text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A feleség a takarítást napi két munkaórában végezte el, viszont ezért teljes munkaidős fizetést, nettó 130 ezer forintot kapott. A bíróság megállapítása szerint 2014 és 2016 között az önkormányzat a megbízási szerződések alapján közel két és félmillió forintot fizetett ki a polgármester feleségének, ez pedig több mint havi 116 ezer forinttal haladta meg a munkáért járó indokolt havi összeget.
Budait decemberben garázdaság és súlyos testi sértés miatt egy év két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, mert még 2017-ben megverte Drávapiski polgármesterét.
Az RTL Híradójának értesülése szerint az önkormányzatnál azt tervezték, hogy 6 havi bérrel megjutalmazzák, de erről végül nem döntöttek a képviselők.
Az új polgármestert négy hónapon belül választja meg a falu. Addig a jelenlegi alpolgármester vezeti a települést. | Méltatlanság miatt lemondott a hűtlen kezelés és csoportos garázdaság miatt elítélt polgármester Alsószentmártonon | Méltatlanság miatt pénteken lemondott Budai László alsószentmártoni polgármester, akit előbb hűtlen kezelés, majd csoportos garázdaság miatt ítélték felfüggesztett börtönre. Ha nem mond le, a bíróság fosztotta volna meg hivatalától. A polgármester a 2014-es megválasztása után úgy határozott, hogy az önkormányzati épületek takarításával a feleségét bízza meg. A településvezető utasítására a falu alpolgármestere - az ügy másodrendű vádlottja - kötött megbízási szerződést a nővel. | null | 1 | https://444.hu/2020/03/02/meltatlansag-miatt-lemondott-a-hutlen-kezeles-es-csoportos-garazdasag-miatt-elitelt-polgarmester-alsoszentmartonon | 2020-03-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
“2015-ös kormánydöntést követően, több évnyi előkészítési munka előzte meg a kivitelezést” – írta tavalyi cikkében a Magyar Építők a nagylaki elkerülő átadásakor.
A közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt és a Hódút végezte a 4451-es jelű út megerősítését, szélesítését az M43 autópálya csanádpalotai csomóponttól a Nagylak keleti elkerülőig, valamint építette meg a 448-as számú Nagylak keleti elkerülőt.
Az összesen nettó 3,3 milliárd forintos megbízásért 3,1 kilométeren megerősítették a már meglévő utat, 2,2 kilométeren pedig új, 2×1 sávos szakaszt is építettek. Emellett a nagylaki közúti átkelőnél körforgalmi csomópontot, a teherforgalom ellenőrzésére pedig egy vizsgálóépületet alakítottak ki.
Az utat Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Locskai Zoltán nagylaki polgármester, Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője és Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója adta át. A kilométerenként több mint 600 millió forintért épült útnak 2018-ban kezdtek hozzá, 2019 májusában avatták.
Vagyis még nincs egyéves, de már több helyen felbontották. Nagylak és az autópálya között több helyen nagy felületen felmarták az aszfaltot, mintha több évtizedes kátyúk nyomát kellene eltüntetni – az alig egy éves úton. Az utat átadása után teljes hosszában 448-as útra számozták át.
A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére azt írta, “a korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósult 448-as számú Nagylak elkerülő út egy szakaszán a kivitelező saját költségén, garanciális javítási munkák keretében összesen nagyjából 120 m2-es felületen a kopóréteg korrekcióját végezte el melegaszfaltos technológiával.”
Arra a kérdésünkre, hogy mi és miért ment tönkre, nem válaszoltak.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a 2012-ben 3,1 milliárd uniós forintból felújított Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti út is erősen töredezik:
A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út
2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak.
Fotó: Útjavítási munkálatok a 448-as úton. Szerző: Segesvári Csaba | Egy évet sem bírt a 3,3 milliárdért épült nagylaki elkerülő út, már foltozni kell | Tavaly májusban avatta Lázár János a kormánykedvenc Duna Aszfalt ügyvezetőjével a nagylaki elkerülőt. Az út egy évig épült, és egy év használat után már javítgatni kell. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/03/03/egy-evet-sem-birt-a-33-milliardert-epult-nagylaki-elkerulout-mar-foltozni-kell/ | 2020-03-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tavaly februárban adta el ezt a 9 ezer négyzetméteres területet a kispesti önkormányzat. Jóval a piaci ár alatt, négyzetméterenként 2 ezer forintért. Így a másfél focipályányi területért összesen 18 és fél millió forintot kaptak.
A telek eladáskor csupán sport-és rekreációs célra volt használható, azonban az év elején életbe lépett kerületi építési szabályzat már lakóövezetbe sorolja, ami alapján ide akár már lakóingatlan is építhető.
A telket a Mr. Negyven Százaléknak is nevezett kispesti vagyonkezelő vezetője, Kránitz Krisztiánnak az ügyvédje vette meg. A HírTV által nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Kránitzot Gajda Péter, kispesti szocialista polgármester embereként említik.
"Riporter: Ön a vagyonkezelő vezetőjeként komoly vagyon - ingatlanok, pénz - fölött diszponál. Történt ezzel kapcsolatban visszaélés az elmúlt években?
Kránitz Krisztián: Természetesen nem."
Kránitz tavaly ősszel tagadta az Informátornak, hogy visszaélés történt volna az általa kezelt kispesti vagyonnal. Szerettük volna megkérdezni a 9 ezer négyzetméteres telekügyről a kispesti vagyonkezelő vezetőjét, de adásunkig nem válaszolt.
A kerület polgármestere szerint az eladással minden szabályosan zajlott. Gajda Péter most mégis vizsgálatot rendelt el a a kispesti telekeladások ügyében.
"Az elmúlt két hétben, amikor egy másik ügyben elkezdték a kispesti önkormányzat telekeladásait vizsgálni, én akkor az összes tavalyi, tavalyelőtti elidegenítéseinket bekértem, és egy vizsgálatot rendeltem el, ezek kapcsán. Ennyit tudok most önnek mondani"
- fogalmazott Kispest polgármestere, Gajda Péter.
A kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron játszott ki egy önállóan nem beépíthető telket a kerületben. A vevő az önkormányzat építési irodáját vezető, Guzmics Zsombor anyósa volt, aki a lányának ajándékozta a telket, amelyen mégis felépítettek egy luxus társasházat.
Kispest fideszes önkormányzati képviselője elmondta: mindkét szerződést egy olyan valaki intézte, aki jelenleg a kispesti antikorrupciós vizsgálóbizottság tagja.
"Az adásvételi szerződést ugyanaz az ügyvédnő ellenjegyezte, aki a névjegyével ellátta a Guzmics-féle teleknek is a szerződését, ez többek között azért is aggályos, mert ez az ügyvédnő jelen pillanatban az önkormányzati antikorrupciós és tényfeltáró vizsgálóbizottságnak a tagja"
- mondta a kerület fideszes önkormányzati képviselője, Dódity Gabriella.
Dódity Gabriella hozzátette, aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének ügyvédje ilyen értékesítési körülmények között jutott hozzá a területhez. | A piaci ár alatt jutott telekhez Kispesten Kránitz Krisztián ügyvédje | Újabb gyanús földügylet Kispesten. A HírTV tudta meg, hogy jóval áron alul értékesített a szocialista önkormányzat egy csaknem 9 ezer négyzetméteres területet. Ráadásul a telket potom pénzért a Mr. Negyven Százaléknak nevezett Kránitz Krisztián ügyvédje vette meg. Gajda Péter polgármester szerint minden törvényes volt, ennek ellenére most mégis vizsgálatot rendelt el. Kispest fideszes önkormányzati képviselője szerint aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének jogi képviselője ilyen áron jutott hozzá a területhez, ráadásul a kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron adott el egy telket - tette hozzá. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-piaci-ar-alatt-jutott-telekhez-kispesten-kranitz-krisztian-ugyvedje-2496223 | 2020-03-03 12:40:05 | true | null | null | HírTv |
A Nézőpont Csoport cége, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte el a kormányzat médiaszemlézésre, médiakutatásra és médiaelemzésre kiírt közbeszerzését. A kormány számára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kötött szerződés az uniós tenderértesítőben jelent meg a napokban. Nem volt verseny a megbízásért: a nyílt eljárásra egyetlen cég, az Observer jelentkezett, aki meg is nyerte a közbeszerzést. A tendert tavaly decemberben hirdették meg, a nettó 5 milliárd forintos szerződést pedig 2020. február 21-én kötötték meg a felek – ezt először a Media1 hozta nyilvánosságra. A szerződés időtartama 36 hónap, azaz három év, ami további egy évvel hosszabbítható meg.
A nyertes cégnek azokat a jogalkotói vagy jogalkalmazói feladatokat és azokkal összekapcsolódó kommunikációs tevékenységeket kell monitoroznia, amelyeket központi kormányzati intézmények végeznek. Az ITM elég sok mindenre kiterjedő médiamonitor-szolgáltatásban gondolkodik, a megrendelés szerint az Observernek többek között az alábbi feladatokat kell elvégeznie:
Médiaszemlézés címszó alatt naponta egy alkalommal el kell készíteniük a hírműsorok tartalomjegyzékét, munkanaponként két alkalommal belföldi hírösszefoglaló szemlét, munkanaponként egy alkalommal pedig világsajtó-szemlét kell összeállítaniuk. Emellett heti egy alkalommal a közép-európai országok politikai és gazdasági híreinek magyar nyelvű összefoglalása, és munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemle összeállítása is a megbízás részét képezi.
A médiakutatáshoz tartozik például a különböző médiumok közönségkutatása, (amihez negyedévente 6 000 főt kell személyesen megkérdezniük), és a médiahatás-kutatás, negyedévente 12 alkalommal.
Médiaelemzés során hírműsorelemzést és hírelemzést kell végezniük hetente egy-egy alkalommal, továbbá Magyarország-kép médiaelemzést negyedévente egy alkalommal.
Korábban is a cégcsoport végezte a monitorizálást
Az ország legnagyobb médiafigyelőjét, az Observert 2018-ban vásárolta fel a kormányközeli Nézőpont Csoport. A cégcsoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Miniszterelnökség egykori jogi ügyekért felelős államtitkára.
A Mráz Ágoston által vezetett Observer 2016-ban 331 millió, 2017-ben 648 millió, 2018-ban pedig 673 millió forint forgalmat bonyolított le, vagyis a most elnyert közbeszerzés a cég utolsó 3 évi árbevételének a háromszorosa.
Ugyanezt a munkát 2015-2018 között a Nézőpont Intézet alá tartozó Médianéző Kft. nyerte el három évre, 4,4 milliárd forintért, a szerződést akkor további egy évre meghosszabbították, 1,3 milliárd forintért.
A Médianéző a monitorizálást 2012 elejétől és 2014 végéig évi 360 millió forint értékben végezte. A kormányzati médiamonitoring rendszerét 2011-ben központosították, a kormány akkor többek között a költséghatékonysággal érvelt. Azonban az alábbi grafikon jól látszik, hogy a kormányzati sajtófigyelés évről évre több közpénzt emészt fel. | A Nézőpont Csoport cége 5 milliárdért végez médiafigyelést a kormánynak | Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/03/a-nezopont-csoport-cege-5-milliardert-vegez-mediafigyelest-a-kormanynak/ | 2020-03-03 15:30:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még a nemzeti együttműködés rendszerében is szokatlan titkolózás közepette osztogat százmilliós, vissza nem térítendő támogatásokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – derítette ki a 24.hu.
Birtokunkba került dokumentumok alapján az MTÜ, illetve az irányítása alatt álló Kisfaludy 2030 Zrt. több mint nyolcvan olyan, egyedi döntésen alapuló pályázatot tart nyilván, amelyek közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós pénzosztásoknál megszokottaktól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem is egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így aztán feltehetően informális csatornákon, akár személyes ismeretségek útján kerültek a turisztikai ügynökség asztalára.
A jelek szerint bennfenteseknek kitalált pályázati úton keresztül az MTÜ mostanra már számos projektet támogatott, helyenként akár több százmillió forinttal. A kifizetések tényét viszont csak azután tették közzé a Kisfaludy honlapján, hogy egyes, tudomásunkra jutott támogatások részleteire rákérdeztünk a turisztikai ügynökségnél. Árulkodó, hogy az állami ügynökség, illetve a Kisfaludy 2030 Zrt. ezután is kizárólag annak a hat projektnek a támogatási adatait publikálta egy hosszú, más pályázatok kedvezményezettjeit is tartalmazó lista részeként, amelyekről érdeklődtünk. Holott információnk szerint jóval több – ahogy említettük, több mint nyolcvan – „egyedi pályázat” van már a nyilvántartásukban.
Az „egyedi pályázatok” átláthatatlan rendszerének részletes megismerése érdekében a 24.hu még tavaly decemberben küldött közérdekű adatigénylést az MTÜ-nek, valamint a Kisfaludy 2030 Zrt.-nek. A szúrópróbaszerűen kiválasztott hat pályázattal kapcsolatban a többi között arról érdeklődtünk:
a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei honnan értesültek az „egyedi pályázat” lehetőségéről?
Volt-e pályázati kiírás, ha igen, az hol érhető el?
Mi a pályázatok azonosító száma?
Milyen formában jelentkeztek a lehetőségre a kedvezményezettek?
A törvényben megszabott 30 napos határidő elteltével nem kaptunk választ az állami szervtől. Végül telefonon utolértük Guller Zoltánt, az MTÜ vezérigazgatóját, aki utánanézett megkeresésünknek, és azt állította: a turisztikai ügynökség rendszere levélszemétként kezelte adatigénylésünket, ezért annak teljesítéséig türelmünket kérte.
Várakoztunk, sőt újra elküldtük kérdéseinket, az MTÜ pedig ki is használta az újabb 30 napos határidőt, majd egy olyan, mindössze két bekezdésből álló választ küldött, ami egyetlen fontos kérdést sem tisztázott. Mindössze annyit ismertek el, hogy „egyedi – ad hoc jellegű – támogatási kérelmekről” van szó, amiket „egyedi döntés útján támogattak”. Hogy miként kerültek a projektek az MTÜ elé, kik és hogyan döntöttek róla, az nem derült ki, mindössze ezt írták: „a támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntések a turisztikai szakmai szempontok érvényesítése mellett születtek”. A támogatások forrása pedig a válasz szerint a 2020-as költségvetés turisztikai fejlesztési célelőirányzata.
Az MTÜ azt válaszolta, hogy a levelünkben felsorolt támogatási jogviszonyok adatai a Kisfaludy 2030 Zrt. honlapján megtalálhatók. Az oldalon akkoriban valóban megjelent egy táblázat, amely már ismert pályázatok adatai mellett az általunk megnevezett projekteket is tartalmazta. Ezt azonnal észrevette a Népszava, amely múlt pénteken a táblázat nyomán megírta, hogy több száz millió forintos támogatást kapott Zoób Kati divattervező cége, és megjegyezte, hogy a döntési mechanizmusról semmit sem tudni.
Divatmúzeum 800 millióért
Zoób Kati projektje egyike annak a hatnak, amelynek részleteiről még decemberben érdeklődtünk az MTÜ-nél. Az „egyedi pályázatot” benyújtó divattervező 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, hogy elhelyezze divatgyűjteményét és egy alkotóházat hozzon létre. Erről az ötletéről korábban több interjúban is beszélt.
Mivel a turisztikai ügynökség nem tisztázta a támogatás körülményeit, megkerestük Zoób Katit is a kérdéseinkkel. Ő két alkalommal is személyesen válaszolt kérdéseinkre, másodjára pályázatának dokumentációját is bemutatta. Ebből kiderült, hogy a divattervező komoly munkát tett le az MTÜ asztalára, és jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hogy balatonfüredi villájában kialakítsa az alkotóházat.
Arra viszont a személyes találkozók alkalmával sem derült fény, hogy pontosan hogyan jelentkezett a divattervező az MTÜ-nél, és honnan értesült arról, hogy nyilvános pályázati kiírás híján egyedi ötlettel is meg lehet keresni az állami szervezetet a támogatás reményében.
Zoób Kati nem tudta megmondani, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
A divattervező azt a támogatói okiratot is megmutatta, amely rögzíti a 811 millió forintos állami támogatás részleteit. Ebben a dokumentumban sem szerepel pályázati azonosító szám, sem egy konkrét pályázat megnevezése. Érdekes ugyanakkor, hogy a támogatói szerződést már 2019 februárjában aláírták, ám az MTÜ-nek mégis csak egy teljes évvel később jutott eszébe ezt közzé tenni, épp azután, hogy a pályázatról érdeklődtünk.
A divatmúzeum egyébként Balatonfüred fő utcáján nyílik majd meg, az épületen már tábla hirdeti, hogy állami támogatásból valósul meg a beruházás, de konkrét pályázat megnevezése ezen sem olvasható.
A polgármester az MTÜ-vezérnek írt
Nem Zoób Kati az egyetlen, aki bevallottan maga fordult a turisztikai ügynökséghez, Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy szakmai támogatását kérje. A birtokunkba került dokumentumok alapján a boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott, és az összeg egy részét már meg is kapta.
Ami biztosan tudunk:
a várdombi magasösvény fejlesztésére 383 millió forint jutott a településnek.
A Gömbkilátó és környezete fejlesztésére két részletben összesen 81 millió forinthoz jutottak.
Pályáztak további 745 millió forintra a János-hegy turisztikai fejlesztésére.
A balatonboglári Gömbkilátó üzemeltetője, a Sziszi Kft. tulajdonosa Csiszár Szilárd egyedül is pályázott, például magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot.
Balatonboglár polgármesterének is feltettük kérdéseinket, tőle tudjuk, hogy ők keresték meg az MTÜ-t elképzeléseikkel, és nem egy pályázati kiírásra jelentkeztek.
„Több egyedi projektötletet küldtünk az ügynökségnek, ezek közül a magasösvény fejlesztését támogatták” – közölte lapunkkal Mészáros Miklós, majd hozzátette, „minden településnek lehetnek ötletei,
nem lehet elvárni és megvárni azt, míg az MTÜ kiír egy pályázatot magasösvények fejlesztésére.
A polgármester önjáróságának bizonyítéka, hogy csak egy hónappal azután vitte a képviselő-testület elé a várdombi fejlesztés ügyét, hogy Guller Zoltán támogatását kérte. Az előterjesztésben ráadásul Mészáros azt kérte a testülettől, hogy „biztosítson lehetőséget a fejlesztés forrásának feltérképezésére”. Az ülésen pedig a polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy:
egy pályázatra várunk, ha ez a pályázat megjelenik esetleg a közeljövőben, akkor nyilván visszakerül a kérdés a testület elé.
Hogy a boglári vállalkozó, Csiszár Szilárd megkapja-e a kalandparkfejlesztésre kért 66 millió forintot, az egyelőre nem tudni, viszont esetében már az is érdekes, hogy miért egyedi pályázatot adott be, amikor az MTÜ-nek volt (igaz, csak 2017 decemberéig szóló) pályázati kiírása kimondottan balatoni kalandparkok fejlesztésére.
Mégis más kalandparkosok is inkább az egyedi jelentkezést választották. 923 millió forint támogatást kapott például így a Zobori Kalandozoo Kft. a zalaszabari kalandpark élménykínálatának fejlesztésére. A cég tulajdonosa Szabadics Zoltán, aki eddig is a turizmusfejlesztési támogatások nagy nyertesei közé tartozott, tavaly arról számoltunk be, hogy cégei összesen 1 milliárd 816 millió forinthoz jutottak a Kisfaludy-programból, túlnyomó részét egy balatonfüredi szálloda építésére, a kisebbet egy zalaszabari borpanzióra fordíthatják. De a Napi.hu cikke szerint Szabadics hullámvasutas élményparkja is kapott már csaknem egymilliárd forint támogatást, a beruházás eredményét Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter adta át tavaly áprilisban. A jelek szerint azonban a Kis-Balaton mellett található kalandpark „élménykínálata” még tovább fejleszthető közpénzből, a hírek további vidámparki gépekről és állatsimogatóról szóltak a múlt nyáron.
Szintén egyedi támogatásban részesülhet a Bobo Fun Kalandpark kialakítása Alsópáhokon. Az előkészítési szakaszra 15 millió forintot már kapott is a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft., amelynek tulajdonosa Baldauf Csaba, a szállodaszövetség alelnöke. A projekt összesen 850 millió forintba kerülne a birtokunkba került dokumentumok szerint. Amúgy Baldauf cégének is jutott már nemrég 304 millió forint a turizmustámogatásból a Kolping Hotel Spa & Family Resort fejlesztésére.
A pénzt még nem kapták meg, de már megvan, ki költi el
A vissza nem térítendő támogatások nyertesei között figyelemre méltó a BDJK-Real Estate Kft. is: a társaság információnk szerint csaknem másfél milliárd forintra pályázik, de a projekt előkészület alatt áll, így egyelőre még csak 31 millió forintot kaptak meg biztosan a Kisfaludy honlapjára feltöltött adatok szerint. Céljuk a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyban interaktív vadászati kiállítótér és kulturális funkciók kialakítása, valamint a kastély környezetének rehabilitációja.
A kastélyt a miniszterelnök veje, Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg 2016-ban, aztán gyorsan tovább is adta Tiborcz volt üzlettársa, Paár Attila cégének, ám a győri milliárdos is túladott a patinás épületen 2018-ban. De messzire nem került, a vevő, az Excidit Befektetési Kft. ugyanis több szálon kötődik Paárhoz. Nem sokkal ezt követően írtak ki közbeszerzési pályázatot a kastély felújítására, amit éppen Paár Attila cége nyert el egyedüli pályázóként. A felújítás költsége több mint hárommilliárd forint, aminek csaknem a felét az MTÜ, illetve a Kisfaludy támogatásából kívánják fedezni.
Bár a rendelkezésre álló adatok szerint eddig nem kapta meg a BDJK-Real Estate Kft. a teljes, másfél milliárdos vissza nem térítendő támogatást, a cég és Paár Attila is magabiztos, ugyanis már a pályázat elbírálása előtt lezavarták a közbeszerzést. Így kedvező döntés esetén rögtön meg is kezdhetik a munkát. A már elnyert 31,5 milliós összeget egyébként szintén csak azután tette nyilvánossá az MTÜ, hogy a bodajki projektre is rákérdeztünk.
Annak reményében, hogy idővel az összes, eddig titkolt pályázat körülményei megismerhetők lesznek, a 24.hu-n hamarosan újabb cikkeket közlünk a témában.
Kiemetl kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség | Egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Ilyen „egyedi pályázat” útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező, míg Balatonboglár fideszes önkormányzata több mint egymilliárd forint támogatást igényelt. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg, bár az MTÜ a másfél milliárd forintos támogatási kérelemből egyelőre csak 31 millió forint odaítéléséről tájékoztatott. Több mint nyolcvan hasonló pályázat létezhet, de a turisztikai ügynökség csak annak a hatnak az adatait tette fel honlapjára, amelyekre konkrétan rákérdeztünk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/26/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-tamogatas-zoob-kati-balatonboglar/ | 2020-02-26 05:51:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje.
Bessenyei nem először jut nagyobb összeghez az állami Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségválallása keretében kiosztott támogatásokat kezelő leánycégtől: 2018 végén egy másik cége, a Netrise Hungary Kft. kapott 40 millió forintot.
Szintén tavaly novemberben ítéltek meg 23 millió forintnyi szponzorpénzt annak a Truck Race Promotion Kft.-nek, amelyben 2017 óta tölt be pozíciót Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter testvére. A céget eddig is elhalmozták közpénzzel, az utóbbi két évben a mostani szponzoráción kívül is csaknem 300 millió forint gurult hozzá a közös kasszából.
Hatmillió forintos szponzorációs megbízásnak örülhetett a többek között a Kiscsillag, és a Pál Utcai Fiúk menedzselését végző ETALON Produkció Kft. 30 milliót kapott közérdekű kötelezettségvállalás keretében az a D.C. Magyarországi Alapítvány, amelynek washingtoni imareggelijén részt vett Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter. Ugyanígy jutott 7,5 millió forint közpénzhez a Lezsák Sándor-féle Lakitelki Népfőiskola területén működő Nimród Footgolf Sportegyesület. Ebben a hónapban a legnagyobb összeg a Mikulásgyár Alapítványhoz került, a civilszervezet Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata tulajdona.
Tavaly augusztusban 15 millió forintos szponzorációs szerződést tett zsebre Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltsége, a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft., ugyanezen a jogcímen 10 millió forintot kapott a közmédiában tevékenykedő, a kormánnyal rendkívül elégedett Nacsa Olivér résztulajdonában lévő Showtime Event Kft. A céget 2013-ban Nacsa Showtime Média Kft.-je együtt vette meg a plakátkampányokkal és a havi 525 millió forintos osztalékával ismertté vált Balásy Gyulával, három éven át cégtársak maradtak. Ugyanebben a hónapban 15 milliós szponzorációs szerződést könyvelhetett el a Nemzeti Turisztikai Ügynökség titkos támogatásával is kisegített Zoób Kati divattervező cége, a Kattiz Kft.
20 millió forint közpénzhez jutott az Aeroglobe Kft., amiről nemrég Kövér László házelnök római útja kapcsán írtunk. A házelnököt szállító gépről az Átlátszó nyomozta ki, hogy annak tulajdonosa a Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltségében áll. Az Átlátszó szerint a 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jet a HUN-JET Kft. tulajdona. A cég korábban az Aeroglobe Kft., illetve Valton-Sec Kft. tulajdonában állt, ám előbbi cég kiszállt, és megjelent Sarka Kata férje, Bessenyei István.
Kiemelt kép: Berecz Valter/24.hu | Rogán-Gaál Cecília teniszbizniszének és a Szijjártó-féle autós üzletnek is jutott a Szerencsejáték Zrt. millióiból | Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/26/rogan-gaal-cecilia-szerencsejatek/ | 2020-02-26 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt volt fideszes polgármestert a jövő héten állítják bíróság elé Debrecenben.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez ez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de az igazi megpróbáltatások csak a bíróságon várnak rá. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A jegyzőre pénzbüntetés vár abban az esetben, ha alkut köt az ügyészséggel. | Másfél év letöltendőt kértek a volt fideszes polgármesterre, ha mindent beismer | Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/28/masfel-ev-letoltendot-kertek-a-volt-fideszes-polgarmesterre-ha-mindent-beismer/ | 2020-02-28 11:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.
Az adatok szerint Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik megművelik. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek 83 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték el, de még a „helybeliek” között is vannak olyan cégtulajdonosok, akik a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A nyertes „földművesek” tevékenységi köre sokszor igen távol esik a mezőgazdaságtól.
Van köztük milliárdos nagyvállalkozó, gépjármű-, alkatrész-, üzemanyag-, dohányáru-, étel- és/vagy ital-kereskedő, építési/szerelési vállalkozó, közgazdász, adószakértő, könyvvizsgáló, könyvelő, vendéglátós, vadászatszervező, szoftverfejlesztő számítástechnikus, informatikus, hidrogeológus, tanító, polgármester, alpolgármester.
Ángyán professzor szerint Baranya megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutnak nyertesek állami földterületekhez. A mintegy 8500 hektárból több mint 5700 (67%) licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – az elárverezett megyei földek töredékénél volt csak.
Ki húzna ujjat Fidesz-barát „nagyurakkal”?
Ez annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát nagy birtoktestekként hirdették meg. Ennyi pénzük a valóban gazdálkodó családoknak nincs, de Ángyán József szerint az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdák – felmérve az erőviszonyokat – nem is vették a bátorságot,
hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló »nagyurak« ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Ángyán József szerint nekik viszont az állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőség, hiszen a földforgalmi törvény elleni
kötelezettségszegési eljárást a földpiac liberalizációja, majd az európai földárak kiegyenlítődése követheti. Az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet az élelmiszerpiacon.
Az egykori államtitkár az adatok alapján jelentésében arra jutott, hogy – mint a feudális jellegű rendszerekben általában, most is – döntő szerepe volt a fideszes „elithez” való viszonynak. A „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre utána ők maguk tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” nagy bérlőknél viszont a földeladás alapvető célja az ő kiszorításuk volt. Ángyán professzor folytatja a munkát, elkezdte Tolna megye adatainak feldolgozását.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | Újabb kiábrándító Ángyán-jelentés a földmutyiról | Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/02/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol/ | 2020-03-02 10:11:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyilvános pályázaton árulta tavaly szeptemberben a hévízi önkormányzat a tulajdonában lévő Hotel Aquamarint, a háromcsillagos szállodáért legalább 1,5 milliárd forintot szeretett volna kapni az önkormányzat. A szálloda honlapjáról pedig kiderült, hogy sikerrel jártak: január óta új tulajdonosa van a 1,5 hektáros területen fekvő hotelnek. A szerencsés vevő a Hotel Imperial Hungary Kft., amely Éder Zoltán árufuvarozó egyéni vállalkozó tulajdonában van.
Remek üzletet köthetett a hévízi önkormányzat, ugyanis 2001-ben 750 millió forintért vette meg a hotelt a Hunguest Hotels Rt.-től. Most ennek minimum duplájáért sikerülhetett megválni az ingatlantól. A szállodára tavaly szeptember 6-ig lehetett pályázatokat benyújtani, a pályázati tárgyalás pedig szeptember 10-én volt, ahol licitet tartottak az érvényes pályázatot benyújtók között. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány pályázó volt.
Az önkormányzat tulajdonában lévő Aquamarin Kft. évek óta folyamatosan nyereséges: árbevétele 2018-ban 586 millió forint volt és 44 millió forint profitot termelt. A helyi képviselő-testület tavaly februárban döntött úgy, hogy eladja a szállodát. Ezt Papp Gábor fideszes polgármester azzal indokolta, hogy évről évre túl sokat kellett a szálloda fejlesztésére költeni, ami már a jövőben nem működhetett volna másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.
A Napi.hu írta arról, hogy vonzóvá teheti a befektetők számára a hévízi tótól csak néhány száz méterre fekvő, 96 szobás hotelt, hogy Hévíz sikeresen szerepelt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy szállodafejlesztési pályázatot, és a 381 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek az Aquamarin fejlesztésére. Az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, de a tulajdonosváltásnál nem veszett el a pénz, amit immár Éder Zoltán használhat fel.
A hvg.hu korábban arról írt, hogy Hévíz lehet a következő célpontja a kormányközeli üzletembereknek, hiszen a Hunguest szállodaláncon keresztül például Mészáros Lőrinc nagyvállakozónak is van érdekeltsége a főleg orosz vendégeket vonzó fürdővárosban, de Éder Zoltán viszonylag új szereplője a szállodapiacnak.
Pénz és kapcsolatok
Viszont egyéni vállalkozóként több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi szállítmányozás, a veszélyesáru-szállítás (ADR) és a szervizüzemeltetés terén. Járműflottájában 2017-ben a közlekedésvilág.hu cikke szerint közel háromszáz nyerges szerelvény dolgozik, többségük tartányos fuvarozást végez. Egyéni vállalkozásának bevétele 2016-ban meghaladta a 6 milliárd forintot, megbízói között pedig például a MOL is megtalálható. Éder Zoltánnak több cége is van, a Hotel Imperial Hungary Kft. 2017-ben alakult, de 2018-ban már 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 144 millió forintos profitot ért el.
Fuvarozás mellett ugyanakkor remek kapcsolatokkal is rendelkezik az új hoteltulajdonos, kevés ember mondhatja el például magáról, hogy egy volt titkosszolgálati miniszterrel van közös cége, de Éder Zoltán közéjük tartozik. A hvg.hu írta meg, hogy Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István, a Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere. A társaságot közösen alapították 2017-ben, Éder Zoltán még most is tulajdonos, de Nikolits István helyett ma már a lánya, Nikolits Réka a többségi tulajdonos. Nikolits Rékának pedig korábban az Orbán-kormány egyik kiemelt tanácsadó cégének, a Századvégnek az alapítója, Heim Péter volt a férje. Nikolits István ma már visszavonult a közélettől, de 1996-ban a Nyírfa-üggyel lett ismert, amikor bejelentette: titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.
Nikolits Réka viszont nem a megfigyeléshez, hanem a szállodákhoz érthet, hiszen ő a tulajdonosa a szombathelyi Garda Hotelnek. Ennek megnyitója igazán nagy esemény volt 2016-ban, hiszen beszédet mondott Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és Puskás Tivadar fideszes polgármester is. "Értékes, hogy megint találtunk egy olyan tulajdonos réteget, akikkel közös lehet a város érdeke" - méltatta a szocialista titokminiszter lányát a volt fideszes polgármester. Nikolits István és Heim Péter is a helyszínen gratulált a lányának, illetve az akkori feleségének.
Hévíz viszont sokkal jobb turisztikai helyszín Szombathelynél, hiszen 2019-ben összesen 1,2 millió vendégéjszakát regisztrálhatott a város a kereskedelmi és magánszálláshelyeken, mely az országos tendenciákkal megegyező mértékű, 0,8 százalékos növekedést jelent. A város továbbra is megőrizte országosan 2. helyét Magyarország leglátogatottabb városai között, hiszen Budapest után itt regisztrálták tavaly a legtöbb vendégéjszakát. Az ország fürdővárosai közül pedig Hévízen mérték a kereskedelmi szálláshelyen magasan a legtöbb külföldi vendégéjszakát (675 ezer), de belföldi vendégéjszaka-szám tekintetében is az országos 3. helyen végzett Hajdúszoboszló és Zalakaros után. Az átlagos tartózkodási idő a külföldi vendégek esetén 5,5 éjszaka. A jellemzően gyógykúrákra érkező német és orosz vendégek büszkélkedhetnek a leghosszabb, 9 éjszaka feletti tartózkodási idővel Hévízen.
Kormányzati milliárdok
A város minden eddiginél magasabb főösszeggel, több mint 6 milliárd forinttal fogadta el 2020-as költségvetését, ebből jelentős fejlesztések indulnak. A hévízi reptéren is jelentős beruházás startol: a kormány még 2017-ben szavazott meg 6,6 milliárd forintot a reptér fejlesztésére. A tervek szerint új desztinációkat is bekapcsolnak a hálózatba, két éven belül menetrend szerinti járatok indulnának Londonba, Frankfurtba, Izraelbe, Oroszországba és a skandináv térségbe. | Új riválist kapott Mészáros Lőrinc a hévízi hotelbizniszben | A Horn-kormány titkosszolgálati miniszterével üzletelő új tulajdonosa van a hévízi Hotel Aquamarinnak, melyet a fideszes önkormányzat adhatott el 1,5 milliárd forintért. Éder Zoltán új szereplő a szállodapiacon, eddig leginkább árufuvarozással foglalkozott egyéni vállalkozóként. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-rivalist-kapott-meszaros-lorinc-a-hevizi-hotelbizniszben.html | 2020-03-04 15:44:20 | true | null | null | mfor.hu |
2013-ban lépett hatályba az a jogszabály, amely szerint a szociális szövetkezetek tagjai tagi munkavégzés formájában foglalkoztathatók, ami jelentős járulékkedvezményt jelentett a hagyományos vállalkozási formában történő munkavállaláshoz képest. Kormányprogram is ösztönözte a rendszer elterjedését, s az ilyen típusú foglalkoztatásra pályázati támogatást is lehetett igényelni.
Abban az évben jelent meg a Help Company Zrt. felhívása, amely a kedvező adózási lehetőségek miatt szövetkezeteket kezdett el szervezni. A cég a 2014-es választásokra a Republikánus Párt programját és egy tömeges szavazóbázis létrehozását tűzte ki célul a szociális szövetkezeteken keresztül. A Help Company szövetkezeti hálózatépítésének motorja egy e téren tapasztalt kecskeméti könyvelő, bizonyos F. Márta lett.
Néhány év múlva az asszonyt emiatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetéssel vádolták meg, amelyhez befolyással való üzérkedés bűntette is társult. Mengyi Roland, volt fideszes országgyűlési képviselővel együtt, társtettesként került a bíróság elé.
2019. szeptember 25-én Mengyit jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, F. Márta pedig – aki beismerő vallomást tett – megúszta egy év négy hónap felfüggesztettel. Ellene azonban folyik tovább az eljárás egy másik ügyben is: a szociális szövetkezetek sorozatgyártása kapcsán költségvetési csalással gyanúsítják.
2014. január 1-jétől ugyanis F. Márta, valamint társa, K. Pálné lett a Help Company kecskeméti irodavezetője. A cég megbízása alapján, a Nemzetközi Vállalkozásfejlesztési Alapprogramon belül nekik kellett elkészíteniük a Segély vagy siker program című, valamint a Szociális szövetkezetek működése elnevezésű tanulmányt. A Help Company azonban elszámolási vita miatt hamarosan felmondott a kecskeméti irodának. Akkor már több mint száz szövetkezetet megalapítottak, ezek tagjai kifizették az irodának a kötelező cégbírósági költségeket, valamint a papírmunkát.
Ezután a két könyvelő országos hálózat kiépítésébe kezdett, hogy részt vehessenek egy óriásprojektben, amely legalább 2800 alulképzett és hátrányos helyzetű személy foglakoztatását tervezte, célja pedig egy biomasszaüzem működtetése és fenntartása volt. A programhoz 240 szövetkezet csatlakozott, mindegyiknek ötvenezer forint egyszeri belépési költséget kellett fizetnie.
Csakhogy közben megjelentek az első nagy összegű számlák: húsz mázsa fáról, tizenöt mázsa csirkemellről vagy két tonna szárazkolbászról, valamint egyéb, milliós nagyságrendű szolgáltatásokról.
Az irreálisan nagy összegű számlák 2015 elejére végképp kivágták a biztosítékot K. Pálnénál, mert több számla áfatartalma meghaladta az ötvenmillió forintot, és a számlakibocsátó cégek között volt, amely felszámolás alatt állt, de akadt olyan is, ahol egy tizennyolc éves román fiatalember volt az ügyvezető. Ekkor már a NAV bűnügyi igazgatósága is elkezdte figyelni a szövetkezeti csoportosulást, s megkezdődött a főszereplők lehallgatása. Ezen a pontot futottak össze a szálak a Mengyi Roland-féle pályázati-korrupciós történettel.
F. Márta neve sok szociális szövetkezet cégiratai közt fellelhető. A Napfelkelte Szociális Szövetkezetet 2014. február 24-én alapították egri székhellyel és kecskeméti fiókteleppel. Utóbbi címe megegyezett Szőkéné Kopping Rita, a DK kecskeméti elnökének és helyi önkormányzati képviselőjének bejelentett lakhelyével. Az alapító okirat szerint a szövetkezet alapításának az volt a célja, hogy „olyan életképes önálló szervezet alakuljon – több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával –, amely biztonságos munkahelyeket teremt korábban munka nélküli vagy szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára, és közösségi alapjából segíti tagjai szociális helyzetének javítását”. A szövetkezet fő tevékenysége csomagküldés, valamint internetes kiskereskedelem. A Napfelkelte Szociális Szövetkezet igazgatóságának elnöke öt évre Szőkéné Kopping Rita lett, az igazgatóságban helyet kapott az egyik fia is.
A megalakulás napján Szőkéné mint a Napfelkelte Szociális Szövetkezet egri székhelyének kizárólagos tulajdonosa székhely céljára havi negyvenezer forint bérleti díjért határozatlan időre használatba adta a saját ingatlanát.
A bérbeadási szerződés egyik tanúja a Mengyi-perben később elítélt F. Márta volt.
Ugyanezen a napon szerződés született a cég kecskeméti fióktelepének a bérbeadásáról is, szintén havi negyvenezer forintért. A kecskeméti ingatlan két tulajdonosa – egyenlő részben – Szőkéné Kopping Rita, valamint elvált férje volt.
2014. október 20-án az Egri Törvényszék rendelt el kényszertörlési eljárást, 2014. december 21-én pedig a NAV Heves Megyei Igazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya indított végrehajtást a Napfelkelte Szociális Szövetkezet ellen. Mivel az eljárási időszak alatt a végrehajtást a NAV nem tudta érvényesíteni, az Egri Törvényszék Cégbírósága 2015. február 19-én elrendelte a cég törlését, és egyben Szőkéné Kopping Rita igazgatósági elnököt, valamint az igazgatósági tagokat (köztük az egyik fiát) a 2015. március 7-i jogerőre emelkedéstől számítottan öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Szőkéné Kopping Rita tehát jelenleg is az eltiltás hatálya alatt áll. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásokról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, 9/c § (4) bekezdése szerint „Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja”.
Szőkénét mindez a legkevésbé sem zavarta. Még javában a kényszertörlési eljárás alatt állt, amikor képviselőként elvállalta az önkormányzat két cégének – a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.-nek, valamint a Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.-nek is – a felügyelő-bizottsági tagságát, és büntetőjogi felelőssége tudatában mindkét cégnek tanúsítványt adott arról, hogy a tisztség ellátásával kapcsolatban vele szemben sem a polgári törvénykönyv, sem más jogszabályok által előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
A Demokratikus Koalíció helyi politikusaként képviselő lett, s a kecskeméti önkormányzatnál a fenntarthatósági és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokként jelenleg is felügyelő-bizottsági tag mindkét önkormányzati cégben. A 2015-ben hozott bírósági tiltás abban sem zavarta, hogy továbbra is felügyelő-bizottsági tag maradjon az Alföldi Napszél Közösségi Társadalmi Célú Szociális Szövetkezetnél, amely szintén F. Mártához köthető, s amely ellen a NAV hátralékkezelési osztálya 2018 végén rendelt el végrehajtást, 2019. szeptember 16. óta pedig végelszámolás alatt áll. Az ellene folyó jelenlegi vizsgálat szerint Szőkéné az elmúlt öt évben jogtalanul vette fel a felügyelő-bizottsági tagságokért járó, éves szinten több mint másfél millió forint tiszteletdíjat.
Hivatalos életrajzában Szőkéné azt írja: „több magyar és multinacionális cégnél szerzett szakmai tapasztalatomat családi vállalkozásaimban kamatoztatom”.
Az Opten céginformációs rendszer szerint azonban az érdekeltségében álló Kopping-Szőke Kft. végrehajtás alatt áll, másik vállalkozásánál – a Kopping Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Bt.-nél – is végelszámolás folyik.
A képviselő-testület tanácsnoka jelenleg az Egészség- és Gyógyszerbank Egyesület vezetője.
Megkérdeztük Szőkéné Kopping Ritát, hogy miért vállalt vezetést egy szociális szövetkezetben. Érdeklődtünk arról is, nem tartja-e aggályosnak, hogy cégvezetői eltiltása alatt elvállalt több felügyelő-bizottsági tagságot. Szőkéné lapunknak azt írta: „A szociális szövetkezetet azért hoztuk létre, mert szerettünk volna elindítani egy olyan tevékenységet, amellyel munkahelyeket teremthetünk. Ehhez ígért F. Márta pályázati lehetőséget, és a könyvelést is ők vállalták. Ők nyitottak a szövetkezetnek ügyfélkaput, ők fogadták a NAV minden levelét. Én ezekhez hozzá sem fértem, noha állítólag több felszólítást is kaptak, én csak akkor szereztem ezekről tudomást, amikor már hiába mentem a cégbíróságra, késő volt. Ezért nem lehettem gazdasági társaság ügyvezetője.”
Az eltiltás 2020. március 17-én jár le. Szőkéné hozzátette: nem tartja összeférhetetlennek a jelenlegi fb-tagságát, hiszen egyesületi elnök is, és tudomása szerint a jövőben is alapíthat szociális szövetkezetet.
(A cikk a 168 Óra február 27-i számában jelent meg.) | DK-s szál a Voldemort-aktákban – Szárazkolbász, csirkemell, milliós alibiszámlák szúrtak szemet | null | 1 | https://168.hu/itthon/voldemort-dk-szarazkolbasz-csirke-millios-albiszamlak-182560 | 2020-03-04 10:55:00 | true | null | null | 168 óra |
|
Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent.
A megnyitón ugyan nem került szóba, de a mindössze 2,5 kilométeres út az eredetileg becsülthöz képest 300 millióval többe, összesen 779 millió forintba került.
A fideszes vezetésű paksi önkormányzat egy Sebestyén Roland nevű vállalkozót és partnerét bízta meg a bicikliút megépítésével. Sebestyén országosan nem ismert ember, de üzletelt Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a szűkebb rokonságával. A Real-Rent nevű cége és egy Amalfi Hungária nevű másik, szintén hozzá kötődő vállalkozás pedig jelentős építőipari megrendeléseket kapott Pakson. Összesítésünk szerint a két cég - jellemzően egyedül, két esetben pedig konzorciumi partnerrel közösen - 2,1 milliárd forint értékben szerzett megbízásokat Pakson az elmúlt két és fél évben.
A megbízások értékén kívül egyéb okok miatt is figyelemreméltók Sebestyén üzleti sikerei. A paksi munkákat például minden esetben olyan pályázatokon nyerte el a Real-Rent és az Amalfi Hungária, amelyeknél az önkormányzat döntötte el, hogy milyen más cégeket hív meg a közbeszerzésekre. A versenytársak nagy része több pályázatnál is kötődött Sebestyénékhez valamilyen módon.
A vállalkozó belevágott egy másik, nagyobb projektbe is Pakson. Az egyik cége földeket vásárolt fel a településen, amelyeket az önkormányzat később jóval magasabb áron akart megvenni Sebestyénéktől. Az üzlet végül az utolsó pillanatban akadt meg.
Sebestyén a megkeresésünkre azt mondta, hogy „klasszikus útépítő szakemberként” dolgozik húsz éve. Természetesnek tartja, hogy az építőipari cégek közbeszerzéseken jutnak megrendelésekhez, ezt ő minden esetben törvényes módon tette. Szerinte a véletlennek tudható be, hogy kapcsolódási pontokat lehet találni közte és néhány versenytársa között.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy még több ilyen cikket tudjunk írni!
Sebestyént az Orbán-családhoz fűződő viszonyáról is kérdeztük, de ezeknek a válaszainak a közléséhez nem járult hozzá. A pályázatokra meghívott többi cég nem válaszolt a kérdéseinkre. A paksi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy valamennyi közbeszerzés esetén a jogszabály szerint jártak el, az eljárások során egyszer sem merült fel jogorvoslat vagy kifogás.
Egy lakópark és egy Orbán-rokon
Sebestyén Roland 2016 júniusában bukkant fel Pakson, ekkor kereste meg levélben Süli Jánost, aki a város polgármestere volt akkor. Egy másik téma mellett a levélben megemlítette, hogy egy lakóparkot is szeretne építeni Pakson, a teljes ingatlanfejlesztésre 2-3 milliárdot fordítanának.
A Gesztenyés Park honlapja szerint Sebestyénék egy Centrál-Ing Kft. nevű céget bíztak meg a tervezett lakások értékesítésével. A Centrál-Ing leányvállalatának egyik tulajdonosa egy Ökrös Imre nevű férfi, aki Orbán Viktor rokona. Egészen pontosan Lévai Gizellának a férje, aki Orbán feleségének, Lévai Anikónak a nővére. Az Ökrös-család az elmúlt években más politikai jellegű ügyben is felbukkant: 2016-ban például a 444 írta meg, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozók milliárdos összegben halmoztak fel tartozást egy állami intézménynél.
Sebestyén és az Ökrös-család között más kapcsolódási pontokat is lehet találni. A vállalkozó cégeinek egyik korábbi ügyvezetője és egy céges tulajdonostársa is megjelent Ökrös Imre és testvére, Ökrös Marianna vállalkozásaiban.
A lakópark – amelyről elsőként az Index számolt be még 2017-ben – azonban egyelőre nem készült el, jelenleg az építkezés előkészületei látszanak a telken.
Sebestyénnek közvetlen kapcsolata is volt Orbán rokonságával. Lévai Gizella fiával, Szeghalmi Márk Ádámmal közösen hozott létre egy céget 2016 júniusában. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás székhelye Budapesten volt, de a cég neve, a Paks Ház Kft. utalt rá, hogy Pakson akarnak tevékenykedni. A cégbíróság először elutasította a cég bejegyzését arra hivatkozva, hogy a névhasználathoz nem kértek engedélyt az önkormányzattól. Az elutasítást követő második napon a paksi jegyző, Blazsek Balázs már meg is adta a szükséges hozzájárulást. A vállalkozás azonban nem bizonyult hosszú életűnek, fél évvel később kezdeményezték a megszüntetését. Szeghalmit megkérdeztük írásban, hogy milyen céllal hozták létre a céget, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
A projekt, ami már a paksi képviselőknek is sok volt
Sebestyén egy harmadik paksi ingatlanos projektbe is belevágott: 2016 szeptemberében másokkal együtt létrehozta az Atompark Kft. nevű céget, amelyben jelenleg is egyharmados részesedése van. Az Atompark két hónappal a létrejötte után már kötött is egy előszerződést egy paksi ingatlan megvásárlására.
Az egyik ilyen, a Direkt36 által megismert és Sebestyén által is aláírt dokumentum arról szól, hogy az Atompark egy földterületet 13,5 millió forintért, vagyis körülbelül kétezer forintos négyzetméter áron vásárol majd meg. A tulajdoni lapok szerint a vásárlások 2017-ben meg is történtek, az Atompark több mint 8,6 hektáros (közel tizenkét focipálya nagyságú) területet szerzett meg. Az adásvételi szerződéseket nem láttuk, de ha ezzel a négyzetméter árral számolunk, akkor a teljes terület ára 173 millió forint körüli összegbe kerülhetett. A helyi ellenzék képviselői pedig néhány száz milliós vételárról beszéltek.
A birtokunkba került dokumentumból kiderül az is, hogy Sebestyénék a jegyző feleségének, Blazsekné Bánovics Beátának az ügyvédi szolgáltatásait vették igénybe, ő szerkesztette és írta is alá az előszerződést.
Az Atompark 2017-ben vásárolta fel a területet, miközben az önkormányzat belterületté nyilvánította ezt a részt. Ez megnövelte az időközben egyesített ingatlan értékét.
Az önkormányzat vezetése később pont ezt a területet választotta ki arra, hogy „vállalkozói övezetet” hozzon létre a városban. Az ötlet azért merült fel, mert a város korábbi ipari parkját az atomerőmű bővítése miatt megvásárolta az állam. A koncepció megvalósításához fel akarták vásárolni Sebestyénék ingatlanját, mégpedig a 2019 elején nyilvánosságra hozott szerződéstervezet szerint 18 500 forintos négyzetméter áron, vagyis 1,69 milliárd forintért. Ez jelentős hasznot jelentett volna Sebestyénéknek.
A Sülit váltó fideszes polgármester, Szabó Péter az ingatlan megvásárlását végül szavazás nélkül levette a napirendről a testület tavaly februári ülésén. Horváth Zoltán, a Jobbik akkori képviselője a Direkt36-nak azt mondta, hogy az ülés előtt a képviselőtestület tagjai egy informális megbeszélésen próbaszavazást tartottak. A kérdés 5-5 arányban osztotta meg a testületet, vagyis nemmel szavazott több kormánypárti képviselő is. „Az ingatlanbiznisz még nekik is necces volt”, azzal ugyanis látványosan nagyot nyertek volna Sebestyénék – állította Horváth, aki szerint az Atompark azóta is árulja az ingatlant, de azt továbbra sem tudta eladni.
Tarolnak a közbeszerzéseken
Bár az ingatlanos próbálkozások nem sikerültek, a helyi pályázatokon jól szerepelt Sebestyén egy másik, építőipari cége, a Real-Rent Kft. Sebestyén a céget 2002-ben a testvérével közösen alapította, évi többmilliárdos forgalmat bonyolít és az elmúlt években az ország több részén is részt vett építőipari beruházásokban. A cég a honlapján egy tucat olyan munkát tüntet fel, amelyet a Közgépnek végeztek 2011 és 2016 között, vagyis nagyjából abban az időszakban, amikor a Közgép a Fidesz gazdasági holdudvarának zászlóshajója volt.
A Real-Rent 2018 őszén nyerte meg az első paksi közbeszerzését, tavaly pedig négy további, jellemzően útfelújítási munkát is megszerzett. Az összesen 1,48 milliárd forintos megbízásokat két kivétellel egyedül kapták meg, csak kétszer volt konzorciumi partnerük.
A pályázatok kivétel nélkül meghívásos közbeszerzések voltak. A paksi önkormányzat két különböző eljárást is alkalmazott. Az egyiken csak olyan cégek vehetettek részt, amelyeket az önkormányzat meghívott. A másikon pedig a meghívott cégeken kívül azok is indulhattak, akik időben felfedezték azt az összefoglaló tájékoztatót, amelyet a pályázat megindítása előtt legalább öt nappal kellett közzétenni.
„Ezek az eljárások nem lennének ördögtől valók” – mondta Direkt36-nak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. Nagy szerint a meghívásos tender kevesebb adminisztratív terhet ró a kisebb vidéki önkormányzatokra, mint egy nyílt eljárás. Viszont, ha hiányzik a megfelelő kontroll, akkor ezzel az egyszerűsített eljárással vissza is lehet élni – tette hozzá.
A Direkt36 talált arra utaló jeleket, hogy egymással kapcsolatban álló cégeket hívtak meg ezekre a pályázatokra. Azokra a tenderekre, ahol Sebestyénék nyertek, kétszer is meghívták például az Amalfi Hungária Kft-t, amellyel Sebestyén üzleti kapcsolatban állt, a tulajdonosa pedig Sebestyén egyik vállalkozásának ügyvezetője. Az Amalfi Hungária maga is nyert négy útfelújítási munkát Pakson az elmúlt években, ezek összértéke 646 millió forint.
A Real-Rent és az Amalfi Hungária által megnyert tenderekre jellemzően ugyanazokat a cégeket hívták meg újra és újra. Ezek közül négy kapcsolódott lazábban, közvetett módon Sebestyénhez, vagy valamelyik vállalkozásához. Ilyen volt például Kétutas Kft., amelynek a székhelye abban a 700 fős Veszprém megyei kis faluban, Borzavárban van, ahova Sebestyén cége, a Real-Rent is be van jegyezve. A két cég székhelye mindössze 350 méternyire van egymástól. Többször meghívták Mapex-Bau Kft-t is, amelynek az egyik tulajdonosa egyben egy olyan céget is vezet, ahol korábban Sebestyén üzlettársa résztulajdonos volt. Sebestyén azt mondta a Direkt36-nak, hogy ezek véletlen egybeesések.
Meghívásos eljárással bonyolították le a cikk bevezetőjében említett bicikliútról szóló tendert is. A közbeszerzésre, amelyet a Real-Rent egy Soltút nevű céggel közösen nyert el, még az Amalfit és a Mapex-Baut hívták meg. Ezek a cégek végül nem adtak be ajánlatot, pályázott viszont a Strabag, ami elől a jobb ár-érték aránnyal vitte el a munkát a Real-Rent és a Soltút, pedig az ár láthatóan nem sokat számított. Az önkormányzat eredetileg a munka értékét bruttó 454 millió forintra becsülte, ehhez képest a szerződéses ár bruttó 663 millió forint lett, az önkormányzat módosított tavalyi költségvetése viszont már 779 millióval számolt.
A helyi ellenzéket összefogó Paksi Deák Ferenc Egyesület egyik képviselője, Barnabás István szóba is hozta a közbeszerzések drágulását a képviselőtestület idén januári ülésén. „Pazarlás folyik, a közbeszerzési gyakorlat szerint minden pályázat a végére sokkal drágább lesz” – fogalmazott. A képviselő hat beszerzést emelt ki, amelyeknek utólag nőttek a költségei. Ebből kettőt Sebestyénék nyertek el, az egyik a bicikliút volt. Barnabás az ülésen javasolta a helyi közbeszerzési szabályzat felülvizsgálatát, amit Szabó Péter polgármester arra hivatkozva utasított el, hogy a paksi szabályzat „semmiben sem különbözik a magyarországi gyakorlattól, minden jogszabálynak megfelel”.
Annak ellenére, hogy a helyi ellenzék rendszeresen szóba hozza Sebestyén nevét és a politikai kapcsolatrendszerét találgatja, a vállalkozó semmilyen formában nem jelenik meg a paksi közéletben. A helyi tévében és újságban is csak akkor bukkant fel, amikor a polgármesterrel közösen aláírta az egyes megbízásokról szóló szerződéseket. | Földeket vett, utat épített, nagyon nyomul Pakson az Orbán-rokonok üzlettársa | Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent. | null | 1 | https://444.hu/2020/03/05/foldeket-vett-utat-epitett-nagyon-nyomul-pakson-az-orban-rokonok-uzlettarsa | 2020-03-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat – Az ex-MSZP-s polgármester sleppje nyolc évet kapott
Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene.
Kétmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönre ítélte kedden Üröm ex-MSZP-s polgármesterének, Laboda Gábornak a sleppjéhez tartozó helyi vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Mindketten megszöktek az elsőfokú ítélet után, elfogatóparancs volt kiadva ellenük, ugyanakkor a police.hu-n már nincsenek feltüntetve a körözött személyek között, így elképzelhető, hogy elfogták őket. Az ügy harmadrendű, hat évre ítélt vádlottja egyébként az a H. „Olcsó” Zoltán, aki szintén ürömi és ugyancsak Laboda Gábor sleppjéhez tartozik, ráadásul osztálytársa is volt a polgármesternek. . Az „Olcsó” becenevű férfi és a polgármester ismertségét nehéz lenne bárkinek is tagadnia, még közös fotón is szerepelnek. Laboda azt viszont korábban cáfolta, hogy baráti viszony fűzné P. Ádámhoz.
Érdemes megemlíteni az ügy ötödrendű, négy év hat hónapra ítélt vádlottját, V. Ferencet is, akiről egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú azt mondta, hogy rendkívül veszélyes embernek ismerte meg. Róla azt is jegyzőkönyvezték, hogy rengeteg –védelmi – pénzt (heti szinten ötmillió forintot) fizetett annak a D. Andrásnak, akiről megírtuk, társaival százmilliókat halmoztak fel úgy, hogy különböző büntetőeljárás alatt álló vállalkozónak ígérték azt, hogy befolyásos kapcsolataik révén elérik az ellenük indított nyomozás félresiklatását és a NAV-razziák elkerülését. A férfi NAV-os felderítőnek adta ki magát, és kijelentette: kiváló kapcsolatban van Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel „mindent el tud intéztetni”. Kiderült, hogy ebből semmi nem igaz és az ügyészség eljárás alá vonta D. Andrást.
Visszatérve a polgármester környezetébe tartozó emberekhez, P. Ádámot testvérével és annak fiával együtt korábban jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, testi sértés, súlyos testi sértés kísérlete, valamint csoportos garázdaság miatt is a bíróság, mert 2013-ban az ürömi szülők bálján tömegverekedést robbantottak ki és rátámadtak a helyi általános iskola szülői munkaközösségének elnökére. Egyikük egy polgárőrt is bántalmazott. Tanúk szerint hamar a többség tudtára adták, hogy nem szórakozni jöttek, hanem móresre tanítani a szülői munkaközösség akkori elnökét, Németh Csabát.
Tudtam, hogy a társaságnak mi a baja velem. Azért szálltak rám, mert lelepleztem néhány gyanús körülményt az Üröm SC labdarúgóklub gazdálkodásával és a helyi focipálya működésével kapcsolatban, és erről jelentést tettem Laboda Gábor polgármesternek. Arra jöttem rá többek között, hogy az ÜSC utánpótlással foglalkozó alelnöke (ma már elnöke – szerk.), mint az önkormányzat által alkalmazott pályagondnok egy személyben határoz arról, hogy kinek mennyiért adják ki a pályát, és – sokszor átláthatatlanul – ő dönt a bevételek felhasználásáról is. Azzal, hogy észrevételeimről tájékoztattam a polgármestert, nyilvánvalóan sértettem a Laboda Gábort támogató gondnok érdekeit
– mondta el a Magyar Nemzetnek az események után nem sokkal Németh Csaba. | Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat | Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene. | null | 1 | https://pestisracok.hu/tobbmilliardos-afacsalas-miatt-ultettek-le-alvilagi-nehezfiukat-az-ex-mszp-s-polgarmester-sleppje-nyolc-evet-kapott/ | 2020-03-06 10:14:58 | true | null | null | pestisracok.hu |
A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.
Az alapkő 2014. márciusi letételekor Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter 1,65 milliárd összköltségről beszélt, ám a 2014 decemberében kiírt közbeszerzésben az Állami Ménesgazdaság már nettó 4,6 milliárd forintra becsülte a beruházás költségét. 2015 októberében viszont ennél jóval drágábban, nettó 6,2 milliárd forint értékben szerződtek a kivitelezőkkel, és mire a két cég elkészült a Bükk lábánál zajló építkezéssel, a projekt még tovább, a Fazekas által belengetett eredeti költségek bő négyszeresére drágult.
Négyszeres áron épült fel
A komplexumot korábban számos kritika érte: egyrészt a négyszeres drágulás, másrészt a helyválasztás miatt. A Magyar Közlönyben 2013-ban jelent meg az a határozat, ami szerint a kormány 1,68 milliárdot nyújt a beruházásra. Abban az évben 181 millió forintot biztosított a Szilvásváradi Lovas Központ fejlesztésének előkészítési költségeire, az azt követő évben pedig közel 1,5 milliárd forintot tervezett a beruházás megvalósítására. A legnagyobb vidéki lovas építkezés 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett.
2015-ben egyedüli pályázóként indult a Mészáros és Mészáros Kft., valamint konzorciumi társa, az egri Euro Campus Kft. a szilvásváradi lovasközpont kialakítására kiírt közbeszerzésen. A szerződést előzetesen 4,65 milliárd forintra becsülték, de a megbízás ennél jóval többért, nettó 6,2 milliárd forintért kelt el. A lovasközpont végső ára 2016-ban 6,8 milliárd forintra emelkedett.
Korábban a Lovasok.hu kapott választ arra a kérdésre, hogy mi indokolta a beruházásra szánt összeg jelentős növekedését. A Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderült, hogy az előkészítés során nyilvánvalóvá váltak olyan geodéziai és talajszerkezeti adottságok, melyek előtte nem voltak ismertek. Továbbá igazodni kell a FEI szigorodó versenyszabályzataihoz is, de erről az Index kiderítette, hogy nem igaz.
A szilvásváradi építkezés három ütemben valósult meg: először a régi lovarda felújítása és az új lovarda építése, majd a parkoló-, közmű- és útépítés, a legutolsó ütemben pedig a stadionépítés. A Szilvásváradra látogató turisták már csak akkor kapták fel a fejüket, amikor a 6500 fős stadiont kezdték el építeni, jó sok betonból a Szalajka-völgy bejáratánál.
A lovaskomplexum 2018 nyarán nyitott meg, a versenyekről készült videók és képek (amik itt és itt megnézhetőek) alapján úgy látszik, hogy az emberek nem tolonganak az ingyenes ülőhelyekért, és még a megnyitón sem voltak teli a lelátók.
Mivel nem áll rendelkezésre nyilvános adat, hogy a közpénzből épített lovasközpont mennyi pénzből működik, és hányan látogatják, ezért úgy döntöttük, hogy megkérdezzük az illetékeseket.
A villanyszámlát simán ki tudják fizetni
Szilvásváradon a ménesgazdaság nem volt jogosult kiadni az adatokat, az önkormányzat pedig nem rendelkezett azokkal, így az Agrárminisztériumhoz fordultunk levélben. A minisztériumból a NER sajtóelhárítási taktikájának megfelelően hetekig nem érkezett válasz, telefonos megkeresésünkre pedig azt válaszolták, hogy természetesen megküldik az adatokat, legyünk türelemmel.
Ezután még egy levélen rajtafelejtettek, miszerint „átlátszó telefonon talált meg az előbb, és ezután érdeklődött”. Majd pedig újabb csendbe burkolóztak, így összesen egy hónap várakozás után inkább közadatigénylést adtunk be a tárcához, amire viszonylag hamar megérkezett a válasz.
Az Agrárminisztérium által megküldött adatokból kiderül, hogy a stadion és a fedett lovarda üzemeltetése akkora pénzeket emészt fel, melyeket önállóan sem a komplexumból származó bevételek, sem a szilvásváradi ménesgazdaság egyéb bevételei nem fedeznek, ezért az állam is besegít.
2019-ben a lovasközpont közel 18 millió forint bevételt termelt, a kiadások pedig majdnem 49 millió forintra rúgtak.
Tehát hiányzott 31 millió forint, amit külön költségvetési forrás biztosítása nélkül az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állami támogatásból, illetve a ménesgazdaság egyéb bevételeiből finanszírozott. Ha a százalékokat nézzük, akkor a kiadások 37 százalékát fedezte a komplexum bevétele, a maradék 63 százalékot pedig máshonnan pótolták.
Tavaly a lovasközpont a saját bevételéből csak a 17 millió forintos villanyszámlát tudta volna kifizetni. A fedett lovardát pedig elég fapadosra tervezték, hiszen állandó fűtés eleve nincs az épületben – valószínűleg tudták, hogy azt már végképp nem tudnák finanszírozni.
Korábbi tudósítások szerint néhány lakos tartott attól, hogy a lovasközpont fenntartási költsége az önkormányzatra fog nehezedni. Erről megkérdeztük Szilvásvárad polgármesterét, Szaniszló Lászlót, aki úgy nyilatkozott, hogy az elkészült komplexum fenntartási költségeibe nem kellett besegíteni, a lovasközpont megépítéséből csak előnyük és hasznuk származott.
A versenyek ingyenesek, nem tudni, hányan kíváncsiak rájuk
Azt nem tudtuk meg, hogy eddig hány látogató fordult már meg a lovasközpontban, mivel az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az árverés és a versenyek ingyenes rendezvények voltak, így nem készült kimutatás a látogatók számáról.
Csak annak a 2500 főnek a száma ismert, akik a megnyitás óta a 650 néző befogadására alkalmas fedeles lovarda színházi előadásaira és lovasbemutatókra voltak kíváncsiak. Ha a maximális nézőszámmal számolunk, akkor a megnyitása óta négyszer tudták volna teljesen megtölteni a lovardát fizetős vendégekkel.
A lovasközpontban az átadás óta összesen 29 rendezvény volt: 2018-ban a nyári átadótól az év végéig 10, tavaly pedig 19 programot rendeztek. Részt lehetett venni díjlovas, díjugrató, fogathajtó versenyeken, meg lehetett nézni lovas színházi előadásokat, lóárverést és lovasbemutatókat. De az épület helyszínül szolgált edzőtáboroknak és rajtengedély-vizsgáknak is.
Nagyobb bevételt a világ- és európai bajnokságok hoznának
A versenyekről készült, fentebb linkelt videóban és fotókon látszik, hogy a stadion kong az ürességtől. A fenntartásba valószínűleg az sem segítene be, ha ezek a rendezvények fizetősek lennének a vendégek részére. Akkor lehetne nyereségesen működtetni a stadiont, ha nagyobb sporteseményeket is tartanának. A mostani versenyekre nincs túl nagy érdeklődés, ezért jegyet sem érdemes szedni a néhány családtagtól és látogatótól.
A stadiont a nagyobb világversenyek nézőszámához igazították: Szilvásváradon mindössze 1600-an élnek, ezzel szemben a stadion 6500 fő befogadására képes. A részvételi felhívásban egyébként még a stadion 8000 férőhelyes befogadóképességgel rendelkezett. Legutóbb Szilvásváradon több mint három évtizede, 1984-ben rendeztek világbajnokságot, – úgy tűnik, hogy a falunak egy jó ideig ennek a versenynek a nosztalgiájával kell beérnie.
Közép-Európa legmodernebb lovas létesítményét sem a 2021-es budapesti lovas Eb során nem használják fel, sem a 2022-es világbajnokságon.
Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a Lovasközpont megnyitása óta a Ménesgazdaság legrangosabb eseményként a 2022. évi Fédération Équestre Intarnationale (FEI) világbajnokság részeként a négyesfogathajtó szakág világbajnokságának megrendezésére pályázott. A FEI döntése alapján azonban a 2022. évi világbajnokság minden szakágban történő megrendezésének jogát Olaszország és Dánia nyerte el.
A FEI döntését Sabrina Ibánez főtitkár azzal indokolta, hogy „a már bevált helyszíneken rendezhetőbb és fenntarthatóbb multidiszciplináris bajnokságok, események legyenek”. A tárca tájékoztatása szerint szintén előnyben részesítették a mind a hét szakág befogadására vonatkozó ajánlatokat, ezért választottak egy-egy dán és olasz helyszínt.
A stadion nehezen megközelíthető
Ifj. Bozsik József, aki az egyes- és pónifogathajtók szövetségi kapitánya volt, korábban erősen kritizálta a fedett lovardát – nyilatkozata után menesztették posztjáról.
Ifj. Bozsik József szerint a 6500 fős lovas stadion nincs kihasználva, maximum ötszáz fő látogat el egy-egy versenyre. A Jobbik színeiben politizáló sportoló szerint Szilvásváradon nagyon jó helye van a lovaknak, de egy ilyen gigantikus stadionra nincs szüksége a falunak. Régen egy fából készült lovaspálya állt, ami beilleszkedett a környezetbe, a pálya is füves volt, és képes volt 5000 ezer főt befogadni. Ifj. Bozsik azt is megjegyezte, hogy a sportolóknak a focival szemben nevezési díjat kell fizetni a közpénzből épült stadionban.
Szerinte a fenntartás finanszírozásához szükség lenne nagy nemzetközi versenyekre, amik milliós bevételt hoznának, ilyen téren azonban sorra hoppon marad Szilvásvárad. A település földrajzi elhelyezkedése ifj. Bozsik szerint nem teszi alkalmassá a stadiont arra, hogy ott nagyobb európai vagy világbajnokságot rendezzenek. A stadion ugyanis nem közelíthető meg közvetlenül az autópályáról, a lehajtótól még ötven kilométer kocsikázás a falu, amikor pedig legutóbb vb-t rendeztek, akkor állítása szerint Egerig állt a kocsisor.
Ifj. Bozsik József szerint a stadion építésére és fenntartására költött milliárdoknak sokkal nagyobb hasznát vette volna a lovassport, ha az utánpótlásra fordítják. A szövetségnek korábban arra sem volt pénze, hogy a fiatal válogatott versenyzőinek Hungary feliratú mezt vásároljon.
Pontos kimutatás nincs arról, hogy mennyivel több turista érkezik
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság korábbi igazgatója szerint a stadion majd több tízezer turistát fog vonzani a bükki faluba. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az új lovasközpontnak köszönhetően mennyivel több látogató érkezett Szilvásváradra, ezért erre is rákérdeztünk a település polgármesterénél.
„Pontos kimutatásunk erre vonatkozóan nincs, hiszen rendkívül összetett településünk idegenforgalma. Az kijelenthető, hogy lovas események alkalmával (díjugrató, díjlovagló verseny, fogathajtó-verseny, lovas színház előadás, stb.) érzékelhetően nő a községbe érkező vendégek száma: mind a versenyzők és családtagjaik, mind az eseményre érkező nézők tovább növelik a látogatók számát, az itt eltöltött vendégéjszakák számát. Különösen látványos ez a növekedés az idegenforgalmilag „holtabb szezonban”, például ősszel, valamint országos jelentőségű rendezvények alkalmával” – mondta Szaniszló László.
A komplexumnak januártól új igazgatója van
Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója 2019. januárban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utódja Uzsoky András lett, róla nincs túl sok friss információ az interneten: a kétezres évek végén az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben érintett kecskeméti KEFAG (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt.
Uzsokyt idén januárban váltotta az igazgatói székben Cseri Dávid. Az Y generációhoz tartozó, 26 éves igazgató korábban lovas szerzőként vált ismerté, és az Agrárminisztérium kötelékében az elmúlt két évben részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram koordinálásában. „Közel másfél éve került végső átadásra a Lipicai Lovasközpont. Véleményem szerint nem teherként, hanem egy páratlan lehetőségként kell rá tekintenünk” – mondta el a bemutatkozása során Cseri Dávid.
Címlapkép: Az új lipicai lovasközpont Szilvásváradon a megnyitó előtti napon, 2018. augusztus 17-én. (MTI Fotó: Komka Péter) | Masszívan veszteséges az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpont | Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/03/05/masszivan-veszteseges-az-epitkezes-kozben-negyszeresere-dragult-szilvasvaradi-lovaskozpont/ | 2020-03-05 10:34:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került.
Tavaly karácsony előtt néhány nappal mutatta be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség akkori közszolgálatért felelős államtitkára (2020-tól már a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára) a Kormányablak nevű mobiltelefonos applikációt, ami az App Store és a Google Play áruházból is ingyenesen letölthető.
Az óriási innovációként felkonferált app azonban nem sok mindenre jó: egyelőre csak annyit tud, hogy megmutatja egy térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, továbbá becslés alapján tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az általa kiválasztott ügytípust egy adott kormányablakban várhatóan mennyi idő alatt tudja elintézni.
Sem időpontot foglalni, sem ügyeket intézni nem lehet a segítségével.
„Azt várjuk ettől az alkalmazástól, hogy segít a magyar embereknek abban, hogy minél gyorsabban tudják intézni az ügyeiket – mondta az államtitkár a sajtótájékoztatón. Tuzson hozzátette, hogy a jelenlegi a Kormányablak-app 1.0-ás verziója, és a jövőben továbbfejlesztik: lehet majd például sorszámot húzni a segítségével.
Erre azonban egyelőre még várni kell: a Google Play áruházban az látható, hogy utoljára az államtitkári sajtótájékoztató napján, 2019. december 18-án frissítették. Ekkor megtörtént a térkép alapértelmezett nagyításának csökkentése, ügytípus szűrése esetén a bezárt kormányablakok megjelenítése, és a térkép súgó méretének javítása.
A Kormányablak-appot eddig már 5 ezernél többen töltötték le a Google Play áruházból, ám 89 vélemény alapján mindössze 3,6-os értékelése van. A legtöbb felhasználó arra panaszkodik, hogy a kormányablakok elhelyezkedését bármelyik térképes alkalmazás is tudja, a jelzett várakozási idő pedig nem fedi a valóságot.
Többen reklamáltak amiatt is, hogy a bezárt kormányablakokat nem mutatja az app, ám ez a decemberi frissítés óta már működik. Azoknak pedig, akik amiatt panaszkodtak, hogy lefagy az alkalmazás, a kormányhivatal azt javasolta, hogy ellenőrizzék az internetkapcsolatukat, és frissítsenek az új – decemberi – verzióra.
Vannak azért pozitív értékelések és kommentek is: az elégedett felhasználók szerint az app jó, mert fontos és pontos információkat ad.
Az App Store-ban jobban áll a Kormányablak-app: ott 19 visszajelzés alapján 4,5-ös értékelése van
Tuzson Bence a decemberi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Kormányablak-appot „saját fejlesztésből valósították meg, mindössze 15 millió forintból”. Az államtitkár hozzátette, hogy szeretnék a további fejlesztéseket is gazdaságosan és olcsón megoldani. Tuzson jelezte azt is, hogy nincs tudomása arról, hogy más országban lenne ilyen alkalmazás, ezt az applikációt hazai ötlet alapján valósították meg.
A biztonság kedvéért közadatigényléssel jártunk utána, hogy mennyibe került a nem túl innovatívnak és hasznosnak tűnő kormányzati applikáció: kikértük a Miniszterelnökségtől az alkalmazás fejlesztésével kapcsolatos szerződések listáját.
A Miniszterelnökség válasza szerint a Kormányablak-app egy EU-s pénzből finanszírozott, közel 6 milliárd forintos projekt részeként valósult meg. A kormany.hu-ra feltöltött szerződés szerint a megrendelő a Zala Megyei Kormányhivatal, a kivitelező pedig a 4iG Nyrt. volt. A megállapodásban ár nem szerepel, mert az azt tartalmazó mellékletet nem töltötték fel hozzá. Azonban elérhető az ajánlatok összegzése, amelyből kiderül, hogy mennyibe került az alkalmazás.
A Kormányablak-app elkészítését a 4iG Nyrt. nettó 155,6 millió forintért vállalta. Ez bő tízszerese a Tuzson Bence által közölt összegnek.
Bár a 4iG Nyrt. nem egyedül, hanem a WSH Kft.-vel, a Sagemcom Magyarország Kft.-vel és az IMG Solution Kft.-vel közösen jelentkezett a munkára, ennek csupán az az oka, hogy még 2017-ben több más informatikai cég mellett befutók lettek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 50 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésén (ennek része a 6 milliárdos projekt, aminek része a Kormányablak-app). Az 50 milliárdos keretmegállapodásos eljárás első részében a 4 cég együtt tett ajánlatot, ezért kötelesek voltak most, a második körben is így tenni. A Kormányablak-app szerződését alá is írták mindannyian, ám a dokumentumban az áll, hogy a munkát a 4iG végzi el, és ő is állítja ki róla a számlát – vagyis övé lesz a pénz.
A 4iG két éve sorra nyeri az állami megbízásokat. A céget 2018-ban vette meg Mészáros Lőrinc, majd 2019 júniusában Mészáros korábbi jobbkeze, Jászai Gellért lett a főrészvényese. Tavaly a 444 megírta, hogy a 4iG alig fél évvel azután nyereséges lett, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy egymás után kapta a cég a hatalmas állami megbízásokat. A sikerszéria azóta is töretlen, hogy Jászai lett a 4iG tulajdonosa.
Jászai Gellért az évekkel ezelőtt összeomló SCD-alapítója volt. Ahogy a 24.hu is megírta, az SCD-csoport a 2000-es évek közepén felvásárolta a Balaton meghatározó turisztikai cégeit (Siotour, Zalatour, Balatontourist), amelyekkel kempingek, diákszállások, hotelek kerültek az SCD-hez, azonban a cégcsoport 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett.
Aztán Jászai Gellért Mészáros Lőrinc jobbkeze lett: a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által 2018-ban megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal. [caption id= | 155 millióért fejlesztett egy sima térképként működő kormányablak-appot a 4iG | Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/06/155-millioert-fejlesztett-egy-sima-terkepkent-mukodo-kormanyablak-appot-a-4ig/ | 2020-03-06 10:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.
Az már a kampány közben kiderült, hogy szakmányban hamisítják az aláírásokat, de a nyomozások nagy része elhalt vagy nevetséges bírsággal végződött.
A HVG-nek küldött válaszokból kiderült, hogy 115 eljárást kezdeményeztek, amelyek felét megszüntették vagy felfüggesztették. Vádat mindössze 13 esetben, összesen 17 ember ellen emeltek. Kilenc ember megúszta pénzbüntetéssel, a többiek felfüggesztett fogházbüntetést, közérdekű munkát vagy próbára bocsátást kaptak.
Amikor arról érdeklődött a HVG az ügyészségeknél, hogy miért szabtak ilyen enyhe szankciókat, azt a választ kapták: mert háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén a büntetlen előéletű és tettüket beismerő elkövetők esetében ezt a büntető törvénykönyv megengedi.
Az is kiderült, hogy
két év alatt mindössze 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől és -pártoktól abból a 2,7 milliárdból, amit kifizettek nekik.
További részletek a HVG legfrissebb számában! | Alig sikerült valamit behajtani a kamupártoktól | Két év alatt csupán 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől.
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200304_Alig_sikerult_valamit_behajtani_a_kamupartoktol | 2020-03-04 13:23:00 | true | null | null | HVG |
Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni.
A törvényjavaslatot múlt kedden 35 perc alatt megtárgyalták, módosító indítvány sem képviselőktől, sem az illetékes bizottságtól nem érkezett. Az előterjesztők egyike, Böröcz László mégis kérte a törvényalkotási bizottság összehívását. Csütörtök délutánra kiderült, hogy – néhány kisebb pontosításon kívül – miért. Azért, mert a négy benyújtó – köztük Gulyás Gergely miniszter, aki itt képviselőként lépett fel, de azért mögötte áll az egész miniszterelnökségi apparátus – csak a lényeget felejtette el:
azt, hogy az új előírás a mostani törvénymódosítás hatályba lépése előtt megválasztott polgármesterre is érvényes legyen. | Majdnem olyan lex Dézsi született, ami Dézsire nem vonatkozik | Bénáztak egy sort a fideszes győri polgármester kedvéért hozott törvénynél.
Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200305_dezsi_csaba_gyor_orvos_torvenyjavaslat | 2020-03-05 13:40:00 | true | null | null | HVG |
Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években.
A Pálffy Kinga környezetéből származó információk szerint igen szerény körülmények között élt, amikor felbukkant Miskolcon. Magától értetődő volna, de Pállfy esetében soha nem kerültek elő az iskolai végzettségét, szakmai tapasztalatait igazoló papírok. Amikor tavaly megkérdeztük tőle, hogy milyen iskolai végzettsége van, kitérő választ adott.
Megkeresésünkre akkor ezt írta: „Megpróbáltam kérésének megfelelően a legjobb szándékom szerint javítani, csakhogy közben rájöttem, hogy az Ön rossz szándékát kijavítani lehetetlen. Ezért úgy teszi közzé a cikket, ahogy gondolja. Csak azt kérem, hogy e néhány sort a cikk végén változtatás nélkül közölni szíveskedjen!”
Penthouse-lakás
Vannak arra utaló jelek, hogy Pálffy az 1990-es években színésznő volt – találtunk olyan színházi plakátot, ami vélhetően az ő neve szerepel –, de hogy mivel foglakozott 2011-es kinevezéséig, arról ennél többet és ennél pontosabbat nem tudni. Hiába fordultunk közérdekű adatigényléssel még tavaly októberben az önkormányzathoz, nem jött válasz azóta sem.
2017-ben Pálffy egy penthouse lakást vásárolt Miskolc egyik felkapott városrészében. A 149 négyzetméteres lakás megvásárlására 58,5 millió forint kölcsönt vett fel a Korona Takarékszövetkezettől, a pénzintézet jelzálogot jegyzett be a lakásra. A lakáshoz tartozik egy 120 négyzetméteres, részben fedett terasz is. A lakás értéke nagyjából megegyezik a hitel összegével, de inkább több, mert állítólag extra igényei is voltak a vevőnek. (Az ingatlan tulajdoni lapja portálunk birtokában van.)
A Korona Takarék vezetője az az Alakszainé Oláh Annamária, aki a Miskolc Holding felügyelőbizottságának volt elnöke – Pálffy kvázi ellenőre –, és az ő fia indult, majd vesztett a miskolci polgármesteri választáson 2019 októberében. Helyi informátoraink szerint ő ajánlotta Kriza Ákos figyelmébe a fiát, a polgármester pedig támogatta az ötletet. Alakszai Zoltán (Fidesz-KDNP) közel 9 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint az ellenzék közös polgármester-jelöltje, Veres Pál. (Kriza betegsége miatt nem indult a tavaly őszi helyhatósági választáson.)
Alakszainé (középen, fehér ruhában), mellette (felénk) Kriza Ákos
Fotó: eszakhirnok.hu
Alakszainé a Magyarok Világszövetségének tagja a szervezet rendszerváltás utáni újjáalakulása óta. A 2004-től 2010-ig a szervezet Kárpát-medencei régiójának elnöki tisztét töltötte be. De Alakszainé vezeti Miskolcon a Fideszhez közel álló Keresztény Értelmiségiek Szövetségét (KÉSZ). Egyben ő a város szürke eminenciása, korábban volt már fideszes alpolgármester is, és annak ő indította el Kriza Ákos politikai karrierjét. A rossz nyelvek szerint ő volt a város igazi irányítója az elmúlt 10 évben.
33 millió forinttal távozott
Szélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született, és évekkel ezelőtt kiderült, hogy van már egy panziója Miskolc-Tapolcán. Szélyesnek bejöhetett az idegenforgalmi biznisz, mert nemrégiben adták át a családi érdekeltségbe tartozó szállodát szintén Miskolc-Tapolcán. Az épület forgalmi értékét 500-600 millióra saccolják a helyi szállodások. A hotel építéséhez 149 millió kölcsönt adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), de az Alakszainé-féle Korona Takarék is bedobott 60 milliót.
A szállodától pár méterre épül a miskolci önkormányzat több mint 12 milliárdos strandja, így vendégekben sem lesz majd hiány. A Szélyes-család is vásárolt egy penthouse-t Miskolcon, azon a divatos lakótelepen, ahol Pálffy Kinga is. A 145 négyzetméteres, családi tulajdonban lévő lakáson mindössze 10 millió forint jelzálog van, ami minden bizonnyal CSOK-os támogatás. (Az erről szóló tulajdoni lap ugyancsak a rendelkezésünkre áll.)
Szélyes Domokos azt válaszolta megkeresésünkre: „Családunk ingatlan-beruházását 2010 előtt szerzett családi tulajdonú ingatlanaink értékesítéséből, valamint hitelfelvételből fedeztük.”
Kriza Ákos (középen), Pállfy Kinga a kép bal oldalán
Fotó: miskolcholding.hu
Pálffy Kinga már az októberi vereség másnapján felmondott, és nettó 33 millió forinttal távozott. Ennél kisebb összeggel próbált lelépni Szélyes Domokos, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatója, de ekkor már kapcsolt a városvezetés és nem fizetett.
A hírek szerint Pálffy esetében próbálkozni fognak a pénz visszaszerzésével.
(Címlapfotónk: A Miskolci Holding épülete, a felvételt szerzőnk készítette.) | Dőlnek a csontvázak a szekrényből: tízmilliós végkielégítések, milliárdos adósság Miskolcon | Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miskolc-holding-rejtely-ramaty-allapotban-levo-ceg-meggazdagodott-es-lelepett-vezetok-126720 | 2020-02-11 06:59:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormánypárthoz közel álló üzletemberekkel – információink szerint 2016-ban – Békés megyébe, a Vésztői Vadásztársaság területére ment vadászni Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) győri polgármester, aki akkor a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is volt. Több egymástól független forrás megerősítette, hogy az illusztris társaságot elsősorban az őzek érdekelték.
Némiképp rendhagyó módon az észak-békési vadásztársaság elnöke egy nő, Détárné Molnár Andrea, aki civilben a Szeghalmi Járási Hivatal vezetője. (Helyben köztudott, hogy a vésztői és a bélmegyeri vadászterületek és társaságok egymás tőszomszédságában működnek. A Bélmegyeri Vadásztársaság nemritkán látott vendége az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, aki nemegyszer repülővel érkezik a Viharsarokba vadászni.)
Kapitális őzbak
Helyi vadászoktól és a vadásztársasághoz közel állóktól úgy tudjuk, hogy a három évvel ezelőtti vadászat emlékezetesre sikeredett Borkainak: beszámolójuk szerint a (volt) polgármester puskacsövének végére „kapitálisan nagy őzbak került, különlegesen értékes trófeával”. Egyik informátorunk szerint „nem egyszerűen aranyérmes volt a trófea, hanem szinte sosem látott nagyságú, ami abban az évben a legnagyobb és legdíszesebb volt az országban, s amelynek akkor vadászkörökben szinte a csodájára jártak”.
Több forrásunk állítja, ez a vadászat nem került semmibe az illusztris vendégnek és társaságának. Mindez értetlenséget és felháborodást váltott ki az érintettek egy része körében, de ennek nem mertek és azóta sem mernek nyilvánosan hangot adni. (Közülük néhányan közvetítőn keresztül kerestek meg. Az egészre jellemző, hogy a postás szerepét betöltő személlyel a kérésére nem nyilvános helyen találkoztunk.)
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében minden vad állami tulajdonnak számít. (Továbbá a vadásztársaságokhoz tartozó területek nem e társaságok magántulajdonai, a vadásztársaságok pedig nem magánkézben lévő zárt körű részvénytársaságok.) Így egy vad elejtésekor még a vendég- vagy reprezentációs vadászoknak is fizetniük kell. A kiperkálandó összeg több tételből áll össze: meg kell téríteni, hogy az adott vadásztársaság vadászmestert, kísérőket és hajtókat biztosít, fizetni kell a vendéglátásért, a terepjárós kocsiztatásért, az elejtett vad húsáért (ez minimum 1000–1100 forint/kilogramm), de a legnagyobb rész a trófeabírálat nyomán az az összeg, amelyet az őzbakok és szarvasok fejdíszéért kell megtéríteni. A pénz a vendéglátó vadásztársaság kasszájába folyik be.
Ha esetünkben igaz, hogy itt nem csupán egy aranyérmes, hanem ritkán látható, nagy trófeáról volt szó, akkor annak az ellenértéke jócskán 1 millió forint feletti összeg is lehetett. Ha egy reprezentációs vadászat költségei meghaladják az adott vadásztársaság éves tagdíjbefizetésének nagyságrendjét – és az esetek nagy részében ez a helyzet –, akkor ez a bevétel egyben adóköteles is. Már csak emiatt is érdekes, hogy Borkai Zsolt és csapata fizetett-e vagy sem három évvel ezelőtt a Vésztői Vadásztársaságnak.
„Nem érdemes bolygatni”
A több forrásból származó információinkat hivatalosan is ellenőrizni akartuk. Kérdéseinkkel megkerestük a Vésztői Vadásztársaságot, külön az elnökét, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati referenseit, még tavaly november első felében.
A vadásztársaság megadott mobilszámán egy nevét nem közlő férfi érdeklődésemre nem tagadta információnkat Borkai Zsolt vadászatáról, de megjegyezte, mindez „régi, évekkel ezelőtti történet”, s meglátása szerint „nem érdemes a múltat bolygatni”. A miértre nem kaptam választ. A be sem mutatkozó vadásztársasági alkalmazott más vonatkozásban sem volt együttműködő, mert amikor az elnök és a fővadász telefonos elérhetőségét kérdeztem, annyit mondott, „nem tudja”.
Vésztői Vadásztársaság
Fotó: Körös Sárrét TV
Ezek után civil munkahelyén, a Szeghalmi Járási Hivatalban hagytam üzenetet és elérhetőséget a Vésztői Vadásztársaság elnökének, Détárné Molnár Andreának, aki vissza is hívott. Személyes találkozót kezdeményeztem, de ettől a közigazgatási vezető elzárkózott. Majd amikor – jobb híján telefonban – rákérdeztem nála Borkai lehetséges vésztői vadászatára, nem cáfolta az információt, hanem számonkérően azt firtatta: mindezt honnan tudom? Az elnök kijelentette, ez nem tartozik a nyilvánosságra. Ezt követőn megadta a vadásztársaság addigra már általunk is ismert ímélcímét, hogy ha bármi kérdés lenne még, oda küldjük el. Ekkor jeleztem, erre az elektronikus címre küldtem már levelet, de nem jött rá válasz. Détárné Molnár Andrea ezek után elköszönés nélkül letette a telefont.
Ezt követően az alábbi kérdésekkel fordultam a Vésztői Vadásztársaság elnökéhez.
Az utóbbi négy évben vadászott-e, s ha igen, mikor és hányszor Borkai Zsolt volt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság vadászterületén?
Milyen vadat/vadakat lőtt?
Milyen értékben?
Szeretnénk látni ezzel kapcsolatban a Vésztői Vadásztársaság ún. lőnyilvántartási könyvét/füzetét és bevételi pénztárbizonylatait. Ehhez hozzátettem, hogy „ha megítélése szerint nincs mód arra, hogy ezeket az információkat hiánytalanul megkapjuk, akkor kérjük, közölje, mely jogszabályok tiltják ezeket”.
"Nem adhatók ki"
December közepén jött válasz a Vésztői Vadásztársaság intézőbizottságától, valójában Détárné Molnár Andreától: „A Vésztői Vadásztársasághoz érkezett kérdésére az alábbi tájékoztatást nyújtom:
Az Országos Magyar Vadászkamara jogászával egyeztetve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján sem a bérvadászok, sem a vendégvadászok személyi adatai hozzájárulásuk nélkül nem adhatók ki. Kérem, további kérdéseivel az Országos Magyar Vadászkamara jogászát szíveskedjen keresni.”
A civilben közigazgatási vezető vadásztársasági elnök nem adott meg nevet és pontos elérhetőséget, hogy név szerint kit és hol keressünk az országos vadászkamaránál. Másrészt nem tisztázta, hogy a szerinte „személyes adatok védelméről szóló jogszabályokba” pontosan mi tartozik bele. Azaz mely jogszabályok mely cikkelyei, paragrafusai, bekezdései rendelkeznek úgy, „a vendégvadászok személyes adatai nem adhatók ki”.
A trófeabírálat ügyében a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes, vadászattal foglalkozó szakigazgatási szervezetéhez fordultunk, ám egy bonyolult és nehezen átlátható ügymenet végén ebben a kizárólag szakmai kérdésben végül a kormánymegbízott kabinetfőnökénél, Bálint Kornélnál kötöttünk ki. A kabinetfőnök által megadott elektronikus címre elküldött levelünkben azt kérdeztük.
hogy az elmúlt négy évben, 2015. november 14-ig visszamenőleg volt-e trófeabírálat Borkai Zsolt – immár csak volt – győri fideszes polgármester részére?
Ha igen, pontosan mikor?
Mely Békés megyei vadásztársaság területén elejtett állat után?
Igaz-e, hogy a trófea arany minősítést kapott, és ezzel együtt oklevelet vagy hivatalos okiratot?
Mekkora volt a trófea értéke?
Adatvédelem
Jól dokumentált trófeabírálat esetében erre könnyen és gyorsan adható (volna) válasz. Ám ezt több mint egy hónap múltán sem kaptuk meg a Békés Megyei Kormányhivataltól, s magyarázatot sem adtak.
Ezek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnökének, Péterfalvi Attilának írtunk levelet. Ebben a választ megtagadó Vésztői Vadásztársaság konkrétumokat és pontos jogszabályi helyeket mellőző elutasító magatartásáról kértünk állásfoglalást. A NAIH az információs önrendelkezésről és az információszabadság, valamint a vadászati törvényből levezetve azt válaszolta, hogy mivel „a Vésztői Vadásztársaság nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek, így az információszabadságról szóló 2011-es törvény értelmében nem köteles kérdéseink megválaszolására”.
A NAIH hivatkozott a vadászati törvényre is: „a törvény nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak lennének” (ezek szerint arról sem, hogy nem nyilvánosak, teszem hozzá – B. T.). „A vadászati törvény rendelkezései alapján a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást a vadászati hatóságnak le kell adni, így az abban szereplő adatokat a vadászati hatóság kezeli, ám azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak.”
A már említett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény értelmében viszont – ellentétben a Vésztői Vadásztársasággal – a Békés Megyei Kormányhivatal mindenképpen közfeladatot ellátó szervezet. Így a közérdekű adatigénylésre köteles válaszolni, ha kell, az adatvédelmi hatóság felszólítására. Mivel kérdéseinket a kormányhivatal nem utasította el – egyszerűen nem válaszolt rá –, az ügyben levelet írtunk a NAIH-nak, kérve, hogy kényszeríttesse ki a kért adatokat. Erre a trófeabírálat adataira rákérdező megkeresésre lapzártánkig még nem kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hivataltól.
Mindenesetre az ingyenes vadászatról szóló történetet eddig senki nem cáfolta sem hivatalosan, sem nem hivatalosan.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Borkai luxusvadászatának sötét titkai: bakra ment | Kapitális őzbakot lőtt Borkai Zsolt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság területén három évvel ezelőtt. De a társaság néhány tagjától úgy értesültünk, hogy a trófea ellenértékét nem térítette meg. A trófeabírálatban illetékes megyei kormányhivatal hosszú hetek óta nem válaszol lapunknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/borkai-bakra-ment-bekesben-126068/ | 2020-01-16 07:08:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány 2018 őszén benyújtott és később elfogadott adócsomagjának egyik része a TAO-támogatások körét is érintette. Ennek értelmében 2019. január elsejétől már stadionok működtetésére is igényelhető volt TAO-támogatás, ezzel a lehetőséggel azonban az általunk átnézett sportfejlesztési programok alapján a nagyobb sportszervezetek és klubok nem éltek nagy számban. Nem valószínű, hogy pont ez lenne az oka a módosításnak, de 2019. nyarán hozzányúlt a kormány a szabályozáshoz - erre a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020/2021-es szezonra összeállított Értékelési alapelvek című tájékoztatóban találtunk rá.
Az üzemeltetéshez igényelhető TAO-ra vonatkozó résznél vastag betűvel kiemelve szerepel az előző évhez képest bekövetkezett változás. Mint olvasható:
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt, vagyis több mint 50 százalékkal megnövelte az üzemeltetéshez igényelhető támogatás összegét a kormány. Mint az a netjogtáron elérhető törvényből kiderült, a vonatkozó paragrafus 2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.
Az elfogadott törvényjavaslatból sok plusz információ azonban nem derül ki, az általános indoklásban csak annyit fogalmaztak meg:
"Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma."
A részletes kifejtésből viszont megtudható, hogy nemcsak a támogatás maximumának százalékos arányát változtatták, de nominálisan is megemelték a határt - nem is kevéssel. Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.
Mint azt a cikkünk elején megjegyeztük, a 2019/2020-as időszakban nem volt jellemző, hogy a nagyobb szervezetek éltek volna ezzel a lehetőséggel. A sportfejlesztési programok átnézése során a kisvárdai stadionért felelős Várda Sport Egyesület programjában találtunk releváns információt. A benyújtott dokumentum szerint
a 2019. július 1. és 2020. június 30. között, az értékelési elvekben meghatározott sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások üzemeltetésének várható vesztesége 50 millió forint.
Ennek ellenére sportcélú ingatlan üzemeltetésére nem igényeltek támogatást.
A Kisvárdával ellentétben az MTK már rögtön ki is használta az új szabályozás adta lehetőséget: egészen pontosan 5076 forint TAO-támogatást igényelt sportcélú ingatlan üzemeltetésére. A vonatkozó időszakban a stadion várható veszteségére 100 ezer forinttal számoltak, ami sokszorosa a kisvárdai létesítmény mínuszának. | Fű alatt változtatott a kormány: több TAO mehet stadionüzemeltetésre | Kicsit több mint fél évvel azután módosított a szabályozáson a kormány, hogy kibővítette azt a kört, amire igényelhető TAO-támogatás. Így lényegében egyetlen évadot élt meg az eredeti elképzelés.
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt.2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre.html | 2020-03-05 12:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
Nagy összegű kormányzati szerződést írt alá a múlt héten hétfőn a Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző vezette Observer Budapest – értesült a Media1. A Media1 birtokába került hiteles szerződés alapján a Nézőpont Csoport által megvásárolt, médiafigyeléssel foglalkozó magyar kft. 5.001.960.000 forint, plusz 27% áfa (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
A három évre előirányzott nettó 5, bruttó 6,35 milliárd forint tovább emelkedhet, ugyanis a 3 éves szerződés további egy évvel meghosszabbítható.
Ezt nyújtja az Observer Budapest a kormányzati milliárdokért
Az Observer azt vállalta a szerződésben, hogy a szerződés időtartama alatt, negyedévente legalább 90 alkalommal kigyűjti a hírműsorok tartalomjegyzékét, legalább 180 alkalommal hírösszefoglaló szemléket készít, munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemlét juttat el, valamint ugyancsak munkanaponként világsajtó-szemlét is készít. Az Observer vállalta továbbá, hogy negyedévente 13 alkalommal közép-európai hírszemlét is készít. A médiakutatás feladatok részeként médiumok közönségkutatását végzi el a munkát közbeszerzéssel elnyerő vállalkozás, negyedévente 1 alkalommal.
Az Observer emberei negyedévente 12 alkalommal médiahatás-kutatást, valamint negyedévente 1 alkalommal közép-európai médiahatás-kutatást is készítenek. A kormányközeli kft. ezenkívül negyedévente 13 alkalommal hírműsorok elemzését és ugyanennyi alkalommal hírelemzést is végez. Kvantitatív médiaelemzést is nyújtanak negyedévente 60 alkalommal. Ezenkívül negyedévente egyszer elemzik a Magyarország-képet a médiában és szintén negyedévente egyszer közép-európai trendelemezést is készítenek.
Orbán Viktor volt tanácsadója jól jár, nem először
Mint arról a Media1 is beszámolt néhány napja, az Observer Budapest Kft.-t 2018-ban felvásárló Nézőpont Csoport évente 94 millió forintért az MTVA-nak is végez médiakutatási feladatokat.
A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök régi bizalmasa, akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha Győri telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén.
Győri egyébként egy ideig a Lokál című kormányközeli bulvárlapot kiadó Modern Media Group (MMG) társtulajdonosa volt, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mellett, de a Miniszterelnökségen egy ideig jogi ügyekért felelős államtitkár is volt. Életrajza alapján korábban vezérigazgató volt a Mahirnál, 2004 és 2006 között pedig elnöki tanácsadó volt a Fidesznél.
Győrit akarta kibelezni Simicska
Akkor is lehetett Győri nevével találkozni a sajtóban, amikor Simicska Ádám (Simicska Lajos nagyvállalkozó fia) a Facebookra kiírta, hogy Győrit tartja felelősnek amiatt, hogy Simicska családtagjai körül állítólag paparazzók jelentek meg. Simicska Ádám az apja üzenetét úgy tolmácsolta, hogy ki fogják belezni Győrit.
A kibelezés egyébként végül elmaradt: miután a Fidesz újabb kétharmadot szerzett 2018 áprilisában, Simicska cégeit a kormányzat közeléből megvásárolták, Simicska pedig egy tanyára kapitulált. Győri cégcsoportja pedig ezek szerint épp most húzott be egy újabb, több milliárd forint összegű állami megbízást.
Nem először érkezik jelentős állami megbízás a Nézőponthoz
A Nézőpont Csoport egyébként nem először végez médiamonitoring szolgáltatást az Orbán-kabinet számára. 2015-től 2018-ig a hasonló jellegű szerződésük 4,4 milliárd forintról szólt. Később pedig 1,3 milliárd forintért folytatta az Orbán-kormány az együttműködést a céggel egy újabb éven át.
Hogy az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. mekkora kormányzati megbízást nyert most el, azt jól mutatja, hogy a cégcsoport 2018-ban az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 673 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni, egy évvel korábban pedig 648 millió forint volt az árbevétele
A most elnyert éves 1,5-1,7 milliárd forint plusz áfa összegű megbízással tehát az Observer máris megtöbbszörözi egész éves korábbi árbevételét.
A napokban derült ki, hogy a következő időszakban egyébként 150 milliárd forintért tervez kommunikálni az állam.
(media1) | Nettó 5 milliárdért szondázza a sajtót 3 évig a kormányközeli médiafigyelő | A Mráz Ágoston Sámuel vezette Observer Budapestet megvásárolta a Nézőpont Csoport, Orbán Viktor egyik bizalmasának, Győri Tibornak az érdekeltsége. Győri korábban Habony Árpád üzlettársa volt, és nem először kap milliárdos állami megbízást. (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
(összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/netto-5-milliardert-szondazza-a-sajtot-3-evig-a-kormanykozeli-mediafigyelo.html | 2020-02-25 14:37:00 | true | null | null | mfor.hu |
leváltás;Szombathely;rendőrségi vizsgálat;
2020-02-27 19:41:02
Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében
Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját.
Azonnali hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségéből a Szombathelyi Közgyűlés csütörtökön Halmágyi Miklóst, a helyi médiaközpont ügyvezető igazgatóját, aki ellen a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanújával indított nyomozást.
Halmágyi Miklóst – aki korábban 25 éven át volt a Vas Népe című megyei lap főszerkesztője – 2019 februárjában, a közgyűlési erőviszonyok megváltozása után nevezte ki a baloldali többségű önkormányzat a médiaközpont élére, leváltva igazgatói posztjáról Lovass Tibort, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnökét.
Az önkormányzati társaságnál december végén indított vizsgálatot az önkormányzati felügyelőbizottság, amely a közgyűlés elé tárt jelentésében megállapította, hogy az ügyvezető limit nélküli céges bankkártyáját használva több alkalommal fizetett olyan szolgáltatásokért, amelyek nem az önkormányzati kft., hanem a saját hasznát szolgálták.
Két esetben bérelt például különböző szállodákban szobát, arra hivatkozva, hogy hivatalos úton járva konferencián vett részt. Ezeknek a konferenciáknak a vizsgálat nem találta nyomát – írja az MTI. A távirati iroda állítása szerint kereste, de nem tudta elérni Halmágyit.
Az ügyben Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület-Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MKKP-Szolidaritás-Mindenki Magyarországa) polgármester rendőrségi feljelentést tett, amelynek nyomán a hatóság elrendelte a nyomozást.
A Szombathelyi Közgyűlés az ügyvezető visszahívása és munkaviszonyának megszüntetése után átmeneti időre Török Tibort nevezte ki a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. vezetőjének, a későbbiekben pedig pályázat útján töltik be a tisztséget. | Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében | Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját. | null | 1 | https://nepszava.hu/3068741_levaltottak-a-szombathelyi-mediakozpont-vezetojet-a-rendorseg-is-vizsgalodik-ugyeben | 2020-02-27 19:41:00 | true | null | null | Népszava |
ítélet;ORÖ;
2020-02-25 13:45:57
Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet
Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla.
Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében azt írta, az első fokon eljáró törvényszék 2019. október 24-én ítélte vesztegetés bűntette miatt egy év – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre B. J. vádlottat.
A bíróság által megállapított – a vádirattal lényegében egyező – tényállás szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy a cég az ORÖ részére megszervezne-e egy rendezvényt, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, hogy azt nem tartják meg.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy annak cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, melyből megtarthat 600 ezer forintot, a többi pénzt azonban vissza kell adni neki. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott, mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet | Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla. | null | 1 | https://nepszava.hu/3068371_jogeros-az-oro-elnoket-vesztegetes-miatt-elmarasztalo-itelet | 2020-02-25 13:45:00 | true | null | null | Népszava |
mutyi;
2020-03-02 06:00:00
Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat.
Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os számú választókerületében is hasonló szisztéma alapján dönthettek a pályázati pénzek nyerteseiről, mint a szintén kormánypárti Boldog István Jászt-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetében – derült ki a Népszava birtokába jutott iratokból. Márpedig a jászsági módszer miatt már korábban nyomozás indult. Ennek lényege – ahogy az ügyet feltáró Hadházy Ákos független képviselő megfogalmazta – az: a választókerület polgármestereit megzsarolták, hogy csak akkor kapnak támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha a preferált cégeknek adnak munkát.
A jászsági korrupciógyanús esetek miatt indul eljárás során előbb előzetes letartóztatásba majd házi őrizetbe került Boldog István jobbkezének számító Fehér Petra, a Szolnok megyei közgyűlési korábbi alelnöke, települési fideszes képviselő. Ugyanígy járt K. Ferenc is, a debreceni székhelyű Debköz Kft. ügyvezetője. K. Ferenc az egyik kapocs a jászsági és nyírségi ügyek között. Mindkét érintett választókerületben ő volt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ahogy helyben mondják, a „faksz.” A gyanús jászsági esetek kapcsán az ügyészség hírzárlatot rendelt el.
A Népszava birtokába került iratok szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületben – amelynek elnöke Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő – 2018-ban és 2019-ben 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os településfejlesztési pályázatokon, és valamennyi esetében K. Ferenc volt a közbeszerzések bonyolítója. A beruházások értékét mindenhol 300 millió forint alatt szabták meg, így nem kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, a cégeket meghívásos alapon, jobbára ugyanabból a körből választották ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános adatai szerint. Ezek a cégek a pályázatokon hol ajánlattevőként, hol nyertesként tűntek fel. Utóbbiak között volt évek óta működő, több embert foglalkoztató – tehát a munkák elvégzésére valóban alkalmas – építőipari cég, de akadt gyanúsan sikeres társaság is.
Kislétán például három beruházást nyert el az egyébként 13 esetben ajánlattevőként is szereplő nagykállói Diamond-Út Kft., amelynek mindössze egy alkalmazottja van. Ehhez képest öt szociális bérlakás, szolgálató ház és piaccsarnok építésére nyert megbízást közel 200 millió forintért. Az épületek azóta elkészültek, de azt nem tudni, hogy a tényleges munkát ki végezte, hiszen aligha a cég egyetlen embere építkezett. Kerestük a vállalkozás ügyvezetőjét, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt. Kisléta polgármestere, Pénzes Sándor Károly sem felelt arra a kérdésünkre, volt-e megbeszélés a térségi polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője, Simon Miklós között a TOP-os pályázatokról, s arról, hogy kit kérjenek fel a közbeszerzés lebonyolítására. Megkerestük az ügyben a fideszes országgyűlési képviselőt is, ám ő sem reagált.
Mindenesetre azt elég nehéz elképzelni, hogy a nyírbátori térség huszonhárom településének polgármestere minden előzetes egyeztetést nélkül, véletlenszerűen gondolta úgy, hogy épp a 2015 októberében alapított debreceni Debköz Kft. ügyvezetőjét K. Ferencet kell megbíznia a projektek bonyolításával. A cég bevételei látványosan megugrottak azt követően, hogy előbb Boldog István majd Simon Miklós körzetében is elnyerték a közbeszerzési feladatokat. 2016-ban 61 milliós, 2017-ben 186 milliós, míg 2018-ban már 279 milliós árbevételt produkáltak az Opten adatai szerint. Szintén innen derült ki, hogy 2018-as bevételük több, mint felét nyereségként könyvelhették el, s a 153 millió forintot osztalékként ki is vették a cégből 2019-ben.
Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget – ott vizsgálják a Boldog István körzetében történt korrupciógyanús ügyeket –, s megkérdeztük: K. Ferenccel összefüggésben ellenőrzik-e a Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei TOP-os pályázati ügyeket? A TOP-os pályázatokkal összefüggésben felmerült-e Boldog István, Simon Miklós országgyűlési képviselő érintettsége? Kovács Katalin helyettes szóvivő azt válaszolta: „az ügyről tájékoztatás jelenleg nem adható”. A Népszava úgy tudja, a szabolcsi ügyben feljelentés született.
Cikkünkben korábban "Valótlanul állítottuk, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő Nyírbogát díszpolgári címét a felesége, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó – mint Nyírbogát polgármestere – előterjesztésére kapta meg.
Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Simon Miklós díszpolgári címének előterjesztője nem dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó volt és az előterjesztéssel kapcsolatos szavazásból kérte kizárását." | Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer | Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3069048_ket-korzet-egy-minta-szabolcsban-is-mukodott-a-jaszsagi-boldog-modszer | 2020-03-02 06:00:00 | true | null | null | Népszava |
Bő három hete Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott, amely a klímavédelmi akcióterv meghirdetésében csúcsosodott ki. Ennek egyik pontja – „a következő tíz évben a kormány meghatszorozza a naperőművek kapacitását” – azonban nem is annyira újszerű. A miniszterelnök már 2018-as eskütételét követően úgy fogalmazott, hogy „az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot”. A 2020 elején bejelentett akcióterv egyik fejezete tehát már legalább két éve él, és a kormányfő „zöldfordulata” valójában azzal indult, hogy egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel.
Mindez mit jelent a számok nyelvén? A szaktárca háttérdokumentációja szerint az ország jelenlegi 1000 megawattos napenergia-termelő teljesítménye 2030-ra meghatszorozható, azaz 6000-re növelhető. E vállalás „brutalitását” érzékeltetendő gyorsan ideírjuk: a Paksi Atomerőmű kapacitástömege jelenleg 2000 MW. Miként ebben a cikkben már jeleztük,
a hazai naphasznosítás főalakja az Orbán Viktor sportbarátságát élvező – az említett eskütétel idején a parlamenti karzaton helyet foglalt – Adnan Polat kíván lenni.
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő isztambuli üzletember maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 MW-os szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon, és azóta szisztematikusan vásárolgatja is fel azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban már megszerezték a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Polat tehát első lépésben olyan kis- és középvállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma azt biztosítja, hogy a szereplők az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát.
Miközben Polat 1000 MW-os célszámban gondolkodik, az ország központi energetikai egysége, a Magyar Villamos Művek ennek a tizedében (mindezt 110 kisebb-nagyobb teleppel akarja elérni), Mészáros Lőrinc pedig egyelőre a huszadában. A Mátrai Erőművet hátrahagyó felcsúti milliárdos legalábbis ügyelt arra, hogy a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-osra rúgó napelempark-projekteket még időben leválassza a veszteséges visontai üzemről, majd megtartsa magának.
A lényeg a lényegben, hogy – miként ebből a gyűjtésből is kiolvasható – a magyar energetikai mogulok egyelőre legfeljebb 15-25 MW-nyi naperőművi kapacitással rendelkeznek. Tehát
aki például 61 hektárnyi összterületen 26 MW-os teljesítményt tud felmutatni – mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő, alább bemutatandó lobbikör – már nagykutyának számít.
A cikk ezen pontján megismertetjük az olvasókkal a Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós települések napelemparkjait uraló Sájer Gábort, illetve az őt segítő Dicső Lászlót és Figura Ferencet. Mindhármuk esetében a Tiborcz-kapcsolatra összpontosítunk; másra nem is nagyon tudnánk, hiszen ezek a „csúcsmenedzserek” leginkább a miniszterelnök vejéhez való közelségük miatt érdekesek. (Aki nem akar adattömegeket bújni, illetve „bemondásra” elhiszi nekünk, hogy a Sájer-csapat Tiborcz köpönyegéből bújt elő, akár át is ugorhatja az alábbi stáblistát.)
Sájer Gábor
– Ő volt a vezérigazgatója az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-nek – egészen 2016 elejéig.
– Az alábbi napelemes sztorikban szereplő érdekeltségét, az SRG Invest Kft.-t 2016 októberében jegyeztette be. Ez a vállalkozás sem „esett” messze Tiborcz Istvántól; olyannyira nem, hogy Sájer Gábor a kezdetektől a kormányfő vejének ügyvédi és irodai infrastruktúráját használta. Az SRG-cégalapítást Tiborcz legrégebbi bizalmasa, Hamar Endre ügyvéd intézte, a társaság székhelye pedig három évig a Pesti Vigadó melletti Mahart-házban volt. Ez a belvárosi épület, sőt az egész tömb Tiborczé; a befogadottaknak – köztük a Sájer-irodának – csak azért kellett kiköltöznie, mert luxusszállodává fejlesztik az ingatlanegyüttest.
– Ahogy ebben a cikkben igazoltuk, a Tiborcz–Sájer-kapcsolat képtelen „kihűlni”: a miniszterelnöki vő központi vállalata kérdésünkre elismerte, hogy a volt Elios-vezér megbízási szerződéssel nekik dolgozik, sőt a legbizalmasabb banki és hitelügyletekbe is bevonják.
Dicső László
– Ő volt a 2015-ben alapított Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője. A kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá – Mészáros Lőrinc közbeiktatásával – Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljéhez.
– Dicső egy másik ingatlan esetében is Tiborcz „előkóstolójaként” működött. Egy budai, krisztinavárosi irodaegyüttesről van szó (Pauler utca 2.), amely a Mészáros-féle MKB Bank portfoliójából került át 2017-ben egy Alagút Investments nevű kft.-be. Utóbbi cég először a mátészalkai illetőségű Dicső Lászlóra szállt, majd nemrég a tőzsdei Tiborcz-cégként ismert Appeninn Nyrt.-nél landolt. Lássunk csodát, Dicsőt nem rakta ki a krisztinavárosi „fészekből” a kormányfő veje; máig ott működnek a nevén lévő tanácsadó, vagyonkezelő vállalkozások (EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt.).
– Dicső László vállalkozásait rendre az a Nagy Zsuzsa Klaudia nevű ügyvéd képviseli a cégbíróságon, akit a Tiborcz-érdekeltségek ugyanolyan intenzitással foglalkoztatnak, mint a már emlegetett Hamar Endrét.
– Dicső két fontos társaságot is felesben tulajdonol Balázs Attilával, aki egyebek mellett arról híres, hogy a Tiborcz-féle Appeninn Nyrt.-vel közösen vette meg a minap a balatonfüredi kikötőt. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Ma még nem tudhatjuk, hogy Dicső ezekben a vállalkozásokban is „előkóstolót” játszik-e, de sejtéseink azért lehetnek…
– És nem mellékesen: Dicső közösen birtokol Sájer Gábor feleségével egy jelenleg már végelszámolás alatt álló tanácsadócéget (Artifex Controll Kft.).
Figura Ferenc
– Dicső László állandó üzlettársa. Olyannyira állandó, hogy a békéscsabai gazdasági életbe is jócskán beágyazott Figura Ferenc tanácsadó és vagyonkezelő vállalkozásai (Eubility Group Kft., LPBF Holding Zrt.) szintén a krisztinavárosi Appeninn-irodákban működnek.
– Figura Ferenc Eubility Group Kft.-je (melyet a közelmúltig Dicsővel közösen birtokolt) a napokban ötmilliárd forintot nyert az Orbán–Tiborcz családhoz erős szálakkal kötődő Magyar Turisztikai Ügynökségtől, illetve az alá tartozó állami szervezetektől úgynevezett projektkoordinációra. E tendereredményt néhány orgánum úgy közvetítette, hogy „Ráhel cége ötmilliárdot adott Tiborcz cégének”, ám ettől a leegyszerűsítésről mi természetesen el-ha-tá-ro-ló-dunk.
Mindezek után azt kell bizonyítanunk, hogy az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket. A Sájer-stáb első, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre települést érintő akciójáról „hézagosan” már beszámolt a sajtó, jelezve, hogy az érintettek különös szemfülességgel repülhettek rá egy naperőműves uniós kiírásra közvetlenül a 2018-as parlamenti választások előtt.
A Válasz Online most a sztori minden hiányzó láncszemét megtalálta az EU-támogatások dokumentációjában.
Az eredetileg mikro-, kis- és középvállalkozóknak szánt hitelprogram termékleírása szerint egy pályázónak legfeljebb egymilliárd forintnyi „ingyenes” kölcsön (volt) adható. Ez annyit jelent, hogy a hitel kamata 0 százalékos, semmiféle kezelési költség vagy jutalék nem terheli, továbbá a szolárpark első két üzleti/üzemi évben törlesztőrészletet sem kell fizetni. Mivel pedig a nyertes vállalkozások a Polatnál már említett kát-rendszerben értékesítik a megtermelt villamosenergiát (a piaci ár felett), lényegében a világ egyik legkiszámíthatóbb bizniszéről beszélünk.
Nos, ebben a programban összesen 233 céget hoztak ki győztesnek a magyar állam döntnökei, és a szerencsések többsége 149 millió forint körüli ajándékkölcsönt kapott. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy
mindössze tíz olyan vállalkozás akadt, amely az adható maximumhoz közelítve 900 millió és 1 milliárd forint közötti összeghez jutott. Ebből a tízből négy „véletlenül” Sájer Gáboréké, akiket mindösszesen 3,9 milliárdban részeltetett a hatalom, hogy naperőművet építsenek Gyürén.
Megkockáztatjuk: a Tiborcz-közeliek eleve azért osztották papíron négy részre, négy gazdasági társaságra a projektet, hogy négyszer egymilliárdra pályázhassanak.
Hozzájuk hasonló leleményességgel járt el még ugyanezen az uniós hátterű programon egy olyan cégegyüttes, amely az Eger melletti Demjén településen nyit napelemparkot. Összesen öt ilyen érdekeltség nyert egyenként 988 millió forintot – igaz, velük már csak a 2018-as választások után szerződtek. Ezek közül az egyik vállalkozást (konkrétan a Consector Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t) annak a Homolya Róbertnek a közvetlen családtagjai viszik, aki közlekedéspolitikáért felelős államtitkárból lett MÁV-vezér, és az Átlátszó fotói szerint másfél éve Mészáros Lőrinc luxusjachtján vendégeskedett. A Sájer-klub négy cége és a Homolya családdal együttműködő öt társaság mellett egy további egység (a Lillor Energetika Kft.) érdemelte ki a magyar államtól az EU-s egymilliárdot. Ez a társaság a szintén NER-kompatibilis Ináncsy famíliáé – ők azok, akik eladták a Közvágóhíd területét Adnan Polatnak szíves ingatlanfejlesztésre.
Így néz ki tehát a milliárdos „mikrovállalkozók” támogatotti köre a napiparban. Ahogy a dohányboltok esetében már beletörődhettünk, itt is érdemes tudomásul venni: a sok kis szerencsés mellett akadnak néhányan, akik az egyenlők között mindenkinél elsőbbek. (Szinte csak lábjegyzetként kívánkozik ide, hogy a Sájer-csapatba tartozó Figura Ferenc azért egy normál méretű, 149,5 milliós ingyenkölcsönt is bezsebelt ugyanebből a hitelprogramból egy mezőberényi kiserőműre.)
Mindemellett arról is szivárgott hír a 24.hu portálon, hogy Sájer Gábor a Veszprém megyei Herend határában ugyancsak óriási napelemparkot épít (a teljes projektdokumentáció itt érhető el), s az érintett területet a város képviselőtestülete már kiemelt fejlesztési zónává nyilvánította. Ennél a beruházásnál azonban nem találtunk trükkös (állami) finanszírozásra utaló jeleket. A Baranyai megyei Keszü és Siklós kültelkein megvalósult erőműveknél, melyek Sájer legfrissebb, 2019 végi szerzeményei, viszont igen.
Ezeket a szolárpakokat tíz projektcég fedi le, s mindegyikben többségi tulajdonos a Tiborcz embere által „benyelt” Nexteen Zrt. A kisebbségi részt viszont a Rogán Antal-kezdeményezte lakáslottóval híressé-hírhedté vált Carion birtokolja, pontosabban a vállalatcsoporthoz tartozó Capitalisatio Kockázati Tőkealap.
Talán le sem kellene írnunk, annyira nyilvánvaló, hogy ezt a kasszát 70 százalékban az állam tölti fel uniós pénzből a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ebből az üzleti jelentésből az is kiolvasható, hogy az egyébként a startup-világ megsegítésére szánt, okosváros-fejlesztésekre (smart city) optimalizált, „majdnem állami” tőkealap legeslegelső befektetési célpontjai éppen a keszüi és siklósi Sájer-egységek voltak – az érintett naperőművek pedig közel 2,2 milliárd forintos injekciót kapnak.
Az eddigi összegeket egymás mögé téve kihirdetjük tehát a végeredményt. A Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre „bebútorozó” Sájer-kör 2018 februárja óta 3,9 milliárd és 149,5 millió forintnyi ingyenes kölcsönre szerződött a magyar állammal, továbbá – mint írtuk – a Carion-alapból származó 2,2 milliárd 70 százaléka is közpénz-jellegű forrás. Ami azt jelenti, hogy
a klímavédelmi akcióterv megelőlegezéseként 5,6 milliárd forint már elindult az államtól Tiborcz bizalmasai felé.
Folytatása nyilván következik.
(Aki pedig még részletesebb elszámolásra, adatsorokra kíváncsi, az alábbi összeállításban tovább is bogarászhat.)
A Sájer–Dicső–Figura trió naperőművei
I. Herend (Veszprém megye)
Terület: 24,5 hektár
Teljesítmény: 11,5 MW
Projektcég: White Energy Szolgáltató Kft.
Tulajdonosok: A társaság 50 százalékban Sájer Gáboré (az SRG Invest nevű cégén keresztül), 50 százalékban pedig a mezőkövesdi focicsapat mezszponzoraként – korábban Simicska Lajos kapcsolataként – befutott Kosik Jánosé.
II. Gyüre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Terület: 24,2 hektár
Teljesítmény: 9,5 MW
Projektcégek: Solar Engine Kft., Finasys Solarpark Kft., Napraforco-Operation Kft., Békés Solar Kft.
Tulajdonosok: Az első projektcég Sájer Gáboré (szintén az SRG Invest Kft.-n keresztül), a második Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül) és a vele egy címre bejelentett Baji Bonitáé, a harmadik szintén Figura Ferencé (ugyancsak a LPBF közbeiktatásával), a negyedik pedig Dicső Lászlóé (az EUB-RESZ Tanácsadó Kft. „takarásában”). A négy projektcég papíron négy napelempark gazdája, de ezek valójában egymás melletti helyrajzi számokon fekszenek, összefüggő rendszert alkotnak – és a tulajdoni lapok szerint a Sájer-féle Solar Engine Kft.-nek mindegyiken van vezetékjoga.
Finanszírozás: A négy projektcég a GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A Finasys Solarpark Kft. 930 millió forintot kapott, a másik három cég pedig az elnyerhető összeg maximumát, vagyis egyenként egymilliárdot.
III. Siklós (Baranya megye)
Terület: 6,3 hektár
Teljesítmény: 2,5 MW
Projektcégek: Napelempark Siklós Gábor Kft., Napelempark Siklós Miklós Kft., Napelempark Siklós András Kft., Napelempark Siklós Petra Kft., Napelempark Siklós Lea Kft., FÉNY-BER Beruházó, Szolgáltató Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok fenti projektcégeiben a Nexteen Zrt. a többségi tulajdonos, melyet tavaly novemberben vásárolt meg Sájer Gábor (az SRG Invest Kft.-n keresztül) Baji Csabától. Utóbbi a legelső Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, majd a 2010 utáni Simicska-érában az állam legfontosabb vállalatát, a Magyar Villamos Műveket vezette. Amikor a miniszterelnök összeveszett a Fidesz gazdasági hátországát addig egy személyben megjelenítő „Lajossal”, a simicskátlanítás jegyében Bajit is elküldték az MVM-től. Majd a 2018-as választások után rehabilitálta a csúcsmenedzsert a Nemzeti Együttműködés Rendszere: egy ideig ő volt például a Mészáros-féle Opus Global-óriás energetikai divíziójának feje. A siklósi napelemes projektcégeket Baji 2018 végén vette a nevére, de ezek már akkor gyanúsan közel álltak a Tiborcz-körhöz, hiszen székhelyük azóta folyamatosan a kormányfő vejével „rokonítható” Czéh-Tóth család pécsi ingatlanában van (Megyeri út 26.).
Finanszírozás: Baji érkezésével párhuzamosan a Capitalisatio Kockázati Tőkealap 1,3 milliárd forintnyi befektetést helyezett kilátásba a fenti cégekbe, és mindegyikben 18 százalékos tulajdonrészt szerzett (illetve a naperőművi eszközöket birtokló FÉNY-BER Kft.-ben 23,5 százalékost). A tőkealap nagyobb, 70 százalékos befizetője az EU-pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Bank, a kisebbik pedig a lakáslottós Carion-csoport. A Capitalisatio Kockázati Tőkealap máig részes a napelemes projektcégekben, Baji Csaba többségi tulajdonosi pozícióját viszont – mint írtuk – Sájer Gábor vette át.
IV. Keszü (Baranya megye)
Terület: 4,6 hektár
Teljesítmény: 2,0 MW
Projektcégek: Napelempark Keszü Endre Kft., Napelempark Keszü János Kft., Napelempark Keszü Péter Kft., Napelempark Keszü Róbert Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok cégeiben a Nexteen Zrt., vagyis a Baji Csabát váltó Sájer Gábor a többségi tulajdonos – ugyanúgy, mint a siklósi testvérprojektnél.
Finanszírozás: A kisebbségi tulajdonos befektető itt is a közpénzekkel dúsított Capitalisatio Kockázati Tőkealap; a szerződés szerint a fenti négy projektcég 886 millió forintos injekciót kap ebből a kasszából.
V. Mezőberény (Békés megye)
Terület: 1,3 hektár
Teljesítmény: 0,5 MW
Projektcég: Eventus-Lux Kft.
Tulajdonos: A projektcég Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül).
Finanszírozás: Az Eventus-Lux a gyürei napelempark-beruházásnál már említett GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A társaságnak megítélt összeg: 149,5 millió forint.
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
#Elios#napenergia#Sájer Gábor#Tiborcz István | Exkluzív: Tiborcz-társak kapták az első klímavédelmi milliárdokat | Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/03/09/tiborcz-istvan-sajer-gabor-naperomu-allami-tamogatas/ | 2020-03-09 10:55:48 | true | null | null | valaszonline.hu |
Mint arról lapunk közel két éve beszámolt, a macedón médiában is terjeszkedett, komoly érdekeltségre tett szert a magyar Ripost tulajdonosa, aki emellett Szlovéniában is bevásárolt.
A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Barátom, Gruevszki
Mindez nem véletlen, hisz' Orbán Viktor jó ideje komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a régióban minél több szövetségese legyen, és nemzetközileg is befolyásos politikusnak tartsák. De míg a demokratikus nyugati politikusok régóta kellő távolságot tartanak vele szemben, így jobb híján szövetségeseit úgymond a hozzá hasonlóak közül kell és kellett válogatnia, értsék jól, autokratákkal kell barátságokat kötnie. Az elmúlt évek külpolitikája, a hangsúlyos keleti nyitása nem is teheti kérdésessé, hogy a magyar miniszterelnök ezen törekvései egészen jól alakulnak.
Munkatársunk, Keller-Alánt Ákos és Szaska Cvetkovszka korábbi cikkéből kiderült, hogy politikai vezetőként – aki 2006-ban lett Macedónia miniszterelnöke a jobboldali VMRO–DPMNE elnökeként – Gruevszki irányítása alá vonta a helyi médiát is. Szinte az összes országos televízió, napilap és egy sor online portál volt bekötve a kormányzó VMRO–DPMNE-hez, és csak néhány független – főleg online – szerkesztőség tudott működni, nehéz anyagi körülmények között.
A Gruevszki-média tulajdonosai többnyire a párthoz közel álló üzletemberek vagy rokonok voltak, és a szerkesztőségek közvetlenül a párközpontból kaptak utasításokat. A párt Nyugat- és bevándorlásellenes, antimuszlim és oroszbarát üzeneteit a kritikus politikusokat, újságírókat és civileket lejárató propaganda egészítette ki.
Gruevszki a propagandamédiát az államilag irányított hirdetésekkel tartotta fent, évekig a kormány volt a legnagyobb hirdető, de az állami megrendelésekből élő vállalatok is bőkezűen hirdettek. Ahogy arra számítani lehetett, Gruevszki bukásával megváltozott a médiapiac is, és egy sor, korábbi kormányhoz közeli kiadvány került nehéz anyagi helyzetbe.
De nem kellett sokáig várni, mert Magyarországról megérkezett a segítség. 2017-ben és 2018-ban a Habony Árpád köreihez sorolható Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt – derült ki a Magyar Narancs korábbi cikkéből.
Most a 444.hu-n megjelent, Direkt36-os cikk azt állítja: Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a lap a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Például azt gyanítják, hogy a kifizetések valódi tevékenységet nem takaró számlák alapján történtek. De gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” – fogalmaz a macedón hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, ha tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás. | Orbánék egymilliárdot folyattak a Balkánra exportált putyinista propagandába | A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-emberei-egymilliardot-tuntettek-el-a-macedoniaba-is-exportalt-putyinista-propagandaban-gruevszki-ellenfelei-vizsgaljak-a-gyanus-penzmozgast-127260 | 2020-02-28 06:46:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél” – szól George Orwell híres mondata kultikussá vált regényében, az Állatfarmban. Ez jut eszünkbe, ha megnézzük azt a táblázatba rendezett összesítést, amelyet nemrégiben készített Galló Ferenc területfejlesztési szakember, aki egykor Simonka embere volt, ám a fideszes politikus meggyanúsítása után szakított és szembefordult vele.
Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.
A szakmai szempontok nem számítottak
A még mindig Simonka uralta területen politikai értelemben nem született meglepetés. A kistérség legkisebb községe, a zsáktelepülés és alig háromszáz lelkes Pusztaottlaka nyerte el a legtöbb forrást. Nem egy emberre vetítve, hanem nagyságrendileg. A több mint 45 millió forintot három projektre szerezte a fideszes országgyűlési képviselő szülőfaluja. Ezzel 100 százalékos eredményt mutatott fel, hiszen nem is adtak be több pályázatot.
Simonka 2006-tól 2014-ig volt az aprócska falu polgármestere, ahol a parlament honlapján megtalálható önéletrajza szerint „új jövőt teremtett a lakosok számára.” Igaz, ebből leginkább a félbehagyott, vagy teljesen értelmetlenül megvalósult beruházások látszanak a leginkább, egyben majdnem mindent körbeleng a korrupció gyanúja.
A kibontakozás leghalványabb jeleit sem látni a községben. Iskolája, de még háziorvosa sincs a településnek. Nemhogy szakképzett, hanem szinte semmilyen helyi munkaerő nem áll rendelkezésre. Aki tehette, már elköltözött innen. A helyben maradottaknak maradt a reménytelen tengődés – munkahelyek és előremutató beruházások helyett.
Tavaly a Magyar Falu Programban elnyert 45,3 millió forintból 2 millió forint jutott orvosi eszközbeszerzésre, ennél valamivel több gépek megvásárlására és több mint 30 millió forint útépítésre. Ez utóbbi „valóban” térségi jelentőségű projekt, hiszen a temetőhöz vezető legszélső utca kap szilárd burkolatot, így a picinyke település elmondhatja, minden útja és utcája aszfaltozott vagy lebetonozott. Hasonló eredményről más, a mezőkovácsházi kistérséghez tartozó település nem büszkélkedhet.
Ide várta az ötleteket
Tizenegy pályázatból semmi
Van Pusztaottlakánál jóval népesebb település is a térségben, ahol a földes utcák aránya eléri az 50 százalékot, ám ez a mostani pályázatnál nem volt szempont. A második helyezett Magyardombegyház több mint 10 millió forinttal nyert kevesebbet Simonka szülőfalujánál. Míg a harmadik helyezett Almáskamaráson háromszor nagyobb a népesség, csak a pusztaottlakai összeg harmadát nyerték el. De volt település, amely még ennél is rosszabbul járt.
A Pusztaottlakánál több mint tízszer nagyobb, városi rangú és dinnyéjéről messze földön híres Medgyesegyháza egyetlen forint pályázati pénzt sem nyert tavaly a Magyar Falu Program kiírásain. Pedig összesen 11 projektre pályázták. Sikertelenül.
A keveset igazságtalanul elosztani
Egy másik összevetésben viszont rosszul szerepel Simonka György. Ugyanis, ha a négy Békés megyei országgyűlési egyéni választókerület (oevk) elnyert pénzeit vetítjük egy főre, akkor – mint a mellékelt táblázat is mutatja – a vádlottak padján ülő fideszes képviselő körzete a viharsarki térségek között az utolsó helyen áll.
A másik három viharsarki választókerület 5 ezer lélekszám alatti települései a lakosságszámra vetítve jóval többet nyertek. A legtöbb ilyen pályázati pénzt Békés megye 2. számú országgyűlési választókerülete nyerte, amelynek parlamenti képviselője a fideszes Dankó Béla.
Mindez azt mutatja, ha a falujáról, a legszűkebb pátriájáról van szó, akkor az adott térségen belül Simonka kész latba vetni minden erejét, hogy a pénzeket lehívják. S mivel ő a választókerület képviselője, mindenható ura, nem is ütközik ellenállásba: Pusztaottlaka szinte mindent visz. Ám ha már a többi választókerülettel kell versenybe szállni, hogy ne csak a szülőfaluját, hanem a saját kerületét gazdagítsa, már nem töri magát annyira.
Vagy az is lehet, hogy a lobbiereje már nem a régi, amióta az ügyészség meggyanúsította. Viszont ahhoz még van ereje, hogy a szakmai, szociológiai, munkaerőpiaci szempontokat felülírva a saját választókerületén belül maga felé hajlítsa a teret.
(Címlapfotónkon Simonka György középen és hűbéresei. Balra Varga Gusztáv (Fidesz) volt mezőkovácsházi polgármester, jelenleg a mezőkovácsházi kistérségi társulás elnöke, jobbról Garay Rita (Fidesz) egykori tótkomlósi polgármester, ma a mezőkovácsházi járási hivatal munkatársa. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | Valahogy szinte minden pénz Simonka aprócska falujában kötött ki | Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-egyenlo-de-simonka-reven-pusztaottlaka-vitte-a-legtobbet-a-magyar-falu-programban-127308 | 2020-03-03 06:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nem érzem magam bűnösnek. Napi tízórai munkával kerestem havi 300 ezer forintot, hogy eltartsam a családomat, és erre mondják, hogy bűnszervezet?” – fakadt ki az utolsó szó jogán, kedden a Szegedi Ítélőtábla előtt, a kétmilliárdos kárt okozó költségvetési csalás büntetőügyének harmadrendű vádlottja.
„Részben beismerem a bűnösségemet, hogy naivitásom miatt hittem ezeknek az embereknek” – mondta a negyedrendű vádlott. Azt kérte a bíróságtól, méltányos ítéletet rójon ki rá, olyat, hogy az élettársát elvehesse végre feleségül, és gyermeket vállalhassanak, mert már benne vannak a korban mindketten.
Az ötödrendű vádlott úgy érvelt, jól működő vállalkozásai voltak, a budapesti West End City Centerben üzletet tart fenn most is. Miért kockáztatta volna ezt az egzisztenciát egy kétes ügylet miatt, amivel vádolják?
Kizárt bizonyíték
A hatodrendű vádlott számára is érthetetlen volt, hogyan lett tanúból egyszer csak vádlott, miközben ő mindig tisztességesen fizetett adót. A tárgyalóteremben egy üres szék sem maradt, a vádlottak családtagjai mellett más érdeklődők is voltak.
A Szegedi Ítélőtábla Joó Attila vezette tanácsa ítéletet hirdet
A Joó Attila vezette tanács részben megváltoztatta a Szolnoki Törvényszék korábbi ítéletét. Kizárta a bizonyítékok sorából az egyik vádlott telefonjának lehallgatásával gyűjtött adatokat, mert a vizsgálat során eljárási hibát követtek el. És mivel tavaly megváltozott a törvény, abból a szempontból, mi tekinthető bűnszervezetnek, az ítélőtábla megvizsgálta a bűncselekményt ismét, majd úgy találta, a jogszabály kritériumai szerint ez nem volt bűnszervezet, csupán bűnszövetség.
Kétszintes céghálózatot hoztak létre
Ez a másfajta minősítés azzal járt, hogy a törvényszéki ítélethez képest durván egy évvel mérsékelték mindenki büntetését, amit nem fegyházban, hanem börtönben kell letölteniük. Az első- és a másodrendű vádlott 8-8 évet kapott, a harmadrendű vádlott 6 évet, a negyedrendű 5 évet, az ötödrendű 4 év 6 hónapot, a hatodrendű pedig 5 év 6 hónapot.
A lényeget a Szegedi Ítélőtábla is úgy látta, ahogyan a Szolnoki Törvényszék: ezek az emberek – felbujtók, elkövetők, bűnsegédek – kétszintes céghálózatot létrehozva úgy szállították Magyarországra Szlovákiából a tejet, hogy az első szinten lévő cégek nem fizettek áfát, és ezzel a 2010-es évek elején a költségvetésnek kétmilliárd forint kárt okoztak. A második szinten álló cégek csak arra kellettek, hogy továbbítsák az árut a nagykereskedő társaságoknak, amelyek a multinacionális áruházláncokkal álltak kapcsolatban.
Az olcsó szlovák tej körüli botrány emlékezetes: magyar gazdák többször is tüntettek olyan üzletek előtt, ahol szerintük irreálisan olcsón árulnak tejet, leszorítva ezzel itthon is a nyerstej felvásárlási árát.
Szlovák-e a szlovák tej?
„Miért olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar?” – a kérdés 2011 júliusában még a gyakorikerdesek.hu című oldalon is fölbukkant, és ott az első válasz az volt, „azért, mert a magyar ba*ik olcsóbban adni, inkább sírnak, hogy az emberek miért nem veszik a magyart.”
Az újságokban más megközelítést is lehetett olvasni. Például, hogy Európa nyugati és északi részén kiváló tejtermelő gazdaságok működnek évtizedek óta, hatalmas feleslegeket termelve. Hollandiától Németországon át Lengyelországig nagy mennyiségű, raktáron lévő tej nyomja a piacot, így könnyen lehet, hogy mi azt hisszük, szlovák tejet veszünk, valójában lengyel, francia vagy német eredetű az alapanyag, csak most megindult dél felé, nyerstej, UHT-tej formájában.
Valami disznóság van mögötte
„Ezek szerint joggal feltételeztük, kell lennie valami disznóságnak amögött, hogy pont az áfa mértéke hiányzik a polcon feltüntetett árból, a belföldi eredetű, ugyanolyan kategóriájú termékhez képest” – reagált a Narancs.hu kérdésére László Róbert, a Tej Terméktanács elnökségi tagja, egy makói cég szarvasmarha-ágazatának vezetője.
Gyerekek tanulják a fejést a Tej Terméktanács 2018-as rendezvényén
„A mi gazdaságunk hatvenegynéhány éve termel tejet. Öt évre visszamenőleg minden bizonylatot, dokumentumot meg kell őriznünk, bármikor számíthatunk ellenőrzésre, és kapunk is revíziót rendszeresen. A versenyhelyzet természetes, ha a verseny tiszta. A mélypont 2009 volt, amikor három hónapig 55 forintra süllyedt a termelői tej kilónkénti ára, amit akkor is a dömpingáras, szerintünk áfacsalt áru szorított le. Akkor a termelők 15 százaléka dobta be a törülközőt – mondta a Tej Terméktanács elnökségi tagja.
László azt mondta, nem tudták elfogadni a 2016-os 65 forintos tejárat sem. Éppen ezért szerinte muszáj volt elmenni tüntetni a NAV-hoz, a Nébihhez. "Vittük mi is a teheneinket Budapestre, így próbáltuk felhívni magunkra a figyelmet, segítséget kérni. Még szép, hogy örülök az ítéletnek. Fontos, hogy kiderüljenek az ilyen tisztességtelen húzások.” | Súlyos büntetést kaptak a milliárdos áfacsalás vádlottai | Nyolc-nyolc év börtönt rótt ki a 2010-es évek elején olcsó szlovák tejben utazó bűnszövetség két vezetőjére a Szegedi Ítélőtábla kedden. Ha a boltban pont az áfa értékével olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar, az nem lehet véletlen – ez a tanulsága a büntetőügynek egy termelő szerint, aki annak idején teheneket is vitt tüntetni Budapestre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-erre-mondjak-hogy-bunszervezet-kerdezte-a-vadlott-ketmilliardos-csalas-az-olcso-szlovak-tejjel-127361 | 2020-03-04 07:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát.
A nyilatkozatból akkora hiszti lett, hogy Kocsis Máténak kellett megnyugtatnia a fideszes újságírók megtépázott lelkét, hogy igenis igényesek és tehetségesek, övék az intellektuális fölény.
Azóta Vargáról nem lehetett sokat hallani, de a 24.hu most egy adatigénylésből kiderítette, hogy az ügyvédi irodája, két másikkal együtt, százmilliókért bonyolítja le a Nemzeti Eszközkezelő megbízásából, hogy a bajba került devizahitelesek visszavásárolják ingatlanjukat az államtól.
A lap szerint Varga István, Pfeifer Tamás és Borsfai Balázs irodái több mint 400 millió forint garantált bevételhez jutnak azzal, hogy több ezer devizahiteles kizárólag velük készíttetheti el a szükséges formaszerződést.
Az ügyvédi irodákat meghívásos pályázaton választották ki a művelet lebonyolításához. A Nemzeti Eszközkezelő magyarázata szerint rövid volt a határidő a törvényben megszabott eljárásrend miatt, ezért választották ezt a módszert.
A másik ügyvéd, Pfeifer Tamás korábban Gulyás Gergely miniszterrel közösen hirdette meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában az ügyvédjelöltek kamarájának alapítását. | Százmilliós megbízással vigasztalják a kormányzati médiaholdingból kirúgott Varga Istvánt | Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát. | null | 1 | https://444.hu/2020/03/10/szazmillios-megbizassal-vigasztaljak-a-kormanyzati-mediaholdingbol-kirugott-varga-istvan | 2020-03-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nagyjából egy átlagos bajnoki meccsének bevételét oszthatja szét olyan iskolák között a felcsúti focicsapat, amelyek diákjai ingyen kijárnak a Puskás Akadémia FC hazai meccseire. Az akció szép gesztus, de emellett egész biztosan az is a célja, hogy a 3,8 milliárd forintnyi közpénzből felhúzott Pancho ne tűnjön annyira üresnek a mérkőzéseken. A csapatot működtető cég pedig valószínűleg továbbra is pénzt bukik hazai meccsein.
A legaktívabb tanár
Az iskolai akció jelentőségére elég jól rávilágított a hétvégi Puskás Akadémia-Mezőkövesd Magyar Kupa-negyeddöntő. A mérkőzést papíron 742-en tekintették meg a helyszínen, de a 444 a közvetítés képei alapján kiszámolta, hogy a valós nézőszám ennek jószándékkal is legfeljebb csak a harmada lehetett. A bajnoki meccsekkel összevetve már a 742 is a leggyengébb idei adata a csapatnak, a nagyjából 250 fős tényleges szurkoló pedig kevesebb, mint ötöde a hivatalos átlagnézőszámnak.
A negatív rekordban pedig valószínűleg szerepet játszott, hogy a kupameccsekre elvileg nem érvényes a Puskás Akadémia nagy iskolai programja. A már évek óta hagyományosan meghirdetett akció lényege, hogy a csapat értékes ajándékokat oszt szét azok között a sulik között, amelyek a legtöbb diákot küldik a bajnoki mérkőzésekre. Az első három helyezett összesen 450 ezer forint értékben kap informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket, de emellett
díjazzák a legaktívabb tanárt, a leghangulatosabb csoportképet készítő gyereksereget és a közösségi médiában legaktívabb iskolát is.
Mindebből pedig bevétele nincs a csapatot működtető cégnek, hiszen az iskolások természetesen ingyen foglalhatják el a stadion „legfrekventáltabb ülőhelyeit”. Sőt valójában még a díjakon felül is fizet a Puskás, hogy jöjjenek a gyerekek, hiszen bizonyos feltételek mellett az utazás költségét is állják.
Minden nyolcadik néző iskolás
Persze elsőre azt gondolhatnánk, hogy néhány tucat gyerek nem segít a Felcsút meccseinek nézettségén, valójában azonban elég jelentős tömeget képviselnek az iskolások a Pancho Aréna nézőterén. Tavaly ugyanis a Puskás Akadémia hivatalos beszámolója szerint közel 2800 diák látogatott ki a stadionba, miközben a hivatalos számok szerint az összesített nézőszám mindössze alig több, mint 22 ezer volt a bajnoki meccseiken. Azaz
még ha a valóságtól néha eléggé elrugaszkodott hivatalos adatokból indulunk ki, akkor is minden nyolcadik néző az iskolai program keretében érkezett, a valós adat pedig inkább 20 százalék körül lehet.
Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a felcsúti focicsapatot fenntartó cég összességében jelentős összeget bukik a hazai meccsein. Már az is sokat elárul, hogy csak az iskolai akció elviheti egy hazai meccsük teljes jegybevételét. Egy átlagos nézőszámú mérkőzésükén a cég optimista becslés alapján nagyjából 800 ezer forintot kereshet. Ez ugyan több a 450 ezres összdíjazásnál, de egyrészt előbbi számításunk a hivatalos nézőszámból indul ki, míg összegben nincsenek benne a különdíjak, és az iskolák buszoztatása sem.
Negyedévezredes megtérülés
A Puskás FC Kft. nem meglepő módon nincs azok között a futballvállalkozások között, amelyek közzéteszik a jegyárbevételüket, de más csapatok adataiból, illetve a nézőszámból és az árakból nagyságrendileg azért meg lehet becsülni ezt az összeget. Egy korábbi cikkünkben még 2017-es adatok alapján azt írtuk, hogy az elméleti maximum, amit a bajnoki jegyeken kereshetett a Puskás 22,5 millió forint, az optimista becsléssel számolt pedig 17,6. Az iskolai ingyenjegyek azonban az utóbbi modellben sem szerepeltek, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor inkább 13-15 millió az optimista szám.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, minden nézőn 600 forintot bukik a felcsúti focicsapatMáshonnan viszont elég jól jönnek a bevételek, így bérekre is jutott nagyjából 1,5 milliárd forint.
Összehasonlításképpen a Paks, amely közli beszámolójában a jegyárbevételét, a legutóbbi üzleti évben 8,3 millió forintot keresett a belépők eladásán, papíron kicsit kevesebb nézővel, mint a Puskás, de magasabb jegyárakkal.
Ha az optimista 15 millió forinttal számolunk, akkor a 3,8 milliárdos Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből (tőkeköltség nélkül) 253 év alatt térül meg, ha a pesszimistább paksi benchmarkból indulunk ki, akkor ennél 200 évvel több kell. Ez persze csak játék a számokkal, és nem csak azért, mert a felcsúti (és úgy általában a magyar) focinál sosem számítottak az üzleti szempontok, hanem azért is, mert a költségeket is figyelembe véve egyáltalán nincs haszna a meccsekből a Puskás FC Kft-nek.
A vállalat ugyanis nem csak a diákokat buszoztatja, hanem bárkit, akinek erre igénye van, és komoly összegeket szán a jegyek értékesítésére, illetve az érkező autók kezelésére is. Ez pedig minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi a belépőkből befolyik. A 2017-es beszámolóban parkoltatás, és jegyértékesítés munkadíja soron 31 millió forintnyi ráfordítást számoltak el. Egy évvel később már nem szerepeltették külön ezt a tételt az éves jelentésükben, de vélhetően komoly csökkenés nem volt a költségekben.
A témában egy hónappal ezelőtt küldtünk kérdéseket a Puskás Akadémia sajtóosztályának. Kíváncsiak lettünk volna, hogy az őszi szezonban hány iskolás látogatott ki a meccsekre, mennyi fizető néző van a mérkőzéseken és tőlük mekkora bevétele származik a Puskás FC Kft-nek, ám válaszokat nem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból. | A fizetett gyereknézők sem jöttek, kiürült a felcsúti stadion | Ha az optimista adattal számolunk, akkor a Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből 253 év alatt térül meg, ha a reálissal, akkor ennél 200 évvel több kell. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20200306/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion/ | 2020-03-06 13:33:00 | true | null | null | G7 |
Ungár Tamás;
földek;
2020-03-10 08:00:00
Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet
Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia.
A 13 hektáros mezőgazdasági területről Decs függetlenekből álló képviselő-testülete tavaly májusban döntött. A képviselők megszavazták, hogy a hektáronként 31 aranykoronás földet 17 millió 750 ezer forintért adják el egy vállalkozónak. Az eladásról szóló szerződést decemberben írta alá Decs új polgármestere, a kormánypárti Heberling Tibor.
A földértékesítést szabálytalannak ítélte Kurtyán Ferenc, az MSZP szekszárdi választókerületének elnöke, s emiatt a kormányhivatalhoz fordult. Kurtyán azért tartja jogsértőnek a manővert, mert a földeladást nem előzte meg értékbecslés, és nem liciten adták el a területet. Ráadásul a piaci árnál olcsóbban váltott gazdát az ingatlan, hisz a NAV által is használt termőföld kalkulátor szerint a decsi terület értéke már 2018-ban is 29,5 millió forintra rúgott. Vagyis a települést 12 milliós kár érte.
Megkérdeztük a decsi jegyzőt, Takácsné Gehring Máriát, aki megerősítette, hogy nem volt se értékbecslés, se licit. Amikor megemlítettük, hogy ezt a nemzeti vagyontörvény és Decs saját rendelete is előírja, akkor a jegyző azt mondta, hogy a képviselő-testület döntésekor egy hónapja töltötte be hivatalát, s a földeladásról szóló előterjesztést nem ő készítette elő. A falu korábbi vezetése azért sürgette az eladást, mert az önkormányzatnak egy pályázat önrészéhez gyorsan szüksége volt pénzre. Heberling Ferenc azzal magyarázta a szerződés aláírását, hogy a korábbi képviselő-testület döntése megkötötte a kezét.
A vevő egy, a térségben ismert agrárvállalkozó, de annak nincs jele, hogy a politikai vagy más kapcsolatok szerepet játszottak volna az ügyletben.
Kurtyán Ferenc szerint Decs korábbi és mostani vezetőit is felelősség terheli a szabálytalan földeladásért, és a falu vagyonának herdálásáért, a szocialista politikus abban bízik, hogy a kormányhivatal megsemmisíti a kontraktust megalapozó döntést. Az általunk megkérdezett tolna gazdák is áron alulinak vélték a decsi földeladást, szerintük a tábla értéke meghaladja a 35 milliót. | Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet | Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia. | null | 1 | https://nepszava.hu/3070056_kellett-a-penz-olcson-adta-a-falu-a-foldet | 2020-03-10 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a "kelet Felcsútja" címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
A 16 ezer lakosú városban zajló építkezésekről rengeteg cikk született az évek folyamán, az Átlátszó most megnézte felülről is, hogy mire is mentek el a milliárdok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Disneylandben.
Drónfelvételünknek köszönhetően most először tekinthetőek meg azok az épületek, amiket eddig csak a kerítés túloldaláról tudtak fotózni a Kisvárdára zarándokló újságírók. A drónnal olyan helyekre is benézhettünk, amiket még át sem adtak, de már egy ideje sokak fantáziáját izgatta, milyen lehet például egy egzotikus szegénynegyed. Megnéztük az újonnan épült luxus teniszakadémiát is, ami a Kisvárda felett lévő tó partján épült fel.
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is. Városképileg pedig a legkirívóbb egy 15. századi vár, ami a futballpályák közül emelkedik ki.
Kisvárda továbbra sem marad fejlesztések nélkül, tavaly év végén harmadjára is kiírták a közbeszerzést a multifunkcionális sportcsarnok építésére, amely a város északi részén, közvetlenül a labdarúgó stadion szomszédságában fog elhelyezkedni. 2017 végén a kormány 3,5 milliárd forintot hagyott jóvá a 4000 fős kisvárdai sportcsarnok építésére, amit főleg a kézilabdacsapat fog használni.
Ide tényleg passzol a Magyar Turisztikai Ügynökség szlogenje, amivel a belföldi utazást népszerűsítették: "Itt kell lenned, hogy elhidd!", mi pedig megnéztük a várost alulról, felülről – tényleg mindenhonnan:
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet from atlatszo.hu on Vimeo.
Kicsit részletesebben:
Sport
Kisvárda 97 millió forintot adott a helyi focicsapatnak, hogy az növelje a város jó hírnevét Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik.
Turizmus
“Mivel számos, filmben jártas személy származik a környékről – mint például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult – megfelelő a háttér egy vízi filmstúdió kialakításának is" – nyilatkozta 2017-ben Seszták Miklós.
Kisvárdai Vár felújítása: 1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.
1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. Vízicsúszdapark : 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén.
: 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén. Díszlet utca : 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte.
: 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte. Cinemaqua mozipark: 273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek.
273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek. Ökoturisztikai attrakció: 50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft.
50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft. Ökofilmpark: 1,3 milliárd forint uniós pénzt nyert a térség, az egyik projekt keretében filmparkot húznának fel a Cinemaqua mozipark mellé. Az OLAF felfigyelt a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépülő ökofilmparkra, mely a tervek szerint csak 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási időszakában működne.
Munkahely
Éticsiga feldolgozó üzem: 2,6 milliárd forint. A a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. 6,5 milliárd forintból felépített üzeméhez a magyar kormány negyven százalékos támogatást biztosított, az üzemben 300 embernek adnak munkát.
Számos beruházást a Nyírépszer nyert
A kisvárdai beruházások egyik kedvenc cége a Nyírépszer Kft., ők építhették az Atlétikai Centrumot, a sportszállót, a Díszlet utcát, a Cinemaqua moziparkot, és az Ökoturisztikai attrakciót is. A cég székhelye Budapesten van, egyedüli tulajdonosa pedig a debreceni Biró Márton.
2017 volt az egyik legsikeresebb éve a cégnek, amikor a Nyírépszer nettó árbevétele 300 százalékkal növekedett 2016-hoz képest, a nettó árbevétele 1,55 milliárdról 4,65 milliárd forintra ugrott. Az adózott eredménye 2016-ban 198 millió forint volt, 2017-ben elérte a 350 millió forintot, majd 2018-ban ennek több mint kétszeresére, 788 millió forintra gyarapodott.
A cég nem csak Kisvárdán tevékenykedett az elmúlt években, hanem például a debreceni menekültszállót is bővítette nem sokkal annak bezárása előtt. A 2017-es budapesti vizes vb-vel kapcsolatban is nyert a Nyírépszer közbeszerzéseket: az akkreditációs központ építésével és a Dagály uszoda körüli létesítmények felhúzásával bízták meg, összesen 1,252 milliárd forint értékben.
Szöveg: Zsilák Szilvia — Videó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet | Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/03/16/dronfelvetel-megneztuk-a-kisvardai-ner-disneylandet/ | 2020-03-16 12:05:07 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”
Nógrád 2. körzetében 13 beruházásából nyolcat megnyert ugyanez a 2014-ben alapított és mostanra közel félmilliárd forintos árbevétel elérő KELI-BAU, melyet papíron a cég egyik alkalmazottja vezet, a felesége pedig tulajdonosként szerepel a cégadatbázisban. Ez a társaság Hadházy szerint valójában Szécsényfelfalu polgármesterének, Keresztes Imrének az érdekeltsége: 2016-ig a polgármester lánya, illetve a felesége nevén volt a cég, 2019-ig a lánya email címe volt a hivatalos elérhetősége a kft-nek.
A képviselő gyanúját azzal is bizonyítja, hogy ottjártakor a szécsényfalui szociális boltban összefutott a strómannal, a bejegyzett cégvezető M. Henrik pedig határozottan állította, hogy ez a cég igazából a polgármesteré. Hadházy videofelvételt is készített a helyszínen, melyből kiderül, hogy a cégvezető arról sem tud, hogy a felesége a tulajdonosa ennek a cégnek.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, még a saját falujában is nyert közbeszerzést a polgármester családjának a cége – igaz, abban az évben át is került papíron a strómanhoz.
„A közbeszerzéseken ügyelnek arra, hogy legyen öt ajánlat, azonban az legtöbb helyen meghívják ugyanazt a két töltelékcéget, amelyeknek semmilyen valódi telephelye, munkásai, referenciája nincsen. Ezek között van olyan, melynek telephelye és bevétele sincs.”
A képviselő azt állítja, hogy az érintett cégek összebeszélésére utalnak olyan részletek is, mint hogy egy „töltelékcég” gyakran a pályázatra meghívása ellenére sem nyújt be ajánlatot, vagy érvénytelenül nyújtja be azt, továbbá hogy a legtöbb helyen mindig ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó intézte a közbeszerzéseket.
Hadházy rendőrségi feljelentést tesz és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordul a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt.
Az Átlátszó 2016-ban foglalkozott Becsóék viselt ügyeivel, akkor azt találtuk, hogy a Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn:
A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn. Az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért. | Hadházy: “A szociális boltban összefutottam a strómannal” | Sok százmilliós közpénzes megrendelést kaptak sokszor telephely nélküli, kamu cégek – így foglalta össze a legújabb feltárt esetet a korrupciógyanús ügyeket bemutató sajtótájékoztató-sorozata mai rendezvényén Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a most bemutatott Nógrád megyei ügy során uniós támogatásokból finanszírozott építkezéseknél ugyanazt a néhány, gyakran telephely és bejelentett munkavállalók nélküli céget hívta meg ajánlattételre a környék több kistelepülése. Hadházy szerint ezt csak úgy lehet megvalósítani, “ha valaki központilag súgta a településeknek, hogy kit kell ajánlattételre hívni és kinek kell győznie.” | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/12/hadhazy-a-szocialis-boltban-osszefutottam-a-stromannal/ | 2020-03-12 11:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivelAz érdi sportcég működésének eddig titokban tartott részlete szerint Érd volt fideszes alpolgármesterével, Bács Istvánnal 2018. nyarán lakásbérleti szerződést kötött az Érdi Sport Kft. A 76 négyzetméteres lakás bérleti díjaként – a szerződés szerint – havi 250 ezer forint illette meg a durva kijelentéseiről elhíresült fideszes politikustÉrd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Szerződés az Elberteam Bt. és a Pécsi Sport Nonprofit ZrtKorábban egy 250 ezer forintos bérleti díjról szóló tételre az Átlátszó Bács vagyonnyilatkozatában bukkant rá. Akkor helyi ingatlanközvetítő források azt mondták: kirívóan eltúlzottnak tartják a 250 ezer forintos bérleti díjat Érden egy 76 négyzetméteres társasházi lakásértAkkor azonban még nem volt ismert, hogy ki a nagyvonalú bérlő. Most az Átlátszó birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy a lakásért a száz százalékban köztulajdonban álló (és a női kézilabdacsapatáról ismert) Érdi Sport Kft. fizetett az alpolgármesterként a közpénzek helyi elköltésére nagy befolyással bíró fideszes politikusnakA dokumentumok szerint Bács Istvánnal 2018. augusztus első napjaiban kötötte meg a lakásbérleti szerződést az Érdi Sport Kft. frissen kinevezett ügyvezetője, Boldog Anna. Az egykori SZDSZ-es képviselőjelöltet az 2019. októberében nagy többségben leváltott fideszes T. Mészáros András polgármester bizalmi emberének tekintettékA szerződésben arról rendelkeztek, hogy a fideszes politikus 76 négyzetméteres érdi társasházi lakását havi 250 ezer forintért 2019. augusztus 30-ig kibérlik, amely után – amennyiben egyik fél sem mondja fel – a szerződés automatikusan határozatlan időtartamúvá válikNem az volt azonban az egyetlen döntés, amely kedvezett a politikusnakBács testvére is jól jártKét nappal korábban ugyanis, 2018. augusztus 6-án Boldog egy szerződés módosítást is aláírt azzal a céggel, amelynek egyik tulajdonosa Bács István testvéreA Boldog Anna által aláírt okirat szerint szerint havi 1 350 000 forint + áfára, lakásonként 150 000 forint + áfára emelték a Parimmo Kft-nek fizetett bérleti díjat, amivel nagyjából megkétszerezték a cégnek járó korábbi bérleti díjatA Parimmotól kilenc lakást bérelt az Érdi Sport Kft. ugyanabban a társasházban van, ahol 2011-ben Bács a 2018-ban kiadott lakást megvette a későbbi sógor testvérének cégétől. A későbbi sógor felesége – vagyis Bács testvére – a Parimmo Kft. egyik tulajdonosaA sógor testvérének cége emellett az a General-Invest Bau Kft., amely az 2011-től 2019-ig nagyjából másfél milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat attól az érdi önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere. Az érdi közbeszerzési sikersorozatról ebben a cikkben írtunk részletesen:Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérétSzámháború, átláthatatlanságIdén február derekán nagy port vert fel Csőzik László, az ellenzéki összkoalíció ősszel megválasztott érdi polgármesterének bejelentése, amely szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy évente 700 millió forinttal támogassák az érdi sportcéget, és azon belül a női kézilabdacsapatotCsőzik a Facebookon azt írta, hogy “a Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre”A bejelentést számháború követte, azonban a pontos adatokat nehéz megismerni. A kft. működése ugyanis szinte teljesen átláthatatlan. Honlapjukon – a törvényi előírás ellenére – nem hozzák nyilvánosságra megfelelően a közérdekű adatok listáját és a cég által kötött szerződéseket sem. A cégnyilvántarás szerint 2018-ban az Érdi Sport Kft. 470 millió forintos nettó árbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszbanAdóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásárólAz Átlátszó 2019. tavasza óta próbálja feltárni a Sport Kft. közpénzfelhasználásának és lakásbérleti ügyeinek részleteit. Boldog Anna ügyvezető eddig egyetlen adatigénylésre, egyetlen írásban feltett kérdésre sem válaszolt. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért nem válaszol a kérdésekreAz átláthatatlanság egyik következményeként arra sincs egyértelmű és hivatalos válasz: érvényesek-e még egyáltalán ezek a szerződések? Ha nem, akkor mikor és milyen körülmények között szűntek meg?Az érintetteket írásban kérdeztük: nem válaszoltakHa a Báccsal között lakásbérleti szerződés 2019-ben még hatályban volt, akkor annak nyoma kell, hogy legyen a 2019. őszén és a 2020. január végén leadott vagyonnyilatkozatában. Bácsot megkérdeztük, hogy a 250 forintos lakásbérleti összeg miért nem szerepel a vagyonnyilatkozataiban – a volt fideszes alpolgármester nem reagált a levelünkreHűtlen kezelés miatt nyomoznakAz Átlátszó értesülései szerint a rendőrség adatokat kért az érdi önkormányzattól az Érdi Sport Kft. által az elmúlt években megkötött lakásbérleti szerződésekről. A büntetőeljárást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indították ismeretlen tettes ellen“Az ügynek nincs gyanúsítottja” – közölte lapunkkal a Pest megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabóné Berki Bianka még január végén. A főhadnagy hozzátette: a nyomozás jelenlegi szakaszában további információkat nem tud közölniÚgy tudjuk azonban, hogy a nyomozás a 38 oldalas feljelentésben egyebek mellett szereplő lakásbérleti szerződésekre is kiterjed – ezt az értesülést két, az Érdi Sport Kft. ügyeire rálátó forrás is megerősítette az ÁtlátszónakPénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó Erzsébet egy Facebook-posztban az érdi köz- és üzleti életre jellemző családi összefonódásokat vázolta fel. A feljelentésben terítékre került az Érdi Sport Kft. egyik furcsa lakásbérleti szerződése is. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyikFotó: Bács István a jelöltséghez szükséges aláírásokkal 2019 augusztusában. Forrás: Bács István közéleti oldala/Facebook. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden | Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/03/11/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden/ | 2020-03-11 11:33:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportlehetőségekről 11 millió forintért. A dokumentumban az áll, hogy az előzménye egy 2018-as elemzés a lehetséges ázsiai célpiacokról. Közadatigénylésekkel derítettük ki, hogy ezt az úgynevezett előtanulmányt a kormányközeli Századvég írta az FKF-nek Vietnam, Srí Lanka, Laosz és Indonézia jellemzőiről, szintén nettó 11 millió forintért. Pályázatnak nincs nyoma: úgy tűnik, hogy a Századvég maga ajánlotta fel, hogy elemzést ír az ázsiai országokrólA Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben – a Karácsony Gergely főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején – nettó 11 millió forintért rendelt egy 30 oldalas tanulmányt indonéziai exportstratégia kidolgozásáról. Vagyis arról, hogy milyen lehetőségei lehetnek az FKF-nek a délkelet-ázsiai szigetországban, melynek fővárosa, Jakarta légvonalban 10 351,8 kilométerre (13-15 óra repülés) van BudapesttőlIdén januárban az Átlátszó birtokába került az FKF indonéziai exportlehetőségeiről szóló tanulmány, ami kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, és felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra isMutatjuk az FKF indonéziai exportstratégiáját, amit fű alatt rendelt az azóta leváltott cégvezető A főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején a fővárosi kukacég korábbi vezetése nettó 11 millió forintért rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportstratégiájának lehetőségeiről. Az Átlátszó birtokába került dokumentum kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, de felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra isAz FKF indonéziai exportstratégiájában az áll, hogy nem hirtelen ötletből rendelték meg, hanem komoly előzménye volt: a fővárosi kukacég már 2018-ban feltérképezte a lehetséges ázsiai célországokat, és akkor választotta ki Indonéziát“A pályázat előtanulmányaként 2018. októberében elkészült „Az FKF Nonprofit Zrt. szakértelmi portfóliójának rendszerezése és potenciális ázsiai export célpiacok feltérképezése” című dokumentum, mely a jelenlegi piacra lépési stratégia helyzetfelmérési dokumentumának tekinthető. A helyzetfelmérés során az FKF Nonprofit Zrt. Indonéziát értékelte az első számú ázsiai célpiacának.”Szerettük volna megismerni ezt az “előtanulmányt”, ezért közadatigénylésben kértük ki az FKF-től. Február elején meg is kaptuk a 131 oldalas dokumentumot (PDF), amely Vietnám, Srí Lanka, Laosz és Indonézia társadalmi-gazdasági-geográfiai jellemzőinek és hulladékgazdálkodásának bemutatóját tartalmazzaAz előtanulmányban ugyan nem szerepel a szerző(k) neve, de az elején egy hatalmas Századvég-logó van, amiből egyértelműen kiderül, hogy a kormányközeli gondolatgyár készítetteKíváncsiak voltunk a részletekre, ezért egy újabb közadatigénylésben kikértük az FKF-től a 2010 és 2020 között a Századvéggel kötött szerződések listáját, és külön azt a megállapodást, amelynek keretében ez az ázsiai piacfelmérés születettAz FKF válasza szerint összesen két megbízást adtak a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek:2017-ben nettó 14,8 milliót fizettek a cégnek a “Budapest területén található korábban lerakott települési szilárd hulladékok feltárása és szakértői tanulmány elkészítése” címszóval2018-ban az “FKF hulladékgazdálkodási tevékenységének felmérése és ehhez mérten nemzetközi piackutatási elemzések lebonyolítása-kutatási vállalkozási szerződés” keretében nettó 11,3 millió forintot adott az FKF a SzázadvégnekA közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költA Vietnam, Laosz, Srí Lanka és Indonézia helyzetét bemutató elemzést 2018. október 26-án datálta a Századvég, a tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződést pedig 2018. július 16-án írta alá az FKF-felA megállapodásban nem szerepel előzményként – ahogy az lenni szokott pályáztatás esetén -, hogy a fővárosi kukacég közbeszerzést írt volna ki a munkára, és a Közbeszerzési Értesítőben sincs nyoma ennekAdatigénylésünkre azonban az FKF elküldte a Századvéggel kötött szerződés mellékleteit is, amelyekből egy dokumentum a tanulmány tartalmával és elkészítésével kapcsolatos követelményeket tartalmazza, egy másik irat pedig a Századvég által írt ajánlat a munkáraA 2018. június 11-én (bő egy hónappal a szerződéskötés előtt) kelt Századvég-ajánlatban a cég felkínálja az FKF-nek, hogy nettó 11,3 millió forintért “feltárja és megvizsgálja azon potenciális felvevő országok körét, melyek jól hasznosíthatnák az FKF-nél meglévő szaktudást a meglévő hulladékgazdálkodási rendszereik fejlesztéséhez.”Ez alapján úgy tűnik, hogy az elemzés a Századvég ötlete volt, megkereste vele az FKF-et, az pedig rábólintott és megrendelte az ázsiai országokról szóló tanulmányt nettó 11,3 millió forintért a kormányközeli elemzőktől. Majd ez alapján az indonéziai exportstratégiát egy másik cégtől újabb 11 millióértCímlapkép: Az FKF járművei Budapesten, a Hősök terén (forrás: FKF/Facebook)Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Előkerült még egy 11 milliós tanulmány az FKF távol-keleti exportlehetőségeiről, a Századvégtől | A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportlehetőségekről 11 millió forintért. A dokumentumban az áll, hogy az előzménye egy 2018-as elemzés a lehetséges ázsiai célpiacokról. Közadatigénylésekkel derítettük ki, hogy ezt az úgynevezett előtanulmányt a kormányközeli Századvég írta az FKF-nek Vietnam, Srí Lanka, Laosz és Indonézia jellemzőiről, szintén nettó 11 millió forintért. Pályázatnak nincs nyoma: úgy tűnik, hogy a Századvég maga ajánlotta fel, hogy elemzést ír az ázsiai országokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/11/elokerult-meg-egy-11-millios-tanulmany-az-fkf-tavol-keleti-exportlehetosegeirol-a-szazadvegtol/ | 2020-03-11 11:35:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A hétvégén több Magyar Közlöny is megjelent, egyfelől kijöttek a jogszabályok az iskolák bezárásáról, másrészt megtudtuk azt is, kik kapnak kitüntetést március 15-én. Azonban nemcsak ezekről döntött a kormány, hanem pénzeket is mozgattak, ugyanis a rendkívüli tartalékból átcsoportosítottak több mint 18 milliárd forintot.
2 milliárd forintot kap az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
A Miniszterelnökségnek 2,77 milliárdot folyósítanak az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások javára.
A központi maradványalapból elvontak további 13,17 milliárdot, ebből a pénzből, melyből a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására, illetve az Eiffel Műhelyházra plusz 4,56 milliárd forintot szán a kormány.
8,7 milliárdot csoportosít át a kormány az innovációs tárcának a hulladékgazdálkodási feladatok kezelésére, illetve a kapcsolódó kártalanításokra.
(Magyar Közlöny) | A kormány a rendkívüli tartalékból 4,5 milliárdot ad az Operaház fejlesztéére, az egészségügy 2 milliárdot kap | Az egyházi örökség védelmére is több jut, mint egészségügyre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200316_A_kormany_a_rendkivuli_tartalekbol_45_milliardot_ad_az_Operahaz_fejlesztesere_az_egeszsegugy_2_milliardot_kap | 2020-03-16 18:18:00 | true | null | null | HVG |
Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja.
A város vezetője arra hivatkozott, hogy a rendelet-tervezetet február 27-én terjesztette be az ellenzéki többségű közgyűlés elé, amely levette azt a napirendről. Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen ismét előterjesztette volna, az ülésen azonban az ellenzéki frakció nem jelent meg.
A költségvetést március 15-ig kell elfogadni ahhoz, hogy a város hozzájusson az állami támogatásokhoz - jegyezte meg.
Úgy döntöttem, hogy a koronavírus-helyzet kapcsán ne legyen akadálya annak, hogy a város forrásokat tudjon fordítani a védekezésre.
"A rendeletet később lehet módosítani, de most jogosultak leszünk állami támogatásra, indulhatunk pályázatokon, folytatódhatnak az elkezdett projektek; mindezt megakadályozta volna, ha nincs elfogadott költségvetés" - fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy saját hatáskörben döntött a szervezeti és működési szabályzat módosításáról, a polgármesteri kabinet visszaállításáról és arról, hogy a Szekszárdi Vasárnap című városi hetilap kiadását átveszi a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-től.
Bomba Gábor, az ellenzéki Éljen Szekszárd Egyesület frakciójának vezetője a Facebook-posztjában azt írta:
"A fideszes polgármester ma bejelentette az országos veszélyhelyzet kihirdetésére hivatkozva, hogy magához ragadja a hatalmat: elfogadja a saját maga által kreált, de a bizottságok által még csak tárgyalásra sem érdemes költségvetését, miközben készen van az ÉSZ által összeállított, a városfejlesztésre és a koronavírussal kapcsolatos tennivalókra is pénzt elkülönítő verzió, valamint módosítja az SZMSZ-t, hogy visszaállíthassa a megszüntetett polgármesteri kabinetjét, visszahozza pozícióba a haverjait. Emellett magához ragadja a Szekszárdi Vasárnap kiadását is, melyért a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. a felelős, hogy a saját igénye szerint tájékoztathassa a lakosságot."
Ez a hatalommal való visszaélés tipikus esete. Különösen méltatlan egy ilyen döntés március 15-e előtt, amikor a demokráciát és a sajtószabadságot ünnepelnénk.
A 19 milliárd 600 millió forint főösszegű költségvetés az előterjesztő polgármester szerint "a fejlődés és a kiszámítható biztonság értékein alapszik". A büdzsé beruházásra 2,6, felújításokra 1,3 milliárd forintot tervez. | Szekszárd fideszes polgármestere egyedül elfogadta a várso költségvetését | Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200313_Szekszard_fideszes_polgarmestere_egyedul_elfogadta_a_varos_koltsegvetest | 2020-03-13 18:29:00 | true | null | null | HVG |
Schiffer: Különleges jogbizonytalanság
A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek.
A járvány esetén irányadó speciális rendszabályokról külön törvények is rendelkeznek, ám amíg a katasztrófa, vagy az egészségügyi válsághelyzet nem jelent különleges jogrendet, a veszélyhelyzet igen. A gyülekezési törvény például nem ismer olyan tüntetésbetiltási okot, hogy egészségügyi válsághelyzet, különleges jogrendben viszont a gyülekezési jog gyakorlása felfüggeszthető.
A katasztrófavédelmi törvény így írja le – ráadásul az alaptörvényi jogintézményre reagálva – a katasztrófa fogalmát: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
Az egészségügyi törvény az egészségügyi válsághelyzet fogalmát a következőképpen adja meg: „ minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor”.
Az Alaptörvény 53.cikk (1) bekezdése ugyanakkor ilyen definícióját adja a veszélyhelyzetnek: „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Könnyen belátható, hogy amíg a katasztrófa, illetve az egészségügyi válsághelyzet fogalmába bőven beilleszthető egy világjárvány hazai megjelenése, addig az alaptörvényi veszélyhelyzet spektruma ezeknél jóval szűkebb. Az „elemi csapás” kategóriája, amivel már a korábbi alkotmányszöveg is operált, egyértelműen a hétköznapi értelemben vett természeti katasztrófák – lásd még: 2013-as árvíz – leírására szolgál. Erőteljes nyelvtani bűvészmutatvány kell ahhoz, hogy valaki a járványt is beleértse az „elemi csapásba”. A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§ csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi passzus kizárólag az „elemi csapást” (no meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§
csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja
megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.
Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események
válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is
lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges
megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt
magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan
elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (no
meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánjamegadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő eseményekválthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben islennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömegesmegbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvénytmagyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosanelválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (nomeg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
Félreértés ne essék, nem öncélú jogászkodás, amire megpróbálok rávilágítani. Mindenféle válság-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetben, a szó szoros értelmében életbe vágóan fontos, hogy a különféle jogalanyok (bel-, és külföldiek, magánszemélyek és cégek) fegyelmezetten vessék magukat alá a hatósági rendelkezéseknek. Ennek viszont egyik előfeltétele, hogy az eljáró hatóságok hézagmentes jogi felhatalmazással rendelkezzenek. A másik előfeltétel pedig az, hogy amennyiben ez a felhatalmazás esetleg hiányos, úgy azt a rendelkezésre álló kormánytöbbségen túlmutató konszenzussal pótolja a hatalom.
A parlamenti kétharmad alapállapotban sok mindenre képes, a vész esetén elengedhetetlen közbizalmat azonban nem tudja helyettesíteni.
Egy tényleges veszélyhelyzetben ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha az állampolgárok akárcsak bő harmada politikai ármányt lát a különleges jogrendben foganatosított közhatalmi intézkedések mögé.
A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő | Schiffer: Különleges jogbizonytalanság vészhelyzet alkotmányellenes | A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200313_schiffer_kulonleges_jogbizonytalansag_veszelyhelyzet_alkotmanyellenes | 2020-03-13 18:38:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.
A most adott pénz a csütörtök esti Magyar Közlöny határozat szerint „a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő eszközbeszerzéseket, a működési, szervezési és lebonyolítási feladatok ellátását” szolgálja, és azért döntöttek így, mert a kormány „elismeri a Magyar Katolikus Egyház kiemelkedő szerepét a hitéleti programok és beruházások megvalósításában”.
Más, költségvetést érintő döntést is hozott a kormány: „a bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének ellentételezését szolgáló kiegészítő támogatás biztosítása érdekében” 102 millió forintot kapnak az önkormányzatok.
(Kép: illusztráció) | Újabb kétmilliárdot ad a Kormány az Eucharisztikus Világkongresszusra | Tovább drágul az állam számára a katolikus egyház nagy eseménye: most újabb csaknem kétmilliárd forintot utalt ki a kormány.
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200313_Ujabb_ketmilliardot_ad_a_kormany_az_Eucharisztikus_Vilagkongresszusra | 2020-03-13 18:46:00 | true | null | null | HVG |
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.
A Figyelő 2018 tavaszán megjelent, civileket listázó cikke után a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen ajánlott képviseletet az abban szerepeltetett érintetteknek. A felhívásra ketten jelentkeztek, akik úgy gondolták: sérti személyiségi jogaikat, hogy „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosaként állítják be őket.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy első ránézésre is jogsértő a cikk tartalma, amely a civileket Soros György akaratának végrehajtójaként állította be. A Figyelő többek között azzal próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel, valamint hivatkozott a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel a Figyelő időközben betagozódott a KESMA-ba, így a kiadó jogutódjaként a Mediaworks Zrt.-nek kell megfizetnie 500–500 ezer forint sérelemdíjat a két civil számára. Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg.
A közlemény szerint a bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre.
Az ítélőtábla szerint a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön. | Elmeszelték a Figyelőt a civilek listázása miatt | A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására.
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200312_Elmeszeltek_a_Figyelot_a_civilek_listazasa_miatt | 2020-03-12 18:51:00 | true | null | null | HVG |
Kárász Róberthez köthető szervezetek évek óta kapnak jelentős közpénztámogatásokat, miközben az ATV műsorvezetője rendre készít interjúkat politikusokkal.
Megkaptunk egy olyan listát, amely alapján képet alkothatunk arról, mire költik Kárász alapítványánál a közpénzeket. Ez az az eltűnt gyerekek felkutatását segítő szervezet, amelyhez a 2017-es tejesdoboz-ügy köthető. Akkor olyanok képe került a háztartások ezreinek asztalára, akik nem tűntek el.
A tejesdoboz-kampány mára megszűnt, az érintett cég és Kárászék útjai a botrány után elváltak.
Kárászék a Magyar Nemzeti Banktól kapott tízmilliókkal kapcsolatban a lapunknak küldött levelükben azt hangsúlyozzák: minden egyes forintot törvényesen használtak fel.
Megnéztük, mire.
Miközben a hazai gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek állami támogatása jóindulattal sem nevezhető bőkezűnek – sokuk működéséhez uniós pályázatok is szükségesek –, akadnak olyanok is, akik a hozzájuk eljuttatott közpénz-tízmilliókat meglepőnek tűnő dolgok vásárlására használják fel.
Az MNB által tavaly és 2018-ban összesen csaknem 40 millió forinttal megtámogatott, Kárász Róberthez kötődő Ezer Lámpás Éjszakája, az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány (továbbiakban: ELÉ) például a rendelkezésére álló milliókat többek közt szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, könnyűzenei fellépőkre, mikrofonra, objektívekre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra és PR-ra fordította, olykor igen nagyvonalú honoráriumot kipengetve – derítette ki a 24.hu.
Portálunkkal az alapítvány azt is közölte, hogy 2018-ban csak lufikra 4,5 millió forintot költöttek el.
Hogy alaposabban foglalkozzunk az alapítvány közpénzköltésével, azt nemcsak a megugrott állami dotáció, de az is indokolta, hogy a birtokunkba jutott MNB-s dokumentumok arra utaltak: Kárászék olyan tartalom gyártására/fejlesztésére kértek, majd kaptak is többmilliós támogatást („Csellengő kisokos”), ami egy évek óta létező kiadvány. Az ATV műsorvezetőjének alapítványa az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt.-től, az innovációs tárcától és a nemzeti banktól több mint 60 millió forint támogatást könyvelhetett el, miközben a közpénzes bevételeket olyan cégeknek fizetik ki számlára megbízás formájában, amelyek kilétét egyelőre homály fedi.
Megszűnt a tejesdoboz-kampány
A szóban forgó alapítvány – melynek hivatalosan a képviselője Kárász Róbert – egyébként 2017 nyarán azután jött létre, hogy kiderült: olyanok fotója is a Kárász cégéhez köthető tejesdoboz-kampányba került, akik valójában nem tűntek el. Erről pár kattintással és egy gyors üzenettel bárki meggyőződhetett a Facebookon, ahol az érintett fiatalok reagáltak is a Magyar Narancs érdeklődésére, értetlenül állva az eset előtt. A helyzetet még kínosabbá tette, hogy pár hónap múlva, a nyári botrány után ősszel ismét a dobozokra került egy olyan fiatal fotója, akiről már korábban is lehetett tudni, hogy nem tűnt el. Egy ideje – tudtuk meg a cégtől – az Alföldi Tej már nem közöl eltűnt gyerekekről fotókat, megszűnt a szerződésük Kárászékkal, miután azt nem újították meg. Kérdésünkre nem árulták el, hogy az együttműködés a botrány miatt szűnt-e meg.
Az ügyet feltáró hetilap többször pedzegette, hogy miközben az eltűnt gyermekek világnapjára rendezett fővárosi és vidéki koncerteseményeket Kárász magáncége (a GAP Média Kft.) szervezi, az alapvetően nyereséges vállalkozás az eseményekre több tízmilliós közpénztámogatást kapott,
azaz a nemes ügy üzletnek sem rossz.
Kárász eközben hangsúlyozta, cége máshonnan is jut megbízáshoz, nem csupán az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos projektre kapott pénzből termel profitot. Egy biztos: a tejesdoboz-botrány után már nem Kárász cége, hanem az alapítvány vette át a szervezési feladatokat – és kapta meg működéséhez az MNB-tízmilliókat. Ezek felhasználását vizsgáljuk most meg alaposabban.
Hullik a közpénz
A birosag.hu-n elérhető beszámolók szerint az alábbi közpénztámogatásokat kapta az alapítvány az elmúlt években.
A 2018-as jelentés szerint
9,5 millió forint jött az MNB-től,
illetve 800 ezer a jegybankhoz tartozó Alapítvány a Közjóért nevű szervezettől.
A 2019-es beszámoló szerint már
30 millió forintnyi közpénz jött az MNB-től,
4,9 millió jött az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól,
4,9 millió a Szerencsejáték Zrt.-től,
1,5 millió a kecskeméti önkormányzattól,
1 millió forint Budapesttől.
És ez csak a közpénz, az alapítvány 25 milliós szponzorációs támogatáshoz is jutott 2018-ban, magánforrásból. Hogy ez honnan érkezett, milyen cégektől, arra nem kaptunk választ az ELÉ-től.
Nem csupán a két év alatt beérkező több mint 50 millió forint támogatás érdekes (bár ebben a szektorban ez sem jelentéktelen), hanem azon tételek is, amelyek azokból a dokumentumokból látszanak, amiket az MNB végül kiadott a 24.hu-nak. Ez a két, összesen 39,5 millió forint igényelésekor beadott tételes költségvetésterv. A következő összegek ezekből származnak.
Amikor az alapítvány anyagi hátteréről érdeklődtünk, a a szervezettől általánosságban azt a választ kaptuk, hogy
rettentően szűkösen, sok jó ember segítségével tudunk gazdálkodni.
Csakhogy amikor áttekintettük az MNB-től megkapott, az egyes tételeket tartalmazó költségvetés-tervezetet, nem a szűkösség tűnt fel.
1. Filmek 7 millióért
A 30 milliós MNB-s támogatásból 7 millió forintért készültek „ismeretterjesztő filmek”. Ha ezeket megnézzük, azt látjuk, hogy pár perces, például egy reggeli műsorba való interjúk. Kárász kérdez, a meghívott vendég válaszol a legjobb tudása szerint. Két rögzített kamera veszi az interjúkat, a résztvevők az ELÉ plakátja előtt állnak. Zacher Gábor addiktológus az online függőség veszélyeiről, Makai Gábor pszichológus „a szökéshez vezető motivációkról”, a BRFK munkatársa, Oláh Paulon László pedig arról beszélt, miként „válhat egy fiatal önkéntelenül elkövetővé az utcán”. Összesen 12 beszélgetés jelent meg cikkünk írásáig, közel száz perc terjedelemben, és amint megtudtuk, elkészítésükhöz az alapítvány kamerák, szoftverek megvásárlását tartotta szükségesnek.
Ilyen összegekben költöttek:
3,5 millió forint: eszközbeszerzés (kamerák, világítás, háttérfal, bútorok),
2 millió forint: (operatőr, vágó stb.),
700 ezer forint: tiszteletdíjak, „fellépők”,
500 ezer forint: szoftverek,
300 ezer forint: helyiségbérleti díj.
A fapados beszélgetések borsosnak tűnő bekerülési költsége már csak azért is említésre méltó, mert az egy évvel korábbi, 9,5 milliós MNB-támogatás költségvetésterve szerint 1,8 milliót kaptak a többi közt az alapítvány eszközeinek beszerzésére. Magyarán „digitális kamerák, statívok, videó készítéséhez szükséges kellékek megvásárlása” érdekében, továbbá „szoftverek, vágóprogramok megvásárlása, digitális rögzítő eszközök, HD-kamerák, sportkamerák, nyomdai berendezések” megvételére.
Ebből pedig az következik, hogy az alapítvány már az előző évben közel kétmillió forintot költött olyan eszközök beszerzésére, amikkel készíthet videókat, ám ezt követően újabb milliókat kért és kapott erre a célra. Hogy a 700 ezres tiszteletdíjból a pár perces interjúk miatt hányan részesültek, azt nem árulták el, azt viszont igen, hogy nem mindegyik „fellépő” kért pénzt a jó ügyet szolgáló nyilatkozatért.
A honlapon ELÉ TV-nek hívják a csatornát, Kárász szavajárása („Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás stúdiójában”, „Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás tévében”) is azt támasztja alá, hogy a megvásárolt eszközökből tévéstúdiót hoztak létre. Mindezt az alapítvány így értelmezi:
7 millió forintból vásárolta meg alapítványunk a technikai parkot, ami egy televíziós stúdió munkához elengedhetetlen. Ebből az összegből vásároltunk kamerákat, objektíveket, mikrofonokat, lámpákat, statívokat, slidert, háttérfalat, vágóprogramot, számítógépet, szoftvert stb. Addig forgatunk, és addig gyártjuk a filmeket, amíg lesz rá pénzünk.
Piaci forrásaink szerint az eddig látható anyagok bekerülési költsége darabonként legfeljebb pár százezer forint lenne egy stúdióban, miközben Kárász cége, az alapítvánnyal azonos címen lévő GAP Média évek óta foglalkozik televíziós műsorgyártással és utómunkálattal. De jöjjenek a további tételek!
2. Tájékoztató füzetek 2 millióért
Ebben az az érdekes, hogy a Csellengő Kisokos régóta felbukkanó kiadványa az ELÉ-nek. A beszámoló szerint a kisokos összeállítását korábban a többi közt
az Innovációs és Technológiai Minisztérium 4,9 milliós,
az All General 2 milliós,
az MNB korábbi 1,165 milliós támogatásából finanszírozták.
Mindeközben 2013-ban ebben a váci előterjesztésben már szerepel a Csellengő Kisokos.
Épp ezért kértük ennek tisztázását az alapítványtól: miért és hogyan gyártanak egy kiadványt ennyi pénzből, ennyiszer?
Minden évben új kiadással kerül legyártásra a Csellengő Kisokos, tekintettel arra, hogy minden évben más az Ezer Lámpás Éjszakája program, mások a fellépők, a szereplők, a támogatók stb. Ebből adódóan minden évben új kiadványt kell szerkesztenünk, mint ahogy minden évben új plakátok, új molinók kerülnek legyártásra, hiszen minden évben más és más a program
– szólt a válasz.
3. További tételek több mint 20 millió forintért
Az MNB-s költségvetéstervben még ezek az összegek szerepeltek:
7,5 millió forint: alapítványi létszámbővítés, munkabér (5 fő, PR-munkatárs, kommunikációs munkatárs, projektmanagerek, adminisztráció, munkatárs).
6 millió forint: Ezer Lámpás Éjszakája országos rendezvény 10 városban (fellépők, műsorvezetők egymillióért; színpad: 2 millió, technika: 2 millió, biztonsági kordon, személyzet: 1 millió).
3,4 millió forint: könyvkiadás, szerkesztés, nyomtatás (A csellengés veszélyei).
3 millió forint: iskolai felvilágosító program (700 ezer ajándéktárgyak, 100 ezer utazási költségek, 200 ezer tiszteletdíjak, illetve 2 millióért kiadványok szerkesztése és nyomtatása).
1,1 millió forint: rajzverseny.
4. A 9,5 milliós MNB-támogatás tételei
1,2 millió forint: informatikai eszközök, számítógépek, monitorok, klaviatúrák, telekommunikációs eszközök beszerzése.
2,595 millió forint: internetes, digitális tartalmak gyártása. Online felületekkel kiegészítve, videotartalmak, blogok, fényképes adatbázis előállítása.
1,5 millió forint: népszerűsítő kiadványgyártásra.
1,8 millió forint: az alapítvány technikai eszközeinek beszerzése.
1,16 millió forint: szakértői anyag (Csellengő Kisokos címmel) összeállítása, legyártása, kinyomtatása.
1 millió forint: munkabér.
240 ezer forint: szakértők, honoráriumok, tiszteletdíj.
Az alapítvány válaszában hangsúlyozta: „minden egyes közpénz forintot körültekintően és jogszerűen használtunk fel, amellyel pontosan számoltunk el.”
A szóban forgó támogatás mértékét illetően nem könnyű, de lehetséges párhuzamot vonni más szervezetekkel, jóllehet, minden ilyen összehasonlítás torzít, hiszen nincs két szervezet ebben a szektorban, amely „ugyanazt csinálná”. Mindazonáltal
a bíróságon tavaly leadott beszámolója szerint a Kék-Vonal mindössze például alig több mint 10 millió forint Emmi-támogatásban részesült, miközben a szervezet képzéseket, lelkikrízis-szolgálatot, telefonügyeletet tart fenn.
A Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány 10,5 milliót kapott,
a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapítványa mintegy 41 millió forintot az Emmitől, illetve a fővárostól.
Az ÁGOTA és a Kézenfogva Alapítvány állami támogatása már eléri a százmilliós nagyságrendet.
Bár az összehasonlítás több szempontból is problémás, annyi közös pont azonban lehet, hogy a benyújtott beszámolók alapján
a főként működésre, bérekre, különböző szolgáltatásokra, képzésekre, táboroztatásra kapott összegek világában a közpénzből összerakott tévéstúdió, a milliós lufiköltségek és a PR-költségek tételei igencsak szokatlanok.
Kiemelt kép: Mohai Balázs/MTI | Közpénzmilliókból tévéstúdiót rendezett be Kárász Róbert eltűnt gyerekeket kereső alapítványa | Az ATV műsorvezetőjéhez köthető szervezetek 2010 óta százmillió forintot is meghaladó közpénztámogatást kaptak. Egy 40 milliós költéslistát a 24.hu most megszerzett, az elvileg eltűnt gyerekek felkutatását célzó alapítvány egészen meglepő dolgokra költött. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/06/karasz-robert-mnb-alapitvany-kozpenz/ | 2020-03-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással vádolt Köteles Istvánra másfél év végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kért az ügyész arra az esetre, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz a mai meghallgatásán, erre azonban nem került sor. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy az elsőrendű vádlott védő kirendelését indítványozta, ezért majd csak a következő előkészítő ülésen fog eldőlni, hogy tesz-e vallomást.
A szóvivő elmondta még, hogy az ügy másodrendű vádlottja ( a jegyző – szerkesztő) beismerő nyilatkozatot tett az előkészületi ülésen, de mivel nem mondott le a tárgyalás jogáról, ezért a bíróság tárgyalásra tűzte az ügyet.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de hogy vallomást tesz-e a bíróságon is az csak a következő előkészületi ülésen fog eldőlni. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A bűnösségét beismerő jegyzőre pénzbüntetés vár az ügy jelen állása szerint. | Beismerte a bűnösségét a közpénzből vásárolgató volt fideszes polgármester jegyzője | Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/04/koteles-istvan-almosd-polgarmester-birosag/ | 2020-03-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Délután 15 óra után csak az élelmiszerüzletek, drogériák, gyógyszertárak, háztartási üzletek, benzinkutak és dohányboltok maradhatnak nyitva, a vendéglátóhelyek csak délután háromig, a szórakozóhelyeknek, a moziknak és a színházaknak viszont be kell zárniuk. Egy korábbi rendelet szerint pedig beltéren egyszerre nem tartózkodhat száz főnél több ember. Ezek a kormány új intézkedései a koronavírussal szemben Magyarországon, de egy dologról nem esett szó a tájékoztatásban:
Azok ugyanis mindenféle rendelet ellenére továbbra is ugyanúgy működnek, és gyakran tömörül össze bennük száznál is több ember, ráadásul nem a legideálisabb tisztasági környezetben.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, nem látja indokoltnak, hogy a kaszinók nyitva legyenek, és nem is érti, miért ne vonatkozna rájuk a rendelet.
Gulyás kijelentése után pedig új levelet kaptak a dolgozók, miszerint a kaszinók mostantól reggel héttől délután 15 óráig lesznek nyitva.
A vér és fekália földjén
Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében.
Fertőtlenítés egyáltalán nincs, a zsetonokat egyébként is kb. kétévente mossák. Egyszer bevizsgálták őket: a vértől a fekálián át minden létező testnedv megtalálható rajtuk. Takarítás címszó alatt minden nap egyszer felporszívóznak, illetve letörölgetik az asztalokat. Egész nap ezekkel a koszos zsetonokkal és nagy mennyiségű készpénzzel dolgozunk, ráadásul a vendégek legtöbbször fél méterre ülnek/állnak tőlünk
- írja egyikük, aki sérelmezi azt is, hogy a vezetőség csak annyit tett, hogy a pihenőben kitettek egy emlékeztetőt az üzenőfalra, hogy használjanak kézfertőtlenítőt, ha elhagyják a játékteret, de olvasónk szerint „ezt egyébként is megteszi mindenki a zsetonok állapotára tekintettel”.
Egy másik olvasónk is arra panaszkodik, hogy nincs fertőtlenítés és a vezetőség nem segít nekik, pedig „a dolgozók ki vannak téve minden lehetséges veszélynek”. Ő szintén egy budapesti kaszinóban dolgozik, és mint írja, nincs elég ember arra, hogy naponta többször fertőtlenítsenek, a dolgozók viszont "egyfolytában fertőtlenítik a kezüket mint a bolondok, mert félnek". Hozzáteszi azt is, hogy
Abban a kaszinóban viszont, ahol ő dolgozik, kitettek kézfertőtlenítőket a falakra, de a vendégek közül alig használja valaki, pedig a kaszinó honlapján is hirdetik, hogy csak azt engedik be, aki kötelezően fertőtlenít is.
Egy szintén Budapesten dolgozó harmadik olvasónk szerint a vezetőség nekik annyit ajánlott fel, hogy
Ő maga így is tett.
Egy nem ott dolgozó olvasónk is járt ott a napokban, és beszámolt a tapasztalatairól: a recepción két nő ült, mindkettő gumikesztyűben, és láthatóan utálták, hogy ilyen helyzetben ott kell ülniük. Olvasónknak viszont rögtön felszólították, hogy használja a kihelyezett fertőtlenítőt, ezt egy biztonsági őr külön figyelte. A kaszinóban nem voltak túl sokan, szerinte körülbelül harmincan-negyvenen, de csak egyetlen játékoson volt maszk is. A dolgozókon sem maszk, sem kesztyű nem volt. Mindez este nyolc után volt valamikor, olvasónknak viszont az egyik kaszinóban dolgozó férfi azt mondta, az igazi pörgés éjfél körül indul be igazán.
Kevesebb a játékos
Olvasóink szerint bár napokig változatlan nyitvatartással üzemeltek, észrevehetően kevesebben járnak hozzájuk, de még így is bárki bemehet játszani. Egyikük szerint általában a vendégeik nyolcvan százaléka turista, köztük irániak, koreaiak, kínaiak, két-három hete pedig tele voltak olasz turistákkal.
úgy, hogy emellett 40-50 dolgozó is van. Állítják viszont, az utóbbi napokban nem érték el összesen a száz főt, de ez szerintük nem azért volt így, mert a vezetőség korlátozta volna a belépők számát, hanem egyszerűen csak ennyien mentek be. Orbán Viktor is korábban egyébként is arról beszélt az MKIK konferenciáján, hogy a járvány nemzetközi terjedése miatt itthon lehetséges, hogy "a turisztikai szezonnak kampó", és arra kell készülni, hogy komoly visszaesés várható azokban az ágazatokban, amik "az emberek utazási kedvéhez vannak kötve".
Információink szerint a rendőrség is ellenőrzi, hogy hányan vannak egyszerre a játékteremben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, március 17-én kora délután egy tizennegyedik kerületi kaszinóhoz mentek ki, de ott bűncselekmény, szabálysértés gyanúja nem merült fel, így aztán rendőri intézkedésre nem került sor.
Vidéken sem tisztább a zseton
Hasonló körülményekről számolt be egy nyíregyházi olvasónk. Ő egy lényegesen kisebb kaszinóban dolgozik a budapestieknél, de szerinte így is befér hozzájuk legalább 150 ember. És bár szerinte az ottani vezetőség a korlátozás után állította, hogy figyelni fognak arra, ne legyenek többen 99-nél, olvasónk szerint ez a valóságban nem történt így.
Kézfertőtlenítő a teremben, a pihenőkben és a mosdókban sincs, olvasónk szerint azt mindenkinek saját magának kell vinnie. A dolgozók felháborodása után viszont a vezetőség egy lehelettel engedékenyebb lett:
Megelégelve a helyzetet, többen itt is azt a megoldást választották nyíregyházi olvasónk szerint, hogy szabadságra vagy táppénzre mennek.
Gulyás nem érti, miért vannak még nyitva
De miért vannak még mindig nyitva a kaszinók? A kormányrendelet a vendéglátó üzletekre, az az előadóművészeti ágakra, a mozikra, közművelődési intézményekre és a kereskedelmi törvényben szabályozott egyes üzletekre vonatkozik. Egy, a budapesti láncnál dolgozó olvasónk szerint abban a kaszinóban, ahol ő dolgozik, a bárt lezárták, így a vendéglátás szerinte nem valósul meg.
A kaszinókra ugyanakkor a szerencsejáték-törvény vonatkozik, ami a fentiek közül egyikbe sem sorolható. A szerencsejátékok, fogadások, ezen belül pedig a kaszinó működtetése egyelőre nem szerepel a korlátozott tevékenységek között.
Mindennek ellenére Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón az Index erről szóló kérdésére azt mondta:
de azt ígérte, majd utánanéz. Hozzátette, ha nyitva is maradnak, akkor kötelező lenne biztosítani a megfelelő védő- és fertőtlenítőszereket a dolgozóknak.
A csütörtöki kormányinfó után sikerült egy újabb budapesti alkalmazottat elérni, aki azt írja, egy levelet kaptak a vezetőségtől, amiben azt áll, mostantól reggel 7 és délután 15 óra között lesznek csak nyitva a kaszinók. Információink szerint ezt az új rendelkezést azért hozták, mert a körülmények miatt már szerda este sem volt elég dolgozó a sok vendégre, így minden játékost haza kellett küldeni a kaszinóból. Védőfelszerelést azonban továbbra sem kapnak. Ha viszont valaki nem megy be dolgozni, a beosztásba beírt műszakja után megkapja az alapbért.
Kérdéseinkkel kerestük az érintett kaszinókat, de cikkünk megjelenéséig nem jött válasz.
(Borítókép: Működő kaszinó szerdán este 8 óra magasságában. Fotó: Olvasói fotó / Index) | Mindenki lehúzza a rolót, de a kaszinóbiznisz tovább virágzik | Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
A KASZINÓKBAN SEMMILYEN INTÉZKEDÉSEKET NEM TESZNEK A KORONAVÍRUS ELLEN,
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/03/19/koronavirus_magyarorszagon_kaszino_nyitvatartas/ | 2020-03-19 15:55:09 | true | null | null | Index |
Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség
A Pécsi Ítélőtáblához benyújtott indítványukról szóló közleményükben azt írták, a Szegedi Törvényszék másodfokú felmentő ítéletének megváltoztatását indítványozzák: a vádhatóság társtettesként elkövetett csődbűncselekmény miatt a vádlottak bűnösségének megállapítását, illetve rájuk végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kéri.
Emlékeztettek arra, hogy a Szeviép-ügyben első fokon a Szegedi Járásbíróság az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó Szeviép Zrt. egykori vezetőit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért mindhármukat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú eljárásban viszont a Szegedi Törvényszék felmentette a vádlottakat.
A közleményben kitértek arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete ellen is lehetőség van fellebbezésre akkor, ha az első fokon meghozott határozattal ellentétes döntést hoz. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszék felmentő ítélete ellen fellebbezést terjesztett elő, ennek nyomán hozta meg döntését a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódó büntetőeljárásban a vádat képviselő Pécsi Fellebbviteli Főügyészség – áll a közleményben.
Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI | Letöltendőt kértek a Szeviép-ügy vádlottjaira harmadfokon | Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/16/letoltendot-kertek-a-szeviep-ugy-vadlottjaira-harmadfokon/ | 2020-03-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A TASZ keddi közleményében leírja: a kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelőnek, vagyis a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait. Ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni: azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A kormánypárt előbb indítványozta, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a TASZ ügyfelétől származtak.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.
mint írják: valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: olyan ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.
Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését
— nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték
— nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI | Bíróság mondta ki, hogy a Fidesz jogtalanul használta marketingcélokra egy férfi adatait | Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/03/17/tasz-fidesz-lista/ | 2020-03-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ez a cikk több mint 3 éves.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Mint az ismert, a Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.
Az előző évben 11 milliárdos osztalékot vettek ki belőle (amiből több mint 8 milliárd Mészárosnál landolt), a két év alatti 15 milliárdos veszteség mellett. Az üzem tavaly 7 milliárd forintos állami támogatást is kapott, hogy aztán az év végén bejelentsék: az állami Magyar Villamos Művek (MVM) fogja megvásárolni. Hogy mennyiért, arról egyelőre senkinek sincs információja. Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban valószínűbb, hogy Mészáros Lőrincet igyekeznek megmenteni egy veszteséges üzlettől. Ráadásul mivel a kormány döntött a szénalapú energiatermelés leépítéséről, előbb-utóbb a Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának számító erőművet és a hozzá tartozó bányákat is be kell zárni – de már az állam kontójára.
Ezzel kapcsolatban Szél Bernadett nemrég úgy fogalmazott: a kormány „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg ismeretlen áron”, méghozzá Magyarország második leggazdagabb nagyvállalkozójától, Mészáros Lőrinctől.
A képviselő szerint a kormány fölöslegesen költött a veszteséges erőműre, mivel egyrészt nincs komoly szükség rá az energiaellátásban, ráadásul ennél olcsóbban is lehet belföldön áramhoz jutni például az alacsony kihasználtsággal működő gázerőművekből, másrészt nincs valódi munkahelyvédelmi célzata sem, mert a vállalat már az idén is jelentős, középtávon pedig drasztikus leépítésekre kényszerül, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Mint az Szél friss Facebook-posztjából kiderül, a mai napon levélben értesítették arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentése nyomán elrendelte a nyomozást a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt.
„Ne felejtsük el: Mészárosék először alaposan kirabolták a cég eredménytartalékát, majd eladták nekünk a veszteséges céget, így lett egy lebontandó erőművünk meg egy durva kötelezettségünk (bányabezárás, rekultiváció, salak- és pernyehányók, zagyterek, stb.) Mészárosék jól járnak, mi meg rosszul. De ezt most végig fogjuk csinálni”
– írja a képviselő. | Nyomozás indul a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatban | Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Mint az ismert, a Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt. | null | 1 | https://merce.hu/2020/03/20/nyomozas-indul-a-matrai-eromu-megvasarlasaval-kapcsolatban/ | 2020-03-20 19:57:00 | true | null | null | Mérce |
Nógrád;
2020-03-12 06:35:00
Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is
Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk.
A Nógrád megyei uniós pályázatoknál is felmerül a gyanúja olyan hálózati szintű visszaéléseknek, mint amilyenek Boldog István fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő nyírbátori választókerületében. Ahogy Szabolcsban és a Jászságban, úgy Nógrádban is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) az érintett uniós alap, amely lehetőséget adott arra, hogy nyílt közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon döntsék el, melyik cég végezheti el a jellemzően kisebb településeken megvalósuló beruházásokat. Ilyen fejlesztés lehetett például a helyi orvosi rendelő felújítása, útépítés, közösségi terek kialakítása.
A nógrádi ügyet feltáró Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint a 47 települést magába foglaló Nógrád megyei 1-es számú választókörzetben aránytalanul sokszor bonyolította a meghívásos közbeszerzéseket ugyanaz a cég, a salgótarjáni székhelyű Útkataszter Bt. A vállalat képviselőjét ráadásul több polgármester is meghívta a közbeszerzéseket elbíráló bizottságba.
Így tett – hivatalosan egymástól függetlenül – például Nógrádsipek, Kozárd, Pásztó, Tar, Egyházasdengeleg és Szécsényfelfalu polgármestere is. Minden esetben csak azt követően döntöttek a munkákra meghívott cégek köréről, miután megbízták a közbeszerzések lebonyolításával a betéti társaságot. Hiába hívtak meg azonban több vállalatot is a feladatok elvégzésre, a meghívottak köre sokszor fedte egymást, az útmunkák esetében pedig a nagyobb és ismertebb kivitelező cégek sokszor érvénytelen pályázati anyagot nyújtottak be, vagy a felkérés ellenére végül egyáltalán nem pályáztak.
Külön is érdekes Szécsényfelfalu esete, főként, mert a körzeti TOP-os pályázatok legnagyobb nyertese az itteni székhelyű KELI-BAU Kft. volt. A cégnyilvántartási adatok szerint ez a cég 2008 és 2014 között KELI-MEZŐ Mezőgazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven működött növénytermesztési és állattenyésztési profillal, aztán megszűnt és átalakult útépítő céggé. Székhelye azonban most is inkább hasonlít egy majorságra – tehenek legeltek ottjártunkkor is a telepen –, mint egy útépítő cég központjára. A KELI-BAU Kft. korábban a 2010 óta a faluban regnáló polgármester, Keresztes Imre lánya, majd a felesége nevén volt egészen 2016-ig, amikor Mester Henrik lett az ügyvezetője, Mester Henrikné pedig a tulajdonosa. A cég 2017 óta a nógrádi 1. számú választókerületben 23 TOP-os beruházásból 17-et megnyert, köztük például az „anyatelepülésen”, Szécsényfelfaluban a Géczi patak mederrendezését is, míg a megye másik választókerületében 13 ilyen jellegű munkából 8-ban lett nyertes.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, amikor a helyszínen járt, összefutott egy szociális boltban a 2018-ban közel félmilliárd, 2019-ben pedig már több, mint 600 millió forintos árbevételt produkáló KELI-BAU Kft. „ügyvezetőjével”, Mester Henrikkel. A cégvezér a képviselőnek azt mondta, a cég valójában Keresztes Imréé, vagyis Szécsényfelfalu polgármesteréé. Hadházy szerint ez megerősíti a gyanút, hogy valójában stróman irányítja az uniós pályázatok egyik legnagyobb nyertes cégét. Úgy tudjuk a képviselő és az ügyvezető beszélgetését videókamera is rögzítette.
Kerestük Keresztes Imrét, Szécsényfelfalu polgármesterét, aki lapunknak azt mondta: a Géczi-patak medrének felújítására 2016. áprilisában nyújtottak be pályázatot, a közbeszerzési bíráló bizottságban a szükséges jogi, közbeszerzési, pénzügyi és műszaki szakértelemmel bíró személyek vettek részt. A benyújtott ajánlatok elbírálását követően nyilvános ülésen döntöttek az eljárás eredményéről, s a nyertes valóban a KELI-BAU Kft. lett. A polgármester hozzátette: a KELI-BAU Kft.-ben az általunk megjelölt hozzátartozói – vagyis a lánya és a felesége – 2015-2016-tól semmilyen tisztséget nem töltenek be, és tulajdonrésszel sem rendelkeznek.
A megyei listáról 2018-ban a körzet korábbi képviselője, a fideszes Becsó Zsolt jutott a parlamentbe, az egyéni körzetet pedig szintén kormánypárti testvére, Becsó Károly nyerte. Megkerestük Becsó Zsolt és Becsó Károly fideszes országgyűlési képviselőket is, azt firtatva, történt-e előzetesen egyeztetés a térségi polgármesterek és választókörzet országgyűlési képviselői között a TOP-os pályázatokról. Megkérdeztük azt is, életszerűnek tartják-e, hogy a választókerületben a TOP-os pályázatok zömét ugyanaz a cég bonyolítja, a meghívottak köre sokszor megegyezik, s a nyertes a legtöbb esetben a KELI-BAU Kft. Becsó Károly közölte: természetesen folyt egyeztetés a térségi polgármesterekkel, ismertették a pályázati lehetőségeket, az alaki- és egyéb feltételeket. Arra viszont nemmel válaszolt, hogy előre kijelölték volna, kikkel kell bonyolítani a közbeszerzéseket. Mint mondta,természetesnek tartja, hogy a térséget érintő beruházások esetében minél több megyei kötődésű vállalkozás kapjon lehetőséget munkavégzésre, „természetesen a jogszabályok teljes körű betartásával”. Becsó Zsolt hangsúlyozta, hogy a települések fejlődését elősegítő törekvéseket eddig is, ezután is támogatni fogja, pártállásra való tekintet nélkül. Hozzátette: kiemelten fontosnak tartja, hogy elsősorban a nógrádi cégek kapjanak lehetőséget, természetesen a törvények és jogszabályok betartása mellett. „Nógrád egy varázslatos világ. Javaslom Önnek, hogy ismerje meg megyénket. Van mire büszkének lennünk!” – zárta válaszát a képviselő. | Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is | Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3070368_csucsra-jaratott-top-modszer--palyazati-polip-nogradban-is | 2020-03-12 06:35:00 | true | null | null | Népszava |
A Mátrai Erőmű helyzetét – műszaki állapotát, gazdasági helyzetét, jövőképét – korántsem minősítik biztatónak, akkor mégis miért fontos annyira az állam számára, hogy megvásárolja?
A Mátrai Erőmű Magyarország meghatározó alaperőműve, ezért stratégiai fontosságú az állam számára. Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15%-át adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát, ami azt jelenti, hogy energiaimport-függőségünket csökkenti a teljesítményével. Ez a teljesítmény tehát nem szimplán vállalati teljesítmény, hanem egy komoly rendszelem az állam és gazdaságának működtetésében.
Azt mondja ezzel, hogy nem működne az állam az Erőmű nélkül?
Erőmű nélkül egyrészt többet kellene importálnunk, másrészt ellátásbiztonsági kockázatnövekedést, hálózati problémákat is okozhatna az Erőmű leállítása. A Mátrai Erőmű lignites blokkjainak mindaddig üzemben kell maradniuk, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel nem erősödik meg; ez alapján 2025-ig nincs alternatívája az Erőmű működtetésének.
Persze nem csak energetikai szempontból lehet az Erőmű működésének társadalmi, nemzetgazdasági hatásait értékelni. A Mátrai Erőmű egyben a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tíz milliárdos bevételt termel a különféle adók, járulékok, és a CO2-kvóta befizetések formájában.
Mi a célja az Erőművel az új tulajdonosának?
Az állam célja a vásárlással az, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek. A legfontosabb üzenetünk ezért az lehet, hogy az állam nem fogja bezárni a Erőművet, hanem azt tovább kívánja működtetni.
Az Erőmű bezárásával – vagyis a lignitalapú villamosenergia-termelés leállításával – az Erőmű ugyan mentesülne a szén-dioxid kvótaárak által okozott költségektől, viszont számos negatív következménnyel is szembe kellene néznünk: villamosenergia-ellátásbiztonsági kockázatokkal, a technológia, az azon alapuló erőművi képesség és nem utolsósorban munkahelyek elvesztésével. Az állam ehelyett innovációs kihívásként tekint az Erőmű jövőjének megalapozására, és az Erőmű – ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiai átalakítását tűzi ki stratégiai célként.
Az Erőmű jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azt az állam komplex térségfejlesztési projektként kezeli és valósítja meg. Ennek legfőbb célja egészségesebb környezet megteremtése, másrészt minél több munkahely megőrzése.
Konkrétan mit vett az állam, és miért biztos benne, hogy jó üzletet csinált?
2020. március 26-án zárult a tranzakció, amely alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft.-t.
Az eddigi kisebbségi részesedése helyett ezzel az MVM közvetett tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt., és a lignit kitermelését biztosító bányákat és bányaberendezéseket működtető társaságai is - a visontai és bükkábrányi bányákról van szó. Az adásvétellel az MVM Csoport tulajdonába kerülő vállalatok között szerepel a Geosol Kft. is, amely a Mátrai Erőmű biomassza és válogatott hulladék tüzelőanyag-ellátását biztosítja, tapasztalataival és kompetenciáival tovább bővíti a vállalat villamosenergia-termelési portfólióját. Nemcsak egy Erőművet vásárolt tehát az MVM, hanem egy műszaki, technológiai, földrajzi adottságok okán racionálisan együtt működtethető cégcsoportot.
Mennyi volt az Erőmű vételára?
A megvett részesedések vételárának összege 17 milliárd 440 millió forint volt, a tranzakció pedig az iparági sztenderdek szerinti rendszerben bonyolódott le.
Helyesnek tartja, hogy ekkora összeggel támogatja az állam a jelenlegi helyzetben az Erőmű megvásárlását?
A kérdésével kapcsolatban több dolgot is tisztáznunk kell. Legelső sorban azt, hogy mit jelent az, hogy piaci egy tranzakció: azt, hogy az nem támogatás. A vételár alapja független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés, a vételár a felek közötti tárgyalások eredményeként alakul ki, amely a piacgazdasági szereplő követelményeinek is megfelel. Ez volt a követelmény ezzel a tranzakcióval kapcsolatban is, melynek a felek eleget tettek. Az MVM a cégcsoportot egyébként társasági forrásból vásárolta meg, és a feladata a stabil, üzleti alapon történő működtetés biztosítása.
Ez szépen hangzik, de realisztikus elképzelés ez akkor, amikor az előző tulajdonosok egyike sem fogott bele ebbe?
Realisztikus, de egyáltalán nem állítom, hogy könnyű feladat lesz. Éppen egy állami tulajdonos az, akitől elvárható, hogy stratégiai célkitűzések mentén hosszú távú, nehéz, összetett fejlesztési programokat hajtson végre, ez az állami vagyongazdálkodás egyik rendeltetése.
Tudna arról is beszélni, hogy milyen lesz a jövő Mátrai Erőműve?
A jelenlegi termelő kapacitásokat úgy kívánjuk más technológiákkal kiváltani, hogy azzal a nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseinket is szolgáljuk, a légszennyezőanyag-kibocsátást csökkentsük.
Az a feladatunk, hogy összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal, megtervezzük az Erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Vagyis – divatos kifejezéssel élve: zöldítjük az Erőművet. Ennek a terveit kell az MVM-nek a következő hónapokban véglegeznie és felkészülni a tervet alkotó projektek implementálására.
Több projekt is lesz? Mik ezek?
Igen, több projektben gondolkodunk, engedje meg ugyanakkor, hogy ezek részleteiről akkor beszéljünk, amikor már túl vagyunk a tervezésen, és az azt övező szakmai és politikai egyeztetéseket is lefolytattuk. Az bizonyos, hogy olyan volumenű termelési kapacitás megteremtése a feladat, amely képes pótolni a Mátra Erőmű jelenlegi teljesítményét, s rugalmas, szekunder szabályozásra alkalmas kapacitáslétesítésében is kell gondolkodnunk. Az is alaptétel, hogy igazodnunk kell a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseihez, és evidencia, hogy a telephely, az infrastruktúra adottságaira, a felhalmozott szakmai tapasztalatokra minél szélesebb körben kell alapozni. Ez mind több projektre mutat. Gondoljon csak arra, hogy a megvásárolt társaságcsoport nemcsak szimplán egy áramtermelő egységet működtet: ott vannak a társaságcsoport biomassza- és hulladéktüzelési tapasztalatai, ezt az értékláncot is meg kell őrizni, hiszen az is legalább olyan fontos, hogy a Magyarországon keletkező hulladékanyagok költséghatékony és környezetbarát feldolgozásához is legyenek intézményeink.
Amit elmond, abból mégiscsak arra következtetek, hogy bezárják az Erőművet. Mi akkor a tényleges forgatókönyv?
Az elsőrendű feladat a jelenlegi blokkok biztonságos működtetése annak érdekében, hogy az áramellátás biztosított legyen, a villamos energia elosztási és hálózati rendszere országszerte biztonságosan működjön; ennek rövid távon nincs alternatívája. Az egyes blokkok korához, műszaki állapotához, technológiájához igazodó működtetési modellt kell kialakítani annak érdekében, hogy a termelő kapacitást is a lehető legteljesebb mértékben megőrizzük, s ezzel együtt egy fenntartható, költséghatékony működést alakítsunk ki. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan kell - összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal - megtervezni és végrehajtani az Erőmű középtávú átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre.
Hány évig fog tartani ez a folyamat? Végre tudja ezt hajtani az MVM?
Az MVM feladata, hogy a fent ismertetett célkitűzések alapján az Erőmű részletes működtetési modelljét kialakítsa, a technológiai átalakítást végrehajtsa, s ahhoz a társasági forrásokon túlmenően uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás azt jelenti, hogy az évtized utolsó éveire már működnie kell valamennyi új termelő elemnek. Azt várjuk el ugyanakkor az átalakítást végző MVM-től, hogy az erőforrásokhoz, kapacitásokhoz igazodó, feszes beruházási tervet valósítson meg.
Ha van az állami energetikai portfólióban olyan cég, amely képes erre méretei, szakmai háttere folytán, az az MVM Csoport. Hozzá kell járuljon ennek a folyamatnak a sikeréhez, hogy nemcsak a magyar kormány, de az Európai Unió által is támogatott irányú átalakítás fog végbemenni. A következő évtized egyik legjelentősebb energetikai projektje lesz ez.
Minden szempontból sikeres ugyanakkor abban az esetben lehet, ha valamennyi érintett stakeholder együttműködésén alapul. Az Erőmű térségének fejlesztésére vonatkozó intézkedések megtervezése, összehangolása és eredményes végrehajtása például kormányzati összefogást igényel, az nem egy vállalat belügye. Nem kevesebbet várunk ettől, minthogy az Erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak munkahelyét megőrizzük, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – új munkalehetőségeket is kínáljanak számukra. Fontos feladatunk van az ipari parkba települt azon cégekkel, amelyek az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel jelenleg; partnere kell legyen a kormányzat ezen cégeknek abban, hogy a működésüket újratervezzék, felkészülhessenek a változásokra. Ugyancsak partnerek az országos és helyi politikusok, választókerületi vezetők, civil szervezetek, iparági, munkavállalói érdekképviseletek; velük együtt kell kidolgozni és megvalósítani az átalakítási és térségfejlesztési programokat, bízom benne, hogy a jövő lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása érdekében eredményes együttműködések valósulnak majd meg. | Ezért vásárolja meg az állam a Mátrai Erőművet | A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2020/03/ezert-vasarolja-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet-origo | 2020-03-26 17:26:49 | true | null | null | Origo |
Olyat mutatunk, amit eddig még egyetlen országnak sem sikerült. Különkiadás Vatikánból, íme itt van a Jézus szíves medál, méghozzá a pápa áldásával.
Éppen az aktuális szenzációt harangozza be remegő izgalommal az Ékszer Tv műsorvezetője. A képernyőn eközben közelről megnézhetjük a Jézus arcába lógatott nyakláncot, a műsorvezetőtől és a harsányan villogó feliratokból pedig megtudhatjuk, hogy „élő műholdas képet” látunk, méghozzá egyenesen a Szent Péter-bazilikából.
A fent idézett bevezető szöveg megkoronázásaként elhangzik még, hogy az Ékszer Tv kollégái jelen pillanatban is a Jézus szíve szent medál forgalmazási jogáért küzdenek, és már csak néhány bíboros aláírására várnak, akik kimondhatják az áment az árusításra.
De inkább hallgassák meg!
Ugyanebben az adásban a lelkes műsorvezető bemutat egy magyar találmányt, a világ legbiztonságosabb, és egyben legkényelmesebb kapcsával rendelkező fülbevalóját, ami nemzetközi sikernek örvend.
Több ország, többek között Svájc és Németország is érdeklődött, akik rendkívül precízek, és méretpontosan le szeretnék másolni ezt a kapcsot.
Aztán itt van egy tavalyi adás, amiben a szigorú kontyos műsorvezető hölgy két sötét zsaru jelenlétében próbálja vásárlásra ösztönözni a nézőket. A svájci kék topázzal díszített, 800 ezer forintos nyakék ugyanis nagyon-nagyon értékes, mi több, luxustermék, szóval 75 ezer forintért igazi ajándék.
De megtekinthetjük Kleopátra kedvencét, egy „igazi királynői ékszert”, a
10, 81 karátos smaragd kristály gyűrűt,
amit a 99 899 forintos induló ár helyett végül mindössze csupán a 10 százalékáért, 9938 forintért lehet megvásárolni. És hogy lássuk, kivel van dolgunk, a gyártó felajánl még mellé egy pár szintén smaragd kristályos fülbevalót és nyakláncot ajándékba.
Túlárazott ékszerek, milliárdos bevétel
Most csak néhány kiemelkedő pillanatot elevenítettünk fel a TV2 reggeli műsorsávjában látható Ékszer Tv-ből, de a hétköznaponként 8:50-kor kezdődő műsor minden egyes adása bővelkedik izgalmas fordulatokban. Nagy szerencsénkre pedig nem csak egyszer, hanem többször is láthatjuk a műsort, kora reggel a Mozi pluszon, délután pedig a Sláger Tv-n árulják az ékszereket.
A dramaturgia szinte mindig ugyanolyan. Az aktuális műsorvezető, aki mostanában többnyire az EZO Tv-ből jó ismert Prikaszky Ákos, a másfél óra elején beharangoz egy szenzációs ajánlatot, általában valamilyen borzasztóan értékes és egyedi ékszert esetleg „finom mechanikás luxus Svájc (!) karórát”, amit sajnos csak az adás végén lehet megvásárolni. A műsor további részében aztán bemutatnak számtalan egyéb ékszert, de a feszültséget egyre csak fokozzák, hogy az adás végére biztosan legyen 5-10 olyan néző, akik bármit megadna a különlegességekért. A számláló persze folyamatosan pörög, a műsorvezető pedig hergeli a nézőket, hogy vásároljanak, mielőtt kifogynak a készletből.
Az ékszerek értékes mivoltát nem áll módunkban megkérdőjelezni, de az mindenképpen furcsa, hogy a kínált nyakláncok, gyűrűk és karórák indulási ára feltűnően borsos, miközben többször elhangzik, hogy 18 karátos arannyal futtatott(!) ékszerekről, és cirkónia kristályokról van szó.
A szinte folyamatosan megújuló árukészlet nagy része Emporia márkanév alatt fut, melynek online webáruházát egy rövidebb keresgélés után meg is találtuk a neten. Az oldal ugyan kizárólag angol és lengyel néven elérhető, a céginformációk szerint a háttérben egy magyar cég, méghozzá az Emporia Style Kft. (idegen nyelvű elnevezése: CESTE Ltd.) áll.
Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen.
Két hete elküldtük a kérdéseinket az Ékszer Tv gazdájának, a Telemédia InteracTV-nek, ám egyelőre nem érkezett válasz az emailünkre. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy:
Milyen fémből készülnek a 18 karátos arannyal futtatott ékszerek?
Milyen kristályokkal díszítik a nyakláncokat?
Van olyan adás, ahol eredeti zafír, svájci topáz és smaragd kristályokkal díszített ékszereket árulnak?
Valóban eredetiek, és ha igen, hogyan tudják ennyire olcsón kínálni?
Biztosítanak a drágakövesnek beállított ékszerek mellé tanúsítványt?
Egy korábbi adásban élőképet kapcsoltak a Vatikánból és bíborosoktól kértek aláírást a Jézus szíve medál árusításához. Miért volt erre szükség? Mi köze a Vatikánnak az említett ékszerhez?
Időnként felbukkan a magyar találmányként emlegetett fülbevaló az adásokban. Kinek a nevéhez fűződik ez a találmány és egészen pontosan miben rejlik a szabadalom, amit a svájciak és a németek is szeretnének lemásolni?
Hogyan lehetséges, hogy egy 800 ezer forintos nyakéket 78 ezer forintért adnak el végül?
Van az ezüst ékszerekben magyar fémjelzés?
Milyen gyakran fordul elő, hogy valaki él a 30 napos pénz visszafizetési garanciával?
Az ékszerek összetételével és származási helyével kapcsolatos kérdéseinket pénteken az Emporia Kft.-nek is elküldtük, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Másnap már eladhatatlan ékszerek
Felkerestük továbbá Horvát József igazságügyi ékszer- és drágakőszakértőt is, és arra kértük, mondja el a véleményét a látottakról. Horvát egyből az ominózus testőrős adást hozta fel példának, melyben a műsorvezető smaragd és topáz kristályokat emleget.
Mindezzel két gond is van. Az egyik, hogy kizárólag a nyersen bányászott smaragdot nevezik kristálynak, így egy ékszerben foglalt drágakövet kristálynak nevezni nagyon szakmaiatlan. Felvetődik a gyanú, hogy szándékosan akarják összezavarni a nézőket. Másfelől, és ez a nagyobbik probléma, egy ekkora méretű és kidolgozású smaragd értéke nem százezer forint, hanem 20-30 ezer dollár (úgy 5-8 millió forint), valamint jár mellé az eredetiséget és tisztaságot igazoló tanúsítvány.
Az ezüst ékszerek esetében pedig felmerül a kérdés, hogy vajon van-e bennük magyar fémjelzés, mert ha nincs, forgalmazásuk értéktől függően akár szabálysértésnek vagy bűncselekménynek is minősülhet – folytatja a szakember, aki szerint a műsor szerkesztői a hazugság és a valóság etikátlan ferdítése közötti mezsgyén billegnek, de az induló árakkal (és olykor a végösszegekkel is) szinte mindig sikerül az átverés kategóriába átcsúszniuk.
A végső, eladási ár nem feltétlenül elrugaszkodott, de ahonnan indulnak, az teljesen irreális. Valóban normális manapság a piacon, hogy egy bizsu ékszer akár 10-12 ezer forintba kerül, sőt, név nélkül ugyan, de vannak márkák, amik még drágábban adnak nagyjából ugyanilyen minőségű darabokat.
Horvát József hozzáteszi, a hasonló bizsukat általában valamelyik ázsiai országban gyártják ipari mennyiségben, a futtatás pedig hónapok alatt lekopik a réz- vagy egyéb értéktelen fémötvözetekről. Hiába a 18 karát, nem valódi nemesfémről, hanem egy leheletvékony aranyozásról van szó, vagyis másnap már eladhatatlan. Az arany ezzel szemben lehet jó befektetés, pláne, ha egyedi darab, és esetleg egy szép drágakő díszíti. (A szakember szavait támasztja alá egy Jófogáson talált hirdetés is. A 14.900 forintért kínált Emporia gyűrűn és a ráadás ajándékon augusztus eleje óta nem sikerült túladni.)
Ám függetlenül attól, hogy a műsorvezető elmondja, hogy az ékszerek futtatott darabok, a kommunikáció megtévesztő. A nézőktől pedig nem elvárható, hogy tudják például, hogy mi a különbség a kristály és a drágakő között – mondja dr. Polyák Gábor médiajogász.
A törvény szempontjából az a fontos, hogy egy átlagosan felkészült fogyasztó átlagos figyelme mellett mit hall ki belőle. Vagyis a Svájc karóra egy laikus tévénézőnek, nekem is, önnek is svájci, a smaragd kristály pedig egyértelműen értékes drágakő. A fogyasztónak nem dolga, hogy kétségbe vonja a reklám állításait. Ez a magatartás akkor jogsértő, mert a műsor olyan módon állít valamit, hogy az a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.
A szakember szerint a műsor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt sérti. A törvény szerint „megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz”, vagy valós tényeket megtévesztően ferdít el. Emellett vélhetően agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősül a műsorban folytatott magatartás, mivel irracionálisan sürgetik a nézőt a telefonálásra.
Már indult vizsgálat
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, amely több módon, „elsősorban adatok, nyilatkozatok, megrendeléssel kapcsolatos iratok, korábbi kommunikációs gyakorlatok, számlák beszerzése révén ellenőrizheti a vállalkozások által folytatott kereskedelmi gyakorlat valódiságát”. A GVH sajtóosztálya megkeresésünkre elmondta,
érkezett már panasz az Ékszer Tv-vel kapcsolatban, ám konkrétumokat a folyamatban lévő ügyről nem árulhatnak el.
A versenyhivatal a vizsgálatok során az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat egészében vizsgálja, mivel „a műsor a fogyasztók vásárlási kedvére gyakorolt befolyását, a tájékoztatás összhatását szem előtt tartva lehet megállapítani.” A hivatal a tájékoztatások összhatását azok tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira figyelemmel esetről esetre vizsgálja, ha pedig megállapítják a jogsértést, akkor a GVH Versenytanácsa egyéb intézkedések mellett pénzbírságot is kiszabhat. Ennek maximális összege a döntés meghozatalát megelőző üzleti évben a vállalkozás által elért nettó árbevételének 10%-a.
A műsorral kapcsolatban kerestük a Tv2 sajtóosztályát is, akik elmondták, hogy a csatornán 2016 novembere óta látható az Ékszer Tv, és átlagosan a tévénézők 2,1%-a követi figyelemmel, ami szerintük jó eredménynek számít a műfajon belül. Etikailag pedig nem tartják aggályosnak a magazinműsort.
– kaptuk a választ a Tv2 sajtóosztályától, majd hozzátették, amennyiben a műsor miatt konkrét eljárás indulna, úgy az összes körülményt gondosan megvizsgálva meghozzák a felelős döntés. | Pápai áldás a nyakláncon és 9938 forintos smaragd kristálygyűrű – így árul bizsut a TV2 | Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen. | null | 1 | https://24.hu/szorakozas/2017/09/03/papai-aldas-a-nyaklancon-es-a-9938-forintos-smaragd-kristalygyuru-igy-arul-bizsut-a-tv2/ | 2017-09-03 14:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A Lipóti Pékség hatvani sütőüzeme 6,75 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással épül fel. Az erről szóló megállapodást az elmúlt héten írták alá, így hamarosan indulhat a közel 17 milliárd forintosra tervezett beruházás.
A hatvani ipari parkban felépítendő közel 20 ezer négyzetméteres üzemet a Lipóti Pékség, azaz Tóth Péter és Paár Attila, a WHB csoport tulajdonosának közös cége, a Lipóti Tóth és Társa Zrt. valósítja meg - a tervek szerint egy év alatt. A céget tavaly októberben jegyezték be.
Az alapkőletételi ünnepségre április végén kerülhet sor, de már jövő tavasszal beindulhat a termelés az új üzemben. Tóth Péter a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy itt évente 75-80 ezer tonna sütőipari terméket állítanak majd elő. A skála a fagyasztott termékektől a napi friss árukig terjed majd, és a magyar igényekhez igazodik. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományos kovászos termékekre - csak kovászléből 50 ezer litert használnak fel naponta. A csúcstechnológiát képviselő berendezéseket olasz, német, holland szlovén és svájci gépgyártóktól szerzik be.
Az új üzem - bár korábban szóba került az osztrák export lehetősége - első körben a magyarországi igényeket szolgálja majd ki. Tóth Péter szerint azonban nem kizárt hogy hamarosan megkezdődhetnek a kiszállítások is, az országhatáron túlra. A most felépülő üzem, amelyben 260-an dolgoznak majd ugyanis már nemzetközi szinten is versenyképesnek számít majd.
A Tóth Péter érdekeltségi körébe eddig két pékárut előállító cég tartozott, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. - ez utóbbi Tatabányán működik. Az itt dolgozók száma 400 fő volt a Lipóti országos bolthálózatában dolgozók nélkül, alvállalkozókkal együtt ugyanis a cégek 3000 embernek adnak munkát A 2018-as publikus mérlegelek szerint az előbbi 2,5, míg az utóbbi 3,7 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2018-as évet, míg az adózás előtti eredmény összesítve 300 millió forint körül alakult. A tavalyi eredmények ezt jóval meghaladják - árulta el a Napi.hu-nak Tóth Péter. A tavalyi rekordévben a forgalom meghaladta 7 milliárdot a profit pedig a 800 millió forintot. | Pékmamut születik vissza nem térítendő állami támogatásból | Valóságos péknagyhatalom lesz Hatvan. A város határában levő ipari parkban épül fel ugyanis közel 17 milliárd forintos beruházással a Lipóti Pékség, Tóth Péter és Paár Attila közös sütőüzeme. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pekmamut_szuletik_vissza_nem_teritendo_allami_tamogatasbol.701291.html | 2020-03-02 17:35:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg.
A település legfőbb vonzereje viszont a termálfürdő, amely így jelentős turisztikai bevételekhez jut. A faluban – szemben a szomszédos településekkel – sorjáznak a külföldi rendszámmal ellátott dzsipek, az ideérkező vendégeknek pedig faluszerte kínálják a szobákat és apartmanokat. Nyaranta hétköznaponként két-három, hétvégente akár négyezren is megfordulnak itt.
Az autóval érkezőket három parkoló is fogadja, a legnagyobb területű azonban az önkormányzat tulajdonában van. A problémák is erre vezethetők vissza. Múlt pénteken ugyanis a termálfürdő vezetősége azt az üzenetet kapta Tóth Pétertől, hogy ha nem tudnak a felek megegyezni a parkoló 2016-os bérlése és a telekadó tekintetében, akkor a szóban forgó területet másnap, vagyis szombaton lezáratja. A termálfürdő vezetősége az esetleges zűrzavartól tartva a rendőrséghez fordult, hogy szükség esetén irányítsák a forgalmat. A káosz azonban elmaradt, a polgármester lapunknak úgy fogalmazott, a vendégek érdekeit szem előtt tartva végül nem záratta le az egykori labdarúgópályából kialakított területet.
Juhász János, a fürdő egyik tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta: noha nem értik, hogy miért okoz versenyhátrányt az önkormányzat a termálfürdőnek azzal, hogy telekadót szed tőlük, ők mindig is készek voltak elfogadható bérleti díjat – ez 4,5 millió forint – fizetni, ám a továbbiakban csak akkor, ha a helyi adók mértéke nem lesz irreálisan magas számukra. Márpedig a kimutatásuk szerint erről van szó: két évvel ezelőtt megközelítőleg 14 millió forintot fizettek Lipótnak, 2015-ben már 40,6 milliót, ebből a telekadó 32,5 millió volt, idén pedig 60,1 milliót irányzott elő a testület, ebből 50,1 millió lenne a telekadó. Ha befizetnék ezt az összeget, akkor minden fejlesztési forrásuk odalenne, sőt lehet, hogy egy gyengébb szezon esetén nem is tudnának fizetni.
Juhászék ezért 2015-ben bejelentéssel éltek a kormányhivatalnál, diszkriminatívnak tartották ugyanis, hogy úgy állapították meg az adónem sávjait, hogy az öt hektár fölötti területek tulajdonosainak 200 forintot kell fizetniük négyzetméterenként, míg a többi lipóti vállalkozónak mindössze 15-öt. A kormányhivatal ki is mondta, hogy módosítani kell a rendeletet, ezt a helyi önkormányzat azonban elmulasztotta, így már a Kúria minősítette jogellenesnek és helyezte hatályon kívül a telekadót, amit aztán vissza is kellett fizetniük a termálfürdőnek. 2016-ban a kormányhivatal ismét felszólította az önkormányzatot a telekadó rendeletének módosítására, az utóbbi viszont még mindig nem hozta meg a döntését.
Ezenkívül jelenleg is zajlik egy per a település vezetője és a termálfürdő tulajdonosai között, ugyanis Tóth több tucat disznót tart a strand és a kemping szomszédságában. A bíróságon Tóth elismerte, hogy még trágyatárolójuk sincs a jószágoknak, ám Juhászék panaszait azzal próbálta elhessegetni, hogy hát a falu az olyan, hogy vannak legyek.
A fürdő tulajdonosai kifogásolták azt is, hogy a polgármester 2011-ben felvásárolta azokat a telkeket, amelyek fejlesztési területként szolgálhattak volna a termálfürdőnek. Juhász szerint ezeket a földeket Tóth később 160 millió forinttal többért akarta felkínálni nekik.
Tóth Péter a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott a vitáról, hogy az már lecsengett. Kifejtette, nem akarja megvenni a fürdőt, mert „egész másban érdekelt, vendégéjszakákban például”. Övé ugyanis az az Orchidea Hotel, amelynek logója ott szerepel minden lipóti pékáru zacskóján. A polgármester nem tudta megmondani, hogy mennyi telekadót fog majd beszedni a termálfürdőtől a jövőben, jelenleg a kormányhivatal döntésére várnak, hogy meghatározzák ennek mértékét. Nem tartja aggályosnak, hogy az országos gyakorlattal ellentétben megadóztatja a termálfürdőt, érvelése szerint a tulajdonosoknak „150 milliós hasznukból futja arra a 30-40 millióra”, amiből fejlesztenék majd a falut. Ezért nem is látja indokolatlannak a folyamatos emelést, nem tart attól sem, hogy így nem tud majd fejleszteni a termálfürdő, mert a turisták szerinte „a fejlesztett faluba” is jönnek majd. Elmondta azt is, hogy az ő cége is fizet adót a faluban, és országszerte a Lipóti Pékség 220 üzletének is magának kell megoldania ezt a kérdést.
Végezetül elárulta, hogy „nem titok”, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy eladja azokat a földterületeket, körülbelül 100 millió forintért, amelyek a parkolónak adnak helyet. – Mindenki számára nyitott pályázat lesz, akár a termálfürdő tulajdonosai is megvehetik majd – jelentette ki. | Lipót a milliárdos polgármester fogságában? | Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/07/lipot-a-milliardos-polgarmester-fogsagaban | 2016-07-13 17:50:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Duna Tv Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.
Az ügyészek szerint a négy bíró pénzt (150 és 500 ezer forint közötti összegeket) fogadott el a két edzőtől és a klubvezetőtől, akik a mérkőzések befolyásolását kérték tőlük. Az egyik játékvezető rendőr volt, az ő ellenőrzése közben merült fel a bundagyanú.
A vádiratok szerint a vádlottak három első (2016.12.30.: Budaörs– Mosonmagyaróvár 27–22; 2017.02.18.: Mosonmagyaróvár–Alba Fehérvár 29–31; 2017.03.24.: Kisvárda–Mosonmagyaróvár 23–18) és két második ligás (2015.10.24.: Kisvárda–Hajdúnánás 15–27; 2017.04.02.: Törökszentmiklósi Székács–Törökszentmiklósi KE 34–29), továbbá egy Ligakupában rendezett mérkőzés (2017.03.29.: Eger–Orosháza 26–25) eredményét befolyásolták, illetve kísérelték meg befolyásolni. (A hivatalos jegyzőkönyveket megtekinthetik a meccsekre kattintva!) A nyomozás a 2016–2017-es bajnokság végéig tartott.
A műsorban elhangzott, hogy a Kisvárda és a Mosonmagyaróvár korábbi edzőjéről, valamint az Orosháza klubvezetőjéről van szó, míg a játékvezetők a bírók élvonalához tartoztak, kettőjüket korábban az év játékvezetőjének is megválasztották.
A vádlottak további játékvezetők megvesztegetését is megkísérelték, ám utóbbiak visszautasították a „vacsorára”, illetve a „pálya kiegyenesítésére” felajánlott százezer forintot, és jelentették az esetet a játékvezetői bizottság vezetőinek.
Az érintett hat meccsből ötször nem is az a csapat nyert, amelynek érdekében bundáztak, így előfordult, hogy a beígért kenőpénzt sem adták át. Ez azonban nem is feltétele a vesztegetésnek, már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki a jogtalan előny ígéretét elfogadja. A lehallgatott telefonbeszélgetések pedig ezt bizonyítják.
Az óvári edző és az orosházi klub elnöke hajlandó volt beszélni, és mindketten terhelő vallomást tettek a többiekre. 2019 őszén előbbi másfél évnyi felfüggesztett börtönbüntetéssel, míg utóbbi 800 ezer forint pénzbüntetéssel megúszta az ügyet, nem tört derékba a karrierjük. Az elnök ugyanúgy vezeti az egyesületét, az edző pedig jelenleg is NB I/B-s csapatot irányít.
Ahogy beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék előkészületi ülésén nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és úgy nyilatkozott, nem érzi magát bűnösnek T. P. és öt társa, az ügy további vádlottjai. A bíróság a bizonyítási indítványoknak helyt adott, majd tárgyalásra utalta az ügyet. Indítványozták továbbá a kérdéses mérkőzések megtekintését, valamint szakértő bevonását a kötelességszegés hiányának bizonyítására. Az eljárásban az első tárgyalási nap április 17-én 9 órakor lesz a Fővárosi Törvényszéken. | Kézilabda: ez a hat meccs érintett a vesztegetési ügyben | Négy játékvezető, egy edző és egy közvetítő esetében a bírósági tárgyalással folytatódik a kézilabda vesztegetési ügy. | null | 1 | https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/kezilabda-ez-a-hat-meccs-erintett-a-vesztegetesi-ugyben-2744933 | 2020-01-30 17:55:00 | true | null | null | Nemzeti Sport |
Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak. | Bevásárolt a TV2 elnöke, Vaszily Miklós az Indamedia társtulajdonosa lett | Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20200331/bevasarolt-a-tv2-elnoke-vaszily-miklos-az-indamedia-tarstulajdonosa-lett-423114 | 2020-03-31 12:35:24 | true | null | null | Portfolio |
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
A beruházást, amit magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvényjavaslat értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak fog minősülni.
A Beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a Beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik
– olvasható a törvényjavaslatban, amelynek értelmében a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratok
tíz évre titkosításra kerülnének.
Ugyanis a törvényjavaslat szerint azok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”. A javaslat értelmében semmi sem állhat a vasút útjába, amennyiben az építtető és az ingatlan tulajdonosa nem tud megállapodni, úgy az építtető jogosult és egyben köteles az állam nevében és javára eljárva kisajátítási eljárást kezdeményezni. | Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/04/01/tiz_evre_titkositanak_a_belgardi_vasut_felujitasanak_reszleteit/ | 2020-04-01 17:57:43 | true | null | null | Index |
Kezdjük a pozitívummal, az állam végül annyiban transzparensen járt el, hogy bejelentette, milyen áron született a vásárlás:
A vásárlás tárgya az az SPI, amely a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában volt, vagyis Mészáros Lőrinc körének érdekeltsége. Az SPI-ben pedig közvetve a Mátrai Erőmű többsége volt (egészen pontosan a Mátra Energy Holding Zrt. nevű projektcég), illetve az említett Geosol.
A bejelentés
Ennek a cégcsoportnak 17,44 milliárd forint volt a vételára, mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta. Hozzátette, hogy a kormány "nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását."
A deal részleteiről az MVM-től is kaptunk sajtóközleményt, míg Tóth Kriszta, a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatója is röviden válaszolt kérdéseinkre.
Mint elmondta
a tranzakcióról a zárás után az MVM jogosult nyilatkozni. A tranzakcióra vonatkozóan az Opus Global Nyrt mindvégig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az adatokat transzparensen közzétette.
A megállapodás valójában még a koronavírus európai kirobbanása és gyors terjedése előtt köttetett, de annyi még hozzátehető a vásárláshoz, hogy ellátás-biztonsági szempontból megnyugtató, hogy a hazai villamosenergia-termelés 16 százalékát adó erőmű a nagy állami villamosenergia-csoportban marad.
Érthetetlenül magas árazás
Ennyi a pozitívum, miközben
Vannak olyan tranzakciók, amelyekről utólag kiderül, hogy nagyon félrecsúszott az árazás. Az egyik multi felvásárol egy kis céget, majd a vásárlás a következő évben értelmét veszti. Emlékezhetünk például a Magyar Telekom milliárdos áron megvette az iwiw magyar közösségi oldalt, amelyet aztán elsöpört a Facebook.
Híresen balul elsült tranzakció volt még az AOL és a Time Warner, vagy a Daimler és a Chrysler dealje, ahogyan több német bankegyesülés is.
Fordított esetre is van bőven példa, valaki fillérekért felvásárol egy céget, és később kiderül, hogy hihetetlen értéket, igazi aranytojást tojó tyúkot szerzett meg. A Disney új lendületet nyert, amikor a Pixar animációs céget megszerezte, de az Exxon is úgy let a legnagyobb olajcég, hogy jól kebelezte be a Mobilt.
A legjobb üzlet
Abban a rövid történetben, ameddig a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozott, a következők történtek:
Mészáros Lőrinc köre hitel segítségével, több lépcsőben vette meg a Mátrai Erőmű és a Geosol cégek nagy részét. A vásárló projektcég, a Status Power Invest (SPI) Kft. volt, amelynek első tulajdonosai a Status Energy Magántőkealap, illetve a cseh EPH voltak. Majd Mészárosék kivásárolták a cseh partnert, majd egy újabb körben a tőzsdén jegyzett Opus Global vette meg az SPI projektcég 55 százalékát (a vételár erre a pakettre ekkor 9,89 milliárd forint volt). A teljes vételár 10-12 milliárd forint körüli volt, de pontos értéket nem lehet tudni a több elemű tranzakcióról.
A vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, az MVM-deal előtt Mészárosék a Mátraiból kivett osztalék rájuk eső részéből nagyrészt ki tudták fizetni az eredeti hiteleket.
Az erőmű közben, elsősorban a külső körülmények miatt, veszteségessé vált, alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működött.
Végül Mészáros Lőrincék az értéktelenebbnek tűnő, eredménytartalékától nagyrészt megszabadított, immár veszteséges, hamarosan a szenes áramtermelését megszüntető céget az eredeti vételár közel kétszeresért értékesítették az államnak.
Ügyes
A Mészáros-birodalomban tehát kifejezetten örülhettek, jó üzletet kötöttek. Az MVM közleménye szerint a két eladó, az Opus Global 10,1 milliárd forintot, a Status Energy Magántőkealap pedig 7,3 milliárd forintot kapott, vagyis még a második körös beszálló tőzsdei cég is nyereséggel zárt, a magántőkealap számai nem transzparensek.
A magas árat kifizető MVM vezetői pedig vélhetően a „parancsra tettük” logikája mögé bújhatnak, vagyis elmagyarázhatják, hogy politikai kérés érkezett, nemzetstratégiai érdek, ellátásbiztonság, foglalkoztatási célok egy szegény vidéken.
És persze abban azért lehet bízni, hogy a Mátrai alkalmazkodik a modern magyar áramellátás igényeihez, a teljes gazdasági lefagyás után újra megnő az áramfelhasználás, kialakul olyan energiaár, amely mellett egyáltalán szóba jöhet a gazdaságos működtetés és a Mátrai Erőműnek szerepe lehet abban, hogy ne szálljon el még jobban, a már ma is nagyon magas hazai áramimport.
Nehéz induló helyzet
Innen kell most az államnak építkeznie. Ami a következő lépéseket illeti, először bányabezárás, racionalizálás és leépítés várható, de minden folyamatot befolyásol majd a koronavírus idején megnövekedett empátia.
De utána egy nagyon kemény átvilágítás várható. A túlságosan kényelmes pozícióba került és szintén veszteséget jelentő környékbeli beszállítói köröket kíméletlenül le kell építeni.
Jöhet az átvilágítás
Erre van egy ismert módszer. Az MVM új vezetése majd megnézi, hogy kik a legfontosabb beszállítók (anyagok, szolgáltatások, szerszámok, takarítás terén). Az MVM azt nyilván tudja, hogy ő mennyit fizet egy évben a szolgáltatónak, ezek után már csak azt érdemes megnézni, hogy mennyi az adott vállalkozó összes forgalma és összes nyeresége.
Ha például egy fiktív példában 200 millió forintot fizet a Mátrai egy takarítócégnek, és a cégregiszter azt mutatja, hogy a takarítócég összes forgalma éppen ez a 200 millió forint és a nyeresége 50 millió forint, akkor látható, hogy a szolgáltató csak a Mátraiból él, ráadásul magas nyereséghányaddal dolgozik.
Válaszlépés kell,
vagy meg kell szakítani minden kapcsolatot a vállalkozással és versenyeztetni kell a szolgáltatást,
vagy meg kell próbálni integrálni a tevékenységet, akár a céget is a Mátraiba,
vagy legrosszabb esetben legalább ártárgyalásokba kell bocsátkozni.
Fejlesztések
A legrosszabb hatékonyságú mátrai blokkok 2021 végén lejárnak, 2025-re már egyetlen szenes blokk sem fog vélhetően üzemelni. Az MVM-nek több tízmilliárd forintot kell majd a megújításra,
Az állam ebben a munkában majd a nagy európai struktúraváltó alapokra bazírozhat, az biztos, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre nagyon jól járt a Mátrai-deallel, hogy állami oldalról mi lesz a végső egyenleg, az majd csak a következő években derül ki.
(Borítókép: Bődey János / Index) | Nagyon drágán vette meg az állam a Mátrai Erőművet | Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2020/03/27/nagyon_dragan_vette_meg_az_allam_a_matrai_eromuvet/ | 2020-03-27 18:06:00 | true | null | null | Index |
A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
A társaság tájékoztatása szerint a balatonfüredi kikötő teljes körű felújításához összesen 999 millió 963 ezer forint pályázati támogatást kap a Solum-Invest Kft., míg a balatonvilágosi Club Aliga üdülő területéhez tartozó kikötő fejlesztéséhez 999 millió 921 ezer forint pályázati támogatást ítéltek meg a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-nek.
A fejlesztési projektek összköltsége mindkét esetben 1,8 milliárd forint.
A közlemény szerint a sikeres pályázatok eredményeként megkezdődhet a Club Aliga területéhez tartozó, korábban elhanyagolt kikötő fejlesztése, amellyel a társaság célja, hogy megújítsa és bővítse a teljes balatoni vitorlásturizmus szempontjából komoly potenciállal rendelkező kikötőt. 2019 januárjában jelentették be, hogy 4,5 milliárdért lett Mészáros Lőrincé a Club Aliga.
A közlemény kitér arra is, hogy a turisztikai ingatlanfejlesztésekre a társaság az év elején frissített stratégiájában foglaltakkal összhangban nagy hangsúlyt kíván fektetni a következő években. Ennek első elemeiként valósulhat meg a Club Aliga, valamint a balatonfüredi kikötő megújítása is, amelyek a koronavírus-járvány okozta rendkívüli állapotok megszűnése után a társaság várakozásai szerint nagymértékben hozzájárulhatnak a balatoni turizmus fellendüléséhez és a társaság eredménytermelő képességéhez.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István 2018 nyarán lett tulajdonos az ingatlanbérbeadással foglalkozó Appeninnben. A BDPST megvette a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum PE Magántőkealaptól az ingatlanos cég 20 százalékát. Ez volt az első alkalom, amikor nyíltan került Mészáros-vagyon az Orbán-családhoz. | Kétmilliárd forintos állami támogatást kap kikötőfejlesztésre Mészáros és Tiborcz közös vagyonkezelője | A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán. | null | 1 | https://444.hu/2020/04/01/ketmilliard-forintos-allami-tamogatast-kap-kikotofejlesztesre-meszaros-es-tiborcz-kozos-vagyonkezeloje | 2020-04-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti. | Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben | A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd. | null | 1 | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | 2020-04-01 23:08:22 | true | null | null | Privátbankár |
Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség.
A Boldog István fideszes országgyűlési képviselő nevéhez kötődő ügyről sokat írtunk mi is, a sztorit Hadházy Ákos robbantotta még tavaly októberben. Az eddigi cikkek és információk szerint az egész azzal kezdődött, hogy a kengyeli polgármester egy vádalku keretében azt mondta a hatóságoknak, hogy az EU-s pályázatok előre le vannak zsírozva Boldog választókörzetében, a törökszentmiklósi központú Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-esben. Az ügyeket egy Fehér Petra nevű fideszes önkormányzati képviselő, Boldog István mindenese intézte állítólag, róla itt írtunk bővebben. Hogy az egész hogy zajlott, az ebben a cikkben van benne, ez pedig egy videó arról, hogy megpróbáltuk Boldogot és más polgármestereket kérdezni az ügyről. Orbán decemberben közölte, hogy lehet fideszes érintettség, de januárban még leült beszélgetni a képviselővel. Cikkgyűjtő oldalunkon itt válogathat a Boldog-cikkek között.
A mostani ügyészségi közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást folytat hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás adatai szerint a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült, írja az ügyészség.
Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, a büntetőeljárás Boldog István országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség, írta a közlemény.
(Borítókép: Boldog István, a Fidesz képviselője egy 2019-es plenáris ülésen az Országgyűlésben. Fotó: Kovács Tamás / MTI) | Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész | Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/04/02/boldog_istvan_mentelmi_jog_felfuggesztes/ | 2020-04-02 16:27:38 | true | null | null | Index |
vesztegetés;Boldog István;
2019-12-05 08:00:00
Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség
Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek.
A Népszava több érintett polgármesterrel folytatott beszélgetés után az elsők között számolt be arról, milyen körülmények között osztották ki a TOP-os pályázati pénzeket Boldog István kétpói fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Behívták őket a kétpói polgármesteri hivatalba 2016 januárjában, s ott közölték velük, mely cégekkel végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, ha nyerni akarnak. Hadházy Ákos független képviselő pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben – Boldog István képviselő megnevezése nélkül – nyomozás indult.
Ehhez az ügyhöz kapcsolódva a cserkeszőlői önkormányzatnál foglaltak le iratokat november végén: a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészének utasítására a hivatal eközben még a beérkező telefonokat sem fogadhatta. Ezen a héten kedden pedig a Belügyminisztérium tartott ellenőrzést a kétpói polgármesteri hivatalban egy olyan ügyben, ami szintén köthető Boldog Istvánhoz. Az ő féltestvére irányítja ugyanis a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkások számára, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék.
Az „irányított” TOP-os pályázatokkal kapcsolatos hír, hogy a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben előzetes letartóztatásba került Boldog István jobbkeze, korábbi közvetlen munkatársa, Fehér Petra, aki korábban a megyei közgyűlés alelnöke volt, az idei helyhatósági választásokon pedig a Fidesz-KDNP képviseletében tagként újra bekerült a testületbe – írta meg a torokszentmiklosi.hu. Az Index ezt később azzal egészítette ki, hogy eddig összesen öt emberrel szemben rendeltek el kényszerintézkedést, közülük négyen kerültek letartóztatásba, egy fő pedig – nyomkövető alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá. | Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség | Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3059362_boldog-ugy-bekemenyitett-az-ugyeszseg | 2019-12-05 17:04:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;Boldog István;
2019-10-05 06:00:00
„Államtitok” a Boldog-botrány
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is.
Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová.
Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.
A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk. | „Államtitok” a Boldog-botrány | Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052552_allamtitok-a-boldog-botrany | 2019-10-05 17:06:00 | true | null | null | Népszava |
Várhatóan a jövő hét elején Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének előterjesztésére a bírósági igazgatási szervezet elnökhelyettesévé nevezi ki Erőss Monikát, értesült az Index. Információinkat az OBH többszöri kérdésünkre sem cáfolta, annyit pedig megerősítettek, hogy Erőss Monika pályázott az OBH elnökhelyettesi posztjára, Senyei György OBH-elnök pedig:
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes
Arra kérdésünkre ellenben válaszoltak, hogy nem merült-e fel az OBH elnökének felterjesztése előtt, hogy Erőss Monikával szemben összeférhetetlenségi aggályok vannak. A válasz röviden összefoglalva nem, azt írták ugyanis:
Rákérdeztünk arra is, hogy miközben az OBH elnökévé jelölt személy Országos Bírói Tanács (OBT) általi meghallgatását a bírói szervezeti és igazgatási törvény előírja, helyetteseinél nincs ilyen követelmény, Erőss Monika esetében, éppen a személyét érintő kérdésekből fakadóan pedig nem gondolják-e, hogy az elnökhelyettest is érdemes lenne meghallgatnia a bírók saját igazgatási szervének, azaz az OBT-nek. Erre azt válaszolták:
Az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek vonatkozásában a jogszabály ilyen hatáskört nem telepített az OBT-hez.
A válasz alapján azt, hogy egy pályázó az adott tisztséget betöltheti-e, a kinevezőnek kell megvizsgálnia, aki az OBH elnökhelyettese esetén a köztársasági elnök.
Erőss Monika jelenleg a Kúria főtitkára. A bírósági önéletrajza szerint 1982-ben szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Több bírósági igazgatási pozíciót is betöltött, majd:
közreműködött polgári jogi és polgári eljárásjogi tárgyú, valamint a civil szervezetek érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, esetenként közvetlen közigazgatási- és igazságügyi minisztériumi felkérés alapján.
Erőss az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, 2012-től pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egyes bírósági eljárások elektronizálását célzó uniós forrásokból megvalósuló projektekben a megrendelői oldalon szakmai közreműködőként jár el. Ráadásul a bíró 2012. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig a Kúrián beosztott bíróként - címzetes táblabíróként - dolgozott, 2013. szeptember 1. napjától a Kúria Polgári Kollégiumában kúriai bíró.
A Kúrián bírói feladatai mellett, megbízás alapján igazgatási feladatokat is ellát, 2012. július 15. napjától a Kúria főtitkára
– írja az önéletrajz.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György mellett három elnökhelyettesi poszt van. Ezek egyikére Áder János idén február 6-án nevezte ki Harangozó Attilát, aki 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, illetve 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens. Mellette korábban Répássy Árpád és Vajas Sándor voltak helyettesek, mindkettő posztra pályázatot írt ki az OBH elnöke március 10-én, erre nyújtotta be pályázatát az igazságügyi miniszter anyósa is. Kinevezési javaslatát pedig az OBH elnöke tehát már felterjesztette Áder Jánoshoz. | Várhatóan Varga Judit anyósa lesz az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese | Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ANYÓSA, TEHÁT NYILVÁNVALÓAN ROKONI, CSALÁDI KAPCSOLATBAN ÁLL A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉPVISELŐJÉVEL, ÉPPENSÉGGEL AZZAL, AKI AZ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS JELENLEG. Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint: "HA AZ INDEX ÚJSÁGÍRÓJA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKAT ELOLVASTA VOLNA, PONTOSAN LÁTNIA KELLETT VOLNA, HOGY AZ ANYÓSOM POZÍCIÓVÁLTÁSA SEMMILYEN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KÉRDÉST NEM VET FEL." | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/04/03/obh_elnokhelyettes_varga_judit_eross_monika_anyyos_senyei_gyorgy/ | 2020-04-03 11:04:00 | true | null | null | Index |
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült. Boldog a vádhatóság szerint a bűncselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A ügy lényege nagyon egyszerű: a vád szerint az érintettek meghívásos közbeszerzési pályázatokat "zsíroztak le" előre. Vagyis
olyan cégek lettek a nyertesek, akik aztán visszacsorgattak bizonyos összegeket a közbeszerzés eredményére hatással bíró személyeknek, akik előzetesen eldöntötték, ki nyeri a tendert.
Voltak előzetes jelei annak, hogy előbb-utóbb elérnek Boldog Istvánig a nyomozók. A politikus jobbkezének tartott F. P.-t már korábban előzetes letartóztatásba helyezték a pályázati pénzek körüli visszaélések miatt. Beszámolók szerint a hölgy volt Boldog mindenese, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, majd pedig megyei közgyűlési tag és Törökszentmiklóson fideszes önkormányzati képviselő.
Fokozatosan lépkedett fel a ranglétrán: előbb Boldog István asszisztense, majd kampányfőnöke lett. Boldog István Facebook-fiókját áttekintve gyakorlatilag minden fotón feltűnik F. P., aki a fideszes képviselő minden egyes kampány-és egyéb protokolláris eseményén megjelent.
A jelek szerint viszont más feladatokat is ellátott. A tavaly november 29-én egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezett F. P. a vádhatóság szerint „megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól - mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy - jogtalan haszonra tett szert”
Köznapi nyelvre lefordítva:
a pályázatokon nyertes vállalkozók a hölgynek fizethették a kenőpénzt.
Az Index cikke szerint a TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban Boldog István a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte F. P.-n keresztül a polgármestereket. A portálnak ezt az érintettek úgy írták le, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt.
Ezután Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk. De más módszereik is voltak: volt, hogy
a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki F. P.-vel várta az érkező településvezetőt.
Itt beszélték meg, hogyan kellene a polgármestereknek ehhez a történethez hozzáállniuk, hogy mindenkinek jó legyen.
Ám az ügy beborult, amikor Boldog István jobbkezét előzetes letartóztatásba helyezték az ügyben. Ezt azóta megszüntették és F. P. házi őrizetben várja a nyomozás fejleményeit. Ezt követően a 168 Órának egy nyomozó azt mondta Boldog István személyére utalva, "körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk”.
Az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint nem véletlenül éppen most jött a "kilövési engedély". Mint a 168 Órának elmondta, azért most lépték ezt meg, mert a koronavírus-járvány közepette talán kevesebb figyelem irányul az ügyre. Kifogásolta, hogy az vádhatóság nem helyezi előzetes letartóztatásba a politikust és ezzel már
„a második papírját szerzi meg az ügyészség arról, hogy ő tartja fent a Fidesz kétharmadát.”
Hadházy úgy értékelt, annyira nyilvánvalóak voltak a bizonyítékok, hogy az ügyészség nem tehetett mást, lépnie kellett. A független képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ebben az ügyben megfigyelt "mintázatok" más térségekben is előfordulnak, vagyis máshol is működnek hasonló korrupciós gépezetek, nem csak Boldog István körzetében.
Orbán Viktort mindez nem zavarta különösebben, és idén január végén felhívta a Karmelita Kolostorba egyeztetni választókerületi ügyeiről Boldog Istvánt.
A képviselő legutóbb csütörtök délután adott hírt magáról: egy videót tett közzé, amin az otthonmaradásra buzdít mindenkiit.
Nem Boldog István lenne az egyetlen fideszes politikus, aki viszonylag rövid időn belül a vádlottak padjára ülne. Vélhetően erre a sorsra jut Simonka György - akit szintén korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ugyan már lehet elfelejtettük, de Mengyi Roland - akinek ügyét a 168 Óra robbantotta ki - már jogerős börtönbüntetését tölti. | Boldog István tündöklése és bukása | Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-tundoklese-es-bukasa-igy-mulik-el-a-dicsosege-jasz-nagykun-szolnok-megye-mindenhato-uranak-183762 | 2020-04-03 11:52:11 | true | null | null | 168 óra |
A 75 négyzetméteres lakást nem sokkal a magát Voldemortnak hívató Mengyi képviselővé válása után, 2010 nyarán szerezte meg Mengyi neje, aki akkor még előző férje nevét viselte. A lakásbérleti szerződést ő írta alá Nagy Gábor Tamással, az akkori I. kerületi fideszes polgármesterrel.
(Minden a koronavírusról itt!)
A bérleti díjat a két és fél szobás lakás után havi 19,7 ezer forintban állapították meg, rezsivel együtt is csak 31,5 ezer forintot kellett fizetni – áll azokban a dokumentumokban, amelyekhez közérdekű adatigénylés során jutottunk hozzá a kerületi önkormányzattól. Ez rendkívül jutányos díjnak számít, akkoriban piaci alapon 8-10-szer ennyibe kerülhetett egy hasonló méretű ingatlan bérleti díja a környéken, mostanában pedig már 650 ezer forintért hirdettek a Dísz téren egy pontosan ugyanakkora, 75 négyzetméteres lakást.
Mengyiék a várbeli önkormányzati ingatlanhoz csere révén jutottak hozzá: egy XI. kerületi 56 négyzetméteres lakást cseréltek el a korábbi bérlő özvegyével és örökösével, a szerződésben mindkét ingatlant 19 millió forintra értékelték, így nem állapítottak meg értékkülönbözetet.
Ám az ügylet itt még nem ért véget: a csereként felajánlott XI. kerületi lakás alig egy hónap elteltével a földhivatali nyilvántartás szerint visszakerült Mengyi felesége tulajdonába.
Mengyi felesége alig négy évig bérelte a Dísz téren a lakást, amikor is a bérleti jogot elcserélte egy II. kerületi, pasaréti, 86 négyzetméteres lakás tulajdonjogáért. Mengyi Roland jelenleg a kecskeméti börtönben tölti más ügyekben kiszabott büntetését, így helyette a feleségét kerestük, de ő napokig nem reagált.
Mint ismert, Mengyi Rolandot ősszel ítélte négy évre a bíróság költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt, és most januárban vonult börtönbe.
Népszerű a budai kerület
Befolyásos emberek sora jutott önkormányzati bérlakáshoz az I. kerületben az elmúlt években. Maga a volt polgármester, Nagy Gábor Tamás is kapott itt ingatlant, a volt felesége és a szülei is szert tettek egy-egy lakásra. De szintén a várba, önkormányzati bérleménybe költözött többek között Palkovics László innovációs miniszter, Bayer Zsolt újságíró és Tiffán Zsolt volt fideszes képviselő is. | Nem hiszi el, mennyiért bérel lakást Mengyi Roland felesége Budán | Budapest — A budai várnegyed legszebb részén, a Dísz téren jutott egy önkormányzati bérlakáshoz a Harry Potter-könyvek főgonoszaként, Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland volt fideszes képviselő felesége. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/20-ezerert-berelt-lakast-a-varban-mengyi-roland-felesege/9ftvy7e | 2020-04-04 16:53:12 | true | null | null | Blikk |
Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti. | Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben | A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html | 2020-04-01 16:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület.
Matolcsy György szerint a koronavírusjárványt követően ez a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.
A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett az állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Eddig is cél volt a magyarosítás
A Matolcsy György által megfogalmazott gondolatmenet azért is figyelemreméltó, mert ilyen kormányzati törekvés már lassan tíz éve van, és az erőfeszítést átütő siker koronázta. Orbán Viktor maga jelentette be, hogy négy szektorban, az energetika, a média, és a kiskereskedelem területén illetve a bankszférában magyar tulajdoni többséget akar.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.
Ezek nagy részében lényegében minden mérőszám szerint meg is valósult a miniszterelnök elvárása. A médiában olyan központosítás történt, amivel messze átlépte a szektorban a kijelölt 50 százalékot a magyar arány, és főleg a kormányközeli vállalkozók terjeszkedésének eredményeként jelentős volt ebből a szempontból a növekedés az energia és a pénzügyi szektorban is. Az egyetlen kivétel a kiskereskedelem, ahol épp ellentétes trend volt a jellemző: a kormány nem tudott akkora hátszelet adni a magyar szereplőknek, hogy versenyképesek legyenek, ezért – főként a német diszkontláncok előretörésével – inkább a multik erősödtek.
Az elmúlt hetek fejleményeit látva elég egyértelmű, hogy a kiskereskedelemben a koronavírus okozta gazdasági válság sem hoz változást. Bár a kiskereskedelmet ellátási, és munkaszervezési szempontból elég érzékenyen érintik bizonyos intézkedések, illetve a megszokott kereslet felborulása, pénzügyileg valószínűleg nem kerülnek bajba, sőt összességében jól is kijöhetnek a dologból. Így itt nem igazán lesznek felvásárlási célpontok, nem nagyon lesz mód arra, hogy a magyar cégek külföldiek rovására terjeszkedjenek.
Feltéve, hogy nem tesz valamit a kormány, hogy ez a helyzet változzon. Ezért senkit nem érhet igazán meglepetésként, hogy a szombaton nyilvánosságra hozott megszorítások keretében 36 milliárd forintot kívánnak a beszedni a kormány szóhasználatában “multinacionális láncoktól”.
Persze elképzelhető, hogy az orbáni törekvést más szektorokra is kiterjesztik, de a mostani válság jellege miatt még olyan ágazatokban is nehezen képzelhető el, hogy külföldi érdekeltségeket vásároljanak fel magyar befektetők, ahol tényleg nagy a baj. A rövid, sokkszerű leállás ugyanis sokkal érzékenyebben érinti a kisebb helyi szereplőket, mint a nagyobb tőkeerős multikat, amiket ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján a kormányok sem hagynak csak úgy bedőlni. Bár nem lehetetlen, hogy egy-egy nemzetközi szereplő helyi leány eladásával próbálja rendezni a sorait, a felvásárlási lehetőségeket valószínűleg nem ott kell majd keresni, ahol Matolcsy György várja.
Magyar cégek vehetnek magyarokat
Konszolidáció ugyanis szinte biztosan sok iparágban lesz Magyarországon és nemzetközi szinten is, legalábbis a gazdasági szakértők, és a vállalati szféra is erre számít. Itthon például két vállalkozásokat tömörítő csoportosulás, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is előállt egy-egy javaslatcsomaggal, és mind a kettőben erős utalások vannak arra, hogy a rövidtávú válságintézkedések ellenére is sok cég eltűnhet, és az erősebbek megvásárolhatják az aktuálisan gondokkal küzdő társaságokat. Nagy Elek a BKIK elnöke például a csomaggal kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt írta:
Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztosan nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a nyereségesség visszaállítását célzó befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba.
A kamara várakozásai szerint tehát ha lesz felvásárlási hullám, akkor a meggyengült magyar cégeket vehetik meg olyan magyar cégek, amelyek jobban ellen tudnak állni a mostani válságnak és/vagy van kellő pénzük ahhoz, hogy befektessenek.
Korábban írtunk róla, hogy a hazai vállalkozások 30-40 százalékának annyi tartaléka sincs, amiből alkalmazottainak a kéthavi bére kijönne. Van azonban egy másik véglet is: akad jó néhány olyan cég, amely az elmúlt években valamilyen okból kifolyólag (vagy mert a működésük ezt követeli meg, vagy mert rengeteg nyereséget termeltek) hatalmas pénzeszköz-állományt halmozott fel. Ebben a körben pedig kifejezetten felülreprezentáltak a kormányközeli vállalatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormányHa el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.
Tízmilliárdok állnak halmokban az építőiparban
Megvizsgáltunk néhány szektort ebből a szempontból, és elég egyértelműnek látszik, hogy a NER-cégeknek mind értékben, mind árbevétel arányosan rendkívül sok elkölthető pénzük van. Nem meglepő módon ez leginkább az építőiparban szembetűnő.
A Mészáros és Mészáros Kft. 60 milliárdos tartalékáról már korábban is írtunk, de 10 milliárd feletti pénzeszköz állt 2018 végén a szintén Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft-nél, a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-nél, és a kormány kedvenc autópálya-építőjénél, a Duna Aszfaltnál is. Emellett elég jól el volt látva pénzzel a szintén kormányközeli cégek közül a Puskás Stadiont jegyző két vállalat, a Záév, illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.
A szektor más szereplőinél azonban ez nem volt ennyire általános. Az osztrák Swietelskynek ugyan két hazai cégében is halmokban állt a pénz, a nemzetközi csoportok itteni leányainak többségénél azonban nem ez volt a helyzet. Ahogy a kormányhoz nem, vagy csak kevésbé köthető vállalatok is sokkal kisebb pénzeszköz-állománnyal működtek.
A sokak által előrevetített konszolidáció azonban egész biztosan nem az építőipart fogja leginkább érinteni. Sokkal nagyobb esély van egy komolyabb átrendeződésre a vendéglátás, illetve a szálláshely-szolgáltatás területén, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca.
Mivel itt sok esetben konkrétan lenullázódott a vállalatok bevétele, állami segítség nélkül elkerülhetetlennek tűnik a csődhullám.
Bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de akiknek van, azok itt is jól el vannak látva pénzzel. A Hunguest Hotels pénzeszközállománya például elég szépen gyarapodott, amióta a lánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és 2018 végén már több mint 4 milliárd forintjuk volt a számlán. Ez persze nem jelenti azt, hogy őket ne érintené katasztrófaként a mostani helyzet, de minden bizonnyal azok között a piaci szereplők között vannak, akik a legtovább képesek kitartani egy ilyen időszakban. Azaz tipikusan az a Nagy Elek által említett kategória, amely „válságálló vállalkozásként képes lehet az esetleg csődbe jutó társait felvásárolni”. A lánc nemrégiben jelezte is, hogy felújításokra használják fel a működési kényszerszünetet.
Kimutatásaik alapján rajtuk kívül csak a francia Accor magyar érdekeltségének volt hasonló nagyságrendű tartaléka, és az árbevétel, illetve a költségek arányában még a legnagyobb hotelek és láncok többsége is jóval kisebb tartalékkal rendelkezett 2018 végén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.
Elég hasonló a helyzet a vendéglátó szektorban is. Itt a legtöbb pénzeszközzel a hazai McDonald’s étteremeket üzemeltető, azóta Scheer Sándor tulajdonába kerülő Progress Étteremhálózat Kft. rendelkezett 2018 végén. A gyorséttermeknél azonban ez jó eséllyel részben az üzleti működésükből ered – valószínűleg nincs sok értelme összehasonlítani egy ilyen láncot egy ételkihordó céggel vagy egy hagyományos étteremmel.
Kívülről is jöhetnek vevők
Arról nem is beszélve, hogy felvásárlási szándék korántsem csak szektoron belülről jöhet, erre épp az építőiparból meggazdagodó Scheer Sándor és a McDonald’s esete a jó példa. Simán elképzelhető, hogy egy likvid eszközökkel jól ellátott cég vagy vállalkozó ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette és a stratégiában rögzített célja is ez. Saját honlapjukon a bemutatkozásnál azt írják, hogy az Opus Nyrt.
kiemelt figyelmet fordít olyan társaságok felvásárlására és integrálására, amelyek jelentős növekedési potenciállal és eredménytermelő képességgel rendelkeznek.
Márpedig a most bajba kerülő cégek között sok ilyen van, ezek problémája nem abból ered, hogy korábban rosszul működtek, hanem a likvid, tehát mozgósítható, elkölthető vagyonuk megcsappanásából. Egy ilyen helyzetbe jutott vállalat pedig rendkívül kiszolgáltatott, és a benne rejlő potenciálhoz képest rendkívül olcsón meg lehet vásárolni, vagy lehet benne részesedést szerezni. A jó időben juttatott friss forrással azonban könnyen egyenesbe jöhetnek, és ismét jól teljesíthetnek.
Éppen ezért volt az összes nyugat-európai országban, illetve már a régiónkban is a kormányok egyik első lépése, hogy ezt a likviditási gondot próbálták kezelni például bérek átvállalásával, kedvezményes hitelekkel, hitelgaranciákkal, és ezért szerepelnek hasonló intézkedések minden hazai javaslatban is. Az sem véletlen, hogy mindenki gyorsan lépett, hiszen a vállalatok annál nagyobb eséllyel kezdik elküldeni az embereiket, válnak fizetésképtelenné, és lesznek potenciális felvásárlási célpontok, minél később érkezik a segítség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választKevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.
Emiatt tartják sokan teljesen érthetetlennek, miért nem hozott eddig semmilyen komolyabb intézkedést a magyar kormány – és amit hozott, azok között is találni megszorításokat a bankokra és kiskereskedelmi láncokra kirótt különadó formájában. Orbán Viktor a hét elejére ígérte a nagy gazdasági mentőcsomagját, ez azonban így is hetekkel később érkezik, mint sok más országban. Ennyi idő alatt pedig már számos cég olyan helyzetbe kerülhetett, ahonnan magától nincs visszaút: vagy bedől, vagy felvásárolják.
Állami felvásárlások
A konszolidáció nem csak a piaci cégeket érintheti azonban, az állam is megjelenhet vevőként, befektetőként a piacon. Az MKIK és a BKIK által javasolt intézkedéscsomagoknak egyaránt van olyan eleme, amely alapján
az állam tulajdonossá válhatna átmeneti, vagy bizonyos esetben akár tartós jelleggel is bajbajutott magáncégekben.
Egy ilyen lehetőségre ráadásul a nemzeti vagyonért felelős miniszter is utalt. Bártfai-Mager Andrea a Figyelőnek adott interjújában azt mondta:
a járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése, és megfontolandónak nevezte az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását. | Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak | Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200406/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak/ | 2020-04-06 10:47:50 | true | null | null | G7 |
Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozástManapság divatos, mozaikszavas kft.-ket, mint DLHG, TCSV, VLVS, SZBFamily. Idén eddig már hét ingatlanos vállalkozást indított, kezdte a Dreamland Holding Zrt.-vel, aztán jött a Grand Rock Hotel és a Grand Hotel Bohemia Zrt. – az egykori quaestoros Vécsey Róberttel az igazgatóságábanKisebb családi hotelből szállodabirodalomIdegenforgalmi körökben Szepesit kifejezetten jóképességű szakemberként tartják számon, de abban is teljes az egyetértés, hogy mesés karrierje nagyban köszönhető annak, hogynagyon jól házasodottMatolcsy György korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a lánya Kante Awa Szepesi Richárd felesége. Kante Awa több közös cégükben is tulajdonos, nyert már budapesti trafikot is, miközben a jegybankhoz tartozó Giró Elszámolásforgalmi Zrt.-nél dolgozik. Kante Awáról a 24.hu-n is írtunk annak kapcsán, hogy annak a pécsi doktori iskolának a hallgatója, amely busás ösztöndíjakat biztosít, és amelynek soraiban igen sok jegybanki dolgozót találniA Matolcsy-kapcsolat az ősidőkre nyúlik vissza, hiszen Nagy Róza már gazdasági miniszterként is Matolcsy jobbkeze volt, és annyira nélkülözhetetlen emberré vált, hogy a jegybankba is magával vitte. Informátorunk úgy fogalmazott,Szepesi igazi tőkéje Nagy Róza,utalva arra, hogy Szepesit már a Mészáros előtti időkben sem hagyta el a szerencséjeSzepesi egy korábbi interjúban egy sokkal mesebelibb történetet vázolt fel karrierje beindulásáról:Már a középiskolai évek alatt is üzleteltem, egy biztosítótársaság ügynöke voltam, mellette pedig kutyatenyésztéssel foglalkoztam. Hamar az ország egyik legismertebb dobermanntenyésztőjévé váltam, és kiállítások kapcsán bejártam a fél kontinenst nemzetközi hírű kutyáimmal– nyilatkozta még 2013-banKésőbb belekezdett egy bőr export-import nagykereskedelmi vállalkozásba, majd 2000-ben egy internetes tartalomszolgáltató céget alapítottak. Ezek után ugrott bele a szállodabizniszbe. Középiskolai évei előtt Gyöngyösről Egerszalókra költözött szüleivel, egy 220 négyzetméteres családi házba, ami egy válást követően édesanyjára maradtEkkor álmodtak meg egy „kisebb családi hotelt”. Ebből lett a kezdetben 45 szobás Mesés Shiraz Hotel, amelyet később kibővítettek 20 szobával. Ami a kezdeteket illeti, elég messzire nyúlnak a szálak: a Shiraz Team alapítója a washingtoni bejegyzésű Gerico Worldwide LLC, később pedig felbukkant benne a Bambara Alapítvány, amelynek székhelyeként Saint Kitts és Nevis karibi szigetállam fővárosa, Basseterre van megadvaSzepesit a világválság sem tudta megállítani, 2011-ben megnyitották a Bambara Hotelt Felsőtárkányon, ugyanebben az évben megkapta az Év szállodása elismeréstMészárostól TiborczigSzepesi az elmúlt években sorra alapította új cégeit, de a köztudatba akkor került, amikor Mészáros Lőrincék családi vállalkozása, a Mészáros Gasztro Kft. idén márciusban megvette a Témadesign Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosa Szepesi Richárd volt. Ő adta el 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát MészárosnakIdén októberben pedig eladták Balaton déli-partjának egyik legértékesebb telkét, a Horthy-villa területét. A tervezett gigaberuházás építtetője a Dreamland Holding Zrt. lesz, ennek igazgatósági tagja Szepesi Richárd, felesége, Kante Awa és Vécsey Róbert, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog igazgatóságának elnöke volt, és akiről korábban az Átlátszó azt írta, a belvárosi ingatlanmutyikörhöz tartozó Fintha-Nagy Ádám üzlettársa, valamint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával együtt tulajdonos a Török BankházbanA Balaland tényleg egy gigaberuházás, mintegy 100 luxus színvonalú lakóingatlannal közvetlen vízparti festői környezetben. Terveznek egy BalaLand Familypark-ot, és egy BalaLand Family Hotel & Resort komplexumot is, vagyis egy szállodátA Hvg pedig nemrég arról írt, hogy Szepesi Dreamland cége Lepencfürdőt is megszerezte, nem is akárhogyan. Ő kap egy gigászi összeget az államtól, egy Tiborcz Istvánhoz közel álló üzleti kör szállodája pedig tőle kap majd termálvizet.Szepesi vállalkozásait nem kerülték el az EU-s pénzek, több mint 2 milliárd forint jutott cégeinek pályázati forrásokbólA Shiraz Hotel bővítésére 469 millió forintnyi EU-s pályázati pénzt kaptak, a napkollektoros fűtési rendszer kiépítésére 13 millió forint, a „képzés a Shiraz Team Kft-nél projektre” pedig 9,5 millió forint jutott nekikA Bambara Hotel megépítésére 450 millió forintos Széchenyi-támogatást kaptak 2010-ben, két évvel később pedig még 428 millió forintot a szálloda bővítésére. A megújuló energiára épülő fűtési rendszer kiépítésére a felsőtárkányi szálloda 44 millió forintot zsebelhetett beA Spend Management Kft-je pedig a Bükki Rejtélypark projektjére 442 millió forint támogatást nyert elA már fent említett 2013-as interjút Szepesi így zárta:Huszonévesen még meg akartam váltani a világot, harmincévesen összegeztem és még terveztem, szerettem volna tengerparton yachtot, magánhelikoptert, palotát ‒ ma már ilyesmikre nem vágyom, egyszerűen csak jól akarok élni a családommal és élvezni azt, amit elértem. Persze erre még egy kicsit azért várni kell, reményeim szerint legkésőbb jövő év júniusáig…Arra talán ő sem gondolt, hogy 2017-re komoly állami hátszéllel a balatoni és lepencfürdőihez hasonló gigaberuházásokhoz fér majd odaKiemelt képünkön a Bambara Hotel Premium Felsőtárkány medencéje látható. | Dobermanntenyésztőből lett szállodakirály a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd | Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/12/23/dobermanntenyesztobol-lett-szallodakiraly-a-meszarossal-uzletelo-szepesi-richard/ | 2017-12-23 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.
Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában a kormánypárt vezérszónoka és az innovációs tárca parlamenti államtitkára mindent megmagyarázott. Hat kérdés, hatt válasz következik:
1. Koronavírus-járvány, gazdasági válság. Miért nem fújja le a beruházást a kormány?
"Ez a beruházás ellen nem érv, hogy most nehéz időszak jön, hanem mellette érv,"
mondta Schanda Tamás. Sőt, az államtitkár szerint még fontosabbá vált a beruházás, és még gyorsabban neki kell látni.
2. Mennyibe is kerül?
A Budapest-Belgrád vasútvonal meggyorsítása mintegy 1700 milliárd forintot tesz ki, közölte az államtitkár. Az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza.
Update: tévesen állítottuk, hogy 1700 milliárdot költene erre a szakaszra a kormány. Valójában 1700 milliárd forintot szán vasútfejlesztésre a 2019-2024 közötti időszakban.
A Belgrád-Budapest vasútfejlesztés értéke a kivitelező Opus Global tőzsdei közzététele szerint 2,078 milliárd dollár, mintegy 700 milliárd forint. Ami több, mint az ötéves fejlesztésre szánt összeg harmada.
3. Korábban fele ekkora kiadásról volt szó, miért történt?
A választ a Fidesz vezérszónoka Bányai Gábor szállította, méghozzá saját példáját bemutatva.
"Mezőgazdasági őstermelőként épp egy beruházásban vagyok benne, aminek 2016-ban készített költségvetéséhez képest már 40 százalékkal megnőtt az ára,"
mondta. Felhívta a figyelmet, hogy nála
"nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, Tiborcz István. Elmentek az árak."
4. Megtérül valaha ez a hatalmas kiadás?
Igen, állítja Bányai Gábor. De hosszabb távon. Szerinte senki nem kérdezi, hogy megtérült-e a Budapest-Vác vasút építése a század elején, vagy, hogy megtérült-e például az Erzsébet-híd.
"Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg,"
tette hozzá.
5. Mészáros Lőrinc építi?
"Legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban,"
válaszolta Schanda. Az államtitkár hozzátette: a pályázaton bárki indulhatott, mindenkinek meg lett volna a lehetősége.
6. Személyvonatok is járnak majd rajta?
Igen, közölte az államtitkár. Csak Szegedet nem érinti majd a nyomvonal. Schanda Tamás szerint
megvizsgálták a szakemberek a Szegedet is érintő nyomvonal lehetőségeket és egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a várost elkerülő pálya a jobb.
Hogy miért, nem derült ki. | Parlament: 1700 milliárd már a Budapest-Belgrád vasút, de megéri | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban. | null | 1 | https://444.hu/2020/04/08/parlament-1700-milliard-mar-a-budapest-belgrad-vasut-de-megeri | 2020-04-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza.
Erről a szövegből semmi több nem derül ki.
Az viszont igen, hogy a beruházás „előkészítője és megvalósítója az emberi erőforrások minisztere együttműködésével és szakmai felügyeletével”, továbbá a létrejövő építmények „jövőbeni használója és az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye legyen”. Ennek megyéspüspöke, a miniszterelnökkel jó viszonyban lévő Kiss-Rigó László már többször kapott jelentős költségvetési támogatást, például a lakiteleki wellnessközpontra és egy szegedi futballstadionra.
A határozat idézett címe többes számban szól „történelmi egyházak”-ról, de a szöveg kizárólag egy katolikus egyházmegyét említ, amely egyházszervezeti szempontból nem is illetékes Budapesten, hiszen a budai helyszín az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik.
A költségvetési tartalékból kiutalt 410 millió forint a beruházás előkészítését szolgálja. Ezután Kásler Miklós miniszternek jövő nyárig kell egy „feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján” előterjesztést készítenie a kormány részére „a beruházás megvalósításáról, a költségek, forrásigény, ütemezés és felelősök bemutatásával”. | Egyházi egészségügyi_oktatási központ indul állami pénzen | Az egykori Budagyöngye Kórház átalakításának most még csak az előkészítésére utalt ki 410 millió forintot a kormány. Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje kapja használatba az épületet.
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200409_Egyhazi_Egeszsegugyi_Oktatasi_Kozpont_epul_allami_penzen | 2020-04-09 10:50:00 | true | null | null | HVG |
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
Úgy látszott, elég nehéz lehet indokot találni arra, hogy ezt ne vegyék tárgysorozatba, vagyis ne sorolják be a megtárgyalandók közé. De azóta kiderült: nincs is szükség indokra. Az igazságügyi bizottság március 17-i ülésén, amelynek jegyzőkönyve a szokásos több hetes késéssel jelent meg, a következő történt: egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Talán úgy gondolták: elég magyarázat az, hogy ellenzékiek nyújtották be. Miért kellene azzal érdemben foglalkozni? | Se indoklás, se vita: plakát-törvény ügyben így dobták a kukába a kormány mulasztását pótló ellenzéki javaslatot | Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200408_Ellenzeki_javaslat_Kit_erdekel | 2020-04-08 10:55:00 | true | null | null | HVG |
A hétfői plenáris ülésen
186 igen szavazattal,
0 nem és
0 tartózkodással mellett
függesztették fel Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogát.
Polt Péter csütörtökön kérte a Fidesz parlamenti képviselőjének, Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését. Hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, az eddigi adatok szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyes pályázatainál bűncselekményt követhettek el különböző személyek – írta akkor közleményében az ügyészség.
A nyomozás során Boldog érintettsége is felmerült. Az eljárás adatai szerint az országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ellene csak ekkor lehet a büntetőeljárást lefolytatni.
Tiszta a lelkiismerete
Boldog – az ügyészségi közlemény után, de még a szavazás előtt – azt mondta:
tiszta a lelkiismerete.
A képviselő hozzátette, úgy határozott, maga kéri a mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az igazságszolgáltatás előtt tisztázhassa magát. A Boldog jobbkezeként emlegetett egykori munkatársat, Fehér Petrát tavaly decemberben tartóztatták le, aztán őrizetbe került a nyomozás során. A nőt azzal gyanúsítják, hogy "uniós pályázatok elbírálására hatással bíró hivatalos személyként jogtalan haszonra tett szert, a Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatoknál jogellenesen befolyásolhatta a közbeszerzéseket." Fehért azóta kiengedték, a bíróság négy hónapra elrendelte a bűnügyi felügyeletét.
A Boldog-ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő robbantotta tavaly október elején, azt állítva: többektől úgy hallotta, hogy a fideszes politikus lényegében megzsarolta választókerülete polgármestereit, hogy csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha hajlandók az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat. Hadházy már akkor úgy tudta, a büntetőügyben Boldog is érintett lehet, az ügyészség viszont csak a nyomozás tényét erősítette meg, azt viszont nem árulta el, hogy önkormányzati vagy parlamenti képviselő érintettsége felmerült-e. Boldog aznap annyit közölt, hogy hivatalos megkeresést nem kapott, de szükség esetén áll a hatóságok rendelkezésére.
Kállónak sincs mentelmi joga már
Szintén felfüggesztették a jobbikos a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát is, az ő esetében egy rongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt döntöttek így. A Jobbik képviselőjének mentelmi jogát 170 igen szavazattal (13 nem ellenében, 0 tartózkodás mellett) függesztették fel. Kálló az eljárás adatai szerint a 2019-es EP-választás előtt két nappal három társával együtt festékszóróval megrongált Budapesten huszonhat választási plakátot, amivel összesen több mint 280 ezer forintos kárt okozott.
Október 21-én a politikust kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Kálló pár napja a közösségi oldalán azt írta, nem követett el bűncselekményt, csak élt a szabad véleménynyilvánítás jogával.
Emlékezzünk csak vissza: 2018-ban fideszes aktivisták rongálták meg sok száz plakátunkat. Eljárás sem indult ellenük, hisz a bíróság kimondta, hogy ez csupán "politikai véleménynyilvánítás". Én is ezzel a jogommal éltem – írta.
Örömmel néz az eljárás elé – tette hozzá. "A mentelmi jogomat sem kérem. Egyet viszont igen! Törvény előtti egyenlőséget." | Felfüggesztették a fideszes Boldog István mentelmi jogát | Polt Péter csütörtökön kérte a Fidesz parlamenti képviselőjének, Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését. Hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, az eddigi adatok szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyes pályázatainál bűncselekményt követhettek el különböző személyek – írta akkor közleményében az ügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200406_Felfuggesztettek_a_fideszes_Boldog_Istvan_mentelmi_jogat | 2020-04-06 11:14:00 | true | null | null | HVG |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének eredményét. Az ÁSZ megállapította, hogy az egészségügyi intézmények eszközellátásáért felelős állami intézmény az ellenőrzött időszakban nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését. Ráadásul az intézmény nem volt védett a korrupciós kockázatokkal szemben sem. Ez az ÁSZ szóhasználatát tekintve erős megfogalmazás. Főként, ha a részleteket is hozzávesszük.
Az ÁSZ szerint a központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű a vizsgált években, míg 2017-ben a belső ellenőrzés működtetése sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ feltárta, hogy ÁEEK-nél a jogszabályok által előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt, így az intézmény 2017-ben nem volt védett a korrupciós veszélyekkel szemben. (S ha akkor nem, akkor a kontrollok kiépítése előtt még kevésbé lehetett.)
Bátor vállalkozás ez a jelentés a kormányhoz lojális számvevőszék ellenőreitől. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például 2016 óta vizsgálódik egy ÁEEK által 2015 második felében uniós projekt keretében meghirdetett egészségügyi eszközbeszerzési program ügyében, de még mindig nem sikerült a nyomozás végére jutniuk.
Az eredetileg 9 milliárdosra tervezett, utóbb 32 milliárdosra hízott 2015-ös MR-, CT-, röntgen- és más egészségügyi berendezések beszerzése kapcsán a GVH azt gyanította, hogy a cégek előre egyeztették a pályázati indulásokat. A GVH által vizsgált ügyek éppen arra az időszakra esnek, amelyet most az ÁSZ is vizsgált.
Az ÁEEK 2015-ös szerződései között kiemelkedő rész jutott ”Az infrastruktúra fejlesztések az egészségpólusokban” címet viselő uniós programhoz kapcsolódó kontraktusoknak. Az informatikai hátteret szállító T-Systems 850 millió forintos összértéket kitevő szerződései azonban eltörpülnek a VMD Kórházi Technológiai Zrt. 4 milliárd forintot is meghaladó összértékű megállapodásai mögött.
A cégnek előbb igazgatótanácsi tagja, majd 2014-től 2016 áprilisáig (tehát éppen az adott időszakban) vezérigazgatója volt Maróth Gáspár, akit tavaly tavasszal hadfelszerelési kormánybiztossá nevezett ki Orbán Viktor. Maróth Gáspár édesapja egyébként Maróth Miklós, Orbán Viktor régi barátja és tanácsadója, akit nemrégiben az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének nevezett ki a miniszterelnök.
A VMD Zrt. tulajdonosai között a Medshare Kft.-n keresztül feltűnik Kertész Mariann is, aki Homolya Róbert MÁV-igazgató felesége. Homolya korábban közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Miniszterelnökség közlekedéspolitikai államtitkára volt. Még kinevezése előtt vezetett közbeszerzési cégének szerződéseit az OLAF is vizsgálta.
Úgy tűnik, az ÁEEK később sem lett ügyesebb a közbeszerzési tenderek lebonyolításában. Szabálytalanságok miatt 2017-ben (szintén a vizsgált időszakban) két tenderét is elmeszelte a Közbeszerzési Döntőbizottság, több tízmillió forintos bírsággal sújtva az állami céget, amely hiába támadta meg a döntést, a Fővárosi Bíróság is arra jutott, hogy az ÁEEK súlyos jogsértéseket követett el.
Holott a kórházellátó az ÁSZ által vizsgált időszakban számos közbeszerzési tanácsadói szerződést kötött több százmillió forint összértékben tanácsadó cégekkel és ügyvédi irodákkal, köztük a Juratio Zrt.-vel, a Szterényi Ügyvédi Irodával és az Ész-Ker Zrt.-vel. A cégek jól beágyazottak, szerződéses partnereik többek között feltűnik a Magyar Állami Operaház, a Fővárosi Főügyészség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az állami HungaroControl Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t.
Az Ész-Ker az SBGK ügyvédi irodával közösen számos nagy értékű megbízást nyert az állami szférától, de üzleteltek már Garancsi Istvánnal és Tiborcz István üzlettársának számító Hamar Endrével is. Az SBGK Ügyvédi Iroda oszlopos tagja egyébként nem más, mint Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Viktort és lányát, Ráhelt is több alkalommal képviselte különféle jogügyletekben.
Az ÁEEK állami szerződéssel jól megszórt közbeszerzési tanácsadó cége a Provital Zrt. és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. is. (A vizsgált három évben 300 millió forint felett szerződtek a két céggel.) Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, akit Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni. Legutóbb Andy Vajna egykori médiabirodalmához tartozó Est Médiában szerzett részesedét. Míg az ÁEEK-nak szintén tanácsokat adó Csendes Consulting Kft. a Liget-projekt körül tűnt fel legutóbb.
Az építési, kivitelezési munkákat sem akármely cégek nyerik el. Így az érintett időszakban 2015-ben a Magyar Építő Zrt, 2016-ban a Tiborcz üzlettársaként megismert Paár Attila vezette West Hungária Bau, illetve a Swietelsky kapott több milliárdos megbízást.
Az ÁEEK láthatóan szeret előre gondolkodni. A vizsgált években tucatnyi megvalósíthatósági tanulmányt és koncepciótervet rendelt meg, illetve szakmai tanácsot kért több százmillió forintért. De jutottak milliók jogi képviseletre, „személyek kiválasztására irányuló eljárásban való részvételre”, fuvarozásra, "továbbképzések logisztikájának biztosítására" és ingatlan bejegyzésének intézésére is. S ez csupán az a három év, amit az ÁSZ ellenőrzésekor vizsgált.
A kórházfenntartó egyébként közleményben reagált az ÁSZ-jelentésre, kiemelve, hogy Kásler Miklós miniszter a kórházfenntartó gazdálkodása körüli problémákat érzékelve kinevezése után teljes vezetőcserét rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élén. Az új főigazgató pedig (az ÁSZ által vizsgált időszak után) hivatalba lépésekor áttekintette az háttérintézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodását, és intézkedéseket hajtott végre a szabályszerű működés helyreállítása érdekében, beleértve a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűségét. De azért - tette hozzá az intézmény vezetője - megszívlelik az ÁSZ javaslatait.
S ez jó hír, hiszen már javában folyik a Rétvári Bence EMMI államtitkár által 700 milliárdosra taksált Egészséges Budapestért Program végrehajtása, amelynek keretében az ÁEEK tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben, de a program azóta is rendületlenül halad előre.
A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára kapott pénzből többek között jut a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek, a NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamásnak, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, az immáron Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG-nek.
Az újak mellett előkerülnek a régi beszállítók is. A 2015-ös eszközbeszerzéskor 2,3 milliárdért ápolási eszközöket szállító Artmed Kft., illetve az aneszteziológiai berendezésekre szerződő Aladdin Kft. közül előbbi most ágyakat szállít 2 milliárdért, utóbbi lélegeztető gépeket és altatóállomásokat 3 milliárdért. De az időközben NER-közelbe került (A fenti képen Jászai Gellért látható, a T-Systems-et felvásároló 4iG vezérigazgatója) T-Systems is kapott 2,31 milliárdos megrendelést. S újra feltűnt a VMD Zrt is, igaz eddig alig 41 millió forintra sikerült szerződnie. | Egészségügyi korrupció: szélesen terítve | A magyar egészségügy aggasztó állapota állandó téma a közbeszédben. A kormány azt szajkózza, hogy sok pénzt költ erre. A pénz valahol eltűnik. Az ÁSZ lesújtó kritikát alkotott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közpénzfelhasználási gyakorlatáról. A furcsa közbeszerzések mögött állami cégvezető, hadfelszerelési kormánybiztos és Mészáros Lőrinc bizalmi emberei is felsejlenek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/egeszsegugyi-korrupcio-szelesen-teritve.html | 2019-11-25 12:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adésvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.
Néhány nap múlva Szél Bernadett független képviselő arról tájékoztatott, hogy panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt. Nem mellékes, hogy a politikus még februárban, miután a kormány – a vételár elhallgatásával – közölte, hogy visszavásárolja “Mészáros Lőrinc” érdekeltségének erőműbeli részesedését, feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.
Szélnek a NER valóságával nagyon is tisztában lévő indokolása szerint „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján
ez immár több puszta gyanúnál”.
Orbán Viktor gyerekkori ismerősének és jelenkori gazdasági alteregójának az érdekeltsége ugyanis 2017 végen vette meg az erőmű többségi részvénycsomagját (72,62 százalék) egy cseh holdinggal társulva. A vételár egymástól független sajtóértesülések szerint 5,9 milliárd forint volt. Az adófizetők pénzéből kicsengetett mostani 17,4 milliárd nemcsak ehhez képest sok, hanem ahhoz mérten is, hogy “Mészárosék” mi mindent műveltek ott szűk két évük alatt.
Például egy éve a tulajdonosi közgyűlés (akik, ugye, “Mészáros” emberei plusz a magyar állam képviselői voltak) megszavazta 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését. A tulajdoni arányok alapján ebből 8 milliárd esik “Mészáros” érdekeltségére, vagyis az alteregó ismét nem bírt veszíteni egy az állammal kötött üzleten.
Amúgy erősen gyanítható, hogy a nagyvonalú osztalék fedezete többek között az a céltartalék volt, amit az előző, német tulajdonos a rekultivációra tett félre. Más nemigen lehetett, mert az erőmű masszív, több milliárdos veszteséget termelt. Például azért, mert “Mészáros” érdekeltsége a mostani állami visszavásárlás előtt értékesíthette az erőművi kvótaállományt a széndioxid-tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet – erről éppen lapunk tudósított idén februárban, és az információt máig nem cáfolta senki.
Az erőmű napi mínusz 80 milliós üzemelését ez mindenképpen befolyásolta, hiszen a forint romló árfolyama miatt az erőmű drágábban vásárolja vissza azt a kvótamennyiséget, ami egy károsanyag-kibocsátó vállalat a működéséhez elengedhetetlen.
De a baráti üzletfelek újbóli tranzakciója után ez már nem “Mészáros Lőrinc” gondja – a horribilis veszteség következményeit a magyar adófizetők nyögik majd. Ahogyan ezt a NER-ben eddig is láttuk, és ezután is látni fogjuk.
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt
Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. „ Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára" - mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk. | Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. | Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/zsiros-ner-es-biznisz-koronavirus-jarvany-idejen-128388 | 2020-04-01 07:49:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés az egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatomtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett múlt heti lemondó levelében Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, aki a fenti megfogalmazással minden bizonnyal a Biodóm-beruházás elakadására célzott.
A hivatalosan Pannon Parknak nevezett projekt részeként az állatkert hatáskörében, a kormány támogatásával zajló építkezés a múlt év végéig látszólag zavartalanul haladt, és úgy tűnt, hogy az „Európa legnagyobb biodómjának” kikiáltott látványosság minden különösebb botrány nélkül el is készül. Decemberben azonban Persányi bejelentette, hogy a rendelkezésre álló pénz nem elég a teljes projekt befejezéséhez, számításai szerint további 20 milliárd forintra lenne szükség, hogy az idén elkészülő Biodómot be is tudják rendezni, és látogatásra kész állapotba hozzák az egész Pannon Parkot.
A hirtelen jött többletköltségigény miatt került a figyelem középpontjába nemcsak maga a beruházás, de a főigazgató szerepe is az eddig rendelkezésre bocsátott pénz elköltésében. A Pannon Park, és azon belül az óriási Biodóm ötletével ugyanis Persányiék álltak elő, amikor egyértelművé vált a Vidámpark felszámolása és területének az állatkerthez csatolása.
Ez utóbbi nem is nagyon volt kérdés, a 2012 novemberében a Fővárosi Közgyűlés elé került javaslat szerint az állatkert a korábbi területén már nagyon szűkösen fért csak el, ezért több állat tartását is mellőzni kellett, az intézmény nem kaphatott például új jegesmedvét; s valószínűnek tűnt, hogy 5–10 éven belül további nagy testű, nagy mozgásigényű állatokról kellett volna lemondania.
Az új, vidámparki területre akkor még két fejlesztési koncepció készült: a minimumprogram szerint nagyobb látványberuházások nélkül rendezték volna be a gyerekeknek szóló szórakoztató Meseparkot és a tematikus állatkerti részt, a Pannon Parkot, míg az akkor 12–15 milliárd forintnyira saccolt optimumprogramba került bele a Biodóm és az óriási akvárium is. A nagyobb, költséges attrakciók csak akkor készültek volna el, ha sikerül rájuk uniós vagy egyéb pályázati pénzt elnyerni. Hogy minél gyorsabban el lehessen indítani a pályázatokat, 2013. év elején az állatkerthez került a terület, a Vidámpark szeptember végén lehúzta a rolót, a kormány pedig 200 millió forinttal támogatta a projekt előkészítését.
A 2014 nyarán a közgyűlés elé került megvalósíthatósági tanulmányban már három különböző árú és ütemezésű verzió szerepelt a Pannon Parkról: a legolcsóbb forgatókönyv szerint csak egy új látogatóközpont és az akvárium épült volna meg a Biodóm nélkül; a második verzióban már szerepelt a Biodóm is, de csak a látogatóközpont és az akvárium után; a harmadik forgatókönyv szerint minden egyszerre épül meg. Ez utóbbi költségeit akkor 24,2 milliárd forintra taksálták. A megvalósíthatósági tanulmány az akkori számítások szerint 8 milliárddal olcsóbb második, részletekben felépülő verziót támogatta.
A kormány segítségével
Uniós pénzt nem sikerült szerezni a beruházáshoz, és a jelek szerint a három asztalon lévő koncepció közül a legdrágább mellett döntöttek: a kormány 2015 februárjában 25 milliárd forintot utalt ki egy kormányhatározattal a „Pannon Park projekt teljes és maradéktalan megvalósítására”, márciusban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházást.
Az állatkert vezetése egyszerre ugrott neki mindennek, a tervezésre kiírt közbeszerzésben pedig már úgy szerepelt, hogy a Biodómon belülre kerülne „a vizes bemutatótereket összefogó Pannon-tenger Akvárium” és a látogatóközpont is. A tervezésre kiírt, egyetlen szereplős meghívásos közbeszerzésen az 1987-ben alakult Mérték Építészeti Stúdió Kft. – ma már Paulinyi(-Reith) & Partners Zrt. – nyerte el a munkát, mely cég például a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házának terveit is készítette, de hozzá kötődik egyebek mellett a Gozsdu-udvar rekonstrukciója vagy az ezredfordulón az újlipótvárosi Cézár-ház tervezése.
A tervek 2015-re elkészültek, a Biodóm 2016-ban megkapta az építési engedélyt, és a közbeszerzést is kiírták a kivitelezésre. Az azonban már ekkor kiderült, hogy az eredetileg becsült 25 milliárd forint nemhogy az egész Pannon Park-beruházásra nem elég, de az akváriumot magában foglaló Biodóm megépítésére sem.
A beruházó állatkert első körben ugyanis nettó 20,8 milliárd forintért keresett kivitelezőt a Pannon Park-projekt kulcsrakész megépítéséhez, de ennyi pénzért a két jelentkező, a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. (saját leányvállalatával, a VILATI Szerelő Zrt.-vel közösen), illetve a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. sem vállalta – az előbbi 34,6 milliárd, az utóbbi 36 milliárd forintos ajánlatot tett. A beruházó akkor arra jutott, hogy a munkaerőhiány, a minimálbér emelése, az építőanyag-árak emelkedése, illetve a forint árfolyamváltozása áll a jóval magasabb árajánlatok hátterében.
A márciusban eredménytelennek nyilvánított közbeszerzés után végül a kormány sietett az állatkert segítségére: nyáron egy kormányhatározattal további 18,7 milliárd forintot ítéltek meg a projektre, a befejezést pedig 2020. december 31-ig tolták ki. A Pannon Park megépítésére szánt összeg így a korábbi előkészítési támogatással együtt nettó 43,9 milliárd forintra ugrott, a megemelt költségkeretből pedig már elég pénz jutott a tárgyalásos közbeszerzésen kiválasztott kivitelezőnek, a Market Építőnek is.
A cég az építkezésre szánt 35 milliárdos keretből végül nettó 32,7 milliárdért vállalta a kivitelezést, a beruházás költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói és ellenőri feladatait pedig a más nagyberuházásoknál is hasonló feladatokat ellátó Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., az Óbuda-Újlak Beruházás-szervező és Fővállalkozó Zrt. és a BATOZ Tanácsadó Kft.-ből álló konzorcium nyerte el 600 millió forintért.
A Market 2017 augusztusában felvonult a területre, és októberben letették a Biodóm alapkövét is. Ekkor még mindenki optimistán nyilatkozott, úgy tűnt, a kormánytámogatás arra is elég lesz, hogy berendezzék az épületet. Hoppál Péter akkori kulturális államtitkár úgy fogalmazott, „garanciát kaptunk arra, hogy a mostani árakat a következő három évben már tartani tudjuk”.
Elszálló költségek
Az árakat azonban nem tudták tartani. A problémák 2019-ben kezdtek jelentkezni: a költségvetés átvariálását a főváros és az állatkert már év elején kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától, igaz, ekkor még arról volt szó, hogy a beruházás végösszege nem változik. A Market szerződését az év folyamán kétszer is módosították, összesen mintegy 860 millióval emelve meg a beruházás értékét részben a Széchenyi Gyógyfürdőből vett víz minősége, részben pedig egyéb többletmunkák miatt. Ennek ellenére még 2019 májusában is arról volt szó a Fővárosi Közgyűlés elé került dokumentumokban, hogy bár a költségvetést át kellett ütemezni, elég lesz a pénz: áfával együtt összesen 56,15 milliárd forint, amelyből az utólag visszaigényelhető áfát az állatkert állja.
Valószínűleg már ekkor látható volt, hogy a nyilatkozatokkal ellentétben mégsem lesz elég a kormány által biztosított összeg az egész Pannon Park-beruházásra, ám Persányi Miklós bízott mind a főváros, mind a kormány jóindulatában. Az októberi önkormányzati választás azonban új helyzetet teremtett. Az állatkert decemberben bejelentette, hogy a 43,7 milliárdos állami támogatás csak az építkezés befejezéséhez lesz elegendő, a teljes projektre nem – ahhoz „akár 20 milliárdos nagyságrendben lehet szükség további forrásra”.
Az állatkertnél azzal indokolták a drágulást, hogy 2017-ben „a tervek korai készültségben voltak, egyes költségeket nem tudtak pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem is ismerhettek a költségek felmérői”. A fejlesztési területhez ugyanis időközben hozzácsatolták az alig használt egykori Varannó utcát, az Országos Toxikológiai Intézet korábbi telkét, illetve némi vasúti területet is. Kiderült az is, hogy az állatkertnek kellene rendbe szedni az egyébként a kerítésen kívül lévő Hermina utat is, ami további 800 millió forintba kerülne; a munkaerőhiány, a bérek emelkedése és a forintárfolyam alakulása szintén megemelte a költségeket.
A jelentésből ugyanakkor kiderül az is, hogy maga a beruházás csúszik, s közben módosultak a kiviteli tervek is; „többlet szakértelem” jelent meg az állatkertnél, és bizonyos projektelemekre, például a rendezvények vagy a vendéglátás tárgyi eszközeire, illetve a szintén a területen lévő Hullámvasút/Mesecsónak korszerűsítésére nem terveztek be elég pénzt (csak ez utóbbi költségeit 2019 elején 2,5 milliárd forintra becsülték). A végeredmény az lett, hogy bár az építkezés befejezésére elég az állami támogatás, az állatokra, növényekre, műsziklákra, dekorációra, beléptetőrendszerre, kiállítási táblákra, illemhelyekre, padokra már nem.
Ki fogja befejezni?
A Market Építő Zrt. kérdéseinkre azt közölte, a cég miatt nem változott a Pannon Park megépítésének ára, de amit a szerződésükben vállaltak és teljesítenek (a Biodóm betonépületének felépítése, a gépészetének és lefedésének megvalósítása), az a beruházás első ütemének csak a 75 százaléka. A cég várhatóan májusban vonul le a területről, ekkor azonban még csak egy üres épület áll majd az állatkert rendelkezésére, a berendezésre további közbeszerzéseket kellene kiírni – de ez még nem történt meg.
Kérdéses tehát, hogy mi lesz a Biodóm sorsa, illetve honnan lesz pénz a berendezéséhez. Míg Persányi korábban bízhatott abban, hogy a kormány amiként a korábbi áremelkedést is finanszírozta, úgy a további esetleges drágulást is fedezi; csakhogy a kormány álláspontja az őszi választások óta láthatóan megváltozott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt közölte, „reméli, hogy a főváros megoldja majd a problémát”, Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette, hogy „amennyiben pluszforrás kell, azt most már a főváros tegye hozzá”. Fürjes a Demokratának egyébként arról beszélt, hogy a kormány már 62 milliárd forintot adott a projektre, de ilyen összegről más forrást nem találni.
Mostanra mindenesetre patthelyzet alakult ki, a kormány a fővárosra és az állatkertre tolja a felelősséget, és bár Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy mindenképpen be akarják fejezni a projektet, a fővárosnak nincs erre pénze. Fürjes felvetette ugyan, hogy a volt vidámparki parkoló helyére betervezett többszintes mélygarázs, az úgynevezett Hermina garázs forrásait, összesen 5,7 milliárd forintot csoportosítsák át a Biodómra, ezt egyelőre senki nem kommentálta érdemben – de a korábbi nyilatkozatok alapján ennyi pénz nem is lenne elég a projekt befejezésére.
A Városháza egyelőre tájékozódni próbál az ügyben, a főpolgármesteri hivatalból új gazdasági igazgatót küldtek az állatkerthez Mézes Rózsa személyében. A fővárosnál kérdéseinkre azt közölték, jelentése már a városvezetés előtt van, és egyelőre vizsgálják az abban foglaltakat. A főváros ugyanakkor saját ellenőrzését is megerősíti a beruházás felett, amikor a projekt vezetését a Budapest kizárólagos tulajdonában lévő, műszaki tanácsadással és mérnöki tevékenységgel foglalkozó, és a projektbe szervezési és koordinációs feladatokra eddig is bevont Enviroduna Kft. kezébe adja.
Utóbbinak azt is fel kell mérnie, hogy mi minden kell a Pannon Park befejezéséhez, az állatkert pedig csak e cég hozzájárulásával indíthat közbeszerzést vagy köthet szerződést. A projekt finanszírozása miatt kerestük az állatkertet is. Hanga Zoltán szóvivő azt válaszolta, hogy bizonyos kérdéseket még tisztázni kell, például hogy mi állatkerti, és mi fővárosi illetékességi körbe tartozó téma.
Elképzelhető azonban, hogy a kormánynak is érdekében áll a Biodóm befejezése. A HVG 2017 nyarán ugyanis arról írt, hogy az épület akár az 50 milliárdos költségvetésűre saccolt 2021-es vadászati világkiállítás egyik fő helyszíne lehetne. Kerestük ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánt, a jövő évi rendezvényért felelős kormánybiztost, aki azonban nem reagált érdeklődésünkre.
Ha egyszer elkészülne, a főváros elé került dokumentumok szerint a Biodóm üzemeltetése éves szinten mintegy 2 milliárd forintba kerülne – vagyis nagyságrendileg nem sokkal többe, mint az új Puskás Arénáé, amire épp a múlt héten ítélt meg a kormány csak 2020-ra közel 1,9 milliárd forint közpénzt.
Az állatkert a korábbi tervekben rendszerint azzal érvelt, hogy a Biodóm beruházása hosszú távon megtérülne, önfenntartó tudna maradni, külön belépőjegyet is lehetne érte kérni, az átlagos 1 milliós látogatószámot pedig legalább 300–500 ezer fővel, jó esetben akár 700 ezerrel is meg tudná emelni.
Persányiék tavaly decemberben is azzal érveltek, hogy a Biodóm a drágulással együtt sem drágább azoknál a beruházásoknál, amelyeket „az ország az állampolgárai, a családok javára számos szektorban, így a kultúrában, sportban, turisztikában megvalósít”. Kérdés, hogy Persányi távozása után a városvezetés és egy új főigazgató mennyire fog tudni lobbizni a kormánynál további támogatásokért. Nem kizárt, hogy a kormány végképp elengedi a félkész beruházást, a kudarcért a fővárosra tolva a felelősséget.
Mi az a Pannon Park?
Az állatkerthez csatolt volt vidámparki területek egy részén kialakítandó tematikus park viseli majd a Pannon Park nevet. A területen a „pannon ősvadont” mutatnák be a miocén korban élt állatok mai rokonain keresztül, így ide helyeznék át például az elefántokat is, de új állatokat is beszereznének.
Az 5 hektáros területnek csak egy része lenne az 1,7 hektáros, UV-sugarakat is áteresztő különleges teflonfóliával fedett Biodóm, amelybe fákat, sétányokat, egy csatornát, és egy több mint 2 millió literes akváriumot is terveztek. A Biodómban állandó lenne a klíma, amit a Széchenyi Fürdő hulladékvizével, az üvegházhatással és a bevezetett távfűtéssel biztosítanának, de az épülethez kültéri kifutók és szabadtéri állattartó helyek is kapcsolódnának.
Az állatkerthez csatolt új terület másik részén „Mesepark” munkacímen külön beruházásként készült el 2018-ra az azóta Holnemvolt Várnak nevezett rész a régi műemlék körhintával, állatsimogatókkal, játszóházzal és játszótérrel, sünispotállyal és cápaneveldével.
(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020 február 27-i számában jelent meg, most újraközöljük online teljes terjedelmében.) | Búra alatt: így szálltak el a Biodóm-beruházás költségei | Nincs pénz befejezni a volt vidámparki területen épülő Pannon Parkot – jelentette be az állatkert vezetése decemberben. A kormány azóta felteszi a kezét és a fővárosra mutogat, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója pedig belebukott a történetbe. Mi történt a 43,7 milliárdos támogatással? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bura-alatt-127180 | 2020-02-27 14:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az elmúlt év őszén az észak-békési körzet egyik választókerületében indult nyomozás választási csalás miatt, ahogy arról elsőként portálunk számolt be. Most a Békés megyei 4. számú országgyűlési választókerületében merült fel a csalás gyanúja.
A dél-békési körzetben 2018-ban már harmadjára választották meg országgyűlési képviselőnek azt a Simonka Györgyöt, akit később súlyos bűncselekményekkel vádolt meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Sőt, a kormánypárti parlamenti képviselőnek az idén januárban indult büntetőperben már le is kellett ülni a vádlottak padjára.
Viharos választás a Viharsarokban
A két Békés megyei választási csalás közötti különbség, hogy míg az előbb kezdődött és Észak-Békést érintő eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytatja, addig a dél-békésit a helyi rendőrök vizsgálják. Ennek oka nem ismert. Bár a nyomozóhatóság kérdéseink java részére nem adott választ, de más forrásból úgy tudjuk, (általában akkor szoktak áthelyezni a nyomozók egy ügyet egy másik kapitányságra, ha fennáll az elfogultság kockázata - a szerk.) mindkét ügy a 2018-as tavaszi, országgyűlési választással függ össze.
A Dél-Békésben folyó nyomozás egyben fordulatot is jelent, hiszen 2019 novemberében éppen arról írtunk, hogy két egykori ellenzéki országgyűlési képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalások miatt tett feljelentése nyomán elindított eljárásokat sorra felfüggesztette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.
Így néz ki az aláírásgyűjtő ív
Fotó: valasztas.hu
Füvesi akkor úgy fogalmazott a Narancs.hu-nak, hogy mindez a hatóság részéről felhívás újabb választási csalásra. A szocialisták akkori jelöltje nevét több kamupárt ívén is megtalálta, holott nem támogatta őket. Szabó Ervin pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sok estben az aláírásgyűjtő íveken a nevek sorrendje is egyezett, amiből az következik, hogy az adatokat egyszerűen átmásolták egyik ívről a másikra.
Magyarán a csalók megszerezték vagy esetleg megkapták egy olyan párt íveit, amelyik sikeresen gyűjtött támogató aláírásokat, majd az adatokat átmásolták a kamupárt íveire.
Indulási világrekord
Akkor elképesztően sokan, összesen 29-en akartak elindulni Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületében - köztük e sorok írója is. (A szerző, a Narancs.hu vidéki témákkal foglalkozó rovatának szerkesztője, Bod Tamás - aki aktív közéleti szerepvállalását megelőzően is újságíró volt - azóta felhagyott a politikai tevékenységgel és visszatért eredeti szakmájába, 2018 ősze óta portálunk rovatvezetője - a szerk.).
A jelöltséghez szükséges minimum 500 aláírást elvben 26-an összegyűjtötték és indultak a voksoláson. Már akkor többen utaltak arra, hogy a jelöltek többsége nem is a győzelemre hajt, hanem a választópolgárok megosztására egy másik párt, illetve jelölt érdekeit szolgálva, esetleg az indulásért járó állami támogatást célozta meg.
Végül Simonka (Fidesz-KDNP) kis előnnyel nyert az ellenzék akkori legerősebb jelelöltje, Szabó Ervin (Jobbik) előtt.
Ám utóbb kétségek merültek fel, hogy mindenki szabályosan gyűjtötte össze és szerezte meg az induláshoz szükséges legalább félezer hiteles támogatói aláírást. Különösen annak fényében, hogy a 26 indulóból 21-en nem szereztek annyi voksot a 2018-as tavaszi választáson, mint ahány támogató aláírást elvben összeszedtek. Érdemes megjegyezni Kálmándi László nevét (az NP nevű formáció jelöltje volt), aki 13 vagy Csurár Józsefét (Jó Út MPP jelöltje), aki 14 voksot gyűjtött. Úgy tűnik, közvetlen ismerőseiken vagy családtagjaikon más nem voksolt rájuk.
Visszaélésekre gyanakodnak
Járvány után folytatódik a nyomozás
A Narancs.hu-t most többen is megkeresték a választókerületből és elmondták, hogy március közepén csak Mezőhegyesen több tucatnyi választópolgár kapott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályától tanúkihallgatásra szóló idézést április első napjaira. Ennek helyszíne a mezőhegyesi rendőrőrs lett volna. Ám az időközben kitört koronavírus-járvány és az ennek nyomán elrendelt korlátozó intézkedések miatt egyelőre lefújtak ezek a meghallgatásokat.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság lapunknak megerősítette: választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak Dél-Békésben is.
Pártok, listák, kérdések
Fotó: valasztas.hu
Új időpont nincs. Találgatások viszont vannak. Feltehetően a nyomozók arra lesznek majd kíváncsiak, hogy az adott parlamenti képviselőjelölt támogatói ívein ténylegesen a behívott választópolgárok aláírása szerepel-e.
Egy mezőhegyesi választó már rögtön a két évvel ezelőtti voksolás után utánanézett a dolgoknak. Nem kevesebb, mint tizenhárom jelölőszervezetnél találta meg az aláírását, holott csak két aspiránst támogatott – mondta a Narancs.hu-nak. | Választási csalás miatt nyomoznak Simonka választókerületében | A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Dél-Békésben, erősítette meg a Narancs.hu információját a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A járvány miatt azonban elhalasztották a tömeges tanúmeghallgatásokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elfujta-a-koronavirus-a-simonka-korzetben-valasztasi-csalasok-ugyeben-elrendelt-tanukihallgatasokat-128633 | 2020-04-09 08:46:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó azon a nyílt közbeszerzési eljáráson, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki munkaruha beszerzésre – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cég feladata lesz a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátása nettó 400 millió forint keretösszegben. Ez a szerződés szerint több ezer darab narancssárga láthatósági öltönyt, narancssárga derekas nadrágot, kék pamut öltönyt, kék derekas nadrágot, narancssárga láthatósági overált, citromsárga láthatósági overált, lángálló öltönyt, lángálló derekas nadrágot, valamint vegyszerálló öltönyt jelent.
A Pegazus mellett további négy cég jelentkezett a munkára, de érdekes módon mindannyian érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, így ezúttal is Mészáros Lőrinc testvérének cége nyerte a Magyar Közút tenderét. Ahogy tavaly számos más alkalommal is: a cég 2019-ben legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Évek óta szárnyal
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdona. A sikertörténet ezután kezdődött: 2013-ban 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el a kft. Aztán hirtelen még jobban meglódult a szekér: 2016-ban hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk.
Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat azonban 2018-ban visszaesés követte: akkor „mindössze” 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Ennek ellenére Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros Jánosnak ugyanis több másik, szintén jól prosperáló vállalkozása is van. A Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott 2018-ban, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban. Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere. A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (fotó: MTI/Komka Péter) | Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől | Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/14/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol/ | 2020-04-14 12:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A stadion borítólemezei a Honvéd színeiben, pirosban, feketében és fehérben pompáznak, és már az első székeket is elhelyezték a lelátón. A munka eme fontos fázisáról a kormányközeli építőcégek és állami beruházások kapcsán mindig jól értesült, és kizárólag pozitív hangvételű cikkeket közlő Magyar Építők mérföldkőként számolt be a kivitelező WHB fotóival illusztrálva. Mi is körbefotóztuk a létesítményt, így senki sem marad le a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról.
Drágább stadiont tudunk építeni
2014-ben dőlt el, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében új, többfunkciós létesítmény épülhet a Bozsik Stadion helyén. “Én úgy gondolom, hogy ez 2015 végére elkészül, de pontos időpontot majd csak akkor tudunk mondani, amikor meglesz a közbeszerzés" – jelentette ki még 2014 elején George F. Hemingway, a Budapest Honvéd akkori tulajdonosa.
A közbeszerzést először 2016 végén írták ki a stadionra, majd nyolc hónap alatt ötször is módosították a határidőket. Azonban 2017. szeptember közepén eredménytelen lett az eljárás, mert az új stadionra szánt 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. Csak egy évvel később, több mint dupla áron zárult le a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender:
nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el a megbízást.
A műszaki leírás szerint az új Bozsik Stadion az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 4-es kategóriájába kerül. A szövetség a kategóriákat 1-től 4-ig számozza, és minél magasabb sorszámú kategóriába tartozik egy létesítmény, annál jobbnak számít.
A legmagasabb, 4-es besoroláshoz komoly követelményeknek kell megfelelni, például minimum 8000 férőhelynek és abból 500 VIP-nak kell lennie. Az előírás szerint legalább 150 VIP parkolóhelyre is szükség van, ami a 438 parkolóhely egyharmadát teszi ki. Az Index írt még arról korábban, hogy mennyire aránytalanok ezek az elvárások az új Bozsik stadion óriási méretéhez képest. A lelátórész ugyanis 8200 néző befogadására lesz alkalmas, a média képviselőinek minimum 200 négyzetméter jár, és 25 közvetítőállomás is követelmény, a korszerű pályavilágítási-rendszer pedig HD-minőségű közvetítéseket tesz majd lehetővé. A beruházás keretében egy háromemeletes főépületet is megépítenek, ahol a sporttechnológiai területek, a VIP helyiségek kapnak majd helyet.
17 milliárdra emelkedhet az összeg
Nem sokkal a tender eredményhirdetése után, 2018 októberében a Magyar Közlönyben megjelent (25-26. oldal) egy kormányhatározat, amely szerint a 2019-es központi költségvetésből 9,35 milliárdot biztosítanak a stadion felépülésére, 2020-ban pedig további 4,2 milliárd forintot. Ha ezt a két összeget összeadjuk, máris 13,55 milliárd forintot kapunk.
A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy 2019-ben maximum 12,8 milliárd forintot, 2020-ban pedig maximum 4,2 milliárd forint állami pénzt költhetnek a stadionra, tehát összesen 17 milliárdot.
Ezenkívül a 2018-as évre még megdobták a stadiont 1 milliárd forinttal labdarúgó sportlétesítmény fejlesztés jogcímen.
A régi stadion bontása 2019. február 18. és március 29. között zajlott. Miután lebontották a létesítményt, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és George F. Hemingway, a Budapest Honvéd labdarúgócsapat akkori tulajdonosa 2019 márciusában rakta le az új Bozsik Stadion alapkövét. Az eseményen George F. Hemingway azt ígérte, hogy az új stadion műszaki átadása 2020. június 12-én lesz, és a "besorolása alapján csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül azonban mindent".
A Honvéd 2019-ben Fidesz-közelbe került: a csapatatot a Metalcom-csoporthoz tartozó befektetőcég, a Reditus Equity Zrt. vásárolta meg. A cégcsoport tulajdonosa a szentesi Bozó Zoltán fideszes politikus, a Metalcom pedig azzal lett ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, amiért öt év alatt 6,5 milliárd forintot kapnak a magyar államtól.
8200 szék túlzás lehet 2700 nézőre
A Honvéd 2018-ban közzétette, hogyan növekedett az elmúlt években a látogatói száma a stadionban. Ha megnézzük az éves átlagokat, akkor láthatjuk, hogy az új, 8200 fő befogadóképességű stadion “kicsit" túlméretezett a szurkolótáborhoz. A megnyitóra az újdonság ereje miatt lehet, hogy megtelnek a lelátók, de kérdés, hogy sikerül-e megháromszorozniuk a látogatószámot, ami ahhoz kellene, hogy ne üres lelátók előtt játsszon a csapat.
A 2015/2016-os szezonban 24 756 fő néző fordult meg a Bozsik Stadionban, ami 1 547 fős átlagot jelent
A 2016-2017-es szezonban összesen 47 122 fő néző volt a Bozsik Stadionban, ez átlagban 2 772 fő
A létesítmény megközelítése sem túl könnyű, ugyanis a Határ úti metrómegállótól még buszra vagy villamosra kell szállni. A stadion egyik érdekessége viszont, hogy a vendégszurkolók egy, a vasúti sínek feletti, 20 méteres hídon keresztül közelíthetik meg a szektorukat. Ilyen vasúti hidakkal nem szokta elkényeztetni a MÁV az utazóközönségét, elég csak megnézni a közelben található, s valószínűleg nagyobb forgalmat lebonyolító Kőbánya-Kispest vasútállomás lerohadt, vasúti pálya felett átívelő gyalogos-felüljáróját.
Tavaly szeptemberben még nem volt tisztázott, hogy a létesítmény egyáltalán felépülhet-e, miután Karácsony Gergely, Budapest új polgármestere a kampányában stadionstopot ígért. A szurkolóknak azonban nem kellett sokáig aggódniuk, mert Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere megnyugtatta őket, hogy a folyamatban lévő beruházásokat nem állítják le: "Biztosíthatom Önöket, hogy nincs tehát sem a főváros új vezetésének, sem nekem olyan szándékunk, hogy a már épülő stadionberuházás ellen bármi módon fellépjünk".
Orbán Viktor páholytársa kaszálhatott
A kivitelezést végző Pharos ’95 Kft. neve ismerős lehet Felcsútról is: a cég nemcsak pályákat épített az akadémiának, hanem a cégtulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egészalakos szobrát is. A cégnek a faluban telephelye is van, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt, ami a cégjegyzék adatai szerint Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, de a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye is egyben. A Pharos ’95 Kft. éves forgalma 2017-ben 3,5 milliárd, 2018-ban pedig közel nettó 3,9 milliárd forint volt. A cég tulajdonosa korábbi sajtóhírek szerint a VIP páholyban szurkolt együtt a miniszterelnökkel a Pancho Arénában.
Végh Gábor egyébként 2014-ben a Pharos ’95 Kft.-n keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa lett, és 2018-ban lefotóztuk, ahogy Mészáros Lőrinc lányával együtt hagyta el a budapesti repülőteret a miniszterelnök által is használt luxus magánrepülőgép landolása után.
A Bozsik stadion másik kivitelezője, a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában álló WHB éves forgalma 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A győri építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, így például a cég nyerte a szegedi és a soproni uszoda, egy győri parkoló, vagy a Ligetben épülő mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzést is, és a WHB húzta fel az emlékezetes vizes vb híres ugrótornyát is.
A cég azonban nem csak stadiont, hanem kórházat is tud építeni: a közelmúltban ők kezdték el a járványkórház építését Kiskunhalason. Továbbá az Épkar Zrt. mellett a WHB volt a másik tagja annak a konzorciumnak, ami még 2015-ben kezdte el a a budai Kútvölgyi Kórház felújítását, azonban a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is. A felújítási munkák jogviták miatt teljesen abbamaradtak, és a legutóbbi hírek szerint peres eljárás van folyamatban a megrendelő és a kivitelező között.
A fotók a szerző felvételei. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Lassan elkészül a bő kétszeresére drágult Bozsik Stadionnal a kormányközeli kivitelező | Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/04/14/lassan-elkeszul-a-bo-ketszeresere-dragult-bozsik-stadionnal-a-kormanykozeli-kivitelezo/ | 2020-04-14 12:24:50 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
Mivel az épület jelenleg nem a közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül”, ezért jobb, ha ő lesz a tulajdonos. Vagyis a kormány saját intézményét bírálja egy épület 20 éves elhanyagolásáért, sőt burkoltan még arra is céloz az idézett mondat, hogy a tulajdonossal nehéz vele tárgyalni a munkákhoz adandó hozzájárulásról.
Egyúttal elengedik a közalapítványnak a Nemzeti Vagyonkezelőnél fennálló „vagyonkezelési díjtartozását”. Igaz, a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet működtető intézmény nem adhatja el a két budai épületet. Hogy pénze honnan lesz arra a felújításra, amire az államnak nem volt, arról nem szól a javaslat. De a 2020-as költségvetési törvény szerint működésre 6,2 milliárd, „felhalmozási kiadásként” egymilliárd forint közpénzt kap.
Schmidt Máriáról írtunk már ma: | Schmidt Mária közalapítványa ingyen megkapja épületeit | Eddig bérelték, most ingyen megkaphatják.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is." | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20200401_Schmidt_Maria_kozalapitvanya_ingyen_megkapja_az_epuleteit | 2020-04-01 15:45:00 | true | null | null | HVG |
Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
A közlemény szerint a kormányhivatal korábban körlevelében arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy a veszélyhelyzet idején fennálló jogkörökre hivatkozva, átruházott hatáskörben meghozott döntéseket és az azokat megalapozó dokumentumokat a döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül küldjék meg a törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivataloknak.
Szerintük Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester a veszélyhelyzet idején fennálló jogköreire hivatkozva átruházott hatáskörben, polgármesteri döntésként kötötte meg a 29 millió forintos szerződést.
Mivel a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat csütörtökig nem küldte meg, ezért a kormányhivatal vizsgálatot indított az ügyben – közölték. Egyben felszólították a kerület jegyzőjét, hogy öt munkanapon belül küldje meg a dokumentumokat, ha pedig azok nem állnak rendelkezésre, indokolja meg, hogy miért kötötték a szerződést.
Niedermüller Péter a Facebookon reagált az ügyre. Azt írta, az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanazokra a feladatokra mint ők, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.
A díjazásra kitérve azt mondta, hogy az ügyvédi iroda a díjazást havi bontásban kapja meg. "A 29 millió forint nem azt jelenti, hogy egyben vagy részletekben ennyi pénzt kap, hanem, hogy ennél többet nem kaphat. Minden hónapban elszámolás történik, és csak az elvégzett munkák után fizetünk" – írta a polgármester.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás,
a közel 30 oldalas feljelentés tegnap készült el, ezért tegnap feljelentést tettek a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán.
A polgármester arról nem írt a bejegyzésében, hogy a kormányhivatalnak megküldték-e a szerződéskötés indoklását. | A kormányhivatal vizsgálja Czeglédy Csabáék 29 milliós erzsébetvárosi szerződését | A kormányhivatal szerint a VII. kerület nem indokolta meg a szerződéskötést az ügyvédi irodával. Niedermüller Péter polgármester szerint minden önkormányzat köt hasonló szerződéseket.
Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás, | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200416_czegledy_csaba_niedermuller_kormanyhivatal | 2020-04-16 15:58:00 | true | null | null | HVG |
Még a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt vezettük fel, hogy változik majd a parlamenti képviselők fizetése márciustól. 2018-ban a közszféra egyes ágazatának dolgozói után a képviselők saját fizetésük felzárkóztatását és rendezését is időszerűnek látták. Ezért egy egyszeri augusztusi emelést követően az országos bruttó átlagbér éves változásához rögzítették a fizetést. Mivel tavaly jelentős mértékű emelkedés történt Magyarországon, a honatyák és -anyák fizetése sem elhanyagolható értékkel és mértékben nőtt.
Aztán beütött a koronavírus, ami teljesen felbolygatta nemcsak a magyar gazdaságot, de más nemzetekét is. A pandémia miatti válság ellensúlyozására a nemzeti kormányok sorra rendkívüli intézkedésekről döntöttek, ami nem minden esetben csak a gazdasági élet szereplőire és a magánszemélyekre vonatkozott. Néhány országban a vezetők saját juttatásaikat is megvágták a rendkívüli helyzetre való tekinttel. A képviselői fizetések - helyesebben tiszteletdíjak - rendre bőven meghaladják az országos átlagokat, pongyola kifejezéssel élve ez lehetőséget ad arra, hogy az állam a képviselőkön is spóroljon a juttatások megvágásával.
Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése, Új-Zélandon pedig a 6 hónapig a fizetés 20 százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők.
Arról, hogy a magyar kormány tagjai és a képviselők terveznek-e hasonló lépést, egyelőre nincs információ. Így hát a szlovén és az új-zélandi példával párhuzamosan Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők. Nominális ez jelentős havi pluszt jelent esetükben.
A korábbi számításainkat megerősítették a parlament honlapján frissült adatok. Így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761 forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.
Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324 080 forint szerepel a bérlapján,
aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres.
A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó juttatás 2 206 800 forint lett,
helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek.
Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap meg, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150. Ez egyik hónapról a másik 200 ezer forinttal több keresetet jelent.
Vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselős, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást. Összesen így havi 3 308 600 forintért végzi a munkáját, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihet haza. A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban.
A magyar települések vezetői közül azonban többen nem követik a magyar kormány példáját, inkább lemondanak a tiszteletdíjukról a válságra való tekintettel. A fideszes vezetésű Berettyóújfalu például a felére csökkentették a képviselői tiszteletdíjakat, Komáromban is 50 százalékos vágásról határozott a testület. Mezőberényben kétlépcsőben vágják meg a tiszteletdíjakat: április elsejétől 50, majd május elsejétől 75 százalékkal csökkentik a juttatásokat. Eger alpolgármestere pedig a teljes tiszteletdíjáról mondott le a kialakult helyzet miatt. | És mindeközben a képviselők megkapták a jelentősen emelt fizetésüket | Miközben más országok vezetői a járványra való tekintettel lemondanak fizetésük egy bizonyos hányadáról, Magyarországon emelt fizetések érkeztek a honatyák és -anyák számláira. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket.html | 2020-04-18 13:56:00 | true | null | null | mfor.hu |
A BKV február elején perelte be az M3-as metróvonalon közlekedő kocsikat felújító orosz Metrowagonmasht, mivel a cég nem volt hajlandó megfizetni a fővárosi közlekedési cég által követelt kötbért. A per azóta nem sokat mozdult előre. A Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta az Mfor-t, hogy
„az üggyel kapcsolatos iratok kézbesítése az Orosz Föderáció területére folyamatban van, azokat az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019. április 15-én továbbította az illetékes orosz hatóságnak. A jogsegély keretében történő kézbesítés azonban legalább 6 hónapot vesz igénybe. Minden további bírósági intézkedés a kézbesített iratokban megjelölt bírósági felhívásban szereplő határidő lejártát követően várható.”
Így legkorábban az önkormányzati választásokkal egy időben léphet előbbre a jogvita.
A per lezárása azonban a ködös homályba vész. A 4-es metró nemzetközi vitás ügyeire tekintettel akár évekig húzódhat az eljárás. A BKV viszont csak a per megnyerése után juthat hozzá a kötbér összegéhez. Kivéve, ha előtte megegyeznek a felek, mint ahogy erre a fővárosi önkormányzat utalt a Fővárosi Közgyűlés Csárdi Antalt váltó Lmp-s képviselőjének, Gál Józsefnek adott válaszában. A BKV az Mfor kérdésére most azt írta, hogy a peren kívüli tárgyalásokon nem született egyezség. S ez nem meglepő, hiszen az oroszok a kezdetektől vitatták a kötbér összegét.
A BKV már két évvel ezelőtti számvetésében arra jutott, hogy a régi orosz metrókocsikat felújító „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”.
Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozó orosz gyártó addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkor tájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015 augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek összesen 2 727 426 eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. S ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, holott a veszteglő szerelvények után napi hétmilliós kárátalányt számlázhattak volna.
A szerződés egyik kikötése szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem - kérheti a megrendelő, a járműállási kárátalány ezeken felül kérhető. Késedelmi kötbér címén egyébként a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum a 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhet a BKV. Külön számítandó viszont a többlet áramfogyasztás miatti kárigény, ami akár a szerződés teljes összegének 2,5-12,5 százalékát (1,5-7,4 milliárd forintot) is elérheti. Csakhogy az alagutak elhúzódó korszerűsítése miatt a szerelvények fogyasztása egyelőre (és még jó ideig) nem mérhető a teljes vonalon, így kötbér sem számlázható emiatt.
Az orosz fél azonban a tárgyalásokon hivatalosan semmit nem ismert el és semmilyen összeget nem tartott elfogadhatónak. Szóban ugyanakkor jelezték, hogy egymilliárd forint körüli összeget hajlandóak fizetnek a BKV-nak. Felmerült az is, hogy” természetben fizetnének”, vagyis a jelenlegi, nem túl hatékony légcserélő rendszer helyett a kötbér fejében utólag légkondicionálókat szereltek volna be.
Addigra ugyanis a kezdeti „büfékocsi nem kéne” színvonalú hárítás után a Tarlós-féle városvezetés is belátta, hogy elengedhetetlen a kocsik hűtése.
Csakhogy a költségcsökkentés okán klíma nélkül megrendelt kocsik födémszerkezete és oldalfalai nem bírnák el az oroszok által gyártott 300-350 kilós szerkezet súlyát, sőt az is kérdéses volt, hogy elférnek-e a szerelvények tetején.
A BKV és a városvezetés mindezeket mérlegelve a per mellett döntött. Hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követelnek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
A főváros jogi képviseletét a BKV tájékoztatása szerint a Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda látja el. A megbízási díjról az Mfor kérésére sem árultak el részleteket. Azt viszont fontosnak tartották leszögezni, hogy a pervitellel kapcsolatos költségeket megtéríttetik az orosz féllel. A BKV hatályos szerződései között nem lelhető fel az ügyvédi irodával kötött megállapodás. A kártérítési és közlekedési ügyekre specializálódott Szalay Tamás mindenesetre már más ügyekben is képviselte a közlekedési céget. Ezen felül tagja a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásokat megrendelő másik önkormányzati cég, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának is.
A kötbér azonban, ha egyszer meg is fizetik az oroszok, nem hoz enyhülést az egyre forróbb nyári napokon a hármas metrón utazóknak. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt egy hőségriadós júniusi napon 34,8 fokot mért az egyik szerelvényben. A városháza kissé sértődött közleményében azzal vágott vissza, hogy a politikus „elvbarátai” által itt hagyott Alstom szerződéssel összefüggő perekben legutóbb visszaszerzett hatmilliárd forintot éppen erre kívánják költeni. A BKV már fel is vette a kapcsolatot az egyik speciális klímagyártó céggel, amelyik képes olyan kis méretű és súlyú légkondicionáló berendezéseket gyártani, amelyeket az orosz metrókocsik is elbírnak. Csakhogy az orosz cégnek hozzá kell járulnia a berendezések beépítéséhez, különben a főváros bukja a garanciát.
Ha meg is kapják az engedélyt a kocsik utólagos feljavítására, a klímaszereléssel végleg átlendülnek az olcsó felújítás lélektani határán. Az oroszok 69 milliárdért szállították le a 222 felújított kocsit. Az Alstom 170 új kocsit gyártott 65 milliárd forintért, ha ezt az árat felszorozzuk a 3-as metró 222 kocsijára, az még mindig csak 85 milliárd körüli összeg. (Az új francia metrókocsik darabjáért 1,33 millió eurót fizetett a főváros, a régi-új orosz járművekért 0,98 milliót.) A két összeg közötti cirka 16 milliárdos résből azonban nem sok marad, ha azt is hozzávesszük, hogy saját forrás híján Budapest devizahitelt volt kénytelen felvenni, amelynek kamata a 15 éves futamidő alatt 15 milliárd forint körüli összegre rúg.
Az eredeti tenderen az oroszokon kívül ajánlatot adó észt Skinest Rail pedig közel 9 milliárd forinttal alacsonyabb áron újította volna fel a magyar szerelvényeket, sőt még klímát is tett volna bele. Csakhogy őket technikai okokra hivatkozva később kizárták.
A főváros akkor már tagadhatatlanul kényszerpályán mozgott. A kormány egyszerűen megtiltotta a fővárosnak, hogy új szerelvényeket vásároljanak. Másrészt az orosz metró-üzlet körül több NER-figura is bábáskodott, köztük a BKV korábbi vezére Kocsis István, akit jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélt a Pécsi Ítélőtábla az MVM Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás miatt. A metrószerződést pedig az orosz fél részéről Illés Géza Márton írta alá, akit Tombor András ügyvédjeként tartanak számon. Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója utóbbiról állította, hogy 2009 nyarán 20 millió forint baráti kapott kölcsönt adott neki kamatmentesen 7 évre.
A fővárost úgy tűnik, egyszerűen berántották a csődbe, ahol most együtt főhet az utasokkal. | Az oroszok jó, ha évek múlva fizetnek a BKV-nak | Ebben az önkormányzati ciklusban már bizonyosan nem jut hozzá a Metrowagonmashtól követelt többmilliárdos kötbérhez a BKV. Ráadásul a klímabeszerelést is megfúrhatja az orosz cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-oroszok-jo-ha-evek-mulva-fizetnek-a-bkv-nak.html | 2019-08-30 13:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a DÖB-68 Zrt. a vonatkozó magyar jogszabályokkal teljes mértékben összhangban aláírta a Fő utca 1. sz. alatt található Lánchíd Palota ikonikus épületének Bank általi megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én - közölte lapunkkal az IIB.
A XIX. században épült neoreneszánsz stílusú palota Budapest egyik legszebb épülete. Az épületet a híres magyar építész, Ybl Miklós tervezte. A palota a Duna-parton, a Budai Vár lábánál helyezkedik el, közvetlenül a magyar főváros szimbóluma, a Lánchíd mellett. Az épületegyüttes, amelynek a Lánchíd Palota is része, rajta van az UNESCO világörökség-listáján.
Közleménye szerint azáltal, hogy fennállásának 50. évfordulójának évében megvásárolta a Lánchíd Palotát, visszaadta ennek az Európa szívében található ikonikus műemléképületnek történelmileg kijelölt célját. A XIX. században a Budai Kereskedelmi és Iparbank komoly érdeklődést tanúsított az épület tulajdonjoga iránt. 1870-ben a tulajdonjogot a Magyar Államkincstár kapta meg.
"Ennek az ingatlannak a megvásárlásával a bank, amely az egyetlen kelet-közép-európai központtal rendelkező multilaterális fejlesztési intézmény, nemcsak megerősíti Budapest nemzetközi pénzügyi központként elért státuszát, hanem nagyban hozzájárul Magyarország befektetési vonzerejének további növekedéséhez is. Az IIB meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket” - jelentette ki Nyikolaj Koszov, az IIB igazgatótanácsának elnöke.
A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába.
A Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét tekinti át részletesen a Privátbankár-lapcsalád kiadásában február 19-én megjelent Piac & Profit. | Mindeközben a Nemzetközi Beruházási Bank megveszi a Lánchíd Palotát | Az eladó Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a DÖB-68 Zrt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mindekozben-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megveszi-a-lanchid-palotat.html | 2020-03-25 14:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Március közepén hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt, és a védekezés érdekében rendkívüli jogrendet vezettek be. Ez nem csak a kabinetet, hanem a polgármestereket is a szokásosnál nagyobb hatalommal ruházza fel: a 2011-es katasztrófavédelmi törvény értelmében veszélyhelyzet idején a településvezetők a képviselő-testület nélkül dönthetnek mindenben.
Néhányan vissza is éltek a helyzettel: Komló, Nagykanizsa és Szekszárd fideszes polgármesterei is kihasználták, hogy nincs szükségük az ellenzéki többségű képviselő-testület hozzájárulására.
A főváros VII. kerületének DK-s polgármestere, Niedermüller Péter a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve az önkormányzat nevében szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával.
Czeglédy a szocialisták és a DK fontos háttérembere, a szombathelyi politikust és üzletembert költségvetési csalás gyanújával tartóztatták le 2017 júniusában, sokáig előzetes letartóztatásban volt, ügye jelenleg is tart. Czeglédyt 2003-ban egyszer már jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt.
Az MSZP Kubatovja? Czeglédy szerint az ő listájuk az ellenfelek szavazóit nem listázza
Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.
2019 novemberében az Index írta meg, hogy Újbuda és Erzsébetváros új, ellenzéki vezetése is Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját bízza meg az önkormányzat jogi képviseletével.
Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere akkor azt nyilatkozta, hogy
„Természetesnek tartom, hogy az ügyvéd, a jogi képviselő egy bizalmi pozíció, éppen ezért én is azokkal szerződöm, akikben meg tudok bízni mind a szakmai kompetencia, mind pedig a képviselet szempontjából.”
Erzsébetváros honlapján külön menüpontban érhetők el Niedermüller azon döntései, melyeket a március közepén bevezett veszélyhelyzetben, a különleges jogrendben érvényes hatalmát kihasználva hozott meg – egyedül, a képviselőtestület nélkül.
Egy március 18-án kelt határozatával a VII. kerület polgármestere arról döntött, hogy az önkormányzat jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A megbízás értéke nettó 29 millió forint.
A dolog nem maradt sokáig következmény nélkül: Budapest Főváros Kormányhivatala április 16-án közölte, hogy vizsgálják a szerződést, mert a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat aznapig nem küldte meg nekik.
Niedermüller Péter a Facebook-on reagált: „Gyakorlatilag az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanezekre a feladatokra, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.” – írta, majd hozzátette, hogy „Czeglédy Csabáék Erzsébetváros legsötétebb ingatlan-panamájának felderítésén dolgoznak”, és az ügyben már feljelentést is tett az önkormányzat.
Erzsébetváros honlapjának Üvegzseb-menüpontjában azonban elérhető a tavaly októberi önkormányzati választás után kötött szerződések listája, amiből kiderül, hogy a Niedermüller Péter vezette kerület összesen 4 alkalommal, összesen bruttó 49 millió (nettó 38,6 millió) forint értékben szerződött Czeglédy ügyvédi irodájával. 2019-ben kétszer bruttó 1,27 millió forint, 2020-ban pedig bruttó 13,3 millió, majd most bruttó 33,1 millió forint értékű szerződéseket kötöttek vele jogi képviseletre.
(Frissítés: cikkünk korábbi verziójában egy szerződést duplán számoltunk, a hibáért elnézést kérünk – a szerk.)
Emiatti felháborodásában az Élhető Erzsébetváros Egyesület petíciót indított, amellyel szeretnék elérni a legutóbbi szerződés felbontását. Az egyesület azt írja:
„Súlyos aggályokat vet fel, hogy olyan valaki képviselje az önkormányzatot, aki jelenleg is bűnszervezetben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúsítottja, illetve korábban több alkalommal is jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.”
(Frissítés: a petíció állításával ellentétben nem többször, csak egyszer ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre – a szerk.)
A VII. kerületi önkormányzattal kötött szerződések kapcsán megkerestük Czeglédy Csabát, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel:
Hány szerződést kötött az iroda a VII. kerületi önkormányzattal 2019. október 13. óta?
Mennyi a szerződések nettó összértéke?
Mennyi pénzt kapott eddig az iroda a szerződések keretében?
Milyen munkát végez az iroda a pénzért cserében?
Más önkormányzatok is kötöttek szerződést az irodájával 2019. október 13. után? Ha igen, mely önkormányzatok és mekkora értékben?
Megkeresésünkre Czeglédy Csabától az alábbi választ kaptuk:
„(…) az ügyvédi irodát vezető ügyvéddel közös álláspontunk az, hogy bár örömmel eleget tennénk a sajtómegkeresében foglaltak megválaszolásának, ugyanis nincsen semmi tiktolnivalónk, azonban ezt nem tehetjük meg a vonatkozó törvényi szabályozás értelmében.
Az ügyvédi iroda – ami nem az enyém, annak egy tagja vagyok – nem jogosult arra, hogy megbízója vonatozásában bármilyen információt megosszon harmadik személlyel, így még csak arra sem adhatunk választ, hogy kivel, mikor, milyen tartalommal kötöttünk szerződést.
A titoktartási kötelezettségünk független attól, hogy megbízónk magánszemély, vagy piaci szereplő, vagy közpénzből gazdálkodó szervezet.
Szerencsére – és egyben nagyon helyesen – a közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóink a megbízási szerződések másolatait nyilvánosságra hozták, így azokból a kért adatok egyértelműen megismerhetők.
Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a megbízási díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően kapja az ügyvédi iroda havi utólagos elszámolás alapján, a feladatainkat pedig a szerződés keretei között a megbízó utasítása szerint látjuk el. Közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóinknak minden esetben előzetesen árajánlatot adtunk, amelyek nem haladják meg a piaci árat.”
Címlapkép: Czeglédy Csaba a Szegedi Járásbíróságon 2018. április 4-én. (MTI Fotó: Rosta Tibor) | Niedermüller a veszélyhelyzetre hivatkozva is kötött egy szerződést Czeglédy ügyvédi irodájával | A VII. kerület ellenzéki, DK-s polgármestere a veszélyhelyzetben érvényes jogkörével élve egymaga döntött arról, hogy az önkormányzat nettó 29 millió forint értékben jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A tavaly októberi választás óta eltelt fél évben ez már a sokadik erzsébetvárosi megbízása Czeglédy irodájának. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/20/niedermuller-a-veszelyhelyzetre-hivatkozva-is-kotott-egy-szerzodest-czegledy-ugyvedi-irodajaval/ | 2020-04-20 14:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Az én lelkiismeretem tiszta, magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy az igaz-ságszolgáltatás előtt is tisztázhassam magam” – mondta a távirati irodának Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, miután április elején a legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését. Szinte szóról szóra ugyanezt nyilatkozta 2016-ban Voldemort nagyúr, alias Mengyi Roland kormánypárti képviselő is, mielőtt az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a parlament. Az eljárásban mindvégig tagadta az ellene felhozott korrupciós vádat, és az indulatai még 2019 őszén, a jogerős – négyéves – börtönbüntetésének kihirdetésekor sem csillapodtak: az ítélet indoklása közben felháborodottan kiviharzott a tárgyalóteremből. Pedig Mengyi Roland esetében a pályázati pénzek lefölözése, valamint a visszaosztás kísérleti szakban maradt, mindezeket csak a szereplők egymást közti lehallgatott telefonbeszélgetései, valamint a vallomások bizonyították. Ilyen bizonyítékok most is rendelkezésre állnak, ám Boldog István esetében befejezett korrupcióról beszélhetünk, hiszen Polt Péter hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta a honatya mentelmi jogának felfüggesztését.
„A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló eljárás adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. (…) Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Boldog István – a nagy tisztázás hevében – végül nem jelent meg április 6-án a parlament mentelmi bizottsága előtt, de írásban jelezte, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottságnak az Országgyűlés elnökéhez benyújtott határozati javaslata szerint Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit Kétpó Község Önkormányzatához hívta egy találkozóra. Ezen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában – a polgármesterekkel külön tárgyalva – meghatározta, hogy az elkövetkezendő években az általuk képviselt települési önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak. Ám eredményt csak akkor remélhetnek, ha a polgármesterek az országgyűlési képviselő által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. Boldog István a találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy a hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok elbírálására, és tudtukra adta, hogy a feltételeket majd a közvetítője útján fogja közölni, akinek „a szavait az ő szavaiként fogadják el”.
Mint arról már a múlt év decemberében a 168 Órában beszámoltunk, Boldog István egy sajátos hűbéri rendszert alakított ki a megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok elosztása kapcsán.
Ezek a pályázatok megyei hatáskörbe tartoztak, és mivel az értékhatáruk nem érte el a 300 millió forintot, így gyorsítottan, mindössze öt ajánlat bekérésével kivitelezőt lehetett hirdetni. A kis önkormányzatok dolga csupán annyi volt, hogy a Boldog István „meghosszabbított kezének” számító kabinetfőnöke, F. Petra által preferált lebonyolítót kellett megbízniuk az irányított közbeszerzési eljárás lepapírozásával. A területi pályázatok nagy része végül két csókos vállalkozó cégénél landolt. A lebonyolítót, a kabinetfőnököt, a legtöbb kivitelezést nyerő cégek képviselőit, a múlt év végén le is tartóztatták.
Boldog „jobbkeze” és az egyik baráti vállalkozó azóta már házi őrizetbe került, nagy valószínűséggel nem akarták egyedül elvinni a balhét, és vallomást tettek. Nem hiába szerepel az ügyészségi iratokban már a fentieknél jóval részletesebb adatokra alapozott tényállás, miszerint: „2018 év végén, 2019 elején Boldog István kabinetfőnöke és egy vállalkozó találkozott az egyik közbeszerzési eljárás győztes cégének ügyvezetőjével, valamint Cserkeszőlő alpolgármesterével, amely találkozón közölték, hogy a cserkeszőlői beruházások nyertes kivitelezőinek jogtalan előnyként a kivitelezési költségek 10 százalékát kell részükre visszajuttatnia. Az érintettek a kért jogtalan előny átadásába beleegyeztek, majd 2019 májusában az előzetes egyeztetésnek megfelelően 10-10 millió forint készpénzt juttattak el jogtalan előnyként, amely átvett pénzből Boldog István, a kabinetfőnöke, valamint az egyik vállalkozó részesültek.”
– Lefőtt a kávé – mondta az egyik kistelepülés polgármestere Boldog körzetében, hallván a választókerületi elnök mentelmi jogának felfüggesztését, de nem kívánt névvel nyilatkozni, akárcsak a többi települési elöljáró sem.
– Túl nagy itt most a csend, és jobb is ez így – mondta egy másik polgármester, majd kifejtette: mindenki tart a másiktól, és akiket eddig még nem hallgattak ki az ügyészek, attól félnek, magukkal ránthatja őket az ügy, pusztán azért, mert jóban voltak Boldog Istvánnal, és rá, valamint a kabinetfőnökére bízták az ügymenetet, így lett bölcsődéjük, kerékpárútjuk vagy más beruházásuk. Mások, akik nem a Boldog-féle utat választották, nem vagy alig kaptak fejlesztési pénzt.
Az egyik településvezető a 168 Órának elmesélte, hogy amikor elindultak a TOP-os pályázatok, akkor egy fiatal pályázatíró és közbeszerzési lebonyolító csapat járta az önkormányzatokat, komoly minisztériumi hátszéllel dicsekedtek, és garantálták a támogatások elnyerését. A legtöbbjükben felmerült, hogy mit fog ehhez szólni Boldog. Egyikük az ajánlotta, üljenek le hármasban, de Boldog nem ment el az egyik martfűi étterembe szervezett találkozóra, és már ez az eset is elég volt ahhoz, hogy az érintett település kiessen a körzeti honatya kegyeiből, és több pályázatukat is elutasítsák.
Jól szemlélteti, milyen befolyása volt Boldog Istvánnak a pályázatokra, hogy községe, Kétpó, ahol 1994 és 2014 között polgármester volt, túlnyerte magát a jelentősebb településekhez képest: ott volt a legnagyobb az egy főre jutó pályázati pénzösszeg. Ehhez viszont kellett a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának az asszisztálása is, hiszen pályázati ügyekben a térségi önkormányzatok velük voltak hivatali kapcsolatban. A kincstár elektronikus felületére kellett feltölteni a pályázati anyagot, annak költségvetését, a hiánypótlásokat. A területi igazgatóságtól kapták az értesítést az önkormányzatok, ha nyertek, és azt is, ha formai okokra vagy forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat.
Boldog kincstár feletti hatalmára egyetlen példa: az egyik polgármester kiesett a választókerületi elnök kegyeiből, a kincstár pedig nem sokra rá értesítette őket arról, hogy a pályázatuk nem nyert. Mintegy két év múlva kibékültek, erre a településvezető legnagyobb meglepetésére – mivel nem is fellebbeztek a korábbi elutasító döntés ellen – a kincstár megyei igazgatósága arról értesítette az önkormányzatot, hogy gratulálnak az elnyert pályázatukhoz. Vajon keresni fogja-e az ügyészség, hogy melyik állami alkalmazott asszisztált a kincstárnál Boldog István pályázati játszmáihoz?
Mengyi Roland büntetőügyéből kiindulva, nem valószínű, hiszen a félmilliárdos fantompályázatot kiíró felelős, aki annak idején a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumában segédkezett, nem lett meg, és Voldemort nagyúr sem árulta el a nevét.
– Túlzás lenne azt mondani, hogy Boldog István „kegye” nem került semmibe a nyertes önkormányzatoknak – mesélte egy másik polgármester. 2016-ban ugyanis Boldog kabinetfőnökének elnökletével a térségi kapcsolatok erősítésére, a pályázatok felkutatására, előkészítésére és azok koordinálására megalakult a Körös–Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület. A szervezetet támogatniuk kellett a térségi önkormányzatoknak. Az egyesület fő „produktuma” viszont a színes KöTi Mente Magazin megjelentetése volt. Ez lényegében Boldog István népszerűsítését szolgálta, a 2018-as választások idején pedig egyértelműen kampánylap lett belőle. Vajon az ügyészség vizsgálja-e majd, hogy ez esetben Boldog visszaélt-e a befolyásával, és mennyire volt törvényes a kampányának ilyen finanszírozása?
Egyelőre azonban nem kapkodja el a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy felgöngyölítését. A mentelmi jogától megfosztott Boldogot nem zaklatták az ünnepek alatt, és – bűntársaival ellentétben – valószínűleg nem kell majd előzetes letartóztatásra sem számítania. | Boldog nélkül senki sem boldogulhatott | Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/boldog-nelkul-senki-sem-boldogulhatott-palyazatkezelok-es-polgarmesterek-is-a-fideszes-honatya-szolgalataban-184414 | 2020-04-20 16:00:16 | true | null | null | 168 óra |
Az április 12-ei adatok alapján, amikor 99 áldozatnál jártunk, a koronavírus-járvány hazai halottainak 60 százaléka férfi volt. Ez az aránya azóta 54 százalékra csökkent, az áldozatok átlagéletkora pedig nőtt 76,4-ről 77,5 évre, ami azt jelenti, hogy az eltelt bő egy hétben több nő és idősebb ember halt meg, mint a járvány első hónapjában. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a vírus már 19 idősotthonban megjelent, és csak a Pesti úti intézménynek 23 ápoltja hunyt el.
A legidősebb magyar áldozat 97 éves volt, a legfiatalabb idehaza pedig továbbra is a 38 éves brit nagykövet-helyettes, Steven Dick.
A koronavírus hazai áldozatainak medián életkora 79 év, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi ennél fiatalabb áldozat volt, mint ahány idősebb. A medián érték április közepén 78 év volt.
Az alábbi grafikonon minden pötty egy áldozatot jelöl. A férfiak szürkés háttere négyzetesebb formájú, ami azt jelenti, hogy jobban csoportosulnak egy bizonyos érték köré, míg a nőké egy picit nyújtott, ami azt jelenti, hogy inkább egy életkorsávba tömörülnek egy adott életkor helyett.
A 199 halottból hétnek a betegségadatai még feltöltés alatt vannak, a többiek összesen 142 különböző betegséggel rendelkeztek. Egyetlen 85 éves férfi volt csak, akinek nem volt ismert alapbetegsége.
A hasonló betegségeket – szubjektív megítélés alapján, nem tudományos kategóriák szerint – csoportosítottuk. A legtöbb esetben a magas vérnyomás fordult elő, 199 betegből 111-nek volt, dobogós lett a szív-és érrendszeri megbetegedés (27 esetben) és a cukorbetegség (24 eset).
Az ábrán a négyszögek területe mutatja, hogyan oszlanak meg az általunk képzett betegségcsoportok. Mivel a magas vérnyomásnak több oka is lehet, azt külön ábrázoltuk, ezzel önmagában is első lett a betegségek között. A második legtöbb betegség a szívhez, a harmadik legtöbb pedig a tüdőhöz köthető. Gyakoriak ezeken kívül a vese-, illetve az érbetegségek. A négyszögek kattinthatóak, így megnézhető, hogy az egyes csoportokba milyen alapbetegségek tartoznak, és hány áldozat küzdött velük.
Kiemelt kép: Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben. Fotó: Balogh Zoltán /MTI | Itthon 77,5 év a halottak átlagéletkora, a leggyakoribb alapbetegség a magas vérnyomás | 199-en haltak meg Magyarországon a koronavírus miatt, az igazolt fertőzöttek 10 százaléka. Összegeztük, mit lehet tudni róluk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/04/20/koronavirus-aldozatok-eletkor-betegseg-statisztika/ | 2020-04-20 19:42:00 | true | null | null | 24.hu |
2020.04.21. 05:50
Újabb nyomozás indult a kispesti korrupciógyanús ügyekben. Ezúttal Gajda Péter és barátainak ingatlanügyletei kapcsán vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda. A kispesti polgármester jó barátja több önkormányzati ingatlant is kikiáltási áron vásárolt meg. Az egyik olcsón megszerzett ingatlanon azóta lakópark épült.
Tényi István feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Magyar Nemzetben megjelent információk alapján. Lapunk még március közepén írt több olyan korrupciógyanús esetről, amelyek folyományaként Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester barátai kikiáltási áron jutottak hozzá több XIX. kerületi, önkormányzati ingatlanhoz. Az ügy a hatóságok figyelmét is felkeltette.
A lapunk által március közepén nyilvánosságra hozott események között szerepelt az Ady Endre úti Csinszka-kert 2005-ös eladása. Az üzlet nyélbe ütésekor Gajda még alpolgármester volt, a 2010-re az ingatlanon felépült társasház átadásakor pedig már kerületvezető. A házban Gajda Péter édesanyjának lett lakása, valamint a polgármester feleségének legjobb barátnője szépségszalont nyithatott.
A szalon tulajdonosa, P. Sz. és párja, R. I. szívélyes kapcsolatot ápol Gajdáékkal, erre sok közös fotó is utal. R. I. jutányos áron, 35 ezer forintos négyzetméteráron jutott hozzá egy Benczúr utcai önkormányzati telekhez. Az ingatlan R. I. cégéé, a Lux Vasdom Kft.-é lett kikiáltási áron, negyvenmillió forintért. A Vasdomot 2016-ban hozták létre, a cég az első két évben semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett az Opten adatai szerint, azonban 2018-ban hirtelen megjelent egy 73 millió forintos tétel az eszközök között. A Benczúr utcai telken azóta már új építésű társasházak állnak.
Gajda barátja lecsapott egy értékes telekre is, amely a városházával szemben található. Az ingatlanon egy rossz állapotú ház áll, amelyet előbb-utóbb el kell bontani, ám a terület az ingatlanvásárlás óta érintetlen. A telket és a házat is kikiáltási áron szerezte meg R. I., a Benczúr utcai telek adásvételi szerződésén, valamint a városházához közeli ingatlan szerződésén is Gajda Péter és közeli barátja, R. I. aláírása szerepel. Érdekesség, hogy az önkormányzat részéről a szerződéseket az az ügyvédnő szentesítette, aki a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására létrehozott Antikorrupciós Tényfeltáró és Vizsgálóbizottság (AKTV) tagja, és több, különös önkormányzati ingatlaneladást is ellenjegyzett.
További érdekes ingatlanügyletre bukkant lapunk a Kossuth Lajos utca 5-7. szám alatt található ingatlan kapcsán, ahol a kispesti vagyonkezelő vezetőjének, Kránitz Krisztián édesanyjának is van lakása. A területet a kispesti hangfelvételeken az „arabként” emlegetett R. W. vette meg, és az általa alapított Triad Real Estate Kft.-be apportálta, majd a telken új építésű társasházat húzott fel a cég. A társasház kezelője Lackner Csaba korrupciós és drogbotrányba keveredett exszocialista önkormányzati képviselő cége.
Mint ismert, a Hír TV és a Magyar Nemzet által közzétett kispesti hangfelvételeken Lackner Csaba részletesen beszámolt kerületi párttársai korrupciógyanús ügyeleteiről. Szerinte Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője és Gajda Péter polgármester ingatlanokba fekteti a korrupciógyanús ügyletekből származó pénzeket. Kránitzcal kapcsolatban Lackner megjegyezte, hogy az anyja nevére vásárol ingatlanokat.
XIX. kerület
nyomozás
Nemzeti Nyomozó Iroda | Gajda Péter ismerősei után nyomoznak a hatóságok | Újabb nyomozás indult a kispesti korrupciógyanús ügyekben. Ezúttal Gajda Péter és barátainak ingatlanügyletei kapcsán vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda. A kispesti polgármester jó barátja több önkormányzati ingatlant is kikiáltási áron vásárolt meg. Az egyik olcsón megszerzett ingatlanon azóta lakópark épült. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/gajda-peter-ismerosei-utan-nyomoznak-a-hatosagoka-8022797/ | 2020-04-21 11:32:25 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem közérdekű adat, nem nyilvános adat, viszont üzleti titok, hogy mely cégek jelentkeztek az állam Magyar Multi Program nevű pályázatának első körére, és melyek feleltek meg a belépési kritériumoknak – közölte a jelentkezők előminősítését végző állami cég, az IFKA Kft. a hvg.hu-val.
Sajnos azt sem tudták elárulni, hogy mely cégek jutottak támogatáshoz a programban: a Magyar Multi Program ugyanis egy uniós támogatási keret alá tartozik (GINOP), amelyet a Pénzügyminisztérium felügyel, ott hozzák meg a végső döntést, és ők kötnek támogatási szerződést a nyertes pályázókkal. Az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos információk „a hivatalos honlapon, a pályázati határidő lejártát és a támogatási szerződések megkötését követően fellelhetők lesznek”.
57 cég multisodhat
Ahhoz képest, hogy a magyar multis támogatásokat a Pénzügyminisztérium osztja (mint a GINOP-programok gazdája) és a jelentkezők előminősítését az IFKA végzi (amelynek tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja) a Magyar Multi Programról az esetek nagy részében az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilatkozik.
György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára január elején jelentette be, hogy elindul a Magyar Multi Program második köre, egyúttal elárulta, hogy az első körben „több száz jelentkező cég közül végül
104 vállalkozás felelt meg a belépési kritériumoknak.
Szepesi Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár február közepén pedig már azt is elmondta, hogy 57 vállalkozás kapott támogatást.
Ugyan a támogatottak listája mind a mai napig nem került fel a program honlapjára, már 2019 decemberében elkészült egy díszkötet, amely a program első évét hivatott bemutatni. Ebben „Az elsők” című fejezet alatt közzétettek öt interjút sikeres cégek vezetőivel: Félegyházi Tej Kft., Florin Zrt. (kozmetikai és vegyi termékek), Matro Kft. (forgácsoló szerszámok, alkatrészek), Norma Instruments Zrt. (egészségügyi berendezések), Pi-Er Technical Kft. (technikai ruházat). Továbbá a kötet végén a „jó gyakorlatok” illusztrációjaként bemutatnak néhány vállalkozást.
Orbán tűzte ki a célt
A Magyar Multi Program második körébe április végéig lehet jelentkezni, ahogy az első körben, nagyjából 50 céget terveznek támogatni, összesen 15 milliárd forint összegben, hogy kkv-ből multivá váljanak.
Az IFKA ugyan már 2017-ben elnyert 5,8 milliárd forintot Magyar Multi Program néven kiemelt növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) segítésére, a program csak 2019-ben indult be igazán (a kkv-knak nyújtandó pénzbeli támogatások elindításával), miután Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februári évértékelő beszédében kitűzte a célt: a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve „a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”. | Titok, hogy kik jelentkeztek a magyar milliárdos keretű multi programba | 57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám egyelőre nem nyilvános, kik és mennyi pénzt, a jelentkezők listája pedig titok. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200415_Titok_hogy_kik_jelentkeztek_a_milliardos_keretu_Magyar_Multi_Programba | 2020-04-15 11:20:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében már korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették a Budapest Honvéd focicsapat épülő új stadionját, a Bozsik Stadiont. Az építésről még 2014-ben döntött a kormány, majd 2018-ban egy kormányhatározat keretében biztosítottak rá 9 milliárd 350 forintot.
A most megjelent Magyar Közlönyben egy ezt módosító határozatban azonban úgy döntenek, ezt az összeget 10 milliárd 520 millióra emelik, tehát több mint egymilliárd pluszt ad a stadionra a kormány az idei költségvetésből erre.
A stadionnal kapcsolatban az Átlátszó írta meg nemrég, hogy a kispesti stadion az induló 5 milliárdos árról a végére akár 17 milliárdra is drágulhat, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
A focicsapattól nemrég vált meg korábbi tulajdonosa, George F. Hemingway üzletember, a klub Fidesz-közeli emberekhez került.
Arról már korábban írtunk, hogy 450 milliót ad a kormány egy lőtér, egy uszoda, egy kajak-kenu telep és egy sportcsarnok fejlesztési tervezésére, ugyanis a kabinet rábólintott a Budapesti Honvéd Sportegyesület 2020–2023. évekre vonatkozó sportcélú létesítményfejlesztési programjára. | 1 miiliárd pluszt adott a kormány az új Bozsik Stadionra | A Budapest Honvéd focicsapatnak hamarosan elkészül az új otthona, a beruházásra most több mint egymilliárd forint többlettámogatást adott a kormány. A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében már korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítették a Budapest Honvéd focicsapat épülő új stadionját, a Bozsik Stadiont. Az építésről még 2014-ben döntött a kormány, majd 2018-ban egy kormányhatározat keretében biztosítottak rá 9 milliárd 350 forintot. A most megjelent Magyar Közlönyben egy ezt módosító határozatban azonban úgy döntenek, ezt az összeget 10 milliárd 520 millióra emelik, tehát több mint egymilliárd pluszt ad a stadionra a kormány az idei költségvetésből erre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200422_1_milliard_pluszt_adott_a_kormany_az_uj_Bozsik_Stadionra | 2020-04-22 11:37:00 | true | null | null | HVG |
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
Csakhogy a rendelet szerint az érintett települési önkormányzat a különleges gazdasági övezet területén az adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja, azaz így fontos pénzügyi forrástól esnek el a helyi örnkormányzatok. Balogh Csaba, Göd polgármestere is erre hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában: "Mit jelent ez a városunk számára? Gyakorlatilag egy halálos ítéletet. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti."
Mint mondja, ennél is fontosabb, hogy a rendelkezés szerint
a jövőben sem az önkormányzatnak, sem az gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek.
Kiemeli, hogy a kormány döntése ellen tilatkozni fognak. | A kormány egy rendelettel elvette az ellenzéki Göd költségvetésének egyharmadát | Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja.
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200418_a_kormany_egy_rendelettel_elvette_az_ellenzeki_god_koltsegvetesenek_egyharmadat | 2020-04-18 11:53:00 | true | null | null | HVG |
Pénteken 11 órától állami felügyelet alá került a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. nevű tőzsdei társaság. A cég tulajdonosai és vezetői helyett kormánybiztos dönthet mindenről.
Az egykori kisipari szövetkezetből alakult nyereséges vállalkozásról akkor írtunk, amikor kiderült, hogy elnöke a Kulcsár-ügy miatt egy cégvezetéstől eltiltott személy volt, és ezután komoly harcok dúltak a cégen belül.
Hogy most mi tette szükségessé a dobozgyár állami kézbe vételét, az nem derül ki a péntek reggeli Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter péntek kora délután kiadott közleménye szerint stratégiai fontosságú vállalatok közé került a cég,
a Kormány a koronavírus járvány elleni védekezés keretében kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a stratégiai fontosságú vállalatok működőképessége fennmaradjon és a lakosság ellátása folyamatosan biztosított legyen.
A stratégiai iparágakkal együtt szükséges kezelni az ezeket kiszolgáló gazdasági folyamatokat megvalósító cégeket is, így az állami szerepvállalás ebben a körben is indokolt - tették hozzá. A cégben a Magyar Állam 61,9%-os mértékben részvényesi jogok gyakorolására jogosult.
A cég a honlapján magáról azt írja, kiemelt partnerük a gyógyszeripar.
A tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, azaz Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára bármilyen döntést meghozhat "a társaság működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében". Minden vezetőt leválthat, beszámoltathat, a cég minden szerződését felmondhatja, mindenbe betekinthet és mindent megtehet, ami egyébként az igazgatóság vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozna.
Ilyen döntést most először hozott a kormány a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazás alapján.
A cég 2019-ben közel 2,5 milliárdos bevétel mellett meglehetősen szerény, 8 millió forintos adózás utáni eredményt tudott elérni, ami jelentős visszaesés az egy évvel ezelőtti 100 milliós nyereséghez képest. A különbség leginkább a rövid lejáratú, azon belül is a szállítói kötelezettségekből adódik, amelyek közel 90 millió forinttal nőttek egy év alatt, de az anyagjellegű ráfordítása is nőtt a cégnek közel 300 millió forinttal. Érdekesség még, hogy a lízingtartozásából 2019-ben mintegy 70 millió forintnyit lerendezett, de így is közel 80 millió forintnyi ilyen tartozása van. | Azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot | Pénteken 11 órától állami felügyelet alá került a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. nevű tőzsdei társaság. A cég tulajdonosai és vezetői helyett kormánybiztos dönthet mindenről.
Az egykori kisipari szövetkezetből alakult nyereséges vállalkozásról akkor írtunk, amikor kiderült, hogy elnöke a Kulcsár-ügy miatt egy cégvezetéstől eltiltott személy volt, és ezután komoly harcok dúltak a cégen belül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200417_Azonnali_hatallyal_allami_felugyelet_ala_vontak_a_Kartonpackot | 2020-04-17 11:58:00 | true | null | null | HVG |
A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán
Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.
A Fidesz (a kormány adótörvény-módosításait megszavazó parlamenti frakció) 2017-ben vezette be a Különadótörvénybe a bankadó sporttámogatással való mérséklésének lehetőségét, a járványadóról szóló rendelet pedig egész egyszerűen lehetővé teszi a Különadótörvény vonatkozó bekezdéseinek „megfelelő” alkalmazását. A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (Tao. törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.
Nyereséges banknak nem éri meg
Az elmúlt években a bankok körében vélhetően nem volt különösebben népszerű a bankadó ilyetén módon való csökkentése. A bankadó ugyanis költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. Egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.
Azonban korántsem biztos, hogy ez igaz lesz 2020-ban is. A válság önmagában hatással lesz a bankok eredményére, az egyre több bedőlő cég és utcára kerülő munkavállaló miatt több lesz a nem teljesítő hitelük, plusz rövid távon a bankoknak kell viselniük hitelmoratórium terheit. Így ebben az évben már több, veszteség közelébe forduló banknak érheti meg csökkenteni a bankadóját és a járványadóját. Egy veszteséges banknak pedig egyértelműen a bank-járvány adó csökkentése a racionális döntés, hiszen nulla vagy negatív eredmény után amúgy sem keletkezik taófizetési kötelezettsége.
A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett
Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.
A kormány azt ígéri: visszakapják
A kormány egyébként összesen 55 milliárd forint bevételt vár a bankok járványadójából. Az üj különadó kulcsa 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része. A hitelintézeteknek június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10.
A bankok a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból vissza fogják kapni – legalábbis ezt az ígéretet tette a Pénzügyminisztérium „A bankok és a kereskedelmi nagyvállalatok 91 milliárd forinttal segítik a járvány elleni védekezést” című közleményében. A járványadó miatti kompenzáció egyelőre tényleg csak ígéret, jogszabály egyelőre nincsen róla.
Országvédelem helyett járvány elleni védekezés
A járványadóból származó összeg a központi költségvetésbe folyik be, egész pontosan a Járvány Elleni Védekezési Alapba, amelynek létrehozásáról február 7-re virradóra jelent meg a rendelet. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi ugyebár 55 milliárd, utóbbi 36 milliárd.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az). | A kormány akár a bankok járvány különadójáról is lemond a sport oltárán | Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200415_tao_kulonado_bank_orban_kormany | 2020-04-15 12:05:00 | true | null | null | HVG |
Jól jött a felhatalmazási törvény a Kartonpacknál
Alig egy órával az után, hogy hatályba lépett a kormányrendelet a Kartonpack Dobozipari Nyrt. állami felügyelet alá vonásáról, két rendőr társaságában Juhász Edit kormánybiztos megbízottja átvette a cég bankszámlája feletti rendelkezési jogot – tudta meg a HVG.
A tulajdonosi jogok gyakorlására eddig is meg lett volna az állam lehetősége, ugyanis a tőzsdei társaság korábbi főtulajdonosát, Kerék Csabát az egykori Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként egy évvel ezelőtt jogerősen börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Kerék Csaba cége, a Britton Capital & Consulting a részvények nem egész 62 százalékát birtokolta a Kartonpackban. Csakhogy a vállalat alapszabálya háromnegyedes többséghez kötötte a legfontosabb döntéseket.
Így az államnak eddig valószínűleg gondot okozott volna, hogy a Kartonpacknál saját céljainak megfelelő határozatokat hozzanak, és az állam által kijelölt személyek kerüljenek a vezetőségbe. Úgy látszik, ebben a törekvésében Fintha-Nagy Ádám ügyvéd sem segített az államnak, ő ugyanis csaknem 30 százalékos részvénypakettel bír a Kartonpackban. Jóllehet, korábban ő is közreműködött azokban a belváros ingatlanügyletekben, amelyek Rogán Antal polgármestersége idején az ellenzék tiltakozását váltották ki, a jelek szerint a kartonpackos hatalomátvételben más eszközök is szükségesek voltak.
A kormány az elmúlt egy évben nem látta elérkezettnek az időt, hogy éljen a vagyonelkobzás adta lehetőségével, most a veszélyhelyzetben és a felhatalmazási törvényre hivatkozva vonta állami felügyelet alá azt a vállalatot, amely többségi tulajdona eddig is jogszerűen az államé lehetett volna. Igaz, a saját embereit csak most tudja gond nélkül az igazgatóságba ültetni, a rapid eljárás végrehajtását pedig a jogállamban szokásos jogászok mellett rendőrökre is bízta, hiszen a bankfiókba rendőrök kísérték a kormánybiztos által megbízott ügyvédet.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jelenlegi veszélyhelyzetben megnőtt az élelmiszer- és a gyógyszeripar igénye a csomagolóanyagokra, tehát a gyógyszerek és gyógyászati termékek, valamint édességek és egyéb termékek számára papírdobozokat gyártó cég jelentős kereslet elé néz.
2018. február. 01. 15:07 Gergely Zsófia Itthon
Megírtuk, erre hirtelen leváltották a tőzsdei céget irányító bűnözőt
Látványos reakciókat vált ki cikkünk, miszerint az MNB-nek közel egy évig nem tűnt fel, hogy a Kulcsár-ügyben elítélt bűnöző irányít egy tőzsdei céget. A tőzsde felügyeletét ellátó jegybank támadássorozattal vádolta a hvg.hu-t, most pedig az érintett milliárdos cég állítja a tőzsdei honlapon, hogy cikkünkkel árfolyam-befolyásolást, sőt, bűncselekményt követhettünk el. De azért villámgyorsan lecserélték a leleplezett elnököt, így már nem a Kulcsár-ügyben elítélt Kerék Csaba áll az Kartonpack igazgatóságának élén.
2018. január. 31. 06:30 Gergely Zsófia Itthon
Matolcsyéknak nem tűnt fel: elítélt bűnöző irányít egy tőzsdei céget
Még mindig egy Kulcsár-ügyben jogerősen elítélt, a cégvezetéstől ráadásul eltiltott bűnöző irányít egy milliárdos tőzsdei céget, de ezt valamiért a felügyeletet ellátó MNB tavaly március óta nem vette észre. Azt azért elismerték, hogy hallottak már a 12 éven át nyúló ügyről. | Jól jött a felhatamazási törvény a Kartonpacknál | Alig egy órával az után, hogy hatályba lépett a kormányrendelet a Kartonpack Dobozipari Nyrt. állami felügyelet alá vonásáról, két rendőr társaságában Juhász Edit kormánybiztos megbízottja átvette a cég bankszámlája feletti rendelkezési jogot – tudta meg a HVG.
A tulajdonosi jogok gyakorlására eddig is meg lett volna az állam lehetősége, ugyanis a tőzsdei társaság korábbi főtulajdonosát, Kerék Csabát az egykori Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként egy évvel ezelőtt jogerősen börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Kerék Csaba cége, a Britton Capital & Consulting a részvények nem egész 62 százalékát birtokolta a Kartonpackban. Csakhogy a vállalat alapszabálya háromnegyedes többséghez kötötte a legfontosabb döntéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200417_Jol_jott_a_felhatalmazasi_torveny_a_Kartonpacknal | 2020-04-17 12:14:00 | true | null | null | HVG |
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd – írja az Mfor. A lap szerint Kovács nem távolodott el teljesen a cégtől, idén március elejéig ügyvezetőként irányította.
A múlt hónap elején Geri továbbadta a vállalkozást, amely a cégkivonatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának tagja lett.
A lap megjegyezte: az Andante Borpatika a tavaly októberig fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzattól éveken át jutányos áron bérelte a helyiséget.
A cég az utóbbi években veszteségesen működött: 2018-as beszámolója alapján ugyan 49 millió forintról 53 millióra nőtt az éves árbevétel, ami nem volt elég ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Akkor kicsivel több mint egymillió forint mínusszal zárták az évet a korábbi 3 milliós veszteség után. | Mészáros Lőrinchez vándolrolt Ákos I. kerületi borozója | Decemberben egy ügyvéd vette meg az Andante Borpatikát, aki márciusban továbbadta az Orbán-közeli milliárdos érdekeltségébe tartozó cégnek.
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200415_kovacs_akos_tiffan_zsolt_meszaros_lorinc_andante_borpatika | 2020-04-15 12:19:00 | true | null | null | HVG |
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton.
A nyílt közbeszerzés ajánlatkérője az NKM Földgázhálózati Kft., a tender egy korábbi, 17,5 milliárd forint összértékű uniós keretmegállapodás, amelynek nyertesei pályázhatnak a részmunkákért. A most kihirdetett részmunka összértéke meghaladja a 260 millió forintot.
Az Opus Global március 4-én közölte, hogy ugyanez a konzorcium 760 millió forint értékű részmunkákra nyert megbízást a 17,5 milliárd forint összértékű keretmegállapodáson belül.
Az NKM Földgázhálózati Kft. a keretmegállapodás 36 hónapos időtartama alatt 115 kilométernyi gázelosztó gerincvezeték építését (rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkák) és tervezését kívánja elvégeztetni, illetve 25 kiemelt gázvezeték építéséhez vagy rekonstrukciójához készíttetne engedélyezési és kiviteli tervet. | Újabb megbízást nyert el a Nemzeti Közművek gázhálozatára a Mészáros és Mészáros Kft. | Opus Global érdekeltsége korábban 760 millió forint értékű részmunkákra kapott megbízást.
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200408_Ujabb_megbizast_nyert_el_a_Nemzeti_Kozmuvek_gazhalozatara_a_Meszaros_es_Meszaros_Kft | 2020-04-08 12:24:00 | true | null | null | HVG |
2020.04.23. 19:41
Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be.
– Tiszta lesz az új autód? – kérdezte a tavaly nyáron készült kispesti hangfelvételeken Kiss Jenő, az MSZP korábbi soroksári elnöke Lackner Csaba XIX. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőtől, akit pártja azóta kirúgott a soraiból.
– Teljesen. Teljesen – nyomatékosítja Lackner, és valószínűleg nem a gépjármű higiéniai állapotára gondoltak a beszélgetők. A szóban forgó hangfelvétel-részletet eddig sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet nem hozta nyilvánosságra. Habár a 2019-ben készült hanganyag vonatkozó részén már kész tényként beszélt Lackner egy Skoda Kodiak megvásárlásáról felesége részére, az üzletet csak nemrég ütötte nyélbe. A Hír TV képei szerint ugyanis Lacknerék udvarán áll a vadonatúj Skoda-terepjáró, amely a dokumentumok szerint március közepén kerülhetett forgalomba.
Az autó megvásárlásáról a tavaly készült kispesti hangfelvételeken azt mondta Lackner beszélgetőtársainak, hogy a 12,5 millió forint értékű terepjárót „Péter” már le is foglalózta számára. A kispesti önkormányzati képviselő megemlítette, hogy saját magának egy sportosabb autót nézett ki. Habár a kiszemelt Mercedes típusát nem mondta ki, de az általa elmondott műszaki paraméterek alapján egy C 250 Coupé típusú gépjárműre gondolhatott. Lapunk kereste telefonon Lackner Csabát, akitől azt kérdeztük volna, hogy az új Mercedes megvásárlását is a közeljövőben tervezi-e, és hogy végül mennyiért jutott hozzá a Skoda Kodiakhoz, azonban nem tudtuk elérni a képviselőt.
A hanganyagok szerint más márkájú terepjárókat is szemügyre vettek. – Bementem a Wallishoz és úgy voltam vele, hogy 15 millió forintig jó vagyok – mondta a Lackner a hangfelvételen arról, hogy mennyit szánt autóvásárlásra, ám végül a rivális márkák közül a drágább Kodiakot megvétele mellett döntöttek.
Mint ismert, tavaly októberben hozott nyilvánosságra részleteket a Hír TV és a Magyar Nemzet abból a mintegy 50 órányi hangarchívumból, amelyen Lackner Csaba akkor még MSZP-s kispesti önkormányzati képviselő és barátai beszélgetései hallhatók arról, hogy a baloldali kerületvezetés hogyan lopta szét Kispestet. Bár Gajda Péter XIX. kerületi MSZP-s polgármester először „kocsmai szintű butaságoknak” titulálta a Lackner által elmondottakat, számos, a felvételen tavaly nyáron elhangzott, a jövőre vonatkozó információ valósággá vált. Bevált Lackner azon jóslata, hogy amely szerint a korrupciógyanús ügyekkel körülbástyázott MSZP-s Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő vezetőjének a duplájára emelték a fizetését. De az MSZP-s képviselő előre látta a szintén korrupciógyanúba keveredett Guzmics Zsombor építéshatósági vezető elbocsátását, valamint azt is, hogy a XIX. kerületi egészségügyi intézet felújítása kapcsán végzett pocsék munka miatt pótmunkákat kell majd végezni.
A hanganyagokban többek között olyan állítások hangzanak el Lackner Csaba szájából, amely szerint, aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, a hülye. Az ex-MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a lopott pénzt ingatlanokba fektetik a kispesti szocialista politikusok. A Magyar Nemzetnek nyilatkozott a hangfelvételek készítője, aki szerint a beszélgetések közben Lackner Csaba kokaint is fogyasztott, mint az a Hír TV által bemutatott egyik videófelvételen is látszik. Arról is nyilatkozott lapunknak a nevét egyelőre nem vállaló informátor, hogy Lackner jóval anyagi lehetőségei felett költekezett, háza több mint százmillió forintot ér, egyes bulik alkalmával pedig előfordult, hogy a képviselő a bevallott havi fizetésének megfelelő összeget egyetlen éjszaka alatt elköltötte.
Eközben az utóbbi hónapokban sorra derültek ki a korrupciós ügyek Kispesten. Legutóbb lapunk arról számolt be, hogy Gajda Péter polgármester ismerősei is nyomozók látókörébe kerültek. Lapunk arra vonatkozó kérdésére pontos válasz nem érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodától, hogy hány kispesti ügyben vizsgálódnak, de az ügye száma mára meghaladhatta az egy tucatot is. Lapunkhoz ősszel és a közelmúltban is érkezett olyan jelzés a polgármesterhez közeli forrásoktól, hogy a hatóság dokumentumokat foglalt le az önkormányzattól több házkutatás során.
– Lackner Csaba vagy nagyon magabiztos, mert érinthetetlennek és ártatlannak gondolja magát, vagy nagyon hülye – reagált az autóvásárlás hírére Ferenczi István LMP-s kispesti önkormányzati képviselő. Hozzátette: Lackner talán óvatosabb lett volna, ha tudja, hogy ez az információ is szerepelt a felvételeken. Ferenczi indítványozta az őszi önkormányzati választások után, hogy Kispesten álljon fel az Antikorrupciós Tényfeltáró- és Vizsgálóbizottság (AKTV), amely a hangfelvételeken említett korrupciógyanús ügyeket vizsgálta volna. Bár a baloldali többség igyekezett elgáncsolni, hogy Ferenczi érdemi vizsgálatot végezzen, a bizottság végül megkezdhette a munkáját. Ám mire odáig jutottak volna, hogy elkezdődjenek a meghallgatások, kitört a koronavírus-járvány és azóta a képviselőtestület sem ülésezik. A XIX. kerületi önkormányzat eddigi hozzáállása alapján a Ferenczi a pandémia miatti korlátozások feloldása után már valószínűleg nem folytathatja a munkát az AKTV élén.
Dódity Gabriella lapunknak nyilatkozva arcátlanságnak nevezte, hogy Lackner Csaba a válság közepén, vagyonával kérkedve új autót vásárolt. – Ez már a sokadik olyan eset, hogy Lackner beszél valamiről a hangfelvételeken és az valósággá válik – emlékeztetett a képviselőnő.
válság
új autó
pártok
koronavírus
botrány
Lackner Csaba | Lackner Csabáéknál nincs válság | Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/lackner-csabaeknal-nincs-valsag-8039189/ | 2020-04-24 12:53:46 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Helyreigazítás (2021. május 14.): A www.atlatszo.hu "Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját" című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy "az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással" megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.
"A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni" – áll a határozatban.
A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni.
Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti.
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre a Mészáros-cég fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben.
A helyi hatóságok finoman fogalmazva nem erőltették meg magukat a valós tényállás kinyomozása közben: a területileg illetékes rendőrkapitányság saját maga kérte a környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozásból való kizárását arra hivatkozva, hogy ők végzik az akkor még szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű fegyveres biztonsági őrségének képzését, ellenőrzését.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Az viszont azóta sem került nyilvánosságra, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a problémát, és honnan, hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Egészen mostanáig, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Átlátszó birtokába került friss határozata teljesen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben.
A "Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése" tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat indoklása szerint
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó eddigi több évtizedes üzemelése során a vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint korábban nem volt tapasztalható vízminőség romlással kapcsolatos panasz, soha sem volt szükség a tarozó kényszer-leeresztésére.
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó vizét a 2019 július 22-én érkezett panaszbejelentést követően több alkalommal vészleeresztés kereteben szabályozottan le kellett engedni, tekintettel arra a Mátrai Erőmű Zrt. a tározóból nem tudta kielégíteni a kéntelenítő üzemének vízigényét a kialakult gázképződés és vízminőség romlás miatt.
A felhasználásra alkalmatlan szennyezett vizet – a befogadóra gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében hígítóvíz hozzávezetésével – a víztározót üzemeltető Mátrai Erőmű Zrt. leeresztette az elsődleges befogadó Nyiget-patakba.
2019.07.22 es 2019.08.28 között összesen 135.150 köbméter mennyiségű, 2019.11.13 és 2019.12.03 között 79.054 köbméter mennyiségű szennyezett tározóvíz került a befogadóba.
A leeresztett szennyezett vizek szennyezőanyag tartalma után a Mátrai Erőmű Zrt.-t mindkét alkalommal rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az Igazgatóság.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által 2019 decemberében vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei alapján a Viresol telephelyén lévő 440-es jelű épület melletti csapadékvíz kifolyóból vett vízmintából a telephelyről kifolyó víz jelentős, szervesanyag általi szennyezettsége volt megállapítható. (KOIk: 792 mg/l).
2020. január 15-én telefonon ismételt bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől az Igazgatóságra, amely szerint éjjel komolyabb üzemzavaruk volt, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba. Nagyjából 10 és 50 köbméter közötti becsült mennyiség.
Katasztrofavedelem vs Vires... by atlatszo on Scribd
A dokumentum tanúsága szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről "rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba", továbbá hogy
"egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye"
Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy "a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába."
Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság ebben a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy
"a Viresol Kft. vízilétesítményeinek műszaki átalakításával biztosítani kell, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. Az üzemelő műszaki megoldások átalakításával – ideértve új vízilétesítmény létrehozását, illetve vízimunka végzését is – ki kell zárni, hogy a Viresol Kft. Telephelyéről elvezetett tiszta, valamint szükség szerint tisztított csapadékvizek, illetve tisztított szennyvizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi tározójába juthassanak. Mindezeket követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni."
A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében "a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást", ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította.
Bár a Mátrai Erőműben történt gázszivárgások és rosszullétek nagy közfelháborodást okoztak, a hatóságok nyilvánosan nem nevezték meg a felelősöket. A most ismertetett határozatot is titokban tartották, nem hivatalos forrásból került az Átlátszóhoz. A határozatot jegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közérdekű adatigénylésben kértük, hozza nyilvánosságra a vizsgálata eredményét.
Drónvideó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját | Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/04/24/itt-a-bizonyitek-meszaros-lorinc-kemenyitogyara-szennyezte-a-matrai-eromu-viztarozojat/ | 2020-04-24 12:59:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte „mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:
“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”
Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki.
Hadházy Ákos többek között azt sérelmezi a cég által kapott uniós támogatások kapcsán, hogy a cégadatbázis szerint a Biogas Productor Kft évek óta nem rendelkezik szinte semmilyen forgalommal, nem végzett üzleti tevékenységet, mégis kapott 468 millió forintnyi uniós támogatást egy olyan tehenészet fejlesztésére ahol csak az iroda és a szociális helyiségek területe 1000 négyzetméter.
A képviselő a napokban személyesen is megnézte, hogy mi történik a telepen, ami a fenti támogatáson kívül még kapott 160 millió EU támogatást a Vidékfejlesztési Programból vágóhíd létesítésére és további 110 millió forintot szarvasmarha takarmànyozást célzó kutatásra (az “Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházások támogatása” nevű projektből).
Hadházy teheneket nem talált a tófalusi helyszínen, csak néhány korábbi épületet és több új épület eddig elkészült betonaljzatát.
Az Átlátszó telefonon megkereste a telepet birtokló Biogas Productor Kft. egyik tulajdonosát, Süli Balázst, hogy a kapott támogatásokról kérdezzük. Ő megerősítette, hogy valóban kaptak összesen 468.205.586 forintot a Mezőgadasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül szarvasmarha telepek korszerűsítésére. A nekünk küldött e-mailben ugyanakkor azt írta, hogy ezen a támogatáson kívül további uniós támogatást a cég nem kapott az elmúlt 5 évben.
Mivel Hadházy kifogásolta többek között, hogy a hatalmas támogatást kapott cégnek nincs valódi tevékenysége, Süli Balázst megkérdeztük, arról is, hol találjuk a lakóhelyétől 200 kilométerre tehenészetet építő cége weboldalát, hogy onnan tájékozódjunk. A válaszában megadott címen egy feltöltés alatt lévő üres weboldalt találtunk.
Felhívtuk telefonon a telep építésével közbeszerzésen keresztül megbízott Dunareklám Kft-t is. Az Opten cégadatbázis szerint a cég ügyvezetője és tulajdonosa Veres-Mucsi Orsolya, aki kérdésünkre azt mondta, hogy a telep építése 50% -os támogatást kapott (az összeg másik felét saját forrásból kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak), s hogy a mélyépítési munkákkal már elkészültek.
Megtudtuk azt is, hogy a majd ott dolgozók számára apartmanok is készülnek és lesz egy 200 fő befogadására is alkalmas előadóterem az egyik épületben. A kivitelező Dunareklám Kft. korábbi tulajdonosa 2016-ig több éven át a Budapest 5000. Ügyvédi iroda 2016-ban pedig néhány hónapig egy Dubajban bejegyzett cég, a Logoda Consulting Ltd. volt – az offshore cég kézbesítési megbízottja a Budapest 5000. Ügyvédi Iroda volt.
Hadházy szerint a Biogas Productor Kft. által elnyert pályázatokból a két kisebb biztosan a gazdáknak járó vidékfejlesztési pénzekből származott, de a képviselő kétségbe vonja, hogy folyt-e valaha is valódi gazdálkodás helyszínen.
Sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy az ügyről őt tájékoztató forrása szerint “a telep melletti 50 hektáros területre korábban egyszer odaszállítottak egy “fantomcsordát” – ez a földügyekből ismert kifejezés arra, amikor egy “álgazda” a megszerzett területre rövid időre odaszállíttatott állatokat, hogy ezzel igazolja a földbérlet jogosságának igazolásához vagy uniós támogatás szerzéséhez szükséges állattartást. | Korrupcióinfó: több százmilliós uniós támogatás a paksi beruházásért felelős miniszter fia cégének | Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/23/korrupcioinfo-tobb-szazmillios-unios-tamogatas-a-paksi-beruhazasert-felelos-miniszter-fia-cegenek/ | 2020-04-24 13:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
vagyonnyilatkozat;biogáz;Süli János;
2017-05-19 07:21:00
Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?
Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.
A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.
A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.
A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.
A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is. | Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere? | Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át. | null | 1 | https://nepszava.hu/1129728_eltitkolta-ceget-a-paks-2-minisztere | 2017-05-19 13:22:00 | true | null | null | Népszava |
Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, úgy tűnik, hogy az igazán nagy projektekre kiírt közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. Az elmúlt hetekben több olyan nagy összegű tendert is lezártak, amelyek már hónapok óta húzódtak. Hivatalosan ugyan az eredményekről még nem számolt be az ezeket kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe azonban már feltöltötték ezeket. A nyertesek kiléte pedig ezúttal sem okozott komoly meglepetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a munkások, elfogyott a pénz – a járvány miatt elakadtak állami projektek isA közbeszerzéseknél is elég jól lekövethető, hogyan vágta haza a koronavírus a gazdaság egyes szegmenseit. Van, ahol munkás nincs, máshol a szállítmányok akadtak el.
Kilencvenmilliárdos autóút
A Pápa és Győr közötti 83-as főút kétszer kétsávossá fejlesztésére kiírt tenderen még február utolsó napján hirdettek eredményt. Ez a projekt – annak ellenére, hogy már korábban elkezdték – annyira masszív volt, hogy nem is egy részletben írták ki, hanem kettészedték. Az első részben a főút Pápa és Tét közötti bő 18 kilométeres szakaszának, illetve egy a pápai reptérre vezető másfél kilométeres bekötőútnak az építésére lehetett pályázni, míg a második részben a Tét és Győr közötti 17,6 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Mind a két részre ugyanaz a négy cég, illetve konzorcium adott le ajánlatot, és bár nem kizárólag az ár számított, mind a két esetben a legolcsóbb induló nyert. A rövidebb részt a Soltút Kft. építheti 46,2 milliárdért, míg a hosszabbat a legtöbb hasonló állami megrendelést elnyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt 44,2 milliárdért. Mindez azt jelenti, hogy a főút egy kilométere 2,4 milliárd forintba kerül, aminél az elmúlt időszakban drágábban is épültek fajlagosan utak.
Drágán villamosítanak
A tél és a tavasz fordulóján Mészáros Lőrinc azonban nem csak gyakori üzlettársa, Szíjj László sikerének örülhetett, néhány nappal később ugyanis egy a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó cég is hasonló méretű megbízást kapott. Március 2-án hirdettek eredményt a Püspökladány és Biharkeresztes közötti 55,6 kilométeres vasútvonal villamosítására kiírt tenderen, a befutó pedig az osztrák Strabag vasúti vállalata és a Mészáros Lőrinchez kötődő R-Kord alkotta konzorcium lett egy laza 47,2 milliárdos ajánlattal.
Ez kilométerenként 850 millió forintos költséget jelent, ami rendkívül soknak tűnik.
Még úgy is, hogy a projekt elég komplex, és magán a villamosításon kívül számos más dolgot is belesűrítettek: egyes szakaszokon fejlesztik a vasúti pályát, építenek peronokat és még épületeket is. Tavaly nyáron írtunk a Szabadbattyán-Balatonfüred szakasz komoly konfliktusokkal terhelt villamosításáról, ahol a szintén magasnak tartott fajlagos költség kilométerenként 419 millió forintnál állt meg.
Akkor összehasonlításképpen két lengyel példát is említettünk, amelyek közül az egyiknél 119 millió forintra jött ki ugyanez, míg a másiknál ugyan a 200 milliót közelítette, de az egy az európai hálózat részét alkotó, kétvágányú vasútvonal volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Máshol is nyert el vasúti áramrendszerhez kapcsolódó munkát az R-Kord: a részben már Mészárosék tőzsdei birodalmába bevitt cég két helyen is transzformátor alállomás teljes építészeti villamos rekonstrukcióján dolgozhat a közeljövőben, méghozzá Vácott és Újszászon. Itt a közbeszerzést három település állomásaira írták ki részekre bontva, de mindegyik részre csak ugyanaz a két cég adott le ajánlatot. Az R-Kord mellett a másik pályázó a Siemens Mobility Kft. volt, Érden ők nyertek egy 1,39 milliárdos ajánlattal. A másik két településen azonban Mészáros Lőrinc cége dolgozhat összesen 4,3 milliárd forintért.
A R-Kordnak alvállalkozóként dolgozik be mások mellett az állami MVM erre szakosodott leánycége is, amely ráadásul referenciát is biztosított a tenderen a nyertes vállalatnak. A kiírás szerint elvárás volt, hogy a pályázó az elmúlt nyolc évből fel tudjon mutatni legalább egy olyan munkát, amely során nagy- vagy középfeszültségű vasúti-vontatási transzformátor alállomást épített, bővített vagy kompletten átépített, ami ugye itt is a feladat. A leadott dokumentumok szerint ezt a referenciát biztosította az R-Kordnak az MVM Xpert Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétezer milliárd alatt nem úsznánk meg a Budapest-Kolozsvár álomvasút magyar részétA nyolcórás menetidő felének eltüntetéséhez itthon alig kellene költeni, további két óra lefaragása viszont többe kerülne, mint négy év összes vasútfejlesztése. | A járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köre | Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200422/a-jarvany-arnyekaban-100-milliardnyi-kozbeszerzest-huzott-be-meszaros-lorinc-es-uzleti-kore/ | 2020-04-22 15:46:00 | true | null | null | G7 |
Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.
Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.
Bár adatigénylésünkben kifejezetten a NAT-hoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdeztünk rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították.
Névtelen szakértők
A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával. Csépe egy évig miniszteri biztosként tevékenykedett, közben ő lett a 2017 nyarán az Eszterházy Károly Egyetemen felállt Oktatás 2030 kutatócsoport szakmai vezetője. A NAT előkészítését sokan kritizálták a folyamat átláthatatlansága miatt, Csépe Valéria mellett a NAT-on dolgozó szakértők közül kezdetben mindössze négy vezető – Katona Nóra pszichológus, Ádám Péter fizikus, Csapodi Csaba matematikus és Juhos István, a digitális tananyagokra szakosodott GEOMATECH irányítója – nevét hozták nyilvánosságra, később a Népszava további kilenc szakértőt azonosított.
A teljes szakértői névsort az egyetem most sem adta ki. A Narancs.hu-nak küldött táblázatukban csupán a munkakörök és a foglalkoztatotti létszámok szerepelnek. Ezeket összeadva azt kapjuk, hogy 303-an dolgoztak/dolgoznak a projektben, bár elképzelhető, hogy ennél valamivel kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.
Az Eszterházy Károly Egyetem Rektori-Kancellári Hivatala által rendelkezésünkre bocsátott adatsort itt tudja letölteni. A táblázatban pirossal jelöltük saját számításainkat és összegzéseinket.
A táblázatból kiderül, hogy csak a projekt szakmai vezetőjét szerződtették a kutatómunka teljes 40 hónapjára. Ez minden bizonnyal Csépe Valériát takarja, legalábbis az Oktatás 2030 munkájáról szóló beszámolók rendre szakmai vezetőként hivatkoznak rá. Az ő bérköltsége összesen 27,4 millió forint, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg.
Ezzel korántsem Csépe a projekt legjobban fizetett alkalmazottja. Bár az adatokból a havi fizetést csak azoknál a munkaköröknél lehet egyértelműen megállapítani, amelyekre egy-egy személyt alkalmaztak, így is találunk érdekességeket. Az Eszterházy Károly Egyetem például 2017 júliusától mindössze négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót, akinek havi bruttó 1,2 millió forintot fizettek. Stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettesre valamiért 13 hónapig is szükség volt, ő havi 800 ezret kapott, ugyanekkora bérköltség szerepel az általános nevelési-oktatási csoportvezető, a tantárgyi szakmódszertani csoportvezető és az általános tartalomfejlesztési vezető neve mellett. Kimagaslik még az intézményrendszeri koordinációs vezető 777 ezres és a bevezetést támogató vezető 700 ezres bruttó bére.
A NAT előkészítését belülről (bár nem vezetői szintről) követő forrásunk szerint a projekt annyiban pazarló volt, hogy a legtöbb pedagógiai szakértőt teljes- vagy félállásban foglalkoztatták. „Elég életszerűtlen, hogy egy gyakorló pedagógus vagy egyetemi tanár heti 40 órát dolgozzon ezen, ráadásul a fizetést akkor is kaptuk, amikor szinte semmilyen feladat nem volt, mert éppen állt a projekt.”
A Takaró-csapat
Kérdéses az is, mennyi hasznosult a jól fizetett szakértők munkájából. A Csépe-féle kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a NAT tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek, ha bizonyos pontokon kritizálták is, összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont sietve közölte, hogy nem tartja elég „nemzetinek”, így ebben a formában biztosan nem lesz belőle jogszabály, inkább átdolgozzák. "A nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése már az óvodától kezdve nagyon fontos" – nyilatkozta ekkor Kásler Miklós, a közoktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter
A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól, a humán tantárgyaknál pedig nyomokban is alig emlékeztet rá. A Csépe-tervezet és a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg.
Az OH megbízásából dolgozó szakértők elvileg egyeztettek a Csépe-féle csapat tantárgyi munkacsoportjaival, bár – mint arról lapunk elsőként beszámolt – a magyar nyelv és irodalom tantárgynál akkora volt a különbség a két gárda elképzelései között, hogy az eredeti hat fős szakértői team inkább teljesen kiszállt a munkából. Magyarból a 2018-as Csépe-tervezet még egyáltalán nem tartalmazott szerző- és műlistákat, ehhez képest a NAT elfogadott változata teljesen kiiktatja a tanárok választási szabadságát, és olyan vitatott szerzőket is kötelező jelleggel beemel az alaptantervbe, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.
Nagyon magyar: Takaró Mihály megjelenésének első „eredménye"
Nyár közepén az új Nemzeti alaptanterv előkészítésén dolgozó magyar nyelv és irodalom munkacsoport összes tagja otthagyta a projektet. Félő, hogy az új tanterv a Hoffmann Rózsa-féléhez képest is visszalépés lesz.
Az Oktatási Hivatal a 24.hu információi szerint 45 embert kért fel a Csépe-féle dokumentumok átdolgozására, köztük volt Takaró Mihály, Takaró felesége de például Rónaszékiné Keresztes Monika zenei nevelésért felelős miniszteri biztos, korábbi fideszes országgyűlési képviselő is. Ők szakmai fejlesztőként havi bruttó 480 ezer forintot kaptak, és mivel a 24.hu cikkében foglalkoztatásuk időtartama is szerepel, könnyen kiszámolhatjuk, hogy teljes bérköltségük körülbelül 55,5 millió forintra rúgott.
Ideológiai preferenciák
A projektben résztvevő forrásunk szerint valamennyire végig tartottak attól, hogy munkájuk eredményét a politika átírja majd, a bizonytalansághoz hozzátett, hogy a 2017-es kezdetekkor szinte egyáltalán nem volt tisztázva, mit vár a kormány a kutatócsoporttól, milyen NAT-ot szeretne. Az is hozzájárulhatott a NAT tervezetének átírásához, hogy a 2018-as választás után Balog Zoltánt Kásler Miklós váltotta az Emmi élén. Takaró Mihály nagy valószínűséggel az új miniszternek köszönhetően került pozícióba, bár hivatalosa titulusa nincs az Emmi-ben, Takaróra a minisztérium belső levelezéseiben "miniszteri főtanácsadó úrként" is hivatkoznak.
A pedagógusok és a közvélemény felé ugyanakkor a 2016-os tanártüntetések után, a 2018-as választásokhoz közeledve nem azt kommunikálta a kormány, hogy Csépe Valéria munkáját később teljesen átírhatják. Csak a NAT-tervezet 2018 augusztusi közzétételekor vált világossá, hogy egyáltalán nem ilyen tantervet szeretnének, 2019 elején pedig egy új miniszteri biztos, a KLIK-et is vezető Hajnal Gabriella kinevezése jelezte, hogy átvették az irányítást Csépééktől.
A végeredmény Horváth Zsuzsanna oktatáskutató, több korábbi alaptanterv kidolgozásában vezető szerepet játszó szakember szerint ellentmondásos lett. „A bevezetőben és a célok felsorolásánál sokat megtartottak a Csépe-féle tervezetből, viszont telezsúfolták a szöveget ideológiai preferenciákat tükröző tananyagtartalmakkal. Ez rengeteg belső konfliktust fog szülni azon iskolákban, amelyek megpróbálják egy életszerű helyi tanterv alapjaként komolyan venni a NAT-ot” – mondta Horváth a Narancs.hu-nak adott interjújában.
„16 miniszter alatt dolgoztam az oktatásban, a maihoz fogható politikai nyomást sosem éreztem"
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt főigazgatói tanácsadója több mint 40 év élményeiről, az általa is kritikusan szemlélt új NAT-ról és az oktatáskutatás kormányzati felszámolásáról beszélt a Narancs.hu-nak. Ma Magyarországon keveseknek lehet annyi tapasztalatuk a tantervkészítésről, mint Horváth Zsuzsannának.
Csépe Valéria – bár a kutatócsoport irányítójaként továbbra is dolgozik a tanterv bevezetésének támogatásán – mostanában meglehetősen keveset beszél a NAT kidolgozásának részleteiről, a kormánnyal kötött kompromisszumokról. Megkeresésünkre nem reagált, de az Indexen megjelent márciusi interjújából azért kiolvasható volt, hogy nem pontosan az lett a NAT-ból, amit valamikor elképzelt. „Örülünk minden olyan javaslatunknak, ami bekerült a Nemzeti Alaptanterv véglegesített változatába” – adott lakonikus értékelést a milliárdos munka foganatjáról. | Több mint 1 milliárdot költött a kormány az új NAT-on dolgozó szakértőkre - uniós pénzből | Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-tobb-mint-1-milliard-forintot-koltott-a-kormany-az-uj-nat-on-dolgozo-szakertokre-128928 | 2020-04-20 09:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszas nyomozás, majd gyanúsítás, vádemelés és Simonka György (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése után 2020. január közepén kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken Simonka György és 32 társa büntetőpere.A rendszerváltás óta eltelt 30 évben nem fogalmazott meg olyan súlyos vádakat országgyűlési képviselő ellen az ügyészség, mint tette Simonka esetében.
Januárban a fideszes országgyűlési képviselő a bírói tanács előtt arra tett indítványt, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt valamint a Narancs munkatársát – e sorok szerzőjét – a bíróság zárja ki a tárgyalásról. Simonka érvelése szerint azért, mert a későbbiekben tanúként akarja őket majd beidézni. A bíróság nem dönthetett erről az indítványról, mert ennek megtétele nem tartozik az előkészítő ülés feladatai közé.
Simonka a Fővárosi Törvényszék előtt
Hosszú fegyházbüntetés és 750 milliós vagyonelkobzás
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselői az előkészítő ülésén felolvasták a 150 oldalas vádiratot, amely a Simonka által létrehozott és menedzselt termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményeket taglalja. Ugyanakkor az ügyészség jelezte, hogy a későbbi, döntően az EU-s fejlesztési források visszaélésével összefüggésben elkülönített ügyek vizsgálata egy másik büntetőper tárgya lehet.
Ebben a büntetőperben a kormánypárti képviselőt bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Ezért nyolc és fél év fegyházbüntetést és 750 millió forint értékben vagyonelkobzást javasolt a Központi Nyomozó Főügyészség a bíróságnak – feltéve, ha a kormánypárti politikus elfogadja a vádiratban foglaltakat. Erre azonban Simonka nemet mondott.
Simonka és Nagy Imre
A három januári előkészítő ülést március 5-én még egy követte. Ennek oka, hogy a vádlottak közül egyre többen kötnek egyezséget a vádhatósággal. E márciusi tárgyalásra ügyvédei tanácsai ellenére elment Simonka, majd egy Fb-bejegyzésben a koholt vádak alapján halálra ítélt Nagy Imre miniszterelnökhöz hasonlította a saját esetét.
Simonka-per, élénk érdeklődés mellett
A legutóbbi előkészítő ülés után lapunk kérdésére közölte a Fővárosi Törvényszék, hogy a büntetőper tárgyalása május 12-én kezdődik. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy járvány miatt elrendelt ítélkezési szünet miként befolyásolta a kitűzött tárgyalás időpontját. Mint megtudtuk, a büntetőper kezdetét halasztják, de új tárgyalási időpontot még nem tűztek ki. | A koronavírus-járvány miatt csúszik Simonka György és társai büntetőpere | A koronavírus-járvány miatti ítélkezési szünet következtében csúszik a május közepére kitűzött büntetőper, amelyben bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják Simonka Györgyöt. Egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódik a per, tudtuk meg a a Fővárosi Törvényszéktől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-koronavirus-jarvany-miatt-csuszik-simonka-gyorgy-es-tarsai-buntetopere-128894 | 2020-04-17 09:14:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul.
Az Appeninn Nyrt. most – két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez – vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a független menedzsment döntése alapján beadott pályázatok útján, amely véleményem szerint összhangban van a társaság hosszútávú érdekeivel. A fenti vállalásom alapján azonban fel kívánom oldani az ellentmondást és meg kívánok válni a társaságban meglévő érdekeltségemtől” – indokolta döntését a 444.hu-nak Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
Szerda délután a budapesti tőzsde honlapján jelent meg egy közlemény, ami szerint a BDPST Zrt. vevőt keres a társaság által birtokolt összes Appennin részvényre, tehát a cég 29,3 százalékára. A vállalkozás Tiborczé, az Appeninn pedig egy jelentős ingatlanos cég, amelynek papírjait az elmúlt két évben vásárolta fel Mészáros Lőrinctől.
Tiborcz István meggyőződése, hogy „az Appeninn Nyrt. reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások, és ezen sajnos sem a társaság önmagukért beszélő üzleti eredményei, sem a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal járó transzparencia nem tompított, sőt. Az ilyen jellegű támadások nemcsak a társaságnak és a BDPST tulajdonában lévő részesedésnek, hanem valamennyi kisbefektetőnek is ártottak.”
Április 1-én derült ki, hogy a két cég a Club Aliga nevű üdülőterület, illetve a balatonfüredi kikötő fejlesztésére kapott összesen 2 milliárd forintot. Mészáros a saját részvényeit néhány nappal ezelőtt eladta, indoklás nélkül, és most Tiborcz is erre készül. | Tiborcz is kiszáll a NER nagy ingatlanos cégéből | „Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tiborcz-is-kiszall-a-ner-nagy-ingatlanos-cegebol-129105 | 2020-04-22 09:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits