text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 194
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Markotay Csaba;
menekültek;
2019-07-15 06:00:00
Drágán őrzik a határt: minden egyes megállított migráns 22 milliónkba kerül
Naponta átlagosan 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani tavaly. Legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról, a küzdelem hatalmas pénzeket emészt fel.
Több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására – ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő migrációs adatokból, valamint a határrendészeti feladatokra fordított összegekből, amelyek nagyságát az ORFK lapunk kérdésére megerősítette.
A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére. A kormánybarát sajtóban rendre előkerül ezzel kapcsolatban, hogy az említett összegből Brüsszel egyetlen forintot sem térített meg (ami nem igaz), illetve hogy az ország Európa határait védte, ami egyértelmű utalás arra, hogy a ráfordítás lényegében a déli határvédelmet takarja.
Felmerül a kérdés, hogy ebből a pénzből milyen eredményt értek el a hatóságok az illegális migráció megállításában? A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
A legkevesebb illegális határátlépés vagy határátlépési kísérlet 2018-ban a nyár elején-közepén történt, a legtöbb pedig az év első heteiben és utolsó két hónapjában. Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Az a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (idén júliustól Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság) adatsoraiból tudható, hogy tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Valószínű, hogy az illegális határátlépők vagy ezt megkísérlők esetében is hasonló a nemzetiségi megoszlás. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.
Bár a kormányzat nem sokszor büszkélkedett vele, mindeközben csak a tavalyi évben 367 embernek adták meg a nemzetközi védelem valamilyen formáját, azaz ennyien érkezhettek Magyarországra menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Igaz, ezek a számok az idei év elejére alaposan visszaestek. Egy évvel korábban, 2017-ben pedig, ahogy azt Altusz Kristóf akkori helyettes külügyi államtitkár a Times of Malta című lapnak elismerte, 1300 menekültet engedett be az ország. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Ehelyett a kormány inkább százmilliárdos tételben harcol a Nyugatra tartó illegális határátlépők ellen. | Drágán őrzik a határt: minden egyes megállított migráns 22 milliónkba kerül | Naponta átlagosan 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani tavaly. Legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról, a küzdelem hatalmas pénzeket emészt fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043139_dragan-orzik-a-hatart-minden-egyes-megallitott-migrans-22-millionkba-kerul | 2019-07-15 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Miközben az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány 13,5 milliárd forintot kapott a kormánytól és az uniótól esélyteremtő programok megvalósítására, idén egyetlen gyermek sem üdült az alapítványnak ingyen odaadott fonyódligeti táborban – tudtuk meg. A szomszédos nyaralótulajdonosok diákcsoportokkal tavaly óta nem találkoztak, mozgást is keveset láttak az üdülőben.
A tábor üres, hétvégi ottjártunkkor mi is csak néhány alkalmazottat láttunk. Azt is nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben gyermekeket visznek oda. Egy hete még térdig ért a gaz, szombati látogatásunk idején éppen kaszáltak, volt, ahol halmokban hevertek száraz faágak. A büfé elhagyatott, a strandröplabdapályát felverték a gyomok, a vízparti egészségügyi konténer pedig az áramról és a folyó vízről lekötve árválkodik.
Más szempontból viszont a Balaton déli partján, Fonyódligeten a zánkaihoz hasonló körülményeket találtunk: az üdülőt szögesdrótkerítés veszi körbe; kamerák figyelnek, a területet a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cége, a Valton Sec Kft. őrzi. A tábort azért tudtuk körbejárni, mert az üdülőhöz tartozó, festői szépségű parthoz vezető kaput nyitva találtuk, ugyanis az alapítvány tulajdonába került partszakaszt szabadstrandnak jelölték ki. Ide a táboroztatott gyerekek a futballstadionokból ismert forgókapus biztonsági rendszeren át juthatnak, juthattak ki – már amikor még itt táboroztak. A szombati kánikulában a 1,5 kilométeres partszakasz elején akadtak fürdőzők – számos biciklitúrázó csobbant a vízben –, ám jóval többen voltak a szomszédos strandon.
A NER csengetett ki a zánkai Egry József-középiskolából - végleg | Magyar Hang
A fonyódligeti tábor is a hátrányos helyzetű gyermekeket üdültető Erzsébet-alapítvány tulajdonában áll. Mint arról múlt héten – a zánkai tábor területén működött Egry József-középiskola hirtelen bezárása apropóján – írtunk, a kormány a két tábort 2016 őszén adta oda az Erzsébet-alapítványnak ingyen. Az alapítványra még 2012-ben külön törvényt szabtak, ennek alapján gondoskodik az Erzsébet-program lebonyolításáról. Az alapítvány több szálon kötődik a Fideszhez: az alapítói jogokat a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged–Csanádi Egyházmegye intézményfenntartója, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja. Ennek főigazgatója a Fidesz 2014-es szegedi polgármesterjelöltje, Kothencz János. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Hornyák Tibor, aki évekkel ezelőtt távozott az Erzsébet Táborok Kft. éléről, azután, hogy a 24.hu kiderítette, napi 110 ezer forintért bérelt úszómedencés házat a Zánkával szomszédos Monoszlón úgy, hogy a táborban saját lakóépületet használhatott volna.
Mire kapta az alapítvány a 13,5 milliárd forintot? Mióta fut a program? Mire fordítják a pénzt? Milyen furcsaságok vannak a fonyódligeti tábor kommunikációja körül? A teljes cikket keresse a Magyar Hang július 12-én megjelent számában! | Egyetlen gyerek sincs a fonyódligeti Erzsébet-táborban | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/07/12/egyetlen-gyerek-sincs-az-erzsebet-taborban/ | 2019-07-12 09:04:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Május 30-án tartotta éves rendes közgyűlését az ország egyik legnagyobb plakátcége, a Publimont Kft. Ebben önmagában még semmi furcsa nincsen, a legtöbb vállalat ilyenkor kerít sort erre az eseményre, hiszen a törvény szerint május vége előtt kell összeülnie a tulajdonosoknak. Ezúttal azonban a találkozón olyan emberek gyűltek össze, akikről egy évvel ezelőtt nagyjából elképzelhetetlen lett volna, hogy egy asztalnál üljenek.
A közgyűlésen a társaságot birtokló Mészáros Lőrinc mellett az egykori NAV-vezér Vida Ildikó, illetve Tóth Marianna vett részt. Márpedig utóbbi két üzletasszony korábban egyértelműen az Orbán Viktorral látványosan összebalhézó Simicska Lajos belső köréhez tartozott. Olyannyira, hogy az ominózus G-nap*Amikor Simicska médiumainak vezetése felállt, és a korábbi Fidesz-pénztárnok telefonos ámokfutást rendezett. után Tóth Marianna vette át például a Magyar Nemzet kiadójának vezetését, így ő irányította a céget abban az időszakban, amikor a lap kifejezetten kritikus volt a kormányzattal szemben.
Bár már a társaság összetétele is figyelemre méltó, ennél is érdekesebb, hogy hol tartották a közgyűlést.
A jegyzőkönyv szerint ugyanis az eseményre Simicska Lajos legendás rezidenciáján, a Radóc utca 8.-ban került sor.
A Radóc utcai házról rengeteg történet kering. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után, amikor Simicska a csúcson volt, az oligarcha dolgozószobájának előterében és a ház teraszán állítólag rendszeresen miniszterek ültek arra várva, hogy eligazítást kapjanak a kormánypárt gazdasági hátországát lényegében egy személyben felügyelő Simicskától, aki mindent innen irányított. A több lap által is megírt történetek szerint ebben a házban döntöttek kinevezésekről, közbeszerzésekről, és állítólag itt őrizték egy széfben azt az opciós szerződést is, ami alapján Simicskáék már a nagy balhé után megpróbálták elhappolni a TV2-t a csatornát éppen akkor megvásárló Andy Vajna elől.
Az egyáltalán nem fényűző családi ház tehát kifejezetten ikonikus helyszín, Simicska hatalmának egyik fontos jelképe. Ezért is van szimbolikus jelentősége, hogy a bizonyos szempontból az oligarchát váltó Mészáros Lőrinc itt ült össze elődje korábbi embereivel. Ebből a körből szépen szemezget a volt gázszerelő birodalma: múlt héten a Válasz Online írt részletes összeállítást arról, hogyan vonják be Simicska egykori bizalmasait Mészáros céghálójának építésébe. A lap cikkében Tóth Marianna és Vida Ildikó is feltűnt. Könnyen lehet, hogy a volt NAV-elnök rendszeresen megfordul a Radóc utcában, legalábbis ottjártamkor valószínűleg épp ő érkezett meg, majd miután kiszállt az autójából, gyakorlott léptekkel ment be a házba.
A Radóc utca 8. egyébként a közgyűlés idején már majdnem két hónapja közvetve Mészáros Lőrincé volt.
A tulajdoni lap szerint a házat a pár évvel ezelőtti plakátbotrányban érintett Mahir Zrt. birtokolja, márpedig sok más egykori Simicska-céghez hasonlóan áprilisban ezt is megszerezte a felcsúti milliárdos.
A Publimont közgyűlésén sok érdemi dolog mellesleg nem történt. Meghosszabbították az ügyvezető kinevezéstét, elfogadták a cég beszámolóját, és döntöttek arról, hogy a társaság annak ellenére sem fizet osztalékot, hogy még az utolsó Simicska-évben is 110 milliós nyereséget termelt. Persze utóbbiban szerepet játszhatott, hogy nagyjából 2018 közepétől már tudni lehetett, hogy tulajdonosváltás lesz a cégnél, amely lényegében a teljes Simicska-hagyatékkal együtt három lépésben (Simicska egykori állandó üzlettársát, a miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló Nyerges Zsoltot, illetve a Mészáros-birodalom jogi képviselőjét, Vörös Józsefet érintve) került Mészáros Lőrinchez.
Így pedig a korábban egyik pillanatról a másikra elpárolgó állami megrendelések ugyanilyen gyorsan tértek vissza a Publimonthoz. A cég becslések szerint csak a tavalyi utolsó negyedévben több állami bevételhez jutott, mint a G-nap óta összesen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjainHárom hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett. | A legendás Simicska-rezidencián ült össze Mészáros Lőrinc és Vida Ildikó | A ház, ahonnan Simicska Lajos évekig irányította a Fidesz gazdasági hátországát, három hónapja Mészáros Lőrincé, így már ő egyeztet az ingatlanban Simicska egykori embereivel. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190711/a-legendas-simicska-rezidencian-ult-ossze-meszaros-lorinc-es-vida-ildiko/ | 2019-07-11 15:43:00 | true | null | null | G7 |
Véglegesen megtörtént a hatalomátvétel a TV2-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC), amit mostantól egyszemélyben Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János irányíthat vezérigazgatóként. Tima kinevezésével egy időben lemondott tisztségéről az igazgatóság két, a néhai Andy Vajna embereként számon tartott tagja, Tremmel Zoltán és Kovács Andrea, akik közül utóbbi a társaság alapítása, előbbi a filmügyi biztos januári halála óta vett részt a cég irányításában.
Feleslegesen szenvedtek a cégvezetés átalakításával
A vezércsere – amiről az MBC június 28-i közgyűlésén döntöttek, és jelenleg a cégbírósági bejegyzésre vár – azért meglepő, mert az elmúlt hónapokban a társaságnál hosszan küzdöttek a cégbírósággal egy olyan cégvezetés felállításán, amelyben Vajna emberei és Tima is szerepet kaphat, és a jogszabályi előírásoknak is megfelel. Az alcsútdobozi alpolgármestert – aki számos Mészáros Lőrinchez köthető cégben ténykedik cégvezetőként vagy felügyelő bizottsági tagként – még áprilisban nevezték ki az MBC vezérigazgató-helyettesévé. Már az akkori döntések alapján lehetett látni, hogy a fontosabb döntéseknél nem lehet majd megkerülni Timát. Bár a pozíciója elnevezéséből nem erre lehetett következtetni, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott volna alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBirkózás kezdődött a TV2 irányításáértÁtalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.
Csakhogy a cégbíróságnak nem tetszett ez a működési modell. A hatóság azt kifogásolta, hogy senkinek nem volt önálló aláírási joga az MBC-nél, és ezért arra szólították fel a céget, hogy nevezzenek meg egyvalakit, aki egyedül is intézheti a társaság ügyeit. Végül májusban a társaság – miután informálisan kikérte a bíróság véleményét – egy igazgatóságot állított fel három taggal: Tremmel Zoltánnal, Kovács Andreával és Tima Jánossal.
Alig egy hónappal később azonban Tremmel és Kovács lemondott tisztségéről, és amint a cégiratokban fogalmaztak:
az igazgatóság ügyvezető szervként való működése megszűnt.
Ezzel párhuzamosan lett Tima János vezérigazgató.
Néhány kilométer, ami nagyon nagy távolság
Nem ez volt azonban az egyetlen változás, ami arra utal, hogy lassan véglegessé válik a hatalomátvétel az ország egyik legnagyobb kereskedelmi tévéjét birtokló társaságnál. A cég ugyanis elköltözött abból az irodaházból, ahol Andy Vajna érdekeltségeinek többsége működött, illetve működik még most is. Az MBC épp abba a Ferenc körúti lakásba tette át a székhelyét, ahol a TV2 sokáig rejtőzködő vevőjének érdekeltségei is székelnek.
Áprilisban írtunk róla, hogy a kereskedelmi csatornát működtető vállalatot valójában már 2016-ban eladták, ám a vevő nem vette nevére a céget, a közel 20 milliárd forintot csak előlegként tette le. A rejtélyes vásárló egy BusinessHelp Kft. nevű társaság volt, amelynek székhelye szintén a Ferenc körúti ingatlanban van. Ugyanez a helyzet azzal a Vida József Takarékbank-vezér tulajdonában lévő céggel is, amely időközben hivatalosan is bejelentkezett a TV2-ért*Az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt..
A TV2 tulajdonosa tehát átköltözött Vajna irodájából a Mészáros-körhöz tartozó Vida József cégeinek székhelyére, miközben a vállalat vezetését átvette a szintén Mészáros emberének tartott Tima János.
Megvette a Heti Választ és a Lánchíd Rádiót
Tima nemcsak a TV2-nél került pozícióba a közelmúltban, hanem a korábban a Simicska-médiabirodalomhoz tartozó Lánchíd Rádiónál és a bezárt Heti Válasznál is. Igaz ennél a két vállalatnál nem cégvezetőként, hanem tulajdonosként tűnt fel*Jórészt közvetve, egy Infocenter.hu Média Zrt. nevű vállalaton keresztül..
A jelenleg frekvenciával sem rendelkező Lánchíd Rádiót ugyan közvetlenül Mészáros Lőrinctől szerezte meg, de hogy a két embert mennyire nem lehet külön entitásként kezelni, arról ezúttal is a cégek székhelye árulkodik a leginkább. A médiavállalkozások a legutóbbi tulajdonosváltáskor ugyanis átköltöztek Herceghalomra, abba az ingatlanba, ahova Mészáros Lőrinc legfontosabb cégei, köztük a felcsúti milliárdos számos egyéb érdekeltségét összefogó Talentis Group Zrt. is be van jegyezve. Az pedig talán ennél is többet mond, hogy a Lánchíd Rádió kézbesítési címe a váltás után Tima János talentises e-mail-címe lett.
Vállalat Andy Vajna Heti Válasz Lánchíd Rádió Magyar Broadcasting Co. Zrt. Mészáros Lőrinc Tima János TV2 Olvasson tovább a kategóriában | Kirakták Andy Vajna embereit a vezetésből, és költözik is a TV2 anyacége | Átvette a TV2 vezetését, és megvásárolta a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ is Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere. Utóbbi két cég a Mészáros-birodalom egyik központjáva költözött. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190710/kiraktak-andy-vajna-embereit-a-vezetesbol-es-koltozik-is-a-tv2-anyacege/ | 2019-07-10 15:47:00 | true | null | null | G7 |
Magyarországon már nem csak arra kell figyelni, mit lopnak el a politikusok, hanem arra is, hogy legalább álpolitikusok ne raboljanak ki közben. Ha egymás után rakjuk ezeket a történeteket, talán megtudhatunk valamit arról, hogyan gondolkoznak egyes emberek a választott képviselőikről, és mit tartanak a saját jogaikról vagy az ország működéséről.
Államtitkár vagyok, viszem a laptopot
Legutóbb egy debreceni férfi őrizetbe vételéről számolt be a rendőrség. Az 52 éves gyanúsított „főleg műszaki cikkeket árusító boltokat szemelt ki, majd államtitkárnak adta ki magát, és politikai kapcsolataira hivatkozva félrevezette az eladókat. A debreceni lakos így több millió forint értékben hozott el laptopokat, számítástechnikai eszközöket az üzletekből, de
volt olyan ajándékbolt, ahonnan borokat és kristálypoharakat vitt haza.”
Előre felhívta az üzleteket, bemutatkozott mint államtitkár, és az alkalmazottaknak elmondta, hogy egy ugyancsak magas politikai befolyással bíró kollégája fogja átvenni a kiválasztott műszaki cikkeket. A férfi a nem létező kollégáját a saját személyazonosságával ruházta fel, így amikor bement az üzletekbe és a telefonos beszélgetésekre hivatkozott, akár a személyi igazolványát is megmutatta az eladóknak.
A Debreceni Rendőrkapitányság csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást.
Én is államtitkár vagyok, zsírozom a pályázatot
Valamiért jól menő, tapasztalt vállalkozókkal is el lehet hitetni ebben az országban, hogy egy államtitkár kenőpénzért hajlandó és képes pályázati forrásokat szerezni.
A Somogy Megyei Főügyészség tavaly „hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Kőrös Gusztáv Tiborral és 13 társával szemben, akik közül tízen egy bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős pénzösszegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy olyan vállalkozóval szemben is vádat emelt, akik ennek érdekében Kőrös Gusztáv Tibornak vesztegetésre szánt pénzt juttattak.”
A vádirat szerint 2017-ben Kőrös Gusztáv Tibor hierarchikusan felépített, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős pénzösszegeket csalt ki. Jól prosperáló, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik
„a vállalkozásaik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni.”
Ekkor lépett színre Kőrös Gusztáv Tibor, aki magát hol a pályázatok elbírálásában közreműködő államtitkárnak, hol magas beosztású minisztériumi dolgozónak kiadva azzal a hamis ígérettel szédítette a vállalkozókat, hogy akár több százmilliós uniós támogatáshoz segíti őket.
A vádlott különböző pénzösszegeket kért, hogy azt a pályázatokról döntő hivatalos személyek befolyásolására, megvesztegetésére fordítsa. Azonban ilyen kapcsolatokkal valójában nem rendelkezett.
Kőrös Gusztáv Tibor a hitelesség kedvéért
olyan személyekkel kísértette magát, akik a Terrorelhárítási Központ bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést – így lőfegyvereket utánzó riasztó- és légfegyvereket – viseltek.
A találkozókra az állami vezetők által is használt gépkocsikkal érkezett, amikre a hivatalos jelleg hangsúlyozása érdekében megkülönböztető fényjelzést vásárolt, illetve a kíséretét adó vádlott társai, az „áltekesek” államtitkárnak vagy képviselőnek szólították.
Kőrös Gusztáv Tibor egyébként valóban forgolódott a politikai alvilágban, benne volt a bajai videó ügyében, indult választásokon egy ismeretlen párt jelöltjeként, de a börtönben is volt egy érdekes próbálkozása. Ebben a konkrét ügyben az ügyészség vele és kilenc társával szemben – a bűnszervezetre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt – fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A vádlottakkal szemben 2 évtől 24 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ezen felül az ügyészség vagyonelkobzást is kért, melynek összege Kőrös Gusztáv Tibor esetében a nagy összegű kicsalt pénz miatt több mint 163 millió forint.
Pintér ismerőse vagyok, rendőröknek parancsolok
Egy 2012-es ügyben már ítélet is született a napokban: első fokon börtönt kaptak azok, akik Pintér Sándorra hivatkozva csaltak ki pénzt EU-s pályázóktól.
A férfi, aki az elkövetési módot kitalálta, valótlanul hivatkozott magas szintű kapcsolatrendszerére – egyes esetekben Pintér Sándor belügyminiszterre és kitalált hozzátartozójára –, amikor azt állította, hogy pályázati ügyintézés keretében jelentős EU-s támogatásokhoz tudja juttatni az ügyfeleket, és
akár büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedés megszüntetését is el tudja érni.
A Fővárosi Főügyészség több, később egyesített ügyben összesen 18 emberrel szemben emelt vádat csalás, befolyással üzérkedés, közokirat-hamisítás és befolyás vásárlásának bűntette miatt. Közülük 15-öt bűnösnek találtak. Az eljárás alatt két vádlott meghalt, többen fellebbeztek.
Ismered a nevem, a pénzed elveszem
Tavaly júniusban egy helyi nő tett feljelentést a kunszentmiklósi kapitányságon csalás miatt. „Az asszony az egyik társkereső oldalon ismerkedett meg egy férfivel, aki
kihasználva azt, hogy a neve teljes egészében megegyezik egy ismert személy nevével, politikusnak adta ki magát.
Miután személyesen is találkoztak, a férfi elhitette a sértettel, hogy beleszeretett, és vele képzeli el az életét Floridában. A közös jövő megvalósításához – amerikai vízum beszerzése érdekében – a csaló pénzt kért a nőtől, aki át is adott neki 150 000 forintot.”
A rendőrség közleménye szerint a Pest megyei gyanúsított ezután elérhetetlenné vált. A feljelentés adatai alapján a nyomozók rövid időn belül beazonosították és elfogták a csalás vétség elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 35 éves férfit, aki az eljárás során szabadlábon védekezhet.
Ez az EP-képviselő is a könnyű célpontra lő
Tavaly a Zalaegerszegi Járásbíróság folytatólagosan és társtettesként elkövetett csalás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt három férfit, akik több mint 18 millió forintot csaltak ki
uniós támogatások ígéretével.
A három vádlott sorozatos ígérgetésekkel összesen 18 millió forintot szerzett egy zalaegerszegi vállalkozó házaspártól úgy, hogy egyikük európai parlamenti képviselőnek adta ki magát, aki befolyásos ismerőseire hivatkozva kínált támogatásokat a sértetteknek.
Látja, látja, milyen nagy kár, hogy az úr nem államtitkár
Korántsem teljes körű válogatásunk utolsó esete még 2009-ben történt. Gergely János a Közbeszerzési Értesítőből szerzett tudomást arról a két projektről, amiknek általa feltételezett döntéshozóit megkereste. „Munkához szerettem volna jutni” - védekezett a bíróságon.
A vádlott Szaló Péternek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának adta ki magát, és így kereste meg az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. A telefonbeszélgetés során felajánlotta segítségét az igazgatóságnál folyamatban lévő uniós projektek sikeres lebonyolításához. Azt ígérte, hogy az egyik folyó revitalizációjához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tartalékalapjától egyszeri, vissza nem térítendő támogatást szerez.
A gyanút fogó igazgatónak beismerte ugyan, hogy nem ő az államtitkár, ám állította: annak megbízásából jár el.
Az igazgató ezt követően megszakította a kapcsolatot a férfival, aki pár hónappal később hasonló trükkel kereste meg Nádudvar polgármesterét. Neki is Szaló Péternek adta ki magát, és egy beruházás önerejének előteremtéséhez ajánlott segítséget, ezért 6-7 millió forintot kérve, de ott is lelepleződött - olvasható a vádiratban.
2013-ban kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondták ki bűnösnek, és első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélték.
Addig is éberség! Ha nem vigyázunk, csak túl későn derül ki a korrupt politikusról, hogy nem is politikus! | Ha azt mondod, te vagy az államtitkár, sok ember egyszerűen odaadja a pénzét | Magyarországon már nem csak arra kell figyelni, mit lopnak el a politikusok, hanem arra is, hogy legalább álpolitikusok ne raboljanak ki közben. Ha egymás után rakjuk ezeket a történeteket, talán megtudhatunk valamit arról, hogyan gondolkoznak egyes emberek a választott képviselőikről, és mit tartanak a saját jogaikról vagy az ország működéséről. | null | 1 | https://444.hu/2019/07/15/ha-azt-mondod-te-vagy-az-allamtitkar-sok-ember-egyszeruen-odaadja-a-penzet | 2019-07-15 02:00:00 | true | null | null | 444 |
A 4iG közleményben jelentette be, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiírt „Távoktatási licenszek beszerzése” megnevezésű, uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzési eljárás során nyerteseként ők kerültek kihirdetésre.
A 4iG résztulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt., de az IT-cégben tulajdonos még a Konzum PE Magántőkealap, a KZF Vagyonkezelő Kft. (ez Jászai Gellért cége, és irányító, 40,2 százalékos részvénycsomagot birtokol) és emellett kis részvényesei is vannak.
A projekt célja Zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment és tananyagszerkesztő rendszer licenszeinek beszerzése. A licenszek által két felhasználói kör részére biztosított a rendszer használata: 1. 500 db belső felhasználói (rendszeradminisztrátor, tanfolyam adminisztrátor, tananyagszerkesztő, lektor) licensz biztosítása, 150 konkurens használat lehetőségével. 2. 500 000 db külső felhasználói (tanár, tanuló) licensz biztosítása korlátlan tanulási idővel és 10 000 konkurens (egyidejű) használat lehetőségével
– olvasható a közleményben. | 1,9 milliárdos közbeszerzést nyert el a Mészáros–Jászai-féle 4iG | A 4iG közleményben jelentette be, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiírt „Távoktatási licenszek beszerzése” megnevezésű, uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzési eljárás során nyerteseként ők kerültek kihirdetésre.
A 4iG résztulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt., de az IT-cégben tulajdonos még a Konzum PE Magántőkealap, a KZF Vagyonkezelő Kft. (ez Jászai Gellért cége, és irányító, 40,2 százalékos részvénycsomagot birtokol) és emellett kis részvényesei is vannak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/16/1_9_milliardos_kozbeszerzest_nyert_el_a_meszaros-jaszai-fele_4ig/ | 2019-07-16 11:52:51 | true | null | null | Index |
Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust.
Mint ismeretes: az IIB-t 1971-ben alapították azzal a céllal, hogy elősegítse a KGST-országok közötti kereskedelmet. A Szovjetunió széthullása után a bank tetszhalott állapotban volt egészen 2012-es "felélesztéséig". Utóbbi folyamat akkor ért véget, amikor 2014-ben Havannában a részvényes országok megszavazták a bank alapító okiratának a megváltoztatását. Ekkor hagyták jóvá azt is, hogy Magyarország visszatérjen a tagok közé.
A bank tagjai jelenleg: Oroszország (46,03 százalék), Bulgária (12,95 százalék), Magyarország (12,27 százalék), Csehország (11.47 százalék), Szlovákia (6.59 százalék) Románia (7.04 százalék), valamint kisebb hányadokkal Kuba, Vietnám és Mongólia.
Magyarország már hónapokkal a bank 2012-es felélesztése és új elnökének, Nikolaj Koszovnak a megválasztása után jelezte szándékát, hogy visszatérne a bank részvényesei közé. Erre végül 2015-ben került sor, és gyakorlatilag ugyanekkor jelezte is a magyar kormány, hogy szívesen otthont ad a bank központjának, azaz maga vetette fel, hogy helyezze át székhelyét az IIB Budapestre. Ezt a bank vezetői júniusi budapesti sajtótájékoztatójukon is megerősítették, illetve újságírói kérdésre a cseh pénzügyminisztérium szóvivője úgy tájékoztatott minket: "a magyar fél közvetlenül kezdeményezte" a bank központjának Budapestre költöztetését.
2018 szeptemberében Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor találkozója után jelentették be, hogy megszületett a döntés az IIB Magyarországra költözéséről. A lépést sokan kritizálták hazánkban, különösen azután, hogy idén februárban kiderült: a bank munkatársai diplomáciai mentességet élveznek majd, családtagjaik és vendégeik pedig kérdés nélkül vízumot kell, hogy kapjanak. Ungváry Krisztián történész "nettó hazaárulásnak" nevezte a bank beengedését az országba egy interjúban, és annak a véleményének adott hangot, hogy a munkatársak jó része fedett orosz hírszerző lehet.
Az IIB korábban közleményben, legutóbb pedig június 25-i budapesti sajtótájékoztatóján tagadta, hogy munkatársai között hírszerzők lennének. Azt is konzekvensen tagadja az IIB vezetősége, hogy a pénzintézet "orosz" bank lenne, és hangsúlyozza, hogy nemzetközi intézményről van szó.
Ám Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital elemzője lapunknak elmondta: áttanulmányozta a bank alapító okiratát, amiből egyértelműen kitűnik, hogy a mindennapi döntéshozatal az elnök Nikolaj Koszov kezében van. A felügyeleti szervek (a kormányzótanács, illetve az igazgatótanács) pedig négyötödös többséggel hoz döntéseket, azaz Oroszország akarata ellenére nem történhet semmi az IIB-ben.
Arról, hogy az IIB Magyarországon az utóbbi években szinte kizárólag az Orbán-kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló cégekkel üzletelt, itt írtunk. A Direkt36 a múlt hónap végén közölt cikket Koszov és az egyik legfontosabb orosz bank, a VTB elnökének szoros kapcsolatáról.
A MOL, a MET, az OTP és a Takarékbank is üzletelt már az orosz Nemzetközi Befektetési Bankkal Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel.
Lengyelország nem kapta vissza a pénzét
Lengyelország volt az első visegrádi ország, amely 2000-ben elhagyta az IIB-t, és azóta sem tért vissza a tagok közé. A döntést 1999-ben Aleksander Kwasniewski akkori lengyel elnök hozta meg, a lengyel pénzügyminisztérium pedig akkor azt a magyarázatot adta: az IIB szerepe idejétmúlt, pénzügyileg gyenge és rosszul menedzselik. Ráadásul az IIB épp a csőd szélén állt, és a varsói vezetésnek nem volt szimpatikus az ötlet, hogy esetleg még több pénzt kell ölnie a bankba.
Emellett morális kérdések is felmerültek Varsóban, amelyek a kilépés mellett szóltak: vajon megegyeznek-e a bank céljai a lengyel külpolitika céljaival? A lengyel külpolitika pedig a rendszerváltás óta, a mai napig erősen oroszellenes.
Kwasniewski döntése után azonnal alakult egy minisztériumok közötti különbizottság, amelyet a lengyel jegybank elnöke vezetett, feladata pedig az volt, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne a bank és Lengyelország közötti megállapodásokat felmondani. Ennek ellenére Varsó a mai napig nem kapta vissza az IIB-be befizetett tőkét.
Ennek egyik oka az volt, hogy amikor Lengyelország és Magyarország kilépett, a bank épp mínuszban volt – nem volt miből fizetni. Az IIB egy 2012-es dokumentuma szerint "a banknak nem volt kötelezettsége Lengyelország és Magyarország felé, mert a bank becslései szerint a bank nettó eszközértéke negatív volt, amikor a két ország a kilépésért folyamodott". A bank ezért úgy véli: a Magyarország és Lengyelország felé fennálló tartozásait rendezte.
Ugyanez a dokumentum leszögezi: a bank felügyelőbizottságának 2012-es döntése nyomán a bank tagjai által befizetett tőke 49 249 millió euróval csökken, ami Magyarország és Lengyelország befizetésének felel meg. Ebből Varsó része 59,1 százalék, azaz több mint 29 millió euró volt.
A lengyelek szerint ennyivel tartozik nekik az IIB. E cikk írásakor ismét rákérdeztünk a lengyel pénzügyminisztériumnál, mi a helyzet Varsó és az IIB vitájával, és azt a választ kaptuk: "Az IIB-nek a Lengyelország felé fennálló tartozása továbbra is 29,15 millió euró."
A lengyel Gazeta Wyborcza 2012-ben rákérdezett a lengyel pénzügyminisztériumnál, hogy sikerült-e végre visszaszerezni a pénzt az IIB-től. A válasz nemleges volt.
A csehek bottal piszkálgatják
A lengyelek példájából okulva Prága jól meggondolta 2014-ben, mit tegyen, miután a bankot újjáélesztette Moszkva, és el kellett dönteniük, ebben mekkora szerepet vállalnak. Az akkor frissen kinevezett pénzügyminiszter Andrej Babiš alaposan megvizsgáltatta stábjával, mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás az IIB-hez, és a hozzá hasonló másik bankhoz, amelynek neve International Bank for Economic Cooperation (IBEC).
"Babiš át akarta látni, Csehországnak hol és milyen részvényei vannak" idézte fel Martin Pros, aki akkoriban pénzügyi elemzésért felelős államtitkár volt.
A cseh elemzők a következő opciókat vázolták fel: "Megtartjuk a status quo-t, ami alapvetően nem jövedelmező Csehország számára. Vagy kilépünk mindkét bankból. Vagy az utolsó lehetőség: támogatjuk az IBEC felszámolását, de az IIB-nek tagjai maradunk azzal a feltétellel, hogy az aktívabb lesz Csehországban" magyarázta kérdésünkre az akkori helyzetet Zdeněk Vojtěch, a cseh pénzügyminisztérium szóvivője.
Prága végül az utóbbit választotta, és benn maradt az IIB-ben. A cseh pénzügyminisztérium kérdésünkre elmondta: mindkét intézményből egyszerre kilépni túl kockázatos lett volna. Aggódtak amiatt, hogy nem kapják vissza a befizetett pénzt – pont, mint a lengyelek. Ezért inkább kezdeményezték a bank alapító okiratainak, szabályzatainak és működésének modernizálását, hogy azok jobban közelítsenek a cseh elvárásokhoz.
Ekkoriban Csehország volt az IIB második legnagyobb részvényese, és a tagországok közül a legjobb hitelminősítéssel rendelkezett. Zdeněk Vojtěch szerint Prága "aktív szerepet vállalt" az IIB alapító okiratának újraírásában és felfrissítésében. Ám hozzátette: nem sikerült elérniük, hogy a bank tisztségviselőinek és azok családtagjainak ne járjon széles körű diplomáciai mentesség.
Magyarországon is nagy vitát váltott ki tavasszal, amikor a magyar parlament által elfogadott törvényből kiderült: az IIB és alkalmazottai diplomáciai mentességet élveznek. Az alapító okirat ezen részét minden tagállam aláírta, kivéve Csehországot: Prága felmentést kért a passzus alól. Technikailag az IIB alkalmazottainak tehát nem járnak a mentességek Csehország területén – ám a gyakorlatban a schengeni határokon belül már szabadon mozognak az IIB alkalmazottai is, bármilyen állam polgárai is legyenek, azaz Csehországba is beléphetnek az ottani hatóságok tudta nélkül. A cseh pénzügyminisztérium kérdésünkre úgy válaszolt: egyelőre még nem használták az általuk kialkudott kivételt a gyakorlatban.
Szlovákia tüszköl és fintorog
Az IIB 2014 novemberében döntött úgy, hogy Pozsonyban nyitja meg első irodáját az Európai Unió területén, majd el is kezdte a tárgyalásokat, hogy ehhez megszerezze a szlovák parlament és a szlovák elnök jóváhagyását.
Andrej Kiska szlovák elnök 2015 április 1-jén előzetesen beleegyezését adta az iroda megnyitásához. Ám ez csak egy hosszú folyamat első lépése volt, amelynek az utolsó állomása az lett volna, hogy Kiska aláírja az erről szóló nemzetközi szerződést.
A szerződés először a szlovák parlament elé került, amely azt javasolta az elnöknek, hogy támogassa az IIB-iroda megnyitását Pozsonyban. Amint Kiska erre előzetesen hozzájárult, Vazil Hudak, a pénzügyminisztérium egyik államtitkára aláírt erről egy kétoldalú megállapodást Nikolaj Koszov IIB-elnökkel. Ebben a dokumentumban az állt: meg lehet nyitni az irodát anélkül, hogy a teljes ratifikációs folyamat végét megvárnák.
A szlovák kormány előkészítő dokumentumaiból kiderült, a bank szempontjából miért tűnt jó ötletnek Pozsonyban irodát nyitni. "Az IIB-tagországok közül csak Csehországnak és Szlovákiának van A-s hitelminősítése a nemzetközi hitelminősítőktől. És közülük csak Szlovákia használja az eurót, ami segít elkerülni az árfolyamkockázatot és csökkenti a bank finanszírozási költségeit a földrajzi elhelyezkedése miatt. Szlovákia a kérdéses országok középpontjában fekszik, és közlekedés szempontjából a legalkalmasabb az IIB-tagországok közül."
"Amikor Szlovákia bevezette az eurót, akkor az monetáris stabilitását segítette. Az instabilitás ekkor épp probléma volt a szomszédos országokban, Magyarországon és részben Csehországban is. Oroszország számára kényelmes volt egy olyan ország, ahol ezzel nem kellett törődniük, csakúgy, mint az árfolyamokkal és átváltással sem. Különösen, ha olyan országok felé irányult az érdeklődésük, amelyek szintén eurót használnak" – magyarázta kérdésünkre Martin Reguli, a szlovák F. A. Hayek Alapítvány elemzője.
Az IIB azt ígérte, hogy a pozsonyi iroda megnyitása után aktívan elkezd majd ügyfeleket keresni az országban, és megemeli szlovákiai befektetései mértékét. Ebben az időszakban az IIB számos szlovák vállalatnak nyújtott hitelt. Ezek többsége az energiaszektorban volt – ami ismert eszköze Oroszország gazdasági hatalmának kiterjesztésének.
A Roszatom terjeszkedése: atomerőművek az orosz geopolitika szolgálatában Oroszország állami tulajdonú nukleáris energia vállalata, a Roszatom piacvezető az atomreaktorok exportjának piacán, köszönhetően annak, hogy a beruházásokat a megrendelő érdekeire szabva rugalmasan állítják össze, ehhez vonzó finanszírozási lehetőségeket rendelnek, valamint diplomáciai eszközöket alkalmaznak a meggyőzés érdekében.
Ám eközben Pozsonyban is felmerültek kérdések: felmerült, hogy az IIB orosz bankokat segít, hogy megkerüljék a Moszkvát sújtó szankciókat. Az IIB munkatársainak és családtagjainak adható diplomáciai mentesség is kérdéseket vetett fel, mert ezt Szlovákia is megígérte az IIB-nek. A diplomáciai mentességet a tervek szerint a nagyszülőkre és örökbe fogadott gyerekekre is ki lehetett volna terjeszteni.
Ám a legfontosabbak a biztonsági megfontolások voltak. Itt a legfontosabb szerepe Andrej Kiska szlovák elnöknek volt, aki komolyan vette a kérdést. és tanácsot kért minden releváns minisztériumtól és nemzetbiztonsági szervtől. Több mint 40 hónappal előzetes hozzájárulása után végül megvétózta, hogy az IIB irodát nyithasson Pozsonyban – ami ekkor már egyébként működött.
Kiska 2018 július 10-én vétózott. "Úgy döntöttem, nem hagyom jóvá a megállapodást, és visszavonom az előzetes hozzájárulásomat" – írta Kiska a szlovák külügyminisztériumnak. Ezzel véget is vetett az IIB pozsonyi jelenlétének.
Josef Kollár, az IIB egyik vezetője a június végi budapesti sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: nem lett volna értelme megtartani a pozsonyi irodát, miután kiderült, hogy a bank Budapestre költözik. "A bank maga kezdeményezte a pozsonyi iroda bezárását" – mondta.
Kiska vétója után két hónappal találkozott Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, és megállapodtak arról, hogy az IIB Budapestre teszi át székhelyét.
Az IIB Romániában is jelen van, erről itt olvashat bővebben:
Szerzők: Hana Čápová (Investigace.cz), Arpad Soltesz (ICJK.sk), Kőműves Anita (Átlátszó), Szymon Krawiec (Fundacja Reporterow), Eva Kubániová (Investigace.cz). Címlapkép: Lenka Matoušková. | A visegrádi országok közül csak mi fogadtuk tárt karokkal az orosz hátterű befektetési bankot | Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/15/a-visegradi-orszagok-kozul-csak-mi-fogadtuk-tart-karokkal-az-orosz-hatteru-befektetesi-bankot/ | 2019-07-15 11:53:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A képviselő a vonatkozó előírások alapján nem köteles önéletrajzot közzétenni,
azonban az Országgyűlés hivatalos honlapján megtalálható adatlapján a képviselő minden olyan adata elérhető és nyilvános, amely a közfeladatai ellátásához kapcsolódik, vagy amelynek nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli” – írták.
A fent említett adatokból annyit tudni meg, hogy a képviselő legmagasabb iskolai végzettsége középfokú, ezt a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában szerezte, de hogy melyik évben, az nincs feltüntetve. Nyelvtudásáról pedig annyi derül ki, hogy angolul beszél, de azt is csak társalgási szinten. Így például azt, hogy politikai pályafutása előtt mivel foglalatoskodott, hivatalos adatlapján nem kell feltüntetnie sem neki, sem más képviselőknek.
Egyébként érthetetlen, miért titkolják Bíró önéletrajzát, mikor korábban még volt hozzá egy feltöltve, ami a Wayback Machine-nak hála a mai napig elérhető.
Ebben Bíró azt írta:
+ 1974-ben született Egerben
+ középiskolai tanulmányait Salgótarjánban folytatta, majd családja vállalkozásában dolgozott a kereskedelem és a lakossági szolgáltatás területein
+ a Fidesz 2002-es veresége ösztönözte arra, hogy részt vegyen a közéletben
+ 2004-ben először a pásztói választókerület titkárának, majd a Fidesz Nógrád Megyei Választmányának alelnökévé választották
+ 2005 őszétől Nógrád megye 1. választókerületének (Salgótarján) kampányfőnöke lett
+ a 2006-os önkormányzati választáson Nógrád Megye Közgyűlésének képviselőjévé választották, majd decemberben felkérést kapott a Fidesz észak-magyarországi régiójának pártigazgatói feladatainak ellátására
Bíró Márk személyével egyébként 2013-ban az akkor még a kormánytól független Origo is foglalkozott, róla szóló portrécikkükben felvetették: Bírónak köze lehetett az őszödi beszéd kiszivárogtatásához.
A több mint nyolcéves parlamenti képviselői karrierje alatt egyszer sem felszólaló Bíró Márkkal kapcsolatban legutóbb azzal foglalkoztunk: miután az Azonnali megírta, hogy a képviselők többségével ellentétben még e-mail címe sincs, nemsokra rá feltöltöttek hozzá egyet, ám azt valamiért pár nap múlva le is vették.
Masszázs az ülésteremben
Hogy Bíró Márk mivel tölti a munkaidejét, arról hiába szeretett volna eddig interjút kérni tőle az Azonnali a Fidesz-frakción keresztül. Annyi biztos: a képviselő a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, ám ennek sem túl gyakori vendége.
Ugyanis eddig már tizennégy alkalommal ülésezett a testület, ám ebből már nyolcszor kellett őt helyettesíteni az ülésekről szóló dokumentumok szerint.
Ettől függetlenül a képviselőnek ugyanúgy járt októberben a havi bruttó több mint egymillió forintos fizetés. Azért a politikus van, hogy tiszteletét teszi a parlamentben, legalábbis sikerült a Zoom-nak idén nyáron elcsípnie, ahogy párttársa, a fideszes Bánki Erik masszírozta az ülésteremben.
Kötelezővé tennék, hogy legyen önéletrajza a képviselőknek
Nemrégiben a Jobbik nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely szerint a képviselőknek a megbízatásuk keletkezését követő harminc napon belül adatokat kellene szolgáltatni az Országgyűlés Hivatala részére legmagasabb iskolai végzettségükről, egyéb képzettségükről, valamint önéletrajzukat is be kellene nyújtani.
Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatná, javadalmazásban nem részesülne. | ÖNÉLETRAJZÍRÁSSAL SEM KELL FÁRADNIA A FIDESZ PARLAMENTI NÉMÁJÁNAK | Hiába adott be közérdekű adatigénylést a Fidesz parlamenti némájaként elhíresült Bíró Márk önéletrajzával kapcsolatban az Azonnali, a párt frakciója visszautasította, hogy átküldje a politikus szakmai életútját.
„A képviselő a vonatkozó előírások alapján nem köteles önéletrajzot közzétenni,
azonban az Országgyűlés hivatalos honlapján megtalálható adatlapján a képviselő minden olyan adata elérhető és nyilvános, amely a közfeladatai ellátásához kapcsolódik, vagy amelynek nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli” – írták. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20181122_oneletrajzirassal-sem-kell-faradnia-a-fidesz-parlamenti-nemajanak | 2018-11-22 11:43:00 | true | null | null | Azonnali |
BKV;tender;T-Systems;4iG Nyrt;
2019-07-16 12:46:51
Már Mészárosékat gazdagíthatja a BKV 800 milliós telefon-karbantartása is
A közlekedési központ felújítja telefonhálózatát és az M3-as M4-es metrók kommunikációs rendszerét is. A beruházásnak a már NER-közeli T-Systems örülhet.
Összesen 795 millió forintért újíttatja fel kommunikációs hálózatát tetőtől talpig BKV: a beruházás kiterjed több száz asztali telefon cseréjére, új hangrögzítő berendezés telepítésére, de az M3-as és M4-es vonalak alközpontjainak átállására, karbantartására is-derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben, a TED-ben publikált anyagból.
A 24 hónapos időtartamúra tervezett „vezetékes hanginfrastruktúra szolgáltatás” keretében a kivitelező azt is vállalta, hogy üzemelteti a BKV belső telefonhálózatát, beleértve 20, a vállalat által használt alközpontot, a hozzájuk tartozó 1800 mellékkel együtt.
Bár tavaly júliusban meghirdetett ajánlatában BKV úgy számolt, hogy legalább 50-en jelentkeznek a pályázatra, azon végül csak hárman indultak, és közülük ketten tettek érvényes ajánlatot. A szerződést június 17-én kötötték meg, a befutó pedig a T-Systems Magyarország lett a maga 795 millió forintos nettó árával – maga mögé utasítva a két éves munkáért több mint egymilliárdot kérő Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft-t.
A T-Systems nem először dolgozik a BKV-nak - a belső hálózati karbantartás költsége pedig csak borravalónak tűnhet ahhoz képest, hogy a T-Systems a a 4IG-vel együtt, alvállalkozóként fejlesztheti a BKV informatikai rendszerét, és ez csak az első öt évben 19 milliárdos üzletet jelent.
Újdonság viszont, hogy ez a közbeszerzés már egyértelműen a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért-féle kormányközeli érdekkört gazdagíthatja, hiszen a napokban derült ki, hogy korábbi alvállalkozó társuk, a Mészáros érdekeltségébe tartozó 4iG megvásárolja a a T-Systems Magyarországot. | Már Mészárosékat gazdagíthatja a BKV 800 milliós telefon-karbantartása is | A közlekedési központ felújítja telefonhálózatát és az M3-as M4-es metrók kommunikációs rendszerét is. A beruházásnak a már NER-közeli T-Systems örülhet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043320_mar-meszarosekat-gazdagithatja-a-bkv-800-millios-telefon-karbantartasa-is | 2019-07-16 14:46:00 | true | null | null | Népszava |
Már korábban felröppentek a pletykák, kedden viszont hivatalossá vált: Mészáros Lőrinc érdekeltsége megszerezte a Tigáz részvényeinek majdnem a felét. Ez azt jelenti, hogy a mára már százmilliárdos üzletemberévé vált egykori felcsúti polgármester a földgáz-elosztásban is megvetette a lábát.
Az állami hírügynökségben egy rövid közlemény jelent meg arról, hogy „tőkeemelésről szóló részvényjegyzési megállapodást írt alá a Status Energy a svájci központú MET-tel, ezzel közvetett tulajdonrészt szerzett a svájci csoporthoz tartozó Tigáz Zrt.-ben. A megállapodás alapján a Status Energy Magántőkealap leányvállalata – a Status Energy Kft. – a Tigázban 49,57 százalék közvetett részesedéshez jutott”. Az említett Status Energy a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésébe tartozik.
A Tigáz működtetéséért és szakmai irányításáért továbbra is Lehőcz Balázs Gábor felel majd vezérigazgatóként. A menedzsmentbe azonban már kerülnek új emberek, Kiss Csaba lesz az üzletfejlesztési- és stratégiai vezérigazgató-helyettes, Baji Csaba, az Opus Global Nyrt. energetikai divíziójának vezetője pedig igazgatósági tag.
Mészáros Lőrinc, a Bulibáró, akinek cége a Balatont is bekebelezné | Magyar Hang
Orbán Viktor barátja jól muzsikál, ő az új földesúr, a szállodamágnás, a divatmogul, aki mindig gondol a családjára. Vagyonleltár és életút.
A Tigáz szolgáltatási területét tekintve az ország legnagyobb vezetékes földgáz-elosztója. Összesen több mint 33 ezer kilométernyi vezetékhálózaton üzemeltet, ami nagyságrendileg az Egyenlítő hosszával összemérhető. A saját honlapjukon olvasható jellemzés szerint csaknem 70 éves múltjukkal a hazai energiaszektor egyik meghatározó, stabil szereplői. | Mészáros Lőrincé lett Tigáz fele | null | 1 | https://hang.hu/gazdasag/meszaros-lorince-lett-a-tigaz-fele-106362 | 2019-07-16 18:28:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Térségünkben váratlanul ígéretes változások álltak be. A szlovák és a cseh társadalom megmozdult, megmutatva, hogy nem fogadja el a politikai hatalom és a kétes hátterű biznisz összekapcsolódását. A hatalommal való visszaélés dolgában egy ideje új arcát mutatja Románia, amely az utóbbi évek gyors gazdasági modernizációja és politikai életének fordulatai miatt immár beletartozik a nekünk fontos referenciacsoportba.
Tömegmozgalmak, tüntetések jelzik az új közhangulatot Szerbiában is.
Ma tehát úgy néz ki, hogy egyedül hazánk maradt ki a változásokból. Vajon milyen okokból? Miért nem zavarja a magyar társadalom meghatározó felét a közvagyon megdézsmálása, a hivatali hatalommal való visszaélés? Vagy talán zavarja, de valamiért nem képes társadalmi cselekvésig eljutni?
A térséggel foglalkozó Visegrad Info a minapi elemzésében a magyar különállásért két tényezőt nevezett meg: a politikai apátiát, valamint a társadalmi értékrendet, amely megengedő a rendszerszerű korrupcióval szemben. Kiindulásként elfogadható e két tényező, hiszen a társadalmi cselekvés vagy annak hiánya nyilvánvalóan függ a politikai viszonyoktól, másfelől pedig az adott társadalom értékrendjétől, normáitól. A politika világa gyorsan képes változni, ezt láthattunk tőlünk északra és délre egyaránt. A többség által vallott értékek, a társadalmi normák viszont lassan módosulnak. Ha a magyar társadalom a korrupcióval és egyéb normasértő gyakorlattal szemben valóban megengedőbb, mint a térségbeli nemzetek, akkor naivitás olyan fordulatot remélnünk, amely Szlovákiában nemrég végbement, a cseheknél a szemünk előtt zajlik, és tőlünk délre is érlelődik.
Ilyenek lennénk, sőt mindig is ilyenek voltunk? Ez bizony eléggé lefegyverző gondolat: akkor legfeljebb külső erők tudnának – átmenetileg – kiszabadítani a korrupt viszonyokból.
Talán mégsem ennyire rossz a helyzet. Más nemzetek értékrendje is átalakult, nekünk is lehet esélyünk, jön egy új generáció, és azzal megfordulhatnak a viszonyok. Mindez persze csak e sorok írójának reménye. Remények helyett kutassunk inkább további magyarázó tényezők után, a nemzeti sztereotípiákat félretéve rögzítsük inkább a tényleges állapotunkat!
Vannak adataink. A korrupció dolgában számos alapos, nemzetközi összevetésre alkalmas felmérés készült. A közhiedelemmel szemben a joghoz és a jogsértésekhez fűződő társadalmi viszonyulást lehetséges mérni, mégpedig kielégítő pontossággal és megbízhatósággal. Ilyen felméréseket rendszeresen készít az Eurobarometer, a nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet, az Ernst and Young és a Transparency International is.
A felmérésekből az derül ki, hogy a magyar társadalom igenis tudatában van a korrupció meglétének, azt komoly gondnak tartja, sőt az utóbbi néhány évben romlást is érzékel. A sorstárs nemzetekhez képest tehát nem abban található érdemi eltérés, hogy a magyarokat ne foglalkoztatná a jelenség.
Ugyanakkor a korrupt gyakorlat megítélésében már valóban mutatkoznak nemzeti sajátosságok. Az Eurobarometer 2017-es nagymintás felmérése szerint a legtöbb uniós tagállamban többséget alkotnak azok, akik a hatósági emberek jóakaratának ajándékkal, pénzzel való megszerzését elítélik, de mindenhol találhatók olyanok, akik a döntéshozók korrumpálását elfogadhatónak tartják. Ezek aránya a megkérdezetteken belül hazánkban a legnagyobb: a magyarok 50 százaléka rendben levőnek tekinti az ajándékadást, 39 százaléka a pénzfizetést. E két viselkedési norma vonatkozásában a magyar mutató, mondani sem kell, toronymagasan meghaladja a nyugati országokét, de még a románnak, bolgárnak is kétszerese, holott nemzeti önértékelésünk az utóbbiakkal azonosítja a baksist, a „balkáni állapotokat”.
A hasonló tartalmú egyéb felmérések szerint is markánsan különbözik a magyar társadalom többségi értékrendje az uniós átlagtól, és egy ideje már nem mutatkozik javulás (nem úgy, mint az észt, lett, lengyel, szlovák, cseh esetben). A korrupcióhoz való viszonynak a jelenség megítélésén túl az is fontos vonatkozása, hogy az azt elítélő emberek mennyire hajlandók fellépni ellene, ha ilyet észlelnek. Nem mindenki kész arra, hogy jelentse az esetet. A felmérés szerint az uniós átlagban a megkérdezettek 57 százaléka tenne bejelentést. A tagországok között nálunk a legkisebb ez az arány: 21 százalék. Azaz minden ötödik magyar hajlandó bejelentést tenni. Ezt mégsem tartom perdöntő adatnak, mert a cselekvéshez való eljutáshoz először is azt kellene tudni, hogy hol lehet bejelenteni a korrupciót. Az erre irányuló kérdésre az európai felmérésben mi magyarok állunk az utolsó helyen. Továbbá bíznia kellene az embernek abban, hogy bejelentésének lesz foganatja, őt magát pedig nem éri hátrány az ügy miatt. Nem meglepő: e téren sem jó a magyar helyzet.
A több forrásból származó adatok és saját észleléseink, tapasztalataink alapján összeálló helyzetkép valóban nem ad nagy reményt a jövőre nézve. A korrupció észlelt, mért és adatolt súlyossága hazánkat az európai uniós etikai rangsor végére teszi a bolgárok, horvátok, görögök társaságában. A volt tervgazdaságok zöme (de nem mindegyike!) az európai átlag alatt teljesít az üzleti transzparencia terén. A történelmi előzményeket ismerjük: a túlcentralizált, értelmetlen szabályokkal teli államszocializmusban a kisember nem is nagyon tudott másként ügyet intézni, mint a szabályok megkerülésével vagy a bürokraták megkenésével, a hiánycikkekhez leginkább csak kapcsolatokkal vagy baksissal lehetett hozzájutni. Ez ugyan már lezárt történelmi múlt, ám a tisztességes verseny normáinak és a fair eljárásoknak az elterjedéséhez idő kell; az EU keleti peremvidékén tehát érthető a korábbi viselkedésmódok bizonyos szintű túlélése.
Ami a mi esetünkben magyarázatot igényel, az nem lemaradásunk ténye, hanem az európai értékrendhez való hasonulásunk mostani elakadása, a fair gyakorlat átvételének gyengesége. Elvégre három évtizedes európai visszacsatlakozásunk óta lett volna idő az állampolgár és az állami hivatalok közötti viszony nyugatosodásához. Akkor hát miért nem jutottunk mi itt előbbre, ha a térségben többeknek sikerült?
A bonyolult társadalmi jelenségek sosem egytényezősök. Ez esetben hat faktort nevezek meg, nem fontossági sorrendben vagy magyarázó erő szerint, mivel egyenkénti hatásukat aligha lehetne jól kalibrálni.
A külföldi tőke szerepe, jelenléte
A magyar gazdaság a térségben (Szlovákiával együtt) kimagaslik a külföldi tulajdonú cégek, gyakran transznacionális nagyvállalatok nemzetgazdasági arányát tekintve. Elvileg ennek a múltból hozott korrupciós gyakorlat gyors felszívódását és a modern üzleti normák átvételét kellene eredményeznie; itt tehát azonnal ellentmondásba ütközünk. Általánosítható tapasztalat szerint a fejlett piacgazdaságokból érkező befektetők érdekeltek a korrupciómentes működésben, jelenlétük hosszabb távon valóban segíti a transzparens viszonyok kialakulását,
ám ha e cégek a hazai gazdasági szereplőkhöz csak lazán kötődve szigetszerűen működnek, netán megkülönböztetett állami elbánásban részesülnek, akkor „civilizációs” hatásuk gyenge.
Azt is tudjuk, hogy a külföldi vállalatok sikeres működésükhöz képesek elsajátítani a helyi szokásokat. 2010 óta a magyar kormány különmegállapodásokkal (inkább: különalkukkal) igyekszik könnyíteni a stratégiainak minősített külföldi cégek működését, ezáltal viszont még gyengébb ezek késztetése arra, hogy segítsenek kikényszeríteni a kormányzatból a mindenkire érvényes transzparens üzleti körülményeket.
A közszolgálatban állók jövedelmi viszonyainak javulása
Második tényezőként adódik a potenciálisan korrumpálhatók legális jövedelmi helyzete: a rendesen megfizetett tisztviselő kevésbé hajlandó részt venni normasértő ügyletben. E téren van bizonyos haladás (közúti rendőrök, adóellenőrök, engedélykiadó tisztviselők esetében), míg az egészségügy viszonyai továbbra sincsenek rendben. Több más volt szocialista országban arányát tekintve sokkal kisebb a közösségi szektor, ott viszonylag rendben megfizetik a tisztviselőket, és nem állhat elő rendszerszerű baksisos (borravalós, hálapénzes) helyzet.
Az elvonások és újraelosztások nemzetgazdasági aránya
Más szavakkal: az államháztartás terjedelme. A magyar állam a térségben a legnagyobb arányban vonja el az elsődleges jövedelmeket nagyszámú adón, járulékon, díjon keresztül, és messze a legnagyobb arányban juttat támogatást személyeknek, cégeknek, szervezeteknek. Azaz igen nagy felületen érintkezik az állam és a társadalom, és így eleve nagyobb a korrupciós kockázat, mintha a kormányzat a nemzeti jövedelemnek kisebb hányadát rendezné át.
A mai magyar mutató a svéd vagy német arányoknak felel meg, miközben sem az adófizetési morál, sem a köztisztviselői ethosz, sem polgári ismeretek dolgában nem állunk közel a fejlett jóléti államokhoz.
Ezek az általános magyarázó tényezők, amelyek érvényesüléséről bő nemzetközi tapasztalatok vannak, és jól alkalmazhatók az elmúlt évtizedek magyar viszonyainak alakulására. A további három politikai tényező hatását nehezebb számszerűsíteni, holott leginkább ezek felelősek a magyar etikai-intézményi állapotok relatív (néha abszolút) romlásáért.
A gazdasági verseny gyengítése, pozíciók és vagyonok újraosztása
A 2010 utáni politikai kurzus – hivatkozva a megelőző évek pénzügyi válságának feltételezett okaira – a magángazdaság terjedelmét visszaszorító (immár államosító, semmint privatizáló) és újraszabályozó (dereguláló helyett re-reguláló) gazdaságpolitikába fogott. Ebben ugyan nem állt egyedül akkor, ám a válságszakasz elmúltával sem tért vissza a magángazdaság dominanciáján nyugvó vegyesgazdaság modelljéhez, hanem az ázsiai fejlesztő államok gyakorlatára emlékeztető pályán halad változatlanul, immár egy évtizeddel a pénzügyi válságot követően. Ennek egyik rendszerszerű következményeként gyakran konfrontálódik az európai gazdasági szabadságok rendjével, amely az állami támogatást alapesetben tiltja; de ez nem itteni témánk. Egy másik vonatkozás azonban nagyon is idetartozik.
Az állam egyedárusítások révén extraprofitot (közgazdasági értelemben járadékot) juttat a legfelső politikai kör által kiválasztottak számára, mint a dohánykereskedelem, a kormányzati hirdetések, kormányzati IT-beszerzés, szerencsejáték, és még egy sor ágazat esetében.
Ez a gyakorlat leírható a személyválogatás, klientúraépítés, kleptokrácia, nepotizmus fogalmaival – és valószínűleg mindegyik megnevezés helytálló. Egészében tekinthetjük korrupciónak, annak egy sajátos fajtájának, és e sajátosság miatt feszül ellentmondás a magyar korrupciós viszonyok súlyossága és a társadalom (egy része) megengedő álláspontja között. Az említett esetekben ugyanis nem az a szokásos játék érvényesül, amelyben az állami kedvezményre vágyó cég korrumpálja a „köz szolgáját”, hanem a politikus, a közérdek letéteményese emel föl, vagy akár teremt vállalkozót. Az ehhez csatolt ideológia szerint mindez a nemzeti középosztály (más megfogalmazásban a nemzeti bajnokok) kinevelését szolgálja, a patrióta gazdaságpolitika legitim eszköze. A kormányzati média a bicskanyitogató ügyeket nem említi, pláne nem korrupcióként, így az állami információnak kitett millióknak eleve nehezebb az ügyeket normasértésként megítélni. Ahol milliárdos ügyletekről, sőt egész iparágakról van szó, a közember számára a méretek miatt ráadásul jó eséllyel követhetetlen lesz a téma.
Az uniós források bősége, gyorsított lehívása
Ez nem magyar sajátosság, hiszen az EU déli és keleti perifériáján jól ismert jelenségről van szó: a felzárkóztató és egyéb uniós programok keretében érkező transzferek elköltésében gyakori a túlszámlázás, a kliensek támogatása, egyéni érdekek és hobbik megfizettetése. Esetünkben azonban a térségi átlagnál is rosszabb az uniós források felhasználásának hatásfoka és célszerűsége, mégpedig egy jól hangzó, ám valójában káros elv miatt, amely szerint minél többet és minél gyorsabban kell költekezni a „mások pénzéből”. Ha valaki egészséges erkölcsi alapon kifogásolná is a közpénzek értelmetlen célú és nyilvánvalóan pazarló felhasználását, berzenkedése leszerelhető azzal, hogy a nekünk lekötelezett nyugatiak pénze ez, és legalább az országban marad.
A korrupciós ügyek iránti hatósági érdektelenség
A politikai közbeszédnek régóta része, hogy az előző kormányok alatt is loptak, és nyilván most is lopnak; az emberek egy sor közismert esetet és ügyet is meg tudnának említeni. Ehhez képest egyik esetben sem történt semmi. A mai botrányok közepette feltűnő a hatóságok passzivitása. A mostani roppant gyors meggazdagodások minimum adóhatósági eljárást követelnének meg, ám vagyonosodási eljárások nem indulnak. Elégségesen dokumentált bejelentés nyomán sem kezd nyomozásba az ügyészség. Ez bizony világos üzenet az állampolgároknak: jobb az egészből kimaradniuk.
Konklúziónk így némileg más, mint ami csupán a statisztikai adatokból, felmérési eredményekből fakadna. A szomszédos országok társadalmai nem csak és nem is elsősorban azért mutatkoznak érzékenyebbnek a közéleti normasértések és jogsértések iránt, mert értékrendjük a miénknél polgáribb (bár több esetben ez sajnos igaz). Az sem erős magyarázó elem, hogy máshol politikailag aktívabb a társadalom, mint minálunk; valójában hosszabb távon nincsenek nagy különbségek. A tartós parlamenti kétharmad – jól tudjuk – elfedi a magyar társadalom kettéosztottságát, és művi módon igyekszik lefojtani a vitát, a közéleti aktivitást. Bár éppen az európai ügyészséghez való csatlakozásunk dolgában máig csaknem hétszázezren írtak alá petíciót: ez nem kevés, főleg olyan jogi ügyben, amely természetéből adódóan közvetve érinti csak a polgárokat.
A magyar viszonyok különlegességét leginkább az a masszív ideológiai kampány magyarázza, amely a társadalom igen jelentős részét hosszú idő óta éri, fizetett hirdetések és a készséges kormánymédia révén. Ami pedig politikai apátiának látszik visegrádi összefüggésben, annak jó indokai vannak: a kormánytól független érdekérvényesítés alkotmányos megnehezítése, a bűnüldöző szervezetek érezhető, tudatos passzivitása mellett ésszerűnek tekinthető egyéni döntés a közügyektől való távolmaradás.
Hogy mi következik mindebből? Hiszem, hogy a mi „brezsnyevi pangásunk” sem tart örökké. A látszólag passzív, beletörődőnek tűnő társadalmakban – láthattuk a szomszédságban – hirtelen fordulatok állhatnak be valódi alternatíva megjelenésével, a hatalmon levők arroganciája miatt, vagy a centralizált rezsimekbe kódolt bajok hatására.
Borítókép: AFP/Kisbenedek Attila
Ha fontosnak tartja a Válasz Online munkáját, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#korrupció | A mi „brezsnyevi pangásunk” – Hat állítás a korrupcióról, a közjóról és a magánjavakról | A szemünk előtt omlott össze a közhely, hogy ameddig jól megy a gazdaság, addig az emberek elégedettek és nem foglalkoznak politikával. Hogy addig még a korrupció sem érdekli őket. Csehországban – amely térségünkből igazán nem panaszkodhat gazdaságilag – ehhez képest százezres tüntetéseket láttunk az elmúlt hetekben. A kiváltó ok ráadásul éppen a korrupció volt. Még Romániában és Szerbiában is voltak jelei az állampolgári aktivitásnak – csak nálunk nem. Mi lehet ennek a magyarázata? Vendégszerzőnk, Bod Péter Ákos hat pontba szedi az okokat. Előre szólunk: egyik-másik ezek közül elég elkeserítő. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/07/16/bod-peter-akos-korrupcio-publiciszikta/ | 2019-07-16 02:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Tavaly felért a csúcsra Orbán Viktor apjának bányacége.
A Dolomit Kft. ugyan már évek óta a piac egyik legjobban teljesítő vállalkozása, de 2018-ban lényegében a teljes konkurenciát lekörözte egy fontos tekintetben: a piacvezető bányacégek közül az Orbán apjának többségi tulajdonában álló társaság érte el a legmagasabb árbevétel arányos nyereségrátát.
Ez a nyereségráta (más néven profitráta) azt mutatja meg, hogy a céghez befolyó pénzből mennyi marad a tulajdonosoknál.
A Dolomit Kft. – amelyről korábban kiderítettük, hogy több állami projekt résztvevője volt az elmúlt években - 2018-ban 4,6 milliárd forintos árbevétel mellett 1,9 milliárd forintos profitot termelt. Ez 41,3 százalékos profitrátát jelent, ami nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő – több mint duplája a tavalyi 18,8 százalékos piaci átlagnak.
Az elemzésünk során a Dolomit Kft. teljesítményét azokkal a vállalatokkal hasonlítottuk össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölik meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz, kréta bányászata). Jelenleg 65 ilyen cég működik a piacon.
Ezek közül a Dolomit Kft. árbevétel és adózott eredmény tekintetében is a legsikeresebb magyar cég volt tavaly, a teljesítményét csak néhány külföldi tulajdonú vállalat tudta túlszárnyalni. Az árbevétel alapján két francia és egy osztrák hátterű cég szorította a negyedik helyre a Dolomit Kft.-t. Az Orbán-cégnél nagyobb profitot pedig ezek közül is csak egy, a francia tulajdonú Colas Északkő Bányászati Kft. ért el.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
Profitráta tekintetében azonban még a külföldi cégek sem tudták megelőzni a Dolomitot. Magyarországon évek óta a francia tulajdonú Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. a szakágazat legnagyobb forgalmú bányacége, de tavaly például mindössze 4,2 százalékos volt a profitrátája a Dolomit 41 százalékához képest. A többi, számottevő forgalmat lebonyolító (minimum 5 millió forintos átbevételű), összesen 29 darab cég közül a Dolomiton kívül csak három másik társaság tudott 30 százaléknál magasabb profitrátát elérni.
A Direkt36 elemzéséből kiderül, hogy a Dolomit Kft. profitrátája az elmúlt tíz évben mindig a piaci átlag fölött mozgott. A tavalyi volt az első év, amikor miden nagyobb versenytársánál jobb arányt ért el a cég.
Megkérdeztük a Dolomit Kft.-től, minek köszönhető ez a teljesítmény, de a cég nem reagált a megkeresésünkre. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig szokás szerint csak annyit közölt, hogy „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel”.
A bányászati szakágazatban tevékenykedő nagyobb cégek közül többen a téma „politikai jellege” miatt nem akarták kommentálni a Dolomit eredményét, két cégvezető pedig csak azzal a feltétellel beszélt velünk, ha nem írjuk le a nevüket.
„Ezt csak irányítva lehet elérni. Ha Gyurcsány Ferenc vezetné ezt a céget, az eredmény jóval szerényebb lenne” – mondta egyikük a Dolomit Kft. profitrátájáról. Egy másik, több mint százmilliós forgalmú cég vezetője arról beszélt, hogy a piaci helyzet nagyban befolyásolja, mekkora profitrátát lehet elérni. „Jelenleg nagy útépítések zajlanak, sokkal nagyobb a kereslet. 2016-2017-hez képest a körülbelül a duplájára nőtt az igény tavaly, ez még idén is érződik” – mondta. Amikor konkrétan a Dolomit Kft. profitrátájáról kérdeztük, először nevetve reagált: „Ez az Orbánéké? Akkor nem kell magyarázni, itt másfajta rendszer működik.”
A cégvezető aztán mégis hozzátette, hogy a Dolomit Kft. „azért piaci alapon működik”, a termékeik minősége és a termelékenységük járulhat hozzá a jó teljesítményhez. „Jó kövük van, hatalmas mennyiséget tudnak kiszolgálni, náluk nincs soha hiány.” Azt is kiemelte, hogy a Dolomit nagymértékben gépesítette a termelését, a köveket például elektromos osztályozórendszerrel válogatják. Egy ilyen elektromos gép beszerzése óriási beruházás, viszont hosszú távon gazdaságosabb, mint más, gázolajjal működő berendezések, így ez is hozzájárulhat a magasabb profitráta eléréséhez.
Az Orbán családnak a Dolomit Kft. mellett más vállalkozásai is vannak, amelyek 2014-ben indultak látványos növekedésnek. 2016-ban ugyan volt egy átmeneti visszaesés a Dolomit Kft.-nél, de a cég ebben az elmúlt ötéves időszakban így is 2,4-szeresére növelte a bevételét. Ez szintén az iparági átlag felett volt.
A Direkt36 korábban cikksorozatban számolt be arról, hogy az Orbán-cégek látványos felíveléséhez állami beruházások is hozzájárultak.
Ezek többek közt olyan projektek voltak, amelyeket Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek és üzleti partnereik nyertek el közbeszerzéseken, az Orbán család cégei pedig építőanyagokat szállítottak az építkezésekhez.
A projektek részleteit ismerő források korábban a Direkt36-nak azt mondták, hogy a Dolomit Kft. annak ellenére szállíthatott betontermékeket csatornázási munkákra, hogy azok jóval drágábbak voltak, mint a konkurencia hasonló termékei. Az egyik beruházást felügyelő szervezet munkatársa azt mondta, hogy tudomása szerint mintegy 30 százalékkal is magasabb lehet az Orbán-féle termékek ára, de hozzátette, hogy szerinte ezeknek a minősége is sokkal jobb. Az egyik konkurens betonelemes cég munkatársa is megerősítette, hogy a Dolomit termékei valóban jó minőségűek, de több, csatornázási projektekben részt vevő forrás is azt állította, hogy a kivitelezők nagyon érzékenyek az árra, és így maguktól biztos inkább az olcsóbb beszállítót választanák.
„Csodálkoztam is, hogy miért a drágábbat veszik” – mondta akkor az egyik projekt lebonyolításában részt vevő forrás, majd hozzátette: „Gondoltam, hogy biztosan dörgölőzni akarnak.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről! | Így lett nyereségesebb az Orbán-bánya, mint bármelyik komoly versenytársa | A Dolomit Kft. ugyan már évek óta a piac egyik legjobban teljesítő vállalkozása, de 2018-ban lényegében a teljes konkurenciát lekörözte egy fontos tekintetben: a piacvezető bányacégek közül az Orbán apjának többségi tulajdonában álló társaság érte el a legmagasabb árbevétel arányos nyereségrátát. | null | 1 | https://444.hu/2019/07/18/igy-lett-nyeresegesebb-az-orban-banya-mint-barmelyik-komoly-versenytarsa | 2019-07-18 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Áder János;
2019-07-18 13:03:50
Negyedmilliárdért szerveztet több napos konferenciát Áder alapítványa
Áder még 2017 decemberében alapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amely azóta nem sok mindent ért el a kitűzött célok közül.
A közbeszerzés.hu-n olvasható Áder János Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványának rendezvényszervezési szolgáltatás vásárlására irányuló nyílt felhívása, melyben az áll: „a szerződés teljesítése során előre láthatólag több (legalább 2 db) napos nemzetközi konferencia teljes körű lebonyolítására kerül sor, amelyek egyenként legalább 100 fő egyidejű részvételével fognak lezajlani”.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a nyertes pályázónak többek között a cateringet, a szálláshelyeket, a technikai eszközöket, valamint a rendezvényhez kapcsolódó kreatív stratégiák és tervek készítését kell biztosítania nettó 250 000 000 forintért.
A jelentkezőnek
Áder még 2017 decemberében alapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, aminek kuratóriumi elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő, igazgatója pedig Csepreghy Nándor ex-államtitkár.
Februárban derült ki, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány évi 1,5 milliárd forint támogatást kap a kormánytól, hogy az öt fős szervezet 2,7 millió forintért bérel irodát. | Negyedmilliárdért szerveztet több napos konferenciát Áder alapítványa | Áder még 2017 decemberében alapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amely azóta nem sok mindent ért el a kitűzött célok közül. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043594_negyedmilliardert-szerveztet-tobb-napos-konferenciat-ader-alapitvanya | 2019-07-18 15:03:00 | true | null | null | Népszava |
Különös Btk.-módosítást tartalmaz a 2020-as költségvetés megalapozásáról szóló törvény. A pár napja hatályba lépett jogszabály új definíciója szerint a bűnszervezet
legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A változást a Népszava vette észre, és a lap azt is megemlítette, hogy Simonka György, a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó költségvetési csalással vádolt fideszes képviselő jól járhat a módosítással. Nem biztos ugyanis, hogy megáll rá és társaira a bűnszervezet új definíciója (ha az elkövetés és az ítélet meghozatala között változik a törvény, mindig a terheltre nézve enyhébb változatot kell alkalmazni).
A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra.
Mivel a 2020-as költségvetés megalapozását nemigen segíti a büntetőkódex változása, felmerül, hogy mégis miért kellett a Btk.-módosítást ennyire eldugni. Ráadásul a törvényjavaslat a végül elfogadotthoz képest eredetileg csak nüansznyi, nyelvtani egyszerűsítést javasolt, a bűnszervezet fogalmát jelentősen leszűkítő meghatározás a törvényalkotási bizottság összegző módosítójával került be a jogszabálytervezet végleges szövegébe.
Ahhoz képest, hogy mennyire alkalminak tűnik az utolsó pillanatban a költségvetési törvényjavaslatba hegesztett Btk.-módosítás végleges szövege, a bizottság kétoldalas, aprólékosan kimunkált, számos bírósági döntésre kitérő indokolást fűzött hozzá. Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején
közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek;
a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között;
az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.
Nagyjából ugyanerre hivatkozott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely is. A miniszter azt is megemlítette, hogy a módosításra az Igazságügyi Minisztérium tett javaslatot. Ezek után már csak az a kérdés, hogy papíron miért nem az IM a Btk.-módosítás kezdeményezője, és azt miért kellett a jövő évi költségvetést előkészítő törvénycsomag módosítójába eldugni.
A bűnszervezeten belüli alá-fölé rendeltségi viszony amúgy nem új elem a fogalom büntetőjogi definíciójának történetében. Az előző Btk.-ba 1997-ben került be, és rá egy évre már módosították is a bűnszervezet meghatározását:
bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul.
A hierarchiára való utalás 2002-ben szűnt meg, hogy aztán most visszakerüljön.
De mit is jelent ez a gyakorlatban, és tényleg változtathat-e például Simonka György büntetésén, már amennyiben bűnösnek találják a politikust, aki egyébként néhány napja épp Orbán Viktor vendége volt a miniszterelnök hivatalában? Ennek megértéséhez Bérdi Zsolt ügyvéd segítségét kértük, aki korábban nyomozóként dolgozott a rendőrségen.
Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák. | Tényleg Simonka György kedvéért módosították a Btk.-t? | A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra.
(...)
Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején
közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek;
a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között;
az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/18/bunszervezet_btk_modositas_simonka_hierarchia_konspiracio/ | 2019-07-18 13:52:00 | true | null | null | Index |
31 millió forintos uniós forrásból bűnmegelőzési programot kellett volna megvalósítania a méhkeréki iskolának, ám a program – egy kétnapos tanároknak szóló tréninget leszámítva - elmaradt, írta 2015-ben a 444.hu. Egy helyi pedagógus akkor a Juhász Péter alapította Igazmondó Alapítványhoz fordult segítségért, és együtt tudtak küldeni egy hűtlen kezelésről, költségvetési csalás gyanújáról szóló levelet az ügyészségnek.
Az akkori válaszok ütközése elég izgalmas volt: miközben a polgármester azt állította akkor az RTL-nek, hogy végül nem az iskolában folytatták a programot, hanem külsős szakemberekkel dolgoztak, ezért nem is tudhatnak az egészről a tanárok, ezzel párhuzamosan az Emmi azt válaszolta, hogy de, mégiscsak az iskolában zajlott a program, és hibátlanul véget ért. Ha kérdés lenne, forduljanak az iskola vezetéséhez, ám az iskola vezetése semmit nem tudott a programról.
Az ügy végül most jutott el oda, hogy Tát Margit, Méhkerék fideszes polgármestert költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Gyulai Járási Ügyészség, derül ki csütörtöki a Magyar Narancs cikkéből. Rögtön az elején hozzáteszik: Tát ismét polgármesterjelöltje a Fidesznek helyben.
Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós - az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő - szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa
– idézi a lap a birtokába került vádiratot. A bíróság a lap kérdésére elismerte, hogy a vádiratot megkapták, és hozzátették, hogy a tárgyalást még nem tűzték ki, talán őszre várható. Ősszel pedig önkormányzati választás lesz, hozzá is teszi a lap, hogy Tát egyelőre a kormánypárt polgármesterjelöltje a Békés megyei, többségében román nemzetiségűek lakta Méhkeréken.
Tát függetlenként nyert 2010-ben, de 2014-ben már fideszesként indult és nyert újra a választáson.
A vádban szereplő programra pályázásról 2012-ben döntött a képviselő-testület, 2013-ban pozitív elbírálást kapott, majd az év július 23-án az NFÜ nevében eljáró ESZA társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. aláírta a támogatási szerződést: 31 millió vissza nem térítendő pénzből a helyi alapfokú iskolában bűnmegelőzési programot valósítanak meg, a pénz nagyobb részét az EU, kisebbik részét a magyar állam állta.
A vádirat szerint a polgármester elhatározta, hogy különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal köt színlelt megállapodásokat, közben a közreműködő szervhez kifizetési kérelmeket nyújtott be, mintha eszközbeszerzések történtek volna a projekthez. Végül sikerült 2013 és 2015 között öt részletben lehívni a 31 millió forintot.
Az ügynek a polgármesteren kívül még 7 vádlottja van, a másodrendűt például papíron a projekt asszisztenseként foglalkoztatták, miközben mindvégig tudták, hogy a projekt bizony nem valósul meg. A vádirat szerint azért dolgozott ő is: szándékos segítséget nyújtott a csalásban.
A hosszú cikkben olyan további érdekes részletek vannak, mint hogy a lepapírozásnál a vádlottak még arra sem figyeltek, hogy olyan táborhelyet írtak be a kamutáboroztatásba, ami két tucat gyereket képes befogadni, de a papíron közel száz gyerek szerepelt.
És talán a legszebb:
A méhkeréki polgármester a pályázat keretében magánszemélyként megbízta önmagát a viselkedéskultúrával foglalkozó szakkör megtartásával, és 2013 december 7-én a fiktív szerződés alapján 168 ezer forintot fizetett ki önmagának
– írja a Magyar Narancs.
Minden vádlott tagadja bűnösségét, az ügyészség indítványozta, hogy amennyiben Tát Margit az előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz, akkor 1 év 10 hónap börtönt kapjon, de azt két és fél évre felfüggesztve.
„A nyomozás egyébként nem tudott fényt deríteni arra, hová lett a 31 millió forint java része” – írja a lap. | Költségvetési csalással vádolja az ügyészség a fideszes polgármestert | Az ügy végül most jutott el oda, hogy Tát Margit, Méhkerék fideszes polgármestert költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Gyulai Járási Ügyészség, derül ki csütörtöki a Magyar Narancs cikkéből. Rögtön az elején hozzáteszik: Tát ismét polgármesterjelöltje a Fidesznek helyben.
Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós - az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő - szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/18/fideszes_polgarmester_gyanusitott_vadlott_buncselekmeny_mehkerek_eu_fejlesztes_tat_margit/ | 2019-07-18 14:00:00 | true | null | null | Index |
Azzal keresett meg minket egy olvasónk, hogy Balatonra néző házuk előtt egy, a környező házaknál sokkal nagyobb, 720 négyzetméteres ház alapjait kezdték el tavaly lerakni, két szinten, a telek teljes szélességében, ami várhatóan a panoráma nagy részét ki fogja takarni. Bejelentették a kifogásolt építkezést a kormányhivatalnál, az eljárás néhány kanyar után azzal ért véget, hogy nincs mit tenni, mert „a tervezett épület települési szövetbe való illeszkedésével kapcsolatban helyi tervtanácsi és támogató vélemény készült”.
Akkor néztünk nagyot, amikor kiderült, hogy a települési szövetbe illeszkedő monstrumot nem más tervezte, mint a település főépítésze
– írta olvasónk. Hozzátette: eddig azt hitte, hogy az lenne a célja ennek a tervtanácsi testületnek, hogy megvédje a városképet, illetve hogy ne lehessen pl. olyat építeni, ami az összes többi ember számára hátrányos (például leárnyékolja a házát). Ez egy családi házas övezet, itt nem épülhet még társasház se, viszont 720 négyzetméteres monstrum családi ház, úgy látszik, igen.
Szabad ilyet?
Mivel az ügy első pillantásra összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, megkerestük Jámbor Attila ügyvédet, az Építésijog.hu szakportál szerkesztőjét. Szerinte egy kormányrendelet, méghozzá a 266/2013. számú, egyértelműen kizárja, hogy építési engedélyhez kötött épület (ilyen például az összes üdülő, nyaraló) tervdokumentációjának elkészítését az adott település főépítésze vállalja el.
Ha az épület egyszerű bejelentéssel épül, mint a legtöbb lakóépület, akkor előfordulhat, hogy esetleges szabálytalanságok miatt fennmaradási engedélyt kell kérni, ennek alapvető feltétele a településképi vélemény. Márpedig a településképi véleményezési eljárásban részt vesz a főépítész is, azaz a saját tervéről kell véleményt mondania, ami összeférhetetlen. Amikor a főépítész elkészíti a tervet, nem tudhatja, hogy lesz-e összeférhetetlenségi ok – el fog-e térni az építtető szabálytalanul a tervektől –, így kockázatos számára a tervezés.
Ráadásul az adott önkormányzat a településképi rendeletében az egyszerű bejelentésű épületeknél is kötelezővé teheti az úgynevezett szakmai konzultációt. Ez főépítészi tevékenységet is igényel, ezért ezeken a településeken az ügyvéd szerint etikai vétség lehet, ha a főépítész tervezési tevékenységet folytat, mivel ilyenkor valószínűleg elmarad saját magával a konzultáció. Márpedig a szakmai konzultáció - ha kötelező - nem mellőzhető, ilyet a jogszabály nem tartalmaz. A kamarának eseti jelleggel be is kell jelenteni a tervezési munkákat.
Ezek után a megyei kamarához fordultunk, hogy érkezett-e hozzájuk bejelentés az ügyben, és mi a szakmai állásfoglalásuk, valamint megkerestük a balatonalmádi főépítészt, Bogdán Lászlót.
A Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája továbbította kérdéseinket a Magyar Építész Kamarának, mert „a média felé tett hivatalos tájékoztatás” csak ott történhet. A Magyar Építész Kamara azt válaszolta, hogy nincs információjuk, egyedi ügyben amúgy se mondhatnak véleményt.
A főépítész nem tartja összeférhetetlennek a munkáját
Bogdán László szerencsére jóval közlékenyebb volt. A kérdésre, hogy
Mint kiderült, megbízott főépítészként végzi munkáját, így a köztisztviselői törvény vonatkozó korlátozó passzusai – mivel nem köztisztviselő – nem érvényesek rá.
Másrészt azzal érvel, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (ÉTV) módosításával a lakóépületek zömét (kb. 85%-át) Magyarországon nem építési engedélyezési eljárásban engedélyezik, hanem úgynevezett egyszerűsített bejelentési eljárás történik, amikor a tervdokumentációkat az e-naplóba tölti fel az építtető és a tervező. Ezen eljárások esetében még településképi véleményezési eljárás lefolytatása sem történik, tehát a főépítésznek itt nincs véleményezési hatásköre, csakis konzultációs lehetőséget biztosított a jogalkotó.
A konzultáció alapján nem véleményezés és bírálat, hanem tájékoztatás történik az előírásokról, a betartandó településképi szabályokról. A véleményezés tehát nem a főépítész hatásköre, a jogszabály alapján a polgármester adja ki, ő írja alá. A főépítész csak a szakmai hátteret adja, közölte Bogdán.
Egy dolog biztos: nincs saját terv bírálata, és nincs hátránya nálam más tervező tervének sem
– szögezte le Bogdán László.
A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az általunk megkérdezett ügyvéd által idézett kormányrendelet ugyanis egyértelműen az önkormányzati főépítészeket nevezi meg a kizárás alanyaiként, és nem tesz különbséget megbízott vagy teljes állásban dolgozó főépítész között. Egy másik jogszabály – a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – alapján a szakmai konzultáció köti a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, ezért hiába vonnak be esetleg helyettes főépítészt, tervtanácsot egy későbbi eljárásba, ha a főépítész (és egyben tervező) nyilatkozatától nem térhet el.
Sőt, a jogszabály értelmezése a főépítészi szakmai testületekben is felmerült, az országban ugyanis nagyon sok főépítész érintett. Ezért megkérdeztük az ügyben a legmagasabb szakmai fórum vezetőjét is.
Elterjedt gyakorlat, hogy a főépítész tervez is
Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke elmondta, hogy számos településen előfordul Magyarországon, hogy a helyi, megbízási szerződéssel dolgozó főépítész egyben épületeket is tervez az illetékességi területén. Ennek az a helyes útja, ha ezt előre megbeszélik a polgármesterrel, és beleírják a szerződésébe. Minden esetben jó, ha a főépítész mintát ad, példát mutat, milyen minőségű terveket kell készíteni a településen.
Salamin arra a kérdésre, hogy ez a gyakorlat adhat-e okot a visszaélésekre, azt mondta:
Viszont a rendszerben van fellebbezési lehetőség, ahol az állampolgár jogorvoslatot találhat, és korrigálni lehet a főépítész esetleg rossz döntését.
Mivel szerinte a 2013-as szakmagyakorlási kormányrendelet az önkormányzati főépítész tervezési tevékenységéről pontatlanul rendelkezett, 2014-ben az egyik kormányhivatal állásfoglalást kért az értelmezéséről az építészeti helyettes államtitkárságtól, és akkor azt a választ kapták, hogy a kizárás csak azokban az esetekben áll meg, ha a főépítész a saját terveit véleményezné.
Ilyen azonban a gyakorlatban Salamin szerint nem fordulhat elő, mert a lakóépületeknél csak szakmai konzultációt ír elő a jogszabály, ami azt jelenti, hogy a főépítész tájékoztatja az adott ház tervezőjét, milyen helyi szabályok vonatkoznak a területre. Más esetben pedig meg kell oldani a főépítészé helyett más szakmai vélemény beszerzését, pl. helyettesítő főépítész alkalmazásával vagy a kamarai, illetve az állami főépítészi tervtanács véleményével.
Az ügyben az Országos Főépítészi Kollégium részletes kommünikét tett közzé, ami ezen a linken olvasható.
Miniszterelnökség: A jelenlegi szabályozás jó
Megkerestük a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságát is, hogy segítsenek eligazodni, melyik jogszabály irányadó.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válasza szerint nincs olyan hatályos jogszabály, ami kizárná, hogy az önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységével érintett településen tervezhetne. Az természetesen kizárt, hogy az általa tervezett épület hatósági engedélyezésében vagy azt megelőző településképi véleményezésben az önkormányzati főépítész bármilyen módon részt vegyen, a vélemény kiadása mindenképpen a polgármester jogköre.
Nincs olyan hatályos jogszabály sem, amely azt kizárná, hogy az önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységével érintett településen egyszerű bejelentéshez kötött épületet tervezhetne, tették hozzá. Eszerint ilyen esetben sem településképi véleményezési eljárásra (mivel nincs utána engedélyezés), sem településképi bejelentési eljárásra nem kerül sor, így nem lehet összeférhetetlenség.
Arra a kérdésre, nem tartják-e aggályosnak, ha ugyanaz a személy tervez és végezhet konzultációt a tervről a következő választ kaptuk:
„A szakmai konzultáció nem kötelező, azt önkormányzati rendeletben lehet kötelezővé tenni. A szakmai konzultáció nem hatósági eljárás, hanem a tervező segítése. Amennyiben előfordulna olyan eset, hogy az önkormányzati főépítész helyben tervez, a miniszterelnökség megítélése szerint szükségtelen a szakmai konzultáció, mert szakmai ismeretei alapján tisztában van a településképi követelményekkel. Viszont a terv véleményezésében a fentiek szerint nem vehet részt, kizárás áll fenn vele szemben.”
Mint kiderült, a jelenlegi szabályozás módosításáról nem született eddig semmilyen döntés, azt a Miniszterelnökség helytállónak tartja. | Meglepő oka van, miért nem tudnak mit tenni a melléjük épülő monstre házzal | Érdekes ügyre hívta fel egy balatonalmádi olvasónk a figyelmet: épp egy szokatlanul nagy méretű új házzal építik el balatoni házuk panorámáját, a tervezett épületet pedig a helyi tervtanács támogatja. Szerintük nem is csoda, hiszen a „monstrumot” a helyi főépítész tervezte privát munkaként. Ahogy beleástuk magunkat a témába, kiderült: az országban egyáltalán nem ritka, hogy főépítész saját illetékességi területén tervez pénzért, sőt a szakmai kollégium ezt támogatja is, mert a tiltó jogszabály „pontatlan”. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/17/balatonalmadi_foepitesz_osszeferhetetlenseg/ | 2019-07-17 14:04:00 | true | null | null | Index |
Karcagon egy rendőrnek napok óta fáj a hasa, járt már a háziorvosánál, de még nem tudják, mi a baja. Ahhoz, hogy a hasfájás okát kideríthessék, különböző vizsgálatokra lenne szüksége, például ultrahangra. Csakhogy a kórházi várólisták hosszúak. Ezért a karcagi rendőrkapitányságot vezető alezredes, aki igyekszik jó kapcsolatot ápolni a város fontos embereivel, rácsörög a városi kórház főigazgatójára. A főigazgató pedig soron kívül másnapra ad időpontot a vizsgálatra.
Maga az alezredes példálózott ezzel a beosztottjainak azt követően, hogy egy óvatlan rendőr feljelentette Nagyné László Erzsébet, a karcagi Kátai Gábor Kórház főigazgatóját, amiért a mozgássérültek számára kialakított parkolóhelyen jogtalanul és szabálytalanul parkolt.
Hiába volt jogszerű a rendőri intézkedés, a rendőrkapitányság vezetője finoman szólva sem repesett az örömtől, amikor értesítették az ügyről.
Én nem mondtam, hogy üssétek agyon a várost. Én azt mondtam, hogy differenciálni kell. Engem nem érdekel, ha nincs följelentésetek, nincs ilyen kvóta már
– kelt ki magából Teleki Zoltán az Index birtokába került felvételen. (A felvételt jogi és forrásvédelmi okokból nem tesszük közzé.)
Jogszerűen? Az nem szül jót
A karcagi rendőrkapitányság vezetőjének szavaiból az is kiderül, mire gondol pontosan akkor, amikor a „differenciált intézkedés” fontossága mellett érvel: előbb meg kell tudni, kié az autó, bírságolni vagy feljelentést tenni csak ez után szabad. Persze kizárólag akkor, ha nem „normális” ember a tulajdonos.
Megpróbáltunk utánanézni az elhangzott neveknek, úgy tudjuk, visszaeső, problémás bűnözőkről van szó.
Az alezredessel vitába szálló beosztottak megpróbálták Teleki figyelmét felhívni arra, hogy a korrupció eufemizmusaként használt differenciált intézkedés, amit elvárna tőlük, nemcsak következetlen gyakorlatot teremt, hanem meg sem valósítható. Az intézkedő rendőrök számára ugyanis sokszor egyetlen névből nem világos, hogy kiről van szó, hogy mennyire fontos, vagy az alezredes szavaival élve „normális” ember az, akivel szemben intézkedni kellene.
Hiába jártok el jogszerűen. Ez nem szül jót, mert utána, ha valamit kérni akarunk, hogy könnyebb legyen nektek, az állománynak, majd egy jó nagy fityiszt mutatnak be nekem. Aztán nem fogom tudni elintézni, hogy orvoshoz menjetek, hogy a vérvétel meglegyen
– hallható az Indexhez eljuttatott felvételen Teleki érvelése.
A karcagi rendőrkapitány arra is felhívja beosztottjai figyelmét, hogy nem jogszerű előny, hogy a kórházban előreveszik a rendőröket.
Szerinted ez szabályos? Évek óta előrevetetem a rendőröket, mert megérdemlitek, mert mi a közt szolgáljuk!
– mondja egy beosztottjának a felvételen Teleki, aki tisztában van azzal, hogy a rendőröknek éppúgy ki kellene várniuk a sorukat a kórházi várólistákon, mint bárki másnak a városban. Mégis arról beszél, hogy a jó kapcsolatainak köszönhetően csak az elmúlt fél évben legalább 15 beosztottjának intézte el, hogy hamarabb bejussanak vizsgálatokra és kezelésekre.
– összegzi a karcagi rendőrkapitányság vezetője, hogy miért van szükség az általa eddig is sikeresen alkalmazott szívességalapú korrupcióra, és hogy kikkel szemben lehet nyugodt szívvel intézkedni.
A főigazgató asszony feljelentésének hírén kívül szóba kerül a felvételen egy főorvos is, aki – az alezredes szerint – nem akart aláírni egy látleletet, mivel korábban őt is feljelentette egy rendőr.
Megígérte, hogy elsimítja
Ezzel kapcsolatban megkerestük Nagyné László Erzsébet és a Kátai Gábor Kórházat is, cikkünk megjelenéséig azonban sem a főigazgató, sem az intézmény nem kívánt reagálni az Index értesüléseire.
Az alezredes egyébként megígérte a felvételen, hogy a kórház főigazgatójának az ügyét ő maga fogja elsimítani. Nagynénak ugyanis térdprotézise van, erről van ún. „hétpontos” igazolása is, sőt, tulajdonképpen jogosult lenne a rokkantkártyára is, csak annyira lefoglalja a kórház vezetése, hogy nem tudja kiváltani azt – állítja Teleki.
Nagyné ellen már lezárult az eljárás, és a karcagi kórház főigazgatója a feljelentés kapcsán egy figyelmeztetésben részesült, holott mások a kormányrendeletben meghatározott fix bírság összeget kapjak, ami százezer forint, állítja az ügyet ismerő, névtelenséget kérő forrásunk.
Megkerestük Teleki Zoltán alezredest is az üggyel kapcsolatban, aki arra hivatkozva, hogy nincs nyilatkozási jogköre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysághoz irányított bennünket.
Vojter-Szabó Zita a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az Indexnek elmondta:
A hivatali visszaélés gyanúját keltő állítását a Karcagi Rendőrkapitányság vezetője és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság is határozottan visszautasítja. A Karcagi Rendőrkapitányság vezetése és állománya a hatályos jogszabályok, normák, illetve törvényi rendelkezések szerint végzi munkáját, ahogy tette ezt ebben az esetben is. Ahol a törvény lehetőséget ad rá, a rendőr mérlegelési jogkörénél fogva egyébként is differenciáltan intézkedik.
Arról is megkérdeztük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy van-e tudomásuk Teleki Zoltán alezredes kapcsán bármilyen gyanús esetről. A megyei főkapitányság azonban határozottan kijelentette, hogy Teleki soha senkinek az ügyét nem simította el.
– olvasható a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság válasza.
Az Index ugyanakkor úgy tudja, Teleki Zoltánt feljelentették amiatt, ahogy Nagyné László Erzsébet ügyét a rendőrség kezelte, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott felvételt pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz is eljuttatták. | Ha jogszerűen jártok el, az nem szül jót | Az Index szerkesztőségéhez eljutott egy felvétel, amin a karcagi rendőrkapitányságot vezető Teleki Zoltán rendőr alezredes hallható, amint a „differenciált intézkedés” lehetőségére emlékezteti beosztottait. Például hogy a kórházigazgatót hagyják békén, ha tilosban parkol. Mert ha összevesznek, akkor a rendőrség sem kap majd szívességeket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/17/karcag_rendorkapitany_teleki_zoltan_korrupcio_varolista/ | 2019-07-17 14:07:00 | true | null | null | Index |
Csak Szarvason hozzávetőlegesen 150 embert tarthatnak családok modernkori rabszolgasorban, csicskaként. A csicskák ingyen dolgoznak családoknak, akik elszedik az egyéb jövedelmüket, például munkanélküli segélyüket vagy nyugdíjukat, sokszor fűtetlen fészerekben, víz nélküli szobákban adnak nekik szállást, szinte éheztetik őket. Szarvason a munkacélú kihasználás nem a mélyben bújik meg vagy szóbeszéd formájában él, a városban mindenki kapásból tudja, hogy kik a csicskák, meg is nevezik őket. és azt is, hogy melyik családhoz tartoznak. A városban nincs hajléktalan, mert aki valaha az volt, mára biztosan csicska lett belőle. A csicskatartók olyan kiterjedt hálózattal bírnak, ami több száz kilométerre lévő nagyvárosok hajléktalanszállókig nyúlik, ahol a futtatóik szedik össze a mindenüket elvesztett, főként idős hajléktalan férfiakat. Hiába van benne a Büntető Törvénykönyvben 2013 óta, hogy a munkacélú kihasználás bűncselekménynek, emberkereskedelemnek számít, mégsem tudják könnyűszerrel kimenteni ezeket az embereket a sorsukból, akik inkább élnek ezeknél a kizsákmányoló családoknál, minthogy visszamenjenek az utcára vagy a hajléktalanszállóra.
,,- Pénzt azt nem szoktam kapni, csak szállást kapok, kaját kapok, de pénzt én nem kapok soha.
– Nyugdíja sincs?
– De az van, rokkant nyugdíjam. De én azt nem költöm semmire, mert azt meg se kapom tőlük.
– És ez Önt nem zavarja?
– Dehogynem zavar, nincs nálam egy forint sem, még egy üdítőt se tudok magamnak venni. Ők veszik fel a nyugdíjamat, nem tudom miért. Talán, mert én nem tudnék rá vigyázni.
– De napi háromszor kap enni?
– Hát nem nagyon. Most mit mondjak Önnek? Most kaptam reggelit délben, aztán majd csak este kilenckor kapok vacsorát.
– Mi volt a reggeli?
– Olyan kis vajas kenyér.”
A férfival Szarvas központjában, a belvárosban futunk össze, a ruhái koszosak, kockás inge kigombolva, épp a lovakat készül megetetni egy, a város szélén lévő tanyán. A 42 éves férfi 15 éve csicska ugyanannál a családnál, még a házra is rámutat, hogy hol. Tizenöt évvel ezelőtt a békéscsabai buszállomáson szedték össze, hajléktalan volt. Most a családdal él egy házban, van egy saját szobája, minden nap a tanyán dolgozik, ahol a lovak gondozása a feladata. A férfi azt meséli, hogy néha meg is verik, ha szóvá mer tenni valamit, mégis amikor megkérdezzük tőle, hogy ki ő a családban, hogyan nevezi magát, akkor azt feleli, hogy családtag.
Az viszont mégsem tetszik neki, hogy elveszik a pénzét, ezért egy ideje már gondolkodik azon, hogy otthagyja a családot, de valamiért bizonytalan benne, aminek az okát nekünk se tudta megmondani. A szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat többször is megpróbálta kimenteni a férfit, de mindig visszacsábították. Az ő története nagyon jól mutatja, hogy mennyire bonyolult helyzetben vannak a csicskák, akik a saját életsorsuk, a hajléktalanellátás, illetve a szociális ellátórendszer áldozatai.
Szarvason nincs hajléktalan, csak csicska
Az Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársaival és a Szarvasi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjével beszélgetünk a szarvasi csicskatartásról és a jelenség okairól. A Szeretetszolgálat eredetileg az evangélikus egyház fenntartásában idősgondozással, szenvedélybeteg ellátással, támogatott lakhatással, házi segítségnyújtással és fogyatékos személyek nappali ellátásval foglalkozik. A tevékenységükön keresztül kerültek kapcsolatba csicskákkal is, ezért már évek óta a Család- és Gyermekjóléti Központ segítségével igyekeznek ezen a téren is tenni valamit.
Tóth Tamásné, a Szarvasi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője már 20 éve foglalkozik a munkacélú kihasználással, ahogy ő fogalmaz Szarvason nincs olyan csicska, akivel ne találkozott volna vagy nem fog találkozni.
A csicskáztatás emberkereskedelemnek számít, de a jellege szinte családonként tér el és a legnagyobb végletek között mozog. Néhol a csicskákkal elhitetik, hogy a családhoz tartoznak, a családi házon belül kapnak egy szobát, de ingyen dolgoztatják őket, ha pedig van valamilyen jövedelmük, azt elveszik. Azonban van olyan is, aki fűtés nélküli magtárban alszik, nem kap rendesen enni, előfordul, hogy még testileg is bántalmazzák. Mivel a legtöbb család mezőgazdasággal foglalkozik a környéken, ezért ezeket az embereket legtöbbször a tanyák, állatok gondozásával, mezőgazdasági munkákkal, a háztartás vezetésével, házbontással bízzák meg. A csicskákat nem az udvaron láncra verve kell elképzelni, szabadon mozoghatnak a városban, de a család mindig szemmel tartja őket, ellenőrzik, hogy mikor, hol vannak. Ha pedig megpróbálnának elmenni, akkor a föld alól is előkerítik őket, utána pedig büntetésként meg is verik a őket, hogy többet ne próbálkozzanak meg a szökéssel. Egy családnak – általában attól függően, hogy mekkora a tanyájuk, mennyi állatuk van – több, akár 5-6 csicskája is lehet.
A legtöbb csicska 50 év feletti férfi, akiket különböző ajánlatokkal csábítanak a családok magukhoz. Sokszor lakáshirdetésekre vagy munkára jelentkeznek, de most a leggyakoribb, hogy párkapcsolati hirdetésekre érkeznek az áldozatok. A kihasználók a leggyengébb pontokat keresik, azt kínálják ezeknek az embereknek, ami a legjobban hiányzik az életükből. Először még korrekt feltételeket ígérnek nekik, szállást, ételt, sőt még egy kis fizetést is, de ez a beetetési időszak legfeljebb pár hónapig tart, és elkezdődik a tényleges kihasználás.
A Szeretetszolgálat szerint Szarvason olyan embereket is találunk csicskasorban, mint az egyik nagy dél-alföldi város piac tulajdonosának fiát vagy egy ismert, bedőlt pénzügyi cég volt igazgatóhelyettesét.
,,Mindegyik eset nagyon különböző, de egy közös van bennünk, hogy mindegyiknek volt korábban családja és foglalkozása, de mindent elvesztettek. Ezek az emberek azonban nem a csicskatartók áldozatai, hanem annak a rendszernek és az életútnak az áldozatai, amibe annak idején belekerültek. Mindenki hibás a csicskák helyzeténél” – mondja Tóth Tamásné.
A csicskatartók azonban nem csak az idősebb, magányos férfiakra utaznak, legfőbb célpontjuk a hajléktalanok. A hajléktalanokat más városok utcáiról, buszállomásairól szedik össze, és munkával, szállással, meleg étel ígéretével csábítják magukhoz.
Lázár Zsolt, az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség esperese és a Szeretetszolgálat vezetője szerint Szarvason jelenleg egy hajléktalant sem lehet találni, mert mindenki valamelyik családnál csicska. Azonban nem csak az utcáról kerülnek csicska sorba a hajléktalanok.
A családok olyan kapcsolati hálóval rendelkeznek, hogy amit a hajléktalanellátással foglalkozó call centerek kiépítették, kutya füle ehhez képest. Felhajtókat küldenek nagy városok hajléktalan szállóira, de képesek a saját emberüket is beküldeni a hajléktalanellátásba, aki aztán kihoz 2-3 embert
– mondja Oncsik János, az Ótemplomi Szeretetszolgálat szenvedélybeteg ellátásának vezetője, aki maga is aktívan részt vesz a csicskák kimentésében.
Nyílt titok a csicskáztatás a városban
A tizenhat ezer fős Szarvas kifejezetten egy gazdag békés megyei városnak számít, kedvelt turisztikai célpont az Alföldön élők körében. A város nagyon tiszta, tele van parkokkal, sétányokkal, a belvárosában pedig többszáz éves polgári lakásokat találhatunk, némelyik műemléknek minősül. Lázár Zsolt esperes a kocsijába ültet minket, és városnézésre invitál, de nem a szokásos turista látványosságokat készül megmutatni, hanem azokat a házakat, ahol biztosan tudja, hogy csicskák vannak. Az esperes szinte minden utcán rámutat egy-egy nagy családi házra, név szerint is megmondja ki ott a csicska, és azt is, hogy hány éve.
Egy darabig még az esperes kíséretében, de később már magunktól járjuk a várost, bemegyünk üzletekbe, közlekedési csomópontokhoz, megállítunk járókelőket és egy megdöbbentő kép kezd kirajzolódni előttünk. A városban mindenki tudja, hogy kik a csicskák, és csak mosolyognak, amikor magyarázni kezdjük, hogy mit is jelent ez a fogalom, hisz ez az ő szemükben egyáltalán nem szorul magyarázatra. A megszólított emberek félnek a csicskatartó családoktól, ezért a kifejezett kérésükre nem írjuk le pontosan, hogy milyen foglalkozási körben dolgoznak.
Először egy közlekedési csomópontra látogatunk el, ahol egy olyan nővel beszélgetünk, aki rendszeresen látja, amikor csicskák érkeznek vagy épp szöknek a városból, de egy kis beszélgetés után már azt is meg tudja mondani, hogy a Szarvasra érkezők közül kiből lesz csicska. Legutóbb egy terhes nőnek segített a szökésben, aki kicsit zavartan jelent meg, azt állította, hogy egy roma családtól szökött meg, de nem volt pénze jegyre, hogy elutazzon. A közlekedési csomóponton dolgozó nő felhívta a rendőrséget, hogy tudnak-e segíteni, de azt mondták, hogy nem, ezért végül a Szeretetszolgálatot hívta, akik elintézték, hogy az Ótemplomi Evangélikus Egyház kifizesse a nő jegyét.
Egy másik alkalommal viszont egy idős asszony érkezett a városba Budapestről, azt mondta, hogy házat szeretne venni, és lenne itt egy család, akiknek van egy eladó. Addigra már több millió forintot fizetett a családnak lakásért. Az ott dolgozó nő azonnal felvilágosította, hiszen pontosan tudta, hogy melyik csicskatartó családról van szó és miért hívták az idős asszonyt. Rávette, hogy forduljon vissza inkább, mert a pénzét már nem fogja visszakapni, és azt is elmondta, hogy valószínűleg milyen sors várna rá itt.
A nő onnan ismeri fel a csicskákat, hogy általában valamilyen kis táskával vagy anélkül érkeznek, nagyon alulöltözöttek, koszosak, leggyakrabban idős férfiak.
Az egyik boltba is betérünk, az eladók rögtön elmesélik, hogy ide rendszeresen járnak csicskák. Általában bevásárlási listákkal küldi őket a család, és vagy pontosan annyi pénzt adnak nekik vagy kevesebbet, hogy ne maradjon nekik a visszajáróból. Amikor kevesebb pénzzel érkeznek, akkor a pénztárnál megy a sakkozás, hogy mi az, ami fontos, mi az, ami maradhat.
,,Van, akit naponta ötször is elküldenek, ma reggel is az egyik jött először kávéért, aztán kenyérért, később valami másért, és egyiket sem magának vette” – magyarázza a boltos.
Mivel ezeknek a csicskáknak otthon se igazán adnak enni, sokszor szinte éheztetik őket, ezért a boltosoknak néha megesik rajutk a szívük és adnak nekik egy szendvicset. De többször előfordult már, hogy loptak is, emiatt többüket már kitiltották a boltból. Nekik az ajtóban kell megállniuk, és onnan mondaniuk, hogy mit kér a család, amit aztán a boltosok összeszednek nekik.
A főtéren éppen ezért a Szeretetszolgálat egy ételdobozt is kihelyezett, de arra is ráírták, hogy egy ember maximum három ételt vehet ki, mert van, amikor a családok küldik oda a csicskát, hogy hozzák el nekik az összes ételt.
Egy, küldeményeket szállító férfit is megállítunk, aki mosolyogva mondja nekünk, hogy pontosan tudja, melyik háznál vannak csicskák.
,,Tudom, hogy melyik háznál kik laknak, és látom, hogy az az ember nem rokon, mégis ott lakik. De az öltözékükből is lehet tudni, mert koszosabbak mint kéne” – mondja a férfi.
Néha a család megpróbálja átvenni a csicska küldeményét, azt hazudják, hogy a keresztapjuk, de a férfi már pontosan tudja, hogy ez nem igaz, ezért semmit nem ad át. Szerinte a csicskatartás nyílt titok Szarvason, és szinte majdnem minden háznál vagy tanyán vannak.
A Szeretetszolgálatnál dolgozók azt mesélik, hogy ez már annyira nyíltan zajlik a városban, hogy egyszer az egyik helyi kocsmáros hívta fel őket azzal, hogy ott van az ivóban két csicska, akik arról beszélnek, hogy meg szeretnének szökni, de nagyon félnek. A Szeretetszolgálat munkatársai aztán az éj leple alatt csempészték ki őket.
Egy-két óra elteltével a beszámolók alapján könnyen bele lehet tanulni, hogy a város utcáit járva felismerjük, ki a csicska és ki nem. Szarvas központjában több olyan emberrel találkozunk, akik a leírásoknak megfelelően inkább néznek ki hajléktalannak, de feltűnően céltudatosan kajtatnak végig az utcákon, nem csak úgy lézengenek. A cikk elején leírt beszélgetés is egy ilyen találkozást mutat be, de más szedett-vedetten öltözködött embereket is leszólítottunk, akik azonnal faképnél hagytak minket, amikor kiejtettük a csicska szót. A Szeretetszolgálat szerint ezek az emberek maguk is tagadják, hogy csicskák lennének, és kikérik maguknak a megnevezést.
Betérünk két olyan házba is, ahol az esperestől tudjuk név szerint, hogy kit tartanak ott csicskaként. Az egyik nagy, polgári ház udvarában egy fiatal fiúval és a nagyapjával találkozunk, a többiek nincsenek otthon. Megkérdezzük őket, hogy hallottak-e arról, hogy a városban több család is alkalmaz embereket szállásért és kosztért cserébe. Az idős férfi rögtön tudja, hogy miről beszélünk, de már mondja is, hogy nemhogy náluk, egész Szarvason nincsenek csicskák, csak mondják, hogy vannak, de mi itt nem fogunk találni egyet se. Ahogy kijövünk a házból, belefutunk egy csicskának kinéző emberbe, akit megerősíti, hogy abban a házban lakik a keresett csicska, de amikor kiejtjük ezt a szót, sarkon is fordul, feltehetően ő is az valamelyik háznál.
A második nagy családi ház, ahova betérünk, már nem olyan üres, a konyhában ül a nagymama, az unokák, dédunokák. Elmondjuk neki, hogy azt hallottuk, hogy Szarvason sokan csicskát tartanak, de szerintük se létezik ma már ez a jelenség.
,,Nincsenek, régen voltak itt Szarvason, de már nincsenek. Gondolom úgy volt, hogy jobb volt nekik, mint az utcán hajléktalanként, kaptak szállást, kaját, cigit. Gondolom csak jobb volt nekik, ha nem tetszett volna, akkor elmentek volna” – mondja a fiatal férfi.
Még akkor is tagadják, hogy tartanak csicskát, amikor megmondjuk nekik, hogy mi azt a biztos információt kaptuk, hogy náluk is van valaki. Ahogy kilépünk a házból az esperes hív minket, hogy az említett ház csicskája épp ott van a templom előtt, aki aztán maga is megerősíti, hogy abban a házban lakik, bár szerinte nem csicskaként, hanem családtagként.
Mindez, amit Szarvas utcáin látni, csak a jéghegy csúcsa, nagyjából 20-25 ember az, aki ennyire szem előtt van, de rajtuk kívül még körülbelül 100 ember van a városban és a környéki tanyákon.
A hajléktalanszálló nem alternatíva
Talán kicsit nehéz megérteni, hogy ha ezek az emberek nincsenek láncra verve, szabadon közlekedhetnek a városban, akkor miért nem mennek egyszerűen el. A csicskatartásnak ez a legbonyolultabb kérdése.
,,Ha most kiemelném mind a 150 embert, és elvinném őket Győrbe, Debrecenbe hajléktalanszállókra vagy nappali melegedőkbe, akkor a 150-ből 120 visszajönne” – mondja Tóth Tamásné családsegítő.
Ennek okait az egyéni életutakban és a nem megfelelő hajléktalanellátásban kell keresni. A csicska sorba került emberek sokszor a hajléktalanellátásból vagy az utcáról kerülnek ezekhez a családokhoz, és korábban már mindenüket elvesztették: szeretteiket, munkát, lakhatást. A családok ezt ügyesen ki is használják, elhitetik velük, hogy családtagok, hozzájuk tartoznak, és ami az egyik legfontosabb tényező, hogy fontosak, feladatuk van, például gondozni a lovakat. Ezért ezek az emberek nem is tartják magukat csicskáknak, olyan erős kötődés alakul ki a tartóik felé, hogy némelyikük kifejezetten jól érzi magát ebben a helyzetben, de természetesen ettől még ugyanúgy kihasználásról, emberkereskedelemről beszélünk.
Tóth Tamásné több csicskával készített mélyinterjúja során szinte mindegyikük azt mondta, hogy nincs hová menniük, a hajléktalanszállóra vissza pedig semmi pénzért nem mennének. A szállókon meglopják őket, gyakran vannak verekedésbe torkolló konfliktusok, nincs senki, akihez kötődni tudnának, akár 10-20 emberrel alszanak egy szobában, a családnál meg maximum csak 1-2 szobatársuk van.
Ha valaki ételt, ruhát kap, családban van, saját szobája és feladata is van, akkor ezzel nagyon nehéz versenyeznie egy szociális ellátórendszernek. Egy haljléktalanszálló nem alternatívája ennek, sem érzemileg, sem fizikailag
– magyarázza Oncsik János.
A Szeretetszolgálat munkatársai folyamatosan próbálják rábeszélni a csicskákat, hogy hagyják ott ezeket a családokat. Állandó kapcsolatban vannak velük a szenvedélybeteg klubon, az Angyali segítség az Ótemplumból című jótákonysági sorozatának étel- és ruhaosztásain keresztül, de a téli krízisszállójukra is gyakran betérnek olyan csicskák, akik fűtetlen szobákban alszanak. A múlt héten öten is jelezték a szolgálatnak, hogy el szeretnének jönni, de az ötből később egy sem jött vissza.
Az ötből az egyik ügyfél egy idős férfi volt, aki egy párkapcsolati hirdetésen keresztül csúszott bele a csicska sorba. A férfit egy Kecskemét melletti idősek otthonából csábították el, ezzel feladta a kiváltott férőhelyét az intézményben. A betétkönyvbe helyezett 6 millió forintját a nő és unokatestvérének hazudott élettársa azonnal elvette, a férfi nyugdíjára pedig hitelt vettek fel. A férfit a rendőrségtől hozták be a Szeretetszolgálathoz, ahol elmagyarázták neki, hogy kihasználták, majd hazaküldték az okmányaiért. A férfi csak este telefonált, hogy nincs pénze taxira bejönni a városba, majd csak másnap érkezik, de azóta sem jött vissza.
A mentésekben sokat számít Lázár Zsolt esperes szerepe, akitől félnek a csicskatartó családok, ha ő megy oda egy házhoz elhozni valakit, akkor vele nem mernek kötekedni, de ehhez az kell, hogy a csicska is menni akarjon.
A szolgálat először mindig az áldozat családját keresi fel, de ők általában már nem nyitottak több éve nem látott rokonaikra. Ha a családtagok felkutatása nem jár sikerrel, akkor a szervezet megpróbálja betenni őket valamilyen szociális intézménybe, de sokszor a több évtizede csicska sorban élő emberek nem tudják betartani itt a szabályokat, például azt, hogy nem fogyaszthatnak alkoholt, ezért inkább maradnak a tartóknál.
Ezek az emberek annyit kaptak már az életben, hogy az, hogy hátba vágják egy lapáttal, mert elfelejtette megetetni a lovakat vagy kimarad egy vacsora, az már nem probléma, mert ők ide tartoznak
– mondja Tóth Tamásné.
Mivel ezek az emberek nem akarnak eljönni, noha rosszul bánnak velük, kihasználják őket, ezért nincs jelenleg az a törvényi háttér, ami biztosítaná, hogy elhozhassák őket. Az erőszak pedig nem ér semmit, mert bármilyen messzire is viszik őket, vagy maguktól jönnek vissza, vagy a családok hozzák vissza őket.
A Szeretetszolgálat a Család-és Gyermekjóléti Központ segítéségével 2006-ban összegyűjtött 150 nevet, és lakcímmel együtt leadta a rendőrségnek. Az ügy vége az lett, hogy majdnem őket büntették meg, amiért visszaéltek az önkormányzati adatokkal. A családsegítő azt mondja, hogy az elmúlt 20 év alatt még nem történt olyan, hogy valaki bármilyen büntetést kapott volna csicskatartásért.
A rendőrség tehetetlen, mivel a csicskáztatást nagyon nehéz bizonyítani, főleg, ha maga a csicska is tagadja, hogy kihasználnák. A rendőrség abban az esetben tud csak eljárni, ha a csicska feljelentést tesz, de még akkor sem biztos, hogy találnak bizonyítékot. Ráadásul legtöbbször ezek az emberek félnek a tartóiktól, mert, ha megtalálják őket, akkor elverik. Így, aki menekülésre adja a fejét, minél hamarabb el akarja hagyni Szarvast, hogy lehetőleg többet ne találhassák meg, a rendőrségre már nincs idő bemenni. Tóth Tamásné azt mondja, hogy az utóbbi 20 évben Szarvason öt esetben tettek feljelentést, ebből három esetben bizonyíték hiányában megszűnt az eljárás, két esetben pedig maguk a csicskák vonták vissza. Egy ilyen esetre volt példa, amikor az egyik csicska – akivel mi is beszélgettünk a városban – jegyzőkönyvben elmondta, hogy kihasználják, verik, de amikor a tárgyalótermet elhagyta, akkor a tartója már ott várta egy nagy hamburgerrel és kólával a kezében, megölelgette a férfit, aki aztán azonnal visszavonta a vallomását.
A Szeretetszolgálat szerint azóta vannak inkább sikertörténeteik, amióta létrehozták a szenvedélybetegek részére a támogatott lakhatást. Ugyanis a kimentést sokszor az is nehezíti, hogy hiába épül ki jó kapcsolat a Szeretetszolgálat emberei és a csicskák között, ha utána elküldik őket egy teljesen idegen városba, ott nem ismernek senkit. A támogatott lakhatásban jelenleg 12 főt tudnak elszállásolni, de a probléma, hogy csak szenvedélybetegek kerülhetnek be, nem kifejezetten a csicskáztatás áldozatainak hozták létre, és sokszor nem is szerencsés, hogy ha az áldozatok Szarvason maradnak.
Először minden rendben volt, aztán jöttek a megvonások
A támogatott lakhatás keretein belül találkozunk mi is két excsicskával, akiket a Szeretetszolgálat mentett ki több évig tartó rabszolgaságból.
Balogh Kálmán két családnál is volt csicskaként, amíg a szolgálat ki nem emelte. A most 62 éves férfi tizennégy évvel ezelőtt került először rabszolgasorba. Korábban raktárosként dolgozott, de elveszítette a munkáját, a feleségével elváltak, később pedig a tető is eltűnt a feje felöl. Egy ismerőse ajánlotta neki az első családot, akik Hódmezővásárhelytől tíz kilométerre egy tanyán éltek, szarvasmarhákat, lovakat, sertéseket tartottak. Teljes ellátást, napi háromszori étkezést és napi 500 forintot ajánlottak neki. A házaspár is ott lakott a tanyán a nagykorú fiukkal együtt, ahol Kálmánon kívül még két csicskát tartottak.
,,Három-négy hónapon keresztül működött, benne volt a cigaretta is, minden rendben volt, de aztán, mint amikor a lift megindul lefele, jöttek a megvonások. A kávé eltörölve, cigi napi öt szál. Ezeket még úgy lenyeltem, de aztán elkezdtek enni is kevesebbet adni” – meséli Kálmán.
Kálmánt a másik két csicskával együtt egy egykori terménytárolóban volt szállásolták el, ahova betettek három ágyat és egy teakályhát, ami aztán tönkre is ment, így télen fűtés nélkül kellett aludniuk. Víz egyáltalán nem is volt, a kútnál fürödtek. Pénzt sem kaptak többé, meleg ételt is csak ritkán, leginkább szalonna és kolbász volt, de a szalonnának is csak a zsíros részét ehették meg. Hajnal négytől dolgoztak az állatokkal délig, utána pedig délután négytől nyolcig, de a kettő között sem pihenhettek, kiküldték őket szénát szedni vagy kaszálni.
Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el rögtön, amikor rosszul kezdtek bánni vele, Kálmán azt feleli, hogy nem volt hova mennie, és reménykedett is abban, hogy majd mégis jobb lesz. Ez a reménykedés aztán másfél éven keresztül tartott, a család folyamtosan szemmel tartotta, és egyértelművé tették, hogy innen nem lehet csak úgy kisétálni, de fizikailag sosem bántalmazták őket.
Amikor Kálmán úgy döntött, hogy elég volt, akkor azt hazudta, hogy rosszul van, és orvoshoz kell mennie, így sikerült megszöknie. Egy darabig a testvérénél húzta meg magát Szegváron, de alkoholproblémái miatt onnan is mennie kellett. Visszament Hódmezővásárhelyre, ahol 3-4 napig az utcán élt, semmi más nem volt nála csak egy válltáska néhány váltó alsóneművel.
,,Ott bolyongtam a vásárhelyi piacon, és akkor megállt mellettem egy fehér Seat, sosem felejtem el. Cigányok ültek benne, és kérdezték, hogy elmegyek-e Szarvasra? Mondtam, hogy adjanak tíz perc gondolkodási időt, de amikor az ember már négy napja nem eszik, nem fürdik, akkor könnyebben belemegy” – emlékszik vissza a férfi.
Így került Kálmán Szarvasra egy roma családhoz, ahol végül három és fél évig maradt. Ott egy másik csicskával együtt egy fűtetlen melléképületben lakott, víz sem volt bekötve, lópokróccal takaróztak, éjszaka pedig arra ébredtek, hogy patkány mászik fel a lábukon. A férfi munkanélküli segélyt kapott, amit a család elvett tőle, őt pedig a testvéreik tanyáin dolgoztatták. Eleinte nem is nagyon engedték ki a házból, mert féltek, hogy megszökik, de aztán ahogy egyre jobban megbíztak benne, úgy egyre messzebb és messzebb engedték, először csak a boltig, aztán már a benzinkútig.
Egy idő után már a házba, magukhoz is beengedtek, hogy kitakarítsam a fürdőszobát vagy felmossak. Aztán rájöttek, hogy házias vagyok, úgyhogy reggelente nekem kellett beágyazni, én főztem a kávét és vittem nekik az ágyba
– mondja.
A család tagjai otthon csicskának szólították Kálmánt, volt, hogy még éjszaka is felverték, hogy menjen el nekik cigiért, amikor pedig ezt a férfi szóvá tette, akkor azt mondták neki: ezért vagy itt, nem.
A megszökés azért nem jöhetett sokáig szóba, mert Kálmánnak nem is nagyon volt hova mennie, ráadásul végignézte, ahogy a család a korábbi csicskákat előkeríti és megveri, amiért megszöktek.
Időközben azonban a férfi kimerítette a munkanélküli segélyt, és berendelték közmunkára. Kálmán úgy fogalmaz, hogy ez volt a szerencséje, mert így került az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség temetőjébe dolgozni, ahol megismerkedett Lázár Zsolttal. A tartói bankkártyát csináltatattak Kálmánnak, amire a közmunkás bére érkezett, a kártya pedig náluk volt, így a férfi egy fityinget se látott abból, amit megkeresett. Néha a munkatársai adtak neki egy kis pénzt, de mindig csak keveset, mert tudták, hogy ha a család észrevenné, akkor elvennék tőle. Végül le is bukott, egy nap aprópénz maradt a zsebében, és ahogy magyarázott valamit a családnak, rácsapott a nadrágjára, amiben megcsörrent a pénz. El akarták venni tőle, de Kálmán nem adta, ezért seprűnyéllel verték el. Másnap, amikor dolgozni ment, az esperes azonnal észrevette a nagy hurkákat a férfi karján. Lázár Zsolt visszakísérte a férfit a cuccaiért, ő addig a kapuban várta őt, a család közben megpróbálta befeketíteni Kálmánt, de az esperes nem hitt nekik.
Kálmánt elhelyezték egy támogatott lakásban, még most is a temetőben dolgozik, de a pénz, amit megkeres, már az övé. Néha összefut korábbi tartóival az utcán, akik különböző ajánlatokkal, például pénz ígéretével vagy nőkkel próbálják meg visszacsábítani, de erőszakoskodni nem mernek, mert tudják, hogy a férfi az esperes védelme alatt áll. Kálmán azóta leszokott az alkoholról és a fiával is újra felvette a kapcsolatot.
A támogatott lakhatás egy másik lakója Sarró Sándor 12 év szolgaság után, még most is bizonytalan abban, hogy kihasználták-e, valóban csicska volt-e. Az ő esete nagyon jól példázza azokat a csicskákat, akik jól érzik magukat tartóiknál, és fel sem tűnik nekik, hogy kihasználják őket.
Az 56 éves férfi több mint egy évtizeden keresztül dolgozott ugyanannál a roma családnál, ahol a lovakat gondozta. Korábban raktáros volt Hódmezővásárhelyen, de amikor megszűnt a munkahelye és meghaltak a szülei, akkor az utcára került, ahol két évet töltött hajléktalanként. Ott találta meg ez a család is, akik szállást és munkát ajánlottak neki. A tanyán saját kis egyszobás lakása volt, áram volt benne egyedül, fűtés és víz nem. Néhány évig volt egy szobatársa is, egy másik csicska, de ő aztán elment. Egy darabig volt még egy kis kályhája, de azt a család eladta, ezért éveken keresztül a hidegben töltötte a telet. A munkanélküli segélyét elvették, azt mondták, hogy az a lakbér, de a munkájáért pénzt soha nem kapott. Maximum esténként adott neki a családfő egy kis aprópénzt, amiből tudott magának egy sört vagy egy kis szalonnát venni. Állítása szerint fizikailag sosem bántották.
Amikor a családfenntartó meghalt, akkor még rosszabbra fordult a sora, már étel is hol volt, hol nem, ezért az Ótemplomi Evangélikus Egyház ételosztásaira járt, télen pedig még a krízisszállóra is bement. Így került a szolgálat munkatársainak látóterébe, akik azért tudták csak menekülésre bírni a férfit, mert a család drogbotrányba keveredett, és már egyáltalán nem foglalkoztak Sándorral.
A férfi most egy kőműves mellett dolgozik segédmunkásként hétvégente, látszólag jól érzi magát, a szobájába még egy lapos tévét is tudott venni a fizetéséből. Mégis, amikor arról kérdezzük, hogy szerinte kinek érte meg jobban az a kapcsolat, amiben élt, akkor csak nehezen, magát is győzködve mondja ki, hogy a családnak azért valószínűleg jobban megérte. Amikor pedig azt kérdezzük, hogy szerinte csicska volt-e, akkor azt feleli:
,,Végülis szerintem az voltam, csicska. Mert ha napszámba elmegyek dolgozni reggel hattól este hatig, akkor azt kifizetik” – feleli kicsit bizonytalanul.
A Szeretetszolgálat munkatársai később azt mesélik, hogy tegnap még tagadta, hogy csicska lett volna. | Szarvason mindenki név szerint ismeri a csicskákat | Százötven embert tartanak modernkori rabszolgaságban, csicskaként Szarvason. Az egész város tud róla, mindenki név szerint ismeri a csicskákat, van, aki szökni segít nekik, de a boltból például kitiltották őket, amiért ételt lopnak. Az Ótemplomi Szeretetszolgálat 20 éve próbálja kimenteni ezeket az embereket, de évente csak egy-kettő olyat sikerül, aki nem tér vissza a tartóihoz. A csicskák inkább tűrik, hogy éheztessék vagy verjék őket, mert semmiképp nem akarnak visszakerülni a hajléktalanellátásba. A szarvasi családok az egész Alföldre kiterjedő hálózatot építettek ki, vidéki nagyvárosok hajléktalanszállóiról vadásszák össze az embereket. A rendőrség tehetetlen, Szarvason még soha senkit nem ítéltek el csicskáztatásért. Az Abcúg helyszíni riportja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/15/szarvas_rabszolgatartas_csicska_abcug_riport/ | 2019-07-15 14:16:00 | true | null | null | Index |
Fenyő János meggyilkolásának ügyében a Fővárosi Főügyészség – Portik Tamás gyanúsított kapcsán – megállapította, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás.
Azért nem lehet vádat emelni Portik ellen, mert már született 2017-ben jogerős ítélet egy összevont büntetőperben. A bíróság korábban az Aranykéz utcai merényletet, a Fenyő-ügyet és a Cinóber-gyilkosságot tárgyalta egyben. Portikot az Aranykéz utcai merényletben bűnösnek mondták ki felbujtás miatt - de a másik két ügyben nem. Most viszont az ügyészség úgy látja, bizonyítható, hogy ő és Gyárfás Tamás volt a felbujtó a Fenyő-gyilkosságban, ezért ismét bíróság elé állítanák. Gyárfás esetében mindössze vádat kell emelni, de ami Portikot illeti, nála nem ilyen egyszerű a történet.
A következetes bírói gyakorlat szerint ugyanis amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot (res iudicata-t) eredményez. Azaz nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben az elítélt terhére perújításnak lehet helye.
A Fővárosi Főügyészség bizonyíthatónak látja, hogy Portik nemcsak az Aranykéz utcai emberölésben volt felbujtója Jozef Rohacnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így Portik Tamás cselekménye is több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet a tettes minősítéséhez igazodva.
Éppen ezért az ügyészség hétfőn előterjesztést tesz a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, amely ügyészség hatáskörébe tartozik a perújítási indítvány benyújtása a Fővárosi Ítélőtáblához.
Mindez nem érinti a Gyárfás Tamás elleni büntetőeljárást, vele szemben az érdemi ügyészi döntés meghozatala folyamatban van. "Mivel a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, ezért a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, valamint intézkedett az óvadék gyanúsítottnak történő visszaszolgáltatása iránt" - áll az ügyészség közleményében.
A közleményből kiderül az is, hogy Gyárfás Tamás visszakapja a 200 millió forintos óvadékát. | Nem tudnak vádat emelni Portik ellen a Fenyő-ügyben, máshogy állítanák bíróság elé | Fenyő János meggyilkolásának ügyében a Fővárosi Főügyészség – Portik Tamás gyanúsított kapcsán – megállapította, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/07/15/nem_tudnak_vadat_emelni_portik_ellen_a_fenyo-ugyben_mashogy_allitanak_birosag_ele/ | 2019-07-15 14:33:00 | true | null | null | Index |
Közös interjút adott a MET és a Mészáros-csoport. A Világgazdaságban megjelent beszélgetésben Lehőcz Balázs Gábor, a Tigáz vezérigazgatója és Baji Csaba, az Opus Global Nyrt. energetikai divízióvezetője beszél a nemrég bejelentett Opus-MET partnerségről.
Hivatalosan csak kedden jelentette be a két cégcsoport, hogy az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésébe tartozó Status Energy Magántőkealap, a leányvállalata révén 49,57 százalékos közvetett tulajdont szerzett a Tigáz Zrt.-ben. Vagyis abban a nagy gázelosztóban, amelynek eddig a MET volt a majdnem száz százalékos tulajdonosa.
Nagyon szeretik egymást
A hír annyiban nem lehetett meglepetés, hogy azIndex már korábban is megírta, hogy iparági pletykák szerint készülődik egy ilyen deal.
Már maga az összeborulás is meglepő volt, de az, hogy szokatlan módon a felek közösen mesélnek a barátságukról és a terveikről, jól jelzi, hogy a felek tényleg nagyon büszkék erre a szövetségre, Bár mindkét cégcsoportnak volt már ilyen stratégiai együttműködése, a Mészáros-csoportnak például a cseh EPH-val, a MET-nek pedig a Magyar Telekommal, vagy a szebiai NIS-sel (Gazprom-csoporttal), de ezek a páros fellépések nem voltak jellemzőek.
Az interjúból kiderül, hogy Lehőcz Balázs szerint a MET csoport a Tigáz részesedésének értékesítésével tőkét tud átcsoportosítani például dél-európai befektetésekhez, míg Baji Csaba szinergiát lát más energetikai részesedéseikkel. Mindketten hangsúlyozták, hogy voltak előzetes egyeztetések.
Tervezett barátság
Iparági források szerint a deal valóban régóta tervezett lehetett, máskülönben aligha bukkant volna fel a Tigáz fb-jében Gál Miklós, az Opus Global vezérigazgatója, aki ugyan energetikai jártasságáról nem ismert, de Mészáros Lőrincnek és Vida Józsefnek régóta bizalmi embere.
Hogy mi lesz a folytatás, azt nem lehet tudni, de azt hallottuk, hogy a két fél biztos abban, hogy további tranzakciók következhetnek. "Igaz, az első randi után még nem kell berendezni a leendő gyerekszobát, ki kell próbálni az együttélést, de eddig nagyon boldogok a felek, remek a szakmai együttműködés" - hallottuk.
Talán meglepő, de a felek úgy érzik, hogy nagyon hasonlóan gondolkodnak az üzletről. Mindez két olyan cég között áll fenn, amelyek közül a MET eddig nemzetközibb és piacibb környezetben tevékenykedett, míg a Mészáros-csoport inkább a belföldi piacon, politikai bizalomtól vastagon átitatott szektorokban volt sikeres. Mindenesetre a cikkből kiderül, hogy a jövő üzleti terveit is hasonlóképpen látják, a MET eddig is energetikai szakcég volt, a Mészáros-csoport pedig nagyon szeretne erősíteni az ágazatban.
A hitelkérdés
Érdekesség, hogy a MET éppen az idén jelentette be, hogy jelenleg már 959 millió euró értékű, rövid és középtávú szindikált hitelkerettel rendelkezik. A cégcsoport legfontosabb hitelezője az ING Bank londoni részlege, de olyan nagy bankok vannak a konzorciumban, mint az ABN Amro, a Citibank Europe, a Credit Suisse (Schweiz) AG, az OTP Bank, az UniCredit Bank és a Société Générale.
Magának a Tigáznak ugyan önálló finanszírozása van, de nyilván a magasabb szintű hitelkönyvben is számított, hogy a hitelező bankok szerették a stabil cash-flow-t generáló, igaz nem túl nyereséges hazai gázelosztót. Természetesen az nem kérdés, hogy egy ilyen dealről ők is tudhattak és jóváhagyásukat adták az eseményekhez.
És most a németektől?
Amire pedig a közeljövőben érdemes figyelni, két német energetikai óriás, az RWE és az E.On szorosabbra fűzi a kapcsolatait, és ennek a hazai piacon is lesznek következményei. Maga a MET - Mészáros-világ is érdeklődhet a deal miatt eladóvá váló német energetikai érdekeltségek iránt. Ahogy egyik forrásunk mondta, hosszabb távon túl erős lenne a két német cég közös halmaza Magyarországon, így vélhetően eladóvá válik némely érdekeltség.
Rövid távon azonban ez éppen nehezíti a gyorsan terjeszkedő cégek terveit, mert az egymással mindenféle szerződést kötő német felek nem akarnak mozgó célpontra lőni, így a dealek és a vizsgálatok miatt felhagynak az állandó csoport-átalakítással, tranzaktálással. Ám, amint lecsillapodik a most felkavart víz, Mészáros Lőrinc és a MET kéz a kézben ott lehet a potenciális érdeklődők között. | Nem a Tigáz volt az utolsó - a MET és a Mészáros-birodalom közös tervei | Először úgy tűnt, hogy csak a Tigáz tulajdonlására állt össze a MET és a Mészáros-csoport, de láthatóan komolyabb tartalma is lehet a stratégiai együttműködésnek. Immár közös interjút is adtak az új szövetségesek. De vajon merre nézelődhetnek együtt a magyar energetika fontos cégcsoportjai? | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/19/nem_a_tigaz_volt_az_utolso_-_a_met_es_a_meszaros-birodalom_kozos_tervei/ | 2019-07-19 14:35:27 | true | null | null | Index |
Még május elején írt ki közbeszerzési eljárást az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlési Őrség számára rendszeresített egyenruházat és kiegészítők beszerzésére vonatkozóan. A parlament honlapján közzétett dokumentumok szerint többek mellett szükség van:
300 darab szolgálati pólóra,
100 darab szolgálati zubbonyra,
50 pár szolgálati bakancsra,
100 darab csősálra,
600 pár szolgálati kesztyűre,
1000 darab társasági ingre
és 50 darab málhazsákra is.
A felhívásra két ajánlat érkezett, a komplex katonai és rendvédelmi megoldásokkal foglalkozó Milipol Zrt.-től, valamint a gombai székhelyű FETTI Kereskedelmi és Szolgálató Kft.-től. Végül a szerződést június 20-án kötötte meg az Országgyűlés Hivatala a Milipol Zrt.-vel nettó 63,58 millió forint értékben. A Zrt. 12 hónapos jótállási időt biztosít a termékekre, probléma esetén pedig 3 napon belül köteles lesz a költséget megtéríteni, vagy térítésmentesen kijavítani a problémát, esetleg kicserélni a hibás terméket.
A Milipol a termékeket a szerződés hatálybalépését követő 160 napon belül kell majd leszállítani úgy, hogy a méretkiosztást a hivataltól 10 napon belül megkapja.
A szerződéshez csatolt egyik melléklet szerint a legdrágább tétel az 1000 darab társasági ing, melynek darabja 20 ezer forint, így összesen 20 millióért vesz csak ingeket az Országgyűlés Hivatala. Kiemelkedő tételt jelent a 600 pár szolgálati kesztyű is, melynek darabja még az ingnél is többe kerül, 23 ezer forintba, így a kesztyűkre 13,8 millió forintot számolnak el.
A Milipol Zrt. a szokásos eltérő módon október és szeptember között vett legutóbbi üzleti évében kicsivel több mint 7 milliárd forintos árbevételre tett szert a korábbi 7,7 milliárd után. Ebből a végére 1,7 milliárdos tiszta nyereség maradt, amit a tulajdonosok döntése értelmében szinte teljes egészében osztalékfizetésre fordítottak. | Sok millióból öltöztetik Kövér László házőrségét | Még május elején írt ki közbeszerzési eljárást az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlési Őrség számára rendszeresített egyenruházat és kiegészítők beszerzésére vonatkozóan.
A szerződéshez csatolt egyik melléklet szerint a legdrágább tétel az 1000 darab társasági ing, melynek darabja 20 ezer forint, így összesen 20 millióért vesz csak ingeket az Országgyűlés Hivatala. Kiemelkedő tételt jelent a 600 pár szolgálati kesztyű is, melynek darabja még az ingnél is többe kerül, 23 ezer forintba, így a kesztyűkre 13,8 millió forintot számolnak el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/sok-milliobol-oltoztetik-kover-laszlo-hazorseget.html | 2019-07-16 16:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Pintér Sándor;Handó Tünde;Országos Bírói Hivatal;S-System Service Kft.-vel;
2019-07-20 16:49:25
1,2 milliárdért őrizheti a bírósági hivatalokat Pintér volt üzlettársának cége
Óriási megbízást húzott be az állami tendereken jól futó S-System Service Kft., éveken át ők biztosítják majd az Országos Bírósági Hivatal épületeit.
Három évre szóló szerződést kötött a Fővárosi Törvényszék egy biztonsági céggel – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a Ted-ből.
A dokumentum szerint az S-System Service Kft. egy 2 milliárdos személy- és vagyonvédelmi pályázat nagyobb szeletét kapta meg, melynek értelmében 1,27 milliárd forintért őrzik a törvényszék és a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal 19 épületét.
A munkára meghívásos pályázat útján kerestek jelentkezőket, és két céget hívtak meg. Az eredményhirdetésből azonban furcsa módon nem derül ki, hogy ki volt a másik megkeresett esélyes, és miért nem rá esett a választás – ahogy arról sincs információ, hogy a megbízás kisebb, 800 milliós részére találtak-e megfelelő pályázót.
Az S-System Service mindenesetre a pályázat keretében vállalta a bírósági épületek élőerős és fémdetektoros őrzését; emellett kamerarendszerrel figyelik majd a folyosókat, és biztosítják a rendkívüli események (például, kiemelt tárgyalások) védelmét is.
A Kft. rendszerint jól szerepel az állami intézmények által kiírt több százmilliós tendereken: ők őrizték például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Művészeti Akadémia épületeit, de szeretik őket a III. kerületben is, ahol 2014-ben rájuk bízták több iskola, valamint a békásmegyeri és a Kolosy téri piac felügyeletét.
Az egyik tulajdonos Pintér közeléből érkezett
A cég arról is ismert, hogy tulajdonos benne Kántor Tibor, egykori hírszerző, aki korábban Pintér Sándor közvetlen munka- és üzlettársa volt.
Kántor a 24.hu cikke szerint igazgatósági tagként vett részt Pintér egykori cégében, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben (CBSZ) – 2010-ben pedig (több mint két évre) vezérigazgató lett a Prostazia Zrt.-ben, aminek a későbbi belügyminiszter, vállalkozásaiból kiszállva eladta a CBSZ Zrt.-t.
Kántor emellett igazgatósági tagként volt jelen a Pajzs 07 Zrt.-ben is, ami 2010-ig szintén Pintér-érdekeltségnek számított. | 1,2 milliárdért őrizheti a bírósági hivatalokat Pintér volt üzlettársának cége | Óriási megbízást húzott be az állami tendereken jól futó S-System Service Kft., éveken át ők biztosítják majd az Országos Bírósági Hivatal épületeit. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043888_1-2-milliardert-orizheti-a-birosagi-hivatalokat-pinter-volt-uzlettarsanak-cege | 2019-07-21 18:49:00 | true | null | null | Népszava |
A polgárőrség feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja – ezzel hárította Pintér Sándor belügyminiszter Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdését, amelyben az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) mellénybeszerzését firtatta. A beszerzéshez a forrást a Belügyminisztérium bocsátotta rendelkezésre.
Lapunk június 14-ei számában írtunk az ügyről: évek óta ismertek a hatóságok előtt a 2016-os beszerzés körülményei, nyomozások is folytak, illetve folynak, érdemi lépés azonban eddig nem történt. A 200 millió forintos közbeszerzést a legolcsóbb ajánlatot tevő Vizuátor Kft. nyerte el, amely az eredeti kiírásban vállalta, hogy alvállalkozó bevonása nélkül, itthon, magyar alapanyagból gyártatja le a láthatósági mellényeket. Túrós András, az OPSZ elnöke is arról tájékoztatta a vezetőséget egy birtokunkban lévő anyagban, hogy „minden álhír ellenére magyarországi forgalomból beszerzett alapanyagból, magyarországi üzemben készült mellényeket szállítana” a Vizuátor. Ezzel szemben végül alvállalkozók bevonásával, részben Szerbiában és részben vélhetőleg külföldi alapanyagból valósult meg a beszerzés, ráadásul az egyik alvállalkozó számla nélkül, nettó értéken fizetett a legyártott mellények egy részéért.
Egy 2017-es keltezésű igazságügyi szakértői vélemény túlárazottnak és az öregedéssel kapcsolatos szabvány alapján nem megfelelőnek minősítette a mellényeket, amelyekről a szakértő úgy véli, részben külföldi, vélhetőleg kínai alapanyagból készültek. Írásunkat azzal zártuk, hogy nemrégiben Túrós András elnök – a rendszerváltás előtti utolsó országos rendőrfőkapitány, belügyminiszter-helyettes – javaslatára az OPSZ elnöksége egy újabb, 7,5 millió forintos eszközbeszerzéssel bízta meg a Vizuátort.
Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok | Magyar Hang
Cikkünk élénk visszhangot váltott ki. Az említett parlamenti kérdésen túl akcióba lendült a polgárőrszövetség vezetése: honlapjukon többször is támadták Tóth Attilát, a szervezet volt Hajdú-Bihar megyei elnökét, akiről úgy vélik, a mellénybeszerzés miatti bírálatok, vizsgálatok hátterében áll. A beszerzés után csaknem 3 évvel kértek fel a mellények vizsgálatára két szakértőt, ők a volt megyei elnök által megbízott szakemberrel ellentétben mindent rendben találtak, a minőséget és az árat is. Lapunknak Túrós András is személyes ügyet, bosszúhadjáratot emlegetett, s felhívta a figyelmet arra, hogy Tóth Attilát éppen a mellények beszerzése miatt marasztalta el a bíróság. (Pénzbírságra ítélték – a szerk.)
– Nyugodtan alszom, a mellénybeszerzés minden szempontból tiszta ügy – jelentette ki az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Tény, hogy Szabó József polgárőr, Monostorpályi polgármestere feljelentésére nyomozás folyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás gyanújával. Tóth Attila pedig ez év április 15-én hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál; információink szerint ezt az ügyet az ORFK továbbította a Fővárosi Főügyészségre.
A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is elküldött panaszában Tóth azt állítja, a polgárőrség vezetői információkhoz jutnak a mellénybeszerzéssel kapcsolatos eljárásról, amelyben őt többször is kihallgatták tanúként. Szerinte így fordulhatott elő, hogy éppen akkor tárgyalta az etikai bizottság az ügyét, amikor tanúmeghallgatásra idézték be a hatóságok a mellénybeszerzés kapcsán. Ennél is súlyosabbnak érzi, hogy júniusban egy másik meghallgatását követően 38 perccel megjelent az OPSZ honlapján az ott tárgyalt témával foglalkozó sajtóközlemény. Túrós mindezt összeesküvés-elméletnek tartja, azt állítja, a hatóságok egy korábban lezárt eljárásban keresték meg őket, azóta arról sincs tudomása, hogy vizsgálnák a beszerzést. (Az illetéktelen adatbetekintést a hatóságok informatikai rendszerében könnyű tetten érni – a szerk.)
A polgárőrszövetség elnökének természetesen feltettük a konkrét kifogásokra vonatkozó kérdéseket. Nem cáfolta az alvállalkozók bevonását, ám hangsúlyozta: azt nem tiltotta kifejezetten a Vizuátorral kötött megállapodás. Azt sem tudta kizárni, hogy a mellények egy része külföldön készült, ám a minőségre vonatkozó kritikákat visszautasította. Ezekről a Népszava írt korábban, az elnök viszont nem találkozott a polgárőrök részéről érkezett panasszal. Az alvállalkozók közötti számlaadási vitában pedig nem érzi illetékesnek a szövetséget. Egy lapunk által megismert tanúvallomás alapján az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni.
Túrós Andrástól azt is megtudtuk, hogy a Vizuátor újabb megbízását visszavonta az elnökség, ugyanis jobbnak látta, ha a megyei szervezetek között „dobják szét” a beszerzésre szánt pénzt.
Zavar a rendszerben
„...a polgárőr mellényeket Hajdúböszörményben, Ózdon és kis részben Szerbiában gyártották.” (Az OPSZ vezető tisztségviselőinek nyílt levele a szervezet honlapján 2019. március 8-án)
„A hamis állításokkal szemben közismert, hogy a mellényeket szabályos közbeszerzési eljárás alapján Magyarországon gyártották…” (Közlemény az OPSZ honlapján 2019. június 18-án)
Miután cikkünk pénteken megjelent nyomtatott számunkban, érdekes módon eltűnt minden idei közlemény az OPSZ honlapjáról. De az internet nem felejt, mint azt a keretes alatti képen látni is lehet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én. | Rugalmasan kezelték a polgárőrmellényekre vonatkozó kiírás eredeti feltételeit | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/07/21/rugalmasan-kezeltek-a-polgarormellenyekre-vonatkozo-kiiras-eredeti-felteteleit/ | 2019-07-21 09:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Liget Budapest;Fővárosi Negyed;
2019-07-20 15:47:36
Nem otthont, csak albérletet kap a kultúra a Városligetben
Nem kulturális intézményeket, hanem multifunkciós, kiadható közönségtereket épít a kormánya legnagyobb közparkban, a Várból kipaterolt múzeumoknak fizetniük kell az új helyért.
Megismétlődhet a Nemzeti Táncszínház csődje a Városligetbe költöztetett múzeumokkal: nem tulajdonosai, hanem csak albérlői lesznek az összességében százmilliárdokért felhúzott új épületeknek, és a költségalapú (vagy azt legalább megközelítő) bérleti díjra nincs fedezet a költségvetésben.
Ahogyan a 24.hu és a Népszava is megírta, az éppen Orbán Viktor miniszterelnök Várba költözése miatt kiakolbólított Nemzeti Táncszínház 5 milliárd forintért kapott új épületet a Millenáris parkban, ám az örömük hamar ürömmé változott, amikor kiderült, hogy havi 80 (azaz évi 960) millió forint bérleti díjat kell fizetniük, miközben az éves támogatásuk összege alig havi 60 millió forint. A színházépület ugyanis nem az övék, hanem a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kft.-é, és a tulajdonos az erő pozíciójából tárgyal velük, mondván: a valami nem tetszik, menjenek máshová.
Hamarosan ugyanígy járhatnak azok a kulturális intézmények is, amelyek szintén a kormányfő és a kormány várbeli térfoglalása miatt veszítették el az otthonukat, rákényszerülve a Városligetbe költözésre. Mint a varosliget.info emlékeztet rá, Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója egy korábbi rádióinterjújában kifejtette: a Ligetben ugyanaz a konstrukció érvényesül majd, mint a Táncszínház esetében. Vagyis az áttelepített kulturális intézmények nem tulajdonosok, hanem bérlők lesznek a Ligetben, minimális jogokkal, viszont lakbérfizetési kötelezettséggel. A tulajdonos az ugyancsak állami tulajdonú, kormányzati felügyeletű Városliget Zrt. lesz, ez a cég állapítja meg a bérleti díjat, és mint láttuk, a kormány egyáltalán nem szégyenlős, ha a kultúra templomainak bérbeadásáról van szó. A szisztéma egyébként hasonló ahhoz, ahogy az új futballstadionok működnek: főszabály szerint a labdarúgó klubok sem tulajdonosai az arénáknak, bérleti díjat fizetnek a használatért, csakhogy a kormány – a taotámogatásokon keresztül, illetve az állami vagy a kormány által befolyásolt cégek szponzorációja révén – a valóságban a bérlet és az üzemeltetés költségeihez is nagyvonalúan hozzájárul. A kultúrától viszont épp a közelmúltban vették el a tao-t, a kulturális tárca pedig nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy a kiesett forrást teljeskörűen pótolja. (Van egy másik lényegi különbség is a focihoz képest: amikor az Orbán-kormány megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a sportcélú taotámogatásokról, írásban vállalta, hogy nem hoz létre fölösleges infrastrukturális kapacitásokat, fenntarthatatlan stadionokat. Ehhez képest más a szurkolótábor, sőt olykor csapat nélküli kistelepüléseken is stadionok épülnek, az állam pedig valamilyen formában mindenütt beszáll az üzemeltetésbe. Ehhez képest a kultúrában nem pluszkapacitásokról van szó, hanem arról, hogy Orbán Viktor kinézte magának a Várat, a kulturális intézményeknek költözniük kellett, és most nincs fedél a fejük felett – ami még annál is abszurdabb, mint amikor a lakásukat vesztett devizahiteleseknek széttárt karral azt mondja az állam: költözzenek albérletbe.)
A varosliget.info azt írja: „A Vároliget Zrt. nem kulturális intézmények, pl. múzeumok építésére kapott felhatalmazást a kormányzattól, hanem hasznosítható ingatlanok építésére. Ezek az ingatlanok sok különböző funkcióval bírnak majd, általában reprezentatív, különféle rendezvényekre jól értékesíthető termekkel, és bérbeadható vendéglátós, valamint kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségekkel rendelkeznek. A múzeumok, mint intézmények ezekben az ingatlanokban helyiségeket bérelnek majd, tehát az épület nem az övék, és azzal nem rendelkeznek szabadon, hiszen azokat 99 évig a Városliget Zrt. kezeli, és természetesen hasznosítja majd, csakúgy mint a parkot. Mindannyian tévedünk tehát, amikor azt mondjuk, a Liget szélén épül az új Néprajzi Múzeum. A mondat helyesen úgy szól: a Liget szélén épülő multifunkcionális, bérbadás útján hasznosítandó épületben kerül elhelyezésre a Néprajzi Múzeum.” A portál szerint eközben az adott épületekben más bérlők – vendéglátós vállalkozók, rendezvényszervezők stb. – is működnek majd, és még az sem biztos, hogy érdekütközés esetén a tulajdonos a kulturális intézmény pártjára áll. A kényszerű társbérletekre az Orbán-kormány időszakából van már negatív példa: „Mióta a budai várat egy nonprofit Kft. kezelésébe adták, többször előfordult, hogy az Országos Széchényi Könyvtár egy-egy napon nem tudott kinyitni, mert az oroszlános udvart pl. születésnapi partira bérelték ki.” | Nem otthont, csak albérletet kap a kultúra a Városligetben | Nem kulturális intézményeket, hanem multifunkciós, kiadható közönségtereket épít a kormánya legnagyobb közparkban, a Várból kipaterolt múzeumoknak fizetniük kell az új helyért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043623_nem-otthont-csak-alberletet-kap-a-kultura-a-varosligetben | 2019-07-20 17:47:00 | true | null | null | Népszava |
Az EU-s közbeszerzési értesítő pénteki kiadásában jelent meg, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ) július 2-án újabb szerződést kötött Magyarország népszerűsítésével összefüggő feladatokra.
A keretszerződés értelmében évente 9 db külföldi és belföldi kampányhoz (tervezetten 6 külföldi, és 3 belföldi) kapcsolódóan többek között kampánystratégiák, kreatív koncepciók, reklámajándékok, tévé- és rádiószpotok, kommunikációs tréningek fognak megvalósulni.
Továbbá lesznek rendezvények is:
1 db, tervezetten 3500 fős, legalább 2 napos komplex rendezvény, valamint évente legalább 2 db, tervezetten 500 fős rendezvény, illetve 2-5 db, tervezetten 100 fős belföldi rendezvény is
tanulmányutak tervezetten egyszerre 20 fő részére, főleg belföldön külföldi/belföldi újságíróknak
valamint sajtótájékoztatók, road-show-k, a külföldi országmárka-központok rendezvényei, tematikus koncertek, kulturális események, konferenciák és kiállítások
A keretszerződés értéke nettó 6 milliárd forint, a munkát a MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Kft. nyerte.
A tenderfelhívás szerint a megbízás 1 évre szól, de az időtartama legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb újabb 1 évvel meghosszabbítható. Azt is megindokolta az NKOH és az TMÜ, hogy miért egyben adják ki ezt a többmilliárdos munkát: így egyszerűbb, mert a feladatok egymásra épülnek.
„A közbeszerzés tárgyát képező komplex kommunikációs ügynökségi feladatok egymásra épülnek, egy keretmegállapodás alapján történő beszerzésük a megrendelő érdekében történő szakszerű és szerződésszerű megvalósítást biztosítja. A komplex kommunikációs ügynökségi feladatok körébe eső egyes részfeladatok ellátására vonatkozó részajánlattétel biztosításával több keretmegállapodás jönne létre, keretmegállapodásonként adott esetben különböző nyertes ajánlattevő(kk)vel. Mindez az egymással szorosan összefüggő feladatok elvárt minőségben és hatékonyan történő teljesítését ellehetetlenítené, az egy konkrét feladatra irányuló, de több keretmegállapodás alapján történő egyedi szerződések megkötése műszakilag és gazdaságilag ésszerűtlen lenne, a megrendelő érdekeit veszélyeztetné. Ezért nem biztosított a részajánlattétel lehetősége.”
A nyílt közbeszerzést 2 pályázó közül elnyerő MEDIATOR GROUP Reklámügynökség Kft. egy 2005-ben alapított vállalkozás, melynek 2018-ban 1,4 milliárd forint, 2017-ben 1,7 milliárd, 2016-ban pedig szintén 1,4 milliárd forint volt a nettó árbevétele.
Vagyis a cégnek az elmúlt 3 évben összesen nem volt annyi bevétele, mint a mostani állami megbízás értéke.
A MEDIATOR GROUP-ban a 3 magánszemély mellett feltűnt egy új tulajdonos is tavaly novemberben: az akkor alapított Completus Service Zrt., amelynek tulajdonosa Dallos Ferenc, és jegyzett tőkéje 5 millió forint.
Az pedig a múlt héten derült ki, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek Balásy Gyulai cégei fogják intézni nettó 10 milliárd forintért azokat a kampányokat, amikhez ez a mostani 6 milliárdos megbízás kapcsolódik.
Balásy Gyula cégei tízmilliárd forintos állami keretszerződést kaptak Magyarország népszerűsítésére
Klór-dioxid ivóvíz fertőtlenítésre Újonnan létesült zöldfelületek kezelője Újonnan létesült zöldfelületek kezelője Szerződés az Off Road Communications Bt-vel Gőzmozdonyok áttelepítésének költségei Havassy Kálmán intézményvezetői megbízási díja Belügyminisztérium – támogatások Belügyminisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások | Újabb 6 milliárd forint megy országimázsra | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. múlt héten Balásy Gyula reklámcégeivel szerződött 10 milliárd forint elköltésére, most pedig újabb 6 milliárdot pályáztattak meg kommunikációs feladatokra. A tender nyertese egy évi másfél milliárd forint árbevételű cég, melynek többségi tulajdonosa egy tavaly novemberben alapított vállalkozás. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/07/22/ujabb-6-milliard-forint-megy-orszagimazsra/#:~:text=A%20Nemzeti%20Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Hivatal%20%C3%A9s,milli%C3%A1rdot%20p%C3%A1ly%C3%A1ztattak%20meg%20kom | 2019-07-22 13:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Évente több mint tízmilliárd forintot töm a magyar kormány egy állami cégbe, aminek fő tevékenysége a Forma-1 versenyek szervezése és a mogyoródi versenypálya fenntartása. A Hungaroring Zrt. az adófizetők masszív támogatása nélkül fenntarthatatlanul veszteséges lenne.
Megnéztük közelebbről a cég gazdálkodását – legalábbis azt, amit ki lehet deríteni, mivel egyáltalán nem látható át a vállalat -, és kiderült, hogy a tendencia is rossz, tehát egyre kevésbé a jegybevételekből él a Hungaroring.
Ráadásul egy osztrák tulajdonú cég – melynek emberei bent ülnek a Hungaroring vezető testületeiben – bármiféle verseny vagy akár közbeszerzés nélkül visz ki milliárdokat az állami vállalatból. És miközben Magyarországon szinte közmegegyezés, hogy az államnak kell eltartania az autóversenyeket, addig számos példa mutatja, hogy ez egyszerűen nem igaz.
A problémák nem ma kezdődtek. Már 2010-ben is állami támogatás volt a Hungaroring teljes bevételének kétharmada. Ez az arány azonban tavalyra már 71 százalékra emelkedett.
Ebben az időben nőtt a jegybevétel, 113 százalékkal, mivel a Hungaroring további eseményeket kezdett szervezni a Forma-1-en felül (ilyen a GT Open, a kamion EB, a GTA, a WTCR, de a Red Bull Air Race-t is ez a cég szervezi). Csakhogy az állami támogatás ugyanebben az időben ennél is sokkal meredekebben, 178 százalékkal nőtt, most már meghaladja a 13 milliárd forintot.
Gyakori érv, hogy a Hungaroring azért szorul tetemes állami támogatásra, mert óriási turisztikai hatása van. Csakhogy semmilyen gazdasági elemzés nem érhető el, ami – legalább a látszat kedvéért -alátámasztaná ezt. Rendszeresen kommunikálják, hogy kétszázezernél több látogató is volt a versenyen, de ez négy nap összesített látogatószáma, a vasárnapi versenyen például tavaly 87 ezren voltak. Gazdasági hatása csak a külföldi turisták költésének van – a magyarok megtakarították vagy másra költötték volna a pénzt -, ezért valójában néhány tízezer ide látogató versenynézővel lehet számolni. (Annak tényleg nincs nagy esélye, hogy valaki azért látogasson Budapestre egy sima városnézésre, mert megtetszett neki a Hungaroring aszfaltja.)
Hogy hány külföldi látogathatott el a Forma-1-re, azt a Hungaroring itthoni kizárólagos viszonteladója, az Ostermann Kft. beszámolói segítségével lehet megbecsülni.*Ha levonjuk a Hungaroring jegybevételeiből az Ostermann árbevételét (megtisztítva a cég nem jegyár-értékesítésből eredő Hungaroinges bevételeitől), akkor megkapjuk a Hungaroring külföldön eladott Forma-1 jegyeit. Ebből az rajzolódik ki, hogy a külföldiek az utóbbi években a jegyek negyedét-felét vették:
Ráadásul a külföldiek jellemzően a drágább, többnapos jegyeket veszik, ezért a látogatószámban még alacsonyabb lehet az arányuk. De még az is lehet, hogy az a 87 ezer néző erősen túl van becsülve.*A Hungaroring 2018-os teljes jegyár bevételét a vasárnapi 87 ezres nézőszámmal leosztjuk, akkor azt kapjuk, hogy egy átlagos jegyár 25,2 ezer forint. Mivel a legolcsóbb, vasárnapi állójegy 80 euró, tehát közel 25,8 ezer forint, valami nagyon nem stimmel a számokkal: vagy a látogatószám túl magas, vagy a bevétel túl alacsony. Ehhez pedig érdemes még azt is hozzávenni, hogy akár több ezer eurós jegyárak is vannak az F1 hétvégére, illetve a bevételnek része több más, igaz, jóval kisebb esemény árbevétele.
Mindenesetre ha három Magyarországon töltött nappal és harmincezer külföldi látogatóval számolunk, akkor (50 százalékos állami elvonást feltételezve) fejenként 289 ezer forintot kellene költeniük a külföldieknek, hogy megtérüljön a 13 milliárd forintos állami támogatás, ami igen abszurd feltételezés. A Magyar Turisztikai Ügynökség számai szerint naponta csupán 15 ezer forintot költ egy átlagos hazánkba érkező turista. A Forma 1-re költött állami támogatása tehát még optimista becslések szerint is veszteséget okoz a magyar adófizetőknek.
Elguruló milliárdok
A Hungaroring pénzügyi sikertelenségében egy több évtizedes üzleti kapcsolatnak is szerepe lehet. A Forma-1 jegyek értékesítését ugyanis 1993 óta az Ostermann Kft. végzi, a történet ismerői szerint szinte véletlenül: az IBUSZ annak idején belebukott ebbe.
Az Ostermann elődjét még Ausztriában alapította Gerstl Péter és Frank Tamás, először textilkereskedelemre. Az ’56-os emigráns magyar szülők gyermekeiként Ausztriában vállalkozó két üzletember a nyolcvanas évek közepén kezdett Magyarországon üzletelni. A rendszerváltás után egy ideig még a Vigadó Casinót is sikerült megszerezniük.
Nagy pénzt azonban a Forma-1 jegyek értékesítésével szerezték. Ezt 1993 óta csinálja a Hungaroringnek az Ostermann. Ez egy állami megbízás, az évi több milliárdos munkára a hatályos törvények szerint közbeszerzést kellene kiírni.
Az Ostermann azonban minden évben verseny nélkül kapja meg a jegyértékesítési feladatokat, miközben a tulajdonosai évtizedek óta bent ülnek a Hungaroring vezetésében.
Frank 1997, Gerstl 1999 óta volt a Hungaroring igazgatósági tagja, egészen Frank 2012-es, majd Gerstl 2018-as haláláig. Ők ketten voltak a bécsi Gerstl und Frank GmbH-n keresztül a magyarországi Ostermann Kft. tulajdonosai is, elhunytuk után örököseik viszik tovább a vállalkozást. Mind a bécsi, mind a magyar cég ügyvezetését Ariane Frank-Meulenbelt vette át. 2018 nyarán Ariane Frank-Meulenbelt a Hungaroring Zrt. igazgatósági tagjává is vált, vezetőként a cég szerződéseiről is dönt.
A Hungaroring Zrt. tehát hiába 100 százalékban állami cég, egy olyan igazgatósági tagot is bevesznek a cég vezetésébe, aki a cég legnagyobb piaci partnerének résztulajdonosa és ügyvezetője. És ezért még fizetést is kap.
Ariane Frank-Meulenbelt korábbi munkássága is érdekes: 2002 és 2006 között a Red Bullnál dolgozott. A repülős versenyekre nem csak az energiaitalos cég kapott félmilliárdos állami támogatást, hanem a Frank-Gerstl család cége, az Ostermann is kapott évi félmilliárdot a szervezésre. A három cég között tehát jelentős a személyi összefonódás.
Az Ostermann Kft. 2010 és 2018 között 12,5 milliárd forint megbízást kapott, szinte kizárólag a Hungaroringtől. Ebből 2,4 milliárd adózott profitot tettek el a tulajdonosok, tehát 19 százalékos profitrátával dolgoztak.
Az Ostermann és a Hungaroring olyannyira össze vannak nőve, hogy az Ostermann Kft. éves beszámolója is kiemeli*“A Társaságnál a tárgy évben volt kapcsolt féllel bonyolított ügylete, amely lényeges volt de a szokásos piaci feltételek között valósult meg.”
, hogy a két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül, ezért azt is megadják, hogy a piacinak megfelelő, 10 százalékos részesedést kapnak a cég a Forma-1 jegyek értékesítése után.
A két társaság pénzügyi beszámolója alapján azonban nagyon nem találkoznak a számok.
Az egyes években hol több, hol kevesebb az Ostermann árbevétele a Hungaroringnél fellelhető jegyértékesítési bevételeknél. Ebben szerepe van, hogy a Hungaroringnél nem csak a jegyértékesítés, hanem számos más feladat elvégzésénél is erre a cégre gondoltak. Más jogcímeken 2014-ben még csak 198 millió forintot fizettek, ám ez 2018-ra már közel 1074 millióra nőtt. Ezeket a szolgáltatásokat is verseny és közbeszerzés nélkül adták az Ostermannak. 2014 óta az alábbi szerződéseket kötötte a Hungaroring az Ostermannal:
Fontos kérdés, hogy mi szükség van egy olyan cégre a magyarországi jegyeladáshoz az Ostermann beszámolója szerint 10, a Hungaroring adatai szerint 21 százalékos jutalékkal, amelyiknek a tevékenységét pofonegyszerűen elvégezhetné a Hungaroring is, akár évi több száz millió forintot megtakarítva. Más országokban – például a silverstone-i verseny estében – egyszerűen a versenyszervező cég honlapján lehet megvenni a jegyeket.
Ha valóban 10 százalékos haszonkulccsal dolgozik az Ostermann, akkor a külföldi viszonteladóknak már 30 százalékkal kellene, hogy kijöjjenek a Hungaroring számai. Azt egyáltalán nem tudjuk, kik a külföldi partnerek. Ilyen többek között az Ostermann GmbH is, ami egyébként árul a honlapján is jegyeket a magyar futamra. Ennek szerződési feltételeiről még annyit sem tudunk, mint a magyar cégéről. Nem átlátható azonban, hogy pontosan kinek és mennyi jutalékot fizet a Hungaroring Zrt. a Forma 1 és más nagyobb versenyek után. | Évek óta Ausztriába gurulnak a Hungaroring állami milliárdjai | Magyarországon nagyon régóta úgy gondolják, hogy adófizetői milliárdokkal kell teletömni az autósportot. Pedig a pénz jelentős része egyszerűen eltűnik anélkül, hogy bármi haszon lenne belőle. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190716/evek-ota-ausztriaba-gurulnak-a-hungaroring-allami-milliardjai/ | 2019-07-16 14:13:00 | true | null | null | G7 |
Hadházy Ákos független képviselő nemrég berepült az Orbán család az Alcsútdobozon található hatvanpusztai majorsága fölé, és azt látta, hogy nincs minden a megszokott helyén, ugyanis a birtokon éppen nagy építkezések zajlanak. A területet a miniszterelnök apjának korábbi ingatlanos cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. 2011-ben vette meg, hogy utána 10 évre bérbeadja Mészáros Lőrincnek, aki előre kifizette a bérleti díjat. Aztán Orbán Győző idén megszüntette a céget.
Hadházy szerint „a legfeltűnőbb, hogy új épület készül, jól látszik a mélyen a földbe ásott alap a már korábban felújított egykori cselédszállás és az istálló között épül”.
Valamint „a második egykori cselédszállást is teljesen átépítik, a tetőt leszedték, újraépítik, de addig belátunk az épületbe. Elegáns megoldással az emeleti szobák egy óriási központi hallt fognak körülvenni”.
Ezen kívül még egy szépen gondozott konyhakert is látható felülről, aminek pár éve még csak egy fóliasátor állt a helyén. Korábban mi is berepültünk drónnal a bírtok felé, ahol akkor még nem zajlottak ekkora munkálatok: | Nagyszabású építkezések kezdődtek az Orbán család hatvanpusztai majorságán | Hadházy Ákos független képviselő nemrég berepült az Orbán család az Alcsútdobozon található hatvanpusztai majorsága fölé, és azt látta, hogy nincs minden a megszokott helyén, ugyanis a birtokon éppen nagy építkezések zajlanak. A területet a miniszterelnök apjának korábbi ingatlanos cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. 2011-ben vette meg, hogy utána 10 évre bérbeadja Mészáros Lőrincnek, aki előre kifizette a bérleti díjat. Aztán Orbán Győző idén megszüntette a céget. | null | 1 | https://444.hu/2019/07/22/nagyszabasu-epitkezesek-kezdodtek-az-orban-csalad-hatvanpusztai-majorsagan | 2019-07-22 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Gyakori dugókat okoz az M1-es autópálya Tatabánya és Bicske közti szakaszán, hogy Szárliget térségben új autópálya csomópont épül. A sztráda itt a Gerecse dombjai között halad, csak kisebb falvak vannak mellette, így nehezen érthető, hogy mi szükség van itt egy újabb csomópontra. Ráadásul csupán 5 kilométerre van az óbaroki pihenőhely (az, ahol Mészáros Lőrinc kamionos megállóját Palkovics László innovációs miniszter adta át)*Igaz, ez egy úgynevezett rejtett csomópont, nincs kitáblázva, hogy itt ki és fel lehet hajtani, de a legtöbb navigációs rendszer és a környékbeliek is ismerik., ahonnan az M1 menti három település, Szárliget, Óbarok és Nagyegyháza is elérhető.
De akkor mi szükség van erre a lehajtóra? A jelek szerint semmi más, mint az, hogy itt van a környékbeli mágnás, Mészáros Lőrinc – elsősorban állami cégek által vásárolt – ásványvizét gyártó Vivienvíznek a palackozóüzeme.
Az alábbi térképen feltüntettük a térség csomópontjait, és hogy hol található a Vivienvíz-üzem.
Elvileg nem csak a Vivienvíz található az új csomópont mellett, hanem az M1 ipari park is. Az ezt üzemeltető Bicske-M1 Ipari Park Kft. felszámolása 2014-ben indult meg, és 2018-ra meg is szűnt a cég. Így a Vivienvízen kívül egyetlen cég sincsen az egykori bánya területén létrehozott ipari parkban.
Felmerülhet, hogy akkor a szomszédos falvak számára volt fontos az új csomópont. A 2018-as adatok alapján 2494 fős falu településfejlesztési koncepciója 2018 decemberében készült el. Ebben egyáltalán nem szerepel az új csomópont ötlete. Sőt, a szakemberek szerint a településnek enélkül is kiváló a közlekedési kapcsolata:
Szárliget elérhetősége kiemelkedően jónak minősül, mivel a település kedvező gyorsforgalmi összeköttetéssel rendelkezik az M1-es autópálya irányába, valamint közvetlenül érinti az 1-es számú főútvonal és az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal, így az elhelyezkedése logisztikai szempontból kiválónak tekinthető.
Ráadásul az új csomópont igazán csak akkor érdemi segítség, ha a szárligetiek Tatabánya irányába hajtanak fel a sztrádára, a többség számára azonban a budapesti irány a fontos, amihez nem is kellene új csomópont. Sőt, az új lehajtón keresztül a főváros felé még egy nagyon kicsit hosszabb is lesz az út.
Pedig ekkor már lázasan dolgoztak az új csomópont tervein: 2018-ban elkészültek a településrendezési tervek, az építési engedély is, és még a közbeszerzést is kiírták, majd a szerződést is módosították. A munkát a Duna Aszfalt Kft., a magyar útépítési közbeszerzések sztárja, illetve a Reaszfalt Kft. nyerte el nettó 2 milliárd forintért, de ebben a tervezési munkák és az engedélyek beszerzésének költségei is benne vannak. A költség egyébként reálisnak tűnnek.
Amíg ezzel a csomóponttal nagyon siettek, addig más, nagyobb forgalmat vonzó, több ember életére hatásra levővel már nem kapkodtak ennyire. Az M1-es autópályát az M0 és Tatabánya között a közeljövőben szeretnék 2×3 sávosra bővíteni. A tervezés során további csomópontok építését is szükségesnek látják a tervezők (egyet Biatorbágynál a 17-es km-nél, egyet Bicske keleti térségében a 35-ös km-nél).
Ezeket azonban nem sietnek megépíteni, várhatóan csak a sztráda 2021 után kezdődő bővítésekor indulhatnak. Ez egyébként ésszerű, mivel így olcsóbb elvégezni a munkát. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a szárligeti csomópont építése miért nem tudott néhány évet várni. | 2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme | Mészáros Lőrinc barátja építi, az engedélyeket rohamtempóban adták meg. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190719/2-milliardos-autopalyalehajtot-kap-meszaros-lorinc-asvanyvizenek-palackozouzeme/ | 2019-07-19 15:48:00 | true | null | null | G7 |
Újabb közel 2 milliárd forintot költ el a Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa az állampolgárokat és a külföldi szervezeteket a kormányzat terveiről. Ez csak az idén a harmadik ilyen megállapodásuk lesz, az első kettőre összesen 20 milliárd forintot szántak.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a keret júliusra kimerült, a szaktárca ugyanis néhány napja újabb megbízást adott a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátokról elhíresült kampányok folytatására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerülAlig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba került a néppártos plakátbalhé, január óta napi 100 millió égett elAlig három hónappal egy 10 milliárdos szerződés után ismét ugyanekkora összegben ad megbízást kormányzati kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma.
A kormány nagyjából két és fél éve szokott rá, hogy rendszeresen köztéri plakátos formában számol be eredményeiről, vagy jelöli meg aktuális ellenségét. Az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” néven futó közbeszerzések közül ez már a tizenötödik volt azóta.
Időközben egy új célcsoport is bejött, így 2018 vége óta a fenti feladat mellett az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt” is menedzselnie kell a milliárdos közbeszerzések nyertesének. Utóbbiból is volt már hat kör, a mostani a hetedik.
Minderre egészen döbbenetes összeget fordít a kormányzat.
A kezdetek óta a szerződések összértéke már a 70 milliárd forintot közelíti.
A propagandagépezet ráadásul egyre gyorsabban emészti fel a milliárdokat: a teljes összeg több, mint fele az elmúlt egy, közel harmada az előző fél évben fogyott el. Utóbbiban biztosan szerepet játszik, hogy az Európai Parlamenti választások előtt felpörgött a kormányzati kommunikáció, ráadásul a nemzetközi konfliktusok miatt valószínűleg idő előtt be is kellett fejezni kampányokat, aminek szinte biztosan voltak többletköltségei.
Érdekesség, hogy a 2018-as parlamenti választások előtt sem volt akkora állami kommunikációs pénzszórás, mint idén. Ebben azonban valószínűleg szerepet játszik, hogy a költést csak a direkt erre a célra létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül lehet intézni, ennek a szervezetnek pedig épp tavaly tavasszal merült ki az elvileg 3 évre szánt, de másfél év alatt elhasznált 75 milliárdos kerete.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kommunikáción spórol a kormány: másfél év alatt 70 milliárdot égettek elHárom évre lett volna 75 milliárd, így most erősen vissza kellene fogni a költést, ehelyett már meg is hirdették az új közbeszerzést.
Az, hogy a kampányokat az NKOH-n keresztül lehet csak megrendelni, a kormányzati megbízások haszonélvezőjét is meghatározza. Míg korábban a hivatal három – egyébként kivétel nélkül kormányközeli – piaci szereplővel kötött keretmegállapodást, a legutóbbi, az előzőnél is nagyobb 90 milliárdos szerződésbe már csak egy került be közülük. Azaz jelenleg minden állami kommunikációs költés egy csoporthoz, Balásy Gyula médiaügynökségeihez kerül landol, egészen addig, amíg ez a 90 milliárdos keret el nem fogy.
Így ezek az ügynökségek (a New Land és a Lounge Design) szervezik a kormány tízmilliárdos plakátkampányait is. Ez a magyarázata annak, hogy nőhettek Balásy Gyula cégei még Mészáros Lőrinc építőipari érdekeltségeinél is gyorsabb ütemben. A közbeszerzések törvényszerűen egyetlen nyertese azt is jelzi, hogy a költségeket nem piaci tényezők mozgatják.
Az elmúlt hónapok tendenciáját látva érdekes kérdés, hogy mire lesz elegendő a mostani szűk kétmilliárd, különösen, hogy hamarosan ráfordulunk az önkormányzati választások hajrájára. Mindenesetre az értékelési szempontok között – aminek ugye sok értelme nincs, lévén egy pályázó van – reklámajándékok gyártására, fotózásra, filmes és rádiós gyártási feladatokra sőt még rendezvényszervezésre is adott ajánlatot a New Land – Lounge Design kettős. | Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz | Hetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé váló stockfotókat használó kampányokra. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190719/juliusra-elfogyott-a-kormanyplakatokra-szant-20-milliard-de-jut-meg-ra-penz/ | 2019-07-19 15:56:00 | true | null | null | G7 |
Alaposan megkopasztja a Sziget Zrt. a Terror Házát: a teljes tavalyi reklámbevételük hetedét kérték el Orbán Viktor rendszerváltó beszédének néhány másodperces bejátszásaiért. A Sziget Zrt.-vel szemben eddig sem volt szűkmarkú az állam, az elmúlt hat évben ezzel együtt már legalább 2 milliárd állami forrás segítette a fesztiválszervezőt.
Kisebb botrányt kavart a magyar médiában, hogy a Volt és Balaton Sound fesztiválokon Orbán Viktor 1989-es, Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédeit játszották be nagyszínpadi kivetítőkről. A Terror Háza által készített videókban a Sziget kisebbségi résztulajdonosai, Lobenwein Norbert és Gerendai Károly sem láttak semmi kivetnivalót, megszólalásaikból úgy tűnhetett, hogy közszolgálati jellegű együttműködésről van szó. A két résztulajdonos nem említette, hogy valójában pénzért vetítették a videókat.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK), a Terror Házát működtető állami közalapítvány ugyanis vállalkozási szerződés keretében működik együtt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-vel. A szerződés összege pedig 207,5 millió forint.
Nem ez az állami alapítvány első jelentős összegű megbízása a Sziget Zrt.*és jogelődjének, a Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Kft.-nek – a Sziget Zrt. alatt a továbbiakban a jogelődöt is értjük-nek: 2016-ban az 1956-os emlékév során már 300 millióért szerződtek szintén a közalapítvánnyal.
Ezek egyáltalán nem elhanyagolható összegek, a Sziget Zrt., az elmúlt hat év átlagában évi 1,4 milliárd forint reklámbevételre tett szert. Tehát az összes szponzor és hirdető ennyit költött, míg a KKETTKK-tól ennek az összegnek a hetedét kérték el idén a néhány másodperces videók lejátszásáért. Ez elsőre nem tűnik túl jó megállapodásnak az adófizetői pénzből működő közalapítvány felől nézve.
A Sziget Zrt. azonban nem csak a közalapítványtól kap állami pénzeket: az elmúlt hat év üzleti beszámolóit áttekintve úgy tűnhet, hogy bár jelentősen nőttek a jegyeladások bevételei, az állami és önkormányzati támogatásoknak, illetve megbízásoknak továbbra is jelentős szerepe van a cég gazdálkodásában: 2013 és 2018 között ezek átlagosan a jegyeladások 3,3 százalékát tették ki.
Ez azt jelenti, hogy minden 30. forint jegyárbevétel után egyet az állam adott a Sziget Zrt.-nek az elmúlt hat évben. Hat év alatt összesen 1,5 milliárd forintot. Ebben az időszakban a cég adózott eredménye összesen 3,3 milliárd forint volt, így a támogatások nélkül kicsit több mint a fele lett volna.
Azaz a Sziget Kft. tulajdonosai 1,5 milliárd forint jövedelemtől estek volna el a nagylelkű állami segítség nélkül.
Nem teljesen világos, hogy miért kell támogatni egy olyan vállalkozást, ami enélkül is évente több száz milliós hasznot termel tulajdonosainak. Ráadásul ezek a támogatások csak az állami források egy részét jelentik, ezen kívül csak a KKETTKK az elmúlt években további 0,5 milliárd forint megbízást adott. Emellett további állami cégek és szervezetek is jelenhettek meg hirdetőként, szponzorként, együttműködőként.
Az elmúlt néhány évből 178 millió forintnyi megbízást találtunk állami cégektől. 2015-ben az MTVA-tól 20 milliós megbízást, 2016-ban 28 milliót a MÜPÁ-tól, 2018-ban 26 milliós szerződést az állami Hungarocontroltól, 2018-ban 26 milliós megbízást a Szerencsejáték Zrt.-től, 38 milliót a Magyar Postától, a Paks II. atomerőművet nem tudjuk mennyiért népszerűsítették a fesztiválokon. 2017-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTU) is kapott a cég 35 millió forintnyi megbízást.
Az állami megbízások és támogatások kapcsán a Sziget Zrt. esetében a személyi összefonódások is kérdéseket vethetnek fel. Az MTU-nél például Orbán Ráhel lát el tanácsadói feladatokat, a miniszterelnök lánya pedig korábban a Sziget Kft.-nél volt gyakornok, a cégből írta diplomamunkáját. Lobenwein Norbert pedig azzal került a hírekbe, hogy meglepetés-nászajándékként a Music Café zenekart kérte fel, hogy ők játszanak Orbán Ráhel 2013-as esküvőjén.
A támogatások átláthatósága csekély, erről nem kommunikál a Sziget Zrt. – kérdésünkre például nem válaszoltak, hogy milyen állami támogatásokat és megbízásokat kaptak az elmúlt években, ez honlapjukon nem lelhető fel. Mivel az egyes állami hivatalok, minisztériumok és cégek honlapjairól nem lehetett teljes körű információforráshoz jutni, ezért a cég pénzügyi beszámolóiból fellelhető információkat összesítettük. 2017 után azonban már nem részletezték, hogy kitől és mire kapnak támogatást – pont ebben az évben nagyot ugrott az ilyen bevétel.
A Sziget Zrt.-nek azonban ma már nem az alapító magánemberek a fő tulajdonosai: 2017-ben a cég 70 százalékát az amerikai Providence Equity-nek értékesítették, ami a luxemburgi bejegyzésű LMF Luxco S.á.r.l.-on keresztül van jelen a társaságban. A maradék üzletrészen Gerendai Károly (14,9 százalék), Takács Gábor (8 százalék), Fülöp Zoltán (3,5 százalék) és Lobenwein Norbert (3,5 százalék) osztoznak*Gerendai Károly és Takács Gábor a Szigerta Invest Kft.- n keresztül, Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán a VOLT Invest Kft.-n keresztül.. Így alapvetően az amerikai befektetők gazdagodnak a rendszerváltás harmincadik emlékévére készült állami videókból. | 208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz | Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190722/208-millioert-szolt-orban-viktor-a-sziget-zrt-fesztivalozoihoz/ | 2019-07-22 16:06:56 | true | null | null | G7 |
Elég jó esély van rá, hogy a 2027-es budapesti vizes világbajnokságot nem a tavalyelőtti vébére 43 milliárd forintból felhúzott Duna Arénában rendezik meg. Ennek ellenére még igaz lehet az, amit a magyar pályázati csapatot vezető Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár vasárnap a Nemzeti Sportnak mondott, jelesül, hogy nem lesz szükség az eseményhez nagyberuházásra. A kérdés persze, hogy mit tartunk nagyberuházásnak. Többmilliárdos projektből ugyanis biztosan több is lesz, a vb költségei pedig a korábbi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy 50 milliárd alatt megállnak.
A pályázathoz közel állók körében egyébként
az újabb magyar siker nem okozott különösebben nagy meglepetést.
Bár az eredményt csak most vasárnap hirdették ki a dél-koreai világbajnokság helyszínén, az ügyre jobban rálátók már hetekkel korábban biztosra vették, hogy a 2025-ös és a 2027-es esemény közül az egyiket Budapest kapja. Végül utóbbi lett a magyar fővárosé, hat év múlva Kazanyban lesz a vb. Az orosz város szintén tíz év után visszatérő helyszín, hiszen 2015-ben is ők adhattak otthont a rendezvénynek.
A pályázás kimenetele azonban csak az utolsó hetekben volt ennyire egyértelmű, fél éve még elég sokesélyesként indult a verseny. A pályázati szakasznak hét ország*Az Egyesült Államok, Ausztrália, Szerbia, Ukrajna, Kína, Oroszország, Magyarország. vágott neki, és elég komoly sportdiplomáciai harcok voltak a rendezési jogokért, nagyon erős lobbitevékenység zajlott a háttérben. Nem véletlenül emelte ki Fürjes a már idézett interjúban Gyárfás Tamás szerepét. Úgy tudjuk, Gyárfás – az itthoni rendőrségi ügyei ellenére – a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagjaként a háttérben tényleg segítette a magyar pályázatot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc több mint egymilliárdot fizetett Gyárfás TamásnakA céges iratokból pontosan megállapítható a Hír TV új főhadiszállásának az ára. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség Mészáros vállalatánál.
Ami valamiért nagyon fontos volt a kormányzatnak. A 2017-es – rendkívül látványos korrupciót hozó – vb igencsak elhasználta itthon a „vizes világbajnokság” kifejezést mint brandet, az illetékes fideszes körökben mégis ragaszkodtak az újabb pályázathoz, és nagyon sokat tettek azért, hogy el is nyerjük a rendezés jogát.
Pedig az egyébként kifele (a nézők és a nemzetközi szövetség irányába) valóban sikeres vb hazai botrányai a kormányzati politikusok egy részét is zavarták. Egyesek szerint ezeknek is szerepe volt abban, hogy az eseményt is felügyelő Seszták Miklós fejlesztési minisztert kivágták a kormányból, és a világbajnokság kommunikációján minimális munkával és még kevesebb eredménnyel bődületesen sokat kaszáló Kuna Tibor bukásában is szerepet játszhattak a balhék.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
Mindenesetre épp az előző vb kiadásaiból elég könnyen lehet számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerülhet a következő rendezés. A 2017-es eseményre végül mindennel együtt kicsit több mint 107 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések között elég sok volt azonban a hosszabb távú beruházás, amit így egy újbóli rendezés esetén nem kell ismét megvalósítani.
Számításaink szerint azonban 42 milliárd így is olyan dolgokra ment el, amelyeket 2027-ben is ki kell majd fizetni. Ezek közül a legnagyobb tételek azok a beruházások, amelyeket ugyan a tavalyelőtti világbajnokságra is megcsináltak, de aztán el is bontottak. A szinkronúszó-versenyek városligeti helyszínének kialakítása például közel 5,4 milliárd forintba került, a Parlamenttel szemben felállított óriás ugrótorony pedig durván 3,2 milliárdba. Utóbbinál különösen szembetűnő volt a túlárazás, ráadásul szó volt arról, hogy a 2 milliárdból kialakított talapzatot a Dunában hagyják, végül azonban ezt is elbontották.
Már ebből is látszik, hogy ha – amint Fürjes Balázs fogalmazott – nagyberuházásokra nem is lesz szükség, többmilliárdos fejlesztésekre igen. Ráadásul hiába vannak, illetve lesznek meg a főbb helyszínek – amire az államtitkár vélhetően a nagyberuházást értette – 2027-re, ezeken is nagyon komoly átalakításokat kell végrehajtani. A tavalyelőtti világbajnokság úszószámainak otthont adó Duna Aréna lelátójának nagy részét például visszabontották, márpedig ezt újraépíteni masszívan milliárdos tétel.
Erre pedig még akkor is szükség lehet, ha ezúttal itt mondjuk csak a vízilabdameccseket játsszák, és az úszóversenyek máshol kapnak helyet, vagy épp fordítva. Ugyanis még az sem elképzelhetetlen, hogy a 2027-es vb egyes versenyei abban a multifunkcionális csarnokban lesznek, amely a 2022-es, szintén budapesti rendezésű kézilabda Európa-bajnokságra készül. Ehhez persze ezt a létesítményt is komolyan át kell alakítani, építeni kell bele például egy ideiglenes medencét, ami szintén nem olcsó mulatság. Az ilyen megoldások egyébként egyre gyakoribbak: a mostani vb-n, Kvangdzsuiban például a vízilabda-meccseket a helyi Nambu Egyetem focipályáján kialakított medencében játsszák.
Mindent egybevéve így szinte biztos, hogy
a 2027-es vb költségei még a 2017-es világbajnokságra jellemzőnél sokkal kevesebb korrupcióval is elérhetik majd az 50 milliárd forintot.
Arról még nagyon korai lenne beszélni, hogy a szervezést kire bízzák, de a jelenlegi rendszert látva jó eséllyel erre is egy külön céget hoznak majd létre. Ez persze addig sokat változhat, már csak azért is, mert 2027-ig még két parlamenti ciklus van. Mindenesetre egyelőre még az előző vb szervezőjét sem sikerült leépíteni, sőt minden korábbi híresztelés ellenére a Bp2017 Kft.-nél így két évvel a világbajnokság után is még mindig több mint harminc ember dolgozik.
A finoman szólva sem túl transzparensen működő vállalat tavaly bő féléves késéssel adta le beszámolóját a vb évéről, a 2018-as esztendőről pedig még nem sikerült beszámolniuk, hiába telt le a törvényi határidő közel két hónapja. A társaság ellen az idén eddig három végrehajtást jegyeztek be, a legutóbbit július 10-én. Ezek közül az egyiket a 24.hu indította, miután a társaság a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a lap által kért szerződéseket, közérdekű adatokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekbőlTavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részétA tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat. | Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog | Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190722/akar-42-milliardbol-is-kijohetne-az-ujabb-vizes-vb-de-nem-fog/ | 2019-07-22 16:18:48 | true | null | null | G7 |
földpályázat;
2019-07-22 07:00:00
Ángyán József újabb jelentése: Bács-Kiskunban sem azé lett a föld, akik megműveli
Ezúttal Bács-Kiskun megye visszás földbérleti pályázatait tárta fel Ángyán József, az előző Orbán-kormány volt parlamenti államtitkára.
Nem meglepő: immáron a kilencedik, alaposan végigelemzett és szakmai adatokkal, tényekkel alátámasztott, s a Népszavához eljuttatott jelentés is azt igazolja, hogy a kormányzati propagandával szemben nem a helyben élő gazdák, hanem Fidesz-közeli NER-lovagok nyerték meg az állami földek javarészét.
A most vizsgált megyében az elkelt területek 321 nyertes árverezőhöz kerültek, de ezen belül ma földek hatvan százalékát, 5600 hektárt mindössze 19, családi, rokoni és vállalkozói szálakon összefonódott nagy érdekeltség szerezte meg. A nyertesek 72 százalékának – ők azok, akik messze ülnek a tűztől – együttesen csupán a területek alig 16 százaléka, kevesebb, mint 1600 hektár jutott. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében több mint kétharmadát – külső, tőkeerős árverezők szerezték meg, ráadásul az elárverezett terület több mint egyharmada olyan pályázóhoz került, aki a kormányhatározatban rögzített húsz kilométernél jóval messzebb, átlagosan kétszer akkora távolságra lakik az elnyert területtől.
A bérleti viszonyok elemzése azt mutatta, hogy az elárverezett földek több mint négyötöde bérlők által művelt terület volt, s ezek felét 4 nagy tőkés társaság - a Bácsalmási Agráripari Zrt. a Városföldi Agrárgazdaság Zrt. a Tiszaalpári Agrárgazdaság Kft. és a Kalocsai Mezőgazdasági Zrt - használta. Ángyán szerint közülük a „baráti” besorolású bérlők esetében szembetűnő, általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk vásárolták fel. Ezzel szemben a „nem baráti” nagy bérlők – például a Medgyessy-kormány idején privatizált Bácsalmási Agráripari Zrt. – területének javarészét mások, leginkább Fidesz-közeli agrárvállalkozók kaparinthatták meg: köztük például Kárpáti Lászlónak, az ország egyik legnagyobb multi-milliárdos agrárvállalkozójának családtagjai valamint több közös cégben érdekelt üzlet- és vezetőtársai, de jutott a fideszes Bányai Gábor országgyűlési képviselő által pártfogolt kiskunhalasi polgármester családtagjainak is. Ángyán szerint nemcsak erre a konkrét földterületre, hanem egész Bács-Kiskun megyére is általánosan jellemző, hogy kormányközeli rokoni, baráti, vállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez.
E megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez: a közel tízezer hektárnyi, elárverezett megyei területnek ugyanis több, mint fele – 5400 hektár - licitálás nélkül került a sikeres árverezőkhöz, valódi árverseny a területek kevesebb, mint kilenc százalékánál volt tapasztalható. A professzor szerint az is fényesen cáfolható, hogy helyben élő „földművesek” és fiatal családok szereztek földeket – noha ez lett volna eredetileg a törvényhozók állítólagos szándéka. | Ángyán József újabb jelentése: Bács-Kiskunban sem azé lett a föld, akik megműveli | Ezúttal Bács-Kiskun megye visszás földbérleti pályázatait tárta fel Ángyán József, az előző Orbán-kormány volt parlamenti államtitkára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043945_nem-aze-lett-a-fold-akik-megmuveli | 2019-07-22 14:25:00 | true | null | null | Népszava |
Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek?
Jó, lehet, hogy azért nem történt meg a tételes elszámolás, mert kevés volt rá az azóta eltelt röpke két év. Teljesen indokolt az óvatosság is, hiszen még egy évvel a világbajnokság befejezése után is tovább tudott drágulni minden idők legjobban dráguló úszó világbajnoksága.
Itt van viszont az újabb, már követhetetlen, hogy hányadik és mennyibe kerülő nagy sportdiplomáciai siker, aminek köszönhetően Magyarország ismét megkapta a vizes világbajnokság rendezés jogát. Vasárnap eldőlt, hogy 2027-ben újra Budapest lesz a vizes világbajnokság házigazdája.
Még az ÁSZ is beszólt az átláthatatlanság miatt
Ha volt olyan sportesemény, ami súlyos károkat okozott Orbán Viktor olimpiai álmainak, az egészen biztosan az olimpia főpróbájának szánt 2017-es vizes világbajnokság volt.
Ha sikerült volna úgy megrendezni, hogy az első perctől kezdve minden forintot teljesen átláthatóan költenek el, cégeket tisztességesen versenyeztetve, és a közpénzlopás gyanúja sem lengi körül az eseményt, az talán bizonyíthatta volna a közvélemény számára, hogy a nagy sportesemények, és a végső cél, az olimpia a NER számára tényleg annyira fontos, hogy nem akar irdatlan pénzeket lehúzni belőle.
De nem sikerült. A szervezéssel megbízott, száz százalékig állami Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. kísérletet sem tett az átlátható működésre. Annyira nem adtak a látszatra sem, hogy még az Állami Számvevőszék is kénytelen volt megjegyezni:
„A Társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította.”
Az ÁSZ egyébként valamiért a Bp2017-nek a világbajnokságot megelőző évét ellenőrizte. Összeségében azt találta, hogy a cég működése szabályozott, csak az átláthatósággal volt gondja. 2018 nyarán, vagyis egy évvel a vizes vébé után a Bp2017 ügyvezető igazgatója, Szántó Éva azt írta az ÁSZ-nak, hogy „az Állami Számvevőszék által tett megállapítások már nem tükrözik a jelenlegi helyzetet”.
A honlapon jelenleg sincs egyetlen egy szerződés vagy elszámolás sem, azokat jogerős döntések ellenére sem adták ki. A „fontos információk” között a cég neve, a címe, mail címe, adó- és cégszáma található meg.
A szervező cég a 2017-es évről szóló publikus mérlegét is jelentős, féléves késéssel, május helyett csak 2018 decemberben nyújtotta be. A világbajnokság évében a Bp2017-nek 53 milliárd forint kiadása volt. (Ebből a bérköltség, járulékokkal 1 milliárd forint volt, 90 főre.) Hogy tavaly mennyi volt a cég kiadása, az nem derült ki, mert - akárcsak tavaly - május végére nem adták le a 2018-as évről szóló mérlegüket.
Közbeszerzéseken 108 milliárd ment el
A vizes világbajnokság előkészítése körüli súlyos titkolózás megalapozta azt a hangulatot, amiben sikeresen tudott aláírásokat gyűjteni a Momentum az olimpia ellen, a kormány pedig nem merte felvállalni a budapestiek megkérdezését. Pedig a vizes vébé tényleges megrendezéséig ekkor már volt jó pár hónap. Számos olyan kiadás is később derült ki, ami mutatta, mennyire nem tudott önmegtartóztató lenni a NER, és inkább ráúsztak a vizes vébére, minthogy a sokkal nagyobb pénzeket ígérő, de korántsem biztos budapesti olimpiára készültek volna.
Hogy pontosan mennyibe is került a vizes világbajnokság, arról hivatalos összesítés a nyilvánosság számára nem készült. Az biztos, hogy az előzetesen ígért 25 milliárd forint legalább négyszeresébe, más számítások szerint ötszörösébe.
Az Átlátszó összeszedte a közbeszerzéseket, amiket a vizes világbajnokságra hivatkozva írtak ki (a táblázat itt található). Ezek összege 108 milliárd forint. A tendereket nemcsak a 2017-ben 53 milliárdot elköltő Bp2017, hanem a Nemzeti Sportközpontok, a Fővárosi Önkormányzat, a Nemzeti Vagyonkezelő írta ki.
A nyertesek között számos NER-cég található. A kormányból Seszták Miklós volt az intézőember, ez meg is látszik a megbízott cégeken. Több megbízást is kapott a Penta Industry, így a városligeti szinkronúszóhelyszín kialakítását 5 milliárdért, illetve a valamiért a vébé-projektek közé sorolt Bibó Szakkollégium felújítása is az ő dolguk volt, 600 millióért, amivel nem is készültek el időben. A cég aztán látványosan nagyot bukott Seszták leváltása után.
Akkor még szintén NER-kedvenc volt Kuna Tibor, a cégei vastagon benne voltak a vizes vébében is. A Young and Partners kétmilliárdos megállapodást kötött komplex rendezvényszervezési feladatok teljes körű ellátására, ami nem volt elég, és utólag még meg kellett toldani 350 millió forinttal. Kuna másik cégének, a Trinity-nek 3 milliárdos szerződése volt kommunikációs feladatokra. Ha külföldön nem is, a hazai kormánymédiában bőven vettek ezért hirdetési felületeket. És utólag, további 230 millióért készült egy háromperces videó is, ami nagyon kevés emberhez jutott el. Kuna Sesztákhoz hasonlóan kegyvesztett le azóta. De már akkor is ott van a cégek között a Kuna feladatait időközben teljesen átvevő Balásy Gyula cége, a New Land Media, 490 millió forintos megbízással.
Az uszodát 43 milliárdért a Market építette. A cég tulajdonosa Garancsi István, aki meccsekre repteti Orbán Viktort. Több olyan beruházás volt, amit a vizes világbajnoksághoz időzítve csináltak meg:
Dagály sétány
Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása
Gyalogos híd a Rákos-patakon
Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése
Margitsziget rekonstrukciója
Kompkikötő létesítése,
Meglévő Dagály Strand felújítása,
Balatonfüredi parkolófejlesztés.
Ezek közül majd kiderül, mi tart ki 2027-ig, vagy mihez kell hozzányúlni. A számos sportesemény ahhoz eddig kevés volt, hogy sikerüljön vasúti összekötetést létesíteni a repülőtér és a belváros között. A már nem használt Ferihegy 1-hez közeli megállóban talán a lift működik majd legalább. Eddig ezt az akadályt nem sikerült megugrani.
A 2017-es tételek között nem volt olcsó, és nem is maradt meg a Városligetbe épített két medence (5 milliárd) és a dunai óriási toronyugró torony. A bérelt állványzat felállítása, a medence alapozása, majd elbontása 3 milliárd forintba került (a kivitelező a közbeszerzések egyik nagy bajnoka, a West Hungária BAU). A betontalapzatot előbb otthagyták a világörökségi helyszínen, aztán mégis eltüntették. Arról most megy az agyalás, hogy 2027-ben újra a Batthyány téren állítják-e fel a tornyot.
Mennyi lesz ez újra?
Arról egyelőre semmit sem tudni, hogy milyen költségekkel számolnak az újabb világbajnokságon. A pályázat még aprópénz volt, 84 millió forint.
Megkérdeztük az Úszó Szövetséget. Az a válasz érkezett, hogy „a szervezés költségeit akkor lehet pontosan megállapítani, ha a rendezéssel kapcsolatos szakmai egyeztetés lezárult a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) és a magyar fél között. A 2027-es vizes világbajnokságra egyetlen új állandó létesítményt sem kell építeni”.
Ezt mondta a Nemzeti Sportnak nyilatkozva Fürjes Balázs államtitkár is: „ nem szükséges újabb nagyberuházás, a létesítmények adottak, akár holnap nekiugorhatnánk egy újabb vébének”. Szerinte 2017-re majdnem minden felépült, köztük a „világ legjobb uszodakomplexuma” is. Ami valójában azt jelenti, hogy új központi uszodát nem kell felépíteni, de ez a teljes költségnek csak nagyjából a harmada volt, a kétharmad minden egyéb.
Ami meglepő, hogy 2027-ben nem biztos, hogy „a világ legjobb uszodakomplexuma” lesz a központi helyszín. Fürjes legalábbis célzott arra, hogy ha nagyobb nézőterű helyszínre van igény, akkor a 2022-es kézilabda-EB-re felépülő új, 20 ezres multifunkciós sportcsarnok is kész lesz már, abban állítanak fel medencéket. A szupersportcsarnok árát egyébként szintén nem kommunikálták még.
Fürjes még elmondta az ilyenkor szokásos köröket, hogy „a 2017-es számok is azt mutatták, páratlan figyelem irányult Budapestre, azaz ez az esemény – és a többi sportág világbajnokságai is, amelyeket sorozatban rendez az ország – elsőrangú alkalmat kínál arra, hogy a főváros, az ország még vonzóbb, még szerethetőbb legyen az idelátogatók számára, miközben a megvalósuló fejlesztések gyümölcseit elsősorban mi, itt élők és gyermekeink, unokáink élvezhetik hosszútávon”.
Az biztos, hogy Budapest turizmusának egyébként nem használt a vizes vébé. 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten külföldiek, mint egy évvel korábban. De egy évvel később is több volt a turista, mint a világbajnokság idején. | El sem számoltak az előzővel, máris beleugrottunk egy újabb vizes világbajnokságba | Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek? | null | 1 | https://444.hu/2019/07/22/el-sem-szamoltak-az-elozovel-maris-beleugrottunk-egy-ujabb-vizes-vilagbajnoksagba | 2019-07-22 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MVM és az Antenna Hungária mellett a Szerencsejáték Zrt. is támogatta Rogán Cecília és Sarka Kata közös cégenek sportrendezvényeit, írja a K-Monitor.
A Nakama & Partners eseményei eddig legalább 273 millió forint szponzoráció érkezett állami tulajdonú cégektől.
A vállalatok támogatásait minden esetben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá, ami történetesen Rogán Antal minisztériumához tartozik. A K-Monitor szerint a hivatal visszatart adatokat, és a jelenleg ismertnél jóval több állami pénzt kaptak a Nakama-rendezvények.
Jelenleg ezekről tudni: | Eddig 273 millióval támogatták állami cégek Rogán Cecília sportrendezvényeit | Az MVM és az Antenna Hungária mellett a Szerencsejáték Zrt. is támogatta Rogán Cecília és Sarkadi Kata közös cégenek sportrendezvényeit, írja a K-Monitor. | null | 1 | https://444.hu/2019/07/23/eddig-273-millioval-tamogattak-allami-cegek-rogan-cecilia-sportrendezvenyeit | 2019-07-23 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Még az EU-Ügyészség aláírásgyűjtése alatt egy szerencsi polgár figyelmeztetett arra, hogy „papíron” van náluk egy katonai logisztikai központ, ami elvileg EU támogatásból „épült”, de valójában nem létezik. Úgy fest, igazat beszélt – mondta el szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő.
A politikus kutakodásai szerint valóban kifizettek közel félmilliárd uniós pénzt a „Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen” címen. Az elnyert összeg egyébként több mint 950 millió forint volt még 2014-ben.
Hadházy vette a fáradtságot és megnézte a helyszínt, ahol a logisztikai központnak lennie kellene, csakhogy semmi nincs ott. Illetve van: egy jókora dzsindzsás és kb. 10 kaptárnyi méh.
Tehát vagy a vasúti átrakodó állomás („intermodális logisztikai központ”) tűnt el, vagy a pénz, amit a magyar állam az EU-adófizetők pénzéből kiadott. „Én a másodikra tippelek” – mondta a politikus.
Nem sokat találni a neten sem a logisztikai központról, sem a nyertes Licet ’95 Kft. tevékenységéről. Az biztos, hogy Szerencs Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában számoltak ezzel a központtal, 2016-2017 évben megvalósulóként feltüntetve.
A projektleírásban egyébként az szerepel, hogy ennek a logisztikai központnak 2015 november végén el kellett volna készülnie. A tényleges befejezés idejéről viszont „nincs adat”. A teljes támogatási összeget sem fizették ki a cégnek, 951 millió 518 ezer forintból azonban 447.786.550 forintot megkaptak, felét előlegként, felét számlák alapján.
Ehhez képest figyelemreméltó, hogy 2018-ban még 2017-hez képest is alacsonyabb lett az árbevétele a cégnek, mindössze 13 millió. Befektetett eszközeinek az értéke nem éri el az 1 millió forintot, nyoma sincs tehát annak, hogy értékes ingatlannal gazdagodott volna a cég (persze a szerencsi dzsindzsásban sincs nyoma). A cég főtevékenysége amúgy üzletviteli tanácsadás.
A Licet ’95 Kft. 1995-ös alapítása óta a miskolci Nyíri-család érdekeltsége, jelenleg ügyvezetője és egyetlen tulajdonosa Nyiri Zsolt.
Hadházy megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, hogy vajon hol van a logisztikai központ, hogyha nincs sehol, de félmilliárdot kifizettek, a felét ráadásul számlára. Azt válaszolták, hogy ők is vizsgálódnak, de hogy mit, az titok. Itt a levelük:
„A 2019. április 17-én a Pénzügyminisztérium részére megküldött közérdekű adatigénylésével kapcsolatban a következő tájékoztatást adjuk. A LICET’95 Kft. a GOP-3.2.1-11 számú pályázati felhívás keretében támogatott „Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen” című projekt ellenőrzése nem zárult le, az eljárás lefolytatása során a projektről nem szolgáltatható adat. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.”
A projekt elnevezése tehát „Hadászati logisztikai központ Szerencsen”, és a nyilvános adatbázisok Szerencset, mint leghátrányosabb helyzetű kistérséget és a Licet ’95 Kft.-t jelölik meg kedvezményezettként. Azonban ha az állami pályázatadatbázis oldalán rákeresünk, akkor a szerencsi cég projektje alatt egy másik céget, a Mil-Exim Kft.-t és balatonfűzfői helyszínt találunk. A fényképes dokumentáció pedig egy egész másik, igaz, szintén nem működő, lepusztult helyszínt mutat.
A Mil-Exim korábban közleményt jelentetett meg saját oldalán arról, hogy „speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központot” hoznak létre Balatonfűzfőn, lényegében az egykori lőporgyártó üzem területén, épületeiben. A 2,4 milliárdos beruházás részben uniós finanszírozású, közel egymilliárdot kap a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. A terv szerint az üzemben lőport, illetve lőszert gyártanának: utóbbiból kis és közepes kaliberűt, civil és hadi felhasználásra is. Csakhogy 2018 elején még biztosan nem volt lőporgyártás.
Hadházy telefonon hívta a cégtulajdonost, aki a politikus szerint nagyon zavarba jött. Először semmit nem akart mondani, aztán hadititokra hivatkozott, majd azt mondta, két hét múlva keresse újra.
Továbbra is rejtély, hogyan került át a projekt Szerencsről Balatonfűzfőre. Ahogyan az is, hogy a hivatalos leírásban még „intermodális központként” szereplő projekt (azaz vasúti, folyami, közúti vagy légi átrakodó) hogyan lett végül lőporgyár – pontosabban lőporgyárterv. Hadházy azt ígérte, feljelentést tesz ebben az ügyben is.
Fotó: Hadházy Ákos szelfije Szerencsen | Hadházy: fantom hadilogisztikai központ Szerencsen EU-s pénzből | Még az EU-Ügyészség aláírásgyűjtése alatt egy szerencsi polgár figyelmeztetett arra, hogy “papíron” van náluk egy katonai logisztikai központ, ami elvileg EU támogatásból “épült”, de valójában nem létezik. Úgy fest, igazat beszélt – mondta el szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/17/hadhazy-fantom-hadilogisztikai-kozpont-szerencsen-eu-s-penzbol/ | 2019-07-17 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az uniós közbeszerzési értesítő ma megjelent hirdetménye alapján nettó 344,3 millióból újíthatja fel a zsámbéki Zichy-kastély iskolaépületét a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Magyar Építő Zrt., melynek egyik tulajdonosa a WHB.
Közel 10 milliárd forint támogatást kapott tavaly a kormánytól a Premontrei rend a fennállása 900. évfordulójára. A pénzt elsősorban iskolafelújításra, idősotthon építésére és templomrenoválásra fordítják. A többéves projekt része a zsámbéki Zichy-kastély iskolaépületének felújítása is, amelyre hirdetmény nélküli eljárásban (az előző megbízás folytatásaként) Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester három gyermekének cégét, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-t, illetve a Magyar Építő Zrt.-t választották ki.
A hirdetmény szerint a két cég feladata lesz többek között az iskola beléptető rendszerének kiépítése, de el kell végezniük a belső udvar teljes rekonstrukcióját a közművekkel együtt, továbbá utakat, járdákat, lépcsőket, liftet kell kialakítaniuk, növényeket kell telepíteniük, és a tornaterem felszerelése, valamint az udvari öntözőrendszer megépítése is rájuk vár.
Üstökösként hasít
A Fejér-B.Á.L.-nak nem ez az első iskolával kapcsolatos megbízása. Ők építhetik például a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot Érden 6 milliárd forintért, ők végezhetik el a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért, de ők bővíthetik ki az Érdi Szakképzési Centrumot is 6 milliárdért. Mindhárom ajánlat becsült értéke jóval alacsonyabb volt, mint a végleges összérték.
Ezek azonban csak a 2019-es sikerek. Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t., és a cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt megháromszorozta. Az árbevétel 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra nőtt. Tavaly kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén Mészáros Lőrinc is tulajdonos lett a Fejér-B.Á.L.-ban, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a tavalyi osztalék fele, kerek 2,8 milliárd forint.
A mostani újabb tenderrel tehát a cég tovább növelheti profitját, és folytathatja bámulatos ütemű fejlődését.
Persze nemcsak a gyerekek, hanem Mészáros Lőrinc testvérének a cége is folyamatosan nyeri a közbeszerzéseket, így elmondható, hogy Orbán Viktor felcsúti barátjának teljes családja halmozza a sikereket az üzleti világban.
És ami azt illeti, a Magyar Építő Zrt.-t sem kell félteni. A 200 milliárd forintos Puskás-stadiont a Mészáros-féle ZÁÉV-val kivitelező cég egy 26 milliárdos projektben is részt vesz a ZÁÉV-val közösen, és a profitjukat is megtriplázták 1,2 milliárd forintról 3,7 milliárdra. A cég két tulajdonosa a szintén sok közbeszerzést nyerő West Hungária Bau Kft. (tulajdonosa a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila) és az Épkar Zrt., melyeknek egy másik közös cége 10,6 milliárdért építi a magyar pavilont a dubaji világkiállításra. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége újítja fel a Zichy-kastély iskolaépületét Zsámbékon | Az uniós közbeszerzési értesítő ma megjelent hirdetménye alapján nettó 344,3 millióból újíthatja fel a zsámbéki Zichy-kastély iskolaépületét a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Magyar Építő Zrt., melynek egyik tulajdonosa a WHB. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/19/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-ujitja-fel-a-zichy-kastely-iskolaepuletet-zsambekon/ | 2019-07-19 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a tizedik jelentés. Ezúttal a téma Bács-Kiskun megye, amely a meghirdetett (10.420 ha) és elárverezett (9.764 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.
A trend változatlan: kevés zöldbáró nyer rengeteg földet, másoknak tenyérnyi parcellákkal kell beérniük. Az elkelt megyei földterület több mint 57%-át, közel 5.600 hektárt 43 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg. A 20 hektár alatti területet szerző 199 érdekeltség, a nyertesek mintegy 72%-a eközben csupán a területek alig 16%-ához, kevesebb mint 1.600 hektárhoz jutott.
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében több mint kétharmadát, 68%-át – külső, tőkeerős licitálók szerzik meg.
Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”. Közel 3.500 ha-t, az elárverezett terület több mint egyharmadát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 37 km – távolságban lakó, 42 nyertes árverező szerezte meg.
Az elárverezett területek döntő többsége – e megyében több mint 81 %-a – az árverés idején 1-22 éves hátralevő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam vagy cégei, hanem a bérlők által művelt – terület, melynek közel felét 4 nagy tőkés társaság (a Bácsalmási Agráripari Zrt., a Városföldi Agrárgazdaság Zrt., a Tiszaalpári Agrárgazdaság Kft. és a Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.) használja.
A földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is tapintható célja lehetett a kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak.
A Bácsalmási Agráripari Zrt. esetében pl. állami földbérleményeinek több mint felét, 2.500 ha-t árverésre bocsátották, ami teljes egészében gazdára is talált. A cégvezetők/tulajdonosok azonban – négy kisebb birtoktest, összesen alig 18 ha terület kivételével – nem tudtak saját cégük bérleményeire nyertes árajánlatot tenni.
A területek zömét a cégtől – vélhetően – független, külső nyertes árverezők szerezték meg. Közülük is a legnagyobb területekre Kárpáti Lászlónak, az ország egyik legnagyobb fidesz-közeli, multi-milliárdos agrárvállalkozójának, mások mellett pl. Mészáros Lőrinc volt üzlettársának családtagjai és partenerei tettek nyertes árajánlatot. E körben említendők pl. a Bányai Gábor országgyűlési képviselő (Fidesz) által pártfogolt kiskunhalasi polgármester, Fülöp Róbert (Fidesz) üzlettárs családtagjai: mérnök-közgazdász apja és húga is.
Egyébként erre a megyére is általánosan jellemző, hogy kormány-közeli rokoni, baráti, nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. A fentebb már említett legnagyobb nyerteseken – Kárpáti László (1.004 ha; 1,444 MrdFt) és Fülöp Róbert (470 ha; 687 mFt) üzlettárs családtagjain – túl közöttük találjuk pl. Feketééket (142 ha; 105 mFt), egy Nemzeti Fórumos-fideszes nagygazda család tagjait Kiskunfélegyházáról.
Ugyancsak e körbe sorolhatjuk Vavróékat (117 ha; 177 mFt), egy KDNP-s agrár-nagyvállalkozó jogászt és közgazdász hallgató lányát Jánoshalmáról, vagy éppen Polyákékat (101 ha; 218 mFt) – ők egy Fidesz-közeli nagybirtokos, nagygazda család tagjait Kecskemétről illetve Városföldről.
De a „kisebb” – 100 ha alatti – nyertesek közül is említhető pl. a Nemzeti Fórumos-fideszes kötődésű gazdasági agrármérnök, pálinkafőző, vendéglátós Borsos Botond (90 ha; 164 mFt), vagy pl. a szintén fideszes kötődésű nagygazda Domján Gergely (36 ha; 72 mFt), a földárverések idején a MAGOSZ alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra Bács-Kiskun megyei elnöke is, mindketten Kecskemétről.
A teljes jelentést itt olvashatja:
Földárverések – Záró – Bács3 – Végleges (1) by Kutya vacsorája on Scribd
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható. Találunk közöttük pl. milliárdos nagyvállalkozókat, élelmiszer, dohányáru, iparcikk, fa, építőanyag/szaniteráru, gép és gépjármű nagy- és kiskereskedőket, gépszerelőket, építőiparosokat, közúti árufuvarozókat, vendéglátósokat, ingatlanosokat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, üzletviteli, pénzügyi és adótanácsadókat.
A közel 10.000 ha elkelt megyei területből mintegy 5.400 ha (55%) licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1.200 ha (12%) pedig azt kevesebb, mint 10 %-al meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 541 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz.
Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-al meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 9%-ának árverésén alakult csupán ki.
Ez a látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50-290 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok, felmérve az erőviszonyokat, nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Fotó: Ángyán József a földárverések ellen szólal föl 2015-ben. Forrás: Kovács Tamás/MTI | A Bács-Kiskunban elárverezett állami termőföldek kétharmada nem helyi gazdálkodókhoz került | Kiskunhalas fideszes polgármesterének rokonsága, illetve az ország egyik topmilliárdos argároligarchája, Kárpáti László (nem mellékesen Mészáros Lőrinc üzleti partnere) is részesült a Földet a gazdáknak! programban elárverezett állami termőföldekből Bács-Kiskun megyében. Ez derül ki egyebek mellett a legfrissebb Ángyán-elemzésből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/22/a-bacs-kiskunban-elarverezett-allami-termofoldek-ketharmada-nem-helyi-gazdalkodokhoz-kerult-itt-a-kovetkezo-angyan-elemzes/ | 2019-07-22 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Évekig várták a hódmezővásárhelyiek, hogy megszabaduljanak a Szentes és Orosháza-Békéscsaba felé tartó tranzitforgalomtól. A vásárhelyi közgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy merre menjen az elkerülő, az akkori közgyűlésre meghívták a tervezőket is.
Horváth Anikó, az Utiber Kft. munkatársa mutatta be az elkerülő terveit. A promenad.hu a 13 kilométeres útról akkor azt írta, “ha a vasút alatt vezetnék át az elkerülőt, akkor egy turbó körforgalommal csatlakozhatna, hátránya, hogy ennek árvíz esetén lezárhatónak kellenie, és hosszan a terepszint alá kellene vinni az utat, amely jelentősen megdrágítaná a beruházást, és egy kilométeren korrigálni kellene a meglévő 47-est is.” A cikk szerint akkor úgy számoltak, hogy az összköltség 18 milliárd forint lesz, és a beruházás 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból valósul meg.
2014-ben írták ki a tendert, amit a Colas Út Zrt., a Délút Kft., a Colas Hungária Zrt. és Colas Közlekedésépítő Zrt. által alkotott konzorcium nyert, a tervezett 18 milliárddal szemben 35,4 milliárdért.
Hogy a körhíd mennyit tett hozzá a költségekhez, nem tudni, de a hídépítés sosem volt olcsó mulatság. Így a 13 kilométeres elkerülő az ország egyik legdrágább útja lett. Egy körhíd is épült, a tervező Utiber adatai szerint 330 tonna szerkezeti acélt és 6300 méter gerendát használtak fel.
De miért kellett a körhíd? Az északi elkerülőtől 4,7 kilométerre ugyanis a vasút alatt vezették át a 47-est, minden gond nélkül. A tervező 2012 után egy 2018-as cikkben is az árvízre hivatkozott. Horváth Anikó az innotekamelyepites.hu-nak azt mondta, “a vasúti töltés a Tisza másodfokú árvízvédelmi töltése, tehát árvíz esetén le kellett volna zárni a vasút alatti teljes keresztmetszetet. Ez egy elkerülő főút esetében természetesen nem elfogadható megoldás, emiatt ez a változat gyorsan le is került a napirendről.”
Aki járt már Hódmezővásárhely felé, joggal kérdezheti, milyen árvíztől tartottak a tervezők. A Tisza közel 5 kilométerre folyik a várostól.
A Szegedet 140 éve elpusztító árvíz Hódmezővásárhelytől északra szakította át először a Tisza gátját, de nem Hódmezővásárhely, hanem Dóc felé. A védvonalként emlegetett Szeged-Békéscsaba vasúti töltést előtte, 1870-ben adták át.
Azt már a Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól tudta meg az Átlátszó, hogy “a Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözetben ezidáig nem történt elsőrendű árvízvédelmi töltésszakadás, így az aluljárót egyszer sem kellett elzárni, illetve a 135. sz. vasútvonal ezen szakaszait sem érte árvízi elöntés.”
Vagyis erre sosem volt árvíz. Azt is írták kérdésünkre, hogy ha mégis lenne, akkor valóban le kellene zárni a Kaszap utcait is. De hangsúlyozták, az az ATIVIZIG sikerrel védekezett az 1970. évi, illetve a 2006. évi rekordárvizek ellen is, ennek köszönhetően nem történt töltésszakadás.
Szerettünk volt interjút kérni az Utiber munkatársától, de nem nyilatkozhatott. Helyette a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő válaszolt kérdéseinkre. Ők már nem csak az árvízra hivatkoztak. Szerintük azért is kellett a körhíd, mert a sínkoronaszint és az útburkolatszint különbsége az elkerülőnél jóval kisebb, mint a Kaszap utcánál, tehát utóbbinál a vasúti töltés magasabb, a talajvízszint magasabb az elkerülőnél, mint a Kaszap utcánál, és más a két közúti csomópont úthálózati szerepe, forgalma. Hozzátették, a meglévő 47-es pályáját ehhez korrigálni kellett volna.
Az árvíz is előkerült. Szerintük “a vasúti töltés, egyben árvízvédelmi lokalizációs töltés, ezért a Kaszap utcai átvezetésnél is ki van képezve a műtárgyon a pallók helye, hogy árvíz, (esetleges gátszakadás) esetén zárható legyen, de mivel a Kaszap utca távolabb van a Tiszától, mint az elkerülő, így ezen töltés szakasz árvízvédelmi szerepe is kisebb egy Mártély alatti gátszakadás esetén.” | Sosem látott árvízre hivatkozva épült körhíd a rekorddrága hódmezővásárhelyi elkerülőre | 18 milliárd forintos költséggel számoltak, végül közel duplájába került a Hódmezővásárhelyet északról elkerülő 47-es építése. Már a 2012-es tervezéskor az árvízre hivatkozva érveltek a vasút feletti átvezetés mellett, csakhogy erre sosem volt árvíz, a mostani elkerülőtől 4,7 kilométerre pedig mégiscsak épülhetett vasút alatti átvezetés. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/18/sosem-latott-arvizre-hivatkozva-epult-korhid-a-rekorddraga-hodmezovasarhelyi-elkerulore/ | 2019-07-18 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Akkora pert akasztok a nyakába, amekkorát még nem látott a polgármester családjának cégét bízta meg egy beruházó | A szirmabesenyői polgármester volt cégét (ami jelenleg a polgármester családtagjaié) bízta meg egy magánberuházó alvállalkozói munkákkal. A faluban ezt az erősen összeférhetetlennek látszó helyzetet azzal magyarázzák, hogy a tiszaújvárosi cég esetleg így hálálja meg az ingatlanfejlesztést segítő önkormányzati határozatokat. Az érintettek szerint erről szó sincs. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/22/akkora-pert-akasztok-a-nyakaba-amekkorat-meg-nem-latott-a-polgarmester-csaladjanak-ceget-bizta-meg-egy-beruhazo-szirmabesenyon/ | 2019-07-22 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Kecskeméten három buszpályaudvar van, az egyik épp a vasútállomás mellett. Évek óta téma az alföldi városban, hogy a közösségi közlekedést egyetlen, úgynevezett intermodális csomópont bonyolítsa, így könnyebb átszállást biztosítva a busszal és vasúttal utazónak.
Kecskeméten ezen felbuzdulva 2010-ben közbeszerzést írtak ki “Kecskemét város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések” címmel. A tanulmányt 2012-ben publikálták, ma is elérhető. Erre akkor 300 millió költött az önkormányzat.
Az összefoglaló szerint közvetlen gyalogos tengely alakult volna ki a Belváros és a Hunyadiváros között, az intermodális központhoz kapcsolódóan helyi és távolsági buszpályaudvar jön létre. Ezen túl 3 helyszínen P+R parkoló épült volna: az 52. sz. főút városi szakaszán, az Irinyi utcában a Széchenyiváros és a Nagykörút között , illetve a tervezett intermodális csomópontban, biztonságos kerékpártárolás lehetőségével.
A tervből nem lett semmi, a baon.hu 2016-os cikke szerint a tervezés valójában ennél is többe, több mint 1 milliárd forintba került. Akkor azt írták, a közösségi közlekedés fejlesztése és az intermodális csomópont tervezése, engedélyezése projektre először elnyert 1,45 milliárd forintot a város, majd ezt a kormány egyszer megemelte 250 millióval, majd további 382 millióval.
A 2,1 milliárd forintból 1,2 milliárd volt a tervezés, ez nem pusztán az ICS tervezési költsége, hanem magába foglalja például az új helyi buszközlekedés hálózati struktúrájának megtervezését is. Majd az Orbán-kormány Modern Városok Programjára hivatkozva az egész ment a fiókba.
Eddig: idén júliusban immár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki közbeszerzést, “Kecskemét Megyei Jogú Város intermodális csomópont fejlesztése projekt kapcsán előkészítési és tervezési feladatok ellátásra”.
Az összeg nélküli projekt szerint a Széchenyi téri buszállomás megszűnik, a Noszlopy Gáspár parkban található helyi és helyközi buszpályaudvart elbontják, azt új helyszínen, a vasútállomás épületéhez közelebb alakítanák ki. Emellett egy új kiegészítő utasforgalmi épületet is építenek. De olyan elem is szerepel, amit meglehetősen hasonló a 2010-ben megálmodotthoz, vagyis “150 méter hosszú vasút feletti kerékpáros és gyalogos közúti felüljáró a Hunyadiváros gyalogos- és kerékpáros-kapcsolatát biztosítja majd.”
2015-ben az epiteszforum.hu írta meg, hogy “már csak az intermodális csomópont megépítése maradt hátra, ennek tervei elkészültek. A terveket a Kecskemét Közlekedésfejlesztési Konzorcium és alvállalkozói készítették, tagjai: UTIBER Közúti Beruházó Kft., UNITEF ’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt., és a Középülettervező Zrt.”
Kérdés, hogy ha már eddig több mint 1 milliárd forint ment el az intermodális pályaudvar tervezésére, akkor az elkészült anyagot használják-e valamire?
A NIF azt közölte, a tanulmányt 2018. októberben aktualizálták. A NIF Zrt. a projekt előkészítési és tervezési feladatainak ellátására írt ki közbeszerzési eljárást 2019 júniusában. Ennek feladata az engedélyes- és kiviteli tervek, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentációk elkészítése lesz, a megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott műszaki tartalom alapján. | Újra megterveztetik az egymilliárdért már megtervezett kecskeméti pályaudvart | Először 2011-ben, 2013-ban végül 2016-ban is szóba került Kecskeméten a közös vasúti-buszpályaudvar, aminek a tervei 2015-re el is készültek. A város 2011-ben 300 milliót költött az intermodális pályaudvar tervezésére, most viszont a NIF írt ki pályázatot újabb tervezési munkára. Azt írták az Átlátszónak, a korábbi terveket már tavaly felülvizsgálták. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/23/ujra-megterveztetik-az-egymilliardert-mar-megtervezett-kecskemeti-palyaudvart/ | 2019-07-23 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Részletfizetési kérelmet nyújtott be tavasszal a kiskunfélegyházi közgyűlésnek PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft., de azt a városi képviselők zárt ülésen leszavazták. Nyáron napokig nem volt melegvíz Petőfi lakótelepen, a helyiek csak találgatták mi történhetett. Az önkormányzat saját tulajdonú újságjában pedig úgy csinál, mintha mit sem tudnának az egészről.
“Lassan 24 órája nincs melegvíz Petőfi lakón”, “Meddig nem lesz, valaki tudja?” – tucatjával jelentek meg a panaszos kommentek a Félegyháza Rólad Szól! Facebook-csoportban egy hónappal ezelőtt. A helyiek nem értették, hogyan szűnhetett meg a melegvíz szolgáltatás, csak találgatták, mi történt.
A panaszáradat napján, kora délután egy írás jelent meg a felegyhazikozlony.eu oldalon. A felvezetés szerint “nem hivatalos információk szerint az immár ismétlődő szolgáltatási kiesés mögött az áll, hogy a hőszolgáltató jelentős tartozásokat halmozott fel. Az ügyben Csányi József polgármestertől kértünk tájékoztatást.”
A lap azt írta, a képviselő-testület már hónapokkal ezelőtt úgy döntött, hogy felmondja a céggel a távhőszolgáltatási szerződést. A polgármester szerint az üzemeltetést száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégre bízzák, az előkészítés folyamatban, őszre lehet döntés.
Érdemes megjegyezni, hogy a felegyhazikozlony.eu kiadója a Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., melynek tulajdonosa Kiskunfélegyháza Önkormányzata. Meglehetősen furcsa, hogy az önkormányzati tulajdonú portál úgy vezeti fel a polgármesterrel készült írást, mintha mit sem tudnának az ügyről. Pedig, ha ők nem, akkor vajon ki tud erről.
És nem csak ez az egyetlen furcsaság. A távhőszolgáltatást a PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. végezte a városnak.
A cégadatok szerint ez a vállalkozás is Pomázi Csabáé. Róla megírtuk, a távhőbizniszben érdekelt, eredetileg Fidesz-közeliként tarották számon, de 2015-ben eltávolodott a tűztől. Akkor azt írtuk, Pomázit egykor a Fidesz másodvonalbeli oligarchái közé sorolták: Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel együtt származott el Szolnokról, ahol még az is elterjedt róla, hogy szegről-végről rokona Lévai Anikónak, Orbán Viktor miniszterelnök szintén szolnoki feleségének (ennek az lehetett az alapja, hogy Lévai édesanyja Pomázi-lány). Friss hír róla, hogy a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett és más bűncselekmények miatt nyomoz a Dunaferr korábbi vezérigazgató-helyettese, Pomázi Csaba és társai ellen. Valaki letartóztatásba is került közülük.
Azt, hogy 2015 után nehezebb helyzetbe kerültek Pomázi érdekeltségei, nem kérdés. Éppen ezért fordult a félegyházi önkormányzathoz a PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft., hogy fizetési haladékot kérjenek. Erről zárt ülésen döntött a város.
Horváth Tamás MSZP-s képviselő azt mondta az Átlátszónak, a közgyűlés haladék helyett felszámolást indított a Fidesz-közeli cég ellen. Akkor a képviselők arról is döntöttek, hogy megvizsgálják: szakmai befektetőt bíznak meg a működtetéssel vagy saját kezébe veszik azt. És erről majd a képviselők tájékoztatása mellett döntenek. Nem így lett.
“Én és a többi képviselő az újságokból értesültünk arról, hogy már meg is született a döntés. Sem a finanszírozásról, sem a működtetés feltételeiről nincs információnk. A megbízott Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. eddig a helyi ipari park hasznosításával, működtetésével foglalkozott, a finanszírozás vélhetően ennek feltőkésítésévél lesz megoldva” – mondta az Átlátszónak a képviselő.
Meglepődésének a Facebookon is hangot adott, ahol a kommentelők között felbukkant Csányi József polgármester is. Azt írta, “Tamás. A felmondásról és a távhőszolgáltatás felmondásáról és városi kézbe vételéről szóló előterjesztésről döntött Képviselő-testület. Vagy nem jöttél el, vagy nem emlékszel. Sajnálom.” A szocialista politikus szerint a polgármester emlékszik rosszul. Egyébként a polgármester az önkormányzati lapban is későbbi, őszi döntésről beszélt, de lehet, hogy ő saját hatáskörben ezt azóta lerendezte.
A csetepatén túl izgalmas kérdés, hogy a Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. miből és hogyan fogja a távfűtést üzemeltetni.
A cégnek 2018-ban 18,5 millió forint bevétele és 9 millió forint saját tőkéje volt. A PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. 2018-as beszámolója szerint Kiskunfélegyházán 206 millió forint értékben szolgáltattak távhőt, amihez 87 millió forint egyéb bevétel társult. A távhőtermelés -193 millió forint eredményt hozott, a távhőszolgáltatás 177,2 milliót. Az összesített eredmény így negatív. A városlakók mint 5 millió forinttal maradtak adósai a cégnek. Hogy pontosan honnan lesz pénze a városnak a távfűtésre, nem tudni. A felmondás miatt egy hónappal ezelőtt kerestük a polgármestert, a távfűtő céget, de egyikük sem válaszolt. | Nyomoznak a fidesz-közeli távhőbáró ellen, nem volt meleg víz Kiskunfélegyházán | Részletfizetési kérelmet nyújtott be tavasszal a kiskunfélegyházi közgyűlésnek PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft., de azt a városi képviselők zárt ülésen leszavazták. Nyáron napokig nem volt melegvíz Petőfi lakótelepen, a helyiek csak találgatták mi történhetett. Az önkormányzat saját tulajdonú újságjában pedig úgy csinál, mintha mit sem tudnának az egészről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/23/nyomoznak-a-fidesz-kozeli-tavhobaro-elllen-nem-volt-meleg-viz-kiskunfelegyhazan/ | 2019-07-23 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.
Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!
Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!
Tudom, hogy ítélkezési szünet van, de sürgősségi eljárást kértem a kénsavgyár ügyében a bíróságtól. 250 ember várja az újraindítást. Köztük van olyan, aki már 40 éve dolgozik itt. Még mindig bízunk a magyar igazságszolgáltatásban"
- mondta az agrászketor.hu-nak Bige László. Mint arról hírt adtunk, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fellebbezett a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozata ellen, így bizonytalan időre el kellett halasztani a Bige Holding gyárának újraindítását. A tulajdonos megjegyzi: az állam más esetekben büszkén hirdeti, ha 100 embernek munkát tudott adni, kedvezményekkel és támogatásokkal segíti az új beruházásokat, ezért érthetetlen, miért nézi tétlenül, amint 250 ember az utcára kerül.
Bige László (Forrás: (Forrás: MTI/Balázs Attila))
"Azt is furcsálltam, hogy a sajtót mindössze két napig foglalkoztatta a kazincbarcikai BorsodChemben történt múlt heti robbanás, a katasztrófavédelemben pedig egy percig sem merült fel, hogy le kellene állítani a gyárat. Ami egyébként így normális. Előbb ki kell vizsgálni az ügyet, és a probléma elhárítására szólítani, de nem bezárni egy komplett gyárat." A szerdai robbanásban egyébként személyi sérülés nem történt, az érintett üzemrészt leállították, és a katasztrófavédelem szerint nem került ki veszélyes anyag a környezetbe. Mindez persze a szolnoki kénsavgyárra is igaz, csak ott még robbanás sem történt.
"Soha ilyen balesetünk nem volt, de még büntetést sem kellett fizetnünk veszélyesnek minősülő állapotok miatt. Pedig ez valóban egy veszélyes üzem - akárcsak az autó -, van esély a hibázásra. A kifogásolt tartályszigetelést azonnal kijavítottuk, és minden másban is együttműködtünk volna a hatósággal, ha adnak rá esélyt. Teljesen törvénytelen a katasztrófavédelem gyárbezárása. Bízom benne, hogy másodfokon is nekünk adnak igazat."
Bige László második hónapja fizeti az emberek munkabérét, miközben áll a gyár, szállítási kötelezettségeinek pedig nem tud eleget tenni. Csak a veszteséget termeli, miközben piacot veszít.
Úgy véli, ha a szolnoki gyár elesik, akkor az akár 20 százalékos áremelkedést is hozhat a magyar műtrágyapiacon.
A szolnoki gyárban készülnek ugynais a jól ismert Genezis műtrágyák, az üzem kapacitása 140 ezer tonna/év. Megjegyezzük: Bige zászlóshajója valójában a Nitrogénművek Zrt., amelyik évente 1 millió tonna nitrogénműtrágyát gyárt, és meghatározó szereplő a hazai piacon. A szolnoki gyár a komplex - foszfort és káliumot, illetve nyomelemeket is tartalmazó - műtrágyák gyártásában és kereskedelmében játszik szerepet. Piaci súlya messze elmarad a Nitrogénművekétől, ám a termékek közvetítőjeként fontos a Bige-birodalom életében. | Bige: akár 20 százalékos áremelkedést is hozhat, ha bezár a műtrágyagyár | Az üzemben dolgozók sorsára és a gazdák érdekeire apellál Bige László, amikor azt kéri, legyen gyorsan vége a bírósági procedúrának, és ismét normális mederben folyhasson a termelés a szolnoki műtrágyagyárban. Az agrárszektor.hu-nak azt mondta, nagy hatással lenne a piacra, ha a Bige Holdingnak le kellene húznia a rolót. | null | 1 | https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/bige-akar-20-szazalekos-aremelkedest-is-hozhat-ha-bezar-a-mutragyagyar.15521.html | 2019-07-24 11:15:01 | true | null | null | agrárszektor.hu |
Majdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) adatbázisa szerint. A közigazgatásilag a szomszédos településhez, Zámolyhoz tartozó, jelenleg többnyire még zöld területekre a miniszterelnök édesapjának tulajdonában álló Gánt Kő Kft. februárban szerezte meg az engedélyt, amely alapján 2023-ig kereshet dolomitot a térségben.
Az Orbán-család eddig is aktív volt a térségben, a most szerzett engedéllyel érintett telkek tőszomszédságában két bányájuk is működik. Ezeken azonban nem a Gánt Kő, hanem egy másik cégük, a szintén Orbán Győző többségi tulajdonában lévő Dolomit Kft. végzi a kitermelést. Sőt, több dokumentum is arra utalt, hogy az új területeken is ez utóbbi társaság keresgélhet majd. Tavaly ősszel és az idén tavasszal ugyanis a Dolomit Kft. kapott engedélyt arra, hogy robbantásokat végezzen a térségben, mások mellett azokon a telkeken, ahol elvileg a Gánt Kő kutathat. Arról nem is beszélve, hogy a cégbírósághoz leadott adatok szerint a közelmúltban a telkek közül többet is bejegyeztek a Dolomit Kft. fióktelepeként.
Azaz a két cég, az engedélyt birtokló Gánt Kő és a csak részben Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft. tevékenysége igencsak összefolyik.
A 23 hektár egyébként egyáltalán nem kevés. A Dolomit Kft. alig több mint feleekkora területen termelt ki eddig évi 100 ezer tonna dolomitot, a Magyar Narancs értesülései szerint pedig a jövőben megtízszereznék a kapacitást, és évi egymillió tonnát fejtenének ki ugyanitt. A kibányászott követ egyébként jellemzően építkezésekhez használják fel, ezért is hozta összefüggésbe a lap a jelentős bővítést a kormányzat által meghirdetett közel ezer milliárd forintos útépítés programmal.
Az Orbán-bányákból ugyanis elég gyakran szállítanak állami beruházásokra. Ezeken azonban a kormányfő családjának cégei sosem az adott közbeszerzések győzteseként, hanem a munkát elnyerő vállalat beszállítójaként tűnnek fel.
A Dolomit Kft. másik működő gánti bányájában az MBFSZ adatbázisa szerint porlódó dolomitot termelnek ki, amelyet elvileg mások mellett súrolószerek előállításához és utak behintésére használnak.
Az Orbán-bányák, illetve a miniszterelnök családjának cégei az elmúlt években nagyon hatékonyan és eredményesen működnek. A Direkt 36 múlt héten írt róla, hogy a Dolomit Kft. profitrátája az elmúlt tíz évben mindig a piaci átlag fölött mozgott, tavaly pedig az egész szektorban a legnyereségesebb cég volt. Ez is szerepet játszott abban, hogy a miniszterelnök szülei és testvérei 2015 óta 5,2 milliárd forintnyi osztalékot tudtak kivenni a cégeikből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordalagutat fúrnak a Vértes alá, ha a kormány komolyan gondolja a tervétA tervek alapján akár tíz kilométeres alagút is épülhet a Dunántúlon a Budapest-Varsó gyorsvasút megépítéséhez. Ez még jobban megdobja majd a költségeket. | Új területen robbanthat Orbán Viktor családja | Majdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) adatbázisa szerint. A közigazgatásilag a szomszédos településhez, Zámolyhoz tartozó, jelenleg többnyire még zöld területekre a miniszterelnök édesapjának tulajdonában álló Gánt Kő Kft. februárban szerezte meg az engedélyt, amely alapján 2023-ig kereshet dolomitot a térségben. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190724/uj-teruleten-robbanthat-orban-viktor-csaladja/ | 2019-07-24 15:11:15 | true | null | null | G7 |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályák tulajdonosainak. Ezek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, avagy a közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések. Ezt a liberális közgazdászok szerint előnyös konstrukciót a 2002-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok alkalmazták, és az Európai Unió is erőltette: az elmélet szerint a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak. A politikusok számára a ppp-konstrukciók fő előnye, hogy úgy tudnak beruházásokat megvalósítani, hogy az nem terheli azonnal az államkasszát.
A ppp nem egy túl bonyolult konstrukció, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam. Ez nem növeli az államadósságot, de tulajdonképpen csak egy könyvelési trükkről van szó: az Eurostat ezt nem számítja bele az eladósodottságba, a valóságban azonban ez is ugyanolyan adósságteher, mintha állampapírok kibocsátásából finanszírozták volna a beruházást.
Az első körben 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette meg Kiskunfélegyháza és a szerb határ között. Ekkor még koncessziónak hívták a ppp-t, és ez előnyösebb volt az államnak: nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát, a párhozamos 5-ös út terhelése óriási volt. Ezért úgy döntettek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bonyolult számítást, hogy ez borzasztó ügylet volt, hiszen három év rendelkezésre állási díjából kijött volna a teljes vásárlás.
Az M6-os sztráda pedig az MSZP-SZDSZ kormányok valószínűleg legrosszabb beruházása volt: különösen Szekszárdtól délre olyan gyér a forgalom, mint egy másodrendű főúton.
A projektet azért erőltették, mert Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett, és abból indultak ki, hogy ehhez kell autópálya is, pedig például Tallinn vagy Riga is kiválóan meg tudta ezt az eseményt szervezni enélkül. A másik hibás elgondolás az volt, hogy az autópálya biztosan elhozza a fejlődést – sajnos Tolna és Baranya azóta sem nagyon zárkózik fel, egyetlen igazán nagy beruházás sem valósult meg ebben a leszakadó térségben.
A ppp mellett az elszálló államháztartási hiány és az EU túlzottdeficit-eljárása miatt döntöttek. Érdemes Kóka János megmosolyogtató indoklását elolvasni 2007-ből – nem igazán látszik, hogy az elvárt hatások akár töredéke teljesült volna. Az erre szakosodott európai tanácsadó cégek bármilyen projekthez gyártanak megalapozó tanulmányokat, ezeket az M6-hoz is elkészítették. A beruházás megkoronázása volt a négy dombba fúrt alagút, amelyeknek azóta is csodájára jár az ország.
Az állam éves fizetési kötelezettségének nagyságát jól illusztrálja, hogy a tavaly e-útdjból és e-matricából befolyt 315 milliárd forintból 114 milliárdot kellett a két autópálya ppp-szerződéssel érintett 359 kilométerére fordítani. Tehát a teljes útdíjbevétel 36 százalékát a díjköteles hálózat 15 százaléka vitte el.*Tavaly a fuvarozóknak 2449 kilométeren kellett használatarányos útdíjat fizetni, e-matricát (ami 85 milliárd bevétel a teljesből) csak nagyjából 1380 kilométerre kellett váltani. Ha azt is megnézzük, hogy ezeken a ppp-s szakaszokon mekkora a forgalom, még nagyobb az aránytalanság: tavalyi számításunk szerint az M6-os évi 50 milliárd veszteséget termel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesikA teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.
Összegyűjtöttük a 2010 és 2018 között a költségvetési adatokat, hogy megnézzük, mennyit fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályákért, és ezt összehasonlítottuk az üzemeltető cégek árbevételeivel. Az elmúlt kilenc év alatt az állam 941,5 milliárd forintot fizetett ki a ppp autópályák rendelkezésre állási díjaira, ebből 200,6 milliárd áfaként visszafolyt a költségvetésbe. Érdekes módon viszonylag jelentős eltérések vannak a költségvetési kimutatások és a céges bevételek között egyes években, összességében pedig a cégek árbevétele 12,6 milliárddal volt magasabb, mint az állam által átutalt összegek, talán a pihenőhelyek üzemeltetőitől jutottak még forrásokhoz.
Érdemes megnézni az üzemeltető cégek pénzügyi adatait alaposabban is! Egészen elképesztő, hogy az üzemi eredmény a teljes árbevétel felét tette ki az elmúlt kilenc évben*Egészen pontosan 48,64 százalékát.. Az osztalék összegéről nem volt minden évben minden cégnél információ, de a fellelhető adatok alapján a profitból 76,3 százalékot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. A nyereség egy további jelentős részét is a tulajdonosok kaphatták, hiszen voltak olyan kölcsönök, amit a tulajdonosoknak ebből fizettek. Azt is megnéztük, hogy az elszámolt értékcsökkenés összege csupán évi 25-35,1 milliárd között alakult: ez az az összeg, amivel a számviteli szabályok szerint csökken a beruházás értéke az elhasználódás következtében – ennek sokszorosa az éves rendelkezésre állási díj.
Az Állami Számvevőszék többször vizsgálta az autópályás ppp-szerződéseket, és sok kritikát megfogalmazott, de azt nem számszerűsítette, hogy mekkora kár érhette a magyar államot. Ezt mi kétféleképpen becsültük meg:
Megnéztük, hogy az üzemeltető cégek mekkora adózott eredményt értek el, és ennek 3 százalékos inflációval növelt értékét vettük figyelembe a koncessziós szerződések lejáratáig. Az autópálya-üzemeltetésről nehéz feltételezni, hogy az állami Magyar Közút érdemben rosszabbul, kevésbé hatékonyan végezné. Az autópálya építését pedig az itthon megszokott vállalatok végezték. Ráadásul a cégek biztosan magasabb kamattal kapnak csak finanszírozást, mint a magyar állam. Így összességében a vállalkozásoknál keletkező adózott eredmény szinte biztosan a magyar állam zsebében maradt volna, ha saját maga építi meg és üzemelteti a szakaszokat. Így számolva 99 milliárd forint az eddigi veszteség, 2019-től a szerződés lejáratáig pedig – a trendeket figyelembe véve – további 435 milliárd forinthoz jutnak a cégek. Ebből tehát az következik, hogy a magyar állam 534 milliárd profitot enged át a két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
Az építési és az M5 esetében a beruházási*Az M5-ös esetében a Raiffeisen 2008-ban 28,7 milliárd forintot fizetett a 39,5 százalékos részesedésért, ebből értékeltük fel az egész projektet. Az M6-os első szakasza esetében sajtóinformációt, második és harmadik szakaszánál a koncessziós szerződés adatait vettük figyelembe.
költségekből kiindulva kiszámoltuk, hogy a koncessziós szerződések időtartama alatt*A későbbi évekre 3 százalékos inflációval növelt rendelkezésre állási díjakat vettünk alapul. mennyibe került volna, ha az állam hitelfelvételből finanszírozta volna a projekteket. Ehhez azt vettük figyelembe, hogy az azóta eltelt időben mekkora átlagos kamatot fizetett az Államadósság Kezelő Központ, 2019-től pedig 3 százalékkal kalkuláltunk. A fenntartásra a Magyar Közút éves beszámolója alapján azzal számoltunk, hogy egy kilométer éves díja 11 millió forint körül alakul*Nagyságrendileg ennyibe kerül az M6-os középső szakaszának üzemeltetése, amit egy külön cég, az M6 Tolna Üzemeltető Kft. végez. Ez 2018-ban 707 millió forint árbevételt mutatott ki a 65,1 kilométeres szakasz üzemeltetésére. , ennek az értékét vettük az inflációval növelve minden évre – ez ráadásul durván felülbecsli a fenntartási költségeket, mert a 11 millió forint harmadát az értékcsökkenés teszi ki. Mindezeket figyelembe véve, ha hitelből épült volna a sztráda, az állampapírok átlagos hozamát kellett volna megfizetni, a ppp-szerződésekkel azonos törlesztési idővel, 2019-től 3 százalékos inflációval és kamattal számolva.
Az egyes években így nézett volna ki a különbség a hitel és a ppp-konstrukció között:
Számításaink szerint, ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg. 93 milliárd forint híján
ez annyi, mint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon.
Úgy is megközelíthetjük ezt a kérdést, hogy mi lett volna, ha a ppp-szerződések helyett a rendelkezésre állási díjakból – az elmúlt években jellemző, 3 milliárd forintos kilométerenkénti áron – minden évben autópályát építettek volna. Mivel az M5-ös esete kicsit eltér – hiszen itt egy részesedésvásárlást cseréltek ppp-re -, vegyük csak az M6-os esetét! A rendelkezésre állási díjakra szánt összegből 2018-ra készülhetett volna el az M6-os, de 2040-ig összesen több mint 900 kilométer új autópályát lehetett volna építeni, így nyolc év előnyért cserébe 710 kilométer autópályát kellett feláldozni.
A projektet és általában a ppp-ket rendszeresen kritizálta a Fidesz ellenzékből, és a szerződések újratárgyalását ígérte. Az autópályák esetében ebből csak annyi valósult meg, hogy egy hazai ügyvédi irodát megbíztak 17 millióért a szerződések átvizsgálására, ám végül semmi nem történt.
A ppp-projekteket a transzparencia teljes hiánya jellemzi: még ma sem ismerjük a koncessziós szerződéseket, már csak ezért is a korrupció melegágyának tekinthetők.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem reagált kérdéseinkre, és hiába kértük ki közérdekű adatigénylésként a koncessziós szerződéseket, a törvényi határidőket és rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva nemcsak hogy nem adták ki ezeket, de még csak választ, indokolást sem adtak.
Csupán az M6 két szakaszának koncessziós szerződéséről lelhető fel a közbeszerzési értesítőben tájékoztatás, de maguk a szerződések már hiányoznak a közbeszerzési adatbázisból (2. szakasz és 3. szakasz). A szerződések pedig választ adhatnának arra, hogy miért nem sikerült az államnak a borzasztó szerződésekből kiszállni. A jogi és nemzetközi egyezmények világában otthonosan mozgó építőipari cégek igyekeznek magukat a nemzetközi befektetővédelmi szabályokkal bebiztosítani. Nagyon leegyszerűsítve: akármennyire korrupciógyanús, tisztességtelennek tűnő nyereség kapcsolódik a projektekhez, ők ragaszkodhatnak az elvárt profitjukhoz. Ha ezt egy későbbi kormányzat csökkentené, borítékolhatóan nyernének a nemzetközi bíróságok előtt, és még tetemes kártérítést is fizethetne az állam.
Megkerestük a cégeket is azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartják tisztességesnek a kiemelkedően magas proftirátát, és milyen megtérüléssel számolnak. A cégek közül csak az AKA Zrt. válaszolt:
Az 1994-ben megkötött koncessziós szerződés értelmében, Társaságunk 35 évre vállalta az M5-ös autópálya teljes körű tervezésének, kivitelezésének, finanszírozásának, üzemeltetésének és fenntartásának a lebonyolítását. A koncessziós szerződés nem nyilvános információ. A megtérülést majd csak a szerződés lejárta végén lehet hitelesen kiszámolni.
A magas profitok nemcsak nekünk szúrtak szemet, hanem a nemzetközi beruházások ösztönzésén dolgozó ENSZ szervezetnek, az UNCTAD-nek is: tavaly arról írtak a Columbia Egyetem kutatásai alapján, hogy a nemzetközi befektetésvédelem és a ppp egy nagyon kockázatos kombináció – ezt mi magyarok nagyon drágán megtanulhattuk. Érdemes megnézni, hogy kik az egyes ppp autópályaszakaszok tulajdonosai:
AKA Alfödli Koncessziós Autópálya Zrt.: Strabag (a bécsi bejegyzésű M5 Holding GmbH-n kereszül)
M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll
M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll
Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.: Strabag, Colas, Bouygues, John Laing Infrastructure Limited, Intertoll
A Strabag az MSZP-SZDSZ kormányok idején SZDSZ-közeli cégként volt számon tartva, és rendszeresen támadta is ezért a Fidesz. 2010 után azonban tudtak váltani, a felcsúti akadémiát és a fideszes médiát kezdték támogatni. Olyan jól sikerült az irányváltás, hogy már Mészáros Lőrinccel is gyanúsan közel kerültek a Belfry nevű cég kapcsán, és szépen csendben ők lettek a magyar infrastruktúraépítés királyai, még a NER-t is előzve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Az EBRD egy olyan nemzetközi bank, aminek az Egyesült Államok és európai országok a tulajdonosai. Ez a nemzetközi intézmény számos korrupciós ügybe keveredett (lásd itt, itt, itt és itt), de Magyarországon is elég rossz feltételekkel adott hitelt a BKK bedőlt e-jegyrendszeréhez, amihez ráadásul átláthatatlan beszerzési folyamatot írt elő. A banknak egyéb tervei is voltak Magyarországgal: még az alsóbbrendű utakat is szerették volna ppp-konstrukcióban felújítani, de az önkormányzatok részére is bővítették volna ezt a katasztrofális konstrukciót.
Mindenképpen pozitív, hogy a ppp-projektek nem folytatódtak Magyarországon, ehhez képest még a vélhetően alaposan túlárazott kivitelezések is jóval kevesebb kárt okoznak az országnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon | Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál PPP-szerződések helyett inkább hitelt vesznek fel. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190723/negy-szerzodessel-annyit-dobott-ki-az-allam-mint-a-nyugdijpenztari-vagyon/ | 2019-07-23 15:20:00 | true | null | null | G7 |
Elutasított Carion. | Nem engedélyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hogy a vásárlói klubjai révén ismert Carion-csoport elindíthassa ingatlanfinanszírozási üzletágát. Az 50 millió forint törzstőkével januárban megalapított Carion Ingatlanfinanszírozási Zrt. pénzügyi vállalkozásként való működését a felügyelet szeptember 13-ai határozatában utasította el, mivel az nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. "Háromszor kért hiánypótlást a felügyelet, s minden kérést teljesítettünk. Most szakértőink vizsgálják, lehet-e fellebbezni a döntés miatt" - mondta a HVG-nek Szani János, a bejegyzés alatt álló új cég 75 százalékos tulajdonosának, a Carion Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek a vezérigazgatója. A cég alapításán fél év óta dolgozó Carion Holding nemrég már irodát bérelt, és felvett új alkalmazottakat is. A pénzügyi vállalkozás elindítását megakadályozó felügyeleti határozat elsősorban azért okozott csalódást, mert a Carion és a 2001 óta a csoporthoz tartozó Poligrupo, amelyek - a Gazdasági Versenyhivatal két évvel korábbi megállapítása szerint - együttesen a vásárlói csoportok piacának 80 százalékát birtokolják, Szani elmondása szerint már nem vesz fel új tagokat. | null | 1 | https://hvg.hu/hetilap.cegvilag/200638HVGFriss55 | 2006-09-20 17:04:00 | true | null | null | HVG |
|
A kormány legújabb lakásépítés-ösztönző módjának, a nemzeti otthonteremtési közösségeknek (nok) a vezetésére gyakorlatilag kizárólag Nyéki Zoltán cégcsoportjának szakemberei lesznek jogosultak. A Carion vezérigazgatója, aki egyben kisebbségi tulajdonos is, kérdésünkre azt mondta: nem tervezik részvénycsomagjuk értékesítését. A Carion azért került kitüntetett szerepbe, mert egyedüliként maradtak a piacon jogszerűen működő fogyasztói csoportként. Ezzel kapcsolatban meglepő válaszokat kaptunk a fogyasztóvédelmi hatóságtól és a versenyhivataltól is.
Két nap alatt került reflektorfénybe a 20 éve működő Carion-cégcsoport. A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) rapid módon elfogadott törvény két módon is helyzetbe hozta őket. (A nok eddig ismert részleteiről és a program hátteréről ebben a cikkünkben olvashat)
Egyrészt ők a múltban is jogszerűen működtettek fogyasztói csoportokat, tehát elvileg jogosultak nokszervezésre. Másrészt a jogkövető magatartás miatt valószínűleg ez az egyetlen olyan cégcsoport, amely fel tud mutatni olyan tisztségviselőket, akiknek az alkalmazását előírja az új jogszabály.
A mától hatályos törvény alapján ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mint hatóság csak azoknak a vállalkozásoknak adhatja meg a nokszervezői engedélyt, amelyeknek az igazgatóságában legalább egy olyan ember ül, akinek legalább ötéves szakmai gyakorlata van fogyasztói csoportok szervezésében. Ezt a gyakorlatot pedig csak olyan cég jogosult igazolni, amely megfelelt a jogszabályoknak, és nem áll felszámolás, csődeljárás, kényszertörlés alatt.
Ez a leírás csak a Carionra és a vele azonos tulajdonosi körbe tartozó Poligrupo Hungária Zrt.-re illik. 2012 óta a fogyasztói csoportokat működtető cégeknek be kell jelenteniük a tevékenységüket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH), amely ezt közzé is teszi.
Miért éppen a fogyasztói csoportok?
Jelenleg hét fogyasztói csoportokat működtető cég található a hatóság honlapján, és ezt írásban is megerősítette kérdésünkre az NFH. Ám ha a felsorolt vállalkozásokat megkeressük a nyilvános cégjegyzékben, akkor kiderül, hogy közülük négy már kényszertörlés alatt áll, egyik pedig tulajdonosi kapcsolatban áll két kényszertörölt céggel.
Erről pedig mintha a hatóság nem tudna. Először csak azt válaszolta, hogy a bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fogyasztói csoport részletes tevékenységi körére. Amikor pedig az iránt érdeklődtünk, hogy a fogyasztók számára miért nem derül ki a hatóság honlapjáról, hogy egyes cégek már nem is működhetnek jogszerűen, akkor az volt a válasz, hogy jogsértések esetén az arról szóló határozat „a jogszabálynak megfelelően a jogerőre emelkedés után fél évig elérhető (volt) a hatóság honlapján”.
Ezek tehát azok a fogyasztói csoportok, amelyekről az elmúlt években olyan sok szó esett, mert nagyon gyakran a legelesettebbeket, nyugdíjasokat, alacsony jövedelműeket célozták meg könnyen elérhető hitel lehetőségével.
Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is, amely az ilyen hitelajánlatok miatt gyakran bírságolt fogyasztói csoportokat, hogy mi a véleménye az új törvényről. A GVH álláspontja szerint „a két intézmény nehezen hasonlítható össze”. Ez a válasz azért meglepő, mert maga a jogszabály hozza képbe a fogyasztói csoportokat éppen azzal a rendelkezéssel, hogy a nokszervezőknek mindenképpen szükségük van ilyen szakmai tapasztalatra.
Kétségtelen, hogy a nokszervezőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a fogyasztói csoportokra, hiszen az otthonteremtési közösségeket létrehozó cégeknek előzetesen engedélyt kell kapniuk erre az MNB-től, amely elvileg a tevékenység közben is felügyeli a vállalkozást. Kérdés persze, hogy ez meg is történik-e majd – az ellenzék máris a csaló brókercégek eseteit idézte fel, amelyek bűnös üzelmeit csak százmilliárdok eltűnése után vett észre a felügyelet.
A fogyasztói csoportok működésének tapasztalata mindenesetre nem jó ómen. A GVH 2001 és 2014 között 40 versenyfelügyeleti eljárásban több mint 300 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztói csoportot szervező vállalkozások tisztességtelen magatartása miatt. A versenyhatóság ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy nem önmagában a fogyasztói csoporttal mint konstrukcióval volt gond – amely egyébként a világ több pontján működik eredményesen –, hanem az ezzel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatásokkal.
Még kéretik magukat
Megkerestük a történet kulcsszereplőjét, a Cariont, hogy vajon mivel érdemelte ki ezt a figyelmet. Nyéki Zoltán vezérigazgató meglehetősen szűkszavúan azt írta,
a Carion szakértői az elmúlt 20 évben minden szakmai fórumon azt képviselték, hogy a közösségi értékesítési formára szükség van a magyar gazdasági életben is. Éppen ezért szükség van ennek a tevékenységnek a nemzetközi példákhoz hasonló törvényes szabályozására és felügyeletére.
Arra sem kaptunk egyértelmű választ, hogy miként tekint a cég az új üzleti lehetőségre.
Menedzsmentünk jelenleg vizsgálja a végleges formát, és várja a végrehajtási rendeletet. Ez sok fontos részletet tartalmaz majd, így később tudunk további válaszokat adni ezek ismeretében.
A törvény valóban a nok számos elemét a későbbi rendeletek hatáskörébe utalja. Így például nem tudni, hogy milyen elvek szerint kell majd vizsgálni a tagok fizetőképességét, nem állapították még meg a szervezőknek fizetendő tagdíjak mértékét, valamint a közösségek gazdálkodásának szabályait.
Azt a felvetést viszont egyértelműen elhárította Nyéki Zoltán, hogy cégük eladását terveznék.
A Carion csoport jelenleg nem tervezi értékesíteni részvénycsomagját.
A fő tulajdonos a Carion Holding, amelyben a legutóbbi, nyilvánosan utolérhető információ szerint 2014. december 31-én Ötvös Géza és Szani János 39-39 százalékkal, Kornis Gábor 10 százalékkal, további négy személy pedig – köztük Nyéki Zoltán és az egykori MDF-es privatizációs vezető azonos nevű fia, Pongrácz Tibor – 3-3 százalékkal részvényes.
A Carion-csoport már 2001-ben, az első Orbán-kormány idején megpróbált átverni egy hasonló törvényt, amely a vásárlói klubokról szólt, és Nyéki Zoltán akkor azzal érvelt az Indexnek, hogy a konstrukció
azért lehet a következő években népszerű, mert – lengyelországi példákra hivatkozva – úgy látja: az állami támogatású lakásépítések egy része nem fejeződik be, a klubokban viszont minden ügyfél ingatlanhoz jut.
Nem csoda, hogy ez a gondolatmenet megtetszett a harmadik Orbán-kormánynak, amely most megint a lakásépítésben találta meg azt az eszközt, amellyel a gazdaság növekedése kikényszeríthető.
Mégis meglepő a Carion ilyen mértékű kitüntetett szerepe, ugyanis a Medgyessy–Gyurcsány-kormány idején, 2003–2004-ben a szocialistákhoz kötötték őket. Egy ercsi ingatlanvásárlással ugyanis jókora haszonra próbáltak szert tenni, amikor azt tovább akarták passzolni az akkor még állami Budapest Airportnak. Akkor úgy tűnt, hogy csak a nyilvánosságra kerülés miatt hiúsult meg az üzlet.
A Carion-csoport mindenesetre azóta is létezik. Tíz hazai és négy külföldi tagja elsősorban ingatlanfejlesztésekben, ingatlanbefektetésekben vesz részt itthon és a környező országokban. Tevékenységükön évente egy-két százmillió forint nyereség képződik. | MEGSZÓLALT A CÉGVEZETŐ, AKIT HELYZETBE HOZOTT ROGÁN | A kormány legújabb lakásépítés-ösztönző módjának, a nemzeti otthonteremtési közösségeknek (nok) a vezetésére gyakorlatilag kizárólag Nyéki Zoltán cégcsoportjának szakemberei lesznek jogosultak. A Carion vezérigazgatója, aki egyben kisebbségi tulajdonos is, kérdésünkre azt mondta: nem tervezik részvénycsomagjuk értékesítését. A Carion azért került kitüntetett szerepbe, mert egyedüliként maradtak a piacon jogszerűen működő fogyasztói csoportként. Ezzel kapcsolatban meglepő válaszokat kaptunk a fogyasztóvédelmi hatóságtól és a versenyhivataltól is. | null | 1 | https://vs.hu/gazdasag/osszes/megszolalt-a-cegvezeto-akit-helyzetbe-hozott-rogan-0318#!s21 | 2016-03-18 16:06:00 | true | null | null | VS.hu |
Mint kés a vajon, úgy ment át múlt héten a parlamenten Rogán Antal javaslata a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (nok): szerdán benyújtották, csütörtökön megszavazták. Az ország polgára pedig csak néz, hogy mi folyik itt már megint.
Ez komoly, hogy az állam fogyasztói csoportok szervezését támogatja?
Ami elsőre egy kádári lakáslottós nosztalgiával kevert vásárlói klubos lehúzásnak tűnik, arról a második ránézésre már kiderül, hogy valójában nem más, mint a latin-amerikai szegényhülyítő trükkök egy konkrét vállalatcsoport érdekeinek megfelelő, mindenki mást kizáró bevezetése, masszív állami támogatással.
Latin-amerikai minta
A vásárlói klubok, fogyasztói közösségek legelőször az újkori magyar kapitalizmus hajnalán, a régmúltba vesző kilencvenes években jelentek meg Magyarországon. Nem is akárhogy: brazil üzletemberek egy csoportja hozta el a szabad piaccal, megtakarítási formákkal még csak ismerkedő országunkba a Latin-Amerika-szerte akkor már dübörgő fogyasztói csoportokat. Az egyik legelső ilyesmivel foglalkozó, a know-how-jukat importáló brazilok részvételével indított céget például Promo-Indra Consorcio Kft.-nek hívták, amiben a „consórcio” a fogyasztói csoportok brazil elnevezéséből jött. Ugyanebben az időben indult a cikk két főszereplője, a Carion, valamint a Poligrupo.
Mindenestre Magyarországon, a kilencvenes évek elején-közepén még elég fejletlen volt a bankrendszer, a mostani hiteltermék-paletta nagy része hiányzott, így például nem volt áruhitel, és az infláció is magas volt. Ezért tényleg jó, és főleg jövedelmező ötlet lehetett a dél-amerikai szegények körében elég népszerű – de a modern pénzügyi termékek felől nézve végtelenül primitív – előtakarékossági forma átültetése. Az első magyar fogyasztói csoportok főleg autóban utaztak. (Ebből is látszik, hogy Magyarországon latin-amerikásodása nem az utóbbi években kezdődött, legfeljebb most újra nagy lendületet kapott.)
A klasszikus fogyasztói csoport a következőképpen működött. Összejön százötven ember, akik mind autót szeretnének. Ha külön-külön félretesznek mondjuk havonta 15 ezret, akkor csak öt év alatt lesz meg az egymilliójuk, amiből meg tudnák venni a fapados Suzukit. Ha viszont összeállnak, és minden havi befizetés után kiválasztanak két embert a csoportból, akiknek az összes tag befizetéséből megvesznek 1-1 autót, akkor már hamarabb elkezdenek a fogyasztókhoz kerülni a kocsik, és öt év alatt mindenkihez kerül egy.
Az egyik havi nyertest sorsolással választották ki, a másikukat pedig licittel. A licit lényege, hogy ha valakinek picit több megtakarítása van – mondjuk a teljes, ötéves összeg negyede-harmada –, akkor beszállhat azzal. A licitáló tehát számíthat arra, hogy a többieknél jóval hamarabb hozzájut az autójához, úgy, hogy az elején csak a teljes ár kisebb részét kell egyben kifizetnie; a maradékot a többiek finanszírozzák neki havi befizetésekkel. Akik nem tudnak licitálni, azok viszont arra számíthatnak, hogy ha nincs nagy mákjuk, akkor csak évek után jutnak autóhoz. (Igaz, a licitálók által előre befizetett pénz elvileg szintén bekerül a vásárlási kalapba, ami kissé meggyorsíthatja az autók kikerülését.)
A fogyasztói csoportok szerkezetéből következik, hogy a betolható megtakarításokkal nem rendelkező tagok hátrányban vannak, és általában csak jóval később jutnak hozzá ahhoz, amiért rendszeresen fizetnek.
Teljesen aránytalanul osztja el a csoport az előnyöket és a hátrányokat. Aki hamar megkapja a pénzt/autót/lakást, mert mondjuk volt pénze és licitált, az gyakorlatilag kapott egy olcsó, kamatmentes hitelt a vesztesek pénzéből. Aki nem szerencsés vagy nincs megtakarítása, és későn jutna sorra, az eleve arra sem számíthat biztosan, hogy egyáltalán kap bármit, mert hát elég sok fogyasztói csoport szívódott fel a pénzzel együtt, de ha végül meg is kapja a pénzt, akkor az évek alatt semmi kamatot nem kap rá. Mint az ilyen primitív pénzügyi formáknál általában, befektetővédelemről szó sincs.
A fogyasztói csoportos cégek főleg abból tudtak pénzt csinálni, hogy az autókereskedőkkel a kiszámítható kereslet miatt nagy engedményeket tudtak leboltolni. De az is elég vonzóvá tette a csoportok szervezését, hogy évekre előre rendszeres, komoly cash-flowra lehetett számítani. Hiszen főleg kilépni nem éri meg ezekből, jellemzően súlyosan büntették azokat, akik ki akarták volna venni a pénzüket – bár aki ügyes volt, eladhatta a "pozícióját" másnak.
Nem véletlenül szorultak ki
Ahol sok pénz folyik be, a szabályok viszont lazák, ott nagy az esélye, hogy megjelenjenek olyan emberek, akik a pénz eltüntetésében érdekeltek. Ennek megfelelően egyre több visszaélésre derült fény a fogyasztói csoportoknál.
De azért is elkezdtek kiszorulni a vásárlói csoportok, mert a kétezres években már a bankok is egyre aktívabbak lettek az áruhitelezésben, megjelent az autólízing és az (akkor az alacsony kamatok miatt nagyon vonzónak tűnő) devizahitelezés. Továbbá aktívabb lett a bankfelügyelet és GVH is a sikamlós, néha engedély nélküli pénzügyi tevékenységet folytató, néha pedig megtévesztő hirdetésekkel nyomuló vállalkozások elleni fellépésben.
Valószínűleg az emberek is rájöttek, hogy ha akarnak valamit, akkor racionálisabb hitelt felvenni, mint a szerencsében reménykedve előtakarékoskodni.
Ennek megfelelően az utóbbi években már csak akkor lehetett hallani fogyasztói csoportokról, amikor azok a legszerencsétlenebb, BAR/KHR-listás, különböző okokból tájékoztatlanabb ügyfelekre mentek rá megtévesztő hirdetéseikkel, vagy amikor átvert ügyfeleket maguk mögött hagyva felszívódtak – szóval nagyjából a piramisjátékok vagy a nyugdíjasutaztató ügynökök szintjére került a fogyasztói csoportok megítélése, joggal. Jellemzően bulvárlapokban hirdettek, cégnév nélkül, egyetlen elérhetőségként egy mobilszámmal, azt a látszatot keltve, hogy valójában hitelt nyújtanak, miközben ez nem volt igaz (nem is lehetett volna, hiszen hitelezésre ezek a szervező cégek nem is kaphattak volna engedélyt).
Aztán 2012-től kezdve gyakorlatilag betiltották őket. 2014-től már egyáltalán nem is lehet létrehozni fogyasztói csoportokat, és a meglévőknek is szigorúbban kell adatot szolgáltatnia. A GVH pedig egészen komoly bírságokat osztott ki az ilyesmiket szervező cégeknek vagy magánszemélyeknek, főleg a megtévesztő hirdetésekért. Sőt, a hivatal egy felvilágosító reklámhadjárat keretében 2012-ben Ne dőljön be néven ismeretterjesztő honlapot is indított direkt a fogyasztói csoportok lehúzásai miatt.
(Egyébként a modell őshazájában, Brazíliában is visszaszorultak a vásárlói csoportok a kétezres évektől kezdve a sokkal kényelmesebb és kiszámíthatóbb fogyasztói hitelekkel szemben, amikor nagyot fejlődött az ország – tavaly óta viszont, amióta nagy bajban vannak a bankjaik, újra divatba jöttek a consórciók, közel egy millió tagjuk van.)
Jaj annak, aki belép Rogánék nokjaiba
Most viszont Rogánék egy bátor húzással nem csak hogy újraindították a fogyasztói csoportokat a lakáspiacon, hanem állami támogatással adnának hatalmas lökést nekik.
A Nemzeti Otthonteremtési Közösségek, azaz a nok koncepciója ugyanis lényegében egy új építésű lakásra szabott fogyasztói csoport. A csütörtökön elfogadott törvény szerint legalább 120 tagú, felülről zárt csoportokról van szó, előre meghatározott árú (10-40 milliós) lakás után kell havonta fizetni a részletet, a csoport előre meghatározott, 10-15 éves élettartama alatt.
Pénzt kivenni, vagy a fizetést abbahagyni csak akkor lehet, ha a csoport megszűnik, tehát a 10-15 éves futamidő végén.
Ha csoportot „tapasztalt szervező” szervezi, akkor jár a 30 százalékos, max. havi 25 ezres állami támogatás. A tapasztalt szervező a törvény szerint azt jelenti, hogy a cég eladott már ezer ingatlant, két éve szolgáltat adatot az MNB-nek fogyasztói csoportokról, százmilliós alaptőkéje van és formáját tekintve Zrt. Hogy jó üzletet csináljon az állam a kedvezményezett cégeknek, azt is lehetővé teszik, hogy a szervező cégek díjat számíthatnak fel, sőt: rögtön megkapják az összes állami támogatást, fogyasztói csoportonként 3-400 millió forintot.
Aki tagként belép egy ilyen nemzeti fogyasztói csoportba, a következőkre számíthat: Először is lemondhat arról a kamatról, amit azt követően kaphatna, ha egyszerűen félrerakná a pénzt, és mondjuk állampapírba vagy valami jobb befektetési alapba rakná. Ez, ha becslünk a következő tíz-tizenöt évre egy 4,5 százalékos átlaghozamot (ez, ha az infláció újra felpörög, lényegesen magasabb is lehet), akkor egész sok lesz, mindenesetre több, mint a fogyasztói csoportos 30 százalékos állami támogatás, mínusz a majd megállapítandó díj, amit a csoportot szervező cég szed le. (A törvény szerint ugyan a szabad pénzeszközökön elért kamatot a közösség tagjai élvezhetik, de a közösségnek lényegében sosem lesz szabad pénzeszköze, hiszen azt minden hónapban el fogják költeni a kisorsolt-licitált lakásokra.)
A másik oldalon fogalmunk sem lesz, hogy mikor használhatjuk fel azt a pénzt, amit befizettünk. Ez eleve nem túl jó, ha valaki szeret előre tervezni, de ha számításba vesszük, hogy az ingatlanpiac milyen elképesztő kilengéseket mutat – például hogy most mit lehet venni 15 millióból, miközben három éve mit lehetett venni belőle –, akkor nagyon súlyos bizonytalanságot okoz. Aki beszáll egy nokba, az nem tudja, hogy mikor, milyen piaci körülmények között fog lakást venni, hogy mire lesz elég pénze, hogy x év múlva jó lesz-e neki egy új lakás és nem akarná inkább máshogy (használt lakás? bérlakás?) megoldani a lakhatását, és akkor még nem volt szó az egyéb, élethelyzetből fakadó bizonytalanságokról.
És közben reménykedhetünk, hogy a nokot szervező kormányközeli vállalkozó nem lopja el a pénzt, mint a közelmúltban egy másik kormányközeli vállalkozó, a Quaestoros Tarsoly Csaba, aki a legfelsőbb ügyész és a fővárosi főügyész szerint táskákba pakolva rámolta ki a százmilliókat a cége széfjéből. A nokban elhelyezett pénzünket ugyanis nem védi a befektető- és betétvédelmi alap, az OBA.
Hazugság, hogy bármi köze lenne ennek a brit mintához
Rogán Antal és emberei többször is szóba hozták a brit "building society" nevű lakás-előtakarékossági formát, nyilván azért, mert ez jobban hangzik a latin-amerikai mintánál. Ezzel csak egy baj van, hogy teljesen kamu. A building societyk ugyanis nem ingatlanokat sorsolnak a tagoknak a befizetésekből, hanem építkezéseket finanszíroznak: a beérkező befizetéseket fedezetként használják fel arra, hogy hitelt vegyenek fel, amiből aztán az építkezéseket pénzelik. Elég nagy különbség.
A fogyasztói csoport definíciója a hatályos fogyasztóvédelmi törvény szerint: „A szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze.”
Ez tökéletesen áll a nokra, a mai building societykra viszont semennyire sem.
Hogyan lehet bízni egy konstrukcióban, aminek alapvető jellegzetességeiről is hazudik az egészet bevezető kormány?
De ez még semmi, mert:
Egy konkrét, már bírságolt cégcsoportra szabták
Az, hogy a nokot konkrét cégre szabták, nem is gyanú, hanem tény. Ilyenkor mindig felsejlik a korrupció lehetősége – és ha lenne Magyarországon független ügyészség, akkor nyilván már serényen vizsgálnák is ezt az ügyet.
Az NFH szerint jelenleg a következő cégek foglalkozhatnak fogyasztói csoportok szervezésével. Ezek azok, amelyek a következő két évben „tapasztalt szervezőként” jogosultak lehetnek államilag támogatott nokot indítani.
Ezek közül a CL Brokers, a Best Life Center, az Aegis Invest és a Maat Corporation kényszertörlés alatt van, a Dotal Plus tőkéje pedig negatív, egyszóval ezt a céglistát senki nem fogja kirakni a kirakatba.
Maradt tehát két cég ezek közül, amelyik megfelel a törvény feltételeinek, de azok is egy cégcsoportba tartoznak.
Konkrétan a Carion csoportról van szó,
annak központi cége ugyanis még a kilencvenes évek végén megvette a Poligrupo nevű versenytársát is. Ez egy olyan kemény piacszerzési-felvásárlási csata vége volt akkor, mint tavaly a Jófogás-OLX háború. Mindkét cég ugyanazt a fogyasztói csoportos rendszert vitte a kilencvenes évektől kezdve, sőt: a Carion 2002-ig MLM-rendszerben működött – tehát a tagok ügynökként is viselkedve szélesítették a csoportokat, amit a cég kedvezményekkel ösztönzött. Azóta ingatlan- és pénzügyi vonalon erősítettek. (A Carion történetét itt foglalta össze 2006-ban a GVH.)
A cégcsoport a sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben nem Nyéki Zoltán, hanem dr. Ötvös Géza és Szani János tulajdonában áll: mindketten a Carion Holding Zrt 39-39 százalékos tulajdonosai a cég 2014 júniusi létesítő okirata szerint. Nyéki, aki az egyik leánycég vezérigazgatója, mindössze 0,0059 százalékos tulajdonos. A cégcsoport alaptőkéje egymilliárd forint, de ebből csak 322 millió forint készpénz, a többi apport. A két fogyasztói csoportos leánycég, a Carion Zrt és a Poligrupo Zrt mellett számos ingatlanos és pénzügyi cég, valamint külföldi leányvállalat van a csoportban – Csehországban, Szlovákiában, Romániában, sőt az USA-ban is jelen vannak, de a cég legnagyobb piaca Lengyelország.
Egyébként nem teljesít jól a vállalatcsoport, üzemi szinten évek óta százmilliót közelítő veszteséget termelnek évente és az árbevétel is folyamatosan csökken. Birtokolnak, illetve kezelnek viszont komoly ingatlantulajdont is – ez a Carion Alapkezelő feladata, nettó eszközértéke mintegy 4,1 milliárd forint, de ingatlantulajdona 8,5 milliárd (ez a legfrissebb portfóliójelentés). Ennek még szerepe lehet, ha a cég esetleg bele akarna ugrani a most várható ingatlanbuborék-fújásba. Igaz, a 2012 óta bámulatosan rossz teljesítményt mutató alap főleg vidéki iroda- és kereskedelmi ingatlanokat birtokol, legértékesebb ingatlanjai a pécsi és a debreceni T-Com irodaház, a kettő együtt közel hárommilliárd forintot ér a cég szerint, közben viszont jelentős hitel terheli őket. A Carion Alapkezelő legnagyobb befektetője egyébként nem más, mint a magyar állam, pontosabban a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.
A Carion fogyasztói csoportos cégeiről egyébként nem lehet azt mondani, hogy teljesen jogkövetők lettek volna. A GVH 2006-ban tízmillió forintra büntette a Poligrupót megtévesztő hirdetései miatt (ezt megtámadta a bíróságon a cég, de első és másodfokon is elvesztette a pert), a Carion több cégét pedig az MNB-nek kellett tavalyelőtt felszólítania, hogy tartsa be az adatszolgáltatás szabályait, és úgy egyáltalán, működjön jogszerűen (1, 2, 3).
A Rogánék által alkotott feltételeknek viszont tökéletesen megfelelnek:
Működik két éve, szolgáltat adatot az MNB-nek? Igen.
Eladott ezer igatlant? Szinte biztos, a külföldi leányvállalatokkal együtt pláne. (Eleve érthetetlen, hogy ez a feltétel miért került bele a törvénybe, hiszen mi köze a fogyasztói csoport szervezésének a lakásértékesítéshez?)
Zrt? Igen.
Megvan a százmilliós alaptőke? A legfrissebb mérlegek szerint a Carion Zrt-ben és a Poligrupóban is hiányzik ehhez némi pénz (23, illetve 45 millió forint), de ez néhány perc alatt elintézhető.
Tehát két évig csak ez a cégcsoport szervezhet államilag támogatott nokokat.
És valószínűleg utána is, hiszen milyen cég tudna úgy tagokat verbuválni, hogy eleve 30 százlékos hátrányból indul?
Szani és Ötvös egyékbént nem most nyerték el először politikus jóindulatát, annak idején az MSZP-nél sem állhattak rosszul. Legalábbis 2006-ban csak kis híján hiúsult meg, hogy csillagászati áron adják el ecseri, a ferihegyi reptérhez közeli telkeiket az államnak. Ebből akkoriban nagy botrány volt.
Sok minden bizonytalan még
Nem tudni még egy csomó mindent, tehát hogy például a nokot szervező cégek maximum mekkora díjat szedhetnek majd le a befizetőktől, hogyan kell tájékoztatniuk a tagjaikat és hogyan fogják felügyelni a cégeket.
Az viszont biztos, hogy Rogán Antal minisztériuma fogott egy céget, annak korábban már gyakorlatilag betiltott, nagyon sikamlós üzleti gyakorlata mellé odatett egy óriási állami támogatást. Ahogyan a csok, úgy a nok is főként azoknak segít (már a szervező cégeken kívül), akik valamennyi pénzt bármikor be tudnak tolni egy lakásba, azoknak pedig nem, akiknek tényleg szüksége lenne az állami támogatásra a lakhatáshoz.
Jó esetben nem lesz népszerű, és az ócsai devizahiteles lakópark, a magáncsőd és az Összefogás az Államadósság Ellen Alap mellé fog kerülni a kormány rosszul kitalált, és érdeklődés hiányában elhaló gazdaságpolitikai ötletei között.
Rossz esetben népszerű lesz, egy csomó rászedett ember rosszul fog járni, azok a vállalkozók pedig, akik kijárták ezt a konstrukciót a kormánynál, egy csomó pénzhez fognak jutni tőlük és tőlünk, adófizetőktől. | Bírságolt cégcsoportra szabták Rogánék a nemzeti fogyasztói csoportokat | A Nemzeti Otthonteremtési Közösségek, azaz a nok koncepciója ugyanis lényegében egy új építésű lakásra szabott fogyasztói csoport. A csütörtökön elfogadott törvény szerint legalább 120 tagú, felülről zárt csoportokról van szó, előre meghatározott árú (10-40 milliós) lakás után kell havonta fizetni a részletet, a csoport előre meghatározott, 10-15 éves élettartama alatt.
--- Maradt tehát két cég ezek közül, amelyik megfelel a törvény feltételeinek, de azok is egy cégcsoportba tartoznak.
Konkrétan a Carion csoportról van szó,
annak központi cége ugyanis még a kilencvenes évek végén megvette a Poligrupo nevű versenytársát is. | null | 1 | https://444.hu/2016/03/21/latin-amerikabol-importalt-uzleti-modellel-nyomulo-birsagolt-cegcsoportra-szabtak-roganek-a-nemzeti-fogyasztoi-csoportokat | 2016-03-21 16:10:00 | true | null | null | 444 |
A Balatonba vagy beleszeretsz, vagy nem, és ez alapvetően meghatározza a hozzáállásodat – mondják a régi motorosnak számító tóparti üdülőtulajdonosok. Szerintük ezen múlik, hogy valaki legrosszabb pillanataiban is megértő a magyar tengerrel, vagy bármennyire szépen ragyog is, csak egy pocsolyát lát benne. A tó szerelmesei szerint a környezet nem fogadja be a felülről erőszakolt gigaberuházásokat, ezért a befektetők elvárásai rendszerint nem térülnek meg.
A szerző felvétele
Lelle látképén nem gyógyuló seb a BL YachtClub & Apartments, hiába reklámozza magát a „Páratlan elegancia, tökéletes harmónia, fényűző mindennapok” szlogennel. Korábban a Nyugdíjasok Magánbiztosítójának üdülője, majd a baráti szocialista országok elvtársainak nemzetközi SZOT csereüdülője állt itt, a rendszerváltás után pedig a Hotel Giuseppe. Ma már légkondicionált edzőterem, squashpálya és wellnessrészleg várja a vendégeket, meg egy 160 férőhelyes jachtkikötő – noha a tóra tervezett és méretezett balatoni vitorlások kisebb kategóriákat képviselnek. A tengeri jachtoknak nagyobb a merülésük, hamarabb leér a tőkesúlyuk, ezért a sekély, déli parti szakaszon csak körültekintően, nagy balatoni hajózási tapasztalattal használhatók.
A csaknem kilencvenéves balatonlellei központi kikötő vezetőjének felhívása külön is figyelmezteti a térségbe vitorlással érkezőket, hogy a kétszárú móló közötti sáv megfelelő mélységű – több mint három méter –, de a mólószáraktól keleti, illetve nyugati irányban már csak másfél méteres a mélység, ami viharos időszakban tovább csökken. A szakmai érvek ellenére mintegy nyolcszáz méterre a lellei központi kikötőtől több mint tíz éve mégis elkezdték építeni a luxusszolgáltatásokkal reklámozott jachtkikötőt.
A lakossági tiltakozások azonnal megkezdődtek. Aki addig a szomszédos társasüdülőkből elment fürdeni, balra nézve ellátott a lellei mólóig, jobbra pedig egészen Siófokig. Ám ettől kezdve a kilátást már egy több mint kétszáz méter hosszú, kövekkel felrakott töltésfal takarta el.
Az indulatokat tovább gerjesztette a beruházás politikai felhangja, még ha az csak annyiban kapcsolódott is ehhez az ügyhöz, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök nevelt lánya, Tornóczky Anita nyíltan lobbizott a lellei jachtkikötő megépítése mellett. (Medgyessy Péter 2005-ben egy kempingterület nyúlványának felparcellázásából – mindössze húszmillió forintért – közvetlen vízparti telket vett Zamárdiban, miközben az eladó SCD Holding az ő kormányzása alatt kiírt, 14 kempinget működtető Siotour Rt. privatizációs tenderének győztese volt. Az SCD balatoni ingatlanjait azóta bekebelezte a Mészáros Lőrinc-közeli Konzum-csoport).
A kikötőépítést a ma már felszámolás alatt álló Villa Beruházó Kft.-nek 2004-ben engedélyezték. Ekkor még csak a kilátással és a zajjal volt gondjuk a társasüdülő-tulajdonosoknak, mert a kotrásnál keletkező iszapot elszállították a lellei fizetős strandra, ahol abból úgynevezett plázst építettek az önkormányzat nagy örömére. A helyzet abszurditását jól tükrözi: a jachtkikötő építtetőjét a környezetvédelmi hatóság később megbüntette a lellei strand felhomokozódása miatt, ám az továbbra sem érdekelte őket, hogy a szomszédos társasüdülők előtti strandszakasz elsekélyesedik az áramlásoktól felhalmozódott homok miatt, amely kedvelt élőhelye a nádnak és a békanyálas élővilágnak.
Hogy a vízügyi hatóságok miért nem kötelezték az építtetőt szakmai hatástanulmány megrendelésére, amelyből időben kiderültek volna az áramlásból adódó problémák? (Elvégre a többéves műholdas felvételen is jól látszanak a mólószárak külső oldalán halmozódó homokzátonyok.) A válasz utóbb már egyértelmű: az építkezést kezdettől átszőtte a turpisság.
Az építési engedély ugyanis 98 vitorlás befogadására szólt, és a jogszabályok szerint száz hajó alatt nem kell környezeti hatástanulmány. A kikötő így készült el 2006-ra, amikor is egy új kérelemmel 160 férőhelyesre bővítették. Ezzel lényegében egy második, az előzőtől független eljárásban továbbépítették, és a 175 méteres mólószárakat 75, illetve 45 méterrel megnövelték. Valószínű, hogy ha készül környezeti hatástanulmány, akkor az építtetőt kötelezik a víz átvezetését biztosító átereszek megépítésére, amivel elméletileg meggátolták volna a vízpangást és így az üledék felhalmozódását, az iszaposodást.
2006-ban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megtagadta a mólószárak meghosszabbítására kért engedélyt, és kimondta, hogy a keletkezett környezeti kárt csak kotrással lehet helyrehozni. Az akkor már a CIB Bank tulajdonában lévő Lelle SPC Zrt. a fellebbezés után, 2008-ban megkapta a jogerős bővítési engedélyt, tovább rontva a szomszédos part állapotát. A jogerős bővítési engedély a környezeti kárról már nem beszél, de arról igen, hogy a társasüdülők előtti, szükség szerinti kotrás az építtető felelőssége. A kotrás azóta is ígéret maradt – mondják a lakók, akik nem akarnak névvel nyilatkozni, mert volt már, aki pert indított ingatlanja értékcsökkenése miatt, de azt másodfokon elveszítette, azon az alapon, hogy az építtető jóhiszemű volt: megkapta az engedélyt, és az alapján járt el.
Mindezek az előzmények csak tovább növelték a jachtklub és a kikötő aktuális üzemeltetőjének magabiztosságát, aki most a megszokott áprilisi időpont helyett a nyár közepén rendelte meg a kotrást. Igaz, nem a társasüdülők helyzetének javítása érdekében, hanem azért, hogy a fel-felakadó jachtok bejutását megkönnyítse a magánkikötőbe. A mederkezelői hozzájárulást, valamint a kotrási engedélyt példás gyorsasággal és költségkímélő módon kapta meg a kérelmező Lelle Marina Kft. A fővárosi kormányhivatal közlekedési főosztályára június 30-án érkezett a kérelem, és július 3-án már meg is született a határozat a kikötő karbantartási munkálataira reggel 7 órától este 7 óráig úgy, hogy „a kitermelt anyag csővezetéken a móló két külső oldala mellé történjen elhelyezésre”. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság határozata ehhez azt is hozzáteszi, hogy a munkát olyan géppel végezhetik, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, olaj a mederbe nem kerülhet, bárminemű szennyezésért a kivitelező a felelős.
A határozatok ellen lehetőség lett volna fellebbezni, de erről a társasüdülő-tulajdonosoknak nem volt tudomásuk. Ráadásul a BL YachtClub & Apartments közvetlen szomszédja a Rozmaring üdülő volt, amelyet azonban idén eladtak, és nyílt titok, hogy szintén a jachtklub tulajdonosi érdekeltségébe került, jelenleg ez a klub fapados verziója, ugyanis nincs saját strandja. Megkérdeztük a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy kiket kellett volna ebben az eljárásban a határozattal kiértesíteni, mire azt a választ kaptuk, hogy csak azokat, akik az ügyben érintettek, ha esetleg lett volna külső bejelentkező, akkor természetesen őt is. Ami viszont fából vaskarika. Hiszen az eljárásról csak a kérelmező tud, a szomszédok már csak a jogerős engedélyt követően, a megkezdett munkálatokat látva, hatásukat tapasztalva szembesülhetnek azzal, hogy egyáltalán volt ilyen eljárás.
– Ha ez nem szennyezés, akkor micsoda?
– teszik fel a kérdést a szomszédos üdülőtulajdonosok, akik hetek óta nézik, hogyan ömlik a büdös iszap egy hosszú csövön az üdülők strandjára, folyamatosan feltöltve azt. Nagy a tehetetlenség és a riadalom a Zengő, valamint az Arany Homok társasüdülőkben, hiszen ezek a nyaralóhelyek főidényben telt házasak. Több százan attól tartanak, hogy az iszap esetleg fertőző, és baj érheti a vízben a gyerekeiket. Az egyik üdülőtulajdonos, Szeltner Norbert a kotrás júliusi megkezdésekor körbetelefonálta a hatóságokat (rendőrséget, katasztrófavédelmet, tűzoltóságot, ÁNTSZ-t, a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztályát), de mindenhol azt a választ kapta, hogy nem rájuk tartozik a kérdés.
A helyiek abban bíztak, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól az ügy előadója ígéretéhez híven kimegy Lellére megnézni, mi folyik ott. A július 26-ra ígért találkozás a lakókkal és a csövön ömlő iszappal elmaradt, mert a hivatalnok nem ért rá. Mindeközben az iszap egyre nagyobb területen terjed, és lényegében zajlik a Balaton feltöltése, ami a jogszabályok értelmében tilos, akárcsak korábban, a plázs esetében. Megkérdeztünk néhány vízügyi szakembert, hogy mitől függ, mikor kell elszállítani a mederkotorékot, illetve mikor elég csak szivattyúzni és egy csövön elvezetni az iszapot. Beszélgetőpartnereink, mivel nincs nyilatkozati joguk, név nélkül mondták el az eset jogi hátterét. „Azért így csinálják, mert így kérték” – kaptuk a választ. Megtudtuk, hogy a mederkotrás termékének elszállítása és lerakása nagyságrendekkel drágább, mint a szivattyús módszer. A hivatalnokok megjegyezték: nem szerencsés szezonban ilyen munkálatokat végezni, de jogszabály nem tiltja.
A jelen helyzet megváltoztatása akár évekig is eltarthat, ha esetleg jogvita alakul ki a hatóságok, a jachtüzemeltető, valamint az üdülőtulajdonosok háromszögében. Utóbbiak ezért most azt fontolgatják, hogy Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, aki nagy környezetvédő hírében áll, s talán az ő közbenjárására a kotrási iszap elszállítására kötelezik majd a jachtklub üzemeltetőjét. Az államfőnek azonban, ha netán szándéka lenne is, jogköre nincs az ilyen ügyek elintézésére.
Cseberből vederbe
A Lelle jachtklub és kikötő kezdetektől nem áll stabil anyagi lábakon. Az első tulajdonos, a Villa Beruházó Kft. csődbe ment, az ingatlant az építést finanszírozó CIB Ingatlanlízing Zrt. által alapított Lelle SPC Építő Beruházó és Ingatlanforgalmazó Zrt. vette át, amely szinte évente cserélte az üzemeltetőket. Aztán a kikötő bezárt, majd 2010-ben újranyitott, akkor a Bavaria Magyarország üzemeltette, de még mindig a CIB égisze alatt, majd a bankcsoport 2015. október 29-én bejelentette, hogy hosszú tárgyalássorozat után eladta a balatonlellei jachtklubot, de a vevőt nem nevezte meg. A földhivatal adatbázisa szerint a jachtklub alatti terület tulajdonosa azóta a PENS Holding Kft., amely a milliárdos Erdélyi István Gallicoop-vezérigazgató tulajdonában van. Írtunk és képeket is küldtünk neki, érdeklődve, tud-e a kialakult helyzetről, de Erdélyi nem válaszolt.
A mederkotrási engedélyeket a Lelle Marina Kft. nyújtotta be, amelynek székhelye 2015 októberében lett a balatonlellei jachtklub. Még ugyanez év decemberében a cég részvényeire jelzálogjogot jegyeztetett be a Carion-csoport, amelynek két fő tulajdonosa Ötvös Géza és Szani János, akik az első Gyurcsány-kormány idején az akkor még állami ferihegyi reptér cargo-területfejlesztésénél tűntek fel egy túlárazott telekügyletben. De nem csak innen lehetnek ismerősek. A múlt évben felbukkantak a Rogán Antal által favorizált, államilag támogatott nemzeti otthonteremtési közösségek terve kapcsán, mégpedig úgy, hogy a jogszabály éppen az általuk működtetett fogyasztói csoportot hozta helyzetbe. A Lelle Marina Kft. ellen a Somogy megyei NAV hátralékkezelési osztálya 2017. július 19-én végrehajtást rendelt el. | „Ha ez nem szennyezés, akkor micsoda?” – Botrányos mederkotrás Balatonlellén | Hetek óta szivattyúk nyomják a büdös mederiszapot a balatonlellei magánjachtklub melletti társasüdülők strandjára, amelynek lakói hiába kérték, nem tartott helyszíni szemlét egyetlen hatóság sem. A sekély partra beerőszakolt magánkikötő a kezdetektől problémák forrása. A terület jelenlegi tulajdonosa a pulykamilliárdos Gallicoop-vezér, Erdélyi István, az üzemeltető Lelle Marina Kft. finanszírozója pedig a fogyasztói csoportokat működtető Carion Holding. A név ismerős lehet, ugyanis ez az a cég, amelyre a nemzeti otthonteremtési közösségekről, vagyis a Rogán Antal által kilobbizott lakáslottóról szóló törvényt írták. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/ha-ez-nem-szennyezes-akkor-micsoda-botranyos-mederkotras-balatonlellen-5939 | 2017-08-02 17:14:00 | true | null | null | 168 óra |
A 4iG vezette konzorciuma lett a befutó a MÁV-hoz és a Volánhoz kapcsolódó közbeszerzésen, amelyen a két közösségi közlekedési vállalat e-jegy rendszerének kiépítésére kerestek vállalkozót – jelentette be a 4iG a tőzsde honlapján. A Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég közösen indult a közbeszerzésen azzal a T-Systemsszel, amelyet nemrég felvásárolt.
A vállalat által kiküldött sajtóközlemény szerint az új informatikai rendszer az elektronikus jegyértékesítésen túl számos olyan szolgáltatást biztosít – többek között integrált menetrendi rendszer, elektronikus ügyfélszolgálat – melynek köszönhetően az utasok számára tervezhetőbbé és kényelmesebbé válik majd a helyközi közlekedés. A várhatóan 2020 végére kiépülő országos rendszer, nettó 11,15 milliárd forintból valósul meg, melynek bevezetésétől a fenntartók "hatékonyabb és átláthatóbb üzemeltetési körülményeket várnak a közösségi személyszállítás területén". | 11 milliárdos informatikai közbeszerzést nyert a Mészáros-Jászai-féle 4iG | A 4iG vezette konzorciuma lett a befutó a MÁV-hoz és a Volánhoz kapcsolódó közbeszerzésen, amelyen a két közösségi közlekedési vállalat e-jegy rendszerének kiépítésére kerestek vállalkozót – jelentette be a 4iG a tőzsde honlapján. A Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég közösen indult a közbeszerzésen azzal a T-Systemsszel, amelyet nemrég felvásárolt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/25/11_milliardos_informatikai_kozbeszerzest_nyert_a_meszaros-jaszai-fele_4ig/ | 2019-07-25 12:22:33 | true | null | null | Index |
Kiderült, mennyivel támogatta a Szerencsejáték Zrt. a Rogán-Gaál Cecília érdekköréhez tartozó Nemzeti Futóverseny megrendezését – írja a K-Monitor a közéredekű adatigénylésére kapott válasz alapján.
A Szerencsejáték Zrt. a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiadott dokumentumok szerint nettó 62,9 millió forintot adott a futóverseny lebonyolítására és a cég megjelenítésére, ám a támogatás részleteit üzleti titoknak minősítették. A Nemzeti Futóverseny a rendezője a Digital Minds Kft., a verseny lebonyolítója a Budapest Sport Iroda. A Digital Minds a sportrendezvények terén új szereplőnek számít, és legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy ők kezelik a Rogán Cecíliáék által átvett Fitbalance-hoz tartozó események résztvevőinek adatait, és a 24.hu szerint ők irányítják a sales munkáját. A nemzeti lottócég nem az első állami vállalat, amiről kiderült, hogy szponzori kapcsolatban áll a Rogán Cecíliához köthető rendezvényekkel. | A Szerencsejáték Zrt. tízmilliókkal szponzorálta a Rogán Cecíliához köthető futóversenyt | Kiderült, mennyivel támogatta a Szerencsejáték Zrt. a Rogán-Gaál Cecília érdekköréhez tartozó Nemzeti Futóverseny megrendezését – írja a K-Monitor a közéredekű adatigénylésére kapott válasz alapján. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/23/rogan_gaal_cecilia_nakam_allami_tamogatas_szponzoracio_k_monitor_mtva_mvm_szerencsejatek_zrt/ | 2019-07-23 12:25:00 | true | null | null | Index |
Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz.
Közleményben dicsekedett el május 28-án a Fővárosi Főügyészség azzal, hogy valamennyi vádlottat jogerősen elítélték egy olyan büntetőeljárásban, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ajánlása alapján indult el.
Ezt nem sok OLAF-jelzés alapján indult ügyben tudja az ügyészség elmondani, mert számos ilyen történet nyomozása elhúzódik, vagy egyáltalán nem is jár eredménnyel. Ez a tapasztalat az Átlátszó által eddig megvizsgált, az uniós csalás elleni hivatal ajánlására vagy jelzésére indult büntetőeljárásokban.
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.
A jelen cikkünkben tárgyalt ügy egy 770 millió forintos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás. Az abban érintett személyek nem bonyolították túl az uniós támogatás lenyúlását.
A papíripari csomagolóeszközök gyártását végző cégcsoport vezetője úgy szerzett meg hazai és uniós forrásból származó, vissza nem térítendő összegeket, hogy a vállalkozások üzemeiben lévő papírzacskó-gyártó gépeket újonnan vásároltaknak tüntette fel.
Erre azért volt szükség, hogy megfeleljenek a pályázatban szereplő kiírásoknak – áll a Fővárosi Főügyészség korábbi közleményében.
A cégvezető 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatra adta be az új papírzacskó-gyártó gépek beszerzését alátámasztó árajánlatot, a számlát és egyéb okiratokat. Ezekről aztán kiderült, hogy hamisak.
Az ügyészségi tájékoztatások alapján a sajtóban már megjelent, hogy amikor a támogatás felhasználását vizsgálták a cégnél, akkor a régi gépeket úgy varázsolták újjá, hogy az egyes, már nagyon elhasznált alkatrészeket kicserélték, illetve átkenték festékkel a nyomdaipari eszközöket. Emellett azt a cselt is bevetették, hogy hamis azonosítótáblákat raktak a gépekre.
Feljelentés és nyomozás
Sikertelenül trükköztek, mert a csalás kibukott. "A nyomozás eredetileg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentésére – szűkebb körben – 2013 júliusában indult, az OLAF ajánlása az ügyben utóbb iktatott és a nyomozás kiterjesztéséhez vezető feljelentésnek minősült" – közölte az Átlátszó megkeresésére Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője.
Az OLAF egyébként már 2011 óta vizsgálta a kérdéses pályázatokat.
Az európai csalás elleni hivatal zárójelentése a Fővárosi Főügyészséghez 2015 februárjában érkezett meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefolytatott nyomozás eredményeként a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken 2017 februárjában.
A cégcsoport vezetője lett az elsőrendű vádlott, a hamis dokumentumokat elkészítő kollégája pedig a másodrendű terhelt. Ők, és két további társuk mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Európai Uniónak és a magyar költségvetésnek. A vádlottak az előbbit mintegy 630 millió forinttal, az utóbbit 140 millió forinttal károsították meg.
Az elsőfokú ítélet nagyjából egy év alatt meg is született.
A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában H. K. első- és M. L. Á. harmadrendű vádlottakat bűnösnek mondta ki. Az előbbire a bíróság három és fél év börtönbüntetést szabott ki, illetve négy évre eltiltotta a közügyektől, öt évre pedig gazdasági társaság ügyvezetői tisztségének gyakorlásától. M. L. Á-t 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, és ezzel együtt előzetes mentesítésben részesítette.
A vádlottak két társát a bíróság felmentette.
Irány a másodfok!
Az ügyészség nem volt elégedett a bírói döntéssel, és fellebbezést jelentett be súlyosításért, és a felmentett vádlottak esetében a bűnösség megállapítása céljából. A fellebbezés sikerrel is járt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018 novemberében hozta meg a másodfokú határozatát. Aszerint:
H. K. büntetését az ítélőtábla 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint 5 millió forintos pénzbüntetésre ítélte.
A harmadrendű vádlott, M. L. Á. büntetésének próbaidejét a másodfokú bíróság 4 évre súlyosította.
A Fővárosi Ítélőtábla a másik két vádlottakat is bűnösnek találta.
A másodrendű vádlottra, P. I.-re az ítélőtábla 2 év, 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, illetve
a negyedrendű vádlottat, K-né Sz. E.-t pedig 1 év 2 hónap, 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A másodfokú ítélet ellen a negyedrendű vádlott és védője fellebbezett. A harmadfokú eljárásban a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. Így a Fővárosi Főügyészség bejelenthette, hogy milyen eredményesen dolgozott.
Az Átlátszóval Rab Ferenc helyettes sajtószóvivő közölte azt is, hogy az okozott vagyoni hátrányból az egyik vádlott közel 190 millió forintot megtérített.
Az ügyben szereplő cégek
A vállalkozások neveit a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya csak monogramozva adta meg szerkesztőségünknek. Ezek a következők voltak: O. Cs. Zrt., P. K. és T. Kft., H. I. Kft., L.-T. M. Sz. Kft., F. Cs. Kft., F. B. K. Kft., illetve F. C. B. B. és Sz. Kft.
Ezek közül egy korábbi, a közérdekű adatigénylő oldalon, a KiMitTudon megtalálható anyag segítségével a zrt. beazonosítható. Továbbá az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2014-es Éves ellenőrzési jelentése alapján is az Onix Csomagolástechnikai Zrt.-ről lehet szó.
"A 2013. július 1. – 2014. június 30. közötti ellenőrzési időszakra tervezett, kiválasztott projektek, ügyletek ellenőrzését az Ellenőrzési Hatóság lefolytatta, valamint a 2012. évben felfüggesztett GOP-2.1.1-08/C-2008-0037. számú, "Az Onix Zrt. innovációs adaptációs képességének erősítése Hajdúdorogon" című projekt ellenőrzését lezárta."
A projekttel kapcsolatos ellenőrzések és eljárások eredményei alapján az Ellenőrzési Hatóság (EH) szabálytalanságot állapított meg. Annak összege mintegy 2,2 millió euró, amiből az uniós támogatás majdnem 747 ezer euró. Az EH 2013.06.20-i döntése értelmében a projekt 100 százalékban hazai forrásból kerül finanszírozásra, a tagállam a projektet kivette a költségnyilatkozatból.
Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. 2014 júniusa óta felszámolás alatt áll. Az 1990-ben létrehozott cég vezérigazgatója 1999-től Horváth Károly volt. A társaság tagjai között megtalálható volt a hazai kis- és középvállalkozásokat fejlesztési-tőkebefektetéssel finanszírozó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., amelynek 2008-tól részvényese a Magyar Állam. Előtte, 2002 és 2006 augusztusa között a pénzügyi zrt. tagjai a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium voltak.
A Fővárosi Törvényszék által monogramozott cégek nevei a zrt.-hez kapcsolódó érdekeltségeket jelenthetik.
Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. pályázatai
Az uniós támogatások kormányzati honlapján, a palyazat.gov.hu-n megtalálható, hogy a hajdúdorogi székhelyű cég 2004. szeptember 7-én 2,4 millió forintot nyert kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatására.
Majd 2006. május 23-án az Onix 150 milliót kapott technológiai korszerűsítés és kapacitásnövelés papírtáska gyártó gépsorok beszerzésére. Ez lehetett a büntetőeljárásban szereplő egyik pályázat.
A Széchenyi 2020 pályázati portál egyik GOP-os közzétételi listáján is szerepel az Onix Csomagolástechnikai Zrt. Az egyik pályázat innovációs adaptációs képesség erősítéséről szólt, ám szabálytalanságok miatt elálltak a támogatási szerződéstől. A szabálytalansággal érintett üsszeg 233 344 546 forint volt.
A másik esetben Microsoft Dynamics NAV ERP rendszer bevezetésére nyert az Onix Zrt. támogatást, ám a cégnél elindult csőd-, illetve felszámolási eljárás miatt ettől a szerződéstől is elálltak. Itt a szabálytalansággal érintett összegként 18 618 540 forintot jelöltek meg.
Az ügy főszereplőjének, Horváth Károlynak az egyik beruházásáról 2002-ben adtak hírt. Így a Napi.hu is megírta, hogy a Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén felépített Trend2 Nagykereskedelmi Divatközpontot a Fashion Center Budapest (FCB) Kft. építtette, melynek ügyvezetője Horváth Károly volt. Az összességében 3,5-4 milliárd forintos beruházást a cikk szerint 70 százalékban az Erste Bank finanszírozta. A lap megemlítette, hogy az FCB elődje, az Onix Textilkereskedelmi Kft. korábban a Váci úton üzemeltetett egy hatezer négyzetméter összterületű, Trend1 elnevezésű ingatlant.
Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/ Szakál Szebáld). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink szabadon elérhetőek, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Olvasóink hozzájárulása teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírást, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | OLAF-jelzések: szabadságvesztésre ítélték a kamu nyomdagép-beszerzéssel trükköző vállalkozókat | Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/25/olaf-jelzesek-szabadsagvesztesre-iteltek-a-kamu-nyomdagep-beszerzessel-trukkozo-vallalkozokat/ | 2019-07-25 12:28:34 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jászai Gellért az évekkel ezelőtt összeomló SCD-alapítója volt. Ahogy a 24.hu is megírta, az SCD-csoport a 2000-es évek közepén felvásárolta a Balaton meghatározó turisztikai cégeit (Siotour, Zalatour, Balatontourist), amelyekkel kempingek, diákszállások, hotelek kerültek az SCD-hez, azonban a cégcsoport 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett.
Aztán Jászai Gellért Mészáros Lőrinc jobbkeze lett: a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által tavaly megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
A 444 megírta, hogy a 4iG alig fél évvel azután nyereséges lett, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy egymás után kapta a cég a hatalmas állami megbízásokat. A sikerszéria azóta is töretlen, hogy Jászai Gellért lett a 4iG tulajdonosa. Ma épp azt jelentették be, hogy a 4iG és az általa nemrégiben megvásárolt T-Systems nyerte a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. nettó 11,1 milliárd forintos közbeszerzését.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal.
Mivel a cég nyílt részvénytársaság, köteles nyilvánosságra hozni az általa elnyert közpénzes munkákat. Nemrég arról számolt be a honlapján, hogy a MÁV Zrt. vagyonvédelmi rendszereinek telepítésére, üzemeltetésére, karbantartására és javítására vonatkozó tendert nyerte meg uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzési eljárás során. A keretmegállapodás értéke nettó 900 millió forint, időtartama 3 év.
A magyar közbeszerzési adatbázisban elérhetők a kapcsolódó dokumentumok, amikből kiderül, hogy pontosan miként is nyerte el Jászai Gellért cége a megbízást. Nagyon könnyen.
Valóban uniós és nyílt eljárás volt, vagyis bárki jelentkezhetett a munkára. A 4iG-nek azonban csak egy ellenfele volt, a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft., de az ő ajánlatuk érvénytelen lett, mert banális hibákat vétettek benne. Például nem írták bele a cég uniós adószámát, és a képviselő születési adatait sem.
Az ajánlatok értékelése itt olvasható (PDF), az ötödik oldaltól sorakoznak a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft. pályázatának hiányosságai.
Ezek a banális hibák különösen meglepők annak fényében, hogy nem egy garázsbétéről van szó, hanem egy sikeres, nagy cégről.
A Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft. ugyanis az elmúlt 5 évben egyre nagyobb forgalmat bonyolított. Nettó árbevétele 2014-ben 1,6 milliárd, 2015-ben 1,7 milliárd, 2016-ban 1,9 milliárd, 2017-ben 2,5 milliárd, 2018-ben pedig közel 3,2 milliárd forint volt.
A cég tulajdonosa a Civil Biztonsági Zrt., Pintér Sándor belgyminiszter volt őrző-védő vállalkozása, ami elég sok közpénzes megbízást nyert már.
Egy 2015-ös szerződés értelmében például a Civil Biztonsági Zrt. leánycégével, a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft.-vel, valamint a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft.-vel közösen látja el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő saját, bérelt és kezelt ingatlanjainak komplex vagyonvédelmét egész Magyarországon. A megállapodás idén lejárt, az új eljárás pedig a napokban zárult le: a Civil Biztonsági Zrt. valamint a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft. nyerte más cégekkel együtt, közös ajánlattevőként.
A MÁV tenderén azonban sajnos nem sikerült jó ajánlatot benyújtania a Civilnek, így ott a 4iG lett a befutó. | Csak egy ellenfele volt a 4iG-nek a MÁV 900 milliós tenderén, és az is érvénytelen ajánlatot tett | Bár Jászai Gellért cégének volt egy versenytársa az állami vasúttársaság 900 millió forintos közbeszerzésén, valódi verseny mégsem alakult ki a munkáért. A Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft. ajánlata ugyanis érvénytelen lett, mert banális hibákat vétett a pályázatában. Még az uniós adószámot és a képviselő születési adatait sem töltötték ki, pedig nem kezdők: évi nettó 2-3 milliárd forint az árbevételük. A cég tulajdonosa a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér Sándor belügyminiszter volt őrző-védő vállalkozása, ami szintén több közpénzes munkát nyert már. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/07/25/csak-egy-ellenfele-volt-a-4ig-nek-a-mav-900-millios-tenderen-es-az-is-ervenytelen-ajanlatot-tett/ | 2019-07-23 12:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csak áprilisban jegyezték be a Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-t, ám három hónapra rá, július 10-én máris munkát tudott adni a NER egyik központi figurájának. Negyedmilliárdos megrendelés részese lett Bajkai István tanácsadó cége, az Aponius Consulting Kft., és feladathoz jutott Bajkai sógornője, Bonnyai Mikolt is.
A DKÜ a kormányzati pénzköltés egyik centruma lesz, a hivatalos verzió szerint arra hozták létre, hogy a költségvetési szervezetek, intézmények, állami vállalatok évi sok tízmilliárdos informatikai beszerzéseit intézze. Ennél az új csúcsszervezetnél futott be Bajkai István, aki jelenleg a Fidesz országgyűlési képviselője, korábban az Orbán család ügyvédjeként vált ismertté: képviselte már a kormányfőt, valamint Orbán Ráhelt és Tiborcz Istvánt is.
A DKÜ közbeszerzési eljárásaihoz kétrészes tenderen keresett szakembereket. Az első részben közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására és szaktanácsadásra, a másodikban minőségbiztosításra és ellenőrzésre. Az első megbízást az Aponius a Csendes Consulting Kft.-vel közösen szerezte meg 249 millió forint értékben (150 milliós keretszerződés, amely további 99 millió forinttal újratölthető). Feladatuk egyebek mellett közbeszerzési eljárások dokumentumainak, eljárásainak ellenőrzése lesz. A hirdetményben az Aponiust a közbeszerzési tanácsadásban közreműködő alvállalkozóként említik.
A kisebb falat a Dr. Bonnyai Ügyvédi Irodának jutott: 49 millió forintért (30 milliós keretszerződés, amely 19 millió forinttal újratölthető) segédkeznek minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokban.
Az iroda tulajdonosa dr. Bonnyai Mikolt, aki Bajkai István feleségének, a zongoraművész Bonnyai Apolkának a testvére.
Bonnyai Mikolt korábban annál a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodánál dolgozott, amely 2016 májusában Bajkai nevével fémjelzett SBGK Ügyvédi Irodával és a Lázár János környékén emlegetett Ész-Ker Kft.-vel 4,8 milliárd forintos megbízást kapott. Az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Az Európai Bizottság auditorai szerint ez pocsékul sikerült: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Ahogyan korábban megírtuk, a szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Amit nem a hibázó vállalkozóknak és ügyvédi irodáknak, hanem az adófizetőknek kell állniuk.
Úgy tűnik, az Európai Bizottság auditorai által kiállított elégtelen bizonyítvány nem ártott Bajkainak, illetve az ügyvédi irodának. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda — amely alatt a DKÜ is működik — idén januárban ismét megbízást adott az SBGK-nak.
A Bajkai-hálózat pedig szépen gömbölyödik. Az Aponiust Bajkai 2017 májusában alapította, és már ebben az évben közpénzes megbízást szereztek az Országos Bírói Hivataltól és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft.-től is. Versenyeztetés nélkül kaptak munkát az SBGK Ügyvédi Irodával egyetemben a Fővárosi Közbeszerzési és Lebonyolító Kft.-től, a Népszava által megszerzett dokumentumok szerint az Aponius mellett felbukkant a DKÜ-s tenderben is nyertes Csendes Consulting.
Egyébként a DKÜ Zrt.-ben jól bejáratott, kormányközeli vezetőknek segíthet a Bajkai család. Az igazgatóság elnöke Siroki Attila József, aki a Rogán Antal bizalmasaként emlegetett Kertész Balázs mellett igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-ben. Igazgatósági tag Koszorus László Gáspár volt fideszes képviselő és Takács József. A felügyelőbizottságban Nagy Béla, Gulyás-Kovács Gergely, a Fidesz volt politikai tanácsadója és Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára ül.
Százmilliárdos kérdés, hogy ki dönt az állami informatikai fejlesztésekről. Ahogyan korábban a hvg.hu bemutatta: az elkövetkező időszak autópálya-építése az informatika lesz, nem véletlen sem Mészáros Lőrinc, sem jobbkeze, Jászai Gellért terjeszkedése az IT-piacon.
Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI | Hiába sült fel Orbán ügyvédje, újabb állami munkát kapott | Csak áprilisban jegyezték be a Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-t, ám három hónapra rá, július 10-én máris munkát tudott adni a NER egyik központi figurájának. Negyedmilliárdos megrendelés részese lett Bajkai István tanácsadó cége, az Aponius Consulting Kft., és feladathoz jutott Bajkai sógornője, Bonnyai Mikolt is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/26/bajnai-istvan-allami-megbizas/ | 2019-07-26 09:04:00 | true | null | null | 24.hu |
MNV;Hungexpo;állami vagyongazdálkodás;
2019-07-27 07:00:00
Titokzatos állami pénznyelők: tízmilliárdok cégeknek, elvárások nélkül
NIPÜF, Manevi, Expo Park, NESZG - szinte ismeretlen állami cégek, együttesen mégis közel félszáz milliárd közpénzt kaptak tavaly az állami holdingtól.
Az állami vagyon kezelésért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt tavaly közel 43 milliárd forint értékű készpénzes és további 3,2 milliárdos eszközátadáson, apporton keresztüli tőkeemelést hajtott végre különböző ismert és kevésbé ismert, vagy épp teljes csendben működő állami cégekben – derül ki az MNV napokban közzétett vagyonkezelési beszámolójából.
Az MNV-anyag szerint tavaly a legnagyobb tőkét, összesen 9,9 milliárd forintot a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető Zrt. kapta. Bár ez önmagában is jelentős összeg, ugyanez a társaság 2017-ben még kiemelkedőbb, 53,3 milliárd forintos juttatást kapott az államtól. Ez a cég felelős azoknak az ipari parkoknak az előkészítéséért, amiket reménybeli magyarországi befektetőknek kínálnak fel gyárak, üzemek létesítésére. Ehhez képest a cég működése veszteséges: az elmúlt évek során összesen egymilliárd forintnyi árbevételt sem ért el. Igaz, az Orbán-kormány láthatóan nem is támaszt semmilyen nyereségelvárást velük szemben.
Első látásra még rejtélyesebb a második legnagyobb tőkejuttatásban részesülő Manevi Zrt. feladata. A cég tavaly 8,5 milliárd közpénzt kapott a vagyonkezelőtől. A feltőkésítés céljáról ugyanakkor a beszámoló szemérmesen hallgat. A Manevi - az egykori Magyar Nemesfémvizsgáló - az elmúlt években alvó cégnek számított. 2017-ben élesztették fel. Ekkor a saját tőke 2 milliárd forintra, majd a tavalyi, újabb 8,5 milliárd után 10,5 milliárdra nőtt. A Manevi még 2017-ben vásárolta meg a romániai Szatmárnémetiben található Dacia (ex-Pannónia) Szállodát. Erre fedezetet nyújtott 2017-es tőkehelyzete. A tavalyi 8,5 milliárd forintos támogatást már feltehetően a használaton kívüli épület felújításra kapták – bár erről egy szót sem ejt sem a Manevi, sem az MNV beszámolója. Így azt sem tudni, hosszabb távon mi a célja az erdélyi szállodával a magyar kormánynak.
A tervekről megkérdeztük a Manevi Zrt.-t felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A Dacia Erdély legszebb szecessziós épületeként a város patinás főterén áll. Ha az épületet a felújítás során továbbra is szállodaként hasznosítják, kevéssé valószínű, hogy annak üzemeltetését a Manevi bonyolítaná. Ilyen esetben ugyanis azt kiadják egy láncnak. Hasonló példa legalábbis már akadt a közpénzből épült magyar szállodák esetében. A nyíregyházi Sóstó Spa Resortot például a helyi önkormányzat költségvetési támogatásból építette fel, majd az üzemeltetésre kiírt pályázatot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels nyerte el.
Tavaly összesen 6,8 milliárd forintnyi tőkeemelésben részesült a Hungexpo két pavilonját tulajdonló Expo Park Kft. is, így még épp felfért a képzeletbeli dobógóra. A Hungexpo területének fejlesztése a kormány szívügye: itt tervezik ugyanis a 2020-ban a budapesti Eucharisztikus Világkongresszust, egy évre rá pedig a 2021-es Vadászati Világkiállítást. A két rendezvény érdekében a kőbányai vásárváros területén összesen 12,4 milliárdnyi beruházást hajtanak végre egy 2017-es kormányhatározat szerint.
Az MNV-anyag alapján tavaly 2,5 milliárd forintos tőkejuttatást kapott a Nemzeti Eszközgazdálkodási (Neszg) Zrt. A céget az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon kezelésre hozták létre még 2013-ban. Az állami holding beszámolója e tőkeemelés céljáról sem tesz említést. A lépés ugyanakkor azért is meglepő, mert az állami társaság nem szorul támogatásra. Legalábbis beszámolója szerint a Neszg tavaly 1,8 milliárdos nyereséget termelt. Az állam az eredménytartalék felhasználásával idén áprilisban összesen 9,7 milliárd forintot vont ki a cégből. Vagyis, ha le is zajlott a tőkeemelés, ez az MNV oldaláról leglább megtérült. | Titokzatos állami pénznyelők: tízmilliárdok cégeknek, elvárások nélkül | NIPÜF, Manevi, Expo Park, NESZG - szinte ismeretlen állami cégek, együttesen mégis közel félszáz milliárd közpénzt kaptak tavaly az állami holdingtól. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044620_titokzatos-allami-penznyelok-tizmilliardok-cegeknek-elvarasok-nelkul | 2019-07-27 09:00:00 | true | null | null | Népszava |
Microsoft;szoftverbotrány;
2019-07-27 06:00:00
Orbán tudott a Microsoft-ügyletről
Egy közvetítőcég 2,2 millió euróért kapott szoftvert a Microsofttól, majd 3,76 millióért adta tovább a kormánynak.
„Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – ezt írta 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében. A levélben említett jóváhagyás arra a szoftverügyletre vonatkozik, amelyről az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata nemrég megállapította: áthatja a korrupció.
Mint arról többször beszámoltunk, a Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.
A kormány és a miniszterelnök számára rendkívül kínos e-mail tartalmát maga az amerikai igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra azzal, hogy közzétette a Microsoft-tal kötött megállapodása teljes szövegét. Az iratban – amelyet elsőként a hvg.hu szemlézett – más kínos leveleket is nyilvánosságra hoztak. Egy magyar Microsoft-alkalmazott például a kedvezményes ár kapcsán azt panaszolta:
Itt érdemes felidézni, hogy a vitatott ügylet egyik kulcsmomentuma volt az: a magyar Microsoft sokkal kedvezőbb áron adta a szoftvereket a közvetítő cégeknek, mint ahogy azok továbbadták a kormánynak.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által közzétett szövegben felvázolt konkrét korrupciós ügyletekből az derül ki: a Microsoft hazai leányvállalatának egyes vezetői kezdettől összejátszottak a magyar kormánnyal. Az anyag szerint a kormány tájékoztatta a cégvezetőket és beosztottjaikat arról, hogy pontosan mekkora uniós keret áll rendelkezésre szoftvervásárlásra. Sőt, volt olyan eset is a levelezés tanúsága szerint, hogy már a közbeszerzés előtt eleve úgy fogalmaztak, „microsoft szoftvereket” vásárolnának. Az iratból az is kiolvasható, hogy a magyar leányvállalat vezetői lényegében becsapták a Microsoft redmondi központját. Hamis szakvéleményekre hivatkozva beszélték rá a céget, hogy jelentős, 30-40 százalékos árengedménnyel adják el a közigazgatásban használatos szoftvereiket.
Csakhogy a Microsoft nem közvetlenül a magyar apparátusnak értékesítette azokat, hanem közbeiktatott – kormányközelinek tudott – cégeket. Azok viszont jelentősen drágábban adták tovább a kormányzatnak a szoftvereket, a hasznot pedig lefölözték, illetve – az amerikai igazságügyi minisztérium megállapítása szerint – egyelőre ismeretlen magyar döntéshozók zsebébe juttatták. Az iratokban bemutatott két konkrét eset az egyiknél, egy 2014-es ügyletnél a kormányközeli alvállalkozó 2,2 millió euróért vett meg 10 ezer licencet, majd ezt a csomagot 3,76 millió euróért adta tovább. Azaz egyetlen ügyleten 1,5 millió eurót, közel félmilliárd forintot vágtak zsebre az uniós adófizetők pénzéből. Ahogy a jelentés fogalmaz, ezt a különbözetet korrupciós kifizetésekre fordították. Mint az iratokból kiderül, ehhez a korrupcióba torkollott, 2014-es beszerzési ügylethez kérték ki a Microsoft-alkalmazottak Orbán Viktor jóváhagyását is.
Az ügylet 2014 elején indult, ekkor kezdett el a magyar Microsoft 10 ezer licenc eladásán dolgozni. Az ügyletbe érdekelt kormányügynökség – az nem derül ki, hogy melyik – jelezte: 3,76 millió eurónyi uniós pénze lenne a beszerzésre, ami elvileg elég is lett volna a beszerzésre. A magyar leányvállalat azonban azt jelezte a redmondi központnak, hogy további komoly árengedményre lenne szükség ahhoz, hogy megnyerhessék a megrendelést. A magyar leányvállalat és a kormányügynökség között folyamatos volt a kommunikáció arról, hogy mekkora legyen az árengedmény mértéke. Így az első körben megállapított árengedményhez képest a magyar döntéshozók kitapostak további öt százalékot a Microsofttól. Erről tanúskodik a Microsoft-alkalmazottak 2014 júniusi belső levelezése: „A probléma az, hogy további öt százalékra lenne szükség :-( A nagyjaink ötlete :-(”.
Az amerikai jegyzőkönyv leszögezi, hogy a levélben vázolt „öt százalék” egyértelműen olyan árengedményre utalt, amiből később magyar hivatalnokokat vesztegettek meg. Ezt követte a miniszterelnöki jóváhagyásról szóló e-mail, majd az amerikai központ belement az öt százalékos árcsökkentésbe.
Mint arról beszámoltunk, annak ellenére, hogy az amerikai minisztérium nyíltan beszél a magyar kormányzati korrupcióról, a rendőrség nem válaszol arra, indít-e hivatalból eljárást tisztázandó, milyen magyar döntéshozók érintettek az ügyben. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal – amely az ügy költségvetési csalási részében lenne illetékes – csak annyit közölt: minden olyan esetben eljárást indítanak, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül. A konkrét ügyről azonban nem mondtak semmit. A Legfőbb Ügyészség annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől. | Orbán tudott a Microsoft-ügyletről | Egy közvetítőcég 2,2 millió euróért kapott szoftvert a Microsofttól, majd 3,76 millióért adta tovább a kormánynak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044636_orban-tudott-a-microsoft-ugyletrol | 2019-07-27 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
közpénz;bűncselekmény;MVM;
2019-07-24 08:15:00
Nem baj, hogy egy felesleges, néhány tízmilliót érő rendszert vett ötmilliárdért az MVM, elsikálták a dolgot
Fónagy János miniszterhelyettes nem cáfolja, hogy az állami MVM ötmilliárdért megvett rendszere jó ha pár tízmilliót ér, de az szerinte akár hasznos is lehet, így nem jelentenek fel senkit. Az MVM érintett exvezére máris kapott 1,1 milliárd közpénzt, hogy Japánban üzleti lehtőségeket keressen hazai kkv-knak.
A vizsgálat nem állapított meg olyan körülményt, ami alapján eljárás indítható, így feljelentés sem történt – írta az állami MVM Magyar Villamos Művek 2017-es „termelésmegjelenítő”-beszerzése kapcsán Fónagy János, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese.
Mint emlékezetes, az MVM két éve olyan „központi termelésmegjelenítőt” vett ötmilliárd forintért a nem sokkal azelőtt általa alapított, svájci MVM International AG-tól, ami szakértők szerint jó ha néhány tízmilliót ér és az áramcsoportnak nincs is rá érdemi szüksége. A szocialista Mesterházy Attila hat kérdéssel igyekezett minél több adathoz jutni az ügyben elrendelt belső vizsgálat jelenlegi állásáról.
A rendszer ugyanakkor fontos adatokkal szolgálhat, így komoly szerepet kaphat az energiabiztonság fenntartásában és erősítésében – idéz a vizsgálat megállapításaiból Fónagy János. A valós idejű mutatók elősegíthetik a termelés kihasználását, ezáltal az energiaellátási költségek csökkentését – tette hozzá. Mindemellett az eredeti szerződéses összeghez képest az MVM jelentős megtakarítást is elért – szögezte le. A társaság vezetése elkötelezett az átlátható, a jogszabályok és a nemzetközi "jógyakorlatok" szerinti működés mellett – fogalmaz a miniszterhelyettes. Így a tervekről a korábbinál szélesebb körben egyeztetnek és erősítik az ellenőrzést. Mindazonáltal nincs olyan előírás, ami alapján a társaságnak nyilvánosságra kellene hoznia a belső vizsgálat eredményét – hangsúlyozza Fónagy János.
Megjegyzendő: bár az MVM irányítóit tavaly leváltották – sőt a választások után az egykori kabinetfőnökén keresztül érintett Seszták Miklós vezette nemzeti fejlesztési tárca is megszűnt -, az új vezetőség átláthatósági ígéretei még kihívásokkal küzdenek. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan szintén perelni kénytelen a vizsgálat elrendelő határozatai, valamint az MVM és a svájci leányvállalat közötti szerződések megismerése érdekében. Bár az MVM ellenáll, a napokban elküldték a felügyelőbizottsági határozatokat. Eszerint Virág Miklós elnök tavaly májusban a belső auditosztályt, szeptemberben pedig a munkaszervezetet kérte – utóbbit külső tanácsadó alkalmazása mellett – értékarányossági vizsgálatra.
Az Index az elmúlt hetek során ügy szövevényes szálai közül kibogozta, hogy az MVM érintett vezérigazgatója, Zsuga János azóta Garyu Trading néven céget alapított Japánban, ami a Külgazdasági és Külügyminisztérium 1,1 milliárdja fejében magyar kis- és középvállalkozásoknak keres helyi üzleti lehetőségeket.
Az ügyben kerestük az MVM-et, de nem kapunk választ. | Nem baj, hogy egy felesleges, néhány tízmilliót érő rendszert vett ötmilliárdért az MVM, elsikálták a dolgot | Fónagy János miniszterhelyettes nem cáfolja, hogy az állami MVM ötmilliárdért megvett rendszere jó ha pár tízmilliót ér, de az szerinte akár hasznos is lehet, így nem jelentenek fel senkit. Az MVM érintett exvezére máris kapott 1,1 milliárd közpénzt, hogy Japánban üzleti lehtőségeket keressen hazai kkv-knak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044262_nem-baj-hogy-egy-felesleges-nehany-tizmilliot-ero-rendszert-vett-otmilliardert-az-mvm-elsikaltak-a-dolgot | 2019-07-24 10:48:00 | true | null | null | Népszava |
Mészáros Lőrinc;T-Systems;4iG Nyrt;
2019-07-22 19:41:32
Na, ki nyerte meg a MÁV biztonsági rendszereire kiírt pályázatot?
Kis segítség: az, aki nemrég megvette a T-Systemset, és 19 milliárdért fejleszt a BKV-nak is.
A 4iG Nyrt. nyerte a Magyar Államvasutak Zrt. által kiírt „Keretmegállapodás a MÁV Zrt. vagyonvédelmi rendszereinek telepítésére, üzemeltetésére, karbantartására és javítására” megnevezésű, uniós, nyílt eljárás keretében lefolytatott közbeszerzést - jelentette be hétfőn a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A bejelentést a távirati iroda is idézte.
A 4iG ezzel egy nettó 900 milliós tendert húzott be: közleményük szerint a három éves és adott esetben egy évvel meghosszabbítható projekt célja, hogy „támogassa” az egységes kártyás beléptető rendszer kiépítését a MÁV Zrt-nél, és „szükség esetén” önálló hálózati infrastruktúrát fejlesztenének a MÁV meglévő intranet hálózatához is.
A nyertes válllalat a Mészáros-cégflotta új zászlóshajója: a vállalat tavaly került a NER legnagyobb oligarchájának érdekeltségébe – kisebb részben Mészáros Lőrinc, nagyobb részben a Mészárossal remek kapcsolatot ápoló Jászai Gellért tulajdona – azóta pedig elképesztő ütemben terjeszkedik és hasít az állami pályázatokon. Többek között:
A BÉT prémium kategóriájában jegyzett 4iG Nyrt. részvényeinek árfolyama hétfőn 4,05 százalékkal 996 forintra gyengült az újabb nyertes tender hírére. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 1184 forint, a legalacsonyabb 67,2 forint volt. | Na, ki nyerte meg a MÁV biztonsági rendszereire kiírt pályázatot? | Kis segítség: az, aki nemrég megvette a T-Systemset, és 19 milliárdért fejleszt a BKV-nak is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044113_na-ki-nyerte-meg-a-mav-biztonsagi-rendszereire-kiirt-palyazatot | 2019-07-22 21:41:00 | true | null | null | Népszava |
„Megismeritek az igazságot,
és az igazság szabaddá tesz titeket!”
(Jn. 8, 32.)
Az államra bízott, közös nemzeti földvagyonunk – bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte.
Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek.
Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni. (A programot 2015 novembere és 2016 júliusa között három hullámban bonyolították, majd 2016 őszén törvénnyel zárták le.)
Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. E zárójelentés, a sorban a tizedik, Bács-Kiskun megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (10 420 hektár) és elárverezett (9764 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Ezzel az elárverezett terület (182 ezer hektár) közel háromnegyedének, 73 százalékának feldolgozását elvégeztem. Ezt folytatva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, és ellenőrizhetők – megerősíthetők vagy cáfolhatók – lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai. A rendszer megítéléséhez azonban már e megye önmagában is jó mintául szolgálhat.
Jelen elemzés részletesen megvizsgálja a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket, az állam tényleges bevételeit, az árverésekkel érintett településeket, a helyi lakosok szereplését, a lakhely és a birtoktest közti távolságokat, a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát, az árverseny kérdését, majd a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit.
(Jelen összeállítás ízelítő a teljes jelentésből, amelyet itt olvashat.)
Földárverések - Záró - Bács... by Kutya vacsorája on Scribd
Az elkelt megyei földterület 321 nyertes árverezőhöz került, de több mint 57 százalékát, közel 5600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis- és közepes családi gazdaságok”, hanem 43 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg. Az „alsóházi” – 20 hektár alatti területet szerző – 199 érdekeltség, a nyertesek mintegy 72 százaléka eközben csupán a területek alig 16 százalékához, kevesebb mint 1600 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – nyertesenként mintegy 30 hektár – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
A kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. E megye adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében több mint kétharmadát, 68 százalékát – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túl egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem közel 3500 hektárt, az elárverezett terület több mint egyharmadát a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb – átlagosan 37 km – távolságban lakó, 42 nyertes árverező szerezte meg.
Értelmetlenek és félrevezetők azok a kormányzati tényezőktől származó kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, cégeit a menedzsment „szétlopja”. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében több mint 81 százaléka – az árverés idején 1–22 éves hátralévő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam vagy cégei, hanem a bérlők által művelt – terület. Ennek közel felét 4 nagy tőkés társaság (a Bácsalmási Agráripari Zrt., a Városföldi Agrárgazdaság Zrt., a Tiszaalpári Agrár gazdaság Kft. és a Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.) használja. Az adatok továbbá arra is következtetni engednek, hogy az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlő „baráti”, illetve „nem baráti” besorolása, a kormányzó „elithez” való viszonya – mint a feudális jellegű rendszerekben általánosan, itt is – döntő szerepet játszhatott.
A „baráti” besorolású bérlők esetében szembetűnő, általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk vásárolták fel. A „nem baráti” nagy bérlők (a megyében például a Medgyessy-kormány által 2004-ben privatizált 9 állami gazdaság egyikének jogutódja, a Bácsalmási Agráripari Zrt.) esetében a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormányközeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, amelyek megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e cégeket a földről.
Intézményesített földrablás | Magyar Hang
De a megyei átlagos nyertes árajánlathoz viszonyított magas európai földárak és az ezek kiegyenlítődésére alapuló földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is célja lehetett az ilyen kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak. A Bácsalmási Agráripari Zrt. esetében például állami földbérleményeinek több mint felét, 2500 hektárt árverésre bocsátották, ami teljes egészében gazdára is talált. A cégvezetők vagy tulajdonosok azonban – négy kisebb birtoktest, összesen alig 18 hektár terület kivételével – nem tudtak saját cégük bérleményeire nyertes árajánlatot tenni. A területek zömét a cégtől – vélhetően – független, külső nyertes árverezők szerezték meg. Közülük a legnagyobb területekre Kárpáti László – az ország egyik legnagyobb Fidesz-közeli, multimilliárdos agrárvállalkozójának, mások mellett például Mészáros Lőrinc volt üzlettársának, tucatnyi cég tulajdonosának – közvetlen családtagjai, valamint több közös cégben érdekelt üzlet- és vezetőtársa tett nyertes árajánlatot.
De feltétlenül e körben említendők a Bányai Gábor országgyűlési képviselő (Fidesz) által pártfogolt kiskunhalasi polgármester, Fülöp Róbert (Fidesz) üzlettárs családtagjai, nagyvállalkozó, mérnök-közgazdász apja és húga is.
Egyébként e megyére is általánosan jellemző, hogy Fidesz-, illetve kormányközeli rokoni, baráti, nagygazda-, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez.
A fentebb már említett legnagyobb nyerteseken – Kárpáti László (1004 hektár; 1,444 milliárd forint) és Fülöp Róbert (470 hektár; 687 millió forint) üzlettárs családtagjain – túl közöttük találjuk Feketééket (142 hektár; 105 millió forint), egy Nemzeti Fórum-os, fideszes nagygazdacsalád tagjait Kiskunfélegyházáról.
Ugyancsak e körbe sorolhatjuk Vavróékat (117 ha; 177 millió forint), egy KDNP-s agrár-nagyvállalkozó jogászt és közgazdász hallgató lányát Jánoshalmáról, vagy éppen Polyákékat (101 ha; 218 millió forint), egy Fidesz-közeli nagybirtokos, nagygazdacsalád tagjait Kecskemétről, illetve Városföldről. De a „kisebb” – 100 hektár alatti – nyertesek közül is említhető például a Nemzeti Fórum, a Fidesz kötődésű gazdasági agrármérnök, pálinkafőző, vendéglátós Borsos Botond (90 hektár; 164 millió forint) vagy a szintén fideszes kötődésű nagygazda Domján Gergely (36 hektár; 72 millió forint), a földárverések idején a Magosz alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei elnöke is, mindketten Kecskemétről.
E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.
A közel tízezer hektár elkelt megyei területből ugyanis mintegy 5400 hektár licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1200 hektár pedig azt kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan hektáronkénti 1,541 millió forint nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint száz százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb mint kilenc százalékának árverésén alakult csupán ki. Az elárverezett megyei terület egészére nézve az állapítható meg, hogy a nyertes árajánlat csupán 25 százalékkal haladta meg a kikiáltási árat.
Intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében is | Magyar Hang
Ez a látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50–290 hektár – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
A spekuláns, kormányközeli tőkének viszont a nyugat-európai hektáronként 10–35 millió forint (a kisebb összeg Ausztriára, a nagyobb például Hollandiára jellemző) átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület 94 százalékánál 3 millió forint/ hektár alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. A 6–23-szoros földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböt”. Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettségszegési eljárásnak a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye.
Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon.
Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett az állami földek privatizációjának legfőbb mozgatórugója.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható. Találunk közöttük például milliárdos nagyvállalkozókat, élelmiszer-, dohányáru-, iparcikk-, fa-, építőanyag-, szaniteráru-, gép- és gépjármű-nagy- és kiskereskedőket, gépgyártókat és gépszerelőket, építőiparosokat, közúti árufuvarozókat, vendéglátósokat, ingatlanosokat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, üzletviteli, pénzügyi és adótanácsadókat. De találunk használt textil- és műanyaghulladék-feldolgozót, „fizikai közérzetjavító” szolgáltatót, valutaváltót vagy éppen jogászokat (ügyvédeket, büntetőbírót), közgazdászokat, továbbá közgazdászhallgatót, szakfordítót, szinkrontolmácsot, pedagógust, sőt keramikus művészt is. (E kategóriában külön megyei érdekességként említhetők a Platón Párt több közös cégben is érdekelt üzlet- és élettárs vezetői, a közgazdász-jogász pártelnök és a mérnök-jogász alelnök is Kecskemétről.) Vannak persze ebben a megyében is szép számmal olyan nyertes árverezők, akik tevékenysége a nyilvános adatbázisokból egyértelműen nem azonosítható, és esetleges strómanszerepük gyanúja is felmerülhet.
A települések érdekérvényesítő képességében e megyében is jelentős eltérések mutatkoznak. Vannak kifejezetten „vesztes települések”, amelyek területeit részben vagy egészben más településeken lakó árverezők szerezték meg. Megyei rangsorukat Városföld vezeti, amelynek területéből közel 1100 hektár állami területre külső, tőkeerős – zömében már az állami földbérleti pályázatoknál is nagy területekhez jutott politikaközeli nagygazda-, nagyvállalkozó családok, illetve nem mezőgazdasági foglalkozású – árverezők tettek nyertes árajánlatot. De a több mint 500 hektár mezőgazdasági területet vesztő Katymár, Tompa és Kalocsa vagy a 400 hektár fölötti területet vesztő Mátételke helyi gazdaközösségeit is nagy veszteség érte.
Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, általában politikaközeli „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 321 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 89 településen él, ám a sikeresen elárverezett területek több mint háromnegyedére, közel 7400 hektárra csak 12 település – közöttük az élen álló megyeszékhellyel együtt 9 város – lakói tudtak nyertes árajánlatot tenni.
A rangsor élén három fontos, Fidesz vezette kormánypárti bázis, a megyeszékhely, Kecskemét (1440 hektár, 15 százalék), valamint Baja (1245 hektár, 13,4 százalék) és Bácsalmás (1083 hektár, 11 százalék) áll. E három várost 325–950 hektár területtel további öt – ugyancsak kormánypárti vezetésű – város: csökkenő sorrendben Kecel, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Jánoshalma követi.
A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében tőkeerős, politikaközeli városlakók a program fő nyertesei.
A 125 oldalas Bács-Kiskun megyei állami földárverési zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát – az igazság és a nyilvánosság erejében, valamint egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban töretlenül bízva – jó szívvel és szeretettel ajánlom a tények dokumentálása és a „szemek nyitogatása” szándékával készített összeállításomat a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppúgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.
A szerző agrármérnök, egyetemi tanár, az Orbán-kormány volt (2010–2012) államtitkára
Készült a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/30. számában jelent meg, 2019. július 26-án. | Elvitték a földet az alföldiek elől | null | 1 | https://magyarhang.org/publicisztika/2019/07/26/elvittek-a-foldet-az-alfoldiek-elol/ | 2019-07-26 20:34:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Megnyílt a miskolci kaszinó, így teljessé vált a hazai kaszinópiac: koncessziós jogokhoz kötve összesen 11 kaszinó működhet jelenleg Magyarországon, és tíznek már eddig is volt működtetője. A Szerencsejáték Felügyelet adatai szerint a 2029-ig érvényes engedélyt a győri székhelyű Casino Win Miskolc Kft. kapta meg, a névválasztás pedig némileg érdekes: Budapesten ugyanis már üzemel egy Tropicana kaszinó, és a miskolci kaszinónak is a Tropicana nevet adták a tulajdonosok.
A miskolci kaszinóval Rákosfalvy Zoltán a második legnagyobb kaszinótulajdonos lehet Magyarországon. A győri ügyvéd ugyanis a tulajdonosa a Casino Win Miskolc Kft.-t is birtokló TREFF-KLUB Kft.-nek, amely a győri és a pécsi kaszinót is működteti. Nála csak Andy Vajna birtokolt több kaszinót, a januárban elhunyt üzletemberhez öt kaszinó tartozott. Kérdés, hogy a miskolci kaszinó mennyire lesz nyereséges, mindenesetre a győri kaszinóval igen jól járt Rákosfalvy Zoltán: a Casino Win Győr Kft. 1,7 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el 2018-ban, amely az előző évinél 21 százalékkal több. A bevételek emelkedése és a ráfordítások csökkentése már üzemi szinten is megugró nyereséget eredményezett: a 2017-es 38,8 millió után 264,5 milliót könyvelhettek el
Elegáns szórakozás
"Nem vagyok szerencsejátékos, nagyapám egyetemi tanárként, bölcs, okos emberként az volt, de ezt a hajlamot nem örököltem tőle. A kaszinót vállalkozásnak tekintem, amelyet szakértő menedzsment irányít, néha be kell avatkoznom, de időt gyakorlatilag nem rabol tőlem. Szerettem volna klasszikus, elegáns polgári szórakozóhelyeket létrehozni, ahová nem csak azért jár az ember, hogy bedobálja a pénzét a gépekbe" - mondta a gyorplusz.hu-nak adott interjúban Rákosfalvy Zoltán. Ügyvédi munkája során került kapcsolatba több, kaszinót működtető céggel, rálátott a tevékenységükre, innen származik ennek a vállalkozásnak a gondolata.
Hogy miért pont az ő cége kapta meg a miskolci kaszinót is, az nem teljesen átlátható. A szerencsejáték-törvény szerint az illetékes miniszter a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést. Nem is volt nyilvános pályázat. A koncessziókat elnyerő cégeket elvileg a Belügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is átvilágítja, és a vállalkozások tulajdonosai nyilatkozatot is tettek arról, hogy tulajdonosi struktúrájuk természetes személyekre vezethető vissza. Ez Rákosfalvy esetében rendben is van, ellenben Andy Vajna halálával jelenleg nem tudni, hogy ki az a természetes személy, aki annyira megbízható, hogy üzemeltetheti a 2018-ban 9,6 milliárd forintos profitot termelő öt budapesti kaszinót is.
Rákosfalvy tehát alapvetően ügyvéd, például idén júniusban is ő képviselte a Kúrián Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármesterét egy EP-választáshoz kapcsolódó ügyben. A Treff-Klub Kft. tulajdonosa a győri önkormányzat ügyvédje, sajtóhírek szerint korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott. Az Mfor.hu pedig azt írta korábban, hogy a Rákosfalvy által elnyert koncessziók a cégek ügyvezetőjén, Kruppa Zsolt Andráson keresztül kapcsolódnak Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterhez. A szintén kisvárdai Kruppa Zsolt András felesége ugyanis Seszták Miklós feleségével közös vállalkozásban volt érdekelt.
Jó kapcsolatok és a sport szeretete
A győri polgármester ügyvédje azonban nemcsak peres ügyekkel és kaszinókkal, hanem értékes ingatlanok felvásárlásával is foglalkozik. A Kisalföld írta meg májusban, hogy Rákosfalvy személyében új tulajdonosa van a Bécsi kapu tér 3. szám alatti, a köznyelv által Vaskakas-háznak nevezett patinás épületegyüttesnek: a Püspökvár Kft. vette meg a házat, a szomszédját és a volt Vaskakas éttermet a felette lévő udvarral.
A Püspökvár Kft.-t két magánszemély alkotja, Rákosfalvy mellett a másik az ismert győri üzletember, Somogyi János. A vállalkozó cége is jó kapcsolatot ápol a győri városvezetéssel. Éppen most júniusban fejeződött be a 6,3 milliárd forintos forgalmat bonyolító Somogyi Elektronic Kft. raktárfejlesztésének harmadik üteme. Az ünnepélyes avatón pedig Borkai Zsolt polgármester méltatta a családi vállalkozást, amely az elsők között telepedett le az ipari parkban.
Közös vonás Győr polgármestere és ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán között a sport szeretete is: Borkai olimpiai bajnok tornász volt, míg Rákosfalvy jelenleg a Magyar Úszó Szövetség elnökségének, valamint a győri atlétikai club felügyelőbizottságának is tagja. | Polgári kaszinóval gazdagodott Miskolc, de Győrben gyűlik a zseton | Már 11 hazai kaszinó közül választhatnak a hazai és külföldi játékosok, ugyanis megnyílt a miskolci kaszinó is. A tulajdonos pedig Borkai Zsolt győri fideszes polgármester ügyvédje, aki a győri és a pécsi kaszinót is megkapta korábban. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kaszino-miskolc-gyor-szerencsejatek.688394.html | 2019-07-23 22:32:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
TÖBB MEGYÉBEN IS KÜLFÖLDI VÁSÁROLTA A LEGTÖBB FÖLDET | Végignéztük a földárverések eredményeit, és megkerestük a külföldi hangzású neveket. Többen is jelentős területeket szereztek, főleg Nyugat- és Közép-Magyarországon. Az új birtokosok nem a semmiből érkeztek: sokan köztük egyáltalán nem újak és nem is mellékszereplők a magyar agráriumban. | null | 1 | https://vs.hu/gazdasag/osszes/tobb-megyeben-is-kulfoldi-vasarolta-a-legtobb-foldet#!s23 | 2016-01-18 21:53:00 | true | null | null | VS.hu |
|
(K+F+I pillanatképek: No31)
A beszélgetés előző részei
Megnevezhető, aki menedzselte a KTI felszámolását?
A KTI felszámolása Orbán Viktor harmadik kormánya, Balog Zoltán felügyelő minisztersége és Tőzsér János rektorsága alatt, Gyuricza Csaba dékán és Urbányi Béla mb. KTI intézetigazgató, dékán-helyettes aktív szerepvállalásával valósult meg. Nem lehetnek persze kétségeim afelől, hogy itt nem csupán egy dékán elhatározásáról van szó. Biztosan nem lehet magánakcióról beszélni ott, ahol a politika által delegált, az Egyetemen munkaviszonyban egyébként nem lévő, ám a rektori folyosón rezidenciát kialakító „tartótiszt” számoltat be, irányít, tájékoztatja és „tanácsokkal látja el” az intézmény vezetését. Itt nem csupán dékáni akció és még csak nem is belső ármány, vagy a másokon átgázoló erőszak vezetett ilyen fokú pusztításhoz.
Mindenesetre Gyuricza Csabát ezt követően Fazekas Sándor miniszter 2015. március 1-el kinevezte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az európai támogatási források kifizető ügynöksége államtitkári rangú elnökévé.
Mit szóltak ehhez a munkatársaid?
Munkatársaim, akiket korábban sikerült az intézet körüli csatározásoktól megóvnom, előbb a megegyezés lehetőségének naiv hitével, majd megadással fogadták a helyzetet. Ez utóbbiban persze az egzisztenciális fenyegetettség érzése is fontos szerepet játszhatott.
Mi az, hogy tartótiszt? Úgy kell értselek, hogy az egyetemi autonómiát áttörve érdekközvetítők költöztek be a Szent István Egyetemre?
A pártállami időkben az egyetemi párttitkárt megnevezték. A mai módszerek úgy tűnik, más típusú „akarat-közvetítőket” kívánnak. Én nem tartoztam ahhoz a – rektortól, a dékánokon át egészen az egyetemi sportklub szakosztályai elnökeiig terjedő – vezetői körhöz, amelynek úgy hírlik rendszeres jelenése van ez előtt az úr előtt, ezért nem kellett vele találkoznom. Raporton lévő szemtanuk leírása alapján annyit tudok róla, hogy talán Harsányi Zsoltnak hívják, átlagos magasságú, kopaszodó és pocakosodó, középkorú férfi, aki ugyan ritkán, de rendszeres időközönként felsőkategóriás luxusautójával megjelenik az egyetemen. Egyébként nyilvánosan kevéssé ismertek a kötődései, ám nekem úgy tűnik, hogy személye az egyetemen már széles körben ismert.
A sportcsarnokban, ahova először irányítottak, azt az információt kaptam, hogy „Harsányi úr csak ritkán van itt, viszont a főépületben is kialakítottak számára rezidenciát”. A főportán készségesen eligazítottak, és meg is mutatták nekem azokat az I. emeleti, rektori szinten található szobákat, amelyekben berendezkedett az egyetemi alkalmazotti listán egyébként nem található „segítő”. Ekkor derült ki számomra, hogy – talán nem véletlenül – éppen a ledózerolt intézetünk, a KTI volt hivatali helyiségeit bocsátották a rendelkezésére.
Legújabban egyébként az a hír járja, hogy az Egyetemet a háttérből ténylegesen irányító klánok harca/cseréje jegyében nevezett úr távozik. Helyette a továbbiakban a Helmuth Gsuk, Dorogi Árpád és Zászlós Tibor nevével fémjelzett GSD-csoport embere, a kormány által kiválasztott és frissen kinevezett kancellár, Figler Kálmán, a Mezőfalvai Rt volt közgazdasági vezérigazgató-helyettese végzi az összekötő, „segítő”, „egyetemi vezetést instruáló” feladatot is. A kancellár egyébiránt a jövőben tagja lesz annak – a felsőoktatási törvény minapi módosításával, öt évre szóló megbízatással létrejövő – öttagú konzisztóriumnak is, amely a rektor jogosítványainak jelentős részét is átveszi. Ebbe a testületbe hallgatói képviselő nincs, három főt a felügyelő miniszter delegál, továbbá a miniszter által kiválasztott és kinevezett kancellár mellett tagja lesz az a rektor is, akinek kinevezése – akár a szenátus véleménye ellenében is, ahogyan ez a SzIE-n is történt – ugyancsak a Kormány kezében van. Ezzel az állam gyakorlatilag befejezi az egyetemi autonómia felszámolását.
Az általad imént említett GSD-csoporthoz tartozó GSD Agrárprodukt Kft-t 2010-ben illegális növényvédőszer-használat miatt büntették meg. De ki is Helmuth Gsuk, és hogyan került a hazai ügyekbe?
Helmut Gsuk német állampolgár. Saját bevallása szerint: „hazajár Magyarországra”. Itt, különböző formában mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponálhat”. A gazdasági érdekcsoportok vezetőinek többségéhez hasonlóan ritkán nyilatkozó, rejtőzködő típus. Nevét is csak egy szövevényes cégháló, a legerősebb magyarországi agrár-milliárdosokhoz tartozó GSD-csoport mátrixában lehet fellelni, fényképére pedig fotóarchívumokban is nehéz rábukkanni. Ő az, aki 2006-ban a sopronhorpácsi cégével, az említett GSD Agrárprodukt Kft-vel megvásárolta a 2001-ben Zászlós Tibor irányításával elprivatizált Mezőfalvai Mg Zrt-t. A cég 2007 óta – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül, a Dorogi Árpád, Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát is jelentősen csapoló – GSD-csoporthoz kapcsolódik. A mezőfalvi privatizációt levezénylő és abban jelentős tulajdont szerző Zászlós ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, és továbbra is a Mezőfalvai Mg Zrt vezérigazgatója. Helmut Gsuk tehát – aki a Mezőfalva Invest Zrt vezérigazgatója, azaz Zászlós Tibor közvetlen főnöke, a Dorogi-Gsuk-Zászlós trió erős embere – vélhetően jelentős háttér-befolyással rendelkezhet a hazai agrár- és vidékpolitikára.
Zászlós Tibort május óta a GMO-mentes Magyarországért Egyesület egyik arcaként ismerhettük meg. Harcosan élelmiszerbiztonságról beszél, ami nekem a GSD korábbi büntetése miatt kissé disszonáns. Viszont nem „szójabuli” valójában ez a Nagy István államtitkár (FM) által történelmi jelentőségűnek nevezett új civilszervezet, amely több mint négy év kormányzati erőfeszítés eredményeként létrejött? Egyáltalán, a civilszervezetek születéséhez a kormányok miért segédkeznek?
A kormányzat által létrehozott „civilszervezetek” engem az állampárti intézkedéseket annak idején elfogadtató korábbi szakszervezetekre, vagy még inkább az észak-koreai sikerpropaganda „lendület-brigádjaira” emlékeztetnek. Ami Zászlós Tibort illeti, fordulatokban gazdag élete és beágyazottsága ismeretében egyáltalán nem lep meg szerepvállalása ebben a jó üzletnek kinéző – a CÖF mintájára létrehozott, és általa talán a valóságos szakértőket továbbá az ezen tématerületen értően dolgozó civileket is kikapcsolni tervezett – „kormányzati civil” mozgalomban.
Zászlós úr karrierjét 1982-ben a Baracskai Rabgazdaságban (Annamajori Célgazdaság) kezdte, amelynek az ún. rendszerváltás előtt MSzMP titkára volt, majd a rabgazdaság igazgatója lett. 1999-ben ezredesi rangban hagyta el a büntetés-végrehajtást, „nyugállományba” vonult, de 2007-ben még nyugállományú bv. dandártábornokká léptették elő. Zászlós 1993-tól már a Mezőfalvai Mg Zrt igazgatóságának is tagja, majd elnöke, 1999-től pedig a részvénytársaság vezérigazgatója lett. Mezőfalva egyike volt annak a 12 állami gazdaságnak, amelyeket 2001 nyarán, a „figyelemlankasztó” hőség és a szabadságok idején privatizáltak. A Zászlós által vezényelt, „dolgozói privatizációnak” álcázott folyamat eredményeként négy tulajdonos – köztük Zászlós Tibor – lényegében ingyen jutott a milliárdos értékű cég többségi tulajdonához, amely a 9.000 hektár állami földre az ÁPV Rt-től ráadásként 50 éves földbérleti jogot is kapott. Ezen felül 1,5 milliárdos kedvezményes állami hitelt is kaptak a működéshez. Az így privatizált céget 2006-ban eladták Helmut Gsuknak. Zászlós Tibor a most már német tulajdonú ám változatlanul állami földet használó – a már említett GSD Agrárprodukt Kft. által összefogott ’GSD-csoporthoz’ kapcsolódó – gazdaság vezérigazgatója maradt, és ezt a székét a kamarai országos alelnöki pozíciója mellett is megtartotta. Személyét mindez bizonyára jócskán felértékelte az agráriumban „utazó” nagy tőkeérdekeltségek, a nagybirtokos agráripari lobbi és a velük szövetkező politika köreiben. Tipikusnak mondható „rendszerváltó káderkarriert” befutva, ma úgy látom e nagytőkés – ám szigorúan „polgári/nemzeti” – körhöz tartozó, általuk különböző pozíciókba „delegált” személy.
Ugyanezen – Kishantos földjeire is régóta szemet vetett – köröket képviselheti a GMO-mentes Magyarországért Egyesület egyik vezetőjeként is. Szerintem felfedezhették, hogy a tömegtermelő nagybirtokokról kijövő termékek ára csak megfelelő – kormányzati élelmiszerbiztonsági propagandával alátámasztott – címkézéssel, védjegyezéssel lesz emelhető, ahogyan az pl. a „GMO-mentes tofuval” már évekkel ezelőtt megtörtént. Ez egyúttal alkalmas lehet majd az extra állattenyésztési és szójatermesztési, takarmányozási támogatások indoklására is.
Mindez a biotermékekkel való összetéveszthetőséget is elősegítheti, vagyis hogy az emberek azt feltételezzék, hogy az így megjelölt élelmiszerek minden szempontból kifogástalanok. A fogyasztók ilyen jellegű elbizonytalanítása az élelmiszergazdasági körökben egyáltalán nem ritka jelenség. A közelmúltban a ’Bonafarm’-csoporthoz tartozó Bóly Zrt csípőteleki, 2.400-as Holstein-Fríz tehenészeti telepéről, iparszerű „tejgyárából” származó Mizo tej dobozára például „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya került. Rajta zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellette népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabadtartású, tanyasi tehenészetből származna a doboz tartalma. Ezt erősíti egy rövidke animációs reklám videó is. Úgy tűnik, hogy ez is belefér a termelő és fogyasztó közti bizalmat erősítő „újszerű” erkölcsbe!
Térjünk vissza az intézetedhez, azt olvasom tőled, hogy Gyuricza Csaba a KTI átvilágításának eredményeit nem tette nyilvánossá, illetve figyelmen kívül hagyta azt. Ez „különleges” színfolt egy egyetem életében. Te ismered ennek tartalmát, és az elérhető minősítésed eléggé kritikus.
2012-ben, VM parlamenti államtitkári megbízatásomról történt lemondásomat követően az intézetünk gyengítésére irányuló törekvések érezhetően felerősödtek. Ennek ellenére a KTI, mint a SzIE fenntarthatósági képzési alapműhelye, egészen 2014 áprilisáig, az országgyűlési választásokig szakmai, oktatási, tudományos és gazdasági értelemben is az egyetem egyik legműködőképesebb egysége volt. A programjai iránti érdeklődés folyamatosan növekedett. A minden tekintetben jól működő intézet átalakítására, még inkább megszüntetésére, nevének elvételére, tanszékei felszámolására tehát észérvek nem voltak felhozhatók.
Ezt erősítette meg az a jelentés is, amelyet az egyetemet átvilágító bizottság 2014 nyarán készített. Erről engem Heszky László professzor, a bizottság rektor által felkért tagja informálisan tájékoztatott, hozzátéve, hogy amennyiben a KTI-vel kapcsolatban mégis elmarasztaló értékelés születne, ahhoz ő a nevét nem adja. Bizonyára ettől nem függetlenül születhetett az a döntés, hogy a jelentés tartalmát nem hozzák nyilvánosságra, így Gyuricza Csaba dékán szeptember 5-én könnyen tehetett a KTI megszüntetésére vonatkozó – a téma jelentőségéhez mérten döbbenetesen szűkszavú, az átvilágítás eredményeit, valamint az intézet megtartására és megerősítésére vonatkozó ajánlásait figyelmen kívül hagyó, indokokat egyáltalán nem tartalmazó – előterjesztést. Ezen előterjesztés alapján, melyben szinte kizárólag meghatározhatatlan tartalmú általánosságok szerepeltek, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tanácsa szeptember 11-i ülésén a KTI indoklás nélküli megszüntetéséről és tanszékei feloszlatásáról döntött.
A döntést a szenátus szeptember 24-i ülésén vita nélkül megerősítette, így a SzIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete 2014. szeptember 30-án megszűnt. 24 éves története alig több mint három hét leforgása alatt véget ért.
Nem értem. Itt többszintű döntésről van szó. Miként lehet, hogy a döntésben részt vállaló kari tanács után a szenátust sem érdekelte ennek a jelentős súlyú döntésnek a pontos indokrendszere?
Az a gyanúm, hogy a szenátus is ugyanolyan külső irányítás alatt áll, mint a kari vagy egyetemi vezetők. Ha megnézzük az egyetem legfelső döntéshozó szerve üléseinek jegyzőkönyveit, döbbenten tapasztalhatjuk, hogy – akárcsak az Országgyűlésben – lényeges kérdésekről viták szinte már egyáltalán nincsenek. A rektor előterjeszt, a szenátus pedig általában vita nélkül, egyhangúan megszavaz mindent. Persze nem vagyok azért olyan naiv, hogy ne tudnám: a kari és egyetemi tanácsok régen is általában egyfajta demokratikus paravánként működtek, amelyek mögött a háttérben már régen megszülettek a döntések. Az ún. rendszerváltás környékén bekerültem az egyetemi tanácsba, és általában vehemensen érveltem, próbáltam meggyőzni a tanács tagjait adott kérdésekben. Egy ilyen alkalommal az ülés végén odajött hozzám mosolyogva az egyik „régi harcos”, és azt mondta, hogy „nagyon élveztük a hozzászólásodat”. Egyfajta színjáték volt tehát a vita, amely azok számára is színesítette az üléseket, akik tudták, hogy a hozzászólásoknak nem lesz hatása a végeredményre. Ma azonban már oly mértékű a szervilizmus, a kiábrándultság és/vagy a függőség, az egzisztencia-féltés, hogy hozzászólni csak – a klasszikus példa szerinti – „hol legyen a biciklitároló?” típusú kérdésekben szokás. Ebben a közegben az, hogy indoklás nélkül megszűnik egy 24 éve sikeresen működő intézet, az nem éri el az okokat firtató érdeklődés ingerküszöbét. A továbbiakban egyébként a felsőoktatási törvény módosításával létrejövő, az egyetemi autonómiát teljes mértékben felszámoló konzisztóriumokkal az egyetemet formálisan irányító rektor mellett a szenátus döntéshozó szerepe is minimálisra szűkül, és – autonómia látszatát keltő – „demokratikus díszlet” szerepe teljesen nyilvánvalóvá válik.
A második Orbán-kormány alatt „beolvadt” a környezetvédelmi tárca, a harmadikban az államtitkárság is. Ezzel a környezetvédelem intézményesített formája múlttá vált akkor, amikor például a Budapesti Vegyiművek újabb botrányáról olvashatunk. Mindeközben az oktatási tárca sorban szünteti meg az önálló környezettudományi képzési formákat. Következésképpen a jövő környezetvédelmi szakemberei nem állhatnak majd pályára. Az alapok rombolása nagyon látványos. Mindez egy olyan párttól, amelynek első kormánya – így hallottam Illés Zoltántól – kifejezetten környezetvédelmi szemléletével tűnt ki az akkori mezőnyből. Szerinted is elég lesz, ha a köztársasági elnök úr ünnepnapi alkalmakkor, komoly arccal a környezetvédelemről beszél?
Az ún. rendszerváltás-paktumok alapján létrejött egyik politikai termék a gyenge jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnöki intézmény. Ez hatalmi szempontból akkor is súlytalanná teszi elnök úrnak a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseit, ha saját hatáskörében ennek intézményesített formáját is létrehozta. Különösen igaz ez a megállapítás akkor, ha a kormányzat és hivatalnokai – a társadalmi, szociális, kulturális szempontok mellett – a környezetügyet is a fejlődést – értve ez alatt a tőkeérdekeltségek akadálytalan és gyors behatolását és a befektetett tőke megtérülésének hatékonyságnövelését – akadályozó tényezőnek tartják. Ennek egyenes következményeként eltakarítanak mindent és mindenkit, aki ezeket a közösségi értékeket és érdekeket képviseli.
Hogy a kultúra területéről hozzak példát, a nagyberuházások és infrastruktúrafejlesztések elindítását kötelezően megelőző régészeti feltárások törvényben garantált idejét a közelmúltban 30 naptári napra rövidítették, mondván: a befektetőnek gyorsan kell a terület. Ez megoldhatatlan feladat elé állítja a régészeket, ám vonzó a tőke számára, nő a beruházási kedv, ezzel formálisan növelve a „magyar” gazdaság teljesítményét. Mit érdekli a kufár szellemű, egy ügyű, kizárólag a gazdaságra hangolódott politikát, hogy milyen felbecsülhetetlen és pótolhatatlan értékeket rejthet a befektető által kiszemelt terület, milyen kultúrtörténeti kincsek pusztulhatnak el ezen az úton?
Nos, ez a szemlélet vezet a környezetügy területén is intézményei, képzései és egyéb programjai felszámolásához, szakemberei háttérbe szorításához, valóságos civilszerveződései ellehetetlenítéséhez. Mi szükség lehetne ebben a csőlátó felfogásban környezeti ismeretekre vagy az ezekkel rendelkező szakemberekre, illetve ezt a szemléletet felerősítő, „akadékoskodó” civilekre? A tőkeérdekeket kiszolgáló politikát, törvényhozási és kormányzati szándékot nem képes egyetlen köztársasági elnöki beszéd sem ellensúlyozni.
Az erkölcstelen ebben a rendszerben leginkább az, hogy miközben a tőkebefektetés hasznait a befektető szedi be, majd gyakorta az országból ki is viszi, azonközben a népesség foglalkoztatásának, egészségromlásának és a pusztuló természeti környezet helyreállításának gondja és költsége a közjót szolgálni hivatott államot és adófizető polgárait terheli. Ennek a rendszernek az együttes gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága katasztrofálisan rossz.
E politikához tökéletesen illik a gazdasággal szemben kritikus környezettudományi képzési formák felszámolása. Ennek részeként környezetgazdálkodási agrármérnököket többé nem képez Magyarország, mint ahogy megszűnik az ökotoxikológus képzés is. A környezeti kommunikáció, környezet- és természetvédelmi újságírás, tájékoztatás ismereteit nyújtó tudománykommunikáció, továbbá a környezetpolitika és management egyetemi mesterképzési szak is a múlté. Aki ilyen diplomákat akar mégis szerezni, annak külföldre kell mennie.
Mélységesen egyetértek Ferenc pápával, aki a teremtett világ védelmében június 18-án adta ki Laudato si (Áldott légy!) kezdetű – ökológiai megtérésre szólító – enciklikáját, és aki Dél-Amerika nyomornegyedeiből érkezve tudatosan és pontosan fogalmaz. Magam is úgy látom, hogy a közösségi erkölcsi normarendszer hiánya az, ami a világ egyre súlyosbodó válságát előidézi. Ha az emberiség túl akar élni, akkor a mindenen átgázoló önzést, a gátlástalan profitversenyt fel kell váltania az együttműködésnek és a szolidaritásnak.
Az alapkérdés számomra az, hogy abban a „kétpártiságban”, amelyben az egyik oldalon a tőkeérdekek, a másikon pedig az emberi közösségek és a természeti környezet értékei állnak, a közösségek állama hova áll. Ha dezertál, és „stratégiai partnerséget”, szövetséget a tőkeérdekeltségekkel köt, akkor túlélési esélyeink minimálisra zsugorodnak. Azt hiszem, hogy nálunk éppen ez a folyamat zajlik, aminek jegyében pl. most a nemzeti vagyonunk közjót szolgálni hivatott, stratégiai jelentőségű szeletének, az államra bízott közös földkészletünknek vélhetően e spekuláns körökhöz juttatására, szűk érdekkörök magánvagyonának gyarapítására készül a kormány. Mindennek a hivatalosan hirdetet ökoszociális, mi több keresztény elvekhez vajmi kevés köze van. Nem véletlen tehát, hogy a hivatalos hazai politika, a mai „politikai kereszténység” és médiája kínosan hallgat az egyházvezetői megnyilvánulásokról.
Nehezen tudlak elképzelni úgy, hogy hagyod az időt csöndben múlni. Tanítok a SzIE-n, és azt tapasztalom, hogy a diákok közötti népszerűséged meglehetősen nagy. Az utca embere sem kevés empátiával tekint rád. A valóságot ismerő és jó szándékú személyiségnek tart. Mindent megkérdeztek már tőled, amiről beszélned kellene?
A felsőoktatástól, a tudományos kutatáson át, a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágakig, a politikáig, sok területen megfordultam, és mindig a lelkiismeretem szavát követtem. Tapasztalataimról bizonyára érdemes lenne – és lehet, hogy lesz is még alkalom – beszélni, most azonban egy regenerációs, befelé forduló, elemző és összegző időszak kell, hogy következzen az életemben. Egy áttekintő földügyi jelentést szeretnék még készíteni, és – azt a Gyurcsány-korszakról készített hasonló tanulmányommal összedolgozva – talán egy könyv is születhet a gazdatársadalom és a vidék XX-XXI. századi kifosztásáról. Ami az oktatást illeti: szerettem tanítani, de nem akarom a SzIE-n tehetetlenül végignézni azoknak az értékeknek a teljes megsemmisülését, amelyekért egész életemben dolgoztam. A politikai szerepvállalásnak pedig ma szintén nem látom értelmét, mert azt tapasztalom, hogy az értékalapú politikát felváltotta a tőlem idegen érdekalapú politika. Annak a rendszernek viszont, amelyből eltűnnek az erkölcsi normák, annak össze kell omolnia. Annyit tudok ma tenni, hogy – ha hívnak – előadásokat, fórumokat tartok, nyitogatom az emberek szemét. Úgy érzem, hogy hamarosan el kell jönnie az igazság pillanatának, amihez én is hozzá szeretnék még járulni.
Darvas Béla | Kisegítők és tartótisztek (2) – Beszélgetés Ángyán Józseffel | Az általad imént említett GSD-csoporthoz tartozó GSD Agrárprodukt Kft-t 2010-ben illegális növényvédőszer-használat miatt büntették meg. De ki is Helmuth Gsuk, és hogyan került a hazai ügyekbe?
Helmut Gsuk német állampolgár. Saját bevallása szerint: „hazajár Magyarországra”. Itt, különböző formában mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponálhat”. A gazdasági érdekcsoportok vezetőinek többségéhez hasonlóan ritkán nyilatkozó, rejtőzködő típus. Nevét is csak egy szövevényes cégháló, a legerősebb magyarországi agrár-milliárdosokhoz tartozó GSD-csoport mátrixában lehet fellelni, fényképére pedig fotóarchívumokban is nehéz rábukkanni. Ő az, aki 2006-ban a sopronhorpácsi cégével, az említett GSD Agrárprodukt Kft-vel megvásárolta a 2001-ben Zászlós Tibor irányításával elprivatizált Mezőfalvai Mg Zrt-t. A cég 2007 óta – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül, a Dorogi Árpád, Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát is jelentősen csapoló – GSD-csoporthoz kapcsolódik. A mezőfalvi privatizációt levezénylő és abban jelentős tulajdont szerző Zászlós ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, és továbbra is a Mezőfalvai Mg Zrt vezérigazgatója. Helmut Gsuk tehát – aki a Mezőfalva Invest Zrt vezérigazgatója, azaz Zászlós Tibor közvetlen főnöke, a Dorogi-Gsuk-Zászlós trió erős embere – vélhetően jelentős háttér-befolyással rendelkezhet a hazai agrár- és vidékpolitikára. | null | 1 | https://darvasbela.atlatszo.hu/2015/08/19/kisegitok-es-tartotisztek-2-beszelgetes-angyan-jozseffel/ | 2015-08-13 23:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tavaly májusban alapított kommunikációs vállalkozása, a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ) nevében bonyolított le újabb, ezúttal nettó hatmilliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből (TED).
"Magyarország, a csodák forrása"
A TMÜ az eljárás eredményeként a turisztikai márkaépítési tevékenysége keretében évi hat külföldi és három belföldi kampányának komplex kommunikációs ügynökségi feladatait bízta - a nagy állami kommunikációs közbeszerzéseken eddig ismeretlen - budapesti székhelyű vállalkozásra, a Mediator Group Reklámügynökség Kft.-re. A céggel július elején egy évre és hatmilliárd forintra kötöttek keretmegállapodást, ez azonban még kétszer, alkalmanként egy évre meghosszabbítható. (A Mediator Group ajánlatában nem jelölt meg alvállalkozót, aki segítene neki a szerződés teljesítésében.)
A Balásy-cégek is csábítják a turistákat
A TMÜ június közepén már nettó 10 milliárd forintért keretmegállapodást kötött médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására - a kormányzati közbeszerzések állandó szereplőivel, Balásy Gyula két cégével - a New Land Media Kft.-vel és a Media Dynamics Kft.-vel. Balásyék feladata három belföldi és hat külföldi kampány lebonyolítása, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatási feladatok ellátása (amiben a kormánynak szintén dolgozó Századvég Politikai Iskola Alapítvány tanácsaira is számíthatnak). Ez a keretmegállapodás is egy évre szól, és szintén meghosszabbítható kétszer, alkalmanként egy évvel.
A Mediator Groupnak - a közbeszerzési dokumentum szerint - komplex kommunikációs ügynökségi feladatokat kell ellátnia:
Éves kommunikációs stratégia és kampánystratégiák készítése projektvezetési, menedzsmenti feladatokkal együtt.
Integrált reklámügynökségi szolgáltatások (reklámkampány koncepciók és kreatívok kidolgozása, szövegírás).
Kiadványok, médiaeszközök grafikai tervezése.
Dekorációs és marketing eszközök, reklámajándékok, nyomdai termékek, rádiószpot, film- és videóanyag gyártása (köztük legalább 30 másodperces reklámfilmek); fotózás.
PR-stratégia, PR-kampányok lebonyolítása, sajtókapcsolati feladatok, média- és kommunikációs tréningek, sajtóanyagok- és közlemények elkészítése, sajtófigyelés.
Rendezvényszervezés: egy 3500 fős, legalább 2 napos rendezvény, valamint évente legalább kettő, 500 fős rendezvény, illetve kettő-öt 100 fős belföldi rendezvény lebonyolítása, továbbá tanulmányutak leszervezése egyszerre 20 fő részére külföldi és belföldi újságíróknak, sajtótájékoztatók, road-show-k, a külföldi országmárka-központok rendezvényeinek megszervezése, tematikus koncertek, kulturális események, konferenciák rendezése.
Online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások (tervezetten 1,1 millió magyar követői bázis elérése közösségi oldalon - jelenleg az MTÜ Hello Magyarország Facebook-oldalának 398 ezer fős a követőtábora. A fotómegosztó közösségi oldalon pedig 150 ezer fős közösségi bázist kívánnak elérni - ez jelenleg az Istagramon 30,4 ezres követőtábornál tart.) A nyertes feladata lesz a posztok írása, videós és fotós anyagok előállítása, valamint közösségimédia-influenszer együttműködések kialakítása, menedzselése. (Az MTÜ közösségi médiás oldalairól ma sem hiányoznak az influenszerek és/vagy ismert emberek által ajánlott néznivalók és programajánlók, mint ahogy a bőven filterezett tájképek sem.)
Az új, hatmilliárdos közbeszerzésen ketten tettek ajánlatot, a nyertes Mediator Groupon kívül egy konzorcium, amelynek tagja volt a kecskeméti Faster Promotion Kft. és a budapesti Sa Day Tanácsadó és Szolgáltató Kft. | Új szereplő tűnt fel az állami reklámkampányokban - egy vendéglős is nyer vele | A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly alapított cége egy tízmilliárdos és egy hatmilliárdos keretmegállapodást kötött turisztikai kampányok lebonyolítására. A hatmilliárdos munkát egy új szereplő, a Mediator Group Reklámügynökség Kft. nyerte el, amelynek novemberben lett új résztulajdonosa egy vendéglátós szakember személyében. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/uj-szereplo-tunt-fel-az-allami-reklamkampanyokban---egy-vendeglos-is-nyer-vele.688208.html | 2019-07-19 23:17:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programnak is köszönhetően 2020 végére megújulhat a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc egyik cégének tulajdonában lévő tarcali, ötcsillagos Andrássy Rezidencia - derül ki a tarcali önkormányzat képviselő-testületének május 28-i ülésének jegyzőkönyvéből.
Az ülésen Tapodi Attila szállodaigazgató mutatta be a fejlesztések látványtervét: 13 szobával bővül a Tokaj melletti szálloda, de a projekt része többek között egy külső medence kialakítása is.
A Napi.hu írta meg, hogy a Kisfaludy program vissza nem térítendő állami pályázati forrásaiból Mészáros Lőrinc egyik cége, a a Témadesign Kft. is 324,5 millió forintot kapott. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy a felcsúti székhelyű Témadesign Kft. a Mészáros Gasztro Kft. tulajdonában van, ami pedig a volt felcsúti polgármester egyik vállalkozása. A szálloda 2008 óta működik, de Tapodi Attila beszámolója szerint a hotel bizonyos területei már elhasználódtak, az "ötcsillagos szállodáknál egyébként elvárt az, hogy 10 évente megújuljanak" - derül ki a jegyzőkönyvből. A tulajdonos ezért határozta el az épület felújítását, a Kisfaludy pályázaton pedig sikeresen szerepeltek.
Bár az ötcsillagos hotel forgalma 2017 óta folyamatosan emelkedik, a szállodaigazgató elmondása szerint katasztrofális a munkaerőhelyzet: a képzett munkaerő csak nagyon rövid ideig hajlandó egy ilyen vidéki szállodában dolgozni. Az is kiderült a jegyzőkönyvből, hogy az Andrássy Rezidencia nem tervezi, hogy a wellness szolgáltatásokat a helyi lakosoknak kedvezményesen értékesítse, mert erre korábban sem volt semmilyen érdeklődés, de az ötcsillagos szálloda vendégei is kényelmes és nem zsúfolt körülményeket várnak el. | Közpénzből kap kültéri medencét Mészáros Lőrinc luxusszállodája | Vissza nem térítendő állami százmillióknak is köszönhetően bővül 13 szobával és kültéri medencével Mészáros Lőrinc Tokaj melletti ötcsillagos szállodája. | null | 1 | https://www.economx.hu/ingatlan/meszaros-lorinc-tarcal-andrassy-hotel-kisfaludy.688629.html | 2019-07-26 23:27:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Évről évre egyre nagyobb értékű megállapodásokat köt az állami lottótársasággal a Nézőpont csoport tulajdonában lévő Kutatópont Kft. - derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapján közzétett májusi szerződésekből. A Kutatópont 2010 tavaszán kezdte meg működését önálló piackutató cégként, és a Szerencsejáték Zrt. 2012-ben már 165 millió forintos megállapodást kötött a céggel. A 2019-2021-es időszakra pedig 732 millió forintos szerződést írtak alá, ez évente 244 millió forintos keretet jelent.
Maga a szerződés piackutatásra vonatkozik. Korábban ebbe például játékszenvedély és felelős játékszervezéssel foglakozó kutatások tartoztak. Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége is leszerződött a lottótársasággal: a Fehér Sólyom Bt. 40 millió forintos reklámszerződést írt alá május közepén. Ákos amúgy a Szerencsejáték Zrt. kulturális nagykövete, a hazai lottótársaságnak köszönhetően valósult meg az énekes tavaly decemberi dupla Aréna koncertje. | Kovács Ákos negyvenmillió forintot kap a Szerencsejáték Zrt-től | A Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója nem változtatott a régi hagyományokon, idén is a Kutatópont Kft.-vel kötött 700 milliós piackutatási szerződést az állami lottótársaság. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szerencsejatek-szerzodes-piackutatas-lopas.687136.html | 2019-07-01 23:33:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egyelőre nem tudni, hogy név szerint pontosan kik bírálták el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programra beérkezett pályázatokat, amelyeken például fideszes parlamenti képviselők, Széles Gábor milliárdos üzletember, valamint Garancsi István (a Market Építő Zrt. társ- és a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol igazgatósági tagja) közös cége és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.
Független turisztikai szakemberek értékelték a Kisfaludy-pályázatokat - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az biztos, hogy a pályázatokat a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nevű fejlesztőcég koordinálta, amely 100 százalékban állami tulajdonban álló nonprofit társaság, felette a tulajdonosi jogokat az MTÜ gyakorolja. Az állami ügynökség a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, amelynek felettes szerve pedig a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Támogatnak és védenek
A Kisfaludy 2030 élén a turizmusban korábban kevéssé ismert vezetők állnak: a vezérigazgató Mihály Erzsébet, aki korábban a kormány által a határon túli magyarok támogatására 2011 áprilisában létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásfinanszírozási igazgatója volt. Az igazgatósági elnök pedig a majdnem 30 éves Diglics Dániel, aki az MTÜ általános vezérigazgató-helyettese is, korábban a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. multinacionális vagyonvédelmi vállalat egyik igazgatója volt 15 hónapig (az utóbbi cég ma már Garancsi István tulajdona, a neve pedig Criterion Zrt.-re változott). A Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük a pályázatokat elbírálók névsorát, de egyelőre nem árulták el.
A több mint 400 hazai szálloda érdekét képviselő Szállodaszövetség nem látott bele a pályázatok szakmai elbírálásába. "A pályázatok elbírálásában a szövetség semmilyen módon nem vett részt, annak részleteit nem ismerjük. Mi is a sajtóból értesültünk az eredményről. A Kisfaludy 2030 projektcég tud részletes információkkal szolgálni" - válaszolta a Napi.hu kérdésére Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke. Ugyanakkor örömmel üdvözölnek minden olyan fejlesztést - a panziófelújításoktól a luxusszállodák építéséig -, amely hozzájárul a hazai turizmus fejlődéséhez
Nyilatkoztak az önerőről
A pályázatíró cégek is kaszáltak a Kisfaludy-programmal. "Soha ilyen sikeresek még nem voltunk, hiszen 22 pályázatból 20 nyert is. Igaz, néhányan visszaléptek az önerő hiánya miatt" - mondta lapunknak Tölgyesi Miklós, a TMK Consulting ügyvezetője. Szerinte az MTÜ-nél rekord gyorsasággal bírálták el a pályázatokat, amely során a legfontosabb szempont az üzleti terv, az építési terv és a telek elhelyezkedése volt.
A pályázati felhívások szerint az értékelésnél összesen 100 szakmai pontot lehetett szerezni, ebből minimum 60 pont kellett a vissza nem térítendő állami támogatás megítéléséhez. A TMK ügyfelei legfeljebb néhány tízmillió forintot nyertek: például az isaszegi Csata Panzió felújítására csak mintegy öt millió forint jutott, de volt más vidéki szálláshely is, melynek pályázatát 57 millió forinttal támogatták.
A Garancsi-Hernádi-Csányi hármas közös tulajdonában lévő cég ellenben 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ korábbi közlése szerint kizárólag szakmai szempontok alapján értékelt üzleti terve miatt is egy tihanyi luxus kastélyszálló építésére. A 100 leggazdagabb 2019 című kiadványban is szereplő üzletemberek esetében az önerő előteremtése nem okoz gondot, de erről egy nyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a pályázat részeként.
Felkészül Debrecen
Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója és Tölgyesi Miklós is megerősítette lapunknak, hogy a balatoni, a soproni, a tokaji és a dunakanyari kiemelt turisztikai fejlesztési térség után a következő pályázati kör a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó környéki térséget érinti majd. Az állam átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a pályázathoz, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, a vállalkozásoknak pedig legfeljebb csak 20 százalék önrészt kell biztosítaniuk. | Titkolják, kik döntöttek a milliárdosok milliárdos támogatásáról | Az ország autópályáinak nagy részében benne van a Délút Kft. munkája, de a cégcsoport a Magyar Turisztikai Ügynökségtől még egy kastélyszálló bővítésére is kapott vissza nem térítendő állami támogatást. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/palyazat-szalloda-turizmus-allam.683862.html | 2019-07-24 23:36:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Míg a Szerencsejáték Felügyelet továbbra is a Miniszterelnöki Kormányiroda hatáskörébe tartozik majd 2020-ban, a szerencsejáték koncessziók díjak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez fognak befolyni - derül ki a kormány által a parlamentnek benyújtott 2020-as költségvetési törvénytervezetből. A felügyelet mintegy 1,5 milliárd forintból gazdálkodhat, a kaszinók pedig 5 milliárd forint koncessziót fizethetnek az államnak. Ez minimális emelkedést jelent a kormány által idénre várt 4,8 milliárd forinthoz képest.
Játékadóból viszont jelentősebb gyarapodásra számít a kormány, a költségvetési tervezet alapján a 2019-es 31,1 milliárd forintos bevétel 2020-ra 35,6 milliárd forintra növekedhet - miközben 2018-ban csak 29,2 milliárd forint játékadó folyt be a büdzsébe. Bár a hazai kaszinók valóban látványosan gyarapodnak, a piac mérete korlátozott, idén nyáron valószínűleg Miskolcon nyílik meg az utolsó engedélyezett kaszinó, több már törvényileg nem lehet az országban, a borsodi egység pedig aligha fogja egymaga ennyivel megdobni a költségvetést. A hazai kaszinópiac 2018-ban eleve összesen 37,2 milliárd forint árbevételt és 11,4 milliárd forint profitot termelt a tulajdonosoknak a céges beszámolók alapján. | Nagyon rosszul járt a költségvetés a kormány 2012-es döntésével | Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/koncesszio-koltsegvetes-allam-bevetel.686280.html | 2019-07-18 23:39:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az államtól többször támogatást nyerő Gémtech Kft. tulajdonosának, Nagy Péternek az új cége, a Pleasure 77 Kft. építhet luxusszállodát a két gyenesdiási strand közötti, a helyi önkormányzattól vásárolt nagyon értékes Balaton-parti ingatlanon. Mindezt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy turisztikai fejlesztési program szálláshelyfejlesztési pályázatán elnyert 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból.
Nagyon bejött az üzlet
A vállalkozó már korábban is sokat köszönhetett az államnak, ugyanis a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) 87 milliós forintos, két ütemben megvalósuló befektetéssel 24,37 százalékos kisebbségi tulajdont szerzett még 2012-ben a napkori székhelyű fémipari Gémtech Kft. társaságban. Az állam mintegy 3 évig, 2015-ig volt érdekelt a cégben, és mindkét félnek megérte az üzlet: 2011-ben 670 millió forint volt a cég árbevétele, 2015-ben pedig már 2,2 milliárd forintra ugrott a forgalom, és évről évre 500 millió forintos profittal zártak.
A társaság 2014-ben kezdte el egy napkori 20 ezer négyzetméteres ipari területen a 2500 négyzetméteres üzemcsarnok építését. A projekt összköltsége 330 millió forint volt, amelyből 163 millió forintot vissza nem térítendő támogatás formájában nyert el Nagy Péter vállalkozása. A projektzáró ünnepségen pedig Seszták Miklós, akkori nemzeti fejlesztési miniszter mondott beszédet. Összességében 2012 és 2014 között a társaság árbevétele közel 250 százalékkal, üzemi eredménye csaknem 300 százalékkal emelkedett.
Az állam kisebbségi részesedését 2015-ben vásárolta vissza a vállalkozó. "Újabb három befektetését zárta le sikeresen az állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap. A tőkealap exitpolitikájának megfelelően mindhárom exit a befektetési szerződésben rögzített hozamelvárás teljesülése mellett valósult meg" - közölte 2015-ben az SZTA erről.
Tartós kapcsolat és kitörési pont
A kapcsolat azonban nem szakadt meg a rekordgyorsasággal gyarapodó fémipari vállalkozás és az állam között, fejlesztési programjában az alap továbbra is részt vállalt új befektetésekkel. Tavaly szeptemberben kezdte meg csaknem egymilliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházását a Gémtech: két darab többfunkciós CNC megmunkáló gépet vásároltak, amelyek nagyméretű acélszerkezetek egyszerre történő megmunkálására alkalmasak. A beruházáshoz 498 millió forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán, vissza nem térítendő hazai és uniós támogatásként nyertek el.
Hogy a fémipari sikerek után Nagy Péter miért döntött úgy, hogy a turizmusban is szerencsét próbál, azt egyelőre nem lehet tudni, bár a Napi.hu elküldte kérdéseit a cégnek. Mindenesetre a Magyar Turisztikai Ügynökséget meggyőzhette a Gyenesdiásra tervezett luxusszálloda üzleti terve, hiszen a Kisfaludy pályázaton 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az építkezésre, valamint a helyi önkormányzat is mindenben támogatja a vállalkozást.
"Gyenesdiás képviselő-testülete a 2018. február 27. napján meghozott határozatával támogatta a Pleasure 77 Kft. szálloda építésére és üzemeltetésére vonatkozó elképzeléseit, pályázatát egyidejűleg a 728/54 helyrajzi számú Balaton-parti ingatlan adásvételére vonatkozó kétoldalú szándéknyilatkozatot jóváhagyta" - írta a Napi.hu-nak Gál Lajos a település polgármestere. Úgy látja, hogy a diási játékstrand melletti fejlesztés az egyetlen közép és hosszú távú kitörési pontja Gyenesdiásnak arra, hogy minőségi szállodafejlesztésnek helyszínt adjon.
Eladó a Balaton-part
Gál Lajos tájékoztatása szerint a tulajdonosokkal az ingatlan megvásárlására vonatkozó konkrét egyeztetés elkezdődött, júniusban (az állami elővásárlási jogról történő lemondást követően) megtörténhet az adás-vétel. A kiviteli tervek a nyár végére készülnének el, és az első kapavágásra október végéig kell várni. Az új szálloda pedig a tervek szerint 2021 tavaszán nyitna. A szálloda tervezése 2019 elején már elindult és jelenleg is folyamatban van, a jövőbeni építési engedély kiadásának azonban feltétele, hogy a beépítetlen terület közútkapcsolattal rendelkezzen, jelenleg ugyanis nem biztosított a közútról való megközelítése. A látványterveket májusban mutatták be a nyilvánosságnak, és a polgármester szerint nagy tetszést aratott a bemutatott portfólió. A horgászokkal is egyeztettek arról, hogy esetleg új helyszínre kellene költözniük a jelenleg - a Mepar adatai alapján - beépítetlen zöldterületről.
"Nagyon értékes terület, nagyon szép, sok áldozattal jár, de tudjuk, hogy a település gyarapszik ezáltal, hazai tőke ad biztonságot és garantált lesz a munkahelyteremtés és adó-erőképesség növekmény is. A képviselő-testület a jövőben is konszenzussal segíti az ügyet" - fogalmazott a gyenesdiási polgármester. Az önkormányzat május 15-én tett közzé pályázati felhívást a Balaton-parti, 12 ezer négyzetméter nagyságú ingatlan értékesítésére: a minimális irányár 300 millió forint. A területre azonban elvileg nem csak a szálloda építését tervező Pleasure 77 nyújthat be ajánlatot május 31-ig, hanem minden természetes és jogi személy.
A végleges értékesítési ár a piaci realitások alapján ennél vélhetően magasabb lesz, lévén, a balatoni lakásárak már így is kilőttek. Ingatlanközvetítők szerint még nem érték el a lélektani határt, pedig már a jó fekvésű, part menti, panorámás, újépítésű lakások négyzetméterárai az 1 millió forintos szintet közelítik, illetve sok esetben el is hagyják azt. Siófok-Sóstón például a korábban 15 millióig forgó ingatlanok most 20 millió forint felett járnak az árak, de 30-40 millióért is akadnak itt eladó házak. | Luxusszálloda miatt költözhetnek a Balaton-partról a horgászok | A gyenesdiási önkormányzattól megvásárolt nagyon értékes Balaton-parti ingatlanon, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kapott 1,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból nyithat luxusszállodát az állam által jelentősen támogatott fémipari vállalkozó. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/luxusszalloda_miatt_koltozhetnek_a_balaton-partrol_a_horgaszok.684602.html | 2019-05-23 23:42:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A hazai szállodaipar is sikeresen lobbizhatott a kormánynál az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program beindításáért, amelyen végül többek közt fideszes parlamenti képviselők, Garancsi István (a Market Építő Zrt. tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös cége, valamint Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (Szállodaszövetség) honlapján elérhető prezentációs anyagból. A dokumentumon egy 2017 november 23-i hajdúszoboszlói dátum és helyszín, valamint Szauter István neve szerepel, aki a Szállodaszövetségben jelenleg elnöki tanácsadói pozíciót tölt be, de amúgy a FRIVEX Turisztikai Tanácsadó és Oktatási Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.
"Teljesült a lobbicélunk: a vidéki szállodák és panziók egy része maximum 70 százalékos állami támogatással végezheti rekonstrukcióját" - olvasható a prezentációs anyagban. A dokumentum szerint a szervezet részt vett a Kisfaludy pályázatok feltételeinek kidolgozásában is. A programra pedig azért volt szüksége a szállodaiparnak, mert a hazai hotelek jelentős része technikailag és erkölcsileg is elavultak. Ennek okai régiek a dokumentum szerint: a vidéki szállodák jelentős részének alacsony a jövedelmezősége, ellenben magas a hitelállomány, az amortizáció egy részét a pótlás helyet pedig a hiteltörlesztésre fordítják a cégek.
Legapróbb részletek
A szállodaipar régóta várta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ - a turisztikai ágazat kormányzati szervezete) kiírja a Kisfaludy pályázatokat a balatoni térségre, hiszen már a pályázatok megjelenése előtt elkészültek a szállodafejlesztési tervek, amelyeket már csak be kellett nyújtani az állami tenderekre. "Akkor, ha a szakma által oly nagyon várt pályázat végre kiírásra kerülne és a régiónkból minél több szálloda lenne a nyertesek között. És ha végre a Silverine Lake Resort is végre tudná hajtani azt a felújítási programot, amit már elterveztünk és ami a legapróbb részletességig ki van dolgozva, hogy ha megvalósul, azzal is erősítsük Balatonfüred hazai és nemzetközi márkanevét" - válaszolta Rádóczy Andrea, a családi tulajdonú Silverine Lake Resort Balaton ügyvezető igazgatója az Utazónak adott 2018. január 2-i interjúban arra a kérdésre, hogy mikor lenne elégedett.
Nem kellett sokat várni, hiszen az MTÜ szállodafejlesztési pályázatai 2018. január 11-én jelentek meg, a vissza nem térítendő támogatásra az igényeket pedig 2018. február 1-től lehetett benyújtani az ügynökség szerint kizárólag szakmai alapon történő elbírálásra. A balatonfüredi Hotel Silverine 137,4 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert végül a Kisfaludy pályázaton, pedig a Silver Invest Kft.-nek bőven volt saját pénze is, hiszen 2017-ben 614 millió forintos árbevétel mellett 176 millió forintos üzemi eredményt értek el.
Elkopott a szőnyeg és masszázsmedencére lett igény
A projekt céljai a szálloda honlapján elérhető információk szerint a szállodakomplexum belső megújítása, a szolgáltatáscsomag bővítése, ezen belül pedig a wellness-részleg bővítése, valamint konyhatechnológiai berendezési tárgyak cseréje. "A szálloda nagyjából egy évtizede üzemel. A berendezési tárgyak, a burkolatok, elsősorban a szőnyegek és a festés elöregedett, elhasználódott. A szálloda megnyitása óta eltelt évtizedben alapvetően megváltozott a szállóvendégek igényszintje a wellness élményelemeit illetően, ezért a szálloda olyan, igazán különleges part menti masszázsmedencével kívánja bővíteni szolgáltatásait, mely önmagában is vonzóvá teszi a szállodát a célcsoportok számára" - derül ki a hotel honlapján elérhető tájékoztatásból.
Három éve még nem lehetett ennyi probléma a luxusszállodával, hiszen 2016-ban elnyerte a turisztikai szakma Oscar-díját. "Évek óta azon dolgozunk, hogy az átlagosnál többet, jobbat kínáljunk, és az a tény, hogy harmadszor sikerült megszerezünk a turisztikai szakmai Oscar-díjának minősülő elismerést, azt bizonyítja, hogy ez sikerült" - mondta a World Travel Awards elismerése után a 24.hu-nak Rádóczy Andrea tulajdonos.
A Kisfaludy pályázatok legnagyobb nyertesei azonban ennél több vissza nem térítendő közpénzt nyertek. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.nek. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily és a TVCS tulajdonosa is megegyezik: a 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt. Valamennyi cég a Dreamland Holding Zrt.-hez tartozik, amelynek tulajdonosa a hotelbiznisz új sztárja, Szepesi Richárd. Anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak, 2000-ben közigazgatási államtitkár is volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
Tisztességes út és sok munka
A Közép-Európai Egyetemen (CEU) is tanult Szepesi Richárd most magyar adófizetők pénzéből építhet luxusszállodákat, korábban pedig uniós pénzek segítségével nyitott ma már jól menő hoteleket. Még a második Orbán-kormány idejében, 2012. novemberében négy régióban, Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön hirdették ki az ÚMFT Regionális Operatív Programok keretében kiírt üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázatok nyerteseit. Összesen 11 milliárd forint volt lehívható, a jelentkezések ennek a tízszeresét tették ki. | Közpénzből is épülnek luxusszállodák - a döntésnek már megágyaztak korábban | Még ki sem írta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy turisztikai fejlesztési program szálláshelyfejlesztési pályázatait a balatoni térségre, amikor a tulajdonosoknak már kész tervei voltak a szállodák felújítására. A Szállodaszövetség is lobbizhatott a vissza nem térítendő állami támogatásért és segített a pályázati feltételek kidolgozásában. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szalloda-palyazat-siker-felujitas.684224.html | 2019-05-21 23:45:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egyelőre nem tudni, hogy név szerint pontosan kik bírálták el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programra beérkezett pályázatokat, amelyeken például fideszes parlamenti képviselők, Széles Gábor milliárdos üzletember, valamint Garancsi István (a Market Építő Zrt. társ- és a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol igazgatósági tagja) közös cége és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatástFüggetlen turisztikai szakemberek értékelték a Kisfaludy-pályázatokat - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az biztos, hogy a pályázatokat a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nevű fejlesztőcég koordinálta, amely 100 százalékban állami tulajdonban álló nonprofit társaság, felette a tulajdonosi jogokat az MTÜ gyakorolja. Az állami ügynökség a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, amelynek felettes szerve pedig a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki KabinetirodaTámogatnak és védenekA Kisfaludy 2030 élén a turizmusban korábban kevéssé ismert vezetők állnak: a vezérigazgató Mihály Erzsébet, aki korábban a kormány által a határon túli magyarok támogatására 2011 áprilisában létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásfinanszírozási igazgatója volt. Az igazgatósági elnök pedig a majdnem 30 éves Diglics Dániel, aki az MTÜ általános vezérigazgató-helyettese is, korábban a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. multinacionális vagyonvédelmi vállalat egyik igazgatója volt 15 hónapig (az utóbbi cég ma már Garancsi István tulajdona, a neve pedig Criterion Zrt.-re változott). A Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük a pályázatokat elbírálók névsorát, de egyelőre nem árulták elA több mint 400 hazai szálloda érdekét képviselő Szállodaszövetség nem látott bele a pályázatok szakmai elbírálásába. "A pályázatok elbírálásában a szövetség semmilyen módon nem vett részt, annak részleteit nem ismerjük. Mi is a sajtóból értesültünk az eredményről. A Kisfaludy 2030 projektcég tud részletes információkkal szolgálni" - válaszolta a Napi.hu kérdésére Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke. Ugyanakkor örömmel üdvözölnek minden olyan fejlesztést - a panziófelújításoktól a luxusszállodák építéséig -, amely hozzájárul a hazai turizmus fejlődéséhezNyilatkoztak az önerőrőlA pályázatíró cégek is kaszáltak a Kisfaludy-programmal. "Soha ilyen sikeresek még nem voltunk, hiszen 22 pályázatból 20 nyert is. Igaz, néhányan visszaléptek az önerő hiánya miatt" - mondta lapunknak Tölgyesi Miklós, a TMK Consulting ügyvezetője. Szerinte az MTÜ-nél rekord gyorsasággal bírálták el a pályázatokat, amely során a legfontosabb szempont az üzleti terv, az építési terv és a telek elhelyezkedése voltA pályázati felhívások szerint az értékelésnél összesen 100 szakmai pontot lehetett szerezni, ebből minimum 60 pont kellett a vissza nem térítendő állami támogatás megítéléséhez. A TMK ügyfelei legfeljebb néhány tízmillió forintot nyertek: például az isaszegi Csata Panzió felújítására csak mintegy öt millió forint jutott, de volt más vidéki szálláshely is, melynek pályázatát 57 millió forinttal támogattákA Garancsi-Hernádi-Csányi hármas közös tulajdonában lévő cég ellenben 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ korábbi közlése szerint kizárólag szakmai szempontok alapján értékelt üzleti terve miatt is egy tihanyi luxus kastélyszálló építésére. A 100 leggazdagabb 2019 című kiadványban is szereplő üzletemberek esetében az önerő előteremtése nem okoz gondot, de erről egy nyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a pályázat részekéntFelkészül DebrecenSzabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója és Tölgyesi Miklós is megerősítette lapunknak, hogy a balatoni, a soproni, a tokaji és a dunakanyari kiemelt turisztikai fejlesztési térség után a következő pályázati kör a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó környéki térséget érinti majd. Az állam átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a pályázathoz, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, a vállalkozásoknak pedig legfeljebb csak 20 százalék önrészt kell biztosítaniukEzt nagyon várja már például a fideszes polgármester által vezetett debreceni önkormányzat is. "Ma ezer új szoba kihasználtságával sem lenne probléma a városban. A repülőtér, a beutazó turmizmus növekedése és a turisztikai attrakciófejlesztés egyértelműen indokolja, hogy Debrecen jelentős szállodai szobaszám-növekedést mutasson" - mondta Papp László polgármester a civishir.hu tavalyi tudósítása szerint. Az önkormányzat az általa tulajdonolt Aquaticum és Hotel Lycium miatt is várja a Kisfaludy-program ezirányú "időszerű és szükségszerű" fejlesztési, felújítási pályázatait. | Titkolják, kik döntöttek a milliárdosok milliárdos támogatásáról | A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint független turisztikai szakemberek bírálták el például Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó és a Garancsi-Hernádi-Csányi trió által luxusszálloda építésére benyújtott pályázatokat a 300 milliárd forintos Kisfaludy-programban. A jó üzleti terv lehetett a siker kulcsa. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/palyazat-szalloda-turizmus-allam.683862.html | 2019-05-09 23:54:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Közel két hónapos késéssel beadta a 2018-as évről szóló beszámolóját a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft. A társaság abban az évben, amikor az eredeti tervek szerint már nem is kellett volna működnie, még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze, hogy 2,6 milliárdos támogatással segítették a működését.
A céget eredetileg kizárólag a tavalyelőtti világbajnokság lebonyolítására hozták létre, és az elképzelés az volt, hogy az esemény után szépen meg is szüntetik. Időközben azonban változott a terv, és egy darabig úgy tűnt, hogy ez a társaság szervezhet lényegében minden jövőbeli budapesti sporteseményt. Ennek megfelelően tavaly ők feleltek a budapesti junior műúszó-világbajnokságért, és beszálltak az augusztusi ifjúsági ökölvívó-vb szervezésébe is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFél évvel a vizes vb vége után nőtt a szervező cég létszámaKorábban miniszteri utasítás miatt nem lehetett meghosszabbítani a lejáró szerződéseket, mégis félszázan dolgoznak még most a Bp2017 Nonprofit Kft-nél.
Egyrészt azonban ezekből túl sok bevétele nem származott a cégnek, másrészt a vizes vb-hez hasonlóan 2018-ban sem kerülték el a botrányok a vállalatot. A Bp2017 tavaly összesen alig 479 milliós árbevételt hozott össze, amiből mindössze 105 millió származott jegyeladásból és majdnem ugyanennyi továbbszámlázott szolgáltatásból, ami ugye nem igazán saját bevétel. Ezzel szemben a költségek teljesen elszálltak:
a cég majdnem 2,6 milliárd forintért vett igénybe különböző szolgáltatásokat, bérekre és egyéb személyi kifizetésekre pedig 822 milliót költött.
Közben az ökölvívó-világbajnokságból hatalmas botrány kerekedett. Még októberben a 24.hu írt részletesen arról, hogy a bokszszövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, miközben a vb-vel összefüggésben teljesen érthetetlen kifizetések történtek, amivel az ismerősök jártak jól. Az ügyben hamar előkerült a Bp2017 Kft.-t vezető Balogh Sándor neve, akiről tavaly lapunk is több cikket írt, köztük egy portrét is.
Ő volt az, akinek a fejéből állítólag kipattant, hogy az ingyenes győri helyszín helyett 68 millió forintért a Duna Arénában legyen az esemény, és a szervezőbizottság elnökhelyettesi pozícióját is megkapta.
Vélhetően ezek az ügyek is szerepet játszottak abban, hogy tavaly év végén a kormányzat ismét átgondolta a hazai rendezésű sportesemények kérdését, és úgy döntött: a jövőben inkább mégsem a Bp2017-re bízza ezeket. A feladatra létrehoztak egy új társaságot, a vizes vb szervezőcégét pedig a tervek szerint beszántják. A gond csak az, hogy ez annyira nem egyszerű, mivel
a Bp2017 Kft. vagyoni helyzete látványosan rossz.
A cégnek több mint 3 milliárd forintnyi olyan kötelezettsége van, amit éven belül ki kellene fizetnie beszállítóinak. A számok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy ennek egy része nem tavaly keletkezett, azaz nagy valószínűség szerint már lejárt tartozás.
Ezzel szemben a vállalat bankszámláján alig 85, a pénztárában pedig kevesebb mint 15 millió forint van. Bár elvileg vannak még olyan likvid eszközeik, amikből bejöhet pénz, vagy amiket idővel pénzzé lehet tenni, ha mélyebbre ásunk a beszámolóban, akkor kiderül, hogy ezekkel is trükközött kicsit a cég. A közel 2 milliárd forintnyi készlete ugyanis a dokumentum szerint részben a
a Duna Aréna büfé árukészletét, a vb-re készített kabalafigurákat és egyéb merchandising termékeket tartalmazza,
amiket ugye nehéz lesz eladni. Ráadásul ez csak a készletek kisebb hányada, a nagy részét értékben ugyanis két olyan medence adja, amelyet vélhetően pont azért soroltak át ide a tárgyi eszközök közül, hogy a társaság likviditási mutatóit javítsák, tehát a cég fizetőképességét a valósnál jobb színben tüntessék fel*A tárgyi eszközök azok, amelyeket tartósan birtokolni kíván a vállalat. Ezzel szemben a készletek a forgóeszközök közé tartoznak, amelyeken elvileg belátható időn (jellemzően egy éven) belül megpróbál túladni cég. A likviditási mutatókat úgy számolják, hogy a cég rövid – éven belül lejáró – tartozásait vetik össze olyan forgóeszközökkel, amelyekből szintén éven belül pénzt csinálhat a vállalat. Így ha egy nagy értékű tárgyat úgy sorolnak át a mérlegben, ahogy ez a Bp2017-nél történt, akkor úgy tűnik, mintha a társaságnak javulna a likviditási helyzete.. Utóbbit erősíti, hogy ezeket a medencéket már tavaly is készletként tartották nyilván, eladni mégsem sikerült őket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcégDecemberben még 135-es dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, áprilisban viszont már csak tucatnyian fognak. Idővel a cég végelszámolása is megindulhat,
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fogTeljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra. | Medencével fizetné ki beszállítóit a budapesti vizes vb szervezője | A vb-t követő évben még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze a szervezőcég, hogy 2,6 milliárd forint támogatással segítették a működését. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190725/medencevel-fizetne-ki-beszallitoit-a-budapesti-vizes-vb-szervezoje/ | 2019-07-25 12:00:00 | true | null | null | G7 |
Eladta két éve még piacvezető médiaügynökségi csoportját az időközben a kormány kegyeltjei közül látványosan kieső Kuna Tibor. Az egykor Szijjártó Péter külügy- és Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló üzletember a Trinity Communications Kft.-t és a Young and Partners Kommunikációs Kft.-t (Y&P) is értékesítette. Elég jól mutatja, hogy Kuna Tibor körül az elmúlt egy-másfél évben mennyire elfogyott a levegő, hogy a nemrégiben még milliárdos állami megrendelésekkel kitömött ügynökségek eladásáról még a piacon sem nagyon hallottak. Ahogy egyébként a vevőről sem, aki szakmai körökben egyáltalán nem ismert.
Villámgyors felemelkedés, még gyorsabb bukás
Pedig a Trinity és a Young and Partners tényleg hatalmas cégek voltak. A csúcson, 2017-ben együttesen több mint 29 milliárdos árbevételt és közel 4,5 milliárdos adózott nyereséget hoztak össze. Mindezt úgy, hogy egészen döbbenetesen gyorsan nőttek nagyra: öt évvel korábban alig haladta meg a 800 milliót a két társaság bevétele.
A látványos felfutás elsősorban annak volt köszönhető, hogy Kuna ügynökségei bekerültek abba a rendkívül szűk körbe, ahol az állami kommunikációra szánt milliárdokat elköltötték. Alig két és fél év alatt, 2016 első és 2018 második negyedéve között majdnem 25 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott a Trinity és Y&P alkotta konzorcium az állami tendereken.
Az állami megrendelésre elvégzett munkák között olyan botrányos ügyek is voltak, mint a budapesti vizes vb hárommilliárdos kommunikálása – külföldön egyáltalán nem sikerült promótálni az eseményt, a kormánymédiát azonban kitömték hirdetésekkel -, illetve a vb 230 millióból összerakott utókommunikációs filmje, amely szakértők szerint legfeljebb néhány millió forintba kerülhetett. A legnagyobb megrendelésük pedig az ekkor szintén egy elég komoly korrupciós ügybe keveredő állami energiaóriástól, az MVM Zrt.-től érkezett, amely 6,4 milliárdot fizetett a 2017-es kommunikációs feladatok ellátásáért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
A Kuna-ügynökségek felemelkedésénél csak bukásuk volt gyorsabb. Bár a milliárdokat hozó állami keretszerződés kifutása után első körben még bekerültek a következő ilyen megállapodásba is, ám néhány nappal később, némi meglepetésre szerződést bontottak velük. Hasonlóan jártak a korábban a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként futó Csetényi Csaba ügynökségei is. Róla a Magyar Nemzet azt írta, hogy elszámolási viták vezettek a bizalomvesztéshez, és ugyanez a pletyka terjedt el a piacon Kuna Tiborról is.
Ezt erősíti, hogy Kuna nemcsak a zsíros állami megbízásokat bukta el egyik pillanatról a másikra, hanem ennél sokkal nagyobb bajba került. Az ügyészség ugyanis már több mint egy éve nyomoz ellene hamis számlák befogadása miatt, és május végén a vállalkozó a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást is tett az ügyben.
Az egyetlen piaci ügyfél is elment
Az állami megrendelések elapadásával a Trinity-YP kettősnek sok munkája nem maradt. Amikor Kuna ügynökségei a csúcson voltak, akkor is azt mesélték róluk a konkurensek, hogy az államiak mellett igazából csak egyetlen érdemi piaci szereplőt tudtak megszerezni, a Lidlt. Most azonban már a diszkontlánc sem dolgozik velük: Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta, hogy már nem állnak kapcsolatban a Trinityvel, mivel a határozott időre kötött szerződésük 2019 júniusában lejárt, és nem hosszabbították meg.
Azaz Kuna cégei lényegében ügyfél nélkül maradtak. Ez már a 2018-as évükön is érezhető volt: tavaly úgy feleződött az árbevétel, és tűnt el szinte a teljes profit, hogy abban az évben az állami megrendelések egy része még kitartott, sőt az első félévben még újak is bejöttek. Mostanra azonban minden megbízásuk kifutott, így az elmúlt hónapokban egyszerűen nem volt min dolgozni az ügynökségekben.
Ez egyébként az alkalmazottak számán is meglátszott. Már tavaly szeptemberben írtunk róla, hogy elöntötték a piacot azoknak a szakembereknek az önéletrajzai, akik korábban a két ügynökségnél dolgoztak.
Akkor a néhány hónapos csúszással megjelenő létszámadatokon még nem látszott a rohamos elvándorlás, néhány héttel később azonban már igen, mostanra pedig a korábbi stábnak csak a töredéke maradt. A két cégnél jelenleg annyian sem dolgoznak, mint az állami megrendelések felfutása előtt, a 2018 eleji csúcsnak pedig csak ötöde a létszám.
Az utolsók között a Trinity korábbi ügyvezetője, Énekes Szabolcs is elhagyta a süllyedő hajót. Az egykori cégvezető tavaly nyáron megalapította saját ügynökségét, a NEST Communications Kft.-t. Utóbbi cég azóta a tömegsport területén terjeszkedő Rogán Cecília környékén tűnt fel.
Kiírták magukat a szakmából
Mindez azt jelenti, hogy Kuna Tibor két, néhány éve ugyan még prosperáló, mostanra viszont teljesen kiüresített céget adott el június közepén. A cégbírósághoz leadott iratok szerint a tulajdonosváltásról másfél hónapja döntöttek, pár nappal később pedig be is jegyezték az új tulajdonost, Bíró Istvánt.
Akinek az első lépése az volt, hogy elköltöztette és átnevezte a két társaságot.
A Trinityből SBH Solution Kft., a Y&P-ből pedig – nem túl kreatívan – HSB Product Kft. lett. Jelenleg mind két cég egy Római parti – minden jel szerint az új tulajdonos fiának birtokában álló – ingatlanba van bejegyezve. A költözés önmagában nem meglepő, a cégek átnevezése azonban egy külső szemlélőnek már az lehetne. Viszonylag ritka, hogy egy olyan márkanevet, amely néhány éve még piacvezető volt, egyszerűen eldobnak egy teljesen ismeretlen betűszóért. Ez is jól mutatja, hogy a Trinity és a Y&P mögött valójában nem volt piaci teljesítmény, így márkanévként sem lehetett értelmezni őket. A szakmában nem is igazán tekintették kollégának Kunáékat, mert egyszerűen más ligában játszottak.
Ezt erősíti némileg az is, hogy az ágazatban a cégek eladásáról sem hallott senki. Az elmúlt napokban több mint féltucat szakmabelivel beszéltünk, és ha Kuna bukása után meglepetést nem is okozott számukra a tranzakció, az ügyletről korábban nem tudtak.
Rejtélyes vevő
Ráadásul a vevőt sem ismeri lényegében senki. Az biztos, hogy Bíró Istvánnak nincs ügynökségi múltja, igaz, egyéb területeken azért már vállalkozott. Az üzletember nagyjából egy tucat vállalattal került eddig kapcsolatba tulajdonosként vagy ügyvezetőként, ugyanakkor ezek nagy részével a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, ráadásul a társaságok közül sok már nem is működik. Akad köztük olyan, amely a hírhedt tatabányai cégtemetőben végezte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészen apró iparágban próbálnak megbújni a legnagyobb adócsalókLáthatóan sok vállalkozásnak van szüksége a székhelyszolgáltatóra, ám az ilyen címeken megbújó adócsalók sokkal több pénzt visznek el, mint amennyit a teljes szektor keres.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLépéselőnyben vannak az adócsalók a NAV-val szembenMit lehet tenni, ha a NAV-val harcban álló bűnszervezetek megpróbálnak céljaik eléréséhez egy egész iparágat felhasználni, és sokkal több a veszteni valójuk, mint az érintett szektornak? Podcast.
Bírónak jelenleg a két új szerzeményén kívül további két vállalatban van érdekeltsége: egy éves szinten 80-150 millió közötti bevételt hozó biztonsági szolgáltatóban és egy nagyjából hasonló méretű tanácsadó vállalkozásban. Utóbbi ugyanoda van bejelentve, mint a Kuna-cégek utódai.
A vállalkozót több csatornán keresztül is próbáltuk elérni, mert kíváncsiak lettünk volna, hogy mi a célja a két ügynökséggel, tervezi-e tovább működtetni őket, esetleg gondolkodik-e profilváltásban, ám egyelőre nem kaptunk választ. Ahogy nem reagált megkeresésünkre Kuna Tibor sem, a Trinityt korábban vezető Énekes Szabolcsot pedig nem sikerült elérnünk. Így az sem derült ki, hogy ők miként látják a két cég sorsát, és miért döntött Kuna Tibor épp most az értékesítés mellett.
Mindenesetre a piacon nem nagyon hisznek abban, hogy ezeket a cégeket még életre lehetne kelteni. Bár hallottunk pletykákat arról, hogy fideszes körök mozgolódnak a háttérben, a többség valószínűtlennek tartotta a Trinity és a Y&P rehabilitálását. | Két éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukása | Eladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190729/ket-eve-csucson-volt-most-teljesse-valt-a-ner-csillag-bukasa/ | 2019-07-29 12:08:43 | true | null | null | G7 |
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Július elején tartott sajtótájékoztatót Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester és Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester Szombathelyen a Rumi úton. A sajtóesemény látványosra sikeredett, hiszen a háttérben sárga mellénybe öltözött, védősisakot hordó munkások még dologztak. A városvezetés bejelentette, hogy elindult az a beruházás, amit az EU fizet, 800 millió forintból 8 utca csapadékvíz-elvezetését újítják fel, vagy, ahol még nem volt árok, ott kialakítják.
Az egyik ilyen utca a Rumi út. Örültek is a lakók a bejelentésnek. Ha jött egy nagyobb eső, akkor sok háznál az udvar, de volt ahol még a pince is vízben állt.
A lakók öröme egészen két héttel ezelőttig tartott, amikor egy reggel váratlanul megjelentek a házuk előtt a munkagépek. A problémát nem is az okozta, hogy a szakemberek nekiálltak dolgozni, hanem sokkal inkább az, hogy a kivitelező olyan tervek alapján dolgozik, amit a lakókkal senki nem egyeztetett.
Mert, hogy van például olyan telek, aminek két bejárata is van: egy a garázshoz egy a kerthez. De az új tervek alapján a lakó ezután csak a garázsához kap bejárót. Másnál az okoz gondot, hogy a korábbinál jóval szűkebb behajtó hidat kap, ami pedig azért problémás mivel az útra felfestett záróvonal miatt képtelen ráfordulni a szabályok betartásával. Volt már olyan eset, hogy valaki emiatt húzta le az autóját az új híd fejénél.
Felháborodásukban a lakók egy emberként fordultak a polgármesterhez, hogy valamit tegyen az ügyben. Puskás válaszlevelében azt írta, hogy 2018 májusában megvolt a lakossági fórum, röplapokat is terjesztettek a beruházásról, ami EU-s finanszírozású, így a szigorú szabályozás miatt azon már nem tudnak módosítani.
Puskás a problémás ingatlanok összegyűjtésére egy hetet adott, a hivatalban július 22-ig lehet jelezni, hogy melyik lakó szeretne szélesebb behajtót vagy a pályázat keretén belül megépített mellé még egyet. De az, hogy ez mennyi költséggel jár majd, nem közli. Ahogy azt sem, hogy ezeket a költségeket ki fizeti majd ki.
Közben az is kiderült, hogy valóban volt lakossági fórum tavaly, ám annak jegyzőkönyve szerint a fórumon, a 8 utca több ezer lakója közül, mindössze hárman vettek részt.
A fórumot ugyanis csupán a városi honlapon, a szombathely.hu-n hirdették meg, a közlemény egy almenűpontban szerepelt. Egyéb, szélesebb körű publicitása nem volt.
A röplapokból pedig a hivatal mindössze 800-at készített, amit a 8 utcára osztottak el. Azt pedig maga a városháza is elismerte, hogy az érintett lakosok száma többszöröse volt a kinyomtatott szórólapoknak. Így aligha kaphatott mindenki értesítést a kezdődő munkáról és arról, hogy a szakemberek elbontják azokat a bejárókat, amiket akár már 70 éve is használnak sok helyen.
A múlt héten a körzet ellenzéki képviselője Tóth Kálmán (Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt) tartott sajtótájékoztatót a helyszínen. „Nagyon úgy tűnik, hogy a tervező sosem járt a helyszínen, szinte biztos, hogy műholdkép alapján tervezett, a realitásokat nem vette figyelembe” – mondta akkor a képviselő.
Tóth a már elkészült kivitelezést is kifogásolta, azt mondta, hogy a csapadékvíz nyílt elvezetését sikerült úgy megtervezni, hogy az alján lesz csak betonlap, az oldalán füvesítés lesz. Viszont már most látható, egy délutáni kisebb eső után, hogy az eső oldalról belemossa a földet.
Ez rövid időn belül eltömíti hordalékkal, el fog dugulni és megakadályozza majd azt a célt, amire egyébként azt a 140 millió forintot költötték, amibe a Rumi út 7 kilométeres szakasza került.
Mivel uniós forrásból csak az a terv finanszírozható, ami az engedélyes kiviteli terveken van, így a mostani állapotokat újraépíteni nehéz lesz. Most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne úgy megépíteni a hiányzó, vagy kiszélesíteni a már meglévő hidakat, hogy a költségek ne a lakókat terheljék. És akkor még ott van az árok, aminek jelenleg omlik a földes oldala. | Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen | Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/26/kizarodtak-a-lakok-a-telkeikrol-igy-sikerult-unios-penzbol-az-esoviz-elvezetes-szombathelyen/ | 2019-07-26 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A szentendreiek évtizedek óta jártak le a Postásra. Egyszerre van közel a belváros és a HÉV végállomás, így sokan szerették/szeretik.
A története messzire nyúlik vissza: eredetileg 1924-ben nyitott meg, amikor 12 mázsa búzáért adták bérbe a 600 négyszögöles területet a Postának, hogy a köztisztviselőknek dunai strandfürdőt létesítsenek. A szerződés 1953-ig szólt, de az állam 1949-ben közbeszólt,és gyakorlatilag megszüntette a strandot, ugyanis elkezdte építeni a 11-es utat, amelynek töltéséhez a területről vitték el földet. A rekultivációra később került sor, most pedig három éven belül kétszer is felújították.
A strand átalakítását még 2016-ban közösségi tervezés előzte meg, ahol öt alkalommal találkoztak az egybegyűltek, hogy átgondolják mire is van pontosan szükség. Ennek eredményeképp 2016. július 22-én megnyílt a strand – amelyet korábban is használtak a helyiek, csak akkor még nem lehetett kijelölt fürdőhelyként definiálni, mert nem voltak meg hozzá a szükséges feltételek, azaz zuhanyzó, öltöző, vízcsap, mobil wc-k, konténerek. Egy évre rá pedig a helyi igényeknek megfelelően elkészült a röplabda pálya a Szentendrei Kinizsi Honvéd Egyesület segítségével.
Turisztikai közpénzből újult meg ismét
A strand felújítását két cég, a Sport Garden Kft. és Lyra Florae Kertépítészeti Kereskedelmi és szolgáltató Kft. végezte el, előbbi egyik tulajdonosa Golub Athanász, a volt pomázi polgármester. 2019-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával, a strandfejlesztési program keretében újult meg a Postás.
A tervekben az szerepelt, hogy lesz homokos partszakasz napernyőkkel, napozó ágyakkal, megújulnak a játszótér játszóeszközei, valamint szabadtéri sporteszközöket helyeznek el. Frissül a strand infrastruktúrája is: új zuhanyzók és kibővített, felújított öltözők lesznek a Postáson.
Vannak szép részei a Postásnak, ez tagadhatatlan. A parthoz nem kellett hozzá nyúlni, azt alakítja a Duna, ahogy neki tetszik. A többi részt, bár hivatalosan átadták, késznek nem neveznénk, és finoman szólva is félre csúszott néhány dolog.
A dombok úgy néznek ki, mintha épp a szétterítésre várnának, az út mellett fák torzói hevernek, a strand közepén pedig néhány köbméter fa van felhalmozva. Helyszíni fotógalériánkat itt tekintheti meg:
A játszótér látványos lett, szép színes gumiborítást is kapott, és mászókák sora várja a gyerekeket. Cikkünk megírásakor, a hivatalos megnyitó után egy héttel még nem kerültek fel a napvitorlák, így a játszó nagy részét semmi nem védi a naptól. Az egyik kisautó fa kormánya első nap esett rá egy kisfiú fejére, ezt kicsit fusi megoldással műanyagra cserélték.
WC-t nem találtunk a strandon, illetve 200 forintért igénybe lehet venni a szomszédos Teddy Beachért (nyitva déltől), valamint a pár száz méterre lévő teniszpálya wc-jét.
Parkolni fizetősen lehet a strand közelében, a HÉV-állomás mellett van egy limitált férőhelyes parkoló. A bicikliseknek nem készült bicikli-tároló, bár a bringatút pont ott vezet el. Nem szerencsés az sem, hogy a tűzrakó helyre ránézésre a régi asztalok és padok kerültek ki, amik már eléggé leharcoltak, és ezek közelében pedig nincs kuka. Lehet, hogy az az üzenet, hogy mindenki égesse el a szemetet? A baba-mama házacska üdvözlendő, itt pelenkázó – szemetes nélkül – kapott helyet, plusz két fotel, utóbbi vélhetően a szoptatás megkönnyítése céljából. Amikor mi jártunk ott, nyitva volt a helység, mások szerint teljesen esetleges a nyitvatartása.
A füvesítés eredménytelensége jól látható, júliusban, 35 fokban nem lehet füvesíteni, ezt mindenki tudja, még akkor is, ha naponta legalább kétszer locsolnak.
A helyi közösségi médiában a legmegosztóbb mégis a gubók lettek, a Wahorn Róbert által készített térinstallációkban ülni vagy feküdni lehet. Az ellenzők szerint a fából készült alkotások hamar tönkremennek árvízkor, mások attól tartanak, hogy vagy a fiatalság fog benne romantikázni, vagy a helyi hajléktalanok fedezik fel maguknak a gubókat.
Az, hogy miért nem lehetett megvárni a tényleges befejezést, miért tűnt el az átadás után szinte azonnal a röpipálya hálója, és minek épült a látszólag funkciótlan emelvény – amiről szintén hiányoznak a napvitorlák, milyen célt szolgálnak a random heverő farönkök, nem tudni.
Helló strand, helló szennyvíz!
De az egésszel nem lenne valójában akkora baj, ha nem lenne elavult a városi csatornarendszer, melynek következtében minden nagyobb esőzés után a strandtól 100 méterre ömlik a fekália a Dunába. Ez nem új keletű probléma, rendszeresen téma a helyiek között, de aki távolabbról érkezik, ezt nem tudhatja.
A jelenlegi helyzetet a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület videója mutatja:
Ezért a strand is úgy kapott működési engedélyt, hogy ha elindul a szenny, akkor a helyi közterület-felügyelet azonnal megkéri az ott tartózkodókat, hogy fejezzék be a fürdőzést. Az újranyitás akkor lehetséges, hogy ha az ÁNTSZ engedélyt adott rá, a vízminták bevizsgálása után. Ehhez képest jól látszik, hogy a szombati hatalmas eső után, vasárnap sokan fürdenek a Dunában annak ellenére, hogy szombaton biztosan elég sok szennyvíz került oda, ez a vasárnapi özönvízszerű esőzéssel megismétőlődött. A két esős nap rámutatott, hogy a vízelvezetés nem túl sikeres, a frissen elkészült strandon, és a mellette lévő játszótéren áll a víz, ami vélhetően se a friss földnek sem a játékoknak nem tesz jót.
Mit fognak látni a strandolók?
Ha a Duna felé néznek, a Dunát. A másik irányba tekintve azonban feltehetően egy irodaházat, ugyanis a CYEB Energiakereskedő Kft. ide, a szomszédos telekre tervezi új székházát, ami ellen hiába tiltakoztak a szentendrei civilek. A fideszes vezetésű önkormányzat tavaly július 19-én módosította a városi építési szabályzat Makovecz-kaszinó területére vonatkozó passzusait.
Induló képünk és fotógalériánk: a szerző felvételei | Szennyvíz ömlik Szentendrénél a Dunába a százmillióból felújított Postás strand fölött | Július 20-án hivatalosan is átadták a megújult Postás strandot Szentendrén. A bruttó 99,6 millió forintos fejlesztési összegből új játszóeszközök, fitneszpark, napozóágyak, ernyők, homokos plázs, új zuhanyzók, öltözők készültek el. Mindeközben minden nagyobb esőzés után 100 méterrel feljebb ömlik a fekáliás szennyvíz a Dunába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/29/szennyviz-omlik-szentendrenel-a-dunaba-a-szazmilliobol-felujitott-postas-strand-folott/#:~:text=Szennyv%C3%ADz%20%C3%B6mlik%20Szentendr%C3%A9n%C3%A9l%20a%20Dun%C3%A1ba%20a%20sz%C3%A1zmilli%C3%B3b%C3%B3l%20fel%C3%BAj%C3%ADtot | 2019-07-29 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A semmiből ugrott elő Gál Miklós, és mindjárt a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrinc cégbirodalmának legnagyobb darabja, a 300 milliárd forintos vagyonú Opus Global Nyrt. élére. A Konzum beolvadása után létrejött, 53 társaságból álló konglomerátum vezérigazgatója lett július 1-jével, és a stratégiai ágazatok – turizmus, energetika, ipar/építőipar, élelmiszeripar – négy divizóvezetőjének munkáját irányítja. Olyanokét, mint a 2010-2015 között MVM-vezér Baji Csaba és a szállodabiznisz elismert szaktekintélye, a Hunguest láncot bő két évtizede vezető Hülvely István. És a szervezet még növekedhet, ahogy beharangozták, a Hunguest külföldön terjeszkedne, a Mátrai Erőművet bővítik, miközben vizsgálnak minden olyan akvizíciós lehetőséget, amely „beleillik a csoport stratégiájába”. Ekkora feladat vezénylésére találták alkalmasnak Gál Miklóst.
Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, az Opus igazgatósági elnöke olyan potentátként konferálta fel, mint akinek komoly tapasztalatai vannak pénzügyi területen, a vagyonkezelésben, és számottevő pénz- és tőkepiaci múlttal rendelkezik. Azt nem említette, hogy nagy formátumú befektető is egyben, pedig a néhai Andy Vajna TV2-jének megszerzésében is szerepet kapott Gál Miklós. Jó nagy falatról van szó, legalábbis amikor Vajna megvette, akkor 20 milliárd forint körülire tették az árát. Tavaly először nyereséget, mindjárt 1,7 milliárd forintot hozott a kereskedelmi tévé, miközben az állami hirdetéseknek is köszönhetően 39 milliárd forintra pörgött fel a forgalma.
A G7 cikke szerint azóta őrületes kavarás megy a TV2 körül, de hivatalosan csak annyi tudható, amennyit május végén közöltek: a kereskedelmi tévé a Takarék-csoportot vezető Vida József érdekeltségébe kerül az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül. Az újabban egy főzőműsorban villogó Vidát Mészáros Lőrinc kinyújtott karjaként tartják számon, így az ő révén a kereskedelmi tévé is a felcsúti milliárdos közelébe kerül.
A TV2 megszerzésében résztvevő bizalmi vagyonkezelőben ugyanakkor Vida József nem egyedüli tulajdonos, társa Gál Miklós, közvetlenül mindketten az üzletrészek 25-25 százalékát jegyzik.
Annyira összenőttek, hogy az alapszabályt például Vida József nevében Gál írta alá (a négy alapító közül az Arthur Bergmann Jogi-, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. képviseletében is ő szignált mint tulajdonos-ügyvezető).
Ami a TV2 tulajdonosváltását illeti, azt már közölték, hogy háromlépcsős akcióról van szó, de a részleteket, vagyis hogy pontosan milyen cégek közreműködésével hajtják végre, üzleti titokként kezelik. (Mint a G7 elsőként megírta, eddig a tulajdonosi láncban a BusinessHelp Kft. bukkant fel, amelynek január óta ugyancsak a Takarék-csoporthoz kötődő tulajdonosa van Fári Ádám Zoltán személyében.) A Vida-féle fúzióról a Gazdasági Versenyhivatalnak is állást kell foglalnia, de a hivatal honlapján nincs a TV2-vel kapcsolatos ügylet a közzétett összefonódások listáján. „A GVH-nál nem jelentették be a kérdéses összefonódást, így azt nem vizsgáltuk” – válaszolták a versenyhivatalnál kérdésünkre. Ettől még Vida József, az Abraham Goldmann és Gál Miklós nem puszta kitaláció, a TV2-re már a Vajna halálát követő negyedik napon ráugrottak Mészáros emberei:
A kereskedelmi tévé megvásárlásához, még a 25 százalékos tulajdonhoz is, milliárdokra van szükség, cégvagyona alapján pedig nem találjuk a toplistákon Gál Miklóst. Viszont 2016-tól láthatóan beépült a NER-hálózatba. A kormányközeli Világgazdaság azt írta, eddigi karrierje során multinacionális vállalatnál, a takarékszövetkezeti integrációban, valamint saját vállalkozásaiban szerzett üzleti tapasztalatokat.
Ami Gál Miklós saját tulajdonú vállalkozásait illeti, nagy nyereségek helyett inkább kamatoztatható kapcsolatrendszer bontakozik ki:
2007 óta tulajdonos-ügyvezető az Ariadné Válságkezelő Kft.-ben, amelyik inkább viszi a pénzt, mint hozza. A cég múlt évi beszámolója szerint viszont tulajdonostársa Fári László Tibor, a felügyelőbizottság egyik tagja pedig Fári László Márton – vagyis Gál a TV2 körüli kavarás egyik főszereplőjének, Fári Ádám Zoltánnak a rokonságával közösködik. Bármilyen messze vezetnek a szálak, az Ariadnéval aligha gyarapíthatta a vagyonát Gál Miklós, tavaly 25 millió forint bevételt és 4,7 millió forint nyereséget vallott be a cég, az előző évek veszteségei nyomán pedig mínuszba futott a saját tőkéje.
Az Arthur Bergmann Jogi-, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ben már 2009 óta ügyvezető és tulajdonos, aktuálisan a Bicskei Lovasudvar Kft.-vel közösen. De ez a cég sem robbantott eddig kasszát, tavaly 43 millió forint bevételt és bő 1 millió nyereséget mutatott ki. A legnagyobb tétel a mérlegében a fizetni valót jelzi: 148 millió forint található a kötelezettségek soron.
Gál érdekeltségei közül a legjövedelmezőbbnek a Locomotive CEE Kft. látszik a múlt évi 904 millió forint árbevételével és 148 milliós adózott eredményével. A 2010-ben alapított társaság mérlegéből azonban sokkal több nem derül ki, mint hogy a fő profilja a nagykereskedelem, és hogy ezt az eredményt öt szellemi dolgozóval érte el.
Együtt vezetik és birtokolják 2013 óta az Arthur Bergmann Agro Mezőgazdasági és Állatgazdálkodási Kft.-t Paulovics Ágnessel. Ő a Hunmédia Befektetési Zrt. tulajdonosaként vált ismertté azzal, hogy kivásárolta Rákosi Tamás érdekeltségeit a TV2-nek beszállító IKO Holding Kft.-ből, és csaknem egyharmados részt szerzett a másik aranybányában, a reklámidőket értékesítő Atmédia Kft.-ben. Közös, bicskei székhelyű mezőgazdasági vállalkozásuk ezekhez viszonyítva kicsinyke, tavaly 10 millió forint árbevételt és 530 ezer forint nyereséget mutatott ki. A cég saját bevallása szerint „a fizetőképesség kívánnivalót hagy maga után, az előző évihez képest javult.”
2015-ben Gál tulajdonos lett egy ennél is kevesebbet produkáló tiszafüredi agrártársaságban, a Füredagro Team Kft.-ben.
Ezeknél fajsúlyosabb vállalkozás az Arthur Bergmann Hungary Pénzügyi Zrt., amelyben résztulajdonos és az igazgatóság tagja 2013 óta. A pénzügyi vállalkozás 1,3 milliárd forint árbevételt könyvelt el a múlt évben, a nyeresége nem érte el a 18 milliót. Idén alapított leányvállalatában, az Arthur Bergmann Alapkezelő Zrt.-ben vezérigazgató lett.
2016-ban szerzett üzletrészt a IX. kerületben bejegyzett Sztár Fodrász Kft.-ben, de ennek csupán 8 millió forint volt tavaly a forgalma és 716 ezer forint nyereséget ért el.
Tulajdonos az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-ben, amelyet 2017 márciusban jegyeztek be. A cég tavaly szárnyalt – amint erről az mfor.hu meg is emlékezett –, vagyona az év végére 550 millió forintra, profitja 364 millió forintra hízott.
Gál Miklós céges portfóliója a topmilliárdosokéval nem vetekedhet, viszont fontos társaságokban tölt be vezető pozíciókat. Karrierje ezen a téren négy éve ível felfelé a cégnyilvántartásból is követhetően. | Mészáros Lőrinc új vezérigazgatója is részese a TV2 körüli kavarásnak | Eddig nem hallottunk Gál Miklósról, pedig be tud szállni egy negyvenmilliárdos forgalmú kereskedelmi tévébe és képes vezetni Mészáros Lőrinc legnagyobb vállalatát. Munkába állt az Opus Global új vezérigazgatója, Gál Miklós. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/22/meszaros-lorinc-vezerigazgato-gal-miklos-tv2/ | 2019-07-22 14:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Polgármestert választanak Andocson vasárnap – ez a címe a legutóbbi hírnek a Tisztességes Választásért Alapítvány honlapján. Március 4-én tették közzé, azóta nem frissült a rovat, a 72 lájkot begyűjtő Facebook-oldalon 2015 óta nincs újdonság. Ennek fényében meglepő, hogy a Magyar Villamos Művek – a lapunk közérdekű adatigénylése nyomán megküldött dokumentum szerint – 20 millió forint támogatást adott az idén a szervezetnek.
Ez a gáláns lépés annak fényében még furcsább, hogy a civil szervezet legutóbbi – nyilvánosan elérhető – beszámolója szerint 2017-ben összesen 200 ezer forint bevételt könyvelhetett el, eredménye pedig 6 ezer forint volt. Igaz, a múlt évben voltak változások a vezetésben, hiszen a kuratóriumi elnök Klinghammer István korábbi felsőoktatási államtitkár, ELTE-rektor lett, ám a 2018-as beszámolókat még nem kellett közzétenni. Az alapítványnak – a saját honlapján megjelent, nyelvi bravúrokkal színezett szöveg szerint – alapküldetése, hogy
a választásokhoz kapcsolódó jogi ismeretek minél szélesebb körben történő interpretálása, a figyelem felhívása a visszaélések megelőzéséért.
A másik fontos feladat a „tisztességes választás üzenetének kiterjesztése a hétköznapi élet szinte minden területére”, hiszen „az emberek az életük minden pillanatában választás előtt állnak, elméleti, és gyakorlati joguk megválasztani a lakóhelyüket, az élelmiszert, amit fogyasztunk az iskolát, ahová a gyermekeinket beíratják. (…) Ezekhez a választási pillanatokhoz azonban sokaknak segítség kell.” Megkerestük az alapítványt, hogy az MVM pénzéből milyen módon szolgálja majd e célokat, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
E humanista programot már 2009 óta igyekszik megvalósítani az alapítvány: a kuratórium elnöke akkor az azóta elhunyt egykori kommunista politikus, Pozsgay Imre volt. Az alapítók között ott volt az immár élen álló Klinghammer, valamint a jelenleg is KDNP-s képviselő, Vejkey Imre. A hírekbe akkor került be a szervezet, amikor a Nemzeti Választási Bizottság tagjává választották Lugossy-Sági Krisztinát, aki a Magyar Narancs cikke szerint az alapítvány titkára volt.
Innen egyenes az út egy kormányközeli labirintusba. Az alapítvány ugyanis a Csalogány u. 12., I. emelet 3. szám alá van bejegyezve. Éppen oda, ahol a Magyar Narancs cikke szerint egy valóságos céggyűjtőhely működik. A Csalogány utcai épület ad otthont – több más kulturális piacon mozgó vállalkozás mellett – a kormánypárti kultúrharcban ismertté vált Szakács Árpád cégeinek. A bonyolult háló egyik kulcsszereplője Horváth-Lugossy Gábor József, akit Kásler Miklós miniszter a 800 millió forintból alapított Magyarságkutató Intézet vezetőjének nevezett ki. A szövevényes cégháló otthona a lakás, amely ezek szerint tisztességes választás a közpénz tízmillióinak.
Amelyekből bőven kapott a Kommentár Alapítvány is. Az MVM-lista élén áll 30 millióval a szervezet, amely kiadja a Békés Márton Terror Háza kutatási igazgató főszerkesztette Kommentár folyóiratot, és minden évben megrendezi a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot.
Hasonló nagyságrendű támogatásnak örülhetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (25 millió), a többség azonban maximum pár milliós támogatást kapott az MVM-től az első féléves utalásokat összesítő dokumentum szerint. Kapott pénzt például az értelmi fogyatékosokat segítő Down Alapítvány (6 millió), a Böjte Csaba fémjelezte Dévai Szent Ferenc Alapítvány (4,5 millió). A „jóügyes” támogatások mellett tudományos célokat is favorizált a cég: a Mathias Corvinus Collegium nyári táborára és versenyére kapott pénzt (összesen 900 ezer forintot), a BME diákjai pedig versenyre utazáshoz kaptak segítséget (5 millió forint). Mindezeken kívül meglepő sorok is vannak azért a táblában, hiszen
az első hat hónapban összesen 166 millió forintot „eltámogató” MVM kétmillió forintot szán a Visítástól Vígadásig című nemesgörzsönyi böllérfesztiválra, 200 ezret pedig az orosházi birkózók támogatására.
A Paks II Zrt. viszont egyetemek összesen 26 milliónyi támogatásáról számolt be: a pécsi, a dunaújvárosi, a veszprémi, a miskolci és a debreceni egyetem egyaránt 5 milliót kap, az egyetlen kivétel az egri intézmény, amelynek be kell érnie egy millióval.
A Hungarocontrol több önkormányzatnak utal, kap például a repülőtér érintettségi körzetébe tartozó Zugló és Vecsés. Ezen túl a települések közül első ránézésre nem feltétlenül érthető módon például Bakkonykoppány és Porva is befutott. És persze akadnak szakmai támogatások is, mint például a budaörsi repülőtér vagy a repülőszövetség szponzorálása.
A Magyar Posta összesen 10,45 millió forintot osztott ki, a legnagyobb tétel a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány 5 milliója, amelyet egyébként az MVM kiegészít 11 millióval. De például A Füvészkertért Alapítvány is örülhetett 150 ezer forintnak.
Az állami cégektől a január 1. és június 30. között kötött hirdetési, reklám- és támogatási szerződések listáját kértük ki. | 20 millió közpénzzel támogatott az MVM egy 200 ezer forintos alapítványt | Az MVM-től 20 millió forint közpénzt kapott támogatásként a Tisztességes Választásért Alapítvány, amelynek honlapján március 4-i a legutóbbi hír, 2017-es bevétele 200 ezer, eredménye pedig 6 ezer forint volt. Még többet, 30 milliót kasszírozott a Kommentár Alapítvány, amely a Békés Márton főszerkesztette Kommentár folyóiratot adja ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/24/tamogatas-mvm-posta-hungarocontrol/ | 2019-07-24 11:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb közpénzes munkához jutott Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, Mészáros János. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal is a Magyar Közútnak dolgozik Pegazus Trade nevű cégével: egy 130 millió forintos keretszerződés nyomán téli kabátokat, 15 millió forintért pedig egyéb téli ruhaneműket szállítanak az állami cégnek.
Legutóbb akkor írtuk Mészáros Jánosról, amikor a birtokunkba került szerződéslistából kiderült, hogy 140 millió forintért szállít hegesztőeszközöket a MÁV Zrt.-nek.
A Magyar Közútnál bejáratott válalkozónak számít, csak az idén elnyert megbízások alapján:
115 millióért szállíthat kantáros nadrágokat.
460 millióért nyári és téli adaptereket.
567 millióért aszfalttömörítő gépeket.
Tavaly a Pegazus Trade-en keresztül Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként a Magyar Közút két közbeszerzési pályázatán, összesen 510 millió forint értékben.
2018-ban az ifjabb Mészáros-fivér három nagy cége összesen 630,5 millió forintos hasznot termelt tavaly, az üzletember 150 milliós osztalékkal gazdagodott.
Kiemelt képünk illusztráció | 130 millióért vesz téli kabátokat a Magyar Közút Mészáros testvérétől | Újabb közpénzes munkához jutott Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, Mészáros János. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal is a Magyar Közútnak dolgozik Pegazus Trade nevű cégével: egy 130 millió forintos keretszerződés nyomán téli kabátokat, 15 millió forintért pedig egyéb téli ruhaneműket szállítanak az állami cégnek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/25/meszaros-janos-magyar-kozut-2/ | 2019-07-25 11:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem a Club Aliga az egyetlen, ahol cefet körülmények várják az Erzsébet-programban üdülő nagycsaládosokat – derült ki olvasóink változatlanul ömlő leveleiből. Hasonlóan áldatlan állapotokról számoltak be az egyesek által szellemkastélynak gondolt keszthelyi Hullám Hotelban nyaralók, a hévízi Helios Szállóban pedig ugyan jó körülményeket találtak, de megalázó tapasztalatot szereztek az üdülők.
Hurrá nyaralunk! – majd jövőre, vagy két év múlva és nem nyáron
Akadtak a levélírók között olyanok is, akik jó helyet fogtak ki, sőt többen azt írták, hogy kedvelik az Erzsébet-program üdülési lehetőségét, de abban teljes volt az egyetértés, hogy borzasztóan nehézkesen megy a szállásfoglalás. A nagycsaládos Erzsébet-programos pályázók többsége még tavaly nyerte el az üdülést, sőt olvasóink között volt olyan is, aki két éve. Azért csak az idén mentek nyaralni, mert rendkívül nehéz helyet foglalni a rendszerben – magyarázták. A menetrend úgy néz ki, hogy az önrészt/előleget előre be kell fizetni, utána bekerülnek a rendszerbe, kapnak időpontot, hogy mikortól lehet lefoglalni a szállást, de „sorba kell állni” online. A tolongásra jellemző, hogy egyik olvasónk előtt több ezer ember volt, de nem lehetett kilépni, mert akkor újra kell kezdeni a várakozást. Amikor végre sorra kerültek, a rendszer mutatta, hol és mikor van szabad hely, de ekkor vagy tízszer előfordult velük, hogy mire kiválasztották a szállodát, addigra a rendszer kiírta, még sincs ott hely. Hogy egyszerre többen kaptak zöld utat a foglaláshoz, vagy rendszerhiba történt, nem tudja, mindenesetre tavaly februárban három nap nonstop próbálkoztak a szállásfoglalással. Háromgyerekes olvasónk végül tavaly februárban idén áprilisra tudott helyet foglalni.
Nyárra nem volt hely, sem hosszú hétvégére, sem iskolai szünetekre. Vagyis a gyerekeket ki kellett venni az iskolából pár napra, hogy üdülhessenek.
Az Erzsébet-programosok a paraván mögött ebédelnek
A család végül Hévízen kapott szállást, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotel Heliosban, ahol egyébként rengeteg orosz vendéggel üdültek egyidejűleg. A szállodában a tisztasággal nem volt gond, igaz, mintha legalább 20 éve nem tatarozták volna, a berendezés pedig retro. Ez nem zavarta őket, a gyerekeket viszont az igen, hogy kettejüknek a hepehupás szétnyitható kanapén kellett aludni, a harmadiknak, a kicsinek pedig a franciaágy végébe toltak be egy tábori ágyat. Olvasónknak úgy tűnt, az alapvetően kétágyas szobából csináltak ötágyast, vagyis nem nagycsaládra készültek. De ez is belefért nekik, mert minden más megfelelt.
Az első esti svédasztalos vacsorával elégedettek voltak, és a másnapi reggeli is hasonlóan jól nézett ki. Ebédnél azonban megalázó élményben volt részük: miközben látták, hogy a többi vendég ismét bőséges választékot kapott,
az Erzsébet-programosokat egy paraván mögé tessékelték, ahol menzakosztot szolgáltak fel nekik, kaptak „valami” levest, aztán tésztát gombával és mócsinggal.
Volt, aki a nagycsaládosok közül ott is hagyta az asztalt, annyira leforrázva érezte magát, hogy csóróként félreállították. A vendégek szeparálása minden ebédnél megismétlődött.
Club Aliga-fíling Keszthelyen is
Négygyerekes olvasónk is nehezen tudott szállást foglalni az Erzsébet-program rendszerében, végül a keszthelyi Hotel Hullámba sikerült, hatfős apartmanba, idén június végére.
A helyszínen azonban kiderült, két aprócska szobába akarják őket tenni, egy két- meg egy háromágyasba, külön a szülőket a gyerekektől. Olvasónk közölte, kizárt, hogy a kicsik külön szobában aludjanak, és mutatták a papírt, hogy hatfős apartman szerepel rajta, ennyiért fizettek önrészt. Nem ők voltak az egyetlenek, akik hasonlóan jártak, minden családot két külön szobába raktak. Szerinte emiatt ez a szálloda nem is alkalmas családos üdülésre, kicsi gyerekekkel. Ami legjobban meglepte, hogy a többség nem tiltakozott, beletörődtek, hogy ez jutott nekik.
Olvasónk viszont nem hagyta ennyiben, végül megkapták a hatágyas VIP-szobának kikiáltott helyet. Jellemzése szerint gusztustalan, ócska, régi volt a berendezés, koszos, dohszagú, több évtizedes a padlószőnyeg, szúnyogháló nélküli, alacsony ablakok voltak, amiket a pici gyerekek miatt nem tudtak nyitva hagyni, mert életveszélyes lett volna. Egyik gyermeke minden reggelre csalánkiütéses lett a matractól, ami undorítóan nézett ki. Az ételek minősége is szint alatti volt, egyedül a svédasztalos reggeli felelt meg, a többi étel egyszerűen rossz, nem gyereknek való volt, ebédre például hideg csomagot kaptak – írta. Szerinte
az állam elképesztően túlárazva hatalmas összegeket fizet az Erzsébet-programban Mészároséknak-Tiborczéknak, akiknek a kisujjukat sem kell mozdítaniuk. Nem látszik, hogy költöttek volna a nyilván olcsón megszerzett elavult szállodákra, ahova most simán elszállásolják a nagycsaládosokat, mondván, ezeknek a nyomorultaknak ez is jó lesz, majd hátradőlnek, és ömlik a számlájukra az állami pénz. Családonként pár napra bő 200 ezer forintok.
A helyiek nem is tudták, hogy nyitva a Hullám
A közvetlenül a móló bejáratánál álló hotelről tavaly augusztusban a 444.hu azt írta, hogy rendben üzemel, idén viszont az derült ki, hogy a keszthelyiek nem is sejtik, hogy a Hullám nyitva van. Inkább hajaz szellemkastélyra, mint lakott épületre. Nem is akarták elhinni nekünk, hogy működik, ezért egyiküket megkértük, nézzen be a hotelbe. A recepción azt mondták neki, nem lehet szállást foglalni, tele vannak, csütörtökön lesz turnusváltás, kizárólag az Erzsébet-programra tartják fenn a szálláshelyet, szeptember 5-ig, utána zárva vannak.
Szocreál bútorokat, rendet, tisztaságot látott, de mozgást nem. Kettő kivételével nem voltak nyitva ablakok sehol, a spaletták zárva, az erkélyeken sehol egyetlen szék, sem száradó fürdőruha vagy törölköző, a régi borozóteraszon sincsenek kint asztalok vagy székek. Összesen két embert látott, az egyik fellocsolta a teraszt, a másik a recepciós volt. A hallban ment a tévé, de vendéget nem látott. Valószínűleg a strandon lehettek, mert este jó pár ablakban világos volt.
Ugyanannyit kap a négycsillagos szálloda mint a csillag nélküli
Az Erzsébet-programban kétévente lehet pályázni üdülésre. A Club Aligában pocsék körülmények között nyaralók közül többekről kiderült, hogy rendszeresen pályáznak, és eddig mindig meg voltak elégedve, sőt, volt aki úgy fogalmazott, kifejezetten igényes nyaralásban volt részük. Az egyik anya azt írta, nem akartak Aligára menni, mert a kommentek alapján nem sok jót ígért. Főleg hogy voltak több csillagos, bizalomgerjesztő szállodák is, tiszta, modern szobákkal, rendkívül bő választékú svédasztallal reggel, délben és este, esetenként belső wellnessrészleggel. Egy másik anya szerint azok a szálláshelyek voltak elérhetőek sokáig, ahol az online vélemények lesújtóak voltak, mint a Club Aligáról évek óta. Szerinte így kell mesterségesen telt házat csinálni lepukkant helyeken közpénzből egy jól körülhatárolható magántulajdonosi körnek.
Egyikük megjegyezte, nem tartja fairnek, hogy a négycsillagos szállodához ugyanúgy 180 ezres utalványt kellett volna letenniük a szinte luxus körülményekért, mint a Club Aliga „aludni még talán jó lesz” kategóriájú szállásért, holott a kettő között zongorázni lehetett a különbséget. | A nagycsaládosoknak megteszi a lepusztult szálloda és a paraván mögötti ebéd is | Nem a Club Aliga az egyetlen, ahol cefet körülmények várják az Erzsébet-programban üdülő nagycsaládosokat – derült ki olvasóink változatlanul ömlő leveleiből. Hasonlóan áldatlan állapotokról számoltak be az egyesek által szellemkastélynak gondolt keszthelyi Hullám Hotelban nyaralók, a hévízi Helios Szállóban pedig ugyan jó körülményeket találtak, de megalázó tapasztalatot szereztek az üdülők. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/27/szellemkastely-nagycsalados-udules-megalazo/ | 2019-07-27 11:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott céget alapított GO for Sport Events Kft. néven a Bessenyei István kisebbségi tulajdonában lévő Valton-Sec Kft., a Rókusfavy Pál-féle Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel és az XTRM Group Kft.-vel, amely a Extreme Rendezvényügynökséget takarja. Az új cég tevékenységi körei közé felvették az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet és a művészeti létesítmények működtetését is, neve azonban inkább a sportrendezvényekre utal – ezen a területen Bessenyei párja, Sarka Kata vállalkozása már megvetette a lábát.
A kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valtonnál rengeteg állami megbízás és pénz landolt az utóbbi években. A cég tavaly már 7,3 milliárd forintnyi bevételt hozott össze, a tulajdonosok 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
A Valton kisebbégi tulajdonosa, Bessenyei István 2015-ben alapította meg a Nakama & Partners nevű céget az akkor még Hajdu Péter feleségeként emlegetett Sarka Katával. Bessenyei a tulajdonrészét eladta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feleségének, Rogán-Gaál Cecíliának, Sarka Katával való kapcsolata pedig elmélyült: közös címre vannak bejelentve, hivatalosan meg nem erősített információk szerint pedig már össze is házasodtak és közös gyereket vállaltak. A Nakamában jelenleg 51 százalékkal Rogán-Gaál Cecília a többségi tulajdonos.
A Nakamáról az utóbbi hetekben gyakran írtunk: először az derült ki, hogy Rogán-Gaál Cecília megszerezte az évekig sikeresen működő FitBalance-rendezvényeket, majd az is, hogy ezzel körülbelül egy időben ömleni kezdett az állami pénz a FitBalance-hoz. A K-Monitor eddig 273 millió forint állami szponzorációt talált a sportrendezvényeknél, de még százmilliós nagyságrendben lehetnek eddig ismeretlen szerződések, mivel a Kommunikációs Hivatal a lap gyanúja szerint nem bontotta ki az igazság minden részletét az adatigénylésükre küldött válaszban. Az sem világos, hogy a rendezvények tulajdonjogilag hogyan kapcsolódnak a Sarka-Rogán pároshoz.
Sarka Katának és a propagandaminiszter feleségének van egy másik közös vállalkozása, ugyanis ahogyan Bessenyei István, úgy párja is fejest ugrott a média világába. Sarka és Rogán-Gaál Cecília tavaly decemberben alapították meg a Top News Hungary Kft.-t, amellyel megvásárolták a TWN.hu nevű bulvároldalt. Bessenyei 2017 júliusában vette meg a Femcafét kiadó Netrise Hugary Kft.-t, tavaly 295-szörösére növelte a cég nyereségét. | Sarka Kata párja is beszáll a sportrendezvénybizniszbe | Konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott céget alapított GO for Sport Events Kft. néven a Bessenyei István kisebbségi tulajdonában lévő Valton-Sec Kft., a Rókusfavy Pál-féle Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel és az XTRM Group Kft.-vel, amely a Extreme Rendezvényügynökséget takarja. Az új cég tevékenységi körei közé felvették az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet és a művészeti létesítmények működtetését is, neve azonban inkább a sportrendezvényekre utal – ezen a területen Bessenyei párja, Sarka Kata vállalkozása már megvetette a lábát. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/26/sarka-bessenyei-cege/ | 2019-07-26 13:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Közel 400 millió forintos összeget kellett bírósági letétbe helyeznie a kisvárdai önkormányzatnak a helyi focistadion miatt indult perben, de a város nem hajlandó egyezkedni. A 24.hu információja szerint a stadionberuházás fővállalkozója, a Penta Industry Kft. az eljárással párhuzamosan többször is felajánlotta, hogy tárgyaljanak a vitatott pénzekről, de az önkormányzat ezt visszautasította. A Penta Industry által kezdeményezett bírósági perben a héten újabb tárgyalást tartottak.
A stadiont tavaly nyáron átadták ugyan, de az építőcéget a beruházás lezárása előtt kirúgták a területről, és nem fizették ki a 2,4 milliárdos keret utolsó részletét, így számos alvállalkozó mind a mai napig hiába várja a pénzét.
A létesítmény építési költségeit a központi költségvetésből támogatta az állam. Az elhúzódó pereskedés azonban pont emiatt hozhatja nehéz helyzetbe a várost. A bírósági letétre ugyanis már a stadionra kapott állami támogatás sem volt elég. A maradék 243 millió forintot a működési célú tartalékból kellett kipótolni 155 millióval, decemberre ugyanis le kell zárni a stadion elszámolását.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI | Kisvárda nem egyezkedik a futballstadion építőjével | Közel 400 millió forintos összeget kellett bírósági letétbe helyeznie a kisvárdai önkormányzatnak a helyi focistadion miatt indult perben, de a város nem hajlandó egyezkedni. A 24.hu információja szerint a stadionberuházás fővállalkozója, a Penta Industry Kft. az eljárással párhuzamosan többször is felajánlotta, hogy tárgyaljanak a vitatott pénzekről, de az önkormányzat ezt visszautasította. A Penta Industry által kezdeményezett bírósági perben a héten újabb tárgyalást tartottak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/26/kisvarda-nem-egyezkedik-a-futballstadion-epitojevel/ | 2019-07-26 15:42:00 | true | null | null | 24.hu |
Audi;ORFK;beszerzés;Áder János;golyóálló;
2019-08-01 07:00:00
Golyóálló leplekkel védhetik Ádert: furcsa beszerzések a Készenléti Rendőrségnél
Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista.
Modern, kétszintes otthon – egy ikerház fele – épül Budaörs egyik felkapottabb városrészében, nem messze a Kamaraerdőtől, udvarát a NER-korszak divatjának megfelelően mintás térkő borítja.
A Szalonka utcai ház szinte már kulcsra kész, azt azonban a körülötte serénykedő munkások sem tudják, ki költözik majd ide. „Talán a fővállalkozó megmondja” - mutat egyikük egy német rendszámú, E-osztályos Mercedes felé, a luxusautó azonban fél percig sem marad, elrobog az építkezésről.
Az állam vette, egy rendőri vezető használhatja
A beruházás a helyieken kívül talán senkinek sem szúrna szemet; mi is csak az Országos Rendőr-főkapitányság egyik nyilvános szerződéslistáján vettük észre, hogy valami készül itt, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közel 75 millió forintért vásárolt ingatlant az utcában, a tulajdonjogokat pedig az ORFK gyakorolja.
Hogy miért van szükség a házra, azt a rendőrségi dokumentum nem részletezi – egy utcabéli asszony viszont tudni véli, hogy szolgálati lakásról van szó. „Valami rendőri középvezető költözik ide vidékről, ezért a nagy felhajtás” - mondja lebiggyesztett szájjal. Ő egyébként az egyetlen, aki készséggel nyilatkozik az ingatlanról: a kérdés hallatán gyorsan csukódnak az ajtók, a ház közelében lakók sem tudnak semmiről.
A szerződéslistáról egyébként nem derül ki egyértelműben, hogy a megvásárolt ingatlanban egy vagy több lakást létesítenek.
Kell még száz Audi A3-as is, jó lesz az valamire
Az említett szerződéslistán pedig közel sem ez az egyetlen érdekes tétel: a Készenléti Rendőrség a felsorolás alapján újabb nagy autóbeszerzésre is készül, a beszállító pedig nem meglepő módon ezúttal is az állami beszerzéseken rendszeresen taroló Porsche Hungária Kft. lesz.
A rendőrség idén április és november között 450 Škoda Octaviát vásárolna, további 450 darabot pedig 2019 és 2024 között lízingelne a Porsche Hungáriától és a Porsche Lízing Szolgáltató Kft.-től. Mindkét beszerzésre ötéves szervíszolgáltatást is megrendeltek; az Octaviákért pedig öt év alatt összesen 3,89 milliárdot fizetnének.
A talpas járőrök mellett persze gondoltak a vezetőkre is: rendeltek további száz Audi A3 Limo Basis 35 TFSI-t is, ugyanilyen megoszlásban, vagyis 50 autót november végéig, 50-et pedig 2024-ig vásárolnak, illetve lízingelnek a Porsche cégeitől. Utóbbi összesen 429,4 millióba kerül.
Nem egyértelmű, hogy az új Audik és Škodák beszerzésére miért van szükség, hiszen a rendőrség már 2017-ben legalább 37 milliárd forintot költött új autókra – közöttük kétszáz Audi 3-as és több mint 1100 Škodát is vásároltak – tavaly pedig újabb 526 jármű került az állományba.
Gránátálló lepleket is vettek
De nem csak új Audikra van égető szükség a Készenléti Rendőrségnél: a lista valószínűleg legérdekesebb eleme a 12, 2 millió forintért vásárolt 20 darab lövedékálló lepel, amit augusztus közepéig szállíthat le az ezzel megbízott, az árut külföldről importáló Tactical Kft. Mint a cégtől megtudtuk, ez olyan, a megrendelő igényei szerint szabott rugalmas lepelféle, ami 9 milliméteres lövedék és gránáttámadás ellen is megvédi hordozóját.
A lepelt köpenyként is lehet viselni, de általánosabb, hogy egyfajta ruganyos falként használják kiemelt személyek védelménél – mondta kérdésünkre a Kft. egyik munkatársa.
Mivel az Áder János védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség (KEŐ) is a készenlétiekhez tartozik, valószínűsíthető, hogy az elnök testőrgárdája is kap a golyóálló szövetből. A biztonság azonban sokba kerül – a rendőrség darabonként 612 ezer forintot fizet a leplekért – ráadásul az árucikk élettartama is korlátozott, 5-10 évenként újat kell venni belőlük.
A beszerzések sora pedig itt nem ér véget: a készenlétisek 787 millió forintos egyedi szerződést kötöttek „ESC támogatás és MS migráció” kóddal az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó WSH Kft.-vel, 2022-ig szerény 1, 9 milliárd forintért rendeltek helikoptereken használható hőkamerás kutatórendszereket a Fly4 Less Kft.-től, és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is kapott tőlük egy 1,1 milliárdos informatikai megbízást.
– és amiket csak célirányos kereséssel lehet megtalálni a police.hu szerződéseket tartalmazó aloldalán. Itt egyébként érdemes böngészni, hiszen innen tudtuk meg mi is, hogy a BRFK ingatlant bérel az Orbánt magángépen reptető nagyvállalkozótól, Garancsi Istvántól.
Nagy tenderek és kisrendőrök
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket. A rendőrségtől elsősorban azt szerettük volna tudni, miért vásárolnak budaörsi szolgálati lakást, lízingelnek és vesznek újabb Skodákat és Audikat,mennyire indokolt ez akkor, amikor az alacsony bérek és megbecsültség miatt sosem látott létszámhiány állt elő a rendőrségnél, szakszervezeti adatok szerint tavaly kétezren hagyták el az állományt.
Az ORFK több napja nem reagál levelünkre, ám volt cég, ahol a nyári leállás miatt kérték türelmünket, és választ ígértek. A hőkamerák beszerzésével megbízott Fly4Less Kft. valóban válaszolt is a megkeresésre, igaz, az okos lány módján: Oletics Imre ügyvezető sietett megnyugtatni minket, hogy vállalatuk 15 éve működik, helikoptereikkel 11 ezer órát repültek balesetmentesen, és 8 éve használnak, forgalmaznak helikopterre szerelhető felderítő berendezéseket.
Azt azonban, hogy az említett 1,9 milliárd forintért hány helikoptert látnak el hőkamerás kutatórendszerrel, Oletics nem árulta el: a rendőrségi pályázat besorolására, státuszára hivatkozva zárkózott el az ezt firtató kérdésektől. | Golyóálló leplekkel védhetik Ádert: furcsa beszerzések a Készenléti Rendőrségnél | Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044994_golyoallo-leplekkel-vedhetik-adert-furcsa-beszerzesek-a-keszenleti-rendorsegnel | 2019-08-01 09:00:00 | true | null | null | Népszava |
Felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Gyárfás Tamás ellen Fenyő János 1998-as meggyilkolása miatt.
A vádhatóság erről szóló közleménye szerint Gyárfás Tamás és Fenyő János – mint a harminc évvel ezelőtti időszak két meghatározó jelentőségű médiavállalkozója – között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás Tamás ezért 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Meg is bízta az éjszakai élet egyik ismert emberét a gyilkossággal, aki átvett 6 milliós előleget, ám a gyilkosságot nem hajtotta végre.
Ezt
követően került képbe Portik Tamás, aki elfogadta a megbízást
és – az emiatt időközben már jogerősen elítélt – Jozef
Rohacot vette rá a gyilkosságra.
Rohac
1998. február 11-én a késő délutáni órákban
a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában
várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte. | Vádat emeltek Gyárfás Tamás ellen | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/07/30/vadat-emeltek-gyarfas-tamas-ellen/ | 2019-07-30 11:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Sikerült beazonosítania Hadházy Ákosnak azt a két állami szervet, amelyeken keresztül bemutatták az amerikai hatóságok a Microsoft korrupciós botrányát. A politikus ráadásul két belügyi szervet talált: az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), illetve a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatót (NISZ).
Mint ismert, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen korrupciógyanús ügyletek miatt, amiket a cég 2013–14 környékén ütött nyélbe Magyarországon. A Microsoft Magyarország el is ismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal és 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot fizetett.
Security Check Required
Hadházy Ákos felidézte, hogy az amerikai jelentésben két példa is szerepelt és bár neveket nem említettek, a szerződések időpontja és összege alapján meg lehet azokat találni.
A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseinek listáján a „működés” sor alatt egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentésben is szereplő szerződés. – Ez azért nagyon durva, mert ez az állami cég Magyarország egyik vezető informatikai társasága, 63 milliárdos forgalommal és 1600 alkalmazottal – írta a politikus, hozzátéve, hogy ők számolták a Soros-konzultációra érkezett válaszokat is.
Ennél is bizarrabbnak nevezete az ORFK szerződését, amelyet közvetett információk alapján azonosított be, mivel a rendőr-főkapitányság honlapjáról pont annak az időszaknak a szerződései hiányoznak, amikor a Microsoft-beszerzés történhetett. Egy korábbi napi.hu cikk azonban konkrétan leírja a szerződés adatait, ami egyértelműen megegyezik az amerikai igazságügy által közölt adatokkal. A közvetítő cég mindkét esetben a Humansoft Kft. volt, amely busás haszonra tett szert.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a korrupciós ügy a hatóságok szerint hogyan is zajlott. Az állam meghirdetett közbeszerzéseket, ám azokon nem a Microsoft, hanem közvetítő cégek indultak. Miután nagy összegekről volt szó, a Microsoft kedvezményt adott, ám a közvetítő cégek mégsem az alacsonyabb, hanem a teljes áron adták tovább a termékeket az államnak. Az ügy kirobbanása után a Microsoft Magyarországtól elbocsátottak több vezető munkatársat, egyiküket, Sagyibo Viktort később egy időre kormányzati szerepkörbe emelték. Emellett azonnal szerződést bontottak három közvetítő céggel.
Az egész ügy a kormányfő környezetét is kínosan érintheti, a botrányt elsőként megszellőztető Wall Street Journal szerint ugyanis minden 2012-ben kezdődött egy találkozóval Orbán Viktor és a Microsoft egyik akkori igazgatója, Kevin Turner között. | Hadházy: A magyar rendőrség is érintett a Microsoft-botrányban | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-a-magyar-rendorseg-is-erintett-a-microsoft-botranyban-106570 | 2019-07-30 15:47:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
A Csongrád Megyei Főügyészség kedden közölte, az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva a táblabíróság a Czeglédy Csaba ellen indult eljárás lefolytatására utasította a Szegedi Törvényszéket.
A Gyurcsány Ferenc ügyvédje által vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
Czeglédy Csaba a Gyurcsány-párt, a DK európai parlamenti képviselőjelöltje volt, ezért mentelmi jog illette meg. A politikus mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság május 9-én megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A döntés ellen a főügyészség fellebbezést jelentett be.
Az ítélőtábla nem osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint a bíróság előtti büntetőeljárás megszüntetését követően az érintett személlyel szemben a bíróság előtt nincs olyan ügy, amelynek a folytatása elrendelhető lenne, és így a bíróságnak nincs kötelezettsége az eljárás folytatásának elrendelésére.
A táblabíróság végzése szerint a Csongrád Megyei Főügyészség vádirata nem hiányos, az előírt törvényi elemeket tartalmazza, ezért elbírálásra alkalmas. A bíróság kötelessége a vád tárgyává tett valamennyi cselekményről érdemi döntést hozni, ha nincs eljárási akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának. Ha az eljárási akadály megszűnése után az ügyészség indítványt tesz a büntetőeljárás lefolytatására, akkor a bíróságnak a vádról határoznia kell.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eljárás lefolytatásához szükséges ügyészi indítvány megérkezett, ebben az ügyészség megjelölte, mely vádirat alapján kéri az eljárás lefolytatását. Ez az indítvány - mivel a speciális akadály megszűnt - lehetővé teszi a már benyújtott vád alapján az eljárás lefolytatását.
A táblabíróság döntött két vádlott védőjének fellebbezéséről is, melyben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez. Az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint az ügyészség mérlegelési körébe tartozik, hogy a terhelt vagy a sértett lakcímének, illetve tényleges tartózkodási helyének figyelembevételével mely, egyébként hatáskörrel rendelkező bíróság előtt nyújtja be a vádat és kéri az eljárás lefolytatását. A vádlottak közül négyen is a Szegedi Törvényszék illetékességi területén laknak, így az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy illetékessége fennáll.
A Human Operator Zrt. ügyében készült vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Szegedi Ítélőtábla: Lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás | A mentelmi jog megszűnését követően lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Szegedi Ítélőtábla, amely jogerős döntésével elutasította azokat a védői indítványokat is, melyekben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2019/07/szegedi-itelotabla-a-mentelmi-jog-megszuneset-kovetoen-lefolytathato-a-czegledy-csaba-elleni-eljaras | 2019-07-31 12:55:00 | true | null | null | Origo |
A Narancs.hu még június közepén elfogott egy, a Fidesz választókerületi elnökeihez és alapszervezeteihez küldött levelet. Ebben a dokumentumban Kubatov Gábor pártigazgató, alelnök még a május végi EP-választás előtt vázolta az elkövetkezendő hetek teendőit, utasításokat adott a választókerületi elnököknek és tagszervezeteknek.
Ebben a levélben Kubatov nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz országos választmányának korábbi döntése alapján a 2019-es őszi önkormányzati választáson a jelöltállításnál csak olyanok jöhetnek szóba, akik: „feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek”, akiket „a közösség megbecsült tagjaiként” tartanak számon helyben és kizárólag olyanok indíthatók az őszi helyhatósági választáson, akik „korábbi munkájuk kapcsán megbecsülést vívtak ki a közösség körében.”
Kubatov kiskátéja csak írott malaszt?
Simonka és Mokán hogyan fér bele?
Amikor ez a levél körbement, összeszedtük, hogy kik azok, akiktől már rég búcsút kellett volna intenie a pártnak. Nem világos, ugyanis, hogyan fér bele ebbe a kritériumrendszerbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, hiszen őt bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és legalább 1,4 milliárd forintos károkozással a gyanúsítják. Ilyen súlyos üggyel a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben nem hoztak összefüggésbe egyetlen magyar politikust sem.
A Narancs.hu június végén, a párt Békés megyei tisztújítása után újabb kérdéseket tett fel a Fidesznek. Ugyanis a viharsarki választmány egyik alelnökének azt a Mokán István sarkadi polgármestert választották meg, akit a Gyulai Törvényszék 2015 áprilisában költségvetési csalás miatt jogerősen elmarasztalt és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélt.
Mokán: nem feddhetetlen előéletű, mégis...
Fotó: sarkad.hu
Az ügy lényege, hogy Mokán István élettársa több éven keresztül jogtalanul lakásfenntartási támogatásban részesült és egy éven keresztül, ugyancsak jogtalanul, kapott gyermekvédelmi kedvezményt.
Az országgyűlési képviselőhöz fordultunk
A Magyar Narancs legutóbbi, 2019. július 18-i számában elsőként számoltunk be arról, hogy a Békés megyei Méhkerék fideszes polgármester-asszonyát, Tát Margitot a Gyulai Járási Ügyészség egy bűnmegelőzési program forrásainak eltűnése és meg nem valósítása miatt jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja.
A történtek miatt pénteken írásban fordultunk Kovács Józsefhez, Békés megye 2. számú egyéni választókerülete fideszes országgyűlési képviselőjéhez. Egyrészt azért, mert választókerületi elnökként ő is címzettje volt a fentebb említett Kubatov-féle levélnek. Azt kérdeztük tőle, hogy ennek ellenére miként lehet a Fidesz színeiben polgármesterjelölt Tát Margit 2019 októberében Méhkeréken?
A kötelezően lelkes fideszes...
Fotó: fidesz.hu
Miért támogatja?
Másrészt azt is tudakoltuk, ha hosszabb ideje tudomása volt a méhkeréki ügyben folyó nyomozásról, akkor miért támogatta, hogy Tát a kormánypárt színeiben újrainduljon a helyhatósági választáson?
A Narancs.hu nem kapott választ Kovács Józseftől a feltett kérdésekre, holott a Facebook Messenger-levelezőrendszerén látszik, hogy a neki elküldött levelet ő vagy egy ezzel megbízott munkatársa még péntek délben látta, elolvasta.
Rugalmas elszakadás
Sőt, pontos információi lehetnek még Tát hogylétéről is, hiszen július 19-én, péntek délután egy 15 millió forintban került sportparkot avattak Méhkeréken. Erről az eseményről nem csak a megyei hírportál, a beol.hu, hanem közéleti Facebook-oldalán Kovács József is beszámolt. Ám úgy fest, a parlamenti képviselő már nem örül annak, hogy a polgármesterrel kell mutatkoznia: a sok ott készített fotó egyikén sem látszik a fideszes parlamenti képviselő és a kormánypárti polgármester közelről. Egyetlen egy felvétel van, amelyen távolról és gyakorlatilag nem, vagy alig felismerhetően mindketten ott vannak.
Kovács József elment Méhkerékre, de hol van a fotókról Tát?
Fotó: Kovács József/Facebook.com
Ez felfogható annak is, hogy ha óvatosan is, megkezdte a rugalmas elszakadást a fideszes országgyűlési képviselő a súlyos költségvetési csalással megvádolt, pártjához és választókerületéhez tartozó faluvezetőtől. | Még Kubatov parancsa sem számít: a költségvetési csalás a Fideszben nem bűn | Kubatov Gábor nemrég azt írta a Fidesz választókerületi elnökeinek: csak feddhetetlen előéletű, erkölcsileg kikezdhetetlen jelöltek indítsanak az őszi választáson. Ennek ellentmond, hogy az ügyészség megvádolta méhkeréki fideszes polgármestert újraindítják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hiaba-a-kubatov-parancsa-koltsegvetesi-csalassal-vadolt-fideszes-a-polgarmesterjeloltet-inditanak-mehkereken-121571 | 2018-07-22 06:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Másfél milliárdos befizetéssel próbálta javítani a Fradi focicsapatát működtető vállalat, az FTC Labdarúgó Zrt. katasztrofális tőkehelyzetét a tulajdonos sportegyesület. Ezzel a cégnél fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén (!) jegyezték le.
A túlárazott részvényeket minden esetben a túlnyomórészt állami forrásokból élő Ferencvárosi Torna Club (FTC) vette meg, így juttatva közvetett állami támogatáshoz az amúgy is a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar focicsapatot.
A Fradi tulajdonosi háttere azért ilyen bonyolult, mert itthon magasabb ligákban csak olyan focicsapatok indulhatnak, amelyek mögött egy gazdasági társaság áll. A Fradi együttesét az az FTC Labdarúgó Zrt. tartja fenn, amelynek a korábbi években kaotikusan alakult a tulajdonosi struktúrája, 2011 vége óta azonban az FTC egyesületé a vállalat 99,99 százaléka*A maradék tulajdonhányad a korábbi tulajdonos Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozó Fotexé..
Az FTC pedig elég jószándékú tulajdonos: ha a Zrt. valamiért megszorul, mindig komoly tőkeinjekcióval segítik ki. Ez történt most is. Az előző üzleti évben ugyanis a vállalat bevételei némi meglepetésre látványosan visszaestek, miközben a kiadásokon nem tudott (vagy ami valószínűbb, nem is akart) faragni a cég. Ennek eredményeként a 2018-as esztendőt 1,3 milliárd forintot is meghaladó veszteséggel zárták.
Ez önmagában még nem lett volna probléma, ha az FTC Labdarúgó Zrt.-nek lett volna tartaléka, de nem volt. Így a vállalat saját tőkéje is negatívba fordult, ami több okból is problémás. Egyrészt tartósan ilyen állapot a jogszabályok szerint egyetlen magyar cégnél sem állhat fenn, de ez – különösen egy labdarúgócsapatot működtető cégnél – ritkán vezet azonnal lépésekhez. Az azonban már igen, ha
a magyar vagy az európai szövetség emiatt nem engedi elindulni valamelyik ligában.
Márpedig elvileg negatív saját tőkével nem igazán kaphatott volna indulási jogot a csapat sem itthon, sem a nemzetközi kupákban, így lépni kellett*Az MLSZ előírásai szerint elvileg két egymást követő évben nem lehet negatív a saját tőke, az UEFA szabályai pedig különböző intézkedéseket írnak elő ilyen esetben, tehát a Fradi akár húzhatta is volna az időt, de valószínűleg ez elég kockázatos taktika lett volna..
A társaság vezetése ennek megfelelően már az éves rendes közgyűlésén határozott arról, hogy tőkét emelnek a cégben. Ehhez négy héttel későbbre újabb közgyűlést hívtak össze, és itt döntöttek róla, hogy az FTC tíz darab ezer forint névértékű részvényt vásárol összesen 1,5 milliárd forintért. A pénz hat nap múlva meg is érkezett, amit onnan lehet tudni, hogy a cégbírósági iratokhoz az utalási bizonylatot is csatolták.
Bár az bevett gyakorlat, hogy egy céget úgy juttatnak forráshoz, hogy részvényeit jóval a névérték felett jegyzik le, az FTC esete így is elég extrém. Ez ugyanis – ahogy erről korábban már írtunk – valamivel több mint háromezer milliárd forintra értékeli a vállalatot, ami alapján a magyar bajnok többet ér, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.
Mindenesetre a komoly tőkeinjekcióval sikerült elérni, hogy az FTC Labdarúgó Zrt. saját tőkéje pozitívba forduljon. Más kérdés, hogy a módszer, amivel feltőkésítették a vállalatot legalább annyira nem felel meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak, mint a negatív saját tőke. Az UEFA elvárásai szerint ugyanis a csapatoknak nagyjából annyit kellene költeniük, amennyi pénzt a piacról össze tudnak szedni, azaz tartósan nem támaszkodhatnának tulajdonosaik forrásaira.
A Fradi viszont tartósan ezt teszi, azaz többet költ, mint amennyi bevétele van. A korábbi években többször is emeltek így tőkét a Zrt.-ben, amely összesen közel 5 milliárd forintnyi forráshoz jutott így*Ez csak részben volt pénzbeli hozzájárulás, 2,8 milliárd forintot valamilyen más módon pakoltak be a cégbe..
Az már csak hab a tortán, hogy a pénz minden esetben az FTC-től érkezett, amely jelentős részben állami támogatásokból él. A 2018-as beszámolóban például 35 oldalon keresztül sorolják a támogatásokat, és ugyan az eredmény-kimutatásban csak szűk 1,8 milliárdnyi támogatásról adtak számot valójában ennél jóval többet ítéltek meg nekik*Igaz ennek nagy részét nem 2018-ban használták fel.. | Másfél milliárddal még megkínálták a Fradit az európai kuparajt előtt | A focicsapatot működtető cégben fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén jegyezték le. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190730/masfel-milliarddal-meg-megkinaltak-a-fradit-az-europai-kuparajt-elott/ | 2018-07-30 13:47:00 | true | null | null | G7 |
Az innovációs miniszter Palkovics László kitüntetett figyelemmel követi a zalai tesztpálya építését. Ez pénzben is megnyilvánul, mivel drágább lesz a pálya, mint az állítólag költségtakarékossági okokból megszüntetett MTA-kutatóhálózat éves költségvetése. Orbán Viktor miniszterelnök nem csak büszkén tesztelte a tesztpályát, de azt is mondta, hogy Zalaegerszeg az állami beruházás miatt felkerült az európai autóipar térképére.
De vajon tényleg ilyen az, ahogyan a fejlesztő állam mintaprojektjének ki kell néznie? Megnéztük a projekt részleteit és a hasonló nyugat-európai eseteket, és hajmeresztő dolgokat találtunk. Félő, hogy a zalai beruházás hatékonysága leginkább a kongó stadionokéra fog hasonlítani, és az egész soha nem fog megtérülni.
Drága az aszfalt
A ZalaZone tesztpályát intelligens, a jövő járműveinek tesztelésére szánt szupermodern létesítményként mutatta be a kormánymédia. Ehhez képest az első ütemben alapvetően csak útépítés történt, összesen 32 milliárd forint értékben. Egy 2017-es kormányhatározat még 21 milliárd forintot irányozott elő erre a projektre, ehhez képest önmagában az útépítéssel sikerült a pénz másfélszeresét elkölteni.
Az aszfaltot a Duna Aszfalt és a most már Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó ZÁÉV rakta le 30,5 milliárd forintért, ezeknek a cégeknek az állami munkáinál megszokhattuk ezt az elképesztő költségemelkedést. Okos és innovatív megoldásokat viszont nem valószínű, hogy túl nagy számban vetnének be tesztpálya környékén, mivel elemzésünk szerint az eddigi szerződések alapján
az aszfaltozás-építkezés elvitte a költségek 95 százalékát.
A projekt teljes költsége várhatóan nem áll meg 45 milliárd forint alatt.
Abban van némi irónia, hogy az összesen 22 féle út építése között szerepelt a rossz út bukkanókkal és rossz út vasúti kereszteződéssel – pedig ilyen utat építeni Magyarországon finoman szóval is fölöslegesnek tűnik, az építkezés körül is találtak volna ilyet szép számban.
Csakhogy ezzel még mindig nincs vége a tesztpályához kapcsolódó útépítéseknek. A Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76 autóút is a tesztelés igényei szerint épül. Ebből egyelőre az autópálya és Fenékpuszta közötti 8,5 kilométeres szakasz készül, 2022-re adhatja át a magyar közbeszerzéseken hasító orosz-osztrák Strabag 38,8 milliárdos áron. Ha a szakasz kilométerenkénti 4,6 milliárdos árával számolunk, a zalai megyeszékhelyig tartó hiányzó 24 kilométer további 110 milliárdba fog kerülni.
Ezt az autópályát hétfőn és kedden a tervek szerint le fogják zárni, hogy az autógyárak tesztelhessenek rajta akár 250-es sebességgel. Ennek a helyi autósok valószínűleg nem fognak annyira örülni, hiszen heti két nap nem használhatják az autópályát. Úgy is vehetjük, hogy a 110 milliárd forint 2/7-e, 31 milliárd forint kidobott pénz, vagy legalábbis ajándék a külföldi autógyáraknak.
De nem csak a kivitelezés, hanem a tesztpálya üzemeltetése sem lesz olcsó: az egyelőre még csak 83 főt foglalkoztató cégnél az ügyvezető és a felügyelőbizottság bruttó bére már most havi 4 millió forint. A pályának vezetője már sok van, nemzetközi híre azonban nem igazán: ahhoz képest, hogy a világon egyedülállónak és innovatívnak kellene lennie, a nemzetközi hírekben finoman szólva sem ért el áttörést – néhány kisebb portál az Ericsson sajtóanyagát vette át.
Van már ilyen
Az igazi rejtély persze az, hogy miért kellett egyáltalán belevágni ebbe a projektbe, ha egyszer az államnak már most van egy hasonló pályája, amit éppen most foglal vissza a természet: a Rábaring. Az állami többségi tulajdonban lévő Rába Nyrt. kihasználatlanul álló tesztpályája Győr mellett, Écsen található, és sok szempontból erősen hasonlít a most milliárdokból épülő zalai pályára.
Ennek felújításával valószínűleg súlyos milliárdokat lehetett volna spórolni az építési költségekből. Ráadásul Győr egy valódi autóipari központ, számos ott már megtelepedett beszállítóval és saját reptérrel. Bécs és Budapest is közelebb van, sőt, az M76-oshoz hasonló gyorsforgalmi utat is építenek a közelben: a Győr és Pápa közti 83-as főutat is éppen gyorsúttá építik át.
Az Autópari Próbapálya Zala Kft. a Rábaring fejlesztésével kapcsolatos felvetésünkre annyit közölt, hogy “a más, barnamezős, korábban épült tesztpályák nem alkalmasak (sem méretükben, sem technológiájukban, sem a gazdaságos megvalósítást tekintve) a zalaegerszegi tesztpálya által megcélzott komplex szolgáltatási rendszer létrehozására. ” Ebből nem derül ki, hogy érdemben megvizsgálták-e az écsi fejlesztés lehetőséget.
A magyar államnak nem jó tehát a barnamezős beruházás, ellenben a Porschénak igen. Ők 2012-ben vették át a világ legnagyobb autóipari tesztközpontját a dél-olaszországi Nardòban. A pályát 60 millió euróból, tehát 19 milliárd forintból újítják fel, azaz a magyar állam által erre szánt összeg feléből.
A nadròi pálya története egyébként is tanulságos, eredetileg 1975-ben építették, a cél az elmaradott délolasz vidék gazdaságának felpörgetése volt. Ez egyáltalán nem jött be, a tesztelés nem vonzotta a beruházásokat. Legfeljebb a tesztekre odalátogató mérnököknek épültek hotelek, de a k+f központok csak nem akartak odatelepülni.
Külföldön se pörögnek a tesztpályák
A Porsche olaszországi tesztpályáján kívül több másik van, amivel a zalainak versenyeznie kell majd. Ilyen a német ATP és ATC, az angol MIRA, a spanyol IDIADA, a havas teszteknek helyt adó svéd Colmis és finn Test World. Megnéztük, ezek hogyan mennek üzletileg, már amelyiknél van nyilvános üzleti beszámoló.
Különösen az ATC* Aldenhoven Testing Center of RWTH-Aachen University GmbH érdekes, mert ez is a zalaihoz hasonló szolgáltatásokat kínál. Önvezető és elektromos autó tesztelésre koncentrálnak, a pálya fel van szerelve az okoseszközökhöz szükséges 5G hálózattal. Ennél csak a 2015-ös évre érhető el pénzügyi beszámoló, akkor egymillió euró, tehát mai árfolyamon 320 millió forint körül alakult az árbevétel.
Piaci alapon azonban a német autóipar központjában sem tud működni a tesztpálya. Az a helyi járás résztulajdonában áll, és 7,6 millió euró, tehát 2,4 milliárd támogatást kapott Észak-Rajna-Vesztfália tartománytól és az EU-tól a központ létrehozására. A német cég tájékoztatása szerint ez a teljes projekt 80 százalékát finanszírozta. A német ATC tesztpályát a zalai 45 milliárd töredékéből, 3 milliárd forintból hozták létre, bár feltehetően egy korábbi pályán – erről nem adtak információt. (Ez is mutatja, hogy a Rábaring átépítése mennyivel kisebb összegből megoldható lett volna.)
Ha a nagyobb és felkapottabb ATP eredményét nézzük, a 4,2 milliárd forintos árbevétel és 421 millió forintos eredmény azt jelenti, hogy 106 év profitjából térülne meg a zalai pálya. Akkor is csak úgy, ha a tőkeköltséggel, a 10-20 évente esedékes felújításokkal és az M76-os sok milliárdos többletköltségével nem számoltunk. Szóval valószínűbb, hogy sose térülne meg a beruházás.
A két észak-európai tesztpálya még ennél is kevesebb bevételt és profitot termel. A finn Test World Oy-nak például csak 26 alkalmazottja van, így önmagában túl nagy gazdasági hatása sem lehet. Ez a cég azonban igen magas, 35 százalékos profitrátával dolgozik, de ennek fő oka az egyedi, északi környezet lehet.
Az egyetlen cég, amelyik igazán nagy bevételt ért el a teszteléssel, a brit MIRA tesztpályát üzemeltető Millbrook Proving Ground volt. Ez azonban jóval több, mint egy tesztelőközpont, többek között az EuroNCAP törésteszteket is ők végzik. A spanyol Applus Services, S.A. egy nagyobb cégcsoport, aminek egy rész az autó teszteléssel és autóipari mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó IDIADA, így a cég erre a divízióra vonatkozó adatait vettük figyelembe az éves beszámolója alapján.
Még a legtöbb profitot termelő Millbrook eredményeit figyelembe véve is 23 évre lenne szükség, hogy tőkeköltség nélkül megtérüljön a beruházás. Ehhez azonban nem csak pályát kéne építeni, hanem több száz mérnököt foglalkoztatni, és be kellene törni az autóipari tesztelés magas hozzáadott értékű piacára. Elgondolkodtató, hogy a vizsgált hat cég együttesen tud egy év alatt körülbelül 5,6 milliárd forint profitot termelni.
A zalai pálya akkor sem tudna nyolc év alatt megtérülni, ha a hét vezető európai tesztpálya cég teljes profitját meg tudná szerezni a cég és nem lenne a beruházásnak tőkeköltsége.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tesztpályát fejlesztő cégnél mit gondolnak erről. Megvalósíthatósági tanulmányt nem kaptunk (nem is világos, hogy készült-e egyáltalán ilyen), néhány választ viszont igen. A tesztpályát építő állami cég szerint:
“A projekt középtávon százas nagyságrendű munkahelyet teremt közvetlenül; ezek azok a szakemberek, akik a pálya működtetésében, valamint a teszteléseket támogató műszaki és mérnöki szolgáltatások nyújtásában vesznek részt.” Meg nem erősített információink szerint a projektben, ha majd elindul, nagyjából 150 főt foglalkoztathatnak majd. Tehát egy munkahely várhatóan 300 millió forintba fog kerülni, ami elképesztően magas.
“A közvetlen tesztpálya üzemeltetői létszámnál sokkal jelentősebb az a hatás, amelynek eredményeként a tesztpálya közvetlen közelében megjelennek, betelepülnek fejlesztő cégek (pl. az AVL mérnöki cég már létrehozta a zalaegerszegi telephelyét, további szereplőkkel folynak tárgyalások), illetve az országba települnek további nagy hozzáadott értékű tevékenységekre alapuló munkahelyek (ilyen fejlesztés például, amelynek Magyarországra telepítésében a tesztpálya közrejátszott, a Continental budapesti új fejlesztőközpontja több száz új munkahellyel, vagy a Jaguar budapesti fejlesztőközpontja).” Csakhogy ezek a munkahelyek túlnyomó többségében akkor is itt lennének, ha tesztelni más országban kellene, hiszen így is sok járműipari innovatív fejlesztés a relatíve olcsó és tehetséges magyar mérnököket választja. A Knorr-Bremse is tesztpálya nélkül döntött úgy, hogy a magyar részlege fejleszti az önvezető kamionokat, erről a projektről részletesen is beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítaniA technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.
“Mint minden stratégiai kutatási célú infrastruktúra, így a tesztpálya projekt megtérülésénél is a teljes nemzetgazdasági hatást kell vizsgálni; e tekintetben a zalaegerszegi tesztpályának már most, az építés szakaszában is vannak mérhető eredményei. Természetesen emellett a pálya közvetlen működtetése is fenntartható kell legyen.” Semmilyen számítással nem igazolták ezt, ami megalapozhatta volna ezt az állítást. De ha csak egy betonkockát építenek minden hasznosítás nélkül, annak is vannak mérhető hatásai, hiszen az állami megrendelések ennél is bevételt eredményeznek cégeknél. | Reménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpálya | Ez lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190730/remenytelen-hogy-valaha-is-megteruljon-a-45-milliardos-zalai-tesztpalya/ | 2019-07-30 13:53:00 | true | null | null | G7 |
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján (pdf) egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett.
Mészárosék szintet lépnek
Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte
az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó.
Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly hallottunk olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták: a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.
A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz.
Ha lefaragnak az árból, akkor is drága
Még akkor is, ha a végső ár végül elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle. Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani.
Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így
talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon.
Ez persze még így sem kevés, ha megnézzük, hogy az előző és a következő kézi-Eb döntőjének helyszíne mennyiből épült. Tavaly a horvát fővárosban rendezték a finálét, az ottani 16,5 ezer fő befogadására alkalmas Zagráb Arénát például 89 millió euróból, jelenlegi áron 29 milliárd forintból húzták fel (igaz, több mint tíz évvel ezelőtt).
Jövőre Ausztria, Norvégia és Svédország ad otthont az eseménynek, akkor a stockholmi Tele2 Arénában lesz a döntő. A létesítmény valójában egy stadion, vagy inkább egy csarnokba épített stadion, ahova sporteseményekre 30 ezer ember fér be, tehát jóval több, mint a tervezett budapestibe. Ennek ellenére a költségei ennek is alacsonyabbak voltak: elvileg 2,7 milliárd koronából épült, ami jelenlegi árfolyamon kevesebb, mint 83 milliárd forint. Az építkezés 2013-ban ért véget, és bár azóta itthon sokat drágult az építőipar, a svéd árakat és bérszínvonalat azért nem sikerült elérnünk.
Lehetett volna spórolni, vagy legalább alkudni
Ráadásul a beruházást jó eséllyel el is lehetett volna kerülni, a magyar-szlovák kettős ugyanis eredetileg nem egy teljesen új budapesti csarnokkal, hanem a Papp László sportarénával pályázott az Eb-re. Igen ám, de a tervezett új létesítménytől három és fél kilométerre lévő Papp Lászlóba csak 13-14 ezer ember fér be egyszerre, az európai szövetség (EHF) pedig a döntőhöz ennél nagyobb kapacitást várt el.
Ilyenkor a pályázónak több lehetősége is van:
Visszavonhatja kandidálását
Elfogadhatja a feltételeket és bevállalhat egy nagyobb csarnokot vagy
Elkezd alkudozni.
Bár utóbbi furcsán hangzik, egyáltalán nem biztos, hogy az EHF-et ne lehetett volna meggyőzni, különösen, hogy a szövetségnek anyagi szempontból teljesen mindegy, hol rendezik a finálét. A jegybevétel – az egyetlen ami a helyszíni nézők számától függ – ugyanis a szervezőket illeti, az EHF-nek sok pénzt hozó tévés közvetítések nézettsége pedig teljesen független attól, mennyien vannak az arénában. Így a 17-18 ezer néző legfeljebb a presztízs szempontjából lehetett volna fontos.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a magyar fél mennyire küzdött az eredeti koncepcióért, de úgy tudjuk,
viszonylag hamar elengedték a Papp Lászlót, és könnyen bevállaltak helyette egy másik helyszínt.
Amiről azonban már ekkor tudni lehetett, hogy csak egy új létesítmény lehet.
Kicsinálják a Papp Lászlót
Ha önmagában nézzük az új multifunkcionális csarnokot, akkor üzleti szempontból egyébként nem teljesen irracionális egy ilyen fejlesztés. A Papp László sportaréna programja elég zsúfolt, ráadásul nagyobb koncerteknél is problémát jelenthet a kapacitáskorlát, így szinte biztos, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programok maradnak el Budapesten a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.
A gond csak az, hogy nem lehet önmagában nézni egy létesítményt. Ha pedig más fejlesztéseket is beveszünk a képletbe, akkor ezek a problémák már jórészt kezelhetőek, vagy legalábbis lehettek volna. Már persze ha valami átgondolt koncepció mentén zajlanak a stadion és egyéb sportlétesítmény-fejlesztések a fővárosban.
Az biztos, hogy a nagyobb koncertek kapacitásigényét nyaranta az éppen 190 milliárd forintból épülő Puskás Ferenc stadion ki tudja majd elégíteni. A 67 ezres arénát elvileg még az idén novemberben felavatják, így jövőre már lehet benne eseményeket szervezni, ami csökkentheti a Papp László leterheltségét, és új lehetőségeket nyithat.
Persze ez csak az év egy szakaszában oldja meg a problémát, hiszen a Puskás – a többi közelmúltban épített stadionhoz hasonlóan – nem lesz fedett, vagy befedhető. Egy ilyen létesítmény teljesen feleslegessé tenné a mostani méregdrága multi-csarnokot. Nem csak azért, mert lehetne benne télen is koncerteket tartani, hanem mert egy ilyen stadion az EHF-nek is megfelel a kézi Eb-re. A 2020-as torna döntőjét is hasonlóban tartják, de ez egyáltalán nem egyedi eset: a 2024-es Európa Bajnokság nyitómeccse például a Düsseldorf 55 ezres focistadionjában lesz.
Más kérdés, hogy a Puskás mellett a befedésnek csak a Fradi-stadion esetében lett volna értelme, mert csak annak elég nagy a kapacitása ahhoz, hogy haszna is legyen egy ilyen beruházásnak. Ennek építésekor, 2013-2014-ben azonban még sokkal visszafogottabban mérték a sportberuházásokat. Utólag pedig elég macerás befedni egy stadiont. Más kérdés, hogy ha statikailag lehetséges, akkor lényegében biztosan sokkal olcsóbb, mint a 115 milliárdos új csarnok.
Mindenesetre az szinte biztos, hogy a fejlesztés nagy vesztese a Papp László lesz. Annyi esemény ugyanis nincs Budapesten, hogy mind a két létesítményt meg lehessen tölteni, így a jelenleg elég jó kihasználtsággal működő sportarénának a jövőben csak a lepattanók maradnak.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után az új csarnokkal, illetve más a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a Magyar Kézilabda Szövetséget. A szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy “miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.” | 10-15 milliárd helyett 115 milliárdunkba kerül majd az új kézilabda csarnok | Mészáros Lőrincék családi cége adta a legolcsóbb ajánlatot az új budapesti csarnokra, és ez is egy nullával több, mint amit Kocsis Máté eredetileg ígért. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190801/10-15-milliard-helyett-115-milliardunkba-kerul-maja-az-uj-kezilabda-csarnok/ | 2019-08-01 14:04:00 | true | null | null | G7 |
Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak. Bár Tarlós István szereti magát harcos főpolgármesterként beállítani, és kínosan ügyel arra, hogy a fővárosi beszerzésektől, tenderektől és szerződésektől minél messzebb legyen, irodája mélyén tett gyónásszerű kifakadásain – ahogy arról a Magyar Narancs belső forrásokból értesült – nem tagadja, hogy kormányközeli üzleti körök erős nyomást gyakorolnak rá. Küzdelmében nem számíthat feltétel nélkül a helyetteseire és tanácsadóira sem. Utóbbiakról Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje kért ki adatokat, amelyekből kiderült, hogy évi 300 milliót költ tanácsadókra a főváros, akik közül négynek a munkaköri leírásából fakadóan rálátása volt az e-jegy-beruházásra. Nos, csak nekik évi 40 milliót fizetett ki a városvezetés, nem beszélve a 20 milliós jutalomról.
Amikor a kormány közbeszól
Mindez azért kínos, mert az eddig 12 milliárdot felemésztő projekt gyakorlatilag megbukott. Sermer januárban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya megkezdte a nyomozást, ami jelenleg is tart.
Tarlós István és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes az e-jegyprojekt bukásakor első körben azzal védekezett, hogy nekik senki sem jelezte a várható kudarcot. Pedig Bagdy megkerülhetetlennek tűnik a fővárosi üzletkötéseknél, ő egyezkedett a többi közt a Bálna eladásáról is Matolcsy György jegybankelnökkel (végül az államé lett az épület). Bagdyhoz kötődnek a Rác fürdőről szóló előterjesztések is, és két éve ő ajánlotta a közgyűlésnek, hogy bontsák fel a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) 2013-ban kötött megállapodást annak érdekében, hogy a bank által „szállított” potenciális befektető nyolc hónapon belül megnyithassa a szállodát és fürdőt. (Az új tulajdonos állítólag az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki.) A Fővárosi Közgyűlés a kínosra sikeredett közjáték után leszavazta az előterjesztést, és idén májusban új javaslattal állt elő: vegye meg a főváros 7,4 milliárdért az ingatlanokat, így azonnal hozzáláthatnak az egyelőre beláthatatlan összegű felújításhoz, és megnyithatják a fürdőt és a hotelt. A kérdés az, hogy melyik fázisnál szállnak be a korábbi kormányközeli érdeklődők.
A kormány és a NER érdekeinek – nem pedig Budapestének – megfelelően dőlt el a 3-as metró szerelvényeinek sorsa is. Az önkormányzat eredendően új kocsikat vásárolt volna uniós forrásból.
A kormány azonban csak a felújítást támogatta, megakadályozva ezzel, hogy a főváros új szerelvényekre írja ki a tendert. Azon ugyanis kevés eséllyel indulhatott volna a Metrovagonmas, a felújítására meghirdetett pályázaton viszont nyerő helyzetben volt. Ez ugyanis a orosz gázszállítást és Paksot is tartalmazó csomag egyik eleme volt. Bár a szépen kigondolt játszmába az észt Skinest Rail belerondított egy olcsóbb ajánlattal, a magyar fél nem hagyta magát: az észteket kizárta, és csak az oroszok maradtak. (Az orosz vállalat amúgy legutóbb a Dunakeszi Járműjavítót kapta meg a kormánytól.)
Az oroszok végül korábban legyártott „új” kocsikat adtak a felújítás helyett – csupán egy-két régi elem maradt a látszat kedvéért –, s azokat is sok hibával és tetemes késéssel szállították le. A BKV 6 milliárd forint kötbért követel a cégtől, ám az oroszok a tizedét sem akarják kifizetni, így a fővárosi közlekedési cég február elején pert indított. A Fővárosi Törvényszék a Magyar Narancs kérdésére azt válaszolta, hogy még a tárgyalási napot se tűztek ki, a bíróság egyelőre a felperesi keresetlevelet küldte meg az ellenérdekű félnek. Így vett a főváros a kormány kijelölte kényszerpályán 69 milliárdért – ebből 60 milliárd forint hitel az uniós támogatás helyett – korszerűtlen, nagy javítási igényű, légkondi nélküli szerelvényeket.
A buszokat már meg sem vehette. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a 3-as metró felújítása idején szükségessé váló pótláshoz, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is. A tendert a főváros lebonyolította, a szerződést megkötötte, mire a kormány módosította az állami garanciavállalás feltételeit, és így Budapestnek el kellett állnia a vásárlástól. A felülről „javasolt” szolgáltatásvásárlás keretében 2018 végéig 4,5 milliárdot költött a buszpótlásra az örök forráshiánnyal küszködő BKV, majd a kormány által felállított nemzeti autóbusz-beszerzési bizottság egy év múlva úgy döntött, hogy a BKV helyett a Volán-társaságok vehetnek 1849 új autóbuszt, méghozzá állami támogatásból. Korábbi ágazati pletykák szerint a hatalmi beavatkozás mögött valójában kormányközeli üzleti érdekek húzódtak. A kormány előbb rávette a fővárost, hogy adja át az agglomerációs járatokat a Volánbusznak, majd több lépcsőben buszokat is adott ehhez, nehogy a BKV a szerződés letelte után visszavehesse a nyereséges járatokat. (Természetesen gyártói érdekek is mozogtak a háttérben.) A megállapodást még Dévényi Gergely írta alá a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójaként, aki nem sokkal később Bolla Tibor BKV-vezérigazgató mellett tűnt fel tanácsadóként, majd az azóta már szintén menesztett Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató mellé került. A volt volánosok nyomulása mögött egy 2016-os index-cikk szerint többen Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpád árnyékembert feltételezték. A Népszava által átbogarászott közbeszerzési értesítők szerint pedig az elmúlt években a Habony egyik jogi képviselőjeként ismert Kovács Loránd ügyvéd legalább húsz alkalommal szerepelt a fővárosi önkormányzati cégek közbeszerzési kapcsolattartójaként – miután Tarlós István előzőleg megtiltotta, hogy a főváros közbeszerzési cége a Habony Árpádnak és Rogán Antalnak is dolgozó Kosik Ügyvédi Irodát bízza meg (mely irodában Kertész Balázs, Rogán bizalmasa, megannyi Narancs-cikk főhőse is dolgozik). Tombor ügyvédje, Illés Géza Márton a Metrovagonmas metrókocsi-szerződést ellenjegyezte az orosz cég nevében, és ő járt el több Tomborhoz köthető cég nevében is.
Államosítás
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. A Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK azonban 2010-ben elölről kezdett mindent.
A költségeket 2011-ben 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határidejét 2013-ra tették. 2013-ban viszont csak a rendszer kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni, a projektzárás 2017-re csúszott. Ám a tervezett átadás idején is csak arról vitáztak a közgyűlésben, hogy miképpen módosítsák a terveket. Menet közben ugyanis kiderült, hogy a német Scheidt & Bachmann cégtől 28 milliárdért megrendelt rendszer önmagában működésképtelen, mivel a cég csupán az eszközöket szállítja, a működésükhöz és az összehangolásokhoz szükséges szoftvereket és interface-eket nem. A főváros így kénytelen volt utólag ezt is külön tételként megrendelni. Eltelt egy újabb év, de a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta egy raktárban porosodnak, a szükséges szoftver- és rendszer-integrációs fejlesztések továbbra sincsenek meg. Közben a BKK és az időközben a projektbe belépő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egymást okolta a késlekedésért. A fővárosi közlekedésszervező cég szerint a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, az ezekhez szükséges jogszabályváltozások, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Belügyminisztériumba olvasztása hátráltatta a kártyakibocsátást. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont a BKK nem tudta összeszedni a kártyák legyártásához szükséges adatokat. Sikerült addig húzni a dolgot, amíg tavaly ősszel a bankgarancia hiányára hivatkozva felmondhatták a szállítói szerződést. Most 4,1 milliárd forintot követelnek vissza a németektől kötbér és előleg címén. Ez a követelősdi az oroszoknál sem jött be, ráadásul a németeket csak nemzetközi bíróságon perelheti a főváros.
A Scheidt & Bachmann közvetlenül a szerződés felmondása előtt új ügyvezetőt nevezett ki Lakatos András személyében a budapesti képviselet élére. Meglepő választás, Lakatos ugyanis korábban a T-System közszféráért felelős üzletágának vezetője volt, aki azután kényszerült távozni posztjáról, hogy a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszere biztonsági hibák miatt csúfosan megbukott; a szerződést Lakatos írta alá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebben az irányban. Két oka is volt rá. Egyrészt a mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták. (A parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy árából 10 százalékot át kell utalni az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Ezen felül a cégé minden egyes okos telefonon keresztül eladott parkolójegy után felszámolt kényelmi díjból 40-50 forint.) A modell kiterjesztéséhez kiváló lehetőségként kínálkozott a vajúdó fővárosi e-jegy-projekt.
A kormány először bevetette az egységes
e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. A Népszabadság akkor arról írt, erős a kormányzati szándék arra, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keresnének a Scheidt & Bachmann helyett. Alig egy év múlva az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta, hogy a BKK vonja be az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t az egységes tarifarendszer kialakításába.
A NEJP jegyrendszer megvalósítására csak 2016-ban írták ki a pályázatot. A 3,5 milliárdos tendert az állami Antenna Hungária Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., illetve a magántulajdonú i-Cell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte. Az i-Cell az ARH csoporttal együtt építette ki a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER), a rendőrség szupertraffipax-rendszerét és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert és a kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot.
A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is. (Az i-Cell tulajdonosa, Emőri Gábor nemcsak ebben ér össze Mészárossal, hanem az ingatlankezelő Appeninn Vagyonkezelő Nyrt.-ben is.)
Megfelelő helyeken
A Fővárosi Önkormányzat a 444 összesítése szerint már eddig is csaknem 12 milliárdot költött arra a rendszerre, amelyik végül soha nem lesz a sajátja. Viszont az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a beruházásra felvett 54,5 millió eurós (közel 17 milliárd forintos) hitelt egyedül törlesztheti.
A kölcsön elsődleges fedezete a menetdíjbevételek remélt növekedése. Ebből kell kigazdálkodni az évi 1,7–5,3 milliárd forintos törlesztést. Ezt azonban nehezíti, hogy a bevételből egyre többen harapnak ki egy-egy darabot. Az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét az OTP építi ki és üzemelteti. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.
Jutalékot kér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is. A közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint ennek mértéke 5 százalék lesz, viszont kényelmi díjat nem építenek be, az elszámolás pedig megállapodás kérdése. Pintér Sándor belügyminiszter áprilisban még azt mondta, hogy az elszámolás központilag történik és az önkormányzatot megillető bevétel rögtön megjelenik a város számláján. A QR-kódon alapuló rendszert etikus hackerekkel is tesztelték, elkerülendő az emlékezetes t-systemes malőrt. A mobiljegy ellenőrzése a fejlesztői várakozás szerint nem lesz időigényesebb, mint a normál bérleteké, viszont a bliccelés lehetőségét erősen visszaszorítja. A mobiltelefonos vásárláskor nyert vásárlói adatokat anonimizáltan kezelik, így Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója szerint azok révén nem fejthetők vissza az utasmozgások. A fejlesztési költséget viszont üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Aligha veszítenek rajta: a BKV jegyárbevétele tavaly 65,7 milliárd forint volt. Ha jövőre csak a felét mobilon veszik meg az utasok, akkor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 1,5 milliárdot zsebelhet be ebből egy év alatt.
Az Orbán-kormány nyeresége ennél sokkal nagyobb. 2020-ra teljes rálátása lehet a főváros szinte egyetlen megmaradt nagy cégének fő bevételi forrására, amely addigra egy állami cégen és egy kormányhoz hű bankon folyik át.
Jő a nagyszerű jövő
A BKK a kormányrendeleti kötelezettségnek megfelelően két évvel ezelőtt tárgyalásokba kezdett a Belügyminisztériummal az e-személyik virtuális számlahordozóvá tételéről. Nagyon lassan haladtak, csak idén áprilisra sikerült tető alá hozni a megállapodást arról, hogy Budapest csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP). A Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) átkeresztelt projekt első elemeként júniustól mobiltelefonnal váltható jegy a BKV reptéri járatára. A szolgáltatást szeptemberre valamennyi BKV-termékre, így a bérletekre is kiterjesztenék, de az időalapú jegyrendszer bevezetése legkorábban 2020 végétől, 2021 elejétől várható. A közös ígéret szerint akkortól lesz lehetőség e-személyivel, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártyával utazni. (A papíralapú jegyeket ezt követően fokozatosan vonnák ki.) A rendszer a MÁV és a Volán rendszereivel is kompatibilis lesz, mivel egységes értékesítési modell jön létre. Tarlós István mindenesetre buzgón bizonygatta a sajtótájékoztatón, hogy a fővárosi rendszer a nagy egész részeként, de azért önállóan működik majd. Pintér Sándor belügyminiszter viszont az olcsóságot emelte ki, mivel „a kormány adja a szervert, a tudást és a NEJP-et”. | Nyomás alatt - Az e-jegyrendszer és Budapest állami ledarálása | Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomas-alatt-120336 | 2019-06-06 07:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az NSKI pedig el is küldte a 2018-as szerződéseinek listáját, amit az Azonnali is átnézhetett: elmondjuk, mit találtunk.
Nemzetstratégiai micsoda?
Az intézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, az erdélyi közbeszédben akkor az volt benne, hogy az intézet elnökévé kinevezett Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester számára kellett valami parkolópálya, miután a Fidesz által jócskán támogatott pártja, az erdélyi politikai teret már akkor is magabiztosan uraló RMDSZ ellenében létrehozott Magyar Polgári Párt csúfosan elbukott. Belülől jövő híresztelések szerint a pártot Szász autokratikus stílusa vezette az összeomlás szélére.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek az évek során többször rótták fel, hogy nem működik átláthatóan, egy adott ponton Szász Jenő azt is kinyilatkoztatta, hogy jó lenne egy olyan törvény, amely nem engedné, hogy csak úgy kérdezgessék őt az újságírók.
Az NSKI-nek a feladata az alapító okirat szerint „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja”.
Ha már kutatóintézet, kérdés, hogy mennyire szakmai az a kutatómunka, amit ott végeznek?
A kisebbségkutató szakemberek általában nem működnek együtt az intézménnyel, és nem is kapnak erre felkérést, az intézet ugyanis olyan eseményeket szervez, amelyek nemzetstratégiai és nemzetkutatói szempontból értelmezhetetlenek: például találkozót a mangalicatenyésztőknek.
Az NSKI évekig titkolta, hogy milyen szerződéseket köt, mígnem 2016-ban az Átlátszó adatigényléssel kérte ki az ötmillió forint feletti szerződéseket. Miután ezt Szász Jenőék megtagadták, az Átlátszó panaszt tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely nekik adott igazat. Azóta azokat a szerződéseket közzétette az intézet, amiket különböző cégekkel kötött. Ungár Péternek most kiadták a 2018-as szerződések teljes listáját: az NSKI szerződött partnerei közt ebben a listában nem csak cégeket, de alapítványokat, egyesületeket és magánszemélyeket is találni.
Egy kutatóintézet, amelyik jó sok pénzért kiszervezi a kutatást
Azt gondolná az ember, hogy ha már Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek hívják a szóban forgó intézményt, akkor az végez is valami kutatási tevékenységet. Azonban a honlapon a szakmai tartalmat akkora titokban tartják, hogy az csak bejelentkezett felhasználók számára elérhető.
Pár kattintással persze könnyedén bárki regisztrálhat, és elétárulhat a számos műhelykonferenciáról készült kiadvány és beszámoló, ezek teljes sorozata a „Kárpát-Hazáról” elnevezve (erről majd később). Látszatja tehát a különböző kiadványok formájában van a kutatásnak, bár ez elég változó intenzitású: az olyan rendszeres kiadványok, mint a Kárpát-Haza Szemle vagy a Kárpát-Haza Napló csak 2016-ig jelentek meg. 2017-ben két, 2018-ban csak egy kutatási jelentés jött ki: ezek témája a fiatalok kivándorlásról szóló lebeszélése (az egyik, a Menjek vagy maradjak című kiadvány a sajtóban is elhíresült egyoldalú és torzító megállapításai miatt), illetve a vallás szerepe a székely falvakban.
A nem túl acélosnak mondható listához még az is hozzájön, hogy egyrészt nem egyértelmű – mivel az NSKI honlapján feltüntetett szervezeti adatokból nem látható –, hogy mennyi kutatót foglalkoztat az NSKI, csak azt lehet tudni, hogy 2017-ben (frissebb költségvetést ugyanis nem töltöttek fel) 650 millió forintot költöttek személyi juttatásokra. Eközben viszont az Ungár Péternek kiadott adatok szerint
az NSKI, miközben saját maga elvileg egy kutatóintézet, súlyos forintmilliókat költött arra is, hogy kiszervezze másoknak a kutatási tevékenységet.
Az Azonnali összesítése alapján 2018-ban mintegy 212 millió forintot költöttek az NSKI-nál arra, hogy kutatási tevékenységeket szervezzenek ki külsős cégeknek, egyesületeknek, alapítványoknak. (Persze ez a 212 millió sem annyira sok a szervezet több, mint egymilliárdos éves költségvetéséhez viszonyítva, főleg úgy, hogy ezen kiadások egy részét az adatsorok szerint uniós finanszírozású EFOP-forrásokból fizették.)
Kik és mit kutatnak Szász Jenőéknek?
Az intézet idei szerződéses költései között van pár, legalább céljában indokoltnak tűnő megrendelés is, például a Központi Statisztikai Hivataltól megrendendelték a Kárpát-medencei magyar lakosság korosztályos előrebecslését (14 és fél millió forintért).
A költések között szép számmal akadnak egészen érdekesek is.
ÍGY OSZLOTTAK MEG AZ NSKI 2018-AS SZERZŐDÉSEI. AZ OKTATÁS, ISMERETTERJESZTÉS KÖRÉBE A KÖNYVKIADÁST IS BELEVETTÜK, AZ EGYÉB KÖZÖTT PEDIG A LAPTOPVÁSÁRLÁSTÓL AZ UTAZÁSON ÁT A TANÁCSADÁSIG SZEREPELNEK KIADÁSOK. A TELJES, SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ELKÖLTÖTT ÖSSZEG 618 147 262 FORINT. FORRÁS: AZ NSKI ADATKÖZLÉSE.
Például tízmillió forintot kapott az NSKI-től a békéscsabai Oriens 2000 alapítvány egy kutatási vállalkozási szerződés keretében. A projekt címe: kulturális intézmények és civil szervezetek szakembereinek együttműködése a fiatalok közéleti szerepvállalásáért. A projektre amúgy az alapítvány lehívott még majdnem 50 millió forint EU-s támogatást is az EFOP keretében. Az alapítvány weboldalán található szakmai beszámoló szerint több workshopra és konferenciára költik a pénzt a 2017 decemberével kezdődő kétéves keretidőszak alatt. Eddig azt lehet tudni, hogy 2018-ban elutaztak Keszthelyre, illetve Sopronba, úgyhogy idén novemberig elég sok minden maradt hátra a kirótt 12 műhelymunkából, 8 tanulmányútból, két tréningből és két konferenciából. Írtunk az alapítványnak, és telefonon is próbáltunk érdeklődni arról, hogy áll most a projekt, de senkit nem sikerült utolérni.
Az alapítvány azért is érdekes, mert annak elnöke az a Szegedi Balázs, akit Simonka György, a vesztegetéssel és adócsalással gyanúsított Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének szoktak tekinteni.
Szegedi a Békés Megyei Közgyűlés fejlesztési bizottságának is tagja volt. Korábban a hvg.hu arról írt, hogy egy Szegedi által alapított szociális szövetkezet egy TÁMOP-pályázaton nyert ötvenmillió forintot, a szövetkezet azonban kényszertörlésre került.
Szász Jenő városában az iskolások focipályáját újították fel a papíron kutatásra szánt pénzből
Az NSKI-elnök Szász Jenő székelyföldi lakhelyére is ment egy kutatási megbízás: a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub hatmillió forintot kapott rá, hogy kikutassa, hogyan hat a sport a nemzeti összetartozástudatra. Érdeklődésünkre az iskolától elmondták: azt akarták megfigyelni, hogy „hogyan befolyásolja a sportolás és az elért eredmények a diákok tanulási eredményeit, a közösség összetartó erejét és ezek által a nemzeti összetartozás erősödését”. Ehhez pedig az első lépés nem más volt, mint
egy kisméretű műgyepes labdarúgópálya korszerűsítése, amely új borítást, biztonsági kerítést, valamint esti megvilágítást kapott.
Önmagában persze egyáltalán nem baj, hogy felújítottak egy focipályát a gyerekeknek, de az azért érdekes, hogy valamiért Szász Jenőék ezt kutatásnak szerették volna nevezni. A focin kívül kézilabda, atlétika, tenisz és birkózás sportágakkal is foglalkoznak a támogatott sportklubban, ehhez vettek felszereléseket, és raktárhelyiséget is kialakítottak nekik a kutatási pénzből. Végül a „kutatás” arra is kiterjed, hogy a nemzeti identitás megerősítése szempontjából jelentős sporteseményeket megszervezzenek (ezt már el is kezdték az iskola közlése szerint) és az eredményeket dokumentálják.
Tizenhárommillió ment el amúgy a 44 csapat részvételével zajlott IX. Székelyföldi Teremlabdarúgó Torna lebonyolítására is az NSKI által kiadott táblázat szerint.
A nemzeti összetartozástudat persze nem merül ki a sportban. A Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozástudatának kutatására kétszer ennyit, 12 millió forintot kapott az Euroterv 2002 Kft, ennek eddigi látható eredménye egy pódiumbeszélgetés a tavalyi Tusványoson. Meg akartuk kérdezni a cégtől, hogy volt-e valami más eredmény is ennyi pénzből, de a cég honlapján található telefonszámot felhívva (e-mailcímük nincs) az derült ki, hogy a telefonszám tulajdonosa nem Folberth Péter ügyvezető igazgató, amint az a honlapon fel van tüntetve, és akinél kicsöngött, még csak nem is hallott erről a cégről.
Csaknem tízmilliót fizettek a Károli Gáspár Református Egyetemnek kérdőíves terepkutatásra a III. Kós Károly Honismereti és Szülőföldkutató Tábor kapcsán: ezt Zeteváralján rendezték meg, és ötven fiatal kutató részvételével tizenhat településen mintegy ezer székelyt kérdeztek meg kérdőíves kutatásban a valláshoz, az abortuszhoz és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó témákban. Ez kivételesen egy olyan projekt, amiről az NSKI honlapján is lehet találni némi információt.
Az oktatás kutatása az egyik kedvenc téma, erre a HÖOK is kapott pénzt
Szász Jenőék a szinte kizárólag önkormányzatokat és minisztériumokat referenciaként szerepeltető budapesti Hétfa Kutatóintézetnek 12 és fél millió forintot fizettek ki a Kárpát-medencei magyar oktatásra ható eszmeáramlatok kutatására. Az Azonnalinak ezzel kapcsolatban Csite András ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez az áfával növelt bruttó összeg, a kutatásról pedig azt írta: módszertant dolgoztak ki és adatbázist készítettek a magyar közoktatási struktúrák intézményeiről, valamint egy tíz ív hosszúságú (ívenként negyvenezer karakterrel számolva kb. 100 oldalas) átfogó tanulmányban tárták fel a külhoni magyar oktatási intézményekre ható geopolitikai és oktatáspolitikai tényezőket, úgymint a felsőoktatási rendszer változásai. Javaslatokat is tettek a bel- és külhoni magyar felsőoktatási rendszer összehangolt fejlesztésére. A projektet idén januárban fejezték be, az NSKI a teljesítést el is fogadta – közölte az Azonnalival Csite, hozzátéve, hogy a köztük lévő szerződés értelmében nem adhatják ki a teljes tanulmányt.
Szintén oktatási téma kutatására kapott pénzt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is, összesen több mint 13 millió forintot: az összeget a felsőoktatásra és köznevelésre hatást gyakorló tényezők kikutatására és hallgatói, tanulói életutak feltárására adták. Az Azonnali érdeklődésére Murai László HÖOK-elnök szintén azt közölte:
a projekt keretében elkészült tanulmányokat nem adhatja ki, mert azok az NSKI mint megrendelő tulajdonát képezik,
de azért ő is adott egy általános tájékoztatást a kutatásról.
Eszerint bő 350 oldalnyi elemzést, valamint mérőeszközöket, kutatási terveket és adatbázisokat adtak át az NSKI-nek. Az elemzésben szakirodalom-összefoglaló, interjúk, kérdőíves felmérés és adminisztratív adatforrások másodelemzése szerepel. Az oktatás társadalmi mobilitásban való szerepének feltérképezéséhez kérdőíveztek különböző településtípusokon a határon túl tömbben és szórványban, ezeket adatbázisba rendezték, és harminc dokumentált esettanulmányt készítettek, és hasonló tevékenységeket végeztek a hallgatói pályák feltérképezése terén is. Murai szerint egyébként a kutatás eredményeit a hallgatói érdekképviseleti munkában is hasznosítani tudják a külhoni programjukban.
Olyan, igencsak tágan behatárolható témákra is ment pénz, mint a „Kárpát-medencei makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”: erre a Market Insight nevű piackutató cég 16 milliót kapott az NSKI-től, maga az intézet pedig összesen 440 milliós EU-s támogatást nyert el az ezen a címen futó projektre. A Market Insight ezen kívül még 5,7 milliót kapott arra is, hogy az országhatáron átnyúló tanulmányutak hatásait vizsgálja. Rákérdeztünk a cégnél, hogy kicsit konkrétabban mi volt a tárgya ezeknek a tágan meghatározott kutatásoknak, de Tóth Bence ügyvezető még ennyit se volt hajlandó elárulni, mondván: az NSKI a tulajdonosa az eredményeknek, őket kérdezzük.
Szintén említésre méltó még az OKT-Full Kft-nek oktatáspolitikával összefüggő kutatásokra adott 8,5 millió forint, bár ez potom összeg ahhoz képest, hogy a cég tavaly tavasszal (miközben a nettó árbevétele párszázezres) 84 millió forintnyi EU-s pénzt hívott le azért, hogy megkérdezze a Csongrád megyei kormányhivatal ügyfeleitől, hogy mennyire elégedettek. A céget azért időközben utolérte a siker: míg tavalyelőtt a 24.hu erről szóló cikke szerint csak 290 ezer forint volt a nettó árbevétele, addig ez az összeg a tavalyi évre hirtelen háromszázmillióra nőtt.
A cég az Azonnali kérdésére csak annyit írt, hogy valóban kötöttek erre vonatkozó szerződést az NSKI-vel, és azt teljesítették is, de mivel az „eredménytermék felhasználása a megrendelő NSKI hatáskörébe tartozik”, így bővebb tájékoztatást nem nyújthatnak a kutatás tartalmáról.
Az NSKI tízmillióért ír meg egy 25-30 oldalas tanulmányt
Az egyik legmeglepő kutatási költségnél duplán is meglepődtünk: egy tízmilliós tételnél a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete van feltüntetve, a tárgy pedig egy mindössze 120 ezer karakteres (nagyjából 25-30 oldalas) kutatási zárójelentés. Mikor azonban megkérdeztük a falugondnok-egyesületet, hogy mégis miért ilyen drágán dolgoznak,
kiderült, hogy ők nem a kedvezményezettjei, hanem a kifizetői voltak ennek a tranzakciónak: ők rendelték meg a tízmilliós tanulmányt az NSKI-től
egy uniós pályázat lezárásához, tehát az NSKI-nak nem csak a kiadások, de a bevételek terén is vastagon fog a ceruzája.
Visszakérdésünkre, hogy elégedettek voltak-e az NSKI által elkészített tanulmánnyal, és megért-e az nekik tízmilliós forintot, az egyesülettől azt a választ kaptuk, hogy még folyamatban van a kutatás, így még a zárójelentés sem készült el.
SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK TUSVÁNYOSON. AZ NSKI SÁTORRAL VALÓ JELENLÉTE A KIADOTT TÁBLÁZAT SZERINT ÖTMILLIÓ FORINTBA KERÜLT. FOTÓ: NSKI
Egy jól beágyazott, közbeszerzéseket lebonyolító cég
De persze nem csak kutatási célú kifizetések vannak a táblázatsorokban, sőt. Az egyik legnagyobb összeg, amit az NSKI egyben egy kedvezményezettnek kifizetett, a Dr. EMKÁ Consulting nevű cégnek ment, méghozzá közbeszerzési szaktanácsadásért két uniós pályázat kapcsán. Az egyik a Széchenyi Terv 2020-ban meghirdetett Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) 3 pályázat, „tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival” néven. A másikat, az EFOP 1-est („tematikus együttműködés erősítése az ifjúságügy, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival”) is ők menedzselték le.
A közbeszerzési tanácsokat adó Dr. EMKÁ-nak, mióta a cikk megírásával foglalkozunk, elérhetetlen a honlapja. Ez nem is lenne baj, csakhogy ez egy olyan vállalat, amely közbeszerzéseket bonyolít le, így nem ártana, ha elérhető és átlátható lenne, például azért, hogy a közbeszerzési dokumentációk a honlapjáról elérhetők legyenek, pláne, hogy egyes közbeszerzések honlapjain kifejezetten a lebonyolító honlapjaira hivatkoznak.
Az NSKI-tól csak a tavalyi évben 25 millió forint fölött volt a cég által lehívható, keretszerződésben foglalt összeg, de a Dr. EMKÁ más állami intézményeken még jobban keres:
2017-ben például a Boross Péter-féle Nemzeti Örökség Intézete is 160 millió forintot költött el a cégnél közbeszerzési tanácsadásra.
A céget 2014-ben jegyezték be, és a főtevékenységét a cégjegyzék szerint 2018 áprilisában változtatták meg üzletviteli, vezetési szaktanácsadásra. Más tevékenységet a cégjegyzék szerint nem végez. A Dr. EMKÁ amúgy mondhatni szárnyal: míg 2015-ben csak 15 millió forintos nettó árbevétele volt, 2017-ben 169 milliót, 2018-ban pedig 138 milliót kerestek.
Különösen érdekes, hogy a cég egyik ügyvezetője Soós Bálint: az ő édesanyja az a Halmi Ibolya, aki a nemrég megalakult, Kopp Máriáról elnevezett Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) gazdasági igazgatója, korábban pedig más állami szerveknél volt hasonló pozíciókban. Ez az intézet egyébként elvileg az EMMI-t segíti a népesedéspolitikai döntéseinek meghozatalában kutatással és stratégiaalkotással, és az intézet a minisztérium költségvetési fejezetéből is működik.
Hogy a fent említett két EFOP-os programból mi lett végül, az nem derül ki az NSKI honlapjáról. Ott ugyanis egy másik elnevezésű és kódszámú, az „oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról” szóló, összesen 399 milliós projektről található számos beszámoló.
E-mailben érdeklődtünk a Dr. EMKÁ-nál a kérdéses közbeszerzésekről és arról, hogy egy közbeszerzéseket bonyolító cégnek hogy lehet tartósan elérhetetlen a honlapja, de telefonon csak annyit közölt velünk Baucsek Katalin ügyvezető, hogy a részletekről a szerződése értelmében nem nyilatkozhat.
Csúnya és átláthatatlan gyógynövényadatbázis negyvenmillióért
Az is nagy kérdés, hogy mennyiben bír nemzetstratégiai jelleggel az, hogy az NSKI elég sok pénzt ölt bele a Herbaland projektbe: ennek egy gyógynövényipari hálózat létrehozása volt a célja, plusz elkészítettek egy online oktatási felületet és az észak-magyarországi határtérségre vonatkozó szakmai adatbázist. Az NSKI szerint a gyógynövényiparnak a határmenti térségekben helyi gazdaságfejlesztési jelentősége van, és elősegíti a szülőföldön maradást.
Az adatbázis kreatív tervezésére 15 millió forintot kapott a békéscsabai High-Invest Kft. Maga az adatbázis kiépülése 25 és fél millióba került, ezt a Gyógynövénytúrák Kft. végezhette el. Az összegek eléggé büszkének tűnnek ahhoz képest, hogy az adatbázisban böngészni nem lehet, csak kulcsszóra keresni, de a kulcsszavak rendszere is elég furcsán lett kialakítva, mert ha egy olyan alapvető gyógynövényt beír az ember, hogy mondjuk kakukkfű vagy kamilla, akkor nem jön ki semmi.
Ha meg nagy nehezen ki is jön egy lista végre (mondjuk a levendula varázsszóra), akkor a listázott találatok rondák, átláthatatlanok, és szűrni sem lehet köztük.
ÍGY NÉZ KI AZ AZ ADATBÁZIS, AMINEK A FELÁLLÍTÁSA 25, A KREATÍV TERVEZÉSE PEDIG BÜSZKE 15 MILLIÓ FORINTNYI MAGYAR ADÓFIZETŐI PÉNZBE KERÜLT.
Kérdésünkre az adatbázis felállításáért 25 milliót kapó Gyógynövénytúrák Kft. ügyvezetője, Takács Tamás azt közölte, hogy a weboldalt nem ők készítik, a funkcionális és formai elemekre nem volt ráhatásuk. Ők csak az adatgyűjtést végezték a projekthez, ami azt jelenti, hogy személyes interjúkat készítettek az adatbázisban szereplő termelőkkel: róluk az adatbázisban néhány, a termelést illető alapvető adat is fellelhető. Összesen kétszáz helyi gyógynövénytermelő szerepel az adatbázisban,
tehát ha leosztjuk erre a 25 millió forintot, akkor egy interjú elkészítésére 125 ezer forint jön ki.
Ez elég szép összeg azt tekintve, hogy az egyes termelőkről az elérhetőségi adatokon kívül 18 rövid kérdésre adott néhányszavas válasz szerepel: például olyanok, hogy milyen növényeket termeszt, saját maga kapál, vagy felvesz erre valakit, és milyen talajon termel.
A High Investnek egyébként nem ez az egyetlen megbízása, kaptak még 13 462 000 forintot egy olyan „élményvideó” készítésére, amely az EFOP 1 keretében elvégzett foglalkoztatási modelleket és mintaprogramokat mutatja be.
Ha tizenhárommillió forintért készül egy videó, azt nézni valóban bizonyára élmény lehet,
úgyhogy írtunk mind a High Investnek, mind az NSKI-nek, hogy mutassák meg nekünk a művet, de egyiküktől sem kaptunk választ, a High Investnek pedig még honlapja sincs, ahol a videót (vagy legalább egy telefonszámot) keresni lehetne. Az ön PR-ra amúgy sem sajnálják a pénzt az NSKI-nél: Mészáros Péter egyéni vállalkozónak hétmillió forintot fizettek ki az NSKI rendezvényeiről szóló videók és egy Kárpát-Haza Őrei című videósorozat elkészítésére, ezek legalább elérhetők az intézet Youtube-csatornáján.
Van a listában még egy rejtélyes adatbázis: MEGÉRTI Kft-nek (a furcsa név a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda rövidítéséből származik) csaknem kilencmillió forintot fizettek ki egy, eléggé tágan meghatározott, „a Kárpát-medence magyarlakta térsége gazdasági-társadalmi helyzetének elemzéséhez szükséges” adatbázis létrehozására. Hogy pontosan mi szerepelt ebben az adatbázisban, azt megpróbáltuk megtudni a cégtől, de telefonon nem voltak hajlandók semmit mondani, csak azt ígérték, hogy az NSKI majd válaszolni fog a kérdéseinkre. De nem válaszolt.
Határon átnyúló foglalkoztatás és felkészítés a román érettségire
Az NSKI a „makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” címen futó EFOP-pályázaton összesen 440 millió forintos támogatást nyert, és ebből az összegből jelentősnek számító mennyiséget kap a kecskeméti HROD Kft:
majdnem 43 millió forintot határon átnyúló foglalkoztatási modellek kidolgozására. Egy mintaprogram kísérleti kidolgozása lenne a feladat, de egyelőre a cég honlapján a szociális, foglalkoztatási fejlesztések fül alatt nincs semmi.
A HROD igazgatója, Ditzendy Károly Arisztid egyébként korábban a Nemzeti Művelődési Intézet egyik fősztályvezetője volt, és bár echte kecskeméti, valahogyan tavalyi év szeptemberében az erdélyi, nagy múltú Civitas Alapítvány képviseletében tartott előadást a projekt nyitókonferenciáján Martonvásáron, de a közösségfejlesztéssel foglakozó szakember az ELTE Tanító- és Óvóképző karán is óraadó tanár.
A projekt kifutási ideje 2019 végére esik, egyelőre a már említett konferencián kívül nem sok minden látszik abból, hogy pontosan milyen eredményekre is jutottak. E-mailben Ditzendy annyit válaszolt az Azonnali érdeklődésére, hogy nem adhatnak tájékoztatást külső megbízásból folyó, futó projektekről, mert titoktartást vállaltak a szerződésben, úgyhogy érdeklődjünk az NSKI-nál.
Ezt természetesen meg is tettük: meg akartuk tudni, hogy pontosan melyik térségben hány embert vontak be ebbe a foglalkoztatási projekbe és milyen szektorban dolgoztak, de e-mailünkre a megadott határidőig nem kaptunk választ, a telefont pedig nem veszik fel az NSKI-nál. A HROD-nak juttatott 43 milliós összeg mellett eltörpül az Agrártudományi Kutatóintézettől hétmillió forintért rendelt kutatás a Kárpát-medence határon átnyúló foglalkoztatási kapcsolatainak és ezek etnikai vetületeinek vizsgálatáról.
Az NSKI ezenfelül több határon túli szervezetnek ad pénzt, hogy az oktatás fejlesztésére költsék. Öt szervezet kapott pénzt arra, hogy román és matematika tárgyból készítse fel az érettségiző diákokat, így a Pro Lyceum alapítvány (1,7 millió forint), a Magok Egyesület (5,7 millió forint), a Fidelitas Ifjúsági Egyesület, ami nem az itthoni fideszes ifiszervezet, hanem egy Csíkszeredában bejegyzett egyesület, de az elnöke a CÖF-ös Csizmadia László (5,7 millió forint), az Amőba Alapítvány (5,7 millió forint) és az Orbán Balázs Intézet (6,4 millió forint) is.
Szórványoktatási projektek a tömbmagyar Székelyföldön
Ugyanakkor 7 és fél milliót kapott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretében működő Hébe Alapítvány és nyolcmilliót az Eötvös József Alapítvány egy szórványoktatási mintaprojekt megvalósítására. (Utóbbi néven több, oktatási intézményhez kötődő alapítvány is létezik Magyarországon is, de itt a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola alapítványáról van szó). Ugyanerre három és fél millió forintot kapott a romániai evangélikus-lutheránus egyház is.
Az erdélyi iskolák támogatásának a múltban voltak azért hátulütői. Például 2015-ben a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak juttatott pénzből Szász Jenő kislányának osztályát újították fel.
Kérdésekkel fordultunk a Hébe és az Eötvös József Alapítványokhoz és a romániai evangélikus egyházhoz is (bár nekik egyik honlapjukon sincs e-mail cím vagy telefonszám, így csak Facebookon lehet nekik írni), hogy pontosan miféle szórványoktatási mintaprojekteket is valósítanak meg, sem a Hébétől, sem az evangélikusoktól nem kaptunk választ. Telefonon röviden sikerült beszélnünk az Eötvös József Alapítvány illetékesével, aki viszont ingerülten csak annyit közölt, hogy az NSKI sajtóosztályán érdeklődjünk.
Felvetésünkre, hogy ők ott helyben Székelyudvarhelyen talán konkrétabban tudják, hogyan nézett ki ez a projekt, illetve, hogy
ha szórványoktatási projektről van szó, akkor miért a tömbmagyar Székelyföldön folytatnak le ilyet, megismételte, hogy forduljunk az NSKI sajtóosztályához, majd ránk csapta a telefont.
Természetesen az NSKI-nak is feltettük ezt a kérdést, és azt is meg akartuk tudni, hogy hány diák részvételével, milyen időtávon valósult meg a három oktatási projekt, és koncentráltak-e valamilyen specifikus tananyagra, de az ezt firtató e-mailünkre nem jött válasz.
Mennyi könyvet adott ki Bayer Zsolt könyveinek kiadója negyvenmillió forintból?
Az NSKI sorozatának, a Kárpát Haza Könyvek részei bejelentkezés után láthatók is az NSKI honlapján, bár elég foghíjasan: a legutóbbi, Márton Áron erdélyi püspökről szóló kiadvány, ami a honlapon elérhető, 2016-os.
Az NSKI 2018-ben közbeszerzést írt ki könyvkiadásra, amelyben becsült értékként 150 millió forintot jelölt meg, és az egyetlen jelentkező a szlovákiai hátterű, de budapesti irodát is fenntartó Méry Ratio kiadó volt. A kifizetésnek két éves a futamideje, azonban bár tavaly 36 és fél millió forintot hívott le a kiadó, az NSKI honlapján egyetlen 2018-ban kiadott kiadvány sem szerepel a Kárpát-Haza sorozatban. Legalábbis a honlapjukon nem dicsekszenek vele, pedig az OSZK adatbázisa szerint amúgy megjelent a sorozatban tavaly is egy könyv az NSKI és a Méry Ratio gondozásában a 150 éves Székely Dalegyletről.
Ezen sorozaton kívül az OSZK adatbázisában (azért erre támaszkodtunk, mert az Országos Széchenyi Könyvtárnak mindenből le kell adni kötelespéldányt) még két könyv szerepel, amit 2018-ban a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közösen adott ki: ez Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről szól, a másik pedig egy magyar-szlovák kétnyelvű kiadvány a gyógynövényekről, de ennek a kétezer példányban való kiadására külön ötmillió forintot kapott a Méry Ratio az NSKI-től.
Felhívtuk a kiadó ügyvezetőjét, Méry Gábort, hogy megkérdezzük, több könyvet nem adtak-e ki ebből a pénzből, mire azt felelte, hogy szabadságon van, és nem tud pontos számokat mondani. Arra biztosan emlékszik, hogy az ötmillió forintért kétezer példányban kiadott gyógynövényes könyv nagyalakú, A4-es, színes fotókkal, és a fotózással együtt került ennyibe.
ÍGY NÉZ KI AZ ÖTMILLIÓS GYÓGYNÖVÉNYES KÖNYV CÍMLAPJA, A TELJES KIADVÁNY ELÉRHETŐ EGYÉBKÉNT ONLINE IS.
Azzal kapcsolatban, hogy a maradék 36 millióból csak az OSZK-s adatbázisban talált két könyvet adták-e ki, Méry azt mondta: biztos benne, hogy ennél jóval több volt, tíz-húsz is, de fejből nem tudja megmondani.
Kérdésünkre viszont elmondta: az ebből a forrásból készült kiadványoknál az NSKI és a Méry Ratio közösen szerepel, az NSKI kiadóként, a Méry Ratio a kiadvány gondozójaként. Akárhogy is kerestük viszont az OSZK-s adatbázisban, ott csak a fenti két, felvidéki erődökről és a székely dalegyletről szóló könyv szerepelt, mint ilyen.
A Méry Ratio többek között egyébként Bayer Zsolt könyveit is kiadja, illetve itt jelent meg a most épp az Alapjogokért Központot szakértő CÖF-ös Fricz Tamás nyugati demokráciák hanyatlásáról írt értekezése is.
A Méry Ratio-n kívül is voltak érdekes könyvkiadásai az NSKI-nek: a székelyudvarhelyen megtalált, Nyújtódi kódex nevű ferences szöveggyűjtemény faximile-kiadására és ezeknek díszdobozok készítésére is kiadtak összesen tízmilliót: hetet a Schöck Artprintnek, hármat MPB Hungary Kft-nek.
Utazás Toszkánába, székely bálozás a Vigadóban és egy Fidesz-közeli moderátorcég
Bár nem tudni, pontosan hányan és milyen időtávra vesznek részt azokon a tanulmányutakon, amelyeket az NSKI rendel, de 2018-ban három ízben is igénybe vették a Bookers Kft. szolgáltatásait, először 9,9 millió forintért utaztak szakmai útra Észak-Erdélybe és Máramarosba az NSKI munkatársai, másrészt a Herbaland munkatársai mentek szakmai útra Olaszországba és Toszkánába, ez csak 2,1 millió forintba került. További 5,4 és 1,5 milliós kifizetések is szerepelnek a Bookersnek, de azt már nem részletezték a táblázatban, hogy ebből kik és hová utaztak.
Mind az NSKI-t, mind az utazásszervező céget megkérdeztük, hogy hányan és milyen időtávra utaztak el ebből a pénzből (illetve az utóbbi két tételből hová), de az NSKI-tól semmilyen visszajelzést nem kaptunk, a Bookers részéről pedig vezetői szabadságra hivatkozva nem tudtak egyelőre tájékoztatást adni.
Elég gyakran szokták kritikával illetni azt is, hogy egy stratégiai kutatóintézet miért rendez székely bált: miért pont székelyt és miért pont Budapesten? A Vigadóban tartott illusztris eseményen Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig sok kormánypárti politikus is tiszteletét szokta tenni. Amikor a (mandátumáról azóta lemondott) jobbikos Szávay István az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában erről a rendezvényről faggatta az NSKI-elnököt, akkor Szász Jenő válasza annyi volt, hogy az esemény nemzetmarketing jelleggel bír.
Most az is kiderült, mennyibe kerül ez a budapesti nemzetmarketing-esemény: a megküldött adatok szerint 17 millió forintot fizettek ki Szászék a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában lévő Pesti Vigadó Nonprofit Kft-nek a bál megrendezésért.
SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK ÉS SEMJÉN ZSOLT NEMZETPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTERELNÖK-HELYETTES AZ IDEI BUDAPESTI SZÉKELY BÁLON. FOTÓ: BUDAPESTI SZÉKELY BÁL / FACEBOOK.
A rendezvények kapcsán érdemes még megemlíteni a Freecons Global Kft-t is, amely több rendezvényre (az nem derül ki a listából, hogy melyekre) biztosított szakértői és moderátori szolgáltotásokat összesen 4 és fél millió forintért.
A cég korábban azzal került a sajtóba, hogy hétmillió forintért tartott négyalkalmas tréninget a Fidesz-frakció munkatársainak, a hvg.hu pedig a tréningeket tartó coach-ról kiderítette, hogy a fideszes Kósa Lajos feleségének egyik barátnője.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek számos kérdést elküldtünk a fent részletezett kiadásokkal kapcsolatban. A konkrét kiadásokon, kutatási eredményeken és a mintaprojektek részletein kívül azt is meg akartuk tudni, hogy hány állandó, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott kutatója van az intézetnek, miért nem jelennek meg 2016 óta az NSKI olyan, rendszeres kiadványai, mint a Kárpát-Haza Szemle és a Kárpát-Haza Napló, és miért szükséges, hogy ilyen sok kutatást külsős cégeknek, alapítványoknak szervezzenek ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire költik az uniós pályázatok keretében lehívott többszázmillió forint fennmaradó részét.
Kérdéseinkre a megadott csütörtök esti határidőig semmilyen választ nem kaptunk. Amennyiben cikkünk megjelenése után az NSKI bármilyen információt közöl velünk, beszámolunk róla. | KÉTSZÁZMILLIÓÉRT SZERVEZI KI A KUTATÁST A SZÁSZ JENŐNEK GRÜNDOLT KUTATÓINTÉZET | Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190802_ketszazmillioert-szervezi-ki-a-kutatast-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | 2019-08-02 23:12:00 | true | null | null | Azonnali |
Meglehetősen érdekes levelet küldött a települési önkormányzatok vezetőinek a napokban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Oláh Gábor arra kéri a polgármestereket, hogy küldjenek számára mindenféle anyagot arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük.
A Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára, aki konkrétabban a regionális fejlesztési programokért felelős, arról ír levelében, hogy vélhetően uniós forrásból, méghozzá a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz az úgynevezett TOP-program 2014–2020-as ciklusának részeként újabb lehetőség nyílik egy eredménykommunikációs kampányra.
A momentumos Kerpel-Fronius Gábor által a Facebookon közzétett levél alapján Oláh azt írta:
Az eredménykommunikációs elemei lehetnek sajtóhirdetések nyomtatott kiadványok – többek között 18 megyei tájékoztató füzetet tervezünk megvalósítani –, rádió és videó spotok (online és televízió), tablókiállítás, valamint óriásplakát.
A helyettes államtitkár a megyei, települési fejlesztésekről beszámolót és fotókat, a sikert elérő polgármesterekről portét, és városlogót is kér, hogy méltó anyagot állíthasson össze, vélhetően maga a minisztérium „közös sikereink” bemutatására.
Noha a levélben nem szerepelnek határidők és egyéb időpontok, Kerpel-Fronius bejegyzéséből az derült ki, hogy az önkormányzati választások előtt indul a kommunikációs kampány, amely a megyék és a megyei jogú városok előrehaladását mutatja be. Mindezek nyomán a politikus felvetette, noha alig pár napja Gulyás Gergely a kormányinfón az Index kérdésére cáfolta, hogy az októberi választás előtt nemzeti konzultációt vagy bármilyen plakátkampányt tervezne a kormány, most mégis a „szokásos propagandakampány-recept” érvényesülhet:
Az persze csak feltételezés a részemről, hogy a kampányokban megszokott módon az eredményeket bemutató kormányzati kampány grafikai megvalósítása egészen véletlenül nagyon fog hasonlítani az önkormányzati kampányban a Fidesz által használt grafikai megoldásokhoz.
Aminek a szokásos módon az lesz a hatása, hogy szépen egymásra épül a kormánypárti propaganda és a Fidesz helyi kampányai
– írta Kerpel-Fronius Gábor. A Momentum politikusa szerint ennek véget kellene vetni, sokkal szigorúbban kellene venni a párt- és különösen a kampányfinanszírozás szabályait. Azt is írta:
Az egy dolog, hogy jelenleg a Fidesz van hatalmon, hiszen minden lehetséges választást megnyertek az utóbbi időben. Viszont azáltal, hogy a közszolgálati médiához és az állami erőforrásokhoz korlátlanul férnek hozzá, s ezáltal szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésükre a permanens kampányok bonyolítására, igazságtalanná teszik a választást, hiszen érvek helyett erőforrásokkal nyerik meg a demokratikus vitát.
Kerpel-Fronius szerint ha mostani sejtelmeik beigazolódnak, a kormányzati kampány miatt meg fogják keresni az Állami Számvevőszéket azzal kapcsolatban, hogy nem valósul-e meg tiltott kampányfinanszírozás. Még akkor is, ha különösebb illúzióik nincsenek arról, mi lesz az eredménye ennek.
Hogy valóban beleszólhat-e ez, a TOP-programot és így a megyék, városok fejlődését népszerűsítő "eredménykommunikáció" az október 13-i önkormányzati választást megelőző kampányba, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is. Megpróbáltuk megtudni, pontosan mikorra tervezik az első megjelenéseket és milyen hosszú – hány hetes – kampányt terveznek.
Megkérdeztük, kit, mely ügynökséget vagy éppen a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt tervezik-e megbízni a tervezéssel, a dizájn kialakításával és a lebonyolítással, továbbá, hogy mekkora költségkerettel terveznek kampányt indítani, mennyit szánnak a sajtó- és közterületi hirdetésekre, milyen felületeken kívánják azokat elhelyezni, illetve mekkora összeget szánnak a 18 megyei tájékoztatófüzetre, és hány példányban kívánják azokat terjeszteni. Arra is kíváncsiak voltunk, az uniós alapfinanszírozású program keretéből fordít-e pénzt minderre a kormány, vagy más költésvetési forrást terveznek igénybe venni.
A Pénzügyminisztérium jelezte, várhatóan legelőbb kedden kaphatunk választ kérdéseinkre. Természetesen amint ez megtörténik, a tárca álláspontjáról is beszámolunk. | Uniós pénzből népszerűsítheti a megyék fejlődését a kormány az önkormányzati választás előtt | A polgármestereknek írt levélben egy helyettes államtitkár azt kéri, küldjenek fotókat és beszámolókat arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük. A Momentum által nyilvánosságra hozott levélből úgy tűnhet, mégis lesz kormányzati plakátkampány az önkormányzati választási kampány idején. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/08/02/kampany_level_pm_helyettes_allamtitkar_top_program/ | 2019-08-02 23:33:00 | true | null | null | Index |
2016-ban Jankovics Róbert személyében már e Fidesz-közeli alakulat tudott magyar nemzetiségű képviselőt bejuttatni a horvát parlamentbe.
Már akkor feltűnt sokaknak, hogy a 2016-os választások előtt hirtelen megnövedett a magyar nemzetiségű választók száma. Olyan baranyai és szlavóniai településeken is jelentkeztek emberek a magyar választói névjegyzékbe, ahol a népszámlálás szerint nem is élnek magyarok. Amikor Jankovics győzött, a rivális MESZ, amely főleg a horvát baloldalhoz áll közel, rögtön jelezte: szerintük Jankovics szavazatokat vásárolt.
Bírósági ítélet mondja ki: szavazatokat vásároltak a HMDK-nak
A horvát sajtó is már akkor felkapta az ügyet. Most júniusban pedig két vádlott esetében ítélet is született: az eszéki bíróság júniusi döntése értelmében
két személyt (egy évnyi, ill. tízhónapnyi) letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, mert azok fejenként kétszáz kunáért (kb. nyolcezer forintért) vettek rá szerbeket, horvátokat és romákat, hogy jelentkezzenek át a magyar választói listára.
Gordana Musa-Balašt és Atila Sokát tehát a bíróság a választás tisztasága elleni bűncselekményben találta bűnösnek. Az ítélet értelmében a két személy a 2016-os őszi horvátországi parlamenti választások előtt pénzért vagy akár csak élelmiszercsomagért cserébe duzzasztotta fel a magyar választói névjegyzéket.
A bíróság Atila Soka esetében külön ki is mondta:
a bűncselekményeket a HMDK-s Jankovics Róbert érdekében követte el.
A cél az volt, hogy az újonnan „megszerzett“ magyarok már a Fidesz-közeli Jankovicsra szavazzanak, aki így – amint történt is – sikeresen ütheti ki a magyarokat addig képviselő, baloldali Juhász Sándort, a MESZ politikusát.
Gordana Musa-Balaš is elismerte vallomásában:
a pénzeket csak akkor fizették ki, ha az illető nem csupán átjelentkezett magyarnak, de valamiképp (mondjuk mobilfelvétellel) igazolta is, hogy Jankovics Róbertre szavazott.
A bíróság azonban összesen csak tizenegy ember nemzetiség-váltásáról tudta megállapítani: választási család volt a cél.
A versenyt pusztán ez a tizenegy voks persze nem dönthette el, de feltételezések szerint több hasonló eset is történt. A 2016-os választáson Jankovics Róbert végül 2.731 vokssal (azaz a magyar szavazatok ötvenhárom százalékával) győzte le az addigi voksolásokat nyerő Juhász Sándort.
Háromszáztizenegy szavazatnyi különbség volt csak köztük. 2015 és 2016 között viszont több mint nyolcszáz személlyel lett hirtelen több a magyar választói névjegyzékben.
A szavazatvásárlás után most ingatlanvásárlás
A Telegram horvát internetes portal oknyomozó cikke figyelt fel arra július végén, hogy a baranyai és szlavóniai magyarlakta településeken a HMDK új épületeket vásárol, vagy a meglévő romosakat újítja fel – miközben a MESZ teljesen szorul ki. Ami a HMDK-s épületeket mindenütt jellemzi: a fideszes narancssárga szín használata.
Van ahol az egész ház narancssárga (mint Laskóban), van ahol csak a HMDK-felirat (mint Bellyében).
A Telegram több magyarlakta településre is ellátogatott, ahol megállapította: a HMDK-közeli úgynevezett Magyar Házak – egyesekben közülük ifjúsági otthon van, másikban a helyi újság szerkesztősége vagy a helyi HMDK-iroda van – vagy közösségi jelentős támogatásokat kapnak Budapestről, sőt, számos helyen új házakat vásárolnak.
A TÉRKÉPEN PIROSSAL HATÁROLT RÉSZ A HORVÁT BARANYA, A MAGYARLAKTA FALVAK A SÁRGÁVAL JELÖLT RÉSZEN VANNAK.
A 280 fős Sepsében (Kotlinán) a budapesti kormány támogatásával kétmillió kunából (valamivel kevesebb mint kilenc millió forintból) vesz a HMDK egy új házat. Sepsében (Kotlinában) van amúgy már egy Magyar Ház, de az nem HMDK-s, ezért kapott a fideszes szervezet egy saját házat. Amint a Telegram megjegyzi: azért,
hogy a magyarok tudják, melyikbe kell menniük, a HMDK-s házon fideszes narancssárga a bejárati tábla.
A HMDK annak révén is terjeszkedett, hogy a csődbe jutott, rivális MESZ házait vásárolja fel, majd festi át őket narancssárgára, amint az Laskóban (Lugban) történt.
A HMDK a fideszes színhez akkor is hűséges, ha a pénz Zágrábból jön: Bellyében a szervezet egy nagy konferenciaközpontot kapott a horvát költségvetésböl az Új Magyar Képes Újság számára, a házon azonban itt is narancsos a felirat, sőt – amint a Telegram rosszallóan jegyzi meg – csak magyarul van minden kiírva.
HMDK: Ne szavazz a HDZ-re!
Jankovics amúgy a horvát politikában is könnyen megszerezhető. A zágrábi parlamentben a magyar képviselő nem maradt meg függetlenként, mint elődje, Juhász Sándor, hanem
beült a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić Munka és Szolidaritás pártjának frakciójába.
Bandić hírhedt arról, hogy alig pár százalékos pártjának más frakciókból átcsábított képviselőkből tudott egy mára tizenkét fős frakciót összekalapozni. Jankovics egyben frakcióvezető is, noha nem tagja a pártnak.
A Munka és Szolidaritás kívülről támogatja Andrej Plenković konzervatív-liberális koalícióját. Azonban a HDZ és a Fidesz közötti viszony nem felhőtlen, ugyanis Plenković Orbánnal ellentétben mérsékelt politikus, aki nem a visegrádiak, hanem a német CDU/CSU társaságát keresi.
Ezzel magyarázható talán a Telegram azon megfigyelése, hogy
Jankovics egyik parlamenti munkatársa, Hordósi Dániel egy Facebook-csoportban a HDZ elleni voksolásra szólított fel az EP-választások előtt.
A Telegram kérdésére a 27 éves Jankovics-tanácsadó azt mondta: nem Jankovics, a HMDK vagy a Fidesz megbízásából szólított fel a HDZ ellen, hanem főleg a baranyai HDZ-vel van neki sok baja, és azért kampányolt ellenük. A Telegram azonban megjegyzi: Hordósi a LinkedInre feltöltött életrajza szerint nem csak Jankovicsnak, de a magyar kormánynak is tanácsadója, bár ez utóbbit Hordósi maga mégis cáfolta.
Hordósi a baranyai Csúzából (Suzából) való: a kis, nagyrészt magyarok lakta baranyai településen a HDZ tényleg leszerepelt az EP-választáson. A konzervatív kormánypárt csak tizenöt százalékot kapott, megelőzte őket a balpopulista Élő Fal párt is. | ELŐSZÖR SZAVAZATOKAT, MOST INGATLANOKAT VÁSÁROLNAK A FIDESZES MAGYAR SZERVEZETNEK HORVÁTORSZÁGBAN | A Fidesz támogatta Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) Baranyában nagy ingatlanvásárlásba kezdett: a Magyar Házak nagy részét fidesznarancssárgára festik. A HMDK ezzel szó szerint is ki akarja szorítani a területről a rivális magyar pártot. Közben most már bírósági ítélet is kimondja: választási csalással szerezhetett mandátumot a HMDK a zágrábi parlamentben. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190804_eloszor-szavazatokat-most-ingatlanokat-vasarol-a-fideszes-magyar-szervezet-horvatorszagban | 2019-08-04 23:39:23 | true | null | null | Azonnali |
Derűlátásunk alapvető oka az volt, hogy a történet régóta nem látott nemzeti egységet teremtett. A Miniszterelnökséget tavalyig vezető Lázár János – aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt – például minden létező felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől az állam javára, illetve szigorú vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Az egyik ellenzéki párt feljelentést tett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya pedig hűtlen kezelés gyanújával nyomozni kezdett. Közben lokálpatrióta konzervatív értelmiségiek mozgalmat szerveztek, melyhez százszámra csatlakoztak helyi jobb- és baloldali, illetve semleges civilek, akik aztán cselekvésre is bírták a XI. kerületi vezetést. Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a „panama sújtotta” telekre. Az a félelem sem igazolódott tehát, hogy az ingatlan végfelhasználója, a projektjét Buda Gardens néven „márkásító” DVM Group közelebb áll a hatalomhoz, mint Lázár János vagy a fideszes polgármester. (A cégcsoport jellemzően piaci megrendelőknek dolgozik. Az állami szereplők közül a jegybankkal működtek együtt az Eiffel Palace irodaház ügyeiben, ők kivitelezték a néhai Andy Vajna és neje által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, majd az Erzsébet-táborok renoválási munkáiból vehették ki a részüket. Ugyancsak fontos referenciájuk a Városligeti fasori Spitz-villa felújítása – melyet a magyar miniszterelnök török barátja, Adnan Polat rendelt meg tőlük. Egyelőre úgy tűnik, ennél közvetlenebb kapcsolatuk nincs a hatalommal, egyik forrásunk sem nevezte a társaságot Fidesz-alvállalkozónak.)
Ilyen előzmények után kaptuk a hivatalos hírt, hogy a rendőrség a minap bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a volt ÉMI-telek ügyében, „gyanúsítotti kihallgatás” nem történt. A közösségi érdek érvényesülése helyett tehát ezt vagyunk kénytelenek bejelenteni a Feneketlen-sztori kezdetének kétéves „jubileumán”. Ettől persze a változtatási tilalom él, és a helyi testület az októberi önkormányzati választásokig nyilván nem is fogja elfogadni a területre vonatkozó új építési szabályzatot – hiszen voksolás előtt senki nem konfrontálódik a potenciális szavazóival.
Summa summarum: a tényszerű előjelek alapján arra lehetett számítani, hogy a BRFK hosszú vajúdása nem a semmibe torkollik majd. Voltak azonban informális előjelek is – és ezek inkább a nyomozás mostani végkifejletét valószínűsítették. Egyfelől az ügyésztársadalmat régóta aggasztja, hogy
a hűtlen kezeléses esetek bizonyítása kvázi lehetetlen. Az ugyanis, hogy egy funkcionárius által aláírt szerződés hasznos-e az államnak, többnyire mérlegelés dolga, és ha mellette nem igazolható a korrupciós indíttatás, azaz nincs fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről, szinte lehetetlen eljutni a gyanúsításig.
Másrészt az elmúlt hónapokban többen is megüzenték szerkesztőségünknek, hogy ne értékeljük túl Lázár aktivizmusát – arról volt csak szó, hogy a 2018-as parlamenti választás előtt próbálta „jó rendőrként” pozicionálni magát. Aztán lám, mégis kikerült a kabinetből. Arra szintén többen felfigyeltek, hogy a Fidesz-elit látványosan felkarolta a volt ÉMI-ingatlannal spekuláló cég vezérigazgatóját, Schulek Csabát. Még a legelején tartott a nyomozás, amikor a Kósa Lajos-féle Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezetőjévé választották az egykori sportújságírót. Schulek nemrég ezt az operatív szerepkörét egy másikra cserélhette: ma már „csak” a Nemzeti Korcsolyázó Központ-beruházásért felel, valamint a szövetség sportdiplomáciai és nemzetközi kapcsolataiban elnöki tanácsadóként segíti Kósa munkáját.
Jelenleg tehát annyi biztos, hogy a Feneketlen-ügy központi figurái nem fognak bíróságra járni az elkövetkezendő hónapokban, illetve az önkormányzati választásokig nem indul el a Buda Gardens-beruházás (amely állítólag időközben lakótelepről irodakomplexummá „terveződött” át).
És akkor, ahogy ígértük, jöjjön a teljes történet – jegyzőkönyvszerűen és okulásképpen.
Az ÉMI-telekügy 14 pontban
1. 2014 vége: A Miniszterelnökség átvette a nemzeti fejlesztési tárcától a XI. kerületi Diószegi útról Szentendrére költöztetett Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft.-t, majd Henn Pétert ültette az állami társaság élére. A tulajdonosi jogokat a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, a Lázár János bizalmasaként ismert Sonkodi Balázs gyakorolta. Henn ekkoriban – 2015 végéig – a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökeként is regnált.
2. 2015: Henn Péter megpróbálta állami cégeknek eladni – sikertelenül – a Diószegi út 37. szám alatti, osztatlan közös tulajdonú telek ÉMI-re eső hányadát. Ez a teljes ingatlan 11826/18141-ed része; a terület társtulajdonosa a mosószerekkel, szépségápolási cikkekkel kereskedő Henkel-csoport (5796/18141) és az osztrák Warimpex (519/18141).
3. 2016 eleje: Az ÉMI vezetése elhatározta, hogy a „piacon” értékesíti a maga 65,19 százaléknyi ingatlanrészét.
4. 2016 júniusa: Bejegyezték a Walnut Estate Zrt.-t, melynek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs, aki – mint a cserkészszövetség volt nevelési igazgatója – Henn Péter bizalmi köréhez tartozik. A magáncég azonnal megvásárolta a Warimpextől a Diószegi-terület 2,86 százalékát (és közel 280 millió forintos értéken szerepeltette a mérlegében). A Walnut ezzel elővásárlási jogot is szerzett az ingatlan többi részére.
5. 2016 júliusa: Tekse Balázs (pontosabban az általa jegyzett Pro Invento Kft.) 120 millió forintért megvette az Égszi Senior Kft. nevű mérnökcéget is, amely egy IX. kerületi irodahelyiség tulajdonosa. Ezt az eseményt csak azért említjük, mert
forrásaink szerint Tekse korábban semmilyen aktivitást nem mutatott az ingatlanpiacon – majd hirtelen százmilliós, milliárdos Égszi- és Walnut-ügyletek közepén találta magát.
6. 2016 ősze: Az ÉMI mindössze saját honlapján és a XI. kerületi önkormányzat egyik hirdetőtáblájára „eldugva” tette közzé felhívását a Diószegi úti telekeladásról. Az elvileg nyitott, de kvázi titkos pályázatra két, egymással rokonítható hátterű cég jelentkezett: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő (Emaing) és a Walnut Estate Zrt. Előbbi társaságnak már ekkor Schulek Csaba egykori sportújságíró volt a vezetője – utóbbi irányítását kicsit később vette át ugyanő. A kiíró végül érvénytelenítette a magasabb árat kínáló Walnut ajánlatát, de, mint kiderült, ezzel valójában csak kedvezett a vállalkozásnak (lásd a következő pontot).
7. 2016 decembere: Az ÉMI végül az érvénytelenített ajánlatot adó Walnuttal kötött adásvételi szerződést, ráadásul az Emaing által kínált, 1,03 milliárd forintos alacsony áron, hiszen a Tekse-cégnek volt, mint írtuk, elővásárlási joga, mellyel tehát élt is. Az immár Schulek Csaba által vezetett Walnutnál mindössze egyetlen hétig parkolt a telek, ezután – a Warimpextől „összeszedett” 2,86 százalékkal együtt – továbbadták a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak. Utóbbi a DVM Group kezelésében áll.
8. 2017 májusa, júniusa: Lázár János értesült az ÉMI-telekmutyiról, és parancsba adta Henn Péternek, hogy az ügyletet ne 1,03 milliárdos, hanem 1,529 milliárdos áron zárják. Ekkor lemondott államtitkári pozíciójáról az ÉMI-nél a tulajdonosi jogokat gyakorló Sonkodi Balázs, majd a kancelláriaminiszter Hennt is eltávolította a köztulajdonú társaság éléről. A nyilvánosság ekkor még semmit sem tudott a nagy Feneketlen-bizniszről.
9. 2017 augusztusa: Megjelent az első Heti Válasz-cikk a témában, melyben jeleztük: a XI. kerületben kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a kertvárosias környezetbe három óriástömböt „ültetne” egy fejlesztőcsoport – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal.
10. 2017 októbere, novembere: Szentimrevárosi konzervatív értelmiségiek (köztük Makovecz Imre özvegye, Sipos Mihály Muzsikás-tag, Entz Géza volt államtitkár, valamint neves építészek, helyi notabilitások) Hoffmann Tamás kerületi polgármesterhez fordultak, majd online petíciót is indítottak a Buda Gardens-terv ellen. Ezután megjelent a második Heti Válasz-cikk, melyben feltártuk az ÉMI-telekprivatizáció főbb részleteit. Írásunk nyomán több feljelentés született (Tényi István magánszemély és az Együtt nevű ellenzéki párt nevében Szigetvári Viktor tollából), a cserkészszövetség világosan elhatárolódott korábbi tisztségviselőitől, azaz Henntől és Teksétől, Lázár János pedig vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve további felsővezetőket távolíttatott el az ÉMI-től. Ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozni a témában. Közben az újbudai képviselő-testület változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens-projekt területére – az új kerületi építési szabályzat elfogadásáig.
11. 2018 tavasza: Riadót fújtak a korábbi online petíciót jegyző, időközben a Szentimrevárosért Mozgalom ernyője alá rendeződő civilek, hiszen a XI. kerületi önkormányzat első félévi üléstervében szerepelt a volt ÉMI-területet is magában foglaló zóna új építési szabályzatának elfogadása – ami zöld jelzést adott volna a Buda Gardensnek. A projekt gazdája, a DVM Grouphoz tartozó Horizon Development ekkorra módosította terveit: már nem lakótömbépítésben, hanem egy gigantikus irodanegyed-fejlesztésben gondolkodik. Közben a Heti Válasz jogerősen pert nyert Henn Péter ellen, aki kilenc pontban igazíttatta volna helyre az őt leleplező eredeti cikkünket.
12. 2018 májusa: Az ekkor publikált 2017-es Walnut-mérlegből kiderült a lényeg, vagyis hogy a nagy Feneketlen-tavi biznisz spekulánscége végül 1,8 milliárdot volt kénytelen kiadni a Warimpex- és az ÉMI-telekrészekre, a tranzakciósorozat bevételi oldalán azonban így is bő 2,2 milliárd szerepelt. A tiszta, adózott nyereség pedig 279 millió forint, vagyis a Walnut-kör ennyit – Lázár János 500 milliós közbelépése ellenére is – tudott keresni. Ráadásul mindehhez elenyésző pénzügyi kockázatot kellett vállalnia a Schulek–Tekse-vállalkozásnak, hiszen kiadásai meghatározó részét a Buda Gardens fejlesztője állta (előleg formájában). Viszont: ha a történet egyik legelső stációjára, vagyis a 2016. júniusi Warimpex–Walnut-bizniszre (2,86 százaléknyi telekrészért 280 millió forint) piaci alku eredményeként tekintünk, akkor az állam akár 6,5 milliárdot is kaphatott volna az ennél 23-szor nagyobb ÉMI-területért. Ez persze csak elmélet, hiszen a Walnut nyilván nem pusztán egy ingatlandarabkáért adott ki 280 milliót, hanem a benne „rejlő” elővásárlási jogért is. Ugyanakkor,
ha Henn Péter úgy pályáztat, hogy arról minden potenciális ingatlanfejlesztő értesül (nem csak a csókosok), az az államnak akár négymilliárd forint körüli bevételt hozhatott volna az 1,8 helyett. Vagyis a Buda Gardens-csapat valószínűleg bőven a piacinak mondható ár alatt jutott hozzá az exkluzív budai fejlesztési területhez. És ebből a pénzből még a Walnut is jelentős „jutalékot” szedett – ugyancsak az állam kárára.
13. 2018 júniusa, júliusa: Az újbudai képviselő-testület mégsem vette napirendre a volt ÉMI-területre vonatkozó új építési szabályzat elfogadását – vagyis a helyiek követelésének engedve érvényben hagyta a változtatási tilalmat (mely jelenleg is él).
14. 2019 júliusa: A BRFK arról tájékoztatta a Válasz Online-t, hogy az ÉMI-nyomozást már májusban megszüntette – méghozzá bűncselekmény hiányában. Mint írták: „gyanúsítotti kihallgatás nem történt”.
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Buda Gardens | Hiába csapott oda Lázár János, végül elsikálták a Feneketlen-tavi ingatlanmutyit | 14. 2019 júliusa: A BRFK arról tájékoztatta a Válasz Online-t, hogy az ÉMI-nyomozást már májusban megszüntette – méghozzá bűncselekmény hiányában. Mint írták: „gyanúsítotti kihallgatás nem történt”. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/08/02/buda-gardens-nyomozas-eredmeny/ | 2019-08-03 00:28:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A korábban megjelent tudósításokat kiegészíti az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (U.S. Securities and Exchange Commission - SEC) most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyből kiderül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) is érintettek a Microsoft (MS) magyarországi vesztegetési ügyében. Az amerikai céget csak az itteni korrupciógyanús ügyletei miatt büntették meg júliusban 8,75 millió dollárra (2,6 milliárd forintra) abban a megállapodásban, amelyet a hatóságokkal kötöttek, vállalva, hogy globálisan megváltoztatják a közigazgatási szoftverértékesítési eljárásukat.
A SEC július 22-i keltezésű jelentésében - amely a világcég ellen indított közigazgatási eljárás által feltárt súlyos szabálytalanságokat veszi sorra - a szaúd-arábiai, thaiföldi és török vesztegetési ügyek mellett részletesen leírja a problémás hazai eljárásokat, sok esetben egyértelműen utalva arra, kik voltak az érintett szereplők.
A tőzsdefelügyelet vizsgálati összefoglalójából pedig az derül ki, hogy a MS hazai "vesztegetési periódusa" 2013-tól 2015-ig tartott és ebben a redmondi anyacég magyar leányvállalata valamint az itteni disztribútorcégek vettek részt. Utóbbiakat nem nevesítik, de az korábbról sejthető, hogy a Racionet Zrt., az Euro-One Zrt. és az időközben már a 4iG Zrt. által felvásárolt Humansoft Kft. voltak az érintettek, amelyek erősen kötődnek kormányközeli üzletemberekhez. Onnan vélelmezhető, hogy 2017 végén partnerei közül ezekkel bontott szerződést a Microsoft a partnerei közül.
Ha kellett, odaszóltak
A korrupciós mechanizmus alapja az volt, hogy a magyar partnercégek a hazai képviseleten keresztül a Microsoft ír leányvállalatától vásárolták a szoftverlicenceket a nagy magyar megrendelőkre való tekintettel jelentős árengedménnyel. Ezt az engedményt - amely több millió eurót tett ki - azonban nem érvényesítették az állami megrendelők esetében, vagyis ezek a "teljes árat" fizették ki/utalták át a MS disztribútoroknak. Ezek "értelemszerűen" a csökkentett összeget utalták el, a "maradékot" eltüntették.
Utóbbi a legérdekesebb kérdése az ügynek, ugyanis vélhetően ezeket az állami és az érintett társaságok döntéshozói osztották el egymás között. A SEC vizsgálata alapján három forgatókönyv szerint osztották el a milliárdos értékű magyar közigazgatási közbeszerzéseket.
Az első példa, amelyet bemutatnak a - részben pont az ilyen csalási ügyeket is vizsgáló - Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lezajlott beszerzési eljárás. Erről korábban a Napi.hu részletesen is beszámolt, de akkor nem hivatalos, hanem a magyar Microsoftnál és az államigazgatásban dolgozó források beszámolói, valamint a közbeszerzési dokumentumok alapján. Már tavaly tavasszal is - a Microsoft-botrány kiderülésekor - úgy értesültünk, hogy ez volt az első gyanús ügy, amely miatt a Microsoft anyavállalata még az amerikai hatóságok, így az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice - DoJ), valamint a SEC bevonása előtt saját belső vizsgálatot kezdett (ez a cég zsargonjában úgynevezett megfelelőségi, vagy complience ellenőrzés).
A most nyilvánosságra hozott jelentés viszont azt is feltárja, hogy a Microsoft Magyarország érintett dolgozói és vezetői, a közigazgatási hivatalnokok és a disztribútorok emberei hogyan döntötték el előre a közbeszerzések értékeit és időpontjait. A NAV-nál 2014. február 10-én írtak ki közbeszerzési pályázatot különböző szoftverlicencekre. Többek között 8820 darab Office Standard 2013 és 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomagra, valamint 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftverre.
A MS Hungary alkalmazottai a központtól, azaz a MS Business Desktől már ezt megelőzően kértek a hagyományos kedvezményeken felül egy 27,85 százalékos árengedmény jóváhagyását. Ezt a Microsoft azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az üzlet március 31-ig, vagyis a cég pénzügyi évének harmadik negyedéves zárása előtt befejeződik. Viszont Magyarországon történt egy kis bonyodalom: a NAV közbeszerzési eljárását váratlanul lefújták.
Ekkor a MS Hungary vezérigazgatója emailt írt az egyik disztribútorcég tulajdonos-vezérigazgatójának, amelyben leírja, hogy számukra a NAV-szerződés nagyon fontos és ezért kéri, hogy ha van ráhatása az ügyre, akkor aktivizálja magát. A vezérigazgató válasza így szólt: "rajta vagyok!".
Két nappal később, március 17-én az egyik Microsoft-alkalmazott értesítette a cég első emberét, hogy lépjen kapcsolatba a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy a tendert újra kiírják, és hogy ez lezáruljon a március 31-i határidő előtt. Három nappal később ugyanez a magyar MS-alkalmazott levélben értesítette a cég vezetőjét arról, hogy kedvező döntés megszületett. Ennek megfelelően a NAV március 25-én ismét megjelentette a közbeszerzési pályázatot.
Az ügy külön pikantériája az, hogy az ír MS központ nem annak a disztribútornak adta el a szoftverlicenceket, amelyik a tendert megnyerte, hanem egy másiknak. Végül mégis a tendernyertes cég adta el a licenceket a NAV-nak - "természetesen" árengedmények nélkül. Az így keletkezett 1,06 millió eurós (2014 márciusi átlagos euróárfolyamon 339,5 millió forintos) árkülönbözet egy részét a közbeszerzési eljárás újbóli kiírásában "segédkező" állami alkalmazottak kapták - legalábbis a SEC szerint.
Nyomoz már az OLAF is
A NAV elnöke ekkor a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt, - akit tavalyi cikkünk készítésekor megkerestünk, de nem kívánt reagálni -, az informatikai beszerzésekért pedig Tiborcz Péter felelt. Utóbbi később egy informatikai céghez lépett tovább, amelyet testvérével, Istvánnal együtt vásároltak fel, a szintén it-vonalon mozgó HCS Experts-ügyvezetésében tűnt fel.
Ahogy azt korábban megírtuk, az adóhatóság beszerzését egy hat cégből álló konzorcium nyerte, melynek vezetője a Racionet volt. Érdekesség, hogy a társaság vezérigazgató-helyettese, Domokos István képviselte a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt.-t. és a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft.-t is, mely akkor még nem, csak később lett a Racionet leánya. A bruttó 1,82 milliárd forintnyi beszerzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodásának terhére kötötték.
A múlt héten kiderült, hogy a Microsoft körüli korrupciós botrányt az OLAF is vizsgálja, Jávor Benedek - akkor még EP-képviselőként - tavaly novemberben tett bejelentése nyomán. Bár az eljárás tényét megerősített az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), de arról részleteket nem közölt. Viszont az adóhatóság beszerzését vélhetően ellenőrizni fogják majd, mivel az uniós EKOP-programból finanszírozták. Érdekesség, hogy A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII. 29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.
A rendőrség is kamu kedvezményt kapott
Tavaly még egy ügyet mutatott be a Napi.hu részletesen, ez pedig az Országos Rendőr-főkapitányság beszerzése volt. A SEC jelentése ezt is - második példaként - állatorvosi lóként említi.
A Belügyminisztérium 2014. szeptember 1-én indított egy közbeszerzési eljárást szoftverlicencek vásárlására. A zárás időpontja 2014. szeptember 15. volt. Viszont a MS Hungary ezt megelőzően, már februárban tisztában volt azzal, hogy mennyi pénz áll rendelkezésére. A MS magyarországi munkatársai 28,3 százalékos árengedmény adására kértek és kaptak engedélyt.
Az engedmény biztosításának indoklásaként a NAV esetében alkalmazott mondatok működtek ekkor is: kiélezett verseny, árérzékenység, új megrendelések lehetősége is szóba jöhet. A MS Business Desk összesen végül 31,53 százalékos engedményt hagyott jóvá az árban - persze úgy, hogy a negyedéves zárás, azaz június 30. előtt megvalósuljon az ügylet.
Június 27-én a disztribútor 2,2 millió euróért megvette a licenceket a MS írországi leányától, majd szeptember 1-én az ORFK kiírta a közbeszerzési eljárást. A fixáltak szerint pedig meg is nyerte a Microsoft a termékeivel. Végül itt is egy szerződött magyar partner vette meg a licenceket, de nem az ORFK-nak adta el kedvezményes áron, hanem tovább játszotta egy meg nem nevezett harmadik félnek, aki aztán kedvezmények nélkül adta el azokat a rendőrségnek. (Korábbi cikkünkben utánajárva, ez a szerződés összesen 1,16 milliárd forintot tett ki.)
Rejtélyes harmadik szereplő
A MS semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miért ez a cég szállította a licenceket és milyen szolgáltatást nyújtott ezen felül - feltéve, hogy képes volt bármilyen szolgáltatásra. A központtól kapott árkedvezmény "lenyelésével" itt a nyereség 1,56 millió eurót tett ki. A SEC feltételezése szerint ennek egy része itt is kenőpénzek forrása lehetett.
Itt a lebonyolító - legalábbis, aki a végfelhasználónak eladta a kulcsokat - a Humansoft Kft. volt, amely akkori megkeresésünkre azt közölte, hogy a cég akkor még nem volt LAR-partner (a Microsoftnál a nagyvállalatokat és közigazgatást kiszolgáló alvállalkozókat így hívják - a szerk.). "A nevezett szoftvereket egy hivatalos LAR-partnertől vette. A Humansoft Kft. nem tudhatja mekkora volt a kedvezmény" - közölték a Napi.hu-val egy éve, majd a cikk megjelenése után annyit pontosítottak, hogy a szerződésben szereplő szoftvereket egy hivatalos partnertől szerezte be. A "megrendelő részére a szoftvereket nettó 1,16 milliárd forintért értékesítette, amely 11,9 százalékos árrést tartalmazott. A Humansoft Kft.-nek nincs információja arról, hogy a szerződéskötés időpontjában mekkora volt a Microsoft kedvezményes kormányzati listaára" - tájékoztatták lapunkat az ügyletről.
Eddig nem hallott állami szereplő is érintett
A SEC által hozott harmadik példa szerint 3,5 millió eurós nyerészkedés lehetett az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) 2014-2015-ben négy ütemben letudott beszerzésein. A projekt részeként a MS magyar cége egy alvállalkozót bízott meg a feladattal. De érdekes módon a szolgáltatásokat nyújtó magánszemély az OFI alkalmazottja volt. A SEC jelentésében aláhúzza, hogy a MS nem vizsgálta azt, hogy ki volt az alvállalkozó vagy, hogy ez az illető magánszemély kormányzati alkalmazásban állt-e.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy ez a személy a teljesítési igazolások szerint nem a saját nevén szerepelt a kimutatásokban - ráadásul a MS alkalmazottai erre a különös részletre sem kérdeztek rá sohasem.
Valami viszont kimaradt a SEC-nél
Július 22-én az amerikai Igazságügyi Minisztérium is közzétette jelentését, melyben két állami szervezet beszerzését hozta fel példának. Bár a megrendelőt nem nevezték meg, ebből az egyik a fent már ismertetett ORFK-szerződés lehet az időpontok és a körülmények alapján.
A másik viszont a NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listája lehet, amely Hadházy Ákos független parlamenti képviselő beszámolója alapján egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentés alapján. A Belügyminisztérium cége viszont az Átlátszónak úgy reagált, hogy: | Microsoft-botrány: konkrétan megnevezte az érintetteket az amerikai hatóság | Lépett az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is a Microsoft magyar botrányának ügyében. Jelentésében kiemeli, hogy a NAV és az Országos Rendőr-főkapitányság is érintett a sok százmilliós visszaélésben. | null | 1 | https://www.napi.hu/tech/microsoft-botrany-magyarorszag-sec-jelentes-birsag.688988.html | 2019-08-01 13:14:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hadházy Ákos jelenleg az egyetlen olyan dolgot csinálja, amelyet értelmes magyar ellenzéki megtehet, és erről példát kéne venni, szerintem elsősorban a Momentumnál. Azért náluk, mert ugye jelenleg ők az a párt, amelyiknek nincsen „múltja”, tehát elvileg ők nem revolverezhetők mindenféle korábbi mutyikkal.
Ehhez egy kicsit meg kell érteni, miről szól ez a hír.
Az FCPA, a Foreign Corrupt Practices Act egy jellegzetesen amerikai birodalmi konstrukció. Egyike azoknak a szabályoknak, amikor az Amerikai Egyesült Államok nemzeti jogát kiterjeszti olyan jogviszonyokra, amelyekhez a hagyományos értelemben véve semmi köze nincsen. Hiszen a Microsoft Magyarország egy Magyarországon bejegyzett magyar cég, és az általuk most beismert cselekmények (pofátlanul túlárazott közvetítőkön keresztül adtak el Microsoft-licenszeket állami szerveknek) Magyarországon, valószínűleg magyar állampolgárok részvételével történtek.
Nyilvánvalóan tudja az amerikai állam, hogy egy világcég magyarországi filiáléjának nem magától jut eszébe ilyet csinálni, ám hosszadalmas lenne rányomozni a világ egyik legfejlettebb informatikai hátterével rendelkező cégére, és nem is biztos, hogy vádemelésre alkalmas eredménnyel járna. A Mueller-jelentésből is látható, hogy az ottani jogrendszerben nem abból lesz vád, amire a helyi Polt Péter rásóhajt, hanem ennél jóval keményebb garanciális akadályokat kell átugrani. Meg persze ne legyünk képmutatók, az USA nem biztos, hogy be akarja dönteni a világ egyik legértékesebb és amerikai vállalatát.
Viszont az amerikai cégek által végzett korrupciót, amely van, volt és lesz – csakúgy, mint a német, kínai, francia, orosz, stb. cégek által végzett korrupció –, korlátok között kell tartani, és erre kiváló eszköz az FCPA, amely Damoklész kardjaként ott van mindenki fölött, aki belemegy ezekbe az üzletekbe.
A Microsoft úgy látta jónak, hogy bedobja a lapjait, mert nem éri meg, hogy a magyar leányvállalata miatt esetleg szélesebb körben induljon nyomozás, kicsi a piac, és a Microsoft életében viszonylag kevés pénzzel meg lehet ezt úszni.
Ha beleállnak, egy-két millió dollárt elvitt volna az ügyvédi költség, és egyáltalán, ilyen bizonytalanságokat ezek a multik nem vállalnak be. Kifizettek párszázezret valamelyik Budapesten is irodát fenntartó nemzetközi ügyvédi irodának, végigelemezték, majd megalkudtak és fizettek, egyúttal, legalábbis egy időre ezt a vesztegetési sémát lezárták. A vállalaton (és nem csak a Microsofton) belül most íródik egy utasítás, hogy a más országokban működő hasonló szisztémák hogyan alakítandók át.
Mindenki megy tovább, és egyúttal megkönnyebbülten felsóhajt itthon is jó pár ember, hiszen a pártszervként működő Polt-ügyészség nyilván csírájában elfojt minden nyomozást, ha valaki buzgólkodni próbálna, bár kilenc év NER után már elfogytak a buzgók.
A Microsoft alkuja ugyanis megállította az eljárást, így nem lett vádlott azokból a magyar emberekből, akik megrendelői oldalon részt vettek a buliban. Annak katasztrofális következményei lettek volna a Microsoftra nézve is, és ezt is belekalkulálták az alkuba.
Az FCPA ugyanis stigmatizál, vagyis ha az FCPA alapján lefolyt eljárásban valamely külföldi entitásról (kormány, vállalat, bármi) kiderül, hogy az korrupt, azzal a továbbiakban már nem lehet gyanú nélkül üzletet kötni.
A sok tekintetben monopolhelyzetben levő Microsoft tehát sok pénzért megtartotta azt a jogot, hogy itt továbbra is sok pénzt kaphasson a termékeiért, amelyeknek egyébként nem nagyon van versenytársa. Más szavakkal, senkinek nem volt érdeke, hogy ez az ügy végigmenjen, hiszen akkor meg kellett volna állapítani, hogy a magyar strómancégeknek se maguktól jutott eszébe ezeket a konstrukciókat kitalálni.
Rövid úton vádiratba kellett volna írni, hogy Magyarországon intézményes a korrupció, onnantól kezdve viszont kiírnak innen minden amerikai céget, hiszen az FCPA alapján írt vádirat vagy később ítélet nem a Transparency International vagy más NGO elemzése és következtetése, hanem olyan jogi jelentőségű tény, amelynek a következményei nagyon messze vezetnek. Az FCPA alapján megbélyegzett korrupt entitás ugyanis páriává válik.
Tehát az a bergengóc cég, amely elad egy ilyennek egy villanykörtét, már nem tud bemenni (legalábbis nem egyszerűen) az amerikai piacra, ugyanis az ottani partner paranoid ügyvédei, az ilyen 8,8 millió dolláros bulikat elkerülendő aláíratnak vele egy olyan nyilatkozatot, miszerint nem áll kapcsolatban külföldi korrupt szervezettel. Ezt pedig már jóhiszeműen nem tudja aláírni, hiszen egy ilyennek pont eladott egy villanykörtét...
Nagyon közel húzott el tehát a magyar kormány arca előtt amerikai barátaink ökle. Nyilván ezért az ügy nem nagyon kap nyilvánosságot.
Az ellenzék feladata viszont ebben a helyzetben az lenne, hogy a magyar és az amerikai nyilvánosság ingerküszöbe fölé juttassanak neveket, cégekét és magánszemélyekét egyaránt, mert az FCPA-veszéllyel a magyar kormányt olyan sebességgel lehet esetleges amerikai támogatóitól elszigetelni, mint kevés más dologgal.
Hadházy ezt felismerte, hogy magától vagy nem, azt nem tudom, de jelenleg ő az, aki a dologgal jelentőségének megfelelően foglalkozik. | NAGYON KÖZEL HÚZOTT EL A MAGYAR KORMÁNY ARCA ELŐTT AMERIKA ÖKLE | Senkinek nem volt érdeke, hogy az USA-ban 8,8 millió dolláros bírsággal véget érő magyarországi Microsoft-botrány miatti eljárás ténylegesen végigmenjen. De miért is? | null | 1 | http://azonnali.hu/cikk/20190801_nagyon-kozel-huzott-el-a-magyar-kormany-arca-elott-amerika-okle | 2019-08-01 02:00:00 | true | null | null | Azonnali |
Jóval száz milliárd forintot meghaladó összegbe kerülhet Magyarországnak a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság magyarországi sportlétesítményeinek megépítése. A kormány korábban döntött arról, hogy Budapest IX. kerületben egy 20 022 fős arénát építenek (az ennek is helyet adó telket - az InfoRádió híre szerint - 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vette meg az állam), ez lesz Magyarország legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális csarnoka, az építési költség pedig meghaladhatja a telek vételárának kétszeresét is.
Továbbá Szegeden nyolcezer, Tatabányán hatezer férőhelyes új sportcsarnokot építenek, a Veszprém Arénát pedig nyolcezer fősre bővítik. A szegedi beruházás tervezésére és előkészítése a kormány korábban 5 milliárd, az építésére tavaly júliusban 16,2 milliárd forintot hagyott jóvá.
Húszmilliárdos csarnok Tatabányán
Tatabánya tartalék helyszíne lehet az Eb-nek, az ide tervezett sportcsarnok építésére az előzetesen becsült értéknél magasabb ajánlatok érkeztek a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásán - derül ki az EKR portálon közzétett bontási jegyzőkönyvből. Az előzetesen becsült ár nettó 19,2 milliárd forint volt (3 százalékos tartalékkerettel, e nélkül 18,6 milliárd), az ajánlattételre felkért felcsúti székhelyű - Mészáros Lőrinc és gyerekeinek tulajdonában lévő - Fejér-B.Á.L. Zrt. és a budapesti Épkar Zrt. alkotta konzorcium 22,9 milliárd forintos ajánlatot tett (tartalékkeret nélkül), míg a soproni Fertődi Építő Zrt. (FÉSZ) 24,9 milliárdos, a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 24,1 milliárdos ajánlatot adott be. Az ár azonban még változhat, ha sikerül azt a cégekkel folytatott május 30-ai tárgyaláson lejjebb szorítani. Az eljáráson még nem hirdettek eredményt.
Előre kiválasztott cégekkel tárgyalnak
A cégeket a BMSK kérte fel ajánlattételre, mivel a márciusban elfogadott magyarországi nemzetközi nagyeseményekről szóló törvény (2019. évi XIV. törvény) szerint a kézilabda Eb-hez kapcsolódó beruházások és rendezvények lebonyolítása is kiemelkedően fontos közérdek, és ezek megvalósítására az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmazni. Ezt azt jelenti, hogy a BMSK nem tett közzé nyilvános ajánlati vagy részvételi felhívást, hanem az általa kiválasztott három ajánlattevőnek (a Fejér-B.Á.L, a Horváth Építőmester és a FÉSZ) küldött ajánlattételi felhívást. A cégek egy 6043 férőhelyes, nemzetközi kézilabda versenyek megtartására és azok televíziós közvetítésére alkalmas multifunkcionális sportcsarnok, valamint egy 20 pástot befogadó vívóterem építésére tettek ajánlatot.
Már tervezik a ferencvárosi csarnokot
A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. az új ferencvárosi multifunkcionális csarnok terveinek elkészítésére nettó 995 millió forintért kötött szerződést a Középülettervező Zrt.-vel, április végén. Jelenleg folyamatban van a csarnok üzemeltetési és hasznosítási koncepciójának elkészítésére indított hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás - ezen ajánlatot kértek a budapesti Drees & Sommer Hungária Kft.-től (amely nettó 393 ezer eurós, mintegy 127 millió forint értékű ajánlatot tett), a németországi Institut für Sportstaettenberatung GmbH-tól (383 ezer euró) és a Lagardère Sports Germany GmbH-tól (343 ezer euró). Eredményt még nem hirdettek.
A Veszprém Aréna kibővítésének tervezésére nettó 1,07 milliárd forintot szán a Nemzeti Sportközpontok (NSK), a tervezésre felkért Pannonterv-Veszprém Kft. és Incorso Kft. konzorciuma ennek közel duplájára tett ajánlatot, de még tárgyalnak a felek, az eljárás nem zárult le - derül ki az EKR portálon közzétett dokumentumból.
Kisebb sportcsarnokok is épülnek
A közbeszerzési hirdetmények alapján jelenleg számos sportcsarnok építése van folyamatban állami támogatás segítségével, így többek közt | Újabb nagy állami költekezés indult - Mészárosék is ott vannak | A budapesti úszó vb-hez hasonló költekezésbe kezdhet a kormány a 2022-es magyar-szlovák közös kézilabda Eb rendezésével. Hazánkban három új sportcsarnokot építenek, a veszprémit pedig kibővítik. A legkisebb, a tatabányai csarnok építési költsége is elérheti a 20 milliárd forintot, a kivitelezésre pályázók között ott van a Fejér-B.Á.L. Kft. is. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/sportcsarnok-kezilabda-eb-ftc-tatabanya-epites.684839.html?fbclid=IwAR0CapEnmcK2-zQME5FewUHMcxKHhazi0f-36SkFWSVFDRMtJDCgccwEUYQ | 2019-05-27 12:19:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mészáros Lőrinc öccsének, Mészáros Jánosnak a cége, a Híd-Tám Kft. fejezheti be a székesfehérvári vasútállomás feletti gyalogos felüljárót. A projekt évek óta húzódik, ami miatt hiába újították fel több mint 30 milliárd forintból az állomást, annak nincs közvetlen biztonságos kapcsolata a déli városrészhez. A beruházás első üteme még elkészült, a másodikra kiírt első közbeszerzést azonban tavaly ősszel eredménytelennek minősítették, mert egyetlen pályázó sem fért bele az 1,72 milliárdos keretbe. A projekt kálváriájáról az Átlátszó írt alapos cikket.
Az állami megrendelő NIF Zrt.-nek azonban sikerült átvágnia a gordiuszi csomót, és egyszerűen eltörölte a határértéket. Így Mészáros János cége a korábbi korlátnál 770 millió forinttal drágábban, 2,49 milliárdért építheti meg a felüljárót. Mindezt úgy, hogy tavaly, amikor nem kapták meg a munkát, ennél jóval olcsóbban vállalták volna.
A Híd-Tám ugyanis az előző körben is pályázott, ám akkor még 2,1 milliárd alatti, azaz a mostaninál 400 millióval olcsóbb ajánlattal.
Ezzel ráadásul tavaly nem nyerhettek volna, a másik két induló ugyanis alacsonyabb árat adott meg*Természetesen a műszaki tartalomban lehetnek eltérések, de a projekt rövid leírása a tavalyi és az idei dokumentumban szó szerint ugyanaz..
Akkor a legolcsóbbnak a győri Kútház Kft. tűnt, amely ezúttal is adott be ajánlatot, de azt egy elég furcsa indokkal érvénytelennek minősítették. A közbeszerzési iratok alapján a vállalat két leadott dokumentumban két különböző nettó ajánlati árat adott meg, és ezt a hiánypótlásra úgy sikerült csak javítani, hogy azzal az „ajánlati kötöttséget megsértették”. Az első ránézésre banálisnak tűnő hibáról, illetve az általuk megadott árról megkérdeztük a Kútház Kft. ügyvezetőjét, Bella Tamást, aki azonban nem kívánt kérdéseinkre válaszolni, mindössze annyit mondott, hogy
nincs közük a beruházáshoz, mert kizárták őket, ennek oka azonban bizalmi dolog.
Így viszont az egyetlen érvényes ajánlat Mészáros János cégétől érkezett. A bátyjához hasonlóan felcsúti üzletember azonban, úgy tűnik, a családot sem hagyja ki a projektből. A dokumentumok szerint ugyanis a fejlesztésbe valószínűleg alvállalkozóként bevonják a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő V-Híd Kft.-t is. Legalábbis erre utal, hogy utóbbi vállalat részt vett a Híd-Tám „alkalmasságának igazolásában”, magyarul referenciát adott, hogy a partner teljesíteni tudja a közbeszerzésben előírt feltételeket*A NIF nem írta elő a pályázóknak, hogy nevezzék meg az alvállalkozóikat, de a referenciát nyújtók jellemzően részt vesznek a munkában..
A referenciát nyújtó cégek között azonban nem a V-Híd volt a legérdekesebb, hanem a Simicska-birodalom egykori ékköve, a Közgép. A korábbi Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése előtt a Közgép volt a kormányzat első számú útépítője, 100 milliárdos nagyságrendben kapott megbízásokat. A cég azonban a Simicska-Orbán háború kirobbanása után lényegében összeomlott, és amikor a bukott oligarcha eladta érdekeltségeit – néhány lépésen keresztül – utódjának, Mészáros Lőrincnek és üzleti körének, akkor az állami megrendelések nélküli és már kiüresített Közgép is ehhez a csoporthoz került.
Mivel ekkorra már kiépült egy új Fidesz-közeli építőipari cégháló, sokan nem értették, miért van szüksége Mészároséknak a Közgépre, de már ekkor is voltak spekulációk arra, hogy a korábban rengeteg munkán dolgozó társaságot elsősorban a referenciák miatt tartják meg.
A Híd-Tám története egyébként tipikus Mészáros-sikersztori.
A vállalat 2016 elején került Mészáros János tulajdonába, és bár addig sem volt törpecég, komolyabb növekedésnek csak ezt követően indult. A korábbi esztendőkben jellemzően 200 millió közeli, 2015-ben azonban a 100 milliótól is elmaradó árbevétel már a felcsúti üzletember érkezésének évében 700 millió fölé ugrott, tavaly pedig a hatmilliárdot közelítette. Mindez részben annak köszönhető, hogy a társaság az állami megrendelésekhez is közelebb került. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is építettek egy-egy hidat, de Mészáros Lőrinc cége bevonta őket a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 75 milliárdos felújításába is. Sőt, a jövőben egy ennél is sokkal nagyobb projektben is részt vehetnek, hiszen alvállalkozókén a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dogoznak majd.
A megrendelések megugrása a komolyabb profitot is meghozta a cégnél. A vállalat tavaly és tavalyelőtt már 200 milliót meghaladó nyereséget ért el, amit Mészáros Lőrinc öccse nagyrészt ki is vett a cégből.
A növekedés abban is hasonlít a többi Mészáros cégére, hogy létszámban eközben sokat nem bővül a vállalat. A társaságnak jelenleg 12 alkalmazottja van, akik kivétel nélkül szellemi munkát végeznek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építőiÖsszeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek. | Simicska Lajos pénzgyára adja a referenciát Mészároséknak | A székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190807/simicska-lajos-penzgyara-adja-a-referenciat-meszaroseknak/ | 2019-08-07 12:30:00 | true | null | null | G7 |
Megjegyezték, hogy a magyarországi hatóságokat az ügyben nem keresték meg, feljelentést vagy jelzést számukra nem küldtek. A Legfőbb Ügyészség ezért 2019. július 24-én megkereste az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információt küldje el részére.
Nem sokkal ezután, augusztus 2-án és 6-án két feljelentés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészséghez a tárgyban. Mivel a kért adatok nem érkeztek meg, a közzétett angol nyelvű jelentések elemzése a feljelentések elbírálására rendelkezésre álló idő alatt nem lehetséges, a főügyészség az ügyben feljelentés kiegészítését rendelte el. Ennek során kell a bűncselekmény gyanújának meglétéről vagy kizártságáról dönteni.
Fotó: Facebook
Az ügy háttere, hogy a magyar állami beszerzéseknél egy közvetítőláncon keresztül túlárazott szoftverliszenszeket adtak el, illetve kenőpénzeket is kifizettek. A közvetítő cégeknél 40 százalékos extraprofit keletkezett. Egy e-mail szerint mindezt a miniszterelnök beleegyezésével. A Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, és 25 millió dollár büntetést fizet.
A feljelentést augusztus elején a Demokratikus Koalíció, illetve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette. Hadházy Ákos az amerikai minisztériumi dokumentumok alapján bejelentette, hogy az ORFK, illetve a Belügyminisztérium cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is vásárolt szoftvereket a Microsofttól csalással. Az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett lehet. | Az ügyészség szerint nem zárható ki a csalás gyanúja a Microsoft ügyében | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/feljelentes-ugyeszseg-csalas-microsoft-microsoft-botrany-polt-peter-szoftver-172297 | 2019-08-08 19:14:00 | true | null | null | 168 óra |
|
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen, aki megpróbált megkenni egy ügyintézőt, mert összekeverte a korrupt kollégájával.
A vádirat szerint a 33 éves férfi 2016. március 18-án a kora délutáni órákban a XXIII. kerületben, egy buszmegállóban megszólított egy nőt, aki a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Okmányirodájának egyik hatósági ügyintézője volt. A férfi ugyanis azt hitte, hogy a nő egy másik okmányirodai ügyintéző, aki valótlan tartalmú közokiratok kiállításában vesz részt.
A férfi a megszólított hatósági ügyintézőnek jogosulatlan előnyt ígért arra az esetre, ha az ügyintéző külföldi állampolgároknak hajlandó úgy kiállítani útlevelet, hogy a külföldiek nem beszélik a magyar nyelvet, illetve az igényléshez felhasznált okiratoktól eltér a személyazonosságuk.
A vádlott a kormányhivatal ügyintézőjének a hivatali kötelessége megszegéséért személyenként 300 ezer forintot ígért, azzal, hogy naponta öt-tíz embert tudna hozzá vinni. De a hatósági ügyintéző a felkérést elutasította, inkább jelezte felettesének a történteket.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vádirat szerinti bűncselekményt a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. | Nem tudta, hogy néz ki a korrupt ügyintéző, ezért véletlenül a kollégáját próbálta megkenni | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen, aki megpróbált megkenni egy ügyintézőt, mert összekeverte a korrupt kollégájával. A vádirat szerint a 33 éves férfi 2016. március 18-án a kora délutáni órákban a XXIII. kerületben, egy buszmegállóban megszólított egy nőt, aki a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Okmányirodájának egyik hatósági ügyintézője volt. A férfi ugyanis azt hitte, hogy a nő egy másik okmányirodai ügyintéző, aki valótlan tartalmú közokiratok kiállításában vesz részt. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/09/nem-tudta-pontosan-hogy-nez-ki-a-korrupt-ugyintezo-ezert-veletlenul-a-kollegajat-probalta-megkenni | 2019-08-09 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Remekül kezdte az új bajnoki szezont a Puskás Akadémia, idegenben verték az Újpestet 3-1-re. Íme a felcsúti tábor:
Ez pedig a felcsútiak egyre bővülő, a tábornál is sűrűbb szponzorfala (Boldog István figyelmébe, a Coca-Cola is ott van)
Sok Mészáros-érdekeltség, jó néhány cég a Mészáros holdudvarból, különösen építőipari vállalkozások, amik vagy Mészárosékkal közösen vagy akár önállóan is nyernek közbeszerzéseket. Orbán Viktor apjának cége is támogató. De - nemcsak Boldog István, hanem a többi fideszes képviselő figyelmébe - ott van név szerint Simicskó István fideszes képviselő is.
Ennyi cég el sem férne a játékosok mezén. De nem is erőltetik, a minden NBI-es csapatnál kötelező szerencsejáték és OTP-s hirdetés mellett csak a Mészáros és Mészáros, a Duna Aszfalt és a Penny Market látható a mezeken. A cégek többsége megelégszik azzal, ha a felcsútiak honlapján, egy menüpont alatt eldugva megjelennek a többiekkel együtt, csendes szponzorként.
Van azért egy kiemelt kategória, a honlap alján, akiknek külön köszöntet is mond a Puskás Akadémia, ez tényleg olyan, mintha a Közbeszerzési Értesítőt lapozgatná az ember, találomra felcsapva. De Simicskó István ide már nem fért fel.
Ilyen sűrű támogatói hálóval nem csoda, hogy a Puskás Akadémia a holland bajnokságból igazolt két játékost is, olyan fizetést kínálva, amiért megéri az NBI-ben és Felcsúton folytatni. És nem sóherkodtak akkor sem, amikor Romániából átcsábították Fülöp Lorándod is, az ottani keresetének a háromszorosáért.
Az nem publikus, hogy a cégek mennyi pénzt tolnak a felcsúti fociba. Van viszont egy kapaszkodó. Az NBI-es csapatokat működtető cégek mérlege. A május végén nyilvánosságra hozott beszámolók alapján a Puskás Akadémia bőven a harmadik legnagyobb költségvetéssel működő klub a magyar első osztályban, erősen megközelítve a második Ferencváros. Jellemző, hogy a felcsútiak duplaannyi bevételt húztak be, mint az őket követő Újpest vagy a Honvéd. És nem jegybevételből.
A felcsúti NBI-es csapatnak csak a bérköltsége magasabb, mint az Újpest vagy a Honvéd teljes bevétele.
De hiába szálltak el a bérek, annyi pénz folyik be, hogy a Puskás Akadémiát működtető cég még így is nyereséges, 93 milliós plusszal zártak. (És akkor ott van még a külön kasszán működtetett Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány. Egészen elképesztő évet zártak anyagilag tavaly, az Orbán Viktor által alapított alapítványhoz 13,3 milliárd forint érkezett 2018-ban, ebből 8,8 milliárd forintos nyereséget produkáltak.)
Felcsúton rövid távon attól biztosan nem kell tartani, hogy elfogynak a szponzorok. A mostani dinamika úgy néz ki, hogy tavaly a 2017-es bevételt sikerült megfejelni még egy milliárddal. A legnagyobb támogatók a közbeszerzéseknek köszönhetően pazar évet zártak, nincs okuk arra, hogy elzárják a pénzcsapot. Az már amúgy is csoda volt, hogy ilyen gazdasági háttérrel a Puskás Akadémia a kiesés ellen és nem a dobogóért küzdött. A korábbinál is nagyobb anyagi hátrány kompenzálása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik a konkurensek számára. A 2018-as Magyar Kupa-döntőn egyetlen 11-esen múlt, hogy a Puskás Akadémia nem indulhatott az Európa-ligában.
A Fehérvár az építőipar másik kedvence
Megnéztük a többi csapat szponzorfalát is. Ami látszik:
az állami megrendeléseken óriásit kaszáló építőipari cégek felkaroltak néhány kiválasztott csapatot.
mellettük a tulajdonosok különböző érdekeltségei jelennek meg szinte biztosan a szponzorfalakon.
És feltűnően kevés multicég jelent meg a csapatoknál, olyan szinte egyáltalán nem, amelyik nem üzletel az állammal, csak fantáziát lát a magyar fociban.
Így a magyarországi autógyártók sem versengenek azért, hogy mezszponzorként felbukkanjanak a magyar stadionokban.
A két topcsapat közül a Fehérvárin látszik, hogy az állami megrendeléseken jól hasító építőipari cégek nemes célnak látják tetemes hasznuk egy részét a magyar focira költeni. Ráadásul a csapatnak névszponzora is, az építőiparnál is nagyobb játékos, a Mol szállt be, de azt nem árulták el, hogy mennyiért vette fel a cég nevét a csapat.
A Market és az ESMA a klubtulajdonos, Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló, a miniszterelnököt magángépen meccsekre reptető Garancsi István tulajdona. A székesfehérvári önkormányzat évente 120 millió forinttal támogatja az NBI-es csapatot. De még tao-pénzből is jutott 156 millió, pedig az elvileg utánpótlás célokat szolgál, nem a profi focira lett kitalálva.
Miközben a Puskás Akadémia tavaly egymilliárddal növelte a bevételét, a Fradinál ennyivel csökkentek a befolyó pénzek, amivel súlyosan veszteséges évet zárt a zöld-fehérek NBI-es csapatát működtető cég.
A Fradinál kétféle támogatói kör van. A teljes klubot szponzorálóké, itt megtalálható műtrágyát és vetőmagot forgalmazó cég vagy a HungaroControl, Magyar Légiforgalmi Szolgálat. A kifejezetten a focicsapat támogatói köre kisebb: T-Com, a most már Mészáros jobbkezéhez került T-Systems, a tavaly év végén nagy zsák pénzzel érkező MVM, a Penny Market, a Teqball és a stadion nevét is megvásárló Groupama (plusz Arany Ászok és Pepsi). Hogy az FTC-t, mint klubot támogatók pénze is kiköthet a focistáknál, azt pompásan bizonyítja, hogy a 2018-at óriási veszteséggel záró labdarúgó zrt-t anyagilag az egyesület segítette meg több, mint egymilliárddal. Az anyaegyesület tavaly 17 milliárd forint közpénzt is kapott tavaly, abból is juthatott a focira. A friss pénzt gyorsan el is kezdte költeni a játékospiacon a klub. A Fradi profi csapata egyébként tavaly 440 millió forintra lőtte be azt az összeget, amit az utánpóltásra szánt tao-ból igyekezett bezsákolni.
A többiek valódi támogatói köre elfér egy kis cetlire
Az előző szezonban 3. Debrecen támogatói köre meglepően kicsi, pláne úgy, hogy rajta vannak a médiatámogatók és a kötelező NBI-es logók.
A Grand Casino a többségi tulajdonos Szima Gáboré. A klub 1,2 milliárdos bevétele szerénynek mondható az NBI-ben (a Puskás Akadémiáé háromszor ennyi).
A 4. helyezett Honvédnál az előző tulajdonos, George F. Hemingway nem győzött panaszkodni, hogy náluk nincsenek nagy szponzorok, és még akkor sem jelentkeztek, amikor bajnokok lettek. Hemingway egyik emlékezetes megszólalása, még klubtulajdonosként, miután bajnokok lettek:
Hemingway szerint a legkevésbé sem az eredmények alapján jönnek a szponzorok a magyar klubokhoz.
Hemingway azóta elment, jött a déli határkerítést építő és üzemeltető két NER-vállalkozó. A szponzorfal most így néz ki, a Honvédelmi Minisztériummal a támogatók között:
A tavaly 5. Újpesté a legszínesebb szponzorfal. Ők kilógnak az NBI-ből azzal, hogy a tulajdonos külföldi, akinek szívesen látná a bukását a magyar fociközeg és a NER is. Így olyan cégek vannak itt, amik máshol nem, az építőipar például kerüli a lilákat.
Mezőkövesd mindössze 16 ezres település, de a tavalyi 1,1 milliárdos bevétele például majdnem annyi volt, mint a Debrecené. Ez nyilván köszönhető a klub mögött álló Tállai András. A város 100 millióval járult hozzá a közöshöz, de a feltöltés alatt felirat még bizakodással töltheti el a szurkolókat.
A Paks helyzete tűnik szponzorok szempontjából a legreménytelenebbnek. Pedig ez lehetne a NER bezzegcsapata, csak magyar játékosai vannak. Ehhez képest a Volkswagen és a Spirit Autó van csak feltüntetve a kiemelt támogatók között, az atomerőmű sehol, az MVM is inkább más klubot támogat, az önkormányzat sem ad pénz a helyi profi focira.
Kisvárda teljesen más utat jár, mint a Paks, szinte csak légiósokkal áll fel. Azzal, hogy Orbán Viktor ejtette Seszták Miklóst, a csapat szponzorvonzó képessége is erősen csökkent. Ennek ellenére bent tudtak maradni az NBI-ben. Egy kiemelt támogatójuk van, a csapat nevébe is beillesztett Master Good. Van azért még pár név a listán, mint a Háda, három szálloda és egy online sportszer áruház. Tavaly 10 milliós önkormányzati támogatásra számítottak. Kisvárda város címerére pedig itt csodálkoztam rá:
Diósgyőrben Leisztinger Tamás égeti a pénzét, hogy aztán rendre a kiesés szélén táncoljon a csapat. A tulajdonos Aragó nevű cége vezeti a szponzorlistát, támogató a szintén Leisztinger-érdekeltség lillafüredi Hotel Palota. Kisebbségi tulajdonos a klubban a város, a tulajdonosok és a támogatók között is ott van a városi vagyonkezelő cég. A listán vannak helyi vállalkozások is, mint a Borsodi Sörgyár vagy a Miskolc Autó. És ami érdekes, itt megtalálható a szponzorok között a magyar autógyártó ipar egyik fontos szereplője, az Apollo Tyres. Ahhoz képest, hogy mekkora cégek vannak itt, a Volkswagen bukkan csak fel az összes csapatnál, mintegy általános szponzorként. A Mercedes, az Opel vagy önálló márkaként az Audi nem szállt be a magyar NBI-be.
Ott van a miskolci és a felcsúti szponzorok között a Pharos 95. Ez azért lett érdekes most, mert a cég tulajdonosa, az üzlet- és magánemberként is remek felcsúti kapcsolatokkal rendelkező Végh Gábor az NBI-ben feljutott Zalaegerszeg tulajdonosa is. A ZTE támogatói között ott van Mészáros Lőrinc egyik cége, a ZÁÉV, és a friss mezszállító, Mészáros Lőrinc 2rule-ja is. Ahogy a város maga is.
A Kaposvár az NBI másik újonca. Itt is vannak ismerős nevek, mint a stadionépítésekben is érdekelt Magyar Építő, az állami megrendelésekkel szintén kitömött Soltút, az állami út- és vasútépítéseket sorra nyerő Belfry, ami szponzorként nemcsak Kaposváron, de Felcsúton, sőt még Mészáros Lőrinc horvátországi csapatánál is felbukkant. | Lassan több a szponzora a Puskás Akadémiának, mint a nézője | Sok Mészáros-érdekeltség, jó néhány cég a Mészáros holdudvarból, különösen építőipari vállalkozások, amik vagy Mészárosékkal közösen vagy akár önállóan is nyernek közbeszerzéseket. Orbán Viktor apjának cége is támogató. De - nemcsak Boldog István, hanem a többi fideszes képviselő figyelmébe - ott van név szerint Simicskó István fideszes képviselő is. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/10/lassan-tobb-a-szponzora-a-puskas-akademianak-mint-a-nezoje | 2019-08-10 02:00:00 | true | null | null | 444 |
beruházás;MOL;Mercedes-gyár;Mészáros Lőrinc;
2019-08-03 06:00:00
Milliókat fizetünk egy új munkahelyért
Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.
Nem látni az ipar 4.0 által elvárt technológiai fordulatot azoknál az új beruházásoknál, amelyeket a kormány elsősorban munkahely-teremtési céllal támogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre. A támogatások többsége ráadásul nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik.
A külgazdasági tárca jól láthatóan két csapásirányt követ: a már idehaza megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekszik Magyarországra csábítani, miközben az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket is kistafírozza. Előbbi elv mentén az idén 15 cég kapott támogatást, ám ezekből mindössze 2-3 volt olyan beruházás, amely fejlesztést vagy új technológiát hozott Magyarországra. Ezek közé sorolható az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki, és az a két új akkumulátor gyár, amit a dél-koreai Shinheung SEC EU Kft., illetve a japán GS Yuasa Kft. hoz létre.
A többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással foglalkozik, illetve raktározással, kohászattal. Az utóbbi hónapokban tehát tovább nőtt az autóipar súlya a támogatott beruházásokban. Ezzel azonban csupán addig nincs gond, amíg van kereslet az európai gyártók autóira. Ha azonban ez visszaesik, akkor az az autóiparnak már így is erősen kitett magyar gazdasági növekedést is lelassíthatja. Mégpedig az elmúlt hónapokban egyre gyűlnek felhők az európai járműgyártók felett. A csökkenő kereslet, illetve az amerikai védővámok miatt egyre fogják vissza kapacitásaikat a vállalatok, ez pedig nem fogja érintetlenül hagyni a magyar autógyárakat, illetve autóipari munkahelyeket sem. A szakszervezetek ennek már érzékelik a jeleit is: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.
A külgazdasági tárca ezzel egyidőben a magyar tulajdonban lévő cégekről is gondoskodik. Így kapott az idén 700 millió forint támogatást a Coop Logisztika Kft, és 1,6 milliárdot a papíriparban utazó Hamburger Hungária Kft., továbbá két takarmánycég. A hazai cégek közül a Mol Petrolkémia kapta minden idők legnagyobb támogatását, 11,6 milliárd forintot. A második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. Mészáros Lőrinc a harmadik helyet is megszerezte, hiszen a hasonló profilú Visonta Projekt Kft-je további 6,2 milliárdos költségvetési támogatást zsebelt be. Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a beruházó cégeknek egyedi kormánydöntésekkel: akkor ez 8 761 új munkahely létrehozáshoz volt elegendő. Az idén időarányosan a szaktárca már jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni. Figyelembe véve a romló világgazdasági környezetet, a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét – amelynek kilátásai hatványozottan romlottak az elmúlt hónapokban –, a 3729 új munkahely még szép számnak mondható. Ennek ára azonban egyre nagyobb.
Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt ugyanis a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé. Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként. Ez ráadásul csak az átlag: az idén rendkívül szélsőséges értékek között szórtak az egy-egy munkahelyre adott támogatások. Munkahelyenként számolva a legkevesebbet, 1,2 millió forintot az Amerikai Egyesült Államokból érkezett autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. kapta. A lista másik végén a részben magyar állami tulajdonban lévő Mol áll, amely az idén februárra datált támogatási szerződéssel minden eddigi rekordot megdöntött. A Mol Petrolkémia Zrt. az új, tiszaújvárosi beruházásához összesen 11,6 milliárd forintos támogatást kapott, amelyért cserébe alig 172 új munkahely teremtését vállalta. Így az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt. Igaz, a vállalat ezzel a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza Magyarországra.
Július végén is hatalmas támogatásokról írtak alá szerződéseket. A cseh tulajdonban lévő NT Élelmiszertermelő Kft. például összesen 1,7 milliárd forintot kapott, ezért 55 új munkahely megteremtésére tett ígéretet. Ezt azt jelenti: a cég 30,3 millió forintos támogatás kapott egy-egy munkahely létrehozására. Pedig nem valamely hightech üzletágban működik: napraforgó feldolgozással és étolajgyártással foglalkozik a Kiskunságban. Ugyancsak az elmúlt napokban írta alá a külügyi tárca a TBZ Táp Kft. támogatási szerződését; a takarmánygyártással foglalkozó magyar cég egy munkahelyre 24,7 milliós támogatást kapott. Ennél is jobban járt az állati fehérjefeldolgozásban utazó Várda Meat Kft, amely 50 munkahelyért cserében 1,6 milliárd forintos támogatást tehetett zsebre. Így az egy munkahelyre jutó állami dotáció itt 31,7 millió forintra rúgott. | Milliókat fizetünk egy új munkahelyért | Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása. | null | 1 | https://nepszava.hu/3045376_milliokat-fizetunk-egy-uj-munkahelyert | 2019-08-03 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits