text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rogán Antal kabinetminiszter feltalálótársának, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának előlegezett meg egy nyolcvankét négyzetméteres, V. kerületi lakást Belváros-Lipótváros önkormányzata – tudta meg lapunk. Csík Balázs számára még 2012-ben, vagyis Rogán polgármestersége idején adatott meg a kiváló lehetőség. A Királyi Pál utca 18.-ban található, műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdoni lapjából ugyanis kiderül, hogy a lakásra terhelt 11,6 millió forintos jelzálogra az önkormányzat jogosult. Vagyis a Rogán-körhöz sorolt üzletembernek nem egy hitelintézet, hanem Belváros-Lipótváros biztosított lehetőséget arra, hogy megvásárolhassa az addig önkormányzati tulajdonban álló lakást. Bár arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora önrésze volt Csíknak a vásárláskor, a kerület sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt, az önkormányzati ingatlanelidegenítés folyamatait ismerő forrásunk úgy tudja, jó feltételekkel juthatott a lakáshoz. Az önkormányzati lakást kamatmentesen, akár huszonöt éves futamú részletfizetésre vásárolhatta meg. Ezt egy 2007-es, az elidegenítés szabályait rögzítő önkormányzati rendelet alá is támasztja.
Csík Balázs az elmúlt napokban került ismét a sajtó látókörébe, miután egyre több cikk jelent meg arról, hogy az egyébként offshore-gyanús Hunguardot kormányzati oldalról Rogán Antal erősíti.
Bár a politikus közleményben próbálta bagatellizálni a közte és a cég közötti kapcsolatról szóló híreket, az összefonódást tovább erősítette, hogy a Népszabadság megírta: Rogán és Csík, valamint a Hunguard másik tulajdonosa, Lengyel Csaba közösen jegyeztek be egy digitális aláírással kapcsolatos találmányt. Ezt egyébként szintén az érdekcsoporthoz tartozó cég értékesítette, és a szabadalmat számos közismert nagyvállalat, köztük – ahogy lapunk kiderítette, 2015-ben a Magyar Telekom is megvásárolta.
Bár Csík Balázs a találmány eladását megelőzően kapott segítséget az V. kerülettől, az üzletembernek vélhetően már 2012-ben sem kellett szűkölködnie. Akkoriban ugyanis már vezető tisztségviselő volt a Hunguard Zrt.-ben, ami – az erős fideszes hátszélnek hála – éppen ekkor indult el az „emelkedőn”. A 2012-es 39 millió körüli árbevételből 2014-re száznyolcvanhatmillió lett. A rezsicsökkentes időszakában ugyanis, egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a vállalkozás sokáig monopolhelyzetnek örvendett, a közműcégek auditálásához szükséges követelményeknek ugyanis csak a Hunguard felelt meg. Tavaly a cég már 781 millió forint árbevételt könyvelt el.
Az Egyetem térhez közeli Királyi Pál utcai épület lakástulajdonosai között más érdekes neveket találunk. Egy az önkormányzat honlapjáról letölthető 2008-as dokumentum szerint ugyanott vett önkormányzati lakást Prónay-Zakar Gina, Belváros-Lipótváros önkormányzatának korábbi sajtószóvivője. A Csík Balázsnak eladott lakásról szóló hirdetményt ugyanakkor a honlapon nem találtuk meg.
A kerületben megszokott jelenség, hogy önkormányzati házakban Rogán-közeli embereknek adják oda a lakásokat – mondta lapunk megkeresésére Juhász Péter, az Együtt kerületi képviselője. A politikus számos V. kerületi ingatlanpanamára felhívta a sajtó figyelmét, szerinte a gyanú a Királyi Pál utca 18. esetében is fennáll. A Szerb utca 9.-ben huszonkét lakásról tudjuk, hogy fideszes potentátok jutottak hozzá – folytatta. Juhász példaként az alpolgármestert, illetve Kaminski Fannyt, Habony Árpád volt feleségét említi, akinek ingatlana édesanyja nevén van. Az Együtt alelnöke hangsúlyozta, a Szerb utca 9.-et az önkormányzat pénzén újították fel, mielőtt ott a Fidesz-közeli emberek a lakásokhoz jutottak. A Károly körút 26.-os számú társasház esete is hasonló volt – tette hozzá a politikus. A szintén belvárosi ingatlan nemrég a Portik-üggyel kapcsolatban került a hírekbe. A kilencvenes évek híres, jelenleg börtönbüntetését töltő bűnözője egy bírósági meghallgatáson közölte: tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Rogán Antalnak a Károly körút 26. alatti lakás megszerzése fejében. Ugyanabban az épületben öt darab szociális lakást alakítottak ki – folytatta Juhász, valamint hozzátette: Rogán önkormányzata később valamennyi ingatlant eladta. | Lakáshoz segítették a Hunguard-vezért | Rogán Antal kabinetminiszter feltalálótársának, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának előlegezett meg egy nyolcvankét négyzetméteres, V. kerületi lakást Belváros-Lipótváros önkormányzata – tudta meg lapunk. Csík Balázs számára még 2012-ben, vagyis Rogán polgármestersége idején adatott meg a kiváló lehetőség. A Királyi Pál utca 18.-ban található, műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdoni lapjából ugyanis kiderül, hogy a lakásra terhelt 11,6 millió forintos jelzálogra az önkormányzat jogosult. Vagyis a Rogán-körhöz sorolt üzletembernek nem egy hitelintézet, hanem Belváros-Lipótváros biztosított lehetőséget arra, hogy megvásárolhassa az addig önkormányzati tulajdonban álló lakást. Bár arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora önrésze volt Csíknak a vásárláskor, a kerület sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt, az önkormányzati ingatlanelidegenítés folyamatait ismerő forrásunk úgy tudja, jó feltételekkel juthatott a lakáshoz. Az önkormányzati lakást kamatmentesen, akár huszonöt éves futamú részletfizetésre vásárolhatta meg. Ezt egy 2007-es, az elidegenítés szabályait rögzítő önkormányzati rendelet alá is támasztja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/08/lakashoz-segitettek-a-hunguard-vezert | 2016-08-12 19:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmazújváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi. A másodrendű vádlott, a vállalkozó
Király Sándor büntetését is szigorította tavaly a másodfok: az ítélet mellőzte a próbaidőt, és az 1 év 6 hónapot 2 év letöltendőre emelte.
Papíron, mivel a másodrendű vádlott egészségi okokra hivatkozva kerülte el a szabadságvesztést.
Az ügy harmadik szereplője Tiba István volt balmazújvárosi polgármester, aki immár tizenhetedik éve a Fidesz országgyűlési képviselője, és boldogan éldegél.
A vesztegetés
A bíróság által megállapított tényállás szerint Veres előbb jegyzőként, majd a járási hivatal vezetőjeként (2014-től pedig független polgármesterként) tevékenykedett Balmazújvárosban. Munkaköri leírásába tartozott, hogy jelezze a jogsértéseket, felügyelje a törvényességi előírások betartását. Ehhez képest 2012 decemberében Király Sándor helyi nagyvállalkozótól átvett 5 millió forint készpénzt, és abból az ügyészek szerint 450 ezret megtartott magának, míg a többit Tiba Istvánnak adta át.
Mindez a Király nevét viselő Kőnig Rendezvényközpont építésével függött össze. Veres az ítélet szerint megígérte, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért, amelyet ha megkapnak, a város 180 millió forinttal járul hozzá a 600 milliós beruházáshoz. Így is történt: Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Király lobbistájaként az önkormányzat illetékes bizottságában Veres azt hintette el, hogy a 450 millióból 180 millió forint céltámogatás, amit kizárólag a csarnok építésére lehet felhasználni – holott a támogatásról szóló kormányhatározatban nem szerepelt ilyen megkötés. A városi közgyűlésben Tiba István akkori fideszes polgármester Veressel egybehangzóan adta elő a 180 milliós hazugságot, és a megvezetett képviselők meg is szavazták az előterjesztést. A város 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést Királlyal, akinek a cégétől Veres jegyző egy új autóhoz jutott, amelynek értékét 1,9 milliós valótlan összegben tüntették fel az adásvételi szerződésen.
A pénzzel tömött boríték (mínusz 450 ezer forint) Tiba Istvánnál kötött ki. Tiba a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagjaként is lobbizhatott (2012-ben még nem volt összeférhetetlen a parlamenti képviselőség a polgármesterkedéssel). Ennek ellenére a Tibához került 4,55 millió forintot nem bolygatták az eljárás során, pedig a pénz átadását sem Veres Margit, sem Király Sándor, de még Tiba István sem tagadta. Tiba azzal védte magát, hogy a pénzt kölcsönként értelmezte (mondván, korábban is kapott már kölcsönt Királytól, aki nem kért kamatot Tibától, és a visszafizetési határidőt sem kezelte szigorúan), még ha ennek írásos nyoma nem keletkezett is. Ráadásul – mondta – a pénzt azonnal becsengette a helyi sportklubot működtető cég kasszájába, mivel vállalkozóknak tartoztak. A büntetőeljárás egyik szépséghibája, hogy a nyomozók nem derítették fel a Tiba által a pénzükre állítólag váró vállalkozók kilétét. Az Átlátszó annak idején kérdőjelesnek nevezte Tiba állításait, mivel a focicsapatot működtető – ma már a csőd szélén tántorgó – Balmazújváros Sport Kft. a 2012-es évet 22 millió forint nyereséggel zárta és 74 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett.
A jogerős ítélet kihirdetése után néhány nappal Balmazújvárosban aláírásgyűjtés indult az akkor már polgármesteri székben ülő Veres Margit és az őt megvesztegető Király Sándor támogatására. A megmentésükért indított petíció az 5 milliós boríték címzettje, Tiba István közvetítésével a miniszterelnök asztalára került, tette közzé a hírt a helyi kábeltévé tavaly májusban. A Balmazújváros TV hírkommentárja ez volt: „Tudjuk, a hatalmi ágak a rendszerváltás óta különváltak, így a miniszterelnöknek nincs befolyása a bíróságok, így a Kúria döntéseire, viszont továbbíthatja a petíciót az illetékeseknek.”
Saját kezébe
Hogy a miniszterelnök mit lépett, nem tudható, az viszont igen, hogy Veres Margit máig nem vonult börtönbe. Először a Kúriához adott be felülvizsgálati kérelmet, de idén január 14-én a legfelső bírói fórum is megállapította a jegyző kötelességszegését és hivatali vesztegetésben való részvételét, amely „a jogtalan előny ígéretével és annak elfogadásával formálisan befejezetté vált”.
Rácsai Lajos, Veres ügyvédje lapunknak a felülvizsgálati eljárásra is hivatkozott, amikor arról érdeklődünk, hogy a volt jegyző miért nem kezdte meg szabadságvesztésének letöltését. Amikor emlékeztettük a Kúria januári döntésére, az ügyvéd közölte, hogy ő is tud róla. A volt polgármester tavaly kegyelmi kérvényt is beadott, hogy pontosan mikor, azt a jogi képviselő nem tudta felidézni.
Áder János hivatalánál hiába érdeklődtünk, hogy Veres megkapta-e a kegyelmet, mivel a „jogszabályoknak megfelelően a kegyelmi és a méltányossági ügyekről, illetve a határozat tartalmáról a Köztársasági Elnöki Hivatal sem szóban, sem írásban nem adhat felvilágosítást” – válaszolta a Narancs kérdésére az államfő sajtóigazgatósága. A Debreceni Törvényszéken viszont sikerült megtudnunk, hogy a köztársasági elnök még nem döntött Veres sorsáról, mivel az ügyet első fokon tárgyaló Debreceni Törvényszék nem kapott hivatalos értesítést Veres kérelme ügyében. (A törvény szerint jogerős ügyekben a kegyelmi döntésről szóló határozatot a bíróság kézbesíti az elítéltnek, illetve a kérelmezőnek.)
A statisztika szerint Áder nem dobálja ész nélkül kegyelmi határozatait, tavaly négy főt, a kérelmezők nem egészen 1 százalékát részesítette ebben. A törvény nem sürgeti, az államfő akármeddig gondolkodhat. Rácsai Lajos sem jósolt, de felidézte: előfordult olyan kérvény, amelyen egy évnél tovább töprengett a köztársasági elnök. Áder egyébként nemcsak a büntetés alól adhat felmentést, azzal is mentesítheti Verest a börtöntől, ha próbaidőre függeszti fel a büntetését.
Igazságügyi miniszterként Trócsányi László állítja össze a kegyelmi felterjesztést, amelyben akár javasolhatja az első- és másodfokú bíróság ítéletének negligálását is. Áder csak a felterjesztésbe került dokumentumok alapján határozhat, a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatást nem alkalmazhat. Trócsányi igazságügyi miniszterként felmentést adhat a börtönbüntetés megkezdése alól is. Pontosabban nem saját maga, hanem átruházott hatáskörben eljárva parlamenti államtitkára, Völner Pál rendelheti el a köztársasági elnök döntéséig a büntetés elhalasztását, félbeszakítását. Hogy ez megtörtént, abban észszerűtlen lenne kételkedni, Verest máskülönben előállították volna, miután nem jelent meg a büntetésére kijelölt intézetben. Az elnöki kegyelmi eljárásról szóló törvény kimondja ugyanis, hogy a – csak a jogerős ítélet kihirdetése után benyújtható – kérelem elbírálásának nincs halasztó hatálya a büntetés megkezdésére. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, engedélyezték-e a halasztást Veresnek, de elzárkóztak a tájékoztatástól. Olyannyira, hogy az ebben a kegyelmi eljárásban nem is érdekelt Belügyminisztériumhoz irányítottak. Onnan természetesen szintén nem kaptunk választ, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) ajánlották, amelyet viszont már korábban megkerestünk. A BVOP-nak viszont a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések miatt nem állt módjában válaszolni.
Egyébként, ha Áder elutasítaná kegyelmi kérvényét, Veres Margit beadhat egy újabbat, és annak az eljárásnak a lezárásáig az igazságügyi miniszter ismét mentesítheti Verest a büntetés megkezdése alól – a törvény a miniszteri „kegyelmek” számát sem korlátozza. (Akinek nincs miniszteri felmentése, maximum 3 hónapig halogathatja a börtönbe vonulást.)
Az érinthetetlen
Tiba István felelőssége – őt a Fidesz 2011-től az Országgyűlés egyik jegyzőjeként delegálja a parlamenti munkába – a vesztegetési ügyben nem merült fel. Sőt, az ügytől függetlenül haladt a ranglétrán, 2016-ban képviselői megbízatása mellé a Miniszterelnökség fejlesztésekért felelős biztosává léptették elő 772 ezer forintos fizetéssel. (Képviselőként nem sokat villantott, 2006 és 2010 között egyszer, 2010 és 2014 között háromszor szólalt fel, abból is az egyik kormánypárti interpelláció volt.) Tiba fejlesztési miniszteri biztosi munkájának már az első év végén megmutatkozott a hozama: 2012 karácsonyát is felülmúló pénzeső hullott Balmazújvárosra: turizmus- és szállodafejlesztésre 300 millió forintot, fürdőlétesítmények felújítására, fejlesztésére 480 millió forintot, a sportklub fejlesztésére, korszerű technológiák beszerzésére 480 millió forint támogatást utalt a kormány. Tiba a sikert azzal magyarázta, hogy a kormányzat és a miniszterelnök meglátta, hogy 2006, azaz első polgármesteri ciklusa óta Balmazújváros erőn felül teljesít, tudatosan, és nem hasraütésszerűen kéri a központi forrásokat.
Balmazújváros nem csak 2012-ben segítette az export-importban és fuvarozásban utazó Király Sándor üzleti boldogulását. A város 2016-ban, amikor Királytól hitelből megvette a helyi termálhotelt, gálánsan 15 évre előre kifizetett 127 millió forint értékű szolgáltatást a Király érdekeltségében lévő Termal Hotel Balmaz Kft.-nek, amely ezután a Kőnig Rendezvényközpontot üzemelteti. Ez azért tűnik minimum kedvezőnek, mert a város aligha volt rászorulva erre: a Cívishír értesülése szerint a csarnokra adott 180 millió forintos támogatásért cserébe az önkormányzat 15 éven át ingyenesen tarthat ott évi 20 rendezvényt. Király Sándor balmazújvárosi cégeit, a König-csoport tagjait a kormány is megtámogatta hazai és uniós forrásokkal, például a König Trade Kft. nevű zászlóshajó 2013-ban 99 millió forintot nyert technológiai korszerűsítésre. (A cég 2011-es pályázata is sikeres volt, dolgozói testi-lelki épségét segítő programjához 8 millió forintot kapott. A projektleírás szerint a 2011. február és október közötti rendezvények eredményeként „a dolgozók elsajátíthatják az egészséges életvitelhez szükséges tudást és kompetenciákat, amely az életminőség javulásához vezet. Ennek egyik következménye a munkahelyen észlelhető jelentős hatékonyságnövekedés, melynek pozitív hatásait a vásárlók is közvetlenül érezni fogják.”)
Bár úgy tűnt, a Királytól Tibához került millióknak nem maradt nyoma, rábukkantunk egy azóta keletkezett érdekes hivatalos iratra.
A vesztegetés után négy évvel Tiba a boríték értékével, 5 millió forinttal megegyező tételt vallott be utólagosan. 2016 áprilisában, amikor javában tartott Veres büntetőügye, a fideszes politikus megerőltette emlékezetét, és 2012-es országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatát egy 5 millió forintos, magánszemélyekkel szembeni tartozásról szóló bejegyzéssel toldotta meg – erről éveken át valamiért megfeledkezett. Megkérdeztük Tibát az 5 millió forint történetéről, de hetek alatt sem érkezett válasz. Vagyonnyilatkozatait áttekintve viszont kétségtelen, hogy a kormánypárti honatya ezek után fogához verte a garast. A Király-borítéknyi összeget ugyanis maradéktalanul visszafizethette, mert a 2013-as vagyonnyilatkozatában a kölcsönnek már se híre, se hamva. | A balmazújvárosi vesztegetési ügy utóélete: Kegyelmesék ötmilliója | Egy klasszikus és minden lényegi elemében feltárt vesztegetési ügy egyik kulcsfigurájának éppen egy éve sikerül elkerülnie a harmadfokon is jóváhagyott börtönbüntetését. A másik fő alak, a fideszes országgyűlési képviselő memóriafrissülésének bizonyítékára pedig nemrég bukkantunk rá. A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmazújváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kegyelmesek-otmillioja-119008 | 2019-04-18 23:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu szeptemberben elsőként írta meg, hogy az ügyészség a vádiratában 8 és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt megvádolt Simonka Györgyre. Mindez az új büntetőeljárási szabályok szerint akkor léphet életbe, ha a Fővárosi Törvényszék előtt a jövő év januárjában kezdődő per előkészítő ülésén Simonka elfogadja a vádiratban foglaltakat, és lemond a védekezés lehetőségéről. Már most tudjuk, ez nem így lesz, hiszen a kormánypárti képviselő ártatlannak vallja magát.
A vádiratban foglalt és az ügyészség által indítványozott büntetési tételek súlyosodnak és szigorodnak, ha azokat a vádlottak nem fogadják el. Egy az ügyet jól ismerő Békés megyei ügyvéd a Narancs.hu megkeresésére azt mondta, ilyen esetekben a büntetési tétel 5 és 15 év között van. Ámbár ironikusan azt is megjegyezte, "ugyan, mit tud majd a bíróság elkobozni Simonkától?” Tény, az a nagyértékű újkígyósi ingatlan, amelyben Simonka a családjával él, az elmúlt években többször cserélt gazdát, és ma két kiskorú gyermeke nevén van.
Simonka tüzet olt...
A legsúlyosabb vádak a rendszerváltás óta
A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben nem fogalmazódtak meg olyan súlyos vádak egyetlen politikussal szemben sem, mint a Fidesz dél-békési egyéni országgyűlési képviselőjével szemben. A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában gyakorlatilag egy maffiaszerű alakzatot ír le, és bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simonka György és 32 társa ellen.
Az ügyészség szerint a dél-békési parlamenti képviselő tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) beruházásaira és ezekre rástartolt. Simonka és társai 2009 év végén elhatározták, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört építenek fel, amelynek az volt a célja, hogy a döntéshozókat megtévesztve jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak. A hamarosan kezdődő pernek Simonka a harmadrendű vádlottja, mert az eredeti nyomozás még öt évvel ezelőtt, 2014-ben kezdődött T. Szilveszter és társai ellen – tájékoztatta egy a Simonka által kezdeményezett és elvesztett rágalmazási ügyben még 2018 februárjában a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyulai Járásbíróságot. T. Szilveszter társa K. Mihály, Simonka üzlettára, aki az ügy kapcsán volt már előzetes letartóztatásban és házi őrizetben is.
Simonkáék házának erődszerű bejárata
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazhatták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
A vád szerint Simonka ez irányú ténykedése:
- kétrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
- kétrendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
- kétrendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
- kétrendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
- kétrendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Feleség, unokahúg, üzlettárs
Simonka, valamint a már említett T. Szilveszter és K. mellett további 30 vádlottja van az ügynek. A Narancs.hu birtokába jutott vádiratból kiderül, hogy a fideszes parlamenti képviselő feleségére, unokahúgára, sofőrjére, közeli ismerőseire és üzlettársaira is súlyos fegyházbüntetés kiszabását kéri a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszéktől.
Az V. rendű vádlott feleség esetében 6 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztést kér az ügyészség és 6 évre eltiltaná a közügyektől. Egyben azt indítványozza, hogy a bíróság véglegesen tiltsa el a gazdasági társaság tisztségviselői feladata ellátásától. (Ha mind Simonkát, mind a feleségét letöltendő szabadságvesztésre ítélné a bíróság, akkor két gyerekük felneveléséről másnak kell majd gondoskodnia. A két kiskorú nevén van az újkígyósi villájuk tulajdonjoga.)
Simonka és háttérben a felesége, egy biciklitúrán
Öt év fegyházbüntetést kér a vádhatóság a Simonka ügyleteiben sokszor felbukkanó unokahúgára, T. Renátára, egyben őt is örökre eltiltaná attól, hogy gazdasági társaságban vezető szerepet vállaljon. T. volt az, aki néhány évvel ezelőtt potom pénzen megvásárolta Simonkáéktól otthonukat, majd szinte jelképes összegért kiadta nekik.
G. Pálné több Simonkához köthető cégben, így a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben is fontos szerepet játszott. De feltűnt a Dél-Békés Termelőiért Közhasznú Alapítványban is, amelynek közbeszerzési pályázatain a Simonka családi és üzleti köréhez közel álló Public Sector Kft. sokszor volt győztes. G. az Aktív Klub Szolgáltató Kft.-ben is tulajdonos volt. Ez a cég akkor szerzett tulajdonjogot a Simonkáék által lakott újkígyósi ház egy részében, amikor azt – nem tudni, milyen megfontolások alapján – eladták a politikus unokahúgának, akitől ugyanezzel a mozdulattal havi 60 ezer forintért vissza is bérelték. G. Pálné VII. rendű vádlott esetében hat év fegyház és hat év közügyektől eltiltást lát célravezetőnek az ügyészség.
Sofőr, Kerényi és Koncz
Szemtől szembe: Simonka és Kerényi János
Fotó: Simonnka György/Facebook.com
Kicsit olcsóbban úszná meg a vádhatóság indítványa szerint U. András, akit Simonka sofőrjeként ismernek. Rá három és fél év fegyházat és négy év közügyektől eltiltást kér a vádhatóság. A IX. rendű vádlott sok ügyletben feltűnt Simonka mellett. Korábban egy mezőhegyesi címre volt bejelentve, noha életvitelszerűen nem élt ott. Tulajdonos volt a fideszes képviselő neve által fémjelzett Likefest Kft.-ben és a Paprikakert. Kft.-ben, egyben ügyvezetője volt Szerviz-Bodzás Kft.-nek, amely 22,5 millió forintot nyert gépjármű-beszerzésre. Ebben a cégben korábban Simonka anyja és felesége is tulajdonrészt birtokolt.
Végül az ügy XII. és XIII. rendű vádlottja K. Gyula és K. Ákos, akik ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokiratok felhasználása a vád. K. Gyula annak a Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőnek az apósa, aki az előző parlamenti ciklusban Simonka szomszédja volt az Országház patkójában, míg K. Ákos a sógora, ahogy ezt a 24.hu megírta. Mindkettejükre 2 év 6 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség, míg a közügyektől 3 évre tiltatná el őket.
Az ügy IV. rendű vádlottja Kerényi János fideszes parlamenti képviselőnek, a kormánypárt dél-alföldi pártigazgatójának az unokaöccse.
Nincs feltételes szabadság, betlehemi láng, szószék
A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban arra tett javaslatot, hogy az általa javasolt büntetési tételek mellett sem Simonka, sem további tizennégy vádlott esetében az esetleges jogerős szabadságvesztés után feltételes szabadságra ne legyenek bocsáthatóak.
Simonka a battonyai templomban lángot ad...
Fotó: Battonya/Facebook.com
Mindeközben Simonka György a hétvégén a választókerületében lévő Battonyán, a helyi katolikus templomban a betlehemi lángot hozta el és adta tovább az ott megjelent híveknek. Mi több, a súlyos vádakkal hamarosan a bíróság elé kerülő korménypárti képviselő a szószékről is prédikált.
(Címlapfotókon Simonka egy katasztrófavédelmi gyakorlaton. A politikus már más szemüvegen keresztül nézi a világot? A felvétel forrása: Simonka Gyürgy/Facebook.com.) | Nemcsak Simonkára, hanem feleségére, unokahúgára és sofőrjére is súlyos fegyházbüntetést kér az ügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség nemcsak Simonka György fideszes országgyűlési képviselőre, hanem feleségére, unokahúgára, barátaira és üzlettársaira is súlyos fegyházbüntetéseket kér a Fővárosi Törvényszéken a jövő év elején kezdődő büntetőperben – értesült a Narancs.hu. A vádirati indítvány szerint Simonka és sok társa feltételes szabadságra nem bocsáthatók. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-csak-simonkara-felesegere-unokahugara-es-soforjere-is-sulyos-fegyhazbuntetest-ker-az-ugyeszseg-125389 | 2019-12-17 07:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokat.
A kifizetés jogcímét – korábbi fel nem vett prémiumok, jutalmak – a miskolci önkormányzat megkérdőjelezi. Várhatólag bíróságon fog folytatódni az ügy.
Pálffy után pár héttel felmondott Szélyes Domokos, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési vezérigazgatója is. Neki azonban már nem sikerült pénzhez jutnia, mert az önkormányzat addigra már leállította a kifizetéseket. Szélyes Pálffyhoz hasonló megkérdőjelezhető jogcímeken próbált némi extrákhoz jutni.
A Miskolc Holding 52 milliárdos kötelezettség-vállalást görget maga elött. Ez a szám szerepel a mérlegben is, és a Holding korábbi vezetése sem cáfolta az összeget. Legtöbbször arra hivatkoztak, hogy a korábban vásárolt 75 CNG busz terhelte meg a kasszát.
Az első csontvázak rögtön az új polgármester belépése után előkerültek. Kiderült, hogy a városi közlekedést végző vállalt az MVK Zrt. olyan rossz bőrben van, hogy Magyarországon példátlan módon ritkítani kell a járatokat. A polgármester válságmenedzsert nevez ki a közlekedési vállalathoz. A Miskolc Holding átvilágítása most is tart.
A most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit „erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyen.
A mostani választáson már nem induló Kriza Ákos 2010-es győzelme után rögtön visszatetszést keltett még fideszes körökben is, hogy egyre több önkormányzati, később iskolai, és közintézményi vezető került ki Erdélyből áttelepült személyek közül. Többen közülük nem is rejtették véka alá, hogy Kriza Ákossal már Romániában ismerték egymást, esetleg egy iskolába jártak vagy más módon kerültek ismeretségbe vele.
A Fidesz megpróbálta nemzetárulóként beállítani az ellenzéket, akik többször felhozták ezt a kérdést, de aztán az ügy kényes volta miatt néhány év után le is szálltak a témáról.
Az erdélyi magyarok miskolci nyomulására több elmélet is született. A leghihetőbb az, hogy miután a 2010-es választások előtt Miskolcon is lefejezték a Fideszt, krónikus káderhiány keletkezett, és a Miskolcon idegenül mozgó polgármester a földijeivel igyekezett lojális, lekötelezett, és ebből fakadóan szilárd hátteret kiépíteni magának.
Pálffy Kinga a 90-es évek elején színésznő volt, további pályafutásáról nem tudni semmit, önéletrajza, iskolai végzettséget igazoló dokumentumai soha nem kerültek elő. Közérdekű adatkérelmünkre a miskolci városháza nem válaszolt.
Szélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született közgazdász. Már korábban bekerült az újságokba azzal, hogy Miskolc egyik legdrágább helyén lévő panziójához vezető lépcsősort elbontották, és helyette autós feljáró készült a szomszédok tiltakozása ellenére. Szélyes akkor okozott meglepetést ismét, amikor kiderült, hogy körülbelül 500 millió forintért szállodát épített, ugyancsak Miskolctapolcán.
Szintén komoly vagyont halmozott fel a szintén Erdélyből származó Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem oktatója, aki Kriza Ákos legbefolyásosabb tanácsadója volt, és a fideszes polgármester-jelölt, Alakszai Zoltán sikertelen kampányát vezette. Zárug ausztriai panziójáról itt írtunk:
Osztrák turistaparadicsomban működtet szállodát a miskolci polgármester migránsozó tanácsadója
Alpesi síparadicsomban, a Grimming hegységnél van szállodája Zárug Péter Farkas miskolci politológusnak, Kriza Ákos (Fidesz) polgármester tanácsadójának. Hogy övé a dél-ausztriai vendégszállás, saját maga ismerte el az Átlátszónak, a részleteket azonban – hogy osztrák cégén keresztül vagy más módon birtokolja-e – már nem fejtette ki.
Zárug Péter Farkas a fideszes vereség után nyomban távozott az önkormányzattól.
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: a Miskolc Holding épülete. A szerző felvétele | Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az “erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját | A most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit “erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/02/csontvazak-dolnek-a-kriza-korszak-utan-miskolcon-az-erdelyi-lobbi-szedi-a-satorfajat/ | 2020-01-04 19:50:23 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Azt mondták, én nyertem az aláírásversenyt
– mesélte rendőrségi meghallgatásáról az Indexnek Topits Judit, az a pócsmegyeri választópolgár, akinek az aláírásával 19 párt jelöltjei éltek vissza 2018 tavaszán, az országgyűlési választási kampányban. A nő, aki biztosan tudta, hogy nem írt alá egyetlen kamupártnak nevezhető szervezetnek sem, nem nyugodott bele ebbe: feljelentést tett. Másfél év után kiderült, hiába.
A nő választási eljárásos kalandja úgy kezdődőtt, hogy miután egymást érték a hírek a visszaélésekről, Topits Judit 2018. március 28-án adatigénylést nyújtott be a Pest megyei 3. egyéni választókerület választási irodájához azzal a kérdéssel: hány aláíróíven szerepel az aláírása és az adatai. Április 3-án kapta meg Gerendás Gábor szentendrei jegyzőtől a választ:
Pedig Topits Judit nem ajánlott ennyi embert, csak két jelöltnek írt alá: Spät Juditnak (Együtt) és Abonyi Gézának (független), utóbbinak minden egyes adatát kézzel vitte fel az ívre, Spät ívén pedig személyesen szignózott, az adatait diktálta.
Akiknek viszont biztosan nem írta alá semmiféle aláíróívét:
Holek Katalin, Összefogás Párt
Szabó Zoltán Károly, Iránytű Párt
Szolnyik Andrea, Hátrányos Helyzetűek Pártja
Waszlavik Miklós György, Kell az összefogás Párt
Tóth Mária, Oxigén Párt
Borsosné Bayer Krisztina, Haza Mindenkié Párt
Gürtlerné Fodor Krisztina, Elégedett Magyarországért Mozgalom
Duka Renáta Regina, Szegényekért Párt
Szécsi Magdolna, Magyarországi Cigánypárt
Mellákné Tóth Éva, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
Farkas Éva, Elégedetlenek Pártja
Floriska Zoltán, Hajrá Magyarország! Párt
Erdős Csaba, Haladó Magyarországért Párt
Felián István, Közös Nevező, 2018
Dima Beáta, Rend és Elszámoltatás Párt
Pásztor Dániel, NET Párt
Bossányi Lajos Istvánné, Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja
Stollár Károly, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
Kiss Balázs, Értünk Értetek - A Hiteles Párt
Feljelentésében mindezeket el is mondta, az elmúlt bő másfél évben pedig minden módon igyekezett segíteni a rendőrség munkáját: részt vett tanúkénti kihallgatásán, adott írásmintát, cserébe a hatóság rendszeresen tájékoztatta őt arról, hol tart az eljárás: azaz hol nem tart.
Először néhány érintett pártot kivontak az eljárásból, aztán az a megmaradó pártok, jelöltjeik, vezető tisztségviselőik, aláírásgyűjtőik megkeresése zajlott, majd áttették az ügyet a Szentendrei Rendőrkapitánysághoz, végül pedig január 2-án onnan érkezett a határozat: megszüntetik az eljárást.
Kihallgatás, gyanúsítás, és a nagy semmi
Az Index által megismert dokumentum részletesen beszámol a nyomozás eljárási eseményeiről, például arról, miként vonták össze egyetlen ügybe a több feljelentő, így Topits mellett például Tényi István egészen más típusú, sajtóhíreken alapuló bejelentését a Pest megye 3-as számú egyéni választókerületét érintő, a választási kampánnyal, és elsősorban az aláírásgyűjtéssel, az ívekkel való visszaéléses nyomozásba. Most tehát ezt egyben zárta le a rendőrség, a vonatkozó választókerület ajánlóíves csalásait következmények nélkül hagyva.
A rendőrségi határozatból kiderül, hogy némely érintett párt aláírásgyűjtőit, akiknek az ívein a hamis aláírások szerepeltek, gyanúsítottként hallgatták. Egy részük viszont nem kívánt vallomást tenni – ennek pedig különösebb következménye nem lett.
Volt, ahol az érintett pártok vezetőjét, azaz a felvett állami kampánytámogatások felelősét, vagy éppen az aláírásgyűjtő ívet átvevő, azért jogi felelősséggel tartozó személyt nem azonosították gyanúsítottként, és elfogadták az érvelést, hogy nem lehetett tudni, kinek adták át az íveket a konkrét gyűjtéshez.
Más esetben, ahol a konkrét aláírásgyűjtő beazonosítható volt, írásmintát vettek, éppen úgy, mint a feljelentőktől, akiknek az adataival visszaéltek. Persze a rendőrök megkeresték valamennyi érintett pártot, amelyek ajánlóívein hamis aláírás szerepelt, de a Szentendrén hagyott 16 pártból (3 esetében Budapesten a külön eljárás még folyik) a legtöbb esetben az aláírásgyűjtő személy „nem került beazonosításra", sőt: a megkeresésekre érdemi válasz sem érkezett.
A felkért írásszakértő eközben megállapította, hogy a kérdéses ajánlóíveken szereplő hamis aláírás nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származik, azaz nem azoktól a kevesektől, akik papír szerint gyűjtötték egyes kamupártoknak az aláírásokat.
Mindezek alapján végül a hatóság arra az előzmények ismeretében meghökkentő végkövetkeztetésre jutott, hogy
a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlóíveken szereplő hamis aláírások nem az ügyben szereplő gyanúsítottaktól származnak, valamint az eljárás során nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyűjtő íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye.
A határozat tartalmát Topits Judit egy nyilvános Facebook-bejegyzésben úgy kommentálta, „minden világos: a gyanúsítottak nem kívántak vallomást tenni és a kamupártoktól érdemi válasz nem érkezett, így nem bizonyított, hogy a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta, hogy összecsaltak egy csomó kamu aláírást. Szerintem Mikszáth Kálmán, Jaroslav Hasek és Franz Kafka sírva könyörög a receptért". Az Index kérdésére azt mondta, egyelőre nem biztos benne, hogy panasszal él, hogy van-e bármi értelme tovább vinni ezt az ügyet.
Egyelőre úgy tűnik, nincs, holott az érintett kamujelöltek beazonosíthatóak, mindegyikük személyes jogi felelősséggel kellett, hogy bírjon a saját ajánlóíveiért, ahogy az ominózus pártok vezetői is. Topits Judit lapunknak azt is elmondta: nem írt alá ezeknek az embereknek semmit, de ezek a pártok sem keresték meg, sem személyesen, sem e-mailben, semmilyen formában – sem korábban, sem a tavalyi választáson.
Ugyanakkor az érintett választópolgár a tanúkihallgatásán megismert, személyes adatait tartalmazó ajánlóívek alapján levont egy lényeges következtetést, amelyet a rendőrséggel is megosztott. Egyrészt az ajánlóíveken néhány, vele egy településen élő adatait ismerte fel az övéivel együtt, köztük egy olyan személyét is, aki 2016 óta nem ott él. Másrészt egy Topits Judittal egy háztartásban élő személy is, aki ugyanazt a két jelöltet támogatta és ugyanakkor írta alá az ajánlóíveket, leellenőriztette az ajánlásait a jegyzőnél, és az ő esetében nem volt kamupártos eltérés. Mindebből arra következtetett, hogy
Mindezt azonban, mint a határozatból kitűnik, a rendőrség figyelmen kívül hagyta, és a Pest megye 3. választókerületét érintő valamennyi feljelentés ügyében lezárta a nyomozást, eredmény nélkül.
Országos tendencia az eredménytelenség
Ráadásul ez a rendőrségi eljárás országos tendenciának tűnik. Tavaly éppen az Index számolt be arról, hogy felfüggesztette a nyomozást a terézvárosi választási csalási ügyben a BRFK, habár a rendőrség számára is egyértelműen csaltak az ajánlóívekkel. A 341 aláírásos ügyként elhíresült 2018-as botrányban ugyanilyen tömeges választási visszaélés történhetett Budapest 5. számú választókerületében (a VI és VII. kerületet foglalja magában). Ott még a kampányban a későbbi győztes, DK-s Oláh Lajos választási bizottsági delegáltja bukkant rá, hogy feltűnően sok ajánlás egyezett a fideszes Bajkai István, illetve a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt jelöltjének, Bagyó Hildának ajánlóívein.
Előtte ráadásul pont ugyanilyen egyezéseket találtak Zuglóban – és ott is éppen a Fidesz és a Lendülettel ajánlóívein. A terézvárosi esetben is volt tanúkihallgatás, valamint gyanúsítottakat, aláírásgyűjtő pártaktivistákat is meghallgattak, majd pedig a rendőrség megállapította az ügyben, hogy jogellenesen töltötték ki az íveket, ám
a nyomozás során személyi és tárgyi bizonyítékokat felkutatni, melyek alapján a tényleges elkövető kiléte megállapítást nyerne, nem volt lehetséges.
Ezért a rendőrség abban az ügyben felfüggesztette a nyomozást, ott ugyanakkor legalább az hozzátéve, hogy amennyiben az elévülési határidőn belül az elkövető kiléte kiderül, újra folyamatba helyezik az eljárást. És úgy tűnik, eredetileg ezt szánták egyenválasznak, hiszen tavaly azt is megírtuk, a BRFK után a Székesfehérvári Rendőrkapitányság is széttárta kezét: habár a csalás a Fejér megyei 2-es választókörzetben a nyomozás során beigazolódott, mégis felfüggesztik az eljárást, mondván, az elkövető kiléte a nyomozás során nem derült ki.
De mégis miért fontos ez?
A parlamenti választáson valaki úgy lehet jelölt, ha összegyűjt a választókerületben 500 ajánlást – a választónak az adatai feltüntetése mellett alá is kell írnia az ajánlóívet. A jelenlegi törvény szerint egy választó akárhány jelöltet ajánlhat, de mindenkinek külön alá kell írnia az ajánlást. A kamupártok azok az országgyűlési választások előtt alapított pártok, amelyek kizárólag a kampánytámogatás elnyerésének céljából indulnak. A választáson az országos listaállításhoz legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani, az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett. A jelölt és az országos listát állító pártok jelentős összegű kampánytámogatást kapnak a költségvetésből.
Olyannyira nagyot, hogy mára az is egyértelmű: szervezett bűnözés épült erre. Ám a magyar állam képviseletében nemcsak a rendőrség nem találta az elkövetőket, de a pénz nyomát is bottal üthetik az illetékesek. A 2018-as választás utáni állapot szerint:
Azt a közpénzt, amivel sosem számoltak el, hiszen a Magyar Államkincstár 5,4 millió forintot kér azért, megtudjuk, mire használták fel az államtól kapott százmilliós kampánytámogatásukat a nyilvánvalóan csak a törvénytelen pénzszerzésre utazó kamupártok.
Közismert az is, hogy a kamupártok úgy nyitották meg az állami pénzcsapot, hogy segítőik egy-egy ajánlóívről átmásolgatták egy csomó ember adatait és az aláírását is a többire. Ez az eljárás nem tükrözi a választó valódi akaratát – ráadásul magánokirat hamisítása történik. A kamupártok ilyen másolós módszerrel állították a jelöltek százait, ezreit – egyikük részletesen elmesélte az Indexnek, mi volt az „írók feladata” –, és láthatóan könnyen megúszhatják a felelősségre vonást.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Máthé Zoltán / MTI) | 19 kamupártnál lélegezhettek fel, a rendőrség futni hagyja őket | Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak". | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/01/04/vaasztas_ogy_2018_ajanloivek_csalas_masolas_eljaras/ | 2020-01-04 20:06:11 | true | null | null | Index |
Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.
Az ügyet viszont valaki feldobhatta GVH-nál, mert 2016-ban elkezdtek vizsgálódni. Kimentek razziázni, le is foglaltak egy rakat bizonyítékot, úgy tűnt, hogy sínen van az eljárás, aztán sokáig nem történt igazán semmi kívülről látható. Végül több mint három évvel a vizsgálat kezdete után meglepő eredménnyel zárult az egész:
A 444.hu korábbi alapos cikke és a GVH határozata alapján érdemes végigvenni, hogy mi történhetett.
Én vagyok a kormány tudjukkije, jöttem segíteni koordinálni
A GVH szerint 2015 januárjától elkezdett szervezkedni legalább egy nem megnevezett személy. Azzal ment oda nagy értékű diagnosztikai eszközök gyártóihoz és forgalmazóihoz, hogy
aminek ő a „koordinátora”, ő „felel a zavartalan lebonyolításért”. Az egyik érintett cégnek még egy megbízólevelet is mutatott, ami szerint az egészségügyi államtitkárság jelölte ki őt ilyen szerepre.
Kiről lehet szó?
Bár a GVH mostani ítélete neveket nem említ, egy korábbi végzés szerint eredetileg arra gyanakodtak, hogy „a Chemium Kft. részéről eljáró Harmat Sándor és a VMD Zrt. részéről eljáró dr. Maróth Gáspár közreműködése és koordinálása mellett” valósult meg a durva stiklisorozat.
A GVH eljárásának elindulása után a kormányközeli Magyar Idők írt egy fura cikket arról, hogy Harmat Sándor próbált 2015-ben kormánykapcsolataira hivatkozva uniós pénzeket koordinálni az egészségügyben. De azt sugallták, hogy ezek a magas szintű kormánykapcsolatok nem, vagy már nem léteznek nála. (Harmat Sándor leginkább arról ismert, hogy ő volt az egyik első ember Magyarországon, akit ipari kémkedés miatt elítéltek.)
A titkos és félig-meddig informális állami koordinátor megkereste a CT-ket, MRI-ket, röntgeneket gyártó cégeket, hogy úgy osszák el a majdani megrendeléseket, hogy minden érintett piaci szereplőnek jó legyen, és a lehető legtöbb pénzt tudják lehívni.
Itt ebben az esetben három fő gyártóról beszélünk:
a Siemensről,
a Phillipsről
és a GE-ről.
A GVH szerint teljesen kamu volt bármilyen koordinátori szerep, de ezt valahogy minden érintett cég mégis végig teljesen elhitte. Például azért, mert pontos, belsős információk érkeztek tőle a pályázat során.
A másik feltételezett koordinálóról még komolyabban sejthetjük, hogy Maróth Gáspárról lehetett szó, ez a szereplő a VMD vezérigazgatójaként szerepel a leírásban. Maróth Gáspár több kormányzati pozíciót is betöltött, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor tanácsadója volt, édesapja, Maróth Miklós orientalista pedig a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat frissen kinevezett vezetője, aki jó kapcsolatban van a miniszterelnökkel.
Róla még lesz később szó, egyelőre legyen elég annyi, hogy nála nem látta bizonyítottnak a GVH, hogy tényleg koordinált volna, csak néhány piaci szereplő hihette ezt, plusz segíthetett „felmérni az igényeket”, emellett intenzív kapcsolatban volt a fő koordinátorral.
Mindenki járjon jól, már kivéve az adófizetőket
Az ötlet annyi volt, hogy összehangoltan menjenek majd a kiírandó uniós közbeszerzésekre,
előre legyen titokban leosztva, hogy melyik kórház milyen gépet kapjon mennyiért. Már csak azért is, mert megtudták előre, hogy nagyon rövid lesz a pénzosztási időszak, azalatt kell kisajtolni belőle a legtöbbet.
A három nagy gyártó nem akart közvetlenül szállítani a kórházaknak, inkább megadták, hogy mely szállítóik hol fognak nyerni. A Siemens és a Phillips egyébként csak egy szállítót választott ki erre a műveletre, a GE főként egyet. Ehhez értelemszerűen bevonták a potenciálisan érintett kórházakat vagy egyenesen a radiológus főorvosaikat is. Akár azt is állítva, hogy ha nincsenek benne a buliban, akkor lehet, hogy egyáltalán nem lesz új gépük.
A gyártók, a szállítók és kórházak külön közös táblázatokban vezették azt is, hogy ki hol ad be érvénytelen vagy túl gyenge ajánlatot.
2015 közepén meg is jelent az óriási uniós pályázat (KEOP), amivel rengeteg új diagnosztikai eszközre pályázhattak a magyar kórházak. Eleinte 9 milliárd forintról volt szó, de augusztusban a vallomások szerint már lehetett tudni, hogy a korábbi elszúrt uniós programjaink miatt ide fognak átcsoportosítani rengeteg, korábban máshova szánt pénzt is. 2015 végéig tartott a program, végül nagyjából 40 milliárd forint folyt ki ebben a programban.
Ha igazak a 444 piaci információi, 20 százalékot kellett visszaosztani ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a tuti kartellbe, így ennyire felül kellett árazni a gépeket ahhoz, hogy a cégnek is legyen haszna rajta.
A kórházaknak pedig lényegében mindegy volt, hiszen uniós pénzből tejeltek a bűnszervezetnek.
Ez a kamuajánlat a tiétek
A Siemens a leírás szerint némi előnyben lehetett, mert több szereplő is hivatkozott arra, hogy az állam előzetesen adott bizonyos iránymutatásokat a kórházaknak, ezek voltak a bizonyos „Gyemszi irányelvek”.
Ezek véletlenül pont a Siemens gépeire lettek volna specifikálva, de egyes vallomások szerint a Siemens belement, hogy ne főleg ők nyerjenek. Eszerint a cég feltehetően azért fogadta el a specifikációk megnyitását a többi gyártó javára, mert „belátta, hogy csak így biztosítható a KEOP tenderek rövid időn belüli, zökkenőmentes lebonyolítása”.
De a pályázat kifosztása közben is akadtak gondok, a GVH által bizonyítékként lefoglalt emailek, táblázatok, határidőnaplók vagy épp a vallomások alapján állandóan kommunikálni kellett egymással.
A Premier Med, a GE fő szállítója például egyszer kiakadt azon, hogy valaki mintha mégis ráment volna valamelyik előre leosztott pályázatra:
Ha a leadott speckok mar ket honapja is megfeleltek es mult heten is rendben voltak, akkor most miert kell megvaltoztatni egy nappal a leadas elott? Biztos nyomja valaki a Siemenst, de a problema az, hogy nem a nagyok kozul fog valaki jelentkezni, hanem valamelyik kicsi fogja elvinni nyomott aron.
Vagy egy másik szállító, az Euromedic és a Premier Med közt is lehetett nehézkesebb kommunikáció arról, hogy kinek hol kell kamu ellenajánlatot adnia:
Hozzánk van írva, nem a tiétek? Senki nem tud semmit, és holnap beadás... :-) Más, hová kell nekünk ellen adni? Papa úgy tudom tiétek! Úgy írtuk be! Azt tudom csak hogy nekünk hova kell ellent adni! :(
Vagy a VMD segített eligazodni még abban is, hogy melyik forgalmazónak kell nyernie a koordináció szerint.
Elvileg Siemens-re van kiírva és a Novelmedix vinné.
A GE munkatársa egy júliusi emailben akadt ki a „FÜREDI KEOP KIZÁRÓ PARAMÉTEREK - GÁZOS!!!!!!” tárgyú emailjében:
A ma megjelent Füredi angió tender számunkra kizáró: [...] Emellett az összes súlyozás a Siemensnek szól.... What the f.... went wrong here????
A Siemens egyébként eggyel profibb volt, ők egy „viharzóna” nevű szervert használtak a fő koordinátorral való kapcsolattartásra. Azaz mindenki külön, a saját nevének kezdőbetűjével ellátott viharzónás emailcímet használt a kapcsolattartás során. Majd „a szerver és a hozzá tartozó emailcímek visszaállíthatatlanul megsemmisítésre kerültek 2015. december 9-én”.
Külön érdekes epizódnak tűnik egy másik érintett szállító vallomása. A Novelmedix Kft. vezetője azt vallotta, hogy 2015. júniusban felhívta őt a Siemenstől egy bizonyos valaki, hogy találkozzanak a Róbert Károly körúti Cafe Freiben. Erre a találkozóra a siemenses elhozta a nem megnevezett koordinátort is. Ők arról győzködték, hogy
mit kell csinálni, hogy be kell állni a sorba, mert ha ezt nem tesszük, a haza érdekei ellen vagyunk. A be kell állni a sorba azt jelentette, hogy asszisztálni kell a tenderek felosztására irányuló együttműködéséhez, azaz ahhoz, hogy egyáltalán indulhassunk a tendereken, megmondják, hogy melyeken induljunk, hova szállítsunk.
Ő állítása szerint ezt ott helyben elutasította. De a koordinátor szerint a Novelmedix kereste meg őt lényegében azzal, hogy a Novelmedix is beszállhasson a kartellbe, és szigorúan nem is volt ott a Siemenstől senki.
Mi lett a vége?
A GVH 2016 áprilisában kezdte az eljárást, azonnal több helyen tartott razziasorozattal. Ez nagyon eredményes is lehetett, rengeteg írásos bizonyítékra hivatkoztak a leírásukban. Ezután mostanáig, azaz több mint három évig vizsgálták az eredményeket.
Végül az ügy horderejéhez képest nevetségesnek tűnő büntetési tételeket szabtak ki, pár százmilliós büntetéseket kaptak a szereplők, a legnagyobbat a GE 342 millió forinttal. Ha csak extra hatmilliárdot loptak így ki a kartellezők a magyar pályázati rendszerből, akkor ezek alapján busásan megéri kartellezni nálunk.
Az egyik főkolompos, a Siemens például az eljárás kezdete után együttműködő magatartást tanúsított, és a további pereskedéstől is elállt,
Nem tudni, hogy mire ez a nagy engedékenység, mert kívülről úgy tűnik, hogy az együttműködésük nélkül is simán bizonyítható lett volna a kartell.
A Harmat Sándorék Chemium Zrt.-je már rég felszámolás alatt van, és Harmat nem is dolgozik ott, nincs is kit megbüntetni. A Maróth Gáspár vezette VMD-t először vizsgálták, ráadásul a náluk tartott razzia során foglalták le a kartellt bizonyító egyik legfőbb, részletes exceltáblát.
Azonban a VMD-t annyira rossz hírű cégnek tartották még a kartellezők is, hogy nem akartak Maróthékkal üzletelni. A VMD-nek ezért partnert kellett igénybe vennie a részvételhez, mivel „a gyártók elzárkóztak a VMD-vel való együttműködéstől a VMD korábbi üzleti gyakorlata és piaci hírneve miatt”. Ezáltal pedig hiába találták meg a VMD-nél a kartell bizonyítékait, nem látták bizonyítottnak, hogy részt is vettek volna a kartellban, csak a partnerük (619. pont).
Úgyhogy pillanatnyilag csak az valószínű, hogy Maróth hazudhatott a 444-nek arról, hogy őt nem kereste a GVH, sőt azt sem tudja biztosan, hogy mit jelent a GVH rövidítés. Majd pedig többféleképp beperelte őket.
Az állam felelősségéről se tudott megállapítani semmit a GVH, nem látták bizonyítva, hogy bármelyik minisztérium bármit segédkezett volna a kartellnél. Az egészségügyért felelős Emmi-t mondjuk meg sem kereste a GVH legalább 2019 márciusáig, ha hihetünk Rétvári Bencének.
(Borítókép: Az egyik kérdéses szerződés részeként vásárolt GE gyártmányú CT a tatabányai Szent Borbála Kórház új központi épületében 2015. október 14-én az épület átadásának napján. - fotó: Bodnár Boglárka / MTI) | Szétlopták a kórházi fejlesztési pénzeket, szinte mindenki jól megúszta | Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/01/03/kartell_maroth_gaspar_harmat_sandor_gvh/ | 2020-01-03 20:11:00 | true | null | null | Index |
A büntetőper méreteire jellemző, hogy csak az előkészítő ülések megtartására négy napot tűzött ki a Fővárosi Törvényszék. Így a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt megvádolt Simonka György és 31 társa pere 2020. január 13-án kezdődik. A bíróság emellett további három napot, január 14-ét, január 15-ét és január 16-át jelölte ki az előkészítő ülés megtartására.
Minderre azért van szükség, mert a 2009-ig visszanyúló ügy, amelynek nyomozását öt évvel ezelőtt, 2014-ben kezdték meg, meglehetősen szerteágazó. A nyomozati iratok több tízezer oldalt tesznek ki és a vádirat terjedelme eléri a 150 oldalt. A büntetőper pedig jövő év január 13-án, délelőtt 9 órakor a vádirat felolvasásával veszi kezdetét a Fővárosi Törvényszéken.
Az új eljárásrend szerint a négy napra kitűzött előkészítő üléseken a vádlottak padján ülő 32 ember mindegyikének nyilatkozni kell arról, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat, bűnösnek érzi-e magát vagy sem, ekként lemond a védekezés lehetőségéről vagy sem annak fejében, hogy így a Központi Nyomozó Főügyészség által javasolt valamelyest enyhébb büntetési fokozatot alkalmazzák vele szemben.
Itt még polgárőr volt, nem vádlott, Simonka (bal elöl)
Simonka ártatlannak tartja magát
A Narancs.hu még szeptemberben írta meg elsőként, hogy ez a mérsékeltebb büntetés Simonka György fideszes parlamenti képviselő esetében nyolc és fél év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és teljes vagyonelkobzás lenne. Azt kedden ismertettük, hogy felesége és unokahúga, valamint közeli ismerősei és üzlettársai körében ez hat, valamint két és fél év közötti letöltendő fegyházbüntetés lenne sok esetben úgy, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét kizárnák.
Simonka György a gyanúsítással, majd a vádakkal szemben megfogalmazott nyilatkozataiban ártatlannak vallotta magát, így biztosra vehető, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vád- és büntetési ajánlatát nem fogadja el. Ezzel kapcsolatban a dél-békési kormánypárti képviselő magatartása sem egyöntetű. Többször bírálta és elfogultnak nevezte a nyomozóhatóság és az ügyészség munkáját, egyben annak a reményének adott hangot, hogy majd az elfogulatlan bíróság előtt hitelt érdemlően tudja bizonyítani ártatlanságát.
A Polt Péter vezette ügyészség bírálata ugyanakkor nem akadályozta meg Simonkát abban, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőjeként, egyben a kormánypárti kétharmad egyik biztosítójaként ne szavazza meg Polt újabb kilenc éves legfőbb ügyészi mandátumát. Azt a 24.hu írta meg, hogy évekkel ezelőtt Simonka több részletben összesen 24 millió forintot adott, hogy a cégeivel szemben indított NAV-vizsgálatot leállítsák. Utóbb kiderült, nem a megfelelő embernek fizetett.
Elmaradt kényszerintézkedések
A rendszerváltás óta eltelt harminc évben nem fogalmazódtak meg olyan súlyos, a maffiaszerű alakzatot mutató vádat honi politikussal szemben, mint történt ez a törvényhozásban a dél-békési térséget képviselő kormánypárti képviselővel szemben. Ennek ellenére a Fidesz frakciója a legenyhébb szankciót sem látta indokoltnak, hogy legalábbis részben eltávolítsa magától az egyre kínosabb Simonka-ügyet. Így a vád alá helyezett képviselőnek még csak ideiglenesen sem kellett átülnie a függetlenek közé, jelenlétével és lojális szavazásaival biztosította a Fidesz kétharmadát a parlamentben.
Az életmentést gyakorolja Dél-Békés ura
Erre nem magyarázat a Fidesz-politikusok által ebben az ügyben is többször hangoztatott ártatlanság vélelme, mert, ahogy a klasszikus mondat tartja a politikusokról: „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.” Nem elegendő érv, hogy Simonka voksa is szükséges a törékeny parlamenti kétharmad megtartásához, mert a kormánypárti javaslatokat függetlenként is tudná támogatni - igaz, nem tudjuk, hogyan szavazna, ha a párt kitenné a frakcióból.
Az ügyészség önmagát cáfolta?
Ahogy kevéssé érthető az is, hogy ebben a nagyon súlyos ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség miért nem látta szükségesnek egyszer sem az előbb gyanúsított, utóbb vádlott Simonkával szemben a legenyhébb kényszerintézkedés elrendelését, vagy az előzetes letartóztatás kezdeményezését, holott ennek a törvényi feltételei fennálltak. Az ügy jellegéből fakadóan tartani lehetett a szökés és elrejtőzés veszélyétől, dokumentumok eltűntetésétől, valamint tanúk befolyásolásától.
Simonka (balra) a Békés megyei fideszes parlamenti képviselőkkel a patkóban
A vádiratból Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő éppen azt olvasta ki, hogy ebben az ügyben éppen az ügyészség cáfolta meg önmaga ténykedését, ami miatt feljelentést is tett a vádhatóság ellen.
Végül a Simonka környezetéhez közel álló források arról informálták a Narancs.hu-t, hogy bár feleségét, unokahúgát, sofőrjét, jó barátait, közeli ismerőseit és régi üzlettársait rángatta bele Simonka a büntetőügybe úgy, hogy hamarosan a vádlottak padján ülnek, mégsem lázadtak fel ellene. Ennek állítólagos oka, hogy Simonka elhiteti velük, hogy valamilyen úton-módon felmentő ítélet születik.
Egy fotó, ami önmagáért beszél... | Megvan, mikor kezdődik a monstre Simonka-per: csak az előkészítő ülésre négy napot szánnak | A büntetőper méreteire jellemző, hogy csak az előkészítő ülések megtartására négy napot tűzött ki a Fővárosi Törvényszék. Így a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt megvádolt Simonka György és 31 társa pere 2020. január 13-án kezdődik. A bíróság emellett további három napot, január 14-ét, január 15-ét és január 16-át jelölte ki az előkészítő ülés megtartására. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/monstre-simonka-per-negy-elokeszito-ulessel-kezd-a-fovarosi-torvenyszek-es-32-en-ulnek-a-vadlottak-padjan-125433 | 2020-01-18 07:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Legalább 1 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó, adócsaló céghálózat, amelynek vezetőire és irányítóira augusztus első felében csaptak le a NAV nyomozói.
Az akció méretére jellemző, hogy az adóhivatal munkatársai (köztük revizorok, informatikusok, végrehajtók) az országban egyszerre 30 helyen tartottak házkutatásokat, foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót is. A gyanú szerint az őrző-védő hálózatot két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország összes megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Az adócsaló hálózat vezetői egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, és a nyomozás eddigi állása alapján az alkalmazottak jelentős része láncolatban, más cégekhez volt bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, járulékot nem fizettek utánuk, a cégeket 3–4 havonta cserélték, s közülük többet külföldi állampolgárok nevére írattak.
A kapós városvezető
Az országos akcióban összesen 800 millió forintnyi vagyontárgyat és készpénzt foglalt le a hatóság; ennek része volt az a 150 millió forintnyi készpénz, amit a céghálózat vezetői tartottak maguknál. Egyiküknél 97 millió forint, másikuknál 30 millió forint készpénz volt, s az egyik érintett cég irodájában pénzzel teli táskát találtak.
Szarvas Péter
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Ennél is filmszerűbb, hogy a cégháló teljes könyvelési anyagára, ötszáz bélyegzőre, szervergépre és számítógépekre egy titkos raktárhelyiségben bukkantak rá a nyomozók. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt, amiért akár 20 év szabadságvesztés is járhat. Jelenleg többen is letartóztatásban vannak.
A hír nem robbant bombaként a forró augusztusban, az önkormányzati kampány beindulása előtt Békéscsabán. Sőt, a helyhatósági kampány alatt minderről nem is esett szó, leszámítva azt, hogy a Jobbikhoz közel álló Alfahír két nappal a voksolás előtt egy észrevétlenül maradt rövid cikket közölt a történetről több érintett személy és cég nevével. Leírták azt, amiről akkor a békéscsabai közélet szereplői már tudtak, bár hivatalosan egy árva szót sem szóltak. Arról, hogy a vagyonőrök és biztonsági szakemberek foglalkoztatását ellátó dél-alföldi cég az a 2009-ben bejegyzett, békéscsabai székhelyű ENZÉVÉ Kft., amelynek alapító ügyvezetője, N. László a fenti történetben kulcsszerepet játszik. A városszerte jól ismert N. egyike volt azoknak, akiket a NAV-akció keretében lekapcsoltak, s utóbb letartóztatásba helyeztek.
A 2016-ban alapított Hajrá Csabaiak Egyesület (amelynek nevét tavaly októberben Hajrá Békéscsaba Egyesületre változtatták) tíz alapító tagja között is ott volt N. László. Majd három éven keresztül cégének békéscsabai székhelye és bejelentett állandó lakhelyének címe megegyezett a Hajrá Békéscsabaiak Egyesület székhelyével. Ez a szervezet jelölte az idén városvezetőnek a 2014 óta polgármester Szarvas Pétert, aki október 13-án elsöprő, csaknem 79 százalékos győzelmet aratott.
Beálltak mögé
Az elmúlt öt évben a polgármesternek nem volt saját frakciója. A Fidesznek azonban nem volt érdeke, hogy a tőle nem oly’ távol álló Szarvast megbuktassa, és bedöntse a várost például azzal, hogy nem fogadja el az éves költségvetésről szóló határozatot. Az idei helyhatósági választásnak úgy futott neki mind a békéscsabai kormánypárt, mind a helyi ellenzék, hogy megnyerje polgármesterjelöltjének Szarvas Pétert, aki az elmúlt öt évben – felhasználva a helyi sajtó teljes infrastruktúráját és lojalitását – sikeresen építette imázsát.
A polgármester nem siette el a dolgot: kivárta az EP-választás eredményét, majd saját képviselőjelölti csapattal rukkolt elő. Az idei újrázásra hivatalosan a „civilek” kérték föl – igazából a hozzá igen közel álló Hajrá Békéscsaba Egyesület. A lila lett a színük, mint a békéscsabai sportegyesületeknek. Kampányukban mindenütt a lila szív volt a logójuk. A Fidesz, nem lévén esélyes jelöltje, bejelentette Szarvas támogatását.
A csabai ellenzék három részre szakadt, amivel biztosították is maguknak a súlyos vereséget. A polgármester mögött álló Hajrá Békéscsaba Egyesület (Szarvas Péterrel együtt), illetve a Fidesz 7–7 képviselőt delegált a közgyűlésbe, az ellenzéknek 3 mandátum jutott. A Fidesz kommunikációja szerint 11 fős kormánypárti többség van Békéscsabán, utalva a „civil” egyesület és a kormánypárt baráti viszonyára.
Nyolcszoros
Egy békéscsabai politikus a Narancsnak elmondta, a nyár elején kezdett terjedni a városban, hogy valami nincs rendben az ENZÉVÉ Kft.-vel; nyilván nem függetlenül attól, hogy a cég ellen megindult a NAV nyomozása. Hirtelen sokaknak beugrott az is, hogy N. László cége nem sokkal a 2014-es őszi önkormányzati választás után a már Szarvas Péter vezette békéscsabai önkormányzat közbeszerzési pályázatán két riválisát megelőzve nyerte el a polgármesteri hivatal (és objektumai) személy- és vagyonvédelmi feladatainak, valamint portaszolgálatának ellátását.
Az előző önkormányzati ciklusban ezenkívül is szép eredményeket produkált a vagyonőrzéssel foglalkozó cég. 2014 és 2018 között árbevétele a nyolcszorosára, azaz 61 millió forintról közel 500 millióra nőtt. (Ehhez képest tavaly csaknem 8 milliós veszteséget mutatott ki.) Amikor a békéscsabai önkormányzat által 2014 végén kiírt közbeszerzési pályázaton befutott, a 750 forintos óránkénti munkabér ajánlati összegével volt a nyerő. A szakma több szereplője már akkor úgy vélekedett, hogy a járulékok és az adó megfizetése mellett ez a tevékenység 1200 forint/óra alatt nem hozható ki. A korabeli testületi jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy néhány ellenzéki képviselő firtatta is, hogy minden rendben lesz-e így. A közgyűlési tamáskodókat Szarvas Péter nyugtatta meg azzal, hogy minden rendben van.
2019 márciusában megszűnt az ENZÉVÉ Kft. és a békéscsabai önkormányzat közötti szerződés. Miklós Attila (MSZP) képviselő akkor azt tudakolta, igaz-e, hogy a takarítók másfél-két havi bérével tartozik a cég.
Válasz nélkül
Az ENZÉVÉ-ről nemrég egy profin – cégjegyzékkel, szerződésekkel, kimutatásokkal, fotókkal és újságcikkekkel – összeállított dokumentumgyűjteményt kaptam névtelen levélben. Az anyag a fentieken, tehát a vélelmezett adócsaláson kívül – igaz, bármiféle bizonyíték nélkül – azt is állítja, hogy a békéscsabai személy- és vagyonvédelmi kft. „több éven keresztül a békéscsabai városházán titkosszolgálati eszközöket alkalmazva hallgatta le politikai ellenfeleit” – a szövegkörnyezet alapján feltehetően Szarvas Péter politikai ellenfeleit. Ebbe a körbe azonban akkortájt gyakorlatilag mindenki belefért, mert mint említettük, a békéscsabai polgármestert az előző ciklusban nem támogatta saját frakció.
Megjegyzendő, hogy az állítólagos lehallgatásokról, megfigyelésekről, az ezek nyomán készült hang- és képfelvételek lehetséges meglétéről több képviselő is beszélt lapunknak. Ez a helyi közélet szereplői körében beszédtéma volt az utóbb hónapokban is. Többen tudni vélnek rejtélyes pendrive-okról vagy éppen képviselőkről és közszereplőkről vezetett aktákról. Olyan „értesülések” is terjednek, hogy a letartóztatásba került N. László házában nem csupán a cég működésével kapcsolatos információkra bukkantak a NAV-nyomozók – de ennek nincs semmiféle hivatalos megerősítése.
A NAV akciója után lekért cégkivonat szerint N. László már nem szerepel az ENZÉVÉ Kft. tulajdonosai között, viszont ott találjuk az élettársát és a fiát. A letartóztatás és a súlyos gyanúsítás után mindez aligha véletlen. Legalábbis furcsa egybeesés, hogy ez év augusztus 7-én, nagyjából az adónyomozók összehangolt akciósorozatával egy időben a Békés Megyei Törvényszék Cégbírósága bejegyezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület székhelyváltozását. Mintha csak tudták volna, hogy nagy a baj, kerülni kell az esetleges összefonódás látszatát is.
Néhány fontos kérdést tisztázandó két héttel ezelőtt megkerestük Szarvas Péter polgármestert. Öt napot is megjelöltünk, amelyek bármelyikén bármely órájában fölkeressük, ám nem talált időpontot a beszélgetésre. Azt viszont megígérte, hogy legkésőbb október 31-ig válaszol írásban feltett kérdéssorunkra. Ezt elküldtük, egyebek közt arról érdeklődve, hogy miből fedezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület a – pénzzel bőségesen ellátott Fideszét is lepipáló – kampányát, mert az évi 5 ezer forintos tagdíjak aligha nyújtanak erre fedezetet. Kértük, tisztázza az őt jelölő egyesület súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és letartóztatásban lévő alapító tagjával való viszonyát, s azt, miért volt közös a székhelye a személy- és vagyonvédelmi cégnek, valamint a Hajra Békéscsaba Egyesületnek. Megkérdeztük azt is, hogy a vagyonvédelmi cég bármilyen formában támogatta-e Békéscsaba régi-új városvezetőjének önkormányzati kampányát. Választ lapzártánkig nem kaptunk.
Barátom, Viktor
Öt éve a hivatalosan függetlenként, hallgatólagosan a Jobbik támogatásával lett Békéscsabán polgármester Szarvas Péter. (Korábban a megyei közlekedési vállalat, a Körös Volán Zrt. és a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. sokat szereplő, jól ismert vezérigazgatója volt.) Akkor, 2014 őszén valójában a Fidesz A csapata mérkőzött meg a párt B csapatával: a helyi kormánypárti erős emberek egy része Hanó Miklós korábbi kisgazda és fideszes országgyűlési képviselő és alpolgármester mellé állt, míg a helyi hatalomból kiszorított, két cikluson keresztül a várost vezető Vantara Gyula (aki fideszes parlamenti képviselő volt) és köre Szarvas Péter mellett sorakozott fel.
Mindkét oldalon jókora pénzeket mozgattak meg. Egy ellenzéki képviselő a Narancsnak elmondta, hogy Szarvas akkor elárulta neki, hogy ilyen méretű városban 20 millió forint alatt neki sem szabad futni a kampánynak. Azt senki nem firtatta, ki és honnan biztosította a kampányhoz a forrásokat.
Az üzleti életből érkezett, közgazdász végzettségű Szarvas a választóknak minden tekintetben elfogadhatóbb jelölt volt, mint a nehézkesen fogalmazó Hanó, aki mellett pedig személyesen Orbán Viktor is kampányolt – hiába.
Szarvas Péter amúgy a kilencvenes évek elején Fidesz-tag volt, majd a 2000-es évek legelején a párt külsős tagként delegálta a békéscsabai önkormányzat pénzügyi bizottságába. Sőt, amikor Orbán Viktor a Modern Városok Programja keretében Békéscsabán járt, Szarvas a barátjának nevezte a kormányfőt, akivel többször együtt fociztak. | Titokzatos társbérlet: egy súlyos ügy, ami a polgármesterre és a Fideszre is árnyékot vet | A Hajrá Csabaiak Egyesület egyik alapítója cégügyei miatt augusztusban előzetes letartóztatásba került. Ugyanennek az egyesületnek támogatásával nyert a polgármester az októberi választáson, minek eredményeként a Fidesz 11 fős városházi többségről beszélhet. Mi az összefüggés? A városvezető, Szarvas Péter nem segített a megfejtésben, mi azért utánajártunk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/titokzatos-tarsberlet-124508 | 2019-11-14 07:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fegyelmi eljárás, jogkörmegvonás, érvénytelenített elnöki pályázat – Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében
Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy „Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól.” A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg.
Komoly következményei lettek a PestiSrácok.hu oknyomozásának és cikksorozatunknak, amelyben bemutattuk: egy Botkáék által pénzelt bíró és egy szegedi, önkormányzati polgári lakást potom pénzért megszerző tanácsvezető mentette fel tavaly év végén a Szeviép-vezéreket, akiket így futni hagyott az a testület, amely érintettség okán nem is tárgyalhatta volna az ügyet. Mai cikkünkben azt is bemutattuk, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. Az Országos Bírósági Hivatal megkeresésünkre azt válaszolta, hogy decemberi cikkeink után fegyelmi eljárás indult a büntető ügyeket kiszignáló büntető kollégium vezető-helyettese ellen, akit az ügykiosztási jogkörétől is megfosztottak. A Szeviép-ügyben ma megjelent írásunkkal kapcsolatban az OBH elnöke újabb vizsgálatot kezdeményezett. Dr. Senyei György Barna arról is biztosított, hogy a Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét személyesen vizsgálja ki. Kiderült az is: tényfeltárásunk hatására az OBH elnöke érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elnökének újrázó pályázatát. A portálunknak küldött indoklásban azt írják, hogy éppen a pályáztatás és a pályázat elbírálása időszakában vált szükségessé vizsgálatok lefolytatása törvényesség és személyes felelősségek kérdésében, így amíg a vizsgálatok nem zárultak le, addig az elnök nincs abban a helyzetben, hogy a vezetői állás betöltéséről döntsön.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy két olyan bíró is tagja volt a Botka beszállítóinak számító Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsnak, akik lekötelezettjei a szegedi szocialista városvezetésnek. Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalása előtt. A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva 12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy 100 négyzetméteres polgári lakást Szeged korzóján, amit már akkor 21 millióra értékeltek, de ma legalább 50 milliót ér, ráadásul a bírónő nyolc napig volt tulajdonosa a lakásnak, utána eladta; hogy mennyiért, az rejtély. Azt is bemutattuk, hogy a büntetőügyeket, így a Szeviép-ügyet is az egyik vádlott védőjének felesége szignálta ki, aki ráadásul az önkormányzati cégek jogásza.
Mindezek kapcsán azt is felvetettük, hogy olyan, a törvényszéken belül ordító összeférhetetlenségeket tussoltak el és ezek ellenére folytattak le büntetőeljárásokat, hogy mindenképpen felmerül a Szegedi Törvényszék elnökének személyes felelőssége is.
Megkérdeztük az OBH-t, hogy a történtek után a posztján maradhat-e a szegedi elnök, miután a törvényszék elnökének felelőssége is felmerül, hiszen több olyan ordító összeférhetetlenség ellenére tárgyalta ez a bírói tanács, illetve ezek a bírák az ügyet, hogy az az elnöki felelősséget is felveti. Befogadták-e a pályázatát? – kérdeztük.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt hetekben jutott-e valamire az OBH elnökének utasítására lefolytatott belső vizsgálat, hiszen az információk birtokában mi néhány nap alatt találtunk rá az aggodalomra okot adó adatokra.
Válaszában az OBH elnöke azt írja, hogy a Szegedi Törvényszék elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó büntető kollégium vezető-helyettesével szemben fegyelmi eljárást indított. Az ügyek kiosztásában a büntető kollégium vezető-helyettese az a dr. Nagy Andrea, akinek férje a Szeviép-ügy egyik vádlottjának a védője, egyben a szegedi önkormányzati cégek jogásza.
A mai cikkünkben feltárt, a szegedi önkormányzat és Nóvé Ágnes bírónő családi cége közötti ügyletek, dátumok, kifizetések kapcsán újabb vizsgálat indult.
A Szegedi Törvényszék elnöki álláshelyére kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánítottam és hat hónapi időtartamra a pályázó korábbi elnököt bíztam meg az elnöki feladatok ellátásával. A Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét kivizsgálom
– írja dr. Senyei György Barna. Az OBH elnöke azt is megjegyzi, hogy a Szeviép-ügyben harmadfokon teljes felülvizsgálatra van lehetőség, a fellebbviteli érvelésbe pedig a sajtóban megjelent tényállásokat is be tudják vonni.
Mutatjuk az elnöki pályázat érvénytelenítésének OBH-elnöki indokolását:
Vezető kép: dr. Senyei György Barna, az OBH elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében | Komoly következményei lettek a PestiSrácok.hu oknyomozásának és cikksorozatunknak, amelyben bemutattuk, Botkáék által pénzelt bíró és egy szegedi, önkormányzati polgári lakást potom pénzért megszerző tanácsvezető mentette fel tavaly év végén a Szeviép-vezéreket, akiket így futni hagyott az a testület, amely érintettség okán nem is tárgyalhatta volna az ügyet. Mai cikkünkben azt is bemutattuk, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. Az Országos Bírósági Hivatal megkeresésünkre azt válaszolta, hogy decemberi cikkeink után fegyelmi eljárás indult a büntető ügyeket kiszignáló büntető kollégium vezető-helyettes ellen, akit az ügykiosztási jogkörétől is megfosztottak. A Szeviép-ügyben ma megjelent írásunkkal kapcsolatban az OBH elnöke újabb vizsgálatot kezdeményezett. Dr. Senyei György arról is biztosított, hogy a Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét személyesen vizsgálja ki. Kiderült az is, tényfeltárásunk hatására az OBH elnöke érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elnökének újrázó pályázatát. Portálunknak küldött indoklásban azt írják, hogy mivel éppen a pályáztatás és a pályázat elbírálása időszakában vált szükségessé vizsgálatok lefolytatása törvényesség és személyes felelősségek kérdésében, így amíg a vizsgálatok nem zárultak le, addig az elnök nincs abban a helyzetben, hogy a vezetői állás betöltéséről döntsön. | null | 1 | https://pestisracok.hu/fegyelmi-eljaras-jogkormegvonas-ervenytelenitett-elnoki-palyazat-lepett-az-obh-a-szeviep-vezereket-felmento-botkaekkal-pacsizo-birok-ugyeben/?utm_source=mandiner&utm_medium=link | 2020-01-06 23:09:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Botka Lászlót szombaton választja meg az MSZP kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek. A szegedi polgármestert azonban már hónapok óta keményen támadja a kormánypárt és a hozzá közel álló sajtó.
A fideszes felszólalásokból, sajtótájékoztatókból, illetve a kormánypárti médiából tájékozódva egy olyan Botka László képe rajzolódhat ki előttünk, aki mást se csinál, mint a Szeviépből kilopott pénzből naponta bővíti a Rolex-gyűjteményét, és a korallzátonyok között búvárkodva luxusterepjárózik.
Botka már több helyreigazítási pert is megnyert hamis állítások miatt, ugyanakkor politikailag bizony kellemetlenül érinti néhány nyilvánosságra került információ. Mivel a politikus szombattól hivatalosan is Orbán Viktor kihívójává válik, érdemes pontról pontra, ügyről ügyre megnéznünk tényeket, és hogy mit állít ő a róla terjedő/terjesztett dolgokról.
1. Szeviép-ügy
„A Szeviép-ügy egyértelműen a Magyar Szocialista Párthoz kötődik.” (Hollik István, KDNP, 2017. március 4.)
„A Szeviép egy fideszes botránytörténet.” (MSZP-közlemény, 2017. március 8.)
A fenti két, politikailag túlfűtött idézet is bizonyítja, hogy eléggé megoszlanak a vélemények arról, hogy a Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéhez mennyi köze van Botka Lászlónak. Mielőtt ezt tisztáznánk, ugorjunk vissza az időben, szerencsére csak nyolc évet kell, és nézzük, hogyan is ment csődbe az országszerte ismert, 1991-ben alapított építőipari vállalkozás. Kezdjük annál a pontnál, amikor egyértelművé válik, hogy például a jócskán elhúzódó szegedi villamosprojektben, az M43-as sztrádaépítésben és a nyugati elkerülő út kivitelezésében is konzorciumi tagként érdekelt Szeviép fizetési problémákkal küzd.
2009. október: fizetési problémák. Az Ásatárs Kft., amely a Szeviép Zrt. megbízásából végzett kézi régészeti munkát 2009 márciusa és decembere között Szeged és Hódmezővásárhely határában négy homokbányában az M43-as autópálya kivitelezéséhez kapcsolódóan, nem kapta meg folyamatosan a szerződésben foglalt pénzét a fővállalkozótól. Az első komolyabb fizetési problémák 2009 októberében jelentkeztek, ekkor az Ásatárs és a Szeviép a számlák kiegyenlítésének átütemezéséről állapodott meg. Később a Szeviép csak az elvégzett munka ellenértékének mintegy 30 százalékát tudta kifizetni.
2010. április: csődvédelem. Szeviép ekkor vált fizetésképtelenné, és csődvédelmet kért, ami azt jelenti, hogy a cég 90 napot kapott arra, hogy konszolidálja pénzügyi helyzetét, és megegyezzen a hitelezőkkel. Baranyi Sándor többségi tulajdonos a fizetésképtelenséghez vezető okok között említette az állami megrendelésekhez kapcsolódó pótmunkákat. Az M43-as kritikus szakaszán, az algyői olajmezőn kis túlzással annyi közművet kellett kiváltaniuk, mint az összes eddigi magyar sztrádaépítésnél, indokolta. Ráadásul Romániában is bent ragadt a cég pénze a tulajdonos közlése szerint.
2010. május 6.: tüntetés a Szeviép ellen. Több pórul járt alvállalkozó demonstrációba kezdett a Szeviép szegedi székháza előtt a kifizetetlen számlák miatt. Emellett a Szegedet és Hódmezővásárhelyt összekötő út és az épülő M43-as autópálya kereszteződésénél a vállalkozók egy csoportja mintegy hetven billenőplatós teherautóval 2-3 kilométer hosszan sorakozott fel az egyik külső sávban.
2010. május 13.: az M43-as bontása. Mivel több milliárd forint kifizetését hiába várták a Szeviép alvállalkozói, megkezdték az M43-as autópálya Tisza-hidas szakaszának bontását.
2010. június: csőd. A Szeviép nem tudta rendezni tartozásait, csődöt jelentett.
2010. július: felszámolás. Mivel eredménytelen volt a csődegyezségi tárgyalás, ezért felszámolási eljárás indult a Szeviép Zrt. ellen.
2010. július után: kifizetetlen tartozások. Az alvállalkozókat képviselő ügyvéd, Temesvári Zoltán akkor azt mondta az MTI-nek, hogy a Szeviép Zrt. 379 partnerének tartozik 10,5 milliárd forinttal, ebből mintegy 2 milliárd forint a vitatott követelés. A Szeviép az elismert tartozások harmadát tudta kielégíteni az akkori vagyonából. A felszámolási eljárásban később több mint 6 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
2013: nyomozás indul. A NAV csődbűncselekmény ügyében nyomozást kezdeményezett.
2015. május: vádemelés. Az ügyészség vádat emelt a cég három egykori vezetője ellen (P. László és B. Sándor tulajdonosok, illetve O. József igazgatósági tag), és börtönbüntetés kiszabását kérte rájuk. Az ügyészség szerint a cég gazdasági mutatói 2008 óta folyamatosan romlottak, a jelentős vagyonvesztés pedig azért következett be, mert a vádlottak, akik az igazgatóság tagjai voltak, rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket részben vagy egészében a társaság tulajdonában levő cégeknek, magánszemélyeknek és sportszervezeteknek.
2015. október: megkezdődik a per. Különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett miatt indult per a Szegedi Járásbíróságon a Szeviép egykori vezetői ellen.
2016. január: tanúvallomások. Az elsőrendű vádlott (P. László) nem tett vallomást, a másod- és harmadrendű vádlott ártatlannak vallotta magát.
Elsőfokú ítélet még nincs, jelenleg is tart még a per. Ezt nem Botka ellen indították, nem is egy szegedi projekttel kapcsolatban dőlt be végül a Szeviép (az M43-as építését az állam finanszírozta). Bár a Fidesz azt terjeszti, hogy a szegedi önkormányzati cégek előszeretettel dolgoztattak a Szeviéppel, valójában a fellelhető dokumentumokból nem látszik, hogy a cég tömegesen tarolt volna a szegedi pályázatokon. Az egyik legnagyobb szegedi beruházásnak, a villamosprojektnek sem a Szeviép volt a konzorciumi vezetője. Eközben fideszes vezetésű önkormányzatokban, például Hódmezővásárhelyen is dolgoztak. Lázár János városában például ők korszerűsítették az ivóvíz-hálózatot.
A Fidesz ugyanakkor emleget egy szálat, amelyen keresztül Botkára akarja tolni az ügyet kifizetetlen számlástul, eltűnt pénzestül. A fideszes nyilatkozatok szerint a Szeviép utolsó tulajdonosa, az egyik vádlott, P. László ugyanis a Botkával jó kapcsolatot ápoló Ujhelyi István MSZP-alelnök, egykori szegedi parlamenti képviselő üzlettársa volt egy másik társaságban.
Ez az érintettek állítása szerint nem igaz. Ujhelyi azt mondta az Indexnek, hogy
soha, semmilyen módon nem voltunk üzlettársak.
„Ezt Szabó Bálint fogalmazta meg egyszer, amelyet minden alap nélkül átvett és azóta is rendszeresen visszaidéz a fideszes hazugsággyár.” Ujhelyi azt mondta, onnan ismeri csupán a volt Szeviép-tulajt, hogy tíz éve a Pick Szeged kézilabdacsapatát működtető kft. többségi tulajdonosa a Szeviép volt, miközben ő a kézilabdacsapat egyesületének a társadalmi elnöki posztját töltötte be. „Hozzá kell tegyem, hogy a Szeviép előtt és után is betöltöttem ezt a társadalmi pozíciót, eközött sincs tehát összefüggés.”
Emellett a Fidesz azzal is érvel, hogy egy időben Ujhelyi volt sofőrje volt a Szeviép egyik cége, a Biztonsági Üzem Kft. vezetője. A cég azóta megszűnt, a férfi 2014 óta az önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Kft. repülési üzletágvezetőjeként dolgozik.
A Szeviép-károsultak egy részét képviselő, a városházán többször botrányt rendező Szabó Bálint (ugyanaz a Szabó Bálint, aki Vas megyei MSZP-s tag, majd helyi DK-s szóvivő volt, majd az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról mondott máig nem bizonyított elméleteket) folyamatosan hangoztatja, a fideszes politikusok pedig ismételgetik, hogy ez a Szeviép-leánycég rendszeresen kapott pénzt az anyacégtől, összesen 500 millió forint értékben 2008 és 2010 között, „de a pénz eltűnt”.
Ezzel a Fidesz azt sugallja, hogy a Szeviép a tartozások kifizetése helyett itt csorgatta ki a pénzt. Erre bizonyítékot még nem mutatott senki.
Erről Ujhelyi azt mondta, hogy „Báló Tamás a munkatársam volt, azután – tőlem függetlenül – helyezkedett el az említett cégnél, miután a kettőnk közötti munkaviszony megszűnt”. Báló korábban úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett kft. teljes egészében a Szeviép tulajdonában állt, alvállalkozóként, a Szeviép érdekében végzett munkákat. A Szeviépnek dolgozó munkások bérét, a gépeket és azok üzemanyagköltségeit fizette ki a megrendelője és tulajdonosa által biztosított összegekből. Ő maga pedig – pénz és vagyon felett nem rendelkező alkalmazottként – semmilyen ügyben nem volt gyanúsított, semmilyen vád nem érte.
Az MSZP szintén személyi összefonódásokkal akarja a Fideszre tolni az ügyet. Nyakó István MSZP-szóvivő márciusban dobott be két fideszes szálat az ügyben: egyrészt hogy a Szeviép tulajdonosának üzleti partnere volt Tímár László, Szeged korábbi fideszes alpolgármestere, másrészt hogy a cég másik vezetője a felszámolás után „egy fideszes oligarcha”, Simicska Lajos tanácsadója lett. „Ezek után szánalmas a Fidesz erőlködése, hogy ennek a cégnek az ügyeivel próbálják lejáratni Botka Lászlót” – fogalmazott Nyakó.
A szocialisták ráadásul azt is emlegetik, hogy a Fidesz-kormány 1998 és 2002 között 28 állami beruházásba vonta bele a Szeviépet 15 milliárd forint összértékben. És nemcsak Szeged, hanem fideszes vezetésű városok is szerződtek a Szeviéppel. Mindezek ugyanúgy nem bizonyítják persze, hogy a Szeviép pénze fideszes zsebekbe vándoroltak volna.
1:1 az állás, mondhatnánk. De a tények alapján egyelőre az látható, hogy semmilyen bizonyíték (bírósági döntés) nincs arra, hogy bármelyik párthoz vagy politikushoz került volna a Szeviép pénzéből.
2. Rolex
Rolex Lacinak hívják Szegeden – ezt a KDNP-s Hollik István ismételgette egy májusi sajtótájékoztatón. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Dömötör Csaba pedig már egyenesen Rolex-baloldalról beszélt a parlamentben. Mindezt a kormánypárti politikusok arra alapozták, hogy a Ripost nevű lap arról írt, Botka annyira vonzódik a luxusórákhoz, hogy egész Rolex-gyűjteménye van.
Botka „aljas hazugságnak” nevezte az állítást, és jelezte, hogy pert indít az ezt leközlő médiumok ellen. A perek értelemszerűen később zárulnak le. Botka az Indexnek azt mondta: „szó sincs semmilyen óragyűjteményről”, egyetlen Rolex órája van ugyanis, amelyet négy évvel ezelőtt kapott a 40. születésnapjára a főorvos feleségétől.
Azt is mondta, nem tudja, mennyibe került, ezért nem is szerepel a vagyonnyilatkozatában. (Pedig ha több százezres tulajdonról van szó, fel kellett volna tüntetnie.) Azt pedig nem érti, milyen más órákat mutatott be az újság neki tulajdonítva. Szóval Botka azt állítja, csak egy órája van, azt is a feleségétől kapta. A dolog politikailag lehet kellemetlen Botkának, aki a hónapok óta a luxusadó kivetésével és a „Fizessenek a gazdagok!” szlogennel kampányol.
3. Terepjáró
Szintén a Fidesz-közeli lap, a Ripost dobta be áprilisban, hogy „Botka 25 milliós luxusautóval jár, amelyet kifelejtett a vagyonnyilatkozatából”. Botka már több helyreigazítási pert megnyert az ezt leközlő és átvevő médiumok mellett.
Botka a terepjáróról azt mondta a Mandinernek: „Nekem nincsen luxusautóm. A feleségem tulajdonában van egy terepjáró. A feleségem főorvos, ezen kívül egészségügyi vállalkozásában gyógyszerkutatásokban vesz részt, jóval nagyobb a jövedelme, mint az enyém.” Ezért nem szerepel tehát a vagyonnyilatkozatában. Botka sajtófőnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a dzsip kevesebbe került, mint ami a sajtóban megjelent.
Vagyis Botkának jogilag nem, maximum politikailag lehet kínos ez az ügy is. Hiszen ezek szerint a feleségére is vonatkozik a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen. Botka ki is jelentette egy interjúban, hogy otthon egyszer rákérdezett a felesége, hogy ő vajon fog-e luxusadót fizetni. „Közöltem, hogy bizony fog.”
4. Korallzátony
Visszatérő fideszes vád a luxusadó kivetéséért harcoló Botkával szemben, hogy luxusnyaralásokra viszi a családját. Dömötör Csaba Botka nyaralásaira utalva a parlamentben már egyenesen „korallzátony-baloldalról” beszélt. Januárban a baloldalon is ezzel kezdték támadni, azt sugallva, hogy a külföldi utazásáról küldött ultimátumot a baloldali pártoknak. Ezt Botka az Indexnek cáfolta.
Botka sosem titkolta, hogy a tengeri búvárkodás rajongója. 2011-ben maga töltött fel a Facebookra egy fotót arról, ahogy a Vörös-tengerben búvárkodik, feleségével a nemzetközi búvárvizsgát is letette.
Botkának alapvetően magánügye, hová utazik a szabadidejében, de politikailag azért kellemetlen lehet ez az ügy is. Hiszen a „Fizessenek a gazdagok!” kampányát árnyalhatja, ha a választók azt olvassák, hogy korallzátonyok között búvárkodik, és a Maldív-szigetekre vagy Zanzibárra jár nyaralni.
5. Vagyonnyilatkozat
A Fidesz hónapok óta azt sugallja, hogy gondok vannak Botka vagyonnyilatkozatával. A Fidesz szegedi frakcióvezetője úgynevezett vagyonnyilatkozat-tételi eljárást is kezdeményezett a polgármester ellen. Hétfőn reggel a szegedi közgyűlés illetékes bizottsága ezt megtárgyalta, majd a szocialisták leszavazták a kezdeményezést. Így ez az eljárás nem indul meg Botka ellen.
Botka László erről azt mondta az Indexnek, hogy a Fidesz is jól tudja, hogy a törvény szerint akkor lehet ezt az eljárást megindítani, ha megalapozottan feltételezhető, hogy valakinek eltitkolt vagyona van. Itt viszont erről szerinte szó sincs: a felesége nevén lévő terepjárónak nem kell szerepelnie a vagyonnyilatkozatában, a Rolexet pedig beleírta azóta.
A Hvg.hu azonban májusban felfedezte, hogy a szegedi polgármester évekkel ezelőtt megvett egy a telkéhez korábban is bérelt földdarabot, de nem az új méret szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Röviden az a lényeg, hogy Botka és a felesége bérelt egy földterületet, amely szervesen hozzá volt csatolva a Botkáék által 2001-ben megvásárolt telekhez. Ezt a területet aztán 2005-ben megvették, a vásárlás után a telek mérete 1130 négyzetméter lett, amely fele részben Botkáé. A polgármester vagyonnyilatkozatában viszont évekig a régi, 842 négyzetméteres teleknagyság szerepelt. Botka ezt azzal magyarázta, hogy 2001 óta automatikusan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, és a telek számára fizikailag nem nőtt.
6. Halastó
A Fidesz a telekügyet úgy interpretálja, hogy Botka eltitkolt egy halastavat – Hollik István legalábbis erről tartott a héten sajtótájékoztatót. Botka azt mondta, ez hazugság, nincs semmilyen halastava, és pert indít azok ellen, akik ezt állítják.
Botka azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy „ez minden, csak nem eltitkolt vagyon, de javítani fogom a vagyonnyilatkozatomat”. Hozzátette, hogy szerinte sokkal nagyobb baj, hogy Orbán Viktor 700 ezer forintos megtakarítást ír csak be a vagyonnyilatkozatába.
A jelenlegi, május 4-én frissített vagyonnyilatkozatban már a helyes négyzetméterszám szerepel, feltüntette a Rolexet, sőt olyan részletességgel beszámolt a vagyonáról, hogy a május 4-én frissített nyilatkozatban az is szerepel „lakásbútorok, háztartási eszközök, könyvek”.
Botka: A Fidesz meg akar semmisíteni
A politikus az ellene folyó fideszes hadjáratról azt mondta,
Szerinte „az egyre jobban durvuló támadásokból” egyértelművé vált, hogy a Fidesz komoly kihívónak tekinti őt, és a nagy magabiztosság bizonytalanságot leplez. Botka szerint a Fidesz azért támadja ilyen vehemensen „akár hazugságokat terjesztve is” mert tudják, hogy „a demokratikus baloldali programommal le fogom váltani Orbánt”.
(Borítókép: Kovács Tamás/MTI) | Jogosan csinálnak belőle Szeviép Rolex Korallzátony Lacit? | Össztűz alá vette a Fidesz Botka Lászlót, mióta bejelentkezett Orbán Viktor kihívójának. A Fidesz-világban Botka a halastavába dobálja a Szeviép-pénzből vásárolt Rolexeit. A valóság nem ennyire fekete-fehér, de politikailag pár dolog mégis kínos lehet Botkának. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt mondta az Indexnek: a Fidesz meg akarja semmisíteni, mert tudja, le fogja váltani Orbánt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/05/26/botka_laszlo_mszp_rolex_vagyon_szeviep/ | 2017-05-27 00:30:00 | true | null | null | Index |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 45 éves férfi ellen, aki 2016-ban azt ígérte 42 éves ismerősének, hogy pénzért, az önkormányzatnál dolgozó állítólagos kapcsolata révén segít hozzájutni egy XIV. kerületi, önkormányzati tulajdonú lakáshoz.
Az idősebb férfi először 400 ezer forintot kért, majd mivel nem kapta meg, 2017-ben megismételte az ajánlatát, ekkor már 800 ezer forintra tartott igényt. A fiatalabb férfi ezt oda is adta neki, illetve társa kérésére kitöltött egy igénylő nyilatkozatot.
A férfi persze nem juttatta el a nyilatkozatot az önkormányzathoz, hiszen szó sem volt semmiféle lakásról, csakis a pénzt akarta megszerezni, legalábbis a vádirat szerint. Erre a pórul járt férfi feljelentést tett.
Az ügyészség a pénzt kérő személyt befolyás üzérkedés vétségével, a pénzt adót pedig befolyás vásárlásának vétségével vádolja. | Azt mondod, 800 ezerért szerzel nekem egy önkormányzati lakást? Már fizetek is! | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 45 éves férfi ellen, aki 2016-ban azt ígérte 42 éves ismerősének, hogy pénzért, az önkormányzatnál dolgozó állítólagos kapcsolata révén segít hozzájutni egy XIV. kerületi, önkormányzati tulajdonú lakáshoz. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/07/azt-mondod-800-ezerert-szerzel-nekem-egy-onkormanyzati-lakast-mar-fizetek-is | 2020-01-07 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A Gazdasági Versenyhivatal képalkotó diagnosztikai termékeket gyártó és forgalmazó cégeket bírságolt összesen 1,6 milliárd forintra, amiért jogsértő módon közbeszerzéseket osztottak föl egymás között.
A GVH pénteki közleménye szerint a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a Philips Magyarország Kft., a Hoge Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. "f.a.", a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. 2015-ben a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzésekről egyeztetett. Az MRI-, CT- és röntgenberendezéseket gyártó társaságok egységes és folyamatos versenykorlátozó magatartása az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértés - írták.
A GE Hungary Kft.-nek 341 millió forint, a Premier G. Med Kft.-nek 308 millió forint, az Euromedic Technology Kft.-nek csaknem 300 millió forint bírságot kell fizetnie. Többen ugyanakkor együttműködtek a hatósággal, három vállalkozás pedig önként jelentette be a jogsértést, és bizonyítékokat is mutatott. Az elsőként jelentkező Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.-nek így nem kell büntetést fizetnie, míg a Siemens Healthcare Kft. 40 százalékkal, a Hoge Kft. pedig 30 százalékkal kisebb bírságot köteles vállalni. Emellett több érintett büntetését is enyhítették, és voltak olyanok, akikkel szemben a GVH megszüntette az eljárást. | Az egészség piszkos üzlet - MRI- és CT-berendezések gyártói kartelleztek | A GVH pénteki közleménye szerint a Siemens Healthcare Kft., a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a Philips Magyarország Kft., a Hoge Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., az Euromedic Technology Kft., a Chemium Zrt. "f.a.", a Medirex Zrt., valamint a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft. 2015-ben a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzésekről egyeztetett. Az MRI-, CT- és röntgenberendezéseket gyártó társaságok egységes és folyamatos versenykorlátozó magatartása az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértés - írták. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-egeszseg-piszkos-uzlet-mri-es-ct-berendezesek-gyartoi-kartelleztek-125770 | 2020-01-03 06:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ARD dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával. Eszerint a 2008 és 2017 között olimpián és világbajnokságon érmes súlyemelők csaknem felét nem ellenőrizték a felkészülési időszakban, edzőtáborban.
„Nem voltak doppingellenőrzések, mert tudták, hogy azok pozitív eredményt hoztak volna” –nyilatkozott Lydia Valentin. A spanyol versenyző úgy lett a 2012-es játékok aranyérmese 75 kilogrammban, hogy utólagos ellenőrzésen az első három helyezettet diszkvalifikálták.
Az ARD szerint az IWF a Magyar Antidopping Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Kivétel ez alól a 2015-ös houstoni világbajnokság volt, ahol a német tv-csatorna szerint Aján Tamás tiltakozása ellenére az amerikai doppingellenes ügynökség vette le a doppingmintákat és ez 24 lebukáshoz vezetett.
A pénzügyi szabálytalanságokról a Német Súlyemelő Szövetség elnöke, Christian Baumgartner és Antonio Urso, az Európai Súlyemelő Szövetség olasz elnöke beszél a műsorban. Mindketten vesztesek voltak az IWF 2017-es, thaiföldi kongresszusán, amelyen Ajánt – Ursót megelőzve –ismét elnöknek választották, Baumgartner pedig kikerült a szervezet végrehajtó bizottságából.
Baumgartner szerint Aján Tamás évtizedek során felépített egy rendszert, amely lehetővé tette a doppingolás eltitkolását. A 80 éves magyar sportdiplomata 1976 és 2000 között főtitkára volt az IWF-nek, azóta pedig az elnöke.
Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
„A korrupció kultúráját valósította meg” – mondta róla Baumgartner.
Az ARD beszámolt két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár érkezett, ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében – Urso évek óta állítja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) érkező pénz egy része itt landolt. Az olasz sportvezető szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár sorsa tisztázatlan. Reakcióként bejátszottak egy 2009-es hangfelvételt, amelyen Aján Tamás azt mondja, ez az összeg a szövetség biztonsági tartaléka. Urso azt is elmondta, hogy írásban jelezte aggályait a NOB-nak, de csak azt a választ kapta, hogy ez "belső probléma”.
A televíziós csatorna által felkért szakértő, Mark Pieth svájci büntetőjogász úgy értékeli, hogy három bűncselekmény gyanúja merülhet fel: okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás.
„Amit láttam, az számomra nagyon-nagyon pimasznak tűnik. Pimaszabbnak, mint amit korábban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél láttam” – fogalmazott Pieth, aki a FIFA-nál kirobbant korrupciós botrány után egy ideig a szervezet reformbizottságát vezette.
Dorin Balmus azt mondta, hogy amikor az ő versenyzőiket ellenőrizte a MACS, "hasonmások" adtak vizeletmintát a sportolók helyett, az ellenőröket pedig lefizették, hogy „ne vizsgálják túl közelről az útleveleket”.
Az insidethegames az ARD dokumentumfilmjének bemutatása után az elhangzottakkal kapcsolatban négy kérdést tett fel az IWF-nek, ezekre azt a választ kapta, hogy „az IWF jelenleg fordítja és vizsgálja a tv-műsort, és különösen aggódik amiatt, amit a fiatal sportolók állítólagos szisztematikus doppingolásáról állítanak”.
„A 2008-ig visszanyúló számos nyilvánvaló hazugság, megalapozatlan állítás és bizonyítatlan pletyka mellett úgy tűnik, friss információk is elhangzottak a műsorban, amelyek segíthetik az IWF azon törekvését, hogy népszerűsítse a tiszta súlyemelést és megvédje a tiszta sportot” – áll a szervezet közleményében. | Súlyos korrupciós ügyek és doppingcsalás miatt indulhat eljárás Aján Tamás ellen | A német közszolgálati televízió oknyomozása szerint 5,5 millió dollár tűnt el a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől. Az ARD dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával. Eszerint a 2008 és 2017 között olimpián és világbajnokságon érmes súlyemelők csaknem felét nem ellenőrizték a felkészülési időszakban, edzőtáborban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/sulyos-vadak-ajan-tamas-ellen-millio-dollaros-sikkasztas-es-doppingcsalas-125821 | 2020-01-06 06:59:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Komolynak és aggasztónak nevezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azokat a vádakat, amelyeket az ARD német közszolgálati csatorna fogalmazott meg a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséggel (IWF) kapcsolatban.
Mint arról beszámoltunk, a csatorna dokumentumfilmje szerint az IWF a Magyar Antidopping Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel, amely a legtöbbször szemet hunyt a doppingolás felett.
A műsorban elhangzott az is, hogy a NOB is birtokában van a legtöbb bizonyító dokumentumnak, mire a szervezet közölte, hogy a doppingszabályok betartatásáért kizárólag a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) felelős, és elvárják, hogy az IWF egyszer s mindenkorra tisztázza magát a vádak alól.
A NOB emellett most felállított egy fegyelmi bizottságot, amely kivizsgálja a 2012-es londoni olimpián bronzérmes Rattikan Gulnoi beismerő vallomásának következményeit, a 26 éves thaiföldi súlyemelő ugyanis azt állította, hogy 18 éves kora óta tiltott teljesítményfokozókat kapott.
A Magyar Antidopping Csoport (MACS) szintén tiltakozó közleményt adott ki és a leghatározottabban visszautasított minden vádat. A szervezet szerint a csatorna figyelmen kívül hagyta, hogy dokumentumokkal alátámasztott adatokat biztosítottak számára, "sőt homályos, minden tényleges bizonyítékot nélkülöző, rosszindulatú célozgatások, és nem valós információk kifejezetten hamis, és elfogadhatatlan színben tüntették fel a Magyar Antidopping Csoport doppingellenőreinek munkáját".
Azt is közölték, a MACS "kizárólag mintavételi feladatokat lát el, és független mintavételi ügynökségként vesz részt a vizsgálatokban, tehát a mintavételekre vonatkozó megrendelést, illetve instrukciókat a vizsgálatokat elrendelő kapja, az eredményekre vonatkozóan, pedig semmiféle visszajelzést, vagy információt nem kap". Hozzátették, hogy nem érkezett hozzájuk bejelentés arra vonatkozóan, hogy magyar doppingellenőr súlyos szabályszegést követett volna el, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a minta tisztaságát, integritását veszélyeztette volna.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a Magyar Antidopping Csoport ellenőrei "felsőfokú végzettséggel rendelkező, az egészségügy különböző területein tevékenykedő, megbecsült, feddhetetlen szakemberek", és a szervezet "minden, a munkájukat érintő hamis, hazug, minden alapot és bizonyítékot nélkülöző hivatkozást és célozgatást" határozottan visszautasít.
A budapesti székhelyű, Aján Tamás vezette IWF szintén kategorikusan visszautasította a vádakat, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban azt írták, a műsorban elhangzott vádak bizonyítatlanok és minden alapot nélkülöznek.
Az IWF bekérte a műsor angol nyelvű átiratát és a kutatási anyagokat, s jelenleg ezekre vár, hogy megfelelően tudja az elhangzottakat analizálni és azokra hiteles választ tudjon adni. Azt is közölték, hogy ha arra szükség van, a szervezet független, külső segítséget fog igénybe venni az ügyek kinyomozásához
A műsorban szó esett a NOB-tól származó olimpiai tv-bevételek állítólagos hűtlen kezeléséről is, erről az IWF azt közölte, hogy 2009 és 2011 között már megkapták ezt a vádat, akkor egy vizsgálat után megállapítást nyert, hogy az elnök és az elnökség mindenben az IWF alapszabályának megfelelően járt el, a bevételeket nem titkos svájci bankszámlákon könyvelték el. | Mindenki tagad az Aján Tamás körül kialakult botrányban | A műsorban szó esett a NOB-tól származó olimpiai tv-bevételek állítólagos hűtlen kezeléséről is, erről az IWF azt közölte, hogy 2009 és 2011 között már megkapták ezt a vádat, akkor egy vizsgálat után megállapítást nyert, hogy az elnök és az elnökség mindenben az IWF alapszabályának megfelelően járt el, a bevételeket nem titkos svájci bankszámlákon könyvelték el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/nob-macs-iwf-dopping-botrany-ajan-tamas-125838 | 2020-01-06 07:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios Innovatív Energetikai Zrt-vel kötött szerződés jelentős részének kiadását, derül ki egy bírósági döntésből. A Transparency International (TI) Magyarország nyert ugyanis az önkormányzattal szemben indított adatigénylési perben, az ítélet pedig olyan megállapításokra jutott, amelyek az Elios-szal szerződő más önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is fejleményeket hozhatnak.
Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem tekinthető üzleti titoknak a világítás-korszerűsítési megbízások ellenértéke, árképzésre és az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerülő semmilyen egyéb adat sem.
Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra 260,4 millió forint állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. A közbeszerzési eljárás részleteinek lehet jelentősége, éppen ezért fontos emlékeztetni arra: az akkoriban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios úgy kapta meg a megbízást, hogy drágább ajánlatot adott, mint a közbeszerzésen elinduló másik ajánlattevő, utóbbi azonban egy apróság miatt elbukta a pályázatot: kizárták az eljárásból (ahogyan ugyanezt a céget egy rakás másik városban is kizárták az Elios-szal szembeni versenyből).
Így Tiborczék arattak, és lámpát is cseréltek, Gyál pedig szinte sötétbe borult. 2017. októberében legalábbis az RTL Híradója arról számolt be egy riportban, hogy a közvilágítás korszerűsítése óta Gyál egyes részein sötét van, és a helyi civilek, az Eleven Gyál által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye. Azóta ezt civilek igyekeztek javítani, miközben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios által elnyert több más közvilágítási megbízással együtt a gyálit is alaposan megvizsgálta, és 2017 októberében elküldte a település polgármesterének az észrevételeit. Az önkormányzat szerint a gyáli beruházással nem volt és nem is lehetett semmiféle gond, sőt rengeteget megtakarítottak a korszerűsítéssel.
Eddig sötétben maradhattak
Ezzel szemben az OLAF szerint Gyál EU-s pályázata – több másikhoz hasonlóan – felülről irányított volt, és személyi összefonódásokra is bukkantak. Minderről azonban máig sem kaphatott teljes képet a hazai nyilvánosság, mert az önkormányzat 2017-ben az Eleven Gyál kérése ellenére, az Elios üzleti titkainak a védelmére hivatkozással megtagadta a legfontosabb, az Elios konkrét árajánlatára vonatkozó adatok kiadását. Ezt a döntést aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megvédte, ezért, más választása nem lévén a gyáli civileknek, a TI-Magyarországhoz fordult, amely nem engedte el az Elios-ügyet. A korrupció ellenes szervezet 2019 januárjában Gyálhoz fordult közérdekű adatigényléssel, így az évek során nyilvánosságra került vállalkozási szerződés és annak mellékletei kiadása mellett kérte
az Eliosnak pontosan kifizetett összeg,
valamint a megtakarított összeg megjelölését,
továbbá a kifizetési igénylések,
a teljesítési igazolások, továbbá
az átadás-átvételi jegyzőkönyvek kiadását is.
És természetesen az üzleti titokként kezelt árajánlatot is.
Ez utóbbit következetesen nem kapták meg. Most, az ítéletből derült ki, hogy
A közbeszerzési törvény ugyanis megengedi ezt, az ajánlatot tevő vállalat maga jelölheti meg, hogy az ajánlatában foglalt mely adatokat tekint üzleti titoknak. Az Elios alaposan ki is használta ezt a lehetőséget, amikor 2015 táján tucatnyi helyhatósággal szerződött megegyező, vagy hasonló megbízásokra.
A bíróság ítéletében azonban felülírta ezt a gyakorlatot és leszögezte, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élvez.
A Budakörnyéki Járásbíróság december 10-én kimondta, az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége is, amelyek kétségtelenül az ellenérték, azaz az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra.
Magyarán az Elios állami, önkormányzati és akár – ennek a végkimenetelt ismerve lehet jelentősége – uniós forrásból, azaz közpénzből kifizetett megbízási szerződéseinek részletei
mind olyan adatoknak minősülnek, amelynek nyilvánosságra kerülésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében az Elios Zrt.-nek számolnia kellett.
Így tehát a vállalkozás hiába élt a közbeszerzési törvény adta jogával, a bíróság azt állapította meg, hogy az eljárása önkényes volt és meg nem engedett valós indokok nélkül korlátozta a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok Alaptörvényben foglalt megismerésének a jogát.
Az a vállalkozás ugyanis, amely közbeszerzéseken kíván indulni, illetve önkormányzatokkal kíván szerződni, fel kell készüljön arra, hogy megbízásának részleteit, így az általa megszabott árazás okát és körülményeit is joga van megismerni a nyilvánosságnak.
Előre kikötötték, mit titkolnak
Az ítéletből kitűnik: Gyál eredetileg európai uniós pályázaton nyert nemzeti előfinanszírozású forrást a projektre, méghozzá a 2015. február 19-i támogatói okirat szerint 260.488.240 forint összegű vissza nem térítendő támogatásra lett jogosult egyrészt a Kohéziós Alapból, másrészt a hazai központi költségvetésből. Egy hónappal később, 2015. március 24-én a város vezetése vállalkozási szerződést kötött az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-vel, ugyanakkor
A szerződés alapján Tiborczék 193.620.000 forint nettó vállalkozási díjjal vállalták el a gyáli munkát. A "vállalkozási díj tételezését és műszaki tartalmát a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező árajánlat" tartalmazta, ám ennek az 5. számú mellékletnek a kiadását Gyál tehát mindeddig megtagadta, az Eliosra és az adatvédelmi hatóság korábbi állásfoglalásra hivatkozva.
A Transparency International Magyarország jogi képviselője ellenben a magyar alaptörvényre, és a vonatkozó jogszabályokra hivatkozott, így érvelve, hogy az Elios nyertes árajánlata és annak részletezése, azaz az, hogy konkrétan, mely anyag, tervezés, kivitelezési munka, milyen áron, milyen feltételekkel képezte megbízási díjuk részét, igenis közérdekű adatnak minősül. Annál is inkább, mivel a vállalkozási szerződés csak általánosságokat rögzített, azt tartalommal ténylegesen éppen a fent is említett melléklet tölti meg, az pedig nem lehet vitás, hogy a vállalkozói díj közpénznek minősül.
A járásbíróság emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján nem korlátozható, de végképp nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közadatok nyilvánosságára vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Ráadásul a bíró az ajánlat részletezésében sem ismert fel egyetlen olyan információt sem, amely üzleti titkot képezne, ezért nyilvánosságra kerülése az érintett vállalkozó piaci pozícióját hátrányosan érintené, számára aránytalan sérelmet okozva.
Az ítélet érvelése azért is precedensértékű, mert kiemeli: "az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra". Ráadásul a bírói indoklás szerint ezzel, közbeszerzési indulóként az Eliosnak előre számolnia is kellett.
Már csak erre hivatkozva is arra utasította Gyál önkormányzatát a bíróság, hogy adja ki a vonatkozó mellékletet, méghozzá díjmentesen. Az ítélet 15 napos jogerőre emelkedéssel számolt, de az önkormányzat meglepetésre még karácsony előtt kiadta az eddig titkolt dokumentumot. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója az Indexnek azt mondta, azért tartja fontosnak, hogy kiderüljenek az Elios által közvilágítás-korszerűsítés címén megvalósított beruházások részletei, mert a magyarországi nyomozó hatóságok és az ügyészség nem derítették fel azt, hogy mi történt pontosan.
Miközben bárki józan magyar ember maga is meggyőződhet a gyenge minőségű kivitelezés következményeiről, és az Európai Bizottság is észlelte a súlyos szabálytalanságokat, addig a rendőrség és az ügyészség idehaza mossák a kezeiket. Pedig ahhoz tényleg súlyos dolognak kell történnie, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF maffiamódszerekkel jellemezzen egy eredetileg uniós pénzből finanszírozott projektet. És ebben az esetben súlyos dolog is történt: személyi összefonódásoktól és az összeférhetetlenség legkülönfélébb megvalósulási formától hemzsegtek az Elios-ra testre szabott, előre lezsírozottnak tűnő projektek. A hatóságok szándékos tétlensége ellenében nem tehet semmit a TI-Magyarország, azt azonban semmi nem tiltja, hogy megtudakoljuk az egyes konkrét közvilágítási beruházások árazását
Ligeti Miklós szerint a mostani nemcsak azért fontos győzelem a TI-Magyarország számára, mert kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, hanem azért is, mert más ügyekben is egyre gyakrabban és egyre gátlástalanabbul hivatkoznak a közpénzes beruházások körében is üzleti titokra az adatkezelők. "Ezért nem lehet eléggé örülni annak, hogy a bíróság korlátok közé szorítja a közpénzek körében is újfent elharapódzó titkolózási hajlamot", tette hozzá.
És lőn világosság
A most kiadott költségszámítás alapján
a kiviteli terv elkészítése bruttó 4 millió 953 ezer forintba,
a korábbi 1956 lámpatest bontása 24 millió 841 ezer forintba,
6 különböző típusú, így összesen 1956 új lámpatest pedig összeadva bruttó 216 millió 103 ezer forintba került Gyálnak 2015-ös áron. (Utóbbiak esetében, csak a példa kedvéért olyan LED-eszköz is fellelhető az árajánlatban, amelyből 60 darab 13 millió 639 ezer forintba kerül)
Az árak szakértői megítélésére persze összehasonlítás nélkül aligha van mód, a helyiek számára pedig a nagyobb gond az, hogy a gyáli közvilágítás problémái máig megoldatlanok. Az Eleven Gyál civil közösség 2016 óta foglalkozik a városi közvilágítási beruházással, sőt, az elsötétült mellékutcák jobb közvilágításáért is sokat tettek; fénymérést rendeltek, adatbázist építettek a hiányzó lámpatestekről, jelezték a veszélyesen sötét kereszteződéseket és elérték, hogy szereljenek fel lámpákat egyes kritikus helyeken.
Homoki Andrea, a Civil Kollégium Alapítvány által támogatott közösségszervező ugyanakkor az Indexnek azt mondta, fontos, hogy ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetőek, de
Ezek pótlására pedig egyelőre nincs politikai döntés, holott ők elkészítették a vonatkozó költségvetést, amelyet előterjesztésként eljuttattak az illetékeseknek. Noha egyelőre ez még érdemben nem került a képviselő-testület elé, a régóta húzódó problémára január végén születhet megoldás, méghozzá felhasználva a városvezetés szerint éppen a LED-korszerűsítéssel elért éves megtakarítást. Az Eleven Gyál látványos akciókon mutatta meg, hogyan borult sötétbe a város mellékutcáinak nagy része az Elios-beruházás után, hiszen a korábbi rossz gyakorlatot követve, nem minden lámpaoszlopra szereltek lámpatestet és ezek gyengébb fényereje és kisebb hatóköre tovább rontotta a fényviszonyokat.
Nincs itt semmi látnivaló?
Tiborcz István az Elios nevű céggel vált nagypályás vállalkozóvá. Az akkor még Orbán-közeli Simicska környezetéből önállósodott cég első nagy biznisze (bizniszsorozata) az volt, hogy önkormányzatoknak csinált EU-s támogatásból finanszírozni tervezett energetikai, közvilágítási beruházásokat. Gyál mellett Tiborczék cége máshol is tarolt a közvilágítási pályázatokon: Hódmezővásárhelyen, Hévízen, Balatonfüreden, Kecskeméten, Szekszárdon, Dunaújvárosban, Mezőhegyesen, Sopronban, Hatvanban, Kalocsán, Bácsalmáson, Bicskén, Óbudán és Zalaegerszegen is.
Aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 júniusában kiadott éves jelentése szerint tíz esetet vizsgáltak Magyarországon az uniós források felhasználásával összefüggésben, ennek nyomán pedig nyílt ajánlást fogalmaztak meg a helyi hatóságoknak hét esetben. Szabálytalanságokra és összeférhetetlenségre hivatkozva az EU által támogatott közvilágítási projektek ügyében az OLAF nyomozás megindítására tett javaslatot az Elios Zrt., a projektek fővállalkozója esetében. Az OLAF vizsgálata szerint a projektek elnyerésére az Elios és a velük együtt dolgozó cégek - például az úgynevezett közbeszerzési tanácsadó - egy jogilag is vitatható rendszert építettek fel, amelyben sorozatban nyerték el a megbízásokat.
Az OLAF a vizsgálata végén azt javasolta, hogy a teljes támogatási összeget vonják vissza Magyarországtól. Ezután a magyar kormánynak volt lehetősége tárgyalni az Európai Bizottsággal: érvelhettek volna amellett, hogy jogosan használták föl az EU-s pénzeket, és megegyezhettek volna Brüsszellel arról, hogy kevesebb támogatást vonjanak meg a projekttől. Nem ez történt: egy évvel később, 2019 februárjában kitudódott, hogy a kormány le is mondott a teljes támogatási összegről. Magyarán az eredetileg európai támogatással megvalósítani tervezett közvilágítás-beruházások számlái t nem adta le Brüsszelben, így
Előzőleg, 2018 novemberében a Legfőbb Ügyészség bejelentette, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nem talált bizonyítékot a bűncselekményre, ezért annak hiányában lezárták a nyomozást, amelyet ugyanakkor többen is kezdeményeztek volna az Orbán vejének érdekeltségéből azóta már kikerült cég esetében. Mostanra pedig persze már azt is tudni, hogy más, az Elios Zrt.-t érintő eljárás nincs folyamatban Magyarországon.
Az Elios-ügy további részleteit ebben a cikkünkben magyaráztuk el közérthetően.
(Borítókép: Lengyel-Szabó Péter / Index) | Nem titkolhatja tovább felívelésének részleteit a Tiborcz-féle Elios | A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat. Pedig a céggel szerződő önkormányzatok az Elios üzleti érdekeit féltik a nyilvánosságtól. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/01/08/gyal_elios_led_lampaberuhazas_transparency_international_per_kozerdeku_adatnyilvanossag/ | 2020-01-08 13:50:09 | true | null | null | Index |
Miközben az egyes csapatok tao-költései elég nagy publicitást kapnak, és viszonylag sokan tisztában vannak azzal, hogy Makovecz kazánház, teakonyha vagy éppen futódomb épül-e Felcsúton adóforintokból, a szövetségek támogatásáról viszonylag ritkán esik szó. Pedig nemcsak a klubok és sportvállalkozások irányíthatják magukhoz az államkincstár helyett a cégek nyereségadóját, hanem a hat látványsport, a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a vízilabda és a jégkorong sportszövetségei is. Ők pedig élnek is ezzel a lehetőséggel: az eddig kiszórt közel 700 milliárd forintnyi tao-támogatás közel ötöde hozzájuk került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.
A minisztérium nem akart ezzel foglalkozni
Ennek a pénznek a sorsáról eddig részben azért nem lehetett túl sokat tudni, mert nem ugyanaz dönt a támogatásokról, és elvileg az adatokat sem ugyanaz rögzíti, mint a csapatok esetében. Utóbbi kör tao-pályázatait – néhány kivételtől eltekintve*A 300 millió forint feletti támogatásokról elvileg az illetékes minisztérium dönt. – a szövetségek bírálják el, és ők adják ki a támogatásigazolást is azoknak a cégeknek, amelyek az államkassza helyett a sportszervezeteknek utalnák adójukat. Saját támogatásukról azonban nyilván nem határozhatnak a szakszövetségek, így ezeket a fejlesztési programokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kezeli.
Így fordulhatott elő, hogy miközben a csapatokról most már évek óta egy viszonylag jól átlátható adatbázisban bárki számára elérhető a fontosabb adatok egy része, addig a szövetségeknél a közelmúltig nem volt ilyen. Az
EMMI-nek elég látványosan hatalmas púp volt a hátán ez a feladat,
ami ráadásul kommunikációs szempontból is egy katasztrófa. Ennek megfelelően nemhogy nem kommunikáltak a dologról, de még egy minden szinten elbukott per után is csak nagy nehezen adtak ki olyan adatokat, amelyeket ők (is) kezeltek, és amelyek a nyilvános adatbázisokban nem voltak elérhetőek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.
Ezek azonban nem a szövetségekről szóltak, azokról nagyjából november közepéig legfeljebb annyit lehetett tudni, amennyit maguk a szövetségek közzétettek. Mivel kíváncsiak voltunk, hogy összesen mennyi adóforintot irányított magához a hat szervezet, és ezeket mire használták fel, ezért kikértük tőlük az adatokat. A hat szövetségből öt meg is küldte, míg a hatodik a kormany.hu egy aloldalára irányított minket, ahova csodák csodájára kérdéseink megküldését követően néhány nappal az EMMI feltöltötte, ha nem is az összes, de az előző néhány év szövetségi adatait.
Arányaiban egyre kevesebbet szánnak utánpótlásra
A szövetségektől kapott és az EMMI által közzétett adatok szerint a hat sportági szakszövetség az előző, 2018/2019-es idény végéig kevés híján 135 milliárd forintnyi forráshoz jutott a tao-rendszernek köszönhetően. 2011 óta tehát a nyereséges vállalkozások ennyi pénzt utaltak a profitjuk után fizetendő adóból a költségvetés helyett ezeknek a szervezeteknek.
Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy 2018-ban ennyivel támogatta a kormány 98 darab, összesen 1380 milliárd forintba kerülő nagyberuházás megvalósítását az országban. Pármilliárdos fölé lövéssel majdnem pontosan 135 milliárd forint az az összeg is, amennyivel a kormány a BMW debreceni gyárának megvalósulását segíti.
Visszatérve a szövetségek tao-támogatására,
a legtöbbet, nagyjából 80 milliárd forintot a labdarúgás kapta, de közel 20 milliárd jutott a kosár- és a kézilabdának is.
A többiekhez – ehhez képest – csak aprópénz érkezett, igaz, a vízilabda adatai nem teljesek, mivel ők nem válaszoltak a kérdéseinkre, csak az EMMI által közzétett adatokat küldték meg. Márpedig a minisztérium az első négy év támogatásairól nem számolt be*Akkor még nem ők voltak az adatgazdák..
Azt már nem árulta el mindenki, hogy pontosan mire is kérték, illetve kapták a milliárdokat, de a legnagyobb támogatáshoz jutó szövetségek erről is közöltek adatokat. Ezekből pedig az látszik, hogy bár a tao-támogatás egyik legfontosabb célja az utánpótlás-nevelés fejlesztése lenne, és azt várhatnánk, hogy ennek részesedése a pénzből – különösen a megfelelő infrastruktúra megteremtését követően – nőtt, valahogy nem ez történt.
A három nagy, az összes támogatás közel 90 százalékát begyűjtő szövetség közül csak a kosárlabdánál nem mutat egyértelműen csökkenő trendet az utánpótlásra fordított összeg részesedése. Náluk az elmúlt években fixen a pénz fele megy ilyen célra, és korábban is nagyjából ez volt a jellemző, igaz, felfelé és lefelé is volt egy-egy kiugró év.
A futballban és a kézilabdában viszont mintha háttérbe szorult volna az utánpótlás az előző néhány szezonban. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) külön kiadványt is készített a tao-támogatásokról, ebben pedig maguk emelték ki ezt a trendet. Szó szerint ezt írták:
A tao-program első éveiben a jóváhagyott támogatások megközelítőleg 50 százalékát a tárgyieszköz-beruházások, 45 százalékát pedig az utánpótlás-nevelési jogcímű támogatások adták. A 2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az MLSZ tárgyieszköz-beruházásai alatt azért jellemzően nem a Makovecz kazánházhoz és a teakonyhához hasonló, teljesen felesleges luxusfejlesztéseket kell érteni. Sok esetben ezek is az utánpótlásnak készülnek. A szövetség kiadványa szerint legalábbis az ilyen jellegű költésnek csak a 17 százaléka ment stadion- vagy sportcsarnoképítésre, a többiből jórészt sportszert vettek, öltözőket alakítottak ki, vagy pályákat építettek, esetleg újítottak fel.
Kocsis Mátéval megjött a pénz is
A trendek annál a Magyar Kézilabda Szövetségnél is nagyon hasonlóak, ahova akkor kezdtek el ömleni a tao-pénzek, amikor Kocsis Mátét, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét nevezték ki elnöknek. A 2014/2015-ös szezonban még csak 1,6 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott az MKSZ, egy évvel később viszont már több mint kétszer, újabb egy idény elteltével pedig háromszor ennyi érkezett.
A többletet jórészt azonban nem az utánpótlás-nevelésre szánták. Miközben 2014/2015-ben még a támogatás 70 százaléka ment erre, két évvel később már kevesebb mint 30, és az előző idényben is ugyanezen a szinten maradt a részesedés.
A többi sportág közül a röplabdánál hosszútávú következtetéseket még nem lehet levonni, ők ugyanis csak két éve csatlakoztak a tao-rendszerhez. A küldött adatokból annyi látszik, hogy az eddigi két idényben csak a tárgyieszköz-beruházásra és a versenyeztetésre szánt pénz között volt érdemi átrendeződés, az utánpótlás-nevelésre mindkét évben a források 40-45 százalékát szánták.
A jégkorong és a vízilabda-szövetségtől nem kaptunk részletes adatokat, de az EMMI által feltöltött dokumentumokból az kiderül, hogy az elmúlt négy idényben mire kértek pénzt. Ez alapján pedig a trend a jégkorongnál pont ugyanaz, mint a többi sportágnál is:
az utánpótlás-nevelésre szánt összeg ugyan abszolút értékben nem csökken, arányaiban azonban igen, mert a tárgyieszköz-beruházásokra évről évre egyre több jut.
A vízlabdánál ennyire nem egyértelmű a helyzet. Ott sokkal hektikusabban alakultak az arányok és úgy általában a támogatás összege is, de az utánpótlás végig hangsúlyos szerepet kapott, többször is jóval 50 százalék feletti részesedéssel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | Belenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukba | A tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költika legtöbbet. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20200103/beleneztunk-a-135-milliardos-kozpenzes-fekete-lyukba/ | 2020-01-03 14:18:00 | true | null | null | G7 |
„Eredményes lett az önkormányzat által a Debreceni Bocskai István Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítésére kiírt közbeszerzés. A Közbeszerzési Értesítőbe feltöltött eredménytájékoztató szerint a munkát az öt ajánlattevő közül a hajdúböszörményi székhelyű TÖMB 2002 Szolgáltató Kft.- nyerte el bruttó 457 millió forintos ajánlatával.” Írta tegnap a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehír.
A cégről számos cikk jelent meg a sajtóban az utóbbi években
A TÖMB igen szorgalmasan vesz részt közbeszerzéseken, de versenyezni nem szeret. És erre nincs is nagyon szüksége, mivel feltűnően sokszor marad vetélytárs nélkül a közbeszerzési pályázatokon, amiket aztán meg is nyer. Különösen gyakran fordult ez elő a megyei önkormányzat kiírásainál: az elmúlt három és fél évben legalább 880 millió forintnyi megbízást tudott összeszedni egyedüli indulóként a cég, s ebből bő 600 millió a hajdú-bihari önkormányzattól és annak cégeitől származik.
A Hajdúság Simicskája - Egy takarító cég fényes karrierje – Magyar Narancs, 2012. december
A Közbeszerzési Értesítő május 5-i számában megjelent eredménytájékoztató szerint a hajdúböszörményi Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon részére két új lakásotthon építésére meghirdetett pályázatot a távozó kulturális államtitkárral, Halász Jánossal vitatott ügyeken keresztül kapcsolatba hozható Tömb 2002 Kft. nyerte, bő 70 millió forintért a győzteshez hasonlóan hajdúböszörményi székhelyű Épít-Takarít Bt.-vel és a debreceni illetőségű DH-Szerviz Kft.-vel szemben. A meghívott vállalkozások adatait átnézve már első pillantásra feltűnik, hogy az Épít-Takarít 2004 Bt. régebbi neve meghökkentően hasonlított a nyertes Tömb 2002 Kft.-éhez: a céget alapításától 2012 elejéig Tömb 2004 Bt.-nek hívták. A kulturális államtitkárság alá tartozó Maciva Kft. által kiírt meghívásos közbeszerzésre, noha az építkezés színhelye a főváros volt, valamiért három hajdú-bihari, köztük két hajdúböszörményi céget hívtak meg.
Egy Halász Jánoshoz köthető cég meglepő szerencséje – Népszabadság, 2014. június
A debreceni Déri Múzeum régészeti tenderén lett befutó a takarítással és építkezéssel foglalkozó Tömb 2002 Kft., amely egy botrányos, még az első Orbán-kormány idején történt ingatlanosztáson keresztül hozható kapcsolatba a fideszes Halász Jánossal.
1,5 milliárd forintos régészeti megbízást nyert egy Fidesz-közeli takarítócég – Átlátszó.hu, 2016. március
Agyonnyerte magát a tankerületek uniós pályázatain a kelet-magyarországi közbeszerzések „nehézfiúja”, a hajdúböszörményi székhelyű Tömb 2002 Kft. A cég tavaly összesen 29 tenderen több mint négymilliárd forintnyi megrendelést kapott.
Egy év alatt négymilliárdnyi közbeszerzést nyert a panellakásba bejelentett cég – Magyar Hang, 2019. május
További, a TÖMB 2002 sikereiről szóló publikációk a K-Monitor adatbázisában
A cég bemutatkozása a honlapjukon
A TÖMB 2002 BT 2002. februárjában jött létre, a fő tevékenysége a takarítás, tisztítás, valamint a parkfenntartás és a karbantartás. A megalapítása óta folyamatosan fejlődik, jelenleg irodaház, irodák, üzem és raktár, valamint oktatótermek, egészségügyi intézmény takarítását, tisztítását végzi folyamatosan Debrecen különböző helyein. Valamint Mikepércs község valamennyi önkormányzati intézményét, Hajdúböszörmény város Polgármesteri Hivatal és szinte valamennyi alap- és középfokú oktatási intézmény takarítását látja el. De takarítási feladatot lát el a debreceni MODEM-ben is, valamint Hajdú-Bihar Megyében számos megyei intézményben látja el a karbantartási tevékenységet. Ugyanakkor a Néprajzi Múzeum takarítását, valamint a Budapesti Műcsarnok és az Ernst Múzeum takarítását is végzi a 2010-ben Kft-vé átalakult TÖMB 2002 Kft. Nagy gyakorlattal rendelkezik az oktatási, egészségügyi tevékenységet végző intézmények takarítása kapcsán, megfelelően tud igazodni azok speciális igényeihez, a helyben kialakult szokásokhoz.
A 2002. év az indulás éve volt, azonban már az első évben sikerült nyereséges vállalkozásként működnie, ami a hatékony költség-gazdálkodáson túl a megfelelő humánerőforrás-gazdálkodásnak is köszönhető. A KFT jelmondatává vált: a tisztaság legyen mindenki számára elérhető!, ennek érdekében versenyképes árral, jó minőséggel és megbízhatósággal sikerült felvenni a versenyt a többi piaci szereplővel. | Ismét a TÖMB bizonyult a legjobbnak | Eredményes lett az önkormányzat által a Debreceni Bocskai István Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítésére kiírt közbeszerzés. A Közbeszerzési Értesítőbe feltöltött eredménytájékoztató szerint a munkát az öt ajánlattevő közül a hajdúböszörményi székhelyű TÖMB 2002 Szolgáltató Kft.- nyerte el bruttó 457 millió forintos ajánlatával. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/1902_ismet_a_tomb_bizonyult_a_legjobbnak | 2020-01-08 15:22:35 | true | null | null | Debreciner |
Nem állnak jól egyelőre a Várkert rakpart 17. alatti társasház lakói, hiszen a patinás ingatlan hiába a világörökségi látkép része, és a tetején hiába folyik szemre erősen túlméretezett ráépítés, a kifogást emelő lakó birtokvédelmi kérelmét elutasította az első kerületi jegyző, és nem rendelkezett az építkezés leállításáról. Mint már beszámoltunk róla, a Duna parti látképbe belerondító befektető nem akárki, a Rogán Antal menedzselte letelepedési kötvénybizniszből ismert Boros Attila, illetve cége, az ABC International Kft., a felső szint két lakásának tulajdonosa. A harc a különleges adottságú, 207 négyzetméteres teraszért folyik, amely ugyan még közös tulajdonú, de a lakók már nem férnek hozzá.
A birtokvédelem elutasítása nem azért történt, mert meggyőződtek róla, hogy jogszerű vagy jogszerűtlen az építkezés, ennek vizsgálatáig ugyanis nem jutottak el. Azért utasította el Tarjányi Tamás a kérelmet, mert a hozzá forduló lakó a címeként megadott lakásban nem tulajdonos, így birtokvédelemre nem jogosult. A lakónak egyébként van saját lakása a házban, családtagjainak pedig másik kettő, tehát alighanem csak formai hiba történt.
Ez még orvosolható, az azonban már messzebbre vezető probléma, amit V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere vázolt az ügy kapcsán a Klubrádiónak: „2013 óta a kormányzat olyan rendelkezéseket hozott, amelyek alapján az építéshatóság nem köteles, illetve nem vizsgálhatja a jogosultságot, azaz közös tulajdonra is adhat építési engedélyt. Azt, hogy a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos engedélyek megvannak-e, az építésfelügyeletnek kellene vizsgálnia a kivitelezés megkezdésekor. Az építésfelügyelet a kormányhivatalhoz tartozik, ami a kormánynak a kinyújtott keze… Olyan, mint egy csáp, nem a helyben élők érdekeit szolgálja, hanem a kormány utasításait hajtja végre” – érzékeltette, hogy önkormányzati felségterületen is a kormány akarata érvényesül.
A polgármester szavaiból az derült ki, hogy 2016-ban ugyan kapott építési engedélyt az akkori tulajdonos GBG Kft., de az nem újabb szinttel való bővítésről, hanem csak a 4.-5. emeleti lakások összenyitásáról, azok belső átalakításáról, galériaépítésről, illetve a meglévő tetőterasz átalakításáról szólt. Ez a terv többször is volt a kerületi tervtanács előtt.
„Az a Fodor Gergely, aki ezt az építési engedélyt megszerezte a GBG Kft. élén, az ugyanaz a Fodor Gergely, aki most a Várkapitányság vezetője kormánybiztosi címmel, tehát a kormánynak szegről végről tagja. És ugyanaz a Finta Sándor jegyzi ezt az épülettervet, aki a Dísz tér 2-re akarja visszaépíteni a volt külügyminisztérium épületét Fodor Gergellyel karöltve. Tehát ez a páros, illetve ez a csoport ilyen módon áll hozzá a világörökségi látképhez és az első kerületi építési-kivitelezési ügyekhez” – fejtegette V. Naszály az összegabalyodó üzleti és politikai szálakat az ingatlan kapcsán.
A riporter kérdésére, hogy megfelelő kapcsolatrendszerrel bárki ráhúzhat egy emeletet egy társasházra a lakók hozzájárulása nélkül, azt kellett válaszolnia, hogy „úgy tűnik, adott esetben van erre mód”. Az elmúlt években az Orbán-kormányok olyan módon szerkesztették ugyanis át az építési jogszabályokat, amely pontosan az ilyen típusú beruházásoknak kedvez – magyarázta. És az, hogy most márciustól a kormányhivatalokhoz kerül mindenféle építéshatósági jogkör, tovább csorbítja a helyben élők és az önkormányzatok jogait – vetítette előre.
Az önkormányzatnak az elmondottak alapján elég szűk a mozgástere, de a polgármester azt ígérte, hogy a jegyző a konkrét ügyben a jogszabályoknak megfelelően fog eljárni. Azt azonban a kormányhivatalban lévő építésfelügyeletnek kellene ellenőriznie, hogy a kivitelezés a kiadott építési engedélynek megfelelően zajlik-e. Ha nem úgy zajlik, azt a kormányhivatal építésfelügyeletének kellene észrevételezni és leállíttatni – mondta. Lapunk többször is kereste az illetékes építésfelügyeleti osztályt, de írásban eljuttatott kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Várkert rakparti ház kálváriája nem egyedi eset: V. Naszályi Márta úgy fogalmazott, hogy „halomban állnak az ilyen ügyek a kerületben”, ahol az egyes befektetői körök a lakóközösségek megvezetésével vagy nyomásgyakorlással rossz helyzetbe sodorják a társasházakat. Sorozatban zajlik, hogy az I. kerületben befektetői körök megvesznek egy lakást, két lakást, majd többségbe kerülnek a társasházakban, onnantól kezdve pedig ők hozzák a közös képviselőt és át tudják vinni a társasházi közgyűléseken a saját akaratukat – írta le a koreográfiát. | Megfelelő kapcsolatrendszerrel bárki ráhúzhat egy emeletet egy társasházra a lakók hozzájárulása nélkül | A kormányhivatalnak kéne leállítani az építkezést, amire az engedélyt korábban egy jelenlegi kormánybiztos cége kapta. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/08/tarsashaz-lakok-hozzajarulasa-nelkul-varkert-rakpart-naszalyi-marta-vilagorokseg/ | 2020-01-08 18:28:54 | true | null | null | 24.hu |
Igazán nem panaszkodhat a kispesti önkormányzat egyik szocialista képviselője, Somogyi Lászlóné volt férje: cége, az Anildia Kft. csak 2017-ben több mint 150 millió forintnyi megbízást kapott az önkormányzattól. A kft. 2006-ban alakult, egyedüli tulajdonosa Somogyi László, de korábban felesége, az ellenzék közös jelöltjeként újraválasztott Somogyi Lászlóné is tulajdonos volt a cégben. A legutolsó pénzügyi beszámoló szerint 2018-ban a vállalkozás nettó árbevétele 138 millió 930 forint volt. A cég az interneten úgy hirdeti magát, hogy számos építőipari területen tevékenykedik, de ezek közül is kiemelné a festést, aszfaltozást, térkövezést, térburkolást, lakásfelújítást. Azt írják:
Akár egy szétlakott albérleti szobát kell felújítani, vagy akár a régi családi házát renoválni, dolgozóink munkájának színvonala önmagáért beszél.
Az Anildia Kft. szerződései is szerepelnek azon a listán, amelyet a Lackner-botrányban is emlegetett vagyongazdálkodási vezetőtől, Kránitz Krisztiántól kapott meg a Momentum helyi képviselője, Paróczai Anikó, és amelyet a hvg.hu is megszerzett. Összesen 18 kontraktusról van szó. Ezekenkívül szerkesztőségünkhöz eljutott a 2017. január 1-jétől napjainkig kötött valamennyi önkormányzati megbízás, az ötmillió forint alattiak és felettiek is.
Tarolt az Anildia
2017-ben júliusban született az első szerződés a kispesti önkormányzat és az Anildia között, ez az önkormányzat tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő felszíni vízelvezetők és parkolók karbantartási, javítási, korszerűsítési munkáinak elvégzéséről szólt, amelyért bruttó 144 millió forintot kínált a kerület.
Szeptemberben jött a következő együttműködés, amely a Kispesti Rendészeti Központ rendbetételéről szólt, bruttó 1,25 millió forintért.
Novemberben felpörögtek az események, nagyjából átlagosan hetente szerződött az önkormányzat valamire Somogyi cégével:
november 10-én a polgármesteri hivatalban lévő kazánház festésére bruttó 1,89 millió forintért,
november 16-án egy Batthyány utcai ingatlan felújítására bruttó 2,4 millió forintért,
november 24-én a polgármesteri tárgyaló kialakítására és felújítására bruttó 5,05 millió forintért.
Érdekesség, hogy a polgármesteri hivatal kazánházának felújítására 2017-ben négy hónapon belül háromszor is szerződtek, három céggel:
2017. július 14-én: az ATROX-Mérnök Kft. a beruházás nettó értékének 4 százalékáért,
2017. szeptember 4-én: a Compassion Kft. 35 millió 467 ezer 498 forintért,
2017. november 10-én: az Anildia Kft. 1,9 millió forintért.
A felsorolásban szereplő Compassion Kft. abból a szempontból érdekes, hogy a 24.hu beszámolója szerint ez az a vállalkozás, amely papíron az Anildia Kft.-hez kötődik, és megnyerte a kerületi egészségügyi intézet felújítását. Ezt az MSZP-ből időközben kizárt kispesti önkormányzati képviselő, Lackner Csaba is emlegette az egyik kiszivárgott hangfelvételen. Úgy fogalmazott, hogy
Somogyi Laciék csinálják az egészségügyi intézet átalakítását.
A Magyar Nemzet is írt arról, hogy a Compassion Kft. kapcsolattartója Somogyi László, aki rendszeresen felbukkant a kft. által kivitelezett projektek helyszínein. A Compassion 2013 óta csaknem tucatnyi kispesti közbeszerzést nyert el több százmillió forintos értékben.
Kéz a kézben
Tavaly januárban például ez a cég lett a befutó azon a közbeszerzésen, amelyet a kispesti önkormányzat kezelésében lévő szilárd burkolatú utak és járdák helyreállítására írtak ki 200 millió forint értékben. A Közbeszerzési Értesítő szerint a pályázaton másik négy cég – a Berecz Kivitelező Kft., az M-Bond Kft., a D&L ÉP Építőipari Szolgáltató Kft. és a Mélyközép Kft. – is elindult, a győztes azonban a Compassion lett. Nem is csoda, hogy a háromfős vállalkozás nettó árbevétele 2018-ban már megközelítette a 150 millió forintot.
A Compassion nagyot szakított a kispesti Kossuth tér és környezetének rendezésén is: nettó 228,6 millió forintot kapott a Harmat Kert Kft.-vel közösen. Utóbbi cégnek sincs oka a panaszra: szintén 2017-ben, ősszel ismét a Kossuth tér, illetve a Kosárfonó utca előtti terület környezetének rendezéséért tudott behúzni 36 millió forintot. A pénzt nem egyedül kapta, a Park és Forma Kft.-vel osztozott rajta.
Kedvelt vállalkozás még a kerületben a Pemark Kft. is: 2017-ben, viszonylag rövid időn belül több megbízást is elnyert:
május 31-én egy Jahn Ferenc utcai ingatlan felújítását, bruttó 1,9 millió forintért,
augusztus 1-jén egy Nagysándor utcai épületrész, illetve az ehhez tartozó udvarrész felújítását, bruttó 38 millió forintért.
Szeptember 27-én pedig három szerződést is nyélbe ütöttek:
az Ady Endre utcában egy földszinti ingatlan részleges felújításáról szólót bruttó 895 ezer forintért,
egy Kosárfonó utcai ingatlan felújításáról szólót bruttó 1,3 millió forintért,
és egy Munkácsy utcai ingatlan rendbetételéről szólót bruttó 2,3 millió forintért.
A kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) által Paróczai Anikónak bemutatott szerződésekben is jól szerepelt a Pemark: 1,3 millió forintot kapott például egy Zoltán utcai kéményépítésért és kazáncseréért, míg a József Attila utcában megközelítőleg 1,9 milliót a vízkár utáni felújításért, helyreállításért.
A VAMÜSZ Somogyi László cégével, az Amildiával is bőkezű volt: 2018 szeptemberében 1,7 millió forintot fizetett a cégnek egy Árpád utcai megsüllyedt udvar helyrehozásáért, 4,8 milliót a VAMÜSZ iroda emeleti konyhájának átalakításáért, illetve 1,1 milliót egy felújításért az Ady Endre utcában.
Az ügyben kerestük a XIX. kerületi polgármestert, a szocialista Gajda Pétert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy
miért bíztak több céget a polgármesteri hivatal kazánházának felújításával,
mi indokolta az Amildia Kft., a Compassion Kft, illetve a Pemark Kft. kirívóan jó szereplését az önkormányzati megbízásokon,
illetve összesen 18 szerződést kötött a VAMÜSZ, vagy többet?
A polgármester kérdéseinkre válaszolva azt közölte, hogy minden, 10 millió forintot meghaladó szerződés ügyében a Vállalkozásba Adási Munkacsoport, közbeszerzési értékhatár felett pedig szakbizottság dönt a hatályos jogszabályoknak megfelelően és nem a polgármester. Az általunk megjelölt időpontban két külön tevékenységre, a kazánház felújítására, valamint ezen munkákhoz kapcsolódó műszaki ellenőri, szakértői feladatokra kötöttek szerződést, a jogszabályi előírások szerint.
Vezetőkép: Üres iroda a Kispesti Polgármesteri Hivatalban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete egész napos országos sztrájkja idején 2016. szeptember 14-én. | Ismerős nevek: végigböngésztük a kispesti önkormányzat szerződéseit | Egy önkormányzati képviselő volt férjének cégei több beruházás kivitelezőjeként bukkannak fel a XIX. kerületben 2017. január 1-je óta. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20191210_kispest_onkormanyzat_kozbeszerzes_szerzodesek_lackner_csaba | 2019-12-10 17:58:00 | true | null | null | HVG |
2020.01.10. 11:00
Szállodaüzemeltetésre hozott létre új vállalkozást, az Adventor Hotel Kft.-t a tiszakécskei Sáfrány Tamás. A háttérben a tiszakécskei milliárdos húzódik meg. | Hotelcéget hoztak létre Szíjj László golfklubja körül | Szállodaüzemeltetésre hozott létre új vállalkozást, az Adventor Hotel Kft.-t a tiszakécskei Sáfrány Tamás. A háttérben a tiszakécskei milliárdos húzódik meg. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202002_adventor_hotel_szijj_golfklubja_korul | 2020-01-10 13:00:33 | true | null | null | HVG360 |
Miskolc új polgármestere, az ellenzék által támogatott független Veres Pál, bár dőlnek a csontvázak a szekrényekből, eddig senkinek nem mondott fel az önkormányzatnál. Valószínűleg sokáig nem tartható ez az állapotA miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokatA kifizetés jogcímét – korábbi fel nem vett prémiumok, jutalmak – a miskolci önkormányzat megkérdőjelezi. Várhatólag bíróságon fog folytatódni az ügyPálffy után pár héttel felmondott Szélyes Domokos, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési vezérigazgatója is. Neki azonban már nem sikerült pénzhez jutnia, mert az önkormányzat addigra már leállította a kifizetéseket. Szélyes Pálffyhoz hasonló megkérdőjelezhető jogcímeken próbált némi extrákhoz jutniA Miskolc Holding 52 milliárdos kötelezettség-vállalást görget maga elött. Ez a szám szerepel a mérlegben is, és a Holding korábbi vezetése sem cáfolta az összeget. Legtöbbször arra hivatkoztak, hogy a korábban vásárolt 75 CNG busz terhelte meg a kasszátAz első csontvázak rögtön az új polgármester belépése után előkerültek. Kiderült, hogy a városi közlekedést végző vállalt az MVK Zrt. olyan rossz bőrben van, hogy Magyarországon példátlan módon ritkítani kell a járatokat. A polgármester válságmenedzsert nevez ki a közlekedési vállalathoz. A Miskolc Holding átvilágítása most is tartA most távozó Pálffy és Szélyes Kriza Ákos (Fidesz) volt polgármester csapatának ahhoz a részéhez tartozott, amit “erdélyi lobbiként” emlegetettek a borsodi megyeszékhelyenA mostani választáson már nem induló Kriza Ákos 2010-es győzelme után rögtön visszatetszést keltett még fideszes körökben is, hogy egyre több önkormányzati, később iskolai, és közintézményi vezető került ki Erdélyből áttelepült személyek közül. Többen közülük nem is rejtették véka alá, hogy Kriza Ákossal már Romániában ismerték egymást, esetleg egy iskolába jártak vagy más módon kerültek ismeretségbe veleA Fidesz megpróbálta nemzetárulóként beállítani az ellenzéket, akik többször felhozták ezt a kérdést, de aztán az ügy kényes volta miatt néhány év után le is szálltak a témárólAz erdélyi magyarok miskolci nyomulására több elmélet is született. A leghihetőbb az, hogy miután a 2010-es választások előtt Miskolcon is lefejezték a Fideszt, krónikus káderhiány keletkezett, és a Miskolcon idegenül mozgó polgármester a földijeivel igyekezett lojális, lekötelezett, és ebből fakadóan szilárd hátteret kiépíteni magánakPálffy Kinga a 90-es évek elején színésznő volt, további pályafutásáról nem tudni semmit, önéletrajza, iskolai végzettséget igazoló dokumentumai soha nem kerültek elő. Közérdekű adatkérelmünkre a miskolci városháza nem válaszoltSzélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született közgazdász. Már korábban bekerült az újságokba azzal, hogy Miskolc egyik legdrágább helyén lévő panziójához vezető lépcsősort elbontották, és helyette autós feljáró készült a szomszédok tiltakozása ellenére. Szélyes akkor okozott meglepetést ismét, amikor kiderült, hogy körülbelül 500 millió forintért szállodát épített, ugyancsak MiskolctapolcánSzintén komoly vagyont halmozott fel a szintén Erdélyből származó Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem oktatója, aki Kriza Ákos legbefolyásosabb tanácsadója volt, és a fideszes polgármester-jelölt, Alakszai Zoltán sikertelen kampányát vezette. Zárug ausztriai panziójáról itt írtunk:Osztrák turistaparadicsomban működtet szállodát a miskolci polgármester migránsozó tanácsadója Alpesi síparadicsomban, a Grimming hegységnél van szállodája Zárug Péter Farkas miskolci politológusnak, Kriza Ákos (Fidesz) polgármester tanácsadójának. Hogy övé a dél-ausztriai vendégszállás, saját maga ismerte el az Átlátszónak, a részleteket azonban – hogy osztrák cégén keresztül vagy más módon birtokolja-e – már nem fejtette kiZárug Péter Farkas a fideszes vereség után nyomban távozott az önkormányzattólPusztai László – eszakhirnok.comFotó: a Miskolc Holding épülete. A szerző felvételeAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az “erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját | Miskolc új polgármestere, az ellenzék által támogatott független Veres Pál, bár dőlnek a csontvázak a szekrényekből, eddig senkinek nem mondott fel az önkormányzatnál. Valószínűleg sokáig nem tartható ez az állapot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/02/csontvazak-dolnek-a-kriza-korszak-utan-miskolcon-az-erdelyi-lobbi-szedi-a-satorfajat/ | 2020-01-02 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Az orvos, aki 40 milliót költött el “okosban” családi segítséggel, mindenki kedvenc doktorbácsija, Márki-Zay egyik fő támogatója” – ezzel a címmel posztolt fotót a hódmezővásárhelyi Berényi Károlyról még 2018 novemberében a Vásárhelyi Valóság elnevezésű facebook oldal. Két nappal később a Csendes Vásárhelyért oldalon jelent meg: “Berényiék családi alapítványa 40 milliót kaszált”.
Mindkét bejegyzés előzménye, hogy a posztok előtti napokban a vasarhely24.com egy szerző nélküli cikke arról, hogy a hódmezővásáhelyi orvoshoz, Berényi Károlyhoz köthető alapítvány állítólag szabálytalanul költött uniós pénzeket. A cikk már nem érhető el, de az URL szerint azonosítható.
Ebben az állt, hogy “Berényi Károly által létrehozott Hódmezővásárhelyi Gyermekegészségügyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott egy EFOP program keretében. A támogatás nem orvosi rendelő felújítására, új gyógyítóeszközök beszerzésére, hanem többnyire előadások megtartására és közösségi programok szervezésére, azaz jelentős részében előadók, szakértők és szervezők munkabérére, tiszteletdíjára ment el. A pályázati berkekben járatosak ezeket un. „soft” pénzeknek hívják, gyakran pont az ilyen források jelentik a korrupció melegágyát.”
Azt is írták, “a jelentkezők toborzását megoldották volna „okosban”, így jegyespárok helyett testvérek, osztály- és évfolyamtársak, az érettségire közösségi szolgálati óraszámot teljesíteni akaró gimnazisták ültek a padokban. Hogy a hatvanas résztvevőknek mi újat tudtak mondani az előadók a családi kapcsolatok erősítéséről, nem tudjuk, de talán nem túlzás azt mondanunk, a csoportok összetétele felvetheti a kérdést: vajon mennyire sikerült a vásárhelyiek teljes közösségét elérni a 40 milliós projekttel.” A cikkben nem keresték Berényit.
A posztok és a cikk megtette hatását, Berényi autóját és gyerekorvosi rendelőt “hol a 40 milla?” papírokkal ragasztották tele. A cikkre írásban reagált Berényi, aminek kivonatát a vasarhely24.com lehozta, – a teljes cáfolatot pedig itt lehet elolvasni – majd pert indított, mert szerinte megsértették a becsületét.
“Belegázoltak a jó hírnevembe. Nem voltak tekintettel semmire, senkire. A cikk okozta első sokk is nagyon durva volt, de az utóélete sem volt semmi. Persze nagyon sok együttérző üzenetet, kézsszorítást, ölelést kaptam, és a szimpátiatüntetésen többszázan fejezték ki szolidaritásukat, és biztosítottak arról, hogy nem hisznek a vádaknak. Több mint 65 éve élek szülővárosomban, itt jártam óvodába, iskolába, majd egyetem után itt dolgozom lassan 40 éve gyermekorvosként, voltam már települési képviselő 2006-10 között, 22 éve működik alapítványom a város gyermekeit segítve, Pro Urbe-Díjjal jutalmazta városom addigi tevékenységemet 2005-ben. Sosem voltam párttag, de mindig jobboldali érzelmű embernek vallottam magam. De nem tudom magamévá tenni a jelenlegi Fidesz demokrácia-felfogását és hatalomgyakorlatát” – mondta az Átlátszónak Berényi Károly.
Az októberi helyhatósági választások után alpolgármesterré választott gyerekorvost a cikk utóéletéről is kérdeztük. Berényi elmondta, a per elakadt, magánvádas eljárásban a vasarhely24.com főszerkesztője nem tudta megmondani, hogyan került a cikk a portálra. A bíróság levél szerint “a sérelmezett cikk internetes honlapon történő megjelenésével kapcsolatban a nyomozás során a cikk szerzőjének személyét nem sikerült félderíteni, azonban a vasarhely24.com internetes hírportál főszerkesztője, Szombat Mihály tanúként került kihallgatásra, aki – egyebek mellett – elmondta, hogy a cikk szerzőjét megnevezni, illetve az általa használt felhasználónevet, az ahhoz kapcsolódó adatokat megadni nem tudja.”
Ettől még nem állt meg az eljárás, Berényi nem adta fel. “Harmadik alkalommal sem sikerült a bíróságnak a személyes meghallgatást összehozni. Először október 11-én nem jött el a tárgyalásra Szombat úr, mert rossz címre küldte a bíróság az idézést, azután november 21-én azért nem jött el, mert lebetegedett. A kitűzött harmadik alkalom előtti napon jött az értesítés, hogy most meg a bírónő betegedett le, úgy hogy a személyes meghallgatásra csak 2020. január 9-én kerülhet sor” – mondta ez elmúlt hónapokról Berényi Károly.
Hódmezővásárhelyen különös hagyománya van Márki-Zay szimpatizánsai megfélemlítésének. Megírtuk, álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István” nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen
Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő „Zsingor István” nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
Írtunk arról is, hogy februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték.
Fotó: Berényi Károly | Vásárhelyi lejáratás: a főszerkesztő nem tudja, hogyan került fel a botrányos cikk az oldalra | Uniós pénzek szabálytalan elköltésével gyanúsította a Fidesz-barát vasarhely24.com Berényi Károly alapítványát, az októberben alpolgármesterré választott orvos perelt, de a főszerkesztő nem megy el a tárgyalásra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/02/vasarhelyi-lejaratas-a-foszerkeszto-nem-tudja-hogyan-kerult-fel-a-botranyos-cikk-az-oldalra/ | 2020-01-02 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Október végén írtunk róla, hogy 2016 kezdték bontani a régi Haladás Stadiont. A Haladás teniszezők kálváriája ezzel kezdődött. Az addig használt hét pálya mindegyike megszűnt, az új Sportkomplexumnak ugyanis szüksége volt parkolókra, feláldozták hát a pályákat. Ettől kezdve a sportolók folyamatosan a városvezetőknél kilincseltek, hogy valahogy visszakapják, amit elvettek tőlük.
Mivel törvényi előírás, hogy sporttelep átépítésekor egyetlen, korábban már működő sportág érdekei sem sérülhetnek, így Szombathely a Modern Városok Programban 282 millió forintot kapott új teniszpályák építésére. Az ezen a pénzen felújított pályákon mégsem ők, hanem egy magánegyesület, a Savaria Tenisz Club sportolói pattogtatnak.
Haladás-teniszpályákra kapott közpénzt Szombathely, a létesítményt egy magánklub bérli
A 282 millió forintból kezdték meg felújítani a szombathelyi Késmárk utcai Teniszcentrumot. Itt korábban 6 pálya működött, ezt a hatot fel is újították ebből a pénzből, továbbá 4 újat és egy klubházat is építenek.
Ahogy azt már korábban is írtuk, mivel a közpénzből a Haladás pályáinak felújítását ígérte a város, az lenne a logikus, hogy ha a szombathelyi közgyűlés úgy határozna, hogy a telepet a Haladás használhatja. Ehhez képest legutóbb, idén áprilisban a Gazdasági és Városstratégiai Bizottság olyan döntést hozott, hogy 2019. december 31-ig a Makanoi PSP Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. és Szabó Péter bérelheti továbbra is a telepet. Éves bruttó 1 millió 100 ezer forintért. Csak viszonyításképpen, egy teniszpálya óradíja 2 és 3 ezer forint között mozog jelenleg Szombathelyen.
A szerződés felülvizsgálata nem váratott sokat magára, mivel az december 31-én lejárt, így a november 28-i városi közgyűlés napirendre is vette ezt az ügyet és a Haladás teniszezőinek pályaigényét is. A Sportligetbe mehetnek a teniszezők, ez lett a döntés.
Szombathelyen a kampányhajrában adták át a felújított Sportligetet. Erről a beruházásról is írtunk már korábban. A szabadidősport centrum felújítására az Európai Unió adott pénzt, egészen pontosan nettó 730 millió 770 ezer forintot. A kivitelező Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Homlok Építőipari Kft. volt, a kiírást konzorciumban a korábban csupán parképítéssel foglalkozó, helyi Prenorral nyerték el. A Sportligetben pedig a foci-, és kosárlabda pályákon kívül teniszpályák is vannak. Így logikusnak tűnt, hogy a Haladás teniszezők itt kapjanak helyet.
Több mint egymilliárdért építette át Mészáros Lőrinc veje a Sportligetet, egy kis eső után mégis használhatatlanok a focipályák
Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta. A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Az elvégzett munka minőségét jól mutatja, hogy nem csak a már átadott focipályák minőségével akadtak gondok, de a teniszpályákra az azokat üzemeltető Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.-nek az átadás után 25 tonna salakot kellett még ráhordani, hogy használhatóak legyenek. A kivitelezésnél pedig olyan kreatív megoldásokat használtak, mint a villanyszekrény közvetlenül az alapvonal mellett.
Mivel azonban a Haladás teniszezők ez eddig egy magánház udvarán épített pályán edzettek, égető volt a továbblépés. Arról nem is beszélve, hogy 40 millió forintot kaptak a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-től pálya létesítésre, fejlesztésére vagy eszközvásárlásra, ennek felhasználásról pedig 2019. végig kellett nyilatkozniuk, különben az összeget vissza kellett volna utalniuk, így a legészerűbbnek, az tűnt, hogy a Sportligetet kapják meg új otthonuknak.
A szombathelyi képviselők is ezt látták a legjobb megoldásnak, így a novemberi közgyűlésen úgy határoztak, hogy a Haladás VSE tenisz szakosztályába beolvasztják a Sportiskola tenisz szakágát, a Haladás pedig 2020. január elsejétől 15 évre használatba kapja a Sportliget pályáit. Azzal a feltétellel, hogy a pályák használatának idejéből minimum 20%-ot átadnak a tömegsportnak. Mivel a pályahasználó a Haladás tenisz szakosztály lett, így a BMFSK-tól kapott 40 millió forintot is el tudják költeni az itteni pályák további fejlesztésére. A tervek szerint a téliesítést oldják meg belőle.
A Késmárk utcai pályák sorsát is rendezte az új szombathelyi városvezetés. 2020. június 30-ig hosszabbították meg a jelenlegi bérlők, a Makanoi PSP Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. és Szabó Péter szerződését. Közben pedig pályázatot írnak ki a pályák bérlésére, ahol a városnak legjobb ajánlatot adó bérlő nyeri el az üzemeltetés jogát. | Homlokék levonulása után még 25 tonna salakot kellett ráhordani a felújított szombathelyi teniszpályákra | Közel négy év után végre ismét otthont kaptak a Haladás teniszezői. A semminél jobb, még ha Mészáros Lőrinc veje az alapvonal mellé tette is a villanyelosztót. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/06/homlokek-levonulasa-utan-meg-25-tonna-salakot-kellett-rahordani-a-felujitott-szombathelyi-teniszpalyakra/ | 2020-01-06 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Gémes László a Kurca TV-t üzemeltető „Kurca-Völgye” Szegvári Környezet-, Víz és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt – méghozzá a megyei közgyűlés megalakulásakor is, bár korábban ennek ellentmondóan nyilatkozott. Hasonló összeférhetetlenség miatt korábban kizártak egy jobbikos politikust a testületből, mivel az törvénysértő. Gémest a Kurca TV-nél ifjabb Gémes, a fia követte.
“Gémes László (FIDESZ-KDNP) lett a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke” – a 2019. október 30-i alakuló ülésen történtekről másnap számolt be a megyei közgyűlés honlapján. Eszerint “az elnöki eskütételt követően Gémes László átvette az ülés vezetését a korelnök Magyar Annától, és ezt követően már az újonnan választott elnök javaslatairól döntött a Közgyűlés.”
Az új megyei elnök neve nem ismeretlen a Csongrád megyei politikában. Korábban Szegvárt vezette, Szentesen indult polgármesternek, de kikapott – ezekről itt írtunk részletesen. Gémes Lászlóról korábban az is kiderült, hogy úgy szavazott a jobbikos Kiss Attila kizárásáról, hogy valójában ő is érintett volt.
A jobbikos képviselőt kizárta a Csongrád Megyei Közgyűlés ugyanazért, amiért a fideszest nem
Egy internetes híroldal, a mcsipos.hu miatt tavaly megfosztották képviselői mandátumától a jobbikos Kiss Attilát – a kormánysajtó botrányos törvénysértésnek mondta, hogy Kiss a honlap kiadóját irányította. Az összeférhetetlenségi döntésben a fideszes Gémes László is részt vett. Most megtudtuk: a döntés idején ő is médiaszolgáltatót, a Kurca TV üzemeltetőjét vezette.
Még tavaly számoltunk be arról, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés méltatlansági okra hivatkozva kizárta a jobbikos Kiss Attila megyei önkormányzati képviselőt, mivel Kiss egy, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék kiadójának a vezetője.
Azt is megírtuk, hogy Gémes László a Kurca TV-t üzemeltető „Kurca-Völgye” Szegvári Környezet-, Víz és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt a kizárásról történt szavazás idején. Gémes akkor úgy reagált, “a szerkesztői felelősség nem áll fenn a Kurca Televízió tartalmának megválasztásában, összeállításában, illetve nem gyakorol tényleges ellenőrzést sem a médium felett.”
Az Átlátszó által akkor megkérdezett jogász szerint Gémes érvelése hibás, a jogász levezette, a Kurca TV egyesülete médiaszolgáltató, az NMHH listájában szerepel. A médiaszolgáltató média-tartalomszolgáltató (annak egyik szűkebb kategóriája), a törvény szerint pedig ugye – ami miatt a jobbikos Kiss Attilát kizárták – önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató ügyvezetésének tagja. Az egyesület ügyvezetése az elnökség, az egyesület elnöke Gémes László, ami, levezetve, összeférhetetlen.
Gémes akkor azt is írta, 2019. március 9. óta nem elnöke a Kurca-völgye Egyesületnek. De ennek akkor még nem volt nyoma. A legfrissebb bírósági adatok szerint valójában november 18-án történt változás.
Az Átlátszó a Szegedi Törvényszéken megnézte a „Kurca-Völgye” Egyesület iratait. Ezekből kiderül, Gémes Lászlónak tudnia kellett, hogy a kizárásról szóló cikkünk írásakor – 2019. szeptember 11-én – ő még mindig az egyesület elnöke volt, ugyanis az általa hivatkozott márciusi változásbejegyzést a Szegedi Törvényszék 2019. április 9-én “hiánypótlási felhívás nélkül” visszautasította.
Mindezt azért, mert az egyesület rosszul ismerte a rá vonatkozó törvényt, és elektronikus út helyett papír alapon adta be a változás bejelentést. A döntés május 6-án jogerőssé vált.
Ezután elektronikus úton is beadták a módosítást, de ez sem sikerült hibátlanul. A törvényszék 2019. november 18-án hiánypótlásra szólította fel az egyesületet, végül 2019. november 20-án jegyezték be Gémes fiát elnöknek, az ő megbízása is ezen a napon szűnt meg.
kurca by Kutya vacsorája on Scribd
Az Átlátszó által megkérdezett jogász szerint Gémes László 2019. november 20-ig volt az egyesület elnöke, addig a napig fennállt nála is az összeférhetetlenség. Ezt információink szerint nem jelezte az októberi alakuló ülésen. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad a képviselőknek, 30 napon belül megszűntessék az összeférhetetlenséget, amit végül sikerült is Gémesnek megtenni.
A fideszes képviselők legutóbb Hódmezővásárhelyen próbálták az ellenzéki Krupiczer Ferencet kikezdeni, a már jobbikos képviselő ellen bevetett módszerrel. A Magyar Narancs mutatta be, hogy az érintett cége rádiót működtet. Végül az immár ellenzéki többségű vásárhelyi közgyűlés kivizsgálta az ügyet, és úgy találta: nem sérült a média- és az önkormányzati törvény. A rádió adása október 31. óta szünetel.
Fotó: Csongrád megyei közgyűlés/Facebook | Összeférhetetlen volt a kinevezésekor a Csongrád megyei közgyűlés fideszes elnöke | Gémes László a Kurca TV-t üzemeltető „Kurca-Völgye” Szegvári Környezet-, Víz és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt – méghozzá a megyei közgyűlés megalakulásakor is, bár korábban ennek ellentmondóan nyilatkozott. Hasonló összeférhetetlenség miatt korábban kizártak egy jobbikos politikust a testületből, mivel az törvénysértő. Gémest a Kurca TV-nél ifjabb Gémes, a fia követte. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/09/osszeferhetetlen-volt-a-kinevezesekor-a-csongrad-megyei-kozgyules-fideszes-elnoke/ | 2020-01-09 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bűnösnek mondta ki, de szinte a kiróható legenyhébb büntetésre ítélte a rendelet és határozat nélkül ingyenes parkolóbérleteket osztogató szegedi városvezetőket, Mózes Ervin nyugalmazott címzetes főjegyzőt, Solymos László azóta lemondott alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetfőnököt a másodfokú bíróság. Elsőfokon mindhármukat hat és tíz hónap közötti, végrehajtásában egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották: most mindhárman megúszták pénzbüntetéssel.
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék bírói tanácsa Szeged volt főjegyzőjét, Botka volt alpolgármesterét és kabinetvezetőjét. Mindhármuk büntetését enyhítették. Mózes Ervin felfüggesztett börtönbüntetését 2 millió forint, Solymos Lászlóét 1,4 millió, illetve Kalmár Gáborét 1,35 millió forint pénzbüntetésre változtatták.
Végh Edit tanácsvezető bíró szerint az első fokú ítélet megalapozott volt. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2010 és 2012 között ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt. A vádlottak ellen a 2008-ban és 2009-ben kiosztott parkolóbérletek miatt indult eljárást elévülés miatt a bíróság megszüntette. Az enyhébb ítélethez a jelentős időmúlás, a tárgyalás elhúzódása is hozzájárult, illetve a volt főjegyző esetében még az is, hogy a Gyurcsány-kormány idején több állami kitüntetésben részesült.
Egyébiránt a törvényszéki tanács úgy látta, hogy elsőfokon helyesen állapították meg a vádlottak bűnösségét; mindössze kiegészítés és pontosítás történt másodfokon. Az indokolásban ezúttal is elhangzott, hogy az önkormányzat 2008 és 2012 között ingyenesen osztogatta a százezer forint nagyságrendű értéket képviselő VIP-parkolóbérleteket olyan személyeknek is, akiknek az önkormányzathoz semmi közük nem volt. Összesen 307 ilyen ingyen bérletet osztottak ki természetes és jogi személyeknek anélkül, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Az ítélet szerint a vádlottak 8-30 millió forint közötti kárt okoztak a városnak. A döntés jogerős; a megszüntetett eljárás miatt az ügyész bűnösségmegállapításért jelentett be fellebbezést, a védők pedig azért, hogy ne elévülés, hanem bűncselekmény hiányában szüntessék meg azt.
Azt már mi írtuk meg korábban több cikkünkben is, hogy kik is voltak azok, akik ingyen bérleteket kaptak. Többek között Botka László egy privát autóra, hiszen hivatali autója nyilván ingyen parkol. De jutott VIP-bérlet volt szocialista országgyűlési képviselőnek, és Ujhelyi István EP-képviselő volt feleségének is.
Cikkünk a Szegedma.hu helyszíni tudósítása alapján készült.
Vezető kép: Szegedma.hu
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | Enyhe ítélet született, de elítélték Botka parkolóbérlettel mutyizó embereit | Bűnösnek mondta ki, de szinte a kiróható legenyhébb büntetésre ítélte a rendelet és határozat nélkül ingyenes parkolóbérleteket osztogató szegedi városvezetőket, Mózes Ervin nyugalmazott címzetes főjegyzőt, Solymos László azóta lemondott alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetfőnököt a másodfokú bíróság. Elsőfokon mindhármukat hat és tíz hónap közötti, végrehajtásában egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották, most mindhárman megúszták pénzbüntetéssel. | null | 1 | https://pestisracok.hu/enyhe-itelet-szuletett-de-eliteltek-botka-parkoloberlettel-mutyizo-embereit/ | 2020-01-12 02:28:39 | true | null | null | pestisracok.hu |
A védelem által keményen bírált és súlyos kifogásokkal illetett első fokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Szegedi Közlekedési Kft. és a szegedi önkormányzat között létrejött szerződés alapján a társaság üzemeltette az önkormányzat tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a kft. szedte be és számolta el.
A Tisza-parti önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen éves parkolóbérletben. Ezen személyek listáját 2008-tól a Kalmár Gábor kabinetvezető állította össze. Ezt a listát vezetői értekezleten hagyták jóvá, majd a kabinetvezető a főjegyző utasítására eljuttatta a közlekedési cég vezetőjének.
A listákat a főjegyző és Solymos László alpolgármester írták alá azzal, hogy a Szegedi Közlekedési Kft.-től kérték a parkolóbérletek kiadását, amelyek végül a kabinetvezető révén jutottak el évente a 65 érintetthez. Így a közgyűlés tagjaihoz, a térség országgyűlési képviselőhöz, a díszpolgárokhoz, valamint a rendőrség és ügyészség vezetőihez.
Hűtlen kezelés vagy „ügyészségi szöveggyűjtemény”?
Az első fokon eljáró Gyulai Járásbíróság szerint a vádlottak az érintett időszakban – jogszabályi háttér hiányában – nem voltak jogosultak arra, hogy ingyenesen igényeljenek vagy juttassanak másoknak parkolóbérleteket. A társaság az érintett időszakban, 2008 és 2012 között összesen 307 darab bérletet adott ki ingyenesen.
A hat vádlott – áll az első fokú ítéletben – hűtlen kezelést követett el, s ezzel összesen 40 millió forintos kárt okozott a szegedi önkormányzatnak. Ezért a hat vádlott mindegyikét, a közlekedési cég volt vezetőit, a főjegyzőt, a volt alpolgármestert és a kabinetvezetőt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az elő fokon eljáró bíróság.
Volt-e felhatalmazása a városvezetőknek?
A másodfokú eljárásban az ügyészség súlyosbításáért, míg a védelem, bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett. A jogi összecsapásban a védelem „ügyészségi szöveggyűjteménynek” nevezte az első fokú ítéletet és indoklást, amely még központozását tekintve is megegyezett a vádirattal.
Az egyik védő szerint az ítéletben „nem végzett önálló mérlegelést az első fokú bíróság, és teljesen alávetette magát az ügyészségnek.” De elhangzott az is, hogy a megállapított „első fokú ítélet egyetlen terméke a büntetés kiszabása volt, mert az már mégsem ügyészi feladat.”
Vaktában történt lövöldözés
A védelem egy 1994-es törvényre hivatkozva bizonygatta, hogy a szegedi önkormányzatnak joga volt olyan fontos közhivatalt viselő személyeknek ingyenes parkolóbérletet adni, aki szoros kapcsolatban álltak a velük, ráadásul semmilyen anyagi veszteség nem érte mindezzel Szeged városát. Az ügyészség ezekre a felvetésekre semmilyen módon nem reagált a perbeszédek elhangzása után.
Az utolsó szó jogán a volt főjegyző alapjaiban vitatta a büntetőeljárás alapjait és az eljárást „vaktában leadott lövöldözésként” jellemezte. Védője arra hívta fel a figyelmet, ha annak idején tanúként „nem szolgáltat adatokat a később begyanúsított főjegyző, ma nem is lenne per”. Másrészt arra hivatkoztak, hogy a parkolóbérletekkel kapcsolatos gyakorlat minden magyar megyeszékhelyen hasonlóan működik. A helyzet pikantériája, hogy a szegedi ügyészség vezetői is kaptak az ingyenes juttatásból, és évekig nem jelezték, hogy ez probléma volna.
A másodfokon ítélkező Gyulai Törvényszék a 2008 és 2009-es cselekményeket elévültnek tekintette, de egyebekben kimondta, hogy az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, bizonyításai és jogszabály-értelmezései helyén valóak voltak, így a bűnösség kérdését helyesen állapította meg.
Az elévült cselekményeket nem számítva a másodfokon eljáró bírói tanács fenntartotta az első fokú ítéletet. Azonban kimondta: a cselekmények megítélésében, a felfüggesztett börtönbüntetéssel eltúlzott joghátrányról rendelkezett a Gyulai Járásbíróság, amelyet minden esetben pénzbírságra változtatott a Gyulai Törvényszék. A pénzbírság összege 1,3 és 2,5 millió forint közötti összeg lett.
Élénk sajtóérdeklődés...
Mindenki fellebbezett
Az ügyészség súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért, míg a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az eltérő ítéletek miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
Az ügyet sokan – kimondva, kimondatlanul – Botka László szegedi polgármester elleni hadjárat részének tekintették, akit a Fidesz régen szeretne kiütni a szegedi városvezetői székéből. Botkát végül nem sikerült leültetni a vádlottak padjára, de közvetlen munkatársait ott találjuk. Botkát az ügyben tanúként hallgatta meg az első fokú bíróság. A kormánypárti sajtó kitüntető érdeklődése mindvégig jól érzékelhető volt az ügyben. | Enyhítette az ítéletet a bíróság a Botkát célzó parkoló-ügyben | Mind a vád, mind a védelem számára felemás ítélet született péntek délután a Gyulai Törvényszéken a szegedi parkolóbérlet-perben. Az ügyészség súlyosbításáért és letöltendő börtönbüntetésért, míg a védelem felmentésért fellebbezett. Ehhez képest a Szegedi Közlekedési Vállalat volt vezetői és városháza több vezetője a bűnösség megállapítása mellett csak pénzbüntetésben részesült. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-eltulzott-joghatranyt-enyhitette-iteleteben-a-gyulai-torvenyszek-a-szegedi-parkolo-perben-125963 | 2020-01-10 11:20:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tiborcz Istvántól Szíjj László érdekeltségébe került a Visegrádon félbehagyott, üveghegynek becézett hotel. Mindez abból az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányból derül ki, melyet jóváhagyás reményében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak nyújtottak be még tavaly decemberben.
A szállodát annak idején az ír kézben lévő Tourist Projects Kft. kezdte el építeni, ám a 2008-as világválság miatt a rá következő évben félbehagyták. A torzó aztán 2016-ban került a miniszterelnöki vő érdekeltségéhez, gyaníthatóan eléggé kedvezményes áron. A BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. a Longoria Holdingon keresztül zsebelte be az épületkezdeményt, és módosított a tervein, ezért 2018-ban benyújtott egy előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, melyet akkor az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya jóvá is hagyott, ám az építkezést Tiborczék végül mégsem fejezték be. A mostani hatástanulmányt már a 2017. decemberében létrehozott MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő Alap nevében eljáró MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. nyújtotta be. Utóbbinak pedig Szíjj László a tulajdonosa.
Az újabb hatástanulmány elkészítésére azért volt szükség, mert az új tulajdonos ismét változtatott a szálloda tervein. A Visegrádi Hotelnek a dokumentum szerint
204-ről 214-re változott a szobaszáma
csökkent a területfoglalása
módosultak a légkezelő berendezések teljesítményei
módosult a fűtés technológiai berendezése
és módosult az üzemelésalatti vízfelhasználás mennyisége is.
A vizsgálatot lefolytató Green Justitia. Kft. szerint mindezekkel nem lesz gond, mint írják, a wellness szálloda építési és üzemeltetési fázisa a jelenleg hatályos jogszabályoknak meg tud felelni, a létesítés befejezése és üzemeltetése környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem jelent kockázatot.
A komplexum, amikor végül elkészül, 214 szobás, 214 parkolóhelyes, 4 csillagos Superior wellness szálloda lesz, 2 buszparkolóval és egy 29 férőhelyes kerékpártárolóval. Összesen 428 vendéget és 20 fős személyzetet tud majd elszállásolni.
Az építési terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában található, mely különleges madárvédelmi területnek számít, és Natura2000 védettséget élvez. A védett terület határa 2 kilométerre húzódik a majdani hotelétől, annak életébe a hatástanulmány szerint nem zavar majd be különösebben a munkagépek által felvert por, az emisszió és az általuk keltett rezgések. A tulajdonos igyekszik a tájba illeszteni a szállodát, annak befejezéséhez további fakivágásra nincs szükség, viszont az utolsó simítások elvégzése után a tervek szerint kialakítanak egy parkot, elültetnek 188 fát, valamint "zöldhomlokzati sávok, intenzív zöldfal, zöldfelületek, zöldtetők és futtatott zöldfalak" segítségével igyekeznek majd még jobban a környező erdőbe simítani az üveghegyet. | Tiborcz István helyett Szíjj László fejezi be a visegrádi üveghegy-hotelt | Tiborcz Istvántól Szíjj László érdekeltségébe került a Visegrádon félbehagyott, üveghegynek becézett hotel. Mindez abból az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányból derül ki, melyet jóváhagyás reményében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak nyújtottak be még tavaly decemberben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tiborcz-istvan-helyett-szijj-laszlo-fejezi-be-a-visegradi-uveghegy-hotelt.html | 2020-01-13 10:19:50 | true | null | null | mfor.hu |
Az Erzsébet-programon is százmilliókat kaszálnak Mészárosék
490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron – tudta meg a hvg.hu. Erre a két szállóra rengeteg panasz érkezett, ezután próbáltuk megtudni, mekkora összeghez jutottak a működtetők. Elsőre nem adták ki az adatokat, azokat végül azután küldték el, hogy az adatvédelmi hatósághoz fordultunk.
A legendás balatonvilágosi Club Aliga mások mellett Kádár János kedvelt üdülőhelye volt. Majdnem 50 hektáros területén számos villa található, ezek jó részét mára megette, de legalábbis alaposan megrágta az idő. Az ingatlant az Appenin Nyrt. (amiben immár Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is érdekelt) 2018 nyarán szerezte meg, azóta a területen semmi sem változott, nyáron legalábbis nem volt nyoma semmilyen újításnak.
Lapunk augusztusban ment el a Club Aligába, miután kiderült, hogy ők is részt vesznek az Erzsébet-programban, melynek lényege, hogy rászorulók (alacsony jövedelemmel rendelkező nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők) kedvezményesen nyaralhatnak kijelölt szálláshelyeken. A rendszer úgy néz ki, hogy a rászorulók a pihenés teljes árának csak kis hányadát fizetik ki – jellemzően nagyjából 20 ezer forintot az egész családra –, a maradékot az állam teszi hozzá, az Erzsébet-utalványok forgalmazásának pénzügyi eredményéből.
“Ennyire rosszra nem számítottunk”
A Club Aliga idén csatlakozott először, két szállodai épülettel és öt villaépülettel, melyeket a szintén Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels üzemeltetett. A részvételből rögtön botrány lett, miután a 24.hu-nak Erzsébet-programosok panaszkodtak az áldatlan állapotokról. A hvg.hu-hoz szintén érkezett panaszos levél, egyik olvasónk például ezt írta:
"Körülbelül január-február környékén pályázni lehetett nagycsaládosoknak 210.000 forintnyi Erzsébet utalvány értékében nyaralásra. Úgy zajlottak a dolgok, hogy ha sikeresen lefoglaltuk abból a 2 választási lehetőségből az egyiket, az állam x nap múlva küld 210.000 forintnyi utalványt, amellyel majd a szállást kell kifizetni. Tudtuk, hogy nem lesz pompás az a hely, ahol el leszünk szállásolva, de azért ennyire rosszra sem számítottunk. A hely bababarátnak van titulálva, ennek ellenére a konnektorok nagyon hanyagul voltak beszerelve, nálunk konkrétan kiesett a falból, vezetékestül, mindenestül. A nyílászárók elavultak voltak, mindent elleptek a bogarak, a tisztaság nagyon hanyag volt. Napi 3-szori étkezést kaptunk. A reggeli az viszonylag jó volt mindhárom napon, az ebéd és a vacsora viszont borzalmas volt. És akkor még nem is írtam arról, hogy az evőeszközök, a tányérok, a poharak nagyon hanyagul voltak takarítva – jóformán sehogy. Mindez került 210.000 forintnyi utalványba.
A kritikák egy részéről egyébként a helyszínen is meggyőződtünk, az egyik nyaraló ugyanis megmutatta nekünk a szállását, ami papíron egy villaépület volt, a valóságban viszont egy lepusztult apartman-féleséget takart.
“Nézzétek meg ezt, hát én ide be nem pakolok semmit” – mutatta a hűtőt az olvasó, aki szerint bár 4 éjszakát ki lehet itt bírni, és a 20 ezer forint se sok, amit ők a szobáért és az ellátásért kifizettek, “de hogy ezért az állam százezreket adott”, azt túlzásnak tartotta. Elmondta azt is, hogy a program keretében korábban voltak Hajdúszoboszlón is, az a szállás viszont teljesen más volt.
Olvasónk azzal zárta levelét: "Meg merném kockáztatni azt is, – mivel elég szocializmus feeling uralkodott az egész épületben –, hogy ez a szálloda ki sem volt nyitva már egy jó ideje, csak kinyittatták velük a "nagyok", mondván 'ezeknek a csóróknak jó lesz ez is'. "
Mint kiderült, nem is tévedett nagyot. Augusztusban felhívtuk a Club Aligát, hogy megtudjuk, egy nem Erzsébet-programosnak mennyibe kerülne a nyaralás, de kiderült, esélyünk sincs bejutni. Az alábbi beszélgetés zajlott le:
Szállást szeretnék foglalni, jó napot kívánok.
Ide nem lehet szállást foglalni a Club Aligába, mert teljes egészében az Erzsébet-program használja a szálláshelyeket.
Privátban nem lehet? Csak az Erzsébet-programosok vannak ott, a szezon végéig?
Az egész szezon végéig, tehát ebben az évben egyáltalán nem volt lehetőség szálláshelyet foglalni.
Tehát csak az Erzsébet-programosok miatt nyitottak ki?
Így van, így van. Hogy jövőre hogy lesz, még nem tudjuk, majd tél felé kellene érdeklődni.
Cikkünk megjelenése előtt próbáltuk hívni a Club Aligát, hogy rákérdezzünk a fejleményekre, de a szám nem volt elérhető.
A Hullám is csak az Erzsébet-programosokat fogadta
Következő állomásunk Keszthely volt, a város, ahol az országban talán a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó oligarcha-bizniszek száma. NER-közelben van itt a Hullám Hotel, a Balaton Szálló, a Hotel Helikon és a jachtkikötő is, valamennyi közvetlenül a parton fekszik. Keszthelyen a Hullám Hotelben szállásolták el az Erzsébet-programosokat, amit Tiborcz István érdekkörébe szokás sorolni, bár papíron már nem tulajdonos. Az üzemeltető itt is a Mészáros-féle Hunguest Hotels volt.
Miután telefonon rákérdeztünk, hogy ide lehet-e szállást foglalni privátban, azt közölték, “olyan lehetőség nincsen sajnos, a Hullám Hotel csak az Erzsébet-programos nagycsaládosok részére van fenntartva, úgyhogy a Hullám Hotelbe csak nyert pályázók tudnak menni, külön foglalásokat oda nem intéznek”. (Ezek után több balatoni Erzsébet-programos szállást végighívtunk, ott nem csak a programban részt vevőket fogadják.)
A Hullám Hotel felől is azért érdeklődtünk, mert akárcsak a Club Aligára, erre a szállásra is érkeztek panaszok. A 24.hu-nak például így jellemezték:
“Gusztustalan, ócska, régi berendezés, koszos, dohszagú, több évtizedes a padlószőnyeg, szúnyogháló nélküli, alacsony ablakok”
Egy Erzsébet-programos lapunknak finomabban fogalmazott, mint mondta, "a szálloda megmaradt abban a korban, amikor volt, régi, tehát teljes felújítást igényelne, meg kicsit modernizálni, de tisztaság van, és a személyzet nagyon kedves”.
Mindezek után kerestük meg az Erzsébet-program sajtóosztályát. Azt szerettük volna megtudni, mennyi pénzt kaptak a szállásokért Mészáros Lőrincék. Érdemben akkor nem válaszoltak, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ezután jött meg a pontos adatokat tartalmazó levél a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány sajtóosztályától.
Majdnem félmilliárd forint
Eszerint a Club Aligában és a Hullám Hotelben tavaly összesen 490,83 millió forint értékben foglaltak 3 vagy 4 éjszakás pihenést a szociális üdültetésen nyertes pályázók: előbbiben 8,9 ezer fő 386,1 millió forint értékben, utóbbiban pedig 2,4 ezer fő 104,73 millió forint értékben. A részletes adatok szerint egy személy átlagosan 43 ezer forintba került, ami egy 5 fős család esetében 216 ezer forintot jelent. Ennek egy kis részét állták a családok, a többi állami támogatás volt.
Ez nem tűnik magas összegnek, ám az is tény, hogy a Balaton környékén ennél olcsóbban is lehet színvonalasabb szállásokat foglalni, igaz, ellátás nélkül. Balatonkenesén például a booking.com-on 9,6 értékelést kapó apartman 3 éjszakára 3 felnőttnek és két gyereknek 125 ezer forintba kerül, augusztus elején. Keszthelyen találtunk 104 ezer forintért apartmant, 9,2-es értékelésűt, ahogy 98 ezer forintért is, 8,5-ös értékelésűt.
Szállás tehát lenne, akár olcsóbban is, a hoteleket üzemeltető Hunguest Hotels szerint viszont a helyzet nem ennyire fekete-fehér, sőt. Szintén még augusztusban azt közölték, ha ők nem lennének, az Erzsébet-programosok nem tudnának hol nyaralni.
"Társaságunk évtizedes tapasztalatai alapján döntött úgy, hogy besorolás nélküli szálláskínálattal üzemeltetőként részt vesz az Erzsébet-programban. Ha ezek a szálláshelyek nem fogadnának vendégeket, a rászorulók a nyári főszezonban nem tudnának közvetlen vízparti szálláshelyeken kedvezményes formában üdülni. Ennek oka az, hogy a balatoni térségben a szállodatulajdonosok, illetve üzemeltetők, jellemzően az adójogszabályok gyakori megkerülése mellett, akár ellátás nélkül is jóval magasabb díjért tudják kiadni szobáikat, mint amekkora térítésre az Erzsébet-programból számíthatnak, illetve nem képesek, vagy hajlandók ilyen volumenben a turnusok kiszolgálására” – közölték.
Úgy tudjuk, ilyen, hogy besorolás nélküli szálláshely nincs, csak "kategória nélküli" létezik. Ez azt jelenti, hogy a Hotelstars rendszerében nem minősítették, ám ez nem feltétlenül jelent automatikusan rossz minőséget.
A Hunguest Hotels azt elismerte, hogy a két általunk említett hotel, mondjuk úgy, nem tökéletes. Mint írták, “tényszerűen igaz, hogy mindkét szálláshely felújítás előtt áll”, ám szerintük “ennek ellenére a Club Aliga és a Hullám is alkalmas a vendégek kiszolgálására: a szobák jól felszereltek, tiszták, és természetesen minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek.” Egyben hozzátették, a Hullám Hotelben a panaszkönyvbe senki sem írt be, a vendégkönyvben viszont sok pozitív bejegyzés olvasható. Problémával hivatalos úton csupán egy család fordult a hotel vezetéséhez, "melyet kollégáink a helyszínen megnyugtató módon orvosoltak."
Ez még augusztusban volt, azóta viszont kiderült, hogy több család is kárpótlást kapott, miután írásban tettek panaszt. Ők a 24.hu információi szerint szeptemberben a Hunguest Hotels projektigazgatójától kaptak levelet, melyben felajánlottak nekik egy másik, ingyenes üdülést.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól megkérdeztük, hogy milyen módon választották be a Hungest szállodáit a programba, de érdemben nem válaszoltak. Annyit írtak, "a program szálláshelyeinek kiválasztásánál minden esetben fontos szempont az elhelyezkedés, a szabad kapacitás, a szobák ágyszáma és a kapcsolódó szolgáltatások."
A Hullám Hotel kikerült a szálláshelyek közül, a Club Aliga még mindig ott van
A Balatonnál egyébként az Erzsébet-program keretében a mostani adatok alapján 7 szálláshely érhető el: Balatonmáriafürdő, Zamárdi, Balatonszárszó, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonalmádi és Balatonaliga. A Hullám Hotel nincs a felsoroltak között.
Feltűnő az is, hogy általában véve, a szállások közül több a Hunguest Hotels lánchoz tartozik, ilyen például a Hunguest Hotel BAL (Balatonalmádi), vagy éppen a Hunguest Hotel Béke (Hajdúszoboszló). Tavaly számításaink szerint a Hunguest Hotel 15 hotellel vett részt a programban (összesen 55 szálláshelyből), idén 13 az övék a 43-ból.
Az Erzsébet-program sajtóosztályán azt is megkérdeztük, mennyi pénzben részesültek tavaly a Hunguest Hotels további szállodái, illetve a többi szálláshely, erre a kérdésünkre viszont nem válaszoltak. | Az Erzsébet-programon is százmilliókat kaszálnak Mészárosék | 490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron – tudta meg a hvg.hu. Erre a két szállóra rengeteg panasz érkezett, ezután próbáltuk megtudni, mekkora összeghez jutottak a működtetők. Elsőre nem adták ki az adatokat, azokat végül azután küldték el, hogy az adatvédelmi hatósághoz fordultunk. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200113_Az_Erzsebetprogramon_is_szazmilliokat_kaszalnak_Meszarosek | 2020-01-13 10:25:11 | true | null | null | HVG |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be az Appeninn Nyrt., hogy január 9-én megvásárolta a Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. 76 százalékos üzletrészét. Ez a cég üzemelteti a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpontot.
Az Appeninn Nyrt. Balázs Attilával, az építőipari- és ingatlanfejlesztési piacon működő Bayer Construct Zrt. részvényesével együtt vásárolta meg a céget, Balázs ezzel egyidejűleg 24 százalékos mértékű üzletrész tulajdonjogát szerezte meg.
A hatalmas tőzsdei cégben Tiborcz István, a miniszterelnök veje BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. nevű vállakozásán keresztül érdekelt, ő a legnagyobb tulajdonos.
Az Appeninn közleménye szerint
a kikötő magas színvonalú üzemeltetésével és a partnerével közösen tervezett jövőbeni fejlesztésekkel új, magas minőségű termékkel jelenik meg a balatoni turisztikai piacon.
Kiemelt kép: Google Street View | Tiborczéké lett a balatonfüredi kikötő is | A Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be az Appeninn Nyrt., hogy január 9-én megvásárolta a Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. 76 százalékos üzletrészét. Ez a cég üzemelteti a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpontot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/13/appeninn-tiborcz-kikoto/ | 2020-01-13 13:36:14 | true | null | null | 24.hu |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt egy év letöltendő börtönbüntetést és több, mint 27 millió forint pénzbírságot szabott ki a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre. A vádhatóság a perújítási eljárásban – amelyet három éve kezdeményezett – több, mint tíz évvel ezelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte Hunvald György megbüntetését; ennek adott helyt a törvényszék. Ugyanakkor Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, mivel a bíróság beszámította a mintegy három éves, előzetes letartóztatásban töltött időszakot a büntetésbe.
Mint ismert, az ügyészség szerint Hunvald a VII. kerület MSZP-s polgármestereként színlelt szerződéseket kötött ismerőseivel, barátaival, ami után nem történt teljesítés, munkavégzés, és ezzel negyvenötmillió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak. Volt olyan szerződő, aki havi kétszázezer forintot kapott, de az eljárásban nem tudta megmondani, mi volt a dolga. Ezért és más kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt az ügyészség 3 év szabadságvesztést kért, amely másfél év letöltendő börtönbüntetést jelentett volna Hunvaldnak. Ezt úgy változtatta meg a bíróság, hogy az előzetesben töltött idő levonásával 1 év börtönbüntetésre ítélte az ex-polgármestert, és a perköltség megtérítésén felül több, mint 27 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte őt Erzsébetváros javára.
A bíróság indokolásában részletesen taglalta az egyes “tanácsadói szerződések” jogszerűtlenségét, külön kiemelve Czibula Csaba szerződtetését. A bíróság idézte Czibula vallomását, amelyben az egykori önkormányzati képviselő azt mondta: őt Gál György SZDSZ-es politikus “ellenőrzésére” szerződtették, valós önkormányzati tevékenységet nem végzett. A testvérvárosi kapcsolatok intézésére szerződtetett Szkvorcsinszkij Alekszander Petrovics szerződése szintén kirívó visszaélést mutat; a bíróság tudomására jutott információk szerint a “szakértő” semmit sem tudott a kerület partneri viszonyairól. Egyetlen “eredménye” egy levélváltás egy ukrán üdülőhellyel; ez 12 millió forintjába került az erzsébetvárosiaknak.
Bár a bíróság öt vádpontjából négy esetében megállapította a bűnösséget, a rendkívüli időmúlás miatt a törvényileg lehetséges minimális büntetést szabta ki, amelynek értelmében nem kell börtönbe vonulnia, csupán a 27 milliós büntetést köteles megfizetni. Az ügyben az ügyészség súlyosításért, Hunvald enyhítésért fellebbezett.
Fotó: Origo | Elítélték Hunvald Györgyöt, de nem kell börtönbe mennie (Frissítve) | Jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt egy év letöltendő börtönbüntetést és több mint 27 millió forint pénzbírságot szabott ki a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre. A vádhatóság a perújítási eljárásban – amelyet három éve kezdeményezett – több, mint tíz évvel ezelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte Hunvald György megbüntetését, ennek adott helyt a törvényszék. Ugyanakkor a Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, mivel a bíróság beszámította a mintegy három éves előzetes letartóztatásban töltött időszakot a büntetésbe. | null | 1 | https://pestisracok.hu/eliteltek-hunvald-gyorgyot/ | 2020-01-13 14:22:07 | true | null | null | pestisracok.hu |
Pótmunkák miatt drágul az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése - derül ki az uniós közbeszerzési közlönyből. A tender módosítását az ajánlatkérő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A 2017 márciusában aláírt szerződés az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál kivitelezési munkáinak elvégzéséről szólt. Az épület - a Liget projek részeként - Budapesten, a Szabolcs utca 33. szám alatt készült el. A közel 30 ezer négyzetméteres létesítmény 4 szintes földalatti részében találhatók a műtárgyak raktárai, míg a földszinten és a két emelten a restaurációs műhelyek kaptak helyet.
A nyertes cégek a következők voltak:
Strabag Építő Kft.,
Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.,
valamint a stuttgarti Ed. Züblin AG.
A szerződést a felek többször módosították, a pótmunkát többletköltségei miatt. A legnagyobb - 4 milliárd 138 millió forintos tétel - a gyengeáramú és épületautomatikai rendszerek, valamint az azzal összefüggő gépészeti berendezések pótlólagos megrendeléséből adódott, még 2017-ben. Az utolsó módosítás a befejezési határidőre vonatkozott, amely 2019. november 30. lett.
Városliget beépítése: az üveg miatt drágult a zeneház
A Városliget Zrt. közölte még, hogy a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít európai szinten is egyedülálló hátteret, s sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást a Városliget szomszédságában, a XIII. kerületi Szabolcs utcában.
A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú restaurátorműhelyek, műtárgyraktárak, kutatószobák és irodák mellett helyet kapott a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is. A beruházáshoz kapcsolódik egy új, 13 ezer négyzetméteres közpark az intézmény területén belül, amely nyitvatartási időben várja a látogatókat. | Komoly drágulás a Liget Projektben | Pótmunkák miatt drágul az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése - derül ki az uniós közbeszerzési közlönyből. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/liget-projekt-budapest-dragulas.698339.html | 2020-01-13 20:22:08 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ezer sebből vérző érvekkel próbálta megindokolni Orbán Viktor, hogy miért kell megvásárolnia az államnak a Mátrai Erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől.
A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bloomberg újságírói kérdésére beszélt a témáról viszonylag hosszan. Több részből álló magyarázata azonban, ha szigorúak vagyunk a kormányfővel, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt, de ha kicsit megengedőbbek, akkor is csak durván kicsavarva lehetett valami összefüggést találni a miniszterelnök állításaiban. Ráadásul egy ponton úgy tűnt, mintha másfél órával korábbi önmagának is ellent mondott volna.
Kimaradt néhány részlet a sztoriból
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy röviden vázolta az erőmű tervezett állami felvásárlásának előzményeit, igaz, összefoglalójából néhány fontos részlet kimaradt, és volt benne egy kisebb ferdítés is. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy a Mátrai Erőmű
külföldi tulajdonban volt korábban, aztán egy cseh magyar konzorcium kivásárolta, és közben pedig az Európai Unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Súlyosakat. Azt közölte velünk a tulajdonos, hogy be fogja zárni, mert nem óhajt és nem tud megfinanszírozni egy nagy összeget. … Azt mondta a kormánynak, hogy fontolja meg, hogy nem akarja-e megvenni.
Ebből az összefoglalóból csak annyi maradt ki, hogy a magyar-cseh új tulajdonos időközben teljes egészében magyar lett, és lényegében Mészáros Lőrinc különböző érdekeltségeit takarja. Amelyek tavaly 11 milliárd forintot vettek ki az akkor már veszteséges erőműből. Ezt azért tehették meg, mert a korábbi külföldi részvényes, akitől megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény tényleg rendkívül költséges modernizációjára. Azaz éppen arra, amit a pénzt a cégből kiszedő új tulajdonos „nem óhajt és nem tud megfinanszírozni”.
Ráadásul az sem igaz, hogy közben az európai unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Egyszerűen annyi történt, hogy a régóta létező, de addig tetszhalott széndioxid kvótarendszer elkezdett működni, és ezért a korábbinál sokkal többet kell fizetni azoknak a cégeknek, amelyek CO2-t bocsátanak ki. Ám ez egyrészt nem újkeletű dolog, másrészt akkor már egész biztosan tudni lehetett, hogy komoly költségnövekedés várható az erőműnél, amikor a szóban forgó 11 milliárdot kivették a vállalatból.
Sőt, valójában már ennél is sokkal korábban tudhatta a tulajdonos, hogy nagyon meg fognak ugrani a kiadásai, hiszen – amint ezt korábbi cikkünkben bemutattuk – egy régebbi ügylet miatt eddig is piaci ár alatt vették a széndioxid kibocsátásra feljogosító kvótát. Ez az áldásos állapot azonban az idén véget ér, így mostantól minden évben tízmilliárdokat bukhat ezen a vállalat. Egészen pontosan annak tulajdonosa, amely valószínűsíthetően ekkor már az állam lesz.
Milyen tízezer ember?
Ez azonban még csak miniszterelnök bevezetője volt, az érvek csak ezt követően hangoztak el. Orbán Viktor elsősorban a munkahelyek megőrzésére építette magyarázatát. Szó szerint ezt mondta:
én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.
Önmagából is kérdés, hogy mennyire állami feladat a munkahelyek teremtése vagy megőrzése egy alapvetően még mindig munkaerőhiányos helyzetben. Az azonban egész biztos, hogy ez a tízezer munkahely a legdrágábbak között lesz az állam szempontjából, pedig a költségvetési támogatással megkínált nagyberuházások között eddig is volt már néhány, ahol lényegében évekig az állam vállalata át az alkalmazottak fizetését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.
A témáról legutóbb novemberben írtunk, amikor Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolt a tavalyi nagyberuházásokra adott támogatásokról, és tárcavezető által közölt adatokból kiderült, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Mivel a létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt, ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.
Itt ennél is sokkal magasabb lehet ez az összeg. Bár a Mátrai Erőműre költendő pontos összeg egyelőre nem ismert, a kormányfőnek feltett kérdésben egy miniszteri nyilatkozatra hivatkozva 1 milliárd dollár, azaz 300 milliárd forint hangzott el. Bár a konkrét összeget Orbán Viktor nem erősítette meg, de azt mondta, hogy nagyságrend valóban valahol itt lehet. Márpedig az 1 milliárd dollárral számolva ez fejenként 30 millió forintot jelent*már persze ha elfogadjuk azt, hogy csak a munkahelyek megmentése a cél..
Ráadásul a 10 ezer munkahely sem teljesen valós adat, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt-nél jelenleg nagyjából 2000-2100 ember dolgozik.
A kormányfő ugyanakkor megmagyarázta, hogyan jött ki az ennél ötször magasabb adat: szerinte „nem csak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is”.
Ennél részletesebben nem fejtette ki, hogy ennek mi az oka, de a megfogalmazásból eléggé úgy tűnik, mintha az érintett vállalatok a Mátrai Erőmű nélkül nem juthatnának áramhoz. Ez azonban nem igaz. A paksi lakásokban sem kapcsol ki a tévé, ha valamiért vissza kell fogni az atomerőmű teljesítményét, amire azért elég szép számmal volt példa a közelmúltban. Az érintett cégek megvennék máshonnan az áramot, hiszen be vannak kapcsolva a hazai villamosenergiahálózatba.
Persze – ahogy erre egy lapunknak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmet – nem kizárt, hogy az ipari park tényleg közvetlenül az erőműből egy célvezetéken keresztül kap áramot, de ezt bármikor ki lehet váltani. Az elképzelhető, hogy egy ilyen lépés megdobná a vállalatok költségeit, mert most a közvetlen szerződéssel olcsóbban szerzik be a villamosenergiát, de ez nem lehet érv, hiszen
ha az erőmű állami tulajdonba kerül, akkor a tiltott állami támogatás kérdését is felveti a piaci szint alatti árazás.
Ha megengedőbbek vagyunk a miniszterelnökkel, akkor teljesen azért nem volt alaptalan a felvetése, az erőmű körüli vállalatok egy része ugyanis tényleg a létesítménytől függ, csak éppen nem elsősorban azért, mert onnan szerzik be az (olcsó) áramot. Az ipari park bemutatkozása szerint részben olyan vállalkozásoknak adnak otthont, amelyek vagy az erőművek üzemeltetésével keletkező melléktermékek hasznosítására, vagy pedig a biomassza együttégetési projektekre alapoznak. Egyrészt azonban nem minden cég, másrészt amelyek ilyenek, azok is be tudják szerezni a szükséges alapanyagokat máshonnan, ha valóban van piaci igény a tevékenységükre.
Ha lezárunk egy feljárót, járhatatlan lesz az M7-es?
A munkahely-megtartási érvek tehát nagyon sántítanak, de még így is ez tűnik a miniszterelnök által mondottak közül a legerősebbnek. A másik, csak megemlített magyarázat, miszerint a Mátra Erőmű bezárása miatt a teljes villamosenergia-rendszerben keletkeznének zavarok például szakmai szempontból – ahogy egy szakértő fogalmazott – konkrétan mellébeszélés. Erre egyébként részletesebben azért nem tért ki Orbán Viktor, mert nem akarta untatni a hallgatóságot, mindössze annyit mondott, hogy mivel az erőmű az energiaszállítási rendszer működésének egy csomópontja, a kiesése az egész energiarendszerben problémát okozna.
Ez azonban nagyjából olyan érvelés, mintha azt mondanánk, hogy nem lehet lezárni az M7-es érdi felhajtóját, mert az zavarokat okoz az autópályán.
Ráadásul ez a hasonlat csak akkor lenne teljes, ha a lezárást az érdiek (egészen pontosan a felhajtót használók) kérnék, mondván többet nem akarják használni az utat.
Egyébként, ha nem is a közelmúltban, de a 2000-es évek elején volt olyan, hogy a Mátrai Erőmű lényegében kiesett a termelési rendszerből, mert annyira hideg volt télen, hogy a lignitet nem tudták eljuttatni a kazánokba. Ha akkor sikerült ezt a problémát kezelni, akkor vélhetően most – amikor modernebb informatikai háttér van a villamosenergia rendszer mögött, és felkészülni is lenne idő – sem okozna megoldhatatlan problémát.
Talán még ennél is zavarosabb az az érv, miszerint a lignitet, mint a Magyarországon egyetlen helyben rendelkezésre álló energiahordozót ugyan kivezetjük, de stratégiai tartaléknak megtartjuk, hogy, ha valami rendkívüli dolog történik, például kitör egy háború, akkor ne maradjon áram nélkül az ország. Így ugyanis teljesen érthetetlen, hogy mit akar csinálni a több százmilliárdos modernizáció során az erőművel az állam.
Az nem tűnik reálisnak, hogy hosszabb távon fennmaradjon a széntüzelés, különösen, hogy másfél órával korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy 2030-ra a villamosenergia termelés 90 százalékát karbon-semlegessé tesszük. Márpedig a korábbi években a Mátrai Erőmű a maradék 10 százaléknál egyedül nagyobb részt hasított ki a hazai áramtermelésből. Ha viszont megszűnik a széntüzelés, akkor nem teljesen tiszta, hogyan szeretnénk vészhelyzetben lignitből áramot termelni, hacsak ott nem marad a használaton kívüli erőmű (amire egyébként már volt példa).
Összességében tehát továbbra sem sikerült megindokolni, hogy miért kell átvenni az ország leggazdagabb emberétől egy olyan erőművet, amiből a rövid tulajdonlás alatt súlyos milliárdokat vettek ki, és amely mostantól évente tízmilliárdos nagyságrendben termelheti a veszteséget – ráadásul a kormány hosszútávú terveiben a jelenlegi formájában egész biztosan nem is szerepel. | Orbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerült | Ezer sebből vérző érvekkel próbálta megindokolni Orbán Viktor, hogy miért kell megvásárolnia az államnak a Mátrai Erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200113/orban-viktor-megprobalta-megindokolni-miert-vesszuk-meg-meszarosek-eromuvet-de-nem-sikerult/ | 2020-01-13 09:22:00 | true | null | null | G7 |
Furcsa cégnévre bukkanhatott a jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók tavaly őszi listáján az, akinek valamiért az ilyen dokumentumok böngészése a hobbija. Az adóhivatal által közzétett kimutatás 25. helyén ugyanis egy bizonyos Mészáros & Felcut Kft. szerepelt, amelytől összesen közel 440 millió forintot követelt a NAV. Valószínűleg kevés ember van Magyarországon, akinek a vállalat nevéről – a betűhiány ellenére – nem a miniszterelnök néhány év alatt leggazdagabb magyarrá váló felcsúti barátja jut az eszébe. Pedig ehhez a céghez nincs köze Mészáros Lőrincnek, egyszerűen csak valaki jó ötletnek tartotta lényegében róla elnevezni a vállalatát, majd elcsalni némi adót.
Elfelejtettek befizetni 160 milliónyi adót
A Mészáros & Felcut Kft. egyébként kifejezetten fiatal cég, kevesebb mint három éve, 2017 tavaszán alapították. Ráadásul véletlenül sem Felcsúton, hanem onnan nagyjából 80 kilométerre, Gyömrőn, egy vélhetően többlakásos házban.
A vállalat főtevékenysége a vegyes termékkörű nagykereskedelem, de papíron foglalkoznak mindenféle közúti gépjármű adásvételével, illetve mezőgazdasági termékek, építési anyagok, bútorok, háztartási áruk, de még hajó és repülőgép nagykereskedelmével is. Legalábbis elvileg, a cég tényleges működéséről ugyanis lényegében semmit nem lehet tudni. A vállalat – hiába lenne ez kötelező – eddig egyetlen évben sem számolt be a tevékenységéről, és úgy tűnik, hogy ennek megfelelően adóbevallást sem adott le.
Az adóhiányosok listáján elfoglalt helye legalábbis elég egyértelműen erre utal. Adóhiány ugyanis úgy keletkezik, hogy az adót nem vallja be a cég vagy a magánszemély, így azt a NAV állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van, és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna fizetnie. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlákkal). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál, és kevesebb társasági adót fizet*vagy a bevétele, és kevesebb áfát fizet stb..
A Mészáros & Felcut Kft. 156 millió 257 ezer forintnyi adófizetési kötelezettségről felejtett el így számot adni. A NAV azonban ennél is jóval több pénzt követel rajtuk. Az adóhiány után ugyanis*a hiány 50 százalékától 200 százalékáig terjedő mulasztási és adóbírságot is ki lehet szabni. A hatóság pedig élt is ezzel, olyannyira, hogy az őszi lista szerint a be nem vallott adón felül további 288 milliót követeltek a cégtől. Így a teljes követelés meghaladta a 443 millió forintot, aminél csak 14 cég és magánszemély hozott össze többet abban az időszakban.
Gyorsan eladták
A vállalatot, illetve annak ügyvezetőjét megkerestük kérdéseinkkel, mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mivel foglalkoztak az elmúlt három évben, miért nem vallották és fizették be az adót, illetve tervezik-e ezt egyáltalán, ám kérdéseinkre – hiába nyitották meg a levelet – nem érkezett válasz. Szintén nem reagált megkeresésünkre a társaság alapítója,
a kreatív nevű vállalat ugyanis nem ugyanannak a kezében van, aki létrehozta, rövid története során már tulajdonost váltott.
Ráadásul viszonylag hamar: az alapító már hét hónappal a cég bejegyzése után eladta a teljes részesedését. Mivel nem volt egyértelmű, mely időszakban felejtett el adót fizetni a Mészáros & Felcut Kft., egy másik cégén keresztül vele is megpróbáltunk kapcsolatba lépni, ám ez nem sikerült, így azt sem tudhattuk meg, miért ezt a nevet választotta a cégének, illetve tudott-e az elmaradásokról.
Mindenesetre a cégbíróságra leadott iratok szerint jóval olcsóbban adta el a vállalatot, mint amennyit az névértéken ért. A céget ugyanis 3 millió forintos tőkével alapította, de a vevő csak 300 ezer forintot fizetett érte. A szerződésben emellett külön kiemelték, hogy a vevő tisztában van a kft. minden korábbi szerződésével, kötelezettségével és jogosultságával. Ez valahol érthető, de hasonló helyzetekben az ilyen bekezdések akkor szoktak ennyire hangsúlyosan megjelenni az egyébként nyúlfarknyi szerződéseken, ha az eladó mindenképpen szabadulni akar minden felelősségtől.
Azt a pénzt már hiába keresik
A lista egyébként, amin a Mészáros & Felcut Kft. szerepelt, tegnap óta nem elérhető, mivel időközben a NAV közzétette az új, tavalyi utolsó negyedéves dokumentumot, amivel párhuzamosan az előzőt mindig eltávolítják a honlapjukról. A társaság táblázatból való eltűnése azonban nem azt jelenti, hogy megfizették volna az adót, sőt. A hatóság korábban kérdésünkre ugyanis elárulta, hogy a
listára akkor kerül fel egy adózó, ha az előző negyedév során a NAV a véglegessé vált határozatban természetes személyek esetében tízmillió forintot, más adózók esetében százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg az adózó terhére, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségnek az adózó a határozatban megállapított határidőben nem tett eleget.
Magyarul a lista dinamikus, mindig azok szerepelnek rajta, akiknél az előző negyedévben állapítottak meg adóhiányt. Az érdekes kérdés, hogy ennek ellenére miért kell az előző dokumentumot minden negyedévben eltávolítani, és miért nem lehet nyilvántartani azokat a szereplőket, akiken továbbra is százmilliókat követel az adóhatóság, ám erről túl sokat nem árult el a NAV, a hatályos jogszabályokra hivatkozva.
Konkrétan a Mészáros & Felcut Kft.-n valószínűleg nem fogják tudni behajtani a követelést, mivel a céget a bíróság hivatalosan – épp a NAV kérésére – már azelőtt megszűntnek nyilvánította, és megindította ellene a kényszertörlési eljárást, hogy a vállalat felkerült volna a listára. A adóhatóság ugyanis arról tájékoztatta a cégbíróságot, hogy a vállalat adószámát megszüntették, ilyenkor pedig ez a bevett bírósági gyakorlat.
Az ügyben megkerestük Mészáros Lőrinc csoportját is, de válaszokat egyelőre nem kaptunk. Tőlük azt kérdeztük, hogy tudtak-e egyáltalán a Mészáros & Felcut Kft. létezéséről, illetve arról, hogy komoly adóhiánya van a vállalatnak. Emellett arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy van-e kapcsolatuk a társasággal, valamint annak tulajdonosával, és ha nincs, nem zavarja-e őket a névválasztás.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően a Mészáros-csoport az alábbi választ küldte kérdéseinkre:
„A Mészáros-csoportnak, illetve tulajdonosi körének nincs és nem is volt üzleti kapcsolata a Mészáros & Felcut Kft.-vel, annak egykori és jelenlegi tulajdonosával személyes ismeretség nem állt és nem áll fenn. Az egyébként kényszertörlés alatt álló céggel szemben jogi lépéseket nem tervezünk.” | Elnevezték a cégüket Mészáros & Felcut Kft.-nek, majd elcsaltak 160 milliónyi adót | A gyömrői cégnek valószínűleg semmi köze nincsen a felcsúti Mészáros-csoporthoz, de közel félmilliárd forintot követelt tőlük a NAV. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200114/elneveztek-a-ceguket-meszaros-felcut-kft-nek-majd-elcsaltak-160-millionyi-adot/ | 2020-01-14 09:41:30 | true | null | null | G7 |
Karácsony előtt egy nappal derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti a Debrecen – Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét közel 55 milliárd forintért.
A tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) éppen december 23-án tette közzé a beérkező ajánlatokról szóló összegzést. A közbeszerzésen ugyan öt cég indult, ám közülük a magyar Dömper Kft-t és az osztrák hátterű Swietelsky Vasúttechnika Kft-t kizárták, a szintén osztrák Strabag és a német tulajdonú Vasútépítők Pályatervező Kft. pedig szűk 3 milliárddal drágábban vállalta volna a munkát, mint a felcsúti milliárdos vállalata.
Állomást építenek a BMW-gyárnak
A hatalmas fejlesztés a debreceni BMW-gyárhoz köthető közel 120 milliárd forintnyi beruházás egyik legdrágább eleme. A most megrendelt első ütem keretében a 108-as kódjelű vasútvonal Debrecen és Macs közötti nagyjából 15 kilométeres szakaszát újítják fel teljes egészében. A kiírás szerint vágányok fejlesztésén túl mások mellett
átépítik a debreceni és macsi állomásokat, amelyek térvilágítást kapnak,
átalakítják a biztosítóberendezéseket,
integrált vasúti távközlő rendszer építenek ki,
parkolót alakítanak ki,
de épül zajvédőfal, aszfalt burkolatú út, kerékpárút és járda illetve egy szakaszon „kétnyomúsítás” is.
Ami pedig ennél is fontosabb, hogy a külön állomást kap a BMW gyárnak is otthont adó Macs Ipari Park. Ez a szakasz ugyanis épp azért fontos, mert a tervezett üzem pont Macs és Debrecen között félúton lesz.
Bár így a beruházás már elég komplex, a 15 kilométerre 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint így is soknak tűnik. Még akkor is, ha a kétnyomúsítás miatt ténylegesen ennél jóval több vágány épül, és valóban vannak olyan tételek, amik jelentősen megdobják a költségeket.
A Heti Válasz két éve részletes cikkben elemezte, hogyan kúsznak fel a vasútépítési költségek. Akkor a rekorder a Szolnok–Szajol szakasz volt kilométerenként 3,29 milliárddal, de ott új hidat építettek a Tiszán, ami azért nagy mértékben megdobja a fajlagos költségeket, így az nem hasonlítható össze ezzel a beruházással. Az akkori második Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti rész, ahol 3,14 milliárdból jött ki egy kilométer, és aminek felújítását szintén Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte el konzorciumban. A Heti Válasz már akkor jelezte, hogy ez elég komoly növekedés a korábbiakhoz képest. Négy-öt évvel korábban ugyanis még azt elemezte a magyar sajtó, hogy nemzetközi összevetésben miért olyan drága a Szajol és Püspökladány közötti vasút felújítása, amelyet a tenderen győztes cégek kilométerenként 1,45 milliárd forintért vállaltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hivatalos összeg tízszeresével támogatjuk valójában a debreceni BMW-gyáratMás a nagyságrend, ha a közvetlen támogatáson túl az olyan út-, vasút- és közműfejlesztéseket is számba vesszük, amelyek egyébként nem valósulnának meg.
Nem szántak rá ennyit
Eredetileg a kormány sem számolt ilyen magas költségekkel. A kormány ugyanis a teljes vasúti fejlesztésre összesen 71,6 milliárd forintot különített el, ebben viszont benne van a felújítás második szakasza is, a Nagymacs és Balmazújváros közötti 11 kilométer.
Azaz a fejlesztésre elvileg kilométerenként nem 3,6, „csak” 2,7 milliárd jutott volna.
Ám ennyiből már most látszik, hogy nem fog kijönni a teljes beruházás. Bár a második etap rövidebb és valószínűleg egyszerűbb, mint a mostani, de elvileg magába foglalja a Debrecen–Balmazújváros közötti vasúti pálya villamosítását is. Márpedig a korábbi tapasztalatok szerint ez önmagában is tízmilliárdos tétel lehet. Mindez azt is jelenti, hogy az egész (nemcsak a vasúti fejlesztéseket felölelő) projektre sem lesz elég az eddig elkülönített 120 milliárd.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
A mostani 55 milliárdos munka egyébként a V-Híd életében sem jelentéktelen megbízás, önállóan nem is nyertek még el korábban ekkora tendert. Más cégekkel összeállva azonban már volt nagyobb megbízásuk is: Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy, illetve a Püspökladány – Ebes szakaszok építése egyaránt meghaladta a 70 milliárdot. Amikor ezeket elnyerték papíron még nem Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos, ám így sem maradt ki a fejlesztésekből a felcsúti milliárdos, hiszen mindkét projektben egy másik cége, az R-Kord volt a V-Híd partnere.
Újra nyert a Közgép
A vállalat egyébként természetesen most sem teljesen egyedül végzi a munkát, és az előírt referenciákat sem egyedül biztosította. Alvállalkozóként ezúttal is bevonják az R-Kordot, sőt az egykori Simicska-birodalom központi cégét, az azóta Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, Szíjj Lászlónak a tulajdonában kerülő Közgépet is.
Utóbbi cég azt követően, hogy a Simicska-Orbán háború lényegében megsemmisítette, az új tulajdonosnak hála mostanra tényleg visszakerült a hazai építőipari térképre. Már tavaly nyáron biztosítottak referenciát a Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János cégének a székesfehérvári vasútállomás feletti gyalogos felüljáró befejezéséhez, majd a szintén Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt alvállalkozójaként egy közel 50 milliárdos projektben a fővárosba is visszatértek. A cég rehabilitása végül december elején vált teljessé, amikor
az egykori Simicska-cég közel négy év szünet után nyert el újabb közbeszerzést.
Ráadásul nem is kicsi munkát kapott a hírhedt vállalat: a kétszer kétsávos M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát építheti meg közel 44 milliárd forintért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik. | Mészáros Lőrinc 54 milliárdért épít vasutat a BMW-gyárhoz, nem lesz elég az erre félretett pénz | Elég magas fajlagos költséggel épít vasutat a BMW-gyárnak a felcsúti milliárdos V-Híd nevű cége. Közben újra állami munkát nyert Simicska Lajos egykori cége, a Közgép. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200109/meszaros-lorinc-csak-54-milliardert-epit-vasutat-a-bmw-gyarhoz-nem-lesz-eleg-az-erre-felretett-penz/ | 2020-01-09 09:51:00 | true | null | null | G7 |
Bár az utóbbi időben a NER informatikai üstököseként a Mészáros Lőrinctől a korábbi jobbkezéhez, Jászai Gellérthez vándorolt 4iG Nyrt.-t szoktuk emlegetni, néhány éve még egy másik cégről suttogták azt, hogy a legmagasabb körökhöz van bekötve. Ez a vállalat a Symmetria Magyarország Zrt., amely ugyancsak szépen gyarapszik, és az iparági pletykák szerint a Tiborcz család, közelebbről Tiborcz István bátyja, Tiborcz Péter befolyása alatt áll.
A szóbeszédet a cégadatok alapján nem lehetett igazolni, Tiborcz Péter neve ugyanis nem fordul elő a bejegyzések között, és ránézésre nem sokat mond a Symmetria jelenlegi többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese, illetve az ügyvezető, Teasdale Harold neve sem. Annyit lehetett megállapítani, hogy a Symmetria körül rendre olyan emberek bukkannak fel, akik családi vagy üzleti vonalon kötődnek Tiborczékhoz, és egyre-másra esnek be a céghez a közpénzes megrendelések, például a Zala Megyei Kormányhivataltól, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, a Lechner Nonprofit Kft.-től, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től vagy éppen a Magyar Fejlesztési Banktól és a Belügyminisztériumtól.
Ezeknél egyértelműbb bizonyíték is akad azonban a Symmetria-Tiborcz összefonódásra: mint a 24.hu megtudta, a Tiborcz család V. kerületi, Báthory utcai lakását használta az utóbbi években milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese. A 89 négyzetméteres ingatlanban jelenleg Tiborcz Péter cégei működnek.
A lakást 2016-ban vásárolta meg Orbán Ráhel férje, Tiborcz István, hogy alig fél év múlva elajándékozza édesapjának, Tiborcz Sándornak.
A lakásban működtette egyéni vállalkozását Griecs-Farkas — ekkor a Symmetria Magyarország Zrt. igazgatósági tagja, jelenleg többségi tulajdonosa — egészen addig, amíg Tiborcz Sándor 2018 februárjában tovább nem ajándékozta a lakást a másik fiának, Tiborcz Péternek, aki a cégbírósági adatok szerint jelenleg is itt él, és ide jegyeztette be a vállalkozását is.
Sőt, ebben az idővel a Tiborcz család három tagja által is tulajdonolt lakásban volt a Choridon Kft. székhelye is: ezt a céget Griecs-Farkas Emese Teasdale Haroldtól, a Symmetria jelenlegi ügyvezetőjétől vásárolta meg.
Az ingatlan tulajdonviszonyait itt tekintheti át:
A jogász végzettségű Tiborcz Péter a Fidesz tagja volt, pártkarrierje a 2006–2010-es ciklusban a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöki posztjáig repítette, de dolgozott a bicskei önkormányzatnál és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) is, majd 2014 nyarán a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője lett. Ő volt a jelenleg felszámolás alatt álló HCS Experts Kft. ügyvezetője, ennek a neve előkerült a Microsoft-botrányban is.
Griecs-Farkasról már nehezebb konkrétumokat mondani: a szektorra rálátó forrásaink szerint az informatikai területen gyakorlatilag ismeretlen. Ami biztos, az az állammal való egykori kapcsolata: Tiborcz Péterhez hasonlóan őt is tanácsadóként foglalkoztatta az NFM.
Zibriczki Béla 2014-ben társtulajdonosként került a Symmetria jogelődjéhez, amit két év múlva zrt.-vé alakítottak. A cégbírósági papírok szerint ekkor, a fordulat előtt került a céghez Griecs-Farkas Emese, akit 2016 szeptemberétől külsős megbízással foglalkoztattak, önálló cégjegyzési joga nem volt. Valószínűleg ezért volt szükség egyéni vállalkozására. Griecs-Farkas 2018-ban – Teasdale Harold jelenlegi kisebbségi tulajdonostársával együtt – Zibriczki üzletrészéből vásárolt, így már tulajdonosként jelent meg a milliárdos forgalmat bonyolító cégnél.
Teasdale Harold ügyvezető lapunknak megerősítette, hogy ő és Griecs-Farkas is ismeri Tiborcz Pétert, és személyesen válaszolt a cége kapcsolatrendszerét feszegető kérdéseinkre. Rákérdeztünk az informatikai berkekben készpénzként kezelt pletykára, miszerint tulajdonostársa, Griecs-Farkas Emese magánéleti kapcsolatban áll Tiborcz Péterrel, mire azt válaszolta:
Úgy tudom, hogy van kapcsolatuk egymással. Az, hogy ez mennyire szoros – élettársi, házastársi –, erre nem tudok válaszolni, és nem is tisztem.
A cégvezető szerint azt az eldöntendő kérdést, hogy kapcsolatban állnak-e a Tiborcz családdal, nem lehet megválaszolni egy igennel vagy nemmel.
Tiborcz Istvánnal semmilyen üzleti kapcsolatban, sem én, sem az igazgatóság, sem a tulajdonosi kör nem áll. Biztosan vannak, akik szeretnének vele kapcsolatban lenni, és lehet, hogy nekünk is könnyebb lenne, de mi a saját utunkat járjuk. A Tiborcz családra vonatkoztatva: Tiborcz Péterrel évekre visszanyúló, szoros és régi jó kapcsolatom van, de ez egy baráti kapcsolat.
Sőt: Teasdale Harold szerint üzleti ügyekről nem is beszélnek.
Dr. Tiborcz Péterrel van egy személyes, jó kapcsolatom, de elképzelhető hogy a Tiborcz családdal másnak is van kapcsolata a cégen belül. De talán ugyanolyan esélye van, hogy a Gyurcsány vagy a Medgyessy családdal is lehet kapcsolata bizonyos kollégáinknak. Multinacionális környezetben szocializálódtam, nem az alapján veszek fel senkit, vagy tartom a cégen belül, hogy milyen a származása vagy a családfája.
Nem tud a cégről, amit vezetett
Teasdale Harold arról is beszélt, hogy Griecs-Farkas Emesét 2015-2016 táján ismerte meg a Syncope-Projekt Kft.-n keresztül. Mint mondta: ekkoriban a jelenleg felszámolás alatt álló cég a „helyét kereste a világban”, magyar innovációkat segítettek a nemzetközi piacra, Griecs-Farkas Emese pedig a nemzetközi piac ismeretével támogatta az üzleti stratégia létrehozását. A Symmetria Magyarországnál is hasonló területen dolgozik.
Beszélgetésünkben szóba került Tiborcz Péter új cége, a TransCon Húngaro Zrt., amely ugyanabban az irodaházban működik, ahol 2018 közepéig a Symmetria tevékenykedett.
Fogalmam sincs, hogy ennek a cégnek hol a székhelye, vagy éppen ki vezeti. Az ottani ügyvezetőt kellene megkérdezni. De igen, a Symmetriának volt ott székhelye
– mondta, majd jelezte, csak véletlenről lehet szó. Mindenesetre érdekes, hogy az üzletember nem tud sem a cégvezetőről, sem a székhelyről: a vezérigazgatói posztot Tiborcz Péter éppen tőle vette át 2018 nyarán, a vállalkozás pedig az alapítása óta nem költözött. Teasdale Harold értesüléseinket megerősítve elismerte, hogy Tiborcz Péter járt a Symmetria jelenlegi székhelyén.
Diszkrimináció lenne
Teasdale Harold szerint „súlyos diszkrimináció” lenne, ha bármely kollégáját családi kapcsolatai vagy származása miatt utasítaná el. A kérdéseinkben felvetett esetleges összeférhetetlenség pedig számára értelmezhetetlen, hiszen a közbeszerzési eljárásokban csak az objektív feltételeket – például a referenciákat, illetve a megajánlott árat – veszik figyelembe, azt nem, hogy a cég tulajdonosai, vezetői milyen magánéleti, családi kapcsolatban állnak egymással. Tiborcz Péterrel pedig, mint mondta, nem beszélget a közbeszerzésekről, nem kéri sem a segítségét, sem a tanácsát.
A cégvezető szerint bevételeiknek csak minimális részét teszik ki a közbeszerzéseken elnyert munkák, azonban arról beszélt, hogy alvállalkozóként segítik a 4iG Nyrt.-t, a T-Systems Nyrt.-t és a Delta Csoportot is. | Tiborczék lakását használta az állami megrendelésekkel kitömött cég tulajdonosa | A Symmetria környékét bőven átszövik a Tiborcz-szálak. A jogelőd cég projektmenedzsere, Bertha Péter a nagyanyja révén rokonságban áll a Tiborczokkal, Berthát pedig korábban olyan Tiborcz-cégekbe vették be tulajdonostársnak, amelyek közelébe a miniszterelnök veje legfeljebb bizalmasát, Hamar Endrét engedte, és amelyek révén a rokon közel került olyan ügyekhez, mint az Elios-botrány és a keszthelyi kikötő megszerzése. Árulkodó volt Zibriczki Béla megjelenése is a Symmetriában, ő jelenleg is Bertha tulajdonostársa a külgazdasági tárca kereskedőházi hálózatába bevont Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben. Tavaly év végén pedig az Átlátszó vette észre, hogy Tiborcz Péter vezérigazgató lett egy olyan cégben — a TransCon Húngaro Zrt.-ben — , amely a Symmetria-Syncope csoport kvázi testvérvállalata. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/01/14/tiborcz-peter-symmetria/ | 2020-01-14 11:37:48 | true | null | null | 24.hu |
Plusz az apró, ugye. Merthogy Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere a címben foglaltakon felül 82 ezres havi költségtérítésre is jogosult polgármesterként. Ebben nem is volt választása, ahogyan a törvény által rögzített polgármesteri tiszteletdíjban sem. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél azonban elviekben nem lett volna kötelező felügyelőbizottsági-tagságot vállalnia. De elfogadta e nehéz terhet, majd az elnöki tisztséget is, és persze az érkezése előtt megduplázott, de alapra sem kevés fb-elnöki juttatást is. A harkányi polgármester így komoly, nagy budapesti önkormányzati cégek fb-elnöki juttatásait is lepipálta. A bruttó 644 ezres havi tiszteletdíjra valószínűleg elég sokak fel is kapják a fejüket. Főleg, hogy ehhez egy kicsit kellett még”trükközni” is.
A Szabad Pécs számításai szerint mintegy 915 ezer forintot vihet haza tisztán, adózottan minden egyes hónapban Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere. Aztán, hogy kap-e majd még jutalmat a polgármesteri munkájáért ezen felül, majd kiderül. Az biztos, hogy korábban igen szép summával gazdagodott, az elmúlt ciklusban is ő volt ugyanis a településvezető és két alkalommal is kapott hathavi jutalmat, azaz egy teljes évnyi illetménynek megfelelő összeggel többet kasszírozhatott.
De, hogyan is jött ki a havi nettó 915 ezres összeg, és az, hogy kb havi 1,5 millió forintba “kerül” adókkal és járulékokkal Baksai a harkányi önkormányzatnak és annak egyik cégének?
A 4500 lelkes dél-baranyai fürdőváros polgármestere lapunk értesülése szerint nem csak a polgármesteri tisztséget látja el, hanem a harkányi önkormányzat többségi tulajdonában álló Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél is dolgozik, az annak működését, törvényességét is ellenőrző felügyelő bizottság elnöke. Erről testületi jegyzőkönyv is a birtokunkban van, de nem is tagadták, a harkányi önkormányzat jegyzőjének küldött megkeresésünkre ezt elismerte a harkányi önkormányzat “kommunikációs munkatársa” (a levél aláírását idézzük).
Baksait tehát a harkányi testület a gyógyfürdő fb-tagjának jelölte és választotta meg, egyben a felügyelőbizottság szerkezetét átalakítva. A korábbi ötfős testületből háromfős grémiumot alakítottak. Azt a pénzt (tiszteletdíjat) pedig, amit papíron a másik két “kieső” fb-tag kapott az elmúlt években, odaadták (megszavazták) a leendő fb-elnöknek. Amely posztra aztán később a háromfős tagság éppen a harkányi polgármestert találta a legalkamasabbnak(!) maguk közül. Márpedig a tagok eddig a mindenkori minimálbért, az fb-elnök a minimálbér kétszeresét kereste meg. És finoman szólva az sem volt kevés.
Ráadásul, aki egy picit is ért a cégjoghoz vagy nem szokta cserben hagyni a jogérzéke, azonnal felkaphatja erre a hírre a fejét, hiszen a polgármester a többségi tulajdonos önkormányzat vezetőjeként elviekben a tulajdonosi jogok gyakorlója, azaz a társaság közgyűlésein jelen lehetne, sőt ott is kellene lennie neki vagy megbízottjának és képviselnie a tulajdonos érdekeit, de felügyelőbizottságba éppen emiatt nem lehetne jelölni sem. Csakhogy volt már erre példa korábban is, Imri Sándor korábbi, független harkányi polgármester is volt már a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. És a tulajdonosi jogok gyakorlását ehhez ő is átadta másvalakinek előzetesen, ahogyan most Baksaiék is ezt tették. Baksai Tamás ugyanis egy harkányi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint arra kérte alpolgármesterét, Hosszúné Dávid Éva Margitot, hogy ebben a ciklusban ő lássa el a tulajdonosi képviseletet. Így tehát elviekben – még, ha lehetnek is olyan jogászok, akik ezzel a “trükkel” szemben nem csak etikai, hanem jogi aggályokat is megfogalmaznak – megnyílt az út Baksai fb-tagsága előtt.
Lapunk megkereste a harkányi önkormányzat jegyzőjét kérdéseivel, helyette másnap a kérdéseinkre a harkányi önkormányzat “kommunikációs munkatársa” válaszolt írásban. Rákérdeztünk arra, hogy stimmelnek-e az összegek, miszerint Baksai bruttó 548 400 forintot kap polgármesterként és 82 260 forintot polgármesteri költségtérítésként. Ez az illetményének a 15%-a, és törvény szerint ennyi jár neki. Ahogyan a lakosságszám alapján, a helyettes államtitkári fizetéshez igazítják százalékosan a települési polgármesterek havi illetményét is. A 4500 lelkes Harkányban a helyettes államtitkár fizetésének 55%-a a polgármesteri illetményt, és sem azon, sem a költségtérítésen nem is lehet változtatni, azaz arra a fix összegre jogosultak a településvezetők, azt meg is kell szavazni és ki is kell fizetni a törvény szerint. Ebben tehát nem volt választása Baksainak, ahogyan a harkányi önkormányzat részéről ezt hangsúlyozták is lapunknak.
Megerősítették azt is, hogy Baksait megszavazta a testület a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. felügyelőbizottsági tagjának, majd a tagok maguk közül fb-elnöknek. És, hogy a fb-elnöki korábbi tiszteletdíjat megduplázták, míg korábban az a minimálbér kétszerese volt, most a minimálbér négyszerese lett, vagyis jelenleg bruttó 644 000 forint. A tagok annyit kapnak, mint korábban: a minimálbér összegét
A harkányi önkormányzatnál nem cáfolták azt sem, hogy nagyjából 915 ezer forint nettót kap meg minden egyes hónapban Baksai Tamás, az esetleges jutalmak és prémiumok nélkül, és a két helyen összesen nagyjából 1,5 millió forintba kerül az ő foglalkoztatása adókkal és járulékokkal (az esetleges jutalom vagy prémium nélkül).
„A Harkányi Gyógyfürdő Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke valóban Baksai Endre Tamás lett. A polgármesternek eddig is felelősségteljes döntéseket kellett hoznia a fürdő működésével kapcsolatban és persze vállalnia a felelősséget a döntésekért, akár hivatalos ügyekben, akár a nyilvánosság előtt. A képviselő-testület célszerűbbnek látta, főként a felelősségvállalás tekintetében, hogy a polgármester a Felügyelő Bizottság tagjaként vegyen részt a munkában. A felügyelő bizottság elnökét a tagok választják maguk közül. Fontos kiemelni, hogy ez egy folyamatos feladatokkal járó, operatív munka. A Felügyelő Bizottság elnökének a képviselő testület egyhangúlag (tehát a nem kormánypárti képviselői is) a mindenkori minimálbér négyszeresét szavazták meg, a további két tag pedig a minimálbért kapja. A felügyelő bizottság létszámát ugyanakkor a képviselő-testület lecsökkentette, így a Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nek a felügyelő bizottság működtetése semmivel sem kerül többe, mint az eddigi években. A tényszerűség kedvéért fontos kiemelni, hogy a polgármesteri és a felügyelő bizottsági munka a finanszírozás forrását tekintve pénzügyileg nem függ össze. A fürdővállalatnak egyébként törvény alapján kötelező létrehozni és működtetni felügyelő bizottságot” – írták lapunknak a harkányi önkormányzattól.
És ezek egy kivétellel pontos, igaz állítások is. A kivétel, hogy nem csak a mi tudomásunk szerint, hanem Baksai saját állítása szerint is a gyógyfürdő korábbi ötfős fb-tagságából ketten nem vették fel a tiszteletdíjukat. Baksai erről egy korábbi közmeghallgatáson beszélt, amelyről a Harkányi Hírek beszámolt – persze ez a helyzet azóta változhatott is, habár mi úgy tudjuk, nem változott. Ha nem változott, akkor akár csúsztatásnak is nevezhető a válasznak ez a része.
Ráadásul a napokban járta be az országos híreket az az értesülés, amit először a Blikk írt meg, hogy Mártha Imre, a budapesti távhőcég, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója egyben a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. felügyelőbizottsági elnöke is, de az azért járó tiszteletdíjat Mártha minden hónapban szétosztja hat-hat FKF Zrt.-s munkavállaló között. És ennek a hírnek a kapcsán kapott az is nagy nyilvánosságot, hogy Mártha havi bruttó 322 ezer forint tiszteletdíjat kap az FKF Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként. Tehát nagyjából annyit, mint amennyit megkapott az előző harkányi gyógyfürdő fb-elnök, de csak fele annyit, amennyit most Baksai felvehet minden egyes hónapban. Baksainak mindez nagyjából évi bruttó 7,7 milliós fb-elnöki tiszteletdíjat jelent.
Nem volt olyan nagyon régen, 2013-2014-ben, amikor Baksai korábbi ellenfele, Imri Sándor volt harkányi polgármester is a gyógyfürdő fb-elnöke lett. Akkor Imri havi 60 ezer forintért vállalta a megbízatását, és nettó 350 ezres polgármesteri illetménye volt. A gyógyfürdő további négy fb-tagja akkor fejenként havi 40 ezer forintot kapott a szolgálataiért, az elmúlt években a minimálbért kapták, ahogyan most is, igaz, most már csak ketten vannak az elnökön kívül, és nem egészen bruttó 170 ezer forintot kapnak meg fejenként. Habár ezen a területen nem Hoppál Péter a Fidesz a választókerületi elnöke, hanem Nagy Csaba, de azért nem érdemtelen megjegyezni, hogy a pécsi városházi, a szavazópolgárok által megválasztott képviselők díjának minimálbérre történő emelését a Fidesz, köztük Hoppál Péter is élesen bírálta. Igaz, a kritikájába az is belefért – még ha azzal nem is foglalkozott közben, hogy mellette csökkentettek is költségeket és milyen szerződésekre bukkantak alig pár hét alatt Pécsett – hogy akkor szerinte ezek szerint van és maradt pénz Pécsett, nincs és nem volt csődben a város.
Harkányból az elmúlt években két érdekes hír is napvilágot látott, ami most újra érdekes lehet, a fentiek miatt. Az egyik, hogy Baksai szép jutalmakat kapott, a másik, hogy elég érdekesen alakultak a választásra jogosultak adatai az őszi önkormányzati választást megelőzően.
Kerestük természetesen ma Baksai Tamást is, de nem vette fel a telefont és egyelőre vissza sem hívott minket.
Frissítés: A fentiek tükrében az is érdekes, hogy 2020-ban a Harkányi Gyógyfürdő a különböző belépőtípusoktól függően 13-30% közötti áremeléssel indította az évet. A Harkányi Híreknek Szilágyi Tibor, a fürdő igazgatósági tagja azt nyilatkozta, hogy az áremelkedés az évi kötelező béremelés számlájára írható. | 550 ezres illetménye mellé havi 640 ezret kap a gyógyfürdőtől a harkányi fideszes polgármester | Plusz az apró, ugye. Merthogy Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere a címben foglaltakon felül 82 ezres havi költségtérítésre is jogosult polgármesterként. Ebben nem is volt választása, ahogyan a törvény által rögzített polgármesteri tiszteletdíjban sem. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél azonban elviekben nem lett volna kötelező felügyelőbizottsági-tagságot vállalnia. De elfogadta e nehéz terhet, majd az elnöki tisztséget is, és persze az érkezése előtt megduplázott, de alapra sem kevés fb-elnöki juttatást is. A harkányi polgármester így komoly, nagy budapesti önkormányzati cégek fb-elnöki juttatásait is lepipálta. A bruttó 644 ezres havi tiszteletdíjra valószínűleg elég sokak fel is kapják a fejüket. Főleg, hogy ehhez egy kicsit kellett még”trükközni” is | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2020/01/550-ezres-illetmenye-melle-havi-640-ezret-kap-a-gyogyfurdotol-a-harkanyi-fideszes-polgarmester/?fbclid=IwAR3VDZQjQvZZixqFKgnzp1FoMMd5_EA3xDb0lT2QfzRdcev5eKyrKWTeX_s | 2020-01-15 13:16:32 | true | null | null | Szabad Pécs |
Markotay Csaba;
Kúria;voks;lakcímadatok;
2020-01-16 08:00:00
Voksturizmus: besegített a Kúria a belügynek
Súlyos károsodás érné a Belügyminisztériumot és óriási munkateher szakadna rá – egyebek mellett ezzel érvelt a tárca, amikor a Kúriánál végül elérte, hogy a jogerős ítélet ellenére sem kell egyelőre kiadnia a lakcímbejelentések adatait.
A Belügyminisztériumot (BM) „súlyos, helyreállíthatatlan károsodás érné”, ha a Kúria nem függesztené fel a jogerős ítélettel előírt lakcímnyilvántartási adatkiadást. Ráadásul tekintettel kell lenni „az aránytalanul nagy munkaerő ráfordításra is, amellyel a kötelezettség teljesítése járna” – a többi között ilyen és ehhez hasonló indokokkal kért (mint kiderült: sikerrel) felülvizsgálatot a Kúriánál a BM. A tárcának a tavalyi jogerős ítélet szerint ki kellene adnia a 2018-as, a parlamenti választás előtti lakcímnyilvántartási adatokat. Ez megmutatná, hogy valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a voksolást megelőzően, azaz működött-e a voksturizmus, ahogyan azt többen feltételezik.
A kérdés tisztázása azért fontos, mert a 2018-as országgyűlési választás előtt sorra jelentek meg a sajtóban hírek arról, hogy például a magyar-ukrán határ itteni oldalán sok külhoni létesített lakcímet egy-egy ingatlanban csak azért, hogy egyéni jelöltre is szavazhassanak, ne csak a pártok listáira. (A többségében a kormánypártiakat támogató külhoniak levélben voksolhatnak ugyan, de csak egy szavazatuk van, az egyéni jelöltek küzdelmébe így nem szólhatnak bele – hacsak nem létesítenek magyarországi lakcímet). De voltak olyan fővárosi kerületek is, ahol a sajtóbeszámolók szerint tetten érhető volt a tömeges bejelentkezés, ami a választási eredményt – közvetve tehát a Fidesz kétharmados többségét – is befolyásolhatta.
A részletes lakcímnyilvántartási, bejelentkezési adatok nélkül viszont legfeljebb találgatni lehet arról, mennyire volt tömeges a jelenség és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött. Bő két éve éppen ezért fordult a BM-hez a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital, és hiába nyert pert az ügyben azóta jogerősen is a TASZ volt munkatársa, az adatkiadás elmaradt, most pedig a Kúria döntött arról, hogy amíg a felülvizsgálati kérelemben nem döntenek, addig az adatokat sem kell közzétenni. A BM tehát további időt nyert, ami azért is érdekes, mert most, 2020 elején lassan a választási „félidőnél” járunk, rövidesen tehát újra előbukkan a probléma, legkésőbb a 2022-es parlamenti választás kampányában.
A BM Kúriához fordulásában, illetve annak időzítésében figyelemre méltó érdekességek vannak. A tárca már október végén megkapta az adatkiadást előíró jogerős ítéletet, de annak a jogszabályban előírt 15 napon belül nem tett eleget, azaz elvben törvénysértésbe csúszott. A felülvizsgálati kérelmet viszont – mint most kiderült – november 14-re dátumozták, úgy, hogy éppen beleférjenek az említett 15 napos határidőbe. A Kúria ugyanakkor csak múlt hét kedden döntött a halasztásról. Kérdés, hogy ezzel a trükkel a jogszabályok betartásáért és betartatásáért is felelős minisztérium a köztes időben elkerülte-e a törvénysértő állapotot.
A felülvizsgálati kérelmében egyébként a minisztérium több érvet is előhúzott arra, hogy a jogerős ítélet ellenére szerintük miért nem kell teljesíteni az adatkiadást. Például arra hivatkoztak, hogy nem az információszabadságról szóló törvény, hanem a lakcímnyilvántartási jogszabály alapján kellene eljárni, továbbá az adatkiadás után a felülvizsgálat már okafogyottá válna, hiszen „az eredeti állapot sem lenne helyreállítható, mert a felperesnél már ott lennének az általa igényelt adatok”. Az említett súlyos károsodásra is itt hivatkoztak. Továbbá vázolták, hogy a kért információk „nem egy matematikai művelettel nyerhetők ki, hanem többkörös, több szempont alapján végzett, aránytalanul nagy munkaterhet igénylő adatválogatással”. | Voksturizmus: besegített a Kúria a belügynek | Súlyos károsodás érné a Belügyminisztériumot és óriási munkateher szakadna rá – egyebek mellett ezzel érvelt a tárca, amikor a Kúriánál végül elérte, hogy a jogerős ítélet ellenére sem kell egyelőre kiadnia a lakcímbejelentések adatait. | null | 1 | https://nepszava.hu/3063683_voksturizmus-besegitett-a-kuria-a-belugynek | 2020-01-16 10:30:33 | true | null | null | Népszava |
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken Simonka György büntetőperének előkészítő tárgyalása. A Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség.
A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
Köztük van a tizenkilenced-rendű vádlott, Echmes Attila, aki elismerte, hogy részt vett egy olyan ügyletben, amellyel több mint kétszázmillió forint jogtalan előnyre tett szert az ügyészség által vázolt, Simonka György által irányított bűnszervezet. A vádlott beismerése miatt észrevételt tett Simonka, aki nem fogadta el és nem ismerte el a férfi beismerését.
Horváth Attila, az ügy huszonharmad-rendű vádlottja szintén beismerte a bűnösségét, ügyvédi kérdésre határozottan elmondta,
hogy Simonka György utasításai alapján végzett el feladatokat.
A fideszes politikus ezután a férfi korábbi vallomását idézte, amelyben tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és felhívta a figyelmet az általa észrevett ellentmondásokra. Szerinte a férfi azért nyilatkozott így, mert fél az ügyészségtől.
Molnár Antal huszonnegyed-rendű vádlott, aki túlárazott ingatlanvásárlásban vállalt szerepe, szintén beismerte bűnösségét. Ugyanakkor ő azt nem tudta, hogy a szóban forgó vásárlásához állami vagy európai uniós támogatási pénzeket vesznek majd igénybe. Mezeiné Wagner Erzsébet huszonkilenced-rendű vádlott ugyancsak beismerte bűnösségét.
A bíróság ugyanakkor nem fogadta el a vádlottak beismerő vallomását.
Két vádlott esetében azért, mert nem volt teljes a beismerés, azt például nem ismerték el, hogy tudtak az ügyletek hátteréről, nevezetesen arról, hogy állami, illetve európai uniós források megszerzése volt a cél. Noha a másik két vádlott teljes körű beismerést tett, az ő nyilatkozatukat sem fogadta el a bíróság, mert a tanács szerint az eljárás jelen szakaszában még nem tisztázott minden részlet, továbbá a a többi vádlott is vitatta a szavaikat. A négy érintett vádlott közül három lemondott a vallomástételről, és a további tárgyalásokon való részvételről.
Az ügy további négy vádlottja egyezséget kötött az ügyészséggel, őket is csütörtökön hallgat meg a bíróság. Mindez azt jelenti, hogy az ügy nyolc vádlottja ismerte be teljesen, vagy részben az ügyészség vádjait.
Korábban Simonka György és felesége, valamint az első- és másodrendű vádlott sem ismerte be bűnösségét. Mindannyian vallomást kívánnak tenni az eljárás során, Simonka több mint száz tanú meghallgatását kezdeményezte.
A 24.hu korábban több cikkben is beszámolt a kormánypárti politikus és társai ellen megfogalmazott vádiratról:
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka György az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.
A fideszes politikus ellen rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség, a vád szerint például lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes országgyűlési képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
Kiemelt kép:Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | Több vádlott beismerte bűnösségét Simonka György büntetőperében | Csütörtökön is folytatódik a Fővárosi Törvényszéken Simonka György büntetőperének előkészítő tárgyalása. A Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség.
A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/01/16/simonka-gyorgy-buntetoper-vadlott-beismeres/ | 2020-01-16 10:31:16 | true | null | null | 24.hu |
Mindent beismert: elítélték a diákok pénzét elsikkasztó „fideszes tanár urat”
Bűnös, valóban milliókat sikkasztott el egy V. kerületi iskola alapítványának pénzéből – ismerte el az a tanár, aki a bűncselekmény idején egyben az V. kerületi önkormányzat bizottságának Fidesz–KDNP delegáltja is volt. A rendőrség korábban leállította a nyomozást azzal, hogy nem történt semmi törvénytelen, ehhez képest ott voltunk a tárgyaláson, ahol a gyerekek tanulmányaira, kirándulására szánt pénzt lenyúló tanárt végül jogerősen elítélték. A kiszabott pénzbüntetést részletekben fizetheti ki a pedagógus, aki jelenleg is egy iskolában dolgozik – miközben a megrövidített alapítvány szerint máig nem térítette meg a diákjaiknak okozott teljes kárt.
Még azzal a lehetőséggel sem élt, hogy az „utolsó szó jogán” bármit mondjon, egyből elismerte a V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium egykor „a fideszes tanár úr”-ként emlegetett pedagógusa, hogy bűnös. Méghozzá abban, hogy éveken át dézsmálta az iskolai alapítvány pénzét, összesen 3 millió forintot elsikkasztva abból, amit a szülők, egykori diákok és más támogatók adtak össze a gyerekeknek táborozásra, kirándulásra, tanulmányi jutalmakra. A most már jogerősen elítélt Király András Győzőt azért emlegették így, mert a bűncselekmény idején, 2017-ben – a tanítással párhuzamosan – az V. kerületi önkormányzatban a Fidesz–KDNP által delegált tag volt, ráadásul pont a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottságban.
Iskolai forrásaink akkor a tanár fideszes hátterével magyarázták, hogy az ügyet először megpróbálták eltussolni, az összehívott tantestület tagjaival még egy titoktartási nyilatkozatot is aláírattak, nehogy kitudódjon.
Mindent tagadott, most mindent inkább beismert
A hvg.hu-nak mégis sikerült feltárni a sikkasztás körülményeit, és most, évekkel később ott voltunk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon decemberben tartott előkészítő ülésén is, ami után indult volna az érdemi büntetőeljárás, de mivel a tanár nem fűzött hozzá semmit az ügyész által ismertetett vádhoz – alapból igyekezett keveset beszélni –, helyből lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról és rögtön bűnösnek is vallotta magát, ezért gyorsan véget ért az ülés.
Mindez többszörösen tanulságos volt, hiszen az ügy leleplezésekor még a lapunknak eljuttatott nyilatkozatban egyszerűen valótlannak titulálta a cikkünket. Másrészt azért is sajátos volt végighallgatni a totális beismerést, mert bár nyomozás indult az eltűnt alapítványi pénz miatt, a rendőrség 2017 őszén megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy
nem történt bűncselekmény, Király nem nyúlta le a milliós összeget, csak hazavitte
(erről a "bravúros" felderítésről és lezárásról itt írtunk).
Részletekben tüntette el a pénzt, most részletekben fizetve bűnhődhet
A cikksorozatunkat követően végül mégis folytatódott a büntetőeljárás. A decemberi tárgyaláson ismertetett tényállás szerint az iskolások támogatására létrehozott Szemerések a Szemeréért Alapítvány elnökhelyetteseként a tanár magánál tartotta a szervezet bankkártyáját, így a kivonatok, a tanúk elmondása, minden alátámasztotta, hogy ő apasztotta a számlát.
Királyt ezért "nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztásban" találták bűnösnek, és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, ami kevesebb a vád által javasolt összegű szankciónál. A bíró ugyanis a törvényi minimumhoz közeli összeget vett alapul, figyelemmel Király „személyi körülményeire”. Ha nem fizetné meg, akkor fogházban letöltendő büntetésre váltják át, ugyanakkor megkönnyítették a tanár dolgát: megengedték a részletfizetést, így 6 hónapra elosztva, 50 ezer forintonként törlesztheti a kirótt összeget.
A bíróságon elhangzott, hogy „mégiscsak 1-5 évig terjedő bűncselekményről” van szó, és súlyosbító körülménynek számított, hogy huzamos időn keresztül dézsmálta a rá bízott pénzt. Viszont enyhítő körülményként figyelembe vették büntetlen előélete mellett azt, hogy Király a kár nagy részét, nagyjából 3 millió forintot magától megtérítette. Arra a részletre már nem tértek ki, hogyan történt a visszafizetés: amikor 2017-ben lapunk tudatta Királlyal, hogy cikket írunk a tudomásunkra jutott sikkasztásról, tőlünk időt kért a nyilatkozatra, de helyette már csak az iskola igazgatója jelentkezett azzal, a tanár váratlanul „visszahozta a pénzt”.
Király ott rögtön tudomásul vette az ítéletet, az ügyész – pár nap gondolkodási idő után – szintén, így az jogerőre emelkedett. Még ott, a tárgyalóteremből kijövet szerettünk volna kérdéseket feltenni a frissen elítélt pedagógusnak, de nem kívánt nyilatkozni, majd gyorsan távozott is a bíróságról.
Jelenleg is egy iskolában dolgozik
Miután a történtek kirobbanása táján az V. kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnáziumból szabadságra ment, majd végleg eltűnt, Király egy másik iskolában helyezkedett el, a fenntartó Klebelsberg Központ (akkori lánykori nevén Klik) pedig szabályosan eltitkolta, hol alkalmazzák – közpénzből – a diákok alapítványi pénzét meglovasító kollégát. A most decemberi tárgyalás elején, a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszolva a pedagógus elmondta, hogy jelenleg is tanítóként dolgozik. Megkerestük az utolsó ismert munkahelye alapján illetékes tankerületi központot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A Szemerések a Szemeréért Alapítvány kuratóriumának egyik jelenlegi tagja névtelenséget kérve felháborítónak nevezte, hogy Király még mindig gyerekekkel, pedagógusként dolgozik, hiszen „most már jogerősen kimondták róla, hogy egy bűnöző”. Főleg azért tartja ezt elfogadhatatlannak, mert szerinte a sikkasztás az iskolájuk életére máig hatással van, „hosszú távon hat a bizalomvesztés”. „Hiába tettük utána rendbe az alapítvány pénzügyeit, a szabályzatot, hogy többé ne történhessen meg hasonló, hiába működik a szervezet azóta teljesen transzparensen, minden költést írásba foglalt döntéshez kötve, a mai napig akadnak olyan pejoratív megnyilatkozások, hogy „na, majd újra ellopják” – magyarázta.
Még mindig tartozik a gyerekek pénzével, de nem adja meg
Ráadásul miután nagyjából 3 millió forintot gyorsan visszafizetett, a felhajtás pedig elült, szerinte Király nem adta meg a többi pénzt, csaknem félmillió forinttal máig adós. Ezt a körülbelül 440 ezer forintos mínuszt még mindig nyögik, hiányzik a pénztárból, miután rajtuk csattant a bankszámláról lenyúlt milliós összeg elmaradt kamata, de még a bankköltség is, amit Király okozott – sorolta. Szerettük volna, ha Király erre is reagál, de ahogy jeleztük, nem akart válaszolni kérdéseinkre.
A perben az alapítvány még fennálló kárát hiába hozta fel az ügyvédjük, a bíróság erre annyit tudott mondani, hogy a szerintük hiányzó részt egy újabb, polgári jogi perben tudják érvényesíteni. Csakhogy ahhoz pont a diákok pénzéből kellene ennek költségére és ügyvédre költeniük, ezért Király megbüntetése ellenére is csalódottak, bár ahogy fogalmazott az alapítványi vezető, „nagy dolog, hogy valószínű a média nyomásának hatására” a 3 milliós részt legalább visszaadta. „A teljes összegre nézve kellett volna felelősségre vonni a tanárt, hiszen a hatóságnál kezdettől fogva, többször jeleztük, hogy a végül vádban megjelenő összegnél nagyobb veszteséget okozott. És még olcsón megúszta, felfüggesztett szabadságvesztést is kaphatott volna” – tette hozzá.
Elmeszelték, majd elhúzódott egy ilyen egyszerű ügy
A büntetőeljárásban a Transparency International Magyarország nyújtott jogi segítséget az iskolai alapítványnak. „Első ránézésre kis súlyú, mondhatni bagatell korrupciónak tűnik ez az ügy, miközben a korrupció minden olyan jellemzőjét magán hordozza, amelyek a nagystílű hatalmi visszaéléseknek is a sajátjai, ezért is tartottuk fontosnak, hogy fellépjünk. A helyi politika világából érkező, akár ejtőernyősnek is tekinthető elkövető elsikkasztja az iskolai alapítvány pénzét, és a rendőrség nem állapítja meg a felelősségét. Ez lehet a nyomozó hatóság elhamarkodott döntése, utalhat azonban arra is, hogy tényleg forró krumpliról volt szó, amit jobb minél hamarabb messzire hajítani. Legrosszabb esetben még az is elképzelhetőnek tűnt, hogy a politika óhajára vagy a politika kedvét keresve szállították a a nyomozásmegszüntető határozatot” – mondta Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.
Végül a Transparency által benyújtott panasszal egy időben a hatóságok maguktól is léptek és újranyitották a már lezárt aktát, így született több mint két évvel a nyomozás eredeti megszüntetése után ítélet – emlékeztetett Ligeti. Csakhogy „az egyébként örömteli végeredmény ellenére az alapítvány teljes kára nem térült meg, és a hatóságok a túl bonyolultnak nem nevezhető ügyben rekordlassúsággal jártak el”. „Vagyis semmi garancia arra, hogy a jövőben a hasonló esetekben összeszedettebb vagy időszerűbb intézkedésre lehetne számítani, ahogyan arra se, hogy bárki, aki a közöshöz akar nyúlni, ennek az ügynek a hatására rettenne vissza” – tette hozzá. | Mindent beismert: elítélték a diákok pénzét elsikkasztó „fideszes tanár urat” | Bűnös, valóban milliókat sikkasztott el egy V. kerületi iskola alapítványának pénzéből – ismerte el az a tanár, aki a bűncselekmény idején egyben az V. kerületi önkormányzat bizottságának Fidesz–KDNP delegáltja is volt. A rendőrség korábban leállította a nyomozást azzal, hogy nem történt semmi törvénytelen, ehhez képest ott voltunk a tárgyaláson, ahol a gyerekek tanulmányaira, kirándulására szánt pénzt lenyúló tanárt végül jogerősen elítélték. A kiszabott pénzbüntetést részletekben fizetheti ki a pedagógus, aki jelenleg is egy iskolában dolgozik – miközben a megrövidített alapítvány szerint máig nem térítette meg a diákjaiknak okozott teljes kárt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200116_Mindent_beismert_eliteltek_a_diakok_penzet_elsikkaszto_fideszes_tanar_urat | 2020-01-16 10:35:41 | true | null | null | HVG |
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” nevű EU-s pályázat ügyében. Ez abból a válaszból derül ki, amit Polt Péter legfőbb ügyész küldött Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kérdéseire.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz tartozó közbeszerzéseket, míg végül januárban 1,6 milliárd forintos bírságot szabott ki 21 cégre. Az eljárás részleteiről még 2018-ban írtunk részletesen.
Hadházy arra volt kíváncsi, hogy
érkezett-e feljelentés a Versenyhivatal eljárása alá vont cégeket vagy a közbeszerzések ajánlatkérőit, lebonyolítóit érintően,
ha igen, kik tették a feljelentést, és mi lett ezeknek a sorsa,
milyen bűncselekmények elkövetésének gyanújával folytak (folynak) az esetleges nyomozások, mely nyomozóhatóságnál és milyen ügyszámon,
van-e gyanúsítottja az esetleges nyomozásoknak,
ha nincs nyomozás, nem gondolja-e indokoltnak büntetőeljárás megindítását.
Azon túl, hogy a rendőrség nyomoz, Polt válaszából annyi derült ki, hogy a büntetőeljárási törvény 2018-as módosítása óta az ügyészségnek csak felügyeleti joga van a nyomozás felderítési szakaszában. Irányítási jogköre csak akkor lesz, ha kihallgatták a gyanúsítottakat, erre viszont még nem került sor. | Nyomoz a rendőrség az egyik legnagyobb egészségügyi kartellügyben | Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” nevű EU-s pályázat ügyében. Ez abból a válaszból derül ki, amit Polt Péter legfőbb ügyész küldött Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kérdéseire. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/16/nyomoz-a-rendorseg-az-egyik-legnagyobb-egeszsegugyi-kartellugyben | 2020-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Elutasította az ügyészség Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő és egy másik magánszemély "hivatali visszaélés és más bűncselekmény" gyanúja miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtök délelőtt.
Hadházy azért tett feljelentést, mert szerinte "bűncselekmény gyanúját veti fel", hogy az ügyészség nem indítványozta a büntetőeljárás hatálya alatt álló Simonka György előzetes letartóztatását. Hadházy feljelentése szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetest az indokolta volna, hogy Simonka akadályozta a büntetőeljárást.
A Legfőbb Ügyészség munkáját a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vizsgálta, a hivatal viszont azt állapította meg, hogy addigra, mire Simonka mentelmi jogát felfüggesztették, és a képviselőt egyáltalán módjukban állt volna letartóztatni, addigra már "a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges".
"Mindezek alapján megállapítható, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, az sem a hivatali visszaélés, sem más bűncselekmény törvényi tényállását nem meríti ki" - írta közleményében az ügyészség. Hozzátéve: a döntés ellen Hadházyék panasszal élhetnek.
A békés megyei országgyűlési képviselő Simonka György pere kedden kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint miután képviselőként tudta, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti (TÉSZ) rendszer jelentős támogatásokhoz juthat majd EU-s és magyar költségvetési forrásból, közeli családtagjai és bizalmasai részvételével céghálót épített ki a vissza nem térítendő támogatások megszerzésére, hogy a pénzt majd saját hasznukra fordítsák. | Elutasították Hadházy Ákos feljelentését, amiben kifogásolta, hogy elmaradt Simonka György előzetes letartóztatása | Elutasította az ügyészség Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő és egy másik magánszemély "hivatali visszaélés és más bűncselekmény" gyanúja miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtök délelőtt. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/16/elutasitottak-hadhazy-akos-feljelenteset-amiben-kifogasolta-hogy-elmaradt-simonka-gyorgy-elozetes-letartoztatasa | 2020-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget
– olvasható a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, amellyel büntetést szabott ki a XXII. kerületi önkormányzatra.
Lapunk tárta fel tavaly szeptemberben, hogy az előző, fideszes vezetés alatt Budafok-Tétény önkormányzata zsíros megbízást adott egy olyan cégnek, amelynek tulajdonosa, Novák Zoltán Nándor régről ismeri az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetőjét, Wohner Zsoltot. Egykor cégtársak voltak, az irodavezető feleségének pedig rokona a nyertes cég tulajdonosa.
Földutakat burkoltak le, az önkormányzat azonban részekre bontotta az eredeti tervek szerint összesen 1,2 milliárd forintos útépítési projektet (végül 1,7 milliárd fölé szaladt a számla), így sikerült elkerülnie a nyílt közbeszerzési versenyt – könnyebben utat találhatott a megbízások nagyobb része a Nova Bau Kft.-hez.
A Transparency International Magyarország szerint is messziről bűzlött a megoldás, ezért a közbeszerzési hatóság elnökéhez fordultak, indítson vizsgálatot. Ez zárult le január 8-án a közbeszerzési döntőbizottság határozatával, amelyből idéztünk. A hatóság azt látta bizonyítottnak, hogy az öt részre bontott építkezési projektnél csupán két részt érint a szabálytalanság: fizikailag kapcsolódó utcákat sorolt az önkormányzat két külön részbe, pedig ezt nem tehette volna meg, ezek egy építési beruházásnak tekinthetők. A szóban forgó utcák kivitelezési költsége 232 millió forint volt. A hatóság megtehette volna, hogy a maximális, 10 százalékos, tehát 23,2 millió forintos bírságot szabja ki, de vékonyan fogott a ceruza: mérlegelés után 3 milliós büntetés lett a vége.
Ezt pedig nem a zsíros építési megbízást elnyert cégre (három vállalkozás végezhetett munkát, a legnagyobb megbízás a Nova Bau Kft.-é lett), hanem az önkormányzatra rótta ki a döntőbizottság.
Ha onnan nézzük, a 232 millió forintos, a döntőbizottság szerint szabálytalan építési munkák után 1,3 százalékos büntetést szabtak ki, azonban ha a teljes projekt 1,7 milliárd forintos költségéhez viszonyítunk, akkor csak 0,17 százalékos büntetést vont maga után a közpénzekkel való felelős gazdálkodást megszegő súlyos jogsértés.
Azt nem találta problémásnak a döntőbizottság, hogy a városfejlesztési iroda vezetője és a nyertes cég tulajdonosa régóta ismerik egymást, pedig a Transparency International szerint súlyos összeférhetetlenség merül fel emiatt. | Súlyos jogsértést követett el az önkormányzat, alig járt büntetés érte | Az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget
– olvasható a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, amellyel büntetést szabott ki a XXII. kerületi önkormányzatra.
Lapunk tárta fel tavaly szeptemberben, hogy az előző, fideszes vezetés alatt Budafok-Tétény önkormányzata zsíros megbízást adott egy olyan cégnek, amelynek tulajdonosa, Novák Zoltán Nándor régről ismeri az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetőjét, Wohner Zsoltot. Egykor cégtársak voltak, az irodavezető feleségének pedig rokona a nyertes cég tulajdonosa. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/01/16/jogsertes-kozbeszerzes-utepites-budafok-teteny/ | 2020-01-16 17:50:09 | true | null | null | 24.hu |
Hűtlen kezelés gyanúja miatt immár a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz a több mint harmincmilliárd forintos csatorna-beruházás ügyében Érden és térségében – értesült az Átlátszó. Egy rendőrségi szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy „az ügyben több feljelentés érkezett, amelyeket a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy eljárásban vizsgál”.
Akár egymilliárd forint is lehet az okozott vagyoni hátrány
Korábban beszámoltunk róla, hogy a diósdi civilek a csatornaberuházás zűrös körülményei miatt tett feljelentése végül a budaörsi rendőrségen, tehát a legalacsonyabb szinten kötött ki:
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Érd és térsége zűrös csatornaberuházása miatt
Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Mátrai Erőmű és Viresol Kft. Mátrai Erőmű és Viresol Kft.
A szokás szerint szűkszavú rendőrségi közlés alapján arra lehet következtetni, hogy egy tárnoki civil aktivista feljelentése is a megyei nyomozókhoz került. A többi feljelentésről egyelőre nincs semmilyen elérhető információ. “Az eljárás hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt van folyamatban ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – válaszolta a szóvivő az Átlátszó érdeklődésére.
“Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el” – ez a bűncselekmény törvényi meghatározása. A büntetés mértéke aszerint változik, hogy mekkora az okozott vagyoni hátrány. A belügyminiszter egyik rendelete szerint a megyei rendőr-főkapitányságnak két esetben van hatásköre, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozzon: ha a vagyoni hátrány “különösen nagy” és a legsúlyosabb esetében: “különösen jelentős”.
A Pest megyei rendőrség által egyesített nyomozásban tehát ötvenmillió és ötszázmillió, illetve ötszázmillió forint fölötti lehet a vagyoni hátrány értéke az alapos gyanú szerint. A kilátásba helyezett szabadságvesztés büntetés pedig két évtől legfeljebb tíz esztendőig tarthat.
A diósdi és tárnoki civilek sok év alatt óriási tényfeltáró munkát végeztek. A rendőrségi nyomozáshoz vezető feljelentések rendkívül szerteágazó és bonyolult részleteket érintenek.
Az érdi, tárnoki és diósdi emberek igazságérzetét azonban az zavarja évek óta a leginkább, hogy nem kérdezték meg őket, mi legyen az általuk befizetett pénzek sorsa, illetve hogy ezeket a pénzeket végül mire költötték.
A háztartásoknak a csatorna-beruházás megkezdése előtt önrészt vagy annak később törlesztendő részletét kellett befizetnie. Az időközben beérkezett uniós és a hazai költségvetési támogatás azonban szinte feleslegessé tette a lakossági befizetéseket.
Ezzel mihamarabb el kellett volna számolni, és az érdekeltségi hozzájárulást vissza kellett volna fizetni. Ehelyett ezeket a pénzeket nem környezetvédelmi, hanem infrastrukturális célokra fordították. Jórészt utakat kezdtek építeni. Ennek jogellenességét a bírósági gyakorlatban többször kimondták.
A kormány is érzékelte a bajt, ezért 2016-ban egy törvénymódosításban erősítették meg azt, ami addig is egyértelműen kiderült a jogszabályokból: nem lehet utat építeni a csatornaberuházásra beszedett lakossági pénzekből.
A százmilliós ügyben elrendelt nyomozás jelentős előrelépés a térség civil aktivistái számára. Erőforrások, professzionális szaktudás és hatékony nyomásgyakorló eszközök híján kellett megküzdeniük a hatóságokkal. Szórványosan az országos sajtó is beszámolt évekkel ezelőtt a kűzdelmükről. Az önkormányzatok, a közműtársulatok, a vízügyi igazgatóság, a kormányhivatal és a minisztériumok viszont mindeddig lényegében folyamatosan gáncsolták a civilek tényfeltáró munkáját.
Orbán Győző cége is kapott munkát
Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag is roppant érzékeny. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leginkább futtatott cégei (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban pedig még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.
Ősszel Érden a később győztes ellenzéki koalíció az egyik legfontosabb választási programpontja a csatornapénzek visszafizetése volt. Csőzik László, az ellenzéki szövetség polgármestere a hétvégén jelentette be ismét, hogy rövidesen megindítják a csatornaberuházások átvilágítását.
“Ezt az ígéretet tartani fogjuk, mindent elkövetünk, hogy a visszajuttassuk a volt társulati tagoknak a visszajáró összeget. […] Az első félévben átvizsgáljuk a teljes programot, amelyben számítunk az állam aktív közreműködésére” – mondta Csőzik.
A csatornapénzek ügyében a legkeményebb és legkitartóbb küzdelmet évekkel ezelőtt Tárnokon kezdte el egy magányos aktivista, Mihályiné Opéczy Mária, nyugdíjas mérnök. A folyamatos rágalmazások és fenyegetések légkörében tárta fel a több mint harmincmilliárdos beruházás ellentmondásos részleteit. Szinte minden szóba jöhető hivatalt és hatóságot megkeresett, és nagyrészt visszautasították.
Mihályiné mégis jelentős eredményeket könyvelhet el. Október 13-án Tárnokon is elbukott a fideszes városvezetés, mint Diósdon és Érden, és itt is az egyik központi téma volt a kampányban a csatornapénzek sorsa.
A térségben egyedülállóan az új önkormányzat 2019. december 12-én tényfeltáró bizottságot hozott létre a csatornázási beruházás részleteinek feltárására. A bizottság egyik, nem képviselő tagja lett Mihályiné is.
Az Átlátszó tizenkilencedik hónapja próbálja kideríteni, hogy a bukott érdi polgármester által korábban vezetett önkormányzati társulás pontosan mire költötte a lakosságnak visszajáró pénzeket az úgynevezett “B” program keretében.
2018-ban arról írtunk, hogy a fideszes T. Mészáros András érdi polgármester által vezetett társulás (amelynek Tárnok és Diósd még a tagja) gyakorlatilag teljességgel átláthatatlanul működik. A honlapjuk 2015-ben frissült utoljára.
A cikk megjelenése után elkezdték feltenni a honlapra a szerződéseket, de az oldal szerkezete így is nehezen áttekinthető maradt. Az pedig végképp láthatatlan, hogy az ömlesztve feltett szerződések közül melyek a részei a “B” programnak.
A 2018. júniusában elküldött adatigénylésünket 2019. szeptemberében megismételtük: válaszként ekkor is azt írták, hogy a 15 napos határidő után újabb 15 napos haladékot kérnek. Az önkormányzati társulás azóta sem válaszolt az adatigénylésre. | Kiterjedt nyomozás indult Pest megyében a csatornapénzek miatt | A megyei rendőrség több feljelentést egyesítő nyomozásban vizsgálja az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását. A láthatatlanná vált csatornapénzek miatt Érd polgármestere átfogó átvilágítást jelentett be. A térségi csatornaberuházást tető alá hozó önkormányzati társulás tizenkilencedik hónapja titkolja ismételt adatigénylések után is, hogy mely cégekhez vándoroltak a lakosságnak visszajáró csatornapénzek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/13/kiterjedt-nyomozas-indult-pest-megyeben-a-csatornapenzek-miatt/ | 2020-01-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
1. Az ellenzéki Fidesz 2007-ben elnöki szintről is támadta a „kórházbezárások mögötti ingatlanspekulációt”. A Gyurcsány-kormány egyebek mellett a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet is megszűnésre ítélte. Ehhez a kórházhoz tartozott a Béla király úti gyermek-tüdőszanatórium – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, a korábbi Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös út 2. szám alatt (a fogaskerekű mellett), valamint a Mártonhegyi út és a Költő utca közötti, modernebb szárnyakból álló házcsoport (a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közelében).
2. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. újra és újra próbált túladni a fenti ingatlanegyüttesen, de – talán a gazdasági világválság, talán más okok miatt – csak nem akartak megérkezni a beharangozott spekuláns-nagytőkések. A kormányra került Fidesz eleinte az érintett területek közösségi hasznosításról beszélt. Mindeközben pedig az állam a Normafa út 20. szám alatti volt MÁV-szanatóriumot is árulni kezdte, ugyancsak sikertelenül, így a svábhegyi portfoliót konkrétan benőtte a gaz.
3. 2019 június-júliusában az MNV két hét alatt „elpattintotta” a fenti telkeket – úgy ráadásul, hogy a korábbi kórházépületeket összecsomagolták más budapesti és vidéki ingatlanokkal. Az első pályázati pakkba került a Béla király úti tömb mellé a fertőszentmiklósi volt laktanya, a megyaszói kastély, egy gárdonyi földterület, továbbá egy II. és egy XIV. kerületi ingatlan. A második csomag tételei között pedig ott voltak az említett Mártonhegyi, Eötvös és Normafa úti egységek, továbbá II. és III. kerületi telkek. Köztük egy jelentősebb is: a Pál-völgyi-barlanghoz közeli Szalamandra út volt katonai híradóközpontja, amely már 2015-ben Tiborcz-holdudvarba került volna, ha Hende Csaba honvédelmi miniszter nem vétózza meg a bizniszt. (Ugyanő egy hónappal később lemondani kényszerült a tárcairányításról. A hivatalos okok között nem szerepelt az ingatlanügyi „önkényeskedés”.)
4. A Hende-kitérő után vissza a 2019-es pályázathoz! Az árverési eljárás erősen „bennfentesnek” tűnt, hiszen a későbbi győzteseknek 10-15 napjuk volt arra, hogy észleljék a kiírást, döntsenek az össze nem tartozó célingatlanok csomagban történő megvásárlásáról, lejárják a (részben vidéki) helyszíneket, osszanak, szorozzanak, illetve ajánlati biztosíték címén azonnal utaljanak közel egymilliárd forintot az MNV-nek. Mindez persze életszerűtlen. Még akkor is, ha a vagyonkezelő korábban is dolgozott hasonló határidőkkel egy-egy telek meghirdetésekor. A csomagban történő értékesítésnél – ezt tavaly új módszerként kezdték alkalmazni – azonban szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy pályázó képes ilyen tempóban teljesíteni. A gyanút csak fokozta, hogy végül hiába sikerült 12 év vesződség után túladni a svábhegyi kórházi területeken (is), a kormányzat nyáron nem nevezte meg a győzteseket.
5. A Válasz Online a földhivatali nyilvántartás alapján kiszúrta, hogy a Béla király úti szanatóriumot is tartalmazó, az MNV által csak „lakásfejlesztőnek” nevezett első csomagot a Central European Ingatlanalap vette meg nettó 3,19 milliárd forintért. A második, hivatalosan „profilváltónak” mondott telekegyüttes tulajdonosa pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalap lett – nettó 2,78 milliárdért. Előbbi kezelője az Equilor-csoport, melynek főalakja a nyitóképünkön Tiborcz István társaságban mulató Szécsényi Bálint. Aki, mint látni fogjuk, egyéb vonalakon is részese a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. A másik nyertes alapot pedig Jellinek Dániel ingatlanguru Indotek Groupja irányítja; ez az a cég, amely a minap szélsebesen eladott egy balatonfüredi, hamarosan állami fejlesztési forrásokra „érdemesíthető” vitorláskikötő-üzemeltetőt a kormányfő vejéhez tartozó Appeninn Nyrt.-nek. Mire alapozzuk, hogy Tiborczék közpénzekre utaznak? A cégbírósági dokumentáció szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, „figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Alighanem erről a kikötőfejlesztési pályázatról lehet szó, melynek beadási időpontját nemrég tolták ki január utolsó napjára. Mindemellett arra a tényre is rábukkantunk, hogy Jellinek Dániel régi, bizalmi könyvvizsgálója, a jelenleg is több tucat Indotek-vállalatnál szolgáló Guttmann György három hónappal ezelőtt bekerült a Tiborcz-féle Appeninn igazgatóságába. A felek tehát biztosan nem konkurensként tekintenek egymásra.
6. Bár Jellinek Dániel – mint alább kiderül – egyre élénkebb kapcsolatot ápol a NER nagyjaival, semmiképp nem a mai hatalom tette topgazdaggá. A piac még azt is elhiszi neki, hogy önerőből vette meg nemrég a budapesti Gellért Szállót, a Sofitelt, több hazai plazát, illetve szinte mindent, amibe belebotlott. Ugyan az imént említett Tiborcz-kapcsolat faktum, az is egyértelmű, hogy az üzletember az Indotekben olyan amerikai társakkal működik együtt (a cég harmada a tengerentúliaké), akik hagyományosan Soros Györggyel koalícióban küzdenek a Demokrata Pártért, most a Trump-rezsim ellen – az úgynevezett Democracy Alliance (DA, Demokrácia Szövetség) keretei között. Az amerikai partnereknek nevük is van persze: a Fidesz-közeli lapokban megvetőleg emlegetett DA egyik igazgatósági tagja, Joe Zimlich a szervezet honlapján teszi nyilvánvalóvá, hogy az Indotek Groupban is vezető tisztségviselő. Továbbá ott áll a magyar vállalat mögött a magát szintén DA-s politikai aktivistaként azonosító Pat Stryker is. (Noha bizonyos magyarországi médiumok ilyen esetben vad Soros-ügynöközésbe szoktak kezdeni, mi nem gondoljuk, hogy egy magyar ingatlanmágnás ne vállalkozhatna közösen az amerikai baloldal nyílt támogatóival.)
Aki mindezek után a 2019 nyarán privatizált két nagy ingatlancsomag minden tételéről tudni akar, a cikkünk végén lévő leltárban megtalálja az adatokat. Aki pedig csak a lényegre összpontosítana, vagyis a budai Svábhegyen elhelyezkedő volt gyermekkórházi területek fekvésére kíváncsi, ezen a térképen böngészhet:
Folytatásképpen pedig, ahogy ígértük, pikáns részletekkel fűszerezzük a fenti, hatpontos tényközlést. Mire alapoztuk például azt a kiinduló állításunkat, hogy az ellenzéki Fidesz 2010 előtt még ingatlanmutyit orrontott a kórházbezárások mögött? Idézet Orbán Viktor 2007-es évértékelőjéből: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” Ugyanebben az időszakban Mikola István is potenciális mutyikat emlegetett. A Fidesz akkori egészségügyi szakpolitikusa úgy látta, a baloldali kormánynak kedves „újtőkések” magánklinikákat nyitnak majd a korábbi kórházépületekben – legalábbis erre következtetett abból, hogy részben olyan egészségügyi intézményeket ítéltek megszűnésre, amelyek ősparkok közepén lévő (például svábhegyi) kastélyokban, kúriákban működtek. A fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely aztán a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. Ez idő tájt Váczi János korabeli alpolgármester az ingatlanok régebbi funkcióinak visszaállításáról, közösségi érdekű működtetésről beszélt, sőt még a tulajdonos államot képviselő MNV is úgy fogalmazott, hogy „az értékesítés mellett egyéb hasznosítási mód elvi lehetősége is felmerülhet”.
Van tudomásunk arról, hogy ilyesmi időről időre, még a közelmúltban is felvetődött, ám a közösségi hasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségét végül felülírta a kormányzat privatizációs akarata – amely 2019 nyarán „teljesedésbe is ment”.
Mivel pedig a júliusi árverés során az MNV már úgynevezett „lakásfejlesztő” és „profilváltó” csomagokban kínálta az eladandó portékáit, feltűnően gyors lefolyású pályázatot szervezett, majd elfelejtett büszkélkedni a győztesek nevével: alighanem klasszikus ingatlanspekulációval van dolgunk (vö.: Orbán Viktor, 2007).
Mit érdemes még tudni az új telektulajdonosokról? Már említettük, hogy a nyertes ingatlanalapokat kezelő cégek egyikét Szécsényi Bálint, a másikat Jellinek Dániel jeleníti meg a nyilvánosság előtt. Előbbi egyértelműbben kötődik a NER-hez, utóbbi csak újabban került közel a tűzhöz – és fontos szempont, hogy mindegyiküknek van kapcsolata az MNV-t 2018-ig irányító, Tiborcz Istvánnal jócskán összefonódott Szivek Norberttel. Utóbbiról nem állíthatjuk, hogy a nagy Svábhegy-bizniszt még ő készítette elő a vagyonkezelőnél, ugyanakkor
egyre több jel utal arra, hogy kialakulóban van egy Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség.
Ezt bizonyítandó most olyan csűrcsavarok következnek, amelyek egyenként is cikkért kiáltanának, de most épp csak ideidézzük őket. Az Átlátszó korábban jelezte, hogy Szivek Norbert már akkor bizalmi-üzleti viszont ápolt Szécsényi Bálinttal, amikor még szó nem volt Fidesz-kormányról. Majd utóbbi a közelmúltban – egy magántőkealap nevében – rövid időre beszállt a volt MNV-vezér körei által menedzselt Virányos úti lakóparképítésbe. A korábbi fővagyonőr Ferencvárosban is beindított egy lakótömb-fejlesztést Pápay Park néven – a projektcéget viszont tavaly tavasszal eladta az Indotek-csoportnak (lássunk csodát, az ügyvezetői poszton meghagyták Szivek emberét). Mindeközben a Szécsényi Bálint által kezelt egyik magántőkealap résztulajdonos lett a Tiborcz és Jellinek cégeit kommunikációs szolgáltatásokkal segítő Goodwill Communications Kft.-ben. És ha mindehhez hozzátesszük, hogy a nyári svábhegyi bevásárlást végző egyik egység, a Szécsényi Bálinték által képviselt Central European Ingatlanalap korábban az Indotek felügyelete alatt állt, illetve ugyanez az érdekeltség több olyan társaságot is birtokol, ahol máig Jellinek az ügyvezető, akkor ebből a katyvaszból egyetlen kiút kínálkozik. Az, hogy tényleg létezik egyfajta Tiborcz–Szivek–Szécsényi–Jellinek-sorsközösség – amely jócskán túlnyúlik a Svábhegyen.
Milyen ingatlanokat adott el az állam 2019 nyarán a Szécsényi–Jellinek-érdekkörnek?
I. A Central European Ingatlanalap (Equilor, Szécsényi Bálint) által nettó 3,19 milliárd forintért megvett „lakásfejlesztő” csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1.: Az összesen 3,34 hektáros terület környezetében ősfás lakóingatlanok, villák, intézményi és követségi rezidenciák vannak. A telken a volt svábhegyi gyermekkórház központi és melléképületei állnak.
– Budapest II. kerület Ganz utca 15.: A cím alatt egy 396 négyzetméteres, használaton kívüli orvosi rendelő található.
– Budapest XIV. kerület Öv utca: Ez egy1445 négyzetméteres beépítetlen rész, amely ipari és vasúti területek mellett helyezkedik el.
– Megyaszó külterület: A 19,49 hektáros ingatlan a község déli határában helyezkedik el; központi épülete egy korábban nevelőintézetként hasznosított kastély. Az Országos Roma Önkormányzat az elmúlt években bentlakásos sportiskolává tervezte átalakítani, de ebből nem lett semmi, így az állam túladott a területen.
– Fertőszentmiklós külterület: A 17,63 hektáros ingatlant régebben laktanyaként hasznosították; a területen nyolc vasbeton szerkezetű, földbe süllyesztett rakétakilövő állomás is található.
– Gárdony belterület: A 4,65 hektáros ingatlan a Velencei-tó fővárosának számító Gárdony városban, az M7-es autópálya közelében található.
II. A Middle-Europe Convergence Ingatlanalap (Indotek, Jellinek Dániel) által nettó 2,78 milliárd forintért megvett „profilváltó” csomag elemei:
– Budapest XII. kerület Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): Az egykori svábhegyi gyermekkórház 2,58 hektáros telke. A lejtős ingatlan egyes épületeiből remek panoráma nyílik a Dunára.
– Budapest XII. kerület Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): Ez a volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres telke; az épület később szintén a gyermekklinikához tartozott.
– Budapest XII. kerület Normafa út 20.: Ezen a 6916 négyzetméteres ingatlanon áll a volt MÁV-szanatórium.
– Budapest II. kerület Szalamandra út 39.: A 1,38 hektáros ingatlan korábban laktanyaként és híradóközpontként funkcionált. A telek 2015-ös eladását Hende Csaba arra hivatkozva állíttatta le, hogy „az új kormányzati vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáig nem kerülhet sor feleslegessé nyilvánított, állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére”.
– Budapest II. kerület Huba vezér utca 63., 65., 67.: Három, egymás melletti beépítetlen telek, összesen 2633 négyzetméteren.
– Budapest III. kerület, telekszelvény a Római-part közelében: Ez egy 1945 négyzetméteres beépítetlen ingatlan.
Nyitókép: Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon. A felvételt köszönjük: 444.hu/Botos Tamás
#Szivek Norbert#Tiborcz István | Vizet prédikált a Fidesz: Tiborcz-partnerekhez került a Svábhegy maradéka | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/01/17/tiborcz-szivek-szecsenyi-jellinek-svabhegy-korhaz-ingatlan-privatizacio/ | 2020-01-17 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
Lószolárium félmillióért: kontárkodva zárták le a fideszes képviselőnek kínos nyomozást
Hiába lett botrány, majd költségvetési csalás miatt nyomozás annak a lovas központnak az ügyében, amely iskolásoknak és szakembereknek épült, de végül Czerván György fideszes képviselő veje használta. Az eljárást ugyanis simán megszüntették azzal, hogy nem találtak elég bizonyítékot visszaélésre. Csakhogy a birtokunkba került határozat alapján hihetetlenül dilettáns nyomozás zajlott: a közcélra létrehozott ingatlan egy részére be sem engedték a hatóság embereit, mire azok bemondásra elhitték, hogy ott minden rendben van. Olyan tanút is találtunk, aki várta az idézést, de végül meg sem hallgatták.
NAV-ellenőr: "Be kell mennünk szemlét tartani."
Ott dolgozó: "Bocs, nem megy."
NAV-ellenőr: "Rendben. Tetszik tudni, minden megfelel a szabályoknak?"
Ott dolgozó: "Persze. Tételesen stimmel, így fejből megmondom."
NAV-ellenőr: "Köszönjük, akkor már itt sem vagyunk."
– ez egy képzeletbeli párbeszéd, amiről a legkisebb magyar cég, adózó vagy egyéni vállalkozó is meg tudná mondani, mennyire életszerű. Pedig – ha nyilván nem is szó szerint – de a helyszínre kiszálló NAV ilyen szintű meghunyászkodásával zajlott le egy milliós költségvetési csalás miatt indult eljárás, amiben egy fideszes országgyűlési képviselő, akkori államtitkár, Czerván György családja is érintett.
Az ügy akkora botrányt kavart, hogy a politikust egyszer még biztonságiakkal is menekíteni kellett a kínos ügyet feszegető média elől. A korábban szélesebb közvélemény számára szinte ismeretlen, vidéki beruházás háttérét a hvg.hu tárta fel még 2018-ban:
Tápiószentmártonban „lovas oktatóbázist" hoztak létre több mint 45 millió forint uniós és állami támogatásból épült, kifejezetten szakemberek képzésére és általános iskolások "nemzeti kerettantervvel összhangban" álló oktatására és sportolására,
de a létesítményt Czerván György azóta újraválasztott fideszes képviselő, akkori államtitkár veje, ifjabb Galbács Ferenc fogathajtó használta,
Ifjabb Galbácsot és feleségét, az államtitkár lányát akkor is ott találtunk, mikor váratlanul beállítottunk, hogy ellenőrizzük a közpénzből megvalósult beruházást,
de riporterünket nem engedték be, ifjabb Galbács szabályosan elállta az utat. Állította, hogy még kulcsa sincs az ingatlanhoz, amelynek udvarára a szemünk láttára parkolt be otthonosan a terepjárójával, az ottani alkalmazott pedig főnöknek nevezte. Közben elismerte, hogy napi szinten a központban van.
Mivel megakadályozták, hogy bemenjünk, nem derülhetett ki, hogy a többek közt LEADER programon keresztül is pénzelt központban pontosan mi van – és főleg mi nincs. Utóbbi azért volt kérdéses, mert helyi forrásaink nem csak azt nevezték felháborítónak, hogy a szakemberek, gyerekek oktatására szánt létesítményt a fideszes képviselő veje használja.
A lovas centrum létrehozásának egyik ötletgazdája, idősebb Bozsik József fogathajtó bajnok szerint súlyos visszaélések is történhettek az ingatlan kialakítása során. A fogathajtó – akit addigra szintén kiszorítottak a projektből – utólag vállalta, hogy beszél a beruházás részleteiről, és részletesen elmondta: tanúja volt, hogy Czerván vejének közreműködésével "mindent úgy dobtak össze" arra az időre, amíg a beruházás elkészültét leigazolják és ünnepélyesen felavatják. Méghozzá a saját apósa, hiszen a térség képviselőjeként, államtitkárként ő parolázott Fazekas Sándor agrárminiszterrel 2016 tavaszán az átadó ceremónián.
A drága lószolárium is okosba', csak az átadás idejére?
Bozsik konkrétan megnevezett olyan felszereléseket, berendezéseket, amely mások tulajdona volt, de kifejezetten azért kölcsönkérték, hogy a központban meglegyenek a "papíron" oda vásárolt dolgok. Így lett elhíresült példa a drága tételnek számító lószolárium, amivel az értékes lovakat melegítik edzés után, nehogy megfázzanak.
Egy ilyet a számla alapján vettek a központba, csakhogy a fogathajtó konkrétan megnevezte, hogy valójában melyik környékbeli lovardából kértek egyet arra az időre, amíg az átadási procedúra lezajlik – majd visszavitték az eredeti helyére. De volt, amit használtan szereztek, pedig leszámlázták új vásárlásként, így például egy használt háztartási porszívóra fogták rá, hogy speciális lóporszívó.
A hvg.hu cikke után költségvetési csalás gyanújával nyomozás indult, nem hivatalból, hanem két feljelentés nyomán, hiszen Bozsik József fia, ifjabb Bozsik József, illetve a feljelentéseiről ismert Tényi István is a hatóságokhoz fordult. A 2018-as országgyűlési választáson a Jobbik jelöltjeként induló ifjabb Bozsik József korábban személyes konfliktusba keveredett Czerván Györggyel, mikor az államtitkár a szilvásváradi beruházás szakmai kritizálása miatt nekiment, de arra nem számított, hogy az erről szóló hangfelvételt lapunk nyilvánosságra hozza. Ifjabb Bozsik nyilatkozott is a lovas központ ügyéről, emiatt a politikus veje feljelentette, a rágalmazás miatti eljárás még mindig zajlik ellene.
Csendben megszüntették az eljárást
A költségvetési csalás gyanújával, ismeretlen tettes miatt indult ügyben sokáig csend volt, majd egy birtokunkba került hatósági határozatból derült ki, hogy 2019 decemberében a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága megszüntette az eljárást. Ezt azzal indokolták, hogy a nyomozóik nem találtak bizonyítékot arra, hogy költségvetési pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használtak volna fel, vagyis nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Csakhogy a nálunk lévő, a további eljárást elkaszáló határozatot olvasva ez nem csoda: több ponton is az az érzésünk volt, hogy viccelnek, mert nem létezik, hogy egy ilyen széles hatáskörrel felruházott hatóság ezt képes felmutatni vizsgálat címén. A hvg.hu-nak értelemszerűen jóval korlátozottabbak a lehetőségei, az ingatlanba való belépést velük ellentétben nem tudjuk kikényszeríteni, a HAJT-A Csapat Egyesülettől hosszú harc volt, mire a közérdekű adatokat kikértük, a szervezetet vezető polgármester pedig egyetlen alkalommal sem volt hajlandó szóba állni velünk.
A NAV nyomozói addig eljutottak, hogy tanúként kihallgatták a trükközésről először nekünk is részletesen beszámoló idősebb Bozsik Józsefet. A fogathajtó bajnok a hatóság előtt is vállalta az állításait, elmondta, hogyan hordták össze az elvileg megvásárolt felszerelést Czerván vejének irányításával. A határozat indoklásában a vallomásából azt emelték ki: Galbács előbb mutatta meg neki a számlát, hogy elvileg mi mindennek kell meglennie, majd nekiálltak ezeket különböző módon és helyekről összehalászni, hiszen "közeledett az átadás időpontja". "Hogy ne derüljön ki a hiány, saját tulajdonban lévő vagy kölcsönkért tárgyi eszközökkel pótolták a hiányzó tételeket a támogatást folyósító szerv ellenőrzéséig” – olvasható Bozsik állítása, aki ebben az időszakban még belülről ismerte a központ működését.
Mivel ennek a számlának a másolatát Bozsik megmutatta, már első cikkünkben furcsálltuk, hogy ezen ömlesztve a legkülönfélébb tételek szerepelnek, a függönyt, nyergeket, de 1 millió forintos "díszkocsi"-t is egy bizonyos cégtől szereztek be. Ráadásul egy olyan kft. állította ki őket, amelyik honlapja alapján teljesen más profilú munkákat vállal, pályázati és üzletviteli tanácsadással foglalkozik.
Mindent ott vettek, ahol a polgármester trafikját is intézték
A NAV is azt vizsgálta, mi a helyzet az eszközbeszerzés számláival, viszont érthetetlen módon erre az egyetlen számlára utalnak, mint amit elszámolásra benyújtottak. Ez nemcsak életszerűtlen, de ennek nagyjából nettó 8 milliós végösszege jóval alatta marad a projektre kapott több tízmilliós támogatásnak, az viszont nem derül ki, hogy ezen kívül egyáltalán feltérképezték-e a beruházás anyagi háttérét.
A számlát kiállító Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda honlapján szereplő referencialistákból egy érdekes összefüggést találtunk: ugyanez a cég intézte a lovas központot üzemeltető egyesület vezetőjének, egyben a közeli Mende polgármesterének, Kaszanyi Józsefnek a trafikpályázatát. Sőt, láthatóan Kaszanyi lányának is többször dolgoztak, aki velük pályázott sikeresen például egy fiatal gazdáknak járó minisztérium támogatásra egy sertéstelep létrehozásához.
Kerestük a céget, de kérdéssorunkat látva úgy döntöttek, hogy nem nyilatkoznak. Kaszanyi Józsefet szintén megpróbáltuk elérni hivatalában, de ahogy az első cikk idején, ezúttal sem adott semmilyen visszajelzést.
Beszéltünk olyan, a kérdéses időpontban a lovasközpontot üzemeltető egyesületnél vezető pozíciót betöltő személlyel, aki "alig várta", hogy tanúskodhasson az ügyben. Mivel neki voltak első kézből információi a szervezet részéről, ráadásul többek közt pont a lovas központtal kapcsolatos anomáliák miatt kellett eljönnie a munkahelyéről, mindenképpen vallomást akart tenni, csodálkozva tudta meg tőlünk, hogy az eljárásnak vége és még csak meg sem keresték. Az sem derült ki, egyáltalán megkeresték-e azt a lovardát, ahonnan a tanú szerint például az elhíresült lószoláriumot mutatóba átvitték a centrumba.
A határozat legfurcsább része mégis az, ahol részletezik, milyen eredménnyel tartottak helyszíni ellenőrzést a lovas bázisban három évvel az ünnepélyes megnyitó és a gyanús beszerzések után. Nem meglepő módon egyrészt megállapították, hogy olyan sok idő telt el, hogy "a fogyóeszközök hiányából" adódóan nem lehet megállapítani, mi volt meg egyáltalán. Másrészt ráeszméltek, hogy a számlán szereplő tételek jelentős részének nincs egyedi azonosításra alkalmas jelölése, ezért nem tudják ellenőrizni, "az ott látott tételeket ki és mikor szerezte be, és egyáltalán azonosak-e a kft. által kiállított számlán szereplő tételekkel". Ezek után viszont érthetetlen módon megállapították, hogy például a nagy összegbe kerülő lószolárium hiánytalanul megvan.
A NAV-ot sem engedték be, erre simán elkullogtak
A több tízmilliós közpénzből átépített, majd felszerelt lovas oktatóbázist eredetileg "nemcsak térségi, hanem országos és nemzetközi objektumnak" szánták szakemberek és lovaglás iránt érdeklődő gyerekek számára. Ezért is alakítottak ki a tanfolyamok megtartására, a rendezvényeken résztvevők elszállásolására alkalmas helyiségeket. Ezekbe sem mehettünk be, pedig ha itt – Czerván vejének saját lovas tevékenységén túl – pezsgő oktatási tevékenység is folyna, akkor az nyilván látszana, ahogy az is, megvan-e hiánytalanul és használják-e az elvileg beszerzett projektort, vendégszobákat stb.
Teljesen érthetetlen módon a NAV-nyomozók ezekben a helyiségekben végül ugyanúgy nem jártak, ahogy minket sem engedtek be. Nekünk ifjabb Galbács egyszerűen azt állította, hogy nincs kulcsa az ingatlan ezen részéhez. Erre a hárításra nagyon erősen emlékeztet, ahogy a NAV-határozatban hivatali bikkfanyelven azt írják: egyes tételek (például szállás berendezése) azért "nem kerültek megtekintésre a szemle során", mert az ingatlannak azon a részén találhatók, amihez "az eljárás alá vont nem fért hozzá". Nem nevezték meg, így kérdés, vajon kire utalnak, mint eljárás alá vont személyre, főleg, hogy az egész eljárás ismeretlen tettes ellen folyt a költségvetési csalás gyanúja miatt. Mindenesetre az egyesület vagy a projekt illetékesének valószínűleg kötelessége lett volna biztosítani, hogy egy nyomozás során minden részletre kiterjedően tudjon eljárni a hatóság – amit utóbbi valamiért nem érvényesített.
De még erre is tudtak lapot húzni: a határozatban rögzítették, hogy a központban dolgozó alkalmazottak azt mondták, hogy "az ingatlan zárt részén" minden rendben van, ott vannak a berendezett helyiségek. Sőt, a NAV határozata szerint még azt is el tudták mondani, hogy a hatósági emberek elől ezek szerint egyszerűen lezárt részen lévő tárgyi eszközök pontosan azonosak a Solerte által kiállított számlán található tételekkel. Valószínűleg sok adóellenőrzésen átesett céget érdekelne, ebben az esetben miért törődtek bele engedelmesen, hogy meg sem nézhetnek mindent a szemle során, illetve hogy hihetik el ilyen készségesen puszta bemondásra – ráadásul függő helyzetben lévő dolgozóknak –, hogy mi felel egy bizonylatnak.
Az államtitkár vejének Facebook-oldala a bizonyíték?
Azt is nyugtázták a határozatban, hogy "rendszeres oktatási tevékenység folyik a lovas centrumban", méghozzá a "Facebookon végzett internetes adatszerzésük" alapján megállapították, hogy volt egy képzés pont a szemlét megelőző héten. Hogy a rendszeresen ott zajló oktatást mégis mi támasztotta alá, az nem derült ki a határozatból, de ez már csak azért is érdekes, mert sem a HAJT-A-Csapat, sem a tápiószentmártoni létesítmény közösségi oldalát nem sikerült megtalálnunk a Facebookon.
Egyetlen olyan Facebook-posztot sikerült találnunk, amely pár fotóval illusztrálva kifejezetten dicsér egyetlen, az egyesület által szervezett tanfolyamot, csakhogy ezt pont ifjabb Galbács közösségi oldalán látható. Kérdés, hogy ezek szerint a NAV nyomozói vajon az ügyben közvetlenül érintett rokon személyes Facebook-oldalára kitett bejegyzést fogadtak-e el bizonyítékként? (Ebben egyébként még csak nem is szerepel, hogy a tápiószentmártoni központban zajlott.)
Azóta sincs érdemi oktatási tevékenység?
A határozatban végül elégedetten nyugtázták, hogy "a nyomozás során az összes lehetséges és szükséges nyomozati cselekményt" végrehajtották. Mivel ennek ellenére sem sikerült "kétséget kizáróan bizonyítani vagy cáfolni", hogy az elnyert pályázati összeget "maradéktalanul a pályázati célra fordították", az egykori államtitkár családjával összefüggésbe hozott eljárást egyszerűen megszüntették.
Tápiószentmárton nem akkora település, hogy ne tűnne fel, ha az itteni központban rendszeresen, különböző szakmai rendezvényeket és gyerekeknek szánt programokat szerveznek. Korábbi cikkünkben a nagyközség független polgármestere, Györe László egyértelműen kijelentette: nem tud arról, hogy "egyáltalán működne itt bármi". Most újra megkerestük, a tavaly újraválasztott településvezető pedig azt mondta, hogy látott ugyan egy-két beszámolót állítólag itt zajló eseményről, de csak azután, hogy botrányt kavart a cikkünk. Alapvető változást azóta sem tapasztalt, így szerinte továbbra sincs nyoma, hogy bármi megvalósult volna az iskolásoknak szánt sportolási lehetőségből. Ezt firtató kérdésünkre Czerván veje még 2018-as váratlan bekopogtatásunk idején arra hivatkozott, hogy hamarosan, még annak az évnek a nyarán elindulnak ezek a képzések. | Lószolárium félmillióért: kontárkodva zárták le a fideszes képviselőnek kínos nyomozást | Megint indulhat a bíró-casting a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó büntetőügyben: egyszer már le kellett cserélni a bírói tanács két tagját, de most az egyik később beszálló bíró is elfogultságot jelentett be önmagával szemben – tudta meg a hvg.hu. A Szegedi Törvényszéknek ezért megint egy újabb, támadhatatlan büntetőbírót kell hadrendbe állítania, hogy folytatódhasson a költségvetési csalás miatt régóta húzódó eljárás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200117_Loszolarium_felmillioert_siman_lezartak_a_fideszes_kepviselonek_kinos_ugyet | 2020-01-17 11:56:00 | true | null | null | HVG |
Több cikkben számoltunk be arról, hogyan viaskodik a Szegedi Törvényszék azért, hogy egy támadhatatlan bírókból álló bírói tanácsot tudjanak felállítani a büntetőügy elbírálására. Ugyanis a Czeglédy-ügyben elsőre kijelölt tanács 3 tagjából ketten – „egyéb ok" miatt fennálló elfogultságukra hivatkozva – visszaléptek, ezért múlt ősszel egyszer már egy új összetételű tanácsot kellett csatasorba állítani. A stafétát átvevő, új bírói tanács elnöke dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi, a tanács új tagja pedig dr. Nóvé Ágnes lett, a harmadik, változatlan tag az ilyen eljárásoknál bevett módon egy gazdasági ügyekre szakosodott bíró, dr. Szűcs Károly.
A Czeglédy Csaba és társai elleni zajló büntetőügy több vádlottja viszont állította, hogy az újabb tanáccsal szemben is felmerül az elfogultság, ezért ők sem ítélkezhetnének. Korábban itt írtunk részletesen arról, egy birtokunkba került, belső dokumentumra hivatkozva, hogy még a saját főnökük, Tárkány-Szűcs Babett, a törvényszék elnöke szerint sem járhatnának el, mert a hatályos eljárási szabályok alapján megkérdőjelezhető a pártatlanságuk – végül mégis őket jelölték ki.
Kérték a kizárását, de már magától kiszállt
Az időközben szombathelyi önkormányzati képviselőnek megválasztott Czeglédy már ekkor azt nyilatkozta, hogy továbbra sem fogadja el a két új bírót, és indítványozni fogja a kizárásukat. A törvényszék viszont úgy próbálta elhárítani az akadályokat, hogy inkább még az amúgy kötött ügyelosztási rendet is megváltoztatták csak folytatódhasson az egyre jobban elhúzódó eljárás, amit a politikus-jogász manipulációnak nevezett.
Ebben az egyre kínosabb huzavonában történt váratlan fordulat:
Czeglédy ügyvédje, Hankó Faragó Miklós idén január elején újra azt indítványozta, hogy dr. Nóvé Ágnest zárják ki az ügyből, mert nem elfogulatlan, ami az egész büntetőeljárás tisztességes voltát megkérdőjelezi.
Mire a Szegedi Törvényszéktől azt a választ kapták, hogy érdemben a beadványukat már el sem bírálják, ugyanis dr. Nóvé Ágnes időközben, január 13-án elfogultságot jelentett önmagával szemben
– olvasható az erről rendelkező végzésben, így a továbbiakban nem vehet részt az ügyben. Az új, de máris törölközőt bedobó bíró ugyanúgy „egyéb ok”-ra hivatkozva lépett hátra, mint az első körben felállított tanácsból a két korábbi kollégája, így a visszakozás pontos indoka nem derült ki.
Kereshetik az utódját
Ez azt jelenti, hogy megint megfogyatkozott a 3 fős bírói tanács, így újra nekiveselkedhet a törvényszék, hogy kipótolja a hiányzó bírót. Ami nem lesz egyszerű, itt magyaráztuk el, miért is fogytak el a Szegedi Törvényszéken a kifejezetten erre az ügyre ráállítható büntetőbírók.
Maga a per még június végén elkezdődött az előkészítő üléssel, szeptembertől már élesben kellett volna tárgyalni a büntetőügyet, de végül a bírók személye körüli huzavona után indult „újra” – erről itt olvashat.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Fordulat a Czeglédy-perben: Újabb bíró szállt ki elfogultság miatt | Megint indulhat a bíró-casting a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó büntetőügyben: egyszer már le kellett cserélni a bírói tanács két tagját, de most az egyik később beszálló bíró is elfogultságot jelentett be önmagával szemben – tudta meg a hvg.hu. A Szegedi Törvényszéknek ezért megint egy újabb, támadhatatlan büntetőbírót kell hadrendbe állítania, hogy folytatódhasson a költségvetési csalás miatt régóta húzódó eljárás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200117_Fordulat_a_Czegledyperben_Ujabb_biro_szallt_ki_elfogultsag_miatt | 2020-01-17 12:05:00 | true | null | null | HVG |
Alaposan felment a komáromi Duna-híd építésének ára, a számla már 92,5 millió eurónál (31 milliárd forintnál) jár – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Az ár azért ment fel, mert a híd 3. pilléréhez műszigetet kell építeni úgynevezett szádfalas technológiával (lényegében acélpallókat vernek le a talajba, jelen esetben a Duna medrébe, így hoznak létre vízmentes területet, ahol dolgozni lehet). Menet közben azonban kiderült, hogy a tervezett (vibrációs) technológiával nem lehet a szádpallókat elég mélyre leverni, annak ellenére, hogy az előzetes talajvizsgálati jelentés adatai szerint ennek mennie kellett volna. 13 méter helyett csak 1-4 métert sikerült elérni, ráadásul a lemezek többször roncsolódtak a nagy igénybevétel miatt. A lemezeket ezért más technológiával kellett leverni, mindez pedig késést is okozott az ütemtervhez képest.
A hidat építő vállalkozások 1,56 millió euróval szerették volna megemelni a díjukat, ebből az építtető NIF (Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő) Zrt. 1,3 milliót (440 millió forintot) hagyott jóvá. A híd jelen állás szerint május végére fog elkészülni.
A hidat építő vállalkozások egyébként:
Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros Kft.-je,
illetve a Hídépítő Zrt.
Az új átkelő a meglévő vasúti hídtól 170 méterrel nyugatra helyezkedik majd el, 2017 nyarán indult a beruházás. A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú átkelőn kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak.
A hídnak eredetileg 2019 őszére kellett volna elkészülnie, árának körülbelül háromnegyede uniós forrásból származik. | Mészárosék bicskája beletört a Duna medrébe Komáromnál | 440 millió forinttal drágult az új komáromi Duna-híd, mert az egyik pillér építéséhez szükséges pallókat elsőre nem sikerült elég mélyre leverni. A hidat Mészáros Lőrinc cége építi konzorciumban, jelen állás szerint 2020. május végére fog elkészülni. Alaposan felment a komáromi Duna-híd építésének ára, a számla már 92,5 millió eurónál (31 milliárd forintnál) jár – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200117_Tul_kemenynek_bizonyult_a_Duna_medre_Komaromnal_Meszaroseknak#rss | 2020-01-17 12:08:47 | true | null | null | HVG |
Közel két és fél évvel a vállalat által szervezett vizes világbajnokság lezárása után megindult a Bp2017 Nonprofit Kft. végelszámolása, aminek végén jogutód nélkül megszűnik a társaság. A céget egyszer már megpróbálták megszüntetni, de akkor az illetékesek visszavonulót fújtak, mert kiderült, hogy a vállalat vagyona jó eséllyel kevés a kötelezettségei kifizetésére. Így pedig könnyen felszámolásba torkolhatott volna az eljárás, ami egy állami cégnél minimum kínos. Ennek a kockázata egyébként – legalábbis a legutóbbi nyilvános pénzügyi adatok szerint – most is fennáll.
Körözik azt, aki a pénzügyekért felelt
A végelszámolás megindításáról az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós döntött még december 13-án. A folyamat elvileg két nappal később kezdődött meg, igaz, a cégbíróságon hivatalosan csak az idén jegyezték ezt be. A társaság végelszámolójának azt a Szántó Évát nevezték ki, aki ügyvezetőként eddig is irányította a céget, de akinek a forrásaink és a Bp2017 Kft. szervezeti és működési szabályzata (szmsz) szerint valószínűleg elég sok mindenre nem volt ráhatása. Utóbbi – még a vb alatt közzétett – dokumentum alapján ugyanis a cégnél a pénzügyi, a humánerőforrás és a projekt koordinációs irodát, valamint a belső ellenőrzést is az a Balogh Sándor irányította gazdasági igazgatóként, akinek kétes ügyeiről korábban több cikkben számoltunk be, és aki ellen tavaly év végén több elfogatóparancsot is kiadtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
Az szmsz szerint elvileg Balogh Sándor feladata lett volna a vb-szervezés utáni záró beszámoló elkészítése is, ez azonban szinte biztosan megcsúszott, ami pedig ennél is fontosabb, nem festett különösebben szép képet a vállalat pénzügyi helyzetéről. Ez egy darabig azért nem zavarta a politikai döntéshozókat, mert a Bp2017 Kft. sikeresen lobbizott amellett, hogy a vizes világbajnokság után más események szervezését is rájuk bízzák. Korábban többször írtunk róla, hogy egy ilyen központosítás önmagában nem ördögtől való gondolat, hiszen, ha valahol már van kompetencia egy olyan feladat ellátására, ami később újra előkerül, akkor érdemes legközelebb is rájuk bízni ezt.
A gond csak az volt, hogy ez a kompetencia nem igazán volt meg. Már a – kifelé egyébként kifejezetten sikeres – úszó vb-t is végigkísérték az elsősorban pénzügyi botrányok az erősen túlárazottnak tűnő közbeszerzésektől az elsíbolt nemzetközi kampányon át az elrontott szállásfoglalásokig.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
Kiderült, hogy üres a kassza
Ennek ellenére 2018 elején valaki úgy döntött, hogy érdemes a Bp2017-re bízni még néhány feladatot, aminek eredményeként a korábbi hónapokban szép lassan leépülő céghez elkezdtek újra embereket felvenni. A magyarázat az volt, hogy a céget eleve hosszabb távra alapították, ám ennek nemcsak a társaság neve mondott ellent, hanem az eredeti alapszabálya is. Utóbbiban szó szerint az szerepelt, hogy a
társaság célja, hogy a 2017. évben Budapesten és Balatonfüreden megrendezésre kerülő úszó-, hosszútávúszó, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság tekintetében biztosítsa, illetőleg szervezze a professzionális, magas színvonalú előkészítői, szervezői és lebonyolítói feladatok ellátását.
Mindenesetre a Bp2017 Kft. megkapta a lehetőséget a folytatásra. Ők feleltek a budapesti junior műúszó-világbajnokságért, és beszálltak a 2018. augusztusi ifjúsági ökölvívó-vb szervezésébe is. Ennek eredményeként a vállalat létszáma megduplázódott, és ismét száz fő fölé emelkedett. A botrányok azonban ezt követően sem kerülték el a céget. A boksz vb-nek például kifejezetten csúnya vége lett: amint erről a 24.hu beszámolt, a szövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, a vb-vel összefüggésben pedig teljesen érthetetlen kifizetések történtek.
2018 őszére aztán végleg elfogyott a bizalom és a türelem, ekkor szaladtak neki először a cég megszüntetésének. A közvélemény ez idő tájt hivatalosan még semmit nem tudhatott arról, hogyan működött a társaság a vizes vb évében. Hiába kellett volna ugyanis a jogszabályok szerint erről május végéig a Bp2017 Kft.-nek beszámolnia, ezt csak féléves csúszással tette meg. A kormányzati döntéshozóknál azonban – úgy tudjuk – nagyjából ekkor már kezdett körvonalazódni, hogy valami nagyon nem oké a céggel, és komoly gond lehet abból, ha nekifutnak a végelszámolásnak. Bár pontosan nem lehetett látni, milyen a cég vagyoni helyzete, de elég valószínűnek tűnt, hogy nem tudják kifizetni hitelezőiket a rendelkezésre álló vagyonból. Így pedig a végelszámolás felszámolássá alakult volna, amit mindenképp el kellett elkerülni.
Egy állami céget nem fizettek ki
Az aggodalmakat aztán a fél év késéssel megjelenő hivatalos éves jelentés is megerősítette. A vállalatnak ugyanis, mint ebből kiderült, 2017 végén 5,4 milliárd forintnyi éven belül lejáró kötelezettsége volt. Bár a mérleg szerint ezzel szemben több mint 5,6 milliárd forintnyi könnyen pénzzé tehető eszköz állt, ez csak annak volt köszönhető, hogy ilyennek minősítettek két, összesen 1,7 milliárd forint értékű medencét is*A vállalatnak a rövid lejáratú kötelezettségei 5,37 milliárd forintra rúgtak, ezzel szemben állt 5,64 milliárd forintnyi forgóeszköz, de utóbbiból 1,66 milliárd két medence volt, amit valamiért a tárgyi eszközök közül átsoroltak a készletek közé..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMedencével fizetné ki beszállítóit a budapesti vizes vb szervezőjeA vb-t követő évben még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze a szervezőcég, hogy 2,6 milliárd forint támogatással segítették a működését.
Ráadásul később arra is fény derült, hogy a Bp2017 elég jelentős összeggel tartozik egy másik állami cégnek, az Antenna Hungária Zrt.-nek. Utóbbi vállalatnál már a 2017-es évről szóló beszámolóban is sokat írtak a vizes vb-ről, ám ekkor inkább még az esemény miatti fejlesztéseket részletezték, a Bp2017 Kft. hárommilliárdos lejárt tartozására csak röviden tértek ki. Egy évvel később azonban már viszonylag hosszan panaszkodtak, hogy rengeteg pénzt buktak a szervezőcég miatt.
A hárommilliárdos követelésük nagy részét ugyanis behajthatatlannak minősítették, így ebből 2,3 milliárdot veszteségként le kellett írniuk.
A beszámoló szerint az ügyben jogi lépéseket is tettek, de ezt nem sikerült lezárni 2018 végéig.
Lényegében tehát pont az történt, ami miatt másfél éve az érintettek nem mertek belevágni a végelszámolásba: a Bp2017 Kft. nem fizette ki az egyik – ráadásul állami – beszállítóját. Sokkal jobb ráadásul 2018-ban sem lett a cég helyzete: az utolsó ismert beszámolóban 3,1 milliárdnyi éven belül lejáró kötelezettség állt szemben 2,3 milliárdnyi könnyen pénzzé tehető eszközzel, köztük a mégsem annyira könnyen pénzzé tehető medencékkel, a vizes világbajnokságról megmaradt kabalafigurákkal és egyéb merchandising termékekkel.
Az elmúlt egy évben persze javulhatott a helyzet. A cég költségei például biztosan csökkentek, hiszen a létszáma tavaly novemberre 13 főre csökkent, és év végén a körözés alatt álló gazdasági igazgatótól is megváltak, de mivel sok mindent 2019-ben már nem csináltak, jó eséllyel bevételük sem igazán volt. Így nem látni, hogy miből tudta volna rendezni helyzetét a Bp2017 Kft. A cégnél rákérdeztünk erre, kíváncsiak lettünk volna, hogy ki tudják-e fizetni a tartozásokat, nem tartanak-e egy esetleges felszámolástól, illetve arra, hogy mi lesz a cég ingatlanjainak és például a medencéinek a sorsa, de egyelőre nem kaptunk válaszokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részétA tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat. | Miután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cége | Egyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállaltot nem is fizettek ki. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200114/miutan-korozik-a-volt-gazdasagi-igazgatot-meg-is-szunik-a-vizes-vb-szervezo-cege/ | 2020-01-14 13:37:00 | true | null | null | G7 |
Négy hónapon belül időközi választást kell kiírni Kengyelen, mert a közigazgatási bíróság január 9-én elutasította a polgármester Nagy Szilárd kérelmét, erről pénteken adott ki közleményt a kengyeli önkormányzat.
Első körben akkor vált ismertté a kengyeli polgármester, amikor augusztusban kiderült, hogy sikkasztás miatt vádat emelt ellene a kecskeméti ügyészség. A vádhatóság szerint a 2014-ben a Fidesz-KDNP támogatásával megválasztott polgármester az önkormányzat nevében olyan szerződéseket kötött, amelyek mögött nem volt teljesítés, és a falu kasszájából erre elutalt pénzt, a saját adósságainak kiegyenlítésére használta fel, de más is volt a rovásán. A kengyeliek ennek ellenére megválasztották újra korábbi polgármesterüket.
Már a választások után pár nappal megkezdődött Nagy Szilárd ügyének tárgyalása a Szolnoki Járásbíróságon, ahol már az előkészítő ülésen minden bűncselekményt elismert a polgármester, majd novemberben egy év szabadságvesztésre ítélték, amelyet három évre felfüggesztett a bíróság, és még mentesítést is kapott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a „priusz” ellenére betöltheti a posztot. A kengyeli képviselő testület azonban tavaly novemberben mégis megvonta tőle a bizalmat, méltatlanság miatt megfosztották a posztjától Nagy Szilárdot, aki ez ellen fellebbezett, ezt utasította most el a közigazgatási bíróság, magyarul, mégsem lehet polgármester Nagy Szilárd Kengyelen. | Mégsem lehet polgármester Kengyelen a vádalkut kötő Nagy Szilárd | Hiába kötött vádalkut Boldog István leleplezésére a kengyeli polgármester, most mégsem lehet a falu első embere, időközi választást kell kiírni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200118_Megsem_lehet_polgarmester_Kengyelen_a_vadalkut_koto_Nagy_Szilard | 2020-01-18 13:21:25 | true | null | null | HVG |
Simonka Györgyre rájár a rúd. Nem elég, hogy költségvetési csalással vádolták meg, miközben ő azt állítja, hogy ártatlan, többen terhelő vallomást tettek rá. A fideszes politikus az Oroscafe.hu-nak adott interjút, amiben arról beszélt, mennyire megviseli a jelenlegi helyzet, amihez hasonlóban még sosem volt:
Remegett a lábam. Amikor felértünk, 80-100 kamera és újságíró fogadott, a média képviselői elmondták, hogy mit gondolnak rólam, eléggé félelmetes volt.
Simonka szerint vannak emberek, akik mellette is tanúskodhatnának, de azok pont a vádlottak között vannak. Ezzel egyébként a korábbi képviselő nem bontotta ki az igazság mindegyik részletét, ugyanis több vádlott éppen az ügyészség vádját erősítette meg, miszerint a csalást elkövető bűnszervezet vezetője a fideszes politikus volt.
Simonka arról is beszél a videóban, hogy
soha senki nem gondol bele abba, hogy mi ezt nem követtük el, nem vettünk el másoktól pénzt. Mi nem csináltunk semmit másképp, mint mindenki más ebben az országban.
Simonka szerint ő áldozat a történetben, és egy „igen befolyásos csoport” akarja meghurcolni. Kijelentette: nem kérnek kegyelmet, nem kérnek védelmet, semmiféle befolyásgyakorlást. „Egyszerűen megelégszünk az igazsággal” – mondta. Hozzátette: az ügy a munkája és az egészsége rovására ment, annyit köhög, hogy már asztmával kezelték.
„Amiről Orbán Viktor elnök úrral beszéltem, az nem más, mint az orosháziak tanuszodája, a szentesi út. És még sok olyan projekt, amiket megígértünk a választóknak, de még nem készült el” – mondta. | A csalással vádolt Simonka szerint nem csináltak semmit másképp, mint bárki más ebben az országban | Simonka szerint vannak emberek, akik mellette is tanúskodhatnának, de azok pont a vádlottak között vannak. Ezzel egyébként a korábbi képviselő nem bontotta ki az igazság mindegyik részletét, ugyanis több vádlott éppen az ügyészség vádját erősítette meg, miszerint a csalást elkövető bűnszervezet vezetője a fideszes politikus volt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/01/21/csalas_vad_simonka_gyor_interju_nem_csinaltak_semmit_maskepp_mint_barki_mas_ebben_az_orszagban/ | 2020-01-21 11:23:50 | true | null | null | Index |
Tavaly december végén megjelent a pályázat a Postás Sport Egyesület tornaakadémiájának megtervezésére. Az újabb sportakadémia ügyét még 2019. márciusában karolta fel a kormány, egy akkori rendeletben támogatták a felépítését, a projekt előkészítésével Kásler Miklós, emberi erőforrás minisztert és a Nemzeti Sportközpontokat bízták meg, a megvalósítása pedig a Beruházási Ügynökség feladata lett. Az előkészítési fázis végrehajtására 2019. december 31-ig adott időt a kormány, és meghatározta, hogy az első kapavágás előtti munkákat
418,4 millió forintból kell megvalósítani.
A projekt kapcsán érdekesség, hogy a Postás SE elnöke Vörös József, Mészáros Lőrinc ügyvédje, aki 2017-ben érkezett a klubhoz, hogy kirángassa a gödörből a régóta küszködő sportegyesületet. Ez nem sikerült, sőt, érkeztével csak a bajból lett több - erről bővebben itt írtunk. Most azonban fordulhat a kocka, és beérhet Vörös munkájának a gyümölcse, méghozzá elég látványosan, legalábbis, ami a sporttelepet illeti.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren olvasható hirdetmény alapján ugyanis most már az is tiszta, hogyan képzeli el a Nemzeti Sportközpontok a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémiát. Elég impozáns épületet szeretnének látni majd a végén, mert a kiírás szerint a nagy belmagasságú fő objektumot
35 métert is meghaladó fesztávú acélszerkezetekkel kell tervezni, és olyan függönyfalakkal, melyek 45 méternél hosszabb egybefüggő
üvegfelületekkel rendelkeznek.
Mindezt a "belső átláthatóságért", illetve, hogy az egész természetes fényben fürödhessen. Vagyis valamiféle óriási üvegkalitkát kell megálmodniuk majd a pályázóknak, melyben a fiatal sportolók nevelődhetnek.
Az egész tornaakadémia része lesz még egy 40 fős kollégium, egy étterem, egy 302 férőhelyes mélygarázs, egy nagy műfüves pálya lelátóval és a négy kis méretű műfüves futballpálya.
A hirdetmény szerint nagyjából az egész rendelkezésre álló telket ledózerolják, és közel nulláról építik újjá, mert annyira leromlott az állapota, hogy utánpótlás-nevelésre már nem alkalmas. A beruházás első ütemében a meglévő tornacsarnok és a hozzá kapcsolódó öltözőn kívül az összes épületet és pályát lebontják, ügyelve a megmaradó épület közműellátottságának további folyamatos biztosítására. A tervezés során fő szempont, hogy a munkálatok folyamán a torna szakosztály számára folyamatosan biztosítsák az edzési lehetőséget.
A komplexum tervezett üzemelési ideje minimum 50 év. A nyílt eljáráson február 13. délután egyig lehet pályázni. A korábbi kormányrendelet szerint az előkészítésről Káslernek 2020. február 29-ig kell beszámolnia a kormánynak, és ugyanez a határideje annak is, hogy kidolgozza az akadémia üzemeltetésének jogi feltételeit, különös tekintettel az állami tulajdonban lévő létesítmény üzemeltetéséhez szükséges szerződés tekintetében. | Napfényben fürdő üvegkalitkát építenek a Mészáros Lőrinc-közeli sportklubnak | Kiírták a közbeszerzést a Postás Sport Egyesület tornaakadémiájára, a megrendelés alapján pedig egy nagyon modern épület terveit várják a pályázóktól. Az egyesület elnöke Vörös József, a felcsúti mágnás ügyvédje. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/napfenyben-furdo-uvegkalitkat-epitenek-a-meszaros-lorinc-kozeli-sportklubnak.html | 2020-01-22 12:19:07 | true | null | null | mfor.hu |
Az ugyancsak írásban kapott választól az LMP-s Demeter Márta nem lett okosabb. A Varga Mihály nevében és megbízásából reagáló parlamenti államtitkár, Tállai András ugyanis ahelyett, hogy megmondta volna a pontos adatot, kutatómunkára kárhoztatta a honanyát. Azt írván, hogy az „LMÁK sorozatainak adatai – így a 2020-ban lejáróé is – mindenki számára elérhetőek az ÁKK honlapján...A 2020. évi finanszírozás szerkezetéről szintén nyilvánosan, mindenki számára elérhető információkat tesz közzé az ÁKK honlapján, az Éves Finanszírozási Kiadvány 2020 című dokumentum részletesen bemutatja a lejáró adósság finanszírozási forrásait”.
Ez utóbbi dokumentumban azonban csak az szerepel, hogy 2020-ban összesen 1058 milliárd forint értékben járnak le piaci kötvények. Az már nem derül ki, hogy ebből mennyi letelepedési kötvényt kell visszafizetnie az államnak.
Mivel ezek euróban denomináltak, logikusnak tűnt a devizakötvények között keresgélni. Ám ott is csak összesített adatok szerepelnek. Nevezetesen, hogy „a devizatörlesztések kis mértékben növekednek 2019-hez képest. A nemzetközi devizakötvény-törlesztések a 2019-ben bonyolított kötvény visszavásárlások után is a 2019-es törlesztésnél 0,3 milliárd euróval magasabbak, mintegy 1,6 milliárd euró összegűek lesznek, a belföldi devizakötvény törlesztése ugyanakkor 0,65 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökken. A devizahitelek törlesztése 0,2 milliárd euró lesz 2020-ban. Mindez összesen 2,2 milliárd eurót jelent, ami 100 millió euróval magasabb, mint a 2019-re tervezett lejárat”.
Így annak, aki arra kíváncsi, hogy mennyi letelepedési kötvényt kell 2020-ban törlesztenie az államnak, tovább kell keresnie. Ha így tesz, akkor egy idő után rábukkan az alábbi táblázatra, amelyből végre kiderül, hogy az idén 336,1 millió euró értékben járnak le letelepedési kötvények, méghozzá azok, amelyeket 2015. január 14-én bocsátottak ki, 2 százalékos éves hozammal és 2020. december 20-ai lejárattal. Az idei törlesztés a mostani euróárfolyamon csaknem 112,6 milliárd forinttal ér fel, ami azt jelenti, hogy több mint az egytizedét teszi ki az összes, idén lejáró piaci kötvénynek. Ez a 110 milliárd kicsivel több, mint amennyit a kormány propagandára költött 2015 óta, illetve a Magyar Nemzeti Bank is nagyjából ekkora nyereséget vár 2019-re, és ennyi pénz jut idén agrártámogatásokra.
Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak.
A 2013 és 2017 közötti időszakban összesen 1,844 milliárd euró névértékben kibocsátott ki az állam ötéves letelepedési magyar államkötvényeket, amelyeket 250 ezer, majd 300 ezer euró összegben lejegyző külföldiek – zömében kínaiak, oroszok és arabok – magyarországi tartózkodási engedélyt kaptak.
Az állam bevétele azonban csak 1,666 milliárd eurót tett ki. A letelepedési kötvények ugyanis úgynevezett zéró kuponú papírok, ami azt jelenti, hogy a futamidejük alatt nem fizetnek kamatot, lejáratkor pedig a névértéket törlesztik, ezért kibocsátáskor az eladási ár annyival alacsonyabb a névértéknél, amennyi éppen a meghirdetett hozamot eredményezi.
A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.
Ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkor kiadott közleményében azzal cáfolta, hogy 2013-2017között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az ÁKK érvelése szerint ugyanis alacsonyabb volt az utóbbi papírok kamata, ezek jutaléka pedig nulla százalék volt. | Idén bő 110 milliárdot fizetünk a letelepedési kötvények után | Ezúttal egy ellenzéki képviselő faggatta írásban a pénzügyminisztert arról, mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban. Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak. A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megint-teriteken-a-letelepedesi-kotvenyek.html | 2020-01-22 12:30:03 | true | null | null | mfor.hu |
"A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárának feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya folytat nyomozást az ÁNTSZ-laboratóriumok 2006. évben történt értékesítésével összefüggésben hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az ügyben gyanúsított kihallgatására ez ideig nem került sor. A nyomozás érdekeire hivatkozással mást egyelőre nem kívánunk közölni" - közölte a Narancs megkeresésére a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).
Olvasó nép
Szeptemberben lesz két éve, hogy megkezdődött a nyomozás az Állami Népegészségügyi és Tisztiszolgálat (ÁNTSZ) 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratóriuma magánosítása miatt Szócska Miklós feljelentése nyomán. Az egészségügyi államtitkár a Heti Válasz akkori cikkét olvasva fordult a nyomozókhoz. Amikor most az ügyről érdeklődtünk, a szaktárca az NNI-hez irányította lapunkat.
A magánosítás története a kilencvenes évek végén kezdődött. A 2002 tavaszán aláírt Phare-támogatási szerződés alapján hét regionális labort engedélyezett az EU - még a helyüket is meghatározták -, amiket modernizáltak is. A maradék harmincat leválasztották, és a 2004-ben alapított ÁNTSZ Laboratórium Kft.-be szervezték. A privatizáció nem titkolt célja a takarékosság volt, mivel az 1300 főt foglalkoztató laborhálózat 2005-re évi 1,2 milliárd forint veszteséget termelt. Egy 2003 őszén készült tanulmány szerint, ha valamennyi területen kiszervezik a laboratóriumokat, azzal 3,1 milliárd forint spórolható meg. A kormányzati döntéshozók ennek alapján 2004-re ennyivel kevesebbet írtak az ÁNTSZ költségvetési támogatási sorába.
Bujdosó László országos tiszti főorvos nem a totális, hanem a részleges kiszervezés mellett döntött. A szolgáltató funkciót leválasztották az ÁNTSZ-laborokról, míg a törvény által kötelezően előírt közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok maradtak. (A magasabb bevétel érdekében a regionális ÁNTSZ-laborok az adott megyében szolgáltatóként is tovább működtek.) A privatizációt egyébként nemcsak a gazdaságtalan működés sürgette, hanem az egészségügyi minisztérium erről szóló rendelete is.
A kiszervezett laborok a 2004. decemberi jogutódlásos leválás és feladatátadás után is veszteségesen dolgoztak: első évében az ÁNTSZ Laboratórium Kft. egyenlege mínusz 500 millió forintot mutatott. Amikor pedig 2006-ra ismét 2 milliárddal csökkentették az ÁNTSZ költségvetési támogatását, a laborok a működőképességük határáig jutottak. A céget 200 millió forintért kezdték árulni, és bár öt érdeklődő is megvásárolta az 500 ezer forintos pályázati anyagot, egyiknek sem kellett. Másodszorra a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) 160 millióra árazta le a céget, ám ez sem élénkítette a keresletet. A vevőjelölteket az is riaszthatta, hogy évente 100-200 millió forint bérleti díj fizetése is várt az új tulajdonosra. A laboroktól az önkormányzatok nem kértek bérleti díjat, amíg azok állami kézben voltak, de a privatizáció után már kellett volna fizetni, noha semmilyen konkrét megállapodás nem volt előkészítve a magánosítás utáni helyzetre. A pályázati anyag egyik megvásárlója e kérdés rendezetlenségét önmagában olyan súlyú kockázatnak tekintette, ami számára elegendő volt ahhoz, hogy lemondjon az üzletről.
A pályázati határidő meghosszabbítása után jelentkezett a 2005 decemberében alapított Euro-Labor Invest (ELI) Kft. 48 millió forintot ajánlott a laborokért, azt is azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos magyar állam részére ne kelljen visszafizetni a cégbe pumpált 200 millió forint hitelt, és ne kelljen állni több száz fő leépítésének százmilliós költségét.
A nyomozás minden bizonnyal választ ad rá, hogy az eladó jól tette-e, hogy belement ebbe. Bujdosó László volt tiszti főorvos a Magyar Rádiónak nyilatkozva azt vélelmezte: lehet, hogy valaki súgott a vevőnek, hogy az ÁNTSZ mindenképpen túl akar adni a veszteséges laborokon. Szerinte abban a helyzetben nem tehettek mást, mint hogy eladták az egyetlen jelentkezőnek, még ha az jóval kevesebbet fizetett is érte, mint amennyire eredetileg számítottak. Bujdosó később az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének élére került, ahonnan 2010 augusztusában menesztette a frissen kinevezett Pallér Judit országos tiszti főorvos.
Csak vitte
A cégbíróságon fellelhető mérlegadatok szerint ésszerű lépésnek tűnt megszabadulni a cégtől: 2005-ben 366 millió forint vesztesége volt az 1,8 milliárd forint bevétel és a 266 millió forint rendkívüli bevétel ellenére is. Ez egyébként nem meglepő: a bérköltség 1,3 milliárdot tett ki, és 737 millió forintot az anyagi jellegű ráfordítás. A privatizált laborcég 2006-ban csupán 40 millióval csökkentette veszteségét (326 millióra), a bérköltség változatlanul 1,3 milliárd volt. A számokból kiderül, hogy a privatizációt megelőzően az államnak évi 266 millió, illetve 367 millió forintot kellett betennie a társaságba, hogy fennmaradjon. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a pályázók évi 100-200 millió forint korábban nem jelentkező bérleti díjjal is számolhattak, akkor a vevőjelöltekre 366-567 millió forintnyi lyuk betömése várt.
A társaság a privatizációt követően az elbocsátások és több átvett labor bezárása eredményeként kezdett magára találni és nyereséges lenni. 2007 végére kitermelte a vételárát, 84 millió forint adózott eredményt ért el. Az Euro-Labor Invest Kft. 2008-ban a ciprusi Konrath Global Corporation tulajdonába került, majd 2009-ben 1,5 milliárd forintért Nyíri Viktor ingatlanbefektető és Péterfy Ferenc vegyészmérnök vásárolta meg. A laborokat működtető társaság törzstőkéjét 2010-ben a Nyíri Viktor érdekeltségébe tartozó NV Vagyonkezelő Kft., illetve a Péterfy Ferenc tulajdonában lévő Diagnosticum Zrt. nyolcvanmillió forintról egymilliárd-tízmillióra emelte. Péterfy Ferenc a Narancsnak a befektetésükről azt mondta, a korábbi tulajdonosok egy masszívan veszteséges cégből egy nyereséges vállalkozást formáltak, amihez radikális költségcsökkentésre és bevételnövelésre volt szükség. "A tenderfelhívásban megadott ár irreálisan magas ár volt. Az akkori cégadatok alapján a vállalkozás értéktelen volt. A cég jövőjét megfordító radikális változások végrehajtásához sem anyagi, sem személyi feltételek nem álltak rendelkezésemre" - válaszolta azon kérdésünkre, miért nem 2005-ben vásárolta meg a laborokat. Szerinte a laborcég 2005-ös és 2008-as állapota össze sem vethető.
Az NNI hűtlen kezelés gyanúja akkor igazolódhat, ha sikerül bizonyítani, hogy jóval az értéke alatt privatizálták a céget. A cég több százmillió forintos veszteségéből erre nemigen lehet következtetni. A cégnek ingatlanvagyona nem volt, eszközparkja jelentős fejlesztésre szorult. A könyvvizsgáló 100 millió forintra értékelte az eszközállományt, de a piaci értéke inkább a nullát közelítette, amit a pályázat iránti érdektelenség is jelzett. Az ÁNTSZ akkori vezetésének a cég felszámolása vagy eladása között kellett választania. A hálózat felszámolása azt eredményezhette volna, hogy nem tudják ellátni a közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi laborvizsgálati igényeket. Ebből országos botrány lett volna, amit az ÁNTSZ vezetése nem vállalt, és a KVI jóváhagyásával inkább eladták a laborokat.
Ismerősök
A nyomozás egy másik szála tisztázhatja, volt-e összeférhetetlenség a laborcég eladásakor. Az Euro-Labor Kft.-be rögtön a laborok átvétele után, még jóval Nyíri és Péterfy előtt, 2006. februárban beszállt Deák Gábor, a felszámolás alatt lévő Hospinvest Zrt. tulajdonos-elnöke. Az ÁNTSZ Laboratórium Kft. 2007-2009-ben a Hospinvest Megyeri úti székhelyére volt bejegyezve. Az Euro-Labor Kft.-ben 2008. július-szeptember között tulajdonhoz jutott Heves István, az ÁNTSZ projektmenedzsere, akit a laborprivatizáció előkészítésével bíztak meg. A privatizációt jegyző ügyvéd, Nemes Dénes irodája azonos címen volt található, mint az ELI. Deák Hevessel együtt távozott, amikor Nyíri és Péterfy megvették a társaságot. Deák és Heves egyébként nem voltak ismeretlenek egymás számára: tulajdonosok voltak a 2002-2006 között létező Ispotály Egészségügyi Befektető és Szolgáltató Kft.-ben, amelyben Nemesnek is volt üzletrésze, de Szabó Tamásnak, az Antall-kormány privatizációs miniszterének is, aki a magánosításhoz ugyancsak adott tanácsokat az ÁNTSZ-nek. Kérdés tehát, hogy e kapcsolati hálónak valójában mekkora jelentősége volt az üzletkötésben.
Olajtól a csirkéig
A ciprusi Konráth Global Corporationben (KGC) 2008-2011-ben a hasonló nevű Konráth Befektetési (KB) Zrt. vállalt tulajdonosi szerepet, amelyet 1995-ben Yukos Petróleum Magyarország Rt. néven földgáz és kőolaj kitermelésére alapítottak. A ma már Sirius Befektetési és Tanácsadó Zrt. néven működő KB első vezérigazgatója Góczi István volt, akiről a közelmúltban a 100 millió dollár tartozást maga mögött hagyó, felszámolás alatt lévő Emfesz Kft. vezéreként lehetett hallani. A Siriusba 2008 őszén egy-egy hónap erejéig az ÁNTSZ Laboratórium Kft. és az Euro-Labor Kft. is tulajdonosként lépett be, őket követte a KGC, majd 2011-től a hús- és baromfihús-készítmények gyártására létrehozott Voden Befektetési Kft. Utóbbi maradványai a karibi Saint Kitts és Nevis államban bejegyzett Panthera Investment Co. érdekeltségei lettek.
Bor & labor
Péterfy Ferenc diagnosztikai cége nincs híján a fideszes kapcsolatoknak. 2008 júliusában a Diagnosticum a fideszes vidéki önkormányzatok kórházi közbeszerzésein 5 milliárd forint értékű megrendeléshez jutott alig több mint egy év alatt. Cégében nem kisebb név tűnt fel igazgatósági tagként 1998-99-ben, mint Orbán Viktor közeli bizalmasa, Kékessy Dezső, az első Orbán-kormány párizsi nagykövete. Őt lánya, Catherine Kékessy követte a testületben 2010. májusig. A Kékessy család az Orbán család szőlészeti vállalkozásában is szerepet kapott, a Szárhegy-Dűlő Sárazsadány Tokajhegyalja Kft.-ben 1997. május és 2005. január között volt tulajdonos Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, aki az állami támogatású pályázatok felhasználását feltáró ÉS-riportsorozat után vált meg tulajdonától. A Szárhegy-Dűlőben 2004-2007 között felügyelőbizottsági tag volt Kékessy lánya és fia is. A borászati társaság ma sem került ki a Kékessy-érdekeltségek sorából, Kékessy Dezső 2011. februárban szállt ki a cégből, fiára hagyományozva a többségi üzletrészt. A kisebbségi tulajdonos az Orbán-kormány által 1998-ban a Postabank első emberévé kinevezett Madarász László, aki szintén 1997-ben lett az egyik gazda. Madarász tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának, a második Orbán-kormány a Malév, illetve a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába helyezte.
A tulajdonosok
Péterfy Ferenc 1964-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, 1984-ben az EGIS Gyógyszergyár műszaki igazgatója lett, majd az MTA immunológiai bizottságának titkára, 1993-ban az első hazai laboratóriumi diagnosztikai magáncég, a Diagnosticum Zrt. alapítója. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 2000-ben Somogyi Mihály-emlékéremben részesítette.
Nyíri Viktor 2010-ben 9 milliárd forintra becsült vagyonával a 60. helyre került a leggazdagabb magyarok listáján. (...) Nyíri az egészségügyben is aktív befektető: labordiagnosztikai cége mellett a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus-teszteket fejlesztő Genoid Molekulárbiológiai Kft. is hozzá és a Diagnosticum Zrt.-hez tartozik. | Elhúzódó nyomozás az ÁNTSZ-laborok ügyében Hunyó kerestetik | Az ÁNTSZ-laboratóriumok eladása miatt 2010-ben indított nyomozás még a gyanúsított kihallgatásáig sem jutott el. Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a csődöt elkerülendő mindenképpen magánkézbe kellett adni a társaságot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hunyo-kerestetik-antsz-nyomozas-80559 | 2012-06-21 14:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet "pásztáz".
Egyre több jel mutat arra, hogy Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc mintagazdaságot alapítana birtokaira építve. Ezekre a gazdaságokra ugyanis jóval megengedőbb előírások érvényesek mint a "normál" agártársaságokra. A mintagazdaság működésének azonban egyik feltétele a – pályázati forrásokban dúskáló – kutatóbázis megléte. Ilyen bázis például a Gödöllői Szent István Egyetem többségi tulajdonában lévő GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. – amelynél már tartósan ott vannak Mészáros emberei. Forrásunk úgy fogalmazott: Mészárosék már az egyetemen vannak, embereit többször látták felbukkanni az intézményben, a kutatóintézetet pedig strómanjuk irányítja. Mindezt megerősíteni látszik, hogy a hétvégén egy tudományos konferencia szünetében egyes kutatók arról beszéltek újságíróknak: a gödöllői egyetem egyfajta kísérleti ló lesz, itt tesztelik majd, hogyan lehet közelebb jutni az uniós pénzekhez a tudományon keresztül. A GAK nonprofit kft. többségi tulajdonosa az egyetem, de az állam, jó néhány agrárgazdasági Zrt., agrár-érdekképviseleti szervezet is szerzett egyéni vagy közös tulajdonú üzletrészt benne. Érdekes változás 2013 és 2017 között történt a kutatóintézet életében, amikor Deák Gábor lett az ügyvezető. Idén április óta ő Mészáros egyik fontos cége, a felcsúti R-Kord Építőipari Kft. ügyvezetője, és a Búzakalász 66-ban is vezető tisztséget töltött be. Deák Gábor ma is a GAK felügyelőbizottsági tagja, idén júliusban azonban új ügyvezetőt kapott a társaság, a szolnoki lakcímmel rendelkező Bátori Róbert személyében. Őt sokan csak strómannak vélik a városban, akinek az a szerepe, hogy elterelje a figyelmet a valódi főszereplőkről. Róla kevés adatot találni, a kutatóintézet honlapján nincs bemutatkozó anyaga, a cégadatokból pedig csak annyi derül ki, hogy egyik tulajdonosa volt az időközben végelszámolás alá került, majd idén áprilisban megszüntetett, s hatéves működése alatt bevételt nemigen termelő szintén szolnoki BBR Investment Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek fő tevékenysége épületasztalos-szerkezet szerelése, de víz-gáz-fűtés- és légkondicionáló szerelés is szerepelt a profiljukban. Megkérdeztük a gödöllői Szent István egyetem rektorát, és a GAK ügyvezetőjét is arról, vajon tényleg átvették-e a GAK Kft. vezetését Mészáros Lőrinchez köthető emberek, mi indokolta a júliusi vezetőváltást a GAK élén, s vajon milyen munkatapasztalat alapján választották ki az új vezetőt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, milyen pályázatokban vett vagy vesz részt idén a kutatóintézet, s mekkora nagyságrendű összeget remélnek ezekből. Az egyetem egyik volt professzora szerint a pénzek "kicsatornázása" ilyen kutatóintézeteken keresztül meglehetősen könnyű, hisz voltaképp bármilyen tematikára nyerhetnek pénzt, akár arra is, hogy élelmiszeripari, borászati üzemeket innovációval segítsenek – Mészáros Lőrinc portfóliójában bőven akadnak ilyenek. Nem véletlen, hogy nem a Debreceni Egyetemen tűntek fel Mészáros-közeli cégvezetők – véli az ottani egyetem egyik kutatója – náluk ugyanis nincs kutatóintézet, csak több akadémiai csoport, s olyan alapkutatásokat végeznek, amit az unió nem, vagy kevésbé támogat. Tény, hogy idén már közel százmilliárd forintnyi összegben hirdettek eredményt, vagy írtak ki új pályázatokat a kutatás-fejlesztés és innováció területén Magyarországon, de az elkövetkező hónapokban újabbak is várhatók. Harangozó Gábor, az MSZP agrár-ügyvivője szerint mindemellett más ok is lehet a háttérben. Miközben ugyanis a kormány azt hangoztatja, hogy a kis tulajdonosokat és a családi gazdaságokat szeretné helyzetbe hozni, épp a kárukra koncentrálódnak a hatalmas nagybirtokok. Három ilyen, jellemzőn tízezer hektár fölötti földtulajdont birtokló cég, a mezőhegyesi, a dalmandi és a bólyi már mintagazdasággá alakult, mert a törvényekben ezekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a normál agárcégekre, s nagyobb a befektetői mozgástér is. – Az ország legnagyobb földesurának még nincs mintagazdasága, de vélhetően ő is ebbe az irányba mozdul majd – mondta a szakpolitikus, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt a lépést megtehesse, először is szüksége lesz egy hozzá lojális kutatóintézetre. | Mészáros mintagazda lenne | Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3049450_meszaros-mintagazda-lenne | 2019-09-10 14:55:00 | true | null | null | Népszava |
Matolcsy György;MNB;Burány;Pallas Athéné alapítványok;
2020-01-18 19:27:22
Matolcsy szerint teljesen rendben van, hogy az MNB több mint tízmilliárdért kétszer is megvette ugyanazt az épületet
Burány Sándor próbált az jegybankelnök lelkiismeretére hatni – kioktatást kapott válaszul.
Összesen 10,6 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy néhány éven belül kétszer is megvegye ugyanazt az Úri utca 21. szám alatti ingatlant – írtuk meg tavaly decemberben a 24.hu részletes tényfeltáró cikke nyomán; ennek apropóján tett fel most két kézenfekvő kérdést a Párbeszéd képviselőcsoportjának MSZP-s tagja, Burány Sándor Matolcsy György jegybank-elnöknek.
1, 9 milliárdért, majd 8,7 milliárdért is kellett a jegybanknak
Az ügy részletei már ismertek, ám így is egészen megdöbbentőek: a hírportál szerint az MNB 2014-ben először a Magyar Tudományos Akadémiától, 1, 9 milliárdért vásárolta meg az épületet, amit néhány hónap után ingyen átadott a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványnak, vagyis a PADS-nak (ez egyike azoknak a jegybanki alapítványoknak, amelyeknél egyik pillanatról a másikra 250 milliárd forint veszítette el közpénz-jellegét).
A PADS ezután több év alatt mintegy 4 milliárd forintot fordított az épület felújítására és bővítésére – a 24. hu szerint minderre a jegybank által kapott kezdőtőkéből futotta. Így is megérhette nekik a beruházás, hiszen a befektetési összeg több mint kétszeresét keresték meg rajta: a jegybank egyik száz százalékos tulajdonú leányvállalata tavaly novemberben piaci áron, 8, 7 milliárd forintért vásárolta tőlük vissza az addigra csinosan helyrepofozott épületet.
Ez mégis kinek volt jó?
A vétel a jegybank szempontjából látványosan rossz üzletnek tűnik, ezért Burányrákérdezett az MNB elnökénél, hogy
Matolcsy György kimért válaszában a jegybank november 8-i közleményére hivatkozott: eszerint „a jegybank meglévő épületei már nem tudják kellő színvonalon és megfelelő kapacitással kiszolgálni ezeket az MNB által fenntartott oktatási programokat”, ezért kellett megvenni az Úri utcai ingatlant –
Matolcsy a túlzásra vonatkozó kérdést a jelek szerint fel sem vette, viszont számon kérte a képviselőt, amiért kérdésében nem idézte az ingatlan vételáráról szóló hivatalos értékbecslést. Az MNB ugyanis még a 24.hu kérdésére elárulta, hogy az épület vételára „a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) értékbecslési szabvány alapján került meghatározásra, mely az épület egyedi paramétereit, a felújítás költségét, illetve az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci árnövekedését is alapul vette.”
Összeolvadnak és építkeznének
Az ingatlan dupla megvásárlása a kioktató hangnem ellenére is zűrös ügynek számít – hiszen évek óta folyik a vita arról, hogy vajon a jegybank közpénzből végzi-e költéseit, vagy az már „elvesztette közpénz jellegét”. Előbbi esetben felmerülhet a gyanú, hogy az MNB azzal, hogy ugyanazt az épületet kétszer megvette, kárt okozott.
Az MNB-nek erre is van válasza: az épületek adásvételével kapcsolatban arról tájékoztatta a Magyar Hangot, hogy mivel a jegybanktörvény értelmében az MNB nem költségvetési szerv, ezért bevételeit, kiadásait nem a mindenkori költségvetés határozza meg, így a beruházásai nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek. | Matolcsy szerint teljesen rendben van, hogy az MNB több mint tízmilliárdért kétszer is megvette ugyanazt az épületet | Összesen 10,6 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy néhány éven belül kétszer is megvegye ugyanazt az Úri utca 21. szám alatti ingatlant – írtuk meg tavaly decemberben a 24.hu részletes tényfeltáró cikke nyomán; ennek apropóján tett fel most két kézenfekvő kérdést a Párbeszéd képviselőcsoportjának MSZP-s tagja, Burány Sándor Matolcsy György jegybank-elnöknek.
1, 9 milliárdért, majd 8,7 milliárdért is kellett a jegybanknak | null | 1 | https://nepszava.hu/3064027_matolcsy-szerint-teljesen-rendben-van-hogy-az-mnb-tobb-mint-tizmilliardert-ketszer-is-megvette-ugyanazt-az-epuletet | 2020-01-18 15:32:00 | true | null | null | Népszava |
Az elmúlt évek ferencvárosi panamáinak egyik főszereplője Rudits Tibor volt, a kéményes, aki kiváló kapcsolatainak köszönhetően szisztematikusan szívta le a kerület forrásait. Százmilliókat zsebelt kéményfelújításokkal, értékes önkormányzati lakásokkal seftelt, benne volt a kerületi útfelújításokban és kátyúzásokban, és az ő autójának rendszámával robbant ki a kerületi VIP parkolási botrány is. A Magyar Narancs közben arról ír, hogy Baranyi Krisztina, polgármester feljelentést tett, ugyanis: „egy EU-s forrásokból felújított épületet adott bérbe az önkormányzat szemérmetlenül kevés pénzért, ráadásul üzlethelyiségként, és nem az uniós pályázatban lefektetett célra hasznosítják.”
Ez az ügy is a kéményeshez köthető. Az Info Pont nevű helyről van szó, amit azon a címen, hogy turisztikai központot hoznak létre, EU-s pénzből felújítottak, majd a vagyonkezelő jelképes havidíjért, 30 000 Ft-ért átadta Ruditsék érdekeltségébe, akik kávézóvá és étteremmé alakították, majd rendszeresen privát partikat is tartottak benne. Ez előtt a Csarnok téri hely előtt volt felfestve az a kamu útburkolati jel, ami a KRESZ-ben nem is létezik, és ezen parkoltak szabálytalanul a vállalkozó lekülönbözőbb, kék villogóval is felszerelt gépjárművei.
Ezekkel a megkülönböztető jelzésekkel indul legújabb történetünk, ami talán a korábbiaknál is hajmeresztőbb.
Egy dokumentum szerint a vállalkozó 2017. december 11. óta szerződéses viszonyban áll a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltatóval, tehát a 9. kerületi nagy rendelővel. A megállapodás arról szól, hogy Rudits Tibor „mentőorvosi felszereltségű” járműveivel részt vesz a ferencvárosi sürgősségi betegellátásban, és cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem fogad el.
A szerződés szerint Rudits mentőorvosi gépjárművei két darab megkülönböztető jelzéssel ellátott autó és egy repülőgép. Az egyik egy Land Rover, ami úgy van átalakítva, mintha mentőautó lenne.
A másik egy Mercedes terepjáró, amit szintén személyesen Rudits Tibor használt az elmúlt években, ez volt az az autó, aminek a rendszáma felkerült a VIP parkolási listára, ahol kerületi csókosok autóinak rendszámai szerepeltek, hogy ingyen parkolhassanak Ferencvárosban.
Mindkét jármű rendszeresen felbukkant a IX. kerület fontos helyszínein, a vagyonkezelőnél, a polgármesteri hivatalnál vagy a közterület felügyeletnél.
De a történet legbizarrabb szereplői nem a terepjárók, hanem egy 1979 -es Bulldog 100 SK-61 típusú brit kétüléses kiképző repülőgép, ami a szerződés szerint a kocsikkal együtt részt vett a ferencvárosi sürgősségi ellátásban.
Ez felvet pár kérdést. Az egyik, hogy a ferencvárosi szakrendelőben nincs sürgősségi betegellátás, nem szállíthatnak beteget, sem orvost, sem vért, tehát az ilyen típusú ellátásban Rudits Tibor és gépparkja biztosan nem tud részt venni, de ha lenne is ilyen típusú szolgáltatása a rendelőnek akkor is van egy bökkenő, Ferencvárosban nincs repülőtér, ahol a vállalkozó repülője le- és felszállhatna.
A szerződést a kéményessel Dr. Kovács József főigazgató kötötte, aki 19 éve vezeti a szakszolgálatot. Kérdésünkre elmondta,
„Ha valaki megajánl egy szolgáltatást, amiért nem kér pénzt, viszont hasznos a rendelőnek, akkor azzal szerződést kötök.”
Kovács állítása szerint el tudott volna képzelni olyan helyzetet, amikor a vállalkozó felajánlott járművei hasznosulhattak volna, de elmondása szerint végül az eltelt 21 hónapban, amíg a szerződés érvényben volt, egyszer sem vették igénybe Rudits Tibor szolgáltatását. „Na, de a repülő?” tettük fel a kérdést, amire a főigazgató csak széttárta a kezét. Arra, hogy Kovács miért mehetett bele ebbe a megállapodásba, később visszatérünk.
Ennél is rejtélyesebb epizódja a történetnek, hogy Rudits Tibor repülője 2018. január 8-án 11:51 perckor, tehát 28 nappal a szerződéskötést követően, a Fejér megyei Zichyújfalutól 3,6 kilométerre a szántóföldbe csapódott.
A pilóta, aki nem Rudits Tibor volt, meghalt, a gép pedig megsemmisült. A Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálata arra jutott, hogy a rossz látási viszonyokkal a gép vezetője nem tudott megbirkózni, elvesztette az uralmát a gép felett. A vizsgálat záró jelentéséből kiderül, hogy a balesetet szenvedett légijárműre kötött felelősség- és baleset-biztosítás 2018. január 10- én – a lezuhanás után két nappal lejárt. A tragédiától függetlenül a rendelővel kötött szerződésen nem módosítottak. A repülő papíron továbbra is részt vett a szakszolgálat munkájában.
Mit kezd Rudits Tibor egy ilyen szerződéssel, hiszen beteget, orvost, eszközt egyetlen alkalommal sem szállított, kivéve mikor a rokonait hozta a szakrendelőbe?
Az Átlátszó 2017-ben járt utána, hogy a vállalkozó, aki kocsijaival rendszeresen és kirívóan szabálytalanul parkol városszerte, hogyan kapott engedélyt kék villogó használatára. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint Rudits cége rendezvények egészségügyi biztosításában vehetett részt a járműveivel, a megkülönböztető jelzéseket szigorúan csak ilyen alkalmakkor használhatta volna. A rendőrség azt is elárulta, hogy Rudits szabálytalanságai miatt több bejelentés is érkezett hozzájuk, és miután már a sajtó is felkapta a kék lámpás magánautók ügyét, a BRFK visszavonta a megkülönböztető jelzésekre vonatkozó engedélyt.
Tehát Rudits Tibor cége (Via Alla Felicita Kft.) legkésőbb 2017. december 6-a után már nem használhatta a kék lámpát. A kéményes öt nappal az engedélyének lejárta után, december 11-én aláírta az új egészségügyi ellátással kapcsolatos szerződését a Ferencvárosi Szakszolgálattal, és továbbra is használta a megkülönböztető jelzéseket.
Miért olyan életbevágó Ruditsnak, hogy városban sokfelé, de az elmúlt években leginkább a IX. kerületben grasszáló járművei mentőautóknak látszódjanak?
Egyfelől a vállalkozó már kéményesként is egyfajta életmentő imidzset próbált építeni magának. Amikor 2017-ben még nyilatkozott a 444-nek, olyannak állította be magát, aki az évi 150 milliós, pályáztatás nélkül megítélt kéményes szerződésével ferencvárosi családok százait menti meg a szén-monoxid-mérgezéstől. Amikor Bácskai János egykori polgármesternél érdeklődtünk a kerület nagymenőjéről, azzal kezdte a válaszát, hogy Rudits Tibor „egy valódi életmentő”. A mentőautónak látszó kocsik ezt a kerületi szuperhős képet színezték tovább.
De nyilvánvalóan van ennél praktikusabb funkciója a villogóknak és a mentős matricáknak. Az Átlátszó, amikor Rudits villogói után nyomozott, megszólaltatott egy volt rendőrségi vezetőt, aki ezt mondta: „Egy egyenruhás az ÁNTSZ-engedélyt nem fogja felülbírálni. Ha a járőr észrevesz egy, az utcán szabálytalanul parkoló, megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet, figyelmeztetheti, de ez nem nagyon fordul elő….Egyszerűbb elnézni a »kollégák« szabálytalankodásait.” Tehát, akinek a járművén villogó van, az feltételezhetően kiváltságos személy, kvázi kolléga, csókos, akit elkerülnek a hatóságok.
Rudits Tibort miközben a kerület feje életmentőnek szólította, addig mások csak zacskós embernek hívták.
Emlékezetes, hogy nekünk is sikerült rögzítenünk, ahogy a vállalkozó Varga József, a Fidesz egykori kerületi erős emberéhez pár nejlonzacskóval beugrik, majd visszaül a polgármesteri hivatal előtt szabálytalanul parkoló mentősnek matricázott gépjárművébe. Rákérdeztünk ,hogy mit szállított a szatyrokban, érdemes megnézni a felvételt.
De térjünk vissza arra, hogy a szakszolgálat feje miért kötött teljesen használhatatlan szerződést a vállalkozóval. Aki ismeri Rudits Tibor beágyazottságát a kerületben, az egy pillanatig nem csodálkozik ezen. A kéményes valamilyen formában szinte minden fontos kerületi intézményben érdekeltséget szerzett. Többszörösen szerződéses viszonyban állt a kincstárral, a kerületi takarító és karbantartó céggel, a polgármesteri hivatallal, bejárása volt a főtanácsadóhoz, az ő javára szavazott a gazdasági bizottság, de az önkormányzati helyiségekben folyó vendéglátásból is bőven kivette a részét.
Már csak azért sem, mert Bácskai János ex-polgármesterrel kiváló baráti a kapcsolata, évek óta egy csapatban vitorláznak.
A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató KNP Kft. egy önkormányzati cég, a ferencvárosi testületnek tartozik elszámolással, miért pont ők maradtak volna ki Rudits Tibor kerületi érdekszférájából? Miután rákérdeztünk a rendelőnél és a polgármesteri hivatalnál a szerződésre, a szolgálat azonnal felbontotta szerződést, a hivatal pedig azt írta, hogy kivizsgálják az ügyet. Rudits Tibor nem reagált megkeresésünkre. | Ferencváros nagymenőjének lezuhant magánrepülője is részt vett a IX. kerületi sürgősségi betegellátásban | Az elmúlt évek ferencvárosi panamáinak egyik főszereplője Rudits Tibor volt, a kéményes, aki kiváló kapcsolatainak köszönhetően szisztematikusan szívta le a kerület forrásait. Százmilliókat zsebelt kéményfelújításokkal, értékes önkormányzati lakásokkal seftelt, benne volt a kerületi útfelújításokban és kátyúzásokban, és az ő autójának rendszámával robbant ki a kerületi VIP parkolási botrány is. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/21/ferencvaros-nagymenojenek-lezuhant-maganrepuloje-is-reszt-vett-a-ix-keruleti-surgossegi-betegellatasban | 2020-01-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ferencváros nagymenőjének lezuhant magánrepülője is részt vett a IX. kerületi sürgősségi betegellátásban címmel írtunk kedden cikket, ami arról szólt, hogy az elmúlt évek ferencvárosi panamáinak egyik főszereplője, Rudits Tibor szerződést kötött a kerületi szakrendelővel. A megállapodás alapján a vállalkozó két terepjárója és Bulldog 100 SK-61 típusú brit kétüléses kiképző repülőgépe 2017. december 11-től beszáll a sürgősségi betegellátásba. Ezért semmilyen ellenszolgáltatást nem kér. Viszont a megállapodás ideje alatt a vállalkozó szolgáltatásait a rendelő egyszer sem vette igénybe.
Az egész ügy egyre rejtélyesebb, ugyanis a megállapodás számos kérdést felvet:
Hogy vesznek részt a mentésben Rudits járművei, ha nincs is sürgősségi betegellátás a IX. kerületben?
Hogy vesz részt a mentésben egy légi jármű, ha nincs is repülőtér a kerületben?
Hogy vett részt a mentésben egy repülő, ami nem sokkal a szerződés megkötését követően tragikus körülmények között lezuhant?
Rudits Tibor, aki egy kéményseprő, mi alapján kapott jogosultságot a betegellátásban való részvételre?
Mivel a kéményes cégének autóit évek óta rendszeresen látni kék villogóval mozogni a kerületben, rákérdeztünk a BRFK-nál, hogy milyen tevékenység alapján kapott engedélyt a megkülönböztető jelzések használatára. A rendőrség azt írtja, hogy a két szerződésben szereplő terepjáró közül az egyiknek már a megállapodás előtt lejárt a villogóra vonatkozó engedélye, a másiknak soha nem is volt, a repülőről pedig nincs is információjuk. A rendőrség azt írta lapunknak, hogy vizsgálatot indít az ügyben.
Tehát Ferencváros olyan járműveket vont be a betegállátásba, amiknek nem volt érvényes engedélyük villogó használatára, ennek ellenére a villogót kihelyezték, viszont a betegellátásban a valóságban nem vettek részt.
A kéményesről azt kell tudni, hogy ő Bácskai János ex-polgármester jó barátja, évek óta egy csapatban vitorlásoznak. A vállalkozó neve szinte az összes fontosabb zűrös kerületi bizniszben felbukkant, legyen szó önkormányzati lakásokkal való seftelésről, mélyen alul árazott vendéglátóhelyekről, gyanús kéményfelújításról, diszkövezésről, kátyúzásról vagy éppen a parkolásról.
A legfrissebb ügy titokzatos epizódja, hogy, Rudits Tibor repülője 2018. január 8-án 11:51 perckor, tehát 28 nappal a szerződéskötést követően, a Fejér megyei Zichyújfalutól 3,6 kilométerre a szántóföldbe csapódott.
A pilóta, aki nem Rudits Tibor volt, meghalt, a gép pedig megsemmisült. A Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálata arra jutott, hogy a rossz látási viszonyokkal a gép vezetője nem tudott megbirkózni, elvesztette az uralmát a gép felett. A vizsgálat záró jelentéséből kiderül, hogy a balesetet szenvedett légijárműre kötött felelősség- és baleset-biztosítás 2018. január 10- én – a lezuhanás után két nappal lejárt. A tragédiától függetlenül a rendelővel kötött szerződésen nem módosítottak. A repülő papíron továbbra is részt vett a szakszolgálat munkájában.
Miért ilyen fontos Rudits Tibornak, hogy a járművein kék villogók legyenek?
A BRFK leveléből kiderül, hogy a kéményes korábban, 2013-tól jogosultságot szerzett villogók használatára, de mivel szabálytalanul használta azokat, nem hosszabbították meg az engedélyét. Rudits Tibornak ettől független nagy szüksége volt a megkülönböztető jelzésekre, ezért szerződést kötött a ferencvárosi szakszolgálattal, hogy papírja legyen róla, ő bizony életmentő.
A vállalkozóról két dolgot biztosan tudunk, gyakran parkol szabálytalanul, fontos embereknek szállított ez-azt, és nem szerette, ha közben zavarják. A háta mögött csak zacskós embernek szólították.
Emlékezetes, hogy nekünk is sikerült rögzítenünk, ahogy a vállalkozó Varga József, a Fidesz egykori kerületi erős emberéhez pár nejlonzacskóval beugrik, majd visszaül a polgármesteri hivatal előtt szabálytalanul parkoló mentősnek matricázott gépjárművébe. Rákérdeztünk ,hogy mit szállított a szatyrokban, érdemes megnézni a felvételt:
A Tisztiorvosi szolgálatnak eddig három levelet írtunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rudits Tibor és járművei kaptak-e engedélyt a betegellátásban való részvételre. Eddig egyik levelünkre sem kaptunk választ.
Befutott a Népegészségügyi Központ válasza:
„Köszönjük a megkeresést, amelyre a Nemzeti Népegészségügyi Központ az alábbi tájékoztatást adja. Az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének nyilvántartása szerint a Via Alla Felicita egészségügyi szolgáltató részére rendezvény egészségügyi biztosítására szóló működési engedély került kiadásra (utolsó engedély száma: 1236 /2017).”
Továbbra sincs magyarázat arra, hogy Rudits Tibor repülője és terepjárói milyen jogon vettek részt egy fővárosi kerület egészségügyi ellátásában és miért járhatták a kerületet éveken keresztül mentőautónak látszó gépjárművekkel. | Engedély nélkül járta villogóval a kerületet Ferencváros „életmentője” | Ferencváros nagymenőjének lezuhant magánrepülője is részt vett a IX. kerületi sürgősségi betegellátásban címmel írtunk kedden cikket, ami arról szólt, hogy az elmúlt évek ferencvárosi panamáinak egyik főszereplője, Rudits Tibor szerződést kötött a kerületi szakrendelővel. A megállapodás alapján a vállalkozó két terepjárója és Bulldog 100 SK-61 típusú brit kétüléses kiképző repülőgépe 2017. december 11-től beszáll a sürgősségi betegellátásba. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/23/engedely-nelkul-jarta-villogoval-a-keruletet-ferencvaros-eletmentoje | 2020-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A végrehajtó nem tudja megnyitni a pendrive-ot, így továbbra sem tudni, mire költötték a tao-támogatást a felcsúti fociakadémián, pedig a DK jogerősen pert nyert, így át kell adni az adatokat.
A bíróság végrehajtót is küldött a felcsúti alapítványhoz, de a végrehajtó 1,5 év után összeférhetetlenséget jelentett, és átadta az ügyet.
Az új végrehajtó helyette viszont most azt állította a DK-nek: nem tudja megnyitni a számlákat állítólag tartalmazó adathordozót, ezért visszaküldték Felcsútra.
Két héten belül új felszólítást küldenek az alapítványnak, hogy adják át a számlákat.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke azzal kapcsolatban, hogy rendben van-e, hogy egy jogerős ítéletet évekig nem lehet betartatni, azt mondta, nem nyilatkozhat, mert ő a mostani ügyben a végrehajtó.
A Fidesz-szóvivő Hollik István korábban azt mondta, a bírósági ítéleteket mindenkinek be kell tartania. | A végrehajtó nem tudta megnyitni a felcsúti alapítvány számláit tartalmazó pendrive-ot, ezért visszaküldte Felcsútra | A végrehajtó nem tudja megnyitni a pendrive-ot, így továbbra sem tudni, mire költötték a tao-támogatást a felcsúti fociakadémián, pedig a DK jogerősen pert nyert, így át kell adni az adatokat. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/22/ilyen-nincs-a-vegrehajto-sajnos-nem-tudta-megnyitni-a-felcsuti-alapitvany-szamlait-tartalmazo-pendrive-ot-ezert-visszakuldte-felcsutra | 2020-01-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy olvasói fotó (fenti képünkön) alapján úgy tűnik, mégsem áll meg az a kisbefektetői pletyka, amely az elmúlt hetekben kelt szárnyra, hogy megromlott a viszony Mészáros Lőrinc, az ország második leggazdagabb embere és Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. nagytulajdonosa és vezetője között. A két milliárdos viszont most kedden újra találkozott a budapesti Four Seasons szállodában és hosszasan tárgyalt.
Az egyeztetésről olvasónk azt írta, hogy "kedélyes hangvételű volt, nem tűnt úgy, mintha konfliktusban lennének egymással". Az elmúlt időszakban ezzel ellenkező híreket lehetett hallani: a 444.hu november elején hosszú cikkben írt arról, hogy Jászai és Mészáros összekülönböztek egymással, ezért távolodott el a 4iG Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság és a Mészáros birtokolta Opus Global Nyrt. egymástól. Kisbefektetői körökben többen már temetni kezdték az informatikai céget, mivel az elmúlt időszakban kevesebb állami beszerzést nyertek el, mint az korábban megszokott volt. Sokan a vélt konfliktusnak tudták be ezt a visszaesést, de Jászai egy interjúban már nyugtatni próbálta a részvényeseket.
"A 4iG nem politikai alapon működik, nem a politikától függő cég, de kétségtelen, hogy az állam az egyik legnagyobb megrendelője. [...] Nem hinném, hogy ez a bejelentésmentes időszak hosszú ideig tartana. Az utóbbi időszakban sok tender indult, és sok lehet még a következő 2-3 hónapban, amelyeken tervezünk indulni, dolgozunk azon, hogy legyen mit bejelenteni a befektetőknek" - fogalmazott akkor. A kételyeket viszont ez nem oszlatta el: a két üzletember nem mutatkozott együtt nyilvánosan, egészen a mostani hosszú közös ebédig.
A találkozóról megkérdeztük az érintetteket, de egyelőre egyik fél sem kívánta kommentálni azt. | Nem tűnik úgy, hogy konfliktus lenne Mészáros és Jászai között | Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért vállalkozók kedden közösen ebédeltek, ami véget vethet a kisbefektetői találgatásoknak arról, hogy megromlott-e az üzletemberek viszonya. | null | 1 | https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/meszaros-lorinc-jaszai-gellert-4ig-opus-bet.696238.html | 2019-12-04 12:25:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5 millió forintra bírságolta a 4iG Nyrt.-t a bennfentesek jegyzékének jogsértő összeállítása miatt. Ezzel együtt a kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére kötelezték, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt intézkedett az MNB – közölték.
Az MNB a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a 4iG Nyrt.-től (4iG) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-től (MTelekom), az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.
A jegybank mindezek alapján megállapította, hogy a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.
Az MNB ezért felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, és a jövőben is feleljen meg ennek a kötelezettségnek.
A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.
Az MNB a Telekom esetében azt állapította meg, hogy a kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, valóban fennálltak-e a késleltetés feltételei. A Telekom ezzel megsértette a MAR rendelkezéseit – írták.
A jegybank arra kötelezte ezért a Magyar Telekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg, és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.
A bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak – írta a jegybank. Az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák. A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.
A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére.
Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.
A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges a jegybank közleménye szerint. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását. | Matolcsyék súlyos ügy miatt büntették meg a Jászai-féle 4iG-t | A jegybank szerint sérültek a bennfentes információ kezeléséhez kötődő szabályok, a bírság 5 millió forint. A Telekomot is letorkollták. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200123_magyar_nemzeti_bank_mnb_matolcsy_gyorgy_birsag_buntetes_4ig_jaszai_gellert | 2020-01-23 12:31:08 | true | null | null | HVG |
Transparency International: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország
Az EU második legkorruptabb országa vagyunk. A korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása – áll a TI jelentésében, amelyből az is kiderül: az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénz húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el. Vannak jó hírek is azért a jelentésben.
Aki 2018-ban azt hitte, hogy ennél korruptabb nem lehet már Magyarország, az tévedett. A Transparency International most mutatta be a 2019-es Korrupcióérzékelési Indexét, és nem lehetünk büszkék az eredményre. Az ország korrupcióval szembeni ellenálló képessége tovább esett,
az EU-ban Romániával holtversenyben a második legveszélyeztetettebb ország vagyunk, nálunk csak Bulgáriában rosszabb a korrupció helyzete.
Globálisan a 180 megvizsgált országból a 70. helyen állunk, ami egy év alatt hat helyezés romlást jelent. A 100-as listán (ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes ország értéke) 44 pontot értünk el, míg 2018-ban 46 ponton álltunk. Romániával, Suriname-mal és a Dél-Afrikai Köztársasággal értünk el azonos pontszámot 2019-ben. Még rosszabb a helyzet, ha nem az egy évvel korábbihoz viszonyítunk: 2012 óta globálisan 24 helyet estünk vissza.
Így készült a jelentés A korrupcióérzékelési indexet a TI berlini kutatói készítik, 12 nemzetközi szervezet 13 jelentése alapján gyűjtik össze az adatokat. Ezekben a felmérésekben üzletembereket és szakértőket kérdeznek a korrupciós helyzetről. Az egyes országokról szóló részletes, szöveges jelentést a szervezet helyi szakértői csoportja, nálunk a Transparency International Magyarország készíti el. A teljes jelentés angolul itt érhető el.
Az elemzés arra jutott:
A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása.
A jelentést bemutató Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt: Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció véglegesen központosítottá vált. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak ad oda, ez pedig sokszor törvényesülten történik. „A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át” – áll a jelentésben.
„A 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van” – olvasható a szövegben. Ami pedig az igazságszolgáltatást illeti, pozitívumként említi a jelentés azt, hogy a bíróságok még mindig őrzik az autonómiájukat, és ma már legalább azt nem állíthatjuk, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. Ezen a ponton meg is nevezi a Mengyi- és a Simonka-ügyet, és a Boldog István kollégái elleni eljárást. Csakhogy hiába teszi a vádhatóság egyes esetekben a dolgát,
tétlenségével büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb botrányok érintettjeinek.
Ezen a ponton három ügyet említenek:
az Elios-ügy felelősei megúszták a vizsgálatot,
a letelepedési államkötvényeken nagyjából 60 milliárd forintot nyerő offshore cégeket sem vizsgálták,
és az MNB is büntetőjogi következmények nélkül juttathatott 267 milliárd forintot az állam vagyonából magánalapítványoknak.
Az EU-pénzekből tartják fent a korrupt rendszert
A jelentés arra jutott: az EU-pénzek magyarországi felhasználása számos rendszerszintű korrupciós kockázatot hordoz magában. Az állami intézmények pedig ezeket a kockázatokat nemhogy nem szűrik ki, gyakran maguk teremtenek lehetőséget a visszaélésre. Márpedig nagy pénzekről van szó: az állam a korábbi években átlagosan a GDP 6,5 százalékát költötte el közbeszerzéseken, ezek átlagosan felét részben vagy egészben EU-pénzből finanszírozzák.
Ezen a ponton nem lehet nem leírni Mészáros Lőrinc nevét. A jelentés úgy számol: míg 2011 és 2016 között az akkori felcsúti polgármester cégei az összes közbeszerzési pénz kevesebb mint 1 százalékát nyerték el, 2017-re ez az arány felugrott 5,4 százalékra, és 2018-ra is csak 3,7 százalékra esett vissza (módszertani okokból a közbeszerzésekről 2019-es adatok még nincsenek).
Ha viszont csak azokat a közbeszerzéseket nézzük, ahol van EU-pénz is, ott a kiosztott pénz nagyjából 20 százalékát, 426 milliárd forintot nyertek Mészáros vállalatai. Az EU-finanszírozású projekteknél Mészáros cégeinek 46 nyertes közbeszerzésre jutott 1 vesztes 2017-2018-ban.
Ráadásul míg országos átlagban a végső szerződéses ár az előzetesen becsült értéknél átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb, a Mészáros-cégeknél 8,6 százalékkal drágul az összeg az első becsléshez képest.
Az is problémát jelent, hogy rendkívül sok közbeszerzésen csak egy ajánlat van: a pályáztatások 42 százalékánál egyáltalán nincs verseny. Ez természetesen nem jelent automatikusan korrupciót, de mindenképp nagy kockázatot hordoz magában.
Akadnak azért pozitívumok is. A bíróságok még autonómok, a gazdaságot sikeresen fehéríti a kormány és a NAV, és a rendőrségi vesztegetések is ritkábban fordulnak elő, mint korábban.
Dánia és Új-Zéland az irigyelt példa
A jelentés alapján a világ legkevésbé korrupt országa Dánia és Új-Zéland, ők 100 pontból 87-et szereztek. A listán Finnország a harmadik, 86 ponttal, de csak egy ponttal van lemaradva tőlük Svájc, Svédország és az élboly egyetlen nem demokratikus országa, Szingapúr. Az Egyesült Államok 69 ponttal évtizedes mélypontra került. A világ legkorruptabb országai Szíria (13 pont), Dél-Szudán (12) és Szomália (9) lettek.
Ami a régiónkat illeti: két ország van csak, amely 2012 és 2019 között rontott a pontszámán, de Szlovénia is csak 1 pontot, míg Magyarország 11-et.
De lehetnek-e következmények?
A jelentés megemlíti a jogállamiság helyzetével kapcsolatos, 7. cikkely szerinti EU-s eljárást. De nem lehetnek itt nagy illúziók: a TI is megállapítja, hogy gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy tényleges büntetést kapjon Magyarország, illetve a kormány. Azonban az eljárás mégsem jelentéktelen: nyilvánosságra hoz sok olyan tényt a korrupcióról és a jogállamiságról, amely így kerül be a közbeszédbe.
A választók pedig véleményt mondanak: az ország egyharmada már ellenzéki vezetésű településen él 2019 októbere óta. De hogy ez csökkentheti-e a korrupciót, arról a TI úgy vélekedik: annyira meggyengítette a kormány az önkormányzatokat, hogy „az ellenzéki vezetésű településeknek nem lesz egyszerű dolga, ha ki akarnak törni a központi hatalom gyámkodása alól”. De ahhoz, hogy a városvezetések átláthatóan és tisztességesen működjenek, nem kell új hatásköröket szerezni, elég jó szabályokat kidolgozni, és azokat következetesen betartani – írták.
A korrupció demográfiai károkat is képes okozni, hiszen sok fiatal emiatt is hagyja el az országot – magyarázta Győrffy Dóra egyetemi tanár a jelentés bemutatása utáni beszélgetésen. Ráadásul minél nagyobb a korrupciós kockázat, annál nagyobb a veszélye az orosz vagy a kínai befolyásolási kísérletnek. Azt is hozzátette: a korrupció és a rövid távú gazdasági növekedés között nincs kapcsolat, hosszú távon rombolja a korrupció a gazdasági lehetőségeket.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója pedig azt emelte ki: a kormányzat nem feltétlen korrupciónak éli meg a történéseket, sokkal inkább annak, hogy végre a jobboldal olyan lehetőségekhez jut, amilyenhez korábban nem.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője azt emelte ki: az intézményeknek már nem feladatuk ellenőrizni a kormányt, „van egy bölcs személy, majd ő eldönti, mi a jó, és ha valaki ezt nem így gondolja, majd átírják a hatáskörét”. László Róbert, a Political Capital elemzője pedig arról beszélt, hogy nálunk nem a tankönyvi state capture, azaz az állam foglyul ejtése zajlott: itt nem az oligarchák szerezték meg a hatalmat, hanem a hatalom termelt ki saját oligarchákat. | Transparency International: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország | Az EU második legkorruptabb országa vagyunk. A korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása – áll a TI jelentésében, amelyből az is kiderül: az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél kiosztott pénz húsz százalékát Mészáros Lőrinc cégei nyerték el. Vannak jó hírek is azért a jelentésben. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200123_Transparency_International_korrupcio_cpi_korrupt_kozbeszerzes | 2020-01-23 12:34:32 | true | null | null | HVG |
A választók és a sajtó elől jó ideje bujkáló Simonka ma kénytelen a nyilvánosság elé állni. Köteles megjelenni ugyanis a Fővárosi Törvényszék előtt: kedden reggel kezdődik a büntetőperben, ahol több tucatnyi társával együtt kénytelen lesz leülni a vádlottak több mint kényelmetlen padjára.
Hosszú nyomozás után a Központi Nyomozó Főügyészség kezdeményezésére Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében kérte Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűléstől, majd nem sokkal később meggyanúsította a politikust. Az ügyészség 2019 augusztusában vádolta meg Simonkát és 32 társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Feljelentés még 2016-ban
Mindezeket megelőzően 2016 novemberében cikkírónk még az Együtt Békés megyei elnökeként fedezetelvonás alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Simonka ellen
Ennek előzménye, hogy Simonka értékes újkígyósi ingatlanát potom áron eladta unokahúgának, miközben érdekeltségei nem fizették vissza a több százmillió forintos hiteleket. A Központ Nyomozó Főügyészségtől a feljelentésre adott válasz fordulatot jelentett a Simonka-ügyben, hiszen először mondták ki hivatalosan, hogy egy – költségvetési csalás gyanúja miatt megindult – másik ügyben a „szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán” már foglalkoznak a a fideszes képviselő kétes dolgaival. Ez a nyomozás vezetett a vádirat benyújtásához, illetve a mai per elrendeléséhez.
Simonka háza, ami nem is az övé...
A 2019 augusztusában elkészült vádirat szerint Simonka:
két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja
miatt áll bíróság elé.
A vádirat szerint a vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Simonka panasszal élt a gyanúsítás ellen és meggyanúsítása óta folyamatosan ártatlanságát hangsúlyozza, a nyilvánosság számára azonban egyetlen konkrétumot sem említett, amely igazát alátámasztaná. Azt a Narancs.hu írta meg elsőként, hogy a vádiratban nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kér az ügyészség a kormánypárti politikusra. Ez vár rá, ha az előkészítő tárgyaláson elismeri a vádiratban foglaltakat, egyben lemond a tárgyalás és a védekezés lehetőségéről.
Arról is elsőként számolt be a Narancs.hu, hogy nem csak Simonkára, hanem feleségére, unokahúgára és sofőrjére is súlyos fegyházbüntetést kér az ügyészség.
Simonka most nem az Emmibe megy
Miből futja a sztárügyvédre?
Erre azonban aligha kell számítani. Simonka a bíróság előtt kívánja megvívni harcát, s ehhez az ország egyik legjobb és legdörzsöltebb ügyvédjét, Bánáti Jánost szerezte meg magának. Hogy a vagyonnyilatkozata szerint jövedelemnélküli és vagyontalan országgyűlési képviselőnek miből futja a sztárügyvédre és gázsijára, rejtély.
Simonka vádlott-társainak környezetéből származó és egymástól független források arról tájékoztatták a Narancs.hu-t, hogy a többi vádlott egyelőre azért nem lázadt fel a politikus ellen, mert egyrészt azzal hitegeti őket, hogy nem ítélik el őket. Másrészt a védekezés egyik eleme arra épül, hogy az ügyészség a nyomozás során annyi szabálytalanságot követett, amely a per menetét döntően befolyásolhatja. Simonkának viszont számolnia kell azzal, hogy védekezés estén súlyosabb büntetési tétel vár rá – amennyiben nem sikerül az igazát bizonyítania.
A Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésekkel kezdi a büntetőper tárgyalását. Itt a vádlottak és védőik számbavétele mellett az főügyészség képviselője felolvassa a közel 200 oldalas vádiratot, majd a 32 vádlott mindegyikét nyilatkoztatja a bíróság, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat és bűnösnek érzi-e magát. Emellett azt tudakolják tőlük, hogy lemondanak vagy sem a tárgyalás, s ezzel összefüggésben a védekezés lehetőségéről. Ha igen – ez nagyon nehezen elképzelhető esetünkben –, akkor nem lesz büntetőper, s mindenki azt a büntetési tételt kapja, ami a vádiratban szerepel.
Más ügyekben is nyomoznak Simonka ellen
Már tudjuk, hogy a most folyó per mellett másik két ügycsoportban is nyomoz az ügyészség olyan ügyekben, amelyekben Simonka érintett lehet.
A jelen per csak a termelési és értékesítési szövetkezetekben (tész) történt visszaélésekről szól, s gyanítható, hogy a Simonka-féle bűnlajtsrom ennél sokkal kiterjedtebb. Azaz igen sokáig kell bíróságra járnia a fideszes képviselőnek.
Az sem zárható ki, hogy a bírósági tárgyalás alatt a vádiratban súlyos bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt Simonkával szemben kényszerintézkedést, házi őrizetet vagy előzetes letartóztatást rendelnek el. Ez viszont felvetheti parlamenti mandátumának visszaadását.
Ezzel ugyan nem szűnik meg a Fidesz kétharmados többsége a törvényhozásban, de egyetlen képviselőre csökken. S ha figyelembe vesszük, hogy Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei parlamenti képviselő feje felett kezdenek nagyon összecsapni a hullámok, akkor a helyzet politikai értelemben is egyre érdekesebb.
Akikre a Fidesz a törvényhozásban számíthat
Könnyen lehet, hogy Boldog büntetőügyének előrehaladását éppen ezért nem fogják siettetni. Magyarán, Boldog szabadlábon maradásának záloga, hogy Simonka esetleges kiesésével ő biztosítja a kormánypárti kétharmadot.
Ugyanakkor tény, hogy a Fidesz ebben a kérdésben számíthat a Mi Hazánk parlamenti képviselőire, így többek között Dúró Dórára éppen úgy, mint a német nemzetiségi képviselőjére, Ritter Imrére. Ez önmagában nem életbiztosítás a törvényhozási kétharmadra, másrészt sokat elmond a kormánypárti, de tágabban a honi politika helyzetéről és minőségéről is.
A Narancs.hu írta meg elsőként, hogy tavaly júliusban a volt Karmelita kolostorban Orbán közös fotón szerepelt azzal a Simonkával, akinek bűnlajstromáról a kormányfőnek beható ismeretei voltak már akkor is. Orbánék ezt akkor azzal magyarázták, hogy a pártelnök minden frakciótársával fényképezkedett, Simonkával sem tett kivételt.
A most kezdődő tárgyalást a Narancs.hu folyamatosan nyomon követi, keresse majd oldalunkon a perről szóló cikkeinket. | Csoda a NER-ben? Simonka ma áll bíróság elé súlyos bűnök vádjával | Megtörténik ma az, amire kevesen számítottak: Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt a vádlottak padján láthatjuk a Fővárosi Törvényszéken. A rendszerváltás óta olyan súlyos vádakkal még nem állt bíróság elő magyar politikus, mint Dél-Békés kormánypárti hűbérura. Hogyan jutottunk idáig? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunszervezetben-elkovetett-buncselekmenyekert-ma-all-birosag-ele-simonka-gyorgy-fideszes-parlamenti-kepviselo-126000 | 2020-01-14 08:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szegedi Fidesz számára kevés olyan téma maradt az általa elbukott önkormányzati választás után, melyeket érdemes még a felszínen tartani annak érdekében, hogy támadják Botka László polgármester legközvetlenebb munkatársait.
Noha az úgynevezett parkolási ügyben született másodfokú ítélet enyhítette a három vádlott ítéletét, a helyi fideszesek szerint most már egyértelmű, hogy törvénytelenségek folytak a városházán az utóbbi években.
Sokaknak járt
A vád szerint a város egykori alpolgármestere, jelenlegi kabinetvezetője, Szeged volt főjegyzője és a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetői 2008 és 2012 között 307 darab bérletet adtak ki ingyenesen és ezzel mintegy 40 millió forintos kárt okoztak a városnak. Az ingyenbérletesek között voltak önkormányzati és országgyűlési képviselők (ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt), de bírósági és rendőrségi vezetők is részesültek a kedvezményből.
Botka László polgármester - nem találnak rajta fogást
A Gyulai Járásbíróság első fokon a Szegedi Közlekedési Kft. két korábbi vezetőjét, valamint a cég volt parkolási üzletág-vezetőjét társtettestként, Mózes Ervint, Szeged korábbi főjegyzőjét, Solymos Lászlót, a város egyik volt alpolgármesterét, valamint Kalmár Gábort, a polgármesteri kabinet vezetőjét felbujtóként jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek. A vádlottakat a bíróság hat és tíz hónap közötti egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta.
A napokban meghozott másodfokú ítélet szerint Mózes Ervin felfüggesztett börtönbüntetését 2 millió forintra, Solymos Lászlóét 1,4 millióra, illetve Kalmár Gáborét 1,35 millió forintra enyhítette a bíróság.
A Fidesz most rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi, amelyen egy olyan vizsgálóbizottság felállítására tennének javaslatot, mely az ügy hátterét tárná fel. Tápai Péter szerint a másodfokú ítélet indoklása ugyanis arra utal, hogy maradtak tisztázatlan körülmények az ügy kapcsán. Az úgynevezett parkolási bizottság felállítására egyébként vajmi kevés esély van, hiszen a helyi Fidesz törpefrakcióval rendelkezik az ellenzéki összefogás pártjait tömörítő Összefogás Szegedért Egyesület kétharmados többséggel rendelkező képviselőcsoportjához képest.
A kezdeményezés inkább arról szól, hogy folyamatosan támadják a Botka László polgármester közvetlen környezetében lévő embereket, elsősorban Kalmár Gábor kabinetfőnököt. | A szegedi Fidesz szeretné továbbvinni a parkolási ügyet | A szegedi Fidesz számára kevés olyan téma maradt az általa elbukott önkormányzati választás után, melyeket érdemes még a felszínen tartani annak érdekében, hogy támadják Botka László polgármester legközvetlenebb munkatársait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-szegedi-fidesz-szeretne-tovabbvinni-a-parkolasi-ugyet-126043 | 2020-01-14 08:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Megértettem a vádakat, de nem ismerem el a bűnösségemet, a büntetőperben vallomást fogok tenni. Egyben jelzem, hogy ennek az ügynek a sajtó éles politikai színezetet ad, ugyanakkor jogi képviselőimmel együtt 130 tanút szeretnénk megidézni a majdani tárgyalássorozatra. Ezért már előre kérem a bíróságot, hogy ezeknek az embereknek a nevét majd zártan kezelje, mert meg akarom őket védeni a sajtótól, s attól, hogy az újságírók majd az otthonaikban zaklassák tanúinkat” – mondta a vádirat ismertetése után a büntetőper harmadrendű vádlottja, valójában kulcsfigurája, Simonka György fideszes parlamenti képviselő.
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője közel négy órán keresztül ismertette a vádat a Fővárosi Törvényszék komor, barátságtalan Fő utcai épületében. A gyatra akusztika és a hatalmas érdeklődés miatt az médiamunkások nem egyszer egymás segítették ki, hogy pontosan mi is hangzott el.
Lefizetési hadművelet az Astoriánál
A Simonka-nyilatkozat pikantériája, hogy miközben a tanúit állítása szerint a médiától akarja megvédeni, ő maga egyrészt el akart távolítani egy újságírót a teremből - Hadházy Ákos országgyűlési képviselővel együtt -, másrészt ugyanezt az újságírót tanúként akarja beidézni. Bod Tamásról, a Magyar Narancs munkatársáról, a Narancs.hu rovatvezetőjéről van szó, aki a legrégebb óta és a legtöbbet foglalkozott a dél-békési visszaélésekkel, Simonka ügyeivel.
A nap folyamán, a perről szóló tudósításainkban ismertetett részletek (itt és itt) mellett megtudtuk azt is a tárgyaláson, hogy még 2012-ben valótlan tartalmú kölcsönszerződésekkel egy építési beruházás révén 52 millió forintot juttattak a Simonka érdekeltségébe tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek. Ahogy szó esett arról is, hogy Szegedi Vadaspark fejlesztésére 420 millió forint állt úgy rendelkezésre, hogy ennek nagyobb része, közel 300 millió forint európai uniós támogatás volt. A projektet elnyerő Simonkáék a kivitelezőtől a bekerülési költség 40 százalékát kérték el és kapták meg.
Nem kevésbé filmszerű az a történetsor, amikor három részletben összesen több mint 20 millió forintot adott át Simonka egy személyes megbízottja az adóhatóság illetékesének. Erre a vádirat szerint azért volt szükség, mert megtudták, hogy nagy erőkkel folyik a Simonra-érdekeltségek elleni NAV-nyomozás, s ezt szerették volna leállítani. Mint kiderült, sikertelenül. Az Egyik alkalommal Pusztaottlakán 19 millió forintot adott J. Gábornak Simonka, aki ebből 4 millió magánál tartott és 15 milliót adott át a hivatalosnak hitt kontaktszemélynek. J. Gábor három másik társával azok közé tartozik, akik a nyomozás során egyezséget kötöttek az ügyészséggel, és részletes beismerő vallomást tettek.
Nem is véletlen, hogy Simonka két ügyvédje, Bánáti János és Erdei Zoltán korábban készült igazságügyi szakértői vélemények figyelmen kívül hagyása mellett új szakértői véleményeket szeretne kérni. Illetve jogtechnikai okokra hivatkozva ki akarja zárni J. Gábor vallomását.
2022 előtt nem lesz jogerős ítélet?
A maratoni keddi ülésén a tizedrendű vádlottig jutott a bíróság, akiktől azt kérdezte, megértette-e a vádat, elismeri-e az abban foglaltakat és lemond a tárgyalás lehetőségéről? Eddig mindenki ártatlannak vallotta magát, ami azt jelenti, hogy az előkészítő ülés eredménytelen volt, jöhet a „valódi” büntetőtárgyalás. Ugyanakkor eddig mindenki megerősítette, hogy a tárgyaláson majd vallomást kíván tenni.
A Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája, Metzing Márton jelezte, a büntetőper kezdete április előtt nem reális. A jókora időszakot, rengeteg történést, hatalmas iratanyagot, sok vádlottat és szakértőt és még ennél is több tanút megmozgató ügy monstre jellegét aligha kell bizonygatni.
Több tucat tárgyalási nappal számolva juthat el az ügy az első fokú ítéletig, amelyet várhatóan a vád és/vagy a védelem meg fog támadni, így a másodfokú bíróság hozhat majd jogerős verdiktet az ügyben. Ennek leghamarabbi időpontja sokak szerint a soron következő, 2022-es tavaszai választások után lesz.
Simonka és a kétharmad
Ez politikai kérdések sorát veti fel.
Országgyűlési képviselő maradhat az elkövetkező két és fél évben a rendkívül súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György?
Mennyire fontos és mennyire törékeny a Fidesz országgyűlési kétharmada, amelynek egyik biztosítéka épp a dél-békési képviselő.
Indítható-e újra Simonka 2022-ben, vagy leveszik a politikai sakktábláról?
Mennyiben politikai és mennyiben gazdasági ügy a Simonka nevéhez köthető és a vádiratban felrajzolt bűnlajstrom?
Miközben ebben a büntetőperben csak a termelési és értékesítési szövetkezetekkel (tész) kapcsolatos visszaélésekről van szó. Többek szerint nagyobb tételek merülhetnek fel Simonkához köthetően az EU-források megcsapolásával kapcsolatban.
A tárgyaláson érdeklődőként feltűnő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azt fejtegette a Narancs.hu-nak, hogy most előterjesztett 1,4 milliárd forintos kárértéket akár 3-4-szeresen is meghaladhatja a többi lehetséges ügy károkozása.
A védelem lyukakról és logikai bukfencekről beszél
A védelem taktikája szerint a 70 ezer oldalnyi nyomozati iratban, s ezzel összefüggésben a közel 200 oldalas vádiratban nagy lyukak és logikai bukfencek vannak, amelyek aláássák magát a vádat. Simonka 130 tanút szeretne beidézni.
Simonkára és feleségére együttesen 14 és fél év fegyházbüntetést és összesen 861 millió forint vagyonelkobzást kért a Központi Nyomozó Főügyészség. Emellett mindkettejüket örökre eltiltaná, hogy gazdasági társaságban vezető pozíciót viseljenek. Mellékbüntetésként Simonkát 9, míg párját 6 évre tiltaná el a közügyek gyakorlásától. Márpedig, ha úgy elhúzódik az ügy, hogy jogerős ítélet csak 2022 után születik, akkor Simonka a választásokig akár maradhat képviselő, sőt indítható is. | 20 millióval akarták megvesztegetni a NAV-ot Simonkáék - ínyencségek a vádiratból | A rendszerváltás óta soha olyan súlyos vádakat nem fogalmazott meg országgyűlési képviselő ellen az ügyészség, mint tette kedden, amikor a Fővárosi Törvényszéken elindult Simonka György és tettes-társainak büntetőpere. A sajtóérdeklődés ehhez mérten több mint figyelemre méltó volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szazharminc-tanut-ker-meghallgatni-simonka-de-nevuk-zart-kezeleset-kerte-az-evtized-pereben-126049 | 2020-01-14 08:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy olyan listán tűnt fel egy magyar focicsapat az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) üzleti kiadványában, ahol valószínűleg senki nem várta volna, hogy valaha megtörténhet ez. A szervezet napokban kiadott jelentésében (pdf) ugyanis a Felcsút bekerült Európa húsz legtöbb nyereséget termelő együttese közé.
Barcelona, Dortmund, Ajax? Na persze
Az 1812 főt számláló Fejér megyei település „klubja”, amely tavaly a hetedik helyen végzett a magyar élvonalban közvetlenül a hatszázezres Lipcse a német bajnokságban tavaly bronzérmes Red Bull által birtokolt csapatát előzi a listán. Mindezt úgy, hogy az üzemi eredmények alapján összeállított húszas listán nincs rajta például a közel 700 millió euróból élő Barcelona, a tavalyi Bajnokok Ligája elődöntős Ajax, vagy éppen a jellemzően elég jól gazdálkodó Borussia Dortmund*Az adózott eredmény alapján összeállított listán utóbbi már szerepel, épp az azon 18. helyen álló Felcsútot előzi..
Már önmagában ez is meglepő, de van egy rangsor, amiben még előrébb végzett a Felcsút. Az üzemi nyereség mértékét a bevételhez viszonyító mutatóban ugyanis konkrétan elsők a húszas listán. Méghozzá nagyon magasan: a magyar csapat profitmarzsa duplája a Manchester Unitedénak, és majdnem másfélszerese az ebből a szempontból második helyen álló, tavalyi BL-döntős Tottenham Hotspurnél mértnek*Az adózott nyereség alapján összeállított listán csak a harmadik legmagasabb profitmarzs a Felcsúté, de itt több esetben elég látványosan egyedi tételek torzítják a számokat..
Más kérdés, hogy épp a Felcsút furcsa feltűnése mutat rá az UEFA kiadványának módszertani problémáira. A lista szerint ugyanis a Felcsút 29 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10 milliárd forintos üzemi eredményt produkált. A gond csak az, hogy a magyar futballcsapatok közül nemhogy nyereségből, de még bevételből is csak egynek jött össze ennyi 2018-ban, és az is hatalmas rekordnak számított.
Egy másik Felcsút
Tavalyelőtt a Fehérvár FC Kft. ért el – jórészt a sikeres nemzetközi kupaszereplésnek köszönhetően – 10,2 milliárdos árbevételt, amit további 900 millióval egyéb bevételek is megdobtak. Ez viszont a rohamosan gazdagodó magyar labdarúgó élvonalban is kiugró. Összehasonlításképpen korábban a Fradi volt a rekorder 5,4 milliárdos összesített bevétellel, 2012-ben pedig a teljes – akkor még 16 csapatos – futballélvonal együttes bevétele volt annyi, mint most a Fehérváré.
A Fehérvárt messze lemaradva követték a többiek, a felcsúti élvonalbeli csapatot fenntartó Puskás FC Kft. forgalma például 3,7 milliárd volt. Ezt jelentős részben el is költötték: a vállalat 100 milliós nyereséget mutatott ki 2018-ban. Azaz az UEFA által rögzített összeg mindössze 1 százalékát.
A magyarázat a jelentős eltérésre szinte biztosan az, hogy az európai szövetség nem a Puskás FC Kft. számait nézte, hanem az azzal szimbiózisban élő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt fociakadémiáét. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis tényleg ilyen nagyságrendű nyereséget produkált 2018-ban, a profitmarzs pedig még magasabb is volt annál, amit az UEFA mért. Mindez jelentős részben a tao-támogatásoknak köszönhető, tehát annak, hogy számos, nem ritkán kormányközeli cég az államkassza helyett az alapítványnak utalta a saját sokszor állami megrendelésekből származó nyeresége után fizetendő adót.
Más kérdés, hogy az így képződött 9 milliárdos profit nem tornyosul ott az akadémia valamelyik raktárában, és valójában csak számviteli okok miatt létezik. A bevételek nagy részét ugyanis különböző nagyértékű berendezések, műszerek vásárlására, ingatlanok építésére költötték, ezek viszont – ahogy ezt ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk – nem abban az évben jelentkeznek ráfordításként, amikor ténylegesen elköltik rá a pénzt, hanem a későbbiekben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Honnan van a pénz?
Mindez azért érdekes, mert, ha az UEFA az összes többi kimutatásánál az alapítvány bevételeivel számolt, akkor ez a teljes ligaszintű bevételeket is eltorzíthatja. A trendeken ugyan valószínűleg nem változtat, hiszen az elég jól látszik, hogy a felcsúti akadémia nélkül is ömlik a pénz és elsősorban a közpénz a magyar élvonalbeli csapatokhoz, de az adatok pontosságát megkérdőjelezheti.
Persze az európai szövetséget nehéz emiatt kritizálni, hiszen így is elég sokat kihoztak a magyar adatokból ahhoz képest, hogy a csapatokat fenntartó cégek mennyire eltérő, illetve nem ritkán hiányos beszámolókat tesznek közzé*Lehet, hogy az UEFA számára szolgáltattak adatokat.. Mindenesetre az elég érdekes, hogy a szövetség kimutatása szerint a kazah mellett kizárólag a magyar élvonalbeli futballcsapatoknak nincs bevétele közvetítési jogokból, miközben az állami média éves szinten közel 4 milliárd forinttal támogatja így a hazai labdarúgást. Ahogy az is furcsa, hogy a magyar liga összes bevételének közel fele valamilyen nem nevesített forrásból származik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókatValószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett. | Az UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a Felcsút | A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200121/az-uefa-szerint-nincs-meg-egy-olyan-csapat-europaban-mint-a-felcsut/ | 2020-01-21 11:21:00 | true | null | null | G7 |
A pénzügyi szervezeteket felügyelő jegybanknak is feltűnt, hogy milyen érdekes körülményei voltak a tőzsdén annak, hogy decemberben meghiúsult a legnagyobb tavalyi informatikai ügylet, a T-Systems tervezett tulajdonosváltása. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közleményben tájékoztatta a közvéleményt, hogy a decemberi események miatt a Jászai Gellért, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG-t ötmillió forintra bírságolta, a T-Systems reménybeli eladóját, a Magyar Telekomot pedig kritikával illette.
Mint emlékezetes, az informatikai cég árfolyama már novemberben végén elindult lefelé a szokásosnál nagyobb tőzsdei forgalom mellett, pedig csak december 10-én a tőzsdezárás után jelentették be az ügylet meghiúsulását.
Az MNB tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy történt-e bennfentes kereskedelem, azaz előfordulhatott-e, hogy valakik idő előtt tudtak az ügylet meghiúsulásáról és ebből hasznot húztak. A felek ugyanis nem jelentették be a fejleményeket a tőzsdén azonnal, pedig ilyenkor a szabályok szerint meg kell indokolniuk a késlekedés okát, és küldeniük kell egy listát arról, hogy kik tudtak idő előtt a dologról.
A felügyelet elsősorban a „bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára” volt kíváncsi, tehát arra, mikor dőlt el, hogy mégsem lesz semmi az adásvételből. Ezzel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a 4iG-nek és a Magyar Telekomnak is. A vizsgálat legfontosabb megállapítása pedig az lett, hogy
„a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.”
Azaz úgy tűnik, a kormányközeli informatikai cégnél egyesek korábban is tudhattak a tranzakció törléséről. Ez azért aggályos, mert egy ilyen információ természetesen hatással van az érintett cégek részvényeinek árfolyamára: ha valaki előbb tudja, mások kárára nyerhet. Például ha egy piaci szereplő néhány nappal a hivatalos bejelentés előtt értesül egy cég tervezettnél magasabb profitjáról, akkor sokat nyerhet azzal, hogy bevásárol a vállalat papírjaiból, hiszen azok jó eséllyel a bejelentés után drágulni fognak.
A 4iG-nél ellentétes irányú mozgás történt, azaz csökkent a papírok árfolyama, érdekes módon azonban ez a folyamat már napokkal a bejelentés előtt elkezdődött. Korábban írtunk róla, hogy akkor nagyon úgy tűnt: valaki idő előtt sejthette, mi következik. A 4iG részvényeivel ugyanis nagyon felpörgött a kereskedés a bejelentést megelőző napokban. Szeptember és december között naponta jellemzően 100 ezernél kevesebb 4iG részvény cserélt gazdát a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a félmilliós forgalmat pedig csak háromszor érték el ebben a három hónapban. A T-Systems ügylet bukásának hivatalos bejelentése előtti napokban azonban zsinórban hatszor lépte át ezt a szintet a forgalom, sőt volt olyan nap, amikor 1,1 millió részvényt adtak-vettek a BÉT-en.
Másfél hét alatt 5,2 millió részvény váltott tulajdonost, ami 4 milliárd forintos forgalmat jelent, és mivel közben hatalmasat esett az árfolyam, ennyi részvénynél több százmillió forint volt az értékbeli különbség a zuhanás kezdete és a nagy bejelentés között.
Ezért tényleg fontos kérdés, hogy mikor keletkezett a bennfentes információ, és ki tudhatott arról. A korábbi elbeszélések szerint a tárgyalások megszakításáról a 4iG döntött, és úgy tudjuk, hogy erről hivatalosan csak egy nappal a bejelentés előtt tájékoztatták a Magyar Telekomot, ahol egyébként meg is lepődtek a szerintük hirtelen fordulaton. Utóbbi cég egyébként az MNB vizsgálata szerint jól is határozta meg, mikor jutott a bennfentes infók birtokába.
Érdekesebb kérdés azonban, hogy mikor történt meg ugyanez a 4iG-nél. Ebből a szempontból kifejezetten érdekes adalék, hogy Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért a napi.hu akkori beszámolója szerint nagyjából egy héttel a bejelentés előtt hosszasan tárgyalt a budapesti Four Seasons szállodában. A lap egy olvasói fotót is közölt a 4iG két nagytulajdonosáról.
A találkozó azért keltett nagy érdeklődést, mert ekkor már jó ideje tartotta magát az a pletyka, hogy a két milliárdos összekülönbözött, és akár ennek cáfolatát is lehetett látni a találkozóban. A T-Systems ügylet meghiúsulása, és a mostani MNB határozat – még ha a bírság mértéke megdöbbentően alacsony is – némileg más megvilágításba helyezi a történteket. | Az MNB szerint is volt, aki korábban tudott a nagy T-Systems üzlet bukásáról | Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért éppen a problémás időszakban kávézgattak. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200123/felrevezette-a-felugyeletet-bennfenteskedes-ugyben-a-t-systems-t-majdnem-felvasarlo-4ig/ | 2020-01-23 11:28:00 | true | null | null | G7 |
Számos jel szerint megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A tervezett beruházással kapcsolatban legutóbb tavaly júniusban történt érdemi előrelépés, amikor aláírták a Soroksár és Kelebia közötti részre vonatkozó tervezési és kivitelezési szerződést.
Akkor tudhattuk meg hivatalosan azt is, hogy a nyertes konzorciumban a – tőzsdén jegyzett Opus Globalon keresztül – Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt., valamint két kínai hátterű társaság, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. található. Az alvállalkozók között van további három Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. is.
Ez nem is okozott meglepetést, ellentétben az árral, amely egészen pontosan 2 078 636 973 dollár, mostani árfolyamon nagyjából 630 milliárd forint. Ahogy akkor megírtuk, a projekt első ismertetéséhez képest ez közel 50 százalékos drágulás, pedig még egyetlen kapavágás sem történt. Miközben nem találhatunk még egy olyan vasúti fővonalat az országban, amely ennyire egyszerű terepen haladna, már az akkori – a mostaninál érdemben erősebb – forint-dollár árfolyam mellett is az jött ki, hogy fajlagosan messze ez lesz a magyar vasúttörténet legdrágább (kilométerenként 3,88 milliárdos, mostani árfolyammal 4,15 milliárdos) beruházása.*Ennek keretében Budapest és Kelebia között második vágányt építenek, és felújítják a meglévőt. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer/óra lesz.
Feltéve persze, hogy megvalósul. A fejlesztést felügyelő mindkét miniszter, Szijjártó Péter és Palkovics László is többször elmondta, hogy az aláírt kivitelezési szerződés csak akkor lép hatályba, amikor a finanszírozás nagy részét biztosító kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésre is ráütik a pecsétet.
Akkoriban mindketten azt mondták, hogy ez 2019. július közepéig megtörténik, ám úgy tudom, hogy erre a mai napig nem került sor. Az ezzel kapcsolatos kérdést elküldtem a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) is. Az utóbbi a cikk megjelenéséig nem válaszolt, az előbbi pedig annyit írt vissza, hogy a kérdést illetékességből az ITM-hez továbbította.
Ez utóbbi önmagában is érdekes, arra utal ugyanis, hogy a KKM szerepe csökkent vagy akár teljesen meg is szűnt a beruházással kapcsolatban, pedig Szijjártó Péter rengetegszer nyilatkozott róla attól a pillanattól elkezdve, hogy 2013-ban először szóba került. Legutóbb szeptemberben, amikor New Yorkban találkozott a kínai külügyminiszterrel, és szavai szerint megállapodtak a Budapest-Belgrád vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról.
Azóta csak Palkovics nyilatkozott a témában, novemberi pekingi látogatása után például azt mondta, hogy „a nap folyamán elhárult az utolsó akadály a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiépítését célzó projekt elől, az erre vonatkozó finanszírozási szerződést ugyanis a tervek szerint még az év végéig aláírják, a projekt pedig a jövő év elejétől kezdetét veheti”. Azóta azonban nem ejtett szót erről, akkor sem, amikor idén év elején a 2020-ban, illetve a következő években várható vasúti fejlesztésekről beszélt.
Az általam elért szakmai források vagy azt mondták, hogy nem tudnak aláírásról, vagy azt, hogy nem történt meg. Egyikük hozzátette:
a kínaiak egyre jobban bekeményítenek a finanszírozási tárgyalásokon, építési terveket és kivitelezési engedélyeket akarnak látni, mielőtt aláírják a hitelszerződést.
Ez a kormány szempontjából nagyon rossz hír, ugyanis a már aláírt – de hatályba még nem lépett – szerződés, mint az említett neve is mutatja, nemcsak a kivitelezésről szól, hanem ennek a keretében kellene elkészíteni az engedélyezési terveket*A főbb tervezési feladatok magukban foglalják az alábbiakat:
1. A teljes tervdokumentáció elkészítése engedélyezésre (engedélyezési tervek).
2. Környezetvédelmi hatástanulmány készítése, a környezetvédelmi engedély beszerzése; a NATURA 2000 hatástanulmány elkészítése.
3. A kisajátítási tervek elkészítése a változások földhivatali átvezettetésével együtt.
4. Az összes építési engedély megszerzése.
5. Az építéshez szükséges minden részletes terv elkészítése, a kezelők jóváhagyásának beszerzése.
6. Az építési ütemtervek elkészítése, a kezelői hozzájárulások beszerzése.
7. Összhangot kell teremteni az építési tervvel, közreműködés a kisajátítási eljárásban. is, amelyek alapján aztán elindulhat az építkezés.
Terv nélkül nincs hitel, hitel nélkül nincs terv – róka fogta csuka helyzet, és nem látszik, ezt hogyan lehetne hatalmas késés (új tender kiírása) nélkül feloldani. Az ügy már csak azért is különös, mert a szóban forgó vasútvonal másik, fővárosi részénél – a ferencvárosi pályaudvar és Soroksár között, ahol át akarják helyezni a pályát – külön írták ki a tervezési tendert, amely eredményes is volt. (A kivitelezésre viszont még mindig nem jelent meg a közbeszerzési kiírás.)
A tervezés és a kivitelezés elvileg öt évet vesz majd igénybe, de a remélt július közepéhez képest máris féléves késésben vagyunk. Igaz, eddig már legalább fél tucat alkalommal módosult a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának megvalósítási határideje – a legelső 2017 volt –, ez a lista most tovább bővül. Már idézett forrásunk nem is számít arra, hogy 2022 előtt elkezdődne az építkezés. (Ezt erősíti, hogy a vasúti kerülőutat biztosító Szabadka-Röszke-Szeged vonalat a tervek szerint 2022-re újítják fel és villamosítják.) Bár a tervezésre és az engedélyek megszerzésére eleve nagyjából két évet szántak, jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy akár több év késés is összejöhet.
Előrelépésre talán a Kína és a közép-kelet-európai országok áprilisi, pekingi csúcstalálkozójára időzítve lehetne esély, bár már elmúlt néhány ilyen protokolláris alkalom érdemi változás nélkül. Érdekesség egyébként, hogy az amúgy Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy Kína-barát cseh elnök azért nem utazik el a kínai fővárosba, mert szavai szerint nem teljesültek a megígért kínai befektetések.
Volt egyébként már arra is példa, hogy egy kínai finanszírozással tervezett magyar vasútfejlesztés teljesen az asztalfiókba került, pedig csak a finanszírozási pecsét hiányzott róla. Ez a Budapestet délről elkerülő vasúti félkörrel, a V0-lal történt meg, amelynek pedig már a tervei is készen voltak, „banktechnikai, garanciákat érintő” okok miatt mégsem lett máig semmi az egészből. Pedig a Budapest-Kelebiával ellentétben ez a 2012-es árakon 360 milliárdos fejlesztés tényleg egy létező tehervasúti problémára, a lassú budapesti átkelésre kínált megoldást.*Más kérdés, hogy a tervekkel szemben több kifogás is előjött, például hogy nem feltétlenül Szárnál kellene becsatlakoznia a Budapest-Hegyeshalom vonalba.
Mivel soha senki nem mutatott be komolyan vehető számításokat a beruházás mellett – a megvalósíthatósági tanulmányt a kormány titkosította –, adófizetői szempontból valószínűleg kedvező lenne, ha a Budapest-Kelebia fejlesztés is az asztalfiókba kerülne. Ennek az esélyét azonban nem csak a magyar kormányzati igyekezet csökkenti. Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak. Az sem kizárt, hogy idővel a kínai álláspont is puhul. Miközben 2018-ban úgy tűnt, hogy Kína behúzza a féket az Új selyemúthoz (avagy Egy út, egy övezet) kapcsolódó projektekkel kapcsolatban, tavaly ezek ismét lendületet kaptak. Könnyen lehet tehát, hogy Mészáros Lőrincnek nem kell lemondania, csak várnia kell a minden korábbinál nagyobb – persze kínai cégekkel közös – megbízására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Évekre elúszhat a magyar vasúttörténet legdrágább fejlesztése | Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200123/evekre-eluszhat-a-magyar-vasuttortenet-legdragabb-fejlesztese/ | 2020-01-23 11:35:00 | true | null | null | G7 |
Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesz vezérkara már tudott a Borkai-videó létezéséről.
Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek.
Közben egy Kubatov Gáborhoz köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel.
A videót többször is eladhatták, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le.
A Borkai Zsolt bukásához vezető zsarolási történet eddig ismeretlen háttere és részletei.
Ha tudni nem is, sejteni azért sejtette Borkai Zsolt, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt, 2018 őszén miért akar vele egy biztonságos helyen találkozni Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Kubatov kérését, hogy a győri polgármester keressen a városban egy „megbízható, biztonságos helyet”, Molnár Ágnes tolmácsolta neki. Ha valamit akartak Pestről, azt általában a Sopronban élő Molnáron keresztül üzenték meg, aki országgyűlési képviselő, és a Fidesz regionális igazgatójaként közvetlenül az országos pártigazgató, Kubatov alatt áll a hierarchiában.
A polgármester a városházától negyedórányi autóútra lévő Gyirmótra, a 83-as út mentén, az Aranyhal étterembe beszélte meg a találkozót. Egy olyan időpontra, amikor tudta, az étterem még üres lesz, így anélkül találkozhat Kubatovval, hogy annak híre menne a városban, ahol amúgy nem sok mindent lehet titokban tartani. A találkozó nem tartott tovább 3-4 percnél, és inkább a pártigazgató beszélt.
Kubatov a fideszes vezetésű város ekkor még teljhatalmú urának számító Borkai tudomására hozta, hogy van egy videó, amin ő és városszerte ismert barátai láthatók, amint egy hajón szexelnek. Kubatov arról is beszélt, hogy az önkormányzati választási kampányban valószínűleg előkerül majd a felvétel.
és ezzel a polgármester értésére hozta azt is, hogy az ügyet neki kell valahogyan rendeznie.
Amikor Borkai elhagyta az éttermet, legfeljebb csak azon csodálkozhatott, hogy a Fidesz felső köre honnan tud a felvétel létezéséről, hiszen ő erről nem beszélt nekik. Sőt, Borkai Kubatovtól tudta meg, hogy videófelvétel is létezik – a polgármester addig csak fotókat látott az adriai orgiáról. A buliról, amiről akkor még nem tudta, hogy bő egy évvel később bele fog bukni.
A fenti részleteket azután raktuk össze, hogy megtudtuk, milyen vallomást tett az ügy néhány érintettje a rendőrségen, amikor a Borkai megbuktatásához vezető szexvideó ügyében zsarolás miatt eljárás indult.
Egy kis kiruccanás
Az, hogy valaki dörzsölt, még nem jelenti azt, hogy minden helyzetben éber és óvatos. Amikor 2018 májusában, a pünkösdi hosszú hétvégére Győr egyik milliárdos vállalkozója, Somogyi János vállalkozó lefoglalt egy katamarán jachtot Horvátországban, hogy barátaival egy jó kis bulit csapjanak, még nem gondolta, mekkora bajba keverik magukat. Somogyi nemcsak egy a jól menő győri vállalkozók közül, hanem annak a szűk baráti társaságnak az egyik tagja, akik az elmúlt másfél évtizedben szabályosan maguk alá gyűrték az ország egyik leggazdagabb városát, kiszorítva mindenkit, aki nem a slepp tagja.
A szűk baráti kör, melynek Somogyi mellett Borkai egyik legjobb barátja, a város egyik legbefolyásosabb ügyvédjének számító Rákosfalvy Zoltán is oszlopos tagja volt, jóban-rosszban összetartott. Összekötötte őket egy nagy üzlet is, amit még 2012-ben hoztak tető alá, amikor Somogyi pénzéből Rákosfalvy közreműködésével és a polgármester háttértámogatásával olyan, akkor még értéktelennek tartott földterületeket vásároltak fel a város körül, amit aztán aranyáron tudtak nem sokkal később eladni, mert ott épült fel a Győrt életben tartó Audi egyik logisztikai csarnoka. Milliárdokat kerestek ezen az üzleten, a pénz Luxemburgba, egy offshore cégbe vándorolt, és megalapozta annak az informális hatalomnak az anyagi hátterét, amivel az elkövetkezendő években ez a kis baráti társaság polipként tudta behálózni Győrt.
Amikor Somogyi lefoglalta a katamaránt az adriai hajókirándulásra, bekérte a barátai hajós jogosítványainak a számát is, mert ha már elmennek a tengerre, vezetni is szerettek volna. És persze inni és jól érezni magukat, ahogy szokták az ilyen partikon. A hajós bulira eljött két lány, egy székesfehérvári ikerpár is. A lányoknak senki nem mondta, hogy tilos mobilozni, amit bő másfél évvel később Borkai a rendőrségen tett tanúvallomásában már hibának nevezett, miután zsarolás miatt eljárás indult. De ott és akkor, a buli hevében a mobilozás nem nagyon tűnt fel a résztvevőknek, amúgy is volt Borkaiékban alkohol jócskán, ami tompította veszélyérzetüket.
A győri polgármesteren, valamint Rákosfalvyn és Somogyin kívül a bulira mások is eljöttek: olyanok, akiket ez a kör „befogadott”, és éppen ezért a Borkai-éra haszonélvezőinek számítottak. Vállalkozók, akikről városszerte tudni lehetett, hogy azért is tudnak egyről a kettőre jutni, mert a slepp tagjai. A hajón bulizott Neumann Zoltán, annak a Kultúrmérnök Kft.-nek a tulajdonosa, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket, vagy éppen Szabó Ervin győri vendéglátós, aki a belvárosban tudott látványosan terjeszkedni, miután sorra megkapta az önkormányzati ingatlanok bérleti jogait, és még a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetésén is kaszálhatott a cégével, miután jóval magasabb ajánlattal nyerte meg a közbeszerzési pályázatot, mint a rivális cég.
Az orgiáért, mely közben Fekete Pákó Add ide a didit című klasszikusa szólt, komoly árat fizettek a résztvevők. Azt ugyanis nem tudták, hogy az egyik jelen levő lány felvételeket készít. Azt, hogy ezzel ki bízta meg, a rendőrség feladata lesz kideríteni, de a gyanú szerint a győri F. Gábor és a felesége. F. korábban egy családi elszámolási vita miatt neheztelhetett Rákosfalvyra. Tudta, hogy egy ilyen felvétel bizony sokat érhet, mert Rákosfalvyéknak elég sok ellenségük van.
Polgármester úr, ezt látnia kell!
Az adriai hajóút után, 2018 júliusában egy férfi egymás után többször hívta Borkai titkárságát a városházán. Mindenképpen beszélni akart a polgármesterrel, azt mondta, fontos, élet-halál kérdése, de rendre csak a városvezető kolléganőivel tudott beszélni, akik viszont lepattintották. Borkait amúgy sem lehetett csak úgy elérni, a polgármester nem éppen a nyitottságáról volt híres, ha valaki csak úgy az utcáról kereste. Ám ez a férfi levakarhatatlannak tűnt. Addig-addig győzködte Borkai kolléganőit arról, hogy a téma, amiről beszélni akar, rendkívül fontos, hogy végül bekapcsolták neki a polgármestert. Amikor bemutatkozott, Borkai egyből tudta, kicsoda, hiszen Póczik József egykori válogatott focistát sokan ismerik szerte a városban, régen mindketten az ETO sportolói voltak.
Póczik a polgármester értésére adta, hogy tényleg fontos ügyben kell beszélniük. Borkai végül nagy nehezen belement, hogy összefussanak a városházával szemben, a Rába hotelnél.
Ahogy oly sokszor az elmúlt években, most is a legmegbízhatóbbnak és legokosabbnak tartott barátjához, Rákosfalvy Zoltánhoz fordult, neki szólt először a képekről. Borkai sokkos állapotba került, de még inkább bepánikolt, amikor hónapokkal később az Aranyhal étteremben Kubatovtól a videó létezéséről is értesült, valamint arról, hogy mindez az önkormányzati választási kampányban előkerülhet.
Az Aranyhalban megtartott pár perces találkozó után Borkai több olyan emberrel is megosztotta a titkát, akiktől valamilyen megoldást remélt. Így jóval a választási kampány előtt értesült a videó létezéséről például Borkai egyik bizalmasa, a városháza egykori kommunikációs vezetője, de 2019 tavaszán már Kósa Lajos is azzal hívta fel őt, hogy tud a videóról, mi több, látta is azt.
Tavaly tavaszra a Fideszben híre ment az ügynek, Borkai vallomása szerint Kósán kívül már mások, például Kocsis Máté is tudott a problémáról. Az Index megkeresésére Kocsis elismerte: neki 2019 tavaszán, egy győri rendezvényen Borkai maga mondta el, hogy van valami nőügy, ami a választási kampányban előkerülhet, de részleteket erről a polgármester nem osztott meg vele. Kerestük Kósa Lajost is, aki Borkai vallomása szerint már tavaly tavasszal azt mondta neki, hogy látta is a felvételt, de a politikus egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
Kényszer, érdek, ösztönélet
Legalábbis amikor egy alkalommal Kubatovval a Fidesz budapesti székházában találkozott, a pártigazgató azt mondta neki, hogy a „főnök” szerint ami történt, magánügy, és nyugodjon meg, mert ha az önkormányzati választási kampányban nyilvánosságra kerül a téma,
Mindeközben elindult egy másik szálon az a magánnyomozás is, amit Rákosfalvy Zoltán irányított, hogy megtudja, kinél vagy kiknél lehet a felvétel, és megakadályozza, hogy az nyilvánosságra kerüljön. Többen segítségére voltak ebben a kutakodásban. Így például az a meglehetősen zűrös előéletű győri Puska Péter, aki a botrány kirobbanása után a Gyurcsány Ferenc vezette DK irányába terelte a szálakat, mondván, a felvételeket az ellenzéki párt használhatta fel Borkai ellen. Ennek a verziónak megágyazott, hogy ha a felvételek nem is, néhány fotó ahhoz a Póczikhoz jutott, aki korábban valóban a DK képviselőjelöltje volt.
Csakhogy a DK-s vonalnál jóval erősebb kapocs, hogy Póczik jelenlegi párja annak az F. Gábornak az édesanyja, aki a hajón tartózkodó lányokat a rendőrség gyanúja szerint a felvétel elkészítésével megbízhatta. Az, hogy Póczikhoz csak néhány kép került, arra utal, hogy a volt focista csak mellékszereplője a történetnek.
Ennek ellenére Puska a volt focistából próbálta kiszedni, kiktől származnak a képek. Póczik a botrány kirobbanása után azt mondta, nem tudja, honnan vannak a fotók. Különös magyarázattal állt elő: egy budapesti hotelben egy ismeretlen hagyta ott egy borítékban a képeket azzal a kéréssel, hogy azt juttassa el Borkainak.
A felvételt később nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blogot készítő csapathoz (merthogy valószínűleg nem egy ember állt a blog mögött) több más módon is eljuthatott az anyag. A felvételek kézről kézre vándorolhattak – kérdés, ki, mikor és kinek fizetett.
Sem Borkai, sem Rákosfalvy nem állította a vallomásában, hogy a volt labdarúgó pénzt kért volna a képekért. Ezt csak egyetlen tanú, Puska állította eddig, aki a Póczikkal folytatott telefonbeszélgetéseit rögzítette is.
Kamuszerződés 10 millióról
A Rákosfalvy által indított „magánnyomozást”, amiben Puska Péter is szerepet kapott, két olyan budapesti férfi, Tóth Csaba és Mikó István is segítette, akikről köztudott, hogy Kubatov köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak a legkeményebb szurkolókkal szemben. Kapcsolati hálójuknak köszönhetően biztonsági szakemberekként ez a kör az alvilágban is otthonosan mozog.
Nem tudni, az ő közbenjárásuk segített-e, mindenesetre még a választási kampány előtti időszakban Rákosfalvyék kapcsolatba tudtak kerülni egy Suba gúnynéven emlegetett diósdi férfival, J. Zoltánnal, akinél bizonyosan ott volt a felvétel, és aki azt állította nekik, hogy a nála lévő anyag az eredeti. Tóth az Index megkeresésére a folyamatban lévő rendőrségi eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
Suba tizenkétmillió forintot kért a felvételért. Rákosfalvy engedett a zsarolásnak, de kétmillió forintot lealkudott, így a diósdi férfi végül tízmillió forintot kapott. A pénzt a hajóút résztvevői dobták össze, fejenként 1,6 milliót fizettek. Mindenki, így Borkai is fizetett.
A „hallgatási szerződést” (ami valójában egy, a videó felhasználási jogával kapcsolatos megállapodás volt) a Rákosfalvy Ügyvédi Iroda istállójához tartozó egyik ügyvéd, dr. Szűcs Mária ellenjegyezte. A megállapodás szövegében J. Zoltán mint a felvétel „szerzője” van feltüntetve.
Rákosfalvyék lényegében a videó felhasználásának jogát vásárolták meg, így próbálták meg bebiztosítani magukat arra az esetre, ha Suba később át akarná verni őket, és a felvétel nyilvánosságra kerülne. Azt nem tudni, miből gondolták, hogy a felvételnek, ami eredetileg amúgy sem Suba megbízásából készült, miért ne lennének másolatai, de egy dolog biztos: tévedtek.
A fentiek tények, de természetesen a botrány kirobbanásakor megjelentek mindenféle pletykák a párton belül. Még a választások előtt a Fidesz különböző szintű és rangú politikusai között, akik tudtak az ügyről, az a hír terjedt, hogy a zsaroló egymillió eurót akar a felvételért. De terjedt egy olyan pletyka is, hogy egy tatabányai bűnszervezetnek tartozik az egyik prostituált, aki a felvétellel fizetne az alvilági figuráknak. És persze az is elterjedt a fideszesek között, hogy az alvilág az ellenzék kezére játszhatta a felvételt, az ellenzék alatt pedig a DK-t értették.
Nem tudni, hogy ezeknek a pletykáknak mennyi valóságalapjuk volt, az viszont biztos, hogy a felvétel tényleg megfordult az alvilágban, és onnantól kezdve naivitásra vall abban bízni, hogy a folyamat megállítható, a botrány elkerülhető.
Lassú halál
Ugyanakkor a Fidesz vezérkarának, de legalábbis
Legalábbis erre utal egy olyan momentum, amiről Borkai Zsolt beszélt a rendőrségen.
Amikor Borkai megtudta, hogy másnap meg fog jelenni a szexvideót nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blog, épp teniszezett. Amikor végzett, látta, hogy rengeteg nem fogadott hívása van. Molnár Ágnes regionális pártigazgató és Kubatov is próbálta elérni. Visszahívta Kubatovot, aki Borkai vallomása szerint ekkor mondta el neki, mire számítson. Ne csak a szexvideó megjelenésére, hanem arra is, hogy a korrupciós ügyek is terítékre kerülnek majd.
De ahogy egy évvel korábban, Kubatovék most is hagyták, hogy Borkai folytassa, és a várható botrány ellenére végigvigye a választást. A polgármester a botrány kirobbanásakor azzal védekezett, hogy az ellenzék így akarja lejáratni. Viszont valóban az történt,
Fideszes körökből úgy tudjuk, a kormánypárton belül a botrány kirobbanása után már vita folyt arról, miként kezeljék a helyzetet. Végül ugyanaz a – később hibásnak gondolt – „stratégia” kapott zöld utat, ami addig: ezúttal sem avatkoznak közbe.
Mindeközben a győri gazdasági elitnek az a jobboldalhoz köthető része, amely az elmúlt években éppen Borkai és köre által lett gondosan leszalámizva, hátradőlve nézte végig a város nagy hatalmú embereinek közéleti vergődését. A bennfentesebbek, akik jó kapcsolatokat ápoltak a Fidesz egyes felső vezetőivel, ekkor már tudták, hogy hamarosan vezéráldozat lesz: Borkai – miután megnyeri a választást – feltehetően bukni fog.
Sokak számára nem is volt kérdés, hogy az Ördög ügyvédje blog mögött egy csapat áll, Borkaiék kicsinálása pedig nem ellenzéki ármánykodás, hanem egy inkább a jobboldalhoz sorolt kör bosszúja – erről bővebben ebben a cikkben olvashat. Azt is többen tudták már ekkor, hogy a felvételek a pünkösdi hajóút óta többször gazdát cserélhettek. Így kerülhettek éppúgy az alvilág kezére, mint olyan sértődött, gazdag nagyvállalkozók birtokába, akik régóta fenték a fogukat Rákosfalvyra és körére.
Amikor a videó nyilvánosságra került, Borkai – ahogy a tanúvallomásában fogalmazott – „örült, hogy a családját egyáltalán” össze tudja tartani. Aznap, amikor még polgármesterként egy videóban elismerte, hogy ő szerepel a nyilvánosságra került szexvideón, történt más is. Az esti órákban Borkai barátja, Rákosfalvy feljelentést tett a rendőrségen zsarolás miatt, és becsatolta a Subával kötött megállapodást a videó felhasználásáról.
A zsarolási ügyben jelenleg még tart a nyomozás, de nagyjából körvonalazódik, hogy a kiindulópont a győri F. Gábor és felesége lehetett. F.-ék bízhatták meg a hajóra invitált egyik lányt, hogy készítsen felvételeket. Subához végül F.-éken keresztül jutott el az anyag, de ahogy a Borkait közvetlenül felkereső Póczik példája is mutatja, másokhoz is került a felvételekből legalább egy-egy kocka.
Hagyták, hogy így legyen
Ép ésszel ugyanis nehezen fogható fel, hogy az erősen katolikus hátterű Győrben miért tartott veszélytelennek a párt vezetése egy ilyen botrányt, aminek a bekövetkeztére amúgy már egy évvel a választás előtt ők maguk is számítottak. Egy év elegendő lett volna arra, hogy Borkait és körét háttérbe szorítsák, és felépítsenek egy másik jelöltet. Így ha ki is került volna a videó, az már nem gerjesztett volna akkora hullámokat, mint egy hivatalban lévő polgármester esetében.
Kalkulálhatott a Fidesz azzal, hogy magánéleti ügyek (addig még) nem kerültek elő, legalábbis ilyen erősen nem – ennek viszont ellentmond, hogy Borkai vallomása szerint Kubatovék számoltak azzal, hogy a felvétel nyilvánosságra kerül majd a kampányban. Az is elképzelhető, hogy Kubatovék úgy vélték, ha elő is kerülnek majd a kínos képek, Borkai megnyeri a választást, mert ahhoz elég népszerű Győrben.
Ha így kalkuláltak, akkor talán azzal nem számoltak, hogy az orgiához hozzákapcsolják majd az emberek azokat a korrupciógyanús ügyleteket, amelyek korábban visszhangtalanok maradtak. Ráadásul ha ezzel számoltak, akkor is kérdés, miért hagyták figyelmen kívül az ügy erkölcsi megítélését, ami éppen a Fidesz keresztény brandjének ártott.
A történteknek lehet egy másik olvasata is. Eszerint Borkai az elmúlt másfél évtizedben valóban be tudta húzni a választásokon Győrt a kormánypártnak, de ahogy nőtt a hatalmuk és a befolyásuk Rákosfalvyval, úgy vált az életmódjuk egyre kockázatosabbá a Fidesznek. Jobboldali körökben is sok ellenséget szereztek, idő kérdése volt, hogy mikor tör ki egy botrány, így a Fidesz vezetése akár Borkaiék „elengedésével” is kereshette a kiutat. Magyarán
Orbán amúgy már 2017-ben is kiállt Borkai mögül, amikor hagyta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságban, ahova akkor már Rákosfalvy is betette a lábát, szabad verseny alakuljon ki, és a győri polgármestert kiszorítsák a vezetésből.
Jóllehet végül Borkai megnyerte a választást, akár el is veszíthette volna, ha az utolsó pillanatban néhány jobbikos nem lép ki az ellenzéki összefogásból. Mindenesetre a választás után, de még Borkai bukása előtt több, a Fidesz frontvonalában mozgó politikus is arról beszélt a háttérben, hogy Borkainak mindenképpen le kell mondania, ha másért nem, azért, mert a nyilvános szereplései ellehetetlenültek.
Több fideszes politikus is azt mesélte lapunknak, hogy ezt az egész történetet „benézték”, és ezért elsősorban Kubatovot hibáztatják. Arra viszont az általunk megkérdezett politikusok sem tudtak épeszű magyarázatot adni, hogy Kubatovék miért döntöttek így, milyen racionális magyarázat van erre. Az ügyben kerestük Kubatov Gábort is, de nem reagált.
Lefogyva, meggyötörten
Végül Borkainak nem maradt más választása, novemberben lemondott. Azóta, bár nem bujkál, például eljár teniszezni, kerüli a nyilvánosságot, miután többször előfordult, hogy a győriek beszóltak neki vagy éppen a családtagjainak. De nem csak Borkait, Rákosfalvyt is megviselték a történtek, az ügyvéd láthatóan lefogyott. A korábban befolyásos társaság többi tagja már korántsem annyira magabiztos, mint akkor, amikor még a hajón mulattak önfeledten.
A helyzetüket ismerők szerint a hajóút résztvevői közül leginkább Szabó Ervinnek van veszítenivalója. Nemcsak azért, mert a túlárazott ifjúsági olimpiai étkeztetés miatt már Budapesten nyomoznak, hanem azért is, mert ha a fideszes Dézsi Csaba lesz az új polgármester, akkor átnézhetik az önkormányzati szerződéseket, amelyeket Borkai barátai az önkormányzattal kötöttek.
Úgy tudjuk, hogy miután Orbán Viktor javaslatára az a Dézsi Csaba lett a Fidesz polgármesterjelöltje, akit évekkel korábban éppen a Borkai-kör szorított háttérbe, és aki egyébként Szijjártó Pétert is felfedezte a pártnak, Kubatov és az emberei, köztük Molnár Ágnes is veszített a tekintélyéből.
Több, a Dézsi kampányát belülről ismerő forrás is arról beszélt az Indexnek, hogy a jelölt és Kubatovék között elég komoly konfliktusok voltak a kampány alatt, és ezeket nem a regionális pártigazgató nyerte meg. Példaként említették, hogy Dézsinek Kubatovék meg akarták szabni, mely médiumoknak nyilatkozhat, ám erre ő fittyet hányt, és a „liberálisnak” elkönyvelt sajtóval is szóba állt.
Persze a nagy kérdés nem az, hogy milyen hatással lesz a Borkai-ügy a Fideszen belüli erőviszonyokra, hanem hogy miként alakul majd át a város láthatatlan politikai és gazdasági hatalmi térképe az időközi választások után. | Borkai a rendőrségen árulta el, hogy a Fidesz vezetése már egy évvel korábban tudott a szexvideóról | Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesz vezérkara már tudott a Borkai-videó létezéséről.
Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek.
Közben egy Kubatov Gáborhoz köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel.
A videót többször is eladhatták, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le.
A Borkai Zsolt bukásához vezető zsarolási történet eddig ismeretlen háttere és részletei. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/01/24/borkai_fidesz_szexvideo_zsarolas/ | 2020-01-24 12:49:50 | true | null | null | Index |
Tetemes összeg, 498 millió 499 ezer 349 forint – Makó honlapja szerint ennyi uniós támogatást nyert a Maros-parti város a környékbeli községekkel együtt “Értékközvetítés a Makó térségi közösségekben” elnevezésű projektjére.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közérdekűadat-igénylésben kérte ki az önkormányzattól a projekt teljesítésével kapcsolatos dokumentumokat. Tapasztalatait így összegezte az Átlátszónak:
“A legszegényebbekre szánt pénz fele falunapra, másik fele pedig olyan tanulmányokra megy el, ami jó eséllyel egyáltalán nem segít a hátrányos helyzetű csoportokon”
Az uniós pénzköltésről korábban megírtuk, hogy az algyői Fidesz-elnököt bízta meg Makó fideszes polgármestere uniós pályázat kommunikációjával, a Csanád Média Kft. 40 milliós megbízást kapott. Mindezt úgy – erről itt írtunk részletesen -, hogy a közbeszerzésekre saját tévéjét, egy baráti céget és egy képviselő vállalkozását hívta meg Makó.
Az algyői Fidesz-elnököt bízta meg Makó fideszes polgármestere uniós pályázat kommunikációjával
A Hadházynak nemrég megküldött válaszokból az is kiderül, hogy 2018. szeptember 13-án és 14-én Sportágválasztó Börzét tartottak Makón, a szombati műsorvezetéssel az MTVA-s ifjabb Knézy Jenőt bízták meg. A szerződés szerint a négy órás munkáért 126 ezer 405 forintot kapott a tévés kommentátor, vagyis óráként valamivel több mint 31 ezer forintba került a sporttévés szereplése. Ennél is több jutott a helyi ismertséggel bíró Luiginak, aki 2019-ben a Vertán telepi városrészi napon lépett fel egy 45 perces koncerttel, 144 ezerért.
A városrészi napról a Délmagyarország azt írta, “a színpadon a megnyitót követően egész nap egymást váltották a különböző szórakoztató rendezvények. Felléptek például a helyi óvodások, de voltak vetélkedők, táncbemutató és koncert is – szombat este pedig jó hangulatú retró-utcabállal zárult a nap.” Luigit viszont nem nevesítették, de biztosan ott volt, az mcsipos.hu meg is említette.
Szintén 2018-ban uniós pénzből idősek világnapját is tartottak. Erre 90 perces operettműsort rendelt a makói önkormányzat, a szerződés szerint sztárvendég, vagyis Oszvald Marika nélkül. A 4 fős fellépő gárda a 4 táncossal 330 ezer forintot kapott a másfél órás műsorért.
Csakhogy nem mindenkivel ilyen bőkezű az önkormányzat. 2018-ban 5 hetes tábort szerveztek a támogatásból hátrányos helyzetű fiataloknak, a makohirado.hu azt írta, a gyerekek minden héten egy-egy nap egy új sportággal ismerkedhettek meg. “A pályázat részeként új eszközöket, többek között új mobilpalánkokat is beszereztek.” A táborvezetők szerződéseiből kiderül, 7 főt bíztak meg a táboroztatással, ők naponta, fejenként 8 ezer forintot kaptak a reggel 8-tól délután 4-ig tartó programért. Vagyis óránként 1 ezer forintot. A segítőiket napi 3 ezer forinttal jutalmazták.
Mint megannyi uniós projektnél, itt is milliók folytak ki viszont esélyegyenlőség-tematikájú tanulmányokra. Közel 19 millió forint ment el innovatív programok, tematikák kidolgozására, amit a budapesti HBH Kft. nyert el.
A szerződés szerint 6,3 millió forint jutott “aktív korú, hátrányos helyzetű nők esélyeinek, társadalmi-gazdasági integrációjának javítását célzó tematika” kidolgozására, szinte forintra ugyanennyi “hátrányos helyzetű és/vagy sérülékeny társadalmi csoporthoz tartozó emberek, integrációját segítő tematika” kidolgozására, és 6,5 millió forint “makói humán közszolgáltatások egyenlő esélyű, komplex fizikai és infokommunikációs elérhetőségenek átfogó” feltérképezésére.
Azt, hogy a tanulmányírás az uniós mutyizás hagyományává vált, Hadházy jó ideje érzékeli. A független parlamenti képviselő szerint sok hasonló kistérségi programban úgy mennek el az uniós támogatások, hogy annak hasznát nem a helyiek, hanem a pályázatokba bevont vállalkozások “fölözik” le.
Fotó: Értékközvetítés Makó térségében/Facebook | Tizenötször több uniós pénz jutott Knézy haknijára, mint a gyerektábor felügyelőinek Makón | Kis híján 500 millió forintos uniós támogatást nyert Makó értékközvetítésre. Az eddig kifizetett számlákból kiderül: a Sportágválasztó Börzén 126 ezer forintot költöttek az MTVA-s Knézy Jenő 4 órás műsorvezetésére, röpködtek a milliók a falunapokra, tanulmánykészítőknek. Éppen csak azokkal volt szűkmarkú a város, akik rászorultak volna a segítségre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/22/tizenotszor-tobb-unios-penz-jutott-knezy-haknijara-mint-a-gyerektabor-felugyeloinek-makon/ | 2020-01-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A rejtett kamerát a falugondnok fedezte fel, aki feljelentést tett a rendőrségen. A polgármester nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Több településen is gyanúsan megugrott az átjelentkezők száma az önkormányzati választások idején az országban. Ahogy akkor az Átlátszó megírta, gyakran pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, esetleg ősi rivalizálások állhattak a háttérben.
Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött
Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál.
Az egyik ilyen eset a Baranya megyei Csebényben történt, ahol a 2019. évi februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A korábbi polgármester végül 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. Azaz, mindössze pár szavazat döntött a tisztség sorsáról.
A történtek miatt fellebbezést nyújtottak be a Baranya Megyei Területi Választási Bizottsághoz, amely azonban formai okok miatt elutasította azt. Így az eredmény jogerős lett, és a független Borsos Viktor letehette a polgármesteri esküt.
Mindemellett közokirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálatot indított a rendőrség, amely – további 12 baranyai esettel együtt – még folyamatban van.
Akkor (októberben) érdeklődtünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek többek között azt mondták, különböző érdekek, de akár „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni.
A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan állapotban volt. Az érintett átjelentkezők nem is élnek a faluban azóta sem – ezt már most erősítették meg portálunknak a helybéliek.
Talán emiatt is lehet, hogy a feszültség több hónappal a választások után sem enyhült. Sőt.
Titokban videózták a hivatalt
A település falugondnoka, Kulcsár Gábor az ünnepek után arra lett figyelmes, hogy a hivatali helyiségben, ahol a polgármesterrel együtt dolgozott, a község első embere egy időjárás előrejelző készüléket helyezett el. Ezt már akkor is furcsának tartotta, hiszen állítása szerint – bár a községben lakik – az új polgármester csak ritkán tartózkodik az irodában.
– Először nem is foglalkoztam vele, bár nem értettem, miért van rá szüksége. Aztán egyszer csak feltűnt, hogy az időjárás állomásnak mintha olyan kamerája lenne, mint egy mobiltelefonnak – magyarázta a falugondnok.
– Ekkor jobban megnéztem a készüléket és láttam, hogy memóriakártya is van benne. Egy papírlappal letakartam a kamera lencséjét, majd egy tűvel kiszedtem a MicroSD kártyát. Sajnos a telefonomon nem tudtam megnézni, mi van a felvételeken, csak az otthoni gépemen.
Videók voltak rólam és mindazokról, akik az irodában jártak vagy akikkel telefonon beszéltem. Teljesen ledöbbentem – emlékszik vissza Kulcsár Gábor.
A férfi ezután feljelentést tett a Szigetvári Rendőrkapitányságon, amit kérdésünkre a Baranya Megyei Rendőr-Főkapitányság is megerősített. Elmondásuk szerint 2020. január 17-én hatóságukhoz érkezett feljelentés alapján a Szigetvári Rendőrkapitányság tiltott adatszerzés elkövetése miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást azonban egyelőre nem kívántak adni.
A falugondnok elmondása szerint a feljelentést követően a rendőrség kiment a helyszínre és lefoglalta az időjárás állomásba rejtett WiFi-s kamerát, őt pedig a polgármester áthelyezte egy másik irodába.
Telefonon felkerestük Borsos Viktort, hogy megkérdezzük, valóban ő helyezte-e ki a kamerát, ha igen, miért figyelte a dolgozóit, illetve, hogy jelezte-e feléjük, hogy a helyiségben kamera követi őket. Azt is tudni szerettük volna, tisztában volt-e azzal, hogy ez szabálytalan.
A polgármester azonban nem kívánt nyilatkozni az Átlátszónak.
A dolgozók beleegyezése kellett volna
Ezután több csebényivel is beszéltünk telefonon, hogy további részleteket ismerhessünk meg.
Sikerült elérnünk Biswurm Sándort, a település volt polgármesterét, aki elmondta, csak annyit tud, hogy a falugondnok egy nyílt fórumon szóvá tette az állomást, de akkor még nem tudták, hogy kamera van benne. Mint mondta, a hat cikluson keresztül, amíg vezette a falut, minden dolgozónak volt kulcsa mindenhez, mégsem tűnt el soha semmi.
Néhány további falubelivel is tudtunk beszélni, akik mind azt állították, nem voltak tisztában azzal, hogy titokban felveszik őket, ezért felháborítónak tartják az esetet.
Amikor rákérdeztünk, láttak-e valahol bármilyen figyelmeztető táblát, kiírást arról, hogy a helyiségben kamera van, mindannyian nemmel feleltek.
Márpedig épp ez a legnagyobb gond.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint ugyanis, ha a munkaadó prevenciós célból kamerát szereltetne fel a munkavégzés helyén, akkor részletesen tájékoztatnia kell a munkavállalókat többek között arról, mi lesz a felvételek célja (például vagyonvédelmi ok), mi fog történni a begyűjtött adatokkal, a munkvállalóknak milyen jogaik vannak, hogy tilatkozhatnak ez ellen és így tovább. A tájékoztatásnak mindenképpen igazoltan kell megtörténnie, így például papíron, aláírásokkal ellátva, amelyekkel az érintett dolgozók hozzájárulnak a felvételek készítéséhez.
Ha minderre nem került sor, már felmerül a kamerát kihelyező személy büntetőjogi felelőssége. Az pedig, hogy mindez rejtett kamerán keresztül történik, szinte már csak hab a tortán.
Nem példa nélküli az országban, hogy valaki rejtett kamerák segítségével próbál ilyen-olyan információkhoz jutni. Nyáron például egy balatoni nyaralóban figyeltek meg vendégeket falba rejtett kamerákon keresztül, de a miskolci önkormányzat rendészete is belefutott a jogosulatlan adatkezelésbe, amikor illegális szemlétlerakókat próbáltak tetten érni.
Adatvédelmi jogokat sértett az önkormányzati rendészet rejtett kamerás akciója Miskolcon
Egymilliárd forintnál is többe kerül évente, adatvédelmi jogokat sért, és még csak nem is hatékony a fideszes vezetésű Miskolc erőfeszítése a közbiztonság erősítésére. Visszaütött, hogy ez lett a fő kampánytéma, amikor a napokban a nyílt utcán fosztották ki a városi rendőrkapitány helyettesét.
Fotó forrása: spyobchod.cz | Időjárásjelzőbe rejtett kamerát találtak a polgármesteri hivatalban Csebényben | A rejtett kamerát a falugondnok fedezte fel, aki feljelentést tett a rendőrségen. A polgármester nem kívánt nyilatkozni az ügyről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/23/idojarasjelzobe-rejtett-kamerat-talaltak-a-polgarmesteri-hivatalban-csebenyben/ | 2020-01-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Nagykőrösi Kinizsi futballcsapatának esete jól mutatja, milyen visszásságokat okoz, ha olyan sportegyesületek jutnak taomilliókhoz, amelyek piaci körülmények között életképtelenek lennének. Az évek során felhalmozódott adósságai miatt a klub kénytelen volt visszaléptetni a Pest megyei első osztályú bajnokságban szereplő csapatát. Ezt a múlt héten megrendezett szurkolói ankéton jelentette be a klubvezetés, minderről a nagykőrösi Heti Hírek számolt be. Hiába lobbiztak helyi vállalkozásoknál, hogy támogassák a nehéz helyzetbe került csapatot, pénzt nem, csak ígéreteket kaptak.
A klub költségvetésének legnagyobb részét a felnőtt csapat viszi el, ezért döntöttek a fizetett játékosokkal is felálló csapat megszüntetése mellett.
Sokba kerültek az egykori NB I.-es focisták
A vezetés beszámolója szerint a 2012–2013-as szezonban kezdődtek a bajok, amikor még az NB III.-ban szerepelt a nagykőrösi csapat. Havonta egymillió forint adósságot termeltek, csak a négy, korábban NB I.-et megjárt játékos féléves aláírási pénze egymillió forintba került, ehhez jött még a fizetett játékosok meccspénze. A klub végül 10 millió forint mínuszban zárta az idényt, és a drága NB III.-as kaland nem is volt hosszú életű, mert a következő évben megint a megyei bajnokságban szerepelt a csapat.
Az 50 milliós követelés alapvetően két részből áll össze: a szabálytalanul felhasznált és vissza nem fizetett taotámogatásokból és azok büntetőkamataiból.
Az MLSZ-nek összesen hat pályázattal volt problémája: a klub sem a tárgyi beruházásokra (pályafelújítás, labdafogó háló telepítése), sem az utánpótlás-nevelésre (képzési költségek, edzők bére, edzőtáboroztatás költségei) kapott támogatásokkal nem tudott elszámolni.
A Heti Hírek cikke egy konkrét tételt is említ: a klub 2014-2015 folyamán 9 millió forintot kapott pályavilágítás kiépítésére, de abból semmi nem valósult meg. A beruházásra igényelt taotámogatásoknál az egyesületek kérhetik a megvalósítás határidejének meghosszabbítását, és a Nagykőrösi Kinizsi is így járt el. Összesen kétszer kértek egy-egy év halasztást a pályavilágítás miatt, a pénzzel azonban az MLSZ többszöri felszólítására sem számoltak el.
Csak találgathatunk, hogy mi történt Nagykőrösön, de az előzmények ismeretében az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ezekből a pénzekből fizették az NB I.-es játékosokat és próbálták betömködni a költségvetésen tátongó méretes lyukakat. Erre utal az ankétról beszámoló Heti Hírek cikke is, amely megemlíti, hogy az önkormányzattól kapott évi 5 millió forintos támogatást sem használhatta volna erre a célra a klub.
A NAV-nál landolt az ügy
Felmerül a kérdés, miért csak most lépett a klub, ha már 6-7 éve görgeti maga előtt a többmilliós hiányt. A Nagykőrösi Kinizsi vezetése a városi lapban megjelent közleményben azt állította, hogy csupán 2019 végén szereztek tudomást az előző klubelnök irányítása alatt felhalmozott adósságról. Hiába próbálták piaci alapokra helyezni a csapat működését, az adósság felborította a stratégiát. A csődhelyzetért az előző elnököt, Rónaszéki Lajost tartják felelősnek, aki maga mondta el egy fórumon, hogy a korábbi NB I.-es futballisták bére miatt jött össze a tartozás.
A klub irányítását 2017-ben Sohajda Márk vette át Rónaszékitől. A magát lokálpatriótának valló Sohajda korábban a helyi kosárlabda- és labdarúgócsapat szpíkereként dolgozott. 2019-ben a Fidesz–KDNP jelöltjeként indult az őszi önkormányzati választáson, meg is választották, ő lett az egyik fontos önkormányzati bizottság elnöke is.
Az MLSZ-től kapott információk alapján nem igaz, amit a Sohajda-féle vezetés állított arról, hogy csak nemrég értesültek a tartozásokról. A szövetség azt írta, a pályavilágítás esetében először 2018-ban, az első határidő meghosszabbítása után állapított meg visszafizetési kötelezettséget az Emmi. Akkor már Sohajda volt a klubelnök.
A problémákat, tartozásokat folyamatosan jeleztük a klub felé már a hiánypótlási felhívásokban, a régi és az új vezetés részére is
– erősítette meg kérdésünkre az MLSZ. 2019-ben már nem a minisztérium, hanem a szövetség járt el az ügyben, de az eredmény ugyanaz lett.
Súlyos következményei lettek a sumákolásnak: a tartozás miatt az MLSZ három évre kizárta a klubot a taotámogatásokból. A szövetség honlapján elérhető adatbázis szerint 2019 szeptemberében lépett életbe a kizárás, szóval már csak ezért sem lehet igaz, hogy a klubvezetés csak az év végén szembesült az 50 milliós tartozással.
A NAV feladata lesz majd, hogy kiderítse, pontosan mire költötte a klub a szabálytalanul felhasznált taopénzeket. Az adóhatóságnál rákérdeztünk, hogy indult-e eljárás az ügyben, és ha igen, ki ellen. Megkeresésünkre annyit közölt a NAV, hogy folyamatban lévő ügyekről nem adhatnak tájékoztatást. A MLSZ-nek sincs információja arról, hogy hol tart az ügy.
Kérdés, hogyan érinti a taózásból való kizárás a Nagykőrös utánpótláscsapatait, hiszen azok vélhetően jelentős részben taopénzből működnek. A klub közleményében azt írta, hogy semennyire, sőt, ezután még nagyobb figyelmet kap az utánpótlásnevelés. Hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezték. A Kinizsinél kilenc korosztályban közel kétszáz gyerek focizik.
Egyébként 2011 óta összesen több mint 264 millió forintot taózott össze a nagykőrösi klub, ennek nagy része, körülbelül 200 millió forint beruházásra ment.
Tartoznak az MLSZ-nek, de új klubházat építenének
Az anyagi problémák ellenére a nagykőrösi klub tavaly belevágott egy majdnem 400 milliós beruházásba. Az új klubház megépítésére 2018–2019 folyamán 200 millió forint taotámogatást kaptak, ehhez az önkormányzat további 200 milliót adott hozzá.
A tervek szerint az új, 620 négyzetméter alapterületű székházban az öltözőkön kívül sportbüfé, konferenciaterem, masszázshelyiség, orvosi szoba és irodák is helyet kapnak. Sohajda Márk a Baon.hu tavaly nyáron megjelent cikkében a helyiek fociszeretetével és a népes utánpótlásbázissal indokolta beruházást, amitől azt reméli, hogy a hatására többen kezdenek el futballozni Nagykőrösön, a helyi tehetségek pedig nem mennek el Kecskemétre vagy Ceglédre. Arról is beszélt a klubelnök, hogy a jövőben szeretnének két új pályát és egy mobil lelátót is az új klubház mellé. Sohajda akkor úgy számolt, hogy 2020 tavaszára készülhet el a létesítmény, az építkezés nyáron rendben el is kezdődött.
Tekintsünk most el attól, hogy egy megyei bajnokságban szereplő csapatnak miért van szüksége konferenciateremmel felturbózott 400 milliós székháza.
Ezt a taózásra vonatkozó jogszabályok alapján úgy is megteheti, hogy a klub pályázatát korábban jóváhagyták. Az is érdekes kérdés lehet, hogyan tudott 200 millió forintnyi támogatást összegyűjteni a klub. Nem könnyű ekkora összeget összegereblyézni a cégektől (hacsak nincsenek tehetős szponzoraik, mint például a Puskás Akadémiának vagy a Ferencvárosnak), főleg egy kicsi, vidéki csapatnak nem az.
Arra kicsi az esély, hogy a klub saját erőből rendezzen egy ekkora adósságot. A Napi.hu átnézte a Nagykőrösi Kinizsi legutolsó elérhető éves beszámolóját, és az alapján a klubnak 2017-ben mindössze 1,4 millió forint saját bevétele volt, miközben a központi költségvetéstől 18,4 milliót, az önkormányzattól pedig 4,7 milliót kapott. A működésüket jól jellemzi, hogy 2016-ban Rónaszéki arra panaszkodott, hogy a várostól kapott 4,6 milliós támogatás a működési költségeik harmadára sem elég.
Szerettük volna megismerni a klub álláspontját is, de Sohajda Márk cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkereséseinkre. Eközben Facebook-oldalán azt írta a Nagykőrösi Kinizsi, hogy hamarosan jelentkeznek a szurkolói ankét hiteles, dokumentumokkal alátámasztott beszámolójával. Ez még nem történt meg, viszont később arról posztoltak, hogy egyesek az országos sajtó bevonásával próbálják lejáratni a klubot. A bejegyzésben megerősítették, hogy a kialakult helyzet ellenére a klubház építése folytatódik, egyúttal megköszönték az MLSZ-nek a lehetőséget a taotámogatásra.
A polgármester állítja, nem tudott a tartozásról
Czira Szabolcs polgármester a szurkolói ankéton állította, hogy nem tudott a klub tartozásáról, máskülönben a városvezetés nem adott volna pénzt a klubház felújítására. Az önkormányzat honlapja szerint maga Czira javasolta a beruházás támogatását, amit a fideszes többségű képviselő-testület 2019 elején meg is szavazott.
A nagykőrösi polgármester neve több dolog miatt lehet ismerős.
2015-ben Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Czira március 15-én magas rangú állami kitüntetést vehetett át. A díjjal nem járt pénz, de a nagykőrösi képviselő-testület megszavazott neki 3 millió forintot, pedig az ilyen kifizetéseket letiltotta Orbán Viktor. Az önkormányzat később közleményben jelezte, hogy a pénzt jótékony célra fordítja majd a polgármester.
2018-ban Czira az általa jegyzett önkormányzati előterjesztésben megalapozatlan, kommunista hangvételű aljamunkának nevezte a Sargentini-jelentést. Nem sokkal később a 444.hu megírta, hogy Czira MSZMP-tag volt, 1987-ben lépett be a kommunista állampártba.
A polgármestert családi kapcsolat fűzi Szíjj Lászlóhoz, az ország egyik leggazdagabb emberéhez, akinek építőipari cége, a Duna Aszfalt rendre jól szerepel az állami közbeszerzéseken. Szíjj lánya Czira fiának a felesége, közös ügyvédi irodájuk van.
Visszatérve a futballra: a várost 2002 óta vezető Czira elmondása szerint személyesen próbált közbenjárni az MLSZ-nél, hogy a tartozás és a beruházás ügyét kezeljék külön. Ahogy korábban írtuk, a jogszabályok szerint ezt nem tehette meg a szövetség.
Czira másik kijelentése is érdekes, miszerint nem tudott az MLSZ évek óta fennálló követeléséről. Különösen annak fényében, hogy a szövetség szerint a kiküldött értesítések és az egyeztetések alapján egyértelmű volt a klub számára, hogy nem fogják megkapni a 200 millió forintot. Nem tűnik túl életszerűnek, hogy az önkormányzati képviselőként is dolgozó Sohajda mindezt elhallgatta a polgármester elől, akivel ráadásul ugyanabban a pártban politizál.
Másrészt 2019 nyarán az MLSZ arról is tájékoztatta a klubot, hogy ha önerőből megkezdik a klubház megépítését és az előírásoknak megfelelően elszámolnak a számlákkal, akkor utófinanszírozás keretében hozzájuthatnak a pénzhez. Azt tudjuk, hogy az építkezés megkezdődött, arra csak az önkormányzatnak lehetett pénze.
Az exfideszes pénzszórásnak tartotta a 100 milliós támogatást
Természetesen Czira Szabolcsot is megkerestük az ügyben. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan fordulhatott elő, hogy nem értesültek a futballklub több éven át fennálló tartozásáról, illetve tervezi-e az önkormányzat, hogy segít a klubnak rendezni a tartozást. Válaszában szűkszavúan csak annyit írt a polgármester, hogy az önkormányzat elkötelezett a helyi sport támogatása mellett, munkájukat ennek szellemében végezték és végezik a jövőben is.
Nem mindenki támogatta Nagykőrösön a futballklub nagyratörő terveit. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve szerint az exfideszes Kustár Tamás tavaly nyáron élesen bírálta a projektet. Pénzszórásnak tartotta, hogy az eredetileg megszavazott 100 millión felül az önkormányzat további 100 milliót adott a klubházra, főleg úgy, hogy közben a beruházás költségvetése is megnövekedett. A plusz forráshoz 5 millió forintot az általános tartalékból, 95 millió forint pedig a 2018-as költségvetés maradványából csoportosított át a városvezetés. Az egyik fideszes képviselő akkor azzal védte meg a városvezetés döntését, hogy a klubház nemcsak a labdarúgóknak épül, hanem a többi szakosztálynak is.
Kustár tiltakozása azért is érdekes, mert korábban Czira Szabolcs polgármester helyetteseként dolgozott. Kapcsolatuk az előző ciklus elején romlott meg, többek között azért, mert Kustár nem szavazta meg Czira 3 milliós prémiumát. Kustárt később ki is zárták a Fideszből.
A Nagykőrösi Kinizsi körül kialakult helyzettől függetlenül a 24 ezres város nem marad futballcsapat nélkül, mert a megyei harmadosztályban szereplő második csapatot nem érinti a visszalépés.
(Borítókép illusztráció: Fillér Máté / Index) | Kizárás, eltűnt taomilliók és NAV-feljelentés a kisvárosi fociálom vége | Visszaléptette a Pest megyei első osztályú bajnokságban szereplő labdarúgócsapatát a Nagykőrösi Kinizsi, miután kiderült, hogy a klub 50 millió forinttal tartozik az MLSZ-nek. A klub elnöke, a fideszes önkormányzati képviselő, Sohajda Márk azzal védekezett, hogy csak nemrég értesültek az adósságról, amit még az előző vezetés halmozott fel. A szövetség válaszaiból azonban nem ez derül ki. Az ügyben az MLSZ költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett. Az 50 milliós követelés miatt veszélybe került az új székház felépítése is, amire az önkormányzattól 200 millió forintot kapott a klub. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/2020/01/24/nagykorosi_kinizsi_se_tao_mlsz_sohajda_mark_czira_szabolcs/ | 2020-01-24 13:30:30 | true | null | null | Index |
Értetlenség és kapkodás kíséri a Semmelweis Egyetem klinikáinak hónapokkal csúszó költöztetését, de az biztos, hogy egy szereplőnek megéri a felfordulás: a budai Kútvölgyi Klinikai Tömb fokozatos áthelyezéséhez szükséges pesti épületek felújítását és bővítését a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. végzi 2,2 milliárd forintért, alvállalkozónak pedig a Paár Attilán keresztül Tiborcz István köréhez sorolt West Hungária Bau Kft.-t kérték fel – derül a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumokból. Valójában mindkét cég a Tiborcz-körhöz sorolható, ráadásul két régi ismerősről van szó.
2018 októberében jelentette be a kormány, hogy 9 milliárd forintos kerettel elindítja az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő létrehozását, ami a gyakorlatban a Szent János kórház és a közeli, lerobbant állapotú Kútvölgyi Klinikai Tömb átalakítását és felújítását jelenti. A terv az volt, hogy 2019. december 31-éig az érintett osztályokat – tehát a Kútvölgyi épületeiben lévő minden osztályt és rendelést, illetve a János kórház egyik épületében működő Pulmonológiai Klinikát – Pestre, az egyetem szétszórva fekvő klinikáira költöztetik addig, míg az átalakítás be nem fejeződik. Ehhez értelemszerűen gondoskodni kellett arról, hogy a költözés előtt a befogadó épületek (a Szent Rókus Kórház, illetve a Semmelweis Egyetem Külső és Belső Klinikai Tömbje) megfelelő állapotba kerüljenek. Mindezt sietősen, ugyanis 2018 decemberében kormányhatározatban rögzítették, hogy a Kútvölgyinek – ahol a 261 ágyon kívül több kutatólabor és és gyógyszertár is működik – 2019 utolsó napjáig költöznie kell. A tervezésre, a közbeszerzési eljárásra, a kivitelezésre és a költözésre így egy év maradt.
A Hvg.hu-nak már 2019 márciusában arról beszéltek a kórház szakdolgozói, hogy teljes a bizonytalanság és a János kórház felújítására szánt 9 milliárd forintos keret is szerénynek tűnik. Májusban újabb jel mutatott arra, hogy a költözéssel nincs minden rendben: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) budapesti szervezete levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kásler Miklós szakminiszterhez, hogy függesszék fel a Kútvölgyi tömb kiürítését, amíg nem találnak megfelelő, jól felszerelt helyszíneket az elköltöztetett osztályoknak. A MOK területi szervezete azt szerette volna elérni a kormánynál, hogy először az új központot alakítsák ki, és csak utána költöztessék el az osztályokat, immár korszerű körülmények közé, ne az ideiglenes szétszórás taktikáját kövessék. Nem jártak sikerrel, nyárra pedig tovább fokozódott a bizonytalanság a Kútvölgyiben. A Hvg.hu-nak több forrás is arról panaszkodott, hogy a koncepció értelmetlen: milliárdokat dobnak ki ideiglenes megoldásokra, ráadásul összeszokott orvoscsapatokat szakítanak szét.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a pesti épületek felújítása, kibővítése nem egy kézbe került: egyes befogadó egységeket a Semmelweis Egyetem újíttatott fel, másokat a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., amely a már említett, a Tiborcz-kör győzelmével végződő közbeszerzési eljárásban keresett kivitelezőt.
A Semmelweis Egyetem egy huszárvágással oldotta meg a feladatot: a kormánytól kapott pénz egy részéből az intézmény megemelte egy korábban megkötött építési keretszerződés értékét és az egyetem több részfeladatot ebből végeztetett el.
Így tudott a többi egységnél szűkösebb határidőt betartva, június 30-áig kiköltözni a János kórházban lévő telephelyéről a Pulmonológiai Klinika, amely ma már a Semmelweis Egyetem Tömő utcai épületében várja a betegeket.
Szintén az egyetem bonyolította az eredetileg a Kútvölgyi tömbben működő Családorvosi Tanészék költözéséhez szükséges munkálatokat, az egység december 31-ei határidővel át is költözött a Szent Rókus Kórházba.
Van egy kis gond a dátumokkal
A Kútvölgyiben működő további osztályok sorsa azonban a BMSK Zrt. kezébe került. Bár a korábbi nyilatkozatok alapján teljesen egyértelmű volt, hogy néhány hónap alatt nem lehet olyan állapotba hozni a Semmelweis Egyetem pesti klinikáit, hogy a Kútvölgyi kapacitásait befogadhassák, az állami cég éppen a nagy sietségre hivatkozva, gyorsított eljárásban keresett vállalkozót a kivitelezési munkákra. Ez egy olyan, gondos előkészítést és tervezést igénylő feladatnál, mint egy csaknem komplett kórház több helyszínre történő átköltöztetése, minimum furcsa. Az eljárást azonban senki sem kérdőjelezte meg, így tavaly szeptemberben a BMSK és a FÉSZ Zrt. aláírta a keretszerződést, ekkor – négy hónappal a költözés végső határideje előtt – azonban a munka még nem kezdődhetett el, hiszen először telephelyenként, azaz minden befogadó épületnél külön-külön le kellett folytatni az egyedi megrendelésekre vonatkozó versenyeztetési eljárást. Ennek eredményét táblázatban foglaltuk össze:
Papírforma szerint, december 12-én meg is érkezett a hír, hogy – a könnyített közbeszerzés ellenére – az év végi határidőre nem tudják a Kútvölgyi tömb minden klinikáját elköltöztetni, így egyelőre az épületben marad
a III. számú Belgyógyászati Klinika és a hozzá kapcsolódó intenzív és labordiagnosztikai háttér,
a telephelyhez tartozó gyógyszertár
és a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika.
A megadott határidőre viszont költözik a a II. számú Sebészeti Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika egy része és a már említett Családorvosi Tanszék. Ekkor azonban a tájékoztatásból kimaradt egy fontos elem: nem csak arról volt szó, hogy egyes munkálatok késnek. Valójában azok el sem kezdődhettek, hiszen az egyes megbízásokra vonatkozó egyedi szerződéseket, tehát a konkrét megrendeléseket a BMSK ekkor még alá sem írta a FÉSZ Zrt.-vel, azokat ugyanis december 20-án, illetve 31-én szignózták.
Itt is van azonban egy ellentmondás: a Semmelweis Egyetem kérdésünkre megerősítette, hogy a II. sz. Sebészeti Klinika, illetve az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika befogadásához szükséges infrastrukturális fejlesztési feladatokat, tehát az egyetem Külső Klinikai Tömbjének átalakítását a FÉSZ Zrt. látta el. A BMSK Zrt. viszont szintén megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a FÉSZ Zrt. csak december 20-án kezdte el a munkavégzést a telephelyeken. Nem világos, hogyan költözhetett be több osztály is a Külső Klinikai Tömbbe december elejére, amikor a FÉSZ elvileg csak december 20-án fogott hozzá az átalakítási munkákhoz?
A még a Kútvölgyi tömbben dolgozó forrásinktól és a területre rálátó vezetőtől is próbáltuk megtudni, mikorra várható a többi osztály költözése, azonban egyikük sem tudott még csak közelítő időpontot sem mondani. Egy orvos úgy fogalmazott:
Örülünk, hogy nem kellett mennünk, a többiről pedig nem beszélünk. Még csak folyosói pletykákról sem hallottam. Annyit lehet tudni, hogy már dolgoznak a pesti oldalon, a többit nem kötik az orrunkra.
Ahogyan arról sincsen hír, mikorra készülhet el a tragikus állapotban lévő János Kórház, illetve a XII. kerületi szakrendelések befogadására szánt Kútvölgyi Tömb, azaz a megújult koncepcióval, új eszközparkkal és kevesebb ággyal dolgozó Észak-Közép-Budát kiszolgáló súlyponti kórház. Ami a 2015-ös, helyi reményekhez képest még így is szerény siker lenne, hiszen néhány éve még Láng Zsolt és Pokorni Zoltán II. és XII. kerületi fideszes polgármester elsőként írta alá azt a petíciót, amelyben azt szorgalmazták, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel a kormány által évek óta ígért új fővárosi szuperkórház.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu | Tiborcz köre jár jól a Kútvölgyi kórház költöztetésével | Értetlenség és kapkodás kíséri a Semmelweis Egyetem klinikáinak hónapokkal csúszó költöztetését, de az biztos, hogy egy szereplőnek megéri a felfordulás: a budai Kútvölgyi Klinikai Tömb fokozatos áthelyezéséhez szükséges pesti épületek felújítását és bővítését a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. végzi 2,2 milliárd forintért, alvállalkozónak pedig a Paár Attilán keresztül Tiborcz István köréhez sorolt West Hungária Bau Kft.-t kérték fel – derül a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumokból. Valójában mindkét cég a Tiborcz-körhöz sorolható, ráadásul két régi ismerősről van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/01/24/kutvolgyi-whb-fesz/ | 2020-01-24 13:33:26 | true | null | null | 24.hu |
Helyi hírforrások szerint a Joko “Jokowi” Widodo indonéz elnököt meglátogató Orbán Viktor miniszterelnök egy rakás politikai és gazdasági együttműködés mellett futballügyben is tágyalt és sikerült is megállapodnia. Méghozzá arról, hogy - a Jakarta Post cikke szerint - évente legfeljebb három indonéz játékos beiratkozhat az egyik legjobb magyar fociakadémiára. Egy helyi sportújság cikkéből az is kiderül, hogy ez nem más, mint a Puskás Akadémia.
A fociügyi együttműködésről ebben a videóban Retno Marsudi indonéz külügyminiszter is említést tesz. (A fordításért köszönet Zitának!)
Kísértetiesen hasonló játszódott le pár éve a mongolokkal. Orbán miniszterelnök szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt, 2016. januárjában hivatalos látogatást tett Mongóliában, ahol tárgyalt az ország miniszterelnökével és elnökével is. Nem sokkal később kiderült, hogy a két ország labdarúgó szövetsége együttműködési megállapodást kötött arról, hogy minden évben két tehetséges mongol fiatal iratkozhat be a Puskás Akadémiára. És ha valamelyikük különösen jó, azt leigazolja a Puskás. Így lett Mongólia törénetének első profi európai légiósa Ganbold Ganbajar. A támadó középpályás máig a PFLA ifjúsági csapatának tagja.
Nem teljesen egyértelmű, de az ulánbátori magyar nagykövetség egy 2017-es Facebook-posztja alapján elképzelhető, hogy a mongol játékosok befogadása anyagi hasznot is hoz az akadémiának, méghozzá fejenként és évente 4,5 millió forintot. Ebben a bejegyzésben ugyanis a következő szerepelt:
"A Mongol Futball Szövetséggel együttműködő Ikh Mongol Alapítvány szponzorálja a gyerekek utazási költségeit. A repülőjegyeket a Mongol Futball Szövetség elnöke, A. Ganbaatar adta át a gyerekeknek és a szülőknek. Az Akadémia éves tandíja 15000,- USA Dollár. A futballszövetség reméli, hogy a Darkhan-uul megyei önkormányzat és a Deren Futball Klub is segíti majd ezeket a fiatal sportolókat a jövőben."
Orbán és stábja persze nemcsak fociról tárgyalt a világ legnépesebb muszlim országában, Indonéziában. Megbeszélést folytattak 100 indonéz egyetemista magyar ösztöndíjáról, víztiszítási együttműködésről, egy katonai és egy polgári rákkórház felépítéséről, egy eletronikus autópályadíj-fizető rendszer kiépítéséről és kölcsönös befektetésekről. És szó esett arról is, hogy Magyarország támogatná, hogy az indonéz állampolgárok vízummentesen vagy könnyített feltételekkel utazhassanak be az EU-ba. | Az indonéz elnökkel találkozó Orbán letárgyalt magának évi három indonéz játékost a fociakadémiájára | Helyi hírforrások szerint a Joko “Jokowi” Widodo indonéz elnököt meglátogató Orbán Viktor miniszterelnök egy rakás politikai és gazdasági együttműködés mellett futballügyben is tágyalt és sikerült is megállapodnia. Méghozzá arról, hogy - a Jakarta Post cikke szerint - évente legfeljebb három indonéz játékos beiratkozhat az egyik legjobb magyar fociakadémiára. Egy helyi sportújság cikkéből az is kiderül, hogy ez nem más, mint a Puskás Akadémia. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/24/az-indonez-elnokkel-talalkozo-orban-letargyalt-maganak-evi-harom-indonez-jatekost-a-fociakademiajara | 2020-01-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
szúnyogirtás;Bakondi György;OKF;kémiai szúnyoggyérítés;
2020-01-24 14:42:31
4,8 milliárdért csapnak oda a szúnyogoknak a NER kedvenc cégei
Három éves szúnyoggyérítési szerződést kötött a Katasztrófavédelem, a tenderen régi ismerősök futottak be.
Nincs nagy meglepetés abban, hogy ki gyérítheti országszerte a szúnyogokat a következő években. A Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem tavaly októberben írt ki pályázatot a 2020-2022 közötti irtásokra, a nyílt eljáráson pedig rutinos cégek– a hasonló tendereken rendszeresen jól szereplő Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt., a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. és a Rovért Kft. – futottak be.
Az uniós közbeszerzési értesítő alapján a három nyertes 36 hónapos szerződés keretében, 4,55 milliárd forintért vállalta a szúnyogirtást.
Összesen 770 ezer hektáron végeznek majd földi kémiai imágógyérítést, 15 ezer hektáron a földön, biológiai módszerrel pusztítanák ki a lárvákat, légi biológiai irtást pedig 15 ezer hektáron vállaltak - a tereptől függően évi egy-hat alkalommal.
A földi kémiai irtás ugyan még a munka oroszlánrészét teszi ki, de egyre nagyobb szerepet kap a környezetbarát lárvamentesítés is.
Szakértő szemmel nézik a csípést
Az irtást azonban terepmunka és ellenőrzés kell kísérje – ugyanis külön szakértői csoport vizsgálja, hogy melyek a csípőszúnyog-lárvákkal leginkább fertőzött területek, indokolt-e ott a gyérítés, de azt is figyelik, hogy munkatársaikat az irtás után hány csípés éri, mennyi élő lárva maradt a helyszínen.
A szakértői feladatok ellátására külön pályázatot írt ki az Országos Főigazgatóság, a 193 millió forint értékűre becsült munkát pedig pont ennyiért vállalta a pályázatot tandemben elnyerő Bio-Kalibra Bt. és a Pannónia Központ Kft.
Állami megbízások körül zümmögnek
A felsorolt cégek mindannyian régi szereplőnek számítanak a kártevőirtás hazai piacán; abban is hasonlítanak, hogy remek kormányközeli kapcsolatokkal bírnak, és különböző felállásokban, de gyakran nyernek állami szúnyoggyérítési megbízásokat. A Magyar Narancs 2014-es cikkéből derül ki, hogy a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt-t elődjét 2007-ben még Bakondi György védte ügyvédként egy közbeszerzési eljáráson.
A Szemp Air egyébként jól járt a katasztrófavédelem 2016-os gyérítési pályázatán is, mely során 1,1 milliárdot fizettek ki az irtásban résztvevő cégeknek. A meghívásos eljárás érdekessége, hogy amiatt a Napi.hu szerint az OKF hatmilliós bírságot kapott: a Közbeszerzési Hatóságnak ugyanis nem igazán tetszett, hogy a Katasztrófavédelem nyílt eljárás helyett egyszerűen meghívta a tenderre kiszemelt cégeket. Ezt a határozatot később azonban a bíróság megváltoztatta, megállapította a jogsértés hiányát és mellőzte a bírság kiszabását. | 4,8 milliárdért csapnak oda a szúnyogoknak a NER kedvenc cégei | Nincs nagy meglepetés abban, hogy ki gyérítheti országszerte a szúnyogokat a következő években. A Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem tavaly októberben írt ki pályázatot a 2020-2022 közötti irtásokra, a nyílt eljáráson pedig rutinos cégek– a hasonló tendereken rendszeresen jól szereplő Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt., a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. és a Rovért Kft. – futottak be. | null | 1 | https://nepszava.hu/3064742_4-8-milliardert-csapnak-oda-a-szunyogoknak-a-ner-kedvenc-cegei | 2020-01-24 23:41:00 | true | null | null | Népszava |
A bűnszövetségben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyó per harminchárom vádlottja közül a többség tagadja a vádiratban foglaltakat, tagadja bűnösségét. Közéjük tartozik az ügy kulcsszereplője, a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György, aki kedden nem csak ártatlannak, hanem áldozatnak nevezte magát.
Van azonban a 33-ak között négy vádlott, akik egyezséget kötöttek a Központi Nyomozó Főügyészséggel elismerve a vádiratban foglaltakat. Az ügy koronatanúja pedig az a J. Gábor, akinek a Simonka-ügyön kívül is sok súlyos esete van. Nem kis részben az ő vallomásaira épült az Questor-per és az „éjszaka császára” kiiktatását eredményező Vizoviczki-ügy is.
A vádlottak védői nem értik, hogy J. Gábor miért nincs a vádlottak padján, nem értik, milyen elvi, szakmai és morális szempontok szerint köthetett vele egyezséget a vádhatóság. J. Gábor részt vett a Simonka nevéhez és cégeihez köthető ügyletek lebonyolításában, az őt közelről ismerők jó képességű és nagy munkabírású „megoldó emberként” jellemzik.
Az ügyészség bedőlt a tanúnak?
Az európai uniós és hazai források lehívásával, a túlárazásokkal és jelentős pénzügyi visszaosztásokkal tarkított ügyekre azért látott rá J. Gábor, s azért vannak belső információi, mert a vád szerint sok titkos megbeszélésen vett részt, az ügyletek lebonyolításában is közreműködött. Egyebek között ő volt az, aki a vádirat szerint Simonka megbízásából három alkalommal is az Astoriához vitt "kenőpénzeket", állítólag azért, hogy az ügyben már elindult NAV-eljárást leállítsák.
Simonka György
Fotó: Füvesi Sándor felvétele
„Az ügyészség könnyedén bedőlt J. Gábor ellentmondásoktól hemzsegő vallomásának” – jelentette ki a szerdai tárgyalási napon Papp Gábor védő. Ugyanezt erősítette Nagy Gábor ügyvéd is, aki hangsúlyozta, súlyos szakmai és morális kifogások merülnek fel J. Gábor tanúvallomásával kapcsolatban, amely a vád alapját képezi.
Nagy Gábor kifejtette, egy, az ügyészséggel egyezséget kötő tanúnak a saját bűncselekményeinél súlyosabb bűncselekmények feltárásában kell segédkeznie, ám ebben az esetben szerinte ez éppen fordítva történt. A védő szerint a büntetőtörvénykönyv szinte minden létező bűncselekményét elkövette már J. Gábor, amiért akár 20-25 év szabadságvesztés is járhatna, ám ennél sokkal kisebb súlyú vádak felépítésében segédkezik. A védőügyvédek szerint az ügyészség koronatanújának szavahihetősége is megkérdőjelezhető.
Lehallgatások is történtek
A védelem emellett eltúlzottnak tartja a vádiratban szereplő összesen 1,4 milliárd forintos károkozást és annak résztételeit. Az eddig született igazságügyi szakértői vélemények jó részét megkérdőjelezi, s újak készítésére tett javaslatot a Fővárosi Törvényszéken. Elhangzott, hogy több esetben olyan szakértők készítettek véleményt, aki állítólag nem szerepelnek a hivatalos országos névjegyzékben.
A nyomozás érdekessége, hogy azt még 2014-ben a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága kezdte el, tőlük közel két éve vette át a Központi Nyomozó Főügyészség. A védelem által hangoztatott hibák a nyomozás első szakaszában történtek. A szerdai tárgyalási napon szó esett arról, hogy a nyomozás során nagyon sok telefonlehallgatás is történt, ám a védelem szerint ezeknek csak azon részét használták fel, ami passzolt a vádhoz.
Persze a védelem mindent megpróbál annak érdekében, hogy a vád koronatanúját ellehetetlenítse és kiiktassa az eljárásból, ami érthető stratégia. Az ügyészség képviselői a keddi napon semmit nem reagáltak ezekre a védői lépésekre.
Folyosói közjáték
Simonka aláír és számot vet
Szerdán egy rövid folyosói közjáték is történt a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében. Az RTL Klub Híradója interjúra szerette volna rávenni Simonka Györgyöt, aki elsőre nem állt kötélnek. Majd néhány perccel később ő ment oda a televíziós stábhoz, hogy nyilatkozik. Nem állt messze tőlük e sorok írója, akihez tegeződve, dühösen odaszólt Simonka: „Neked nem nyilatkozom, mert te hamarosan tanú leszel.”
Erre válaszként elmondtam, nem is kértem tőle interjút, másrészt a bíróság majd a büntetőper megkezdése után dönt arról, helyt ad-e Simonka indítványának, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mellett meghallgatja-e tanúként a Narancs munkatársát vagy sem. | Simonka-per: támadásba ment át a védelem | A bűnszövetségben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyó per harminchárom vádlottja közül a többség tagadja a vádiratban foglaltakat, tagadja bűnösségét. Közéjük tartozik az ügy kulcsszereplője, a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György, aki kedden nem csak ártatlannak, hanem áldozatnak nevezte magát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-per-tamadasba-ment-at-a-vedelem-a-fideszes-kepviselo-es-munkatarsunk-asszoja-a-folyoson-126105 | 2020-01-15 09:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hétfőn állománygyűlés volt Hollóházán, ahol bemutatkozott az új tulajdonos, Várhegyi Attila – tudta meg a hírt a Szabad Pécs. Igen, arról a Baranyából, azon belül is Siklósról származó Várhegyi Attiláról van szó, aki korábban kulturális államtitkár és Szolnok fideszes polgármestere is volt, de miután elítélték hűtlen kezelésért, kivonult a politika első vonalából. Ugyanakkor Várhegyi továbbra is a Fidesz legbelsőbb köreihez tartozó, befolyásos személy maradt, akit Orbán Viktor egyik befolyásos háttéremberének tartanak a mai napig.
Pénteken tartották volna Hollóházán azt a dolgozói állománygyűlést, amelyet végül mára, hétfőre halasztottak, és amelyen megjelent az új tulajdonos is. Mint kiderült, a Hollóházi Porcelángyárat működtető volt állami társaságot egy közimert, befolyásos fideszes háttérember, Szolnok egykori polgármestere, Várhegyi Attila vásárolta meg.
Lapunk megbízható forrásból arról értesült, hogy az eredendően baranyai, Siklóson született, és korábban hűtlen kezelésért elítélt volt kulturális államtitkár és szolnoki expolgármester személyesen jelent meg az állománygyűlésen, és mondta el elképzeléseit a jövőt illetően.
A Szabad Pécs azt, hogy Várhegyi Attila volt a titokzatos vevő, aki az MNV Zrt. licitjén végül megszerezte a hollóházi manufaktúrát működtető, immáron csak volt állami társaságot, két másik különböző forrásból is meg tudta erősíttetni. Persze, ezt, azaz azt, hogy ki is az új tulajdonos, valami miatt nem verték nagy dobra.
Az ehhez képest kevésbé biztos információnk, hogy egyedüli konkrét ajánlattevő volt a liciten Várhegyi (vagy egy cége), így a kikiáltási áron, 175 millió forintért tudta megszerezni a patinás üzemet működtető céget, illetve hogy mellette többen is kiváltották azt a több tízmillió forintos letétért megszerezhető csomagot, amellyel licitálni tudtak volna. Ám végül mások nem tettek ajánlatot.
Várhegyi ugyan már nem polgármester, sőt nem maradt (valószínűleg nem is maradhatott volna) az aktív, elsővonalas fideszes politikusok közt, de befolyásos háttéremberként tekintenek rá. Cégein, vagy családi cégeiken keresztül tanácsadóként is nyert el megbízásokat, elsősorban kommunikációs területen, önkormányzatokkal, vagy állami szervezetekkel, hivatalokkal állt kapcsolatban. Dolgozott például a köztévének, de Pécs önkormányzatának is.
Hollóházával kapcsolatos érdekesség, hogy lapunk értesülései szerint már egyfajta kísérletezés megkezdődött az épületkerámia, azon belül is tetőcserép gyártásra vonatkozóan, hogy az új tulajdonos képbe került.
Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ez, az adott esetben valóban jelentős piaci szegmens is célkeresztbe kerülhet Hollóházán. Ahol egyébként tudomásunk szerint kísérletezés valóban folyt ebbe az írányba az elmúlt években, de konkrét gyártás-sorozatgyártás információink szerint ebben a szegmensben nem volt. Kérdéses persze, hogy sikerül-e felépíteni egy teljesen új, épületkerámia divíziót, de az biztos, hogy lehetnek, akik ebben nagy üzletet látnak. És az is biztos, hogy a tradíció hiányának hátrányát a legmodernebb technológia, és munkaerőállomány mellett legfeljebb a jó kormányzati kapcsolatokkal lehet behozni – persze, ez egy olyan tulajdonos, mint Várhegyi Attila (avagy egy olyan tulajdonosi kör, amelyhez Várhegyi akár tartozhat) esetében nem feltétlenül jelent problémát. Természetesen az is lehetséges, ezt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy csupán így szeretnék azt elérni, hogy ne kelljen bezárni egy nagy hírű gyárat, egy hungarikumot a Fidesz-kormány alatt, ugyanakkor az állami forintokat se öntsék a működtetésbe „számolatlanul” és hivatalosan.
Mint emlékezhetnek, néhány éve a pécsi Zsolnay-gyár megszerzésére/kiszorítására volt egy, végül kudarcba fullaft kísérlet. Akkor a nagy hírű pécsi manufaktúra majdnem teljes dolgozói állományát, egy új, eredendően a pécsi önkormányzat által alapított és tulajdonolt új cégbe, a Ledina Kerámiába kívánták elcsábítani. Aztán több tulajdonosváltás és újabb társcégek alapítását követően végül el kellett bocsátani azokat az embereket, akik még dolgozói voltak valamelyik “ledinás” cégnek, a végül egy, angliai cégen keresztül tulajdonolt társaságok utolsó tulajdonosa ugyanis bedobta a törülközőt. Ő egyébként az a Balogh Sándor volt, akiről a Szabad Pécs írta meg, hogy körözést adtak ki ellene, majd azt is, hogy már az ötödik körözést, köztük nemzetközieket is jegyeznek a neve mellett. | Hollóháza: Orbán befolyásos háttérembere, Várhegyi Attila a vevő | Hétfőn állománygyűlés volt Hollóházán, ahol bemutatkozott az új tulajdonos, Várhegyi Attila – tudta meg a hírt a Szabad Pécs. Igen, arról a Baranyából, azon belül is Siklósról származó Várhegyi Attiláról van szó, aki korábban kulturális államtitkár és Szolnok fideszes polgármestere is volt, de miután elítélték hűtlen kezelésért, kivonult a politika első vonalából. Ugyanakkor Várhegyi továbbra is a Fidesz legbelsőbb köreihez tartozó, befolyásos személy maradt, akit Orbán Viktor egyik befolyásos háttéremberének tartanak a mai napig. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2020/01/hollohaza-orban-befolyasos-hatterembere-varhegyi-attila-a-vevo/ | 2020-01-27 13:53:17 | true | null | null | Szabad Pécs |
Megalapozatlanul kért a Magyar Államkincstár (MÁK) arcpirítónak mondható, összesen több mint 5,3 millió forintos kártérítést a Transparency International (TI) Magyarországtól azért, hogy egyáltalán megvizsgálja, kiadja-e a szervezet közérdekű adatigénylésében kikért dokumentumokat a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseiről.
A korrupcióellenes szervezet az egyéni jelöltek és a pártlistát állító pártok kampánytámogatásainak felhasználásáról szóló elszámolásokat, az ezekhez kapcsolódó bizonylatokat, illetve a MÁK befizetési kötelezettségről hozott határozatait szerette volna megkapni – hiszen ezekből lehet(ne) teljes képet kapni arról, hogy szabályszerű volt-e a központi költségvetésből kiutalt kampánypénzek felhasználása.
Az Államkincstár azonban az adatok kiadása helyett 5,41 millió forintos költségtérítés kiszabásáról tájékoztatta a TI-t, arra hivatkozva, hogy az adatigényléssel érintett dokumentumok előállítása aránytalan mértékű munkaerő-ráfordítást igényel a részéről. Majd, mivel a Transparency International nem fogadta el a kiugróan magas költségigényt, felülvizsgálva első kalkulációját, és méltányosságra hivatkozva (!) százezer forinttal, 5,31 millió forintra csökkentette a költségtérítést.
Az adatkiadási ügyekben alighanem rekordnak számító díj pikantériája, hogy a gigantikus összegért cserében a MÁK még csak azt sem ígérte, hogy odaadja a kért adatokat, csak annyit vállalt, hogy megvizsgálja, vannak-e adatok, és azok kiadhatók-e. Ad abszurdum, az 5 millió forintért cserébe a végén akár arra következtetésre is juthatott volna, hogy semmilyen adat nem adható ki – de a TI-nek ugye még ez előtt ki kellett volna fizetnie a jogi véleményezés költségét.
A TI a történtek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) kért állásfoglalást, amely vizsgálata végén arra jutott, hogy a MÁK többszörösen is jogszerűtlenül kért ekkora összeget: az adatigénylés összeállítása egyrészt szerinte nem minősül aránytalan mértékű igénybevételnek, mert bár bizonyos mértékű munkaerő-ráfordítást szükségképpen igényel, de ez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog biztosításának velejárója, a közfeladatot ellátó szerveknek ugyanis készen kell állniuk arra, hogy bármely tevékenységüket illetően érkezhet hozzájuk közérdekű adatok megismerésére vonatkozó kérelem.
Vagyis, a NAIH szerint
a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés teljesítésekor nem szolgáltatást nyújt, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségét teljesíti.
A hatóság helytelenítette azt is, hogy a MÁK nem fejtette ki kellő részletességgel, hogy pontosan hogyan számolta ki a több mint 5 millió forintos költségtérítés összegét, majd – mivel szerinte mindezzel megsértette az adatkérő, vagyis a TI közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát – az adatok kiadására szólította fel az Államkincstárat. Mivel a MÁK ennek nem tett eleget, a TI pert indított, a Fővárosi Törvényszék pedig múlt heti, első fokú ítéletében neki adott igazat.
Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró arra hivatkozott, hogy a MÁK nem bizonyította, hogy valóban elfogadhatatlanul sok ráfordítást igényelne a kért számlák kikeresése (és anonimizálása). Sőt, e bizonyítási kötelezettségének a szervezet olyannyira nem tett eleget, hogy bíróság a költségtérítés jogosságát sem tudta vizsgálni, ezért az adatok ingyenes átadására kötelezte az Államkincstárat. | Ötmillió forintnál is többet kért volna az Államkincstár a közérdekű adatok kiadásáért - jogtalanul | Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200127_Otmillio_forintnal_is_tobbet_kert_volna_a_MAK_a_kozerdeku_adatok_kiadasaert__a_birosag_szerint_jogtalanul | 2020-01-28 10:48:45 | true | null | null | HVG |
A Gazdasági Versenyhivatal 2016. április 11-én szokatlanul nagyszabású akciót hajtott végre. Az akkoriban kiadott közlemény szerint előzetes bejelentés nélkül, egyidejűleg csaptak le 21 kórházieszköz-beszállító cégre. A házkutatás-sorozat egy uniós forrásból finanszírozott állami beszerzés miatt indult. A kórházakban országszerte közel 46 milliárd forint összértékben cseréltek le CT- és MR-berendezéseket, drága diagnosztikai képalkotó kórházi eszközöket 231 különböző pályázaton. A vizsgálat a VMD Zrt.-re is kiterjedt, amelynek akkor még ön volt a vezetője. Ott volt, amikor kiszálltak a cég központjába a GVH emberei?
Igen, ott voltam. Éppen indultam egy megbeszélésre az irodából, amikor jöttek. Visszakísértem őket.
Szabályszerű házkutatás volt? Mit vittek el a GVH munkatársai?
A GVH-nak nincs olyan nagy apparátusa, nem is egyszerre mentek ki mind a 21 vizsgált céghez. Volt, ahova csak másnap értek oda. A VMD Zrt. mindenesetre benne volt az első körben. A hatóság embereivel együttműködtünk, minden anyagot átadtunk, amit kértek. Többek között a telefonomat és a laptopomat is. A lakásomon nem jártak, így házkutatásnak azért nem nevezném a történteket.
A GVH nyilvános dokumentumaiban viszont az szerepel, hogy nemcsak a cégeket, hanem egy magánlakást is átkutattak.
Az lehet, de az én lakásomon nem jártak a hatóság emberei.
Ettől függetlenül már 2016 áprilisában világos lehetett, hogy a GVH a KEOP-os pályázatok előkészületei kapcsán azt állítja: kartell szervezésével gyanúsítható a cége és személy szerint ön is?
Nem egészen, sokkal homályosabban indult az egész eljárás. A GVH munkatársai által kért iratok mélyebb merítésűek voltak, és egy szóval sem tájékoztattak a cégnél folyó vizsgálat során, hogy nevesítve lennék az ügyben. Ez már csak a távozásukkor derült ki, amikor az előzetes ismertető iratot a kezembe adták. Ezután úgy telt el több mint két év, hogy a hatóság részéről senki nem keresett. Csak azután hívtak be, hogy már megjelent a GVH-eljárásról szóló első nagyobb cikk.
2018 elején írt a 444.hu az elhúzódó nyomozásról, akkor lett először komoly ügy belőle a nyilvánosságban. Az újság egy GVH-s végzés alapján azt állította, a hatóság szerint két cégvezető gyanúsítható azzal, hogy megszervezték a gyártók és a beszállítók között, hogy senki ne versenyezzen senkivel, mert így magasabb árat lehet elérni a pályázaton. Harmat Sándort és önt emelték ki név szerint. Együttműködtek az ipari kémkedéséért elítélt Harmattal?
Nem. És ugyanezt állapította meg a GVH is, közel négyéves vizsgálódás után.
Akkor hogyan került a GVH látóterébe?
Ebben és egy másik ügyben vizsgálódott a GVH egy versenytársunknál. A cégvezető úgy próbált kimenekülni a helyzetből, hogy vádalkut ajánlott a hatóságnak. Mentességéért cserébe elmondta, hogyan csaltak a multicégekkel a pályázatokon, és az összes pletykát és szóbeszédet, amit csak hallott a piacon. Nem tudom, mi motiválta. Lehetséges, hogy az üzleti érdekeit sértettük, és ezért kevert az ügybe, de az is elképzelhető – ismerve a családom politikai kötődését –, hogy a nevemmel akarta hitelesebbé tenni a történetét.
Tudja, hogy ki keverte gyanúba a hatóságnál?
Az elmúlt években elég sok információ kiderült arról, kinek milyen szerepe volt a pályázatokban és az eljárásban, ezért, igen, tudok róla. Az ügyvédeimmel fontolgatjuk, hogy hamis vádért pert indítsunk. De nem ez a személy volt az egyetlen, aki megpróbált alkut kötni. A történet úgy kezdődött, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára csoportosította át a kormányzat. Ezzel egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nem csak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. Az, hogy erről az óriási üzletről ki tudhatott meg előre információkat, ki kezdte el szervezni a piaci szereplőket, ez az ügy legfontosabb kérdése. Nagy világcégek és disztribútoraik voltak részesei a kartellnek, az egyik multi volt a főszervező. Közöttük akadt olyan cég is, amelyik hónapokkal korábban tudhatott a készülő közbeszerzésekről – legalábbis a GVH irataiból ezek derültek ki a számunkra.
Melyik multiról van szó?
Én nem nevezhetem meg a céget. De ez benne van a vizsgálat irataiban.
A VMD-nek is voltak információi a készülő óriás bizniszről?
Nem, és ezt a GVH-eljárás végén kiadott 140 oldalas ügyirat is egyértelműen megállapítja. Mint ahogyan az is szerepel az iratokban, hogy a kartellező cégek közötti megbeszélések egy része arról szólt, hogy a piac többi szereplőjét, közöttük az általam vezetett céget miként lehet kiszorítani a pályázatokból.
A sajtóban eddig megjelent állításokkal szemben ugyanis éppen azért volt rossz hírünk a piacon, mert soha nem egyezkedtünk a háttérben, és a KEOP pályázati kiírások megjelenését követően is több tucat jogorvoslati eljárást indítottunk.
Ha valaki veszi a fáradságot, és végigböngészi a közbeszerzések eredményét, akkor jól látható, hogy nyolc cég vitte el a pályázatok 63 százalékát, és az első időszakban csak az egymással beismerten kartellező cégek nyertek. Ez a sorozat egészen addig tartott, amíg ki nem merültek a nagy gyártók készletei. Csak ezt követően tudtak a kisebb cégek is labdába rúgni. Az uniós költségvetési ciklus zárása miatt ugyanis extra rövid határidővel, 2015. december 31-ig le kellett szállítani és üzembe helyezni a beszerzett eszközöket.
Az elmondása alapján csoda, hogy csupán egyetlen cégvezető ment be a GVH-hoz árulkodni.
Nyilván ez a tudás akkor még így nem állt rendelkezésre. A mai ismeretekhez kellett a GVH által lefolytatott eljárás, a beismerő vallomások, és az elmúlt években végzett ügyvédi munka. Akkor, amikor a kiírások megjelentek, egyedül az összejátszó cégvezetők érthették, hogy pontosan mi is zajlik. A piacon érdekelt nagyjából harminc cég el volt foglalva azzal, hogy eredményes pályázatot adjon be a tendereken. Sokszor megtörtént, hogy mire kiderítettük, melyik gyártó gépei felelnek meg egy-egy tenderkiírásnak, akkor már hiába mentünk a márkaképviselethez, közölték, hogy megvan a szállítójuk. A GVH többek között azért is büntetett bizonyos gyártókat, mert kizárólag egy-egy kijelölt cégnek adtak árut, ezek aztán berohangáltak a kórházakba, hogy ők azok, akik szállítani tudják a kiírásnak megfelelő eszközt.
Ez úgy hangzik, mintha valami olyasmi működött volna az egészségügyben, mint az informatikai piacon a Microsoft által létrehozott LAR-partneri rendszer.
Pontosan, ez az egészségügy Microsoft-botránya. A forgatókönyv sok szempontból hasonló. Miután a tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok egyezséget kötnek a hatósággal, és a költségvetésükhöz képest egy jelképes pénzbüntetés kifizetése után mentességet vásárolnak maguknak, elegánsan távoznak a kasszától. A kis helyi cégeken pedig örök életükben rajta marad a stigma, ami ellehetetleníti a további részvételüket ezekben az iparágakban. Ez egy jól bevett, más területeken és országokban is súlyos problémákat okozó piacbefolyásolási gyakorlattá vált.
A GVH nemrég lezárta a nyomozást. Az eljáró versenytanács szerint kilenc cég tanúsított jogellenes magatartást, korlátozta a versenyt, felosztotta a tendereket, és rekordnagyságú büntetést szabott ki: hét cégnek kell összesen több mint 1,6 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot befizetnie. A VMD Zrt.-t viszont felmentették.
A GVH két év helyett három év nyolc hónapig vizsgálódott, tehát nem lehet azzal vádolni őket, hogy nem végeztek alapos munkát. Több százmilliós büntetést kapott három nagy multinacionális vállalat és egy sor másik cég. 11 társaságot viszont tisztáztak, tehát nem csak engem és a volt cégemet mentették fel.
Mégis, amíg a jogsértéseket elkövető cégek névvel szerepelnek a GVH végzésében, a korábban szervezőként azonosított személyek neveit kitakarták. Ezt az eljárás lezárásáról szóló cikkek úgy értékelték, hogy eltüntették az igazi felelősöket.
Ez egy felháborító csúsztatás, és akkor nagyon finoman fogalmaztam! Van ugyanis az ügynek egy nem nyilvános összefoglalója is, amit a vizsgálat által érintett cégek kaptak. Abból nem távolították el a neveket és a személyes adatokat. A részletesebb dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy semmilyen közöm nem volt a kartellhez, belekevertek az ügybe. Ebben az anyagban a GVH egyértelműen megnevezi azt a magánszemélyt is, aki a cégek közötti koordinátori szerepet betöltötte. Ugyanakkor még a GVH oldalán nyilvánosan elérhető anyag is egyértelműen tisztázza a személyemet, hiszen mint a VMD akkori vezérigazgatóját beazonosít, és mentesít a vádak alól. Felháborító, hogy ezek után néhányan a tényeket utólag is meghazudtolva úgy próbálják beállítani a történteket, mintha mégis közöm lett volna az egészhez.
A sajtóban is felmerült Harmat Sándor volt a koordinátor? Nála volt a házkutatás is?
Kis utánajárással a nyilvánosan elérhető anyagokból logikai alapon is beazonosítható a magánszemély. Jogi okokból én nem nevezhetem meg. A tényleges felelősök most már ismertek, így a következő lépés a nyomozóhatóságok dolga.
A GVH nem erőltette meg magát, hogy közérthető nyilatkozatot tegyen közzé a vizsgálata eredményéről, de legegyértelműbb bizonyíték, hogy kik húztak hasznot a pályázatokból. Az ön volt cégének a pályázat évében a korábbi 2 milliárdos éves forgalmi szintről az ötszörösére ugrott a bevétele.
A GVH által vizsgált KEOP-projektek 231 pályázatán az általam vezetett cég 12 alkalommal nyert, amelyből mindösszesen 1,4 milliárd forintos árbevételünk volt. A VMD bevételnövekedésének jó része tehát más pályázatokból és tevékenységből származott. Az uniós ciklus zárása miatt a piacon megjelenő többletforrások azt eredményezték, hogy a normál feltételek között működő cégek is átlagosan 3–6 szorosára növelték árbevételüket. Ha az újságok megnézték volna a kartellben érintett fő nyertesek számait, akkor kiderült volna, hogy egyeseknél hússzorosra emelkedett a bevétel, korábban egyáltalán nem szállító, ismeretlen cégek milliárdokat hasítottak ki a piacból. Hozzájuk képest nekünk egyáltalán nem volt kiugró az árbevétel- és eredménynövekedésünk.
A cég politikai beágyazottsága sem számított? Homolya Róbert felesége résztulajdonos a cégben, márpedig Homolya jelenleg a MÁV elnök-vezérigazgatója, de előtte közlekedéspolitikai államtitkár és az EU-s források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese is volt.
Ha jól emlékszem 2012-ig dolgozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ezek a pályázatok három évvel később folytak. Homolya Róbert felesége pedig a KEOP-pályázatok lefutását követő évben szerzett közvetett tulajdont a cégben. Semmi közük ehhez az ügyhöz.
Épp a GVH-razzia idején váltott az egészségügyről egy HM-cégre. Volt szőnyegszél az ügy miatt?
Nem, és nem az történt, amit sejtetni próbáltak, hogy a GVH megjelenése napján gyorsan lemondtam, és elmenekültem a HM EI Zrt. igazgatótanácsába. Ellenkezőleg, 2016 januárjában kértek fel a megbízatásra és indult el az átvilágításom. A GVH-énál sokkal mélyebb vizsgálat úgy ítélte meg, hogy nincs a személyemmel kapcsolatos kockázat. Az új megbízatásom emellett összeférhetetlen volt a VMD-vel, ezért le kellett mondanom a társaságban betöltött igazgatói posztomról. Az állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap akkor már tulajdonos volt a VMD-ben, ezért a folyamatot már hónapokkal korábban meg kellett indítani, végig kellett futtatni a tulajdonosi testületen. Az, hogy pont azon a napon indult a vizsgálat, amikor alá kellett volna írnom a lemondásom a VMD éléről, nem lehetett véletlen. Ennyire nem vagyok naiv, de nem akarok összeesküvés-elméletekkel terhelni senkit.
Pedig jó összeesküvés-elmélet lenne, hiszen pont akkor jött ki az összefoglaló és elevenedett fel a kartellügy, amikor egy, az eddigieknél még komolyabb hadiipari megbízatást kapott. Az eddigi haderőfejlesztési kormánybiztosság mellé most egy Védelmi Ügynökséget is kapott. Itt lesznek közbeszerezések?
Nem én futtatom le a közbeszerzéseket, én az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója vagyok. Az ügynökség egy önálló entitás a maga igazgatóságával, felügyelőbizottságával, minimálisan 60-80 munkatárssal. Ez egy átláthatóan gazdálkodó szervezet, amelynek létrehozásával a kormány stratégiai célja, hogy a magyar hadiipari beszerzések könnyebben tervezhetők, olcsóbbak és összehangoltak legyenek az egyes szervezetek között. Többek között annak érdekében, hogy a fegyveres testületek olyan fegyverrendszereket szerezzenek be, amelyek egymással kompatibilisek, és amelyekhez a hazai hadiipar is hozzá tud tenni fejlesztéseket.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | Maróth Gáspár: A GVH megnevezte, hogy ki szervezte az egészségügy Microsoft-botrányát | A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multicégek és a magyar beszállítók közötti főkoordinátor. Nem Maróth. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/01/27/maroth-gaspar-gvh-egeszsegugyi-kartell-interju/ | 2020-01-28 11:09:01 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu információi szerint Baja – az új ellenzéki polgármester utasítására – felbontja azt a hosszú távú szerződést, amelyet az előző, fideszes városvezetés idején kötöttek egy marosvásárhelyi vállalkozó magyarországi cégével.
Az Instal Invest Kft. először 2014-ben kapott ötéves megbízást a város tulajdonában álló Baja Marketing Kft.-től a bajai közterületi reklámok hasznosítására. Az önkormányzat új vezetése szerint a szerződéskötést semmilyen előzetes gazdaságossági számítás nem előzte meg.
Három cégtől kértek ajánlatot arra, hogy mennyit érne számukra, ha megkapnák az összes önkormányzati reklámfelület feletti rendelkezési jogot, és pluszban hozzájuk csorogna be a magántulajdonban lévő felületek után az önkormányzat számlájára befizetendő reklámdíj. Az Instal Invest Kft. évi 3,6 millió forintos díjat ajánlott, amivel meg is nyerte magának az üzletet.
Az önkormányzat az új vezetés szerint úgy ment bele az üzletbe, hogy egyáltalán nem voltak releváns adatai arról, mennyi óriásplakáttal és reklámfelülettel rendelkezik a városban, de arról sem, hogy hány reklámozó cégnek és mekkora összeget kellene befizetnie a saját közterületi reklámjaik után.
A szerződés szerint ezt a Bíró Csaba marosvásárhelyi vállalkozó érdekeltségébe tartozó Instal Investnek kellett volna felmérnie. A szerződés szerint minden évben friss reklámtérképet kellett volna letennie az asztalra, amely tartalmazza a reklámhordozók helyét, méretét, fizikai jellemzőit.
A cég az önkormányzat szerint évekig adós maradt a térképek elkészítésével. Nyirati Klára, Baja októberben megválasztott ellenzéki polgármestere elmondta, hogy a vizsgálatok során kiderült: az Instal Invest 2019-ben úgy kapott egy újabb ötéves szerződést, hogy egyáltalán nem teljesítette a 2014-ben vállalt kötelezettségét, és öt év alatt sem mérte fel, milyen plakátfelületek vannak a városban. A polgármester szerint a vállalkozó azt követően küldött ki seregnyi számlát a saját reklámokkal rendelkező cégeknek, üzleteknek, miután kiderült számára, hogy felmondják a szerződését. A cég 2019 decemberében – külön írásbeli felszólításra – végül elkészített egy reklámtérképet, ám ez sem felelt meg a szerződésben foglaltaknak.
Nyirati Klára arra is felhívta a figyelmet, hogy a város szinte teljes egészében vissza is fizette a cégnek a szerződéses összeget, ugyanis az önkormányzat évente 2-2,5 millió forintért saját plakátjai, hirdetései számára visszabérelte a reklámhelyeket az Instal Investtől.
A cég a 2019-as önkormányzati választás kampányában vált ismertté: az Instal Invest román rendszámú furgonokkal szállította ki Baján és Szegeden a fideszes jelöltek plakátjait. Szegeden ráadásul egészen feltűnően csinálták Nemesi Pál oszlopreklámjainak kihelyezését: a furgon a Tisza-hídon tartotta fel teljesen szabálytalanul a forgalmat, amikor pakolták ki belőle a reklámtáblákat. Baján a fideszes Fercsák Róbert hirdetéseit szállította a kocsi. Bíró Csaba akkor azt nyilatkozta, hogy a Garancsi Isván-féle ESMA oszlopreklámos cég alvállalkozójaként teljesítették ezeket a megbízásokat.
A cégtulajdonos, Bíró Csaba tavaly a marosvásárhelyi városi önkormányzatnak. Bíró a mandátum felvételekor azt mondta, a vállalkozókat képviselné a testületben.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | Véget vetettek a romániai magyar politikus cégével kötött üzletnek | Baja új ellenzéki polgármestere szerint az előző vezetés bérbe adta a város összes reklámhelyét, aztán majdnem ugyanannyit visszafizetett a saját hirdetései elhelyezéséért.
A 24.hu információi szerint Baja – az új ellenzéki polgármester utasítására – felbontja azt a hosszú távú szerződést, amelyet az előző, fideszes városvezetés idején kötöttek egy marosvásárhelyi vállalkozó magyarországi cégével.
Az Instal Invest Kft. először 2014-ben kapott ötéves megbízást a város tulajdonában álló Baja Marketing Kft.-től a bajai közterületi reklámok hasznosítására. Az önkormányzat új vezetése szerint a szerződéskötést semmilyen előzetes gazdaságossági számítás nem előzte meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/01/28/titokzatos-roman-furgonok-tulajdonos-bajai-onkormanyzat-nyirati-klara/ | 2020-01-28 13:05:23 | true | null | null | 24.hu |
Január elején már hat találatot adott a vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatójának nevére a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Balogh Sándor ellen a tavaly november végén és december elején kiadott, Magyarországon érvényes elfogatóparancsok mellett december közepén előbb két európai, majd pár napra rá két nemzetközi elfogatóparancsot is közzétettek. Utóbbiak azonban 2020 első napjaiban egyik pillanatról a másikra lekerültek a police.hu-ról.
A körözések eltűnése egy laikus számára arra utalhat, hogy a költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított vállalkozót vagy elkapták, vagy visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsokat. Ám mint kiderült, nem erről van szó.
Várható volt, hogy nem marad Magyarországon
Balogh Sándorral már azt megelőzően is több cikkben foglalkoztunk, hogy körözni kezdték volna. Még 2018 májusában írtuk meg, hogy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót működtetett egykori felesége, az akkor kinevezett nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea lakásán. Ezt követően több cikkben írtunk egy nagyon hasonló Borsod megyei szervezetről, ami Balogh Sándor testvéréhez kötődött, és ami miatt a NAV már tavaly ősszel nyomozott, valamint feldolgoztuk a testvérek, illetve Bártfai-Mager Andrea kapcsolatát, és bemutattuk maga Balogh Sándor pályáját is.
A tavaly év végi első elfogatóparancsot is részben egy olyan cég, a CH-Plussz 2000 Kft. miatt adhatták ki, amit az üzletemberről szóló portrénkban mi is megemlítettünk. Legalábbis a cégbíróságon elérhető iratok szerint a nyomozás során arra jutott az adóhatóság, hogy
Balogh Sándor és társai több hazai és nemzetközi társaság, többek között a Globimpex Zrt., a Painth Automatika Kft. és a CH-Plussz 2000 Kft. felhasználásával költségvetési csalás bűntettét valósítják meg, és ezzel a költségvetésnek több százmillió forint vagyoni hátrányt okoznak.
Ebben az ügyben konkrétan valamivel több mint 587 millió forintot, ugyanis az iratok szerint ennyi adó elcsalásával gyanúsítják Baloghot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítjákTöbben egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
Már az elején sejteni lehetett, hogy a hazai elfogatóparancsok önmagukban nem valószínű, hogy célt érnek. Az üzletembernek ugyanis eléggé kiterjedt külföldi kapcsolatrendszere van. Volt, aki korábban úgy nyilatkozott róla, hogy Afrikában magyarként nem lehet a tudta nélkül üzletelni, és Balogh valóban több hazai, Afrikával foglalkozó cégben és egyéb szervezetben benne volt. A vállalkozó azonban nem csak Afrikára fókuszált: hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság, a Latin-amerikai–Magyar Egyesület és számos karitatívként hirdetett szervezet is. Emellett úgy tudjuk, rendszeresen járt Dubajban, több ismerője az elfogatóparancs megjelenését követően is azt feltételezte, hogy ott lehet.
Európában könnyen menne
Ezért is terjeszthették ki viszonylag korán a körözést először európai, majd ennél is szélesebb, nemzetközi szintre, ami lényegében a világ összes országára érvényes. A két elfogatóparancs közül az európai a hatékonyabb, némi leegyszerűsítéssel azzal egyenértékű, mintha a teljes EU-ban köröznék Balogh Sándort, és ha bárhol elkapják, átadják a magyar igazságszolgáltatásnak. Itt ugyanis az erről való döntés nem kormányközi, tehát nem politikai jellegű, hanem egy automatizált igazságszolgáltatási folyamat meghatározott határidőkkel. Ha a belga rendőrség elfog egy Spanyolországban körözött személyt, aki ellen európai elfogatóparancsot adtak ki a spanyolok, az nagyjából olyan, mintha otthon kapták volna el. Ezért a szakzsargonban ezt nem is kiadatásnak hívják – ami ugye a köznyelvben elterjedt szóhasználat – hanem átadásnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Ráadásul az elfogatóparancs közzétételével az adott személy bekerül az európai adatbázisokba, azaz lényégében bárhol beazonosítják. Így nem túl könnyű utazgatni, és szerencsés az igazoltatásokat is elkerülni. Ezért is kerülte a külföldi utakat Hernádi Zsolt Mol-vezér akkor, amikor érvényben volt ellene a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs.
A nemzetközi elfogatóparancs esetén egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis már nem ennyire automatizált a dolog, jellemzően kormányközi megállapodások születnek. Itt eléggé eltérő, hogy milyen esély van a kiadatásra. Nagyjából két tucat országban viszonylag jó, van ugyanis egy olyan – összesen 50, többnyire európai állam által aláírt – európai kiadatási egyezmény, amely szintén hosszú évtizedek óta működik. Hasonló mechanizmus keretében adta át például Magyarország a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak*Mivel itt egy elítélt bűnözőről volt szó, egy másik, de az európai kiadatási egyezményhez nagyon hasonlóan működő egyezmény alapján..
Minisztertársa exférjéről dönthet Varga Judit
Még azoknál az országoknál is lehet esély viszonylag olajozott együttműködésre, amelyek nem részesei az európai kiadatási egyezménynek, hiszen kétoldalú megállapodást több más állammal is kötött korábban hazánk. Az Egyesült Arab Emírségekkel mondjuk – amint ez a 2013-as labdarúgó bundabotrány során is kiderült – pont nem, így ha tényleg Dubajban kötött ki Balogh Sándor, akkor onnan csak egyedi megállapodással kérhetik a kiadatását a magyar hatóságok.
Egészen pontosan az igazságügyi miniszter, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis ez az ő hatásköre.
Azaz előfordulhat, hogy Varga Judit egy kollégája ex-férjének kiadatását lesz kénytelen kérvényezni.
Ráadásul még ha ez meg is történik, a másik fél akkor is dönthet úgy, hogy megtagadja a kérést.
Persze a nemzetközi elfogatóparancs alapján a későbbiektől függetlenül lényegében bárhol letartóztathatják Balogh Sándort, hiszen egy ilyen kiadása után elvileg bekerül az Interpol adatbázisába is. Más kérdés, hogy ez egyelőre, úgy tűnik, nem történt meg. Az Interpol körözési listáján 19 magyar személy található, de a budapesti vizes vb gazdasági vezetője nincs köztük.
Ezen a ponton válik érdekessé, hogy miért tűnt el a police.hu oldaláról is a két nemzetközi elfogatóparancs. Különösen, hogy a jogszabály szerint azt több esetben is vissza kell vonni, például akkor, ha az igazságügyi miniszter nem terjeszti elő a kiadatási kérelmet.
Az ügyre rákérdeztünk az Országos Rendőr-Főkapitányságnál, amelynek kommunikációs osztályáról azt a választ kaptuk, hogy az elfogatóparancsok továbbra is érvényben vannak, és csak adminisztratív okok miatt nem látszanak jelenleg a honlapon. Azt írták, hogy a
körözések jelenleg két körözési eljárást folytató szerv közötti átadás alatt vannak. Az átvevő szerv az átvételt követően intézkedik a körözések police.hu oldalon történő megjelentetésére.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően, szerda délelőtt ismét hat különböző találatot adott Balogh Sándorra a rendőrség körözött személyeket összesítő adatbázisa. Ezek közül kettő európai, kettő pedig nemzetközi szintű. A két nemzetközi körözésből az egyik minden adatában megegyezik a december közepén közzétettel, a másik keltezése viszont január 21-i. | Világszerte körözik a budapesti vizes vb gazdasági igazgatóját | Bár a police.hu-ról eltűntek a nemzetközi elfogatóparancsok, az ORFK szerint csak adminisztratív okokból. Varga Judit kérheti minisztertársa exférjének kiadatását. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200129/vilagszerte-korozik-a-budapesti-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat/ | 2020-01-29 11:33:40 | true | null | null | G7 |
Az egri választópolgárok nevét, lakcímét és „aktivitását” is feltüntették azokon a 2014-es listákon, amiket most találtak meg az egyik volt alpolgármester irodájában.
A dokumentumokat közlő Egri Ügyek azt írja, ezek bizonyítják, hogy az országgyűlési választások előtt, a fideszes városvezetés idején listákat készítettek az egriek pártszimpátiájáról. Mirkóczki Ádám, a város októberben megválasztott, jobbikos polgármestere személyes adatokkal való visszaélés és választási csalás gyanújával fog feljelentést tenni.
Íme, így néz ki egy ilyen lista, a cikk szerint az utolsó oszlopban az 1-es mutatja a Fideszt leginkább elutasító, a 7-es a leginkább elfogadó választókat:
A papírokat készítők ezeken a lapokon jelezték, hogy kik írták alá Nyitrai Zsolt parlamenti képviselő ajánlóíveit, és kik nem:
Ezen a lapon pedig az aktivisták teljesítményét követték:
De összeszedték azt is, hogy kik terveznek elmenni szavazni, és kik nem:
Ezzel az érvelőkártyával pedig az aktivistákat segítették, mi mindennel próbálhatják meggyőzni a választókat:
Ezen kívül megtalálták a Helyi Választási Bizottság által hitelesített, fénymásolt ajánlóíveket is, amiken a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtötték. Ezeket a törvény szerint a gyűjtési időszak után vissza kell adni a bizottságnak, nehogy a személyes adatok illetéktelen kezekbe kerüljenek. Úgy tűnik, Egerben mégis a polgármesteri hivatalban maradtak:
Frissítés: Mirkóczki szerint példátlan botrány történt, a fideszes képviselők egyetlen dolga „eltakarodni az egri közéletből”
Mirkóczki Ádám a csütörtöki közgyűlésen is bemutatta a listákat, amelyek szerinte sértik a választási eljárások rendjéről szóló törvényt, és 1-3 év szabadságvesztés is járhat érte.
„Önök Eger lakosságát listázták, olyan szinten listázták, hogy irodavezetők szerepelnek benne, hivatali munkatársak szerepelnek benne.”A polgármester kiosztotta a fideszes képviselőket, hogy csalással szerezték a mandátumukat, és még a saját támogatóikat is listázták. Ezután felszólította őket, hogy kérjenek bocsánatot, és mondjanak le. „Nincs joguk az egri közéletben véleményt formálni, nincs joguk az egri emberekről dönteni, önök csalók, hazugok, törvénytelenek”, és egyetlen dolguk „eltakarodni az egri közéletből”. | Fénymásolt ajánlóíveket és Kubatov-listákat találtak az egri polgármesteri hivatalban | Az egri választópolgárok nevét, lakcímét és „aktivitását” is feltüntették azokon a 2014-es listákon, amiket most találtak meg az egyik volt alpolgármester irodájában. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/30/fenymasolt-ajanloiveket-es-kubatov-listakat-talaltak-az-egri-polgarmesteri-hivatalban | 2020-01-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
fénymásolt ajánlóívek és Kubatov-listák kerültek elő a polgármesteri hivatal egyik szekrényének mélyéről.
A helyi lap szerint az egyik alpolgármester irodájának egyik szekrényében volt az a dosszié, amelyben a képek tanúsága alapján a Fidesz helyi ún. Kubatov-listája kapott helyett, illetve feltehetően még a 2014-es választási kampány során gyűjtött ajánlások fénymásolatai, amelyet a helyi fideszes aktivisták Nyitrai Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének gyűjtöttek. Az ilyen ajánlásokat már rég meg kellett volna semmisíteni a jogszabályok szerint.
A Fidesz pártigazgatójáról elnevezett Kubatov-lista egy olyan dokumentum, amelyben különféle szempontok alapján tartják számon az állampolgárokat, főleg azt jelezve, hogy az adott személy mennyire mozgósítható a választás napján a Fidesz mellett – az Egerben talált listákon a polgárok aktivitását például egy skálán 1 és 7 között értékelték.
AZ 1-ES A FIDESSZEL SZEMBEN LEGELUTASÍTÓBB MAGATARTÁST JELZI, A 7-ES PEDIG A LEHETŐ LEGLOJÁLISABB VISELKEDÉST A NAGYOBBIK KORMÁNYPÁRT IRÁNT.
Az ilyen – törvénytelenül birtokolt – listákat az egyes választások, vagy fideszes aláírásgyűjő kampányok során folyamatosan frissítik, az Egerben előkerült dokumentumokon látszik, is hogyan: jelzik, hogy a korábbi lista alapján az adott helyen lakik-e még az ember, változott-e a lojalitása, ezen felül ha valaki nem fideszes, azzal vitába is szállnak, ehhez pedig kapnak mindenféle okosító kártyákat, amelyeken érvek szerepelnek.
LISTÁZTÁK, AKI MEGHALT, ÉS AZT IS, AKI BE SE ENGEDTE AZ AKTIVISTÁKAT.
A most előkerült papírok a 2014-es választási kampány során keletkeztek, amikor Egerben a Fidesz jelöltjének, Nyitrai Zsoltnak gyűjtöttek aláírásokat. A Helyi Választási Bizottság által hitelesített íveket a gyűjtési időszak után vissza kell szolgáltatni a HVB-nek éppen azért, hogy a választók személyes adatait megvédjék, a választási bizottság pedig kilencven nap után megsemmisíti azokat. Meg például azért is, hogy egy adott jelölt csapata ne adja azt át egy másik jelöltnek, akinek aztán már csak másolnia kell a neveket és adatokat.
A JOGELLENES LISTA 2020-BAN IS MEGVAN A 2014-ES TÁMOGATÓKRÓL
Az egri Kubatov-lista mellett azonban megtalálták a 2014-es gyűjtési időszak ajánláóíveinek fénymásolt verzióit, amelyeket tehát öt éve nem szolgáltattak vissza, vagy semmisítettek meg. Az októberi kampányban Egerben fel is merült egyébként egy jelölt kapcsán, hogy ajánlásait a fideszes jelöltéről másolhatta.
Az Egri Ügyek arról ír: Mirkóczki Ádám polgármester az ügyben büntetőfeljelentést tesz,
ismeretlen tettes ellen személyes adatokkal való visszaélés és választási csalás gyanújával, emellett a csütörtöki közgyűlésen fel fogja szólítani a jelenlegi fideszes önkormányzati képviselőket a lemondásra és mandátumuk visszaadására.
Megkérdeztük a fideszes Nyitrai Zsoltot is az ügyről, amint reagál, jelentkezünk! | ÍGY LISTÁZZA A FIDESZ A VÁLASZTÓPOLGÁROKAT: EGERBEN KERÜLT ELŐ A BIZONYÍTÉK | Az egri városházán nemcsak a Kubatov-lista frissítésére szolgáló, választópolgárokat profilozó lista került elő, hanem a 2014-es ajánlóívek is, amelyeket rég meg kellett volna semmisíteni. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200130_igy-listazza-a-fidesz-a-valasztopolgarokat-egerben-kerult-elo-a-bizonyitek | 2020-01-30 11:30:00 | true | null | null | Azonnali |
Közép-Európa egyik legdrágább irodaépületét 2013-ban szerezte meg a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. A vételár 10 millió euró, azaz körülbelül hárommilliárd forint volt.
A Lánchíd budai lábánál fekvő patinás ingatlan megvásárlását teljes egészében hitelből finanszírozták, még a kölcsön önrészét is a két, állami résztulajdonban álló banktól felvett összegből állták, hogy aztán egy harmadik – 100 százalékban állami tulajdonú – pénzintézet, az Eximbank tíz évre kibérelje azt, és ezzel lényegében ki is fizesse a hitelt.
A konstrukció lényege tehát az volt, hogy állami bankok két oldalról is megfinanszírozzák az ingatlant Nobilis Kristóf érdekeltségének, amihez a vállalkozónak csupán ingatlanfedezeteket kellett biztosítania, hogy tíz év alatt tehermentesen cégük tulajdona legyen a Duna-parti ingatlan.
A műemléki épületet az állam is megvásárolhatta volna az Eximbanknak, ugyanis elővásárlási joga volt rá, ám arról már az előtt lemondott a Döb-68 Zrt. javára, hogy a társaságot bejegyezte volna a cégbíróság.
A Lánchíd Palotát hamarosan az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank veheti meg majdnem 9 milliárd forintért, amihez az Orbán-kormány is bőkezűen hozzájárul több mint hárommilliárd forint közpénzzel.
Nobilis Kristóf érdekeltsége így több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szert, nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott bérleti díjakat, és a későbbi esetleges kártérítést vagy kötbért, ami összességében további milliárdokat vehet ki az adófizetők zsebéből.
Több milliárdos állami bukta lehet belőle
Múlt szerdán újabb fejezetéhez érkezett az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a Döb-68 Zrt. között évek óta zajló jogi háború. A Hvg.hu tudósítása szerint a Kúria felülbírálta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi másodfokú döntését, ami jó erkölcsbe ütközés miatt semmisnek nyilvánította a bank és az üzletember cége közt a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződést. A döntés azt jelenti, hogy a maratonira nyúló perben meg kell ismételni a másodfokú eljárást.
A tét komoly, ha ugyanis végül Nobilis Kristóf cégének ad igazat a bíróság, akkor több milliárd forint közpénzt fizethet ki az állam.
Az épületet a társaság 2014-ben tíz évre bérbe adta az állami tulajdonú Eximbanknak, amely székhelyének szánta az épületet. Ám egy év alatt fordult a helyzet: a 2014-es országgyűlési választás után a nemzetgazdasági tárcától a Szijjártó Péter vezette külügyhöz került az Exim. Lecserélték a bank vezetését, majd nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva úgy döntöttek: felbontják a tízéves bérleti szerződést.
Bár eddig úgy tűnt, hogy az Eximbank van jobb helyzetben, a Kúria döntése új helyzetet teremtett. Nobilis Kristóf ügyvédje a tárgyalás után azt jelezte, mindent összevetve közel hárommilliárd forint járhat ügyfelének az Eximbanktól, de Nobilis készen áll a peren kívüli megegyezésre is.
Megvették hitelből, hogy aztán az állam kifizesse
A Lánchíd Palota a főváros egyik legértékesebb magáningatlana: a hatszintes, csaknem ötezer négyzetméteres műemléki épületet hatmilliárd forintért újították fel 2008-ra, majd a napi.hu cikke szerint rekord bérleti díjért tudtak kiadni, ám a gazdasági válság miatt hamar kiürült az épület, és az üzemeltető-tulajdonos Lánchíd Palota Kft. is becsődölt.
A Duna-parti ingatlant ezután 2013-ban – négy és fél év „üresjárat” után – a Nobilis Kristóf és fia tulajdonában álló Döb-68 Zrt. vásárolta meg. A társaság többségi tulajdonosa az üzletember fia, aki a cég vezérigazgatója is volt, ám ezt a posztot 2015 februárjában, a polgári per kezdete előtt átvette tőle Nobilis Kristóf. A Lánchíd Palota vételára 10 millió euró volt, akkori árfolyamon számolva körülbelül hárommilliárd forint, aminek kifizetéséhez saját pénzt nem használtak fel.
A teljes vételárat hitelből, és az ahhoz szükséges önerőt is kölcsönből fizették.
A kölcsönt a részben állami tulajdonú Gránit Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank finanszírozta. A terv pedig az volt, hogy az ingatlant azonnal bérbe veszi 10 tíz évre a 100 százalékban állami tulajdonú Eximbank. A bérleti díj négyzetméterenként hatezer forint volt, vagyis – mint azt a napi.hu korábban megírta – körülbelül évi egymillió euró.
Ez az összeg tíz év alatt a teljes hitelt fedezte volna anélkül, hogy Nobilisék saját pénzt forgattak volna a vételárba. A kölcsönhöz Nobilisék főként a Szár és Vértesboglár településeken található ingatlanokat adtak fedezetként.
Az állam szélsebesen lemondott az elővásárlási jogáról
Miközben az Eximbank olyan szerződést kötött Nobilisék cégével, amelynek értelmében tíz év alatt körülbelül 10 millió eurót – vagyis az épület vételárát – fizeti meg bérleti díj formájában, ugyanezért az összegért az állam meg is vásárolhatta volna az ingatlant, hiszen arra elővásárlási joggal rendelkezett.
Az állam azonban az elővásárlási jogáról 2013 augusztusában négy nappal azelőtt lemondott, hogy az ingatlan későbbi tulajdonosát, a Döb-68 Zrt.-t a cégbíróság hivatalosan bejegyezte volna.
Erről szólva Nobilis Kristóf lapunk kérdéseire küldött válaszában kiemelte, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárás eladói kötelezettség, így azt az ingatlan akkori tulajdonosa (a Recovery Zrt.) folytatta le, nem ők. Hozzátette, hogy a Döb-68 Zrt.-t projekttársaságként alapították meg, amely a törvény értelmében a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától (2013. augusztus 8.) előtársaságaként működhetett. Tehát cégük – még nem bejegyzett előtársaságként – már működött, amikor az állam az elővásárlási jogáról lemondott.
5,5 milliárdos haszonnal adhatják tovább
Nemrég derült ki, hogy Nobilisék megválnának az épülettől és szándéknyilatkozatot írtak alá az eladásról a Magyarországon is terjeszkedő orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB). A 444.hu írta meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi bizottsága már döntött is: a Lánchíd Palotánál nem él a törvény által garantált elővásárlási jogával, így az NBB hamarosan megveheti az épületet Nobilis Kristóf cégétől. A portál cikkében feltüntetett dokumentum szerint nettó 26,8 millió eurós, azaz nettó 8,89 milliárd forintos vételárban állapodtak meg. Ebből az összegből 10 millió eurót, vagyis több mint hárommilliárd forintot a kormány fizet ki.
Nobilis Kristóf kérdésünkre telefonon elismerte, hogy amennyiben az üzlet létrejön, több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szerint. Nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott összegeket, valamint az elmaradt bérleti díjakat és az esetlegesen fizetendő kötbért. Azt viszont további kérdéseinkre megküldött írásos válaszában közölte, hogy még nem számolta össze, pontosan mekkora összegre számít, ha mindenben neki adnak igazat a bíróságon.
Ugyanakkor az 5,5 milliárdos várható hasznot és a Nobilis ügyvédje által emlegetett hárommilliárd forintos igényt összeadva az üzletember nyeresége megközelítheti a kilencmilliárd forintot, nem számítva az eddig megkapott bérleti díjakat.
Nobilis Kristóf az ingatlan esetleges eladásával kapcsolatos tárgyalásokról egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
A várható haszonról szólva viszont telefonbeszélgetésünk alkalmával úgy fogalmazott:
A Lánchíd Palota ügyében nemcsak polgári per, hanem büntetőügy is indult, aminek Nobilis Kristóf is gyanúsítottja volt, ám ellene az ügyészség nem emelt vádat. Az Eximbank korábbi két vezetőjét viszont különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu | Kormányzati segítséggel bombaüzlet, az adófizetőknek óriási bukás a Lánchíd Palota | Immár öt éve zajlik a jogi csatározás az állami tulajdonú Eximbank és Nobilis Kristóf cége között a pénzintézet által kibérelt Lánchíd Palota ügyében. A minap az üzletember került kedvezőbb pozícióba a bíróságon. Ha így marad, az az adófizetőknek fájhat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/04/lanchid-palota-eximbank-nobilis-kristof-dob-68-zrt-elovasarlasi-jog/ | 2020-02-04 11:41:13 | true | null | null | 24.hu |
Rogán Antal és környezete üzleti zsenijét már nem kevésszer megcsodálhattuk. Jó példa volt erre a fokozatosan növekvő luxuslakóparki lakása, a belvárosi lakásértékesítések, a Fidesz-közeli offshore cégeknek tízmilliárdokat hozó letelepedési kötvények, a korábban soha nem dolgozó exfelesége első vállalkozásának bombasztikus sikere vagy a továbbra is megmagyarázhatatlan feltalálókarrierje. A közvéleményben nagy visszhangot keltő helikopterezés mögött is igen bonyolult üzleti manőverek voltak.
A hétvégén ismét rácsodálkozhattunk Rogán Antal újabb húzásaira, miután kiderült, hogy a miniszter 809 millió forintos megtakarítással rendelkezik. Földhivatali adatokat a hétvégi közleményével összevetve kiderül, hogy novemberi válása után testvére, volt felesége és egy Mészáros Lőrinc üzleti köréhez tartozó cég segítségével átalakította a családi ingatlanvagyont, majd hatalmas pénzt szedett ki belőle.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pénteken adta le a vagyonnyilatkozatát, ebből derült ki, hogy közel 800 millió forint bevételhez jutott egy év alatt. Rogán a bevétele növekedését két okra vezette vissza: az általa jegyzett szabadalomra, valamint arra, hogy a válását követően az erdőterületeket leszámítva minden ingatlanát és ingóságát értékesítette.
A vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy Rogán a szabadalmából 197 millió forint jövedelemhez jutott, így a nyilatkozat alapján mintegy 570 millió bevétele keletkezett*Volt nagyjából 40 millió forint megtakarítása az előző évből. az alábbi ingatlanok és ingóságok eladásából:
a 185 négyzetméteres Pasa Parkban lévő lakás 100 százaléka
egy 40 négyzetméteres teremgarázs 7 százaléka
egy 111 négyzetméteres balatonlellei nyaraló 50 százaléka
két (100 és 120 négyzetméteres) szakonyfalui házban lévő 25-25 százalékos tulajdonrésze
két festmény
Első ránézésre az elmúlt évek ingatlanpiaci árrobbanása ellenére is valószínűtlennek tűnik, hogy az ingatlanpiacon ennyi pénzért lehessen értékesíteni az alábbi ingatlanokat. Az egyes ingatlanok tulajdoni lapjait átnézve pedig valóban kiderült, hogy Rogán nem is a piacon értékesítette a tulajdonrészeit. Sőt, a közleményével ellentétben jellemzően nem is értékesítette azokat.
A szakonyfalui házakban lévő 25-25 százalékos részesedése testvéréhez, Rogán Valériához került tavaly novemberben, aki egyébként a település polgármestere. Ebből azonban semmilyen bevétele nem lett Rogánnak, mivel nem adásvétel, hanem csere történt. Ez önmagában ellentmond Rogán szombati közleményének, amelyben azt írta, hogy minden ingatlanjait “értékesítette”.
Rogán már a cserével hatalmas üzletet köthetett, ugyanis a szakonyfalui házakban lévő tulajdonrészeiért cserébe a balatonlellei nyaraló teljes tulajdonosává vált a tulajdoni lapok alapján. A nyaralót korábban Rogán Antal és testvére fele-fele arányban tulajdonolta. Azonban a szakonyfalui házcserékkel egy napon Rogán Valéria balatoni nyaralóban lévő 50 százalékos tulajdonrésze cserével Rogán Antalhoz került.
Az Átlátszó videója a balatoni nyaralóról.
Rogán vagyonnyilatkozata alapján más ingatlant nem vonhattak be a cserébe, ez pedig meglehetősen aránytalan üzletet feltételez. Az Ingatlan.com-on két eladó házat hirdetnek Szakonyfalun, az egyiket 12 millióért, a másikat 26-ért. Ezzel szemben a Rogán Antalék által felújított 111 négyzetméteres balatonlellei nyaralóban az Átlátszó szerint csak a medence legalább 10 millió forintba került.
A balatonlellei nyaraló nem sokáig maradt Rogán Antalé, mivel egy december 23-i bejegyzés szerint volt felesége, Rogán-Gaál Cecília 100 százalékos tulajdonába került. Szintén nem adásvétel történt, hanem “házastársi vagyonközösség megszüntetése” révén került a balatoni ház Rogán-Gaál Cecília tulajdonába, ez gyakorlatilag az osztozkodás.
A házastársi vagyonközösség megszüntetése révén Rogán is jutott ingatlanhoz. Amikor a Pasa Parkban lévő lakásuk növekedése miatt számos cikk született, kiderült, hogy a 185 négyzetméteres lakáshoz lényegében hozzácsatoltak egy fél lakást, így a valós méret 250 négyzetméter körül lehet. A felosztott lakás egyik tulajdonosa nem Rogán, hanem felesége volt (a másik rész pedig egy szomszéd, Puskás András feleségének van. Puskás korábban Rogán helyettese volt az V. kerületi önkormányzatnál).
Ugyanaznap, amikor Rogán Cecíliáé lett a balatoni nyaraló, Rogánhoz került a Pasa Parkban lévő hozzácsatolt lakás. Így tehát karácsony előtt Rogán lett az egyedüli tulajdonosa a mintegy 250 négyzetméteres luxuslakóparki lakásnak. Ez sem tartott azonban sokáig, január 28-án ugyanis a lakást*Amely ugye két albetéten van. megvásárolta egy négy nappal korábban bejegyzett bicskei cég, a Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft., amely a Pasa Park címéről kapta a nevét.
A vevő többségi, 91 százalékos tulajdonosa egy magánszemély, aki egyben a cég ügyvezetője is. A kisebbségi tulajdonos pedig a Takarékbank vagyonkezelő cége, a MATAK (Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.). A többségi tulajdonos és ügyvezető magánszemély 2016 óta tölt be különböző vezető pozíciókat a Vida József takarékszövetkezeti világához tartozó cégekben*Ő volt Vida takarékszövetkezete, a B3 Takarék ügyvezetője, amely a jelenlegi Takarékbank legfontosabb szervezője lett. Jelenleg az AB Banksoft Plus Kft.-ben és az ANTAK 2000 Kft.-ben ügyvezető, de több másik Vida-vállalkozásban tölt be felügyelőbizottsági tisztséget, így a Takarékinfo és a Vida Sercegés és Erdőzúgás című könyvét is kiadó Pannon Értéktár nevű vállalkozásokban..
Az ingatlanok mozgását a következő ábrán foglaltuk össze:
Vida József és Mészáros Lőrinc kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, hiszen mint Vida egy interjúban elmesélte, családjának egyik ingatlanán az akkor még gázszerelőként dolgozó Mészáros Lőrinc vezette be a gázt. Üzleti kapcsolatukat először az jelezte, hogy a korábban még különálló, Vida-vezette B3 Takarék hitelezte Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának egy részét. Később, Spéder Zoltán kegyvesztése után Vida József lett takarékszövetkezeti integráció fő szervezője, és azóta számos emberi és céges összefonódás alakult ki a Takarék-világ és Mészáros Lőrinc birodalma között. Azt a G7 írta meg tavaly, hogy éveken át nem Andy Vajna, hanem Vida József volt a TV2 tulajdonosa.
A bicskei cég adásvétellel szerezte meg Rogán Antal lakóparki lakását, a tulajdonlapok szerint a két albetéten lévő ingatlant 650 millió forint jelzálogjoggal terhelték meg.
Az nem derül ki és az általunk megkeresett Hankóczy 4-6 Kft. sem válaszolt arra, hogy a Takarékbank által biztosított 650 milliós jelzáloghitelt fedezi-e más ingatlan a két Rogán-ingatlanon kívül.
Az általunk átnézett tulajdoni lapok és Rogán Antal szombati közleménye alapján mindenesetre életszerű lenne, ha valóban 650 millió forint környéki áron vásárolták volna meg a Pasa Parkban található lakást. Rogán ugyanis azt állította, hogy a szabadalma mellett az összes plusz bevétele az ingatlanjai és ingóságai értékesítéséből származtak. A ingatlanos ügyletekkel megkerestük Rogán Antalt is, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda annyit írt, hogy “minden tételesen szerepel Rogán Antal vagyonnyilatkozatában, amit a vonatkozó törvények szerint nyilvánosságra kell hozni“.
Ahogy azonban a tulajdoni lapokról kiderült, sem a szakonyfalui tulajdonrészeit, sem a balatonlellei nyaralóban lévő részesedését nem értékesítette. Értékes ingóságként pedig mindössze két festmény tűntetett fel. Ezekből adódóan az a közel 600 millió forintos bevételtöbblet, amely nem a szabadalmából származik, kizárólag a luxuslakóparki lakás eladásából származhatott.
Ha valóban 650 millió körüli áron adta volna el a lakását, az 2,5 millió forint körüli egy négyzetméterre jutó árat jelentene. A NAV adatbázisa szerint a Hankóczy Jenő utcában 2018-ban az átlagos négyzetméterár 737 ezer forint volt.
(Cikkünk eredeti verziója megnevezte a Hankóczy 4-6 Kft. többségi tulajdonosát, ezt február 5-én megváltoztattuk.) | Aranyáron vette meg Rogán Antal lakását Mészáros Lőrinc köre | Állításával ellentétben nem minden ingatlanja értékesítéséből lett 800 milliója. Testvérét és volt feleségét bevonva csak a Pasa Parkban lévő lakását adta el. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200203/aranyaron-vette-meg-rogan-antal-lakasat-meszaros-lorinc-kore/ | 2020-02-03 15:06:00 | true | null | null | G7 |
BKK;e-jegyrendszer;
2020-02-05 06:30:00
Nem működik, mégis nyeli a pénzt: akár 16 milliárdra is dagadhat az e-jegy végszámlája
Azért akadt, aki jól járt a projekttel.
Hiába mondták fel az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve, még a perindításig se jutott el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Holott egy választott bíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat.
A jogi szakértők szerint egyébként kevés esély van arra, hogy visszaszerezzék azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló Scheidt & Bachmann-nak (SB). Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt, mint ahogyan az a BKK Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépése után megválasztott új igazgatóságának készített jelentésből kiderül: a szerződés furcsa módosításai miatt az SB jogosan követelheti az addig legyártott, de még át nem vett termékek árának a megfizetését is.
Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)
Bár a helyzet abszurdnak tűnik, elég nagy esély van arra, hogy a fővárosi önkormányzatnak végül ki kell fizetnie a milliárdos számlát vagy legalábbis egy részét. Főként úgy, hogy az elmúlt másfél évben alig történt valami a károk enyhítése érdekében. A BKK menedzsmentje - élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval -, valamint a projekt felelősei tavaly januárban távoztak a cégtől. A helyükre érkezőknek pedig csak annyira tellett, hogy tavaly áprilisra elkészítsék a leltárt és előkészítsenek egy szerződést a beléptető kapuk visszaadásáról 5 millió euró értékben a német cégnek, de a megállapodást azóta se írták alá.
A BKK igazgatósága számára készített jelentés hosszan sorolja a bukás okait. Bár néhány közülük meglepő. Hátrányosnak tartották például, hogy a szerződés nyelve angol, a projekt megvalósításáért felelős vállalkozót nem a magyar közbeszerzési szabályok alapján választották ki, hanem a projekthez közel 17 milliárd forintos hitelt nyújtó Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) által előírt eljárás alapján. De úgy vélték, hogy a Scheidt & Bachmannnal 2014 októberében aláírt 91 millió eurós szállítói szerződés alkalmas volt arra, hogy szigorú projektvezetés mellett a beruházás sikeresen megvalósítható legyen.
Csakhogy a szerződést 2015 júliusában a fővárosra nézve nagyon előnytelenül módosították: a BKK-nak ezt követően a leszállított, de önmagukban működésképtelen rendszerelemek után is fizetnie kellett. A módosítás megteremtette annak kockázatát, hogy a megrendelőnél, azaz a fővárosnál nagy tömegű használhatatlan eszköz halmozódjon fel. És ez így is lett. Jelenleg 175 beléptető kapu porosodik egy raktárban 5 millió eurós értékben. Megváltoztatták a projekt ütemezését is, a tervezés részekre bontása magában hordozta a kudarc lehetőségét. Majd néhány hónap múlva ismét módosították, mégpedig oly módon, hogy a tendergyőzelem érdekében meglehetősen alulárazott munkákat az SB immáron valós költségen számolhatta el. Egy meglehetősen zavaros rendelkezés pedig arra is lehetőséget nyújtott a cégnek, hogy a BKK késedelme esetén állásidőt számítson fel. A jelentés szerint érdemes lenne kivizsgálni, hogy milyen céllal és milyen döntéselőkészítés eredményeként sikerült ezt a főváros számára rendkívül hátrányos módosítást keresztülvinni. Az SB ugyanis most erre alapozva nyújtott be több millió eurós kárigényt. A fővárosi önkormányzat milliárdokat bukott a projekten. A BKK ugyan szintén nyilvántart 5,2 milliárdos követelést, ám ennek behajtásához nem sok reményt fűznek.
Nem mindenki járt ilyen rosszul. A hitel és egyéb pénzügyi műveletek költsége 1 milliárd felett van, az ügyvédek már így is kaszáltak 215 milliót, a szakértők 906 milliót. A Scheidt & Bachmann magyarországi leányvállalata még növelni is tudta az árbevételét 2018-ban. A cég ügyvezetője egyébként az a Lakatos András, akit a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszerének csúfos bukása miatt menesztettek a T-Systemtől.
A kormány is meglátta az e-jegyben rejlő lehetőséget. A jelentés szerint a projekt bukásában nem kis része volt a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform létrehozásának. Az Orbán-kabinet ráadásul a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe.
Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönő viszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. A cég 5 százalékos jutalékot számol fel minden eladás után, ami akár 1,5 milliárd forintos bevételt hozhat évente és ez még csak a kezdet. A cég az idén két közlekedési kártya pilot-projektet indítana. (Bár ezt már évek óta ígérik.) A végén övék lehet az egész e-jegy-torta.
Az OTP se marad ki a buliból: az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét ők építik ki és üzemeltetik. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából. | Nem működik, mégis nyeli a pénzt: akár 16 milliárdra is dagadhat az e-jegy végszámlája | Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.) | null | 1 | https://nepszava.hu/3066004_nem-mukodik-megis-nyeli-a-penzt-akar-16-milliardra-is-dagadhat-az-e-jegy-vegszamlaja | 2020-02-05 11:30:22 | true | null | null | Népszava |
Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.
Tavaly szeptemberben másodfokon is nyertünk abban a perben, amelyet Joó Hajnalka, a HVG újságírója a mi segítségünkkel kezdeményezett a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. A tét az volt, hogy a közvélemény is megismerhesse, milyen közvélemény-kutatásokat és tanulmányokat készíttetett a tárca 6,1 milliárd forintért a Századvéggel. A Rogán Antal vezette minisztérium jelentős összegű költségtérítést kért, és a dokumentumok elektronikus átadása helyett csak személyes betekintést engedett volna az újságírónak. A bíróság azonban nekünk adott igazat, és azt is kimondta, hogy az elektronikus formában meglévő iratok kiadása nem jelenthet aránytalan munkaterhet a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára.
A jogerős ítélettel Joó Hajnalka besétált a propagandaminisztériumba, és átvette a kért adatokat tartalmazó DVD-ket. Ezután szembesült azzal, hogy a több tízezer oldalnyi iratot olyan olyan formátumban adták át, hogy azokban csak nagyon körülményesen, külön szoftver segítségével lehessen kulcsszavakra keresni. A pdf fájlokban ugyanis nem szövegként, hanem képként található meg az egyes oldalak tartalma (mintha a dokumentumokat kinyomtatták, majd újra beszkennelték volna). A fájlokat ráadásul szoftveres védelemmel is ellátták, ami csak jelszó birtokában oldható fel, ezt viszont nem kötötték az újságíró orrára. Márpedig a védelem azt is megakadályozza, hogy a dokumentumokból egyes részeket ki lehessen másolni, vagy nyomtatni.
Nehéz elképzelni, hogy a dokumentumok eleve ilyen kezelhetetlen és feldolgozhatatlan formában készültek el, nem pedig pl. Word szövegszerkesztőben. A fájlok átalakítására és védelemmel való ellátására akár több tucatnyi munkaórát fordíthattak, ami azért is furcsa, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak közel negyedmillió forint költségtérítésért akart betekintést biztosítani Joó Hajnalkának az iratokba, arra hivatkozva, hogy a minisztérium dolgozóit nagyon leterhelné az iratok áttekintése és anonimizálása.
Mindenesetre az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, mert ez a gyakorlat hátráltatja a közérdekű adatok megismerhetőségét.
Joó Hajnalka egyébként azt is felfedezte, hogy az ítéletben foglaltak szerint átadandó dokumentumok jelentős része hiányzik a DVD-kről. Míg a Századvégnek a propagandaminisztériummal kötött szerződése értelmében minden egyes hónapban tizenkét közvélemény-kutatást és ugyanennyi szakpolitikai tanulmányt kellett készítenie, addig a lemezeken csak huszonnégy tanulmány szerepel, pedig összesen több mint háromszázat kellett volna átadniuk.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után reagált ügyfelünknek a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A válasz szerint az ítéletben foglalt iratokat kiadta a minisztérium - ez valóban így van, de a történetben van egy csavar. A Századvég által elkészített anyagokat ugyanis csak 2016 januárjáig kezelte egységesen a Kabinetiroda, utána a minisztériumok kötöttek egy megállapodást, miszerint innentől kezdve a Századvég a tanulmányokat, kutatásokat és egyéb anyagokat közvetlenül az egyes minisztériumoknak küldi, nem pedig központilag a Kabinetirodának. Tehát innentől nem egyetlen adatkezelő volt, hanem minden, tanulmányt rendelő minisztérium azzá vált a saját tematikus anyagaira vonatkozóan, a Kabinetiroda pedig - állítása szerint - meg sem kapta ezeket az anyagokat, nem volt adatkezelő. Így még a mostani nyertes per után sem ismerhető meg minden adat, hanem külön-külön kellene pert indítani ahhoz, hogy az összes tanulmányt, közvélemény-kutatást kiadják.
Joó Hajnalka természetesen most is cikksorozatot ír majd a tanulmányokról, ahogy azt 2016-ban, a TASZ segítségével kiperelt korábbi Századvég-tanulmányok ügyében is tette. | ROGÁNÉK A KIPERELT SZÁZADVÉG-TANULMÁNYOK FELDOLGOZÁSÁT IS AKADÁLYOZZÁK | Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. | null | 1 | https://ataszjelenti.blog.hu/2020/02/05/roganek_a_kiperelt_szazadveg-tanulmanyok_feldolgozasat_is_akadalyozzak | 2020-02-05 12:02:51 | true | null | null | TASZ |
Különös cégért kezdett harcolni a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató embereként emlegetett Mikó István. Mikó legutóbb a szex- és korrupciós botrányába belebukó Borkai Zsolt győri expolgármester vallomását kiveséző Index-cikkben bukkant fel, mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette Tóth Csabával együtt. A cikk szerint mindkettőjükről köztudott, hogy Kubatov FTC-elnök köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak. (Mikó korábban az Átlátszónak azt mondta, igaztalan Kubatov katonáiként emlegetni a velük dolgozó, például a Ligetvédőkkel összetűzésbe kerülő biztonsági őröket. Cikkünk megjelenése után pedig azt közölte, hogy nincs és nem is volt köze Kubatov Gáborhoz és ügyleteihez, sem ő, sem Tóth Csaba nem tartozik a pártigazgató holdudvarához.)
Most viszont egészen más természetű ügyben akadtunk Mikó István nyomára: egy miskolci cégben, a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben próbál 49 százalékos tulajdonrészt bejegyeztetni, amihez a cégbíróság segítségét kérte. A miskolci cégbíróságnak benyújtott kérelemben azt állítja, hogy a Borsodi Általános Gépgyár ügyvezetője nem hajlandó bejegyeztetni a tulajdonrészét, holott arra visszavásárlási joga van Jurij Shabajkinnak, és a moszkvai illetőségű vállalkozó a visszavásárlási jogot gyakorló személyként Mikó Istvánt jelölte meg.
A miskolci cég nem a mérete miatt izgalmas, hiszen mindössze 3 millió forint a jegyzett tőkéje, 2016 és 2018 között összesen 10,5 millió árbevételt és több mint 50 millió forint veszteséget mutatott ki. Messziről és a főprofilja alapján egyszerű tanácsadó cégnek tűnik, bár másfél éve még olyan kalandos tevékenységeket is feltüntetett, mint a repülő- és űrjárműgyártás, és egy nem kevésbé rejtélyes leánycége is van, ami Nukleáris Tervező Intézet Kft. névre hallgat. Még izgalmasabb, hogy a Mikó-beadvány szerint a Borsodi Általános Gépgyár korábban engedélyköteles hadiipari tevékenységet folytatott, és az ügyvezető nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a cég gazdálkodásáról, „vagyonának – köztük hadiipari eszközök – hollétéről”. Hogy konkrétan milyen hadiipari eszközök tűntek el a mérlegből, azt nem fejti ki a dokumentumban, viszont ennek kapcsán „fokozott nemzetbiztonsági kockázatot” említ.
Mikó a beadványában a cég törvényes működésének helyreállítását kéri a cégbíróságtól: taggyűlés összehívását, felügyelőbiztos kinevezését, aki levezényli Mikó tulajdoni részesedésének bejegyzését. Ezen felül indítványozza, hogy a bíróság sújtsa ötmillió forint bírsággal a kft. ügyvezetőjét – ez közepes méretű büntetés, a plafon 10 millió.
Mikó nem teljesen szokványos fordulattal a kérelmét alátámasztó dokumentumok beszerzését indítványozza, magyarán azt, hogy a cégbíróság keresse meg
a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy milyen büntetőeljárás van folyamatban az ügyvezető ellen,
a fővárosi kormányhivatal kereskedelmi, haditechnikai, exportellenőrzési és nemesfémhitelesítési főosztályát,
továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy miért vonták vissza a cég hadiipari engedélyét, és miért nem kapta vissza.
Az ügyvezető és többségi tulajdonos, aki miatt Mikó a cégbíróság beavatkozását kéri, Papp Csaba. Ő valaha a kormányhoz közelálló informatikai cég, a Synergon igazgatósági tagjaként szerepelt, de hadiipari ügyletekhez is volt köze, leginkább a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-n keresztül. Egyik beszállítója a balatonfűzfői, 950 millió forint uniós támogatással tervezett lőszergyár projektjének, amelyben nagy erők feszülhetnek egymásnak: volt olyan fázis, amikor a támogatás ellenőrzése közepette a gazdasági tárca azt állította, semmi sem valósult meg a projektből, viszont a támogatáslehívás 470 millió forintnál tart, ugyanakkor a Miniszterelnökség azt állapította meg, hogy minden rendben, a beruházás elkészült.
A miskolci cég, pontosabban akkori leányvállalata, a Hungarian Airlines Kft. vállalkozott volna kormánygépek beszerzésére is. Ez a cég volt az egyik jelentkező arra a tenderre, amelyik légi járművekkel látta volna el a létrehozni tervezett Állami Légiszállító Flottát. Katonai, állami és civil igényeket szolgált volna ki az állami tulajdonú, katonai üzemeltetésű flotta, nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve. A honvédelmi tárcával végül nem sikerült üzletet nyélbe ütni, a tendert lefújták fedezethiányra hivatkozva, hiába próbálkozott jogorvoslattal a Borsodi Általános Gépgyár Kft., amelyben akkoriban Papp Csaba és Shabajkin mellett az ugyancsak oroszországi címmel bejegyzett Vlagyimir Spicin is tulajdonos volt.
Előkerült korábban a miskolci kft. neve egy ennél is nagyobb, 10 milliárdos üzlettel, a hadrendből kivont MIG-29-es vadászgépekkel kapcsolatban is. A Metalexport-S nevű varsói céggel, az iraki kormány megbízásából 33 millió dollárt kínált a leharcolt huszonnégy MiG-ért. Más kérdés, hogy a honvédelmi tárca nem törte magát azért, hogy az üzlet megvalósuljon, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nemrég azt a választ kaptuk, hogy a tavaly meghirdetett értékesítési akció nem hozott eredményt.
A Borsodi Általános Gépgyárnak mindenesetre az Oroszország ellen bevezetett embargó előtt volt engedélye, és vevője, sőt szerződése is a MIG-29-esekre. Állítólag éppen ez teszi izgalmassá a miskolci céget, még akkor is, ha azóta a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét visszavonták.
Megkerestük Papp Csabát, azt tudakolva: miért nem engedi be tulajdonosként a cégbe Mikó Istvánt? Azt válaszolta, hogy a cégrész megszerzéséről nincs szerződés:
Mikó István Jurij Shabajkintól szerezte meg a BSGEP Kft. cégrészét, egy olyan szerződés alapján, amelyet az e-cégközlöny 2017. november 17-i bejegyzése szerint egy 2017. március 14-én törölt ügyvédi iroda adott be. Ez elvileg lehetetlen, mivel törölt adószámú ügyvédi iroda nem tudott tárhelyet nyitni, és kötelező jogi képviseletet ellátni. A szerződés nem létezik, a törölt iroda irodagondnoka azt nem tudta kiadni.
A talányos ügyben a hivatalokkal zátonyra futottunk. Hogy miért vonták vissza a Borsodi Általános Gépgyár hadiipari engedélyét, arra nem válaszolt a Mikó István kérelmében említett engedélyezési hivatal, ahogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sem reagált lapunk megkeresésére. A Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit válaszolt, hogy
személyes adatvédelmi okokból a hatóságok nem adhatnak arra nézve tájékoztatást, hogy van-e bármilyen büntetőeljárás egy adott személlyel szemben.
A Legfőbb Ügyészség főosztályai (így a cégbíróságnak beadott kérelemben említett Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya) nem végeznek nyomozást, feladatuk az alsóbb fokú ügyészségek tevékenységének vizsgálata, a joggyakorlat egységesítése, a Kúria előtti fellépés, tette hozzá.
Papp Csaba, az érintett nem tudott információt adni arról, konkrétan milyen eljárás folyik ellene, és bár az Alkotmányvédelmi Hivatalnál maga is érdeklődött, a rá vonatkozó eljárás részleteiről nem kapott tájékoztatást. Elmondása szerint mindössze annyit tudott meg, hogy ezek minősített adatok, tíz évre titkosították az ügyét – még ő maga előtt is.
A miskolci cégbírósághoz egy éve érkezett be a kérelem a Borsodi Általános Gépgyár Kft. törvényes működésének helyreállításáról. A cégbejegyzésekben azonban egy év elteltével sem látszik változás, mintha a cégbíróság nem intézkedett volna. A Miskolci Törvényszék elnökhelyettesének, Fuhrmann Gábornak eljuttattuk a kérdéseinket, hogy mire jutottak egy év alatt. Azt firtattuk, hogy
szabályosan vagy szabálytalanul működik a cég,
bejegyezték-e a kisebbségi tulajdonost,
megbüntették-e az ügyvezető Papp Csabát,
illetve ha szabálytalanul működik, miért nem törölték a cégjegyzékből a kft.-t egy év elteltével sem?
Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Mikó István ugyanakkor készségesen nyilatkozott lapunknak.
Fantáziát látok benne, valamikor hadiipari cég volt, jó referenciákkal rendelkezik
– ezzel indokolta a tulajdonszerzés értelmét a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben, amelyet helyre akar állítani, hadiipari cégként hasznosítana. Ezért kereste meg a korábbi kisebbségi tulajdonost, Jurij Shabajkint, akinek opciós joga volt az üzletrész visszavásárlása. Ezt az opciót vásárolta ki, és kifizette a vételárat – ismertette Mikó az üzletrészszerzés lépéseit, az összeget azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Annyit közölt az eddigi befektetéseit firtató kérdésünkre, hogy több százezer forintot fizetett már, ami ahhoz képest sok, hogy az eljárások elején tartanak.
Hogy a moszkvai vállalkozónak mekkora összeget fizetett, nem tudjuk, annyit láthatunk az üzletrész adás-vétellel kapcsolatban a cégbíróságnak benyújtott okiratok között, hogy az egyik tétel „a 10 ezer forint vételár megfizetésének igazolása”.
Mikó István a kérelmében említett, a hadiipari engedély visszavonásával, illetve a fokozott nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő büntetőeljárásokról nem akart nyilatkozni, azok lezárulta utánra ígért konkrétumokat. Kérdésünkre, hogy miként jutottak olyan, nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő, hétpecsétes titkok a tudomására, mint az ügyészség terrorizmusra, pénzmosásra és katonai ügyekre szakosodott főosztályának, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az eljárása, azt mondta, ezekről Papp Csaba beszélt, a részletekről nem tud. De az kikövetkeztethető, hogy ha egy cég hadiipari engedélyét visszavonják, akkor a cég mögött álló magánszeméllyel kapcsolatban merülhettek fel aggályok – mondta.
„Papp Csaba mint ügyvezető az ítélőtábla jogerős végzése ellenére sem vezettette át a tagváltozást azért, mert állítása szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén szó volt erről az ügyről. Erre hivatkozott a Miskolci Törvényszék előtt is. Papp távozása indokolt a fentiek alapján, illetve vele szemben felelősség megállapítása iránti kereset előterjesztésére van lehetőség. A bíróság már határozott jogerősen, Papp Csabának pedig kötelezettsége, nem pedig lehetősége a jogerős végzés tartalmát maradéktalanul végrehajtani” – összegezte álláspontját Mikó István.
„A problémás személyt el kell távolítani” – tette egyértelművé Mikó, hogy nem elégszik meg Shabajkin üzletrészével, az egész Borsodi Általános Gépgyár megszerzése a cél.
Ezt eddig Papp Csaba nem adta.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Andrej Isakovic / AFP | Kubatov embere a hadibizniszben: „A problémás személyt el kell távolítani” | Nagy hadiipari tervei vannak a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató holdudvarába sorolt Mikó Istvánnak. Egy hadiipari referenciákkal jól elengedett céget szemelt ki a célra, amelyből első lépésben kivásárolt egy orosz vállalkozót. A jelenlegi többségi tulajdonost még nem sikerült, de Mikó egy bírósági beadványa szerint fokozott nemzetbiztonsági kockázatról van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/05/kubatov-embere-a-hadibizniszben-a-problemas-szemelyt-el-kell-tavolitani/ | 2020-02-05 12:10:07 | true | null | null | 24.hu |
Állatkert;Biodóm;
2020-02-04 06:00:00
Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm
A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát.
A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott, Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló.
A kormány a 2015. és 2016. években biztosított forrásokon felül 37,5 milliárd forint támogatást biztosított a projektnek, mindösszesen 43,7 milliárd forint értékben. A kormányhatározatban rögzített ütemezés szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) 2018-ban 18,57 milliárd, 2019-ben 15,87 milliárd, míg az idén 3,14 milliárd támogatást kap. A 2020-ra ígért pénz még nem érkezett meg a főváros számlájára, de még a tavalyiból is hibádzik 7,5 milliárd. Korábban az is felmerült, hogy a kormány visszakéri a támogatás összegét, ha a beruházást nem sikerül a kormányhatározatban meghatározott határidőig, azaz 2020 december végéig átadni. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont nincs ilyen kockázat. A támogatási szerződésben ugyanis csupán az szerepel a támogatás feltételeként, hogy 2021 szeptemberéig meg kell valósulnia a „háromosztatú biodómnak”, egyetlen szó sincs arról, hogy mi legyen benne. Márpedig ha más nem is, de a kupola kész lesz. A kérdés az, hogy mi kerül bele.
A kupola kivitelezése 33,5 milliárdba kerül. Ez a Pannon Park projekt 70 százaléka. Az ehhez kapcsolódó egyéb költségek után közel 6 milliárd marad az állami támogatásból, feltéve persze, hogy megkapja a főváros a pénzt – teszi hozzá Kiss Ambrus.
A Market Zrt. 2020 tavaszára ígérte az épület átadását. Ezután kezdődhetne meg a Pannon Park fejlesztés II. üteme, vagyis a dekorációs és belsőépítészeti munkák a bemutatókban és a közönségterekénél, a növényültetés és a parképítés, az öntöző rendszer telepítése, a kiállítási tartalomfejlesztés, a jegy- és beléptető rendszer beüzemelése, a rendezvények, valamint a vendéglátás tárgyi feltételeinek beszerzése, az állat- és növénygondozás, továbbá a műszaki fenntartás gépeinek és eszközeinek, valamint a kerti bútoroknak a megrendelése és elhelyezése. Közben meg kellene vásárolni a szárazföldi és a tengeri állatokat. Ezek mindegyike külön közbeszerzés tárgya lesz, amelyeket azonban még el sem indítottak, holott évekig is eltarthat a lebonyolításuk. Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója az új városvezetést arról tájékoztatta, hogy a kívánt látogatóélmény kialakításához még 20 milliárd forintra lenne szükség, de Kiss Ambrus lapunknak az mondta, hogy ehhez semmiféle alátámasztó pénzügyi terv nem készült és a feltételes közbeszerzési eljárásokat se bonyolították le. (A FÁNK a Népszava részleteket firtató kérdéseire nem válaszolt.)
Városházi forrásaink szerint hasonló lazaság jellemzi az eddigi projektvezetést is. Ahogy Fürjes megjegyezte: „Persányi Miklós szabadon tervezett, szabadon bonyolította le a közbeszerzéseket és irányította a munkát”. Lassan az új városvezetés számára is kirajzolódik, hogy mennyire nagy szabadság volt ez. Persányi Miklós gyakorlatilag senkivel nem egyeztetve döntött az állami támogatás felhasználásáról, a fővárosi önkormányzaton csak átfolytak a milliárdok. A rendszerbe egyetlen ellenőrző pont volt beépítve: a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Enviroduna Kft. projektmenedzsment cég, amelynek azonban csak az utóellenőrzésre nyílt lehetősége, azt is csupán a nekik átadott dokumentumok alapján. Az új városvezetés a túlzónak tartott 20 milliárdos befejezési költség okán a projekt teljes körű állapotfelmérésével bízta meg az Enviroduna Kft.-t, amelynek eredményeként szeretnének tiszta képet kapni a beruházás pénzügyi helyzetéről, a kivitelezés üteméről, illetve arról, hogy milyen befejezési változatok lehetségesek, mennyi pénz és idő szükséges még a megnyitáshoz – mondta Kiss Ambrus a Népszavának. Az Enviroduna 4-6 hónapot kért a beruházás megnyugtató lezárásához szükséges stratégia kialakítására.
A Karácsony-kabinet mindemellett úgy véli, hogy a FÁNK alapműködése sincs rendben. Persányi Miklós mellé január elsejétől egy gazdasági igazgatót neveztek ki Mézes Rózsa személyében. Az új gazdasági igazgató hivatalba lépése után azonnal kezdeményezte a FÁNK 2019-es költségvetésének módosítását, mivel saját beruházásra (a Biodómon felüli munkákra) egyetlen fillért sem tervezett be az állatkert vezetése, miközben elég sokat költöttek ezen a címen. A Fővárosi Közgyűlés januári ülésén a kérésnek megfelelően 208 millió forintot csoportosított át. A fideszes városatyák ellenezték a dolgot, ami csupán azért meglepő, mivel korábban egyetlen zokszó nélkül engedték át a milliárdokat a FÁNK vezetésének.
Fürjes Balázs azt is felvetette, hogy a 700 férőhelyes Hermina garázs 6 milliárdos költségkerete a Biodómra is elkölthető, ha közösen arra jut a főváros és a kormány, hogy az egyébként autómentessé alakítandó ligetben nincs szükség parkolóházra. Az ötlet valóban felmerült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának előző ülésén – ismerte el a főpolgármester-helyettes, de úgy véli, hogy a döntés előtt fel kell mérni a környék parkoló igényeit, különös tekintettel az új létesítményekre. Ez a munka már folyik, a kérdésre az FKT februári ülésen visszatérnek.
A parkolóház kivitelezése egyébként még nem kezdődött meg. Az előzetes környezeti vizsgálati határozatát a bíróság a civilek által beadott kereset nyomán megsemmisítette, de a projektről hatályos közgyűlési és kormányhatározat van. Ráadásul az építésügyi jogszabályok is kötelezővé teszik a közintézmények mellett megfelelő számú parkolóhely létesítését. A FÁNK az Mfor gazdasági portálnak korábban azt mondta, hogy a beruházás törlése esetén a városvezetésnek alternatív parkolási megoldást kell biztosítania, mert ez jelentős hatással van a látogatók számára, az ebből származó bevételeikre, az ennek hiányában kért közpénz-támogatásukra. Karácsony Gergelyt tehát burkoltan azzal „fenyegette” az állatkert, hogyha nem lesz Hermina, akkor több támogatást kérnek.
Az új létesítményhez előzetesen nem készült mindenre kiterjedő megtérülési kalkuláció, nincs becslés sem a várható árbevételről, sem a kiadásokról - jegyzi meg Kiss Ambrus.
A Fővárosi Közgyűlés 2014-es döntését megalapozó előterjesztésben az állatkert még azt ígérte, hogy a létesítmény „jelentősebb fenntartói támogatások nélkül” is képes lesz önfenntartóan üzemelni. A 2019 januárjában már csak azt állították, hogy megpróbálják optimalizálni az üzemeltetés költségeit. A bér-, energia- és vízköltségek mindenesetre milliárdos kiadásnövekedést okoznak. Ez pedig csak drasztikus jegyáremeléssel vagy jelentős fővárosi támogatásnöveléssel hozható ki nullszaldóra. | Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm | A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát.
A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott, Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló. | null | 1 | https://nepszava.hu/3065873_tizmilliarddal-tartoznak-husz-hianyzik-osszesen-meg-lesz-legalabb-62-milliard-az-allatkerti-biodom | 2020-02-05 12:12:11 | true | null | null | Népszava |
Kósa András;
Transparency International;OLAF;
2020-01-31 13:25:05
„Értelmetlen uniós beruházásokról” is beszélt a helyettes államtitkár
Hiába tárják fel a korrupt uniós közbeszerzéseket, ha ezeknek nincs valós következménye – hangzott el a Transparency International konferenciáján.
– Az európai uniós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket finanszírozni – jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Transparency International konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicikliutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szorult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba például nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például mozdonyokat uniós pénzből, mert ezzel az EU-szerint befolyásolná a szállítási piacot a magyar kormány.
Szalóki Flórián arról is beszélt, sokszor nem lehet előre tudni, lesz-e értelme egy beruházásnak: a Győr-Gönyű folyami kikötő fejlesztésére 20-30 milliárd forintot költöttek korábban, majd az egész évekig szinte üresen állt. Később viszont a városban megtelepedett egy német cég, és ma már az a baj, hogy szűkek a kikötő kapacitásai. Ehhez képest a záhonyi vasúti átrakóállomásra most úgy tűnik, hiába költöttek pénzt, mert az orosz-ukrán konfliktus miatt töredékére esett vissza a forgalom, pedig a beruházás pillanatában egyértelműnek tűnt, hogy az onnan érkező árumennyiség folyamatosan bővülni fog.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi vezetője előadásában arról beszélt, hogy Magyarország 25 milliárd eurót kapott az elmúlt hét évben az Európai Unióból, a közbeszerzések fele uniós forrást érint, az egy főre jutó támogatások tekintetében is az elsők között vagyunk. Ehhez képest sajnos nem mondhatjuk el, hogy az ország gondosan használja fel az EU pénzét. Martin József szerint az OLAF 2018-ban a legtöbb vizsgálatot Magyarországon végezte, évek óta az egyik legmagasabb arányban (a pénzek 4 százalékában) kell nekünk visszafizetni szabálytalanságok miatt támogatást. Ráadásul 2014-2018 között húsz olyan ügy volt, amit az OLAF feltárt, de a magyar ügyészség nem lépett. A közbeszerzések egyre koncentráltabbak, a kormányközeli szereplőknek egyre nagyobb szelet jut, miközben a TI szerint a tenderek átlagosan 25 százalékkal túlárazottak.
Nagy Gabriella, a TI Közpénzügyi programjának vezetője arról beszélt, a szervezet Magyarországon az M6-os autópálya végső szakaszának, valamint a Tisza-Túr víztározójának építését monitorozza, ennek révén Nagy Gabriella, a TI munkatársa szerint sikerült közpénz-megtakarítást elérniük.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője egy felmérést idézett, eszerint az európai üzleti szereplők harmada már találkozott korrupciós kísérlettel, ehhez képest csak 41 százalékuk mondta, hogy szerinte a hatóságok megfelelően tárják fel és szankcionálják a korrupciót.
A TI rendezvényének vendége volt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elnöke, Ville Itälä is, aki rövid előadását követően azonnal elköszönt, még kérdést sem lehetett neki feltenni, korábbi interjúkérelmünket is elutasította a hivatal sajtóosztálya.
Elmondása szerint az OLAF-nak egyre nehezebb körülmények között kell végeznie a feladatát, hiszen a korrupciónak egyre cizelláltabb módjai vannak, ezért egyre nagyobb szükség van a különböző uniós és nemzeti intézmények együttműködésére. Ville Itälä szerint folyik az OLAF jogállásának felülvizsgálata azért, hogy hatékonyabban tudjon nyomozni. A hivatal elnöke szerint minden tagállam érdeke, hogy erősítsék az OLAF jogosítványait, hiszen így lehet elérni, hogy az európai uniós forrásokhoz kevesebb korrupció kötődjön, a szoros együttműködés pedig különösen azoknak az országoknak az esetében fontos, amelyek – mint Magyarország is – nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
Az ezután következő kerekasztal beszélgetésen Anton Schrag, az EU Régiók Bizottsága Magyarországgal is foglalkozó osztályvezető-helyettese azt mondta, mivel tudható, hogy a Magyarországnak folyósítható uniós pénzek fokozatosan csökkenni fognak, a most korrupció révén elherdált pénz kétszeresen is hiányozhat az ország fejlesztéséből. Szalóki Flórián nem tagadta, hogy vannak közbeszerzések, ahol „ellopnak pénzt”, de szerinte ezzel még mindig nem okoznak annyi kárt, mint a korábbi kormányok alatt bevezetett PPP-konstrukciókkal (az M6-os is így épült), mert ez ötször-hatszor drágábbá tette az egyes beruházásokat, mintha uniós forrásból valósították volna meg azokat.
Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatója szerint bár Magyarországon jól és hatékonyan ellenőrzik az uniós beruházásokat, „nyilván lehetne mindent jobban is csinálni”. A helyettes államtitkár szerint bár sok OLAF észrevétel jön hozzájuk, a tendencia csökkenő. Szerinte a sajtónak is nagy szerepe van az uniós pénzek ellenőrzésében, mert az OLAF maga is legtöbbször a sajtóban megjelenő ügyekben indít vizsgálatot.
Anton Schrag megjegyezte, hogy bár Magyarország kiemelkedő arányban hívja le az uniós forrásokat, ami jó, de a szabálytalanságok magas száma viszont arra utalhat, hogy „a rossz fiúkhoz” megy a pénz egy része, és ebből a szempontból nyugtalanító, hogy az ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak legtöbbször nincsenek következményei.
Szalóki Flórián serintz bárki küldhet feljelentést a közbeszerzési hatósághoz egy-egy gyanús tender, vagy akár egy hirdetmény miatt is, ebből azonban nagyon kevés van - nem érti, hogy miért. Egyébként pedig van egy nagyon egyszerű eszköz az EU kezében, az adott beruházás egységköltségének megállapítása. Ha például egy óvodafelújításnál ezt 150 millió forintban állapítaná meg az EU (vagyis nem a magyar kormány), akkor nyilván nem lenne túlárazás. Ez egyes helyeken működik az EU-ban, és jól működik, sok más területen érthetetlen módon máig nem vezették be. A helyettes államtitkár maga is tett két feljelentést tavaly, amikor egy beruházás elszámolásában még egy autóra kiszabott bírságot is megpróbáltak elszámolni, de az EU-s ellenőrzésen átment az ügy. Anton Schrag erre úgy reagált, örül, hogy ilyen jól működik az ellenőrzés Magyarországon. | „Értelmetlen uniós beruházásokról” is beszélt a helyettes államtitkár | – Az európai uniós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket finanszírozni – jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Transparency International konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicikliutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szorult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba például nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például mozdonyokat uniós pénzből, mert ezzel az EU-szerint befolyásolná a szállítási piacot a magyar kormány. | null | 1 | https://nepszava.hu/3065586_ertelmetlen-unios-beruhazasokrol-is-beszelt-a-helyettes-allamtitkar | 2020-02-05 12:14:51 | true | null | null | Népszava |
A paksi atomerőmű-bővítés érdekeire, a kiszolgáló infrastruktúra biztosítására hivatkozva hatalmas ingatlanvásárlásokra adott engedélyt a Miniszterelnökség, ami alkalmat adott a környék néhány fideszes politikusának, hogy projektből maguk is nagy pénzeket akasszanak le. Az ingatlanügyleteket az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, hivatalos nevén a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. hajtotta végre Lázár János minisztersége idején. 2018-ban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
A 24.hu írta meg 2018 decemberében, hogy a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem egy rég csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizettek ki a használaton kívüli gyártelepért, ami azóta is üresen áll.
Az eladó a Cseppkő Faktor Zrt. volt, amely pont a paksiak terjeszkedése előtt csapott le az ingatlanra, pedig korábban hiába próbálták azt árverésen elsózni, senkinek sem kellett. A részvénytársaságot alig néhány héttel azelőtt hozták létre, hogy megvette a sikertelen végrehajtói árverésből megmaradt gyárterületet: a céget 2017 májusában jegyezték be, és három hónap múlva már a Cseppkő Faktor neve szerepelt az ingatlan tulajdoni lapján. Hogy mennyiért juthatott hozzá a szekszárdi gyártelephez, az pontosan nem derül ki a cég mérlegéből, de azért találni némi kapaszkodót a könyvekben: a Cseppkő Faktor az ingatlanvásárlás évében, 2017 végén 318 millió forint befektetett eszközt tartott nyilván, illetve 330 millió forint beruházási hitelt, összességében 377 millió forintnyi kötelezettséget. Ami a 2018-as eladást illeti, a Cseppkő Faktor mérlegbeszámolójában nem részletezte, mennyi bevételt hozott a cégnek a szekszárdi húsüzem továbbadása, viszont egyéb bevételként 1 milliárd 823 millió forintot tüntetett fel. Ezek alapján az valószínűsíthető, hogy
300-400 millió forintért szerezték meg az ingatlant, amelyért nyolc hónappal később az állami PIP négy-hatszoros összeget fizetett.
A szerencsés szekszárdi cég közvetett résztulajdonosa, egyben jelenlegi vezérigazgatója Kapitány Zsolt, a Tolna megyei közgyűlés fideszes tagja, aki az üzletkötés idején a közgyűlés alelnöki posztját töltötte be. A cég köré font tulajdonosi hálóban a közvetett tulajdonosok között van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori szereplője, Fajszi Lajos korábbi fideszes önkormányzati képviselő.
Az elmúlt két évben szőtt, szokatlanul bonyolult tulajdonosi hálóban Szekszárd egyik ismert borászcsaládja is benne van. A Fritz családnak ráadásul fontos szerepe lehetett az ingatlanprojekt elindításában, erről árulkodik, hogy a Cseppkő Faktorban a tulajdonjogukat képviselő céget Faktor Kft.-nek hívják, és az előbbi céggel egyező címre, a szekszárdi Cseppkő utcába van bejelentve.
Az adásvétel gyanús körülményei miatt Hadházy Ákos független képviselő tavaly feljelentést tett a rendőrségen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
A BRFK korrupció és gazdasági bűncselekmények elleni főosztálya a napokban szüntette meg a nyomozást azzal a megállapítással, hogy amit a feljelentésben vázoltak, nem bűncselekmény.
A januári határozat arról tanúskodik, hogy a nyomozás során fel sem merült, hogy megvizsgálják, a helyi politikusok cége miképp realizálhatott óriási, akár milliárdos hasznot az ügyleten. A záródokumentum még azt sem tisztázta, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért szerezte meg az ingatlant, az pedig elő sem került a nyomozati anyagban, hogy kapott-e valaki bennfentes információt a PIP vásárlási szándékairól.
Az ingatlan értékbecsléskori értékét nem befolyásolja az, hogy korábban mennyiért „jutottak hozzá”, illetőleg az sem, hogy korábban árverésre bocsátották, azonban érdeklődő hiányában nem értékesítették
– írta a rendőrség arra hivatkozva, hogy a PIP által felfogadott igazságügyi szakértő 2,6 milliárd forintra becsülte a lepukkant gyártelep forgalmi értékét, amit aztán más szakvéleményekkel egyeztetve vittek le 1,8 milliárdra.
A rendőrség saját szakértői véleményt nem készíttetett, és azt sem vette figyelembe, hogy a 2017-es árverésen csak azért volt 1,6 milliárd a kikiáltási ár, mert a korábbi tulajdonos a csőd miatt nem tudott visszafizetni egy 1,5 milliárdos állami fejlesztési hitelt, ami aztán jelzálogként rákerült az ingatlanra. A sikertelen árverés után azonban a jelek szerint a hitelt leírták, az ingatlant pedig olcsón kiárusították, vagyis az állam kétszer is „fizetett”. A rendőrségi vizsgálat arra nem terjedt ki, hogy mi lett a jelentős összegű MFB-hitel sorsa. | A rendőrség nem firtatta a szekszárdi fideszesek óriási profitját | A paksi atomerőmű-bővítés érdekeire, a kiszolgáló infrastruktúra biztosítására hivatkozva hatalmas ingatlanvásárlásokra adott engedélyt a Miniszterelnökség, ami alkalmat adott a környék néhány fideszes politikusának, hogy projektből maguk is nagy pénzeket akasszanak le. Az ingatlanügyleteket az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, hivatalos nevén a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. hajtotta végre Lázár János minisztersége idején. 2018-ban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
A 24.hu írta meg 2018 decemberében, hogy a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem egy rég csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizettek ki a használaton kívüli gyártelepért, ami azóta is üresen áll. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/01/31/a-rendorseg-nem-firtatta-a-szekszardi-fideszesek-oriasi-profitjat/ | 2020-01-31 12:17:00 | true | null | null | 24.hu |
2018 szeptemberében beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én az OE-LEM lajstromjelű, 17 milliárd forint értékű, és ismeretlen tulajdonosú, de Mészáros Lőrinchez köthető osztrák magánrepülőgéppel utazott kedvenc focicsapata, a MOL Vidi bulgáriai meccsére.
Az általunk fényképpel dokumentált luxusutazás lelepleződése után a kormánypárt soraiban zavaros magyarázatok tömkelege született.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke végül azt nyilatkozta, hogy az utazást Orbán a MOL Vidi tulajdonosától, Garancsi István üzletembertől kapta ajándékba. A miniszterelnök pedig azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
“Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
2018 decemberében aztán megírtuk, hogy a miniszterelnök egy másik drága magánrepülőt is használt 2018-ban: az OTP tulajdonában lévő, nagyjából 11 milliárd forint értékű, HA-LKZ lajstromjelű gépet.
Az RTL KLub ezzel kapcsolatos megkeresésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke akkor azt közölte, hogy a miniszterelnök magánrepülős útjainál minden esetben utasonként repülőjegyeket vásároltak.
Ezt követően közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy 2010. január 1. és 2018. december 09. között
hány alkalommal
milyen utazásokra (indulási és érkezési település, ill. esemény megnevezése)
mely cégektől vagy magánszemélyektől
mekkora összegért
vettek repülőjegyeket magántulajdonú repülőgépekre a miniszterelnöknek.
A Miniszterelnökség viszont azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a kérdésben.
Ez kissé furcsa volt, de nem adtuk fel. Mivel a 94/2018. (V.22.) Kormányrendelet 9. § (3) a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke az, aki felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, tettünk egy újabb próbát. Beadtuk a repülőjegyeket firtató adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának is, amit Orbán Viktor kabinetfőnöke, Rogán Antal “propagandaminiszter” vezet.
Meglepő módon a Miniszterelnöki Kabinetiroda is azt válaszolta, hogy ők sem adatkezelők a miniszterelnök magánrepülős útjaira vett jegyekkel kapcsolatban.
Titkolják, hogy ki „vett jegyet” Orbán Viktornak a magángépes repülőutakra
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tavaly azt nyilatkozta: amikor Orbán Viktor magánrepülőgéppel utazik, akkor minden alkalommal repülőjegyet vesznek neki. Igyekeztünk megtudni a részleteket, de érdeklődésünkre a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is azt válaszolta, hogy ők nem adatgazdák ebben a témában.
A tisztánlátás érdekében ezután, 2019 januárjában beadvánnyal fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és kértük, hogy tisztázza a helyzetet.
Nemrégiben megérkezett a NAIH válasza, amelyből kiderül, hogy a hatóságnak sem nagyon akarták elárulni, hogy ki az illetékes az Orbán Viktornak állítólag megvásárolt magánrepülőgépes jegyek ügyében.
A NAIH az Átlátszó válasz nélkül maradt adatigénylései miatt vizsgálatot folytatott le, melynek során először megkereste a Kabinetirodát, ami a hatóságnak is azt válaszolta, amit nekünk: nem ők az adatgazdák.
Ezután a NAIH megkereste a Miniszterelnökséget, az viszont visszadobta a labdát a Kabinetirodának: tájékoztatta az adatvédelmi hatóságot arról a kormányrendeletről, amire mi is hivatkoztunk, mert aszerint a miniszterelnök kabinetfőnöke az, aki felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért.
A NAIH ekkor újra megkereste a Kabinetirodát „tájékoztatást kérve az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, különösen azon jogi érvekről, hogy miért nem minősül adatkezelőnek”. Továbbá azt is kérte a hatóság, hogy ha a Kabinetiroda nem tartja magát adatkezelőnek ebben az ügyben, akkor mondja meg, hogy szerinte ki az: „pontosan jelölje meg azt a szervet, ahol a dokumentumok elérhetők.”
Nagyjából egy évvel az Átlátszó adatigénylése és NAIH-beadványa után, 2019 decemberében a Kabinetiroda részéről Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár arról tájékoztatta az adatvédelmi hatóságot, hogy a miniszterelnök külföldi utazásaival kapcsolatos foglalásokat a Külügyminisztérium intézi egy megállapodás alapján.
„Erre figyelemmel az utazásokhoz szükséges forrásokat a tárcánk átadja a KKM részére, valamint az utazásokkal kapcsolatos részletes adatokat a KKM kezeli.”
A Kabinetiroda válasza alapján most a miniszterelnök magánrepülős utazásaival kapcsolatos adatigénylést beadtuk a Külügyminisztériumnak is, és izgatottan várjuk a választ.
A NAIH levelének megérkezése után, 2020. január 22-én Orbán Viktor miniszterelnök az indonéziai Yogyakartába utazott az OTP tulajdonában lévő, körülbelül 11 milliárd forint értékű, HA-LKZ lajstromjelű magánrepülőgéppel.
A hírről a 24.hu számolt be, és a lap érdeklődésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt válaszolta, hogy a Miniszterelnöki Kabinet a „járatra személyenként vásárolta meg repülőjegyeket”. Vagyis Havasi nem a Külügyminisztériumot említette, holott a Kabinetiroda korábban azt mondta a NAIH-nak, hogy Szijjártó tárcája az illetékes a magánrepülős utak ügyében.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök lesétál az OE-LEM fedélzetéről 2018. július 25-én a budapesti repülőtéren. (fotó: Átlátszó / Németh Dániel) | Orbán magánrepülős útjaira állítólag a Külügyminisztérium vette a jegyeket | Legalábbis a legújabb hivatalos magyarázat szerint, bár ez már a sokadik verzió a témában az elmúlt másfél év alatt. Adatigénylésünket a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is lepasszolta azzal az indoklással, hogy nem ők az adatkezelők, ezért a NAIH-hoz fordultunk. A Hatóságnak a Kabinetiroda azt mondta, hogy a Külügyminisztériumot kell megkérdezni az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/01/28/orban-maganrepulos-utjaira-allitolag-a-kulugyminiszterium-vette-a-jegyeket/ | 2020-02-05 12:28:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Abától Zsüsztinig
A magyar utónévadás trendjei az ötvenes évektől napjainkig
Összeszedtük az 1950-es évek óta újszülötteknek adott férfi és női neveket. Mik voltak az utónév-trendek az elmúlt hetven évben? Melyek voltak a legnépszerűbbek az ötvenes években és melyek ma? Mely nevek vesztettek a népszerűségükből, melyek az örökzöldek és az egynyári slágerek? És mely neveket viseli a legtöbb honfitársunk ma?
A legtöbb olvasónak valószínűleg ott van a könyvespolcán a Ladó-féle utónévkönyv, keresztségében simán csak „Ladó”, a Ladó János szerkesztésében 1971-től majdnem minden évben, később váltakozó gyakorisággal megjelenő, keresztneveket és azok eredetét, jelentését tartalmazó könyv (1998-tól Bíró Ágnes társszerkesztésében jelent meg). A legutóbbi kiadás már 2606 keresztnevet mutat be, amelyből 1553 női, 1163 pedig férfi név. Ebben az anyagunkban arra voltunk kíváncsiak a Belügyminisztérium utónévstatisztikái és a Magyar Keresztnevek Tára adatai alapján, hogy 1950-es évektől hogyan változott a száz legnépszerűbb babanév, továbbá arra, hogy az országban jelenleg mely nevekből van a legtöbb. Sajnos évenkénti statisztikát csak 2000-től közöl a Belügyminisztérium, előtte tíz éves aggregált adataink vannak 1954-től.
Legelőször a női neveket mutatjuk be. Az ötvenes évek közepétől napjainkig összesen 243 női név került be az első százba, de ezek közül csak hét olyan van, amely mindig szerepelt a legnépszerűbb százban: Anna, Eszter, Borbála, Zsófia, Júlia, Viktória és Enikő.
Az alábbi interaktív ábrán az előző évben újszülött lánybabáknak adott nevek sorrendjének változását tudja végigkövetni, a „darab” fülre kattintva pedig azt, hogy az adott helyezéshez hány újszülött baba kellett. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezen az ábrán az első százból csak az első ötvenet mutatjuk. Az egyes nevekre kattintva külön is kiemelhetjük azokat, amelyek trendjére kíváncsiak vagyunk. Fontos megjegyezni, hogy 1954-től 1999-ig tíz évekre vonatkozó adataink vannak, ezért olyan „sűrű” az ábra eleje.
Az alábbi ábrán külön kiemelünk néhány trendet. Az első, hogy az ötvenes-hatvanas évek legnépszerűbb újszülöttnevei közül (Mária, Erzsébet, Margit, Ilona, Magdolna, stb.) a legtöbb a kilencvenes évekre kiesett az első százból (rózsaszínnel). A legtovább a Katalin bírta, amelyik végleg 2015-ben hullott ki. Vannak azonban állócsillagok, mint például az Anna, amely az ötvenes években is az élmezőnyben szerepelt és most is a legnépszerűbb lánynevek egyike. Rajta kívül még a Zsófia, Boglárka, Lili és Nóra azok, amelyek huszonöt éve is viszonylag népszerűek voltak (zölddel). Végül vannak a ma nagyon divatos nevek, amelyek leginkább az elmúlt öt-tíz évben lettek felkapottak, mint a Hanna, Jázmin, de közülük is érdekesek azok, amelyek az utóbbi pár évben jöttek fel nagyon az élmezőnybe, mint a Zoé, Emma vagy a Luca (narancs). Végül pedig vannak egy adott évtizedre, vagy még annál is rövidebb időszakra népszerű nevek, mint például a hatvanas-hetvenes években első Andrea, a hetvenes-nyolcvanasokban a Krisztina és az Alexandra, vagy a kilencvenes években a Viktória és a Vivien (sárgával).
A férfiaknál 179 név fordult meg az első százban hetven év alatt, viszont a lánynevekkel ellentétben sokkal több olyan fiúnév van, amely mindig szerepelt az első százban, összesen negyvenegy. Tehát kisebb a cserélődés a fiúneknél, ugyanakkor egy-egy név hegemóniája is hosszabb. Így például a Bence 2001 óta, vagyis tizenhét éven keresztül áll az első helyen, az elmúlt tizenöt évben Máté második helye is szilárd volt.
A legnépszerűbb fiúnevek közötti tömeges csere két ciklusban zajlott le. Az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig legnépszerűbb neveket, mint az István, Sándor, József, János, László vagy Ferenc (kékkel) a hetvenes években a Zoltánok, Tamások, Gáborok és Péterek váltották (rózsaszín), hogy őket a kilencvenes évek végétől fokozatosan leváltsa a Bence, Máté, Ádám, Dániel, Dávid és Levente (sárga). Hogy ők meddig maradnak az élmezőnyben, azt nehéz megmondani, de a trendekből az látszik, hogy óriási erőkkel jönnek fel a Noelek, Marcellek, Olivérek, Zalánok, Nimródok és Zétények (sötétkék).
Eddig az újszülötteknek adott nevekkel foglalkoztunk, de az is érdekelt bennünket, hogy összességében mely női és férfi nevet viselőkből van a legtöbb jelenleg. A legfrisebb adatok szerint 309 664 Mária él ma Magyarországon, míg a László keresztnevet 286 167 polgártársunk viseli. Mindkét név az ötvenes-hatvanas években volt igazán népszerű, de ha megnézzük, hogy mely további neveket viselők vannak még mindig többségben, akkor azt is láthatjuk, hogy ma, egy-két kivételtől eltekintve egyik sem tartozik a legnépszerűbb nevek közé.
KREDITEK
ATLO031
Szöveg, grafika és adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adat: Belügyminisztérium, Magyar Keresztnevek Tára, Horváth László
Az anyag a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható. A projekt közpénz felhasználása nélkül készült.
Kontakt: [email protected]
TOVÁBBI ANYAGAINK | ABÁTÓL ZSÜSZTINIG A magyar utónévadás trendjei az ötvenes évektől napjainkig | Összeszedtük az 1950-es évek óta újszülötteknek adott férfi és női neveket. Mik voltak az utónév-trendek az elmúlt hetven évben? Melyek voltak a legnépszerűbbek az ötvenes években és melyek ma? Mely nevek vesztettek a népszerűségükből, melyek az örökzöldek és az egynyári slágerek? És mely neveket viseli a legtöbb honfitársunk ma? | null | 1 | https://atlo.team/keresztnevek/ | 2020-02-05 12:30:29 | true | null | null | atlo.team |
Végre megtudhattuk, hogy mit is érthetnek az állami hivatalok azon, ha azt állítják, hogy a hozzájuk beérkezett közadatigénylések teljesítése aránytalanul nagy munkaterhet jelentene számukra. Erre hivatkozva akarta megtagadni a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda azt, hogy átadja Joó Hajnalkának, a HVG újságírójának a Kabinetiroda a Századvégtől 6,1 milliárd forintért készített tanulmányait és közvélemény-kutatásait.
A bíróság ugyan elutasította ezt az érvelést, mondván elektronikus formában rögzített dokumentumok átadása nem jelenthet aránytalan munkaterhet. Ám a Kabinetiroda most bemutatta, mennyi munkát képes adni beosztottjainak, ha a cél az, hogy megismerhetetlenné tegyék a kiperelt közadatokat. Joó Hajnalka az ítélettel a kezében besétált, és kikérte az iratokat, amiket végül gyakorlatilag kezelhetetlen formában kapott meg. A dokumentumokat nem szerkeszthető, kereshető formátumban adták át neki, hanem olyan pdf-ekként, amikbe a gyaníthatóan kinyomtatott és újra beszkennelt iratokat képként illesztették be. Így csak nagy nehézségek, külön erre a célra fejlesztett programok segítségével lehetne egyáltalán keresni az iratok között, de a Kabinetiroda még ezt is megnehezítette, mert a pdf-eket külön szoftveres védelemmel is ellátták, amit csak jelszóval lehetne feloldani, de a jelszót nem adták meg Joónak.
Joó elmondása szerint ráadásul még csak nem is adták át neki az összes, kiperelt iratot. A Kabinetiroda és a Századvég szerződése szerint a Fideszhez nagyon közeli kutatóintézet havonta 12 közvélemény-kutatást végzett, és ugyanennyi szakpolitikai tanulmányt készített, vagyis összesen több mint háromszáz ilyennek kéne lennie a Joónak átadott iratanyagban. Abban viszont összesen csak 24 tanulmány volt. (Via A TASZ Jelenti)
Frissítés 12:54: A TASZ kérdéssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához az ügyben, és már választ is kapott: | Kezelhetetlen formában és hiányosan adta át Rogán Antal minisztériuma a kiperelt adatokat | Végre megtudhattuk, hogy mit is érthetnek az állami hivatalok azon, ha azt állítják, hogy a hozzájuk beérkezett közadatigénylések teljesítése aránytalanul nagy munkaterhet jelentene számukra. Erre hivatkozva akarta megtagadni a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda azt, hogy átadja Joó Hajnalkának, a HVG újságírójának a Kabinetiroda a Századvégtől 6,1 milliárd forintért készített tanulmányait és közvélemény-kutatásait. | null | 1 | https://444.hu/2020/02/05/kezelhetetlen-formaban-es-hianyosan-adta-at-rogan-antal-miniszteriuma-a-kiperelt-adatokat | 2020-02-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.
A Liget-projekt keretében zajló építkezések árnyékában sokáig kevesebb figyelem jutott a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházására, az Állatkert bővítéseként épülő Pannon Parkra, és annak központi építményére, a Biodómra. Azonban tavaly decemberben mindenki felkapta a fejét, amikor Persányi Miklós, a FÁNK igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az eredetileg nettó 12 milliárd forintra becsült projekt ötszörös drágulása még a folyamatosan emelkedő költségű állami beruházások közül is kitűnik.
Ha már építünk, legyen a miénk a legnagyobb
A Biodóm egy monumentális építkezés, "mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb" – hangoztatta egy korábbi interjúban az igazgató. A Pannon Park a Vidámpark helyén, mintegy öthektárnyi területen helyezkedik el. A nem egészen 11 hektáros állatkert a volt Vidámpark megszerzésével 6,53 hektárnyi területtel gyarapodott.
A fő attrakció, a Biodóm egy hatalmas méretű, átlátszó óriáskupola, ami négy összefüggő "buborékból" áll. Alapterülete 17 ezer négyzetméter, ami vetekszik a Parlament alapterületével, és több mint három focipálya. A kupola legnagyobb magassága 36 méter, ami nagyjából egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg. Az épületben helyet kapott egy 2,5 millió literes medence is.
A Biodómhoz egyébként kitaláltak egy sztorit is: az épület belseje a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti majd fel, s mivel azok az ősállatok már rég kihaltak, így csak a leszármazottjaikat, illetve a hozzájuk hasonlító rokonaikat fogják bemutatni. A szubtrópusi dzsungelben élő állatok közt lesz például manátusz (tengeri tehén), csimpánz, bonobó (törpecsimpánz) is, az elefántok pedig nagyobb kifutót kapnak. Az épületben helyet kap a Pannon-tenger akvárium is, aminek része többek között egy több mint kétmillió literes cápamedence, ami Közép-Európa legnagyobbja lesz.
A Pannon Park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. végzi. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Pannon Park beruházáshoz kapcsolódó költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést a Biodóm Mérnök Konzorcium nyerte el 2017-ben. A konzorcium három tagjából kettő, a Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. szintén gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el.
Persányi nem akar nyilatkozni
Persányi Miklós bejelentése után először a főváros közölte, hogy nem biztosít pénzt egy kormány által finanszírozott beruházás befejezésére. Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár pedig január közepén azt nyilatkozta, hogy a kormány nem ad több pénzt a Biodómra. Fürjes Persányit okolta a kialakult helyzetért: szerinte az állatkert igazgatója "nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot". Az állatkert teljesen önállóan irányította a projektet, ő terveztetett, és ő írta ki a közbeszerzéseket is.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy mit gondol Persányi Miklós arról, hogy Fürjes Balázs őt okolta a drágulásért. Az igazgató nem szeretett volna nyilatkozni, "ugyanis jelenleg egy olyan egyeztetési folyamat zajlik a főváros és a kormány képviselői között, aminek során mi azt az instrukciót kaptuk a fenntartótól, hogy ne adjunk nyilatkozatot, ha valakinek kérdése van, akkor a fővároshoz kell fordulnia."
"Nincs szó nyilatkozatstopról a FÁNK esetében, abban egyeztünk meg az igazgatóval, hogy amíg nem történik előrelépés az ügyben, addig nincs értelme annak, hogy az állatkert újabb nyilatkozatot tegyen. Persányi Miklós magyarázatai messziről nézve sem elegendőek, ezért át kell vizsgálni, hogy mi okozta a drágulást, és hogy milyen forgatókönyvek szerint lehet véghezvinni a projektet" – mondta el megkeresésünkre Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese.
A főváros szerint mind a mai napig nem született egyértelmű és mindenki számára kielégítő válasz arra a kérdésre, hogy pontosan mi áll amögött, hogy ötszörösére emelkedtek a projekt költségei.
“Nem hiszem, hogy lenne olyan verzió, hogy nem fejeződik be a Biodóm. Valamilyen formában meg kell valósulnia, mert az építkezésbe már súlyos adóforintok folytak be" – mondta Kiss Ambrus.
A főváros továbbra sem akar egy forintot sem beletenni abba projektbe, ami a kezdetek óta a FÁNK beruházása, és amit 100 százalékban a kormány finanszírozott. Tudomásuk szerint még rendelkezésre áll körülbelül 6 milliárd forint a kormány által biztosított 43,7 milliárdból, amit még nem költött el a FÁNK, ebből az összegből valamilyen szinten megnyitható lesz az intézmény. Arra a kérdésre, hogy vajon elképzelhető-e, hogy Persányi Miklós álma nem fog megvalósulni, azt a választ kaptuk, hogy "minden verziót le kell tenni az asztalra".
A Főváros átvilágítja a projektet
A főváros felkérte az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-t, a főváros egyik cégét, hogy világítsa át a projektet, és nézze meg, hogy mennyibe kerül pontosan a befejezése, ugyanis a FÁNK által közölt hiányzó 20 milliárd csupán "egy hasra ütött szám". A vizsgálat 4-6 hónapot is igénybe vehet, hiszen mégiscsak egy állatkertről van szó, ahol például egzotikus állatokkal is számolni kell.
Tehát a mérnöki irodának két fontos feladat is jutott:
Ellenőriznie kell a projekttel kapcsolatos lépéseket,
Készítenie kell egy státuszriportot, amelyben vázolják a lehetséges forgatókönyveket, amik szerint be lehet fejezni az építkezést. Ebben szerepelnie kell a közbeszerzési stratégiáknak, és hogy a különböző megvalósítások mekkora összegbe kerülnének, valamint hogy a különböző élménykategóriák esetén mennyi lenne az üzemeltetési költség, illetve mennyivel emelkedne a látogatói szám.
Az iroda egyébként 2017 óta részt vett a projekt utólagos dokumentum-alapú ellenőrzésében, de egészen eddig csak a már megtörténteket tudta abszolválni.
A FÁNK gazdasági vezetői posztját január elsejétől Mézes Rózsa tölti be, aki több mint egy évtizede a főpolgármesteri irodában dolgozott önkormányzati tisztségviselőként. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a sajtóban eddig megjelent információkkal szemben az új gazdasági vezetőnek nem az a feladata, hogy átvilágítsa a projektet, hanem hogy stabilizálja a FÁNK gazdasági működését.
Nyilván az sem véletlen, hogy az utóbbi időben sokat cserélődtek az állatkert gazdasági igazgatói, és a tavaly érkezett Sándorfalvy Éva az év végén távozott a posztjából.
A nagy pénznyelő
Az adófizetőknek nem túl jó hír, hogy Persányi Miklós legutóbb azt nyilatkozta, hogy "két dolgot nem tudunk még: hogy mennyi lesz a bevétel és mennyi a kiadás". Az igazgató kalkulációja az üzemeltetéssel kapcsolatban kimerül abban, hogy az ilyen fedett állatparkok népszerűek, így sok látogatóra lehet számítani, akik még több pénzt hoznak majd, ami pedig fedezi majd az üzemeltetési költségeket.
2014-ben a FÁNK kicsit bizakodóbb volt: akkor úgy gondolták, hogy a Biodóm "jelentősebb fenntartói támogatások nélkül is képes lesz önfenntartóan üzemelni". 2024-re támogatások nélkül 500 millió forint körüli cashflow-t vártak, mindezek alapján a megtérülés idejét 10 év alatt 50 százalékosra tették.
Kiss Ambrusnál arra is rákérdeztünk, hogy vajon reális-e a sajtóban felröppent akár havi 1 milliárdos üzemeltetési költség. "Nehéz megmondani, hogy mennyi lesz az épület üzemeltetési költsége, mert nem tudni, hogy milyen lesz az épület beltartalma. Más költsége van, ha teli van egzotikus állatokkal, és más, hogyha egyéb megoldás mellett döntenek. A papíroknak és a számoknak higgyünk, először a szakemberek nézzék meg, hogy milyen üzemeltetési költségek jöhetnek számításba." – válaszolta Kiss.
Lehet, hogy garázs sem lesz
Arról még nincs döntés, hogy mi lesz a Hermina Garázs sorsa, az ügyben újból összeül majd a főváros és a kormány képviselőiből álló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (ezen a fórumon dőlnek el a Budapestet érintő fontosabb kérdések).
A törvény előírja, hogy a közintézmények mellett parkolót kell biztosítani, azonban jelenleg két verzió van az asztalon: az egyik, hogy egyáltalán nem épül fel a garázs, a másik pedig, hogy majd csak később fog elkészülni.
Egyébként a garázshoz a környezetvédőknek is volt egy-két szavuk. Korábban a civilek fellebbeztek a határozat ellen, amely szerint a Városliget mellé tervezett Hermina Garázsnak "jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges". A határozatot 2018-ban a bíróság megsemmisítette, mert az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértéseket tárt fel.
28 milliárd kellett ahhoz, hogy legyen tető
A Biodóm építése 2017 nyarának végén kezdődött meg, s tavaly decemberre már befejeződött az építkezés leglátványosabb része, helyére került a háromrétegű, fényáteresztő ETFE (etiléntetrafluoretilén) fóliamembrán az acél tartószerkezetre. A Biodóm belsejében előre haladt az állattartó terek, édesvízi és tengeri medencék kialakítása. A beruházás első üteme 2020 tavaszán várhatóan lezárul, majd következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A jelenlegi ígéretek szerint várhatóan 2021 végén nyílik majd meg a Pannon Park. Persányi Miklós a sajtó terepbejárásával egybekötött interjúban tavaly év végén elmondta, hogy az eddig elvégzett munkák összértéke mintegy 28 milliárd forint, és a rendelkezésre álló nettó 43,7 milliárd forint az I. ütem befejezéséhez biztosan elegendő lesz. Persányi megerősítette a sajtó korábbi értesüléseit, miszerint a második ütemhez további 20 milliárd forintra van szükség, ami körülbelül nettó 63 milliárd forintos teljes projektköltséget jelenthet.
Az állatkert főigazgatója a bejáráson arról is beszélt, hogy a költségek azért szaladtak meg, mert a projekthez új területrészeket csatoltak, módosult a műszaki tartalom, és a büdzsé része lett néhány kerítésen kívüli munka is, továbbá a 3-4 évvel ezelőtti becsléshez képest nőtt bizonyos projektelemek ára, és elkészültek például a hullámvasút korszerűsítésének tervei.
Idővonal: így lett 12 milliárdból 63
A Fővárosi Közgyűlés 2012 végén döntött arról, hogy 2013-ban bezárja a FÁNK szomszédságában lévő Vidám Parkot, és annak területét az állatkert használhatja tovább. Az állatkert a vidámparkkal szemben fő érvként azt hangoztatta, hogy ráfizetéses volt a működése, hiszen négy év alatti egymilliárd forintot nyelt el. Mindez persze most a 63 milliárdos Biódom árnyékában már egészen máshogy hangzik, valószínűleg az örök vetélytárs vidámpark forog a vastelepen lévő sírjában.
"Az utolsó négy évben a fővárosnak összesen mintegy egymilliárd forintjába került a Vidámpark működésének fenntartása, (...) Meggondolva azt, hogy a Vidámpark nem közfeladatot lát el, csupán szórakoztató funkcióval bír, nyilvánvaló, hogy tartósan nem képzelhető el olyan helyzet, amelyben a Vidámpark fenntartása csak a fővárosi költségvetést terhelő »pénzügyi lélegeztető gépre« kapcsolva lehetséges."
2012-ben Persányi Miklós még egy olyan kéthektáros, fedett, 30-40 méter magas biodómot vizionált, ami optimális esetben 12-15 milliárd forintba került volna (280 forintos euró mellett). Az összegbe akkor még az is belefért, hogy a parkolást is megoldják, és úgy tervezték, hogy 2014-2015-ben elkészülnek az építkezéssel.
A fővárosi közgyűlés 2014-ben fogadta el a Pannon Park projekt előterjesztését, amiben még nettó 15,7 milliárdos összeg szerepelt. A FÁNK egyébként már akkor megjegyezte, hogy az ehhez hasonló külföldi fejlesztések magasabb beruházási költségbe kerülnek. Persányi Miklós a budapesti biodómot a lipcseihez szokta hasonlítgatni, és ha utánanézünk a németországi épületnek, akkor láthatjuk, hogy a 2011-ben átadott Gondwanaland 1,65 hektáros fedett csarnoka 66,8 millió euróból (a jelenlegi körülbelül 338-as árfolyammal 22,5 milliárd forint) épült fel.
A kormány 2015-ben 25 milliárd forint támogatásról döntött az állatkert fejlesztéséhez, akkor még 2019-ig ígérték a beruházás befejezését.
A 2016-ban kiírt közbeszerzési eljárás az első körben eredménytelenül zárult. Ketten pályáztak, azonban egyikük sem vállalta a munkát nettó 20,8 milliárd forintért. Itt el kellett gondolkodnia az állatkertnek azon, hogy pluszforrást szerez, vagy lefarag az álmaiból. Az állatkert ezután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kereste a kivitelezőt, aminek az eredményét 2017 augusztusában tették közzé: a tendert a Market Építő Zrt. nyerte el 32,698 milliárd forintért.
32,7 milliárd forintért építik Garancsi cégei a Pannon Parkot a Vidámpark helyére Az állatkert eredetileg 20 milliárd forintot szánt a projektre.
Majd 2017 júniusában a Pannon Park megvalósítására még 18,7 milliárd forint állami ámogatást hagytak jóvá, így az állatkert már 43,7 milliárd forintból gazdálkodhatott. A létesítményhez csatlakozó 700 férőhelyes garázsra pedig az eredeti 3,5 milliárd forinton felül 2,2 milliárdot többletforrást adtak. Akkor azt ígérték, hogy épület és a Hermina Garázs 2020. december 31-ig elkészül. Ekkor egyébként felhívták a nemzeti fejlesztési miniszter figyelmét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy az állatkert vagyonkezelésébe kerüljön az egykori ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, a Fővárosi Nagycirkusz ingatlana is. Persányi irodája aztán 2017-ben átköltözött a volt ISZKI Országos Toxikológiai Intézet épületébe, de nem tudni, mennyibe került a költözés és az épület felújítása.
A termálvíz túl forró és túl sok benne a vas
Ha belenézünk a közbeszerzési értesítőbe, akkor láthatjuk, hogy Garancsi cégével kétszer módosították a vállalkozási szerződést. Először 2018 decemberében, miután a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelezte, hogy nem tudja az ígért hőmérsékleten biztosítani a vizet, csak magasabb hőmérsékletű vízzel tud szolgálni. "Az előre nem látható probléma" esetében arra jutottak, hogy alternatív megoldással biztosítják a vizet. Továbbá egy 100 fős szociális blokk kiépítése is szükségessé vált, ez 3,5 millióval drágította a kivitelezést.
A második szerződésmódosítás 2019 augusztusában történt, addigra már az is kiderült, "hogy olyan magas a vas- és mangántartalma a kútvíznek, hogy többlet vízgépészeti rendszerek, plusz vízgépház és többlet víztározó kialakítás szükséges.", mindez 170 millió forint pluszköltséget jelentett.
A városvédő szerint környezetszennyező
"Egyre nagyobbat és nagyobbat álmodott az állatkert igazgatója" – mondja Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője. A városvédő szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, amikor 2013-ban meghozták a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt.
A környezetvédők szemében "akkor szabadult el a pokol", mert a törvény a Városliget területén zajló építkezéseket kiemeli az országos építési szabályokat és előírásokat tartalmazó OTÉK alól. A Biodóm építési engedélye sem ütközött akadályba, amit 2016 februárjában Kosztyu Anikó hivatala adott ki, – az ő a nevéhez több kiemelt kormányzati beruházás gyors engedélyeztetése is kötődik.
A városvédő szerint a Biodómnak a Ligetben zajló más építkezésekkel szemben mindig is pozitív volt a fogadtatása, ezért nem túl hálás feladatot vállalt magára, amikor kritizálni kezdte az építkezést. Sokan egyáltalán nem sajnálták, hogy megszűnik a vidámpark, ahol az elmaradt fejlesztések miatt sok játék már "ócskának" számított, ugyanakkor a kisgyerekes családok álmodni sem tudnának jobb programról egy hideg vagy egy esős hétvégén, mint hogy egy fedett csarnokban állatok között sétálgassanak. Garay Klára szerint az is aggályos, hogy Persányi a legutóbbi sajtótájékoztatón már nem dobálózott számokkal: "borzasztó nagy a baj, ha ő már számokat sem mer mondani." – vélekedik a városvédő.
Garay Klára szerint nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül. Problémásnak tartja azt is, hogy az építkezések előtt a környezetvédelmi hatóság nem írt elő részletes környezeti hatásvizsgálatot.
A városvédő azt sem érti, hogy 2016-ban a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság hogyan fogadhatta el, hogy a Városligeti építési szabályzatot (VÉSZ) több ponton is módosítsák, ami szerint már a zöldfelületbe beleszámít az üvegtető alá beültetett növényzet is. "Ilyen alapon az én fokföldi ibolyámat is beleszámíthatnánk a zöldfelületbe, ami a párkányon van, miközben a szobám fűtésével terhelem a környezetet." – mondja Garay.
A VÉSZ módosítása során Persányi Miklós azt is kérvényezte, hogy az építkezés miatt vegyék le a csillagot a védett épületekről és a védett fákról is. Garay Klára aggódik a műemléki védettséget élvező Hullámvasút jövője miatt is, ami 2016 óta nem jutott karbantartáshoz, és amitől egy karnyújtásnyira fúrták a Biodóm cölöpjeit a földbe.
Egy kis EU-s pénz is csordogál
A városvédő szerint a Biodóm nem egy környezetbarát beruházás, hanem egy környezetszennyező épület. Az a korszerűsítés szerinte is előremutató, hogy a fűtésben részben a Széchenyi Fürdő hulladékhőjét használják fel, azonban a termálvíz önmagában nem elegendő az épület fűtéséhez, ezért az állatkert 2017-ben szerződést kötött a Főtávval.
Garay Klára szerint a távhő használata ebben az esetben nem környezetbarát, – persze jobb, mintha a biodóm kéménye a belvárost szennyezné –, de néhány kerülettel arrébb elő kell állítani azt a hőt a gáz elégetésével. A távhő környezetbarát, ha például egy korábban szénfűtéses lakóházba vezetik be, de nem akkor, amikor egy zöldfelület helyére építenek egy olyan épületet, amit fűteni kell. Az sem igaz, hogy a Biodómhoz nem használnak fel EU-s pénzeket, hiszen a távhővezetékeket EU-s támogatásból építették ki. Persányi Miklós végül tehát felépít egy épületet a Ligetben, aminek az áramfogyasztása a számításaik szerint is egy közepes plázáéval lesz egyenlő.
"Ki kötelez minket arra, hogy Persányi álmát valósítsuk meg?" – teszi fel a kérdést a városvédő. Az állatkert területén valóban szűkös helye van egyes fajoknak, nekik kellene külső és belső kifutókat építeni az új területen, és csupán néhány új állatot kellene beszerezni. Garay Klára szerint a fővárosnak nem szabad bevállalnia az épület jövőbeli üzemeltetési költségeit. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a projektet, és akár az épületet úgy módosítani, hogy a későbbiekben a lehető legkevesebb adófizetői pénzt nyelje el, ehhez pedig szükség lesz egy alapos költséghatékonysági elemzésre.
Hiba volt az állatkert kezébe adni az irányítást
Úgy tűnik, hogy elhibázott döntés volt az állatkert kezébe adni egy ekkora projekt lebonyolítását. Az állatkertnél nincs meg az a tudás, és az az intézményi szervezet, ami alkalmassá tette volna őket egy ekkora feladat lebonyolítására.
Egy kis önkritikát egyébként Persányi is elejtett a december végi sajtóközleményben, amikor közölte, hogy "többlet szakértelem 2019-től jelent meg az Állatkertnél is, amikor üzemeltetési szakemberek is bekapcsolódhattak a beruházásba, akik a megoldásokat elemezték, javításokat javasoltak." A sajtóbejáráson pedig azt mondta, hogy a FÁNK nem professzionális ingatlanfejlesztő. Szerinte a legjobb szakemberekkel próbálták a költségvetést elkészíttetni, de fel kellett, hogy ismerjék a korlátaikat: “ebben voltak olyan területek, amihez kevesek lehettünk."
A fotók a szerző felvételei.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Akár 63 milliárd forintba is kerülhet az állatkerti Biodóm, ha egyáltalán sikerül befejezni | A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/02/05/akar-63-milliard-forintba-is-kerulhet-az-allatkerti-biodom-ha-egyaltalan-sikerul-befejezni/ | 2020-02-06 10:45:07 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nyolc év börtönre ítélte szerdán Kőrös Gusztávot, a Demokratikus Koalíció (DK) volt politikusát elsőfokon a Kaposvári Törvényszék–tudta meg bírósági forrásból a PestiSrácok.hu. Kőrös mellett több társa is börtönbüntetést, illetve pénzbüntetést kapott. A vád szerint magát államtitkárnak, illetve minisztériumi dolgozónak kiadó Kőrös vezette bűnbanda a rászedett vállalkozóktól 168,5 millió forintot csalt ki.
Kőrös Gusztáv, a DK volt megyei vezetőségi tagjával és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség 2018 júniusában emelt vádat többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vádlottak közül tízen – a jelenleg is letartóztatásban lévő Kőrös vezetésével – bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket uniós pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy vesztegető vállalkozóval szemben is vádat emelt. A vádirat szerint a volt DK-s politikus 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki. A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni.
A vádirat szerint Kőrös Gusztáv álnéven – magát hol a pályázatok elbírálásában közreműködő államtitkárnak, hol magas beosztású minisztériumi dolgozónak kiadva – azzal a hamis ígérettel ejtette tévedésbe a vállalkozókat, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül jelentős összegű – akár több száz milliós nagyságrendű –, vissza nem térítendő uniós támogatás elnyeréséhez segíti őket. Ennek fejében különböző összegeket kért, hogy a pénzt a pályázatokról döntő hivatalos személyek befolyásolására, megvesztegetésére fordítja, ám nem voltak ilyen kapcsolatai. A találkozókra Kőröst a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést – így lőfegyvereket utánzó riasztó- és légfegyvereket – viselő vádlott-társai kísérték el. A Kőrös vezette bűnszervezet hat vállalkozót tévesztett meg, akik közül öt személytől 4,5 millió és 80 millió forint közötti, összesen 168,5 millió forintot csaltak ki.
Az ügyész perbeszédében 13 évet kért a volt DK-s politikusra, a Kaposvári Törvényszék ugyanakkor nyolc év börtönnel sújtotta Kőröst, társai közül többen börtönt, illetve pénzbüntetést kaptak. Az ügyről itt írtunk bővebben. | Nyolc év börtönre ítélték a Demokratikus Koalíció volt politikusát | Kőrös Gusztáv, a DK volt megyei vezetőségi tagjával és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség 2018 júniusában emelt vádat többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vádlottak közül tízen – a jelenleg is letartóztatásban lévő Kőrös vezetésével – bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket uniós pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy vesztegető vállalkozóval szemben is vádat emelt. A vádirat szerint a volt DK-s politikus 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki. A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni. | null | 1 | https://pestisracok.hu/nyolc-ev-bortonre-iteltek-a-demokratikus-koalicio-volt-politikusat/ | 2020-02-06 10:48:34 | true | null | null | pestisracok.hu |
Tavaly nyáron számolt be a Napi.hu arról, hogy a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nettó 30 milliárd forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-vel, amely a megállapodás szerint állami szervezetek rendezvényeit fogja lebonyolítani.
Az uniós közbeszerzési értesítőben napokban közzétett adatok szerint az NKOH 2019 végén az Antenna Hungáriát a keretmegállapodás terhére az alábbi feladatokkal bízta meg (a számok minden esetben keretösszegek, melyeknek 30 százaléka csak opció):
A 2020-as Vízilabda Európa-bajnokság kapcsán rendezvényszervezői és kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség számára: nettó 444,1 millió forint
NISZ FÓRUM szakmai ügyfélrendezvény és a NISZ évzáró partnerrendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: nettó 20 millió forint
Mikulás ünnepség és évzáró munkavállalói rendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: 23,95 millió forint
Év végi állománygyűlés rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára: nettó 33 millió forint
A Q2020 nemzetközi konferencia megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos rendezvényszervezési feladatok ellátása a Központi Statisztikai Hivatal részére: nettó 80 millió forint
Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs feladatok ellátása az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. részére: nettó 30,2 millió forint
A kft. korábban komplex kommunikációs feladatok ellátása az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések népszerűsítése kapcsán is kapott Rogánéktól 235 millió forintot. A cég Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztoshoz köthető, és már az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot biztosított számára a kormány.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása: 28 millió forint
Az ITF FED Kupa döntőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. részére: 757 millió forint
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó háttérszolgáltatások biztosítása a Hungarofest Kft. számára: nettó 1,08 milliárd forint
Az Ázsia-Európa Találkozó decemberi Közlekedési Miniszteri Értekezlet és a 2020. I. félévében megrendezésre kerülő follow-up szakértői ülésének teljes körű megszervezése és lebonyolítása, valamint a kapcsolódó komplex kommunikációs feladatok ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére: nettó 206 millió forint
Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2020. évre tervezett eseményei vonatkozásában: nettó 100 millió forint
Az Antenna Hungária Zrt. a hazai műsorterjesztési és telekommunikációs szektor meghatározó szereplője: 2018-ban a cég nettó árbevétele (a korábbi 44, illetve 23 helyett) 38 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 50 millió forint volt.
A rendezvényszervezés (pontosabban konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése) azonban csak tavaly, éppen az NKOH-val aláírt 30 milliárd forintos keretszerződés megkötése idején került fel a cég tevékenységei közé. Erről, valamint arról, hogyan költött el 363,5 millió forintot a Nemzeti Kommunikációs Hivatal – az Antenna Hungária Zrt. révén – az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, itt írtunk bővebben:
2019 harmadik negyedévében 1,8 milliárd forintot költöttek Rogánék az állami cégek rendezvényeire
363,5 millió forintot költött el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az Antenna Hungária Zrt. révén az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, de közel 173 millió jutott a miniszterelnök fogorvosa, Bátorfi Béla által szorgalmazott 2020-as Giro d’Italia kerékpárverseny kommunikációjára is. [featuredbox text=
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: NISZ Fórum, 2019 (fotó: NISZ / Facebook) | Mikulás-ünnepség 24 millióért: 2,8 milliárd ment el az állami cégek rendezvényeire az év végén | Újabb elemei derültek ki annak a keretszerződésnek, amelyet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly nyáron kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel. A legutóbb közzétett tájékoztató szerint 2019 utolsó negyedévében összesen 2,8 milliárd forintot költöttek az állami cégek és szervek rendezvényeire. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/05/mikulas-unnepseg-24-millioert-28-milliard-ment-el-az-allami-cegek-rendezvenyeire-az-ev-vegen/ | 2020-02-06 10:50:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Farkas Anna Gyöngyösön született, és ma is ott él. Egészségügyi menedzseri és gazdasági üzemmérnöki diplomával rendelkezik. 2010 óta dolgozik az egészségügyben, 2012 óta a Szent Margit Kórház gazdasági igazgatója. 2019-ben Gyöngyösön a 7. választókerületben indult a Városom, szeretlek Egyesület-FIDESZ-MPSZ-KDNP koalíció képviselőjeként.
A Kékesonline portálnak a tavalyi kampány során elmondta, hogy hálás a sorsnak, Bús Balázsnak, Óbuda tavaly leváltott Fideszes polgármesterének, és dr. Badacsonyi Szabolcsnak, az idén januárban, Kásler Miklós által indoklás nélkül elbocsátott kórházi főigazgatónak, amiért a fővárosban fejlesztheti szakmai tudását.
Ugyanebben az interjúban fejtette ki Farkas azt is, hogy jó szakmai kapcsolatot ápol dr. Kásler Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterével, Varga Mihály pénzügyminiszterrel, a Fidesz egyik egykori alelnökével, továbbá munkakapcsolatot alakított ki Tarlós István ex-főpolgármesterrel is.
„Soha nem hagytam el a várost, most sem, mikor a munkám Budapestre szólít.” – írta a tavalyi kampányszövegében. Talán a Gyöngyös és Budapest közötti körülbelül 80 kilométeres táv miatt van az, hogy az ő részére bérelt gépjárművek sokkal nagyobb távolságokat tesznek meg, és sokkal többe kerülnek, mint a kórház főigazgatójának vagy a dolgozóknak bérelt gépjárművek.
Derda Ádám (Momentum) III. kerületi képviselő és átláthatósági tanácsnok ugyanis közadatigénylésben kérte ki a Szent Margit Kórház által bérelt gépjárművek adatait, és meglepően nagy számokat kapott válaszul.
„Tavaly nyáron óbudai lakosok jelezték nekem, hogy korábban többször is luxusautókat láttak a kórház parkolójában és bizonyára a vezetőségből használhatja őket valaki. A helybeliek felháborítónak tartották ezt úgy, hogy nem is olyan régen a kórház dolgozói önkéntes munka keretében festették ki az intézmény egyik osztályát, mert nem volt pénz festékre. Ez indított arra, hogy kikérjem a vonatkozó adatokat és lássam a valós képet. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy feltűnően sokat költöttek a nyilvánosan a Fidesszel szimpatizáló gazdasági igazgató gépjárműbérlésére.” – mondta Derda az Átlátszónak.
A Derda Ádám által megkapott adatok szerint 2017-ben Farkas Anna, a Szent Margit kórház gazdasági igazgatója 4 különböző autót használt: február végéig egy 2014-es Volvo V40-et, március és július között egy 2017-es BMW 418D-t, augusztustól novemberig egy 320i tipusú BMW-t majd egy 2017-es BMW 420D-t bérelt neki az intézet.
A kórház által Derdának elküldött adatok (amikben mi egy hibát találtunk) szerint a 4 autó abban az évben összesen nettó 4,2 millió, vagyis bruttó 5,4 millió forintba került, és Farkas Anna összesen 50 533 kilométert tett meg velük.
Ez azt jelenti, hogy 351 nap alatt naponta átlagosan 144 kilométert tett meg a bérelt gépjárművekkel. Ha csak a munkanapokat számoljuk az évben, akkor 210 kilométert naponta.
Különösen kiugró a február, amikor Farkas napi 184 kilométert, vagy munkanaponként 284 kilométert tett meg átlagosan a Volvo V40-nel, és szintén kiemelkedő a május, amikor a BMW 418d-vel napi 186 kilométer volt az átlaga, és munkanaponként 260 km.
A legdrágább pedig a novembertől használt 2017-es BMW 420d volt, ami az első bérleti díjjal együtt bruttó 1,5 millió forintba került, vagyis napi 25 000 forintba.
Ezt, a PLZ-658 rendszámú autót láttuk a Szent Margit Kórház parkolójában, a Farkas Anna számára fenntartott helyen parkolni most is.
Összehasonlításképpen: Farkas Anna autói 50.533 kilométert futottak 2017-ben, míg a másik három autó, a főigazgató számára bérelt Mazda 6, és a dolgozói állomány számára bérelt Ford Focus és Opel Vivaro összesen kevesebb, mint 58.000 kilométert tettek meg ugyanennyi idő alatt. És míg ez a három autó összesen került bruttó 8 millió forintba 2017-ben, Farkas Anna autóira bruttó 5,4 millió forintot költött a kórház.
„Ötvenezer kilométerből egyszer meg lehet kerülni a Földet és még egy London-Vlagyivosztok út is belefér ráadásnak. Mindenki felteheti magának a kérdést, hogy az óbudaiak érdekében költik-e el az állampolgárok pénzét egy olyan intézményben, ahol tisztasági festésre nem mindig van pénz, de a gazdasági igazgató BMW-ire akad 5 millió forint?” – nyilatkozta lapunknak Derda Ádám.
Ő is kiemelte, hogy mindeközben a kórház különböző termeinek korszerűsítését, felújítását a helyiségek örökbeadásával tudják finanszírozni.
Rutai Lili
A fotók a szerző felvételei. | Évi 5,4 millió forintot költött a Szent Margit Kórház a fideszes gazdasági igazgató luxusautóira | Farkas Anna, az óbudai Szent Margit Kórház gazdasági igazgatója a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz egyik képviselőjelöltje volt Gyöngyösön. A momentumos Derda Ádám által kikért adatok szerint Farkasnak 2017-ben a kórház 4 luxusautót bérelt, és bruttó 5,4 millió forintot költött rájuk közpénzből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/03/evi-54-millio-forintot-koltott-a-szent-margit-korhaz-a-fideszes-gazdasagi-igazgato-luxusautoira/ | 2020-02-03 10:53:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2019 júliusában nettó 20 milliárd forintos keretszerződést kötött a MÁV Zrt. a saját leányvállalatával, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Zrt.-vel a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat nagygépes pályakarbantartási feladataira. A megbízás elsőre problémamentesnek tűnik: ki más végezné a vasúti karbantartást, mint a MÁV saját vállalata, amelynek éppen ez a feladata?
Épp ezért a MÁV Zrt. nem írt ki közbeszerzést sem, a közbeszerzési törvényt ugyanis nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, ha
a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és a létesítő okirata kiköti, hogy a közös vállalkozást létrehozó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a közös vállalkozás tagjai maradnak.
Leegyszerűsítve: mivel a MÁV Zrt.-nek van egy olyan leányvállalata, amelynek a karbantartás a fő feladata, ilyen munkákra – értékhatártól függetlenül – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ez történt a két és fél évre kötött szerződés (.pdf-ben itt találja) esetében is, a megbízás pályáztatás nélkül, közvetlenül a MÁV FKG Kft.-hez került.
A közbeszerzés elhagyása az érintett cégeknek könnyebbség, a közpénzek útjának követését azonban nehezíti, mert amíg egy pályáztatásnál jobb esetben feltüntetik a munkába bevont alvállalkozókat, addig a házon belüli megbízásnál nem.
Információink szerint a MÁV pályakarbantartási munkálataiba is bevontak alvállalkozót, így közérdekű adatigényléssel kértük ki e cégek listáját. Az állami vasútvállalat válaszában azt közölte, hogy a MÁV FKG Kft. a vágányköszörülési feladatok elvégzésére bevonta a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t.
Ez pedig megerősítette korábbi értesüléseinket, amely szerint a hatalmas megbízás nyertese ugyan egy állami cég, alvállalkozói szinten azonban Mészáros Lőrinc birodalmába ütközünk.
A V-Híd Vagyonkezelő Kft. tulajdonosa az a V-Híd Építő Zrt., amelyet 2018-ban vásárolt meg Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. Hogy cégük pontosan mennyi pénzhez jut a 20 milliárdos keretből, azt csak a szerződés lejárta után lehet megállapítani.
Mindenesetre minimum aggályosnak tűnik, hogy a MÁV arra hivatkozva hagyja el a közbeszerzést, hogy van karbantartó cége, a közpénz egy része mégis Mészárosék cégéhez kerül.
A V-Híd életében a mostani, állami megbízás bizonyára a kisebbek közül való: nemrég a G7.hu írta meg, hogy a Mészáros-cég csaknem 55 milliárd forintért épít vasútvonalat a debreceni BMW-gyárhoz. Azonban még ez is eltörpülhet a leginkább kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése mellett, amelyet két kínai cég mellett Mészáros RM International Zrt. nevű érdekeltsége nyert el. Alvállalkozói szinten itt minden jól ismert Mészáros-rokon érdekeltsége megjelenik, a bevont cégek egyike pedig ugyancsak a V-Híd Zrt.
A Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárd forintos felújítási munkálatainál nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, a hatalmas munkát látszólag a felcsúti birodalomtól független cégek végezték, csak később tudtuk kinyomozni, hogy alvállalkozóként több Mészáros-közeli cég is pénzhez jutott, ráadásul a dollármilliárdos vejének, Homlok Zsoltnak a bevonásával: | Hiába van a MÁV-nak pályakarbantartó cége, Mészárost nem lehet kikerülni | Leegyszerűsítve: mivel a MÁV Zrt.-nek van egy olyan leányvállalata, amelynek a karbantartás a fő feladata, ilyen munkákra – értékhatártól függetlenül – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ez történt a két és fél évre kötött szerződés (.pdf-ben itt találja) esetében is, a megbízás pályáztatás nélkül, közvetlenül a MÁV FKG Kft.-hez került.
A közbeszerzés elhagyása az érintett cégeknek könnyebbség, a közpénzek útjának követését azonban nehezíti, mert amíg egy pályáztatásnál jobb esetben feltüntetik a munkába bevont alvállalkozókat, addig a házon belüli megbízásnál nem.
Információink szerint a MÁV pályakarbantartási munkálataiba is bevontak alvállalkozót, így közérdekű adatigényléssel kértük ki e cégek listáját. Az állami vasútvállalat válaszában azt közölte, hogy a MÁV FKG Kft. a vágányköszörülési feladatok elvégzésére bevonta a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/02/06/mav-palyakarbantartas-v-hid/ | 2020-02-06 10:56:27 | true | null | null | 24.hu |
Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.
A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A korábban letartóztatásban lévő ügyész és pénzügyőr az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek
Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év. Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőröket és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen. | Vádat emeltek egy volt ügyész és egykori pénzügyőrök ellen korrupció miatt | Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/06/vbudapest-ugyesz-penzugyor-ugyved-vademeles/ | 2020-02-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly nyáron a 24.hu számolt be arról, hogy Balásy Gyula 2018 októberében megvásárolt a II. kerületben egy 1800 négyzetméteres telken álló 800 négyzetméteres épületet, ami korábban panzióként működött. A cégadatbázis szerint az óriási ingatlan a vásárlás után egy évvel, 2019 októberében lett Balásy két reklámcége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. székhelye.
De nem csak a kormányzati propaganda-kampányokat levezénylő vállalkozásoknak ad otthont ez a II. kerületi hatalmas épület: itt van a székhelye Balásy Gyula tavaly szeptemberben bejegyzett építőipari cégének, a Lounge Homes Kft.-nek is, amiről az mfor.hu írt először.
A rózsadombi luxusvillán még most, 2020. február elején is dolgoznak, de úgy tűnik, hamarosan véget érnek a felújítási/átalakítási munkálatok. Drónvideón mutatjuk az ingatlant.
Budai luxusvillába költöztek Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó from atlatszo.hu on Vimeo.
Az idén 41 éves Balásy Gyula az Index 2018-as portrécikke szerint szerény ember, és nem csak teríti a kormánypárt üzeneteit, hanem el is hiszi a Fidesz-propagandát. Az Index információi szerint Balásy már a 2005-ös, első fideszes nemzeti konzultáció idején is a pártnak dolgozott, de a neve 2015-ben lett közismert, amikor kiderült, hogy az ő cégei készítették a migránsellenes, “Ha Magyarországra jössz” feliratú kék kormányplakátokat.
Még ugyanabban az évben az újonnan létrehozott, Rogán Antal irányításával működő Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó, szintén frissen alakult Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kiírt egy nettó 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést az állami cégek és szervek kommunikációjára. A tendernek három nyertese volt: Rogán Antal Pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a vállalkozásai, és Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégei, valamint a Mindshare Médiaügynökség Kft.
2016-ban az NKOH hasonló kommunikációs közbeszerzésén viszont a Mindshare helyett Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. lett a befutó, és azóta rengeteg közpénzmilliárd vándorolt hozzájuk. Főleg mióta 2018-ban Csetényi Csaba és Kuna Tibor kegyvesztett lett, ezért kizárólag a Balásy-érdekeltségek kapják az állami reklámmegbízásokat.
Ők intézik az állami cégek és szervek különböző hirdetéseit is, de a legdrágább és legemlékezetesebb munkáik a Fidesz-kormány politikai üzeneteinek terjesztése (pl. az “Állítsuk meg Brüsszelt!”, Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, Stop Soros” szlogenű kampányok), amire évente tízmilliárdokat költ az állam. A G7 tavaly decemberi összesítése szerint Balásy Gyula cégei az elmúlt 3 évben 90 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak.
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft. szintén nem paanszkodhat: nettó árbevétele 2014-ben még csak 298,6 millió forint volt, 2018-ban viszont már 7,7 milliárd (26-szoros növekedés), a cég adózott eredménye pedig a 2014-es 16,6 millióról 2018-ra 2 milliárd forintra nőtt (120-szoros emelkedés).
Mindkét cégnek Balásy Gyula az egyedüli tulajdonosa, így a vállalkozások adózott eredménye, vagyis az általuk termelt haszon őt gazdagítja. Balásy tavaly a két cég 2018-as eredményeiből 6,3 milliárd forint osztalékot vett ki, 2018-ban pedig a 2017-es profitból 1,3 milliárd forintot tett zsebre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Fotó és videó: Németh Dániel | Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei | A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/06/budai-luxusvillaba-koltoztek-a-kormanypropagandabol-meggazdagodott-balasy-gyula-reklamcegei-dronvideo/ | 2020-02-07 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits