text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet
Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.
"A gödi ügy fenyegetést jelent nem csak a közvetlenül érintettek, a gödiek számára, de mindenkinek. Ez a kormányzati rablás új formája" - fogalmaz Szél Berandett független képviselő, aki úgy látja, minimum négy ponton sérti az Alaptörvényt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet. Ezért az ombudmanhoz fordult - jelentette be a politikus a közösségi oldalán.
Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. "Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is" - írja a képviselő, hozzátéve, a járvány ürügyén, azt kihasználva és a felhatalmazással brutálisan visszaélve rabol ki Orbán egy települést és a nagyberuházói érdekeket érvényesíti agresszív módon, semmibe véve a helyi közösség demokratikus akaratát és a környezeti érdekeket. Mélyen antidemokratikus az egész és kristálytisztán mutatja azt is, mennyit is ér a Fidesz és KDNP "zöld fordulata".
Szél az ombudsmant és zöld helyettesét kérdezi arról, szerintük alkotmányos-e a lépés, tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak és arra is kíváncsi, hogy hol tart az a tavaly márciusban kezdődött vizsgálat, ami a gödi beruházás kapcsán lakossági panaszra indult.
A kormány egy hete döntött arról, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében kijelölhet különleges gazdasági övezeteket. Ezzel egyidőben arról is határoztak, hogy az első ilyen övezetet Göd területén hozzák létre, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
2020. április. 23. 09:17 hvg.hu Gazdaság
Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány
Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
2020. április. 20. 21:05 Balla Györgyi Vállalkozás
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban. A helyiek, hogy tiltakozzanak a város anyagi ellehetetlenítése ellen május 2-ig minden nap az utcára hajtanak. Így volt ez hétfő este is. | Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet | Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200425_Ombudsman_elott_a_godi_kulonleges_gazdasagi_ovezet | 2020-04-25 15:06:00 | true | null | null | HVG |
Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást.
A pénzügyminiszter kiemelte: a szerződés aláírásával megkezdődhet a beruházás, amellyel térségünk logisztikai központjává válhat Magyarország.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam – emelte ki Varga.
A pénzügyminiszter szerint a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek.
Korábban a vasútvonallal kapcsolatban megírtuk, hogy annak építkezési iratai tíz évig titkosak lesznek, amikor pedig erről vitáztak a parlamentben, kiderült, a beruházás költségei 700 milliárd forintnál járnak, de a kormány szerint megéri a projekt.
A pénzügyi tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti a tárcavezető mostani közlése szerint, hogy a hitel fix kamatozású, így a piaci körülmények esetleges romlása esetén sem változnak a feltételek. A hitelszerződés lehetővé teszi továbbá az előtörlesztést is, ennek megfelelően a kormány folyamatosan vizsgálni fogja a piaci feltételeket, és amennyiben az Magyarország számára előnyös, kezdeményezni fogja az előtörlesztést.
Varga emlékeztetett: a beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön. | Aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést | A beruházás most 700 milliárd forintnál tart. Az építkezés iratait tíz évig titkosították.
Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200424_Alairtak_a_BudapestBelgrad_vasutvonalrol_szolo_hitelszerzodest | 2020-04-24 15:19:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása.
Polt válaszából kiderült, hogy az ügyben már öt személy gyanúsítotti kihallgatására került sor.
Azt is hozzátette, a vádemelés kérdésében még nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani.
Több mint négy éve folytat nyomozást a NAV a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben 1,6 milliárd forintnak kelhetett lába, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni. Az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is folytatott vizsgálatot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016 februárjában ismerte el hivatalosan, hogy visszaélések történtek, ekkor felmondták az uniós támogatási szerződést is. A minisztérium arra is kötelezte az ORÖ-t, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. A kormány később kisegítette a szervezetet, az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, de a 24.hu szerint a volt miniszterelnöki biztos nem lehet gyanúsított, mert őt védi a mentelmi joga.
A legfőbb ügyész az Öveges programmal kapcsolatban azt közölte, hogy a nyomozás változatlanul nyomozati szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem volt. | Öt gyanúsítottat hallgattak ki a Híd a munka világába program ügyében, Farkas Flórián is köztük volt | Két ügyben érdeklődött Hadházy Ákos a legfőbb ügyésznél, az Öveges-program ügyében még kihallgatás sem volt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200424_hid_a_munka_vilagaba_Farkas_Florian_kihallgatas | 2020-04-24 15:22:00 | true | null | null | HVG |
Az Opus Global közvetett tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft. összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyert megbízásokat közbeszerzési pályázatokon – közölte az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A Mészáros Lőrinchez köthető cég a Strabag Rail Kft.-vel közös konzorciumban elnyerte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása elnevezésű projektjét. A projekt teljes nettó ajánlati ára 47,237 milliárd forint, ebből az R-Kord Kft. 25,820 milliárd forint értékben érintett.
Egyedüli ajánlattevőként a cég megnyerte a szintén a NIF által kiírt Kaposvár–Fonyód vv. állapotjavítás–Somogyjád megnevezésű projektet. A szerződéskötés folyamatban van, a projekt értéke nettó 73,695 millió forint.
A társaság ugyancsak egyedüli ajánlattevőként elnyerte az újszászi, valamint a váci állomás tervezésére, kivitelezésére kiírt közbeszerzést. Az egyösszegű nettó ajánlati ár 2,254 milliárd, illetve 2,048 milliárd forint. | 30 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket Mészáros Lőrinc cége | Az Opus Global közvetett tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft. összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyert megbízásokat közbeszerzési pályázatokon – közölte az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A Mészáros Lőrinchez köthető cég a Strabag Rail Kft.-vel közös konzorciumban elnyerte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása elnevezésű projektjét. A projekt teljes nettó ajánlati ára 47,237 milliárd forint, ebből az R-Kord Kft. 25,820 milliárd forint értékben érintett. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200423_meszaros_kozbeszerzes_vasut_rkord | 2020-04-23 15:31:00 | true | null | null | HVG |
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.
A kormány szerda esti határozata szerint ebből több mint 7 milliárd jut utakra, köztük az M2 új „félcsomópontjára” és egy felüljáróra. 12 milliárdot adnak a víziközművek fejlesztésére: ivóvízellátás, új vízkivételi mű, ipari vízvezeték, szennyvíztisztítás és szennyvízvezeték az új gyár és a tisztítótelep között.
A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat fejlesztésére több mint 22 milliárd forintot szánnak, a gázhálózatra fél milliárdot. Az előbbi érdekében megemelik a Magyar Villamos Művek jegyzett tőkéjét, és így tulajdonosi kölcsön formájában finanszírozzák a MAVIR Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t. | Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány | Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200423_Az_ellenzeki_Godtol_elvettek_a_Samsunggyar_teruletet_most_milliardokat_kolt_ra_a_kormany | 2020-04-23 15:35:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.
Az egykor a helyi média gerincét adó, ma már a Mediaworkshöz tartozó megyei lapok összesített példányszáma 2019-ben újabb 12 százalékkal csökkent, de még a cégcsoporthoz tartozó bulvársajtó sem tudott domborítani, a Bors és a Hot! magazin olvasótábora is apadt. Lehetne mutogatni a világon mindenhol jelentkező problémára, hogy csökken a nyomtatott lapok példányszáma, viszont külföldön nem ölnek bele óriási összegeket közpénzből a fenntartásukba.
Az arány egyre rosszabb, a megyei lapok többségénél a reklámbevételek mintegy felét az állami hirdetések adják, de 2019-ben a KESMA bulvárújságjaiban is duplájára nőtt az adóforintokból származó bevétel aránya. Az olvasók számára ingyenes online felületeken még rosszabb az arány: 2019-ben a Mediaworks portáljait már 69 százalékban finanszírozta az állam.
Összesen évente mintegy 100 milliárd forintot költenek reklámra közpénzből a kormánymédiára és ennek az összegnek a lefaragása nem sikerült Liszkay Gábornak, aki nemrég távozott a Mediaworkstől. Utódjának, az eddig leginkább külpolitikai vonalon mozgó Szabó Lászlónak kellene üzleti alapra helyeznie a céget és levezényelnie az átszervezéseket és az elbocsátásokat. Nagy kérdés, hogy sikerül-e? | Indul az átszabás a kormánymédiában | Leépítéseket hozhat az új elnök-vezérigazgató kinevezése a több mint 400 médiumot maga alá gyűrő kiadóvállalatban, a Mediaworksben. A monstrum zabálja a közpénzt.
Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200422_Indul_az_atszabas_a_kormanymediaban | 2020-04-22 15:45:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Helsinki Bizottság közadatként kikérte a kormánytól azt a levelet, amelyben Kásler Miklós miniszter rendelkezik a kórházi kiürítésekről, írta honlapján a szervezet.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
A Magyar Helsinki Bizottság sérelmezte, hogy "Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg". Ezt jegyezte meg korábban a Magyar Orvosi Kamara is, az Emmi ugyanakkor cáfolt.
Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát (teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet) kell szabaddá tenniük. Emiatt sokan szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kell megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. A Szent Margit Kórház főorvosa azt mondta, hogy szerinte a kötelező ágyfelszabadítás veszélyezteti a vizsgálatot, és sérül a kezelést igénylő csecsemők egészséges élethez való joga. Az RTL Klub Híradója szerint egy 79 éves beteg meghalt, miután elküldték a kórházból, a 24.hu pedig azt írta, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán azt közölték a betegek hozzátartozóival, haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Később a hvg.hu olvasói közül többen is jelezték, hogy ezzel a helyzettel szembesültek.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez fordult a közadatkéréssel. | Kikérte Kásler kórházak kiürítését elrendelő levelét a Magyar Helsinki Bizottság | A jogvédő szervezet közadatkéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200420_Kikerte_Kasler_korhazak_kiuriteset_elrendelo_levelet_a_Magyar_Helsinki_Bizottsag | 2020-04-20 15:54:00 | true | null | null | HVG |
A törölt női kézilabda-bajnokság hatodik helyén álló Érd már bejelentette, legjobbjait elengedi, minden felnőtt játékosával szerződést bontott, és jövőre egy megfiatalított csapattal vágnak neki a következő szezonnak. Az októberben polgármesternek választott Csőzik László Facebook-posztjában leírta, hogyan működött a város előző, fideszes vezetése alatt a klub. Herdálás, dézsmálás, szivattyú, ezekkel a megállapításokkal kezdte.
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt.
A következő pontokat írja még:
A 2010-es évek közepétől külföldi és magyar sztárjátékosokat szerződtettek átlagosan 1,5 millió forint havi fizetésekkel, melyek mára 2 millióra emelkedtek (az ekhós adózás miatt ezek csaknem nettó összegeket jelentenek).
A játékosok határozott idejű munkaszerződéseiben automatikus évi 10–15%-os béremelés lett kikötve.
A játékosoknak közpénzből lakásokat béreltek, köztük a volt fideszes alpolgármester és két rokona által érintett cég tulajdonában állókat (9 lakást vettek bérbe ettől a Parimmo Kft.-től).
A lakások bérleti díja 2018-ban a duplájára emelkedett.
A város volt fideszes frakcióvezetője a kézilabdából kapott fizetést, de rokont is alkalmaztak. A tao-pályázatok hibái miatt 31 millió forintot kell visszafizetnie a városnak. Csőzik megbocsáthatatlan bűnnek nevezi, hogy nem foglalkoztak az utánpótlás-neveléssel, és azt is nehezményezte, hogy nem számoltak az áfa emelkedésével a gazdálkodásban.
"Sok dolgozó és sportoló is állítja, hogy mindennapos volt a klubon belüli félelemkeltés a szakmai hibák eltitkolása érdekében"
– írta Csőzik, aki szerethető, megbecsült, szakmailag és pénzügyileg jól működő csapatot akar. A pénzt pedig inkább költi a város útjaira, járdáira és egészségügyi hálózatára.
Az Érd bejutott az EHF-kupa csoportkörébe, de egy drámai meccsen nem jutott tovább a nyolc közé. A csapat legjobbjai közül Tóth Gabriella és Kiss Nikolett Siófokra szerződik, Szabó Laura Vácra. | Leírta az érdi polgármester, hogy szivattyúzták a közpénzt a kézilabdából | 2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt. | null | 1 | https://index.hu/sport/kezilabda/2020/04/28/erd_kezilabda_szerzodesek_2rule/ | 2020-04-28 15:07:16 | true | null | null | Index |
Noha az ország egy része karanténba zárta magát a koronavírusjárvány miatt, Tiborcz István környékén példátlan üzleti mozgolódás támadt az elmúlt hetekben. Egy ideig úgy tűnt, bővíti portfólióját, újabb neves ügyfeleket és társakat gyűjt az ingatlanprojektjeihez, majd váratlanul bejelentette, gyorsan meg kíván válni tőzsdei érdekeltségétől, mert a miniszterelnök vejeként nem ildomos olyan cégben maradnia, amely állami támogatásokból (is) finanszíroztatja magát. Az őt érintő hírekben mind gyakrabban szerepelt Balázs Attila neve, akit az építőipari mogulok és óriásmegrendelők jól ismernek, a közvélemény viszont aligha hallott róla. Először is nézzük a kronológiát – az átélhetőség kedvéért hét pontba szedve.
1. A Válasz Online már hónapokkal értesült arról, hogy a fideszes sajtóholding tartóoszlopai – a Magyar Nemzettől az Origo szerkesztőségéig – az FHB Bank egykori székházába költöznek, amely nem mellékesen a Tiborcz István-féle Appeninn Holding tulajdona. Az érintett médiumok impresszumaiban már az új, Üllői úti cím szerepel (például itt, itt, itt és itt), tehát bizton állíthatjuk, stabil, fizetőképes, döntően kormányzati pénzekből élő bérlő állt a házhoz. Efféle hatalomközeli vagy állami partnerek eddig is akadtak: szintén az Appeninné a budapesti kormányhivatal központi okmányirodájának otthont adó XIII. kerületi irodakomplexum, valamint a budai Hattyúház, amelyben Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels-hálózatának „irányítótornya” működik.
2. Idén januárban az is kiderült, hogy az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt. Miként ebben a cikkben már utaltunk rá, cégbírósági beadványok igazolják, hogy amikor a vevők hozzájutottak a parti ingatlanhoz, külön kérték a tulajdonjoguk soron kívüli bejegyzését, figyelemmel arra, hogy „olyan állami támogatási programon kívánnak pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Konkrétan a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program kikötőfelújítási pályázatáról volt szó, melynek beadási időpontját utólag tolták ki január utolsó napjára. Amikor arról érdeklődtünk Tiborcz Istvántól, tudott-e az állami pályázatról, az üzletember azt üzente a Válasz Online-nak: az Appeninnt tőle „független, önálló döntési jogkörrel rendelkező menedzsment vezeti”, ő személy szerint egyik iránytótestületnek sem tagja.
3. Lássunk csodát, az Appeninn–Balázs Attila-koalíció nyert végül 999,96 millió forintot a balatonfüredi móló átalakítására, hogy „a terület még vonzóbb legyen a helyi vitorlásközösségek és vitorlásversenyek számára”. Ugyanezen támogatási program keretében az Appeninn-csoport Club Aliga-kikötőprojektjének is megítéltek 999,92 milliónyi közpénzt.
Az említett összegek a teljes fejlesztési költség bő felét teszik ki, vagyis az állam alaposan „meglökte” a befektetők szekerét.
4. Ebben a cikkben azt is felvillantottuk, hogy Balázs Attilának régebbi „elágazásai” is vannak a Tiborcz István bejáratott holdudvara felé. Utóbbi társaság része a mátészalkai illetőségű Dicső László, akiről ugyan senki nem jegyezte fel, hogy befolyásos üzletember volna, mégis felesben tulajdonolhat két fontos céget Balázzsal, illetőleg a Bayer Construct Zrt.-vel. Az egyik ilyen a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig az új Puskás Ferenc Stadion térburkolatait gyártó és kivitelező Viastein Kft. Utóbbi vállalkozás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki Nyilvántartása szerint most márciusban kapott 16 milliárdos keretösszegű kölcsönt az állam Magyar Fejlesztési Bankjától. Ám a teljes Bayer Construct-csoport friss „MFB-kitettsége” ezen összeg dupláját is meghaladja.
5. Szűk két hete derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez ezer szállal köthető Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap eladta az Appeninn Holdingban lévő 18,33 százalékát a Bayer Construct vezérének, pontosabban: egy általa frissen létrehozott érdekeltségnek. Így a tőzsdei társaságban a részvények közel egyharmadát birtokló Tiborcz István után Balázs Attila lett a második legbefolyásosabb tulajdonos. A felcsúti milliárdos olyannyira levált az Appeninnről, hogy a fenti átrendeződés előtt még „kimenekítette” a vállalatból a cégbirodalma Andrássy úti főhadiszállását (és egy másik ottani palotát).
6. Kisvártatva Tiborcz István BDPST Zrt.-je is bejelentette, hogy értékesíteni készül a maga Appeninn-részesedését. Cikkzártánkkor még nem tudni, ki tölti majd be az így keletkezett tulajdonosi űrt – az eladó arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a tőkepiaci jogszabályoknak megfelelő időben és csatornákon fogunk tájékoztatást adni”. Az egyik teória szerint egy nevenincs, az imént emlegetett Dicső Lászlóhoz fogható figurára hagyományozzák a családi „ezüstkészlet” eme darabját, hogy többé ne lehessen állami pénzek begyűjtésével vádolni a kormányfő vejét. A másik feltételezés arról szól, hogy egy valóságos ingatlankereskedő fizet tetemes összeget Tiborczéknak a bombabiztos irodaházi bérlőkkel, kikötőfejlesztési milliárdokkal megtámasztott Appeninn közel egyharmados csomagjáért.
7. A fenti tranzakciósorozat nem jelenti azt, hogy a miniszterelnöki vő automatikusan megszakítja minden pénzügyi kapcsolatát a magyar állam szerveivel. Miként a cikkünket záró gyűjtésből kiderül, a BDPST önálló, Appeninntől független luxusingatlan-fejlesztései 22,5 milliárd forintnyi kölcsön segítségével valósulnak meg, melynek nagyobbik fele az állami MFB-től és Budapest Banktól származik. Megkeresésünkre a Tiborcz-cég azt az üzenetet küldte, „ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket szerződésszerűen vissza kell fizetni, és a BDPST Csoport – mint a szektorban működő minden, hasonló méretű vállalat – az aktuális finanszírozási igényeinek és pénzügyi kockázatkezelési stratégiájának megfelelően több banki kapcsolatot is fenntart”. Ez az állítás igaz, de némi megszorítással, hiszen egyéb pénzintézeti kapcsolat alatt a Mészáros Lőrinc áttételes résztulajdonában lévő Takarékbankot, továbbá azt a Gránit Bankot kell érteni, melynek elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva a Takarék-csoportban is visel tisztséget.
E történelmi előzmények után adódik a kérdés: valójában kicsoda Balázs Attila, hogy került hirtelen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének első vonalába? A közelmúltban negatív tónusú cikkek is születtek a gyergyóremetei születésű, Székelyföldről elszármazott, a Gyergyói Hoki Klubot nagy lelkesedéssel finanszírozó vállalkozóról – például a Magyar Hangban –, mivel nála landolt a magyar kormány által Erdélybe „kiszervezett” források egy része.
Ugyanakkor a róla szóló pozitív hangvételű írásoknak is bőven van tényalapja: Balázs okkal büszkélkedik azzal a Portfolio.hu gazdasági portálon vagy a Magyar Építők oldalán, hogy a Bayer Construct eddig a piacról szerezte a munkáit, nem hajszolta a közbeszerzési győzelmeket. Alvállalkozóként így is erre a cégre bízták például az új Puskás Ferenc Stadion szerkezetépítési munkáinak mintegy 40 százalékát. Az is nyilvánvaló, hogy Balázs Attiláék a teljes építési palettát képesek már bejátszani saját vállalkozásaikkal: a telekvásárlástól, a földmunkán át a kivitelezésig, sőt a lakásértékesítésig – ezért nem meglepő, hogy bátorkodtak átvenni a 240 ezer négyzetméteresre kalibrált új zuglói városközpont-beruházást, mely nemrég komoly állami lökést is kapott azzal, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után érkezett a hír, hogy Balázs Attila másik futó projektje, a XI. kerületi Bikás park mellett épülő Vaba lakópark ugyancsak kiemelt ügy lett.)
Azt is tudja a szakma, hogy a Bayer Constructnak régóta erőteljes nemzetközi kapcsolatai vannak; francia társakkal vettek részt például a pesti Arena Plaza-projektben vagy a Gresham Palota felújításában, mindemellett Dubajban is aktívak. A Válasz Online magyar és külföldi cégjegyzékekben kutatva arra is rájött, hogy a Bayer-csoport alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia. A zuglói városközpont társbefektetői között olyan személyiségek szerepelnek, mint a L’Oreal-tulajdonosok egykori vagyonkezelőjeként jegyzett Patrice de Maistre fia, Stanislas. Meg a valaha lengyel királyt és litván nagyfejedelmet „biztosító” Poniatowski család ma élő hercege, Alexandre. Továbbá Michel Caillard párizsi sztárügyvéd és a többszörös kastélybirtokos Jean Guyon, aki már 2007-beszállt Balázs Attila egyik romániai bányaprojektjébe.
A Bayer Construct mindemellett lecsapott a globális Barnes-márka itthoni használati jogára; ez a szintén francia gyökerű vállalat csúcskategóriás ingatlanokkal üzletel szerte a világon, emellett pedig művészeti, örökségi, jachtbérlési, vadásztatási tanácsadással kápráztatja a mindenütt jelenlévő „felső tízezret”. A luxusbrand oroszországi és kelet-európai licencjogaival bizonyos Guillaume de Villiers kereskedik – e minőségében társügyvezető is Balázs Attila mellett a Barnes Hungary Kft.-ben. Ennél érdekesebb viszont, hogy a Moszkvába delegált és Budapestre is bejáratos úriember nem más, mint a Vlagyimir Putyinért és Orbán Viktorért egyaránt lelkesedő, velük személyes kapcsolatot ápoló Philippe de Villiers francia expolitikus fiúgyermeke.
„Nekünk csak a Barnes-brand kellett, a de Villiers család esetleges politikai kapcsolatrendszerének létezéséről nincsen konkrét információm, ez semmilyen szerepet nem játszott a magyarországi üzleti együttműködésben” – nyugtatja le kedélyeinket Balázs Attila. A Válasz Online-nak nyilatkozó Bayer-vezér azt is igyekszik egyértelművé tenni, semmi különös nincs abban, hogy több francia arisztokrata is betársult mögé az elmúlt években. „Nyüzsgő ember vagyok, vadászok, keresem a kapcsolatokat, építem a hálót, minden érdekel, ami a cégcsoportunkat előbbre mozdítja”.
Amikor a legújabb magyarországi „nyüzsgéseit” firtatjuk, azt mondja: „Az Appeninnbe való beszállásom jóval kisebb tranzakció, mint az, hogy megvettük a Zugló-projektet. A Bayer Constructnak hatalmas kapacitásai vannak, ezeket le kell kötnöm, ehhez lehetne jó ugródeszka az Appeninnben lévő néhány ingatlanfejlesztési projekt is.” Ám a Balázs Attilával folytatott beszélgetésünk azon a ponton elakad, amikor a Tiborcz István holdudvarához sorolt Dicső László valós hátteréről érdeklődünk tőle. Hogyan lehetséges, hogy több stratégiai projektre is összeállt már ezzel a „sztártőzsdéken” nemigen jegyzett kollégával? – így a kérdésünk. A válasz a maga nemében páratlan:
„Nem hiszem, hogy az üzleti dolgaimat ki kellene teregetnem. Önnek talán csak magára van gondja, nekem viszont pár ezer emberre, akiknek a gyerekei is kenyeret várnak a hó végén.”
Továbbá: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Most is dolgozunk, nem vagyunk ám home office-ban, nem bújunk el telefonálgatni az otthoni szobáinkba; no ez a különbség!” Mindezek után Balázs Attila ránk szabadítandó ügyvédekről kezd beszélni – ezt a részt saját érdekében nem idézzük –, majd nyilvánvalóvá teszi, akkor lehet szó folytatásról, „ha majd tud szépen kérdezni”. Ebben maradunk.
Milyen ingatlanprojektek maradtak Tiborcz Istvánnál?
A kormányfő vejének tulajdonában lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. egy hete jelentette be, hogy értékesíteni kívánja az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben lévő, 29,3 százaléknyi szavazati jogot megtestesítő részvénycsomagját, s ennek érdekében megkezdte a potenciális vevők felkutatását. Maga a BDPST Group persze maradt Tiborcz Istváné – de ez a cég is relatíve sok ingatlantól vált meg az utóbbi időben. Túladott például a Balaton-part híres történelmi villáján; a 24.hu a minap vette észre, hogy Ranolder János néhai veszprémi püspök badacsonytomaji nyaralója – egy köztes tulajdonos után – az MTV volt vezérigazgató-helyetteséhez, Rákay Philiphez került. A BDPST saját beruházásában is épült egy impozáns lakóépület a budai Orbán-hegyen (még közelebbről: a Hangya utcában), ez néhány hónapja a Fidesz-hátország másik ismert alakjánál, Nyerges Zsoltnál landolt. A legutóbbi hetek fejleménye, hogy a Tiborcz-portfolió egyik felújított ékkövét, az Andrássy út 43. alatti palota 480 négyzetméteres, 8 szobás luxushajlékát is értékesítették – itt egy politikától független, amerikai illetőségű magánszemély volt a vevő. Továbbá a földhivatali nyilvántartás arról is tanúskodik, hogy a belpesti Dorottya és Hajós utcákban lévő BDPST-lakásegyüttes kiárusítása is elkezdődött.
Hogy milyen projektek maradtak Tiborcz István ingatlanvállalkozásánál? Milyen hitelek segítik az építkezések, felújítások finanszírozását?
1. Hotel & Residences Dorottya (Budapest V. kerülete, Apáczai Csere János utca, Vigadó utca, Dorottya utca). A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a BDPST luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik teljes háztömböt érinti. Hitel: 8,424 milliárd forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól és 7,24 milliárd a Takarékbanktól
2. Adria-palota (Budapest V. kerülete, Szabadság tér, Zoltán utca). A részben műemléki védettség alatt álló, neobarokk stílusjegyeket viselő épületet állítólag a modern kor követelményeinek megfelelően újítják fel: üzlethelyiségek, irodák és lakások lesznek benne. Hitel: 2,99 milliárd forint az állami Budapest Banktól
3. Botaniq (Tura). Az 1886-ban épült, műemléki védelem alatt álló Schossberger-kastély rekonstrukciója érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező parkot is. Az épület rekreációs funkciókkal gazdagodik, illetve rendezvényközpontként üzemel majd, ahol esküvők és kulturális programok is szervezhetők. Hitel: 2,45 milliárd forint a Gránit Banktól
4. Andrássy Rezidencia Wine & Spa (Tarcal). Tiborcz István cége Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, most pedig „komplex, értékteremtő beruházás keretében újítják fel a szállodát, így többek között 12 új szobát, kültéri medencét és rendezvényhelyszínt is kialakítanak”. Annak idején – az Appeninn balatoni kikötőihez hasonlóan – ez az érdekeltség is kapott vissza nem térítendő Kisfaludy-pénzeket az államtól, igaz, akkor még nem a BDPST, hanem a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos. Tiborcz cége lapunk megkeresésére hangsúlyozta is: „az akkori üzleti viszonyokról nem tudunk nyilatkozni”. Hitel: 881 millió forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól
5. Lónyay 29 (Budapest IX. kerület). A BDPST tavaly szerezte meg a műemléki épületben működő ferencvárosi irodaházat. Hitel: 500 millió forint a Gránit Banktól
6. Andrássy 116 (Budapest VI. kerülete). Butikhotellé alakítják az 1876–77-ben épült villát, amely egykor Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában volt. Az épülethez 2017-ben állami árverésen jutott hozzá a Tiborcz István visszatérő üzleti partnereként jegyzett Paár Attila, majd a felújítási projektbe már a BDPST is beszállt. A szálloda üzemeltetője is ez utóbbi vállalat lesz egy leánycégen, az idén márciusban bejegyzett Alice Hotel Kft.-n keresztül. (Miként a HVG nemrég megjegyezte, az elnevezés beszédesnek tűnik, mert a kormányfői vő elsőszülött lányának neve Aliz, de Weiss Manfréd feleségét is Alice-nek hívták.) Hitel: nincs
7. Fortuna 11 (Budapest I. kerület). A budai Várnegyedben lévő műemlékházat tavaly szerezte meg Tiborcz István egy BDPST-től független magáncégen keresztül, de mára ezt az ingatlant is a nagyobb vállalatcsoportba „olvasztották”. Hitel: nincs
Nyitókép: Balázs Attila. Fotó: Hargita Népe/Keresztes Zoltán
#gazdaság#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István | Minőségi csere a NER első sorában: Balázs Attila az új üstökös | A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.” | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/04/29/bayer-construct-balazs-attila-balatoni-kikotoberuhazas/ | 2020-04-29 16:21:06 | true | null | null | valaszonline.hu |
Egy időben, 2018 táján sokat szerepelt a lapokban Kósa Lajos családja. A fideszes politikus családtagjai több cégben is érdekeltséggel bírtak akkoriban, egyre terebélyesedett a cégháló, közben jelentős fejlesztést is terveztek uniós támogatásból. Az elmúlt hónapokban tovább tisztult a cégbirodalom, jelentős tőke is megjelent az egyik társaságban.
A Méker Kft. központi szerepe mellett folyó terjeszkedés idején Kósa Lajos édesanyja és testvére is részt vett a vállalkozások életében. Azóta az édesanya, Kósa Lajosné megvált érdekeltségeitől, a testvér, dr. Kósa Karolina Éva ellenben továbbra is aktív.
A Méker Kft.-ről anno a 24.hu írta meg, hogy 123 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert sertéstelep korszerűsítésére. Utóbb a hvg már arról írt, hogy a tulajdonosok mégsem tartanak igényt erre a támogatásra. A Széchenyi 2020 oldalon egyébként a támogatott projekt keresőben a mai napig nincs találat a Mékerre.
Ezzel nagyjából egy időben két új cég került a tulajdonosok érdekeltségi körébe: a Bászna Gabona Kft., illetve a Kaméleon Dizájn Nyomdai Előkészítő és Reklámtervező Kft. Utóbbi kakukktojásnak számított, a 3 millió forintos jegyzett tőkéjű cég fő profilja - mint arról az elnevezése is árulkodik - ugyanis nem illeszkedett az alapvetően agrárfókuszú cégcsoportba.
De ezen már nem is kell fennakadni, mert egy tavaly év végi tulajdonosi döntéssel törölték ezt a céget, pontosabban a vállalkozás egyesült a Mékerrel. A törlés hatálya idén március 16.
A Kaméleon egyébként nem volt nagy üzlet, ha szigorúan az adózott eredményt nézzük: az utóbbi három lezárt évben rendre negatív eredményt produkált, legutóbb, 2018-ban - 455 ezer forint volt az adózott eredménye. A cégben lévő eszközök már nagyobb értéket, 21,48 millió forintot képviseltek 2018-ban.
Ezzel a lépéssel tehát tisztult a cégháló. De nem teltek eseménytelenül az elmúlt hónapok a Bászna Gabona Kft.-ben sem, amely cégben pedig Kósa Lajos testvére a mai napig tulajdonos, más üzletemberekkel és a Mékerrel egyetemben.
E cég jegyzett tőkéjét tavaly november végén emelték 5 millió forintról 120 millió forintra.
A vállalkozás - mint lapunk pont egy éve beszámolt arról - komoly beruházásba kezdett 2019-ben, egy terménykezelő- és szárító létesítmény hatósági engedélyeztetése volt akkor éppen folyamatban.
Vélhetően ezzel a beruházással lehet összefüggésben a tőkeemelés az év végén, illetve a fő profil megváltoztatása szeptemberben gabonaféle termesztéséről, betakarítást követő szolgáltatásra. Valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a beruházással összefüggésben 500 millió forintos jelzálogot jegyeztek be, melynek jogosultja a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.
A cégeket erős kapocsként köti össze két üzletember, Szilágyi Balázs és Szilágyi Gábor, akik minden említett vállalkozásban rendelkeznek pozíciókkal. | Egyre izmosabb cégbirodalom épül a Kósa család közelében | A gabonaipari cégben 115 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre, a kakukktojásnak számító nyomdaipari érdekeltség pedig egyesült a zászlóshajó vállalkozással. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egyre-izmosabb-cegbirodalom-epul-a-kosa-csalad-kozeleben.html | 2020-04-29 16:32:01 | true | null | null | mfor.hu |
Az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé tájékoztatást konszolidációs körbe vont leánytársasággal kapcsolatban. A közzététel szerint az R-Kord Kft. több közbeszerzésen is eredményesen szerepelt, így több megbízáshoz is hozzájutott. Ezekért összesen nettó 30,1 milliárd forintot fog kapni.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt projektet a következők voltak:
Püspökladány-Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása - az R-Kord a Strabag Rail Kft.-vel tett közös ajánlatot, a munka teljes ellenértéke 47,2 milliárd forint, amiből az R-Kord 25,8 milliárdot kap.
Kaposvár-Fonyód vv. állapotjavítás-Somogyjád projektre egyedül pályázott Mészáros Lőrinc cége, ezért nettó 73,6 milliót kap.
Az Újszász és Vác vasútállomások tervezése és kivitelezésére kiírt tenderen egyedül nyert az R-Kord, ezért 2,25, valamint 2,05 milliárd forintot kap.
Az Opus egyben arról is tájékoztatta a befektetőket, hogy a Keleti pályaudvar-Kőbánya felső közötti 3. vágány vasúti pálya, biztosítóberendezés, műtárgy, magasépítés, villamos felsővezeték, zajvédelmi munkák elvégzésére vonatkozó vállalkozói szerződés április 17-én hatályba lépett. A munka értéke nettó 9,5 milliárd forint. | Újabb munkákat kapott Mészáros Lőrinc cége - 30 milliárdot kap értük | A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt projektet a következők voltak:
Püspökladány-Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása - az R-Kord a Strabag Rail Kft.-vel tett közös ajánlatot, a munka teljes ellenértéke 47,2 milliárd forint, amiből az R-Kord 25,8 milliárdot kap.
Kaposvár-Fonyód vv. állapotjavítás-Somogyjád projektre egyedül pályázott Mészáros Lőrinc cége, ezért nettó 73,6 milliót kap.
Az Újszász és Vác vasútállomások tervezése és kivitelezésére kiírt tenderen egyedül nyert az R-Kord, ezért 2,25, valamint 2,05 milliárd forintot kap. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-munkakat-kapott-meszaros-lorinc-cege--30-milliardot-kap-ertuk.html | 2020-04-23 19:41:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az almásfüzitői üzemet működtető TKV éveken át nem kapta meg az új környezetvédelmi engedélyét, de egy kiskapunak köszönhetően a korábbi engedély alapján tovább működhetett. Tavaly december végén váratlanul mégis meglett az új engedély, s épp ekkoriban terjedt el a hír, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége is érdeklődik a hulladéküzem iránt, és ezt akkor kérdésünkre a Mészáros Csoport sem tagadta.
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal.
A TKV vezérigazgatója és többségi tulajdonosa az Opten cégadatbázisban fellelhető cégadatok szerint 2020. március 26-ig dr Fülöp László volt. A másik tulajdonos, az Envirotis Holding Zrt. ugyanekkortól többségi tulajdonos lett a cégben. Nemrég az mfor.hu portál adott hírt arról egy Gazdasági Versenyhivatali bejelentés alapján, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Envirotis Holding Zrt. felett.
Az Envirotis a cég saját bemutatkozása szerint „országos szintű, komplex hulladékkereskedelmi szolgáltatást nyújt ” a leányvállalatain keresztül.
A Mészáros Lőrinc által 75%-ban tulajdonolt STATUS Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja a STATUS MPE Magántőkealap és a STATUS NEXT Környezetvédelmi Magántőkealap. Utóbbi lett többségi tulajdonosa az almásfüzitői egykori vörösiszap-tározókon működő hulladéküzemet üzemeltető TKV-t birtokló Envirotis Holdingnak.
A Mészáros cégcsoportnak elküldtük a kérdéseinket arról, hogy milyen terveik vannak a megvásárolt hulladék-feldolgozóval, s hogy mi a véleményük az almásfüzitői telephely eddigi működésével kapcsolatban a környezetre gyakorolt hatás kapcsán felmerült komoly kritikákkal, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
Az almásfüzitői üzem egyik, közvetlenül a Duna mellett található és attól csak a gát által elválasztott tározójából környezetvédők szerint folyamatosan veszélyes összetevők kerülhetnek a talajba és a folyóba. Korábbi cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy a Greenpeace Magyarország szerint az új, 2020. május 31-ig meghosszabbított engedély nem korlátozza eléggé a veszélyes összetevők szintjét a lerakott anyagokban. A tulajdonosváltás után az Átlátszó ismét megkereste az almásfüzitői telep ügyét évek óta követő szervezetet. Ők így kommentálták, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez került az üzem:
„A Greenenpeace számára a tulajdonos kilététől függetlenül elfogadhatatlan, ha folyamatosan nem lebomló veszélyes anyagok kerülnek a tározóra és számos veszélyes hulladékfélét befogadhat a cég, melyek veszélyes komponensei nyilvánvalóan nem fognak lebomlani, csak hígulnak a kezelés során.”
A TKV-t is megkerestük a cég eladása kapcsán, hogy megtudjuk, milyen változás várható az általuk működtetett hulladékkezelő működésével kapcsolatban az új tulajdonos megjelenésével? A cég nem válaszolt erre a megkeresésre, és arra a levelünkre sem, melyben arról kérdeztük a vállalatot, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az elmúlt hetekben több alkalommal a korábbinál erősebb bűzt éreztek almásfüzitői telep közvetlen közelében élők és ezért bejelentést tettek a cégnél. Egy a neve elhallgatását kérő helyi lakos így számolt be erről az Átlátszónak:
„Annyira büdös volt, hogy nem lehetett az udvaron megmaradni. Olyan volt, mintha mosószer-illatot éreznénk, de olyan erősen, hogy az már kellemetlen.”
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapfotó, videó: Németh Dániel | Megmondtuk előre: újabb pénzgyárat szerzett magának Mészáros cégcsoportja | Tavaly több, mint 2 milliárd forintos árbevétele volt annak a cégnek (Tatai Környezetvédelmi Zrt.,TKV), amely az egykori almásfüzitői vörösiszap-tározókon hulladék-feldolgozót működtet, s melyről februárban megírtuk: megújították a környezethasználati engedélyét, miután Mészáros Lőrinc cégcsoportja kinézte magának. Jóslatunk valóra vált, a Gazdasági Versenyhivatal oldalán március végén közzétett engedélyezési dokumentum szerint a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap egyedüli irányítást szerez a TKV-t tulajdonló Envirotis Holding Zrt. felett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/30/megmondtuk-elore-ujabb-penzgyarat-szerzett-maganak-meszaros-cegcsoportja/ | 2020-04-30 11:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem:
„A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung, az angol Sunday Times és az ausztrál Daily Telegraph szerint az egyik érintett vállalat többségi tulajdonosa a szóban forgó LEN-funcionárius, aki két kollégájával aláírta a LEN és az Elevan cég közötti megállapodást a televíziós jogdíjakkal kapcsolatos tanácsadásról.
Bartolo Consolo, a LEN korábbi elnöke szerint az elmúlt három tévés szerződést az Európai Műsorsugárzók Uniójával (EBU) összesen 2,3 millió euróról kötötte az európai szövetség. Az olasz sportdiplomata egy névtelen bejelentés nyomán kezdett el vizsgálódni az ügyben, s ennek során az is kiderült, hogy több alkalommal 20-24 ezer eurós honoráriumokat is kaptak az érintett cégek. Vaud svájci kanton - ahol a LEN nyoni központja is található - ügyészsége megerősítette, hogy terhelő dokumentumokat kapott, de ennél többet egyelőre nem közöltek az illetékesek.”
Eddig az MTI híre, amiből mindössze a magyar szempontból legfontosabb információ maradt ki, amely természetesen az összes erről szóló cikkben szerepel, hogy
az elnök két megvádolt kollégája közül az egyik Gyárfás Tamás.
A Swimming World részletes összefoglalója szerint az Európai Úszó Szövetség elnöke, Paolo Barelli, illetve két másik vezetője, a brit szövetséget elnöklő David Sparkes és a magyar szövetséget vezető Gyárfás áll a korrupciós botrány középpontjában. A történet idején, 2014 és 2017 között mindhárman fontos tisztségeket viseltek a Nemzetközi Úszó Szövetségben (FINA) is.
Ők írták ugyanis alá azt a szerződést, amelyet az Elevan nevű - amúgy elvileg biztosítással foglalkozó - céggel kötött az európai szövetség. Ennek értelmében a cég százalékot kapott a közvetítési díjakból, cserébe azért, hogy jobb feltételeket alkudott ki az Európai Műsorsugárzók Uniójával. Csakhogy utóbbi közölte, hogy soha nem köt szerződést harmadik félen keresztül, és még csak nem is hallott erről az Elevan nevű cégről.
Az eddigi információk szerint a három gyanúba keveredett vezetőn kívül más sem nagyon hallott róla a LEN környékén, ahogy arról a másik két cégről sem, amelyeknek szintén szép pénzeket utalt az európai szövetség látszólag érthetetlen okokból. Az egyik ilyen a CIR-AUR nevű olasz ingatlanos vállalat, amelynek többségi tulajdonosa a LEN ma is regnáló elnöke. Erről Barelli azt mondta az elnökségnek, hogy korábban a saját pénzéből támogatta a szövetséget, ezt kapta vissza a cégen keresztül.
A belső levelezés és a gyanús ügyek azok után jutottak el az ügyészséghez, hogy a LEN korábbi elnöke, Bartolo Consolo decemberben belső vizsgálat során akarta helyre tenni az ügyet, de ettől a szervezet elzárkózott. Ezután fordult a hatóságokhoz és ezután került ki az általa összeállított dosszié a médiához. | Gyárfás neve is előkerült az Európai Úszó Szövetség új korrupciós botrányában | Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem: „A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást." | null | 1 | https://444.hu/2020/05/03/gyarfas-neve-is-elokerult-az-europai-uszo-szovetseg-uj-korrupcios-botranyaban | 2020-05-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, mit lehet tudni ezekről a plakátokról: hány darabot helyeznek ki és milyen felületekre, illetve milyen költségvetése van a kampánynak.
A válaszukból mindez nem derül ki, de azért idézem:
„A kormány a koronavírussal kapcsolatos tájékoztató tevékenységét kiterjeszti a gazdasági akciótervvel kapcsolatos tájékoztatásra is. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki értesüljön az új intézkedésekről, így többek között a bértámogatásról, az adócsökkentésekről és a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztató anyagok a hagyományos felületeken kívül az interneten is megjelennek.” | A kormány nem árulja el, mennyibe kerül az új plakátkampány | Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/03/a-kormany-nem-arulja-el-mennyibe-kerul-az-uj-plakatkampany | 2020-05-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Nemzeti Együttműködés Rendszere éppen tíz éve és néhány órája, a 2010-es választás második fordulójának éjszakáján, április 25-én jött létre, pontosabban ekkor kiáltotta ki Orbán Viktor a kétharmados győzelem örömmámorában, a Vörösmarty téren. Ezzel sokakat meglepett akkor, mivel a Fidesz a választást megelőző, egyébként viszonylag visszafogott kampányban még nem beszélt új rendszerről, a nemzeti ügyek politikája volt az akkori szlogen.*A Fidesz választások előtti programjában Orbán Viktor többek között az ENSZ alapokmányára és az alapvető emberi jogokra hivatkozik, és a „magas nyugati normáknak megfelelő” oktatási rendszert, a nemzetközi befektetések ösztönzését és a Nyugattal kötött szövetség megújítását ígérte.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét mint kifejezést azóta eldobta a Fidesz, mint sok minden mást. Valójában már 2012 óta nem része a kormány és az azzal egybeforrt párt kommunikációjának, inkább csak az ellenzéki politikusok vagy a kormánnyal szemben kritikus véleményeket megfogalmazók használják. A NER ebben az értelmezésben az utóbbi évtizedben létrejött, ellenvéleményeket nem tűrően központosított, monolitikusnak tűnő, mégis ellentmondásos rendszer összefoglaló neve.
Most, hogy a NER hatalomkoncentrációjának eddigi csúcspontjaként Orbán Viktor a koronavírus-járványra hivatkozva gyakorlatilag politikai teljhatalmat kapott (pdf) a parlamenttől, érdemes visszaidézni, hogy mi történt Magyarországon az utóbbi tíz évben. Ehhez azt a módszert választottam, hogy kiválasztok néhány eredeti dokumentumot, amiket – mint olyan ember, akinek az utóbbi tíz év még aránylag frissen él az emlékezetében – a leginkább ajánlanék a jövő történészeinek.
A Nemzeti Együttműködés Programja (pdf), 2010
Miért kell az Országgyűlésnek egy megnyert választás után elfogadnia egy homályos célzásoktól hemzsegő politikai dokumentumot? A 87 oldalas Nemzeti Együttműködés Programját, amit 2010. május 25-én nyújtottak be határozatként, elsőre tényleg nehéz lehetett komolyan venni mint kormányprogramot.
A dokumentum meglepően nagy része foglalkozik a megelőző kormányok kritikájával, de az előre tekintő részében is nagyon kevés a konkrétum. Vannak benne az azóta történtek fényében megmosolyogtató felhívások is („(A)zonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy (…) a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját ambícióitól vezérelve“; „Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyaira“).
A szövegből mégis ki lehet olvasni több olyan politikai célt, amit a kormány később valóra váltott. A szociális ellátórendszer visszavágása („Nincs értelme fenntartani a feneketlen vödörbe öntött pénzek mai gyakorlatát“) és fegyelmező-rendészeti átalakítása („A biztonság megelőzi az igazságosságot, ma Magyarországon pedig súlyos hiány tapasztalható a biztonság terén is“), a magánnyugdíj-megtakarítások állami elkobzása („Szakítani kell az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó hamis politikai felfogásával“), az oktatásban a felsőoktatás szerepének visszaszorítása mind kiolvasható utólag a programból.
De a dokumentum azért is érdekes olvasmány, mert már jóval Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde előtt kirajzolódott belőle a magyar kormány mélyen illiberális elkötelezettsége. A szöveg rendszeresen visszatér oda, hogy a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a magyar állam a Fidesz hatalomra kerülése előtt gyenge volt, és ezért foglyul tudták ejteni különböző magán érdekcsoportok. A probléma tehát az, hogy a kormányzó politikai formáció nem volt elég erős, nem gyakorolta a hatalmát elég átütően.
Magyar Növekedési Terv (pdf), 2011
Furcsán hathat ma visszagondolni erre, de a Fidesz nem gyakorolta a hatalmat mindig olyan kényelmesen és otthonosan, mint ma. Ezért történhetett meg, hogy a hivatalba lépés utáni évben – amikor a kormány külföldről kiszámíthatatlannak látszó döntései miatt hatalmasat zuhant a forint árfolyama, és a 2012-es recesszióhoz vezető válságos helyzet alakult ki – egy ilyen amatőr módon összedobott dokumentum jelenhetett meg gazdasági programként az akkor még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium jóvoltából.
A 177 oldalas anyagban nincs közgazdasági elemzés, szinte kizárólag történelmi és gazdaságföldrajzi okfejtéseket találunk. Azok is elsősorban arról szólnak, hogy milyen jó lehetőségek vannak az országban. De az igazi értéke a sok művészi értékű térképes ábra és az olyan megfogalmazások, mint az „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” vagy az „Ózdi Kulturális Galaxis”.
A dokumentum akkor is nagyon érdekes, ha párhuzamba állítjuk az ugyanebben az időben megjelenő első (pdf) és a második (pdf) Széll Kálmán tervvel, ami viszont a kormány külföldi befektetőknek szánt, keményebb oldalát mutatja be. Az első Széll Kálmán terv elsősorban kiadáscsökkentésekkel (korkedvezményes nyugdíjak, felsőoktatás), a második pedig adóemelésekkel operált, és a gyakorlatban mutatta be, hogy ha választani kell, akkor a kormány egyértelműen a kemény kiigazításokat és a költségvetési egyensúlyt választja.
Alaptörvény (pdf), 2011
A Fidesz a 2010-es választás végeredménye előtt a NER megteremtése mellett arról sem beszélt, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ez az igény először 2010 májusában, egy gazdasági konzultáción hangzott el a miniszterelnöktől, amit azzal indokolt, hogy „kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt“.
Az új alkotmány nem törölte el a múltat és hozott létre tiszta lappal egy államot és társadalmat – ez furcsa is lett volna, hiszen semmiféle társadalmi konszenzust nem tükrözött, csak egy párt akaratát -, és a legtöbben néhány kommunikációs furcsaság miatt emlékeznek rá. Az alaptörvényt „iPad-en írták”, sok vita volt az erősen ideologikus bevezetője körül, lehetett irányítottan konzultálni róla, és országszerte megpróbálkoztak az „alaptörvény asztalával”, Magyar Köztársaságból Magyarország lett, a törvény szilárdsága pedig a szándék szerint gránit volt (mégis nyolcszor módosították azóta).
Az új alkotmány ezzel együtt fontos változásokat hozott, többek között gyengítette az Alkotmánybíróságot, de általában a magyar állampolgárokat is: korábbi jogokat elvett tőlük, és új kötelességeket is adott nekik. Az alaptörvény előtt például jogunk volt a munkához, azóta viszont már kötelességünk dolgozni. Újdonság az is, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek a szüleikről gondoskodni, miközben az állam legfeljebb „törekszik” arra, hogy szociális biztonságot adjon polgárainak.
A Tavares– és a Sargentini-jelentés, 2012 és 2018
Az Európai Unió és a magyar kormány viszonya 2010 óta szinte folyamatosan feszült volt – különösen miután Orbán Viktor meghirdette a Brüsszellel szembeni szabadságharcot -, de az uniós politikusok valójában soha nem találtak fogást a magyarokon. Pedig lett volna mivel nyomást gyakorolni, hiszen Magyarország leginkább a beáramló uniós forrásoknak köszönhette, hogy az évtized elején a felszínen tudott maradni, utána pedig azt, hogy jelentősebb növekedés indult be.
Először a 2010 végén elfogadott médiatörvény miatt került az ország európai bírálatok kereszttüzébe. Amikor ez már annyira kellemetlenné vált, hogy egyes országok már a magyar uniós elnökség elvételét követelték, a kormány néhány pontban visszalépett. De a törvény eredeti célját – elsősorban a közmédia pártirányítás alá vételét – mégis elérte. Ez később számtalan alkalommal megismétlődött.
A két nagyobb figyelmet kapott jelentés, ami az Európai Parlamentben készült a magyar kormány túlkapásairól, jól megmutatja, hogy miért vannak az európai politikusok és hivatalnokok strukturális hátrányban a magyar kormánnyal szemben. Hiába hoztak fel rengeteg kritikát az itthoni politikai iránnyal szemben, ezek gyakran pontatlanok voltak, ami megkönnyítette, hogy a magyar kormánypárt nevetve térjen ki az itthoni helyzettel kapcsolatban náluk jóval kevésbé tájékozott európai politikusok kritikái elől. A magyar helyzetről szóló uniós viták egyértelművé tették, hogy ha valaki nem osztja az EU értékrendjét, és inkább csak ki akarja forgatni, azzal szemben eszköztelenek a többiek.
A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási időszak vonatkozásában (pdf), 2017
Lehet, hogy a kormány használ szakmailag megalapozott hatástanulmányokat, mielőtt nagy döntéseket hozna, vagy amikor utólag értékeli az intézkedéseit, de nincs sok erre utaló jel. Sok nagy hatású gazdaságpolitikai döntést hoztak alapvetően a politikai logika alapján, a kommunikálhatóság szempontját figyelembe véve, intuitív módon. A különadók, a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, a devizahiteles előtörlesztés, a rezsicsökkentés, a közmunkaprogram, a vasárnapi zárva tartás, a demográfiai csomag, tehát a kormány legemlékezetesebb húzásai mind az ilyen baltával tervezett nagyszabású lépések közé tartoztak.
Éppen ezért különösen érdekes, amikor – külső nyomásra – valami miatt mégis kellett készíteni ilyen hatástanulmányt. A KPMG, illetve alvállakozójaként a GKI éppen ezt a munkát végezték el a magyarországi uniós pénzköltések hatékonyságáról, aminek eredményét 526 oldalon keresztül prezentálták a megrendelő Miniszterelnökségnek. (Ilyen részletes, a kritikákat nem visszafogó tanulmánnyal egészen ritkán találkozni ma már, ezek egyszerűen nem készülnek el, miután a kormánypárt osztja, ellenőrzi azokat a pénzeket, amelyekkel az ilyen munkát finanszírozni lehetne.)
Az elemzés megállapítja többek között, hogy az uniós pénzek beáramlása nélkül a 2006 és 2015 közötti GDP növekedés plusz 4,6 százalék helyett mínusz 1,8 százalék lett volna. Eközben sem az állam hatékonysága, sem a humántőke fejlesztése nem valósult meg a beáramló 14 ezer milliárd forintból, és az infrastruktúra fejlesztése is súlyosan pazarló volt. A kormány a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban sem változtatott sokat az uniós pénzek költésének prioritásain, és ezzel az uniós szervek nem is tudtak vagy akartak mit kezdeni.
Jó Állam Jelentés (JÁJ), 2016-2019
A NER egyik legnagyobb gyengesége az őszinte és nyílt belső kritika hiánya. A kormány és a párt körül dolgozók szinte kivétel nélkül adminisztratív személyzetként, a felsőbb szinteken született döntések végrehajtójaként fogják fel magukat, még a papíron döntéshozó vagy tanácsadó funkciókat betöltők sem bonyolódnak egymással vagy másokkal a nyilvánosság előtt folytatott vitákba, mintha autonóm gondolatokkal rendelkezők lennének. A kormány közpénzből fenntartott politikai elemzőcége, a Századvég elhatárolódott saját kritikus gondolatot megfogalmazó elemzőjétől (pdf), később saját lapjának számát is letiltotta (pdf), nehogy valaki kibeszéljen a sorok között. (A korábban kiperelt Századvég-dokumentumok itt érhetőek el kereshető formában.)
Ezt a kritikától való rettegést jól mutatja a Jó Állam Jelentés (JÁJ), ami egyébként egy uniós projekt, a KÖFOP keretében készül a NER saját, 2011-ben több korábbi intézmény összevonásával létrehozott hivatalnokutánpótlás-nevelője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik irodájában. A magyarországi bürokrácia és kormányzás, mint azt esetenként maga a kormány is elismeri, problémákkal terhelt, nem hiába próbálkozott meg reformjával a kormány többször is.
A Jó Állam Jelentés ehhez képest abból indul ki, hogy a kormányzás Magyarországon jó, és az a célja – egyben kiindulópontja -, hogy ezt megmagyarázza. A mutatókat mintha direkt úgy választották volna ki, hogy semmiképpen se állítsanak releváns dolgokat a kormányzás működésével kapcsolatban. Csak egy példa: a demokrácia minősége azért javul, mert egyre több párt indul a választásokon, a kormányt pedig azért ellenőrzi jobban az ellenzék, mert több interpelláció hangzik el a parlamentben.
Arról, hogy miért baj, hogy a kormány megszüntette a politikasemleges bürokráciát – ennek módja az volt, hogy a NER-korszak elején a köztisztviselői törvény módosításával lehetővé tették, hogy a politikai kinevezettek gyakorlatilag indoklás nélkül ki tudják rúgni a hivatásos köztisztviselőket -, az OECD által a Magyary-tervről írt elemzésből lehet többet megtudni.
2016. évi XXXI. törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról, indoklás (pdf), 2016
„(A)z alapító által juttatott vagyon elveszti közpénz jellegét“, állt egy 2016-os törvényjavaslat indoklásában, hogy miért van szükség arra, hogy a nyilvánosság ne láthasson bele a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodásába. Igaz, az átláthatóságot korlátozó törvény a bíróságokon elbukott, így mégiscsak bele lehetett látni az azóta sokszorosan átalakított Pallas Athéné alapítványok igen belterjes gazdálkodásába. Az indoklás érvelése és a fent idézet mondatrész mégis minden másnál kristálytisztábban mutatja, milyen széles szürke zóna alakult ki a közvagyon és magánvagyon között a NER korszakában.
Opus (pdf) és Konzum Nyrt. (pdf) vagyonleltár, 2019
A kormány egyik deklarált célja volt a tőkével rendelkezők csoportjának átalakítása. Ez egy 2012. májusi parlamenti vitában hangzott el először nyíltan, ahol Orbán (egyébként az akkor még LMP-s képviselő Karácsony Gergely Simicska Lajos szerepét firtató kérdésére válaszolva) elmondta, hogy a Fidesz ugyan a középosztály nevében gyakorolja a hatalmat, de támogatja, hogy legyenek magyar nagytőkések, mert ha nem így tenne, azzal a külföldiek érdekeit szolgálná ki (a magyar nagytőkések viszont nem lehetnek oligarchák – ők Orbán definíciója szerint olyan milliárdosok, akik bele szeretnének szólni a politikába).
Magyarországon régen nem látott tőkefelhalmozás indult be a NER idején. A rendszerrel azonosított nagytőkések jöttek-mentek – Simicska Lajos, Spéder Zoltán, Töröcskei István, Kuna Tibor, Tarsoly Csaba csak néhány név azok közül, akik alábuktak ebből a körből -, de folyamatos jellemzője volt a kormány politikájának, hogy a törvények és a szabályozás alakítása, illetve a kormányzati eszköztár egészének segítségével konkrétan meghatározott hazai tőkés csoportokat hozott kedvező helyzetbe. Ez különösen azokban a szektorokban volt jellemző, amelyek a belső piacot szolgálják ki, és ahol a kormány akár vevőként, akár szabályozóként könnyen befolyásolhatta a tulajdonviszonyokat. (A részletesebb történetekért érdemes átfutni a Civitas Intézet és a Transparency International Fekete Könyvét [pdf], mélyebb elemzésért pedig a Korrupciókutató Központ munkásságát.)
A leglátványosabb vagyonfelhalmozódás Mészáros Lőrincé volt, aki Csányi Sándor után Magyarország második dollármilliárdosa lett. Hogy az absztrakt számon és a jachtokon, repülőkön túl képet kapjunk arról, hogy mekkorára nőtt a miniszterelnök gyerekkori barátjának birodalma valójában, érdemes végiglapozni a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló tőzsdei csoport, az Opus és a Konzum egyesülése előtt készült vagyonleltárt. Itt 467, illetve 395 oldalon keresztül szemlélhetjük a Mészáros-csoport tulajdonába került ipari, pénzügyi, mezőgazdasági, turisztikai és ingatlanérdekeltségek fotókkal illusztrált leltárát. Érdemes észben tartani, hogy ez nem Mészáros Lőrinc vagyonának teljes listája, az üzletember ugyanis nem minden vagyonát rakta bele a tőzsdei cégcsoportjába. | A tízéves NER legfontosabb dokumentumai | Bemutatjuk azokat az eredeti dokumentumokat, amelyekből a legjobban meg lehet érteni, hogy működik a 10 éve kikiáltott Nemzeti Együttműködés Rendszere. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200426/a-tizeves-ner-legfontosabb-dokumentumai/ | 2020-04-26 11:02:00 | true | null | null | G7 |
A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került.
Közülük is kiemelkedő Szepesi Richárd sikere. A HVG közérdekű adatigénylésére kiadott listából kiderült, hogy nemcsak az ötcsillagos szántódi és tokaji szállodatervének megvalósításához kapott 3-3 milliárd forintot, hanem 3 milliárd forint jutott arra az élményparkra is, amely a balatoni hoteljéhez kapcsolódik.
A tematikus élményparkok fejlesztésére eddig csak a balatoni régióban lehetett pályázni, egész pontosan 5,18 milliárd forintra. Ebből nagyjából egymilliárdot csípett meg a balatonfüredi önkormányzat és fideszes partnerének cége, a Balaton Játszóház Kft. Ez utóbbit 2018 februárjában alapította Balogh Balázs, aki a Csopaki Polgári Kör elnöke. A civil szervezet még 2002-ben alakult, amikor Orbán Viktor azzal igyekezett felrázni híveit a Fidesz választási veresége miatti apátiából, hogy "a haza soha nem lehet ellenzékben", és polgári körök százainak megalapítására szólította fel szimpatizánsait. Balogh nem volt rest, az általa gründolt polgári körben csak az elmúlt egy évben olyan illusztris vendégek osztották a keresztény Európa igéjét, mint Bayer Zsolt, Gajdics Ottó vagy Huth Gergely.
Az aktivista révbe is ért, méghozzá Balatonfüreden. A fideszes önkormányzat zárt ülésen tárgyalta ugyan az együttműködés részleteit, annyi azonban kiderült, hogy a játszóházak üzemeltetésében újonc Balaton Játszóház Kft.-nek elég volt mindössze 47 millió forintot előteremtenie, hogy a neki kiosztott 695 milliós állami támogatással hamarosan egymilliárdos beruházás haszonélvezője lehessen. A Balaton "első négy évszakos élményházához" tehát nemcsak a gyerekek, hanem Baloghék is játszva jutnak hozzá.
Egymilliárd forintot kapott annak a Szabadics Zoltánnak a kalandparkja is, akinek építőipari vállalkozása rendszeres konzorciumi társa Mészáros Lőrincéknek. A zalaszabari szabadidőközpont fejlesztése abban eltér azonban a többitől, hogy karitatív küldetése is van: a Holnapocska Tábor lakóit is igyekszik jókedvre deríteni. A vállalkozó először szociális céllal, majd családi érintettség okán is egyengette a tábor útját, ahol elsősorban beteg gyerekeknek és családjuknak nyújtanak felüdülést. A Holnapocska ma már az állami kötődésű Erzsébet-táborok keretében működik, miközben Szabadicsék sorra nyerik a közbeszerzéseket. A héten például a zánkai tábor felújítására kiírt tender 16,8 milliárd forintos megbízása lett a Mészáros gyerekek cégéé, a Fejér B.Á.L. Kft.-é, valamint a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-é.
A turistacsalogató balatoni élmények sorában az ugyancsak fideszes irányítású Zalakaros fürdője 100 millió forintból szaunaparkot épít, méghozzá részben Szabadicsék kivitelezésében. A rönkszaunától a kerti jakuzzikon keresztül a szaunaceremóniákig a zalai fürdővároskában minden lesz, amivel télen-nyáron be lehet vonzani a látogatókat. Így az említett három nyertes, valamint Szepesi hárommilliárdja után alig 80 millió forinton osztozkodhatott a térség összes többi élményattrakciója. Ezt az összeget hat nyertesnek porciózták ki, nagy többségüknél nem jellemző a mozgalmi kötődés. Kalandpark épül, illetve bővül Paloznakon, Keszthelyen, Tihanyban, Zamárdiban és Balatonfűzfőn, valamint egy minimális összeget, 7 millió forintot kapott a zánkai Erzsébet-tábor hadi- és kalandparkja is.
Az Erzsébet-táborok több tízmilliárdos ingatlanvagyonát három éve kapta meg a kormánypolitikát lelkesen támogató Kiss-Rigó László püspök Szeged-Csanádi Egyházmegyéjének alapítványa, amelynek mindössze 15 évig kell gyermeküdültetésre használnia a közpénzből szépülő táborokat.
A szántódi BaLaLand Familypark a Niagara élménymedencétől Grand kapitány vízágyúparkjáig mindenhová el akarja juttatni a vendégeket, ahol Willy Fogg 80 nap alatt megfordult a mesében. Mindez közvetlenül a tó partján, Tihannyal szemben, a 109 szobás szálloda és a 112 vadonatúj lakás épületkomplexuma között, 10 ezer négyzetméteren, azaz csaknem másfél focipályányi területen. Ez kétségtelenül drága mulatság, simán felemészti a 6 milliárd forint támogatást, sőt a tulajdonosnak még így is mélyre kell nyúlnia a zsebében.
Szepesi Richárdot jó szakembernek mondják a szállodaiparban. Az Egyesült Államokban és a CEU-n végzett egyetemi tanulmányai után édesanyjával együtt saját erőből rakta össze a Marokkót megidéző egerszalóki Mesés Shiraz Hotelt. Majd jött a Bambara Hotel a Bükkben, amelynek nevét már a felesége kölcsönözte: Kante Awa édesapja a Maliban élő bambara törzsből származik, édesanyja, Nagy Róza viszont magyar, méghozzá a korábbi nemzetgazdasági miniszter, a jelenlegi jegybankelnök Matolcsy György munkatársa és bizalmasa. A család saját jogon is szépen gyarapodott, ráadásul mindkét szállodára jutott mintegy fél-fél milliárd forint uniós támogatás is.
A példátlan tarolás mégis különleges befektetéssel indult el. Szepesi 2016 nyarán banki értékesítésből szerezte meg a tokaji Andrássy-rezidenciát, amelyet alig fél év múlva már át is passzolt Mészáros Lőrincnek. Ez még szemérmesebb időszaka volt a felcsúti milliárdosnak, amikor is új szerzeményeit többnyire nem személyesen, hanem intézői útján cserkészte be. Szepesi nevén addig csak az egerszalóki családi cég és két beruházó vállalat egy-egy része szerepelt. 2017 februárja után azonban robbanásszerűen megugrott az érdekeltségeinek száma és vagyona. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak igen előnyös üzletet kötött Mészárosékkal az Andrássy-rezidenciáról.
Ma mindenesetre már az ő és részben a felesége nevén van nemcsak a BaLaLand és a tokaji Csurgóvölgybe tervezett másik luxushotel fejlesztőcége, hanem a visegrádi Lepence-völgyi strandfürdő is, amely éppen a kormányfői vő, Tiborcz István szállodájába vezeti át a termálvizet. Nem kispályás a cégvezető sem az új szállodaipari-turisztikai cégcsoportnál: Vécsey Róbert dolgozott a Quaestornál, megfordult a Matolcsy rokonság üzleti köreiben, cégvezetőtársa volt a Tiborcz Istvánnal üzletelő Szivek Norbertnek, és közös informatikai cége van a Rogán Antal köreihez tartozó Fintha-Nagy Ádámmal. Szepesiék további szállodák építésére is készülnek, legalábbis cégeik, a Grand Hotel Bohemia és a Grand Rock Hotel erre utalnak.
SZABÓ YVETTE | Már 9 milliárdos támogatásnál jár a vállalkozó, aki összehozta Mészáros első luxusszállodáját | Méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, már 9 milliárd mennyei mannához jutott. A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került. | null | 1 | https://hvg.hu/360/201936__elmenyparkok__oligarchak_egymas_kozt__aranytevesztes__falra_lehet_masznitole | 2019-08-08 11:09:00 | true | null | null | HVG360 |
Becsapott egy házaspárt három férfi, akik egy ferencvárosi ingatlant akartak eladni azt hazudva, hogy egyikük Pintér Sándor jobbkeze, ezért könnyebben el tudja intézni a lakás papírjait.
B. Zsolt cukrász azt hazudta az ingatlant megvásárolni kívánó házaspárnak, hogy rendőr, és a belügyminisztériumban gyakorlatilag Pintér Sándor belügyminiszter jobbkeze. A férfi felajánlotta, hogy pénzért cserébe segíteni tud az ügyintézésben a minisztériumnál, a házaspár pedig több részletben ötmillió forintot adott B. Zsoltnak.
Miután a házaspár feljelentést tett, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkor fogta el B. Zsoltot, amikor egymillió forintot vett át az ingatlan állítólagos átíratásának költségeire. B. Zsolt a rendőrségnek tett vallomásában azt állította, hogy társa T. Péter Balázs kényszerítette a csalásra, és a pénzt is neki adta oda, amiért cserébe kisebb ajándékokat és pénzt kapott.
B. Zsolt állítása szerint a Pintér-történet kitalálásáért egy másik férfi, K. Árpád is felelős. T. Péter nem élt panasszal a gyanúsítás ellen, de tagadta a bűncselekményt. K. Árpád viszont panasszal élt, és megtagadta a vallomástételt . | Pintér Sándor jobbkezének hazudta magát egy cukrász, hogy lakással seftelhessen | Becsapott egy házaspárt három férfi, akik egy ferencvárosi ingatlant akartak eladni azt hazudva, hogy egyikük Pintér Sándor jobbkeze, ezért könnyebben el tudja intézni a lakás papírjait. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/05/pinter-sandor-jobbkezenek-hazudta-magat-egy-cukrasz-hogy-lakassal-seftelhessen | 2020-05-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
EMC mérőlabor és szerverközpont építésére írt ki nyílt eljárást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly nyáron. Az uniós közbeszerzési értesítőben most közzétett eredménytájékoztató szerint
a tendert a Grabarics Építőipari Kft. nyerte, amely nettó 15,9 milliárd forintért építheti meg a komplexumot. A szerződést április végén alá is írták, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A beruházásra összesen három cég adott be ajánlatot: a Grabarics, a Strabag és az EB Hungary Invest.
Az NMHH még 2016-ban kezdte terveztetni az új épületet „a 20 éves infrastruktúra elöregedése okán”. A hatóság szerint az építendő új laboratórium, valamint az irodai helyiségekből kialakított szerverszobák korszerű és biztonságos kiváltása „a további felelős, a technológiai változásokkal lépést tartó és nagy adattárolási kapacitást igényelő hírközlés-felügyeleti és frekvenciagazdálkodási döntés-előkészítő tevékenység” egyik lépése.
A kormányzati beruházásokkal kapcsolatban mindig jól értesült Magyar Építők a következőképp számolt be a projektről:
„A Narnia-projekt volumenét jól érzékelteti a mesebeli névválasztás: a három föld alatti és az öt felszín feletti szinttel bíró új épületrészben az irodák, a tárgyalók és a mélygarázs mellett egy nagykapacitású számítógépes adatközpont, egy mérőkamra és több laboratórium is helyet kap majd.”
A lap úgy tudja, hogy már a tervezés során fontos szempont volt a zöld szemlélet, ezért az új komplexumba nem vezetik be a gázt, és a fűtést hőcserélő technológiával oldják meg. Az épületben tetőkertek is lesznek, a zajterhelést pedig a háromszintes mélygarázzal „szüntetik meg”. A beruházás május végén megkezdődik, a kivitelezés a tervek szerint két évig tart majd.
A terveket a Nirmana Építésziroda Kft. készítette, a kivitelező pedig a Grabarics Kft. lesz.
Az 1993-ban alapított, 213 főt foglalkoztató Grabarics Kft. 2018-ban 19,7 milliárd éves forgalmat bonyolított, és számos nagy beruzását nyert el az elmúlt években. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt nettó 8,5 milliárd forintért, továbbá a gödöllői versenyuszodát és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is.
Címlapkép: Az NMHH új épületszárnyára kiírt tervpályázat nyertesének látványterve (forrás: nirmana.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Nem mese: 16 milliárdot költ a médiahatóság egy új épületrészre a Narnia-projektben | A régi infrastruktúra elöregedett, a technológiai fejlődésekkel azonban lépést kell tartani, ezért van szükség az új komplexumra. Ezzel magyarázta a médiahatóság a nagy összegű beruházást. A kivitelező a Grabarics Kft., amely sorra nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/05/nem-mese-16-milliardot-kolt-a-mediahatosag-egy-uj-epuletreszre-a-narnia-projektben/ | 2020-05-05 15:51:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
pont őt tegyék meg a fővárosi közgyűlés egyik bizottságának az elnökévé, még hozzá annak a testületnek az élére, amelyik pont az összeférhetetlenség, illetve a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felel.
Ez nemcsak a Fidesz-KDNP-nél szült felháborodást, még a Momentum is arra kérte Karácsony Gergelyt, vonja vissza a jelölést. De hogyan látják az ügyet az érintettek, köztük az MSZP, Gajda Péter és a Momentum? És mi lesz a kispesti korrupciós ügyeket vizsgáló önkormányzati bizottsággal? Az Azonnali megkereste az érintetteket.
Na de mi a baj Gajda Péterrel?
Bár a tavaly őszi önkormányzati választási kampány alatt elvitte a show-t Borkai Zsoltnak, a Fidesz egykori győri polgármesterének szexbotránya, azért az MSZP-nek is volt miért izgulnia. Előkerült egy felvétel, amin a párt egyik kispesti önkormányzati képviselője, Lackner Csaba korrupciógyanús ügyekről beszél (Lackner előbb tagadta, hogy ő szerepelne a felvételen, majd törölte az erről szóló posztját), mindeközben pedig egy zacskó fehér port lóbál, később pedig hasonló tartalmú hangfelvételek is előkerültek, amik felvetették Gajda Péter szerepét is az ügyben. Ám a szocialista polgármester határozottan cáfolta, hogy bármi rosszat tett volna, és ősszel újra is választották, akárcsak Lacknert.
Míg Lackner Csabát végül az MSZP kizárta a pártból, Gajda ártatlansága mellett továbbra is kitartottak és kitartanak a mai napig is.
Bár az ellenzéki pártok országszerte szövetségre léptek az önkormányzati választáson, Gajda ügye nem tetszett például sem az LMP-nek, sem pedig a Momentumnak, így az LMP önkormányzati vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a kérdések tisztázására. Ám mint a kormánypárti Hír TV a napokban megírta, a bizottság mandátuma április 27-én lejárt, Gajda Péter pedig úgy nyilatkozott nekik, nem tartja szükségesnek annak meghosszabbítását. A bizottság LMP-s elnöke, Ferenczi István szerint viszont a koronavírus miatt csak most tudták volna megkezdeni az érdemi munkát, most értek volna abba a szakaszba, hogy meghallgatták volna az érintetteket.
Ilyen előzmények után derült ki a héten: az MSZP jelölésére Karácsony Gergely főpolgármester – aki egyben a szocialistákkal szövetséges Párbeszéd társelnöke – elfogadta, hogy Gajda Péter legyen az ügyrendi, nemzetiségi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző fővárosi bizottság elnöke.
Miért kellett pont most bizottsági elnököt váltani?
Az mindenképpen érthető, hogy az MSZP visszahívta a bizottság éléről korábbi delegáltjukat, Szaniszló Sándor 18. kerületi polgármestert. Ugyanis Szaniszló – az óbudai polgármesterrel, Kiss Lászlóval együtt – még februárban átlépett az MSZP-ből a DK-ba.
Így a DK fővárosi közgyűlésbeli frakciójának 4 helyett már 6 tagja lett, míg az MSZP-nek a korábbi 7 helyett már csak 5, vagyis nyilván azóta még érzékenyebben érinti őket, ha megmaradt polgármestereik bármelyike botrányba keveredik.
Vagyis az egyértelmű volt, hogy miután az MSZP kapta a jogot arra, hogy elnököt delegáljon a bizottságba, Szaniszlót le fogják váltani, de az már nem, hogy pont Gajdára.
Ami Szaniszló Sándort illeti, szerettük volna megtudni, mit gondol arról, hogy Gajda lesz az utódja, ám ő azt üzente, már egy hónapja nem elnöke a bizottságnak, vagyis „miért kéne neki ebben az ügyben állást foglalni”.
Nem tetszik a kinevezés a Momentumnak
Az biztos, hogy a Momentumnak nem tetszett Gajda kinevezése, és odáig mentek, hogy elnökségi tagjuk, Buzinkay György arra kérte a nyilvánosság előtt Karácsonyt, „hogy ameddig nem tisztázódik minden tekintetben kielégítően a kispesti önkormányzat körüli korrupciós helyzet, addig vonja vissza Gajda Péter kinevezését a bizottság éléről”.
„Beszéltem Karácsony Gergellyel pénteken, és azt kértem tőle, a jövő héten közösen ülésezzenek a szövetséges pártok – a Momentum, az MSZP, a DK és a Párbeszéd – frakcióvezetői. Erre jövő héten fog sor kerülni” – ezt már Soproni Tamás, a Momentum hatodik kerületi polgármestere, egyben a párt fővárosi frakciójának vezetője nyilatkozta az Azonnalinak.
Elmondta, a héten kérte Horváth Csabától, az MSZP fővárosi frakciójának vezetőjétől is, hogy ha egy mód van rá, egyeztessék a bizottsági kinevezéseket, különösen, ha olyan emberről van szó, akinek személye problémás lehet egy-egy pártnak. Ez viszont még nem történt meg eddig, ezért fognak leülni és átbeszélni a kérdést.
A felvetésre, hogy mit lép a Momentum, ha az egyeztetést követően is Gajda Péter marad a bizottság elnöke, úgy válaszolt: erre még nem tud válaszolni, a saját pártján belül is egyeztetéseket folytatnak erről. „Azt gondolom, az lett volna a korrekt eljárás, ha a kispesti vizsgálóbizottság munkájának a lezárultáig nem hozzák meg ezt a döntést” – mondta Soproni Tamás hangsúlyozva: az MSZP bármelyik más polgármesterét is jelölhette volna a bizottság élére.
A felvetésre, hogy az MSZP azt mondja, még semmi sem bizonyosodott be Gajda bűnösségével kapcsolatban, és ott az ártatlanság vélelme, úgy válaszolt a momentumos polgármester: mivel egyetért azzal, hogy az ártatlanság vélelme őt is megilleti, nem is tesz állítást Gajdával kapcsolatban.
Azzal kapcsolatban viszont igen, hogy a szövetséges pártok törekedjenek arra, ne csak tisztességesek legyenek, de látsszanak is annak, hiszen Kispestről azért készültek magyarázatra szoruló videók.
Hogy Gajda Péter ügye veszélyeztetheti-e a jövőbeli ellenzéki együttműködést, úgy reagált Soproni Tamás: nem, ha a jövő heti frakcióvezetők közti megbeszélésen megnyugtató válaszokat kapnak. „Bízom abban is, az MSZP még revideálja álláspontját, hiszen bármikor jelölhetnek új polgármestert a posztra”.
Szimbolikus ügy a szocialistáknak
„Tény, hogy Horváth Csabáék – aki az MSZP frakcióját vezeti a fővárosi közgyűlésben – baromi kellemetlen helyzetbe hozták Karácsony Gergőt, minket, mindenkit” – ezt már egy a fővárosi közgyűlés működésére rálátó forrásunk mondta, aki nem volt elragadtatva Gajda kinevezésétől. Ő azt jegyezte meg: a bizottsági elnöki poszt nem jár pénzzel, az éves keretösszege sem túl sok, tehát „tényleg nem arról van szó, hogy bármit is el lehetne lopni”.
Vagyis szerinte ez leginkább szimbolikus kérdés az MSZP-nek, akik úgy vannak vele, Gajda ártatlan és bele kell állni az ügybe, pedig maga Gajda forrásunk információi szerint nem is akarta ezt a posztot.
MSZP: Gajda Péter köztiszteletben áll
Az MSZP-nek az Azonnali több kérdést is küldött Gajda kinevezése kapcsán, például azt, hogy miért őt tartják a legalkalmasabbnak a bizottság elnöki posztjára, a Momentum fellépése a kinevezés ellen befolyásolja-e az ellenzéki együttműködést, illetve hogy mi a véleményük arról, hogy Gajda Péter szerint nem kell a kispesti vizsgálóbizottság mandátumát meghosszabbítani.
A szocialisták ezekre mindössze az alábbiakat válaszolták:
„A pártok közötti koalíciós megállapodás eredményeképpen Szaniszló Sándor bizottsági elnöki helyére az MSZP-nek van joga jelöltet állítani.
Gajda Péterrel szemben semmiféle ténybeli, megalapozott vád nem áll rendelkezésre. Gajda Péter Kispest köztiszteletben álló polgármestere, aki 2006 óta élvezi a kerület választóinak bizalmát.
A sajtóban megjelent vádakra az önkormányzat eddig minden esetben tételes választ adott.”
Az Azonnali Karácsony Gergelyt is kereste az ügyben szombaton reggel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ: ha a főpolgármester stábjából válaszolnak, álláspontjukkal frissítjük a cikkünket.
FRISSÍTÉS (2020.05.04.11:07): Hétfőn válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester stábja is. Tőlük arra voltunk kíváncsiak, Karácsony Gergely megfontolja-e a Momentum kérését a jelölés visszavonásáról, mennyire tartja hitelesnek Gajdát a bizottság élén, illetve tart-e feszültségtől az ő, az MSZP és a Momentum közös munkája során az ügy miatt. Ugyan konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ, de azt megtudtuk, a közgyűlés a járványhelyzet miatt nem tartott hagyományos ülést, a főpolgármester az előterjesztésekről a frakciókkal történt egyeztetés után döntött. Hangsúlyozták, az érintett bizottsági hely a korábbi megállapodások alapján az MSZP frakcióé, akik erre Gajda Pétert jelölték.
„A főpolgármester, ahogyan más pártok fővárosi frakciói esetében sem, nem szól bele ebbe a döntésbe, elfogadja a frakciók jelölését.”
És mit gondol a főszereplő, Gajda Péter?
„A bizottság vezetésére az MSZP frakcióvezetőjétől kaptam felkérést, nem ácsingóztam semmilyen elnöki posztra. Tudtam, hogy én vagyok a frakció »nemecsekernője«, akinek eddig nem volt jelentősebb pozíciója a fővárosban, így ezzel a vállalással azokat kellett tehermentesíteni, akik MSZP-s képviselőként több más feladatot is kaptak a főváros életében” – válaszolt az Azonnali megkeresésére Gajda Péter.
Hangsúlyozta:
„A bizottsági elnöki feladat semmilyen juttatással nem jár, csak pluszmunkával, ezért nem vállaltam kitörő lelkesedéssel,
hiszen a polgármesteri munka, kiváltképp most a vészhelyzet idején így is elég leterheltséget jelent számomra. Azonban ha a közösség, amelyhez tartozom felkér egy munkára, ha erőm engedi, elvállalom.”
Szerinte egyébként miután a bizottsági elnök csak fővárosi képviselő lehet, így más már nem nagyon jöhetett szóba az MSZP-s képviselők közül. Utóbbi kapcsán viszont volt olyan forrásunk, aki arról beszélt, szerinte a szocialisták a másodi kerületi polgármesterüket, Őrsi Gergelyt is kinevezhették volna, arra senkinek nem lett volna egy szava se.
Gajda Péter egyébként hangsúlyozta: a főváros vezetésével és valamennyi kerületi polgármesterrel a veszélyhelyzet alatt naponta tartanak online értekezleteket. „Ezek egyikén sem kaptam semmilyen negatív jelzést egyik párt polgármesterétől, képviselőjétől sem.”
Hitelesnek tartja-e, hogy pont ő feleljen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért?
„Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el.
„Sajnálom, hogy ebben a sárdobálásban időnként a politikai térszerzés és pozícióharc miatt az ellenzéki pártok egy része is részt vesz.”
A korrupciógyanút vizsgáló bizottság nem ülésezett egy hónapig, pedig lehetett volna
Gajda Pétert arról is kérdeztük, miért nem tartja szükségesnek a kispesti korrupcióvizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbítását, mikor a járványhelyzet akadályozta a munkájukat. Gajda válaszát azzal kezdte, a bizottság felállítása előtt is hangot adott félelmeinek, miszerint ez a bizottság csupán arra lesz jó, hogy médiafigyelmet biztosítson néhány közszereplőnek és további lehetőséget az őt és az önkormányzatot ért lejárató kampány folytatására. „Sajnos ezek a félelmeim beigazolódtak”.
Mint emlékeztetett, a bizottságot a testület a baloldali képviselők szavazataival állította fel, az eredeti két hónap helyett három hónapot biztosítva a munkára annak ellenére, hogy szerinte ezeket a vizsgálatokat bizottság felállítása nélkül is bármely képviselő el tudja végezni. Emellett a kormánysajtóból azt is megtudták, a feljelentéseiről híres Tényi István feljelentése alapján valamiféle eljárás zajlik az említett ügyekben.
„Éppen ezért a bizottság felállításának indoka nem volt megalapozott, hiszen a hivatalos szerveknek sokkal szélesebb körben van lehetősége bármiféle vizsgálat lebonyolítására”, de így is megszavazták a felállítását
– panaszolta Gajda az Azonnalinak.
A polgármester azzal is érvelt: a bizottság több ülést is tartott, ezeken érdemi megállapításokra nem került sor. „Ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a Magyar Nemzet megjelent munkatársa megtagadta az állítása szerint birtokában lévő hangfelvételek bizottság részére történő átadását, mert „sok fals információt is tartalmaz a felvétel”. Ezzel megítélése szerint az újságíró elismerte, hogy ő sem tartja hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot.
A kispesti polgármester megjegyezte azt is, hogy a testület elnöke egy hónapon keresztül nem hívta össze az bizottság üléseit, pedig a veszélyhelyzet alatt meghozott új kormányrendeletek figyelembe vételével – más önkormányzati bizottságokhoz hasonlóan – lett volna lehetőség a munka folytatására.
Végül arról is kérdeztük Gajda Pétert, hogy ha állításának megfelelően nem vett részt semmilyen korrupciós ügyletben, akkor nem gondolja-e, hogy ha több időt ad a bizottság működésére, azzal csak saját magát segítene tisztázni. „Mint ahogy már fent említettem pontosan ezért támogattuk a bizottság felállítását, annak ellenére, hogy az igazság kiderítésére ez a bizottság kevésbé volt alkalmas” – mondta.
Miért nem ülésezett a kispesti vizsgálóbizottság?
Ferenczi István, az LMP kispesti önkormányzati képviselője – egyben a korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság elnöke – arról beszélt az Azonnalinak: április 27-én valóban lejárt a bizottság létrehozásától számított három hónapos határidő. Mint elmondta, határozati javaslatban fogja kérni, folytathassák a munkát, ha ennek nem lesz a testületben többsége, akkor képviselői jogosítványaival élve továbbra is mindent meg fog tenni, hogy feltárja a kétes ügyeket.
Hogy miért nem ülésezett egy hónapon át a bizottság, arra úgy válaszolt: a járványügyi helyzet miatt, ő pedig biztosra vette, hogy erre tekintettel a bizottság mandátuma is meg lesz hosszabbítva. Hogy online nem lehetett-e volna folytatni a munkát, azzal kapcsolatban arról beszélt: még március 10-én hozták három határozatot azzal kapcsolatban, merre haladjon a vizsgálatok iránya. Ebből az egyik arról szólt, szerettek volna meghallgatásra hívni tizenkét személyt, ám erre nyilvánvalóan nem volt lehetőség.
„Megkérdezhetem egy Zoom-konferenciahívásban Lackner Csabát, csak az nem ugyanaz, mintha ott ül a sarokban”.
Magasabb morális feltételek legyenek, mint a Fidesznél
Emellett Ferencziék kikérték az elmúlt tíz év önkormányzati ingatlanjaira vonatkozó adásvételi szerződések adatait és az építőipari szerződéseked, de ezeket nem kapták meg. „Ha ezeket odaadták volna, lett volna mivel dolgozni, ez viszont nem történt meg, tehát náluk pattogott a labda végig.” Egyébként arra is kérték a polgármestert határozatban, hogy két személy esetén indítson vagyonnyilatkozat-tételi vizsgálatot, ám ennek sincs se híre, se hamva.
Vagyis Ferenczi szerint itt például ha szimbolikusan is, de összeérnek a kispesti ügyek Gajda fővárosi kinevezésével, mert előbbi esetben pontosan olyan kompetenciákat kellett volna gyakorolnia, amiket a fővárosi bizottság élén is gyakorolhat.
A momentumos Soproni Tamás pedig azt mondta a kispesti testületről: a Momentumnak több kritikája is van azzal kapcsolatban, a vizsgálóbizottság milyen lehetőségeket kapott a működésre a kispesti önkormányzattól. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy nem kaptak arra keretösszeget, hogy szakértőket kérjenek fel, de még a pro bono, vagyis ingyen dolgozni kívánó revizorokat is leszavazták.
„Én azt javasolnám mindenkinek, hogy legyünk együttműködőek, és zárjuk le az ügyet megnyugtatóan. Nekünk magasabb morális feltételeknek kell megfelelnünk, mint amit a Fidesz felé elvárunk” – zárta Soproni.
FRISSÍTÉS (május 3. 12:09): Cikkünk megjelenése után megkeresett bennünket Bácskai Balázs, a Magyar Nemzet érintett újságírója, aki azt írta: visszautasítja Gajda azon állítását, miszerint ő maga sem tartaná hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot. Bácskai szerint azért nem adták át a teljes, mintegy ötven órányi hanganyagot a kispesti korrupcióvizsgáló bizottságnak, mert azokat vizsgálják a hatóságok. | NEM VÁLLALTAM KITÖRŐ LELKESEDÉSSEL A BIZOTTSÁGI ELNÖKI POSZTOT – GAJDA PÉTER AZ AZONNALINAK | „Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200502_-nem-vallaltam-kitoro-lelkesedessel-a-bizottsagi-elnoki-posztot-gajda-peter-az-azonnalinak | 2020-05-02 21:37:00 | true | null | null | Azonnali |
A szerződés módosítása a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg pénteken, ami közel 300 millió forinttal drágítja meg a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) szerződését.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, mert a kormány tervei közt szerepel, hogy felújítja az igen rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.
A sok ezernyi műtárgy kiköltöztetésére kiírt közbeszerzést a Complex Kft. nyerte el még 2017. decemberében. A munkát 1,35 milliárd forintért vállalta a cég, ezért az összegért elvégezték a műtárgyak csomagolását, szállítását, és tárolását, egészen addig amíg az IMM épülete rekonstrukció alatt áll.
A szerződés most 288 millió forinttal drágult, a módosításra azért volt szükség mert a költözés során hátrahagytak egy gyűjteményt. A Hopp Ferenc Gyűjtemény átadásának előkészítése, csomagolása és a tárolási helyre történő szállítmányozási feladatainak ellátásával szintén a Museum Complex Kft.-t bízták meg.
A hivatalos értesítésben megmagyarazták azt is, hogy miért nem változhat a szerződő fél személye. Az úgynevezett műtárgysüllyesztő szerkezet a cég tulajdonát képezi, ami nélkül a raktárakból történő elszállítás a múzeumi liftek üzemképtelen volta miatt lehetetlenné válna. Tehát ha a már helyszínen lévő szerkezetet használják azzal időt, és pénzt nyernek.
A cég a keleti gyűjteményt a kőbányai Jászberény út 55. szám alatt található raktárépületébe szállítja, ugyanoda, ahová a többi műtárgy is került. Azonban a módosítás kiköti, hogy a Hopp Ferenc Gyűjtemény esetében megőrzési, illetve raktározási tevékenységre nem terjed ki a szerződés.
A gyűjtemény szállítása az eredeti közbeszerzésben nem szerepelt, azonban egy ekkora kollekció nem eldugva hevert a szekrényben. A gyűjtemény korábban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozott, azonban 2014-ben átkerült a Szépművészeti Múzeumhoz. A műtárgyak egy része a régi helyén, az Üllői úton maradt, így az Iparművészeti Múzeum tovább őrizte a gyűjteményt.
Az IMM a rekonstrukció miatt a saját műtárgyait kipucolta az épületből, azonban tavaly novemberben írta meg a Magyar Hang, hogy a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény csaknem tízezer darab műtárgya az Üllői úti palotában maradt.
Nem először drágul a szerződés
Tavaly márciusban a szerződés 1,35 milliárdról 1,79 milliárd forintra drágult. A szerződést akkor egy évvel meghosszabbították, mivel az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója jelentősen megcsúszott, így pedig a költségek is nőttek, hiszen tovább kell a cégnek tárolnia a műtárgyakat. (Az eredeti teljesítési határidő: 2019. 03. 31. volt, a módosított teljesítési határidő: 2020.03.31.)
A meghosszabbított határidő nemsokára újból lejár. A műtárgyak pedig addig maradnak a Jászberényi úton kialakított létesítményben, amíg be nem fejeződik a felújítás. A raktározás szempontjából nem túl jó hír az adófizetőknek, hogy az Iparművészeti Múzeum tavaly visszavonta az épületének felújítására, valamint bővítésére kiírt tendert.
Ugyanabban a hónapban egy másik szerződésmódosítás is napvilágot látott, a már zajló költözés során olyan lezárt területekről és szekrényekből kerültek elő „kulturális javak”, amelyek szintén át kellett költöztetni. Ez a meglepetés közel fél milliárd forintba került az adófizetőknek, a szerződés összege 2,27 milliárd forintra emelkedett.
A múzeumi tenderekben egyébként az utóbbi időkben szinte verhetetlen a Museum Complex, többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását is. | Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése | A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300 millió forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/24/ket-es-fel-milliard-forintra-dragult-az-iparmuveszeti-muzeum-elkoltoztetese/ | 2020-02-24 12:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még március 10-én írt arról a Magyar Nemzet, hogy az Iparművészeti Múzeum (Imm) renoválásának egyik mellékszíntere a 170 ezer példányos iratgyűjtemény. Ez fontos és nehezen pótolható dokumentumokat tartalmaz, de valamiért csak az utolsó pillanatban találták ki, hogy gondoskodni kéne róla. Azt sem akárhogy, egy el sem készült raktárba kerülnének, letétbe egy magáncéghez, a piaci árnál többért.
A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.”
(Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás) | Feljelentést tettek az Iparművészeti botránya miatt | A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.” | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/03/21/feljelentest-tettek-az-iparmuveszeti-botranya-miatt/ | 2018-03-21 13:07:00 | true | null | null | 24.hu |
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak.
Ez a sportakadémia a zuglói Postás Sporttelep területén fog megvalósulni: ez a Róna utcai központ a zuglói Postás Sport Egyesület otthona. Az építkezés célja, hogy regionális jelentőségű utánpótlás-nevelési sportközpontot hozzanak létre.
A telken található épületek a kiírt pályázat szerint igen rossz állapotban vannak, már nem alkalmasak a funkciójuk betöltésére, így minden létesítményt ledózerolnak. A szebb napokat is megélt sportegyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismert meg a közvélemény még a 2016-os botrányos földárverések idején.
Az első kapavágás előtt elment rá 1 milliárd
A sportlétesítmény eddig 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek: az előkészítésre 418 millió forintot, a tervezésre 833 millió forintot költöttek.
A Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia tervét tavaly karolta fel a kormány. A projekt előkészítéséért Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter felel, a megvalósítása pedig a Beruházási Ügynökség feladata. Csak az előkészítési fázisra 418 millió forintot adott a kormány, aminek a határideje 2019. december 31. volt.
A sportakadémia tervezési munkálataira januárban írták ki a közbeszerzést, amire két ajánlat érkezett be. A nyílt pályázat nyertese április végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben.
A legkedvezőbb, nyertes ajánlatot a S.A.M.O. Építésziroda Kft. tette, a másik ajánlatot pedig érvénytelennek nyilvánították. A cég nettó 833 millió forintért vállalta az épület megtervezését.
Az akadémia épülete az impozáns kormányzati tervek szerint leginkább egy üvegkalitkára fog hasonlítani, ugyanis a főépületre 45 méternél is hosszabb egybefüggő üvegfelületeket szeretnének. Az még nem derült ki, hogy a S.A.M.O. milyen tervvel nyert, és hogy fog kinézni az épület.
Az új sportlétesítmény több szakosztályt, például tornát, asztaliteniszt, atlétikát, tekét, labdarúgást, kézilabdát, kerékpározást fog kiszolgálni. A tervek szerint a közel hathektáros telken az akadémia mellett egy nagy műfüves pálya épülhet lelátóval, továbbá négy kis műfüves futballpályát, valamint 40 szobás kollégiumot, éttermet, és egy 302 férőhelyes mélygarázst is felhúznak.
A S.A.M.O. neve onnan lehet ismerős, hogy ők tervezték a 2014-ben átadott Groupama Arénát is Budapesten. A cég ügyvezető-tulajdonosai Kókány Győző és Streit Ágnes, nettó árbevételük 2018-ban 360 millió forint volt.
Egy újabb Mészáros-közeli sportklub
A Postás Sport Egyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként lett közismert.
Vörös József 2017-ben tűnt fel a sportegyesület életében, hogy kisegítse a klubot a bajból. A Postás SE az 1950-es évek óta a Róna utcai telepen működik egy közel hathektáros területen. A telek tulajdonjoga három állami tulajdonú cég, a Magyar Posta, a Magyar Telekom és az Antenna Hungária kezében van, a terület használati joga azonban a sportegyesületé. A cégek szerették volna kirakni az értékes zuglói területről egyesületet.
Emiatt több mint 10 éve folyik a pereskedés. Ez idő alatt az egyesület tetemes adósságot halmozott fel, miközben a létesítmény katasztrofális állapotba került. Az elnök kinevezése után a helyzet nem lett sokkal jobb, az Mfor információi szerint még a fizetések is elmaradtak, és volt olyan időszak, amikor még a villanyt is kikapcsolták. Most viszont jelentős változások jönnek a sportegyesület életében.
A sportpálya alig számítható be a zöldfelületbe
Ha megnézzük Zugló jelenleg hatályos Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ-t), akkor láthatjuk, hogy a nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3) a legkisebb a zöldfelület nagysága, mindössze 15 százalék, és a megengedett beépítettség mértéke is itt a legmagasabb, 50 százalék. Ezt a mindössze 15 százalékos zöldfelületet az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) módosítása tette lehetővé.
Egy 2018-as dokumentumban az olvasható, hogy a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3 jelű építési övezet) jelentős sportcélú fejlesztést terveznek.
"Mivel a sportpályák, így a telek több mint 30 százalékán tervezett füves pályák legfeljebb tetőkertként számíthatóak be a zöldfelületbe (a sportpálya területének 15 százaléka számítható be a zöldfelületbe az OTÉK 5. számú melléklete szerint), így 15 százalék legkisebb zöldfelület előírása szükséges."
A dokumentumban feltüntetik, hogy bár az OTÉK-ban 40 százalék, a KÉSZ-ben pedig 50 százalék a megengedett legkisebb zöldfelület, a korábban kialakult állapot szerint a zöldfelület eleve csak 15 százalék volt.
Már a fák sem veszélyeztetik a tervet
"Bár mindenki a koronavírussal van elfoglalva, szeretnék azért néhány fotót a figyelmükbe ajánlani egy hatalmas fakivágásról a XIV. kerületi Postás sporttelep területén" – írta az egyik olvasónk.
A képeken látszik, hogy a Mogyoródi út és a Róna utca mellett, a kerítésen belül halomban állnak a kivágott fák. A fotók még március végén készültek, egy-két héttel korábban pedig még megvoltak a fák.
A kérdéseinket elküldtük a Postás Sport Egyesületnek, akik azonban csak arra válaszoltak, hogy milyen állapotban voltak a kivágott fák, miközben többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan hány fát vágtak ki. Íme az egyesület válasza:
"A Postás Sport Egyesület telepén kivágott fák öregek, már több mint 50 évesek voltak. Szakértői bevizsgálás és engedélyezés után kerültek eltávolításra a súlyosan károsodott és veszélyes fák. Miután az ehhez szükséges engedélyezési eljárást elindítottuk, februárban a viharos hetekben a telep területén két fa is kidőlt az időjárási viszonyok miatt, amelyből az egyik a területen kívülre, a Róna utcai járdára dőlt, és szerencsére nem okozott balesetet. A kivágásokhoz Egyesületünk rendelkezett minden szükséges önkormányzati engedéllyel."
Megkerestük az ügyben a zuglói önkormányzatot is, akik arról tájékoztattak, hogy az önkormányzat 63 darab jegenyenyár és egy darab fehér eperfa kivágását engedélyezte:
"A Kérelmező által, a fakivágási engedélykérelem mellékleteként becsatolt, minősített favizsgáló által készített szakvélemény alapján a fák állapota külső vizsgálattal és belső műszeres vizsgálattal került felmérésre, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a 76 (hetvenhat) db fa közül 63 (hatvanhárom) db nyárfa és 1 (egy) db eperfa veszélyt jelent a környezetére, a további 12 (tizenkettő) db fa állapota pedig rendszeres felülvizsgálattal és ápolással még fenntartható."
Az ingatlanon egy éven belül pótolni kell a kivágott fákat, a sportegyesületet az eljáró hatóság 64 darab, "többször iskolázott", legalább 5 cm törzsátmérőjű, várostűrő facsemete telepítésére kötelezte.
Címlapkép: Kivágott fák a Mogyoródi út mellett, Péter Ildikó fotója. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének | A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/05/06/megint-dolnek-a-fak-833-millio-forintert-terveznek-sportakademiat-meszaros-lorinc-ugyvedjenek/ | 2020-05-06 16:50:09 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
A Kimagro Kft. amúgy 70 millióból építene szálláshelyeket egy impozáns helyen, a tihanyi Belső-tó szomszédságában. Vagyis nem lesz messze attól a borászattól, amelyet tavaly kebelezett be Mészáros Lőrinc. Az építkezés költségének tehát a döntő részét állami támogatásból teremtik elő.
Ráadásul a szóban forgó cég nem ritka, hogy kap támogatást. Az elmúlt két évben, írja a Ceglédi Spotlight, közel 175 millió forintnyi állami támogatást ítéltek oda a cégnek a Vidékfejlesztési Program keretein belül.
Még érdekesebbé teszi az ügyet az, hogy ezeknél a pályázatoknál az irányító hatósági jogosítványokat az agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár gyakorolta, akinek pedig Kis Miklós Zsolt államtitkár közvetlen felettese volt.
(Kiemelt kép: előtérben Kis Miklós Zsolt. Fotó: MTI) | 50 milliós állami támogatást kapott az agrárállamtitkár közelében levő cég | Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/07/05/50-millios-allami-tamogatast-kapott-az-agrarallamtitkar-kozeleben-levo-ceg/ | 2018-07-05 11:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból.
Az Evikint Kft.-t Erzsébetváros fideszes többségű önkormányzata alapította 2012-ben gondnoki és takarítói feladatok ellátására. Ekkor ültették a cég ügyvezetői székébe az akkor mindössze 19 éves Nyíri Dórát, akinek a cégadatbázisban máig hajdúböszörményi lakcíme van. Hogy milyen végzettséggel és vezetői gyakorlattal szavazták meg ügyvezetővé, nem tudni, ugyanis zárt ülésen döntöttek a kinevezéséről, ahol az életrajzát sem olvasták fel. Nyírit csak 2019 novemberében tették lapátra, miután az ellenzék győzött az októberi önkormányzati választáson.
Tízezreket szedett be egy egyházi temetkezési cég jogtalanul az elhunytak hozzátartozóitól | Magyar Hang
Az Evikint, illetve a Tömb 2002 Kft. és az Épít-Takarít Bt. összefonódásait korábbi cikkeinkben lepleztük le. Nemcsak számos alvállalkozói megrendelést kapott a két cég az Evikinttől, hanem olyanokat is, amelyeket a tevékenysége alapján az Evikint maga is el tudott volna végezni. Ez azonban nem minden: a fővárosi Evikintnek ugyanaz a hajdúböszörményi nő készítette a könyvelését, mint a két böszörményi cégnek, illetve a könyvvizsgálójuk is azonos. De még a cégbíróságon is ugyanaz a debreceni jogász járt el mindhárom cég esetében.
A Keleti pályaudvar közelében található Százház utcai park felújítása is része a feljelentésnek. Erre az Evikint 2018-ban kapott megrendelést az önkormányzattól nettó 99 millió forintért. A közbeszerzés kapcsolattartója Nyíri Dóra volt, a munkára kizárólag hajdú-bihari cégek kaptak ajánlattételi felhívást. Természetesen azok, amelyeknek „társaságában” a szóban forgó hajdúböszörményi cégek rendszerint verhetetlenek a tendereken. Az Épít-Takarít Bt. útja szinte kikövezett volt: úgy kapta meg a megbízást, hogy a másik két pályázó cég nem teljesítette a hiánypótlást, így egyszerűen kizárták őket. A park azóta elkészült. Az önkormányzat átvette, az Evikint mégsem tudta kifizetni az Épít-Takarít Bt.-t. 16 millió forinttal adósa maradt, mivel – az iratok szerint – a pénzt másra költötte az ügyvezető. A felszámolási eljárás bedönthetné az Evikintet, ezért most az önkormányzatnak kell kisegítenie tagi kölcsönnel az azóta leállított céget. Erről lapzártánk utáni ülésen döntöttek a képviselők.
A Hajdúságból irányítják az erzsébetvárosi közbeszerzéseket | Magyar Hang
Nyíri Dórától, a volt ügyvezetőtől októberben közérdekűadat-igénylésben szerettük volna kikérni az Evikint közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseit, adatigénylésünkre azonban még csak nem is reagált – azóta sem. Az átvilágításban javasolt feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Ebben javasolták Nyíri meghallgatását is a nyomozó hatóságoknak.
A volt ügyvezetőt – aki egyébként „plus size” (nagy méretű) ruhaneműk forgalmazásával belépett a divatvilágba, és időközben szülővárosában üzletet is nyitott – e-mailben újra kerestük meg, de nem válaszolt az átvilágítást érintő kérdéseinkre. Így arra a felvetésünkre sem, miszerint rokonságban is áll-e azzal a Török családdal, amely a szóban forgó két hajdúböszörményi vállalkozás tulajdonosa.
Tovább folyik a böszörményi biznisz Erzsébetvárosban | Magyar Hang
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án. | Csőd szélére vitte az erzsébetvárosi önkormányzati céget az ügyvezető, és beszállt a divatiparba | Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2020/05/06/csod-szelere-vitte-az-erzsebetvarosi-onkormanyzati-ceget-az-ugyvezeto-es-beszallt-a-divatiparba/ | 2020-05-06 11:44:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát.
Az ügy megértéséhez: a Bahart tulajdonosai jórészt part menti önkormányzatok, de tavaly belépett a Rogán Antal irányította állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség, tőkét emeltek, és onnantól már ők voltak a többségi tulajdonosok.
Ezután nem teketóriáztak sokat, bejelentettek egy átszervezési tervet, ennek keretében több kikötőt bezárnának, és
Ez ellen élesen kikelt a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség:
A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként, részvényesként bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a Bahart egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő, illetve vitorlás kikötő hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele, egyben a céggel szembeni elvárás, annak működésének alapvetése.
Ahogy az az érvelésük sem bonyolult, hogy egy-egy balatoni hajójárat vagy kikötő hasznát nem csak a legszűkebben vett éves árbevételében érdemes nézni, pláne nem az államnak.
Nem értek célt, a Turisztikai Ügynökség átvitte az átalakítást, úgyhogy most majd a Bahart a megismerhető tervek szerint:
megválik vitorláskikötőinek üzemeltetésétől. Bár maguk a területek a cégnél maradnának, de az azokon lévő épületek a bérlőhöz kerülnének. A Népszava szerint 100 százalékos kihasználtságúak ezek a kikötők.
Csopak, Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari közfogalmú kikötőjét eladják
és eladják a Hotel Mólót, és a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingeket.
Ezeken túl öt hajót kivonnak a forgalomból, és megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajó járat.
A Balatontourist lehet érdeklődő
A Bahart átalakításáról Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő a parlamentben is felszólalt,
A Népszava korábban megkérdezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontouristot, hogy amennyiben eladásra kerülnek a Bahart-kempingek, akkor érdekelné-e őket mint lehetséges vevőket. Azt mondták, hogy nyitottak a portfolióbővítésre, megvárják a részleteket.
A Balatoni Szövetség szerint a térség érdekeit is figyelembe kell venni, nem csak a Bahart legszűkebben vett gazdasági érdekeit:
A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást. Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is.
Szerintük a balatoni vízi közlekedés nem szabad, hogy kizárólag gazdasági érdekként legyen számon tartva, ezért kérték arra Rogánékat, hogy vegyék figyelembe az érintettek szempontjait.
Gyorsan megváltozó állítások
Guller Zoltán a MTÜ vezérigazgatója tavaly még azt magyarázta, hogy pont, hogy nem akarják eladni a Bahart értékeit és nincs privatizációs terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark, ezért inkább fejlesztéseket ígért Guller a Népszava kérdésére. Nemrég is megkeresték, hogy szembesítsék a 180 fokos fordulattal, de már nem akart válaszolni.
Koller Zoltán, a cég vezérigazgatója szintén tavaly, az állami tőkeemelés után mondta azt, hogy elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ehhez képest mintegy fél évvel később inkább teljesen lecsupaszítják az állami céget. Koller szerint a csőd elkerülése miatt kell most ilyen piaci környezetben eladniuk az értékes és többségében nyereséget hozó vagyonelemeket.
Az Origo a témában ma megjelentetett egy névtelen cikket, ebből még annyi derül ki, hogy a társaság lemond arról, hogy a jövőben konkurenciája legyen Mészáros Lőrincék kempingbiznészének, többé nem kívánnak kempinget vagy szállodát üzemeltetni, csak a hajózás lesz a céljuk.
Színes kis adalék lehet még az is, hogy bár a Magyar Turisztikai Ügynökség kezében lévő cégnél egyébként is irreális, hogy kifogyjon a pénzük, de a cikken belül Guller Zoltán egyenesen azzal is biztatta a céget, hogy a járvány után azonnal sokan akarnak majd menni a Balatonra.
(Borítókép: Vitorlás hajók kikötőjének részlete Balatonkenesén. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI) | Rogánék vezetésével privatizálhatják az értékes balatoni ingatlanokat | Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/05/07/bahart_feldarabolas_rogan_antal_mtu/ | 2020-05-07 16:00:57 | true | null | null | Index |
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében.
A döntőbizottság arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie
- erről a Tizen9 blog számolt be.
Az eljárásra azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést egy Mészáros Lőrinc birodalmához köthető céghez.
Hivatalosan három cég indult a közétkeztetési pályázaton, de ketten nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot, így végül a Szakácstündér Kft. nyert. A céget egy éve alapította a 24 éves Csákó Gergő, és alvállalkozója az a Klassz Menza Kft., ami már 2012 óta végzi a kerületben a közétkeztetést - korábban Pensio17 Kft. néven. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
A 10 évre szóló szerződést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta. Úgy vélte, a szerződést kiírhatták volna jóval rövidebb időre is, részekre bontva, például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik, vagy saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
A szerződés aláírását ellenzők arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat versenykorlátozó módon írta ki a pályázatot. A pályázóknak ugyanis feltételül szabták, hogy helyben legyen nekik vagy alvállalkozójuknak saját konyhájuk. A közétkeztetést jelenleg ellátó Klassz Menzának van ilyen, amit a Szakácstündér Kft. rendelkezésére bocsátott a pályázathoz. Furcsa volt az is, hogy a két másik pályázó nagyon gyorsan kiszállt az egészből.
Ferenczi István szerint azért is érthetetlen, hogy feltételül szabták a saját konyhát, mert a kerületnek négy saját konyhája is van, és akár maguk is megszervezhetnék a közétkeztetést. De még ha ki is szervezik azt, az infrastruktúra adott hozzá. Szerinte az egész kiírás célja csak az volt, hogy a régi-új szolgáltató árat emelhessen.
A bírálatokra reagálva Gajda Péter, a kerület szocialista polgármestere közölte, hogy állásfoglalást kér a Közbeszerzési Hatóságtól, addig nem írja alá a szerződést. Januárban megkerestük az önkormányzatot, hogy megkapta-e már a kért állásfoglalást, de erre egyértelmű választ nem kaptunk. Az aljegyző azt írta, „Gajda Péter, Kispest polgármestere még nem írta alá a közétkeztetéssel kapcsolatos szerződést, és addig nem is kívánja aláírni, amíg nem kap egyértelmű választ Budapest Főváros Kormányhivatalától és a Közbeszerzési Hatóságtól”.
A Tizen9 blogon arról írnak, decemberben, a kispesti közbeszerzési bizottság ülése előtt a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) és az Átalakuló Wekerle aktivistái, illetve az LMP és a Momentum képviselői felkeresték Gajda Pétert, hogy arra kérjék, ne hirdesse ki nyertesként a Szakácstündér Kft.-t. A polgármestert az aljegyző, Vitál Márton helyettesítette, aki nem értett egyet ellenérveikkel. A kispesti költségvetési bizottság végül megszavazta a menza kiszervezését.
„Hosszú évek óta küzdünk a fennálló közétkeztetési rendszer és az abban elérhető silány minőség ellen Kispesten. Hosszú évek óta mondjuk, hogy az élhető jövő az élelmiszer-önrendelkezésen alapul. A menzát az önkormányzat saját hatáskörben is megszervezhetné, érvényesítve ízlésbeli, egészségügyi, dietetikai, környezetvédelmi szempontokat is, kiszolgálva a helyi igényeket, építve a helyi lehetőségekre” - írja a képviselő. | A közbeszerzési hatóság elkaszálta a gyanús kispesti menzatendert | A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/08/a-kozbeszerzesi-hatosag-elkaszalta-a-gyanus-kispesti-menzatendert | 2020-05-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark.
Stílus és szabadság, lakópark zöld környezetben!
– olvasható a lakópark hirdetésében, a területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott.
Ebben az Átlátszó Erdélyen megjelent írásban részletesen is lehet olvasni arról, hogy a Balázs család milyen sok támogatást kapott a magyar kormánytól Erdélyben, illetve a most 45 éves és több tucat cégben érdekelt Balázs Attila miként üzletelt Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel a balatonfüredi kikötő ügyében. A Magyar Hang szerint egyébként nem ez az első beruházása Balázséknak, amelyet a kormány nemzetgazdasági érdekké nyilvánított, egy zuglói beruházásra is megkapták ezt a státuszt. | Nemzetgazdasági érdek lett Tiborcz és Mészáros üzletfelének lakóparkja | Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark. A területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/04/30/nemzetgazdasagi_erdek_lett_tiborcz_es_meszaros_uzlettarsanak_lakoparkja/ | 2020-04-30 13:27:00 | true | null | null | Index |
A Media1 április 29-én számolt be arról az Emberi Jogok Európai Bírósága által egy nappal korábban Strasbourgban megszületett ítéletről, mely kimondta, hogy jogsértően járt el a Magyar Állam, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közel 8 évvel ezelőtt elmarasztalta az ATV-t és később a hazai bíróságok az NMHH Médiatanács pártját fogták.
A nemzetközi emberi jogi bíróság ítélete teljes mértékben az ATV-nek adott igazat, és megállapította, hogy a televíziós csatorna és a Magyar Állam közötti jogvitában megsérültek az ATV az emberi jogok európai egyezményében biztosított jogai.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság megállapította, hogy a Médiatanács (majd később a bíróság) nem megfelelően járt el, amikor megbüntette az ATV-t, amiért a csatorna 2012. november 29-én sugárzott híradójában az egyik riportban az alábbi kijelentés hangzott el a Jobbik és Gyöngyösi Márton egyik ügye kapcsán:
„Minden eddiginél jelentősebb összefogás készülődik vasárnap a parlamenti szélsőjobboldal megkülönböztető kijelentései ellen.”
Mivel az ATV közel 8 évvel ezelőtti – ezek szerint jogellenesen történt – elmarasztalását a Médiatanács annak idején kommunikálta a sajtóban és honlapján is, valamint számos hír is született ebből annak idején, a Media1 kíváncsi volt, beszámol-e súlyos hibájáról az NMHH, közzéteszi-e legalább röviden, hogy hibás volt a határozata. (A strasbourgi ítélet a Media1 weboldalán teljes egészében elérhető.)
Se egy elnézéskérés vagy egy tényközlés?
A Media1 azonban hiába kereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács honlapján, hogy a Médiatanácsot is érintő ATV-s ítéletről beszámoltak volna, illetve elnézést kértek volna a tévétársaságtól. Meg is örökítettük az NMHH hírkínálatát, lásd az alábbi képernyőképen. (További érdekesség, hogy egyébként egy hét alatt sem sikerült kijavítani egy hibás közleményt, nevezetesen azt, hogy egy másik ügyben azt írják, hogy A hét című műsor vendége volt az ATV-n Niedermüller Péter, pedig ilyen műsora a csatornának nincs is, ilyen néven a Magyar Televíziónak volt műsora régen.)
Folyamatosan figyeltük az e-mail fiókjainkat is, hátha érkezik olyan sajtóközlemény, amelynek legalább utolsó bekezdésébe rejtve az NMHH/Médiatanács elnézést kér a megbírságolt az ATV-től (mely 8 éven át volt kénytelen ügyvédekkel védeni az igazát, a végén már Strasbourgban is), vagy ha már elnézést nem is kérnek, legalább a hatóság diszkréten leírja, hogy hibás volt a döntés.
Miután azonban ilyen közlemény e-mailben sem érkezett, több nap elteltével, még május 1-jén a Media1 kérdést intézett az NMHH kommunikációs igazgatóságához, hogyan lehetséges az, hogy csak azt kommunikálják, amikor valakit elmarasztalnak, amikor azonban ítélet mondja ki, hogy valójában nem a jogsértéssel megvádolt médiaszolgáltató hibázott, hanem a médiahatóság és a Magyar Állam, akkor azt az NMHH eltitkolja a publikum elől. Íme a május 6-án megérkező egyetlen mondatos válasz:
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek hivatalos közzététele nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladat- és hatásköre, hanem az erre jogszabály alapján felhatalmazással rendelkező szerv(ek)é.”
Erre azután még visszaírtunk, hogy ez azért etikailag akkor is érdekes, hiszen az NMHH honlapján az megtalálható, hogy valakit elmarasztalt, de ennek ellenkezője nem. Válasz erre a felvetésre azonban NMHH-tól nem érkezett, és az egyébként mindenféle híreket is közlő weboldalukon azóta sem számoltak be az ügyről.
Frissítés 05.08. 10:55
Azóta az is kiderült, hogy az NMHH pár évvel ezelőtt, 2016-ban még közzétette weblapján az Emberi Jogok Európai Bíróságának szólásszabadságra vonatkozó ítéleteit. Ez IDE kattintva található meg. Meg is kérdezzük a hatóságot egy újabb levélben, mi az oka, hogy pár éve még közzétettek egy ilyet, most viszont már nem. Ha majd reagálnak, itt beszámolunk róla.
(Ha érdeklik a további részletek, az áprilisban született, szólásszabadságra vonatkozó strasbourgi ítéletről, illetve az ügy előzményeiről ITT olvasható el korábbi részletes cikkünk.)
Nem csak a Médiatanács szempontjából kínos strasbourgi ítéletet nem ismerhettük meg
Ha már az NMHH-ról esik szó, nem árt említést tenni arról, hogy a Médiatanács üléseiről kiadott heti összefoglalóiban ugyan a hatóság azt szokta feltüntetni, hogy a Médiatanács üléseinek jegyzőkönyveit hamarosan, hitelesítés után közzéteszi, azonban a Médiatanács weboldalán jelenleg például április 7. óta egyetlen jegyzőkönyv sincs ott, és azt is csak most tették fel. Azaz akit érdekel az NMHH Médiatanács munkája, akár szakmai érdeklődőként, akár a média munkatársaként, akkor a döntésekről csak olyan jelentős időbeli késlekedéssel informálódhatnak, hogy mire a jegyzőkönyvek felkerülnek, addigra az ügyek sokszor már kevésbé érdekesek, elavulnak. Ezzel az NMHH Médiatanács a média ellenőrző munkáját akadályozza, és lehetőséget ad önmaga számára a kínosabb döntések eltitkolására, hiszen a sajtónak kiadott összefoglalókból számos alkalommal kihagynak fontos döntéseket (mint ahogyan nemrégiben is történt), és amelyekre eddig a jegyzőkönyvekből derült fény.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságán erre az újabb fajta, a média munkáját súlyosan akadályozó húzásra is rákérdeztünk. Az a válasz érkezett erre, hogy a Médiatanács üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésének, közzétételének szabályai szerint „4.14. A jegyzőkönyvet az ülést követő nyolc munkanapon belül kell elkészíteni, valamint az elkészítésétől számított tíz munkanapon belül kell aláírni. A jegyzőkönyvet az aláírást követő három munkanapon belül kell eljuttatni a Médiatanács tagjaihoz, akik a kézhezvételt követő öt napon belül a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogást tehetnek. A kifogások és a jegyzőkönyv jóváhagyása tárgyában a Médiatanács dönt.”
A hatóság azt tette hozzá, hogy (ennek az egyébként saját maga által) meghatározott ügyrendi szabálynak megfelelően intézi a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatokat. Azzal védekeztek egyébként az amúgy fontos szakmai információk elzárásának okaként, hogy a Médiatanács döntéseiről a döntésben érintett szolgáltatók vagy ügyfelek közvetlen értesítést kapnak. Ez azonban mellébeszélős válasz, mert a sajtó ettől még nem értesül az egyébként a nemzeti közvagyont (a rádiós frekvenciákat érintő) döntésekről, csak azokról, amelyeket az NMHH a sajtóanyagban megemlít.
Az NMHH transzparenciájának csökkenésével az állampolgárok még az eddiginél is kevésbé láthatnak bele az adóforintjaikból fenntartott, Karas Monika vezette intézmény működésébe, ami növeli az NMHH-val kapcsolatos korrupciós kockázatokat, illetve lehetőséget ad különböző visszaélésekre.
További hírek & cikkek találhatók a Media1 hírportálon, ahol olvashatnak arról is, hogy az NMHH 16 milliárd forint + áfa összegért épít új épületszárnyat az egyik budapesti ingatlanjához. Az építkezés heteken belül indul.
Borító: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke | Megkérdeztük az NMHH-t, miért titkolja, hogy a bíróság kimondta: jogsértően marasztalta el az ATV Híradót | Semmit nem kommunikált honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogalap nélkül marasztalta el egy ügyben a Médiatanács az ATV-t még 2012-ben. Furcsa választ adott a hatóság, hogyan lehetséges, hogy amikor valakit elmarasztal, azt bejelenti a publikumnak, amikor azonban kiderül, hogy a hatóság jogsértő határozatot hozott, azzal kapcsolatban már nem ad tájékoztatást. | null | 1 | https://media1.hu/2020/05/07/megkerdeztuk-az-nmhh-t-miert-titkolja-hogy-a-birosag-kimondta-jogsertoen-marasztalta-el-az-atv-hiradot/ | 2020-05-07 13:38:00 | true | null | null | Media1 |
szavazás;Bahart Zrt.;
2020-05-08 12:30:11
Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból.
A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit.
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel.
A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől. | Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását | A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s. | null | 1 | https://nepszava.hu/3077373_egy-nem-ot-tartozkodas-a-kormanyparti-polgarmesterek-sem-szavaztak-meg-a-bahart-vagyon-eladasat | 2020-05-08 17:12:57 | true | null | null | Népszava |
Bahart Zrt.;
2020-05-06 18:05:55
Döntés a Bahartról, az állam hallgat
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
Szerda délután két óráig szavazhattak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatok a cég reorganizációs tervezetéről: a hajózási társaság éves közgyűlésén tíz napirendi pontról kellett dönteniük e-mailben.
Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, a reorganizációs terv alapján – többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva – a Bahart kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen a többségi tulajdonos állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ), s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is.
- Nem kaptunk semmilyen választ – mondta lapunk érdeklődésére Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere, aki nem tudott konkrét adatokat, hogyan szavazott a 21 részvényes önkormányzat a reorganizációs tervről, de úgy gondolta, a települések összezárnak a Bahart jövőjével kapcsolatban. Felvetésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a voksolásnál a kormánypárti vezetésű településeken a pártfegyelem felülírja a helyi érdekeket, a BSZ elnöke megjegyezte: bármi előfordulhat. Lombár Gábor szerint jó lett volna, ha az önkormányzati részvényesek egyöntetűen elutasítják a tervezetet, hiszen ezzel erőt tudtak volna mutatni. Lapunk ugyan minden érintett önkormányzatot nem ért el – 21 tóparti település részvényes a Bahartban –, de információink szerint egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Keszthelyen amúgy az egykori Bahart-kikötőt már 2014-ben megszerezte egy, az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult cég, éppen a várostól, mely 330 millióért vette meg a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett.
Persze az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lett volna, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet. A tíz közgyűlési javaslatból hetet – különféle bizottsági és könyvvizsgálói jelentések, a tavalyi beszámoló elfogadása, iletve technikai-ügyrendi kérdések – minden részvényes támogatott, ám a reorganizációs terv mellett az idei üzleti terv, illetve a vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása megint csak megosztotta a településeket. A 2020-as terv ugyanis a reorganizációban meghatározott változások alapján született, vagyis, aki támogatta az előbbit, logikusan nem utasíthatta el az utóbbit. Így aztán a települések – úgy tudjuk – jellemzően dupla nemmel voksoltak, a reorganizáció ügyében tartózkodó Keszthely viszont az idei tervekre igennel szavazott. Kollár József mandátumának meghosszabbítása is sokaknak gyanús volt: a vezérigazgató határozott idejű megbízatását határozatlanra cserélni javasolta az egyik napirendi pont – forrásaink szerint a hosszabbítás azonban csak látszat, hiszen az új kontraktus alapján könnyebb lenne megválni a cég jelenlegi első emberétől.
A megkérdezett településvezetők szerint amúgy az egész közgyűlési procedúra csak a látszatnak szólt, a többségi tulajdonos MTÜ – melynek részvényesi jogait elvileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja – ugyanis már régen döntött. Ezt támasztja alá, hogy ugyan a reorganizációs tervről, s így a benne szereplő változtatásokról, többek között a májustól őszig esedékes elbocsátásokról szerda délutánig lehetett szavazni, információink szerint viszont jó néhány dolgozót már két hete értesítettek, hogy elveszíti állását.
A közgyűlési döntésekkel kapcsolatban megkerestük a Bahartot, az MTÜ-t és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám nem válaszoltak kérdéseinkre, s arra sem, hogy a Balatoni Szövetség javaslata alapján hajlandóak lennének-e tárgyalni a tóparti önkormányzatokkal, vagy a települések tiltakozása ellenére is megvalósítják a tervet? | Döntés a Bahartról, az állam hallgat | Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3077162_dontes-a-bahartrol-az-allam-hallgat | 2020-05-06 17:14:00 | true | null | null | Népszava |
Vas András;Balaton;kikötő;2020-04-23 11:38:35Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumbólMájus 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terveA lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőitA cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetéséreA szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cégA személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásáhozA 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelenteneMegszüntetés előtt álló hajójáratokMegszüntetés előtt álló sétahajójáratokPakett-történetAz állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezikAzok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőttNoha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethetGuller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkreKollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességétA tervezetről később döntenek a tulajdonosok. | Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég | Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. | null | 1 | https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg | 2020-04-23 17:15:00 | true | null | null | Népszava |
Balaton;hajózás;Mészáros Lőrinc;
2020-04-25 06:30:00
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Keddi dátummal kapták meg és május 6-ig kell szavazniuk a Bahart Zrt. részvényeseinek arról a tervezetről, amely szerint a cég bérbe adná a vitorláskikötők üzemeltetési jogát, emellett bezárna és értékesítene négy kikötőt, s eladná két kempingjét, siófoki szállodáját, valamint több hajóját.
A voksolás tulajdonképpen formaság, hiszen a tavaly augusztusi, 6,6 milliárd forintos tőkeemelés óta az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) minősített többséggel rendelkezik. Hiába ellenkezne tehát akár az összes részvényes önkormányzat – a legnagyobb pakettel Siófok rendelkezik, valamivel több mint tíz százalékos tulajdonrésszel –, az MTÜ önmagában is elegendő, hogy rábólintson a tervekre.
Melyekről – legalábbis a lapunk által megkérdezett polgármesterek mind ezt állították – a települések mit sem tudtak, s csak akkor szembesültek a majdani várható változásokkal, amikor e-mailben kiküldték nekik.
- Mindenképpen reagálunk rá, s készül egy közös állásfoglalás – válaszolta a Népszavának Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. – Egyelőre még gyűjtjük a véleményeket, így konkrétumot nem tudok mondani, de arról hallottam, hogy több polgármester is komolyan kritizálja a terveket.
Lombár Gábor szerint ugyan a BSZ alapvetően érdekérvényesítő szervezet, ám manapság egyre nehezebb a feladata, az összbalatoni elveket ugyanis gyakran felülírják a helyi gazdasági érvek.
- Éppen ezért, bár nem lenne szerencsés, ha például a kempingek vagy az eladásra szánt kikötők funkciója megváltozna – mondta –, csak reménykedni lehet benne, hogy vagy a Bahart köti ki a szerződésekben, nem lehet funkciót változtatni, vagy a települések zárják ki helyi rendelettel a másfajta hasznosítást.
Előbbire, valljuk be, kevés az esély, hiszen a vízparti ingatlanok sokkal többet érnek zárt lakóparkként, mint kempingként, ahogyan ez több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került kemping esetében is kiderült már.
Megkerestük a felcsúti oligarchához tartozó Balatontouristot, elképzelhetőnek tartják-e, hogy részt vesznek a majdani nyilvános pályázaton, ha meghirdetik a két kempinget? Vadászné Székely Orsolya, a cég marketing menedzsere szerint a kempinglánc mindig nyitott volt portfóliója bővítésére.
- A sajtóhírt olvastuk, de több információval nem rendelkezünk – felelte –, a két érintett kempingről akkor tudjuk álláspontunkat kialakítani, ha megismerjük az ingatlan tulajdonos elképzeléseit, ajánlatát, és megfelelő idő áll rendelkezésre annak elemzésére.
Bezárásra és eladásra ítélt kikötője iránt Csopak is érdeklődne (emellett Akali, Kenese és Udvari kikötőjétől válna meg a Bahart). Ambrus Tibor polgármester kijelentette, természetesen nemmel szavaznak a tervezetre, ám tudják, ennek igazából csak formai jelentősége lesz.
- Csopaknak fontos a közforgalmú kikötő – magyarázta. – Azt megértjük, ha egy cég nem lát üzletet a menetrendszerinti hajózásban, s bár a napi három járatot szerették a helyiek és a vendégek, de ha veszteséges, elfogadjuk, hogy leállítják. A kikötőre viszont szükség van, akár a sétahajózás, akár a vízitaxik miatt. Nagyon nem szeretnénk, ha megszűnne, így adott esetben, ha tényleg meghirdetik eladásra, megpróbáljuk megvásárolni.
- Amikor az állam többségi tulajdonos lett a Bahartban, azt mondtam, ha a szándék valóban tisztességes, és mindez csak a cég fejlesztése, nem pedig a szétszedése és a lenyúlás érdekében történik, akkor támogatni tudjuk – reagált a hajózási cég jövőbeni terveire Lengyel Róbert, a második legnagyobb részvényes Siófok polgármestere. – Amíg a cég az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában volt, egyben tartottuk, nem hagytuk elkótyavetyélni a jelentős ingatlanvagyont, és nyereséggel működtettük. Az utóbbi időben már az osztalékot sem vettük ki, hogy abból is fejleszteni lehessen. Alig került azonban az állam többségbe a Bahartban, máris napirenden a szétcincálás. A közgyűlési határozati javaslat alapján egyértelmű: darabjaira akarják szedni a nagy múltú céget. Éppen ezért kezdeményeztem a Balatoni Szövetség elnökénél, hogy álljunk ki egységesen és nyilvánítsuk ki egyet nem értésünket a tervezett intézkedések egy részét illetően. Egyszerűen nem nézhetjük tétlenül a Bahart széthordását, hiszen akkor hallgatólagosan cinkosokká válunk. | Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére | Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3075808_bahart-vagyon-meszaros-lorincek-nyitottak-portfoliojuk-bovitesere | 2020-04-25 17:27:00 | true | null | null | Népszava |
Balaton;vitorláskikötő;Bahart Zrt.;
2020-05-04 06:20:00
"Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége.
A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik.
A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: „Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”. A számok alapján cseppet sem túlzott.
A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon.
Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. „Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért” – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben.
Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége „az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul”. Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése.
Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni.
– Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat.
A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak.
– Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.
Kincses Sziget és az összefonódások
A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak.
A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér.
A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól.
Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A. | "Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot | Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége. | null | 1 | https://nepszava.hu/3076756_kiszervezik-az-arany-tojast-tojo-tyukot | 2020-05-04 17:39:00 | true | null | null | Népszava |
Magyar Posta;Schmidt Mária;BIF;
2020-05-05 21:18:03
Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége
A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak.
Részesedést vásárolt Schmidt Máriáék családi vállalkozása, azaz a BIF Nyrt. a Magyar Postától, az budapesti Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesben.
A távirati iroda beszámolója szerint a BIF (vagyis Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden jelentette be, hogy május 5-én ingatlan adásvételi szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel az ingatlan 511/1000 tulajdoni hányadának megvásárlásáról. A közlemény szerint a társaság a sikeres tranzakcióval közel 13 ezer négyzetméter hasznosítható területet szerez meg, a tranzakció zárásának várható időpontja május 20.
A Magyar Posta tavaly nyáron hirdette meg eladásra az Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesét. A felújításra szoruló hat épületegység közül négy, a teljes ingatlan területének 59 százaléka volt az állami cég tulajdonában, a fennmaradó részt a BIF birtokolta, amely elővásárlási joggal rendelkezett.
A Világgazdaság akkori információi szerint két változatban, illetve méretben, 1,6 vagy 1,2 milliárd forintért kínálták eladásra az ingatlant, a hirdetményben feltételként szerepelt az ott működő 100-as posta helyiségeinek visszabérlése három évre.
A BIF 2019-ben 5,288 milliárd forint árbevétel mellett 2,276 milliárd forint adózott eredményt ért el a konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi kimutatások szerint. A társaság 2019-re részvényenként 10 forint - összesen 2,56 milliárd forint - osztalékot fizet.
A BIF szabályozott ingatlanbefektetési társaság, saját tulajdonú ingatlanjainak bérbeadás útján történő hasznosításával foglalkozik. A társaság részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A részvények a keddi kereskedést 308 forinton zárták, ami megegyezik az előző záróárral. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 325 forint, a legalacsonyabb 256 forint volt. | Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége | A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3077059_ujabb-ingatlanreszt-vasarolt-a-postatol-schmidt-maria-cege | 2020-05-05 17:45:00 | true | null | null | Népszava |
Ahogy arról az Átlátszó korábban beszámolt, sorra dőlnek ki a csontvázak a Kriza-korszak után Miskolcon. A miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után például azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokat.
Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az „erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját
Hogy mi mindenre folyt még el a pénz az elmúlt években, arra fokozatosan derül fény. A közadatigényléssel kikért dokumentumokból megtudtuk, hogy a városvezetés magával sem volt szűkmarkú, legalábbis ami a szolgálati kocsik használatát illeti.
Több tízmilliót autóztak el
Az államilag szabályozott fizetésből élő polgármestereknek, jegyzőknek kevés lehetőségük van legális plusz bevételre szert tenni. Az egyik ilyen lehet az önkormányzati gépkocsi használata, amivel viszonylag sok pénzt lehet megspórolni. Különösen, ha nincs rá szabályozás. Miskolcon úgy tűnt, nem volt, illetve mégis.
Miskolcon az önkormányzati választások egyik kiemelt témája volt, hogy egyáltalán miskolci lakos-e Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője, aki egy váratlan fordulattal lett a korábbi, betegeskedő polgármester Kriza Ákos (Fidesz) helyett jelölt a választásokon. Korábban a polgármester betegsége tabu volt, a miskolciak csak pletykákat hallottak erről, tavalyi köztérdekű adatkérésünkre az adatvédelmi biztos azt válaszolta, a polgármester jelenléti íve nyilvános, de a táppénzes időszakok már nem.
A fideszes polgármester-jelölt kitért a lakhelyét firtató kérdések elől, de amikor ellenfelei lefényképezték a budapesti lakásának névtábláját, csavart egyet a dolgon, azt mondta, hogy hétközben Miskolcon él, de a hétvégét a családja körében tölti, és egyébként pedig miskolci lakcímkártyája van. Alakszai végül talán éppen a lakása körüli ellentmondások miatt – ami az ellenzék hivatalos kampányában fontos szerepet töltött be – vesztett a választásokon.
Közérdekű adatkérelmünkre megkaptuk a részletes kimutatást a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének életéről, kilométer-elszámolással, szervizekkel, takarítás-számlákkal elmesélve.
Ezek alapján Alakszai jegyző 2015 és 2019 között több mint négy és félszer kerülhette volna meg a Földet: 184 ezer kilométert kocsikázott el. Ez összesen 16,5 millió forintjába került az adófizetőknek. Ebben benne van 6,2 millió forint szervizköltség, és 1,3 millió forint autótakaritás, és persze az üzemanyagköltség is.
Azzal kapcsolatban, hogy volt-e magánhasználatú út, amely után fizetett Alakszai exjegyző, nem merült fel adat. Az autó beszerzési ára bruttó 12,2 millió forint volt.
Mivel a jegyzői állás nem olyan „szaladgálós” munka, a magyarázat a költségekre csak az lehet, hogy a bejáráshoz használta az autóját Miskolc és budapesti lakhelye között. A Miskolcon jelenleg is hatályos rendelkezés szerint az autót vezethette Alakszai Zoltán is, vagy akár sofőr is. Utobbi esetben esetben egy hétvégén való le- és felutazás négy utat jelent Miskolc és Budapest között. (Feltéve, hogy a sofőr nem Budapesten tölti az éjszakákat.)
Alakszai Zoltán főnöke, Kriza Ákos polgármester sem autózott keveset, miközben betegsége miatt sokat volt távol az elmúlt öt évben el. Ő 13 millió forintot és közel 180 ezer kilométert kocsikázott el, miközben közel 1 millióért takarították az autóját.
Megkerestük Alakszai Zoltánt az üggyel kapcsolatban, a volt jegyző azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.
Vacsorát ígért a vevőnek
Az új városvezetés is próbált kicsavarni az autós történetből valami hasznot, ezúttal pr-célokra.
Ignácz Dávid, az új jegyző „miskolci gyerek vagyok, nem érdekel a luxus” felkiáltással eladásra kínálja az Alakszai Zoltántól megörökölt, „full-full” felszereltségű Skodáját takarékossági okokra hivatkozva. Az autó értéke most is 10 millió környékén van, de Ignácz még egy vacsorát is ígér annak, aki megszabadítja a várost a szerencsétlenséget hozó luxusautótól.
Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény szerint „Miskolc jegyzője elkötelezett a takarékos, puritán működés mellett és személyes példamutatással is szolgálni kívánja városát.” Az autó megvásárlására egyfordulós, nyílt pályázattal van lehetőség, a vételárát pedig teljes egészében a koronavírus elleni védekezésre fordítja Miskolc város vezetése.
Pusztai László
Fotó: Alakszai Zoltán nyilvános Facebook oldala/archív | Négy és félszer kerülhette volna meg a Földet Miskolc korábbi jegyzője a szolgálati autóval | Egyre több adat kerül nyilvánosságra Miskolcon azzal kapcsolatban, hogy milyen nagyvonalúan bánt a közpénzekkel a város korábbi, fideszes vezetése. A Miskolc Holding vezetője, Pálffy Kinga például 33 millió forinttal távozott, de a városvezetés akkor sem volt szűkmarkú, amikor a szolgálati kocsik használatáról volt szó. Közadatigényléssel kértük ki a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének kilométer-elszámolását, szervizeit és takarítás-számláit. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/05/05/negy-es-felszer-kerulhette-volna-meg-a-foldet-miskolc-korabbi-jegyzoje-a-szolgalati-autoval/ | 2020-05-05 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
Tata polgármestere, Michl József jelenleg egyedül hozza meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket. Erre a rendkívüli jogrend ad neki felhatalmazást, szerinte ez természetes, de azt is hangsúlyozta, hogy minden határozat és rendelet meghozatala előtt írásban kéri ki a képviselők és a bizottsági tagok véleményét.
Ez a joga most egy helyi beruházás-tervezet miatt lett nagyon fontos, és értékes. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodásról van szó, amelyről - pontosabban a kapcsolódó vitáról - mi is írtunk már. Michl a képviselő-testület helyett egyelőre olyan határozatot hozott, amely szerint
Tata az Avalon Center Kft. kérésére kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli az Öreg-tó partjára tervezett beruházás helyszínét;
felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más tatai helyszíneket is vizsgáljon meg;
felszólította az Avalont, hogy készíttessen olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni.
Ez utóbbira, úgy tűnik, azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás alapján nem épülhetne meg az egykori lovardához tartozó területen az Avalon szállodája. Ahogy az a polgármester határozatából kiderül: a szállodaberuházás tervezett helyszíne a helyi szabályozás szerint két különböző besorolású övezethez tartozik, és
A szálloda megépítését ellenző önkormányzati képviselők, Popovics Judit, Gyűrűs Károly és Horváth László épp az Öreg-tó partján található területek átminősítését akarták ellehetetleníteni egy február végén beadott népszavazási kezdeményezéssel. A Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) benyújtott kérdések közül a negyedik kérdés alapján a tataiak dönthettek volna úgy, hogy ne lehessen módosítani a tó partjának 100 méteres körzetében se a településképi rendeletet, se az építésjogi szabályozást.
Ez azt jelenti, hogy ha a HVB jóváhagyta volna a kérdést, akkor a képviselő-testület határozhatott volna a népszavazás kiírásáról. (Korábban pontatlanul fogalmaztunk, amelyből úgy lehetett érteni, hogy a HVB írja ki a népszavazást, utólag pontosítottuk. Szerk.) Ha népszavazásra került volna az ügy, akkor a tataiak a szavazataikkal támogathatták vagy épp megakadályozhatták volna, hogy a nem beépítésre szánt területet átminősítsék, hogy így legyen elegendő hely
Megakadt népszavazás
Hiába adták be a szállodaépítést ellenzők a népszavazási kezdeményezést február 26-án, a Helyi Választási Bizottságot csak március végére hívta össze a bizottság elnökhelyettese, Langmár Istvánné március 16-án. A kontextus kedvéért érdemes felidézni, hol tartott az ország ekkor járványügyi készültség szempontjából. Március 16-a volt az a hétfő ,amikor;
a magyar diákok már nem mehettek iskolába;
lezárták Magyarország határait;
hivatalosan már a csoportos megbetegedések szakaszába lépett az ország;
és már 39 regisztrált fertőzöttje, illetve egy halálos áldozata is volt a koronavírus-járványnak Magyarországon.
A HVB március 25-i ülése a járvány előrehaladtával és a kijárási korlátozások bevezetésével aztán elmaradt. A hivatalos közlemény szerint azért, mert a bizottság több tagja jelezte, hogy a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, 70 év fölötti korcsoportba tartoznak, ezért – a kormány kérésének eleget téve – nem tudnak részt venni az ülésen.
Ha a veszélyhelyzet alatt a város polgármestere egymaga úgy döntene, hogy az Avalon beruházásának kedvezően átminősíti azt a területet a tó partján, ahol a beépíthetőség csupán 2 százalék a jelenlegi szabályozás szerint, akkor mire újra összeül a HVB, a benyújtott népszavazási kezdeményezés erre vonatkozó kérdése már okafogyottá válhat.
Mivel a törvény legalább három főben határozza meg a HVB-ok minimális létszámát, és Tatán a lemondások előtt csak két póttag volt, így a tatai Helyi Választási Bizottsága működésképtelenné vált.
A HVB tagjain kívül lemondott Tata jegyzője, Kórósi Emőke is, aki 2011 júniusa óta töltötte be ezt a pozíciót. Amikor Kórósinál a lemondása okairól érdeklődtünk, nem kívánt nyilatkozni, de a figyelmünkbe ajánlotta a lemondását bejelentő közleményt.
Ebben azt írta, augusztustól más szakmai területen szeretné folytatni a pályafutását, a döntése „személyes motivációjáról” pedig nagyon sejtelmesen egy Arany Jánostól származó, a Toldi estéjéből, konkrétan a haldokló hős vitéz utolsó monológjából vett idézettel nyilatkozott:
Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
A HVB-tagok és a jegyző hirtelen távozásának időzítése miatt több tataiban felmerült, hogy a döntéseknek köze lehet az Avalon szállodaberuházásához vagy ahhoz, hogy a városban most kizárólag a polgármester szava dönt.
Mindezek után találgathatunk, hogy mi lehet a háttérben, mert az hihetetlen, hogy ennyi véletlen egyszerre történjen meg. Csak nem attól tartottak, hogy ha a kérdéseket hitelesítik, akkor valamilyen kellemetlenség érheti őket utóbb?
– tette fel például a kérdést a HVB tagjainak lemondása után a népszavazás egyik kezdeményezője, a Momentum által támogatott, független tatai önkormányzati képviselő, Popovics Judit a Facebookon.
Bekötőút a természetvédelmi területen keresztül?
Telibe söpört minket a koronavírus. Az érvényben lévő korlátozások miatt nem lehet tüntetni, ráadásul indoklás nélkül lemondott a teljes HVB és a jegyző is, vagyis ha nem lenne koronavírus, jelenleg akkor se lehetne népszavazást kiírni
– foglalta össze tömören a tatai Öreg-tó partjára épülő szálloda ellenzőinek helyzetét Somogyi Balázs, a Momentum helyi szervezetének klíma- és környezetvédelmi projektvezetője.
A környezetvédő szerint az építési terület átminősítése azért fontos, mert jogi szempontból ez adott volna lehetőséget arra, hogy megakadályozzák a szálloda megépülését. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor nem ez a legaggályosabb pontja a beruházásnak, hanem az, hogy honnan lehet majd autóval megközelíteni a szállodát.
Az egykori lovarda területéhez jelenleg ugyanis csak az Esterházy-címerrel ellátott, szűk, és a lovardához hasonlóan műemléki védettség alatt álló kapun keresztül lehet eljutni. Ez az útvonal nem alkalmas arra, hogy a luxusszálloda forgalmát innen oldják meg.
Az Index úgy tudja, amikor még március elején az Avalon Center Kft. a tatai képviselő-testület előtt ismertette a terveket, többen szerették volna tudni, hogy milyen megoldása lehet a beruházó szerint a megközelítésnek. Ekkor egyrészt hangsúlyozták, hogy erre még nincs kidolgozott koncepció, mert ahhoz előtanulmányok szükségesek. A szálloda épületét tervező építész ugyanakkor azt is mondta, csak az erdőn keresztül lehet úgy megközelíteni a lovarda környékét, hogy a forgalom ne a várost terhelje.
Mi is megkérdeztük Michl Józsefet arról, hogyan érinti az Avalon tervezett beruházása a tó körüli természetvédelmi területet. Kérdésünkre a tatai polgármester azt mondta:
Természetesen meg kell vizsgálni a városi közlekedésre gyakorolt hatását [a szállodának] az illetékes közlekedési hatóság bevonásával és a tájba illeszkedését is komolyan vizsgálni kell. Erről született egy határozat, amelyet megkapott a beruházó és az a cég is, amelyik egyébként éppen most készíti Tata város egészére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát.
A járvány időszakában is
Michl az Indexnek azt mondta, bár valóban egymaga hoz döntéseket a képviselő-testület helyett, szerinte az Avalon beruházását illető ügyekben valójában nem egyedül dönt, mert a képviselő-testület véleményét is kikéri, és figyelembe is fogja venni. Ezt az állítását ugyanakkor többen megkérdőjelezik. Mivel a szállodaberuházás már a járványhelyzet előtt is megosztotta a tatai közvéleményt, és többféle módon is próbáltak tiltakozni ellene, vannak, akik szerint a veszélyhelyzet most kapóra jött Tata polgármesterének.
Csak szólok, hogy Michl úr a járványhelyzetben kapott felhatalmazását épp arra használja, hogy önkényesen egyedül határozatba foglalta a szálloda tervezését
– írja az Avalon szállodalánc beruházását kommunikáló Facebook-oldalon az egyik felháborodott kommentelő.
Az Avalon a Hell Energy érdekeltségébe tartozik, a város hivatalos honlapján beszámolnak a Hell Energy „maximálisan átgondolt, példaértékű” felajánlásáról, amely „a krízishelyzet legnagyobb hőseinek és a helyi időseknek” nyújt támogatást. (Az energiaital gyártója kétszer 500 tálca jeges teát adományozott Tatának a koronavírus miatt.)
Mi is megkérdeztük a polgármestert arról, hogy mi sürgeti ezt a beruházást, illetve hogy nem lehetne-e a döntéshozásban megvárni a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonását, a normális jogrend visszaállását egy olyan beruházás ügyében, amely ellen már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt is tiltakoztak.
Igyekszünk minden, Tatát érintő ügyben folyamatosan végezni feladatainkat a járvány időszakában is. Nincs sürgető indok, hacsak az nem, hogy a válságból való kilábalásnál Tatának is jól jön egy újabb nagy adózó, egy újabb akár 100 főt is foglalkoztató munkahelyteremtő magyar beruházás
– válaszolta erre Michl.
Bár a polgármester azt állítja, semmi nem sürgeti a döntéshozatalt, az Index forrásai szerint a fideszes városvezetés tagjai közül sem mindenki feltétlen híve annak, hogy az Avalon szállodája az Öreg-tó mellett, a műemléki lovardaépülethez épüljön hozzá.
Egy most alapuló tatai városvédő egyesület (amely hivatalosan a koronavírus miatt jelenleg még nem lehetett bejegyezni) kidolgozott egy olyan koncepciót, amely más helyszínt ajánlana az Avalon szállodájának megépülésére, a lovardát és környékét pedig a régi Esterházy-hagyaték szellemében ökológiai oktatógazdasággá alakítaná, mondta az Indexnek Somogyi Balázs.
Úgy tudjuk, a Fidesz helyi körein belül is lehetnek olyanok, akik támogatnák azt, hogy egy telekcserét követően a luxusszállodát ne az Öreg-tó partján, hanem a város egy távolabb eső részén, a Fényes fürdő közelében húzzák fel.
Erre utalhat egyébként az is, hogy a polgármester az Indexet arról tájékoztatta: maga is arra kérte az Avalont, hogy vizsgálja meg, megvalósulhatna-e a szálloda más tatai helyszínen.
Frissítés!
Cikkünk megjelenése után az Avalon Center közleményében megerősítette, hogy "a beruházás helyszínével kapcsolatban döntés még nem született meg, a folyamatos egyeztetések jelenleg is zajlanak." Az Avalon ezenkívül azt hangsúlyozta, hogy
a koncepcióterv elkészítésekor építészeti, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és madártani szempontrendszert vettek figyelembe,
ha a szálloda megépül, a tatai Öreg-tó akkor is körbesétálható lenne,
a tervezett szállodaépület átlagmagassága nem haladná meg a 8 métert (ez nem mond ellent annak, hogy a legmagasabb pontja 19 méter magas is lehet) és nem takarna ki más épületet,
a tervezett szállodát a tataiak is látogathatnák, használhatnák az éttermét és a wellness részlegét is,
a beruházó felújítaná a tervezett épület mellett található játszóteret,
a beruházás pedig munkahelyeket teremtene és növelné az adóbevételeket.
(Borítókép: A lovarda épülete, amely mellé az ötcsillagos szállodát felhúznák Tatán, az Öreg-tó partján. Fotó: Huszti István/Index) | Kapóra jött a vírus, a polgármester egyedül dönthet a vitatott szállodaépítésről | Az Öreg-tó partján a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég építkezne. A koronavírus miatt nem lehet tüntetni, és népszavazást sem tarthatnak, sőt már a képviselő-testület egyetértésére sincs szükség a döntéshozatalban. A történet lényege dióhéjban:
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/10/tata_oreg-to_szalloda_beruhazas_tiltakozas_koronavirus_michl_jozsef_polgarmester_avalon/ | 2020-05-10 12:19:24 | true | null | null | Index |
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatból derül ki, hogy
"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A határozat szerint a beruházás előkészítéséért Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd. Az előkészítés és a beruházás pedig a Beruházási Ügynökség feladata, a munkának 2021. június 30-ig kell meglennie.
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Az edzőközpont üzemeltetője a másodosztályban játszó Nyíregyháza Spartacus Football Club Kft. lesz a határozat szerint. | Új edzőközpontot kap a nyíregyházi fociklub - 300 milliót ad a kormány előkészítésre | "a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Ezzel a közel 300 millió forinttal 10,173 milliárdra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt sportra költött el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-edzokozpontot-kap-a-nyiregyhazi-fociklub--300-milliot-ad-a-kormany-elokeszitesre.html | 2020-05-09 12:25:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Nemzeti Sportközpontok még idén januárban írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia tervezési feladataira, mely lényegében a Postás Sport Egyesület kap meg. Mint arról elsőként beszámoltunk, egy elég impozáns épületet szeretnének látni majd a végén, hiszen a nagy belmagasságú fő objektumot
35 métert is meghaladó fesztávú acélszerkezetekkel kell tervezni, és olyan függönyfalakkal, melyek 45 méternél hosszabb egybefüggő üvegfelületekkel rendelkeznek.
Mindezt a "belső átláthatóságért", illetve, hogy az egész természetes fényben fürödhessen. Vagyis valamiféle óriási üvegkalitkát kell megálmodniuk majd a pályázóknak, melyben a fiatal sportolók nevelődhetnek.
A Postás Sport Egyesület egyébként 2017-ben kapott meglehetősen szokatlan körülmények között új elnököt Vörös József személyében, aki Mészáros Lőrinc ügyvédje. Bár Vörös József azzal a szándékkal érkezett az egyesülethez, hogy azt kirángassa a gödörből, ez nem egészen sikerült - mint arról egy, az egyesület ügyeit jól ismerő forrásunk beszélt lapunknak. Sőt, egyre csak halmozódtak a problémák - legalábbis, ami a pénzügyeket illeti.
A sportinfrastruktúra fejlesztése magasabb fokozatra kapcsolt, 2019. márciusában a kormány egy rendeletben támogatta a tornasport akadémia felépítését. Az előkészítési, tervezési fázisra 418,4 millió forintot biztosítottak.
A munka azonban ennek majdnem pont a duplája lehet, nettó 833 millió forint, legalábbis a közbeszerzési eljárás összefoglaló dokumentuma szerint.
A tervezési feladatokra két cég nyújtott be ajánlatot, az egyik érvénytelen lett, a másikkal azonban semmi gond nem volt, így a S.A.M.O Építésziroda Kft. lett a nyertes a maga nettó 833 millió forintos ajánlatával.
A közbeszerzési eljárást feltételes eljárásként hirdették meg, vagyis a tervezési szerződés majd csak akkor fog hatályba lépni, ha ez a nettó 833 millió forintos díj biztosításra kerül.
Érdekesség, hogy ez az egyetlen munka a cég többévnyi árbevételét biztosíthatja, az elmúlt években ugyanis 300-400 millió forint közötti összeg folyt be a kasszába. A cég egyébként nem nevezhető rutintalannak, hiszen egészen impozáns referenciákat tud felmutatni: részt vettek a Groupama Aréna és a diósgyőri focicsapat új stadionjának tervezésében is.
Hiába a rutin, bizonyos feladatokat alvállalkozónak ad ki a S.A.M.O., így a statikai tervezés, az épületgépépszeti, épületvillamossági és tűzvédelmi tervezést, a sporttechnológiai feladatokat, a tájépítészeri tervezést, az út- és forgalomtechnikai tervezést, valamint a közmű tervezést. Ezekért a következő cégek felelhetnek:
Exon 2000 Kft., a cég a Groupama Aréna és a DVTK stadion tartószerkezetét tervezte,
HVArC Mérnöki Iroda, melynek tulajdonosa az új Néprajzi Múzem épületgépész tervezéséért felelt,
5LETFARM Tervezőmérnöki Kft., egyik tulajdonosa Mátyus Kornél, aki a Groupama Aréna épületvillamossági terveiért felelt,
Takács-Tetra Építész és Mérnöki Kft. -
valamint az E-Sports Management Kft., mely egyebek mellett a Groupama Arénát, a MOL Fehérvár FC stadionját és a DVTK stadiont tünteti fel referenciái között. A cég zászlóhajós terméke a fotovoltaikus lámpa, mely a stadionok füvének növesztésében segít. | Duplájára drágult a Mészáros Lőrinc-közeli tornaakadémia tervezése | A Nemzeti Sportközpontok még idén januárban írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia tervezési feladataira, mely lényegében a Postás Sport Egyesület kap meg.
2019. márciusában a kormány egy rendeletben támogatta a tornasport akadémia felépítését. Az előkészítési, tervezési fázisra 418,4 millió forintot biztosítottak.
A munka azonban ennek majdnem pont a duplája lehet, a S.A.M.O Építésziroda Kft. lett a nyertes a maga nettó 833 millió forintos ajánlatával.
A közbeszerzési eljárást feltételes eljárásként hirdették meg, vagyis a tervezési szerződés majd csak akkor fog hatályba lépni, ha ez a nettó 833 millió forintos díj biztosításra kerül. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/duplajara-dragult-meszaros-lorinc-kozeli-tornaakademia-tervezese.html | 2020-05-08 12:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben, az Üllői út 32. alatti Heinrich-udvart Vasudvarnak is hívják, mivel egykor a vasgyáros Heinrich család tulajdona volt. Az épületegyüttes három részből áll: az Üllői úti bérpalotából, az udvari földszintes raktárépületekből, és a Mária utcai többemeletes raktárból, amiben nem sokkal ezelőttig például a Tilos Rádió is működött.
Az épületegyüttes mindhárom elemét az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet nyilvánította védetté, ami kiterjedt az udvari földszintes szárnyakra is, hiszen azok miatt viselte az “udvar" megnevezést. Tavaly decemberben azonban az épület védettségét váratlanul megszüntették, május elején pedig kiemelt beruházásként sorolták be a projektet, így mostantól a kerület építési szabályait sem kell betartania a beruházónak.
Az építkezés miatt a környéken lakók panaszkodnak, és egy önkormányzati képviselő is felszólalt. A szomszédos épületek ingatlan-tulajdonosai szerint az épület udvarán tervezett új, magas ház teljesen elveszi majd a fényt a lakásaiktól. Sátly Balázs (LMP) józsefvárosi önkormányzati képviselő május 1-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a beruházás keretében egy 117 szobás hotelt, és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakást húznak fel a helyszínen.
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épületre vonatkozó műemlékvédelmi korlátozásokat váratlanul szüntették meg tavaly decemberben, a 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel, a terveket pedig a tavaly őszi önkormányzati választások után, még az új önkormányzati testület felállása előtt tartott tervtanácsi (helyi építési ügyeket véleményező szakmai fórum) ülésen hagyták jóvá.
Józsefvárosnak ezen a részén (az úgynevezett Palotanegyedben) tavaly szigorodtak a beépíthetőségi szabályok, de ennek az ingatlan-projektnek sikerült még az új szabályozás érvénybe lépése előtt, tavaly nyáron beadnia a terveket. Annak ellenére kaptak zöld utat, hogy korábban műemlékvédelmi okokra hivatkozva egyszer már elkaszálta a Miniszterelnökség a műemlék épület részleges bontásával és újraépítésével megvalósítandó beruházást.
Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede:
“Ezt a védelem megszüntetési esetkört arra találták ki, ha egy épületet nem műemléki okból nyilvánítottak műemlékké, hanem például politikai megfontolásból. Ilyenek voltak a 1989 előtti munkásmozgalmi emlékek, amiknek többnyire nem volt építészeti értékük, ezért a védettségüket a rendszerváltás után meg is szüntették. A Heinrich-udvar nyilván nem ilyen. Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét."
Sátly Balázs önkormányzati képviselő az Átlátszónak nyilatkozva azt is kifogásolta, hogy az építkezés módosított terveit jóváhagyó tervtanácsi döntés óta a tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzattal az ügyről egyáltalán nem kommunikált sem az örökségvédelmi ügyeket felügyelő Miniszterelnökség, sem a hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal, sem a beruházóként érintett ingatlanfejlesztő cég.
Ironikus részlete a történetnek, hogy a tervtanácsi ülés napirendjében “rehabilitációs engedélyezési tervként" hivatkozzák a szakmai vélemények szerint a műemlék épület tönkretételével járó beavatkozást.
A képviselő szerint a Heinrich-udvar beépítésével járó eredeti tervek szerint az önkormányzat kezelésébe került volna egy rész (egy földalatti passzázs), így a fejlesztés gyakorlati megvalósulásához szükség lett volna az önkormányzat képviselőtestületének döntésére.
Sátly nem tudja, hogy a tervek változtak-e, viszont azt valószínűsíti, hogy a most megkapott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás-státusz azt a célt szolgálja, hogy a helyi építési szabályokhoz az ingatlanfejlesztésnek ne kelljen igazodnia, és a helyi lakókat képviselő önkormányzat ne kerüljön döntési helyzetbe az ügyben. Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is:
“Azért lehetett szükség a projektet minden önkormányzati szabály alól mentesítve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítására, mert az időközben ellenzékivé vált Józsefvárosi Önkormányzat már nem támogatta a beruházást, és akadt még egy-két helyi önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni, és a közterület-használati szerződést is meg kellett volna kötni az önkormányzattal, de az húzódozott ettől. Így nem kaphatott volna építési engedélyt a terv."
Az Átlátszó információi szerint egy olyan, főként szállodai, kisebb részt lakó-funkciójú együttest akar itt megvalósítani a befektető, ami az udvari szárnyak teljes bontásával jár, az udvar helyére pedig hatalmas belső szárnyakat emelnének. Megkerestük az épület tervezőjét, aki azt mondta, a beruházó engedélye nélkül nem nyilatkozhat, s hogy a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtósa válaszol majd a kérdéseinkre, de erre mostanáig nem került sor.
A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-ben 2019. szeptemberig az egyik tulajdonos az a Szabó Zoltán volt, akiről korábban a Magyar Narancs 2018-ban azt írta, hogy egykor Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa volt, és Garage Kft. nevű cégével a Millenáris Széllkapu nevű állami beruházáson is dolgozott. A Garage Kft. idén is kapott állami megbízást, a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várban kijelölt épületének (Szentháromság tér 6.) műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó feladatok első ütemében.
“Ma Magyarországon már szinte semmi nem garantálja a műemlék épületek védelmét e befektetői érdekkel szemben" – így foglalta össze egy forrásunk a történetet.
“Építtetői körökben már egy ideje közszájon forog, hogy a Miniszterelnökség különböző szintű vezetői kaphatóak az üresen álló műemlék épületek védettségének levételére, csak kérni kell tőlük. Állítólag még védelem megszüntetését tartalmazó jogszabály szöveget is készen megküldik a tárcának, amit a miniszternek csak alá kell írnia, és kész. A vezetők megfélemlített beosztottjai pedig készségesen együttműködnek, így a rendszer olajozottan működik. Az eredmény pedig: nincs műemléki védelem, nincsenek költségnövelő kötöttségek, bármi szabadon bontható, és védettség miatt amúgy is nyomott áron megvett telken zöldmezős beruházás végezhető."
Több korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottságának is felkeltette a figyelmét, ahogyan a magyar kormány az épített örökséggel bánik, s a szervezet több alkalommal szakértőket küldött a budapesti helyzet felmérésére. Az UNESCO a magyar kormánynak küldött állásfoglalásaiban többször is kiemelte például a Tiborcz István és üzlettársának cége által épített szállodához darabjaira szedett MAHART-ház tönkretételét, amit szintén külön, személyre szabott kormányrendelet engedélyezett.
Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.
Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel | Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/05/08/heinrich-udvar-ujabb-budapesti-muemlek-atepiteset-tettek-lehetove-kormanyrendelettel/ | 2020-05-10 13:43:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt a jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van. Varga Mihály, az Orbán-kormányok többszörös minisztere (pénzügyminiszter 2001-től 2002-ig és 2018-tól, illetve nemzetgazdasági miniszter 2013 és 2018 között) 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi Karán, áruforgalmi szakon diplomázott. A képzés során kollégiumi szobatársa volt a szintén közgázos Szabó Zoltán, aki a diplomaosztó óta számos vállalkozást vitt és visz. Szabó kérdésünkre nem erősítette meg, hogy Vargával ilyen közeli ismeretségben volt felsőfokú tanulmányai során, a pénzügyminiszter viszont helytállónak minősítette értesülésünket. „Az egyetemi évfolyamtársaim névsora meglehetősen hosszú. 1984 és 1989 között a Közgázra együtt jártam sok ismert és kevésbé ismert emberrel, közülük sokan ma kis- és nagyvállalkozók, bankárok, könyvvizsgálók. Szabó Zoltán is köztük volt, akivel egy ideig kollégiumi szobatársak is voltunk” – válaszolta a miniszter a Narancsnak.
A közgazdász Szabó 20 gazdasági társaságban kamatoztatta tudását, ma is a Közgáztól nem messze, a Múzeum utca 9. szám alól irányítja cégeit. Közülük is kimagaslik a Garage Ingatlanfejlesztő Kft., amely 1993-ban indult, és amelynek Szabó a kezdetektől ügyvezetője. A Garage Kft. 2013-tól valósággal prosperál, öt évvel ezelőtti 100 millió forint körüli árbevételét 2016-ra sikerült meghatszorozni, 2017-re megtízszerezni. Tavaly különösen jól pörgött Szabó cége, a West Hungária Bau (WHB) Kft. társaságában elnyerte az állami finanszírozású, összesen 18,7 milliárd forintos keretösszegű Millenáris Széllkapu projekt társkivitelezői szerepét. Az óriásberuházást a Miniszterelnökség által létrehozott Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. menedzseli, a nyilvánosság előtt Varga Mihály – miniszteri posztja mellett a II. kerület országgyűlési képviselője – prezentálta a projekt indítását egy évvel ezelőtt.
Kétmilliárddal megugrott
A Mammut bevásárlóközponttól a Kis Rókus utcáig, a Millenáris Parktól a Margit körútig elnyúló, 2,5 hektáros területen korábban minisztériumi irodaház és a Ganz-gyár épületei álltak. A Széllkapu projekt keretében 500 férőhelyes, 18 ezer négyzetméter alapterületű mélygarázst, a Fény utca forgalmát leterelő alagutat és 25 ezer négyzetméteres parkot hoznak létre.
A Garage Kft. már a bontás után munkához jutott, a Magyar Építők Zrt.-vel végezhette a közpark és a mélygarázs földfelszín alatti, félmilliárd forintba kerülő előkészítő munkálatait 2016-ban. Egy vasbeton lemezt kellett elbontani a szükséges földmunkákkal együtt, hogy a létesítmény alatt épületmaradványtól mentes terület alakuljon ki. Varga miniszter projektindító bejelentésével egy időben, 2017 júliusában jelent meg a projekt kivitelezési tenderének eredménye, amelyen a Tiborcz István üzlettársához, Paár Attilához kötődő WHB-val futottak be az első helyre: az ő feladatuk lett a mélygarázson kívül a közpark és a felszín feletti építmények, köztük két kávézó kialakítása. Szabóék egyébként a második tenderen tudtak nyerni, a Miniszterelnökség tavaly májusban, a nagyon magas kiviteli árajánlatok miatt eredménytelennek nyilvánította az első felhívást. Új eljárásra volt szükség, a nyertes WHB–Garage duó úgy nyert, hogy csupán 2 milliárd forinttal többért vállalkozott az építésre, mint amennyire azt a Miniszterelnökség saccolta. Nem tudni, az első eljárásban mit jelentett a nagyon magas ár, mindenesetre a Miniszterelnökségnek belefért, hogy a tenderfelhívásban szereplő 8,5 milliárd forintos becsült költség helyett 10,5 milliárd forintért építsék meg a parkot. Ezen felül költenek még épületvásárlásra, bontásra, kertészeti munkákra, ebből áll össze a projekt megközelítőleg 19 milliárdos összköltségvetése.
Bár 2014-ben uniós forrásokat is remélt a kormány, Brüsszel nem támogatja a projektet, amely így kizárólag hazai adóforintokból készül. Halmai Zoltántól, a Millenáris Széllkapu Kft. ügyvezetőjétől kaptunk pontos számokat az eddigi költésekről: bontási munkákra 2,4 milliárd forintot, tervezésre és műszaki ellenőrzésre 625 millió forintot, építési kivitelezésre 3 milliárd forintot, kertészeti kivitelezésre 347 millió forintot fizettek ki. A mélygarázs és a hozzá kapcsolódó alagút összesen 3,2 milliárd forintba kerül, a fővállalkozó Garage Kft. március végéig 914 millió forintot számlázott, ami magában foglalja az alvállalkozók díját is.
Varga Mihály 2016 februárjában 2017-es átadásról beszélt, a kormány úgy számolt, 2017 őszére a parkosítással is végeznek – erre 2 milliárd forintot szántak –, de az átadásra ma már nincs hivatalos időpont. „Mivel a projekt kertépítési munkáinak ütemezését jelentősen befolyásolja a munkaterület rendelkezésre állása, ezért az átadás időpontját illetően csak a Millenárison folyó másik beruházás készültségének egy későbbi fázisában tudunk pontos információt adni” – válaszolta a konkrét időpontra vonatkozó kérdésünkre Halmai Zoltán. A garázs mélyépítési, szerkezetépítési munkái csaknem elkészültek, a belső szakipari munkák megkezdődtek. A Fény utca új, földfelszín alatti átvezetésének ideiglenes forgalomba helyezése szintén megtörtént, a függőkert szerkezetépítése részleges készültségű, a fákat megvásárolták, a kúszónövények előnevelése folyamatban van – tudtuk meg a projektvezetőtől, akinek egyébként egy volt cége Szabó cégének kihívója volt egy NGM-tenderen (lásd leretes írásunkat).
Varga a kezdetektől bábáskodik a 19 milliárdos budai fejlesztés körül, 2014 márciusában munkavédelmi sisakban, kesztyűben fotózkodott Láng Zsolt II. kerületi polgármesterrel és Fónagy János államtitkárral, amikor a Swietelsky Magyarország Kft. bontani kezdte a volt Ipari Minisztérium irodaépületét. A költségekről a miniszter egy éve kifejezetten elismeréssel nyilatkozott az MTI-nek. „A Széllkapu-projektben kiemelt szempont volt a költségek észszerű szinten tartása. A mélygarázs építésére új közbeszerzési eljárást indítottak, mert az első körös ajánlatok jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat. A beruházás összköltsége hozzávetőleg 17 milliárd forint (Halmai Zoltán 18,7 milliárdos költségvetésről tájékoztatta a Narancsot – Zs. P.), de a számszerű végösszegnél többet mond, hogy az előzetes hatásvizsgálatot végző független közgazdasági műhely szerint a Millenáris Park bővítése már 2024-re megtérül.” „Varga egyébként megérti a környéken lakók türelmetlenségét, és már nagyon várja, hogy a feleségével és gyermekeivel együtt eltölthessen néhány nyugalmas órát az elkészült parkban” – idézte az MTI a minisztert.
Nullás brikettgyár
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. A pénzt két iparcsarnok, egy irodaépület és parkoló építésére kapta. A további dotációk okán végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre. Mégpedig azért, mert Fehérgyarmat a leghátrányosabb helyzetű szabolcsi kistérségek egyikében van. A támogatásból a komplett gyártósor is elkészült, amely a faipari hulladékok aprítását, szárítását, a kész brikett előállítását, a teljes technikai hátteret biztosította. Szabó cége 15 munkahely megteremtését és évi 400 millió forint árbevétel elérését vállalta. Ezt a vállalást az Opten céginformációs rendszeren elérhető eredmények szerint nem tudta teljesíteni. Sőt, a cég a százmilliós fejlesztést követően lefelé ívelő pályára állt: a brikettgyár átadásának évében, 2013-ban a Brikettgyártó Kft. árbevétele 35 millió forint volt, ez 2014-re 5 millióra csökkent, 2015-re pedig nullára. A 2016-os évről már adatot sem közölt a vállalat, mivel beolvadt a szintén Szabó céghálójához tartozó Brikett Trade Kft.-be. Erre a cégre csak azért volt szükség, hogy elnyelje a bukdácsoló, a támogatás feltételeit végül nem teljesítő Brikettgyártó Kft.-t. A cég eltüntetésének szándékára utaló jel az is, hogy a Brikett Trade Kft. 2016. decemberben felvette a beléolvadt cég nevét, alapítása óta ugyanúgy nem termelt bevételt, mint elődje. A támogatás felett őrködő irányító hatóság legalább elégedett volt: „Projektünket 2013. 06. 30. határidővel sikeresen lezártuk. A támogatás felhasználásával sikerült Fehérgyarmaton egy komplett brikettáló, pelletáló gyártó üzemet létesítenünk” – olvasható a projektzáró jelentésben, amelyet az üzemcsarnok előtt várakozó Bobcat kategóriás munkagépről készült fotóval igazoltak.
Szabó brikettgyártó üzemére nem a Brikettgyártó Kft., hanem a Garage Kft. kapta a támogatást, ez a cég kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel 2011-ben. A következő év februárjában a Garage-ból kiválással három további társaság alakult: az egyik volt a Brikettgyártó Kft., amely magával vitte a megítélt 300 milliós uniós támogatást. A másik a Luby Kastélymúzeum Kft., a harmadik a Harmonia Palota Kft. A szétválást a brikettgyárról szóló projektjelentés is megemlítette. „Ennek keretében jött létre a Brikettgyártó Kft., amely ennek a projektnek a megvalósítását és hosszú távon való sikeres üzemeltetését” szolgálja.
A brikettgyártásra Szabó nem mellesleg nem magányosan vállalkozott, a 300 milliós támogatás elnyerését követően beszállt hozzá a jól ismert – egyebek mellett Habony Árpád hitelezőjeként is szereplő – jobboldali üzletember, Tombor András fémjelezte Morando Kockázati Tőkealap. Tombor a miniszterelnöknek is adott tanácsokat, a brikettberuházás éveiben a Morando Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. igazgatósági tagja volt. A tőkealap maga alapította a Brikett Investment Kft.-t 2012 nyarán, amikor Szabó brikettgyártó projektje elindult, és az alapítói lendülettel meg is vásárolta azt a Brikett Trade Kft.-t, amelybe Szabó brikettes projektcége beolvadt.
Összegezzük a fenti folyamatot: 300 millió forint megítélt uniós támogatás után kiválás az anyacégből, projektcég alapítása, majd beolvasztása a Habony hitelezőjéhez kötődő tőkealap cégébe.
A Forbes magazin 2016-os gyűjtőmunkája azt is feltárta, hogy az EU start-upokat támogató Jeremie Alapjából is érkezett pénz Fehérgyarmatra, 450 millió forint befektetési összeg, köszönhetően a Jeremie-pénzek felhasználására alapított Morando Kockázati Tőkealapnak. Az is érdekes, hogy a Brikett Investmentnek az Átlátszó által bemutatott cégiratában a morandós tulajdonosok azt írják, a brikettüzem átadása 2014-re csúszik. Ezzel szemben az EU által 300 millió forinttal támogatott gyárfejlesztés zárójelentésében az olvasható, hogy 2013. június 30-ra komplett brikettáló, pelletálló üzemet létesítettek. Rejtély, mit és hogyan csinálnak Fehérgyarmaton, mert a Brikett Investment könyveiben a 2013-as alapítás óta nulla forint bevétel szerepel, masszívan veszteséges, 5–10 millió forintos hiányokat termel. Az eredmények nem igazolják, hogy jó helyre került a több száz milliós uniós forrás.
A Nagyaron található Luby Kastélyon és rózsakertjén viszont meglátszanak az EU százmilliói. Szabó Garage Kft.-jéből 2012-ben másodikként kivált Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben 194 millió forint uniós támogatáshoz jutott. A pénzt Szabó a tulajdonába került kastély felújítására, az interaktív kastélymúzeumra és zenélő, csobogóval ellátott antik rózsák kertjére költhette el.
Kifinomult ízlésvilág
A kastélyprojektet „a statikus múzeumi kiállítások csökkenő látogatószáma hívta életre, célja, hogy a használaton kívüli nagyari Luby Kastély egy izgalmas, újszerű turisztikai látványosság legyen, számos új látogatót szerezve ezzel a térségnek is” – olvasható a projektösszefoglaló kivonatában. Két fő egységben gondolkodtak, a Luby Kastély interaktív, fizikailag látogatható kiállításában, valamint a Luby-netkastély internetes portálban, ahol virtuálisan megtalálhatók az interaktív kiállítás témái. A fő vonzerő azonban maga a kastély és rózsakert lett, árulta el az intézmény titkára egy éve. Ismeretterjesztés helyett a profitcélú üzemeltetés vált elsődlegessé. Az esküvői naptár szinte megtelik a nyári hetekben, számos céges és családi rendezvényt tartanak, konyhát üzemeltetnek, vendéglátó faházak építésébe fogtak. A kastély prosperálását bemutatva a tulajdonosról is több mindent elárul a Kamaraonline cikke. „Szabó Zoltán Panyoláról elszármazott budapesti üzletember. Kifinomult ízlésvilággal és harmonikus összképpel alkotta meg a Luby Kastély jelenlegi arculatát. Ismerői és munkatársai őszinte, nyílt, éles eszű embernek jellemzik, akinek fontosak a múlt hagyatékai.” Az EU pénzein őrködő hazai testület is elégedetten távozott Nagyarról: „A projekt jelentőségét a sikeres fizikai és pénzügyi lezárást követő 2013. 05. 31-én megtartott záró rendezvényen részt vevők is megerősítették.”
Az ismerős Vidra
Szabó Zoltán az EU adófizetőinek köszönhetően saját magára is tudott költeni. 2011-ben 30 millió forint támogatást kapott a Múzeum utcai székház 126 nyílászárójának és három kazánjának cseréjére. Az összesen 45 millióba kerülő fűtés-korszerűsítés támogatásának kedvezményezettje szintén a Garage Kft.-volt.
Szabó cégét a Varga Mihály irányítása alatt állt Nemzetgazdasági Minisztérium leányvállalata (a minisztérium gyakorolja az állam tulajdonosi jogait), az NGM Tér6 Lebonyolító és Beruházásszervező Kft. is kiszemelte magának. Ez a társaság koordinálja a Nemzetgazdasági Minisztérium – ma már ismét Pénzügyminisztérium – budai Várnegyedbe költözését, a Szentháromság tér 6. szám alá. A műemlék épület rekonstrukciójához kapcsolódó kutatások, épületfeltáró bontási munkák elvégzésére idén januárban adott megbízást a Garage Kft.-nek. Szabó cége nyílt eljáráson nyerte el a keretszerződést. Csak egy vetélytársa volt, a szigetszentmiklósi Vidra Invest Kft. A Vidrát Halmai Zoltán, a Millenáris Széllkapu Kft. jelenlegi ügyvezetője alapította 2004-ben, 2008-ban a felesége lett társtulajdonos 2012-ig. Szabó cége jobb árajánlatával győzhette le a Széllkapu-projektvezető volt cégét, az értékelésben ez 70-es súlyszámmal szerepelt. Szabó mintha követte volna egykori szobatársának a költségek észszerű szinten tartására vonatkozó széllkapus intelmét: a restaurátoros feltárást a becsült 296 millió helyett 290 millió forintért vállalta el. | Szobatárs a Széllkapunál | A pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának cége rendesen kiveszi részét a pénzügyminiszter által reklámozott II. kerületi beruházásból, de a minisztérium Várba költöztetésén is dolgozik. Uniós támogatásokból is jut neki. Bár – a fideszes erős emberekkel társult – brikettgyára nulla bevételt hoz, megújult kastélya és rózsakertje vonzza az ifjú párokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/szobatars-a-szellkapunal-112710 | 2020-05-10 13:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyedüli ajánlattevőként a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte meg a Fehérgyarmati Református Egyházközség új általános iskola és tornacsarnok építésére kiírt közbeszerzését nettó 2 milliárd 914 millió forintért - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyertes cég sikeresen "lőtte be" a központi költségvetésből támogatott kivitelezés költségét, ugyanis a kiíró által a szerződés előzetesen becsült értéke nettó 2 milliárd 915 millió forint volt. (A támogatás forrása a központi költségvetés "egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak" támogatására szóló előirányzata.)
A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező Garage Kft. idén megnyerte - a közbeszerzéseken szintén sikeresen szereplő - West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás jelentősen megdrágult az előzetesen becsült összeghez képet: nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra. A Garage Kft. részt vett - a jelenleg a WHB 50 százalékos tulajdonában lévő - Magyar Építő Zrt.-vel együtt a Millenáris-beruházás földfelszín alatti előkészítő munkáinak elvégzésében is - ezt a munkát a két vállalkozás egyedüli közös ajánlattevőként nyerte el, nettó 467 millió forintért.
A Fehérgyarmati Református Egyházközség 2011 szeptemberétől vette át a helyi Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde fenntartói jogát. Az iskola új épületet, tornacsarnokot kap, konyhával és étkezővel. A kivitelezésbe a fővállalkozó Garage Kft. bevonja alvállalkozóként a Swietelsky Magyarország Kft.-t és a Vidra Invest Kft.-t - derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A most közel hárommilliárdos kivitelezési munkát elnyert Garage Kft. fő tevékenysége ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, a tulajdonosa Szabó Zoltán és Szabóné Szalmasági Éva - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cég 2016-ban 730 millió forint nettó árbevétel mellett 34 milliós adózott eredményt ért el, a kötelezettségállománya 862 millió forint volt. (A társaság 2012-ben 213 milliós árbevétel mellett még 92 milliós veszteséget termelt.)
A cégadatok szerint Szabóék egy másik cégükben, a Brikettgyártó Kft.-ben tulajdonostársai a Brikett Investment Kft.-nek, amelybe 443 millió forintot fektetett be a Morando Kockázati Tőkealap a brikettgyártó beruházás megvalósítására. A Morando alapkezelő 33 százalékos tulajdonosa - a Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjeként a sajtóban többször említett - Tombor András (a Morando befektetéseiről korábban részletesen írt a magyar Forbes magazin). | Hárommilliárdért épül egyházi iskola - ki a kivitelező? | A Millenáris tízmilliárdos parkjának kivitelezésében is részt vevő Garage Kft. építheti fel fővállalkozóként - egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért - a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton. A beruházást az állam finanszírozza. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/harommilliardert_epul_egyhazi_iskola_ki_a_kivitelezo.652506.html | 2017-12-06 13:55:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Millenáris;Tombor András;Habony Árpád;Millenáris Park;
2017-07-29 07:00:00
Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet
Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.
A Millenáris-park másik kivitelezője is a kormánypárt gazdasági hátterének része. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. Szabó Zoltán és felesége cége, székhelye a fővárosi Múzeum utcában, egy palota harmadik emeletén található, ahová Szabó más vállalkozásai is be vannak jegyezve. Ilyen a Brikettgyártó Kft., amelynek székhelye nem a fővárosban, hanem Zalaegerszegen van, de a Múzeum utcai Szabó-vállalkozások postaládáján is olvasható a neve.
A Brikettgyártó Kft.-nek évek óta semmilyen bevétele nincs, 2016-ban 4 milliós negatív eredménnyel zárt. Szabóék 2016 október végén mégis láttak benne lehetőséget, betársultak a céget alapító Brikett Investment Kft.-mellé, amely a Morando Kockázati Tőkealap érdekeltsége. Az alapot működtető Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben Tombor András a kisebbségi tulajdonos egyszemélyes cége, az Emptio Investment Kft. révén. Tomborról többek között azt lehet tudni, hogy Habony Árpád egyik hitelezője volt. Ezt a 444 állította a NAV Habonnyal szemben lefolytatott 2015-ös vagyonosodási vizsgálata alapján: Tombor 2009-ben 20 millió forintot adott kölcsön Habonynak 7 éves futamidőre.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Brikett Investment Kft. egyike azoknak a cégeknek, amelyekbe mérsékelt sikerrel fektetett a Morando, ez azonban nem okozott végveszélyt az alapkezelőnél, mivel uniós forrásokat használtak el. A Brikett Investmentet az Európai Unió startup vállalkozásokat felkaroló Jeremie-alapjából indították 450 millió forintos közösségi támogatással. A Morandót kifejezetten arra a célra alakították Fidesz-közeli üzletemberek, hogy önrészt tudjanak biztosítani a startupoknak az uniós források lehívásához. (A Brikett Investment taggyűlésein a Morando részéről Gansperger Gyula, az alap vezérigazgatója, a Fidesz legrégebbi gazdasági háttérembereinek egyike írt alá.) A pénzt aztán jellemzően vidéki projektekbe tették, ilyen innovatív befektetés volt a brikettgyártás Fehérgyarmaton.
Hogy az EU nem csinált jó üzletet e befektetéssel, azt a cég mérlegei jelzik. Csak az induláskor, 2012-ben volt pozitív az adózott eredménye, legnagyobb bevétele 2014-ben 1,2 millió forint volt. Az uniós támogatásból biztosított 450 milliós induló tőkét 2015-ben 330 millióra szállították le, ebből 2016-ra 130 millió maradt. A Morando Zrt. 2016-os beszámolójában a Brikett Investmentet 150 millió forintos értékvesztéssel tartja nyilván. A cég működésének abszurditására utal 2016-os beszámolója, amely szerint a brikettgyártás indítása csak 2014-re (!) lesz teljes körű a technológiaváltás miatt.
A Millenárist 10,6 milliárdért építő Garage Ingatlanfejlesztő másik üzleti vonalon is találkozott a kockázati tőkealapot összehozó körökkel. A Gödöllői Üzlet Park Zrt.-ben 2002-2003-ban üzletrésze volt, ekkoriban Szabó igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciót is kapott. Az ipari parkos cég számos tulajdonosváltást élt át, a Lanius Invest Kft.-nél 2007-2011-ben időzött. Ezt a céget azért említjük, mert a Tombor kisebbségi tulajdonában lévő Morando Zrt. többségi tulajdonosának, a Centrál Point Invest Kft.-nek a Lanius a gazdája. Bár Szabó és Tombor nincs közös cégben, de Racskó Zsolt akár kapcsolatot is teremthetett közöttük: ő a Brikettgyártó Kft. és a Brikett Investment Kft. ügyvezetését is elvállalta, egyúttal a Morando Zrt. igazgatóságának is tagja, ahol Tombor 2012. december és 2016. május között volt tag.
A Millenáris-park projekt keretében mélygarázst és parkot létesítenek. Szerettük volna megszólaltatni Szabó Zoltánt, akivel első és váratlan látogatásunk során személyes találkozóban egyeztünk meg, ezt azonban másnap lemondta. Arra hivatkozott, csak a megrendelő adhat tájékoztatást. A megrendelő az állami tulajdonú Millenáris Széllkapu Kft., amely egyszer már nekifutott a beruházásának, de 8,5 milliárd forintnál olcsóbb ajánlatot nem kapott. Ezért májusban a takarékoskodásra hivatkozva le is fújta az egészet, hogy két hónappal később 10,6 milliárdért nem nyilvános eljáráson kiválassza a West Hungária Baut és a Garage Ingatlenfejlesztőt. | Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet | Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t. | null | 1 | https://nepszava.hu/1136085_tiborcz-kozelben-a-millenaris-uzlet | 2017-07-29 13:57:00 | true | null | null | Népszava |
300 millió forinttal támogatja a kormány a nyíregyházi focicsapat új edzőközpontjának építését - derül ki egy friss kormányhatározatból. Mindezt azután, hogy az elmúlt két hétben másfél milliárd forintot vontak el két fővárosi ellenzéki vezetésű kerülettől a járványügyi védekezésre hivatkozva.
Az RTL Klub Híradója kereste a kormányt, hogy megtudják, mi indokolta a nyíregyházi sportberuházást, de nem kaptak választ. | 300 milliót adott a kormány a nyíregyházi edzőközpontra | Miközben két ellenzéki kerülettől másfél milliárd forintot vontak el, Nyíregyháza focicsapata örülhet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200510_300_millio_forinttal_tamogatja_a_kormany_a_nyiregyhazi_edzokozpont_epiteset | 2020-05-10 14:43:00 | true | null | null | HVG |
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban. Balogh korábban azt mondta, ez halálos ítélet a város számára, nem csak a területe, de adóbevételük nagy része is odalett. | Alkotmánybírósághoz fordul a gödi polgármester a kormány húzása miatt | Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése.
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200510_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_godi_polgarmester_a_kormany_huzasa_miatt | 2020-05-10 14:46:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi Bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből.
A technikai lehetősége megvolt rá, mivel ekkora összeghatárig a városvezetés bizottsági engedély nélkül is rendelkezhetett. Épp ezért Gelencsér szerint az ügylet titokban zajlott: sem a képviselő-testület, sem az érintett bizottság nem tudott róla, és a tranzakció az az évi pénzügyi beszámolóban nem szerepelt.
Az alpolgármester elmondta, hogy 2014-ben, amikor kiderült, hogy a banknak likviditási problémái vannak, Nagy Gábor Tamás nem kimenekítette a pénzt, hanem a bankot választotta a kerület helyett. Gelencsér ennek alátámasztására egy korábbi hivatalos levelet olvasott fel, amit Nagy Gábor Tamás írt Varga Mihály miniszternek, amiben leírja, hogy nem utaltatják vissza a pénzt a kerületnek, mert azzal pániklavinát indítanának el és megrendülne a bizalom az állami bankban.
Nagy Gábor Tamás volt polgármestert keressük az ügyben, amint sikerül elérni, frissítjük a cikket.
Nagy Gábor Tamás reakciója az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán jelent meg. Eszerint mivel V. Naszály Márta polgármester korábban két cikluson keresztül a kerület képviselő-testületének tagja volt, tudnia kellett arról a Széchenyi Bankban lekötött 500 millió forint értékű betétről. Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt, a követelésünk behajtása érdekében minden lehetséges jogi eszközt igénybe vettek.
Az válasz szerint az önkormányzat szigorú pénzügyi és jogi szabályzatának megfelelően a lekötések elhelyezése előtt 3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot. A lekötés minden mozzanata ésszerű és jogszerű volt. A bank közelgő csődjéről előzőleg semmilyen információval nem rendelkezett az önkormányzat, a lekötések napi szintű nyilvántartása, a bankokkal való kapcsolattartás az akkori pénzügyi igazgató feladata volt. Sajnos nem a Budavári Önkormányzat volt az egyetlen, amelyik lekötését egy-egy bank csődje elnyelte, tették hozzá. Végül közölték: V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát és ugyanazt a volt pénzügyi igazgatót alkalmazta tanácsadójának, aki a Széchenyi Bankos lekötések felelőse volt.
Mint arról beszámoltunk, a becsődölt Széchenyi Bank „ügyfeleit ért kellemetlenségek miatt” 2015-ben maga a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kért elnézést. | Budavár: félmilliárd hiányzik, feljelentést tettek | Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc, momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/13/budavar_felmilliard_hianyzik_feljelentes_tettek/ | 2020-05-13 12:06:40 | true | null | null | Index |
Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni - mondta Bige László nagyvállalkozó a Napi.hu-nak, miután a Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt ellene vesztegetés miatt.
A vád nevetséges és megalapozatlan, ez is része annak az összefüggő támadásnak, amely folyik ellenünk - fogalmazott Bige László. Véleménye szerint látványosak az érdekeltségében lévő Bige Holding Csoport - amelybe a Nitrogénművek Zrt. is tartozik - cégei elleni, hatósági intézkedések. Úgy véli ugyanakkor, hogy mindez csak részben irányul ellene, ezért inkább a családja, a gyerekei elleni fenyegetésekről van szó.
Az üzletember - aki A 100 leggazdagabb 2019 kiadvány szerit 170 milliárd forint becsült vagyonnal az ötödik legmódosabb magyar - szerint a szolnoki vegyi üzem elleni, lényegében indokolatlan hatósági fellépéstől kezdve - amelyet a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. működtet - a szintén a cégcsoportba tartozó NZrt.-Trade Kft. is a hatóságok célkeresztjébe került a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjével együtt. Utóbbi kapcsán a vád kezdetben sikkasztás volt, ami a két munkavállaló gyanúsítottkénti kihallgatása során hűtlen kezelésre változott - miközben leértékelt műtrágya értékesítése van a háttérben. Folyamatban van továbbá egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta, amelyben nemcsak a Bige László érdekeltségében lévő gazdasági társaságok az érintettek.
Az is izgalmas volt, amikor szerinte eléggé átlátszó módon, egy bizonyos Csizma László a Nitrogénművek Zrt. legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt vádaskodó levelet küldött szét a kibocsátó bankok vezetőinek, ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a kötvénykibocsátást meghiúsítsa, ami nem sikerült. A levél magasabbra emelte a finanszírozási költségeket , de a külföldi reakció inkább hitetlenkedés volt a támadás alacsony színvonala miatt - mondta ennek kapcsán Bige László. Elmondása szerint néhány bankvezető felhívta és kérdezte, hogy miért ír valaki ilyen levelet, anélkül, hogy annak állításait dokumentumokkal alátámasztaná.
A friss ügyben Bige Lászlót is feljelentették, mégpedig vesztegetés miatt. Csakhogy a feljelentés szerint nem ő vesztegetett volna meg valakit, hanem őt vesztegették meg - pár tíz millió forinttal.
A 24.hu úgy tudja, hogy az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Véleménye szerint ennek nincs más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják. Azt is aggályosnak tartja, hogy valaki tíz év után bejelenti, hogy állítólag valakit megvesztegetett, vádalkut köt. | Megszólalt Bige László a vesztegetési vádról | Vesztegetés miatt vádat emeltek Bige László ellen és börtönnel fenyegetik. Aki azt gondolná, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere akart megvesztegetni valakit, téved. Másvalaki állította, hogy ő vesztegette meg Bige Lászlót – igaz, nem kapott érte semmit –, a hatóságoknak pedig a jelek szerint nem tűnik fel, hogy mennyire is nonszensz ez. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bige-laszlo-szerint-nevetseges-es-komolytalan-a-vesztegetesi-vad.706115.html | 2020-05-13 15:33:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló építőanyag-eladó cégekkel is szerződött, ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés. Csakhogy kiderült: magáncégek esetében a mostani jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Egy vállalkozás esetében legfeljebb „a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását” lehet kezdeményezni, ami a cégbíróság, ennek pedig nincs értelme, hiszen a cégbíróságnak nincs ilyen hastásköre.
Az Alaptörvény viszont azt mondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.” Márpedig az uniós pénz is közpénz, amelyből például a panaszos érdeklődését kiváltó (meg nem nevezett) kőszállító céget fizetik. Ezért a pert tárgyaló bíróság kérte az Alkotmánybíróság véleményét.
A testület pedig 8:6 arányban úgy döntött, hogy a mostani szabályozás nincs rendben. Nem a jelenlegi törvény szövege hibás, hanem hiányzik belőle valami: az országgyűlésnek ez év végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, hogy „az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen”, tehát akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni. | AB: mindeki fordulhasson bírósághoz, akinek nem adnak ki nyilvános adatot | Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200501_alkotmanybirosag_nyilvanos_addat_mulasztasos_alkotmanysertes | 2020-05-01 15:38:00 | true | null | null | HVG |
Ha esik az eső, akkor sem érdemes összecsukni az esernyőt, ha az ember belép a Nyugati pályaudvarra, mert belül, a vágánycsarnokban majdnem ugyanolyan eséllyel kap vizet a nyakába, mint kint. Az ország egyik legfontosabb, járványmentes időkben naponta több tízezer ember által használt vasúti létesítménye évek, lassan évtizedek óta rettenetes állapotban van, két éve például egy nagyobb vakolatdarab szakadt le.
A tetőszerkezet állapotát mindennél jobban mutatja az a videó, amelyet még 2014-ben tett közzé a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület:
A felújítást évek óta ígérgetik, de úgy tűnik, hogy most már tényleg el is indul. A pályaudvar teteje és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tenderen két cég adott le ajánlatot. A befutó végül a Puskás Stadionon és a Liget-projekt több beruházásán is tízmilliárdokért dolgozó Magyar Építő Zrt. lett, amely – legalábbis nagy valószínűség szerint – jó félmilliárddal olcsóbban vállalta a munkát, mint amennyiért a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. elvégezte volna.
A MÁV tavaly év végén írta ki a közbeszerzést, amely alapján
felújítják a pénztárcsarnok, a McDonald’s és a vágánycsarnok tetejét, utóbbit a csatlakozó üvegszerkezetekkel,
rekonstruálják a homlokzati hat kisebb toronytetőt,
részben átépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert, és
megújítják az üveg függönyfalat az épület mindkét végén.
A kiírás szerint csak a tetőszerkezeten 1800 négyzetmétert kell leüvegezni, a homlokzaton pedig ennél is nagyobb üvegfelületet kell felújítani. Mindezt úgy, hogy műemlékről van szó.
Szóval már az elején látni lehetett, hogy masszívan milliárdos beruházásról van szó. A munkának azonban elvileg van fedezete, hiszen Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy a fejlesztésre európai uniós forrásokkal rendelkezik a vasúttársaság.
Múlt héten az is kiderült, hogy mennyi uniós forrás kellene erre, a MÁV ugyanis feltöltötte a közbeszerzési rendszerbe az ajánlatok elbírálásáról szóló összesítést. Ebből pedig az derül ki, hogy
a két beérkező ajánlatból az olcsóbb csak egy hajszállal marad el a 9 milliárd forinttól.
A Magyar Építő Zrt. vállalta elvileg ennyiért a munkát, de ez azért nem teljesen egyértelmű, mert a dokumentumot valószínűleg rosszul töltötték ki. Az ajánlatok felsorolásánál a Magyar Építő mellett ez az összeg szerepel, a nyertes megnevezésénél azonban már – szintén a cég neve mellett – egy ennél bő félmilliárddal magasabb. Azért tűnik szinte biztosnak, hogy utóbbi a hibás, mert az ott megadott 9,52 milliárd épp megegyezik a másik pályázó, a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. ajánlatával.
A Magyar Építő a mostani megbízással viszonylag hosszú idő után nyert újabb állami munkát. Legutóbb tavaly augusztusban a labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő beruházásokat bízták rájuk, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt.-re, amellyel a Puskás Stadiont is közösen építette a vállalat. Az a nyolcmilliárdos projekt – annak ellenére, hogy az Eb-t elhalasztották – lassan befejeződik.
A cég egyébként korábban közvetve annak a Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, akit épp Homolya Róberttel közösen fényképezett le 2018-ban egy luxusjachton az Átlátszó. Szíjj azonban már 2017-ben megvált a társaságtól, amely azonban így is Fidesz-közeli tulajdonban maradt. A Magyar Építő ugyanis Szíjjtól a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila és a sajtóinformációk szerint a kormányfő vejével és lányával szintén összekapcsolható Szeivolt István érdekeltségébe került. A vállalatnak pedig azóta is jól megy: 2017 nyara óta önállóan 17, más cégekkel közösen pedig több mint 40 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt. | Végre nekiállnak a botrányos állapotú Nyugati pályaudvar felújításának | Kilencmilliárd forintért újíthatja fel a pályaudvar tetejét és homlokzati üvegfalait a Puskás Stadionon is dolgozó Magyar Építő Zrt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200504/vegre-nekiallnak-a-botranyos-allapotu-nyugati-palyaudvar-felujitasanak/ | 2020-05-04 16:39:00 | true | null | null | G7 |
Újabb több mint 6 milliárd forintot költ el az állampolgárok tájékoztatására a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Rogán Antal vezette tárca még április elején állapodott meg az állami hirdetési pénzeket felszívó cégcsoporttal, de a szerződést csak most töltötték fel az erre a célra létrehozott felületre (pdf).
Ez már a huszadik olyan közbeszerzés volt, amit az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására” írtak ki, és amelyek eredményeként az országot ellepték az először kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, majd pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátok. Pár éve pedig a hasonló tenderek kiegészültek még egy feladattal: a magyar állampolgárok tájékoztatása mellett már az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt” is lefedik. Az áprilisban lezárt közbeszerzés utóbbiból is már a tizenkettedik volt.
A mostani hatmilliárdból vélhetően a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatókat és a kormányzat gazdaságélénkítőnek szánt, legalábbis akként kommunikált intézkedéseit – például a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” – népszerűsítő plakátokat, illetve egyéb hirdetéseket finanszírozzák . Egész biztosat azonban azért nem lehet mondani, mert Rogán Antal minisztériumát hiába kérték korábban többször is, hogy árulja el, melyik kampányt melyik közbeszerzésből fizették, ezt eddig a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem tette meg.
A megbízást ezúttal is Balásy Gyula médiaügynökségei kapták, ami azért sem meglepő, mert más nem is kaphatta volna. A tendert ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte Rogánék minisztériuma, márpedig az állami kommunikációs költést felügyelő hivatal egy ideje már csak Balásyékkal szerződik le. Ennek eredményeként a néhány éve még csak néhány százmilliós bevételt csináló ügynökségek mostanra több mint 150 milliárdnyi állami megrendeléshez jutottak.
Ezeknek pedig elég jelentős része épp Rogánéktól jött. A minisztérium ugyanis eddig – az opciós részekkel együtt – 93,3 milliárd forintnyi szerződést kötött a plakátokról ismert kampányokra. Ezeket a megbízásokat pedig egy kivételével Balásy Gyula ügynökségei kapták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | Hatmilliárd még kellett, hogy mindenki értesüljön a 13. havi nyugdíjról | Rogán Antal minisztériuma eddig 93 milliárd forintot költött a kék hátterű és Soros György arcképével díszített plakátokról elhíresült kampányokra. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/ | 2020-05-08 16:47:00 | true | null | null | G7 |
Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester.
Rájöttek ugyanis arra, hogy 500 millió forint hiányzik a kerület vagyonából, mert mint kiderült, a korábbi polgármester, Nagy Gábor Tamás 2013-ban - állításuk szerint saját hatáskörben - ekkora összeget helyezett el a közismerten Fidesz-közeli Széchenyi Bankban, ami nem sokkal később, 2014-ben a NER-korszak egyik legnagyobb gazdasági botrányának köszönhetően tönkrement. A sírba víve magával az I. kerületiek közpénzét is.
A Széchenyi Bank megsemmisüléséhez egyébként annyira gyanús húzások vezettek, hogy az ügyben a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank annak ellenére tett büntetőfeljelentést 2015-ben, hogy a Széchenyi többségi tulajdonosa az egyik leglojálisabb - és a nagyközönség előtt legkevésbé ismert - NER-háttérember, a Fidesz médiabirodalmának a baloldali kormányzás alatti egyik fontos finanszírozója, Töröcskei István érdekeltsége volt. Aki mellett a 49 százalékos kisebbségi tulajdonos 2013 közepe óta a magyar állam, konkrétan az a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amit 2013 márciusáig éppen Matolcsy vezetett.
De mielőtt felidéznénk a bankcsődöt, ugorjunk vissza a mostani ügyre!
Az I. kerületi önkormányzat 2010-es évek elején érvényes ügyrendje szerint a polgármester 100 millió forintos értékhatárig a saját hatáskörében is leköthetett pénzösszegeket a kerület vagyonából, de maximum 30 napra, e fölötti összeg vagy hosszabb lekötés esetében viszont a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása volt szükséges.
2013. márciusában Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester egy rendelettel 500 millió forintra emelte ezt az értékhatárt, a maximális lekötési időt pedig egy hónapról fél évre emelte - állítja Gelencsér és V. Naszályi. Mint kiderült nem véletlenül: Nagy alig két hónappal később ugyanis éppen 500 millió forintot helyezett el két részletben a Széchenyi Bankban, hathónapos lekötésre. Az új szabályok szerint erről a bizottság értesítése nélkül dönthetett.
Maga a pénz elhelyezése a korábbi rendelet miatt az önkormányzat szempontjából formailag törvényes volt, ám az kapásból feltűnő, hogy Nagy Gábor Tamás ezt teljes titokban tartotta. Gelencsér Ferenc állítása, illetve facebookos posztja szerint ugyanis a lekötésről egy szó sem szerepel például a 2013. szeptemberében készült pénzügyi beszámolójában.
A polgármesternek a féléves lejáratok miatt 2013 novemberében és 2014 májusában is lehetősége volt kivenni a pénzt, de nem tette, sőt újra lekötötte azt. Pedig ekkorra már nemhogy egy jó információkkal rendelkező, bennfentes kormánypárti politikus, hanem egy teljesen átlagos újságolvasó is rég tisztában lehetett azzal, hogy a Széchenyi Bank helyzete drámaian megrendült.
A HVG 2014. június 3-án például arról írt, hogy a banknál hatalmas volt a veszteség, csak az előző évben 2 milliárd forint, ami az aprócska pénzintézet jegyzet tőkéjének majdnem egyharmadát jelenti, miközben igen magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lap azt is megírta, hogy a banknál felügyeleti vizsgálat indult.
De már ez előtt is jelentek meg leleplező cikkek a bank gondjairól. A gazdasági sajtó bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy a fennállása hat éve alatt mindvégig veszteséges bank - a polgármester ennek tudatában sem kérte vissza a kerület pénzét - az összeomlás felé halad.
A 2014 novemberében pedig már nem tudott mit tenni az I. kerület: a Nemzeti Bank, ami időközben szintén vizsgálatot indított a pénzintézetnél, november 4-én 5 millió forintban maximálta a rövid lejáratú kifizetések összegét. Az I. kerület soros hat hónapja 1, illetve 2 nappal ezután járt le, így már bottal üthették a félmilliárdjuk nyomát.
A helyzet ekkor már annyira kínos volt, hogy Nagy Gábor Tamás 2014. december 10-én írásban próbálta megindokolni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy miért hagyta bent a kerület pénzét még pár héttel korábban, novemberben is. illetve segítséget kért tőle, hogy valahogy mégis visszaszerezhesse a pénzt.
Levelében Nagy Gábor Tamás nyíltan elismerte, hogy 2014. közepére már bőven tudta, hogy a bank helyzet nem rózsás és oda közpénzt kihelyezni kockázatos:
Na de miért nem próbálta akkor visszaszerezni a közpénzt, ha egyszer tudta, hogy kockázatos a buli, és amire még a saját levele szerint is lett volna lehetősége?
„Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel.”
- írta indokolásképp Varga miniszternek.
Pedig ekkora már réges régen megszűnt a bizalom a többségi magántulajdonban lévő bankkal szemben, hiszen a sajtó bőséges terjedelemben számolt be a jegybanki vizsgálatról.
Az MNB végül 2014. december 5-én visszavonta a pénzintézeti engedélyüket és elrendelte a Széchenyi végelszámolását.
Legkésőbb ezen a ponton az olvasóban joggal merül fel az a logikus kérdés, hogy eleve miért helyez el bárki is félmilliárd forint közpénzt egy olyan banknál, amiről a hivatalból nyilvános cégadatok megnézése alapján is könnyen megtudható, hogy folyamatosan veszteséges, és amihez személyesen nincs semmiféle köze, vagyis nem önmagát gazdagítja. És főleg miért tart ki mellette azután is, hogy egyre világosabb a bank katasztrofális anyagi helyzete?
Nagy Gábor Tamás a Vargának írt magyarázkodó hangulatú levelében az eredeti választását azzal indokolta, hogy
"Úgy gondoltuk, hogy egy 49 százalékos állami tulajdonú bankban biztonságban tudjuk pénzünket"
Arra, hogy ezen felül mi lehetett az oka erre - különös tekintettel arra, hogy a minisztérium 2013. június 28-án lett szerzett tulajdont a bankban, akikkel Nagy még ez ELŐTT, májusban szerződött le - az vethet némi fényt, ha megnézzük, mi is volt ez a Széchenyi Bank és ki az a Töröcskei István.
A Nemzeti Banktól a milliárdokig
Az egyik legkevésbé rivaldafényben élő NER-milliárdos a rendszerváltástól kezdve az aktuális jobboldali kormányok környékén üzletelt. A rendszerváltás előtt az MNB-ben dolgozott, ahol a főnöke Boros Imre jelentette a kapcsolódási pontot a későbbi Antall-kormányhoz, aminek Boros minisztere lett. Töröcskeit már alkalmazottként sem kerülték a tisztázatlan ügyek: érintettje volt, de nem elítéltje az úgynevezett Volkswagen-ügynek 1987-ben, amit a Spiegel a világháború utáni Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének nevezett, és ami miatt a magyar jegybanknak 1993-ban mai értéken tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellett peren kívül kifizetnie.
Töröcskei a rendszerváltás után azonnal nagymenő üzletember lett, majd a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. A Fidesszel ekkor fonta szorosra a személyes és gazdasági szálakat: az Átlátszó cikke szerint 1994-ben a bank egymillárd forintos hitellel támogatta a harcias liberálisból nem sokkal ezelőtt jobboldali konzervatívvá átfazonírozott Fidesz és az MDF választási kampányát.
Akkor még ez a pénz sem segített, a Fidesz története legváratlanabb és legnagyobb kudarcát szenvedte el, a kiborult Orbán pártelnök a választási eredmények helyett emlékezetes módon a finnek hoki-vb-döntőjét nézte inkább, Horn Gyula kétharmadot szerzett, Töröcskeinek, visszanézve, mégis megérte a dolog. Saját bevallása szerint ugyanis a hitelbankos korszakában ismerkedett meg és barátkozott össze Simicska Lajossal. Töröcskei abban is unikumnak számít a hazai gazdasági-politikai háttéremberek között, hogy alkalmanként teljes nyíltsággal beszélt olyasmikről, amikről kevesen szoktak. Erről például így nyilatkozott a megboldogult Népszabadságnak 2011-ben:
„Simicska Lajos urat 1992-ben ismertem meg, mikor a Hitelbank elnök-vezérigazgatója voltam. Izgalmas vitákat folytattunk, amiből mély baráti kapcsolat alakult ki. Kevés ember van megáldva hozzá hasonló jó képességekkel. A Fidesszel ezt követően alakult ki szorosabb kapcsolat. Nyerges Zsolt úrral 2001-ben találkoztunk, és azóta építgetjük a baráti kötődéseinket.”
A Fidesszel ápolt szorosabb kapcsolat a gyakorlatban a várakozásai ellenére ellenzékben maradt Fideszes médiabirodalmának finanszírozását jelentette. Töröcskei már 1994-ben bepróbálkozott azzal, hogy az állami tulajdonú Hitelbank cégportfoliójából Simicska Lajos Mahir-jának, az egyik legfontosabb fideszes párt-háttércégnek adja el az akkor még extra magas példányszámban elfogyó Szabad Földet, illetve a Mai Nap és a Reform című bulvárlapokat, de a hatalomra került Horn Gyula a kezére csapott.
Amikor a Fidesz 1998-ban, történetében először hatalomra került, nem felejtették el Töröcskei gesztusait: a Magyar Exporthitel-biztosító elnökévé nevezték ki és ő lett a kormányzat egyik erős gazdasági háttérembere.
Az üzletember ezt a 2002-es váratlan MSZP-győzelem után nem késlekedett viszonozni: részben az ő cégei birtokolták és finanszírozták a Hír Tv-t és a Lánchíd rádiót egészen 2011-ig. Arról, hogy a kizárólag politikai célokra kitalát médiacégeket nem üzletnek tekintette, hanem pártfeladatként kapta a finanszírozásukat, szintén elismerésre méltó nyíltsággal beszélt:
„Elkötelezett konzervatívként szomorúan tapasztaltam, hogy ennek az oldalnak rendkívül kevés megszólalási lehetősége adódott a tömegtájékoztatásban. Amikor jött a megkeresés, hogy egy bizonyos csoport álljon össze, és hozzuk létre a konzervatív sajtót, eredményeim szerencsére lehetővé tették, hogy ebben lelkesen részt vehessek.”
Töröcskeinek - akiről sosem derült ki igazán, hogy mekkora vagyont mozgat - egy rakás egyéb érdekeltsége volt, az agráriumtól a pénzügyi szektoron át az energiaiparig. Ez tette lehetővé a pártkérés teljesítését is médiaügyben.
Töröcskeit tehát tehetős - feltehetőleg sokmilliárdos - befektetőként és a párt gazdasági háttérbirodalmát akkor még lényegében egyszemélyben irányító és birtokló Simicska Lajos bizalmasaként érte a Fidesz ismételt hatalomra kerülése 2010-ben.
A választások táján kétmilliárdos hitelből vásárolta meg az akkor még SPE Banknak hívott későbbi Széchenyi Bankot egy Kajmán-szigeteki tulajtól, amit titokzatos okokból egy napra Pannon, majd pár hónapra Helikon Bankra keresztelt, hogy aztán végleg kikössön a Széchenyi névnél.
A kisbank a róla szóló szakcikkek szerint folyamatosan veszteséges volt, ezért a többségi tulajdonosnak kötelező lett tőkét emelnie, amit Töröcskei 2012-ben egy olyan tranzakcióval próbált megoldani, ami a későbbi vizsgálatok középpontjába került. A print HVG a Magyar Nemzeti Bank vizsgálati anyaga alapján a következőképpen írta le az akciót egyik tényfeltáró cikkében, az 2015. augusztus 22-i lapszámban: a bank öt cégnek összesen 1,5 milliárd forint hitelt adott villámgyos elbírálás után, hogy az összeg a hetilap szerint különböző számlákon villámgyosan átfolyatva egy napon belül a Széchenyi többségi tulajdonosa, Töröcskei családi cége, a T and T Kft számláján landoljon, amiből a cég azonnal, még aznap megemelte a bank tökéjét.
Vagyis - az MNB több mint 100 oldalas, a HVG által ismertetett vizsgálati jelentése szerint - fiktív tőkeemelés történt volna, hiszen a többségi tulaj a bank tőkéjét egy magától a banktól származó hitelből emelte volna meg.
Egy elképzelt tökéletes piacgazdaságban talán meglepő lenne, hogy a magyar állam 2013. nyarán pont egy ilyen küszködő kisbanknak vegye meg a 49 százalékát, 3 milliárdos befizetéssel. Ha tekintetbe vesszük Töröcskei és a Fidesz nem is titkolt szoros viszonyát, talán már érthetőbbé válik a dolog.
A nemzetgazdasági tárca megpróbálta rendbe hozni a leglátványosabb problémákat: rászorította például a bankárt, hogy rendezze a korábban leírt, furcsa tőkeemelési ügyet.
A maga módján szinte vicces elem, hogy - a HVG cikke szerint - Töröcskei cége még a bank eredeti megvárlására felvett hitelt is úgy fizette vissza, hogy az MNB kis- és középvállalkozásoknak szánt, úgynevezett növekedési hitelkeretéből két jókora kölcsönt adott két vállalkozásnak, hogy az összegek egy része megint csak a T and T-nél landoljon és a cég ebből fizesse vissza a hitelét.
Az MNB vizsgálata olyan következtetésekre jutott, amik miatt 2014. decemberében visszavonták a bank engedélyét, elrendelték a végelszámolását majd pár hónap múlva büntető feljelentést tettek.
Nyomozástörténti kuriózum, hogy a 444 tudomása szerint a nyomozás még mindig nem zárult le. Sokat elárul annak hevességéről és érthetőbbé teszi annak világrekordgyanús elhúzódását, hogy amikor az mfor.hu 2019. februárjában, vagyis majdnem négy évvel a nyomozás kezdete után cikket írt az ügyről,
a rendőrség a jellemzően jólértesült lap információi szerint még meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját.
Ezen értesülésüket Töröcskei akkor nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérniük.
Most sikerült beszélnem Töröcskeivel, aki megerősítette, hogy azóta sem kereste a rendőrség a büntetőeljárás miatt. Az üzletember elmesélte, hogy a Széchenyi-ügy miatt polgári pereket indított az MNB ellen, amikben állítása szerint "egész jól állnak" és azt fejtegette, hogy talán azért nem halad a büntetőügy, mert a hatóságok szerinte arra számítottak, hogy a polgári perekben veszíteni fog, ami majd megkönnyíti a büntetőeljárást, ám végül nem így történt.
Vele ellentétben Nagy Gábor Tamás egyelőre nem reagált sem a telefonos, sem az SMS-ben küldött megkeresésünkre. (Update: cikkünk megjelenésekor a sajtósán keresztül azt üzente, hogy a kerületi Fidesz-szervezet reagált a nevében, ami alant lesz olvasható.)
Cikkünk élesítése előtt közvetlenül a Fidesz közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt állítják - szöges ellentétben V. Naszályi Márta és Gelencsér állításaival - hogy a polgámester nem titokban cselekedett, hanem
"Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt."
A párt közleménye meglepő módon azzal indokolta, hogy a Széchenyit választották, hogy "3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot". Ez azért meglepő érv, mert a kamat közpénz elhelyezésekor normális esetben kifejezetten sokadrangú szempont és éppen a megbízhatatlan pénzintézeketek ajánlanak sokszor gyanúsan magas kamatot.
A közelmény azt is állítja, hogy
Csahogy ezt éppen Nagy Gábor Tamás levele cáfolja, aki nyíltan leírta Vargának, hogy annyira tudtak a likviditási gondokról, hogy már májusban sem mertek új betétet elhelyezni a bankban.
A Fidesz közleménye ott is önmagát látszik cáfolni, amikor kicsit később azt írják, hogy
"Nincs új a nap alatt, V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát."
Amiből ugye az következik, hogy 2015. előtt mégsem a bizottság döntött a lekötésekről, ellentétben azzal, amit közleménye elején a párt állított. Az ellenzékiek viszont éppen ezt mondták.
A kerületi Fidesz Nagy Gábor Tamást mentegetni igyekvő közleménye azzal zárul, hogy V. Naszályi | Az I. kerületi polgárok 500 millió forintját égette el a korábbi polgármester | Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/13/az-i-keruleti-polgarok-500-millio-forintjat-egette-el-a-korabbi-polgarmester-a-fidesz-korszak-legjobban-dokumentalt-gazdasagi-bunugye-miatt | 2020-05-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ötödik leggazdagabb magyarként számon tartott Bige László, „a műtrágyakirály” ellen tavaly májusban indított nyomozást a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. Az üzletembert 48 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábon védekezhetett. Ezután hosszas csend következett, ám most, egy évvel később fordulat történt.
A 24.hu írta meg, hogy Bige ellen vádat emeltek az ügyben, és börtönbüntetést, valamint 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség. A lap idézi a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közleményt, amely az üzletember nevének említése nélkül részletezi a feltételezett bűncselekményt.
Eszerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. 2010-ben, vagyis 10 évvel ezelőtt.
„A vádlott megállapodott az említett vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át részére letéti szerződés alapján, amelynek egy részét a vállalkozó a vevőknek fogja a piaci árnál olcsóbban, ugyanakkor számla nélkül értékesíteni, az így befolyt összeget pedig átadja a vádlottnak. A vádlott egyúttal vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később az általa vezetett cég leértékeli, azaz kedvezményes áron fogja kiszámlázni, így a vállalkozó is megfelelő haszonhoz juthat.” – olvasható a közleményben.
Az ügyészség börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Bige László az Átlátszónak is eljuttatott sajtóközleményben reagált a vádemelésre. A Bige Holding, és annak ékköve, a péti Nitrogénművek tulajdonosa szerint nevetséges és megalapozatlan a vesztegetési vád.
„Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni.”
Úgy véli, ez a vád is része annak az összefüggő támadásnak, ami zajlik ellenük. Azt írja, igazán látványosak a cégcsoportja elleni „hatósági atrocitások”, és felsorol néhányat:
a szolnoki vegyiüzem elleni fellépés
a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjét kezdetben sikkasztással, majd hűtlen kezeléssel vádolták leértékelt műtrágya értékesítése kapcsán
folyamatban van egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta
a Nitrogénművek legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt valaki (megnevezi a személyt, aki nem közszereplő – a szerk.) vádaskodó levelet küldött a kibocsátó bankok vezetőinek, nagy ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak
Közleményében Bige László arról is ír, hogy cégein keresztül közel 500 millió eurót fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben. Ez egy sikeres befektetési ciklus volt, új gyárakat építettek, többé- kevésbé teljesen megújították a Nitrogénműveket, amely bővítette kapacitását a legújabb technológia révén – mondta Bige. Hozzátette: ráadásul válság alatt építettek, ami azt jelentette, hogy költségeik körülbelül a felének feleltek meg annak, mint ami manapság lenne. Összeszámolhatja bárki, hogy ki fektetett be ebben az országban az elmúlt tíz év alatt közel 500 millió eurót – biztatott a milliárdos.
Mint fogalmazott, még a „lopott pénzből” sem fektettek be ennyit, azaz nincs még egy magyar cég, amely ennyit fektetett volna be Magyarországon, mint ő.
Kevés cég van, amely 2-3 milliárdtól fölfelé fektet be, de azt a külföldi céget, amely 2-3 milliárd forintot elkölt Magyarországon, „úgy megéneklik, mint Odüsszeuszt, sőt még támogatást is adnak neki”. Bigéék ezzel szemben soha egy fillért nem kaptak sem az Európai Uniótól, sem pedig a magyar adófizetőktől. Sem az előző rendszerben, sem azóta. Nem kaptak, de nem is tartottak rá igényt. Ebből a pénzből csak azoknak adnak, akik eléggé lojálisak a hatalom iránt – fogalmazott Bige László. Egy illetékes miniszter meg is mondta neki – emlékezett vissza –, hogy ne is kérjenek támogatást, mert nekik nem jár. A beruházásokat így saját pénzükből és kötvényeik kibocsátásából fedezték.
Az üzletember közleménye megnevezi azt a személyt is (szintén nem közszereplő – a szerk.), aki őt feljelentette a 10 évvel ezelőtti állítólagos vesztegetés miatt. Bige azt írja, hogy a feljelentő 2010-ben tönkrement, és még ma is sok milliárd forinttal tartozik magánembereknek és cégeknek. Többek között a Bige Holding Csoportnak is tartozik, körülbelül 400 millióval.
Bige szerint sántít a vesztegetéses történet, mert ők ezzel az emberrel „úgynevezett letéti szerződéseket kötöttek, tehát az áru a Nitrogénműveké volt, azt el sem adhatta”.
A milliárdos úgy gondolja, fizethettek pár tízmillió forintot a feljelentőnek azért, hogy az ügyben elvállalja a bűnbánó pentito szerepét. Amit el is vállalt, mivel nincs már nincs semmije, miután korábban tönkrement. Bige László szerint ezért lehetett ilyen hülye, hogy tíz év után „jutott eszébe”, hogy ő „vesztegetett”. A néhány millió forintért.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Ennek nincs semmi más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják – tette hozzá.
A műtrágyakirály szerint ebből is látszik, hogy minden fronton próbálkoznak ellenük, de szerinte semmi eséllyel, mert úgy véli, hogy „ezek igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek”. Emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor az állítólagos vesztegetés a feljelentés szerint történt volna, ő milliárdos nagyságrendű osztalékot vett fel, de nemcsak akkor, hanem előtte is és utána is.
A személyét és cégcsoportját ért támadások kapcsán Bige László elmondta: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. részéről 7 éves kötvényt bocsátanak ki, mert tudta, hogy támadások érik majd őket. Ellenfelei a kötvénykibocsátást is azért akarták megakadályozni, mert abban bíztak, hogy megszerezhetik a péti gyárukat abban az esetben, ha megszüntetik a finanszírozásukat. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ártsanak nekik, velük szemben szisztematikusan és kifejezetten az állami szervek – rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség, versenyhivatal – bevonásával elkövetnek mindent, hogy tönkretegyék, de ez nem fog sikerülni – mondta Bige László.
Az üzletember szerint az ellene és cégcsoportja elleni támadások mögött Csányi Sándor áll, és azt is nyilvánvalónak tartja, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik – fogalmazott.
„Az állam mindenesetre most Bigééket olyan látványosan, jól szervezetten és úgy bántja, mintha a magyar
Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe. Barátokhoz, ahogy mondani szokás. Nincs új a nap alatt.” – zárul a műtrágyakirály közleménye.
A szolnoki vegyiüzem elleni hatósági fellépésről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Címlapkép: Bige László Nyíregyházán 2014. december 23-án. (MTI Fotó: Balázs Attila) | A vesztegetéssel vádolt Bige László szerint a “lopott pénzből” sem fektettek be Magyarországon annyit, mint ő | Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönbüntetést kérnek rá. A milliárdos a sajtónak kiküldött közleményében nevetségesnek és komolytalannak nevezi a vádat – szerinte az egész ügy nonszensz, és Csányi Sándor ámokfutása áll a háttérben, ám úgy véli, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. “Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik” – áll a műtrágyakirály közleményében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/14/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-dilettans-semmirekello-emberek-tamadjak/ | 2020-05-14 13:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.
Hiába változott azonban a forrás, az egyszeri hírolvasó félretájékoztatása ugyanakkor megmaradt. A hírügynökség anyagainak összképe ugyanabba a sorosozós-migránsozós-brüsszelezős narratívába illeszkedik, amit 2013-al kezdődően az orosz propaganda (például az orosz állami érdekeltségű Russia Today vagy a Sputnik News) terjesztett Európában, és amit a magyar kormány bűvkörébe került médiumok is előszeretettel visszhangoztak.
A V4NA állította elő például azt a március végi anyagot, ami szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hátráltatta a járvány elleni védekezést azzal, hogy év elején elkomolytalankodta a koronavírust. A cikk eleve abszurdum: senki sem látta a jövőt, Európa-szerte minden állam csak február végi tömeges megbetegedések után kapott a fejéhez, a magyar operatív törzs például február 24-én állt fel.
De vannak a hírszövegben konkrét csúsztatások is. A szöveg szerint “még február 14-én sem fogta fel az uniós egészségügyi hivatal, hogy milyen veszélyt jelent Európában a koronavírus-járvány”. Az állítást az ECDC —amúgy a tagállami egészségügyi szerveket éberségre kérő — nyilvános jelentésének egy környezetéből kiragadott és elferdített mondatára alapozták, amely szerint február 14-én a feltételezett gócpontok közelében nem élő vagy utazó uniós állampolgárok számára a fertőzés veszélye abban a pillanatban alacsony volt (a V4NA a dőlt betűvel jegyzett részleteket felejtette el említeni).
Ez a hagyományosnak mondható “Brüsszel gonosz/alkalmatlan” narratívába illeszkedő, félreinformáló anyag nemcsak a magyar olvasókhoz jutott el: szlovén és macedón médiumok is közölték. Az átvétel nem egyszeri eset. Az elmúlt fél év során ugyanazokhoz a szlovén, macedón médiavállalkozásokhoz tartozó szájtokon tűntek fel a Habony Árpád érdekeltségében működő V4NA hírügynökség anyagai, amelyekben magyar szereplők is tulajdont szereztek az elmúlt években — feltehetően kormányzati hátszéllel.
Így leszünk regionális dezinformációs középhatalom
Az online említéseket monitorozó Mediatoolkit keresőjével az elmúlt három hónap során a V4NA-ra hivatkozó legtöbb cikket a magyar után a szlovén és az (észak-)macedón interneten találtuk. A szlovén médiatérben a NovaTV24, valamint a Demokracija hetilap webszájtján, a macedón hírvilágban a Netpress, az Infomax és a Kurir oldalakon jelentek meg V4NA-anyagok, például a Soros György ördögi tervét leleplező Orbán Viktorról, vagy a nemzetközi Soros-hálózat Magyarország elleni ármánykodásáról.
Mindegyik médiatermék abba a csomagba tartozik, ami két magyar ex-közmédiás figura (Schatz Péter, Adamik Ágnes) nevével fémjelzett, közelmúltbeli balkáni magyar bevásárlókosárból kandikál ki. Az alig fedett állami forrásokból történő, szlovén és macedón irányú, a célországok kapható politikai karaktereivel épített szövetségesi viszonyokhoz házasított orbánista médiaterjeszkedés a magyar rezsim regionális ambícióit és befektetési politikáját is keresztezi. Erről a folyamatról bőségesen lehetett olvasni korábban is (ld. pl. ezt a cikket e sorok szerzőjétől a szlovén nyomulásról, ezt az Átlátszó-áttekintést a macedón ügyekről és ezt az összegző, közreműködésünkkel készült, angol nyelvű OCCRP-anyagot).
Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet
Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.
A V4NA a magyar médiaérdekeltségek regionális naprendszerének központjában helyezkedik el, erre utal a szlovén Necenzurirano friss leleplezése is. A szájt információi szerint 2018 óta a balkáni országokba csatornázott, összesen 1,4 milliárd forint értékű magyar vonatkozású pénz részben a V4NA kiadójától, részben az akkori Habony-szövetségesekhez tartozó magyar Ripost kiadójától érkezett. Feltehetőleg részben ez állt a Ripost Média Kft. 2018-as, többszázmilliós gigaveszteséget produkáló pénzügyi furcsaságai mögött, amiről a magyar sajtóban elsőként jelen cikk szerzője számolt be, aminthogy arról is, hogy Habony és szövetségesei a magyar médiatérről ugyan kiszorultak, de a szlovén sakktáblán még játékban vannak.
A miniszterelnöki nemhivatalos kommunikációs tanácsadó Habony szelleme persze már a kezdetek óta ott lebeg a Balkán-projekt felett. A 444 korábbi információja szerint a Fidesz-szövetséges szlovén SDS és a Gruevszki-féle macedón VMRO-DPMNE baráti médiáját pénzkötegekkel aládúcoló bevásárlókörutat megelőzően a Habony-érdekeltség Danube Business Consulting Ltd. komplett politikai kommunikációs és médiatervvel házalt a régióban a reménybeli zsebdiktátoroknál.
A körvonalazódó regionális médiacsoport információs véráramlását pumpáló V4NA azonban minőségében az eddigieknél sokkal jelentősebb hatással lehet a térség nyilvánosságára. A régiót számtalan nyelvi és kulturális határ szabdalja. Vannak olyan országok is, amelyek a cirill betűs ábécét használják.
Ebben a töredezett közegben pofonegyszerű a célközönségeknek teljesen fals képeket festeni akár a velük szomszédos országok valóságáról egy központilag irányított, “belül” angol munkanyelvű, de kifelé a balkáni bábel összes nyelvén kommunikáló médiaszervezet segítségével.
Egy kevésbé sikerült példa A V4NA-nak köszönhető, hogy a szlovén hírolvasók is értesültek Gréczy Zsolt DK-s politikus úgymond pikáns szelfijeiről. Emlékeztetőül: Gréczy fotói isten tudja, honnan keveredtek elő tavaly télen. A kétségkívül előnytelen fotográfiák kiszórását felépített műbalhésorozat támogatta, először egy magyar zenészceleb asszonyféltő — időközben törölt — Facebook-posztja, másodszor egy azóta megkérdőjeleződött szavahihetőségű széljobbos politikai dolgozó meséje, harmadjára a képeket mindenhova eljuttató, ismeretlen feladójú emailekben foglalt, igazolhatatlan zaklatási vádak formájában. A végül Gréczy képviselői lemondásával zárult médiaesemény-sorozat még a magyar politikai uborkaszezonban is a zsé kategóriában futott; Szlovéniában mégis komoly politikai-erkölcsi hivatkozási alapként csomagolva jelenhetett meg. Gréczy helyreigazításért — egyelőre nem jogerősen — sikeresen perelte a Pestisrácokat; hasonló szlovéniai eljárásról nem tudunk.
Hogy a játék végcélja egy legalábbis térségi méretű dezinformációs gépezet, azt pár éve már lehet sejteni. 2018-ban Kósa Lajos a Habony akkori érdekeltségébe tartozó szlovén szájtra hivatkozva dobott be a magyar közbeszédbe is egy konkrét (a mese szerint Soros finanszírozta ún. “migránskártyákkal” kapcsolatos) álhírt a magyar közbeszédbe a Magyar Idők hathatós segítségével. Ezt a dezinfót megfogta a rendszer: az eredeti szlovén anyagot észlelte és cáfolta a Snopes, a Kósa meglepő kijelentéseinek utánakereső 444-es kollégáknak így csak le kellett fordítaniuk az álhírcsekkoló portál anyagát.
Az ehhez hasonló helyben termelt, manufakturális módszerekkel átemelt egy-egy kamu még kivédhető, de a V4NA körül épülő gépezet teljesen más szintet jelentene. Nemcsak az egyszeri újságolvasónak, de a teljes magyar vagy szlovén információs szférának sincsenek például eszközei arra, hogy egy ilyen hírmasinából kiömlő naponta tucatnyi, teszem azt, észak-macedón hír hátterét időben ellenőrizze. A regionális hírcsere még a próbaüzemnél tart: a V4NA-anyagokból a Balkánon havonta egy-két tucatnyi jelenik meg, de a tendencia tagadhatatlan, sőt, a hírek elkezdtek már elkezdtek a másik irányba, Magyarország felé is közlekedni.
Eddig a legvagányabb információs játékos a kelet-európai pályán a desinformatsiya szülőhazájának számító Oroszország volt, amely a 2013-as ukrajnai konfliktus kezdete óta a hangerőt csutkára felcsavarva nyomatja a nyugat felé irányzott kamuhíradót. De olyan médiabirodalma még Vlagyimir Putyinnak sincsen a Balkánon, ami közismert, helyi újságokon, tévéken keresztül, gépezetszerűen döntené a tömegpszichológiai patikamérlegeken kifőzött politikaimarketinges üzeneteket. A témával foglalkozó korábbi kutatások jellemzően egyetértenek abban, hogy a környéken egyedül a magyarországi fősodratú médián (és ráadásul a kormánypárti térfelén) ment át csont nélkül az orosz dezinformáció.
Magyarországon a V4NA már gyakorlatilag átvette az oroszok helyét a világmagyarázásban. A hírügynökség anyagait ugyanis zabálják a kormánnyal baráti médiumok.
Az Origo saját keresője például nyolcszáznál is több, V4NA-ra hivatkozó cikket talál a hírportálon. A Mediatoolkit keresőjével három hónap alatt ötszáznál is több, a V4NA-ra hivatkozó anyagot találtunk a magyar interneten.
Az átvételek aránya is magas. Az április 27. (hétfő) — 29. (szerda) idősávban a V4NA-n megjelent összesen 45 darab magyar nyelvű hírből többet megjelentetett az egyaránt a KESMA-istállóba tartozó Magyar Nemzet (8 db), az Origo (8 db), a megyei napilapok (a két szúrópróbaszerűen kiválasztott lap szájtján ugyanazt a 3-3 db hírt találtuk), a 888 (1 db) és a kormányzati médiaholdingon kívül maradt Pesti Srácok (3 db) is.
A Fidesz-barát médiumokban ezzel a Magyar Távirati Iroda (MTI) szállította, valamint a saját fordítású-előállítású anyagok mellett a V4NA a harmadik jelentékeny forrása az úgynevezett nagyvilágból érkező híreknek. Érdekesség, hogy a legjelentősebb öt V4NA-híreket publikáló szájt(csoport) között szerepelnek a Habony-közelibbnek tartott Origo és a 888 mellett az oldszkúl Magyar Nemzet és a megyei hírlapok, továbbá a Kesma-csoporton kívüli Pestisrácok is.
Hazai vonalon éppen az adhat okot a V4NA létezésére, hogy az Orbán-kormány számára túl kellemetlenné vált, hogy a baráti média kritikátlanul terítette az orosz üzeneteket.
A témát feldolgozó több tanulmányból egyaránt azt lehet kiolvasni, hogy a Fidesz-holdudvar lefeküdt az orosz dezinformációnak, a köztulajdonban lévő állami médiumok balfogásainak felelőssége alól pedig különösen nehezen lehetett kibúvót találni a kormányzatnak, ha azokat — teszem azt — diplomáciai találkozókon az európai, amerikai szövetségesek felemlegették.
A nyilvánvalóbb kínosabb momentumok közé tartozott az, amikor a haveri médiumok sajátkezű kamugyártásba fogtak. Ilyen volt például az Origo videója, amiben egy eredetileg az Egyesült Államokban történt verekedős incidens felvételét “Európa 2017” felirattal látták el, a képanyag alá pedig “Allahu akbar” kiáltások hangját keverték, vagy az M1 híradójában szereplő, állítólag a menekültektől rettegő, az igazság nem minden részletét kibontó svéd nő esete.
De nyilván az sem vette ki jól magát, amikor 2016-ban a 444 áttekintette, hogy a közmédiás hirado.hu aktuálisan milyen forrásokra hivatkozva számol be a szíriai konfliktusról, és durva orosz túlsúlyt, néha közvetlenül az orosz Sputniktól átvett híreket találtak.
A közmédia akkori állapotát jól jellemzi, hogy Kobza Miklós akkori hirado.hu hírigazgató-sajtófőnök ellenérvként az orgánum nem csak orosz forrásokra épülő cikkeinek listáját lobogtatta — és még abban a listában is lehetett találni olyan cikket, aminek a fordítója a szokásos hangulati csúsztatások mellett a migránsozós “vörös farok” kedvéért egészen egyszerűen meghamisította az eredeti Independent-anyag fő állítását.
Annak viszont már nem találtuk nyomát, hogy az elmúlt egy évben a közmédia, vagy más, a kormánnyal baráti médiumok a 2016-17-es csúcshoz hasonló arányban támaszkodtak volna a Sputnikra, vagy az időközben RT-re átkeresztelt Russia Todayre. Sputnik-híreket fordító közmédiás újságírók helyett a V4NA beillesztése a hírelőállítási folyamatba nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a migránshordák dúlta Európáról szóló posztapokaliptikus szövegtömeg kecskéje is rendelkezésre álljon, és a hihető tagadhatóság káposztája is megmaradjon.
Az külön előny, hogy a hírügynökséget nem idehaza, hanem az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a V4NA Ltd. adja ki, és a Médiahatóság nyilvántartásába sem jegyezték be — így praktikusan kevésbé vonatkoznak rá a magyar sajtótermékeket szabályozó előírások.
Tulajdonviszonyok A hírügynökség körül forgó érdektörekvések jellegét tükrözi a tulajdonosi felállás is: a Válasz Online 2019-es állapotot bemutató anyaga szerint a V4NA Ltd. főtulajdonosa a médiaholding KESMA-körbe tartozó New Wave Media Group Kft. (57 százalék), további tulajdonosok még a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadó Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Danube Business Consulting Ltd. (40 százalék) és — a hírügynökségi projekt legfelsőbb körökbe vezető, diplomáciai természetű jelentőségét mutatva — Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet (3 százalék).
A Magyarországot és a Balkánt orbánista dezinformációval elárasztó Habony-művek rémképét egyedül a V4NA egyelőre szolidnak tűnő képességei árnyalják.
A V4NA hírszolgáltatása cirka egy éve indult el, a több nyelven is kiszórt anyagok egy része nyilvános, egy másik része csak előfizetéssel elérhető. Ezeket áttekintve a médiumot találóbb volna kétnyelvű sufniszájtnak vagy félnyilvános hírfordító-irodának nevezni, mint igazi hírügynökségnek.
A V4NA eredetileg nagyokat ígért: a visegrádi négyekre (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) fókuszáló, többnyelvű hírszolgáltatást, ráadásul 50 fős és növekvő, gyorsreagálású újságírógárdát, ami Belgrádtól Párizsig, minden egyes percben ott van a kontinensen, ahol a hírek megtörténnek. A szájton fellelhető tavalyi árlista szerint a napi 20-25 (a hvg.hu-hoz eljutott árlista szerint 35-40) hírrel járó regisztráció ára havonta 450 euró, azaz mintegy 160 ezer forint. További százezrekért exkluzív anyagos, videós, fotós, grafikás extrák is volnának elvileg.
A V4NA-t a jelenlegi fizetős szolgáltatás tartalmával, illetve egyéb kérdésfeltevéseinkkel is hiába kerestük emailben.
A fentiekből kirajzolódó kezdeti reménykép ugyan nem vetekszik egy klasszikus hírügynökség vagy egy RT-kaliberű fullos hírtévé üzemméretével, de nemzetközi színtéren is komolyan vehető, a kelet-közép-európai régióra fókuszáló butikügynökségként azért elmenne.
A jelenlegi valóság azonban prózaibb ennél a vágyálomnál. A hozzáférhető anyagok száma alapján úgy saccoljuk, magyar nyelven hétköznaponként olyan 15, hétvégente napi kb. 5 cikk jelenik meg; angolul még ennél is kevesebb. Újabb nyelvek nem érkeztek, sőt, már a francia hírszolgáltatás is megszűnt. Friss, saját gyártású fotót, grafikát, videót nem találtunk a felületen (a Kunfalvi közreműködésével készült, fentebb látható videó tavaly októberi), de originál, hírügynökségi jellegű jelentést sem. A tipikus V4NA-anyag nyilvános internetes forrásokból összeberhelt, egyszerű fordítás vagy sajtószemle, amit ugyanolyan könnyen el lehet készíteni Budapesten, mint Koppenhágában.
Kérdéses, hogy mennyi igaz egyáltalán az 50 fős újságírógárdából. Például a Hungary Todayt kiadó alapítvány beszámolója szerint a konkurens szájt mennyiségre hasonló nagyságrendű hírszöveget összesen 6 darab emberrel: a főszerkesztő mellett három újságíróval, egy anyanyelvi lektorral és egy kétnyelvű fordítóval állít elő.
A V4NA dolgozóiról nem tudni sokat, az újságírók neve nem szerepel sem a cikkeknél, sem az impresszumban. Az egyedüliként megnevezett főszerkesztő Tóth Tamás mindeddig nem cáfolt sajtóhírek szerint megegyezik azzal a médiamenedzserrel, akinek a vezetése alatt több súlyos, végül bukott sajtóperekhez vezető hírmanipuláció is történt a TV2 Tények hírműsorában.
Még Tóth előtt dolgozott a Tényeknél riporterként Kunfalvi Nóra, aki azóta végigszambázta a fele magyar jobbos sajtót (utoljára talán az Echo tévén olvasott fel újságokat). Ő a V4NA több videójában is közreműködött, azt nem tudni, hogy milyen minőségben. A Válasz Online korábban arról írt, hogy a Figyelő és a korábbi Habony-érdekeltség MMG irányából jöttek még emberek.
Arra következtetünk: a jelenlegi, csökkentett tartalmú működéshez az vezetett, hogy
komoly hírügynökségként a V4NA voltaképpen már indulásának első hónapjában, a legelső nagy húzásnak szánt anyagával megbukott.
Ez a tavaly április 19-én kiadott, “lopott videóval kampányol Sargentini” témájú hír volt.
A sargentinis szöveg voltaképpen a hazai pályán 2016-ban bevezetett, és többek között Spéder Zoltán volt oligarcha, Juhász Péter volt pártelnök, Pukli István volt közéleti szereplő , és Vona Gábor volt pártelnök levadászása során bizonyított receptet követte — ezek az anyagok egyébként egyaránt a V4NA videósaként is feltűnt Kunfalvi Nóra nevéhez fűződnek. A recept szerint a kormány politikai ellenfeléről valamilyen karaktergyilkosságra alkalmas kontextust kell előállítani, majd erre úgymond narratívát építeni baráti politikusok és intézmények mindenféle folytatólagos nyilatkozataival és lépéseivel, miközben az egész “ügy” minden rezdüléséről a haveri médiacímek harsogva tudósítanak a Két Perc Gyűlölet stílusában.
A politikai ellenfél, a Magyarországot érintő uniós kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti arcaként a magyar médiában rendszeresen támadott Judith Sargentini adott volt. Az európai parlamenti képviselő holland anyapártja, a Groenlinks éppen publikált egy rövid dokumentumfilmet, ami Sargentini szempontjából mesélte el az eljárás történetét. A filmecskére felhorgadtak a kormányzati körök, Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár például hamisítatlanul laza, államtitkári stílusban, Facebook-videóban olvasott be Sargentininek.
A V4NA cikke ehhez az ügyecskéhez szállított egy új szempontot: miszerint is a doksifilmben előkerülő néhány, jellemzően magyar történelmi-politikai eseményeket bemutató rövid képsort eredetileg az MTVA (vagy jogelődei) készítettek, és ezért felhasználásuk szerzőijog-sértés volna, amiért akár három év börtön is járhat. A felvetés nyilvánvalóan hülyeség; például a magyar jogi szabályozás is ismeri a szabad felhasználás fogalmát, ami szerint például “művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók”.
A magyar média először mindenestül ráugrott az új üdvöske szállította narratívára: az M1 Híradója személyesen Sargentiniről mondta, hogy “akár súlyos büntetésre is számíthat”, másnapra pedig az MTVA sajtóközleményben jelezte: feljelentést tesz “Sargentiniék kampányvideójának lopott felvételei miatt”. A sztorit ezután mintha elvágták volna: több hír egy darab sem jött az „ügyről”. Az MTVA sajtóosztályát hiába kerestük legalább a feljelentés utóélete iránt érdeklődve.
Még érdekesebb, hogy — noha MTI-szemlével, M1 híradós szegmensekkel, és persze magával a feljelentéssel,a közmédia alaposan felplankolta a V4NA legelső nagyobb sztoriját — a hírügynökség azóta mintha mégis rosszul feküdne náluk. Az MTI például egy Orbán-interjú szemléjét kivéve azóta egy árva alkalommal sem hivatkozott a V4NA-ra, és más közmédiás csatornákon (például a hirado.hu-n) is alig találni a hírügynökségre hivatkozó anyagot.
Mintha arra a tanulságra jutottak volna odafent: az állami tévé híreit inkább ne ez a brigád írja. Azt gondoljuk, ez tehetette be a kaput a nagyratörő eredeti terveknek.
Francia nyelvű hírek tavaly szeptember óta nem jelentek meg a V4NA szájtján. Miután ez nemcsak a jövőbeli tervekhez, hanem a már beindult működéshez képest is visszalépés, úgy saccoljuk: Habonyéknak legkésőbb ekkor új szerepet kellett kitalálniuk.
A jelenleg látható szolgáltatás mértéke ugyanis tisztán piaci alapon eladhatatlan. Például az adóforintokból fenntartott, állami MTI-nek Izraeltől Szlovákiáig terjedő tudósítói hálózata van, és naponta többszáz kiadott hírük elérhető ingyenesen. A magyar hírügynökségi piacról emlékezetesen éppen az MTI-anyagok 2011-es ingyenessé tétele irtotta ki az állami sajtóiroda egyetlen közvetlen vetélytársát; az online hírvilágban pedig bármilyen újság saját zsebből, erőforrásból megoldja az aktuális nemzetközi eseményeket feldolgozó releváns(nak tartott) sajtótermékek szemlézését.
A kelet-közép-európai hírekre vágyó külföldi olvasók, vagy a nekik író zsurnaliszták szintén számtalan ingyenes forrásból tájékozódhatnak: magyar vonatkozású híreket terít angolul — csak a kormányhaveri térfélt nézve — a közmédia Hungary Matters hírlevele, a Miniszterelnökség nemzetközi szóvivősége által kiadott About Hungary hírszájt, valamint a Miniszterelnökség 2017-18-ra adott 450 milliós támogatásával megtámasztott Magyarország Barátai Alapítványhoz tartozó, már említett Hungary Today oldal. Az MTI angol nyelvű szolgáltatása a V4NA-hoz képest harmadáron ad napi 35 hírt és hozzáférést az 1997-ig visszanyúló híradatbázishoz.
A V4NA által jelenleg szállítani tudott speciális hozzáadott értékkel bíró anyagok, így a cikkünk elején említett típusú, csúsztatós összeállítások, vagy a baloldali politikusokat brüsszeli folyosókon retardált kérdésekkel kergető Kunfalvi Nórát szerepeltető videók nyilvánvalóan eddig és ezután sem fognak komoly nemzetközi vásárlói rétegre találni a régiós orbánista stratégiába beszipkázott, jobb sorsra érdemes szlovén és macedón médiumokon túl.
Hogy a szájt üzemeltetésére mégis a mai napig akad forrás, az világosan jelzi: hiába lett a V4NA-ból magyar Russia Today helyett inkább csak kelet-európai angol akcentussal internetre hányt Tények-híradó,
a magyar jobboldali média irányítóinak a nemzetközi híreket a haveri sajtóba előválogató, a kormánypropagandát a Balkánon terítő szájt jelenlegi formájában, afféle információs klíringházként is megfelel. | Balkán-szerte terítik a Habony-művekben kikevert valóságot, mégis kudarc a V4NA-projekt | A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/05/18/balkan-szerte-teritik-a-habony-muvekben-kikevert-valosagot-megis-kudarc-a-v4na-projekt/ | 2020-05-18 11:06:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester.
Az önkormányzat megvizsgálta a versennyel kapcsolatos papírokat, és a következőkre jutott:
Az akkor Dr. Nagy Gábor Tamás vezette Budavári Önkormányzat magánrendezvényként engedélyezte a Red Bullt Air Race-t, ennek ellenére 90%-os közterülethasználati kedvezményt biztosítottak számukra, arra hivatkozva, hogy ez egy közcélú rendezvény. Így olcsóbb díjtételt számoltak ki árusításra és a parkolóhelyekre is.
A Red Bull minden alkalommal 5 napra kért, ehhez képest minden évben csak 2 napra kapott engedélyt. Ez azt jelenti, hogy 5 nap helyett csak 2 napi közterületi díjat kellett fizetnie és a további napokon engedély nélkül foglalta el 29 ezer négyzetméternyi közterületet.
A rendezvény több helyen nem biztosította a menekülőutakat és a megfelelő átjárást sem.
A négy alkalom közül háromszor nem kellett kérnie közterülethasználati kedvezményt a Red Bull Air Race-nek, mert azt automatikusan megkapta a Nagy Gábor Tamás által vezetett önkormányzattól.
Az előző önkormányzat a számítások szerint évi 39 millió forint kedvezményt adott a Red Bullnak. A jelenlegi vezetés számításai szerint, figyelembe véve azt, hogy a Clark Ádám tér és a Szilágyi Dezső téren árusítás is folyt, a kereskedelmi célúnak minősítés esetén fennálló díjkülönbözet 135 millió forint. Ha az egész rendezvényt kereskedelmi célú eseményként vesszük alapul, minden közterület használata a vásárokra vonatkozó magasabb díjtétel szerint 577 millió forint – mondta V. Naszályi Márta.
A polgármester hozzátette: a Budavári Önkormányzat új vezetése nem ad ilyen típusú kedvezményeket, támogatásokat reklámcélú rendezvényekre.
Az előző vezetés az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán reagált a bejelentésre. Eszerint V. Naszályi Márta úgy állt kamerák elé, hogy fogalma sem volt, javarészt fővárosi tulajdonú területekről beszél. Több milliós elmaradt haszonról, több ezer négyzetméterről, kereskedelmi tevékenységekről mesélt, csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy mindez a főváros tulajdonába tartozó területeken zajlott, amelyért a rendezvény szervezői a fővárosnak fizették meg a közterület-használati díjat, írták.
A bejegyzés szerint a rendezvény szervezői – a jogszabályoknak megfelelően – minden évben elkészíttették a rendőrség és a katasztrófavédelem által jóváhagyott menekülési tervet, mely több I. kerületi tulajdonú utcát érintett. Ezeken a területeken sem program, sem kereskedelmi tevékenység nem zajlott. Ezeket a területeket a nézők biztonságos menekítése érdekében forgalomtól lezártan, szabadon kellett hagyni. Ilyen esetben az érintett útszakaszokon az autókat elszállítják, az ott lakók nem parkolhatnak a házaik előtt, így az engedély kiadásakor minden évben a lehető legrövidebb időintervallumot engedélyezett a Budavári Önkormányzat, a kért öt nap helyett csupán kettőt, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzon a rendezvény a lakóknak. A menekülési útvonalak közterület-foglalásáért – a hatályos rendeletnek megfelelően – 90%-os díjkedvezményt adott az önkormányzat.
Hozzátették: a Red Bull rendezvény által a magyar államháztartás megközelítőleg 5 milliárd forintos adóbevételhez jutott, nemzetgazdasági szinten pedig a turizmus, vendéglátás és egyéb bevételek megközelítették a 20 milliárd forintot. Az országimázs és a Budapest Brand építéséhez is hozzájárult, a világbajnoki futam televíziós közvetítéseit több mint 17 millió néző látta világszerte. | Feljelentést tesz a budavári önkormányzat a Red Bull Air Race ügyében | Hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést az I. kerület a 2015 és 2018 közötti Red Bull Air Race versenyek közterülethasználati kedvezményével kapcsolatban, jelentette be az önkormányzat. A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/18/feljelentest_tesz_a_budavari_onkormanyzat_a_red_bull_air_race_ugyeben/ | 2020-05-18 21:49:28 | true | null | null | Index |
A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba.
Ez minden idők egyik legnagyobb magyar vasútfejlesztése, kb. 1000 milliárd forintba került majd, és szakértők szerint akár 130 évbe is telhet, amíg megtérül. Ennél sokkal többet azonban nem fogunk megtudni róla, a parlament ugyanis Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva 10 évre titkosította a megkötött szerződésekben, a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat.
A fejlesztés tervezett összértékének 15 százalékát a magyar állam állja, és tulajdonképpen a maradék 85 százalékkal is ez a helyzet, csak arra a kínai fél ad hitelt. Az már kiderült, hogy magyar oldalról természetesen Mészáros Lőrinc cégcsoportja vesz majd részt a projektben.
A parlamenti szavazás előtt vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy most Magyarországnak végre előnye származhat az elhelyezkedéséből. A KDNP-s Nacsa Lőrinc pedig azt mondta, Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos, mert a paksi bővítés mellett ez az Orbán-kormány másik nagy „zöld beruházása”. Schanda szerint a titkosításban nincsen semmi különös, logikus, hogy Magyarország és Kína is így védi külgazdasági érdekeit. Az államtitkár ezen kívül hamis híresztelésnek nevezte azt, hogy idén 140 milliárd forint menne a projektre, hiszen csak 85 milliárd megy.
A jobbikos Ander Balázs a törvényjavaslat vitájában azt mondta, ez a projekt csak Kínának jó, hiszen ezzel a cégeik vasútépítési referenciát szerezhetnek az EU területén, a beruházást pedig csak a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, arról nem is beszélve, hogy a fejlesztés „a magyar emberek pénzének feneketlen kútja ” lehet. Az MSZP-s Szakács László azt mondta, ahhoz képest, hogy a kormány mindig arról beszél, nem akar hitelt felvenni, az oroszoktól Paksra, és Kínától erre a beruházásra azért jócskán vesznek fel, és a képviselő szerint ez a gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Az MSZP szerint inkább olyan országokkal kellene ilyen projektekben együttműködnünk, amik Magyarországhoz hasonlóan az európai és a transzatlanti szövetségi rendszer részei. | Megszavazták a törvényt, 10 évre titkosak a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt egyes adatai | A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/19/megszavaztak-a-torvenyt-10-evre-titkosak-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztesi-projekt-egyes-adatai | 2020-05-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hosszú évek óta tartó barátság köti össze N. Andrást Rogán Antallal és a miniszter volt feleségével – tudtuk meg a férfi környezetéből, amikor annak jártunk utána, ki az a férfi, aki a politikus válása utáni ingatlanügyletekben tulajdonosként felbukkant. Mint azt megírtuk, Rogán Antal nemrég beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába, aminek a tulajdonosa N. András. A kormány tájékoztatása szerint a miniszter nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant.
Rogán volt felesége viszont májusban eladta a balatonlellei ingatlanát, a vevő pedig ugyanaz az N. András, aki Rogán főbérlője is. N. András a Csalán úti lakást áprilisban egy Vabeko nevű cégtől vette meg. Ez a cég a gázvezetékbizniszben dolgozik, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat kapott – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen nyert ezeken a közbeszerzéseken.
N. András, vállalkozó ezermesterből barát
N. András környezetéből úgy tudjuk, hogy a vállalkozó még a kétezres években ismerte meg Rogán Cecíliát, aki akkor már a politikus felesége volt. N. András egyik cége, a 2001-ben alapított építési vállalkozás, a Gond-No Kft. kisebb ezermesteri munkákat vállalt a Rogán családnak, és mivel emberei megbízható, jó munkát végeztek, többször is hívta őket a família, néha akkor is, amikor tényleg csak apró-cseprő karbantartási munkákat kellett elvégezni. Cégének neve is arra utalt, hogy nincs probléma, a Gond-No mindent megold.
A vállalkozó az első időkben szinte csak Rogán feleségével tartotta a kapcsolatot. Amikor például a házaspár Balatonlellén építkezett, N. András szakemberei jelezték az észlelt hibákat Rogán Cecília felé, aki tolmácsolta ezt a férjének, majd a vállalkozó cége segített kijavítani a dolgokat. Többen úgy emlékeznek, hogy Rogán a kezdetekkor nem mutatkozott a vállalkozó munkatársai előtt. Aztán szépen lassan a bizalom is kialakult köztük.
Később a Rogán költözködésben is N. András cégének az emberei bukkantak fel, majd olyannyira bizalmas lett a viszony, hogy a vállalkozó akkori felesége bébiszitterkedett is a házaspárnak. N. András és családja, valamint Rogánék baráti viszonyba kerültek, többször voltak együtt nyaralni is külföldön.
A fiú, N. Ádám, családi barátból titkár
Miután rendszeresen megfordult a családnál, sokszor magával vitte fiát, Ádámot. A fiatal férfi később Rogán Antal közvetlen környezetében kapott munkát: 2012 környékén a politikus titkára lett és akárcsak az édesapjának, ettől fogva neki is elég nagy rálátása lett arra, mikor kikkel találkozik a főnöke.
N. Ádám felbukkan abban az indexes videóban is, amely egy 2015-ös, Aulich utcai Rogán–Habony–Kertész Balázs-találkozót, illetve az arra való érkezést rögzítette. A videó a Kertész Balázsról szóló cikkünkben szerepelt.
A ma már gázbizniszben is érdekelt Kertész ügyvédként és Rogán bizalmasaként kulcsszerepet töltött be a politikus és a Belváros ügyeiben, Aulich utcai irodájában pedig rendszeresen találkozott Rogán és Habony Árpád.
Úgy tudjuk, hogy N. András előtt sem ismeretlen sem Habony Árpád, sem Kertész Balázs, akiket Rogánon keresztül ismert meg. N. András cégének emberei korábban Habony és Kertész lakásaiban is végeztek kisebb-nagyobb munkákat.
Lakás az önkormányzattól
A Rogán-éra alatti belvárosi ingatlanügyletek haszonélvezői között is felbukkan N. András családja. A 2014-es önkormányzati választások után a fiú, N. Ádám az akkori barátnője (későbbi felesége) nevére igényelt az önkormányzattól egy lakást megvételre a Mérleg utcában. Ezt a lakást is N. András emberei újították fel. Erről az ügyletről 2017-ben a Magyar Nemzet írt, a lap által akkor lekért földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 2015. január elején került N. Ádám akkori élettársának a birtokába. A megvásárláshoz az önkormányzat 27 millió forint kölcsönt nyújtott, amit jelzálogként be is jegyeztek.
Az ingatlant már nem Rogán Antal polgármestersége alatt adta el az V. kerület N. Ádám akkori élettársának, hanem utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter idején, de az adásvétel folyamatát még az önkormányzati választás előtt, azaz a Rogán-éra alatt megkezdték.
De hogy mennyiért kapta meg a lakást N. Ádám élettársa, az önkormányzat nem árulta el. Azt csak a tulajdoni lapon szúrta ki anno a Magyar Nemzet, hogy az említett ingatlan 1991-től 2015-ig a kerület tulajdonában állt, ahogy a házban lévő szinte összes lakás. Az önkormányzat egyik 2008-as értékbecslése a 131 négyzetméteres ingatlant 28 millió forintra taksálta, egy későbbi értékelés pedig már 34 millióra. Az ingatlanhirdetések alapján három évvel ezelőtt a Mérleg utcai ingatlanok négyzetméterára 900 ezer és egymillió forint között mozgott, azaz a lakás piaci értéke így kalkulálva bőven meghaladta a százmilliót.
Az N. család és Rogánék közötti bizalmi viszonyt mi sem mutatja jobban, mint hogy N. Ádám lett a miniszter legkisebb gyerekének keresztapja. Erről a hírről 2012-ben képriportot is közölt a Blikk, ott a család barátjaként jellemzik a férfit.
Feltalálták magukat
Rogánnak papíron néhány évvel ezelőtt még messze nem futott olyan jól a szekér, de aztán a politikus egyszer csak, szinte a semmiből feltaláló lett, így már a tavalyi vagyonbevallásában gigantikus, 809 millió forintos megtakarítással rukkolt elő. Noha tavaly is úgy tűnt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter találmánya egyszerűen aranyat ér: míg 2017-ben még csak 25 milliót vasalt be ebből, 2018-ban ez már 42 millió volt, 2019-ben pedig bruttó 197 milliót kapott.
Rogán Antal és Rogán Cecília válása után Rogán Antalé lett a Pasa parki ingatlan egésze, az a része is, ami korábban az (ex)felesége nevén volt. Az így összesen 250 négyzetméteres ingatlant aztán Rogán Antal a G7 igencsak részletes cikke szerint eladta egy cégnek, amit az adásvétel előtt négy nappal alapítottak, minden bizonnyal csak erre a tranzakcióra. Erre utal az is, hogy a cég neve is a lakás címe: „Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft.” Az is kitűnik a tulajdoni lapból, hogy 650 milliós jelzáloghitellel terhelték meg az ingatlant, a hitelt a Takarékbank biztosítja. A cég tulajdonosa a G7 korábbi írása szerint 91 százalékban a bicskei Mészáros Katalin, aki 2016 óta tölt be különböző vezető pozíciókat a Vida József takarékszövetkezeti világához tartozó cégekben. A cég maradék 9 százaléka pedig a Vida vezette Takarékbank vagyonkezelő cége, a MATAK (Magyar Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.) tulajdona. A NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Vida Józseffel tavaly csináltunk interjút, itt olvashatja, ha pedig további cikkeket keres Vidáról, erre a gyűjtőoldalunkra klikkeljen.
A miniszter nevén volt két szakonyfalui háznak a 25-25 százaléka, ez tavaly novemberben testvéréhez, Rogán Valériához került. Cserébe Valéria nekiadta a fele-fele arányban közös balatonlellei nyaralójuknak az ő nevén levő részét, 50 százalékot, ezzel Rogán Antal 100 százalékos tulajdonos lett. Ez a nyaraló ezután Rogán-Gaál Cecília, majd N. András nevére került.
N. András cégei egyébként nem arról árulkodnak, hogy a vállalkozó milliárdos lenne. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhoz.
N. András környezetéből mi is úgy tudjuk, hogy nem kaptak állami megrendelést, igaz, egyszer a Magyar Közlönyt kiadó Közlönykiadó Kft. székhelyében dolgoztak, de forrásunk úgy emlékszik, hogy szinte csak egyszerű, festési munkákat végeztek.
Rogán Antal minisztériumának és N. András cégeinek hivatalos emailcímére még múlt héten küldtünk kérdéseket, egyikre sem érkezett reakció.
(Borítókép: A Csalán úti társasház 2020. május 13-án, ahol Rogán Antal lakást bérel. Fotó: Bődey János / Index) | Rogán bizalmasa bukkant fel tulajdonosként a miniszter és felesége ingatlanügyletei mögött | Rogán Antal titkárának édesapja az az N. András, akinek a budai ingatlanában lakik bérlőként a miniszter, és aki májusban megvette Rogán Cecíliától annak balatonlellei ingatlanát. N. Andrásról kiderítettük, hogy régóta a Rogán család bizalmasa, ami magyarázatot adhat arra, miért éppen az ő neve bukkant fel a válás utáni ingatlanügyekben. Annyira közeli a viszony, hogy a férfi fia az egyik Rogán gyerek keresztapja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/19/a_vallalkozo_aki_felbukkant_roganek_ingatlanjai_korul/ | 2020-05-19 18:06:09 | true | null | null | Index |
Ahhoz képest, hogy két hónapja még zsarolásnak minősítette az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyik nyilatkozatát, meglepőnek tűnhet, hogy a szervezet elnökét külön is fogadta Pintér Sándor, hogy a koronavírus tanulságait is figyelembe véve tájékozódjon az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeiről. A belügyminisztérium láthatóan újult lendülettel kezd a feladatba, ami azt az érzetet is keltheti, hogy Pintér ezen a területen hátrébb szoríthatja az Emmi élén álló Kásler Miklóst.
A helyzetet ismerők szerint azonban ez leegyszerűsítés volna, hiszen az Emmi is felállított munkacsoportokat, nincs szó arról, hogy Pintér megkapta volna az egészségügyet. Igaz, a járvány idejére – a Népszava értesülése szerint Pintér javaslatára - bevezetett kórházparancsnoki rendszer erősítheti ezt a sejtést.
Pintér érdeklődése nem is meglepő
A MOK elnökét mindenesetre Kovács Zoltán vagy Rétvári Bence „politikai kiszólásai” ellenére sem lepte meg, hogy Pintér tőle is érdeklődött.
Mi mindig is elvonatkoztattunk kormányzat politikai kommunikációnak egyes részeitől, amelyek nem voltak MOK-barátnak nevezhetők. Ezek azonban nem is voltak rendszeresek, mi nem is vettük fel a kesztyűt, hiszen határozottan politikamentesen dolgozunk"
– mondta Kincses Gyula. A MOK elnöke szerint az Emmivel és az operatív törzzsel is – amelynek vezetője a belügyminiszter – „folyamatosan jó az együttműködés szakmai vonalon”.
„Mi rendszeresen elküldtük szakmai észrevételeinket az operatív törzsnek, ezekre válaszok is jöttek, esetenként meg is lettek fogadva” - mondta a MOK elnöke, hangsúlyozva, hogy Pintér megkeresése nem tárgyalás volt, inkább több, pragmatikus, négyszemközti megbeszélés, egy olyan sorozatban, amelyben a belügyminiszter az egészségügyben több képviselőjénél érdeklődött. Ezek egyike a MOK.
„Pintér elmondása szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar egészségügy reakcióképessége kiélezett helyzetekben korlátozott. Ez érthető is, hiszen a rendszer talán az ötvenes években, a gyermekbénulás idején nézett szembe hasonló kihívással.”
Hálapénzzel nincs valódi átalakítás
„Pintér a különböző szakértőkkel szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.”
A belügyminiszter arról érdeklődött a MOK elnökénél, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell áttérni, amely egyrészt garantálja az igazságos hozzáférést, másrészt jól reagál a hirtelen helyzetre.”
A beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével.
Volt viszont szó a hálapénzről és arról, hogy a MOK szerint hogyan lehet a fenti célokhoz átalakítani az ellátórendszert.
„Pintér érti, hogy a kettő összefügg. A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
A betiltás azt is jelenti, hogy mindkét oldal büntethető lenne, hiszen az etikai kódex csak az orvosra vonatkozik, a betegre nem adható szankció, márpedig ez is kell a hálapénz visszaszorításához.
Hasznos tanulságot is hozhat a járvány
Kincses szerint a globális koronavírus-járvány hasznos lökést is adhat az egészségügy átalakításának. „Tanulni lehet a történtekből, és a tanulság békeidőben is hasznosítható” - mondta Kincses. Az már most látható, hogy a telemedicina – a távolról, telefonon, vagy interneten keresztüli diagnózis – rendszere felélénkült. A későbbiekben is aktívabban kell használni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). Elsősorban a gyógyszerek felírásánál ez sokkal általánosabb gyakorlat lehet, mint a vírus előtt volt. | Az egészségügy átalakításáról tárgyalt az orvosi kamarával Pintér Sándor | A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.” | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/18/pinter_a_mok_elnoket_is_megkerdezte_az_egeszsegugy_atalakitasarol/ | 2020-05-18 18:09:00 | true | null | null | Index |
A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert.
Polt azt írja, a beszerzett bizonyítási eszközök öt emberrel szemben támasztották alá a gyanút, őket a nyomozó hatóság vagyon elleni erőszakos, valamint emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Ebben az eljárásban Borkait is kihallgatták, tanúként, de vallomása tartalmáról "nem adható tájékoztatás, mivel az a nyomozás érdekeit sértené" - fogalmaz a főügyész.
A Borkai Zsoltot érintő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt két további büntetőeljárás van folyamatban.
Legutóbb decemberben kérdezte Ungár a volt győri polgármestert érintő eljárásokról a legfőbb ügyészt, akkor még tanúkat se hallgattak ki az ügyben.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt: október elején, az önkormányzati választások előtt bombaként robbant Borkai Zsolt győri polgármester botránya. A korábbi olimpiai bajnokról olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken Borkai állítólag prostituáltak társaságában látható, és egy adriai jachton rendezett orgián vesz részt. | Továbbra sincs gyanúsítottja a Borkai ellen indított eljárásnak | A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
BÁR A KÉPVISELŐ A BORKAI ELLEN INDÍTOTT ELJÁRÁSRÓL TETT FEL KÉRDÉSEKET, A LEGFŐBB ÜGYÉSZ INKÁBB ARRÓL A NYOMOZÁSRÓL ÍR, AMIBEN BORKAI A SÉRTETT.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/18/borkai_zsolt_gyor_nyomozas_kihallgatas_ungar_peter_kerdes_polt_peter_ugyeszseg/ | 2020-05-18 18:12:00 | true | null | null | Index |
Nagy felháborodást keltett Balatonkenesén, hogy május 11-én, a madarak és fák napja másnapján ez a látvány fogadta a református temetőbe érkezőket:
Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül.
A temető a Balatonkenesei Református Egyházközösség tulajdona. Tőlük azt tudtuk meg, hogy nem egy erdőről volt szó, hanem egy gondozatlan, dzsumbujos területről, ahol leginkább csak bálványfák nőttek. Benőtte a gaz is, pedig ez egy történelmi temető, XIX. századi sírok is vannak benne.
Azt mondták, a területre betelepültek a vaddisznók, a sírokról kitúrták az összes hagymás virágot, és felforgattak mindent, a környékbeli lakók és a sírokat gondozók sokat panaszkodtak emiatt.
Erre azt a megoldást találták ki, hogy körbekerítik a területet, aminek ára a legolcsóbb kerítést használva is 8 millió forint lett volna, hiszen nagy területről van szó. A pályázat viszont sajnos nem jött össze, ezért döntöttek a terület megtisztítása mellett.
Mivel a kezelők szerint nagyrészt bálványfák nőttek a temetőben, amik még tűzifának sem jók igazán, ezért nagy nehezen találtak egy olyan céget, amely a faanyagot pelletnek használja fel, és az anyagért cserébe vállalta a kivágást. A terület kezelői felkértek egy erdészt, akivel egy napig járták a területet, és az értékesebb fákat megjelölték festékszóróval, hogy azokat ne vágják majd ki.
A munkásokat februárra várták, de hónapokig nem jöttek, mert annyi munkájuk volt, majd egyszer csak május elején felbukkantak, mikor már kizöldültek a fák, és fészket raktak a kismadarak. Bementek, és elkezdtek vágni. Ez még a terület tulajdonosának sem tetszett, de azt mondták, úgy érezték, ki vannak szolgáltatva a munkavállalóknak. Őket sajnos nem sikerült elérni.
Úgy tudjuk, az értékesnek megjelölt fákat meghagyták. Ezen a képen a törzse alapján egy akác látszik megjelölve, aminek elég rendesen meg is sértették a kérgét, mellette pedig egy kidöntött akác is látszik:
A környékbeli lakóktól úgy tudjuk, azért is háborította fel őket a fák letarolása, mert a városban több fakivágás is borzolta mostanában a kedélyeket, például az óvoda előtti fákat is kivágták egy parkoló miatt, illetve a kilátó mellett, egy természetvédelmi terület mellett épülő, panorámás lakópark miatt is sok fát letaroltak a környéken. | Focipályányi területen vágták ki a fákat a balatonkenesei temetőben | Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/15/balatonkenese_reformatus_temeto_fakivagas/ | 2020-05-15 18:13:00 | true | null | null | Index |
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.
Utóbbi közel 2 milliárd forintot a 2023-as atlétikai világbajnokság otthonának szánt új aréna előkészítésére különítette el a kormány. A Csepel-sziget északi részére tervezett, a Fővárosi Önkormányzat által vitatott beruházással jönne létre a Nemzeti Atlétikai Központ. A friss kormányhatározat az árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási munkálatokra szánja ezt az összeget.
A közlöny alapján "a részfeladatok előrehozott megvalósítását" célozza az intézkedés, ami újabb jel arra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a kormány nem tett le a beruházás megvalósításáról. Lapunk egy korábbi Kormányinfón kérdezte meg Gulyás Gergelyt, hogy jelen helyzetben a kormány fenntartja-e döntését a nemzetközi sportesemények - kézilabda Eb 2022-ben, atlétikai vb 2023-ban - megrendezéséről. A miniszter szerint nincs ok ezek felülvizsgálatára, a kormány bízik abban, hogy mihamarabb túljutunk a járványhelyzeten, vagyis az előkészületek folyhatnak tovább.
Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján. A most megszavazott összeggel egyébként 7,768 milliárd forintra emelkedik az ilyen jellegű munkákra szánt költségvetési keret, amelyet a Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt.) használhat fel. Időközben a kivitelezésre is kiírták a pályázatot.
Az mindenesetre kérdés, hogy a járványhelyzet alatt mennyire tudnak haladni a munkával. Az építőiparban tapasztalataink szerint kevésbé lassította a kivitelezést a rendkívüli helyzet, de a kapacitásokra mindenképpen hatással vannak a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések. A vb rendezéséig alig három év van, ugyanakkor a kormány gazdaságélénkítő programjának sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy akár állami megrendelések útján, de minél gyorsabban visszaépüljenek a kapacitások ebben az ágazatban (is).
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési fealadatinak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében. A pénz célba juttatása érdekében egy új jogcímet hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül: a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai feladatainak támogatását. A sportakadémiák támogatására ebből az összegből 300 millió forint jut. A támogatásból a fel nem használt összeget vissza kell fizetnie a szövetségnek. | Újabb 3,68 milliárd forintot költ sportra a kormány | A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján.
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében.
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-36-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany.html | 2020-05-15 18:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lettMostanában viszont lendületet vettek, és április végén-május elején ingatlanügyileg is új életet kezdtek:Rogán Antal beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába. A kormány tájékoztatása szerint nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant a tulajdonostól, amit alátámaszt a tulajdoni lap is, amin Rogán nincs rajtaRogán-Gaál Cecília eladta a balatonlellei ingatlanát.....és vett egy panorámás tihanyi nyaralót, mégpedig pár háznyira attól a telektől, amit Dzsudzsák Balázs vett meg pár éve. A házat és kertet a szemfülesek az Instagramján is kiszúrhatják. Az ingatlan hivatalosan szőlő, majdnem 2000 négyzetméter, rajta gazdasági épülettelA jelek szerint azonban még ezekkel az adásvételekkel sem váltak el teljesen egymástól az exházaspár útjai,a tranzakcióikat összeköti ugyanis egy ember, N. AndrásN. András a tulajdoni lap szerint április 20-án vette meg a Csalán úti társasházat egy Vabeko Kft. nevű cégtől, ennek egyik lakásában most Rogán lakik, azaz jelenleg N. Andrástól bérli a miniszter az ingatlant. A gázvezetékbizniszben dolgozó, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen – nyerő Vabekóé volt egyébként hat éven át a ház, 2014-ben vettékIdén május 5-én Rogán újdonsült főbérlője, N. András a tulajdoni lapok tanúsága szerint újabb bizniszt kötött Rogánékkal, de ezúttal az elvált pár nőtagjával:megvette Rogán-Gaál Cecíliától a balatonlellei ingatlanátA férfiról nem sokat tudni, a céginfó szerint összesen három cégben van érdekeltsége, emellett nagyon régen két másik vállalkozásban is résztulajdonos voltA három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhozA férfi mindhárom cégéhez ugyanaz az emailcím van megadva elérhetőségként, ezen kerestük őt, egyelőre hiába. A Google egyik céghez sem ad ki telefonszámot. Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy adjanak tájékoztatást az ügyletek hátteréről, például arról, mikortól bérli Rogán a lakást, illetve tudta-e, hogy a volt feleségétől N. András vette meg a nyaralót. Ha válaszolnak, megírjukVisszatérve Rogán-Gaál Cecíliára, mivel az új tihanyi nyaralója hivatalosan külterületi szőlő, az adásvételt termőföldvételként nyilvánosan kifüggesztették a hivatalban, a fotót egy olvasónk el is küldte nekünk. Eszerint Rogán-Gaál Cecília 143 millió forintot fizetett az ingatlanért. Ezt megerősíti az általunk lekért tulajdoni lap is, amely szerint az ingatlanra április 30-án 143 millió forint jelzálogjogot jegyeztek be Rogán-Gaál Cecília javára(Borítókép: A Csalán úti társasház. Fotó: Bődey János / Index) | Rogán-Gaál Cecília tihanyi nyaralóval, Rogán Antal budai lakásban kezdett új életet | Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/13/rogan_antal_rogan-gaal_cecilia_ingatlan_adasvetel_berles_tihany_balatonlelle/ | 2020-05-13 18:19:00 | true | null | null | Index |
Az Orbán-kormány még tavaly decemberben változtatott a társasági adótörvény egyik paragrafusán, amivel a TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek. Ennek értelmében az ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás esetén akár 100 százalék is lehet a TAO-támogatás mértéke abban az esetben, ha az adott beruházás már elkezdődött, vagy még érdemben nem kezdődött el, de a szervezetnek még van lehetősége a sportfejlesztési programját legalább 2 évvel meghosszabbítani.
Ez egyszerűen megfogalmazva annyit jelent, hogy bizonyos ingatlanjellegű beruházások esetén még a minimumként meghatározott 30 százaléknyi önerőt sem kell biztosítani, az utolsó fillérig fedezhető TAO-pénzből, vagyis közpénzből a projekt. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy az adott sportszervezet érdekérvényesítő képessége jó legyen, hiszen a TAO-támogatást neki kell összekalapoznia a gazdasági társaságoktól. A NER-körbe tartozó tulajdonosokkal, és állami közbeszerzéseken rendre kiválóan szereplő támogatókkal azonban ez nem nagyon okozhat nehézséget. Igaz ez A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványra is, mely úgy gondolta, hogy ha már van ez a lehetőség, akkor élnek is vele.
Az MLSZ által kiadott határozatban szereplő dátumok alapján még az sem teljesen kizárható, hogy a focialapítvány döntése nem lehetett teljesen független a koronavírus-járványtól. A külföldi járványhelyzet ismeretében joggal feltételezhették, hogy idehaza sem lesz komoly gazdasági hatásoktól mentes a járvány lefutása, ezért megspóroltak maguknak pár százmillió forintot.
Egészen pontosan 199,4 millió forint önerőt takarított meg a felcsúti focialapítvány a honlapján közzétett, 2019/2020-as szezonra vonatkozó sportfejlesztési programmódosítás szerint.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott határozat szerint az alapítvány a járvány megjelenése utáni napokban, március 9-én nyújtotta be a módosításra vonatkozó kérelmét. A szövetség pedig nem ült rajta túlságosan sokat, hiszen a határozat dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának napjával, március 9-cel.
A módosítás értelmében egy előfinanszírozott és egy utófinanszírozott ingatlanberuházást fedezne Felcsút teljes mértékig az adófizetők pénzéből. A TAO-támogatás így
az előfinanszírozott ingatlanberuházás esetén 375,2 millióról 541 millióra emelkedik,
az utófinanszírozott projekt esetén pedig 76 millió forint után 109,7 millió forint TAO-t használnak fel.
Az már a korábban benyújtott programból tudható, hogy az utófinanszírozott, 109,7 milliós projekt a focisták képesség-fejlesztésének céljából tervezett futódombot takarja.
"A felépítmény oldala beton támfalból készül, teteje műfű borítással. A felépítmény kb. 31 m hosszú 17m széles, a legmagasabb pihenő része 2,25 m magasságban határozható meg" - részletezik a programban.
Érdekesség, hogy ennek teljes költsége az eredeti elképzelések szerint 3 millióval olcsóbb, 106,4 millió forint volt.
Az előfinanszírozott, végül teljesen közpénzből épülő projekt két, nagyjából negyedmilliárdos költségigényű projektet takar:
a 2006-ban épült kollégiumi épület felújítását, a külső és belső berendezések, bútorok, fürdők teljes körű felújítását,
valamint a stadion élőfüves pályája körüli LED fal telepítését, szállítását, optika kiépítését és az elosztó átalakítását.
A futódombhoz hasonlóan ez is kicsit drágább lesz, mint eredetileg tervezték. A kiadott MLSZ-határozatban 541 millió forintos költség szerepel, a programban viszont 523 forintot tesz ki a két beruházás költsége. Vagyis időközben 18 millióval emelkedett a beruházás értéke.
A Felcsút tehát az eredetinél 23 millióval többet költene ingatlanberuházásokra, és mindezt az utolsó fillérig közpénzből, TAO-támogatásból finanszíroznák. Tekintve, hogy ezzel a programmal összesen 1,1 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, az áremelkedés mértéke elenyésző ennek függvényében, ellenben a teljes TAO-finanszírozás miatt megspórolt összeg jelentősebb. | Felcsút élt a lehetőséggel: csak adófizetői pénzből építkezik | TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek, TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek.
TAO-támogatásból ingatlanberuházást tervező és végrehajtó sportegyesületek helyzetén könnyítettek.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által kiadott határozat szerint az alapítvány a járvány megjelenése utáni napokban, március 9-én nyújtotta be a módosításra vonatkozó kérelmét. A szövetség pedig nem ült rajta túlságosan sokat, hiszen a határozat dátuma megegyezik a kérelem benyújtásának napjával, március 9-cel.adófizetők pénzéből. A TAO-támogatás így az előfinanszírozott ingatlanberuházás esetén 375,2 millióról 541 millióra emelkedik, az utófinanszírozott projekt esetén pedig 76 millió forint után 109,7 millió forint TAO-t használnak fel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/felcsut-elt-a-lehetoseggel-csak-adofizetoi-penzbol-epitkezik.html | 2020-05-15 18:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány a koronavírus-járvány közepette ütötte nyélbe a hitelszerződést. Április 24-én írta alá ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai Eximbankkal a hitelszerződést. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
A járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében. | Most 82 milliárdot költött el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - ezúttal a Budapest-Belgrád vasútra | Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/most-82-milliardot-koltott-el-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol--ezuttal-a-budapest-belgrad-vasutra.html | 2020-05-15 19:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
A 2020-as büdzsében eredetileg úgy számoltak, hogy idén 61 milliárd körüli összeget költenek a vasúti fejlesztésre, a pénteken kiadott rendelet ezt az összeget növelte 82 milliárd forinttal, a pénz forrása a Gazdaságvédelmi Alap.
A projektről számos cikkben írtunk már, ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. A nagy részét kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke.
A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Részletesebben itt írtunk a projektről, a keleti nyitás eddigi eredményeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. | 82 milliárdot elvesznek a Gazdaságvédelmi Alapból, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalra fordítják | Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/05/15/82_milliardot_elvesznek_a_gazdasagvedelmi_alapbol_es_a_budapest-belgrad_vasutvonalra_forditjak/ | 2020-05-15 19:30:00 | true | null | null | Index |
„Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából.
De a rendőrség szerint ezzel az égvilágon semmi baj nincsen. Szélnek azt írták, hogy alapos nyomozást végeztek a feljelentés óta eltelt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, amit Mészáros sokkal olcsóbban szerzett meg, majd kivarázsolta belőle az eredménytartalékot.
A Mátrai Erőművet ráadásul 2030 után már nem lehet ebben a formában működtetni, vagy be kell zárni, vagy rengeteg pénzből át kell alakítani, hiszen a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon.
„Ehhez képest ezeket a költségeket nem vették figyelembe a Mátrai Erőmű megvásárlásakor” - írja Szél. „A rendőrségi határozatból derül ki, hogy egy olyan üzletértékelésre alapozva határozták meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának, ahogy ők mondják, »kizöldítésének« költségeit. Vagyis a lényeget. Ezt az innovációs minisztériumnak kellett volna kiszámolnia és mérlegelnie, hogy vannak-e kisebb költséggel járó megoldások a térség áramellátására és a munkahelyek megtartására, vagy azzal járunk jobban, ha megvesszük a pénznyelő erőművet és gyakorlatilag építünk helyette egy újat. Nyilván az előbbi fel sem merülhetett, mivel itt a cél Mészáros kimentése és a lehető legtöbb uniós pénz bezsebelése volt.”
Szél posztjában az is szerepel, hogy a rendőrség annak ellenére döntött úgy, hogy az MVM körültekintően járt el, hogy az erőmű kötelező átalakításának terveit, költségbecslését ki se kérte a minisztériumtól.
A képviselő betekintést kért a nyomozati anyagokba is. | A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az állam túlárazva vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől | „Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/19/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol | 2020-05-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Új szakaszába lép a Kisfaludy program. Magyarország kormánya arról döntött, hogy további 150 milliárd forintot biztosít turisztikai fejlesztésekre, a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására - jelentette be kedden Alsópáhokon Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén, 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Emellett 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatják.
Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. Az MTÜ még tavaly decemberben, vagyis a koronavírus-járvány előtt írt ki újabb Kisfaludy-pályázatot húszmilliárd forintos keretösszeggel vissza nem térítendő állami támogatás formájában magántulajdonban lévő, minimum 100 szobás szállodák felújítására.
Bár a pályázatra már évek óta várt a szállodai szakma, az MTÜ nem csapott nagy hírverést a tender kiírásának, amelyek végül a karácsonyi és szilveszteri ünnepi időszakban jelentek meg szép csendben. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, Magyarország egyik leggazdagabb emberének, volt felcsúti polgármesternek az érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels jelezte is, hogy tervez a Kisfaludy-pályázat pénzeivel, a szállodalánc gyakorlatilag összes hotele megfelel a pályázati kiírásnak Tapolcától Hévízig és Szegedtől Zalakarosig. Hatalmas volt az érdeklődés a pályázatra, a beérkezett pályázati kérelmek forrásigénye elérte a meghirdetett keretösszeg többszörösét, ezért január 9-én fel is függesztette a pályázatot az MTÜ, azóta nem volt új hír a nyertesekről.
Még tehát nem biztos, hogy a Hunguest Hotels is kap vissza nem térítendő állami támogatást, mindenestre a szállodalánc a koronavírus-járvány ideje alatt új döntésre jutott.
Hunguest Hotel Bál Resort, Béke, Flóra, Galya, Helios, Panoráma és Répce szállodáinkat felújítjuk, a munkálatok a szállodák teljes zárvatartása mellett huzamosabb ideig elhúzódnak, amiért vendégeink szíves türelmét és megértését kérjük. Köszönjük, hogy eddig is minket választottak, maradjanak velünk a felújítások alatt is, amelyek befejezése után megszépült, teljesen új szállodákban köszönthetjük Önöket - írta a cég.
Tehát nagy felújításra készül a Hunguest szerte az országban, már csak az a kérdés, ki fizeti a számlát. Ami pedig a balatoni kempingeket illeti: a legtöbb ilyen kempinggel természetesen a Balatontourist rendelkezik és némelyik valóban nincs a legjobb állapotban, ellenben szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozik. Az pedig egyenes világszenzáció, hogy 4 vidéki ötcsillagos szállodát is közpénzből fognak felújítani. Csak olyan ötcsillagos szálloda kaphat támogatást, amelyik a HotelStars nemzeti védjeggyel rendelkezik. Ilyen pedig nincs sok az országban, mindössze 6 versenyző lehet, de ezt is lehet tovább szűkíteni.
Eleve kiesik a budapesti New York Palace. Így marad a debreceni Divinus, a hévízi Lotus Therme, a sárvári Spirit hotel, az Andrássy rezidencia Tarcalon - ez a ház most Tiborcz István tulajdona -, és a siófoki Hotel Azúr. Utóbbi kettő korábban már kapott a Kisfaludy pénzekből, amiből amúgy például Hernádi Zsolt MOL-vezér esztergomi luxusszállodája is részesült 2,8 milliárd forinttal. | Közpénzből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc szállodáit és kempingjeit | Ha minden jól megy, akkor a héten megkaphatja a vissza nem térítendő állami támogatást a Hunguest Hotels, így Mészáros Lőrinc közpénzből újíthatja fel a lerobbant szállodáit.
Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására. Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-tatarozhatjak-ki-meszaros-lorinc-szallodait-es-kempingjeit.html | 2020-05-19 19:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre a tervek szerint száznál több szállodai szobát és kétszer ennyi lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.. A cég korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán tulajdona volt, de tavaly szeptemberben gazdát cserélt a vállalkozás. A cégjegyzék szerint jelenlegi tulajdonosa egy pesterzsébeti panelben élő Illés Zoltán, akinek ez az egyetlen vállalkozása.
A Heinreich-család XIX. század végén épült bérpalotája 2011-ben kapott állandó műemléki védelmet. A Heinrich Passage 2018-ban jutott hozzá az Üllői út és Mária utca sarkán lévő ingatlanhoz, majd egyeztetni kezdett a szállodaépítésről az önkormányzattal. A tavaly októberi kerületi Tervtanács ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember mellett Józsefváros akkori főépítésze, Iványi Gyöngyvér sem támogatta a tervet. A cég ezután az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.
Józsefváros új vezetését sem a Heinrich Passage, sem a korábbi polgármester, Sára Botond által vezetett kormányhivatal nem kereste meg az üggyel, de decemberben
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter váratlanul megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét.
Az Átlátszó videója az ingatlanegyüttesről:
"Tegnap váratlanul megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a Heinrich udvar területére tervezett ingatlanfejlesztést, amely egy 117 szobás hotelt és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakás építését tartalmazza,"
posztolta Facebook-oldalán május elsején Sláty Balázs önkormányzati képviselő. Április végén ugyanis Orbán Viktor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a szállodaépítést, így lényegileg abba már semmilyen beleszólása a kerületnek, és a szomszédban élőknek. Őket a miniszterelnök rendelete különösen sújtja, ugyanis abban az áll, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező.” Korábban még 10-18 méterről volt szó.
A Józsefváros című lapnak Rádai Dániel alpolgármester kijelentette: | A kerület és a lakók megkérdezése nélkül tolta át a kormány a Heinrich udvar beépítését | Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/20/a-kerulet-es-a-lakok-megkerdezese-nelkul-tolta-at-a-kormany-a-heinrich-udvar-beepiteset | 2020-05-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem csak Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Széles Gábor zalacsányi kastélyszállója kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjában vissza nem térítendő állami támogatást, hanem Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója és Csapody Balázs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tanácsadójának balatonszemesi panziója is - derül ki az MTÜ honlapján lévő adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Gastrogold Vendéglátó Kft. 315 millió forintot kapott az MTÜ-től a Kistücsök panzió kialakítására, a cég Csapody Balázsé, aki a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is. Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke is, részt vett az új magyar turisztikai stratégia megalkotásában és leginkább gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját. "Mi Guller Zoltánnal dolgozunk és az ő csapatával" - mesélte a turisztikai reformról Csapody Balázs a Hír TV-nek.
Csapody Balázs a sonline.hu cikke szerint arról számolt be egy tavaly áprilisi siófoki sajtóbeszélgetésen, hogy a PGA tárgyalásokat folytatott a MTÜ-vel és a kormányzattal arról, hogy a Kisfaludy program szálláshelyeket érintő minőségfejlesztési pályázatai után az éttermek is kapjanak lehetőséget. "Úgy néz ki, hogy rövidesen meghirdetik a Kisfaludy étteremfejlesztési programot" - fogalmazott a Kistücsök étterem tulajdonosa, aki a most elnyert támogatással Kistücsök panziót is építhet Balatonszemesen. A falu igazán szerencsés, hiszen az MTÜ listájából az is kiderült korábban, hogy az állami forrásból az OTP Bank is részesedett; a Csányi Sándor vezette bank a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot.
Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató szerint kizárólag szakmai szempontok alapján döntöttek a pályázatokról. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra 1522 pályázat érkezett. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Takarékos földi
Igénybe veszi az MTÜ támogatását Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója is. A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Bicskei Lovasudvar Kft. 38,9 millió forintot kapott a Fogadó a Három Lókötőhöz nevű panzió fejlesztésére. A bicskei cég az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül Vida József érdekeltségébe tartozik. Vida József igazgatósági tag az Opus Global Nyrt.-ben, amelynek legnagyobb tulajdonosa Mészáros Lőrinc és családja. | Bankvezérnek is jutott állami turisztikai támogatás | A Takarékbank elnök-vezérigazgatójának fogadója és Csapody Balázsnak, a kormány turisztikai stratégiájának egyik megalkotójának panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szallas-panzio-tamogatas.677768.html | 2019-01-30 23:45:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Balaton;Orbán Viktor;oligarchák;ingatlanfejlesztés;erőviszonyok;
2018-06-06 07:00:00
Balaton-parti baráti láncolat
A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.
Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot.
- A bejelentés után Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter összehívta a balatoni erős embereket – mesélte egy neve elhallgatását kérő informátorunk. – Persze nem nyilvános tanácskozásra ültek össze, s a régióból meglehetősen kevés politikus volt jelen. (FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda cáfolta, hogy lett volna ilyen találkozó.)
A helyi potentátok ugyanis az elmúlt években kiszorultak-kikoptak a körből, ahol a valódi döntések születnek. Léteznek ugyan még a korábbi, a tó életét hajdan érdemben befolyásolni tudó szervezetek, ám a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), illetve a Balatoni Szövetség forrásaink szerint afféle gittegyletként, valós érdekérvényesítő képesség nélkül működnek - a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet 180 települését képviselő BFT például nagyjából évi néhány százmillió forintról dönthet… Hasonlóképpen háttérbe szorultak a korábban szintén komoly befolyással bíró nagy cégek, mint a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. És szép lassan kikoptak a helyi politikusok is.
- Vagy sohasem voltak elég erősek, hogy tényleg a tűz közelébe kerüljenek, vagy túlságosan rendes emberek voltak – állította egy forrásunk. – A legtöbb tóparti polgármester, még a városoké is, jellemzően csak a saját településén nagylegény. Igazából korábban is csak három, valóban befolyásos városvezetőt ismertek el, a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi polgármestert. Előbbi, Balázs Árpád 2014-ben megbukott az önkormányzati választáson, s így teljesen kikerült a pikszisből, ahogyan keszthelyi kollégáját, Ruzsics Ferencet is leírták már a kormánypártokon belül, nem függetlenül tavalyi kirohanásától, amely jelezte, nem feltétlenül nézi jó szemmel Mészáros Lőrinc és Tiborcz István területfoglalását a Balatonnál, s pláne Keszthelyen. Bóka István pedig egyszerűen túl rendes ember, hogy mindenféle mutyiba, törvénytelenségbe, üzleti suskusba be lehessen vonni, így inkább körön kívül tették. Hasonló okokból súlytalan immár a balatonboglári Mészáros Miklós is, míg a lellei Kenéz István függetlenként amúgy is amolyan gyanús elemnek számított a Fideszen belül. A fonyódi Hidvégi József csak helyben tényező, a földvári Holovits Huba ugyan vitorlásberkekben szerzett magának jó ismerősöket, de még nem sikerült igazán felépítenie magát. A jelenlegi siófoki polgármester, a hivatalosan független, de jó jobbikos kapcsolatokat ápoló Lengyel Róbert pedig afféle közellenség a kormánypárti körökben.
Nincs komoly politikai háttere a tó körüli országgyűlési képviselőknek sem. A Balatont két-két somogyi és veszprémi, valamint egy zalai választókerület határolja, s mind az ötben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az áprilisi választásokon. Közülük a keszthelyi Manninger Jenő, illetve a balatonfüredi Kontrát Károly számít ismertebb névnek az országos politikában - a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály a kormánypártok köreiben is erősen másod-, harmadvonalbeliek –, de informátoraink szerint balatoni kérdésekben csak Manninger szava számít valamelyest.
Megkerülhetetlen tényező viszont természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A felcsúti polgármesterségről nemrég lemondott gázszerelő-oligarcha helyi szállodák, kempingek, borászat és rádió tulajdonosának mondhatja magát. Érdemben két éve vetette meg a lábát a Balatonnál, amikor megvásárolta a Hunguest Hotels szállodaláncot, amelynek Balatonalmádiban, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen és Zalakarosban akadnak hoteljei. Tavaly aztán a Balatontouristtal – s így a hozzá tartozó tíz kempinggel és üdülőfaluval – bővült a balatoni Mészáros-birodalom, amely így immár Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozásává nőtte ki magát, emellett több partmenti, luxusingatlanok építésére alkalmas óriási telek is sz övé. Orbán Viktor jó barátja emellett az északi parton több mint száz hektárnyi szőlőt, s jó néhány borászatot, valamint egy a tó és vonzáskörzetében fogható rádiót is magáénak mondhat, s érdekeltsége, a Mediaworks adja ki a Balatonnal határos megyék lapjait is.
Hasonlóképpen erős a pozíciója Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is, aki 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével debütált a Balaton mellett – azóta névleg kiszállt a cégből –, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a keszthelyi kemping, a badacsonyi Ranolder-villa, valamint egy szintén óriási, beépíthető partmenti telek Keszthelyen, de különféle üzleti aktusokon át a balatonudvari golfpálya is a miniszterelnöki vő üzleti köréhez került.
- Legalább ekkora, de lehet, még nagyobb szava van a balatoni kérdésekben a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek – jegyezte meg egyik forrásunk. – Anno, a Rogán-féle tanácskozáson ő ült a miniszter mellett. S állítólag Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is jelen volt a megbeszélésen.
Orbán Ráhel és Csapody Balázs a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadói, előbbi stratégiai kérdésekben, utóbbi gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját, forrásaink szerint azonban jóval nagyobb a szerepük a tanácsadásnál. A miniszterelnök lányának ezirányú ambíciói nem új keletűek, s úgy tudjuk, Csapody Balázsnak is ajánlottak komoly titulust – informátoraink szerint valamilyen miniszteri biztosi címet -, ám a Kistücsök tulajdonosa – akinek éttermében gyakori vendég Orbán Ráhel mellett Rogán Antal is, utóbbi a felesége révén balatonboglári kötődésű -, nem kért a politikai szerepvállalásból, s kijelentette, a szakmájában szeretne maradni. Ennek ellenére ott volt a legutóbbi, hétvégi kötcsei polgári pikniken, mint ahogyan a balatonszárszói szállodatulajdonos, az egykori NB I-es futballista, Bódi Zoltán is.
Szintén jó kapcsolatot ápol a Fidesz-vezetőkkel a siófoki szállodás Hoffmann Henrik: a 2011-es, Hotel Azúrban tartott kihelyezett frakcióülésen például nála aludt a teljes pártvezetés. Remek a nexusa a legfelsőbb fideszes körökhöz Fodor Jánosnak, a siófoki kézilabdaklub tulajdonosának is, ezt bizonyítja többek között az új sportcsarnok megépítése.
- Eredendően taopénzből akarták felhúzni egymilliárd forintból – mesélte egyik forrásunk -, ám kiderült nem elég a pénz, így hosszú időre leállt az építkezés. Aztán a kormány adott kétmilliárdot a befejezésére. Persze nem meglepő, Fodornak állandó helye van a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. A nagy kérdések ugyanis stadionokban, fesztiválokon vagy a terített asztal mellett dőlnek el, nem szakmai berkekben. | Balaton-parti baráti láncolat | A 2010-es kormányváltás óta a Balatonnál is átalakultak az erőviszonyok, a legnagyobb haszonélvezők Orbán Viktor miniszterelnök köréből kerültek ki. A tóval kapcsolatos döntéseknél is az ő szavuk számít leginkább.Két fontos döntés született 2016-ban a magyar tengerrel kapcsolatban: a Balaton-törvény módosítása megkönnyítette a tó környéki ingatlanfejlesztéseket és enyhített a partszabályozás előírásain, majd év végén a kormány benyújtotta a 365 milliárd forintos balatoni fejlesztési programot. | null | 1 | https://nepszava.hu/1161461_balaton-parti-barati-lancolat | 2018-06-06 23:52:00 | true | null | null | Népszava |
Újra felcsúti cikkel jelentkezik a legfrissebb Magyar Narancs. Ebben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen közös, látható pontok vannak az Orbán-, illetve a Mészáros-vagyon között.
A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki - és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke - "informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még "semmi köze" nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja - a pletykák szerint - elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...)
Csík Zoltánt hiába próbáltuk, nem sikerült elérnünk - mindenesetre a (volt) bizalmastól idén januárban egy cég már átkerült Mészáros Lőrinc legnagyobb építőipari vállalkozásához, a Mészáros és Mészáros Kft.-hez. A Wellneshotel Építő Kft. korábban Csíké és az egyik cégéé, a Scentrum Kft.-é volt. A 2015-ben alaposan feltőkésített Wellnesshotel - csakúgy, mint a Scentrum - székhelye egy budaörsi gigatelek. A 19 ezer négyzetméteres ingatlanra bejegyzett 4,7 millió eurós (1,45 milliárd forint) jelzálog-követelés jelenleg egy bizonyos Kovik 2008 Kft. tulajdonában van, amely Csík Zoltán résztulajdonában áll. (...)"
Legfrissebb felcsúti cikkünket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja! | Összeveszett Mészáros Lőrinc a legfontosabb bizalmasával, azaz Csík úrral? | A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki – és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke – „informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még „semmi köze” nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja – a pletykák szerint – elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...) | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/osszeveszett-meszaros-lorinc-a-legfontosabb-bizalmasaval-azaz-csik-urral-103092 | 2017-03-22 00:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csinos profit jött össze 2019-ben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének fő cégénél, a BDPST Zrt.-nél: a 4,8 milliárd forint adózott eredmény után a május 8-i közgyűlésen úgy döntöttek, hogy 2,3 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosnak - derül ki a cég beszámolójából. Ezzel Orbán Ráhel férje biztosan előrébb léphet a 100 leggazdagabb magyar listáján. A 4,8 milliárd forintos profit rekordnak számít: 2017-ben 4 milliárd forint, 2018-ban pedig csupán 1 milliárd forint jött össze, és osztalékot nem is vettek ki a cégből.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra.
Fantasztikus hírünk van! Május 22-től az Andrássy Rezidencia kinyitja kapuit, és nagy szeretettel várja kedves vendégeit! Csapatunk ez idő alatt sem tétlenkedett, júniustól megújult borvacsora menüvel és izgalmas szabadtéri programokkal is készültünk, hogy biztosan felejthetetlen legyen a nálunk töltött idő! - közölte a jó hírt a hotel.
Tavaly 35 milliárd forintos vagyonnal a 32. helyen debütált a miniszterelnök veje, Tiborcz István a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listáján, amit Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa szerkesztett. A 34 éves Tiborcz lett ezzel a 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője. Vagyona főleg ingatlanberuházásainak köszönhetően gyarapodott, ami elég jelentős volt, ugyanis a 2018-as listára 8,2 milliárdos vagyonnal lehetett felférni, és a 2017-es adatok alapján Tiborcznak akkor még nem volt ekkora vagyona. | Tiborcz István 2,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodott - Egymilliárdért vette meg Mészáros Lőrinc szállodáját | Egészen elképesztő, 2,3 milliárd forintos osztalékot vett ki a BDPST Zrt. nevű cégéből Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Többet is kivehetett volna.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-23-milliard-forint-osztalekkal-gazdagodott--egymilliardert-vette-meg-meszaros-lorinc-szallodajat.html | 2020-05-20 00:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit
Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura.
Pár napja írtunk arról a rejtélyes körülmények között köddé vált 2,2 milliárd forintról, amelyet még 2017 decemberében kapott a Magyar Lovassport Szövetség a kormánytól egy kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Ugyanaznap azonban egy másik, a fideszes Seszták Miklós pátriájába tervezett beruházásra is bőkezűen osztott pénzt a kormány: a kormányhatározat következő sora egy idősek és rászorulók elhelyezését biztosító, Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ nevű intézmény kialakítására is adott 2,5 milliárd forintot.
Míg a lovasközpont-beruházásnál többnapos kutatásra-nyomozásra volt szükség ahhoz, hogy a bonyolult személyi áttételeken keresztül eljussunk a Kisvárda legbefolyásosabb emberének tartott Seszták Miklós üzleti köreihez, addig a speciális központnál egyértelműbb a kapcsolat: a 2,5 milliárd forint kedvezményezettje ugyanis az a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft., amelynek vezetői között az ex-fejlesztésiminiszterrel korábban is kapcsolatba hozott Mikucza-család több tagja is szerepel. (A Mikucza-család kisvárdai érdekeltségeiről lásd keretes írásunkat.)
A speciális központ nevében olvasható „Kárpát-medencei” előtag pedig szintén a volt miniszterhez köthető körök érdekeltségeivel mutat hasonlóságot: ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a Mikuczáékhoz kapcsolható Kárpát-medencei Teniszakadémia Kft. az építtetője például a Kisvárda mellett épülő, furcsa koncepciójú bentlakásos teniszakadémiának, és egy titokzatos Kárpát-medencei Lovasakadémia Kft. is alakult a városban kevéssel a 2,2 milliárdos lovaskomplexum támogatásáról szóló kormánydöntés után, amelynek vezetőjétől szintén két lépcsőben el lehet eljutni Seszták Miklóshoz.
A speciális elhelyezési központ ügye ugyanakkor nemcsak a fideszes politikus üzleti köreihez mutató szálak és a kisvárdai helyszín miatt mutat hasonlóságot a lovaskomplexuméval, hanem abban is, hogy a nagyösszegű támogatás odaítéléséről szóló határozat óta – látható csatornákon legalábbis – az égvilágon semmi nem történt: lassan tizenhat hónap alatt egyetlen közbeszerzés, tervpályázat vagy kivitelezői felhívás nem jelent meg róla sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben.
Magánkilinika, közérdeklődéssel
A 2,5 milliárdos támogatást kapó Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-t két más jellegű eljárással szerepel a közbeszerzési adatbázisban: a 2016 végén alakult cég 2017 nyarán egészségügyi ellátást segítő berendezések (CT-készülék, ultrahang) beszerzésére, 2018-ban pedig egészségügyi berendezések cseréjére írt ki közbeszerzést 73, illetve 94 millió forintért.
Az ajánlattételi felhívásokban szereplő adatokból ugyanakkor egy másik összefüggés is kiderült: eszerint pedig a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. a működtetője annak a 2017 szeptemberében nyílt Finnamed Klinika nevű nyíregyházi magánkórháznak is, amelynek megnyitóján kormánypárti politikusok garmadája tette tiszteletét. A helyi sajtó tudósításai szerint az eseményen Nyíregyháza fideszes polgármestere, Kovács Ferenc, a város fideszes képviselői: Vinnai Győző és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és a megyei közgyűlés ugyancsak fideszes elnöke, Seszták Oszkár mellett ott volt, és beszédet mondott az akkor még fejlesztési miniszter Seszták Miklós is.
Az állami és önkormányzati vezetők felülreprezentáltsága, örömködő beszédeik és a helyi média ünnepélyes beszámolói annyiban mindenképp pikánsnak mondhatók, ha figyelembe vesszük, hogy a csillogó-villogó klinika csak néhány saroknyira fekszik a megyei kórháztól, és a klinika szakembergárdája is nagyrészt a Jósa András Kórház orvosaiból verbuválódott. A maga módján végül is tehát igaz volt a klinikát és a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. is alapító Finna Péter megnyitón elhangzott kijelentése, hogy „a többet és jobbat adni vágya mellett az igények hívták életre a klinikát” – a környék jobb módú rétegének nyilván régi igénye volt, hogy a lepusztult kórház helyett színvonalas környezetben kezeljék, vagy szülhesse meg a gyermekét. De arra azért nem sok példa volt korábban Magyarországon, hogy az állami egészségügyben megvalósuló fejlesztések helyett egy tehetősekre szabott magánintézményben zajlót méltassanak állami vezetők. (A klinika holnapján olvasható árjegyzék szerint egy mandulaműtét 250 ezer, egy fülműtét akár 450 ezer, egy szülés 890-980 ezer forintba kerül + 40 ezer Ft/éj.)
Beszédes az is, hogy a megnyitón a fideszes fejlesztési miniszter személyes jóbarátként köszöntötte a magánkórház vezetőit. Bár a szívélyes mondatok után a politikus Finna Péter kezét szorította meg, a klinika – rejtett – üzleti háttere alapján ugyanígy köszönthette volna akár a Mikucza-család tagjait is.
A bonyolult összefonódások miatt tömören legtöbbször csak „Seszták Miklóshoz köthető üzleti körként” definiált família egyik cége, a Mikucza Tamás (volt) feleségéhez köthető Damjanich Lakópark Kft. volt például az építtetője (illetve Kisvárdán is aktív Nyír-Komplett nevű másik cégén keresztül az építője is) annak a már szinte városrésszé dagadt lakóparknak, amelynek egyik tömbjében a magánklinika is helyet kapott. De ennél nyíltabb kapcsolatról vall, hogy 2018 szeptemberében a Kisvárdán az utóbbi években több mint kétmilliárdnyi építési munkához jutó MHM Product Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Mikucza Zsolt vette át Finna Pétertől a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. vezetését, februárban pedig Finna korábban alapított másik cége, a Finna-med Kft.-ét is. Utóbbiban ráadásul néhány hónappal korábban Mikucza Tamás és Zsolt 79 éves, az MHM Product Kft. székhelyével is azonos címen lakó édesanyja lett a többségi tulajdonos.
Külön furcsaság, hogy bár a klinikaalapító-orvosigazgató a 2017 szeptemberi megnyitón arról is beszélt, hogy a magánkórház önerőből és pályázati forrásból készülhetett el, az uniós pályázati keresőben nincs nyoma, hogy a Határon Túli Gyógyításért Kft. bármilyen támogatást nyert volna az utóbbi években. Finna másik cége, a főtevékenységként szintén szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Finna-med Kft. nyert ugyan 41 millió forintot egy GINOP-os pályázaton, de egyrészt később – csak 2018 nyarán – másrészt nem is egészségügyi ellátásra, hanem egy speciális üdítőital kifejlesztésére. Ha tehát igaz, hogy pályázati pénzből is készült a magánklinika, akkor arra egy a magánkórházzal nyilvános kapcsolatban nem álló vállalkozás pályázhatott.
Senki nem tud semmit
Amikor a 2017 végi kormányhatározattal 2,5 milliárd forinttal megtolt speciális elhelyezési központ után érdeklődtünk Kisvárdán, csupa hümmögésbe, és értetlenségbe ütköztünk: sem az üzleti, sem a szociális, sem az egészségügyi szférában dolgozó nem hallottak ebbe a profilba illeszkedő fejlesztésről a városban. Többen szóba hoztak viszont egy pletykát, amely szerint belátható időn belül bezárnák a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház egyik leromlott állapotú, 200 ágyas épületét, ahol zömmel jelenleg is krónikus belgyógyászati osztályra utalt (vagyis aktív kórházi ellátásra már nem szoruló, de még folyamatos kezelést igénylő, főként idős) betegeket látnak el. Ennek ismeretében már könnyebben összeállt a kép: itt, e lerobbant szárny teljes felújítása után nyithat meg valamikor a kormányhatározatban szereplő 2,5 milliárdos elhelyezési központ – lefordítva: (vélhetően fizetős) idősotthon.
A mikor kérdésre viszont már senki nem tudta választ, és nem jutottunk közelebb a támogatást kapó Határok nélküli Gyógyításért Kft. vezetőinek megkérdezése után sem. Sőt, ez utóbbival inkább a kérdőjelek szaporodtak meg.
A 2,5 milliárd kifizetéséről szóló kormányhatározat idején a vállalkozást vezető Finna Péter először például azzal hárította el a kérésünket, hogy élőben – telefonon – beszélhessünk vele, hogy orvosi teendői és egyéb elfoglaltságai miatt ez lehetetlen, helyette azt kérte, hogy írásban küldjük el neki a kérdéseket. Az egy nappal később érkezett írásos válaszban pedig szintén hárított, és valamennyi, a 2,5 milliárdos központ funkcióját, elhelyezkedését, finanszírozását és a beruházás állását firtató kérdésünkre is azt írta, hogy ezekben nem ő, hanem a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. jelenlegi ügyvezetője, Mikucza Zsolt az illetékes.
„Figyelembe véve, hogy a Finna-med Kft.-ben is csupán 30 százalékos tulajdonjoggal rendelkezem és személy szerint nem töltök be semmilyen tisztséget a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-ben,
inkább tartózkodnék a válaszadástól és azokra hagynám, akik a projekttel napi szinten foglalkoznak”
– írta a hvg.hu-nak Finna Péter, de nem lett igaza.
Hiába kerestük ugyanis a tanácsa alapján a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Mikucza Zsolt rövid úton leszerelte a kérdéseinket, mondván, neki most „nincs kapacitása” ezzel foglalkozni, hanem keressük Török Lászlót, aki mindent elmond majd a beruházásról.
A Mikucza-családhoz, Seszták Miklóshoz és különböző kisvárdai projektekhez sok szálon kötődő cégtulajdonos-kurátor-fesztiválszervezővel (Török László pozícióiról és cégeiről lásd a Mikuczáékról szóló keretes írásunkat) azonban szintén nem jutottunk előrébb: a férfi ugyanis (akinek papíron egyébként az égvilágon semmi köze nincs sem a Határok nélküli Gyógyításért, sem az azt tulajdonló Finna-med Kft.-hez) legnagyobb döbbenetünkre azt mondta:
„Fogalmam sincs, hogy Zsolt miért gondolta, hogy én tudom, hogy mi ez a történet. Én ezt teljesen passzolom, nem én vagyok benne az aktuális szereplő.”
Hogy akkor kicsoda, azt Török László sajnos nem tudta megmondani, csak megismételte, hogy ő maga semmit nem tud a projektről.
A beruházásról természetesen szerettük volna megkérdezni a 2,5 milliárdos támogatás kiutalásával 2017 végén fejlesztési miniszterként megbízott, 2018 áprilisa óta a térség fejlesztéséért és gazdaságélénkítéséért felelős kormánybiztosként is dolgozó Seszták Miklóst, és Leleszi Tibort, Kisvárda fideszes polgármesterét is, de munkatársaik ígérete ellenére egyiküktől sem kaptunk visszahívást.
A két legfontosabb kérdés tehát ugyanúgy megválaszolatlan maradt, mint a 2,2 milliárdos kormánytámogatást kapott termálvizes lórehabilitációs központnál: miért övez ekkora hallgatás-tagadás egy elvileg a térségnek egyértelműen javára váló, ráadásul munkahelyeket teremtő beruházást, és nem utolsó sorban:
hol a pénz?
A Mikucza–Kisvárda-tengely
A nyíregyházi Mikucza-családnak rengeteg érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a Mol, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta, de az Alkossunk Várost az építtetője a cikk elején említett kisvárdai ökofilm-parknak is, amely azóta az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette.
Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk Várost alapítvány kurátorának, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török Lászlónak a neve sem ismeretlen Kisvárdán: a férfi korábban Kisvárda idegenforgalmi cégének ügyvezetője volt, jelenleg pedig annak az AV2 Invest Kft.-é, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város). | 2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit | Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190415_Sesztak_Miklos_a_ket_es_fel_milliardos_kisvardai_specialis_kozpont | 2019-04-15 00:49:00 | true | null | null | HVG |
Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött.
A módosításról már az ügyészségi vádiratban is szó volt, de most kiderült, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó törvényről és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló minisztériumi rendeletről van szó.
Hadházy összegzése szerint a módosítások lényege az volt, hogy ha valaki szabálytalanul költi el az uniós pénzeket, és ezért büntetést kap, akkor ne kelljen automatikusan visszafizetnie, hanem próbálkozhasson más számlák benyújtásával. Polt válasza szerint azonban a Magyar Termés TÉSZ Kft és a Paprikakert TÉSZ Kft a módosítás után is sikertelenül kérte a támogatás visszavonásáról szóló döntés eltörlését.
A független képviselő szerint a törvénymódosítást jegyző Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének és Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazasági Kamara elnökének is „ott kellene ülnie a vádlottak padján”, akárcsak Fazekas Sándor volt agrárminiszternek a rendelet módosítása miatt.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint.
Októberben kiderült, hogy az ügyészség Simonka felesége, Simonkáné Gábor Marianna és unokahúga, Tóth Renáta ellen is vádat emelt. A vád szerint Simonka György közeli családtagjaival és bizalmi embereivel létrehozott cégek közreműködésével olyan céghálót szőtt, amelynek célja fiktív beruházások során, a döntéshozókat megtévesztve, európai uniós és hazai költségvetésből vissza nem térítendő támogatások megszerzése.
Simonka, aki márciusban Orbán Viktorral egyeztetett, nem bűnözőnek, hanem áldozatnak érzi magát.
A Legfőbb Ügyészség május 21-i közleménye szerint Hadházy Ákos „bejegyzésének a jogalkotást érintő következtetései valótlanok”, és a valóság az, hogy „Simonka György országgyűlési képviselőként a minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva javasolt jogszabálymódosításokat. A nyomozó hatóság szerint azt remélte, hogy személyére nézve is a visszafizetésre kötelező határozatok visszavonását érheti el”.
„A Kormány jogalkotási tervében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása nem szerepelt, ezért az általánosságban racionálisnak tűnő törvényjavaslatot egyéni országgyűlési képviselők nyújtották be.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel” - áll a közleményben.
Ahogy az eredeti ügyészségi válaszból is kiderült, a közlemény azt írja, „a jogszabályok módosítását követően a Simonka György irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását. Ez azonban nem történt meg. Simonka György cselekménye tehát a NAV döntését nem befolyásolta”.
Újabb frissítés: | Az ügyészség szerint két jogszabályt is Simonka György igényei szerint módosítottak | Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/21/az-ugyeszseg-szerint-ket-jogszabalyt-is-simonka-gyorgy-igenyei-szerint-modositottak | 2020-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket.
"A kormány ehhez azzal járul hozzá, hogy az uniós korlátozások feloldását kihasználva jelentősen emeli a beruházások támogatási arányát. Ha a magyar cégek megragadják a rendkívüli lehetőséget, az átalakuló versenyhelyzet nyerteseivé válhatnak,"
tette hozzá a miniszter. A Balaton Bútor közel 574 millió forintos beruházása 287 millió forintot meghaladó állami támogatást kapott. A pénzt nemcsak az ügyvezető igazgató, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselője is megköszönte. Óvádi Péter külön méltatta, hogy
a kormány gyorsan döntött a támogatásról.
Matolcsy Ádám a Glamorous nevű cégén keresztül még 2015-ben szerzett tulajdonrészt a Balaton Bútorban. A bevásárlást segítette a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitelbank hitele. | Közel háromszázmilliós támogatást kapott a kormánytól Matolcsy György fiának cége | Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/21/kozel-haromszazmillios-tamogatast-kapott-a-kormanytol-matolcsy-gyorgy-fianak-cege | 2020-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár az egyházak gazdálkodása a jelenlegi törvénykezés értelmében a magyar társadalom egyik legkevésbé átlátható szegmense, az egy százalékos felajánlásoknak köszönhetően következtethetünk a híveik anyagi helyzetére. Most csak a nagyobb, legalább ötezer felajánlást begyűjtő egyházakat soroljuk fel 2019-ből: a leggazdagabbak a Mazsihisz támogatói (átlag 7057 Ft/fő), a nagy felekezetek közül a reformátusok átlagban 5093, a katolikusok 5051 forintot juttattak adójukból tavaly a saját egyházaiknak. A lista végén nagyon leszakadva a Hit Gyülekezete támogatói állnak: az adójuk egy százaléka átlagosan csak 2848 forint. Hasonló adatot találtunk 2018-ban is, ott is sereghajtók, ráadásul még kisebb összeggel, alig 2545 forinttal.
Az egyházaknak felajánlott szja 1% egy főre eső összegének változása 2018 és 2019 között
Jó kérdés: tényleg a hitgyülisek a legszerényebb anyagi helyzetűek a vallásosak közül, vagy csak „ügyesek”, amikor adófizetésre kerül a sor? És még jobb kérdés: ha ennyire csórók a hívek, miből lett Németh Sándor dúsgazdag?
A gyülekezet alapító lelkésze a televízióban is közvetített Vidám vasárnap nevű istentiszteleteken gyakran mond már-már lázárjánosi mondatokat, arról beszélve, hogy akinek nincs pénze, az valamit elszúrt, ellenben aki igazán hisz és jó keresztényként él, az gazdag és vagyonos lesz isten jóságának köszönhetően. Ezek szerint falra hányt borsó a prédikációja, hiszen hívei (az egy százalékos felajánlásokból visszafejtve) havonta alig nettó 105 ezer forintot visznek haza.
Másképp fogalmazva 2019-ben Magyarországon 149 000 forint volt a minimálbér, és a Hit Gyülekezetét támogató felajánlók ennél alig valamivel többet, havi bruttó 158 222 forintot kerestek. Még egyszerűbben értelmezve: szinte a teljes hitgyüli minimálbéren van bejelentve. Van még egy lehetőség: mind a 43 ezren vállalkozók, akik ugyan minimálbéren vannak bejelentve, de osztalékból komoly jövedelemre tesznek szert, amiből jut tized és adomány az egyháznak is.
Az Átlátszó által megkérdezett szakértő azt mondta, hogy a személyi jövedelemadó alacsony összegére az lehet a magyarázat, hogy a vállalkozói típusú jövedelem nem számít bele az szja alapjába, továbbá a családi adókedvezmény is csökkenti az adóalapot. Az egy százalékos felajánlások az átlagosnál alacsonyabb összegéből arra lehet következtetni, hogy a Hit Gyülekezetének támogatói sokkal kisebb mértékben alkalmazottak mint más egyházak hívei, illetve nagyobb arányban vannak 18 éven aluli gyerekeik.
Aki elmegy egy istentiszteletre a Hit Parkba, nem érezhet szegényszagot – a parkolóban drága autók, a 11 ezer négyzetméteres modern csarnokban világszínvonalú világítás és hangrendszer dolgozik. Ráadásul a Hit Gyülekezete valóságos médiabirodalmat épített ki az elmúlt években: övék volt Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi televíziója, az ATV, de létrehoztak egy másikat is ATV Spirit néven; van rádiójuk, hetilapjuk és könyvkiadójuk. És hogy miért a múlt idő az ATV esetében? Mert az tavaly március óta tulajdonképpen Németh Sándor magántulajdona.
Csodálatos részvényszaporítás egy vaduzi offshore cég bevonásával
Az egyházi vagyon csodás elprivatizálása Bartus László Fesz lesz című könyvéből derült ki (ez május végén nyomtatott formában is megjelenik), ahol egy teljes fejezetben taglalja, hogyan vitte haza Németh Sándor a televíziót. A lényeg: az egyház tulajdonában álló egyik vállalkozás tulajdonosi körében egyszer csak felbukkant egy liechtensteini offshore cég, amely egyre nagyobb tulajdonrészt szerzett, majd amikor többségbe került, átadta a tulajdonrészét Németh Sándornak. Ezzel a húzással Németh egycsapásra az ATV Zrt. többségi tulajdonosává is vált. Jó kérdés, ki állt az offshore cég mögött.
Az Átlátszó utánanézett, és a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok tanúsága szerint az X & A Marketing and Holding Limited nevű vállalkozást 2006-ban jegyeztették be Vaduzban, Liechtenstein fővárosában. Az alig 160 négyzetkilométeren elterülő, néhány tízezer ember által lakott európai monarchia nemzetközi hírű adóparadicsom. Előkelő helyen szerepel az offshore cégalapításra és bizalmi vagyonkezelésre szakosodott vállalkozások kínálatában, mert nem tagja az Európai Uniónak, és az itt működő gazdasági társaságok beszámolói nem minősülnek nyilvános adatoknak.
Üzleti adatbázisokban fellelt adatok tanúsága szerint a fent említett cég 2020. január 9-e óta végelszámolás alatt áll, azelőtt pedig egy bizonyos Viktor Andreas Büchel volt az önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője. Büchel több tucat jelenleg is működő vagy már megszűnt cégben – köztük panamai offshore cégekben is – visel ilyen és ehhez hasonló tisztségeket, ami nem meglepő, tekintve hogy a Dun&Bradstreet üzleti adatbázisban fellelhető adatok szerint a liechtensteni IGT-Proventus bizalmi vagyonkezelő cég egyik partnere és igazgatója. Az IGT-Proventus egyik szolgáltatása pedig pontosan a valódi tulajdonos kilétének elfedése a cég által delegált tisztségviselőkkel.
A magyar cégnyilvántartás adatai alátámasztják Bartus László kutatását a liechtensteini offshore cég szerepéről a Hit Gyülekezete körül kialakult cégbirodalomban. Az X & A Marketing and Holding Limited 2009 és 2019 között volt tulajdonos a Hadar Gold Kft.-ben, tagsági jogviszonya pontosan azon a napon, 2019. március 29-én szűnt meg, amikor Németh Sándor magánszemélyként 60%-os tulajdonrészt szerzett az utóbbi vállalkozásban. A Hadar Gold Kft. 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik a Broadcast Project Kft.-ben, és a 2019. május 10-én közzétett legfrissebb alapszabály szerint Németh Sándor magánszemély mellett ez a két cég birtokolja az ATV Zrt. részvényeit is.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált.
Ezen túlmenően az is Németh Sándor és a liechtensteini offsore cég kapcsolatára utal, hogy az X & A Marketing and Holding Limitednek volt egy másik magyar érdekeltsége is: az X AND A Marketing Kft. nevű magyar cég, amelyet ugyanúgy 2006-ban jegyeztettek be, mint liechtensteini tulajdonosát. A magyar X AND A Kft. tulajdonosi körében 2007-től 2010-ig egy másik offshore cég, az Intermedia Zug Holding AG. is megjelent, ennek kézbesítési megbízottja dr. Dávid Gyula, Puch László akkori szocialista pártpénztárnok ügyvédje volt.
2019. március 29-én aztán a liechtensteini X & A kiszállt a magyar leánycégből, és ennek is Németh Sándor lett a 100%-os tulajdonosa. Az X AND A Kft. ügyvezetőjének személye azonban az alapítása, 2006 óta nem változott, maradt a mai napig Kovács Tamás. Ő pedig nem más, mint az ATV Zrt. 2003 óta regnáló vezérigazgatója.
Családi vállalkozásként működtetett médiabirodalom
Az is jogos kérdés, az ATV tulajdonosa miért engedte, hogy egy külföldi offshore vállalkozás összesen alig 270 milliós tőkeemeléssel döntő befolyást szerezzen egy több milliárd értékű vagyon felett? Erre a szokatlan engedékenységre magyarázat lehet az, hogy minden vállalkozásban családtag ül – az egyház vagyonkezelő cégét (Új Spirit Kft) a lelkész lánya vezeti, a televíziót a fia és a másik lánya. Immár az ő többségi tulajdona az ATV épülete (az épületre 2010-ben ideiglenesen másfél milliárdos jelzálogot is bejegyzett egy bank, tehát értékes ingatlan), megszerezte a befolyást a televízió felett, és a tévé épülete mellett lévő négy szintes egyházi kollégium is többségében az övé.
A gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett – a kérdés csak az, hogy Németh Sándornak honnan voltak százmilliói, hogy megvegye az offshore cég üzletrészét? Vagy ingyen kapta a titokzatos tulajdonostól?
A terv rafináltságát jól jelzi az: úgy szerezte meg a televíziót, hogy a magánszemélyként a birtokában lévő ATV-részvények száma alapján nem is látszik többségi tulajdonosnak. De mivel a másik két cégben többségi tulajdonrészt szerzett, a részvénytársaságnak is de facto többségi tulajdonosává vált.
Hogy miért lehetett szükség kezdetben az egyházra? Erre maga a lelkész adott magyarázatot egy hosszú Facebook-videóban: neki nem volt pénze. A szövevényes céghálóra is van egy meghökkentően őszinte válasza:
„azért tettük bonyolulttá, hogy ne lehessen könnyen eligazodni!”
A huszonkét perces magyarázkodásra információink szerint azért volt szükség, mert a hívek egy részének is szemet szúrt a különös ügylet. A Hit Gyülekezete közösségi oldalán május 13-án sugárzott videón a kérdéses rész alatt végig zavarban volt a lelkész: csapongott, nem fejezett be mondatokat és feltűnően sokat dadogott, holott a prédikációi során flottul, kerek magyar mondatokban szokott fogalmazni. Többször is azt mondta, a gyülekezetet nem érte kár, de azt elismerte, hogy a televízióba az egyház pénzéből befektettek „néhány százmilliót”.
Németh Sándor „őszödi beszéde” from Laszlo Bartus on Vimeo.
Az ügy azért is érdekes, mert az egyházak különleges jogállással rendelkeznek Magyarországon, gazdálkodásuk a nyilvánosság elől nagymértékben rejtve van. Magyarán a hívek által befizetett adományok és perselypénzek útja lényegében követhetetlen és adómentes, az egyháznak még az éves beszámolót sem kötelező nyilvánosságra hoznia.
Jár nekik állami támogatás is – a Hit Gyülekezete is több milliárdot kapott a magyar adófizetőktől az elmúlt tíz évben. Ha ebből a pénzből magánvagyon lesz, az már közügy. Azt is tudjuk, hogy Németh Sándor egy ideje Orbán Viktor nagy barátja, és a NER nem hálátlan: állami hirdetések özönlenek a televízióhoz, és például az Iványi Gábor vallási közösségével ellentétben a Hit Gyülekezete simán megszerezte az úgynevezett bevett egyház státuszt, így jogosult az állami támogatásra.
Válaszok helyett feddést kaptunk a Hit Gyülekezetétől
Természetesen küldtünk kérdéseket a Hit Gyülekezetének és Németh Sándornak is arról, mennyi jövedelmet vett fel az elmúlt tíz évben az egyháztól és milyen adózott forrásból tudta megvásárolni a cégtulajdonokat. Lapzártánkra a következő választ kaptuk az egyház három vezetőségi tagjától:
„A lelkészek, papok – mint hitéleti szolgálatot végző egyházi személyek – javadalmazása, így Németh Sándor vezető lelkészé is, a Hit Gyülekezetében a hitéleti bevételekből történik, ahhoz egyházunk soha egyetlen forint állami támogatást, közpénzt nem vett igénybe és nem is kapott, tehát az erre vonatkozó adatok nem nyilvánosak.”
Megnyugtattak minket azzal, hogy „egyházunk vagyontömege nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg: az elmúlt évtizedekben sokszorosára növekedett minden területen, így a média-érdekeltségeiben is”, amit nem is vitattunk, mint ahogy az is tény, hogy még nagyobb lenne az egyház vagyontömege, ha Németh Sándor nem szerezte volna meg annak jelentős részét.
„A vezető lelkész alapítói tevékenysége, kezdeményező és aktív szerepvállalása, hozzáadott erkölcsi, szellemi értéke nélkül egyházunk eleve szerephez sem jutott volna a média világában!” – írták, majd így folytatták:
„A bűnügyi vizsgálókat is megszégyenítő, provokatív és arrogáns kérdéssorukat nem tudjuk másnak látni, mint zavarkeltésre irányuló akciónak. (…) A magánszférába és az egyházi autonómiába való durva beavatkozási kísérletük viszont a kommunista pártállami idők egyházellenes hangulatkeltésének emlékét idézi fel (amiből sajnos volt részünk bőségesen). Csak remélni tudjuk, hogy egy ilyen, mintegy alternatív adóhatóságként való fellépésük és önmaguknak a törvények fölé helyezése az egyházunkkal és vezetőjével szemben, csak egy átmeneti működési zavar megnyilvánulása önöknél.”
Az ATV Zrt. épületei és a Németh család villája Budapesten – drónfelvételek from atlatszo.hu on Vimeo.
Az alapító lelkész, akinek nincs más látható jövedelme a papi fizetésén túl, nem él rosszul – például a harmadik kerületben fényűző, többszintes villát birtokol. A bőkezű adományozásra gyakran az alábbi bibliai verssel biztatja híveit: „aki bőven vet, bőven is arat.” Az idézetet a lelkész a magyarázkodó videóban is elsütötte, azzal zárva le a meglehetősen kusza beszédet, hogy „nem akarok tovább ezzel foglalkozni, bízok benne, hogy egyszer nagy örömmel fogunk nagyot aratni a végén.”
Nagyon úgy tűnik, neki már sikerült.
Lukács Csaba — Bodoky Tamás
Címlapfotó: Németh (Kauzál) Alexandra interjúzik Németh Sándorral 2015-ben. Fotó forrása: Hit Rádió / Facebook. Kis kép: a Németh család budapesti villája. Drónvideó: Németh Dániel. Infografika: Bátorfy Attila. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | Szegény hívek gazdag papja: Németh Sándor tényleg hazavitte az ATV többségi tulajdonrészét | A Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál. A korábbi gyülekezeti tag Bartus László új könyvéből derül ki, hogy a felekezet alapító lelkésze, Németh Sándor a csodálatos kenyérszaporítással vetekedő módszerrel sokszorozta meg céges tulajdonrészeit egy liechtensteini offshore cég segítségével – ennek az első hallásra elég meredek állításnak jártunk utána a Magyar Hang Magazinnal közös tényfeltárásunk során. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/05/22/szegeny-hivek-gazdag-papja-nemeth-sandor-tenyleg-hazavitte-az-atv-tobbsegi-tulajdonreszet/ | 2020-05-22 14:37:24 | true | null | null | atlatszo.hu |
Fordulat a Mol-INA ügyben: visszavonhatják a Hernádi elleni elfogatóparancsot | A Zágráb megyei bíróság szerdán hatályon kívül helyezte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vizsgálati fogságára vonatkozó, 2018-as döntését - írta a helyi sajtó. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20200129-fordulat-a-mol-ina-ugyben-visszavonhatjak-a-hernadi-elleni-elfogatoparancsot | 2020-01-29 15:04:00 | true | null | null | ATV |
|
Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál?
Leporolták az átláthatósági minimumprogramot, amely mellett kétszer annyian köteleztek el, mit öt éve – egyebek mellett erről beszélt a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorban. Ligeti Miklós szerint a vasárnap kapott felhatalmazással sok településen kieshetnek a csontvázak a szekrényből.
390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges.
A dokumentumot aláírók közül végül 170 képviselő, 14 polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nyert mandátumot a vasárnapi választáson.
"Már az siker, hogy jóval többen jelentkeztek az átláthatósági minimumprogram, mint öt évvel ezelőtt" – ezt mondta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorában. Mint mondta, saját szervezete mellett a K-Monitor Közhasznú Egyesület és az Átlátszó.hu már akkor is az átláthatóságért küzdött és összeállítottak erről egy minimumcsomagot. Ezt most elővették, leporolták és kiegészítették az elmúlt évekbeli tapasztalatokkal. Ligeti Miklós is megerősítette az aláírók számát és azokat, akik közben mandátumot nyertek a választáson.
Ligeti szerint sajnos vannak vállalások, amelyek nem változtak. Azért sajnos – tette hozzá –, mert ez azt is jelenti, hogy előrelépés sem történt, mint például a költségvetési adatok megismerhetősége vagy a közbeszerzések.
Az viszont újdonság az elmúlt évek alapján, hogy nemcsak az önkormányzatoknál, de az önkormányzati cégeknél is fennállhat a korrupció beszélye. Ajánlásaikat tehát ez utóbbiakra is kiterjesztették. Ligeti szerint ez egyébként is központi téma a kampányokban, már a 2010-es Fidesz-kampányban is előkerült. Rendszerszintűvé azonban a 2010-et követő években vált, majd megjegyezte azt is, hogy "a hatalom termeli a korrupciót, önkormányzati és központi szinten egyaránt". Bízik abban, hogy hajlandóak a korrupció ellen tenni azok, akik elfogadták a vállalásokat. Most ugyanis olyan politikai többség van több településen is, amellyel minden kiderülhet, "a lakásmutyiktól kezdve egészen a haveri szerződésekig".
atv.hu | Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál? | 390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20191018-atlathatosag-johet-az-onkormanyzatoknal | 2019-10-18 15:13:00 | true | null | null | ATV |
Elmondta, mikor a DK irodája leégett, az ÁSZ-hoz fordultak, és kérték, hogy tekintettel a vis maior helyzetre vegyenek fel erről jegyzőkönyvet, jöjjenek ki, nézzék meg, akkor arra a számvevőszék nem volt hajlandó, „azóta pedig folyamatosan az állami támogatás elvételével fenyegettek minket”.
„Egészen arcpirító, hogy Domokos László ÁSZ-elnök, aki 2010 óta nem tud elszámolni saját képviselői juttatásaival, próbálja ellehetetleníteni a Demokratikus Koalíciót” – jegyezte meg Barkóczi. Hogy járhat-e létszámleépítéssel a támogatás felfüggesztése a DK-nál, arra úgy válaszolt: ezt nem tudja elképzelni, de a Fidesz nyilvánvalóan azt tűzte ki célul, hogy ellehetetlenítse az ellenzék működését. „Féltik a saját hatalmukat, és látják, hogy mi pedig egyre erősödünk és az ellenzék vezető ereje lettünk”.
A szóvivő szerint nem ők azok, akik ne működnének törvényesen, hanem a Fidesz és a kormány, akik még azt sem tudják elfogadni, hogy a pártnál volt egy vis maior helyzet, és nem tudjuk azokat a dokumentumokat biztosítani, amik egyébként náluk megvannak. „Nem is értjük, hogy most mit kérnek számon rajtunk”.
Pedig Barkóczi szerint ahonnan csak tudták, beszerezték a számlák másolatát, ami „irdatlan nagy munka volt”, hiszen a pártnak 106 egyéni választókerületben van szervezete. Vagyis például ha valahol március 15-ei ünnepségre vettek koszorút, akkor a virágboltból kellett azt megszerezni. „Elég viccesnek tartom azt, hogy mindannyian emlékszünk rá, mikor a Fidelitas számlái állítólag eláztak, és akkor az Ász nemhogy nem kezdeményezett vizsgálatot, hanem nagyvonalúan azt mondta, ezekről nem kell utólagos bizonylatot vagy számlakivonatot adni.”
Barkóczi szerint egyébként voltak már ennél sokkal nehezebb helyzetben is, azt is megoldották, és ezt is meg fogják oldani.
„Amikor majd Domokos László ugyanúgy börtönben lesz a mostani cselekedeteiért, mint a diktatúra többi működtetője, mi akkor is itt leszünk és tesszük a dolgunkat”.
De mit is akar az ÁSZ?
„Mi a DK 2017-es-2018-as évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatunkat lezártuk, és megállapítottuk, hogy a párt arról szóló beszámolói nem feleltek meg a valóságnak. A jelentéstervezetre a DK elnöke küldött egy észrevételt, ebben ő teljes mértékben elutasította azt, hogy visszatérítse a törvényes útra a pártot. Ez az elutasítás indokolja azt, hogy a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kértük, mert egy törvényen kívül működni kívánó párt nem kaphat közpénzt" – erről beszélt az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint az Azonnalinak.
Fontos, hogy mint Horváth Bálint elmondta, már nem a elégett iratokat kérik számon a DK-n, hanem a 2020-ban hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat, amelyek azt támasztják alá, hogy adottak náluk a törvényes működés feltételei.
Például a pénzügyi, számviteli szabályzatokra kíváncsi az ÁSZ, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, minthogy ki írhat alá a párt nevében, hogyan lehet pénzt elutalniuk és így tovább. „Vagyis ezek olyan dokumentumok, amelyek minden pártnál rendelkezésre kell, hogy álljanak, csak le kell venni ezeket a polcról" – mondta.
Hogy működik a pártok támogatása?
Minden párt annak függvényében kap négy évig állami támogatást, hogy milyen eredményt ért el a választásokon. Az őket megillető összeget az Államkincstár negyedévente utalja, így a DK a legközelebb esedékes negyedéves támogatástól eshet el addig, ameddig nem tesz eleget az Állami Számvevőszék feltételeinek. Vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, a következő negyedévben esedékes pénzt nem kapja meg a párt
„Viszont ha teljesítik a feltételeket, akkor visszamenőleg is meg fogják kapni az összeget"
– mondta Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője. „A célunk az, hogy a DK törvényesen gazdálkodjon!" – tette hozzá.
Még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták
Horváth arról beszélt, a DK-val kapcsolatban 2013 óta folyamatosan törvénysértéseket tárnak fel az ellenőrzéseik. Ami a 2017-2018-as évről a Magyar Közlönyben közzétett elszámolásukat illeti, azzal az volt a probléma Horváth szerint, hogy a DK nem tudta dokumentumokkal alátámasztani a beszámolóját. A kérdésünkre, hogy erre mondja a párt, tűzvész volt az irodájukban, ami miatt iratok is megsemmisültek, úgy válaszolt:
a párt semmilyen módon nem jelezte a beszámolójában, hogy az nem valós és nem teljes körű, amivel megtévesztették az adófizetőket és a saját tagjaikat is.
Vagyis nem derült ki, hogy mi alapján írtak számokat a beszámolójukba a Magyar Közlönyben. „Mi a tűzvészt nem is vizsgáltuk" – mondta Horváth hangsúlyozva: ugyan részletkérdés, de a pártoknak be kell tartaniuk a dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásokat is, ennek része, hogy a pártok hivatalos székhelyén kell tárolniuk a dokumentumokat. A DK-nak viszont eleve nem a leégett terézkörúti irodában van a székhelye, hanem a Victor Hugo utcában. „Vagyis még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták”.
Így végül az ÁSZ azt kérte a DK-tól, állítsa helyre a törvényes gazdálkodását, amire Gyurcsány Ferenc azt válaszolta nekik, ez egy politikailag motivált támadás, ő nem hajlandó intézkedni.
Mit szól az ÁSZ a DK kritikájához?
A felvetésre, hogy az Állami Számvevőszéket az a DK szerint bezzeg nem zavarta, a mikor az Új Nemzedék Központ dokumentumai áztak el, az nem igaz, volt vele problémájuk, fel is jelentették őket, és az ügyészség nyomozott is az ügyben.
És hogy mit gondol az ÁSZ arról, hogy a DK politikailag motivált támadásnak tartja a költségvetési támogatásuk felfüggesztését hangsúlyozva, Domokos László, a szervezet elnöke korábban fideszes parlamenti képviselő volt? Horváth Bálint szerint ÁSZ-elnöke eleve
semmilyen módon nem vesz részt a pártok ellenőrzésében, ezt ugyanis az ÁSZ főtitkárának a feladata felügyelni. „Nyilvánvalóan az ÁSZ elnöke minden politikai tisztségről lemondott megválasztásakor, teljesen függetlenül és pártatlanul látja el a feladatát. Határozottan visszautasítom ezt az alaptalan vádaskodást" – húzta alá az ÁSZ szóvivője.
FRISSÍTÉS (2020.05.21. 15:48):
Az ÁSZ állításáról újra megkérdeztük Barkóczi Balázst, aki röviden összefoglalva annyit mondott, ha csak a 2020-as évről van szó, akkor nincs is semmi probléma. „Azokban a papírokban, amiket az ÁSZ küldött, ez nincs leírva. Az Állami Számvevőszék azt írja, állítsuk helyre a törvényességet. Ha ez azt jelenti, hogy mutassuk be a 2020-as évünk papírjait, vagy küldenek egy vizsgálatot, akkor állunk elébe, mert teljesen törvényesen működő párt vagyunk.” | MÁR NEM A DK SZERINT ELÉGETT IRATAIT KÉRI SZÁMON A PÁRTON AZ ÁSZ, HANEM A 2020-AS PÉNZÜGYI DOKUMENTUMAIKAT | A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200521_mar-nem-a-dk-szerint-elegett-iratait-keri-szamon-a-parton-az-asz-hanem-a-2020-as-penzugyi-dokumentumaikat | 2020-05-21 14:24:00 | true | null | null | Azonnali |
Tótkomlós vezetésével 2018. február 1-jén indult egy komplex fejlesztési program, amely a humán közszolgáltatások fejlesztését, a foglalkoztatottság növelését célozta. A projekt mintegy 500 millió forint Európai Uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósulna meg, 2020 februárjában zárulthat le.
A projekt a lakosság munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű tagjainak csoportos tanácsadást, mentorálást, az egyes, a térségbe tartozó intézmények dolgozóinak továbbképzéseket biztosít. Továbbá különféle preventív programok, klubok és karitatív programok indultak a közösségfejlesztés jegyében - legalább is papíron.
Az EU által támogatott projektben a közvetlenül elérni kívánt lakosok száma 4 ezer, 15 főnek pedig állást biztosítanának a közszolgálati ágazatban. A programban Tótkomlós, Orosháza, Kaszaper, Nagybánhegyes és Kardoskút önkormányzatai, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz ezer szállal kötődő Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány vett részt.
Simonka csak követi a vészjósló fejleményeket
Három időpont, három ellenőrzés
Csakhogy a program fennakadt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szűrőjén. A tárca 2019 őszén három helyszíni ellenőrzést végzett, s mind a három alkalommal szabálytalanságok sorát állapította meg – derült ki abból a Narancs.hu birtokába került hivatalos levélből, amelyet Nemcsok Dénes Sándor, az Emmi helyettes államtitkára küldött ki május 13-án a tótkomlósi polgármesternek, Zsura Zoltánnak.
A birtokunkban lévő dokumentum szerint a tárca megdöbbentő furcsaságokra bukkant. 2019. október 3-án például ellátogattak Nagybánhegyesre, hogy megnézzék azt az Egészségklubot, ami a pályázati anyagban szerepelt, mint a projekt része. Kiderült, hogy a megadott címen a helyi termálfürdő és kemping működik, Egészségklubnak pedig híre-hamva nincs. Az ellenőröknek a strand igazgatója megerősítette, a fürdőben nincs ilyen nevű program.
Az Emmi ellenőrei hat nappal később Kaszaperre mentek, ahol a projekt menetrendje szerint a Szent Gellért parkban éppen faültetés zajlott. Azaz csak zajlott volna, mert a helyszínen nem találkoztak az ültetőkkel, a hivatalos magyarázat szerint a program "elmaradásáról" a kedvezményezett önkormányzat nem értesítette a minisztériumot.
A harmadik alkalommal, 2019. november 28-án a porjekt központjába, Tótkomlósra látogattak el. Szintén egy egészségklubot akartak megnézni, de sehol nem találtak semmit. Az időpontnak más szempontból is jelentősége van: ekkor már a település túl volt az önkormányzati választáson, amely során az ellenzék jelöltje, Zsura Zoltán legyőzte Simonka emberét, a fideszes polgármestert, Garay Ritát. Márpedig Zsura kampányának része volt a gyanús Simonka-féle projektekkel való leszámolás. Ám erre a fontos elemre később még visszatérünk.
Az Emmi levele
500 millió forintot vissza kell fizetni
Az ellenőrzéseket követően a kedvezményezett önkormányzatok és szervezetek észrevételeket tehettek a megállapított szabálytalanságokról. Azzal érveltek, hogy csak tervezett és nem lekötött programokról volt szó, másrészt „a helyi kereskedelmi szolgáltatások korlátozottsága miatt nem tudták elültetni a facsemetéket.” De volt olyan szabálytalanság, amellyel kapcsolatban nem tettek észrevételt.
Csakhogy az Emmi nem volt vevő ezekre a kifogásokra, és megállapította, hogy szabálytalanságok történtek, az adatközlést valótlannak minősítette, majd a „támogatási jogviszony elállással történő megszüntetetésre” tett javaslatot. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy az Emmi felfüggeszti a kifizetéseket, s visszakéri az eddig átutalt összeget.
Igaz, a szabálytalansági eljárás megállapításaival szemben jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő a kedvezményezettek, de kérdés, hogy azok után, hogy a minisztérium a "tettenérést" követően lesöpörte az érintettek észrevételeit az asztalról, mekkora esélye van a "fellebbezésnek". A Narancs.hu információi szerint a tetemes összegből 300 millió forint hárul a projektben irányító feladatokat ellátó Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványra, 100 millió a tótkomlósi, 20 millió az orosházi önkormányzatra, míg a többi településnek 10-15 millió forintot kell visszautalnia.
Simonkát ma is kitüntetnék?
Simonkához több mint közel…
A Simonkához kötödő Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány vezetői közül négyen ott ülnek a fideszes politikus mellett a vádlottak padján abban a büntetőperben, ahol Simonkát és 32 társát bűnszervezetben különlegesen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
U. Pálról, Simonkáné G. Mariannról, Simonka sok cégben felbukkanó unokahúgáról, T. Renátáról és egyik rokonáról, G. Pálnéról van szó. Simonka feleségére 6, míg unokahúgára 5 év fegyházat kér az ügyészség.
Zsura Zoltán kényes helyzetben
Ez a Tótkomlóst érintő ügy azért is érdekes, mert 2019 elején e projekt égisze alatt elkövetett okirat-hamisítás és csalás miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az akkor még helyi ellenzéki politikus, ma már polgármester, Zsura Zoltán és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Ugyanis 2019. január 13-án Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet rendeztek, amely előtt többen aláírásokat gyűjtöttek egy olyan ívre, amelynek tetejére egy, az Európai Unió által finanszírozott projekt nevét írták. Nem másról, mint a most elkaszált „Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás érdekében” című 500 millió forintos programról volt szó.
Többen gyanút fogtak, hogy milyen biankó szignókat gyűjtenek a színházi est előtt, ezért elvitték az aláíróívek Zsura Zoltánnak, aki később Hadházyval közösen a NAV-nál feljelentést tett. Az ügyről akkor a Narancs.hu is beszámolt, jelezve, hogy az aláírásgyűjtés teljesen szürreális, zavaros formában zajlott, senki nem értette, mi a cél. Most kiderült, hogy ezzel a projekttel volt összefüggésben, nem zárható ki, hogy "lepapírozás" folyt.
Zsura Zoltán (balról) és Hadházy Ákos: feljelentést tettek
Viszont a fentebb említett Emmi-ellenőrzések harmadik felvonása a tavaly őszi önkormányzati választás után történt, amikor már Zsura volt a polgármester a dél-békési városban. Érthetetlen forrásaink szerint, hogy ha ennyire kifogásolta korábban a programot és Simonkára, illetve a fideszes politikus helyi embereire mutogatott, akkor hivatalba kerülése után miért nem jelezte a hatóságoknak, hogy baj van. A Narancs.hu jelezte a polgármesternek, hogy az Emmi-dokumentum a birtokunkban van, kértük, reagáljon a minisztérium állításaira, de Zsura nem akart nyilatkozni, csupán annyit közölt, ő a törvényesség talaján áll és a város első embereként védenie kell Tótkomlós pénzügyi egyensúlyát.
Több dél-békési polgármesterrel és az ügyre rálátó szakemberrel is beszéltünk, de ők sem voltak hajlandóak nyilatkozni, viszont név nélkül elmondták, hogyan látják az ügyet. Beszélgetéseinkből két verziót szűrtünk le arról, hogyan is bukhatott meg a projekt annak ellenére, hogy Simonka befolyása közismert, csütörtökön Polt Péter legfőbb ügyész is elismerte, hogy 2016-ben még törvényt is ki tudott lobbizni a Fideszben abban reménykedve, hogy más, szintén bukott programok esetében ne kelljen visszafizetni a támogatást.
Egyesek szerint összehangolt és jól irányzott akciókról van szó, amelynek célja a kamu projektek leleplezésével Simonka politikai megsemmisítése, s nem mellékesen odaütnek az önkormányzatoknak is, amelyek közül Tótkomlós már ellenzéki vezetés alatt áll.
Mások szerint elgondolkodtató, hogy csak ilyen későn lepleződnek le ezek az álprojektek, tehát Simonka helyi megregulázása valamilyen oknál fogva csak most kapott zöld utat. Azaz Simonka befolyása valóban csökken.
Egyedül Galló Ferenc területfejlesztési szakértő és pályázatíró vállalta az üggyel kapcsolatban névvel a véleményét. A meggyanúsítása után Simonkával szakító Galló szerint jó ideje lehetett tudni - s ezt ő nyilvánosan többször jelezte -, hogy ezekkel az EFOP-projektekkel problémák vannak. Most annyit közölt a Narancs.hu-val: „továbbra is fenntartom, hogy a polgármesterek sürgősen vizsgálják meg a pályázataikat, és amennyiben gyanú merül fel bennük, tegyenek feljelentést. A veszélyhelyzet miatt most egyszemélyben felelősek mindenért, hiszen nem üléseznek a képviselő-testületek.”
A vádirat szóban forgó része
Galló minden jel szerint nem beszél a levegőbe, hiszen a vádiratból az már kiderült, hogy az ügyészség néhány ügyet az alapügytől elkülönített, tehát nagy valószínűség szerint indulni fog egy másik büntetőper is. Forrásaink szerint nem zárható ki, hogy az Emmi-döntés ennek az eljárásnak az első felvonása.
(Címlapfotónk: Simonka távozik az Emmiből, ahol szabálytalannak ítéltek több dél-békési projektet. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | Fogy a levegő Simonka körül: 500 millió forintos pályázati bukta Dél-Békésben | Szabálytalanság miatt a támogatási jogviszony elállással történő megszüntetését javasolja az Emmi egy Simonka-közeli pályázatnál. A kedvezményezett szervezeteknek és önkormányzatoknak 500 millió forintot kell visszafizetni. Tótkomlós ellenzéki polgármestere is kényelmetlen helyzetbe került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/otszazmillio-forintos-palyazati-bukta-del-bekesben-simonka-korul-csapkodnak-a-villamok-130023 | 2020-05-22 05:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont.
Az elmúlt hónapokban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodásban szerződött a Balásyhoz tartozó New Land Media Kft.-vel és Lounge Design Kft.-vel hét tételben, komplex kommunikációs feladatok ellátására – tudható meg a Közbeszerzési Értesítőből.
Miket és kiket pakoltak Rogánék Balásyék puttonyába?
A csomag első eleme a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal számára nettó 63 millió forintért végzendő komplex kommunikációs szolgáltatás, megtoldva egy 19 milliós opcióval.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó ügynökségi és gyártási feladatokat nettó 40 millió forintos keretösszegig vállalták Balásy cégei.
A csomag izmosabb darabja a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. számára kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása nettó 388 millió forintért.
A leghúsosabb falat
a csomag felét jelentő nettó 716 millió forintos megbízás a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. külföldi és belföldi tevékenységéhez kapcsolódó komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Ennél a tételnél a legmagasabb a keretmegbízást szélesítő opció: nettó 215 millió forint.
Balásy cégei ezen kívül szintén komplex kommunikációs feladatokat végeznek a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére nettó 205 millió forint plusz 61 milliós opciós keret erejéig,valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára nettó 74,5 millióért,3,7 milliós opcióval. Másfélmillió forinttal többért vállalták a Nemzeti Artista Előadó és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. számára a médiaügynökségi és gyártási munkák végzését 23 millió forintos opcióval.
Valamennyi felhívásra csupán egy ajánlat érkezett,
Balásy említett két cége verseny nélkül vitte el mind a hetet, a megbízási szerződéseket is mind megkötötték már.
Mint januárban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyűjtése alapján megírtuk, hogy Balásy cégei 2019-ben 56 milliárd forintért kaptak megbízásokat a kormány propagandaközpontjától.
A sorosozó kampányokat is jegyző cégek
a kormány favoritjai lettek, 2018-ban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásaiból 90 százalékot meghaladó mértékben részesedtek. Egy évvel ezelőtt a narancs.hu a 238 millió forintos, útfelújítások kommunikációjával kapcsolatos feladataikat sorolta fel. Idén januárban a Világgazdaság írt arról, hogy Balásy e két cége nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 1,5 milliárd forintos pályázatát az e-sport népszerűsítésére. Rogánék Balásyék iránti töretlen bizalma a másban is megnyilvánult, a 24.hu számolt be arról az 1800-as telken álló 800 négyzetméteres panzióról, amit a Rózsadombon megvettek a reklámcégek új központja számára. A portál összesítése szerint Balásy cégei öt év alatt 570-szeres gyarapodást értek el.
Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!
Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is. | Másfél milliárdos megbízást kapott Rogán kedvenc hirdetője | Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/masfel-milliardos-megbizast-kapott-rogan-kedvenc-hirdetoje-129199 | 2020-04-26 05:22:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
A Narancs.hu múlt csütörtökön az első között írta meg: elkészült a tavaly augusztusban tőkeemlés révén 75 százalékos állami tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. átalakításának tervezete. A dokumentum szerint „a főtulajdonos rendelkezése alapján” megszüntetnék a társaság legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést. A kocepcióról május 6-án szavaz a részvénytársaság közgyűlése és a tulajdonviszonyok alapján borítékolható a döntés.
Egymilliárdos bevételt várnak
Pedig a cégnek érdemi bevételei vannak a a vitorláskikötőből: idén egymilliárdos járandóságra számítanak az üzletágból. Az új elképzelések szerint 11 kikötőt pályázat útján bérbe adnak, továbbá négy hajókikötőben megszüntetik a járatokat, a kikötő-ingatlanokat pedig eladják. Szintén dobra vernek egy vízparti szállodát és két kempinget. Mindez 65 fős leépítéssel jár a járvány közepén.
Fónagy János kioktat
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
„Az önkormányzatok nem fejlesztették az elmúlt években a Balatoni Hajózási Zrt.-t”– mondta a héten a parlamentben Fónagy János államtitkár, a Jobbik siófoki képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére. Fónagy úgy érvelt, ezért volt szükség a társaság visszaállamosítására. Potocskáné azt firtatta: „miért akarják átjátszani a hajózási cég legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést a haveri oligarcháknak?”
A Jobbik-alelnök arra emlékeztetett a parlamentben: a korábban a céget kizárólagosan tulajdonló balatoni önkormányzatok célja a Bahart egyben tartása volt, noha forrás híján a milliárdos tőkeemelésre nem voltak képesek. Most azonban – tette hozzá – a cég szétdarabolásával a 170 éves társaság megindul a vég felé.
"Látni, mi a szándék"
Fónagy János államtitkár válaszában azt hangoztatta, az önkormányzatoknak lett volna lehetőségük és pénzük a Bahart fejlesztésére, de nem éltek vele. „Minden kikötő állami tulajdonban van, minden más csak alaptalan feltételezés” – tette hozzá.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint „mindenki látja, mi a szándék a Baharttal, a vitorláskikötőkkel”, éppen ezért nem csak az ellenzéki, hanem a fideszes balatoni országgyűlési képviselőket is arra kérte: álljanak ki a balatoni hajósokért, a hajózásért és ne asszisztáljanak a vitorláskikötők „átjátszásához”!
A Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát még az első Orbán-kormány adta át 2001-ben a kikötővel rendelkező balatoni településeknek, a maradék 49-et 2008-ban kapták meg az önkormányzatok a Gyurcsány-kabinettől. Utóbbi megállapodás része volt az is, hogy 2012-ig 1,424 milliárd forinttal feltőkésítik a társaságot.
Ez végül nem történt meg. Az elmúlt években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei, szabadon felhasználható pénzeszközei folyamatosan szűkültek, szűkülnek, bevételeik egyre nagyobb hányadát vonta el (vagy vonja el most a járványra hivatkozva) a központi kormányzat.
Balatoni polgármesterek lázadoznak
A cég székhelye székhely Siófokon van, egyben ez a város rendelkezik a legnagyobb részvénypakettel az önkormányzatok közül. A település polgármestere, a független Lengyel Róbert arra emlékeztetett: a tóparti települések célja sosem a haszonszerzés volt, hanem a Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság egyben tartása. Az elmúlt években az önkormányzatok már az osztalékra sem tartottak igényt, azt a cég a fejlesztésre fordíthatta.
Lengyel kezdeményezte a balatoni polgármesterek egységes kiállását „a Bahart széthordása” ellen, közben szigligeti kollégája, Balassa Balázs is élesen fogalmazva tiltakozott a reorganizációs tervben foglaltak miatt. Bár lényegesen visszafogottabban, de a Balaton Fejlesztési Tanácsot elnöklő Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is kételyeinek adott hangot.
Kedden aztán megszületett a balatoni polgármestereket tömörítő, még 1904-ben alapított Balatoni Szövetség állásfoglalása, amely nem kertel. Fontos, hogy a tóparti települések egy jelentős hányada fideszes irányítás alatt áll, azaz a kormánypárti polgármesterek is támogatták ennek a közleménynek a kiadását.
A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén
Fotó: wikipedia.org
„A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” – fogalmaz a Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, szövetségi elnök által jegyzett állásfoglalás. A levél címzettje az állami többségi tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Gullner Zoltán.
A balatoni polgármesterek véleménye szerint „a cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges. A balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.”
NER-közeliek az igazgatóságban
A Balatoni Szövetség felhívja az MTÜ figyelmét a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, amely eddig elmaradt. „Van olyan közösségi érdek – például a Balaton ügye –, mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál” – írják állásfoglalásuk végén.
Közben az is kiderült – nyomozni kellett hozzá, mert a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján ez nem lelhető fel –, hogy kik kerültek be idén februárban a társaság igazgatóságába és felügyelő bizottságába, vagyis kik a „felsőbb akarat” közvetítői. A Privátbankár cikke szerint az igazgatóság elnöke a „NER-közeli” nagyvállalkozó, Szabadics Zoltán, bekerült az igazgatóságba Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezérigazgatója, a felügyelőbizottságba pedig Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.
Hallgatag honatyák
S miközben a balatoni polgármesterek háborognak, a balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők hallgatnak. A Facebook-oldalukon sok mindenről szót ejtenek, csak az önkormányzatokat érintő súlyos tervről nem. Móring József Attila dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezik. Witzmann Mihály azon rugózik, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért nem valósítja meg idén az ipari parkot, amire pedig már pályázati támogatást nyert.
A zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztat, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt. | A fideszes polgármesterek is kiakadtak a kormány balatoni kiárusítási tervein | A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-balatoni-hajozas-szethordasat-az-onkormanyzatok-maguknak-koszonhetik-129276 | 2020-04-29 05:43:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A 11 ezer lakosú Lendva néhány kilométerre fekszik a határtól, ám a szlovéniai magyarság „fővárosa” vonat- és autóbusz-összeköttetés híján csak autóval közelíthető meg Magyarországról. A település lakosságának mintegy 40 százaléka magyar. Az utak minősége, a felújított házak, a kerítés nélküli porták Lendvát sokkal inkább valamely osztrák városkához teszik hasonlatossá, mint egy magyarhoz.
Az 5–6 ezer fős muravidéki magyarság az egyik legkisebb határon túli magyar közösség. Szlovéniában az őshonos kisebbségeket (a magyar mellett az olaszt) erősen támogatja az állam. Széles körű jogokkal rendelkeznek, a kétnyelvű oktatást, a nemzetiségi médiát anyagilag is bőkezűen segíti Szlovénia, a nemzetiségi önkormányzatok meglehetős autonómiával rendelkeznek, és a kisebbségeknek jár egy garantált parlamenti mandátum is. A többnemzetiségű részekre nem jellemzők az etnikai feszültségek, természetesek a kétnyelvű feliratok, ahogy az is, hogy az óvodában a pedagógusok mindent kétszer mondanak el: magyarul és szlovénül. Ebbe rondított bele a politika, mégpedig Magyarországról.
„Alapítása óta, azaz 26 éve dolgozom a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben (MNMI). Tíz évig igazgatóhelyettes voltam, majd tíz évig igazgató. Most a harmadik ciklusra már nem is pályáztam, mert ebben a struktúrában nem tudok labdába rúgni. Nekem más a beállítottságom.” Kepe Lilivel a Lendva központjában álló, Makovecz Imre tervezte színház épületében találkoztam. Az MNMI alapításának fő célja az volt, hogy felkarolja a hagyományőrző egyesületeket, segítse a magyar nyelvű könyvkiadást, és pótolja a kétnyelvű oktatás hiányosságait, mondta Kepe Lili a Narancsnak. Az intézet elkezdte kiépíteni kapcsolatait a többi határon túli közösséggel, és mintául szolgált hasonló intézmények létrejöttéhez a Vajdaságban, Erdélyben vagy Kárpátalján. Táborokat szerveznek a határon túli magyar gyerekeknek, az intézet által életre hívott tanulmányi versenyen elért helyezés pedig már pontot ér a középiskolai felvételin Szlovéniában. Létrehoztak egy kulturális kávézót is, és felépítettek egy félamatőr színjátszó társulatot, amely komoly elismeréseket zsebelt be szerte a Kárpát-medencében. Az intézet körüli hangulat azonban 2015-ben kezdett megváltozni.
Sokat hozott
Fotó: Horváth Ferenc facebook oldala
Az MNMI fenntartója, ahogy a legtöbb kisebbségi intézményé is, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK). Az MMÖNK a kisebbségi intézményrendszer csúcsszervezeteként gyakorolja a tulajdonosi jogokat, folyósítja a fenntartáshoz szükséges pénzt – amit a szlovén állam biztosít a magyaroknak. Az MMÖNK a legnagyobb munkáltató a nemzetiségi körökben, elnöke pedig 2010 óta az a Horváth Ferenc, aki korábban nem tapasztalt egyszemélyi uralmat épített ki a Muravidéken.
„Kis Orbánnak is mondják, mert ha ő kitalál valamit, akkor annak úgy kell lennie”
– jellemezte egy másik helyi forrásunk Horváthot, aki irányítása alá hajtotta nemcsak a helyi politikát, de a kultúrát és a médiát is. Horváth nagy híve a magyar miniszterelnöknek, és irodájában a helyi szóbeszéd szerint Nagy-Magyarország térképe mellett egy Felcsút-sál is lóg.
Színház
„Máig nem tudom pontosan, hogy mi nem tetszett neki – mondta Kepe –, négyszemközt többször mondta, hogy mondjak le, mert túl liberális vagyok, nem a nemzetiségért dolgozom, és nem bízik meg bennem. Pedig én magamról tudom, hogy nem vagyok liberális, és szinte egész életemben a nemzetiségért dolgoztam, ahogy a családom is. Mindig a szakmaiságot képviseltem, és a művészi szabadságot helyeztem előtérbe. A politikát mindig távol tartottam az intézettől. A probléma legfeljebb az lehetett velem, hogy nem álltam be a sorba.” A konfliktus végül egy színdarab okán éleződött ki, amikor Horváth arra kérte az intézet igazgatóját, akadályozza meg, hogy Mess Attila állítsa színpadra A padlást. Kepe ezt a kérést visszautasította.
Mess vajdasági születésű rendező, évek óta dolgozott Lendván, az ő részvételével fejlődött a helyi amatőr diákszínpad Egy és Más Vándorszínházzá. A rendező a Narancsnak arról beszélt, hogy korábbi darabválasztásaikat is kritizálták azok „liberális” volta miatt, végül A padlás jogdíjainak kifizetéséből kerekedett botrány. „Miután a jogdíjakat kezelő irodának elmondtuk, hogy kisebbségi társulat vagyunk, nagyon kedvezményes, pár száz eurós jogdíjat kértek mindössze. Ráadásul nem is maguknak, hanem azt mondták, adományként fizessük be egy alapítvány számára.” Amikor az MMÖNK-ban utánanéztek, mi is az a megjelölt alapítvány, amelyiknek utalni kell, kiderült, hogy az egyebek mellett menekülteknek is nyújt jogi segítséget. Horváth kijelentette: ha bemutatják az előadást, akkor ő megszakít minden együttműködést az intézettel. A Narancsnak két egymástól független forrás is arról beszélt, hogy Horváth levelet írt a szlovén kulturális minisztériumnak, miszerint szeretné megszüntetni az MNMI-t, és egy új kulturális intézetet alapítana helyette – a szlovén kormány viszont azt válaszolta, hogy ha ezt megteszi, az új intézet nem számíthat állami támogatásra.
Ezek után került sor A padlás bemutatójára 2016 decemberében. Az előadás előtt a rendező kiállt a színpadra, ahol arról beszélt, ő Milošević diktatúrájából érkezett, de még ott sem szabták meg a színházaknak, hogy milyen darabot mutathatnak be. A Muravidéken viszont igen, ez pedig veszélyes tendencia. Amikor azt kérdeztük Messtől, mi lehetett a vezetés problémája a személyével, a rendező azt felelte: „Jól tudjuk, hogyan működik a színház. Ha valaki érti, akkor élvezi. Ha nem érti, akkor ellenségként kezeli. Ez mindig mindenhol így van. Úgy néz ki, mintha a Muravidéken kicsiben lemásolták volna azt, ami Magyarországon megy. Ugyanaz a paranoia, ugyanaz a hisztéria.”
A darab nagy sikerrel lement, de nem sokkal a bemutató után a társulat – 12 évnyi működés után – feloszlott, mert nem tudtak megegyezni az MMÖNK-val a következő évad finanszírozásáról. Innentől Kepe Lili napjai is meg voltak számlálva az intézet élén. Az MMÖNK 2017 elején felszólította a lemondásra, aminek ő nem tett eleget, inkább betegállományba vonult. Kepe szerint ez alatt az egy év alatt előfordult, hogy egyes kollégáinak megüzenték, jobb, ha nem látogatják meg az igazgatót. Végül kitöltötte a mandátumát és ma is az intézetben dolgozik mint művelődésszervező. „Sajnálom, hogy ide jutottunk, de nincs bennem keserűség és bosszúvágy sem” – mondja.
A lendvai Magyar Kulturális Központ
Horváth Ferenc lapunk megkeresésére tagadta, hogy az előadás leállítását kérte volna; ő is ott volt a premieren, és tetszett neki a darab. Kepe kijelentéseire úgy reagált, hogy „négyszemközti beszélgetésünket az egykori igazgató asszony eléggé sajátosan értelmezi, mint sok minden mást is abból az időszakból. A »liberális« kifejezés a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatban merült fel, az intézet ugyanis a felhalmozódott adósságok miatt csődközeli helyzetbe került.” Szerinte Kepe felmentését is az intézet kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt kezdeményezte az MMÖNK. Az intézet ügyeit ismerő forrásaink szerint viszont a gazdasági érvek nem állnak meg, mert az MNMI vezetése évek óta jelezte az MMÖNK-nak, hogy a magyar kulturális programoknak is otthont adó Bánffy Központ működtetése nem önfenntartó, ezért pluszforrásokra lenne szükség. Kepe távozása után gyorsan lett is pénz mindenre. Horváth Ferenc azt mondta lapunknak, egy év alatt sikerült rendbe tenni az MNMI pénzügyi helyzetét. Az intézet vezetője most az a Patyi Zoltán, aki Horváth helyettese az MMÖNK-ban, és nem mellesleg a leghevesebben támadta az Egy és Más Vándorszínház működését; egyebek mellett azért, mert színpadra állították Kornis Mihály drámáját.
Mielőtt politizálni kezdett volna, Horváth Ferenc sportújságíró volt a Népújság című helyi hetilapnál. Második ciklusa elején, „2014-től »professzionalizálta« az MMÖNK-elnöki posztot, azaz fizetést adott magának. A következő lépésként az MMÖNK-t függetlenítette bármiféle ellenőrzéstől. Korábban az öt helyi önkormányzatnak felügyeleti joga volt az MMÖNK felett, a szervezet programját és költségvetését is véleményeznie kellett az önkormányzatoknak. Horváth javaslátara azonban ez 2015-ben megváltozott, és átírták az alapszabályt, így az önkormányzatoknak nincs semmi ráhatásuk a csúcsszervre. Azóta amit az MMÖNK csinál, az úgy van, és kész” – mondta lapunknak Kovács Attila, aki 2018-ig maga is kisebbségi képviselő volt. Horváth szerint azonban nem igaz, hogy kiterjesztette volna a hatalmát. „Az MMÖNK döntéseit a 21 fős tanács hozza meg, ezeket az elnök végrehajtja, és képviseli a tanácsot. Az elnök feladatköre a mandátumom alatt nem változott” – válaszolta kérdésünkre.
Az elmúlt években az anyaország egyre jobban figyelt a Muravidékre. Magyarország főkonzulátust és kereskedelmi irodát nyitott Lendván. Magyarországról két csatornán érkeznek pénzek a Muravidékre. Az egyik a helyi magyar gazdaság fejlesztését a zászlajára tűző Pro Futura, amely 2017-ben kezdett működni. A Pro Futura első igazgatója, Horváth József azt mondta a Narancsnak, hogy a kezdetekkor valódi gazdaságfejlesztési stratégiáról volt szó, a politika teljes kizárásával. „Kisléptékű beruházásokkal akartunk kezdeni, aztán azokat fejleszteni, elsősorban a turizmusra koncentrálva, mert a Muravidéken arra van szükség.” Ám idővel kiderült, hogy a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumot kevéssé érdekelte e stratégia. „Megmondták, az a cél, hogy minél többen kapjanak támogatást, hogy lássák az emberek, valóban érkezik pénz.” Ennek megfelelően az eddig megvalósult két pályázati körben elsősorban mezőgazdasági és kisebb részben turizmusfejlesztési pályázatokra osztottak ki mintegy 800 millió forintot (2,4 millió eurót). Jellemzően 10–15 ezer eurós támogatás jutott egy-egy olyan pályázónak, aki igazolta, hogy tud magyarul – vagy legalább kétnyelvű iskolában végzett. Miután felállt a rendszer, Horváth József azt tapasztalta, hogy kezdik kiszorítani a Pro Futurából, és nemsokára le is váltották.
Utódja Močnek Ottó lett – ő a lendvai konzulátus külgazdasági szakasszisztense. Felesége, Močnek Mária szintén fontos ember Lendván, ugyanis ő a helyi fociklub, az NK Nafta igazgatója. A Nafta tulajdonosa a ZTE focicsapatot is birtokló Végh Gábor, akit az Átlátszó egy ízben akkor kapott le, amikor Mészáros Lőrinc magánrepülőjéről szállt le a felcsúti csodavállalkozó társaságában. Močnek Mária másik munkahelye épp a ZTE, és Lendván mindenki tudni véli, hogy Mészáros Lőrinccel is rokoni kapcsolatban áll – ez utóbbi információt azonban nem tudtuk leellenőrizni. A szlovén másodosztályban játszó csapatot amúgy a magyar állam is támogatja: 2018-ban 300 millió forintnyi magyarországi közpénzt kapott. A Pro Futura mellett ugyanis a Bethlen Gábor Alapból (BGA) is jut pénz Szlovéniába.
Míg 2015-ben 74 millió forint érkezett a Muravidékre a BGA-n keresztül, addig 2016 és 2018 között összesen majd’ 1,5 milliárd: a muravidéki magyarság létszámához képest ez hatalmas összeg. E pénz jelentős része vagy közvetlenül az MMÖNK-hoz vagy az alá tartozó szervezetekhez került. Horváth Ferenc pedig maximálisan kihasználja a befolyó pénzeket. Jelen van a kapcsolódó rendezvényeken, és nyilatkozataiban is úgy beszél, mintha kizárólag neki lenne köszönhető, hogy ennyi támogatás érkezik Magyarországról.
E pénzek néha meglehetősen furcsa dolgokra mennek el. Egészen extrém példa az a traktor, amelyet 56 ezer euróért vásárolt az önkormányzat, de amelyet még senki nem látott – ebből az ügyből rendőrségi feljelentés is lett. A források nagy része rendezvényekre és infrastrukturális beruházásokra megy el, pedig a helyiek szerint inkább az emberekbe kellene fektetni. „Öt-tíz év múlva sok tanár nyugdíjba megy, és nem lesz elég olyan pedagógus, aki mind a két nyelvet beszéli. Ha pedig egynyelvű iskolák lesznek, alig lesz valaki, aki a magyarba íratná a gyerekét. Ezen kéne elgondolkodni, és erre kéne költeni” – e véleményt majdnem mindenkitől hallottuk, amikor a támogatások szóba kerültek.
A térségben magyar nyelvű tévé, rádió működik, valamint hetente megjelenik a nyomtatott Népújság. A média fenntartásához szükséges összeget jórészt a szlovén állam biztosítja, ez azonban nem garancia a függetlenségre. Az újság alapítója hivatalosan az MMÖNK, így közvetlen beleszólása van abba, kik vezessék a lapot. A Muravidéki Magyar Rádió és a Televízió a szlovén közszolgálati RTV alá tartozik, ám a magyar szerkesztőségek tanácsába az MMÖNK nevezi ki a tagok többségét – a főszerkesztőkről pedig ebben a tanácsban döntenek. Forrásaink szerint személyi összefonódások is vannak. Több meghatározó pozícióban lévő szerkesztő rokonának is Horváth Ferenc szerzett munkát, akik így lekötelezettjei a politikusnak. Ennek megfelelően a magyar nyelvű médiában szinte egyáltalán nem találkozni Horváth Ferencet, az MMÖNK-t vagy akár a magyar kormányt kritikusan kezelő anyagokkal. Pedig a Muravidéken is vannak kritikus hangok. „Horváth Ferenc botrányairól csak akkor számolt be a magyar nyelvű sajtó, mikor Ljubljanában már állt a bál, és a szlovén sajtó ettől volt hangos” – mondja Kovács Sándor. A Muravidéki Magyar Rádió szerkesztője szerint, ha a magyar nyelvű sajtó nem „falazna” Horváthnak, sok kellemetlenségtől meg lehetett volna kímélni a közösséget. Kovács Attila be is perelte a Népújságot, amiért az nem akarta lehozni egy olvasói levelét, amelyben az MNMI politikai alapú támadására reagált volna. „Miután megnyertem a pert mind a három fokon, kénytelenek voltak közölni az írást.”
A Népújság szerkesztőségében
„Nem mondhatom, hogy cenzúra lenne a lapnál, inkább egyfajta öncenzúrának neveznék egyes folyamatokat. Ha vannak viták, annak helyt adunk, de nem fogunk botrányt csinálni abból, amiből nem kéne, ami kárára lenne egy kisebbségben élő közösségnek. Mindig mérlegelni kell, mi az, amivel jót vagy rosszat teszünk közösségünknek” – ezt már Király M. Jutka, a Népújság főszerkesztője mondja. Az MMÖNK-székházban lévő szerkesztőségben találkoztunk, ahol a Népújság emeletére érve egy Nagy-Magyarország matrica fogad. A Kovács Attila ügyével kapcsolatos kérdésre azt feleli, korábban számos levelét megjelentették, de idővel ez már átlépett egy határt. „Az újság szerkesztési politikáját a szerkesztőség vezeti, nem Kovács Attila. Amikor nem hoztuk le egy levelét, egyből pert indított. Egyszerűen nem fogadható el, hogy egy ember ilyen szinten nyomást akar gyakorolni egy újságra.” Horváth Ferencről pedig a főszerkesztő azt mondja, igenis foglalkoztak a vele kapcsolatos „botrányokkal”. „Igaz, hogy nem csináltunk belőle ötcentis főcímet, de mi voltunk az elsők közt, akik kérdéssel fordultunk Horváthhoz a felmerülő ügyek kapcsán.” Amikor a politika felől érkező esetleges befolyásról kérdezem, Király azt feleli, „ez egy kicsi és érzékeny, könnyen sebezhető közösség. Sohasem teszek olyat, ami a személyes meggyőződésem ellen lenne.”
A televízió 2018-as, magyarországi választásokról beszámoló riportjáról a szlovén köztévé médiaombudsmanja mondta ki hivatalos állásfoglalásban, hogy egyoldalú volt; a feliratos adást egy szlovén néző panaszolta be. Kovács Sándor arról beszélt lapunknak, hogy a rádió szerkesztőségéből az MMÖNK üléseire csak bizonyos újságírók mehetnek, olyanok, akik nem mindig kritikusak, amit vállalnak is. „A kolléga, aki a nemzetiségi politikát viszi, el is mondta élő adásban, hogy az ő riportjai szubjektívek, és hogy megszűri az információkat, mert nem lehet mindenről beszámolni.” Gerebic Betina, a rádió újságírója pedig arról beszélt, hogy egyszer arról írt jegyzetet, jó dolog, hogy a külhoni magyarok is megkapják az állampolgárságot, de ennek nem kellene együtt járni a magyarországi választójoggal. „Másnap megjelent a főkonzul, illetve Horváth Ferenc a felelős szerkesztő ajtajánál. Rá egy hétre a főszerkesztő élő adásban kért elnézést a hallgatóktól a jegyzetem miatt.”
Politika
Horváth Ferenc 2018-ban a szlovén parlamentbe is bekerült, a magyar kisebbségnek járó mandátumért két jelölt indult a választásokon. Nem sok kétség férhetett Horváth sikeréhez, hiszen olyan hátszele volt, amilyen senki másnak. Nem csupán a Magyarországról érkező pénzekre és a helyi média feltétlen támogatására számíthatott – Orbán Viktor is Lendvára látogatott mellette kampányolni. Parlamenti képviselőként Horváth aztán több országos botrány főszereplőjévé vált.
Mandátumának felvétele után aláírt egy megállapodást a szlovén kormánnyal, amelyben támogatásáról biztosította a kabinetet. Néhány hónappal később azonban egy Népújságban közzétett publicisztikában Horváth Ferenc már arról írt, hogy a magyaroknak össze kell fogni, és fel kell lépni a szlovén kormány ellen. A szlovén közvéleményben az keltette az első valódi megütközést, amikor a választások után az új kormány felállított egy parlamenti vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy a szélsőjobboldali Janez Janša és pártja, az SDS milyen támogatást kapott Magyarországról; a pártok külföldi finanszírozását tiltják a szlovén törvények. (A Magyar Narancs nyomtatott és online felületein többször is beszámoltunk arról, miként támogatták Orbán Viktorhoz közeli magyar üzletemberek az SDS-t.
Habony Árpád üzlettársai több, az SDS-hez kötődő médiaterméket vásároltak fel.
A felvásárláson túl az is problémás lehet, hogy e médiatermékek például fizetett posztokban osztották meg az SDS kampányvideóit. Lásd: Barátom, Janša, Magyar Narancs, 2018. március 22.) A kisebbségi képviselőknek joguk van belépni bármelyik vizsgálóbizottságba, Horváth pedig azonnal jelentkezett tagnak. „Eddig egyszer fordult elő, hogy a magyar képviselő élt volna ezzel a jogával: még a kilencvenes évek elején a háborús visszaéléseket vizsgáló bizottságba lépett be az akkori magyar képviselő, mert a magyarok ellen is történtek atrocitások. Horváth viszont ezzel a lépésével beleszólt a szlovén belpolitikába. A magyar kisebbségnek semmi köze ehhez az ügyhöz.
A szlovén média felkapta az ügyet, a magyar média pedig hallgatott róla” – mondta Kovács Attila.
Balra Horváth Ferenc
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs
A szlovén sajtóban már ekkor „Orbán képviselőjeként” kezdték emlegetni Horváthot, ám a valódi botrány abból kerekedett, hogy Horváth a képviselővé választása után is MMÖNK-elnök maradt, és megtartotta cégvezetői posztját az önkormányzat tulajdonolta cégben, a Mintában is. A szlovén törvények szerint a cégvezetésről 3 hónapon belül le kellett volna mondania, de ezt csak egy feljelentést követően, 9 hónap után tette meg. Parlamenti mandátumát mégis megtarthatta. A szlovén korrupcióellenes hivatal az MMÖNK-elnöki és az országgyűlési képviselőség egyidejű betöltését találta összeférhetetlennek. A parlament által felkért, jogászokból álló bizottság azonban nem találta törvényellenesnek ezt; Horváth Ferenc is a jogászbizottság véleményére hivatkozott, amikor arról kérdeztük, miért nem mondott le. „Nem volt okom a lemondásra, az ellenem irányuló támadás egyértelműen politikai indíttatású volt, a becsületem megsértése és személyem lejáratása volt a cél.” Egyik forrásunk szerint viszont Horváth ezzel nemcsak a magyar közösségnek okozott kárt, de a széke is megingott a parlamentben, és zsarolhatóvá vált. Ezzel magyarázzák, hogy Horváth az első sorban ült az augusztus 17-i szentmisén, amikor a Muravidék Szlovéniához csatolásának 100. évfordulóját ünnepelték. Horváth annak ellenére vett részt az ünnepségen, hogy korábban levélben szólította fel a kétnyelvű iskolák igazgatóit: a magyar gyerekeket ne engedjék el az ünnepségre. Az igazgatóknak címzett levél nyilvánosságra került, jókora fölháborodást keltve.
Lendván az az uralkodó vélemény, hogy Horváth belépése a szlovén nagypolitikába komoly károkat okozott a helyi magyarságnak. „A nagy befektetések elkezdték erősíteni a nacionalizmust mindkét oldalon, sőt a magyarországiak sem nézik jó szemmel, hogy ennyi pénz jön ide, de komoly konfliktusok szerencsére nincsenek” – mondta Kovács Sándor. „Ha baráti társasággal elmegyünk találkozni, előbb-utóbb előjön a politika és Horváth Ferenc ügye. Korábban ez nem fordult elő, de ma már sajnos az életünk egyre több területére beférkőzik a politika” – folytatta a gondolatot Gerebic Betina. Kovács Attila szerint viszont kézzelfogható károk is érhetik a helyi magyarokat. „Amikor 2012–2013-ban a gazdasági válság miatt hatalmas megszorítások voltak, Ljubljana még a határon túli szlovének költségvetését is jelentősen csökkentette, a magyarok pénzéhez viszont alig nyúlt hozzá. Attól tartok, ennek a pozitív hozzáállásnak mostantól vége. A szükséges minimumot megadják, de pluszra nem számíthatunk.”
De miért ölt a magyar kormány ennyi pénzt és erőforrást a néhány ezer fős szlovéniai magyarságba és annak vezetőjébe? Erre egyetlen lehetséges magyarázatot találtunk: a 2018-as választások előtt Orbán azzal számolt, hogy Janez Janša átveszi a hatalmat Szlovéniában. Ezért vásárolták fel Habony Árpád üzlettársai a szélsőjobboldali párthoz kötődő tévét és lapokat, és ezért indították el ugyanazt a migránsellenes propagandát, mint itthon. A mindössze 90 fős szlovén parlamentbe a választási rendszer miatt jellemzően sok párt jut be, ezért minden mandátumnak súlya van. Előfordult már, hogy a bal- és a jobboldalnak is 44–44 képviselője volt – ilyen helyzetben a kisebbségi képviselők jelentik a mérleg nyelvét. Ezért kellett Budapestről felépíteni egy megbízható nemzetiségi képviselőt, hogy adott esetben a magyar szavazattal ne legyen gondja Janšáéknak. Ez a számítás azonban nem jött be, hiszen hiába nyerte meg az SDS a választásokat, kormányt már nem tudott alakítani, még magyar segítséggel sem.
(Lendva)
A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A cikk eredetileg a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának 2020 február 6-i számában jelent meg.
A cikk rövidített formában megjelent a BIRN-en. Ez a cikk a Resonant Voices Initiative in the EU projekt keretében jelent meg, amit az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja – Police támogat. A cikkben leírtak semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának. | Exportált orbánizmus 1.: Láb az ajtórésben | Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/lab-az-ajtoresben-126602/ | 2020-02-06 05:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.
Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül:
Mindez persze a 2009 óta kiépült rendszerben egyáltalán nem illegális, mégis fölmerül a kérdés, hogy ez szolgálja-e legjobban Magyarország fejlődését.
A cég, amelyről szó van, a Trinity Communications, a korábbi fidelitasos Kuna Tibor cége, amely sorra nyeri a kormányzati kommunikációs pályázatokat. Kommunikációs karrierje előtt – még az első Orbán-kormány idején – Kuna Tibor az Ifjúsági Minisztériumban dolgozott, ahol olyan remek barátokat szerzett, mint például Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter.
Később a magánszférában folytatta, ahol először a Young & Partners nevű kommunikációs céggel lett nagyon sikeres a kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken a 2010-es kormányváltás után, majd beszállt a Trinity Communicationsbe, amely sokszor Kuna másik cégével versenyez a zsíros megbízásokért.
Ezek a cégek értékesítették a kormány menekültellenes plakátjait, promózták a vizes vb-t, végeznek kommunikációs kampányokat a legnagyobb állami cégeknek, és nyomtatnak a pécsi egyetemnek. Mindezeknek hála pedig Kuna Tibor 2017-ben már fölkerült a száz leggazdagabb magyar listájára 7,9 milliárd forintos vagyonnal.
Az állami megbízásokból befolyó nyeresége után fizetendő társasági adójából pedig pár tízmillió forint tao-támogatásként Kuna Tibor apósának kosárlabdás cégénél kötött ki. Ez önmagában persze nem törvénytelen, de jól mutatja, hogy a kormány féltve őrzött programja hogyan tudja a családi és baráti tőkefelhalmozás eszközévé tenni azt a pénzt, amiről már az ország legfontosabb bírósága is kimondta, hogy az a közé.
Családi adókedvezmény
A Salgó Basket Kft. 2014-ben alakult azzal a céllal, hogy felpezsdítse a salgótarjáni kosárlabdaéletet, és segítsen a jövő kosarasainak kinevelésében. Ehhez meg is kapta a BGF 2012-ben bezárt salgótarjáni karának addig kihasználatlanul álló tornatermét, amit azóta is lelkesen fejleszt.
Tavaly például újraparkettázták a pályát, kicserélték a világítást, idén pedig az öltözők és a vizes blokk felújítását kezdték el. A termet használják is, hobbijátékosoktól a helyi másodosztályú klubig bérlik a pályát. Emellett a cég két utánpótláscsapatot is menedzsel, egy 10-11 és egy 12 évesekből álló csapatot, amelyek ugyan Salgó Basket néven kosaraznak, de csak a meccseik vannak a városban, a srácok ugyanis mind a Szécsényben járnak iskolába, és ott is edzenek.
A Salgó Basket viszont nem igazán profitábilis vállalkozás, a terem kiadásából alig van bevétel, kicsit több mint kétmillió forint, az üzemeltetés és a két csapat viszont csak viszi a pénzt, így a 2016-os évet például 1,7 millió forint veszteséggel zárta a cég. Szerencsére viszont a Salgó Basket sikeresen szerepel a Magyar Kosárlabdázók Szövetsége által kiírt tao-pályázatokon,
Ennek közel fele pedig biztos, hogy Kuna Tibor cégétől jött. A cég ügyeit ismerő forrásunk szerint kifejezetten erre az üzleti modellre alapították a társaságot, vagyis arra, hogy majd lesz olyan cég, amely támogatja a társasági adójából a Salgó Basketet. Sőt, állítólag már a kezdetektől tudni lehetett, hogy Kuna Tibor valamelyik vállalkozása lesz a salgótarjáni kosárlabda felvirágoztatója. A Salgó Basketet alapító és ügyvezetőként menedzselő Berczelly Béla ugyanis a kormánnyal virágzó kapcsolatban lévő üzletember gyermekeinek nagyapja.
Biztos bevétel
A Trinity Communications
2016-ban 13,9 millió forint,
2017-ben pedig 14,7 millió forint társasági adó odautalásáról írt alá együttműködési megállapodást a Salgó Basket Kft.-vel.
Ehhez még 7,4 milliót hozzádobott egy másik kommunikációs cég, a Genesis 2015 7,4 millió forintos támogatása (ezt a céget Hevér Kristóf vezeti, aki Kuna Tiborhoz hasonlóan ózdi és volt fidelitasos).
A legtöbb pénzt ingatlanfelújításra, vagyis az önkormányzattól kapott tornaterem fejlesztésére kapta a Salgó Basket, 2016/2017-ben 15,6 millió forintot, ebből újult a parketta és a világítás. Ha viszont ezek is hasonlóan újultak fel, mint a Salgó Basket öltözője, akkor nem biztos, hogy ennyibe is került maga a felújítás.
A 2018-ban végrehajtott felújítás (amire 8 millió forint tao-támogatást kapott a Salgó Basket) a cég pályázata szerint ugyanis 8,3 millió forinttal többe került, mint amekkora összeggel a cég a saját költségvetésében számolt, legalábbis ez látszik azokból az anyagokból, amelyek hozzánk elkerültek. Ez a tao-támogatás viszont már nem a Trinitytől jött, legalábbis Kuna Tibor kérdésünkre azt válaszolta, hogy erre a támogatási időszakra nem írtak alá megállapodást a Salgó Baskettel.
Megkérdeztük Kuna Tibort arról, hogy tényleg az apósa cégének adott-e tao-támogatást a Trinity. Válaszában hosszan magasztalta a Salgó Basket munkáját. A kosárpálya felújítását „helyi csodának" írta le, amelynek hatására „az enyészetből kézzelfogható eredmények születtek". Leírása szerint a helyi tornacsarnok az enyészeté volt, balesetveszélyes volt a parketta, borzasztóak voltak az állapotok, de „köszönhetően annak a pár lelkes idősödő úrnak, többek között Berczelly Bélának", ez mind megváltozott. Azt viszont csak egy második levélben ismerte be, hogy Berczelly úr az apósa, miután erre az első levél után rákérdeztünk.
(Borítókép: Young & Partners és a Trinity Communications céghelye 2015-ben - fotó: Bődey János / Index) | Az állam helyett a családjának fizet adót Kuna Tibor cége | A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül:
A KORMÁNY EGYIK KEDVENC PR-ÜGYNÖKSÉGE A TULAJDONOS APÓSÁNAK FIZETI AZ ADÓJA EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/12/kuna_tibor_tao/ | 2018-02-12 11:41:00 | true | null | null | Index |
Az elmúlt kilenc év politikai gazdaságtanát az erőteljes államosítás, a centralizáció és az einstand jellemezte. Úgy nagyban – azaz országosan –, mint kicsiben: bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy ezt a sajátos módszert még kormányra kerülése előtt 2009-ben a fideszes vezetésű Pécs próbálta ki, amikor az önkormányzat lényegében kisajátította a helyi vízművet.
Azóta ez lett a bevett eljárásrend, s az állam terjeszkedésnek rendszerint az a következménye, hogy az egyes cégek élére „megbízható” ember kerül. Mondhatni, az 50-es, 60-as évek óta nem volt annyira meghatározó a politikai lojalitás, mint most, ami még a szakértelmet is felülírhatja. S amikor ez bekövetkezik, rendszerint mi, adófizetők, állampolgárok bánjuk: zuhan a minőség, szétfolyik a közpénz.
Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség.
Menetrendetlenség
A fideszes városvezetés komoly terveket szőtt, ezek papíron mind-mind az utasok kényelmét szolgálták volna. Rugalmasabbá akarták tenni a jegy- és bérletrendszert, vadonatúj buszokat kívántak beszerezni, hogy a járműpark átlagéletkorát nyolc évre mérsékeljék.
A V-Busz egyik járműve
Fotó: Facebook/V-Busz
Csakhogy már az elején bőven akadtak gondok.
A helyi hírsite, a Veszpresszo.hu beszámolója szerint már az első napokban járatkimaradásokra és késésekre panaszkodtak az utasok, mint kiderült, nem volt elég sofőrjük sem. A V-Busz honlapja nemrég arról tájékoztatja utasait, hogy a menetrendkönyveket ne keressék, kiadásuk technikai okok miatt szünetelt. A „menetrend” fül alatt pedig csak a járatok és a megállók vannak felsorolva, hogy melyik, mikor és hova közlekedik, nem derül ki. Ezek után nem meglepő, hogy a tervek közt emlegetett buszbeszerzés is csúszik.
Széllel szemben?
A veszprémi döntés azért is furcsa, mert a központi fideszes akarat más irányba mutat. A központosítás jegyében még 2012-ben létrehozták a megjegyezhetetlenül nevű Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központot, amibe 2015 januárjában beolvadt öt buszos cég (a Vasi, Zala, a Kisalföld, a Balaton, a Bakony és a Somlói Volán).
Idén újabb stációjához ért a centralizáció: elkezdődött a regionális közlekedési cégek beolvadása a Volánbuszba, ami a tervek szerint októberre ér véget.
Pénz, pénz, pénz
A V-Busz Kft. gazdálkodása sincs rendben. Az önkormányzat 835 millió forintot biztosított a 2019-es működéshez szükséges 1,7 milliárdos költségvetéséből, 230 millió forintot januárban átutaltak a biztonságos átálláshoz és a starthoz.
Ám rövid időn belül kiderült, a cégnek több pénzre van szüksége: az augusztus 20-i tűzijátékot követő napokban ülésező veszprémi képviselő-testület a V-Busz további 480 millió forintos támogatási igényével szembesült. A közel félmilliárd forint pluszot többek között a tervezettnél magasabb munkabérekkel, a növekvő üzemanyagköltségekkel, a jegyelőállítási költségek növekedésével indokolták.
Minden jel szerint szinte az összes fontos kiadási elemet alultervezték.
A megbízható elvtárs
Úgy fest, a problémákat a V-Busz élére állított szakember hamarabb észlelte, mint a politikusok: a tavaly júliusban kinevezett Mihálszky Gábor még 2018 decemberében bedobta a törülközőt: távozott a vezérigazgatói székből. Pontosabban eggyel hátrébb lépett: szakmai igazgatóként továbbra is a cégnél dolgozik, de az irányítást Pálinkás Norbert vette át.
Azt gondolnánk, mindez azért történt, mert egy nagyobb tudású menedzsert keresett a városvezetés a budapesti közlekedési cégtől érkező Mihálszkynál. Annál a szakembernél, aki menet- és forgalomirányítással foglalkozva dolgozott a BKV-nál 1987 óta – az utolsó években már vezérigazgató-helyettesként.
Porga Gyula
Fotó: wikipedia.org
Valami ilyesmire hivatkozott a fideszes polgármester is, amikor próbálta megindokolni Pálinkás kinevezését. Porga Gyula akkor azt nyilatkozta, a V-Busz irányításához egy menedzserre van szükség. Ráadásul Pálinkás pályája kezdetén helyközi és iskolajáratok szervezésével foglalkozott, mi több, logisztikai menedzser diplomát szerzett. Porga külön kiemelte: Pálinkás négy éve saját cégét vezeti és más cégeknél is közreműködik százmilliós projektekben.
Csakhogy Pálinkás menedzseri képességei szerények, annál nagyobb a politikai hátszele: ezer szállal kötődik a Fidesz ifjúsági szervezetéhez. Öccse, a veszprémi Fidelitasban cseperedett Pálinkás Roland az önkormányzat ügyrendi és igazgatási bizottságának külső szakértője, a városi tulajdonú Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának tagja, a Fidesz jelöltjeként indul ősszel Veszprém 4-es számú választókerületének képviselői helyéért.
Pénz és politika
Ugyanakkor megnéztük azokat a „százmilliós projekteket” is, amelyekről a polgármester beszélt, és számos furcsaságra bukkantunk. Egyrészt a Pálinkás által vezetett vagy tulajdonolt cégek legfeljebb mikro- és kisvállalkozásnak tekinthetők, másrészt szinte mindenütt fidelitasos kapcsolatokra bukkantunk.
Pálinkás saját, egyszemélyes tulajdonú cége a Feuvert Zrt. Ám ez is kiskorú még: 2017-ben alapította, 33 millió forint bevételt ért el 2018-ban. De erről a polgármester még nem értesülhetett, hiszen Pálinkás kinevezésekor még nem volt a cégnek kész a tavalyi mérlege. A Feuvert Zrt. három gazdasági társaságban érdekelt. Ezek közül Porga nem hivatkozhatott az Ugocsa Real Estate Kft.-re, mivel abba csak idén februárban szerzett tulajdont Pálinkás cége. A Feuvert érdekeltségében lévő, 2018-ban alakult Enerys Kft. referenciája ennél is visszafogottabb: nulla árbevételt, mínusz félmillió adózott eredmény. A Rec-Energo Kft.-be 2017. decemberben szállt be a Feuvert: ez a társaság 2018-ban alig 6 millió forintos forgalmat bonyolított.
Pálinkás kapcsolati hálója: minden út a Fideszhez vezet
Annál izmosabbak a cégekben fellelt politikai kapcsolatai. Pálinkás a korábbi Fidelitas-alelnök, jelenleg a Somogy megyei közgyűlés alelnöklő Tardi Tamás alapította Versus Generation Kft.-ben is feltűnt Hevér Kristóf ózdi Fidelitas alelnök társaságában. A Versus Generation igazi fideltiaszos inkubátorház. 2016 tavaszától 2017. januárig a szintén Fidesz-káder, Siklódi László Levente vezette. Siklódi nevét néhány éve pörgette meg a sajtó a zánkai ex-úttörőtáborban székelt Új Nemzedék Központ vezetőjeként. 2012 és 2014 között irányította a központot, amikor az állami gyereküdültető cég legbotrányosabb időszakát élte, az Állami Számvevőszék feljelentést is tett az ügyben.
Az Ugocsa Estate-ben az Ideona Zrt.-nek is van részesedése, s ez a cég szintén nem áll távol a Fidesz érdekköreitől. Gazdája, Tóth Gábor is megjárta a veszprémi Fidelitast, 2015-2018-között a kormánypárti online médiafenegyereke, a Pestisracok kiadójának volt kisebbségi tulajdonosa. Tóth kapcsolati hálójáról és az Ideona bámulatos startjáról az Átlátszó tudósított: bár csak 2016-ban alakították, 2017-ben konzorciumi tagként elnyerte a MÁV 1,5 milliárd forintos 15 ezer tonna talpfa és egyéb olajjal telített fahulladék átvételére, elszállítására és kezelésére kiírt közbeszerzését.
Pálinkás 2017-ben Simplon Marketplace néven alapított egy másik céget. Ez 2018-ban mindösszesen 38 millió forintos forgalmat hozott össze. Mindezek alapján Porga Gyula Pálinkás menedzsment- tapasztalatairól szóló ajánlása igencsak túlzónak mondható. Meg is kerestük a polgármestert: többek között szerettük volna megkérdezni tőle, ki ajánlotta Pálinkást a veszprémi közlekedési cég élére. Szintén megkerestük a V-Busz vezérét is, hogy megkérdezzük: minek köszönhető villámkarrierje. Ám egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Lépéskényszer
A V-Busz Kft.-nek részletesen indokolnia kellett a féléves közszolgáltatási beszámolóban, a ténylegesen felmerült költségek miért tértek el az előzetesen beállított kompenzáció mértékétől. Az indoklást "az önkormányzat hivatala nem találta kellően kimunkáltnak", kétszer is hiánypótlásra szólították fel a társaságot.
A héten csütörtökön összeül a veszprémi képviselő-testület, ahol a V-Busz jövő évi működési modelljéről lesz szó. Az előterjesztés – amely lényegében elismeri, hogy a Pálinkás-Mihálszky-féle modell megbukott - így fogalmaz: „a veszprémi közösségi közlekedés kompenzációigénye jelentősen csak a legnagyobb költségtételek és (...) a megrendelt szolgáltatási teljesítmény folyamatos felülvizsgálatával csökkenthető".
Utóbbi a járatrikítást jelenti a tömegközlekedési szaknyelvben. | Egy történet: így vágja maga és magunk alatt a fát a Fidesz | Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-tortenet-arrol-a-fidesz-hogyan-is-vagja-maga-es-magunk-alatt-a-fat-123194 | 2019-09-25 11:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Március elején a Media1 megírta, hogy az egy ideje már a nemzetközi dollármilliárdosok között is szereplő egykori felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc felesége, Mészárosné Kelemen Beatix (Mészáros Lőrincné) az Ozone és a Life Tv életmódcsatornák körül mozgolódott, Pálmai L. Ákos volt Origo-főszerkesztő társaságában. Mindez azért is keltett feltűnést, mivel a volt polgármester felesége akkoriban még az Echo TV elnöke volt.
Március 29-én aztán megtörtént a nagy bejelentés, hogy Mészárosné Kelemen Beatrix elnök és Vaszily Miklós vezérigazgató távozik az Echo Televízió éléről. Ekkor jelentették be azt is, hogy Mészárosné lesz az Ozone Tv és a Life Tv elnöke.
Ugyanaznap jött létre a Media Vivantis
Mostanra az is kiderült, hogy épp ugyanaznap, amikor bejelentették Mészárosné távozását a megszűnő Echo TV éléről és karrierje folytatását az Ozone és a Life TV élén, Mészárosné alapított egy új céget Media Vivantis Zrt. néven.
A hvg.hu írta meg a hétvégén, hogy Media Vivantis néven létrejött az új cég. Ennek Orbán Viktor barátjának felesége a tulajdonosa, valamint Mészárosné Kelemen Beatrix lett a médiavállalkozás igazgatósági elnöke is. A cég igazgatóságába bekerült az a Bálint Istvánné is, akit Mészárosné már az Echo Televízióba is magával vitt, méghozzá a Felcsút melletti Bicskéről. Bálint Istvánné Bicske fideszes alpolgármestere, aki 2017-ben a választói szavazatok alapján elnyerte Az év alpolgármestere díjat, 2015-ben pedig Áder János köztársasági elnök a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki a menekültügyben végzett több éves, kiemelkedő munkájáért. (Bálintné főnővérként 1994-ben a bicskei menekülttáborban kezdett dolgozni.) A hvg.hu Bálint Istvánnét mint Mészárosné barátnőjét emlegeti.
A Media Vivantis igazgatóságának másik tagja Ruff Zoltán, aki még 2003-ban került a Hír TV-hez, majd 2005-től 2011-ig az Echo TV vezetőségében kapott tisztséget. 2013-ban Ruff lett az Erzsébet-utalványokhoz kapcsolódó Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, és maradt a cég 2017-es végelszámolásáig, így egy időre hozzá került az Erzsébet téri Akvárium üzemeltetése is.
Pont ott működik, ahol régen a NapTV, majd az Echo TV, most pedig a Hír TV működik
Az új cég, a Media Vivantis egyébként az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 5 millió forint jegyzett tőkével jött létre, székhelye pedig épp az az Angol utca 65. lett, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV is működött. Mészáros Lőrinc azután megszerezte Gyárfástól a helyet, és több mint egy milliárd forintot ráköltve itt alakította ki az akkor még a nevén lévő Echo Tv új, modern, űrbázis stílusú stúdióját, amikor ide költöztette 2017 végén az Echo TV-t.
Mészáros Lőrinc a több mint egy milliárdba kerülő beruházása után az Echo Tv-t végül felajánlotta az Orbán-párti médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) számára. Az Echo TV azóta összeolvadt a HírTv-vel, ami azóta erre az Angol utcai címre költözött, ahol Mészáros Lőrincné új médiavállalkozása is.
A fideszes médiaholding körül a Media Vivantis
A Media Vivantis fő tevékenységi köre a céginformációs rendszer szerint film-, video- és televízióprogram terjesztése lett.
Nem lenne meglepő fordulat, ha az Ozone TV, a Life TV, vagy akár a HírTV körül – beszállítóként, például gyártóként vagy a műsorterjesztőként – jelenne meg az új médiacég, tovább gazdagítva az Orbán Viktorhoz szorosan köthető, mostanra dollármilliárdossá vált Mészárosékat.
A Hír TV védjegye korábban már Mészárosékhoz került
Ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a HírTV védjegyet korábban megszerezték Mészárosék a Talentis Group nevű cégükön keresztül. Ez arra utal, hogy Felcsútról akár a védjegyhasználatért is pénzt kérhetnek az állami pénzekből életben tartott HírTV-től. Emellett ha netán egyszer a fideszes médiaholding alá tartozó Hír TV-nél a korábbi G-nap utáni fordulathoz hasonló esemény történne (vagyis esetleg a médiaholding vagy maga a HírTV vezetése szembe fordulna Orbán Viktorral) – akkor Mészáros Lőrincék egy jogi eljárással megtilthatják majd a Hír Tv-nek, hogy a nevét tovább használhassa.
A védjeggyel tehát Mészárosékon keresztül rövid gyeplőn fogható a Hír Tv vezetése.
Mészárosék egyébként Spéder Zoltán nagyvállalkozótól, a korábban az Indexet és az FHB Bankot is tulajdonló üzletembertől vették meg a Hír TV márkanevet.
Kiemelt kép: Mészárosné Kelemen Beatrix, azaz Mészáros Lőrincné a közmédia vendégeként (YouTube). Coub: Mészárosné korábbi szavai az Echo Tv akkori vezetőjeként. | Mészáros Lőrincné új médiavállalkozást indított | Media Vivantis néven hozott létre részvénytársaságot a miniszterelnök felcsúti barátjának felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix, a fideszes médiaholding, a KESMA által megszerzett LifeTV és OzoneTV elnöke. Az új céget ugyanoda jegyezték be, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV, majd a megszűnéséig a Mészárosné vezette Echo TV működött, napjainkban pedig innen készítik a Hír TV műsorait. | null | 1 | https://media1.hu/2019/04/29/media_vivantis-meszaros_lorincne-uj-mediavallalkozas/ | 2019-04-29 12:08:00 | true | null | null | Media1 |
Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő közleményében kiemelte: „már bőven fizetjük a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”.
A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
A képviselő szerint botrány, hogy a magyar állam legdrágább vasúti beruházása – amely ráadásul felújítás, tehát nem jár kisajátítással, és kifejezetten könnyű, sík terepen halad – kilométerenként 4 milliárd forintba kerül, és a szakértői számítások 130-2400 év közé teszik a megtérülését. „Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” - fogalmaz.
A nagyjából 700 milliárd forintos költségnél járó, nagyrészt kínai hitelből megvalósuló beruházáshoz nemrég újabb 82 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból, majd tíz évre titkosították a szerződés adatait.
Április végén pedig a hitelszerződést is aláírták, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
A beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal - amelynek magyar partnere Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik - tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön. | Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett | A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200523_Feljelentest_tett_a_BudapestBelgrad_vasutvonal_miatt_Szel_Bernadett | 2020-05-23 09:56:00 | true | null | null | HVG |
A kormány elvette Gödtől a Samsung akkumulátorgyár területét, majd döntött milliárdok ráköltéséről, de valamiről elfeledkezett. Az áprilisi döntés idején, úgy látszik, nem vett észre egy korábbi határozatot, amelyet csak most vont vissza.
Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna.
Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz. | Göddel már nem kell megállapodni | Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200521_god_samsung_fejlesztes | 2020-05-21 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájáról.
V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: amikor elkezdtek utánanézni, hova tűnhetett az összeg, a kezükbe került egy 2013-ban Nagy Gábor Tamás volt polgármester által kötött szerződés, amelyet a 2014-ben bedőlt Széchenyi bankkal kötött.
Eszerint az önkormányzat 500 millió forintot kötött le a bankban, ami már akkor komoly likviditási gondokkal küzdött.
Gelencsér szerint a tranzakció technikailag szabályos volt, mert a volt fideszes polgármester egy hónappal korábban egy rendelettel 100 millióról 500 millióra emelte a bizottsági engedély nélkül leköthető összeg határát.
A Momentum a sajtótájékoztató után kiadott közleményében azt is írta: a döntést egy vélhetően irányított piackutatás előzte meg, mivel eredetileg „a bank lekötési csomagja nem szerepelt a kapott ajánlatok között”.
A pénz lekötése teljes titokban zajlott, se a pénzügyi bizottság, se a képviselő-testület nem tudott róla, a 2013-as szeptemberi pénzügyi beszámolóban nem szerepel az anyag.
Gelencsér elmondta: 2014-ben már érezhető volt, hogy a Széchenyi Bank likviditási gondokkal küzd, decemberben pedig el is indították a végelszámolást. Az önkormányzat ennek ellenére nem menekítette ki a közvagyont,
Nagy Gábor Tamás erről levelet is írt Varga Mihály pénzügyminiszternek.
“Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel” – írta.
Az I. kerület alpolgármestere ezért büntetőfeljelentést tesz, egyben arra is kéri az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, vizsgálják meg a Széchenyi bankkal kötött szerződéseket. | Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerület a Red Bull Air Race ügyében | Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Budavári Önkormányzat, mert megítélése szerint az előző vezetés 2015 és 2018 között túl nagy engedményt adott a Red Bull Air Race szervezőinek a közterület-használati díjból.
V. Naszályi Márta, a kerület polgármestere bejelentette: számításaik szerint négy év alatt összesen 135 millió forintos kár érte az önkormányzatot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat | 2020-05-18 10:13:00 | true | null | null | HVG |
Címében elsőre furcsa kormányhatározat jelent meg a péntek esti Magyar Közlönyben, ugyanis abban csak annyit közölnek, hogy „a konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi szervezet támogatásáról” szól a határozat.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül.
Mindenesetre a kabinet „kiemelten fontosnak tartja” a szervezettel való együttműködést. A Political Network for Values szervezetről a kormány honlapjáról annyit tudni meg, hogy tavaly szeptemberben Novák Katalin családügyi államtitkárt választották elnöknek. A szervezet politikusokat tömörít, Novák pedig 2015-től a szervezet tanácsadó testületének alelnöke volt előtte. Az államtitkár akkor azt mondta, „a Politikai Hálózat az Értékekért egy öt éve (tehát ma már hat – a szerk.) alakult nemzetközi politikai szervezet, amelynek számos ország kormányzati, törvényhozási képviselője a tagja. Hozzátette: a mérsékelt, de határozott véleményt képviselő szervezet a család vitathatatlan jelentőségét hirdeti, továbbá a házasság, az élet, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletét.”
Novák egy éve azt mondta: „a szervezet alapelveivel és a nem radikális hangvételével is maximálisan azonosulni tud.” | 38 millióval támogat a kormány egy konzervatív nemzetközi szervezetet, melynek elnöke Novák Katalin | Az Orbán-kormány kiemelten fontosnak tartja a szervezettel való együttműködést, ezért a támogatás.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200516_38_millioval_tamogat_a_kormany_egy_konzervativ_nemzetkozi_szervezettel_valo_egyuttmukodest_aminek_az_elnoke_Novak_Katalin | 2020-05-16 10:23:00 | true | null | null | HVG |
Az Appeninn Holding Nyrt. pénteken arról tájékoztatta a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a BDPST Zrt. május 15-én értékesített 11 369 141 darab, a társaság által kibocsátott Appeninn részvényt az Avellino Holding Zrt. részére, továbbá 375 668 darabot az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap részére, továbbá 98 046 darabot az OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap részére.
A BDPST Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének az érdekeltsége és a fő tulajdonos volt eddig az Appeninnben. Nem ő az első kormányközeli üzletember, aki eladja a részvényeit, a Mészáros Lőrinc-féle KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap már korábban bejelentette, hogy a 18,33 százalékos tulajdonát eladta a Zinventive Vagyonkezelő Zrt.-nek. A BÉT tájékoztatása szerint a BDPST Zrt. által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító Appeninn részvények mértéke 5 százalék alá süllyedt.
Az Appeninn még április 22-én jelentette be, hogy a BDPST Zrt. értékesíteni kívánja az 1,387 milliárd forintnyi részvényét a cégből, ami 29,3 százalékos szavazati jogot jelentett a részvénytársaságnál.
Az Appeninn ingatlankezelő cégben 2017-ben vásárolt befolyást a Mészáros-cégbirodalmat összefogó Konzum Nyrt., majd egy év múlva a Konzum stratégiai partnerséget kötött Tiborcz István ingatlanos cégével, a BDPST Zrt.-vel, amelynek értelmében a miniszerelnök veje megszerezte a cégben lévő részesedés több mint 20 százalékát. A cégben egyébként még az OTP tulajdonos.
Az Apeninn részvényekből most több mint 11 milliót vásárló Avellino Holding Zrt. Jellinek Dániel érdekeltsége, aki leginkább az ingatlanbefektetésekben az Indotek cégcsoport vezetőjeként ismert. A Forbes 2019-es év végi listáján bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé 107,5 milliárd forintosra becsült vagyonával.
Tiborcz István az MTI-nek közleményben magyarázta még áprilisban az eladási szándékát. Azt írta, annak idején azért is kezdett el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert szerinte ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek,
ő pedig még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei.
Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul
– fejtette ki a közleményben Tiborcz István.
Az Appeninn Nyrt. nemrég két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. | Tiborcz István eladta az Appennin részvényei nagy részét | A miniszterelnök vejének cége eladta az Apeninn részvényeinek nagy részét. Mészáros Lőrinc már korábban kiszállt az üzletből.
Az Appeninn Holding Nyrt. pénteken arról tájékoztatta a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a BDPST Zrt. május 15-én értékesített 11 369 141 darab, a társaság által kibocsátott Appeninn részvényt az Avellino Holding Zrt. részére, továbbá 375 668 darabot az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap részére, továbbá 98 046 darabot az OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap részére.
Az Appeninn Nyrt. nemrég két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20200515_tiborcz_istvan_appeninn_reszveny | 2020-05-15 10:36:00 | true | null | null | HVG |
Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, a kézilabdára 1,3 milliárdot
Még a határon túli magyar kézilabdasportnakis jut 300 millió forint.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
A veszélyhelyzet bejelentése óta napi szinten 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra.
2020. március. 02. 08:18 hvg.hu Gazdaság
Úgy jött ki 38 milliárdra a 2023-as vb ára, hogy az atlétikai központot kihagyták a számításból
Nehezen értelmezhető számok szerepelnek az atlétikai vb hatástanulmányában, például az atlétikai központot nem számolják a vb költségei közé, és a forintárfolyam is irreális. Még egy ilyen optimista becslés szerint is 31 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség. | Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, és 1,3 milliárdot a kézilabdára | A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200515_atletikai_kozpont_stadion_magyar_kozlony_kezilaba_szovetseg | 2020-05-15 10:43:00 | true | null | null | HVG |
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
Nem mindegy, hogy egy önkormányzat, vagy az önkormányzatok
A közlemény csúsztat, amikor azt írja, hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól. A jogszabálytervezetben ez olvasható: „A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából
úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adókötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.”
Vagyis persze, igen, az állam nem vesz el adóbevételt „az önkormányzatoktól” – hiszen a megyei önkormányzatok is önkormányzatok. De a települési önkormányzatok elveszítik a különleges gazdasági övezetben működő cégektől befolyó iparűzési adót, azt a megyei önkormányzatok kapják meg. Az iparűzési adó a települések legfontosabb és legnagyobb saját bevételi forrása.
Konkrét példával élve, a gödi önkormányzatot aligha vigasztalja, és a gazdálkodását aligha segíti, hogy egy másik önkormányzat (a Pest megyei) kapja meg a bevételei jelentős részét. Ez nem hipotetikus példa, a kormány a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással a Gödön épülő Samsung-gyár területét már különleges gazdasági övezetté minősítette, ezt a mechanizmust akarja most törvényi szintre emelni.
A kormányzati indoklás szerint „a kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, hogyha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak”. Vagyis a közlemény elismeri, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek adóbevételeket veszítenek, csak épp a kormány szerint ez így igazságos.
Ez nem feltétlenül olyan érv, amit kapásból el kell utasítani, de azért jegyezzük meg, hogy már most is
létezik az önkormányzatok bevételei közti különbségeket kompenzálni hivatott mechanizmus, úgy hívják, hogy szolidaritási hozzájárulás,
amit a magasabb „adóerő-képességű” önkormányzatoknak kell fizetniük.
Az tény, hogy a kormány nem venné el a települési önkormányzatoktól a helyi adók kivetésének jogát – ugyanakkor ezt a jogot kiterjesztené a megyei önkormányzatokra is.
Kimondottan vonatkozik Budapestre is
A miniszterelnökségi közlemény azt is írja, hogy a változás „nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra”. Ezt a kijelentést nehéz értelmezni, a javaslat szövegében ugyanis egyáltalán nem szerepel még csak a „megyei jogú város” kifejezés sem, így nem világos, miért ne vonatkoznának rájuk a bevezetendő szabályok.
Az önkormányzati törvény meghatározása szerint a megyei jogú városok önkormányzatai települési önkormányzatok
(bár plusz funkciókkal és jogkörökkel) – vagyis rájuk is vonatkoznak a tervezetben a települési önkormányzatokra bevezetendő változtatások. A közlemény esetleg arra utalhat, hogy a kormány nem kívánja kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítani a beruházásaikat. Ez azonban nem jogszabályi tényállás, hanem pusztán ígéret.
Vagy előfordulhat, hogy a jogalkotó kivételt akart tenni a megyei jogú városok esetében, ez azonban kimaradt a tervezet szövegéből.
Ami a fővárost illeti, az sincs sehol a tervezetben, hogy az ne vonatkozna rá. Sőt, ez olvasható benne: „A Kormány rendeletében – az érintett települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi, valamint az illetékes kerületi önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – a Területet különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja.” Vagyis a szövegben expliciten az szerepel, hogy a kormány a fővárosban is kijelölhet különleges övezeteket.
A tervezet mindössze azt mondja ki a fővárossal kapcsolatban, hogy az ott kijelölendő övezetek esetében a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatnak számítanak, míg a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Továbbá hogy a helyiadó-bevételek fővárosi önkormányzat és kerületi önkormányzatok közti külön meghatározott elosztási arányát az övezet kijelölése nem befolyásolja. | A kormány csúsztatva magyarázza az önkormányzatok kárára létrehozandó gazdasági övezeteket | A különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt egyes települések jelentős bevételeket veszítenek, azokat a megyék kapják. A kormány szerint az önkormányzatok nem veszítenek.
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_csusztatva_magyarazza_az_onkormanyzatok_karara_letrehozando_ovezeteket | 2020-05-13 10:54:00 | true | null | null | HVG |
A kormány szerint az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállítás megrendezésére
A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa azt az írásbeli kérdést tette fel, hogy:
A vadászati kiállítás költségei helyett miért nem a járványügyi alapot növelte a kormány 1,677 milliárddal?
A DK-s Vadai Ágnes pedig azt, hogy:
A mostani COVID-19 járvány tanulságait figyelembe véve érdemes-e olyan kiállítást megrendezni, ahová 1 millió látogatót várnak?
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon.
Nemrég írtunk arról, hogy a kormány újabb 1,67 milliárd forintot adott a 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezésére. Legutóbb tavaly novemberben csoportosítottak át 2 milliárd forintot a Semjén Zsolt miniszter és Kovács Zoltán államtitkár nevével fémjelzett kiállítás előkészítésére.
Lapunk 2019 januárjában a kiállításról azt írta, hogy 50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak.
Akkor úgy fogalmaztunk, hogy 2015 óta tervezi-szervezi a kormány az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás félcentenáriumára álmodott újabb vadászati világkiállítást. Beruházások sorozata indult és zajlik majd le több tízmilliárd forintból, miközben kiderült: hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás az esemény.
2020. április. 24. 08:21 hvg.hu Gazdaság
1,67 milliárd forint pluszt ad a kormány a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállításra
Mint oroszlán a gazellát, úgy falja a kiállítás a pénzt.
2019. szeptember. 25. 07:10 hvg.hu Itthon
Zsidózás és niggerezés miatt mondatnák le a vadászati világkiállítás szervezőbizottságának tagját
Forrnak az indulatok a Magyar Solymász Egyesületnél, miután a szervezet elnökéről kiszivárgott, hogy visszatérően durván rasszista megjegyzéseket tett Facebook kommentjeiben. Az Angela Merkelt "barom lengyel zsidó" jelzővel illető, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések kíséretében "homoki niggerező" Prágay István tagja a kormány kiemelt nemzetközi rendezvényálma, a 2021-es vadászati világkiállítás szervezőbizottságának is. A kis egyesületben a lemondását követelik, a szervezőbizottságban viszont nincs nyoma, hogy következménye lenne a zsidózásnak-niggerezésnek. | A kormány az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállításra | A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
"Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon." | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_szerint_az_elet_ujrainditasahoz_szukseg_van_a_milliardokba_kerulo_vadaszati_kiallitas_megrendezese | 2020-05-13 10:57:00 | true | null | null | HVG |
A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegyverét
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.
A javaslat előadója Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – már ez kicsit furcsa, a gazdasági, fejlesztési ügyek ugyanis elsősorban Palkovics László innovációminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter portfoliójába tartoznak, az adózási kérdések pedig Varga Mihály pénzügyminiszterhez.
Igaz, a javaslat enyhén szólva érinti az önkormányzatokat, vagyis elsősorban közigazgatási jelentőségű, amely terület Gulyáshoz tartozik.
Egész területeket vehetnek el az önkormányzatoktól
A javaslat lényegében nem más, mint az április 17-én a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással hozott, különleges gazdasági övezetek kijelöléséről szóló rendelet törvénybe iktatása, vagyis állandósítása a veszélyhelyzet utáni időkre. Ráadásul olyan formában, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a kormánynak a települési önkormányzatok kivéreztetésére.
A javaslat szerint
a kormány rendeletileg (vagyis tetszése szerint) jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket, amelyeket a települési önkormányzatok mindenestül (tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg) elveszítenek, ezek a területek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek át.
A települési önkormányzatok ezekről a területekről adót sem szedhetnek – ez számos települési önkormányzat esetében halálos ítélet lehet (vagy legalábbis működésük ellehetetlenítése, teljes kiüresítése), hisz éppen a legnagyobb cégek (amelyek nagyobb beruházásokat képesek megvalósítani) a legnagyobb adóbefizetők.
A törvényjavaslat szerint ráadásul azok a cégek, amelyek alól a kormány a területet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja, visszaigényelhetik az illetékes települési önkormányzatnak esetleg már befizetett adóelőleget. Más szóval a kormány ezzel az eszközzel nemcsak jövőbeli bevételektől foszthat meg helyhatóságokat, hanem olyan pénzeket húzhat ki a zsebükből, amelyek oda már befolytak.
Az önkormányzatok pedig még arra sem kapnak időt, hogy felkészüljenek a súlyos bevételkiesésre: a javaslat alapján ugyanis a törvény már a kihirdetését követő napon hatályba lép.
A kormány szabad kezet ad magának
A legfontosabb különbség a fent említett „veszélyhelyzeti” gazdasági övezetekhez képest, hogy aszerint a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetté minősíteni.
A törvényi szintre emelendő változatban a limit már csak 5 milliárd forint. Ez nagyon alacsony összeg a nagyberuházások szintjén.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb magyarországi beruházás (a Mercedes kecskeméti gyárának – jelenleg felfüggesztett – bővítése) ennek a százszorosa, de a Mol tiszaújvárosi fejlesztésére is 400 milliárd forintot meghaladó összeget szán a cég.
Az ötmilliárdos határ olyan alacsony, hogy a kormány szinte az egész országban szabad kezet kap ahhoz, hogy kedve szerint jelöljön ki különleges gazdasági övezetet.
A kormánynak a javaslat értelmében a rendeleti kijelölés előtt ki kell kérnie az érintett önkormányzatok véleményét, a beleegyezésükre azonban nincs szükség, szóval a kormány akár az önkormányzatok akarata ellenében is elvehet tőlük területeket.
Papíron csak olyan területeket lehet különleges övezetté minősíteni, amelyeken a megvalósuló beruházás:
a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
A második kritérium rendkívül tág, hiszen szinte bármilyen beruházásra ráhúzható, hogy vagy munkahelyek megszűnésének elkerülését, vagy újak létrehozását szolgálja. Az első ponttal kapcsolatban pedig a jogszabály nem határozza meg, pontosan mi számít a „megye területének jelentős részére kihatónak”, így praktikusan az számíthat ilyennek, amire a kormány azt mondja, hogy ilyen. Illetve nem látni, hogyan lehetne bármilyen fórumon bizonyítani, hogy a kormány tévesen feltételezte egy beruházásról, hogy hatása a megye „jelentős” részére „kihat”.
Szintén hatalmas kiskapu, hogy a jogszabálytervezet nem határozza meg, egy beruházás környezetének mekkora részét lehet különleges övezetté minősíteni. A kormány elvben egy beruházásra hivatkozva tetszőleges méretű területeket szervezhet majd ki a települési önkormányzatok alól.
Kétharmad kell hozzá
A kormány a „veszélyhelyzet” jegyében, még a rendeleti jogkörében már ki is jelölte az első ilyen gazdasági övezetet, méghozzá Göd területén, ahol a Samsung épít akkumulátorgyárat. Aztán rögtön rendelkezett is pár tízmilliárd forint infrastruktúrafejlesztésről a területen.
Gödöt egyébként ellenzéki polgármester és ellenzéki többségű közgyűlés vezeti, ahogy sok önkormányzatot a 2019-es választások óta. Ezzel szemben
a megyei közgyűlések mindegyikében a kormánypártoknak van többségük.
A törvényjavaslattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a megyei jogú városokat külön nem említi. És mivel az önkormányzati törvény (Mötv.) azokat települési önkormányzatként definiálja, értelemszerűen a megyei jogú városokra is vonatkozik minden – tehát a kormány azoktól is átadhat területeket a megyei önkormányzatoknak. Budapest különleges státuszát a törvényjavaslat is elismeri, Budapest esetében a kerületi önkormányzatok számítanak települési önkormányzatnak, a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Így a gyakorlatban, ha a kormány egyszer esetleg e jogkörében különleges gazdasági övezetté minősítene fővárosi területeket, akkor azok a kerületi önkormányzat(ok)tól a fővárosi önkormányzathoz kerülnének át.
Egyébként mivel a módosítás az önkormányzati törvényt is érinti, kétharmad kell az elfogadásához – ez aligha jelent majd gondot, hisz a kormánypártoknak kétharmaduk van az országgyűlésben.
A „veszélyhelyzeti” különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az ombudsmanhoz fordult. Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. „Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is” – írta a képviselő.
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban.
A szabályok törvényi szintre emelése ellenére azok lehetnek alkotmányellenesek, így a kormány ezzel a manőverrel nem tud teljesen kikerülni egy ombudsmani, vagy esetleg egy alkotmánybírósági vizsgálatot.
Nem ez az első eset, hogy a kormány törvényi szinten akar állandósítani egy, első körben a „veszélyhelyzet” ürügyén rendeletileg bevezetett intézkedést Pontosan ez történik például a kiskereskedelmi különadó esetében is. | A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegverét | Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200513_onkormanyzatok_kulonleges_gazdasagi_ovezet_megye | 2020-05-13 11:09:00 | true | null | null | HVG |
„Van ellenünk egy feljelentés névvel, amivel valamit csinálni kell. Olyan nincs, hogy nem csinálunk semmit. Most ott tartok az ügyben, hogy az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda – a szerk.) nem fog eljárást lefolytatni. Át kell tenni valahova. Azt mondta az ügyész, hogy egy olyan NAV-hoz, ahol az ő fennhatóságuk alá kerül. Akkor nagyon nagy valószínűség szerint senki sem lesz meghallgatva, de ha meg is lesz, akkor is csak tanúként. (…) Ezt az ügyet, fogalmazzunk úgy, hogy most tereljük. (…) Eggyel nincsenek tisztában, hogy nekem mekkora hatalmam van.”
Ez a beszélgetés része egy többórás hanganyagnak, amelyet egy a hatóságokkal együttműködő személy vett fel. Be akarta mutatni ugyanis azt az ügyvédet, aki
az elmúlt tizenöt évben lényegében törvényen kívülivé vált Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de országosan is befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, miközben óriási vagyont szerzett az uzsorakölcsöneivel és zsarolással.
Tehette, mert üzelmei megkezdésekor az édesanyja még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze volt, a felesége az egykori APEH-nál dolgozott, neki pedig kapcsolatai voltak a helybéli és a fővárosi hatóságokkal. Dr. V. Tamást és hat társát végül nem is Szolnokon, hanem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára Kecskeméten tartóztatták le a közelmúltban, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hamis tanúzásra felhívás és hamis magánokirat felhasználása bűntettének alapos gyanújával.
A nyomozás eredetileg nem ellene irányult, hanem a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának a Piero Pini ellen zajló, mintegy ötmilliárdos adócsalási ügyéből bontakozott ki. Az Európában több vágóhidat is üzemeltető olasz húspápa érdekeltségébe tartozó, a kiskunfélegyházi vágóhidat üzemeltető Hungary-Meat Kft. nagyrészt olyan bérmunkásokkal dolgoztatott, akiket különböző gazdasági társaságok biztosítottak részére. A NAV szerint ezek a bérmunkaszerződések színlelt okiratok voltak, csak azt a cél szolgálták, hogy a Hungary-Meat Kft. saját foglalkoztatás esetén elkerülje az adó- és járulékterhek befizetését. Továbbá a bérmunkavégzéshez kapcsolódó fiktív számlákkal áfát igényeltek vissza, és csökkentették az adóbevallásuk összegét. Születtek az ügyben olyan vallomások is, amelyek szerint a félegyházi vágóhídon a fiktív számlázás mellett a Pini lengyelországi gyárából érkezett fagyasztott húsárut át kellett csomagolniuk és címkézniük, hogy hazaiként feltüntetve értékesíthessék a magyar piacon.
Az ügy egyik meghatározó vallomása szerint: „Az alvállalkozó cégek vezetői mind strómanok voltak. A cégvezetőknek csak a szerződés aláírása volt a feladatuk, valamint felvenni a pénzt a pénztárban.”
A rendszer évekig egy megadott cégcsoport közreműködésével működött, de a fiktív cégek piacán is megkezdődött a konkurenciaharc, és a kiskunfélegyházi húsüzem adójátékában részt vevő gazdasági társaságok lecserélődtek. Az új rendszerben működő cégek java Szolnok megyei illetékességű volt, és dr. V. Tamás ügyvédhez kötődött, akit csak „Kövérnek” szólítottak az emberei, az üzlettársai. Ő finanszírozta ezeknek a cégeknek a működését, a rendszer likviditási problémáit, és mindennek egyben a haszonélvezője is volt. A félelmetes az egészben, hogy mindebből nem volt kiszállás. A büntetőügy egyik, V. Tamásról szóló vallomása szerint: „A legfontosabb a részéről ezeknek az embereknek a félelemben tartása volt, mindig azt sugallta feléjük, hogy bármikor elvitetheti őket valamelyik hatósággal. És ami nagyon fontos körülmény még, hogy ezt nem jótékonyságból csinálta, hanem a finanszírozási és a szakmai segítség miatt, miközben ezen bűncselekményekből tetemes jutalékot kapott, nagyon sok anyagi haszna származott belőlük.”
Többen csak hosszas gondolkodás után mertek vallomást tenni ellene. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy nem bízik a hatóságokban: „Ha a Kövér szabadlábra kerül, akkor büntetőügyeket kreál majd ellenem, mindig azt mondta, olyan kapcsolatrendszere van, hogy senki sem tud neki ártani.” Több egybehangzó vallomás szerint dr. V. Tamás az ellene szóló feljelentések megszüntető határozatait lobogtatta a haragosai előtt, ezzel is demonstrálva a hatalmát.
A vallomások szerint dr. V. Tamás nemegyszer segített a tartozások elrendezésében, aki pedig ezekbe az ügyletekbe belement, a sorsa megpecsételődött. Ha vállalkozása volt, be kellett kapcsolódnia a fiktív számlázásba, illetve prémiumautót kellett vásárolnia, vagy lízingbe vennie az érdekeltségéhez tartozó valamelyik cégtől. A gépjárművásárlás a beszámolók szerint úgy zajlott, hogy ha a jármű mondjuk tízmilliót ért, akkor húszmilliót kellett érte fizetni részletben, ezek az összegek a tartozás, illetve a kölcsön összegétől függöttek. Nem egy esetben a futamidő lejárta előtt dr. V. Tamás értesítette az ügyfelet, hogy a lízingelt járművet hozza el szemlére, mert be kell mutatniuk a finanszírozó banknak, aztán a használó a lényegében már kifizetett autót nem kapta vissza, hanem egy másikkal újra kezdődött az egész részletfizetési csapda.
Amikor valamelyik adósának elege lett az uzsoraszerződéseiből, akkor az iratokat az emberei segítségével az újratárgyaláskor széttépette. Ha egy igazságtalan kölcsönügylet bíróság elé is került – a vallomások szerint –, a beidézettek mind dr. V. Tamásnak dolgoztak, hamisan vallottak, ezáltal semmi esélye nem volt annak, aki jogilag megpróbált fellépni ellene.
A nyomozati adatok szerint volt olyan uzsoraszerződése, amelyben a kölcsönfelvevő ingatlana fedezetül az ügyvéd egyik strómanja nevére került, majd amikor a kölcsön visszafizetési határideje lejárt, a tulaj elképedve látta, hogy a házát már rég eladták, és más nevén van. Az ingatlan visszaszerzé-séért újra fizetnie kellett, így lényegében kétszer fizette ki az uzsorakölcsönt.
Dr. V. ügyvédi tevékenysége sem mondható etikusnak. Egy vallomás szerint a védelemért cserébe – a valós érték harmadáért – egyik strómanjára íratta az ügyfele házát. A családtagok szerint azonban mindezért semmiféle munkát nem végzett, a védencét elítélték.
A vallomások szerint az ügyvédnek mintegy 150 értékes ingatlana van szerte az országban,
többhangárnyi luxuskocsija, valamint hajói az adriai kikötőkben. A haszon abból tevődött össze, hogy vállalkozásokat, befektetéseket, trafikjoggal rendelkezők üzleteit pénzelte, vagy az érintetteket zsarolta. Polgármesterek, ügyvédek ettek a kezéből, strómanjainak nevei közt feltűnik a nemrégen hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanújával mentelmi jogától megfosztott Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes honatya kabinetfőnöke – az ügyben szintén gyanúsított –, F. Petra testvére.
Dr. V. Tamás magabiztosságát jól szemlélteti annak a hangfelvételnek a jegyzőkönyve, amelyben az ellene szóló legutóbbi feljelentés ügyében felkészíti az érintetteket a kihallgatásuk előtt:
„Azt szeretném, hogy tisztába kerüljünk egymással! Ha jól sikerülnek ezek a vallomások, mindenkié, akkor Zoli ellen (az egyik gyanúsított) le fognak folytatni egy soron kívüli büntetőeljárást, és vele szemben nagyon úgy néz ki, meg fogom szüntetni a büntetőeljárást.” Aztán dr. V. Tamás ügyvéd a továbbiakban hozzáteszi: „Meg fogom adni a számotokat, és azon fel fog hívni a nyomozás vezetője (…), én majd, ha úgy jön ki a lépés, mind a két kihallgatáson benn leszek, de ezt mindenki le fogja tagadni. A rendőr sem fog beleírni a jegyzőkönyvbe, mindenki le fogja tagadni. Én olyan leszek, mint egy szellem. Bementem, elmondtam, amit kell, az el fog hangozni, leírják, és utána én távozom.” Ezután elhangzik két neves ügyvéd neve, akik hivatalosan benn lesznek a kihallgatásokon, és a nevük szerepelni fog a jegyzőkönyvekben, ő viszont a háttérből, név nélkül irányít majd. Végül a következőképpen fejezi be a kihallgatásokra a felkészítést: „Én most abban a pozícióban vagyok, hogy senki nem tud erről a feljelentésről, de szerintem ez így is fog maradni.”
Nem így lett. dr. V. Tamást és társait egyszerre fogták le, március óta előzetes letartóztatásban vannak, és ennek hírére az ügyvéd ellen egyre gyűlnek a terhelő vallomások. A pénzügyi nyomozók tizenöt helyszínen mintegy hatszázmillió forint értékben készpénzt és értékpapírt, csaknem száz ingatlant és számos luxusautót – Bentley, Porsche, Ferrari, Mercedes, Lamborghini – foglaltak le.
A jövő nagy kérdése: mi van akkor, ha dr. V. Tamás a büntetésének enyhítése érdekében szeretne majd vallomást tenni mindazon ügyvédekről, ügyészekről és bírákról, akik az ügyeiben szervesen és mindannyiuk számára kifizetődően részt vettek? | Több mint 150 ingatlant, luxusautókat és hajókat halmozott fel uzsorakölcsönökkel és zsarolásokkal | Egy költségvetési csalás nyomozásakor bukkantak rá a NAV nyomozói egy Szolnok megyei illetékességű ügyvéd viselt dolgaira. Az illető több mint egy évtizeden keresztül sanyargatott családokat és vállalkozásokat az uzsorakölcsöneivel, miközben a földönfutóvá tett emberek rendre elbuktak vele szemben a hatóságok és a bíróságok előtt. | null | 1 | https://168.hu/itthon/tobb-mint-150-ingatlant-tobb-luxusautot-es-tobb-hajot-halmozott-fel-uzsorakolcsonokkel-es-zsarolasokkal-egy-torvenyen-kivulive-valt-ugyved-jasz-nagykun-szolnok-megyeben-185673 | 2020-05-23 13:01:00 | true | null | null | 168 óra |
Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.
Ötven nappal a botrányos, 2019. szeptember végi avatási rendezvény után végezték el Érden a városligeti játszótér játékainak kötelező biztonsági ellenőrzését – derül ki az Átlátszónak eljuttatott dokumentumokból. Az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése nélkül azonban senkit, főként gyermekeket nem lett volna szabad beengedni.
A játszótér átadása a 2006. óta kormányzó fideszes városvezetés egyik legfontosabb kampányeseményének ígérkezett ősszel, a legbusásabb politikai hasznot pedig a Fidesz polgármesterjelöltje, az akkor kormányzó városvezető, T. Mészáros András remélhette a gyermekbarát rendezvénytől.
A játszótér átadásának ellentmondásos körülményei a 2019-es őszi önkormányzati választási kampány egyik sorsdöntő botrányát robbantották ki Érden. Helyi véleményformálók azt mondták az Átlátszónak, hogy az országos sajtóban hatalmas nyilvánosságot kapott játszótér-botrány döntő hatással volt az önkormányzati választások végkimenetelére Érden. Az összellenzéki jelöltjei súlyos vereséget mértek a Fideszre Érden 2019. október 13-án.
Az ellenzéki nagykoalíció politikusai a kampány hajrájában azzal vádolták T. Mészáros András polgármestert, hogy egy félkész, balesetveszélyes játszótér átadására hívta meg a 70 ezer lelket számláló Pest megyei város lakóit.
Az egyik kereskedelmi tévécsatorna többször beszámolt az érdi játszótér szeptember 28-i megnyitása körül kipattant botrány fejleményeiről. A RTL Klub Híradó felvételein (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni) közelről látni lehet az önmagukban veszélyes csavarokat és huzalokat a gyerekek előtt megnyitott játszótér területén.
Az Átlátszó által feltárt tények alapján ki kell jelenteni: nem pusztán a testi épséget veszélyeztető huzalokkal és csavarokkal volt probléma 2019. szeptember végén. Az érdi városligeti játszótérre úgy engedték be a városlakókat, hogy a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak nem tettek eleget a döntéshozók.
Biztonsági szakértők az Átlátszónak elmondták: üzembehelyezési ellenőrzés nélkül egyetlen városlakót sem szabad beengedni a játszótér területére. Az üzembehelyezési ellenőrzést hetekkel később, novemberben végezték el. Ehhez képest Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András az önkormányzati kampány hajrájában felhívásban csődítette az érdieket, köztük gyerekeket a játszótérre.
Egy 2003-as rendelet így fogalmaz: “A játszótéri eszközt új létesítés […] esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet.”
Senkit nem engedhettek volna a játszótérre
A játszóterek üzembehelyezési ellenőrzését a fővárosi kormányhivatal egyik osztálya által kijelölt szervezetek végzik. Az érdi játszótér esetében ez a szervezet a martfűi Tisza Park Kft. Dénes Zoltán ügyvezető az Átlátszónak azt nyilatkozta: “a használatbavétel a játszótéri eszközök biztonságosságát bizonyító – kijelölt szervezet által készített – ellenőrzési jegyzőkönyv birtokában végezhető el”. Dénes szavaiból egyértelműen következik: az ellenőrzés elvégzése nélkül nem lehet beengedni embereket a játszótérre.
Mészáros a játszótér megnyitása előtt pár nappal azt állította: “Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen!”
A játszótér nem készült el. Ezt a korábbi években csaknem kizárólag a Fidesz álláspontját visszhangzó helyi közmédia riportjában is elismerték (a videón 1:32-től): “Játszótéren még néhány simítást végeznek az elkövetkező hetekben…”
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a játszótér közelében elmulasztottak rögzíteni egy aknafedelet, amely alatt egy vasrúd ágaskodott, ez adott esetben az aknába zuhanó embert könnyen felnyársalhatta volna. Sajtóbeszámolók szerint az esemény másnapján gyerekek estek az egyik “munkagödörbe”, az egyiküket az apja szerint majdnem felnyársalta két betonvas.
Érd polgármestere azzal védekezett, hogy a 2018. szeptember 28-i esemény nem átadás, hanem egy avatás volt, amely után pár napig próbaüzemet tartottak.
Security Check Required
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: “Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt.”
Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: “A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek.”
Nem ismeri a Ptk. a próbaüzemet
Mészáros utolsó kijelentése különösen azért ellentmondásos, mert ugyan a játszótéri eszközök tanúsítványai tényleg rendben voltak a később elkészült ellenőrzési okmányok szerint, de a kormányhivatal által kijelölt szervezet, a Tisza Park Kft. csak november 14-ben (tehát bő másfél hónappal a botrányos avatás után) kezdte meg a használatba vételt megelőző ellenőrzést.
Az október 13-án megbukott érdi fideszes polgármester próbaüzemmel kapcsolatos kijelentése más szempontból önellentmondó és értelmezhetetlen.
A 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem ismeri a próbaüzem fogalmát, azt a valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás váltotta fel. Vagyis egy olyan eljárás, az átadás, amelynek lefolytatását T. Mészáros váltig tagadta.
A kivitelezés mérnöki feladatait ellátó cég tulajdonosa, Benkó István az Átlátszónak azt mondta: “Határozottan állítom, hogy nem történt meg az átadás-átvétel.”
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy a “próbaüzem” pár napig tartson, aztán pedig lezárják a területet. A játszóteret azóta sem nyitották meg az érdiek előtt. (A záportározóról két hónappal ezelőtt készült drónvideót itt nézheti meg.)
Májusi özönvíz után őszi kampánykudarc
A tahitótfalui székhellyel bejegyzett Wood Fun Kft. működése egyik legnagyobb üzletét szerezte meg, amikor megnyerte az érdi városligeti játszótér megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot 38 ezer forint híján 300 millió forint értékben.
Cégadatok szerint az egy alkalmazottat foglalkoztató Wood Fun 2014-ben 3,4 millió forint árbevétel mellett 800 ezer forint adózott veszteséget szenvedett el. Azóta töretlen a főtevékenységként bútorgyártással foglalkozó kisvállalkozás pénzügyi karrierje. 2018-ra 58,5 millióra emelkedett az árbevétel, míg az adózott eredmény 30 millió forinta ugrott a legutolsó cégbírósági beszámoló szerint.
Az érdi úgynevezett Papi Földeken, a záportározónál hidak és speciális játszótér megépítésére kiírt közbeszerzést kivételesen alkalmazható szabályok szerint, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolította az ajánlatkérő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás.
A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András volt, a legfontosabb döntésekért ő a felelős, a Wood Fun szerződéseit ő írta alá 2019. elején.
Ha a beszerzés végleges összértéke meghaladta volna a 300 millió forintot, akkor nyilvános hirdetménnyel kellett volna az eljárást megindítani. Ám a végleges összérték 38 ezer forint híján nem érte el a törvényi értékhatárt.
A közbeszerzés két részből állt: hidak, kikötők és támfalak, valamint a játszóterek megépítéséről kötöttek szerződést a Wood Fun Kft-vel 2019. elején. A tahitótfalui cégnek 2019. augusztus 30-ig kellett volna befejeznie az építkezést.
2019. májusában Érden az átlagosnál 300 százalékkal több eső esett. Egy közbeszerzési dokumentum szerint a talaj 20 centiméteres mélységtől annyira átvizesedett, hogy nem lehetett munkát végezni az a Papi Földeken. Augusztus 14-én ezért módosítani kellett a Wood Fun-szerződéseket.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
Nyomás hatására cselekedtek
A hidakról, kikötőkről és támfalakról szóló szerződés esetében november 15-re módosították a teljesítési határidőt. A játszóterekről szóló részszerződés teljesítési határidejét ugyancsak november 15-ben határozták meg, ám a játékokat és a burkolatokat szeptember 25-ig – tehát 18 nappal az önkormányzati választások előtti időpontban – át kellett volna adnia a Wood Fun Kft-nek.
A játszótér azonban nem készült el. Szeptember 28-án mégis beengedték az embereket a befejezetlen játszótérre. Pár napra rá kitört a botrány, és alighanem ezzel megpecsételődött az érdi Fidesz sorsa az október 13-i önkormányzati választások előtt.
Az új polgármester október 31-én járt a helyszínen. “Elhűlve hallgattam az érintettektől, mekkora nyomás alá helyezték őket a kampányban, hogy nyissák meg idő előtt a játszóteret. Nem tudok másképp fogalmazni, igazi disznóság és iszonyatos felelőtlenség, amit elkövettek!” – írta a Facebookon Csőzik László, a helyi összellenzék közös jelöltje.
Egy forrásunk azt mondta, hogy az avatás előtti éjjelen az ügy egyik érintettje próbálta elfogadható állapotba hozni a játszóteret, de arra nem maradt ideje, hogy az aknákat betömje homokkal. Ezt az információt névvel senki nem erősítette meg.
Név nélkül többen nyilatkozták, hogy teljesen életszerű az a feltevés, amely szerint kampányérdekek miatt hozták előre augusztusban szeptember 25-re a játszótéri játékok és a burkolat átadását. A megkeresett érintettek egyike sem erősítette meg ezt a feltételezést.
„Bemutató” volt az avatás
Megszólalt viszont a Papi Földek játszótér-beruházásának társulási projektfelelőse, aki a Wood Fun kft. győzelmével végződött közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt. Kovács Péter Barna az Átlátszónak azt nyilatkozta, a játékok és maga a játszótér átadásának időpontját azért választották ketté augusztusban, mert az őszi időjárás beköszöntével technikailag problematikus lett volna a gumiburkolat lefektetése.
Kovács Péter Barna szerint a szeptember 28-i esemény valójában “egy bemutató volt, amelyet egy emléktábla átadásával kötöttek egybe”. Kovács nem talált kivetnivalót abban, hogy “T. Mészáros politikusként avatásnak, illetve azt azt követő három napot ‘próbaüzemnek’ nevezte”.
Kovácsot a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult nyomozásban a ráckevei rendőrség tanúként kihallgatta, és a nyomozók adatokat is kértek tőle. A projektvezető – aki éveken át az október 13-i önkormányzati választáson megbukott fideszes polgármester, T. Mészáros András közeli munkatársa és beosztottja volt az önkormányzati társulásnál – úgy vélekedett, hogy semmilyen politikai oka nem lehetett annak, hogy szeptember végére, tehát két héttel a választás előtti napra időzítették a játszótér megnyitását.
Az augusztus 14-én tető alá hozott szerződésmódosítás szövege kifejezetten az átadás szót használja: “… a felek a szerződés teljesítési határidejét a Mérnök által elfogadott indokolás alapján 2019. november 15-ben határozzák meg úgy, hogy a játékok, burkolatok átadásra kerülnek legkésőbb szeptember 25-ig”.
Amikor a projektvezetőt erre a szerződésmódosítási rendelkezésre emlékeztettük, Kovács azt mondta: nincs semmilyen ellentmondás, hiszen az ilyen építkezéseken folyamatos részátadások történnek. Amikor a részátadás dokumentációjáról kérdeztük, a projektvezető azt válaszolta, hogy erről a beruházás mérnöke tudna felvilágosítást adni.
A helyszínen készült felvételeken kör alakú aknák, valamint az aknák mélyén függőleges fémrudak látszanak, továbbá kilógó csavarok és vezetékek. Kovács elmondta a kinyúló csavarok és vezetékek a később felszerelendő kandeláberek működtetését szolgálják, de “ezek nem estek a játéktérbe, hanem a parkba”.
A 18 centméter átmérőjű aknákat fedlapok fedték. A projektvezető elismerte, hogy hibát követtek el, amikor az aknák fedlapjait nem rögzítették. Kovács úgy vélekedett: valószínűleg gyerekek mozdították el a fedlapot. Ugyanakkor arról nincs tudomása, hogy bárki megsérült volna.
A játszótéri eszközök használatba vételi ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet és dokumentumokat Kovács Péter Barna juttatta el az Átlátszónak.
Az ellenőrzési dokumentumokon üzemeltetőként a Zöld Határ Komposzt Kft. szerepel, amelynek egyszemélyes tulajdonosa az önkormányzati szervnek minősülő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás, vagyis a játszótéri közbeszerzés ajánlatkérője. A Zöld Határ Komposzt ügyvezetője ugyanaz a Kovács Péter Barna, aki a társulás projektvezetőjeként a közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt.
Kovács az Átlátszónak nyilatkozva utólag jobbnak tartotta volna, ha nem 2019. szeptember 28-án, hanem legalább egy hónappal később, az ellenőrzés lezárása után mutatták volna be a közönségnek a játszóteret.
A projektvezető-ügyvezető szerint a játszótér “bemutatását” azért tartották helyesnek, mert az egyes játszótéri eszközök tanúsítványai a rendelkezésükre álltak – ezt az állítást a Kovács által átadott dokumentumok alátámasztják. De, mint írtuk, ez önmagában nem elegendő, az üzembehelyezési ellenőrzés előtt senki nem engedhettek volna a játékokhoz.
Kovács szerint azért is határozták el, hogy beengedik a városlakókat, mert át kellett adniuk az emléktáblát (itt nézheti meg az átadásról készült videót, az emléktábla a felvétel elején látszik.)
„Ők, a vírus kollaboránsai”
Kovács szerint akkora volt a városban az érdeklődés a játszótér iránt, hogy a lezárt területre többször beszökdöstek. Kovács szerint a játszótér megnyitásával akarták csillapítani a felfokozott érdeklődést. “Ez egyébként sikerült is, azóta a játszótérre nagyon ritkán jönnek be illetéktelenek” – jegyezte meg a projektvezető-ügyvezető.
“Nincs titkolni valóm. A hibák akkor is hibák maradnak, ha én mondom vagy ha más leplezne le, minden munkán vannak hibák, tévedések, de összességében büszke vagyok a munkámra és eredményekre, amit a városért tehettem, nevezetesen erre a játszótérre is” – nyilatkozta Kovács Péter az Átlátszónak.
Az ügy érintettjei közül – így például a Wood Fun Kft. ügyvezetője, a játszótér építése műszaki ellenőre – nem nyilatkoztak az Átlátszónak. Volt olyan érintett, aki azt mondta, azért nem beszél, mert nyomást gyakoroltak rá a hallgatás érdekében.
Érd volt polgármesteréhez írásban több kérdést eljuttattunk. Más mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy az üzembehelyezési ellenőrzés hiányában miként engedhették be a embereket, köztük a gyermekeket a játszótérre. Kértük, T. Mészáros András adjon magyarázatot a nyilatkozatai között fennálló ellentmondásokra.
T. Mészáros 2018. nyara óta nem válaszolt az Átlátszó egyetlen kérdésére sem. Most megtörte a csendet: válaszként a játszótér-ügyben feltett kérdésekre egy csoportképet küldött a parlament ellenzéki képviselőiről. A fotó alatt ez a szöveg olvasható (betűhíven közöljük):
“ŐK AZOK! IDŐRŐL, IDŐRE A NEMZETRE RONTÓ SZÉLSŐSÉGESEK, ŐK, A VÍRUS KOLLABORÁNSAI, ŐK, AKIK A VÍRUSRT TÁMOGATTÁK.” | Veszélyes állapotban avatták fel az érdi játszóteret a választási kampányhajrában | Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2020/05/21/veszelyes-allapotban-avattak-fel-az-erdi-jatszoteret-a-valasztasi-kampanyhajraban/ | 2020-05-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Milliárdos hiány, vagyonfelélés, részvétel a költségvetési csalással gyanúsított Stécé vezetésében, büntetett előéletű, illetve büntetőeljárás hatálya alatt lévő személyek fontos tisztségbe emelése jelenti a baloldali ajánlólevelet a salgótarjániaknak a február 28-i időközi polgármester- választáson.
„A konkrét ügyben nem kívánunk információt megosztani a nyilvánossággal” – ezt válaszolta lapunk megkeresésére az adóhatóság, amikor arról érdeklődtünk, miként áll és mi a határideje a Salgótarjáni Barátok Torna Club (SBTC) pénzfelhasználása kapcsán költségvetési csalás megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásnak. A patinás futballklub, a Stécé a város csapata, az önkormányzat jelentős támogatását élvezi, s a klubvezetésnek tagja Salgótarján egyik alpolgármestere, Dániel Zoltán is. A baloldal ugyan nem őt, hanem egy másik alpolgármestert, Fekete Zsoltot indítja a február 28-i időközi polgármester-választáson, amelynek eredményére bizonnyal hatással lenne, ha önkormányzati tisztségviselők felelőssége is felmerülne az eljárásban.
A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek.
Nem az ennek kapcsán felmerülő esetleges vagyonvesztés az egyetlen ügy, amely a szocialista városvezetés tevékenységével összefüggésben a nyomozó hatóságok látóterébe került. Mint megírtuk, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület ügyeiben az adóhatóság jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt jelenleg is eljárást folytat a kazári székhelyű, az MSZP-hez sok szálon kötődő közhasznú egyesület pályázati pénzeinek felhasználása ügyében. Tavaly nyáron a salgótarjáni szocialista városvezetés az egyesület korábbi elnökét, az egykori kazári MSZP-s polgármestert, Molnár Katalint bízta meg a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetésével. Ez az önkormányzati cég foglalkozik az ökoturisztikai fejlesztésekkel.
Még ennél is megdöbbentőbb lépés volt a várost vezető MSZP-től, amikor a polgármesteri kabinet vezetésével s a salgótarjáni fejlesztésekre szolgáló közpénzek koordinációjával a korábban sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Karakasev Annát bízták meg. Igaz, a bíróság Karakasevet mentesítette a büntetett előélet hátrányos következményeitől, ami elhárította a jogi akadályt a fontos tisztség betöltésétől, az erkölcsi pedig nem játszott szerepet az ügyben.
Igaz, a salgótarjáni szocialistáknál az ilyen típusú személyi kérdések nem tekinthetők kuriózumnak, hiszen a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. felügyelői bizottságába például olyan embert, Fürjész Lászlót delegálták, akit a Háromkő Takarékszövetkezet ügyében hűtlen kezelésért, sikkasztásért és a számviteli rend megsértéséért ítéltek el. Boldvai Lászlót, az MSZP egykori pénztárnokát havi több százezer forintért alkalmazták tanácsadóként, ahol a szocialista városvezetés tavaly csaknem egymilliárd forintos hiányt hozott össze. | Még mindig tart a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás a Stécénél | A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Balos_kaderpolitika_Salgotarjanban | 2016-01-11 23:38:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon jól fizet a Puskás stadion építéseAz arénát építő mindkét cég megduplázta árbevételét 2017-ben, nyereségük pedig ennél is gyorsabban nőtt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
Ketten kiestek
A tenderen alapból nem vehetett részt bárki, hiszen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) meghívásos pályázatot írt ki, amin csak a kiválasztott piaci szereplők indulhatnak el.
Az első fordulóban azonban közülük is kiesett kettő, miután érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be.
A Fertődi Építő Zrt., az Aktuál Bau Kft. és a Horváth Építőmester Zrt. konzorciumát azért zárták ki, mert nem jelölte meg a tervezett alvállalkozóit (illetve nem jelezte, hogy vannak-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, támaszkodnak-e a referenciáikra). A szintén közösen induló Hunép Zrt. – HC Építő Kft. – Merkbau Kft. trió pedig pontatlanul tette meg ugyanezt, ráadásul ők az együttműködési megállapodásukat sem csatolták.
Ezek különösen annak fényében tűnnek kissé amatőr hibának, hogy elég komoly megbízásról van szó. Bár a stadion tervezett költségeiről hivatalos becslést még senki nem adott,
a beruházásra már eddig is milliárdokat költött el az állam, a végső cech pedig jó eséllyel 100 milliárd felett lesz.
A projekt mérete ugyanis a közelmúlt nagyberuházásai közül valószínűleg csak a Puskás stadionhoz vagy az épp most épülő multifunkcionális csarnokhoz mérhető.
A 9600 tonna acél és közel 31 ezer köbméter vasbeton felhasználásával épülő stadion ugyanis 40 ezres befogadóképességével a Puskás után a legnagyobb hasonló létesítmény lehet az országban. Bár az eredeti kiírásban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.
Illetve ez csak a feladat egy része, mert a részben fedett stadion kialakítása mellett még jó néhány más munkát is elvégezhet, aki megnyeri a tendert. Így építeni kell mások mellett
több mint 75 ezer négyzetméternyi közhasználatú épületet,
gyalogos és közúti aluljárót,
hajóállomást,
egy közel 170 méter hosszú acél felszerkezetű hidat,
380 méternyi vasúti vágányt és
egy egy kilométeres árvízvédelmi védvonalat is.
Erős kapcsolatok
Konkrét költségek mostanáig a bontás és a környező infrastruktúra tervezése kapcsán merültek fel. Előbbire épp múlt héten különített el újabb kétmilliárd forintot a kormányzat a hivatalos indoklás szerint „árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási” munkákra.
A most megtolt bontási munkákat egyébként a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. végzi a Puskás stadion elődjét is elbontó Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen. A megbízásért a konzorcium egyetlen versenytársa épp az a Magyar Építő volt, amely most Mészárosék egy másik cégével, a Záévvel együtt indul az atlétikai stadion építéséért, és amely már enélkül is elég sok közös munkát tud felmutatni a Mészáros család építőipari cégeivel. A társaság
a Záévvel közösen húzta fel 190 milliárdért a Puskás stadiont;
szintén a Záévvel együtt dolgozik a 2020. évi labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő fejlesztéseken a Puskás környékén 8 milliárdért;
ugyancsak a Záévvel építi a 26 milliárd forintba kerülő Új Néprajzi Múzeumot;
a Fejér B.Á.L-lal dolgozott együtt a Bicskei járási hivatalon;
szintén a Fejér B.Á.L-lal közösen újítja fel a Zichy-kastélyt; illetve
ez a kettős nyerte el a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjára kiírt közbeszerzést is.
Persze mindez nem meglepő, hiszen a vállalat korábban Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának és barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozott, és azt követően is kormányközeli tulajdonban maradt, hogy Szíjj túladott rajta. A vállalatot az Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. vette meg, márpedig utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Emellett a WHB-csoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült.
Nem lesz rá sok idő
A Záév-Magyar Építő kettősnek tehát a Puskás elég jó referencia, de a két versenytárs is fel tud mutatni egy-egy magyarországi stadiont a közelmúltból. A Strabag azt a fehérvári arénát építette, amely elég komoly esélyekkel pályázik a kivitelezés során legtöbbször dráguló projekt címére, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig az (azóta másodosztályú) Haladás 15 milliárdos stadionján dolgozott, méghozzá a Záévvel közösen.
Érdekesség, hogy a stadionok kivitelezői az azokat használó labdarúgó-csapatok szponzorai is egyben. A Strabag hosszú évek óta a Fehérvár FC kiemelt támogatója, a Swietelsky logója pedig a Haladás játékosok mezén díszelgett ott évekig.
A nyertesnek azonban a meglévő tapasztalatok ellenére sem lesz könnyű dolga,
a stadiont ugyanis elég gyorsan kell felhúzni, még akkor is, ha a 2023-as atlétikai világbajnokság elhalasztása sem esélytelen.
Utóbbi ugyan egyelőre nem került szóba, de a 2021-es vb eltolásáról már döntöttek a koronavírus-járvány miatt, így pedig igencsak feltorlódhatnak a világesemények, ami akár későbbi események, például a budapesti rendezvény halasztását is eredményezheti.
Ha erre nem kerül sor, akkor a kivitelezésre alig több, mint két éve lesz a nyertesnek, ami soknak semmiképp sem mondható. Nem csoda, hogy az atlétikai stadion kérdése az egyik legfontosabb ütőkártya volt a tavalyi önkormányzati választások után az új fővárosi vezetés kezében, amit Karácsony Gergely hamar ki is játszott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony Gergely: Nem félek a népszerűtlenségtőlNem zavarja, ha kigúnyolják a színházban, és ha Baán László nem beszélt volna ostobaságokat, a főpolgármester szerint talán nem lenne változtatási tilalom a Ligetben.
Ahogy ugyanis tavaly ősszel is írtuk, az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz, márpedig arra, hogy lesz vb, a kormány garanciát vállalt. Méghozzá nemcsak szóban, hanem anyagilag is: az esemény visszamondásának nagyon komoly pénzügyi konzekvenciái is lettek volna. | Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért | Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200519/harman-maradtak-versenyben-a-budapesti-atletikai-stadion-epiteseert/ | 2020-05-19 15:38:00 | true | null | null | G7 |
Tizenöt évvel ezelőtt a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekvő régi bányagödörbe az ír hátterű Tourist Projects 2004 Ingatlanhasznosító Kft. álmodott meg egy kétszázharminc szobás, 5+1 csillagos hotelt, amelynek az építését 2007-ben meg is kezdték, ám a munkálatok két évvel később a gazdasági válság következtében leálltak.
A két étterem mellett konferencia- és rendezvénytermeket, uszodát is rejtő komplexumot a Hilton üzemeltette volna, mivel a fővárosi két szállodája mellett az amerikai lánc a magyar vidék egy fontos pontját is megcélozta, a két hektáron nyújtózó óriás építésének felfüggesztése után azonban kihátráltak a projektből, sőt 2012-ben a beruházó cég felszámolása is megindult.
Az ILoveDunakanyar által 2017-ben készített fotókon jól látszik az épületnek a felmérések szerint 66 százalékos készültségi foka, ennek ellenére a 2015-ös eladási próbálkozást nem koronázta siker: az 1,8 milliárdos árcímkét, illetve az MKB 30 millió eurós jelzálogjogát látva egyetlen cég sem tett ajánlatot.
A helyzet végül a következő évben változott meg: az Átlátszó szerint ugyanis a terület az MKB követelésének átvállalásával a Tiborcz Istvánhoz köthető Hotel VSGRD Kft. elődjéhez került. Az épületet közvetetten tehát a miniszterelnöki vő szerezte meg, 2018 tavaszán pedig megállapodás született a várossal a szállodaépület folytatására.
A Hotel VSGRD részéről a szerződést Malik Zoltán írta alá; ő a Longoria Holding Zrt.-nek és a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-nek is az ügyvezetője, de igazgatótanácsi tag a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségébe tartozó Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben is. A várossal kötött szerződés szerint a beruházó vállalja, hogy a város tájképi környezetét nagymértékben romboló betonszerkezetből egy luxusszállodát épít, emellett kötelezettséget vállal a növényzet pótlására, valamint a földbe süllyesztett parkoló tetején egy közpark létrehozására és üzemeltetésére
– írta az oldal, látványterveket azonban a cég azóta sem tett közzé, sőt, azt sem lehetett tudni, hogy ki tervezi majd újra az épületet, ami 2019-ben a Tiborcz érdekeltségéből a NER másik kedvencének, a tiszakécskei vállalkozóból hirtelen a magyar üzleti élet középpontjába, kétszázmilliárdos vagyonával pedig a Forbes leggazdagabb magyarokról készített listájának negyedik helyére repült Szíjj László tulajdonában lévő MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezébe került.
Egészen mostanáig, hiszen minden jel arra mutat, hogy a Löffler-bánya külszíni fejtésének helyén emelkedő, a helyiek által csak üveghegyként emlegetett torzó befejezése felett a dán formatervező-belsőépítész-zenész-producer csodabogár, Johannes Torpe irodája őrködik majd.
A korábban a felső kategóriás audioeszközöket gyártó Bang & Olufsen kreatív igazgatói székét elfoglaló, illetve a Roberto Cavallinak, a Dolce & Gabbanának, a Ferrarinak és a Skype-nak is dolgozó, sőt egy 2001: Űrodüsszeia ihlette koppenhágai privát klubot is megálmodó Torpe már 2017 októberében, egy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott beszéde utáni interjúban is elejtett egy fél mondatot a projektről – „tegnap Visegrádon voltam, mert ügyfelekkel volt találkozóm” –, az azóta több online művészeti lap által átvett terveket azonban csak nemrégiben tette közzé.
A tervezőiroda honlapján már csak 210 szobásként emlegetett, 5+1 helyett négycsillagos, The Buda Resort munkacímen futó projekt leírásában nem szerepel a megrendelő kiléte (habár ez a fentiek fényében nyilvánvaló), számos információ azonban kiderül belőle, így az is, hogy a hotel esetében sem a minőségi alapanyagokkal, sem a terek méretével nem spórolnak majd, hiszen
az első emeleti családi fürdőrész 1200, a részben földalatti, csak felnőttek számára használható wellness-részleg 4000, míg a tíztermes konferenciatér 2000, az éttermek és bárok pedig 1800 négyzetméternyi területet vesznek majd el a szobák elől.
A hét kültéri, köztük két termálmedencével, tetőkerttel és jógaterekkel is ellátott óriás megszületésének határidejéről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, a látványterveket és a jelenlegi vírushelyzetet látva azonban kizártnak tűnik, hogy a hely 2022 előtt megnyithatná a kapuit – feltéve, ha valóban Torpe tervei valósulnak meg.
A belső tér részletei közül néhány külön kiemelést érdemel: az ezoterikus színezetű, a Dobogókőt a bolygó szívcsakrájaként említő, a lótusz motívumát beemelő, de a Föld láthatatlan energiaáramlási rendszeréről, a Ley-vonalakról is megemlékező – leírásból kiemelkedik a hallból és a felette lévő hat szintről jól látható 32 méter magas andezitszikla megmutatásának ötlete (habár ez az eredeti terveken is így szerepelt), illetve a főhomlokzatba épített, napenergiát hasznosító panelek, amelyek tényleg nívós épületté emelhetik majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park Natura2000 védettségű madárvédelmi területétől mindössze két kilométerre lévő, de arra a hatástanulmány szerint egyáltalán nem veszélyes visegrádi projektet. | Így nézhet majd ki a Tiborcztól egy másik kedvenc NER-milliárdos kezébe került visegrádi luxushotel | Az eredetileg 2009-re ígért Hilton hotel építését a válság kettévágta, majd Tiborcz Istvánon át az MKB-ben és a Közgépben is érdekelt Szíjj László tulajdonába került. Most befejezhetik az építkezést. | null | 1 | https://24.hu/kultura/2020/05/25/tiborcz-istvan-szijj-laszlo-visegrad-vsgrd-hotel-szalloda-luxusszalloda/ | 2020-05-25 21:54:34 | true | null | null | 24.hu |
Egyedüli ajánlattevőként nyerte el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nettó 842 millió forintos nyílt közbeszerzését Mészáros János cége. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint az állami közútkezelő két részletben, nettó 243,6 és nettó 598,4 millió forint értékben írt ki pályázatot rakodógépek és adapterek beszerzésére.
A tenderre csak a Herceghalom Interat Zrt. jelentkezett, amely meg is kapta mindkét megbízást.
Ezzel tovább folytatódik Mészáros Lőrinc öccsének menetelése az állami közútkezelő tenderein.
Ahogy arról beszámoltunk, legutóbb áprilisban nyert közbeszerzést Mészáros János egy másik cége az állami tulajdonú Magyar Közúttól. Akkor a Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátását nyerte meg nettó 400 millió forint keretösszegben.
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó közbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A Pegazus mesebeli szárnyalására jellemző, hogy tavaly legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Az MTA-n át a Kaposvári Egyetemig
Bár a Pegazus sikerszériája egészen lenyűgöző, azért Mészáros János többi cégét, köztük a most favorizált Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t sem kell félteni. Sőt.
Az 1992-ben alapított, bicskei székhelyű céget három éve vette meg Mészáros János a Pegazus Trade Kft.-n keresztül. A Herceghalom Interat elsősorban mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedésével foglalkozik, de Suzuki-szalont is üzemeltetnek. Alig több mint egy hónappal azután, hogy Mészáros Lőrinc öccse tulajdont szerzett – az előtte is jól működő – cégben, az be is zsebelt egy közbeszerzést: a Készenléti Rendőrség tőlük vásárolt meg egy „vontatásra alkalmas emelő-rakodó gépet” nettó 9,35 millió forintért.
2018-ban már egy félmilliárdos tender is összejött: akkor a Magyar Közút két szerződést is kötött a fiatalabb Mészáros cégével: egyrészt kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére (440,8 millió forint értékben), valamint három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére (62,2 millió forint értékben). Tavaly a Kaposvári Egyetem mezőgazdasági gépek beszerzésével bízta meg Herceghalom Interat-ot 142,4 millió forintért, majd az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja vett a cégtől egy parcellakombájnt 39,5 millióért.
Idén februáig kellett várni az első közbeszerzési sikerre: Mészáros János cége a Hidrot Ipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel közösen nyerte el a Magyar Közút 12 darab rádió távvezérelt rézsűkaszálógép beszerzésére kiírt tenderét 214,1 millió forint értékben. Ezután kisebb szünet következett, majd áprilisban ismét örülhetett a Herceghalom Interat: kerékpárutak karbantartásához biztosíthatott traktor alapú munkagépeket az állami közútkezelőnek 182,2 millió forintért.
A cég 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 1,3 milliárd, 2018-ban már nettó 1,9 milliárd forint éves forgalmat bonyolított. Adózott eredménye a 2016-os 50 millióról 2017-ben 106 millióra, 2018-ban pedig 187,5 millió forintra nőtt.
Vagyis mióta Mészáros Lőrinc testvére megvette, a Herceghalom Interat Zrt. árbevétele közel megduplázódott, a cég által termelt profit pedig majdnem megnégyszereződött.
A zrt. 2019-es mérlegadatai még nem elérhetők, de a folyamatos állami megrendelések minden bizonnyal a tavalyi számokra is pozitív hatással voltak.
A korábbi felcsúti alpolgármesternek további vállalkozásai is vannak, amelyekkel szintén sikert sikerre halmoz az állami tendereken. A mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó Adept Enviro Kft. például (négy hónappal azután, hogy Mészáros János megvette), egy 260,6 millió forintos közbeszerzést nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, az Agro-Felcsút Kft.-vel pedig nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött a Magyar Közút Zrt három éve.
Mészáros János cégbirodalmának legjövedelmezőbb tagja azonban egyértelműen a Híd-Tám. A kft. többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Mészáros Lőrinc öccse 2016-ban szerezte meg a céget, amely azóta kilőtt: az akkori 61 millió forintos nyereség 2018-ra 221 millióra nőtt, az éves forgalom pedig 712 millióról 5,8 milliárdra.
A 24.hu számításai szerint Mészáros János cégei 2019-ben (többnyire egyénileg, néha konzorciumi tagként) 7 milliárd 757 millió forint értékű állami megbízást nyertek el.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos beszerzés Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok BDPST Zrt. – Budapest név használta Pesti Srácok – Budapest név használati engedélye 2020-05-04-i Dudálós Tüntetés Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – szerződések
Címlapkép: interatzrt.hu. A cégadatokat az Opten Kft. biztosította. | Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | Közel egymilliárd forintos tendert húzott be a Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – szúrta ki a K-Monitor. A cég azóta szárnyal a közbeszerzéseken, amióta Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János – egy másik cégén keresztül – megvásárolta 2017 februárjában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/26/meszaros-lorinc-occsenek-cegei-tarolnak-a-kozutkezelo-tenderein/ | 2020-05-26 22:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Új közbeszerzési eljárást ír ki a Józsefvárosi Önkormányzat a kerületi óvodák, iskolák közétkeztetésére.
A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára.
Az önkormányzat azt is írta a közleményében, hogy a kerületi óvodák, az iskolák, valamint Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Családsegítő központ számára 2020. június 2-ig a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék konyhája fogja ellátni ezt a feladatot, utána pedig a rendkívüli helyzetre tekintettel az Eurest Kft. mindaddig, amíg egy közbeszerzési eljárás eredményeképpen új szerződést nem kötnek valakivel. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatnak kötelező feladata a közétkeztetést biztosítása, így a szolgáltatásnak zavartalanul kell működnie.
A Klassz Menza szolgáltatásaira már évek óta számos panasz érkezett az önkormányzathoz, az előző kerületi vezetés idején azonban ezek nem jártak komolyabb következménnyel. Az iskolák, pedagógusok, szülői munkaközösségek többször is tiltakoztak az ellen, hogy rossz minőségű ételeket kaptak a menzákon. Sokan más módon igyekeztek megoldani az étkezést, és visszamondták a megrendelését. Az egyik általános iskola adatai szerint már csak a gyermekek kétharmada veszi igénybe az iskolai menzát, ők is csak azért, mert az intézményben nincs alternatív étkeztetési lehetőség, a felnőttek viszont mindannyian kiiratkoztak a menzáról. A minőségi problémák mellett azt is kifogásolták, hogy a szerződtetett cég folyamatosan emelte az árat.
A Klassz Menza neve a kispesti közétkeztetési botrány miatt ismerősen csenghet. A XIX. kerületben is a Klassz Menza Kft. (korábbi nevén Pensio17 Kft.) végezte 2012 óta a közétkeztetést. A Gajda Péter polgármester vezette önkormányzatnak azonban sikerült úgy leváltania a céget, hogy lényegében változatlanul (alvállalkozóként) benne maradtak az üzletben. Az új körbeszerzést egy olyan, alig egyéves, számottevő közétkeztetési tapasztalattal nem rendelkező cég nyerte, amelyet egy 24 éves férfi alapított. Az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság is eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján, és arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI | Pikóék kirúgják a 700 millióért dolgozó közétkeztetési céget Józsefvárosból | A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/05/26/klassz-menza-jozsefvaros-kozetkeztetes/ | 2020-05-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits