text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2020.02.07. 05:55
Botrányos történetet tárt fel egy felügyelőbizottsági vizsgálat a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft.-nél. A baloldal által kinevezett ügyvezető, Halmágyi Miklós a cég bankkártyájával rendezte édesanyja temetésének költségeit tavaly októberben, a pénzt pár nappal később visszafizette. Nem sokkal ezután – a számlák tanúsága szerint – valakivel egy siófoki wellnesshotelbe utazott, ahol egy állítólagos konferencián vett részt. A rendezvénynek hivatalos nyoma nincs, Halmágyi szerint ez egy „informális konferencia” volt. Tavaly november végén szintén közpénzből rendezett egy hotelszámlát, ugyanis egy budapesti rendezvényen kolléganőjével vett részt. Az ellenzéki polgármester vizsgálatot rendelt el.
Döbbenetes eredményre jutott az a vizsgálat, amelyet a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. felügyelőbizottsága folytatott le az önkormányzati cégnél: Halmágyi Miklós ügyvezető kegyeleti szolgáltatásokat vett igénybe közpénzen, valamint „informális konferencián” való részvételre hivatkozva a város pénzén fizetett egy wellness-szálloda szolgáltatásaiért – a számlák szerint két személyre. Mindemellett a szombathelyi polgárok egy kellemes budapesti tartózkodást is fizettek az önkormányzati cég vezetőjének.
Mint ismert, 2019 elején a szombathelyi önkormányzatban a kormánypártok elvesztették többségüket, a baloldali többség pedig azonnal a saját emberét, Halmágyi Miklóst ültette a médiaközpont élére. Az őszi önkormányzati választások során a Fidesz–KDNP nem tudta visszaszerezni többségét, így az ellenzék jelöltje, Nemény András lett a polgármester. Az új önkormányzati testület Horváth Gábornak, a Szombathelyi Médiaközpont NKft. fideszes felügyelőbizottsági tagjának kezdeményezésére a cég ellenőrzése mellett döntött, amely január 31-én lezárult.
Az egyelőre nem nyilvános dokumentumban megfogalmazott vádakkal szembesítették Halmágyi Miklóst is. 2019. október 17-én az ügyvezető 276 ezer forintot fizetett ki a céges bankkártyával kegyeleti szolgáltatásokért.
A Vaol.hu úgy tudja, hogy Halmágyi az édesanyja temetését intézte ezen a napon, ám csak a médiaközpont bankkártyája volt nála. Később, október 22-én visszafizette a pénzt az önkormányzati cég pénztárába.
A médiaközpont bankkártyája legközelebb egy siófoki wellness-szállodában került elő október végén, ahol egy 88 ezer forintos számlát egyenlített ki vele a cégvezető.
A Vaol.hu úgy tudja, hogy Halmágyi Miklós arról számolt be a vizsgálat során: egyedül időzött a szállodában, viszont az idegenforgalmi adó összege arról árulkodik, hogy az ügyvezető két személy kétnapi siófoki tartózkodását egyenlítette ki közpénzen.
Halmágyi azzal magyarázta a Janus Boutique Hotel & Spa-beli tartózkodását, hogy ekkor egy olyan háromnapos konferenciára érkezett, amelyen kormányfüggetlen országos online szerkesztőségek és vidéki önkormányzati médiumok képviselői vitatták meg az önkormányzati választások eredményeit, illetve beszéltek a választás utáni helyzetről.
A konferenciának sem lapunk, sem a Vas megyei hírportál, sem a hivatalos vizsgálatot végzők nem találták a nyomát, amit a médiaközpont vezetője azzal magyarázott egy bizottsági meghallgatáson, hogy ez egy „informális konferencia” volt.
A Vaol.hu információi és a lapunk által megszerzett, a hivatalos vizsgálat megállapításait tartalmazó dokumentumok szerint Halmágyi Miklós november 30-án Budapesten, a Hotel Palazzo Zichyben szállt meg, majd fizetett ki egy újabb, ezúttal 58 ezer forintos számlát. Az ügyvezető egy Ottlik Géza életművével kapcsolatos konferenciára érkezett, az író vasi kötődése miatt érezte szükségét, hogy részt vegyen azon, a rendezvényt a médiaközpont kreatív igazgatónőjének társaságában élvezte a Vaol.hu szerint.
A vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv jelenleg Károlyi Ákos jegyzőnél van, akinek azt is mérlegelnie kell, hogy eljuttatják-e azt a hatóságoknak. Nemény András polgármester közben tegnap soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el a Szombathelyi Médiaközpontnál lefolytatott felügyelőbizottsági vizsgálatban feltárt esetek miatt.
felügyelőbizottság
Fidesz-KDNP
Szombathelyi Médiaközpont
szombathely | Közpénzből költekezett Szombathely baloldali média-cégvezetője | Botrányos történetet tárt fel egy felügyelőbizottsági vizsgálat a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft.-nél. A baloldal által kinevezett ügyvezető, Halmágyi Miklós a cég bankkártyájával rendezte édesanyja temetésének költségeit tavaly októberben, a pénzt pár nappal később visszafizette. Nem sokkal ezután – a számlák tanúsága szerint – valakivel egy siófoki wellnesshotelbe utazott, ahol egy állítólagos konferencián vett részt. A rendezvénynek hivatalos nyoma nincs, Halmágyi szerint ez egy „informális konferencia” volt. Tavaly november végén szintén közpénzből rendezett egy hotelszámlát, ugyanis egy budapesti rendezvényen kolléganőjével vett részt. Az ellenzéki polgármester vizsgálatot rendelt el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/kozpenzbol-koltekezett-szombathely-baloldali-media-cegvezetoje-7752590/ | 2020-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője ellen 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a Kun-Mediátor papíron utazási irodát üzemeltetett, valójában tiltott betétgyűjtést folytatott, azonban miközben ügyfelek azt hihették, hogy betétekbe, értékpapírokba kerül a pénzük, ez nem történt meg.
A tényleges kárösszeg a vádiratban szereplő 12 milliárd forintnál is nagyobb lehet, mert sokan nem jelentkeztek károsultként. Volt olyan sértett, aki 1 milliárd forintot meghaladó összeggel károsodott, de sokan voltak olyanok is, akik több tíz millió forintot veszítettek a vádlottal kötött „üzleti befektetés” miatt.
D. Sándorné a gyanúsítotti kihallgatását megelőzően külföldre távozott és ott közel másfél évig elrejtőzött annak érdekében, hogy kivonja magát a büntetőeljárás hatálya alól, kézre kerítésére a belize-i hatóságok közreműködésével került sor. A vád szerinti cselekményei jelentős tárgyi súlyúak, elítélése esetén hosszú tartamú büntetéssel kell számolnia. Mivel a terhelt letartóztatásának tartama elérte a törvényi maximumot, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék 2019. december 10-én arról döntött, hogy a letartóztatás megszűnése miatt a terhelt bűnügyi felügyeletét rendeli el a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása mellett.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a vádlott eljárási cselekményen történő jelenlétének biztosítása, a szökés, elrejtőzés valamint a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölése érdekében a bűnügyi felügyelet változatlan magatartási szabályok mellett történő további fenntartását indítványozta. A táblabíróság osztotta az indítványban leírtakat és fenntartotta a kényszerintézkedést. | Bűnügyi felügyeletben marad Bróker Marcsi | Bűnügyi felügyeletben marad Bróker Marcsi. A Szegedi Ítélőtábla egyetértett ugyanis az ügyészség indítványával és fenntartotta a kényszerintézkedést. Ez azt jelenti, hogy D. Sándorné továbbra sem hagyhatja el az ingatlanát, és a törvény értelmében nyomkövetőt kell viselnie. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/07/broker-marcsi-kun-mediator-bunogyi-felugyelet/ | 2020-02-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hétfőn formálisan is átveszi a Magyar Villamos Művek Zrt. Mészáros Lőrincéktől a jelenlegi formájában bezárásra ítélt Mátrai Erőmű Zrt.-t, a meghirdetett rendes közgyűlés forgatókönyve szerint lemondanak az igazgatóság és a felügyelőbizottság magántulajdonos által delegált tagjai, köztük az elnök, Mészáros Beatrix. Eddig az MVM 26 százalékot birtokolt Magyarország egyetlen szénerőművében, a többséget a Mészáros-klán érdekeltsége szerezte meg 2018 márciusában, 72,7 százalékos részvénypakett lett a Mátra Energy Holding Zrt.-é.
Kezdetben igazán jó befektetésnek tűnt a visontai ügylet, hiszen Magyarország áramtermelésének közel egyötödét adó alaperőműről volt szó, amelyből a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok. Ennek a nagyobb része a magánbefektetőt, azaz a Mészáros-klánt illette. Ugyan a cég veszteséges volt, adózás után 817 millió forint mínuszt mutatott a mérleg, de ez nem akadályozta meg az osztalékkifizetést, hiszen megcsapolhatták az előző években – még a német RWE tulajdonlása idején – felgyülemlett 57 milliárd forintos eredménytartalékot. A nagy pénzkivét idején még javuló piaci környezetre és kiegyensúlyozott működésre számított a cégvezetés.
Nem sokkal az osztalékdöntés után, 2019 nyarára azonban drámaira fordult a helyzet, ugyanis az egekbe szökött a szén-dioxid kvóták ára, egymást érték a válságtanácskozások, a Mátrai Erőmű napi szinten termelte a veszteséget, némelyek pedig már azt vizionálták, hogy az év végén a bérek kifizetése is gondot jelent majd. S bár ez nem következett be, egyértelművé vált, hogy Mészárosék szabadulni akarnak a rázós befektetéstől.
Azt mindig is lehetett tudni, hogy a szenes erőmű engedélyei lejárnak – a blokkok közül a két 100 megawattosé mindjárt 2021-ben –, s ha nem akarják bezárni, akkor korszerűsíteni kell, amihez több száz milliárd forint befektetésre van szükség. Ilyen körülmények között jött a bejelentés tavaly év végén, hogy megszületett a megállapodás: az MVM megveszi az erőműcég többségi tulajdonrészét. Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel kiállt az ügylet mellett, egyértelművé téve, hogy meg kell menteni az erőművet. Egy sajtótájékoztatón 10 ezer dolgozó megélhetéséről beszélt, az erőmű ügyét az egész visontai ipari parkra szélesítette ki.
Ezzel a felcsúti milliárdos megszabadult a veszteségtermelő cégtől, a további működéshez elengedhetetlen hatalmas befektetés már nem az ő gondja. Hogy mibe kerül ez az adófizetőknek, arról nem hajlandók nyilatkozni az érintettek. Az eddigi állami befektetésről, vagyis a vételárról az MVM-et hiába kérdeztük, válaszra sem méltatta a 24.hu megkeresését. Az viszont már most tudható, hogy mekkora
veszteséggel veszi át az állam az erőművet: a közgyűlésre beterjesztett mérleg szerint 5,899 milliárd forint mínusszal zárták a múlt évet Visontán.
Ezúttal az igazgatóság nem javasol osztalékfizetést a 45 milliárd forintra apadt eredménytartalékból. Minden fillérre szükség lesz a beharangozott korszerűsítéshez, amit már az állami cég fog elvégezni. Az MVM-nek így állítólag nagyobb esélye lesz arra, hogy európai uniós támogatást vonjon be a korszerűsítésbe, mint a magántulajdonosnak lett volna. Ami a folytatást illeti, Mészárosék közvetlenül karácsony előtt kiadott közleménye szerint a fokozatosan leállítható szénalapú kapacitásokat földgáz, biomassza, napenergia és RDF (hulladékból nyert másodlagos tüzelőanyag) felhasználásával – az Európai Unió támogatásaival és egyéb forrásaival – váltható ki a lignitalapú áramtermelés. Így a vállalat 2030 után is jelentős kapacitással járulhat hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez.
A Mátrai Erőmű mérlege szerint egyébként tavaly 77 milliárd forint árbevételt ért el, valamelyest többet az előző évinél, akkor 73,6 milliárd szerepelt a könyvekben. Ugyanakkor nőttek a kötelezettségei is, 13 milliárd forintról 15 milliárd forintra.
A személyi változtatások mellett
a legfőbb dolga az lesz az MVM-nek, hogy biztosítsa a cég finanszírozását, ezért rögvest hitelkeret-szerződést köt a Mátrai Erőművel.
Az idevágó napirendi pont szerint megállapodtak abban, hogy a kölcsön „legalább a Mátrai Erőmű Zrt. Takarékbank Zrt. felé fennálló folyószámlahitel-tartozásának megfelelő” összegű lesz, az MVM rövid lejáratú, általános vállalatfinanszírozási célú hitelkeretet nyújt a visontai erőműnek. | Hatmilliárdos veszteséggel búcsúznak Mészárosék a Mátrai Erőműtől | Hétfőn formálisan is átveszi az állam Mészáros Lőrincéktől a Mátrai Erőművet. Az MVM tulajdonába került cégnél idén nem lesz osztalékfizetés, sőt az új tulajdonos azonnali hiteltámogatást nyújt a bajban lévő visontai vállalatnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/07/hatmilliardos-veszteseg-meszaros-matrai-eromu-mvm-hitelkeret/ | 2020-02-07 22:57:00 | true | null | null | 24.hu |
A Pécsi Sörgyár egykori igazgatója, Hollandia volt tiszteletbeli konzulja az egyik gyanúsítottja az úgynevezett pécsi Volvo-gate-nek – írta meg a Pécsi Újság. A portálnak Csengő András maga ismerte el, hogy az ügy érintettje:
Gyanúsított lettem egy olyan ügyben, aminek semmilyen alapja nincsen, de fogalmazhatok úgy is, hogy egyszerűen baromság. A balliberális sajtóban egymilliárdos korrupciós bűncselekményt emlegetnek. Nagyon komolyan sérült az üzleti életben a jó hírnevem, ezért súlyos veszteségek értek, a családi, baráti kapcsolataim is megsínylették az elmúlt hónapokat. Lehet, hogy nem engem akartak levadászni, mégis velem történik mindez. Nem akarok politizálni, de tudom, honnan fúj a szél, s úgy érzem, áldozat lettem egy politikai játszmában. De engem nem tudnak kiűzni az országból, ezért is döntöttem úgy, hogy véget vetek a hallgatásnak, s elmondom, amit tudok, amit gondolok a pécsi buszbeszerzésről.
A pécsi tömegközlekedésért felelős Tüke Busz Zrt. 2014 végén kényszerült buszbeszerzésre, addig ugyanis nem saját tulajdonú buszparkkal dolgoztak, hanem egy másik korrupciógyanús ügy, a buszaik kiszervezése és visszabérlése kapcsán felszámolás alá került Pécsi Közlekedési Zrt.-től bérelték annak buszait. Vagyis olyan járművekkel látta el feladatát a cég, amelyeket bármikor eladhattak vagy elárverezhettek, vagy éppen felbonthatták a piaci szerződést.
Ebben a helyzetben kapóra jött, hogy a hollandiai Breda városa és a környező települések le akarták cserélni Volvo buszokból álló járműparkjukat. A Volvo magyarországi képviselete a használt járművek beszerzésére 67 ezer euró (szóló) és 89 ezer euró (csuklós) irányárat ajánlott.
Ám a 2014 végén tartott rendkívüli közgyűlésen az azóta lemondott alpolgármester, Girán János arról beszélt, hogy a buszflotta megszerzéséhez 3,5 milliárd forintos hitelt kell felvenni, ami százmilliókkal magasabb végösszeget jelent, mintha az ajánlott irányárakat a darabszámmal felszoroznánk.
2015 januárjában megjelent a közbeszerzési felhívás, amit szemmel láthatóan a hollandiai flottára írtak ki, ezt végül egyedüli jelentkezőként a hollandiai Bus & Coach Trade BV nyerte, amely a kinézett buszflottával pályázott, épp 3,5 milliárdos árért. A Volvo Hungária vagy az eredeti eladó, a hollandiai Volvo nem is pályázott, ez azért lehetett így, mert a Bus & Coach Trade BV-nek opciós foglalása lehetett a flottára. A cégnél ugyanis már a közbeszerzés kiírása előtt értesülhettek a pécsiek tervéről.
Azt nem tudni, hogy ez a közvetítő cég mennyiért vette meg a buszokat az eredeti hollandiai eladótól, de az biztos, hogy a szóló buszokat végül 88 270, a csuklósokat 111 550 euróért adták el Pécsre, darabonként.
Breda város ügyészsége 2016 ősze előtt megkereste a magyar hatóságokat, hogy egy több országot is érintő, náluk kibukott, de magyarországi központú korrupciós ügyben kérik a magyar hatóságok segítségét, akkor indult nyomozás. Csengő az interjúban azt mondta, először hűtlen kezelésnek minősítve gyanúsították meg, később a gyanúsítást módosította a rendőrség gazdasági csalás gyanújára.
Kiemelt kép: MTI / Sóki Tamás | Megvan az egyik gyanúsítottja a pécsi Volvo-gate ügynek | A Pécsi Sörgyár egykori igazgatója, Hollandia volt tiszteletbeli konzulja az egyik gyanúsítottja az úgynevezett pécsi Volvo-gate-nek – írta meg a Pécsi Újság. A portálnak Csengő András maga ismerte el, hogy az ügy érintettje | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/07/hollandia-gyanusitott-pecs-volvo-gate/ | 2020-02-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
szélsőjobb;közpénz;"Becsület napja";kitörés napja;
2020-02-07 09:53:37
Közpénzen hizlalja az állam a szélsőjobbos Kitörés túrát
Korábbi jobbikos kötődésük ellenére is rengeteget keresnek a szervezők a közmédián, de az eseményt felkaroló Teljesítménytúrázók Társasága is örülhet az állam támogatásának.
„A túra egyes ellenőrzőpontjain korhű egyenruhákban, felszereléssel lesznek a pontőrök. [...] Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!” – szabadkozik előre a horogkeresztek miatt honlapján a Kitörés emléktúra szervezői gárdája. A túra egyértelműen kapcsolódik az úgynevezett „becsület napja” náci-nyilas felvonulásaihoz, még ha ezt a nyilvánvaló tényt igyekeznek is letagadni.
- derül ki az Átlátszó hosszú elemzéséből. Azt írják például, hogy a túra hivatalos szervezője, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés túrát elszámolta az állami támogatása javára. Az egyesület ugyanis működési támogatásként kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amiből arra az évre 630 ezer esett. Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a Túrák címszó alatt megemlítik, hogy a Kitörés 60 emlék- és teljesítménytúrán több mint 2500-an vettek részt. A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de - tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés emléktúra az egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.
Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az Emmi mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intéző Nemzeti Együttműködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa működtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.
Ami a közmédiás szálat illeti, azzal kezdődik, hogy az egyesület három jelenlegi elnökségi tagjából kettő - Schödl Dávid és az a Moys Zoltán, aki az országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a veje - résztulajdonosa a Dextramedia Kft. nevű cégnek. Az egylet a címén is osztozik a céggel. A médiában utazó vállalkozás
Sok más mellett a Dextramedia Kft. gyártja a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró műsort. A névegyezés nem véletlen - írja az Átlátszó -, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévéműsor nézőiből szeretne építkezni, vagyis a becsületnap-túra ismertségét nagyban köszönheti az államnak.
Érdekesség, hogy az egyesület honlapja, a kitorestura.hu is a kft.-hez tartozik, de a Jobbikkal akkoriban szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kapcsolódó hvim.hu és a hvim.org, továbbá a magyarsziget.hu, a szentkoronaradio.hu, a toroczkailaszlo.hu, a zagyvagyula.hu, és a nemzetifront.hu is a Dextramediánál vannak. A Dextramedia emellett a Jobbik-frakció korabeli szerződései között is felbukkan: 2011-ben 4,7 millió forintért szerződtek a képviselőcsoporttal három munkára, őket kérte fel a frakció például az "Út a győzelemig Gyöngyöspatán" című demonstrációs anyag elkészítésére. Az, hogy a Jobbikos kötődés ellenére is egy évtizede szabadon használhatnak állami forrásokat is, az Átlátszó szerint arra utal: mindez a legfelsőbb körök jóváhagyásával történik. | Közpénzen hizlalja az állam a szélsőjobbos Kitörés-túrát | Korábbi jobbikos kötődésük ellenére is rengeteget keresnek a szervezők a közmédián, de az eseményt felkaroló Teljesítménytúrázók Társasága is örülhet az állam támogatásának. | null | 1 | https://nepszava.hu/3066280_kozpenzen-hizlalja-az-allam-a-szelsojobbos-kitores-turat | 2020-02-07 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Velencén, az egyik legértékesebb tóparti – és nem mellesleg önkormányzati tulajdonú – telken hatósági végzésre december közepén egyszerűen leállt az uszodaépítkezés. Pedig a beruházás alapkövét egy nappal az októberi önkormányzati választások előtt büszkén rakta le az emberminiszter. A karácsonnyal beállt csöndet pár napja azonban munkagépek verték fel a területen, viszont a dolog szépséghibája, hogy éppen a tulajdonos nem tudja, tulajdonképpen mi is történik a saját telkén. A velenceieknek pedig azt nem árulja el senki, hogy akkor most lesz-e új uszoda a városban, vagy nem lesz.
Mostanra sikerült egy jogilag is elég kacifántos ügyet csinálni Velence volt-nincs uszodájából. A kivitelezést az ünnepélyes, politikai potentátokkal erősített alapkőletétel és pár hétnyi munka után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya leállította. Megalapozottnak találta ugyanis az október 13-i választásokon helyzetbe kerülő új testület bejelentését, miszerint az önkormányzat nem is adott tulajdonosi hozzájárulást a kivitelezéshez.
Gellert adott a folyamatnak, hogy az uszodaügy mellett teljes mellszélességgel kiálló előző polgármester, Koszti András elbukta a bársonyszéket, miközben a képbe kerülő új vezetésről lehetett tudni, hogy számos ügyet előrébb helyez ennél a beruházásnál.
Az új testület pedig nyilván nem hagyta szó nélkül, mikor valahogy kiderült, hogy korábbról gyakorlatilag egy sajtpapír van az építkezés dokumentációjában, a jogilag megfelelő, fejléces, pecsétes tulajdonosi hozzájárulás helyett.
Még ünnepek előtt meg is tették a bejelentésüket, a kormányhivatal illetékes osztálya pedig lépett. A többit már tudjuk.
Nem is uszoda: vízilabdabázis
Az egyelőre üres telken a Velence Plus Sport, Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kíván építkezni, amely egyszerűbben szólva önkormányzati kft. Csakhogy valójában hármas a tulajdonlás: Velence városa 40 százalékot, a szakmai hátteret nyújtó Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesület 20 százalékot, míg egy bizonyos Kenyeresház Kft. nevű cég megint csak 40 százalékot mondhat a magáénak belőle.
A fővárosi székhelyű, fő tevékenységként saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Kenyeresház a történet csöndes szereplője, vezetősége mindeddig nem nyilatkozott meg a történetben, miközben a másik két fél között mára konok kommunikációs harc alakult ki – de erről majd később.
A Velence Plus a helyi vízilabdaélet bővítése és a fiatal sportolók felkarolása érdekében 2015-ben 1,6 milliárd forint TAO-támogatás lehívására adott be pályázatot. Ennek indoklásában kifejtik, hogy a beruházás a vízilabdasport kiszolgálására jönne létre, a régió (Fejér mellett Pest, Veszprém és Komárom-Esztergom megye) utánpótlásbázisaként. Az egy nagyobb és két kisebb medencét egyértelműen a vízilabdás, valamint az úszni tanuló gyermekek oktatására és versenyek lebonyolítására szánták, szó sem volt a tervezetben arról, hogy a teljes lakosság számára használható létesítményt kívánnának építeni. A terv rendkívül merészen alig egy évet adott volna a létesítmény teljes elkészültére, s 2016. június 30-ra prognosztizálta a befejezést.
A projektnek megbízható politikai hátszele is lett: a közeli Agárdon borászatot és pálinkaházat üzemeltető L. Simon László országgyűlési képviselő a beruházást közérdekké emelve fogalmazta meg a tervezett uszoda céljait, mikor 2015 nyarán saját kezűleg írt a megyei napilapba lelkendező szöveget a Velencei-tó tudatos fejlesztéséről.
„Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek.” Hogy a felsorolt településekről igazából szintén csak a vízilabdázók vehetnék igénybe az uszodát, azt nyilván sehol sem hangsúlyozták.
Az igény és a terv tehát megvolt, a „hova?” viszont nem volt kezdettől egyértelmű. Az uszodát eredetileg nem közvetlenül a vízpartra képzelték el. A most a viták kereszttüzében álló telek ugyanis nem volt mindig önkormányzati tulajdon, azt a városnak csak néhány éve sikerült visszaszereznie. Közvetlenül mellette áll a Velence Resort and Spa hatalmas épülete, a másik oldalon pedig az egykori Ifi szálló áll, amely szintén a már említett Kenyeresház Kft. érdekkörébe tartozik. Az így már tényleg hatalmassá váló, közvetlenül vízparti ingatlanegyüttes körüli dolgokról és a vonatkozó kapcsolati hálóról az Átlátszó korábban írt részletesen.:
Kis híján elsimonozta tóparti telkét a velencei önkormányzat
Egy hónapon belül kétszer gondolta meg magát a velencei képviselőtestület a néhány éve becsődölt és új üzemeltetőhöz került termálfürdőnek helyet adó panorámás, tóparti telek magánosítása ügyében. A Korrupcióellenes Szövetség nevű új civil szervezet kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban. Ezért vagy sem, de a velencei önkormányzat sietve visszavonta a döntését.
A vízilabdabázisból azonban az idők folyamán FINA-versenyek rendezésére alkalmas versenyuszoda lett. A kivitelezés megkezdésekor az akkor még regnáló Koszti vezette testületnek az sem jelentett különösebb gondot, hogy látványosan nincs meg a beruházás teljes fedezete, az ötmilliárdosra becsült költségből gyakorlatilag az 1,4 milliárdos elnyert TAO-pénzt tudja felmutatni a beruházó, miközben a város éves költségvetése úgy 2,2 milliárd körül mozog. Ennek ellenére a szerződést megkötötték, a gépek felvonultak, s mint már említettük, az alapkő is letétetett.
Az eseményen Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője váteszi gondolatokat fogalmazott meg: „Tudjuk, hogy egy alapkőletétel csak a kezdet, a nehézségek azonban még ezek után jönnek, rengeteg problémát kell megoldani.” Feltételezhetően nem arra gondolt, hogy a földmunka elvégzését követően a kivitelezés meg is áll, s a velenceiek még hónapokig nézegethetnek a tóparton egy óriási, „ki tudja, mi lesz belőle” gödröt.
Az önkormányzat perrel fenyegeti a saját cégét
A lakosság egyébként megosztott a létesítmény létjogosultságával kapcsolatban. A különböző tájékoztatások alatt kelt hozzászólások alapján legalább annyian ellenzik, amennyien támogatják. Bár az első csoportba tartozók is inkább azért elutasítóak, mert úgy érzik, kevés és késve érkező információk alapján kellene egy ilyen fontos kérdésben álláspontot kialakítani. Az álláspont következménye ráadásul évekre, évtizedekre meghatározná a település arculatát, infrastrukturális jellegét, de még a lakosok közhangulatát is. A visszás és felemás Korzó beruházás után pedig senkinek sem hiányzik egy hasonló, rossz szájízt maga után hagyó megaprojekt.
„A Spa-ban van úszásra alkalmas hidegvizes 25 méteres medence, az edzésidőn túl szinte mindig üres.”
„Sajnálkozni lehet, de nem mindegy, hogy egy uszoda mekkora, és miből épül, és hová épül és mi a jogi háttere. Hatástanulmány az előző ciklusban nem hiszem, hogy készült.”
„Nem az uszodával van baj , hanem a mögötte lévő törvénytelenségekkel és a városi vagyon átjátszásával.”
Hogy csak néhány lakossági véleményt említsünk a sokból.
A Velence Plus Kft. – azon túl, hogy élve a jogorvoslati lehetőséggel azonnal fellebbeztek – az építkezés leállását magyarázó önkormányzati közleményre gyorsan, már másnap kiadott egy ellenközleményt. Az Átlátszó megkeresésére László Csaba ügyvezető úgy reagált, nem kíván nyilatkozni, hozzuk le cikkünkben változtatás nélkül az ő közleményüket. A lényeg: vitatják a kormányhivatal döntésének a jogszerűségét. Mint írják, “a Velence Plus Kft. érthetetlennek tarja, hogy Velence jelenlegi polgármestere és képviselő-testülete miért nem akarja befejezni annak az uszodának az építését, amelyet a lakosság közel 70 százaléka támogat. Érthetetlen, hogy Gerhard Ákos polgármester miért fordult a kormányhivatalhoz a részben az önkormányzatuk saját tulajdonában lévő céget megtámadva. Ha Gerhard Ákos nem tartja szabályosnak a korábbi polgármester által a testületi döntésnek megfelelő nyilatkozatot, akkor miért nem ad ki egy új, bélyegzővel ellátott hozzájárulást?” (A szöveg a kft. honlapján teljes egészében elolvasható.) A történtek koronlógiáját pedig így foglalta össze a cégnél:
A képviselőtestület “2015 októberében és 2017 áprilisában is azzal a céllal bocsájtotta rendelkezésre a beruházás helyszínét szolgáló telket, hogy azon uszoda létesüljön és ennek érdekében adta hozzájárulását a telek tulajdonosaként. A 2019. július 4-én megtartott ülésén a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a társaságunk taggyűlésén úgy döntsön, hogy a Velence Plus Kft. ügyvezetőjét hatalmazzák fel az uszoda építésére vonatkozó szerződés megkötésére, valamint a szükséges jognyilatkozatok megtételére. (…) Az uszoda építésére megkötött kivitelezési szerződésnek a vonatkozó jogszabályok szerint kötelező melléklete a kivitelezés megkezdéséhez hozzájáruló tulajdonosi nyilatkozat, a képviselőtestület az előzőekben írtak alapján ezt támogatta is.”
Mint Gerhard Ákos polgármester január elején az Átlátszó érdeklődésére az ügy akkori fázisában elmondta, jogi lépéseket terveznek tenni, ha a kft. nem távolítja el a közleményt – ám egy idő után ez lett a legkisebb gondjuk. A területen január harmadik hetére ugyanis újra megjelentek a nagygépek.
Mint az önkormányzat sajtófelelőse megkeresésünkre elmondta, ők is csak lakossági figyelmeztetésre vették észre, hogy munka folyik a területükön, bár semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak. Így az sem világos, a munkát leállító döntés értelmében kötelező állagmegóvást végzi-e jelenleg a kivitelező. Kezdeményeztek egy helyszíni szemlét a dolog tisztázásáért, de a kft.-től nem ment el senki.
Gerhard interjút adott egy helyi rádiónak, abban a beruházás pénzügyi hátterét is újra elővette. Mint elmondta, bekérték a beruházás fedezetéről szóló iratokat, mert „a Velence Plus Kft. igazgatója eddig nem igazolta, hogy a rendelkezésre álló TAO pénz, az 1,4 mrd forinton felül van-e bármilyen pénzügyi fedezet. Ha megvan, nagy butaság lenne egy félkész épületet évekig nézegetni, de nagyon sok szempontot kell még vizsgálnunk és az már most is látszik, hogy ebben az ügyben valószínűleg jó döntés nem lesz” – jelentette ki a polgármester.
Százmilliós telket ingyen?
Miután kielégítő érdemi válasz a másik féltől továbbra sem érkezett, az önkormányzat január 30-án ismét kiadott egy közleményt, ebből idézünk:
„A kft. által benyújtott fellebbezéssel az ügy másodfokra került, ezzel azonban a végzés nem vesztette hatályát. A másodfokú döntésig a 2019. december 16-án kelt végzés az irányadó, és az építési kivitelezési tevékenység folytatása nem engedélyezett. Ennek ellenére egy hónapnyi szünet után ismét ki-bejárnak a munkagépek a területre. Erre az építtetőnek csak abban az esetben van joga, ha a végzés szerinti állagmegóvási munkálatokat hajtják végre.
Ennek az önkormányzati tulajdonú, tehermentes teleknek becsült értéke több százmillió forint, mérete pedig csaknem másfél hektár. Aggasztó ugyanakkor, hogy semmiféle szerződésben nincsen szabályozva e telek későbbi sorsa, ami számos, tisztázandó kérdést vet fel. Mi lesz, ha már áll az épület, esetleg működik az uszoda? A vonatkozó szerződésekben mind a bérlés, mind a felhasználás ugyanis teljes mértékben szabályozatlan. Mi történik akkor, ha az építtető nem tudja az építkezést befejezni? Sajnos erre is van reális esély. Ezek olyan kérdések, amelyeket egy felelős városvezetésnek fel kell tennie és végig kell gondolnia.
Az építtető a többszöri szóbeli egyeztetés során kifejezte azt, hogy nem hajlandó bérelni az uszoda alatti önkormányzati területet: lényegében tehát ingyen kívánja használni. Ez lenne a legkedvezőtlenebb konstrukció a városnak. Ugyanis amennyiben elkészül az uszoda, akkor jogi szempontból ráépítésnek minősül, amely az ingatlan alatti terület értékét a töredékére csökkenti, azzal a további veszéllyel fenyegetve, hogy olyan jogi helyzet alakul ki, amelyben Velence Város Önkormányzata kénytelen lenne töredékáron eladni a ráépítő számára az ingatlant. Nem szeretnénk azt hinni, hogy a fent említett szabályozatlanság célja éppen ennek a jövőbeni állapotnak az elérése lehetett. Az önkormányzatnak azonban nemcsak lehetősége van arra, hogy megvédje a tulajdonát, hanem erre törvény is kötelezi.”
December 30-án a kft. egyébként négymilliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba az önkormányzattal, azaz a saját 40 százalékos tulajdonosával szemben.
Az is kiderült, hogy időközben beadtak egy tervmódosítást, amiről az önkormányzat csak abból szerzett tudomást, hogy a kormányhivatal felszólítást küldött ki hiánypótlásra. A másodfokú eljárás az ügyben még tart, ám olyan fontos kérdésekre, hogy akkor lesz-e egyáltalán még bármi ebből az uszodaépítkezésből, vagy tényleg marad ott évekre egy üres gödör, az ügy jelenlegi állásában senki sem bátorkodna a lakosoknak választ adni. A legutolsó önkormányzat közlemény így zárul: “amennyiben a közeljövőben nem tudunk megnyugtató eredményre jutni a tervezett uszoda építésével érintett ingatlannal kapcsolatban, akkor az Önkormányzat kész a kapcsolódó szerződéseket és információkat a legszélesebb nyilvánosság elé tárni”.
A legtöbben talán ezt várják most Velencén.
Kocsis Noémi | Leállt a velencei uszodaépítés. De akkor miért dolgoznak a gépek a területen? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/03/leallt-a-velencei-uszodaepites-de-akkor-miert-dolgoznak-a-gepek-a-teruleten/ | 2020-02-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Újabb milliárdos megbízással gazdagodott a NER-közeli üzleti birodalom egyik tagja: az A-Híd Zrt. a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt tendert nyerte el nettó 5,1 milliárd forint értékben.
Az eredetileg becsült érték 4,7 milliárd forint volt, de ennyiért az 5 ajánlattevő egyike sem vállalta a munkát.
A legolcsóbb, nettó 5,1 milliárdos ajánlatot az A-Híd adta, így a kiírók végül velük kötöttek szerződést. A két összeg közti különbséget a tatabányai önkormányzat előlegezi meg, erről még tavaly novemberben döntöttek a város képviselői.
A kiírás szerint a cég feladata lesz a Tatabánya, Bánhida és Sárberek városrészeit összekötő út építési engedélyének módosításához engedélyezési terv készítése, építési engedélyének megszerzése, a kiviteli tervek elkészítése, valamint a kivitelezés.
A projekt keretében egy 824 m hosszú, új nyomvonalon vezetett 2 x 1 forgalmi sávos összekötő út, valamint többek között egy közúti aluljáró, egy vasúti híd, két autóbuszöböl, és az úttal párhuzamosan futó járda és kerékpárút is épül.
A Híd-csoporthoz tartozó A-Híd Zrt. nem új szereplő a piacon, számos uniós és állami finanszírozású beruházásban vett már részt, így például a 4-es metró állomásai és a Megyeri híd építésében is.
Igaz, egy-két projekttel meggyűlt a bajuk, Szombathelyen például a csapadékvízelvezetés nem sikerült túl jól.
Éppen csak az esőt nem bírta a 800 millió forintos csapadékvíz-elvezető Szombathelyen
Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő kivitelezők. A fővállalkozó az A-Híd Zrt. volt.
De a cég neve felbukkant egy négy éve „épülő” vasútállomás-felüljáróval kapcsolatban is – arra a tenderre érvénytelen ajánlatot tettek.
Az A-Híd többségi tulajdonosa az Apáthy Endre és családja érdekeltségében lévő Erba-Lux Kft (12%), az A-Group Investment Kft (50%) és a Recontra Kft. (19%), valamint a FE-BA Plusz Kft. (19%).
Apáthy vállalkozásai rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel, így például a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel. Előbbi tulajdonosa nem más, mint Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. De az A-Híd Zrt. részt vett többek között a Mészáros és Mészáros Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban is a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális fejlesztésében is nettó 6,9 milliárd forintért.
Az A-Híd éves forgalma 2016-ban ugyan visszaesett (24 milliárdról 4,8-ra), de azóta sikerült újra megnövelni: 2017-ben 18,3, és 2018-ban már 38,9 milliárd forint nettó árbevétele volt. A cég adózott eredménye ugyanakkor „csak” 138,3 millió forint lett az utolsó lezárt üzleti évben.
A NIF és Tatabánya által közösen kiírt tender többi pályázója is ismert szereplő a közbeszerzések környékén.
A Colas Zrt. vagy a Swietelsky Magyarország Kft. régi nevek az építőiparban, számos közbeszerzésen felbukkantak mint nyertes vagy ajánlatot tevő pályázó. A Colas ráadásul most egy olyan céggel, a Fehérvill-ám Kft-vel közösen pályázott, amely korábban együtt nyert megbízást a Mészáros Lőrinc féle R-Kord Kft.-vel.
A Duna Aszfalt a kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona, de ezúttal alulmaradt a versenyben, akárcsak a Dömper Kft, amely szintén gyakran szerepel a milliárdos tenderekre pályázók között.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégcsoportok a folyamatosan dráguló állami óriásberuházásokon, ebben a cikkben számoltunk be.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Vasbeton-gerendás híd az M2 gyorsforgalmi út Dunakeszi északi csomópont és a 2. sz. főút közötti összekötő út projekt keretén belül. (forrás: ahid.hu) | 4,7 helyett 5,1 milliárd forintért épül a tatabányai összekötő út | Az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. nyerte a NIF és Tatabánya Önkormányzata által kiírt közbeszerzést, de a beruházás jóval drágább lesz a tervezettnél. A kiírók által előzetesen becsült összeg és a szerződéses ár közötti 400 milliós különbözetet az önkormányzat állja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/07/47-helyett-51-milliard-forintert-epul-a-tatabanyai-osszekoto-ut/ | 2020-02-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tiborcz István és Orbán Viktor. Kép forrása: Orbán Viktor, Karácsonyi előkészületek - 2013 c. Facebook oldala.
Új tulajdonoshoz került 2019. novemberében a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa - számoltunk be laptársunkon keresztül mi is a változásról. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ötcsillagos szállodáját a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Témadesign Kft. birtokolta és üzemeltette, Tiborczék pedig ezt a társaságot vásárolták fel.
A tulajdonosváltást a cégbíróság a jogviszony kezdetétől számított egy hét után be is jegyezte, 2019. november 20.-án. Ezzel túl sok minden nem változott a jelek szerint: mindössze a cég székhelye került át a felcsúti Fő utca 65. szám alól Budapestre, a Kelenhegyi út 27. szám alá, ami egyben több más Tiborcz-cég székhelye is.
Ennél azonban sokkal árulkodóbb az, hogy a cégkivonat tanúsága szerint a BDPST Zrt. által megszerzett - 100 százalékos - üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a cégvásárláshoz valamilyen hányadban banki kölcsönt vettek fel Tiborcz Istvánék.
A cégbírósághoz benyújtott dokumentumok szerint mintegy 881 millió forintnyi banki kölcsönnel finanszírozták az ügyletet Tiborczék.
Nem ez az első eset egyébként, hogy a Témadesign Kft. üzletrészére banki zálogjog került. Az Opten adatbázisa alapján Mészárosék alatt is volt ilyen bejegyzés a cégkivonatban. Akkor a Gránit Bank jegyezte a zálogjogot 550 millió forint értékben.
Tiborczék egyébként nem tettek rossz lóra az ötcsillagos szállodával, hogy korábban Mészáros Lőrincék új szobák kialakítására és a belső terek felújítására a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretén belül nyertek el 324,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást. | Jókora hitelből vette meg Tiborcz István Mészárosék ötcsillagos szállodáját | A tulajdonosszerzést még tavaly novemberben jelentette be a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. Most kiderült, az MFB nyújtott hitelt a tranzakció megvalósításához. Cégpapírok szerint 881 millió forint banki kölcsönt nyújtottak a vállalatnak. | null | 1 | https://privatbankar.hu/befektetes/jokora-hitelbol-vette-meg-tiborcz-istvan-meszarosek-otcsillagos-szallodajat-330860 | 2020-02-10 09:48:28 | true | null | null | Privátbankár |
Ez derül ki a Fővárosi Törvényszék által közérdekű adatigénylésre válaszul közzétett adatokból.
Idén is kikértük a magyar sajtótermékek ellen indított helyreigazítási perek adatait a Fővárosi Törvényszéktől, ám egy állampolgártársunk beelőzött bennünket és a Fővárosi Törvényszék előbb az ő közérdekű adatigánylésére küldött választ.
A Ki-Mit-Tud?-ra beérkezett törvényszéki adatokból kiderül, hogy összesen 245 sajtóhelyreigazítási ügyben indult kereset indult magyar sajtótermékek ellen. Ebből 158 esetben kormánypárti médiumot pereltek be, míg 87 esetben nem kormánypártit.
Elmarasztaló ítélet össszesen 65 esetben született, 61-szer kormánypárti médium ellen, 4 esetben pedig nem kormánypárti ellen.
Az alábbi grafikonon az látszik, hogy az egyes médiumok ellen hány keresetet nyújtottak be, és abból hány esetben született elmarasztaló ítélet ellenük. A könnyebb követhetőség érdekében azoknál a médiumoknál, ahol az adatigénylő külön kérdezett rá a nyomtatott és az online felület ellen indított perekre (mint mondjuk a Magyar Nemzet és a magyarnemzet.hu esetében), ott összevontuk a számokat.
Az Átlátszó egy pert sem vesztett
A kormánypárti média, amelynek zöme ma már a „nemzetstratégiai fontosságú” Közép-Európai Sajtó- és Média (sic!) Alapítványhoz (KESMA) évek óta rosszabbul teljesít az ellenük indított és elveszített helyreigazítási perek tekintetében. Az élmezőnyben rendre ott találjuk az Origót, a Pesti Srácokat, a Ripostot és a TV2-t.
Ez nem azt jelenti, hogy a nem kormánypárti sajtó ellen nem indulnak perek, viszont jelentősen kevesebbszer marasztalja el őket a bíróság, mint a kormánypárti médiumokat. Az adatokat viszont nem lehet összevetni, mivel az adatigénylések más és más médiumokra vonatkoztak az évek során.
Az Átlátszó ellen 2019-ben nyolc helyreigazítási kereset indult, egyetlen egy esetben sem született elmarasztaló ítélet.
Ebben a cikkben csak azokkal az ítéletekkel számoltunk, amelyben a bíróság elmarasztalta a sajtóterméket, így azok az esetek nincsenek benne, amikor a bíróság csak részben hagyott helyt a keresetnek! | 61 helyreigazítási pert vesztett a kormánypárti, 4-et a független média tavaly | Idén is kikértük a magyar sajtótermékek ellen indított helyreigazítási perek adatait a Fővárosi Törvényszéktől, ám egy állampolgártársunk beelőzött bennünket és a Fővárosi Törvényszék előbb az ő közérdekű adatigánylésére küldött választ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2020/02/10/61-helyreigazitasi-pert-vesztett-a-kormanyparti-4-et-a-fuggetlen-media-tavaly/ | 2020-02-10 11:43:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Vár déli oldalán induló építkezést a Confector Mérnök Iroda Kft. kivitelezi – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ötemeletes, csaknem 1200 négyzetméteres épületszárnyat építenek büfével, ajándékbolttal és felvonóval. Az épület tervezett helyén jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum található.
Az épület pinceszintjén lesz az új gépészeti egység, a Nyugat felé kibővített földszinten pedig kialakításra kerül egy új fogadótér, ahol lesz büfé, ajándékbolt és ruhatár is. A pinceszint és a földszint közé pedig beépítenek egy liftet, hogy biztosítsák a déli udvarok és az Oroszlános udvar közötti akadálymentes közlekedést is.
Az első emeleten rekonstruálják az eredetileg Hauszman Alajos tervei alapján készült és a II. világháborúban lerombolt Szent István termet – bár ennek belsőépítészeti kialakítását nem tartalmazza a közbeszerzés, csak a körülötte lévő helyiségekét. Szintén az első emeleten lesz az úgynevezett Cercle terem, ami egy kortárs kiállítótér, és a második emeleten is helyet kap egy kiállítóterem. A munkálatok része továbbá a a külső homlokzat helyreállítása is.
Az eredménytájékoztató szerint a Confector fog dolgozni a festő- és kőrestauráláson, a villamosságon, a gépészeten, az ablakok cseréjén, a léttechnikán, a riasztón és tűzjelzőn, a felvonón és az akadálymentesítésen. A cég feladata továbbá 10 darab egyedi – részletesen nem ismertetett – bútor gyártása, illetve a régészeti megfigyelés is.
Az új épület tervezett helyén jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum található.
A tervekről és a közbeszerzésről júniusban az RTL Klub híradója készített riportot. Ebben elhangzott, hogy a nyáron megjelent ajánlattételi felhívásból nem derült ki, mennyit szánnak az új épületszárny kialakítására. Az RTL Híradó megkeresésére a miniszterelnöség azt válaszolta, hogy az összeg titokban tartására azért van szükség, hogy ne befolyásolhassa az ajánlattevőket. Ugyanebben az adásban a DK politikusa, Arató Gergely kifejtette aggodalmait, miszerint szigorúan határozták meg a pályázók körét, és Arató azt mondta, hogy „egyáltalán nem csodálkozna, ha már meglenne a nyertese is a közbeszerzésnek.”
A tenderre összesen négyen pályáztak: a nyertes Confector Kft.-n kívül az EB Hungary Invest Kft., a Laterex Zrt., és az Újlaki Építő Kft. is ajánlatot tett.
A Confector Mérnöki Iroda Kft.-t 1990-ben alapították, jelenleg a Holman testvérek tulajdonában áll és 51 dolgozója van. A cég forgalma 2014 óta folyamatosan növekszik: nettó árbevétele 3,2 milliárd forintról 10 milliárdra emelkedett 2018-ra. Adózott eredménye a 2014-es 232 millió forintról 2 milliárd forintra nőtt 2017-re, majd 2018-ban visszaesett 285,6 millióra.
A Confector Mérnök Iroda Kft. dolgozott az Esztergomi Bazilika pincerendszerén 2010-ben majdnem egy milliárd forint értékben, és a zsámbéki Zichy várkastély felújításán 2015-ben 766 millió forintért. A Ferencvárosi Főplébánia Assisi Szent Ferenc templom felújítását 2018-ban 933 millió forintért nyerte meg, és ugyanebben az évben a Zoom.hu által feltárt hernádi TAO-mutyiban is megemlítették a céget. 2020 januárjában pedig szintén a Vár felújításához kapcsolódó munkát nyert a Confector: a Szent György tér területfejlesztését 154 millió forint helyett 208 millió forint értékben kapta meg.
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak.
Rutai Lili
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Budai Vár déli oldala (forrás: Wikipedia) | Újabb munkálatok a Budai Várban 4,6 milliárd forintért | A Vár déli oldalán induló építkezést a Confector Mérnök Iroda Kft. kivitelezi – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ötemeletes, csaknem 1200 négyzetméteres épületszárnyat építenek büfével, ajándékbolttal és felvonóval. Az épület tervezett helyén jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum található. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/07/ujabb-munkalatok-a-budai-varban-46-milliard-forintert/#:~:text=A%20V%C3%A1r%20d%C3%A9li%20oldal%C3%A1n%20indul%C3%B3,%C3%A9p%C3%ADtenek%20b%C3%BCf%C3%A9vel%2C%20a | 2020-02-10 11:48:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2020 február 10., 13:21
Elnyerték az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kiírt több mint 754 milliós közbeszerzést, közölte a 4iG a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tájékoztatás szerint a cég az Egészséges Budapest projekt intézményeiben (11 országos gyógyintézet, 13 társkórház és 32 szakrendelő)
"végzi az adatkapcsolati és router eszközök bővítését, illetve cseréjét, továbbá az új hálózati eszközök meglévő rendszerekhez történő integrálását, valamint tesztelését és beüzemelését." | Több mint 700 milliós állami megrendelést kapott a 4iG | Elnyerték az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kiírt több mint 754 milliós közbeszerzést, közölte a 4iG a Budapesti Értéktőzsde honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/10/tobb-mint-700-millios-allami-megrendelest-kapott-a-4ig | 2020-02-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Erzsébetváros önkormányzata 2020. 02. 07-én feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Erzsébetváros kártya működtetésével kapcsolatos csalás, hűtlen kezelés gyanúja miatt, közölte a hivatal a honlapján. A tájékoztatás szerint még a kerület fideszes vezetése idején, 2019 augusztusában kötött 2 évre szóló szerződést az Erzsébetváros Kft.-vel és a Magyar Kedvezményhálózat Fejlesztő és Jogkezelő Kft.-vel az Erzsébetváros kártya üzemeltetéséről, 43 millió forint értékben. A januári belső ellenőrzés több szabálytalanságot is megállapított, írta most az önkormányzat, többek között, hogy
a szerződés csak látszólag vonatkozik két évre, mivel már a szerződéskötés után rövid időn belül kifizették a 43 millió forintot.
Megjegyzik: az Erzsébetváros kártya 2019-ben aránytalanul sokba került, az önkormányzat közel 153 millió forintot költött el működtetésére, valamint különböző akciókra.
Az ingyen sonka, az ingyen fenyő és az almáspite akció 73 millió forintba, a propaganda 16,1 millió forintba, a kártyaüzemeltetés pedig 48,1 millió forintba került a kerületnek. Ehhez képest az erzsébetvárosiaknak nyújtott tényleges kedvezmény összege mindössze 15 millió forintot tett ki.
Update: a Magyar Kedvezményhálózat Kft. levélben tett kiegészítést, amiben kijelentik, hogy
szolgáltatási díjunk minden esetben előre fizetendő, ahogyan az összes többi projektünk esetében is.
Hangsúlyozzák: az Erzsébetváros kártya programban az Erzsébetváros Kft. cégünkkel kedvezményes vásárlási jogosultság biztosítására vonatkozóan szerződött, mely szerződés 2021. 08. 22-ig szól. Az Erzsébetváros kártyákat kedvezményadó partnereink 2021. augusztus 22-ig fogadják el. Szerintük ezért nem csak látszólag, hanem valóban érvényes az önkormányzattal kötött szerződésük. Hozzátették még, hogy a sonka, az ingyen fenyő és az almáspite, valamint a propaganda költségekhez nincsen közük. | Niedermüller feljelentést tett a fideszes vezetés 43 milliós szerződése miatt | Erzsébetváros önkormányzata 2020. 02. 07-én feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Erzsébetváros kártya működtetésével kapcsolatos csalás, hűtlen kezelés gyanúja miatt, közölte a hivatal a honlapján. A tájékoztatás szerint még a kerület fideszes vezetése idején, 2019 augusztusában kötött 2 évre szóló szerződést az Erzsébetváros Kft.-vel és a Magyar Kedvezményhálózat Fejlesztő és Jogkezelő Kft.-vel az Erzsébetváros kártya üzemeltetéséről, 43 millió forint értékben. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/10/niedermuller-feljelentest-tett-a-fideszes-vezetes-43-millios-szerzodese-miatt | 2020-02-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy amerikai médiapiaci ügylet segíthet megérteni, hogy mennyire eltorzult piaci viszonyokat teremt Magyarországon a kormányközeli médiaalapítvány, aminek törvényességét nem vizsgálta és nem is fogja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) annyi nyomtatott lapja van, hogy azzal még a magyarnál népességszámban jó harmincszor nagyobb Egyesült Államokban is meghatározó szereplő lenne.
Január végén derült ki, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett érdekeltségébe tartozó Berkshire Hathaway 140 millió dollárért eladja helyi újságjait a Lee Enterprises médiacégnek. Utóbbi az ügyletnek köszönhetően a Statista gyűjtése szerint a második legtöbb napilappal rendelkezik majd az USA-ban. Szám szerint 81-gyel, ami azonban a piacvezető Gannett 261 újságot számláló portfóliójától azért még mindig messze van.
Bár biztos akad néhány ember, akit foglalkoztat ez a téma, a hír önmagában nem lenne túlzottan érdekes a világnak ezen a részén. Nem is foglalkoznánk vele, ha nem az amerikai fúzió bejelentésének napján veszít pert a GVH a magyar médiapiacot teljesen eluraló KESMA ügyében. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ugye az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több 10 milliárd forint értékben. A kormány pedig az egész ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy véletlenül se gördíthessen senki akadályt a Fidesz-közeli média teljes központosítása elé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
A bíróság azonban megsemmisítette a GVH által a KESMA tulajdonszerzése ügyében kiadott hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. Egy rövid pillanatra úgy tűnhetett, hogy veszélyben van az alapítvány, illetve a fideszes médiabirodalom, de hamar kiderült, hogy erről szó sincs,
a GVH-nak eszébe sincs vizsgálódni, és törvény szerint nem is kell neki.
A kellemetlen ítélet is csak – ahogy erről a HVG részletesen írt – egy joghézag miatt születhetett meg. A kormány ugyanis a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéssel elvileg a KESMA-t mentesítette a bejelentési kötelezettség alól, tehát az alapítványnak nem is kellett volna a GVH-hoz fordulnia. Csakhogy mire a kabinet ezt meglépte, az alapítvány már jelezte az összeolvadási szándékot a versenyhivatal felé, így annak muszáj volt állást foglalnia. Ezt pedig úgy tette meg, hogy kiadott egy bizonyítványt, miszerint nincs itt semmi látnivaló, nem is kell neki vizsgálódnia, nem sérti a versenyszabályokat az ügylet.
Az az ügylet, aminek korábban már a töredékét is elkaszálta, így már csak precedens alapon sem hagyhatta volna jóvá. Korábban részletesen írtunk róla, hogy miért nem mehetett volna át a hatóságon a fideszes médiafúzió. A GVH-nak nem a sokszínű tájékoztatás korlátozása miatt kellett volna elkaszálnia az ügyletet. Ez a médiahatóság dolga, amely viszont elég kreatív magyarázatokat talál általában a kormány helyett is arra, miért nem probléma a média Fidesz-közeli központosítása. A versenyhivatalnak azért kellett volna lépnie, mert a fúzió a hirdetési piacon is olyan mértékű koncentrációhoz vezet, ami teljesen eltorzítja – a médiában amúgy is elég korlátozottan működő – piaci viszonyokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémátEgy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.
A már említett precedens is pont erről szólt. Még 2018 elején Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének tették kötelezővé, hogy eladja két rádióját, mert ha nem teszik meg, akkor a
„balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”.
A KESMA életre hívásával azonban az érintett médiatermékek egy tulajdonoshoz kerültek sok másikkal együtt. Azaz a GVH-nak egy olyan ügyletet kellett volna jóváhagynia, amit egyszer már elkaszált.
Most is ez lenne a helyzet, ha a hivatal a bírósági ítéletnek megfelelően újraindítaná a folyamatot, és végre megvizsgálná az összeolvadás piaci hatásait. Ezt azonban nem fogja megtenni, mert nincs mit vizsgálnia. A KESMA-nak ugyanis már nem kell bejelentenie a fúziót, hiszen az időközben nemzetstratégiai jelentőségű lett.
De hogy visszakanyarodjunk az eredeti hírhez, a 140 millió dolláros Berkshire Hathaway-Lee Enterprises-ügylet, illetve az ez alapján kialakított amerikai erősorrend elég jól mutatja, mennyire gigantikus képződmény a KESMA. Az alapítvány – illetve a tulajdonában lévő Mediaworks Zrt. (MW), amely alá az elmúlt bő egy évben szinte a teljes kormánymédiát beszervezték – ugyanis a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik.
A médiahatóság adatbázisa szerint 408 nyomatott sajtóterméke van a Mediaworksnek.
Ezek persze messze nem mind napilapok, de még azon a listán is beférne a legnagyobb amerikai cégek közé a MW. A saját honlapjuk alapján 23 napilapot tartanak fenn, de az oldalon valamiért nem tüntetnek fel mindent, például a Magyar Nemzet és a Lokál sem szerepel a felsorolásban.
Arról nem is beszélve, hogy egy rakat olyan napilap márkaneve van a tulajdonukban, amit most éppen nem adnak ki. Elég csak a botrányos körülmények között bezárt Népszabadságra gondolni. A nyomtatott lapok pedig csak a KESMA portfóliójának egy szűk részét teszik ki. A rádióknál például nemzetstratégiai jelentőség ide vagy oda, szinte biztosan törvénytelenül működnek, de az ágazat többi szegmensében is elég dominánsak. | A fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenne | A Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200210/a-fideszes-mediaholding-meg-az-usa-ban-is-durva-piaci-szereplo-lenne/ | 2020-02-10 16:12:32 | true | null | null | G7 |
Tízmilliókért méri a hangulatunkat a Fidesz
Ügyvédekre, kommunikációra, rendezvényekre és internetes hangulatmérésre költött legtöbbet a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja – derült ki az Országgyűlés Hivatalától kikért frakciószerződésekből. A frakció maga nem él olyan nagy lábon, mint a KDNP-é, de az ő szerződéseik között is találtunk érdekességeket.
Bár a 116 tagú Fidesz-frakció "alig" 200 millió forintot, vagyis 50 millióval kevesebbet költött a jelenlegi parlamenti ciklus kezdete óta, mint a 17 fős KDNP, szakértői és tanácsadói megbízások helyett a legnagyobb képviselőcsoport szerződései más miatt szembetűnőek. A frakcióban ugyanis kiugróan sok pénz megy olyasmire, amiről azt gondolnánk, hogy inkább az amúgy évi majdnem egymilliárd forintos állami támogatással gazdálkodó párt kiadása lenne.
Havonta 889 ezer forintot fizet például a frakció a Neticle Kft.-nek internet, azon belül is főként a közösségi média kutatására – 2018 májusa óta összesen 19,5 millió forint ment el erre. A nyolc éve működő magyar technológiai startup alkalmazása a webről összegyűjtött tartalmak – cikkek, blogok, kommentek, közösségi média – alapján elemzi, hogy milyen az adott vállalkozás (jelen esetben párt) online megítélése, majd erről rendszeres riportokat és kimutatásokat küld az ügyfélnek. A cég több csomagot kínál, a kormánypárté vélhetően a legkomplexebb, amely a saját és a versenytársak megítélése mellett külön monitorozza a negatív, vagy kritikus témával való említéseket, a szokatlanul magas említésszámot vagy új véleményvezér megjelenését.
Miből? A képviselőcsoportok az országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből – tehát közpénzből – fedezik a működésükkel járó kiadásokat. Ennek mértéke havonta a képviselői tiszteletdíj (2019 márciusától 989 700 forint) tízszerese, plusz a frakcióhoz tartozó képviselőnként kormánypártoknál a tiszteletdíj 30, ellenzékieknél a 40 százalékának megfelelő összeg. A pénzből elvileg a parlamenti, politikai tevékenységüket kell fedezni, de a valóságban nem korlátozza semmi, hogy mire költik. A hivataltól nemcsak a Fidesz, hanem az összes képviselőcsoport szerződését kikértük. A kapott adatokból levonható megállapításokat cikksorozatban ismertetjük.
Az online mellett azért az offline médiateret sem hagyja kontroll nélkül a frakció: 2018 májusa óta havonta 1,3 milliót forintot fizet a kormányközeli Nézőpont-csoporthoz tartozó Observer Budapest Kft. (2019 szeptemberéig Médianéző Kft.) belföldi és külföldi médiafigyelési, médiaelemzési és médiahatás-vizsgálati szolgáltatásaiért is – 2018 májusa óta ez összesen 28,6 millió forintba került.
A figyelésen túl hangsúlyos a saját mondandó megjelenítése is: havi 609 ezer forintért a Fidesz egykori sajtósa, Habony Árpád volt felesége, a tíz éve Orbán Viktor Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fanny cége, a Kaminski & Buranits Kft. segít a közösségi médiában történő megjelenések, képi és hanganyagok előkészítésében és szerkesztésében, 2018 októberében pedig 3 hónapra 40,89 millió forintért szerződött a képviselőcsoport az állami kommunikációs beszerzéseken is egyeduralkodó New Land Média Kft.-vel online tartalmak megjelenítési és hirdetési feladatainak ellátására.
Az Országgyűlés Hivatalától kikért szerződéslistából nem derül ki, de a parlament.hu-ra feltöltött adatok szerint ez utóbbi, New Land-es megállapodás egy 2020 május végéig szóló keretszerződés, amelynek teljes összege 73,15 millió forint. (A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja 2017-ben amúgy még Balásy Gyula másik – szintén agyonfoglalkoztatott - cégétől, a Lounge Design Kft.-től vásárolt hasonló címen szolgáltatást, 68 millió forintért.)
A fentiekhez – és a KDNP 8 milliós „vezetési tanácsaihoz” – képest igazán apróság az az egyszeri 1,27 millió forint, amit 2018 júliusában fizettek ki kommunikációs tréningre Kocsis Máté frakcióvezető korábbi, VIII. kerületi kampányfőnöke, Beke Sándor vállalkozásának.
Nem teljesen tiszta ugyanakkor, hogy miért a frakció költségkeretéből fedezik a fidesz.hu szervereinek teljes körű üzemeltetését. Az összesítés szerint ez havi 3 millió 48 ezer forintba kerül – vagyis 2018 májusától mostanáig 67 millió forintba került –, pedig a fidesz.hu-n csak a párt, illetve a kormány üzenetei jelennek meg – a frakcióé nem igen.
Arról nem beszélve, hogy a havi hárommillión túl további havi 184 ezer forintba kerül a fidesz.hu képviselői aloldalainak tartalmi feltöltési-, valamint monitoring szolgáltatása, annak ellenére, hogy ezek a jelek szerint nem igen működnek: pár, találomra kiválasztott képviselő oldalai közül egyikén sem volt friss tartalom: volt, akié egy éve, volt, akié két éve, de olyan is, akié 2015 óta – vagyis 5 éve nem frissült. Sőt, a 2018-ban parlamentbe jutott képviselőknek már nincs is „pártos” aloldala, csak Facebook-profilja.
Mindkét szolgáltatást – a szerverek üzemeltetését és a képviselői aloldalak gondozását – a Damit Informatika Kft. végzi a Fidesz képviselőcsoportjának, de a cég ezeken felül is kiszámlázhatott egyszeri 4,3 millió forintot egy HR-program készítésére, további havi 89 ezret pedig ennek a rendszernek a támogatására.
A Damit Informatika 2016-ban akkor került a hírekbe, amikor kiderült, hogy a képviselőcsoport évi 360 millió forintos költségkeretének majdnem tizedét, 30,5 millió forintot fizettek ki a Fidesz vállalkozásnak a párt honlapjának fenntartására. Az árat irreálisan magasnak nevező bírálatokat azzal hárította a frakció, hogy abban nemcsak a honlap, hanem a frakció irodai informatikai rendszereinek üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése is benne van.
Mindez azok után volt különösen pikáns, hogy három évvel korábban 9,8 millió forintot fizetett a képviselőcsoport a Naphold-2006 Kft.-nek a fideszfrakcio.hu oldal fejlesztésére, a weblap azonban egy percig sem működött. A Fidesz rendszergazdájához, Faur Kálmánhoz köthető cég később egyéb fejlesztésekre is kapott további 27 millió forintot a frakciótól, néhány éve pedig a KDNP áll velük szerződésben.
Egy másik jól behatárolható csoportját alkotják a Fidesz frakció szerződéseinek az ügyvédi irodákkal kötöttek: a képviselőcsoport hat irodát és egy magánszemélyt foglalkoztat párhuzamosan, négyüket jogi tanácsadói, kettőjüket pedig jogi képviselői feladatokra. A hetediknél, a megbízási díjban is messze a többiek fölé emelkedő Sárhegyi és társa ügyvédi irodánál pedig szemérmesen csak ügyvédi megbízás áll a havi 1,9 millió forintos díjazás mellett a kimutatásban. A különböző minisztériumoktól, állami szervezetektől az utóbbi években már több milliárdnyi megbízást kapó iroda vezetője, Sárhegyi Zoltán éveken át a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban (NVI).
A frakciónak segítő irodák között van az övén kívül a Miniszterelnöki Kabinetirodát és Rogán Antalt is képviselő, de több, korábban fideszes vezetésű önkormányzatnak (köztük a 2018-ig Kocsis Máté vezette Józsefvárosnak) is dolgozó Kovátsits Ügyvédi iroda, és az egykori zuglói fideszes képviselő, Kiss Imre László hasonló körökben szintén népszerű irodája.
Az ügyvédi megbízásokra összességében havi közel négymillió forintot költ a képviselőcsoport.
A kiadások harmadik nagyobb körét a rendezvények, fogadások költségei teszik ki a szerződéslistában. A majdnem 23 millió forintba kerülő tavaly áprilisi EP-választási programbemutató (amelyen a programot egyébként nemigen találtuk) annak fényében tűnik igazán drágának, hogy az egész rendezvény nem tartott tovább két – na jó, fogadással együtt legfeljebb három – óránál. A szervezést itt 11,3 millió forintért az a Human Telex Kft. vitte, amelyben novemberig a Fradit működtető FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál is érdekelt volt, a 9 millió forintnyi vendéglátásért pedig a Csónakázótó Vendéglátóipari Kft. felelt, amelynek a Valton-vezér, Vajda Lajoshoz köthető CFTP Hungary Kft. a társtulajdonosa, és amely évek óta visszatérő kiszolgálója a Fidesz (és a KDNP) rendezvényeinek. A helyszínt, a budapesti Bálna Rendezvényközpontot 1,57 millió forintért bocsátotta a fővárosi vagyonkezelő a Fidesz rendelkezésére, az egészben csak az maradt homályos, hogy vajon a párt európai politikával és választással kapcsolatos gondolatait ismertető rendezvény költségei miért a képviselőcsoport és miért nem a párt kimutatásában bukkantak fel.
Több, nagyobb költségvetésű rendezvény elszámolására viszont megvolt a „jogalap”: a Parlamenti Szalon rendezvénysorozat egy 2018 októberi, szintén a Bálnában tartott alkalma 9,8 millió forintba került, míg két tavaly decemberi fogadásnak csak a vendéglátás része 10,7, illetve 13,1 millió forintba. Ez utóbbit képviselői vacsora néven említi az összesítés, és ugyanerre a dátumra találni egy helyszínbérlet-költséget is: a Várkert Bazárét, 2,7 millió forintért. Ha tehát ez egy és ugyanaz az esemény, akkor 15,8 millió forintért szervezett a Fidesz-frakció egy jó hangulatú karácsonyi vacsorát a képviselőinek. Az esemény nem azonos a karácsonyi sajtófogadással: azt egy nappal később, a Marriot Hotelben tartották és az összesítésből kibogarászható adatok alapján 4,2 millió forintba került.
A Valton-Sec vezér érdekeltségébe tartozó, már említett Csónakázótó Vendéglátóipari Kft.-nél másfél év alatt 5 rendezvényre összesen 50 millió forintot hagyott a frakció, de jutott megbízás kormány kedvenc biztonsági cégének is: a parlament oldalán közzétett szerződések között csak a két tavalyi, Mészáros Lőrinc balatonalmádi szállodájában tartott frakcióülés egyenként durván 14 milliós költsége volt ismert, az Országgyűlés Hivatalától kapott összesítésből azonban az is kiderült, hogy a helyszínt a Valton biztosította 4,1, illetve 5,9 millió forintért. Hogy a két, nyolc hónap különbséggel ugyanazon a helyszínen, ugyanannyi ideig, ugyanazok részvételével tartott tanácskozás biztonsági költségei között miért van 1,8 millió forint különbség, az sajnos nem derül ki a kapott adatokból.
A kisebbnek számító megbízások között említésre méltó a KDNP szerződései között már említett Clavis Consulting Kft. négy hónapra 11,4 millió forintos – vagyis havi 2,8 milliós – szerződése. Hogy pontosan mit csinált a kormánypárti médiában gyakorta szakértő volt IKSZ-alelnök, Törcsi Péter cége, azt nem tudni, a listában szűkszavúan csak „tanácsadás” szerepel. A Fidesz tavalyi EP-listáján 55. Törcsi egyébként amellett, hogy a kormányzati ideológia alátámasztására létrehozott, tudományos műhelynek álcázott Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, az üzleti életben is szerencsésnek mondhatja magát: a 11,4 milliós megbízást rögtön a Clavis megalakulása utáni negyedik napon – a kft. hivatalos bírósági bejegyzése előtt két héttel – kapta a Fidesz-frakciótól.
Magánszemély, magánügy
Az összes parlamenti képviselőcsoport közül egyébként a Fidesz frakciója kötötte a legkevesebb szerződést magánszeméllyel. Ez utóbbiakkal – mint megírtuk – az a gond, hogy az Országgyűlés Hivatala a GDPR elveire hivatkozva csak anonimizálva adta ki a nevüket, vagyis rengeteg, a közpénzek átláthatósága szempontjából kulcsfontosságú adathoz nem férünk hozzá. Láthatjuk, hogy X vagy Z frakció hány tíz vagy százmilliót költött kommunikációra, politikai cselekvési tervre, önismereti tréningre és ilyen-olyan tanácsadásra, csak éppen azt nem tudhatjuk meg, kiknél landoltak az összegek, vagyis, hogy nem a családtagjaikat, (elv)barátaikat, volt képviselőtársaikat, vagy más, hozzájuk köthető, az adott területhez valójában nem is értő ismerőseiket tömték-e ki a jól fizető megbízásokkal. Van ráadásul olyan frakció, ahol a szerződések kevesebb, mint ötöde köttetett vállalkozással, a megbízottak túlnyomó többsége magánszemély. Az adatokért várhatóan pert indítunk az Országgyűlés Hivatala ellen.
A Fidesz ugyanakkor meglepő módon külön kérésünkre kiadta a magánszemélyek neveit: a mindössze hat megbízott között két volt fideszes képviselő is van, az egyik a képviselőségtől 2018-ban búcsúzó Tiffán Zsolt, aki az agrárium, a borászat és borturizmus, valamint az Ős-Dráva Program tárgykörében ad tanácsokat a frakcióvezetőnek havi 450 ezer forintért (korábban ő volt egyébként az Ős-Dráva Program miniszteri biztosa), a másik pedig Dr. Varga István ügyvéd, a 2018 végén megalakult fideszes médiakonglomerátum, a KESMA őszinteségébe belebukott kuratóriumi elnöke, aki havi 762 ezer forintért látja el a frakció jogi képviseletét.
Ismerős név a listán Kun Miklós történész-kremlinológusé is, ő – ahogy hosszú évek óta, még mindig – külpolitikai szemléket gyárt havonta a képviselőcsoportnak. A díjazása havi 317 500 forint – fillérre annyi, mint amennyit a Heti TV nevű zsidó közösségi televízió újságírójának, a nemrég Kósa Lajost nehéz helyzetbe hozó Breuer Péter World B.P.I. nevű cégének fizet külpolitikai tanácsadásért – ugyancsak évek óta – a frakció.
A "megállapodás szerint" fizetett, tehát a listában összeg nélkül szereplő telefon-, üzemanyag- kávé- és ásványvízköltségek mellett a Porsche Hungáriától – sajnos nem tudni, hogy hány darab autóra – havi 3,9 millió forintot fizet a frakció, 2018 augusztusában és novemberében pedig vásároltak is kocsikat, 4,5, illetve 3,2 millió forintért. | Tízmilliókért méri a hangulatunkat a Fidesz | Ügyvédekre, kommunikációra, rendezvényekre és internetes hangulatmérésre költött legtöbbet a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja – derült ki az Országgyűlés Hivatalától kikért frakciószerződésekből. A frakció maga nem él olyan nagy lábon, mint a KDNP-é, de az ő szerződéseik között is találtunk érdekességeket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200210_Fidesz_parlamenti_frakcio_szerzodesei_201820 | 2020-02-08 16:51:00 | true | null | null | HVG |
2010. március 22., hétfő, 07:45 Utolsó frissítés: 2010. március 23., kedd, 10:52
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol...
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol cég, a Grupo Milton beruházásában. Bár a fejlesztés eredetileg egy "golf-faluról" szólt, egy önkormányzati tervmódosításnak köszönhetően bevásárlóközpont és logisztikai raktárak is épülhetnek a korábban sport besorolású helyszínen. Mervó József, a Grupo Milton ügyvezetője korábban elmondta, cégük üzleti filozófiája, hogy a terület magánszemélyektől történő felvásárlásától az értékesítéséig menedzselik a folyamatot, utána kiszállnak a projektből.
Pirossal a pátyi golfváros helye Telki felől nézve Fotó:
A projektet ellenző helyi lakosok egy része szerint a tervmódosítás tönkreteheti a Zsámbéki-medence arculatát, elviselhetetlen forgalmat zúdít a környező településekre és Budapestre, valamint jogi szempontból is aggályos.
A beruházás ellen Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek jogainak országgyűlési biztosa, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze, Hajnóczi Péter, valamint a Lehet Más a Politika (LMP) párt is szót emelt. Az ügyben helyi népszavazást is tartottak februárban, amely érévnytelen lett. Bár a résztvevők 66 százaléka a beruházás ellen szavazott, mivel nem volt meg a szükséges 50 százalékosos részvétel, a szavazás érvénytelen maradt.
Az elkövetkezendő napokban azonban számos új fejlemény befolyásolhatja a projekt kimenetelét. Az ombudsman várhatóan ezen a héten hozza nyilvánosságra vizsgálati jelentését. Ha elmarasztaló vélemény születik a projekttel kapcsolatban, az akár már a március 24-i pátyi rendkívüli képviselő testületi ülésen szóba kerülhet. Korábban Fülöp Sándor úgy nyilatkozott, hogy a beruházás törvénysértő rendeleten alapul.
Pirossal a pátyi golfváros Páty felől nézve Fotó:
Minden jogszerű
Bognár András Páty polgármestere az Ingatlanmenedzsernek elmondta: "Ha menet közben kiderül, hogy valami törvénytelen volt, akkor 31-én nem léptetjük hatályba a rendeletet, hanem adunk még néhány hónapot az újratárgyalásra. Semmiképpen sem akarunk olyan rendeletet kierőszakolni, ami a tartalmát tekintve jogszabályba ütköző" - mondta a polgármester, aki hozzátette: jelenleg a spanyol befektető 120 hektáron rendelkezik elfogadott szabályozási tervvel a M1 autópálya mellett.
A polgármester megerősítette, hogy a jövő nemzedékek jogainak állampolgári biztosa tartalmi hibák miatt vizsgálódik. Ugyanakkor elmondta: az önkormányzat a szabályozási tervmódosítás minden dokumentumát elküldte a szakhatóságoknak, akik azokat jóváhagyták. "Úgy értelmezem tehát, hogy az ombudsman nem az önkormányzatot, hanem a szakhatóságokat vizsgálja felül ebben az értelemben. Az állami főépítész kritikái szerint lehetnek eljárásjogi hibák, amik viszont a rendelet tartalmát nem kérdőjelezik meg" - mondta lapunknak Bognár András.
Több furcsaság is akad
Kérdésünkre, miszerint megbízható-e a csalásért elítélt - és azóta a büntetett előélet hátrányai alól mentesült -, Kovács Bence János és cége, a polgármester azt válaszolta: tudomása szerint nem történt jogsértés, amikor szerződtek a céggel, egyébként meg minek a régi dolgokat bolygatni. Harmadrészt: a tervmódosítás részeként jelzálogjogot jegyeztetnek be a telekre az önkormányzat javára. "Így ha Kovács Bence János be akarna csapni, és nem építi meg az elkerülő utat, akkor életbe lép az önkormányzat jelzálogjoga" - monda Bognár András.
Szanyi Tibor (MSZP), Kovács Bence János (Grupo Milton), Vicente Cotino (Sedesa) Fotó:
Időközben - váratlan hirtelenséggel - lemondott a pátyi projektet végig ellenző Telki fideszes polgármestere, amit sokan összefüggésbe hoztak az ingatlanprojekt körüli pártpolitikai és üzleti harcokkal. A pátyi polgármester ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: szerinte Danóczy Balázs mögül valószínűleg kihátráltak azok, akik bátorították, ám többet nem árult el.
A Fidesz hallgat
Az ügyben több furcsaság is akadt. Amikor Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben fölszólalt a Parlamentben a megalomán terv ellen, – saját közlése szerint – a fölszólalás után életveszélyesen megfenyegették - írta az Index.
Gulyás akciójának köze lehet a Fideszen belüli helyi belharcokhoz, illetve a projekt párton belüli "megítélésének". Páty alpolgármestere, a fideszes Michels Gábor ugyanis magánszemélyként érintett lehet a beruházás körüli homályos ingatlanügyletekben.
Mint azt egy civil szervezet internetre feltöltött dokumentuma bizonyítja, 2008-ban Michels 87,1 milió forintért adott el - tulajdonostársával együtt - 2,5 hektár szántóföldet Kovács Bence János cégének. Michels a földet 2005-ben töredékáron vásárolta meg egy helyi paraszt bácsitól. A pátyi önkormányzat 2005-2006-ban döntött hivatalosan a golfváros projektről.
A civil szervezet szerint nyilvánvaló: a képviselő tudta, hogy az önkormányzat hamarosan átminősíti a szántóföldet, ezért olcsón megvette, majd drágán továbbadta azt, ami nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. Ráadásul az önkormányzat ezen a területen egyik területét hektáronként 667 ezer forint áron adta el akkoriban - áll a civil szervezet blogbejegyzésében. Az már csak feltevés, hogy a fideszes önkormányzati képviselő cserébe szavazatával támogatta a projektet a képviselőtestületben. A civil szervezet feljelentést is tett az ügyészségen.
Amikor a népszavazás eredménytelenül zárult, Gulyás Dénes 2010. február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit. Szerinte a fideszes képviselők "a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak", amikor engedélyezték a projektet. Ám azóta Gyulyás Dénes és a Fidesz mélyen hallgat az ügyben.
Mint azt a hvg.hu írta, a Grupo Milton vezérigazgatója Kovács Bence János többször is dicsekedett azzal, hogy mindkét politikai oldallal nagyon jó a kapcsolata. Legalábbis mindkét oldalon vannak támogatottjai, hiszen ki ne örülne például egy bőkezű szponzornak? Ismert: a Grupo Milton támogat MSZP és Fidesz prominenseihez köthető sportegyesületeket is.
A spanyol példa
A Zsámbéki medence civiljei elnevezésű csoportosulás arra hívja fel a figyelmet: a 2000-es években Spanyolországban az ingatlanfejlesztés szónak szinte szinonimájává vált a korrupció és a pénzmosás. A spanyol cégek által elkövetett ingatlanspekulációkról egy átfogó európai uniós jelentés is megemlékezik. Itt azt írják: a nagyszabású, ám üzletileg kockázatos, környezeti szempontból pedig aggályos spanyol ingatlanfejlesztések mögött kizárólag a profitmaximalizálás húzódik meg, amelyben korrupt helyi tisztviselők segédkeznek.
"Bár Spanyolországban mindent megtesznek, hogy ebből az ördögi körből kilépjenek, az érintett spanyol befektetők keletre menekülnek, és megjelentek hazánkban is: Sávolyon, Pécsen, Pátyon" - olvasható a szervezet honlapján. A Zsámbéki medence civiljei ezért március 23-ra szervez tiltakozó demostrációt a projekt ellen - a spanyol nagykövetség elé. | Pátyi golfváros: gyanús fejlemények pártvonalon | Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol...
Mint arról korábban beszámoltunk, Pátyon 1500 lakás, 300 villa és egy bevásárlóközpont épülhet egy rejtélyes spanyol cég, a Grupo Milton beruházásában. Bár a fejlesztés eredetileg egy "golf-faluról" szólt, egy önkormányzati tervmódosításnak köszönhetően bevásárlóközpont és logisztikai raktárak is épülhetnek a korábban sport besorolású helyszínen. Mervó József, a Grupo Milton ügyvezetője korábban elmondta, cégük üzleti filozófiája, hogy a terület magánszemélyektől történő felvásárlásától az értékesítéséig menedzselik a folyamatot, utána kiszállnak a projektből. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20100321_patyi_golfvaros_fidesz_marcius_24 | 2010-03-21 18:35:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt napok hírrengetegében viszonylag csekély érdeklődést váltott ki két közismert celeb befolyással való üzérkedési, illetve vesztegetési ügye. Az egyikben a Kossuth-díjas színészt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy egy adócsalással vádolt vállalkozótól – több társával együtt – 70 millió forintnál többet vett fel azért, hogy egy közvetítőn keresztül érje el, vonják vissza az ellene kiadott elfogatóparancsot. A három évig zajló per a művész számára megnyugtató módon zárult: a bíróság jogerősen kimondta az ártatlanságát. Kevésbé örülhet az az énekes, akit egy majdnem hat évig tartó eljárás után egymillió forint megfizetésére kötelezett a bíróság, mert bizonyítottnak látta, 2014-ben nyolcvanezer forint készpénzt adott valakinek azért, hogy a repülőtéren szolgálatot teljesítő pénzügyőrt vesztegesse meg, nehogy ellenőrizze a Törökországból hamis márkajelzésű ruházati termékekkel érkező felesége poggyászait.
A két esetről nyilvánvalóan azért számolt be a sajtó, mert közismert emberekről van szó. Ugyanakkor a Transparency International Magyarország kimutatásai szerint az ilyen, úgynevezett kis korrupciós vesztegetési kísérletek lassú ütemben bár, de csökkennek. A hatósági engedélyekhez kapcsolódó megvesztegetéses esetek száma is mérséklődött, köszönhetően az ügyintézeseket átláthatóbbá tevő kormányablakok rendszerének. Az más kérdés, hogy Budapesten, a Nyugati pályaudvaron munkaerőhiányra hivatkozva megszüntették a nagy forgalmú, mégis csekély várakozási idejű korszerű szolgáltatóirodát. A TI tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a települések egy részében továbbra is feudális viszonyok uralkodnak, a formális struktúrákat felülírják az informálisak, a közberuházások velejéig korruptak.
Olyan helyi piramisok alakultak ki, véli Nagy Gabriella, a TI közpénzügyiprogram-vezetője, amelyek az országos piramis leképeződései. Egyes települések kicsiben a jogállamiság, a demokrácia és a piacgazdaság normáival ellentétesen működnek, ugyanúgy, ahogyan az nagyban a kormányfő holdudvaráránál tapasztalható. Nem az érdemek, az átláthatóság vagy az elszámolhatóság dominál, hanem az, hogy ki kinek az embere.
A közbeszerzési pályázatok nyerteseinél rendkivül erős a koncentráció – említette meg Nagy Gabriella. Amíg Németországban átlagosan nyolc-kilenc ajánlat érkezik be egy-egy projektre, addig nálunk az esetek 42 százalékában egyetlenegy. Az uniós értékhatár feletti pályázatoknál egyértelműen megfigyelhető a romló tendencia. Évekig 36 százalékos volt ez az arány, de a legfrissebb – 2018-as adatok – már 39 százalékot mutatnak; 2019-ben pedig várhatóan eléri a 42 százalékot is. A közbeszerzési pályázatok csaknem felében nincs verseny, ezzel szemben a Közbeszerzési Hatóság statisztikai adatai szerint ez az arány mindössze 24 százalékos.
Az ilyen jelentős eltérés már az Európai Bizottságnak is feltűnt, ezért a tavalyi országjelentésükben hangot is adtak kételyeiknek. A Közbeszerzési Hatóság azonban állítja, hogy ők nem számolnak hibásan. Nagy Gabriella ezzel szemben inkább az Európai Bizottság 42 százalékos adatának hisz. A helyzet nyugtalanító – mondja a TI programvezetője –, mert a káros gyakorlat immár évek óta fellelhető Magyarországon.
Az is általános tapasztalat, hogy a kormánykörökön kívül eső cégek részt sem vesznek a pályázatokon, ugyanis eleve reménytelennek látják a nyerési esélyeiket. Márpedig az uniós előírásoknak megfelelő pályázat megírása komoly felkészültséget, jelentős összegeket és időt igényel.
A távolmaradás azzal a nemkívánatos következménnyel is jár, hogy így a cégek többsége később sem tud olyan közbeszerzéseken indulni, ahol a kiírók referenciát is kérnek az ajánlatokhoz. Nagy Gabriella úgy látja, ez a bevált módja annak, hogy egyetlen, előre kiszemelt nyertesre írják ki a pályázatokat, egyúttal a valóban innovatív cégeket kiszoríthassák ebből a versenyből. Vagyis a legjobb, a legolcsóbb ajánlat befutásának csökken a valószínűsége, ami alapvetően rontja a gazdaság versenyképességét.
Az sem ritkaság, hogy a kivételezettnek számító Mészáros Lőrinc gigavállalkozó cégei nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyeket az ajánlattevő elvár. Nagy Gabriella szerint azonban ez sem akadály, mert az a gyakorlat, hogy ilyenkor konzorciumot alkotnak náluk hozzáértőbb cégekkel, amelyek a munkát elvégzik, de az egész projekt végig a felcsúti nagyvállalkozó nevén fut, az ő bevételeit is növeli. Az is figyelemre méltó, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek nyertes pályázatainak 95 százaléka uniós pénzből valósul meg, vagyis a felcsúti üzletember a közösség pénzén gazdagodik.
A Transparency International vizsgálatai fényt derítettek például a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak hátterére is. Ebben az üzletben szintén Mészáros Lőrinc lett a nyertes, miközben a finanszírozásban oroszlánrész jut a kínai hitelnek, és a kivitelezésben is megjelenik egy kínai állami vállalat. Ezzel, ahogy a szakértő nevezte, trójai falóként tud az ázsiai óriáshatalom megjelenni az Európai Unió piacain, a kivitelezésben érdekelt cégük pedig uniós referenciát szerezhet. Amíg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretén belül az Európai Uniónak Kanadával vagy Japánnal megállapodása van, a Kínai Népköztársasággal nem sikerült ilyet kötni.
A Transparency korábban vizsgálta a túlárazás gyakoriságát is. Ez a magyarországi uniós projektek 90 százalékában valószínűleg előfordul, az itthoni árak a valóságosnál akár 20-25 százalékkal is magasabbak lehetnek. Előfordultak kirívó példák is: a 260 ezer euróért vett orvosi eszközt 1,7 millió euróért adták tovább a hazai felhasználónak.
Elősegíti a korrupciót az a gyakorlat, hogy nálunk a benyújtott számlák ellenőrzését csak másodlagosnak tekintik, emlékeztet Nagy Gabriella. Erre már az unióban is felfigyeltek. A kormányzati kimutatások szerint a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban papíron már elköltötték a pénzek 110 százalékát, de az uniós ellenőrök a benyújtott számláknak egyelőre mindössze 34 százalékát fogadták el.
Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy Magyarország, amelyben a kormányzat támogatásával az uniós pénzeken nyugvó korrupció virágzik, a nemzetközi kimutatások szerint még mindig csak a korrupcióval közepesen érintettek közé tartozik. A válasz egyszerű: a hatalomközpontosítás és az ezzel járó korrupció korántsem egyedi jelenség a világban, Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában országok tucatjai tartoznak ebbe a körbe. Ami Magyarországot egyedivé teszi, az az, hogy az Európai Unió tagállama. Az európai közösségen belül nincs még egy ország, ahol az államnak, a kormánynak s végső soron egyetlen embernek ekkora hatalom összpontosulna a kezében, mint nálunk. A fékeket és ellensúlyokat – néhány tisztességes bíróságot kivéve – szinte teljesen kiiktatták, a végrehajtó hatalomhoz közeli oligarchák fontos pozíciókat foglaltak el a gazdaságban. Egyes kormánytagok pedig miniszterként is megőrizték gazdasági hátországukat, ahová megerősödve térhetnek vissza.
A „foglyul ejtett államnak” a magyarországitól eltérő variációját testesíti meg Csehország, ahol egy korábban már jelentős vagyonra szert tett oligarcha lett a miniszterelnök. Andrej Babiš bevásárolta magát ebbe a pozícióba, az uniós pénzeket közvetlenül folyatja át a saját vállalkozásaiba, még szemérmetlenebbül teszi ezt, mint Orbán Viktor, aki vélhetően csak áttételeken keresztül érdekelt ebben.
A magyar lakosság egyébként a rendszerszintű korrupciót átlagon felülinek érzi, de ezen nem háborodik fel, inkább irigyen nézi: „amíg én éjt nappalá téve gürcölök, addig a tűz közelében lévők milliárdokat kereshetnek munka nélkül is, és ezt büntetlenül tehetik”.
Éppen a múlt héten derült ki, amint azt a Portfólió megtudta, hogy a magyar kormány egymilliárd eurós pénzügyi átalánybüntetést vállalt az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok miatt, de ezenfelül még egyedi ügyekben is számítani lehet további büntetésekre. Ennek fényében érdekes megvilágításba kerül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója és a legfőbb ügyész minapi találkozójának közleménye: „A szervezetek jó munkakapcsolatát mutatja például, hogy a magyar ügyészség az OLAF minden ajánlására vagy elrendelte a nyomozást, vagy ha az már folyamatban volt az ügyben, akkor annak keretében értékelték az OLAF észrevételeit is”.
Kell némi optimizmus ahhoz, hogy ezt a kijelentést komolyan vegyük. | Közvagyonból magánvagyon - A Transparency kutatása szerint Magyarországot foglyul ejtette a korrupció | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/kozvagyonbol-maganvagyon-magyarorszag-a-korrupcio-foglyul-ejtett-allama-181519 | 2020-02-10 20:01:00 | true | null | null | 168 óra |
|
A multik profitéhségében találta meg nemrég a miniszterelnök a kórházak eladósodásának fő okát. Orbán Viktor szó szerint azt mondta, hogy „olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek”. A kijelentés értelmezésében sajnos a kormány nem sietett a segítségünkre, ezért megpróbáltam megnézni, hogy mi lehet mögötte.
A kórházi tartozásokkal kapcsolatban indított központosított adósságrendezés – ennek hátteréről nemrég írtunk cikket – során vannak olyan külföldi tulajdonú cégek, amelyek részt vesznek a tárgyalásokon, mivel több mint 100 millió forinttal tartoznak nekik az egészségügyi intézmények. Igaz, az nem látszik, hogy ezek kifejezetten szolgáltató társaságok lennének, de talán nem kell ragaszkodni a pontos miniszterelnöki szóhasználathoz, érdemes mindenféle egészségügyi beszállítót megvizsgálni.
Az adósságrendezési tárgyalásokkal kapcsolatban kommunikáló Orvostechnikai Szövetségnek egyaránt vannak magyar tulajdonú és multinacionális hátterű tagjai. Sokan részt vesznek a tárgyalásokon, és még többeket érint a kórházak késve fizetése. Noha nem tagja a szervezetnek a tárgyalásokban érintett összes vállalat, de a tagság jó keresztmetszetét adhatja a problémával érintett céges körnek. Ezért megnéztem a honlapon feltüntetett összes tagvállalat 2014 és 2018 közötti gazdálkodását*A tavalyi adatokat csak május végéig kell leadniuk a cégeknek., legyűjtve az árbevételt, az adózott eredményt, illetve kiszámolva az ezekből adódó profitrátát. Az összesítés során külön néztem meg a 26 magyar tulajdonú és a 14 nemzetközi hátterű társaságot.*A dán Coloplast magyarországi képviseletének nem elérhetők a számai.
A multik számai alapján egyáltalán nem látszik, hogy kiemelkedő profitot érnének el, sőt nyereségrátájuk kifejezetten szerénynek mondható, lényegében végig a 2-3 százalékos sávban alakult az említett öt évben.
Bár a kormányzati kommunikációban ezúttal nem került elő, a sok országban működő cégek esetében gyakran felmerül, hogy mennyire lehet megbízni a magyarországi kimutatásaikban. A transzferárak által lehetővé tett széles mozgástérről korábban több cikket is írtunk, a tavalyi sztrájk idején pedig érdekes módon az Audi maga jött elő ilyen érvekkel. Esetünkben most az a legnagyobb kérdés, hogy a csoporton belül, de külföldről beszerzett árukat – legyenek azok gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök, műtéti fogyóanyagok – piacinak tekinthető áron vásárolják-e meg a magyarországi leányvállalatok, vagy valamivel drágábban, ami csökkenti az itteni profitot (és növelheti a magyar kórházak kiadásait).
Ezt nem lehet megítélni a cégek kiegészítő mellékletei alapján sem, arról viszont lehet némi képet alkotni, hogy csoporton belül kifizetett menedzsmentdíjak, onnan vett szolgáltatások révén csökken-e a magyarországi profit. Az öt legnagyobb árbevételű külföldi hátterű cég legutóbbi kiegészítő mellékletei alapján az látszik, hogy van arra példa, hogy egyik évről a másikra szinte pontosan annyival*339 millió forinttal ugrott meg „az egyéb tanácsadásra, szakértői tevékenységre” kiadott összeg, mint az adott cég 2018-as profitja, amely árbevétel-arányosan 3,6 százalék volt.
Ennyi alapján persze nem lehet megítélni, hogy mennyire volt üzletileg szükségszerű vagy indokolt ez a kiadás, annál az esetnél pedig pláne nem, ahol az egyéb ráfordításokon belüli „egyéb” kategória összege közelítette meg az éves profitot. Ahogy arról is csak sejtésünk lehet, hogy mennyire boldogulna egy másik cég a nyeresége közel felébe kerülő menedzsmentszolgáltatások nélkül.
Az ilyen tételek nélkül valószínűleg néhány százalékponttal magasabb lehetne a multi hátterű cégek magyarországi profitja, de azért ez nagyságrendi eltérést önmagában nem okoz. A magyar tulajdonú cégek profitrátájához kerülnének sokkal közelebb, igaz, ehhez is tartozik némi módszertani kiegészítés. A tavaly óta csődvédelem alatt működő debreceni Dispomedicor ugyanis 2016 és 2018 között már olyan nagy veszteséget termelt, hogy az teljesen eltorzítaná a teljes magyar mezőny számait*A legnagyobb különbség 2018-ban adódik, amikor a Dispomedicor számait is figyelembe véve mindössze 1,5 százalék lenne a magyar tulajdonú cégek nyereségrátája., ezért ezt a céget kivettem az elemzésből.
Az mindenesetre nem látszik, hogy olyan extraprofit lenne akár a multiknál, akár a magyar cégeknél, ami a kórházak kiszipolyozására utalna. A multiknál a cégek közötti szórás sem nagy, 0,05 és 6,77 százalék között voltak 2018-ban a profitráták. A magyar tulajdonúaknál már jobban kileng az inga, -10,58 és 30,87 százalék között, de az utóbbi vállalkozás nem is nyert közbeszerzést, és a követelések alacsony állománya is arra utal, hogy nincs kapcsolatban az állami egészségüggyel.
Érdemes emellé odatenni azt a grafikonunkat, amely a legmagasabb árbevétel-arányos eredményt felmutató építőipari cégek 2018-as nyereségrátáját mutatja. Jelentős részben ezek is közpénzes megbízásokból jöttek össze (uniós, állami, önkormányzati forrásból származik a bevételük), a profitráta sokkal magasabb az egészségügyinél, mégsem hallottuk még, hogy akár egyetlen kormányzati ember is ostorozta volna ezeknek a cégeknek az extraprofitját.
Hasonló a helyzet az állami kommunikáció kizárólagos beszállítójának számító Balásy Gyula-féle ügynökségekkel (New Land Media, Lounge Design) is, amelyek együtt 2018-ban 18 százalékos profitrátát értek el. Szinte kizárólag állami bevételekből, mégse hallottunk egy rossz szót sem az extraprofitjukról, miközben nyíltan azt talán kormányzati oldalról sem kérdőjeleznék meg, hogy a kórházi ellátás színvonala fontosabb, mint a kék plakátoké. (A grafikonon a nyilakkal lehet lépni az árbevétel, a profit és az osztalék között.)
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne mit megreformálni a kórházak gazdálkodásában, ne lehetne valamennyi pénzt megfogni a beszerzéseknél. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) miniszterelnök által is többször emlegetett jelentéseiben indokolatlanul drágán beszerzett szolgáltatásoknak ugyan konkrétan nincs nyomuk*Legalábbis a közzétett dokumentumokban én nem találtam ilyesmit., olyan megállapításokban azonban nincs hiány, amelyek alapján előfordulhat ilyesmi.
„Több esetben előfordult, hogy a jogszabályban előírtak ellenére elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása” – írta például az ÁSZ a Bács-Kiskun és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházzal kapcsolatban. „A közbeszerzési szabályok sorozatos megsértése ugyanúgy jellemző volt, mint az, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődött a szállítói tartozásállomány” – írta egy másik jelentésben a szervezet. A feltárt hiányosságok komoly korrupciós veszélynek teszik ki az érintett társaságokat, valamint kaput nyitnak a pazarló és átláthatatlan közpénz-felhasználás előtt – mondta Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök hét kistérségi egészségügyi szolgáltató ellenőrzése után.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvek óta tudható, hogy „botrány és anarchia” van a magyar kórházakbanAz Állami Számvevőszék már évekkel ezelőtt leírta a magyar kórházakról azokat a megállapításokat, amelyek miatt most Domokos László nagy sajtóvisszhanggal bírálta az intézményeket.
A legutóbb ellenőrzött kórházak esetében is mindig vannak hiányosságok. „A kórház pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, az elszámolt bevételek és kiadások esetében nem rendelkezett bizonylattal” – írta az ÁSZ a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházról. „A kórház a bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban, aminek következtében nem volt biztosított, hogy a közpénz felhasználására a közfeladat ellátása érdekében került sor” – írták a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházról.
De nem kapott jobb értékelést a kórházak felett álló*Középirányító szerepet betöltő. állami szervezet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), illetve jogelődje, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) sem.
„Négy kórháznál az ÁSZ azt is ellenőrizte, hogy a központosított közbeszerzéseket a GYEMSZI lefolytatta-e. A GYEMSZI – a létrehozásáról szóló kormányrendelet előírása ellenére – nem gondoskodott a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a fertőtlenítőszerek vonatkozásában a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, amelynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása. A központosított közbeszerzések elmaradása – a korrupciós veszély mellett – együtt járt a magasabb beszerzési árak kockázatával, a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége így nem volt biztosított”
– írta az ÁSZ. Itt a válasz arra, hogyan fordulhat elő az a Gulyás Gergely által megemlített*A felvételen 1:17:10-től. jelenség, hogy egyes kórházak egészen eltérő áron szereznek be lényegében ugyanolyan terméket.
A szervezet ellenőrzésekor a kórházi beszerzésekről nem írt, de az ÁEEK-ról is leszedte a keresztvizet az ÁSZ. A vizsgálat megállapítása szerint 2015 és 2016, illetve 2017 között nem volt szabályszerű a központ pénzügyi, illetve vagyongazdálkodása.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormányzatnak először a saját oldalán kéne rendet tennie, a beszerzési anomáliák jó része ezáltal meg is szűnhetne. Több magyar tulajdonú cégnél abban bíznak, hogy ezáltal jobb esélyekkel indulhatnának a tendereken, mert jelenleg elég alacsony, 18 százalék körüli a beszállítói arányuk a magyar egészségügyben, és míg egyes kórházakban tárt karokkal fogadják nemzetközi színvonalú termékeiket, máshova képtelenek bekerülni.
A beszerzések megreformálása azért is jobb módszernek tűnik, mint a multik nyomasztása, mert az utóbbi visszaüthetne a külföldön terjeszkedő magyar cégekre. Az átlátható versenyre épülő tenderek valószínűleg abban is segítenének, hogy még akkor is többet ki lehessen hozni a magyar egészségügyből, ha nem szán rá több pénzt a kormány. Az más kérdés, hogy ez önmagában aligha elég a kórházak jövőbeni eladósodásának megakadályozásához.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetniVannak még európai országok, amelyek olyan keveset költenek egészségügyre, mint mi, de szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatást hoznak ki belőle, és náluk az emberek is tovább élnek. | Amit az egészségügyben extraprofitnak mond a kormány, azért a NER le sem hajol | Még ha el is tüntetik a nyereség egy részét, akkor sem életszerű, hogy a beszállító multik tehetnek az évről évre újratermelődő kórházi adósságokról. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200210/amit-az-egeszsegugyben-extraprofitnak-mond-a-kormany-azert-a-ner-le-sem-hajol/ | 2020-02-10 10:30:00 | true | null | null | G7 |
Bár a korábbi átszervezések miatt elvileg az E.On több millió lakossági ügyfelét is az a vállalat szolgálja ki árammal, amire most Mészáros Lőrinc tőzsdei cége bejelentkezett, az Opus a háztartási vevőket nem, csak E.ON Energiakereskedelmi Kft. 22 ezer üzleti ügyfelét venné át. A vállalati szegmensben elég nagy részesedést jelentő vevőállományért azonban nem csak ők versenyeznek, könnyen lehet, hogy a MET is harcba száll, és az állami energiaholdingnak is értékes lehet az eladósorban lévő társaság.
Megígérték, hogy eladják
Az egész hajcihőre egy korábbi gigantikus, több 10 milliárd eurós ügylet miatt van szükség, amit még két éve jelentett be a német RWE és a szintén német E.On. A rendkívül komplex tranzakcióban Magyarország csak egy kis porszem volt, de hosszú távon mégis ez teremtette meg a lehetőséget a teljes hazai villamosenergia-piac újraosztására. Bár egy darabig volt rá esély, hogy az illetékes versenyhatóságok nem gördítenek durvább akadályokat az ügylet elé, végül mégsem ez lett. A vevő E.On-nak minden olyan országban, ahol aktív, vállalásokat kellett tennie arra, min ad túl annak érdekében, hogy ne legyen túl nagy piaci erőfölényben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost kiderül, hogy a rezsicsökkentés, Mészáros Lőrinc vagy a gazdaság a fontosabbEgy állami hivatal dönt arról, mennyit keressen Mészáros Lőrinc cége. Ha sokat, azt vagy a lakosság, vagy a cégek a villanyszámlájukban fizetik majd meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz E.On-é lesz az Elmű és az Émász, végleg kicsavarhatják az állam kezéből az áramszektortA német óriáscégek lepaktáltak egymással, 2,1 millió magyar áramfogyasztót érint az ügy.
Itthon első körben kapásból megváltak a hálózatuk, azaz több tízezer kilométernyi villanyvezeték egy részétől. A 400 településen 760 ezer háztartás és céges fogyasztó áramellátást biztosító Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t az Opus vette meg, míg az észak-magyarországi régióban ugyanezt a tevékenységet végző céget és annak vezetékeit az állami energiaóriás MVM. Ezen kívül még volt egy-két kisebb tétel, meg kereszttulajdon-szerzés, de a legfontosabb fejlemény akkor is az lett, hogy
a gáz után a villamosenergia-szektorban is komoly érdekeltséget szereztek állami és kormányközeli magyar cégek.
A folytatásra pedig már csak azért is számítani lehetett, mert ezek a hálózatot érintették, tehát azt az infrastruktúrát, amin keresztül az áramot eljuttatják a fogyasztókhoz. Az EU felé azonban az E.On nem ennek, hanem a kiskereskedelmi áram-versenypiaci üzletágának (tehát a vállalatok felé történő villamosenergia-értékesítésnek) a felszámolását vállalta.
Állami vagy NER-közeli vevő jöhet
A háttérben már jó ideje zajlott a folyamat, csak eddig nem voltak olyan mérföldkövek, amiket bárki fontosnak tartott volna bejelenteni. Az Opus most jutott el egy ilyenhez azzal, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett az E.ON Energiakereskedelmi Kft.-re (EKER). Nem ők voltak azonban az egyetlenek, az E.On-nál lapunknak azt mondták, hogy
a cég megvásárlására több ajánlattevő jelentkezett, az ajánlatok elbírálása folyamatban van,
ám részleteket nem kívántak elárulni, így azt sem lehet tudni, pontosan hány vállalattal versenyez az Opus.
Túl sok érdeklődő azonban nem lehet, a magyar energiapiac ugyanis az előző évek erős kormányzati beavatkozásai miatt nem túl vonzó terep. A nemzetközi cégek inkább kivonultak és nem beléptek az elmúlt időszakban. A szektor hazai szereplői között viszont nincs túl sok olyan, amely egy ekkora tranzakciót finanszírozni tudna.
Az Opuson kívül nagyjából két másik csoport képzelhető el: az állami MVM-NKM duó és a kétes gázügyleteiről ismertté vált MET.
Utóbbi épp a közelmúltban vette át az irányítást a Magyar Telekommal közös energiakereskedő cégében, az E2-ben. Bár az E2 inkább a gázpiacon aktív, áramban egyelőre kevésbé, üzletileg logikus lépés lenne, ha ezen a területen is megpróbálnának erősíteni, márpedig az E.On ügyfeleinek átvétele erre elég jó lehetőséget teremt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen átveszi az irányítást a MET a Telekommal közös gázszolgáltatójábanA Magyar Telekom kitalált magának egy új szolgáltatást, ami néhány év után tízmilliárdokat hozott, de a kormány a rezsidémonnal együtt kivégezte.
Különösen, hogy csak a vállalati vevőket vennék meg, a lakosságiakat nem, ami a hivatalos tájékoztatókból annyira nem volt egyértelmű. Az EKER ugyanis pont az elmúlt évek csoporton belüli átalakításai miatt 2018-ban már elég sok mindennel foglalkozott. A tízezres nagyságrendű, villamosenergiával kiszolgált vállalati vevőkör mellett adtak el gázt is a versenypiacon, de ők kezelték az E.On közvilágítási és elektromos gépjármű töltési üzletágát, illetve két éve átvették a lakossági áramszolgáltatást is*egy másik E.On-cég beolvasztásával. Utóbbi jelentőségét elég jól mutatja, hogy a hálózati cégei alapján a teljes Dunántúl mellett a Tiszántúl egy részén is a lakosság nagy többsége az E.On-tól veszi az áramot.
Mindenesetre az EKER-be összegereblyézett üzletágak között vannak olyan területek, amelyek az új felállásban (tehát az RWE egyes részeinek beolvasztása után) elvileg kifejezetten fontosak az E.On-nak. Az e-mobilitás, vagyis az autótöltők kivitelezése és működtetése például pont ilyen. Ennek fényében elég furcsa lett volna, ha a teljes csomagtól így egyben válik meg a csoport.
Néhány milliárdos ügylet
Jó eséllyel nem is ez történik, legalábbis az Opusnál kérdésünkre azt írták, hogy
az E.On Energiakereskedelmi Kft. országosan mintegy 22 ezer üzleti ügyfél részére értékesít villamosenergiát, a lakosság részére nem. Az E.On Hungária Zrt. lakossági fogyasztói portfóliója nem képezi az esetleges tranzakció tárgyát.
Mondjuk így különösen érdekes kérdés, hogy miért kellett egy időre belepakolni a vállalatba azt a néhány millió háztartást, amelyeken egyébként 2018-ban 17 milliárdot bukott a társaság*Ilyen veszteséget mutatott ki adózott eredmény soron az áram egyetemes tevékenységéhez köthetően a vállalat.. Ennyi pénz még egy energiakereskedő mércéjével mérve is elég jelentős összeg, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban nyereséges cég 2018-ban már 3,5 milliárdos veszteséget termelt.
A vállalatért részben ezért nem is számíthat olyan brutálisan nagy összegre az E.On. A cégben 2018 végén ugyan 74 milliárd forintnyi eszköz volt, ennek elég jelentős részét azonban a még be nem folyt bevételek adták, ráadásul forrás oldalon is főleg hitelekre épített a társaság. Az Opus azt írta tőzsdei közleményében, hogy ha ők veszik meg az EKER-t, nem is fognak banki forrást bevonni.
A most belengetett adásvétellel egyébként szinte biztosan nem zárul le az E.On itteni tevékenységének átszabása. Az RWE-ügylettel megszerzett magyarországi érdekeltségek közül ugyanis az ELMŰ-nek és az ÉMÁSZ-nak is van olyan tevékenysége, aminek az eladására a csoport kötelezettséget vállalt. A potenciális vevők pedig ezeknél is pont ugyanazok lehetnek, akik most is szóba kerültek. | A lakosságnak nem adna áramot Mészáros Lőrinc | Lehet, hogy a MET-tel és az állami MVM-mel kell megmérkőznie 22 ezer üzleti ügyfélért Mészáros Lőrinc áramkereskedelmi piacra készülő tőzsdei cégének. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200211/a-lakossagnak-nem-adna-aramot-meszaros-lorinc/ | 2020-02-11 10:39:15 | true | null | null | G7 |
Újabb közbeszerzési pályázaton nyert az Opus érdekeltségi körébe tartozó R-kord Építőipari Kft. – írja a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén közzétett hirdetményében.
A pályázat a Keleti pályaudvar és a Kőbánya felső közötti 3. vágány vasúti pálya, biztosítóberendezés, műtárgy, magasépítés, villamos felsővezeték, zajvédelmi munkák elvégzéséről szól. A projekt összértéke (nettó, a tartalékkerettel együtt) 9 488 679 852 forint.
Az R-kord leánycégén keresztül részt vesz a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításában is, két kínai céggel konzorciumban nyertek a pályázaton.
Borítókép: Mészáros Lőrinc, a Viresol társtulajdonosa, Tóth László, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mihály pénzügyminiszter, Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Tóth Anett, a Viresol Kft. ügyvezető igazgatója a 2017-es alapkőletételen // Viresol.hu | Tízmilliárd forintból újítja fel Mészáros cége a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a vasúti pályát | Újabb közbeszerzési pályázaton nyert az Opus érdekeltségi körébe tartozó R-kord Építőipari Kft. – írja a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén közzétett hirdetményében. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/tizmilliard-forintbol-ujitja-fel-meszaros-cege-a-keleti-palyaudvar-es-kobanya-felso-kozott-a-vasuti-palyat/ | 2019-12-20 12:03:00 | true | null | null | Forbes |
Brüsszel az uniós támogatás 25 százalékát vette vissza a valaha volt legnagyobb állami közbeszerzésből, amit az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-beruházásokra írtak ki. A Portfolio vette észre, hogy az Európai Bizottság megnyitotta a pénzcsapokat, így hirtelen 500 milliárd forintnyi támogatás zúdult be, miután a magyar kormány hatalmas büntetést vállalt be.
A víziközmű-beruházások kapcsán kért pénzügyi korrekció a legvaskosabb része a több éve lebegtetett büntetéscsomagnak, amelyben a magyar kormány beadta a derekát, azaz elfogadta az Európai Bizottság által javasolt szankciót. Mint korábban megírtuk,
a revizorok annyi szabálytalanságot találtak egy bő ezermilliárdos mintában, hogy indokoltnak látták: Magyarország fizessen vissza minden tizedik eurót az uniós támogatásokból. A 24.hu informátora most összesen több mint 300 milliárd forint bukásról tud, hivatalos választ azonban nem kaptunk a Miniszterelnökségnek küldött kérdéseinkre.
Ami a víziközmű-beruházásokat illeti, a megbukott közbeszerzéseket kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) sem válaszolt arra, pontosan mennyi támogatást kell visszafizetni a 420 milliárd forintos keretre eddig kötött szerződések miatt. Ugyanakkor adatigénylésünkre megadta a közbeszerzési eredményhirdetések listáját: a 70 linket kibogarászva kiderül, mely cégek nyerték el a sokmilliárdos beruházásokat, és köthettek szerződést az NFP-vel a kivitelezésre. Eddig csak azt tudtuk, hogy 2016 végén mely vállalkozásokat választották ki azon a különleges keretközbeszerzésen, amely során az ország 6 régiójában, egyenként 70 milliárd forintos tömböket írtak ki, majd régiónként 4 győztest hirdettek.
Mindenki arra számított, hogy a legnagyobb beruházás oroszlánrészét a kormányközeli építőipari mogulok viszik el teljes egészében, így a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc, üzlettársa, a tiszakécskei Szíjj László Duna Aszfalt-csoportja, a békési Mészáros, azaz Barkász Sándor a Békés Drén Kft.-vel, és melléjük itt-ott befér majd azok közül egy-egy cég, amelyek mélyépítésben, csatornázásban számítanak, mint a Veolia, a Colas vagy éppen a Penta.
Ehhez képest némi meglepetést keltett, hogy az első körben nem taroltak a mogulok, és nem Mészáros-cég neve szerepelt a leggyakrabban a győztesek listáján. Egy tucat cég került a nyertesek közé. A legsikeresebbnek az EuroAszfalt Kft. bizonyult: négy térségben, két különböző felállásban nyert a Dunai György érdekeltségében álló társaság.
Két térségben az E-B 2020 konzorciummal az ugyancsak Dunai érdekeltségében álló Betonútépítő Zrt.-vel, másik kettőben az M-E 2020 konzorcium tagjaként a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyert. Orbán Viktor barátja tehát csak két, az észak- és közép-dunántúli, illetve az észak-magyarországi térségben győzött. Ennyi még a két multinak, a vízügyi beruházásokban specialistának számító Veolia-Sade párosnak is jutott. Három-három térségben került a nyertesek közé az osztrák Swietelsky, a szintén osztrák tulajdonú Strabag leánycége, a Magyar Bau Holding Zrt. és az Apáthy Endre érdekeltségében álló Híd-csoport. A Duna Aszfalt Kft. neve ugyan nem szerepelt a listán, de a tiszakécskei cégben Szíjj László alapítótársa, Varga Károly két érdekeltsége – a Magyar Vakond Kft., illetve a Hódút Kft. – ugyancsak hármat nyert. Két-két térségben került a nyertesek közé a zalakarosi központú Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt., a francia gyökerű Colas Alterra Zrt. és a gödöllői Penta Általános Építő Kft.
Ez a lista azonban arról nem ad eligazítást, végül kik jutottak a konkrét megrendelésekhez. Az egyes települések ivóvíz-, illetve szennyvízberuházásaira ugyanis újabb közbeszerzést írtak ki, és erre már csak azt a négy nyertes „versenyzőt” hívták meg, amelyekkel korábban keretmegállapodást kötöttek. A tényleges győztesesek az NFP-től kapott lista alapján látszanak, amely szerint eddig 70 kivitelezési szerződést kötöttek, összesen mintegy 240 milliárd forint értékben. Nem oszlik el azonban egyenletesen a munka és a pénz a cégek között.
Habár csak két régióban futott be Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a legtöbb megrendelést mégis a Mészáros és Mészáros Kft. (az Euroaszfalttal közösen) nyerte el: 17 szerződést köthetett az NFP-vel összesen mintegy 70 milliárd forintra. Ez csaknem 30 százaléka az összes víziközműmunkáknak.
A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával.
Igaz, még valamelyest módosulhat a rangsor, hiszen adatigénylésünk után is folytatódtak a szerződéskötések. Irányváltásnak azonban nincs nyoma, nemrég adtunk hírt arról, hogy Mészárosék újabb, 5,8 milliárd forintos trófeát gyűjtöttek be Komáromban.
Arról nem alkothatunk pontos képet, hogy végeredményben hol landolt a 240 milliárd forint, kik dolgoztak az egyes beruházásokon. A konzorciumi tagok ugyanis nem adták kapaszkodót, milyen arányban osztoznak a munkákon, nem nevezték meg az alvállalkozókat és a rájuk bízott munkák arányát sem adták meg.
Csak annyi biztos, hogy akármilyen felállásban készülnek a beruházások, a brüsszeli Bizottság rendesen elkaszálta a konstrukciót. A Portfólió 52 milliárdra becsülte a büntetést, ám
a 240 milliárd forintos szerződésállomány alapján 60 milliárd forint lehet a támogatásmegvonás.
Ráadásul teljesen feleslegesen, hiszen elkerülhető lett volna a bukás, legalábbis a Bizottság már a legelején jelezte az aggályait. Kérte a közbeszerzési kiírás felfüggesztését, kifejtve, hogy több sebből vérzik a tömbösített eljárás, a projektenkénti pályáztatást tartja versenybarát megoldásnak, szemben a magyar módszerrel, amely 2020-ig kőbe vési a nyerteseket.
A java pedig még csak ezután jött, az uniós pénzből finanszírozott, súlyos milliárdokért felfogadott közbeszerzési tanácsadók valahogy nem szűrték ki, hogy olyan formációk is a győztesek közé kerültek, amelyeket ki kellett volna zárni. A revizorok drámai megállapítása szerint a 6 régióban kihirdetett
24 nyertes közül csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, vagyis a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg.
Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a megbízhatatlan rendszeren keresztül nem fizetnek, vagyis akár az összes uniós támogatás folyósítását is felfüggesztheti a Bizottság. A víziközműves kaland a teljes közbeszerzési ellenőrzési rendszer működőképességére vetett árnyékot, a 420 milliárdos tömb megfelelő kezekbe juttatásáért az uniós támogatások kifizetésének esetleges felfüggesztését is bevállalta a magyar kormány.
A 420 milliárdos gigatenderhez kapcsolódó, összesen 5 milliárd forintos közbeszerzési tanácsadói keretmegállapodásnál a brüsszeli auditorok 100 százalékos pénzügyi korrekciót javasoltak, de úgy tudjuk, erre a szankcióra nem került sor. Ugyanúgy, mint a miniszterelnök vejéig, Tiborcz Istvánig érő Elios-ügy esetében, egyszerűen nem nyújtottak be számlát Brüsszelbe, hanem a magyar költségvetés vette át a finanszírozását.
Ezt az 5 milliárdot is hozzá lehet csapni tehát a 60 milliárdos számlához. A felelősségre vonás irányába tett egy lépést az auditorok jelentése nyomán Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője, a Közérdekvédelmi Központ alapítója. Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, amelyben nagyobb kárt okozó hűtlen kezelés, valamint közbeszerzési versenykorlátozás bűntettének gyanúja szerepelt, de hiába kérte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy rendeljen el nyomozást. | Mészárosék nyerték a legtöbbet abból, ami miatt Magyarország sok EU-s pénzt bukik | Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból – derült ki a lapunk közérdekű adatigénylésére küldött válaszból. Az összesen 420 milliárd keretösszegű programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért az ország akár 60 milliárd forint támogatás-megvonással is fizethet érte. Az uniós revizorok arra jutottak: a 24 nyertes között csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/10/28/gigatender-unios-tamogatas-bukas-meszaros-es-meszaros/ | 2019-10-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Bő két év leforgása alatt ötödször nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára most csaknem 27 millió forintot kap Brüsszeltől, hogy növelje a versenyképességét „adaptív technológiai innováció révén”.
Ezzel együtt az ifjú Matolcsy érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft. eddig majdnem 630 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió forrásaiból.
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a társaság ötször pályázott sikeresen az uniós pénzekre:
2017 februárjában csaknem 2,5 millió forintot nyert gyakornoki programra.
2017 szeptemberében 499 millió forintot nyert el „okosiroda” programra.
2017 októberében 92 milliót nyert kapacitásbővítésre.
2018 szeptemberében majdnem 10 millió forintot nyert külföldi kiállításokon való részvételre.
2019 áprilisában pedig csaknem 27 milliót nyert a versenyképesség növelésére.
Az ifjabb Matolcsynak jól megy a sora, 2016-ban kétszázmillió forintos luxuslakást kapott használatra apja unokatestvérétől, Szemerey Tamástól, majd egy örökpanorámás ingatlant húzott fel a balatonfüredi szőlőbirtokára. Tavaly pedig a 24.hu derítette ki, hogy egyszemélyes cége, a Magyar Stratégiai Zrt. megvásárolta azt a 400 milliós, II. kerületi luxusvillát, amelyet Matolcsy György használ. Tegnap pedig az Átlátszó írt arról, hogy az ifjú Matolcsy Porschékat gyűjt, ráadásul a luxus sportautók parkoltatása is egy vagyonba kerül.
Az egyébként nem világos, hogy a bútorgyár pontosan mit fejleszt az elnyert összegből, erről ugyanis az uniós projektismertetőben nem szerepel semmi. Az elnyert pénzt az általános meghatározás szerint az alábbiakra fordíthatja:
Kutatási és innovációs folyamatok a kkv-kben (ideértve az utalványprogramokat, a folyamat-, a formatervezési, a szolgáltatás-innovációt és a szociális innovációt), A környezetvédelemhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez kapcsolódó tevékenységek, Bányászat és kőfejtés (ideértve az energiahordozók bányászatát), Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások, Egyéb, nem meghatározott gyártási tevékenység, Élelmiszerek és italok gyártása, Építőipar, Halászat és akvakultúra, Humán-egészségügyi ellátás, Információs és kommunikációs tevékenységek, ideértve a távközlést, az informatikai szolgáltatási tevékenységeket, a számítógépes programozást, a tanácsadást és a kapcsolódó tevékenységeket, Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti tevékenységek, Közigazgatás, Mezőgazdaság és erdészet, Művészet, szórakoztatás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek, Nagy- és kiskereskedelem, Nem alkalmazható, Oktatás, Pénzügyi és biztosítási tevékenység, Szállítás és raktározás, Szállítóeszközök gyártása, Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, Textíliák és textilipari termékek előállítása, Turizmus, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás, Vissza nem térítendő támogatás, Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés.
A Balaton Bútorgyárat 2015 őszén vásárolta meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a – mára becsődölt – bankja biztosított. Érdekes, hogy még a pénzintézet csődje előtt reagált az ifjabb Matolcsy, aki pár nappal azt megelőzően, hogy kiderült, az NHB Bank likviditási gondokkal küzd, átvitte cégei számláit egy másik bankhoz. | Matolcsy Ádám bútorgyára ötödször kap pénzt Brüsszeltől | Bő két év leforgása alatt ötödször nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára most csaknem 27 millió forintot kap Brüsszeltől, hogy növelje a versenyképességét „adaptív technológiai innováció révén”. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2019/04/23/matolcsy-adam-porsche-brusszel-europai-unio-ingyen-penz-mnb-jegybank-matolcsy-gyorgy/ | 2019-04-23 13:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Mennyi az annyi és mit jelent?
A főigazgató-helyettes által mondott információ megerősíti lapunk november 21-i információját, miszerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be tavaly nyáron-ősszel a magyar kormány azért, hogy az évek óta halmozódó vitás kérdéseket lerendezze és újra megnyissa a brüsszeli pénzcsapokat. A témában korábban született elemző anyagaink:
Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Irányító Hatósági vezető a témához annyit fűzött hozzá, hogy az átalánykorrekció a közbeszerzési felügyeleti főigazgatóság (KFF) audit eredményéhez kötődött, amelynek lényege, hogy a KFF olyan közbeszerzéseket is átengedett, amelyeket nem lett volna szabad és olyanokat nem szűrt ki, amelyeket viszont ki kellett volna (pl. a vízügyi keretközbeszerzésnél). Ezek nyomán az átalánykorrekció az érintett projekteknél 10,5%-os volt, és ez adta ki az Anton Schrag által jelzett 1 milliárd eurós, mai árfolyamon kb. 335 milliárd forintos pénzügyi korrekciót. Erre rakódnak még rá az egyedi ügyekbeli további korrekciók.
A DG Regio főigazgató-helyettese hangsúlyozta: ez az 1 milliárd eurós (illetve valójában magasabb) tétel
nem jelenti azt, hogy nettó pénzügyi veszteség érte volna az országot, ezt a pénzt még fel tudjuk használni más uniós projektek finanszírozására.
A gyakorlatban a pénzügyi korrekció azt jelenti, hogy a magyar hatóságok a már Brüsszelbe kiküldött számlákból kivesznek ekkora volumenben (arányban) tételeket és csak a maradékot fizettetik ki az EU-val, a végrehajtott projektek fennmaradó költség hányadát pedig a magyar költségvetésnek kell megtérítenie, miközben az így "felszabaduló" EU-pénzt hasonló uniós projektekre el lehet költeni.
Végső soron tehát az történik, hogy a pénzügyi büntetés mértékével megemelkedik a magyar állam, azaz az adófizetők hozzájárulása az adott projektek finanszírozásához és összességében nagyobb lesz a magyar költségvetés által elköltött források volumene és adósságállománya, mint eredetileg tervezték.
A Portfolio azon további kérdésére, hogy az 1 milliárd eurós (illetve magasabb) bevállalt pénzügyi korrekció mennyire magas, ha a többi tagállammal összevetjük, azt mondta a DG Regio illetékese, hogy viszonylag magas, de más országokban is vannak problémák, így nem számít extrémnek ez az összeg. Azt is hangsúlyozta, hogy azért jó, hogy végül tavaly meg tudtak egyezni a magyar hatóságokkal a bevállalt büntetések arányát és volumenét illetően, mert így még van idő arra, hogy az így „felszabaduló” EU-pénzeket még más projektekre fel tudjuk használni a 2014-2020-as ciklus terhére.
Amint a 2019-es év uniós támogatási folyamatait bemutató elemzésünkben is rámutattunk: a tavaly nyár körüli pénzügyi korrekciós alku hatására nagy tételben megugrottak a kifizetések az Európai Bizottság felől, sok százmilliárd forintnyi átutalás érkezett meg az államkasszába és így szűkült az a különbség, amit idehaza már kifizettek a hatóságok a nyerteseknek, és ami addig megérkezett utólagos megtérítésként a Bizottságtól.
Mikor lenne nettó veszteség?
Anton Schrag hangsúlyozta, hogy csak akkor érné nettó veszteség az országot (azaz úgy veszne el EU-s pénz a büntetések során, hogy azt már nem lehet felhasználni más projektekre), ha az éppen most zajló éves zárási folyamatban olyan költségnyilatkozatok kerülnének ki Brüsszelbe aláírva, amelyekben az auditorok hibát találnak. Az Európai Bizottsági gyakorlat szerint egy-egy pénzügyi év július 1-től a következő év június 30-áig tart. Ebben a folyamatban Szalóki Flórián jelzése szerint a február 15. kulcsfontosságú dátum, mert ha azokban a problémamentesnek lejelentett számlákban találnak később problémát az auditorok, amit ő február 15-ig IH vezetőként aláír, akkor az később már nettó korrekciót jelent az országnak. Éppen ezért nagy óvatossággal (nagy költségvetési ráhagyással) készítik az ilyen költségnyilatkozatokat, nehogy végleges veszteség érje az országot az EU-pénzek terén.
Szalóki jelzése szerint a 4-es metrós ügyet még mindig nem sikerült lezárni az Európai Bizottsággal, azaz nem kapta meg a projekt a teljes megígért 2007-2013-as uniós finanszírozást, mert még nem lehet tudni, hogy az ügyészség megállapított-e büntetőjogi felelősséget. Csak arról van információja, hogy a brit hatóság lezárta a nyomozást, de annak eredményéről se tud. Az Európai Bizottság tehát addig mindenképpen visszatartja a 4-es metrós ügyben a folyósítást, amíg jogerősen ki nem derül, hogy volt-e bárkinek is büntetőjogi felelőssége a történtekért.
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images | Elárulta Brüsszel: gigantikus büntetést vállalt be az EU-pénzeknél a kormány | 1 milliárd eurós átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságoknál és ezen felül kell érteni még egyedi ügyekben további pénzügyi büntetéseket – mondta a Portfolio kérdésére Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese a Transparency International Magyarország által ma az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20200131/elarulta-brusszel-gigantikus-buntetest-vallalt-be-az-eu-penzeknel-a-kormany-414341 | 2020-01-30 13:39:00 | true | null | null | Portfolio |
A szervezet emlékeztet: továbbra sem nyilvános az OLAF nagy port kavaró jelentése, amely súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, európai uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább úgy döntött, hogy kiveszi a projektek számláit az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból, vagyis nem kéri annak EU-s finanszírozását, így a beruházás teljes egészében a magyar adófizetők pénzén valósult meg.
Ezzel a magyar kormány azt érte el, hogy az EU ne foglalkozzon többé az Elios-üggyel
— írja a TASZ.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert a városukat is érintő beruházás óta a közvilágítás minősége sokat romlott, az utcák jóval sötétebbek lettek. Az Eleven Gyál az Európai Bizottságtól, az OLAF-ot felügyelő szervtől kérte a jelentés kiadását. A közlemény szerint a kérésüket arra hivatkozva tagadták meg, hogy az OLAF jelentéseit kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat.
Ám a magyar kormány a nagy botrányt okozó korrupciógyanús ügyben szinte semmiről sem tájékoztatja a nyilvánosságot, és a megfelelő büntetőeljárások sem indultak meg
— írják.
A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban. A TASZ szerint
ellenkező esetben a korrupcióval érintett államok példát vehetnének Magyarország eljárásáról: a számonkérés ugyanis könnyen elkerülhető, ha a tagállam utólag mégsem hívja le a forrásokat abban az ügyben, amelyben az OLAF vizsgálódik.
Ha tehát az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, az ellen a TASZ szerint kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.
A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől
– mondta el Kaputa Júlia, a TASZ jogásza.
Az Elios-os közvilágítás-fejlesztések sok várost érintenek Magyarországon. Bár Gyálon a helyi önkormányzatnál elértük, hogy felülvizsgálják és reményeink szerint javítják a közvilágítás minőségét, de úgy gondoljuk, hogy az összes ilyen beruházás vizsgálatának anyagát joga van megismerniük a magyar adófizetőknek
– hangsúlyozta Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
Az Európai Bíróság előtt az Eleven Gyált dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviseli. | A TASZ beperelte az Európai Bizottságot a Elios-ügy miatt | Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot, derül ki a civil szervezet keddi közleményéből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/11/elios-tasz-per/ | 2020-02-11 14:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Minél több áramot termel, annál nagyobb a vesztesége – röviden így foglalható össze a Mátrai Erőmű Zrt. jelenlegi helyzete. Ráadásul ebben a formájában nem is működhet már sokáig, több százmilliárd forintos beruházással valahogy zéró karbonkibocsátásúvá kellene varázsolni. Ezt a feladványt vette a nyakába az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt., amikor tavaly karácsony előtt szerződést kötött Magyarország második legnagyobb áramtermelőjének megvételére Mészáros Lőrinc érdekeltségével. Az erőműben 72,6 százalékos tulajdonos Mátra Energy Holding Zrt.-t vásárolták ki. Nem vett zsákbamacskát az állami áramcég, hiszen addig tulajdonostársak voltak, az MVM 26,1 százalék felett rendelkezett a visontai cégben.
Pontosan tudhatta tehát azt, amit a kisrészvényesek csak a hétfői közgyűlésen láthattak számszakilag levezetve: hogy Mészáros Lőrinc és csapata kezében a Mátrai Erőmű tavaly kevesebb áramot termelt, viszont jóval nagyobb veszteséget hozott össze, mint egy évvel korábban. Magyarország egyetlen lignitalapú erőműve 4047 gigawattóra áramot értékesített, míg egy évvel korábban még 5319-et. Az áram egy részét a piacról vette, majd továbbadta, a saját termelése alig több mint 3712 gigawattóra volt. Összességében
57 százalékos kihasználtsággal üzemeltek a blokkok, azaz nem sokkal több, mint félgőzzel ment a visontai erőmű.
Nem tűnik túl sikeresnek a 2019-es év – ismerte el Halmi Tamás leköszönő igazgatósági elnök egy kisrészvényes kérdésére. Magyarázata szerint erre az évre esett az egyik nagy blokk karbantartása, ami így hosszabb időre kiesett a termelésből. De más oka is volt annak, hogy nem pörgették a termelést: „nem volt értelme, csak a mínuszt növeli”. Megdrágult a szén-dioxid-kvóta, és ez veszteségbe döntötte a 2018 májusában megszerzett céget, Halmi elmondása szerint 2017-ben még 6-9 euró volt a szén-dioxid-kvóta, 2018 végére, 2019 elejére 16 euró lett, aztán meg se állt 24, sőt 26 euróig. A sovány áramtermelési számok úgy jöttek ki, hogy MVM Partner megrendelését teljesítették, annál többre pedig nem is törekedtek a drága szén-dioxid-kvóta miatt. Kérdésre úgy kalkulált, hogy 7,8 milliárd forinttal rontotta az üzemi eredményt a kvótadrágulás.
Összességében 77 milliárd forint árbevételt és 5,9 milliárd forint veszteséget hozott 2019, amelynek nagyobb ügyletei közül Halmi kiemelte a csaknem 11 milliárd forintnyi beruházást (zagytér, gázturbina) és a naperőmű-értékesítést. „Mint menedzsment, nagyon elégedettek vagyunk, a megkezdett út jó” – összegezte a Mészáros-éra eredményeit.
Az MVM halad is a nyomvonalon tovább, megszabadítja Mészárosékat az erőmű hitelezésétől, „legalább” a Takarékbank Zrt. által nyújtott 5 milliárd forintos keretet nyit meg – ezt tudhatták meg a részvényesek a meghívóból. Ehhez képest a közgyűlésen kiosztott határozati javaslatok között ennél jóval nagyobb tétel bukkant fel, szavazásra már 11,4 milliárd forint hitelkeretet bocsátottak. Azzal, hogy ez rövid lejáratú, áthidaló, általános vállalatfinanszírozási célú hitel, „rendelkezésre tartási ideje pedig az MVM tőkeemelés napjáig meghosszabbítható”. Ezek szerint tőkeinjekcióval hozza rendbe majd a visontai céget az állami áramtársaság.
Korányi G. Tamás ismert tőzsdei befektető és médiavállalkozó, magánrészvényesként érdeklődött, valóban szükséges-e 11,4 milliárd forint hitelkeret nyitása, hiszen 2019 végén csupán 2,6 milliárd forint rövid lejáratú hitelt mutattak ki a mérlegben, vagyis még a Takarékbank 5 milliárdos hiteléhez fogható összeg sem látszott. Az MVM jelen lévő képviselője kitért a válasz elől, mondván, nincs felhatalmazása a feleletadásra. Halmi pedig azt mondta, hogy ők csak az adásvételi ügylet zárásáig terveztek, azt pedig március közepéig várják, addigra vélhetően a versenyhivatal és az energiahivatal is elvégzi a papírmunkát. Szavaiból az derült ki, hogy a Mészáros-érában 5 milliárd forintos hitelkerettel megoldották az ügymenetet, az áramértékesítés és a kvótavásárlás zsonglőrmutatványait. A 11,4 milliárdból az következik, hogy az MVM-nek nagyobb mutatványokra lesz szüksége. | Mészárosék erőműve inkább nem termelt áramot, hogy ne nőjön a veszteség | Most már hivatalos: közel 6 milliárd forint veszteséggel adják át Mészáros Lőrincék a Mátrai Erőmű Zrt.-t az állami vevőnek, és az MVM rögvest kiváltja Mészárosék 5 milliárd forintos hitelét. A hétfői közgyűlésen azonban kiderült, hogy ennél sokkal többről van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/11/matrai-eromu-veszteseg-114-milliard-tokeemeles/ | 2020-02-11 19:46:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly augusztusban az Erzsébetváros Kft. és a Magyar Kedvezményhálózat Fejlesztő és Jogkezelő Kft. között az Erzsébetváros kártya üzemeltetésére 2 évre szóló szerződés jött létre, mely 43 millió forint megbízási díjat tartalmazott - írja az önkormányzat honlapja.
Idén januárjában belső ellenőri vizsgálat indult az ügyben. Kiderült, hogy a szerződés csak látszólag vonatkozik két évre, mivel már a szerződéskötés után rövid időn belül kifizették a 43 millió forintot.
Az önkormányzat szerint az Erzsébetváros kártya 2019-ben aránytalanul sok közpénzt emésztett fel. Tavaly - a választások évében - az önkormányzat közel 153 millió forintot költött el annak működtetésére, valamint különböző akciókra. Az ingyen sonka, az ingyen fenyő és az almáspite-akció 73 millió forintba, a propaganda 16,1 millió forintba, a kártyaüzemeltetés pedig 48,1 millió forintba került a kerületnek.
Ehhez képest az erzsébetvárosiaknak nyújtott tényleges kedvezmény összege mindössze 15 millió forintot tett ki. | Kiesett egy 43 milliós csontváz Erzsébetváros szekrényéből | Erzsébetváros önkormányzata feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Erzsébetváros kártya működtetésével kapcsolatos csalás, hűtlen kezelés gyanúja miatt - adta hírül az önkormányzat. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/erzsebetvaros-kartya-korrupcio-feljelentes.700023.html | 2020-02-10 12:07:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A hatóság megtévesztésével épített nyaralót a siófoki fideszes országgyűlési képviselő, írja Hadházy Ákos Facebook-posztjában. Az épület nem szerepel Witzmann Mihály vagyonnyilatkozatában, állítása szerint azért, mert az a 150 ezret kereső közalkalmazott felesége nevén van. De nem is ez a problémás Hadházy szerint, hanem az az ügyeskedés, ahogy az építési engedélyt megszerezték.
A 127 négyzetméteres épület Balatonlelle külterületén áll, egy olyan besorolású övezetben, ahol csak gazdák vásárolhatnak telket és arra csak a gazdák húzhatnak épületet, csak mezőgazdasági céllal.
A képviselő szerint Witzmann felesége a +közalkalmazotti státusz mellett bejelentkezett egyéni vállalkozónak és néhány hónapig borszőlő és almatermesztést jelölt meg profilként. Sajnos gazdászi karrierjét 3 hónap után fel is függesztette. A cégadatbázis szerint van még résztulajdonában egy Napfény Kft. nevű vállalkozás, ez 5 éve létezik és papíron szintén borászattal foglalkozik, de nem túl sikeres, mert minden évben 0, azaz nulla forint a bevétele."
"Innen pedig már csak egy lépés a hatóság megtévesztés, hogy gazdasági épületre kér engedélyt. Van ott tényleg egy kis pincécske, fölötte pedig egy tekintélyes nyaraló, örökpanorámával,"
írja Hadházy. Szerinte "az, hogy ezt a csalást sokan csinálják, nem mentség. Részegen is sokan vezetnek, mégsem szép dolog." | A siófoki fideszes képviselő felesége pár hónapra szőlőtermelő lett, hogy engedélyeztesse az örök panorámás | A hatóság megtévesztésével épített nyaralót a siófoki fideszes országgyűlési képviselő, írja Hadházy Ákos Facebook-posztjában. Az épület nem szerepel Witzmann Mihály vagyonnyilatkozatában, állítása szerint azért, mert az a 150 ezret kereső közalkalmazott felesége nevén van. De nem is ez a problémás Hadházy szerint, hanem az az ügyeskedés, ahogy az építési engedélyt megszerezték. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/12/a-siofoki-fideszes-kepviselo-felesege-par-honapra-szolotermelo-lett-hogy-engedelyeztesse-az-orok-panoramas-borospincejet | 2020-02-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egyes hírek szerint elfogták Izraelben. Ennek ellentmond, hogy a Police.hu körözési listáján jelenleg is hét elfogatóparancs van Keserű Sándor Izrael ellen. A férfi – miután testi sértésért elítélték, vélhetően a válófélben lévő feleségét bántalmazhatta – szökésben van, a büntetés-végrehajtási bíró három körözést is kiadott ellene. Ugyanez a helyzet a befolyással üzérkedéssel, ami miatt másodfokon hét évre ítélték Keserűt, és emiatt további három körözése van érvényben. A hetedik körözést ellene tartási kötelezettség elmulasztása miatt adták ki.
Amennyiben Keserűt elfogják és hazahozzák, számíthat rá, hogy elszámoltatják a politikusokat, illetve hatósági embereket fenyegető mondatai miatt is. | Hajtóvadászat az önjelölt „ördög ügyvédje” után | Hét elfogatóparancs van érvényben Keserű Sándor Izrael (képünkön) ellen, aki magát ügyvédnek és magyar–izraeli kettős állampolgárnak mondja, egyben azt állítja, ő a Borkai-féle botrányt kirobbantó „ördög ügyvédje”. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/hajtovadaszat-az-onjelolt-ordog-ugyvedje-utan-7771718/ | 2020-02-13 10:43:07 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bankbetétekbe, befektetési jegyekbe, gazdasági társaságokba, vállalati kötvényekbe és nem utolsósorban ingatlanokba fektetett tőkét a jegybank alapítványai révén. A Pallas Athéné Alapítványok összvagyona a tavalyi év utolsó negyedévében 274,8 milliárd forintot tett ki, amelyből 64,5 milliárdot jelentettek az ingatlanok.
Közel 23 milliárdos telek
Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. az értékes ingatlanok közül az idei évben értékesítette az úgynevezett Reno Udvar 7,5 hektáros területét - az ügyletről a Napi.hu elsőként számolt be.
A négy évvel ezelőtt 17,2 milliárd forintért megvásárolt területet - amelynek hivatalos elnevezése Budapest 13. kerület Váci út 160-168. - a Chi Fu Befektetési csoport vásárolta meg. A 60,4 százalékos tulajdoni részesedésért a 22,8 milliárdos ingatlanérték arányos részét fizették ki, ami azt jelenti, hogy több mint 3 milliárd forintos hasznot realizáltak az üzleten.
Ikonikus épület a Széll Kálmán téren
A múlt év végén adták el a Széll Kálmán téri - és még felújítás alatt álló - egykori Posta Palota épületét. A vevő itt az "anyacég" vagyis az MNB volt, amely 14 milliárd forintot fizetett az impozáns épületért. A Palotát évekkel korábban a Wing Zrt. adta el az MNB-nek 22,3 millió euróért - ez akkori árfolyamon 7,1 milliárd forintnak felelt meg.
Az átalakításra megközelítőleg 7 milliárd forint meg el, vagyis itt az alapítványok nem tettek szert nyereségre. Az épület 2021-ben lesz kész, ezt követően ide költözik a jegybank pénzügyi szervezetek ellenőrzésért és fogyasztóvédelemért felelős szervezete, de pénzmúzeum és kilátótorony is nyílik.
Befektetők a központban, ügyletek a budai Várban
Éppen egy éve adták el az egykori Luxus Áruház épületét. A Pallas Athéné Alapítványok a német-francia székhelyű AEW befektetőcégnek 5,8 milliárd forintos áron értékesítették a Vörösmarty téren álló műemléki épületet, a Kasselik Házat.
Az Optima Befektetési Zrt. által kezelt ingatlan négy évvel ezelőtt került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába Somfai Róbert cégétől. Az Alapítványok ezen az ügyleten 750 millió forintos eredményt értek el.
Külön fejezetet érdemelnek a budai Várban levő jegybanki ingatlanok. Az egykori Óvárosháza épületének felújítása befejeződött - ennek költsége 8,7 milliárd forintra rúgott. Szintén itt található a II. Világháború során porig rombolt Hatvany-Lónyai villa, amelyet szerkezetkész állapotban vásároltak meg 3 milliárd forintért egy magánbefektetőtől. Ennek befejezése még körülbelül ugyanennyibe kerül majd - az átadást 2021 nyarára tervezik. Itt kiállítóteret és rendezvényhelyszínt terveznek.
Az Úri utca 72-es számú házban is felújítások folynak, amelyek befejezés határideje szintén 2021. A beruházás költsége 2,4 milliárd forint. Az avatás után itt egy nemzetközi kutatóbázist működtetnek majd.
Mi történt a belvárosban?
A pesti belvárosban, a Kálmán Imre utcában néhány héten belül adják át a felújított irodaház épületét. Erre, a korábban is így funkcionáló épületre 1,1 milliárd forintot fordítottak.
Egyelőre nem tiszta, hogy mi lesz annak az Andrássy úton levő értékes ingatlan sorsa, ezt három éve vásárolták meg 14,9 millió euróért. Az Oktokon közelében levő Andrássy út 40-42. szám alatti házba tervezte korábban budapesti áruházát a HM áruházlánc, de az akkori tulajdonosokkal, a Mudura családdal végül nem tudtak megállapodni - azóta lakatlan és pusztul. Időközben kiderült az is, hogy az épületet birtokló Optima leányvállalatától, a Seven House Ingatlanhasznósító Kft.-től a GARDA alaphoz került.
Az alapítványok alá tartozó ingatlanos cégek, az Optimum-Alfa és az Optimum-Omega tavaly júliusban adták el két irodaházukat a Millenárison. A vételár 10,64 milliárd forint volt, mellyel az Alapítványok 532 millió forint nyereséget realizáltak. Az új tulajdonos egy Skygreen Buildings nevű kft., amit a hvg.hu szerint 2018 végén vásárolt meg a Green Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap. Ez 2018 júliusa óta létezik, és az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli.
Az Optimum-Delta is megvált 21,35 millió euróért egy 2016-ban vásárolt, a Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes irodakomplexumtól. Itt a CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap volt a vevő, ez 2018 júliusa óta létezik, és szintén az Equilor Alapkezelő kezeli, ezen a befektetésen az Alapítványok 230 millió forint nyereséget realizáltak.
A Vízház Zrt.-t és a Várkert Bazár tőszomszédságában levő Ybl Vízházat (most épp Ybl Budai Kreatív Ház néven létezik) a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap vette meg. Ennek szintén az Equilor a vezetője, és ugyanúgy Pillár Zsolt és Melis János töltenek be vezető tisztségeket, ahogy Skygreen esetében. Ezt az ingatlant 2016-ban lepusztult állapotban vásárolták meg az Alapítványok 10,5 millió euróért, felújítására 3 millió eurót költöttek. Az Ybl Budai Kreatív Ház képzőművészeti kiállító térként működik és éttermet is üzemeltet. Az ingatlan értékesítésén 480 millió forint nyereséget realizáltak. | Hízott a vagyon - mi lett az ikonikus ingatlanok sorsa? | Jó ütemben fektettek be ingatlanba a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. A vagyongyarapodás a tavalyi év utolsó negyedében félmilliárd forint volt és ebbe még nem számították bele az idei év első nagy ingatlaneladását, amely több mint 3 milliárdos hasznot hozott. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/mnb-pallasz-alapitvanyok-optima-reno-udvar-chi-fu-befektetesi-csoport-ybl-vizhaz.700123.html | 2020-02-12 10:51:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A frakcióból talicskázta ki a pénzt az anyagi gondokkal küzdő Jobbik
Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is.
Rendkívüli kongresszuson tárgyalt 2019 februárjában a saját esetleges megszűnéséről a Jobbik, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb, 270 milliós büntetést szabott ki a még az egy évvel korábbi bírságával is tartozó ellenzéki pártra. Az Országgyűlés Hivatalától (OH) kapott működési keretből a Jobbik parlamenti frakciója ugyanakkor szinte még abban az évben „visszanyerte” az összeget, az új parlamenti ülésszak kezdete óta pedig már több mint 380 millió forintnak hágott a nyakára – derült ki a képviselőcsoport szerződéseiből, amelyeket a hvg.hu kért ki az OH-tól.
A 21 fős ellenzéki frakció ezzel toronymagasan a legtöbbet költő képviselőcsoport – majdnem kétszer annyit költött el, mint a közel hatszor akkora Fidesz frakció.
Miből? A képviselőcsoportok az országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből – tehát közpénzből – fedezik a működésükkel járó kiadásokat. Ennek mértéke havonta a képviselői tiszteletdíj (2019 márciusától 989 700 forint) tízszerese, plusz a frakcióhoz tartozó képviselőnként kormánypártoknál a tiszteletdíj 30, ellenzékieknél a 40 százalékának megfelelő összeg. A pénzből elvileg a parlamenti, politikai tevékenységüket kell fedezni, de a valóságban nem korlátozza semmi, hogy mire költik. A hivataltól nemcsak a Fidesz, hanem az összes képviselőcsoport szerződését kikértük. A kapott adatokból levonható megállapításokat cikksorozatban ismertetjük.
A 380 millió forintból több mint 145 millió ment a párthoz közeli IRÁNYTŰ Politikai és Gazdaságkutató Intézetnek: 2018 júniusától decemberéig fél évre 61,9 millió, 2019-ben pedig 82,8 millió. Ez jóval több annál a 2017-re szóló 34,6 millió forintnál, amelyről két éve a 168 Óra számolt be, és annál az 50 milliónál is, amennyit a Népszava akkori adatai szerint 2016-ban fizettek az addig is nagyrészt a pártból finanszírozott think tanknek.
Az intézet tulajdonos-ügyvezetője, Forrai Richárd, a Jobbik korábbi frakcióigazgatója, a 2018-as választás után lemondott pártelnök, Vona Gábor korábbi tanácsadója. A Direkt36 öt éve terjedelmes elemzésben fejtette fel, milyen szerepet játszott a pénzügyi szférából érkező Forrai a Jobbik gazdasági holdudvarának kiépítésében, összességében a párt politikai erővé válásában. Bár a 2018-as választás után felröppent, hogy a Jobbik anyagi nehézségei miatt megszüntetnék az intézetet, a cégnyilvántartás szerint az megalakulása óta éppen 2018-ban érte el legnagyobb – 199 milliós forintos – árbevételét, és ahogy a parlamenti szerződésekből látszik, 2019-ben sem kellett éppenséggel nélkülöznie.
A legjobban jövedelmező Iránytű-megbízás egy 2018 novemberi, 44 millió forintos közvélemény-kutatás volt az összesítés szerint, de 2019 márciusában és áprilisában is leesett a cégnek „elemzés”, illetve „szakpolitikai elemzés” címen 29,9 majd 28,8 millió forint.
A legeslegtöbbet ugyanakkor nem az intézetnek vagy más cégeknek, hanem magánszemélyeknek fizette ki a képviselőcsoport, egyben náluk érhető tetten leginkább, hogy mekkora baj, hogy az érintettek nevét nem ismerhetjük meg (az Országgyűlés Hivatala – mint megírtuk – a GDPR elveire hivatkozva csak anonimizálva adta ki a frakciók magánszemélyekkel kötött szerződéseit – a szerk.): az ellenzéki frakciónál összesen 246 ilyen szerződés (a megbízások több mint kétharmada) szerepelt az összesítésben, igen magas, 182,3 millió forintos összértékkel.
Mivel a nevekhez (egyelőre) nem férhetünk hozzá, nemcsak azt nem tudhatjuk meg, hogy kikhez vándorolt a sok, esetenként sokmilliós megbízás, de azt sem, hogy összesen hány emberhez: a dátumok alapján több, folyamatosan megújuló megbízásra lehet következtetni, de jócskán vannak azonos feladatra egymással párhuzamos szerződések is.
Míg a többi frakció ráadásul szakterületenként vagy konkrét törvényjavaslatonként is meghatározta, hogy pontosan milyen szaktanácsokért fizetett, addig a Jobbiknál még csak utalás sincs erre: összesen 94 darab megbízás fut a bármire ráhúzható „szakpolitikát érintő tanácsadás” címen, 70 ezertől 3,6 millió forintig, összesen 53 millió forint értékben.
A 168 Óra két évvel ezelőtti – még a GDPR-rendelet hatályba lépése előtt készült, tehát a magánszemélyek neveit is tartalmazó – összesítése szerint az ilyen megbízásokra költött akkori 38 millió forintból főleg a Jobbik ifjúsági tagozatának vezetőit és képviselőit, valamint vidéki politikusait fizette a frakció – ez most nem derülhet ki.
A szakpolitikain túl mindenesetre „sima” tanácsadásra is elment 25,9 millió forint, kommunikációs tanácsokra pedig további 24, beleértve a Jobbik szóvivőjének és új sajtófőnökének, Farkas Krisztinának 6,92 millió forintos – havi 900 ezres – megbízási díját. Az MTVA és a Hír TV egykori szerkesztő-műsorvezetője egyébként az egyedüli a listában, akit saját cégén keresztül fizet a frakció.
A fenti 24 millió forintban viszont nincsen benne a Facebook-oldalak kialakítása, és az események fotós, illetve videós megörökítése: ezek összesen további 18 millió forintba kerültek, és 4 millió forintot a belső kommunikáció fejlesztésére is fizetett egy titkos magánszemélynek a képviselőcsoport.
Az összesítésből mindemellett továbbra is úgy tűnik, hogy a többihez képest elképesztően aktív külpolitikai tevékenységet folytat a Jobbik-frakció, már ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy valóban ezt a tevékenységet támogatta a másfél év alatt kötött összesen 32 megbízás tolmácsolásra és fordításra, összesen több, mint 20 millió forint értékben.
A listából az sajnos nem derül ki, hogy a szolgáltatásokat milyen nyelven vették igénybe, és az sem, hogy az összeget hány embernek fizették ki.
A Fidesz és a KDNP tekintélyes, fejenként 120-160 ezer forintos frakcióüléseihez képest a Jobbik 22 képviselője egészen költséghatékonyan, összesen 736 ezer forintból megoldotta a tavaly februári kihelyezett frakcióülését egy mátraszentimrei tréningközpontban. A 2018 szeptemberi, soltvadkerti tanácskozás viszont ennek majdnem a kétszeresébe, 1,79 millió forintba került, de nem ez benne a furcsa, hanem, hogy bár a helyszín a Frittmann panzió-pincészet volt, a terembérlésre mégis csak 210 ezer forintot fizettek a borász testvéreknek, a többi pénz – 1,59 millió forint – egy magánszemélynek ment.
A rendezvényköltségek között különös az is, hogy bár 2019 február elsején a párt drámai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy akár meg is szűnhet a rá kirótt újabb ÁSZ-bírság miatt, egy nappal későbbi évadnyitó rendezvényén azért 3,2 millió forintot elköltött a képviselőcsoport, ebből 844 ezret étkezésre, közel egymilliót pedig a rendezvénytechnikára.
Bár az összesítésből elsőre úgy tűnik, hogy az ügyvédi költségeiből a korábbiakhoz minimálisan lefaragott az ellenzéki frakció – 2017-ben hat ügyvédnek összesen 18,5 milliót fizettek ki, most szintén hatnak összesen 18,2 milliót –, valójában ez nincs így: 25 megbízással ugyanis még további 27 millió forintot fizettek egy vagy több ismeretlen magánszemélynek jogi tanácsadásra.
A szerződött ügyvédi irodák között van egyébként a Jobbik ex-képviselője, a mandátumáról 2018 végén lemondó Staudt Gábor irodája is, amelynek valamivel több, mint egy év alatt 4,45 millió forintnyi megbízás jutott.
A kitakart magánszemély-nevek miatt azt viszont nem tudhatjuk meg, hogy ki az a szerencsés, akinek az ELTE-s tanulmányait havi 433 ezer, 18 hónapra összesen 7,79 millió forintért tanulmányi szerződéssel finanszírozza a képviselőcsoport.
Az autóbérlés költségeiből ugyanakkor tényleg visszavett valamelyest a frakció: a meglehetősen kuszán dátumozott, viszont darabszámot nem említő összesítés szerint a 2018 júniusától 2020 márciusig tartó időszakban összesen 14,1 millió forintot fizettek ilyen címen a Porsche Hungáriának, míg 2017-ben csak arra az egy évre 15,5 milliót.
(A szerződéslistákból készült cikksorozatunkban eddig a Fidesz és a KDNP kiadásait elemeztük végig).
2020. február. 04. 06:30 Joó Hajnalka Itthon
Kultúra, csapatépítés, tanácsadás: a Fidesznél is többet költött a hetedakkora KDNP-frakció
Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.
2020. február. 10. 11:15 Joó Hajnalka Itthon
Tízmilliókért méri a hangulatunkat a Fidesz
Ügyvédekre, kommunikációra, rendezvényekre és internetes hangulatmérésre költött legtöbbet a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja – derült ki az Országgyűlés Hivatalától kikért frakciószerződésekből. A frakció maga nem él olyan nagy lábon, mint a KDNP-é, de az ő szerződéseik között is találtunk érdekességeket. | A frakcióból talicskázta ki a pénzt az anyagi gondokkal küzdő jobbik | Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200211_Jobbik_parlamenti_frakcio_szerzodesei_201820 | 2020-02-11 18:25:00 | true | null | null | HVG |
Bayer Zsolt akkor is marad a várban, ha többet kell az önkormányzati lakásáért fizetni
Felülvizsgálják a budai várban található önkormányzati lakások bérleti díját, emelés jöhet.
Jövőre megemelhetik a várbeli lakások bérleti díját, csak azt nem tudni még, mennyivel – ezt V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester mondta az RTL Híradónak.
V. Naszályi szerint a költség és piaci alapon kiadott lakások bérleti díjait 8 év után vizsgálják felül, és a mostaninál biztos magasabbak lesznek.
Így például drágább lehet Bayer Zsolt kormánypárti publicista és Palkovics László miniszter havi bérleti díja is. Bayer Zsolt azt mondta az RTL Híradónak: mindenképp marad a várban, Palkovics is hasonlóképpen reagált, ő azt mondta, ahogy eddig is, a továbbiakban is a rendeletben megállapított összeget fogja fizetni. A miniszter egyébként most 66 négyzetméterért havi 55 ezer forintot fizet, Bayernek 32 ezer forintot kell fizetni egy 48 négyzetméteres lakásért.
A budavári lakások bérlői között található egyébként Nagy Gábor Tamás is, aki 20 évig volt a kerület fideszes polgármestere. Ő arra hivatkozva kért bérlakást, hogy munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretne, és jövedelméből ki is tudja fizetni a "piaci lakbért". A hvg.hu kikérte a lakásbérlet minden iratát, így kiderült, hogy ez a piaci lakbér még az eddig ismert összegnél is kevesebb, mindössze bruttó 70 ezer forint volt, amit valóban gond nélkül kifizethetett az 1,3 milliós fizetéséből.
Az iratokból az is kiderült, hogy Nagy egy orvostanhallgató pár elől vitte el a lakást:
"Nyugodt otthonra" van szüksége - így kapott várbeli bérlakást a volt fideszes polgármester
Munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretne, és jövedelméből ki is tudja fizetni a "piaci lakbért" - erre hivatkozott Budavár volt fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás, amikor saját önkormányzatától kért exkluzív bérlakást. A hvg.hu kikérte a lakásbérlet minden iratát, így kiderült, hogy ez a piaci lakbér még az eddig ismert összegnél is kevesebb, mindössze bruttó 70 ezer forint volt, amit valóban gond nélkül kifizethetett az 1,3 milliós fizetéséből.
Az I. kerületet 1998 óta vezető politikus alatt sorjáztak a gyanús ingatlanügyek, és az erről szóló, virtuális térképre is felvitt cikkünk írásakor azt tapasztaltuk, hogy tájékoztatási kötelezettségük ellenére Nagy apparátusa ahol lehet, nehezítette a mutyigyanús lakásbizniszek felderítését. Ha pedig mégis kiborult a bili – így amikor váratlanul bekopogtunk a polgármester szintén önkormányzati lakásban élő szüleihez –, akkor utólag próbálták megmagyarázni az ügyeket.
2020. január. 19. 20:03 hvg.hu Gazdaság
Kétszer vette meg a Magyar Nemzeti Bank ugyanazt az épületet a Budai Várban
Nem válaszolt érdemben Matolcsy György arra az ellenzéki képviselői kérdésre, hogy miért vette meg a Magyar Nemzeti Bank kétszer is ugyanazt az épületet a Budai Várban. részletekről az RTL Klub híradója is beszámolt.
2019. augusztus. 29. 06:30 hvg.hu Itthon
Térképre vittük, hogyan vette be a NER a Budai Várat
Interaktív infografikán ábrázoltuk, hogyan vették be a főváros egyik legexkluzívabb részének számító Budai Várnegyedet a NER-hez közeli személyek és cégek. Sétálja végig velünk virtuálisan az újraértelmezett helyi nevezetességeket, és nézze meg, hol bérel lakást saját önkormányzatától a fideszes polgármester, innen merre található az ügyes trükközéssel szintén itt ingatlant szerző Bayer Zsolt, és kik élnek még olyan közel az Orbán Viktor által ide költöztetett kormányközponthoz, hogy akár integethetnének is reggelente a munkába siető miniszterelnöknek. | Bayer Zsolt akkor is marad a várban, ha többet kell az önkormányzati lakásáért fizetnie | V. Naszályi szerint a költség és piaci alapon kiadott lakások bérleti díjait 8 év után vizsgálják felül, és a mostaninál biztos magasabbak lesznek.
Így például drágább lehet Bayer Zsolt kormánypárti publicista és Palkovics László miniszter havi bérleti díja is. Bayer Zsolt azt mondta az RTL Híradónak: mindenképp marad a várban, Palkovics is hasonlóképpen reagált, ő azt mondta, ahogy eddig is, a továbbiakban is a rendeletben megállapított összeget fogja fizetni. A miniszter egyébként most 66 négyzetméterért havi 55 ezer forintot fizet, Bayernek 32 ezer forintot kell fizetni egy 48 négyzetméteres lakásért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200212_Bayer_Zsolt_akkor_is_marad_a_varban_ha_tobbet_kell_az_onkormanyzati_lakasaert_fizetni | 2020-02-12 18:50:00 | true | null | null | HVG |
Bicskén megadják a módját a focipálya-korszerűsítésnek. Mi is beszámoltunk róla, hogy januártól már fénybe tudják borítani mindkét nagy pályájukat, a valódi füvest és a műfüvest is. Mindez szép egy harmadosztályú csapattól, amely ráadásul még csak a megye 1-ben (negyedosztály) volt, amikor a nagy fejlesztések megkezdődtek.
Még így, leírva is nehéz követni ezt a fejlesztési tempót: előbb felújították az élőfüves centerpályát, aztán építettek mellé egy nagyméretű műfüves pályát is, ahol az utánpótlás is tud edzeni. Felújították és kibővítették a régi klubházat, a lepattant öltözőket. Kifejezetten visszafogott, hogy mindössze egy 323 fős lelátót építettek a pálya mellé, de azért még ebben is van egy VIP-szakasz.
Az sem meglepő, hogy a mindösszesen 235 millió forintos, kormányzati és tao-támogatásból finanszírozott munkát a Pharos '95, a stadionépítések egyik bajnoka nyerte el. (A cég tulajdonosa, Végh Gábor kiváló kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel, ő ajándékozta a Puskás Akadémiának a felcsúti Puskás-szobrot, a cégének még telephelye is van Felcsúton.)
Itt még nincs vége. Egy újabb ütemben jött a világítás kiépítése, 52 millió forintból (forrás: 70 százalék tao, 30 százalék Bicske városa), a kivitelező a Roneko Kft., amely korábban több közbeszerzést is nyert az Eliosszal közösen.
Nade akkor mi a bicskei specialitás?
És még csak most jön a bicskei fejlesztés igazi különlegessége! A lelátók befedése. A 323 fős széksor fölé húzott eső- és napfényvédő ugyanis többe kerül, mint amennyi a komplett első ütem költsége volt, élőfüves centerpályafelújítással, műfüves pálya kiépítésével, a klubház és az öltöző felújításával és kibővítésével, és magának a lelátónak a felhúzásával. Ez az összes munka ugyanis 235 millió forint volt. A lelátó befedése ennél több lesz, előzetesen 257 millió forinttal számolnak.
A drága tető egyik magyarázata, hogy Bicskén a lelátó hosszan elnyúlik ugyan, 16-ostól 16-osig.
De csöppet sem magas. Mindössze négysoros.
A középső VIP-résznél még ennél is kevesebb a szék, csupán három sor, hogy kényelmesebben elférjenek a fontos vendégek.
Így aztán elég hosszú tető kell fölé napfény és eső ellen, ami egyébként az NBIII-ban már előírás.
Megkérdeztük a klubot, hogy miért nem azt a megoldást választották, hogy rövidebb, de magasabb lelátót építenek, aminek a befedése is jóval egyszerűbb lett volna. Tessely Zoltán írásban úgy válaszolt:
„Mert így döntöttünk, amikor a tervezés zajlott. Így a lelátó alatt 8
egylégterű helyiség jött létre, melyekben a külső büfé, edzés kellékek raktára, a sportlétesítmény gépeinek garázsok is létrejöttek.”
Hogy miért ilyen drága a lelátó befedése, különösen a többi munkához viszonyítva, Tessely azt írta:
„Mert ez a piaci ára.”
Pontos összeget egyébként majd azután tudnak mondani, ha lezárul a folyamatban lévő közbeszerzési pályázat a kivitelezésre. Ha marad a 257 milliós ár, akkor összesen 544 millió forintot költenek a sportpályára. Taóból, plusz direkt erre a célra adott kormányzati támogatásból és az önkormányzat hozzájárulásából. Utóbbira példa, hogy 100 milliót ugyan adott a célra a kormány,
de az önkormányzat a kormány támogatásához hozzátett még 3,5 millió forintot, amit „a 2016. évi költségvetésben szereplő bölcsőde felújításra elkülönített pénzösszeg egy részének felhasználásával biztosítja”.
Ráadásul a pálya korszerűsítésére nem a Bicskei TC írt ki közbeszerzési eljárást, mert arra „sem kapacitása, sem erőforrása nincs”, hanem az önkormányzat vállalta magára a feladatot. Ennek is van költsége, amit bizonyít, hogy a pályázathoz szükséges műszaki ellenőri feladatokkal az önkormányzat megbízta a Heli and Heli Consulting Kft.-t, 6,4 millió forintért.
De ad a város a klub költségvetésébe is. Tessely Zoltán ősszel írt egy kérelmet a városi közgyűlésnek, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a klubnak az eddiginél nagyobb költségvetésre lesz szüksége, mivel nyáron feljutott az NB III-ba. A szezonra 130 millióval számolnak, amihez az MLSZ 27 millió forinttal járul hozzá. A hiányzó pénz egy részét pótolja ki az önkormányzat úgy, hogy 2019-ben ad plusz 15 millió forintot a már átutalt 10 millió forintot túl. 2020-ra pedig eleve 25 millió forintot állítsanak be az eddigi 10 millió helyett a focicsapat támogatására. A többit pedig összeszedik a támogatóktól. A javaslatot ősszel a fideszes többségű képviselőtestület egyhangú döntéssel elfogadta. Aztán adtak még kétmillió forintot is a villanyvilágítás kiépítésére pluszban, korábban vállalták a közüzemi költségek és a felmerülő karbantartási költségek „viselését” is, és azt is, hogy a Zöld Bicske Nonprofit Kft. támogassa a klubot.
Jó pár éve a Bicskei TC büszkén számolt be arról, hogy együttműködési megállapodást kötött a közeli Puskás Akadémiával. A BTC akkori vezetője – a Puskás Akadémia honlapján található beszámoló szerint – akkor azt mondta:
„...a megállapodás aláírásakor Orbán Viktor, a Puskás Akadémia alapítója, elnöke azt kérte tőlük: készüljenek tervek a komplexum fejlesztésére, amelyet aztán ütemezve, évek alatt meg lehet valósítani.” | Hogyan kerülhet egy 323 fős lelátó befedése 257 millió forintba? | Bicskén megadják a módját a focipálya-korszerűsítésnek. Mi is beszámoltunk róla, hogy januártól már fénybe tudják borítani mindkét nagy pályájukat, a valódi füvest és a műfüvest is. Mindez szép egy harmadosztályú csapattól, amely ráadásul még csak a megye 1-ben (negyedosztály) volt, amikor a nagy fejlesztések megkezdődtek. | null | 1 | https://foci.444.hu/2020/02/13/hogyan-kerulhet-egy-323-fos-lelato-befedese-257-millio-forintba | 2020-02-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Andrássy út;ingatlanértékesítés;
2020-02-10 06:30:00
Újabb fordulat az Andrássy úti ingatlaneladások miatt indult perfolyamban
A csavarhoz egy gyilkossági ügy adott mintát.
A Fenyő-gyilkosság ügyében indult perek egyesítéséhez hasonló - a korábbi hazai joggyakorlattól eltérő - jogi csavarra készül a Fővárosi Törvényszék az Andrássy úti paloták esetében is. Egy „rendes” pert vonhatnak össze egy perújítással, közös perben egyesítve az ingatlanpanamák miatt korábban indított, eddig külön futó eljárásokat.
Az ingatlanfejlesztők nem sokkal a rendszerváltozás után kivetették hálójukat az Andrássy úti palotákra. A Verók Isván és helyettese, Fürst György vezetése alatt álló VI. kerületi MSZP-s többségű terézvárosi önkormányzat képtelen volt ellenállni a gyors pénzszerzés csábításának. A nyitányt az egykori Balettintézet jelentette, amit 1997-ben 220 millióért adtak el és két évtizedig állt romosan az Operával szemközt. (20 évvel később 7,5 milliárdért kelt el.) Ebből nem lett per, nem így az Andrássy 21. eladásából, amelyet az Amelus Kft. egy fürdőszobaszalonért és nettó 295 millióért kapott meg 2004-ben. A lakók pertársaságot alakítottak, amelyhez később csatlakozott a Fővárosi Főügyészség is, mert a pályázat nélküli értékesítéssel sérült a közérdek. A Legfelsőbb Bíróság 2010 októberében semmissé nyilvánította a szerződést, visszaadta az önkormányzat tulajdonába az ingatlant, az Amelus erre 2 milliárd forintos kártérítési igénnyel lépett fel. A kerület új, Hassay Zsófia által vezetett fideszes képviselő-testülete 2016-ban ismét meghirdette az ingatlant, amit megint az Amelus vett meg, ezúttal 1,37 milliárd forintért, de ebből 733 millió forint kártérítésként visszajárt a cégnek, amely közben tulajdonost váltott és Jellinek Dánielhez került. Az ingatlanmogul korábban főként plázákat vásárolt, de tavaly megvette a Hotel Gellértet és a hírek szerint örömmel birtokolná a hányatott sorsú Rác Fürdőt és Hotelt is.
Az Andrássy út 3. és 47. 2004-es eladása azonban azóta is tartó perfolyamba torkollott. Hosszú nyomozás után a Fővárosi Törvényszéken 2011-ben kezdődött meg a per, amelyben a korábbi képviselő-testület 13 tagját vádolták meg hűtlen kezeléssel. Az Andrássy út 47. szám alatti soklakásos műemlék házat a kerületben akkortájt bevett gyakorlat szerint versenyeztetés nélkül adta el az önkormányzat nettó 150 millióért az Ennet Kft.-nek. Az ügyészség által megrendelt új értékbecslés az ingatlan lakott értékét 342,2 millióban határozta meg. Az Ennet kész volt megfizetni a különbséget, de az akkor már Hassay Zsófia vezette testület a perre hivatkozva visszautasította az ajánlatot. A korábbi adásvételi szerződés egyébként addigra semmis volt, mivel a házban helyiséget bérlő Oktogon Kft. rögtön az Ennet tulajdonjogának bejegyzése után megtámadta a szerződést. A Losonczy Pál jobbikos politikus és üzlettársai tulajdonában álló cég ugyanis szintén megvette volna a palotát, mivel az épületben működött a kávézójuk. Ajánlatukra választ sem kaptak az önkormányzattól. A később szintén a Jobbik színeiben politizáló Gyenge Zsolt kerületi képviselő viszont Losonczy érveit mérlegelve feljelentést tett. Losonczyt is beperelte az önkormányzat, a vádat 2012-ben ejtették. (Losonczy korábban a VIII., tavaly ősszel az V. kerületben indult az önkormányzati választáson.)
A Fővárosi Főügyészség kérelmére az Andrássy út 47. büntetőperét később összevonták az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota eladása miatt indult eljárással. Ott a kár értékét 573,8 millió forintra becsülték. Az ingatlanper évekig folyt, Verók István közben meghalt, de Fürst bíróság elé állhatott. A korábban Rolls Royce-szal furikázó Fürst még egy közép-afrikai ország útlevelét is beszerezte, abban bízva, hogy diplomataként rá nem vonatkoznak a magyar törvények. Nem jött be a csel. A Fővárosi Törvényszék 2018. februárjában jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak 123 millió forintot és annak kamatait kell fizetni a VI. kerületi önkormányzatnak.
A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat: nem sokkal az ítélet kihirdetése után perújítási indítványt terjesztettek elő Fürst György terhére, mivel a korábbi eljárásban nem szereplő önkormányzati ingatlanok - Anker köz 1-3. szám, Andrássy út 21., 23., 35., 45. szám, Liszt Ferenc tér 7. szám és Oktogon tér 4. - áron aluli értékesítését szintén Fürst előterjesztései alapján bonyolították le. Az így okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték összesen 1,66 milliárd forint.
Ezeket a palotákat érintő perújítást vonják össze várhatóan azzal az eljárással, ami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon már folyik a Jókai utca 10. áron aluli privatizációja miatt. Az egykori MSZP-SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője ellen tavaly szeptemberben indult per jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt. A vádirat szerint az elidegenítést támogató képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri. Az, hogy ez nem így történt, nem nekik köszönhető. A szintén Fürst György alpolgármester előterjesztése alapján megszavazott eladás ugyanis meghiúsult, mert a vevő nem teljesítette a felújítási kötelezettségét, ezért a szerződéseket felbontották. A vádirat szerint valódi értékénél csaknem 60 millió forinttal olcsóbban adtak volna túl az ingatlanon. | Újabb fordulat az Andrássy úti ingatlaneladások miatt indult perfolyamban | A Fenyő-gyilkosság ügyében indult perek egyesítéséhez hasonló - a korábbi hazai joggyakorlattól eltérő - jogi csavarra készül a Fővárosi Törvényszék az Andrássy úti paloták esetében is. Egy „rendes” pert vonhatnak össze egy perújítással, közös perben egyesítve az ingatlanpanamák miatt korábban indított, eddig külön futó eljárásokat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3066513_ujabb-fordulat-az-andrassy-uti-ingatlaneladasok-miatt-indult-perfolyamban | 2020-02-10 18:30:00 | true | null | null | Népszava |
„A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Mindez a birtokunkba került vádirat 138. oldalán olvasható abban a folyó büntetőügyben, amelynek kulcsszereplője Simonka György fideszes országgyűlési képviselő. A kormánypárti képviselőt és 32 társát a vádhatóság bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekményekkel vádolja a Fővárosi Törvényszék előtt megkezdődött perben. A vádiratot a bűncselekmények elkülönítése után egy héttel, 2019. augusztus 21-én nyújtotta be a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi ítéltőtáblához.
A 2020. január 13-án indult per „csak” arról szól, hogy termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész) juttatott európai uniós és hazai forrásokat szabályellenesen használták , s ezzel 1,4 milliárd forintos vagyon hátrányt okoztak.
Simonka a bíróság előtt
A vádirat mögött 70 ezer oldal nyomozati irat van, 33 személyt vádoltak meg, tucatnyi szakértőt és a legalább 130 tanút hallgattak meg. Hogy a szövevényes ügy bírósági lezárása, az ítélet mikor várható, nem tudni, de azt bizonyosan állíthatjuk, hogy a per igencsak el fog húzódni. És ez még csak az elsőfokú eljárás, amelynek végén várhatóan az ügyészség és/vagy a vádlottak fellebbeznek másodfokra. Tehát megjósolhatatlan, hogy mikor lesz jogerős ítélet.
A hosszú per után új büntetőeljárás
A vádiratból előbb idézett rész ugyanakkor azt jelenti, hogy Simonka György továbbra sem lélegezhet fel – hiába húzódik át az eljárás a 2022-es választást követ időkre –, mert minden jel szerint jön majd a következő büntetőeljárás.
A vádiratból az derül ki ugyanis, hogy az ügyészség a most bíróság elé került ügyről leválasztotta azokat a szabálytalanságokat, amelyeket az egyéb uniós projekteknél talált. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programr (TOP) keretében elnyert pénzekről van szó.
Több szakember azt sem tartja kizártnak, hogy az itt feltárt szabálytalanságok nyomán a vagyoni hátrányokozás meghaladja a most futó per 1,4 milliárd forintját. Az ügyre rálátó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ennek akár a két- háromszorosáról is szó lehet.
Egy friss Facebook-bejegyzésben erre hívja fel a figyelmet Galló Ferenc is, az a területfejlesztéssel foglalkozó közgazdász, aki hosszú időn keresztül Simonka mellett irányító pozícióban dolgozott, de a parlamenti képviselő 2018 őszi meggyanúsítása után szakított vele.
Négy csoportba sorolható
Galló bejegyzésében azt állítja, hogy Dél-Békés esetében összesen 10 TÁMOP-és EFOP-pályázatról van szó, amelyet ő négy csoportba sorolt.
Azok a projektek, ahol az EUTAF/OLAF illetve az illetékes magyar hatóságok a feltárt szabálytalanságok miatt támogatás visszafizetéssel, és/vagy bírsággal sújtotta a projektet.
Azok a projektek ahol az Irányító Hatóság részleges, vagy teljes körű vizsgálatot rendelt el a projektben a projektmenedzsment illetve a közbeszerzési tevékenységek miatt.
Azok a projektek, ahol az Irányító Hatóság szabálytalansági eljárást folytatott le, és szabálytalanságokat állapított meg, ezért felfüggesztette az érintett tevékenységeknél a további kifizetéseket.
Azok a projektek, amelyek kapcsán büntetőeljárások indultak el, és zajlik a nyomozás.
Posztjában egyébként közel tucatnyi polgármestert és önkormányzati képviselőt – a battonyai, a dombegyházi, a kaszaperi, a kevermesi, a medgyesegyházi, a mezőkovácsházai, a mezőhegyesi, az orosházi, tótkomlosi és a pusztaottlakai településvezetőket – figyelmeztet a Simonka-térségéből: ebből baj lesz, nézzenek utána, hogy a projektjeikkel minden rendben van-e, kaptak/kértek-e tájékoztatást a projektmenedzsmenttől, projektgazdától?
Galló Ferenc: "ez már nem játék"
Felmerül a büntetőjogi felelősség
Simonka volt embere szerint ezekben az ügyekben is „be kell fejezni azt a hülyítést, parancsolgatást, szakmai megvalósításnak csúfolt látszattevékenységeket.” Szerinte „ez nem játék.”
Azt jósolja, ha mindezt a településvezetők „nem veszik ezt komolyan és nem állnak a sarkukra, akkor súlyos milliók visszafizetését kockáztatják és egyes esetekben akár a büntetőjogi felelősségük is felmerülhet!”
A TOP-ból 58 milliárd forint fejlesztési forrás jutott a most befejeződött EU-s költségvetési ciklusban Békés megyére. Ezt első körben a Békés Megyei Közgyűlésbe delegált vezetői révén Simonkáék úgy próbáltak meg „szétosztani” a Viharsarokban, hogy a források közel kétharmada kizárólag Simonka választókörzetébe került volna. Ekkor Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester vezetésével belső lázadás tört ki a kormánypárt Békés megyei szervezetén belül a pályázati források méltányosabb elosztására, ami végül sikerre vezetett. | Simonkára újabb büntetőeljárás várhat – derül ki a főügyészségi vádiratból | „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.” | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonkara-valoszinuleg-ujabb-buntetoeljaras-var-derul-ki-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-vadiratbol-126318 | 2020-01-27 07:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint két éve nem jutnak a hatóságok annak a vizsgálatnak a végére, amely a ceglédi kórházat kiszolgáló betegszállító cég (ennek pár éve még résztulajdonosa volt a kórház mostani főigazgatója) körül zajlik. Pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, valamint a Pest megyei munkaügyi hatóságnak nem kell a sötétben tapogatóznia:
Először 2017 végén jutott hozzá bőséges dokumentumhalmazhoz egy bejelentő révén a NAV arról, hogy mi zajlik a Sanamed Nonprofit Kft.-nél.
Az erősen jogszabálysértés-gyanús gyakorlatot lapunk cikksorozatában a nyilvánosság elé is tártuk. Dolgozóktól származó információk és hangfelvételek szerint a Sanamednél kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. Papíron ingyenes önkéntes segítői munkavégzésről kötöttek szerződést a munkavállalókkal ugyanarra a tevékenységre, amelyet amúgy a törvényes munkaidőkeretben fizetésért is végeznek. Papíron így átlagosan heti másfél napot ingyen ráhúztak a rendes, fizetett munkájukra. A dolgozók közül többen azt állították lapunknak, hogy valójában zsebbe fizették őket.
Első cikkeink után egy újabb bejelentés is érkezett, az ügyészség pedig utasította a NAV-ot, hogy folytasson nyomozást – ezt 2018 tavaszán egyesítették a 2017 végén indult nyomozással.
Több esetről tudunk, amikor a hatóságok kiszálltak a céghez.
Több olyan esetről is tudunk, amikor dolgozókat hallgattak meg a hatóságok.
Sőt, 2018 végén a munkaügyi hatóság eljutott addig, hogy azt írta a névtelenséget kérő bejelentőnek:
az önkéntes munka jogellenessége, a heti, napi törvényes munkaidő túllépése, a munkabér elszámolásával kapcsolatos jogsértések bizonyítást nyertek.
Nekünk is azt válaszolták akkor, hogy jogsértést tapasztaltak, ezért eljárást indítottak, és határozatot is hoztak –, ám azt nem árulta el a munkaügyi hatóság, hogy e határozat mit tartalmaz. Úgy hallottuk, hogy ez után utóellenőrzésre kimentek ismét a céghez, igaz, az meglehetősen furcsa körülmények között zajlott.
Ezért ez után egy évvel, 2019 decemberében rákérdeztünk a munkaügyi hatóságnál, sikerült-e végre lezárni az eljárást, szankcionálták-e a jogsértést elkövető céget, illetve hogy az utóellenőrzés mire vezetett. A Pest Megyei Kormányhivatal (ez alá tartozik az illetékes munkaügyi hatóság) azonban másfél hónap alatt sem válaszolt a megkeresésünkre, pedig több ízben is próbáltunk kapcsolatba lépni velük. Miután a többször megismételt írásbeli kérdéseinkre nem érkezett semmiféle válasz, telefonon érdeklődtünk, de a sajtóosztály nem volt hajlandó velünk beszélni. Amikor személyesen mentünk el a kormányhivatalhoz, és kértük, hogy beszélhessünk a sajtófőnökkel, az ügyfélszolgálaton levő munkatárs a fülünk hallatára hívta fel a sajtófőnököt, aki elzárkózott attól, hogy találkozzon velünk. Kértük, hogy valamely, az épületben ott levő munkatársával beszélhessünk, de erre sem biztosítottak lehetőséget. Bár január közepén az ügyfélszolgálatos munkatárson keresztül megüzenték, hogy válaszolni fognak, ezt azóta sem tették meg.
A NAV-ot is kérdeztük, mert forrásaink azt mesélték tavaly év vége felé, hogy már a sokadik sanamedes dolgozót vagy volt dolgozót hívják be, illetve kérdezik ki az adóhivatal munkatársai. A NAV válasza ezt alátámasztja, mert úgy fogalmaznak, hogy „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket.” Tehát még mindig zajlik a NAV nyomozása, ám arról semmit nem mondanak.
A céget megkerestük, de jelezték, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre. | A jogsértést már megállapította a hatóság, mégis csigatempóban folyik a nyomozás | Kamuszerződések, túlmunka egy ceglédi betegszállító cég körül, a NAV-nak mégsem volt elég két év, hogy dűlőre jusson. A munkaügyi hatóság hallgat, mint a sír. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/11/cegled-jogsertes-sanamed-betegszallitas-korhaz-nav-munkaugyi-hatosag-vizsgalat/ | 2020-02-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A XXIII. kerület új, független, de a Fidesz által támogatott polgármestere, Bese Ferenc még megválasztása előtt, tavaly szeptemberben egy kampányvideójában jelentette be, támogatja, hogy a kerület központjában, a régi CBA helyén modern élelmiszer-áruházat nyissanak, mert a környéken alig van lehetőség bevásárlásra. A 24.hu információja szerint a beruházásra ajánlott épületnek Bese Ferenc, illetve szeptember óta Bese felesége az egyik társtulajdonosa.
Ez ugyanis az a 2250 négyzetméteres ingatlanegyüttes, amelyre Bese hivatalba lépése után három hónappal 60 millió forintot különítettek el Soroksár 2020-as költségvetéséből. A Népszava hétfőn írta meg, hogy a XXIII. kerület jobboldali többségű képviselő-testülete megszavazta az épületre szánt keretet.
A költségvetés azonban nem részletezi, hogy a pénzt milyen célra adják, és ez a hétfőn lezajlott testületi vitában sem tisztázódott. A meglehetősen lepukkant ingatlan osztatlan közös tulajdon, kétharmadnyi rész az önkormányzaté, de két éve Bese is vásárolt egy kisebb tulajdoni hányadot. A polgármester egyébként a kampányvideóban azt mondta, hogy az áruházat úgy terveznék megépíteni, hogy „az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté maradjon”. Így elképzelhető, hogy a most megszavazott pénzt a többi tulajdonos kivásárlására költenék.
A polgármesteri hivatal szomszédságában lévő ingatlan kimaradt Bese friss polgármesteri vagyonnyilatkozatából. A politikus a hétfői ülésen ezt azzal magyarázta, hogy tavaly ősszel már elajándékozta a feleségének, de a változást a hivatal lassúsága miatt nem jegyezték be.
A képviselőtestületi ülésen egyébként a jobbikos képviselő feltette a kérdést, van-e bárki, aki úgy szavaz a költségvetésről, hogy van személyes érintettsége, de senki nem jelentkezett. Bereczki Miklós megkérdezte a polgármestert is, aki szintén nemmel felelt. A képviselő ekkor vette elő az épület tulajdoni lapját, amely szerint a polgármester tulajdoni aránya 324/13500. Bese ekkor elismerte, hogy valóban van, illetve volt tulajdonrésze az épületben. Ha a polgármester nem szavazhatott volna, nem lett volna meg a többség az ingatlan felújításhoz. A fideszes többségű képviselő-testületet végül úgy döntött, hogy a polgármesternek nincs érintettsége a kérdésben.
A 24.hu megkereste a XXIII. kerületi polgármesteri hivatalt, hogy megtudjuk, továbbra is bevásárlóközpont építését tervezik-e a Grassalkovich úti épület helyére, és ha igen, kivásárlási vagy felújítási célra adták-e a 60 millió forintot. A hivatal egyelőre nem válaszolt.
Kiemelt kép: Google Maps | Bevásárlóközpontot tervezett a soroksári polgármester saját ingatlana helyére | Új bevásárlóközpontot ígért az őszi önkormányzati választás kampányában a soroksáriaknak a Fidesz-támogatással megválasztott Bese Ferenc, csak azt nem árulta el, hogy a javasolt helyszínen ő az egyik tulajdonos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/12/bevasarlokozpontot-tervezett-a-soroksari-polgarmester-sajat-ingatlana-helyere/ | 2020-02-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Orvostanhallgatók elől szerezte meg az olcsó bérlakást az I. kerület volt polgármestere – írtuk meg ma hvg.hu nyomán Nagy Gábor Tamás, korábbi I. kerületi, fideszes polgármester történetét. Munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretne, és jövedelméből ki is tudja fizetni a „piaci lakbért” – erre hivatkozott Budavár volt fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás, amikor saját önkormányzatától kért exkluzív bérlakást.
2016-ban a Magyar Nemzet írta meg, hogy saját önkormányzatától vett bérbe egy patinás műemléklakást Nagy Gábor Tamás, és a 71 négyzetméteres, Táncsics Mihály utca 23.-ban található ingatlanért mindössze havi 81 ezer forintot fizet. A hvg.hu kikérte a lakásbérlet minden iratát, így kiderült, hogy az eredeti, 2013-as lakásbérleti szerződés alapján a korábban megjelent összeg nem pontos: bár a polgármester valóban 81 203 forintot fizet, de ez nem a bérleti díj, hanem ebben már benne van a víz, illetve csatorna, valamint a szemétszállítás díja.
Az eset kapcsán az RTL Klub megkereste a volt polgármestert, aki minimális különbséggel ajánlott többet a másik pályázónál, egy fiatal orvostanhallgatónál, aki szintén orvosin tanuló menyasszonyával, a „közös életük megkezdéséhez” szerették volna megkapni a bérlakást. Az ő ajánlatukra mindössze 3300 forinttal ígért rá Nagy Gábor Tamás, aki maga jegyezte azt az előterjesztést, amelyben pályázatra kiírt, későbbi lakásának „induló bérleti díját” havi 50 ezer forint plusz áfában, vagyis 63 500 forintban határozták meg.
Nagy Gábor Tamás ezt mondta végül a csatornának:
nem tartja méltánytalannak, hogy a kerülettől bérelt lakást, miközben polgármester volt, és szeretne a jövőben is ott lakni, ezért kérni fogja a szerződés meghosszabbítását.
Kiemelt kép: Nagy Gábor Tamás jelenlegi polgármester, az I. kerület Fidesz-KDNP-s polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón mutatja be választási programját Budapesten, a Budavári Fidesz-irodában 2019. szeptember 12-én. A Fidesz-KDNP választási programja az I. kerületben eredményeken és konkrét terveken alapul – jelentette ki Nagy Gábor Tamás. MTI/Soós Lajos | A Fidesz korábbi polgármestere szerint semmi gond azzal, hogy saját kerületétől bérelt lakást igen jó áron | Orvostanhallgatók elől szerezte meg az olcsó bérlakást az I. kerület volt polgármestere – írtuk meg ma hvg.hu nyomán Nagy Gábor Tamás, korábbi I. kerületi, fideszes polgármester történetét. Munkahelyéhez közeli, nyugodt otthont szeretne, és jövedelméből ki is tudja fizetni a „piaci lakbért” – erre hivatkozott Budavár volt fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás, amikor saját önkormányzatától kért exkluzív bérlakást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/12/fidesz-polgarmester-var-nagy-gabor-tamas/ | 2020-02-12 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A budai Vár szívében fekvő Úri utcában, egy műemléképületben bérel jutányos áron önkormányzati lakást Kuna Tibor egykori kormányközeli üzletember, Szijjártó Péter külügyminiszter barátja – derítette ki a 24.hu.
A korábban milliárdos állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs ügynökségeket vezető, mára azonban kegyvesztett üzletember a Budavári Önkormányzattól kikért közérdekű adatok alapján 2018 nyarán – még a kerület fideszes vezetése idején – lakáscserével jutott hozzá az ingatlanhoz. A 74 négyzetméteres lakásért havonta 48 ezer forint bérleti díjat fizet a kerületnek, és az Opten cégadatbázis adatai szerint tavaly november óta a hivatalos lakcíme is itt található.
Bár a csereszerződés részletei nem nyilvánosak, a 24.hu kiderítette, hogy Kuna egy XVIII. kerületi, 67 négyzetméteres lakást adott az önkormányzati ingatlanért cserébe, ám azt – a tulajdoni lap szerint – a csereszerződés aláírását követő napon vissza is vásárolta az új (ideiglenes) tulajdonosoktól. Vagyis
a cserét csak papíron bonyolították le.
Az önkormányzat tájékoztatása és a földhivatali adatok alapján Kuna Tibor 2018. június 5-én kötött lakáscsere-szerződést az Úri utcai ingatlanra, amihez az önkormányzat hozzájárult, június 6-án pedig már ismét az ő tulajdonában volt a cserealapként biztosított XVIII. kerületi lakás.
Az ügylet végén a bérlők tehát pénzt kaptak, a csereszerződésre pedig azért volt szükség, mert a lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető, magyarán pénzért nem megvásárolható.
Nem Kuna Tibor az egyetlen, aki ezt a manővert hajtotta végre, hogy önkormányzati lakáshoz jusson a budai Várban. Mint a 24.hu kiderítette, Bayer Zsolt kormánypárti publicista ugyanezt a trükköt játszotta meg. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa és családja egy szintén Úri utcai ingatlanért cserébe egy pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét a fideszes publicista családja – az egyik fia – tulajdonába került. Az esetről akkor megkérdeztük Bayer Zsoltot is, aki előbb hazudott a lakásszerzés körülményeiről, majd elismerte a történteket, és közölte, hogy mindezek ellenére szerinte nem játszották ki a lakáscsere szabályait.
Kerestük Kuna Tibort is, ám nem tudtuk utolérni őt. A vállalkozó egyébként egy áfacsalási ügy vádlottja, az ügyészség szerint cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Az üzletember beismerte bűnösségét, és megfizette az okozott kárt. A vádhatóság két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést kért rá büntetésként.
A 24.hu a tavaly cikksorozatban mutatta be, hogy az elmúlt években kik jutottak önkormányzati lakáshoz a budai Várban. Olyan ingatlanokhoz, amelyek nem magántulajdonúak ugyan, de úgy viselkednek, mintha azok lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők.
Így szerzett önkormányzati lakást a budai Várban:
Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Bayer Zsolt kormánypárti publicista.
Rákay Philip, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese.
Önkormányzati lakásban lakik Nagy Gábor Tamás, az I. kerület volt polgármestere és szülei is. A fideszes politikusról a napokban az is kiderült, hogy orvostanhallgatók elől szerezte meg a 71 négyzetméteres lakást, amelyért lakbérként bruttó 70 ezer forintot fizetett öt éven keresztül, bérletének 2018-as meghosszabbításáig.
Kiemelt kép: Szabó Réka /24.hu | Szijjártó barátja ugyanazzal a trükkel szerzett önkormányzati lakást a Várban, mint Bayer Zsolt | A budai Vár szívében fekvő Úri utcában, egy műemléképületben bérel jutányos áron önkormányzati lakást Kuna Tibor egykori kormányközeli üzletember, Szijjártó Péter külügyminiszter barátja – derítette ki a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/14/kuna-tibor-onkormanyzati-lakas-budai-var-bayer-zsolt/ | 2020-02-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Feljelentést tett a XI. kerület az egyik önkormányzati vállalkozás igazgatójának külföldi luxusútjai miatt. A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy az Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. korábbi vezetője, Janurik Lajos az elmúlt négy évben közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra.
Az ügyvezető az Egyesült Államokban háromszor is járt,
legutóbbi, kilencnapos útjára – alig két hónappal az önkormányzati választás előtt – 4,1 millió forintot fizettetett ki a céggel. Mint azóta megtudtuk, szingapúri útján a távol-keleti városállam ikonikus szállodájában, a Marina Bay Sands Hotelben szállt meg 850 ezer forintért.
Az ellenzéki győzelemmel zárult októberi önkormányzati választás után az új DK-s polgármester, László Imre belső vizsgálatot rendelt el az önkormányzat tulajdonában lévő társaságoknál, ekkor kerültek elő az informatikai cégvezető utazós számlái is. Janurik „szakmai továbbképzésként”, a világ egyik nagy infobiztonsági eseményére, a Black Hat rendezvénysorozatra váltott belépőket, de rendszerint 4-6 napos ráhagyással szervezete meg az útjait. A szingapúri konferencia a honlapja szerint négynapos volt, a luxushotelről leadott számlán azonban 9 napnyi tartózkodást számoltak el.
A feljelentés szerint Janurik a tavaly december 2-5. közötti londoni Black Hat Europe konferenciára is elrendezte kiküldetését, erről azonban a közben lezajlott átvilágítás során nem adott tájékoztatást. A konferencia ingyenes visszamondására október 25-éig lett volna lehetőség, de mire kiderült az utazás ténye, regisztrációja véglegessé vált.
Furcsa, hogy ezek után az önkormányzat nem rúgta ki az előző fideszes polgármester, Hoffmann Tamás embereként számon tartott Janurikot, hanem belement abba, hogy közös megegyezéssel szüntesse meg a 2023-ig szóló megbízási szerződését, sőt azt is engedélyezte, hogy részt vegyen az eltitkolt londoni konferencián.
A kétmillió forintba kerülő utazást a közös megállapodásban rögzített juttatások részeként számolták el.
Úgy tudjuk, hogy a cégvezető számára kifejezetten kedvező egyezséget Lakos Imre, a polgármester frissen kinevezett kabinetfőnöke brusztolta ki. Két héttel később az egykori SZDSZ-es politikusnak is távoznia kellett posztjáról.
A feljelentés szerint az önkormányzat az utazásokkal kapcsolatban végül jelentős kárt okozó sikkasztás gyanújával fordult a hatóságokhoz.
Janurik a 24.hu-nak azt állította, hogy a drága utazásokkal tulajdonképpen spórolt a kerületnek. Érvelése szerint az éves szinten átlagosan 6,5 millió forintos konferencia- és tréningköltség akár 50 millióval is csökkenthette a cég kiadásait. Szerinte az általa látogatott 3-4 napos nemzetközi konferenciák, ahol többnyire a hekkerek világa volt a fő téma, kiváltotta az önkormányzati cégnél az IT-biztonsági szolgáltatások megvásárlása esetén fizetendő külsős vállalkozói díjat.
Kiemelt kép: Roslan Rahman / AFP | Kiküldetés Las Vegasba és Szingapúrba: Újbuda feljelentést tett | Feljelentést tett a XI. kerület az egyik önkormányzati vállalkozás igazgatójának külföldi luxusútjai miatt. A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy az Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. korábbi vezetője, Janurik Lajos az elmúlt négy évben közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/14/janurik-lajos-ujbuda-feljelentes-lakos-imre/ | 2020-02-14 12:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Sikerült kiszűrni egyes, korábban milliárdos tao-visszaélések gyanújába keveredett szervezeteket, az így keletkezett extra pénzből viszont leginkább tűzközeliek valósíthatják meg ötleteiket – derül ki a Válasz Online friss kulturális mélyfúrásából. Megtudtuk továbbá: az Országos Széchényi Könyvtár költözését várhatóan nem kapkodják el, arra öt év is rendelkezésre állhat, az ezt is irányító Demeter Szilárd nem gyengült meg az elmúlt két hónap csatáiban – a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője még a könnyűzene állami istápolását is elvállalhatja a közeljövőben. Mire kapott majd’ félmilliárd pluszpénzt a múzeum év végén, s mire ment félmilliárd Rákosmente önkormányzatának? Megmutatjuk.Nagyot durrant a hajóágyú egy hete: németek teljes kiirtásával való poénkodásra, delikát négerezésre és zsidózgatásra kaphatta fel a fejét, aki belekukkantott az új magyar kormányzati „erőközpont” friss termékébe. Az A38 hajón felvett, Hajónapló című műsorfolyamban a korábban burkolt zsidózgatás miatt még az Echo TV-ről is kitiltott Fidesz-huszárok kaptak külön műsorrészt (a találó Gumiszoba alcím alatt), a megrendelő pedig nem más, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által létrehozott irodalmi ügynökség (a főszerkesztő meg fideszes alpolgármester). Mint megtudtuk, a gumiszobások többé nem rontják az intézmény jó hírét: a kormányos, azaz PIM-vezető Demeter Szilárd a véleményszabadságra és a szerkesztőségi autonómiára hivatkozva az Origón közölt cikkében ugyan nem határolódott el a szabadszájú wannabe véleményvezérektől, de úgy tűnik, hogy a fiúk levonták a tanulságot, és a kirúgást megelőzendő inkább leléptek. A Gumiszoba legénysége tehát hajótörötté vált, a műsor már nem része a Hajónaplónak, a magyar kultúra legújabb zászlóshajójának vitorláját viszont nem tépázták meg a viharok. Még akkor sem, ha Demeter decemberben fontos csatát vesztett. Az eredeti tervek szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntéshozatali struktúráját átalakították volna és a Nemzeti Kulturális Tanács döntött volna azokról a pályázatokról is, ahogy a színházi támogatásokról és nagyjából mindenről a magyar kultúrában. Utolsó pillanatban aztán egy kevésbé brutális átalakítást fogadott el a parlament december 11-én, de Demeternek így is van elég dolga: nem csupán a PIM-et és az ügynökséget viszi, de tavaly nyár óta miniszteri biztosként az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) költöztetését is ő készíti elő – értesüléseink szerint ott az átvilágítás mostanra történt meg. Ha minden jól megy, nem kapkodják el úgy a dolgot, ahogy a Természettudományi Múzeum költöztetését. Az OSZK számára tervek szerint öt év is rendelkezésre állhat, s csak akkor megy a nemzeti könyvtár, ha sikerül neki felépíteni a megfelelő épületet – úgy tudjuk, a Ferencvárosba tervezett diákváros részeként.Emellett némi stratégiai tervezés is belefér: a december óta törvényben is stratégiainak nevezett intézmények vezetői között, az úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanácsban ott ül majd a PIM-főnök is, sőt már ült is volna, ha Kásler Miklós elfoglaltsága miatt el nem marad a Tanács múlt péntekre tervezett első ülése. (Értesüléseink szerint a Tanács élére a miniszterelnök Balog Zoltánt kérte fel, utóbbi azonban nem vállalta.) Ha ez még mindig nem lenne elég: a basszusgitárosként is aktív főigazgató megbízható forrásunk szerint a közeljövőben magához vonhatja a rockzene állami segítését is.A tavaly három évre 17 milliárd forinttal megdobott új erőközpont ráadásul újabb százmilliókkal gazdagodott év végén: miközben a nagyérdemű alighanem a szilveszteri előkészületekkel volt elfoglalva, az utolsó pillanatban, december 30-án még kiszórt a kultusztárca uszkve egymilliárd forintot – ebből 415 milliót a PIM kapott meg, félmilliárdot pedig Rákosmente önkormányzata. Rákosmente vagy a múzeum mióta előadó-művészeti szervezet? – tehetnénk fel a kérdést, a kulturális államtitkárság ugyanis abból a perselyből adta a bónuszpénzt, amely előadó-művészeti szervezeteknek járt volna tavaly. Mielőtt megválaszoljuk, hogy mire mennek ezek a pénzek, vázoljuk, miért nem lepődtünk meg a döntésen mégsem.Your browser does not support the video tag.Mint ismert, a társasági adójukat korábban kultúrára is költhették a cégek (tao), ezt azonban a visszaélésekre hivatkozva megszüntette a kormányzat, s 2019-ben e pénzek pótlását már a Fekete Péter vezette kulturális államtitkárság vállalta magára. Az összegekről teljesen átláthatatlan szempontrendszer alapján döntöttek már a kezdet kezdetén is, ám egy-két fogódzó akkor mégis adott volt. Például, hogy olyanok igényelhették az immár „előadó-művészeti többlettámogatás” névre keresztelt pénzt, akik a törvény szerint előadó-művészeti szervezetnek minősültek, valamint korábban is kaptak taót. E tény mutatta, hogy bár hivatalosan nem tao-kompenzációnak hívják a 37 milliárdos programot, mégiscsak arról van szó.A „kompenzáció” persze időnként erőteljes túlkompenzálásként valósult meg: míg a vidéki színházak és a függetlenek csak vártak a sorukra, kötelezettségvállalásnak nem minősülő sajtpapírokat kaptak valamikori támogatásuk esetleges összegéről, azaz gőzük nem volt, hogyan tervezzék a következő évadot, a magukat nemzetstratégiainak kinevező intézmények milliárdos összegeket zsíroztak le Vidnyánszky Attila irodájában tavaly áprilisban – maguknak. A Nemzeti Színház főigazgatója, akinek nevéhez a tao-rendszer eltörlése fűződik, az általa korábban begyűjtött tao-összeg tízszeresét szakította volna – a botrány hatására aztán kevesebb többletpénzzel is beérte.Az mindenesetre már májusban látszott, hogy a teljesítmény, a nézőszám nem szempont az osztásnál. Elsőként a szintén nemzetstratégiaivá minősített Pesti Magyar Színház milliárdos többlettámogatásán hüledezhettek a szakmabeliek – a színház korábbi taójának ötszörösére rúgó összeget ugyanis azzal magyarázták, hogy profilváltásra és felújításra megy majd. (Arra korábban tao-pénz nem volt felhasználható.) Persze a Pesti Magyar legalább a másik szempontnak megfelel: valóban előadó-művészettel foglalkozik.Év végén már ez sem számított: az Index szúrta ki, hogy egy újabb, a portál által érthetetlennek nevezett pénzszórási hullámban már tűzoltóegyletek, magánszemélyek, önkormányzatok kaptak sok tízmilliókat. A legnagyobb nyertes ebben a körben Köves Slomó kormánybarát EMIH-je volt 1,8 milliárddal – ezt egy majdani zsidó színházra kapta a színjátszást eddig legfeljebb átvitt értelemben művelő szervezet. A második helyezett a szintén milliárdos összegnek örülő, a Nemzeti Színházhoz köthető, még be sem jegyzett Déryné Művészeti Nonprofit Kft. lett ekkor, s ha még ez sem lett volna elég, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) lapja is kapott 40 milliót. A Vidnyánszky Attila vezette társaság saját jogán is szerzett még 150-et – miközben például a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) kétmilliós igénylését elutasították arra hivatkozva, hogy nem előadó-művészeti szervezet. Követelésbehajtással, műtrágya- vagy épp sportszer-kiskereskedelemmel foglalkozó bt.-knek jutott ugyanakkor, de a dúsgazdag fideszes politikus Bajkai István feleségének cége is érdemesült hetvenmilliónyi vissza nem térítendő adóforintra.Nos, ezért nem lehettünk nagyon meglepve, amikor december legvégén a PIM és Rákosmente között is szétdobtak hirtelen majd’ egymilliárdot. A kérdés csak az maradt, mire megy az összeg. Noha sokan gyanították, hogy a már említett Hajónaplót készítik a PIM 415 milliójából, mint megtudtuk, ez bizony tévedés. Az „erőközpont” ügynökség kerete már tavaly májusban kialakult, s noha ez is 400 milliós összeg erre az évre, az év végi 415-öt valójában nem is a PIM kérte. Értesüléseink szerint az Fekete Péter saját terveit segíti: az államtitkár az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) keretein belül képzelt el némi színházi stratégiaalkotást és kisebb pályázatok kiírását, lebonyolítását, ám mivel az OSZMI a PIM alá tartozik, utóbbinak kellett pályázni a forrásra – ezt a szívességet pedig saját fenntartójának, az államtitkárságnak nyilván megtette a múzeum. Így tehát ez a pénz valójában nem is a PIM-é, az a pénzosztó államtitkár saját – igaz, szakmai – céljait segíti majd. Az eredetileg bűvész, államtitkárrá pedig cirkuszigazgatóból avanzsált Fekete Péter a cirkuszszakmának is juttatott szépen: a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ 850 millióján felül cirkuszos cégek, sőt, egyéni vállalkozók is kaptak 6-10 millió forintokat. Több piaci forrásunk szerint a másfélmillió háztartásban fogható d1 televíziónak megítélt 200 millió forint is a Fekete-mágia része: cirkusztévét varázsolhatnak az eleddig jobbára érdektelen kábelcsatornából.A helyzet megfejtése nem bonyolult: év végén milliárdoknak nem volt még gazdája, viszont mivel ezek az összegek nem vihetők át az új évre, szét kellett őket szórni. Hogy lett hirtelen túl sok a pénz? Nos, úgy, hogy korábbi nagy, visszaélésgyanús taózókat is kivettek a rendszerből. A „felesleges”, ám gyorsan elköltendő állami milliárdok így olyan projektekre mehetnek, amelyek régen fiókban voltak már – valamely, a párttól és kormánytól nem túl távoli szereplő fejében. Az államtitkár saját terveit már vázoltuk, de a Teátrumi Társaság már említett 150 milliója is ilyen: mint megtudtuk, ez nem működési támogatás, hanem egy konkrét projekt megalapozása. (Minthogy utóbbi épp dugába dőlni látszik, teátrumos forrásaink állítják, a társaság visszafizeti a pénzt, ha nem tudják tető alá hozni a titokzatos vállalást.) Az L. Simon Lászlóhoz kötődő Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány is ebbe a sorba illeszkedik: a már egy éve is meglévő ötlet (kortárs művészeti központ Budapesten) most szökkenhet szárba: 1,1 milliárd forintos támogatással.Ebbe a hullámba sorolható Rákosmente önkormányzatának utolsó pillanatban odaítélt félmilliárd forintja is. A kerület múlt héten azzal került be az országos hírekbe, hogy a Karácsony Gergellyel az M1-en sajtótörténeti interjút készítő képernyős férje itt kulturális alpolgármester fideszes színekben, ám az 500 milliónak nem hozzá van köze. Hanem a Vidnyánszky-féle Teátrumi Társaság alelnöki posztját is betöltő Szabó Ágneshez, aki itt vezet magánszínházat 1999 óta. A Gózon Gyula Kamaraszínház a helyieknek kétségkívül fontos, 200 férőhelyes játszóhely, éves jegybevétele 20-30 millió forint körül van – taóból tehát legfeljebb ennyire lenne jogosult. Az ennek kiváltására szánt összegből meg kap félmilliárdot – igaz, nem a színház maga, hanem az önkormányzat, amelynek tulajdonában a 110 éves épület van. Amint az érintett is megerősítette érdeklődésünkre: régóta szeretnének egy rendes felújítást, Szabó Ágnes évek óta egyeztet róla a korábban alpolgármester, most kerületvezető fideszes Horváth Tamással, s hogy milyen kalapból lett végre pénz felújításra és bővítésre, valóban nem kell, hogy érdekelje.Különben is: a kőszínházak megkapták korábbi pénzüket, vagy még többet is (Katona), ahogy némi huzavona után a menőbb függetlenek szintén (Pintér Béla). Azt mondjuk nem tudni, ki és milyen szempontok alapján döntött úgy, hogy a szintén magánszínház Játékszín négyszer annyit kapjon, mint a legnagyobb vesztes Átrium, vagy ki árazta be 20 millióra Pintér Tibor döbbenetes lovas színházát, épp annyi pénzre, mint a Szörényi-életművet bemutató 36 éves Zikkurat Színpadi Ügynökséget, amely nagy produkciói okán taóból ennek több mint tízszeresére lett volna jogosult.Nagy produkciókban persze most sem lesz hiány, csak épp nem azok állítják színpadra ezeket, akik az elmúlt évtizedekben: négy darab stadionváltozatát turnéztatják majd idén úgy, hogy az állam állja az előadások összesen öt-hat milliárdos költségét, a stadionokat ingyen megkapják, a helyi önkormányzatok pedig eldönthetik, szednek-e belépőt, s ha igen, mennyit. A cél a gyerekek, az ifjúság elérése. Vélhetően nem lepődik meg az olvasó, ha eláruljuk: az egyik stadionváltozat a Vidnyánszky-féle Egri csillagok-előadásból készül.Az egyre erősebb centralizáció mellett sem egyszerű mindenesetre kulturális koncepciót találni, hacsak nem azt, hogy haveri vállalkozók, régi ismerősök ötleteire most van pénz dögivel. A sodródás problémáját kormányzati szinten is érzékelik: elvileg éppen ezt lenne hivatott orvosolni a kultúrstratégiai intézetek vezetőit tömörítő Nemzeti Kulturális Tanács. Aprócska bökkenő: amikor ennek egy pont nullás előképe határozott a tao-pótpénzekről tavaly, nem sok szó esett párhuzamosságok megszüntetéséről és szinergiákról – egyszerűen szétdobták egymás között a milliárdokat. A következő hetekben mindenesetre minden bizonnyal sikerül összeülniük, lassacskán tehát választ kaphatunk a nagy kérdésre: gyógyítható-e a kutyaharapás – szőrével? | Fekete-mágia: így varázsolt magának milliárdokat a Fidesz kultúrelitje | Sikerült kiszűrni egyes, korábban milliárdos tao-visszaélések gyanújába keveredett szervezeteket, az így keletkezett extra pénzből viszont leginkább tűzközeliek valósíthatják meg ötleteiket – derül ki a Válasz Online friss kulturális mélyfúrásából. Megtudtuk továbbá: az Országos Széchényi Könyvtár költözését várhatóan nem kapkodják el, arra öt év is rendelkezésre állhat, az ezt is irányító Demeter Szilárd nem gyengült meg az elmúlt két hónap csatáiban – a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője még a könnyűzene állami istápolását is elvállalhatja a közeljövőben. Mire kapott majd’ félmilliárd pluszpénzt a múzeum év végén, s mire ment félmilliárd Rákosmente önkormányzatának? Megmutatjuk. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/01/28/fekete-peter-emmi-tao-demeter-szilard-pim/ | 2020-01-28 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A kétszázhetvennyolcmillió forintos érdi óvodaberuházás közbeszerzése során az egyik meghívott cég a győztes társaság alvállalkozójává vált. Az ilyen összefonódás súlyosan sérti a közbeszerzési törvény legfontosabb alapelvét. Ezért a közbeszerzési döntőbizottság megbírságolta a érdi önkormányzatot és a közbeszerzési eljárásban részt vett két céget.
Az érdi Fácán óvoda újjáépítése miatt kiírt közbeszerzési pályázat ügyében a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte az eljárást. A döntőbizottság az érdi önkormányzatot kétmillió forintra, az eljárásban nyertes General-Invest Bau Kft.-t, valamint a később alvállalkozóként fellépő RO&MI VILL Kft.-t egy-egymilló forintra bírságolta. A General-Invest Bau a város egyik kedvenc beszállítója.
A bírság összege nem magas. Az ügy azonban nincs még lezárva. Érd 2019. október 13-án megválasztott polgármestere ugyanis többször súlyos aggodalmának adott hangot a közbeszerzéssel összefüggésben megindult uniós ellenőrzés miatt.
A döntőbizottság egyebek mellett azzal indokolta a kiszabott bírság viszonylag alacsony mértékét, hogy “a beszerzés uniós forrásból finanszírozott, ezért a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat”.
Csőzik László polgármester az elmúlt hetekben többször nyilatkozott a Fácán utcai óvoda közbeszerzésének ellentmondásos körülményeiről. Kijelentette, hogy az uniós ellenőrzés végén akár a támogatási összeg 25 százalékát vissza kell fizetni.
A közbeszerzési döntőbizottság “feltárt egy olyat, amit nem volt szép” – jelentette ki Érd polgármestere, Csőzik László a Fácán utcai óvodaépítés körülményeiről a közgyűlés január 30-i ülésén (1 óra 56 perckor a videón). “Amit ott olvastam, az nagyon nem tetszett nekem” – mondta az ellenzéki szövetség vezetője, aki hozzátette: más érdi közbeszerzéseket is megvizsgálnak.
Amikor az Átlátszó az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatójánál a Fácán óvoda közbeszerzésével összefüggő ellenőrzés részleteire rákérdezett, Dencső Balázs főigazgató azzal hárította el az érdeklődésünket, hogy a közbeszerzési döntőbizottság határozatának indokolása az EUTAF álláspontját részletesen és kimerítően tartalmazza.
A határozatban nincs szó a 25 százalékos korrekcióról. Mindössze a már idézett vészjósló mondat található meg az uniós támogatás visszafizetésének lehetőségéről.
Az Átlátszó értesülései szerint az ellenőrzési jelentését január derekán véglegesítették. A szabálytalansági eljárást lefolytató pénzügyminiszternek huszonöt százalékos korrekciót javasolnak a hatósági ellenőrök.
A huszonöt százalékos korrekció azt jelenti, hogy az önkormányzatnak közel 50 millió forint uniós támogatást kellene visszafizetnie. Az érdi helyhatóság a szükséges bizonyítékok hiányára hivatkozva támadja az ellenőrzési jelentést.
A közbeszerzési döntőbizottsági eljárást azután indították meg 2019. augusztus végén, hogy az EUTAF megkereste a Közbeszerzési Hatóság elnökét. Az elnök ezt követően hivatalból indította meg a döntőbizottság előtt a bírságolással végződött eljárást.
Az érdi önkormányzat a VEKOP-6.1.1-15-RD1-2016-00002-es számú uniós pályázat keretében a Fácán óvoda újjáépítésére 300 millió forint támogatást nyert el 2016. novemberében. Az építési munkálatokat 2019. nyarán fejezték be.
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében tető alá hozott 300 milliós projekt a 278 millió forintos építési beruházás mellett egy eszközbeszerzési pályázatot is magában foglalt.
Az óvoda újjáépítésére kiírt közbeszerzést nem nyilvánosan, a kiválasztott cégek meghívásával 2017. januárjában indította meg Érd akkor Fidesz által vezetett önkormányzata. Az öt meghívott cég között ott találjuk a General-Invest Bau Kft-t és a RO&MI VILL Kft-t.
A nehézkes megfogalmazású és egyébként is bonyolult ügyben meghozott döntőbizottság határozat 2019. novemberében kimondta, hogy a RO&MI VILL Kft. a pályázat elbírálása után a győztes General-Invest Bau Kft. alvállalkozójává vált. Az ilyen összefonódást a közbeszerzési törvény kifejezetten tiltja.
Az önkormányzatot a döntőbizottság azért marasztalta el, mert fel kellett volna ismernie, hogy a közbeszerzési törvény alapeleveit sértő helyzet állt elő, és lépnie kellett volna a jogellenes állapot megszüntetése érdekében.
“A verseny tisztaságának alapelve alapján a közpénzzel gazdálkodó, közbeszerzésre köteles ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során köteles minden olyan cselekményt, szükséges intézkedést elvégezni, amely a közbeszerzési eljárás tisztaságába vetett bizalom megőrzését biztosítja” – írta a közbeszerzési döntőbizottság a 2019. novemberében meghozott határozatban.
A Fácán utcai óvoda újjáépítésére kiírt közbeszerzési eljárás megítélése más szempontokból szintén ellentmondásos. A nyertes cég, a General-Invest Bau Kft. a tizes évtizedben sorozatban nyert közbeszerzési eljárásokat nagyjából 1,5 milliárd forint értékben.
A cég tulajdonosa a város korábbi fideszes alpolgármesterének rokonságához tartozik. A helyi nyilvánosságban az óvoda-beruházásokról rendszeresen nyilatkozó Bács István 2011-ben ettől a cégtől vásárolta meg a lakását.
A General-Invest Bau Kft. győzelmét hozó közbeszerzési eljárások megindításakor az érdi önkormányzat jellemzően nélkülözte hirdetmény megjelentetését. Meghívott cégek közül választották ki a győztest, és az eljárás eredményét (és a meghívottak listáját) ezután hozták nyilvánosságra. Az ilyen szabályokat csak kivételes esetekben lehet alkalmazni. A General-Invest Bau Kft. esetében a kivétel vált az általános szabállyá.
Az EUTAF főigazgatója az Átlátszóval azt is közölte, hogy “az EUTAF jelenleg nem vizsgál más projektet Érd megyei jogú város önkormányzata vagy annak társulásai vonatkozásában a véletlenszerű statisztikai módszerrel kiválasztott mintavételes ellenőrzések keretében”.
Január 30-án Csőzik polgármester arról tájékoztatta az érdi közgyűlést, jogorvoslatot kérnek az elmarasztaló döntéssel szemben, a fellebbezést márciusban tárgyalja majd a bíróság. | Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd | A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása miatt. A Fácán utcai közbeszerzés az előző, fideszes városvezetés sara, az új polgármester mégis jogorvoslatot kért a bíróságtól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/12/ketmillios-kozbeszerzesi-birsagot-es-egy-baljos-unios-jelentest-kapott-erd/ | 2020-02-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll az ügyben született vádiratban, amelyről tavaly júliusban elsőként a Magyar Narancs írt.
A Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kéttannyelvű Általános Iskolában elnevezésű projektre pályázott a méhkeréki önkormányzat még 2013-ban, amelyet végül az uniós Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében (és magyar költségvetési társfinanszírozással) támogattak. Az ügy szépséghibája, hogy a vádirat szerint a programnak egyetlen eleme sem valósult meg.
A helyiek szerint, ha a program megvalósul is, sok értelme nem lett volna. Ugyanis a többségében románok lakta kis Békés megyei kistelepülésen, az alig kétezer lelkes Méhkeréken a gyerek- és a fiatalkori bűnözés gyakorlatilag ismeretlen.
Tát Margit: a megválasztott vádlott
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
Eltérő felhasználás és hamis látszat
Ennek ellenére az elnyert pályázat után a szerződés értelmében az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz. A programot 2013. szeptember 1-je és 2014 novembere között kellett (volna) megvalósítani.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban.
A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna. A trükk sikerült, 2013 szeptembere és 2015 októbere között öt részletben ki is fizette az irányító hatóság az összesen csaknem 31 millió forint előleget a méhkeréki önkormányzatnak
Felfüggesztett börtön, pénzbírság, vagyonelkobzás
Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester mellett asszisztense és egy ugyancsak a községben élő nő és öt miskolci ember ül a vádlottak padján. Utóbbiak olyan nonprofit szervezeteknek, gazdasági társaságoknak a munkatársai, akikkel színlelt megállapodásokat, munka-, illetve megbízási szerződéseket kötött Tát Margit. Valótlan adatokat tartalmazó okiratokkal, így szakmai beszámolókkal és pénzügyi elszámolásokkal segítséget nyújtottak a kedvezményezett önkormányzat nevében eljáró polgármesternek, hogy az a megjelölt kifizetési kérelmek alapján hozzájusson a támogatási összegekhez.
A Borsod és Térsége Képzési és Humánszolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője olyan táborokat szervezett papíron a méhkeréki gyerekek bűnmegelőzési programja részeként, amelyekből ugyancsak nem valósult meg semmi.
A Gyulai Járásbíróság előtti szerdai előkészítő ülésen az ügyészség azt indítványozta a bíróságnak, hogy amennyiben Tát Margit teljes körű beismerő vallomást tesz, úgy 1 év 10 hónap szabadságvesztést szabjon ki rá, ám a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre függessze fel. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasolt a vádirat.
Tát és Kovács: támogatott és támogató
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
Tagadta bűnösségét
A fideszes községvezető nem ismerte el a vádiratban foglaltakat, egyben megtagadta a vallomástételt. Annak ellenére, hogy közszereplő, nem járult hozzá ahhoz, hogy a tárgyaláson felvétel készülhessen róla. Védője jelezte, hogy a vagyonelkobzásban szereplő összeget megbízója már lerótta a NAV bűnügyi számlájára, egyben a védő azt indítványozta a bíróságnak, hogy a tanúk köréből zárják ki Netye Bertoldot, aki az előző ciklusban alpolgármester volt Tát mellett. Ezt azért látná szükségesnek a védelem, mert rossz viszonyuk a településen közismert, így „nem várható tőle elfogulatlan tanúvallomás”. Netye ráadásul Tát Margit férjével perben áll.
A Gyulai Járásbíróság előkészítő ülésén a nyolc vádlott egyike sem ismerte el bűnösségét. Hatan éltek azzal a jogukkal, hogy a tárgyalás további menetében nem lesznek jelen, őket majd védőik képviselik. Némi ellentmondást jelez, hogy a hatod- és hetedrendű vádlott bár ártatlannak vallotta magát, a vádirat tavaly májusi benyújtása előtt összességében közel 7 millió forintot fizettek be az adóhatóság bűnügyi számlája.
A vádiratból kiderült, hogy a nyomozás nem tudott fényt deríteni arra, hová lett a pályázaton elnyert, de a programra fel nem használt 31 millió forint java része. A büntetőper március közepén folytatódik.
Feddhetetlenek és kikezdhetetlenek
Tát Margitot úgy választották meg 2019 októberében újra polgármesternek Méhkeréken, hogy a helyiek tudták, mivel vádolják a fideszes politikust, s hogy hamarosan a vádlottak padján fog ülni. Mindez ellentmond egy a Fidesz pártigazgatója és alelnöke, Kubatov Gábor tavaly kiadott körlevelében foglalt, az önkormányzati választásra vonatkozó utasításnak.
A tárgyalási jegyzék
Abban ugyanis az állt, hogy a helyhatósági választáson a kormánypárt jelöltállításnál csak olyanok jöhetnek szóba, akik: „feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek”, akiket „a közösség megbecsült tagjaiként” tartanak számon helyben.
Mindezek ellenére a választókörzet fideszes elnöke, Kovács József kormánypárti országgyűlési képviselő támogatta Tát Margit jelölését és több rendezvényen közösen vett részt a méhkeréki polgármesterrel. Így volt ez a mögöttünk hagyott hétvégén is, amikor Kovács a román bálban együtt mulatott és koccintott Táttal.
Kovács József és Tát Margit: megbeszélik...
Fotó: Kovács József/Facebook.com
Igaz, ez korábban sem zavarta a Fidesz Békés megyei vezetőit és aspiránsait. Sarkad jelenlegi polgármesterét, a Fidesz Békés megyei választmánya alelnökét, Mokán Istvánt korábban jogerősen elmarasztalta a Gyulai Törvényszék költségvetési csalás miatt. 2015 márciusában Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter egy képviselő kérdésére – a pusztaföldvári fideszes polgármester ügyében – azt mondta, hogy akit költségvetési csalás miatt elítélnek, az méltatlan a tisztségére, s nincs más lehetősége, mint hogy lemondjon.
(Címlapfotónk: a múlt hétvégén a méhkeréki román bálon együtt mulatott Kovács József fideszes országgyűlési képviselő és a vádlottak padjára ülő kormánypárti polgármester, Tát Margit. A felvétel forrása: Kovács József/Facebook.com.) | A költségvetési csalással a vádlottak padján ülő fideszes polgármestert támogatja a kormánypárt | A vádiratban foglaltak szerinti bűnösségét sem Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, sem vádlott-társai nem ismerték el abban a perben, amely szerdán kezdődött a Gyulai Járásbíróságon. A Gyulai Járási Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádol nyolc embert. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-koltsegvetesi-csalassal-vadolt-fideszes-polgarmestert-tovabb-tamogatja-a-kormanypart-126628 | 2020-02-05 16:24:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
polgármester;Soroksár;Bese Ferenc;
2020-02-11 19:34:06
Soroksár polgármestere is jól jár a közpénzből fizetett felújítással
Bese Ferenc egy olyan ingatlanegyüttes rekonstrukciójára szavazott meg 60 millió forintot, amelyben neki is tulajdonrésze van. A politikus a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel az épületet.
A XXIII. kerület jobboldali többségű képviselő-testülete hatvanmillió forintot különített el Soroksár idei költségvetésében egy hajdani hentesbolt és élelmiszerüzlet alkotta, 2250 négyzetméteres ingatlanegyüttes rekonstrukciójára. A Fidesz-KDNP, valamint a civil képviselők annak ellenére bólintottak rá a büdzsére, s így az egy esztendeje életveszélyessé nyilvánított épület felújítására, hogy az ellenzéki pártokat tömörítő frakció a voksolás előtt jelezte: a felújítandó épületek tulajdonosai között (324/13500-os tulajdonhányaddal) megtalálható Bese Ferenc független, ám kormánypárti támogatással megválasztott polgármester is.
- Jogilag az is erősen aggályos, hogy az ingatlan nem szerepel a polgármester vagyonnyilatkozatában – mondta a Népszavának Bereczki Miklós, kerületi ellenzéki képviselő. – A közgyűlésen éppen ezért előbb általánosságban tettük fel a kérdést, a jelenlévők közül van-e érintettsége bárkinek a felújítandó épületekben, aztán, amikor senki sem jelentkezett, közvetlenül a polgármestert kérdeztük. Először tagadott, majd amikor bemutattuk a kedd reggel lekért tulajdoni lapot, elismerte a tulajdonrészt, hozzátéve, hogy azt át akarta adni a feleségének. Miután ezt még nem jegyezték be, így mindenképpen szerepelnie kellett volna az ingatlannak a vagyonnyilatkozatában.
Az ellenzéki képviselő hozzátette, hogy a testületi ülésen nagyon heves vita bontakozott ki Bese Ferenc és Staudt Csaba, az Összefogás Soroksárért Frakció vezetője között – a frakcióvezető volt, aki kiderítette az ügyet. A képviselő-testület ezek után szavazott polgármester érintettségéről, de a Fidesz-KDNP-s és civil városatyák úgy döntöttek, nincs érintettsége Bese Ferencnek, aki így voksolhatott a büdzséről.
- Ha az érintettsége miatt nem szavazhatott volna, nincs meg a minősített többsége a kormánypárti kerületvezetésnek, vagyis nem tudták volna átnyomni a költségvetési terveiket – jegyezte meg Bereczki Miklós, aki arról is beszélt, szerdán sajtótájékoztatót tart az ellenzék az ügyben. Bár erről részleteket nem árult el, úgy tudjuk, lemondásra szólítják fel a polgármestert.
Bese Ferenc októberben vette át Soroksár irányítását, elődje, a kerületet a rendszerváltás óta – előbb baloldaliként, majd függetlenként – vezető Geiger Ferenc javasolta utódjának. A polgármester megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. | Soroksár polgármestere is jól jár a közpénzből fizetett felújítással | Bese Ferenc egy olyan ingatlanegyüttes rekonstrukciójára szavazott meg 60 millió forintot, amelyben neki is tulajdonrésze van. A politikus a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel az épületet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3066783_soroksar-polgarmestere-is-jol-jar-a-kozpenzbol-fizetett-felujitassal | 2020-02-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Mátrai erőmű;Szél Bernadett;
2020-02-15 12:57:35
Mátrai Erőmű – Feljelentést tett az adásvétel miatt Szél Bernadett
„A kormány egy leépülőben lévő, kötelezettségei miatt negatív pénzügyi értékű, már az első pillanatban súlyos tőkepótlásra szoruló létesítményt vásárolt ismeretlen áron az adófizetők terhére” – közölte a képviselő.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
„A kormány egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg Mészároséktól ismeretlen áron. A rendelkezésre álló információk szerint a vásárlás mellett hangoztatott kormányzati érvek egyike sem reális” – írta közleményében a politikus.
Hozzátette: a vétel nem szolgálja az ellátásbiztonságot, az erőmű már tavaly is csak félgőzzel üzemelt és így is brutális veszteséget termelt, miközben a jelenleginél olcsóbban is lehet belföldön áramhoz jutni például az alacsony kihasználtsággal működő gázerőművekből. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzati elképzelések a munkahelyek védelmét sem garantálják, mert szakértői előrejelzések szerint a vállalat már az idén is jelentős, középtávon pedig drasztikus leépítésekre kényszerül, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Mint írta, egy felelős kormány már most azon dolgozna, hogy megfelelő képzéssel és stratégiával biztonságos munkahelyeket garantáljon az ott élőknek, ezzel szemben az látszik, a kormány inkább palira akarja venni az adófizetőket. | Mátrai Erőmű – Feljelentést tett az adásvétel miatt Szél Bernadett | „A kormány egy leépülőben lévő, kötelezettségei miatt negatív pénzügyi értékű, már az első pillanatban súlyos tőkepótlásra szoruló létesítményt vásárolt ismeretlen áron az adófizetők terhére” – közölte a képviselő. | null | 1 | https://nepszava.hu/3067254_matrai-eromu--feljelentest-tett-az-adasvetel-miatt-szel-bernadett | 2020-02-15 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
média;Nikola Gruevszki;
2020-02-15 06:30:00
Magyarországról finanszírozták Gruevszki médiáját
Magyar kisvállalkozások reklámköltéseivel tartották életben a korrupciós ügyek miatt elítélt, ám a börtön elől Magyarországra menekülő volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki és pártja propagandasajtóját. A Balkaninsight nevű lap szerint az észak-macedón miniszterelnök 2017-es bukása után az új kormány leállította a Gruevszki-párti sajtó finanszírozását, aminek következtében a médiumok a csőd szélére kerültek.
Ekkor lépett a színre Habony Árpád kormánypárti tanácsadó közeli munkatársaként ismert Schatz Péter és kollégája, Adamik Ágnes: ők magyar tőkét kezdtek pumpálni a Gruevszki-propagandát összefogó médiacégekbe. Ezzel egy időben az észak-macedón jobboldali propagandasajtó abból jutott bevételhez, hogy elárasztották olyan - részben magyar nyelvű - hirdetések, amelyeket Magyarországra bejegyzett kisvállalkozások adtak fel.
A Magyar Narancsnak a cégtulajdonosok közül többen is úgy fogalmaztak: „egy barátjuk” ajánlotta az észak-macedón médiahirdetések lehetőségét, ám azt nem mondták meg, hogy ki volt az. Közben Szlovéniában a rendőrség azért indított nyomozást, hogy kiderüljön: hogyan finanszírozták Janez Jansa volt szlovén kormányfő és pártja, az SDS pártsajtóját az ott megtelepedett Habony-médiacégeken keresztül. | Magyarországról finanszírozták Gruevszki médiáját | Magyar kisvállalkozások reklámköltéseivel tartották életben a korrupciós ügyek miatt elítélt, ám a börtön elől Magyarországra menekülő volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki és pártja propagandasajtóját. A Balkaninsight nevű lap szerint az észak-macedón miniszterelnök 2017-es bukása után az új kormány leállította a Gruevszki-párti sajtó finanszírozását, aminek következtében a médiumok a csőd szélére kerültek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3067223_magyarorszagrol-finansziroztak-gruevszki-mediajat | 2020-02-15 06:30:00 | true | null | null | Népszava |
A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
A Bethlen Gábor Alapítvány oldalán a Magyar Hang a napokban megtalált egy viszonylag eldugott dokumentumot, amelyből kiderült, hogy a szlovák Pro Media Alapítvány működési költségeinek és eszközfejlesztéseinek támogatására egy összegben, 100 százalékos támogatási előlegként 474 millió 650 ezer forintot kapott.
A Pro Media Alapítvány immár harmadik alkalommal kap pénzt Magyarországról: korábban kétszer is hasonló összeg érkezett a számlájukra, tehát összesen már másfél milliárd forint.
A kedvezményezett alapítvány adja ki a Felvidéken a Magyar7 nevű, 2018 óta megjelenő hetilapot, és működteti a ma7.sk nevű honlapot.
Puskás Attila, a Pro Media Alapítvány igazgatója az Új Szó című felvidéki napilapnak elismerte: nem pályázaton keresztül szerezték a pénzt, hanem a magyarországi Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetpolitikai Államtitkársághoz adtak be egyéni kérelmet.
Politikai kötődés, kis példányszám
A magyar adófizetők pénzén támogatott szlovák alapítványt és médiatermékeit egyébként a Magyar Hang felvidéki forrásai egyértelműen a Magyar Közösség Pártjához kapcsolják.
Puskás Attila, az alapítvány vezetője dolgozott is a Magyar Közösség Pártja sajtóosztályán.
A lassan két éve működő hetilap nem remekel a szlovák lappiacon: piaci információk szerint az összesen 1500-1600 példányt úgy tudják eladni belőle hetente, úgy hogy mindössze 1 euróért árulják a lapot, és a Magyar Hang szerint a Magyar Közösség Pártjához tartozó önkormányzatoknak „illik megrendelniük”. (Az eladási adatok nem hivatalosak, mert a Magyar7 nem auditáltatja eladási számait.) A Magyar Hang olvasói arról írtak a hetilapnak, hogy közintézmények, nagy forgalmú helyek hétről hétre ingyen, kéretlenül kapnak példányokat a Magyar7-ből.
Eközben az Új Szó kiadóját tíz éve nem támogatja Magyarország
Mindeközben az évtizedek óta létező Vasárnap hetilap az auditált számok alapján hetente 19 ezer példányban fogy, a felvidéki magyar napilapból, az Új Szóból 14–15 ezer darabot adnak el naponta.
Utóbbi két kiadványt ugyanaz a cég, a Duel-Press adja ki, mely több mint 10 éve kapott utoljára a magyar államtól támogatást.
Hiányzó pénzügyi beszámolók
Szintén a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy a Pro Media Alapítvány weboldalán nem találhatók meg az alapítvány pénzügyi beszámolói, amiből át lehetne látni a gazdálkodását. A „Dokumentumok” résznél található PDF-fájlok vagy üresek, vagy a kiadványszerkesztők és grafikusok által használt latin kitöltő szöveg, a lorem ipsum, azaz zagyvaság található bennük.
Pedig 2018-ban, az első magyarországi támogatás érkezésekor Puskás Attila az Új Szó című lapnak azt ígérte, az alapítvány honlapján nyilvánosságra hozzák majd az elszámolást. A lapnak az igazgató elismerte, hogy a honlapra „még nem győzték feltölteni” az elszámolást, de állítólag hamarosan pótolják a mulasztást.
A beszámolókat a Magyar Hang is kérte az alapítványtól, de az alapítvány állítólag nem tett eleget a kérésnek.
A Pro Media szerint a Magyar Hang hazudik
A ma7.sk portálon szombaton cikk jelent meg, melyben így reagálnak a Magyar Hang Pro Media Alapítvány állami támogatásairól írt első cikkére:
„A hazai médiatámadásokra sem eddig, sem a jövőben nem fogunk reagálni, de nem tartom szerencsésnek, hogy a magyarországi sajtó belső vitáját a Felvidékre akarják exportálni. A Magyar Hang hazugságokon és féligazságokon alapuló cikkét több magát mértéktartónak nevező sajtótermék is átvette, anélkül, hogy annak valóságtartalmát ellenőrizték volna. Értékelem, hogy az Új Szó munkatársa legalább vette a fáradtságot, és megkeresett. Igaz, a Magyar Hang ferdítéseit ők sem voltak restek átvenni. (…) Fontos számunkra, hogy a hetilap időtálló közéleti-kulturális tartalmakat közöljön, ha bulvárosodnánk, nyilván több olvasóhoz jutnánk el. Személy szerint sajnálom, hogy az egyetlen napilap példányszáma folyamatosan fogy, mert leszoktatja az embereket az olvasásról. A ma7 hírportál napi, átlagosan 15-20 ezer egyéni látogatójával viszont már most kiállja a versenyt a konkurens portálokkal.”
A Magyar7-tel azonos kiadójú ma7.sk azt is állítja, hogy
„a Magyar7 hetilap 7 ezer példányban jelenik meg, előfizetőinek száma folyamatosan nő. A Vasárnap családi hetilappal való összehasonlítás szerintük azért álságos, mert egy új termék bevezetése a sajtópiacon is több évbe telik. Mi idén leszünk kétévesek.”
Megtévesztő lehet azonban, hogy a ma7.sk a megjelenési példányszámot, nem pedig az eladott példányszámot említi.
A Magyar Hang helyreigazítási kérelmet küldött Puskás Attilának a Magyar Hang cikkét hazugságoknak nevező, a Magyar Hangra nézve hátrányos kijelentésekkel kapcsolatban, de a szlovákiai alapítvány igazgatója nem volt hajlandó lehozni azt.
Puskás egyébként a Magyar Hangnak azt írta, hogy a Ma7 médiacsalád 33 állandó, további harminc-egynéhány időszakosan megjelenő szerzőből álló szerkesztőséget működtet, és a megvalósításaik (portál, hetilap, tematikus oldalak) között felsorolja az Instagram-oldalukat is.
A 658 követővel rendelkező Ma7 Instagram oldalán 41 bejegyzés található eddig.
(media1) | Összesen 1,5 milliárd forintot pumpált egy szlovák médiaalapítványba az Orbán-kormány | Nem pályázat, hanem egyéni kérelem alapján ítélte meg a Miniszterelnökség a pénzt a csekély példányszámú Magyar7 című sajtótermék kiadójának, mely egyébként még a 2018-as pénzügyi beszámolóját sem hajlandó nyilvánosságra hozni. A Pro Media Alapítvány immár harmadik alkalommal kap pénzt Magyarországról: korábban kétszer is hasonló összeg érkezett a számlájukra, tehát összesen már másfél milliárd forint.
A kedvezményezett alapítvány adja ki a Felvidéken a Magyar7 nevű, 2018 óta megjelenő hetilapot, és működteti a ma7.sk nevű honlapot.
A lassan két éve működő hetilap nem remekel a szlovák lappiacon: összesen 1500-1600 példányt úgy tudják eladni belőle hetente, úgy hogy mindössze 1 euróért árulják a lapot.
Szintén a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy a Pro Media Alapítvány weboldalán nem találhatók meg az alapítvány pénzügyi beszámolói, amiből át lehetne látni a gazdálkodását. A „Dokumentumok” résznél található PDF-fájlok vagy üresek, vagy a kiadványszerkesztők és grafikusok által használt latin kitöltő szöveg, a lorem ipsum, azaz zagyvaság található bennük. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszesen-15-milliard-forintot-pumpalt-egy-szlovak-mediaalapitvanyba-az-orban-kormany.html | 2020-02-11 19:19:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Honvédség 2018-ban 2 Airbus A319-es és 2 Dassault Falcon típusú repülőgépet vásárolt, és bár tagadták, hogy ezek kormánygépek lennének, Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használja őket hivatalos látogatásai során.
2019 decemberében megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a 4 honvédségi repülőgép összes addigi útját, melyekből kiderül, hogy a 2 Airbus és 2 Falcon járt már Dubajban, Las Vegasban, Máltán, Panamán és a Kanári-szigeteken is.
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak.
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben érdeklődött Benkő Tibor honvédelmi miniszternél a részletekről. Harangozó azt szerette volna megtudni amit mi is, hogy pontosan hol és mikor jártak a honvédségi repülők, mely utak szolgáltak katonai, kormányzati és magáncélokat, továbbá ki fizette a nem állami célú utak költségeit.
Benkő Tibor december 20-án kelt válaszában azt közölte, hogy a katonai szállításokra vonatkozó információk 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.
Benkő azonban azt is hozzátette, hogy az országgyűlési képviselőknek joga és lehetősége van iratbetekintés során informálódni az őket érdeklő témákról, és ha Harangozó Tamás élni kíván ezzel a lehetőséggel, jelezze a Honvédelmi Minisztériumnak.
Az Átlátszó érdeklődésére Harangozó Tamás akkor elmondta, hogy 2020. január 6-án írásban jelezte betekintési szándékát a HM-nek, és nagyon várja, hogy megnézhesse a papírokat.
Harangozó azonban január 6. óta nem kapott időpontot a Honvédelmi Minisztériumtól az iratbetekintésre.
Az MSZP-s képviselő február 17-én, hétfőn a Parlament tavaszi ülésszakának első napján azonnali kérdéssel fordult Benkő Tiborhoz az ügyben. Harangozó Tamás a felszólalásában elmondta, hogy a miniszter válaszának megfelelően írt a tárcának, felajánlott több, számára megfelelő időpontot is, naponta telefonált, de soha nem kapott érdemi választ, és egy idő után már telefonon sem tudta elérni az illetékest.
Január végén mindössze annyit írt neki a minisztérium, hogy tájékoztatják: „az országgyűlési képviselőknek jogszabályban meghatározott tájékoztatás kérési lehetőségeik vannak”, betekintési időpontot azonban azóta sem kapott.
A parlamentben Benkő Tibor helyett Németh Szilárd honvédelmi államtitkár válaszolt Harangozónak. Németh először csak annyit mondott, hogy nagyon jól fogalmazott a tárca a levélben, a képviselők valóban kérhetnek tájékoztatást az őket érdeklő ügyekről. Arra nem reagált az államtitkár, hogy miért nem adtak időpontot másfél hónap alatt Harangozónak, és amikor ő a viszontválaszában követelte Németh Szilárdtól, hogy mondjon egy időpontot, amikor bemehet a minisztériumba belenézni a honvédségi repülők utazási adataiba, Németh kimérten annyit válaszolt neki, hogy majd értesítik.
Címlapkép: Orbán Viktor Berlinben a honvédség 606-os lajstromjelű Dassault Falcon business jetjével 2020.02.10-én (fotó: Orbán Viktor / Facebook) | Országgyűlési képviselőnek sem ad magyarázatot a HM a honvédségi gépek rejtélyes útvonalaira | Decemberben hoztuk nyilvánosságra, hogy a Magyar Honvédség repülőgépei több ismert nyaralóhelyen és adóparadicsomban jártak 2018-as beszerzésük óta. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő rákérdezett az utazások okaira és költségeire a honvédelmi miniszternél, aki azt közölte, hogy az adatok 30 évig titkosak. Benkő Tibor ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a képviselőnek joga van betekintenie az iratokba, Harangozónak azonban másfél hónap alatt sem adott erre időpontot a Honvédelmi Minisztérium. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/18/orszaggyulesi-kepviselonek-sem-ad-magyarazatot-a-hm-a-honvedsegi-gepek-rejtelyes-utvonalaira/ | 2020-02-18 11:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hernádi Zsolt (Fotó: MTI/Mónus Márton)
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott 2019-ben a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai költségvetési forrásból a Hernádi Zsolt MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property Kft.-nek az esztergomi Mária Valéria Hotel felépítésére – derült ki az MTÜ honlapján elérhető listából.
Bár a kormányzat szeret a hazai turizmus eredményeivel büszkélkedni, azt mégsem verték nagy dobra, hogy a 19-20 milliárd forintra becsült saját vagyonnal is rendelkező Hernádi Zsolt cége 2,8 milliárd forintot kapott a luxusszálloda felépítésre, hanem ehelyett a Kisfaludy-pályázatok 2017-2018-as nyerteseit felsoroló 8 oldalas lista második oldalára írták be az esztergomi projektet, mint egyetlen 2019-es nyertest.
A Kisfaludy program keretében 2019. január 15-től február végéig nyújthattak be pályázatot azok, aki a Dunakanyarban szerettek volna új szállodát építeni. A pályázati felhívás szerint a keretösszeg 3 milliárd forint volt, amiből 1-3 darab projektet kívánt vissza nem térítendő állami támogatással megsegíteni az MTÜ. Az biztos, hogy többen is igényt tartottak volna a dunakanyari régióból a támogatásra, hiszen a Napi.hu kérdésére tavaly májusban a turisztikai ügynökség azt válaszolta, hogy még értékelik a beérkezett pályázati anyagokat.
Hogy mikor született meg a végső döntés arról, hogy a 3 milliárd forintos keretből 2,8 milliárd forintot Hernádi Zsolt cégének szavaznak meg, azt nem lehet pontosan tudni, mindenesetre a MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property tavaly szeptemberben eredményt tudott hirdetni a négycsillagos Mária Valéria szálloda kivitelezésre kiírt közbeszerzésen. Ebből az következik, hogy a pénz már akkor rendelkezésre állt.
Mindenképpen érdekes szál, hogy Hernádi Zsolt cége akkor nyerhette el az állami támogatást, amikor még szerepelt az Interpol körözési listáján. Még 2018 novemberében döntött úgy a szervezet, hogy megújítja a MOL elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. A horvát ügyészség szerint a cégvezető 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a MOL megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Zágráb megyei bíróság pedig csak idén január végén helyezte hatályon kívül Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát elrendelő ítéletet, így lekerülhetett az Interpol listájáról is.
Garancsi cége kapott megbízást
A 2017 novemberében alapított Solva Property Kft. a Solva Magántőkealap tulajdonában van, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt érdekeltsége. A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.
A két milliárdos üzletembernek remek a kapcsolata: egyrészt a MOL a főszponzora a Garancsi István által tulajdonolt és elnökölt székesfehérvári MOL Fehérvár FC-nek, másrészt a Market építi a MOL-székházat a Kopaszi-gátnál, valamint közös cégük is van. Az A8 Palace Hotel Zrt. Hernádi Zsolt és Garancsi István mellett Csányi Sándor OTP-vezér közös érdekeltsége. Ez a cég is kapott Kisfaludy-pénzt: 2,9 milliárd forintot költhetnek egy tihanyi kastélyszállóra. A MOL és az állam kapcsolata is igen szoros, hiszen a magyar állam 25,2 százalékos tulajdonnal bír az olajipari vállalatban (részben a Corvinus Egyetem mögött álló alapítványon keresztül).
Magának az esztergomi Prímás-szigeten található Mária Valéria Hotelnek meglehetősen hányattatott sorsa van. Még 2008-ban kapott építési engedélyt egy helyi vállalkozó, Gimesi Sándor, aki 9 évig nem tudta befejezni az építkezést, főleg a hitelválság miatt és állami támogatást sem kapott. A félkész hotelt folyamatosan hirdette, végül 2018 végén adta el az ingatlant. Az is rengeteg gondot okozott az évek alatt, hogy árterületről van szó, ami miatt például a szálloda alá tervezett mélygarázs többször is beázott.
Gáttal védik meg a beruházást
A helyszínen kitett tábla szerint a 8 szintes, 149 szobás épület 2021 januárra készülhet el. A mellette álló telken a Market konténerei már állnak, a szerkezetkész ház több emeletét pedig befóliázták. Hogy a jövőben ne vigye el a Duna esetleges áradása Hernádi Zsolt luxusszállodáját, azt az új városvezetés is igyekszik megelőzni. Tavaly október 13-a óta Esztergom fideszes polgármesterét Hernádi Ádámnak hívják. Nem puszta véletlenről van szó, a polgármester a MOL-vezér unokaöccse. Hernádi Ádám pedig február 13-án jelentette be, hogy jövőre elkezdődhet az esztergomi árvízvédelmi gát építése.
Erre már többször volt ígéret, a kivitelező (Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.) 13 milliárd forintért vállalta a munkát, de a kormány tavaly szeptemberben visszavonta a 9 milliárd forintos támogatását. A gát Esztergom belvárosát, valamint a teljes Prímás-szigetet, így a Mária Valéria hotelt is védené a Duna áradásától.
Hernádi Ádám remek kapcsolatokkal rendelkezik, több mint négy évet dolgozott Orbán Viktor kormányfő stábjában, de 2018-ban átkerült a Guller Zoltán vezette MTÜ-höz, ahol egy évet húzott le a szervezet kabinetfőnökeként. Cégadatbázisok szerint pedig a Kisfaludy pályázatokat bonyolító, az MTÜ tulajdonában lévő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja is volt 2018. október és 2019. február között. Ebben az időszakban lehetett pályázni a Kisfaludy programnak a Dunakanyart érintő vissza nem térítendő állami támogatásaira.
A kormány korábban azt válaszolta ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire a Kisfaludy-pályázatokkal kapcsolatban, hogy nem személyeket, hanem projekteket támogatnak, a pályázatokat felkészült szakemberek bírálják el világos és egyértelmű pályázati szempontok alapján és senki nem ismerte előre a pályázati dokumentációkat, vagyis mindenkinek egyenlő esélye volt pályázni és nyerni.
Hogy miért kell magántulajdonban lévő luxusszállodákat vissza nem térítendő költségvetési milliárdokkal támogatni, arra viszonylag ködös magyarázatokat lehet csak kapni. A Kisfaludy-pályázatok alapvető célja, hogy a turisztikai látványosságok közelében új szállodák épüljenek vidéken, a bevételek által pedig növeljék a profitabilitást és a fenntarthatóságot. Az adófizetési morál javítása, valamint a turizmusban dolgozó munkavállalók számának és bérének növelése szintén a célok közé tartozik.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azonban éppen a napokban közölte, hogy még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő évet zártak tavaly a magyarországi szállodák. A KSH adatai szerint tavaly 9,2 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele, és 2018-hoz képest 8,8 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 550 milliárd forintot. Vagyis elvileg piaci alapon is – állami beavatkozás nélkül – lenne lehetőség a szállodák felújítására, bővítésére. Az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy-pályázatok azonban megállíthatatlanul dübörögnek tovább. Legutóbb az MTÜ-nek fel is kellett függesztenie a legalább 100 szobás hotelek felújítására kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot január elején, mert annyian rárepültek az ingyenpénzre, hogy néhány nap alatt a keretösszeg többszörösére érkezett be pályázat. Például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels sem csinált belőle titkot, hogy érdeklődött a pályázati forrás iránt. A szállodaláncnak gyakorlatilag az összes háza megfelelt a pályázati kiírásnak Hévíztől Szegedig. A nyertes pályázókat azonban egyelőre még nem nevezték meg. | Hernádi Zsolt luxusszállodáját az adófizetők építik, és a Dunától is megvédik | Pályázati úton 2,8 milliárd forintot kapott a MOL vezér érdekeltsége a beruházásra, és már amiatt sem kell aggódnia, hogy esetleg elmossa az ár a telket. A rokonságába tartozó polgármester települése ugyanis gátat épít. | null | 1 | https://privatbankar.hu/vallalat/hernadi-zsolt-luxusszallodajat-az-adofizetok-epitik-es-a-dunatol-is-megvedik-331000 | 2020-02-18 11:55:00 | true | null | null | Privátbankár |
Közzétették a Fővárosi Közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait, az egyik dokumentumból kiderül (4. oldal), hogy Őrsi Gergely tavaly októberben megválasztott II. kerületi polgármester egy összeférhetetlenségi szabályt áthágva vehet fel felügyelőbizottsági elnöki fizetést.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 72. szakasz 2. bekezdése szerint „a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere – a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.”
Ehhez képest Őrsi a vagyonnyilatkozata szerint a FŐKERT Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként havi bruttó 322 000 forintot visz haza. Őrsi összeférhetetlenül felvett „kiegészítő” fizetése éves szinten bruttó közel 4 millió forintra rúghat.
Cikkünk megjelenése után jelentkezett lapunknál Őrsi Gergely, aki szerint a felügyelőbizottsági pozíciója nem összeférhetetlen, hiszen a kinevezését követően a felügyelőbizottsági tisztségért járó tiszteletdíjat minden hónapban a FŐKERT egy munkavállalója kapja. A szocialista politikus azt állítja, egy január 16-i ülésen kezdeményezte, hogy a tiszteletdíját a cég egy „fizikai munkása” kapja meg helyette minden hónapban.
Őrsi magyarázata azonban több sebből vérzik.
1. A vagyonnyilatkozatot a teljesség elve és a valódiság elve alapján kell kitöltenie a nyilatkozattételre kötelezetteknek. Ez azt jelenti, hogy az esedékességkor a valóságnak megfelelő jövedelmi viszonyairól kell beszámoljon Őrsi, ha tehát valóban egy munkavállalónak juttatja a felügyelőbizottsági tisztségért járó tiszteletdíjat, akkor azt a valódiság elve szerint fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
2. Őrsi érvelése azonban már ott sántít, hogy egy főállású polgármesterséggel összeférhetetlen pozícióból (felügyelőbizottsági elnökség) származó jövedelemről rendelkezett állítása szerint egy január 16-i ülésen. Összeférhetetlen pozícióból ugyanis nem származhat olyan keresménye, amely felett szabadon rendelkezhet. A törvény szerint a polgármesterre az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni. Ezek a szabályok (Mötv. 37. szakasz 1. bekezdés) pedig világosan fogalmaznak: amennyiben felmerül az összeférhetetlenségi ok, akkor azt „az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül” meg kell szüntetni, méghozzá „összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony” megszüntetésével. A megszüntetésnek tehát az a módja, hogy vagy lemond a felügyelőbizottsági elnöki vagy polgármesteri pozíciójáról, vagy bármelyik tisztségét díjazás nélkül folytatja tovább (például társadalmi megbízatásban), és nem az, hogy az összeférhetetlen tisztségből származó jövedelme felett rendelkezik.
3. Őrsi 2019. december elseje óta a Főkert Zrt. felügyelőbizottsági elnöke. Állítása szerint azonban csupán január 16-án ajánlotta fel, hogy az összeférhetetlen pozícióból származó jövedelmét egy munkavállalónak adja. Ez felveti a kérdést, hogy januárban vajon felvette-e mindkét pozíciója után járó decemberi tiszteletdíját, és, ha igen, akkor visszafizeti-e azt. Ezen felül további kérdésünk hozzá, hogy a januári tiszteletdíját február elején – ígéretének megfelelően – valóban megkapta-e a FŐKERT Zrt. egyik munkása. Erről megkérdeztük a polgármestert, amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük. | Törvénysértő módon kaphat évi négymilliós fizetést az MSZP-s polgármester | Összeférhetetlenül juthat felügyelőbizottsági elnöki fizetéshez a második kerületi szocialista polgármester. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20200217_mszp_orsi_gergely | 2020-02-18 12:01:06 | true | null | null | Mandiner |
Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. A vállalatok többsége néhány százmilliót kapott, többnyire kapacitásbővítésre, termelőgépek beszerzésére vagy éppen termékfejlesztésre, de akadtak milliárdos tételek is. A szórásból pedig nem maradtak ki a kormányközeli cégek sem.
A tárca két ütemben, egy nappal karácsony, illetve egy nappal szilveszter előtt írta alá a szerződéseket az érintettekkel.
A legnagyobb támogatást, közel 4,4 milliárd forintnyit Csányi Sándor baromfifeldolgozója, a Hungerit Zrt. kapta új panírüzem építésére.
Nem marad azonban el ettől sokkal a Hell energiaital-gyártó sem, ők szinte pontosan 4 milliárdot nyertek a szikszói üzem kapacitásának bővítésére. A Béres a szolnoki gyárát fejlesztheti 3 milliárdból, míg a Hungerithez hasonlóan Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Csányi Pincészetnek kevés híján 1,3 milliárdot ítélt meg Varga Mihály minisztériuma.
Jutott az év utolsó napjaiban kiszórt pénzből néhány kormányközeli vállalatnak is. A jelentős részben Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában lévő, de főleg Mészáros Lőrincnek osztalékot fizető Fejér B.Á.L. építőipari cég például közel 290 millió forintot kapott, hogy versenyképességét növelje. A társaságnál azonban nem csak ennek örülhettek, hanem a Fenstherm Future Zrt. szintén versenyképesség-növelésre kapott 230 milliójának is, hiszen utóbbi cég felett épp tavaly év végén szerzett egyedüli irányítást a Fejér B.Á.L. A Széles Gáborhoz köthető AE-Plasztik Zrt. 85 milliója az eddigiekhez képest már csak aprópénz.
Bár 2019 utolsó bő egy hetében kifejezetten aktívan osztotta a pénzt a Pénzügyminisztérium, az előtte lévő hetekben is kiszórt néhány cégnek támogatást. A legfontosabb ezek közül az állami tulajdonban lévő, kis- és középvállalkozásoknak tőkét biztosító Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-nek adott 7 milliárd forint volt, a többiek jellemzően néhány millióhoz jutottak csak.
A most megítélt támogatások mellett néhány korábbi szerződést is módosítottak. Ilyen például a szintén Mészáros Lőrinchez, illetve barátjához, Szíjj Lászlóhoz köthető Viresol Kft.-vel még 2018 áprilisában kötött 1,5 milliárdos támogatásról szóló megállapodás, amin valamiért már másodszor kellett változtatni. Emellett módosítottak a legtöbbször csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István résztulajdonában álló Prebeton Zrt. szerződésén is. Nekik 2018 végén ítéltek meg közel 2,7 milliárd forintot, és bár az összeg nem változott, a szerződésen valamit alakítottak tavaly novemberben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsányi Sándor birodalma bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc-birodalombaNem nehéz szimbolikus lépésnek látni ezt. | Csányi cégei közel 6, a Hell 4 milliárdot kapott az államtól év végén | Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. A vállalatok többsége néhány százmilliót kapott, többnyire kapacitásbővítésre, termelőgépek beszerzésére vagy éppen termékfejlesztésre, de akadtak milliárdos tételek is. A szórásból pedig nem maradtak ki a kormányközeli cégek sem. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200213/csanyi-cegei-kozel-6-a-hell-4-milliardot-kapott-az-allamtol-ev-vegen/ | 2020-02-13 11:59:00 | true | null | null | G7 |
Nagyon úgy tűnik, hogy két éve lényegében azért került be a tao-támogatásokat szabályozó kormányrendeletbe néhány új bekezdés, hogy a felcsúti futballakadémia tulajdonképpen bármikor újabb milliárdokhoz juthasson. Legutóbb a 2018/2019-es támogatásukat módosította utólag a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), úgy, hogy a korábban megítélt 2,4 milliárd forint helyett végül közel dupla ennyi közpénzt kapott az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány.
Egyéb épületre kellett
A módosítás még december közepén történt, és a Futballsznob blog be is számolt róla, ám a történet akkor – vélhetően az ünnepek miatt – nem kapott különösebben nagy sajtóvisszhangot. Pedig az összeg még a tao-támogatással masszívan kitömött Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára sem jelentéktelen. Különösen úgy nem, hogy
hivatalosan nem is árulták el, pontosan mire kapták ezt a pénzt.
Az elérhető iratok szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a FUNA tavaly november 25-én utólag kérte az egy évvel korábban jóváhagyott támogatási összeg növelését. Ezt 2018 eleje óta megtehetik, két éve ugyanis a kormány módosította a tao-támogatásokat szabályozó rendeletét. A változtatások eredményeként pedig lehetővé vált a sportszervezetek számára, hogy utólag kérjék a már jóváhagyott sportfejlesztési programjuk értékének növelését, ha annak műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott. Magyarul évekre visszamenőleg bármikor lehet plusz tao-támogatást kérni, már persze ha azt jóváhagyja az MLSZ.
A Felcsútnak természetesen jóváhagyták, méghozzá elég gyorsan, hiszen nagyjából három hét alatt megszületett az a döntés, amire az eredeti programnál 2018-ban még majdnem nyolc hónapot kellett várnia az alapítványnak. Ám az rejtély, hogy mire kapta az újabb 2,4 milliárdot a FUNA. Bár az MLSZ határozata szerint az alapítványnak a honlapján közzé kellett volna tennie az új fejlesztési programját, nekünk azonban csak a régit sikerült az oldalukon megtalálnunk (pdf), és kérésünkre sem küldték meg a dokumentumot. Az MLSZ kétoldalas jóváhagyó végzéséből (pdf) pedig
csak annyi derül ki, hogy valamilyen „egyéb épület” építésére kellett a pénz.
Az eredeti programban is volt egy egyéb épület néven futó beruházás, ez akkor egy „ifjúsági sport szálláshely” építését takarta. Elképzelhető, hogy erre kellett a tervezettnél több pénz, ám ha így van, akkor eléggé megszaladtak a költségek. Két éve ugyanis még csak 1,5 milliárd forintnyi támogatást kért rá az alapítvány, a vége viszont 3,9 milliárd lett, ha erre kellett a pluszpénz.
A Felcsútra szabták a módosítást
A Felcsút újabb milliárdjai kapcsán megnéztük, hogy az elmúlt években hányan vették igénybe az utólagos támogatás lehetőségét. Az eddigiek alapján pedig egyértelműen az látszik, hogy az új szabályozást a több ezer érintett sportszervezetből csak néhány tudja kihasználni, a legnagyobb haszonélvezője pedig egyértelműen a FUNA.
A szövetségek adatbázisából konkrétan azt nem lehet megállapítani, hogy kinek módosították utólag a sportfejlesztési programját, de ha az igénybe vett támogatás jelentősen meghaladja az eredetileg jóváhagyott összeget, akkor azért vélhetően erről van szó. Az MLSZ-nél ilyen eset a 2016 és 2018 közötti három idény közel négyezer sportprogramjából nagyjából három tucatnál fordult elő, de ezek között is akadnak olyanok, ahol inkább adminisztratív hibáról, semmint módosításról lehet szó. Tízmillió forintot meghaladó értékű különbség húsz esetben volt, a százmilliót pedig ötször lépte át ez az eltérés, abból kétszer a Felcsút esetében. A FUNA ugyanis már egy évvel korábban is kihasználta ezt a lehetőséget, akkor még nagyobb mértékben, 3,6 milliárd forinttal nőtt a támogatásuk.
A miniszterelnök által alapított akadémia két év alatt tehát 6 milliárd forinthoz jutott utólag, majdnem négyszer annyihoz, mint az összes többi labdarúgó-szervezet együttesen.
A többi sportágnál pedig ennél is kevesebben éltek a fejlesztési program módosításának lehetőségével. A vízi-, a kosár- és a kézilabda esetében 2016 és 2018 között évente két-három sportszervezet kapott több pénzt, mint amennyit eredetileg jóváhagytak számára, a röplabdában pedig összesen egy ilyen volt eddig. Ráadásul ezeknél jellemzően az összegszerű eltérések is sokkal kisebbek voltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a FelcsútA Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.
Minden nyolcadik fociforint a Felcsúté
Korábban is többször írtunk már róla, hogy a Felcsút mennyire domináns a tao-rendszeren belül, az utólagos módosítgatások pedig még inkább ráerősítettek erre. Az alapítvány mindennel együtt már több mint 29 milliárd forintnyi közpénzhez jutott a tao-támogatási rendszernek köszönhetően. Egészen pontosan 28,85 milliárd forintot utaltak az államkassza helyett Mészáros Lőrinc alapítványának a profitjuk után fizetendő adóból különböző, nem ritkán kormányközeli vállalatok.
Az ezres nagyságrendű futballcsapathoz áramló tao-pénznek nagyjából a nyolcada került Felcsútra, de az összes jogosult sportágat figyelembe véve is nagyjából 5 százalékos a FUNA részesedése az eddigi tao-támogatáson belül. Összehasonlításképpen, 2018-ban a kormány ennél kicsit kevesebb pénzt szánt a védőnői szolgáltatásra, illetve anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet. | Rejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti foci | Úgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200213/rejtely-mire-kapott-plusz-24-milliardot-a-felcsuti-foci/ | 2020-02-13 12:12:00 | true | null | null | G7 |
A Budapesti Nagybani Piac a legnagyobb zöldség-gyümölcs elosztó piac Magyarországon. A budapesti zöldségesek és élelmiszerboltok jelentős részben innen jutnak zöldséghez és gyümölcshöz a termékeiket itt terítő magyar termelőktől vagy az importáló nagykereskedőktől.
A zöldség-gyümölcs ágazatot hagyományosan jellemzi a nagyarányú feketegazdaság. „Pár céget kivéve itt is jellemzően számlagyárakkal*Számlagyárnak lényegében olyan, valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot nevezünk, amelynek segítségével a megrendelő jelentős mértékben tudja csökkenteni befizetendő áfáját. A számlagyáras cégek jellemzően felkutathatatlan emberek vagy strómanok nevére vannak írva. dolgoztak a kereskedők” – mondta nekünk egy vállalkozó, aki évek óta nyomon követi a piac működését.
Az elmúlt években azonban gyökeres változások történtek a piacon. A kormány számos fehérítést célzó döntést hozott, az adóhatóság pedig jelentős erőkkel kezdett megjelenni a piacon, aminek mára látványos eredményei lettek. „A navosok két-három éve szinte minden nap kint vannak, már ismernek mindenkit, látják, kihez érkezik az áru. Mostanra sikerült elég rendesen megnyirbálni a csaló szervezeteket” – mondta a vállalkozó.
Az első érzékelhető változás az volt, hogy a számlagyárosok jutaléka legalább a duplájára nőtt az egyre nagyobb kockázat miatt. Majd a piacon csomó ember kezdte el mondogatni, hogy „teli áfával dolgozunk”. Mára pedig az áfafizetés jelentősen kifehéredett a vállalkozó szerint, a nagybanin pedig „nagyon sok” ügyeskedő cég zárt be. Az általa elmondottakat erősíti, hogy a Pesti Srácok cikksorozata szerint a NAV tavaly több akciót is végrehajtott a nagybani piacon, és egy „komoly bűnszervezetet” is lekapcsolt.
Az utóbbi időben számos vállalkozóval beszéltünk, és ők többé-kevésbé hasonló változásokról számoltak be a saját gazdasági szegmensükből. „Brutálisan érzékelem a tisztulást. A fenntarthatatlan üzleti modellel, csalással, korábban láthatatlan támogatással működő éttermek, szálláshelyek sorra szűnnek meg” – foglalta össze az elmúlt néhány év változását egy vendéglátással foglalkozó vállalkozó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 ótaOnline pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.
Politikai beállítottságtól függően a Fidesz gazdaságpolitikájáról sokaknak juthat eszébe elsőként a külföldi multik irreálisnak ható támogatása, a nemzeti tőkések megerősítéséről szóló toposz, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István meseszerű meggazdagodása vagy egy tetszőleges piactorzító lépés a trafikok állami újraelosztásától a nemzetstratégiai médiaholdingig.
Ugyan kevésbé van előtérben, de a gazdaságot legalább hasonló mértékben határozza meg a döntő részben szintén a Fidesz-kormányzathoz köthető jelentős mértékű fehéredés. A folyamatnak egyre látványosabb eredményei vannak, ami alapjaiban változtatja meg számos magyar vállalkozás mindennapjait. Ez egészen más perspektívákat kínál a jelenlegi vállalkozóknak, mint a kilencvenes évek seftelésre épülő környezete. Persze a gazdasági visszaéléseknek továbbra is van tere, de ez fokozatosan szűkül, és számos szektort alapvetően változtatott meg az elmúlt évek fehéredése.
Értelmet nyernek a razziákról szóló pletykák
A gazdaság tisztulása számos folyamatból kiolvasható. Példa lehet rá a 2010 környékén csúcsra pörgetett színesfémlopás, amellyel lényegében teljesen leszámolt a kormányzat. Vagy éppen az általunk bemutatott egyeurós boltlánc, amelynek a bukásában szintén jelentős szerepe lehetett a fehérítésnek.
A változás még inkább szembetűnő a makrogazdasági adatokon. Az áfabevételek hatalmas mértékben emelkedtek, 2011 óta több mint duplájára nőttek. Az áfabevételek jelentősen a GDP- vagy a fogyasztásnövekedésen felül nőttek, annak ellenére (vagy éppen pont amiatt), hogy több szektorban is kedvezményes kulcsokat vezettek be. Tavaly több mint 600 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel 2018-hoz képest,
ami 15 százalékos növekedés.
A fehéredést támasztja alá az EU által figyelemmel követett áfarés*Tehát az elvileg befizetendő áfa és a valóságban beérkező bevétel közötti különbség. alakulása is. Ez alapján az áfacsalás mértéke az utóbbi évtizedben feleződött, és most már az európai átlagot közelíti Magyarországon. Hasonló folyamatokat lehet leolvasni a kisvállalkozások bejelentett számaiból is.
A fehéredést erősítő intézkedések 2014-től váltak látványossá. Ekkor tették kötelezővé az online pénztárgépek használatát, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét, például a taxikra és az automatákra. Szintén jelentős lépés volt, hogy másfél éve bevezették a cégek közötti online számlázórendszert, amely révén minden 100 ezer forintnál magasabb áfatartalmú számlát be kell küldeni a NAV-nak (idén nyáron eltörlik az értékhatárt).
„Az adóhatóság így real time*azaz élőben látja egy vállalkozás forgalmát, így a hasonló lokációjú, hasonló profilú cégek elemzésével össze tudják hasonlítani, hogy hogyan aránylik a bevételük egymáshoz, egy dolgozóra vagy egy napszakra viszonyítva” – jellemezte egy vállalkozó az eszköz fontosságát.
Ennek köszönhetően a NAV célzottan tud ellenőrizni egy átlagostól eltérő, gyanússá váló vállalkozást. Egy ilyen ellenőrzést többen is úgy festettek le, hogy az ellenőrök egyike kint marad az üzlet előtt a próbavásárlás során, és élőben követi a tabletjén a tranzakciót. Az online rendszerrel azt is ki lehet szűrni, ha egy vállalkozás sokat sztornózik, ami korábban bevett módszer volt az áfaelkerülésre.
Szintén többen beszéltek a NAV egy másik bevett eszközéről, a fokozott ellenőrzésről. Ilyenkor az adóhatóság hivatalos úton előre bejelenti vagy akár pletykaként elterjeszti, hogy egy adott időszakban fokozottan ellenőrzi például egy kerület kiskereskedőit, egy megye piacait vagy egy balatoni település vendéglátóhelyeit. Ilyenkor élőben figyelik, hogy az ellenőrzések hatására melyik vállalkozásnak ugrik meg hirtelen a forgalma, így célzottan nyomon tudják követni a gyanús vállalkozásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokan ráfizetnek, hogy nem akarnak szembesülni a siralmas anyagi helyzetükkelA figyelmetlenség többféle lehet, de könnyen adóssághoz vezethet, ha homokba dugjuk a fejünk. Ezért fontos figyelemmel kísérni a személyes pénzügyeinket.
Az online pénztárgépek azonnali fehérítő hatását támasztja alá a KSH és az MNB közös tanulmánya, amely szerint a kiskereskedelemben és a vendéglátásban érintett cégek az online pénztárgépek bevezetését követő első negyedévben lényegesen nagyobb forgalmat jelentettek be, mint korábban.
Az online pénztárgépek egyik érdekes mellékhatásáról egy étteremtulajdonos számolt be. Szerinte az online kasszák előtt az éttermekben még a tulajdonosok sem tudták pontosan követni, hogy a pénztárt kezelő alkalmazottak mit művelnek. A tulajdonosnak is csaltak, de maguknak is, azaz a tulajdonosukat is meglopták, de nem lehetett átlátni, hogy melyik zsebbe mennyi pénz vándorolt. Az online pénztárgépek bevezetése viszont tiszta helyzetet teremtett: ha a tulaj azt mondja, hogy mostantól tisztán kell játszani, akkor a pénztárost is erre kell utasítania, különben egyértelmű, hogy a pénztáros tőle lop. Csökkent is a lopások aránya az ágazatban.
Fehérítés -> áremelés
A következő jelentős lépés a 2015-ben bevezetett ekáer*elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer volt, amellyel nyomon lehet követni a Magyarországon fuvarozott árukat. A kereskedőknek, szállítóknak online regisztrálniuk kell a szállítással kapcsolatos adatokat, meg kell adni többek között az áru nevét, mennyiségét vagy címzettjét.
Egy külföldről rendszeresen jelentős mennyiségű árut behozó nagykereskedő azt mondta, hogy az ekáer bevezetésével párhuzamosan rendkívül szigorúan léptek fel a hatóságok. Eleinte hónapokon keresztül minden kamionjukat ellenőrizték a határátlépés után, ami az időkiesés miatt olykor problémát is okozott nekik. Miután a sorozatos ellenőrzések során kiderült a NAV számára, hogy a vállalkozás nem követ el kirívó szabálytalanságokat, egy bő fél év után teljesen leálltak az ellenőrzésükkel.
Az ekáer és az elektronikus útdíjrendszer jelentős lépés volt az áfacsalások felszámolásában, ugyanis véget vetett a papíron utaztatásnak. „Az online kasszákkal és az ekáerrel elérték, hogy nem lehet áfacsalt termékeket behozni és eladni a boltokban” – mondta egy másik nagykereskedő. Szerinte ugyanakkor így is maradtak kiskapuk a nagykereskedők előtt, csak „picit több munkát igényel” a kihasználásuk.
Az eredmények mind az ekáer, mind az online kassza bevezetését igazolják, ugyanakkor meg kell említeni, hogy számos bírálat érte őket a gyors, kapkodó bevezetésük miatt, illetve mert szakmai szervezetekkel sem egyeztettek.
Az eddig bemutatott lépések miatt számos vállalkozás arra kényszerült, hogy valamennyi bevételét legalizálja. Ez különösen azokra a szektorokra vonatkozik, mint a vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol a szolgáltató a fogyasztóval áll közvetlen kapcsolatban. Egy nagykereskedő még bátrabban kockáztathat, mivel jellemzően bejáratott vevői vannak.
A bevételek kifehérítése azonban komoly terhet ró a legtöbb vállalkozásra.
„Ha korábban egész életedben készpénzeztél, és semmit nem ütöttél be a pénztárgépbe, akkor 100 forint bevételedből most hirtelen csak 78 forint bevételed lett*78 forint 27 százalék áfával közel 100 forint. Ha pedig 22 százalékkal csökken a bevételed, akkor könnyen kiderülhet, hogy az üzleted életképtelen. Akinek az üzleti modellje az áfát mint költséget nem bírta, nagyon kis eséllyel marad életben teljes fehéredés után”
– érzékeltette egy vállalkozó az átállás nehézségeit.
A fehéredés miatt így számos vállalkozás áremelésre kényszerült, ezért érzékelhetjük például azt, hogy budapesti éttermekben 50 vagy akár még több százalékkal nőttek az ebédmenü-árak pár év alatt. „A szállodapiacon az éjszakánkénti átlagárak emelkedése nemcsak a gazdasági növekedésből fakad, hanem a fehéredésből is” – mondta egy szállodaipari forrás.
Eltűnőben a készpénz
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a bevételek legalizálása miatt komoly kihívás a fizetések kifehérítése. „A magyar kis- és középvállalkozásoknál általános, hogy nincsenek teljesen bejelentve az alkalmazottak. A bérek fehéredése azonban jóval lassabban zajlik, mert nehezebben ellenőrizhető, hogy valaki zsebbe fizet-e” – mondta egy vállalkozó.
Ugyanakkor ha az összes bevétel kifehéredik, jelentős problémává válik a borítékban adott bérek kifizetése. „Nagyon sok vállalkozó ütközik abba, hogy készpénzzel nem tudja fizetni a dolgozók bérét. Akinek nincs terve most arra, hogy egy-két éven belül hogy alakít ki teljesen bejelentett bérpolitikát, az be fog zárni” – mondta egy vállalkozó.
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a trükközésnek lényegében két módja maradt: vagy a tulajdonosi osztalékot lehet erre fordítani, vagy a cég házipénztárában lévő pénzt, de hosszú távon ez sem működőképes. A fizetések fehérítését ráadásul jelentősen nehezítik a gyorsan növekvő bérek.
Az előbbiekből fakadóan a gazdaság egy részében egyre jellemzőbb probléma a készpénz hiánya. „Olyan már nincs, hogy valamit készpénzzel fizetek ki, amely emiatt egyre értékesebbé válik. Egy bankfióknál már több napra előre be kell jelenteni, ha két-három millió forintot akarsz kivenni. A táska pénzekkel való rohangálás már csak arra jellemző, ami sehogy máshogy nem történhet meg” – mondta egy vállalkozó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.
Több vállalkozó is arról beszélt, hogy a kormány tisztában van a fehéredés kihívásaival, ezért van „egyfajta türelem, és foglalkoznak a problémával”.
„A kormány tudja azt, hogy ennyi pénzt nem lehet kivonni a gazdaságból, mert az fulladozni fog”
– mondta egyikük. A kormányzat figyelmére példa a pár milliárdos forgalmú magyar vállalkozásokra szabott kiva, amelyet több általunk megkérdezett vállalkozó is nagyon előnyösnek tart.
Hasonlóan előnyös a kata, a kisadózó vállalkozások tételes adója, amely havi fix összegével (főállásban jelenleg 50 ezer, mellékállásban 25 ezer forint) azt kínálja a sokszor szürke zónába csúszó egyéni vállalkozóknak, hogy annak befizetésével (majdnem) minden kötelezettségüket letudhatják, és nyugodtan alhatnak. Ez a vállalható kompromisszum sokakat terelt a fehéredés irányába, ám az is igaz, hogy egy ellentétes folyamatnak is megágyazott. Amikor a munkavállalót adóoptimalizálási céllal katás vállalkozóvá szervezi ki egy cég, az feketézésnek számít.
A NAV ugyan teljesen átlátható módon közli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a rejtett munkavállalói jogviszony elkerüléséhez, a szabályok sok esetben puhák, vagy lazán értelmezhetőek, sőt olykor könnyen teljesíthetőek. Egy tipikus példa a futároké, akik katázhatnak, pedig olyan a viszonyuk a megbízójukkal, mintha egy lazábban értelmezett munkaadó-munkavállaló kapcsolat lenne.
A másik jelentős példa, hogy a kormány a leginkább érzékeny gazdasági szegmensekben csökkentette öt százalékra az áfát, mint a vendéglátás vagy a sertéspiac, hogy ne dőljenek be a fehérítéstől.
Egy étteremtulajdonos az alábbi példával írta le, hogy milyen hatása volt az áfacsökkentésnek: ha korábban az étterem eladott 1270 forintért egy tál ételt, és nem ütötte be a kasszába, akkor megmaradt nála tisztán a pénz, amiből zsebbe fizette a részmunkaidős, minimálbérre felvett pincérét. Ekkor olyan minimális járulékot fizetett (a papíron lévő részmunkaidő után), hogy zsebbe tudott adni akár 1000 forintot is.
A tisztességes étteremnél ugyanezért az ételért a 27 százalék áfa miatt eleve csak 1000 forint maradt, ráadásul ha ebből még tisztán is akarták fizetni a pincért, akkor teljesen fehéren csak nettó 500 forint jutott a pincérnek, vagyis fele annyi, mint a csalóknál. Ez olyan nagy különbség volt, ami miatt megérte kockáztatni. Az online pénztárgépek bevezetésével azonban nagyon megnőtt a kockázat, az 5 százalékra nyesett áfával pedig csökkent a feketézéssel elérhető előny. Ráadásul gyakrabban jönnek az adóellenőrök és a fogyasztóvédelmisek is.
Ugyanígy egyre kevésbé éri meg visszaélni például a lakáskiadással. Míg korábban a havi mintegy 80 ezer forint fölött kiadott lakások után 30 százalékot kellett befizetni az államnak, 2018-ban már csak 15 százalékot, ami a valóságban inkább 13,5 százalék a költségátalány miatt. „Ennyiért már nem éri meg csalni, mert cserébe szolgáltatást kapsz: nyugodtan alszol, nem kell rohangálni a vevő készpénze után, és a vevő sem tud zsarolni. Tiszta viszonyokat teremt” – mondta az egyik megkérdezett vállalkozó, aki lakását magánszemélyként adja ki.
Az általunk megkérdezett vállalkozók közül többen is azt mondták, hogy a fehéredés nem kizárólag a Fidesz érdeme. Egy étteremtulajdonos szerint a kormányzati intézkedéseknél is erősebb fehérítő ereje volt a munkaerőhiánynak. A szakácsok, pincérek vagy mosogatók is válogathatnak a munkaadók között, és a rendesen bejelentett bruttót igénylik, arra vándorolnak, ahol ezt megadják nekik.
Az éttermes szerint ezt felismerve az eddig feketéző cégtulajdonosok is elkezdték a saját alkalmazottaik fizetését fehéríteni, nehogy elmenjenek. Ma ez odáig ment szerinte, hogy ha egy pultost keres egy étterem, akkor egyetlen jelentkező sem hajlandó feketézni/részmunkaidőzni, hanem kéri a nyolcórás bejelentést és a nettó 200-250 ezer forint közötti bért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar falvakban és a 70 év felettiek körében meglepően elfogadott a feketegazdaságTanulmány készült az eltitkolt jövedelmek elfogadottságáról. Érdekes az összevetés Lengyelországgal.
Ahogy az étteremtulajdonos kiemelte: aki egyszer megtapasztalta, hogy kifehérítették a munkaviszonyát, soha nem akar többé feketén dolgozni. Ez az attitűdbeli különbség különösen a fiataloknál látszódik. Több vállalkozó is arról számolt be, hogy a kilencvenes évek zavaros, jellemzően seftelésre épülő vállalkozásaiban szocializálódó emberek még most is nehezen szakadnak el a feketézéstől, inkább megpróbálnak új utakat keresni.
A fiatalokat azonban általánosságban egyre nehezebb rávenni arra, hogy ne üssenek be valamit kasszázáskor. A megkérdezettek szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé megy bele, hogy feketén foglalkoztassák. Ebben a munkaerőhiányból fakadóan bővülő válogatási lehetőségeknek is van szerepe.
Mi lesz a kisemberekkel?
A fehéredésnek összességében egyre látványosabb szerepe van a gazdaság alakulásában. A trükközés nélkül életképtelen vállalkozások számos iparágban egymás után szűnnek meg a megkérdezettek szerint, a vendéglátástól a kiskereskedelemig. Ugyanakkor több szegmensben még kevésbé érezteti a hatásait, ilyennek mondták például az építőipart vagy a nagykereskedelmet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtből két ember feketén dolgozik az építkezésekenÖt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.
Ahogy bemutattuk, a fehérítés miatt növekednek a bérköltségek és az alapanyagárak, így az árakat is muszáj emelni. „Az emelkedő árak miatt a vásárlók is jobban megnézik, milyen a termék” – mondta egy vállalkozó. Elindult tehát a tisztulás, mégis nagyobb árverseny indult be, mivel szinte mindenki áremelésre kényszerül a fehéredés miatt. „A vendéglátáson is látható: konszolidáció van. A csaló cégek sorra szűnnek meg, és elkezdtek kialakulni termelékenyebb magyar tulajdonú éttermi csoportok, mint a Padthai vagy a Zing” – mondta egy vállalkozó.
Azt, hogy a fehéredés jelentősen átformálja a gazdaságot, egy vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó szakértő is alátámasztotta. Korábban egy kisebb magyar kkv eladásakor jellemzően beleszámolták az árba a fehérítés költségeit is. Sokkal jellemzőbb volt, hogy a tulajdonost váltó cég tele volt például szürkén foglalkoztatott alkalmazottakkal, és a tranzakciót felhasználták arra, hogy tisztább viszonyokat teremtsenek. Ma már azonban ez nem igazán jellemző a fehéredés miatt.
Az elmúlt évek gazdasági növekedésében és emelkedő inflációjában is több megkérdezett szerint jelentős szerepe van a fehéredésnek.
– mondta egy nagykereskedő.
A fehéredés több szempontból is kedvező a gazdasági szereplőknek. Egyrészt az állam alacsonyabb vállalati adókulcsokkal és járulékokkal is hasonló összegű vagy akár nagyobb bevételhez jut. Másrészt csökken a versenyhátrány, amit a legálisan működő cégek elszenvednek a szürke zónában működőkhöz képest. A törvényesen működő cégek számának gyarapodása megkönnyíti ezeknél a cégeknél a finanszírozáshoz jutást és így a további növekedést is.
Több, a kormánnyal más ügyekben akár kritikus vállalkozó is azt mondta, hogy örömtelinek tartják a torz versenyfeltételek megszűnését és a piac tisztulását. Többen is felvetették azonban azt az ellentétet, amely az évtizedeken át trükkökkel fennmaradó, de megújulni képtelen, ezért most szorongatott kiskereskedők, kényszervállalkozók széles rétege és az Orbán Viktorhoz közeli, egészen szűk kör hihetetlen sebességű vagyonosodása között van.
„A kisemberek lehetőségeit teljes mértékben beszűkítették, míg a médiában folyamatosan azt látjuk, hogy kivételezett személyek vannak, akiknek mindent szabad, gondolok itt az EU-s pénzekre. Ha a nagyoknak mindent szabad, nekünk akkor kicsiben miért nem?” – filozofált egy nagykereskedő. | A Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságot | Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200214/a-fidesz-nekiment-az-adocsaloknak-es-szep-csendben-felszamolja-a-feketegazdasagot/ | 2020-02-14 12:39:00 | true | null | null | G7 |
Magyarországon nem csak a településeknek vannak önkormányzatai, hanem a megyéknek is. De mit csinálnak ezek, mi a funkciójuk? Amikor átvizsgáltuk a gazdálkodásukat, egészen meglepő dolog derült ki ezzel kapcsolatban.
A megyei önkormányzatok 2018-ban 4,7 milliárd forintot költöttek el, és ez szinte teljesen egészében a képviselők fizetésére és a szervezetek működésére ment el. A 2014-2018 közötti időszakban a megyék az összes kiadásuk harmadát fordították a képviselői bérekre,*Önmagában a képviselői juttatások nem is tartalmaznak mindent, amit a képviselőkre fordítanak, tehát a cafeteria, autó, mobiltelefon, szakértői költségek nem itt jelentkeznek. és az arány folyamatosan nőtt. Sőt, még a fizetések is nőttek, pedig a megyei önkormányzatok feladatai, és ezzel a költségvetésük folyamatosan olvadt lefelé.
Az összes személyi és dologi kiadás, ami alapvetően a szervezet működését segíti, az összes kiadásnak közel 90 százalékát tette ki 2018-ban, miközben összesen csupán egymilliárd forintot költöttek fejlesztésekre. De akkor mi szükség van ezekre a szervezetekre?
Az a kép alakult ki a megyei önkormányzatok gazdálkodásának elemzése alapján, hogy ezeknek az egyetlen feladata,
hogy jól fizetett állásokat biztosítson a vidéki politikusoknak.
Senkinek nem tűnne fel, ha megszüntetnék őket
Ami azt illeti, a 4,7 milliárd forint összes kiadás alapján tényleg teljesen elhanyagolható szerepük van a megyei önkormányzatoknak. Talán nem is csoda, hogy az Eurostat adataiban nem szerepelnek. A megyei önkormányzatok alá egyébként nem csak a fővárosi, hanem a megyei jogú városok polgárai sem tartoznak, tehát a kisebb települések 3,7 millió lakosáról van szó. De még az ő életükben sem olyan fontosak ezek, hiszen a településeik összesen 1014 milliárd forintot költöttek el – ennek a megyei önkormányzatok költségvetése mindössze a 0,5 százaléka, gyakorlatilag egy kerekítési hiba.
Nem csoda, hogy ilyen nagy részét elviszi a megyei önkormányzati kiadásoknak a bér és a működés. A korábbi feladatokat, tehát a megyei oktatási és egészségügyi intézményeket ugyanis átvette az állam, viszont az ezeket korábban működtető bürokrácia a jelek szerint megmaradt.
A költségvetésekből az is kitűnik, hogy a bérek utáni legnagyobb tételt jelentő dologi kiadások is leginkább a háttérország megrendeléseit segíthetik: az 1,4 milliárdos összes kiadásból ugyanis 420 milliót vitt el a “szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások" megrendelése, reklám és propaganda célokra további 82 milliót költöttek.
Bár elhanyagolható a megyei önkormányzatok szerepe, így is igen nagy különbségek vannak az országon belül. Baranyában kilencszer több forrás jutott egy megyei lakosra, mint Pest megyében.*A megyei jogú városok lakóit nem számolva.
Azért is érdekesek ezek a különbségek, mert a megyei önkormányzatok saját forrásokkal nem rendelkeznek, a kormány által átutalt pénzeket költik.
A megyei önkormányzatok megszüntetése eléggé úgy néz ki, hogy semmilyen érzékelhető hatással nem lenne a mindennapi életre,*Ha a helyi gazdaság méretéhez viszonyítjuk a megyei önkormányzatok kiadásait, még kisebbnek tűnnek. A megyei GDP-k 0,02 százalékát tették ki a megyei önkormányzatok kiadásai. Pest megyében annyira alacsony az arány (0,008 százalék), hogy szinte teljesen észrevehetetlen, de még a legmagasabb Nógrádban is elhanyagolható (0,057 százalék). viszont közel ötmilliárd forintot lehetne ezzel megtakarítani. Igaz, több száz jól fizetett, a vidéki pártépítés szempontjából fontos politikusi állást kellene ehhez feláldozni.
Sok önkormányzat, kevés pénz
Az önkormányzati rendszer különböző formái azért alakultak ki és maradtak meg világszerte, mert a központi hatalom nem tud mindent jobban. Bizonyos feladatokat jobb helyben hagyni, hogy az ott lakók döntsenek róla. Érdemes ezért végignézni, hogyan alakult Magyarországon az önkormányzatok szerepe az utóbbi évtizedekben.
A települési önkormányzatok a rendszerváltás után sokáig nagyjából változatlan súllyal működtek. Hiába volt számos átalakítás, költségvetésük a GDP-hez viszonyítva stabil volt a Fidesz 2010-es hatalomra kerüléséig.
A Fidesz viszont néhány év alatt lefelezte a helyi önkormányzatok költségvetését.
A regionális önkormányzatoknak pedig nem is voltak túl erős hagyományai Magyarországon, itt egyszerűen a szocializmus örökségét vitte tovább az ország.
Ma már alig van ország Európában, ahol kisebb szerepe van a helyi önkormányzatoknak.*Spanyolország is ilyen lenne, ha csak a helyi önkormányzatokat vennénk, de ott az autonóm régióknak is nagy pénzügyi szabadsága van. Ezek közül Málta, Ciprus és Luxemburg is olyan apró országok, ahol az ország mérete miatt is érthető, hogy kevés szerep jut a kisebb önkormányzatoknak. Egyedül Görögország (3,5 százalék) és Portugália (5,8 százalék) áll ebben az összevetésben hátrébb Magyarországnál.
Az alábbi grafikonon az összes európai uniós ország közkiadásait összesítettük aszerint, hogy a helyi és szövetségi vagy tartományi önkormányzatok, illetve a központi költségvetés a GDP mekkora részét költötték el 2018-ban. Ezen is jól látszik, hogy Magyarországon erősen központosított lett a rendszer.
Megnéztük azt is, hogy 1989-ben, az utolsó szocialista költségvetés idején mekkora összegből gazdálkodtak a településeket igazgató tanácsok. Az Állami Számvevőszék beszámolója szerint a tanácsok 268 milliárdot költöttek, ami az akkori GDP 15,6 százalék volt.
A Fidesz tehát a központosító államszocializmust is túlszárnyalja centralizálásában: háromszor több pénzből gazdálkodtak a tanácsok 1989-ben, mint manapság a települési önkormányzatok.
Ki mit kormányoz?
A hazai önkormányzatok gazdálkodásáról nagyon keveset tudunk, nem érhetők el könnyen elemezhető kimutatások. A Magyar Államkincstártól (MÁK) elkértük ezért az összes hazai önkormányzat 2014 és 2018 közötti gazdálkodási adatait, és a több millió soros adatbázis elemzésével vizsgáltuk meg, hogy mennyiből gazdálkodnak ezek a szervezetek.
Az összes önkormányzat 2018-ban 1758 milliárd forint kiadást és 2718 milliárd forint bevételt könyvelt el a MÁK beszámolók szerint. A bevételek között azonban a hitelek és az előző évek maradvány értékei is szerepelnek, az önkormányzati gazdálkodás elszámolási sajátosságai miatt. Érdemesebb ezért csak a kiadásokat figyelembe venni.
A magyar GDP 4,1 százalékát tették ki az önkormányzatok kiadásai, és a központi költségvetés 14 963 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest sem kis összegről van szó, ennek 11,8 százalékáról van szó.
Összesen 3197 önkormányzat működött 2018-ban Magyarországon, ám óriási különbségek vannak ezek között: az összes község nem gazdálkodhat annyi pénzből, mint a főváros és a kerületek.
Azt is megvizsgáltuk, hogy egy-egy településtípus önkormányzata mekkora összeg felett rendelkezik. Talán az a legérdekesebb, hogy
egy átlagos nagyközség is több pénzt költhet, mint egy átlagos megyei önkormányzat.
Az önkormányzati választáson az ellenzék a fővárosra és megyei jogú városokra koncentrált leginkább, és ez érthető is a számok alapján: ezek rendelkeznek az önkormányzati források közel felével. A megyei önkormányzatok esetében viszont látványos volt a pártok érdektelensége. Ezek már olyannyira kiüresedtek, hogy valóban nem éri meg politikai energiát fordítani rájuk.
Nagyon nem mindegy, hogy valaki milyen településen lakik: egy átlagos magyarra 2018-ban 176 ezer forint önkormányzati kiadás jutott, de harmadával több egy fővárosi lakosra, és 15 százalékkal kevesebb egy vidéki kisváros lakosára.
Közélet Budapest megyei önkormányzatok önkormányzat önkormányzati támogatás Olvasson tovább a kategóriában | Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt | Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200218/talaltunk-egy-titkos-fideszes-kadertemetot/ | 2020-02-18 12:56:33 | true | null | null | G7 |
Hűtlen kezelés miatt tizenhat ember ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyekben, a vádlottak közül tizennégyen önkormányzati képviselők voltak az MSZP-SZDSZ-többségű önkormányzatban, ketten pedig jegyzők.
A vádemelést a Kúria egy tavalyi határozata alapozta meg. A Kúria – az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok elidegenítése miatti bűnügyben – kimondta, hogy a hűtlen kezelés bűntettének tettesei azok az önkormányzati képviselők, akik a polgármestert az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli forgalmi értéken aluli értékesítésére és adásvételi szerződés megkötésére hatalmazzák fel, aminek következtében az önkormányzat vagyonában kár keletkezik.
Ez a döntés lehetővé tette a nyomozást korábban megszüntető határozatok részbeni felülvizsgálatát.A tényállás lényege szerint a vádlottak a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi rendelkezést megsértve, 2003 és 2005 között több terézvárosi ingatlant valós forgalmi értéken alul értékesítettek.
Az okozott vagyoni hátrány – vádlottanként differenciáltan – 953 és 220 millió forint között állapítható meg.
A Fővárosi Főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság egyesítse jelen ügyhöz a Jókai utca 10. szám alatti ingatlan elidegenítésének megkísérlése miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon indult bűnügyet.
A vádirat szerint az önkormányzati ingatlanok eladását támogató önkormányzati képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, de ez – a vádlottak magatartásán kívüli okból – végül elmaradt.
A vagyonügyekért felelős alpolgármester (az MSZP-s Fürst György) előterjesztése alapján a képviselő-testület 2003 májusában döntött arról, hogy eladja egy cégnek a VI. kerületi Jókai utca 10. szám alatti ingatlant. A cég ötmillió forint közvetlen megfizetését és a bérleti jogok megváltását vállalta. Az értékesítést egyes képviselők úgy támogatták, hogy kritika nélkül elfogadták a vevő által készíttetett, egyébként anonim értékbecslést. A határozat alapján pedig az adásvételi szerződést az önkormányzat és a cég megkötötte.
Az alpolgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület 2004 októberében arról határozott, hogy mivel a vevő nem tudott megegyezni a bérlőkkel, az adásvételi szerződést az önkormányzat felbontja. Arról is döntöttek a képviselők, hogy az ingatlan egy részét az önkormányzat eladja a korábban is vevőként eljáró cégnek. Ennél az ügyletnél a már kifizetett 5 millió forint foglalóként szerepelt, és a cég közel 130 millió forintos felújítási kötelezettséget is vállalt.
A határozat alapján az önkormányzat és a cég az ingatlanrészekre két adásvételi szerződést is kötött. A vevő nem teljesítette a felújítási kötelezettségét, ezért végül a szerződéseket felbontották, így a vagyoni hátrány nem következett be. | Hűtlen kezeléssel vádolnak 14 volt önkormányzati képviselőt a terézvárosi ingatlanmutyik miatt | Hűtlen kezelés miatt tizenhat ember ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyekben, a vádlottak közül tizennégyen önkormányzati képviselők voltak az MSZP-SZDSZ-többségű önkormányzatban, ketten pedig jegyzők. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/17/terazvaros-ingatlamutyi-vademeles/ | 2020-02-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, hogy csaknem hétmilliárd forintból fejezheti be a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. Esztergomban a Hernádi Zsolt MOL-vezér által megvett, félkész állapotú Mária Valéria Hotelt. Mindehhez a Magyar Turisztikai Ügynökség 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Az októberi önkormányzati választáson a Fidesz polgármesterjelöltje, Hernádi Ádám nyert Esztergomban, akinek történetesen a nagybátyja Hernádi Zsolt. Hernádi Ádám a Kisfaludy pályázatokat bonyolító, az MTÜ tulajdonában lévő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja is volt 2018. október és 2019. február között: éppen ebben az időszakban lehetett pályázni a Kisfaludy program vissza nem térítendő állami támogatásaira.
A Privátbankár.hu arról ír, hogy a helyszínen kitett tábla szerint a 8 szintes, 149 szobás épület 2021 januárra készülhet el. A mellette álló telken a Market konténerei már állnak, a szerkezetkész ház több emeletét pedig befóliázták. Hogy a jövőben ne vigye el a Duna esetleges áradása Hernádi Zsolt luxusszállodáját, azt az új városvezetés igyekszik megelőzni a lap szerint:
Hernádi Ádám pedig február 13-án jelentette be, hogy jövőre elkezdődhet az esztergomi árvízvédelmi gát építése.
Erre már többször volt ígéret, a kivitelező (Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.) 13 milliárd forintért vállalta a munkát, de a kormány tavaly szeptemberben visszavonta a 9 milliárd forintos támogatását. A gát Esztergom belvárosát, valamint a teljes Prímás-szigetet, így a Mária Valéria hotelt is védené a Duna áradásától. | Közpénzes gát védi meg Hernádi Zsolt közpénzes segítséggel épülő szállodáját | Ahogyan korábban beszámoltunk róla, hogy csaknem hétmilliárd forintból fejezheti be a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. Esztergomban a Hernádi Zsolt MOL-vezér által megvett, félkész állapotú Mária Valéria Hotelt. Mindehhez a Magyar Turisztikai Ügynökség 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/18/hernadi-szalloda-gat/ | 2020-02-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Büntetőfeljelentést tesz a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője ellen a vasi megyeszékhely polgármestere – írja az Ugytudjuk.hu. Amint arról a 24.hu-n is beszámoltunk, egy január 31-én lezárult felügyelőbizottsági vizsgálat anyaga szerint pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel a médiaközpontnál, amelyről a Magyar Nemzet számolt be. Ezek szerint:
az önkormányzatban többséget szerző baloldal által 2019 elején kinevezett Halmágyi Miklós ügyvezető 2019. október 17-én a cég bankkártyájával rendezte édesanyja temetésének költségeit. A kegyeleti szolgáltatásokért kifizetett 276 ezer forintot pár nappal később visszafizette.
A számlák alapján – szintén tavaly ősszel – Halmágyi valakivel egy siófoki wellnesshotelbe utazott, ahol egy állítólagos konferencián vett részt. A Vaol.hu szerint Halmágyi a 88 ezer forintos számlát azzal indokolta, hogy egy háromnapos konferencián vett részt, amelyen a kormányfüggetlen országos online szerkesztőségek és vidéki önkormányzati médiumok képviselői vitatták meg az önkormányzati választások eredményeit. A konferenciának sem a Magyar Nemzet, sem a Vas megyei hírportál, sem a hivatalos vizsgálatot végzők nem találták nyomát. A médiaközpont vezetője ezt azzal magyarázta, hogy ez egy „informális konferencia” volt. Halmágyi azt állította, egyedül szállt meg a hotelben, de az idegenforgalmi adó összege arról árulkodik, hogy két személy tartózkodását egyenlítette ki közpénzen.
2019. november 30-án Halmágyi ismét közpénzből fizetett ki egy 58 ezer forintos hotelszámlát a budapesti Hotel Palazzo Zichyben. Az ügyvezető egy Ottlik Géza életművével kapcsolatos konferenciára érkezett a hotelbe a médiaközpont kreatív igazgatónőjének társaságában. A kifizetést azzal indokolta, hogy az író vasi kötődése miatt érezte szükségét annak, hogy részt vegyen a rendezvényen.
A megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvet Károlyi Ákos jegyző kezdte el áttekinteni, majd Nemény András, a Fideszt legyőző Éljen Szombathely! tömörülés polgármestere szabálytalanság gyanúja miatt soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el a cégnél. A polgármesteri hivatal által kiadott közlemény szerint:
A vizsgálat eredményeképp a polgármester két döntést hozott. Egyrészt büntetőfeljelentést tesz az ügyvezető ellen a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon, másrészt kezdeményezi, hogy a közgyűlés (amely az ügyvezető felett a munkáltatói jogkört gyakorolja) rendkívüli, azonnali felmondással szüntesse meg a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát.
Nemény azt javasolja, hogy a közgyűlés átmenetileg jelöljön ki egy megbízott ügyvezetőt, az új ügyvezetőt pedig majd pályázati úton válasszák meg. Ezen felül további javaslatokat fog tenni a szombathelyi önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi átvizsgálására is.
Kiemelt kép: | Kirúgják és feljelentést tesznek a szombathelyi médiaközpont vezetője ellen | Büntetőfeljelentést tesz a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője ellen a vasi megyeszékhely polgármestere – írja az Ugytudjuk.hu. Amint arról a 24.hu-n is beszámoltunk, egy január 31-én lezárult felügyelőbizottsági vizsgálat anyaga szerint pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel a médiaközpontnál, amelyről a Magyar Nemzet számolt be. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/18/szombathely-mediakozpont-kirugas-feljelentes-halmagyi-miklos/ | 2020-02-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A mostani szabályok szerint összeférhetetlenséget jelentett volna, hogy Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere a helyi kórház osztályvezető főorvosa, az egészségügyi dolgozók ugyanis nem lehetnek polgármesterek. Egészen mostanáig.
Gulyás Gergely, Böröcz László, Bajkai István és Nacsa Lőrinc ugyanis beadták a törvényjavaslatot az önkormányzati törvény módosításáról. A törvény eddig úgy szólt, hogy a 3000 főnél nagyobb települések polgármestere csak tudományos vagy művészeti munkát folytathat, mostantól azonban engedik az egészségügyi munkát is.
Győrben lassan hagyomány, hogy a polgármester saját törvénymódosítást kap: Borkai Zsolt nem maradhatott volna polgármester 2010-ben, ha az akkori alkotmánymódosítás a Fidesz eredeti tervei szerint megy át. Abban ugyanis a leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott volna önkormányzati választáson. Borkai 2006-ban szerelt le, így gyorsan módosították a moratóriumot 3 évre. | Folytatódik a személyre szabott jogalkotás | A mostani szabályok szerint összeférhetetlenséget jelentett volna, hogy Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere a helyi kórház osztályvezető főorvosa, az egészségügyi dolgozók ugyanis nem lehetnek polgármesterek. Egészen mostanáig. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200219_Beadtak_a_Lex_Dezsit_atirjak_a_torvenyt_hogy_a_gyori_polgarmester_orvoskent_is_dolgozhasson | 2020-02-19 11:13:00 | true | null | null | HVG |
Sűrű napokat élt át a hazai online kaszinópiac, ugyanis a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) február 14-én előbb engedélyt adott a Vajna-hagyatékhoz tartozó LVC Diamond Kft.-nek a vipcasino.hu nevű online kaszinó működtetéséhez, majd február 15-én felfüggesztette a debreceni Cívis Grand Casino Kft. engedélyét a grandcasino.hu nevű online kaszinó üzemeltetéséhez – derül ki az SZF honlapjáról. Azt nem tudni, hogy a két eseménynek van-e egymáshoz köze, mindenestre szokatlannak nevezhető, hogy a felügyelet ilyen egymáshoz közeli dátumokon ad ki, illetve függeszt fel engedélyeket, hiszen mindkét döntést hosszadalmas eljárásnak kell megelőznie. Így meglehetősen kicsi volt rá az esély, hogy az egykori Vajna-birodalom éppen egy nappal azelőtt gyarapodik egy újabb online kaszinóval, amikor a debreceni focicsapatot is tulajdonló Szima Gáborhoz köthető rivális online kaszinót felfüggeszti a hatóság.
„A Szerencsejáték Felügyelet a grandcasino.hu oldalon elérhető online kaszinó engedélyét a vonatkozó ellenőrzési célvizsgálati jegyzőkönyvben foglalt hiányosságok kiküszöböléséig felfüggesztette. A bejelentkezés és a kifizetés funkció ez idő alatt is elérhető” – olvasható az online kaszinó oldalán. A döntés csak az online kaszinóra vonatkozik, a Cívis Grand Casino Kft.-nek a debreceni plázában található hagyományos kaszinóját nem érinti, így oda nyugodtan mehetnek a szerencsejátékosok. Azt nem tudni, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó SZF pontosan milyen hiányosságot talált az online kaszinó működésében.
Legálisak és megbízhatók
Ugyanakkor a Napi.hu írta meg tavaly decemberben, hogy a magyar állam által engedélyezett online kaszinózásból egy Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén bejegyzett cég is profitál. A grandcasino.hu oldalt a Cívis Grand Casino Kft. üzemelteti ugyan, de üzemeltető partnere a Techzia Kft. is, amely egy 2019 nyarán bejegyzett szombathelyi cég. Tulajdonosa pedig az FFster Investments B.V. nevű, Curacao szigetére bejegyzett társaság. A cég elérhetőségeként pedig egy medencés luxusvilla címe van megadva, nem messze a Karib-tengertől. A sziget amúgy a Holland Királyság alkotmányos része, igazi adóparadicsomnak számít, még Andy Vajna filmügyi biztosnak is több cége ide volt bejegyezve.
Elég rosszkor jött a felfüggesztés a grandcasino.hu-nak, ugyanis éppen túl vannak egy közterületi kampányon. BKV megállókban is hirdették, hogy Magyarország legújabb online kaszinójaként állami engedéllyel rendelkeznek, legálisak és megbízhatóak. Mindent tudnak is, amit egy kaszinónak tudnia kell: nyerőgépek, rulett, póker és közel száz valódi tétes játék közül lehetett választani az oldalon. A nyereményeket pedig az OTP segítségével fizették ki. Ha a felügyelet által feltárt hiányosságokat csak sokára tudják kiküszöbölni és a felfüggesztés hetekig, hónapokig érvényben marad, akkor az a cég bevételeit is komolyan érintheti. A Szima Gábor tulajdonában lévő Cívis Grand Casino Kft. szépen gyarapodott eddig: 2018-ban már 1,8 milliárd forint árbevétel után 233 millió forint nyereséggel zártak. Ennek jelentős részét azonban nem az online, hanem a hagyományos kaszinó termelte ki Debrecenben.
Eddig sem volt nagy verseny a hazai, legális online kaszinópiacon, jelenleg viszont semmilyen nincs. Akik otthonról akarnak játszani, azok most csak az egykori Vajna-birodalom oldalait választhatják törvényesen. Az LVC Diamond Kft. üzemelteti a vegas.hu oldalt és az új vipcasino.hu-t is. A cég a Las Vegas Casino Zrt. tulajdonában van, amely a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna tulajdonában volt, most pedig egy luxemburgi cégen keresztül ismeretlen vállalkozókhoz tartozik, köztük lehet Vajna özvegye is. Fő szabály szerint pedig csak annak lehet online kaszinója, akinek hagyományos kaszinója is van. Ilyen koncesszióval pedig még a győri, pécsi és miskolci kaszinót birtokló Rákosfalvy Zoltán, győri ügyvéd (aki a Borkai-videóval híresült el), valamint a Garancsi István nagyvállalkozóhoz köthető soproni kaszinó büszkélkedhet, de ők egyelőre még nem láttak fantáziát abban, hogy az online térben is beindítsák a nyerőgépeket. | VIP kaszinót indítottak Andy Vajna örökösei, a riválist felfüggesztették | Hiányosságokat talált a Szerencsejáték Felügyelet a debreceni focicsapatot is tulajdonló Szima Gábor online kaszinójának működésében, ezért felfüggesztette az engedélyét. Örülhetnek viszont a rivális nélkül maradt Vajna-örökösök, hiszen ők épp ellenkezőleg, új online kaszinóhoz kapták meg az állami hozzájárulást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vip-kaszinot-inditottak-andy-vajna-orokosei-a-rivalist-felfuggesztettek.html | 2020-02-20 13:04:43 | true | null | null | mfor.hu |
A Fővárosi Főügyészség tizenhat személlyel – tizennégy egykori önkormányzati képviselővel és két egykori jegyzővel – szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt.
A vádemelést a Kúria tavalyi jogi álláspontja alapozta meg. A Kúria az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok elidegenítése miatti bűnügyben kimondta, hogy a hűtlen kezelés bűntettének tettesei azok az önkormányzati képviselők, akik a polgármestert az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli forgalmi értéken aluli értékesítésére és adásvételi szerződés megkötésére hatalmazzák fel. Ez a döntés lehetővé tette a nyomozást korábban megszüntető határozatok részbeni felülvizsgálatát – indokolt a Fővárosi Főügyészség.
A vádirat szerint a vádlottak a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi rendelkezést megsértve, 2003 és 2005 között több terézvárosi ingatlant valós forgalmi értéken alul értékesítettek. Az okozott vagyoni hátrány – vádlottanként eltérően – 220 és 953 millió forint között állapítható meg.
A Fővárosi Főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság egyesítse ezzel az üggyel azt az eljárást, amely a Jókai utca 10. szám alatti ingatlan elidegenítésének megkísérlése miatt indult. | Tizennégy volt képviselő és két jegyző ellen emeltek vádat a terézvárosi ingatlanügyben | A vádemelést a Kúria tavalyi jogi álláspontja alapozta meg. A Kúria az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok elidegenítése miatti bűnügyben kimondta, hogy a hűtlen kezelés bűntettének tettesei azok az önkormányzati képviselők, akik a polgármestert az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli forgalmi értéken aluli értékesítésére és adásvételi szerződés megkötésére hatalmazzák fel. Ez a döntés lehetővé tette a nyomozást korábban megszüntető határozatok részbeni felülvizsgálatát – indokolt a Fővárosi Főügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200217_Tizennegy_volt_kepviselo_es_ket_jegyzo_ellen_emeltek_vadat_a_terezvarosi_ingatlanugyben | 2020-02-17 13:17:00 | true | null | null | HVG |
Gyurcsány Ferenc régi harcostársai bukkannak fel a DK-frakció kasszája körül
A Gyurcsány-kormány idejéből ismert két régi bizalmas, Dessewffy Tibor és Ficsor Ádám érdekeltségeit hizlalta leginkább az elmúlt másfél évben a DK-képviselőcsoportja.
A nagy lábon élő KDNP-, a párttevékenységeit finanszírozó Fidesz- és a működési keretét rövid úton a párt környékére talicskázó Jobbik-frakció mellett a DK-képviselőcsoport kiadásai körül is jócskán találni furcsaságokat – derült ki a frakciók 2018 májusa óta kötött, Országgyűlés Hivatalától kikért szerződéseiből.
A 9 fős DK-s képviselőcsoport 164 szerződéssel megközelítőleg 240 millió forintot költött húsz hónap alatt. A megközelítőleg kitétel esetükben nem stilisztikai fordulat: az elszámolást ugyanis annyi hibával és olyan kaotikus formában kaptuk meg a képviselőcsoporttól, hogy abból lehetetlen pontos összeget számítani. (A részletekről lásd DKáosz című kertes írásunkat.) Az összkiadásait nézve a DK ezzel nem kerülne dobogós helyre a Jobbik, az MSZP és KDNP mögött, a parlamenti frakció működését fedezni hivatott keretnek viszont tetemes része jutott Gyurcsány Ferencéknél is a pártközpont, és a pártelnök bizalmasai közelébe.
Miből? A képviselőcsoportok az országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlés Hivatala (OH) költségvetéséből – tehát közpénzből – fedezik a működésükkel járó kiadásokat. Ennek mértéke havonta a képviselői tiszteletdíj (2019 márciusától 989 700 forint) tízszerese, plusz a frakcióhoz tartozó képviselőnként kormánypártoknál a tiszteletdíj 30, ellenzékieknél a 40 százalékának megfelelő összeg. A pénzből elvileg a parlamenti, politikai tevékenységüket kell fedezni, de a valóságban nem korlátozza semmi, hogy mire költik.
Az OH-tól kapott szerződéslistában egymással párhuzamos feladatokra például három olyan vállalkozás kapott kiugró összegű megbízást, amelyek közvetve vagy közvetlenül kötődnek a DK-elnök régi barátjához-harcostársához, volt kommunikációs tanácsadójához, az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontját vezető Dessewffy Tiborhoz.
Az egyik ilyen a Big Data Analytics Kft, amelyben nem is kell sokat keresni Dessewfyt: a 2005-ös alapítás óta ő a tulajdonos-ügyvezető, a cég korábbi neve pedig mindenkinek ismerős lesz: Demos Magyarország. Igen, az a Demos, amely Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a baloldal egyfajta think tankjeként, az akkor még MSZP-s volt kormányfő ideológiai támaszaként működött. A cég 2019 márciusa és júniusa között – vagyis nagyjából az EP-választási kampány idején – négy hónapra 32,9 millió, tehát havi közel nyolcmillió forintért szerződött a képviselőcsoporttal. A feladata pedig: a DK országgyűlési képviselőinek közösségi médiában, különösen a Facebookon történő megjelenésének, valamint közösségi média-tartalmainak koordinálása, e tartalmak gyártása, illetve stratégiai tanácsadás és gyakorlati segítségnyújtás a politikai üzenetek választókhoz való eljuttatásában, beleértve az üzenetek Facebookon történő eljuttatásának lebonyolítását.
Majdnem ugyanerre a 2019 elejétől júniusáig tartó időszakra szólt az SGP Analytics Kft megbízása is, 38,5 millió forintért. A cég feladata részben átfedi, részben kiegészíti a Big Datáét:
A képviselői munkát népszerűsítő socialmedia tanácsadás, socialmedia stratégia kialakítása, tartalmakra ötletek generálása, socialmedia analitika és elemzés, socialmedia listening – új socialmedia trendek figyelése és elérések optimalizálása, socialmedia hirdetési tanácsadás, illetve hirdetések kezelése és lebonyolítása.
A hírhedt magyarországi offshore-paradicsomba, Újlengyelbe bejegyzett cég tulajdonos-ügyvezetője a kft. 2019-es név- és tulajdonosváltásáig az a Suga Gábor Patrik volt, akinek másik cége, az ugyanezen címre bejegyzett Marketing and Analytics Kft. – mit ad ég – 2019 júliusa és decembere között 25,3 millió forintért szintén nemhogy hasonló, hanem teljesen azonos feladatokra szerződött a DK-frakcióval. Sőt, bár az OH-tól kapott összesítésben ez a megbízás még nem szerepelt, a parlament honlapjára feltöltött (a közbeszerzési értékhatárt meghaladó megbízásokat összegző) szerződéslista szerint tavaly decemberben egy újabb, ez év januárjától júniusig szóló megbízást is kötöttek a céggel, az eddigieknél is magasabb összegért, 43,1 millió forintért.
A cég ügyvezető-tulajdonosa a miskolci Suga Gábor Patrik, akihez fiatal kora ellenére 14 cég köthető közvetlenül. A gyanúnkat, hogy nem Suga az igazán fontos szereplő a történetben, erősítette, hogy a Marketing and Analytics Kft.-vel azonos címen működő másik cégben, a Smart Data Solutions Kft.-ben 2016 és 2018 között tulajdonos volt a már említett Dessewffy Tibor, és Gyurcsány Ferenc másik régi bizalmasa, egykori miniszterelnöki kabinetfőnöke, Ficsor Ádám is.
DKáosz
Az OH-tól kapott összesítést böngészve akkor vetődött fel először, hogy valami nem stimmel a DK elszámolásával, amikor feltűnt, hogy a három, legnagyobb megbízást kapó vállalkozás megbízásainak összege nem egyezik a parlament honlapján található összesítéssel. És nem csak kicsit: míg a Big Datánál például az OH-tól kapott (a DK adatszolgáltatásán alapuló) táblázatban egy négy hónapos időszakra 6,49 millió forintos megbízási díj szerepelt, az OGY honlapja szerint ebben az időszakban valójában 38,5 millió forintot kapott a cég, és ugyanilyen, nagyságrendi különbségek voltak a többi cég esetében is. Czeglédy Csaba megbízásánál fél évre például ugyanígy mindössze 700 ezer forint állt a kapott táblázatban, ami gyanúsan alacsonynak tűnt, ezért emailben kérdeztük meg a politikust, hogy nem havi díjról van-e szó – és mivel igennel válaszolt, felvetődött, hogy a hosszabb időszakra szóló megbízásoknál mindenütt havi összegeket szerepeltetett a DK, anélkül, hogy hozzábiggyesztette volna a /hó –megjegyzést, mint a többi frakció. A javítást kérő levelünkre érkezett válaszból ugyanakkor, ha lehet, még nagyobb káosz kerekedett: a DK ebben gyakorlatilag több tételnél is elismerte, hogy a honlapra hibás adatokat töltött fel, vagy el is mulasztott feltölteni egy nagyobb összegű szerződést, a havi adatokat mutató táblázat helyett pedig küldött ugyan egy végösszegeket mutatót, csakhogy az eredeti, 164 soros excel-tábla helyett a javítás mindössze 95 sorosra sikerült, vagyis közel 70 tétel kimaradt belőle.
Micsoda véletlen, a 2009-ben titokminiszterré is kinevezett Ficsor Ádám (akinek még az esküvői tanúja is Gyurcsány volt) egy 2016 októberi eseménymeghívó tanúsága szerint az elsőként említett, 38,5 milliós DK-megbízást magának tudó Big Data Analytics munkavállalója volt.
A Big Data, a Marketing and Analytics és az SGP Analytics hármasának összességében csak 2019 végéig közel 100 millió forintot fizetett ki a DK-frakció.
Arról, hogy a kormányoldalnál nagyságrendekkel szűkösebb erőforrásokkal gazdálkodó ellenzéki összefogás az interneten (egész pontosan a Facebookon) mennyire durván megverte a kormánypártokat a tavalyi önkormányzati választási kampányban, január elején az Átlátszó elemezte ki részletesen. A cikkből az is kiderül, hogy a siker egy bizonyos, a közösségimédia-felhasználók adataira politikai kampányfegyvereket építő Datadat cégcsoportnak volt köszönhető. A fentiek után talán már nem meglepő, hogy a Datadat Professional Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Ficsor Ádám, de tulajdonos benne Dessewffy Tibor, sőt Ebit Consulting nevű cégén keresztül Bajnai Gordon is.
Ezen felül egyébként tavaly februárban Digitális stratégia és eszközrendszer kidolgozása a Demokratikus Koalíció egyéni országgyűlési képviselői részére címen egy magánszemély is dolgozott a DK-s honatyák sikeréért, de az Országgyűlés Hivatalának GDPR-értelmezése miatt egyelőre nem tudhatjuk meg, hogy ő kicsoda (arról, hogy ez miért probléma, itt írtunk részletesen), csak annyit, hogy a munkáért 20 ezer híján egymillió forint járt neki.
A céges megbízások negyedik nagy és – konkrétan is – pártközeli kedvezményezettje a DÉKÁ Rendezvény Kft, amely a Demokratikus Koalíció saját, a pártirodáival azonos székhelyen működő cége. A szerződések furcsasága, hogy a 2018 júliusa óta a DÉKÁ minden áldott hónapban adott le számlát havi 1,25 és 1,85 millió forint + áfa közötti összegekről, ám míg az egyik hónapban a DK-s képviselők munkáját segítő sajtókommunikációért volt felelős a cég, a következőben már a képviselők fogadóóráinak szervezéséért, majd a képviselők média megjelenéseinek figyeléséért és annak összefoglalójáért, aztán „MESSENGER-TALÁLKOZÓ” keretében szervezett képviselői vagy karitatív programokért.
A sokféle és majdnem kéttucat képviselőt érintő feladatot – és mindemellett a párt egyik fontos bevételi forrása, az újabban Feri Special Edition-pólókkal hasító DK-webshop üzemeltetését – a cégjegyzék szerint nem egy hadsereg látja el: a kft. mindössze 1 fős. Az ügyvezető Balogh Andrea, róla gyakorlatilag semmilyen információt nem lelni fel az interneten.
A pártcéget a fenti formában másfél év alatt összesen nettó 25,5 millió forintnyi megbízással látta el a frakció. A 2019-es mérlegadatok még nincsenek meg, de 2018-ban 44 millió forint árbevétel mellett hat év alatt először volt nyereséges a kft.
A DK EP-választási listájának tavalyi szimbolikus, utolsó helyén szereplő, októberben függetlenként szombathelyi önkormányzati képviselővé választott Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2018 augusztusától folyamatosan foglalkoztatja jogi tanácsadás, jogszabályok véleményezése, állampolgári panaszok intézése, önálló indítványok és beadványok készítése jogcímen a képviselőcsoport. A két fővárosi DK-s polgármestertől is megbízást kapó egykori MSZP-s politikus irodája havi 700-700 ezer forint + áfás díjazásért dolgozik. (A Czeglédy Csaba ellen folyó, egyre inkább abszurdba hajló büntetőeljárásról IDE kattintva találja meg az összes cikkünket.)
Míg más képviselőcsoportoknak hat-hét, vagy még több jogi tanácsadó dolgozik, a DK-nál Czeglédyé a frakció egyetlen jogi feladatokra szóló, eddig összesen 11,9 milliós megbízása is.
Az összesítés szerint ugyanakkor a DK-nak is megvan a maga sajátos, egyedi módszere a jól fizető megbízások kiosztására: a kifizetések tetemes része – bő harmada – ment olyan, mindig egy hónapra és egymillió forintról szóló szerződésekre, amelynek sajnos ismeretlen – vagyis magánszemély – megbízottja egy-egy konkrét, de mindig más törvényjavaslathoz kapcsolódva tart szakmai felkészítést a képviselőknek. Az összesen 52 ilyen megbízás között megtalálható az Országgyűlés összes, eddig tárgyalt törvényjavaslata a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges módosításoktól a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő javaslatokig. Hogy az 52 darab, összesen 52 millió forint értékű megbízási díjat ugyanannak az embernek fizették-e ki minden hónapban, vagy mindig másnak, az a kitakart magánszemélynevek miatt sajnos nem tudhatjuk meg, és hiába kértük közvetlen a DK-frakciótól az érintettek nevét, a GDPR-ra hivatkozva a képviselőcsoport is megtagadta az adatkiadást.
A listából olyan apróságok-érdekességek derülnek még ki, mint hogy a DK tavalyi előválasztáson alulmaradt főpolgármester-jelöltje, Kálmán Olga cégét tavaly szeptembertől decemberig havi 509 ezer forint + áfáért foglalkoztatták képviselői tevékenységről készült videók forgatásához és azok utómunkálataihoz kapcsolódó tanácsadásért.
Két, egyhónapos szerződéssel 1, illetve 1,8 millió forintot fizetett emellett a DK frakció 2018-ban a Költségvetési Felelősségi Intézetnek, 11 hónapon át havi 100 ezer forintot a Pa-Dö-Dö-tag Lang Györgyi és Falusi Mariann Córesz II. Kft.-jének sajtófigyelésre, miközben postai szolgáltatásokra 21, autóbérlésre pedig 18 hónapra szerény 3,74 millió forintot.
Áfa nélkül 2,5 millió forintba került a lista szerint emellett a DK 2018 szeptemberi „Ellenállás” nevű felettébb kínos tüntetéseihez szükséges rendezvénytechnika, ami nem vészes összeg, de az rejtély, hogy miért a frakció, és miért nem a párt számolta el, és ugyanez érvényes a többi képviselőcsoporthoz képest rekordmennyiségű, összesen 41 terembérlet-szerződésre is, amelyet a tavaly őszi önkormányzati választási kampányban kötött a DK-képviselőcsoport.
2020. február. 04. 06:30 Joó Hajnalka Itthon
Kultúra, csapatépítés, tanácsadás: a Fidesznél is többet költött a hetedakkora KDNP-frakció
Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.
2020. február. 11. 11:32 Joó Hajnalka Itthon
A frakcióból talicskázta ki a pénzt az anyagi gondokkal küzdő Jobbik
Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is. | Gyurcsány Ferenc régi harcostársai bukkanak fel a DK frakció kasszája körül | Az egyik ilyen a Big Data Analytics Kft, amelyben nem is kell sokat keresni Dessewfyt: a 2005-ös alapítás óta ő a tulajdonos-ügyvezető, a cég korábbi neve pedig mindenkinek ismerős lesz: Demos Magyarország. Igen, az a Demos, amely Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a baloldal egyfajta think tankjeként, az akkor még MSZP-s volt kormányfő ideológiai támaszaként működött. A cég 2019 márciusa és júniusa között – vagyis nagyjából az EP-választási kampány idején – négy hónapra 32,9 millió, tehát havi közel nyolcmillió forintért szerződött a képviselőcsoporttal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200217_DKfrakcio_szerzodesek_201820 | 2020-02-17 13:23:00 | true | null | null | HVG |
A szocialista vezetésű kispesti önkormányzat építéshatósági irodájának vezetője 2017 elején az anyósa nevében nyílt árverésen megvett egy kis telket az önkormányzattól, jelképesen alacsony áron.
A telek azért volt annyira olcsó, mert az akkori szabályok szerint nem lehetett rá építkezni.
De fél évvel annak megvásárlása után az önkormányzat úgy módosította a helyi rendeletet, hogy a telken mégis lehetővé vált az építkezés.
Oda az új tulaj azóta emeletes társasházat épített, amiből több tízmillió forintos haszna lehet, ha sikerül eladnia.
De az érintett Guzmics Zsombor és az önkormányzatot az előző ciklusban is vezető Gajda Péter polgármester szerint minden rendben és szabályosan zajlott, mert az árverésen bárki elindulhatott, az irodavezető pedig 2016 végén-2017 elején nem tudhatta, hogy később hogyan fogják módosítani az előírásokat.
Guzmics és Gajda neve is sokszor előkerült azon a 2019 őszén ismertté vált videón, amin Lackner Csaba kerületi szocialista képviselő állítólagos kerületi korrupciós ügyekről, lenyúlásokról mesélt.
2016 decemberében rutinközlemény jelent meg a kispesti önkormányzat honlapján arról, hogy a következő év januárjában el fognak árverezni egy 147 négyzetméteres építési telket.
Bár az első látásra izgalmasnak tűnt benne, hogy a licitálás kiinduló ára még a kis telekmérethez képest is igen baráti, mindössze 1 millió 430 ezer forint volt, a részleteket elolvasva azonnal látszott, mi az oka ennek. Az, hogy ebben az építési övezetben a minimális építésitelek-méret 500 négyzetméter, vagyis, ahogy a Gajda Péter polgármester által aláírt hirdetmény fogalmazott,
"a telek önállóan nem építhető be".
Azaz csak akkor ér valamit, ha az ember hozzá tud vásárolni minimum 353 négyzetmétert valamelyik szomszédtól. Akkor viszont sokat.
Anélkül pedig szinte semmit, különös tekintettel arra, hogy a telek nemcsak aprócska, de furcsa alakú is: valójában egy saroktelek sarokrészéről van szó, ráadásul egy két szomszédos épület derékszögben álló tűzfalai közé beszorított, tortaszelet alakú maradványról, ami a környékről készült régebbi Google Earth-fotón jól látható:
De ebből a szögből még jobban látszik, hogy mekkora és milyen alakú a telek, amin jó ideje egy valaha kisboltként funkcionáló faház állt, amit egyébként nem árvereztek el a területtel együtt:
Hogy mennyit számít a beépítési lehetőség, azt pompásan illusztrálja, hogy az ingatlan.com szerint ugyanebben a Bem utcában jelenleg 38,5 millió forintért kínálnak egy ennél is harmadával kisebb, 104 négyzetméteres telken álló 58 négyzetméteres családi házat.
Ott tartottunk, hogy a kispesti önkormányzat 2017 január 31-én a hirdetménynek megfelelően elárverezte ezt a speciális körülményei miatt elvileg lényegében forgalomképtelen minitelket.
De a kispesti önkormányzat, illetve Gajda polgármester által a 444-nek elküldött jegyzőkönyv szerint mégis volt három érdeklődő, és az egyikük némi licitálás után meg is vette azt. Nem az egyik szomszédos telek a liciten elinduló tulajdonosa adta a legmagasabb ajánlatot, hanem egy bizonyos Bánfyné Huszár Ilona. A győztes ajánlat 2 millió 330 ezer forint plusz áfa volt. Vagyis még mindig elhanyagolható összeg.
Három héttel később már meg is írták az adásvételi szerződést Bánfynéval. A dokumentumot az önkormányzati honlapra is kirakták. A megállapodásban külön rögzítették, hogy
"(...) a vételár meghatározásakor tekintettel voltak arra, hogy az ingatlan nem építési telek, önállóan nem építhető be."
Világos beszéd.
Ehhez képest a bizarr maradványtelken ma, 2020 elején már egy majdnem elkészült egyemeletes társasház áll.
A ház jelenlegi állapotában így néz ki az egyik,
illetve a másik utca felől:
Miközben, legalábbis a szomszédos ingatlanok földhivatali lapjainak tanúsága szerint, a saroktelkecske gazdája nem vette meg egyik szomszédjának telkét vagy azok valamely részét sem, hanem a 147 méteres területen tevékenykedett.
A sztori attól lesz igazán kerek, hogy a telket megvevő Bánfyné Huszár Ilona nem más, mint Guzmics Zsombor anyósa. Guzmics Zsombor pedig az adásvétel idején a kispesti önkormányzat építéshatósági és városfejlesztési irodájának irodavezetője volt.
De a mostani házat már nem Bánfyné Huszár Ilona húzta fel. Mivel ő 2017 végefelé az év elején megvásárolt telket odaajándékozta a lányának, Bánfy Tündének, akinek a tulajdoni lap tanúsága szerint az ingatlan ma is a tulajdonában van.
Bánfy Tünde pedig Guzmics Zsombor felesége.
Ezen a ponton érdemes összefoglalni, hogy mit tudunk az ügyről, mert most jönnek az igazán pikáns fordulatok:
A kispesti önkormányzat 2017 elején úgy árverezett el egy telket nyílt liciten, igen alacsony, szinte jelképesnek mondható áron, hogy annak mind a hirdetményében, mind az adásvételi szerződésében külön kihangsúlyozták, hogy az nem építési telek, az önállóan nem építhető be. Ez a kitétel magyarázta a nyomott vételárat. A vevő az önkormányzat építéshatósági irodáját vezető tisztviselő anyósa volt. Aki néhány hónappal később a lányának, vagyis az önkormányzati irodavezető feleségének ajándékozta a telket, hogy utóbbi 2020 elejére mégis házat építsen a telekre, amivel, ha azt sikerül eladnia, több tízmillió forintos hasznot realizálhat.
De mi változott 2017 februárjának vége - ekkor írták bele az adásvételibe, hogy a telek ebben a formában nem beépíthető - és az építkezés megkezdése között? Hogyan építkezhet legálisan a Guzmics-család, ha egyszer pont azért jutottak nyomott áron a földhöz, mert arra nem lehetett építeni? És egyáltalán, hogyan vehetett meg egy önkormányzati telket egy önkormányzati tisztviselő családja?
Ezekkel a kérdésekkel megkerestem mind Guzmics Zsombort, mind az önkormányzatot akkoriban és ma is vezető Gajda Péter polgármestert.
Majdnem személyesen ő indult az árverésen
Guzmics Zsombor a 444 kérdésére egyrészt megerősítette, hogy a két érintett nő valóban az anyósa és a felesége. Majd azt is elmesélte, hogy ez az ingatlanügy valójában az ő saját biznisze volt, de mivel nem kívánt a saját nevében indulni az árverésen, megbeszélte az anyósával, hogy ő legyen a licitáló. Guzmics elmondása szerint azért vágott bele az üzletbe, mert egyszerűen ígéretesnek tűnt neki a meghirdetett telek alacsony ára, a kiírásban pedig nem zárták ki, hogy a nyílt tenderen akár önkormányzati alkalmazottak is induljanak. Vagyis jogilag nem volt összeférhetetlen, hogy az ingatlaniroda vezetőjeként akár személyesen ő induljon a liciten.
A férfi többszöri kérdésemre is azt mondta, hogy a telken a vásárláskor érvényes szabályok szerint tényleg nem lehetett építkezni, és ő állítása szerint nem tudta, honnan is tudhatta volna, hogy az önkormányzat a későbbiekben úgy fogja módosítani a szabályokat, hogy ez rövidesen mégis lehetségessé válik. "Nem számítottam rá, 2016-ben nem lehetett tudni a későbbi módosításról" - magyarázta Guzmics.
A volt irodavezető, illetve Gajda Péter válaszából az is kiderült, hogy milyen módosítás kellett ahhoz, hogy a telken legálisan házat lehessen építeni. Az önkormányzat 2017 augusztus elsején úgy változtatta meg a helyi építési rendeletét, hogy eltörölt egy szabályt, ami szerint a kerület ezen részén a telkek minden 150 négyzetmétere után egy lakást lehetett felépíteni. Vagyis korábban 149 négyzetméteres telekig nulla lakást lehetett, 150-es mérettől egyet, 300-tól kettőt, 450 után hármat és így tovább. Miután ezt a korlátozást 2017 nyarán eltörölték, ezen a 147 négyzetméteres telken is legálissá vált az építkezés, Innentől 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház esetében engedély sem kellett hozzá, csak az illetékes kormányhivatalnál kellett bejelenteni azt a szabályok szerint.
Guzmics a kérdésemre azt mondta, hogy hiába volt 2017 nyarán is az építéshatósági iroda vezetője, a testület által elfogadott módosításához neki vagy az irodájának nem volt köze, nekik ugyanis csak véleményezési joguk volt az előterjesztés ügyében.
A figyelmes olvasónak itt feltűnhet valami. Amikor az ingatlant eredetileg eladásra hirdették 2016 végén, a Gajda polgármester által aláírt hirdetmény a megfogalmazásával kifejezetten azt sugallta, hogy a telek azért nem beépíthető, mert ebben az övezetben a legkisebb kialakítható telek nagysága 500 négyzetméter:
Pedig ez nem volt teljesen igaz. Ez az 500 négyzetméteres korlátozás - mint azt mind az önkormányzat, mind Guzmics nekem megerősítette - az újonnan kialakított építési telkekre vonatkozott. A már meglévők esetében nem emiatt, hanem az imént említett 150 négyzetméteres korlátozás miatt nem lehetett akkor építkezni. De amint megszüntették ezt a szabályt, az összes 150 négyzetméter alatti érintett telken megnyílt a lehetőség, ezzel sokszorosára növelve a telkek értékét.
Megkérdeztem Guzmicstól, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy az önkormányzat ingatlanügyekben illetékes tisztviselőjeként megvásárolt a munkaadójától egy igen nyomott árú ingatlant, aminek az értéke a munkaadója egyik döntése következtében pár hónappal később a sokszorosára emelkedett. Guzmics nem tartja annak, mert - mint megismételte - az árverésen való elindulása nem volt összeférhetetlen és állítása szerint se nem tudhatta, se nem befolyásolhatta, hogy az építési rendeletet később úgy változtatják meg, ahogy.
Mindenképpen kivételes szerencséje volt.
És attól sem kell tartania, hogy egykori főnöke, Gajda Péter nagyon utána akarna menni. A 444 kérdésére ugyanis Gajda írásba adta, hogy
"Jelenleg Kispest Önkormányzata nem észlelt sem szabálytalanságot, sem jogszabálysértést az ingatlan értékesítése során, az értékesítési eljárás során az azon a napon érvényes jelenpiaci forgalmi ár meghatározása mellett nyílt, licitálásos eljárással alakult ki a végleges és tényleges vételár, amely az ingatlan összes megismerhető adottságát figyelembe véve akkor elérhető volt. A vevő a vételárat a szerződésben foglaltak szerint megfizette, így a tulajdonjog megszerzéséhez önkormányzatunk feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárult.
Az adásvételi szerződés megtámadásának lehetőségét Önkormányzatunk nem vizsgálja."
De kis is ez a Guzmics Zsombor, aki egyébként 2019 novemberéig vezette a kerület építéshatósági irodáját, azóta pedig egyéni vállalkozó? A közélet iránt érdeklődő ínyenceknek esetleg ismerős lehet a neve. Méghozzá a Lackner-ügy miatt. A 2019-es önkormányzati választás előtt nem sokkal szivárgott ki egy olyan videófelvétel, amin Lackner Csaba, kispesti szocialista önkormányzati képviselő egy rakás korrupciógyanúsnak tűnő kerületi politikai-gazdasági ügyről mesélt.
Bár a választók nem büntették meg sem az újrázó MSZP-t, sem Gajdát, sem személyesen a szintén újraválasztott Lacknert, (akit az MSZP időközben kizárt a pártból, de képviselő maradt) az ügyben azóta is áll a bál, a kerületi közgyűlés pedig az LMP-s Ferenczi István javaslatára kénytelen volt megszavazni egy időszakos antikorrupciós vizsgálóbizottságot.
Azon a bizonyos Lackner-videón a képviselő kifejezetten sokszor emlegette Guzmics Zsombort, „éhes fiatalemberként” jellemezve őt. | Ez az ingatlanos sztori remekül bemutatja, hogy folytak az ügyek a szocialista irányítású Kispesten | null | 1 | https://444.hu/2020/02/20/ez-az-ingatlanos-sztori-remekul-bemutatja-hogy-folytak-az-ugyek-a-szocialista-iranyitasu-kispesten | 2020-02-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
Bezzeg a vágóhídon dolgozók nem kérdezősködnek, nem akadékoskodnak ennyit, mint az újságírók!
Az 168 Óra egyik nemrég felmondott újságírója szerint ez az egyik kiadóvezetőtől elhangzott megjegyzés jól mutatja a hetilap tulajdonosainak hozzáállását a szerkesztőséghez, és úgy általában a lapkészítéshez.
A Brit Média Befektetési Kft. 2015 őszén szerzett többségi részesedést a 168 Órát megjelentető Telegráf Kiadóban. A Brit Média a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez köthető, de Köves Slomó rabbi, az EMIH vezetője szerint nem az EMIH tulajdona. Ugyanakkor elmondása szerint „különböző szinteken, változó egyenletességgel, de van ráhatásunk”.
Bezzeg a vágóhídon!
A vágóhidas hasonlat nem véletlen: 2017 nyarán adták át a Csongrád megyei Csengelén azt a kóser vágóhidat és baromfi-feldolgozót, melynek többségi tulajdonosa az EMIH. (A mintegy 2,8 milliárd forintos zöldmezős beruházáshoz az állami exporthitelbank, az Eximbank nyújtott 1,75 milliárdos hitelt.) És mint a megjegyzés mutatja, ezzel a beruházással, vagy legalábbis az ott dolgozókkal sokkal könnyebben elboldogul az EMIH, mint a médiamunkásokkal. Az elégedetlenség úgy tűnik, hogy kölcsönös, mert az elmúlt hónapokban sorra álltak fel a lap készítői.
A 168 Óra legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy Ágoston Zoltán online rovatvezetőnek mennie kellett, miután nem volt hajlandó levenni a hetilap honlapjáról azt a cikket, amely a miskolci kórházban állítólag beleegyezése nélkül meddővé tett nőről szólt, annak ellenére, hogy Rózsa Péter főszerkesztő erre felszólította. Ágoston távozása a sokadik volt a sorban a 168 Óra háza táján. Ősz óta egy sor újságíró távozott, igaz, ők Ágostonnal ellentétben önként.
Tóth Ákos főszerkesztő “a lap tulajdonosaival fennálló föloldhatatlan ellentétei miatt” tavaly szeptember végén állt fel , vele mentek Lakner Zoltán és Krajczár Gyula főszerkesztő-helyettesek is. Őket követte a következő hónapokban több szerkesztő és újságíró, korrektor, fotós, fotórovat-vezető. Akad közöttük olyan, aki még most is megtalálható a lap interneten elérhető impresszumában, de már a felmondási idejét tölti. Ők csak azok, akik a nyomtatott laptól távoztak, az online szerkesztőség tagjai közül szintén többen felmondtak.
Fizetésnap fizetések nélkül
Az ok részben anyagi természetű. Az Indexnek megszólaló távozott újságírók elmondása szerint nagyjából fél évvel azután, hogy Tóth Ákos, a Népszabadság korábbi főszerkesztő-helyettese 2016 áprilisában átvette a lap irányítását, elkezdődtek a fizetési gondok. Egyrészt nem jöttek időben a lap belsős munkatársainak fizetései, pontosabban a bérek egy része megérkezett időben, egy másik része meg nem. Másrészt a külsős munkatársak honoráriumainak kifizetése is elkezdett akadozni, és a belsősökkel ellentétben ezek egy része később sem érkezett meg.
Tizedike volt a fizetésnap, de olyan hónapra nem emlékszem, amikor a nyomtatott lapnál mindenkinek megjött volna a bére ezen a napon
– mondja az egyik újságíró. Másikuk hozzáteszi, hogy kifejezetten szerencsésnek érezte magát, amikor az októberi bére már decemberben megjött.
A problémákról a nyilvánosság csak akkor értesült, amikor Lakner Zoltán, a lap korábbi főszerkesztő-helyettese idén január végén kiírta a Facebook-oldalára, hogy a 168 Órát kiadó, a Brit Média Kft. tulajdonában álló Telegráf Kft. több mint negyedévi munkabérét nem fizette ki. A tartozás még akkor kezdett halmozódni, amikor ott dolgozott, 2019 októbere előtt. Miután hiába kérte az elmaradt bér rendezését, felszámolási eljárást kezdeményezett a Telegráf Kft. ellen. Posztja szerint a cég a tucatnyi hivatalos ügyvédi megkeresésnek, fizetési felszólításoknak nem tett eleget, nem is válaszolt rájuk.
Lakner Zoltán az Indexnek elmondta, hogy végül két részletben, idén január 30-án és 31-én fizették ki az elmaradt bérét, de az ügy ezzel még mindig nem zárult le, ugyanis az ügyvédi munkadíjat és az eljárás egyéb költségeit továbbra sem térítették meg neki. Lakner szerint ezek sem elhanyagolható összegek. „Senki nem szeret a pénzügyeivel a nyilvánosság elé állni, de úgy éreztem, hogy valakinek meg kell tennie” – mondja. Emlékei szerint ő szinte soha nem kapott fizetést fizetésnapon, a bére mindig késve érkezett meg, amíg még megérkezett. A problémát tetézte a kommunikáció hiánya, hogy a tulajdonos nem mindig jelezte, hogy nem jön időben fizetés, vagy szóltak, hogy mikor érkezik, de akkor sem fizettek.
„Ez meglehetősen idegtépő volt, és az okokat csak találgatni lehetett. Nem tudtuk, hogy az EMIH-hez tartozó cégcsoport esetleges anyagi problémái okozzák az elmaradásokat, esetleg menet közben derült ki a tulajdonosok számára, hogy egy újság mennyire pénzigényes vállalkozás”. Lakner elmondása szerint egy idő után az a benyomás alakult ki a szerkesztőségben, hogy a tulajdonos csak annyi pénzt akar a lapba tenni, ami az életben tartásához minimálisan kell, de például marketingre, fejlesztésre nem akarnak áldozni.
Nem Lakner volt egyébként az első, aki eljárást kezdeményezett a lap ellen, több külsős és belsős szerző is indított felszámolási eljárást az elmaradt bérek és honoráriumok miatt. Akad olyan külsős szerző, aki a mai napig a lap Facebook-oldalán odakommenteli a megosztott cikkek alá a következő szöveget:
Kedves 168 óra! Szeretném, ha a Lars von Trier-interjúmat kifizetnétek, s a számlát nem a nem kereste szöveggel kellene visszakapnom! Szégyen!
Nem a megfelelő embereket vették fel
Hogy a Brit Média miért vette meg a 168 Órát és miért szerzett részesedést a Klubrádióban, arról maga Köves Slomó beszélt egy tavalyi, a Válasz Online-nak adott interjújában. Eszerint „külföldi támogatóik (...) olyan célokat is kerestek, amelyek közéleti jellegűek, és amelyek, ha csak indirekt módon is, de szolgálják a zsidó közösség ügyét. Megkérdezték az én véleményemet is. Több mindent javasoltam; például azt, hogy a hanyatló, megszűnőfélben levő baloldali médiumokba érdemes fektetni, mert ezek az orgánumok képesek lehetnek a zsidó közösség számára releváns értékeket teremteni, és a megmentésük a zsidó közösségre is pozitív hatással lehet, tágabb kontextusban”. Hozzátette, hogy a baloldal és a Jobbik összefogását káros elképzelésnek tartják, és ezt az elvet „következetesen tudjuk számon kérni például a 168 Órán”.
A laptól távozott egyik újságíró elmondása szerint azonban elég hamar kiderült, hogy a Jobbik és az összefogás ekézése a 168 Órán keresztül nem fog menni. (A szerkesztőség tagjai közül többekkel beszéltünk, de kérték, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben.) Ekkor szerinte irányt váltott a tulajdonos, és “inkább arrafelé terelgette volna a lapot, hogy egy semleges, elsősorban kulturális témákkal foglalkozó termék legyen.
Csakhogy ehhez nem a megfelelő embereket vették fel”. A Tóth Ákos vezette és jelentős részben korábbi népszabadságos újságírókat foglalkoztató 168 Óra ugyanis továbbra is inkább közéleti fókuszú lapként határozta volna meg magát, többek között olyan ügyekkel, mint Rajnai Attila anyaga Mengyi Rolandról, amelynek vádemelés és börtön lett a vége.
A Jobbikkal nincs kokettálás
A Jobbik ugyanakkor valamennyire mégis tabutéma maradt, legalábbis az egyik korábbi szerkesztő szerint jobbikos politikussal interjú nem készülhetett, de egyébként azt írhattak róluk, amit akartak. “Bodnáréknak (Bodnár Dániel az EMIH vezetőségi tagja - m.d.) van egy fixa ideája, hogy a Jobbik, és különösen a Jobbik tagsága semmit nem változott, ők egy szélsőjobb párt. Ezért aztán a Jobbikkal nincs kokettálás”. Hozzáteszi, hogy tisztában van azzal, hogy az EMIH politikai érdekei is ezt kívánják, hiszen “össze vannak fonódva a NER-rel, különösen anyagilag, és érdekük a Fidesz hatalmon maradása”. Ezt pedig a Jobbik és az ellenzék összefogása veszélyeztetheti, mégis úgy érezte, hogy ez esetben a világnézet és a taktikai szempontok egyaránt szerepet játszottak.
Egyre kevesebb olvasó
Az egyik legrégebbi magyar közéleti hetilap, a 31 évvel ezelőtt alapított 168 Óra előzménye a Magyar Rádió azonos című belpolitikai magazinműsora volt, amelyeket Mester Ákos és Bölcs István szerkesztettek. A lap eredetileg többek között a rádióműsorban elhangzott anyagok szerkesztett változatait közölte, első főszerkesztője Mester Ákos volt. 1991-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki a szerkesztőséget. 2015 októberében a lapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft. nevű cégben többségi tulajdont szerzett a a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez köthető Brit Média Befektetési Kft. A 168 Óra folyamatosan veszít az olvasóiból: 2009-ben még több mint 24 ezer példányt adtak el belőle, tíz évvel később már kevesebb, mint a felét. A Matesz adatai szerint 2018 I. félévében 10 500, 2019 első negyedévében 9289, 2019 második negyedévében pedig 8862 darab kelt el belőle.
Ennek ellenére az újságírók emlékei szerint nem voltak számottevő a szakmai konfliktusok a szerkesztőség és a tulajdonosok között. Mondjuk ettől még rendszeresen készültek és készülnek a mai napig Köves Slomó-interjúk. Az egyikben Köves Slomó Tiszalök fideszes polgármesterével együtt nyilatkozik, bár nehéz eldönteni, hogy ki is a kérdező, mert a baráti hangvételű interjúban a rabbi is lelkesen faggatja a polgármestert.
Egy másik munkatárs azzal nyerte meg a soron következő Köves-interjú készítését, hogy a szerkesztőségből már szinte mindenki csinált a rabbival, és most rajta a sor. “Azt kérdezhettem, amit csak akartam, senki nem szólt bele, csak éppen maga az interjú volt szakmailag tökéletesen indokolatlan”. Az egyik újságíró szerint Köves mellett a például a Fürjes Balázzsal, a budapesti kiemelt kormányzati beruházások – többek között a Sorsok Háza projekt – felelősével készült interjúk is olyanok voltak, “amiket a szerkesztőség inkább kiköpött, mint lenyelt volna”.
Témák, amikkel nem ajánlatos foglalkozni
Lakner Zoltán szerint olyan nem volt, hogy valaki bejött a szerkesztőségbe, és elmondta, hogy miről kell írni. “Főszerkesztő-helyettesként felelősséget tudok vállalni a cikkek 98 százalékáért attól kezdve, hogy az újságíró bejött az ötlettel odáig, hogy megjelent” – mondja. Ugyanakkor elismeri, hogy “ha a tulajdonos benne van egy politikai térben és nyilatkozatokat tesz, amelyek ugyan nem rázzák meg a széles nyilvánosságot, de pont a mi olvasóközönségünket igen, az a lap presztízsét és az újságírók hangulatát is befolyásolja”.
És voltak olyan témák, amelyekkel érzésük szerint inkább nem volt ajánlatos foglalkozni, vagy legalábbis nem feltétlenül akkor és úgy, amikor és ahogyan a szerkesztőség szakmailag indokoltnak látta volna. Ilyen volt például a Sorsok Háza projekt és az a körüli politikai viták. Az egyik szerkesztő elmondása szerint Vásárhelyi Mária egyik, Schmidt Máriát támadó publicisztikájának megjelenését például azért halogatták, mert az volt a kérés, hogy “ne menjenek neki Marinak” akkor, amikor Köveséknek együtt kell vele működniük a Sorsok Háza kapcsán. A cikk azonban később megjelenhetett, és semmi nem bizonyítja, hogy ilyen tulajdonosi elvárások valóban léteztek – azt viszont megmutatja, mit gondoltak erről a szerkesztőségben .
Bolgár György rovatának megszüntetése sem kizárólag a szerkesztőség döntése volt Lakner emlékei szerint, még akkor sem, ha a főszerkesztő a nyilvánosság előtt magára vállalta. (Bolgár rovata azután szűnt meg a lapban, hogy a Klubrádióba meghívta a Kövessel vitában álló Mazsihisz-elnök Heisler Andrást, akivel hosszasan beszéltek a Sorsok Háza ügyéről. Bolgár szerint Köves Slomót is keresték, de többszöri kísérletezés ellenére sem válaszolt. Ezek után hívták fel Heislert, és néhány nap múlva Köves Slomó is nyilatkozott.) Ezenkívül Lakner szerint a címlapokkal kapcsolatban is emelt néhányszor kifogást a tulajdonos – de kizárólag szóban, írásban soha.
“Sosem tudtam eldönteni, hogy a konfliktusokban mennyi a politikai érdek, mennyi az üzleti és mennyi a hozzáértés hiánya” – mondja Lakner, aki szerint az anyagi és szakmai vitákat egy idő után úgy élték meg, hogy “egyre kellemetlenebbek vagyunk a tulajdonos számára”. Mindezek együtt vezettek végül a korábbi lapvezetés távozásához.
“Ugyan nem vagyok rendszeres hallgatója a Klubrádiónak, sem rendszeres olvasója a 168 Órának, de azért az feltűnt volna, ha nem lennének ellenzékiek. A látszatellenzékiség vádja csak akkor állná meg a helyét, ha megjelenne kormányzati pénzforrás ezekben a médiumokban. De ilyenről sem tudok” – nyilatkozta Köves a Válasz Online-nak a lap állítólagos látszatellenzékiségét firtató kérdésre.
Se megrendelés, se tiltás
Tóth Ákost Rózsa Péter, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője követte a főszerkesztői székben. Rózsa azt mondta az Indexnek, hogy amikor megkapta a felkérést, kapott egy ígéretet is a kiadótól a lap teljes gárdája előtt, hogy három hónap alatt megtörténik a pénzügyi konszolidáció. Szerinte ez teljesült, és “most takkra pontosan megkapja mindenki a fizetését”. Arról viszont, hogy miért várnak még mindig többen az elmaradt bérükre, honoráriumaikra, nem akart beszélni, szerinte ez nem az ő hatásköre. (Az elmaradt kifizetésekkel kapcsolatban kerestük a kiadót is, de nem válaszoltak.)
Rózsa állítása szerint a lap működése stabil, sőt, új layoutot és tartalmi megújulást terveznek, ennek előkészítése már zajlik. Ami az elmúlt hónapokban távozott munkatársakat illeti, Rózsa szerint ők trónfosztásként élték meg Tóthék távozását, így érthető, hogy utólag keserűen nyilatkoznak a 168 Óráról. “Itt már csak krokodilok nem rohangáltak a szerkesztőségben” – mondta a lapról terjedő hírek kapcsán. Ugyanakkor mivel az emberek nem egyszerre, hanem fokozatosan álltak fel, a főszerkesztő szerint nem volt jelentős gond a pótlásuk, jelenleg is tárgyalnak több potenciális munkatárssal. Ami a tartalmi beleszólást illeti, "a lapnál se megrendelés, se tiltás nincs". | Most ne menjetek neki Schmidt Marinak! | Az elmúlt pár hónapban a korábbi főszerkesztő és helyettesei őszi távozása után egy sor újságíró, szerkesztő, fotós mondott fel a 168 Óránál. Közben olyan hírek érkeztek a nagy múltú hetilap háza tájáról, hogy több külsős szerzőnek tartoznak, a fizetések hónapokat csúsztak, felszámolási eljárások indultak a kiadó ellen. Mi zajlik a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez köthető lapnál? Mennyire szól bele a tulajdonos a szerkesztésbe? Miért gondolhatták azt egyes újságírók, hogy tabutéma a Jobbik és Schmidt Mária? | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/2020/02/20/168_ora_hetilap_sajto_fizetesek_emih_koves_slomo_lakner_zoltan/ | 2020-02-20 14:01:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint semmi törvénytelent nem tettünk, amikor megírtuk, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) akkori főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea jelenlegi vezető és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték. Az sem ütközött törvénybe, amikor leírtuk: a pályázat eredménye az említett személyek egyetemi kötődésére és személyes ismeretségükre tekintettel alakult ki. Azt ugyanis éveken keresztül eredménytelennek nyilvánították, egészen addig, amíg az Octapharma nevű multi be nem vett egy magyar céget maga mellé – céget a szegedi ismerősökkel.
A jogerős ítélet a sajtóperben már novemberben megszületett, a hír közlésével viszont vártunk, mert szerettük volna az új állami vérplazmatender eredményével együtt nyilvánosságra hozni. Csakhogy: hiába járt le 2019. július 20-án az előző szerződés, nem hirdettek új tendert.
Mielőtt részletesen belemennénk, miért is égbekiáltó mindez, idézzük fel, mi történt az elmúlt években Magyarországon plazmaügyben. Nos, hazánk öt év alatt a világ vezető vérplazma-beszállítói közé emelkedett. Nálunk van a lakosságszámra vetített legtöbb plazmagyűjtő hely: minden 280 ezer emberre jut egy. 2014 őszéig mindössze négy működött, azóta 35-re nőtt a számuk. (A 36. a napokban nyílik Veszprémben.) Hat éve annyi plazmaállomás volt az egész országban, mint jelenleg Debrecenben. Annak ellenére történt nálunk üzleti robbanás, hogy
a törvények alapján Magyarországon nem lehet emberi szervet, szövetet pénzért vásárolni, csak az önkéntes vér- vagy plazmaadás költségét – például a kieső munkaidőt – szabad megtéríteni.
A kispénzű egyetemistáknak, a segélyből élőknek azonban komoly bevételt ígér, hogy jelenleg Csepelen 60 ezret, a fővárosi Lurdy-házban pedig 58 500 forintot lehet egy hónap alatt szakítani – legalábbis ezt ígérik a központok internetes hirdetései. A múltkori riportunkban felkeresett egyik központ jelenleg hétezer forint juttatást fizet alkalmanként, minden ötödikre pedig tízezer forintot, a másik pedig havi 95 ezer forintot is elérhetőnek tart. A plazmaadás nagyjából egy órát vesz igénybe, a hét-tízezer forintot egy olyan országban fizetik ki, ahol a középiskolai végzettséggel rendelkezők garantált órabére idén 1 211 forint. Korábbi riportunkban erről a szerintünk vitatható jelenségről írtunk, amikor kipróbáltuk a „plazmázást”, a jó pénzhez jutásnak ezt a gyorsan terjedő formáját.
Mostani cikkünk központi témája még nagyobb üzlet, amelynek során az ipar egy tételben, hatalmas mennyiségben szerzi be a plazmát az Országos Vérellátó Szolgálattól. A vérellátó ugyanis nem a levett vér egészét használja fel – optimális működés mellett is több tízezer kilogramm friss, fagyasztott plazma marad meg évente.
A halványsárga folyadék nem hulladék, hanem valódi kincs. Legértékesebb része az immunglobulin, amely drágább az aranynál.
A plazmaüzletág nagyságát jelzi, hogy az Egyesült Államok exportjának két százaléka származik ebből, a plazmavilágnak pedig még saját üzleti lapja is van. A készítmények és a plazma iránti kereslet évről évre nő, és feltartóztathatatlanul emelkedik a sárga folyadék ára is. Különösen az úgynevezett etikus plazmáé, vagyis az önzetlen segítségen alapuló véradóktól származóé, amilyen az OVSZ-é, mert a donorok ezért nem kapnak pénzt, nem szociális kényszerből cselekszenek, nem érdekük betegségük, kockázatos életmódjuk eltitkolása. Az etikus plazma Magyarországnak is fontos, ezért 2017-ig az volt a gyakorlat, hogy a korábbi állami tulajdonú gödöllői gyár, a HUMAN BioPlazma Kft. olasz tulajdonosának értékesítették azt, az üzem pedig magyar vérből készült gyógyszerrel látta el a hazai betegeket.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2015-ben viszont kimutatta, hogy baj van az Országos Vérellátó Szolgálat plazmaértékesítésével. A teljes egészében nyilvánosságra nem hozott jelentés szerint a vérellátónak emiatt „2008 és 2012 között 10,5 milliárd forint bevételkiesése keletkezett”. Tehát átlagosan 2,1 milliárd forint évente.
Érhető tehát, hogy a kormány úgy döntött, változtat ezen. Versenyeztetési eljárást írtak ki, de végül csak 2017-ben szerződtek a Vascular Plazma Kft. és az Octapharma kettősével. A szerződéseket kérésünkre azonban nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat. Bayerné dr. Matusovits Andrea a régi iratról annyit közölt: „Tájékoztatom, hogy a szerződés adatai az OVSZ a honlapján a Közérdekű adatok menüpontban elérhetőek.” Az újról pedig annyit: „Újabb egyezség nem született. Az 1. pontban hivatkozott szerződés minden adatát a Közérdekű információk menüpont tartalmazza.”
Visszairányítottak tehát oda, ahonnan elindultunk, hiszen éppen ebből a két táblázatból jöttünk rá, hogy új megegyezés született. A „minden adat” mindenesetre azt tartalmazza, hogy 2019. július 1-jétől 2022. június 30-ig 78 eurós kilogrammonkénti térítési díjat fizet az Octapharma és a Vascular Kft. az OVSZ-nek. (Korábban 23 100 forint volt a szerződött ár, most tehát legalább 3000 forint a kilogrammonkénti növekmény, emellett biztonságosabb vírusszűrési eljárást is alkalmaznak. Valamennyit hoztak a világpiaci ártól való lemaradásban.)
A vérellátónak az előző üzlet megkötése óta új főigazgatója van, az addig helyettesként dolgozó Bayerné dr. Matusovits Andrea személyében. Miután a Magyar Narancs politikai kinevezésről írt, Bayer Zsolt publicista saját blogján a Fantasztikus hír a gennysajtóban! című írással támadott vissza. Nem a gyűlöleti részt idézzük fel: számunkra azok a mondatok érdekesek, amelyekkel Bayer szokatlanul objektív, sőt szakmai hangot üt meg, összefoglalva a 2017-es szerződés alapelveit. Azt írja, addig „az állam számára hátrányos rendszer működött az OVSZ-nél”, a vérellátótól „a verseny kizárásával, a piaci ár alatt szállította el a plazmát egy olasz tulajdonú cég”, és fejtegeti, milyen nagyra tartja, hogy ezzel sikerült szakítani az előző főigazgató alatt, amikor a felesége helyettesként dolgozott.
Most a Bayerné dr. Matusovits Andrea vezette intézmény éppen a publicista által nagyra tartott elvektől szakadt el és tért vissza a korábbi gyakorlathoz. 2019 nyara óta újabb verseny nélkül és megint piaci ár alatt szállítják el a plazmát, vagyis az történtik, amit Bayer úgy foglalt össze, hogy „az állam számára hátrányos rendszer működik az OVSZ-nél”.
(Illetve nem teljesen, mert addig állítólag nem volt szerződés, most meg van, csak éppen titkos még a módosítása is.)
A főigazgató lapunknak értelmetlen mondattal indokolja, miért nem volt versenyeztetés: „Az ajánlatkérésben és a szerződésben rögzített lehetőséggel, ami mindegyik ajánlattételre felkért, illetve ajánlatot tevő cég számára ismert volt, a szerződés féléves felmondási idővel meghosszabbításra került”. Azt tudjuk kihámozni ebből, hogy a hosszabbítás lehetősége a nyilvánosságra nem hozott eredeti szerződésben szerepelhet.
A plazmapiac robbanásszerű növekedése miatt persze kérdéses, hogy egy 2017-es árverseny milyen relevanciával bír majd 2022 júniusában – öt évvel később. Rákérdeztünk hát az OVSZ-nél, hogy milyen nagy nemzeti vérellátó szolgálatok tenderein elért ár alapján ítélték meg a jelenleg aktuális világpiaci árat. A következő válasz érkezett: „A friss fagyasztott plazma értékesítése a fenti jogszabály előírásának megfelelően a versenyeztetéssel elért legmagasabb áron történik.”
Akkor nézzük, hol tart közben a piac.
A már említett International Blood/Plasma News (IBPN) plazmaügyi szaklap szerint csak 2018-ban nyolc százalékkal emelkedett az európai plazma piaci ára. Az IBPN 2019. áprilisi számában azt írja, hogy
Európában a 24 órán belül fagyasztott, teljes szűrésen átesett plazma átlagosan 113 euróba kerül literenként. Emlékszünk, az OVSZ most 78 euróért számolja el kilogrammonként a Vascular-Octopharmának.
Nagy különbség, de hátha csak annyi a magyarázat, hogy az egyik árat literben, a másikat kilogrammban adják meg. A vérplazma lehetne éppen valami sűrű, higanyszerűen nehéz dolog is. De nem az, egy liter mindössze 1,03 kilogramm. Ha jól számolunk, egy kiló európai plazma világpiaci ára nagyjából 110 euró volt tavaly. Az OVSZ kilogrammonként 78 euróért adja, 32 euróval a világpiaci ár alatt.
A 2017-es szerződés – ahogy Bayer és a főigazgató is írta – a korábbihoz képest évi 450 millió forintot hozott a magyar államnak, amelyből világszínvonalú szűrővizsgálatokat tudtak végezni. Mindez jó hír, ám a KEHI-jelentés kétmilliárd forint feletti éves veszteséget említett még 2012-es áron. Tehát ez csak részsiker, egy új versenyeztetéssel – most már nagyobb üzleti gyakorlattal – lehetett volna hozni még a másfél milliárdos résen.
De nem, 2019 júliusától 2022 nyaráig megint ugyanaz a két cég, a Vascular Plazma és az Octopharma vásárolhatja fel a friss fagyasztott plazmát. Ugyanazok a szereplők tehát? Nem egészen.
A Vascular Plazma ugyanis 2017-ben a cégiratok szerint még magyar magánszemélyek tulajdona volt, a már említett, Szegeden végzett orvosoké. 2019 júliusában, a szerződésmódosítás hatályba lépésekor viszont már a Shire International Gmbh. a tulajdonos, majd novembertől a Baxalta Gmbh. Mindkettő a japán Takeda plazmamulti 100 százalékos leányvállalata.
A szerződésmódosítás titkolásának egyik oka lehet, hogy elfedjék, mióta lapul a Vascular páncélszekrényében a 2022 nyaráig szóló szerződés évi több tonna, kilogrammonként 20-30 euróval a jelenlegi világpiaci ár alá „versenyeztetett” etikus plazmáról. Magyarán, hogy a japánok páncélszekrényestül-szerződésestül vették-e meg a céget vagy sem.
Úgy lépett tehát hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, a magyar plazma közvetlenül két nagy multihoz kerül.
Így kellett lennie – ha csak nincs a titkos iratnak olyan még titkosabb passzusa, amely szerint a Vascular átruházhatja egy harmadik félre a szerződést. Ez nemzetstratégiai ágazatoknál példátlan lenne, Bayer Zsolt pedig egészen mélyről táplált indulatú publicisztikát tudna egy ilyen helyzetből kanyarítani. Mi ezt kihagyjuk, inkább a tényekről szeretnénk írni, ezért
Összefoglalva ugyanis jelenleg csupán ennyit tudhatunk:
Tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát, az eredeti két év után most újabb három esztendőre.
A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet szerint: „Az önkéntes teljes vér adásából származó ipari plazma a nemzeti önellátás szempontjából is értékelt, a versenyeztetéssel elért legmagasabb áron értékesíthető”. Verseny azonban nem volt, illetve igen, de csak 2017-ben.
Az új ár magasabb a 2017-esnél, de így is messze a világpiaci alatti.
A szerződés módosítása 2019 júliusában hatályba lépett. Nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről. A tenderkiírásra árgus szemekkel figyelő plazmacégek 2019 decemberében észlelték az OVSZ honlapján, hogy módosították a 2017-es és 2019-es szerződésekről szóló táblázatot. Az archivált anyagok között megtalált lista utolsó módosítása 2019. december 4-i.
A szerződést és annak módosítását titkolják. Kérésünkre sem a 2017-es, sem a 2019-es dokumentumot nem adta ki az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea.
Frissítés: Bayer Zsolt cikkben válaszolt tényfeltárásunkra, melyre csütörtökön viszontválaszt közöltünk, itt olvasható.
Helyreigazítás: A valaszonline.hu internetes hírportálon 2020. február 18-án megjelent, »Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát« címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint nem ütközik törvénybe annak leírása: a vérplazma értékesítésére kiírt pályázat eredménye az Országos Vérellátó Szolgálat akkori főigazgatójának és a Vascular Plazma Kft. akkori tulajdonosainak egyetemi kötődésére és személyes ismeretségére tekintettel alakult ki. A valóság ezzel szemben az, hogy a jogerős ítélet szerint ilyen összefüggést a cikkben nem állítottunk.
#egészségügy#vérplazma | Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát | Bayerné dr. Matusovits Andrea által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét. Nem írtak ki pályázatot, nem versenyeztettek újra, és nem adják ki a szerződést sem. Épp ellenkezőleg cselekedtek, mint amiért Bayer Zsolt kormánypárti publicista korábban piedesztálra emelte a vérellátó vezetését, benne saját feleségét. Az ügylet látható részéből közben az utolsó magyar szereplő is eltűnt, a cégek viszont számításaink szerint jócskán a világpiaci ár alatt jutnak az értékes anyaghoz. Így adják el a testünket áron alul – második rész. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/02/18/verplazma-vascular-plazma-octapharma-hatter/ | 2020-02-18 16:09:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Különös, amikor az ember a saját feleségét kénytelen megvédeni a nyilvánosság előtt. Saját feleségét, a nagybetűs doktornőt, az orvost, aki aneszteziológusként és intenzív terapeutaként húsz évet húzott le a műtőben, mindenhol a legnagyobb megbecsülés és szeretet övezte, aki soha, egyetlen forintot nem fogadott el senkitől, soha, egyetlen forintot sem tett el jogtalanul, akinél tisztább embert nem ismerek.
S akit most nem kevesebbel, mint szervkereskedelemmel és korrupcióval vádolt meg egy aljas és végtelenül ostoba „újságíró”, bizonyos Élő Anita. A támadásnak amúgy egyetlen oka van: az, hogy Dr. Matusovits Andrea az én feleségem. S persze ennek az aljas és becstelen támadásnak a feleségemen messze túlmutató következménye is lehet, nevezetesen az ország vérellátásának veszélyeztetése, ami egész egyszerűen bűncselekmény.
Éppen ezért a férj kötelességén túl ezért is kötelező, hogy reagáljak erre a gazemberségre.
Miképpen az érintettek is reagálni fognak, a feljelentések megtételével. Ahogy egyébként a feleségem az OVSz vezetőjeként már kénytelen volt a megfelelő hatóságokhoz fordulni védelemért, mivel az egészségügyi piac legkülönbözőbb szereplői a legkülönbözőbb módokon próbálták és próbálják megvesztegetni, presszionálni és/vagy lejáratni.
Egyebek mellett kilóra megvett, becstelen, gazember újságírók segítségével.
Igen, jó, ha a nyilvánosság is megtudja, az egészségügyi piacon olyan maffiózók vannak jelen, akikhez képest a Keresztapa világa egy babazsúr. Aki ebbe a világba nem hajlandó belesimulni, az megkapja az ágyába a lófejet…
És akkor lássuk a rágalmakat és a tényeket!
Élő Anita vonatkozó cikkének már a címében hazudik és rágalmaz: „Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát” – ordít a cím, amiből semmi nem igaz. S hogy a végén kezdjük, Élő arra hivatkozva választotta ezt a címet, hogy közérdekű adatigényléssel fordult az OVSz-hez a vonatkozó szerződés kiadása miatt. Erre azt a választ kapta, hogy minden közérdekű adat fent van az OVSz honlapján (igen, ott van!). Erre Élő úgy reagált, hogy nem tudja megnyitni a vonatkozó linket(!), majd másnap megjelentette az írását.
Vagyis: időt sem hagyott arra, hogy magát a szerződést megkaphassa, ugyanis amikor arról értesítette az OVSz vezetőségét, hogy nem tudja megnyitni a linket, akkor már készen volt a rágalmazó írása, amelyet másnap nyilvánosságra is hozott. Ez így pedig fölöttébb sajnálatos és gyanús egyszerre. Sajnálatos, hogy Élő képességeit meghaladja egy link megnyitása, amely ugyanezen témában más közérdekű adatigénylőnek nem okozott problémát. S gyanús, hogy Élő megbízásból cselekszik. Valaki(k) érdekében. Ennél pedig már csak az gyanúsabb, hogy mit ad Isten, ezekben a hetekben hirtelen mindenki az OVSz-be rohangál, és közérdekű adatigénylésekkel bombázza a vérellátót.
Csak hogy tudják: hetente bejelentkezik mindannyiunk kedvence, Hadházy Ákos, aki lassan az OVSz-ben fog aludni, lyukas zokniban, mint a tévé székházban. S csak érdekességképpen, Hadházy jellemrajzához kis adalékként jegyzem meg, hogy nevezett, saját lóf… névjegyét büszkén magasba emelő alak, amikor bement az OVSz székházába, az őt fogadó dolgozókkal közölte, ő senkivel nem fog kezet, ugyanis fél a nosocomiális fertőzéstől. Ami ugye, kórházi fertőzés. Az OVSz pedig nem kórház. Főleg nem az irodai része.
S ami ennél is érdekesebb: egyszer csak levelet írt az OVSz -nek egy bizonyos Dr. Kovács Attila, egy amerikai egyetemről(!), hogy ő is közérdekű adatigényléssel fordul az OVSz -hez, és képzeljék, Dr. Kovácsot is a plazma érdekelte. S persze, ha egy rejtélyes amerikai adatigénylévővel kapcsolatban felmerül az ipari kémkedés gyanúja, az nyilván összeesküvés-elmélet…
Amúgy az OVSz mostani vezetése megkísérelt piackutatást végezni, hogy megtudja, a környező országok mennyiért értékesítik a vérplazmájukat. Hat országot keresett meg az OVSZ, ezeket: Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot, Németországot és Finnországot.
Nem fogják elhinni, de közülük hárman, Németország, Finnország és Szlovákia megtagadta a válaszadást, üzleti titokra és nemzeti érdekre hivatkozva! (Persze, ha Élő Anita vagy Dr. Kovács Amerikából érdeklődne, biztos ki kéne adniuk az adataikat.)
A csehek és a lengyelek 120 és 130 euró/ kg közötti áron értékesítik a plazmájukat, a horvátok pedig 56 euró/ kg áron. S hogy ezek az árak miért nem összahasonlíthatóak egymással, az hamarosan kiderül.
Nos, nézzük tovább a tényeket!
Ez az egész történet 2007-ben kezdődött. Akkor egy bizonyos és ma már néhai Molnár Lajos egészségügyi miniszter (SZDSZ) két lépésben átjátszotta a gödöllői oltóanyaggyárat az olasz tulajdonú Kedrion nevű cégnek.
Ezzel párhuzamosan biztosították nevezett Kedrionnak azt a lehetőséget, hogy az akkori „piaci ár” 20 százalékáért(!) megkaphatták az OVSz által begyűjtött vérplazmát. Legyen világos, hogy ment akkoriban a „közbeszerzés” és a „verseny”: úgy, hogy Havas Szófia bement az OVSz-be, és közölte, hogy mostantól a Kedrioné a plazma, ennyiért és ennyiért. (Nagyjából 25 euróért!)
S tegyük gyorsan hozzá, akkoriban Élő Anita és Hadházy és Dr. Kovács sem fordult az OVSz-hez közérdekű adatigényléssel, és nem hisztériáztak a versenyért és a piaci árért. Akkor rendben volt minden. Akkoriban jogszabály határozta meg a plazma árát, ami jóval magasabb volt természetesen Havas Szófia ötleténél. A különbözetből vajon hányan kaptak jutalomfalatot?
Szóval a Kedrion ilyen kondíciók mellett vitte a magyar plazmát, egészen addig, ameddig a magyar kormánynak (na nem a szocialista-liberálisnak, hanem az Orbán-kormánynak!) fel nem tűnt, hogy ez így nagyon nincsen jól, így a magyar államot hatalmas veszteség éri.
KEHI felszólítás (2014. óta minden évben), hogy a Kedrion felé fennálló követelést érvényesítse az OVSz, emellett a plazmát a 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott módon értékesítse. (Legmagasabb piaci ár+hazai ellátás biztosítása).
Szóval ekkor a KEHI kötelezte az OVSz-t, hogy tekintse semmisnek az eddigi szerződését a Kedrionnal és tegye meg az ezzel kapcsolatban szükséges jogi lépéseket és versenyeztesse meg a plazmaeladást. Történt mindez 2014-ben. Jó kérdés és érdemes lenne megtudni, hogy ennek ellenére miért nem történt semmi egészen 2017-ig? 2017-ben aztán az OVSz új vezetése, Dr. Drexler Donát és feleségem, Dr. Matusovits Andrea végre érvényt szerzett az állami akaratnak és érdeknek (nem mellesleg a törvényeknek), és semmisnek tekintette a szerződést a Kedrionnal (pontosabban hazai leányvállalatával a HUMAN BioPlazma Kft-vel), és négy piaci szereplőt kért fel, tegyen ajánlatot a plazmára.
Ez a négy cég volt: Biotest, CSL, Kedrion, Octapharma-Vascular konzorcium.
Nem fogják elhinni, mi történt! A négyből kettő nem adott ajánlatot. A végül győztes Octapharma-Vascular pedig évi közel 500 millió forinttal adott kedvezőbb ajánlatot, mint amennyiért korábban a Kedrion vette a plazmát. De az ilyen módon hirtelen piaci körülmények közé kényszerített Kedrion ajánlatánál is évi 200 millióval jobb ajánlatot tettek, így végül ők nyerték el a tendert.
Feleségem és az OVSz korábbi vezetésének „bűne” tehát az, hogy megszakították a Molnár-féle tízéves visszaélést, és megversenyeztették a hazai plazmát. A győztes pedig a világ egyik legnagyobb plazmaderivátum gyártója lett, aki nem mellesleg az USA hadseregének fő plazma alapú gyógyszerbeszállítója is. Az OVSz döntését egy KEHI vizsgálatot követő határozat is alátámasztja, hiszen ez alapján indított az állam egy közel 15 milliárd(!) forintos perkövetelést a Kedrionnal szemben. (Hogy ennek mi a jelentősége ma is, mindjárt kiderül!)
Vagyis a tények: 2017-től kezdve az állam évente 500 millió forinttal többért értékesíti a plazmát, mint tette azt korábban. Majd miután lejárt az Octapharma-Vascular konzorcium szerződése, feleségem meghosszabbította ezt a szerződést további három évvel, bármikori felbontási lehetőséggel, ezt kifogásolja most Élő, és ezért vádolja szervkereskedelemmel és korrupcióval Dr. Matusovits Andreát.
Akkor lássuk a tényeket ezügyben is!
Először is, a 2017-es szerződés eleve lehetővé tette, hogy a szerződést meghosszabbítsák, amely minden ajánlattevő számára ismert volt, vagyis ennyiben semmi különös nem történt. De nagyon fontos tudni, hogy az OVSz vezetője előkészítette a versenykiírást, előkészítette a tendert, és erről értesítette az ágazat vezetését, vagyis a feletteseit, azzal, hogy amennyiben így rendben találják a dolgot, akkor kiírja az újabb versenyt a plazmára. S erre érkezett az a válasz az EMMI illetékes államtitkárától, hogy egyelőre nem javasolja a verseny kiírását.
Egyszerű lenne tehát most az EMMI-re tolni a felelősséget, az EMMI-re mutogatni. Igen ám, de ennek a döntésnek is oka van, méghozzá alapos oka, amely a szintúgy a nemzeti érdekkel függ össze!
Lássuk csak: Mint az imént említettem, a Kedrion perben áll a magyar állammal. A tét nem kevesebb, mint 15 milliárd forint. S mielőtt feltárnánk, hogyan függ ez össze a
plazmatenderrel, nézzük meg a Kedrion hátterét.
A Kedrion a saját termékeit az Octapharmától a ’90-es években kapott licencek alapján gyártja még ma is. Piaci információk szerint a Kedrion csődközeli helyzetben van, amelynek az USA-ban történt FDA warning letter lehet a fő oka. Azt is lehet hallani, hogy a Kedrion árulja magát, de eddig senkit nem érdekelt a nagyszerű lehetőség.
A Kedrion életben maradásához valószínűleg elengedhetetlen, hogy piaci ár alatt újra megszerezze a magyar plazmát, ezért szaladgál mostanában fűhöz-fához, akár „újságírókat” és/vagy képviselőket is megtévesztve vagy megvásárolva. És ismétlem, a Kedrionnal perben áll az állam, ezért nem érdekelt abban, hogy elszállítsa a hazai plazmát.
S hogyan függ ez össze a versenykiírással, vagyis miért válaszolta az EMMI a feleségemnek azt, hogy egyelőre ne írja ki a tendert?
Nos, azért, mert ha a Kedrion ebben a perben akár veszít, akár nyer, mindenképpen a magyar állam húzza a rövidebbet. Gondolják csak el, hogyan lehetne tisztességesen és jó lelkiismerettel kiírni egy ilyen versenyt, tudván, hogy az egyik piaci szereplővel folyamatban van egy per. Képzeljük el, hogy a Kedrion elindul ezen a tenderen, és ismerve a hazai helyzetet, a legjobb ajánlatot teszi, fölé ígér mindenkinek, és megnyeri a versenyt.
Ezután két eset lehetséges:
1.: A Kedrion elveszíti a magyar állammal szemben a pert, és a 15 milliárdos büntetés csődbe viszi. Akkor ki fog fizetni a plazmáért? Akkor ki fogja visszahozni a gyógyszert a magyar betegeknek?
2.: A Kedrion megnyeri a pert, és arra hivatkozva, hogy a magyar állam tartozik neki (elmaradt haszon!), tendergyőztesként ki tudja, meddig ingyen viszi a magyar plazmát, hiszen arra hivatkozik, hogy 2017 óta évi 1 milliárd forint kár érte azzal, hogy a korábbi áron nem ő viheti el a plazmát! Egy milliárd forint évente! Amúgy a Kedrion ezirányú fenyegetéseit már el is hintette, hogy erre az összegre bepereli majd az OVSz-t.
Akkor miket írogatna Élő, és milyen táblákat lógatna Hadházy?
A magyar állam elemi érdeke, hogy ameddig ez a per nem rendeződik végérvényesen és jogerősen, addig ne legyen kiírva ez a verseny, hiszen addig nem biztosítható kockázatmentesen a betegellátás. S azt se felejtsük el, hogy a Kedrion, bár nem olyan hatalmas multicég, mint például a japán Takeda, mégis óriási a lobbiereje. Ugyanis egyebek mellett nyakig benne van az olasz nyugdíjalapokban, ezért az olasz állam állandóan nyomást gyakorol a Kedrion érdekében az államokra bárhol a világon, így Magyarországon is. Ami rendben van, hiszen létezik olasz nemzeti érdek is. miképpen magyar nemzeti érdek is. Amit a gazemberek előszeretettel állítanak be mutyinak és korrupciónak, ki tudja, kiknek az üzletei érdekeit szem előtt tartva?
Élő szerint (vagy inkább a Kedrion szerint?) éppen az a feleségem másik bűne tehát, hogy nem írta ki a versenyt a 2017-es szerződés lejárta után, sőt, meghosszabbította az Octapharma-Vascular konzorcium szerződését, és ezzel szoros összefüggésben a kilónkénti 78 eurós ár alatta van a „világpiaci árnak”.
Nézzük akkor előbb ezt a „világpiaci árat”, ami most hirtelen olyan nagyon elkezdett fájni az Élő-féléknek.
Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy egy kormányrendelet erősen befolyásolja azt a bizonyos piaci árat. Erről a rendeletről van szó: „439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól
11. § (1) * Az OVSZ az általa gyűjtött ipari plazma alapanyagot a hazai stabil vérkészítmény szükséglet biztosítása érdekében – határozott időtartamra megkötött szerződés alapján – a gyártó részére feldolgozás céljából jogosult értékesíteni, ha gyártó vállalja a – miniszteri rendeletben meghatározott – plazma külön sarzson történő elkülönített frakcionálását, és az abból előállított stabil vérkészítményekkel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közbeszerzési eljárásán történő indulást.
(2) Az önkéntes teljes vér adásából származó ipari plazma a nemzeti önellátás szempontjából is értékelt, a versenyeztetéssel elért legmagasabb áron értékesíthető.”
Ez az érthetetlen hivatali bikkfanyelven megfogalmazott rendelet arról szól, hogy a plazmát felvásárló piaci szereplő vállalja, hogy a magyar plazmából az állam által igényelt gyógyszereket legyártja és eljuttatja a hazai piacra nem világpiaci, tehát nem magas áron, amely a Nemzeti Önellátás elvét garantálja. Ez olyan kötöttség, mely erősen versenykorlátozó, azaz nem tudja valamennyi potenciális piaci szereplő vállalni. Ezt igazolja, amit az imént már jeleztem: a 2017-es kiíráskor négy piaci szereplőnek ment ki az ajánlatkérés, de csak kettő adott ajánlatot. (Abból győzött a sokkal magasabb árat adó.) Aki ezt a feltételt vállalja, annak ez jelentős többletköltség, azaz a szabad felhasználású plazma piaci árához nem lehet hasonlítani. Itt kap értelmet az imént emlegetett piackutatás, amelyet az OVSz próbált végezni. Ugyanis a csehek és a lengyelek, akik azon a bizonyos „piaci áron” adják el a plazmájukat, nem kötnek ki milyen kötelezettséget, a horvátoknál pedig, akik mélyen a piaci ár alatt adják a plazmát, nincs vírusszűrés. Így talán már egy laikus is értheti, miért nincsen semmi értelme összehasonlítani ezeket az árakat, illetve miért nincsen semmi értelme piaci árakról hazudozni ebben a közegben, ahol az árat rengeteg tényező befolyásolja.
Ami viszont tényszerűen igaz, 2017 óta az állam jelentősen több bevételhez jut az eladott vérplazmából, a felvásárló cserébe vállalja a gyógyszerellátást, a szerződés meghosszabbításakor pedig Dr. Matusovits Andrea
1.:még tovább emelte az árat inflációt követő módon
2.: Szerződéses garanciát kértek arra vonatkozóan, hogy stabil vérkészítmény hiány esetén az Octapharma köteles plazmaderivátumot szállítani.
S akkor végezetül nézzük meg az Élő-féle hazugsághalmaz és rágalmazás-gyűjtemény egyik sejtetését, ami így hangzik:
„A szerződésmódosítás titkolásának egyik oka lehet, hogy elfedjék, mióta lapul a Vascular páncélszekrényében a 2022 nyaráig szóló szerződés évi több tonna, kilogrammonként 20-30 euróval a jelenlegi világpiaci ár alá „versenyeztetett” etikus plazmáról. Magyarán, hogy a japánok páncélszekrényestül-szerződésestül vették-e meg a céget vagy sem. Úgy lépett tehát hatályba az OVSz nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, a magyar plazma közvetlenül két nagy multihoz kerül. Így kellett lennie – ha csak nincs a titkos iratnak olyan még titkosabb passzusa, amely szerint a Vascular átruházhatja egy harmadik félre a szerződést. Ez nemzetstratégiai ágazatoknál példátlan lenne(…).”
Ez a zavaros szöveg azt akarja sugalmazni, hogy mivel a japán Takeda cég időközben megvásárolta az eredetileg szerződött Vascular Plazma kft-t, így nincs többé magyar tulajdonosa a konzorciumnak, továbbá valami „titokzatos” harmadik szereplőnek adták át a plazmát. Akkor tisztázzuk: A Takeda valóban megvásárolta a Vascular Plazma Kft-t, csakhogy a Vascular Plazma magyar plazmát érintő üzletágát nem, és pontosan azért nem engedték ezt meg, hogy így a magyar plazma felvásárlása továbbra is részben magyar kézben maradjon. Ezt az üzletrészt a Vascular Venture kft viszi tovább, és ő szerepel a konzorciumban a hosszabbítás után. S ezen cég tulajdonosi köre ugyanaz, mint a Vascular Plazma kft tulajdonosi köre volt, vagyis magyar. Ugyanis ez a nemzeti érdek.
A szerződést egy elismert Ügyvédi Iroda készítette, a legnagyobb körültekintéssel. Tessék mondani, hol itt a probléma. Amúgy pedig ismételjük meg: ha Élő a legelemibb erkölcsöket felrúgva, a lehető legaljasabb és legbecstelenebb módon nem játssza el, hogy nem kapja meg a közérdekű adatokat, akár a szerződést is elolvashatta volna, nem kellett volna valakivel kilopatnia magának.
S ami az egész ügyben a legfontosabb:
A plazmaderivátum (plazmából készült gyógyszereket jelenti) piac egy erősen keresleti piac. 500 millió liter gyűjtött plazma lenne elegendő, ha – a jelenlegi terápiás indikációk szerint- mindenkit el szeretnénk látni a földön. A hangsúly a jelenlegi indikációkon van, amelynek köre rohamosan bővülhet a közeljövőben: pl. Parkinson-kór, Diabetes, Alzheimer-kór stb. Ezzel szemben világszinten mindösszesen csak 50 millió liter kerül be gyógyszergyártásba! Tehát tízszeres az igény, ezért keresleti a piac és ezért kell rendkívül körültekintően egyensúlyozni a hazai felelősöknek, hogy a magyar betegek, a legnagyobb elérhető mennyiségben hozzáférjenek a plazmaalapú gyógyszerekhez.
Pontosan ezt teszi az OVSz mai vezetése, azon a rendkívül behatárolt pályán, ahol mozognia kell. S miközben ezt teszi, még jelentősen növeli az állami bevételt is. Ezért minden normális helyen dicséret és kitüntetés, de legalább békén hagyás jár. Itt viszont becstelen és felelőtlen gazemberek pőre politikai és üzleti okokból megpróbálnak hangulatot kelteni a vérellátó és annak vezetője ellen. Veszélyeztetve ezzel a hazai gyógyszer- és vérellátást.
Jobb helyeken ezért ezeket a gazembereket börtönbe zárnák. Világos?
Egészségügy
vérplazma
Kedrion
gyógyszerpiac
országos vérellátó központ
dr. Matusovits Andrea
Élő Anita
Octapharma
vádak
Hadházy Ákos
maffiózók | Szervkereskedés | A szerződést egy elismert Ügyvédi Iroda készítette, a legnagyobb körültekintéssel. Tessék mondani, hol itt a probléma. Amúgy pedig ismételjük meg: ha Élő a legelemibb erkölcsöket felrúgva, a lehető legaljasabb és legbecstelenebb módon nem játssza el, hogy nem kapja meg a közérdekű adatokat, akár a szerződést is elolvashatta volna, nem kellett volna valakivel kilopatnia magának. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/szervkereskedes-7796978/ | 2020-02-19 16:18:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az uniós közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laki Épületszobrász Zrt. lett a befutó. A nyílt pályázaton indult még az EB Hungary Invest Kft. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. is.
A nyertes konzorcium a tervezett nettó 7 milliárd forint helyett nettó 5,8 milliárd forintért végezheti el a Csikós udvar revitalizációját, amely kiterjed a Hauszmann rámpa helyreállítására, a Csikós udvar területrendezésére és az Ybl támfal helyreállítására is.
Az eredmény annak fényében nem meglepő, hogy a két cég már korábban is dolgozhatott a Budai Várban: az ő feladatuk lett például a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítése, valamint a Csikós udvarban újjáépülő Új királyi lovarda kivitelezése is.
Ezek a beruházások – a mostanival ellentétben – jócskán megdrágultak menet közben: tavaly nyáron például kiderült, hogy 600 millió forinttal kerülnek többe a tervezettnél, majd további 189 milliót csaptak hozzá az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért.
Erről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására
Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül. [featuredbox text=
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. Értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A WHB sok közpénzes megrendelésnek köszönheti a sikerét, amelyek gyakran megdrágultak menet közben. Így például a szegedi vagy a soproni uszoda, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg. A cég a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A Laki Épületszobrász Zrt. sem panaszkodhat: 2017-ben 4,2, 2018-ban pedig 7,5 milliárd forintos éves forgalmat bonyolítottak.
A Várkapitányságnak egyébként rövid időn belül ez a második nagy beruházása. Február elején ugyanis a Confector Mérnök Iroda Kft.-nek ítélték oda a Csikós udvarhoz kapcsolódó, déli nyaktag nevű rész felújítását és átalakítását 4,6 milliárd forintért.
Újabb munkálatok a Budai Várban 4,6 milliárd forintért
A Vár déli oldalán induló építkezést a Confector Mérnök Iroda Kft. kivitelezi – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ötemeletes, csaknem 1200 négyzetméteres épületszárnyat építenek büfével, ajándékbolttal és felvonóval. Az épület tervezett helyén jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum található. [featuredbox text=
A Várral kapcsolatos beruházások érdekessége még, hogy épp a napokban derült ki: mégsem lesznek lovak az újjáépített Lovardában. Az 1950-ben elbontott, majd 3,8 milliárdért visszaépített épület nemcsak az ország legnagyobb lovardája lett volna, de egy 16 állat tartását lehetővé tevő istállót is tartalmazott volna. Csakhogy az állattartási szabályok ezt már nem teszik lehetővé, így egy helyiség multifunkcionális rendezvénytérként szolgál majd, istálló nem lesz – mutatott rá az Index.
Címlapkép: Az újjáépülő Lovarda alapkövének letétele a budai Várban 2016-ban (fotó: kormány.hu) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Újabb milliárdok a Várra: most a Csikós udvarra költenek 5,8 milliárd forintot | Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/20/ujabb-milliardok-a-varra-most-a-csikos-udvarra-koltenek-58-milliard-forintot/ | 2020-02-21 11:36:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinet frissítte a kormany.hu-n a megkötött szerződéseinek a listáját. Most 2015 novembertől 2019 december végéig vannak bedátumozva és nagyon rövid szöveggel ellátva a megbízások.
Ezekből 2015-ig visszamenőleg kigyűjtöttük azokat, amiket kifejezetten a választókat megcélzó hirdetésekre fordítottak. Egy ideig Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégei kapták a legnagyobb megbízásokat, aztán miután kiestek a pikszisből, egyedül maradtak Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design. Ez a két cég most mindenféle verseny nélkül kapja a több tízmilliárdos megbízásokat a kormányzati kampányok levezénylésére. Tavaly ez tízmilliárdos tiszta hasznot hozott Balásynak. Nem mellesleg, ezek a hirdetések részben eltartják a fideszes sajtót is. (Csak részben, mert az összességében százmiliárdokból fenntartott sajtóbirodalomba jönnek még pénzek a kormánytól függő állami és nem állami vállalatoktól és más forrásokból, például a piacról is, és egyes esetekben kapnak direkt finanszrozást is.)
A szinte folyamatos kampányolásra rendre keretszerződéseket kötnek Rogánék. A megállapodásokban szereplő összeg egy meghatározott részére, legutóbb például 70 százalékra garanciát ad a kormány, hogy azt le is hívja. A 30 százalék elvileg opcionális. De az egyre gyakoribb szerződéskötésekből úgy látszik, hogy abból a harminc százalékból is sorosos, brüsszeles plakát lesz.
2015 november-december
2015. november 30. A beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása (integrált reklámügynökségi szolgáltatások, hirdetésfoglalás, médiatervezés és gyártás, kutatási feladatok, PR ügynökségi szolgáltatások, online kommunikációs és közösségi média szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás, grafikai tervezés) Összeg:1 200 000 000 forint
2016
A népszavazási kampány és Rogánék első teljes éve.
2016. február 1. Az egyes kiemelt kormányzati intézkedésekről és aktuális döntésekről szóló tájékoztató kiadványok előállításával kapcsolatos feladatok. 154 437 080 forint
2016. március 7. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg:3 083 553 000 forint
2016. március 10. Kormányzati lakossági tájékoztató levelek címzettek részére való megküldése. Összeg: 36 271 200 forint
2016. augusztus 1. A kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 1 889 763 780 forint
2016. augusztus 19, A kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampánnyal kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 2 000 000 000 forint
2016. szeptember 1. A kényszerbetelepítéssel és a népszavazással kapcsolatos miniszterelnöki tájékoztató levelek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 681 935 575 forint
2016. szeptember 1. A kényszerbetelepítéssel kapcsolatos 20 oldalas tájékoztató füzetek lakossághoz történő eljuttatása Összeg: 36 271 200 forint
2016. szeptember 27. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 787 401 575 forint
2016. november 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátása. Összeg: 1 146 689 195 forint
2016. május 2.-2018. december 31. A miniszterelnök kabinetfőnöke felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges, – különösen kommunikációs tartalmú, tájékoztató és ismeretterjesztő, kulturális célú és jellegű – a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok. Különösen az Alaptörvény, a "Nemzeti Könyvtár" kiadványsorozat előkészítésével, előállításával, illetve kiadási tevékenységével, valamint a nemzeti konzultációval kapcsolatos miniszterelnöki tájékoztatók, levelek, nyilatkozatok és kérdőívek előállításával kapcsolatos feladatok. Összeg: eseti megrendelés alapján
Vagyis 2016-ban 9,8 milliárd forintot egészen biztosan elköltött a kormány plakátokra, levelekre és olyan reklámokra, amik a baráti média bevételeit hizlalták.
2017
2017. január 1. „Magyarország erősödik” 20 oldalas tájékoztató kiadvány lakossághoz történő eljuttatása. Összeg: 47 089 000 forint
2017. január 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 2. Összeg: 1 943 149 000 forint
2017. február 14. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 3. Összeg: 7 874 015 748 forint
2017. május 31. A nemzeti konzultációs levelek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 1 226 130 390 forint
2017. június 15. A nemzeti konzultációs "köszönőlevél" címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 51 330 000 forint
2017. július 1. A külföldön lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező állampolgárok számára Miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 196 596 000 forint
2017. július 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 4/1. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 1 771 653 544 forint
2017. július 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 4/2. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 3 976 377 953 forint
2017. szeptember 29. A Soros tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 1 908 431 419 forint
2017. szeptember 29. A magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára küldött miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 995 586 782 forint
2017. november 6. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 5. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 3 464 566 929 forint
2017. december 20. A külföldön lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező állampolgárok számára Miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 201 030 840 forint
2017. december 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 6/1. Összeg: 262 542 383 forint
2017. december 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 6/2. Összeg: 7 874 015 748 forint
Ez már jóval erősebb év volt az előzőnél, összesen 31,8 milliárdról kötött szerződéseket Rogán minisztériuma tiszta progapandára. Ebből tankoltak fel 2018 elejére, a parlamenti kampány kezdetére.
2018
2018. január 10. A nemzeti konzultációban és a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban részt vett állampolgárok részére tájékoztató kiadvány címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 145 164 683 forint
2018 március 13. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 7. Összeg: 3 149 606 299 forint
2018. július 6. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 8. Összeg: 2 307 745 957 forint
2018. szeptember 12. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 9. Összeg: 5 905 511 811 forint
2018. október 10. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása. Összeg: 236 220 500 forint
2018. október 31. Családpolitikai nemzeti konzultációs kérdőívek előállítása. Összeg: 2 050 495 764 forint
2018. november 16. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 2., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 10. Összeg: 4 713 603 709 forint
2018. december 5. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 3, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 11. Összeg: 1 732 283 464 forint
2018. december 27. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 4, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 12. Összeg: 314 960 630 forint
A 2017 legvégén indított újabb keretszerződés gyorsan leketyegegett, így aztán 2018-ban Rogánék újabb 20 milliárdért bíztak meg cégeket a kormányzati propaganda legyártásával és terjesztésével.
2019
2019. január 10. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 5., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 13. Összeg: 10 000 000 000 forint
2019.március 22. A Kormány "Önnek is joga van tudni" elnevezésű nemzeti konzultációja keretében tájékoztató küldése. Összeg: 1 255 236 250 forint
2019. március 24.A Kormány "Határon túli magyar állampolgárok tájékoztatása" elnevezésű nemzeti konzultációja keretében tájékoztató küldése. Összeg: 84 902 040 forint
2019. április 11. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 6., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 14. Összeg: 10 000 000 000 forint
2019. szeptember 9. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 8., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 16. Összeg: 3 500 000 000 forint
2019. november 18. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 9., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 17. - I. ütem. Összeg: 1 338 582 677 forint
2019. november 18. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 9., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 17. - II. ütem. Összeg:1 574 803 150 forint
2019. december 16. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 10., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 18. Összeg: 136 456 693 forint
2019. december 20. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 11., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 19. Összeg: 11 811 023 622 forint
Tavaly rádupláztak a 2018-asra, és 40 milliárd forint ment „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntések” kommunikálására, vagyis leginkább sorosozásra, junckerezésre és brüsszelezésre, bár megjelentek a családpolitikai intézkedések is. | Egyre több pénzt és egyre gyorsuló ütemben éget el a kormánypropaganda | A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinet frissítte a kormany.hu-n a megkötött szerződéseinek a listáját. Most 2015 novembertől 2019 december végéig vannak bedátumozva és nagyon rövid szöveggel ellátva a megbízások. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/22/egyre-tobb-penzt-es-egyre-gyorsulo-utemben-eget-el-a-kormanypropaganda | 2020-02-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Velencei-tó térségében több vállalkozásban érdekelt L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő havonta 373 ezer forintért bérli a feladatai ellátásához szükséges képviselői irodát. Ez a bérlet két szempontból érdemel figyelmet.
Egyrészt az összeg miatt, ami az igencsak magas irodabérletek közé tartozik a parlamenti képviselők körében.
Másrészt a bérbeadója miatt: a Kenyeresház Vagyonkezelő Kft.-ről van szó, amellyel 2018. decemberben kötötték a határozatlan idejű szerződést L. Simon irodájának bérlésére.
Védelmébe vette
L. Simon odafigyel üzleti partnereire: decemberben közleményt adott ki a bérbeadó, a Kenyeresház Kft., illetve annak tulaja, az Eventhotels Zrt. Velencén elkezdett beruházása védelmében. A sajtóban tavaly elég sokat pörgött a velencei uszoda ügye, amelynek építését az októberben megválasztott független polgármester, Gerhard Ákos leállíttatta.
Tessely Zoltán képviselő, L. Simon, Kásler Miklós és a volt polgármester, Koszti András leteszi az alapkövet tavaly októberben
Pontosabban nem ő, hanem a Fejér megyei kormányhivatal illetékes osztálya, miután bizonyítottnak látta, hogy jogszerűtlenül kezdték az építkezést. A 4,9 milliárdba kerülő projektet a Velence Plus Kft. viszi, amely az önkormányzat, a helyi vízilabda klub és a Kenyeresház Kft. közös vállalkozása.
Kenyeres pajtásak
A Kenyeresházhoz nem csak a bérelt irodán keresztül kötődik a fideszes politikus. Családjának korábbi vállalkozása közvetett üzleti kapcsolatba került a Kenyeresházzal tavaly februárban, amikor annak tulajdonosa, az Eventhotels Zrt. egyik érdekeltségébe vásárolták be magukat.
Ez a Vörösmarty-pince Kft. nevű cég, amelynek jelenleg az Eventhotels mellett a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. a fő tulajdonosa. Ennek pedig a Ráció Kiadói Kft. az egyik tulajdonosa, amiben L. Simon szerkesztőként is dolgozott, a politikus telefonszámát hívva a Ráció Kft.-t írja ki a telefon kijelzője jelenleg is. A Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-ben a Ráció mellett feltűnik a Velence-tavi Kistérségi Alapítvány is, amelyet L. Simon alapított 2006-ban alapított.
(A politikus és a Kenyeresház tulajdonosai közti kapcsolatokat lásd a lenti kapcsolati hálót ábrázoló képen.)
Amikor a hatóság helyszíni szemlét tartott 2019. november 27-én, a Velence Plus Kft. ügyvezetője, László Csaba az előző fideszes polgármester, Koszti András által szignált, július 4-i dátumú iratot mutatott be területhasználati engedélyként. Ez azonban a hitelességét próbáját nem állta ki: nem látták el az önkormányzati hivatal bélyegzőjével, fejlécével, iktatószámával, és nem tartalmazta azt a lényeges adatot, hogy a képviselő-testület mely határozatával hatalmazta fel a polgármestert a tulajdonosi hozzájárulás kiadására.
A Velence Plus Kft. ügyvezetője a cég honlapján egy 2015-ös és egy 2017-es képviselő testületi döntésre hivatkozott. Mindkettőt megnéztük. A képviselő-testület az elsőben feltételesen adta meg a tulajdonosi hozzájárulást az építéshez a TAO-felhasználási pályázat hiánypótlása részeként, a másodikban a pályázat módosításához.
László Csaba nem reagált kérdéseinkre, így arra sem, hogy az általa hivatkozott két határozat alapján miért nem készült jogszerű tulajdonosi hozzájárulás. Gerhard Ákos polgármester szintén nem kívánt nyilatkozni, az önkormányzat az ügyben kibocsátott közleményeit, és a képviselő-testület vonatkozó döntéseit ajánlotta figyelmünkbe.
Se pénz, se engedély
Végül a kormányhivatal a 2019. december 16-i végzésével a Velencei Városi Uszoda építését leállította. L. Simon ezt követően az MTI-hez küldött közleményében azt fejtegette: nem ért egyet a polgármester lépésével, az uszoda építését közérdeknek nevezte, mondván a Velencei-tó környékén nincs olyan egész évben használható fedett uszoda, ahova a környéken élő több tízezer ember beírathatná gyerekeit úszótanfolyamra, és ahol az ott élők sportolhatnak.
Ezt annyiban érdemes korrigálni, hogy az uszodatelek közvetlen szomszédjában, az Eventhotles Zrt. által üzemeltetett Hotel Velence Resort and Spa termálvizes wellnesshotelben van lehetőség közösségi úszásra és úszásoktatásra. L. Simon azt is elfelejtette közölni, hogy irodabérlése, a Velencei-tavi ingatlanfejlesztő Kft. és a Fejér Gin Vagyonkezelő Kft. révén többszörös kapcsolatban van a Kenyeresház Kft.-vel, illetve a wellnesshotelt működtető Eventhotels Zrt.-vel is, amelynek elemi érdeke az uszodaépítés. Annál is inkább, mert az Eventhotels VRS Part Hotel Kft-je a leendő uszoda egyik kivitelezője, mi több, kijelölt üzemeltetője.
L. Simon már öt éve kitartóan küzd az uszodáért. Ám a beruházással nemcsak jogi problémák akadtak, de a forrásokkal is gond van. Évekkel ezelőtt, amikor a képviselőtestület zöld utat adott az építéshez még 1,8 milliárd forintra árazták be a projektet. A beérkezett kivitelezői ajánlatokon azonban a ceruza vastagon fogott: 2019. júliusban a fideszes polgármester előterjesztésére az Eventhotelshez tartozó VRS Part Kft. és az Épületgenerál Konstrukt Kft. 4,9 milliárdos ajánlatát fogadta el az önkormányzat, amiből csak 1,4 milliárd forint állt rendelkezésre.
Koszti András tavaly júliusban még azzal az ígérettel hárította a fedezet nélküli beruházásra vonatozó kérdéséket, hogy a kormány át fogja vállalni az önkormányzatra háruló önrészt. A kivitelező konzorciummal a forráshiány ellenére szerződést kötöttek, kiegészítve azzal, hogy csak addig folytatja az építkezést amíg a takaró ér, vagyis ameddig van rá pénz. Egyébként a választások előtt még úgy tűnt, hogy a kormány akár adhat is pénzt, hiszen az Emmi kiemelt figyelemmel kísérte az építkezést: az alapkövet három nappal a tavalyi önkormányzati választás előtt maga a miniszter, Kásler Miklós tette le a térség fideszes önkormányzati képviselőjével, az akkor még fideszes polgármesterrel és L. Simonnal karöltve.
Egyébként a konzorcium másik tagja, az Épületgenerál meglehetősen friss szereplője a hazai építőiparnak. 2017-ben alakult, a kivitelezői szerződés megkötéséig egy ferencvárosi bérház földszinti lakásában székelt, 5 főt foglalkoztatva. Tulajdonosa az Ózd melletti Csokvaományban lakik, eddigi egyetlen vállalkozását, egy betéti társaságot 2009-ben számolták fel. A 24.hu korábban arról írt, hogy a konzorcium fő tagja, a VRS Part annak a Csaptó Tamásnak a családi érdekeltsége, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt, s akinek számos befektetése van a tó partján.
Információink szerint a beruházó Velence Plus Kft. kedvét nem szegte a kormányhivatal tiltó határozata. Megfellebbezte a döntést. Sőt, úgy tudjuk, fedezet és engedély híján is egyre nagyobb léptékben gondolkodik: kezdeményezte a hatóságnál az uszoda méreteinek bővítését.
Kerestük telefonon L. Simon Lászlót, aki azt mondta, levélben válaszol majd kérdéseinkre. Kérdéseinket már jó ideje megkapta, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | L. Simon egy méregdrága fantomuszoda csöppet sem önzetlen pártfogója lett | Miután L. Simon László védelmébe vette az engedély nélkül épült velencei uszodát, a projektcég fellebbezett a kormányhivatal kivitelezést leállító határozata ellen. A Velencei-tó térségében több vállalkozásban érdekelt L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő havonta 373 ezer forintért bérli a feladatai ellátásához szükséges képviselői irodát. Ez a bérlet két szempontból érdemel figyelmet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/l-simon-egy-fantomuszoda-csoppet-sem-onzetlen-partfogoja-lett-126731 | 2020-02-10 06:21:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint lapunk beszámolt róla, tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása. No nem a földmunkák, hanem a műszaki előkészítés - miközben az eredeti tervek szerint 2024 táján már át kellett volna adni a beruházást. Azaz négy év múlva.
Az Államadósság Kezelő Központ tavaly év végén 44,93 milliárd forint devizatartozást mutatott ki a paksi beruházással összefüggésben. Ez jelentős ugrás volt a korábbi időszakokhoz képest, amikor pár milliárd forintos tételek szerepelt negyedéves bontásban. Illetve volt egy időszak, amikor 24 milliárd forint is szerepelt ezen a soron, de azt előtörlesztette a magyar állam.
Mint ahogy tette azt a többi tétel esetében is. Tudomásunk szerint a tavalyi harmadik negyedév végén kimutatott 8,34 milliárd forint is erre a sorsra jutott, vagyis azt a hitelrészt már előtörlesztettük. Úgy tudjuk, erre a lépésre készül a kormány az előző év végi, nagyobb összeg esetében is.
A parlament honlapjára felkerült kormányzati tájékoztatás szerint a múlt év végi nagyobb lehívást a létesítmény engedélyezéséhez szükséges műszaki tervek elkészülte miatt hajtotta végre a kormány. A teljes tervdokumentáció - amelynek csak egy része az új blokkok műszaki terve - mintegy 300 ezer oldalt tesznek ki - derül ki Süli János tárca nélküli miniszter tájékoztatásából.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk.
Figyelembe véve a hitelkeret felhasználását, valamint a költségvetésből fedezett kiadásokat, eddig mintegy 100 milliárd forint értékben elvégzett munkát ellentételezett a magyar állam az orosz kivitelező felé. Ennek egy jelentősebb részét tavaly év vége felé rendezték.
Ami az idei évet illeti, arra lehet számítani, hogy folyamatos lesz a hitelkeret kihasználása. Folytatódik a tervdokumentációk benyújtása, a különböző munkafázisokhoz, például a munkagödör kiásásához kapcsolódóan - tájékoztatták lapunkat.
Az egész projekt során mintegy 110 számlát fog kiállítani az orosz fél, ebből eddig 18 számla benyújtására került sor - értelemszerűen a kisebb tételeket tartalmazókról van szó, hiszen a munka érdemi része még nem kezdődött el.
Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. A csúszást részben az uniós engedélyezési folyamat késlekedése okozza (amiért először a brüsszeli bürokráciát hibáztatta a magyar kormány, utóbb viszont elismerték, hogy az orosz fél nem tudott maradéktalanul megfelelni a követelményeknek, sem humánerő-kapacitásban, sem unió-kompatibilis tervek kidolgozásában), de arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban. Bár Orbán Viktor miniszterelnök általában hitet tesz az atomenergia mellett, és az innovációs tárca energiastratégiája is erre alapoz, közben újra teret nyert a kormámnyzati energiapolitikában a napenergia hasznosítása - egyebek mellett a frissen meghirdetett klímavédelmi akcótervben. | Eddig 100 milliárd forintot fizettünk ki a Paksi Atomerőműért az oroszoknak | Tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk. Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. Arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/eddig-100-milliard-forintot-fizettunk-ki-a-paksi-atomeromuert-az-oroszoknak.html | 2020-02-19 18:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
A parlamenti képviselőink vagyona a háztartások vagyonát jócskán meghaladó mértékben gyarapodott 2010 és 2019 között - derül ki a 2010-re vonatkozó és a legfrissebb vagyonnyilatkozatokból készített összegzésünkből. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt 9 év anyagilag mit jelentett az országgyűlési képviselőknek. A pontos összehasonlíthatóság érdekében azoknak a honatyáknak a vagyonát néztük meg, akiknek már 2010-ben is helyük volt a parlamenti patkóban. A fő hangsúly pedig a pénzügyeken és megtakarításokon volt: számba vettük az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is. Utóbbi tétel nélkül beszélhetünk pénzügyi eszközállományról, amiből ha levonjuk a kötelezettségeket, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont.
Meghétszereződött a képviselők vagyona
Összesítésünk alapján a lassan 10 éve parlamenti hellyel rendelkező 129 képviselő pénzügyi eszközei - vagyis a befektetései, értékpapírjai, készpénze és követelése - 4,6 milliárd forintot tett ki. Ez 216 százalékos növekedés eredménye a 2010-es állapothoz képest, amikor még "csak" 1,47 milliárd forinton csücsültek.
Ezzel szemben tartozásuk 1 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra emelkedett 2010-hez képest. Az eszközök és az adósság egyenlegeként elképesztő összeget és változást kaptunk eredményül. A 129 képviselő össz pénzügyi vagyona 401 millió forintot tett ki 2010-ben, vagyis ha minden tartozásukat kiegyenlítik, még akkor is ennyi pénzük maradt volna. Ez az állomány 2019-re meghétszereződött: már 2,9 milliárd forinton csücsültek a képviselőink.
Az országot vezetők vagyona így valami egészen brutális mértékben, 637(!!!) százalékkal gyarapodott, amit csak még súlyosabbá tesz az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ugyanezen idő alatt a háztartások vagyona mindössze 159 százalékkal növekedett.
Mfor-kommentár: A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban gyakori kritika, hogy a képviselők családtagjainak nyilatkozatát is közzé kellene tenni. Nem ördögtől való gondolat ugyanis, hogy egyes vagyontárgyakat a honatyák családtagjaik nevére íratnak, így titkolva vagyonosodásuk valós mértékét a nyilvánosság elől - az elmúlt években találni ilyenre példát. Ennek fényében pedig különösen megdöbbentő, hogy a bevallott és felvállalt vagyon is milyen hatalmas mértékben emelkedett.
A valóságban még ennél is nagyobb - látni engedett - gyarapodás mehetett végbe: nem számoltunk ugyanis az ingatlanvagyonnal (és az ingóságokkal, autókkal, műtárgyakkal), sem annak átértékelődésével. Az egyrészt biztos, hogy ma már 673 ingatlan tüntettek fel a vagyonnyilatkozatban a 2010-es 517 után. A mennyiség növekedése mellett az elmúlt szűk egy évtizedben az árak emelkedése határozta meg az ingatlanpiacot, tehát nem tévedhetünk nagyot, ha azt mondjuk ezen a téren is jelentős mértékben emelkedhetett a képviselői portfólió értéke.
Hogy pontosan minek köszönhető a vagyon látványos gyarapodása, arra csak tippjeink lehetnek: egyrészt 2010-ben még semmi nem tiltotta az álláshalmozást. Vagyis a képviselői poszt mellett nyugodtan lehettek polgármesterek, szerepet vállalhattak az önkormányzati és a megyei közgyűlésekben is. Minden tisztségért külön fizetés járt természetesen. Többeknek a gazdasági életben vállalt tulajdonosi szerepük (az operatív munkavégzés ugyanis tilos a számukra) biztosított plusz jövedelemforrást a képviselői - akkoriban még alacsony - fizetés mellett, amihez 2018-ban nyúlt hozzá a kormány, jelentősen megemelve annak mértékét.
Nézzük részleteiben a pénzügyeket!
1) Megtriplázódtak a pénzek
Az egyes eszköztípusokat nézve egyetlen esetben csökkent az állomány a 2010-es képest: készpénzben 31 százalékkal kisebb összeget tartanak, ami még így sem jelentéktelen tétel.
235 millió forint után a képviselőknek 163,1 milliója volt a leglikvidebb formában.
Arányaiban jelentősen nőttek a honatyák kintlevőségei is, ami egyaránt lehet pénzintézeti számlakövetelés, illetve egyéb szerződésen alapuló követelés is, például - mint arra néhány esetben van példa - magánszemélynek, vagy családnak adott kölcsön. Ebből összesen 1,48 milliárd forintot tartanak nyilván a képviselők a 9 évvel korábbi 573 millió forint után. Az országunkat vezetők a hozzájuk befolyó fizetésekből és egyéb jövedelmekből - természetesen a megélhetés költségeinek fedezése után - értékpapír-megtakarításaikat gyarapították a legnagyobb mértékben.
Míg 2010-ben 522 millió forintjuk volt kötvényekben, részvényekben, állampapírokban vagy épp életbiztosítás formájában, tavaly ez az állomány már meghaladta a 2 milliárd forintot. A növekedés mértéke 290 százalékos.
Ezeknél is jóval nagyobb mértékben nőtt azonban a takarékbetétben tartott pénz, ami mégsem jelenti azt, hogy a parlament falain belül öreg rókának számító képviselők körében nagyobb népszerűségnek örvende ez a pénztartási forma. A kvázi egyszeri hatástól megtiszított állomány ugyanis mindössze 22 százalékkal emelkedett, miközben a gyűjtésünk eredményeként összesített adat 579(!!!) százalékos növekedést mutat.
Takarékbetétben a korábbi 145 millió után 986 millió forint pihent tavaly év végén.
A nominálisan vett 841 millió forintos növekedésből azonban 809 millió egyetlen személynek, Rogán Antalnak köszönhető, aki vélhetően a válása miatt eladott, átcsoportosított, illetve vagyonnyilatkozatban megjelenő vagyont a takarékbetétben tartott pénz soron tüntette fel. Ha őt és a tetemes megtakarítását kivesszük a képből, az rögtön árnyaltabbnak hat és kiderül: a takarékbetét nem éli újabb fénykorát, mindössze 31 millió forinttal nőtt az itt tárolt pénz állománya.
2) Sokan csak még jobban eladósodtak
A mintegy 4,6 milliárdos teljes pénzügyi eszközállománnyal szemben tavaly 1,7 milliárd forintnyi tartozása volt a képviselőknek, ami más tételekkel szemben jóval szerényebb mértékben, 59 százalékkal növekedett 2010-hez viszonyítva. Bár gyarapodott az adósság, mégis kevesebben vannak azok, akiknek házi büdzséjét valamilyen függőség terhelné. Míg 2010-ben a 129 képviselő közül 86-an írtak be valamilyen tartozást, tavaly ez a létszám 65-re csökkent.
Az 1,7 milliárdos tartozásállomány zömét egyébként 4 képviselő hozta össze:
a fideszes Bánki Erik legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint 284 millió forinttal tartozik,
L. Simon László 226,3 millióval,
a DK-s Gyurcsány Ferenc 206,5 milliót görget maga előtt,
a szintén fideszes Győrffy Balázs pedig 172,4 milliót.
Esetükben a 2010-es állapothoz viszonyítva óriási adóssághalmozódás történt:
Bánki Erik tartozása 11,5 millióról hízott ekkorára, ez 2370 (!!!) százalékos növekedés,
L. Simon Lászlóé 805 százalékkal nőtt a korábbi 25 millióról,
Gyurcsány Ferenc tartozása nőtt a legkisebb mértékben, 196 százalékkal,
Győrffy Balázsé pedig 5649(!!!) százalékkal.
A tartozások összetételét tekintve jellemzően valamely pénzintézet felé, lakáshitel miatt adósodtak el képviselők, de többüknek vannak elszámolásra váró pénzügyeik magánszemélyekkel szemben is. Bánki Erik például 213 millió forinttal tartozik pénzintézetnek, 71 millió forinttal pedig magánszemélyeknek.
2010-hez képest egyébként nagyot változott a rangsor, hiszen akkoriban a legtöbb, 69 millió forintos tartozás Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődött, mögötte a második helyen 59,2 millióval Rogán Antal állt - ő egyébként 2019-re 18 millióra apasztotta elmaradásait. A harmadik legnagyobb adóssága pedig Kósa Lajosnak volt, 46,9 millió, aki Rogánhoz hasonlóan az elmúlt szűk egy évtizedben apasztotta adósságát, 2019-ben 18 milliót tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
3) Elképesztő pénzügyi vagyonok halmozódtak fel
Mint azt cikkünk elején említettük, a pénzeszközök és a tartozások egyenlege adja ki a nettó pénzügyi vagyont, mely alapján nagyjából fele-fele arányban oszlik ketté a képviselői kör. Van, aki tetemes vagyont halmozott fel az elmúlt évek során, míg mások nem kicsit eladósodtak. De jöjjenek is a toplisták!
Akik óriási pénzügyi vagyonra tettek szert:
az élen Rogán Antal áll 791,2 millió forintos pénzügyi vagyonnal, miközben 2010-ben még az eladósodottak táborát gyarapította. Tartozásai akkoriban 46,8 millió forinttal haladták meg a pénzügyi eszközeit, megtakarításait.
A dobogó második foka Gyurcsány Ferencé lett, akinél a Rogánéval megegyező folyamatot tapasztaltunk 2010 óta. Akkor még a nettó vagyona -69,7 millió forint volt, ami 2019-re 769 milliós többletre hízott.
A dobogó harmadik fokára a KDNP-s Seszták Miklós került, akinek vagyonosodásához nagyban hozzájárulhat az ügyvédi irodája, melyből jelentős összegekhez jut hozzá. Vagyona a 2010-es 139 millió forintról 409,3 millióra emelkedett, vagyis közel a triplájára nőtt.
Kiemelkedő - még hat számjegyű -, de nem dobogót érő vagyont tudhat magáénak az MSZP-s Tóth Csaba is, 244,4 millió forintot. Esetében külön érdekesség, hogy anyagilag már 2010-ben is kiugró volt a vagyona, 147 millió forint. Ez akkor a dobogó legfelső fokára volt elég, most már csak a negyedik legtöbb vagyonnal rendelkezik a képviselő.
Akik többel tartoznak annál, amijük van:
leginkább a fideszes L. Simon László nyújtozkodott tovább, mint ameddig a takarója ért, hiszen 200 millió forinttal több tartozást halmozott fel a megtakarításainál. Számára ez a helyzet nem lehet újdonság vagy ismeretlen, hiszen 2010-ben is több volt a tartozása, de csak 13,6 millió forinttal.
Szintén kiemelkedik a mezőnyből Győrffy Balázs, akinek eladósodottsága 163 millió forintra nőtt, miközben 2010-ben még volt egy szerény 5,5 millió forintos vagyona.
A költségvetési csalással vádolt Simonka György 2010-es 893 ezres vagyona mostanra 95 milliós mínuszba fordult. Ám a körülötte kialakult kétes ügyek tükrében ez kivételesen nem lehet nagy meglepetés. Vagyonnyilatkozata szerint egyébként a vagyonelemeit terhelő kezesség tesz ki több mint 80 millió forintot, ami lényegében az eladósodottságot eredményezte.
A sorból érdemes kiemelni még a KDNP-s Soltész Miklóst, akinek vagyonnyilatkozata szerint 2010-ben egy forintnyi megtakarítása, befektetése nem volt, a 2019-es állapot viszont némi túlköltekezésről árulkodik. Eladósodottságának mértéke ugyanis 5,1 millióra rúgott.
Mi a helyzet Orbán Viktorral?
A miniszterelnök ahogy 2010-ben, úgy 2019-ben is az eladósodott képviselők táborát gyarapította. Nettó pénzügyi vagyona az évtized legelején -10,4 millió forintot tett ki, eladósodottságának mértékét 2019-re sikerült jelentősebben csökkenteni. A megtakarítások nélküli kormányfő vagyona már csak 2,2 millió forintos mínuszban volt.
4) Szépen gyarapodott az ingatlanvagyon is
Mint azt cikkünk elején említettük, értékét tekintve nem vizsgáltuk a képviselők ingatlanvagyonát, a mennyiségek alapján felállított rangsor és összegzés azonban még így is érdekes. A 129 képviselő harmadával több ingatlant, 673-at birtokol ma már, mint 2010-ben.
A legtöbb ingatlannal rendelkezők toplistája azonban érdemben nem változott:
a fideszes Varga Gábor 42 ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában a korábbi 26 után,
Lázár János 34 ingatlannal került a második helyre (2010-ben még csak 12 tulajdoni lapon szerepelt a neve),
a dobogó harmadik fokát pedig L. Simon László szerezte meg 30 ingatlannal. Ő az elmúlt 9 évben 5 új ingatlannal gyarapodott.
A már 2010-ben is a patkóban ülő képviselők közül többen voltak olyanok, akik a mai napig nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal a dokumentumok szerint:
Farkas Gergely (Jobbik)
Szilágyi György (Jobbik)
Volner János (Jobbik)
Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
és Szászfalvi László (KDNP). | Sokkoló: 637 százalékkal nőtt a képviselők vagyona | Az országot vezetők vagyona így valami egészen brutális mértékben, 637(!!!) százalékkal gyarapodott, amit csak még súlyosabbá tesz az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ugyanezen idő alatt a háztartások vagyona mindössze 159 százalékkal növekedett.
Míg 2010-ben 522 millió forintjuk volt kötvényekben, részvényekben, állampapírokban vagy épp életbiztosítás formájában, tavaly ez az állomány már meghaladta a 2 milliárd forintot. A növekedés mértéke 290 százalékos.
Takarékbetétben a korábbi 145 millió után 986 millió forint pihent tavaly év végén | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/sokkolo-637-szazalekkal-nott-a-kepviselok-vagyona.html | 2020-02-17 21:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy
"a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen".
Ennek érdekében arra kérte a kormány a pénzügyminisztert, Varga Mihályt, hogy az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós bevonásával a cél érdekében idén biztosítson a költségvetésből 1,876 milliárd forintot.
A feladathoz határidőt nem rendeltek, az összeget majd a költségek felmerülése ütemében kell elutalni a Nemzeti Sportközpontoknak, melynek feladata a stadion üzemeltetése.
A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése. | 1,87 milliárdból üzemel idén a Puskás Aréna | A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy "a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen".
A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/187-milliardbol-uzemel-iden-a-puskas-arena.html | 2020-02-19 22:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Este műtöttek, reggel az őrzőben éppen az ágy szélére másztam ki, amikor megjelent a főorvos. A szokásos sablonkérdések után rátért a lényegre, hogy az anyagiakat majd varratszedésnél rendezzük, neki van egy »költsége«, mert úgy szokás nála, hogy a műtőben jelen lévő csapatot ő fizeti ki, és a műtőnek is van egy »bérleti díja«! Hát, hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, csak annyit mondtam neki, hogy nekem van fogadott orvosom (amit tudott is, mert szülésznőt is fogadtunk), és vele megbeszélem a dolgokat. Erre csak annyi volt a válasza, hogy holnap is megkeres, és elmondja a varratszedést és az anyagi részleteket. Másnap jött, és elmondta, hogy a varratszedéskor, vagy távozáskor szeretné ha rendeznénk az anyagiakat, ami a magánrendelésének a tízszerese (160ezer)!”
Néhány héttel azután, hogy sürgősségi császármetszéssel világra jött harmadik gyereke, ezt a felháborodott posztot tette közzé R. egy zárt, szüléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására létrehozott Facebook-csoportban. Bár a fiatal nő végül nem fizette ki az állítása szerint tőle követelt pénzt, nem hagyta nyugodni a megalázó eset emléke.
A posztjára özönleni kezdtek a hozzászólások, hasonló történetekkel, közöttük több olyan sztorival, amelyek ugyanabból a kórházból származnak, és ugyanahhoz az orvoshoz kapcsolódnak.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának akkori főorvosához.
Akkori, mert R.-nek a Másállapotot a szülészetben Facebook-csoportoban nyilvánosságra hozott posztja, és az utána érkezett hasonló történetek nyomán a SOTE etikai vizsgálatot indított a főorvos, P. K. ellen. Ez ugyan végül eredménytelen lett, de mindezt a szülész már meg sem várta, még a vizsgálat lezárulta előtt közös megegyezéssel távozott a posztjáról.
Ha már az egyetem etikai bizottsága nem tudta, a bíróság lassan három évvel az ügy kirobbanása után eldöntheti, hogy az ex-főorvos valóban kért-e jogosulatlanul pénzt általa levezetett beavatkozásokért. P. K. ellen nem az egykori páciensei, hanem egy ismeretlen harmadik fél tett feljelentést, hosszú nyomozás után pedig vádemelésig jutott az ügy.
A szülész-nőgyógyászt hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja az ügyészség, három császármetszés, egy természetes szülés és egy művi vetélés levezetése kapcsán. Büntetőperének eddigi legfontosabb tárgyalása szerdán volt a Fővárosi Törvényszéken.
Az egész napos tárgyaláson ugyanis meghallgatták, majd a vádlottal szembesítették azt az öt nőt is, akiknek a vallomására építette az ügyészség az orvos elleni vádakat.
Ezek szerint a főorvos mindegyik esetben a műtő és a műtőszemélyzet igénybe vételének költségeire, az úgynevezett „kiskasszára”, és a saját „tarifájára” hivatkozva kért pénzt azokért a műtétekért, amelyeket ő ügyeletvezetőként levezetett.
„Legközelebbre a rendes összeggel készüljön”
Az egyik tanú, N., aki a már bemutatott R.-hez hasonlóan szintén sürgősségi császármetszésen esett át, maga is tervezte, hogy egy jelképes összeggel megköszöni a doktor jól végzett munkáját.
„A műtéti seb utolsó átkötözésénél, mielőtt hazaengedtek volna engem és a kisbabámat, jött, hogy megnézze a sebet” - emlékezett vissza a bíróságon a történtekre a fiatal nő.
Miután a varratszedéssel kapcsolatos teendőket megbeszélték, egy 60 ezer forintot tartalmazó lezáratlan borítékot adott át P.K.-nak, hozzátéve: „köszönöm, hogy megmentette az életünket a kisfiammal”.
Az orvos erre fitymálóan ránézett a benne lévő összegre, és azt mondta N.-nek:
„Sziszifuszi nő maga”
N. elmondása szerint az orvos ezután magyarázni kezdte, hogy „neki van egy tarifája”, ami a magánrendelésében elkért vizitdíjának a tízszerese, és hogy ebből az összegből fizetnie kell az úgynevezett „kiskasszába” is, ami a műtét használatának és a műtéti „team” munkájának költségeit fedezi.
N. három évvel a történtek után úgy emlékezett, tőle 100 ezer forintot kért a főorvos, majd amikor ő azt felelte, nincs most nála ennyi pénz, az orvos azt mondta,
„a varratszedésre már rendes összeggel készüljön."„Én viszont már akkor tudtam, hogy nem hozzá megyek varratszedésre”- emlékezett vissza N., akinek így sikerült kifarolnia a helyzetből, de a 60 ezer forintját a főorvos azért megtartotta.
N-en kívül a tárgyaláson megjelent tanúk közül még egy nő gondolta úgy, hogy egy kis, néhány tízezer forintos összeggel meghálálja a főorvos munkáját.
K., aki természetes úton szült, de a választott orvosa hiányában az ügyeletvezető főorvos vezette le a szülését, a szülése után 30 ezer forinttal akarta megköszönni P. K. munkáját. A borítékban átadott pénzre azonban az orvos reakciója az volt:
„Ne nevettesse ki magát, a profizmust meg kell fizetni”.
Majd K.-nak is beszélt a műtő használati díjáról, végül közölte vele, egyezzenek meg a doktor magán szülési díja, azaz 200 ezer forint felében, 100 ezer forintban. Erre az összegre lesz szíves K. kiegészíteni a már odaadott 30 ezer forintot.
A következő találkozásukra K. 20 ezer forinttal készült, mert csak a „felezésre” és a „100 ezerre” emlékezve úgy gondolta, 50 ezer forintot szeretne tőle összesen a főorvos.
A doktor erre ingerülten magyarázni kezdte, hogy az ő tarifája 100 ezer forint, de mivel K. nem tudott többet fizetni, végül beérte a már megkapott 50 ezerrel.
A hálapénz, vagy az orvos munkájának megköszönéseként adott ajándék elfogadását egyébként jelenleg nem tiltja az orvosok etikai kódexe,
akkor, ha azt a beteg az ellátást követően, utólag, kérés nélkül, saját elhatározásból adja az orvosnak.
Ahogyan ezt N. és K. is tenni akarták. A visszaélés ott kezdődik, hogy a két nő vallomása szerint az orvos még több pénz fizetését követelte tőlük.
Kiskassza
A másik három esetben az érintettek vallomása szerint P. K. maga hozta fel az ellentételezés kérdését, de a bűvös „kiskassza” szó mindegyik visszaemlékezésben elhangzott.
Hogy ez mit jelent, arról a szerdai tárgyalásra beidézett másik két tanú, egy fiatalabb, sokáig a főorvos alatt dolgozó szülész-nőgyógyász, és egy szintén a SOTE II. Klinikán dolgozó aneszteziológus (ismert hálapénzellenes aktivista) vallomása ad pontosabb képet.
A szülészet-nőgyógyászat a hazai egészségügyi ellátáson belül az egyik leginkább hálapénz-fertőzött szegmens, aminek többek között az orvosválasztás széles körben elterjedt hagyománya az oka. A szülő nők többsége ugyanis különféle okokból szeretne annál az orvosnál szülni, aki a terhessége során gondozta, és ezért hajlandóak is fizetni ezeknek az orvosoknak.
Vannak orvosok, ahogyan a tárgyaláson vallomást tevő fiatal orvos is, akik ezt a pénzt a magánpraxisukban készenléti díjként elszámolják, adóznak belőle, de vannak orvosok, akik nem igyekeznek ennyire legalizálni ezt a jövedelemforrást.
A plusz pénz mindenesetre adott, a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon pedig emiatt a köztudott helyzet miatt elterjedt, hogy az állami kórházban, tb-finanszírozott ellátásban, de választott orvossal szülő nők ellátása - különösen a műtéti beavatkozások - után az adott orvos az ellátásban részt vevő személyzetnek is visszacsorgat valamit a fizetségéből.
A tanúként meghallgatott fiatal szülész-nőgyógyász orvos szerint ez a hozzájárulás általában nem több, mint „egy bonbon ára” szülésenként, a másik szakmabeli tanú, az aneszteziológus szerint viszont
a befolyt pénz, amit a főműtős aztán szétoszt a személyzet tagjai között, fontos eszköz a nagyon rosszul fizetett egészségügyi szakdolgozók intézményben tartására.
„Ha viszont ügyeletben látok el valakit, akinek nem én voltam a választott orvosa, akkor nincs ez a juttatás a műtő (és a személyzet) használatáért” - hangsúlyozta a fiatal szülész, aki még rezidensként kezdett a vádlott főorvos osztályán dolgozni.
A perben őt egyébként azért idézték be tanúként, mert ő volt R. választott orvosa, aki azonban szabadsága miatt nem tudott jelen lenni a nő szülésénél.
„Felejtse el, engedje el a füle mellett, senkinek nem köteles semmit fizetni” - ezzel nyugtatta R.-t, amikor szabadságáról hazaérve meghallotta a vele történteket.
R. műtét utáni varratszedését aztán már ő végezte el, így a főorvosnak nem volt több lehetősége pénzt követelni a nőtől, és a fiatal orvos sem hozta szóba az esetet többet.
„Fiatal orvosként nem voltam abban a helyzetben, hogy egy idősebb kollégát, aki főorvosként a felettesem is, kérdőre vonjak. Ebben a zárt, hierarchikus orvostársadalomban nem tehetek ilyet, hisz ő dönti el, hogy operálhatok-e.”
- magyarázta, miért fókuszált csak arra, hogy betegét „kimenekítse a helyzetből”, és kerülte a konfliktust az elismert főorvossal.
Törődtek volna inkább a szoptatással
A tárgyaláson végig a vádlottak padján ült P. K. is, aki magánpraxisban továbbra is dolgozik.
Végig tagadta az ellene felhozott vádakat,
és szembesítéskor egyenként a tanúk szemébe mondta, hogy soha nem kért, és nem is fogadott el tőlük pénzt a műtétekért.
Szerinte az egész ügy a „valóban néha kicsit pokróc” stílusa miatt rá megsértődött nők összeesküvése vele szemben. A vádat a védőügyvédjével végig azzal próbálták szétszedni, hogy az érintett nők a Facebookon összebeszélve össze tudták hangolni a történeteiket, amikhez mindig újabb és újabb, kitalált terhelő részletek adódhattak.
A tárgyaláson P.K. külön kiemelte, hogy felháborítónak tartja az ügyet kirobbantó R. viselkedését.
- mondta róla, majd kérte a bíróságtól, hogy igazságügyi orvos-szakértővel vizsgáltassa meg a fiatal nő elmeállapotát.
A tárgyalás májusban még egy tanú meghallgatásával és a perbeszédekkel folytatódik, és a végén ítélethirdetés is várható. Ha a vádlottról bebizonyosodik, hogy a büntetőtörvénykönyv 294. paragrafusa szerint vezető beosztású személyként „működésével kapcsolatban jogtalan előnyt” kért vagy fogadott el, akár 2-8 évnyi szabadságvesztés is lehet a büntetése.
Az R. esetét nyilvánosságra hozó Másállapotot a szülészetben csoporthoz rendszeresen érkeznek hasonló történetek, de nagyon kevés esetben indul nyomozás, és még kevesebbszer jut el a bíróságig az ügy. A bizonyítást P. K. perében is nehezíti, hogy egyik esetben sincs megkérdőjelezhetetlen bizonyíték, vagy olyan szem- vagy fültanú, aki meg tudná erősíteni, hogy az érintett nőktől tényleg követelt műtéti díjat a doktor. Egyedül K., az egyik korábban bemutatott tanú esetében tartózkodott a szobában egy másik nő, aki hallhatta, mikor P. K. és K. szóváltásba keveredtek a pénz miatt. Ő azonban a nyomozás során azt vallotta, nem emlékszik semmi ilyesmire. | „Ahelyett, hogy a szoptatással foglalkozott volna, a Facebookot nyomkodta!” | Néhány héttel azután, hogy sürgősségi császármetszéssel világra jött harmadik kisfia, ezt a felháborodott posztot tette közzé R. egy zárt, szüléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztására létrehozott Facebook-csoportban. Bár a fiatal nő végül nem fizette ki az állítása szerint tőle követelt pénzt, nem hagyta nyugodni a megalázó eset emléke. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/24/ahelyett-hogy-a-szoptatassal-foglalkozott-volna-a-facebookot-nyomkodta | 2020-02-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Érdekes kettősség alakult ki Magyarországon a 2010-es években: az évtized során megtapasztalhattuk a gazdaság és számos ügymenet gyors fehéredését a hétköznapokban, miközben mégis egyre több szó esik az országot romboló korrupcióról. A vállalkozók mára aligha tudják megkerülni a számlázást vagy a dolgozók bejelentését, és többük meglátása szerint a kormány és a hivatalok emberséges hozzáállással terelik őket a legalitás irányába. Ugyanakkor ha például közbeszerzésen indulnának, akkor tisztán piaci versenyre egyre kevésbé számíthatnak, ami nem csak a cégek, hanem az adófizetők számára is nagy károkat okoz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA piaci versenyt is porig rombolja a korrupcióAhogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.
A feketegazdaság és mindennapi visszaélések elleni törekvések sikeréről nem csak anekdoták szólnak, hanem több korrupcióval foglalkozó szervezet és szakértő is elismeri. A Transparency International a legutóbbi országjelentésében kitért a hétköznapi korrupciós ügyek visszaszorulására. Az elemzés szerint ritkábban fordul elő rendőrségi vesztegetés, tisztult az üzleti szektor működése az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online pénztárgépek bevezetése, valamint a kormányablakok és -hivatalok rendszere javított az ügyintézési folyamatok átláthatóságán. Hasonló megállapításokat hallhattunk compliance-tanácsadással foglalkozó szervezetektől és szakértőktől is, elemzéseik szerint Magyországon az úgynevezett kis korrupció*Angol szakkifejezéssel petty corruption. visszaszorult. Mindez már az évtized közepén is érzékelhető volt, az adózási rendszer átalakításának, a bevételek eltitkolásának visszaszorításának és bizonyos munkaerőpiaci intézkedéseknek*Szja-csökkentés, közmunka, hátrányos helyzetű foglalkoztatási csoportokat segítő járulékkedvezmények. köszönhetően.
Arról azonban szó sincs, hogy a gazdaságfehéredés a 2010-es évek újdonsága lenne Magyarországon, ahogy arról sem, hogy egyedülálló folyamat lenne a régióban. Sőt, az IMF kutatóinak becslése szerint
2015-ig valójában a válság előtti szintre sikerült visszaszorítani a feketegazdaság jelentőségét.
A változások a közvéleményben is visszatükröződnek. Társadalomkutatási eredmények utalnak arra, hogy a korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól. A jelenséget ennek ellenére nagyon is aktuálisnak érzékelik. Például egy 2016-os felmérés szerint a magyar fiatalok alig negyede tapasztalt korrupciót a közvetlen környezetében,
viszont az országot, illetve a hazai politikai életet négyötödük korruptnak tartja.
Igaz, van egy olyan korrupciós helyzet, ami máig rendre visszatér a hétköznapok során, méghozzá a hálapénz kérdése az egészségügyben. Emberséges hozzáállást, jobb és gyorsabb ellátást gyakran csak paraszolvencia ellenében kaphatnak a betegek, amit egyébként sokszor már csak megszokásból is kifizetnek az egészségügyi dolgozóknak. Európai összehasonlításban mindenesetre még mindig különösen elterjedt az egészségügyi korrupció Magyarországon, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vita is zajlik.
A korrupció elterjedtségével kapcsolatos mérőszámok is azt jelzik, hogy hiába történtek pozitív változások a kisebb csalások és visszaélések területén, általában véve jelentősen romlott a helyzet. A visegrádi régióban a kétezres években még Magyarország fékezte meg a leghatékonyabban a korrupciót, 2016-ra azonban sereghajtó lett e tekintetben, és sajnos egyáltalán nem azért, mert hirtelen elhúzott volna mellette a többi ország.
Többnyire a témával foglalkozó szereplők meglátásai szintén arról árulkodnak, hogy az elmúlt néhány évben alaposan átalakult a korrupció Magyarországon: ugyan a kis korrupció visszaszorul, helyette elképesztő méreteket ölt a központosodott, az állammal szimbiózisban élő korrupció. Nem is érdemes úgy tekinteni a korrupcióra nálunk, mint ahogy a nyugati országokban szokás: a hivatalos jogi keretek magánérdektől történő áthágása mellett Magyarország (és a poszt-szocialista országok) esetében az állam kriminalizálódását is figyelembe kell venni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióbanAz európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.
A magyarországi politikai favoritizmussal kapcsolatban például a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), a CEU kutatócsoportja, a Transparency International és az Európai Unió is számtalan alkalommal mutatott be aggasztó adatokat a közelmúltban. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy bár ritkábban találkozni lefizethető rendőrökkel vagy az adófizetéssel trükköző vállalkozókkal – amire egyébként Orbán Viktor is szívesen hivatkozik, ha a visszaélésekkel kapcsolatos tendenciákról kérdezik –, a korrupciót még mindig az ország meghatározó problémájának tartják a magyarok, ahogy az sem, hogy a fogalomra a politika szó hallatán meglehetősen gyorsan asszociálnak. | Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország | Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200219/hiaba-szorult-vissza-a-hetkoznapi-korrupcio-megsem-lett-tisztessegesebb-az-orszag/ | 2020-02-19 12:05:00 | true | null | null | G7 |
Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést az állam ilyen jellegű megrendeléseit összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Az elvileg spórolási céllal alapított szervezet egy 50 milliárd forintos keretmegállapodást írt alá, úgy, hogy a szerződés kétszer megújítható, azaz a tényleges keret nettó 150 milliárd forint. Ez nagyjából 18 millió forinttal több, mint amennyibe a Puskás Stadion került.
Bár a szerződést négy nappal karácsony előtt írták alá, az NKOH eddig nem tette közzé, ezért két hete közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz. A szervezet azonban nem várta meg a határidő lejáratát, és két nappal azelőtt feltöltötte a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe.
Picit túlszaladtak
Az így nyilvánossá vált keretszerződés sorrendben már a negyedik hasonló megállapodása az NKOH-nak, de eddig messze a legnagyobb összegű. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hivatalt azzal az ígérettel hívták életre, hogy a korábbi, évente akár 40 milliárdot is elérő állami kommunikációs költést majd a segítségével faragják le 25 milliárdra.
Ennek megfelelően az első keretszerződést 25 milliárdról írták ki, és a pénz nagyjából egy évig ki is tartott. A következő megállapodásba azonban már bevittek egy trükköt, ekkor tették ugyanis először lehetővé a szerződés megújítását, és ezzel párhuzamosan a keret feltöltését. Így elvileg ugyan az a szerződés is egy évre és 25 milliárd forintról szólt, gyakorlatilag azonban 75 milliárdos volt a keret, a hozzá rendelt három éves időtáv pedig inkább csak elméleti maximumnak számított.
Az állam – és különösen a legtöbbet költő, eleinte kék hátterű, majd Soros György arcképével díszített plakátokkal ijesztgető Miniszterelnöki Kabinetiroda – ki is használta ezt a kiskaput. A 75 milliárdot nagyjából másfél év alatt elégették, így 2018 közepén jöhetett az újabb keretszerződés. Ekkor változtattak először a bűvös 25 milliárdos számon, ezt a megállapodást ugyanis már háromszor harminc milliárdról írták alá, az így rendelkezésre álló 90 milliárdot pedig szintén másfél év alatt költötték el.
A tervezett évi 25 milliárd helyett így kicsit több, mint négy év alatt 190 milliárd ment el, azaz évi 45, több, mint amiről a spórolás indult.
Most pedig már deklaráltan nem is akar kevesebbet költeni az állam, hiszen a decemberben aláírt megállapodásban 12 hónapra jut 50 milliárd, a duplája a korábbi ígéretnek. Ráadásul az időkorlát itt is csak elméleti, a pénzt rövidebb idő alatt is el lehet szórni. A korábbi trendek alapján pedig egyáltalán nem lenne meglepő, ha 2020-2021-ben 70 milliárd felett lenne az éves állami reklámköltés.
27 milliárdos jutalék
Ez a pénz pedig a jövőben is egyetlen vállalkozót gazdagíthat. Bár az NKOH működésének lényege az lenne, hogy a keretszerződést több piaci szereplővel is aláírja, akik aztán az egyes megbízásokért (mint például a már emlegetett plakátok, vagy éppen Nemzeti Közművek kommunikációja) egymással versenyeznek. Igen ám, de az NKOH közel két éve csak egy piaci szereplőtől vásárol, és ezúttal is csak velük írták alá a keretszerződést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
A szerencsés nyertes a New Land Media – Lounge Design cégpáros, amely Balásy Gyula tulajdonában van. A vállaltan fidesz-szimpatizáns fiatal vállalkozó sikertörténetéről már korábban is többször írtunk, cégei bevételének növekedése még Mészáros Lőrinc vállalataiét is felülmúlta.
A bevételből pedig mostanra már elég sok nyereség is megmarad: 2018-ban a 60 milliárdos forgalomból 11 milliárd forintot meghaladó adózott eredményt hozott össze a két társaság. Ha sikerül tartaniuk ezt a profitrátát, akkor a mostani 150 milliárdból több mint 27 milliárd maradhat Balásy Gyula zsebében.
Szemérmesen hallgattak
A pénzt egyébként azonnal el is kezdték költeni: még a keretmegállapodás aláírásának napján az első olyan konkrét szerződés is megszületett, amit ebből finanszíroztak. Ahogy arról a 24.hu beszámolt, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 11,8 milliárd forintos szerződést kötött a kormányzati intézkedések népszerűsítését szolgáló kommunikációs feladatokra.
Ezt a szerződést egyébként jóval korábban nyilvánosságra hozták, és bevezetőjéből az 50 milliárdos keret ki is derült, de az összeg feltölthetőségéről a szöveg szemérmesen hallgatott. Sőt, utóbbit ezúttal a keretszerződés szövegébe sem úgy fűzték bele, ahogyan korábban, ugyanis a dokumentum nem feltöltésről ír, hanem arról, hogy a keretmegállapodás megújítása esetén a keretösszeg megújítása alkalmanként legfeljebb 50 milliárd lehet.
Mindenesetre elég egyértelműnek tűnik, hogy az új keretmegállapodás gyors, karácsony előtti aláírására is azért volt szükség, hogy az egyébként az előző keretből az utolsó forintokat is kicsavaró minisztérium ne fusson ki a pénzből, és folytatódhassanak a kormányzati kampányok. Ezzel a mostani szerződéssel
Rogán Antal tárcája 2016 novembere óta az opciós összegekkel együtt 87 milliárd forintot költött el
a kabinet intézkedéseinek népszerűsítésére, úgy, hogy általában kéthavonta kötöttek egy új megállapodást. | Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam | Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200220/egy-puskas-stadionnyi-penzt-kolthet-propagandara-az-allam/ | 2020-02-20 12:10:00 | true | null | null | G7 |
Arról, hogy a Jakab Péter vezette új elnökség elérte, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumi tagjai lemondjanak, a Népszava írt pénteken. Tömör-Tones Szabó Gábort váltotta a kuratóriumi elnökség élén, aki nemrég tizenhét év után a pártigazgatói posztról is lemondott.
Miért jó Máltán céget alapítani?
Tömör-Tones neve a Direkt36 anyagában bukkant fel még 2017-ben, mikor olyan máltai cégekről kiszivárgott iratokat dolgoztak fel, amelyeknek magyar vonatkozásai is voltak. Ugyanis a máltai cégnyilvántartás addig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni.
A portál hangsúlyozta: Máltán a klasszikus offshore világhoz képes jóval „kulturáltabban” működik a rendszer, például elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. Málta egyébként azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek, a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít.
A szakmaiság számított nekik
Mint a Direkt36 írta, Tömör-Tones egy másik Jobbik-közeli vállakozóval, Nagy-Pál Leventével alapított Máltán céget 2015-ben GC Academy néven, amely egy többnyelvű, a sportoktatásra koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A rendszert például a budapesti vizes vb önkénteseinek a betanítására is használták, de használta a Nemzetközi Judo Szövetség is.
Nagy-Pál akkor úgy nyilatkozott, azért vitték a céget Máltára,
mert elegük lett abból, hogy Magyarországon csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni, ezért egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol „csak a szakmaiság számít”.
Máltát többek között azért tekintették ilyennek, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is.
Fogalmilag kizárt, hogy offshore legyen
Az Azonnali kereste a Jobbikot is az ügy kapcsán, hiszen a párt többször is kikelt az offshore cégek ellen. Például éppen a Tömör-Tonessel jó viszonyt ápoló Szilágyi György, a Jobbik egyik jelenlegi alelnöke mondta: az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból. Szilágyi akkor egy fideszes ügy kapcsán azt is kijelentette, párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget, és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt.
Az alábbi kérdéseket küldtük a párt sajtóosztályának:
1. Mennyire tartják összeférhetőnek és hitelesnek a Jobbik offshore-ellenes politikájával, hogy egy offshore cég birtokosa kerül pozícióba a párt alapítványánál?
2. Korábban Szilágyi György jelezte: párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt. Tömör-Tones Zsolt a Jobbik tagja-e, és ha igen, anno aláírta-e ezt a nyilatkozatot? Ha aláírta, nem tartják-e visszásnak, hogy ehhez képest mégis van ilyen cége?
3. Meg fogják-e kérni Tömör-Tones Zsoltot, hogy adjon túl offshore érdekeltségén, ha igen, milyen határidőt fognak szabni neki?
4. Jelenleg mi a Jobbik álláspontja az offshore-cégekkel kapcsolatban, tartják-e még, hogy „az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból.”?
A Jobbik szerint viszont szó sincsen offshorozásról. Válaszában a párt sajtóosztálya azt írta: „A szóban forgó gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható, több nemzetközi sportszövetséggel dolgozik együtt (IFJ, WAKO), Máltán felsőoktatási akkreditációval rendelkezik.”
Ennek megfelelően fogalmilag kizárt, hogy off-shore társaság lenne, melyből eredően további kérdései nem értelmezhetőek.
Érdekesség, hogy mint a Magyar Hang felhívta rá a figyelmet, Sneider Tamás volt Jobbik-elnök még alelnökként azt állította 2017-ben Tömör-Tones kapcsán: tudomása szerint alacsony összeg folyt be ehhez a céghez, amelyet azért hoztak létre, mert itthon nem tudtak vállalkozást alapítani. Azt is hozzátette: nem minden offshore cég egyenértékű a lopással. Utóbbi csak azért érdekes, mert Sneider akkor nem vitatta , hogy az említett cég offshore-nak számít-e. | VAN-E OFFSHORE CÉGE A JOBBIK LEGÚJABB KINEVEZETTJÉNEK? A PÁRT VÁLASZOL | Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére, akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel. A Jobbik szerint fogalmilag kizárt, hogy a cég offshore lenne. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200222_van-e-offshore-cege-a-jobbik-legujabb-kinevezettjenek-a-part-valaszol | 2020-02-22 19:05:00 | true | null | null | Azonnali |
Budapest az „orbánizmust” politikai és gazdasági érdekből exportálni próbálja több balkáni országba is.
Miközben Erdélyben eleve sikeresen édesgette magához az RMDSZ-es médiát, majd magához közelállót is feltőkésített a budapesti kormány, Ljubljanában, Zágrábban vagy Szkopjéban helyi szövetségesek után néznek.
A szlovén Necenzurirano tényfeltáró honlap információi szerint egy 2018 augusztusi akció keretében négymillió eurót öntöttek a projektekbe, amiből másfél millió maradt Szlovéniában, a többi ment tovább Észak-Macedóniába.
Orbán exporttermékként egyelőre csak költséges, de nem sikeres
Az Azonnali is írt már róla, hogy Szlovéniában a Fidesz politikailag a a korrupciós ügyei miatt börtönviselt, jobboldali exkormányfő Janez Janša Demokrata Pártját (SDS) tolja – ebbe illeszkedik, hogy
a Fideszhez közelálló üzleti körök olyan médiákat gründoltak, amelyek SDS-es propagandát terjesztenek,
a migrációkérdésben gyakorlatilag szó szerint véve át a budapesti kormány plakátjainak szövegét is.
Ennek keretében újult meg az SDS-hetilap Demokracija, bár annak hatása elég csekély. Többet nyom a latba a Škandal24 (Botrány24) nevű bulvárnapilap, amely kinézetre is teljesen a magyar Riposztot követi. Valamint Habonyék Nova24 néven SDS-közeli televíziót hoztak össze, ez pedig teljességgel az újra fideszesített Hír TV-t utánozza. A Szlovéniában maradt másfél millió eurós támogatás egésze ennek a tévének ment.
A Nova24 tévében egy Londonban, Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított cég, a visegrádi hírügynökség V4NA pénze is benne van, ők is támogatják a csatornát, amelynek igazgatóságában Schatz Péter is ott ül – ezzel a Nova24 tévét vállalja fel leginkább nyíltan a fideszes üzleti világ.
Mindazonáltal Szlovéniában politikailag – köszönhetően az országban nagyon erős balliberális médiatúlsúlynak is – az export egyelőre nem volt sikeres: Janša akár még nyerhet is választást, de az arányos szlovén választási rendszerben parlamenti többség híján kormányt alakítani nem tudna. Jelenleg éppen kormányválság van Szlovéniában, amiben Janša arra törekszik, hogy liberális pártokat megverve térhessen vissza a hatalomba. Ha előrehozott választásokat tartanának, azokat az SDS hiába nyerné meg (jelenleg Janša vezeti a közvélemény-kutatási listákat),
a Marjan Šarec liberális kormányfő vezette liberális kormánypártnak lenne továbbra is többsége a többi liberális vagy baloldali párttal együtt.
Mindazonáltal mivel a kormányválság miatt Janša ismét egyre aktívabb, a Fidesz-pénzek és az abból fenntartott médiák jól jönnek neki.
Egyelőre a horvátoknál se övezi politikai siker a fideszes médiabefektetést. Ott tavaly a zágrábi Z1TV-t akarták megvenni (itt van műsora a horvát Bayer Zsoltnak, Velimir Bujanecnek), ez azonban egyelőre nem történt meg. Noha a december végi államfőválasztás első fordulójában berobbant nacionalista énekes-borász és volt pécsi konzul Miroslav Škoroval egy olyan jelölt is, aki közel áll az orbáni eszmékhez – egyik támogatója az említett Bujanec –, de nem tudott győzni. Ráadásul nemcsak, hogy végül a keményen Orbán-kritikus, szocdem Zoran Milanović nyerte a választást, de az idei év végi parlamenti választásokon is a baloldalnak van nagyobb esélye győzni.
AZ SDS MÉDIÁINAK JUTATOTT FIDESZ-PÉNZEKKEL FOGLALKOZIK A LJUBLJANAI, BALOLDALI MLADINA HETILAP LEGFRISSEBB SZÁMÁNAK CÍMLAPSZTORIJA IS. FOTÓ: MLADINA
Segítség Gruevszkinek
Szintén jelentős a fideszes gazdasági jelenlét az észak-macedón médiában. Budapest 2018-ban menedékjogot is biztosított a korrupciós ügyei miatt szabadságvesztéssel fenyegetett Nikola Gruevszki volt kormányfőnek, aki az ottani szocdemekkel szemben elvesztette a hatalmát. (Itt szedtük össze, mik azok a hasonlóságok Orbán és Gruevszki között, amelyek a barátságukat is magyarázhatják.)
A választásokat ezután megnyerő szocdemek történelmi egyezséget kötöttek a görögökkel: az ország átnevezéséért cserébe Athén kész Észak-Macedónia EU- és NATO-tagságát támogatni. Az EU-tagság végül esetleg Párizs vétóján csúszhat el, elvégre Emmanuel Macron nem akar új EU-tagokat, igaz, ezzel a balkáni orosz és kínai terjeszkedésnek kedvez. Persze az EU új bővítési stratégiájával talán Párizs is megenyhül, de még továbbra sem tudni pontosan, hogy a horvát Tanács-elnökség idején megindulhatnak-e a csatlakozási tárgyalások Szkopjéval.
A Gruevszki mögötti egykori kormánypárt, a VMRO-DPMNE – amely részben új fejezetet nyitott Gruevszki meglógása (kiszöktetése) után – azonban ma is elég erős, főleg az ország névváltozása körüli vitában tudott továbbra is nacionalista erőt megjeleníteni. Ez a névváltozásról szóló népszavazás idején is jól látszott: a referendum főleg az albánok szavazatainak köszönhetően átment, de az azt bojkottáló VMRO-DPMNE és a Bojkotiram nevű civil mozgalom ténykedésének köszönhetően brutálisan alacsony, alig 37 százalékos lett a részvétel.
A magyar pénz reklámnak álcázva ömlik
Amint a szlovén Necenzurirano kinyomozta: az SDS-közeli propagandatévét, a Nova24-et úgy is finanszírozza Budapest, hogy egy olyan Fidesz-közeli mérnöki iroda reklámoz ott rendszeresen, amelynek amúgy nincs is érdekeltsége Szlovéniában. A Belfry-iroda a Magyar Villamosművek egyik partnere – azaz szorosan kötődik a magyar államhoz is.
Hasonló metódussal ömlik a pénz a gruevszkiista észak-macedón médiába. Amint a BalkanInsight felfedte:
egy Budaörsön bejegyzett, horvát olívaolajat forgalmazó cég reklámjai tűnnek fel nagy mennyiségben kizárólag Gruevszki-közeli lapokban, honlapokon és tévékben.
A reklámtevékenység azért is sajátos, mert egy pár ezer eurós bevétellel működő kis cégről van szó, azaz nemcsak az kérdéses, miért éri meg nekik (tisztán üzletileg) észak-macedón lapokban, tévékben folyamatosan, nagy mennyiségben hirdetniük, de az is, hogy egyáltalán miből teszik mindezt. De eleve az is kérdéses, hogy Észak-Macedóniában hol lenne egy literenként hetven euróba kerülő, semmiféle speciális (mondjuk bio) tulajdonsággal nem rendelkező, Budapestről importált horvát olívaolaj felvevőpiaca. Főleg, hogy Görögország és az ő olívaolajuk eleve közelebb van, és olcsóbb is.
A Kurir, Denesen, Republika és Lider honlapok, amelyen a magyar hirdetések lejöttek, mind a VMRO-DPMNE támogatói – de amint a szlovén Necenzurirano felhívta a figyelmet: ezen honlapok keményen kampányolnak a dél-balkáni ország EU- és NATO-tagsága ellen is. Azaz
a magyar pénz közvetve arra is megy, hogy Észak-Macedóniában erősödjék az EU- és NATO-ellenes hangulat – ami az orosz befolyásszerzésnek használ.
Miközben a szlovén terjeszkedés mögött egyértelműbben látható Schatz Péter céghálózata, az észak-macedón lapok mögött szövevényes cégháló tűnik fel, egy-egy esetben a Belize-i adóparadicsomban vesznek el a további nyomok. A Balkan Insight információi szerint azonban a három gruevszkiista médiaholding, az EM Media, a Prva Republika és az LD Press mögött is budapesti kormánykörök – konkrétan Adamik Ágnesék – állnak. Schatz tulajdonában van még egy gruevszkiista tévéállomás, az AlfaTV, amely szintén EU- és NATO-ellenes propagandát tol. | MAGYAR OLÍVAOLAJ IS FOLYIK A BALKÁNON A GRUEVSZKI-PÁRT PROPAGANDAGÉPEZETÉBE | A Fideszhez közel álló gazdasági körök Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában építenek a helyi orbánista erőket támogató médiahálózatot. A szövevényes tulajdonosi hátterű újságokat és televíziókat sokszor olyan trükkös módon finanszírozzák, hogy a támogatást hirdetésnek álcázzák – például magyar olívaolajénak. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200217_magyar-olivaolaj-is-folyik-a-gruevszki-parti-propagandegepezetbe | 2020-02-17 16:58:00 | true | null | null | Azonnali |
igenis igazat beszélt Strache Ibizán.
Nemcsak az FPÖ ismerte persze a pártfinanszírozás ezen módszerét: az SPÖ és az ÖVP is több álcivil szervezetet gründolt, amelyeknek annyi volt a feladatuk, hogy például a választási kampányokban ők fizessenek plakátokat, béreljenek helységeket vagy szervezzenek választási rendezvényeket.
Az FPÖ közelében hat, a Sebastian Kurz osztrák kancellár vezette jobbközép ÖVP közelében öt, a szociáldemokrata SPÖ tájékán pedig kettő ilyen álcivil szervezet működött.
Strache az igazat kotyogta ki Ibizán
Az ibiziai videón Strache és a társaságában ott tartozkodó, a politikától azóta visszavonult Johann Gudenus azzal vágtak fel a magát orosz oligarcharokonnak kiadó (valójában bosnyák) egyetemistának, hogy
ha ad is pénzt az FPÖ-nek, azt nem kell majd feltüntetni, mert a szélsőjobboldali párt körül kialakult egy olyan szervezeti háló, amely felveszi az adományokat.
Azaz Strache azt állította: a pártot eddig is úgy támogatták nagyobb cégek és gazdag emberek, hogy nem közvetlenül az FPÖ-nek utaltak – elvégre ennek van egy limitált határa, valamint fel kell tüntetni a párt költségelszámolásaiban –, hanem olyan „civil” szervezeteknek, amelyek papíron valamilyen szép feladatot szolgálnak, a gyakorlatban azonban az FPÖ kampányait segítik, mondjuk például ők jelentetnek meg a párt mellett hirdetéseket, és hasonlók.
Strache az ibiziai videó kikerülése után tagadta, hogy lenne ilyen gyakorlat, mindent, amit mondott „részeg történetnek” minősített, mintha csak az alkohol és a fiatal kamu-oligarchalány előtti menőzés vágya mondatott volna vele hülyeségeket.
Az ibiziai videó után azonnal alakult egy önálló rendőrségi és ügyészségi csoport, amely csak a videóval összefüggésbe hozható ügyek kapcsán nyomoz – és kiderült mostanra:
tényleg létezik a kamucivil hálózat az FPÖ körül, amely kapott is már pénzt cégektől és gazdag emberektől.
Bajba jutottakon segítenek
Ilyen álcivil szervezet volt többek között a „Patria Austria”, amely hivatalosan „az osztrák értékeket” védi, gyakorlatilag azonban az FPÖ-nek szánt pénzeket könyvelt el – ezt bizonyítja például az a 2018. májusi Whatsapp-üzenet is, amit egy akkori FPÖ-s parlamenti képviselő írt örömködve Gudenusnak, miszerint százezer eurót kapott az álcivil szervezet.
A „Patria Austria” mellett hasonló feladatot látott el az „Austria in Motion”, amely
azt ígéri, hogy „bajba jutott embereknek segít” – legtöbbször azonban az FPÖ-nek segített (igaz, a párt is jutott sokszor bajba).
Erre a nemes célra a szervezet 2019 májusában háromszázezer eurónyi adományt kapott. Szintén FPÖ-s pénzek fogadására jött létre – az ügyészségi nyomozók szerint – a Biztonságpolitikai Intézet nevű kamu think tank.
Szerencsejátéktól fegyvergyártóig sokan segítettek
Az adakozók között találni a Novomatic szerencsejátékcéget, amely az FPÖ közreműködésével jutott részesedéshez a kormányváltás után az állami Casino Austriában (cserébe pedig egy FPÖ-s politikus beülhetett a Casino Austria felügyelőbizottságába, de azóta már távozott onnan).
Egy másik vállalat, a Turnauer-család vagyonkezelő cége pedig 2015 és 2018 között majdnem félmillió eurót utalt át az FPÖ-közeli „civil” szervezeteknek. Azt azonban tagadja a család, hogy direkt a pártot bármikor is pénzelték volna –
„bíróság előtt esküszöm meg, hogy az FPÖ-t sohasem, mindig különböző egyesületeket támogattunk”,
mondta a Turnauer-családi tulajdonában álló cég igazgatója a bécsi Der Standard napilapban. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő: a gyanú éppen arról szól, hogy ezen szervezeteken keresztül ment az illegális pártfinanszírozás, azaz valóban nem kellett nekik direkt az FPÖ-nek bármit is utalniuk.
Szintén a támogatók között van a Steyr fegyvergyártó cég, az ő pénztárcájuk éppen az „Austria in Motion”, azaz a „bajba jutott emberek” kapcsán nyílt meg. A 2017-es választások után 75 ezer eurót utaltak át.
A rendőrség most olyan Whatsapp- és Facebook-chatcsoportokat néz át, amelyekben ezen szervezeteknek utalandó összegekről volt szó – ezekben a beszélgetésekben Strache és Gudenus mellett mindig jelen volt Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője is.
Strache mindent tagad, és a visszatérését jelenti nemsokára be
Strache már korábban tagadta az illegális pártfinanszírozás vádját. De mivel kiderült, hogy eleve számos magánkiadását finanszírozhatta az FPÖ költségére – havi tíz-tíz ezer euró állt az ő és felesége rendelkezésére, amiből csak a magánköltéseiket (ruháikat, fodrászszámlákat, lakbért és hasonlókat) egyenlíthették ki. Miután ez kiderült, az olyan sok volt már az FPÖ számára is – főleg, hogy a párt támogatottsága a Strache körüli botrányok miatt a tavaly őszi választásokon visszaesett, és a kormányból is kizuhant –, hogy az év végére kitessékelték volt elnöküket a pártból.
Noha Strache maga is bejelentette a választási fiaskó után a teljes visszavonulását, végül vissza akart kerülni a bécsi FPÖ élére. Miután ez nem sikerült neki, három FPÖ-s képviselő új pártot gründolt Szövetség Ausztria (DAÖ) néven, amely új politikai színpadot jelenthet Strache számára. Az év elején már Strache volt a DAÖ évadnyitó rendezvényének főszónoka. Amint a liberális Kurier napilap értesült: Strache a jövő heti hamvazószerdai beszédében fogja bejelenteni végleges politikai visszatérését. A DAÖ eszerint
vélhetően „Liste HC” vagy „Liste Strache” néven fog elindulni az őszi bécsi tartományi választásokon,
ahol Strache listavezetésével tudják majd sikeresen megosztani a Bécsben hagyományosan erős – több mint harmincszázalékos – szélsőjobboldali tábort. Ez leginkább a Bécset 1919 óta irányító szocdemeknek kedvez, Michael Ludwig SPÖ-s főpolgármesterre nem jelent már olyan veszélyt Strache (vagy a Strache nélküli FPÖ), mint 2015-ben tette.
A megosztott szélsőjobbos táborra tud ráhajtani azonban az új ÖVP is, amelyet Bécsben Sebastian Kurz jobbkeze, Gernot Blümel egykori kancelláriaminiszter, jelenlegi pénzügyminiszter fog vezetni. Noha a konzervatívok az osztrák fővárosban hagyományosan nagyon gyengék, a Kurz-hatás meg tudja őket tolni. | STRACHE NEM HAZUDOTT IBIZÁN: TÉNYLEG MEHETETT KÉTES PÉNZ AZ FPÖ-HÖZ | Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult speciális nyomozócsoport azonban más eredményre jutott. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200220_strache-nem-hazudott-ibizan-tenyleg-johetett-ketes-penz-az-fpo-hoz | 2020-02-20 19:02:00 | true | null | null | Azonnali |
“Soha nem fogjuk megtudni, hogy esetleg olcsóbban is meg lehetett volna úszni a beruházást, hiszen az egymás közötti egyezkedésekkel a verseny lehetőségét is kizárták” – a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekről ezt az egykori NAV-os Horváth András még 2018 márciusában mondta a HVG-nek.
Az egykori adóellenőr Márki-Zay Péter kérésére vizsgálta a közbeszerzéseket, a már bezárt zoom.hu-nak azt mondta “akár nyílt, akár meghívásos tenderről beszélünk, a verseny lényegében ki van zárva.” Hadházy Ákos pedig miután átnézte a város 2017-es közbeszerzéseit, arról beszélt, hogy “az eredetileg becsült érték rendszeresen szinte alig tér el a megvalósult ártól. A 2017-es óvoda felújításoknál a nyertes ajánlati árak csak pár század, ezred vagy tízezred százalékkal (!) térnek el a kiíró által becsült értéktől, ami egyértelműen összebeszélésre utal.”
Márki-Zay Péter 2018 februárja óta Hódmezővásárhely polgármestere, 2019 októbere óta pedig többsége van a közgyűlésben. Összegyűjtöttük, hogyan változtak a közbeszerzések az elmúlt időszakban.
Általános iskolák energetikai korszerűsítésére még 2017-ben nyert a város 460 millió forintot, a közbeszerzésre viszont senki sem jelentkezett. A Hódmezővásárhelyi Ipari Park – szerverház közbeszerzésre csak a budapesti Future FM Zrt. adott ajánlatot, a pályázatot emiatt érvénytelenítették.
Az Időskorúak Otthonának energetikai korszerűsítésére kiírt pályázat sem volt sikeresebb, pedig itt már négy érdeklődő is akadt. A Mátrex Bt. és a System Service Kft. ajánlata érvénytelen volt – pedig utóbbi építette a város térfigyelő rendszerét több száz millió forintból. A szintén Márki-Zay által a közbeszerzések miatt kritizitált Építészmester Zrt. pedig visszavonta ajánlatát. A negyedik pályázó a Dél-Konstrukt Zrt., akinek a nettó ajánlata 598 millió forint volt. Csakhogy 175,9 millió több volt, mint a város rendelkezésre álló kerete. Így ez a közbeszerzés is érvénytelen lett.
2019-ben először villamosenergia-beszerzést írtak ki, amire az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt., az E.ON Energiakereskedelmi Kft., a CYEB Energiakereskedő, az E2 Hungary és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft. jelentkezett. A pályázók legdrágább és legolcsóbb ajánlata között 15 százalékos eltérés volt, viszont mindegyik érvényes ajánlat a becsült összegnél magasabb lett. A három részre bontott közbeszerzésből végül kettőt az MVM, egyet az E.ON nyert meg.
2019-ben újra kiírták az ipari parki szerverház közbeszerzését, erre a már említett System Service Kft. jelentkezett, de az ő pályázata érvénytelen lett. A szegedi HungaroSun Bt. pedig visszavonta ajánlatát, így a közbeszerzés érvénytelen. Áprilisban újra nekifutottak az iskolák felújítására szánt pénz elköltésének, de csak egy cég jelentkezett, így hiába vállalta volna 542 millió forintért a három iskola felújítását a békéscsabai Megastruktúra Építőipari Kft., egyelőre nem lett ebből sem semmi. A város ezekre a munkákra 460 milliót nyert.
Két újfelújításra is kiírta közbeszerzést, a Járható Vásárhely Program útfelújítási munkára többen is jelentkeztek, a munkák egy részét az a Délút Kft. nyerte el, akit Márki-Zay és Horváth korábban közösen kritizált a közbeszerzések kapcsán.
És nem csak itt nyert a Délút. A Hódmezővásárhelyen külterületi út fejlesztése projektre 7-en adtak be ajánlatot, a legdrágábbat, 86 millióért a Kaiser Aszfalt Kft., a legolcsóbbat pedig a nyertes Délút, 69,9 millióval.
A Modern Városok Program tervezési feladatok ellátására kiírt beszerzést visszavonták, az újabb, 2020-as energia beszerzés viszont gond nélkül sikerült. Itt az E.ON és a Nemzeti Közművek nyerte.
Modern Városok Program műszaki ellenőr beszerzésére nettó 75 millió forintja volt a városnak, 14-en pályáztak, a bírálat még folyamatban, a bontási jegyzőkönyv szerint 23,4 millió forint volt a legalacsonyabb vállalási ár. A HSzC Hmvásárhely tervezési munkákra még mindig lehet jelentkezni.
Az önkormányzat az Átlátszó érdeklődésére elismerte, olcsóbbak nem lettek a közbeszerzések, sőt, egyes esetben magasabb árajánlatokat kaptak a becsültnél.
“2018. február óta minden közbeszerzési eljárás nyílt eljárás keretében valósul meg, így azon bármely érdeklődő gazdasági szereplő részt vehet” – közölték. Összehasonlításképp az önkormányzat azt is összegyűjtötte, hogy a korábbi városvezetés által bonyolított, verseny nélküli közbeszerzéseknél tetten érhető, hogy valóban a becsült összeghez nagyon közeli ajánlatot tett a nyertes jelentkező.
Márki-Zay Péter azt is közölte, hogy a hulladékbizniszes közbeszerzés miatt tett feljelentését elutasították. Hangsúlyozták, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kizárásra okot adó körülményeket a törvény taxatíve felsorolja, azoktól eltérni nem lehet, szubjektív kizárásra nincs lehetősége egy ajánlattevőnek sem.
Frissítés, 02.21.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az alábbi levelet küldte cikkünk megjelenése után:
1./ Az Önök cikke a város közbeszerzéseit elemzi, viszont az olvasók jelentős része a beszerzés egészére vonhat le belőle következtetéseket, ezért szeretnénk elmondani, hogy a városi beszerzések valójában lényeges árcsökkenéseket értek el a verseny megnyitásával valamennyi vállalkozás előtt, például:
kamerarendszer üzemeltetése:
Térfigyelő kamera üzemeltetés és karbantartás:
2017: System Service Kft: 6.096.000.- Ft/év (2017.01.02 – 2018.12.31 között, 16 db rendszer, vagyis 300.000.- Ft+ÁFA/év/rendszer)
2018: System Service Kft: 5.545.074.- Ft/év (2019.04.01 – 2020.03.31 között, 19 db rendszer, vagyis 229.800.- Ft+ÁFA/év/rendszer).
vagyis 23,40% -kal olcsóbb a 2018-as évben.
őrzés-védés :
Szent István Napi Ünnepek Őrzés – védelem:
2017: Hódbizalom Kft: 12.637.262.- Ft
Insure’98 Kft: 2.008.823.- Ft.
84,10%-kal olcsóbb 2018-ban az azt megelőző évhez képest.
közbeszerzéshez kapcsolódó FAKSZ szolgáltatás:
2017: ÉSZ-KER Kft: 12 db eljárás: 56.850.280.- Ft azaz 4 737 523,33.- Ft / db
2018: ÉSZ-KER Kft: 8 db eljárás: 36.322.000.- Ft azaz 4 540 250.- Ft / db
2019: ÉSZ-KER Kft: 1 db eljárás: 608.000.- Ft
2019: Dr. Karsai Éva: 1 db eljárás: 295.000.- Ft
2019: Széchenyi Projekt Bt: 1 db eljárás 425.000.- Ft
2019: Dr. Kelemen Zoltán: 7 db eljárás: 4.350.000.- Ft azaz 621 428, 57.- Ft / db
2/ A közbeszerzéseknél a cikk is hangsúlyozza azt a legfontosabb körülményt, hogy minden eljárásunk nyílt eljárás volt és mindig a legalacsonyabb árat fogadtuk el. A címben foglalt állítás ezért félrevezető, hiszen a cikk nem a korábbi árakhoz, hanem a becsült vagy a költségvetésünkben szereplő értékhez viszonyít. Ezek az értékek azonban sok esetben több évvel korábbiak, miközben az infláció és az építőipar tavalyi telítettsége miatt elszálltak az árak. Azt is örömmel látjuk, hogy az árak immár teljesen függetlenek a becsült értékektől, azaz az összejátszás gyanúja immár nem merül fel.
3/ Arra a cikk nem tér ki, hogy mi az oka a közbeszerzések akadozásának az áremelkedések mellett – mi is értetlenül állunk azon jelenség előtt, hogy a fideszes vezetésnek évek óta dolgozó cégek hirtelen visszavonják saját elfogadott ajánlatunkat, vagy hogy egy a fideszes vezetésnek évek óta dolgozó közbeszerző egyszerre képtelenné válik egy közbeszerzés eredményes lezárására. A tanulságokat természetesen levontuk, és abban is reménykedünk, hogy idén már azok a cégek is bátran pályáznak a városunkban, akik tavaly még esetleg a pártállami nyomástól félve nem mertek. | Döcögősen mennek és nem lettek olcsóbbak a közbeszerzések Márki-Zayéknál | Élesen kritizálta a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseket 2018-as megválasztása után Márki-Zay Péter. Az elmúlt időszak értesítőit böngészve kiderült: döcögősen mentek és nem lettek olcsóbbak a közbeszerzések a városban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/20/docogosen-mennek-es-nem-lettek-olcsobbak-a-kozbeszerzesek-marki-zayeknal/ | 2020-02-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”.
A boldogulásban sokat segít, ha közel vagyunk a tűzhöz, kivált, ha azon rotyog egy jókora fazék hús is. Az alpolgármester kevesebb, mint egy éve, 2019. március 20-án szabadult meg a legutóbbi három év adatai alapján csak egy-két milliós árbevételt produkáló cégétől, ekkor szerzett tulajdonrészt benne Witz István, Witz Viktóriának, Borhi élete párjának édesapja.
Borhi Zsombor mellett 2008 óta Viktória is résztulajdonos volt, ám azt valami okból most fontosnak látták, hogy a politikus végleg – vagy névleg? – kiszálljon a cégből. Nem tudjuk, hogy ez összefüggésben van-e azzal, hogy a jórészt veterán fideszesekből álló új közgyűlési többség november 28-án úgy döntött (jegyzőkönyv 71. o.) hogy a Kaposvár főterétől három percnyi sétára lévő (ezt, más összefüggésben Szita Károly állította a legutóbbi közgyűlésen, jegyzőkönyv, 17. oldal) 6500 négyzetméternyi, teniszpályáknak otthont adó ingatlant évi nettó 41 ezer 300 forintért öt teljes évre bérbe adja a Pretendernek.
A létesítmény meglehetősen ígéretes helyen van a vasút és a Kapos folyó közt a Gilice utcában, öt percre a Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdőtől, és az új versenyuszodától. Öt teniszpálya és a kiszolgáló létesítmények találhatók itt, ami még önmagában nem indokolná a 0,65 hektáros területet, de a Google Maps műholdképe alapján láthatóan bőven van hely a terjeszkedésre. Ide ér ki Kaposvár most épülő új büszkeségének, a Közlekedési Központnak látványos kábel-tartószerkezetű új gyalogos-kerékpáros hídja.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága
Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.
Kiadó kaposvári, ipari célú telekből csupán egyet találtunk az ingatlan.com-on. Messze a város szélén, a főtértől 5,3 km-re, a Raktár utcában kétszázhatvanezer forint/hóért kínálnak egy négyezer négyzetméteres telket. Ez több mint ezerötszázszorosa annak az árnak, amit Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemrég még alpolgármesterének tulajdonában lévő, most családi cégnek felszámít, és akkor még nem beszéltünk a földrajzi távolságról.
A teniszpályákat korábban a Donner Sport Klub Egyesület működtette, ám azt nem tudjuk, hogy a jelenlegi állapotban mi lesz a viszony a két jogi személy között – erre nézve ugyanis nem tartalmaz kikötést az önkormányzati határozat. Sőt, ha figyelmesek vagyunk, a megfogalmazásban még ott rejlik egy szolid kiskapu is: „elsősorban teniszpálya célú földterület”.
Ami alkalomadtán jelentheti azt, hogy a Pretender, amely távolról sem közhasznú vagy nonprofit, vígan belekezdhet itt, ha nem is bármilyen, de jó néhány nyereségérdekelt tevékenységbe. Mindezt egy olyan területen, amelyet a szent sportcélok örve alatt szó szerint fillérekért bérelnek garantált áron öt évig.
Természetesen megkérdeztük az önkormányzat törvényes működésért felelős jegyzőt, hogy meghirdették-e hivatalosan a terület bérbeadását (mi nem találtuk nyomát), valamint, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek vagy épp etikátlannak, hogy az alpolgármester közeli hozzátartozója kapta meg üzleti célra ilyen szembetűnően kedvezményes áron az ingatlant. Válaszukat várjuk.
Egy árusítópavilon elhelyezése az önkormányzat ingatlanán, bár a rendeletből nehezen derül ki, vélhetően kettes számú övezetben 780 forint per hó per négyzetméter, szemben a Pretendernek, melynek fő tevékenysége „vegyestermékkörű nagykereskedelem” felszámított havi ötven fillérrel.
Sejthető, hogy az itt szervezett versenyek bevételei, no meg a lelkes amatőrök által fizetett pályabérletek jócskán meghaladják majd az önkormányzat kirívó nagyvonalúsággal megállapított bérleti díját. És akkor még nem beszéltünk az esetlegesen elérhető beruházási lehetőségekről, pályázati támogatásokról.
A kaposvári közélet ismerőinek többsége – némileg ellentmondva a Borhi-cég hangzatos „Trónkövetelő” elnevezésének, afféle ártalmatlan untermannak látják az egykori élsportolót, Szita Károly hűséges kiszolgálójának. Általában ő szokott fellépni a bizonytalanabb kimenetelű projektek, fejlesztések arcaként, vagy, ahol Szitának derogál megjelenni. Úgy tűnik, ez a szerep sem feltétlenül hálátlan.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta Fotó: Borhi Zsombor (középen) 2017-ben Molnár Gábor somogyi rendőr-főkapitány beiktatásán. Balról Molnár Gábor rendőrezredes és Gelencsér Attila Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, jobbról Neszményi Zsolt somogyi kormánymegbízott és Bíró Norbert közgyűlési elnök. Forrás: Borhi Zsombor/Facebook | Négyzetméterenként ötven fillérért bérel területet Kaposváron az alpolgármester-közeli cég | Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/24/negyzetmeterenkent-otven-fillerert-berel-teruletet-kaposvaron-az-alpolgarmester-kozeli-ceg/ | 2020-02-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Az MVM Jégkaland állomásain az önfeledt jeges élményeken túl kézműves foglalkozások, az MVM Minilabor fizikai kísérletei, valamint karácsonyi arcfestés és korcsolyaoktatás is várta az érdeklődőket.”
Ez az MVM Jégkaland nevű országos "energiaversenyének" hivatalos leírása, amiben Budapesten és hat vidéki nagyvárosban lehetett ingyen korcsolyázni. A decemberi eseményen a cég közleménye szerint a különböző helyszíneken összesen több mint 5000 ember vett részt. A verseny részét feltehetően az adta a dolognak, hogy „a rendezvényen korcsolyázók egy applikáció segítségével mérhették a mozgásukból származó energiát, a »megtermelt« mennyiségekért cserébe ajándékokat vehettek át.”
Így nézett ki a az esemény például Zalaegerszegen (hétfő délelőttig videót a Youtube-on 357 összesen alkalommal nézték meg).
Az mindenképp kedves a monopol helyzetben lévő állami áramcégtől, hogy ilyen ingyenes gyerekprogramokat szervez, még ha olyan bődületes sikert nem is tudtak elérni vele.
Ezt képet árnyalja némileg, hogy az MVM 2019-ben több mint 500 millió forintot költött a Jégkalandra, ez 5500 korcsolyázóval számolva fejenként több mint 90 ezer forintos költséget jelent. A Jégkalandot természetesen a kormány kedvenc pénzszivattyúzó cége, a New Land Media Kft intézte.
A rendezvény nyitóoldalának grafikai kidolgozottsága alapján sem lesz rögtön egyértelmű, hogy mire ment el több mint fél milliárd forint.
A program költsége abból a táblázatból derült ki, amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kért ki az állami cégtől közérdekű adatkérés keretében. A képviselő a 444-nek azt mondta,
„itt a bizonyíték, hogy a »rezsicsökkentés« hangzatos jelszava mögött hogyan rabolják ki az országot az MVM-en keresztül is. Az derült ki, hogy itt is milliárdokat költenek propagandára úgy, hogy a kormány direktben visszaforgatja a pénzt a saját klientúrájába — ahelyett, hogy például a villamosenergia árát csökkentené, amit a gázhoz hasonlóan drágábban vesz a lakosság, mint ahogy azt a világpiaci ár indokolná.”
A dokumentumok szerint 2018-ban az MVM kommunikációs és kapcsolódó költéseinek egy része a Trinity Communications Kft-hez került, a cég volt tulajdonosa a fideszes elittel jó kapcsolatokat ápoló Kuna Tibor 2019 tavaszán vallotta magát bűnösnek egy adócsalási ügyben, majd tavaly nyáron túl is adott a vállalkozáson, ami ma már SBH Solution néven működik. Kuna cégei évekig arattak a különböző állami kommunikációs közbeszerzéseken, míg a saját bevallása szerint az állami megbízásokat az Istennek nyerő férfi büntetőügyével nagyjából egy időben ki nem estek a pikszisből.
Már 2018-ban is sok pénz került a New Land Media Kft-hez is, Kuna bukása után, 2019-ben pedig csak velük dolgoztatott kommunikációs témában az MVM. A New Land a kormány udvari szállítója, teljesen valószínűtlen összegek mennek át a kezükön, csak 2018-ban például 52 milliárd forintos árbevétel mellett közel 9 milliárd forintos nyereséget tehettek zsebre a cégnél. A napokban itt összesítettük az elmúlt évek kormányzati kampányait, amikben egyre több pénzt és egyre gyorsuló ütemben éget el a kormánypropaganda. Az elmúlt napokban derült ki például, hogy a következő időszakban
150 milliárd forintot költhet kommunikációra a kormány, ez több pénz, mint amennyibe Donald Trump sikeres elnökválasztási kampánya került a 400 milliós Egyesült Államokban. Az 398 millió dollárból kijött, ami átszámítva csak 124 milliárd forint, de mondjuk ott még gyerekcipőben is jár a politikai kommunikáció.
Visszatérve az MVM költéseihez, a pénzekből természetesen szépen jutott a kormánybarát médiának is, a TV2, a Mediaworks és a Figyelő is ott van a 2018-2019-es kedvezményezettek között.
Kiemelkedő még a cég 2019-es "okosbútor" kampánya,
az iskolai okosbútor pályázatra 170 millió forintot;
az okosbútor kommunikációjára 83 millió forintot költöttek;
majd "MVM iskolai okosbútor pályázat follow up" néven is elment még 129 millió forint.
Ebből az összesen közel 400 millió forintnyi pénzből egyébként a cég közleménye szerint 4 darab okosbútort helyeztek ki 4 oktatási intézménybe.
Ilyeneket:
A cégnél valószínűleg a naperőműveket is nagyon szeretik, 2018-ban a Solar projekt promóciójára márciusban 252 millió forint majd áprilisban 348 millió forint ment el. A 2018 foci VB-t szintén az MVM támogatásával lehetett belvárosi kivetítőkön nézni, erre júniusban és júliusban is 150-150 millió forintot költött a cég. | Az MVM repiköltéseiből pontosan látszik, hogy szivattyúznak ki milliárdokat egy állami cégből | Az mindenképp kedves a monopol helyzetben lévő állami áramcégtől, hogy ilyen ingyenes gyerekprogramokat szervez, még ha olyan bődületes sikert nem is tudtak elérni vele. Ezt képet árnyalja némileg, hogy az MVM 2019-ben több mint 500 millió forintot költött a Jégkalandra, ez 5500 korcsolyázóval számolva fejenként több mint 90 ezer forintos költséget jelent. A Jégkalandot természetesen a kormány kedvenc pénzszivattyúzó cége, a New Land Media Kft intézte. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/24/az-mvm-kolteseibol-pontos | 2020-02-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma?
Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség?
Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének?
Megkockáztatja-e szűk 400 millió forint városi vagyon elvesztését a fideszes többségű testület a nyilvánvalóan menthetetlen futballcsapat megmentéséért?
Mennyi pénznek veszhetett nyoma, mire a balmazi csapat tényleg kimúlt?
És ki rabolja ki a hulláját?
A 17 ezres hajdú-bihari Balmazújvárosban szinte semmi sem indokolta, hogy NBI-es futballcsapat legyen. De lett, mert Tiba István fideszes országgyűlési képviselő úgy döntött, hogy kihasználja a soha vissza nem térő lehetőséget. Ambíciója teljesen értelmetlennek tűnt ugyan, mégis megvalósulhatott, hogy aztán egyetlen NBI-es szezon után (2017-18) frontálisan ütközzön a valósággal. A helyi lakosok sem követték különösebb lelkesedéssel Tiba nagyratörő futballprojektjét: az élvonalbeli kalandot átlagban másfélezer néző sem követte a helyszínen, ha pedig nem a Fradi, az Újpest vagy a szomszédos Debrecen – és szurkolói – jöttek vendégségbe, 1149 főre jön ki az átlagos nézőszám.
Az első osztályban eltöltött idény után 2018 nyarán úgy esett ki a Balmaz Tiba István felügyeletével, az akkor még fideszes többségű önkormányzat asszisztálásával és a helyi futballcsapatot működtető önkormányzati cég, a Balmazújváros Sport Kft.-t (BS Kft.) élén álló Lajos Ferenc hathatós segítségével, hogy szinte belefulladt a nemzeti együttműködés labdarúgásának pénztengerébe. 2019 nyarára csődbe jutott a klub, az MLSZ kizárta a másodosztályból is.
Az még csak most, fél év után kezd körvonalazódni, hogy milyen veszteségekkel kell szembenéznie a balmazújvárosiaknak a csapat katasztrófája miatt. A várost – és a magyar adófizetőket – ért károkat megsokszorozza, hogy a kapitány a távozás előtt még kifosztotta a süllyedő hajót.
Mint az a Fidesz-korszakot helyben lezáró, független Hegedüs Péter polgármester február 20-i tájékoztatójából kiderült, a Tiba-Lajos páros egy végső huszárvágással még megpróbálta kiforgatni a városi céget – és ezáltal a várost – a több milliárd forint értékű, szinte kizárólag önkormányzati, illetve állami támogatásból vásárolt vagyonából.
Az utolsó pillanatban átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Egészen nyugodtan a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez.
Az árról csak annyit, hogy az utánpótlásban utazó BFC a taó-programjai alapján eddig havi 855 ezer forintot fizetett az önkormáyzati BS Kft.-nek 3 nagy- és 1 kispálya napi 3 órás bérléséért az edzőközpontban. Amikor pedig még a Kft. adta ki a stadiont a Vácnak egy meccsre, akkor 500 ezer forint volt a bérleti díj. Hogy Tibáéknak is ennyit fizet-e pont ugyanazért a stadionért a Vác, azt nem tudni.
Nem meglepő, hogy a BS Kft. 2020 januárjában kinevezett új ügyvezetője részint az ár feltűnő aránytalansága, részint a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt semmisnek tekintette a stadion és csatolt részeinek bérbeadásáról szóló megállapodást Tibáékkal, így futballtanmesénk ezen szála várhatóan majd a bíróságon folytatódhat tovább.
Hasonlóan a Lajos-Tiba páros már – és majd – napvilágra kerülő dolgainak egy részéhez. Amióta váltás történt a BS Kft. vezetésében, szinte minden nap fény derül valami nem mindennapi turpisságra, mint például a krioszaunázó kislányok, vagy az elfelejtett középhátvéd esete. Ami egyébként a végső lökést adta, hogy ellátogassunk a hajdúsági futballparadicsomba tájékozódni a részletekről.
A védő, akinek havi egymillió jár a semmire
Balmazújváros főterén számolgatva az egy négyzetméterre eső közmunkásokat, ha lehet még kevésbé tűnt reálisnak, hogy a városi tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. vezetése immár hetedik hónapja alkalmaz egy harmincas éveiben járó rutinos középhátvédet, balmazi futballcsapat nélkül. Legjobb tudomásunk szerint havi egymillió forinthoz közelítő gázsival, és egészen 2020 júniusáig szóló szerződéssel. Miközben a balmazi klubot kétségbeejtő anyagi helyzete miatt 2019 augusztusának végén végérvényesen kizárták a magyar másodosztályú labdarúgó-bajnokságból.
Akik látták a szerződését, azok szerint egyértelmű, hogy az NB II-es szerepléshez szükséges licenc elvesztése megfelelő jogalapot teremtett volna a megállapodás felbontásához (a többiek el is szerződtek), ám a klubnál valamiért úgy döntöttek, inkább megtartják ezt az egy játékost. Talán afféle szuvenírként a régi szép idők emlékére.
Így aztán a balmazi középhátvéd szeptember óta a világ egyetlen labdarúgója, aki home office-ból, távmunkában dolgozik.
A dolog persze közel sem ilyen vicces Balmazújváros független polgármestere, Hegedüs Péter szemszögéből nézve, aki a fideszes városvezetés időszakát lezárva 2018 augusztusban lett polgármester. „Az eset kapcsán a mulasztásos jogsértés lehetősége is felmerül, mivel benne volt a játékos szerződésében, hogy 30 napon belül egyoldalúan fel lehet bontani, minden következmény, kötelezettség nélkül, ha nincs meg a bajnokságban való részvételhez szükséges licenc. Tehát amint biztossá vált, hogy a csapatot kizárták a bajnokságból, el kellett volna ettől a játékostól is köszönni” – mondta Hegedüs.
Az MLSZ adatbankja alapján a magányos balmazi bekk szinte egész bizonyosan Papucsek Barna, aki jelenleg az egyetlen 20 évesnél idősebb játékosa a klubnak, és nem is játszott meccset tavaly augusztus óta. Papucsek káprázatosan oligarchikus pályafutása megér egy gyors felsorolást, egyedül Tállai András Mezőkövesdje hiányzik a kollekcióból, viszont még időben gyűjtött egy Simicskát. Első profi csapatából, a Vasasból eligazolva a Vidinél folytatta (Garancsi), majd a Puskásban (Orbán- Mészáros), ahonnan kölcsönben a Szolnoki MÁV-hoz irányították (Nyerges-Simicska), hogy aztán a g-napot követő szezonban Várdára (Seszták) evakuálják, ahonnan Seszták bukása után végül Balmazra sodorta a jó szerencse. Utóbbi három gazdája sorsát ismerve Papucsek nem bizonyult jó kabalának.
Rekviem egy álomcsapatért
Amikor a független színekben induló Hegedüs Péter másfél éve átvette a város vezetését, a helyi profi focicsapat már befejezte egyidényes szereplését az első osztályban, kiesett az NBI-ből. A csapat úszott az adósságban, az év első felét 126 milliós hiánnyal zárták. Hegedüst még be sem iktatták, amikor a Balmazújváros Sport Kft.-nek már nem volt pénze az edző, Horváth Ferenc fizetésére.
2018 szeptember végén az önkormányzat megszavazott egy 22,5 millió forintos vésztámogatást a klubnak, ami az azonnali földbe állástól mentette meg a csapatot. A későbbiek ismeretében talán nem is lett volna akkora baj, ha már azt a pénzt sem adják oda. Az ekkor még fideszes többségű testület azonban megszavazta a Tiba István által követelt összeget, ahogy később az összes többit is. Mígnem eljött tavaly október 13-a, és a balmazújvárosi polgárok pedig nemcsak újraválasztották a független Hegedüst polgármesternek (jóval nagyobb arányban, mint egy évvel korábban az időközin), de a képviselőtestületben is kisebbségbe került a Fidesz. A jelek szerint a választópolgárok is úgy látták, hogy a focikatasztrófában komoly felelőssége volt annak a nyolc fideszes önkormányzati képviselőnek, akik asszisztáltak ahhoz, hogy Tibáék eldzsentrizzék a város pár milliárd forint közpénzből felturbózott focicsapatát. Közülük ma már csak Tóth Attila tagja a testületnek, ám az ő egyik legutóbbi hozzászólása is tökéletesen illusztrálja a városházát korábban uraló szellemi nívót.
A mindvégig hasonló szakértelemmel levezényelt ámokfutás végén az immár ellenzéki többségű testület által leváltott ügyvezető, Lajos Ferenc angolosan távozott a füstölgő roncsról, utóda pedig egy kaotikus irathalmazból igyekszik kihámozni, hogyan is áll a cég. Ami a BS Kft. esetében hatványozott problémát jelentett, mivel az annak idején még Tiba vezette önkormányzat által kitalált rém szerencsés konstrukcióban az ügyvezetőn kívül egyedül a város delegáltjának volt lehetősége belelátni a cég működésébe. Utóbbi posztra természetesen Tiba Istvánt állították, aki igencsak sajátos felfogásban képviselte a tulajdonos érdekeit, következetesen eltitkolva a cég katasztrofális helyzetét és vezetőjének teljes inkompetenciáját a testület előtt.
Tiba arról is elfelejtett beszámolni, hogy az elmúlt időszakban a BS Kft. elveszítette megmaradt vagyona nagy részét. Átvándorolt más sportszervezetekhez, legfőként az elnökségével működő és – nem lehet elégszer hangsúlyozni – az önkormányzattól teljesen független labdarúgó-utánpótlás egyesülethez, valamint egy iskolai kézilabda sportkörhöz, aminek szintén ő az elnöke.
De Tiba a sportvállalkozás tartozásairól sem tájékoztatta a várost, a kft. új vezetése pedig igyekszik összeszedni legalább az alapadatokat a 2019-es évről, de nincs könnyű dolga.
Nem Tibáékon múlt, hogy az ügyvezetőváltás után viszonylag gyorsan kiderült, valami nagyon nincs rendben a cég vagyonával. Tulajdonképpen véletlenen múlt: egyszercsak szükség lett volna a BS Kft. 2018-as leltár szerinti 18 millió forint értékű karbanartógép-flottájára. És kiderült, hogy nekik már nincs olyanjuk. Tiba labdarúgóutánpótlás-egyesületének viszont pont most lett. Jegyezzük meg, hogy már ez a 18 milliós összeg is gyanúsan alacsony, tekintve hogy nyilvános adatok alapján 2018-ig bezárólag a BS Kft. összesen legalább 64 millió forintot fordított pályakarbantartó gépekre. De bármennyiért is vettek, mára nem maradt belőlük semmi, így aztán, amikor február elején sikerült leszerződniük a stadionépítés miatt albérletet kereső NB II-es váciakkal a balmazi stadion kibérlésére, mehettek Tibáékhoz kuncsorogni a cég korábbi gépeiért.
A Budafok elleni február 2-i NB II-es bajnoki után a váciak rettentő elégedettek voltak a stadionnal és a szervezéssel, ám a Tiba-féle utánpótlás-egyesület részéről tapasztalt hozzáállás miatt a BS Kft.-nek egyetlen meccs után fel kellett mondania az alkalmanként félmillió forint bevételt jelentő, eredetileg négy meccsre szóló megállapodást.
„Tiba le is írta sms-ben, hogy az együttműködést nem látja biztosítottnak, úgyhogy nyugodtan fel lehet mondani a Váccal kötött egyezséget. A karbantartógépeket illetően pedig azt mondta, hogy azok adósságmegváltás és adósságkompenzáció címen átkerültek a BFC-hez.” Hegedüs elmondása alapján Tiba már az MLSZ-nél is pedzegette, hogy a kialakult helyzetben az általa vezetett utánpótlás-egyesületnek kellene átvennie a pályakarbantartási feladatokat.
„Amikor beszéltem a szövetséggel, elmondták, hogy a BFC-ről nem óhajtanak nyilatkozni, azt viszont nagyon nem szeretnék, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nél bármiféle vagyonvesztés legyen, mivel még nem számoltak el egy csomó támogatással” – mondta Hegedüs.
A profik fagyasztva gyógyító kamrája már a kézilabdás kislányoké
Ehhez képest nemcsak a stadion és a sporttelep került át mindenestül Tibáékhoz, de Hegedüs tudomása szerint az a komplett, mintegy 110 millió forint értékű egészségügyi részleg is, amit a gyógyfürdőben alakítottak ki a BS Kft. közpénzből finanszírozott beruházásában.
„Van benne többek közt két háromszemélyes kriokamra (hidegterápiás eszköz – a szerk.), amilyen talán csak pár NB I-es csapatnak van az országban. Ezeknek darabja 35 millió forintba kerül. Meg további orvostechnikai eszközök, összesen nagyjából 40 millió forint értékben.”
A Közbeszerzési értesítő szerint egyébként a BS Kft. a polgármester által közölt összegnél valamivel többet költött sportegészségügyre. 2017-ben 99,4 millió forintért vett rehabilitációs eszközöket, többek közt két krioterápiás kabint, egy mobil krioterápiás készüléket, valamint egy hidegterápiás és nyomásterápiás készülék szettet. Majd a 2018-ban benyújtott tao-programjában további 37 millió forintot kért és kapott hidegterápiás fürdő, pulzáló mágneses mező terápiás rendszer, valamint egy hordozható mágnesterápiás készülék beszerzésére, egy „komplex rehabilitációs eszközpark” kialakításához.
A kifejezetten az elitszintű sportolók rehabilitációjára kifejlesztett eszközök a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez kerültek, amelynek három csapatában idén eddig összesen 29 kislány lépett pályára a 10, 11 és 12 év alatti bajnokságban. Égető szükségük lehetett a mínusz 80-100 fokos léghőmérséklettel gyógyító, az egész országban alig pár helyen megtalálható eszközre. Ennél valamivel logikusabbnak tetsző magyarázat, hogy a Kalmár DSE elnökét is Tiba Istvánnak hívják.
Tiba Istvánt természetesen kerestük, telefonon nem akart nyilatkozni, írásban kérte a kérdéseket, de nem válaszolt.
Tiba a facebookos videóiban ugyanakkor szokott foglalkozni a BS Kft. ügyeivel. Szerinte ez csak gumicsont, a mostani városvezetés csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a városban megállt a fejlődés. Azt mondja, hogy voltak ugyan adótartozások, de arra kaptak részletfizetési kedvezményt, csak nem tudták mégsem kifizetni, mert az új polgármester nem adott rá pénzt. De arra kifejezetten büszke, hogy a focit jelenleg nem a város kft.-je, hanem az általa irányított egyesület képviseli.
A BS Kft. valós helyzetét leplező információhiányra jellemző, hogy az új ügyvezető ottjártunkkor még azt sem tudta, mi van a cég számláin, leszámítva az adóhatóság mintegy 20 millió forintos inkasszóját. Ami a magyar foci viszonyai között szinte semmiség, Balmazújvárosnak viszont komoly pénz: elég lenne rá, hogy három éven át fizessék belőle a rászorultsági alapon kiadott szűk félszáz önkormányzati lakás bérleti díját.
Az inkasszó további súlyos következményekkel is jár, amelyek további százmilliókkal fejelhetik meg a BS Kft. volt vezetői által hátrahagyott brutális számlát. Ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a cég elszámoljon az elmúlt években felvett tao-támogatással.
„A 2016-17-es programra megítélt támogatásból 43 millióval, a 2018-19-es taóból pedig 93 millióval nincs elszámolva. Az pedig már biztos, hogy a 2017-18-asből 40 millióval nem fog tudni elszámolni a BS Kft., vagyis vissza kell fizetnie az egész összeget, méghozzá 50 százalékos büntetőkamattal növelve, azaz 60 millió forintot” – mondta Hegedüs.
Hegedüs szerint az MLSZ-nél azt is jelezték neki, hogy a kialakult helyzetben a BS Kft. elszámolásaiból csak azokat a tételeket fogadják majd el, amik minden kétséget kizárólag megvalósultak. Így viszont – többek közt – nehéz lesz elszámolni a taózás történetének egyik legmulatságosabban indokolt beruházását is, aminek már két éve meg kellett volna valósulnia, de a stadionban járva a nyomát se láttuk.
Íme a 15 milliós beruházásra igényelt 10,5 millió forintos támogatási kérelem indoklása:
„A Hortobágyi Nemzeti Park megkereste a Balmazújváros Sport Kft-t, hogy a »Csillagos Égbolt Projekt« elvárásai szerint a reflektorok túl nagy fényszennyezést jelentenek a Nemzeti Park területén. Ennek értelmében kérték, hogy minden reflektor elé kerüljön felszerelésre egy olyan kiegészítő, amely a reflektorok fényét a pálya felé irányítja, nem pedig az égbolt felé. Ezek költsége került betervezésre ide.”
De azzal a 430 millió forintos, elvileg stadionfejlesztésre elköltött kormányzati támogatással sem lesz könnyű elszámolni, amihez szintén az MLSZ-szel szerződtek.
„Ebben benne volt egy 208 és egy 308 fős mobillelátó fedéssel, ami egész egyszerűen nem valósult meg. Erre 80 milliót kapott a Balmazújváros Sport Kft.” – mondja Hegedüs.
Arról pedig, hogy egészen pontosan mire ment el a magyar kormány 2019 áprilisában küldött 100 millió forintos, a profi bajnokság alapelveivel teljes mértékben összeegyeztethetelen vésztámogatása, végképp nem tudni semmit.
Klubvezetés a legmagasabb színvonalon
Az eddig sorolt, illetve már most sejthető veszteségek lényegesen kevésbé érintenék rosszul a várost, ha az akkor még fideszes többségű testület nem veri keresztül tavaly nyáron a stadion önkormányzati tulajdonú lelátórészének átruházását a BS Kft. tőkehiányának pótlására. Ami 2018 végén nagyjából 200 millió forint volt, három hónapra rá pedig már 279 millió. Így viszont a cég a 3,1 milliós törzstőkéjén felül a várostól kapott 330 millió forint értékű vagyontárgyával is felel a tartozásokért.
Hogyan milyen színvonalon navigálta az ügyvezető a Balmazújváros Sport Kft.-t a teljes pusztulásba, arra talán jó példa ez a közgyűlési megszólalás: Hegedüs polgármester próbálja megtudakolni, mégis milyen üzleti tervvel rendelkezett Lajos Ferenc a már zajló 2019-es szezonra vonatkozóan:
Miközben az ember ütemesen veri a fejét a falba a rengeteg okosság láttán, van ideje elmerengeni rajta, hogy mégis hány település és sportklub működhet hasonló szakmai színvonalon és felelősségteljes ellenőrzés mellett szerte az országban. Mert kétsége ne legyen róla senkinek, hogy a balmazújvárosi csapat is vígan termelhetné tovább a veszteséget, ha a legelemibb racionális szempontok nem jelentek volna meg váratlanul a városházán. Amiknek tükrében aztán pillanatokon belül nyilvánvalóan vállalhatatlanná váltak az addig teljesen bevettnek számító gyakorlatok a csapat támogatására.
Annyin múlt a dolog, hogy Balmazújváros előző polgármesterét, Veres Margitot jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali körben elkövetett vesztegetésért 2018 áprilisában. Bár a fideszes politikus azóta is szabadlábon grasszál (vagy időnként kirándul Erdélyben Kövér Lászóékkal), de a polgármesteri székéről azért csak le kellett mondania, utat nyitva a 2018 augusztusi időközi polgármesterválasztáson beütő változásnak. (Hadházy Ákos éppen a múlt héten kérdezte meg az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a volt polgármester megkezdte-e már a büntetését, és ha nem, miért nem, de a tárca a személyes adatok védelméhez fűződő jog miatt nem adott választ a megkeresésre.)
Remélhetőleg egyszer majd kiderül, hogy az azóta eltelt időben miből és milyen áron sikerült prolongálni a cég haláltusáját egészen 2019 augusztusának végéig.
450 milliós már a tartozás
A megfejtés valószínűleg nem lesz túl vidám, legalábbis annak alapján, hogy mire ez a cikk elkészült, a 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó. Illetve, hogy a stadion hasznosításának joga, ami a BS Kft. egyetlen megmaradt értéke volt – Papucsek Barnát leszámítva –, szintén átkerült valaki máshoz.
Hogyan mi zajlott a Balmazújváros Sport Kft.-nél, és ehhez milyen támogatást adtak a városi képviselők, annak érzékeltésére a puszta szó kevés. Ezért megpróbáltuk egy rövid videóba sűríteni a BS Kft. elmúlt másfél évét. Kezdve a sajátos hangnemben vésztámogatást kérő Tibától, a katasztrófa felé száguldva is a semmit ragozó alpolgármesteren keresztül, a nyereséges futballcsapat szókapcsolat hallatán szélütésközeli állapotba jutó Szarvas Endre képviselőn át, a még ebben a díszes társaságban is külön kategóriát képviselő, a számokkal nagy küzdelmet vívó ügyvezetőig, Lajos Ferencig.
A 444 fociblogját itt tudod követni Facebookon: | A balmazújvárosi foci példája mutatja, mi történhet a magyar klubokkal, ha megszűnik a NER-pénzeső | Kinek az egyesületei nem járnak rosszul, ha csődbe megy egy fideszes kiskirály állami-, önkormányzati finanszírozású futballálma? Mi történik az agyontámogatott helyi focicsapattal, ha a városházán felüti a fejét az észszerűség? Kell-e értenie a számokhoz a kb. évi egymilliárd forintból gazdálkodó egyszemélyes városi sportvállalkozás ügyvezetőjének? | null | 1 | https://foci.444.hu/2020/02/24/a-balmazujvarosi-foci-nagyon-szep-peldaja-mi-tortenhet-a-magyar-klubokkal-a-ner-idoszaka-utan | 2020-02-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint.
Ennek a tételnél a külügy a 1756/2015. számú kormányhatározatra hivatkozik. A 2015. októberben megjelent határozat „Budapest külföldi népszerűsítését elősegítő művészeti produkciók megrendezéséről és finanszírozásának támogatásáról” szól, elvileg tíz művészeti produkciót említenek benne, aminek megvalósításával a külügyet bízták meg. 2015-ben még csak 25 milliós volt rá a keret (alig volt még hátra az évből valami), 2016 és 2018 között már évi 150 millió forint.
A szerződésekben meg is található a háromszor 150 millió. A komplett 450 millió forint a Symphonic Concert Management Kft.-nél landolt. Ez Havasi Balázs cége. Röviden ennyi szerepel a szerződés leírásában: Havasi Landmark World Tour – A magyar kultúra estje a modernitás és az innováció jegyében. 2018-ból három koncertet említenek meg: Miami, Ljubljana, Gdańsk.
Több esetben van rá példa, hogy a külügy támogatja magyar művészek külföldi fellépéseit, mint a Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Jazz Orchestra vagy a Győri Filharmonikus Zenekar előadásait, de jóval kisebb összeggel, mint Havasi turnéját. (A győri filharmonikusok 45 milliót kaptak japán és dél-koreai útjukra.)
Átfogó helyzetképek
Vannak további rendszeresen felbukkanó partnerek is, mint a Hétfa Kutatóintézet Kft. Ők tanulmányokat készítenek a külügynek.
Átfogó helyzetkép készítése a Muravidéken élő magyarságról, 11 938 000 forint
Bécsi Magyar Gimnázium létesítését megalapozó igényfelmérés elkészítése, 5 905 500 forint
Naprakész, átfogó helyzetkép készítése a Horvátországban élő magyarságról, 12 065 000 forint
Sőt, a külügyi listán nincs is fent, de ez is szerepel a Hétfa referenciái között: „a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai területi társulásokkal kapcsolatos tevékenységének szakmai támogatása”. De nemcsak a külügynek dolgoztak, a honlapjuk szerint elemeztek a belügynek, a pénzügynek, az Emminek, a Miniszterelnökségnek, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának és még egy sor más szervezetnek.
Szijjártó testvére dolgozik a rendezvényszervezéssel megbízott Truck Race-nek
2018-ban a külügy négy szerződést is kötött a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft.-vel, aminek az operációs igazgatója Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter testvére. A megbízás egy V4-es logisztikai konferenciáról és fórumról szólt, amit a Hungaroringen szerveztek meg. Mindenestül 116 milliót fizetett ki a minisztérium a cégnek, ami alapvetően a kamionos Európa-bajnokság magyarországi futamának szervezésére jött létre, a tavalyi V4-es fórum is a verseny előttre volt időzítve. A fórumon megjelent Szijjártó Péter is. Ahogy egyébként a miniszter díjat is adott át pár nappal később kamionos Európa-bajnoki futamon, amit a Truck Race szervezett, és aminek a megrendezését az állam is támogatja.
A G7 tavaly ősszel már foglalkozott a Truck Race Promotion Kft.-vel. A V4-es fórum megrendezése mellett a cég (a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen) kapta meg a feladatot, hogy 215 millió forintért írjanak egy 200 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról. Az mondjuk nem kérdés, hogy elkészült a nyíregyházi autó-motor sport aréna, mert három kormányhatározat is készült róla.
A Truck Race Promotion Kft. a külügyminisztérium tavalyi szerződéseiben már nem került elő.
Nem spóroltak a Víz Világtalálkozón
Összességében a legnagyobb tételek a szerződésekben azok a hazai rendezvények, amiket a külügy finanszíroz. Ilyen volt a 2016 és 2019-es Víz Világtalálkozó vagy az ITU Telecom World konferencia.
A tavalyi ITU a Hungexpo kibérlésével, a Várkert bazárban tartott gálavacsorával és egyebekkel egymilliárd forintba került. (Nagyjából ennyit költöttünk rá 2015-ben is.) A tavalyi víz világtalálkozó kijött ennek a negyedéből.
Ami még jelentős tétel, a Medve utca 25-29. számú irodaház bérleti díja, bebútorozása és takarítása. 2017-ben az A épület bérleti díja 557 millió forint volt, 2018-ban a B épületért 703 millió forintot fizetett a külügy a Kométa-B. Kft-nek (a tulajdonosa az Ausztriában bejegyzett Cross Border Management Holding GmbH, ami a kerámiagyáros és irodaház-üzemeltető Bolgár család érdekeltsége.) Több mint 130 millió forintot költöttek az irodaház berendezésére, 18 milliót a vagyonvédelmi eszközökre. 2018-ban 19 milliót költöttek takarításra, ugyanennyit higiéniai anyagok beszerzésére. Majd kiderült, hogy ennek az irodaháznak a B épületében lesz a Türk Tanács, ami miatt további bútorokat kellett venni még 5 millióért. De a Türk Tanács megkapta a Budakeszi úton lévő Ybl-villát is, amit korábban a Magyar Művészeti Akadémiának vett meg az állam, fel is újították, de még így is 5 milliót ráköltöttek állagmegóvásra. Mindkét ingatlant ingyen használhatja a Türk Tanács, a rezsiköltségeket is a magyar állam állja.
Van még pár érdekes költség. Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszónak nemzetközi sportdiplomáciai tevékenységre 6,7 millió forintot fizetett tavaly a külügy, Kökény Rolandnak sportdiplomáciai márkaépítő tevékenységre 5,6 milliót. Kun Miklós történész tanácsadóként 8,1 milliót kapott a minisztériumtól.
Ahhoz képest, hogy Balásy Gyula két cége, a New Land Média és a Lounge Design fürdik a tízmilliárdos kormánypropaganda-megbízásokban, a külügy külön is kötött szerződést kommunikációs tanácsadásra (8 millió forint) és a Nemzetközi Űrhajósszövetség októberi kongresszusán bemutatott prezentációra is 13 millió plusz áfáért, ahogy bevonták őket a kínai turisztikai együttműködés honlapjának továbbfejlesztésébe is 8 millióért.
Szijjártó fotózására 9 millió ment el tavaly, hatmillióért vettek a Kerényi Imre által szerkesztett Nemzeti Könvytár sorozatból, ami minden állami hivatal könyvespolcának kötelező kelléke. Kiderült az is, hogy van olyan kormánybiztos, akinek a feladatai ellátásához szükség van egy Skoda Super B-re (13 millióért). Zoób Kati cégétől pedig 10 millióért vettek ajándéknak szánt nyakkendőket és sálakat. | A külügyminisztérium három év alatt 450 millió forintot adott a zongorista Havasi Balázs cégének | A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/25/a-kulugyminiszterium-harom-ev-alatt-450-millio-forintot-adott-a-zongorista-havasi-balazs-cegenek | 2020-02-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.
A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.
De mit is jelent ez Magyarország szempontjából?
Az adatvédelemhez hasonlóan, a közérdekű bejelentők védelme terén is progresszív volt a hazai jogalkotás. A 2013 óta hatályos Panasztörvény, illetve a korábbi, 2009-es hasonló jogszabály révén már eddig is védelmet élveztek a közérdekű bejelentők, és ez a védelem – a közvélekedéssel ellentétben – nem csak közigazgatási intézmények dolgozóira vonatkozik. Közérdekű bejelentéssel, panasszal jelenleg is bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez, mind az állami, mind a magánszektorban.
Többek között a kellően hatékony védelem és megfelelő vizsgálati módszerek hiányában a Panasztörvény sem hozott áttörést az állampolgárok aktivitása terén. Csak példaképpen, az Állami Számvevőszékhez 2012-ben 348, míg 2019-ben mindössze 238 közérdekű bejelentés és panasz érkezett.
A 2021 decemberéig a nemzeti jogba is átültetendő whistleblowing irányelv egységes, és Magyarországon az eddiginél szigorúbb minimumszabályokat vezet be a közérdekű bejelentők védelme terén. Szélesen határozza meg a hatálya alá tartozó visszaélések körét, számos releváns területet érintve mind az állami szervezetek, mind a magánvállalatok esetében (lásd keretes írásunkat). A legfontosabb változás a Panasztörvényhez képest, hogy
Az irányelv könnyítésként lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat vagy az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzatokat és állami szervezeteket. A magánszektorban visszaéléseket bejelentő munkavállalóknak nem kell először a belső csatornát használniuk, hanem fordulhatnak közvetlenül az illetékes hatósághoz is.
A nyilvánosságra hozatal, információk kiszivárogtatása a sajtónak azonban csak szigorú feltételek mellett élvez védelmet. Míg ez mindenképp üdvözlendő fejlemény, önmagában semmiképp sem helyettesíti a jól menedzselt vállalati compliance management rendszer révén biztosított prevenciót, amely által elkerülhető, hogy a hatóságok beavatkozzanak a vállalat életébe.
Hogyan készüljünk fel a változásokra?
Régiónkban európai viszonylatban magas a visszaélések kockázata, különösen a gazdasági bűncselekmények terén. Ennek ellenére a vállalatok aránylag keveset tesznek a megelőzésért, és az EY felmérése szerint közel 80%-uknál nincs semmilyen mód a visszaélések bejelentésére.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rövid távú plusz teher ellenére ez hosszabb távon megtérülő befektetést jelent. A visszaélések által okozott kár átlagosan a vállalatok éves árbevételének 5%-át teszi ki, ami hatékony prevencióval jelentősen csökkenthető, és ezáltal a gazdasági társaságok magasabb profitrátával tudnak működni. A visszaélés-bejelentési rendszer ennek a legköltséghatékonyabb módja, – működtetésével a visszaélések megelőzhetők vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén.
Ahhoz, hogy a bejelentő rendszer bevezetése a vállalati működést előmozdító tényező legyen, a jogszabályi megfelelés mellett a munkavállalók bizalma is nélkülözhetetlen. Az alábbi öt tényező elősegíti mindkettő megalapozását:
Vezetői elkötelezettség: A vezetőségnek rendszeres kommunikációval kell demonstrálnia, hogy a legfelső szinten is fontosnak tartják a bejelentett panaszok és visszaélések kezelését.
Oktatás és dolgozók tudatossága: A munkatársak ténylegesen ismerjék a rendszer működését, a szervezet elvárásait és kötelezettségeit, gyakorlati példákat a bejelentendő esetekről, valamint értsék, hogy miért fontos ez a compliance és a vállalati kultúra szempontjából.
Anonimitás: Ugyan a whistleblowing irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről rendelkezik, fontos, hogy a szervezet biztosítson lehetőséget név nélküli bejelentésekre is. A munkavállalók jelentős része az anonimitást választja, ha lehetősége van rá, mivel ezáltal kevésbé kell tartania retorziótól.
Szakértelem és objektivitás: A visszaélés-bejelentő rendszer kiépítését, üzemeltetését, a bejelentett esetek kivizsgálását szakmailag és technikailag felkészült, tapasztalt szakembereknek kell végeznie.
Rendszeres ellenőrzés: A rendszer működését, a dolgozók tájékozottságát és véleményét belső ellenőrök vagy külső szakemberek segítségével érdemes rendszeresen felmérni.
A vállalatok számára az is fontos, hogy időben megkezdjék a felkészülést, és szakszerűen alakítsák ki a whistleblowing-hoz kapcsolódó keretrendszerüket. Az irányelv a bejelentések belső vizsgálatát (ún. internal investigation) is megköveteli, ezért célszerű ezek számának várható növekedésére is felkészülni. | Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt? | Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/02/25/jelentene_ha_azt_latja_hogy_kollegaja_korrupt/ | 2020-02-25 10:13:00 | true | null | null | Index |
Ahogy arról beszámoltunk, nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, négy embert letartóztattak.
A letartóztatottak között volt Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkeze, Fehér Petra is, akinél 1 hónapos előzetest rendeltek el első körben, amit tavaly karácsony után újabb két hónappal hosszabbított meg a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Ez jár le most szombaton, február 29-én, ám mint a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
Az ügy elején megszólaló ügyvédjétől annyit lehetett megtudni, Fehér azt állítja, nem is érti, nem is látja át az egész ügyet. Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg a TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Nem csak Fehér Petra letartóztatása hosszabbodhat
Indítvány a letartóztatás meghosszabbítására nemcsak a fideszes Fehér Petrával kapcsolatban érkezett az ügyészség részéről, hanem a korrupciós ügy másik szereplőjével, K. Ferenccel kapcsolatban is.
Róla a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott egy korábbi sajtótájékoztatón, hogy ő „a Fidesz házi közbeszerzője”. K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni. Az ügyben megalapozottan gyanúsítható, hogy „kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat”.
A döntést szintén legkésőbb pénteken hozza meg a bíróság.
További letartóztatottak
Az ügyben összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést: Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak – köztük a fent említett K. Ferencet –, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy kik ezek az emberek, és milyen szerepük lehetett a korrupciós hálózatban, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Aki nyomkövetőt kapott, arról – ahogy Fehér Petránál – szintén Boldog István „táskás embereként” nyilatkoztak az ügyet eredetileg kirobbantó politikusok. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra rendelte el a férfi bűnügyi felügyeletét, és kapott nyomkövetőt. Ez alapesetben március végén jár le.
A másik két letartóztatottnál azonban nem érkezett az ügyészség részéről indítvány a letartóztatás meghosszabbítására, így ők legkésőbb 29-én szabadon távozhatnak a letartóztatásból, sőt, az is lehet, hogy ez már korábban megtörtént, hiszen az ügyészség bármikor megszüntetheti, megszüntethette saját hatáskörben a letartóztatásukat.
A közbeszerzési eljáráson kívüli nyertes, és a kenőpénz célba juttatója
A két letartóztatott egyike – akiknél nem érkezett indítvány annak meghosszabbítására – M. Róbert, akinek cége úgy nyert, hogy valójában nem kellett részt vennie a közbeszerzési eljárásban, ellenben több millió forintot kellett eljuttatnia az eljárás elbírálóinak a siker elérése érdekében.
A másik, korábban letartóztatott pedig egy G. Vanda nevű nő, akinek a gyanú szerint a kenőpénzek célba juttatása volt a feladata. | Újabb két hónappal hosszabbítaná meg az ügyészség Boldog István mindenesének letartóztatását | AZ ÜGYÉSZSÉG RÉSZÉRŐL ÚJABB INDÍTVÁNY ÉRKEZETT, HOGY ÚJABB KÉT HÓNAPPAL HOSSZABBÍTSÁK MEG F. PETRA LETARTÓZTATÁSÁT. A BÍRÓSÁG LEGKÉSŐBB PÉNTEKEN MEGHOZZA DÖNTÉSÉT.
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/02/26/ujabb_ket_honappal_hosszabbitana_meg_az_ugyeszseg_boldog_istvan_mindenesenek_letartoztatasat/ | 2020-02-26 10:24:00 | true | null | null | Index |
Akár farkasszemet is nézhetne az egymástól alig húsz méterre elhelyezett kék bódé és szürke bódé biztonsági őre Velencén. Egyikük az önkormányzat egyik legértékesebb tóparti területét védi, a másik a kivitelező cég hátrahagyott gépeit. Az elbarikádozott területen hatalmas földkupac, több száz négyzetméteres betonalap és munkagépek rondítják a velencei tópartot, pár hónappal a strandszezon kezdete előtt.
Az önkormányzat és a részben önkormányzati tulajdonú építtető, a Velence Plus Kft. komoly vitában áll ősz óta, a tét a sportuszoda sorsa, amit a taotámogatás miatt júniusban át kellene adni. (A Velence Plusban még a helyi úszóklub, illetve a telek melletti wellnesshotel tulajdonosi köre érdekelt.) A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő, négymedencés, ötszáz fős lelátóval rendelkező uszodát álmodtak Velencére, ahol vízilabda-mérkőzéseket és úszóversenyeket lehet rendezni, de tanuszodaként is működne a környékbeli iskolák számára. Jelenleg azonban az is kérdéses, hogy megépül-e valaha.
Veszélyben L. Simon velencei álma
L. Simon László országgyűlési képviselő még 2015-ben jelentette be, hogy Velencének szüksége van egy sportuszodára. Nem sokkal később aztán a város képviselő-testülete a projektben való részvételhez feltételesen rendelkezésre bocsátotta az egykori Ifi Étterem és a Velence Resort & Spa Hotel között évek óta üresen álló területet. Aztán telt-múlt az idő, és látszólag nem történt semmi az ügyben, mígnem tavaly júliusban a képviselő-testület már arra hatalmazta fel a polgármestert, hogy a Velence Plus Kft. taggyűlésén támogassa a koncessziós szerződés aláírását.
Ez megtörtént, és az önkormányzati választás előtt három nappal ünnepélyesen letették az alapkövet, elindulhatott az évek óta várt beruházás. Ám október 13-án kisebb meglepetésre leváltották a fideszes városvezetést, a Regélő Egyesület színeiben induló Gerhard Ákos kétszáz szavazattal legyőzte Koszti Andrást.
Nem volt fedezete az uszodának
Az októberben megválasztott új testület ugyanis elkezdte átnézni a folyamatban lévő beruházásokat, és állításuk szerint sorra derültek ki a problémák az uszodáról. Gerhard arról beszélt az Indexnek, hogy hiába kértek betekintést az építtetőtől több fontosabb dokumentumba, a mai napig nem kaptak erre lehetőséget.
A legnagyobb probléma azonban az önkormányzati tulajdonú építési telekkel volt, mert az építtető cég nem tudta bemutatni
az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását, és
a birtokbavételi jegyzőkönyvet, amely igazolná, hogy az építési terület át lett adva a kivitelezőnek.
Bár megpróbálják politikai síkra terelni, ez valójában egy egyszerű gazdasági-jogi történet. Van egy telek, aminek a tulajdonjoga az önkormányzaté, és úgy kezdtek el rajta építkezni, hogy nincs tisztázva a sorsa
- fogalmazott a polgármester, aki szerint felelős városgazdaként muszáj látnia, hogy a több száz millió forintra becsült telekért cserébe mit kap az önkormányzat, és nem támogathat úgy egy építkezést, hogy nem ismeri a finanszírozási hátteret.
Pénz nélkül kezdtek építkezni
Az építés finanszírozása az év végére elvileg megoldódott, miután Tessely Zoltán országgyűlési képviselő közbenjárásával az Országgyűlés decemberben elfogadott egy törvénymódosítást, amellyel a látványsport-beruházások támogatásánál törölték az önrészt.
Gerhard állítása szerint ugyanakkor a mai napig nem tudni, az 5,2 milliárd forintos koncessziós szerződésből valójában mennyi áll az építtető rendelkezésére, mert nem tudták papírokkal igazolni a taotámogatásokat.
Elődje, Koszti András tavaly januárban még azt mondta, a teljes fedezet megléte nélkül is muszáj elkezdeni az építkezést, mert a taoprogram határozata alapján legkésőbb 2020. június 30-ig át kell adni a létesítményt. Ha ez nem történik meg, vissza kell fizetni a taotámogatást.
Felfüggesztették az építkezést
Hogy az önkormányzati telket milyen jogosultsággal adta át az előző városvezetés az építtetőnek, továbbra se látja Gerhard, ezért novemberben a Fejér Megyei Kormányhivatal építésügyi osztályához fordult a városvezetés.
A hivatal pedig egy helyszíni szemle után decemberben felfüggesztette az uszoda építését, mert az építtető nem tudta igazolni, hogy a jogszabályoknak megfelelő, hivatalos tulajdonosi hozzájárulást kapott volna az önkormányzattól. A bemutatott papíron nem volt bélyegző, nem volt fejléce, sem iktatószáma, mint ahogy az se volt rajta, hogy képviselő-testület milyen határozattal hatalmazta fel Koszti András polgármestert a nyilatkozat kiadására.
László Csaba, a Velence Plus Kft. vezetője azóta is vitatja a döntést, és két korábbi testületi határozatra hivatkozva azt állítja, mindössze formai jegyek hiányoztak a papírról, amit az új városvezetés bármikor tudna pótolni, ha akarna. A Velence Plus Kft. a kormányhivatal decemberi végzését figyelmen kívül hagyva az év elején elkezdte folytatni az építkezést. Tessely azt állítja, csak a kötelezően előírt partfalvédelmi munkákat végezték, Gerhard szerint viszont már betonoztak, amikor közbeléptek.
Ellepték a fekete ruhás biztonságiak
A zárt képviselő-testületi ülésen meghozott határozat alapján február 13-án este felvonult a felbérelt vagyonvédelmi cég, és kordonnal választottak le az önkormányzat területét, hogy ne tudjanak bemenni a munkagépek.
Épp kocsival jöttünk arrafelé, és láttam, hogy harminc fekete ruhás férfi vonul az utcán. Az tényleg nagyon para volt. Nem szívesen lettem volna egyedül az utcán
- mesélte Velencén egy fiatal nő az Indexnek. Dr. Mikó István, a Pro Complex Kft. jogi képviselője szerint viszont szó sincs vonulásról. "Az történt, hogy a terület tulajdonosa, az önkormányzat megbízást adott a vagyonvédelmi szolgáltatást végző társaságnak, hogy megóvja a birtokát - mondta az Indexnek, és a cég munkatársai csak megkezdték a szolgáltatást.
Megvolt az első randevú
Hogy meddig maradnak a biztonságiak, egyelőre senki nem tudja, mint ahogy azt se, hogy mikor épülhet meg az uszoda.
Tessely múlt héten közös egyeztetésre hívta a kormányhivatalt, a városvezetést, a taotámogatásról döntő vízilabda-szövetséget, a rendőrséget, és az építtető cég képviselőit. A támogatás nagy részét biztosító szövetség azzal az indoklással nem ment el, hogy távol akarnak maradni a politikai vihartól, de a rendőrség képviselője se jelent meg.
Itt mindenki elmondta a sérelmeit, ám konkrét előrelépés Gerhard szerint nem történt.
Olyan volt mint egy első randevú. Bármi lehet még belőle
- mondta a velencei polgármester.
Tessely szerint a megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozat az önkormányzat részéről bármikor pótolható.
Jelenleg úgy látom, hogy a sportuszoda egyetértés és egy jó ügy mellett való összefogás hiányában nem tud megépülni. Ha ez az összefogás nagyon gyorsan megszületne, akkor, talán még a mögöttünk lévő elfecsérelt négy hónap ellenére is, van rá remény
- írta lapunknak. Mint felhívta rá a figyelmet, a vízilabda szövetség határozata értelmében legkésőbb június végéig használatba kellene venni az uszodát, ezért nagyon szorítja őket az idő.
Megosztja a velenceiket az uszoda
Itt tart tehát most a vita, ami a velenceieket is érezhetően két táborra osztotta. Van aki szerint teljesen felesleges uszodát építeni a tópartra, mert ha valaki szeretne úszni, ott a hotel wellness-részlege is, ahol ráadásul a velencei lakosok kedvezményre is jogosultak. Más viszont úgy látja, jót tenne a városnak és az idegenforgalomnak, ha megépülne a létesítmény.
Inkább uszoda épüljön, mint kaszinó
- háborgott egy helyi vállalkozó, utalva a kétezres években sokat emlegetett, Gyurcsány-kormányhoz köthető sukorói kaszinó tervére. - Az új városvezetés mindenben keresztbe tesz a helyieknek."
Egy másik helyi férfi viszont kifejezetten azt emelte ki a beszélgetésünkben, hogy örül annak, hogy az új városvezetés beleállt a vitába, mert az egész szerinte csak arról szól, hogy a haveri cégek zsíros megrendelésekhez jussanak.
Természetesen szerettünk volna László Csabával, a Velence Plus Kft. vezetőjével is beszélni, ám telefonos megkeresésünket visszautasította, írásban feltett kérdéseinkre pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Máth Kristóf / Index) | Áll a bál a velencei tóparti sportuszoda építése körül | Biztonsági őrökkel zárták le a velencei sportuszoda építkezését. Több mint ötmilliárd forintba kerül a beruházás, ám az előző városvezetés fedezet nélkül vágott bele a projektbe. Az új polgármester szerint nem lehet csak úgy odaadni az önkormányzat legértékesebb telkét, ezért a kormányhivatal segítségével felfüggesztették az építkezést. Nyáron át kéne adni az uszodát, de február közepén nem mehetnek munkagépek a területre. Utánajátunk, mi vezetett idáig. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/02/26/velencei_uszoda_vita_epites_onkormanyzat_gerhard_akos_velence_plus_kft_tessely_zoltan_laszlo_csaba/ | 2020-02-26 10:30:00 | true | null | null | Index |
Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani.
Pár nappal később már arra kérte Balogh a cég munkatársát, hogy állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére a meg nem tartott eseményről.
A férfi nem fogadta el az ajánlatot, és a beszélgetésről hangfelvételt készített. Az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberben szabott ki egy éves börtönbüntetést Balogh ellen, a végrehajtást azonban két év próbaidőre felfüggesztették. Az indoklásban elhangzott, hogy mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | Vesztegetés miatt elítélték az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét | Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/02/25/balogh_janos_orszagos_roma_onkormanyzat_elnoke_vesztegetes_felfuggesztett_bortonbuntetes/ | 2020-02-25 10:34:00 | true | null | null | Index |
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy blokk termeli a villamos áramot, a tervek szerint az oroszok még kettő új blokkot építenek melléjük. Oroszország és Magyarország hat évvel ezelőtt, 2014-ben írt alá egy együttműködési megállapodást, aminek része volt a Paksi Atomerőmű bővítése. A fix áras beruházás költsége 12,5 milliárd euró, amiből 10 milliárd eurót orosz hitelből fedeznek. A két új paksi blokkot, az orosz állami atomcég, a Roszatom fogja felépíteni.
Az új épületeket a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak szomszédságában, azoktól északra lévő területen fogják felhúzni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson az északi területen kijelölték az új atomerőmű blokkok létesítéséhez szükséges építési és felvonulási területet, ahonnan néhány régi épületet el kell tüntetni.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly év végén tette közzé az erőmű beszerzési szerződésének a listáját, és ekkor derült ki, hogy a Népstadion bontását a ZÁÉV Zrt.-vel közösen végző cég is dolgozhat a Paksi Atomerőműnél.
A Föld-Trans 2001 Kft. végezheti az északi területen lévő épületek bontási munkálatait nettó 1 milliárd 80 millió forint értékben.
Az atomerőmű által közzétett dokumentumban csupán a bontás összértéke szerepel, az Átlátszó birtokába került vállalkozási szerződésből viszont kiderül, hogy a Föld-Trans Kft.-nek az 1 milliárd 80 millió forintból 55 épületet kell ledózerolnia. Az ingatlanok bontására vállalt határidő 2020. július közepe.
A piaci árak többszöröséért dolgoznak
Az Átlátszóhoz eljutott két dokumentum, amikben részletesen lebontva szerepel, hogy mennyibe kerül a raktárak, a tárolók, az irodák, a buszmegállók és a WC-k, több mint 50 épület elbontása. A költségvetési főösszesítő a bontás költségeit tartalmazza, a vállalkozási szerződésben pedig szerepel az épületek alapterületének a nagysága. Ha ezt a két dokumentumot összefésüljük, akkor láthatjuk, hogy négyzetméterenként mennyiért vállalta az északi területen lévő épületeknek a bontását a Föld-Trans 2001 Kft.
Az épületbontás piaci ára négyzetméterenként 20-25 ezer forint között mozog országosan. Egy neve elhallgatását kérő, iparágban jártas forrásunk küldött egy költségbecslést, amiben az szerepel, hogy egy Paks környéki vállalkozó közel harmadáron, 379 millióért is elvállalná ugyanezt a munkát, a bontási hulladék elszállításával és lerakásával együtt. Meglátása szerint ezeket a munkálatokat a Föld-Transnak kifizetett bő 1 milliárd forint kevesebb mint a feléből el lehetett volna végezni.
A Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma pályázásnak, így nem látjuk a megbízás részletes leírását sem. Többek között nem tudjuk, hogy milyen magasak az épületek, egyes részek igényelnek-e kézi bontást, található-e lom, veszélyes hulladék, azbeszt az épületben, és azt sem tudni, hogy milyen messze kell szállítani a hulladékot. Ezek az adatok lennének szükségesek ahhoz, hogy hasonló profilú cégek meg tudják becsülni a bontási árat.
Az általunk megkérdezett vállalkozások régi lakóépületek bontási árát tudták megmondani, ami 15-20 ezer forint négyzetméterenként. Megtudtuk, hogy százezer forint feletti bontási ár már nagyon drágának számít, de bizonyos tényezők adott esetben indokolhatják a költségek növekedését.
A Közbeszerzési Értesítőben megpróbáltunk hasonló jellegű megbízásokat keresni, ám a szerződések értéke mellett többnyire nincs feltüntetve, hogy hány négyzetmétert bontanak el az összegért. De azért találtunk néhány példát: Budapest X. kerületében, a Kőbányai út 30. szám alatti, egykori járműjavító ingatlanjait 20 ezer forintos négyzetméteráron bontotta a Land-Bau Kft. – körülbelül 7200 négyzetméter bontása 142 millió forintba került. A kazincbarcikai önkormányzatnak egy ipari csarnokot 38 ezer forintos négyzetméteráron bontott a Geo Nord Bau Kft. – 2877 négyzetméter bontása 109 millió forintba került.
Ha megnézzük a legdrágább, 30 millió forint feletti épületeket az atomerőmű területén, akkor túlárazás-gyanús bontási költségeket találunk: ezeknek az objektumoknak a négyzetméterét nettó 56 ezer és 140 ezer Ft közötti összegért tünteti el a Föld-Trans 2001 Kft. Néhány éve, 2017-ben egyébként a Föld-Trans is tudott 25 ezer forintos négyzetméteráron bontani: akkor egy önkormányzatnak bontottak le egy 500 fős filmszínházat, 1289 négyzetmétert 32 millió forintért.
Az egyik legmagasabb négyzetméterenkénti bontási árat egy dokumentumtároló épületnél találjuk, amelynek bontási költsége 140 ezer forint/négyzetméter.
A legdrágábban, közel 115 millió forintért a pakettüzemet bontják.
Egy 66 négyzetméteres felvonulási WC-t közel 8 millió forintért bontanak le, ami 121 ezer forint/négyzetméter bontási árat jelent.
Többször kerestük és kérdeztük a Paksi Atomerőművet, hogy milyen nehezítő körülmények indokolják ezeket a négyzetméterárakat. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan esett a választás a cégre, és kértek-e máshonnan is ajánlatot a munkára: a Közbeszerzési Értesítőben nem szerepel a megbízás, tehát feltehetően pályáztatás nélkül került a munka a Föld-Trans 2001 Kft.-hez. Szerettük volna megtudni, hogy a bontás során keletkező hulladékot hova fogja szállítani a cég, és hogy ennek a helynek van-e engedélye az építési hulladék lerakására. Többszöri megkeresésre sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Föld-Trans 2001 Kft.-t telefonon kerestük meg. A cég ügyvezetője, Tóth József röviden úgy kommentálta a túlárazással kapcsolatos kérdésünket, hogy “aki adta az infót az nagyon ért hozzá, ezt ővele kell megbeszélni", aztán letette a telefont.
Az új blokkok építése egyébként még sehol sem tart, jelenleg az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése folyik. A paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves csúszást eredményezett. Az építkezés azért sem kezdődhetett még el, mert hátra van egy fontos lépés, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) bírálja el a létesítési engedélyt. A szükséges dokumentumokat idén júniusig tudják átadni, az OAH-nak pedig 15 hónapja lesz azokat átnézni.
A finnek már abban bíznak, hogy magától is elhasal a Roszatom Amikor a britek eldöntötték, majd az EU jóváhagyta, hogy állami segédlettel építsék meg a Hinkley Point C atomerőművet, a magyar kormány Paks II-t a Somerset-i projekttel állította párhuzamba. Hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amikor kiderült, hogy a francia erőműépítő (EDF) így sem boldogul, a költségek és határidők felülírása rendszeressé válik.
Illegális lerakóba került a Puskás egy része
2016-ban a Puskás stadion bontását a Föld-Trans 2001 Kft. az azóta már nyíltan Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó ZÁÉV Zrt-vel közösen végezte el 3,9 milliárd forintért. 2017-ben megírtuk, hogy a stadion bontásából származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le egy használaton kívüli ipari területen.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
Ez a munka jót tett a cég bevételeinek, a Föld-Trans 2016-os beszámolójában több mint hatszáz százalékos növekedés látható, a cég nettó árbevétele a 2015-ös 576 millió forintról 3,9 milliárd forintra nőtt.
A Föld-Trans tavaly a csepeli Nemzeti Atlétikai Központ helyszínének az elbontására szóló megbízást is elnyerte, Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel konzorciumban, nettó 4,1 milliárd forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Paksi Atomerőmű (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans | A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/27/a-piaci-negyzetmeterarak-tobbszoroseert-bonthat-epuleteket-a-paksi-atomeromunel-a-fold-trans/ | 2020-02-27 10:42:51 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az almásfüzitői tározókban nem a kolontári katasztrófát okozó, folyékony vörösiszapot, hanem szilárd anyagot tárolnak. Az 1950-től 1997-ig itt működött timföldgyár (Dunavölgyi Timföldipari Rt., Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tatai Környezetvédelmi Részvénytársaság, majd Zrt.) működésének melléktermékeként keletkezett vörösiszapot nyolc, összesen 172 hektáron elterülő “zagytároló kazettában” helyezték el. A Dunától pár méterre található, a folyótól csak egy gáttal elválasztott tározók közül a VII. számú a legnagyobb: körülbelül annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a másik hat tározó együtt. A területen a Greenpeace becslése szerint 17 millió tonnányi vörösiszapot tárolnak. Utolsóként a VII. kazettát töltötték a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszappal, egészen 1994-ig – derül ki a Greenpeace tájékoztatójából.
Tudományos vélemények sorát idézik a környezetvédők arról, hogy a tározók tartalma hogyan károsíthatja a környezetet és a helyben élő emberek egészségét. Míg az almásfüzitői tározók kapcsán sokáig a szilárd vörösiszap levegőbe kerülése, kiporzása volt a legsürgősebben kezelendő probléma, a Greenpeace szerint mostanra a vörösiszap befedésére odahordott, és higítás után lerakott veszélyes hulladékban található toxikus- és nehézfémek, nem, vagy nehezen lebomló szerves anyagok jelentik a fő veszélyforrást, és egyéb káros anyagok is kerülhetnek a megfelelő szigetelés nélküli tározókba. A tározókból pedig korábbi tanulmányok szerint a talajvízen keresztül a Dunába szivároghatnak a vörösiszap szennyezői, és veszélyeztethetik a Natura 2000-es védettségű területet.
MagyarLeaks: Veszélyes hulladékok, nehézfémek a vörösiszaptározókban
A kolontári katasztrófát okozóhoz hasonló vörösiszap-tározókat – köztük az almásfüzitőit – a timföldgyártás leállítása óta más veszélyes hulladékok deponálására is használják, vagy használták. Birtokunkba került a kármentesítéssel megbízott Tatai Környezetvédelmi Zrt. főmérnökének 15 évvel ezelőtt elhangzott előadásáról készült leirat (PDF), amelyből kiderül: kármentesítés címén további nehézfémekkel szennyezik ezeket a tározókat az ilyesmire szakosodott vállalkozások.
A környezetvédők a súlyos kockázatok között sorolják az esetleges emberi mulasztás, földrengés vagy nagyobb árvíz esetét is. A Greenpeace korábban mintákat vett a part menti töltésekből, amelyekből kimutatták, hogy a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a talajokra megengedett 15 mg/kg helyett akkor 324 mg/kg volt a part menti talajban.
A környezetvédők szerint magasabb koncentrációban toxikus- és nehézfémeket tartalmazó hulladékok is szerepelnek a cég hatósági engedélyében (a korábbi 2010-es és a decemberben kiadott új engedélyben is), ezért kérdéses, hogy hogyan végezhető komposztálás. A vállalat viszont arra hivatkozik, hogy az engedélyben szereplő anyagokat tesztelték, és ezekre hatósági jóváhagyásuk van. A TKV elismerte, hogy vannak nehézfémek is a hozzájuk érkező anyagokban és a náluk folyó feldolgozás végtermékében, de szerintük ezek nem ártalmasak, sőt megfelelő arányban az élő szervezetek számára szükségesek is lehetnek. Hangsúlyozzák, hogy a bróm, arzén és króm enzim-összetevők is, a környezetvédelmi hatóság állapította meg ezekből az elfogadható határértéket, és ők ehhez igazodnak. A cég azzal is érvel, hogy szabályosan működve végeznek hulladékkezelést, komposztálást, a veszélyes anyagokat a környezetre nem káros mesterséges talajjá alakítják, és erre van engedélyük. Állításaikat a cég weboldalán is közzétett tudományos véleményekkel is igyekeznek alátámasztani.
Szerettük volna megnézni, hogy milyen munka folyik jelenleg az almásfüzitői tározókon, de az Átlátszó szeptemberi megkeresésére a cég nem reagált. Ezért decemberben úgy döntöttünk, megpróbálunk a telepen kívülről, egy drón segítségével tájékozódni.
A TKV a januárban elküldött kérdéseinkre sem válaszolt. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az ott jártunkkor az egyik tározó és a Duna közötti ösvényen tapasztalt vöröses elszíneződés oka mi lehet. A TKV álláspontját végül úgy sikerült megismernünk, hogy az Átlátszó részvételével zajló tudományos projektben dolgozó kutató kollégák által elküldött kérdésekre a cég végül válaszolt, és ezeket a válaszokat a kutatók a rendelkezésünkre bocsátották.
Például arra, hogy hogyan lehetséges, hogy mint ez a drónfelvételen is látszik, a VII-es tározóban a mai napig van egy kisebb rész, ahol befedetlen a vörösiszap. A Greenpeace szerint ugyanis ha a cég akarta volna, 33 év alatt bőven be lehetett volna fedni ezt a maradék kis területet. A TKV szerint azért nem készültek el a munkával, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő fedőanyag, mivel az elmúlt években az ipari hulladék mennyisége csökkent a szigorúbb környezetvédelmi előírások és a gyártási technológiák modernizálása miatt. A tározóban fennmaradó – a felvételen vöröses színű – rész betakarását a 2020-as évek elejére ígérik.
Komposztálás vagy hulladéklerakás zajlik?
A környezetvédők szerint ez a késlekedés arra utal, hogy a vörösiszap-befedés csak jó indok a hulladéklerakási engedély további hosszabbítására, főként, mivel a már befedett felületek egy részére második réteg talajborítást tart indokoltnak a TKV arra hivatkozva, hogy amikor a 2000-es évek elején sietve kellett befedni a tározókat a kiporzás veszélye miatt, nem volt elegendő anyag a befedéshez, így csak másfél méter vastagságban tudták ezt megtenni. Az erózió megállításához viszont szerintük ennél vastagabb fedőrétegre van szükség. A Greenpeace szerint viszont van számos hatékony, ilyen területeket fedő technológia, amihez korántsem kell ilyen mennyiségű anyag, például a geotextil.
A TKV kommunikációs munkatársa, Paróczy Pálma szerint nem igaz a környezetvédők által gyakran ismételt állítás, hogy a cég nem hulladékkezelést vagy komposztálást végez, hanem egyszerűen csak higítja és lerakja a beérkező veszélyes és általános hulladékot.
“Aki ilyet állít, az nem nézte meg a tározót, nem ismeri a munkafolyamatainkat. (…) Mi nem tudunk olyan elismert, akkreditált szakértőről, aki vitatná ezt az általunk megfogalmazott, és a hatóság által leírt véleményt. A rekultivációs munka során, amit a tározóban végzünk, biológiai eljárással mesterséges takaróréteget hozunk létre, ami tartalmazza a természetes talaj legfontosabb összetevőit, s alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez pedig egy nemzetközileg bevizsgált és tudományos szakemberek által elfogadott technológia. A biológiai és vegyi folyamatokkal így kezelt hulladék természetes összetevőkre, a talajban természetes állapotban is megtalálható anyagokra bomlik. A cégünk által végzett hulladékkezelés és rekultiváció nemcsak, hogy nem szennyezi a környezetet, hanem, mint ezt vizsgálatok is bizonyítják, a természetes környezet a tározók környékén egyre jobb állapotban van.”
A cég ezeket a vizsgálatokat saját maga végeztette el, elmondásuk szerint nemzetközileg elismert szakértőkkel, 2014-2015-ben. A vizsgálatok eredményét ezer oldalas tanulmányban foglalták össze az ebben részt vevő cégek, egyetemek és tudományos intézetek. A TKV szerint ez a kutatás igazolja, hogy, a hozzájuk szállított veszélyes hulladék a cég által végzett feldolgozás során elveszíti a veszélyes tulajdonságait, és hogy ők tulajdonképpen javítanak a helyi környezet állapotán. A cég szerint a tanulmányban foglaltakat az engedélyezési eljárásban ügyfélként részt vevő Greenpeace sem vitatta.
Szigorítottak a határértékeken, de nem eleget
A Greenpeace szerint az előző engedélyhez képest a korábban általuk is kifogásolt pontokon az új engedély valamennyit szigorított a veszélyes anyagok megengedett értékein a területre kirakható veszélyes és nem veszélyes hulladékokból készült “termékre” vonatkozóan, de a zöldszervezet szerint továbbra is komoly gondok vannak a végül ott maradó anyaggal, mert a talajra megadott határértékeket nagyon jelentősen, a szennyvíz komposztra megadott határértékeket pedig több esetben jelentősen túllépheti a fedőanyag tartalma.
A “terméket” a TKV komposztált fedőtalajnak tekinti, míg a Greenpeace azt állítja, ez egyszerűen mérgező összetevőkkel teli veszélyes keverék, s többek között a felszín alatti vizeket is veszélyezteti hosszú távon. A szervezet ezért a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál fellebbezett az új engedély ellen, kifogásként sorolva, hogy amit a cég végez, az szerintük továbbra is csak hulladék lerakás és nem hasznosítás, s hogy e tevékenység eredménye nem nevezhető terméknek.
A Greenpeace szerint szerint meg kellene tiltani a nehézfémeket és egyéb mérgező anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó veszélyes hulladékok átvételét, s a szennyvíz komposztra meghatározott kimeneti értéket kellene alkalmazni az Almásfüzitőn használt technológiára.
A zöldszervezet fellebbezésében a 2012-es hulladéktörvényre hivatkozva kérdőjelezi meg a TKV engedélyében foglaltak jogosságát, például szerintük a hulladékhasznosítás szót sem jogos használni, mert a kimeneti anyag rendszeres és általános jelleggel történő felhasználásra a cég nem adott bizonyítékot. Az idézett törvény szerint a hasznosítás:
“Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.”
A Greenpeace fő kifogása, hogy a fedőanyag előállításához egyáltalán nem lenne szükséges nem lebomló veszélyes hulladék felhasználása, ezért a zöldszervezet szerint érthetetlen, miért engedi a hatóság egyáltalán ezeknek az anyagoknak a telepre szállítását. Szerintük az Almásfüzitői telepen használt higításos-lerakásos módszer igen jövedelmezővé teszi a veszélyes hulladék átvételét, hiszen ha valaki újonnan próbál veszélyes hulladék-feldolgozót építeni, a szigorú előírások miatt csak nagyon nagy költséggel tudja ezt megtenni.
A környezetvédő szervezet azt is említi a legújabb engedély miatt beadott fellebbezésében, hogy az ő aggályaikat a cég korábbi engedély-felülvizsgálati kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozatok is megerősítették. Például azt, hogy a nehézfémek koncentrációja csökken ugyan a nem veszélyes hulladékkal való higítás erdeményeként, de az összmennyisége ezeknek az anyagoknak ugyanannyi marad a helyszínen.
A Greenpeace szerint a TKV új környezethasználati engedélye továbbra is az elfogadható értékek sokszorosát hagyja jóvá több veszélyes anyagból is. Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag-szakértője az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem érti, hogy miért lehet olyan magas például a toxikus tartalom az Almásfüzitőn végzett műveletek végén keletkező “kimenő anyagban”, miért engedi a hatóság, hogy ugyanannyi szennyező anyag legyen a cég állítása szerint komposztáláson átment “mesterséges talajban”, mint például a komposztálatlan szennyvízben: Simon szerint az lenne a helyes, ha az itt végzett műveletek után az oda hordott hulladék veszélyes anyag tartalma ugyanolyan mértékű lenne, mint ami a talajra, vagy a legrosszabb esetben a komposztált szennyvízre vonatkozó előírásokban szerepel.
Például a kihelyezhető “termékben” az arzén megengedett koncentrációja az új engedélyben 50 mikrogramm köbméterenként, míg a régiben 75 volt, pedig alapesetben a talajban 10 mikrogramm a határérték. A higany megengedett mennyisége 10 mikrogramm volt, most 5 lett – szemben a talajra megengedett 0,5 mikrogrammal köbméterenként. A szerves olaj tartalom 4000 mikrogramm lehet az Almásfüzitőn kirakható anyagban, míg talajban ebből 100 mikrogramm a megengedett. Az ólom megengedett mennyiségét 750-ről 500 mikrogrammra csökkentették.
A Greenpeace szerint indokolt lenne mind az átvehető, mint a kirakható anyagban megadni határértéket a különösen problémás halogénezett szénhidrogénekre, amelyek máshol komoly problémákat okoznak.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén
Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
A Greenpeace a fellebbezésében javasol további, szerintük szükséges vizsgálatokat a tározók kapcsán, például a lerakott anyag talajba szivárgásának és kipárolgásának ellenőrzését, arra is hivatkozva, hogy Almásfüzitő “alsó” részén, a közvetlenül a VII-es tározó mellett élő helyiek sokszor panaszkodnak rossz szagra.
Ez utóbbiról TKV-t is megkérdeztük: a cég szerint sok más üzem is működik Almásfüzitőn, a kellemetlen szag akár ezektől is származhat. Ahhoz pedig, hogy a helyiek által jelzett szagról érdemben válaszolni lehessen, tudni kellene, hogy pontosan mikor és hol észlelték ezt. Állításuk szerint, amikor korábban felmerült ilyen panasz, mindig kivizsgálták, és egyetlen esetben sem találták úgy, hogy a sajáti telepük lett volna a kellemetlen szag forrása.
“Sosem tagadtuk, hogy a mi technológiánk szennyvíziszapot is felhasznál, így esetenként bizonyos mértékű rossz szag kikerülhet a telepünkről, de az üzem elhelyezése és egyéb technikai védőintézkedéseknek köszönhetően ez csak kisebb probléma, ami a lakóhelyektől távol egy keskeny sávot érint. Egyébként is szigorú előírások vonatkoznak erre, s az érintett hatóságok folyamatosan ellenőrzik ezek betartását.”
Évente ellenőrzik a szakhatóságok
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit, és milyen gyakran ellenőriznek a hatóságok, ezért megkerestük őket, hogy megtudjuk, a 2019-ben újabb környezethasználati engedélyt kapott Tatai Környezetvédelmi Zrt. területén és közvetlen közelében mikor monitorozták legutóbb a cég tevékenységét, módszereit, valamint a Duna vizének, a talajnak és a talajvíznek, valamint a levegőnek a veszélyes anyag tartalmát, s hogy milyen vizsgálatokat folytattak le, és milyen eredménnyel.
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, és a tározók kapcsán szintén illetékes Bányafelügyelettől mostanáig nem jött válasz a megkeresésünkre. Az új engedély ügyében másodfokú szakhatóságként eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától az alábbi válasz jött a korábbi, még a decemberi, új engedély kiadása előtti levelünkre:
“Az I-VI. számú, már lezárt és kiporzástól mentesített vörösiszap-tározók egységes környezethasználati és környezetvédelmi működési engedély alapján működnek. Jelenleg folyamatban van a VII. számú vörösiszap-tározóban lévő veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésére (hasznosítására) vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát célzó környezetvédelmi hatósági eljárás, ebben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben másodfokú szakhatóságként járt el. A VII. számú vörösiszap-tározó felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Az üzemet a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint iparbiztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyelet alatt tartja. Az üzemeltető tavaly (2018) augusztus 2-án kapott katasztrófavédelmi engedélyt, a legutóbbi ellenőrzés idén (2019) február 21-én volt, annak során hibát, hiányosságot nem tártak fel.”
Miután a TKV újabb engedélyt kapott 2019 decemberében, ismét megkerestük az OKF-et, ahol annyit tudtunk meg, hogy a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket az iparbiztonsági hatóság évente ellenőrzi, s hogy a tavaly februári ellenőrzés óta nem került sor újabbra.
A politika dönt a környezetvédelmi ügyekről
Egy az Átlátszónak nyilatkozó, a magyarországi környezetvédelmi előírásokat és ügyeket, és a cég tevékenységét régóta jól ismerő, de korábbi pozíciói miatt névtelenséget kérő szakember úgy fogalmazott: a TKV által végzett hulladékkezeléssel kapcsolatban a Greenpeace-hez hasonlóan kétségbe vonja, hogy valódi komposztálás folyna az üzemben.
Forrásunk szerint a komposztálás kifejezés használatára csak azért van mód, mert az EU – jogi terminológia szintjén – nem határozza meg, hogy pontosan mit takar ez a szakszó. Aggályosnak tartja, hogy ha esetleg egy kormányközeli nagyvállalkozó kezébe kerül az almásfüzitői cég, a hatóságok még inkább tartani fognak attól, hogy ellenőrizzék azt, vagy bármibe beavatkozzanak. Úgy véli, hogy az almásfüzitői tározók kapcsán a megoldás az lehetne, ha azokat kiásnák és egy biztonságosan szigetelt helyen raknák le, így lehetne megakadályozni, hogy az odahordott több százezer tonna veszélyes és általános hulladék a talajvízzel a folyóba szivároghasson.
Az almásfüzitői tározók ügye több forrásunk szerint is azt példázza, hogy hiányosságok vannak a környezetvédelem központi irányítása és haztósági ellenőrzése terén Magyarországon. Több megkérdezett szakember állítja: a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben Magyarországon sokszor politikai döntések születnek, mert ezekhez komoly gazdasági érdek fűződik.
Ráadásul sokszor nemcsak újságíróknak nehéz hivatalos információhoz jutni egy-egy ilyen ügyben: a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet például a mai napig nem kapott választ a hatóságoktól arra, hogy a Mátrai Erőműnél tavaly júliusban történt szennyeződést ki okozta.
A Mészáros Csoport keresi a lehetőségeket
Az Átlátszó több helyről is úgy értesült, hogy Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a TKV-val a cég esetleges megvásárlásáról. Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft-t.: a válaszból megtudtuk, hogy ez a cég nem tulajdonos az almásfüzitői tározókat tulajdonló cégekben (Tatai Környezetvédelmi Zrt., Revireo Invest Zrt., Envirotis Zrt., Greenermark Zrt.), de azt nem cáfolták, hogy tárgyalnának egy esetleges felvásárlásról:
„Általánosságban elmondható, hogy a Mészáros Csoport folyamatosan keresi az akvizíciós lehetőségeket, és az egyes tárgyalások kimeneteléről tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt.”
Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron
Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor az állami és a magánszféra között személyi átfedések alakulnak ki a vezető beosztásban lévők munkahelyváltása során. Ez a gyakorlat felveti a gyanúját annak, hogy az állami döntéshozók korábbi vagy leendő munkáltatóiknak kedveznek hivatali tevékenységük során.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy továbbra is folyamatban van az almásfüzitői tározók miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ez ügyben a legutóbb a 2015-ös, ún. indokolással ellátott véleményt küldte a Bizottság a magyar kormánynak – tudtuk meg brüsszeli forrásból. Brüsszelből nagyon figyelik, hogy mi történik az ügyben, melynek rendezését – a megkeresésünkkor még folyamatban lévő – új engedélytől várták.
A fent hivatkozott 2015-ös véleményben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározó tekintetében alkalmazzon szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A jelenlegi gyakorlat alapos vizsgálata felfedte, hogy a területen egyes, a rehabilitációt szolgáló hulladékkezelési tevékenységeket helytelenül végeztek el, aminek az emberi egészség védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos következményei vannak. Az EU hulladékkezelési jogszabályait megszegve a veszélyes hulladékokat más hulladékokkal keverték össze, az élőhelyvédelmi irányelv által előírt hatástanulmányokat pedig nem készítették el.
Egy 2013-ban küldött felszólító levélre adott válaszában Magyarország jelezte, hogy megkezdődött a területen alkalmazott gyakorlat felülvizsgálata, de a folyamat még nem zárult le. Mivel a felülvizsgálat alatt a területen zajló tevékenységek tovább folytatódtak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország egyelőre nem tette meg a jogsértő tevékenység megszüntetéséhez szükséges lépéseket. Amennyiben Magyarország e kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A TKV szerint a kötelezettségszegési eljárás oka az, hogy amikor elindították, Magyarország még nem adoptálta az uniós előírásokat (élőhelyvédelmi irányelv) erre vonatkozóan, s a cég mindig a hatályos magyar törvényeknek, szabályoknak megfelelve működik. Az új környezetvédelmi engedély már egy EU-kompatibilis magyar törvény alapján készült, 2018-ban Brüsszelből érkező szakemberek pedig személyesen járták be az almásfüzitői üzemet.
A cikk kutatók és oknyomozó újságírók közös munkájának eredménye, melyet a CEU-n működő Center for Media, Data and Society Black Waters című kutatási projektje keretében végeztek a résztvevők. Az Open Society Initiative for Europe által finanszírozott projekt célja az, hogy Közép-Kelet Európában történt környezeti károkról, korrupcióról és ezek társadalmi következményeiről tudósító, figyelmet felkeltő cikkek készüljenek. Közreműködtek Czeglédi Alexandra kutatói asszisztens, antropológus, Ian M. Cook kutató (Közép-európai Egyetem), Vetier Márta, tájépítészmérnök, környezetkutató. Videó: Németh Dániel. | Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét | Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/26/megujitottak-a-meszaros-cegcsoport-altal-kinezett-almasfuzitoi-hulladeklerako-engedelyet/ | 2020-02-26 10:45:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Helyreigazítás: a 2020. február 27. napján megjelent, „Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást jogerősen három évre ítélték. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást a Debreceni Törvényszék mint elsőfokú bíróság 2017. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével folytatólagosan elkövetett, hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, amely büntetést a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 12-én hozott másodfokú, jogerős ítéletével 5 000 000,- Ft pénzbüntetésre enyhített.
Minden év végén állandó téma a hazai kórházak adóssága, az egészségügy alulfinanszírozottsága, az ellenzék pedig éppen ezért, szinte képtelen leszállni az oktatás-egészségügy két bites, minden primitivitást alulmúló kampányáról. Ha azonban elkezdjük felfejteni a szálakat, akkor hamar kiderül, hogy a problémák forrása legkevésbé valamely Orbán-kormány munkájában, mint inkább a „haladó, európai”, balliberális kabinetek és a hozzájuk köthető csatlós cégek, vállalkozások körül keresendő. Az egészségügyi intézmények és a magántulajdonú egészségügyi vállalatok homályos összefonódásai azonban egy évi kétezer milliárd forintból működő állami terület költségvetésének zabrálására adhatnak lehetőséget. A tapasztalatok szerint pedig ahol megvan a lehetőség, ott mindig lesznek élelmes vállalkozók is annak kihasználására.
Adódik a kérdés: vajon mi köti össze egy nyírségi állami egészségügyi holding jogerősen elítélt vezérigazgatóját, egy jelenleg is nyomozás alatt álló miskolci onkológiai vonalon működő magánvállalat tevékenységét és a kórházak minden évben felhalmozódó jelentős hiányát? A rövid válasz: hasonló profilú cégek. A történet megértéséhez azonban fel kell idéznünk a hírhedt kórház privatizációt és a Gyurcsány-kormány működésének éveit. Az ötlet az volt, hogy a PPP beruházási kontrukcióhoz hasonlóan az addig csak állami kézben lévő és kizárólag a költségvetés által finanszírozott egészségügybe beszáll a magántőke is, ezzel fejlesztve a színvonalat és a úgy kompletten mindent is. Persze a gyakorlatban a kisebbségi tulajdonos magánvállalatok kapták a profitot termelő tevékenységeket, az államra maradt a veszteség vállalása, a rendszer pedig az összeomlás irányába haladt.
4 MILLIÁRD UGROTT NYÍREGYHÁZÁN
2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték el az egykori orvos-cégvezért három évre.
MISKOLCON JELENLEG IS ÁLL A BÁL
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház sem maradt ki az egészségügy átszervezésének kalandos történetéből. Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a miskolci megyei kórházban miként kerülhetett az onkológiai ellátás egy bizonyos Medcenter Kft-hez, amelytől csak főigazgató váltások és hosszas huzavona után sikerült az intézménynek búcsút mondania. Ebben az esetben is milliárdos kár érhette a kórházat, így a magyar államot, az előnytelen szerződési konstrukciók miatt. A gyakorlat megértésének kulcsa az a tény, hogy tudjuk, itt zajlott hazánk történetének legdrágább sugárterápiája, valamint itt volt a legmagasabb az ilyen kezelések után járó állami támogatás. Közben viszont persze az érintették minimalizálták költségeiket, így az ott dolgozók elmondásaiból tudjuk, hogy például a rákos betegek kezelését szolgáló eszközök alkatrészei között szivárgó vizet az egészségügyi személyzet kénytelen volt konyhai mosogatószivaccsal megpróbálni felszívni.
MINDEN KONC SZÁMÍTOTT
Talán nem az ország legismertebb települése a Sárrét festői városa, Püspökladány, de a 16 ezer fős település rendelkezik egy bizonyos orvosi rendelőintézettel, aminek az átszervezése körül újabb lehetőségek nyíltak a szociálliberális üzleti körök számára. Történt ugyanis, hogy a 2000-es évek végére már igencsak ramaty állapotban lévő intézményt a városi önkormányzat fel szerette volna újítani. Azonban a kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a városi egészségügyi szolgáltatóban kisebbségi tulajdonosként meg kell jelenjen a magántőke. Annak rendje és módja szerint, a magántőke meg is jelent egy bizonyos Mappet Kft. formájában – természetesen érezzük, hogy milyen háttérrel vehet egy magáncég bagóért 49 százalékos tulajdonrészt egy önkormányzati cégben arra alapozva, hogy ez majd százmilliós léptékű támogatást jelent annak. A rendszerbe azonban homokszem csúszott, ugyanis a cég nem kapta meg a remélt kormányzati támogatást, ellenben a kisebbségi tulajdonos „rajta maradt” Püspökladányon.
„VÉLETLENEK” EGÉSZ SORA
Az egészségügyi privatizáció kormányprogramként történő csúcsrajáratása idején későbbi elítélt holdingvezérünk, Kiss Zoltán Tamás céget alapít, amelyet tovább ad kinevezése idején bizonyos Szimilkó Tamásnak. Szimilkó ebben az időben jegyzi többek között a püspökladányi projektbe belépett Mappet Kft-t. A projekt bukásakor, miután kiderül, hogy a kormányzati támogatást a cég nem nyerte el, Szimilkó kiszállt és a Mappet egy bizonyos Dombi Imre irányítása alá és tulajdonába került. Hogy, hogy nem, de Dombi Imre már kapcsolatba kerül történetünk többi szereplőjével is. 2013-tól ugyanis tulajdonos és vezető egy Deb Consult Kft. nevű cégben, amelynek már akkor tulajdonrésze volt a miskolci botrányokban abban az időben még szintén aktív Medcenterben. A cégtől 2016-ban válik meg, méghozzá Kiss Zoltán Tamás javára – aki jelenleg is tulajdonos és vezető tisztségviselő a cégben. De ne feledkezzünk meg Szimilkó Tamásról sem, aki idővel szintén túlad portfólióján, ezek pedig egy bizonyos Gubacsi Lászlóhoz kerülnek, méghozzá ahhoz a Gubacsihoz, aki jelenleg is a Medcenter meghatározó alakja. Miután halmozni kell az élvezeteket, érdemes megállapítani, hogy Gubacsi Medcenteres érdekeltségének szintén jelentős közös üzleti érdekeltsége volt az elítélt holdingvezér által tulajdonolt és igazgatott cégekkel.
A SZÁLAKAT IS ELVARRJÁK
Feltehetné a kérdést az olvasó, hogy mi végre idéztük a milliárdos botrányok történetébe Püspökladány rendelőintézetének ilyen szemmel nézve marginálisnak tűnő kálváriáját. Nos a válasz az, hogy az elsőre gyakran megfoghatatlannak tűnő milliárdos károkozások mellett így lehet szemléletesen érzékeltetni, hogy a kellően kártékony, élősködőkhöz hasonlítható módon működő cégek miként tudják a szakadék szélén hagyni tízezrek egészségügyi alapellátását. Emellett pedig azért is érdemes ezt az esetet megvizsgálni, mert ha valakiben kételyek merülnének fel, hogy a fentebbi összefüggések mindössze egy rosszindulatú oknyomozás által láttatni akart helyzetet írnak le, akkor érdemes a püspökladányi egészségügyi szolgáltató cég ügyvezetői székének sorsára fordítani figyelmünket. Rövid közjátékot követően ugyanis a cég élére – immár a Mappet kiszállása után, de egyben a megdöbbentő, hogy ennek ellenére is – egy bizonyos Komróczy Károly került. Komróczy azonban szintén nem tűnik egy véletlenül érkező jelentkezőnek, hiszen éppenséggel három céget is közösen jegyzett a múltban Kiss Zoltán Tamással. Komróczy jelenleg is tartó ügyvezetői megbízatása ennek fényében pedig szintén érdekes kérdéseket vet fel.
Természetesen a fentebb leírt tényszerű adatok és összefüggések ugyan mindenben megfelelnek a valóságnak, de a szükséges konzekvenciák levonása már kizárólag az olvasó és a döntéshozók kompetenciája.
Ha ezidáig nem lett volna elég hajmeresztő, hogy az egészségügyet milyen hasonló profilú cégek karjai fonhatják át, akkor érdemes ezen vállalkozások természetéről is szót ejteni. A rákbetegek szenvedéseivel egyidejűleg nagyot szakító Medcenter múltjából ugyanis minden oldalról csontvázak dőlnek ki. Tragikomikus, egyben elképesztő körülmény ugyanis, hogy az onkológiai ellátásban résztvevő cég életét papíron hosszú évekig igazgatta egy Hosszúpályiban főállású tanyagondnokként dolgozó férfi.
A cégek számokban
Pontosan az üzleti titkok miatt megbecsülni sem tudjuk, hogy a bevezetőben említett három szereplő körüli egészségügyi üzlet milyen nagyságrendben szivattyúzhatott ki közpénzeket az egészségügyből, de sokat mondó információ, hogy a biznisznek elvileg a leszálló ágát jelentő 2018-as esztendőben is, pusztán az említett szereplők között kapcsolatot jelentő cégek árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot, de a cégek még névértéken is legkevesebb 2 milliárd forintot értek. Mindezek pedig felvetik a kérdést: valóban alulfinanszírozott a magyar egészségügy egyes része? Valóban kevés az a mára nagyságrendileg 2 ezer milliárd forint évente, amiből működhet ez a szektor? Vagy esetleg néhány igencsak problémás elem csapolja a közös kasszát?
A vezető képen Kiss Zoltán Tamás látható. Fotó: szon.hu
Konzervatívnak lenni ma forradalmi. Amikor a világot ki akarják fordítani a sarkából, mi fiatalok, ifjú polgárok tehetünk a legtöbbet a jövőért... | Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök | 2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték az egykori orvos-cégvezért három évre. | null | 1 | https://pestisracok.hu/milliardokat-talicskazhatnak-ki-evente-az-egeszsegugybol-orvosi-uzleti-korok/ | 2020-02-27 11:09:59 | true | null | null | pestisracok.hu |
Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be.
Laczó Adrienn bíró a határozat indokolásában kijelentette, hogy a Prisztás-ügyben korábban meghozott jogerős ítélet alapjaiban kérdőjeleződött meg. A Fővárosi Törvényszék szerint Jozef Roháč önmagát terhelő vallomása választ ad azokra a korábban megválaszolatlan kérdésekre is, amelyek alapján azért lehetett kétségbe vonni Hatvani István bűnösségét, mert a szemtanúk – főképp Fazekas Ferenc – egy viszonylag alacsony, vékony testalkatú merénylőről számoltak be, Hatvani pedig magas, és a történtek idején több, mint száznegyven kilogramm volt a testsúlya. A bíróság annak ellenére hozta meg döntését, hogy információink szerint a napokban kiderült: Roháč beszélgetéseit lehallgatták a börtönben, és a jegyzőkönyvekből kiderült, hogy tanúkat próbált meg manipulálni a vallomásának alátámasztása érdekében. A törvényszék elfogadta Roháč beszámolóját arról is, hogy érdek nélkül vállalta magára a gyilkosságot, és azért tett vallomást, mert nem akarta, hogy egy ártatlan ember üljön miatta. Az ügyészség szerint Jozef Roháč vallomása ellentmondásos elemekkel van tele, a bíróság szerint azonban életszerű, hogy több, mint két évtized távlatából már nem emlékezett minden pontos részletre. Roháč börtönbeli lehallgatásának ügye pénteken fontos téma volt a perbeszédekben is, a törvényszék a jelek szerint azonban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a történteknek.
Portikéknak egyelőre nem jött be az orosz szál
Minden bizonnyal Hatvani István felmentését remélte a másik két vádlott is, de valószínűleg nem a pénteki végeredménnyel. Ésszerű feltételezés lehetett, hogy amennyiben Hatvani kiesik a történetből, akkor Portik sem bízhatta meg őt, Fazekas szerepe pedig végképp értelmezhetetlen lett volna. Roháč vallomása tartalmazza, hogy őt néhai barátja, Jozef Hamala – akit később ugyancsak agyonlőtt – kérte fel a merényletre, a megbízói kör pedig egy meg nem nevezett orosz alvilági csoport volt. Laczó Adrienn hangsúlyozta, hogy a Jozef Roháč vallomása miatt elrendelt perújítás tárgya kizárólag az elkövető személyének tisztázása volt, ez pedig sikerült. Érdekesség, hogy ugyanebben az ügyben Portik és Fazekas is perújítási eljárást kezdeményezett a fenti körülmények miatt, erről azonban a Fővárosi Törvényszék nem döntött. Azt ugyanakkor tisztázni kell, hogy ha Hamala bízta meg Roháčot, akkor a felbujtó nem lehetett Portik; erre talán lehetőséget nyújt az, hogy Portik, Fazekas és védőik is fellebbezést jelentettek be pénteken, a szálakat így valószínűleg a Fővárosi Ítélőtábla bogozhatja majd ki. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, akkor végleges ellentmondás maradna az, hogy a Fővárosi Főügyészség vádirata és Jozef Roháč egy teljesen eltérő felbujtói körről beszél. A történetet bonyolítja az is, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében Roháčot hamarosan meg kell gyanúsítani a Prisztás-gyilkossággal, majd elindul a büntetőeljárás, a büntetőper. Tovább fűszerezi a történetet, hogy a bíróság kimondta: csak az derült ki, hogy nem Hatvani lőtte agyon Prisztást, de részt vehetett a bűnjelek – a kerékpár, a fegyver és merénylő ruházata – eltüntetésében. Mint Laczó Adrienn mondta, ez már valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Az egykori keresztapák is Roháčot nevezték meg bérgyilkosként
A vádirat szerint a merénylet alapja az lehetett, hogy az alvilág egykori pénztárosának tartott Lakatos András nagy összegű kölcsönt vett fel Portiktól és Prisztástól is, fedezetül pedig mindkettejüknek ugyanazokat a fővárosi ingatlanokat ajánlotta fel, de a lakások elosztásáról a két férfi nem tudott megegyezni, ami súlyos konfliktushoz vezetett közöttük. Egyes tanúk szerint a megbeszélés után röviddel Portik a belvárosi éttermében, az egykori Művészinasban adott megbízást Hatvani Istvánnak Prisztás megölésére. Egy korábbi verzió szerint az ellenségeskedés alapja lehetett az is, hogy a dúsgazdag Prisztás be akart szállni az olajüzletbe, amivel súlyosan sértette volna Portikék érdekeit. Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Roháč érintettségére régebben több tanú is utalt, közöttük Radnai László, a kecskeméti maffiaper fővádlottja, aki az utóbbi években szinte az összes, korábban eredménytelenül vizsgált, a kilencvenes években elkövetett leszámolás megoldóembere lett. Ugyancsak Roháčról beszélt egykor a Prisztás-ügyben Portik volt olajos üzlettársa, Drobilich Gábor is, aki azért dicsérte a szlovák bérgyilkost, mert az nejlonzacskóban fogta a merénylethez használt pisztolyt, így nem maradt lőpor a kezén, és a töltényhüvely sem maradt a helyszínen. Az is tény ugyanakkor, hogy sem Radnai, sem Drobilich nem beszélt a Roháč által említett orosz megrendelői körről.
Hatvani estére már a családjával lehet
Hatvani István szokatlan nyugalommal hallgatta pénteken a Fővárosi Törvényszék döntését; mint később kiderült, nem értette pontosan, hogy mit jelent a büntetésének félbeszakítása, erre a bírónő adott neki magyarázatot. A határozat értelmében a férfit visszaszállították a börtönbe, de csak a papírmunkák elvégzése miatt, mivel az említett ügyészi fellebbezésnek ilyen esetben nincs halasztó hatálya. Hatvani jelen lévő családtagjainak a büntetés-végrehajtás dolgozói jelezték, hogy estére már hazavárhatják. Laczó Adrienn jelezte Hatvani Istvánnak, hogy az ügyészség fellebbezése miatt még előfordulhat, hogy újra letartóztatják, de az már csak a fellebbviteli eljárásban történhet meg. A Fővárosi Törvényszék pénteki döntése nem jogerős.
Fotó: PS
Egyes feltevések szerint a kunokkal jött Magyarországra, mások azt sugallják, hogy már Árpád vezér körül is ott acsargott. A magyar szakírók egyöntetűen nemzeti büszkeségként kezelik, de túlzásokba ne essünk | A Fővárosi Törvényszék szerint Roháč ölte meg Prisztást, Hatvani büntetését félbeszakították | Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be. | null | 1 | https://pestisracok.hu/breking-a-fovarosi-torvenyszek-szerint-rohac-olte-meg-prisztast-hatvani-bunteteset-felbeszakitottak-cikkunk-frissul/ | 2020-02-14 11:23:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást.
A 2000-es évek elején kitört szövetkezeti botránynak köszönhetően kisbefektetők mentek tönkre, közben pedig eltűnt csaknem kétmilliárd forint. A Vertical ellen a XI. kerületi kapitányság 2003. őszén kezdett nyomozni, ám csupa olyan ember ellen, akik a szövetkezethez csak névleg kötődtek – idézte fel az Index.hu a napokban. Az ügyben az éjszakai életből jól ismert Klivinyi Zoltánt is letartóztatták, aki részletes vallomásában megnevezte a háttérembereket. Az csak az elsőfokú tárgyalásnál derült ki, hogy ennek a vallomásnak egyszerűen nyoma veszett. Erről a Vertical-Invest elleni nyomozást vezető egyik alosztályvezető beszélt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2017 őszén. Szerinte, noha a tudták, hogy a gyanúsítottak, köztük Klivinyi, mindössze strómanok, néhány magasabb pozícióban lévő rendőr nem akarta a nyomozást sikerre vinni. A rendőr beszélt arról a betörésről is, ami a XI. kapitányságon történt annak idején, amit szerinte csakis belső ember követhetett el. Mindezt jelezték a belső elhárításnak is, át is adták nekik az ezzel kapcsolatos jelentésüket, de a vizsgálat eredménytelenül zárult.
Túl jól haladt a nyomozás, elvették az ügyet a nyomozóktól
Az alosztályvezető tanúvallomásában kiemelte, a nyomozás előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy információk szivárognak ki a kapitányságról, Klivinyiről pedig elmondta: ő stróman volt, a megbízói pedig még kihallgatva sem lettek, noha velük szemben is megállt az alapos gyanú. Az alosztályvezető ezek után készített egy jelentést, amelyben mindezt leírta, megemlítve, hogy a megbízói kör felett “egy politikai elit diszponált”. Felettese, miután értesült a leírt információkról, megdöbbenve kijelentette, hogy ebbe a kormány is belebukhat. A jelentés végül az akkori budapesti rendőrkapitány, Gergényi Péter asztalára került, aki elvette a kerületi kapitányságtól az ügyet és az iratokat át kellett adni a BRFK-nak. A jelentést pedig, benne a nevekkel, titkosították. A tanúskodó rendőr szerint a nyomozást azért vették el tőlünk, mert túl jól haladt, és „Klivinyi Zoltánnál meg kellett húzni a vonalat”. A rendőri visszaélésekkel összefüggésben indult ügyészségi nyomozás végül azért nem vezetett eredményre, mert a felmerült bűnpártolás, hivatali visszaélés és vesztegetés bűncselekménye már elévült.
A sztárzsaru szekrényéből tűnt el a legfontosabb bizonyíték
A Vertical-Invest botrányán kívül több esetben felvetődött már a rendszerváltás óta annak a gyanúja, hogy alvilági körök és politikusok érdekében büntetőeljárásokat akadályoztak meg, az érintett hatósági személyek pedig szinte mindig megúszták a felelősségre vonást. Jó példa erre az 1990-es években elkövetett leszámolások nyomozásaiban résztvevő több rendőr, akik ellen még a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálódott. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak az 1997-ben tett, végül a halálát okozó videovallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz. Az NVSZ-nek a kazetta rendőrségről való kikerülése mellett a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is komoly aggályokra adott okot. A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekében Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken a megmaradt rendőri jelentések szerint jól felismerhetően látszódott a robbantás miatt azóta elítélt Jozef Rohác. Az Aranykéz utcai robbantás ügyének perbeszédében az ügyész kiemelte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből vihették el a fontos bizonyítékokat. Ennek kapcsán a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám elévülés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Nem siették el a Fenyő-ügyet sem
A magyar kriminalisztika másik rejtélyes ügye, a Fenyő-gyilkosság vonatkozásában is felmerült, hogy hátráltathatták a nyomozást a rendőrségen. A védelmi szolgálat az egyik legfontosabb kérdésnek azt tartotta, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot 2009 elején hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal, noha Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Ez a titkosított vallomás egyébként a jegyzőkönyvezést követő harmadik napon már Portik Tamás és körének a kezébe került, ám a felelősök nevét ebben az ügyben sem ismerjük. Elévült már azoknak a hatósági személyeknek is a feltételezett bűncselekménye is, akikről a 2018-ban lefoglalt Portik-hangfelvételek tanúsága szerint Portik Tamás és energolos cégtársa, Drobilich Gábor beszélt a 2000-es évek közepén. Az egyik megvett gyilkossági nyomozót „Forradásosnak” nevezték, ő „énekelt” Drobilichnak, hogy Portik ellen egy zsarolási ügyben nyomoznak, a másik rendőr pedig kihozta a rendőrségről, majd az olajosak kezébe juttatta az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását, amivel életveszélyes helyzetbe sodorta a főnökeiről kipakoló egykori bűntársat.
Az összes fontosabb akta az alvilág kezébe került
Zsóvár 1999-ben hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról és különböző gazdasági visszaélésekről, de tizenöt évvel később arról is beszámolt az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán, hogy az olajmaffia legsikeresebb cégének, az Energol Rt-nek a vezetői 2002-ben az alvilági gyilkosságok nyomozásában keletkezett, számukra kínos összes rendőrségi iratot megszerezték a hatóságtól. A Portik-felvételekből információink szerint kiderül még, hogy áruló rendőr dolgozhatott a Kovács Lajos vezette döglött ügyek osztályán is. Az egyik hanganyagon ugyanis Portik Tamás arról beszélt a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamásnak, hogy Kovács közvetlen munkatárásától tudott meg információkat a Fenyő-ügy aktuális nyomozati cselekményeiről. Noha Portik elmondásait fenntartásokkal kell kezelni, még az ügyészség szerint is hosszú éveken keresztül bizalmas információkhoz jutottak a merénylet elkövetői.
Eltűnt a politikusokról és a maffiózókról írt jelentés
Meglepő dolgokat tapasztalt a rendőrségen Orosz István is, aki 2008-ig vezette a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül működő bűnszervezetek elleni osztályt. Orosz pár éve egy interjúban hangsúlyozta, hogy az NNI-n belül eltűnt az az általa jegyzett jelentés, amiben leírta: több politikus is kapcsolatban áll a maffiával. Szerinte abban a jelentésben olyan konkrétumok voltak, hogyha úgy működött volna az igazságszolgáltatás, ahogy például Olaszországban, akkor több honatyát hovatartozástól függetlenül bilincsben vihettek volna el a hatóságok. Orosz István beszélt arról is, hogy olyan felsőbb utasítást nem kapott ugyan, hogy valamilyen ügyben ne nyomozzanak, de az megtörtént, hogy feltártak egy bűncselekményt, ám az addig beszédes informátoraik örökre elhallgattak közvetlenül azután, hogy a jelentéseik politikusoknál landoltak. Az alezredes megemlítette még, hogy amikor a hírhedt Conti-Car bűnszervezet ellen nyomoztak, szintén találtak hozzájuk köthető politikusokat, a rájuk terhelő és addig összegyűjtött adatokat át is adták a megfelelő szolgálatoknak, ám ezúttal sem történt semmi, nem indult ellenük nyílt büntetőeljárás annak ellenére, hogy Orosz szerint jobb- és baloldalon is van több olyan politikus hazánkban, akik segítették egy-egy bűnszervezet működését.
Ha politikus és maffiózó nem is ült eddig együtt a vádlottak padján, az mégis nagy eredmény, hogy az ügyészségnek és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) 2012-ben sikerült a Vizoviczki-ügyben olyan vezető beosztású rendőröket megbuktatnia, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe az éjszakai szórakozóhelyeiről és mulatóiról elhíresült, befolyásos vállalkozónak, Vizoviczki Lászlónak és bűnszervezetének dolgoztak. Ügyüket jelenleg is tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg. | Mindenki megúszta: kilopott iratok, kiszivárgott vallomások, áruló rendőrök segítették a magyar maffiózókat | A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást. | null | 1 | https://pestisracok.hu/mindenki-meguszta-kilopott-iratok-kiszivargott-vallomasok-arulo-rendorok-segitettek-a-magyar-maffiozokat/ | 2020-02-08 11:40:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
„Az egészségügy romokban, az egészségügy eladósodott, nincsenek normális berendezések, nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök” – ugye sokat hallottuk már ezeket a mantrákat az ellenzéki politikusoktól, akik komplett kampányelemet generáltak például a CT-berendezések hiányának víziójából. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az év eleji sajtótájékoztatóján is határozott üzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy véget kell vetni a kórházak eladósodási folyamatának. Kiemelte: az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, „nagy halak” úszkálnak a vízben. S hogy ez mennyire így van, eddig talán nem is sejtettük.
Negyvenhatmilliárd forint volt a tét
Az átlagember számára nem igazán érthető, mit is jelentett az a kartell, amely azért alakult, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt, az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára kiírt forrásból megszerezzék. Ekkor ugyanis egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nemcsak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. A versenyhivatalt nem lehet azzal vádolni, hogy nem végzett alapos munkát: mintegy négy éven keresztül több nagy, vezető egészségügyi eszközök gyártásával foglalkozó céget ellenőrzött, végül hét cégre 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. A balliberális médiában előszeretettel hangoztatták, hogy a „miniszterelnök tanácsadója” és „egy másik üzletember” szervezte össze azt a kartellt, amely a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére alakult. A GVH nyilvánosságra hozott adatai között ugyan a magánszemélyek neveit nem közölték, azonban a PestiSrácok.hu postaládájában egy olyan boríték landolt, amelyben a négyéves vizsgálat eddig még nem ismert részletei is benne vannak. Ezek alapján pedig a multicégek mellett érdemes a kórházigazgatók, valamint egy, korábban ipari kémkedésért elítélt személy felelősségét, szerepét is górcső alá venni. Erre vállalkoztunk.
A közbeszerzési eljárások tárgyát képező képalkotói diagnosztikai eszközöket a globális eszközgyártók (GE, Siemens, Philips, Toshiba) mindegyike gyártja, s közülük hárman magyarországi leányvállalattal is rendelkeznek. (GE Hungary, Siemens Healthcare Kft., Philips Magyarország, míg a Toshibát disztribútor képviseli, a Variotrade Kft.) A magyar piacon a főbb disztribútorok a GVH vizsgálatába bevont cégek közül az Artmed, Mediszer, Hoge, Medirex, Euromedic Technology, VMD, Noelmedix, valamint a Med&Trade volt. Ezek a cégek játszottak tehát szerepet abban a KEOP-programhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban, amelyet a GVH négy éven át tartó vizsgálata érintett.
Az ember, aki ott sem volt…
A történet kulcsfigurája az a Harmat Sándor, akit korábban ipari kémkedésért is elítéltek. Az általunk megismert dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy milyen szerepe volt annak a kartellnek a létrejöttében is, amely 46 milliárd forintos pályázati forrást osztott le – természetesen egymás között. Számunkra rejtély, hogyan sikerült az egészségügyi berendezések gyártóitól kezdve az intézményvezetőket is megvezetnie, és a kormányzathoz közel álló tanácsadóként feltüntetnie magát, de a GVH vizsgálata megállapította, hogy Harmat az igényfelméréstől kezdve a KEOP-források odaítélésén keresztül a tenderek végleges lezárásáig aktív közreműködőként volt jelen.
Szinte hihetetlen, hogy ekkora multicégek közül semelyiknek nem jutott eszébe leellenőrizni azt a személyt, aki a szálakat mozgatta, mégis ez történt. Úgy tűnik, hogy a Google kereső használatában sem igazán mélyedtek el a kartellbotrány résztvevői, Harmat ugyanis kulcsszerepet töltött be abban, hogy minél több ajánlatkérő pályázzon, és abban is, hogy a tenderfelosztás eredményéhez igazodva minél aktívabban lépjenek fel ajánlattevőként, a közbeszerzési eljárásokat pedig ne támadják meg utólag.
Fidesz-kapcsolat, orosz szerelem
Mr. Handabandáról többször megírtuk: nemlétező kormányzati kapcsolataival házal, valamint milliárdos állami egészségügyi pályázatok és a politika körül legyeskedik. Harmat Sándor nem csupán hétpróbás ügyeskedő, hanem a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb gazdasági büntetőügy kulcsfigurája is, aki úgy tudott a tűz közelében maradni, hogy korábban saját magát és üzlettársát, az ipari kémkedésben a reptéren ugyancsak lekapcsolt Kassai Józsefet tulajdonképpen az orosz-magyar egészségügyi kapcsolatok kulcsfiguráinak nevezte. Érdekes, hogy Harmat ezen hencegését és oroszországi bekötéseit a mai napig homály fedné, ha a PestiSrácok.hu az új fejlemények kapcsán nem veszi elő a fiók mélyéről az ipari kémkedés bírósági tárgyalásairól készült jegyzőkönyveket. Harmaték oroszokhoz intézett szerelmi vallomásai után nem sok kérdés marad Harmat Sándor valódi érdekeivel és céljaival kapcsolatban, legfeljebb az, hogy miért nem esett le az egészségügyi szakembereknek, vezetőknek, hovatovább politikusoknak, hogy elég problémás Harmat Sándorral mutatkozni és tárgyalni. A PestiSrácok.hu korábban (itt, itt, itt) részletesen foglalkozott Harmat Sándorral, akit a Diagon-ügyben ítéltek el végül ipari kémkedésért. Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott „Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban” címmel. A PestiSrácok.hu derítette ki, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett ipari kémkedés ügyében bukkant fel. Emlékezetes: egy hazai, de a nemzetközi piacon is komoly pozíciókkal rendelkező, orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó magyar vállalat két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor elsőrendű és Torma Lajos másodrendű vádlott több, mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatfájlt mentett le saját laptopjára. Ezek az ipari oltalom alatt álló és üzleti titkot is képező adatok lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő diagnosztikum-gyárnak, amelyről a külföldi piacokon is ismert magyar vállalat ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott. Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. Csakhogy a pénzügyőrség 2008 májusában lecsapott cikkünk főszereplőjére, Harmat Sándorra, amikor ő a Ferihegyi repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – épp megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Korábban azt is a PestiSrácok.hu írta meg, hogy Harmat Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárra hivatkozva próbált meg zsíros laboratóriumi megrendelésekhez jutni, de az ipari kém annak ellenére tagadta mindezt, hogy a miniszter is figyelmeztette: fejezze be ámokfutását. Harmat azonban nem jött zavarba és ugyanúgy házalt állítólagos, de valójában nemlétező fideszes és kormányzati kapcsolataival, így akarta rátenni a kezét zsíros egészségügyi megrendelésekre. A GVH vizsgálata szerint ez sikerült is neki.
Az ipari kém és a multik esete, avagy Mr. Handabanda akcióba lendül
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy Harmat Sándor már a KEOP-tendereket megelőző időszakban is „a piac prominens szakértőjének” számított – legalábbis ezt hitette el magáról –, akinek hitelességét és szakmai hozzáértését az ügy szereplői nem kérdőjelezték meg. A GVH vizsgálata azonban rámutatott arra, hogy Harmat Sándor nem rendelkezett sem formális, sem informális megbízatással a KEOP-tenderek szakmai lebonyolításáért, és koordináló szerepet sem tölthetett volna be. A postaládánkban landolt dokumentációban az olvasható, hogy a piaci szereplők többsége fenntartások nélkül elfogadta Harmat saját megbízására vonatkozó állítását, s bár akadtak, akik ezt eleinte megkérdőjelezték, később ők is Harmat elvárásaihoz igazították saját piaci magatartásukat. Az egyik tanú pedig úgy fogalmazott: azért fogadta el Harmatot hiteles személyként, mert „azt a Siemens munkatársa mutatta be”. Hm.
A PestiSrácok.hu által megismert dokumentumok alapján kijelenthető: Harmattal az ügy minden szereplője kapcsolatban állt, mert azt feltételezték, hogy hatással lehet a KEOP befolyásolására. Harmat koordináló tevékenysége kiterjedt az érintett piaci szereplők – ideértve a gyártókat és szállítókat is –, valamint az intézmények közötti, a tenderek felosztására, valamint az ajánlati árak meghatározására is.
Igényfelmérés, beárazás, titkos email-hálózat
A történet a pályázat meghirdetése után turbófokozatban bontakozott ki: 2015 májusától megkezdődött az úgynevezett igényfelmérés, természetesen Harmat vezényletével, aki aztán minden szereplővel kapcsolatot tartott. Pikáns, hogy az igényfelmérésben részt vevő szereplők is rendszeresen megosztották egymással az információkat, és a korrekt piaci versenyeztetés égisze alatt, egymással vagy éppen a kórházakkal együttműködve dolgozták ki még a szóba jöhető termékek specifikációját is. De arról is közösen döntöttek, hogy ezek hogyan és ki által jutnak el az adott kórházba. Az persze mellékes volt, hogy ez mennyire felel meg a jogszabályoknak vagy éppen az üzleti etikának. Bár azt rögzíthetjük: mindezt nem igazán verték nagydobra. A dokumentumból pedig az is kiderül, hogy az egymás közötti kommunikációra egy titkos email-hálózatot használt például a Siemens; az úgynevezett „Viharzóna” szerveren tárolt információk nagy részét nem lehetett már visszaállítani. Külön szerveren leveleztek a kórházak is egymással. S bár a gyártók tagadták, mégis felmerült néhány olyan bizonyíték az eljárásban, amely szerint előszerződéseket is kötöttek egymással még a tenderek kiírása előtt. Az ügy egyik védett tanúja arról beszélt, hogy a gyártók az egészségügyi intézményekkel egyeztetve, még a közbeszerzések megjelenése előtt kötelező érvényű gyártói ajánlatokat adtak ki, amelyek arra vonatkoztak, hogy ki fog szállítani. Tehát az intézmények is aktív részesei voltak a szállítók és a disztribútorok közötti egyeztetésnek, a kórházak informálták ugyanis a piaci szereplőket arról, hogy melyik gyártót és melyik disztribútort preferálják. Ráadásul a kórházak bevonták a gyártókat és szállítókat a specifikáció előkészítésébe is.
Eredményhirdetés nélküli győztesek
Persze Harmat itt is segédkezett: egyeztetéseket folytatott arról, hogy hol ki legyen a gyártó és ki a beszállító, sőt, emberünk a kórházak mellett is kért indikatív ajálatokat például a Philips és a Siemens Zrt.-től. Táblázatokat készített, tárgyalt, majd a tenderek eredményhirdetése előtt azt is közölte, hogy kik a nyertes pályázók, valamint a nyertes ajánlati árakat is elárulta. De abban is kardinális szerepet vállalt, hogy még véletlenül se jelentsen be valamelyik cég óvást és támadja meg a túlspecifikált tendert. Arra is fény derült, hogy jó néhány fedőajánlat is az ő fejéből pattant ki.
A GVH részletesen vizsgálta Harmat szerepét a kartell létrehozásában, és megállapította jogsértő magatartását is. Más kérdés, hogy tettek-e büntetőfeljelentést az eljárás lezárását követően, vagy csak a gazdasági társaságokra róttak ki büntetést…
Folytatjuk. | Az ipari kém, aki átverte a multikat és lazán megúszott egy kartellbotrányt | Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik. | null | 1 | https://pestisracok.hu/az-ipari-kem-aki-atverte-a-multikat-es-lazan-meguszott-egy-kartell-botranyt/ | 2020-02-05 11:55:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Tavaly novemberben átfogó elemzés jelent meg az orvoslásban használt képalkotó diagnosztikai eszközök globális piacáról. A kutatás valóban alapos, minden tényezőt végigvesz a statisztikai adatok történeti áttekintésétől kezdve a régiós piacok méretén, szabályozási jellegzetességein át a gyártók termelési kapacitásáig, valamint az ár, költség- és profitmutatókig. A General Electricet (GE), a Siemens–t és a Philips–t az elemzés a globális piac nagyhalai közé sorolja. Az említett multik idén januárban szintén elvitték az első három helyet egy ugyancsak átfogó, bár más típusú piaci elemzésben, csak a sorrend volt más: Siemens, GE, Philips. Ez az analízis Magyarországon készült, és igencsak alapos munka, hiszen négy év hatósági vizsgálatainak eredményeit összegzi. Ezt a multik mégsem teszik ki a kirakatba, a 140 oldalas dokumentumban ugyanis a piacbefolyásolási gyakorlatukat leplezi le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Tolvajtempó
A magyar egészségügy Microsoft-botrányaként elhíresült kartellügyet nagyvonalakban már ismertettük a cikksorozatunk február 5-én megjelent első fejezetében. Bemutattuk, hogy a radiológiai eszközöket gyártó multik és hazai forgalmazóik miként zsíroztak le egy közel 50 milliárd forintos üzletet egy jogerősen elítélt szélhámos, Harmat Sándor iránymutatásával és kórházi vezetők segédletével. A PS postaládájába bedobott irat alapján Harmat ténykedését jóval részletesebben tártuk fel, mint más szerkesztőségek.
Megírtuk róla, hogy az egészségügyi kormányzat koordinátorának adta ki magát, és egy hamis megbízólevél másolatával férkőzött a kartell résztvevőinek bizalmába. Hogy ezt a bizalmat pusztán a rokonszenv vagy valami más mozgatta, máig rejtély, amire a versenyhivatal vizsgálati jelentése sem ad ésszerű magyarázatot. A GVH egyszerűen tényként rögzítette, hogy Harmat Sándor már korábban is az egészségügyi piac prominens szakértőjének számított, ezért hitelességét és hozzáértését a kartell résztvevői nem kérdőjelezték meg. Pedig lett volna miért gyanakodniuk, a férfi ugyanis – ipari kémkedés vádjával – időről időre szerepelt a bűnügyi krónikákban.
Nem túl életszerű, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, épp a Siemens-hez, a GE-hez vagy a Philips-hez hasonló világcégek képviselői ne ismernék az iparági pletykákat, vagy ne olvasnák az eléjük tett napi sajtószemlét. Bár Harmat Sándor törekedett arra, hogy a kartell szereplőivel magánjellegű kapcsolatot alakítson ki, kevéssé hihető, hogy megnyerő személyisége önmagában elegendő lett volna a szálak mozgatásához. A színfalak mögött valami olajozhatta a gépezetet ahhoz, hogy Harmat megbízhatóságát a Siemens egyik akkori munkatársa garantálja a kartell más szereplői előtt. Mert a visszaéléssorozatban nem Harmat Sándor volt az egyedüli koordinátor. Hanem a Siemens, amiről a világcégnek most már papírja is van.
Elkendőzött valóság
„Csak tiszta üzlet a Siemens üzlet” – vallja magyarországi honlapján a németországi központú világcég. Mint minden nagyvállalatnak, a Siemensnek is van compliance rendszere. Ebben – némiképp leegyszerűsítve – a gazdasági társaságok arról nyilatkoznak, hogy működésük során betartják a jogszabályokat, illetve a saját maguk által elfogadott etikai kódexet. Lássuk hát a Siemens fogadalmát!
A Siemens nem tűri el a korrupciót, a tisztességes verseny alapelveinek megsértését és egyéb jogszabályszegéseket – ha ez mégis megtörténik, azonnal cselekszünk. (…) A Compliance kulcs az üzleti feddhetetlenséghez.
Az egyszerre határozott és fennkölt üzleti hitvallást a cég maga tette idézőjelbe a GVH által feltárt kartellügyben, amelyben amúgy a versenyhivatal innovatív gyártóként jellemzi a Siemenset és a nemzetközi konkurenciát is. Nemhogy tisztességes versenyről, de versenyről sem volt szó, az általunk megismert dokumentumok alapján pedig inkább úgy fogalmaznánk: üzleti feddhetetlenség helyett a mutyizás vagy a panamázás kifejezés illik az ügyletre. A világcéget is elhagyta az innováció, a kreativitás; a szereplők ténykedése leírható az ismert gyermekmondóka segítségével: „ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri-piciri pedig mind megette”. A különbség annyi, hogy a kartellügyben a szereplők összedolgoztak, így a „workshopok” és a „teammunkában végzett project management” eredményeként a végén mindannyian belakmározhattak a pecsenyéből. A know-how-t a GVH vizsgálati anyaga szerint Harmat Sándor hozta, aki a pénzvadászat szervezésébe már az elején bevonta a Siemens–t (is).
A Siemens koordináló szerepe kimutatható azzal kapcsolatban, hogy a gyártók a piaci részesedésüket fenntartsák
– olvasható a GVH-verdiktben az 1. számú védett tanú nyilatkozata. Az összekapaszkodás mindkét fél szempontjából ésszerű volt. Az orvosi diagnosztikai eszközök magyarországi piacán a Siemens diktál, ezért is jegyezhette fel magának a kartell egyik szereplője, hogy a tenderek felét a Siemens viszi el, a másik felét pedig a versenytársai. De a tender akkora volt, a klinikák, kórházak, rendelőintézetek olyan sok MR, CT, röntgen beszerzésére írtak ki pályázatot, hogy a Siemens egymaga nem győzte volna a szállítást.
A multicég felismerte, hogy – kapacitások híján – piaci részesedését növelni nem tudja, így piaci pozíciójának megőrzése – a status quo fenntartása – vált számára elsődlegessé. És a Siemens vélhetően úgy volt vele, hogy ha már a tendereket le kell egymás között pacsizni, akkor pacsizzák le azokat a legnagyobb hal irányításával. A GVH határozatában olvasható a Siemens egyik akkori vezetőjének határidőnapló-bejegyzése. Ez nem más, mint egy csinos kimutatás arról, hogy hány CT-t, illetve MR-t szállít a Siemens és hányat a konkurencia. A piac felosztásához és a verseny korlátozásához a társkoordinátor szállította a muníciót. Harmat Sándor nem gépekkel, hanem információkkal kereskedett. Ő fogta össze a „piackutatás” szálait, magyarán vagy ő, vagy az ő megbízásából szondázták előzetesen a kórházi vezetőket arról, hogy milyen típusú és gyártmányú berendezést preferálnak, a gyártókat és a szállítóikat pedig arról, hogy ki és mit tud azokból beszerezni. Az óriástender előkészítésének és kiírásának heteiben Harmat olyan sokszor telefonált, sms-ezett a siemenses kapcsolattartójával, hogy az érezhetően messze túlmutathatott a sima szakmai érdeklődésen.
No-go zóna
A kifejezés jelentését migrációs vonatkozásban valamennyien megtanultuk az elmúlt évek híradásaiból. Hagyományos értelemben olyan településeket, városrészeket értünk alatta, ahol az állami rendfenntartás helyére az önbíráskodás lépett. A Siemens-t e téren nem hagyta el az innovatív gondolkodás, amikor megalkotta a magyar egészségügy „no-go” zónáit. A világcég „no go/no bid” bejegyzésekkel különböztette meg belső munkaanyagaiban azokat a pályázatokat, amelyeken nem indult ajánlattevőként. Mégpedig azért nem, mert az érintett kiírások műszaki tartalmát a kórházak a konkurencia termékeire szabták.
Keresztapa 2.
„Mi történt Frank Pentangelivel, Michael? A testvére eljött segíteni.” Ez a párbeszéd a maffiafilm-trilógia második részében zajlott Michael Corleone és a felesége között, miután a Keresztapa majmot csinált az amerikai szenátus vizsgálóbizottságából. A hallgatás szabálya a magyar egészségügy Microsoft-botrányát is átjárta. Ha nem így lett volna, a résztvevők nem a belső munkaanyagaikat dekorálják „no go/no bid” kommenttel, hanem jogorvoslati beadványokat fogalmaznak a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, és közben értesítik újságíró ismerőseiket. Itt azonban a koordinátorok semmit nem hagytak a véletlenre, a „ius murmurandi” jogának (az ókori Rómában az elégedetlenség kifejezésének joga) korlátozását sem. A kartell szereplői abban is megállapodtak egymással, hogy nem panaszkodnak a hatóságoknak, hanem fegyelmezetten „lenyelik a békát”, nehogy a jogorvoslati eljárás megakassza a bizniszt. A belső csatornákon persze kieresztették a gőzt. Maradt fenn olyan levelezés, amelyben az egyik cég illetékese háborogva ismeri el, hogy azért nem adtak árajánlatot, mert a pályázatot a Siemensre írták ki.
Csicskáztatás
Miközben a Siemens a saját útját egyengette, a disztribútorainak esetenként akadályversenyt rendezett. A globális cégekhez hasonlóan a német társaság sem maga forgalmazza az általa gyártott diagnosztikai eszközöket, hanem közvetítők révén. A kórházak a pályázat kiírása előtt a beszerzendő berendezés műszaki tartalmának meghatározására vagy a specifikáció véleményezésére megkérték a forgalmazókat. (Külön cikket ér, hogy a kórházak eljárása jogszerű volt-e vagy sem.) A disztribútorok ilyenkor megkeresték a gyártót, és kértek tőle műszaki leírást. És itt jött a Siemens-trükk: a világcég „hozott is, meg nem is”, mert ugyan valamennyi disztribútor kívánságát teljesítette, ám egyikét sem maradéktalanul. Mindenkinek adott műszaki leírást, de úgy, hogy azok különböztek egymástól. Amikor a pályázati kiírás megjelent, a műszaki tartalom átolvasása után a Siemensnél azonnal tudták, hogy melyik disztribútoruk „lobbizta be” eredményesen a kapott műszaki leírást a tenderbe. A jutalom nem maradt el: a Siemenstől az élelmes forgalmazó kapott egyedül ajánlatot a pályázatban szereplő diagnosztikai eszköz szállítására. Furfangért persze a magyar forgalmazók sem mentek a szomszédba. Ők a disztribútori piacot osztották fel egymás között, amint kiismerték a Siemens eljárását. A Siemens a versenyhivatali eljárás során úgy viselkedett, ahogy a Frank Pentangelihez hasonló pentitók szoktak: „feladta magát”, majd aktívan együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal, amely cserébe 40 százalékkal csökkentette a cégre kirótt bírságot. A GVH megállapította ugyan, hogy a multicég tevékenysége a vizsgált időszakban folyamatosan és minősítetten korlátozta a versenyt, ám a bűnbánó Siemens 256 millió forint befizetésével megúszta az egész botrányt. A versenyhatósági eljárás Magyarországon véget ért. A tengerentúlon viszont fut egy másik történet jórészt ugyanezekkel a szereplőkkel. Az FBI és az amerikai tőzsdefelügyelet gyanúja szerint ugyanis a világcégek Kínában és Brazíliában kormányzati hivatalnokokat fizettek le, hogy a diagnosztikai eszközök beszerzése során nekik lejtsen a pálya. Mindezek után hamisan és cinikusan csengenek Dale A. Martin, a Siemens magyarországi elnök-vezérigazgatójának szavai, aki éppen tavaly októberben gondolta úgy, hogy a Piac és Profitnak beszél a korrupcióról és a közbeszerzések átláthatóságáról, no meg a politika miatt Magyarország megítéléséről a német befektetők körében. Martin úr – magyar felmenőinek is köszönhetően – ékes anyanyelvünkön mondott lesújtó véleményt. „A rossz országimázs nem segít” – mondta a hazai állapotokról szólva a Siemens első embere. Aki szerint „minden országnak megvannak a saját kihívásai”, de a Siemensnél „zéró tolerancia van” a korrupció témájában, amit „nagyon komolyan vesznek”, és ennek ellenére is „jelen tudnak lenni a piacokon”. Na, igen. Ez tényleg érzékelhető, tisztelt vezérigazgató úr…
Egymás ellen dolgozó magyar hatóságok, a Siemens most is megúszta
A GVH által Harmat Sándorral egy szinten, azaz a kartell szervezőjeként kezelt Siemens Healthcare Kft. az elmúlt években, a hatósági nyomozás ellenére is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat. A cég 2019-ben szállított CT-t a miskolci megyei kórháznak és a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központnak is. Mégpedig jogszerűen. A törvény ugyanis a kartellező vállalkozásokat csak az ügy jogerős lezárulta után tiltja el – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. És mivel a hatóság majdnem négy évig nyomozott, így csak tavaly decemberben született meg a szereplőket elítélő határozat.
A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint három évig sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem indulhat hazai vagy uniós forrásokat érintő tendereken olyan cég, amelyik versenyfelügyeleti eljárásban bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. A Siemens Healthcare pedig éppen ilyen vállalat. A passzus alapján joggal gondolhatjuk, hogy a céget a hatóságok jó időre „kivonták a forgalomból”, és a Siemens 2023-ig biztosan nem kerülhet egészségügyi közpénzek közelébe. Nos, ez hatalmas tévedés. Az uniós jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy a nyugat-európai multinacionális vállalatok számára kiskapukat biztosítsanak ilyen helyzetekre is. Az európai jogrenddel összhangba hozott hazai jogszabályok szerint ugyanis az elítélt cégeknek lehetőségük van „öntisztázásra”, amely annyit jelent, hogy a közbeszerzési hatóság előtt kell bizonyítaniuk, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során közreműködőek voltak, minden birtokukban lévő információt megosztottak a nyomozást végző szervvel, és tevékenységükkel nem okoztak kárt. Ezek után nem meglepő, hogy a Siemens is éppen így cselekedett: nemcsak együttműködött a GVH nyomozóival, hanem a versenyhivatali határozatot követően azonnal öntisztázó eljárást indított a Közbeszerzési Hatóságnál. Ennek eredménye pedig éppen a napokban vált ismerté: a Siemens Healthcare Kft.-t a Közbeszerzési Hatóság bírája mentesítette a jogkövetkezmények alól, így a társaság továbbra is indulhat közbeszerzéseken. A mindezek után most némi csalódást érző olvasóknak enyhülést hozhatna, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint még 2016-ban nyomozást rendeltek el a GVH feljelentése alapján „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntettének gyanújával; erről még a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak számunkra bővebb felvilágosítást. A versenyhivatal lezárt eljárása pedig jogalapot biztosíthat a nyomozó hatóságok számára, hogy eredményesen lépjenek fel az ügyben.
Folytatjuk! | Hogyan ússzunk meg egy kartellezést: keresztapák a magyar egészségügyben (2. rész) | Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó. | null | 1 | https://pestisracok.hu/hogyan-usszunk-meg-egy-kartellezest-keresztapak-a-magyar-egeszsegugyben-2-resz/ | 2020-02-20 11:58:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Kovácsnak ugyan az volt az egyik választási ígérete, hogy képviselőként nagyon sokat fog keresni, de a bizottság elnökének járó fizetést még ő is túlzásnak érzi, pláne hogy szerinte a bizottságnak nincsen semmi értelme.
A négy hegyvidéki vagyonnyilatkozat-ellenőrző havi 80 ezret kap, míg az elnök ennek a dupláját, 160 ezer forintot, a bizottság viszont csak évente egyszer ülésezik. Kovács kerületében idén nagyjából tíz percet üléseztek, amiből szerinte két perc volt az érdemi munka, a többiben arról beszélgettek, hogy eltölthet-e egy hetet a képviselőknél, hogy felmérhesse értékesebb vagyontárgyaikat.
A bizottság egy rendes tagja – négyen vannak: Vágó István, a Demokratikus Koalíció politikusa és három Fidesz-KDNP-s politikus – tehát összesen tizenkétszer 80 ezer, azaz 960 ezer forintot kap évente úgy, hogy egész évben csak nettó tíz percet tölt el a bizottsági munkával.
Kovács az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy ő a bizottsági elnöki tisztségért járó tizenkétszer 160 ezer forintos (azaz 1 920 000 forintos) éves fizetést felveszi, viszont olyanoknak fogja adni, akik valóban tesznek valamit az átláthatóságért, például az Átlátszónak vagy a K-Monitornak. Emellett pedig a bizottság elnökeként legfontosabb feladatának a bizottság megszüntetését tartja. Az évi nettó tíz percet dolgozó bizottság ugyanis évente 5,76 millió forintjába kerül a hegyvidékieknek, egy négyéves ciklus alatt ez az összeg már 23 040 000 forint.
A megszüntetést Kovács nem teljes munkabeszüntetésként képzeli el, ugyanis a vagyonnyilatkozatok digitalizálásán és öt évre visszamenőleg kereshetővé tételén is dolgozik, viszont a következő havi képviselő-testületi ülésen indítványozni fogja az SZMSZ módosítását annak érdekében, hogy a megszüntetni kívánt bizottság lényeges feladatait a jogi bizottság láthassa el.
A pontosság kedvéért Kovács azt is hozzátette, hogy habár a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnöke minden fővárosi kerületben 160 ezer forintot kap, a tagok nem mindenhol kapják meg a 80 ezres fizetést, ugyanis vannak olyan kerületek, ahol a bizottságokban dolgozó képviselők fix összeget kapnak, a bizottságok számától függetlenül. Ennek az az oka, hogy maga az önkormányzati törvény (35-ös és 39-es paragrafusok) írja elő, hogy kell a bizottság, de hogy pluszpénz jár-e érte, azt az önkormányzat rendeletben állapítja meg, azaz a képviselők saját maguknak szavazzák meg a fizetésüket.
Kovács kérdésünkre, hogy harminc év alatt miért nem panaszkodott senki a minimális tevékenységet túlzottan sok pénzért végző bizottságok egyikéről sem, annyit mondott, hogy ezek gyakorlatilag
a pártok kifizetőhelyeiként működnek, így eddig senkinek nem állt érdekében változtatni ezen.
A XII. kerületi bizottság teljes, 10 perces ülését itt lehet végignézni: | AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG, AMI ÉVENTE TÍZ PERCET MALMOZIK TÖBBMILLIÓS FIZETÉSÉRT | Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő pontosan erre készül. Az Azonnalinak elmesélte, hogy miért. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200226_kovacs-gergely-felszamolna-a-hegyvidek-milliokert-malmozo-bizottsagat | 2020-02-26 12:04:00 | true | null | null | Azonnali |
Ha egy általános iskolás ma Magyarországon gimnáziumba szeretne jelentkezni, akkor egy időre abba kell hagynia a tiktokozást meg a letöltögetést, hogy belépjen a KIFIR középfokú felvételi információs rendszerbe, ahol megkeresi a vonatkozó digitális űrlapot az elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén, kitölti, majd - nem, nem megy vissza tiktokozni, hanem - a kitöltött digitális dokumentumot kinyomtatja, borítékba dugja és elküldi egy győri címre, illetve a kiválasztott iskolába.
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
Hadházy a tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy
"A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM NÉHÁNY NER-CÉG TULAJDONOSÁNAK JÓLÉTÉT SZOLGÁLJA."
A képviselő ezt a sarkos állítást a program lebonyolítását koordináló Digitális Jólét Nkft. szerződéseinek listájára alapozta. Bár ez a neten is megtekinthető lista nem tartalmazza a program során megkötött összes szerződést, a benne felsorolt tanulmányok és rendezvények összességükben mégis sokat elmondanak. Ezért mi is megnéztük, hogy nekünk miről árulkodik a hosszú szerződéslista.
De mielőtt elkezdenénk csemegézni a szerencsés szerződő felek között, két szót arról, hogy mi ez az egész.
A DJP leismertebb arca maga az ötletgazda, Deutsch Tamás úgyis mint "a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos". Miután 2014 őszén a megszilárduló NER őszinte döbbenetére a 2010-es évek legkomolyabb nemkormányzati tüntetése szerveződött a meglebegtetett internetadó miatt - Varga Mihály 150 forint adót vetett volna ki minden megkezdett gigabájtnyi adatra -, a Fidesz elkezdte komolyabban venni a témát. Ennek első jeleként Deutsch levezényelte a kormány internetes konzultációját, javaslatokat tett netes-digitális témákban, majd a kormány 2015-ben meghirdette az úgynevezett Digitális Jólét Programot. Aminek a célja, szép PR-magyar nyelven az volt, hogy, idézem a honlapjukról, "Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen".
A program egyik legfontosabb eredménye, hogy azonnal sarjadzott belőle egy rakás alprogram, amiket arról lehetett felismerni, hogy mindegyikben szerepelt a "digitális" szó. Olyanok, mint - mások mellett- Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).
De kikkel és milyen célokra szerződtek?
Az állammal remek feltételekkel szerződők listájának egyik legérdekesebb neve a korszerű, digitális államkapitalizmus egyik hazai arca, a startupkultúra hazai nagykövete, a pár éves fideszes kormányzati szereplése után világszabadalomként egy általa irányított kormányszervet - a Design Terminalt - privatizáló Böszörményi Nagy Gergely. Böszörményi két cége kapott tízmilliókat a DJP-ből. A viccesebbik összeg az a 24 millió forint, ami a BNG többségi irányítása alatt álló Design Terminal Nonprofit Kft. kapott egy olyan tanulmányért, ami arról szól,
hogyan lehetne külföldi startup cégeket csábítani Magyarországra.
Ha valamire szüksége van az országnak, akkor az néhány, még csak nem is magyarok tulajdonában lévő, tipikusan kevés alkalmazottat foglalkoztató és nyereséget nem termelő, de nagy tőkebefektetést igénylő vállalkozás.
A meglepő téma kifejtése nem meglepő módon sokba került.
Böszörményi másik biznisze sokkal földhözragadtabb volt. A kormányközeli ötletember igazi aranytojást tojó cége, a CreaCity Szolgáltató Kft. 14,5 millió forintot kapott a Londonban rendezett, BETT nevű nemzetközi kiállítás magyar standjának grafikai és építészeti megtervezéséért, illetve a pavilon koncepciójának megalkotásáért. (A CreaCity azért aranytojást tojó cég, mert olyan elképesztően jó profitrátával dolgozik, mint nagyon kevés vállalkozás a világon. 2018-ban például 292 millió nettó árbevételből 132 millió forintos adózott eredményt tudtak kihozni, vagyis lényegében minden megkeresett forint fele tiszta nyereség volt.)
Ez a BETT kiállítás nemcsak Böszörményi Nagyot emelte digitális jólétbe. Az ezen a videón is megtekinthető, 310 négyzetméteres magyar standot BNG tervei alapján felépítő Mobilsofa Kft. a feladatra 165 millió 300 ezer forintért szerződött. Ha úgy tetszik, 533 ezer forintos négyzetméteráron építettek. Összehasonlításképpen: durván ennyibe kerül Budapest elit környékein egy luxusház négyzetméterének felépítése.
De ez a fontos kiállítás ennél azért többe került az európai adófizetőknek.
A BETT lebonyolítási feladatinak elvégezése címén közel 10 millió forintot kapott az Sport and Event Sportügynökség Kft, ami - bár ennek a cégadatokban nincs nyoma - az érintett elmondása szerint is Stefano Favaro olasz sportmenedzser magyar cége. A Talmácsi Gábor motorversenyző menedzsereként megismert Favaro közismerten kormányközelben mozgó figura, aki például a Giro d'Italia magyar szervezői körül is mozgott mostanában.
A BETT miatt még a Móra-BookR Kids kft is kapott arra 5 millió forintot, hogy a show közben teljes erejéből segítse elő Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának megvalósulását.
Hangosat durrant a bullshitágyú
A digitalizáció csodájának legszebb megtestesülése talán az Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft. A szegedi Varga Zoltán Tamás tulajdonában lévő cég ugyanis egyrészt nulla darab alkalmazottal tart fenn - már ha hihetünk a nevének - kutatóintézetet. Másrészt nulla kutatóval is képes volt felkelteni az állami pénzcsap figyelmét. Ugyanis éppen őket bízta meg a DJP hatmillió forintért egy tanulmány megírásával. És mit tesz isten, abban az évben, vagyis 2018-ban ez a hatmillió forint volt a cég teljes bevétele. Az ő példájuk ráadásul tökéletesen illusztrálja azt a tudományosan és büntetőjogilag nem bizonyított, de széles körben elfogadott tételt, miszerint "minél nagyobbat szól a bullshitágyú, vagyis minél pofátlanabb a kamu jogcím, annál gyanúsabb, hogy kamu kifizetésről lehet szó." A hatmilliós tanulmány témája ugyanis, idézem
"ajánlás megfogalmazása az oktatási célú digitális tartalmak hazai környezetben bevezethető interoperabilitási szabványrendszerére, melyet helyzetfelmérést és ajánlásgyűjteményt is tartalmazó, a digitális köznevelési tartalmak és szolgáltatások interoperabilitási szabványrendszerére vonatkozó szakértői tanulmány elkészítése útján valósít meg".
Az Etanulás ügyvezetője egy bizonyos Nagy Balázs, aki abban a Merkel Konzulent Zrt-ben is ezt a pozíciót foglalja el, amely 14 millió forintot kapott a DJP keretében, hogy tanulmányt írjon abban a szintén erősen bullshitgyanús témában, hogy
"tartalomszolgáltatási rendszerek tartalmi és funkcionális elemzése, hiányterületek feltárása, javaslatok, ajánlások megfogalmazása a DOS alapján"
Izgalmas szereplő a listán az INFOTÉR Nonprofit Kft. Ők szűk 50 millió forintért dolgozhattak ki vállalkozói kompetencia módszertant, míg tulajdonosuk, az Informatika a Társadalomért Egyesület a DJP jóvoltából a magyar kempingezéstörténet egyik legsikeresebb szereplőjévé vált azzal, hogy 6 millió forintért sátrazhatott egy szigorúan szakmai rendezvénysátorral a Tusványos fesztiválon. A Infotér ügyvezetője pedig az a Bencze György, aki Andy Vajna halála előtt az oligarcha érdekeltségébe tartozó Est Média egyik vezetője volt.
A fiatalon meghalt XVII. kerületi fideszes polgármester, Riz Levente testvérének, Riz Ádámnak a cége a Rávezető Projekt Kft. már korábban is bekerült Hadházy képviselő célkeresztjébe, ugyanis olyan busás megrendeléseket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől, más fideszes háttéremberek társaságában. A cég ebben a projektben 10,5 millió forintért írt tanulmányt, jól hangzó témában, nevezetesen
"a tanulási környezet infrastrukturális vonatkozásaival szembeni elvárások szakpolitikai elemzése a köznevelési intézményekben"
A szerződő felek között olyan sokirányú tehetségek is vannak, mint Kéringer Szabolcs jogász. Aki amellett, hogy annak idején ellenjegyezte a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4ig Nyrt. alapszabályát, személyesen és ügyvédi irodája révén több megrendelést is kapott a digitális jóléti programban. Egyrészt 9,5 millióért kutatott és projektvezetett digitális gyermekvédelmi témakörben. (Isteni tartalmas előadásokat is tartott a témában, nekem ez itt a kedvencem.) Másrészt 7,5 millióért írt olyan tanulmányt, aminek még a témáját sem szerepeltették a listában. Harmadrészt a Pongor Ügyvédi Iroda, ahol tag, 7 millió 400 ezerért írt tanulmányt "ön- és társszabályozási rendszer működésének áttekintése, hazai és nemzetközi gyakorlatok értékelése" témakörben.
A gyors tanulság: mindenki írjon sokkal több tanulmányt, ennek csak jó vége lehet! | Ilyenekre költötték el a Digitális Jólét Program milliárdjait | Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/27/ilyenekre-koltottek-el-a-digitalis-jolet-program-milliardjait | 2020-02-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szerzők: Zöldi Blanka, Szabó András (Direkt36), Saška Cvetkovska (IRL, Észak-Macedónia), Anuška Delić (Oštro, Szlovénia)
„Soros szervezetei a NATO bomlasztására tesznek kísérletet” – idézte tavaly decemberben a Századvég Alapítvány elemzését a Ripost című újság. Egy hónappal korábban egy másik Ripost-cikkben Orbán Viktor véleményét részletezték arról, hogy Soros György évente egymillió migránst akar Európába telepíteni.
Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.
Ő Schatz Péter magyar üzletember, Habony Árpád korábbi üzlettársa és egyben a magyar kormánypárti média külföldi terjeszkedésének egyik kulcsfigurája: 2017 óta több tévét és újságot szerzett meg a Balkánon. A médiabefektetései azonban felkeltették a helyi hatóságok figyelmét.
Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a Direkt36 a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Azt gyanítják például, hogy a kifizetések olyan számlák alapján történtek, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. Emellett gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” - írja a hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, amikor tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, támogasd a Direkt36-ot!
A Pénzügyi Rendőrséget 2003-ban hozták létre, hogy súlyos pénzügyi bűncselekményeket derítsen fel, például korrupciós és pénzmosási ügyekben nyomozzon. A szervezet nem független a politikától, megalakulása óta a mindenkori pénzügyminisztérium felügyelete alatt áll. A magyar hátterű médiacégek ügyében Nikola Gruevszki bukását követően nyomozott a Pénzügyi Rendőrség. A vizsgálat eredményéről tavaly augusztusban értesítették a macedón ügyészséget, de a Pénzügyi Rendőrség tájékoztatása szerint az ügyészség egyelőre nem emelt vádat az ügyben. A mi kérdéseinkre nem válaszolt sem a macedón ügyészség, sem a magyar rendőrség, sem Schatz Péter. A Fővárosi Főügyészség azt írta, nincsen tudomása az általunk leírt ügyről.
Balkáni barátok
Orbán Viktor politikájában régóta fontos szerepet játszik az üzeneteit kritika nélkül továbbító média. Az elmúlt években a magyar sajtó jelentős részét kormánybarát cégek ellenőrzése alá vonták, ez a terjeszkedés pedig az országhatároknál sem állt meg.
2017 tavaszán Fidesz-közeli médiabefektetők a Balkánon vásároltak újságokat és tévéket, elsősorban azokban az országokban, ahol épp jól jött a segítség Orbán Viktor regionális szövetségeseinek: Észak-Macedóniában és Szlovéniában.
Észak-Macedóniát közel egy évtizeden keresztül vezette a magyar miniszterelnökkel remek kapcsolatot ápoló Nikola Gruevszki. 2015-ben azonban kiderült, hogy Gruveszki miniszterelnöksége idején a macedón titkosszolgálat több ezer állampolgár telefonját hallgatta le illegálisan. A botrányba végül belebukó Gruevszki ellen korrupció vádjával több eljárás is indult a hazájában, Orbán Viktor azonban a végsőkig kitartott mellette. Miután Gruevszki távozott a miniszterelnöki székből, egyre nehezebb helyzetbe kerültek a politikust támogató médiumok is – ezek segítségére siettek magyar kormányközeli médiabefektetők.
Szlovéniában a Janez Janša által vezetett SDS (Szlovén Demokrata párt) folytat a Fideszéhez hasonló, bevándorlóellenes politikát. Janša utoljára 2012-2013 között volt Szlovénia miniszterelnöke, ezt követően a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizált tovább. A 2018-as választásokra készülve Orbán személyesen is Janša mellett kampányolt. „Én lehetek az önök szerencsét hozó talizmánja” – mondta Orbán 2017 tavaszán az SDS kongresszusán.
Orbán és a magyar kormány aktív balkáni szerepvállalásának a célja az, hogy Magyarország „tényező legyen” a régióban, a kormány „befolyást és barátokat próbál szerezni” ehhez – mondta a Direkt36-nak egy, a kormányzati stratégiát ismerő forrás. Orbán nemcsak szavak szintjén, hanem a kormányközeli szereplők médiabefektetésein keresztül is komoly politikai segítséget nyújt a szövetségeseinek. A médiavásárlás pedig azért előnyös, mert nem számít tiltott pártfinanszírozásnak, mondta a forrás.
A kormánypárti média balkáni terjeszkedésében jelentős szerepet játszott Schatz Péter. Schatz a kilencvenes években a Danubius Rádió promóciós igazgatója volt, majd 2006 és 2012 között a köztévénél dolgozott. 2015-ben az akkor induló bulvárlap, a Ripost társtulajdonosa lett.
Schatz a Balkánon 2017 márciusában kezdett befektetni. Szlovéniában Habony Árpád cégével közösen vásárolt részesedést egy tévéadót működtető cégben. Később Schatz megalapította a Ripost Založništvo céget, lett bulvárlapja, internetes és nyomtatott újságja is. Ezek a kiadványok nyíltan Janša-pártiak, az SDS még kisebbségi tulajdonrésszel is rendelkezik a kiadójukban.
A szlovén vásárlásokkal közel egy időben Schatz Észak-Macedóniában megalapította a Target Media Group tanácsadó céget, részesedést szerzett egy Gruevszki-párti tévéadóban és Ripost MK néven híroldalt is indított.
Kulcstartót és dalmát olívaolajat hirdetnek a magyarok
Ezeket a balkáni médiumokat nemcsak Schatz kapcsolja össze, hanem egy nagyértékű szerződés is, amelyet 2017 júliusában kötött egymással Schatz szlovén és macedón cége. A szerződésen mindkét cég képviselőjeként Schatz aláírása látható.
A Ripost Zaloznistvo Doo és a Target Media szerződése Schatz Péter aláírásaival:
A szerződésben a macedóniai Target Media azt vállalta, hogy 21 hónapon keresztül különböző médiaszolgáltatásokat nyújt a szlovéniai Ripostnak. Például reklámfelület vásárol, médiastratégiát készít, honlapot üzemeltet és annak teljesítményéről havi riportokat készít, összesen 2,94 millió euróért (több mint 900 millió forintért) cserébe. A Pénzügyi Rendőrség szerint összesen 2,85 millió eurót utaltak át a szerződés alapján 2017 augusztusa és 2019 februárja között.
A céges papírokból látszik, hogy a szlovén Ripost a bevételéhez képest nagyon sokat áldozott különböző termékeknek a reklámozására és a macedón Target Media egyéb szolgáltatásaira. 2018-ban Schatz szlovén cége a 4,2 millió eurós (1,4 milliárdos) éves bevételének 42 százalékát (1,7 millió eurót) Schatz macedón cégének utalta át. A szlovén Ripost 2017-ben még nyereséges volt, 2018-ban azonban – a több mint duplájára nőtt költségei mellett – már veszteséget termelt.
A macedón Pénzügyi Rendőrség szerint azonban a két cég közötti pénzmozgások olyan számlákon alapulnak, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. A szlovén Ripost például fizetett olyan termékek reklámozásáért, amelyek a Pénzügyi Rendőrség szerint valójában „nem is léteznek a [macedón] piacon”. A Pénzügyi Rendőrség igazgatója, Arafat Muaremi szerint ez a megállapítás két magyar vállalkozás weboldalának, a Bonyart.com és az Olivery.net hirdetéseire vonatkozik, amelyek Schatz macedón médiafelületein jelentek meg (ezekre a magyar hirdetésekre először a Magyar Narancs figyelt fel).
Az Olivery.net oldalán jelenleg csak egy termék rendelhető: a Dalmaticus Naturalis elnevezésű, „dalmát szigetvilágból származó, kézi szüretelésű (...) hidegsajtolással nyert” bio olívaolaj, amely fél literes kiszerelésben 13-17 euróért (4300-5700 forintért) kapható.
Szerettük volna megtudni, hogy ezeket a termékeket miért pont Macedóniában, és mennyi pénzért reklámozzák, de a cég magyar tulajdonosa telefonon csak annyit mondott, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy újságírókkal beszéljen.
Schatz szlovén cége fizetett a macedón cégének egy másik magyar weboldal, a Bonyart.com reklámozásáért is. Ezt bizonyítja egy 120 000 euróról (40,45 millió forintról) szóló számla is, amelyen feltüntették a weboldal nevét.
A „bonyART design cég” egyedi design és dekorációs termékek tervezésével és gyártásával foglalkozik 2011 óta a honlapja szerint. A cég webshopjában többek között hűtőmágneseket és kulcstartókat lehet venni, emellett reklámoznak Swarovski kristállyal kirakott bögréket, naptárrá alakítható bortartót és „trendi tortaszámokat” is. A cég saját oldala félkész állapotban van, itt vásárolni sem tudtunk semmit. Létezik ugyanakkor egy bonyart.store című oldal is, ahol lehet regisztrálni és vásárolni is.
A vállalat tulajdonosa Bonyár Miklós, aki korábban vezette a Népszava kiadóját. Később különböző üzletekbe fogott, például dinóparkot hozott létre, ezután kezdett dekorációs termékeket reklámozni. „Miért ne?” – kérdezett vissza Bonyár, amikor telefonon arról kérdeztük, hogy a termékeit miért épp Észak-Macedóniában reklámozza. Bonyár azt mondta, hogy a Pénzügyi Rendőrség nyomozásáról nem tudott, a hatóság őt nem kereste meg, az pedig szerinte „nettó hazugság”, hogy a termékei ne léteznének. A bonyART mögötti cég az elmúlt években fokozatosan növelte a bevételeit: tavaly több mint 200 milliós forgalmat bonyolított, ebből viszont mindössze 2,1 millió forintos profitot ért el.
Bonyár azt mondta, hogy Schatz Péterrel baráti viszonyt ápol „huszonvalahány éve”, de másokkal is van hasonló baráti kapcsolata. Arról üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket, hogy a cége pontosan milyen megállapodás keretében reklámoz Macedóniában.
„Gyanús” forrásból jött a pénz
A Pénzügyi Rendőrség nemcsak az utalások alapjául szolgáló számlákat találta gyanúsnak, hanem az átutalt pénz eredetét is.
A szlovén Necenzuriano újság február elején arról írt, hogy több magyar forrásból is érkezett pénz szlovén SDS-párti médiacégekhez, többek között a magyar Riposttól. A lap azonban nem részletezi, hogy ezek az információk milyen forrásból származnak.
A magyar céges iratokból kiderül, a magyar Ripost üzleti kapcsolatban állt a szlovéniai Riposttal: a szlovén céget 2018-ban a magyar Ripost beszállítói között sorolták fel. Összesen több mint százmillió forintos kifizetés járt a magyar Riposttól a szlovén Ripostnak, de az nem derül ki a dokumentumokból, hogy pontosan milyen szolgáltatásokért A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (amelybe a magyar Ripost 2018-ban többszáz kormánypárti sajtótermékkel együtt beolvadt), nem válaszolt a szlovén utalásokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
A magyar kormánypárti médiumok balkáni nyomulása egyelőre nem segítette átütő sikerhez Orbán szövetségeseit. Észak-Macedóniában pedig Gruevszki csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy 2018 végén a magyar kormány segítségével Budapestre menekült. Gruevszki bukása után legfőbb politikai ellenfele, Zoran Zaev került hatalomra. Az új vezetés alatt pedig a macedón hatóságok több korábbi ügyben is vizsgálódni kezdtek – ekkor indítottak nyomozást a Gruevszki-párti, magyar hátterű médiumokkal kapcsolatban is.
Eközben Szlovéniában Janša pártja a 2018-as választásokon megszerezte a szavazatok többségét, kormányt alakítani viszont nem tudott. Janša így továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizál. 2018 végén a szlovén parlament vizsgálóbizottságot állított fel az SDS állítólagos külföldi finanszírozásának feltárására, nemrég pedig a szlovén Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálatot indított a magyar hátterű médiacégek ügyében.
Eközben Orbán szövetségesei – élvezve a magyar médiumok töretlen támogatását – abban bíznak, hogy újra pozícióba kerülhetnek. Macedóniában tavasszal fognak előrehozott választásokat tartani, míg Szlovéniában a miniszterelnök februári lemondása óta Janša dolgozik azon, hogy kormányképes koalíciót alkosson. Janša ezen a héten megbízást is kapott a szlovén államfőtől az új kabinet létrehozására. | Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába | Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/28/egymilliardot-pumpaltak-at-az-orbanek-altal-epitett-balkani-mediaba-gruevszki-ellenfelei-vizsgalni-kezdtek-a-gyanus-penzmozgast | 2020-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.
A rekorderedmény után a társaság osztalékfizetést is tervez, ennek mértékéről az áprilisi közgyűlés dönthet majd.
Közölték azt is, hogy „a menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió bővítésével az idei évben tovább növekedhet a cégcsoport üzleti eredményessége. A 4iG folyamatosan vizsgálja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, az akvizíciók lehetőségeit”.
A közlemény kitér arra is, hogy
„az informatikai, illetve az információ - és kommunikáció technológiai piac legnagyobb megrendelője a Magyar Állam, ennek megfelelően a társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.” | Huszonnyolcszorosára ugrott a 4iG nyeresége 2019-ben | A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/28/huszonnyolcszorosara-ugrott-a-4ig-nyeresege-2019-ben | 2020-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nonstop háború zajlik Hódmezővásárhelyen
"Éjjellátót vásároltak, hogy minek, azt nem tudjuk, de a leltár során nem is találtuk meg” – számolt be egy helyi önkormányzati cég átvilágításának részeredményeiről Kiss János, a tavaly kinevezett vezérigazgató. A vizsgálat során derült az is ki, hogy az önkormányzati cég vásárolt egy Land Rovert, majd az egyik munkatársuknak eladták 2,9 millió forintért, amit jelenleg éppen egy internetes hirdetésben a duplájáért árul a szóban forgó volt kolléga. Ez ügyben tesz az új cégvezető feljelentést.
Az októberi önkormányzati választások után megtartott alakuló ülés után menesztette az új közgyűlés az önkormányzati cégek vezetőit. Márki-Zay Péter akkor azzal utasította vissza a politikai tisztogatás vádját, hogy
lopni tilos.
A vásárhelyi polgármester már akkor bejelentette, hogy átvilágítják a két önkormányzati céget, pénteken ennek a vizsgálatnak az eredményeit ismertették az októberben kinevezett új vezetők. Hódmezővásárhelyen két nagy önkormányzati cég van, az egyik a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt, aminek a feladatkörébe tartozik mások mellett a közétkeztetés, a szemétszállítás, és a parkolás is, itt találták meg a lajstromban az éjjellátót és egy volt munkatárs itt jutott jutányos áron egy Land Roverhez. A másik cég a távhő szolgáltatásért is felel, de idetartozik az informatika és az ingatlankezelés is. A HMSZ Zrt új igazgatója azt is elmondta, hogy a 2016-ban több cég összevonásával megalakult társaság szabályzatát és munkaszerződéseit sem egységesítették, ami fejetlenséggel is járhatott.
A HVSZ Zrt-nél még nem zárult le a tavaly nyári hackertámadás ügye sem, de úgy tűnik, hogy a vezetőváltással itt is újabb furcsaságok derültek ki. Akkor hivatalon belül lokalizálták a támadót, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelentést készített, majd hivatalból ők adták át az ügyet a nyomozóknak, ez nem zárult még le. Időközben októberben, a választások után leváltották a cégvezetőket, az informatikai divíziót is magában foglaló HVSZ Zrt új vezetője, Kalotay Balázs most azt is elmondta, hogy egyedüliként az informatikai vezető nem kívánt együttműködni az átadás-átvételnél. A menesztett igazgató a GDPR-ra hivatkozva az adatok 90 százalékát megsemmisítette, de illegális szoftvereket is találtak a cégnél, ebben az ügyben is tettek feljelentést. Az önkormányzat működéséért és gazdálkodásáért felelős cégeknél még nem zárták le teljesen az átvilágítást.
A cégek átvilágításáról szóló beszámolók előtt megtartott közgyűlés zárt ülésén döntöttek a képviselők az egyik fideszes társuk méltatlanságáról is. Ez sem volt előzmények nélkül, ugyanis első körben a Fidesz támadta meg Krupiczer Ferenc képviselőt, aki októberig egy netes rádiót működtetett cégével, majd a választási győzelem után, október végén befejezték a működést. A lényeg, hogy a médium tulajdonlása miatt állapította meg a kormányhivatal az összeférhetetlenséget, majd a bíróság csak a méltatlanságot találta megalapozottnak, ám ez a döntés sem jogerős. Ezek után most pénteken, zárt ülésen, éppen az előbbi ügyben sokszor megszólaló Cseri Tamást nyilvánították méltatlannak, aki ellen azt hozták fel, hogy a nemrég elindított A vásárhelyi ellenzék hangja lap, felelős kiadójaként őt tüntetik fel. (Az önkormányzati törvény tiltja, hogy a képviselők, polgármesterek, médiaszolgáltatók tulajdonosai, vagy közreműködői legyenek) Cseri szerint persze koncepciós eljárás folyik ellene.
Ezen felül nemrég megjelentek a Márki-Zayt lejárató óriásplakátok, alig pár hónappal az önkormányzati választások után, ahol Márki-Zay kétharmaddal verte a Fideszt. A plakátokat a Polgári Együttműködés Hódmezővásárhely Egyesület rendelt meg, annak vezetője egy helyi portálnak azt mondta, azért, mert csalódtak a polgármesterben, aki az országos politikával többet foglalkozik, mint a várossal. A plakátokon egyébként még Márki-Zay kihívója, Grezsa István is kiakadt, ezt nem is rejtette véka alá, hogy nincs ínyére a politikai csata állandósulása: „Úgy tűnik, hogy az októberi pofonból sem tanultak semmit” – írta Grezsa a közösségi oldalán. | Nonstop háború zajlik Hódmezővásárhelyen | "Éjjellátót vásároltak, hogy minek, azt nem tudjuk, de a leltár során nem is találtuk meg” – számolt be egy helyi önkormányzati cég átvilágításának részeredményeiről Kiss János, a tavaly kinevezett vezérigazgató. A vizsgálat során derült az is ki, hogy az önkormányzati cég vásárolt egy Land Rovert, majd az egyik munkatársuknak eladták 2,9 millió forintért, amit jelenleg éppen egy internetes hirdetésben a duplájáért árul a szóban forgó volt kolléga. Ez ügyben tesz az új cégvezető feljelentést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200228_Nonstop_haboru_Hodmezovasarhelyen | 2020-02-28 14:55:00 | true | null | null | HVG |
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter mutatta be az eszközöket és beszélt a várható új beszerzésekről is. Elmondta, a meglévő orosz haditechnikai eszközöket csak addig tartják rendszerben, amíg hatékonyan tudják azokat alkalmazni, s amíg az új beszerzések hadrendbe nem állnak.
A honvedelem.hu cikke szerint a miniszter kiemelte az Airbus A319-es csapatszállító repülőt. Szerinte rendkívül nagy előrelépést jelent az előző csapatszállítóhoz képest, mert jóval nagyobb létszámot képes szállítani, jóval gyorsabban és magasabban repül, mint a korábbi gépeik és így meg tudják oldani vele mindazokat a hiányosságokat, amelyekkel a korábban küzdöttek. Benkő azt is elmondta, a beszerzések előtt a misszióba repülő katonákat csak bérelt gépekkel tudták utaztatni.
Beszélt a Falconokról is, szerinte ezekkel a gépekkel is növekedtek az ország honvédelmi képességei, itt a 11 ezer kilométeres hatótávolságot és a több mint 15 ezer méteres repülési magasságot hangsúlyozta. Benkő azt mondta, a gépeket olyan speciális katonai berendezésekkel szerelték fel, amely rendkívül hatékonnyá és többfunkcióssá teszik azokat.
A tárcavezető reagált azokra a nyilatkozatokra, amelyek „kormánygépként” jellemezték az új repülőket. A cikk szerint bemutatta a felszállások és a katonai célú repült órák számát, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési képviselők bármikor betekinthetnek a Honvédelmi Minisztériumban az úticélokat, s azok okait is tartalmazó iratokba, amelyekből világosan kiderül, mikor és milyen katonai célokra használták a repülőket.
Január végén írtunk arról, hogy 2018 júliusa óta mintegy 80 alkalommal vették igénybe állami vezetők a Honvédség gépeit. Az úticélok között volt Dubaj, Abu-Dhabi, Panamaváros, Sharm el Sheikh, és a Zöld-foki köztársasághoz tartozó Praia is.
Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja a Facebookon úgy reagált a bemutatóra, hogy "végre megnézhettük a nemkormánygép, nemluxusrepűlőket (Falcon, 2 db) is. A kedves olvasókra bízom a dolog megítélését." | Benkő Tibor bemutatta a "nemkormánygépeket" Kecskeméten | Benkő arról beszélt Kecskeméten, hogy az országgyűlési képviselők bármikor megnézhetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy hova mentek a gépekkel.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200227_Benko_Tibor_bemutatta_a_nemkormanygepeket_Kecskemeten | 2020-02-27 15:12:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu már tavaly, előre megírta, majd végül be is következett: a Szegedi Törvényszék testületileg kiszállt a Czeglédy-ügyből az összes bíró elfogultsága miatt.
A lassan jogi szappanoperává avanzsáló büntetőügyet ezért más bíróságra kellett áttenni, és a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki – erről a bíróság az MTI-t tájékoztatta, ugyanakkor Czeglédy védelme eljuttatta hozzánk az erről szóló végzést is. Ebből az is kiderül, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni, hosszan sorolják benne indoklásként, hogyan fogytak el a bírók a szegedi bíróágon. A vádat továbbra is a Csongrád Megyei Főügyészség képviseli.
„Továbbra is két lábbal tiporják a törvényeket, ugyanis a Szegedi Ítélőtáblának még két lényeges beadványunkról döntenie kellett volna: egyrészt egy illetékességi kifogásunk még előttük van, mert állítjuk, hogy nemcsak a szegedi, de a kecskeméti bíróság sem járhat el jogszerűen. Másrészt bejelentettük magának az ítélőtáblának az elfogultságát, miután a sajtóból arról értesültünk, hogy a Szeviép-ügyben maguk jelentettek elfogultságot. Így míg ezekben a kérdésekben nincs döntés, nem határozhattak volna arról, hogy a Kecskeméti Törvényszéket jelölik ki” – kommentálta Czeglédy Csaba a fordulatot.
Ezzel a kordé ismét elkerülte a szamarat, ami súlyos törvénytelenséget jelent, erre már fel is hívtuk írásban az ítélőtábla vezetőjének figyelmét – tette hozzá.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Czeglédy Csaba kiakadt: új bíróság dönt a büntetőperében | Eldőlt, hogy Kecskeméten folytatódik a Czeglédy-per, miután a szegedi bírók elfogultságra hivatkozva egymás után kapitulálva kiszálltak az utóbbi idők legátpolitizáltabb peréből. Csakhogy a baloldali politikus szerint a Kecskeméti Törvényszék sem járhatna el törvényesen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200227_Czegledy_Csaba_kiakadt_uj_birosag_dont_a_buntetopereben | 2020-02-27 15:30:00 | true | null | null | HVG |
2020.02.29. 08:00
Interjút adott lapunknak a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott.
– Több magyarázat is kering arról, hogy miért készítette el a hangfelvételeket. Vannak, akik a történteket úgy magyarázták, hogy a Fidesz megkereste, „beszervezte” önt. Vannak olyanok is, akik viszont tudni vélik, hogy elfogta önt a hatóság, és rábírták a hangfelvételek elkészítésére, amivel segíthetett volna szorult helyzetén. Ezen verzió szerint egy nagyobb bűnüldözési akció kezdeteként szivárogtatta ki lapunknak a hanganyagokat a hatóságok tudtával és egyetértésével. Van bármelyik forgatókönyvnek valós alapja?
– Ezek csak kispesti legendák, amelyek megmutatják, hogy senki sincs tisztában az igazsággal. A hangfelvételek személyes motivációból készültek: a beszélgetéseken megszólaló és szóba kerülő személyeket évek óta ismerem. Vannak, akik közülük nagyon jól élnek, és bánt vagy inkább bosszant, hogy ezek a személyek miként viselkednek azokkal, akik náluk kiszolgáltatottabbak. Olyan is előfordult, hogy némelyikük kifejezetten megnehezítette mások életét. Hatalmi arroganciát tapasztaltam segítségnyújtás helyett. Nem volt politikai nyomás és nem volt hatósági, rendőrségi nyomás sem. A hangfelvételeket saját elhatározásomból készítettem. Azt azonban kiemelném: nem vagyok hős, és nem szeretném, ha bárki is így tekintene rám, hiszen én is ezekben a körökben mozogtam.
A főszereplők:
Gajda Péter: Kispest MSZP-s polgármestere, 2006 óta vezeti a kerületet. A hangfelvételeken számos alkalommal főnöknek nevezik, akinek vissza kell osztani. Lackner elmondása alapján a polgármester ingatlanokba fekteti a pénzét, de egyébként Lackner nem szokta megkérdezni, hogy mihez kezd azzal, amit „kap”.
Lackner Csaba: Kispesti önkormányzati képviselő, 2019-ben kirúgták az MSZP-ből. A hangfelvételek főszereplője, aki szeret beszélni a saját és mások vélt vagy valós korrupciós ügyeiről. Hivatalos havi jövedelme nettó négyszázezer forint körül van, saját bevallása szerint viszont a havi jövedelme eléri a másfél millió forintot.
Kránitz Krisztián: Korábban MSZP-s önkormányzati képviselő volt, 2014 és 2019 között a kispesti vagyonkezelő igazgatója. 2019-ben már nem lett képviselőjelölt, kizárták, mert „a kerületi tagságból mindenki tudta, mennyit rakott zsebre”, viszont maradhatott a vagyonkezelő élén dupla fizetésért. Kránitz vagyonát a barátai 200-250 millió forintra becsülik.
Somogyi Lászlóné: Kispesti MSZP-s önkormányzati képviselő, korábban a városháza „udvari beszállítójának”, az Anildia Kft.-nek a tulajdonosa volt. 2014 óta már csak exférje, Somogyi László üzletember nevén van a vállalkozás. Somogyi az Anildia mellett több céget is mozgat. A hangfelvételek szerint a napfényes Miamiban van háza. Lackner elmesélte: egy alkalommal Somogyi 12 millió forintot adott át Kránitz Krisztiánnak, hogy a vállalkozó további önkormányzati megrendelésekhez jusson.
– Említette a kiszolgáltatott embereket. Lackner Csaba az egyik felvételen arról beszél, hogyan kell hatékonyan kirakni a rászorulókat az önkormányzati lakásokból. Tapasztalt hasonlókat, erre is gondolt, ami közrejátszott a döntésében?
– Számos történetet hallottam a szociális lakások körüli visszás ügyekről és a rászorulóknak járó kedvezmények, juttatások elnyeréséről. Bizonyítékot nem gyűjtöttem ezek alátámasztására vagy cáfolatára, de már az erről a témáról folytatott beszélgetések hangneme, szóhasználata is árulkodó. Az pedig felháborító, hogy rászorulókat raktak ki önkormányzati lakásokból. Az is általános tapasztalat, hogy az önkormányzati munkákat olyan emberek nyerték meg, akik közel álltak a pályázatokat elbírálókhoz. Egy átlagos, politikai kapcsolatok nélküli kispesti vállalkozónak, akinek egy-egy ilyen munka elnyerése akár fordulópont is lehetett volna az életében, esélye sem volt nyerni.
– Felajánlott valaki anyagi vagy bármilyen előnyt, hogy elkészítse ezeket a felvételeket?
– Határozottan kijelentem: nem.
– Mikor és hol készültek a felvételek?
– Több buliban is részt vettünk a nyár közepén, ott készültek.
– Hogyan látja a saját szerepét?
– Azt akartam, hogy a közpénzek a közt szolgálják, ne egy szűk csoportosulás érdekeit, amelynek olyan hatalom összpontosul a kezében, ami veszélyezteti a demokráciát helyben. A döntésemben személyes sértettség is közrejátszott. Én egy informátor vagyok, nem igazságosztó: a hatóságok dolga, hogy kiderítsék, mennyi hencegés van ezeken a felvételeken és mi a valóság.
– Amikor a botrány kipattant, akkor lapunk megkereste Gajda Pétert, aki szinte azonnal visszautasította azon megfogalmazásunkat, hogy Lackner Csaba a „bizalmasa és barátja” lett volna. Hogyan látja a két politikus kapcsolatát?
– Tudomásom szerint többéves, talán egy évtizedes baráti viszony volt és van köztük. Az utóbbi években egyre mélyült ez a bizalom, ahogy egyre több közös ügy fűzte össze őket és egyre több hatalmuk lett.
– Milyen sűrűn találkozott Lackner és Gajda, és milyen apropóból?
– Biztosan volt számos olyan hét, amikor több alkalommal is találkoztak. Egyrészt a munka miatt, másrészt a hangfelvételeken is szóba került, hogy hetente eljártak focizni, sportolni is. Ezek mellett nemegyszer voltak közös síelések, bulizások, és együtt ünnepelték az egymás életében bekövetkező fontos eseményeket: születésnapokat, tejfakasztókat, ilyesmiket.
– A hangfelvételeken szóba kerültek a baráti focik és az utána tartott sörözések. A történetek szerint ezen alkalmakkor is érdekes beszélgetések hangzottak el. Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője az egyik ilyen sörözésen 44 évesen a korai nyugdíjba menetelről álmodozott, ami szavai szerint elérhető közelségbe került neki. Mit lehet tudni a baráti focikról, milyen gyakran voltak ezek, kik vettek ezen részt?
– Azt, hogy mit mondott Kránitz, csak Lackner elmeséléséből tudjuk, de elhangozhatott ilyesmi. Ezeket a kijelentéseket lehet viccnek gondolni, nagyképűsködésnek, esetleg a többiekkel való élcelődésnek venni, hogy „én ezt már elértem, ti meg sehol sem vagytok”. Nehéz kitalálni az ilyen mondatok kimondása mögötti motivációt. Tudomásom szerint a baráti focikat heti egyszer rendezték meg, a közeli barátok és a belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken. Többek között azok is, akik a hangfelvételek nyilvánosságra kerülésekor nem ismerték fel egymást.
– Ez egy komikus helyzet volt. Találkozott olyannal, aki elhitte, hogy Gajda és társai nem ismerik fel Lacknert?
– Nem hittem el én sem. Különösen annak fényében nem, hogy milyen közeli volt a viszonyuk. Nem gondolom, hogy bárkit is sikerült erről meggyőzniük, különösen nem Kispesten.
A interjú teljes szövege az alábbi cikkekben érhető el: „Ha a hatóságok elakadnak, vállalom az informátor szerepét„, Gajda az ész, ő a főnök
Árulkodó mondatok a kispesti hangfelvételeken:
Lackner az önkormányzati lakásban lakó rászorulókról: „...az ön bérleti joga a 17 millió forintos ingatlan helyett ér hét és felet. Itt a hét és fél, átutaljuk az ön bankszámlájára, viszontlátásra, aztán menjen a f…ba” ; „Az, hogy valaki egy kolerából bele legyen rakva egy jobba, az b…meg az önkormányzatnak sok pénzébe kerül.”
Lackner a saját vagyonáról: „Ahhoz, hogy például én azt a pénzt, amit megkeresek most havonta, ahhoz nekem legalább 8-9 vagy kb. tíz 40-50 négyzetméteres új építésű ingatlanomnak kellene lenni, hogy a kiadásokból azt a havi bevételt tudjam fedezni. Azért mondjuk egy 8-9-10 lakás az nem kevés, akárhogy is nézzük, 300-400 millió forintra is rúghat, nem? Ahhoz, hogy te mondjuk egy-másfél millió forintot mindenfajta munka nélkül beszedjél.” „Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja, az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.”
Lackner Kránitzról: „Én elengedtem a [Kránitz] kezét, mert úgy nyúlt le rólam egyszer nyolcat, aztán meg négyet, hogy semmi köze nem volt hozzá. Tudod mit? Melléállok, ha a 12 milliómat visszaadja.” „Az anyja nevére vásárolt lakásokat.” „[Kránitz kiesése] hosszú távon érvágás, de rövid távon jó, mert el van terelve a figyelem a vagyonkezelő vezetőjéről.”
Kiss Jenő volt soroksári MSZP-elnök: „Gajdának az osztrákoknál nincs valamije?”
Lackner Gajda Péter vagyonosodásáról: „Most is szereztem neki ingatlant.”
Egy ismeretlen beszélő Kránitzról: „Nem tíz százalék, hanem Mr. Negyven Százaléknak hívták, amikor az önkormányzatnál dolgoztam.”
Lackner és az ellenzéki összefogás: „Sokkal több pénzt lehetne keresni, hogyha miénk lenne a kerületi DK.”
Lackner a DK-ról: „Ha ezek a DK-sok beteszik a lábukat a küszöbön belülre, akkor onnantól kezdve a lakásodat akarják elfoglalni.” „Hogy hívják, van ez a Molnár Csabi, meg ez a volt honvédelmi miniszter csaj, ez a hülye hajú p…csa, Vadai Ági, azok tartották össze a pártot, mert a Gyurcsány egy kőkemény alkoholista, ezt tudni kell.”
interjú
Lackner Csaba | A belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken | Interjút adott lapunknak a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/a-belso-kor-tagjai-vettek-reszt-ezeken-az-esemenyeken-7831217/ | 2020-02-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Komolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is simán elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződések keretében a közmédia. A legtöbb pénz egyedi eseményekre vagy valamilyen technikai dologra – például vonalköltségre, illetve a szerződéses kommentátorok fizetésére – ment el, de akad néhány érdekesebb tétel is a listán.
Drága a sport
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) több hónapnyi szünet után a közelmúltban frissítette az 5 millió forintos értéket meghaladó szerződései listáját, a 2019-es megállapodások többségével. A szerződéseket szokás szerint nem kereshető, szkennelt pdf fájlokban töltötték fel, egészen pontosan kettőben, vélhetően azért, mert a 150 oldalnyi felsorolás egyben már sok lett volna.
Az állami média, amióta elindította a saját sportcsatornáját, hagyományosan ilyen tartalmakra költi a legtöbb pénzt, éves szinten sok-sok milliárd forintot. Korábban már írtunk róla, hogy 2018 végén
az MTVA 15 legnagyobb értékű szerződéséből 13 valamilyen sportközvetítésre vonatkozott, és csak ezek összértéke szinte hajszál pontosan 70 milliárd forintra rúgott.
Jelenleg évente csak az erősen túlárazott magyar labdarúgó-bajnokság 3,8 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, de a Bajnokok Ligája (BL) és a Forma-1 is minden esztendőben milliárdos tétel, ahogy az olimpia, illetve a foci-vb és Eb is, amikor megrendezik.
Ehhez képest a 2019-es költés tényleg eléggé visszafogott volt. Az MTVA által feltöltött legfrissebb dokumentumokban nagyjából négy tucat sporthoz köthető szerződést találtunk, amelyek összértéke éppen átlépte az egymilliárdot. Ugyanakkor ezek a megállapodások jól mutatják, hogy a méregdrága jogok sem fednek le mindent.
Tízmilliók európai selejtezőkre
A legnagyobb tavalyi tételek között voltak például a nemzetközi kupaszereplésre jogosult magyar focicsapatok hazai BL- és Európa Liga-selejtezőinek a közvetítései. Ezeket ugyanis a BL-jogokon felül a csapatoktól vásárolja meg a közmédia. A legjobban a tavalyi bajnok FTC Labdarúgó Zrt. járt, nekik több mint 63 millió forintot fizettek vélhetően négy mérkőzésért, míg a Honvéd 38, a Debrecen 22, a Fehérvár pedig 18 millió forintra szerződött az állami médiával.
Bár a FTC Labdarúgó Zrt.-vel kötött megállapodás már viszonylag nagynak számított, 2019-ben nem ez volt a legnagyobb, hanem egy sokkal furcsább és egyébként szintén a zöld-fehér csapathoz köthető tétel. Az MTVA ugyanis közel 324 ezer eurós, azaz akkori árfolyamon
bő 103 millió forintos szerződést kötött három évre a Fradi stadionját fenntartó Lagardere Sports Kft.-vel üzleti ülőhelyek és kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére a Groupama Arénában.
Az rejtély, hogy ez pontosan mit takar, és részleteket az érintettektől sem sikerült megtudnunk. Az állami média nem reagált megkeresésünkre, a Lagardere Sports Kft. pedig csak egy nagyon általános leírást küldött arról, hogy általában mivel foglalkoznak ők, illetve az anyacégük, mondván, ebből válogathat az MTVA is. Finoman arra is utaltak, hogy az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR miatt amúgy sem mondhatnának semmit.
Egyébként valószínűleg nem a GDPR, hanem a szerződésben kikötött titoktartási kötelezettség miatt. Bár az egyedi megállapodások titkosak, az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) többször is közzétette a Lagardere, ebben pedig szerepel egy titoktartási kitétel.
Több ezer jegy vagy egy Sky Box
Sőt, az ÁSZF-ben a szolgáltatások körét is egy hangyányival részletesebben mutatta be a Groupama Aréna fenntartója, mint a kérdéseinkre küldött válaszában. A dokumentumból az derül ki, hogy az „üzleti ülőhelyek” kategóriában is többféle csomag van. Abban nagyjából mindegyik megegyezik, hogy belépést biztosít a Fradi valamennyi magyar bajnoki és kupameccsére, illetve elsőbbségi jogot az egyéb rendezvényekre, mint például a BL- és EL-meccsek, a válogatott mérkőzések vagy éppen a stadionban rendezett koncertek. Méghozzá úgy, hogy az érintett szektorokat már két órával a rendezvény előtt megnyitják, és csak egy órával annak végét követően kell elhagyni a stadiont.
A különbség a vendéglátás minőségében van. Akad olyan szektor, ahol étlapról lehet rendelni, máshol büfés megoldást alkalmaznak, és nem mindenhol biztosítanak szeszes italt. A vendéglátás azonban az árnak mindig csak a kisebbik részét teszi ki, a tájékoztató szerint a fizetendő összeg 75-80 százaléka a belépő. Márpedig
az érintett szektorokban egy jegy 20-40 ezer forintba kerül, így a szerződött százmillióból néhány ezer ilyen még az étel-italszolgáltatással együtt is kijön.
Mivel ennyi belépőre nyilván nincs szüksége az MTVA-nak, jó esély van rá, hogy egy 13-16 személyes Sky Boxot bérelnek, amiből 34 darab van a stadionban, és ami nagyjából ennyibe is kerül egy évre. Bár a Lagardere-nél eddig mindig elmondták, hogy a konkrét árakat üzleti titokként kezelik – ráadásul azok szobánként eltérőek is lehetnek -, a sajtóban már többször jelentek meg számok az éves bérleti díjakról. Ezek alapján pedig nagyjából 80-120 ezer euróba kerülhet egy box egy idényre, amibe belefér az MTVA éves költése is.
Nagyjából ennyit fizet a Szerencsejáték Zrt. is, amely az MTVA-hoz hasonlóan valamiért fontosnak tartotta, hogy VIP-helyeket foglaljon le a Groupama Arénában. Az állami vállalat – miután valamivel több mint egy hete erre vonatkozó kérdéseket küldtünk – a napokban közzétette a 2019 júniusa és októbere között kötött szerződéseit, és a listából kiderül, hogy júliusban 35,6 millió forintért foglaltak le egy évre egy Sky Box-ot a Lagardere Sports Kft.-től (pdf).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik leghatékonyabb csapata a Fradi, veri a Liverpoolt, fényévekre a RealEgy napokban kiadott elemzés szerint sokkal több pontot szerez a Ferencváros, mint amennyit a pályán nyújtott teljesítmény statisztikái alapján kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből. | Százmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionban | Komolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200228/szazmilliot-kolt-uzleti-ulohelyekre-a-kozmedia-a-fradi-stadionban/ | 2020-02-28 10:40:00 | true | null | null | G7 |
Subsets and Splits