259.html | 2022-01-18 22:03:24 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nettó 21,89 milliárd forintért fejleszti a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. az Apátfalva- Mezőhegyesi Öntözőrendszer első ütemét.
A "Mezőhegyesi Ménes Birtok tervezés és kivitelezés" című projekt keretein belül a vállalat a cservölgyi vízkivételi szivattyútelep bővítését, az Apátfalva-Mezőhegyesi főcsatorna új mederszelvényének kialakítását, új pitvarosi szivattyútelep építését és a Mezőhegyes-Peregi átkötő csatorna fejlesztését vállalja - olvasható az uniós közbeszerzési közlönyben.
A közbeszerzésen a emellett a SZABADICS Építőipari Zrt., valamint a KÖTIVIÉP'B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is indult.
A Napi.hu tavaly november 12-én közölte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak egy újabb közbeszerzését nyerte meg a Mészáros és Mészáros - immár zrt. formában működő cég -, nettó 21,9 milliárd forintért - derül ki a közvetett tulajdonos Opus Global Nyrt. tőzsdei tájékoztatójából. | Mészáros Lőrinc cége újabb gigaprojektet nyert el | A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. végezheti el az Apátfalva- Mezőhegyesi Öntözőrendszer fejlesztésének első ütemét, nettó 21 milliárd 899 millió forintért. A közbeszerzés eredményét az Opus Global Nyrt. már tavaly november közepén közzé tette, de a szerződést csak január 6-án kötötte meg az OVF és Mészáros Lőrinc cége. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/leszerzodott-meszaros-mezohegyesre.744256.html | 2022-01-18 22:30:48 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Világosan látszik, hogy Magyarország és Lengyelország esetében politikai okai vannak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források visszatartásának – jelentette ki Varga Mihály Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően kedden.
A pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: Magyarország az elsők között, 2021 májusában benyújtotta nemzeti helyreállítási tervét, azonban a gyermekvédelmi törvény hazai elfogadása miatt az Európai Bizottság politikai alapokra helyezte a magyar terv megítélését.
Szavai szerint ez a keddi vita során megerősítést nyert, ugyanis az Európai Bizottság baloldali érzelmű gazdaságpolitikai biztosa, Paulo Gentiloni közölte, hogy a diszkriminációmentesség biztosítása az iskolai oktatásban az egyik fő érv a magyar helyreállítás finanszírozásának visszatartására.
– Magyarország ezt elfogadhatatlannak tartja. A tisztességes versenyt sérti az, amit az Európai Bizottság csinál – fogalmazott Varga Mihály.
A magyar kormányt a hazai ellenzék is bírálja az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt miatt, az ugyanis szerintük valójában csak arra szolgál, hogy összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. | Varga Mihály: Politikai okokból tartják vissza a helyreállítási forrásokat | Világosan látszik, hogy Magyarország és Lengyelország esetében politikai okai vannak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források visszatartásának – jelentette ki Varga Mihály Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően kedden. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/varga-mihaly-politikai-okokbol-tartjak-vissza-a-helyreallitasi-forrasokat-135851 | 2022-01-18 22:56:16 | true | null | null | Magyar Hang |
Folyamatosan fejlődik a felcsúti focialapítvány infrastruktúrája, és nincs ez másként idén sem. A Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisa szerint az alapítvány két sportfejlesztési programjából az egyiket már elbírálták és jóváhagyták. (szerk.: már az ingatlanfejlesztésekre külön sportfejlesztési programot kell elkészíteni, ezért adott be a Felcsút két programot az MLSZ-hez)
Eszerint 627,2 millió forintnyi támogatást kaphat a Felcsút. Ez a pénz személyi jellegű ráfordításokra, tárgyi eszközök beszerzésére és utánpótlás-nevelésre megy el.
A pénz kalapozásának tempója egyébként valami egészen elképesztő, mivel az MLSZ adatbázisa szerint a Felcsút már meg is kapta a megítélt támogatást, pedig a szövetség december 20-án adta ki az elfogadó határozatát.
A támogatásból idén többek között vesznek:
önjáró padlósúroló gépeket,
ipari mosógépet,
ipari szárítógépet,
fülkés traktort gyepgumival, tartozékokkal,
láncfűrészt,
fotófelszereléseket,
és seprőgépet.
Noha a szövetség adatbázisa szerint csak az egyik sportfejlesztési programot hagyták jóvá, a focialapítvány honlapjáról már a másik, még el nem fogadott sportfejlesztési programot is feltöltötték.
Ebből kiderül, hogy még 443,2 millió forintot igényelnek ingatlanokkal összefüggő fejlesztésekre. Ebből
a legnagyobb projekt 327,1 millió forintos és négy darab műfüves pályát építenének az elhasználódás miatt.
92,2 millióból az ifjúsági szálláshely beruházásának negyedik ütemét, egyben befejezését finanszírozzák. Az indoklás szerint erre a "sportkomplexum területén a mérkőzések, rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében" van szükség. A szálláshelyet egyébként akadémiai edzőtáboroztatáshoz készül, jellegében pedig igazodik az "akadémia területén megépült organikus építészeti jelleget viselő épületekhez". A tervek szerint jövő év június 30-ára készül el a szálláshely.
A sportfejlesztési program szerint egyébként bár volt lehetőség erre, a koronavírus elleni védekezés költségeire nem igényeltek TAO-támogatást ellentétben a többi - NBI-es - csapattal. | Elhasználódtak a műfüves pályák Felcsúton, 4 újat csinálnak TAO-pénzből | Összesen tehát 1,08 milliárd forintnyi TAO mehet idén Felcsútra, ami történetének legalacsonyabb támogatását jelenti. Eddig 1,5 milliárdnál kevesebbet soha sem igényeltek. A rendszer elindulása, 2011 óta Felcsútra összesen 37 milliárd forint TAO áramlott, amihez ha hozzávesszük az alapítványhoz különböző cégektől érkező támogatásokat, több mint 70 milliárd forint érkezett Felcsútra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/elhasznalodtak-a-mufuves-palyak-felcsuton-4-ujat-csinalnak-tao-penzbol-.html | 2021-12-29 22:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
2021. december 2-án adták át a Magyar Honvédség képviselőinek a huszadik Airbus H145M helikoptert a cég donauwörthi gyárában, de már megvan a helikopterek karbantartására kiírt közbeszerzés nyertese. A „H145M helikopterek fenntartása 2021-2026" tárgyban meghirdetett tendert az az AERO-IDAG Kft. nyerte el, amelynek az Opten adatai szerint 2019-ben volt először árbevétele (46,4 millió forint). 2020-ban azonban óriási ugrással már 660 millió forintos nettó forgalmat könyvelhetett el. 105 millió forint veszteséget viszont már 2016-ban, az induláskor is termelt a cég, és csak tavaly volt először pozitív a mérlege, akkor 21 millió forintos adózott nyereséggel zárták az évet.
A közbeszerzésen két cég indult, melyet az AERO-IDAG Kft. nyert, szerződésük végleges értéke ÁFA nélkül 433 070 862, bruttó 549 999 994 forint. A keretösszeg tervezett éves felhasználása a kiírás szerint:
2021. évben nettó 39 370 079 forint, bruttó 50 000 000 forint
2022. évben nettó 39 370 079 forint, bruttó 50 000 000 forint
2023. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2024. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2025. évben nettó 78 740 156 forint, bruttó 99 999 998 forint
2026. évben nettó 118 110 236 forint, bruttó 150 000 000 forint
Ez egyébként csepp a tengerben ahhoz képest, mennyibe kerülhetett maga a beszerzés, mert a Népszava információi szerint 2018-ban és 2019-ben is 100 milliárd forintot különítettek el katonai repülőgép-beszerzésre, az átlátszó.hu pedig azt írja, hogy a hadi kiadások (a költségvetési törvények és zárszámadások szerint) 2018-2020 között is erőteljesen – legalább 50 százalékkal – emelkedtek, ami jóval több, mint az egészségügyre vagy oktatásra elköltött összegek.
Egyébként az Airbus Helicopters és a cég eddigi legnagyobb vásárlója (!), a Honvédelmi Minisztérium 2018 júniusában írtak alá szerződést húsz darab H145M könnyű, többcélú helikopterre és a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlására. Az első két helikopter 2019 novemberében szállt le a szolnoki bázison – írja a kormány.hu. Az eltelt két évben további 18 helikopter érkezett, amelyek között van csapatszállító, kutató-mentő és tűztámogató kialakítású is.
Ne feledjük: a további honvédelmi fejlesztésnek további része egy, szintén az Airbus típuscsaládba tartozó H225M típusú közepes, többcélú helikopter flotta kialakítása. Ezek összeszerelése a franciaországi Marignane-ban már meg is kezdődött, a 16 gépből az utolsó 2025-ben érkezik majd meg Magyarországra – írta az index.hu.
Kicsit még visszakanyarodva a tendert megnyerő céghez, az AERO-IDAG Kft-hez, csak hogy képbe kerüljünk az átlátszó.hu segítségével: Szabó Zsófi 2016-os esküvőjére a Fly-Coop reptette Rogán Antalt. Ez a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t, melyben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
A lap hosszan és precízen körbejárja a vállalat ágas-bogas történetét, s arról is említést tesz, hogy 2018-ban az IDAG lemaradt a rendőrségi helikopterek karbantartására kiírt közbeszerzésről. Most azonban a honvédségi helikopterek karbantartására szóló megbízásra sikerrel pályázott. | Nemigen lehetett kérdés, ki nyeri meg a honvédség helikopter-karbantartási közbeszerzését | A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, most pedig a honvédség helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzést is elnyerte a cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nemigen-lehetett-kerdes-ki-nyeri-meg-a-honvedseg-helikopter-karbantartasi-kozbeszerzeset.html | 2021-12-20 23:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem csillapodik a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels szállodalánc étvágya: december 17-én megvette az Eger Hotel&Park szállodát - közölte a hálózatot felügyelő Opus Global Nyrt. A vételárról semmit sem árultak el.
Ezzel tovább színesedik a magyar milliárdos által birtokolt hotelpaletta. Az egri szálloda négycsillagos, összesen 214 szoba várja a vendégeket. A hivatalos indoklás szerint "ez a beszerzés jól illeszkedik a HUNGUEST Hotels Zrt. növekedési stratégiájába, az akvizícióval a szállodalánc erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású hotelek piacán, továbbá a tranzakció újabb lépés az egységesebb termékkínálat kialakításának irányába"
Egerben és Eger környékén csaknem 10 négycsillagos szálloda lesz a versenytárs. Egyet kivéve, mert az egerszalóki Saliris hotelt már megszerezte a felcsúti milliárdos egyik cége. A szállodák többéségben welness szolgáltatás és konferenciaterem is rendelkezésre áll.
Emlékezetes, hogy a Hunguest Hotelsnél mintegy 800 fős elbocsátást jelentettek be a járvány kellős közepén. Azóta nem érkeztek hírek a létszám ismételt bővítéséről.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll a hevesi megyeszékhely, mindössze a nagymúltú fürdővárosok előzik meg. A borvidékre, valamint a város történelmi és kulturális örökségére építő attrakciók rendkívül népszerűvé teszik a várost mind belföldön, mind külföldön egyaránt.
A Hotel Eger & Park az észak-magyarországi régió legnagyobb, 1600 négyzetméteres konferenciaközpontjával és 800 négyzetméteres wellnessrészleggel bír. A komplexumot két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. | Mészáros Lőrinc karácsonyra meglepte magát egy hotellel | Nem csillapodik a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels szállodalánc étvágya: december 17-én megvette az Eger Hotel&Park szállodát - közölte a hálózatot felügyelő Opus Global Nyrt. A vételárról semmit sem árultak el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-karacsonyra-meglepte-magat-egy-hotellel.html | 2022-01-18 23:06:32 | true | null | null | mfor.hu |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom még tavaly december elsején írt ki közbeszerzési eljárást kulturálisesemény-szervezési szolgáltatásokra. Ennek eredményét közölték az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint az eredetileg 1,5 milliárdosra becsült munkát nettó 1,28 milliárdért végzi el az egyetlen pályázó.
A nyertes cég a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft., mely egyébként egyáltalán nem ismeretlen a Schmidt Mária vezette társaságnak. A cég korábban elnyerte a a "2020 - A Nemzeti Összetartozás éve" rendezvényhez kapcsolódó kiállítás szervezési jogát. Azért a munkáért 1,1 milliárd forintot kapnak.
A mostani, december 21-én megkötött szerződés értelmében két eseményhez kapcsolódóan kell több kiállítást is leszervezni. Egyrészt a 30 éve szabadon című, megnyitóeseménnyel egybekötött, legalább 10 napig tartó, művészeti kiállítás teljes körű megvalósítása lesz a feladat 50 magyarországi városban 2021. december-2022. július között. A kiállítás olyan városokban kerül megvalósításra, mint például Paks, Mohács, Körmend, Ózd, Hajdúnánás.
Másrészt a cég feladata lesz még az "Együtt szabadon - magyar cigány hősök" című, megnyitóeseménnyel egybekötött, legalább 7 napig tartó, művészeti kiállítás teljes körű megvalósítása 25 magyarországi városban 2022. január-2022. május. Ez a kiállítás olyan városokban lesz látható, mint például Barcs, Hodász, Nagyecsed, Vésztő, Salgótarján.
A cégkivonat adatai szerint a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. 2004-ben alakult, a tulajdonosai Erdélyi Szabolcs és Erdélyi János. A 2020-as mérlegében 503 millió forint nettó árbevétel mellett 226 millió forint profit szerepel. | 1,3 milliárdot költenek Schmidt Máriáék a 30 éve szabadon kiállításra | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom még tavaly december elsején írt ki közbeszerzési eljárást kulturálisesemény-szervezési szolgáltatásokra. Ennek eredményét közölték az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint az eredetileg 1,5 milliárdosra becsült munkát nettó 1,28 milliárdért végzi el az egyetlen pályázó. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/13-milliardot-koltenek-schmidt-mariaek-a-30-eve-szabadon-kiallitasra.html | 2022-01-10 23:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
közpénz;állami támogatás;áramtermelés;Mátrai erőmű;villamosenergia-ipar;
2021-12-24 06:20:00
Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet
Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.
A kormány 2024-ig lényegében teljes üzemű működésre kötelezte a tavaly állami tulajdonba került, lignittüzelésű Mátrai Erőművet. Legalábbis ekképp értelmezték lapunk számára szakértők a Magyar Közlöny szerda esti számában megjelent kormányrendeletet. Az így jelentős légszennyezés árán előállított, évi körübelül 3,2-3,7 terawattóra villamos energiáért a költségvetés az önköltségeknek megfelelő ellentételezést fizet. Egy, ugyanazon közlönyben kihirdetett kormányhatározat az idei évre vonatkozó összeget 45,3 milliárd forintban jelöli meg.
Az egység gondjait keddi sajtóértekezletén Orbán Viktor is többször felemlegette (bár kapcsolódó kérdésünket Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár nem engedte feltenni). A kormányfő részint elismerte, hogy az erőmű évi több tízmilliárdos állami "kompenzációt" igényel, mert azt "az Unió kvótákkal bünteti". Másrészt az ETS nevű uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert úgy mutatta be, mint ami az amúgy nyereséges szénerőműveket veszteségbe löki. Ezután bírálta az ETS uniós továbbfejlesztési tervét. (Megjegyzendő: a jelenlegi ETS lényegében a multik környezetszennyezési "adója", amit máskor a Fidesz is hangsúlyosan követel.)
Már a mostani rendeletre utalhatott december elején Horváth László Fidesz-szóvivő is, aki az MTI-vel azt közölte: a kormány úgy döntött, hogy az energiaellátás folyamatossága és a munkahelyek megőrzése érdekében, "hazai forrásból" 42 milliárd forintot juttat a Mátrai Erőműnek. Az "juttatás" pontos útját-módját nem részletezte, de a - július óta MVM Mátra Energiának hívott - társaság könyveiben tőkeemelésre utaló jeleket nem fedeztünk fel. Emellett bírálta Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki szerinte azt nyilatkozta, hogy az erőművet nem éri meg fenntartani és az ott dolgozó több ezer embernek máshol kell munkát találni. A kormány számára az erőmű stratégiai fontosságú, ezért került újra állami kézbe, és ezért újítják fel a következő években - tette hozzá. A magyar emberek, háztartások energiaellátása, az erőmű és az itt dolgozók munkahelye biztonságban marad - szögezte le a politikus, a miniszterelnök-jelöltnek pedig azt üzente: "el a kezekkel a Mátrai Erőműtől".
A Mátrai Erőművet a Fidesz gyakorlatilag csődbe vitte - fogalmazott az ügy kapcsán megkeresésünkre Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mészáros Lőrincék először "lerabolták" az egységet, majd azt az állam tavaly egyes számítások szerint még annál is drágábban vásárolta meg tőlük, mint amennyiért a felcsúti vállalkozó érdekeltségei néhány évvel azelőtt a németektől megvették a részvényeket. Miközben tehát tönkretették az erőművet, az adófizetők pénzéből ismét Orbán Viktor pénztárcája dagadt - fogalmazott a politikus. A miniszterelnök-jelölt az egység jövője kapcsán a gazdaságosság, a környezetvédelem és az ott élők szociális szempontjait figyelembe vevő megoldást szeretne. A jelenlegi lignitblokkokat kiváltó földgázerőmű tervét támogatja. Igaz, egy néhány dolgozót igénylő gázblokk épp nem oldaná meg a térség foglalkoztatási gondjait. Ugyanakkor, mivel egy lignitbánya bezárása további tíz évig nagy számú bányász foglalkoztatását igényli, ráadásul általános a munkaerőhiány, Márki-Zay Péter biztos benne, hogy az ott élőknek mindig lesz munkájuk.
A Mátrai Erőmű dolgozói számára az LMP szerint a kormánynak a megújulóenergia-szektorban kellene biztosabb és jobban fizető munkát kínálnia - fogalmazott még szintén a hónap elején Horváth László nyilatkozatára válaszul Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt társelnöke. Az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére a zöldpárti politikus a szénre, földgázra és kőolajra alapozó, környezetszennyező erőművek kivezetését sürgette. A Mátrai Erőmű évi 4,5 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki - hívta fel a figyelmet parlamenti képviselőjük, Ungár Péter. | Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet | Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg. | null | 1 | https://nepszava.hu/3141612_kozpenztuzelesre-allitjak-at-a-matrai-eromuvet | 2022-01-19 15:01:00 | true | null | null | Népszava |
Völner Pál;
2021-12-09 07:00:00
Rejtélyes Völner-közeli milliárdok
Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól.
A semmiből, vagy legalábbis cégbírósági papírokból nem kiolvasható módon lett milliárdos cégvagyona a kedden korrupció-gyanú miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes huszonéves fiának – tudta meg lapunk. Völner Marcell Pálnak néhány év alatt lett egy mára 928 millió forintos eszközállományú – ebből félmilliárd pénzeszköz – és tavaly 83 millió forint nettó nyereséget termelt ingatlanos cége, a Tagba Kft. A vállalkozáshoz 2017 óta dunai kikötőfejlesztő cég is tartozik.
A cégbírósági bejegyzésekből kitűnik, hogy a Völnerékhez keveredett ingatlanos céget egy bajóti vállalkozó, Varga Zsuzsanna alapította és tőkésítette fel. Nem is akárhogyan: a vállalkozás kapásból 524 milliós saját tőkével és 300 milliós hitelállománnyal indult. Hogy honnan volt Varga Zsuzsannának ennyi befektethető tőkéje és hitelkerete, az nem derül ki a cégtárból.
A Tagba Kft. ügyvezetője az alapításkor bizonyos Kitka Klára volt, ám a cég kiegészítő mérlegéből kiderül, hogy az ügyvezetővel együtt már ekkor aláírási joga volt a társaságban tulajdonnal még nem rendelkező ifjabb Völnernek. A cég később igazi aranybányának bizonyult: saját tőkéje a kezdeti félmilliárdról 862 millióra nőtt, közben négy év alatt közel 340 milliónyi adózott nyereséget termelt. A Tagba időközben belépett a hajózási piacra is: mint arról beszámoltunk, 2017-ben fele részben tulajdonosa lett a Mahartlog Group-hoz tartozó kikötőfejlesztő cégnek, a Mahartlog Port Kft-nek. A Mahartlog-ban ügyvezetőként alkalmazták az akkor még a Tagbában tulajdonnal nem rendelkező Völner Marcell Pált is.(Ezzel kapcsolatban megkerestük a Mahartlog Group-ot, ám csak annyit válaszoltak: kérdéseink üzleti titkot képeznek, a sajtónak ezekről nem áll módunkban és szándékunkban sem nyilatkozni.)
A sikerszéria ellenére Varga Zsuzsanna 2020-ra eladta a részesedéseit Völner Marcell Pálnak, aki innentől rögtön nagyvállalkozóként startolt el; a Tagba teljes és a Mahartlog Port 50 százalékos résztulajdonosa lett. A politikus fiát a céges elérhetőségére küldött levélben kérdeztük arról, hogy honnan tellett nekik egy ilyen komoly, milliárdos cégvagyon megvásárlására, ám egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.
A Völner-féle cégek körül forgolódó, a részesedéseit idővel Völner Marcell Pálnak továbbpasszoló Varga Zsuzsannának közben másra is akadt pénze: 2018-ban társtulajdonos lett a lábatlani Sápi Major Kft.-ben is. Varga ide is jó ütemérzékkel érkezett: erről a cégről írta meg nemrégiben lapunk, hogy 2020-ra 890 millió forintért felvásárolta és mindjárt a helyiek elől kerítéssel el is zárta a csopaki kikötőt. A Sápi Major másik tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert igazi NER nagymenőnek tűnik: Abronits egyik érdekeltsége, a Dömper Kft. egyike azon három társaságnak, melyekkel a Nemzeti Koncessziós Iroda tárgyal a tízmilliárdokat hozó bombaüzletről, a hazai autópályák 35 éves koncesszióba adásáról.
Völner Pált, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott, súlyos vádakkal illette az ügyészség: eszerint a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott és vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően.
– Nem gusztusos munka, de busásan megéri – fogalmazott egy, a végrehajtói szakmában tevékenykedő forrásunk. Cégbírósági adatokat tallózva érthető válik, hogy miért volt a tülekedés a végrehajtói posztok körül, és hogy szakmai pletykák szerint sokan súlyos, tízmilliós nagyságrendű kenőpénzeket fizettek egy-egy ilyen hely megszerzéséért. A végrehajtó ugyanis versenytárs nélkül tevékenykedik az illetékességi területén. Ugyanakkor a devizahiteles csődhullám nyomán a bankok és pénzintézetek mára igen jelentős mennyiségű végrehajtást kezdeményeztek, így a végrehajtói poszt jobbára évi több tízmilliós profitot hozó, fix jövedelmet jelent. A nemrég vesztegetés gyanújával a repülőtéren Dubajba menet őrizetben vett Schadl György és felesége cége, a budaörsi Bíróságnak a keze alá dolgozó Schadl-Baranyai és társa végrehajtói iroda 2017-ben még176 millió forintnyi összeget hajtott be, ebből 96 millió forint tiszta hasznuk volt. 2020-ra már 356 milliót kasszírozott az iroda, ebből 190 millió lett a nyeresége, összességében három év alatt a cégtulajok 420 milliós osztalékot vettek ki a cégből, további 190 millió forintot pedig eredménytartalékba helyeztek. A Schadl-féle iroda sikere nem egyedülálló. Szúrópróbaszerűen fél tucat, főváros közeli behajtó iroda mérlegeit néztük meg és zöménél két-háromszoros jövedelemnövekedést találtunk. | Rejtélyes Völner-közeli milliárdok | Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140225_rejtelyes-volner-kozeli-milliardok | 2022-01-19 15:04:00 | true | null | null | Népszava |
Március óta új tulajdonosa van a Strategopolis Kft.-nek, amely néhány éve még fontos szakmai támasza volt a kormányzatnak. A több 100 milliós tanácsadói megrendelésekkel kitömött cég korábbi tulajdonosai között szerepelt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő, aki azóta visszavonult a politikából. A mostani új tulajdonos is a politika világából érkezett: Bitay Márton Örs, ő a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára volt.
Az Áder János köztársasági elnök által tavaly februárban felmentett Bitay Márton idén márciusban vette nevére a céget, amelynek november eleje óta már ügyvezetője is. A Strategopolis 2015-ben még 627 millió forintos forgalom mellett 280 millió forintos profittal zárt, 2019-ben viszont már csak 214 millió forint nettó árbevétel jött össze, ami 80 millió forint nyereséghez volt elég. Ebből 20 millió forint osztalékot fizettek ki.
Ez a pénz még nem az egykori földügyi államtitkárhoz vándorolt, hiszen 2017-től idén márciusig Mechler Márk ügyvéd volt a tulajdonos (ő vette meg a céget Giró-Szász András, volt kormányszóvivőtől 2017-ben), akinek az irodája dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumnak.
Egész életemre és tanulmányaimra a gimnáziumi évek tették a legnagyobb hatást, nagyon sokat köszönhetek az esztergomi ferences Atyáknak és annak a négy évnek, amit Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban töltöttem
- nyilatkozta az Agro Naplónak Bitay Márton még államtitkárként. A gimnázium 1999-es osztálynévsora szerint Bitay Mártonnak volt egy Mechler Márk nevű osztálytársa.
A volt államtitkárról lapunk is többször írt, például azt, hogy menesztésekor 8,8 millió forintot kapott. A legnagyobb összeg az államtitkári megbízatásának megszűnésével kapcsolatos kifizetés, ami 7 777 800 forint, a törvény ugyanis ilyen esetekben hathavi fizetéssel egyenlő juttatást írt elő. Emlékezetes, hogy Bitay Márton felelt azért a földvásárlási programért, melynek során 2015-2016-ban rengeteg termőföldet árvereztek el. A földosztásnak például Mészáros Lőrinc lett a nyertese: összesen 1391 hektár földet nyert el a volt felcsúti polgármester és családja az árveréseken.
A volt államtitkár azzal vált híressé, hogy bár vagyonnyilatkozatai szerint két helyről is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent a K-Monitor elemzése szerint. A nevén sem autó, sem új ingatlan nem szerepelt és nem volt egy fillér megtakarítása sem. Ugyanakkor a neve már felbukkant a nagy vihart kavart trafik-pályázatok idején is, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kényszerűségből (bíróság kötelezte rá) 2014-ban kiadta azoknak a nevét, akik tagjai voltak a bírálóbizottságnak. A névsorban pedig szerepelt Bitay Márton is.
Cégünk piaci, önkormányzati és állami partnereink stratégiai gondolkodásához és cselekvéseihez nyújt szakmai támogatást. Célunk, hogy a kormányzat szakpolitika alkotó tevékenységét támogassuk, átfogó tájékoztatást adva az önkormányzatok és a gazdasági társaságok, vállalkozások elképzeléseiről, szükségleteiről
- szól a Strategopolis bemutatkozása. Kérdés, hogy Bitay érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője. Az biztos, hogy még 2017-ben a Miniszterelnökség 560 milliós megbízását nyerte el a Strategopolis, a szerződés 2020-ig volt érvényes. Giró-Szász András volt kormányszóvivő korábbi érdekeltsége fejlesztéspolitikai témában adhatott külső szakértői támogatást. A Strategopolis 2012 és 2016 között több százmillió forint értéken nyert el közbeszerzési megbízásokat például az Emmi-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és az Országgyűlés Hivatalától is.
A cég a legbravúrosabb szerződését viszont az MTVA-val kötötte meg. Az Átlátszó írta meg, hogy a közmédia kiszervezte a hírgyártást, amit 2014 januárjától a Strategopolis Kft. végzett évi nettó 42 millió forintért. A hírblokkokat pedig kereskedelmi rádióknak értékesítettek tovább, így országszerte 27 magánrádióban hallhatták ugyanazokat a híreket a hallgatók.
Giró-Szász András ma már kiszállt a közéletből, most a Ponton Ingatlan Kft. tulajdonosa. A cég tavaly 208 millió forintos forgalom mellett 124 millió forintos profittal zárt. Bitay Márton is aktív az ingatlanos vonalon, hiszen tulajdonos lett az idén nyáron bejegyzett Szent István Krt. 23. Projekt Kft.-ben is. A társaság főtevékenységeként ingatlan bérbeadása, üzemeltetése szerepel a dokumentumokban, de az építéstől a bontásig számos egyéb építőipari szolgáltatással is foglalkozik. | A menesztett "nincstelen" államtitkár lett az elfeledett Strategopolis új tulajdonosa | A kormányzattal jó üzleti kapcsolatban álló tanácsadó cég Bitay Márton előtt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő érdekeltségébe is tartozott. A Strategopolis neve mostanában keveset forog a sajtóban, kérdés, hogy a volt földügyi államtitkár érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-bitay-marton-a-strategopolis-tulajdonosa.html | 2020-11-16 21:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Szegedi Tudományegyetem a rendelkezésre álló információk alapján arra jutott, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során – áll az egyetem közleményében. Ahogy hétfőn írtuk, az egyetem belső vizsgálatot indított, miután a sajtóértesülések szerint az egyetem jogi kara is említést nyert a Völner-ügyben.
„A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta”
– olvasható a közleményben.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott.
Az ügy kulcsfiguráját, Schadl Györgyöt is sokan keresték, például azért, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, legalábbis ez derül ki az ügy közel kétezer oldalas nyomozati anyagából, amely a 444.hu birtokába került, és amiről több cikkben számoltak be a napokban. Az első ilyen cikkből az látható, hogy a jelek szerint Schadl segített is ezeknek a vizsgáknak az elintézésében, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, illetve Völner egyik rokonának is.
A Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója, Mészáros Pál Emil elismerte, hogy Schadl kérésére, „baráti szívességből” segített többek között Rogán Antal kabinetfőnökének is, hogy vizsga nélkül kapjon érdemjegyet. A jogi kar dékánja, Fábián Adrián azt mondta, hogy Mészáros azt állítja, anyagi haszna nem származott ezekből az ügyekből, de már nagyon megbánta. Az egyetem felfüggesztette az oktató vizsgáztatási jogát. | A Szegedi Tudományegyetem belső vizsgálata szerint semmi közük sincs a Völner-ügyhöz | A Szegedi Tudományegyetem a rendelkezésre álló információk alapján arra jutott, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során – áll az egyetem közleményében. Ahogy hétfőn írtuk, az egyetem belső vizsgálatot indított, miután a sajtóértesülések szerint az egyetem jogi kara is említést nyert a Völner-ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/18/szegedi-tudomanyegyetem-volner-pal-lefizetes-vizsga-vizsgalat-eredmeny | 2022-01-18 08:31:00 | true | null | null | Telex |
A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit.
„A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben, mivel hivatás etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. A belső vizsgálat lezárását követően természetesen tájékoztatjuk a közvéleményt”
– közölték a Telex megkeresésére.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott.
Az ügy kulcsfiguráját, Schadl Györgyöt is sokan keresték, például azért, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, legalábbis ez derül ki az ügy közel kétezer oldalas nyomozati anyagából, amely a 444.hu birtokába került, és amiről több cikkben számolnak be a napokban. Az első ilyen cikkből az látható, hogy a jelek szerint Schadl segített is ezeknek a vizsgáknak az elintézésében, például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, illetve Völner egyik rokonának is.
Mivel a nyomozati anyagokban nemcsak a pécsi egyetem szerepelt, kerestük a szegedi egyetemet és a Pázmány jogi karát is, beszámolunk róla, ha válaszolnak. | A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügyben etikai és vizsgaszabályok megsértésének gyanúja miatt | A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit. A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/17/pecsi-egyetem-vizsgalat-volner-ugy | 2022-01-17 08:39:00 | true | null | null | Telex |
Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma. A bizonytalanok esetében a korrupció az ötödik helyen szerepel, a fizetések mértéke és a megélhetési költségek mellett a korrupciót megelőzi még a nyugdíjak értéke és az egészségügyi ellátás színvonala is.
Pártszimpátia alapján azonban már élesebb különbség a korrupció következményeiről. A véleményének átlagát tekintve az ellenzéki szavazók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a korrupció mértéke már akkora, ami a gazdaság fejlődését hátráltatja. A bizonytalanok ezzel a megállapítással inkább egyetértenek, a Fidesz-KDNP szavazók azonban inkább nem értenek vele egyet.
Éles eltérés mutatkozik abban is, hogy mennyire jellemzőbb a Fidesz kormányzására a korrupció, mint az azt megelőző időszakokra. A Fidesz szimpatizánsai ugyanakkor inkább egyetértenek azzal, hogy a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót.
További meglepő eredmény, hogy a kormány támogatói nem utasítják vissza azt a megállapítást, hogy a Fidesz kvázi állampártként működik. Nem látszik markáns kiállás a Fidesz
szavazóitól azzal a véleménnyel kapcsolatban sem, hogy nem Orbán Viktor, csupán környezete lenne korrupt.
Végül megvizsgálták azt is, hogy mit gondolnak a korrupciós felelősségre vonásról az egyes választói csoportok. Összeségében ebben a tekintetben közelebb állnak a bizonytalanok, valamint az egyes politikai táborok támogatóinak véleményei, noha az „elmúlt évek haszonélvezőinek” elszámoltatásának kapcsán visszafogottabb a Fidesz-KDNP listára szavazók véleménye, de még így is inkább egyetértenek a korrupt vállalkozók felelősségre vonásával.
Az elemzés során az egyes vélemények átlagait nézték meg ötfokozatú skálán a Fidesz-KDNP, az Egységben Magyarországért listákra való szavazási hajlandóság szerint. A bizonytalanok azok a megkérdezettek, akik nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy melyik listára szavaznának. | Republikon: A Fidesz-szavazók nagy része szerint a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót | A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/18/a-fidesz-szavazok-szerint-a-kormany-eredmenyei-ellensulyozzak-a-korrupciot | 2022-01-18 08:44:00 | true | null | null | Telex |
Az ügy 2008-ban kezdődött, amikor a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. jogelődje, a Pécs Holding Zrt. és egy befektető, a Minerva-Udvar Kft. kötött szerződést a Búza téri kispiac területének fejlesztésére. A konstrukció lényege az volt, hogy a telket az önkormányzat vagyonkezelője biztosítja, amin vállalkozó lakóingatlanokat és egy közel 1000 négyzetméteres üzletházat épít a Pécs Holding részére.
Az önkormányzat befektetése egészen mostanáig nem térült meg, sőt, a szerződések módosításával több alkalommal is kamatról, kötbérről mondtak le az önkormányzat vagyonkezelő cégének volt vezetői, miközben az ingatlanfejlesztésre létrehozott projektcégek hálója, és azokban az önkormányzati tulajdon egyre követhetetlenebbé vált. Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, és abban is megállapodtak az ingatlanfejlesztő vállalkozóval, hogy hogyan rendezzék a város felé fennálló tartozásukat. A hosszú, szövevényes ügyet az önkormányzat közleménye részletezi. Cikkünkben a közleményben leírtak segítségével igyekszünk összefoglalni a történéseket.
Ellenérték nélkül átadott ingatlanvagyon, biztosíték nélkül
Az eredeti keretmegállapodás a Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. között 2008-ban jött létre, eszerint az ingatlanfejlesztésnek 2012-ben le kellett volna záródnia a területen. A Pécs Holding és a Minerva-Udvar Kft. ebben az időben közös projektcéget hozott létre, ez volt a Pécsi Kispiac Kft. A Pécs Holding, ide apportálta a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlanokat, cserébe 99% részesedése volt a projektcégben, szemben a Minerva-Udvar Kft. 1%-ával.
A telket tehát a Pécs Holding biztosította a projekthez, a Minerva-Udvar pedig 465,5 millió forinttal lett adósa a Pécs Holdingnak azáltal, hogy a telket tulajdonló projektcég – a Pécsi Kispiac Kft. – Pécs Holdingos üzletrészét megvásárolta.
Az üzletrészvásárlás valós pénzmozgás nélkül történt, a tulajdoni viszonyok viszont megfordultak, a Pécs Holding 1%-a állt szemben a Minerva-Udvar Kft. 99%-ával.
A város tulajdonából szempillantás alatt kikerült egy értékes belvárosi ingatlan anélkül, hogy az ügyletből a városnak bevétele származott volna.
2010-ig háromszor módosították a szerződést, de egyik alkalommal sem rögzítették benne, mi történik, ha a projektcég nem rendezi adósságát a Pécs Holding felé, csupán a teljesítési határidőket tologatták egyre későbbre.
2017-ben, a megállapodás 5. módosításakor, az érintettek már tisztában voltak azzal, hogy a Minerva-Udvar Kft. saját üzleti hasznára épít és értékesít lakóingatlanokat több százmillió forint értékben a területen, a PVh felé fennálló adósságát azonban továbbra sem egyenlíti ki, ennek ellenére a határidőt újból – a közgyűlés jóváhagyása mellett – módosították, ezúttal 2020-ra.
Időközben az is kiderült, az említett projektcégekben már nincs ingatlanvagyon, azokat három újonnan létrehozott cégekbe juttatta a Minerva-Udvar Kft., az önkormányzati vagyonkezelő tudta nélkül. 2019-ben (6. módosítás) a PVh – az önkormányzat közgyűlésének jóváhagyása nélkül – újabb kötbérről mondott le, és 2022 júliusára módosította a befejezés határidejét.
Az önkormányzat most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a vagyonhasznosító korábbi vezetői ellen, a jelenlegi tulajdonos cégek képviselőivel pedig új megállapodást kötött a fennálló tartozás rendezésének érdekében.
Arról, hogy a területen valaha működhet még piac (a termelői piac évek óta „ideiglenes” helyen és csak szombat délelőttönként a Búza tér egy másik pontján működik), esetleg megépül-e a tervezett üzletház, nem szól a közlemény. | Félmilliárdos ingatlanvagyont szerezhet vissza Pécs | 13 éve húzódó ügyben születhet végre megoldás Pécsen. A Búza téri kispiac területén ingatlanfejlesztés indult 2008-ban, a korábbi piac épületét lebontották, az elfogadott tervek szerint a területen nem csak lakósházak, de – az egykori piac funkcióját is betöltő – új üzletház is létesült volna. A beruházás hosszú évekig húzódott, a társasházak végül megépültek, az üzletház/piactér viszont nem, és arra az önkormányzat friss közleménye sem tér ki, hogy ez valaha megvalósulhat. A város közel félmilliárdos követelését viszont végre behajthatják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/19/felmilliard-forintos-ingatlanvagyont-szerezhet-vissza-pecs | 2022-01-19 09:37:00 | true | null | null | Telex |
Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013
Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037
USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044
Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány
Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.
Bank: UniCredit Bank
SWIFT: BACXHUHB
Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az [email protected] email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.
Megtisztelő támogatását nagyon köszönjük!
A Völner-ügy nyomozati iratai alapján, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a 444.hu hírportál, illetve az ügyben érintett bizonyos oktatók azóta megjelent nyilatkozatai alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december elején letartóztatott elnöke egyetemi oktatókat vett rá, hogy jogi vizsgákat intézzenek el bizonyos NER-közeli embereknek, többek között Völner Pál rokonának, vagy Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnökének. Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy az EKINT által is elemzett Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §) és bizonyos esetekben közokirathamisítás (Btk. 342. §) bűntettére vett rá oktatókat, többek közt sok éve jogtudománnyal foglalkozó, nagy tekintélyű tanárokat.
Az ügynek a jónéhány, demokráciát érintő általános tanulsága közül a legelemibb, hogy ismét egy olyan eset látott napvilágot, amelyben a szereplők megdöbbentő, közfelháborodást kiváltó viselkedése a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lényegéből, a foglyul ejtett állam jelenségéből egyenesen következik. Nem vitatva az egyetemi vizsgák elcsalásában közreműködő oktatók súlyos vétkességét és felelősségét, képzeljük bele egy pillanatra magunkat a nemrég „modellváltáson” átesett egyetemen dolgozó, sokszor a teljes egzisztenciáját egyetemi státuszára építő professzor helyzetébe, aki kap egy telefont az igazságügyi miniszter helyettesének megbízásából, miszerint Orbán propagandaminiszterének legszorosabb munkatársát át kellene engednie egy vizsgán. Léteznek-e ma Magyarországon azok az egyetemen belüli és kívüli fórumok, amelyekhez oltalomért folyamodhat ilyen esetben az oktató, amelyek pártatlanul és részrehajlásmentesen, hatalmi érdekektől függetlenül látják el jogállami funkciójukat? A helyes oktatói cselekedet nyilvánvalóan a kérés visszautasítása, ám mivel találja magát szembe ma Magyarországon ebben az esetben a tanár? A hibrid rezsimek autokrata hatalma elsősorban nem bebörtönöz, hanem kényszernyugdíjaz, különféle hatóságok által vegzál, mondvacsinált indokokra hivatkozva elbocsát, stb. Mindennek a jogászok, a jogot oktató tanárok ne lennének pontosan tudatában?
Alkotmányos államban egy egyetemi oktatót okirathamisításra rábírni igyekvő hatalmi szereplő rendkívül sokat kockáztat, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, vagy az egyetemi autonómia elve nem pusztába kiáltott szavak csupán, hanem jogállami módon (azaz valóban) funkcionáló alkotmányos intézményekkel vannak körülbástyázva. Alkotmányos államban egy ilyen ügyben az oktatásért felelős miniszter ugyanúgy azonnal lemond, mint az ügyben érintett propagandaminiszter, az igazságügyi miniszterrel együtt. Alkotmányos államban a nyomozóhatóságok minden követ megmozgatnak azért, hogy kiderüljön, ki lehet a végrehajtói kar elnöke által csak „Gazdának” nevezett kormánytag, vagy kormányközeli személy. Ha egy alkotmányos államban „a hatalom birtokosainak baljóslatú érdekei" (John Stuart Mill) lelepleződnek, arról tudomást szerez az egész ország, arról beszámol a valamennyi adófizető pénzéből fenntartott pártatlan közmédia, az a választások kimenetelét jó eséllyel befolyásolja, vagyis súlyos következményekkel jár. Alkotmányos államban eleve nem is létezik az a bűnös rendszer, amely most a Völner-ügy kapcsán repedezik „a bűzös végeken”.
Egy-két egyetemi oktató karrierje most biztosan véget ér, kollaboránsként, az általuk tanított jog árulójaként morálisan is örökre elbuktak. Mi viszont olyan országban szeretnénk élni, amelyben a hatalmasok jogtalan, bűnös magánérdekeinek ellenszegülni nem bátorság, hanem valós jogállami intézmények által oltalmazott állampolgári kötelesség. | A Völner-ügy csóvája, avagy egyetem vagy birkaiskola | Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december elején letartóztatott elnöke egyetemi oktatókat vett rá, hogy jogi vizsgákat intézzenek el bizonyos NER-közeli embereknek, többek között Völner Pál rokonának, vagy Rogán Antal propagandaminiszter kabinetfőnökének. Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy az EKINT által is elemzett Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §) és bizonyos esetekben közokirathamisítás (Btk. 342. §) bűntettére vett rá oktatókat, többek közt sok éve jogtudománnyal foglalkozó, nagy tekintélyű tanárokat. | null | 1 | https://ekint.org/fuggetlen-igazsagszolgaltatas/2022-01-19/a-volner-ugy-csovaja-avagy-egyetem-vagy-birkaiskola-allaspont | 2022-01-19 11:59:00 | true | null | null | Eötvös Károly Intézet |
Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte az hivatal. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – olvasható a közleményben. A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt.
A banda felszámolására szervezett, több megyét érintő akcióban a NAV több mint 120 munkatársa összesen 57 helyszínen tartott kutatásokat. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, IT-szakemberek és a MERKUR bevetési egység is támogatta. A nyomozók útzárat is bevetettek, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését.
A NAV szolgálati kutyái, Boo és Harley összesen 508 doboz adózatlan cigarettát talált, és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült a helyszínről. A banda tagjait gyanúsítottként hallgatták ki,
A gyanúsítottként kihallgatott tagok közül egy letartóztatását a bíróság már elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. | Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát kapcsolt le a NAV, százmilliós a kár | Fiktív számlákkal ügyeskedő bűnbandát számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte az hivatal. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – olvasható a közleményben. A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/20/csempeszcigit-es-illegalis-potencianoveloket-is-talalt-a-nav-egy-fiktiv-szamlakkal-ugyeskedo-bunbandanal | 2022-01-20 08:52:00 | true | null | null | Telex |
A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.
Cikkünkben megmutatjuk, hogyan ügyeskedett a politikai kapcsolataira hivatkozva, és mi történt ahelyett, hogy a bírósági vezetők ajtót mutattak volna neki.
Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata. Ez a cikksorozatunk harmadik része.
Az első részben megmutattuk, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.
2021. május 25-én este nyolc előtt Völner Pál felhívta Schadl Györgyöt. Az igazságügyi miniszterhelyettes és a végrehajtói kar elnöke egy végrehajtóról beszélgettek, aki ellen büntetőeljárás indult. Egyetértettek, hogy Cs. veszélyes alak, aki Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti, Schadl pedig szerette volna Cs.-t teljesen eltüntetni a végrehajtók közül, ezért még az is felmerült, hogy a sajtón keresztül csinálják ki.
Schadl tényleg mindent megtett, hogy Cs.-t ellehetetlenítse. Völnernek azt mondta, korábban még Bolcsik Zoltánt – az épp őt lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét – is meglátogatta, hogy Cs. ügyeiről tájékoztassa.
A rendőrségi iratok szerint végrehajtói karrierje kezdetén Schadl épp a kellemetlenné vált Cs. irodájában tanulta ki a szakma alapjait. A konfliktusuk mibenlétéről az iratokból semmi nem derül ki, de a dokumentumok alapján a két férfi viszonya régóta elmérgesedett, Schadlnak már nagyon az útjában volt Cs. | A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító! | A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben. Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/01/21/a-birot-rugjak-ki-mert-ez-verlazito | 2022-01-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Völner-ügy „IM-es részében” a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványból megismert ügyészségi gyanút úgy érdemes értelmezni, ha azt összevetjük a végrehajtói apparátus miniszteri felügyeletére vonatkozó jogszabályokkal és az Igazságügyi Minisztérium belső szabályzataival. Ez az írás ezt igyekszik elvégezni.
Trócsányi alatt 484 millió a hivatali tekintélyt felhasználva
A korrupciós kapcsolat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány indoklása szerint Völner államtitkár és Schadl György végrehajtói kari elnök között „2017. augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően” jött létre. A lehetséges legkorábbi időpontot már könnyű emellé odatenni, hiszen a két gyanúsított lényegében egyszerre – Schadl 2015. szeptember végén, Völner rá két hétre – került pozícióba.
Az ügyészség a legkorábbi befolyásolt végrehajtói álláspályázatot 2017 nyarára, az első korrupciós kifizetést pedig 2018 májusára teszi, kifejezetten utalva arra, hogy az államtitkár a vagyoni előnyt több esetben utólag kapta meg. Ehhez az állításhoz – azt az ügyben érintett cégek beszámolóinak adataival összevetve – annyit érdemes még hozzátenni, hogy a csúszás oka az elszámolási konstrukcióból is származhatott: az első kifizetés a gyanúsítás szerint éppen egy héttel azután történt, hogy a hét érintett végrehajtó közül az elsőként hivatalba lépő benyújtotta a cégbíróságnak a működése első, még nem teljes évéről szóló beszámolót. Ez a nap egyébként, mint ahogy a 444 kiszúrta, éppen Völnernek az ekkor megalakuló negyedik Orbán-kormányba történt újabb államtitkári kinevezése és eskütétele napja volt.
Az ügyészség szerint 2018 májusától 1-3 havi rendszerességgel adott át Schadl Völnernek 2 és fél, 3 és 5 milliós tételekben összesen 67 millió forintot egészen 2021 júliusáig, de ha nem számítási hiba történt az összesítésnél, akkor nem jelzett időpontban vagy időpontokban még további 16 millió forint eljutott az államtitkárhoz.
A Völnernek adott pénz forrása az ügyészségi gyanú szerint a kari elnöknek a visszaélésben érintett végrehajtók által az irodájuk osztalékából juttatott, összesen 800 millió forintot meghaladó korrupciós kifizetés volt. A gyanúsításban megjelölt napokon kinevezett, a végrehajtói névjegyzék szerint jelenleg állandó helyettes által helyettesített végrehajtók irodáinak közzétett beszámolói alapján úgy tűnik, hogy általában a végrehajtói működés második teljes naptári évének végéig kért és kapott az érintettektől részesedést a kamarai elnök az elnyert végrehajtói praxis nyereségéből.
A tarifa már Schadl és Völner üzlete első éveiben (Trócsányi László minisztersége alatt) is tekintélyes volt a nyomozás adatai szerint: a végrehajtói irodák adózott nyereségének 60 és 75%-a között változott az első három érintett pályázatnál.
Az, hogy több bevétele származott a párosnak ebből az időszakból, mint a későbbiből, elsősorban abból fakadhat, hogy a későbbi ügyfeleknél a törlesztés az ügy feltárásakor még nem zárulhatott le, azaz ők minden valószínűség szerint végül csak részben fizették meg a kialkudott összeget.
Ezeket a pályázatokat a miniszter személyén kívül összeköti még egy fontos körülmény: Völner Pál egyiknek az elbírálása idején sem rendelkezett az Igazságügyi Minisztérium belső szabályzatai alapján olyan jogkörrel, amelyben saját jogon formálisan beleszólhatott volna a végrehajtói kinevezésekbe.
Maga a kinevezés joga ezalatt végig Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár feladatkörébe tartozott, de Völnernek más, a végrehajtói kart érintő feladata sem volt sem a 2017. augusztustól és decembertől, sem pedig a 2018. augusztustól hivatalba lépett végrehajtók esetében.
Ha mégis képes volt az ügyészségi gyanúval összhangban jogellenesen befolyásolni a döntéseket, akkor két, más minisztériumi felsővezetők jogi felelősségét egyformán felvető eset lehetséges. Az első lehetőség szerint Trócsányit helyettesítő jogkörben, miniszterhelyettesként befolyásolta Völner az eredményt, a második szerint pedig informálisan (ahogy erre a gyanúsítás utal, „hivatali tekintélyét felhasználva”) tudta elérni, hogy a végrehajtókat kinevező Vízkelety államtitkár asszony Schadl és a kedvezményezett végrehajtójelöltek érdekeinek megfelelően döntsön.
Mivel tehát az eleve számára biztosított jogköröket felhasználva nem tudhatta az ügyeket Völner a Trócsányi-időszakban rendezni, már a most folyó büntetőeljárás szempontjából is alapvető jelentősége volna annak, hogy az akkori IM-es felsővezetés többi érintett tagjának a cselekményeit is megvizsgálják a hatóságok.
Fontos, hogy Völneren kívül mások büntetőjogi felelőssége nem attól függ, hogy e személyek részesedtek-e a kifizetésékből, de attól sem, hogy a pénzmozgásról tudtak-e egyáltalán. Hivatali visszaélésként ugyanis az is bűncselekménynek minősülhet, ha a döntésre jogosultak olyan feltételeket teremtettek, amelyek közt Völner a pályázatokat jogellenesen befolyásolni tudta, hiszen ezzel a számára a hivatali kötelezettségeik megszegésével – mint az ügyészség által megfogalmazott gyanúból látjuk, pénzben is kifejezhető értékű – jogellenes előnyt biztosítottak.
Varga alatt 396 millió a hivatali pozícióval visszaélve
2019. június 30-án Trócsányi László az Európai Parlamentbe távozott az igazságügy-miniszteri székből, utóda a néhány nappal később, július 11-én kinevezett Varga Judit lett. Az IM-ben ezekben a hetekben – hogy pontosan mikor, arra nem találtunk nyilvános forrást – végrehajtói pályázatok elbírálása is folyamatban volt. Méghozzá a Völner-Schadl együttműködés szempontjából éppen a legsikeresebbeké, hiszen a 2019. augusztus 1-jével kinevezett végrehajtók közül az ügyészségi gyanú szerint kettő is a páros „ügyfele” volt. A gyanú szerint Schadl tőlük összesen közel 280 milliót tudott később beszedni, pedig ezek is minden bizonnyal a „futamidő” alatt, a Schadl elleni büntetőeljárás miatt megszakadt törlesztések.
Ami viszont egészen biztosan ezekben a napokban történik, az az, hogy az új minisztertől, Varga Judittól annak egyik első döntéseként, a hivatalba lépését követő legelső napon kapja meg Völner immár sajátjaként azt a jogkört, ami az addigra az ügyészségi gyanú szerint már felépített korrupciós üzlet működtetésének az alapja.
Varga Judit ugyanis előbb a 6/2019. (VII. 12.) IM utasítással, majd néhány nappal később a tárca új szervezeti és működési szabályzatához igazodva kiadott 10/2019. (VIII. 1.) IM utasítással Völnert nevezi ki a közigazgatási államtitkári székből is távozó Molnár Zoltán helyébe a végrehajtói kart felügyelő miniszteri biztossá. Mindkét utasítás 2. e) pontjában szerepel valami, ami Molnár korábbi miniszteri biztosi statútumainak egyikében sem volt, és ami nagy megelégedettséggel tölthette el a beavatottakat:
Völner minisztertől kapott megbízása kiterjedt ugyanis arra, hogy „felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot”.
Utólag, tudva, hogy ez az apró feladatbővítés miért olyan fontos, könnyű okosnak lenni, de ez még egy elsőnapos – viszont komoly igazgatási tapasztalattal rendelkező – miniszter esetében is minimum nagyon gyenge ítélőképességet mutató döntés. Ezzel ugyanis egy egyébként is átláthatatlan, már a tárgya miatt is nyilvánvalóan magas korrupciós kockázatú folyamatban kapott szabad mérlegelési lehetőséget egy olyan politikai vezető, akinek e folyamatban – egy másik államtitkár döntési jogkörébe tartozó ügyről lévén szó – semmi keresnivalója nem lett volna.
Igen fontos volna tehát tudni, hogy ki és milyen érvekkel győzte meg Varga Juditot arról, hogy érdemes a végrehajtói kinevezési javaslatok jóváhagyásának jogával rendelkező miniszteri biztossá kineveznie és ezen a poszton aztán egészen az elmúlt hónapokig megtartania Völner Pált.
Akár a döntési jogkör kedvező alakulása, akár csak az együttműködési rutin megszerzése áll a háttérben, figyelemreméltó tény, hogy az ügyészségi gyanú szerint négy, Varga Judit minisztersége alatt kinevezett, az ügyben érintett végrehajtótól már a nyereség 80-100%-át kitevő visszaosztások érkeztek Schadlhöz, és Völner rendszeres járadékának szokásos összege is 2020 elejétől emelkedett 2,5 millió forintról 3 millióra. A kedvező döntéshez vezető út akadálymentesebbé tétele tehát – érthető módon – növelni tudta a visszaélések jövedelmezőségét.
A gyanú szerinti visszaélések idején az igazságügyi tárcát vezető két miniszter, illetve a végrehajtók ügyeit intéző többi állami vezető felelőssége biztosan nem intézhető el azzal, hogy Varga Judit Facebook-posztban üdvözli a még a rázós ügyek előtt távozott Répássy Róbert visszatérését a tárcához.
Völner Pál ezt a bizniszt egyedül, mások visszaélései, de legalábbis szándékos félrenézése nélkül nem tudta volna úgy megvalósítani, ahogy az az ügyészség szerint megtörtént.
Cikkünk megjelenése előtt közel két héttel, január 10-én az alábbi kérdéseket küldtük az Igazságügyi Minisztériumnak, választ azonban azóta sem kaptunk rájuk.
1, Milyen feladatokat látott ténylegesen el Völner Pál államtitkár Trócsányi László igazságügy-minisztersége alatt a végrehajtói kar tevékenységével, illetve a végrehajtói pályázatok kiírásával és elbírálásával összefüggésben? Helyettesítette e körben döntési jogkörökre, egyedi intézkedésekre, illetve az ilyeneket érintő utasítások adásának jogára kiterjedően a minisztert?
2, Az IM mostani ismeretei szerint kinek vagy kiknek az eljárását, döntéseit befolyásolta az ügyészségi gyanú szerint a Trócsányi László minisztersége alatt a végrehajtói pályázatok elbírálása során Völner Pál jogellenesen?
3, Kinek a javaslatára és milyen szempontokat mérlegelve döntött Varga Judit igazságügy-miniszter asszony a 2019 nyári miniszteri kinevezését követően napokkal úgy, hogy a 6/2019. (VII. 12.) IM utasítással, majd a 10/2019. (VIII. 1.) IM utasítással a végrehajtói kart felügyelő miniszteri biztossá nevezi ki Völner államtitkár urat? Ezen belül mi indokolta azt, hogy Völner Pál ekkor – a leköszönő korábbi miniszteri biztossal ellentétben, akinek nem volt ilyen hatásköre – ezekben az utasításokban hatáskört kapjon arra, hogy felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatokat?
A korrupció melegágya
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Schadl György elnökségével egy 2015. júniusban elfogadott törvény alapján, 2015 szeptemberében jött létre. Az akkori reform lényege az volt, hogy a törvény indokolása szerint „az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása érdekében” a megszűnő végrehajtói kamara által végzett feladatok döntő része, köztük a végrehajtói álláshelyek létrehozásának és végrehajtói kinevezéseknek a teljes előkészítő folyamata, miniszteri irányítás alá került, a végrehajtói kar pedig a korábbi kamarai feladatok közül csak az érdekképviseletet tartotta meg.
A formálisan a kar részét képező hivatali szervezet vezetője a miniszter által kinevezett tisztviselő (2015. szeptember 1-jétől Trócsányi döntése alapján 2019. december 6-ig Petrik Béla, azóta Varga Judit kinevezése alapján Takács Katalin hivatalvezető) lett, a kar felügyeletére pedig egy miniszteri biztosi pozíciót hozott létre a törvény. A végrehajtói ügyeket így az igazságügy-miniszter duplán vonta magához: a hivatalvezető személyén keresztül a kari hivatali szervezet a kar megválasztott vezetői irányításán kívül működött, a miniszteri biztosi poszttal pedig a végrehajtókkal kapcsolatos minisztériumi feladatok fontos része a rendes minisztériumi szervezeti hierarchián is kívülre került.
A törvényjavaslat benyújtásakor és megtárgyalásakor még Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, Répássy Róbert pedig a parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes (előbbi mondta a miniszteri expozét, utóbbi képviselte a kormányt a bizottsági ülésen). Hogy informálisan kinek mekkora befolyása volt az IM-ben és azon kívül a jogalkotási, a szervezeti és a személyi kérdésekre ekkor, azt kívülről nehéz felmérni.
Mindenesetre van egy főszereplő, aki a miniszternél és különösen a helyettesénél jóval tovább maradt szereplője a történetnek: Vízkelety Mariann 2015 áprilisától 2020 áprilisáig volt az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára (helyét ekkor, azaz már az utolsó, az ügyészség szerint korrumpált pályázat után vette át Hajas Barnabás), és már a törvényjavaslat benyújtása idején ő intézte a végrehajtói kamarával kapcsolatos ügyeket, köztük ő nevezte ki a miniszter nevében a végrehajtókat.
A feladat Vízkeletynél maradt a kar létrehozása után is, ugyanakkor a végrehajtási törvény módosítása által megteremtett lehetőséggel élve Trócsányi miniszeri biztost nevezett ki a kar felügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlására. Ezt a posztot 2015. december 1-jétől többszöri meghosszabbítással, egészen Trócsányi megbízatásának megszűnéséig Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára töltötte be.
A 2015-ös törvény feladatmegosztásán (a kar és a tárca közti olajozott együttműködés tapasztalatai alapján) utóbb még alakított az Országgyűlés és az IM, aminek eredményeként a kar lényegében visszakapta a végrehajtói munka szakmai felügyeletét, de a végrehajtással kapcsolatos igazgatási feladatoknak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága általi, 2021. október 1-jén történt átvételéig a miniszteri irányítási és döntési jogok mellett, de a kari hivatali szervezetben előkészítve születtek a végrehajtókra vonatkozó legfontosabb döntések.
A nem pontosan elhatárolt megosztott felelősség ideális terepet ad a korrupció és a hatalmi visszaélések számára: kettős alárendeltségben könnyű egy megütközést keltő döntést az érdekeltek számára mindkét oldalon a másik fél akaratára hivatkozva eladni, a kulcspozícióban lévőknek pedig mindig megvan a lehetőségük arra, hogy kockázatmentesen halásszanak a zavarosban. Ez természetesen semmiben nem menti azokat, akik ezt kihasználva súlyos korrupciós bűncselekményeket követnek el, de ettől még tény, hogy a 2015-ös szervezeti struktúra ötletgazdái a történtek után aligha fogják referenciaként hivatkozni ezt a művüket.
Persze egy rossz struktúrát is lehet a kockázatokat kezelve, a döntési folyamat integritását hatékonyan ellenőrizve működtetni. Ilyen törekvésnek azonban nem látszik nyoma, sőt, mintha az ügy második szakaszára már az lett volna a cél, hogy minél zavarosabb legyen az a bizonyos víz.
Címlapkép: Varga Judit igazságügyi miniszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 29-én. (forrás: Balogh Zoltán/MTI) | A Völner-ügy miatt két miniszter és egy másik államtitkár jogi felelősségét is vizsgálni kéne | Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta? | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/20/a-volner-ugy-miatt-ket-miniszter-es-egy-masik-allamtitkar-jogi-felelosseget-is-vizsgalni-kene/ | 2022-01-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gattyán György néhány hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt döntötte el, hogy pártot alapít. A tavalyi év végén, december 24-én jogerősítette a bíróság a Megoldás Mozgalom (MEMO) nevű párt bejegyzését – szúrta ki az év elején a Magyar Nemzet a Bíróság.hu adatbázisából.
A szerveződés elnöke Gattyán György, aki a Forbes 2021-es listája alapján a hatodik leggazdagabb magyar, becsült vagyona közel 254 milliárd forint. Nyilatkozatai szerint Orbán Viktort szeretné kétharmados többséggel legyőzni, az azonban továbbra sem világos, hogy mi a célja a politikai színrelépéssel. A milliárdos vagy pártja nem vett részt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, többen a Fideszt vélik látni mögötte. A digitalizációval kampányoló pártnak jelenleg egyetlenegy Facebook-bejegyzése sincs.
Honnan tett szert a milliárdos üzletember ekkora vagyonra? Gattyán György a Docler-csoport fő tulajdonosa hatalmas vagyonát főként a LiveJasmin nevű webkamerás pornóoldalnak köszönheti. A G7 nemrég nekiesett áttekinteni a Gattyán-birodalom céghálózatát, amit igencsak megnehezített, hogy szerteágazó nemzetközi cégstruktúrát alakított ki az üzletember.
Gattyán György ezenkívül a Teqball egyik alapítója is, ez az a sportág, aminek az a lényege, hogy egy hajlított pingpongasztalon fociznak. A sportnak a politikában is szerepe lett, ugyanis az üzletember a Teqball Zrt.-ből választotta ki újonnan alapított pártjának két alelnökét, Huszár Viktort és Borsányi Gábort, akik a Teqball társalapítói. Hozzájuk csatlakozott még a pártba alelnökként Bajusz Krisztina ügyvéd. A pártot egyébként a milliárdos legnagyobb cége, a Docler Holding székházába jegyezték be, a Kincsem Park melletti Expo tér 5-7-re – írta a Magyar Nemzet. A Teqball honlapján Huszár Viktorról azt írják, hogy „egy igazi futballkedvelő informatikus, aki a Teqball és a Sqiller projekt műszaki hátterét biztosítja”.
Huszár Viktor a Városháza-ügyben vevőként emlegetett Rahimkulovék üzlettársa
Az ősszel kirobbant Városháza-ügy kapcsán jelenleg a „Városháza eladásának ügyében létrehozott” bizottság vizsgálja egyebek mellett azt is, hogy a budapesti városvezetés tudtával egyeztettek-e a Városháza megvásárlásával kapcsolatban, vagy a felvételeket kiszivárogtató ismeretlen Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta-e kompromittálni a választások előtt.
A Telex számolt be arról novemberben, hogy a nyilvánosságra hozott fotók alapján a Váci út 152–158 alatt került sor a vásárlás iránt érdeklődő Ruszlan Rahimkulov, az üzlettársa, Zentai Péter, a találkozót szervező Gansperger Gyula és Bajnai Gordon közötti találkozóra. Itt készülhetett lesifotó és a titkos hangfelvétel, amit később a volt miniszterelnök meg is erősített.
Karácsony Gergely, a főváros polgármestere, a Párbeszéd társelnöke január 9-én tett közzé Facebookon egy bejegyzést, amiben azt állítja, hogy a Váci úti Rahimkulov-beruházás irodájába csalta a Fidesz és az Orbán-család könyvelője Bajnai Gordont. Bajnai Gordon pedig azt állítja, hogy az irodában készült hangfelvételt manipulált formában a fővárosi vezetés lejáratására használja a kormánysajtó.
A Telex írta meg még novemberben, hogy ezen a Váci úti címen található többek között a SouthBlaze Kft., aminek az egyik tulajdonosa Huszár Viktor, így itt érhető tetten, hogy a Gattyán-párt alelnöke Ruszlan Rahimkulovval üzletel.
A SouthBlaze Kft.-nek három cég a tulajdonosa:
50 százalékban a V152 Property Kft. – amit Huszár Viktor Dénes, és Márton Péter Rudolf közösen tulajdonol;
25 százalékban a Ruszlan Rahimkulov által birtokolt Greennovatív Kft.;
és szintén 25 százalékban a Zentai Péter által birtokolt Peter’s Consulting Kft.
A cégadatbázis szerint az ingatlanokkal foglalkozó Southblaze Kft.-t 2021. januárban alapították, a NAV létszámadatai szerint mindössze egy fő munkavállalója van a társaságnak.
A Váci út 152–156. szám alatti terület papíron a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, a Pacont irányításában részt vevő Huszár Viktor és Marton Péter tavaly alapított Southblaze nevű cége 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre – írta a Népszava idén januárban.
Az Opten adatbázisa szerint Huszár Viktor több tucat cégben érdekelt a Teqball vállalkozáson kívül. Többek között résztulajdonos az ingatlanokkal foglalkozó A18 Ingatlan Project Kft.-ben, szintén résztulajdonos az üzemorvosi szolgáltatásokat nyújtó Iustomed Kft-ben. A Népszava találta meg Huszár saját honlapján azt, hogy 2016-ban közös fényképet tett közzé Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A rozsdaövezetben kezdett gigantikus építkezésbe Rahimkulovékkal
A 13. kerületi Váci út 152–156. a volt Láng Gépgyár területe, az Árpád-hídtól északra, a Dagály fürdőtől és a Duna Arénától nem messze található, és épp egy kormány által segített, gigantikus ingatlanfejlesztési projekt előtt áll. A Hvg írt arról 2021 novemberében, hogy a több mint 8 hektáros területen 150 milliárd forintot költenek a beruházásra, amit a kormány (nem sokkal az elhíresült Bajnai-találkozó után) kiemeltnek minősített, ami mint ilyen, mentesül a településképi véleményezési eljárás alól, valamint mellőzhetők az országos és kerületi építési szabályok. A kormány rendeletben rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a telket, így azon kedvezményes áfakulccsal árusítható lakások épülhetnek. A 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, négy különálló toronyból álló, Magyarországon kiemelkedően magas, 65 méter magas irodaház épül, illetve 1 424 lakást alakítanak ki.
A cikkünkben vázolt összefüggésrendszerből is következtethetett Karácsony Gergely főpolgármester arra, hogy orosz titkosszolgálati háttere lehet a kormánybarát sajtó által tálalt Városház-botránynak. Novemberi Facebook-bejegyzésében a főpolgármester úgy fogalmazott, hogy
„Azt persze már megszokhattuk, hogy a Fidesz titkosszolgálati technikákkal próbálja lejáratni az ellenfeleit. Az újdonság az ügyben az orosz szál. Egyrészt az egész történet erősen idézi a klasszikus, megtervezett, a zavarkeltést célzó orosz dezinformációs kampányok technikáját. Másrészt nehezen képzelhető el, hogy a Magyarországon élő leggazdagabb család, a Fidesz jóvoltából kiemelt beruházást megvalósító, az orosz államhoz sok szálon kötődő Rahimkulovok irodájában folytatott beszélgetésről úgy készülhetett titokban hangfelvétel, hogy az az orosz titkosszolgálat és így a Putyin-rendszer tudta nélkül vagy akarata ellenére történt.” | Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/19/gattyan-gyorgy-partjanak-alelnoke-mogott-a-rahimkulov-familiahoz-kotheto-ceghalo-van/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Átlátszó tavaly indította el a TudoLeaks kiszivárogtató oldalt, amelyen keresztül bennfentesek a tudományos és felsőoktatási intézményrendszert érintő témákról küldhetnek névvel vagy névtelenül közérdekű információkat az Akadémiai Dolgozók Fórumának és az Átlátszónak. A napokban a platformon keresztül vette fel az Átlátszóval a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik munkatársa, aki elmondta, a közelmúltban magas szinten merült fel annak a lehetősége, hogy a most állami egyetemet sok más intézményhez hasonlóan szintén egy vagyonkezelő alapítvány vegye át.
Az utolsó állami egyetemek egyike a BME
A magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása: a magyar kormány gyakorolja ugyan az alapítói jogokat, de ez csekély felhatalmazást ad, lényegében csak az első kuratóriumi tagok kinevezésére jogosít fel (a Corvinus esetében így került be a kuratóriumba például Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, akit elnökké is választottak).
A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak. Az új rendszer bevezetése óta – az új fenntartó szándékait követve – jelentősen nőtt az önköltséges hallgatók aránya.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A Corvinus átalakítását követte az SZFE nagy port kavart alapítványosítása – itt főleg azt kifogásolták a tiltakozó hallgatók és tanárok, hogy az egyetemfenntartó élére politikai kinevezettként érkezett Vidnyánszky Attila. Kevesebb visszhangot kapott, de sokkal több hallgatót érint a vidéki egyetemek, illetve a Semmelweis Egyetem átalakítása: egy 2021 tavaszi törvény alapján a magyar felsőoktatás nagy részét átadták úgynevezett „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak” (KEKVA), amelyek élére szintén kormányközeli szereplőket, köztük kormánytagokat és képviselőket neveztek ki.
Az alapítványok tulajdonába került az egyetem ingatlanvagyona is, és a KEKVA-król szóló törvény lehetővé teszi a tulajdonok értékesítését akár privát üzleti szereplők számára is. Sokak szerint ez nem más, mint privatizációs hullám és a nemzeti vagyon felosztása a legbefolyásos fideszes szereplők között, akik így akár egy kormányváltás után is komoly vagyont és hatalmat tarthatnak a kezükben.
A kancellár támogatja, a rektor ellenzi
A legnagyobb hazai egyetemek közül mára kettő, az ELTE és a BME maradt csak állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így. Az Átlátszónak az egyik névtelenséget kérő BME-s munkatárs azt mondta, az egyetem egyes vezetői és a kormány köreiben is megvan a szándék a BME modellváltására. Mint jelezte,
az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével,
aki kulcsszerepet játszott a felsőoktatás alapítványosításában, hiszen már a Corvinus átalakításánál is ő bábáskodott.
Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is, eszerint a látogatás célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül”. Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.
Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott,
„személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból”.
Szerinte az alapítványi modell „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
„A választás után térjünk vissza rá”
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Elmondása szerint ezt most különösen a BME-n belülről sürgették, a találkozón az egyetemi vezetők egy része informálisan kérte Palkovicsot arra, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára.
BME-s forrásaink szerint Palkovics a megbeszéléseken arra utalt:
az április 3-i választásokig hátralevő két és fél hónapban már nem próbálják meg végrehajtani az alapítványosítást, „utána azonban visszatérhetnek rá”.
Ezután beszámolókat kért a BME-től a közeljövőben tervezett fejlesztésekről, illetve arról, milyen forrásokat tervezne bevonni az egyetem.
A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztályát is, azt kérdeztük, támogatják-e az állami fenntartásban maradt egyetemek modellváltását, és hogy a választások előtt kezdeményezhetik-e a folyamat elindítását. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre. Cikkünket a minisztérium válasza esetén frissítjük.
Egyik egyetemi forrásunk úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.
„A tavalyi rektorválasztás már jelentős részben az alapítványosításról szólt. Itt a régi rendszer támogatói még többségbe kerültek, és az új rektor, Czigány Tibor teljes mértékben ellenzi az átalakítást.
Azonban kérdés, hogy a többség nem fordul-e át idővel az alapítvány-pártiak javára, ahogy az egyetem anyagi forrásai szűkülnek a magánosított intézményekhez képest” – mondta egyetemi forrásunk, aki úgy véli, a kormány azt szeretné, ha a BME-n belülről támadna igény az átalakításra.
Kevesebb támogatás, szerényebb béremelés jutott az állami egyetemeknek
Mindkét BME-s forrásunk úgy látja, erre utal az, hogy a széleskörű modellváltás óta a hagyományos intézmények, köztük az ELTE és a BME hátrányba kerültek az állami támogatási pályázatokon.
„A hallgatói normatíván alapuló egyetemfinanszírozást egyre inkább felváltja az úgynevezett pályázatokhoz köthető finanszírozás”
– írta egyik forrásunk a TudoLeaks-nek. „Ezek valójában nem igazi pályázatok, nem tudjuk, kik bírálják el, rövid anyagokat kell összerakni, buzzwordökkel stb. Az idei eredményeket itt láthatjátok, az alapítványi egyetemek taroltak. ELTE, BME (sok más nagy állami egyetem nem maradt) azokhoz képest alig kaptak.”
A pályázatokat elbíráló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján szereplő listából kiderül, hogy a 2021-es pályázatokon a BME mintegy 2,75 milliárd forintot nyert el. Ez ugyan valamivel több, mint a tavalyi összeg (2,6 milliárd), de jelentősen elmarad az alapítványi tulajdonba adott egyetemek támogatásaitól. A BME-vel nagyjából azonos méretű (20 ezer hallgatót oktató) Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert ezeken a pályázatokon. A kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot. A szintén kisebb, 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Mindhárom egyetem alapítványi fenntartású, a PTE és a Semmelweis idén került egy-egy KEKVA irányítása alá, míg a Széchenyi Egyetem 2020-ban esetett át a modellváltáson.
Mindkét forrásunk megerősítette, hogy
az egyetemek működése szempontjából egyre fontosabbak ezek a pályázati pénzek, mivel kizárólag a hallgatói normatívákból nem lehetne fenntartani az egyetem jelenlegi működését,
beleértve az alkalmazotti bérek fizetését. Különösen a kisebb, inkább kutatói tevékenységet végző karok azok, amelyek leginkább függenek a pályázati pénzektől.
Idén az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények alkalmazottjai egységesen 15 százalékos béremelést kaptak, azonban a felsőoktatás modellváltásáról szóló kormányzati weboldal szerint az alapítványi egyetemeken további bérfejlesztő programokat is elindítottak: a Nyíregyházi Egyetemen például további 15 százalékos, a Miskolci Egyetemen plusz 30 százalékos béremelést tettek lehetővé az oktatóknak.
Stumpf: megfelelőbb lenne a BME-nek az alapítványi struktúra
BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is. Az egyetem munkatársai úgy spekulálnak, hogy egy BME-alapítvány kuratóriumában akár Palkovics is helyet kaphat, hiszen ő egyelőre egyik KEKVA-ban sem kapott pozíciót annak ellenére, hogy központi szerepe volt az alapítványi kiszervezésekben.
Tavaly márciusban egyébként Stumpf István felsőoktatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: a BME esetében szerinte „sokkal adekvátabb” lenne az alapítványi struktúra, mint néhány tudományegyetem számára, „de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni.”
Címlapkép: A BME főépülete (forrás: vik.bme.hu) | A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott, mint az alapítványi egyetemek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/19/a-rektor-ellenzi-ugyan-de-a-valasztasok-utan-a-bme-is-alapitvanyi-tulajdonba-kerulhet/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket.
Az amerikai emberi jogi szervezet, a Southern Poverty Law Center (SPLC) Hatewatch nevű blogja – ami az amerikai szélsőjobboldal tevékenységét monitorozza – közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint a 2021. augusztus 5–7. között zajló MCC Fesztet szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) 30 000 dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel közel 9,5 millió forintot fizetett az amerikai konzervatív médiacelebnek, Dennis Pragernek egy egyórás beszédért.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, később rengeteg pénzzel szállt be a kormány – 2020-ban például több százmilliót kapott, majdnem annyit, mint amennyi a teljes felsőoktatás éves büdzséje – ezért sokan csak kormányközeli elitképzőként emlegetik. Jelenleg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az intézmény kuratóriumának elnöke.
A szerződés szerint Dennis Prager – aki egy népszerű rádióműsor házigazdája és a jobboldali PragerU társalapítója – két részletben kapta meg a pénzt:
15 ezer dollárt fizettek neki a fesztiválon mondott, nagyjából 30 perces Média és szólásszabadság címmel elhangzott beszédéért;
szintén 15 ezret kapott egy fél órás podcast-műsorért, amiben az oktatás helyzetéről volt szó.
Az SPLC szerint ez az összeg négyévi magyar minimálbérnek felel meg.
A Hatewatch megkeresésére Prager közölte, hogy a honorárium harmadát, nagyjából hárommillió forintot business class repülőjegyre költötte, így valójában csak húszezer dollárt kapott. A szerződés szerint emellett szállás is járt neki, amit az MCC „saját költségén” biztosított.
Az esztergomi eseményen a Fox News-ból ismert Tucker Carlson is felszólalt, mindketten a médiával, a bevándorlással és az LMBTQ kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket ismertették, továbbá a magyar kormány intézkedéseit dicsőítették.
Bevándorlás, LMBTQ lobbi és sajtószabadság
Prager a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy az LMBTQ témák propagandaként jelennek meg az iskolákban, nem oktatási céllal, továbbá úgy emlegette Magyarországot, mint a „nyugati kultúra megmentőjét”. De a sajtószabadság kérdése is terítékre került: Prager szerint semmi probléma nincs ezen a területen hazánkban, azon kívül, hogy a jobboldali hangokat megpróbálják elnyomni.
A valóságban ugyanakkor a kormánypárti sajtó térfoglalása egyre erőteljesebb, hazánk pedig évről évre lejjebb csúszik a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexén. Tavaly pedig a sajtószabadság ellenségei közé is bekerült Orbán Viktor, egyedüli európai vezetőként. Ráadásul a hirdetési piacon is nő a politika befolyása, ma már látványosan a Fidesz-közeli média hátországának építését, fenntartását szolgálják az állami reklámköltések.
Állami reklámköltés 2006-2018
A Mérték Médiaelemző Műhely és az Átlátszó évek óta figyelemmel kíséri az állami reklámköltés alakulását. Az adatvizualizáció frissült a tavalyi…
A téma kapcsán a Southern Poverty Law Center az Átlátszó két újságíróját is megkereste. Bátorfy Attila, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének mestertanára – aki egyben az Átlátszó adatvizualizációs csapatának, az Átlónak a vezetője is – kifejtette a lapnak, hogy „a kormány szép lassan felvásárolja a nyilvánosságot”, és állami pénzeket fordít reklámokra „azzal a céllal, hogy felerősítse az aktuális kormányzati üzeneteket”.
„Az ellenzék egyszerűen nem tud versenyre kelni ezzel a hatalmas mennyiségű közpénzzel.”
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Hatewatch-nak elmondta: „A kormány médiapolitikája teljesen ellentétes azzal, amit nyitott médiakörnyezetnek nevezhetünk, őszintén szólva inkább totalitáriusnak mondanám”.
Korábban is volt már példa hasonló meghívásra
Nem ez az első eset egyébként, hogy amerikai szélsőkonzervatív körökben ismert szereplőket hív meg Magyarországra a kormány. 2018-ban hazánkba látogatott Milo Yiannopoulos, aki a budapesti Bálnában tartott előadást. Steve Bannon ugyanebben az évben a Várkert Bazárban lépett fel – ami egy, az Átlátszó birtokába került szerződés szerint szintén több millió adófizetői forintba került.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták | atlatszo.hu
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták.
Carlson és Prager meghívása is illeszkedik ebbe a trendbe, hiszen Orbán Viktor erőfeszítéseinek része, hogy átvegye, valamennyire finomítsa, majd beemelje a mainstream médiába a jobboldali radikális üzeneteket, így sorakoztatva fel maga mögé a jobboldalt – mondta el Hunyadi Bulcsú, a Political Capital Radikalizmus és extrémizmus programjának vezetője a Hatewatch cikkében.
A szakértő szerint a meghívás célja az volt, hogy jó színben tüntesse fel a magyar miniszterelnököt a nemzetközi porondon, de hazai szinten sem maradt hatástalan az, hogy a szavazók azt látták, hogy fontos konzervatív amerikai közszereplők éljenzik a miniszterelnök intézkedéseit. | Harmincezer dollárt fizetett az MCC a nyári fesztiválján fellépő konzervatív amerikai médiacelebnek | 9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/19/harmincezer-dollart-fizetett-az-mcc-a-nyari-fesztivaljan-fellepo-konzervativ-amerikai-mediacelebnek/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatom Önt arról, hogy Intézményünk, mint a koronavírus járvány elleni járványkezelésre kijelölt megyei kórház, az Infotv. 29. § (1) bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igényének, az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget, mivel valószínűsíthető, hogy az igénynek az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben való teljesítése Intézményünknek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné a járvány ötödik hullámának felívelő szakaszában” – ezt válaszolta közadatigénylésünkre a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézete.
Arra kerestük a választ, hogy pontosan milyen lélegeztetőgépeket vásároltak 295 millió forintért az Egészséges Budapest Programban, azokat milyen garanciális feltételekkel és mikor adták át az intézménynek.
Ahogy azt december végén megírtuk, intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. 2020 novemberében.
Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként.
Ahogy a hvg.hu megírta, már a kiírás pillanatában tudható volt, hogy több ezer lélegeztető áll raktáraban. A cikk szerint „a május óta megvásárolt összesen 17 402 lélegeztetőgépből mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe” . Vagyis már a kiírás pillanatában is volt több ezer „felesleges” lélegeztetőgépe az államnak.
Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron | atlatszo.hu
Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében.
Lapunk pedig nem sokkal az eredményhirdetés előtt írta meg, hogy mi lett a több mint tízezer lélegeztetőgép sorsa. A mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgépből akkor 13 404 db két raktárban állt, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint volt. 2021 nyaráig 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
A cikkünk megjelenése előtt kerestük az EMMI-t, a beszerző céget, de nem válaszoltak. A megjelenés után a Dél-pesti Centrumkórház (DPC) – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kommunikációs vezetője, Fodor Attila e-mailben kereste meg lapunkat, és a következő tájékoztatást adta: „az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályainak az Egészséges Budapest Programban történő komplex fejlesztésének tervezése 2018-ban, a Covid-19 járványt megelőzően egy évvel kezdődött. Az Intézet számára juttatott – szóban forgó- lélegeztetőgépek beszerzését az alábbiak indokolták.
Ezek a speciális, úgynevezett magas tudású intenzív terápiás lélegeztetőgépek, amelyek a kórház közfeladatainak, egyedi betegcsoportjainak ellátásához nélkülözhetetlenek, különböznek a beszerzett lélegeztetőgépektől, melyeket kifejezetten a Covid-19 betegek kezelésénél használnak.
A két lélegeztetőgépet nem lehet egy lapon említeni. Az Intézet számára beszerzett speciális lélegeztetőgépek, olyan betegek gyógyulását és életesélyeik növelését támogatják, akiknek még magasabb szintű, komplexebb terápiára van szükségük. Ezek a berendezések olyan többletfunkciókkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a legsúlyosabb állapotban lévő, immunrendszerükben gyenge betegek magas szintű ellátását is. A lélegeztetőgépek szakmai besorolásuk szerint megkülönböztetünk alap, közepes és magas tudású lélegeztetőgépet.”
Fellelkesülve a gyors kommunikáción, még aznap e-mailben és közadatigénylésben is rákérdeztünk, milyen gépek ezek. Ugyanis az EKR-be feltöltött 28 oldalas szerződésben általános megfogalmazás szerepel:
lélegeztető készülék, Nagyméretű színes, érintésérzékeny képernyő, min. 15″ képátlóval;
lélegeztető készülék, Nagyméretű színes, érintésérzékeny képernyő, min. 17″ képátlóval;
klinikai transzport lélegeztető készülék.
A kiírásban az elbírásnál az alábbi szempontokat vették figyelembe a lélegeztető gépeknél:
a párásító vezérelhető, beállításai elvégezhetők a lélegeztetőgép képernyőjéről, bővítési lehetőség;
CO2 elimináció automatikus szabályozása a mért CO2 érték alapján, a percventilláció értékén keresztül, valamint felnőtt és gyermek, kontrollált és spontán légvételének PEEP és FiO2 szabályozása az optimális oxigenizáció érdekében a perifériás pulzushullám és szaturáció alapján, figyelembe véve az „ARDSnet protokol” valamint az „Open Lung Management”elveit, legalább két készülékben;
Esophagialis nyomásmérés.
Kunetz Zsombor szerint a közbeszerzésben megfogalmazott paramatérek nem egyeztethetőek össze a DPC válaszával, hiszen ezen funkciók nagy része kritikus állapotú beteg ellátásához szükséges. Szerinte az „Esophagialis nyomásmérés” és a PEEP éppen a COVID-betegeknél szükséges.
Speciális, főleg, ha kevés a szakképzett orvos
Az Átlátszónak név nélkül nyilatkozó aneszteziológus szerint a kiírás alapján valóban speciális tudású gépekről van szó. „Gyakorlatilag a lélegeztetőgép állításához szükséges tapasztalt orvosi jelenlétet csökkenti mesterséges intelligenciával” – írta a paraméterek alapján. Szerinte viszont „pont a nagyon beteg tüdőnél kevésbé használható”. „Itt azok az érzékelők, amik a monitorokban vannak általában, azok a lélegeztetőgépben vannak, és a szoftver, ami a lényege, folyamatosan állítja a lélegeztetőgépet. Koponyasérülteknél, műtét utáni betegeknél, és minden olyan betegnél, ahol nem a tüdő beteg, gyönyörűen lélegeztet. Igazából tudtommal 2 márka van, aminek használható ilyen tulajdonsága van”.
Egy másik kórházat is megkerestünk, ők azt írták, ők is kértek és kaptak is lélegeztetőt az elmúlt másfél évben, de nem a központi raktárból.
Arra a kérdésünkre, hogy ez miért alakult így, szerintük használhatatlanok-e a raktározott készülékek, nem tudtak válaszolni.
Az Országos Kórházi Főigazgatóságnak is írtuk január 7-én. Azt kérdeztük, 2020 nyara és 2021 decembere között hány intézmény kért olyan lélegeztetőgépet, ami más, mint azok, amiket raktároznak. Mire valók azok a gépek, amiket raktároznak, miben mások azok, amiket az intézmények kértek. Eddig egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Nyitókép: Lélegeztető gépen lévő beteg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán 2020. április 8-án (forrás: MTI/Kovács Tamás) | Annyira speciálisak a lélegeztetőgépek, hogy 45 napig tart megmondani, milyenek | Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/19/annyira-specialisak-a-lelegeztetogepek-hogy-45-napig-tart-megmondani-milyenek/ | 2022-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét jó napja volt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek, valamint a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek – szúrta ki a K-Monitor. Az uniós közbeszerzési értesítőben kedden megjelent hirdetmények szerint ugyanis ők nyerték el az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. egy-egy sokmilliárdos tenderét is.
Előbbi az Apátfalva- Mezőhegyesi Öntözőrendszer fejlesztése I. ütem-főművi rendszer fejlesztése című projekt, utóbbi pedig a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek II. ütem – Alkotás utcai tömb kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást.
A Testnevelési Egyetem új kampuszának Alkotás úti beépítését (lesz atlétika csarnok, uszoda, sporthotel, tornacsarnok, labdajáték csarnokok, lőtér, vívóterem, kollégium-Diákhotel és történeti kert) a ZÁÉV végezheti nettó 69 796 943 214 forintért, míg a Cservölgyi főművi vízellátó rendszer (ide tartozó csatornák Apátfalva-Mezőhegyes főcsatorna az Élővíz főcsatorna, a Déli-ág összekötő csatorna, a Rajtaerdei tápcsatorna és a Mezőhegyes-Peregi összekötő csatorna) kialakítását a Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el nettó 21 899 987 550 forintért. (Utóbbit egyébként a helyreállítási alapból állnák, amit az EU egyelőre visszatart.)
Ez összesen nettó 91,6 milliárd forintos megbízást jelent a két Mészáros-érdekeltségnek.
Az összeg egyben és külön-külön is jelentősnek tekinthető.
Mert bár a ZÁÉV gyakran kap nagy összegű állami megbízásokat (sok egyéb projekt mellett ők építhetik fel például nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat, érintettek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében, és a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el), a mostani 69,7 milliárdos megbízás magasabb összeg, mint amekkora a cég egész éves nettó bevétele volt 2020-ban. Akkor ugyanis 52,7 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos adózott eredményt értek el.
Mészáros-érdekeltség folytatja 18 milliárdért a Testnevelési Egyetem felújítását | atlatszo.hu
Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cég fogja kivitelezni a 12. kerületi Csörsz utcai campuson a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemét. A nettó 18 milliárd forint összértékű megbízást közbeszerzési pályázaton elnyert ZÁÉV Építőipari Zrt. augusztus közepén szerződött le az egyetemmel, a pályázati eredményről a szeptember 4-i európai uniós értesítő számolt be.
A Mészáros és Mészáros Zrt. éves forgalma az elmúlt öt évben 9,2 milliárd forintról 112,8 milliárdra nőtt, míg az adózott eredmény 1,7 milliárdról 15 milliárdra. A cég az utóbi időben sorra húzza be a hulladékkezeléssel és vízügyekkel kapcsolatos beruházásokat. Októberben például megírtuk, hogy ők végezhetik el a komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését Heves megye egyes térségeiben, de az Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén elnevezésű és a Rába és Rábca folyó árvízvédelmi fejlesztése című tendert is ők vitték el. Mindkettőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki.
Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent –legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
Vagyis a leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinchez és családjához tartozó cégek láthatóan 2022-ben is folytatják menetelésüket, méghozzá talán a korábbinál is gyorsabb ütemben. | Egy nap, két Mészáros-cég, közel 100 milliárd forint értékű állami megbízás | A ZÁÉV-ről és a Mészáros és Mészáros Zrt.-ről is kedden derült ki, hogy megnyertek egy-egy sokmilliárdos közbeszerzési eljárást. A leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinchez és családjához tartozó cégek tehát láthatóan 2022-ben is folytatják menetelésüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/18/egy-nap-ket-meszaros-ceg-kozel-100-milliard-forint-erteku-allami-megbizas/ | 2022-01-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bangóné Borbély Ildikó és a csepeli szocialisták életét jól ismerő forrásunktól azt az információt kaptuk, hogy az MSZP-s parlamenti képviselő valójában nem szerzett közgazdász főiskolai diplomát, holott a parlament.hu-n szereplő önéletrajza szerint ez a végzettsége. A szocialista politikus nyilvános életrajza szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Gazdaság és menedzsment karára (szerk.: a képviselő a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának gazdálkodási és menedzsment képzésére gondolhatott) járt és 2013-ban végzett.
A képviselők felelnek az önéletrajzuk tartalmáért
A Mandiner közérdekű adatigényléssel fordult a BGF jogutódjához, a Budapesti Gazdasági Egyetemhez, hogy megtudjuk, Bangóné Borbély Ildikó járt-e a BGF-re, s ha igen, mennyi ideig, milyen vizsgákat tett le, és kapott-e ott diplomát. Az egyetem azt válaszolta, hogy „tanulmányi rendszerünk archívumában az Ön által kérdezett személyre vonatkozóan
semmilyen adat nem található”.
Megkerestük az Országgyűlés Hivatalát is. Onnan azt az információt kaptuk, hogy nekik semmilyen kompetenciájuk nincsen arra, hogy ellenőrizzék egy országgyűlési képviselő önéletrajzának tartalmát. Azért kizárólag a képviselő felel.
Bangóné Borbély Ildikót is megkerestük állítólagos közgazdász diplomája kapcsán, a szocialista politikus azonban csütörtök óta nem válaszol arra a kérdésre, szerzett-e diplomát a BGF-en.
Bangóné 2003-ban lépett be a Magyar Szocialista Pártba, előbb a megyei választmány tagja, majd 2008-ban a nádudvari szervezet elnöke volt, 2010-ben a megyei elnökség tagjává választották. A 2010-es önkormányzati választásokon a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe került be. 2011-ben a püspökladányi időközi országgyűlési választásokon az MSZP jelöltje volt, a harmadik helyen végzett a fideszes Bodó Sándor, illetve a Jobbik jelöltje mögött. 2012-ben az Országos Elnökség és a Választmány tagjává választották, jelenleg a párt csepeli szervezetének az elnöke.
Csak listáról juthat be a parlamentbe
Bangóné 2014 óta tagja a parlamentnek, első alkalommal a Hajdú-Bihar megyei 5. számú – Hajdúszoboszló központú – országgyűlési egyéni választókerületben indult, ahol azonban csak harmadik helyen végzett, ismét a fideszes és jobbikos jelöltek mögött. Ám az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-lista 20. helyéről sikerült mandátumot szereznie. 2018-ban az MSZP-Párbeszéd csepeli jelöltje volt, de a választás előtt visszalépett Szabó Szabolcs (Együtt) javára, aki így nyert is, így Bangóné megint lista 14. helyéről jutott az Országgyűlésbe.
Egy emlékezetes botrány is kapcsolódik a személyéhez, a szocialista képviselő ugyanis 2019-ben tavaszán lepatkányozta a Fidesz szavazóit. „Ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon, ha már a patkánytéma felhozódott Budapesten” – mondta az ATV-műsorában Bangóné, miután arról kérdezték a 2019-es európai parlamenti választások kampányában, mégis miért ilyen nagy a Fidesz támogatottsága.
Idén szintén az ellenzék közös országos listáján szeretne befutó helyre kerülni, mert
nem indulhat egyéniben.
Az ellenzéki előválasztáson ugyanis újra Hajdúszoboszlón próbálkozott pártja, valamint a Párbeszéd és a DK színeiben. Ám 54,5:45,5 százalék arányban vereséget szenvedett Kiss Lászlótól, akit a Momentumon kívül a Jobbik, az LMP, az Új Kezdet, az Új Világ Néppárt és Márki-Zay mozgalma is támogatott. | Parlamenti önéletrajzával szemben a jelek szerint nincs közgazdász diplomája az MSZP-s Bangónénak | Az MSZP-s képviselő egy BGF-es közgazdász végzettséget szerepeltet a parlamenti önéletrajzában, de az egyetem szerint nincs erre vonatkozó adat az archívumukban. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20220121_bangone_borbely_ildiko_parlamenti_kepviselo_budapesti_gazdasagi_foiskola_budapesti_gazdasagi_egyetem_mszp_oneletrajz | 2022-01-22 19:18:47 | true | null | null | Mandiner |
Miközben a devizahitelesek egy része jól járt a kormány otthonvédelmi programjával, nem panaszkodhatnak a közreműködő ügyvédi irodák sem: az állam kizárólagos üzlettel tolta meg Varga István volt fideszes országgyűlési képviselő, Pfeifer Tamás és Borsfai Balázs ügyvédi irodáit. Ők hárman bonyolíthatják le, hogy a korábban bajba jutott családok jutányos áron visszavásárolják ingatlanaikat a Nemzeti Eszközkezelőtől.
A 24.hu megtudta,
az ügyvédek konzorciuma összesen több mint 400 millió forint garantált bevételhez jut azzal, hogy több ezer devizahiteles kizárólag velük készíttetheti el a szükséges formaszerződést.
Eddig több mint négyezer szerződést készítettek el a jogászok, ezáltal pedig csaknem 250 millió forint ügyvédi munkadíjat vettek fel az eszközkezelőtől.
Ennek előzménye, hogy 2018 végén törvénybe iktatták: azok a devizahitel-károsultak, akik a válság idején eladták az ingatlanjukat, majd évekig visszabérelték azt a kormány által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től, részletfizetéssel vagy egyösszegű vásárlással újra saját tulajdonba vehetik a lakásukat. Noha az egykori adósok azt is választhatták, hogy bérlőként maradnak a lakásban, a túlnyomó többség, több mint 28 ezer család úgy döntött, él a visszavásárlás lehetőségével. Közülük 6400-an nyilatkozták azt, hogy egy összegben fizetnek az ingatlanért. Az ügyvédek feladata az volt, hogy ehhez a 6400 adásvételhez készítsék el a szerződéseket.
A 24.hu tavaly többször is kérte először a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től, árulja el, kik voltak a kiválasztott ügyvédek, és milyen feltételekkel működhettek közre a programban. A választ többszöri halasztás után végül közérdekű adatigénylésünkre érkezett meg fél évvel azután, hogy először érdeklődtünk.
A Nemzeti Eszközkezelő közölte, arról állapodott meg az ügyvédekkel, hogy a megbízási díj szerződésenként 50 ezer forint plusz áfa lesz, amitől csak kivételes esetben lehet eltérni. Ez az összeg nem számít ugyan magasnak a hasonló adásvételi ügyletek lebonyolításáért felszámolt díjak között, de ekkora megbízásdömping nem nagyon volt még a magyar ingatlanpiacon.
Kiderült az is, hogy az ügyvédi irodákat meghívásos pályázaton választották ki a művelet lebonyolításához. A magyarázat szerint rövid volt a határidő a törvényben megszabott eljárásrend miatt, ezért választották ezt a módszert.
A kiválasztottak egyike Varga István volt MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő irodája. Varga a program indulásakor épp a kormánysajtó felügyeletére létrehozott fideszes médiaalapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke volt, igaz, nem sokáig maradt a poszton. 2019 februárjában egy interjúban szokatlan hangnemben szólt be a kormánypropagandát nyomó médiának, mint mondta,
igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.
A felháborodás hatására Varga hamar lemondott a KESMA vezetéséről. Akkori értesülésünk szerint a selyemzsinór Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája kézbesítette neki, ám nem maradt feladat nélkül, a Nemzeti Eszközkezelő ezt követően kötötte meg vele a százmilliós megállapodást.
De nem csak Varga köthető a kormányoldalhoz: a Pfeifer és Endl Ügyvédi Iroda egyik vezetője, Pfeifer Tamás szakmai karrierje Gulyás Gergelyével együtt indult. A Miniszterelnökség jelenlegi vezetője és Pfeifer 2005-ben közösen hirdette meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában az ügyvédjelöltek kamarájának alapítását. A harmadik befutó, Borsfai Balázs győri ügyvéd korábban főleg közbeszerzési ügyekkel foglalkozott. Az ő irodájában bontották például az Audi Hungária Közalapítvány óvodaépítési projektjére beérkezett ajánlatokat.
A 24.hu megkereste a Varga Istvánt, aki elismerte, hogy irodája korábban nem adásvételi szerződésekkel foglalkozott, de miután tíz embert ráállított a szerződésekre – amelyek szerinte bonyolultabb feladatokat jelentettek, mint azt a külső szemlélő gondolhatja – teljesítették a megbízást.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi/24.hu | Vérig sértette a kormánysajtót, majd százmilliós állami megbízást kapott | Varga István ugyan hamar távozni kényszerült a fideszes médiaholding éléről, de nem hagyták az út szélén. Ügyvédi irodája, két másikkal együtt, a Nemzeti Eszközkezelő megbízásából százmilliókért bonyolítja le, hogy a bajba került devizahitelesek visszavásárolják ingatlanjukat az államtól. A munkával megbízott ügyvédek közt van a volt fideszes parlamenti képviselő mellett a karrierjét Gulyás Gergellyel együtt kezdő Pfeifer Tamás is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/10/varga-istvan-fidesz-mediaholding-kormanysajto-gulyas-gergely/ | 2020-03-10 23:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Hosszas eljárás után hirdettek győztest a kecskeméti fatüzelésű fűtőmű pályázatában. A közbeszerzési értesítő szerint a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet, a megfelelő infrastruktúrával és technológiai elemekkel, illetve távhőrendszerbe integrálással a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg.
A biomassza fűtőműről többször is írtunk. 2019-es cikkünk arról szólt, hogy uniós pénzből épít fatüzelésű erőművet az állami tulajdonú energiaszolgáltató. Akkor bemutattuk, hogy a projektben új, faapríték tüzelésű fűtőművet terveztek a belvárosba. Ezt viszont gyorsan újragondolták, és kivitték a város szélére, az ipari területre.
Így viszont a meleget vissza kellett hozni a városba, a beruházás pedig 7,6 milliárdosra nőtt.
Ehhez korábban 3,6 milliárd, majd további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam.
A Kecskeméti Termostar Kft.-nél úgy számolnak, hogy a faapríték-erővel évente 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, szerintük ez egy hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatási mód. A fával együtt csökken az import földgáztól való függés, valamint javul „a térségben található, egyéb célokra nem hasznosítható, jelenleg egyáltalán nem vagy igen korlátozottan értékesített tüzelőanyagok hasznosítása”. A távhőre terveik szerint nem csak a lakosok, hanem a BÁCSVÍZ Zrt., az Univer Zrt. is csatlakozhat.
Idén nyáron derült ki, hogy hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre.
Hiába ígért 7,6 milliárdot Palkovics Kecskemétnek, így sincs elég pénz a biomassza fűtőműre | atlatszo.hu
Kormányközeli vállalkozó adta a legjobb ajánlatot a kecskeméti biomassza fűtőmű közbeszerzésére, de a kiíró szerint ez is túl drága. A távközlési szektorban ismert metALCOM Zrt. 7,2 milliárdért vállalta volna az építkezést, egyelőre hiába: a tender eredménytelen lett.
Az első közbeszerzés eredménytelen lett, „figyelemmel arra, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. A dokumentum szerint a kivitelezésre hárman pályáztak: a metALCOM Zrt. bruttó 7,2 milliárd forintos, az EB Hungary Invest Kft. 7,44 milliárd forintos, míg a Tarinox Kft. 7,8 milliárdos ajánlattal.
A sikertelen beszerzés után azonban újabb eljárás indult, ennek most lett meg az eredménye. Eszerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban 5 cégtől kértek ajánlatot: a VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.-től, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft.-től, az EB Hungary Invest Kft., a kormányközeli metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.-től, valamint a Tarinox Kft.-től. 4 ajánlat érkezett.
A felhívásban ugyan az szerepelt, hogy a „rendelkezésre álló anyagi fedezet összege 3 893 541 695 forint”, a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. mégis nettó 5 332 634 330 forintos árral nyert.
A közbeszeszerés korábbi köréből az is kiderült, hogy a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. előzőleg 7 484 999 999 ajánlatot adott, ebből faragott jócskán. A közzétett szerződéstervezet szerint a fűtőmű és bekötése 24 hónap alatt készül el, miután mindent aláírtak.
A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. – a Veolia Víz Tanácsadó Zrt.-n keresztül – a francia Veolia Central & Eastern Europe S.A. leányvállalata. A 105 fős cég 1995 óta van jelen a magyar piacon, éves forgalma 2020-ban 7,8 milliárd forint volt. | A tervezettnél másfél milliárddal drágábban épülhet meg a kecskeméti biomassza fűtőmű | A SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. építheti meg nettó 5,3 milliárd forintért Kecskemét határában a 25 MW beépített teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőművet. A megismételt közbeszerzésre 5 céget hívtak meg, amelyeknek jelezték: 3,9 milliárd forint van a projektre. Ennél jóval magasabb ajánlattal nyert végül a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., de még így is olcsóbbat adott, mint első körben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/12/a-tervezettnel-masfel-milliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-kecskemeti-biomassza-futomu/ | 2022-01-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Fideszes ajánlóívek: másfél év börtön a kamu polgármesterjelöltnek Egerben | Bódás Bianka polgármester-jelölti ajánlások hamisításával bukott le, a rendőrség kizárólag a Fidesz-KDNP ajánlóíveit foglalta le a nyomozás során. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220121_fideszes-ajanloivek-masfel-ev-borton-a-kamu-polgarmesterjeloltnek-egerben | 2022-01-21 00:00:00 | true | null | null | Azonnali |
|
Több csontváz is kiesett a szekrényből az elmúlt hónapokban Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingjánál (T-Szol). Többek között egymillió forintot is meghaladó gyorshajtási bírságok. Dr. Hidas János – aki –a T-Szol igazgatóságának elnöke volt – céges autóként egy 2016-ban vásárolt, 13 millió forintos, 220 lóerős Volkswagen Passat 2.0 TSI Comfortline járművet használt, amihez extrákat is rendelt: panoráma tetőt és bőr üléseket. Minderről a szabadtatabanya.org számolt be.
Ezzel a nem túl puritán autóval összegyűjtött (összesen 1,1 millió forint értékű) bírságokat – amelyeket alapvetően a munkavállalónak kellene fizetnie – a cég költségvetésében számolták el 2016 óta.
Erre a külső könyvvizsgáló cég ellenőrzése nyomán derült fény,
mivel ez a folyamat minden kiadást érint, ide értve az „egyéb” költségeket is, tételenként. Így tűntek fel azok a kiadások is, amelyek a közlekedési bírságok kifizetéséről szóltak, azonban nem volt meg a párjuk: a számlák, amelyek azt jelentenék, hogy a T-Szol kiszámlázta ezeket annak a munkavállalónak, akinek emiatt a vállalat felé tartozása keletkezett. Az ellenőrzési megbízás több évre visszamenőlegesen szólt, így a tételeket összeadva hamar kiderült, hogy nem egyszeri esetről van szó.
A teljes lista egy közérdekű adatigénylést követően került napvilágra. Ezután a tartozásokat rendezte valaki: Marján György igazgató vagy maga Hidas János – legalábbis az ő neve szerepel a bizonylaton. Mindezt Fakli István mondta el az Átlátszónak, valamint a 2021. november 8-i testületi ülésen a képviselőknek.
Átvilágítás, elbocsátás
A T-Szolnál 2021. június 13-án a tatabányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona veszélyhelyzet alatti egyszemélyes döntése nyomán jogi és pénzügyi átvizsgálások kezdődtek, amelyet Fakli István vezetett. Ő lett az elnöke annak az igazgatóságnak, amelynek a feladata a 2017—2019 évek visszamenőleges átvilágítása, valamint a feltárt pazarlások megszüntetése, további megtakarítások elérése és az átlátható működés kialakítása volt.
A polgármester és Fakli István a városházán szóban, majd a Facebookon is ismertette az átvilágítás eredményeit: a legsúlyosabb visszaélések miatt feljelentések születtek, illetve egyszeri 52 millió forintot takarítottak meg (egy túlárazott beruházás megállításával). Az átvilágítás során olyan problémákat is felszámoltak, mint a duplikált szerződések vagy az igazgatósági tagok egymásnak adott megbízási szerződései és kifizetései. (Ezek további százmilliós megtakarításra adtak lehetőséget Fakli szerint).
A folyamat azonban nem volt zökkenőmentes: Fakli szerint az átvilágítással megbízott könyvvizsgáló nem mindig kapta meg időben a kért dokumentumokat, vagy nagyon egyforma dokumentumokat kapott. Mivel a feltárt hibák után nem születtek intézkedések a vezérigazgató, Marján György részéről, ő – Fakli szerint – közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Belharcok nehezítik a munkát
Szücsné Posztovics Ilona független jelöltként a szavazatok 49 százalékát nyerte el a választóktól 2019-ben, néhány százalékkal megelőzve a korábbi fideszes polgármestert, Schmidt Csabát, aki 46 százalékot kapott. A polgármester politikán kívülről érkezett jelölt volt, akit a hat ellenzéki párt együtt támogatott.
A testületi munka már az elején sem ígérkezett zökkenőmentesnek, mivel a Fidesz-KDNP frakció létszáma a Mi Hazánk képviselőjével együtt ugyanúgy 9 fő volt, mint az ellenzéki képviselők létszáma; de a közelmúlt eseményei miatti átszavazások az Összefogás kéviselői részéről tovább bonyolították a helyzetet. Voltak személyes sérelmek is abban – mind Fekete Miklós, mind Hoffer Dávid ellenzéki képviselők esetében –, hogy az Összefogás elkezdett felbomlani; de a folyamat abszolút fókuszpontja mégis a gazdasági átvizsgálással alapozott munka lehet, amit a város tulajdonában álló cégek esetében indított el a polgármester.
Novemberben aztán a kormánypárti és a rendszeresen velük szavazó független vagy ex-ellenzéki képviselői többség megszavazta a polgármester által júniusban megbízott, átvizsgálást végző igazgatóság cseréjét, és visszaültették Marján Györgyöt az egyszemélyi felelős vezérigazgatói székbe, noha Posztovics szerint a felügyelőbizottságok – amelynek tagja Schmidt Csaba, Tatabánya expolgármestere is – elvileg megkapták a feltáró dokumentációt arról, milyen visszaélések történtek az ő vezetése alatt. Marjánhoz a kormánypárti képviselők látszólag lojálisak, és most sikerült Fekete Miklóst, az ex-MSZP-s képviselőt is a vezetőségbe szavazni, aki pedig hozzájuk lojális – legalábbis a korábbi, rendszeres szavazatai alapján.
A lakosság erről vajmi keveset tudhat, bár a polgármester Facebook-oldalán már beszámolt az elpocsékolt közpénzekről, így például a korábbi polgármester, Schmidt Csaba irodaberendezésének aránytalanul nagy költségéről vagy a költségvetésben talált 500 milliós hibáról is.
Mindezekkel kapcsolatban megkerestük Schmidt Csabát, a Fidesz helyi vezéralakját. A képviselő közölte, csak akkor tehetjük közzé a válaszait, ha azt változtatások nélkül tesszük.
Nem kapták meg az iratokat
Mint Schmidt írja: „a Fidesz-KDNP frakció konzultációt folytatott a város képviselő-testületében jelenlévő frakciókkal, pártokkal, független képviselőkkel és a polgármester asszonnyal. A konzultáció célja az volt, hogy a közgyűlés a város cégeinél lévő vezetési válságot megoldja, hiszen volt olyan 100 %-osan városi tulajdonban lévő társaság, amelynek másfél éve nem volt ügyvezetője.
Javaslatunk előkészítésekor egyik gazdasági társaságnál sem tudtuk figyelembe venni a polgármester asszony által készíttetett átvilágítás eredményét, mivel
ezeket sem a felügyelőbizottsági tagok, sem a képviselők nem kapták meg, pedig már nagyságrendileg fél éve elkészültek.
Képviselőcsoportunk minden átvilágítást és minden antikorrupciós javaslatot támogat, ezért is javasoltuk vizsgáló bizottság létrehozását például a polgármester asszony által elengedett 300 millió forintos kötbér ügyében, ahol tudomásunk szerint már rendőrségi nyomozás is folyamatban van.
A T-Szol Zrt. vezérigazgatójának megválasztott Marján Györgyöt közös megegyezéssel és nyolc hónapnyi munkabér kifizetésével, felmentvény kiállításával küldte el Fakli úr. Ha megalapozottan lett volna vádolható rossz gazdálkodással, hanyagsággal akkor biztosan nem kap ilyen nagyvonalú ajánlatot. A közgyűlés döntése értelmében
nem szűnik meg Marján György munkaviszonya, ami közel 10 millió forintos megtakarítást jelent a cégnek.
Frakciónk támogatja minden ügyben a hatósági eljárások lefolytatását, hiszen ez módot ad az érintetteknek, hogy tisztázzák magukat a politikailag motivált támadásokkal szemben.
Az önkormányzatnál lefolytatott átvilágítás esetében megnyugtat az a tény, hogy a több tízmilliárd forint értékben lefolytatott beruházások közül egyedül a polgármesteri titkárság, kabinetvezetői és polgármesteri iroda felújításával kapcsolatban merült fel kifogás. Ezt a beruházást, mivel a hivatal épületét érintette, a jegyző úr folytatta le, így annak részleteit Ő ismeri. A beruházás műszaki tartalmát belső építész állította össze és tudomásom szerint minden hatályos törvény és a költségvetési keret betartásával került lefolytatásra jegyző úr által.
A polgármester asszony által a videójában említett 2013-as eredményszemléletű könyvelésre való átállásból származó, és az ország sok önkormányzatát érintő költségvetési korrekcióra korábban nem volt törvényi lehetőség. A pénzügyminisztérium 2020-ban engedélyezte a korrekciót a 2019. évi zárszámadás elfogadásakor, ami polgármester asszony előterjesztésében tavaly elfogadásra került. A korrekció pénzmozgással nem járt, az önkormányzatot semmilyen kár nem érte. Nem is értem, hogy 2021-ben egy tavaly lezárt kérdést miért próbál szenzációként beállítani polgármester asszony” – zárta sorait a volt polgármester.
Még novemberben megkerestük Dr. Hidas Jánost, Marján Györgyöt és Fekete Miklóst is, ők azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Megakadhatnak a folyamatok
Tatabányán 2021. november 18-án 17 órakor volt közmeghallgatás, ahol közvetlenül lehetett kérdezni a képviselőket – többek között erről az ügyről is. Azonban a napirendi pontok tárgyalása annyira elhúzódott, hogy este fél 10 tájban kezdtek bele a T-Szolt érintő témákba. Ekkorra az a maréknyi lakos is hazament, aki kezdetben jelen volt.
Szücsné Posztovics Ilona polgármester attól tart, a vezetők visszaszavazásával megállnak a pénzügyi racionalizáló folyamatok, és a régi-új vezetés nehezítheti a további ügyek felgöngyölítését vagy a már elindult nyomozásokat.
Holdampf Ildikó | Az egykori fideszes alelnök által használt, 13 milliós luxusautó több tucat gyorshajtását | A megismert dokumentumok alapján Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingja, a T-Szol fizette évekig volt igazgatósági elnökének, dr. Hidas Jánosnak (a tatabányai Fidesz korábbi alelnökének) gyorshajtási bírságait. Mindez akkor derült ki, amikor a polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt átvilágítást rendelt el a cégnél. Több más furcsaságra is fény derült, a képviselők többsége azonban nem lát problémákat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/18/az-egykori-fideszes-alelnok-altal-hasznalt-13-millios-luxusauto-tobb-tucat-gyorshajtasat-fizethette-ki-az-onkormanyzati-ceg/ | 2022-01-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere, Csőzik László az Átlátszó 2021. október 5-i sajtómegkeresését követően belső vizsgálat lefolytatására utasította a Polgármesteri Hivatalt akkor vezető dr. Konkoly Zita jegyző asszonyt – írta meg január első hetében László Ferenc kommunikációs vezető az Átlátszónak.
Lapunk két adatigénylésre adott meglepő válaszra kérdezett rá (az adatigényléseket itt és itt olvashatja el). Az adatigénylések két építőipari cég, a Káblán Bau Kft. és a General-Invest Bau Kft. által elnyert beruházások alvállalkozóinak megismerésére irányultak. A hivatal azt a választ adta, hogy a Káblán által tető alá hozott beruházások közül az egyikben, és a General-Invest Bau esetében több közbeszerzési eljárásban „nincsenek lejelentett alvállalkozók”.
Ez szerfölött különös, hiszen aligha tűnt valószínűnek, hogy a cégek alvállalkozók nélkül építettek vagy felújítottak óvodákat. A semmilyen építőipari tapasztalattal nem rendelkező Káblánnak ráadásul mindössze egyetlen alkalmazottja volt.
Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég | atlatszo.hu
Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházására kiírt közbeszerzési pályázatát nyerte meg sok százmillió forint értékben. Két évre rá, pár nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választás után az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt. Nagyító alá vettük a kft.-t és a közbeszerzés körülményeit.
Az Átlátszó október 5-i levelében arra kérdezett rá, hogyan lehetséges ez. A hivatal az adatigénylésekre adott válaszban vélhetően arra akart utalni, hogy a nyertes ajánlattevő cégek nem közölték az ajánlatkérővel, hogy milyen alvállalkozókat vont be a beruházásba, vagy bevontak-e egyáltalán alvállalkozókat. Ha ez így történt, akkor megsértették a jogszabályokat. Ezt azonban a hivatalnak észlelnie kellett volna.
„Felhívták-e az ajánlattevőt a törvényes és szerződés szerinti eljárásra, az alvállalkozók pótlólagos lejelentésére? Ha nem tették meg, azt miért mulasztották el, illetve vizsgálták-e az esetleges mulasztást, állapítottak-e meg személyi felelősséget, miután így a közbeszerzési törvény egyik legfontosabb, átláthatósági alapelve súlyos sérelmet szenvedett?” – kérdeztük a polgármestert.
Csőzik ezután rendelte el a belső vizsgálatot. „A jegyző ugyan a polgármester által megadott határidőn túl, de a vizsgálatot lefolytatta, és az arról szóló jelentést Csőzik László számára december 5-én elküldte” – írta a kommunikációs vezető az Átlátszónak.
A vizsgálati jelentés szerint az adatigénylésekre adott válaszok – az elég megengedő megfogalmazás szerint – többnyire nem voltak kellően tényszerűek, de jogi értelemben sem voltak teljesen világosak.
Volt olyan projekt is, amelyben lejelentették az alvállalkozót – szemben az adatigénylésre adott válasszal. Több esetben a nyertes cég közölte, hogy nem kíván alvállalkozót bevonni. Más projektek esetében az építési napló tartalmazta az alvállalkozók neveit.
László Ferenc így folytatta: „a korábban önnek küldött közérdekű adatkérésekre adott válaszok és a jelentésben szereplő megállapítások közti ellentmondásokat a polgármester észlelte, és azon az állásponton van, hogy ezen ellentmondások egy részére a jelentés nem ad kielégítő magyarázatot. (…) Továbbá a polgármester határozottan úgy látja, a vizsgálat nem tért ki az ön által közérdekű adatkéréssel érintett, egy jól körülhatárolható vállalkozói kör által 2019 előtt végzett, a még fideszes vezetésű városvezetés időszakában zajló óvodaberuházások minden elemére, így például az egyik projekt (az Érdi Kincses Óvoda és Apró Falva Bölcsőde csoportszobáinak felújításához kapcsolódó kivitelező kiválasztás a VEKOP-6.1.1-15-RD2-2016-00002 kódszámú projekt keretében) vizsgálata kimaradt”.
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések egyikének közbeszerzési visszásságai miatt. Korábban a hatóságok azt állapították meg, hogy a 278 milliós Fácán utcai óvodaberuházás közbeszerzési eljárásában két meghívott cég összejátszott. A nyertes cég tulajdonosa a fideszes óvodaépítéseket felügyelő volt alpolgármester rokona. A rendőrség hivatalos megfogalmazása szerint: „egyelőre ismeretlen tettes ellen” folyik a büntetőeljárás.
László utalt arra, hogy maga a jelentés is tartalmaz egy olyan újabb kartellgyanús esetet, amelyben az egyik ajánlattevőt a későbbi nyertes alvállalkozóként vont be, ezt pedig a törvény kifejezetten tiltja.
A polgármester elégedetlenségét fejezte ki a jelentés azon részével is, amely azt firtatta, hogy a hivatal munkatársai hozzáférhettek-e az építési naplókhoz, illetve az azokban szereplő adatokhoz. Csőzik olyannyira elégedetlen volt a jelentéssel, hogy újabb, ebben az esetben a belső ellenőr által lefolytatandó vizsgálatot rendelt el.
A lapunknak küldött válaszban az is szerepel, hogy „a fenti ügyek elégtelen kivizsgálása, a jelentés ellentmondásai is szerepet játszottak abban, hogy
a polgármester december 15-én végül kezdeményezte a jegyző, dr. Konkoly Zita munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését”.
Dr. Konkoly Zitát, Érd város új jegyzőjét 2020. március 9-én a polgármestert még többek között úgy mutatta be a Facebookon, mint rugalmas, a közösség érdekeit szem előtt tartó, szakmailag felkészült szakembert.
Írásban megkerestük dr. Konkoly Zitát, hogy szeretne-e reagálni a vele kapcsolatos történésekre, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Büntetés, rendőrségi nyomozás
Az ügy hátterében Érd vélhetően legnagyobb horderejű kartellezési ügye áll. A Fácán utcai óvoda közbeszerzési eljárása során az egyik ajánlattevőt a győztes cég alvállalkozóként vonta be. A Közbeszerzési Hatóság – az uniós vizsgálat után – az önkormányzatot kétmillió forintra büntette, a Pénzügyminisztérium pedig 70 millió forint támogatás visszafizetésére kötelezte. Az ügyben tavaly májusban rendőrségi nyomozás indult.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint „a Belügyminisztérium tavaly év végén úgy döntött, hogy az általunk 2021. II. félévére kért, ún. »ÖNHIKI-s« támogatási kérelmünkben szereplő közel 540 millió forint helyett csak 126 millió forint rendkívüli támogatást ítél meg önkormányzatunknak. Mindez azt jelenti, hogy eddig a Fácán utcai óvoda építésében feltárt kartellgyanús ügyben a Pénzügyminisztérium által megszabott 70 millió forintos visszafizetési kötelezettség tekintetében mindösszesen 27 millió lejárt tartozást fizetett ki a kormány, azaz úgy tűnik, ebben az előző fideszes városvezetéshez kötődő ügyben a maradék 43 milliót az érdi adófizetők kénytelenek állni.”
Az Átlátszó ezután kérte ki a többi, ehhez a céghez köthető közbeszerzés alvállalkozóinak nevét. Ez a cég a General-Invest Bau Kft., Érd közbeszerzési sikercége: 2011-től 2019-ig közel 1,5 milliárd forint értékben nyert el többnyire óvodákkal kapcsolatos építési és felújítási tendereket.
De miért probléma, ha a korábbi ajánlattevőt a nyertes cég alvállalkozóként vonja be a beruházásba?
A kartellezők nem egyeztetnek a piac felosztásáról vagy a piaci magatartások egyeztetéséről a nagy nyilvánosság előtt, az efféle összebeszélésék leleplezése pedig meglehetősen bonyodalmas feladat. Ezért a jogalkotó az efféle egyeztetések gyanújára alapozva rendel szankcionálni bizonyos eseteket.
Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét. Bács alpolgármester vagyonnyilatkozatában is talált az Átlátszó pár furcsaságot.
Amikor a vesztes ajánlatkérőből nem sokkal később alvállalkozó lesz, azt a szakirodalom színlelt vagy támogató ajánlatnak nevezi. A törvény – lényegében, és leegyszerűsítve a helyzetet – azt vélelmezi, hogy a későbbi alvállalkozó szándékosan olyan ajánlatot tett, hogy ne nyerjen, ezzel elősegítve a másik ajánlattevő sikerét. A vesztes ajánlattevőt pedig az alvállalkozói megbízással fizeti ki a nyertes cég.
A General-Invest Bau bizonyos szerződési és rokoni kapcsolatok révén az előző ciklusban alpolgármesterként ténykedő fideszes Bács Istvánhoz köthető. Az Átlátszó adatigénylésével érintett másik cég a több áttétellel a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjéhez kapcsolható Káblán Bau Kft., amely nem sokkal bejegyzése után két közbeszerzési eljárásban 445 millió forint értékben köthetett szerződést a fideszes önkormányzattal.
A General-Invest Bau és a Káblán egy jól körülírható cégcsoport tagjai: 2017 után nagy gyakorisággal ezeket a cégeket hívták meg az építési beruházások közbeszerzési eljárásaiba.
Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu
Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég. Az egyik óvodaberuházás ügyében kartell-bűncselekmény miatt jelenleg is nyomozás folyik, amiért a vesztes pályázót a nyertes később alvállalkozónak bevonta a beruházásba. A cégháló felderítését nem könnyítette meg a polgármesteri hivatal: Érd ellenzéki polgármestere belső vizsgálatot rendelt el, miután az ügyben az Átlátszó adatigényléseire vélhetően nem mindenre kiterjedő információkat adtak ki.
Fotó: Csőzik László és Konkoly Zita jegyző egy korábbi közgyűlésen (forrás: erdmost.hu) | Az Átlátszó adatigénylésére adott válasz is hozzájárult az érdi jegyző távozásához | Újabb belső vizsgálat indult az érdi polgármesteri hivatalban annak kiderítésére, hogy az előző, fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések idején kartelleztek-e a meghívott cégek. Erre azzal együtt került sor, hogy Konkoly Zita jegyző közös megegyezéssel távozott a hivatal éléről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/20/az-atlatszo-adatigenylesere-adott-valasz-is-hozzajarult-az-erdi-jegyzo-tavozasahoz/ | 2022-01-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Folytatódott a 444 Völner–Schadl-ügyről szóló cikksorozata, amely a több mint 1700 oldalas nyomozati anyag alapján fejti fel a lemondott államtitkár és a magyar végrehajtói kar letartóztatott elnökének közös, korrupciógyanús ügyleteit. Az újabb szöveg szerint Schadl György ki akart szorítani praxisából egy rivális végrehajtót, Cs.-t, és ebben mások mellett Völner Pál segítségét is igénybe vette.
A másik végrehajtó, Cs., Schadl egykori mentora volt, de viszonyuk később megromlott. Völner és Schadl 2021. május 25-i telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy Cs. veszélyes alak, Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti.
Cs.-nek a hívás idején már felmondtak, és büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, de ez Schadlnak nem volt elég, azt akarta elérni, hogy végleg visszavonják Cs. végrehajtói megbízását. Ebben az akadályozta, hogy Cs. megszerezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírájának állásfoglalását, mellyel Cs. védekezni tudott. Így került a célkeresztbe a bíró is.
A PKKB-s bírót Schadl ki akarta rúgatni, és el akarta érni, hogy többet ne vehessen részt végrehajtói szakvizsgákon. Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki a nyomozati anyagban idézett beszélgetések és sms-ek szerint leszervezett neki egy találkozót Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökével, aki egyébként Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora. Schadl azt kérte Tatár-Kistől, hogy rúgja ki a bírót, aki azt válaszolta, a bírót nem lehet kirúgni, de azt mondta, visszavonhatja a bíró csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén.
Völner ezekben az ügyletekben a fentebb idézett telefonbeszélgetésen túl leginkább úgy bukkant fel, hogy Schadl több megbeszélésen is Völner véleményeként adta elő a saját álláspontját, tehát az ő előadásában Völner volt az, aki nem akarta a helyén tudni a számára kellemetlen bírót.
A 444 PKKB-s körökből úgy tudja, Schadl bosszúhadjárata nem volt sikeres, és a bíró még mindig csoportvezetőként dolgozik, de elővették amiatt, hogy Cs. megszerezte az állásfoglalást. A lap megkereste Senyeit és Tatár-Kist is, de érdemi választ nem kaptak tőlük.
A bíró szakvizsgabizottságból való eltávolítása ügyében Schadl egyébként a jegyzőkönyvek alapján Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét kereste meg, akivel ismerősei számára már intéztetett egyetemi vizsgákat. Őt ezügyben egyszer azzal kereste meg, hogy „egyeztetett Völner államtitkár úrral" és a bírót "a jövőre nézve nem szeretnénk látni". Az egyetemi tanszékvezető közölte: „Uram! Megbeszéltük”.
A 444 őt is megkereste, de Szabó azt mondta, ez csak annyit jelentett, hogy érti, miről beszél Schadl, viszont ígérni biztos nem ígért neki semmit, és nem is tett semmit a bíró eltávolítása érdekében. | Schadl bosszúhadjáratot indított egy bíró és egy végrehajtó ellen | Az ügyben felbukkan a Szegedi Egyetem tanszékvezetője is, aki korábban Schadl ismerőseinek intézett vizsgákat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220121_Schadl_bosszuhadjaratot_inditott_egy_biro_es_egy_vegrehajto_ellen_Volnerre_hivatkozva_kampanyolt_a_felreallitasukert | 2022-01-21 07:56:00 | true | null | null | HVG |
A Tiéd a Belváros V. kerületi ellenzéki frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az V. kerületben, hogy kiderüljön, a Völner-ügy egyik kulcsszereplője, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője, Schadl György hogyan juthatott hozzá értékes belváros ingatlanokhoz – közölte az LMP csütörtökön. Az ellenzéki frakció indítványát a Belvárosi képviselőtestület fideszes többsége leszavazta.
Csárdi Antal, a Belváros egyéni országgyűlési képviselője az ülésen azt mondta, „ki kell vizsgálni a Völner-botrány V. kerületet érintő ingatlanokkal kapcsolatos ügyeit, továbbá azt is, hogy az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda és az önkormányzat miért szabotálta, hogy a főváros az értékes ingatlanok vonatkozásában éljen elővásárlási jogával, ezáltal megvédje a közvagyont és megakadályozza a közvagyon kijátszását”.
Az LMP a közleményében azt írja, Karácsony Gergely főpolgármester a héten jelentette be, hogy fővárosi szinten vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Völner-ügyben, így legalábbis elvárható lett volna, hogy ezt a jó példát az egyébként vastagon érintett belvárosi Fidesz is kövesse.
A fideszes többségű közgyűlés végül leszavazta az ellenzéki frakció kezdeményezését, az LMP szerint ezzel azt erősítették meg, hogy a Belvárosban még mindig óriási hatalommal bíró Rogán Antal is érintett a vesztegetési és ingatlanpanamában.
December elején tartóztatták le Schadl Györgyöt, mert az ügyészség szerint összesen több mint 884 millió forint kenőpénzt fogadott el kamarai praxisokért cserébe. Az ügyben érintett Völner Pál, aki lemondása előtt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és a miniszter, Varga Judit helyettese volt. A gyanú szerint nála 2018 májusa és 2021 júliusa között összesen 83 millió forint landolt. Az alkalmanként 2-5 millió forintos összegeket konspirált módon vette át a végrehajtói kar immár letartóztatásban lévő elnökétől. | Leszavazta a fideszes többségű testület, hogy vizsgálják Schadl György belvárosi ingatlanügyeit | Az V. kerületi ellenzéki frakció akart vizsgálóbizottságot, de leszavazták. Az LMP szerint ezzel azt erősítette meg a Fidesz, hogy benne van Rogán Antal az ingatlanbotrányban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220120_schadl_gyorgy_belvaros_ingatlanugy_lmp_fidesz | 2022-01-20 19:41:00 | true | null | null | HVG |
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője 389 ezer forintos négyzetméteráron jutott hozzá ahhoz a Városház utcai üzlethelyiséghez, amit 2019-ben vásárolhatott meg az V. kerületi fideszes vezetésű önkormányzattól – írja az rtl.hu.
A portál szerint a 49 négyzetméteres ingatlanért 19 millió 38 ezer forintot fizetett, az árat a kerület határozta meg.
Nem ez az egyetlen ingatlan, ami a belvárosi önkormányzattól került Schadl György tulajdonába, egy másik üzlethelyiséget 2020 végén, azért a 43 négyzetméterért 32,5 millió forintot kellett fizetnie. Korábban az RTL-nek azt válaszolta az V. kerületi önkormányzat, hogy ezen kívül nem adtak el neki másik ingatlant.
Schadl György legalább húsz ingatlant vásárolt az elmúlt években. Az RTL szerint 2016 és 2020 vége között Schadl legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket és pincét vett, amelyek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá. A huszadik még 2013-ban került a nevére. Az ingatlanok többsége fővárosi, de akad közöttük érdi, ceglédi, siófoki, gödöllői és szentendrei is. Többet közülük a feleségével közösen szerzett meg.
Schadl György korrupciós ügyében érintett Völner Pál, aki lemondása előtt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és a miniszter, Varga Judit helyettese volt. A gyanú szerint nála 2018 májusa és 2021 júliusa között összesen 83 millió forint landolt. Az alkalmanként 2-5 millió forintos összegeket konspirált módon vette át a végrehajtói kar elnökétől.
A Völner-ügyről itt írtunk bővebben: | Előkerült egy újabb ingatlan, amit az V. kerületi önkormányzat adott el Schadl Györgynek | Az V. kerületi önkormányzat korábban úgy nyilatkozott, hogy csak egy ingatlant adtak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjének. Most felbukkant egy újabb. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220118_ingatlan_v_keruleti_onkormanyzat_schadl_gyorgy | 2022-01-18 19:20:00 | true | null | null | HVG |
Vizsgálatot indít a Pécsi Tudományegyetem azokkal az egyetemi vizsgákkal kapcsolatban, amelyek tisztaságát a Völner-ügy során született telefonlehallgatási jegyzőkönyvek megkérdőjelezik, mivel hivatalos etikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel. Ezt az egyetem részéről Kottász Gergely, az intézmény sajtóreferense közölte a hvg.hu kérdésére. Az egyetem azt ígéri, hogy a vizsgálat lezárulta után annak eredményéről tájékoztatni fogja a közvéleményt.
A Pécsi Tudományegyetemet azután kerestük meg, hogy a 444 hétfőn megírta: Völner rokonának és Rogán kabinetfőnökének is „varázsolhatott” egyetemi vizsgát a Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke.
A 444 megszerezte a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagát, melynek részét képezik azok a feljegyzések is, amiket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai készítettek Schadl György, a Végrehajtói Kar egykori elnökének telefonbeszélgetéseiről. Mivel Schadlt a hatóságok huzamosabb ideig tartották megfigyelés alatt, ezért a nyomozati anyag mintegy 1734 oldalra hízott. A portál részleteket is közölt a lehallgatott telefonbeszélgetésekből, amikből az derül ki, hogy Schadl György a kapcsolatain keresztül befolyásos kormányzati figurák rokonainak, illetve bírósági végrehajtóknak és azok rokonainak segíthetett átmenni különféle egyetemi vizsgákon.
A 444 ezek közül név szerint említi Nagy Ádámot, Rogán Antal kabinetfőnökét, akinek a közéleti elfoglaltsága miatt igen jól jöhetett a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) folytatott tanulmányaiban nyújtott segítő kéz. Hozzá kell azonban tenni, hogy a KNYF az üggyel kapcsolatban csak feltételezés szintjén kötötte össze a lehallgatott beszélgetésekben megnevezett Nagy Ádámot Rogán Antal kabinetfőnökével, ahogyan az is érdekes, hogy bár Schadl a nyomozati anyag tanúsága szerint igen intenzíven foglalkozott Nagy ügyével, és több vizsgán is átsegítette, mégsem derül ki a jegyzőkönyvezett lehallgatásokból, hogy mégis ki kérte meg a közbelépésre.
A portál állítása szerint a PTE-n kívül Schadl keze a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára is elért, itt tehetett sikeres vizsgát egy telefonhívásának köszönhetően Völner Pál egy rokona is. Ugyanakkor az igazi, nagyüzemszerű vizsgavarázslás terepe a pécsi egyetem volt, ahol – legalábbis a 444 állításai alapján –, Schadl Nagy Ádámon kívül még több végrehajtónak és azok rokonainak intézhetett sikeres vizsgákat. Ezzel kapcsolatban a portál megnevezi dr. Mészáros Emil Pál tanársegédet, Prof. Dr. habil. Kőhalmi Lászlót, a Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetőjét és dr. Kovács Bélát a jogi kar dékáni hivatalának vezetőjét, mint olyanokat, akik segítettek a fővégrehajtónak „varázsolni”. Tudni kell, hogy Schadl maga is a pécsi jogi karon oktatott, sőt Mészáros korábban a tanítványa is volt.
A 444 megkereste az érintetteket, akik közül Nagy Ádám, illetve Völner Pál nem nevesített rokona nem reagáltak a portál kérdéseire, míg Mészáros Pál Emil először tagadta, hogy a leiratokban szereplő telefonbeszélgetések megtörténtek volna, később pedig, amikor a portál újságírója szembesítette ezekkel, annyit mondott, hogy Schadl Györggyel baráti viszonyban vannak, de a leiratokban foglaltakra csak később fog tudni reagálni. Kőhalmi László a portálnak úgy nyilatkozott, hogy bármely hallgatónak lehetőséget nyújt arra, hogy a vizsgaidőszak végéig pótolhassa a hiányzó házidolgozatát. Kovács Béla pedig kijelentette, hogy csakis az ügyvédje jelenlétében hajlandó nyilatkozni. | Vizsgálatot indít a pécsi egyetem a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt | A Pécsi Tudományegyetem jogi karán a végrehajtói kar már letartóztatott elnöke korábban sorozatban vajazott le vizsgákat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220117_Vizsgalatot_indit_a_pecsi_egyetem_a_Volnerugyben_kibukott_egyetemi_vizsgak_miatt | 2022-01-17 12:38:00 | true | null | null | HVG |
A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bejelentette, vizsgálatot indít a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt. Mint arról korábban beszámoltunk, a 444 birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga, amely szerint Schadl György valóságos vizsgagyárat működtethetett a kapcsolatain keresztül. A lap állítása szerint a PTE-n kívül Schadl keze a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára is elért.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közleményében arról ír, hogy a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése a sajtóból értesült. Mint írják,
az egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg.”
Ugyanakkor a nyomozati anyag miatt felmerült a gyanú a vizsgáztatás kapcsán, ezért belső vizsgálatot indítanak az ügyben. Hogy ennek mikorra lesz eredménye, egyelőre nem tudni, a Szegedi Tudományegyetemen azonban egy nap alatt lezárult a vizsgálat. Az intézmény szerint az egyetemen nem történt visszaélés.
(Kapcsolt képünkön Schadl György látható.) | Völner-botrány: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is belső vizsgálatot rendelt el | Kedden délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bejelentette, vizsgálatot indít a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga miatt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220118_volner_pal_schadl_gyorgy_pazmany_peter_katolikus_egyetem_vizsgalat | 2022-01-18 15:41:00 | true | null | null | HVG |
Elutasították a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen tett feljelentést – közölte a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség meg nem nevezett ügyészét, ügyészeit jelentették fel hivatali visszaélés bűntette miatt. A feljelentő szerint az ügyészek megszegték hivatali kötelességüket, mert nem indítványozták a korrupciógyanúba keveredett Völner Pál letartóztatását, amivel jogtalan előnyhöz juttatták az azóta már lemondott államtitkárt.
Az ügyészség azzal az indokkal söpörte le a feljelentést, hogy a büntetőeljárásól szóló törvény nem határoz meg olyan esetet, amikor az ügyész a letartóztatást köteles indítványozni, és „büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak a törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással nem biztosítható”.
Kényszerintézkedéshez pedig csak akkor nyúlhatnak, ha nincs más megoldás. A közleményben az ügyészség kiemelte, hogy letartóztatás nem cél, hanem eszköz, az eljáró ügyésznek, bírónak mindig mérlegelnie kell, hogy szükséges-e a büntetőeljárás eredményes lefolytatásához.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség most azt állapította meg, hogy az érintett ügyészek nem követtek el bűncselekményt, ezért elutasította a feljelentést. | Elutasították a Völner-ügyben eljáró ügyészek ellen tett feljelentést | A feljelentő szerint az Igazságügyi Minisztérium lemondott államtitkárát le kellett volna tartóztatni, és mivel ez nem történt meg, az ügyészek hivatali visszaélést követtek el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerint a panasz nem volt jogos. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220119_Elutasitottak_a_Volnerugyben_eljaro_ugyeszek_ellent_tett_feljelentest | 2022-01-19 13:39:00 | true | null | null | HVG |
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb. | Rogán Antal nem találja a szavakat a vizsgabotrányba keveredett munkatársa ügyében | A befolyásos emberek számára elintézett egyetemi kollokviumok további betekintést adnak a Völner Pált is lefizető fővégrehajtó korrupciós hálózatába, amely az egyelőre hallgató propagandaminiszter környezetéig ér. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220119_Bukasveszely | 2022-01-19 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
egészségügy;kórházak;
2021-10-27 06:00:00
Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak
Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát.
Zajlik az egészségügyi struktúra átalakítása: javarészt decemberig, de legkésőbb januárra szinte valamennyi városi kórház elveszti gazdasági önállóságát. A cégtábla ugyan marad a kórház homlokzatán, és lesz főigazgatója is, ellenben nem lesz gazdasági, pénzügyi szervezete, önállósága az érintett intézményeknek.
Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül. Az átalakítás pontos, több száz oldalas forgatókönyvét a múlt héten kapták meg a centrumok. Az országos kórházi főigazgatói iránymutatásban a változást azzal is indokolták, hogy a városi intézmény főigazgatója munkaidejének azon részét, amit eddig a működtetéssel töltött, ezentúl a betegellátás színvonalának növelésre tudja majd fordítani.
Úgy tudjuk: a városi kórházak integrálása a megyeiekbe gyakorlatilag megtörtént a járvány alatt, a gazdasági „szervezetlenítésük” azonban még zajlik. A fővárosban kicsit bonyolultabb lesz ugyanezen feladat, miután négy centrumhoz: a Dél-Pestihez (egykori Szent László, Szent István), az Észak-Közép Budaihoz (egykori Szent János) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjához sorolták be az összes fővárosi és a Pest-megyei fekvő-betegellátót. A Szent Imre kórház egyelőre önálló marad, ez az intézmény adja majd a szuperkórházként megépülő Dél-budai Centrumkórház szakmai bázisát.
Kimaradnak a tervezett integrációból az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek kórházai, valamint a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló Honvédkórházhoz rendelt Uzsoki, a fővárosi Károlyi, valamint a váci, és a kistarcsai kórházak.
Az országos intézetekhez tartozó gyógyintézetek – a balatonfüredi szívkórház, a törökbálinti és a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, a Parádfürdői Állami Kórház, és a mátraházai gyógyintézet – is elvesztik gazdasági önállóságukat.
Lapunknak szakemberek azt mondták: nehezen képzelhető el, hogy a fővárosban lévő Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet menedzsmentje gyorsan és rugalmasan lesz képes reagálni arra, ha eltörik egy vízcső a Veszprém megyében lévő farkasgyepűi tüdőgyógyintézetben. De hasonló nehézségei adódhatnak az Országos Mozgásszervi Intézetnek is, amelyet szintén egy integrációval hoztak létre az ORFI-ból és az országos rehabilitációs intézetből, amelyhez most a Parádfürdői Állami Kórház tartozik az új struktúrában.
A nagy átszervezéssel például a Dél-Pest Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez rögvest 5667 ágy és évente 56,2 milliárdos költségvetés tartozik. A fővárosban ugyanis ehhez a centrumhoz olyan nagy intézményeket rendeltek, mint a Bajcsyt, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórházat, a Péterfyt és a hozzá tartozó országos baleseti intézetet, valamint a ceglédi és nagykörösi városi kórházakat. Úgy tudjuk: ez utóbbiakban egyelőre megmaradnak a gazdasági főigazgatók és a hozzájuk tartozó munkatársak is, de a centrumkórház gazdasági igazgatójának alárendelve működtethetik a csapataikat a jövőben. Lapunk több érintett főigazgatót, gazdasági szakembert is megkeresett, de névvel senki nem akart nyilatkozni. Ám többen a sajtó szemére vetették, hogy egyetlen szó nélkül „nézi végig” ezt a nagy szabású átalakítási folyamatot. Volt aki azt mondta: miközben a minél olcsóbb ellátórendszer létrehozása a cél, épp az ellenkezője valósulhat meg. Azaz inkább többe fog kerülni, mint kevesebbe és nehezebben működik majd az új rendszer. A megyei/ irányító intézmények vezetői és a gazdasági igazgatóik sem feltétlenül alkalmasak egy ilyen feladatra, mert néhol a saját intézményükben adódó problémákkal sem bírnak. Azzal pedig, hogy napi ügyekben sem helyben születik a döntés és a jóváhagyás, sok kárt okozhatnak a városi kórházakban.
– Ez már a betegellátás rovására is mehet – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: a finanszírozási szerződést a városi kórház vezetője köti, neki kellene hozni a teljesítményt, miközben neki nincs kontrollingja és a beszerzéseket sem végezheti az irányító nélkül, nem beszélve a fejlesztésekről és az ellátásszervezésről. Sokkal nagyobb bajt fog a dolog okozni, mint az oktatásban a KLIK, vagyis a központi intézményfenntartó – tette hozzá forrásunk. | Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak | Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát. Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül. | null | 1 | https://nepszava.hu/3136217_kiskorusitott-korhazak-vege-a-penzugyi-onallosagnak | 2021-10-27 07:45:00 | true | null | null | Népszava |
A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek.
Nem mélyszegénységben élő strómanokról van szó, hanem jogvégzett emberekről, akik mégis belementek ezekbe a kompromittáló helyzetekbe.
A kormány 2015-ben megreformálta a végrehajtást a sok visszaélés miatt, de az új rendszerben is olyan pénzeket lehet keresni gyakorlatilag konkurencia nélkül, hogy az önmagában korrupciós kockázat.
Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez a negyedik nagy cikkünk, de sok a reakció és a kapcsolódó hír, ezeket itt lehet követni.
Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, és hogyan nyomult Schadl a bíróságokon.
Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.
Rögtön az első oldalakon azt olvassuk, hogy amikor egy későbbi vádlotton keresztül elkezdik lehallgatni a Végrehajtói Kar elnökét, az a legnagyobb természetességgel beszél róla, miket tud intézni. Fontos embereknek vizsgát a jogi karon, egy ingatlan engedélyét az építésügyi hatóságnál, egy paksi atomerőműhöz kapcsolódó pályázatot a kormánynál és így tovább. Később sorra került egy iskola működéséhez és egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat két különböző minisztériumnál, amelyek elnyeréséhez az ügyészség szerint Völner Pál nyújtott segítséget kenőpénzért cserébe. (Völner tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.) A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az igazságügyi miniszter helyettese Varga Judithoz is bevitte Schadlt, hogy a Kar belső ügyeiről tárgyaljanak.
Cikksorozatunknak ebben a részében azokról a végrehajtókról lesz szó, akik a vád szerint tíz- és százmilliókat fizettek Schadl Györgynek, aki aztán Völner Pálnak fizetett a kinevezésükért cserébe. Jól szituált emberek, banki tanácsadó, ügyvéd, sőt ügyész is belement abba, hogy a végrehajtói kinevezés után saját akaratát feladva kövesse Schadl útmutatásait, és készpénzben küldözgesse neki a járandóságát. Volt, aki beismerte, hogy ez vesztegetés, a többség azonban különleges magyarázattal állt elő.
A legősibb mesterség
„Hivatásunk kialakulásának idejét tekintve ugyanis, még ha holtversenyben is, de az élen végez a legősibb mesterségek között is” - írta beköszöntőjében a 2015-ben kinevezett új elnök, Schadl György. (A végrehajtók házi lapja, az Executio tartalmai elvileg elérhetők lennének online, de sajnos pont most lépett fel tartós szerverhiba. Valaki viszont Völner lemondásának napján lementett többet az akkor még elérhető lapszámok közül a legnagyobb netes archívumba.)
A végrehajtókról sokak fejében az a kép élhet, hogy ők azok, akik kilakoltatják az adóst, elárverezik a házát, elviszik a kocsiját, bútorait, zárolják a számláját, és közben jó sokat keresnek ezen. Ez nem áll messze a valóságtól, de az már sokak számára nem egyértelmű, hogy ők a magyar igazságszolgáltatás részei, hivatali személyek, akik a bíróságok utasításai szerint járnak el.
Végrehajtók arról beszéltek a Telexnek, hogy a munka nem csak lelkileg lehet megterhelő: előfordul, hogy „egy bosszúszomjas család este leüti a végrehajtót, vagy emberi fekáliával kenik be a végrehajtónak a kisvárosban természetesen mindenki által jól ismert lakhelyét.” Egy végrehajtó ugyanakkor azt emelte ki, hogy milyen fontos a szerepük a társadalomban: „Ha mi nem lennénk, akkor egy bírósági ítélet nem érne semmit, nem működhetnének a bankok, nem lennének szülői felügyeleti perek, hiszen ha nincs olyan, aki betartatja a döntéseket, akkor mit ér az igazságszolgáltatás?” | Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét | A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/01/24/az-egyik-vegrehajto-mindent-bevallott-a-masik-sirva-tagadta-a-bunosseget | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kizárta az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőt a pártja elnöksége, mivel a parlamenti honlapon fellelhető, általa megadott nyilvános adatok szerint 2013-ban közgazdászként végzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF), ez azonban nem nyert bizonyítást, vélhetően nem igaz. „Az MSZP Országos Elnöksége 2022. január 23-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így politikai útjaik elválnak egymástól” – olvasható a szocialisták vezetőtestületének közleményében.
Bangóné Borbély Ildikó ügye kapcsán ismét megnövekedett az érdeklődés a közösségi hálón aziránt, mi is a valóságos helyzet Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő végzettségeivel.
Kósa Lajos két cikluson át (1990-1998) egyetemi diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján, emellett két középfokú nyelvismeretet is állított, miközben egyetlen nyelvvizsgája sem volt. Ma sincs. Ahogy diplomája sem.
Miután Kósa Lajosról kiderült, hogy sem egyetemi diplomája nincs, se középfokú nyelvvizsgái, a nyilvános adatait megváltoztatta az Országgyűlés honlapján.
Két parlamenti cikluson átívelő valótlan állításainak semmiféle politikai következményei nem voltak. Kósa Lajos a lelepleződése után lett az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának, majd a honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Debrecen város polgármestere, tárca nélküli miniszter és számos vezetői tisztség betöltője a Fideszben, illetve elnöke több szervezetnek.
Kapcsolódó írás: | Kósa Lajos két cikluson át diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján | Két középfokú nyelvismeretet is állított, miközben egyetlen nyelvvizsgája sem volt. Ma sincs. A hogy diplomája sem. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/8037_kosa_lajos_ket_cikluson_at_diplomaskent_debreciner | 2022-01-24 14:47:57 | true | null | null | Debreciner |
Költségvetési csalás megalapozott gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán 2015-ös veszprémi időközi kampányával összefüggésben – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, azt követően, hogy a veszprémi 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Navracsics Tibort az Európai Bizottság biztosának nevezték ki, a királynék városában időközi választást írtak ki, amit a több ellenzéki párt támogatásával, ám függetlenként indult angoltanár, a szélsőségesen piacpárti, azaz libertárius nézeteket valló Kész Zoltán nyert meg. A kampányt a baloldal szombathelyi fenegyereke, Czeglédy Csaba irányította. A PestiSrácok.hu korábban több riportban is foglalkozott az ominózus kampánnyal. A Czeglédy-ügyet közelről ismerő, anonimitást kérő forrásunk kamera előtt beszélt arról, hogy a kampányban Czeglédy diákmunkásait is mozgósították, és a kampányt Czeglédy nemcsak irányította, hanem finanszírozta is.
Budai Gyula 2021 áprilisában írt levelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetéséért felelős államtitkárnak, Sors Lászlónak. A dokumentumban Budai arra hivatkozik, hogy egy videofelvétel került nyilvánosságra, amelyen a Czeglédy-ügy egyik vádlottja olyan dolgokról beszél, amelyek felvetik, hogy Kész Zoltán 2015-ös időközi választási kampánya és annak finanszírozása nem a jogszabályban meghatározott keretek között történt.
A felvételen többek közt elhangzik, hogy a kampányt Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt.-n, illetve az iskolaszövetkezeteken keresztül finanszírozta oly módon, hogy az iskolaszövetkezetek alkalmazottai – többek között diákok – aktívan részt vettek a kampányban. Ezért személyenként tíz- és százezer forint közötti juttatást kaptak. Czeglédy ezen kívül egy szombathelyi nyomdán keresztül a plakátok és szórólapok kinyomtatását segítette, valamint telefonos kampányt bonyolított.
Budai Gyula a PestiSrácoknak.hu-nak elmondta, hogy a sajtóban megjelentek elsősorban a tiltott pártfinanszírozás lehetőségét vetik fel, de ha a kampányelszámolásban – amelynek pontosnak és tételesnek kell lennie, minden kiadást számlákkal igazolva – a fentiek nem így szerepelnek, akkor akár más bűncselekmények is megvalósulhattak.
Megkerestük a NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályát, és azt kérdeztük, igaz-e, hogy büntetőeljárást indítottak Kész Zoltán kampánya ügyében, és arra is rákérdeztünk, milyen bűncselekmények gyanújával nyomoznak, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hol tart az ügy, gyanúsításokat közöltek-e már. Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy az eljárás részleteit konkrét személyekre és gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem hozhatják nyilvánosságra, azaz konkrét eljárásról írtak és nem cáfolták a folyamatban levő büntetőeljárás megindításának tényét. Belső forrásból úgy tudjuk, hogy az ügy Csongrád-Csanád megyében landolt, ahol a nagy Czeglédy-féle költségvetési csalási ügyben is nyomoztak, és olyan okirati bizonyítékok kerültek elő, amelyek felvetik a költségvetési csalás gyanúját.
Czeglédy Csaba azt maga sem tagadta, hogy részt vett a 2015-ös veszprémi kampányban, Kész Zoltán mellett. A hozzá köthető Nyugat.hu portálon kétszer is nyilatkozott Veszprémről. Egyszer azt mondta, hogy “a szombathelyiek a háttérmunkában és a kampányban segítettek”. Ugyancsak a Nyugat.hu egy interjúban megkérdezte tőle, hogyan lett a veszprémi és a tapolcai időközi választás kampányfőnöke. Azt felelte, nem kampányfőnök volt, csak koordinátor.
A veszprémi időközi választáson kisebb szerepem volt, ott főként a mozgósításban vett részt a csapatom, akik jórészt szombathelyi aktivistákból és budapesti szakemberekből álltak. A múlt heti tapolcai időközi választáson nagyobb teher nehezedett rám. Ott a technikai részt is én irányítottam, főként a sümegi és a tapolcai járásban. A szórólapozáson át a plakátozásig sokféle gyakorlati teendőm. Sok ember munkájáért feleltem, innen is köszönöm nekik a lelkiismeretes hozzáállásukat. Ezen felül én vittem a jogi ügyeket is, mind a két választás esetében. A tapolcai választáson pedig a jelölt lelkére is nekem kellett odafigyelnem
– mondta a szombathelyi lapnak Czeglédy Csaba. Kész Zoltán azt a választást ugyan megnyerte, de a legutóbbi országgyűlési választáson már csúfosan alulmaradt. Több botrány is megelőzte a bukását: miután tiltott önkényuralmi jelképpel poénkodott, sarló-kalapácsot rajzolgatott, több ’56-os szervezet is a lemondását követelte.
A 2018-as kampányban már Márki-Zay Péter mozgalmának színeiben indult és világossá vált, hogy szorosra fűzte kapcsolatát a hódmezővásárhelyi polgármesterrel. Azóta több ízben is Márki-Zay mellett tűnt fel, mint annak jobbkeze, tanácsadója. 2019 májusában Márki-Zay és Kész együtt utaztak Washingtonba, bár úgy próbálták előadni, mintha a Külügyminisztériumban fogadták volna őket, valójában a civil szervezetként működő Amerikai Külszolgálati Egyesület – American Foreign Service Association (AFSA) – szakértőivel tárgyalhattak. Hogy milyen céllal, és milyen pénzből utazhattak oda, az máig talány. Tavaly decemberben a budapesti repülőtérről jelentkeztek be együtt, ahonnan bejelentették, hogy fontos találkozókra indulnak Varsóba. A finoman fogalmazva nem túl jól színben lévő, csapzott Kész még azt is elfelejtette, kivel volt megbeszélésük.
Márki-Zay Péterben és Kész Zoltánban nem mellesleg az is közös, hogy mindketten éveket tartózkodtak az Egyesült Államokban és nem lehet tisztán látni, hogy mikor, mit csináltak ott. Mindkettőjük civil ügyködése mögött amerikai, továbbá német és holland támogatások is megjelennek. Ezeket nemrég a Kontra.hu kutatta ki. A Kész Zoltán által 2012-ben alapított Szabad Piac Alapítvány beszámolóit vették górcső alá. Mint írták:
Kész alma matere, az Atlas Economic 2020-ig, az azt megelőző öt évben több mint huszonkétmillió forint támogatást adott a magyar egyesületnek.
A német szabaddemokrata FDP pártalapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány tizenkilencmillió forintot adott 2020-ig Készék alapítványának.
A holland nagykövetség is beszállt Készék finanszírozásába 2018-ban és tanácsadás, marketingtréning céljára adtak 1,6 millió forintot a magyar Szabad Piac Alapítványnak.
Vezető kép: Facebook | Költségvetési csalás gyanújával nyomoz a NAV Kész Zoltán 2015-ös kampányával összefüggésben | Költségvetési csalás megalapozott gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán 2015-ös veszprémi időközi kampányával összefüggésben – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, azt követően, hogy a veszprémi 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Navracsics Tibort az Európai Bizottság biztosának nevezték ki, a királynék városában időközi választást írtak ki, amit a több ellenzéki párt támogatásával, ám függetlenként indult angoltanár, a szélsőségesen piacpárti, azaz libertárius nézeteket valló Kész Zoltán nyert meg. A kampányt a baloldal szombathelyi fenegyereke, Czeglédy Csaba irányította. A PestiSrácok.hu korábban több riportban is foglalkozott az ominózus kampánnyal. A Czeglédy-ügyet közelről ismerő, anonimitást kérő forrásunk kamera előtt beszélt arról, hogy a kampányban Czeglédy diákmunkásait is mozgósították, és a kampányt Czeglédy nemcsak irányította, hanem finanszírozta is. | null | 1 | https://pestisracok.hu/koltsegvetesi-csalas-gyanujaval-nyomoz-a-nav-kesz-zoltan-2015-os-kampanyaval-osszefuggesben/ | 2022-01-24 15:04:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Erdélyi Demokrácia Központokban mások helyett is leadható szavazat a tavaszi magyarországi választásokra, állítja Juhász Péter egykori politikus rejtett mikrofonos felvételei alapján.
Juhász két, Demokrácia Központban készített felvételt mutatott be, amelyeken az ott dolgozók előzékenyen azt mondták a magát éppen költözésben lévő helyi lakosnak kiadó Juhásznak, hogy a vele egy lakcímen tartózkodók szavazatait is leadhatja ő.
Juhász azt a történtet adja elő, hogy most költözött családjával Marosvásárhelyről Tibódra, és arról érdeklődik hogyan szavazhat ő, illetve a választás napján feltehetőleg Londonban tartózkodó nagykorú gyerekei.
Az egyik munkatárs azt mondta, hogy mindent meg lehet oldani, Juhász több szavazólapot is behozhat majd a választások idején, ha azok ugyanarra a lakcímre mentek ki a regisztráció után.
„Személyesen kellene szavazni, de hogyha ők megkapják a szavazólapot, önök itthon, akkor önök is tudnak. Tehát hogyha megvan a lakcímkártya, és helyesen töltik ki az azonosító lapot, akkor tudnak szavazni” – mondta egy másik Demokrácia Központ munkatárs, aki még azt is felajánlja, hogy segítenek összepakolni a szavazólapokat, de rögtön meg is jegyzi, hogy ilyet nem lenne szabad mondania. A munkatársak Juhászt is próbálják megnyugtatni, hogy nem lesz semmi baj, ha több szavazatot ad le.
Juhász szerint ezek után felmerül a választások jogszerűsége, és az sem jó üzenet, hogy nem egyszer a kormányzati pénzből fenntartott Demokrácia Központok a Fidesz szövetségeseinek számító pártok irodáival egy helyen vannak.
Határon túli magyar állampolgárok akkor szavazhatnak, ha regisztrálnak a választási iroda honlapján. Ehhez a regisztrációhoz viszont nem kötelező a lakcímkártyán szereplő címet megadniuk, bármilyen értesítési címet beírhatnak, amire aztán Magyarországról küldik ki a szavazólapot.
„Semmilyen módon nem titkos a magyarországi szavazás, bárki bárki nevében szavazhat, egyszerűen meg kell szerezni egy levelet, ki kell nyitni egy borítékot, és ennyi” – állítja Juhász. | Juhász Péter szerint erdélyi Demokrácia Központokban más nevében is lehet szavazni a magyar választáson | Erdélyi Demokrácia Központokban mások helyett is leadható szavazat a tavaszi magyarországi választásokra, állítja Juhász Péter egykori politikus rejtett mikrofonos felvételei alapján. Juhász két, Demokrácia Központban készített felvételt mutatott be, amelyeken az ott dolgozók előzékenyen azt mondták a magát éppen költözésben lévő helyi lakosnak kiadó Juhásznak, hogy a vele egy lakcímen tartózkodók szavazatait is leadhatja ő. | null | 1 | https://telex.hu/valasztas-2022/2021/12/22/demokracia-kozpont-erdely-szavazas-tobb-szavazolap-leadas-juhasz-peter-valasztas | 2021-12-22 16:55:00 | true | null | null | Telex |
Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.
A DK feljelentette az ügyészeket
Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.
Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,
Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.
A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.
Az ügyészség elutasította a feljelentést, közleményükben azt írták:
a letartóztatás indítványozása nem kötelező, hanem lehetőség;
csak törvényben meghatározott okokból lehet indítványozni;
és csak akkor, ha a cél (sikeres büntetőeljárás) máshogy nem biztosítható, a „letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”.
„Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű”
Aztán megkérdeztük mi is az ügyészséget, miért nem indítványozták eddig a letartóztatást, felmerült-e egyáltalán, nem tartanak-e attól, hogy Völner akadályozza a büntetőeljárást, de egy hasonlóan szikár jogi szöveget kaptunk válaszul, miszerint
„az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű, erre tekintettel csak a már megtörtént nyomozati cselekményekre vonatkozóan nyilatkozunk, így további kérdéseire válasz nem adható.”
Amúgy szakmai döntés
Az ügyészség válaszának értelmezéséhez, pontosabban a kényszerintézkedések mechanizmusának megismeréséhez Surdy Miklós ügyvédtől, volt bírótól kértünk jogi magyarázatot.
Surdy azt mondta: az, hogy ki ellen van kényszerintézkedés – letartóztatás, bűnügyi felügyelet –, egy ügyészi indítvánnyal indul, és az ügyészség ebben szabadon dönt, semmiféle előírás nincs arra, hogy kötelezően kérnie kellene ilyet. Pályafutásának tapasztalata egyébként az, hogy a súlyos ügyekben az ügyészség 90 százalék feletti arányban meg is teszi az indítványt.
Ez egy szakmai döntés, mondja Surdy, az ügyészségnek azt kell mérlegelnie, és ezeket a törvény nevesíti is, hogy a terhelt
elszökhet-e;
elkövetheti-e a bűncselekményt újra;
befolyásolhatja-e az eljárást azzal, hogy például tanúkra nyomást gyakorol, vagy bizonyítékokat tüntet el, hamisít meg.
Surdy úgy véli, az ügyészség valószínűleg úgy döntött, Völner ismert ember, magas rangú politikus, így a szökéstől nem kell tartani. Völner egyébként maga jelentkezett az ügyészségen a mentelmi jogának kiadása után közvetlenül.
Már megvolt minden bizonyíték
A bűncselekmény újbóli elkövetése sem merülhetett fel, hiszen a gyanú szerint Völner Schadltól vett át pénzeket, és intézett el neki dolgokat, ennek folytatása fogalmilag kizárt, ha Schadl le van tartóztatva – mondta az ügyvéd.
Ami pedig a harmadik pontot illeti, ott azt érdemes figyelembe venni, hogy Völner mentelmi joga miatt ez nem egy átlagos büntetőeljárás: mire ugyanis a nyomozás eljutott odáig, hogy a politikus mentelmi jogát kikérjék, és így az ő esetében is elindulhasson az eljárás, addigra már a bizonyítékoknak rendelkezésre kellett állniuk az egész ügyben, mondta Surdy példaként említve, amit a sajtóból tudunk, hogy hosszú és kiterjedt lehallgatás folyt a nyomozás közben.
Simonkát, Mengyit, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le
Erre egyébként jól rímel a Simonka György-ügy, amelyben Hadházy Ákos tett feljelentést az ügyészség ellen, amiért nem tartóztatták le a fideszes képviselőt. Ott az ügyészség valamivel bőbeszédűbb volt, mint most, és a hivatalos válaszukban le is írták, hogy
„az alapul szolgáló bűnügyben a mentelmi jog felfüggesztéséig törvényi tilalma is volt a letartóztatásnak, ezt követően azonban már a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges”.
Úgy látszik egyébként, hogy ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál. Nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen. | Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van? | Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben. Ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál: nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/25/miert-nincs-letartoztatasban-volner-pal-az-utobbi-idok-legsulyosabb-politikai-korrupcios-ugyenek-egyik-foszereploje | 2022-01-25 07:55:35 | true | null | null | Telex |
A magyar kormány Facebook-oldalán szombaton megjelent egy videó, amely az oltásokat hivatott népszerűsíteni, az oltások hasznát bizonyítani. A videóban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a kormányzati járványkommunikáció egyik, óriásplakátokról is visszaköszönő arca beszél arról, hogy mennyivel csökkenti két oltás a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát. Ha még nem látták, itt lehet megnézni:
„Egy biztos, hogy az, aki arra szavazott, hogy fölveszi az oltást, és amikor tanácsolták a szakemberek, fölvette a másodikat vagy a harmadikat, az biztosan sokkal jobban járt, mint aki ezeket a tanácsokat nem fogadta meg” – kezdi Merkely, majd így folytatja:
„Ma olvastam az adatokat Magyarországon... 360 százakkal csökkentette a két oltás megléte a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra való kerülést. Azt gondolom, hogy ennél egyértelműbb adatot nem tudunk mondani.”
A jelek szerint azonban mégiscsak mondhattak volna ennél egyértelműbb adatot, a videóban elhangzó számok ugyanis biztosan nem helytállóak – nem járványügyileg, hanem matematikailag, hiszen nem csökkenhet valaminek a kockázata 100 százaléknál többel, mert akkor egy negatív számot kapunk.
Azt, hogy pontosan mire gondolt Merkely, leginkább találgatni lehet (persze rá is kérdeztünk, cikkünk megjelenéséig nem jött válasz), de nagy valószínűség szerint az történt, hogy egy olyan adatot láthatott, hogy a kórházban lévők között az oltatlanok aránya 360 százaléka az oltottakénak, és ebből vonhatta le azt a következtetést, hogy akkor az oltottak 360 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba. Ez azonban visszafelé nem működik, mert ha valami az oltatlanok körében 360 százalékkal gyakoribb, akkor az az oltottak körében nem 360 százalékkal lesz ritkább.
Összehasonlításképp: ha a csirke far-hát kilója 250 forintról 500-ra emelkedik, az 100 százalékos drágulást jelent; viszont ha 500 forintról 250 forintra esik, az már csak 50 százalékos csökkenés. Ha az új árról a csökkenés 100 százalékos lenne, akkor valójában 0 forintot kérnének érte. Ha a példát tovább közelítjük a kórházi adatokéhoz, és a 250 forintos far-hát 150 százalékkal drágul, akkor már 625 forint lesz kilója. De ha ebből az új árból 150 százalékot csökkenne az ára, akkor az új ár -312,5 forint lenne, azaz a hentes fizetne, hogy vigyük már haza a csirkéjét, ami azért még egy masszívabb választási kampányban is túlzásnak tűnne.
A cikk írásakor 115 ezer megtekintésnél járó videó alatt számos komment felhívja a figyelmet arra, hogy valami hiba csúszott a számolásba. A top kommentje a cikk írásakor például így szól: „Az Észbontók legközelebb ezzel a matekfeladattal kezd!”, de többen azon viccelődnek, hogy ezek szerint „többen jöttek ki, mint ahányan bementek”, illetve „olyan üres a szoba, hogy három embernek be kellett menni, hogy üresen maradjon”.
A rektor által elmondottakat egyébként a videót megosztó bejegyzés szövege is megerősíti: „A két oltás megléte 360 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra kerülést.” Hogy a százalékok még kuszábbak legyenek, Merkely a videóban úgy folytatta a már idézett rész után, hogy „természetesen 100 százalékos biztonságot jelenleg semmilyen terápiával és semmilyen oltással nem tudunk garantálni”.
A transzparenciahiány állatorvosi lova
Merkely Béla egyébként már korábban is tett megkérdőjelezhető hitelességű állításokat járványügyben. Májusban azt mondta: „Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is.” Majd szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy lassabb, elhúzódó lehet a járvány negyedik hulláma. Tavaly májusban azt is mondta: „Nem lesz Covid 2022-ben. Magyarországon már a nyáron sem lesz.” Majd január elején bejelentette, hogy itt az ötödik hullám. „Én biztos vagyok benne, hogy az oltás sokkal tovább tart, mint fél év. Ennek ellenére van olyan oltás [gyártó], aki azt mondja, hogy hát biztosan kell majd egy harmadik, mert ezt biztos el akarja adni” – vélte tavasszal, majd november végén azt mondta ugyanerről, hogy „azok a családok tudnak nyugodtan a családi asztalhoz ülni, ahol két héttel karácsony előtt mindenki felvette a harmadik oltást”. Mindez nem a változó álláspontok miatt érdekes, hiszen az egy folyamatosan alakuló járványhelyzetben természetes, hanem épp a kijelentések tudományos életben szokatlannak számító kizárólagossága miatt, illetve hogy miután az álláspontok mégis megváltoztak, ezekre a változásokra nem érkezett semmiféle reflexió.
De mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban,
pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is.
Különösen az oltások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban már így is nagy a bizalmatlanság – ahogy ez az átoltottsági mutatók megtorpanásából látszik –, és rengeteg téves vagy hiányos információ kering. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. (Talán ezt érezhette meg a kommentszekcióban megjelent Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa is, amikor a videó alá beírta, hogy elég a Covid-diktatúrából, és szavazzon mindenki rájuk.)
Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti. Merkely is mondott már be korábban olyan kórházi oltottsági adatot, amelyet aztán az egyetem nem tudott kiadni közérdekű adatigénylésre. De elég csak arra gondolni, hogy két hete Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is olyan számokat mondott be egy interjúban, amelyek abban a formában nehezen értelmezhetők. (Az Emmi az akkori megkeresésünkre nekünk nem válaszolt, pedig kértük a segítségüket a dolog tisztázásában, helyette a Magyar Nemzetnek küldtek egy olyan magyarázatot, amely a lényegi választ nem adta meg, viszont további kérdéseket vetett fel.)
A hétvégi Merkely-videóban természetesen egyszerű hibáról is szó lehet, egy nyelvbotlásról vagy pillanatnyi figyelmetlenségről, amely bárkivel előfordulhat (még ha szokatlan is, hogy feltehetően egy egész csapat által készített kormányzati videó esetében nem tűnt fel senkinek). De maguknál a számoknál fontosabb az, hogy a hibára napok óta nem reflektál semmilyen illetékes, hiába jelezte több komment is, hogy valami nem stimmel.
A fő probléma pedig itt is az, hogy a gyanús számok épp azért ellenőrizhetetlenek, mert ilyen kulcsfontosságú adatok esetében is kormányzati vagy kormányközeli szereplők alkalmankénti bemondásaira vagyunk utalva.
Merkely a számok közlése előtt azt mondja: „Ma olvastam az adatokat Magyarországon”, de a nézők, azaz Magyarország állampolgárai ezeket az adatokat nem ismerhetik meg, hiába kérte már számos szakértő, politikus és médium, köztük a Telex is, hogy megismerhetővé váljanak. Ha számos más országhoz hasonlóan az ilyen adatokat Magyarországon is rendre közzétennék az illetékes szervek, akkor rögtön világos lenne, hogy mi mehetett félre, mire gondolhatott a költő, és ez az egész egy felejthető nyelvbotlás lenne kódfejtés helyett.
Pedig bizonyára igaza van
Különösen azért igaz ez, mert nagy valószínűséggel maguk az adatok rendben vannak, minden bizonnyal valóban azt mutatják, hogy az oltások jelentősen csökkentik a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát – hiszen a transzparens adatközlésű országok adataiból rendre ez rajzolódik ki –, és egy erről tájékoztató videó segíthetne az oltások iránti bizalmatlanság csökkentésében.
Egyébként közszolgálati jelleggel nézzük meg, hogy ha Merkely valóban arra gondolt, ami a legvalószínűbb, azaz hogy a százezer oltatlanból kórházban lévők aránya 360 százaléka a kétszer oltottak hasonló arányának, akkor ez mit jelenthet a kockázatcsökkentés szempontjából: azt, hogy
a két oltás 72,2 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét (1/3,6=0,278, azaz 100-27,8=72,2);
ha pedig az intenzív osztályon 630 százalékkal nagyobb az oltatlanok aránya, akkor a két oltás 84,1 százalékkal csökkenti az intenzívre kerülés valószínűségét.
Az már tényleg csak apróság, hogy a videó egy feliratban azzal a kormányzati szlogennel zárul, hogy „a teljes oltás három oltás”, a videóból mégsem derül ki semmi a három oltásról, Merkely csak a kétszer oltottak esélyeiről, a két adag pozitív hozadékairól beszélt. Pedig az omikron variáns által dominált ötödik hullámban valóban a harmadik oltás jelent biztosabb védelmet a Merkely által is taglalt súlyos megbetegedés ellen.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot. Azt kérdeztük tőlük, hogy tudomást szereztek-e már a hibáról, és tervezik-e javítani vagy jelezni. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mik a valós számok, illetve hogy elérhetők-e valahol az adatok, amelyekre Merkely Béla a videóban utalt. Ha kapunk érdemi választ, beszámolunk róla. | A Merkely szereplésével készült oltásnépszerűsítő videó a kormányzati járványkommunikáció állatorvosi lova | Mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban, pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2022/01/24/kormany-jarvanyugyi-kommunikacio-facebook-video-merkely-bela-adatok-kockazat-oltottak-oltatlanok-korhazba-kerules-hibas-adatok | 2022-01-24 08:50:00 | true | null | null | Telex |
A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság hétfői ülésén a Soproni Tamás bizottsági alelnök, momentumos politikus által készített jelentéstervezetet fogadta el a grémium baloldali többsége, amely egyúttal leszavazta a Kovács Péter (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet.
Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét. „Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő +irányított pályázatra+ vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna” – olvasható továbbá a dokumentumban.
A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés „baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket”. Emellett szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer „a fővárosi ingatlaneladások körül”, írja az MTI.
A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult, írja a Facebookon Soproni Tamás. Soproni összefoglalója szerint a beidézett személyek meghallgatása és mintegy 5,5 GB terjedelmű dokumentum alapján a bizottság a következőkre jutott:
1. A 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről nem született döntés a Városháza eladásáról.
2. A 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések dokumentációi alapján a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket nem lehetett alátámasztani.
3. Az ingatlanok eladásában annyian vesznek részt, hogy kizárt lenne titokban tartani.
4. A hangfelvételeken emlegetett „jutalékos rendszert” állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesterrel (2019–), Tarlós István volt főpolgármesterrel (2010–2019) és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel (2019–) sem. Berki Zsolt többször találkozott Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettessel (2010–2019), és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése iránt érdeklődött. A hangfelvételeken szereplő „jutalékos rendszer” működésére nem találtak bizonyítékot.
5. A vizsgálóbizottság szakértőt hallgatott meg, hogy „a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”. Ám ennek részletesebb vizsgálata más állami szervek kompetenciájába tartozik.
Múlt hétfőn a fővárosi önkormányzat eseti, többpárti vizsgálóbizottsága, aminek az a feladata, hogy kivizsgálja a sajtóban Városháza-ügyként elhíresült esetet, Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatta meg.
Karácsony elmondta, hogy már a ciklus elején megvolt a szándék, hogy elindítsák a Városháza fejlesztését. 2020 októberében döntés is született a fejlesztés stratégiájáról, ami elindította a Városháza park fejlesztését. A döntés alapjául egy, a főváros vagyonkezelő cége által készített döntés-előkészítő anyag szolgált, ami érveket, alternatívákat tartalmazott. Ezt az anyagot a Városháza nyilvánosságra hozta, a tanulmány utolsó mondatai pedig tisztán mutatják, hogy a főváros nem kívánta az épületet értékesíteni, amit egyébként a törvény szerint meg se tehetne, közölte a főpolgármester. | Se a jutalékos rendszerre, se az irányított pályázatokra nem talált bizonyítékot a Városháza-ügy bizottság | A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult, a bizottság a következőkre jutott: 1. A 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről nem született döntés a Városháza eladásáról. 2. A 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések dokumentációi alapján a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket nem lehetett alátámasztani. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/24/varoshaza-ugy-vizsgalobizottsag | 2022-01-24 08:16:00 | true | null | null | Telex |
111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank:
bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült.
A közleményből az is kiderült, hogy feljelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank ismertette továbbá, hogy a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott.
A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül. Sőt, súlyosbító tényezőnek számít a piaci manipulációval érintett időtartam hossza és az, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank tavaly áprilisban már felfüggesztette az informatikai cég, az OTT-One Nyrt. részvényeivel való tőzsdei kereskedést, miután a társaság könyvvizsgálója felmondott. Az OTT-One Nyrt. a koronavírus-járvány kezdetén vált ismertté, de a vállalat korábban is létezett. Több névváltoztatás után, már OTT-One néven, leginkább videójelekkel foglalkozott, mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított. A járvány 2020-as berobbanásakor az OTT-One is megjelent a gyorsan végrehajtott lélegeztetőgép-beszerzések idején. A tavaly áprilisi felfüggesztés után részletesen foglalkoztunk az nyrt.-vel, lapuknak a cég vezetése el is mondta erről a saját értelmezésüket. | 111 millióra büntette a jegybank a lélegeztetőgép-beszerzésekben is érintett céget | 111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank: bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/24/megbuntette-a-jegybank-a-lelegeztetogep-beszerzesekben-is-erintett-vallalatot | 2022-01-24 08:23:00 | true | null | null | Telex |
2021. június 30. – 08:05
2295
Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését.
Szereted a fontos gazdasági sztorikat? Az utánajárásokat? Legyél te is a Telex támogatója, hogy még több hasonló anyagunk készülhessen!
Régóta a Budapesti Értéktőzsdén forognak egy kicsi cég, az Ott-One Nyrt. papírjai. A társaság most igazán különös ex-lex állapotba került. A részvények kereskedését felfüggesztették, mert a cégnek nincs könyvvizsgáló által auditált tavalyi mérlege, ugyanis az eddigi auditor, Gyapjas István felmondott, ráadásul csalás gyanújáról adott jelzést.
A cég egyelőre nem talált új könyvvizsgálót. Úgy tudjuk, hogy a társaság igazságügyi szakértővel is szeretné átvizsgáltatni a kifogásolt folyamatokat, miközben vélhetően valamilyen nyomozás is zajlik a feljelentés után. Nem éppen kecsegtető jövőkép. Megkerestük a cég vezetőit, hogy segítsenek értelmezni a helyzetet.
Egy kis előzmény
Az Ott-One Nyrt. jogelődje a 2010-ben tőzsdére lépő Hybridbox Nyrt. volt. Ez a cég valamifajta Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett a magyar piacon. Ez nem jött be, utána nevet változtattak (Fuso Nyrt.-re), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.
Újabb névváltoztatás után, már Ott-One néven, a társaság leginkább videójelekkel foglalkozott, mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított.
Így például a TV2-nek (a Spíler-csatornák videostreamingjét), vagy közreműködő félként a Columbia Picturesnek,
egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett,
de olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például a kolumbiai hadseregnek szánt vénaszkenner alapú rendszer és mesterséges intelligencia alapú növényzetfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása.
Korábban a G7 alaposabban is elemezte ezt a korszakot.
Beüt a Covid
Mint Májer Bálint, a cég vezetője a Telexnek elmesélte, ekkor még közvetlenül egészségügyi eszközökkel nem foglalkozott a cég, de 2019-ben online egészségügyi oktatással és kínai kapcsolatépítéssel már igen.
2020 márciusában aztán beütött a Covid, a lakosság rizsért, tésztáért és vécépapírért rohangált, az államok pedig maszkért és lélegeztetőgépekért. Az egészségügyi eszközök (medical devices) amúgy alaphelyzetben egy nagyon konzervatív piac, itt nem engedhető meg az, hogy valami elromlik vagy leáll. Olyan ez, mint a repülés, mindennek bombabiztosnak kell lennie.
Ám ebben a fázisban a kormányok előtt a bergamói intenzív osztály rémes képei peregtek le, mindenki bármi áron gépeket szeretett volna venni, ezért óráról órára mentek fel a kínai árak. Az eladók szinte bármilyen feltételt szabhattak, a teljes vételárat előre kérhették, mégis, aki csak tudta, lekötötte a kapacitásaikat.
A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre. A 444.hu írt arról, hogy kik vásároltak ekkor lélegeztetőgépeket.
A vevők
A listán vannak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) cégek is, de vannak magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként bukkant fel az Ott-One Nyrt.
Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt volt a cégnek már kapcsolata a KKM-mel, míg egy partnercég (nem tudjuk, hogy pontosan ki) ígért kínai beszerzési forrást. Vagyis egy négyelemű lánc kezdett felállni, kínai gyártó, tőle vásárló cég, az Ott-One és a KKM. Májer Bálint elmondta a Telexnek, hogy többször is adott ajánlatot a KKM-nek, jelezve, hogy az csak két óráig él. Akkoriban, mint írtuk, óráról óra változtak a feltételek, nehéz volt ezt a helyzetet elfogadtatni a megrendelőkkel, de végül a KKM elfogadta a körülményeket és az egyik ajánlatot, így „leütötték” a dealt.
Májer Bálint elmondta, hogy
„Nem ez volt életünk legszigorúbb szerződése, de nem is voltak normális viszonyok. Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő.”
A cégvezető szerint a magyar állam összesen 15 ezer kínai gépet hozatott be, az Ott-One Nyrt. ára volt az egyik legalacsonyabb a hasonló tudású gépek között.
A pontos dealek
Mivel a cég tőzsdén jegyzett, így a különböző közzétételekből kiderülnek a pontos feltételek is.
1. Először a KKM megbízásából vett a cég 500 lélegeztetőgépet, 4.7 milliárd forint értékben.
2. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért.
3. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron.
A három ügyletből kettő esett 2020-ra, amely évben a cég forgalmának 80-90 százalékát tették ki az egészségügyi eladások. A társaságnak korábban az informatikai projektjein magasabb profitja volt, mint az eszközkereskedelmen. Az Ott-One a gépimporton is keresett pénzt, de a befektetők szerint nem eleget, erről a Portfolio.hu portálján a társaságról szóló fórumban lehet sokat olvasni.
Könyvvizsgáló-szerződésfelmondás
Úgy tűnt tehát, hogy 2020-ban a társaság addig soha nem látott árbevételt ért el, láthatóan közel került a magyar államhoz, eljött a Kánaán – gondolhatnánk. Ehelyett a cég ma azért küzd, hogy egyáltalán működhessen.
A válság úgy kezdődött, hogy az auditor felmondta a szerződését. Gyapjas István, a cég könyvvizsgálója már ötödik éve vizsgálta a társaság könyveit, a 2021-es évben azonban felmondta a megbízását.
Az Ott-One vezetői úgy emlékeztek, hogy minden évben volt olyan téma, amibe a könyvvizsgáló jobban elmélyedt, de alapvetően minden zajlott a megszokott rendben.
Az éves auditra folyamatosan készült a társaság és a könyvvizsgáló. Utóbbi március közepéig nem jelzett problémát, de valóban voltak kérdései. Az egyik online konferencia-beszélgetés után a könyvvizsgáló jelezte, hogy egy vezetői levelet szeretne írni a cégnek, ami két hét múlva meg is érkezett.
Csalás gyanúja
A levél valójában felmondónyilatkozatot tartalmazott. A megbízás visszaadásának pontos okait nem ismerjük. Gyapjas Istvánt megkerestük, ő készségesen segített a nyilvánosan elérhető linkek összegyűjtésével és a könyvvizsgálói munkát, a feladatok leírását bemutató anyagokkal, de azt is jelezte a Telexnek, hogy a konkrét ügyről nem adhat tájékoztatást.
Erről az Ott-One sem tudott részleteket feltárni, annyit közölt, hogy nem értettek egyet a megállapításokkal, igazságügyi szakértőt kértek fel, hogy független szakember is segítsen értelmezni a helyzetet, amelyet az MNB felszólítására így mutatott be a cég egy elég keményen hangzó közleményben a tőzsdei közvéleménynek:
„A könyvvizsgáló megítélése szerint több olyan, a vizsgált időszakban előforduló jelentős értékű ügyletet azonosított, melyekkel kapcsolatban a részére átadott dokumentumok, bizonylatok önmagukban nem voltak elegendők arra, hogy az azokon szereplő gazdasági eseményekről és a hozzájuk tartozó, részére átadott könyvviteli és analitikus nyilvántartásokból kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy azok és a majd az azokból készült pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz, akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást.”
Már ebben a mondatban is felmerül a „csalás” kifejezés, de volt folytatás is:
„Mivel a bizonylatok ellentmondók, és a vezetés, illetve partner ellenjegyzése mindkét típusú bizonylatokon szerepel, valamint a nem a beszámoló alátámasztására szánt bizonylat tartalmi közlése már befektetők részére és a hatóság részére is megtörtént, ezért könyvvizsgálóként úgy ítéljük meg, hogy a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet.”
Felfüggesztés
Csalás? Hát, ez nagyon nem hangzik jól. És valóban, április 16-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fel is függesztette a részvény tőzsdei kereskedését.
Ha a korábbi években nem volt gond az audittal, és a könyvvizsgáló évről évre meghosszabbította a szerződését a társasággal, csak a „lélegeztetőgépes” évben merült fel a csalás gyanúja, akkor eléggé adódik a feltételezés, hogy a konkrét ügy, vagyis a csalás gyanúja ehhez kötődik.
A cég ezt nem kommentálhatta, de hallottunk olyan vélekedést is, hogy teljesen másról van szó. Ezt az említett igazságügyi szakértői megbízás majd tisztázhatja, mert annak tárgya nyilván a problémás kérdés lesz.
Az Ott-One cégvezetése többszöri visszakérdezésünkre is csak azt mondja erről, hogy a törvényi szabályozások miatt „nem részletezheti” azt, hogy mi a könyvvizsgáló által kifogásolt gazdasági esemény. Csak a nyilvánosságra hozott általános megfogalmazással szolgálhatnak.
Mint már említettük, maga a könyvvizsgáló sem fejthette ki részletesebben az ügyet, mert ő arról egyáltalán nem beszélhet. Mindenesetre büntetőfeljelentés is történt, így vélhetően nyomozás is zajlik.
Róka fogta csuka
Laikusként elég hihetetlennek tűnik, de a cég és az auditor ötéves munkakapcsolata így végződött. Vagyis állítólag a felmondónyilatkozat után már informális kommunikáció sem volt a két fél között, csak amolyan jogi levélváltás, ebben a cég nem ismerte el a szabálytalanságokat, és felszólította a könyvvizsgálót arra, hogy igenis végezze el az auditot.
Az Ott-One-nak most nincs könyvvizsgálója. Az MNB felszólította ugyan a céget, hogy auditáltassa a 2020-as mérlegét, de a cég könyvvizsgálatát eddig senki nem vállalta el.
Az Ott-One a könyvvizsgálói kamarához fordult, illetve a Pénzügyminisztérium lenne jogosult eljárni, de könyvvizsgálót kényszerből nem rendelhet ki senki. Ez ugyanis nem olyan, mint a vádlottakat megillető védőügyvéd. Inkább olyan ez, mintha valaki vállalkozni szeretne, de egyetlen bank sem szeretne számlát nyitni az illetőnek, akkor az emberünk végül nem tud majd vállalkozni, mert senki nem kötelezheti egyik bankot sem, hogy nyisson számlát.
Patt
Az Ott-One Nyrt. tehát jelenleg gőzerővel szakértőket és könyvvizsgálót keres. A kibocsátók auditját csak kibocsátói minősítéssel is rendelkező auditor vállalhatja el, ebből pedig szűk a merítés, jelenleg 47-en vannak csak.
Úgy tudjuk, hogy e körből a cég igyekszik mindenkit megkeresni. Aki eddig reagált, az még nem vállalta el a feladatot, volt, aki jelezte, hogy leterhelt, mások még nem reagáltak.
Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor egy idő után akár törölhetik is a céget a tőzsdei terméklistáról, de ez nem tűnik gyors folyamatnak, a Kartonpack Nyrt. például már hosszabb ideje ilyen mulasztásban van. Ha mégis ez történne, az paradox módon annyiban még segíthetné is a társaságot, hogy onnan már könnyebb auditort találni, hiszen szélesebb a merítés.
A cég vezetőinek és befektetőinek azonban nagyon nem érdeke, hogy odalegyen a nyilvános lét. Az idő nem a társaságnak dolgozik, mindenesetre a kisbefektetők hozzászólásaiból az látszik, hogy kettős remény él egymás mellett:
vagy rendeződjön a részvénytársaság sorsa,
vagy legalább derüljön már ki több a csalás gyanújáról.
Talán akkor a kínai egészségügyi eszközbeszerzések világáról is több információja lesz a közvéleménynek.
Partnereinktől | Csalás gyanúja a lélegeztetőgép-beszerzőnél: a Telexnek megszólalt a társaság vezetése | Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/30/csalas-gyanuja-a-lelegeztetogep-beszerzonel-a-telexnek-megszolalt-a-tarsasag-vezetese | 2021-06-30 08:51:00 | true | null | null | Telex |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.01.23. 09:10
Zakarya Hamdan, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Sameer Hamdan testvére már korábban is jelentős szereplő volt a budapesti turisztikai piacon.
Nemzetközi lapszemle: Orbán kitörni próbál a politikai senkiföldjéről, erről szól a kijevi útja
lapszemle
2024.07.03. 08:4018 perc
Több nemzetközi lap - a New York Timestól a Timeson át Le Figaróig - Orbán Viktor kijevi útját elemzi. A Die Presse szerint a magyar EU-elnökség folyamatos kármentés lesz. A Spiegel Orbánék új pártszövetségéről ír. A Die Welt főszerkesztője szerint hiba, hogy az uniós posztok elosztásánál semmibe vették Giorgia Melonit. A nagy amerikai lapok továbbra is a Biden-Trump-tévévitát és annak következményeit tárgyalják. A Financial Times szerint - a következmények ismeretében - egyre vakmerőbbnek tűnik Emmanuel Macron hazardírozása. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | A Rogán Antalhoz közel álló milliárdos jordán üzleti kör most a Várban jelent meg | Zakarya Hamdan, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Sameer Hamdan testvére már korábban is jelentős szereplő volt a budapesti turisztikai piacon. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202203_electroconcept_budai_varbusz | 2022-01-23 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki a magyar kormány tavaly áprilisi döntésével kapcsolatban, amikor megvétózták, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait – közölte a testület.
Az Aegon amerikai pénzügyi nehézségek miatt 2020. november 29-én állapodott meg arról, hogy 830 millió euróért eladná magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíjbiztosítási és vagyonkezelési üzletágát a VIG-nek. A magyar Belügyminisztérium azonban egy célzott törvénnyel megvétózta a tranzakciót, viszont a tervezett felvásárlást az Európai Bizottság feltétel nélkül engedélyezte.
Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy „nemzeti bajnokot”. Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és az osztrák Vienna Insurance Group között az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.
Az Európai Bizottság tavaly október végén indított vizsgálatot az ügyben. Most azt közölték, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja az Európai Bizottságot – írják.
A bizottság szerint megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Úgy látják: Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna az Európai Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a jóváhagyását kellett volna kérnie. Azt is hozzátették, a magyar vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelettel, mivel sérti a letelepedés szabadságát.
A Bizottság felkérte Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre. Amennyiben a válasz nem kielégítő, abban az esetben végleges döntést hozhatnak az ügyben. | Európai Bizottság: Magyarország megsértette az uniós jogot az Aegon-felvásárlásnál | Brüsszel szerint Magyarország nem vétózhatta volna meg az Aegon Biztosító eladását. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220120_europai_bizottsag_aegon_felvasarlas_vienna_ag | 2022-01-20 17:13:00 | true | null | null | HVG |
Völner-botrány: a Szegedi Tudományegyetemen az intézmény szerint nem történt visszaélés
Az egyetem mindössze egy nap alatt lezavarta a vizsgálatot.
Csupán egy napra volt szüksége a Szegedi Tudományegyetemnek ahhoz, hogy kivizsgálja azokat az esetleges szabálytalanságokat, amelyek a Völner-botránnyal kapcsolatban merültek fel – számolt be a 24.hu az egyetem közleménye alapján. A hétfőn kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke többször is beavatkozott az egyetemi vizsgákba, amikor bizonyos hallgatóknak protekciót kért a vizsgabiztosoktól vagy feletteseikről. Mint kiderült, Schadl így könnyített Rogán Antal kabinetfőnökének, valamint Völner Pál egyik rokonának vizsgáján. A szegedi egyetemről Szabó Imre egyetemi tanár neve merült fel a nyomozati anyagokban.
„A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta” – írta közleményében az egyetem.
A Pécsi Tudományegyetemen viszont voltak következményei az ügynek: a botrányban ismertté vált Mészáros Pál Emil egyetemi tanársegéd vizsgáztatási jogát felfüggesztették. Mészáros elismerte, hogy Schadl kérésére segítette Rogán kabinetfőnökét abban, hogy vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet.
Schadl Györgyöt novemberben tartóztatták le, a gyanú szerint 83 millió forint vesztegetési pénzt adott Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettesnek, hogy általa támogatott végrehajtókat nevezzen ki. Völner belebukott a botrányba, mentelmi jogát a parlament visszavonta, a legfőbb ügyész hivatali visszaélés gyanújával kérte ki őt az országgyűléstől.
A Völner-botrányról itt írtunk bővebben:
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
2022. január. 17. 17:39 hvg.hu Itthon
A Szegedi Tudományegyetemen is vizsgálat indul a Völner-ügy miatt
A Szegedi Tudományegyetem is vizsgálatot indít, miután a Völner-ügy nyomozati irataiból kiderült, hogy az egyik tanár törvénytelen módon segített a volt államtitkár egyik rokonának a sikeres vizsgázásban.
2022. január. 17. 08:20 hvg.hu Itthon
Völner rokonának és Rogán kabinetfőnökének is „varázsolhatott” egyetemi vizsgát a Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke
A 444 birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga, amely szerint Schadl György egy valóságos vizsgagyárat működtethetett a kapcsolatain keresztül. | Völner-botrány: a Szegedi Tudományegyetemen az intézmény szerint nem történt visszaélés | Az egyetem mindössze egy nap alatt lezavarta a vizsgálatot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220118_volner_botrany_szegedi_tudomanyegyetem | 2022-01-18 13:07:00 | true | null | null | HVG |
Egy, a romák szavazatainak megvásárlására utaló hangfelvétel a maga nyerseségében mutatja, miért fontos – ha fontos – a kormánynak a cigányság.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Minden jel szerint leveri a Fidesz az Országos Roma Önkormányzat függetlenségi harcát | Egy, a romák szavazatainak megvásárlására utaló hangfelvétel a maga nyerseségében mutatja, miért fontos – ha fontos – a kormánynak a cigányság. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202202__romapolitika__megfigyeles__voksvasarlas__elzarkoztatas | 2022-01-17 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Három fontosabb elemet és helyszínt tartalmazva, mintegy 4,5 kilométeres partszakaszt érintően készültek el a keszthelyi Balaton-part fejlesztésének tanulmánytervei – közölte szerdán Keszthely polgármestere. Nagy Bálint (Fidesz–KDNP) elmondta: a város arculatát hosszú távra meghatározó projektek előkészítése nagyjából másfél évig tartott, a kormányzat 400 millió forintot biztosított hozzá.
A fejlesztés a gyenesdiási településhatártól a déli partszakaszig futó vízparti területet, a jelenlegi futballpályát, valamint a parthoz közeli Kresz-parkot érinti, amelynek tanulmányterveit nyílt közbeszerzési pályázat után két tervezőiroda készítette el. A polgármester szerint az volt a céljuk, hogy a teljes partszakasz ligetes, parkos sétányként bejárható legyen, ehhez nemcsak állami, de évtizedek óta lezárt magánterületekre is sikerült használati jogot szerezni.
A második elemként a futballpálya továbbfejlesztésével sport- és szabadidőközpontot hoznának létre, ezzel a városi strand zöldfelületét is növelni tudják, egy wellnesscentrum kialakításával pedig a strandszezon meghosszabbítására is lehetőség nyílik. A tervezett beruházás harmadik eleme a Kresz-park, amelynek fő funkciója megmarad, de modernizálják, kerékpáros ügyességi pályával bővítik, valamint korszerűsítik a sportfunkcióit és a zöldfelületeket.
Az elképzelések tervvé formálásban részt vett a Magyar Művészeti Akadémia, a Budapesti Műszaki Egyetem, de a helyi lakosok és civil szervezetek véleményét is kikérték. A tanulmányterveket a városi és a megyei tervtanács már értékelte, a véglegesítés heteken belül megtörténik – emelte ki Nagy Bálint. Úgy fogalmazott: új városközpont létrehozását célozták meg a beruházással, amelynek következő fázisában a Helikon Parkon keresztül összekötnék a sétálóutcát és a Festetics-kastélyt a Balaton-parttal. Az MTI kérdésére hozzátette, hogy az előzetes számítások szerint a három elemből álló balatoni fejlesztés várható költsége 6-9 milliárd forint között alakulhat.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Keszthely Balaton-partjának a kihasználatlanság miatt is szüksége van fejlesztésre, tudomásul véve azt, hogy ezt óvatosan kell megtenni. Elvetették például azt az elképzelést, hogy a futballpálya helyére szálloda épüljön és azt is, hogy termálvizes fürdőt alakítsanak ki, de a sportfunkciók fejlesztése vagy a wellnessközpont megépítése fontos az itt élők és az ide látogatók számára a szezon kiterjesztése miatt is – jegyezte meg. | 4,5 kilométer hosszan alakítják át a keszthelyi Balaton-partot | A város fideszes polgármestere azt mondta, céljuk, hogy a teljes partszakasz ligetes, parkos sétányként bejárható legyen. Más fejlesztésekbe is belevágnak Keszthelyen, például létrejön egy „új városközpont”. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220119_45_kilometer_hosszan_alakitjak_at_a_keszthelyi_Balatonpartot | 2022-01-19 14:06:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy halad az uniós közbeszerzési értesítő a tavaly év végi tendernyertes hirdetmények közzétételével, úgy lesz egyre izmosabb Mészáros Lőrinc cégbirodalmának decemberi nyeresége. A kedden kikerült újabb bejegyzés szerint ugyanis
Mészáros ZÁÉV Építőipari Zrt.-je vitte a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésének második ütemét, nem kevesebb, mint 69,7 milliárd forintért.
A gigaprojektet a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a felek december 17-én írták alá a szerződést. A feladatcsomag eléggé sokrétű. A ZÁÉV-nek a pénzért a következőket kell felépítenie a TE Alkotás úti telepén:
atlétikai csarnok 400 férőhelyes lelátóval, VIP helyiséggel, szeminárium helyiséggel és az atlétika sportág kiszolgálóterületeivel (öltözők, vizesblokkok), 50,2 m fesztávú tetővel
uszoda 200 fős lelátóval, 50 méteres versenymedencével, 25 méteres tanmedencével, wellnessfunkcióval, konditeremmel, szemináriumi helyiséggel és "az úszásoktatás magas szintű kiértékelő helyiségével"
sportterasz az uszoda és az atlétikai csarnok tetején, futókörrel és különböző, rekreációs sportolást szolgáló burkolt sportfelületekkel kialakítva
tornacsarnok épülete, benne ritmikus gimnasztikai edzőteremmel és a küzdősportok tereivel
sporthotel 53 kétfős szobával, reggelizőhelyiséggel, melegítőkonyhával
kollégium-diákhotel 224 szobával, 400 férőhellyel
parkolóház 198 autónak és 5 motornak
labdajáték-csarnokok
lőtér
vívóterem
történeti kert
A teljes beruházás összesen 50 ezer négyzetméteren valósul meg, ebből a sportlétesítményeké 30 ezer, a szállásoké közel 14 ezer.
A nyílt eljáráson csak a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. indult a Mészáros-cég ellen, de ezúttal alulmaradt a küzdelemben. Paár azonban nem bánkódhat túlzottan, mert a szintén hozzá tartozó Magyar Építő Zrt. tavaly december 13-án mégiscsak leszerződött egy 3,9 milliárd forintos munkacsomagra az Új Néprajzi Múzeummal – pont a ZÁÉV-vel közösen. A ZÁÉV-nek pedig különösen mesésen zárult 2021, mert szintén decemberben egy 5,3 milliárdos munkára is leszerződtek a Garancsi István köreihez tartozó Market Építő Zrt.-vel együtt zászlórúdállításra és várfalrenoválásra a Citadellában. | Közel 70 milliárdért fejleszti a Testnevelési Egyetem kampuszát Mészáros Lőrinc vállalata | Sikerrel zárta 2021-et a ZÁÉV, sikerrel nyitja 2022-t is.
Ahogy halad az uniós közbeszerzési értesítő a tavaly év végi tendernyertes hirdetmények közzétételével, úgy lesz egyre izmosabb Mészáros Lőrinc cégbirodalmának decemberi nyeresége. A kedden kikerült újabb bejegyzés szerint ugyanis
Mészáros ZÁÉV Építőipari Zrt.-je vitte a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésének második ütemét, nem kevesebb, mint 69,7 milliárd forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220118_Kozel_70_milliardert_fejleszti_a_Testnevelesi_Egyetem_kampuszat_Meszaros_Lorinc_vallalata | 2022-01-18 10:39:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság tenderét a Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó öntözőrendszer fejlesztésére, olvasható az uniós közbeszerzési értesítő keddi bejegyzésében. A közbeszerzés értéke 21,9 milliárd forint.
A hivatalosan az Apátfalva-Mezőhegyesi Öntözőrendszer fejlesztésének első üteme névre hallgató kiírás feladatsora messze nem csak a Lázár János által igazgatott ménesbirtok területére korlátozódik. A projekt keretében összesen 11 környező településen kell szivattyútelepet fejleszteni, és több, a települések között húzódó összekötő csatornát is helyre kell pofozni. Konkrétan bontás, kotrás, depóniaépítés, fóliaszigetelés, egyéb mederburkolat építése, műtárgyépítés, -felújítás, -bontás és szivattyútelep-építés, -bontás szerepel a munkálati menüsoron. Ki kell építeni két víztározót is, valamint telepíteni kell 49 monitoring rendszert, ki kell alakítani vízhozam-vízszint mérőhelyeket is.
A nyílt eljáráson két kihívója volt Mészároséknak, a nagykanizsai Szabadics Építőipari Zrt. és a nyíregyházi KÖTIVIÉP'B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., de az ő ajánlatuk drágább is volt: a kanizsaiak munkái 22,3, a nyíregyiek tevékenységei 23,2 milliárd forintba kerültek volna. | 22 milliárdért fejlesztenek öntözőrendszert Mészáros Lőrincék a Lázár János-féle ménesbirtokhoz | Tizenegy környező településen kell munkálkodni ahhoz, hogy a vágyott színvonalon áramolhasson a térségben a víz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220118_22_milliardert_fejlesztenek_ontozorendszert_Meszaros_Lorincek_a_Lazar_Janosfele_menesbirtokhoz | 2022-01-18 11:11:00 | true | null | null | HVG |
Nettó 22 milliárd forintos ajánlattal a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Építő- és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a „BVSC-Zugló Sportcentrum Komplex Fejlesztése keretében: Labdarúgó Stadion, Többfunkciós Versenycsarnok, Küzdősport Edzőcsarnok és kapcsolódó külső létesítmények építése” tárgyban kiírt közbeszerzést – vette észre az rtl.hu az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelent dokumentumokban.
A beruházást a Mészáros gyerekek végezhetik, mivel a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. is hozzájuk köthető. A megbízás áfával növelt értéke 27,9 milliárd forint.
A közbeszerzés a BVSC Szőnyi úti komplexumára vonatkozik, amelyet egy Rákosrendező felé található telekkel bővítenek az rtl.hu szerint.
A Szőnyi úti sporttelepen egy új futball stadion mellett épül egy új, bruttó 4300 négyzetméteres, multifunkciós versenycsarnok 432 fős fedett lelátóval és napelemrendszerrel, továbbá egy új küzdősport edzőcsarnok is. Az épületek körül utakat, parkolókat, zöldfelületeket is kialakítanak.
A BVSC-Zugló elnöke Szathmáry Kristóf fideszes politikus, tiszteletbeli elnöke pedig Karácsony Gergely, korábbi zuglói polgármester, aki most Budapest főpolgármestere. | Mészáros gyerekei hasítanak, 22 milliárdból építenek sportlétesítményeket Zuglóban | A munkára kiírt közbeszerzést konzorciumban nyerték el a felcsúti nagyvállalkozó gyerekei. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220119_meszaros_lorinc_konzorcium_stadion_sportletesitmeny_zuglo | 2022-01-19 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tett Donáth Anna és Hadházy Ákos az Európai Bizottságnál, mert szerintük tiltott állami támogatást kapott a 4iG
Az MFB és az MNB is vásárolt a 4iG kötvényeiből, ami a két politikus szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Két további kérdéssel is az Európai Bizottsághoz fordultak.
Az Európai Bizottságtól kéri a 4iG Nyrt. finanszírozásának és kivételezett helyzetének kivizsgálását Donáth Anna, a Momentum elnöke és Hadházy Ákos parlament képviselő. Úgy gondolják ugyanis, komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha ennyi kritikus infrastruktúra kerül egyetlen magántulajdonos kezébe.
A két politikus három témát sorolt fel, amiben a testület álláspontját kérik:
összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály (a DIGI felvásárlását például nem kellett vizsgálnia a versenyhivatalnak, mert a tranzakció megkapta ezt a minősítést a kormánytól),
van-e közvetlenül európai versenyjogi vonzata a 4iG terjeszkedésének, mert ha igen, akkor azt az Európai Bizottságnak is vizsgálnia kell,
tiltott állami támogatásnak minősül-e a 4iG kötvényeinek lejegyzése – az MFB 100 milliárd, az MNB pedig 84,45 milliárd forint értékben finanszírozta így a céget.
Emlékezetes, tavaly decemberben a 4iG bejelentette, hogy 350 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásra készül a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési kötvényprogramban – mindezt fél órával az előtt közölték, hogy az MNB szólt, a már folyamatban lévő ügyletek lezárása után nem vesz több kötvényt.
A két politikus szerint 4iG végső célja az állami műsorszóró cég, az Antenna Hungária bekebelezése, hogy ezzel megkerülhetetlen szereplővé váljon a hazai infokommunikációs piacon. Ha létrejön az üzlet, ez azt jelentené, „Orbán Viktor bizalmasának kezében lenne a műsorszórás, az állami gerinchálózat (az MVN Net Zrt.), a műholdas kommunikáció (Hungaro Digitel) és az optikai hálózat (Invitech) jelentős része, illetve a Telenor mobilszolgáltató legalább 25 százalékos üzletrésze” – írták.
2021. december. 23. 12:18 hvg.hu Vállalkozás
Nemzetstratégiai jelentőségű lett, így a GVH-nak nem kell megvizsgálnia a 4iG és a Digi összefonódását
A kormány így döntött, aminek köszönhetően Jászai Gellért 4iG-je nem ütközhet akadályokba, hogy megszerezze a szolgáltatót.
2021. december. 14. 16:18 hvg.hu Vállalkozás
Fél órával azelőtt jelezte a 4iG, hogy 350 milliárddal száll be a jegybank kötvényprogramjába, hogy az MNB közölte, nem vesz több kötvényt
Az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket a növekedési kötvényprogramban, de a folyamatban lévő tárgyalásokat még realizálja – jelentették be fél órával az után, hogy a 4iG közölte, 350 milliárd forint összértékben készül kötvényeket kibocsátani ennek a programnak a keretében. | Donáth Anna és Hadházy Ákos szerint tiltott állami támogatást kapott a 4iG | Az MFB és az MNB is vásárolt a 4iG kötvényeiből, ami a két politikus szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Két további kérdéssel is az Európai Bizottsághoz fordultak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220119_Feljelentes_Donath_Anna_Hadhazy_Akos_tiltott_allami_tamogatas_4iG | 2022-01-19 08:56:00 | true | null | null | HVG |
Dorosz Dávid, Pest megye 5. számú választókerületének közös ellenzéki képviselőjelöltje Facebook-bejegyzésben közölte, kikérték az adatokat: már biztos, hogy a bevételeknek csak 2 százaléka származhatott a jegyeladásból a vadászati kiállításon. Többek között ezt írta:
261 ezer jegyet se adtak el az 555 ezer belépőnek, így elég sok lehetett a kedvezményes csoportos és családi jegy. Ráadásul 31 európai ország nyugdíjasai és diákjai is jogosultak voltak az 50%-os kedvezményes jegyre. Egyetlen magyar látogatótól sem sajnáljuk ezt a kedvezményt, de jól látszik, hogy a valódi jegybevétel a 2%-ot is nehezen érhette el.
Kikértük az adatokat: már biztos, hogy a költségeknek jóval kevesebb mint 2,5 százaléka származhatott a jegyeladásból a…
Közzétette: Dorosz Dávid – 2021. december 10., péntek | A bevételeknek csupán a 2 százaléka származhatott a jegyeladásból a vadászati kiállításon | Többek között ezt írta:
261 ezer jegyet se adtak el az 555 ezer belépőnek, így elég sok lehetett a kedvezményes csoportos és családi jegy. Ráadásul 31 európai ország nyugdíjasai és diákjai is jogosultak voltak az 50%-os kedvezményes jegyre. Egyetlen magyar látogatótól sem sajnáljuk ezt a kedvezményt, de jól látszik, hogy a valódi jegybevétel a 2%-ot is nehezen érhette el. | null | 1 | https://thevip.hu/2021/12/10/a-beveteleknek-csupan-a-2-szazaleka-szarmazhatott-a-jegyeladasbol-a-vadaszati-kiallitason/ | 2021-12-10 11:14:00 | true | null | null | VIP |
A magyar kormány az elmúlt év novemberében megalapította a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.-t (NAVÜ) azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze és hasznosítsa a Magyarországon nyilvánosan elérhető adatokat. Az ügynökség bármilyen közintézménytől kérhet adatokat, amelyeknek azt a rendelkezésére kell bocsátania. Jelenleg az elérhető adatok feltérképezésével foglalatoskodnak, hogy kiderítsék, mi az, ami ebből eladható - kezdi a közadatok magyarországi kezelésének gondjait firtató cikkét a Balkan Insight.
A NAVÜ további feladata, hogy segítse a közintézményeket az adatok tárolásában és abban, hogy azokat rendelkezésre bocsássák a mesterséges intelligenciára (AI) épülő technológiák fejlesztéséhez. Ez utóbbit a kormány 2020 májusában elfogadott AI-stratégiával összhangban kell támogatniuk. A szervezet a szintén újonnan alapított Nemzeti Adatvagyon Tanács felügyelete alatt működik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal, Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics Lácszló innovációs és technológiai miniszter vezet.
A szakértők szerint itt kezdődnek a problémák: a magyar szakemberek egy részét ugyanis erősen aggasztja az Orbán-kormány "nagyvonalú" viszonyulása a személyiségi jogok védelméhez, mióta a Fidesz 2010-ben nyolc év kihagyás után visszatért a hatalomba. Ezek a szakértők nem igazán bíznak a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kormánytól való függetlenségében sem.
Európai szabályozás?
Az Európai Bizottság 2020 februárjában adott ki egy állásfoglalást az adatok feldolgozásáról. E szerint 2025-re ötszörösére nő a világon keletkező adatok mennyisége a 2018-as mennyiséghez képest és az adatközpontok mellett megnő a decentralizáltan, az autókban, az otthonokban keletkező információk mennyisége. A bizottság szerint a mesterséges intelligencia kezeléséhez közös európai megközelítésre lenne szükség.
A nemzeti kezdeményezések a jogi bizonytalanság kockázatával járnak, gyengítik az állampolgárok bizalmát az adatkezelésben és fékezik az európai gazdasági AI-re alapozott közös fejlődését. Ezért közös rendszert javasolnak a FAIR (Findable Accessible Interoperable and Reusable, azaz megtalálható, hozzáférhető, átjárható és újrahasznosítható) adatkezeléséhez.
Ellentétes vélemények
Gál András Levente, az állami tulajdonú Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatója egy korábbi interjújában arra utalt, hogy újabb feszültséget okozhat a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolatában, ha az utóbbi javasolná az európai polgárok adatainak közös rend szerinti kezelését. Ez a platformok pluralizmusának tilalmaként lenne értékelhető. A szabad, nyílt adathozzáférést "adatkommunista utópiának" minősítette.
Alexin Zoltán, a Szegedi Egyetem adatbiztonsággal foglalkozó professzora azonban úgy látja, hogy az a hozzá nem értés, amivel a NAVÜ kezeli a személyes adatokat, kérdésessé teszi az ügynökség szakszerű működését. Úgy látja, hogy a magyar állam óriási mennyiségű adatot gyűjt össze, mert ezzel szemben nincs alkotmányos védelem. Nem is törődnek azzal, hogy ez aggályos, és ha kívülről kifogásolják ezt, nem változtatnak a gyakorlatukon. A legjobb esetben a NAVÜ névtelen adatokat fog eladni, de még ez is óriási adatgyűjtést igényel. | Újabb front nyílhat a kormány és az EU háborújában az állampolgári adattulajdon miatt | Újabb konfliktus forrása lehet a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy az utóbbi úgy látja, európai szinten kellene szabályozni a nyilvánosan hozzáférhető adatok gyűjtését és felhasználását. Enélkül megbízhatatlan, átláthatatlan, a politikai hatalom ellenőrzése alatt álló nemzeti rendszerek jöhetnek létre, amire a magyar adatvédelmi szakemberek egy része szerint máris példát ad a magyar kormány megoldása. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/kormany-adatvedelem-europai-bizottsag-adatok-eladasa-navu.744759.html | 2022-01-26 16:16:52 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról.
2020 januárjában egy másik nagy és hasonlóan leharcolt hotelt vett meg Czéh-Tóth Márk másik, Hotel Palatinus Kft. nevű cége. A Palatinus Grand Hotel éppen az Aranyhajó mellett található, és a Danubius Zrt.-től vásárolta Czéh-Tóth. Remek volt az időzítés: az Orbán-kormány 2017-ben hirdette meg a Kisfaludy-pályázatokat, amelyek keretében a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásokkal szórta meg a szerencsés vállalkozókat.
Az Aranyhajó hotel felújítása már a befejező szakaszában van, a felújítás költségeit pedig jelentős részben közpénzből fedezték. | Pécsen is közcél, hogy nyereséges legyen a helyi NER-lovag luxusszállodája | A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/26/pecsen-is-kozcel-hogy-nyereseges-legyen-a-helyi-ner-lovag-luxusszallodaja | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A pénzpiaci- és tőkepiaci szakértő (információink szerint egy nyíregyházi nő) határidőn túl hivatkozott szaktudásának hiányára, mire a bíróság kizárta az eljárásból és egymillió forint rendbírsággal sújtotta. Ez már a sokadik (úgy tudjuk, hogy egészen pontosan a nyolcadik) eset, hogy a Quaestor-ügyben egy kirendelt szakértő végül nem ad használható szakvéleményt.
Erről küldött ki közleményt Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el.
Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására.
Mint a főügyész írja
volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot;
volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni,
volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását.
A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt.
2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény.
Mint a közlemény írja,
az utolsó szakértőnek két kérdéskörre kellett volna nyilatkoznia, amelyekre két határidőt állapított meg a bíróság, ezeket a szakértő kérésére meg is hosszabbította. A szakértő a véleményeket nem készítette el, hanem – az egyik határidő lejártát követően – írásban a kirendelés alóli felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy a szakvélemény elkészítéséhez szükséges mélységű tőkepiaci ismeretekkel nem rendelkezik.
Azt hallottuk, hogy korábban a bíróság ötlete az volt, hogy egy egyesített szakértői véleményt kér, pénz- és tőkepiaci, könyvszakértői, informatikai és hasonló elemekkel. De aztán ebből is ki kellett zárni egy szakértőt, csak ez azért okozott külön gondot, mert a négy különböző szakértő véleménye egy olyan összegyúrt szakvélemény volt, amelyből nem lehetett, min egy puzzle-darabkát, kivenni egyetlen elemet,
Ekkor érkezett az említett nyíregyházi szakértőnő, akit kirendelt a bíróság, de kiderült, hogy ő és a családja sértettje az ügynek. Volt egy kör, amelyben a szakértő azt válaszolta, hogy nem elfogult, mert a kára megtérült. Még zajlott az az eljárás, amely megállapította volna, hogy alkalmas-e a feladatra, amikor a szakértő váratlanul maga jelezte, hogy nem ért hozzá.
Valami olyasmit közölt, hogy
ebben a szakértői szegmensben az ő felszínes tudása nem lehet meghatározó.
Mindez azért volt különösen furcsa, mert a Quaestor-ügy jelenlegi btk-s szakaszában így nyilatkozott a szakértő, de korábban a polgári perben első fokon ugyanez a szakértő véleményezte a folyamatokat.
A Fővárosi Törvényszék mindenesetre felmentette a szakértőt a kirendelés alól, valamint – a fellebbezési jog miatt egyelőre nem véglegesen – egymillió forint összegű rendbírságot szabott ki vele szemben. A bíróság megállapította, hogy a kirendelt szakértő – a szakértői törvényben meghatározott 5 nap helyett – csak hónapokkal később tájékoztatta arról, hogy a szükséges szakmai ismeretekkel és gyakorlattal nem rendelkezik.
„A szakértő – akinek a kirendelés szerinti kérdések a nyilvántartás szerinti kompetenciájába tartoznak – magatartása a büntetőeljárás további elhúzódásához vezetett, ami miatt a szakértővel szemben kiszabható legmagasabb összegű pénzbírság alkalmazása volt indokolt.”
– jelezte az ügyészség.
Az eljárás mielőbbi befejezése érdekében a bíróság megfeszített ütemben tárgyal és az ügyészség is minden eljárási eszközt igénybe vesz, amely rendelkezésére áll, azonban az ismertetett okok az időszerűség ellen hatnak.
Elértük dr. Papp Gábort, Tarsoly Csaba Quaestor-vezető védőügyvédjét, aki annyit elárult, hogy
a vádlottak lassan nyolcadik éve állnak büntetőeljárás alatt, úgy, hogy még mindig nincsen szakértői vélemény, ez komoly hátrányt jelent a vádlottaknak.
Mint az Index egykori cikkéből kiderül, a főügyész éppen hat éve, 2016 elején, egy sajtótájékoztatóján még világszínvonalú minőségű és nagyon gyors nyomozásról beszélt.
„A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba”
– mondta akkor Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész. | Quaestor-ügy: a bíróság megelégelte, hogy hét év és nyolc szakértő után sincs szakértői véleménye | 2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény. A Questor-ügyben a bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el. Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására. Volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot; volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni, és volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/26/quaestor-ugy-az-ugyeszseg-megelegelte-hogy-het-ev-es-nyolc-szakerto-utan-sincs-szakertoi-velemenye | 2022-01-26 08:34:00 | true | null | null | Telex |
Karácsony Gergely főpolgármester vizsgálóbizottságot kezdeményezett az V. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban, az idevágó városházi előterjesztést pedig – Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes Erzsébetvárosra kiterjesztő módosításával – hosszas vita után megszavazta a Fővárosi Közgyűlés. A Fidesz képviselőinek többsége tartózkodott az elsősorban Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi fideszes polgármester eljárásmódját érintő előterjesztés szavazásánál.
Az elmúlt egy-két évben ugyanis a Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett V. kerület több milliárd forintnyi ingatlanvagyontól szabadult meg úgy, hogy Karácsonyék szerint ezeknél az elidegenítési eljárásoknál egyszer sem biztosította a főváros elővásárlási jogait.
Az V. kerület fideszes polgármestere 2020 végén, vészhelyzet idején egy személyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlanvagyon eladásáról, tavaly december 16-án pedig egy váratlan, a polgármester által összehívott rendkívüli testületi ülésen újabb 1,3 milliárdnyi vagyon eladásáról született döntés a fideszes többség akarata nyomán. Érdekesség, hogy a mostani fővárosi előterjesztésből kiderült: a belváros egy héttel korábbi, rendes ülésén ezek az eladások nemhogy nem voltak napirenden, de fel sem merültek témaként, holott az elvileg nyílt pályázatot lebonyolító ügyvédi iroda már novemberben kérte, hogy a főváros mondjon le elővásárlási jogáról.
Az eladások módszere minden esetben ugyanaz: nemzetközinek nevezett, de valójában kevesek által megismerhető és elérhető pályázatok keretében hirdetik meg a több milliárdot érő ingatlanvagyont, amelyet végül kedvezményekkel vagy éppen pont a korábban önkormányzati felkérésre készült vagyonbecslési áron értékesítenek, miután az egyetlen jelentkező éppen ennyire tesz ajánlatot.
A belvárosi önkormányzat indoklása szerint az érintett ingatlanok évek óta üresen állnak, és ezzel kiadást jelentenek a helyi állampolgároknak, ezért érdemes ezektől megszabadulni.
Ezen eljárásmódot azonban nemcsak a helyi ellenzék, de a fővárosi kormányhivatal vezetője, Sára Botond is ellenezte, főként a pályázati eljáráshoz fűződő nyilvánosság, azaz az ingatlanpályázatok valóban nyílttá tétele érdekében. A főváros most az ehhez hasonló eladási ügyekben szeretné érvényesíteni elővásárlási jogát, amelyet tehát 2019 óta – szerintük – a Belváros, illetve Szentgyörgyvölgyi Péter nem biztosított.
A bizottság vezetője Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester lesz, ami nem véletlen, hiszen az általa vezetett kerületben is rengeteg ingatlan kelt el még az előző vezetés alatt, az állítólagos bérlőknek járó 30 százalékos elővásárlási jogot biztosítva. Így a Niedermüller által vezetett bizottság a kétes ingatlanügyletek mellett azt is vizsgálja majd, hogy miképpen történhetett, hogy a helyiségek értékesítésekor a főváros nem tudta érvényesíteni elővásárlási jogát.
Az érintett polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésen elmondta: szerinte a városházának nem a Belvárossal van problémája, hanem a hatályos joggal, ezért azt kérte, hogy forduljanak inkább az Országgyűléshez. Láng Zsolt, illetve az általa vezetett Fidesz-frakció képviselői azzal érveltek, hogy a főváros elmulasztotta az elővásárláshoz való jogának érvényesítését, így szerintük most már erre nem lenne lehetősége. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes jelezte, az elővásárlási jog gyakorlását érintő jogszabályok nem szabnak ilyen jogvesztő határidőt.
Egyébként éppen a megkérdőjelezhető eljárásmóddal értékesített önkormányzati eladások révén jutott hozzá több ingatlanhoz Schadl György is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője mindössze 389 ezer forintos négyzetméteráron jutott például többek közt egy 49 négyzetméteres Városház utcai üzlethelyiséghez, de nem ez az egyetlen ingatlan, amelynek eladását Karácsonyék most vizsgálnák.
2020-ban nyíltnak nevezett, nemzetközi, egyfordulós pályázati eljárás útján 32,5 millióért szerzett meg egy 43 négyzetméteres irodahelyiséget is, szintén Szentgyörgyvölgyiéktől. Schadl ráadásul az V. kerületi ingatlanok mellett komplett ingatlanbirodalmat épített ki több más belvárosi kerületben: így például alig öt év leforgása alatt legalább húsz ingatlant vásárolt meg, amelyek jelentős része Erzsébetváros legdrágább területein helyezkedik el.
Schadl, mint ahogy más „nyertes pályázók” gyarapodását tehát most a Fővárosi Önkormányzat kerületeken átívelően vizsgálná, Karácsony Gergely főpolgármester szerint ugyanis Budapest vezetésének kötelessége megvizsgálni a látatlanban is megkérdőjelezhető, komoly politikai súllyal rendelkező ügyeket. | Vizsgálóbizottságot állít fel a főváros a belvárosi és erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt | Karácsony Gergely főpolgármester vizsgálóbizottságot kezdeményezett az V. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Az elmúlt egy-két évben ugyanis a Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett V. kerület több milliárd forintnyi ingatlanvagyontól szabadult meg úgy, hogy Karácsonyék szerint ezeknél az elidegenítési eljárásoknál egyszer sem biztosította a főváros elővásárlási jogait. Az V. kerület fideszes polgármestere 2020 végén, vészhelyzet idején egy személyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlanvagyon eladásáról, tavaly december 16-án pedig egy váratlan, a polgármester által összehívott rendkívüli testületi ülésen újabb 1,3 milliárdnyi vagyon eladásáról született döntés a fideszes többség akarata nyomán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/26/vizsgalobizottsagot-allit-fel-a-fovaros-a-belvarosi-ingatlanugyek-miatt | 2022-01-26 08:57:00 | true | null | null | Telex |
Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. (Az erről szóló előterjesztés innen letölthető.)
A bizottság fideszes elnöke által beterjesztett kisebbségi jelentést, melyben számos kérdést tisztázandónak tartana még az ügyben, nem fogadta el a testület. A kisebbségi véleményben többek között az áll, hogy a Városháza eladásával kapcsolatban több külföldi befektetőt kerestek meg, az ingatlanértékesítési „jutalékos rendszer” meglétéről a bizottság nem tudott kétséget kizáró megállapítást tenni, abban a kérdésben, hogy voltak-e gyanús ingatlanértékesítések a fővárosi vagyonkezelőnél, a bizottság „dolgavégezetlenül fejezte be a munkát”, nem tudták meghallgatni az ügy két főszereplőjét, Gansperger Gyulát és Berki Zsoltot, valamint a szakértő nem tudta megerősíteni, hogy a kiszivárgott hangfelvételek az orosz titkosszolgálat készítette/készíttette volna. (A teljes jelentés innen letölthető.)
A vitában felszólalt többek között (időrendi sorrendben) V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki szerint nagyon nehéz volt részt venni a vizsgálati folyamatban, „ahol a tény nem tény volt, hanem igazából valami más”. Véleménye szerint két ember beszélgetése volt ugyanis tényként eladva, amiről kiderült, hogy valójában hazugságok voltak, amik koncepciós céllal kerültek fel egy hangszalagra.
Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) szerint az, hogy a főváros nem fogadja el a kisebbségi véleményt, azt bizonyítja, hogy az egész bizottság egy bohózat volt, előre lehetett tudni, mi lesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: beszűkítette a vizsgálat lehetőséget, hogy a bizottságban a vizsgáltak (a városvezető koalíció pártjainak képviselői) voltak többségben. Leszögezte: sok kérdés volt, amiben a bizottság nem tudott egyértelmű megállapítást tenni, például a jutalékos rendszerről elhangzott állításokat sem sikerült cáfolni.
Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a (kisebbségi) jelentésében szereplő állításokat tudták kideríteni, ezért vállalja a felelősséget. Karácsony Gergely főpolgármesternek célozva szavait, hozzátette: „vagy azért mert tudott az eladásról, vagy azért, mert nem tudott róla, el kéne gondolkoznia, ez a megfelelő munkahely-e a számára”. Közölte: a lelkiismerete tiszta, a munkát elvégezték. A nyomozó hatóság fogja még vizsgálni a szerepeket, de a bizottság idáig jutott.
Karácsony Gergely zárszavában arról beszélt, hogy kellemetlen volt az ügy, de nem azért, mert bármi igaz lenne belőle, hanem azért, mert így nagyon nehéz lesz együtt dolgozni a városért a fővárosi Fidesszel. „Önök asszisztáltak egy lejárató kampányhoz, amiből kiderült, semmi nem igaz” – tette hozzá. | Elfogadta a főváros a Városháza eladását vizsgáló bizottság jelentését, nem volt jutalékos rendszer | Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/26/nem-volt-jutalekos-rendszer-iranyitott-palyazat-elfogadta-a-fovaros-a-varoshaza-eladasat-vizsgalo-bizottsag-jelenteset | 2022-01-26 09:13:00 | true | null | null | Telex |
Magyarországon 14,9 százalékos profitrátával dolgozott 2020-ban a Duna Aszfalt, külföldi leányai ezzel szemben 0,1 százalékos mínuszt értek el árbevétel-arányosan. Bár rengeteg a különbség a csoport hazai és külföldi tevékenysége között, ez arra is utal, hogy miben különbözik a hazai építőipari közbeszerzési piac a szomszédos országokétól.
Mára megszokhattuk, hogy a hazai építőiparban évről évre újabb rekordárbevételt és versenypiaci körülmények között az ágazatban szokatlanul magas profitot érnek el a NER-cégek. A Duna Aszfalt Zrt. például az elmúlt öt évben 5,4-szeresére növelte az árbevételét, és ezt a megugrást nem néhány milliárd forintos szintről hajtotta végre: a 2016-os 32,5 milliárdos árbevétel nőtt 2020-ra 175,4 milliárdra. Az évi 52 százalékos növekedési rátát bármely technológiai startup is megirigyelhetné.
A bevételek szinte teljes egészében a magyar államtól érkeztek: 2015 és 2020 között 458 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan a Duna Aszfalt Zrt.*az adatok tartalmazzák az átalakulás előtti vállalat, a Duna Aszfalt Kft. adatait., másokkal közösen pedig 987 milliárdot. Az árbevétel 570 milliárd volt ebben az időszakban. A közbeszerzések teljesítése a kihirdetéstől számítva jellemzően két-három évet is igénybe vesz, így lehetséges, hogy az árbevétel elmarad az elnyert szerződések összegétől. Másokkal közös tendereknél pedig a teljesítés jellemzően 20-80 százaléka kötődhet egy-egy nyertes céghez.
A legtöbb vállalatnál a bővülés jelentős beruházással jár, ezért ilyen mértékű növekedésnél nem igazán jellemző a vastag profitráta. Nem így a Szíjj László tulajdonában álló, szinte kizárólag állami közbeszerzéseken felhizlalt vállalatnál: a cég öt év alatt 98,8 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt.
A Duna Aszfalt az elmúlt öt évben egészen döbbenetes, 17 százalékos profitrátával működött.
A Fidesz-kormányzat rendszeresen él az extraprofit vádjával számára nem szimpatikus gazdasági szereplőkkel, legutóbb például a Nitrogénművekkel szemben. Ám míg Bige László cége az utóbbi öt évben csak egyszer, 2017-ben termelt 10 százalékot némileg meghaladó adózott eredményt az árbevétel arányában – a következő évben pedig 16 százalékos veszteséget hozott össze -, a Duna Aszfalt ezt ebben az időszakban minden évben lazán túlteljesítette. Ahogy korábban írtuk, ez a nyereségráta nyolcszor-tízszer nagyobb, mint a nagy nemzetközi építőipari konszerneké Európában, azaz valójában az extraprofitra keresve sem lehetne jobb példát találni a Duna Aszfaltnál.
A vállalatnál kérdésünkre, hogy a hazai profitráta miért magasabb, mint külföldön, kiemelték, hogy a Duna cégcsoport Magyarországon 30 éve van jelen, míg külföldi befektetései vagy akvizícióval kerültek a cégcsoportba, vagy induló vállalkozások. Véleményük szerint „a magyarországi projektek nemzetközi benchmark összehasonlításban is kiállják a próbát, erre már eddig is több forrásból megerősítést kaphatott a szakmai nyilvánosság. A Duna csoportnál egyszerre van jelen a helyismeret, magas szintű szakembergárda, kiváló referenciák, saját alapanyaggyártó kapacitás, saját géppark, saját fizikaimunka-kapacitás és nagy értékű gépláncok, amelyek kiegészülnek egy hatékonyan működő szakmai irányító gárdával.”
Az adózott eredmény jelentős része nem a cég további fejlődését szolgálta, hanem a tulajdonos Szíjj László magánvagyonát gyarapította, ugyanis az adózott eredményből 40,5 milliárdot osztalékként felvett az elmúlt öt évben. Tehát nem visszaforgatta a nyereség felét a cégbe, hanem saját magára fordította. A NER-elitet rendszeresen utaztató, még most is 5-6 milliárd forintos értéket képviselő Lady MRD nevű máltai bejegyzésű jacht „utódja”, a Seagull MRD megvásárlása az Átlátszó információi szerint nagyságrendileg 10 milliárd forint lehetett. Ahogy Szíjj László a Portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta, ezek mellett egy kisebb jachttal is rendelkezik, ez jó eséllyel az Artemy lehet, amelyről korábban a Magyar Narancs írt elsőként.
Emellett a Gellérthegyen épített Szíjj-villa is legalább 1-2 milliárdba kerülhetett. Az Ausztriába bejegyzett, OE-LEM lajstromjelű magánrepülő – amivel Szíjj László mellett Orbán Viktor is többször utazott – az Átlátszó becslése szerint 17 milliárd forintot érhet, de erről nem tudni, hogy kinek a tulajdona, mindenesetre nem ritkán keresztezte tavaly nyáron a Seagull MRD útját.
De ha a repülővel nem is számolunk, akkor is látszik, hogy a fentiek együttesen kiteszik a kifizetett osztalék egy elég jelentős részét. Piaci viszonyok között egy vállalkozó magánügye lenne, hogy mire költi a megkeresett pénzét, ez az eset azonban két szempontból is különösen figyelemre méltó. Egyrészt a szinte kizárólag közpénzből finanszírozott beruházásokon dolgozó Duna Aszfalt hazai profitrátája sokkal nagyobb, mint amit nagy konszernek külföldön el tudnak érni. Tartósan ez csak úgy lehetséges, ha a munkákat megrendelő államot nem zavarja, hogy a közbeszerzéseken visszatérően győztes cégek kiemelkedően gazdagodjanak végső soron az adófizetők kárára. Ha ez nem így lenne, akkor ugyanis úgy alakítaná a viszonyokat kormányzat, hogy élesebb legyen a verseny, ami lenyomná az árakat, és ugyanazt a minőségű és mennyiségű munkát kevesebbért is elvégeznék az állam számára.
Másrészt a Fidesz-kormányzat fontos célja a nemzeti tőkésosztály megteremtése, olyan magyar tulajdonú vállalkozások létrejöttének segítése, amelyek nemzetközileg is versenyképesek, és külföldön terjeszkedve idővel hazahozzák a külföldön megtermelt profit egy részét, növelve ezzel a Magyarországon élők jólétét. Ebből azonban a Duna Aszfalt esetében egyelőre leginkább a NER-elit jóléte látszik. Igaz, a vállalat legalább próbálkozik a külföldi terjeszkedéssel.
Külföldön egyelőre nem megy
A Duna Aszfaltnak összesen nyolc külföldi leányvállalata van, hat országban:
A cégek közül azonban kevés végez látványos tevékenységet: az összes vállalatnak 2020-ban ugyan 23 milliárd forint volt az árbevétele, de ennek 99 százalékát a lengyel Banimex adta. Bár nem minden országban sikerült a cégnyilvántartásban alkalmazotti létszámot fellelni, csak ez a lengyel cég volt, ahol érdemi tevékenység nyomai láthatók: ennél 209 fő dolgozott 2020-ban. A többi vállalatnak vagy nem volt alkalmazottja, vagy csak egy, vagy nem lelhető fel információ.
Míg a magyar Duna Aszfalt eddigi működése során egyedül vagy konzorciumban 2644 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárásban győzedelmeskedett, külföldi közbeszerzéseken ennek fél százalékát sikerült megnyerni.*Az építőipari beruházások jellemzően elérik az uniós értékhatárt, de ennek szabályai tagállamonként és kiírónként is eltérhetnek.
Az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-en két elnyert közbeszerzés tűnt fel:
A lengyel Banimex az AZI-BUD-dal közösen az opolei vasútállomás felújítására nyert meg egy 8,6 milliárd forintos tendert 2021-ben.
A Banimex 4,5 milliárdért újít fel egy főutat és a kapcsolódó viaduktot.
Lengyelország: érdemi működés, kevés eredmény
Ahogy arról a magyar sajtóban a G7 először beszámolt, a Duna Aszfalt legjelentősebb lengyelországi cége, a Banimex acélszerkezetekkel, hídfelújítással és útépítéssel foglalkozik. Ez azon kevés Duna Aszfalt-leányvállalat egyike, amelynek honlapja is van.
A cég 2020-as 23 milliárd forintos árbevétele nemcsak méretében, de dinamikájában sem követi a magyar anyavállalatét, 2019-hez viszonyítva ugyanis egy százalékot csökkent. A főtevékenysége ráadásul masszívan veszteséges volt a cégnek: a pénzügyi beszámoló szerint 947 millió forintnyi veszteséget szenvedtek el az alaptevékenységükön, a pénzügyi műveletek miatt fordult csak az eredménykimutatás pozitívba. 2019-ben a forintra számítva 20 milliárdos árbevétel mellett 357 millió volt az alaptevékenység profitja, ami alig 1,8 százalék.
Az AZI-BUD esetében sem látni a növekedési potenciált: az egyfős cégnek 2019-ben még 572 millió forintnyi zloty volt az árbevétele, ez 2020-ra 16,2 millió forintnyira csökkent. A sikertelenség sem töri le a lelkesedést: 2020. június 3-án új Duna Aszfalt-leányt jegyeztek be a lengyel cégregiszterbe, a WKS Duna Polska Sp.z.o.o.-t (ez a cégforma a kft. helyi megfelelője), aminek ügyvezetője Csikós Gábor, aki a Banimex technikai igazgatója.
A lengyel cégek eredményességét több szempont is befolyásolja: ahogy a Duna csoportnál elmondták, a profitot a saját kapacitások hiánya korlátozza, ezt látták a lengyelországi leányvállalatuk példáján keresztül. „Nálunk a szükséges kapacitások a gyártási lánc minden pontján rendelkezésre állnak, csökkentve a kitettségünket is, így tudunk nyereségesen termelni és építeni. Az eredményességet elsősorban cégcsoportszinten vizsgáljuk. A lengyelországi Banimex például magyarországi projektjeinkhez gyártja a hídépítéseknél beépítésre kerülő acélszerkezeteket, ezeknek a projekteknek a profitrátájával elégedettek vagyunk.”
Horvátország: elsorvadó remények
Az Osijek Asfalt egy nagyon érdekes NER-es entitás. Ebben a korábbi SZDSZ-Strabag-világ lobbiügyeiben feltűnő, Bécsben élő, az osztrák liberális párt második legnagyobb támogatójának számító Aczél Zoltánnal dolgozik együtt Szíjj László Duna Aszfaltja. A két cégcsoport felesben tulajdonosa az eszéki vállalatnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjábólAz MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet.
A cég sok tevékenységet a jelek szerint nem végez, de lelkes támogatója az eszéki focicsapatnak – aminek bár már hivatalosan nem Mészáros Lőrinc a tulajdonosa, még mindig hozzá kapcsolható leginkább. A cég 2019-ben még 399 millió forintos árbevétel mellett 15 millió forintos adózott eredményt ért el. 2020-ban azonban teljesen bezuhant: 6 millió forint árbevétel mellett alig 1 millió volt a profit.
Románia és Bulgária
A szintén Szíjj László-tulajdonú Hódút romániai leányvállalata, a Hodut Rom Srl. már két évtizede működik, de nem egy sikertörténet: 2001 és 2020 között összesen 186 millió forintnyi forgalom mellett 102 millió forintnyi veszteséget ért el. A cégnek éveken át egy alkalmazottja volt, de 2020-ra már egy sem a nyilvántartás szerint.
Bulgáriában a Rail-Via International AD-t*Рейл-Виа Интернешънъл bolgárul 2017 novemberében hozta létre a Duna Aszfalt. A bolgár cégregiszterben a 2018-as évre vonatkozó az utolsó cégbeszámoló, így elméletileg lehetséges, hogy azóta már növekedési pályára állt a vállalat. Mindenesetre az összes bolgár megkötött közbeszerzés között egyszer sem kerül elő a cég neve, de bolgárul a vasút szóval rákeresve sem kapunk találatokat.
Svédországtól Mauritiusig
Talán a legmeglepőbb, hogy 2020 óta már svéd alagutas tagja is van a Duna Aszfalt-családnak. A Duna Tunneling Sverige AB-ről azonban semmi információt nem lehetett találni, bár nem is úgy tűnik, hogy érdemi működése lenne. A cég igazgatóságának vezetője az a Szőke Gábor, aki a bolgár Rail-Via ügyvezetője is. A bolgár és svéd leánycégek kapcsán a Duna csoportnál azt emelték ki, hogy a koronavírus okozta, országonként változó korlátozások, gazdasági fennakadások miatt a külföldi piacok nem mindegyikén tudtak eredeti terveik szerint haladni.
A Mauritiuson bejegyzett GED Africa Ltd. a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő 182 kilométeres, ppp-konstrukcióban (az állami és a magánszféra együttműködésében) megvalósuló úttal foglalkozik. A már körülbelül egy évtizede előkészítési fázisban lévő projektben a Duna csoport koncesszorként, befektetőként van jelen, mint írták, saját műszaki kivitelezés soha nem volt tervben. Emellett a fejlesztést magyar mérnökök tervezik. A leendő beruházás ott tart, hogy az SNA nevű dél-afrikai vállalat kapott megbízást a fővállalkozási tender lebonyolítására, a teljes műszaki tervdokumentáció véleményezésére és a finanszírozáshoz szükséges műszaki szakmai támogatás nyújtására. A projekt értékét 550 millió dollárra, azaz 165 milliárd forintra becsülte az SNA.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOsztrák cégek a közép-európai építőipar királyaiA térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen. | Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége | Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetőek egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20220126/idehaza-extraprofitot-kulfoldon-csak-veszteseget-termel-a-kormany-kedvenc-utepito-cege/ | 2022-01-26 12:06:00 | true | null | null | G7 |
Az Országgyűlés kormánypárti többsége olyan törvénymódosításokat fogadott el tavaly novemberben, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar állampolgároknak többé ne legyen szükséges a bejelentett állandó lakóhelyükön élni. Az ellenzéki pártok és egyes civil szervezetek szerint a döntés lényegében törvényesíti az előző országgyűlési választásokon folytatott csalási gyakorlatot. Vagyis azt, hogy egyes településeken, bizonyos lakcímekre tömegesen jelentettek be a választás előtt többnyire külföldön élő kettős állampolgárokat, akik aztán a kormánypártokra szavaztak. Ez azonban csak egy lehetséges módszer azok közül, amelyekkel a választások tisztaságát elősegíteni akaró civil szervezetek szerint tisztességtelenül próbálhatják meg egyes politikai oldalak befolyásolni a szavazás eredményét.
Hálás kettős állampolgárok
Ha az előző parlamenti vagy önkormányzati választásokon egy párt egy adott választókerületben, településen mesterségesen meg akarta növelni a várhatóan rá szavazó választók számát, akkor könnyű dolga volt. Vélhetően anyagi ellentételezés fejében tucatnyi, sőt akár több száz új állampolgárt is rábírhatott arra, hogy bejelentkezzenek egy adott lakcímre, akik aztán a választások napján a listájukra vagy a jelöltjükre adják le a voksukat. A Házon kívül stábja az ukrán határ menti településeken forgatott a 2018-as országgyűlési választások napján, ahol a legtöbben már meg sem lepődtek azon, hogy Ukrajna, pontosabban Kárpátalja magyarlakta területei felől érkezve „voksturisták” százai lepték el a szavazóhelyiségeket. Vélhetően köztük voltak azok is, akiket korábban állandó lakosként jelentettek be ezeken a településeken. Kispaládon például egy családi házba több mint 100 ukrán-magyar kettős állampolgárt jelentettek be.
Bár Ukrajna tiltja a kettős állampolgárság felvételét állampolgárai számára, sok kárpátaljai magyar mégis megtette ezt Magyarországon. A határmenti falvakban élők közül többen is azt mondták a Házon kívül stábjának, hogy az egyébként Kárpátalján élő, de szavazni Magyarországra is átjáró kettős állampolgárok úgy érzik, hogy hálával tartoznak a magyar kormánynak azokért az előnyökért, amelyek a magyar állampolgársággal járnak: magyar nyugdíj, egészségügyi ellátás, továbbá szabad mozgás és munkavállalás az Európai Unió tagországaiban.
A tavalyi törvénymódosítás nyomán viszont már nem lesznek büntetőjogilag felelősségre vonhatóak azok, akik a tényleges ottélés szándéka nélkül, gyaníthatóan a választás befolyásolása céljából létesítenek magyarországi lakóhelyet.
A kamerás mobiltelefonok világában persze a választási csalás sokkal egyszerűbb formája is létezik: a lefüggönyözött szavazófülkében a lefizetett szavazó lefényképezi a kitöltött szavazólapját és megmutatja a fotót a szervezőnek. Ráadásul a választók tömeges, szervezett szállítása 2014 óta már teljesen legális, így ez még jobban megkönnyíti a választási csalásra, vagy pusztán a választók befolyásolására készülők dolgát.
A Civil Kollégiumban dolgozók azt is érzékelik, hogy az uniós beruházások eredményeit is saját sikerének állítja be egy-egy település vezetője, amiért „illik” az ott lakóknak hálásnak lenniük. Bálint Mónika szerint így a legtöbb átadásból pedig politikai esemény lesz, ahová meg is hívják a választókerület parlamenti képviselőjét.
„Ez azt sugallja a lakosoknak, hogy minden ilyen forrás, ami oda érkezik, az egy adomány, tehát azt adományként kapták a politikai szereplőktől. Miközben ennek nem ez lenne a célja, hanem hogy hosszútávon fejlessze az elmaradottabb térségeket” – tette hozzá az alapítvány ügyvezetője. Ezért képzést indítanak olyan embereknek, akik saját környezetükben szeretnének tenni valamit a választási visszaélések ellen. Például megismertetik velük, mit tehetnek, ha a munkahelyükön vagy az önkormányzat részéről próbálják őket rávenni, hogy egy adott pártra vagy jelöltre szavazzanak. | Megfélemlítés, lefizetés, hálás kettős állampolgárok – megóvható a 2022-es választások tisztasága? | Több civil szervezet indított kampányt, hogy a soron következő országgyűlési választáson ne lehessen csalásokat elkövetni a klasszikus módszerekkel. Ám az állandó lakcím névlegessé válása, a szegények szavazatainak felvásárlása és a szavazatszámlálókat ért retorziók miatt ez nagyon kemény feladatnak ígérkezik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/01/27/orszaggyulesi-valasztas-2022-csalas-lancszavazas-voksturizmus-kettos-allampolgar-szavazatszamlalas-kampany | 2022-01-27 14:38:37 | true | null | null | Rtl.hu |
2014-ben, takarékossági okokkal indokolva állították fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt.
A szervezet tavaly három nagy keretszerződése terhére több mint 110 milliárd forintnyi megbízást osztott ki.
Mindössze néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a hivatal újabb keretszerződést ítélt oda, így egy esetleges kormányváltást követően is egy nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember cége hozhatja tető alá legalább ezer állami szervezet rendezvényeit.
Egyetlen év alatt több mint 75 milliárd forintot osztott ki kommunikációra, 37,9 milliárd forintot pedig rendezvényszervezésre a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó, elvileg a spórolás szándékával létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) – derüli ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött összegzésekből.
A NKOH úgynevezett központi beszerző szerv, ha egy állami szervnek szüksége van kommunikációs, rendezvényszervezési vagy újabban szervezetfejlesztési szolgáltatásra, annak beszerzését rajtuk keresztül kell bonyolítaniuk. A hivatal azonban speciális módon osztja ki az állami oldalról felmerülő munkákat. Hatalmas, tízmilliárdos keretszerződéseket köt, majd később már csak ennek nyerteseivel – illetve ahogy látni fogjuk, nyertesével – konzultál a megbízásokról.
Tavaly a hivatal három nagy keretszerződése volt érvényben.
A kommunikációs, amelyet még 2019-ben kötöttek. A keretszerződés értéke 50 milliárd forint, amely kétszer újratölthető, tehát a teljes keret 150 milliárd forint. A keretszerződés nyertese a nyíltan Fidesz-szimpatizáns Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media – Lounge Design cégpáros, a 150 milliárdos keret minden egyes megbízása az ő cégeihez kerül. Balásy Gyula A keretszerződés részleteiről a G7 írt alapos cikket. (A negyedéves elszámolásokat itt találja: I. negyedév, II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
A rendezvényszervezési, amelyben szintén érintett Balásy. A 30 milliárd forint keretszerződést az állami Antenna Hungária Zrt. nyerte el, alvállalkozóként azonban három Balásy-céget, a Lounge Design Kft., New Land Media Kft.-t és a Moonlight Event Kft.-t találjuk, utóbbi jelentőségére később visszatérünk. Szintén alvállalkozóként került az állami üzletbe a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton. Érdekesség, hogy éveken át a kommunikációs keretszerződésből intézték a rendezvényszervezéseket is, majd 2019-ben csendben leválasztották utóbbit, így egy teljesen külön, tízmilliárdos kasszát hoztak létre. Ebből, az említett kormányközeli alvállalkozókkal hozták tető alá például a zenészek megsegítésére kitalált Raktárkoncerteket vagy a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nevével fémjelzett Vadászati Kiállítást. Az össszesítéseket itt találja: I. negyedév, II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
A szervezetfejlesztési, amely szintén 30 milliárd forintos mozgásteret biztosít. Az Átlátszó számolt be róla, hogy a munkát két kis cég, a p2m Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyerte el. A vállalkozások annyira picik voltak, hogy legnagyobb nettó árbevételük 96 és 142 millió forint volt a közbeszerzés előtti években. A mindkét cégben alapító-tulajdonosként érdekelt Szabad Tamás 2004-ben beltagként alapítója volt a Lounge Consulting Bt.-nek, majd 2011-ben a cég beltagja Balásy Gyula lett, Balásyné Katona Helga és Szabad Tamás pedig a társaság kültagjai. 2012 óta a bt. kizárólag Balásy és Balásyné tulajdonában van. Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy a vadászati kiállítás reklámozására költött első 1 milliárd forintnál a p2m Consulting Kft. volt Balásy Gyula reklámcégeinek egyik alvállalkozója. (Az összegzéseket itt találja: II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
Ennél is nagyobb a napi átlagos költés, ha hozzávesszük a rendezvényszervezést is, így a napi átlag 309,4 millióra forintra jön ki.
A kisebb keretszerződésekből is költöttek
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal nem csak ebből a három keretszerződésből költ. Kisebb és talán kevésbé ismert pénzcsap a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ), a szervezet nevében ugyancsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerez be szolgáltatásokat:
Balásy Gyula cége nem akárkit gyűrt le, a másik ajánlattevő a Fideszhez köthető üzletember-borász, Rókusfalvy Pál cége a Roxer Komunikációs Ügynökség Kft. volt. Az Átlátszó cikke szerint Róusfalvy Pál közpénzt nyert el borászata felújítására és tavalyelőtt 2,2 milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal. Tavaly ugyancsak az Átlátszó mutatta be, hogyan került Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő volt sofőrjének cégétől Rókusfalvy Pál érdekeltségéhez a volt Tündérhegyi pszichiátria épülete.
A kiírás alapján annyi biztos, hogy a nyertes cégek szolgáltatásait a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve e szervezetek irányítása alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szervek vagy intézmények veszik majd igénybe. A dokumentáció szerint
legalább ezer szervezetről van szó. | 112,9 milliárd forintot osztott ki tavaly a Rogán Antal alá tartozó hivatal kommunikációra és rendezvényekre | Újabb keretmegállapodás érkezik, nyertese egy nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember.
2014-ben, takarékossági okokkal indokolva állították fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt.
A szervezet tavaly három nagy keretszerződése terhére több mint 110 milliárd forintnyi megbízást osztott ki.
Mindössze néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a hivatal újabb keretszerződést ítélt oda, így egy esetleges kormányváltást követően is egy nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember cége hozhatja tető alá legalább ezer állami szervezet rendezvényeit. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/01/27/nemzeti-kommunikacios-hivatal-rogan-koltes-2021 | 2022-01-27 14:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Részletes közlemény adott ki Péterffy Attila, ami egy újabb reakció arra, hogy a nyomozóhatóság több ügyet is megszüntetett. Az első felháborodott közlemény itt olvasható, a Fidesz válaszközleménye itt, még a városvezető frakciók közleménye itt. Arról, hogy még miért nincsenek ezek az ügyek lejátszva, itt írtunk.
A közleményt változtatás nélkül mutatjuk:
Nincs itt semmi látnivaló – üzente a NER
Egyre nagyobb hullámokat vet, hogy a nyomozóhatóság megszüntette a nyomozást több, a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása által feltárt ügyben. Bár ezek az ügyek ma is közszájon forognak, az alábbi közleményben tömören, pontokba szedve újra ismertetjük őket. Bemutatva azt is, hogy milyen megállapításokra jutott az átvilágítást végző jogi team, és hogy miként sikerült ebből végül az égvilágon semmit sem kinyomoznia a NER rendőrségének. Ilyen az, amikor a rendőrség a Fidesz, és nem a magyar választók érdekeit védi?
Ügyvédi letét
Magyarázatként: az ügyvédi letét ügye, papíron legalábbis egészen egyszerű. Abban a pillanatban, hogy a letétbe helyezett összeg, vagy egy része megmozdul, az csak a jogosulthoz kerülhet. A letétkezelő ügyvéd önállóan nem rendelkezhet az összeggel, mert az már önmagában bűncselekmény.
Ehhez képest mit derített ki a jogi átvilágítás:
Két ingatlan-adásvétel kapcsán a Pécsi Vagyonhasznosítónak (PVh) összesen 158 millió forintja került letétbe a Fideszhez közel álló ügyvédnőnél 2017-ben. Az összeg a volt Aranyhajó Fogadó és az Aranycipóként ismert ingatlan vételára.
A PVh korábbi vezérigazgatója évekig semmilyen lépést nem tett azért, hogy a letét a jogosult PVh-hoz kerüljön, annak ellenére, hogy a cég ebben az időszakban nehéz anyagi helyzetben volt, hitelmoratórium alatt állt.
Pécs polgármestere az átvilágítás eredményeképpen 2019. december 4-én levélben szólította fel a PVh akkori vezérigazgatóját, hogy haladéktalanul intézkedjen a letét visszafizettetéséről.
A történet itt kettéválik.
A PVh akkori igazgatója december 5-én levelet ír az ügyvédnek, hogy fizesse meg jogosultnak a letétet, és a polgármestert is arról tájékoztatta, hogy intézkedett a letét visszaszerzése ügyében. A következő napokban pedig az ügyvéd különböző számláin elképesztő pénzügyi manőverek történnek, egyebek mellett ismert jobboldali kötődésű emberek és hozzájuk köthető cégek is utalnak neki több tízmilliós összegeket.
A bankszámlakivonatok alátámasztják, hogy ezeknek az összegeknek a segítségével igazolja az ügyvéd a letét meglétét csaknem egy hét elteltével.
Egy éles fordulattal az ügyvéd bemutat 4 darab ügyvédi munkadíjról szóló számlát a PVh-nak, összesen 104 millió forint összegben, amit beszámít a letét terhére, továbbá 33 millió forint kötbér érvényesítésével fenyegetőzik.
Jól látható az ellentmondás. Napokig tartó, filmbe illő manőverek árán sikerül igazolnia az ügyvédnek, hogy a letét még megvan. Miközben más iratokkal meg azt próbálja bizonyítani, hogy már nem is kellene meglennie az egész letétbe helyezett összegnek, mert nagy részét szerinte jogosan tarthatta meg munkadíjként és kötbérként.
Jól látható az is, hogy a két ingatlan összesen majdnem 160 milliós vételárából a pécsieknek így végül csak 21 millió forintja maradt.
Amit a rendőrség megállapított:
A nyomozóhatóság, a baranyai rendőrség először igyekszik valós nyomozást folytatni. Kiderül például, hogy az ügyvédnő a sajátjaként kezelte a pécsiek letétbe helyezett pénzét.
Majd hirtelen fordul a kocka, az ügy átkerül Tolna megyébe, és az ottani rendőrség habozás nélkül elfogad bizonyítékként a 104 millió forintnyi (!) ügyvédi munkadíj ellenében olyan iratokat, amelyek csak az ügyvéd irodájában voltak meg, a PVh-nál nincs iktatva, senki sem látta, vagy igazolta őket.
Végül nyomozás helyett megállapították, hogy „ellentétes tartalmú bizonyítékokra figyelemmel a bűncselekmény elkövetését nem lehetett kétséget kizáróan sem bizonyítani, sem cáfolni”, azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
Aranyhajó Fogadó
Amit a jogi átvilágítás kiderített:
A volt Aranyhajó Fogadó épülete 2017-ben kelt el egy olyan értékesítés során, ahol mindössze egy ajánlattevő volt:
Tiborcz István barátjának érdekeltsége.
Annyiba került a patinás belvárosi ingatlan egy négyzetmétere, amennyiért akkoriban csak lelakott külvárosi lakást lehetett vásárolni Pécsett.
Amit a rendőrség megállapított:
Szabályos volt az értékesítés, az akkori ingatlanbecslés szerint reális volt a vételár, tehát szerintük nem történt bűncselekmény, azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
A volt központi menza telke
Amit a jogi átvilágítás kiderített:
A PVh 2018 júliusában hirdette meg eladásra a volt központi menza Szabadság úti telkét.
A PVh egyik alkalmazottjának, egyben az akkori cégvezető élettársának szülei ugyanezen a napon céget alapítottak…
… és nettó 122 millió forintos ajánlattal, ami mesébe illő módon pontosan megegyezett a telek frissen felbecsült értékével, el is nyerték a tendert.
A PVh kiírása alapján csupán nettó 1,1 millió forintos összeget kellett a nyertesnek megfizetnie, az összesen 600 milliós ingatlanfejlesztési projektből a maradék 121 millió forintos vételárral megegyező mértékben irodákat és más helyiségeket kapott volna cserébe az önkormányzat cége.
Az aláírt adásvételi szerződésben azonban már csak 114 millió forintos vételár szerepelt.
A szerződésben nem szerepelt kötbér, sőt, más biztosíték sem a PVh javára, azaz a nyertes cég nettó 1,1 millióért megkapta a terület korlátlan tulajdonjogát.
Időközben kiderült, hogy a cég soha nem volt olyan gazdasági helyzetben, hogy meg tudta volna valósítani a 600 milliós ingatlanfejlesztést…
… és a pályázat napján alapított sikercég korábbi referenciáival kapcsolatban is akadtak aggályok, feltűnt köztük például a már említett PVh-alkalmazott korábban felújított lakása is.
Amit a rendőrség megállapított:
Az ingatlanfejlesztésre vonatkozó eredeti teljesítési határidő még meghosszabbítás hiányában sem járt volna le a feljelentés időpontjáig.
A cég megfelelő referenciákkal rendelkezik. Azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
A fentiek magyarázataként fontos még megjegyezni, hogy az átvilágítást végző ügyvédek nem nyomozók, jogköreik korlátozottak. Ezzel együtt is sikerült a fentiekkel együtt összesen 23 visszás ügyet feltárniuk, olyan, zömében köztörvényes bűncselekmények gyanúját felvető ügyeket, amelyek becsült elkövetési értéke meghaladja a 2,4 milliárd forintot. Az átvilágításnak köszönhető az is, hogy már most mintegy félmilliárd forintnyi vagyont sikerült visszaszereznie Pécs jelenlegi vezetésének.
A rendőrség a fenti ügyekben is egy igen alaposan, nagy szakértelemmel elvégzett átvilágítás anyagát kapta meg. Emellett jogköreik, módszereik és lehetőségeik is meglettek volna ahhoz, hogy a közügyekben járatlanok számára is nyilvánvaló visszaéléseket, a családi körben értékesített telek, a fillérekért átjátszott hotel és a pécsiek zsebéből kiszivattyúzott százmilliós vételárak ügyét felderítsék.
Nyomozás helyett a pécsiek egy megszüntető határozatot kaptak a NER rendőrségétől, amelynek minden mondatán érezni, hogy készítői már a dokumentum szerkesztése közben szégyellték magukat. És egy üzenetet is kaptak a pécsiek: nincs itt semmi látnivaló!
Szerintünk viszont van:
https://elszamoltatas.pecs.hu/
Ígérem, folytatjuk!
Pécsiség mindenkor!
Péterffy Attila
Pécs Megyei Jogú Város polgármestere | Pécsi átvilágítás: ezekben a pontokban tér el az átvilágítók és a nyomozók véleménye | Egyre nagyobb hullámokat vet, hogy a nyomozóhatóság megszüntette a nyomozást több, a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása által feltárt ügyben. Bár ezek az ügyek ma is közszájon forognak, az alábbi közleményben tömören, pontokba szedve újra ismertetjük őket. Bemutatva azt is, hogy milyen megállapításokra jutott az átvilágítást végző jogi team, és hogy miként sikerült ebből végül az égvilágon semmit sem kinyomoznia a NER rendőrségének. Ilyen az, amikor a rendőrség a Fidesz, és nem a magyar választók érdekeit védi? | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2022/01/pecsi-atvilagitas-ezekben-pontokban-ter-el-az-atvilagitok-es-a-nyomozok-velemenye/ | 2022-01-27 14:58:35 | true | null | null | Szabad Pécs |
Vihart kavart az a hétfő reggeli bejelentés, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen határozattal lezárt három olyan korrupciósnak gondolt ügyet is, amelyet az előző, fideszes pécsi városvezetés időszakának átvizsgálása során tártak fel az önkormányzat és a pécsi városi cégek átvilágításával megbízott ügyvédek. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy bűncselekmény történt. Ezeknek az ügyeknek azonban koránt sincs még vége. Városházi forrásaink szerint a pécsi városvezetés elszánt abban, hogy végigvigye az ügyeket, így az érintetteknek mindenképpen bíróság elé kell állniuk. A folyamatot ráadásul, ami ehhez vezet, eddig sem titkolták.
Orbán Viktor és a Fidesz elérte, hogy szinte eltűnt Magyarországról a komoly, széleskörű politikai vita. Ahogyan választási programmal sem igen bajlódik a kormány.
A választások előtti elszámoltatási ígéretek azonban velünk maradtak, sőt talán soha nem épült ennyire erősen az elszámoltatásra egyetlen választási kampány sem, és ezzel párhuzamosan igaz lehet az is, hogy ennél többen sem kívánták még azt, hogy legyen elszámoltatás egy esetleges kormányváltás esetén.
Orbán Viktorék is ígérték ellenzékben, 2010-ben az elszámoltatást, most pedig a jelenlegi ellenzék ígéri azt, ha ők alakíthatnak kormányt, nekilátnak a zűrös ügyek feltárásának és lesz elszámoltatás.
Ahogyan Péterffy Attiláék, és más helyi szinten dolgozó ellenzéki politikusok is ígérték 2019 őszén az elszámoltatást ott, ahol fideszes városvezetést igyekeztek leváltani. Az országban néhány helyen meg is indult az előző ciklus időszakának átvilágítása, de sehol másutt nem folyt olyan szinten és olyan aktívan a munka, mint Pécsett, nem tártak fel ennyi ügyet és nem tettek ennyi feljelentést sem.
Volt már olyan ügy, amelyben nem látták alaposnak a feljelentést, vagy később lezárták a nyomozást, de az még így is sokakat meglephetett, hogy a talán legismertebb átvilágítási ügyek sem jutottak el egyelőre bíróságra.
Egyelőre, hiszen Péterffy Attila hétfő reggeli, szokatlanul dühös és elkeseredett, egyik oldalról bátor, másikról talán meggondolatlanul erős sajtóközleményében is szól arról, hogy ügyészségi panasszal élnek a rendőrségi eljárással szemben.
Péterffy azt közölte, hogy három olyan ügyet is lezárt a rendőrség egy határozattal, amelyek kiemelt ügyeknek számítottak eddig a pécsi átvilágítás során. A rendőrség azonban úgy látta, hogy nem bizonyítható, hogy ezekben bűncselekmény történt. Az egyik ügy a pécsi történelmi belvárosban, a pécsi városházától csupán pár lépésre lévő, egykori Aranyhajó Fogadó értékesítése. Amit pályázati kiírás után adtak el, amelyre csak egyetlen jelentkező volt, Tiborcz István egyik pécsi barátja. A valóban teljes felújításra szoruló hotel vételára nagyjából a használt kertvárosi panellakások árát tükrözte (2017-ben, 150 ezer forint alatti négyzetméteráron). Nem árt tudni, hogy a felújítás nagyobb erőforrást igényelt, mint gondolták, mert gyakorlatilag nem volt alapja a hotelnek, de ezt az értékesítéskor még nem tudhatták, és valószínűleg az eladók sem. Persze, azt sem árt tudni, hogy minimumárat az eladó (ez esetben a Pécsi Vagyonhasznosító) megszabhat, az ökormányzati cég vezetése azonban nem tartotta olyan alacsonynak az árat, hogy ne adhassa el. Valamint arra is érdemes emlékezni, hogy a hotel felújítására majdnem egymilliárdos vissza nem térítendő támogatást nyert el a tulajdonos, az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miután az ügynökségnek egy széles körben nem reklámozott pályázati kiírásán indult, majd később egy közleményben arról írtak, hogy tudvalevő, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshely-fejlesztések döntő többsége valamilyen komolyabb pályázati támogatás segítségével történt és történik.
A másik ügy, amiben nem látott okot a vádemelési javaslatra a rendőrség, az a volt központi menza telkének esete. Azon ugyanis egy, a Pécsi Vagyonhasznosítónál dolgozó, annak fejlesztésére, egy jobb ajánlatot adó versenytárssal szemben a vagyonhasznosító akkori vezérigazgatójával magánéleti kapcsolatban álló, vagyonhasznosítós munkatársnő szüleinek cége nyert el a pályázati kiíráson.
A harmadik eset pedig Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő ügyvédjéhez kötődik. A pécsi ügyvédnőről a Szabad Pécs írta meg, hogy Bánki országgyűlési irodájának épületében van az ügyvédi irodája. A városvezetés a feltárt dokumentumokból arra jutott, hogy feljelentést kell tenni, mert az ügyvédnő által vezetett ügyvédi iroda 100 milliós összeggel károsította meg szerintük a pécsieket.
A nyomozások lezárásának a hírére a Fidesz közleményt adott ki, mondván, kérjen bocsánatot a pécsiektől a politikai boszorkányüldözés miatt Péterffy Attila, és fizessék vissza az átvilágítás összegét a város kasszájába. Erre válaszul kedden a pécsi városvezető koalíció arról írt egy közleményben, hogy lesz még idő, amikor az ilyen ügyeknek következményei lesznek, közeleg április 3-a.
A Szabad Pécs beszélt városházi forrásokkal is, és úgy tűnik, Péterffyék nagyon elszántak és hisznek az igazukban, s végig fogják vinni azt a folyamatot, aminek a végén az említett ügyek szereplőinek mégiscsak bíróság elé kell állniuk.
Sőt, nem titkolták korábban sem azt, hogy mi várható. Beszéltek arról ugyanis már, hogy számítanak arra a lehetőségre is, hogy nem minden ügyben halad majd előre úgy a nyomozás, ahogyan azt remélik, ám ebben az esetben van lehetőség úgynevezett pótmagánvádas eljárások lefolytatására.
Magyarul a rendőrség és az ügyészség eljárási szakaszait immáron kikerülve egyből a bíróságra lehet menni. Persze, ha nincs igazuk, akkor annak az ódiumát is vállalni kell, az ügyvédi költségek megfizetését és az esetleges kártérítéseket is. Többek közt ez az egyik oka annak, hogy nem sokan vállalnak pótmagánvádas eljárást, habár ez a jogi lehetőség adott. A másik viszont az, hogy a pécsi vezetés abból a szempontból is kivételes helyzetben van, hogy közvetlenül hozzá tud férni olyan hiteles dokumentumokhoz, amellyel nem csak feljelentést lehet tenni, de akár jól felépíthető egy bírósági kereset. És, ha ide eljutnak, márpedig nem látszik más lehetőség, akkor az említett ügyeknek koránt sincs még vége, amit nyilván a Fidesz is tud, a közleményük ellenére is. A pótmagánvádas eljárások pedig egyben azt is jelentik, hogy az érintetteknek, az ügyek főszereplőinek, az ügyvédnőnek és a volt vezérigazgatónak is mindenképpen bíróság elé kell majd állniuk, mindeközben persze a baráti, fideszes sajtóban jelezték ők is, hogy ők is keresik majd az igazukat a nyomozások lezárása hírére reagálva Péterffyékkel szemben.
A tét azonban sokkal nagyobb annál az említett, vélelmezhetően nem elkerülhető pótmagánvádas eljárásokban (feltételezve, persze, hogy az ügyészség szerint is jól dolgoztak és jó döntést hoztak a rendőrök), mint az, hogy a végén kinek lesz igaza. Mert, ha csak egyetlen ügyről is kiderül ennek keretében, hogy mégiscsak történt bűncselekmény, az egészen biztosan árnyékot vet a rendőrség többi ügyben hozott nyomozást megszüntető döntésére.
Szóval, ha logikusan és következetesen járnak el Péterffyék, márpedig erről beszéltek a városházi forrásaink, akkor az ügyészség panaszról való döntése után megindítják ezekben az ügyekben is a pótmagánvádas eljárásokat. Már csak azért is ez a valószínű, mert vannak is már olyan átvilágításos ügyek, amelyekben ez megtörtént, például a Vári Attilához köthető PSN Zrt.-s szerverügyben is történt a rendőrségi nyomozás lezárása után is kezdeményeztek pótmagánvádas eljárás lefolytatását. | A nyomozás lezárása ellenére is bíróság elé kell állnia a volt vezérigazgatónak és Bánki ügyvédjének is | Vihart kavart az a hétfő reggeli bejelentés, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen határozattal lezárt három olyan korrupciósnak gondolt ügyet is, amelyet az előző, fideszes pécsi városvezetés időszakának átvizsgálása során tártak fel az önkormányzat és a pécsi városi cégek átvilágításával megbízott ügyvédek. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy bűncselekmény történt. Ezeknek az ügyeknek azonban koránt sincs még vége. Városházi forrásaink szerint a pécsi városvezetés elszánt abban, hogy végigvigye az ügyeket, így az érintetteknek mindenképpen bíróság elé kell állniuk. A folyamatot ráadásul, ami ehhez vezet, eddig sem titkolták. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2022/01/atvilagitas-a-nyomozas-lezarasa-ellenere-is-birosag-ele-kell-allnia-a-volt-vezerigazgatonak-es-banki-erik-ugyvedjenek-is/ | 2022-01-25 15:24:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Ma jelentik be az Újpest FC eladását, egy magyar és egy kínai hátterű cég közösen veszi meg a patinás klubot a belga tulajdonos Roderick Duchatelettől - írja pénteki cikkében a Magyar Nemzet. Frissítés: Megtörtént a klub tulajdonosváltásának első lépése, Roderick Duchatelet és az új tulajdonos képviseletében Kovács Zoltán pénteken aláírta az eladásra vonatkozó szerződést - írta szombaton az MTI az Újpest FC honlapján közzétett közleményre hivatkozva.
Az egyik vevő a kínai sportbefektető Fosun Sports luxemburgi leányvállalata által tavaly szeptemberben 4,45 milliárd forint törzstőkével alapított FSG (Hungary) Holdings Kft. lesz, míg a másik a két magyar magánszemély által tavaly júniusban, 5 millió forint alaptőkével bejegyzett SGF Silu Global Fund Holding Zrt.
Az eddig ismeretlen két vállalkozó, a pápai Cseke István és a zalakarosi Németh János által alapított SGF Silu Zrt.-ről akkor lehetett először hallani, amikor tavaly ősszel az Orbán-kormány kijelölte a céget - pályázat nélkül - a taszári reptér megvásárlására és kereskedelmi repülőtérré fejlesztésére. (A két vállalkozónak egy közös működő vállalkozása van, a 2018-ban alapított, padló- és falburkolással foglalkozó Németh és Cseke Kft., amely 2019-ben 577 millió, 2020-ban 962 millió forint nettó árbevétel mellett 64 milliós, majd 20 milliós adózott eredményt ért el.)
A cégbírósági adatokból kiderül, hogy az SGF Silu Zrt.-ben decemberben megjelent tulajdonosként Kovács Zoltán egykori újpesti és válogatott labdarúgó, majd idén januárban a két vidéki alapító távozott a cégből és jött helyettük két másik vállalkozó.
Az Újpest FC megvásárlásával hírbe hozott SGF Silu tulajdonosi szerkezete jelenleg így néz ki:
Kovács Zoltán 46 százalékos,
Császár László 46 százalékos,
és Oláh János 8 százalékos részesedéssel.
Ha megnézzük a tulajdonosok céges érdekeltségeit, feltételezhetjük, hogy nem ők fogják kifizetni a fociklub vételárát. A győri Császár Lászlónak két működő vállalkozása van, az egyik munkaerő kölcsönzéssel, a másik egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel foglalkozik, de ezeknek néhány millió, illetve pár tízmilliós forgalma van.
A volt labdarúgó Kovács Zoltán több vállalkozásban megfordult már, de jelenleg az SGF Silu az egyetlen hatályos céges kapcsolata a Céginfo.hu adatai szerint.
A szombathelyi Oláh János résztulajdonos egy jelentős bevételű, ám szerény nyereséget termelő cégben: három másik társával együtt birtokolja az Eurochrom Kft.-t, amely ipari műszereket és egyéb mérőeszközöket forgalmaz, a honlapja szerint foglalkozik ipari segédanyagok, ragasztók, tisztítószerek és maszkok kereskedelmével is. A kft. két év alatt megduplázta a forgalmát, így 2020-ban 535 millió forint mellett 3 millió forint nyereséget termelt (2019-ben nagyobb, 53 millió nyereséget könyvelt el, 381 milliós nettó árbevétellel). | Lecserélték a magyar befektetőket, ma bejelenthetik az Újpest FC eladását | Kínai-magyar pénzből veszik meg belga tulajdonosától az Újpest FC fociklubot, pénteken jelentik be a megállapodást - értesült a Magyar Nemzet klub közeli forrásra hivatkozva. (Frissítés: szombaton jelentették be.) A cégbírósági adatokból az is kiderül, hogy a korábban 7 milliárd forintra becsült üzlet magyar szereplőjének, az SGF Silu Zrt.-nek januárban lecserélődtek a tulajdonosai, 46 százalékos részesedéssel megjelent Kovács Zoltán volt újpesti focista is. Ezt a céget jelölte ki a kormány tavaly a taszári reptér megvásárlására. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/fsg-fosun-ujpest-fc-sgf-silu-foci-eladas-vasarlas-duchatelet-2022.744936.html | 2022-01-29 21:34:06 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Zutyu |
A belvárosi ingatlanmutyiban nyakig benne lévő Karafiát Ügyvédi Iroda csak a Miniszterelnöki Kabinetirodától évi 16,8 milliós szerződést kap.
A hét elején számoltunk be arról, hogy Rogán Antal propagandaminiszter nem hálátlan első munkahelyének, a Batthyány Lajos Alapítványnak. (A még Antall József által létrehozott szervezetnek nagy szerepe volt abban, hogy az MDF egykori holdudvara szépen lassan a Fidesznél kössön ki. Ezen is dolgozott Rogán mint az alapítvány titkára 1996 és 98 közt, és jutalma egy parlamenti mandátum lett 1998-ban.) Ez az alapítvány az utóbbi években a Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjaiból működött és legutóbb idén márciusban kapott csaknem 3 milliárd forintot.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseit böngészve, azonban egy másik régi ismerősre is rátaláltunk, ez pedig nem más, mint a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely Rogán Antal polgármestersége idején sok megbízást kapott a belvárosi önkormányzattól, amely az áron alul eladott ingatlanok ügyeiről lett hírhedt. A Karafiát Ügyvédi Iroda évente 16 millió forint körüli összegért „Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. bekezdés a-c pontjaiban meghatározott jogi szolgáltatás keretében általános jogi képviseleti, jogi tanácsadás ellátása” tárgyában szerződött az irodával. Legfrissebb megbízása 2021 végéig szól, 16,8 millió forintért.
A Karafiát Ügyvédi Irodát az a Karafiát Katalin fémjelzi, aki évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán a rejtőzködő ügyvédnek, Kertész Balázsnak, aki sok éven át a belvárosi vagyonkezelő igazgatósági elnökeként menedzselte az ingatlanmutyiként elhíresült folyamatot, amelynek lényege az volt, hogy üres üzlethelyiséget pályázat nélkül egy cég bérbe vesz, majd néhány hónappal később nyomott áron a bérlőknek járó plusz kedvezménnyel megvehet. (Karafiát a kézbesítési megbízottja az időközben svájci bejelentett lakcímmel rendelkező Kertész cégeinek is.) A leghíresebbé vált ilyen sztoriban a Rogán vezette belvárosi önkormányzat bérbe adott Habony Árpád nagynénjének, Pápa Marianne-nek – aki akkoriban Portik Tamás egykori olajvállalkozó élettársa volt – egy Károly körúti ingatlant, amit hét hónappal később meg is vett. Az adásvétel után két hónappal az 50 millióért megvásárolt ingatlant, dupla áron, 100 millióért adta tovább.
A Karafiát Ügyvédi Iroda egyébként máig dolgozik a belvárosnak is, ahol folytatódik az ingatlanvagyon elkótyavetyélése, amiben ez az iroda is részt vállal, de nem ez az egyetlen kapcsolódási pont. Korábban az Átlátszó írta meg, hogy a Habony-körnek fontos Városliget projektben is havi 2 millióért dolgozik az iroda a Baán László vezette Városliget Zrt-nek. | Rogán belvárosi ügyvédje is jól keres a Miniszterelnöki Kabinetirodánál | A Karafiát Ügyvédi Irodát az a Karafiát Katalin fémjelzi, aki évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán a rejtőzködő ügyvédnek, Kertész Balázsnak, aki sok éven át a belvárosi vagyonkezelő igazgatósági elnökeként menedzselte az ingatlanmutyiként elhíresült folyamatot, amelynek lényege az volt, hogy üres üzlethelyiséget pályázat nélkül egy cég bérbe vesz, majd néhány hónappal később nyomott áron a bérlőknek járó plusz kedvezménnyel megvehet. (Karafiát a kézbesítési megbízottja az időközben svájci bejelentett lakcímmel rendelkező Kertész cégeinek is.) A leghíresebbé vált ilyen sztoriban a Rogán vezette belvárosi önkormányzat bérbe adott Habony Árpád nagynénjének, Pápa Marianne-nek – aki akkoriban Portik Tamás egykori olajvállalkozó élettársa volt – egy Károly körúti ingatlant, amit hét hónappal később meg is vett. Az adásvétel után két hónappal az 50 millióért megvásárolt ingatlant, dupla áron, 100 millióért adta tovább. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/rogan-belvarosi-ugyvedje-is-jol-keres-a-miniszterelnoki-kabinetirodanal/381414 | 2021-05-16 21:38:00 | true | null | null | Hírklikk |
Egy újabb csontváz esett ki Tuzson "Nullás" Bence szekrényéből.
A Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. elől jelentkezett be újabb Tuzson-aktáról szóló online sajtótájékoztatóval Dorosz Dávid, ezúttal Varga Zoltán Péter jobbikos önkormányzati képviselő társaságában. Téma mindig akad, hisz Tuzson "Nullás" Bence, miközben a helyiekért nem tesz semmit, egy dologban azért élen jár: a haveri, fideszes bizniszeknek az intézésében.
Újabb információk jutottak Doroszék birtokába Dr. Benkovics Boglárkáról.
Benkovics arról híresült el, hogy amellett, hogy Tuzson volt ügyvédi irodájának alkalmazottja és a helyi választási bizottság elvileg független, gyakorlatilag viszont mindig a Fidesznek kedvező döntést hozó tagja, ő a vezetője annak a munkát soha nem végző alapítványnak, amely nemrég 15 milliós támogatást nyert el az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Városi Civil Alap elnevezésű pályázatán.
Benkovics tulajdonosa és ügyvezetője annak a Public Consulting Kft.-nek, amely szerződéses viszonyban áll a Közüzemi Kft.-vel. Mindeközben Benkovics a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának is tagja, így gyakorlatilag önmaga munkáját ellenőrzi.
Ez minimum szélsőségesen etikátlan és vélhetően sérti az összeférhetetlenségi szabályokat is - jelentette ki Varga Zoltán Péter. Benkovics egyébként az apja helyét vette át a felügyelőbizottságban, Varga szerint ezzel is bizonyítva azt az összefonódást, amelyben a hithű fideszeseknek biztosítják a megrendeléseket.
Látjuk azt, hogy polipszerűen hálózza be Tuzson "Nullás" Bence és a fideszes haveri köre ezt a körzetet. Ennek fogunk véget vetni.
- tett ígéretet végül Dorosz Dávid.
Folytatjuk a Tuzson-akták feltárását - Hogyan gazdagodnak a fideszes haverok? Dorosz Dávid és Varga Zoltán Péter közös sajtótájékoztatója
Posted by Dorosz Dávid on Saturday, September 11, 2021
Kövess minket | Összeférhetetlenség a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-nél | Benkovics arról híresült el, hogy amellett, hogy Tuzson volt ügyvédi irodájának alkalmazottja és a helyi választási bizottság elvileg független, gyakorlatilag viszont mindig a Fidesznek kedvező döntést hozó tagja, ő a vezetője annak a munkát soha nem végző alapítványnak, amely nemrég 15 milliós támogatást nyert el az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Városi Civil Alap elnevezésű pályázatán. | null | 1 | https://dunakeszi.ezalenyeg.hu/helyi-lopasok/ujabb-tuzson-akta-osszeferhetetlenseg-a-dunakeszi-kozuzemi-nonprofit-kft-nel-91609 | 2021-09-23 21:41:00 | true | null | null | ezalenyeg.hu |
Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól. | Egyre többen láthatók a Schadl-ügy miniszterekig mutató "szívességek" láncolatában | Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202204__vegrehajtoi_bunszervezet__orban_intezkedik__hianyos_leiratok__kez_keszpenzt_mos | 2022-01-27 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig. | A kormány bukása esetén is Orbán-hű ember felügyelheti a végrehajtókéhoz hasonló "aranybányákat" | A NER-elit tervez a 2022 utáni időszakra, továbbra is rajta tartaná a kezét a pénzcsapokon – akár kormányon marad, akár nem. Egyebek közt erről is szólnak a Schadl-ügy nyomozati anyagai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202204_masodik_felvonas | 2022-01-27 11:05:00 | true | null | null | HVG360 |
13 perc
2022.01.24. 05:30
2022.01.24. 14:20
A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat. | A kormánypárti Facebook-különítmény arcai, akikre százmilliók mennek el | A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220124_megafon_kozpont_elemzes | 2022-01-24 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. Ez az a lélegeztetőgépeken kaszáló cég, ahol csalás gyanúja miatt mondott fel korábban a könyvvizsgáló.
A közleményben az MNB jelezte azt is, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A kibocsátó által nyilvánosságra hozott különböző együttműködési megállapodásokról szóló közzétételek egyes esetekben nem megalapozott, nem teljes körű vagy egyenesen valótlan információkat tartalmaztak – ismertette a jegybank.
Rámutatott: a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott. A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül – közölte az MNB.
A piacfelügyeleti bírság meghatározásánál a jegybank súlyosító körülménynek minősítette a piaci manipulációval érintett időtartam hosszát, és azt, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank az OTT-ONE részvényeinek tőzsdei kereskedését tavaly április 16-tól felfüggesztette, két további határozatában pedig felügyeleti bírságot is kiszabott a 2020. évi éves és a 2021. első félévi jelentés hiánya miatt – idézték fel a közleményben. | Százmilliós bírságot szabott ki a jegybank a lélegeztetőgépeken kaszáló cégre | Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/24/szazmillios-birsagot-jegybank-lelegeztetogep-ott-one/ | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 46 darab, tavaly utolsó negyedévében lebonyolított kommunikációs tárgyú közbeszerzés eredményét jelentette meg Közbeszerzési Értesítő január 25-i számában, és nem nagy meglepetésre mind a 46 darab, médiavásárlásról és -tervezésről szóló feladatot a Balásy Gyula tulajdonába tartozó médiaügynökség, a New Land Media vitte el, konzorciumban a szintén Balásy-féle reklámügynökséggel, a Lounge Designnal.
A megbízásoknak a teljes keretösszege nettó 22 milliárd forint.
A Hvg.hu írta meg, hogy a 46 közbeszerzés között találhatók olyan apróbb falatok, mint a Jogállam és Igazság Nkft. nevében kiírt nettó 11 millió forintos tender nyomdai feladatok ellátására, de vannak szép számmal közepes, néhány százmilliós megbízások, mint például az Antenna Hungáriának (nettó 468 millió forint), a MÁV-nak a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódó kommunikációjára, a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek (772 millió forint) vagy a kézilabda-Európa-bajnokság szervező cégének (367 millió forint).
Természetesen a legnagyobb összegben ismét a Miniszterelnökség nevében szórhatja a reklámforintokat a New Land: az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos” projektek ellátására összesen nettó 12,7 milliárd forintot biztosít az NKoH (a keretösszegből 30 százalék opcionálisan lehívható). Ezen kívül az Államadósság Kezelő Központ is kapott nettó 1,8 milliárd forintot az állampapírok népszerűsítésére, a Visit Hungary nevű állami turisztikai cég pedig majdnem 1,4 milliárdot. | Balásy Gyula cégei taroltak a kormánykommunikációban: egy negyedév – 22 milliárd | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 46 darab, tavaly utolsó negyedévében lebonyolított kommunikációs tárgyú közbeszerzés eredményét jelentette meg Közbeszerzési Értesítő január 25-i számában, és nem nagy meglepetésre mind a 46 darab, médiavásárlásról és -tervezésről szóló feladatot a Balásy Gyula tulajdonába tartozó médiaügynökség, a New Land Media vitte el, konzorciumban a szintén Balásy-féle reklámügynökséggel, a Lounge Designnal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/26/kormanykommunkacio-balasy-gyula-new-land-media-22-milliard/ | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Töretlennek tűnik a bizalom Rogán Antal és a Nagy család tagjai között azok után is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének közvetlen munkatársáról, Nagy Ádámról kiderült: a tavaly november óta letartóztatásban lévő Schadl Györgytől kapott segítséget egyetemi vizsgái teljesítéséhez. Hiába kerestük őket, sem Rogán, sem a kabinetiroda nem hajlandó nyilatkozni arról, lett vagy lesz-e következménye a miniszter kabinetfőnökével kapcsolatban napvilágot látott információknak.
A Völner-ügyben lezajlott titkos nyomozás során keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke többször latba vetette a Pécsi Tudományegyetemen meglévő kapcsolatait Nagy Ádám érdekében. A 444.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumrészletek szerint Schadl György elérte például, hogy a jogi tanulmányait végző Nagy sikeres szóbeli vizsgát tehessen úgy, hogy ott sem volt.
Bár az egyetem azóta elismerte a visszaéléseket, az ellenzék követelte, hogy Rogán tisztázza, tudott-e a csalásról, Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt mozgalmának ifjúsági csoportja demonstrációt is tartott a Várban, az érintett és a Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig nem szólalt meg a felelősség kérdésében. Nem derült ki az sem, hogy volt-e belső vizsgálat az ügyben, és
a 24.hu kérdésére sem adtak választ, hogy Schadl kitől és milyen módon kapott megbízást az egyetemi ügyek intézésére.
A miniszter számára azért is kellemetlen a 33 éves kabinetfőnökét érintő botrány, mert Nagy Ádám több mint egy évtizede dogozik mellette különféle beosztásokban, és ez idő alatt a legbelsőbb politikai, gazdasági és kormányzati ügyek intézésében is részt vett. Sőt az évek során nemcsak ő, hanem családja is részese lett a politikus magánéletének. A kabinetfőnök Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, míg Nagy Ádám édesapja korábban karbantartási munkákat végzett Rogán és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília ingatlanain, mígnem 2020 tavaszán, néhány hónappal a válásuk után hirtelen ő lett a politikus szállásadója.
Amint arról a 24.hu 2020 májusában beszámolt, a most 52 éves Nagy András, aki korábban kisebb vállalkozásokat vezetett, céges bevételei alapján nehezen magyarázható módon a II. kerületi Csalán utcában vásárolt meg egy milliárdos értékű lakóépületet, amelyet az adásvétel idején még nem fejezett be teljesen a beruházó. Az utcafront még félkész állapotban volt, amikor a miniszter az új barátnőjével – aki azóta a felesége – bekötözött a felső emeleteket elfoglaló lakásba.
A négyszintes és mélygarázsos épületet tavaly társasházzá alakították, ezért a tulajdoni lapokból tudható, hogy az utca fölé magasodó házban három lakás található. A legkisebb alapterülete is 246 négyzetméter, a másik kettő 323, illetve 359 négyzetméteres. Ezen kívül minden lakáshoz az alapító okiratban foglaltak szerint további „mellékhelyiségek” is tartoznak, amelyek között információink szerint edzőterem is van.
A társasházban mindazonáltal nem lehet komoly vita a lakógyűléseken, ugyanis
mindhárom ingatlan tulajdonosának Nagy Andrást jegyezték be,
akit, mivel a telefonját nem vette fel, SMS-ben kérdeztünk meg, kik laknak a miniszteren kívül a házban, de nem érkezett válasz tőle.
A kabinetfőnök apjának lakcíme a cégadatok szerint továbbra sem az általa tulajdonolt luxuslakások valamelyike, hanem még mindig az V. kerületi Aranykéz utcában van bejelentve egy olyan lakásba, amely nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
Nagy András egyik vállalkozásának, a Gond-No Kft.-nek a nyeresége 2020-ban megközelítette ugyan a 70 millió forintot, amivel messze felülmúlta a korábbi évek 2-5 millió forintos eredményeit, ám
cégeinek eredményei továbbra sem adnak magyarázatot arra, honnan lehetett pénze a budai ház megvásárlására. | Hallgatnak Rogánék a kabinetfőnökről, akinek apja a miniszter körüli ingatlanok gazdája | A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem nyilatkozik a jogi vizsgáin Schadl György által kisegített Nagy Ádám sorsáról. Közben az is kiderült, mekkorák a kabinetfőnök apjának nevén lévő lakások, amelyik egyikébe Rogán Antal költözött. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/27/rogan-antal-nagy-adam-kabinetfonok-nagy-andras-schadl-gyorgy-lakas/ | 2022-01-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta – tudta meg a 24.hu.
Bár a vádhatóság Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, a kormánypárt politikusa csak az eljárás harmadrendű vádlottja, a sorban megelőzik őt a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői. Előbbi társaságot korábban Kékessy Mihály György elsőrendű vádlott vezette, akit még a nyomozás során le is tartoztattak egy időre.
Kékessy jelenleg őstermelőként, gazdálkodóként dolgozik és a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvántartása alapján
több mint 165 millió forint támogatást kapott költségvetési és EU-s forrásból a 2020 januárjában elkezdődött büntetőper óta.
A MÁK adatbázisa szerint európai uniós és magyar állami költségvetésű forrásból kifizetett agrártámogatásokról van szó. Az adatok szerint Kékessynek
2020-ban 82.965.818 forintot,
2021-ben pedig 82.286.628 forintot fizetett ki az állami szervezet.
A folyósított összegek közt van olyan is, melyek odaítéléséről is 2020-ban, illetve 2021-ben született döntés, de olyan is, amire korábban kellett pályázni.
Kékessy amellett, hogy őstermelő, a mezőgazdasági termékekkel kereskedő Perpusz Hungary Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. A társaság neve a Simonka-per vádiratában is felbukkan, annak ugyanis szintén tulajdonos-ügyvezetője volt korábban Simonka György, illetve a képviselő felesége is, aki a büntetőper ötödrendű vádlottja.
Az Európai Uniónak jelentett adatok szerint a Perpusz Hungary Kft. a per indulása óta szintén részesült vissza nem térítendő támogatásban. A cégnek hárommillió forintot ítélt meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Széchenyi Kártya Programban. Továbbá az állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is segítette a társaságot egy 64 millió forintos állami kezességvállalás keretében.
Kékessy és Simonka közeli ismerősök volt korábban. Nemcsak több közös vállalkozásuk volt, de korábban egy időre Kékessy nevére került a tulajdonjoga annak a vagyonzár alá vett kertes háznak, amelyben a Fidesz politikusa lakik családjával a Békés megyei Újkígyóson.
A támogatásokról érdeklődve megkerestük a Magyar Államkincstárat. Főként arról érdeklődtünk náluk, hogy vizsgálják-e, hogy a támogatott személyekkel szemben zajlik-e eljárás, illetve ez hogyan befolyásolja a közpénzek folyósítását a kedvezményezettek felé. Arról is érdeklődtünk, hogy amennyiben kiderül, hogy például költségvetési csalás miatt zajlik valaki ellen eljárás, akkor visszakövetelik-e a támogatottaknak kifizetett összegeket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a MÁK-tól.
Kékessynek a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint felelnie kell
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt,
valamint kétrendbeli folytatólagosan, egy esetben bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is.
Vele szemben a vádhatóság vagyonelkobzás elrendelését is kérte a bíróságtól, igaz, csupán 16 millió forint erejéig. | A Simonka-per kezdete óta 165 millió forint állami és EU-s támogatást kapott az elsőrendű vádlott | Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/28/csatater-22-bekes-4-evk-simonka-gyorgy-buntetoper-vissza-nem-teritendo-allami-tamogatas-elsorendu-vadlott-kekessy-mihaly/ | 2022-01-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány összesen 177 millió 889 ezer forint támogatást ítélt meg ingatlanvásárlásra a fiktív mongol diákokkal való trükköző csepeli református iskolának – szúrta ki a 24.hu. A támogatásról szóló kormányhatározat a november 16-i Magyar Közlönyben jelent meg, lapunk közel egy hónappal később, december 14-én számolt be az Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium körüli anomáliákról, így a kabinet a döntés időpontjában a sajtóból még nem értesülhetett problémákról. Csakhogy egy 2020. decemberi feljelentés után tavaly ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már javában nyomozott költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt – ez még most is tart –, ráadásul jelenleg is vizsgálja az iskola működését az illetékes kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározatból az is kiderül, hogy az iskola javára történő, 177,8 millió forintos átcsoportosításról a helyettese, Semjén Zsolt kezdeményezésére döntöttek.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tudtak-e az iskolával kapcsolatos problémákról, illetve ezek ismeretében felülvizsgálják-e a támogatásról szóló kormányhatározatot. Megkerestük külön Semjén Zsoltot is, hogy miért tartotta fontosnak, hogy ezt az intézményt támogassák. Cikkünk megjelenéséig az érintettek nem reagáltak.
Decemberben írtunk arról, hogy az iskola az előző, 2020/21-es tanévben annak ellenére szerepeltette a tanulói névsorban a korábbi mongol diákjait, hogy azok a koronavírus-járvány miatt 2020 júniusában hazarepültek Mongóliába, és a magyarországi gondviselőjük jelezte írásban, hogy nem fognak visszatérni, egyúttal kérte, hogy vegyék ki őket a nyilvántartásból.
A mongol diákok (összesen 14-en voltak) még fiktív osztályzatokat és évvégi bizonyítványt is kaptak, bár ők erről nem is tudtak. Mindennek azért lehet jelentősége, mert így az iskola felvehette utánuk az állami normatívát.
A Magyar Államkincstár november végén tartott helyszíni ellenőrzést, de nem a 2020/21-es tanévre, hanem a 2020-as esztendőre nézte át a tanulólétszámot. A 24.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint pont tizennégy tanulóval többet jelentettek be, ennyi diák után vettek fel jogosulatlanul támogatásokat. Viszont ők magyar tanulók voltak, a mongol diákok esetében – egyikük kivételével, akinek nem találták meg a tartózkodási engedélyét – nem állapítottak meg rendellenességet. Ez azért fordulhatott elő, mert a 2020. október 1-jei időpontra vonatkozóan vizsgálták a létszámot, márpedig a mongol tanulóknak csak október 30-án járt le a tartózkodási engedélyük, vagyis így nem találták jogosulatlannak a tanulói létszámban való feltüntetésüket. Végül az államkincstár egy külön határozatban összesen 1 millió 749 ezer forint visszafizetését rótta ki az intézményre.
A kormányhivatal decemberben razziázott az iskolában, és számos szabálytalanságot tárt fel. A helyszíni szemle során kilenc tanárról állapították meg, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek, további öt oktató pedig nem szerepel a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak a tanügyi dokumentumokkal is: a beírási naplók egy részében a bejegyzések nem voltak aláírva, lepecsételve, eltértek a dátumok a törzslapokon szereplő dátumoktól, és nem voltak összhangban az osztályzatok és a felmentések a Kréta-rendszerben és az osztálynaplókban. A mongol diákok ügyében pedig további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a „tényállás teljeskörű tisztázása érdekében”. | 178 millióval támogatja a kormány a mongol diákokkal trükköző iskolát | Zűrös üggyel terhelt egyházi iskolának ítélt meg közel 180 millió forintot ingatlanvásárlásra a kormány néhány hónappal ezelőtt, noha költségvetési csalás gyanúja és más bűncselekmények miatt is nyomozás folyik az intézmény gazdálkodásával összefüggésben. Az intézménynek egyébként a kormányhivatal is vizsgálja a működését, az államkincstár pedig visszafizetési kötelezettséget írt elő „jogosulatlan elszámolások miatt”. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/28/mong-ol-iskola-allami-tamogatas-diak/ | 2022-01-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A posztot frissítettük, a frissítést lásd lentebb.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt az a közbeszerzés 2015-ben, melyben 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt a magyar állam CT- és röntgengépeket, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek - számolt be Hadházy Ákos független képviselő Facebookon.
Az ügy részleteiről Hadházy már 2016-ban beszámolt. „Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány "csomagoló cég" (akik a nyugati orvosi eszközöket “átcsomagolják”, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak” - írja.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz tartozó közbeszerzéseket, míg végül 2020 januárjában 1,6 milliárd forintos bírságot szabott ki. 2018-ban Sarkadi Zsolt is foglalkozott a csalással Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták című TLDR cikkében.
A rendőrség viszont csak akkor indított nyomozást az ügyben, amikor az OLAF-nál is vizsgálat indult.
FRISSÍTVE 2022.02.03. 19:45
Cikkünk megjelenése után dr. Maróth Gáspár az alábbiak közlését kérte lapunktól:
„A cikk eredeti verziója valótlanul állította azt, hogy ,,a GVH a többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár is részt vett az üzletben”. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Maróth Gáspár magánszemélyként soha nem volt érintett a GVH tárgyi eljárásában. A cikk összességében hamis színben tüntette fel azt a való tényt, hogy a GVH tárgyi eljárásában érintett volt a VMD Zrt., amelynek dr. Maróth Gáspár volt a vezető tisztségviselője az érintett időszakban. A valóság ezzel szemben az, hogy a GVH végzésével a tárgyi eljárást a VMD Zrt. vonatkozásábanjogsértés megállapítása és pénzbírság kiszabása nélkül megszüntette. A cikk valótlanul állította továbbá azt, hogy a GVH 21 céggel szemben szabott ki bírságot.” | Az OLAF szerint is csalás volt a 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt CT-k és röntgenek beszerzése 2015-ben | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt az a közbeszerzés 2015-ben, melyben 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt a magyar állam CT- és röntgengépeket, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek - számolt be Hadházy Ákos független képviselő Facebookon. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/31/az-olaf-vizsgalata-szerint-is-csalas-volt-a-9-milliard-forint-eu-s-tamogatasbol-vasarolt-ct-k-es-rontgenek-beszerzese-2015-ben | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
NER METAVERZUM
— 2021
Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon
Német Szilvi, Minkó Mihály, Katona Eszter
NER METAVERZUM
— 2021
Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon
Német Szilvi, Minkó Mihály, Katona Eszter
Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Kutatási célok, módszerek és adatok
A Facebook hazai felfutása és kiteljesedése majdnem teljes egészében a Fidesz-kormányok időszakára esett: a hazai Facebook-felhasználók száma a második Orbán-kormány hivatalba lépése előtt két hónappal, 2010. márciusára érte el az 1 millió felhasználót, mára pedig a lakosság majdnem 90%-nak van Facebook fiókja. A Fidesz és a Facebook története így a hazai nyilvánosságban páratlan módon fonódik össze.
Mi ehhez képest csak egy pillanatképet vázolunk fel, amikor azt vizsgáljuk, kik és milyen módon alkotják a kormánypárti információs ökoszisztémát a közösségi hálózaton 2021. egy adott időszakában.1 A kérdés időszerűségét az adja, hogy ekkortájt tapasztalható egy lépték- és szemléletváltás a platformon való kommunikációban: számtalan, főleg Facebookon aktív kormánypárti oldal alakult (pl. Budapest Beszél, Védett Társadalom Alapítvány, bennfentes), valamint ekkorra már kifutották magukat annyira a Megafon által támogatott csatornák is, hogy érdemben lehessen tevékenységüket vizsgálni.
Míg a sajtó általában ennek a felfokozott közösségimédia-kampánynak az elszigetelt eseteivel foglalkozott, – így az önkéntes trollhadsereggel, a Megafon Központtal vagy az influenszer-kormánnyal, – kutatásunk hozzáadott értékét az jelenti, hogy a fenti szereplőket együttesen, egy nagyobb ökoszisztéma részeként tárgyalja. A hazai médiahálózattal, vagyis az egyes médiumok közötti kapcsolatokkal foglalkoztak korábban is, például a Jobbik előretörésének magyarázatára, vagy az Orbán-Simicska konfliktus kirobbanása után újrarendeződő állapotok rögzítetésére. Mivel jelen kutatásnak nem a polarizáció a fókusza, ezért nem a szokásos kormánypárti-ellenzéki felosztást használtuk az egyes médiumok összekapcsolódásának leírásánál, hanem kifejezetten a kormányközeliekre koncentráltunk. Ezek meghatározásához többféle módszert vettünk igénybe, alkalmazkodva a kutatási terep – a közösségi média – sajátosságaihoz, ezekről bővebben a hálózatelemzés módszertanában lesz szó.
Elemzésünk során abból indultunk ki, hogy a hagyományos hírportálokhoz hasonlóan a Facebook-oldalak is olyan médiacsatornák, amelyek fontos részét képezik a közélet iránt érdeklődők politikai tájékozódásának. A Facebookon bárki közzétehet közéleti és politikai témában releváns tartalmakat, mi azonban csak azokkal foglalkoztunk, akik nyilvános Facebook-oldalakon kommunikálnak. A kutatás tehát nem a politika iránt érdeklődő felhasználók médiafogyasztásáról ad képet, hanem a médiaproducerek döntéseiről, amivel a rendelkezésre álló tartalmak, csatornák, politikusok és véleményvezérek közül kiválasztják a hozzájuk legközelebb állókat.
Az oldalak (page) olyan elemei a platformnak, amit kifejezetten közszereplők, szervezetek vagy üzleti vállalkozások használnak, ezen kívül elérhetők azok számára, akik a közösségi oldalon nyilvánosan kívánják promotálni magukat. Az oldalak fenntartásában a legkülönbözőbb státuszú egyének és közösségek vesznek részt, akik ilyen módon a (média)elittel versenyeznek a figyelem megragadásáért. Vizsgálatunk így egyaránt kiterjed a politikusok (pl. Novák Katalin), a kormányzat (pl. Magyarország Kormánya) és a média (pl. Origo) mellett a civilek társulásából létrejött közösségekre (pl. MI, magyarok), rajongói oldalakra (pl. Only One Genius) és a mikroceleb státuszú véleményvezérekre (pl. A kopasz oszt) is.
A kutatás számára a közösségi média kétségtelenül egy ingoványos terep, ahol bizonyos adatok megismerhetők, míg más lényegi információk nem. Például az oldalak finanszírozóinak a valódi kilétét nem mindig lehet megtudni, az adminisztrátorok esetében pedig – ha szerepel is az információ – kérdés marad, hogy azok valós személyek-e, vagy kamuprofilok. Ráadásul az online térben a különböző szerepfelfogások gyakran kicserélődnek vagy összecsúsznak: politikusok tudósítanak a határkerítésnél (mint a média), intézmények működtetnek mémoldalakat (mint a civilek), és média outletek folytatnak politikai kampányokat (mint a politikai pártok).
Az oldalakra korlátozódó adatelemzést támasztotta alá az a szempont is, hogy a Facebook saját analitikai eszköze, a CrowdTangle kizárólag az oldalak (és a nyílt csoportok) mérőszámaiba kínál betekintést. Elemzésünk nyilvánosan elérhető adatokra is támaszkodott, ezekhez a Facebook Átláthatósági Jelentései (Facebook Transparency Report) biztosították a hozzáférést. Ide tartoznak az oldalak történetére vonatkozó információk mint az alapítási dátum, az esetleges névváltoztatások, a fiók kezelőinek száma, valamint a közéleti-politikai témában feladott hirdetési összegek. Ez utóbbi kimutatás 2019 óta elérhető Európában is. Az olyan adatokat, amelyeket nem tudtunk automatizáltan gyűjteni, kézzel vettük fel.
A vizsgálat outputját végül azok az empirikus adatokon alapuló vizualizációk és infografikák jelentik, amelyek az oldalak tulajdonságait különböző szempontok szerint rendezik információs egységekké. Az elemzés a következő ábrákat tartalmazza:
(1) a kormánypárti Facebook-oldalak ismertségi hálózatát, amely leképezi a médiacsatornák egymással való kapcsolatát és az információ megosztásának infrastruktúráját. Különböző hálózatelemzési szempontokat figyelembe véve itt a hangsúly a szereplők egymással való kapcsolatára, az interakciós mintázatokra, valamint az egyes csomópontok hálózatban elfoglalt pozíciójára került;
(2) egy Sankey-diagramot, ami a Facebook-oldalak besorolását végzi el különböző szempontok szerint (pl. a posztok legjellemzőbb formátuma, követőtábor nagysága, az oldal finanszírozása stb.). Az ábra azt érzékelteti, hogy az egyes tulajdonságok milyen nagyságrendben fordulnak elő (volumetrikus megközelítés) és milyen kapcsolatban vannak egymással; ugyanehhez a tartalmi egységhez kapcsolódik egy egységdiagram is, ami a Facebook-oldalak formátum szerinti besorolását illusztrálja;
(3) oszlopdiagramokat, amik az egyes kormányzati ciklusok (pl. második vagy harmadik Orbán-kormány) alatt alapított oldaltípusok előfordulását mutatja (pl. influenszerek vagy anonim oldalak számának változása);
(4) két áramlásdiagramot (streamgraph) a kormánypárti Facebook-oldalak tartalomközlési mintázatáról a posztok mennyiségi eloszlása szerint. Itt külön diagramokon közöljük a különböző közösségi média stratégiát folytató szereplők együttes teljesítményét (Megafon és egyéb), valamint csak a Megafon-influenszerekét;
(5) a Megafon-influenszerek “arcképcsarnokát”, részletes adatokkal a Facebook-oldalaikat üzemeltető stábról, az oldalak posztolási mintázatáról és finanszírozásáról, valamint az általuk használt leggyakoribb emojikről;
(6) egy Magyarország-térképet, amely a szélsőségesen pártos Facebook-oldalak területi lefedettségét mutatja. Ugyanezek az oldalak végzik a Megafonos-tartalmak lokális alapú (regionális, megyei, városi, kerületi) közösségi média terjesztését is;
(7) végül egy esettanulmányt a Koordinált hirdetési kampányok jelenlétéről a Facebookon.
(1) A hálózat – a digitális propaganda architektúrája
“a hálózattal szemben Hálózatot építeni”
Földi-Kovács Andrea, Pesti TV
A Facebookon potenciálisan több ezer politikai témájú (hír- és vélemény)oldal szólítja meg a felhasználók kisebb-nagyobb tömegeit magyar nyelven. Első lépésként tehát azoknak az oldalaknak (page) a körét határoztuk meg, amelyek a napi eseményeket a kormány narratívájával összhangban értelmezték az általunk vizsgált időszak (2021. június 1–szeptember 30.) alatt. A gyűjtés során ezekhez a csatornákhoz egyrészt hólabda módszerrel, másrészt algoritmikus ajánlások révén jutottunk el. A két módszer között a különbség, hogy míg az első esetben maga az oldal, addig az utóbbinál a Facebook algoritmusa ajánl további oldalakat megtekintésre (Related Pages). A harmadik elérési utat a posztok.hu honlap jelentette, amelyet a Számok – a baloldali álhírek ellenszere elnevezésű oldal (ismeretlen, de annál tevékenyebb) szerkesztői fejlesztenek. A weboldal, amely magát “nemzeti hírfolyamként” hirdeti, tulajdonképpen a Facebook hírfalát klónozza le és szűri meg: kizárólag a keresztény-nemzeti értékrendnek megfelelő Facebook-oldalak posztjait mutatja.
A gyűjtés első szakaszában 321 olyan Facebook-oldalt azonosítottunk, amelyek kritika nélkül közvetítik a kormány üzeneteit a közönség felé. Ennek eldöntésében egyszerre támaszkodtunk a tulajdonosokra vonatkozó információkra, illetve annak hiányában az oldal posztjainak tartalomelemzésére. Az így összeállított lista egyaránt tartalmazza a politikusok (pl. Varga Judit), politikai szervezetek (pl. Fidelitas), médiaszemélyiségek (pl. Jeszenszky Zsolt) és influenszerek (pl. Filep Dávid) mikroblogjait, kormányzat által fenntartott oldalakat (pl. About Hungary, Magyarország Kormánya), internetes hírportálok, folyóiratok és blogok közösségi oldalait (pl. Origo, Kommentár, Látószög), híraggregátor- (JOBBoldali média hírei) és mémoldalakat (4ker.geg), kereskedelmi és közszolgálati televíziós csatornák, TV műsorok és rádiók (TV2, Híradó, Pesti Riporter, Karc FM) Facebook oldalait, és rajongói oldalakat (Milliók Orbán Viktor és kormánya mellett).
Az adatgyűjtés második szakaszában az oldalak interakcióit térképeztük fel. Annak ellenére, hogy kutatásunk terepe a Facebook, nem tekintettünk el azoktól a lehetséges kapcsolatoktól sem, amelyek kimutattak a platformról (tehát például hírportálokra, vagy videómegosztó oldalakra navigáltak). Így meg tudtuk tartani a közösségi média és a hagyományos média közötti kapcsolatokat is.
Interakciók, platform-specifikus tulajdonságok
A Facebookon egy oldal a következőképpen létesíthet kapcsolatot más oldalakkal és tartalmakkal: vagy (1) egy felhasználó/fiók @tagelésével, (2) egy poszt megosztásával (share), vagy (3) a más webhelyen hosztolt tartalmak esetében egy külső link beágyazásával (hiperlinkelés). A taggelt/sharelt/linkelt posztok “forgalomirányítókként” is működnek, hiszen egy kattintásnyi közelségbe vonják a feladót, akinek az üzenetét továbbítják. A médiumok közötti hivatkozások lehetnek egyszeriek, de egy adott forrás tartalmainak rendszeres átvételével ezek a kapcsolatok intézményesülnek, ami egy tartalomdisztribúciós infrastruktúrát eredményez.
Politikai szempontok
Mivel a kutatás kifejezetten a kormánypárti média kapcsolatrendszerére vonatkozott, ezért a hálózat politikai értékválasztás szempontjából homogénnek mondható. Az elemzésből minden olyan médiaterméket kizártunk, amelyek tulajdonosi vagy finanszírozási háttere nem kormányközeli szervezetekhez vagy személyekhez kapcsolódik, vagy amelyek tartalomközlésükben eltérnek a kormánypárti narratíváktól. Mivel a Facebook-oldalak esetében a “tulajdonos” inkább “adminisztrátor”, aki(k)nek ráadásul a kiléte sem minden esetben nyilvános, itt főképp a tartalomelemzési szempontokra támaszkodtunk.
A fentiek fényében azt is feltételeztük, hogy a médiatermékek közötti hivatkozások minden esetben véleményközösséget fejeznek ki a két fél között. Vagyis szerkesztői döntéseket tükröznek arról, melyik forrás elég jelentős/releváns/hiteles ahhoz, hogy megismertessék vagy népszerűsítsék a saját közönségükkel. Ebből kifolyólag kizártuk az ironikus vagy kritikus megosztások lehetőségét, amit ugyanezek az oldalak előszeretettel gyakorolnak az ellenzéki politikusok vagy a “liberális” sajtótermékek vonatkozásában.
Csoportosítás, tömbösítés
Tekintve, hogy egyes médiumok “több lábon is állhatnak”, tehát a Facebook oldal mellett honlappal, YouTube csatornával, vagy akár televíziós műsorral is rendelkezhetnek, az ilyen esetekben egy brand alá vontuk össze ugyanannak a terméknek a különböző felületeit. Például a gráfban a Vasárnap.hu hírportál, a Vasárnap.hu Facebook oldal és a Vasárnap.hu YouTube csatorna összesítve “Vasárnap.hu” néven szerepel. Ennek ellentétével is találkoztunk, vagyis olyan elemekkel, amelyek kizárólag a Facebookon vannak jelen, illetve olyanokkal, amik még Facebook oldallal sem rendelkeznek (pl. miniszterelnok.hu). Az általunk felrajzolt hálózat így összesen 356 elemből áll.
Problémás megosztások – a kutatás korlátai
A tartalmak vándorlásának követését esetenként atipikus felhasználói magatartásformák nehezítették. Gondolunk ez alatt azokra a gyakorlatokra, amelyek megkerülik a platform egyes funkcióit, például egy tartalmat “megosztás” vagy “linkelés” helyett képernyőfotóként tesznek közzé. Emellett számolnunk kellett olyan esetekkel is, amikor vagy szándékolatlanul (pl. hanyagságból) vagy szándékosan (a forrás elfedése céljából) nem válik láthatóvá egy interakció. A közös szerzőiség vagy átvétel esetén a @tag sokszor elmarad, de a megosztás helyett a tartalom letöltése és újrafeltöltése ugyanúgy megszakíthatja a megosztási láncot. Ez utóbbi az internetes mém műfajának alapesete: a tartalom körforgása a tartalom iterálásának igénye miatt nem folyamatos.
Így nem számoltuk az interakciók közé azokat az eseteket, amikor a tartalom forrása a logó vagy egyéb vizuális “nyom” alapján felismerhető volt számunkra, hiszen ugyanezt a tájékozottságot nem feltételezhetjük az átlagos felhasználótól. (Illetve ilyenkor a poszt nem működik hiperlinkként). Ugyanakkor pusztán a vizuális egyezésekre vonatkozó vizsgálat éppen azt mutathatta volna meg, hogy a platformot elözönlő, digitálisan manipulált képek sorozata sokszor nem egy organikus terjesztési lánc, hanem egy koordinált, központi kampány eredménye. Ennek bizonyítása azonban egy másik kutatás témája lehet.
(2) Kik, hogyan, kiknek és mennyiből? A kormánypárti Facebook-oldalak osztályozása
A következő áramlásdiagram (ún. Sankey-diagram) szintén a hálózat elemeinek a tulajdonságait ábrázolja. Az egyes médiumok közötti kapcsolat helyett a hangsúly itt az egyes tulajdonságtípusok előfordulásának a mértékén van (itt tehát a volumetrikus elemzés a hangsúlyos). A négy oszlop a gyűjtésünkben szereplő 321 Facebook-oldalt sorolja be a következő szempontok szerint: (1) ki használja – ki az aktor, (2) milyen tartalommal tölti meg jellemzően – mi a formátum, (3) mekkora követőbázissal rendelkezik – mekkora a közösség, és (4) van-e finanszírozása az egyes csatornáknak. Az adatok osztályozását az aktorok esetében manuálisan végeztük, a többi szempont esetében pedig a CrowdTangle Intelligence interfészének statisztikáit is igénybe vettük.
Az első oszlopban az egyes Facebook-oldalak üzemeltetőit igyekeztünk beazonosítani. Médiaszolgáltatónak tüntettünk fel minden olyan oldalt, amely mögött egy hiteles sajtótermék vagy médiaszolgáltató áll, így a felület szerkesztőiről vagy felelős kiadóiról az impresszumban megfelelő információk érhetők el. Ezzel ellentétben, “anonim” jelzővel illettük azokat a csatornákat, ahol nem állt rendelkezésre hasonló információ sem a Facebookon vagy, ha az adott oldal rendelkezett honlappal, ott sem. Jól látszik, hogy az általunk ismert netwörkben ez a két csoport alá tagolódik a legtöbb oldal, majd a politikusok, médiaszemélyiségek, politikai szervezetek következnek mint mennyiségileg jelentős felhasználók. A médiaszemélyiség és a digitális influenszer megkülönböztetéséhez azt vettük irányadónak, hogy az adott személy jellemzően a közösségi médiában, vagy a televízió képernyőjén van jelen. Ha mindkettő eset fennállt, – például Bohár Dániel esetében, – akkor a tágabb jelentéstartományú “médiaszemélyiség” kategóriát választottuk.
A diagram második oszlopában azt a médiaformátumot tüntettük fel, amely a leggyakrabban fordul elő az egyes csatornák kommunikációjában. Az osztályozáshoz a Meta saját analitikus eszközét, a CrowdTangle Intelligence alkalmazását használtuk az elmúlt 6 hónapra vonatkozóan (2021. november 24-től visszamenőleg). A gépi elemzés 6 különböző formátumot (post types) ismer fel: fotó, link, státusz, Facebook videó, YouTube videó és Facebook Live. Az ábrán a mozgóképeket közös kategóriába vontuk (függetlenül attól, hogy kimutat-e a link egy másik videómegosztóra vagy beágyazott; élő vagy szerkesztett tartalom), míg a “fotót” manuálisan tovább bontottuk internetes mémekre és egyéb (feliratos) képekre, amelyek nem a humoros-ironikus regiszterbe tartoznak. A kézi besorolás nehézségét mutatja az alábbi illusztráció, ami láthatóvá teszi még további képi műfajok és gyakorlatok jelenlétét (pl. képernyőfotó, adatvizualizáció). Más felhasználók posztjairól vagy a hírek szalagcímekről készített képernyőfotók esetében például minden egyes alkalommal egyéni döntést kellett hoznunk, hogy a (feliratos) kép vagy az internetes mém műfajához áll-e közelebb. A diagramon leolvasható, hogy a míg a médiaszolgáltatók a cikk formátumot részesítik előnyben, addig az anonim aktorok többségében internetes mémekben üzennek.
A harmadik szempont az online követőtábor nagyságára vonatkozik. A számszerű adatok helyett itt Joshua Citarella amerikai művész és online szubkultúra-kutató tipológiája2 szerint jelöltük az egyes oldalakat. Miután a kortárs platformokon minden politikai szereplő vagy szervezet médiacsatorna is egyben, Citarella szempontrendszerében elsősorban az különbözteti meg őket, hogy (1) hány emberhez jutnak el, (2) milyen felületeken vannak jelen és (3) milyen narratíva-igény jellemzi őket. A háromdimenziós modell legfelső szintjét az ún. konzumer médiatermékek foglalják el, ezek a csatornák több millió követővel rendelkeznek, jelen vannak a mainstream médiában és valamennyi jelentősebb platformon, narratíva képzésük mérsékelt vagy a “pop” történelemre korlátozódik. Ennél egy helyi értékkel kisebb számú embert érnek el a populáris vagy populista3 médiatermékek, amelyek még mindig a mainstream részei, de már bizonyos narratívák kiemelése jellemzi őket mások ellenében. A következő szint a szubkultúra-kutatás irodalmából jól ismert “fandom”, ami az érdeklődés mentén való összekapcsolódást elősegítő közösségi oldalakon szerveződik, alternatív narratívái a mainstreamből hiányzó elemeket emelik ki. Citarella még a rajongói kultúrák közösségeinél is kisebb követőtáborral számol a kultusz státuszú médiatermékek esetében, amelyek már az alternatív technológiai platformok felé is terjeszkednek a “rejtett igazságokat” kimondó narratíváik népszerűsítésére4. Az online radikalizáció legalsó szintjét pedig az ún. sejtek teszik ki, vagyis azok a niche médiacsatornák, amelyek a legkevésbé vannak szem előtt, narratív építkezésüket pedig a saját mitológia-teremtés jellemzi. Citarella tipológiájában ez az öt szint felel meg az online politizáció útjának, amely a mainstreamtől halad az egyre radikálisabb tartalmak felé. A közösségek mérete azért kiemelten fontos metrika, mert következtetni enged a politikailag érzékeny témák jelenlétére.
A kormánypárti Facebook-oldalak osztályozása során ezért elsősorban ezt a szempontot, a követőtábor nagyságát vettük figyelembe, az egyes határértékeket arányosítva a magyar népesség nagyságához. A top kategóriába, ahova az egymillió követőt meghaladó médiacsatornák kvalifikáltak, kizárólag Orbán Viktor Facebook-oldala került. Ezzel maga mögé utasította nemcsak a legnagyobb hírportálok (Index, Origo) vagy a közmédia (M1, Híradó) és TV csatornák (Hír TV) Facebook-oldalait, de a legnépszerűbb lakossági médiatermékek, a sport és a bulvár újságok (Nemzeti Sport, Blikk) közösségi oldalait is – ezek merítik ki a populáris termékek kategóriáját. Innen érkezünk meg a szubkultúrák világába, a fandom (10 000 -100 0000 követő között) és a kultusz (1000- 10 000 követő között) alá sorolt oldalakkal. Míg az előző csoportban olyan politikusok rajongói közösségeit találjuk mint Szentkirályi Alexandra vagy Németh Szilárd, addig a cult following egyik példája Bódi Ábel, a nemzetközi identitárius mozgalom, az Identitás Generáció hazai frakciójának vezetője. Bódi posztjainak témái* (faji megkülönböztetés, migrációellenesség, anti-PC stb.) gyakrabban ütköznek a Facebook közösségi irányelveibe, így több back-up csatornát használ, például a végpontok közötti titkosítást lehetővé tevő Telegram-ot. A legkisebb, alig ezer fős mikroközösségeket mozgató csatornákat, az ún. sejteket gyűjtésünkben a lakóhely szerinti tematikus Facebook-oldalak alkotják (pl. “Pesterzsébeti suhanc”, “Borsod hangja” vagy “Tétény vezér”), amik humorosnak szánt formában járatják le az ellenzék helyi képviselőit. Ezen a szinten politikailag radikálisabb tartalmakkal is találkozhatunk, amiket már az algoritmus se szűr ki vagy vesz észre.
Az ábra negyedik oszlopa a Facebook-oldalak finanszírozására vonatkozik. Jól leolvasható, hogy a fizetett hirdetésekkel megtámogatott, illetve azokat nélkülöző oldalak aránya kiegyensúlyozott. A legtöbb költés a centrumot erősíti, míg a legnagyobbak és a legkisebbek más-más okokból, de kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.
(3) A kormánypárti oldaltípusok időbeli változásai
A oszlopdiagramoknál szintén a hálózatelemzéshez gyűjtött oldalak (321) listájából indultunk ki. A négy ábra a kormányzati ciklusok (pl. második vagy harmadik Orbán-kormány) alatt alapított oldaltípusok előfordulását ábrázolja különböző változók szerint (pl. influenszer- vagy anonim oldalak száma).
Azzal együtt, hogy az oldalak esetében számolni kell azzal, hogy időközben megváltozhat mind az “üzemeltetője”, mind a “magatartása”, olyan szempontokat választottunk ki, amelyek hosszabb időtávon is viszonylag konstansnak mutatkoztak. (Ezt az elméletet csak a napokban döntötte meg egy évekig anoniman működő oldal, a Napi vonaglás, ami 2021. januárjában Ozsváth Kálmán, Fideszes önkormányzati képviselő nyilvános, közszereplői oldalává vált).
Az első ábrán a politikai influenszerek megjelenése követhető nyomon. Ebbe a kategóriába soroltunk minden olyan szereplőt, akik újságíróként (pl. Bencsik András), médiaszemélyiségként (pl. M. Dobos Marianne) vagy később kifejezetten digitális influenszerként Facebook-oldallal is rendelkeznek, amin saját vagy mások üzeneteit névvel és arccal hitelesítik. Míg 2014 előtt ez a jelenség nem létezett, illetve csak politikusok töltötték be jól-rosszul ezt a szerepet, addig a második és negyedik Orbán-kormányok időszaka alatt azt látjuk, hogy minden egyes ciklusban az előzőhöz képest duplázódik a Facebookon is érvényesülni kívánó véleményvezérek száma.
Majdnem ugyanez mondható el az anonim Facebook-oldalakról is. Az anonim oldalak esetében a szerkesztők/adminisztrátorok személye ismeretlen, a beazonosíthatatlan hírforrások kínálata pedig a utóbbi ciklusokban nemcsak, hogy nem csökkent, hanem a 2018-2022 között regisztrált oldalaknak már majdnem a felét teszik ki.
A harmadik diagram az egy Facebook követőre eső költések nagyságát ábrázolja az egyes ciklusokban regisztrált oldalak vonatkozásában. Ezeket az értékeket úgy kapjuk meg, ha elosztjuk az oldal hirdetésekre fordított összköltését a követők számával. Azt látjuk, hogy míg a harmadik Orbán-kormányig egy oldalnak egy követőért 0 és 5000 forint közötti összegben kellett hirdetnie, addig a negyedik ciklusra ez az összeg több mint háromszorosára emelkedett.
Az utolsó ábrán azt néztük meg, hogy az egyes ciklusok alatt alapított oldalak jellemzően milyen típusú posztokban szólítják meg a követőiket. Ha a 2010 előtti oldalak esetében még a cikkek és képek dominálnak, addig a hosszabb, szöveges tartalmak fokozatosan szorulnak vissza, hogy teret engedjenek elsősorban a mémeknek és kisebb mértékben a videóknak, míg a képek megosztásának aránya viszonylag állandó maradt.
(4) Mennyiségi adatok – a kormány narratíváját erősítő üzenetek száma a Facebookon
A kormánypárti hálózatot fentebb már megismertük, ezen az ábrán pedig azt mutatjuk be, milyen mértékben árasztják el a kormány kommunikációjával egybehangzó üzenetek a Facebookot. A bejegyzések száma a 2018-as országgyűlési választások előtt még kevéssé lépte túl a havi ötszáz posztot, 2021. szeptemberére, az ellenzéki előválasztások idejére azonban már ennek hétszeresével, 3500 bejegyzéssel találkozunk. (Ezek a számok pedig csak az általunk vizsgált oldalakból adódnak, így azt csak elképzelni tudjuk, mennyi lehet még ezen túl.) A bejegyzések számának változása természetesen csak az oldalak produktivitásáról ad képet, a valódi elérésről nem tájékoztat.
A második ábra már kifejezetten a Megafon-fiókok posztolási mintázatába nyújt betekintést. Annak ellenére, hogy a központ 2020. augusztusában alakult, több támogatottjuk már a csatlakozás előtt is aktív volt a Facebookon. A 2016. októberével kezdődő időskála így lehetővé teszi, hogy a bejegyzések számának alakulása mellett összehasonlítsuk a Megafon előtti és utáni tevékenységüket is. A 2020. előtti átlag háromszázas posztszámhoz képest jól látható robbanás következik be a csatlakozások után, így a tölcsér az utolsó mért időpontban, 2021. szeptember végén már havi ezer posztra tágult.
(5) Megafon-influenszerek arcképcsarnoka
Napi posztok adatai: 2021. 01. 01. és 12. 31. között
Forrás: CrowdTangle, Facebook Ad Library
A diagramon a portrék körül a napi posztok száma jelenik meg az utóbbi egy évre vonatkozóan. Az egyes profiloknál még feltüntettük a Facebook-oldalak követőszámát 2022. január 3.-i adatok alapján, a 2021-es év összes posztjainak számát, és az oldalakra költött hirdetési összegeket. (2019. április 15. és 2022. január 3. között). Rákay Philip esetében a Facebook-oldal 2021. 11. 17.-i felfüggesztése miatt hiányos adatokat közlünk.
(5) Megafon-influenszerek arcképcsarnoka
Napi posztok adatai: 2021. 01. 01. és 12. 31. között
Forrás: CrowdTangle, Facebook Ad Library
A diagramon a portrék körül a napi posztok száma jelenik meg az utóbbi egy évre vonatkozóan. Az egyes profiloknál még feltüntettük a Facebook-oldalak követőszámát 2022. január 3.-i adatok alapján, a 2021-es év összes posztjainak számát, és az oldalakra költött hirdetési összegeket. (2019. április 15. és 2022. január 3. között). Rákay Philip esetében a Facebook-oldal 2021. 11. 17.-i felfüggesztése miatt hiányos adatokat közlünk.
A közösségi média kommunikáció a negyedik Orbán-kormány alatt kiemelt stratégiai jelentőségre tett szert. Ezt egyrészt a hírfogyasztási szokások megváltozása tette szükségessé, a másik okot pedig a közösségi platformok vélt liberális véleményhegemóniája szolgáltatta. A Megafon-projekt minőségi változásokat eredményezett a kormányközeli aktorok közösségi média jelenlétének első hullámához képest. Míg az organikusnak álcázott, politikai szatíra műfaját alkalmazó és egyéb, ismeretlen hátterű agitációs oldalak 2014. óta jelen vannak a Facebookon, a Megafon professzionalizálta ezek működését egy vállaltan propagandisztikus, felülről vezérelt működési struktúra kialakításával. A fenti tabló azoknak az arcképét és Facebook-adatait tartalmazza, akiket a Megafon Központ vagy szakmai segítséggel, vagy finanszírozóként, vagy mindkét formában támogat. Mivel az intézet ingyenes képzést biztosít és folyamatosan rekrutál új tehetségeket, a hozzá kötődő oldalak száma az adatfelvétel óta csak nőtt (pl. Kinga szerint, Korondy Tamás, Egy konzervatív punk).
A Megafon-influenszerek gyakran ékesítik bejegyzéseiket a szöveg tartalmát aláhúzó, figyelemfelkeltő emojikkel. Mivel profi hangulatelemzésre most nem vállalkoztunk, így az emojikból mint adathordozókból indultunk ki, hogy felmérjük, mi mondható el a Megafonos-kommunikáció érzelmi telítettségéről? Az alább látható Emojipediához hat Megafonos top influenszer posztjait néztük át a csatlakozásuk pillanatától a mai napig, az eredményeket pedig egy közös táblázatban összegeztük. A tabella állása szerint a leggyakoribb érzelem a rácsodálkozás (“ez meg mi?” “ez komoly?”), majd ettől kissé lemaradva a sírva röhögő smiley és a bohóc fej, amelyek mind az ellenzék teljesítményét kommentáló posztok mellett kaptak általában helyet.
Az olyan pozitív érzelmek mint a büszkeség, a szeretet és a hála a 4., 7., és a 8. a sorrendben. Az érzelmek mellett az ábra második és harmadik oszlopa a leggyakrabban előforduló témákat (például film/média, pénz, oltás, LMBTQ, foci, nagyvilág, gazdasági növekedés, koronavírus, Megafon-központ és a gyermekvédelem) is tartalmazza, valamint kitér az egyes nemzetek fontossági sorrendjére is.
(6) Szélsőségesen pártos, helyi “híroldalak” (FB) területi eloszlás szerint
A hálózatvizualizációban már érintettük azokat az oldalakat, amelyek az online feladatmegosztásban a terjesztők szerepét látják el. Ezek sajátos konfigurációkban osztják tovább a Megafonos és egyéb kormánypárti híreket: vagy lokális híroldalnak tüntetik fel saját tevékenységüket (pl. Nyíregyházi Dosszié), vagy helyi közösségek által működtetett grassroots paródia-oldalként (pl. Kaposvári Fricska) tűnnek fel. Az alulról szerveződés tényét azoknak az oldalaknak az esetében indokolt megkérdőjelezni, ahol az oldal tartalmai kifejezetten a helyi politikai ellenfelek lejáratásának céljával készülnek (pl. a Pesterzsébeti Suhanc Hiller Istvánt, a József, a városi betyár pedig Pikó Andrást célozza meg), illetve ahol politikai hirdetések is társulnak az oldalak működéséhez. Mindegyik oldal esetében elmondható, hogy a helyi közösségek politikai megosztottságát növelik és az országos politika különböző botrányait próbálják átültetni a helyi színtérre. Erről árulkodik a következő összeállítás is, amely 12 szélsőségesen pártos, helyi Facebook-oldal bejegyzéseit helyezi egymás mellé. Ezeken a képeken a sajtóban a Városháza-gate-ként elhíresült ügy szerepel, amelynek fő állítása, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a városháza épületének eladását tervezte. A helyi oldalak nem pusztán tényként kezelik a városháza értékesítését, hanem tovább is mennek egy lépéssel, amikor Karácsonyt különböző vidéki nagyvárosok épületei kapcsán is inszinuálják hasonló korrupciós ügyekkel.
Az egyes oldalak elnevezésénél gyakran feltűnik a “betyár” népmesei alakja (Mecseki betyár, Alföldi Betyár, Igazmondó Bakonyi Betyár stb.), amely az oldalak sajátos küldetéstudatát tükrözi. A közgondolkodásban a betyárság ugyanis összeforrt a társadalmi igazságosságért folyó harccal, aki kitaszítottságában és törvényen kívüliségében is a jó ügyet szolgálja.
(7) Koordinált hirdetési kampányok a Facebookon
Sokan és sok helyen cikkeztek már arról, hogy a megyei napilapok nagy részét kiadó Mediaworks Hungary Zrt. 2016-ban Mészáros Lőrinc tulajdonába került, ennek folytán pedig az érintett print és online kiadványok tartalomfejlesztésének nagy része központi vezérlésűre váltott. A Facebook Ad Library-ben végzett kutatásunk, – amelyet egy témára, a Városháza eladására és az ügyet kirobbantó Anonymous-videókra fűztünk fel – megerősítette ennek a koordinációnak a tényét a vidéki lapokon túlmenőleg is. Az alábbi montázs az elsőként november 7.-én kiszivárogtatott anyagra reagáló fizetett hirdetéseket mutatja, amely 22 KESMA tulajdonában lévő médiatermék esetében jelent meg közel azonos videórészlettel és szövegezéssel. Az eltérő headline-nal és illusztrációval ellátott, tartalmi egyezéseket mutató további hirdetéseket nem számítottuk bele, ugyanakkor a téma jelen volt a Híradó.hu, a Magyar Hírlap, a PestiSrácok.hu, a Világgazdaság és a Kontra hirdetései között is. (Majd, ahogy a vidéki oldalak vonatkozásában látható volt, lecsorgott a homályos hátterű mémoldalak szintjére is). Ennek fényében megállapítható, hogy a közösségi média ugyanúgy ki van téve annak, az állam felől érkező, a hagyományos médiában már lezajlott központosítási törekvésnek, amely a különböző hangokat elnyomja és a sokszínűséget veszélyezteti. Annak fényében pedig, hogy 2022. január 24.-én a vizsgálóbizottság “felmentette” a főváros vezetését a Városháza épületének értékesítése ügyében, azt is kijelenthetjük, hogy a fenti médiumok (köztük a közmédia is) egy koordinált, dezinformációs kampányban vettek részt.
Hivatkozások, megjegyzések
—————
Az adatfeldolgozáshoz python-t, Excel-t, Networkx-et, a vizualizációkhoz pedig Adobe Illustrator-t, Adobe Photoshop-ot, Tableau-t, D3.js-t, Gephi-t és sigma.js-t használtunk.
A kutatást külső erőforrások és támogatás nélkül, a szabadidőnkben valósítottuk meg. Köszönettel tartozunk Bátorfy Attilának, Glózer Ritának és Polyák Gábornak a szöveghez kapcsolódó javaslataikért, Szabó Krisztiánnak a térképes vizualizációért és a webes megvalósításért, Váry Dánielnek a CrowdTangle használatában nyújtott segítségéért, valamint Császár Adriennek a borítóképért.
Német Szilvi (ELTE-BTK)
Minkó Mihály
Katona Eszter (ELTE TáTK)
* UPDATE 2022. 02. 02 18:57: a cikk korábbi változatában a félreérthető üzenetei szó szerepelt. Az érintettől elnézést kérünk.
1 Az adatgyűjtés módja határozta meg azt az időszakot, amit vizsgálni tudtunk. Ezt az egyes ábrák esetében mindig külön feltüntetjük. ↑
2 bővebben itt: Citarella, Joshua 2021: Radical Content (saját kiadás). ↑
3 Citeralla a populizmus szót használja, ami azonban a többi fogalomhoz képest egy további dimenzióval (politikai) tágítja az elemzést. Az egyes kategóriák közötti inkonzisztencia elkerülésére javasoltuk inkább a “populáris” kifejezést. ↑
4 Mások a fandom és a kultusz különbségét elsősorban a rajongók és a rajongott közötti kapcsolat természetében ragadják meg. Míg a kultusz jellemzően egy autoriter, karizmatikus vezető körül alakul ki, aki céljainak megfelelően alakítja és használja a személyét körüllengő figyelmet, addig a fandom közösségét egy magasabb szintű önállóság és önszerveződés jellemzi. Carlson (2020) Donald Trump és Bernie Sanders példáin keresztül érzékelteti a kultusz és a fandom különbségét: még az első esetében a rajongók pusztán eszközök, amik a politikus Egóját és hatalmi törekvéseit szolgálják, addig az utóbbinál a támogatói bázis vezeti magát a vezetőt: figyelmére vágynak, követeléseket támasztanak vele szemben, személye nem megkérdőjelezhetetlen mint Trump esetében. In: Carlson, Robert 2020: Cult vs. Fandom. A comparison of Trump-world and the Bernie-sphere. Medium, 2020.03.16. ↑
A magyar médiával foglalkozó korábbi anyagaink | NER METAVERZUM — 2021 Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon | Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek. | null | 1 | https://atlo.team/ner-metaverzum/ | 2022-01-31 12:35:33 | true | null | null | atlo.team |
25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben a német Rheinmetall AG – közölték kedden. Ezzel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz. Az erről szóló előzetes megállapodást már novemberben megkötötték.
A tájékoztatás szerint a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG COM Magántőkealap 78 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben, 12 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezt követően a 4iG közgyűlést hív össze, annak érdekében, hogy a társaság részvényesei elfogadják a társaság új alapszabályát és új felügyelőbizottságát, az ellenőrző testületbe a Rheinmetall egy új tagot delegál.
A közgyűlés támogató döntését követően a Rheinmetall OTC ügylet keretében 24,9 millió darab részvényt vásárol Jászai befektetési társaságától, a KZF Vagyonkezelő Kft.-től, valamint 33,65 milliárd Ft értékben tőkét emel a 4iG Nyrt.-ben, 24 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel és részvényvásárlással tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezen felül az Alpac Capital alapja 13,24 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben.
A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tőkeemelések hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona 56,85 százalékról 50,22 százalékra csökken a 4iG Nyrt.-ben így befolyása a társaság fölött jelentősen nem változik. A Rheinmetall részesedése 25,12 százalékot tesz majd ki az informatikai és távközlési vállalatban – írták a közleményben. | Német hadiipari óriás vásárolja be magát a 4iG-be | 25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben a német Rheinmetall AG – közölték kedden. Ezzel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz. Az erről szóló előzetes megállapodást már novemberben megkötötték. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/01/25/4ig-rheinmetall-befektetes/ | 2022-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lassan három éve veszi fel miniszteri biztosi fizetését Bartos Mónika fideszes képviselő, aki a „9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országba történő tanulmányútjai előkészítésével és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásért”, azaz a külföldi nyelvtanulási programért felel. Eddig egyetlen magyar diák sem utazott ki nyelvet tanulni e program keretén belül, és nemrég bejelentették, hogy a járványhelyzet miatt erre az évre is lefújják azt.
A programot még 2019 februárjában hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök. Minden kilencedikesnek és tizenegyedikesnek, vagyis körülbelül 140 ezer diáknak biztosítana ingyenes lehetőséget kéthetes külföldi nyelvtanulásra a nyári szünetben. Rá két hónapra, 2019 áprilisában nevezték ki két évre Bartos Mónikát miniszteri biztosnak havi félmilliós fizetésért, amelyet az 1,7 millió forintos képviselői illetményén felül kap. Ezen kívül a feladatai ellátásához hivatali gépjárművet is a rendelkezésére bocsátottak, először egy Skoda Superbet, amelyet később egy Octaviára cseréltek le.
A diákok a tervek szerint először 2020 nyarán mehettek volna világot látni nyelvtanulás céljából, de akkor a programot elmosta a világjárvány. 2021-ben csak romlott a helyzet, esély sem volt arra, hogy tömegével utazhassanak külföldre a magyar fiatalok, ennek ellenére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2021 áprilisában, a második hullám csúcsán egy évvel meghosszabbította Bartos miniszteri megbízatását, amely jelen állás szerint idén április végéig szól. A hosszabbítás azért is volt furcsa, mert egy 2020. decemberi kormányhatározatban már lemondtak a 2021-es megvalósításról is, azzal, hogy a nyelvtanulási program legkorábban 2022-ben indulhat el.
Bár a járványról és hatásairól a fideszes politikus természetesen nem tehet, Bartos miniszteri biztosi kinevezése azért is indokolatlannak tűnik, mert a program szervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadta a diákok külföldi iskoláztatásában nagy tapasztalatokkal rendelkező Tempus Közalapítványnak. A megállapodás értelmében a Tempus vállalta a program megvalósítását, így az utaztatások lebonyolítását és a kapcsolódó feltételek biztosítását.
Megkérdeztük Bartos Mónikát, hogy miben merült ki miniszteri biztosi tevékenysége, és nem érzi-e feleslegesnek eddigi közreműködését, de – bár többször, több csatornán is kerestük – cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
– Ez a pazarló gazdálkodás egyik tipikus példája, hiszen olyan állami stallumot, vattaállást adnak tűzhöz közel állóknak, mely érdemi hasznot nem hoz, a közjót nem szolgálja. Ezt a korrupció egyik megnyilvánulási formájának tekintjük – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. | Három éve havi félmilliót vesz fel a külföldi nyelvtanulásért felelős biztos, bár a program nem indulhatott el | Összesen 18 millió forintnyi fizetést vehetett fel Bartos Mónika fideszes képviselő arra, hogy elősegítse a magyar diákok külföldi nyelvtanulását. Kinevezése óta egyetlen tanulót sem indítottak útnak a járvány miatt, ennek ellenére tavaly, amikor már leállították az az évi programot, meghosszabbították a politikus megbízatását. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/01/21/bartos-monika-havi-felmillios-fizetes-a-semmire-miniszteri-biztos/ | 2022-01-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits