text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A pingpongszerű, de görbített asztalon focilabdával játszott teqball kapcsán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy külső szponzorok hiányában ki finanszírozza. Eddig azt gondolhattuk, hogy az egyik leggazdagabb magyarként Gattyán György, de valójában a magyar adófizetők is szerepet vállalnak benne.
A hazai – főként a kormányközeli – médiában azt a képet igyekeznek festeni erről a sportról, hogy világsiker. Ez azonban egyelőre túlzásnak tűnik, a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a Youtube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel, a 2014-ben indított TEQ TV összes megtekintése éppen meghaladta a 17 milliót. A szövetség honlapja szerint világszerte 52 verseny volt 2021-ben, amit azért nehéz lenne tömegbázisnak minősíteni.
A teqball tehát még messze van attól, hogy egy világszerte népszerű sport legyen, de azért azt is meg lehet említeni, hogy például a nemzetközi öttusaszövetség Youtube-videóit 2010 óta még ennél is kevesebben, alig 600 ezren nézték meg. A Teqball Kft.-nél ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy már 3,9 millió Facebook-, 800 ezer Instagram- és 1,5 millió TikTok-követőjük van. Idén pedig nagy előrelépés, hogy szerződést kötöttek a Eurosport és ESPN csatornákkal nemzetközi versenyeik közvetítésére. A 2021-es lengyelországi világbajnokságukat a Eurosporton a cég közlése szerint 12 millió egyedi néző látta. Az ESPN oldalán eddig összesen tíz hír jelent meg.
Nagy különbség más sportokhoz képest, hogy a teqball egy magánvállalkozás, nem egy nonprofit kezdeményezés. A sportvilágban alapvetően két modell létezik: a teljesen magántulajdonú ligák üzleti alapon működnek, saját versenyeket szerveznek saját szabályokkal. Ilyenek tipikusan az észak-amerikai ligák, mint az NBA vagy az NHL, vagy éppen a Forma-1. A hagyományos sportokat civilszervezetek működtetik, a versenyeket országos vagy nemzetközi sportszövetségek szervezik, és ezen sportok vesznek részt az olimpiákon.
Ami igazán újdonság a teqballban, hogy nem a sport iránti érdeklődés miatt kezdték el ezt játszani, hanem mert egy cég rengeteg pénzt fektetett ebbe. Tulajdonképpen a két modellt vegyítették.
A teqball talán legnagyobb innovációja az volt, hogyan lehet milliárdos magán és állami forrásokkal igazi tömegbázis és széleskörű érdeklődés nélkül egy sportágat nemzetközi szinten felépíteni.
Bár kétségtelenül gyorsan eljutottak oda, hogy tévékben és sportlapokban is foglalkoznak a játékkal, elég sok a látványosan túlzó állítás. Ilyen például az a tavaly év végi közlemény, ami szerint a 2028-as olimpián szerepelhet majd a sportág, amit aztán lelkesen és minimális kritika nélkül átvesz a hazai sajtó, főként a kormányzathoz köthető része. A valóság ezzel szemben, hogy jelen állás szerint a görkorcsolya, a szörf és a sportmászás kerül be.
A teqball ezektől a sportágaktól még nagyon messze van népszerűségben, amit jól szemléletet az ezek iránti internetes keresések aránya is – pedig a teqballnak még az az előnye is meg van, hogy minden nyelven ugyanúgy hívják.
A feneketlen kút
A teqballal kapcsolatban három jelentősebb vállalkozás lelhető fel Európában. A magyarországi Teqball Kft. érte el a legtöbb bevételt 3,5 milliárd forinttal. Ennek tulajdonosa, a luxemburgi Teqball Holding S.á.r.l., ami a nemzetközi érdekeltséget összefogja. Ennek a cégnek a végső tulajdonosi adatbázis szerint két tulajdonosa van: Borsányi Gábor és Huszár Viktor. Ebben az az érdekes, hogy a hivatalos adatbázis szerint Gattyán Györgynek, aki a cégcsoportja legértékesebb részének nevezte, nincs is tulajdonrésze a vállalatban.
A Teqball Holding éves beszámolójából azonban kiderül, hogy vagy a végső tulajdonosról szóló adatokat adták le hibásan, vagy nem frissítették, ugyanis a milliárdos Docler Investment cége rendelkezett a részvények 19,4 százalékával, míg Borsányi és Huszár a Coco Dawn és Rocket Dawn nevű ír cégeken keresztül 40,3-40,3 százalékkal a fő tulajdonosok.
Nem sajnálta Gattyán a pénzt a vállalatra: csak 2019-ig 25,6 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintnyi kölcsönt pumpált a cégbe.
Ezt a hitelt váltották át részvényekké, és így lett jelentős tulajdonos Gattyán, aki a cégvezetést is magára vállalta 2021. április 1-jétől. Ezen felül is volt még 2019 végén 1,6 milliárd forintnyi*4,5 millió euró hitele a Teqball Holdingnak feltehetően Gattyán felé, ezt figyelembe véve legalább 9,2 milliárdot költöttek el csak 2019 végéig a sportág felépítésére.
A Teqball Kft.-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2020-as beszámoló óta további jelentős beruházásokat hajtottak végre, így 2021 végéig már 14 milliárd forintnyi befektetés érkezett a cégekbe.
Ahogy az alább grafikonon látható, a luxemburgi anyacég 2019-ben 153 millió forintnyi árbevételt ért el, ennek 45 százaléka érkezett a jogdíjakból, a nagyobb része a leányvállatoknak adott hitelek kamataiból. Az eredmény pedig közel 6,5 milliárd forintos veszteség volt*Éves MNB-középárfolyamon váltottuk a külföldi devizákat magyar forintra..
A jelentősebb cégekre egységesen csak 2019. végi állapotok szerint lelhetők fel adatok. A nemzetközi leányvállalatok sem igazán teljesítenek jól, veszteséget értek el, összesen 2 milliárd forintnyit. Így
2019-ben 8,5 milliárd forintos veszteséget értek el a Teqball cégek.
Az írországi leányvállalat eszközeinek értéke 2020-ban is csupán 27 millió forintot tett ki, hitelezőinek 290 millió forintnyi euróval tartozott. 2020 volt az első év 2015-ös indulása óta, hogy a vállalat árbevételt ért el, méghozzá 1,6 milliárd forint értékben. Veszteségét jelentősen emelte, mert 2020-ban már 4,4 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel.
Az Egyesült Királyságban működő leánycégnek nem volt alkalmazottja, mikrovállalatnak minősül. Olyannyira pici, hogy még az árbevételét sem kellett kimutatnia, ez leginkább alvó vállalatnak tekinthető a legutóbbi, 2020-ra vonatkozó adatok alapján.
A 2020-re elérhető cégbeszámolók alapján 2020-ra 5,8 milliárd forintnyi veszteséget termeltek a luxemburgi anyavállalat nélkül, ez a 2019-es érték háromszorosa. Mindez annak tükrében érdekes, hogy Gattyán György a Forbesnek így nyilatkozott:
A cégek nehezen beárazhatóak, de azt gondolom, hogy a cégcsoport legértékesebb része most a Teqball, ez többet ér, mint a Jázmin. Hogy mennyit? Mennyit ér a kosárlabda?
A jövőbe nyilván sok mindent bele lehet látni, de nehéz elképzelni, hogyan érhet fel a vélhetően százmilliárd forintos nagyságrendű értékkel bíró Jasmin oldal értékével egy olyan cég, amely óriási veszteséget termel, és igazán jelentős árbevétel-növekedésről sem lehet beszélni, továbbá nem igazán látszik a potenciális kirobbanó jövedelem lehetősége sem.
Megkérdeztük ezért, hogyan kell értelmezni ezt a kijelentést, és a válasz szerint Gattyán György 10-20 éves időtávban gondolja a befektetés megtérülését. A teqballt a világ leggyorsabban fejlődő sportágának látja, hiszen a nemzetközi szövetség 2017-es megalakítását követően 2019-ben már világbajnokságot rendeztek, jelenleg mintegy 130 nemzeti szövetséggel rendelkeznek. A kosárlabda esetében 41 év telt el a játék 1891-es kitalálásától a nemzetközi szövetség megalakulásáig.
Ami pedig a cégértéket illeti, a cégcsoport rendelkezik a teqballhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokkal, amelyek kiterjednek a gyártás, közvetítés, szponzorációs és egyéb kapcsolódó jogokra. Ezek értéke messze meghaladja a kezdeti, elsősorban a működéshez kapcsolódó beruházásokból fakadó beruházási értéket szerintük. Példának pedig a Mesterszintű Küzdősport Bajnokságot (UFC) ajánlották figyelmünkbe, amelyet 4,2 milliárd dollárért értékesítettek 2016-ban.
Hazai felkarolás
Ahogy látszik, a cégstruktúra kifejezetten nemzetközi, állami támogatásra ugyanakkor csak Magyarországon bukkantunk. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két pályázatán 2017-ben és 2019-ben összesen 393 millió forintot nyertek el, többek között „multifunkciós többcélú sporteszköz kísérleti kutatás fejlesztése” címen.
Emellett a munkahelyek megtartására is kaptak állami támogatást: a biatorbágyi logisztikai központ 600 milliósra taksált fejlesztésére 282 milliós kormányzati támogatást kaptak 2021-ben.
A magyar leánycég három uniós támogatást is elnyert 2017 és 2020 között 295 millió forint értékben. Mindezeket összesítve azt kapjuk, hogy
az egyik leggazdagabb magyar projektjének finanszírozására az európai és magyar adófizetők 1 milliárd forintot költöttek.
Egymásnak számlázó és hitelező cégháló
A legtöbbet a magyar Teqball-leányról tudhatunk meg: 2020-as 3,5 milliárdos árbevételéből 409 millió származott belföldről, ennek egy jelentős része pedig állami forrásokhoz kapcsolódik. A teljes bevételből 2020-ban 65 százalék Írországból, 20 százalék Svájcból, 4 százalék Luxemburgból származott. A céges adatokból azt lehet kiolvasni, hogy az exportbevétel közel 100 százaléka a kapcsolt vállalatoktól érkezett.
Írországban is van Teqball-érdekeltség, Luxemburgban az anyavállalat működik, Svájcban pedig a Fiteq nevű civil szervezet működött, bár ez már Budapestre költözött azóta. Ezen kívül Svájcban egy Swiss Teqball AG is működik, ám Svájcban nem megismerhető egy vállalat tulajdonosa, csak az ügyvezetője ismert: Michael Bernasconi, a svájci teqball szövetség elnöke.
Az MLSZ és a tao segít
A magyar kormány évente 100-200 milliárd forinttal támogatja a látványsportokat a sport tao révén. Ennek legnagyobb része a labdarúgó-szövetséghez és -egyesületekhez jut el. Ők ebből sporttevékenységükhöz kapcsolódóan – nagyon leegyszerűsítve – arra költenek, amire indokoltnak tartják, a klubok esetében a szövetségnek el kell fogadni terveiket.
A klubok nem törik magukat, hogy teqballasztalokat vásároljanak, az MLSZ központilag egyszer vásárolt egy nagyobb mennyiséget a Teqball Kft.-től, amelyet az 1890 MLSZ-tag sportszervezet között osztott szét, pályázati formában: 10 százalék önrészt kellett vállalni. A 600 darabos beszerzésre 419 millió forintot költöttek, amiből 329 millió forint tao támogatásból – tehát adófizetői forrásból -, 90 millió forintnyi*300 ezer dollár pedig FIFA Forward támogatásból származott.
Ez alapján egy asztal ára 775 ezer forint volt. A cég honlapján jelenleg egymillió forint körüli áron kínálja ezeket, a legolcsóbb sportszerek is 525 ezer forintba kerülnek.
A teqballasztalok iránti csekély klubérdeklődést a magyar tao-rendszer mutatja meg. A sportegyesületek egyéb tao forrásból, saját akaratukból is vásárolhatnának teqballasztalokat. Az MLSZ nyilvántartásából az olvasható ki, hogy a tao-rendszer kezdete óta 46 darabot vettek így, ami 35 millió forintos állami segítséget jelentett a Teqball Kft.-nek*Az MLSZ-program átlagárát figyelembe véve, ami alacsonyabb a mostani eladási árnál..
Összességében a teqball-eladásokból 2020 végéig befolyt 7 milliárd forintból így 490 millió az MLSZ-en keresztül érkezett. A cégnél úgy látják, hogy ez arányaiban nem igazán tekinthető jelentős megrendelésnek.
Az állami, uniós támogatások, a tao és egyéb MLSZ-forrásokból összesen 1,5 milliárd közpénzes támogatásban részesült a Teqball Kft.
Az asztalok számát érdemes összevetni azzal, hogy Magyarországon 2020-ban 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Ami pedig a teqball népszerűségét a profi focisták között szintén megmutathatja, hogy az MLSZ működésében egyetlen darab asztal van a Telki Edzőcentrumban. Ez alapján nem látszik, hogy a profi magyar focistákat olyan nagyon motiválná az eszköz használata.
Az állami támogatások és megrendelések szerepe azonban a jövőben csökkenhet. A Teqball Kft. tervei szerint 2022-ben a magyar kft. mintegy 30 ezer asztalt értékesíthet, 8 milliárd forint értékben. Ezt a nagy előrelépést a Decathlon online hálózatával, illetve az Amazon webáruházzal kötött megállapodások segíthetik. A tájékoztatás szerint előrehaladott tárgyalásokat folytatnak licencmegállapodásokról olyan futballklubokkal, mint a Manchester United, Liverpool, Manchester City, Chelsea, Tottenham, PSG, Barcelona. Emellett új disztribútorokkal az eddigi piacokon kívül Katarban, Kuvaitban, Dubajban és az EU számos országában is megjelennek a cég tájékoztatása szerint.
Külföldön és itthon adományozott asztalok
Magyarország elszaporodtak a játszótereken és a parkokban a teqballasztalok, szubjektív megfigyelésünk szerint a kihasználtságuk legalábbis vegyes, többnél is ritkán látni, hogy használnák. Így a tömegigény helyett egyelőre valószínűleg inkább a kormányzati támogatásnak köszönhető az asztalok feltűnése. A hazai falvak és városok önkormányzati újságjaiban gyakran találkozhatunk hasonló örömhírrel:
Átadták Telki első közterületi Teqball-asztalát. A világszerte népszerű magyar találmány az új sportcsarnok előtti füves területen várja azokat, akik kipróbálnák, vagy akik máshol már megszerették, és most élve a lehetőséggel profi szintre fejlesztenék tudásukat ebben az egyedülálló sportágban.
A híradás szerint az egymillió forintos asztalépítést nem a település, hanem a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) fizette.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalosként is aktív volt, minisztériumában is sok pozíciót kaptak sportolótársai, ami érhetőbbé tenné, hogy miért finanszíroz ilyen beruházást belföldön a külügyi tárca. A KKM közérdekű adatai, a közbeszerzési adatbázisban kutatva azonban nyoma sincsen, hogy a kormány vásárolt volna a Teqball Kft.-től asztalokat. Megkerestük a minisztériumot, ahol kérdésünkre elmondták, hogy egyetlen asztalt vásároltak, amit a Türk Tanácsnak ajándékoztak. Ahogy a KKM-nél felhívták figyelmünket, a telki hírben hibásan szerepel, hogy ők ajándékozták az asztalt.
Talán csak a minisztériumot tévesztették el Telkiben, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról számolt be, hogy 69 kistelepülés általános iskolája és hét egyetem is kapott teqballasztalokat – a bejelentés azt nem említi, hogy ki fizette ezeket. A szerződés a közérdekű adatok között nem tűnik fel, sem együttműködési, sem vállalkozási szerződésként. Közérdekű adatként megküldték a szerződést, ami 69 általános iskola és még hét egyetem számára biztosít egy-egy asztalt, amit a Teqball térítésmentesen ajánlott fel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kiemeli az éves költségvetési beszámolójában, hogy 20 milliárdos keretéből a Feltörekvő Sportágak Tehetséggondozó Programja keretéből jutott a teqballnak is. Közérdekű adatkérésünkre nem adtak választ cikkünk megjelenéséig.
Szijjártó, az utazó porszívóügynök
Nem csak itthon aktív a magyar állam teqballasztalok osztogatásban: Szijjártó Péter külföldön is adott át ezekből. 2021-ben Helsinkibe, illetve a Türk Tanács Főtitkárságára, Isztambulba is jutott. Menczer Tamás – aki egyrészt a KKM Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, másrészt a Magyar Teqball Szövetség jótékonysági bizottságának elnöke – öt asztalt adományozott az Ökumenikus Segélyszervezetnek. 2019-ben Düsseldorfban adott át a KKM egy asztalt, de ebben az évben Lisszabonba is jutott egy a helyi egyetemre. Az afgán erőknek 2020-ban a kivonuláskor adott át a magyar kormány egy teqballasztalt.
Annyira fontosnak tartja a magáncégnek végzett lobbizást a KKM, hogy még a 2019-es és 2020-as költségvetési összefoglalóba is bekerült (a csillagra kattintva olvasható)*A sportdiplomácia céljainak (a magyar sport eredményeinek, sporthagyományunk, sportkultúránk, sporttudományunk külföldi megismertetése, ezen keresztül a kedvező Magyarország-kép alakítása) megvalósítása érdekében 2019-ben a külföldi magyar intézetekben és külképviseleteken, illetve ezek közreműködésével összesen több mint 100 sportdiplomáciai projekt valósult meg világszerte. A projektek támogatták a hazai sportinnovációk, többek között a magyar sportinnováció, a Teqball népszerűsítését, a határon túl élő magyarok anyaországhoz fűződő kapcsolatainak erősítését, jubileumi megemlékezéseket kiemelkedő magyar sportolókról, sportszakmai tudás átadását nemzetközi partnereknek..
A kormányzati támogatás nem áll meg az anyagi támogatásban és a nemzetközi reklámozásban. 2020-ban hungarikummá, azaz kiemelkedő nemzeti értékké minősítették a teqballt. Sőt, 2020-tól a testnevelés-tanári képzés kimeneti követelményei közé is bekerült a teqball ismerete. Ebben az évben a Nemzeti Innovációs Díjat is elnyerte a termék, amit az Innovációs Szövetség a NKFIH támogatásával adományozott.
A jelentékeny fideszes és kormányzati segítséget az is érdekessé teszi, hogy Gattyán pártjában, a Megoldás Mozgalomban (MEMO) az elnök Gattyán György mellett az alelnöki feladatokat a teqball két alapítótársa, Huszár Viktor és Borsányi Gábor vállalta magára.
Miután a kormányzat anyagi és PR-tevékenységgel segítette a teqball tulajdonosait, azok a Fidesz számára előnyösnek tűnő pártalapításba kezdtek.
Igaz, a hasonló nagyságú állami üzleti kapcsolatokról Gattyán György rendszeresen elmondja, hogy a vagyonához képest jelentéktelen összegekről van szó. Azt egyébként még most sem lehet megmondani, hogy ténylegesen mekkora erőforrásokat mozdít majd meg a politikai siker érdekében, pedig a Forbes-interjúban emlegetett, a választásokig hátralévő száz nap fele már eltelt.
A nem is annyira eredeti szabadalom
Az állami kitüntetések, szuperlatívuszokban bővelkedő kormányzati megszólalások miatt az is érdekes, hogy a teqball esetében egyben biztosak lehetünk: egyáltalán nem különleges és előzmény nélküli. (Ettől persze még lehet élvezetes sport, sikeres vállalkozás alapja.) Borsányi Gábor, az egyik alapító egy interjúban el is mesélte, hogyan játszották a lábtengót az újpesti panelok között, tehát a pingpongasztalon focizás már régóta létezik.
Ami újdonság lehetne, az a görbített asztal. Csakhogy a szabadalmi bejelentések alapján az látszik, hogy már jóval korábban is létezett a teqballhoz hasonló eszköz. Hajlított pingpongasztalra már számos elképzelés volt, és focilabdával használható is létezett már 2010-ben is, van ugyanis egy kínai szabadalom erről. Emellett egy dél-koreai feltaláló az Egyesült Államokban 2017-ben kapott 2035-ig szadadalmi jogot a teqballasztalhoz erősen hasonlító sporteszközre. A magyarok nagy szerencséjére Európában nem kértek szabadalmat, így itt egy hasonlót még be lehet jegyeztetni.
A teqball tehát nem tekinthető forradalmi ötletnek.
A szellemi jogvédelem adatbázisait átvizsgálva az látható, hogy Borsányi Gábor használati mintaoltalmat kapott 2012-ben. Ennek azonban díjfizetés elmulasztása miatt Magyarországon megszűnt a hatálya. Erre a használati mintára több országban kért és kapott később jogot, ami máig érvényes. A mintaoltalom teljesen más kategória, mint a szabadalom, ez nem innováció, hanem a formatervezésre vonatkozik. Ettől még más színben, kicsit más formában bárki gyárthatja az asztalt.
A teqballasztalra a szabadalmat Borsányi nyújtotta be először Magyarországon 2012-ben, és európai szabadalmat is kapott végül 2018-ban – ebben az újdonságot azzal tudták elérni, hogy különböző módon lehet beállítani az asztal síkjának dőlését. Tehát nem maga az asztal vagy a focilabdás használata az újdonság – hiszen ilyenek már korábban is voltak.
2019-ben már egy tovább módosított eszközre is adtak be adtak be szabadalmi kérelmet, aminél már feltalálóként jegyzik Borsányi mellett Huszárt és Gattyánt is. Ezt még vizsgálják, azaz nem született meg a jóváhagyás.
A szabadalmi hátteret részletesebben is kifejtette és elmagyarázta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFIA) 2006 és 2014 közötti elnöke.
Ez alapján kissé visszás, hogy a magyar külügy és a kormányzat azzal kürtöli tele a világot, hogy valami igazán innovatív magyar sportötletet népszerűsítenek. A szabadalom pedig azért fontos kérdés, mert ha valóban kitörő népszerűségre tenne szert a teqball, akkor eléggé úgy fest, hogy kicsit más színekben és formában más is gyárthatná az asztalt. Egy pingpongasztalokkal foglalkozó gyártónak ez nem is lenne olyan összetett feladat, így pedig a – kis eséllyel bekövetkező – áttörő sportsiker sem garantálna feltétlenül üzleti eredményt.
Az AFP fotótárában például az alábbi képet találtuk: a leírás szerint teqballt játszik a mexikói válogatott a houstoni CONCACAF bajnokságon 2021 júliusában egy edzés előtt, de jól láthatóan nem a Teqball vállalat asztalán.
Szövetség Tuvalutól Szíriáig
Pedig van jelentős innováció a teqball körül: nemzetközi szövetséget is alapítottak a teqballüzlet szereplői – a Fédération Internationale de Teqball, avagy Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) honlapján 130 országot és területet is megneveznek.
Ennek érdekessége, hogy van például teqballszövetség a kilátástalan polgárháborúval küzdő Szomáliában, Szíriában és Jemenben, továbbá a 12 ezer lakosú Tuvaluban. A szinte minden nemzetközi együttműködéstől elzárkózó, a világ lekeményebb diktatúrái közé tartozó Türkmenisztán, vagy a szintén diktatórikus, Ázsia egyik legszegényebb országának számító Tádzsikisztán esetében is felmerülhet, hogy mennyire végezhet valós tevékenységet a helyi szövetség. Sok esetben a szövetségek honlapja a FITEQ aloldala, közösségi médiás megjelenéseik alig néhány kósza látogatót vonzanak.
A FITEQ-et 2021 júniusában jegyezték be Magyarországon, a svájci székhelyét ekkor helyezte át. Emiatt még beszámolói nem ismertek, így nem tudjuk, mennyi pénzből gazdálkodnak, ki finanszírozza őket, és mire költenek. A szervezet vezetését Gattyán, Borsányi és Huszár viszi.
A főtitkári feladatokat ifjabb Marius Vizer látja el. Ő Marius L. Vizer romániai üzletember, korábbi cselgáncsozó, 2007 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) elnöke. A párhuzam a FITEQ-kel, hogy ez szintén Lausanne-ból Budapestre tette át a székhelyét még 2019-ben. Vizer azzal került be a magyar hírekbe, hogy hívására ékezett Budapestre Vlagyimir Putyin a budapesti dzsúdó vb-re. A cselgáncsos vonal nem jöhetett rosszul, több teqball szövetség vezetőjénél feltűnik, hogy korábban a dzsúdóban voltak érdekeltek.
Összességében mindenesetre érdekes kísérlet lesz, hogy sok milliárd forintból egy vállalkozói kör sikeresen meg tud-e szerettetni egy sportot a világgal alulról jövő kezdeményezés nélkül. Az adófizetőknek már csak azért is megéri drukkolni, mert akarva-akaratlanul ők is a kísérlet finanszírozói lettek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átláthatatlan Gattyán-birodalomban csak a felnőtt tartalomban sejlik fel a pénzHa végigvesszük a publikus üzleti adatokat, akkor a nyilvánvaló rejtőzködés mellett azt látjuk, hogy csak a LiveJasmin van, alig más. | Gattyán és az állam milliárdjai együtt égnek el a teqballban | A politikába beszálló milliárdos nagyon hisz benne, hogy 10-20 éven belül megtérül most még erősen veszteséges befektetése, amelybe a kormányzat is besegített. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220213/gattyan-es-az-allam-milliardjai-egyutt-egnek-el-a-teqballban/ | 2022-02-13 11:56:00 | true | null | null | G7 |
Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.
A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. Novemberi gyűjtésünk során már 77 magyar magántőkealapot számoltunk össze, a Válasz Online pedig nemrég több cikkben is utánajárt, hogy kik rejtőzhetnek a struktúrák mögött.
Mi most azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. Legyűjtöttük a Dun & Bradstreet adatbázisából azokat a vállalatokat, amelyekben a nyilvánosan elérhető adatok szerint a tulajdonosok magántőkealapok, és az eredmény a legvadabb elképzeléseinket is felülmúlta:
az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőkealapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.
A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint*Az összesítésben csak egyszer vettünk minden céget figyelembe, de 11 cégben két vagy három alap is tulajdonos volt.. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (például ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.
A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. (Mivel a vállalati eszközök értékelése elég tág határok között mozoghat, ez inkább csak a nagyságrendre segít rávilágítani.)
A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, 5 százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján 2020-ban a magántőkealapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.
Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, akkor szemléletes lehet, ha a 10 éves profitot (pontosabban az EBITDÁ-t*kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) nézzük: ez 2287 milliárd forintot ad ki. Ha egy gondolatkísérlet erejéig eltekintünk attól, hogy a cégértékelés módszertana iparáganként eltérő – nem mindenhol érdemes nagyjából tízzel megszorozni az éves eredményt -, és csak a nagyságrendeket akarjuk kiemelni, akkor azt kapjuk, hogy
a magántőkealapok becslésünk szerint 2 ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.
Tiltott tulajdonosi információk
A 2014-es jogszabállyal*2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról bevezetett magántőkealapok olyan nyílt végű befektetési alapok, amelyek a befektetőik rájuk bízott vagyonát kezelik. Elindításukhoz legalább 100 ezer eurós vagyont kell befektetni, ám abban jelentősen eltérnek a pénzintézeti alapoktól, hogy itt senki nem vizsgálja és követi, hogy kinek a pénze áll az alapban.
A magántőkealap – ahogy neve is utal rá – egy olyan befektetési eszköz, amely csak egy tulajdonosi kör befektetéseit kezeli. A tőkealapnak semmilyen lényegi eleme nem nyilvános, de még csak nem is kell sehol sem vezetni, hogy ki a tulajdonosa – ahogy erre egyébként már az Index egy 2017-es cikke is rávilágított. Az alapok és az alapkezelők a tőkepiaci törvény szerint el sem mondhatják, hogy ki a valós tulajdonosuk.
A magántőkealapoknak nincs vezetése, ügyvezetője és tulajdonosa sem. Annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket – és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze is áll a magántőkealapban. Ez azonban hangsúlyozottan csak feltételezés lehet, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. A továbbiakban jobb híján az eddigi sajtóinformációk alapján és az alapkezelő tulajdonosi struktúrák szerint csoportosítjuk az alapokat.
Mészáros Lőrinc mindenek felett
Ezek szerint a 77 magántőkealapból 60 szorosan a NER-hez köthető, és Mészáros Lőrinc viszi a prímet a maga 13 alapjával. A magyar állam is képviselteti magát két alappal – a Magyar Fejlesztési Bank és az MNB alapítványok alapkezelője is indított ilyeneket.
Az alábbi lista azt mutatja meg, hogy az egyes magántőkealapokban feltehetően tulajdonos érdekköröknek mekkora vagyona és profitja köthető a magántőkelapokhoz. A 77 alap 24 tulajdonos körében van, és az egyes leányvállalatok 2020-as eredményeit a tulajdoni hányaddal arányosítva*A tulajdoni hányaddal arányosított adózott eredmény azonban érdemben nem tér el, 220 milliárd forint a minden cég összesített 227 milliárdos eredményéhez képest, mivel jellemzően – főként a Mészáros Lőrinchez köthető alapok – 100 százalékhoz közeli tulajdoni aránnyal rendelkeznek. a Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 217 milliárd forint adózott eredményt értek el 2020-ban.
Ez az összes magántőkealap által tulajdonolt cég profitjának 92 százaléka.
Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának 6 százaléka folyhatott be ebbe a csatornába.
A második helyen az Equilor Alapkezelő Zrt. áll. A 100 milliárdos mérlegfőösszegű magántőkelapos vagyonelemet kezelő Equilor 30 éve a magyar befektetési szolgáltatási piac meghatározó szereplője. A vállalat összesen közel 200 milliárd forintnyi vagyont kezel 22 befektetési alapban, közöttük nyilvános és zártkörű, ingatlan-, értékpapír- és magántőkealapokat, az utóbbiak ma már jelentős szerepet töltenek be. A teljes Equilor Csoport befektetési, vagyonkezelési és más pénzügyi szolgáltatások keretében közel 700 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, így az alapok ennek kisebb részét teszik ki. A független pénzügyi szolgáltató esetében tehát az valószínűsíthető, hogy tehetős magyarok pénzét kezeli, de a tulajdonosra következtetni nem lehet.
Az Equilor résztulajdonosai – Szécsényi Bálint, Gereben András – a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-vel is jelen vannak a listán. Szécsényi Bálintot Tiborcz István barátjaként emlegeti a hazai sajtó, illetve több projekt körül közösen tűnnek fel. Mivel Tiborcz István az egyik olyan prominens NER-milliárdos, aki saját alapkezelővel nem szerepel a listán, így ezen alapok esetében felmerülhet, hogy ezek hozzá is köthetők lehetnek.
A harmadik helyen ismét Mészáros árnyéka tűnik fel: a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként működő Kertész József Tamás a 75 százalékos tulajdonosa a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amiben 5 százalékkal rendelkezik Lacfi Endre ügyvéd is. Ő még a Gyurcsány-korszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként tevékenykedett. Ma már mindketten a Mészáros-birodalom jogi ügyeivel foglalatoskodnak.
Milliárdosnál nagyobb eredményhez még az OTP-alapok jutottak, illetve 600 milliós profitot realizáltak az MNB-alapítványokhoz köthető alapok is. A többi tulajdonos nem tűnik túl ügyes gazdának: az 51 alap tulajdonában 235 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalat van, ezekkel azonban 2,3 milliárdos veszteséget sikerült elérniük.
Az alapok és tulajdonosaik listáját alább lehet böngészni, a grafikon alján lehet lapozni:
Kevés esetben tudjuk, hogy teljes bizonyossággal ki áll a befektetések mögött. Az OTP-nél kérdésünkre elmondták, hogy minden alap esetében az OTP a befektető, több esetben más intézményi befektetőkkel közösen. Azt is biztosan tudhatjuk, hogy az állami kötődésű alapkezelők is a saját forrásaikat kezelik, az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi szüksége van magának a magyar államnak a magántőkealapok használatára. Ugyanis még a 100 százalékban állami Magyar Fejlesztési Banknak is van saját magántőkealapja*MFB Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap.
A magántőkealapok alapvetője célja ugyanis az lenne, hogy a befektetéshez kevésbé értő, és/vagy abban aktívan részt venni nem kívánó befektető egy professzionális szervezetet bíz mag a vagyon kezelésével.
A Mol esetében is érdekes kérdés, hogy a befektetőik pénzét miért akarják befektetni az energetikai vállalatcsoporton kívül, ráadásul külső vagyonkezelővel. Tőzsdén jegyzett vállalatként a jelentős befektetésekről, egyéb tranzakciókról tájékoztatni kell a nyilvánosságot – mégsem találtunk a beszámolókban egyetlen utalást sem, hogy miért és milyen eredménnyel fialtatja a befektetők pénzét tőkealapoknál.
Különösen érdekes a Mol esetében a tőkealapok kérdése, hiszen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az ország legnagyobb vállalatának a vezetése mellett is aktív a befektetési piacon. A Gran Private Equity 80 százalékos tulajdonosaként jelentős hazai befektetőnek is számít. A Gran Private Equity korábban a visszaélésekkel terhelt, 130 milliárdos uniós Jeremie-pénzek kapcsán került reflektorfénybe: Hernádi rokona és Garancsi István kormányközeli vállalkozó cégeihez helyezte ki a többségében uniós forrásból származó befektetéseket.
A Mol a Lead Ventures alapba szállt be, ami egy volt molos, Galácz Ábel tulajdonában lévő alapkezelőhöz tartozik. Emellett az állami MFB, az Exim és a Mol egy közös alapját, az Enter Tomorrow-t is ők kezelik. Az innovatív cégek esetében így a Mol a magyar állammal közös befektetést tartja hatékonynak. A kezelő és az alapok frissen indultak, nem volt korábbi eredménye, ezért kíváncsiak lettünk volna, hogy mi alapján esett rájuk a választásuk. Kerestük a Molt befektetéseivel kapcsolatban, de választ több heti várakozás után sem kaptunk.
Frissítés: cikkünk megjelenése után érkezett meg a Mol válasza. E szerint a Mol 2016-ban elfogadott hosszú távú stratégiájával összhangban vállalt szerepet a corporate venture capital típusú platformokban. Ennek során jellemzően az olyan korai fázisú befektetési lehetőségeket keresik a társbefektetőikkel közösen, amelyek a Mol stratégiájában megfogalmazott üzleti szegmensekben tevékenyednek, adott földrajzi lokáción belül, ami egyedülálló kombináció a régiós kockázatitőke-piacon. Ezektől pozitív pénzügyi teljesítményt várnak. Számukra a Lead Ventures kockázati tőkealap struktúrája megfelel ezen elvárásoknak: egyrészt azért, mert biztosítja a befektetések professzionális, transzparens és szabályozott kezelését, másrészt pedig az alapok társbefektetői révén a befektetési bizottságokban egyszerre van képviselve az ipari és a pénzügyi szemléletmód, ami egyedülálló a hazai alapkezelői piacon.
Van még egy érdekes kakukktojás a NER-válogatott magántőkealapok között. Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja feltehetően a Portus Buda Grouphoz köthető, akik a piarista rend vagyonkezelését végzik. Ők már a Jeremie-alapokban is részt vettek, így rendszeresen megtalálják a NER legdörzsöltebb figurái által felkarolt lehetőségeket, ami nem feltétlenül vet jó fényt az eleve átláthatatlan egyházi gazdálkodásra és finanszírozásra.
A Herius-1 Magántőkealap Sárhegyi István, egy 29 éves fiatalember tulajdonában lévő Herius Capital Zrt. kezelésében van. A magyar Elon Musknak is titulált űrjogászról a Szabad Európa készített portrét még 2021 februárújában. A sikeres karrierépítéshez fontos támaszt adhatott a családi háttér.
Sárhegyi édesanyja az a Bártfai Beatrix ügyvéd, aki azzal került be a magyar köztudatba, hogy részt vett Habony Árpád médiacégeinek megalapításában. Édesapja Sárhegyi Zoltán jogász, aki – a Szabad Európa cikke szerint – hosszú ideig a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban. Bártfai Beatrix főleg a Simicska-világban volt otthonos a Fidesz gazdasági holdudvarában. Férjével közös cégük, a Z. I. B. Consulting Kft. 2011 és 2012 között 3 milliárd forintos szerződést nyert el a területszerzésekkel kapcsolatban az állami út- és vasútépítésekhez a NIF Zrt.-től.
Összességében az látszik tehát, hogy a magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-kézben lévő magántőkealapokhoz, de a szabályozás miatt nem lehet biztosan tudni, kik a végső haszonhúzók.
Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat? | A Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százaléka | A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220214/a-meszaros-fele-alapokat-gazdagitja-a-magyar-cegek-profitjanak-6-szazaleka/ | 2022-02-14 12:04:00 | true | null | null | G7 |
Hadházy Ákos csütörtökön írt Facebook-oldalán arról, hogy a villában, amit 2015-ben vásárolt a Nemzeti Bank alapítványa azért, hogy ott kutatóközpontot létesítsen, Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám lakik. Azt írta, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa a házat néhány év később eladta, „most papíron Matolcsy Ádám barátjának Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik”.
Matolcsy Ádám az RTL Klub híradójának elismerte, hogy valóban lakott a villában, de hozzátette, hogy most éppen nem tartózkodik ott. Viszont lehet, hogy majd még fog, mert mint mondta, a tulajdonos nagyon rugalmas, akár hónapokra is kész bérbe adni az épületet.
A palotáról posztoló Hadházy Ákos úgy jutott arra a következtetésre, hogy Matolcsy Ádám ott lakhat, hogy az új felesége Insta-posztjaiban édes otthonként hivatkozott az épületre, ami a jellegzetes ablakformák és azok elhelyezkedése alapján könnyen felismerhető volt belülről is.
Péntek reggel megnéztük mi magunk is a kétségtelenül pompás palotát, ahol több helyiségben is égtek lámpák, de mozgolódás nem volt. Aztán több autóval munkások érkeztek, majd egy konténerszállító autó is betolatott az udvarra.
Az egyik szakember válaszolt néhány kérdésünkre, azt mondta, senki nincs a házban, ők pedig nem felújítani jöttek, hanem hogy „frissítsék” és kitakarítsák a villát. | Frissítik a villát, ahol Matolcsy Ádám lakott | Hadházy Ákos csütörtökön írt Facebook-oldalán arról, hogy a villában, amit 2015-ben vásárolt a Nemzeti Bank alapítványa azért, hogy ott kutatóközpontot létesítsen, Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám lakik. Azt írta, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa a házat néhány év később eladta, „most papíron Matolcsy Ádám barátjának Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik”. Matolcsy Ádám az RTL Klub híradójának elismerte, hogy valóban lakott a villában, de hozzátette, hogy most éppen nem tartózkodik ott. Viszont lehet, hogy majd még fog, mert mint mondta, a tulajdonos nagyon rugalmas, akár hónapokra is kész bérbe adni az épületet. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/18/frissitik-a-villat-ahol-matolcsy-adam-lakott | 2022-02-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021 tavaszán a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont adott át ingyen magánalapítványoknak. Ebben az időszakban ugyanis számos úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt” (KEKVA) jegyeztek be, amelyek ezután átvették többek között a hazai oktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Hasonló szervezetek már korábban is léteztek, például a Corvinus Egyetemet vagy az SZFE-t átvevő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium elitképző vagy Schmidt Mária Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa, amelyek már régebben is kaptak értékes állami vagyonelemeket. A tavalyi törvénnyel a folyamat új fokozatba kapcsolt, és alapítványi kézbe került az összes vidéki egyetem, valamint múzeumok és alkotóházak hálózata, illetve állami gazdaságok. Az újonnan létrehozott alapítványokról ebben a cikkben írtunk részletesen:
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok.
Az átszervezést sokan bírálták, amiért az alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését jelentette: a KEKVA-kat irányító kuratóriumokba nagyrészt kormánypárti politikusokat, köztük kormánytagokat neveztek ki, akiket egy friss alaptörvény-módosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.
Plusz 9 milliárd készpénz a vagyonkezelőknek
A KEKVA-k nemcsak az intézmények feletti irányítás jogát kapták meg, hanem hozzájuk kapcsolódó (illetve kevésbé kapcsolódó) állami ingatlanokat is, és esetenként milliárdos részvénycsomagokat is – hasonlóan a Corvinus Egyetem alapítványához (az egyetemet még 2019-ben alapítványosították), amely azért kapta meg a magyar állam MOL és Richter részvénypakettjét, hogy az osztalékból fedezhesse a kiadásait.
A közelmúltban Váradi József, a Corvinus-alapítvány kuratóriumának tagja az Átlátszó podcastjában azt mondta, az egyetem működési költségeinek nagy részét fizetni tudják az osztalékból. Más alapítványok azonban, ahogy látni fogjuk, aligha váltak önfenntartóvá, hiszen
a legtöbb KEKVA eleve nem kapott részvénycsomagot, és bár a törvény indoklása szerint függetlenné váltak „a mindenkori kormányzattól”, pénzügyileg nagyrészt továbbra is az államra vannak utalva.
Nézzük, hogy az elmúlt években mennyit fordított az állam a vagyonkezelő alapítványok működtetésére. A tavaly áprilisban bejegyzett KEKVA-k pénzügyi beszámolói még nem állnak rendelkezésre, azonban a Magyar Államkincstár legfrissebb, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában szerepel egy összesítés, amely az alakuló KEKVA-kra utal. A novemberi beszámolóban a „közfel-ot ell.közérd.vagyonkez.al.létes-hez,v.rész.pénzb.vagyoni jutt.nyújt-hoz szüks. forrás bizt.” rövidítés alatt az szerepel, hogy
a KEKVA-k számára tavaly év végéig több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként,
amelyből novemberig mintegy 3 milliárd forint érkezett be. Ebben persze nincsenek benne az alapítványoknak ingyen átadott, ezermilliárdos nagyságrendű ingatlan- és részvényvagyonok.
Kevésbé átlátható a gazdálkodásuk
Érdemes megemlíteni, hogy a költségvetésben az átalakítás után átláthatatlanabbá vált az alapítványok finanszírozása: a korábbi beszámolókban még szerepel, hogy egy-egy alapítvány (például a Mathias Corvinus Collegium vagy a Schmidt Mária-féle hálózat) mennyi működési támogatást kapott, míg az ideiben erről már csak egy összesítés érhető el.
A régebb óta működő vagyonkezelők pénzügyeiről pontosabb adatok állnak rendelkezésre – ezek alapján úgy tűnik, a kvázi-privatizációval költségeket aligha spórol az állam, hiszen a feltőkésítés ellenére az alapítványok működésére évről évre több közpénzt ment el. Erre a legjobb példa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) kormányközeli tehetséggondozó esete.
Két év alatt 230 milliárd a NER-elitképzőnek
Az MCC-t fenntartó alapítvány (korábban Tihanyi Alapítvány) 2020-ban vált közfeladatot ellátó vagyonkezelővé, ekkor az alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett.
Az induláshoz a szervezet (saját pénzügyi beszámolójuk alapján) mintegy 290 milliárd forintot kapott MOL- és Richter-részvényben és mintegy 4 milliárdot ingatlanokban.
Tulajdonába került például az egykori Munkásőrség Gellért-hegyi épülete, a korábbi pécsi Tiszti Kaszinó, de olyan, az oktatási tevékenységhez nem kapcsolódó ingatlanok is, mint a révfülöpi vitorláskikötő, és szintén Révfülöpön több mint 10 hektár terület, rajta többek közt egy kastéllyal.
A vagyonátadás évében az államtól kapott működési támogatás is megugrott: a bíróság civil szervezetek pénzügyi beszámolóit gyűjtő oldala szerint az MCC-fenntartó 2019-ban még kevesebb mint 100 millió forintos támogatást vett át a központi költségvetésből, a következő évben viszont már közel 600 millió forintot. A valóságban ennél jóval több készpénzt kaphattak:
az Államkincstár kimutatása szerint 2020-ban 130,8 milliárd forint jutott a szervezetnek a költségvetésből,
míg az előző két évben ennek töredéke, 300-300 millió forintot tüntet fel az Államkincstár. Ez a 130 millió az MCC Alapítvány beszámolójában is megjelenik mint sima pénzeszköz, miközben azt nem jelzik, hogy állami forrásról van szó.
Az MCC Alapítvány pénzügyi beszámolójából jól látszik a szervezet hirtelen gazdagodása:
Forrás: civilsznev.birosag.hu
A következő évben az RTL Klub Híradója közölte, hogy az azóta vagyonkezelővé alakult MCC Alapítvány további 100 milliárd forint állami pénzt kapott. Az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter azt mondta, a támogatásra azért volt szükség, mert „a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd”.
Havi egymilliós ösztöndíj élménybeszámolókért
Később, 2021 májusában a Transparency International megszerezte az MCC Alapítvány szerződéslistáját. Ez alapján a szervezet nagyjából 1,6 milliárd forintot költött el, töredékét a kapott vagyonnak. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy az alapítvány választott tisztviselőinek havi 399 ezer és 1,275 millió forint közötti tiszteletdíjat fizessenek. A legmagasabb, 1,877 milliós fizetést a főigazgató Szalai Zoltán kapta, ugyanakkor a kuratóriumi elnök és államtitkár Orbán Balázs nem kapott tiszteletdíjat. 2020-ban szintén extravagáns, évi 12 millió forintos „alkotói évet” hirdettek meg volt diákjaiknak.
A havi egymilliós ösztöndíjért cserébe a végzett hallgatóktól annyit kértek, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Emellett az alapítvány ingyenes utakat is megszervezett a hallgatóknak, a Telex decemberi cikke szerint például egy kanadai vadontúrára és grizzlyfarmra invitálták őket.
Utólagos támogatás tavalyelőtti emlékévre
Lassabban, de biztosan növekedett a Kapronczay Károly és Schmidt Mária nevével fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) is, amely tavaly májusban, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején lett hivatalosan vagyonkezelő.
A szervezet azonban már sima közalapítványként is egyre nagyobb intézményi vagyonnal gazdagodott: 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. Ezzel párhuzamosan az alapítvány egyre növekvő közpénztámogatást kapott (2017 és 2020 között mintegy egymilliárddal nőtt a költségvetési bevételük saját beszámolóik szerint), igaz, a legnagyobb támogatást nem ezzel, hanem az ’56-os emlékévvel kaszálhatták.
Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu
Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.
Kapronczay és Schmidt mellett a KKETTK kuratóriumának szintén tagja Lánczi András, a Corvinus rektora, aki az MCC Alapítványban is tisztséget tölt be, valmint Martonyi János volt külügyminiszter, és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is.
A KKETTK pénzügyi beszámolói szerint 2020-ban, a vagyonkezelővé válás előtt 5,5 milliárd forintot kapott a költségvetéstől működési támogatásként. Az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint pedig a közalapítvány és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül mielőtt KEKVA lett volna belőle.
Arról, hogy vagyonkezelőként mennyi pénzt kapott a KKETTK, egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egy novemberi közbeszerzési értesítőből viszont kiderült, hogy
a friss KEKVA tavaly év végén további 700 millió forintot kapott a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára.
Igaz, az emlékév még 2020-ban volt, a programok viszont még nem értek véget. A KKETTK által kiírt közbeszerzést egyedüli indulóként a kormányplakátok (például a „Magyarország előre megy”-kampány) gyártásáról ismert New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerte meg.
Újabb 700 millió forintot költhet a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire Schmidt Mária alapítványa | atlatszo.hu
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és…
Az egyetemek alapítványi tulajdonba adása szintén nem jelenti feltétlenül azt, hogy az intézmények pénzügyileg függetlenebbé váltak volna az államtól, sőt, a tapasztalat sokszor éppen az, hogy több állami támogatásra számíthatnak, mint az állami kézben maradt egyetemek. Ahogy korábban írtuk, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2021-es egyetemi pályázatain hallgatói létszám arányában jobban szerepeltek egyes alapítványi egyetemek: a 20 ezer hallgatót oktató Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert az államtól, míg a kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot.
A 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Ezzel szemben a szintén 20 ezer hallgatóval rendelkező BME csak 2,75, a mintegy 28 ezres ELTE 3 milliárdot nyert.
A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | atlatszo.hu
2A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele.
Címlapkép: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tisztségviselői sajtótájékoztatón (forrás: mcc.hu) | Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé | Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/09/milliardos-koltsegvetesi-tamogatast-is-kaptak-a-kekvak-az-ingatlanok-melle/ | 2022-02-09 09:52:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
Atlétikai edzőpályák és egyéb kivitelezési munkák címmel írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) tavaly év végén. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a Szabadtéri Edzőpályák (ATE) létesítménye az új Atlétikai Stadionban megrendezésre kerülő atlétikai versenyek lebonyolításához szükséges új bemelegítő pályákat, a hozzájuk tartozó klubházat, valamint a téli edzéseket kiszolgáló dobófészert foglalja magában.
„Az edzőpályák kivitelezését megelőzően szükséges az itt található épületek elbontása, valamint a munkák elvégzéséhez egy ideiglenes árvízvédelmi védvonal kiépítése. Környezetvédelmi előírásként az edzőpályák területén monitoring kút hálózat létesítése és üzemeltetése szükséges. További feladat a csepeli I. rendű árvízvédelmi védmű egy szakaszának új nyomvonalon történő megépítése, mely az ATE használatbavételének feltételez. Az új védvonal kiépítéséhez csatlakozóan egy sólyapálya kiépítése, és a Kvassay műtárgycsoport árvízvédelmi fejlesztésének elvégzése szükséges. Az edzőpályák külső környezetében infrastruktúra bontási, kiváltási és új út- közmű építésimunkáinak elvégzése szintén a beszerzés tárgyát képezi” – olvasható a leírásban.
A Szabadtéri Atlétikai Edzőpályák között lesz:
8 sávos 400 m-es szabványos futópálya,
8 sávos 100 m-es egyenes futópálya síkfutáshoz,
8 sávos 110 m-es egyenes futópálya gátfutáshoz,
2x távolugrás és hármasugrás,
2x rúdugrás,
2x magasugrás +1x magasugróhely kialakítható (opcionális),
8x súlylökés,
7x diszkosz- és kalapácsvetés,
1x diszkoszvetés,
4x gerelyhajítás.
Emellett épül egy 200 fő befogadására alkalmas külső, fedett-nyitott lelátó a Klubház edzőpálya felőli oldalán, egy 792,66 m² alapterületű, öltözőket, irodákat és célfotó helyiséget is magában foglaló Klubház épület, valamint egy 501,27 m² alapterületű, öltözőket és edzőtermet is magában foglaló Dobófészer épület. Az edzőpályák területén kertészeti munka részeként 9285 m² gyepesítés, illetve gyepszőnyeg terítés készül.
A kivitelezési munkákra január 19-ig lehetett jelentkezni, a beérkező ajánlatokról szóló döntést február 8-án töltötték fel rendszerbe. Ebben az szerepel, hogy
a LATEREX Építő Zrt. nettó 16,7 milliárd forintos, míg a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. páros nettó 15,8 milliárdos ajánlatot tett.
A nyertes az utóbbi duó lett, így hamarosan velük köthet szerződést a BMSK. A két cég jelezte, hogy alvállalkozóként a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-t valamint a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t is bevonja a munkálatokba.
Mészáros, Mészáros és a Mészáros-gyerekek
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapították meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el, 2020-ban pedig már 44,5 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak 4,2 milliárdos adózott eredmény mellett.
A sikerhez vélhetően hozzájárultak a nagy összegű állami beruházások is. Többek között a Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért, a Swietelsky Kft.-vel 25 milliárd helyett 40 milliárdért újítják fel az Iparművészeti Múzeumot, míg a nemzeti filmstúdiót a Market Zrt.-vel és a Duna Aszfalttal közösen 30 milliárdért fejleszthetik. Közel kétmilliárd forintért dolgozhatnak a telki futballparadicsomon, de a felcsúti víztározó turisztikai célú fejlesztése is rájuk hárul, akárcsak a felcsúti iskola megépítése 4,5 milliárd forintért vagy a Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése.
Milliárdos megbízás: a Mészáros-gyerekek cége is profitál a kórházfelújításokból | atlatszo.hu
Épp csak egy napja írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család ÉPKAR Zrt.-je 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet „B” épületén, máris újabb tendert húztak be a két családhoz köthető cégek a kórházfelújítások kapcsán. Ezúttal a Mészáros-gyerekek FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je kapott megbízást intézményfelújításra az Épkarral közösen.
A Mészáros és Mészáros Zrt. éves forgalma az elmúlt öt évben 9,2 milliárd forintról 112,8 milliárdra nőtt, míg az adózott eredmény 1,7 milliárdról 15 milliárdra. A cég az utóbi időben sorra húzza be a hulladékkezeléssel és vízügyekkel kapcsolatos beruházásokat. Októberben például megírtuk, hogy ők végezhetik el a komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését Heves megye egyes térségeiben, de az Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén elnevezésű és a Rába és Rábca folyó árvízvédelmi fejlesztése című tendert is ők vitték el. Mindkettőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki.
Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor a Cservölgyi főművi vízellátó rendszer (ide tartozó csatornák Apátfalva-Mezőhegyes főcsatorna az Élővíz főcsatorna, a Déli-ág összekötő csatorna, a Rajtaerdei tápcsatorna és a Mezőhegyes-Peregi összekötő csatorna) kialakítását nyerték el nettó 21,8 milliárd forintért. A cég továbbra is a Mészáros Építőipari Holding Zrt., az pedig az OPUS GLOBAL Nyrt. tulajdonában van.
Egy nap, két Mészáros-cég, közel 100 milliárd forint értékű állami megbízás | atlatszo.hu
A ZÁÉV-ről és a Mészáros és Mészáros Zrt.-ről is kedden derült ki, hogy megnyertek egy-egy sokmilliárdos közbeszerzési eljárást. A leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinchez és családjához tartozó cégek tehát láthatóan 2022-ben is folytatják menetelésüket.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. hivatalosan 2019 óta a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A cég éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskán Aréna (190 milliárd forintért) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forintért) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A Magyar Építő Zrt. többségi tulajdonosa a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt., ami viszont a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. tulajdona. Előbbi a Tiborcz Istvánnal korábban üzletelő Paár Attila tulajdonában van, míg utóbbi a Szeivolt család érdekeltsége. A Magyar Építő Zrt. éves forgalma 27,4 milliárd forint volt 2020-ban, míg 2019-ben 46,2, 2018-ban pedig 49 milliárd. Az adózott eredmény 1,8 és 3,6 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Mindez nem meglepő, hiszen a cég a Magyar Zene Háza vagy a Román Csarnok mellett olyan egyéb, milliárdos beruházásokban is érdekelt volt, mint a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása és 46 milliárdos kőbányai gigasportcsarnok.
Hogy a felsorolt cégek hogyan tűnnek fel egymás ellenfeleként, partnereként vagy alvállalkozójaként, többször is beszámoltunk. Legutóbb ebben vagy ebben a cikkben.
Dömötör listája: kormányközeli cégekhez vándorolt a kulturális felújításokra szánt források több mint fele | atlatszo.hu
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Átlátszó montázs/Pixabay.com/MTI | Egyszerre 3 Mészáros-cég dolgozhat ugyanazon a projekten: 15,8 milliárdért építhetnek atlétikai pályákat | Bár a nyerteseket hivatalosan még nem jelentették be, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. építhet atlétikai pályákat a BMSK megbízásából. A nyertes páros alvállalkozókat is bevon a projektbe, méghozzá a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/09/egyszerre-3-meszaros-ceg-dolgozhat-ugyanazon-a-projekten-158-milliardert-epithetnek-atletikai-palyakat/ | 2022-02-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Elutasítjuk a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban, mert Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő, részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek” – írta Varga Judit igazságügyminiszter tavaly augusztusban az aktuális „brüsszeli támadásokra” válaszul.
Ezt azért idézzük szó szerint, mert a kormányzati honlapon az elmúlt három évben ez az egyetlen mondat jelent meg a bejelentővédelem szabályozásáról.
Hogy a „nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő” korrupcióellenes fellépés továbbfejlesztésére mégis lenne még tér, arra talán a legjobb példa az, hogy Völner Pál Varga Judit helyetteseként úgy tudott az ügyészségi gyanú szerint éveken keresztül korrupciós bűncselekményeket elkövetni, hogy azt az igazságügyi tárca nem észlelte, illetve nem akadályozta meg.
A hatékony bejelentővédelmi rendszer kapcsán tett miniszteri nyilatkozat által jelzett nemzeti büszkeség szintje emellett azért sem tűnik hitelesnek, mert a magyar kormány az egyedüli az Európai Unióban, amely a visszaéléseket bejelentő személyek védelmét jelentősen kiterjesztő uniós irányelv szerinti nemzeti szabályozás elfogadása érdekében mindezidáig semmilyen lépést nem kezdeményezett.
EU Whistleblowing Monitor
The EU Whistleblowing Monitor is an interactive database that keeps track the progress of transposition of the EU Directive on Whistleblowing across all 27 Member States.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2019 őszén fogadta el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelvet, amely a közbeszerzésektől a közlekedésbiztonságon át a közegészség védelméig számos területen ír elő európai minimumfeltételeket az uniós jog megsértését bejelentő whistleblowerek védelmére. E védelem többek közt a munkajogi és egyéb megtorló intézkedések alkalmazásával szemben követel meg a jogsértő munkáltatót vagy állami szervet sújtó szankciókat, részletes eljárásrendet rögzít a bejelentések transzparens, de a nyilvánosság elé lépni nem akaró bejelentő személyét védő kivizsgálására, illetve támogatási intézkedéseket (például ingyenes jogi tanácsadás, költségmentes jogérvényesítés) rendel bevezetni a bejelentők védelmére.
A szabályozás a jogsértések belső kivizsgálását adja meg ugyan főszabályként, de egyrészt a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú önkormányzatoknál és az 50 főnél nagyobb vállalkozásoknál „valós és hatékony” bejelentési csatornákat kell majd létrehozni, másrészt a tagállamoknak „független és autonóm” külső bejelentési csatornákat is működtetniük kell.
Magyarország esetében a bejelentővédelmi irányelv átültetése a meglévő, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényen alapuló bejelentővédelmi szabályozás teljes áttekintését kell, hogy jelentse. A hatályos törvény ugyan az irányelv minden fontos szabályozási tárgykörét szabályozza (kivizsgálás, megtorlás elleni védelem, a bejelentések nyilvántartása, illetve a jelenleg az alapjogi biztosnál lévő vizsgálati jogkör mint külső kivizsgálási eszköz), ám az irányelvi szabályozás jóval részletesebb és konkrétabb, ezért még minimalista hozzáállással is közepes terjedelmű, több tucat rendelkezést érintő törvénymódosítás szükséges.
A magyar jogharmonizációs gyakorlat és a téma iránti érzékenység alapján eleve valószínűtlen volt, hogy gyors lesz az átültetés, de hogy el is maradt, az még ezekkel együtt is meglepő.
Az irányelvnek megfelelően megalkotandó tagállami szabályozást 2021. december 17-étől kellene alkalmazni. Ennek ellenére még csak hét tagállam ültette át az irányelvet, azaz a jogalkotási folyamat a tagállamok többségében – jellemzően a „piacbarát” minimumszabályozás és a szélesebb körű, az irányelvi minimumot meghaladó megoldások támogatói közötti vita miatt – elhúzódott.
Ugyanakkor a többi késésben lévő tagállam mindegyikében a nyilvános szakaszában jár már az előkészítés: van, ahol már parlament előtt van a javaslat (például Szlovákiában és Hollandiában), van, ahol még csak a jogszabálytervezet nyilvános konzultációja zajlik (például Lengyelországban, Spanyolországban és Szlovéniában), a németeknél az új kormánykoalíciós megállapodásba is bekerült a feladat, de még a nyilvános jogszabálytervezetet még nem publikáló Görögországban, Olaszországban és Ausztriában is folytak már nyilvános konzultációk és viták, illetve tárgyaltak a kormánytól független testületek az átültetésről.
A magyar kormány tehát egyedül maradt az Unióban azzal, hogy – a hatékony antikorrupciós intézkedések iránti minden elvi és szóbeli elköteleződése ellenére – mindeddig egy szót sem vesztegetett a nyilvánosság előtt erre az ügyre. Annak, hogy a kormányzat egyáltalán dolgozik a – saját jogharmonizációs adatbázisában egyébként megjelenő – feladaton, nyomát csak egy közérdekű adatigénylésre tavaly júniusban küldött válaszban találtuk, amely szerint az Igazságügyi Minisztériumban akkor „az irányelv átültetését végrehajtó törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztés előkészítés alatt” állt.
A politikai logika alapján persze könnyen érthető, ha a kormány nem tartotta szerencsésnek azt, hogy az országgyűlési választás előtti hónapokban ebben a tárgyban törvényjavaslatot nyújtson be. Ennek azonban egészen biztosan nem az az oka, hogy a magyar korrupciós stratégia kiemelkedő, a bejelentővédelmi rendszer pedig hatékony lenne. | A határidő lejárta után a kormány még mindig nem fogott hozzá az uniós bejelentővédelmi irányelv átültetéséhez | Az átültetési határidő tavaly decemberben járt le, de Magyarország mostanáig egyedüliként még egy közzétett jogszabálytervezetig vagy nyilvános konzultációig sem jutott el. Nyilvános adatokból csak annyit lehet kideríteni, hogy a feladaton elvileg – a korrupció megelőzésének nehézségeit a Völner-ügy kapcsán közvetlenül is megtapasztaló – Igazságügyi Minisztérium dolgozik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/16/a-keteves-hatarido-lejarta-utan-a-kormany-meg-mindig-nem-fogott-hozza-az-unios-bejelentovedelmi-iranyelv-atultetesehez/ | 2022-02-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is. A Századvég által készített közvéleménykutatások és elemzések mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről. A felméréseket éppen ezért előszeretettel idézik a kormánypárti médiában, és a csoport több tagja is nyíltan kiáll a Fidesz mellett, ami drága állami megbízásokkal hálálja meg a lojalitást.
A Századvég-csoport egyik stabil ügyfele az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely már 2012-ben is milliárdos értékben bízta meg „közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok” ellátásával a nyíltan Fidesz-barát elemzőket.
Tanulmányok 10 milliárdért
Az ITM igényei azóta se változtak: ahogy 2012 óta többször is, 2020 márciusában is kiírt egy közbeszerzést „Magyarország Kormánya magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmánykészítési tevékenységek megrendelése” tárggyal.
A nyílt eljárásra csupán egyetlen ajánlat érkezett, melyet a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nyújtott be közösen. Nem meglepő módon el is nyerték a 2022 végéig szóló munkát, az ITM 2020 májusában kötött velük szerződést.
A megbízás értéke nettó 9,34 milliárd forint.
A feladat része havonta több közvéleménykutatás készítése, valamint tanácsadás társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi kapcsolatok témákban, emellett kutatások és elemzések végzése, továbbá évente 16 db tanulmány (egyenként min. 400 000 leütés) készítése előre egyeztetett témákban és menetrendben.
Mindez azonban nem volt elég: az Innovációs Minisztérium 2021 szeptemberében aláírt egy új szerződést a két Századvég-entitással, az alapítvánnyal (aminek neve időközben Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványra változott) és a Századvég Konjuktúrakutató Zrt.-vel. Az új megbízásnak csak az eredményét jelentették meg a Közbeszerzési Értesítőben, a munkára való felhívást nem, mert kapcsolódott az előző közbeszerzéshez, így ezt is versenytárs nélkül nyerték a századvégesek.
A másik tender értéke nettó 757 millió forint.
A megbízás tárgya „kiegészítő kormányzati szakpolitikai tanácsadás”, és a feladat részét képezi stratégiai tanácsadás „az alapprojektben felmerült és új aktuális szakpolitikai tanácsadási szükségletek alapján”, valamint 2021. évben 7 db tanulmány (egyenként min. 400 000 leütés) készítése előre egyeztetett témákban, különböző szakpolitikai kérdésekben.
Vagyis az első megbízás keretében 2020-ban és 2021-ben is 16-16 tanulmányt kellett leszállítania a Századvégnek, a második szerződés keretében pedig még 7-et 2021-ben, vagyis összesen 39 darabot ebben a két évben. Bár a feladatok között szerepelt közvéleménykutatás és tanácsadás is, az kevéssé konkrét és megfogható, ezért számolhatjuk úgy, hogy
az ITM bő 10 milliárd forintot fizetett 39 tanulmányért, vagyis egy anyagért közel 259 millió forint közpénzt adott.
Nincs lista, és nem adják ki őket
A második szerződés nyilvánosságra kerülése után közadatigényléssel fordultunk az Innovációs Minisztériumhoz: kikértük a tárcától a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2020 eleje és 2021 októbere között írt tanulmányok listáját, amely tartalmazza a tanulmányok címét, tárgyát, oldalszámát és dátumát.
A minisztérium először a kormányzati szokásoknak megfelelően meghosszabbította a válaszadási határidőt 45 nappal a koronavírus-járványra hivatkozva. Azt írták, hogy „az adatigénylés 15 napon belüli teljesítése valószínűsíthetően az Innovációs és Technológiai Minisztérium veszélyhelyzeti kormányrendeletekben foglalt feladatai, valamint az Operatív Törzsben való tagságból eredő feladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné”.
Végül december elején közölte az ITM, hogy nincs olyan lista a Századvég-tanulmányokról, amilyet kérünk.
Bár ez némileg meglepő volt, nem álltunk le azon töprengeni, hogy akkor vajon milyen listája van a minisztériumnak, illetve van-e egyáltalán, hanem komplexebben közelítettük meg az ügyet. Egy újabb közadatigénylésben kikértük az ITM-től a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2020. 01. 01. és 2021. 10. 18. között írt tanulmányokat.
Ezt ugyanazzal a szöveggel, mint az előző igénylésünket, december 20-án a koronavírus-járványra hivatkozva meghosszabbították, majd végül január 21-én válaszoltak érdemben.
Az ITM nem adta ki a tanulmányokat arra hivatkozva, hogy azok döntésmegalapozó adatok, ezért 10 évig nem nyilvánosak. Vagyis titkosak.
Nem nyugszunk bele a minisztérium válaszába, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk, mert szerintünk a közvéleményre tartozik, hogy milyen tanulmányokat írt a Századvég 10 milliárd forint közpénzből.
Címlapkép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Euroskills Graz 2021 versenyen Magyarországot képviselő fiatalok és az őket felkészítők elismerése alkalmából rendezett ünnepségen a Pesti Vigadóban 2021. október 19-én. (forrás: Bruzák Noémi/MTI) | Titkolja az Innovációs Minisztérium a 10 milliárdos Századvég-tanulmányokat | 2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadásra és tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzését nettó 9,3 milliárd forint értékben. 2021-ben a Századvég-entitások egy ugyanilyen feladatokra kiírt tendert nyertek az ITM-től nettó 757 millió forint értékben, összesen tehát bő 10 milliárd forint közpénzről van szó. A minisztérium azonban nem hajlandó kiadni a két megbízás keretében készült Századvég-tanulmányokat arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagok, ezért 10 évig titkosak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/02/09/titkolja-az-innovacios-miniszterium-a-10-milliardos-szazadveg-tanulmanyokat/ | 2022-02-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négy év alatt több mint 48 milliárd forint közpénzt bocsátott a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójához, Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány rendelkezésére egy, a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat. Az indoklás szerint ugyanis erősíteni kell az alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.
A határozat alapján a jövőben
a Magyar Kultúráért Alapítványon (MKA) keresztül kell biztosítani az Anyanyelvápolók Szövetségének támogatását;
a Magyar Művészeti Akadémia és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság művészeti ösztöndíjrendszere az eddigi működtetője, a MANK helyett szintén a Magyar Kultúráért Alapítványhoz kerül;
a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely működtetéséhez szintén az MKA bevonásával kell biztosítani a támogatást;
valamint az MKA feladata lesz a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítása is.
Minderre a mostani rendelet 2025-ig előre biztosítja a forrásokat, pontosabban utasítja a pénzügyminisztert, hogy tegyen így. Az MKA
2022-ben 12 725 660 000 forint többletforrást kap,
2023-ban 12 591 500 000 forintot,
2024-ben 11 571 540 000 forintot,
2025-ben pedig 11 281 540 000 forintot.
A határozatot Orbán Viktor írta alá, akiről Demeter épp a napokban jelentette ki, hogy „az a jó benne, hogy százszázalékos politikus”, és akit korábban – a számoknál maradva – 110 százalékos támogatásáról biztosított. | Demeter Szilárd alapítványát 48 milliárd forintnyi közpénzből erősítik meg | A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20220217_Demeter_Szilard_alapitvanyat_48_milliard_forintnyi_kozpenzbol_erositik_meg | 2022-02-17 19:29:00 | true | null | null | HVG |
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence? | Demeter Szilárd ünnepeltetni akarta magát, ezért két évet csúszott egy átadó | A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202207__digitalizacio_azoszkban__demeter_szilard__csusztatasok__atvilagitas | 2022-02-17 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt. | Polgármesterek bukhatnak bele, mert nem vették észre, hogy változott a róluk szóló törvény | Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202207__polgarmesterek_cegtisztsege__osszeferhetetlenseg__jogbizonytalansag__dijugratok | 2022-02-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Még mindig nincs gyanúsítottja annak a több mint négy és fél éve folyó nyomozásnak, amelyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszéből nagyot szakító egyik vállalkozás, az Arton Capital elleni 2017-es rablás elkövetői után kutatnak – derült ki Polt Péter írásbeli válaszából, amit Demeter Márta ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére adott.
Pedig a rendőrség nagy erőket mozgósított, hogy elkapják az elkövetőket, akik 2017 áprilisában betörtek a letelepedési kötvényeket forgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnan jelentős mennyiségű eurót loptak el, és bizalmas iratokhoz is hozzáférhettek.
Az Arton Capital Hungary Kft.-t ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába.
Az ügyben már kezdetben felmerült, hogy a betörés belső munka lehetett, de legalábbis a rablókat belső ember, informátor segíthette. A betörők ugyanis a hátsó bejáraton jutottak be az irodába úgy, hogy saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival. | Letelepedésikötvény-biznisz: még mindig nincs gyanúsított | Lassan itt az ötéves évfordulója a bűncselekménynek, de az ügy nem mozdult előre. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220217_letelepedesi_kotveny_rablas_arton_capital | 2022-02-17 12:50:00 | true | null | null | HVG |
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | Rendezgették kicsit a Magyar Bankholdingot, megint Mészáros gazdagodhatott | A szuperbank végső tulajdonosait magántőkealapok rejtik, de Mészáros Lőrincet nem lehet nem észrevenni a háttérben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202207_magyar_bankholding_meg_egy_kis_rendezgetes | 2022-02-17 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a Magyar Nemzeti Bank, amely az ügyben bennfentes kereskedelem bűntett gyanújával feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.
Az MNB egy hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdén kívüli megbízásokkal összefüggésben sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései. A vizsgálat során megállapította, hogy az EST MEDIA Nyrt. (jelenleg: Delta Technologies Nyrt.) bennfentes jegyzékén szereplő egyik természetes személy, betöltött pozíciójából adódóan bennfentes információkról tudott, ezek nyilvánosságra kerülésüket megelőzően árfolyam befolyásolására alkalmas, lényeges információnak minősültek, és a Delta Systems Kft. EST MEDIA Nyrt. általi megvásárlására vonatkoztak.
Az információk birtokában tiltott bennfentes kereskedelmet megvalósító tőzsdén kívüli megbízásokat adott az érintett személy, aki a végrehajtott tranzakciók során a vizsgált időszakban több mint 11 millió darab EST MEDIA-részvényt adott el.
A jegybank a közleményében kiemelte: a magánszemély olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta. Ez sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételekkel vegyenek részt a tőkepiaci kereskedésben.
Emlékeztettek, hogy bennfentesnek tekintendő minden olyan, pénzügyi eszközzel összefüggő pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény és a MAR tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött ügyleteket.
A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés különös súlyú a tőkepiac biztonságos, zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat – olvasható az MNB közleményében. | 64 millió forintra büntetett az MNB bennfentes kereskedelem miatt egy magánszemélyt | Az MNB egyúttal feljelentést is tett az ügyben a Fővárosi Főügyészségen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220216_mnb_est_media_birsag | 2022-02-16 12:40:00 | true | null | null | HVG |
Győzelemként értékeli a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), hogy megsemmisítette a Fővárosi Bíróság a Déli körvasút nevű, egymilliárd euróba kerülő projekt környezetvédelmi engedélyét. A döntés emelkett új eljárásra kötelezte a hatóságot és a hat, közpénzből fizetett jogásszal felálló alpereseket, a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF).
A Telex emlékeztet rá, hogy a Déli körvasút kialakítását a BFK által készített Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fő, városon belüli elemének szánták volna. A terv szerint ez újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segítené a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.
A VEKE úgy fogalmaz,
"Ez az a projekt, amely teherforgalmi korridort akar csinálni Budapest belsejéből, és minden létező uniós forrást elnyelne más projektek elől az elkövetkezendő évtizedben."
Ezt az állítás az is alátámasztja, hogy a Déli Körvasúttal kapcsolatos legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt.. A kilométerenként 56 milliárd forintos árat a közlekedési szakemberek is elképesztőnek találták, ugyanis Bécs új főpályaudvara került annyiba, mint ez az összeg. A tervezett beruházá a szakértők szerint ráadásul 30-50 milliárdból megoldható lenne.
Az ügyet ezért már korábban is próbálták vizsgálni, ekkor a rendőrség nem talált semmi gyanúsat Mészáros 338 milliárdos vasútépítési megbízásában, és a Nemzeti Nyomozóiroda úgy döntött, minden haladhat tovább.
A VEKE azt írja, hogy a helyiek viszont nem hagyták magukat átverni, és bíróságon támadták meg a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
A bíróság nekik adott igazat, és súlyos hiányosságokat állapított meg az eljárásban.
Hozzáteszik, hogy az ítélet ellen törvényességi eljárást lehet indítani, de egyszerűbb és gyorsabb lenne egy új környezetvédelmi eljárás, immár a dokumentációt rendesen megírva, és természetesen már az átdolgozott tervek alapján. "Mert itt maga az alapkoncepció a hibás, a teherforgalom lakóövezetekbe terelése" - teszik hozzá.
A VEKE azt is hangsúlyozza, hogy az ítélet személyesen Vitézy Dávid súlyos veresége. "Így egyetlen projektje sem maradt, amely építhető lenne. Eddig működése tehát az eredmény fronton a NULLA szóval írható le, az elpocsékolt közpénzek kapcsán pedig a PÉNZTEMETŐ kifejezéssel." | Megsemmisítette a bíróság a Déli körvasút környezetvédelmi engedélyét | Ez az a projekt, amelyet kilométerenként 56 milliárdért, azaz összesen 338 milliárdért építhetne egy Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó cég. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megsemmisitette-a-birosag-a-deli-korvasut-kornyezetvedelmi-engedelyet-246183 | 2022-02-18 13:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Úgy tűnt, lassan csillapodik az üzem működése miatti hangos elégedetlenség. Csakhogy az utóbbi évek lakossági panaszai és hatósági végzései arról tanúskodnak, hogy a gyár okozta környezetterheléssel továbbra is bajok vannak.
Több mint másfél évtized óta tart az a vita, ami a helyi lakosság és szombathelyi FALCO-gyár között zajlik. A lakók nyugalmukat és az egészségüket féltik a házaik közelében lévő fafeldolgozó üzem káros hatásaitól, a cég viszont bővülni, terjeszkedni szeretne. A vitában fontos szerepet játszottak – és játszanak most is – a politikai élet szereplői: szombathelyi városvezetők, országgyűlési képviselők és az őket támogató politikai pártok. Az évek során persze egyes politikusok és pártok eltűntek a süllyesztőben, más szereplők esetleg pártot cseréltek, vagy épp oldalt váltottak a vitában. A FALCO és a lakók konfliktusa viszont megmaradt.
Történelmileg kialakult ellentét
A FALCO közvetlen közelében nem véletlenül vannak lakóházak. A mostani gyár helyén ugyanis az 1920-as évektől kezdve egy fűrészüzem állt, az üzemet alapító Pick György szombathelyi vállalkozó pedig lakásokat is építtetett a munkásai számára. Ezt a körülbelül 80 házból álló, a Kolozsvár, Sziget, Szabadka, Torockó és Sárvár utcák alkotta területet nevezik ma is Pick-telepnek.
Az iparterület terjeszkedésével aztán az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a lakóövezetre, és a meglévő házakat is szanálni akarták. Végül mégsem került sor az ingatlanok szanálására, sőt, 1998-ban az építési tilalmat is visszavonták. Addigra viszont a Pick-telepet jócskán körbenőtte a FALCO-gyár.
Az ellentét tehát már több évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a gyár bővülésével jutott jócskán füst és por a város távolabbi területeire, főképpen Szombathely úgynevezett Keleti városrészébe. A városnak ezen a részén egyébként több ipari és kereskedelmi vállalkozás található, de a FALCO gyára a legjelentősebb.
A cég jelenleg jelenleg két üzemmel végez tevékenységet Szombathelyen. A Zanati úti telephelyen forgácslapgyártással és cementkötésű lapok gyártásával, valamint impregnálással és laminálással foglalkozik, a Puskás Tivadar utcai telephelyen pedig bútorlapok csiszolását és méretre darabolását végzi.
A szombathelyi FALCO Forgácslapgyártó üzem 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd 2007-ben lett a Kronospan holding tagja. A cégnek a szombathelyi telephelyen kívül Tárnokon van még fióktelepe. A Kronospan a világ legnagyobb faalapú burkolóelem-gyártója. A tényleges tulajdonosi szerkezetet nehéz felmérni a ciprusi és a Csatorna-szigeteki holding társaságokkal rendelkező összetett vállalati struktúra miatt. A Kronospan társaságok 40 gyárat működtetnek Európában, részben Ázsiában és Észak-Amerikában. A céget számos kritika érte üzleti gyakorlata és gyárai szennyezőanyag-kibocsátása miatt. 2015-ben a romániai sebesi telephely lakói, 2018-ban pedig a lengyel Mielec város lakói tiltakoztak a cég ellen, szigorúbb környezetvédelmi előírásokat követelve – írja a német nyelvű Wikipédia. Az orosz Igazság Pillanata tévéstáb egy Moszkva melletti és két másik orosz Kronospan-gyárban készített dokumentumfilmet, hogy bemutassa, miként mérgezik a levegőt, a talajt és a vizet ezek az üzemek. Az Opten cégadatbázisa szerint a FALCO Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 33,9 milliárd forint volt, mégis 8,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a céget 1998 óta tíz alkalommal büntették meg a környezetvédelmi előírások megsértése miatt. 2021-ben a cégre összesen 1,2 millió forintos bírságot is kiszabtak munkaügyi és/vagy munkavédelmi jogsértés miatt.
A problémák 2005 és 2007 között erősödtek fel. 2006-ban az alon.hu számolt be arról a lakossági fórumról, ahol a Keleti városrész lakói a zaj- és a porkibocsátás ellen tiltakoztak. A gyárnak ugyanis nappal 50, éjjel 60 decibeles határértéket írt elő a hatóság, a zajt azonban a közelben élők elviselhetetlennek találták.
Az akkoriban MSZP-SZDSZ vezetésű szombathelyi önkormányzat igyekezett a lakók panaszaival foglalkozni, ugyanakkor fontos szempont volt a városvezetés számára, hogy a gyár – amely az iparűzési adó révén jelentős összeget fizet Szombathelynek – folytathassa a működését, sőt, szembetűnő fejlesztéseket hajthasson végre. Kompromisszumos megoldásként a képviselőtestület a Pick-telepnek „településközponti vegyes” besorolást adott a korábbi „különleges, lakó, kereskedelmi, szolgáltató egyéb ipari vegyes” besorolás helyett. Így az üzem zajkibocsátását nappal 55, éjjel 45 decibelre csökkentették – ezeket a határértékeket azonban a gyár nem tudta betartani.
Megszoksz vagy megszöksz
A Pick-telep több lakójával beszéltünk, akik elmondták: a zaj- és porszennyezés miatt végtelen kálváriát jártak, és akik maradtak a telepen, azok számára most is komoly gondot okoz a gyár környezetterhelése. A lakossági panaszok nyomán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a hatóság 2011-ben zajméréseket végezzen, melyek során kiderült:
az üzem éjjelente 1-9 decibellel túllépi a számára engedélyezett 45 decibeles határértéket.
A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési intézkedési terv készítését írta elő, amit négy év alatt kellett teljesíteni. „A hatóság ezzel gyakorlatilag 4 évre »biankó csekket« adott a FALCÓ-nak arra, hogy úgy zaklassa zajjal a lakókat, ahogy csak akarja, hiszen ebben az időszakban még mérés sem lehetséges” – mondta el az egyik lakó.
Hogy a zajcsökkentés nem volt sikeres, azt nemcsak az újabb lakossági panaszok és mérések igazolták.
A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya 2016-ban 3,4 millió forintra büntette a céget a zajvédelmi követelmények megszegése miatt
– olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában.
A helyzet pedig azóta sem változott lényegesen. A telepen egyre több az idős lakó, akik közül sokan már belefáradtak a hiábavaló küzdelembe. Az egyikük elpanaszolta, hogy mivel 2016-ben a hozzá látogatóba érkező unokái több alkalommal nem tudtak aludni az éjjeli bűz és zaj miatt, ezért a távol élő családja kénytelen szállodába menni, ha ünnepek idején több napot töltenének Szombathelyen a nagyszülőkkel.
A lakosok közül többen rendelkeznek saját zajmérő készülékkel; látogatásunk idején este 10 órakor az egyik ház udvarán 55 decibelt mutatott a készülék, ez azonban természetesen nem tekinthető hivatalos mérési adatnak.
A környezetvédelmi hatóság 2016-tól újabb zajcsökkentési intézkedési tervet írt elő a FALCO számára, de ez sem volt sikeres. És jelenleg is zajlik egy újabb, hatósági végzés nyomán előírt zajcsökkentés: ez 2019-ben kezdődött, és 2023 december végéig kell a cégnek a hatósági előírásokat teljesítenie. Azaz a FALCO újabb négy évet kapott az engedélyező hatóságtól a zajhatárértékek teljesítésére.
Addig az érintett lakosoknak tűrniük kell – ők azonban az eddigi tapasztalataik alapján nem látnak igazán esélyt arra, hogy a határidő letelte után megfelelően csökkenni fog a zajszint. És hiába hivatkoznak a 284/2007. (X.29.) számú kormányrendeletre, amely sikertelen zajcsökkentési intézkedési terv esetén korlátozza, 10 dB túllépés felett pedig megtiltja a zajkeltő létesítmény tevékenységét.
Az éjszakai működést ugyan 2016-ban egyszer megtiltotta a hatóság, később ezt a tiltást feloldották.
Nappal egyébként csendes, sőt, kihalt a környék. Ez azonban nem véletlen: mint megtudtuk, a gyárhoz legközelebb eső utcákban a cég több ingatlant megvásárolt, főként a rosszabb állapotú házakat. „Leszalámizzák a lakókat” – állítja az egyik panaszos, aki szerint a házak megvásárlásával leginkább az elégedetlenek számát lehetett csökkenteni. Azokat viszont, akik a korábbi években nyilvános fórumokon is hangoztatták, hogy a gyár szennyezi a környezetet, rágalmazás miatt több esetben feljelentette a cég. Igaz, a bíróság egyetlen esetben sem adott igazat a FALCÓ-nak, az elégedetlenségüket hangoztató lakók száma mindenesetre lecsökkent.
De mit mond a cég?
Mielőtt a további lakossági panaszokra rátérnénk, érdemes a gyár álláspontját is ismertetni. Abban a „kivételes” helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a FALCO képviselői személyesen kívántak válaszolni az általunk feltett kérdésekre. A gyárlátogatás során aztán kiderült, hogy az üzemben nem mehetünk be és felvételeket sem készíthetünk – ehhez ugyanis külön engedélyt kellett volna kérni. Megtudtuk azt is, hogy „normál esetben” nem szoktak újságírókat fogadni, s hogy a mostani beszélgetés célja elsősorban a cég tevékenységének hiteles bemutatása.
Kovács Tamás PR-vezető és az üzem műszaki igazgatója, Talasz Marcó hosszasan ismertette a gyár történetét és folyamatos technológiai fejlesztéseit. Elmondták azt is, hogy a cég több száz millió forintért hajtott végre környezetvédelmi beruházásokat: többek között zajvédő paneleket, porvédő elemeket épített, modern szárító- és szűrőberendezéssel csökkentette a környezeti terhelést és egy 30 méter hosszú, úgynevezett LEGO-falat is felhúzott, hogy védje a lakóövezetet a korábban valóban gondot okozó faportól. Hangsúlyozták, hogy „Magyarország a FALCO Zrt. segítségével tudja teljesíteni az Európai Unió újrahasznosuló faanyagok mennyiségére vonatkozó elvárását”.
A cég képviselői szerint helyi és országos szinten is elismerik, hogy milyen fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be a gyár, s hogy mindent megtesz a lakosság elégedettsége érdekében. Minderről azonban a cég honlapján, imázsvideóiban és a sajtóban megjelenő fizetett tartalmakból is lehet informálódni.
Kérdéseinkre válaszolva elmondták, a lakossági panaszokat nem tartják megalapozottnak.
A por- és zajszennyezés szerintük rendszerint üzemzavar esetén fordul elő, ez azonban nem állandó probléma. „Még egy háztartásban is elromlik néha valami” – jegyezték meg. Állításaik szerint a panaszokat minden esetben kivizsgálják és meg is oldják, „de egy szűk kör számára semmi nem elég, bármit teszünk, támadnak minket” – hangzott el.
Hogy milyen szándék húzódhat meg a szerintük alaptalan támadások mögött, arra nem kaptunk egyértelmű választ. A gyár körüli ingatlanok megvásárlásának témájánál végül kiderült:
szerintük vannak, akik vélhetően „többet szeretnének kapni” a házaik valós értékénél,
ezért panaszkodnak a Facebookon. A házak felvásárlásával kapcsolatban elmondták: azokra jellemzően nem a lakossági panaszok miatt kerül sor, csupán így kívánnak segíteni azoknak, akik „nem szívesen laknak egy gyár közelében”.
Arra a kijelentésünkre, hogy egy gyár-közeli ingatlan udvarán a saját fülünkkel hallottuk az éjjeli zavaró zajt, és személyesen győződtünk meg a közeli utcákat elborító faporról, a műszaki igazgató kijelentette: ezek szerinte nem a FALCÓ-tól származnak.
Valami van a levegőben
A zajkibocsátás mellett a levegőszennyezés is komoly gondokat okozott a FALCO és Szombathely viszonyában. Ez pedig annak a rendkívül sokféle szennyező- és környezetterhelő anyagnak a levegőbe kerülésével függ össze, amit a forgácslapgyártás során használ fel az üzem.
Az ezzel kapcsolatos panaszokhoz elegendő visszamennünk 2016-ig, amikor is dr. Hende Csaba, országgyűlési képviselő (FIDESZ) vette fel a harcot a gyár által kibocsátott légszennyezés ellen.
Mi kerülhet a levegőbe falemezek gyártása során? A faforgácsgyártás során nagyon sokféle vegyi anyagot használnak fel, emellett a tárolás, szállítás és faapríték-előállítás során jelentős mennyiségű fapor keletkezik. A faforgács-szárításhoz különféle gyanták, formaldehid, fenol-vegyületek, ammónia és sósav szükségesek. A falapok préselésénél az alkalmazott kötőanyagtól függően használnak metanolt, formaldehidet, fenolt, izocianátokat. A forgácslap-csiszolás során ún. csiszolatpor keletkezik, amely kb. 20 százalékban műanyagot (műgyantát) tartalmaz. Ezen kívül a különböző fahulladék-anyagok, illetve az üzemen kívülről származó hulladékok elégetésénél – az alkalmazott tüzelőanyagtól, az égetés módjától, az égés szabályozásától és a kibocsátások csökkentésére alkalmazott berendezések módjától függően – por, hamu és el nem égett farészecskék, kátrányszerű aeroszolok, szerves anyagok, formaldehid, CO, SO2, NOx, ammónia, sósav, hidrogén-fluorid, nehézfémek, CO2, policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH vegyületek) keletkeznek, részecskékhez kötötten és gáz formában. A dioxinok és furánok nagyobb részt szilárd részecskékhez kötötten, kisebb részt gáz formában távoznak; ez utóbbiak rendkívül rákkeltőek és a határértékek nanogramm-töredékben mérhetők.
„Jobban szennyez a FALCO-gyár, mint az ózdi acélművek” – ezzel a sokkoló kijelentéssel vezette fel Hende azokat a mérési eredményeket, melyeket a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának akkori vezetője, Lenkei Péter végzett Szombathelyen. A mérés célja az volt, hogy kimutassák, mennyi ultrafinom részecske van a levegőben a FALCO gyár közelében és a város tisztább pontjain.
Az eredmény megdöbbentőnek bizonyult: az üzem közelében rendkívül magas volt a porrészecskék aránya a levegőben, míg Szombathely más, a gyártól távolabbi pontjain jóval tisztább volt a levegő – mondták el a sajtótájékoztatón.
Akkor Hende vezetésével aláírásgyűjtés is indult, hogy a gyár szereljen fel szűrőket és mérőműszereket a légszennyezés nyomon követése és csökkentése érdekében. A FALCO Zrt. végül csak azzal a feltétellel egyezett bele ezekbe a környezetvédelmi fejlesztésekbe, ha az önkormányzat és a lakók, akik korábban fellebbeztek az egységes környezethasználati engedély gyárnak való megadása ellen, visszavonják a fellebezésüket. Ez valójában visszalépés volt a korábbi lakossági követelésekhez képest, hiszen a tiltakozók azt szerették volna, ha semmiféle feltételhez nem köti a cég a mérő- és szűrőberendezések megépítését.
„A világ legmodernebb UTWS szűrőberendezésének” felszerelésére végül 2018-ban került sor – adta hírül büszkén a cég. Csakhogy a levegő károsanyag terhelésével azóta is bajok vannak. A Vas Megyei Kormányhivatal többek közt ezért utasította el legutóbb a FALCO kérelmét egy új, MDF farostlemezgyártó technológia létesítésére. Az elutasító határozat szerint ugyanis
a gyár által kibocsátott formaldehid levegőterheltségi értékei 2019-ben 158 alkalommal haladták meg az előírt 24 órás határértéket.
Ezek a mérési adatok ugyan kedvezőbbek az előző évihez képest, amikor is 234 alkalommal fordult elő határértékek túllépése. Ennek ellenére az UTWS szűrőberendezés alkalmazás nem tűnik elegendőnek – állapítja meg a hatóság.
Magyarországon többek között a FALCO gyára bocsát ki az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala által 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyagnak minősített formaldehidet. Ebből az anyagból, amely huzamosabb kitettség esetén légcsőhurutot, sőt, asztmát okozhat, a FALCO telephelye közel 3000 kilogrammot bocsátott ki 2020-ban, derül ki az OKIR adataiból.
„A kiporzás megakadályozása sürgető feladat”
De gond van faporkibocsátással is. A telephelyről a gyár környékére kikerült jelentős mennyiségű fapor miatt a környezetvédelmi hatóság 2021 novemberében eljárást indított, és megbírságolta a céget. A porkibocsátás egyik oka annak a szállítószalagnak a gyakori meghibásodása, amely az üzem „A” és „B” telephelye között, egy közterületi utca felett húzódik – olvasható a FALCO egyik legújabb engedélymódosítási kérelmében. A kérelemben további légszennyezettség-csökkentő technológiák bevezetését ígéri a cég.
A hatósági szigor akár összefüggésben lehet azokkal a 2021 őszén készült videókkal és az ezek nyomán a sajtóban megjelent beszámolókkal, amik elég meggyőzően mutatták be a gyár környezetébe kerülő pormennyiséget. Ezek nyomán a Greenpeace is felhívta a figyelmet a por- és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásával járó egészségügyi kockázatokra.
A panaszok sokasága miatt az évek során több ombudsmani jelentés is készült.
A legutóbbi, Bódi Cecília, Bándi Gyula és Székely László által készült 2018-as közös jelentés megállapítja: „a hatósági engedélyekkel rendelkező, jogszerűen és szabályosan működő gyár nem okozhatna olyan problémákat, amelyek szemmel láthatók, érzékelhetők. A szombathelyi lakosok szempontjából egyelőre úgy tűnik, nincs arra kilátás, hogy a szálló por, illetve levegőbe jutó anyagok kellemetlen, illetve akár egészségre káros hatása, továbbá a közelben lakók számára a zajártalom minden kétséget kizáróan csökkenjen, mivel az UTWS technológiával együtt kapacitás bővítésére kért engedélyt a gyár.
A korszerűnek minősített technológia alkalmazása mellett a faaprítók, forgács depónia »hegyek« bármilyen levegőből készült felvételeken, illetve szemmel láthatóan a sportpálya és a lakóingatlanok mellett magasodnak. A kiporzás megakadályozása sürgető feladat.”
Megállíthatatlan terjeszkedés
A kormány számára fontos a FALCO támogatása. 2021 év elején jelentette be Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány 1,2 milliárddal támogatja a gyár 8,2 milliárdos fejlesztéseit. Az erről szóló rendezvényen Novák Tibor cégvezető köszönte meg a támogatást, amire nem először került sor. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre, ugyanis a cégvezető szerint a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és „könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad” – olvasható a nyugat.hu tavaly év eleji beszámolójában.
A panaszokat megfogalmazó lakók viszont úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémáikkal, és a szombathelyi önkormányzat sem lép fel kellő hatékonysággal az érdekükben. Kerestük Nemény András polgármestert, aki 2019-ben az ellenzéki pártok támogatását élvező Éljen Szombathely! Egyesület képviseletében nyerte meg a választást. Tőle azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A körzet helyi képviselőjétől, Putz Attilától viszont megtudtuk: jól ismeri a helyiek gondjait és 2019 óta minden lakossági panaszt továbbított a FALCO felé. Szerinte a problémák forrása a legtöbb esetben a FALCÓ-nál néha fellépő üzemzavar, viszont a cég folyamatosan végez beruházásokat a kiporzás és zajterhelés csökkentése érdekében. A hivatalos városházi nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy
az önkormányzat együttműködésre törekszik a gyárral, amely szerintük jó irányba halad a környezetvédelem terén.
A panaszosok azonban nem így gondolják. „Romló egészségi állapotunkat és a rendszeresen brutális zajjal megkeserített életünket, valamint alapjogaink súlyos sérelmét tekintve is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendőben tovább romlott a helyzet” – olvasható egy 2021-es panaszlevélben.
A FALCO ugyanakkor további bővítéseket tervez. Megvásárolta az ombudsmani jelentésben említett sportpályát és a gyár közelében lévő hajléktalanszállót is, s bár ezeken a telkeken fákat is ültetett, az ingatlanokat az önkormányzat ipari övezetbe sorolta át. Úgy tűnik, a gyár lassan „felfalja” a még megmaradt lakóövezetet – a helyzet megnyugtató rendezésére azonban még nem született átfogó koncepció.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A FALCO szombathelyi gyára (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre. | Megszoksz vagy megszöksz: elviselhetetlen zajra és légszennyezésre panaszkodnak szombathelyiek egy forgácslapgyár miatt | Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/02/10/megszoksz-vagy-megszoksz-elviselhetetlen-zajra-es-legszennyezesre-panaszkodnak-szombathelyiek-egy-fureszuzem-miatt/ | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást a szombathelyi Megyeháza épületének felújítására, míg a nyertest a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé hétfő reggel.
A Berzsenyi Dániel tér 1.-ben található megyeháza műemléki védelem alatt álló épület. A leírás szerint a felújítás célja „a jelen és jövőbeli igényeket jobban kielégítő rugalmas belső elrendezés kialakítása úgy, hogy közben lehetőség szerint minél jobban helyreállításra kerüljön az eredeti térrendszer, eltüntetve az idők során végrehajtott – sokszor esetleges –lefalazásokat, átalakításokat”. Az akadálymentesített megközelítés és használat biztosítása érdekében felvonókat és akadálymentesített WC-t alakítanak ki, az épület teljes, belső gépészeti felújításon esik át, valamint a homlokzat és homlokzati nyílászárók is megújulnak.
A tenderre két cég jelentkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és a ZÁÉV Építőipari Zrt. Alacsonyabb árajánlattal utóbbi lett a befutó, így
a ZÁÉV végezheti el a felújítási munkálatokat nettó 3 134 787 667, azaz 3,1 milliárd forintért.
A soproni Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. 3,3 milliárdos ajánlatot adott. És bár most veszített, a cégnek nincs oka panaszra. Az elmúlt években több állami megbízást is kaptak, így például inkubátorház létrehozását Sopronban 2,2 milliárd forintért, a szegedi kézilabdacsarnok eszközbeszerzését 1,2 milliárdért vagy épp a harkai Általános Iskola korszerűsítését 949 millióért. Sőt, kormányközeli cégek oldalán felbukkanva további beruházásokban vehettek részt, így például a mostani ellenféllel, a ZÁÉV Zrt.-vel is.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ | atlatszo.hu
A FÉSZ Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta F-Z Esterházy-kastély konzorcium az Esterházy-kastély „Múzeumi tömbjének” generálkivitelezési munkáit fogja elvégezni. A két cég helyreállítja a kastély kétemeletes középső részét („Múzeumi tömb”), pincétől a „belvedere”, vagyis kilátószintig. Az óraszinten vetítőteret alakítanak ki, a Belvedere-t pedig kiállítások mellett időszakos rendezvények megtartására is alkalmassá teszik.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről a napokban is többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskás Aréna (190 milliárd forint) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forint) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A Megyeháza-fejlesztésről 2019-ben számolt be a Napi.hu, amikor azt írta, a kormány 2 milliárd 230 millió forintot irányzott elő a szombathelyi épület felújítására, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézményben a Vas Megyei Kormányhivatal működik, azonban a cél elsősorban a „város vonzerejének növelése és élhetőbbé tételének elősegítése”. A lap a Közlönyre hivatkozva azt írta, 2,2 milliárd forintból 1 milliárd 129 millió a 2019-es költségvetést, míg 1 milliárd 101 millió forint a 2020. évit terheli majd.
Nyitókép: A szombathelyi megyeháza (forrás: Google Maps) | 3,1 milliárdot költenek a szombathelyi megyeházára, a ZÁÉV végezheti a felújítást | Három éve jelentette be a kormány, hogy 2,2 milliárd forintot irányzott elő a szombathelyi megyeháza felújítására. Most kiderült, hogy a Modern Városok Program keretében, állami finanszírozásból megvalósuló beruházást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV végezheti el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/02/14/31-milliardot-koltenek-a-szombathelyi-megyehazara-a-zaev-vegezheti-a-felujitast/ | 2022-02-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Mostanra sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt Magyarországon” – a minap ezzel a címmel számolt be a Magyar Nemzet arról az Igazságháborúk című konferenciáról, amelyet a közpénzfaló Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, valamint az Alapjogokért Központ rendezett. S hogy biztosan ne legyen érdemi vita semmiről, az ankétot a jelenlegi hatalomhoz ugyancsak minden körülmények között lojális XXI. Század Intézet és Nézőpont Intézet főalakjai tették „színesebbé”. Egyedül G. Fodor Gábor törte meg az összhangot – megfeddvén azokat, akik jobboldaliként még az abszolút igazságot merik keresni, ahelyett, hogy tudomásul vennék, a nyilvánosságban „igazságok háborúja zajlik”. A megteremtődött médiaegyensúlyt a felszólalók szerint egyébként úgy kell érteni, hogy „ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket”. A konferenciázók tehát úgy látták: tűnhet soknak a fideszes vagy újonnan kormánypártivá átalakított orgánumok száma, valójában nem ez a fontos. Hanem az, hogy a meglévő csatornákon keresztül mennyi emberhez jutnak el az ilyen vagy amolyan oldali hírek, kiadványok.
Mivel a Válasz Online hisz az igazságban és a tények radikalizmusában, a kissé légies „elérés” vizsgálata helyett ragaszkodunk a kormányoldal által megtartott, „megszelídített”, átvett, felvásárolt érdekeltségek számának áttekintéséhez. Egyszerűen azért, mert a nyilvánosság meglévő fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottságukat. Ráadásul a napi médiafogyasztási adatok gyakran a bulvártartalom aktuális mennyisége szerint lőnek ki vagy hullanak alá – tehát semmi közük egy-egy sajtótermék közéleti befolyásolóképességéhez, véleményvezérségéhez. (Példának okáért: a Digitális Közönségmérési Tanács [DKT] és az e.Gemius legfrissebb, idén januári kimutatása alapján a Telex, a hvg vagy a 444 napi átlagos egyedi látogatószáma nincs a top 9-ben – szemben például az Index-szel, az Origóval, a ripost.hu-val és a Borsonline-nal –, miközben a politikai jelentőségük aligha vitatható.) Amennyiben tehát a legellenőrizhetőbb és -érdemibb piaci adatra vagyunk kíváncsiak, először is azonosítanunk kell az országos hatású közéleti médiumokat, majd megállapíthatjuk, hány kiadványt, csatornát ellenőriz tulajdonosi oldalról a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve a Fideszen kívüli világ.
Bő egy éve, nem sokkal az Indextől lelépők Telex-indítása után igazoltuk, hogy a NER már addigra megszerezte a kontrollt a politikailag releváns sajtótermékek 50 százaléka felett. Tehát feléptette az infrastruktúrát ahhoz, hogy egy tömbként uralja a piac nagyobb részét – úgy ráadásul, hogy a nyilvánosság másik fele nem valami „összellenzéki” üzenetközvetítő konglomerátum, hanem jórészt egymástól is független, értékrendileg nehezen összeolvasztható szigetek halmaza. Ahol a szereplők jól látható része – például a Válasz Online is – fontosabbnak tarja a sajtószerű működést, a klasszikus újságírást a hatalmi vagy pártszempontoknál.
Mára újabb történetek egyértelműsítették, hogy mely médiumok kényszerülnek „felajánlani függetlenségüket”, értsd: rendre átengedni a felületeiket a kormányzati propagandának, politikaitermék-közvetítésnek. Tavaly ősszel az ellenzéki előválasztás bizonyult vízválasztó eseménynek, majd elindult a parlamenti voksolás előjátéka – és rögtön meg is dőltek azok a tulajdonosi fogadkozások, hogy például a Pesti Hírlap–168 Óra-klub, illetőleg az Index minden körülmények között megőrzi hitelességét és eredeti karakterét.
Ahogy már dokumentáltuk, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, az Elle magazin, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap. Amely aztán meghökkentően egyoldalú, az akkori – később felmondott – főszerkesztő számára is elviselhetetlen Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki előválasztásba. Ezzel természetesen a Fideszt segítették (volna), hiszen a kormányoldal „Gyurcsánynét” óhajtotta 2022-es ellenfélnek. Cserébe állami jutalomhirdetések zúdultak a lapra, s ez a központi pénzfolyatás azóta is tart – de a Szerencsejáték-reklámok és „Előre megy, nem hátra” típusú tájékoztató oldalak közé néhány cikk is odafér azért.
Nyilván nem független a kormányzati törődéstől, hogy az általunk a Rogán Antal-féle letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként körberajzolt Shabtai Michaeli kiadóvállalata egyre nagyobbakat mer álmodni és cselekedni. Nemrég felvásárolták például a Jazzy és a Klasszik rádiókat, továbbá egy plakátcéget is.
Ami az Indexet illeti, ők az úgynevezett Városháza-ügy különös adagolásával tették nyilvánvalóvá, hogy a jövőben újságírói produktumok mellett „hozott anyagoknak” is helyt adnak – igaz, itt nem a főszerkesztő, „csak” a belpolitikai szerkesztő sokallt be a ténytől, hogy a portált platformként használta valaki, és politikai támadást hajtott végre az ellenfeleivel szemben. Idén aztán újabb weboldal csatlakozott a bunkósbot-médiakoalícióhoz: az addig súlytalan, jobbára csak információ-másodközlő felületként működő Propeller hozta az álhírgyanús szenzációt, hogy „Hadházy Ákosról gyermekbántalmazási ügy került elő” (melyet az érintett igyekezett csípőből korrigálni). Mindezt már úgy osztotta tovább a fideszes sajtóholding Origója – az úgymond „baloldali” Propellerre hivatkozva –, hogy az ellenzéki politikus „összeverte nevelt kisfiát”. Nos, a Propeller a valóságban annyira baloldali, hogy az ismert Fidesz-közeli milliárdos, Nagy Elek tulajdona. Pontosabban: az ő Pannon Online Média Kft.-je jelenteti meg a lapot – a nuus.hu, Napidoktor.hu, ÍzesÉlet.hu, Fintechradar.hu, Gamer.hu, Ragazze.hu életmódi érdekeltségekkel együtt.
Miként alábbi gyűjtésünkből kiderül, az Index, a Pesti Hírlap–168 Óra-kör és a Pannon Online termékcsoport mellett számos NER-tulajdonú, de tartalmilag – még – nem teljesen átállított, ellenzékinek, függetlennek vagy pártsemlegesnek látszó csatorna léte vált nyilvánvalóvá az elmúlt hónapokban. Már összesen 26 ilyen médiumról beszélhetünk. Lett hír- és bulvárkiadványa a kormányzat kedvenc biztonsági cégéből (Valton) hasznot húzó Bessenyei Istvánnak, a Rogán Antal előző feleségével üzleti tandemben működő Sarka Katalin férjének – továbbá az Orbán Viktorhoz családilag kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletembernek, aki ismeretlen eredetű pénzből, magántőkealapos csellel teszi rá a kezét az európai CNN-ként pozícionált Euronews televízióra.
Összeálltásunkban e 26 „félfideszes” produktum előtt 132 olyan sajtóérdekeltség követi egymást, amely nyíltan kormánypártiként értelmezi saját magát – vagyis mostanra a választási szempontból releváns média kétharmada a NER ellenőrzése alá került.
A már emlegetett korábbi anyagunkban még csak 88 országos hatású médiumot világítottunk át, ebbe a kimutatásba viszont a közéleti mellett a csúcsolvasottságú vagy -nézettségű bulvár- és sportszektor is belefért – közvetve ugyanis ezek is „karcolják”, megjelenítik az országban zajló ideológiai vitákat. Ráadásul kiadóik többsége azt jelezte az Állami Számvevőszéknek, hogy hajlandó helyet biztosítani politikai hirdetéseknek a hivatalos kampányidőszakban. A gyűjtésben önállóan szerepeltetjük továbbá azokat a nagy hagyományú, tömegekhez szóló regionális lapokat, amelyek most a fideszes médiaholding alá tartoznak – de természetesen a velük konkurálni képes, nem kormány-lekötelezett térségi portálok is megjelennek a mindösszesen 241 egységből álló felsorolásban.
Kis magyar médiapiac
I. Állami csatornák (13)
Televíziók: M1, Duna, Duna World, M2 Petőfi, M4 Sport, M4 Sport+, M5; rádióadók: Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó; internetes oldalak: hirado.hu, m4sport.hu
II. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Mediaworks Hungary Zrt.) alá tartozó kormánypárti termékek (83)
Bulvárkiadványok és internetes felületeik: Bors, borsonline.hu, Hot!, Ripost7, ripost.hu, astronet.hu; televízió: Hír Tv, hirtv.hu; rádiók: Retro Rádió,Karc FM, Gong; nemzetközi hírügynökség: V4 Agency (v4na.com); önálló internetes médiumok: origo.hu, Newsfeed (a Freemail kilépőoldala), 888.hu, life.hu, she.hu, hirvilag.hu, mainap.hu, hirnyolc.hu, csupasport.hu, sportslife.hu, unilife.hu, sulilife.hu, thatslife.hu; napilapok és internetes kiadásaik: Nemzeti Sport, nso.hu, Magyar Nemzet, magyarnemzet.hu, Metropol, metropol.hu, Világgazdaság, vg.hu; hetilapok, magazinok és internetes formáik: Szabad Föld, Mandiner, mandiner.hu, Figyelő, figyelo.hu, City 7 Magazin, FourFourTwo, fourfourtwo.hu, Fanny, Vasárnap Reggel; regionális médiumok: 24 Óra, kemma.hu, Békés Megyei Hírlap, beol.hu, Délmagyarország, delmagyar.hu, szegedma.hu, Dunaújvárosi Hírlap, duol.hu, Észak-Magyarország, boon.hu, Hajdú-bihari Napló, haon.hu, Heves Megyei Hírlap, heol.hu, Fejér Megyei Hírlap, feol.hu, Új Dunántúli Napló, bama.hu, Új Néplap, szoljon.hu, Kelet-Magyarország, szon.hu, Kisalföld, kisalfold.hu, Napló, veol.hu, Nógrád Megyei Hírlap, nool.hu, Petőfi Népe, baon.hu, Somogyi Hírlap, sonline.hu, Tolnai Népújság, teol.hu, Vas Népe, vaol.hu, Zala Hírlap, zaol.hu és a Maraton lapcsoport kiadványai
III. Egyéb NER-kézben lévő, vállaltan kormánypárti médiumok (36)
A Mészáros Lőrinc–Vaszily Miklós-tengelyhez tartozó televíziós csatornák: TV2 Média Csoport (TV2, Super TV2, Mozi+, Spíler Tv, Spíler 2 Tv, Izaura, Zenebutik, Prime, FEM3, TV2 Séf, TV2 Kids, TV2 Comedy, Jocky Tv, Moziverzum), Pesti Tv; egyéb kiadványok: pestisracok.hu, nullahategy.hu (a kiadó közvetett tulajdonosa a Huth Gergely-féle Gerilla PresS Kft.), vasarnap.hu (a KDNP-közeli Kovács K. Zoltán Alapítvány kiadványa), Magyar Demokrata hetilap, demokrata.hu (a lapkiadó Artamondo Kft. tulajdonosa Bencsik András), Magyar Hírlap, magyarhirlap.hu (a kiadót Széles Gábor birtokolja), a Megafon intézményesített és pénzelt médiapartnerei, blogstar.hu, sportfaktor.hu (utóbbi két médium Csúri Ákos köreihez tartozik), kontra.hu (a lapot kiadó Ctrl-T Creative Zrt.-t részben a jobboldali megmondóként ismert Megadja Gábor birtokolja, a cégjogi képviselő pedig Habony Árpád állandósított ügyvédje, Kovács Loránd), axioma.hu (a „digitális közéleti tér” kiadója az Axióma Kulturális Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Giró-Szász Áron miniszterelnöki megbízott), latoszogblog.hu (a felület kiadója a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány), reaktor.hu (a lapot kiadó Reaktor Alapítvány a Fidelitas holdudvarához tartozik), corvinak.hu (a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kiadványa), magyarforum.info (a Csurka István lapjának maradványaként működő médium rendszeres „alákérdező” a Kormányinfón), breuerpress.com, Heti TV (utóbbi két csatorna kiadója a Kormányinfó másik törzskérdezője, Breuer Péter), Sportrádió (a Nemzeti Sporttal szimbiózisban működő, politikával túlfűszerezett adó tulajdonosa Szöllősi György), Médiapiac, mediapiac.com (Boros Bánk Levente kiadványai)
IV. Szintén NER-befolyás alá került, de tartalmilag – még – nem teljesen átállított sajtótermékek, illetve hozzájuk tartozó politikamentes kiadványok (26)
Mészáros Lőrinc és/vagy Vaszily Miklós köreihez tartozó internetes és elektronikus csatornák: Indamedia Network (index.hu, napi.hu, velvet.hu, femina.hu, divany.hu), Rádió 1-hálózat (a médiaszolgáltatást végző Radio Plus Kft.-t közvetve Schmidt Zoltán, Mészáros alapembere tulajdonolja), Best FM (a Best Radio Kft.-t Sakalj Ferenc, Mészáros egy másik bizalmasa birtokolja), Base FM (ez az új adó is masszívan kötődik a felcsúti milliárdoshoz); Life Tv, Ozone Tv (utóbbi két csatorna Mészáros exnejétől került Vaszily és Hajdú Péter irányítása alá), indirekt.hu (Hajdú Péter saját bulvároldala); a Rogán-barát Shabtai Michaeli és Milkovics Pál médiacsoportja: Pesti Hírlap, 168.hu, 168 Óra hetilap, Jazzy Rádió, Klasszik Rádió, neokohn.hu, Elle; a Fidesz-közeli Nagy Elek Pannon Online Média Kft.-jének oldalai: propeller.hu, nuus.hu; a Valton-haszonhúzó Bessenyei István és/vagy Sarka Katalin érdekeltségei: naphire.hu (a kiadóban az ATV vezére is társtulajdonos), femcafe.hu, twn.hu (utóbbit közösen adja ki Sarka és Rogán Antal korábbi felesége); egyéb médiumok: Euronews (a nemzetközi csatorna nemrég került NER-közelbe), Dikh Tv (egy Habony Árpád köreihez köthető szereplő is beszállt a televízióba – az alább emlegetett Radu Morar üzletember mellé), novekedes.hu (a gazdasági portál több állami érdekeltséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal is partnerségben működik, a tulajdonos-főszerkesztő Kamasz Melinda egykor a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnökeként is tevékenykedett)
V. Bizonytalan státuszú sajtótermékek (8)
A kormánybarát Hit Gyülekezete-vezető, Németh Sándor médiumai: ATV, ATV Spirit, atv.hu, Spirit FM, Hetek hetilap, hetek.hu; egyéb: Népszava, nepszava.hu (a lapot kiadó XXI. Század Média Kft. a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló Puch László MSZP-expénztárnoktól került át a szintén kétkulacsos Leisztinger Tamáshoz)
VI. Ellenzéki hátterű kiadók „alkotásai” (9)
A DK narratíváját követő oldalak: nyugatifeny.hu, ezalenyeg.hu (az oldalak pártos jellegét itt járták körül); elismerten Jobbik-közeli platformok: alfahir.hu, N1Tv; szocialista hátterű médiumok: hirklikk.hu, pestibulvar.hu (a médiumok MSZP-s leágazásairól itt lehet olvasni); LMP-s kötődésű kiadványok: azonnali.hu, ugytudjuk.hu, egriugyek.hu (az LMP-s Ungár Péter országos, illetve a KESMA megyei lapjaival konkuráló regionális egységei)
VII. Hagyományos (magyar vagy nemzetközi) kiadóvállalatok érdekeltségei (38)
A német Bertelsmannhoz tartozó RTL-csoport: RTL Klub, RTL II, RTL+, RTL Gold, Cool, Filmplusz, Muzsika Tv, Sorozat+, rtl.hu; a német-svájci Ringier Axel Springer-csoport kiadványa: Blikk, blikk.hu, blikkruzs.hu, Kiskegyed, Glamour, glamour.hu, noizz.hu; a Varga Zoltán-féle Centrál Médiacsoport termékei: 24.hu, Nők Lapja, Story, Best, Meglepetés, Marie Claire, nlc.hu, cosmopolitan.hu; egyebek: InfoRádió, infostart.hu (a médiumok tulajdonosa Módos Márton), portfolio.hu, penzcenrtum.hu; (utóbbi két portál részben Balogh Gabrielláé, az OTP igazgatósági tagjáé), Forbes, forbes.hu (az amerikai Forbes magazin magyar mutációi), szabadeuropa.hu (amerikai adófizetői pénzből működő médium), a Deutsche Welle magyar tartalmai, Joy magazin, joy.hu (a Marquard Media kiadványai), wmn.hu (D. Tóth Kriszta lapja), szeretlekmagyarorszag.hu, Sláger FM, Sláger Tv (utóbbi két adó a Radu Morar-féle Tematic Media Grouphoz tartozik)
VIII. Részben pártoló tagsággal, közösségi finanszírozással működő, a szerkesztők tulajdonában lévő médiumok (28)
HVG Group (HVG, hvg.hu, eduline.hu); Magyar Jeti-csoport (444.hu, qubit.hu); telex.hu, Partizán, valaszonline.hu, atlatszo.hu, direkt36.hu, g7.hu, Magyar Hang, hang.hu, szemlelek.net, merce.hu, Magyar Narancs, magyarnarancs.hu, Jelen, klubradio.hu, Tilos Rádió, Élet és Irodalom, mfor.hu–privatbankar.hu, media1.hu; a KESMA megyei lapjaival konkuráló regionális érdekeltségek (debreciner.hu, nyugat.hu, szegeder.hu, szabadpecs.hu, borsod24.hu)
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a sajtónak nyilatkozik, miután leadta szavazatát a kvótanépszavazáson 2016. október 2-án (fotó: Anadolu Agency/Kurucz Árpád)
#közmédi#média#sajtó | Már „ellenzéki” médiacsoportja is van a NER-nek – ezzel együtt a sajtó kétharmadát kontrollálják | Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag – még – nem teljesen átállított, „ellenzékinek”, függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk – listánkon ráadásul további nyolc, úgymond „bizonytalan státuszú” médium is szerepel. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/02/08/kormanyparti-ellenzeki-fuggetlen-media-merleg-tobbseg/ | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
És úgy látszik, a többi fideszes képviselőjelölt, is kihasználja az lehetőséget, hogy állami pénzből vett laptopokkal a kezében pózolhasson az iskolákban. | A fideszes képviselőjelölt osztotta szét a minisztériumi laptopokat Kiskunhalason | Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/21/a-fideszes-kepviselo-osztotta-szet-a-miniszteriumi-laptopokat-kiskunhalason | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Iratokat égethettek el még az önkormányzati választások előtt a közmunkások Újszentivánon, ahol nemrég letartóztatták a polgármestert. A faluban nem ez lenne az első eset a papírok megsemmisítésére, korábban a fantomszerbek nyomait próbálták eltüntetni az önkormányzatnál. A polgármester nélkül maradt faluban arról is beszélnek, hogy a Putnik Lázárhoz köthető nyaralón a falu közmunkásai is dolgozhattak.
Túlárazva
Még február 8-án vitték el bilincsben a pénzügyőrök otthonából Putnik Lázárt. Újszentiván polgármestere tizenhárom napja van előzetes letartóztatásban. A falut tizenöt éve vezető polgármestert most az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy túlárazott egy munkásszállót, amelyre 222 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kért és kapott.
Csakhogy a Szegedi Járási Ügyészség szerint Putnik Lázár máshogy érthette a vissza nem térítendő támogatást: az egyszemélyes, haveri generálkivitelező cég, amely a szálló építésével volt megbízva, a gyanú szerint hetvenmilliót utalt Putnik Lázár cégének, plusz tízmilliót pedig egy szövetkezetnek. Jelenleg a polgármester előzetes letartóztatásban van. Az újszentiváni önkormányzat egyik munkatársát is elvitték a pénzügyőr nyomozók.
A férfi a munkásszálló projektmenedzseri feladatait látta el, de valójában nemcsak azt koordinálta, hanem a polgármesterhez köthető Balaton-környéki apartmanház felújítását is, pincétől a padlásig. A NAV nyomozói a munkásszállót építő egyszemélyes cég vezetőjét is letartóztatták. Sztorik egy kis faluból, ahol nemcsak választási csalás miatt indítottak eljárást a hatóságok még évekkel ezelőtt, hanem a betelepített fantomszerbek és a tudtuk nélkül közmunkásnak bejelentett újszentivániak miatt is.
Az elárvult falu
Amióta a papíron független, de a helyi és a szegedi közéletet jól ismerők szerint Fidesz-barát polgármestert letartóztatták, nem csitulnak a kedélyek Újszentivánon. Pedig a falura ráférne már a béke, hiszen az elmúlt évtizedben Putnik Lázár uralma botrányokkal teli. A falu első emberének letartóztatása és a képviselő-testület feloszlatása mégis hatással volt az 1900 lelkes település lakóira.
„Lázi jó ember volt még az elején, csak hát a pénz meg a hatalom megbolondította, és a helyi ellenségeskedés kettészakította a falut. Attól félek, hogy akik majd utána jönnek, azoknak is csak a falu pénze kell majd. Szerintem be kellene már fejezni ezt a több mint tíz éve tartó háborút, és inkább össze kellene fognunk”
– magyarázza a helyi Postapont előtt egy férfi, aki szerint az sem normális, hogy bár papíron gazdag a falu, igény lenne általános iskolára, amely hat éve bezárt, túlárazott munkásszállójuk viszont van, csak azt nem tudja, miért.
Míg korábban csak azok mertek megszólalni, akiknek már semmi vesztenivalójuk nem volt, mostanra már azok is beszélnek, akik hetekkel ezelőtt még rettegtek a polgármester haragjától, mert szem- vagy fültanúi voltak a stikliknek. Azok a falubeliek, akik viszont nyakig benne voltak a balhékban, de még nem érte el őket a törvény keze, joggal vannak mélyen csendben – vélik a falubeliek. Pedig az újszentivániak szerint lenne miről beszélniük.
A papírokkal etetett üstház
2019 nyarán mondta ki a bíróság jogerősen, hogy Putnik Lázár polgármester bűnös közokirat-hamisítás miatt, mert a ’14-es önkormányzati választások előtt szerbeket telepített be a faluba, persze csak papíron. Minyó Pál tősgyökeres újszentiváni. A férfi korábban éveken keresztül a szegedi gumigyárban dolgozott betanított munkásként, ám megromlott az egészsége, ezért abba kellett hagynia a gyári munkát. Felcsapott kőművessegédnek. 2019-ben éppen Újszentivánon dolgozott egy cégnek, ahol az önkormányzat udvara melletti telken két másik kollégájával furcsa dologra lettek figyelmesek.
„Két közmunkás hordta fekete zsákban a papírokat ki a hivatalból, és égették, mint a sz*t egyfolytában, három napon keresztül”
– mesélte a férfi a Szabad Európának, aki szerint ez a 2019-es önkormányzati választások előtt volt.
„Az önkormányzat udvarában van egy diófa. Két hölgy egy nagy üstházban zsákszámra égette el a valószínűleg hivatalos papírokat. Láttuk a túloldalról, csak egy kerítés választott el minket, hárman is néztük. Hűségesen égették a papírt, és nem lapoztak bele semmibe, mert valószínűleg felsőbb utasításba kapták, hogy még véletlenül se próbáljanak meg beleolvasni. Mindannyian tudtuk, hogy választás előtt itt bajok vannak, hogy ilyen hirtelen meg kell semmisíteni a papírokat”
– magyarázta a férfi, aki szerint a közmunkások biztosan parancsba kapták a papírok megsemmisítését, de nem kérdeztek rá, mégis mit csinálnak.
„Nem is válaszoltak volna. Szerintem megmondták nekik, hogy ne mondjanak senkinek semmit, mert akkor takarodnak a p*csába. Ez volt a legkönnyebb, megfélemlíteni a kib*ott közmunkásokat, hogy csinálják meg, és kész. Száz százalék, hogy nem a közmunkások mentek be maguktól a hivatalba, és kérték, hogy pakoljanak már bele nekik az önkormányzat dolgozói papírokat a fekete zsákokba, hogy kényükre-kedvükre elégethessék az önkormányzat udvarán. Nem. Ezt fentről kapták parancsba. Valószínűleg a polgármester mondta Sárának, a jegyző asszonynak, hogy ezt meg kell csinálni. A jegyző asszony szólt a közmunkások brigádvezetőjének, az meg szólt a közmunkásoknak, hogy itt vannak a zsákok, égessétek el. Ez itt így megy”
– mesélte Minyó Pál, aki le is fotózta a közmunkások iratmegsemmisítő részlegének egyik tagját.
A 2019 nyarán közmunkán lévő nőt a Szabad Európa is kereste, sikertelenül. Helyi forrásaink szerint a képen szereplő asszony annyira fél, hogy senkinek nem beszél arról, hogy milyen iratokat égettek el az önkormányzat udvarán, és kinek a megbízásából.
„Nem, ez teljes képtelenség, ez lehetetlen”
– válaszolta megkeresésünkre Szentirmay Sára, a falu jegyzője. Szerinte biztosan nem égettek önkormányzati iratokat a közmunkások az önkormányzat udvarán.
Ballai Csaba, a falu közmunkásainak vezetője lapunknak azt mondta: „semmit nem tud arról, hogy az általa felügyelt embereknek iratokat kellett volna megsemmisíteniük”.
Úgy tudjuk, a közmunkások brigádvezetője, aki egyébként mezőőr is, jó kapcsolatban volt Putnik Lázár polgármesterrel, akivel néha együtt vadásztak.
Pedig Újszentivánon nem ez lenne az első eset, amikor hivatalos iratokat tüntetnek el. Tavaly szeptemberben írtunk arról, hogy a fantomszerbek betelepítése után hogyan darálta le a szellemlakosok nyomait az újszentiváni önkormányzat.
Önkormányzati darálás
A falunak 2014-ben nem volt önálló települési önkormányzata, mivel ahhoz minimum kétezer fős lakosság kell. A Szabad Európa által megkérdezett helyiek – és a birtokunkba jutott bírósági vallomások – szerint ezt az akkori helyi politikai vezetés úgy próbálta orvosolni, hogy négyszáz szerbet és románt honosított. Ráadásul fiktív bejelentéssel állandó lakcímet és lakcímkártyát kaptak az önkormányzattól az idegenek. Ment is minden, mint a karikacsapás, mindaddig, amíg a Postapontot üzemeltető Brigitta (interjúalanyunk nevét kérésére megváltoztattuk – B. R.) rá nem jött, hogy az általa üzemeltetett postának nemcsak az a feladata, hogy leveleket vigyen ki, hanem az is, hogy ne vigye ki.
2014. február első hetében ugyanis megbetegedett az újszentiváni posta vezetője – aki mellékesen a falu alpolgármestere volt –, ráadásul a postás elment szabadságra, aki meg Újszentiván önkormányzati képviselője volt. Így nem maradt más hátra, Brigitta beugrott postát vezetni, és vitt magával egy külsős kézbesítőt, hogy legyen, aki kivigye a leveleket.
Lapunk birtokába jutott Brigitta vallomása, amelyet NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán tett. Ebben elmondta: a betegszabadságon lévő postavezető és kézbesítő összejátszhatott.
„Az alkalmi helyettes kézbesítő, aki szintén nem volt beavatva, a postai szabályzat rendje és módja szerint aznap kivitte a küldeményeket a címekre. Az újszentiváni Boján utca 15.-be is. De ott kijött a ház tulajdonosának a felesége, és elküldte a halál f*ára a kézbesítőmet, és megmondta neki, hogy ne játsszuk már a hülyét, hát nem igaz, hogy nem tudjuk, hogy ezeket a leveleket nem ide kell hozni, hanem az önkormányzathoz, mert ezek az emberek soha nem laktak itt, és nincsenek is itt, és meg van beszélve az önkormányzatnál”
– emlékezett vissza Brigitta.
Az asszony tanúvallomásából az is kiderült, hogy a később szabadságáról visszatérő postai kézbesítő bevallotta neki, hogy a Boján utca 15.-be érkező leveleket valóban az újszentiváni önkormányzat titkárságán kell leadni.
„Amikor már kezdett égni a lábuk alatt a talaj, már kapkodtak. Ezek a szerencsétlen szerb–magyarok, akik jöttek volna a leveleikért, egyre nehezebben kapták meg. A jegyzőkönyvek szerint az újszentiváni posta és az önkormányzat között sok adókártya, taj-kártya veszett el útközben. A NAV azt mondta, hogy kiküldte, de én nem láttam a postai jegyzőkönyvekben azt sem, hogy megérkezett volna hozzánk. Valószínűleg amikor már beütött a baj, az önkormányzattól már be sem érkeztek hozzánk, a postára a hivatalos küldemények, hanem ledarálták őket bent az önkormányzatnál, nehogy valami közük legyen hozzá”
– mesélte még korábban lapunknak Brigitta, hogyan próbálta az önkormányzat eltüntetni a fantomlakosok nyomait.
Ahogy a Szabad Európa 2020 decemberében elsőként beszámolt róla, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága nemcsak a munkásszálló túlárazása, hanem a faluba bejelentett a fantomközmunkások miatt is nyomozott. Kiderült ugyanis, hogy az újszentiváni önkormányzatnál valaki vagy valakik módszeresen úgy jelentettek be embereket közmunkára, hogy nem is tudtak róla, és pénzt sem kaptak érte. A két ügyet 2020 végén egyesítette a nyomozó hatóság. A NAV nyomozói idén január 20-án hat órán keresztül házkutatást tartottak az önkormányzatnál.
Lázár Dzsínó
Pomázi Géza 2019-től dolgozott Putnik Lázárnak. Felújította Újszentivánon a polgármester édesapjának házát, valamint a falu első emberének szegedi lakását is. Bár a férfi szerint a munkájának semmi köze nem volt az önkormányzathoz, a polgármester mégis azt kérte tőle, hogy az újszentiváni önkormányzat nevére kérje a számlákat a tankolásról.
A férfi mindeközben Mórahalmon lakott. 2017-ben az ipari park egyik, irodaként bejegyzett, háromszobás szolgálati házába költözött, amelyet a polgármester intézett el neki. Szerződést is kötöttek a Bont-Ép Szociális Szövetkezettel, amely az újszentiváni községházába van bejegyezve.
Miután végzett a Szeged-környéki lakásfelújításokkal, új megbízást kapott. Az Újszentivántól 237 kilométerre lévő, Balaton-közeli Andocson kellett felújítania egy régi házat, amely a polgármesteré volt. A férfi egy teljes éven át irányította a munkákat a Somogy megyei településen. Pomázi Géza szerint Putnik Lázár minden egyes munkafolyamatról képet kért Viber-üzenetben, sőt még egy csoportot is alapítottak a felmerülő problémák megvitatására és az anyagbeszerzésre a munkásokkal, amelyben Putnik Lázár és az önkormányzat egyik alkalmazottja is benne volt. K. Gábor nemcsak a túlárazott munkásszálló felépítésében, hanem a polgármester apartmanházának felújításában is menedzserkedett.
Egy idő után a polgármester kilépett a csoportból, ahova addig a saját nevével jelentkezett be, majd nem sokkal később Dzsínó álnéven tért vissza a Viberre. Ennek ellenére biztos, ami biztos, üzenetei többségét Lázárként írta alá.
Rusin Csaba, az Élhető Újszentivánért Facebook-csoport alapítója szerint a polgármester nyaralóján a falubeli közmunkások is dolgozhattak.
„A Putnik Lázárhoz kötődő munkásszálló, közmunkaprogram vizsgálata során jutott birtokunkba olyan információ, hogy esetenként önkormányzati járművel önkormányzati közmunkásokat szállítanak le egy napra, három napra, négy napra Andocsra, ahol különféle munkákkal voltak megbízva: ablakcsere, betonozás, takarítás”
– mondta a Szabad Európának Rusin Csaba.
Az önkormányzati iratégetés szemtanúja, Minyó Pál 2020-ban már közmunkásként dolgozott a faluban. A férfi azt mondta: sok famunkát csináltak munkaidőben; apácarácsot, különféle díszeket, de ezeket csak addig látta, amíg elkészültek, utána soha többet. A polgármester andocsi házát felújító férfi viszont pontosan tudja, hol vannak.
„Én jártam be az önkormányzathoz is Putnik úrhoz tárgyalni meg minden. Ott láttam, hogy különféle famunkákat végeznek az urak. Később az újszentiváni önkormányzat közmunkásai felhozták azokat az anyagokat, amit ott, Újszentiván község önkormányzatánál munkaidőben csináltak a polgármester úrnak”
– magyarázta Pomázi Géza, aki be is építette a házba az apácarácsokat és a díszes famunkákat. A férfi azonban hoppon maradt, mert hiába dolgozott egy évig a polgármester nyaralóján, Putnik Lázár soha nem fizette ki a munkáját. Pomázi Géza végül munkaügyi bíróságra ment elmaradt másfél milliós bére miatt.
A Szabad Európa felkereste az andocsi nyaralót is, amelyen a férfi dolgozott. Putnik Lázár információink szerint összesen három ingatlant vásárolt a Balaton-közeli településen. Az apartmanházzá alakított nyaralóban összesen négy lakást alakíttatott ki, amelyekkel az volt a terve, hogy szezonálisan bérbe adja.
A felújított házra most egy férfi vigyáz, aki évek óta ott lakik. Lapunknak azt mondta: a napokban a polgármester testvére már felhívta, hogy a NAV bármikor tarthat házkutatást. A férfi szerint várható volt, hogy ez lesz a vége.
„Lehetett sejteni, hogy előbb-utóbb elviszik, amióta ismerem, ez mindig ott lebegett a feje fölött, de velem mindig normális volt”
– mondta a férfi.
Putnik Lázár tizenöt évig vezette Újszentivánt, letartóztatása után a képviselő-testület is feloszlatta magát. Időközi választásokat csak a veszélyhelyzet után tarthatnak a szerb határ közeli faluban. | „Két közmunkás hordta ki fekete zsákban a papírokat a hivatalból, és égették, mint a sz*t” | Iratokat égethettek el még az önkormányzati választások előtt a közmunkások Újszentivánon, ahol nemrég letartóztatták a polgármestert. A faluban nem ez lenne az első eset a papírok megsemmisítésére, korábban a fantomszerbek nyomait próbálták eltüntetni az önkormányzatnál. A polgármester nélkül maradt faluban arról is beszélnek, hogy a Putnik Lázárhoz köthető nyaralón a falu közmunkásai is dolgozhattak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujszentivan-putnik-lazar-munkasszallo-nyaralo-andocs/31708950.html | 2022-02-21 14:24:15 | true | null | null | Szabad Európa |
Mint arról korábban beszámoltunk, Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő és -jelöltnek Balatonlellén van egy háza, ami állítása szerint egy 50 négyzetméteres borospince és présház, mezőgazdasági ingatlan.
A ház a felesége, Witzmann Ágnes nevén van, Hadházy Ákos független képviselő pedig korábban arról írt, hogy bár külterületen termőföldet csak „gazdák” vásárolhatnak, arra épületet csak mezőgazdasági céllal építhető, valóságos iparág jött létre az ezzel kapcsolatos csalásra, Witzmann Ágnes pedig egyéni vállalkozóként be is jelentkezett borszőlő- és almatermesztésre, de vállalkozását három hónap után fel is függesztette; a részben a nevén lévő cég pedig bár papíron szintén borászattal foglalkozik, nincs árbevétele.
A "borospince" pedig, mint arról beszámoltunk, egy emeletes-erkélyes nyaraló benyomását kelti:
Witzmann Mihály ezek után indulatos Facebook-posztban állította vehemensen, hogy az emeletes építmény igenis pince, és azzal vádolt minket, hogy fotózás céljából magánterületre léptünk, de ez nem igaz. A helyszínen járva viszont feltűnt, hogy a Witzmann-házhoz vadonatúj műút vezet, holott a környező dűlőutak jellemzően földutak, ezért egy kicsit utánanéztünk.
Witzmannék ingatlanához a 0115-ös számú közút vezet, ami önkormányzati tulajdon. Megkérdeztük Balatonlelle polgármesterét, Kenéz Istvánt, miért éppen ezt az utat újították fel, ami semmilyen más telekre nem csatlakozik, hanem egyenesen a Witzmann villához vezető zsákutca.
A "pince" és az út
A polgármester elmondása szerint viszont felajánlásból lett kész Witzmannék útja. Ekkor kapcsoltuk be a hangrögzítőt.
Narancs: Tehát az önkormányzatnak nem került pénzébe, de valami hozzájárulást kellett adni?
Kenéz István: Nem. Mi nem tudtuk volna ezt megcsinálni. Nekünk sajnos ugye van egy pályázatunk, 300 millió forint 6 kilométer hosszúságban, de a hegynek más területén van az az aszfaltozás. A pályázaton kívül más lehetőségünk, pénzügyi eszközünk nincs, hogy itt akármilyen szilárd burkolatú utat csináljunk. Csak toldozunk, foldozunk, először a murvás utakat próbáljuk karbantartani, de örömmel vettük azt, hogy valaki felajánlotta, hogy megcsinálja ezt. Nekünk egy fillérünkbe nem kerül. Ezért elfogadtuk.
Narancs: Szabad tudni, hogy ki volt az, aki megcsinálta?
Kenéz István: A Jáki András.
Narancs: Neki is ott van telke?
Kenéz István: Nincs. Ő egy vállalkozó emberke és ő nekünk elég sokat dolgozik. És most megrendelték nála ezt az aszfaltozást. András fölkeresett engem, mondtam neki, hogy természetesen. Kint a helyszínen megnéztük. Mondtam neki, hogy minden további nélkül hozzájárulunk, csak nekünk egy fillérünkbe ne kerüljön. Esetleg gépi erővel tudunk besegíteni. Mi csak a murvás útnak az elegyengetését tudtuk megoldani, a többit, az aszfaltos részét azt ők intézték.
Narancs: Azért elég sok út van még, amit el kéne intézni… Ezt a Witzmann képviselő úr villájához vezető utat tavaly csinálták meg?
Kenéz István: Tavaly. Igen. Az út már megvolt, csak murvás út volt. Az aszfaltozás került rá a tavalyi évben.
Narancs: Október? November? Vagy valahogy így?
Kenéz István: Hát, én most így kezit csókolom, meg nem tudnám mondani, annyi minden történt azóta. De szerintem meglehet, hogy egy kicsit előbb is, mint október.
Narancs: Csak furcsa, mert ez az az utca (Witzmann villájához) csak oda vezet.
Kenéz István: Mivel ez egy zsákutca és a Witzmann Misinek a telke az utolsó telek, ez addig meg lett csinálva, ameddig az út tartott, ugye.
Narancs: Tehát az önkormányzat adott az építtetőnek települési, tulajdonosi hozzájárulást? Valami papír csak kellett.
Kenéz István: Én ezt a Jáki Andrással így… megbeszéltük kint a helyszínen. Nem adtam én neki… nem kellett neki. Régóta ismerjük egymást. Itt dolgozik a városban. Azt mondta, őneki elég, ha én engedélyt adok rá, és nem tesszük szóvá, hogy ő mit csinált. Buta lennék, ha jó dolog meg lenne vétózva valamilyen formában. Szóban történt a megegyezésünk, de nem az első, és remélem, hogy nem is az utolsó lesz ilyen szempontból.
Nem mindenki ilyen szerencsés, hogy szóbeli megegyezés alapján kényelmesebbé teheti magának a közterületet. Szabály szerint ilyen igény esetén tervdokumentációt kell benyújtani, és a képviselő-testület dönt. Ez a gyakorlat Balatonlellén is, ahol 2020-ban például a Balatonlellei Sportegyesületnek adtak tulajdonosi hozzájárulást felújítási, kivitelezési munkák elvégzéséhez, 2021-ben pedig két magánszemély kapott engedélyt közterület térkővel való burkolására, valamint a nyílt csapadékvíz elvezető árok lefedésére, 2 vállalkozás pedig üzletük előtt, a szabadstrandon térkövezésre.
Öt év határozatait néztük át, sem Witzmannék, sem Jáki András neve nem szerepelt a kérelmezők között.
Éppen ezért érthetetlen, hogy a Witzmann-villához vezető zsákutca aszfaltburkolata hogyan épülhetett „csak úgy”, a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása nélkül.
A vonatkozó, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 2012-es kormányrendelet szerint ugyanis az szükséges lett volna a szabályos tervezéshez is, mivel a Witzmann-villához vezető önkormányzati tulajdonú, 0115-ös számú út besorolása megváltozott, földútból szilárd burkolatú lett, ezt pedig engedélyeztetni kellett volna. Az ügyben a Somogy Megyei Kormányhivatal Útügyi és Mérési Osztálya illetékes, hozzájuk kellett volna az engedélykérelmet benyújtani.
Út magánmegrendelésre
Miután vezetékes telefonon nem sikerült elérnünk, e-mailben kerestük meg Jáki Andrást, a Balaton-út Kft. ügyvezetőjét. A polgármester tájékoztatására hivatkozva azt kérdeztük, hogy az önkormányzat írásban hozzájárult-e az út leaszfaltozásához, mekkora a leaszfaltozott út teljes területe, ki volt a megrendelő, ha nem az önkormányzat, mennyibe került az út aszfaltozása és készült-e környezetvédelmi hatástanulmány.
Jáki András a válaszában azt írta:
"az aszfaltozási munkát cégünk végezte Balatonlelle Polgármesterével történt egyeztetést, majd hozzájárulását követően Witzmann Ágnes megrendelésére.
Szerződéssel, teljesítés igazolással, átutalásos számlákkal rendelkezünk. Az aszfaltozott útterület cirka 800 m2. Magánszeméllyel kötött szerződések további tartalmát harmadik személy részére nem áll módunkban kiadni."
A cégvezető a válaszában arra nem tért ki, hogy az önkormányzat írásban hozzájárult-e a beruházáshoz és készült-e környezetvédelmi hatástanulmány.
A szabvány szerinti minimális 3 méter útszélességgel, valamint 415 méter úthosszal számolva mi az út területére 1250 négyzetmétert mértünk (amennyiben nem szabványos az út szélessége, elvileg még fennmaradási engedélyt sem kaphat a megfelelő bírságok kifizetése után).
Út Witzmann Mihály nyaralójához
Fotó: Havasy Tamás
Witzmann Ágnes magánszemély, közalkalmazottként dolgozik. Ami az aszfaltozás árát illeti, nyilvános árajánlatok alapján a legolcsóbb ajánlat 10 millió forint + áfa lenne, kérdés, hogy Witzmann Ágnes jövedelme lehetővé tette-e ekkora összeg kifizetését.
Maga Witzmann a közösségi médiában számtalanszor osztott meg olyan hírt magáról, hogy pályázatokról tárgyal polgármesterekkel, kivitelezőkkel, vállalkozókkal. A Jáki András és üzlettársai által 2001-ben alapított és azóta is tulajdonolt Balaton-Út Kft. 2016 és 2020 között összesen 1,43 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, ez az azonos időszakra vetített 2,74 milliárdos árbevételük mintegy fele. Ebben nincsenek benne azok az önkormányzati beruházások, amelyekre nem kellett közbeszerzést kiírni, mert nem érték el a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A település azért még pályázik az aszfaltozásra
Witzmannék a telket 2016 szeptemberében szerezték, a házra vonatkozó terveket 2017 júliusában adták be engedélyezésre. Balatonlelle képviselőtestülete 2018. július 23-i ülésén ugyanakkor 101/2018 sz. határozatával a balatonlelle-kishegyi utak helyreállítása érdekében vis maior támogatás igénylésére nyújtott be pályázatot, és vállalta a támogatáshoz szükséges önerő biztosítását is.
A pályázatra azért volt szükség, mert megállapították, hogy a károsodott 0114, 0115 helyrajzi számú utak mentén a „pincék, vendéglátó egységek és borászati üzemek számos munkavállalót foglalkoztatnak, akik munkahelyüket csak ezeken az útvonalakon tudják megközelíteni”. Viszont a 0115-ös, vagyis a kizárólag a Witzmann-villához vezető zsákutcában (!) akkor még nem állt az épület, és az utat sem használta sem vendéglátó egység, sem borászati üzem.
A villához vezető út végül Witzmann Ágnes megrendelésére 2021 októbere előtt készen lett, mint azt a polgármester is nyilatkozta.
Ezek után 2021. október 19-én Balatonlelle képviselő-testülete viszont 124/2021 számú határozatával ismét döntött egy Külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázat benyújtásáról „Balatonlelle, Kishegyre vezető külterületi út felújítás” címen aszfaltozásra. A támogatás maximális összege 300 millió forint, a tervezett fejlesztés pedig érintené a 0114 számú, a Konyári Pincészethez vezető út mellett többek között az akkor már kész aszfaltburkolattal rendelkező "0115 Külterület Kivett közút" nevű utat is, amely Witzmannék házához vezet. A pályázatot beadták, döntésre várnak. | „Szóbeli” engedéllyel épült aszfaltos út a fideszes képviselő balatonlellei nyaralójához | A Witzmann Mihály nyaralójához vezető önkormányzati út leaszfaltozását a képviselő felesége fizette, de annak nem találtuk nyomát, hogy a hivatalos engedélyezési utat végigjárták volna. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szobeli-engedellyel-epult-aszfaltos-ut-a-fideszes-kepviselo-balatonlellei-nyaralojahoz-246192 | 2022-02-21 07:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kétszer is felfestették a felezővonalat arra az útszakaszra Mezőtúr belvárosában, amit decemberben csináltak meg, de a silány minősége miatt az ígéretek szerint hamarosan felmarnak és újraaszfaltoznak.
A mezőtúri Tegyünk Együtt Közösségünkért Egyesület önkormányzati frakcióvezetője, Kovács Attila tett fel egy videót a napokban a csoport közösségi oldalára, bemutatva a helyzetet.
Kovács a videójában a Petőfi utcáról jelentkezett be, és azt mutatta be, hogy a nemrég elkészült aszfaltburkolaton újrafestették az útburkolati jeleket.
Hozzátette, ígéretet kaptak rá, hogy áprilisban felmarják és újraterítik az aszfaltot az út teljes szélességében, ugyanis jelenleg az nem túl jó minőségű, de állítása szerint ennek ellenére már másodjára festették fel a jeleket az útszakaszra.
A lapunknak megküldött dokumentumokból kiderül, hogy az útpálya 1978-ban épült, azóta csak kisebb felújítások voltak rajta. Herczeg Zsolt fideszes polgármester – aki időközben országgyűlési képviselő-jelölt lett és Boldog István helyéért indul – valószínűleg még a választások előtt szerette volna rendbe tenni az utat, de mint megtudtuk, a kivitelezést decemberben, vélhetően nem éppen útépítéshez megfelelő időjárásban végezték.
Úgy tudjuk, pont akkor aszfaltoztak, amikor esett és hideg volt, mert a munkát még az év vége előtt be akarták fejezni. Az aszfalt végül elhűlt, az útburkolat pedig hullámosra és az előírt 4 centiméternyi vastagság helyett csak 1-2 centisre sikerült.
Kovács Attilától megtudtuk, hogy a Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti 800 méteres szakaszon lefektetett burkolatot elvileg nem is veszik át műszaki hiba miatt, viszont elmondása szerint a napokban a munka 70 százalékát kifizette az önkormányzat. Kovács Attila szerint a polgármester azt mondta, neki megígérték, felmarják és újra leaszfaltozzák áprilisban az utcát. | Kétszer is felfestették a jeleket a mezőtúri utcára, amit úgyis felmarnak | Az utcát még decemberben újították fel, de újra kell aszfaltozni, kivitelezési hiba miatt. Közben kétszer is sikerült lefesteni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ketszer-is-felfestettek-a-jeleket-a-mezoturi-utcara-amit-ugyis-felmarnak-246190 | 2022-02-18 17:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Keddi hatállyal lemondott tisztségéről Tatár Zoltán, Hódmezővásárhely jegyzője, a jegyzői jogkörben ezentúl Karsai Éva aljegyző jár el, közölte közösségi oldalán a város polgármesteri hivatala.
A közleményben jelzik, hogy Márki-Zay Péter polgármester elfogadta a jegyző felmondását. Idézik is a polgármestert, aki szerint Tatár Zoltán azért döntött így, mert
nyomás alá helyezték a választási bizottság tagjainak kiválasztása kapcsán.
A Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint viszont Tatár Zoltán jegyzőnek, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének lemondásával „egyértelműen bebizonyosodott, hogy Márki-Zay Péter és politikai közössége befolyásolni, manipulálni akarta a helyi választás lebonyolításáért felelős testület összetételét és munkáját”.
Tatár Zoltán a jogszabályoknak megfelelően javaslatot tett a közgyűlésnek az országgyűlési egyéni választási bizottság tagjaira, majd az eredeti előterjesztését az utolsó pillanatban módosította, és egy köztiszteletben álló tanárnő helyett a választáson jelöltként induló Márki-Zay Péter ügyvédjének lányát javasolta tagnak – írta a Fidesz helyi szervezete.
Tatár Zoltán nyilvánvalóan a jelöltként induló Márki-Zay Péter politikai nyomására módosított az eredeti előterjesztésén, a kirobbant botrány hatására pedig beadta a lemondását. Miközben tehát Márki-Zay Péter országosan a választások tisztaságáért aggódik, az egyéni választókerületi választások menetét befolyásolni akarta
– áll a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének közleményében. | Lemondott Hódmezővásárhely jegyzője | Keddi hatállyal lemondott tisztségéről Tatár Zoltán, Hódmezővásárhely jegyzője, a jegyzői jogkörben ezentúl Karsai Éva aljegyző jár el, közölte közösségi oldalán a város polgármesteri hivatala.
A közleményben jelzik, hogy Márki-Zay Péter polgármester elfogadta a jegyző felmondását. Idézik is a polgármestert, aki szerint Tatár Zoltán azért döntött így, mert
nyomás alá helyezték a választási bizottság tagjainak kiválasztása kapcsán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/02/22/hodmezovasarhely-jegyzo-lemondas-tatar-zoltan/ | 2022-02-22 09:55:28 | true | null | null | 24.hu |
Komló – Két helyi fideszes képviselő egyesülete összesen 12 millió forint közpénzt nyert a civileknek kiírt pályázaton.
Február 10-én tartották a 2022. évi Városi Civil Alap pályázati tájékoztatóját a városházán. Az eseményt nem verték nagydobra. Az önkormányzati lap Facebook oldalán mindössze a fórum napján jelent meg egy felhívás, egyéb tájékoztatást mi nem találtunk.
Az adófizetők állják
A Városi Civil alap keretei közt összesen 4 milliárd forintot osztanak szét a pályázó szervezetek között. A támogatások szétosztásáért a kormány Bethlen Gábor Alapja felel. Az összeg teljes egészében közpénz, vagyis a magyar adófizetők finanszírozzák ezeket a támogatásokat.
Korábban az Átlátszó és a Válasz Online is foglalkozott a témával, mindkét lap arra jutott, hogy az alap támogatásai nagyrészt a Fideszes politikusokhoz köthető szervezeteknél landolnak. Utánanéztünk, és úgy fest, ez Komlón sincs másként.
Vízhányó, Gogen a nyertesek között
A Bethlen Gábor Alap honlapján található lista alapján Komlón 2021-ben két szervezet pályázott sikeresen, összesen 12 millió forintra. Az egyik a fiatal fideszes önkormányzati képviselő, Vízhányó András egyesülete (7 000 000 Ft támogatás), a másik a szintén helyi fideszes önkormányzati képviselő, Orsós Ferenc „Gogen” szervezete (5 000 000 Ft).
Belvárosi iroda Kalamár-szállal
Vízhányó András 2020 októberében bejegyzett Kulturális Célokat Segítő Egyesülete (KULCS) 7 millió forint támogatást nyert a tavalyi évben. Az egyesületben elnökségi tagként szerepel a képviselő öccse, és a nemrég költségvetési csalás gyanújába keveredett helyi nagyvállalkozó fia is.
Az egyesület céljai között szerepel az állatvédelem, rendezvények szervezése, hátrányos helyzetű gyermekek segítése és így tovább. A K-monitor közadatigényléséből kiderül, hogy a 7 millió forintot belvárosi irodavásárlásra, pontosabban „Közösségi és támogató központ létrehozására” kérték. Az indoklás szerint:
„Az egyesület működéséhez szükséges ingatlan vásárlása, hogy Komló városában minden korosztály számára megfelelően és hatásosan tudjuk végezni segítő munkánkat. Képzési helyszín kialakítsa miatt könnyebben tudjuk a hozzánk fordulókat segíteni. Az egyesület a belvárosi részben kialakításra kerülő ingatlanban hatékonyabban tudná végezni a munkáját és könnyebben kerülhetne kapcsolatba az emberekkel. A mostani, iroda nélküli helyzetben az egyénekhez való eljutás sokkal több energiát emészt fel, így kevésbé hatékony a működésünk.”
Kerestük, de nem találtuk az egyesület honlapját, Facebook vagy Instagram oldalát, ahogy egyelőre a birosag.hu sincs beszámoló a civil szervezet működéséről. Így valóban sok energiát vehet igénybe „az egyénekhez való eljutás”. Egyelőre nem találtuk az irodát sem, így kérdéseinkkel megkerestük Vízhányó Andrást.
Szerettük volna megtudni, hogy mire költötték/költik az elnyert támogatást, hol vásároltak/vásárolnak irodát, milyen programokat valósított meg eddig az egyesület, illetve, hogy hol és hogyan lehet kapcsolatba lépni velük. Megkeresésünkre sajnos mindeddig nem érkezett válasz. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük cikkünket.
Száguldás, időspórolás
A leírás szerint a Komlói Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesület 5 milllió forintos projektének „célcsoportja a komlói szegregátumban, Kenderföldön élő romák és hátrányos helyzetű emberek. Alapszabály szerinti célunk a célcsoport kulturális, érdekvédelmi és szociális képviselete és segítése. A projekt célja, hogy munkánkat megkönnyítsük, s időt spóroljunk: célcsoportunk szállítása (orvos, kórház, bevásárlás, ügyintézés), adománygyűjtés és osztás, a rendezvényeink logisztikai feladatainak megkönnyítése. Sikeres pályázat esetén egyrészt a hátrányos helyzetű célcsoport napi életvitelét, másrészt egyesületünk munkáját tudjuk könnyebbé tenni.”
A projekt neve „A Fekete Láng újra száguld”, de ennél több részlet nem derül ki a rövid leírásból. | Komlón is fideszes képviselők egyesületei nyertek a Városi Civil Alap pályázaton | Komló – Két helyi fideszes képviselő egyesülete összesen 12 millió forint közpénzt nyert a civileknek kiírt pályázaton. | null | 1 | https://7300.hu/hirek/komlon-is-fideszes-kepviselok-egyesuletei-nyertek-a-varosi-civil-alap-palyazaton/ | 2022-02-15 13:39:00 | true | null | null | 7300.hu |
Közléményt adott ki az Oltalom Karitatív Egyesület a hétfői NAV-razziáról. Mint írják, bejelentés nélkül mintegy 30 fő szállta meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházközpontját. „Bűnügyi helyszínné” nyilvánították a 8. kerületi Dankó u. 9., 11., 13., 15. alatti ingatlanjaikat. Az irodaajtókat feltörve "mintegy 30 zsákba gyűjtötték iratainkat és számítógépeinket". A beszámoló szerint a NAV munkatársai "folyamatosan ragaszkodtak ahhoz, hogy a független magyar sajtó képviselői nem lehetnek jelen akkor sem, amikor az egyház elnöke (Iványi Gábor) kérésére és felszólítására közölniük kellett volna, hogy mi járatban vannak. Végül rendőri jelenlét mellett az egyház elnöke által vezetett tiltakozók és sajtómunkások sürgetésére a munkaidejük lejártakor átnyújtottak egy általuk eljárás alá vont személynek tekintett munkatársunknak egy határozatot és egy jegyzőkönyvet, melyben csak általánosságokban említették, hogy az eljáráshoz joguk volt". Úgy tudni, az eljárás 2020-ban kezdődött, amiről az Oltalom nem tudott.
Mint arról lapunk is beszámolt, az adóhivatal közlése szerint azért tartott házkutatást az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában, mert a szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Eszerint az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Közleményében a MET nem tagadta, hogy ne fizette volna be a szükséges adókat munkavállalói után. Arra emlékeztetnek, hogy az egyház javára hozott Strasbourgi emberi jogi döntés ellenére csak visszamenőleg 2017 előttre, az az utáni időre viszont változatlanul nem volt hajlandó a magyar állam az általunk elvégzett, tőle átvállalt közfeladatokra a kiegészítő támogatást megadni. Kiemelték, a MET minden munkatársát bejelenti. "A 2017 előtti állapotokat a Strasbourgi döntés biztosította forrásokból rendezte, a jelenlegi állami tartozások kikényszerítése azonban még folyamatban van."
Amennyiben a magyar állam a jogosult követelésünknek eleget tesz, azonnal rendezzük a mi mostani kintlévőségeinket is.
Iványiék tiltakoznak az eljárás módja ellen, de azt is szóvá teszik, hogy minden törvényes eljárással, törvénytisztelő állampolgárokként készek együttműködni. "Tiltakozunk a minősítés ellen. Bűncselekmény helyszínét a NAV-nak nem a MET munkahelyein kell keresnie.
A NAV kiadott közleményében hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél. A magyar állam velünk szemben ennek a négyszeresét halmozta fel. A jogszerű teljesítést követően ebből azonnal rendezzük hátralékainkat. Ez a helyzet nem is állna fenn, ha a magyar állam politikai megfontolásokból nem kezdte volna el sanyargatni a MET-et."
Meggyőződésük, hogy a 2022-es választási kampány időszakára időzített eljárás politikai üzenet, és a kormány megfélemlítési taktikája, miközben "mi magunk is és sok honfitársunk felháborodottan kérdezi, mi történt az uniós támogatások és a magyar költségvetés jelentős hányadával, hogyan gazdagodhattak mértéktelenül a miniszterelnök családtagjai és politikai baráti köre".
A MET az egyház elleni támadásnak is tekinti azt, ami történt. "A magyar kormány az egyházi törvény csűrés-csavarásával egy olyan egyházi törvényt kreált, mellyel üldöztetéseket követően 40 évvel ezelőtt megalakult, törvényesen elismert és bevett egyházzá nyilvánított felekezetünktől a Magyar Alkotmánybíróság döntése szerint is alkotmánysértő módon megvonta státuszát, évtizedes huzavona után pedig tiltakozásunk ellenére egyesületi kategóriába lökte, és nem adja vissza státuszát."
"Bízunk abban, hogy Magyarország kormányzásában belátható időn belül döntő változás következik be, melynek eredményeként mind a politikai jobb, mind baloldal háborítatlanul, alapvető emberi jogaink csorbítása nélkül, nem az áltörvényesség kiszolgáltatottságában, hanem a valóságnak megfelelő körülmények között végezheti a munkáját."
Iványiék azt közölték, a MET a vállalt feladatait (Isten igéjének hirdetése szavakkal és tettekkel: szegények élelmezése, ruházása, érdekeik képviselete, menekültek, foglyok [köztük a politikaik is] egyértelmű támogatása, segítése, a szabadság hirdetése, a hit, a remény és a szeretet erősítése) folyamatosan tovább végzi.
(Oltalom Karitatív Egyesület) | Iványiék a hétfői NAV-razziáról: a választási kampány időszakára időzített eljárás politikai üzenet | Közleményt adott ki az Oltalom Karitatív Egyesület a hétfői NAV razziáról.
Úgy tudni, 30 zsákba gyűjtötték irataikat és számítógépeiket. "Amennyiben a magyar állam a jogosult követelésünknek eleget tesz, azonnal rendezzük a mi mostani kintlévőségeinket is." | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ivanyiek-a-hetfoi-nav-razziarol-a-valasztasi-kampany-idoszakara-idozitett-eljaras-politikai-uzenet-246277 | 2022-02-22 17:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
40 milliárd értékű fejlesztések Heves megyében
El a kezekkel a vidéki kórházaktól
Újabb egymilliárd forint jut Hatvannak
Ezeket olvashatjuk a Heves Megyei Befektetési Tükör címlapján, mellettük a három környékbeli fideszes képviselőjelölt fotójával. Pedig nem kampánykiadványról, hanem uniós pénzből finanszírozott, ingyenes újságról van szó, írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.
A belső oldalakon tájékozódhatunk útépítésről, turisztikai fogadóhely létrehozásáról, és további képeket találunk a fideszes politikusokról.
A lapot a „Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére” nevű uniós projekt keretében adja ki a Heves Megyei Térségfejlesztési Nonprofit Kft. Ennek tulajdonosa a fideszes vezetésű Heves Megyei Önkormányzat.
A nyomdai és terjesztési feladatra kiírt közbeszerzés alapján az újságot az egész megyében szórják százezer példányban, legfeljebb havonta egyszer. Ezt a munkát a Serenity Solution Kft. nyerte 2019-ben, aminek akkor Hevér Kristóf volt az ügyvezetője. Ő korábban a Fidelitas ózdi szervezetét vezette, de más cégen keresztül felbukkant a neve a balatoni kempingtámogatásoknál és korábban a vizes vébénél is. A Serenityvel kötött szerződés tavaly december 31-ig volt hatályos, de a járvány miatt március 31-ig meghosszabbították.
A közel másfél milliárd forintos projekt célja, hogy képzési és foglalkoztatási programokat hozzon létre a megyében. „Ezen intézkedések segítik a megyei foglalkoztatási szint növelését, hozzájárulva a megye gazdaságának fejlődéséhez” - áll a hivatalos leírásban. A megyei önkormányzat mellett a kormányhivatal, az említett nonprofit kft. és a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség vesz részt a projektben, amire 2016-ban nyertek pénzt.
Kik ezek a jelöltek?
Heves megyében három választókörzetet találunk, most mindegyiknek fideszes képviselője van a parlamentben: Nyitrai Zsolt (Heves 1), Horváth László (Heves 2), Szabó Zsolt (Heves 3). Utóbbi kettőt idén is elindítják, Nyitrai helyett viszont Pajtók Gábor a jelölt.
Az 1-es és a 2-es körzetben négy éve 48 százalék alatt teljesített a Fidesz, ez alapján tehát elvileg lehet esélye az egyesült ellenzéknek. Heves 3-at majdnem 51 százalékkal húzta be a kormánypárt 2018-ban. | Uniós pénzből fizetik az újságot, amiben Heves megyei fideszesek kampányolnak | 40 milliárd értékű fejlesztések Heves megyében, El a kezekkel a vidéki kórházaktól, Újabb egymilliárd forint jut Hatvannak - Ezeket olvashatjuk a Heves Megyei Befektetési Tükör címlapján, mellettük a három környékbeli fideszes képviselőjelölt fotójával. Pedig nem kampánykiadványról, hanem uniós pénzből finanszírozott, ingyenes újságról van szó, írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/unios-penzbol-fizetik-az-ujsagot-amiben-heves-megyei-fideszesek-kampanyolnak | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Media1 szlovén lapértesülések alapján korábban már beszámolt arról, hogy várhatóan Mészáros Lőrinc közelébe kerül Szlovénia egyik vezető rádiója, a maribori Radio City. Az első sajtóhírek Szlovéniából úgy szóltak, hogy Vida József, a TV2 tulajdonosa, a Takarékbank volt vezérigazgatója, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöke lehet a népszerű Radio City vevője. A mai, nem sokkal ezelőtt a Media1-hez érkezett hivatalos közleményből az derül ki, hogy a Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft. írta alá magyar részről a szerződést Mišo Hölbl üzletemberrel a tulajdonát képező Radio City elnevezésű rádió 100 százalékának megvásárlásáról.
A Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft. annak a Deák Gábornak a nevén van, aki Vida Józsefhez hasonlóan szintén közvetlenül köthető Mészáros Lőrinchez, a volt felcsúti gázszerelőből lett milliárdoshoz, Orbán Viktor magyar miniszterelnök oligarcha barátjához. A Radio Factory Kft. gyártja számos kormányközeli rádió magyarországi műsorát, például a Rádió 1, a Best FM és a Retro Rádió műsorát.
Az általuk felvásárolt Radio City rádiócsatornát 1993-ban alapította Mišo Hölbl és tette vezető rádióvá a maribori és északkelet-szlovéniai régióban.
A felek megegyezése után a tranzakció az összes szükséges szlovén jogszabályi feltétel teljesülését és hozzájárulás beszerzését követően válik teljes mértékben véglegessé.
Az ügylettel kapcsolatosan a vevő RadioFactory Kft. ügyvezetője, Turi Árpád és a Media Moment Kft. ügyvezetője, Székely Szilárd egyetértettek abban, hogy a Radio City hallgatottsága kiemelkedő, működése stabil, profitábilisan működik, épp ezért nagy reményekkel és elvárásokkal várják a közös munkát. Ugyanebből eredően jelenleg nincs okuk változtatni a vezetőség összetételén, mint ahogy a mostani csapat szerkezetén és létszámán sem. Feltett szándékuk, hogy az itthon összegyűjtött iparági tudással és tanácsaikkal még erősebbé és meghatározóbbá tegyék a Radio City rádiócsatornát – írják. Arra a közlemény nem tért ki, hogy a jelenlegi tulajdonos miért döntött az eladás mellett, ahogy a vételárról sem tettek említést.
Korábban már más, Fideszhez köthető befektetők is megjelentek a szlovén médiapiacon. Így például a szintén Mészáros Lőrinc-közeli TV2 csoport megvásárolta a szlovén Planet TV-t 2020 őszén.
További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Csatlakozhat hozzánk Facebookon is! | Aláírták: Mészáros Lőrinc embere megveszi a szlovén Radio City 100 százalékát | Szlovéniában terjeszkedik a Mészáros Lőrinc-közeli, a Rádió 1 központjában működő Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft., mely adásvételi szerződést írt alá az egyik vezető rádió, a Radio City 100 százalékának megvásárlásáról. | null | 1 | https://media1.hu/2022/02/22/alairtak-meszaros-lorinc-embere-megveszi-a-maribori-radio-city-100-szazalekat-media-factory-media-moment/ | 2022-02-22 12:45:00 | true | null | null | Media1 |
Nyilvánosan ritkán feszül egymásnak annyi Fidesz-közeli érdekcsoport, mint egy készülő ferencvárosi parkolási üzlettel kapcsolatban, amelynél 10 milliárd forint körüli várható bevétel a tét.
Egy Mészáros Lőrinchez köthető exállamtitkár cége szállt ringbe a tíz évre szóló üzemeltetési szerződés megszerzésért a parkolási biznisz budapesti urával, aki viszont egy másik, talán még befolyásosabb exállamtitkár emberét is bevette volna az üzletbe. A közbeszerzési eljárás kíméletlen háborúskodássá fajult a csoportok között. Már több csata lezajlott, de a napokban újabb fordulat állhat be, amely ismét megváltoztathatja a végső győzelmi esélyeket.
A IX. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cége, a FEV IX Zrt. tavaly év végén írt ki közbeszerzési pályázatot a Ferencvárosban található összesen 8775 (8450 kerületi és 325 fővárosi) parkolóhely üzemeltetésére. A FEV IX. Zrt. egy éve bontott szerződést a Fer-Park 2010 Kft.-vel a körülötte kialakult botrányok miatt. A közbeszerzés lebonyolításához Papcsák Ferenc korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Zugló egykori polgármestere ügyvédi irodáját bízták meg tanácsadással.
A tendert december közepén a 4Green Parking Zrt. nyerte meg, miután diszkvalifikálták az összes ellenfelét. Simának tűnt a győzelem, az azonban csak néhány óráig tarthatott.
A 4Green új szereplő a parkolási területen. Az alapító, Poprády Géza komoly kapcsolatrendszerrel dicsekedhet. Ő volt az Orbán-kormány földművelésügyi államtitkára Fazekas Sándor minisztersége idején, majd egy időre Mészáros Lőrinc legnagyobb mezőgazdasági cége, a herceghalmi Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett. Poprády jó ideig cégtársa volt a ferencvárosi tender előkészítésében segédkező Papcsák Ferencnek is.
A 4Green első körben úgy tudott győzni, hogy érvénytelennek nyilvánították mindhárom riválisa pályázatát. A kirúgása ellenére újra pályázó Fer-Park 2010 Kft. és az M-Bond Kft. mellett azonban egy nehézsúlyú konzorcium is az érvénytelenítettek között volt, ezért az ügy nem maradhatott annyiban.
A C-Ware Kft.-SIS Parking Kft.-Városi Parkolás Ellenőrző Kft.-Atlasz Informatikai Kft. alkotta négyes konzorcium fontosabb tagjai nem ezen a közbeszerzésen kezdték a parkolási szakmát.
A C-Ware Kft. ott van az Erzsébetvárosban, és tagja annak a csoportnak is, amely nemrég Zuglóban elnyerte a parkolásüzemeltetési tendert. A jelenleg főként német tulajdonban lévő kft. alapítója és résztulajdonosa Kupper András. Kupper volt az egykori nagy budapesti parkolócég, a Centrum Parkoló fő tulajdonosa. A Centrumot 2010-ben megroppantották a Fidesz akkori törvénymódosításai, a cég vezetői csupán két kerületet tudtak megtartani maguknak: Erzsébetvárost és Ferencvárost. Kupper kezdetben mindkét kerületben benne volt az új cégek felállításában, 2015-ben azonban kitúrták a Fer-Park 2010-es részesedéséből. Azóta ambicionálja, hogy „visszaszerezze” a IX. kerület feletti fennhatóságot is.
A konzorciumban felbukkant a Városi Parkolás Ellenőrző Kft. nevű, 2018 nyarán létrehozott vállalkozás is, amely kisebb részben szintén Kupper érdekeltsége, nagyobb részben pedig egy egészen komoly biztonsági céges hálózat tulajdonába került. A Városi Parkolás Ellenőrző Kft. irányítását arra a Marton Lászlóra bízták, aki 2010 és 2012 között a Civil Biztonsági Zrt.-t vezérigazgatója volt, miután Pintér Sándornak a belügyminiszteri kinevezése miatt ki kellett szállnia a vállalkozásból. A Városi Parkolás Kft.-nak a „nagyobbik” tulajdonosi ága egyébként a PFM Holdingon keresztül egészen Tasnádi Lászlóig, a Belügyminisztérium volt államtitkáráig, Pintér egyik fő bizalmi emberéig ér.
A SIS Parking Kft. kormánypárti kötödése is megkérdőjelezhetetlen. A cég végső tulajdonosa Szellem Zoltán, aki a kilencvenes évek közepén a Fidesz gazdasági hátországának aktív szereplője volt, nevét korábban egyebek mellett fiktív drágakőüzletekkel hozta kapcsolatba a sajtó. SIS Parking volt az egyik nyertese az újbudai parkolásüzemeltetési tendernek, ami tavaly – Zuglóhoz hasonlóan – veszteséges volt.
A HVG korábbi beszámolója szerint a Szellem Zoltán volt a tulajdonosa a Honvédkórháznak laborvizsgálatokat végző H-MED Kft.-nek is. A magánlabor működési engedélyét azonban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 2001-ben visszavonta, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogtalan számlázás miatt beperelte a céget. Végül több mint tízévi pereskedés után nyert a H-Med, majd jogutód nélkül megszűnt.
Látható, hogy Kupper nagyon erős társasággal szállt harcba, mégsem tudta megnyerni a tendert, a 4Green lett a győztes.
Ekkor azonban váratlan dolog történt a ferencvárosi önkormányzatban: a 4Green győzelmét jelentő eredményhirdetéssel együtt azonnal érvénytelenítették a pályázatot.
Mivel igazán komoly érveket nem tudtak felhozni a nyertes pályázat ellen, a képviselő-testülettel megszavaztatták, hogy vonjon el minden forrást a parkolási feladatoktól. A döntés racionális okokkal nehezen magyarázható, mert az összeg már benne volt a kerület idei költségvetésében, ezért sokan gyanították, hogy a vesztesek érdekét szolgálhatta.
Nem sokat kellett várni azonban az újabb fordulatra.
A háborúban most már maga a IX. kerületi önkormányzat – illetve a vagyonkezelő cége – is megütheti a bokáját, és konzorcium kormánypárti kötődésű cégei is áldozatul eshetnek.
Az önkormányzat és a társaságok ellen személyesen kezdeményezett hivatalból folytatott jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Hatóság elnöke, ami alapján a cégeket akár három évre is eltilthatják a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől.
Rigó Csaba Balázs szerint ugyanis a tenderen közös ajánlattevőként indult cégek szándékosan szolgáltattak hamis adatot a közbeszerzési eljárás során, az önkormányzati vagyonkezelő pedig annak ellenére nem zárta ki a konzorciumot az eljárásból, hogy megbizonyosodott arról, hogy hamis adatokat kapott.
A konzorcium azt állította, hogy Hongkongból importál parkolóautomatákat, ám kiderült, hogy a csoport által megnevezett szállítócég a cégkivonata szerint Hongkong területén telephellyel, vagy bejegyzett egyéb képviselettel nem rendelkezik (ez azért fontos, mert a meglévő kereskedelmi egyezmények alapján Hongkong kedvező elbírálás alá esett volna a közbeszerzési eljárás során). Mindez abból levélből derült ki, amit a hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, Puskás Sándornak írt a múlt héten.
A 24.hu birtokába került dokumentum kitér arra is, hogy nem csupán a konzorcium volt vétkes az ügyben, de az önkormányzat vagyonkezelője sem lépett fel ellene hathatós eszközökkel. A hivatalos levél szerint a FEV IX Zrt. még a Hongkongi Kereskedelmi Kamarát is megkereste, amely úgy nyilatkozott, hogy az említett parkolóórákat szállító cég Hongkong területén gyártóként nincs nyilvántartásba véve, és semmilyen képviselettel nem rendelkezik Hongkong területén.
Mindezek ellenére a FEV IX Zrt. nem kezdeményezett eljárást a konzorcium ellen hamis adatok szolgáltatása miatt, csupán érvénytelenítette a cégcsoport pályázatát.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke ezért levelében azt kéri a döntőbizottság elnökétől, hogy állapítsa meg a jogsértést és annak következményét. Ez a pályázó cégek esetében a közbeszerzési törvény alapján a fél évtől három évig terjedő eltiltást jelent a közbeszerzési tenderektől.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu – AFP | Fiktív hongkongi biznisz: lebuktak a ferencvárosi parkolási milliárdokra hajtó Fidesz-közeli cégek | A IX. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cége, a FEV IX Zrt. tavaly év végén írt ki közbeszerzési pályázatot a Ferencvárosban található összesen 8775 (8450 kerületi és 325 fővárosi) parkolóhely üzemeltetésére. A FEV IX. Zrt. egy éve bontott szerződést a Fer-Park 2010 Kft.-vel a körülötte kialakult botrányok miatt. A közbeszerzés lebonyolításához Papcsák Ferenc korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Zugló egykori polgármestere ügyvédi irodáját bízták meg tanácsadással.
A tendert december közepén a 4Green Parking Zrt. nyerte meg, miután diszkvalifikálták az összes ellenfelét. Simának tűnt a győzelem, az azonban csak néhány óráig tarthatott. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/17/ferencvaros-parkolas-fidesz/ | 2019-04-17 13:56:00 | true | null | null | 24.hu |
(Cikkünk frissül!)
Kiderült, pontosan miért tartottak ma házkutatást a zuglói városházán, Horváth Csaba polgármester lakásán, illetve a kerületi parkolási cég irodájában. A Központi Nyomozó Főügyészség friss közleményéből derül ki, hogy
befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, ami a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja.
Az ügyészek gyanúsítottként hallgatták ki a zuglói polgármestert és “egy volt helyi politikust”. Az ügyészség a közleményük szerint azzal gyanúsítja őket, méghozzá megalapozottan, hogy
“2016-ban a jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.”
De ez még nem minden:
“Mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt."
Megkérdeztem az ügyészséget, hogy Horváthot mekkora összeg átvételével gyanúsítják, ha egyáltalán. Kovács Katalin szóvivő szerint erről egyelőre nem tudnak többet mondani, de azt éreztette, hogy ez a későbbiekben akár változhat is. Az ügyészségi közlemény mindenestre jelzi, hogy
“A kiterjedt nyomozásban további eljárási cselekmények várhatóak.”
Keressük Horváth Csabát, amint nyilatkozott, frissítek.
Az ügyészségi közlemény alapján igaza lehetett Hadházy Ákos parlamenti képviselőnek, amikor ma, vagyis szerdán délelőtt arról posztolt a Facebookra, hogy tudomása szerint a SYS IT Services nevű céget érinti a zuglói nyomozás.
„Sajnos hallottam olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”.
A SYS-szel 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszerek üzemeltetésére. A SYS-csoporthoz köthető személyekre tavaly csaptak le akciófilmbe illő jelenetekben, a NAV ugyanis bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A gyanú szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntette el fiktív számlákkal. Az akcióra egy nappal azután került sor, hogy Pintér Sándor korábbi belügyes államtitkára, Tasnádi László átvette az üzletet.
Hadházy posztjában azt írta, hogy
"Fontos elmondani, hogy a SYS IT ügye a kormány legmagasabb köreihez vezet. A számlagyárként működő cég egy nagyon komoly csalássorozat központi szereplője, az ügyben információim szerint érintett egyebek mellett a 4iG Nyrt. is, amelynek épp tegnap tette lehetővé a kormány, hogy megvásárolja az Antenna Hungáriát, így megkerülhetetlen szereplője legyen a magyar távközlési iparnak."
Update 1: Horváth telefonja egyelőre ki van kapcsolva, munkatársai sem érték el, amint sikerül kapcsolatba lépni, jelentkezünk!
Update 2: Legfrissebb információink szerint mindkét gyanúsított panasszal élt és megtagadta a vallomástételt. Mindketten szabadlábon távozhattak. | Korrupcióval gyanúsítják Horváth Csaba zuglói polgármestert parkolási ügyben | Kiderült, pontosan miért tartottak ma házkutatást a zuglói városházán, Horváth Csaba polgármester lakásán, illetve a kerületi parkolási cég irodájában. A Központi Nyomozó Főügyészség friss közleményéből derül ki, hogy befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, ami a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/korrupcioval-gyanusitjak-horvath-csaba-zugloi-polgarmestert-parkolasi-ugyben | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tényi István tett feljelentést a Pesti Srácok júliusi cikke alapján, amelyben egy olvasói levélre hivatkozva arról írt a kormányközeli lap, hogy Karácsony zuglói polgármesterként bruttó 320 millió forinttal csökkentette a száz százalékos önkormányzati tulajdonú Zuglói Sport- és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. törzstőkéjét 2018-ban.
A lap állítása szerint Karácsony felmondta az önkormányzat és az önkormányzati cég közötti bérleti szerződést, amely alapján 137 millió forint lett volna három zuglói sportpálya bérleti díja. Ennyit fizetett a cég az önkormányzatnak. Később aztán - folytatta a Pesti Srácok - a zuglói polgármester felszólította a cég ügyvezetőjét, hogy írja alá az új bérleti szerződést, amely háromhavi bérleti díjat határozott meg. Ennek összege 320 millió forintot tett ki, amit a cég át is utalt az önkormányzat számlájára.
Tényi mellett Kovács Balázs Norbert korábbi fideszes zuglói képviselő is feljelentést tett hivatali visszaélés, hanyag kezelés, gazdasági csalás és saját tőke csorbítása miatt. Szerinte az önkormányzat valótlan gazdasági eseményt színlelve, jogosulatlanul jutott haszonhoz azzal, hogy az előnytelen szerződés aláírására kötelezte a céget. Egy értékbecslést is csatolt Kovács a feljelentéshez, amely alapján a három sportpálya éves bérleti díja összesen 110 712 000 forint ér.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a két feljelentést összevonva különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, később aztán átadta az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, miután Karácsonyt főpolgármesternek választották.
A határozat emellett azt is kimondja, hogy a Zuglói Önkormányzat jogszerűen vont ki a kft. törzstőkéjéből 274 490 000 forintot, ezért a saját tőke csorbítására vonatkozó bűncselekmény tényállási elemei se valósultak meg.
Mivel az eljárás alapját képező cselekmények nem bűncselekmények, az eljárást megszüntették.
A Fidesz végig hazudta a kampányt, többek között ebben az ügyben is. Szerencsére a választók többségét nem tudták félrevezetni. Ezzel együtt is örülök annak, hogy már papírjuk is van arról, hogy kamu volt az egész | A rendőrség szerint nem volt bűncselekmény, amivel Karácsonyt támadták a kampányban | lap állítása szerint Karácsony felmondta az önkormányzat és az önkormányzati cég közötti bérleti szerződést, amely alapján 137 millió forint lett volna három zuglói sportpálya bérleti díja. Ennyit fizetett a cég az önkormányzatnak. Később aztán - folytatta a Pesti Srácok - a zuglói polgármester felszólította a cég ügyvezetőjét, hogy írja alá az új bérleti szerződést, amely háromhavi bérleti díjat határozott meg. Ennek összege 320 millió forintot tett ki, amit a cég át is utalt az önkormányzat számlájára.
Tényi mellett Kovács Balázs Norbert korábbi fideszes zuglói képviselő is feljelentést tett hivatali visszaélés, hanyag kezelés, gazdasági csalás és saját tőke csorbítása miatt. Szerinte az önkormányzat valótlan gazdasági eseményt színlelve, jogosulatlanul jutott haszonhoz azzal, hogy az előnytelen szerződés aláírására kötelezte a céget. Egy értékbecslést is csatolt Kovács a feljelentéshez, amely alapján a három sportpálya éves bérleti díja összesen 110 712 000 forint ér.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a két feljelentést összevonva különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, később aztán átadta az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, miután Karácsonyt főpolgármesternek választották.
A NOVEMBERI RENDŐRSÉGI HATÁROZAT SZERINT VALAMENNYI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT ÉS A KFT. JEGYZETT TŐKÉJÉNEK LESZÁLLÍTÁSÁT KÉPVISELŐ TESTÜLETI HATÁROZATOK ELŐZTÉK MEG, "ÍGY VAGYONKEZELÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG." | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/29/karacsony_gergely_zugloi_sport_es_rendezvenyszervezo_nonprofit_hutlen_kezeles_hivatali_visszaeles_nyomozas/ | 2019-11-29 21:02:00 | true | null | null | Index |
A hatóság a nyomozás érdekeire való tekintettel többet nem árulhatott el. A nyomozás Budai Gyula, fideszes képviselő feljelentése nyomán indult, mivel Budai szerint gazdasági csalás gyanúját veti fel az a dokumentum, amellyel Mártha Imre vételi jogot, úgynevezett opciót szerzett egy ingatlancégben. A képviselő összegzése szerint Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója 2016. március 1-jén írt alá egy vételi jogot garantáló szerződést. Az irat arra adott lehetőséget Mártha Imrének, hogy a következő öt esztendőben megvásárolhassa a szerződés másik szereplőjétől (aki egy jogász) a Lázár Houses nevű kft. 26 százalékos üzletrészét. A felek meghatározták az üzletrész vételárát is, mégpedig nem egészen 1,7 millió forintban. Csakhogy amint arra – a média beszámolóit idézve – a feljelentésben a politikus rámutatott, a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van.
– Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközök összértéke nyolcszázmillió forint volt, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa – jegyzi meg a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában Budai Gyula. A képviselő azt a körülményt is aggályosnak tartja, hogy a vételi jogot garantáló szerződés szerint az üzletrészért a megjelölt vételárnál többet a jogász akkor sem kérhet Mártha Imrétől, ha a cég eredményesen gazdálkodna, s emiatt értéke gyarapodna. Emellett a feljelentés szerint az is felveti a bűncselekmény megalapozott gyanúját, hogy a Lázár Houses nevű cégben a jogász mellett Mártha Imre testvérei és édesanyja is megtalálhatók mint tulajdonosok. Budai Gyula megítélése szerint az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság érdemben nem működik, tevékenysége csupán az ingatlanvagyon titokban tartása.
Mindezek alapján az országgyűlési képviselő arra jutott: a vételi jogról szóló szerződést Mártha Imre és üzletfele egyértelműen azért kötötte meg, hogy a Lázár Houses Kft.-be bevitt ingatlanvagyont elrejtse a hatóságok elől, ugyanakkor felvetődik, hogy a cég színlelt gazdasági tevékenységet végzett. A feljelentés hozzáteszi: a jogász lényegében csak névlegesen tulajdonosa a kft. 26 százalékának, annak valódi tulajdonosa Mártha Imre. Ezek a körülmények pedig Budai Gyula szerint megalapozzák a csalás gyanúját, emiatt szükséges, hogy a rendőrség nyomozás keretei között járjon utána az ügynek.
A strómanszerződést a Metropol hozta nyilvánosságra, és lapunk utánanézett a Lázár Houses Kft.-nek. A vállalkozás ingatlanvagyonát legfeljebb csak megbecsülni lehet. Annyi biztos, hogy ez a cég a milliárdos értékű Prisztás-villa legfőbb tulajdonosa (itt lakik Mártha), emellett azonban legalább harminc nagy értékű ingatlan van a társaság tulajdonában. Így több budapesti, jó környéken található lakás, s számos vidéki ingatlan, köztük italboltok. | Megindult a rendőrségi nyomozás Mártha Imre gyanús strómanszerződése ügyében | A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésünkre közölte: eljárást folytatnak Mártha Imre, a budapesti közművezér strómanszerződése ügyében, Budai Gyula országgyűlési képviselő feljelentése nyomán. A színlelt szerződés révén Mártha Imre elrejthette sokmilliárdos ingatlanvagyonát, de potom összegért bármikor visszavásárolhatja. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2022/02/martha-imre-budai-gyula-nyomozas-feljelentes-stromanszerzodes | 2022-02-23 21:09:41 | true | null | null | Metropol |
Az MSZP tett panaszt Csöbör Katalin ellen, aki a Fidesz képviselőjelöltje a Borsod 01-es körzetben, mivel néhány napja jogellenes kampánytevékenységet folytatott egy iskolában: az egyik állami program laptopjait osztotta ki a miskolci Avasi Gimnáziumban Cseresnyés Péter ITM államtitkár társaságában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el. A további jogszabálysértéstől eltiltották, bírság kiszabását viszont nem tartották indokoltnak. (Csöbör egyébként azok közé a képviselők közé tartozik, akik 2018-ban gyengén muzsikáltak, idén mégis újraindítja a Fidesz.)
Az MSZP kifogása szerint Csöbör Katalin részvétele az eseményen, és az arról készült bejegyzés azt sugallja az átlagos választópolgár számára, hogy az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, továbbá a választási kampány kontextusában az átlagos választópolgár nem tudja tisztán elkülöníteni a képviselői és a jelölti minőségben való megjelenést, és a jelenleg zajló választási kampányra tekintettel Csöbör Katalin megjelenését a jelölti szerephez köti. Ráadásul Cseresnyés Péter államtitkár jelenléte a párt szerint jogtalan előnyt biztosított Csöbör számára.
A Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy Csöbör Katalinnak, mint jelenlegi országgyűlési képviselőnek nincs olyan, jogszabályban rögzített feladata, amely során a Miskolci Tankerületi Központ által biztosított eszközök kiosztásában közre kellene működnie. A Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy Csöbör Katalin jelölt az átadáson képiselői tisztségéből nem levezethető funkciót ellátva, politikai céllal, képviselőjelölti minőségében járt el, és kampánytevékenységet végzett, amikor az Avasi Gimnáziumban az eszközök ünnepélyes átadásán részt vett, és abban közreműködött. Cseresnyés Péter államtitkár kapcsán a Választási Bizottság a kifogást nem találta megalapozottnak. | Miskolcon is elmarasztalt a választási bizottság egy iskolában laptoposztással kampányoló fideszes képviselőt | Az MSZP tett panaszt Csöbör Katalin ellen, aki a Fidesz képviselőjelöltje a Borsod 01-es körzetben, mivel néhány napja jogellenes kampánytevékenységet folytatott egy iskolában: az egyik állami program laptopjait osztotta ki a miskolci Avasi Gimnáziumban Cseresnyés Péter ITM államtitkár társaságában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/miskolcon-is-elmarasztalt-a-valasztasi-bizottsag-egy-iskolaban-laptoposztassal-kampanyolo-fideszes-kepviselot | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet
- derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból.
A rendőrség szerint a politikus pusztán “egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely (...) arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki", amikor súlyosan terhelő dolgot állított önmagáról, amiről hangfelvétel is készült.
Kalandok egy budapesti hotel különtermében
A sztori azzal kezdődött, hogy a Népszava idén január legelején egy több mint kétórás hangfelvétel alapján több cikket is írt arról, hogy Sztojka Attila miről tárgyalt egy budapesti szállodában az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.
A leleplezett beszélgetés két legforróbb pontján Sztojka
Jelezte a jelenlévőknek, hogy BM-esként mindenkiről tud mindent, beleértve, hogy kivel mikor mit beszélnek. Pénzes lehetőségeket ígért azon, jelenlévő, a Fideszhez húzó roma politikusoknak, akik a támogatás fejében megfelelő “politikai teljesítményt" nyújtanak.
Hadházy Ákos képviselő ezen két elem miatt az ügyben január 7-én rendőrségi feljelentést tett hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával. Most futott be a rendőrség válasza. Aminek a lényege az, hogy a nyomozást elutasítják. Igen elgondolkodtató indoklással.
A feljelentéshez is mellékelt hangfelvétel tanúsága szerint Sztojka megejtő nyíltsággal dicsekedett-fenyegetett azzal, hogy intim titkokat tud a jelenlévőkről:
"... Azt is nyilvánvalóvá kell tennetek, hogy azért mindenkiről jönnek hírek. Hogy ő odaállt, még itt közületek is mindegyikről tudok mondani. Nehogy azt gondoljátok, hogy nekem, nyilván, mint BM-esnek, azért mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt ki, kivel, meg hogyan... (...) "... kicsi ahhoz ez az ország. Tehát hogy értsétek meg."
Ez a szövegrész majdnem minden magyarul beszélőnek egyértelmű jelentést hordoz. Majdnem mindnek, de nem a Fidesz irányította rendőrség illetékeseinek. Ők ugyanis azt írták, hogy az idézet
“szövegkörnyezetével együtt történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a felszólaló ezen kijelentésével egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki."
Már ez sem semmi, de az indoklás következő mondata, ha ez lehetséges, még kétségesebbé teszi, hogy a nyomozók ugyanazt a magyar nyelvet beszélik-e:
“Nevezett kommunikációja semmiféle fenyegetést, vagy hivatali hatalmával kapcsolatos visszaélésre utaló adatot, információt nem tartalmaz."
Tehát az a tény, hogy egy belügyminisztériumi állományban lévő állami vezető egy politikai jellegű eseményen azt közli a hallgatóságával, hogy ő - hangsúlyozottan BM-esként - magánbeszélgetések tartalmáról bír információkkal, a magyar rendőrség szerint mégcsak nem is utal arra, hogy az illető esetleg visszaélne a hivatali hatalmával vagy fenyegetne.
Fontos, hogy a rendőrségi elutasítás szövegében is az “utalni" ige szerepel. A rendőröknek ebben a körben ugyanis még nem arról kellett véleményt formálniuk, hogy Sztojka valóban szerzett-e titkos módszerekkel begyűjtött információkat az ORÖ egye tagjairól. Vagy mondjuk csak hencegett ezzel, hogy féljenek tőle. A nyomozóknak most még csak abban kellett dönteniük, hogy az elhangzott szöveg utal-e arra, hogy a politikus esetleg visszaélt a pozíciójával. A rendőrség szerint nem.
Még meglepőbbé teszi a dolgot, hogy Sztojka egy másik, szintén tavaly decemberben, hasonló résztvevőkkel tartott találkozón is beszélt ugyanerről a témáról, ha lehetséges, még egyértelműbben. A Népszava által szintén megszerzett felvételen ezt mondta:
"Azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig."
A rendőrség szerint egy Fidesz által kinevezett politikus esetében ez a szöveg még csak fel sem vetheti annak a gyanúját, hogy az illető visszaél a pozíciójával vagy fenyegetésnek szánná.
A Hadházy-féle feljelentés másik fele a hangfelvétel azon részére hivatkozott, amikor Sztojka a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". A Népszava szerint beszélt még egyedi támogatásokról is, amelyeket január végén, február elején fizetnek.
Ez a szöveg a jelek szerint még Sztojka fülében is pont úgy hangzott, mintha politikai lojalitásért cserébe pénzt kínált volna, hiszen meg is jegyezte, hogy
"Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni"
Majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.
A nyomozás megszüntetését indokló határozat szerint ez a szövegrész ki volt ragadva az eredeti kontextusából, ezért az eredeti tartalmával éppen ellentétes jelentést hordoz.
De mi az a kontextus, ami ennek a szövegnek pont ellenkező jelentést ad? Ezt talán még tapasztalt olvasóink is nehezen fogják elhinni:
Az, hogy Sztojka Attila ezen szövegrész előtt azt mondta, hogy ő nem simlis, sőt kifejezetten kardoskodott a becsületesség mellett.
Nem tréfálok, itt a rendőrségi indoklás vonatkozó része:
“Sztojka Attila beszédében a becsületesség, a tisztesség és a törvényesség, a roma politikai élet megtisztulása, valamint a roma származású személyek érdekképviselet ügyének jelentősége mellett kardoskodott. Kijelentette, hogy a "simlisséget" el kell felejteni, ő sem "simlis", ezért nem is "ül le olyanokkal, akik simlisek".
Van ügy, amiben mégis indul nyomozás
Mégsem lélegzhet fel mindenki a szállóbeli talákozók résztvevői közül. Hadházy január 7-én ugyanis tett még egy feljelentést. Ezt nem a rendőrségen, hanem a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán tette, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Ugyanarra a hangfelvételre alapozva, amelyikről korábban itt szó esett.
A politikus a feljelentésben ezt írta:
"A lap birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint a rendezvényen résztvevők közül többen is beszámoltak arról, hogy az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) tetten érhetően költségvetési csalás és más bűncselekmények történtek."
A feljelentés kifejtős részéből kiderül, hogy a hangfelvételen szó esett például nejlonzsákban, szatyorban átadott pénzekről.
A NAV az ügyben a 444 tudomása szerint nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. | A rendőrség szerint puszta "retorikai eszköz" volt, hogy a BM-es Sztojka azt mondta, tudja, ki, mikor, kivel beszélt | Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet - derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/a-rendorseg-szerint-puszta-retorikai-eszkoz-volt-hogy-a-bm-es-sztojka-azt-mondta-hogy-tudja-ki-mikor-kivel-beszelt | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Panaszt tett a Momentum Vitályos Eszter ellen, aki amellett, hogy az EMMI államtitkára, egyben a Fidesz képviselőjelöltje is a Pest-3-as körzetben, így megsérthette a választási szabályokat, amikor a kampányidőszak alatt az egyik állami program laptopjait osztotta egy szentendrei gimnáziumában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el, de a bírság kiszabását már nem tartották indokoltnak.
A Momentum panasza szerint Vitályos magatartását a választópolgárok nem államtitkári munkájával, hanem egyéni jelölti státuszával azonosítják, pedig az iskolai laptoposztogatás nem tartozik a képviselők hivatalos feladatkörébe. Ráadásul Vitályos államtitkárként sem a laptopos program felügyeletéért, sem a végrehajtásáért nem felel közvetlenül, valamint a program végrehajtásához nem is tartozna ünnepélyes átadás, így az ellenzéki párt szerint Vitályos nem a törvények által meghatározott feladatkörében járt el, hanem csak kampányolt egy iskolában. A Momentum felvetette azt is, hogy a Klebelsberg Központ elnöke jogtalan előnyt biztosított a Fidesz jelöltjének, amikor az átadón megjelent mellette.
A választás bizottság kedden megállapította, hogy a kampányidőszakban Vitályos szereplése nem elválasztható a kampánytól és az őt jelölő párttól. „Tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampánycélú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos jelentőségű, hogy államtitkári vagy országgyűlési minőségében jelent meg az adott eseményen”. Megállapították, hogy Vitályos megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét. A szereplésével sérülhet az esélyegyenlőség, mivel olyan szereplési előnyhöz jutott, ami a többi jelöltnek nem áll rendelkezésére.
Ugyanakkor a bizottság nem szabott ki pénzbírságot Vitályosra. Elegendőnek ítélte, ha csak megállapítják a jogsértés tényét, és eltiltják a fideszes jelöltet a további jogsértéstől. | Elmarasztalta a választási bizottság az iskolában kampányoló fideszes jelöltet | Panaszt tett a Momentum Vitályos Eszter ellen, aki amellett, hogy az EMMI államtitkára, egyben a Fidesz képviselőjelöltje is a Pest-3-as körzetben, így megsérthette a választási szabályokat, amikor a kampányidőszak alatt az egyik állami program laptopjait osztotta egy szentendrei gimnáziumában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el, de a bírság kiszabását már nem tartották indokoltnak. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/elmarasztalta-a-valasztasi-bizottsag-az-iskolaban-kampanyolo-fideszes-jeloltet | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Demokratikus Koalíció február 12-én, a hivatalos kampányidőszak első napján közleményt adott ki, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszes Kovács József – aki a Fidesz jelöltje Békés megyei 3. számú országos egyéni választókerületében – olyan fotókat töltött fel a Facebook-oldalára, amelyeken az eleki házasságkötő teremben gyűjtötték az ajánlásokat.
És mivel törvény tiltja az önkormányzati helyiségekben történő ajánlásgyűjtést, először a helyi választási bizottsághoz fordultak.
A beadványban szerepelt a poszt linkje, fotót is csatoltak, amelyen szerintük látható, hogy az aláíró személy ajánlóívet ír alá, hiszen azon látható az egyedi azonosítójel, továbbá jól kivehető, hogy az aláírás helyszíne az Elek város önkormányzatának épületében található házasságkötő terem. A helyi (gyulai) választási bizottság azonnal továbbította a dolgot elbírálásra a Békés megyei 3-as számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz.
Az OEVB viszont a kifogást elutasította. Ők a képek alapján azt állapították meg, hogy „egy díszesebb berendezésű helyiségben látható egy hölgy, aki a kamerába néz, és aki írószert tart a kezében, amelyet egy ajánlóívre hasonló, de elmosódott képű dokumentum felett tart éppen”, és bár nem bizonyították kellőképpen a beadványban, azért mégis kijelenthető, hogy Elek város önkormányzatának hivatalos helyiségében, a házasságkötő teremben készültek a képek. És bár látszik, hogy valaki egy írószerrel közelít a papír felé, szerintük nem állapítható meg, hogy az valóban ajánlóív, ennek ellenére „vélelmezik”, hogy valóban arról van szó. A beadványban is szereplő Facebook-poszt képeit időközben egyébként a KDNP-s politikus eltüntette Facebook-oldaláról – egyetlenegy maradt –, de a Magyar Narancs cikkében még látható néhány kép.
Az OEVB aztán végül úgy döntött, hogy a jogszabálysértés megállapítására azért nincs lehetőség, mert ahhoz további körülmények bizonyítására lett volna szükség. Jelesül, szerintük a fényképen látható szereplők személyazonossága nem volt megállapítható, így az sem, hogy a beadott fényképen szereplő hölgy ajánlást gyűjtő, a jelöltet ajánló vagy más minőségében szerepel azon.
A döntés ellen fellebbezett a DK, mondván: annak, hogy a beadott fényképen éppen ajánlást adó választópolgár vagy az ajánlást gyűjtő személy volt látható, nincs jelentősége, hiszen a jogszabálysértés mindenképp megtörtént azzal, hogy önkormányzati helyiségben gyűjtötték az aláírást. De ha fontos, akkor a beazonosításuk sem tűnik megugorhatatlannak, hiszen a fényképfelvételeken szereplő személyek Elek város képviselő-testületének tagjai, akiket így a fellebbezésben meg is nevezett a DK. A fellebbezésben és korábban a poszt képein is szereplő Kecskés Andrea, Thuróczy András, Veres Zoltán és Ferenczi Zsolt közül végül csak Kecskés fotója maradt:
Így került az ügy aztán a Nemzeti Választási Bizottság elé. Ahol pedig azt állapították meg, hogy a fellebbezés nem volt elég alapos. Ahogy azt is, hogy az OEVB helyesen utasította el a kifogást, csak épp téves indokokra alapozta, ugyanis az NVB szerint sem szükséges a fényképen szereplő személyek beazonosítása. Viszont az NVB szerint mégsem állapítható meg egyértelműen, hogy hol történt a kifogásolt dolog, sőt azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képek „milyen választási cselekményt rögzítenek”, az sem egyértelműen bizonyított a beadványban szerintük, hogy azon ajánlóívek lennének. És itt még egyszer érdemes megnézni a képeket.
„A Demokratikus Koalíció és az egységes ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltjeként a Kúriához fordulok a választási csalás ügyében!”
– írja végül ma, február 23-án Leel-Őssy Gábor, a DK és az ellenzék országgyűlési képviselőjelöltje Békés megye 3. választókörzetében. Ebben a körzetben Kovács József, a Fidesz–KDNP jelöltje 2010 óta az egyébként gyulai központú körzet országgyűlési képviselője. | A DK szerint a Fidesz egyik jelöltje törvénytelenül, önkormányzati helyiségben gyűjtött aláírásokat | A választási bizottság elutasítása után a Kúriához fordul a DK, mert szerintük a Fidesz egyik jelöltje törvénytelenül, önkormányzati helyiségben gyűjtött aláírásokat. Közleményük szerint a fideszes Kovács József – aki a Fidesz jelöltje Békés megyei 3. számú országos egyéni választókerületében – olyan fotókat töltött fel a Facebook-oldalára, amelyeken az eleki házasságkötő teremben gyűjtötték az ajánlásokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/23/a-valasztasi-bizottsag-elutasitasa-utan-a-kuriahoz-fordul-a-dk-mert-szerintuk-a-fidesz-egyik-bekes-megyei-jeloltje-torvenytelenul-onkormanyzati-helyisegben-gyujtott-alairasokat | 2022-02-23 09:38:00 | true | null | null | Telex |
Február 22. óta tudjuk, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. többségbe kerülhet az állami Antenna Hungáriában. Ez a cikk azonban nem magával a deallel foglalkozik, csak egy fontos részletkérdéssel, része lesz-e a konglomerátumnak, az úgynevezett kritikus infrastruktúra? A magyar gazdasági, politikai közzétételi berendezkedés egyik sajátossága, hogy olykor egy nagyon fontos folyamatról semmilyen állami szereplő nem ad érdemi tájékoztatást, csak valami szűkszavú, hivatalos közzétételből lehet értesülni az amúgy nagyon fontos eseményről. Február 3-án az MVM Zrt. az alábbiakról tájékoztatja a piaci szereplőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján:
„Az MVM Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. között az MVM NET Zrt. (jelenleg AH NET Zrt.) részvényeire vonatkozóan a szerződés zárását követően a felek utólag olyan kérdéseket azonosítottak, melyeket a jövőre nézve rendezni szükséges.
Ennek érdekében a felek 2022. február 2. napján megállapodást írtak alá arról, hogy a 2021. november 17. napját megelőző állapotot állítják helyre. A felek határozott szándéka a tranzakcióval kapcsolatban felmerült kérdések mihamarabb történő végleges lezárása.”
Ha megnézzük az e-cégjegyzéket, cikkünk írása idején ott is azt találtuk, hogy az AH NET tulajdonosai közül az állami Antenna Hungária éppen törlés alatt áll, míg a szintén állami MVM bejegyzés alatt.
Nagy vita van mögötte
Látszólag talán mindez nem olyan izgalmas, hiszen, amint jeleztük, a vevő és az eladó is állami cég, miért lenne olyan fontos, hogy egy informatikai-távközlési érdekeltség melyik állami szereplőnél van? Pedig a sztori valójában fontos, és elsősorban azért, mert a február 22-én bejelentett következő lépcsőben az állami Antenna Hungária egy olyan távközlési szuperholding részese lehet, amely magánirányítás alá is kerülhet, vagyis a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lesz az 70 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkező irányítója.
Vagyis az a kulcsfontosságú cég, amely korábban az MVM-nél volt (MVM NET néven), majd átkerült az Antenna Hungáriához (ekkor lett AH NET a neve), most visszakerülhet az MVM-hez. Így távolabb került az a magánbefektetői cél, hogy majd potenciálisan eljusson a készülő, javarészt magántulajdonú holdinghoz.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, a 4iG (és főtulajdonosa, Jászai Gellért), illetve az Antenna Hungáriát leginkább befolyásoló hazai politikus (Rogán Antal) egyelőre fennakadtak egy energetikai és belügyi lobbin, amely eleve nagyon ellenezte ezt az egészet. És hogy a helyzet még összetettebb legyen, az állami Antenna Hungária és a tőzsdén jegyzett magáncég, vagyis a 4iG Nyrt. összefonódása közben begyorsult, és a 4iG korábbi közleménye alapján vélhetően az AH NET is célkeresztben maradt. Amikor a társaság segítségét kértük, hogy értelmezzük együtt ezt a közleményt, a cég azt írta nekünk, hogy
„a BÉT-en közzétett információknál bővebb kommentárt nem tudunk az ügylethez hozzáfűzni. A tranzakció a 4iG és a Magyar Állam között létrejött részvényjegyzési és apportálási megállapodásnak megfelelően folyamatban van.”
A vitatott pontok
Ez az a megállapodás, amellyel kapcsolatban sok kérdés merült fel. Amikor a Telex először írt erről a tervezett kétlépcsős magánosításról, mi az alábbi kérdéseket tettük fel:
Hogyan fogják értékelni az ügylet során a 4iG által apportált érdekeltségeket?
A stratégiai eszközöknél (például amit az MVM NET bevisz az Antenna Hungáriába) nincs-e olyan szerződési passzus, hogy az AH-nak állami cég tulajdonában kell maradnia?
Ha létrejön a 4iG és az Antenna Hungária megegyezése, nem sérülnek-e nem magáncélra adott uniós pályázatok, illetve MVM-hitelekből elindított fejlesztések?
A MAVIR nem szól-e bele a villamosenergia-rendszer üzemeltetését kiszolgáló hálózat eladásába, él-e, ha van, az elővásárlási jogával?
Úgy tudjuk, az ügylet éppen ilyen kérdéseken akadt fenn, vagyis az állam valamely bugyrában (talán az MVM-nél) olyan analízisek készültek, amelyek a kritikus hálózatok többségi állami és kisebbségi állami tulajdonára tártak fel szabályozási és pénzügyi nehézségeket.
10 százalékos tulajdonnal állami cég?
Pedig úgy tűnik, hogy maga a kormány készült. A 774/2021. (XII. 23.) kormányrendelet 4. paragrafusa például szép csendben elrejtett egy fontos új szabályt. Ez egy közlekedési rendelet volt, amely arról szólt, hogy
A Kkt. 32/A. § (1) bekezdésében megjelölt állami tulajdonú gazdasági társaságnak minősül az olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
A Kkt. szerinti hálózatkezelő gazdasági társaság az AH NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Vagyis egy olyan rendelet született, amely egy magasabb rendű jogszabályt (a nemzeti vagyonról szóló törvényt) próbált volna felülírni, és állami tulajdonú cégnek nevezett volna egy legalább 10 százalékos állami tulajdonnal rendelkező céget.
Ennek azért lett volna jelentősége, mert ezzel nyitottak volna egy kiskaput, és megengedték volna, hogy 10 százalékos állami tulajdonnal is lehessen végezni a közút menti optikai hálózatok hálózatkezelését, ami tartalmilag egy vagyonkezelés.
Miért kritikus?
Az egykori MVM NET, ma AH NET hálózata nagyon hangsúlyos állami eszköz, mert ez szolgálja ki egy csomó fontos terület adat- és hírközlési igényét, ilyen az MVM, a Mavir, a kormány, a minisztériumok, a választási rendszerek, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, de egészségügyi és oktatási intézmények, illetve költségvetési szervek (NAV, rendőrség, államkincstár) is ezen működnek.
Akit a munkamegosztás ennél szakszerűbben is érdekel, annak ideírjuk az egykori nagy vívmányként megélt bejelentést:
„A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat révén az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Ehhez az MVM és a 2012. március 1-jén elindult MVM NET biztosítja a gerinchálózatot országos optikai távközlési hálózatának szabad kapacitásait kihasználva. A kormányzati felhasználók részére a szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nyújtja.”
Sok változás
A 4iG tehát egyelőre nem érzi úgy, hogy ez a hajó elment volna. A cég az elmúlt napokban már a nagy bejelentés előtt is több közleményt is megjelentetett. Itt az látszik, hogy a német Rheinmetall hadiipari cég immár felügyelőbizottsági tagot is delegál a 4iG Nyrt. február 24-i közgyűlésén a társaság fb-jébe. Az is kiderült, hogy a 4iG által korábban megcélzott TeleGroup balkáni cégcsoport 70 százaléka egyelőre nem kerül a magyar céghez, mert a Milomir Gligorjević tulajdonossal folytatott tárgyalások más irányt vettek.
A Telexen a 4iG nagy terveiről több cikket is írtunk, például itt, itt és itt. Ezekben bemutattuk, hogy a 4iG felől mostanában sorban érkeztek a közlemények felvásárlásokról, csak néhány tétel felsorolásképpen: Hungaro DigiTel, albán távközlési szolgáltatók, űrkutatás, a Digi magyarországi vállalatcsoportja, az izraeli Space-Communication, Invitech és ugye az említett nagyobb falat: többség az Antenna Hungáriában. Utóbbiban sok érték van az AH NET mellett is, mobilszolgáltatói részesedés, toronyépítő, műholdas, űrkutató, rendezvényszervező kapacitások.
A Budapesti Értéktőzsdén azért most az eddigi csúcsszintekhez képest egy kicsit visszaesett a 4iG Nyrt. árfolyama, de a cég így is 77 milliárd forintot ér. Mindezektől függetlenül az továbbra is egy furcsa, kockázatosnak tűnő fejlemény lenne, ha a jogi kérdések megoldása után
egy magánbefektető (a 4iG legnagyobb tulajdonosa, Jászai Gellért), avagy kisebbségi részvényesként, igaz irányítási jog nélkül egy német hadicég (Rheinmetall) kontrollálhatná a kritikus hazai infrastruktúrákat.
Mi volt a háttérben?
Miért akadt meg mégis a folyamat, miért ment vissza a tulajdon az AH-tól az MVM-hez? Tapasztalatunk szerint a fejleményekről mindenkinek van egy története. Van, aki a belügyminisztert emlegeti, mondván, Pintér Sándort régóta zavarja, hogy bizonyos belügyi informatikai projektekre és feladatokra más tenné rá a kezét. Az is lehet, hogy a választásokig pörgetett nagy távközlési holdinghoz kellett sietni, és egyszerűbb volt az AH NET nélkül haladni.
Olyat is hallottuk, hogy ez a tervezett magánosítás az energetikai lobbinak volt sok, az MVM és a Mavir kritikus infrastruktúrájának kiszervezése nagyon erős embereknél is megnyomott egy vészcsengőt. De akad, aki szerint a fő ok racionális, annyi jogszabályba illetve uniós támogatási szerződésbe ütközött volna a kiszervezés, hogy itt már nem segített a szokásos fideszes eltökéltség és lendület, meg kellett állni egy levegővételre.
Az egykori MVM NET, a mai AH NET tényleg nélkülözhetetlen cég, de közben elég furcsa éveket tud maga mögött. Rossz szakmai iránynak tűnt a 450 Mhz-es LTE hálózat megvalósítása, amely rendszer jelentős csúszással és nagyon drágán épült ki, de nincs kihasználva.
Hasonlóan fura lett az a hatalmas betonszarkofág-beruházás Göd határában, amelynek a gazdája sokáig az MVM NET Adatközpont Kft. volt, ma már ennek a cégnek Nemzeti Adatközpont Kft. a neve. Ez az adatközpont-kapacitás folyamatosan veszteséget termel, ami nem csoda, hiszen a cégnek egyetlen alkalmazottja van, és nincs érdemi forgalma, nincsenek kihasználva a tervezett kapacitások.
Az AH NET mint cég tehát most nem túl sikeres, de nélküle a magyar állam azonnal összeomolna, teljes működése pillanatok alatt megszűnne. Éppen ezért a kritikus infrastruktúra birtoklásáért még biztosan láthatunk a közeljövőben csörtéket. | Távközlési szuperholding: egyelőre nincs benne az állam kritikus hálózata, de a harc még nem zárult le | Informatikai rendszer mindenhez kell, választásokhoz, villamosenergia-hálózathoz, katasztrófavédelemhez, egészségügyhöz, nemzetbiztonsághoz. A 4iG most többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. De vajon mi lesz az úgynevezett kritikus infrastruktúrával, az is fokozatosan magánkezekbe kerülhet? Február 22. óta tudjuk, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. többségbe kerülhet az állami Antenna Hungáriában. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/23/egyelore-visszakerul-az-mvm-hez-az-allam-kritikus-halozata-de-a-harc-meg-nem-zarult-le | 2022-02-23 09:53:00 | true | null | null | Telex |
„Nem tudok erről, én csak itt dolgozom. És egyébként sem mondanék neked semmit. Nem akarom, hogy picsán rúgjanak” – mondja az egyébként nagyon kedves asszony az újszentiváni Fő utcán. Láthatósági mellényt visel, szerszámokkal megpakolt talicskát tol.
Az utca túloldalán, a hivatal titkárságán két jó kedélyű hölgy beszélget. Azt mondják, Juhász Tibor alpolgármester telefonszámát nem adják meg – úgy lehet vele kapcsolatba kerülni, ha az ember leírja a saját számát egy cetlire, azt odaadják az alpolgármester úrnak, és ha ő úgy gondolja, majd jelentkezik. Juhász Tibor háziorvos. Hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól délig, csütörtökön 11 óráig, kedden pedig déltől 16 óráig rendel. Néhány nappal később a mástól kapott telefonszámon felhívom: a megszaporodott feladataival és a polgármester ügyével kapcsolatos kérdésre azt mondja, nem nyilatkozik. Azt sem tudja, ki a polgármester ügyvédje, nem is áll most kapcsolatban a polgármesterrel. „Hogyan állhatnánk, hiszen be van csukva?”
Pálinka a postán
„Kérdezhet tőlem, amit csak szeretne. Nem fogok válaszolni” – ezt mondja a hivatal melletti posta tisztviselője is. Azt sem engedi meg, hogy a pálinkákkal ízlésesen berendezett polcokról fotó készüljön. A választásomat azonban megdicséri: a rövid beszélgetés emlékére megvett sárgabarack-pálinkát tartja a legjobbnak a kínálatból. A pici, zárjegyes, csatos üvegen (0,04 l) a felirat: Epreskert Pálinkaház, Novi Rakija Kft., Pipitér utca 2. Ez a cég „postapartner”, a postahivatal üzemeltetője, és nyert már két uniós pályázatot is. A cégjegyzésre jogosult egyik személy Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. A Nemzeti Cégtárban látható információk szerint a kft.-vel minden rendben, „üzleti kapcsolat létesítése ajánlott”.
Ugyanez az önkormányzatról nem mondható el. Idén január 20-án a NAV nyomozói ellenőrizték a polgármesteri hivatalt, lezárták az egész épületet. A látványos intézkedésről az adóhatóság azt nyilatkozta, folyamatban lévő nyomozás, részleteket nem hozhat róla nyilvánosságra. Amikor a polgármesternél szóba hozták ezt, informátoraink szerint Putnik Lázár azt mondta, hogy „a NAV-os kollégák” csak ellenőriztek, ugyanezt máshol is meg szokták tenni, nincs ebben semmi rendkívüli. Február 7-én hétfőn már a polgármesterért, egy önkormányzati alkalmazottért és egy építőipari cég vezetőjéért mentek a nyomozók.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára letartóztatott emberek „egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek”. A megalapozott gyanú szerint a polgármester 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a megyei kormányhivatalhoz, októberben a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A teljes bekerülési költség a projekt szerint 371 millió, vagyis a saját erő 149 millió volt. „A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta, az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe egy a polgármester ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, melyre azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezéssel összefüggésben számlák kibocsátásával a támogatási összeg lehívását biztosítsák. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. A munkásszálló kulcsra készen 258 millióból megvalósult, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. A fenti összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek utaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen” – írta február 9-én a főügyészség. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indult nyomozás, és azért volt szükség letartóztatásra, mert „a polgármester és munkatársa többször próbáltak tanúkat befolyásolni”. | Vége a bulinak - Elvitte a NAV Újszentiván vőfély-polgármesterét | Az újszentivániak minden lehetőséget megragadnak – hangzott el a község munkásszállójának avatásán 2020 márciusában. Két hete Putnik Lázár polgármestert őrizetbe vette a NAV, mert a gyanú szerint a szálló építésekor 222 millió forinttal károsította meg az államot. A helyiek csodálják, hogy ez csak most tűnt föl. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vege-a-bulinak-246301 | 2022-02-23 21:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Minderre tekintettel a választási bizottság elutasította a Normális Élet Pártja jelöltjének nyilvántartásba vételét Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületében, így az aspiráns nem indulhat a választáson. Kiderült ugyanis, hogy Havasi Gyula az Orosháza központú választókerületében leadott ajánlóívei közül egyet azért zárt ki a helyi választási bizottság, mert arról hiányzott az aláírásokat gyűjtő állampolgár neve. A fennmaradt aláíróíveken található 690 aláírásból – némi túlzással – szinte minden második aláírás hitelesítését elutasította a bizottság. Egyrészt, mert adateltérést mutattak, hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosítók szerepeltek rajta, másrészt akadtak olyan „támogatók” is, aki nem is a választókerületben laknak, és olyanok, akiknek az ajánlási időszakban nincs választójoguk.
A tömeges csalást ez már önmagában is bizonyítja, de tovább erősíti ezt a tényt, hogy az orosházi helyi választási bizottság előtt megjelent három helybeli választópolgár. Arról kértek tájékoztatást, hogy a választási iroda által ellenőrzött ajánlóíveken szerepel-e a nevük, s ha igen, hány helyen. Így derült ki, hogy megtalálni adataikat és hamisított aláírásukat a Hazai Gyula által a Normális Élet Pártja ajánlóívén is. Noha, állította egybehangzóan ez a három személy, nem adtak ajánlást ennek a jelölőszervezetnek. Utóbb ezt írásos nyilatkozatukkal is megerősítették. | Hamis aláírások tömegével próbálkozott a Normális Élet Pártja orosházi jelöltje | A leadott támogatói aláírások közel fele hamis volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/hamis-alairasok-tomegevel-probalkozott-a-normalis-elet-partja-oroshazi-jeloltje-246318 | 2022-02-23 13:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A választási kampány első napján írta meg a Narancs.hu, hogy a negyedik ciklusára készülő fideszes Kovács József saját magát buktatta le a támogatói aláírások gyűjtésekor a Békés megyei Eleken. Saját közéleti Facebook-oldalára kiposztolta ugyanis, amint a városháza nagytermében támogatói aláírásgyűjtő íveket írnak alá többen, így például négy helybéli önkormányzati képviselő: Kecskés Andrea, Thuróczy András, Veres Zoltán és Ferenczi Zsolt. Utóbb azonban – árulkodó módon – csak Kecskés fotóját hagyta fenn, a többit eltávolította.
A választási eljárásról szóló törvény tételesen felsorolja, hol nem szabad támogatói aláírásokat gyűjteni. Ezek közé tartoznak az önkormányzati épületek, helyiségek. Márpedig az eleki polgármesteri hivatal és annak nagyterme is ilyen, arról nem is beszélve, hogy minden hétvégén zárva van, így nem tudni, mit is kereshettek ott az aláírók ezen a szombat délelőttön. A nyilvánvaló törvénysértés gyanúja miatt egy magánszemély még aznap a Gyula központú Helyi Választási Bizottsághoz (HVI) fordult.
Tényleg önkormányzati helyiség
Az ügyben elsőfokon eljáró HVI nevetséges indokokkal utasította el a beadványt. Így többek között azzal, hogy csak támogatói aláírásgyűjtő ívnek látszó papírokról van szó, egyébként sem állapítható meg, hogy a „díszes teremben” kik és milyen minőségben írnak alá valamit. A Narancs.hu 5 másodperc alatt kiderítette, hogy a teremben aláírók között volt az említett négy helyi képviselő. Az eleki önkormányzat honlapján ugyanis a képviselő-testület tagjai arcképpel szerepelnek. Ugyanakkor azt a HVI elismerte, hogy „a kifogásolt fotók (…) megállapíthatóan Elek Város Önkormányzata hivatalos helyiségében (házasságkötő terem) készültek”. Ennek ellenére elutasította a törvénysértés miatt hozzájuk beérkezett beadványt.
Ezt követően Békés megye 3. számú választókerületének összellenzéki jelöltje, Leel-Őssy Gábor stábja úgy döntött, hogy kiegészítik az első beadványt, és fellebbeznek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVI). Fellebbezésüknek az volt a leghangsúlyosabb része, hogy olyan önkormányzati helyiségben gyűjtötték a Fidesz-KDNP helybeli jelöltjének az aláírásokat, ahol azt a törvény tiltja. Erre az NVI, amely az országos listák hiányában még pártdelegáltak nélkül működik, ha lehet, még az előzőnél is komolytalanabb érvvel utasította el a fellebbezést.
Jókora ellentmondásba keveredtek
Az NVI azt írta, hogy „nem állapítható meg egyértelműen, hogy hol történt a sérelmezett cselekmény”. „A megjelölt internetes oldalon található tartalom nem bizonyítja kétséget kizáróan annak tényét, hogy a képen látható cselekmény milyen helyszínen, mely helyiségben valósult meg, továbbá azt sem, hogy azok milyen választási cselekményt rögzítettek.”
Mindez azt jelenti, hogy jókora ellentmondás van az ugyanabban az ügyben a törvénysértés gyanúja miatt beadvány két elutasítása között. A gyulai központú Helyi Választási Bizottság az esettel összefüggésben semmit nem látott bizonyítottnak és alátámasztottnak, egy dolog kivéve. Azt állapította meg, hogy a fotók az eleki városháza nagytermében készültek. A Nemzeti Választási Bizottság azonban ezt is megkérdőjelezte, és elutasította az ellenzéki beadványt.
A Kúriáig megy az ellenzék
„A jog mindenkire nézve kötelező. Kivéve a gyevi bírót!” – reagált az NVI döntésére Fülöp Zoltán, Leel-Őssy Gábor kampányfőnöke. Szerinte a helyzet arra a történetre hasonlít, amelyben a nyuszika felajánlja a farkasnak, hogy van füstszűrős és nem füstszűrös cigarettája is, de végül azért kap verést, mert nem volt rajta sapka. „Ilyen alapon egy, a Hősök teréről készült fotóról sem állapítaná meg a NVI, hogy az a Hősök terét ábrázolja, és valóban ott is készült, mert nincs erről külön erre a célra készített és a fotóhoz mellékelt határozat” – tette hozzá Fülöp Zoltán.
Végül jelezte, az ügyben a Kúriához fordulnak, mert nincs olyan jogszabály, amely szerint minden tény és bizonyíték ellenére a törvénysértést elkövető fideszes képviselőnek lehet csak igazat adni. | A Kúriáig megy az ellenzék egy fideszes képviselő választási törvénysértése miatt | A Nemzeti Választási Bizottság elutasító határozata miatt a Kúriához fordulnak, mert nincs olyan jogszabály, amely szerint minden tény és bizonyíték ellenére a törvénysértést elkövető fideszes képviselőnek lehet csak igazat adni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/a-kuriaig-megy-az-ellenzek-egy-fideszes-kepviselo-valasztasi-torvenysertese-miatt-246258 | 2022-02-22 18:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megtaláltuk Gyenesdiáson azt a közel kétszázmillió forint értékű balatoni ingatlant, amit Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel. A fideszes politikus a 2020-as és a 2021-es éveket tükröző vagyonnyilatkozatában is megjelölte a 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót, amihez egy 42 négyzetméteres garázs is tartozik. A telkek mérete összesen 2 700 négyzetméter.
Vargának vannak saját ingatlanjai is: egy zártkertje és egy telke Karcagon (2910 + 788 + 626 m²), valamint két budapesti lakása, egy tárolója és egy garázsa, amin másokkal osztozik.
Ezt a házat azonban csak bérli. A dokumentumokban ugyan nem szerepel az úszómedencés ház címe, azonban egy olvasói jelzés után az Átlátszó kiderítette, hogy a nyaraló hol található.
A szomszédok a minisztert ritkán látják, a családját annál gyakrabban
Miután az interneten sikerült beazonosítanunk a pontos címet és a helyrajzi számot – ezeket adatvédelmi okokból nem közöljük –, elmentünk Gyenesdiásra, hogy kiderítsük, valóban abban az ingatlanban piheni-e ki Varga a pénzügyminiszteri fáradalmakat. A postaládán azonban nem szerepelt név, ezért megkérdeztünk néhány környékbelit, van-e tudomásuk arról, hogy a politikus az utcában bérel nyaralót.
Egy darabig fel-alá sétálgattunk, mire végül találtunk valakit, aki útba tudott igazítani minket, és megerősítette, hogy jó helyen járunk. Elmondása szerint
„a Miniszter Urat ritkán látjuk, leginkább csak az ünnepekkor, mert neki ugye sokat kell dolgozni, inkább a családja használja”.
A földszintes, kamerákkal védett ingatlant bokrok választják el az utcától, de a kerítésen be lehet látni. Az újépítésű házhoz egy garázs, illetve egy nagy, füvesített telek tartozik, az érdeklődő szemek elől kicsit elrejtve pedig egy lefedett, takaros úszómedence is van az udvaron. A csendes utcában lévő nyaralóban zavartalanul pihenhet a pénzügyminiszter családja, a ház mögött még beépítetlen erdős rész található.
Varga hamar „lecsapott” az új építésű medencés nyaralóra
A ház a hivatalos papírok szerint nem Varga Mihály nyaralója, ő csak bérli az ingatlant. A tulajdoni lap szerint a jelenlegi tulajdonos a Gyenes Resort Kft., amelynek végső tulajdonosa – a Zele-Invest Kft.-n keresztül – Zele Sándor. A kft.-t 2020 nyarán a Heves megyei Kál községbe jelentették be, a fióktelepet pedig Gyenesdiásra, a Varga által bérelt házba.
A rendelkezésre álló tulajdoni lap és vagyonnyilatkozat szerint az új építésű ház viszonylag hamar bérlőre talált Varga Mihály személyében:
az ingatlant nem a Gyenes Resort Kft. építtette, hanem még az előző tulajdonos, az épület hivatalos létesítésének dátuma 2019. 08. 06.;
a Gyenes Resort Kft. 2019. október 15-én alakult meg, és pár nappal később, október 18-án került a nevére az ingatlan;
Varga 2020-ban már ki is bérelte az úszómedencés házat.
Mennyi az a „piaci ár”?
A balatoni ingatlan igen értékes, a parttól körülbelül 900 méterre van. A Gyenes Resort Kft. 2020-as évről szóló beszámolójában, a tárgyi eszközöknél, ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepel, valószínűleg ez a nyaraló árát takarhatja.
A közel 170 milliós ár reálisnak tűnik, ugyanis az utcában eladó egy hasonló ház 200 millió forintért: a szintén új építésű ingatlan 50 négyzetméterrel nagyobb (250 m²), viszont a hozzá tartozó telek sokkal kisebb (772 m²).
Jogászaink szerint, miután a pénzügyminiszter bevallása nyilvános, és ő maga hívta fel a figyelmet a bérlés tényére, közérdeklődésre tartanak számot az ezzel kapcsolatos információk.
Megkérdeztük ezért a pénzügyminisztert: mióta, milyen feltételekkel bérli a cégtől az ingatlant, mennyi a havi bérleti díj, valamint mennyi bérleti díjat fizetett ki 2020-ban és 2021-ben.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szűkszavúan annyit közölt, hogy
„Varga Mihály a piaci árnak megfelelő díjért bérli 2020 nyarától a megkeresésben jelölt ingatlant. A házat ingatlanos segítségével találták.”
Hasonlóan nem bocsátkozott részletekbe Zele Sándor, a Gyenes Resort ügyvezetője sem. Tőle többek között azt szerettük volna megtudni, hogy
a kft. 2020-as forgalma (600 ezer forint) a bérleti díjból származik-e;
mikor épült a ház, és pontosan mióta, milyen feltételekkel bérli a cégtől az ingatlant a pénzügyminiszter;
a cég hol hirdette meg kiadásra az ingatlant, vagy hogyan értesült a kiadó ház tényéről Varga Mihály;
vannak-e a cégnek további kiadó ingatlanjai is, és ha igen, ezek hol találhatóak.
Válaszában Zele Sándor a következőket írta: „cégcsoportunk közel harminc éve foglalkozik ingatlan fejlesztéssel, működtetéssel és forgalmazással (sic!). Az ország számos helyén jelen vagyunk, és további fejlesztéseket is tervezünk. Működésünk során eddig is, és ezután is a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártunk és járunk el. A partnereinkkel és üzletfeleinkkel kötött megállapodásokat, szerződéseket eddig sem hoztuk nyilvánosságra, ezen a gyakorlaton a jövőben sem kívánunk változtatni.”
Vagyis részleteket ő sem árult el.
A cégadatbázis szerint a 2019-ben létrehozott Gyenes Resort Kft.-nek csupán 600 ezer forint volt a 2020. évi nettó árbevétele, az adózott eredményük -6,5 millió forint, azaz a cég veszteséget termelt. (A 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre.)
A cégnek mindössze két tevékenységi köre van: az egyik a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, a másik a saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése. Ebből következtethetünk arra, hogy 2020-ban a 600 ezer forintos árbevétel a gyenesdiási ingatlan bérbe adásából származott.
Ha pedig feltételezzük, hogy a cég teljes bevételét a bérleti díj adja ki, és a „nyarat” július elsejétől számítjuk, akkor a bérleti díj 100 ezer forintra jön ki havonta.
Ez a budapesti, de még a vidéki nagyvárosi albérleti árakhoz képest is kedvező, és a Balatonon sem olcsóbbak az ingatlanok. Ráadásul nem is könnyű kiadó lakást találni a magyar tengernél, főleg nem egy 200 négyzetméteres, új építésű házat, ami „igazi gyöngyszem”.
Csupán egy 60 négyzetméteres és egy 50 négyzetméteres lakást találtunk 100 ezer forintért meghirdetve Gyenesdiáson az ingatlan.com keresőjében. Jelenleg 200 négyzetméteres, új építésű ingatlant nem is találtunk a Balaton-parti településeken a keresőben. Ugyanebben a gyenesdiási utcában akad ugyan kiadó szállás, de egészen más feltételekkel: az apartman 2 főre, ellátás nélkül, szezonon kívül egy hétre 72 ezer forint.
Trafiktulajdonos képviselő építőipari céggel
Varga Mihály, még nemzetgazdasági miniszterként (ma már pénzügyminiszter – a szerk.) a gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért Magyar Gazdaságért Díjat adományozott Zele Sándornak, a Zele-Bau Kft. ügyvezetőjének 2013-ban.
A cég számos közbeszerzést nyert el akkoriban. Többek között óvodát újítottak fel Noszvajon, ők végezték a Tarna patak mederrendezését Tófalu és Aldebrő községben, Egerben pedig csapadékvíz elvezetési munkálatokban vettek részt.
De az építőipari vállalkozó ez idő tájt csapott bele a dohánybizniszbe is: Sándor Roland gyöngyösi kézilabdázóval megalapította a Gyöngy Trafik Kereskedelmi Szolgáltató és Betéti Társaságot, amely 2013. július 1-jével négy trafikkoncesszió nyertese lett.
2014-ben aztán képviselői posztért is harcba szállt Kálon, ahova függetlenként be is jutott. Képviselősége alatt (2019-ben nem indult újra) Kálon, Tarnaleleszen, Kápolnán és Egerben kapott megbízásokat. Zelének egyébként egy káli trafikban is van érdekeltsége, méghozzá a Z-Oil Trafik Bt. kültagjaként.
Horváth Lászlóig érnek a szálak
A Gyenes Resort Kft.-t azonban eredetileg nem Kálon, hanem Budapesten jegyezték be 2019. október 15-én, a Könyves Kálmán körút 16.-ba, amely egyben az L.A.C. Zrt. székhelye is. Az alapító Mihály Gábor volt, a REC Immobilien Kft. ügyvezetője. A kft. tulajdonosa – nem meglepő módon – az L.A.C. Zrt., így az sem furcsa, hogy a Gyenes Resort elérhetősége [email protected] volt egészen a 2020-as tulajdonosváltásig.
Zele Sándor ügyvezetőként 2020 augusztusában bukkant fel a Gyenes Resortban, azután, hogy egy másik cégével, a Zele-Invest Kft.-vel 2020. júliusában megvásárolta a REC Immobilien üzletrészét 3 millió forintért. Vagyis nagyjából akkor, amikor Varga Mihály kibérelte az ingatlant Gyenesdiáson.
Az L. A. C. Zrt. neve már ismerős lehet sokaknak. Nem véletlenül. A cég tulajdonosa ugyanis Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a „keleti nyitást”.
Ennek kapcsán sokat találkozik Varga Mihállyal, de ennél sokkal anyagiasabb kapcsolódási pontja is van a pénzügyminiszterrel. A L.A.C. Zrt. ugyanis 2016-ban megbízást kapott a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól: 190 millió forintért tervezhették meg a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenést.
A kazah konzul cége 190 milliós megbízást kapott az NGM-től | atlatszo.hu
„Varga Mihály kifejtette: az Expón való részvétel hozzájárul a Magyarországról alkotott országkép kedvező formálásához elsősorban a közép-ázsiai piacokon. A kormány hamarosan dönt a szükséges forrás biztosításáról. A tárcavezető jelezte: a magyar vállalkozások már az előkészületekben is szívesen vállalnak szerepet, illetve a terület utóhasznosításához kapcsolódóan is készek együttműködni a kazah féllel.”
Lapunk először 2014-ben foglalkozott Horváthtal, amikor az 50. születésnapjára partit szerveztek a tiszteletére a Várban, a Nemzeti Galériában. Emellé tűzijátékot is fellőttek, méghozzá a Dunáról. Akkoriban Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozott, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, a „fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”.
Azóta kiderült, hogy furcsa a PhD-je, és a pénztárgépbizniszben is utazik.
2019-ben (tehát abban az évben, amikor Horváth is megkapta Vargától a Magyar Gazdaságért Díjat) szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott az egyik cége. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”.
Arról pedig mi számoltunk be tavaly, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. nemrég 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot. Az 549 nyertesből azokat ellenőriztük, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak – ez több mint félszáz céget jelentett.
Az index.hu egyik korábbi cikke szerint a karcagi származású Varga Mihály, a szintén karcagi Fazekas Sándor és Horváth László barátságát a közös szenvedély, Kazahsztán alapozta meg. És „bár – egyes minisztertársaival ellentétben – Varga Mihályt elkerülik a zavaros összefonódások a magánszférával és a politika-közeli oligarchákkal, de Horváth László ügyei azért rombolják olykor a reputációját”.
Pasa parki lakásáról kérdeztük Vargát: a miniszter pontosította a vagyonnyilatkozatát | atlatszo.hu
Varga Mihályék akkora családi összefogással vásárolták a Pasa parki családi lakást, hogy ki se tudjuk bogozni. A miniszter azért pontosította a vagyonnyilatkozatát miután megkerestük.
Katus Eszter—Zsilák Szilvia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jeney Flóra Anna | Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonostól | Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A Gyenes Resort éves beszámolójából arra következtettünk, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehetett, az árbevételéből pedig úgy becsüljük, hogy a medencés luxusnyaraló bérleti díja 100 ezer forintra jöhet ki havonta. A pénzügyminiszter és a cég nem árulta el a bérleti díj pontos összegét, annyit tudtunk meg, hogy Varga „piaci áron” bérli a házat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/02/23/aron-alul-berelhet-varga-mihaly-169-millios-balatoni-luxushazat-egy-altala-kituntetett-trafiktulajdonostol/ | 2022-02-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleménye szerint 2016-ban Horváth Csaba – aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. A KNYF beszámol arról is, hogy „mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt.”
A lapunk birtokába került vallomásrészletek alapján a három alkalommal hárommillió forintot kérő helyi politikus szintén Horváth Csaba polgármester lehet.
A pénzek átadásáról Fuzik így vallott:
Mind a kettőjüknek személyesen én adtam át a pénzt készpénzben
– mondta Horváth Csabáról és társáról. Kiemelte: „Biztos vagyok benne, hogy a pénzek átadásában senki más nem vett részt rajtam kívül.”
Fuzik elmondta a nyomozó hatóságoknak, hogy
a vesztegetési pénzt a SIS Parking Kft. hamis számlák beállításával gazdálkodta ki.
– Ez a folyamat 2019 őszén ért véget, eddig az időpontig […] Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában levő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt – mondta Fuzik a hatóságoknak.
A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügyben más szocialista politikus is érintett.
A botrány szerdán reggel robbant ki, amikor a hatóságok házkutatást tartottak a zuglói polgármesteri hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél és Horváth Csaba MSZP-s polgármester otthonában. A Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán gyanúsítottként hallgatta ki a kerületvezetőt és egy politikustársát. A hírek szerint Horváth nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt, a továbbiakban szabadlábon védekezhet. A politikus az esettel kapcsolatos közleményében a „rezsim” üldözöttjeként hivatkozik magára.
Sajtóhírek szerint az ügy alapja, hogy 2021 nyarán a NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. Ekkor harmincöt embert kihallgattak, három gyanúsítottat pedig azonnal le is tartóztattak. A gyanú szerint 19 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat a SYS IT Services Kft. és a cég alá tartozó harminc további gazdasági társaság. Ennek az ügynek az egyik gyanúsítottja Fuzik Zsolt, aki mint látható, Horváth Csaba ügyében is érintett. A gyanú szerint 4 milliárd forintnyi kár érhette a költségvetést. | Vallomás: a szocialista Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban vett át vesztegetési pénzeket | Egy lapunk birtokába jutott vallomás szerint Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az a személy, aki miután a kerületi parkolási bevételekből realizált nyereség felét elkérte magának és társának, még három alkalommal hárommillió forintot követelt és kapott külön. Cserébe azt ajánlotta fel, hogy ha főpolgármesterré választják, akkor meghálálja. Az összegeket a XIV. kerületi parkolási cég egyik vezetője egy Kálvin téri kávézónál adta át. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/02/vallomas-a-szocialista-horvath-csaba-egy-kalvin-teri-kavezoban-vette-at-vesztegetesi-penzeket | 2022-02-24 14:05:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2019 őszén számoltunk be arról, hogy furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben az önkormányzati választás során. A februári adatokhoz képest ugyanis 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma októberre, ebből 92 végül szavazott is. A korábbi polgármester így 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. A választást Borsos Viktor (független) nyerte Biswurm Sándor (független) előtt.
Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni. Most az „új lakókkal” sikerült.
A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan.
A választás eredménye a faluban ennek ellenére jogerőssé vált, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – mondták akkor lapunknak a helyiek.
Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött | atlatszo.hu
Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.
Kiderült, a településen közokirat-hamisítás miatt indult eljárás, amit a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. Érdeklődtünk az ügy kimenetele felől, és azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta az ügyet, a keletkezett iratokat pedig megküldte a Pécsi Járási Ügyészségnek.
Ezután a Pécsi Járási Ügyészséghez fordultunk, hogy megtudjuk, lezárult-e már az eljárás, és ha igen, milyen eredménnyel. Dr. Kutas Tamás, a Baranya Megyei Főügyészség sajtószóvivője kérdésünkre a következő tájékoztatást adta.
„A Pécsi Járási Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat 15 vádlottal szemben 2021. szeptember 14. napján.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak egyikének fia polgármesterjelöltként indult a 2019. október 13. napján megtartott önkormányzati választáson Csebény településen.
Az önkormányzati választást megelőzően két vádlott elhatározta, hogy ismeretségi körükből felkérnek több személyt arra, hogy jelentkezzenek be különböző, a saját illetve rokoni körül tulajdonában álló ingatlanokba Csebény településen a beköltözés szándéka nélkül. Ezt követően a választásokat megelőzően a két vádlott rábírt több magyar állampolgárt arra, hogy valótlan tartalmú lakcímkártyák elkészítésében működjenek közre úgy, hogy fiktív lakcímbejelentő lapokat töltöttek ki és írtak, illetve írattak alá ezen személyekkel.
A Pécsi Járási Ügyészség az I.rendű és II.rendű vádlottat 14 illetve 13 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolta, míg a többi vádlottat 1-1 rendbeli a Btk.342.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével.
Az ügyészség büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, melyben az I.rendű és II.rendű vádlott tekintetében indítványozta, hogy próbaidőre felfüggesztett börtönt szabjon ki a bíróság, míg a többi vádlottat bocsássa próbára.”
Már nem bűncselekmény
Ítélet azonban nem született, és várhatóan most már nem is fog. A Szigetvári Járásbíróság ugyanis 2022. január 1. napjáig az ügyben nem hozott büntetővégzést, majd
a 2022. január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás következtében az eljárást a vádlottakkal szemben megszüntette 2022. január 12-én.
Az ügyészség tudomása szerint a bíróság végzése még nem jogerős.
A törvénymódosítási javaslatot, amelyre hivatkozva a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást, több más javaslattal együtt 2021. október 12-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Eszerint „nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban”.
„A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy:
a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.
A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” – mutatott rá a törvénymódosítás elfogadása után a TASZ és a Political Capital.
Tehát mivel a 2021. évi CXIX. törvény módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342.§-át, amelyet kiegészített az (1a) bekezdéssel, a csebényi esetben nem valósult meg az (1) bekezdés c) pont szerinti bűncselekmény a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentők vonatkozásában, ha arra a szállásadó hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel került sor.
Vagyis hiába állapították meg a nyomozó hatóságok, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt csak azért jelentkeztek be többen Csebénybe, hogy ott egy adott személyre leszavazhassanak, a Fidesz-kormány által elfogadott törvénymódosítás miatt ez ma már nem számít bűncselekménynek.
A Büntető Törvénykönyv 2. § (2) ugyanis úgy fogalmaz, hogy „ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni”.
Befolyásolhatja a választást?
Mindez kihathat az áprilisi választásokra is. Innentől kezdve ugyanis bárki létesíthet fiktív lakcímet az országban csak azzal a céllal, hogy egy adott választókerületben egy pártra vagy egyéni jelöltre leadhassa a szavazatát. Csupán egy olyan ingatlant kell találnia, amelynek tulajdonosa ehhez hozzájárul.
Ha egy billegő körzet mindössze pár szavazaton fog múlni, szinte biztosan lesznek olyanok, akik élnek majd ezzel a lehetőséggel, csak hogy előnyhöz juttathassanak jelölteket. A TASZ szerint a törvénymódosítás „lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását”.
Hogy mindez nem csak feltételezés, arra számos korábbi példa akad. Többek között Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket is fiktív lakcímbejelentések miatt ítélte el a bíróság. Az ügyet akkor lapunk járta körül. De hasonló történt a Szabolcs megyei Tornyospálcán is, ahol 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentettek be egy lepukkant faluvégi házba.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | atlatszo.hu
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.
A Momentum nemrég voksturizmus-figyelő oldalt indított, hogy „folyamatosan követhető legyen az egyéni választókerületek népességének változása. (…) A választókerületek és települések lakosságszámának figyelésével segíthetjük megőrizni a választás tisztaságát, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken” – írja a párt az oldalon.
Más kérdés, hogy vajon – a csebényi esetből kiindulva – a „lebuktatásnak” lesz-e bármi büntetőjogi következménye.
Nyitókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 19-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI) | Precedens értékű „ítélet”: választási csalást nullázott le a törvénymódosítás | Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/09/precedens-erteku-itelet-valasztasi-csalast-nullazott-le-a-torvenymodositas/ | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Rendőri állomány hideg élelmezésének biztosítására élelmiszer ellátási csomagok elkészítése és kiszállítása a keretszerződés időtartama alatt” – erre írt ki közbeszerzést a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság. A közbeszerzés szerint az „eladó feladata az élelmiszercsomagok összeállítása a közbeszerzési dokumentumban részletezett tartalommal, az abban megadott helyszínekre. A közbeszerzési eljárás eredménye alapján megkötésre kerülő adásvételi keretszerződés keretösszege: nettó 840 000 000,-Ft, melynek 70%-ára vállal lehívási kötelezettséget Ajánlatkérő. Az eseti megrendelésekben kerülnek majd meghatározásra, hogy Ajánlatkérő a műszaki leírásból pontosan mely terméke(ke)t (reggeli és éjszakai, ebéd, vacsora, vagy konzerv csomag) és milyen mennyiségben kívánja beszerezni. A termék kiszállítása és az ehhez tartozó költségek az ajánlattevőt terhelik és a vételár részét képezik.”
A műszaki leírás itt ugyan nem, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kiírásában viszont elérhető. Ott nettó 700 millió forintos keretszerződésre írtak ki közbeszerzést ugyanerre a célra. A leírás szerint az ajánlat:
normál zárt szendvicsre,
diétás zárt szendvicsre,
vegetáriánus zárt szendvicsre,
és konzerv étkezési egységcsomagra vonatkozott.
A „Reggeli”, a „Vacsora” és az „Éjszakai” élelmiszer ellátási csomag energiatartalmának 1400–1600 kcal között kell lennie, míg az „Ebédnek” 2000–2200 kcal között. A „Reggeli” és „Éjszakai” élelmiszer-ellátási csomag nettó egységára (nettó Ft/1 adag /fő): 2 480 forint lett, az „Ebédé” 2 480 forint, a „Vacsoraé” 1480 forint, akárcsak a „Konzerv” élelmiszer-ellátási csomagé. A közbeszerzésből az is kiderül, hogy az ételeket a határon szolgáló rendőröknek kell szállítani.
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság tenderét a CBA L és F Kft. nyerte, amely a Lázár testvérek tulajdona.
A fogathajtásban világbajnoki címet szerző fivéreket, Lázár Vilmost és Lázár Zoltánt mindig is Fidesz-közeli vállalkozóként tartották számon, bár nyílt politikai szerepet nem vállaltak. Mi is írtunk már róluk, amikor 2019-ben egy másik cégükkel, a Lovas-Show Sportrendezvény-szervező Kft.-vel felbukkantak a Szerencsejáték Zrt. által támogatottak listáján.
A Lázár-fivérekhez, Deutsch Tamás testvéréhez, és Németh Szilárdhoz köthető támogatottak a Szerencsejáték Zrt. listáján | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Nonprofit Service Kft. intézi 2014 óta a Szerencsejáték Zrt. által kiosztott támogatásokat és szponzorációkat. Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy ezekből mely szervezetek és cégek részesültek 2015-ben és 2016-ban, ezért közérdekű adatigényléssel kikértük a kft.-től a polgári jogi szerződések listáját.
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság nettó 840 milliós keretszerződésére a nyertes Fidesz-közeli cég mellett a Natur-Rost Kft. is pályázott. És az Eatrend Kft., akit megintcsak kizártak, mert a pályázatuk „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz”.
A Natur-Rost „Reggeli” és „Éjszakai” élelmiszer-ellátási csomag nettó egységára (nettó Ft/1 adag /fő) 2 394 forintos, az „Ebéd” élelmiszer-ellátási csomagé 2 712 forintos, a „Vacsora” élelmiszer-ellátási csomagé 2 307 forintos, míg „Konzerv” élelmiszer-ellátási csomagé 2 224 forintos volt.
A Natur-Rost Kft. korábban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) uniós csomagosztásán bukkant fel a cég. Megírtuk, hogy az SZGYF 2023-ig egy uniós projektre közel 10 milliárd forintot költhet el, amelynek célja Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. Keretszerződésre írtak ki közbeszerzést, az első csomagba 18 terméket raktak. A teljes csomag ára a közbeszerzésen – amiben a szállítás és a haszon is benne van – bruttó 6 565 forint volt. A másodikban szintén 18 tétel volt, de már nem tartalmazta a szállítást. A harmadik újra 18 tétellel szerepelt – a közberzés nyertese bruttó 12 537 forintos ajánlatot adott. A negyedikre – 21 tételre – pedig bruttó 17 100 forintosat. A közbeszerzési keretszerződést három cég nyerte: a Káta-Mill Plusz Bt., az Enger Kft. és a NATUR-ROST. Utóbbit 2019-ben kizárták a tenderből, az árak pedig utána elszabadultak.
A négy tételre a CBA L és F Kft. Csongrád-Csanád megyében nettó 7920 forintos ajánlatot, míg a Natur-Rost Kft. nettó 9637 forintos ajánlatot adott.
Ha a rendőrség a teljes (840 milliós) keretszerződést kimeríti, és minden nap reggelit, ebédet és vacsorát rendel 3 éven át, azaz 1080 napon keresztül, akkor az azt jelenti, hogy naponta 777 ezer forint jut a rendőrök étkezésére. Ebből pedig a CBA 7920 forintos ajánlatával számolva 98 rendőrnek jut napi háromszori étkezés.
A 22 munkanapos hónapot feltételezve, a napi háromszori étkezési kiadás így
rendőrönként nettó 141 680 forint egy hónapban, ami több, mint a minimálbér nettója, ami 2022-ben 133 ezer forint.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság közbeszerzését újra ki kellett írni, pedig először ott is győztest hirdettek tavaly. A CBA L és F Kft. azon a tenderen is indult, de a Natur-Rost Kft. jobb ajánlatot adott. Külön nem részletezték, de a 4 tételre a Natur-Rost Kft. nettó 15 568 forintos, míg a CBA L és F Kft. 16 432 forintos ajánlatot adott.
Majd 2022. január 21-én az jelent meg az értesítőben, hogy „az módosított összegezés megküldését követően nyertesként megjelölt ajánlattevő jelezte, hogy felelősségi körén kívül eső, előre nem látható okok miatt a szerződés teljesítésére nem képes, ezért a Kbt. 131.§ (9) bekezdése alapján a szerződés megkötésétől el kíván állni”. Volt még egy pályázó, az Eatrend Kft., akit először győztesnek hirdettek a mindössze 11 768 forintos ajánlatával, majd kizárták.
Nyitókép: Magyar és cseh rendőrök a szerb-magyar határszakaszon, Szeged közelében 2022. február 6-án. A visegrádi országok határrendészeti együttműködésének részeként újabb, negyventagú cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon. (forrás: MTI/Rosta Tibor) | A Lázár-fivérek CBA-ja „etetheti” a határon szolgáló rendőröket Csongrád-Csanádban | A határon szolgáló rendőrök élelmezésére írt ki közbeszerzést a Csongrád-Csanád Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Előbbinél már született eredmény, a Lázár-testvérek CBA L és F Kft.-je lett a befutó. Napi háromszori étkezés 6440 forintra jön ki, ami 22 munkanappal számolva 141 ezer forintot jelent rendőrönként egy hónapban. Ez pedig több, mint a minimálbér nettója. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/22/a-lazar-fiverek-cba-ja-etetheti-a-hataron-szolgalo-rendoroket-csongrad-csanadban/ | 2022-02-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami lottóvállalat Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) a Fidesz-közeli körök egyik fontos bevételi forrása. Az elmúlt években adtak pénzt például Rogán-Gaál Cecília (Rogán Antal miniszter exfelesége) fitneszrendezvényének, a nemzeti imareggeli szervezőjének, Mészáros Lőrinc kultúrcégének és a Békemeneteket összehívó CÖF alapítványának is – nekik többször is.
A közpénzzel bőkezűen bánó állami cég nem az átláthatóság élharcosa: a 2021. február és szeptember között kiosztott támogatások listáját tavaly csak októberben töltötték fel a honlapjukra – azután, hogy kikértem tőlük a táblázatokat adatigénylésben. Ennek köszönhetően kiderült, hogy Mészáros Lőrinc kultúrcége, az Ismerős Arcok zenekar vállalkozása, valamint több Fidesz-közeli szervezet és vállalkozás kapott rajtuk keresztül jelentős összegeket. Kicsit később feltöltötték a 2021. júliusi és augusztusi szerződéslistákat is, és a júliusiban szerepelt, hogy a kormánypárt kedvenc civil szervezetét, a Békemeneteket szervező CÖF alapítványát megtámogatták 40 millió forint közpénzzel.
Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Azóta viszont megint nem frissült a honlap, ezért 2022. január végén közadatigénylésben kértem ki az SZNP-től a 2021. 09. 01. és 2022. 01. 26. között kötött szerződések listáját. Ahogy korábban, az igénylés után néhány nappal a weboldalukra hirtelen felkerültek a táblázatok, és a válaszban a hozzájuk vezető linket küldték el, mintha mindig is fent lettek volna a honlapon, nem kellett volna külön rákérdezni.
2021 szeptemberében összesen 64 millió forintot osztottak szét, ebből
40 millió a vadászati kiállítást szervező cégnek, az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nek ment.
Erről az együttműködésről az olvasható a kiállítás honlapján, hogy „az »Egy a Természettel« Vadászati és Természeti Világkiállítás a vadászat és a természet szoros összefonódását mutatja be, miközben arra is rávilágít, hogy mindez hogyan szolgálja a fenntarthatóságot. Ebben kiemelt partner a Szerencsejáték Zrt., hiszen a társaság társadalmi felelősségvállalási tevékenységének meghatározó része a fenntarthatóság erősítése.”
További 14 milliót a divattervező Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. kapott tavaly szeptemberben, 10 milliót pedig a győri önkormányzat valamilyen közérdekű célra.
2021 októberében 25 millió forintot osztott szét az SZNP: az összeg legnagyobb része, 15 millió forint a Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítványnak (DEPOK) ment, amelynek elnöke Fricz Tamás (nem tudjuk, hogy azonos-e a CÖF politológusával vagy csak névegyezés), és a bírósági nyilvántartásban elérhető beszámolói szerint kizárólag állami támogatásból működik évek óta. A DEPOK mellett 5-5 milliót kapott az Együtt az Autistákért Alapítvány és a Szabó Dezső Népfőiskolai Egyesület.
2021 novemberében jóval többet, mint korábban, összesen 132 millió forintot osztott szét a Szerencsejáték Zrt. leánycége. Ebből a legnagyobb támogatást, 20 milliót a Truck Race Promotion Kft. kapott, amelyhez rengeteg közpénzes támogatás és Szijjártó Péter külügyminiszter testvére, Szijjártó Sarolta kötődik. Két részletben 19 millió forintot kapott az IKP Music Nonprofit Kft., melynek tulajdonosa Illényi Katica hegedűművész.
10 millió forint támogatásban részesült a Skyward Tunnel Kft., ami egy másik céggel közösen 370 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból egy alacsony energiaigényű függőleges szélcsatornát hozott létre, amit idén januárban Vitályos Eszter EMMI-államtitkár és Pócs János fideszes képviselő is kipróbált.
2021 decemberében a maga módján karácsonyozott az SZNP: összesen 168 milliót osztott szét tízfelé. A legnagyobb összeget, két részletben összesen 65 millió forintot a KOD Media Kft. kapta. A cég tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krsko Tibor, a kormánykampányok Balásy Gyula előtti legfőbb haszonélvezőjének, a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csabának az üzlettársa. 2016-ban megírtuk, hogy a KOD Media kaszált a kvótanépszavazás rádióreklámjaival, de médiabizniszei mellett Krsko néhány éve producerként is tevékenykedik a magyar filmiparban.
Csetényi üzlettársa kaszált a kvótakampány rádióreklámjaival | atlatszo.hu
Májusban összesen 404 millió forintot költött a kormány a kvótakampányra, a tévéhirdetésekkel a TV2, a rádióreklámokkal Csetényi Csaba üzlettársa kaszált. Augusztusra 1700 citylightot és közel 4800 óriásplakátot rendeltek a nyomdától 22 millió forintért. Újabb adatokat hoztunk ki a Kabinetirodától.
A második legnagyobb összeget, 25 millió forintot a Média a Családért Alapítvány kapta. 20 milliót pedig a Dürlin Kft., a Városliget melletti területen működő, azonos nevű, már lebontott szórakozóhely üzemeltetője, és szintén 20 millió jutott a FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért Alapítványnak is. Emellett 5-5 millió millió forintnak örülhetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Közlekedéstudományi Egyesület, egy lovasterápiás alapítvány, valamint a WanderRoads Kft., ami kerékpáros utakat szervez.
Az Országos Mentőszolgálat 10 millió forintot kapott.
Bár adatigénylésünkben a 2022. januári támogatási adatokat is kértük az SZNP-től, azokat nem töltötték fel a honlapjukra, és nem is küldték meg külön sem. Kicsit várunk, aztán kikérjük őket a februáriakkal együtt, hogy lássuk, kiket mennyi közpénzzel támogatott idén a Szerencsejáték Zrt. leánycége.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép forrása: onewithnature2021.org | A vadászati kiállításra 40 milliót, az Országos Mentőszolgálatnak csak 10-et adott a Szerencsejáték Zrt. leánycége | Miután közadatigénylésben érdeklődtünk a tavaly augusztus óta kiosztott támogatások listája után, azok felkerültek a Szerencsejáték Service Nonprofit Zrt. (SZNP) honlapjára. A táblázatokban szerepel a győri önkormányzat, a vadászati kiállítást szervező állami cég, Fidesz-közeli alapítvány, Illényi Katica hegedűművész vállalkozása és a Szijjártó Péter testvéréhez köthető kamionos cég is. Bár az Országos Mentőszolgálat is kapott pénzt az SZNP-től, de csak negyedannyit, mint a vadászati kiállítás szervezője, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig még a mentőknél is kevesebbet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/11/a-vadaszati-kiallitasra-40-milliot-az-orszagos-mentoszolgalatnak-csak-10-et-adott-a-szerencsejatek-zrt-leanycege/ | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Öt év helyett hét év fogházban határozta meg Sziebert György büntetését a Fővárosi Ítélőtábla, míg Rényi-Vámos Krisztinát két év felfüggesztettről öt év letöltendő fogházra ítélte. A bírói tanács ezzel a döntésével jelentősen súlyosította az elsőfokú bíróság határozatát. A vád szerint a BKV egykori jogi igazgatója és társai fiktív megbízásokat adtak a velük szerződésben álló ügyvédi irodáknak.
Egyértelműen megállapítható és egyben megnyugtatóan alátámasztható volt Sziebert György és Rényi-Vámos Krisztina bűnössége is – hangsúlyozta az ítélet indoklásakor a bírói tanács elnöke. Hozzátette: kimondható, hogy a pénzvisszaosztások megtörténtek. A vád szerint Sziebert György – akkor még a Budapest Airport (BA) jogi előadójaként – és Rényi-Vámos Krisztina a BA jogi igazgatójaként 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött szerződést, amelyek a megbízási díj öt-tíz százalékát visszajuttatták a megbízóiknak.
A tanács szerint kirívóan enyhe volt az elsőfokú bíróság döntése az első és másodrendű vádlott esetében, ezért öt év letöltendő börtönbüntetés helyett hét év fogházban határozta meg a BKV egykori jogi igazgatójának a büntetését, míg Rényi-Vámos Krisztina esetében két év felfüggesztettről öt év letöltendő fogházra súlyosította. – Sziebert György esetében gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által – kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen, két esetben folytatólagosan, felbujtóként – elkövetett vesztegetés bűntette miatt súlyosítottuk az ítéletet, ám a büntetés kiszabásakor figyelembe vettük cukorbetegségét és kiskorú gyermekeinek érdekeit is, ezért börtön helyett fogházban határoztuk meg a büntetését, ahogyan Rényi-Vámos Krisztinánál is szem előtt tartottuk, hogy van egy hároméves gyermeke – fejtette ki Nehrer Péter bíró.
A vádhatóság szerint Sziebert György Fuzik Zsolttal együttműködve, ugyancsak jogtalan előnyt kért a BKV Zrt. részére, informatikai szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján egy kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból. A táblabíróság döntésében viszont felmentette Fuzik Zsoltot a vesztegetés bűntette alól. Az ítélőtábla – az elsőfokú bíróság döntésével ellentétben – az ügyben megvádolt ügyvédeket, tehát a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottakat felmentette.
– Az elsőfokú bíróság tévedett, miszerint „mindenről tudtak”. Egyetlen esetben sem volt olyan bizonyíték – a titkos információk során szerzett hanganyagok között sem –, amely alátámasztaná a bűnösségüket – mondta a tanács elnöke. A másodfokú ítélet tíz vádlott esetében jogerős, a felmentett három ügyvéd esetében az ügyész három nap gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezésre. | HÉT ÉV FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK SZIEBERT GYÖRGYÖT | Öt év helyett hét év fogházban határozta meg Sziebert György büntetését a Fővárosi Ítélőtábla, míg Rényi-Vámos Krisztinát két év felfüggesztettről öt év letöltendő fogházra ítélte. A bírói tanács ezzel a döntésével jelentősen súlyosította az elsőfokú bíróság határozatát. A vád szerint a BKV egykori jogi igazgatója és társai fiktív megbízásokat adtak a velük szerződésben álló ügyvédi irodáknak. | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/het-ev-foghazra-iteltek-sziebert-gyorgyot-1709362/ | 2017-05-18 15:31:00 | true | null | null | Magyar Idők |
15 millió forint áfát nem vallott be a mórahalmi Mini Hungary makettpark első működtetője a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint. Ebben az ügyben gyűjtött bizonyítékokat csütörtökön a Szegedi Törvényszék.
Ezt a büntetőeljárást egyesítette a korábbival, amely költségvetési csalás kísérlete miatt zajlik 2020 szeptembere óta, öt vádlottal szemben, a makettpark építése miatt. Az a vádirat közel félmilliárdos kárértékről szól.
A 2011 és 2014 között létesült Mini Hungary a történelmi Magyarországot mutatja be jellegzetes épületeivel együtt, az 1910-es pillanatfelvétel szerint. Az uniós és magyar költségvetési pénzből zajlott beruházás az ügyészség szerint finanszírozási gondokkal küzdött végig, ezért a kivitelezés közben azért, hogy megkapják a támogatás következő részletét, el nem készült maketteket is készre jelentettek, több makettet túláraztak, illetve nem a megfelelő minőségben készíttettek el. A projektet 2014. március 31-én készre jelentették, de az ellenőrzéskor az derült ki, hogy a park nincs kész, húsz makett nem volt a helyszínen, ezért a fejlesztési ügynökség úgy döntött, a támogatást az építtetőknek vissza kell fizetniük.
A park ezután működött, de a büntetőeljárás megindult, és a létesítményt árverésen megvette a mórahalmi önkormányzat, amely ma is működteti. A harmad- és az ötödrendű vádlott elismerte a bűnösségét a vádirat szerint, a többiek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy nem akarták megkárosítani a költségvetést, az irányító hatóság folyamatosan késett a jogosan igényelt kifizetésekkel – az első esetben egy évig, a második részlettel hat hónapig, az 52 hónapig tartó építkezés alatt 27 hónapig a hatóság miatt csúszott a munka –, emiatt voltak bajban, és csak veszítettek a projekten. A másodrendű vádlott – akit most az újabb költségvetési csalással megvádoltak – állította azt is, hogy a parkjuk sorsáról politikai döntés született, és a hatóságok ennek megfelelően álltak az eljáráshoz.
A Gaudi Tibor bíró vezette tanács most azt vizsgálta, hogy amikor a park területének megvásárlásáról megállapodtak az építtetők a mórahalmi önkormányzattal, majd ezt a szerződést „visszacsinálták”, mert nem tudták kifizetni a teljes vételárat, hová kerültek az erről szóló számlák, amelyek után be kellett volna vallania az áfát.
A Szegedi Törvényszék meghallgatta a parkot működtető Bornemzet Kft. egykori könyvelőjét, aki azt vallotta, egy alá nem írt szerződéspéldányt kapott a kft.-től. Ebből tudta, hogy a területet visszaadják a mórahalmi önkormányzatnak, azzal, hogy a félig kifizetett vételár és a portán elvégzett földmunkák értékét elszámolják. Számlákat azonban, amelyeket könyvelhetett volna, nem látott, bár kérte a másodrendű vádlottól.
Az újabb költségvetési csalás vádja miatt tartott tárgyalás a Szegedi Törvényszéken csütörtökön. A másodrendű vádlott nem járult hozzá, hogy felismerhető fotó készüljön róla.
A bíróság szemlátomást a rendelkezésre álló iratokból sem jutott sokkal előrébb. A mórahalmi önkormányzat igazolta, hogy a számlákat kiállította, mert megvannak a hiteles másodpéldányok, és a tértivevény is megvan arról, hogy ezeket elküldte a másodrendű vádlott cégének. A posta azonban egy évig őriz meg bizonyos iratokat, így tavaly, amikor a rendőrségi nyomozás zajlott, arra nézve nem tudott információval szolgálni, hogy kézbesítette-e a címzettnek a számlákat.
A címzett másodrendű vádlott a törvényszéken most azt mondta, írásban fog vallomást tenni, a könyvelő tanúvallomásának ismeretében.
A tanácsvezető bíró – Bálint Márton ügyész kérésére – felolvasta a rendőrségen tett korábbi vallomását. Eszerint kompenzációs számla nem jutott el hozzá, ezért nem vallották be. A NAV 2018-19-ben egy éven át vizsgálta a Bornemzet Kft. könyvelését, hét évre visszamenőleg, a szigorú számadású nyomtatványokat 2007-től, de egyéb hibát nem találtak.
Gaudi Tibor bíró azt is kihirdette, hogy a tárgyalás április 28-án folytatódik. Még eldől, hogy meghallgatnak-e újabb szakértőt arról, milyen állapotban lehettek a park makettjei az átadáskor, de most már lehet készülni arra, hogy az eljárás első fokon hamarosan befejeződik. | Újabb csalással vádolják a Mini Hungary korábbi működtetőjét | 15 millió forint áfát nem vallott be a mórahalmi Mini Hungary makettpark első működtetője a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint. Ebben az ügyben gyűjtött bizonyítékokat csütörtökön a Szegedi Törvényszék.
Ezt a büntetőeljárást egyesítette a korábbival, amely költségvetési csalás kísérlete miatt zajlik 2020 szeptembere óta, öt vádlottal szemben, a makettpark építése miatt. A büntetőeljárást a választások után folytatják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-csalassal-vadoljak-a-mini-hungary-korabbi-mukodtetojet-246362 | 2022-02-24 18:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az országgyűlési választások közeledtével mindig megjelennek a kamupártok kamu jelöltjei is, akiknek az a legfontosabb közös ismérvük, hogy mivel nincs mögöttük társadalmi (vagy politikai) bázis, csalás nélkül arra sem képesek, hogy összegyűjtsék az egyéni indulásukhoz szükséges 500 érvényes ajánlást.
A Gődény György vezette Normális Élet Pártja pedig a kamupártokat vezető képzeletbeli ranglista alján van, hiszen - mint egy hangfelvételből kiderült -, még a pártelnöknek, a járványtagadó és covid-oltásellenes Gődénynek sem sikerült ötszáz érvényes aláírást begyűjtenie.
A birtokunkba került felvételen a Gődény párt egyik Szabolcs megyei képviselője beszél arról, hogy még mindig nem tudtak elég érvényes ajánlást összegyűjteni.
- Neked sok kell még? Aláírás?
- Az a baj, hogy számszerűen már meglenne az aláírás, csak ez a számszerűség ez olyan, hogy például a Gyuri (Gődény György - a szerk.) leadott kilencszázvalahány megbízást, aláírást és abból visszadobtak neki hatszázvalamennyit. Tehát kilencszázvalamennyiből, csak háromszázat hagytak meg neki.
- Úristen!
- Mindig valamilyen helyesírási hibával, elképzelésem sincs, meg senkinek, hogy mi alapján dobják vissza ezeket az izéket... Lead kilencszáz izét, hogy ki van töltve, személyi szám meg minden, és akkor annyi elírás nem lehet, hogy kilencszázból háromszázvalamennyi marad.
- Nem tudok rá mit mondani. Ilyet még négy éve sem hallottunk, de még az a jó, hogy visszaadták, hogy gyűjteni lehet tovább.
- Nem tudom, hogy ezt pótolva visszaadják-e, de próbálunk összegyűjteni természetesen minél többet, és akkor megnézzük, hogy mennyi marad belőle. Tényleg nagyon szemét módon... Kíváncsi lennék az Orbánéknak, meg úgymond az MSZP-nek mennyi ilyen izéjét dobják vissza.
Gődény, nem jogerős
A négy évvel ezelőtt is kamupárttal próbálkozó "Doktor Gődény" idén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es számú választókörzetében, Nyíregyházán indul(na). A valasztas.hu portál szerint eddig nem vették őt jogerősen nyilvántartásba, tehát még vizsgálják az ajánlásait.
Emlékezetes, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Gődényhez köthető korábbi kamupárt, a Közös Nevezőt érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs.
Tény, a Fidesz, csakúgy, mint négy éve, kifejezetten támogatja a kamupártok megjelenését. Sőt, erről már Bayer Zsolt is beszélt. Ennek nyilvánvaló célja, hogy
minél több ellenzékinek mondott pártra, illetve jelöltre lehessen szavazni, azaz megosztani az ellenzéki szavazatokat az egységes kormánypárti táborral szemben. A Fidesz-KDNP-nek 2018-ban ez sikerült, ami újabb kétharmados győzelmet jelentett nekik és alsóhangon 3 milliárd forintot a kamupártoknak, akiknek a vezetői közül végül senkit nem ítéltek el.
A kamupártok által eltüntetett 3 milliárd forint nem érdekli a kormányt
Két 88 éves nőre kért felfüggesztett börtönbüntetést kedden a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint a 2018-as választási kampányban törvénytelenül gyűjtöttek aláírásokat egy olyan - az ügyészség által meg nem nevezett - parlamenten kívüli pártnak, amely a választásokon jelölteket állító szervezeteknek járó állami támogatásokra utazott - írja a Népszava.
Azonban a mostani országgyűlési választáson Egységben Magyarországért néven egy szövetségbe álltak össze a parlamenti ellenzéki pártok. Ez már önmagában is jelentős konkurencia a Fidesznek és az eddigi felmérések fej-fej mellett mutatják a Fidesz-KDNP és az egységes ellenzék támogatottságát. A kamupártok mint a Gődény-féle formációk pedig idén visszaszorultak. A választók ugyanis mostanra sokkal jobban átlátják a kamupártok céljait, ami többnyire nem más, mint a Fidesz érdekei mentén a közpénzek megszerzése és eltüntetése.
Nagyon fontos,
hogy minden választópolgár ellenőrizheti az interneten, hogy valójában melyik jelöltet ajánlotta, így könnyebben elejét lehet venni az ajánlások és aláírások jogosulatlan felhasználásának. Ha a választópolgár szerint visszaélés gyanúja merül fel, kifogással élhet, illetve a nyomozóhatósághoz fordulhat. | Gődény György hatszáz ajánlását dobták vissza, erről panaszkodik egy embere egy hangfelvételen | A Gődény György vezette Normális Élet Pártja pedig a kamupártokat vezető képzeletbeli ranglista alján van, hiszen - mint egy hangfelvételből kiderült -, még a pártelnöknek, a járványtagadó és covid-oltásellenes Gődénynek sem sikerült ötszáz érvényes aláírást begyűjtenie. | null | 1 | https://alfahir.hu/2022/02/23/normalis_elet_partja_kamupartok_alairasgyujtes_ajanlasok_godeny_gyorgy_2022es | 2022-02-25 12:13:58 | true | null | null | alfahir.hu |
Az elmúlt tíz évben Magyarország leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc Vivienvíz Kft.-je is kapott költségvetési támogatást. "Csomagolóanyag üzletág versenyképességének növelése" jogcímen , 3,311 milliárd forintos támogatási szerződést írt alá a céggel a Pénzügyminisztérium, ez derül ki a kormány oldalán eldugott szerződéslistából - adta hírül a K-Monitor közpénzfigyelő civil szervezet a Facebook-oldalán.
A Vivienvíz Kft. 2015-től működik, a bicskei, azonos nevű, ám felszámolás alá került ásványvízgyártó infrastruktúráján hozta létre Mészáros. A cég a MÁV-tól és a Volántól is kapott megrendeléseket, hogy beinduljon az üzlet. 2021 júliusától Karcagon is működik fióktelepe.
Tavaly a G7 írta meg, hogy Mészárosék - szintén felszámolásból - megvették az albertirsai ásványvízgyártó Aquarius Aqua Kft. vagyonát is - úgy, hogy a kormány stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, így állami felszámolót rendelt ki a bíróság. A lap információi szerint áron alul vásárolhattak. | Mészáros Lőrinc hárommilliárdos karácsonyi ajándékot kapott | Mészáros Lőrinc Vivienvíz Kft.-je egy 2021. december 23-án aláírt szerződés szerint 3,3 milliárd forint költségvetési támogatást kapott "csomagolóanyag üzletága versenyképességének növeléséhez". A támogatás odaítélését a K-Monitor vette észre a Pénzügyminisztérium szerződéses listájában. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/meszaros-lorinc-vivienviz-allami-tamogatas-asvanyviz-pet-palack-muanyag.746923.html | 2022-02-25 15:47:10 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Molnár Zsolt: "ha bármilyen bűncselekményben érintett vagyok, édesanyám hozza majd a bablevest" | Vallomása szerint legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának Fuzik Zsolt, akinek a Győr-Moson-Sopron megyei főügyészégen idén januárban tett vallomása alapján gyanúsíthatták meg korrupciós bűncselekménnyel Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csabát, Zugló országgyűlési képviselőjét – tudta meg az atv.hu. Információink szerint Fuzik Zsolt vádalku keretében tett vallomásában Molnár Zsolt MSZP-s képviselő neve is elhangzott. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20220225/molnar-zsolt-ha-barmilyen-buncselekmenyben-erintett-vagyok-edesanyam-hozza-majd-a-bablevest | 2022-02-25 22:11:00 | true | null | null | ATV |
|
Fuzik Zsolt vallomása szerint összesen 250 millió forintot adott át Tóth Csabának | Vallomása szerint legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának Fuzik Zsolt, akinek a Győr-Moson-Sopron megyei főügyészégen idén januárban tett vallomása alapján gyanúsíthatták meg korrupciós bűncselekménnyel Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csabát, Zugló országgyűlési képviselőjét – tudta meg az atv.hu. Tóth Csabát többször kerestük, amint reagál, frissítjük cikkünket. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20220225/fuzik-zsolt-vallomasa-szerint-osszesen-250-millio-forintot-adott-at-toth-csabanak | 2022-02-25 22:16:00 | true | null | null | ATV |
|
"Putyin háborúja borzalmas és egyszerűen nem tehetjük meg, hogy az agresszor oroszok gaztetteiről ne beszéljünk. De sajnos ez nem feledtetheti velünk Putyin budapesti helytartójának bűnszervezetét, így muszáj az elkövetkező napokban is posztolnom ezekről" - írja Hadházy Ákos legfrissebb posztjában.
Mint például arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által megrendelt imázsfilmet bárhogy szeretné, sehol nem tudja megnézni.
Mint írja, most már biztosra veszi, hogy nem létezik az a "kreatív imázsfilm", amit 2,3 milliárdért (!) rendelt meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Turizmus Ügynökségtől, ezelőtt 4 évvel.
Megkérdzete az MTÜ-t, hol tudja megtekinteni a szuperprodukciót és kinek fizették ki ezt a rengeteg pénzt. Először a járványra hivatkozva 45 nap türelmet kértek, majd egy mondatban közölték, hogy ők nem adatkezelők. Hadházy ezek után a megrendelő Kabinetirodához fordult, akik szintén 45 napot kértek, szintén a járványra hivatkozva.
A kör bezárult, a határidő lejártakor Rogán Antalék azt közölték, hogy nem adatgazdák, tehát nem tudják, hova tűnt el a film.
Hadházy elképzelhetőnek tartja, hogy a filmet "elfelejtették" megcsinálni, de azt valószínűsíti, hogy kifizetni nem felejtették el. | Hadházy Ákos: tényleg nyoma veszett a többmilliárdos turisztikai imázsfilmnek | Hadházy Ákos posztjában azt írja, hiába szeretné megnézni a Magyar Turisztikai Ügynökség drága imázsfilmjét, sehol nem tudja megtenni, mintha szőrén-szálán eltűnt volna.
Mint írja, most már biztosra veszi, hogy nem létezik az a "kreatív imázsfilm", amit 2,3 milliárdért (!) rendelt meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Turizmus Ügynökségtől, ezelőtt 4 évvel.
Hadházy elképzelhetőnek tartja, hogy a filmet "elfelejtették" megcsinálni, de azt valószínűsíti, hogy kifizetni nem felejtették el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-tenyleg-nyoma-veszett-a-tobbmilliardos-turisztikai-imazsfilmnek.html | 2022-02-26 18:51:00 | true | null | null | mfor.hu |
2022.02.26. 07:50 2022.03.01. 08:12
Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere mellett Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő is részesült azokból a vesztegetési pénzekből, amelyek a kerület parkolási cégének bevételeiből származtak. A Magyar Nemzet birtokába jutott vallomásrészletekből kiderült, a Horváth–Tóth páros több mint negyedmilliárd forintot vett át feketén. Az ügyészség tegnap kezdeményezte Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését.
Fuzik Zsolt, a zuglói parkolási cég egyik befolyásos munkatársa a nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából. A férfi vállalta a hazugságvizsgálatot is. A poligráf szerint Fuzik igazat mondott, amikor a bűncselekmények részleteiről beszélt.
A lapunk birtokába került újabb jegyzőkönyvrészletek szerint Horváth Csaba polgármesteren kívül Tóth Csaba szocialista honatya is bőven részesült a szóban forgó összegekből.
A két politikus a zuglói parkolási cég profitjának felét tehette zsebre, ezen kívül Horváth Csaba külön is kért vesztegetési pénzt.
A kifizetéseket fiktív számlák kibocsátásával fedezte a SIS Parking Kft. Polt Péter legfőbb ügyész befolyással üzérkedés bűntettének és más bűncselekmények gyanúja miatt pénteken kezdeményezte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését.
Miért nincs még letartóztatva Horváth Csaba?
Szabó Tímea most nem veri az asztalt rikácsolva.
Fuzik Zsolt gyanúsítotti vallomása szerint 2009 óta ismerte Horváth Csabát, amikor előbbi a BKV informatikai igazgatója, utóbbi pedig főpolgármester-helyettes volt. A zuglói parkolási szerződésről 2016-ban kezdtek tárgyalni, Horváth ekkor mutatta be Tóth Csabának Fuzikot, a trió a budai Rózsakert Bevásárlóközpontban találkozott először. A két szocialista politikus Fuziknak azt ajánlotta, hogy az általa képviselt SIS Parking Kft. akkor nyerheti meg a zuglói parkolás-üzemeltetési munkákat, ha a cég a profit felét visszaosztja. – Elhangzott ezen a megbeszélésen, hogy a kiírás a mi instrukciónk alapján, az általunk átadott műszaki anyagokkal és gazdasági feltételekkel történik meg – fogalmazott.
A SIS Parking Kft. végül két szerződést nyert el Zuglóban. Az egyik szerint a cég 2017 és 2019 júliusa között karbantartotta, tisztította és kiürítette az automatákat, valamint szállította az összegyűlt pénzt. A másik megállapodás egy parkolási szoftver üzemeltetésére vonatkozott.
Fuzik Zsolt beszélt arról is, hogy
Horváth Csabával később volt még egy négyszemközti találkozója, ahol a politikus kijelentette, hogy ő külön szeretne még további havi hárommillió forintot kapni. Ezt az összeget csupán néhány hónapig vehette át a jelenlegi polgármester, ugyanis Zuglóban bevezették a hétvégi ingyenes parkolást, így a társaság bevétele jelentősen csökkent.
A vallomásból kiderült az is, hogy a SIS Parking befolyásos munkatársa jegyzeteket készített a vesztegetési pénzek átadásáról, a helyéről és a pontos összegekről.
Horváth Csaba különmillióit a Kálvin téri California Coffee Company kávézónál adta át Fuzik Zsolt. Tóth Csaba havi 10-15 millió forintot kapott, amelyet a Budakeszi úti Öko Lakópark egyik ingatlanában vett át.
A pénzek átadásakor más tanú nem volt jelen, ám a parkolási cég ügyvezetője, Sz. Zoltán Fuzikkal közösen számolta át az összegeket, és tudta, hogy kinek adják át.
Fuzik Zsolt szerint Horváth Csaba elintézte, hogy SIS Parking által kibocsátott számlák mindig rendesen, időre ki legyenek fizetve, illetve segített más nehézségek „elsimításában” is. Mindemellett, amikor szóba került, hogy kiterjesztenék a parkolási övezetet, akkor Horváth Csaba azt ígérte, segít majd elintézni ezt a Fővárosi Önkormányzatnál.
Az ügyészek azon kérdésére, hogy Tóth Csaba miben nyújtott segítséget, Fuzik úgy válaszolt: „látszott, Tóthnak komoly befolyása van az önkormányzatnál”. – Számomra teljesen egyértelmű volt, hogy amit ő mond, az úgy is történik – emelte ki. Lényeges körülmény, hogy ebben az időszakban még Karácsony Gergely volt Zugló polgármestere.
Fuzik beszámolt egy olyan epizódról is, amely jól mutatja a két szocialista politikus gondolkodásmódját. – Ősszel a parkolóhelyekre rengeteg falevél hullott, ennek eltakarítása a szerződés szerint a SIS Parking feladata lett volna, ám nem kellett megcsinálni, mivel ennek magas költsége csökkentette volna a nyereséget, és így a vesztegetési pénz mennyiségét is – mondta.
A két prominens MSZP-s politikus között meg is romlott a viszony egy időben, ugyanis Fuzik Zsolt jelezte Tóth Csabának, hogy Horváth külön is kapott összegeket. – Ebből volt egy kis feszültség, Tóth Csaba felháborodott, mivel a neki átadott pénzből is kapott Horváth, aki pedig felelősségre vont engem, hogy miért beszélek Tóth Csabának a neki juttatott összegről – ecsetelte a történteket Fuzik. Hozzátette: azt nem tudja, hogy a két politikus milyen arányban osztozott.
Borítókép: Tóth Csaba (balról) és Horváth Csaba (Fotó: Kurucz Árpád)
Horváth Csaba
zugló
Tóth Csaba | „Tóth Csabának minimum 250 millió forintot adtam át” | Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere mellett Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő is részesült azokból a vesztegetési pénzekből, amelyek a kerület parkolási cégének bevételeiből származtak. A Magyar Nemzet birtokába jutott vallomásrészletekből kiderült, a Horváth–Tóth páros több mint negyedmilliárd forintot vett át feketén. Az ügyészség tegnap kezdeményezte Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/02/toth-csabanak-minimum-250-millio-forintot-adtam-at | 2022-02-26 19:32:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Korrupciós bűncselekmény miatt tett indítványt a legfőbb ügyész Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére – közölte az ügyészség pénteken dél körül.
A közlemény szerint Polt Péter legfőbb ügyész egy befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügynek a jelenlegi zuglói polgármesterhez, a szintén MSZP-s Horváth Csabához is köze van, a közlemény szerint ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban "megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Tóth Csaba országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt".
"Tóth Csaba cselekménye vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti"
– fogalmaz a közlemény.
Mint arról beszámoltunk, szerdán házkutatás zajlott a zuglói önkormányzatnál, egy önkormányzati cégnél és Horváth Csaba polgármester otthonában is. Az ügyészség akkor azt közölte, hogy korrupcióval gyanúsítják Horváthot. A szerdai közlemény szerint Horváth a parkolási rendszert üzemeltető cégtől többször is kapott többmillió forint készpénzt.
Horváth Csaba az ügyre akkor úgy reagált, hogy a felrótt korrupciós cselekményt nem követte el, a lelkiismerete tiszta. "Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai" – írta.
Tóth Csaba, a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője indult az előválasztáson Zuglóban, de végül miután komoly viták alakultak ki a személye körül, és több párt is kihátrált mögüle, még az első forduló lezárulta előtt visszalépett a jelöltségtől.
Emlékezetes, miután Hadházy Ákos Zuglóban indult el az ellenzéki előválasztáson, Tóth személye körül hónapokig komoly viták zajlottak. A politikus végül az első forduló közben visszalépett a jelöltségtől, ahol így Hadházy Ákos nyerte az előválasztást. Tóth akkor azt mondta, kitölti a parlamenti ciklusból hátralevő néhány hónapot, utána pedig visszatér az üzleti életbe.
A most szóban forgó ügy a zuglói parkolás ügye, amelyben valószínűleg a SIS Parking Kft. érintett. Hadházy Ákos korábban arról írt, sejteni lehetett, hogy hamarosan ellenzéki önkormányzatokhoz jutnak majd a nyomozásban, de az ügy akár a kormány legmagasabb köreihez is elvezethet, a BKV számára bedolgozó SYS IT Kft. ugyanis fiktív számlákat fogadhatott be a T-Systems, a 4iG és a Deutsche Telekom cégektől. | Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését kéri az ügyészség | Korrupciós bűncselekmény miatt tett indítványt a legfőbb ügyész Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A zuglói parkolási ügyben nyomoznak, befolyással üzérkedéssel gyanúsítanák meg a képviselőt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/toth-csaba-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-keri-az-ugyeszseg-246401 | 2022-02-25 12:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb jelölő szervezetek gyűjtötték össze a szükséges 500 támogatói aláírást Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében. Úgy tűnik viszont, halottak is aláírtak néhány pártnak.
A helyi választási bizottság ülését követően Rácz Andrea aljegyző jelezte, hogy nem egy esetben elhunyt személyek nevei is szerepelnek a jelölő íveken. "A Normális Élet Pártja részéről összesen 20, a Polgári Válasz részéről 5, a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért mozgalom részéről pedig 1-1 ilyen aláírást találtunk" - közölte.
"A választási bizottság úgy döntött, hogy kezdeményezi a szükséges intézkedések, konkrétan büntető feljelentés megtételét, és felkéri a megyei 1-es számú választási iroda vezetőjét, hogy bűncselekmény alapos gyanúja miatt a választási bizottság nevében készítse elő a feljelentést" - tette hozzá.
A Normális Élet Pártja nem először kerül olyan helyzetbe, hogy hamis aláírások szerepelnek az íveiken. A Narancs.hu szerdán írta meg, hogy a kamupárt orosházi jelöltje hamis aláírások tömegével próbálkozott. | Halottak nevei is szerepeltek kamupártok ajánlóívein | Újabb jelölő szervezetek gyűjtötték össze a szükséges 500 támogatói aláírást Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében. Úgy tűnik viszont, halottak is aláírtak néhány pártnak. A szolnoki választási bizottság büntető feljelentést kezdeményez. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/halottak-nevei-is-szerepeltek-kamupartok-ajanloivein-246419 | 2022-02-25 19:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Minden országgyűlési képviselőnek kell egy iroda a választókerületében, a vidéki képviselőknek ezen felül egy budapesti lakás, mert a parlamenti ülések időnként késő éjszakába nyúlnak. A listáról bejutott képviselőknek a választókerületükön kívül is lehet irodájuk.
Az élő, módosított és megszűnt szerződéseket az Országgyűlés Hivatala tartja nyilván, az adatok közérdekűek, ezért nyilvánosak. A siófoki központú választókerület fideszes képviselője, Witzmann Mihály pesti lakását magánszemélytől bérli; az ingatlan bérleti díja 2014-ben még 156 000 forintba került, többszöri módosítással ez változott mára 226 ezerre - derül ki a parlament.hu oldalon elérhető nyilvános szerződések adataiból.
Witzmannak jelenleg Siófok Fő u. 131. szám alatt bérel az Országgyűlés magánszemélytől egy 371 négyzetméteres emeletes házat 380 000 forintért. Ezt nem csak Witzmann használja, hanem Fidesz-iroda is a párt helyi kommunikációja szerint.
A Fő utcai iroda előtt a Semmelweis utca 14.-ben volt Witzmann székhelye. Ezért a 70 négyzetméteres helyiségért legutóbb havi 295 910 forintot fizett az Országgyűlés Hivatala. A bérbeadó a Corp-Invest Kft. volt, amelynek két magánszemély tulajdonosa van, a siófoki Farkas házaspár. A feleség egy siófoki társasházba van bejelentve, a férj Kisbárapátiba, egy alig 400 lelkes külső-somogyi faluba. A helyiek szerint itt lakó gazdaként földeket szerzett. Farkas Ferenc több vállalkozása közül a Full Control Security Kft. az állami tulajdonú Balatoni Hajózási Zrt. címerét tünteti fel honlapján referenciaként Siófok város címere mellett. A Corp-Investtel két szerződése volt Witzmannak. Csak az újabbnál van feltüntetve a cím, a Semmelweis u. 14. (Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatása szerint korábban még nem közöltek irodacímet a szerződésben.) A bérleti jogviszony kezdete 2015. január 1., vége 2021. december 31. A két kontraktusra összesen 25 357 926 forintot fizettek ki.
Ez a korábban használt Semmelweis utcai iroda rossz emlékeket kelthet Witzmannban, hiszen itt tüntetett a rabszolgatörvény ellen az egyesült ellenzék 2019 januárjában, és ezt az irodát „rongálta meg” cédulák cellux ragasztóval üvegre történő ragasztásával a Nem Adom a Házam” mozgalom. Witzmann akkor is az ellenzéki tüntetés szervezőit vádolta a „rongálással”, amikor már nyilvánvaló volt, hogy ki az „elkövető.” Az ügyben rágalmazás miatt büntetőügy van folyamatban Witzmann ellen, amit képviselői mentelmi joga miatt mandátumának lejártáig felfüggesztett a Siófoki Járási Bíróság.
Egy másik céggel, a Comfort Ablak Kft.-vel is van Witzmann Mihálynak szerződése irodabérletre, amit egyszer módosítottak. A 2019. április 28-án köttetett megállapodás egyik sora ugyanúgy cím nélküli, mint a Corp-Invest esetében, a másik sorban a Tanácsház u. 38. szerepel. A bérbeadó a Comfort Ablak Kft. Az épület földszintjén műanyag ablak bemutatóterem van, az emeleten az önkormányzati választás fideszes jelöltje, Gruber Attila egykori országgyűlési képviselő és ausztráliai nagykövet kampányközpontja volt. (Gruber egyébként a nagy anyagi és élőerős áldozatok ellenére elég csúfosan megbukott a választáson. Olyannyira, hogy a helyi fidesz alapszervezetet a pártközpont elég hirtelen feloszlatta.) Bár az önkormányzati választási kampány 2019 októberében véget ért, a Comfort Ablakkal fennállt irodabérleti jogviszony csak 2021 áprilisában szűnt meg a közhiteles nyilvántartás szerint. Összköltsége 17 703 000 volt. Ugyanebben az időszakban Witzmann az alig pár száz méterre levő Semmelweis utcai irodát is béreltette.
A jó kapcsolat úgy tűnik, töretlen. Tavaly decemberben Witzmann azzal büszkélkedett egykori iroda-bérbeadója telephelyén, hogy a Comfort Ablak Kft.-nek sikerült mintegy félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást szerezni gyártókapacitás fejlesztésére. (Bár ebből a cég honlapján csak 44 millió látszik, és a pályázati térképen sem találtunk mást.) A 3 millió forint törzstőkéjű cégre rá is fér a segítség, mivel az utóbbi három évben milliárdos nagyságrendű árbevétel mellett nulla forint adófizetési kötelezettséget sikerült elérniük. Witzmann az üzemlátogatáson büszkén mutatta a csarnokot György László államtitkárnak. A szinte kizárólag Fidesz-híreket gyártó Somogy Televízió ötperces riportban számolt be az eseményről, amelyben éppen a szintén jelen lévő ügyvezetőt nem szólaltatják meg.
Az utolsó Witzmann-féle irodabérleti szerződés 2021. július 9-én köttetett a az Andocsi Kossuth Kft.-vel. Tárgya Andocs, Ady Endre u. 21. szám alatt 107 nm. iroda bérbeadása havi 166 370 forintért. Aláíró Huszár Vendel résztulajdonos és cégjegyzésre jogosult. Körbekérdeztünk a faluban, tudják-e, hogy Witzmannak van ott irodája. Egy biciklit toló idősebb úr azt mondta, az megtiszteltetés lenne, ha a képviselő úr a faluban is jelen lenne, de nem tud róla. Mondjuk a címet. Így már ismerős neki. A Vendelék azok. De ott a Misinek irodája nincsen.
Elmentünk megnézni, mikor van képviselői fogadóóra. Hát nincs. Bár szépen lengedeznek a zászlók a ház előtti rudakon (az EU zászlajának rúdja éppen üres, csak a székely és a magyar lobog. Az üres rúdra napja a község lobogóját tűzték.) Az épületen sem Fidesz, sem Witzmann tábla nincsen. Becsengettünk.
Az ajtót nyitó hölgy közölte, hogy nincs ott Witzmannak irodája, sem személyzete. Nincs ott senki.
Van ugyan egy hátsó helyiség, ahol már kétszer volt a képviselő úr, de ott nincs fogadóórája. Javasolta, hogy az önkormányzatnál érdeklődjük meg, mikor lehetne találkozni vele.
A cégre és vezetőjére rákerestünk az interneten, és itt is azt láttuk, hogy többször találkozott Witzmannal, mint független települési képviselő, legutóbb a siófoki irodában. Huszár Vendel neve a Greenpeace egy híres iratában is felbukkan. Ángyán József írta az Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) című munkájának Somogy megyei fejezetében: d5fa3d2d-foldarveresek_-_somogy_megye.pdf (greenpeace.org) „A Huszár család két tagja nyertes árajánlatával, részben saját maga által 2034-ig, 1.250 Ft/Ak díjért bérelt, másrészt bérlettel nem terhelt, árverésre bocsátott állami földekből szerzett meg 5 db birtoktestet Andocs és Somogymeggyes területén. Az elnyert összes terület 218 hektár, amely a megyében elárverezett állami földterületek 1,8%-a. Ezzel a megyei rangsor tizenegyedik helyére kerültek. A két családtag, anya és lánya együttes nyertes árajánlata 276 millió Ft volt, vagyis átlagosan 1 millió 267 ezer Ft/ha (114.000 Ft/Ak) áron szerezték meg a területeket.”
Különös szerencse, hogy mindezekhez Witzmann hivatali ideje alatt sikerült hozzájutniuk a kiválasztott irodák bérbeadóinak.
Witzmann irodabérleteit összegezve a Fő utcai 380 000 és a pesti lakás 226 ezres kiadása összesen 606 000 forint havonta. A többi somogyi képviselő szerényebb. Továbbra is kérdés, hogy mi szüksége van a képviselőnek az andocsi irodára, ahol ezek szerint nem is képviselteti magát. Ezt megkérdeztük tőle is, de nem kaptunk választ. | Pár irodával több, maradhat? A siófoki fideszes képviselő furcsa irodabérletei Somogyban | Közel 100 millió forintot, több mint havi egymilliót fizetett ki az Országgyűlés Hivatala Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselőnek a munkájához szükséges ingatlanok bérleti díjaként az elmúlt nyolc évben. Az egyik irodahelyszínen képviselői jelenlétnek nyoma sincs, és a többi, már megszűnt szerződésnek is vannak „érdekességei”. Többek között az, hogy szinte minden eddigi bérbeadója rendkívül szerencsés a kapott EU-s és állami céges megbízásokat, pályázati pénzeket vagy földbérleteket illetően. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/par-irodaval-tobb-maradhat-a-siofoki-fideszes-kepviselo-furcsa-irodaberletei-somogyban-246263# | 2022-02-26 07:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Törvénysértést törvénysértéssel tetézhetett egy újabb fideszes országgyűlési képviselő. Most éppen a súlyos bűncselekmények miatt a vádlottak padján ülő Simonka György helyére beugró Erdős Norbert. Erdős, az agrártárca államtitkára szerdán a dél-békési választókerület második legnagyobb településén, Mezőkovácsházán osztogatta a laptopokat, mintha a diákok tőle kapták volna. Mindezt politikusi Facebook-oldalára ki is tette, és még ugyanezen a napon Orosházán is adott áz laptopokat. Holott tudhatta, hogy egy múlt heti, ugyanilyen osztogatás miatt a szentendrei helyi választási bizottság törvénysértés miatt már elmarasztalta az ottani fideszes jelöltet, Vitályos Esztert. Akkor a kormánypárti politikus a helyi Móricz Zsigmond Gimnáziumban adott át 238 hordozható számítógépet a diákoknak.
A szentendrei helyi választási bizottság keddi döntése kimondta, hogy a fideszes képviselőjelölt a Momentum által kifogásolt iskolai megjelenése akkor is kampánytevékenységnek minősül, ha a politikus hivatalosan államtitkári minőségében jelent meg, ugyanis kampányidőszak van. Így a grémium megállapította: „Vitályos megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét, és sérülhet az esélyegyenlőség, mivel olyan szereplési előnyhöz jutott a fideszes államtitkár, ami a többi jelöltnek nem állt a rendelkezésére.”
Igaz, túl szigorúan nem szankcionálta mindezt a választási bizottság, mert a határozat csupán megállapította a jogsértés tényét, és eltiltotta Vitályost „a további jogsértéstől”.
Fideszes képviselők sora osztogat
Erre rá egy nappal, szerdán, valószínűleg a szentendrei törvénysértés tudatában ugyanezt a jogszabálysértést követhette el Erdős Norbert. A fideszes politikus minderről sok fotóval illusztrálva beszámolt saját Facebook-oldalán, ahol azt írta: „már 2016-ban elkezdődött a digitális oktatás stratégiájának bevezetése. Emlékszem, sokan akkor is – mondhatni menetrendszerűen – csak fanyalogtak, hogy ilyesmire nincs semmi szükség. (…) Ma már nem kérdés – talán a korábbi bírálók számára sem –, hogy a digitális oktatáshoz mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani. Az erre irányuló négy éves program keretében a mai napon 62 db korszerű, minőségi laptopot adtunk át Havancsák Piroska igazgató asszonynak a mezőkovácsházi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményében.”
Forrás: Erdős Norbert Facebook
Erdős Norbert a Narancs.hu kérdésére úgy válaszolt, semmi kivetnivalót nem talál a történtekben, és valószínűtlennek tartja, hogy megsértette volna mindezzel a választási törvényt.
„A kormány államtitkáraként a kormány programját hajtom végre, az iskolákban úgy adtam át a laptopokat, hogy a tanulók nem voltak ott, a közoktatási államtitkárnak pedig besegítünk”
– mondta lapunknak Erdős. Tette mindezt egészen véletlenül éppen abban a választókerületben, ahol ő a kormánypárt jelöltje és a kampány kellős közepén vagyunk. A helyi ellenzék egyébként Orosházán a megítélése szerint nyilvánvaló törvénysértés miatt a helyi választási bizottsághoz fordult.
De az elmúlt napokban Vitályos Eszterhez és Erdős Norberthez hasonlóan cselekedett Csöbör Katalin miskolci és Becsó Zsolt salgótarjáni fideszes képviselő is. A nógrádi megyeszékhelyen ráadásul Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral súlyosbítva. (Csöbör Katalinhoz egy adalék: ő az, akiről nemrég megírtuk, közel 700 ezer forintért igényelt egyéb juttatásként fotóeszközöket képviselői munkájához.)
Éppen most vált sürgőssé
A kormány nemrégiben jelentette be, hogy 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári laptopot vásárolt összesen 200 milliárd forintért.
Hogy ezek szétosztása mennyire logisztikai-szakmai vagy politikai kérdés, látjuk. Ahogy az is több mint árulkodó, hogy a hordozható gépeket miért március 31-ig, azaz a választást éppen megelőző napokban kell kiosztani. Ami pedig végképp leleplező, hogy a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégia szerint a tanároknak 2019-ig ki kellett volna osztani a laptopokat, 2018 végére, 2019 elejére pedig minden iskolában széles sávú internetnek és nagy kapacitású wifinek kellene segíteni a tanulást, tanítást. Hol vagyunk ettől?
Az is érdekes, hogy a lassan két éve tartó koronavírus-járvány ideje alatt kétszer rendeltek el digitális oktatást. Ám egyik alkalommal sem volt fontos, hogy a digitális stratégia szerint a hordozható gépeket kiosszák. Sőt a járvány harmadik hullámában a kormányzat egy idő után teljesen elzárkózott a digitális oktatás meghosszabbításától. De most, közvetlenül az április 3-i parlamenti választás előtt, ha nem is a digitális oktatás, de 615 ezer laptop kiosztása sürgőssé vált a Fidesznek.
(Címlapképünkön: Csöbör Katalin laptoposztáson. Forrás: Csöbör Katalin Facebook) | A nagy fideszes laptoposztogatás | Noha a helyi választási bizottság egy múlt heti szentendrei iskolai laptoposztás után kimondta, hogy a fideszes Vitályos Eszter megsértette az idevágó törvényt, ugyanezt tette most a szintén kormánypárti színekben, a Simonka György helyén induló Erdős Norbert. Aligha véletlenül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/a-nagy-fideszes-laptoposztogatas-246384 | 2022-02-27 08:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Nemzet információi szerint a költségvetési csalással gyanúsított Fuzik Zsolt 2021 őszén vádalkut kötött a nyomozókkal és több általa ismert, politikusokat érintő bűncselekményről is beszámolt. A férfi vállalta a hazugságvizsgálatot, a poligráf szerint igazat mondott, amikor a vesztegetésekről vallott.
Mint ismert, Fuzik Zsolt is azon gyanúsítottak között van, akikre 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával, a hatóságok szerint társaival 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál keletkeztek. A számlák segítségével a csalók a saját jövedelmüket növelték és a vesztegetési pénzeket is így fizették. Fuzik vallomásaiból olyan kép bontakozik ki, hogy a férfi afféle intéző volt a cégcsoporton belül, akire a főnökei a piszkos munkát, a vesztegetési pénzek átadását bízták más feladatok között.
Így kerülhetett képbe a zuglói parkolási ügyekben is, ahol a SYS IT Services alá tartozó egyik cég nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat. Itt 2017 és 2019 között vallomása szerint Fuzik Zsolt minimum 250 millió forintot, a profit felét adta át Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőnek és Horváth Csaba fővárosi MSZP-s politikusnak, aki 2019-től a kerület polgármestere lett. Azt nem tudni, hogy Tóth és Horváth milyen arányban osztozott a negyedmilliárd forintnyi vesztegetési pénzen, ám a későbbi kerületi vezető néhány alkalommal ezen felül is kért és kapott pénzt.
A múlt héten egyébként az üggyel összefüggésben az ügyészség kezdeményezte Tóth Csaba mentelmi jogának a felfüggesztését. Fuzik Zsolt azonban nem kizárólag Zuglóban dolgozott, a SYS IT Services fővárosi pályázatába is bevonták.
A cég 2019 nyarán nyert el egy jelentős közbeszerzést, amely alapján két éven át milliárdokért működtethették a BKV informatikai rendszereit. Ebben az ügyben bukkant fel Molnár Zsolt és társa, akik a pályázat beadása előtt keresték fel a SYS IT-t azzal, hogy „nem támadják meg a szerződést” ha fizetnek nekik. Molnár 40 milliót kért, a társa 30-at és a megállapodás szerint a „díj” két évre szólt.
A vallomás szerint Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt Fuzikkal szemben, a pénzátadást ezért egy közös ismerősük, Z. Zs. segítségével akarták lebonyolítani, ám a tervezett találkozók meghiúsultak.
A vallomásrészletek alapján nem világos, hogy Fuzik Zsolt miért nem tudott találkozni a közvetítővel, ám később az MSZP-s országgyűlési képviselő maga jelentkezett nála.
2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek
– jelentette kis vallomásában Fuzik Zsolt. A pénz átadásának a körülményeiről elmondta, Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.
Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: „rendben vagyunk”. Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.
Molnár Zsolt a vesztegetésről szállingózó hírekre a múlt héten pénteken az ATV-ben reagált, ahol igyekezett előre menekülni. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól.
Borítókép: Molnár Zsolt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke sajtótájékoztatót tart Nemzetpolitika baloldalról címmel az Országgyűlés Irodaházában 2018. október 10-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) | Vallomás: Molnár Zsolt 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át az Olimpia parkban | Horváth Csabán és Tóth Csabán kívül egy harmadik szocialista politikus, Molnár Zsolt is kapott vesztegetési pénzeket Fuzik Zsolttól – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyvből. Az MSZP-s honatya az iratok szerint 40 millió forintot vett át az Olimpia parkban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/02/vallomas-molnar-zsolt-40-millio-forint-vesztegetesi-penzt-vett-at-az-olimpia-parkban | 2022-02-28 09:44:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csak a jéghegy csúcsa, hogy a Samsung-adóbevételekből működő, Pest Megye Önkormányzata által kiosztott, összesen több mint 400 millió forint keretösszegű civil támogatási alap forrásaiból Fóton Ismerős Arcok koncertet és hagyományőrző rendezvényt szerveznek márciusban mintegy 20 millió forintért. Az októberben támogatáshoz jutott alapítványok, egyesületek által szervezett rendezvényeken több esetben feltűntek vagy fel fognak tűnni a Samsung SDI gyár térségéhez köthető országgyűlési képviselők, Rétvári Bence és Tuzson Bence.
Miután rátaláltunk a Tuzson által fővédnökölt fóti Ismerős Arcok koncertre, kíváncsiak lettünk, hogy a többi nyertes alapítvány, egyesület által szervezett rendezvények mennyire szolgálnak pártcélokat. A megyei önkormányzat által támogatott projekteket március végéig, tehát még a választások előtt kell megvalósítani. Márpedig egy falunap, fesztivál, koncert kíváló alkalom lehet arra, hogy a fideszes képviselők népszerűsítsék magukat, ezáltal szavazatokat húzzanak be, főleg ha nyitóbeszédet mondanak vagy a plakátokon, hirdetéseken szerepel a nevük, arcuk.
Veterán géptalálkozó, fánkfesztivál
Az Aktív Dunakanyar Alapítvány már a legelső témában írt, októberi cikkünk idején is kakukktojásnak számított, ugyanis május 6-án alapították, miközben Pest Megye Önkormányzatának pályázata június 24-én jelent meg, a benyújtási határidő pedig július 22-e volt. Magyarán első látásra úgy tűnt, hogy kimondottan a pályázati pénzek megnyerésére hozták létre a szervezetet. Az alapítvány több rendezvény megvalósítására kapott 20 millió forintot; a Csörögi Csörögefánk Fesztivált szombaton tartották, a Sződfesztet pedig március 12-én rendezik, és mindkettőnek Rétvári Bence a fővédnöke.
Utóbbi rendezvényen ugyancsak fellép az Ismerős Arcok.
Rétvári fővédnöksége szempontjából nagyon hasonló rendezvény a még szeptemberben megszervezett vácrátóti XXVII. Szüreti és Veterán Gép Találkozó, amire a Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület 13,4 millió forintot kapott Pest Megye Önkormányzatától. A szervezet márciusban egy gazdafórumot is tart, ahol Rétvári Bence mellett Nagy István agrárminiszter is vendégeskedik.
Folytatva a sort: a Sződligetiek Baráti Köre Hagyományőrző Egyesület 4 millió forintot kapott hagyományőrző, hagyományteremtő, közösségépítő programok megszervezésére. A szervezet még nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumától – aminek Rétvári a parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese – 2 millió forint támogatást kapott, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Nemzeti Együttműködési Alapjából is több esetben nyert el kisebb-nagyobb forrásokat.
Az egyesület logója feltűnt egy karácsonyi Misztrál koncert plakátján; a zenei rendezvénynek ugyancsak Rétvári Bence volt a fővédnöke. Az egyesület 2021 decemberétől egy bizonyos ZöldLiget nevű, helyi közösségi híroldalt is üzemeltető szervezettel közösen folytatja a munkát. Korábban a Sződligetiek Baráti Köre és a ZöldLiget közös trianoni megemlékezést szervezett, ahol Rétvári is felszólalt.
Vállalkozók bálja, lecsófesztivál
Tuzson Bence is szívesen megjelent Samsung-forrásokat felhasználó szervezetek rendezvényein. A Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Kulturális Egyesület valamivel több mint 2 millió forintot kapott a 2021-es ALcSÓ Fesztivál megszervezésére, ahol a lecsózsűri elnöke a képviselő volt. A Gödi Lokálpatrióták Egyesülete 800 ezer forintot kapott az Iván Kovács László '56-os forradalmár emlékére szervezett terepfutásra, amelyen Tuzson a Facebook-bejegyzésének tanúsága szerint beszédet mondott.
Ezek voltak a kisebb tételek a listán. A Természetesen Dunakesziért Egyesület 13,9 millió forintot kapott rendezvények megtartására, köztük a januári I. Dunakeszi Vállalkozók Bálja is hozzájuk köthető, ezen Tuzson Bence ugyancsak beszédet mondott.
A „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesülettel már foglalkoztunk korábban, ugyanis a szervezethez köthető a lényegében fideszes propagandaújságként működő TükörKép nevű havilap.
Az egyesület több mint 16 millió forintot kapott családi és párkapcsolati mediátori nap szervezésére, témához igazodó mesekönyv és ingyenesen elérhető e-könyv kiadására. Az Együtt a család! programsorozat első, gödi állomása február 9-én volt, ahol egyebek mellett CSOK-tanácsadásra is lehetőség kínálkozott. Még decemberben a szervezet Tuzson Bencével közösen 1,2 millió forint értékben adományozott könyveket három gödi iskolának.
Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a Gödtől elvett Samsung-forrásokból működő pályázaton bőven 100 millió forint fölötti értékben kaptak támogatást olyan szervezetek, melyek projektjei a helyi képviselők népszerűsítését szolgálták. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az általunk bemutatott rendezvények, programok többsége a múlt év végén vagy idén év elején, magyarán nem a hivatalos kampányidőszakban zajlott, azonban egy országgyűlési képviselő nem a választások előtti 50 napban erősít rá a szavazatgyűjtésre, hanem már jóval előtte. Ugyanakkor több rendezvény – köztük a fóti és a sződi Ismerős Arcok koncert – csak márciusban, pár héttel az április 3-i választás előtt lesz megtartva. Ne felejtsük el azt sem, hogy több helyi médium jött létre a támogatásokból Rétvári és Tuzson propagálására.
A támogatott egyesületek között kivételt képez a Cs. Torna Egylet. A 13 millió forinttal megtolt szervezet a bukott fideszes csömöri polgármester-jelölthöz, Bándidi Balázshoz köthető, akit az ügyészség börtönbe küldene – erről a Narancs.hu számolt be nemrég.
Bánhidi a Fidesz helyi szervezetének az elnöke volt cikkünk megjelenésekor, de a Csömöri Fidesz Facebook-oldalán egy nappal később megjelent egy frissítés, miszerint jelenleg Majoros Tímea az elnök.
A változást a Csömöri Hírek is észrevette. A helyi sajtórgánum továbbá azt írja, a Gödöllői Járási Ügyészség újranyitotta Bánhidi garázdaság miatti ügyét. Mint megírtuk, a fideszes helyi politikus 2020 novemberében többször megütött egy szupermarket parkolójában egy csömöri lakost a közösségi médiában tett megjegyzése miatt.
A Samsung SDI Göd városától eltérített adóbevételeiből működő pályázatát a megyei önkormányzat 2021 végén megint meghirdette, immárom 300 millió forint keretösszegben. Erről hamarosan döntenek. | A Gödtől elvett Samsung-pénzekből finanszírozott rendezvényeken parádézik Rétvári és Tuzson Bence | Koncertek, fesztiválok, falunapok – több szervezet is kapott pénzt ilyen rendezvényekre Pest Megye Önkormányzatának Samsung-adóbevételeiből működő pályázatán. A programokon rendszeresen feltűnik a térség két fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence és Tuzson Bence. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/a-godtol-elvett-samsung-penzekbol-finanszirozott-rendezvenyeken-paradezik-retvari-es-tuzson-bence-246176 | 2022-02-27 16:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kudarcba fulladt Hadházy Ákos próbálkozása, hogy kiderítse, mennyiért vette meg Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám a bírósági végrehajtói kar (MBVK) Szegedi úti irodaházát.
Az MBVK korábban azzal utasította vissza a független képviselő érdeklődését, hogy az adatok nem náluk vannak, hanem a Városliget-Ház 13 Zrt.-nél, hivatalosan ugyanis ez a cég vált meg az ingatlantól. Más kérdés, hogy ez a cég a végrehajtói karé, ugyanott van a székhelye, ahol a végrehajtói karnak, és a cégadatbázisban is a végrehajtói kar emailcímét adták meg.
De hiába fordult Hadházy a Városliget-Ház 13 Zrt.-hez, ők azt mondják, nem érvényes rájuk a közadatokra vonatkozó törvény. „(...) ők természetesen egy közfeladatot ellátó szervezet (a Végrehajtói Kar) tulajdonában álló cég, így a tranzakció részletei közérdekűek. Perelni lehetne, akkor esetleg egy-két év múlva megtudhatnánk a részleteket. Ennél gyorsabb, ha egy hónap múlva megnyerjük a választást, akkor azonnal utána fogunk tudni nézni a dolognak” - írja Hadházy.
Nagy Ádám cége, a 2020-ban 33 milliós árbevétellel rendelkező Nadan Kft. tavaly októberben vásárolta meg az épületet. A végrehajtói kar korábban közölte, hogy szabályosan zajlott az értékesítés, a felhívást országos napilapban tették közzé. Ennek nem találtuk nyomát, és hiába kérdeztük, nem árulták el, hol jelent meg. A Nadan Kft. pedig azt állítja, kölcsönből és bevételeikből vásárolták az épületet.
A kabinetfőnökről januárban írtuk meg, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett neki Pécsen. Nagy nemcsak kabinetfőnöke Rogánnak, hanem legkisebb fiának keresztapja is. Családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez.
Nagy jelenleg is tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságában ült. | A végrehajtói kar cége sem árulja el, mennyiért adták el az irodaházukat Rogán kabinetfőnökének | Kudarcba fulladt Hadházy Ákos próbálkozása, hogy kiderítse, mennyiért vette meg Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám a bírósági végrehajtói kar (MBVK) Szegedi úti irodaházát. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/28/a-vegrehajtoi-kar-cege-sem-arulja-el-mennyiert-adtak-el-az-irodahazukat-rogan-kabinetfonokenek | 2022-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Baja Ferenc is szerepel Fuzik Zsolt vallomásában - a Táncsics Alapítvány elnöke határozottan cáfolja Fuzik állításait | Fuzik Zsolt vádalku keretében tett gyanúsítotti vallomásában azt állítja, hogy Baja Ferencen, az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriumi elnökén keresztül lépett kapcsolatba Molnár Zsolttal – derül ki az atv.hu birtokába jutott vallomásból. Fuzik azt is állítja, Baja Ferenc maga is kért tőle 30 millió forintot. Baja Ferenc az atv.hu-nak kategorikusan cáfolta állítólagos érintettségét. Mint mondta: sem egyetlen forintot, se más kedvezményt nem fogadott el, nem kért és nem kapott Fuziktól, viszont arra büszke, hogy a Fuzik Zsolt nevével fémjelzett cég tevékenységét mindig bírálta, bírálja és bírálni is fogja. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20220228/baja-ferenc-is-szerepel-fuzik-zsolt-vallomasaban-a-tancsics-alapitvany-elnoke-hatarozottan-cafolja-fuzik-allitasait | 2022-02-28 18:22:00 | true | null | null | ATV |
|
Ezerrel folyik – éppen a választási kampány kellős közepén – a nagy fideszes laptoposztás. Mint ahogy azt a napokban megírtuk: egy múlt heti szentendrei iskolai laptoposztás után kimondta a helyi választási bizottság, hogy a fideszes országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, aki egyben az Emmi államtitkára, megsértette a választási eljárásról szóló törvény két passzusát. Méghozzá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, de sérült az esélyegyenlőség is, mivel olyan szereplési előnyhöz jutott a fideszes államtitkár, ami a többi jelöltnek nem állt a rendelkezésére.
Néhány nappal a szentendrei történet után, február 23-án ugyanezt tette a szintén kormánypárti színekben Simonka György helyén induló Erdős Norbert is. Méghozzá egy napon három település, három iskolájában. Mezőkovácsházán, Tótkomlóson és Orosházán. Erre tekintettel itt is beadvány érkezett az orosházi központú helyi választási bizottsághoz (hvb), amely a választási eljárási törvény megsértése mellett a közoktatási törvény figyelmen kívül hagyását is a kifogás tárgyává tette.
A Narancs.hu-nak pár nappal ezelőtt nyilatkozó Erdős Norbert elmondta, hogy nem sértett törvény, a kormány tagjaként a kormányprogramot hajtja végre, így adta át a laptopokat, ráadásul az eseményen tanulók nem voltak jelen. Arról viszont nem beszélt Erdős, hogy a Digitális Oktátási Starágiát 2016-ban fogadta el a kormány, s azt 2019-ig végre kellett volna hajtani, ahogy arról sem, hogy miért éppen abban a körzetben osztogatta a modern gépeket, ahol ő a kormánypárt országgyűlési képviselő-jelölt.
Érdekes indoklással utasította el Orosházán a hvb a kifogást tevő beadványt. A beadvány egyik, a választási eljárási törvényre vonatkozó passzusait mintha figyelembe sem vette volna, ugyanis ezekről egyetlen szó sem esik az elutasító határozatban. Annál több viszont a nemzeti közoktatási törvényről. A beadvány ugyanis úgy fogalmazott, hogy Erdős nem agrárállamtitkári minőségében, hanem a térségi parlamenti képviselőjelöltként vett részt az eseményen. Ezzel a magatartásával viszont olyan látszatot keltett, ami alkalmas a választópolgárok választási akaratának befolyásolására. Ráadásul Erdős kíséretében volt Bánki András, a Békéscsabai Tankerület vezetője, közben az államtitkár nem parlamenti képviselő, a térségben semmilyen közmegbízatása nincs. Arról nem tudunk, hogy hasonló eseményre Bánki elkísért volna más képviselőjelölteket is.
A helyi választási bizottság elutasító határozatában megállapította, a becsatolt felvételek nem alkalmasak annak megállapítására, hogy „az esemény az idő alatt történt, amíg az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét”. Mindez azért lényeges, tehetjük hozzá, mert a köznevelési törvény szerint a felügyeleti idő alatt párt- vagy politikai tevékenység nem folytatható az oktatási intézményekben. Ugyanakkor érdekes, hogy Erdős szóban forgó Facebook-bejegyzése szerda délután 14 óra 4 perckor került fel. A laptopátadási esemény ezt előzte meg. Azaz minden valószínűség szerint mindez a tanítási és felügyeleti időszakban történt. Igaz, ezt a beadvány nem tartalmazta, de a fellebbezésben már benne lesz – tudta meg a Narancs.hu.
A teljesen azonos szentendrei és orosházi példa, valamint a két választókerület helyi választási bizottságainak eltérő határozata a jogbizonytalanságon kívül azt is mutatja, nem mindegy, hogy egy testület ellenzéki vagy kormánypárti városban tevékenykedik. | Ami Szentendrén jogsértés, az Orosházán rendben van | Az egyik fideszes jelöltet elmarasztalták az iskola laptoposztás miatt (Szentendrén), a másik ugyanezzel a cselekedetével nem sértett törvényt (Orosházán). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/ami-szentendren-jogsertes-az-oroshazan-rendben-van-246488 | 2022-02-28 18:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Benyújtotta lemondását Tát Margit (Fidesz-KDNP), a Békés megyei Méhkerék polgármestere – tájékoztatta a politikus hétfőn közleményben az MTI-t. A kétezres lélekszámú békési település vezetője azt írta, a község vezetése mellett hétfőn lemond a román nemzetiségi önkormányzatban betöltött elnöki tisztségéről is.
A polgármesteri tisztséget 2010 óta betöltő politikust a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság idén február 9-én jogerős ítéletben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt felfüggesztett börtönbüntetésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Tát Margit a büntetőügy elsőrendű vádlottjaként 2012-ben a gyermekkorúak és fiatalkorúak áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében meghirdetett állami támogatásra pályázatot nyújtott be. Azonban a vissza nem térítendő támogatást nem az engedélyezett felhasználási célra fordította.
A projekt színlelt lebonyolítása érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, illetve magánszemélyekkel kötött színlelt megállapodásokat, amelyben hét másik vádlott is részt vett. A vádlottak 2013 szeptembere és 2015 októbere között a költségvetést több mint 30 millió forinttal károsították meg. Az MTI információi szerint Tát Margit polgármester-jelöltként újra elindul az időközi, várhatóan nyár végén vagy ősz elején megrendezett időközi választáson. De hogy ez miként lehetséges, amikor a bíróság eltiltotta a tisztség viselésétől, arról nem ír az állami hírügynökség. | Lemondott Méhkerék polgármestere | A költségvetési csalás miatt jogerősen elítélt Tát Margit vélhetően újra elindul az időközi választáson. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lemondott-mehkerek-polgarmestere-246517 | 2022-02-28 20:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Gyakorlatilag a törvényen felül áll a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), amelynek székháza (Lánchíd palota) előtt kedd este hat órától tüntet az egységes ellenzék. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen felszólította a kormányt, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankcióként azonnal függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását és utasítsa ki Magyarország területéről az általa „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot, amely a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól.
A fideszes kétharmad 2019-ben szavazta meg az IIB magyarországi jogállásáról szóló törvényt. Néhány paragrafus a jogszabályból:
„A magyar hatóságok vagy egy közhatalmat gyakorló személy a Bank beleegyezése és a Bank által jóváhagyott feltételek nélkül nem léphet be az Ingatlanba abból a célból, hogy hivatali kötelességét teljesítse vagy végrehajtson bármely jogi eljárást vagy bármilyen melléktevékenységet végezzen, mint például magántulajdon lefoglalása.”
„Az Ingatlan sérthetetlen, és a Bank kizárólagos ellenőrzése és fennhatósága alatt áll, mely bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az Ingatlanban a tevékenységét gyakorolja.”
„A Bank tulajdona és eszközei, bárhol is helyezkednek el és bárkinek a tulajdonában vannak, mentességet élveznek a lefoglalás, a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás, a kisajátítás minden formájával szemben, akár végrehajtó hatalom útján, bírósági vagy törvényi úton bármely más módon elvennék, lefoglalnák vagy elvonnák azokat.”
Varga Mihály pénzügyminiszter még 2018 decemberében jelentette be, hogy az IIB székhelye a magyar fővárosba költözik. Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, a bank elnöke pedig 2019 januárjában tárgyalt a Karmelita kolostorban. Az akkor kiadott kormányzati közlemény szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíteni fogja Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét.
Az IIB tagja a Magyar Bankszövetségnek is. „Az IIB alaptőkéje 2 milliárd euró. A Bank tagországai a Bolgár Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Mongólia, Románia, az Orosz Föderáció, a Szlovák Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság. A Bank legfőbb irányító testülete a Kormányzótanács, amely az IIB tagállamainak magas szintű képviselőiből áll” – olvasható a bankszövetség honlapján. Ez most már nem teljesen igaz, ugyanis Csehország után Románia is kilépett az orosz többségi tulajdonú bankból az orosz–ukrán háború miatt.
Az IIB-nek magyar alelnöke van Laszlóczki Imre személyében, aki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem diplomáciai karán szerzett diplomát még 1987-ben, az Orbán-kormányok idején Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt nagykövet. Idén januárban a Figyelőnek adott interjút. Ebből kiderül, hogy a bank meglehetősen aktív lett a magyar piacon: a portfólió 57 millióról 180 millió euróra nőtt. Három gazdasági ágazatot emelt ki, ahol támogatnak beruházásokat: mezőgazdaság, turizmus, egészségügy. Egyik példaként megemlítette a szántódi Balaland projektet (szálloda és kalandpark).
Erről a beruházásról a hazai sajtó is bőségesen beszámolt, az orosz nemzetközi bank mellett az Orbán-kormány is vissza nem térítendő állami milliárdokkal támogatta az egyik legnagyobb balatoni építkezést a Kisfaludy-pályázatokon keresztül. A projekt tulajdonosa eredetileg Szepesi Richárd ismert idegenforgalmi NER-vállalkozó, ő adta el például 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát is a nemzet gázszerelőjének (Mészáros Lőrinc), de 2020 nyara óta a Balaland is Jellinek Dániel ingatlanguru érdekeltsége.
Az IIB sikeres éven van túl: az utóbbi évek tekintetében rekordnak számító nettó nyereséget produkált 2021-ben – 7,9 millió eurót, ami 8 százalékkal haladja meg az előző év azonos mutatóját. Az ellenzék szerint a bank Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai érdekeit képviseli, ám Nyikolaj Koszov bankelnök ezt persze mindig tagadta. Állítása szerint a pénzintézet teljesen politikamentes, nem tartoznak egy ország törvénykezése alá sem. Közleményük szerint így nem érintik őket az orosz–ukrán háború miatti nyugati szankciók.
Új tulajdonos érkezik?
Nem ilyen szerencsések viszont a Sberbank ügyfelei. A Magyar Nemzeti Bank vasárnapi határozatában bankszünnapot rendelt el a bank számára február 28-ra és március 1-re. Ennek lényege, hogy az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz. A jegybank áttekinti a hitelintézet állapotát annak nyomán, hogy az uniós szanálási hatóság bejelentette az európai Sberbank (valószínű) fizetésképtelenségi helyzetét.
A megkérdezett banki szakember szerint nem lehet azon csodálkozni, hogy a lehetséges fizetésképtelenség hírére, valamint a magyarországi bankfiókok kétnapos bezárása miatt az ügyfelek megrohamozták a Sberbank automatáit. Erről lapunk is beszámolt: folyamatosan érkeznek az emberek a pénzintézet Mammut2-ben lévő fiókjához (de Székesfehérváron is hosszú sorok álltak hétfőn délelőtt az ottani fiók ATM-jénél), nyugdíjasok, fiatalok és vállalkozók is veszik ki a pénzüket az ATM-ből, és nyitnak számlát másik banknál. Többen már nem tudták kivenni a pénzüket.
Háború nélkül egy viszonylag egészséges szerkezetű bankról lenne szó. A bank360.hu foglalta össze, hogy mit kell róluk tudni. „A magyar Sberbank ügyfeleinek jelentős része még volksbankos, csak megörökölte a Sberbankot. A Magyarországi Volksbank Zrt. osztrák tulajdonosát, a Volksbank International AG-t 2012-ben vásárolta meg a Sberbank Russia, amely így közvetve a több országban működő leánybankoknak is a tulajdonosává vált. Az új szerzeményt Sberbank Europe AG-re keresztelte, és azóta is ez a cég a magyar érdekeltség tulajdonosa. A tranzakciót követően vette fel a Magyarországi Volksbank a Sberbank Magyarország nevet. Az itteni érdekeltség tehát jelenleg közvetett orosz tulajdonban van” – írták. Ez konkrétan az orosz jegybankot jelenti.
Amúgy éppen új tulajdonos érkezéséről szóltak a hírek, a háború hatására azonban kérdéses lett a tranzakció. Tavaly novemberben jelentették be, hogy a Sberbank megállapodott egy szerbiai, egy szlovéniai és egy ciprusi bankkal – az AIK Banka a.d. Beograd, a Gorenjska Banka d.d., Kranj, valamint az Agri Europe Cyprus Ltd nevű pénzügyi társasággal – a magyarországi, bosznia-hercegovinai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai leánybankjainak eladásáról. Vevőként a szerb üzletember, Miodrag Kostic nevét emlegette a sajtó. Egyes források szerint viszont a szerb vállalkozótól végül a Mészáros Lőrinc köré épülő Magyar Bankholdingnál landolhatnak az ügyfelek.
Az mfor.hu által elkészített rangsor alapján a 2020-ban 28 tagú hazai banki mezőnyben az 511 milliárd forintos mérlegfőösszegével a 17. helyet foglalta el. Más kérdés, hogy a 2019-ben még nyereséges működése 2020-ban veszteségbe váltott, mínusza meghaladta az 1,1 milliárdot. Szintén jelentős hazai beruházásokat finanszíroztak, például a Grand Hotel Tokaj nevű ötcsillagos luxusszálloda építését, amit az Orbán-kormány szintén megtolt 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A szálloda tulajdonosa itt is eredetileg Szepesi Richárd NER-vállalkozó volt, de most már a kormánnyal szintén remek viszonyt ápoló Jellinek Dániel neve áll a cégháló végén.
A háború azonban talán nem volt belekalkulálva az üzletbe. A Sberbank Magyarország Zrt. betéteseinek biztonságát – megbízható működésén túl – a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is szavatolja. | A magyarországi orosz bankok és az Orbán-kormány kéz a kézben építették a NER-birodalmat | Gyakorlatilag a törvényen felül áll a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), amelynek székháza (Lánchíd palota) előtt kedd este hat órától tüntet az egységes ellenzék. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen felszólította a kormányt, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankcióként azonnal függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását és utasítsa ki Magyarország területéről az általa „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot, amely a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/01/a-magyarorszagi-orosz-bankok-es-az-orban-kormany-kez-a-kezben-epitettek-a-ner-birodalmat | 2022-03-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették.
Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.
Ezek a konfliktusok jórészt a színfalak mögött zajlottak, a nyilvánosság pedig többek között a Direkt36 tényfeltáró munkájának köszönhetően értesülhetett róluk utólag. Ebben a cikkben most azt foglaltuk össze, hogy a különböző vitás ügyekben hogyan döntött az Orbán-kormány többször is az orosz szempontoknak elsőbbséget adva.
Fideszes oligarchák Putyin titkosszolgálatánál
A Fideszről és Orbán Viktorról – nyilvános megszólalásaik alapján – egészen 2010-ig azt lehetett hinni, hogy külpolitikai, energetikai, biztonságpolitikai kérdésekben megbízhatóan Nyugat-barát álláspontot képviselnek. Például April Foley, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete 2007-ben még így fogalmazott a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai táviratban:
„Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll.”
Hogy a 2010-es választási győzelemre készülő Orbán Viktor oldalválasztása már korántsem ilyen egyértelmű, azt már akkor lehetett sejteni, amikor a korábban oroszellenesnek elkönyvelt Fidesz-elnök 2009 végén Oroszországba ment, ahol személyesen találkozott Putyinnal. Amiről viszont a nyilvánosság semmit nem tudott, hogy nem sokkal később Simicska Lajos fideszes oligarcha, valamint jobbkeze, Nyerges Zsolt üzletember is Moszkvába repült.
Simicskáék ekkoriban még Orbán szoros szövetségeseiként a Fidesz gazdasági háttérországát irányították, és azért utaztak Oroszországba, hogy a majdani kormányzáshoz hasznos kapcsolatokat építsenek ki. Útjuk a Lubjanka téren álló egykori KGB-székházba vezetett, ahol a hírhedt szovjet titkosszolgálat utódszervezetének, az FSZB-nek a tisztviselőjével tárgyaltak. (Korábban Vlagyimir Putyin is az FSZB igazgatója volt, fiatalon pedig a KGB tisztje volt.)
A Direkt36-nak a Simicska-FSZB-találkozót ismerő források azt állították, ezen a „bemutatkozó látogatáson” az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, akkor „rájuk lehet számítani”.
Ennek az egyeztetésnek a ténye csak 2018-ban vált nyilvánossá, amikor a Direkt36 hosszú cikkben tárta fel Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát (ebből kiderül többek között az is, milyen vitás ügyek rendezésével indult a viszony).
Nyugati technológia helyett orosz atom
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló döntés volt az első olyan igazán látványos lépés, amellyel Orbán Viktor itthon és külföldön is jelezte, hogy hosszabb távra elkötelezi magát Oroszország mellett.
A megbízás iránt még a 2010-es évek elején amerikai, francia, dél-koreai cégek is érdeklődtek. A velük tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azonban 2013 őszére olyan utasítást kapták, hogy további megbeszéléseknek már nincs értelme.
Ennek oka az volt, hogy Orbán Viktor 2013 augusztusában az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével egy bizalmas találkozón abban állapodott meg, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza az új paksi erőmű megépítését. A magyar és orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, minderről a közvélemény csak akkor értesült, amikor Orbán és Putyin 2014 januárjában Moszkvában bejelentette az erről szóló szerződés megkötését.
Bár a projekt uniós jóváhagyása okozott némi késlekedést, a beruházás a későbbiekben sem gyorsult fel. Ennek fő oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Ennek látható jele az volt, hogy nem készült el időben az úgynevezett létesítési engedélykérelem. Ebben a dokumentumban, amely az orosz tervekre épül, azt kell igazolni, hogy az atomerőmű biztonságosan felépíthető és üzemeltethető is. A magyar kormány eleinte arra számított, hogy ezt a dokumentumot 2018-ban be tudják nyújtani az engedélyezést végző magyar hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ez azonban csak később, 2020-ban történt meg.
Miközben oroszok elakadtak a tervezéssel, mégis sürgették a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást.
Az egyik elképzelés az volt, hogy bizonyos földmunkákat már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az volt, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
A kormány végül annak érdekében, hogy ezt az oroszok számára kedvező változtatást keresztülvigye, egy olyan kulcsfontosságú rendelet módosításába is belement, amely a kormányzaton belül konfliktusokat okozott és amelyhez még az Európai Bizottság jóváhagyása is kellett.
Abba ugyanakkor a magyar kormány már nem egyezett bele, hogy az atomerőmű még az előtt megkapja a létesítési engedélyt, hogy az oroszok kijavítják a tervekben talált hibákat.
Kigolyózták a magyar céget, hogy helyet kapjanak az oroszok
A kormány a magyar érdekekkel szemben az oroszt helyezte előtérbe, amikor egy magyar cég, a gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport komoly külföldi megbízás közelébe került. A Ganz 2016-ban egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű tendert, amelyet Egyiptom 1300 vasúti kocsi beszerzésére írt ki. A Ganznak a projekthez állami hitelre volt szüksége. Ennek a kifizetését először vállalta a magyar állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa, a Transmashholding mögé állt be.
Mivel a Ganz pályázata ellehetetlenült, az egyiptomiak végül 2018-ban szeptemberében az orosz cég magyarországi leányvállalatával, a Transmashholding Hungary Kft.-vel szerződtek. Ennek a cégnek a környékén aztán később megjelentek a magyar kormányhoz közel álló figurák.
Ennek egyik első lépése az volt, hogy a tendernyertes cégbe 2019 júniusában bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád korábbi üzlettársa.
A magyar állam akkor is az orosz Transmashholdingnak kedvezett, amikor tavaly tavasszal úgy döntöttek, visszavonják és újraindítják azt a 200 milliárd forint értékű tendert, amely HÉV-szerelvények beszerzéséról szólt. A kormány a döntést hivatalosan azzal magyarázta, hogy a két pályázó, a svájci Stadler és a francia Alstom túl magas árajánlatot adott be. A tender újraindításával azonban a Transmashholding lehetőséget kapott arra, hogy versenybe szállhasson a hatalmas megrendelésért. Az orosz cég ugyanis a korábbi pályázati feltételeknek nem felelt meg.
Nálunk az orosz kémek is megússzák
A paksi orosz bővítés mellett a legtöbb kritika talán amiatt éri az Orbán-kormányt, hogy szemet huny az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabb tevékenysége felett. A 2010-es években a NATO és az Európai Unió számos tagállama Oroszországot jelölte meg a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként, és egyre-másra leplezte le a több esetben merényleteket, gyilkosságokat és robbantásokat elkövető orosz kémeket. Az Orbán-kormány azonban egészen máshogy állt a kérdéshez.
A Direkt36 például kiderítette, hogy ugyan Magyarországon is lelepleztek orosz kémeket – 2010 és 2016 között nagyjából tízet –, csakhogy ezeket a kémügyeket mindig fű alatt intézték. Míg a környező országok többször nyilvánosságra hoztak olyan eseteket, amikor elkaptak egy-egy orosz hírszerzőt, majd büntetőintézkedésként orosz diplomatákat tiltottak ki, Magyarország egyszerűen csak megkérte a fülön csípett oroszokat, hogy menjenek haza.
Ilyen, úgynevezett „csendes kitiltás” lett a sorsa annak az orosz GRU-s kémnek is, aki korábban egy magyar neonáci csoporttal, a Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) állt kapcsolatban. Ez a szervezet akkor lett országosan is ismert, amikor a neonácik vezetője, Győrkös István 2016 októberében tűzharcba keveredett a hozzá házkutatásra érkező rendőrökkel, és a lövöldözésben az egyik rendőr meg is halt. Ezt követően még a régi Index derítette ki, hogy a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-sok airsoft-gyakorlatoknak – igazi fegyverekre hasonlító eszközökkel végzett katonai játékoknak – álcázva nyújtottak katonai kiképzést a magyar neonáciknak.
2010 óta mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor Magyarország hivatalosan is hazaküldött egy orosz diplomatát. Erre 2018 tavaszán került sor, miután a Nagy-Britanniában élő, a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát a GRU megpróbálta idegméreggel megölni. A merényletre válaszul NATO-s és EU-s tagállamok – brit kezdeményezésre – GRU-kötődésű orosz diplomatákat tiltottak ki, és az akcióhoz Magyarország is csatlakozott.
A Direkt36 azonban erről a ritka esetről is kiderítette, hogy Budapest és Moszkva valójában összejátszottak, és direkt úgy vezényelték le egymás diplomatáinak kölcsönös kitiltását, hogy azzal a ne okozzanak kárt az orosz-magyar kapcsolatoknak.
A Magyarországról kiutasított orosz diplomata például amúgy is épp befejezte volna kiküldetését és már a hazautazásra készült.
Hogy mennyire elnéző a magyar kémelhárítás az orosz titkosszolgálatokkal, arra talán mégis a letelepedési kötvények esete világított rá a leginkább. A Direkt36 a 444-nel és az orosz Novaja Gazetával közösen derítette ki, hogy a magyar letelepedési engedélyt és schengeni vízumot vásárló oroszok között olyan Putyin-közeli figurák is felbukkannak, akik nemzetbiztonsági szempontból rendkívül problémásak. Az előzetes magyar nemzetbiztonsági ellenőrzés dacára is kötvényt vásárolhatott például az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is.
Fegyvercsempészeket segít hozzá a kiszabaduláshoz az Orbán-kormány
Noha az Orbán-kormány gazdasági kérdésekben egyre több szívességet tett Oroszországnak és az orosz kémek elhárításában sem jeleskedett, a NATO-s partnerekkel való együttműködés rendvédelmi kérdésekben sosem kérdőjeleződött meg. A fordulatot a Ljubisin-ügy jelentette.
Az orosz Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia már régóta Magyarországon éltek, ahonnan fegyverekkel, többek közt a Magyar Honvédség leselejtezett eszközeivel sefteltek. Arra sem mondtak nemet, amikor potenciális vevőként felbukkantak náluk egy mexikói drogkartell képviselői. Többek közt az amerikai parti őrség helikoptereinek lelövésére akartak tőlük rakétákat vásárolni, és készpénz mellett kokainban fizettek volna. Csakhogy nem sokkal azután, hogy az üzletről megállapodtak, a Terrorelhárítási Központ rátörte az ajtót Ljubisinékra.
A Direkt36 2018 őszén írta meg, hogy egy Perszeusz fedőnevű titkos nemzetközi akcióban valójában az amerikai kábítószer-ellenes hatóság, a DEA csalta tőrbe Magyarországon a két oroszt, akiket aztán New Yorkban akartak bíróság elé állítani.
Az amerikaiak a nyomozás során végig együttműködtek a magyar hatóságokkal, ezért is döbbentek meg, amikor az Orbán-kormány váratlanul mégis elutasította az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, és Ljubisinékat helyette Oroszországnak adta ki.
Később azt is kiderítettük, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB sietett Ljubisinék segítségére. Utólag kreáltak ugyanis egy fiktív nyomozást a két fegyverkereskedő ellen, majd arra hivatkozva nyújtotta be Oroszország a maga kiadatási kérelmét. Noha az orosz dokumentumok hemzsegtek a hibáktól, és még a magyar ügyész is az orosz kiadatási kérelem elutasítását kérte, Trócsányi László igazságügyi miniszter mégis hazaküldte a fegyverkereskedőket. Először ifjabb Ljubisin szabadult ki, majd pár hónappal később édesapját is szabadon engedték. Az eset rendkívül megterhelte a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Budapestre hívják az orosz vezetésű bankot
A Ljubisin-ügy után nem sokkal ismét az orosz és amerikai érdekek közé szorulva találta magát az Orbán-kormány, és újfent Moszkvának kedves döntést hozott.
Vlagyimir Putyin 2012-ben élesztette újra az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB). Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását. A bank orosz dominanciáját mutatja, hogy abban az orosz államnak van a legnagyobb részesedése, és a bank vezetője is orosz. Ráadásul a pénzintézetben megfigyelői státuszt kapott Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB, amelynek vezetője közeli kapcsolatot ápol Putyinnal.
Az oroszok a pénzügyi terjeszkedésükben lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az IIB-hez, amelynek fokozatosan a második legnagyobb részvényese lett. 2018 végén pedig az is kiderült, hogy a bank Moszkvából Budapestre teszi át a székhelyét, ennek során pedig számos mentességet kap a magyar kormánytól. Noha mind a bank, mind a magyar kormány azt állítja, egy nemzetközi intézményről van szó, Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: az orosz elnököt kérte meg, hogy az IIB központja Budapestre jöhessen.
A bank 2019-ben gyorsan hozzá is fogott a költözéshez, csakhogy az Egyesült Államok a kezdetektől fenyegetésként tekintett az intézményre. Attól tartottak ugyanis, hogy Oroszország a banknak járó diplomáciai mentességet kihasználva újabb kémeket fog Magyarországra betelepíteni.
Az IIB ezt a kezdetektől tagadta, miközben a média a bankvezér Nyikolaj Koszov szüleinek KGB-s kötődését emelte ki – édesapja az 1956-os forradalom leverésére küldött KGB-s különítmény tagja, majd később Budapest KGB-főnöke volt.
Az ellenzék által „kémbank” gúnynévvel illetett Nemzetközi Beruházási Bank szimbolikus példája lett az Orbán-kormány oroszbarátságának. Hogy mennyire, azt jól mutatja az is, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a magyar ellenzék azonnal a bank kitiltását követelte, illetve március 1-jére a bank székházához hirdetett meg egy háborúellenes tüntetést. | Kémek, bizniszek, bűnözők: amikor Orbánék az oroszoknak kedveztek a nyugati érdekek helyett | Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/03/01/kemek-bizniszek-bunozok-amikor-orbanek-az-oroszoknak-kedveztek-a-nyugati-erdekek-helyett | 2022-03-01 08:41:00 | true | null | null | Telex |
Teljesen ingyen ad a kormány egy telket és szociális intézményeket egyházaknak – olvasható a kedd este megjelent Magyar Közlönyben. Az ingatlanok mellé minden ingóság is jár, ami szükséges a fenntartói feladatok ellátásához.
A kormányhatározat szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház (a táblázatban megadott címek alapján) Nagyszénáson megkapja a Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum Rehabilitációs Intézményt, valamint az Idősek és Szenvedélybetegek Otthonát és egy szántót a Szénásponty horgásztó mellett.
A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a közlönyben megadott címek alapján megkapta a Békés Megyei Hajnal István Szolgáltató Centrum füzesgyarmati telephelyét, a Borostyánkert Otthont, valamint a DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthonát. A Váci Egyházmegye a Pest Megyei Viktor Egyesített Szociális Intézmény Váci Otthonát kaphatta meg a táblázatban szereplő cím alapján.
A közlöny szerint az egyházak vállalják, hogy betartják az egyes ingatlanokhoz tartozó követeléseket, így a kiosztott területek között van Natura 2000 terület és Debrecen-hajdúböszörményi tölgyes is. | Ingyen kapnak egy szántót és szociális intézményeket az egyházak a kormánytól | Teljesen ingyen ad a kormány egy telket és szociális intézményeket egyházaknak – olvasható a kedd este megjelent Magyar Közlönyben. Az ingatlanok mellé minden ingóság is jár, ami szükséges a fenntartói feladatok ellátásához. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/03/01/magyar-kozlony-szocialis-intezmeny-magyarorszagi-evangelikus-egyhaz-szent-lukacs-gorogkatolikus-szeretetszolglat-vaci-egyhazmegye | 2022-03-02 09:00:00 | true | null | null | Telex |
A február 15-i képviselő-testületi ülés előtt, a polgármesteri hivatalnál demonstráltak azok a nagytarcsaiak, akiknek elegük lett abból, ami az agglomerációs településen folyik. Panaszaik szerint az ipari parkokkal körülölelt településen kevés az óvoda, rossz a vízminőség, túl sok a beköltöző, a helyi közszolgáltató élén pedig pár havonta cserélődnek a vezetők. A lakosok úgy gondolják, minderről a polgármester, Rimóczi Sándor Vilmos tehet.
Van testület, nincs testület
Másfél évvel ezelőtt a testület úgy döntött, feloszlatja magát, mert a képviselő-testület által felállított vizsgálóbizottság megállapította, hogy a település vezetője, Rimóczi Sándor Vilmos polgármester 190 milliós extra kiadást hozott össze a koronavírus miatti veszélyhelyzetben.
Az önfeloszlatás kivételes eszköz, amely név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel érhető el. Ebben az esetben a régi képviselő-testület látja el a feladatokat az új alakuló üléséig, a polgármester pedig egészen addig, amíg új polgármestert nem választanak. Az önfeloszlatás miatti időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
A Fidesz-KDNP-s városvezetőnek többek közt azt vetették a szemére, hogy megemelte a saját cafeteria-juttatását, nem létező céggel szerződött járdaépítésre, és módosított a Helyi Építési Szabályzaton. A függetlenekből álló testület azonban megosztott, hárman szinte mindig a polgármesterrel együtt szavaznak, így biztosítva a 7 fős testület többségét.
Feloszlatta magát a nagytarcsai képviselő-testület, időközi választás lesz | atlatszo.hu
Rendkívüli ülésen, minősített többséggel oszlatta fel magát a képviselő-testület október közepén. A dolog előzménye, hogy a polgármester a koronavírus miatti veszélyhelyzetben 200 millió forintot nem járványügyi megelőzésre költött.
A 2021. október 25-én megtartott képviselő-testületi ülésen azonban mégis úgy döntöttek a megjelentek, hogy közigazgatási pert indítanak a polgármester ellen „sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.” A határozat szerint a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kérik a polgármester felfüggesztését, és hogy a jogait az alpolgármester gyakorolja. A döntést 4 igen, 0 nem mellett megszavazta a testület.
Két és fél hónappal később az ügy új fordulatot vett. Január 20-án újra összeült a testület, ahol helyben szembesültek azzal a képviselők, hogy az alpolgármesternek, Szlaukó Istvánnénak nem szavaz többé bizalmat a polgármester, és azonnali hatállyal visszavonja a megbízatását. Ezt a testület 4 igen, 2 nem szavazat mellett elfogadta.
Bár nem megszokott, és talán törvényességi aggályokat is felvet, egyes előterjesztéseket helyben kaptak meg a képviselők, így maga Szlaukóné is akkor tudta meg, hogy mennie kell, amikor elolvasta az előterjesztést. Ennek oka többek közt a helyi közszolgáltató ügyvezetőjének kinevezése lehetett, amely során, bár kiválasztották a nyertes pályázót, a polgármester nem írta alá a kinevezését, helyette az alpolgármester tette ezt meg. Hogy ez zavarhatta-e a polgármestert vagy valami más, nem derült ki, mert nem indokolta meg, miért hívta vissza az alpolgármester asszonyt a pozíciójából. Új alpolgármestert nem neveztek ki, azóta sem.
Bár szerettük volna elolvasni az ülés jegyzőkönyvét, azok törvénysértő módon nem szerepelnek a város honlapján.
Tóth Zsolt ügyvezető egyébként a munkát gyakorlatban soha nem kezdte meg, ahogy jött, úgy ment is, anélkül, hogy bizonyíthatott volna. A január 20-i ülésen ugyanis felmondták a jogviszonyát. Ezzel a hét tagú testületben 3-an nem értettek egyet, de leszavazták őket.
A saját vizsgálata ellen szavazott
Szintén a január 20-i ülésen született egy határozat, amely szerint „200/2021(X.25.) Képviselő-testületi határozatot a felmerült jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezi.” Ez az a határozat, amelyben elfogadták, hogy közigazgatási pert indítanak a polgármester ellen. Az előterjesztés szerint egyáltalán nem volt elfogadva a napirend, ezért érvénytelennek tekintendő – legalábbis ezzel érvelt az új előterjesztésben a polgármester.
A döntésről szóló előterjesztést a képviselők az ülésen kapták meg, amelyben szerepel egy idézet a Pest megyei kormányhivatal (PMKH) állásfoglalásából. Ezt az állásfoglalást szerette volna elkérni Bardócz Gábor képviselő, felvetve, hogy nem szerepel a teljes levél, csak egy részlete, így akár az előterjesztő is írhatta azt.
A polgármester oldalán felbukkanó ügyvéd erre azt mondta (32:00-től), hogy létezik az állásfoglalás, valós. Hozzátette: „én a saját jogi tevékenységem kapcsán azt megvizsgáltam, eredeti okiratnak találtam, és az abban foglaltakkal jogilag egyetértek.”
Ennek kapcsán vita alakult ki, majd egy bekapcsolt mikrofonnak köszönhetően lehetett hallani, ahogy az ügyvéd azt tanácsolja a hozzá forduló polgármesternek: „hát figyelj, (érthetetlen szöveg) én egyetértek az aljegyző úrral, hogy nyomjuk át a picsába, azt menjenek neki, nekünk van egy közokiratunk (érthetetlen szöveg).” És így is tettek. Négy igen és három nem szavazat mellett a határozatot a felmerült jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezték. A polgármester is szavazott, igennel.
Csakhogy a per már elindult – ezt a bíróság erősítette meg kérdésünkre. Mint írták: „a megkeresésében említett ügyben a Budapest Környéki Törvényszék a keresetlevelet (…) 2022. január 19. napján érkeztette. Az ügy folyamatban van, a bíróság a keresetlevél elintézése vonatkozásában határidőben intézkedést tett, de az ügyben nyilvános tárgyalás még nem került kitűzésre.”
Sztárügyvéddel felvértezve
A fideszes polgármester mellett megjelenő ügyvéd nem más, mint dr. Kosik Kristóf, aki irodája révén többször képviselte már Habony Árpádot, Rogán Antalt és az V. kerületi önkormányzatot is. De az iroda neve rendre felbukkan a letelepedési kötvények kapcsán is, és ő az, aki – amikor nem ügyvédkedik – Radics Béla gitárjával lép fel bizonyos helyeken.
Az Index.hu 2015-ös cikkében azt írta, „egyes fideszes politikusokkal vállaltan jó viszonyt ápoló Kosik Kristóf neve nem először merül fel a sajtóban. Ügyvédi irodája a parlament honlapja szerint dolgozott a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának, Kosik képviselte a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelőt az atlatszo.hu-val szemben, és Habony Árpád jogi képviselőjeként is ő nyilatkozott.”
A Index a Figyelő cikkére is hivatkozott, amely szerint „a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű cégek leginkább Kosik Kristóf ügyvédi irodáján keresztül intézik a letelepedési programra jelentkezők adminisztratív ügyeit. A lap szerint egy-egy ilyen ügyintézéssel az iroda 5000 euró körüli összeget keres” – írták.
A Kosik ügyvédi irodával ez év január 5-én szerződött le az önkormányzat, havi nettó 300.000 forintot kapnak azért, hogy ellássák az önkormányzat működésével összefüggő jogi feladatokat.
Kis magyar abszurd
Február 15-én, miközben a lakosok demonstráltak, a képviselő-testület több tagja egy másik határozat végre nem hajtása ellen emelt szót, ami aztán egy börleszk jelenetbe torkollt.
A polgármesternek 2021. október 1-ig fel kellett volna mondania egy szerződést az Agon Sport és Kultúrafejlesztő Kft.-vel, erről ugyanis határozat (129/2021) született. Ám a polgármester közölte, hogy ő ezt nem tette meg. Amikor a felháborodott képviselők rákérdeztek miért, ez volt a válasza: „olyan vagyonvesztéssel járna, ha aláírnám, amit még nem látott a falu.” Majd szünetet rendelt el.
A szünet után közölte, hogy azért nem hajtja végre a határozatot, mert szerinte nem ez a falu érdeke. A képviselők a jegyzőt is megkérdezték, hogy ehhez mit szól, aki kissé feszülten annyit mondott, hogy meg fogja keresni a végre nem hajtott határozattal kapcsolatban a kormányhivatalt.
A beszélgetés visszahallgatható az önkormányzati tévé felvételén.
Nyitókép: Munkában a nagytarcsai képviselő-testület. Fotó: Barna Ervin/Facebook | Habony és Rogán ügyvédjével vértezte fel magát a nagytarcsai polgármester | Bár már 2020 októberében feloszlott a képviselő-testület, ügyvivőként tovább dolgoznak a képviselők és a polgármester a Pest megyei Nagytarcsán. A helyzet azonban nem éppen konfliktusmentes. A képviselők szembefordultak a fideszes polgármesterrel, közigazgatási pert indítottak ellene, aki válaszul nagypályás ügyvédi irodát igazolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/02/23/habony-es-rogan-ugyvedjevel-vertezte-fel-magat-a-nagytarcsai-polgarmester-aki-ellen-eljarast-inditott-a-kepviselo-testulet/ | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Senkinek nem kívánjuk a felismerés eme élményét, de végül megfejtettük a talányt: Schiffer András a Demokratikus Koalíció offshore-ozáson kapott elnökségi tagja, Ráczné Földi Judit megbízásából veszi majd elő ellenünk az ügyvédi talárt. A napokban aztán a keresetet is megkaptuk a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda fejlécével, melyben a székesfehérvári illetőségű Ráczné Földi Judit – Schiffer András útján – arra kéri a Fővárosi Törvényszéket, állapítsa meg: a Válasz Online több cikkben is megsértette a DK-s elnökségi tag „jó hírnévhez” fűződő jogát. A felperes kérte továbbá a bíróságot, kötelezzen bennünket arra, hogy nyilvános levélben kérjünk tőle elnézést, illetve kiadónk fizessen ki neki egymillió forint sérelemdíjat, valamint annak 2021 szeptemberétől járó kamatait – meg persze a Schiffernek járó munkadíjat és az egyéb perköltségeket.
Lapunk természetesen felkészült a jogi procedúrára, pláne, hogy a Ráczné offshore-érintettségét hivatalos dokumentumokkal igazoló cikkeink publikálásakor közleményben kértük a DK-t: ne csak tagadjanak és fenyegetőzzenek, hanem tényleg jelentsenek fel bennünket. Nem tartottuk normálisnak, hogy valaki saját maga által aláírt, cégbíróságon iktatott dokumentumokban leírt tényeket tagad le, majd kezdi ostorozni a mindezt nyilvánosságra hozó médiumot.
Nézzük mindezt időrendi sorrendben:
1. Mivel Ráczné Földi Judit az előválasztásig nem tűnt tényezőnek – noha Gyurcsány Ferenc pártjának elnökségében ül, illetve önkormányzati képviselő Székesfehérváron –, a gazdasági beágyazottságával sem foglalkozott senki igazán. Pedig a politikus valójában egy évente többmilliárdos forgalmat bonyolító benzinkutas és tartálytisztító cégcsoport egyik központi alakja. Ráadásul az alábbi képen is látható Greco Petrol alegységeinek telephelyei és fióktelepei között egy volt sztiptízbárt és cukrászdahelyiséget, valamint sukorói borászatot is találhatunk. És e „vállalatkomplexum” tulajdonosi körében több – adóoptimalizálásra és tulajdonorejtegetésre is alkalmas – offshore-társaság is feltűnt az évek során. Olyannyira, hogy konkrétan Rácznénál is feddhetetlenségi problémát találtunk.
2. A témát csak távolról érintő első cikkünkben igazoltuk, hogy a gyurcsányista jelölt 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben rögzíti, hogy nincs offshore cég az ő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozói tulajdonában. Noha pontosan ugyanekkor szállt ki az egyik „benzinkutas” kft.-ből egy olyan, Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás, a Minos King Global Business LLC., melynek aznap is ő volt az aláírási joggal rendelkező képviselője. A hivatalos szlovák nyilvántartásban pedig még írásunk megjelenése után is – egészen tavaly novemberig – őt szerepeltették a Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként.
3. A DK-s jelölt később úgy nyilatkozott a Telexnek: semmi köze a megnevezett céghez, semmilyen pozíciót nem tölt abban be. Azt se tudja, hogyan került a neve a szlovák cégnyilvántartásba, és a lap kérdésére abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről a vállalkozásról. Szerinte ez csak egy lejáratás az előválasztás miatt, és azt is mondta, hogy – pártjával karöltve – feljelentést tesz a Válasz Online ellen.
4. Miután elolvastuk, hogy szerinte „semmi köze” a Minos King Globalhoz, illetve nem tudja, valaha hallott-e erről az offshore érdekeltségről, nyilvánvalóvá tettük az olvasók számára, hogy Ráczné nemcsak a delaware-i társaság képviselőjeként, hanem konkrétan a tulajdonosaként is írt alá dokumentumokat 2021-ben – s ezeket ugyancsak iktatták a hazai cégbírósági aktákban.
5. Írásaink lényegi állításait a teljes sajtó átvette, sőt a G7 gazdasági portál további „unortodox” részleteket is kiragadott a történetből. Például azt, hogy a székesfehérvári benzinkutas-autómosó kft.-t a Földi Judit-féle Minos King Global egy másik, baráti offshore vállalattól vette át potom hárommillió forintért. Pedig a magyar leánycég az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el – reális értéke tehát akár 700-800 millió forint is lehetett. Végül az Országos Előválasztási Bizottság etikai eljárást folytatott Ráczné Földi Judit ellen – aki a testületnek írt levelében elismerte, hogy 2010. március 11. napjától bő 11 éven át ő volt a Minos King Global igazgatója, az viszont szerinte csak technikai hiba, nyilvánvaló elírás lehet, hogy tulajdonos is lett volna. És mellékelt egy szeptember 27-én kelt letéti igazolást, amelyben dr. Vágner Elza ügyvéd igazolja, hogy irodájában „a mai napon letétbe helyezésre került” azon okirat, melyben dr. Szabó László közjegyző általa „hitelesített aláírással ellátott nyilatkozatba foglalta a Minos King Global Business LLC. tényleges tulajdonosának személyét”.
6. Mindebből persze első olvasatra is kitűnt, hogy nem lényegi tanúsítványról van szó, hiszen a közjegyző nem az okirat tartalmi valóságát, hanem mindössze az aláíró személyét és dátumát igazolta. Ami biztos, hogy a DK-s politikus strómanként írta körül magát, legalábbis azt állította, van egy nála ténylegesebb tulajdonosa az offshore vállalkozásnak – de nem árulta el, kicsoda. Az Országos Előválasztási Bizottság végül nem akadályozta meg, hogy Ráczné versenyben maradjon az ellenzéki megmérettetésen, de a jelölt végül kikapott, sőt néhány napra még a Facebook-oldalát is eltüntette.
7. Földi Judit később újra aktiválta magát, beszállt a veszprémi DK-s jelölt kampányába, sőt, nemrég relatíve előkelő helyet kapott az összellenzéki országos listán. (A Magyar Hang ugyancsak talált egy Gyurcsány-párti választási indulót, aki rejtélyes cégügyekbe keveredett, de a Demokratikus Koalíció bizalma benne is töretlen.) Ráczné 62. listás pozíciója nem számít biztos bejutónak, ám ha az előtte szereplők közül többen is győznek egyéniben (vagy valamilyen okból nem ülnek be a parlamentbe), akár még mandátumot is jelenthet neki 2022 áprilisában. Mindezzel párhuzamosan a Földi-féle benzinkutas kft. jogászai megírták a cégbíróságnak, hogy önnön hibájukból tévedések, elírások szerepelnek a Minos King Global dokumentációjában – és ezt a törvényszék illetékese tudomásul vette, ám a régi iratokat a hivatalos aktákban hagyta. Majd a DK-s politikus felfogadta Schiffer Andrást a Válasz Online elleni ütközet levezénylésére – és ezzel a teljes rehabilitációjának „kieszközölésére”. A keresetben egyébként a fentiekhez képest annyi a lényegi újdonság, hogy megnevezik az említett offshore társaság állítólag igazi tulajdonosát, bizonyos Szideropulosz Györgyöt – neki viszont a cégbíróságon bejegyzett címe éppen ugyanaz a lakás, amely a DK-s elnökségi tag nevénél is szerepel az iratokban. Vagyis a két szereplő üzletileg és „lakcímileg” biztosan nem független egymástól.
És akkor jöjjön az epilógus – vagyis miért döbbentette meg szerkesztőségünket Schiffer András közreműködése ebben a múltszépítésben? Mégiscsak ő az a közíró, véleményvezér, aki heti szinten ostorozza az úgynevezett globalokrata álbaloldalt – és alapos okunk van feltételezni, hogy a DK-t is ebbe a szerinte ártalmas klubba sorolja.
A Válasz Online közösségi finanszírozásból működik, kínosan ügyelünk arra, hogy semmilyen „nemzetek fölötti” pénzügyi alapnál se kelljen forrásért kilincselnünk – nem gondoltuk tehát, hogy Schiffer András a Demokratikus Koalíció politikai érdeke mentén próbálja majd megrövidíteni a mikroadományozók által töltögetett kasszánkat.
Pláne, hogy olyasvalakinek szegődött a szolgálatába, aki szemrebbenés nélkül képes azt füllenteni egy nemrég még bizonyíthatóan általa menedzselt offshore társaságról, hogy talán nem is hallott róla soha. Schiffer ráadásul – már LMP-sként is – gyakran beszélt az offshore-lovagok „kiseprűzésének” szükségességéről, így nyilvánvalónak tűnt, hogy ügyvédi megbízásokért, jogászi hírnévért, szakmai kihívásnak álcázva sem adja el magát a láthatatlan vagyonok és cégstruktúrák haszonélvezőinek. S bár nem közös a fészkünk Schifferével, mégiscsak rendszeresen közöltük publicisztikáit, nagyinterjúkban értekezhetett nálunk, sőt kollégáink az általa is fémjelzett Karátson Gábor Kör alkalmain szívesen moderátorkodtak – tehát aprócska közünk azért volt egymáshoz. Talán több, mint neki a DK-hoz.
Ám ez mostantól nem a mi problémánk.
#per#Ráczné Földi Judit#Schiffer András | Ilyen nincs, és mégis van: Schiffer András segít rehabilitálni a DK offshore-ozó politikusát | Gyurcsány Ferenc pártja az összellenzéki országos lista első negyedébe delegálta a tavaly ősszel – lapunk cikke nyomán – offshore-botrányba keveredett Ráczné Földi Juditot. A képviselőjelölt 62. helye akár befutó is lehet, ha az előtte lévők közül többen egyéniben győznek, vagy valamiért nem ülnek be a parlamentbe. Ami ennél is különösebb, hogy a DK elnökségi tagjaként is funkcionáló politikus Schiffer András ügyvédi közreműködésével tisztíttatná meg múltját. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/03/01/raczne-foldi-judit-dk-offshore-schiffer-andras/ | 2022-03-01 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek.
Az utazás összefüggött Orbán Viktor néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor a kormányzásra készülő Fidesz-vezér 2009 novemberében személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. Az a találkozó a két politikus ismerkedését szolgálta, Simicskáék későbbi utazására pedig azért került sor, hogy megtörténjen az üzleti jellegű kapcsolatfelvétel is. Azóta ugyan nagyon elmérgesedett a viszony Orbán és Simicska között, de akkoriban még elválaszthatatlannak tűnő szövetségesek voltak. Rendszeresen megbeszélték egymással a fontosabb politikai és kormányzati lépéseket, köztük az orosz kapcsolatépítéssel összefüggő ügyeket is.
Simicskáék 2010-es moszkvai útjáról korábban semmi nem jelent meg a nyilvánosságban, de terjedtek róla információk fideszes körökben, és tudtak róla az akkor még MSZP-s vezetésű kormány külügyi szerveinél is. A Direkt36 három egymástól független forrásból értesült a találkozóról. Simicska nem reagált a kérdéseinkre, Nyerges pedig közölte, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Orbán hivatala nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit tudott Simicska és Nyerges útjáról.
Az oroszoknál az állami kötődésű üzletekben gyakran szerepet játszanak a titkosszolgálatok is, Simicskáéknak ezért kellett az FSZB tisztviselőjével tárgyalnia. A találkozón a források állítása szerint nem született semmilyen érdemi megállapodás. Egyikük úgy írta le, hogy ez egy „bemutatkozó látogatás” volt, egy másik pedig úgy fogalmazott, hogy az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, „akkor rájuk lehet számítani”. A találkozó azonban így is megmutatta, hogy Orbán Viktor és legszűkebb köre milyen közeli kapcsolatokra törekedett Oroszországgal már a Fidesz kormányra kerülése előtt is.
Azóta világszerte feltűnést keltett, hogy ez a viszony milyen rendkívül szorossá vált. A legtöbb nyugati vezető által veszélyes ellenfélnek tartott Putyin mára rendszeres vendégnek számít Budapesten, és a két ország több fontos üzleti megállapodást is kötött, köztük a Magyarország energetikai és külpolitikai pályáját évtizedekre meghatározó szerződést a paksi atomerőmű bővítéséről.
Itthon és külföldön egyaránt sokan találgatják, hogy a korábban Oroszországgal szemben kifejezetten harcias Orbán miért alakított ki ennyire közeli viszonyt Vlagyimir Putyinnal. A Direkt36 az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan emberrel beszélt, akik ráláttak arra, miként alakult ez a viszony a magyar oldalról. A téma érzékenysége miatt mindannyian azzal a feltétellel adtak információkat, ha nem írjuk le a nevüket.
A beszélgetésekből az derült ki, hogy Orbán a saját környezetének azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak a nemzetközi porondon. Szerinte gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból, és a velük kialakított szoros viszony javíthatja az ország alkuhelyzetét a nagyobb nyugat-európai országokkal és az amerikaiakkal szemben is. A miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is.
Ilyen ügyeket csak akkor tudunk feltárni, ha vannak támogatóink.
Csatlakozz te is!
Mivel ez egy folyamatban lévő történet, így egyelőre nem lehet biztosan látni, hova vezet az út, amelyre Orbán rávitte az országot. Az elmúlt évek történéseit vizsgálva azonban úgy tűnik, mintha a miniszterelnök úgy tekintett volna az orosz kapcsolatra, mint ami megoldást jelentene minden nagyobb aktuális gondjára, legyen szó a nyugati kapcsolatok megromlásáról, a Simicskával való konfliktusáról vagy az egyéb hazai erőcsoportok ellensúlyozásáról. „Azt gondolta, hogy van egy gazdasági és politikai problémahalmaza, és erre egy Oroszországgal fenntartott és kontroll alatt tartott jó viszony a válasz” – fogalmazott egy Orbánhoz közel álló forrás.
A következő fejezetek arról szólnak, hogy pontosan mit is jelentett ez a válasz.
I. A FORDULAT
2007 júniusa volt, és April Foley budapesti amerikai nagykövet végre úgy érezhette, hogy a sok negatív üzenet után pozitív jelentést küldhet haza Washingtonba. A negatívumok Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel voltak kapcsolatosak, akit az amerikai diplomata több okból sem kedvelt. Színpadiasnak és felkészületlennek tartotta, de ennél is sokkal inkább zavarta az, hogy Gyurcsány igyekezett szorosabbra fonni Magyarország viszonyát Oroszországgal, és nyilatkozataiban is kiállt bizonyos orosz energetikai érdekek mellett.
Ehhez képest Foley-t szinte lenyűgözte az Orbán Viktorral folytatott 2007. június 27-i beszélgetése. A Fidesz-vezért energikusnak és vidámnak látta, az pedig különösen tetszett neki, amit hallott tőle. Orbán hangoztatta elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok mellett, és kijelentette, hogy a legnagyobb veszély most „Oroszország és a szélsőbaloldal túlélése és visszatérése”. Foley-t meggyőzte, amit hallott, és a Washingtonba küldött, a Wikileaks által évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott táviratában úgy fogalmazott: „Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll.”
Néhány évnek kellett csak eltelnie, hogy visszájára forduljon a helyzet: Orbán nemcsak rendkívül szorosra fűzte a kapcsolatot Moszkvával, de kormányra kerülése után szinte azonnal durván megromlott az amúgy is ellentmondásos viszonya az amerikaiakkal. Bár úgy tűnhet, mintha ez egy hirtelen irányváltás következménye lett volna, valójában Orbán távolodása a Nyugattól egy hosszabb folyamat eredménye volt.
Orbánnak már első, 1998 és 2002 közötti kormányzása idején sem alakult túl jól a kapcsolata Washingtonnal. Ennek részben a magyarországi antiszemita megnyilvánulások megítélése körüli nézeteltérések voltak az okai (az amerikaiak súlyos problémának tartották, és úgy érezték, a kormány nem veszi eléggé komolyan), másrészt az sem tett jót a viszonynak, hogy Orbán a várakozásokkal ellentétben úgy döntött, nem amerikai F-16-os vadászgépeket vásárol Magyarország, hanem svéd Gripeneket. „Ez után feszültség alakult ki az amerikaiakkal” – magyarázta az akkori Orbán-kormány egyik vezető diplomatája, aki szerint ennek ellenére Orbán bízott abban, hogy egy 2002-es amerikai látogatásán be tud jutni George Bush akkori elnökhöz, „de ez nem jött össze”.
Az amerikaiakkal és általában a nyugati hatalmakkal szembeni fenntartások később tovább erősödtek Orbánban, aki a legtöbb nyugati vezetőt személyesen is túl puhánynak és gyengének tartotta. A Fidesz-vezér ugyanakkor Oroszország bírálatában egy jó darabig még következetes maradt. Ez látszott 2008-ban is, amikor Orbán nagyon kemény hangú nyilatkozatokban ítélte el, hogy az oroszok lerohanták Grúziát. "Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" – fogalmazott Orbán egy interjúban.
Fideszes források szerint nem sokkal ez után következett be több nagy változás Orbán hozzáállásában. Egyrészt úgy érezte, felesleges keménykedni az oroszokkal például Grúzia ügyében, ha nyugati országok közben tovább üzletelnek Moszkvával. Másrészt azt gondolta, hogy az Egyesült Államokból elindult és az egész nyugati pénzügyi rendszert megroppantó 2008-as gazdasági válság teljes geopolitikai átrendeződést fog eredményezni a keleti hatalmak javára. Ennek a meggyőződésnek a kialakulásában szerepet játszott Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök, akire Orbán régóta támaszkodik gazdasági ügyekben. „Matolcsy 2009-re tudta bedumálni Orbánnak, hogy a felkelő kelet átveszi a világpolitikában a vezető szerepet” – mondta egy gazdasági területen dolgozó korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő.
A forrás szerint Orbánnak ráadásul különösen megtetszett az, ami Oroszországban zajlott a 2000-ben hatalomra került Putyin irányítása alatt. Imponáló volt neki az a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van.
Amikor aztán 2010-hez közeledve egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a Fidesz újra kormányra kerül, Orbán már ezeket az új irányokat követve szervezte nemzetközi kapcsolatait. Ez leginkább két olyan keleti útból látszott, amelyeket Orbán 2009 végén bonyolított le. Előbb novemberben elutazott Szentpétervárra a Putyinnal való találkozójára, majd december elején ellátogatott Kínába, ahol a pártvezetés egyik legbefolyásos tagjával, az azóta az ország elnöki posztját is elfoglaló Hszi Csin-pinggel találkozott.
„Ezzel egy olyan csomag állt össze, amely azt mutatta, hogy Orbánnak van keresnivalója a hagyományos partneri-szövetségi hálón kívül” – magyarázta egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás, aki szerint szembetűnő volt, hogy Orbánt mind a kínaiak, mind az oroszok a legfelsőbb szinten fogadták, pedig akkor még mindig csak ellenzéki vezető volt. (A forrás szerint fontos szerepet játszott még Orbán új külpolitikai irányában az is, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu jelenlegi izraeli miniszterelnökkel is.)
A Putyinnal folytatott találkozóról azóta sem tudni részleteket, és emiatt sok spekuláció terjed róla. Orbán maga a megbeszélés után azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy
"az embernek időnként az az érzése, hogy néhány gyanús szocialista alak területe és fennhatósága alatt áll az egész orosz-magyar ügy,"
és ő ezen akart változtatni. Ezért állítása szerint azt mondta Putyinnak, hogy "szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat”.
Orbánhoz közeli források azt állítják, hogy a szentpétervári beszélgetés alapvetően tényleg erről, az ismerkedésről szólt. „A politika nagymértékben személyes viszonyokra épül. A 2009 novemberi találkozó arra volt jó, hogy megismerkedjenek” – mondta egy forrás, aki szerint a megbeszélés eredménye az volt, hogy „úgy álltak fel mindketten, hogy azt gondolták, lehet üzletet kötni a másik emberrel”. Hozzátette, hogy az oroszországi látogatás „fontos jelzés volt az akkori Fidesz elitjének”, mert azt mutatta, hogy „látnak jövőt egy Orbán által vezetett Magyarországban”.
A fideszes vezetésnek azonban arra is rá kellett jönnie hamarosan, hogy az oroszok előbb szeretnének rendezni néhány problémás ügyet.
II. KÖZÖS ÜGYEK
Szinte pontosan egy év telt el Orbán és Putyin szentpétervári beszélgetése óta, amikor következett egy újabb személyes találkozó közöttük. Orbán már hivatalban lévő kormányfőként utazott Moszkvába 2010 novemberében, de a látogatás döcögősen indult.
Először még a budapesti repülőtéren történt egy apró fennakadás. Lebetegedett a tolmács, aki elkísérte volna a miniszterelnököt, és gyorsan keríteni kellett helyette valaki mást. Orbán kíséretének tagja volt Keskeny Ernő, aki a Külügyminisztériumban felelt a kelet-európai és közép-ázsiai országokért, és a fideszes holdudvar azon kevés tagja közé tartozott, akiknek régóta jó orosz kapcsolatai voltak. Nagyon jól beszélte a nyelvet is, de végül az a döntés születetett, hogy nem ő fog tolmácsolni, hanem a moszkvai magyar nagykövetség egyik munkatársát kérik meg arra, csatlakozzon hozzájuk az orosz fővárosban, és fordítson a tárgyaláson.
A 2010. november 30-i találkozó az orosz kormány vendégházában zajlott. Az eleje a szokásos forgatókönyv szerint történt: a váróteremben üdvözölte egymást a két miniszterelnök, majd néhány perces fotózás után az újságírókat kiküldték, Orbán és Putyin pedig elindult egy munkaebéddel egybekötött tárgyalásra. Itt aztán egy, a látogatás részleteit ismerő forrás szerint némi meglepetés fogadta a magyar miniszterelnököt és kísérőit. A néhány főből álló magyar küldöttség (a fényképek szerint Keskeny mellett ott volt még Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő is) szembe találta magát több mint egy tucat emberrel. Ott volt lényegében mindenki az orosz kormányból, aki a magyar vonatkozású ügyekben érintett volt, ráadásul nemcsak kormányzati tisztviselők, hanem állami cégek vezetői is.
A forrás szerint nyilvánvaló volt a magyarok számára, hogy ez nem a tisztelet kifejezése volt, hanem az oroszok inkább nyomásgyakorlás céljából vonultak fel ekkora túlerővel. A több mint kétórásra nyúlt tárgyalást ráadásul Putyin a diplomácia szokásaitól eltérően bonyolította.
Az ilyen találkozókon általában csak a delegációk vezetői szoktak beszélni, Putyin azonban gyakran át szokta adni a szót az embereinek, méghozzá néha kifejezetten durva stílusban. Egy másik magyar-orosz kormányzati találkozó résztvevője mesélte, hogy Putyin a tárgyalás közben odahívta magához a minisztereit, és pattogtatta őket. „Rájuk szólt, hogy álljanak fel, és olyanok mondott nekik, hogy ’nem ezt kérdeztem, válaszolj rendesen’” – idézte fel a forrás. Egy másik hasonló találkozóról olyan információk szivárogtak ki, hogy a magyar delegáció döbbenten nézte, amikor Putyin odacsettintette magához egy nagy olajvállalat vezetőjét, és mindenki szeme láttára nagyon durván leszidta.
A 2010 novemberi találkozóról nem szivárogtak ki ilyen kemény jelenetekről szóló információk, Putyin azonban azt kihasználta, hogy sok embere volt jelen. Beszéd közben időnként rábökött valakire, és aztán hagyta, hogy ők mondják el a részletes orosz álláspontot. Orbán eközben csak egy szűkebb körű kíséretre tudott támaszkodni, ráadásul a nagykövetségről tolmácsolásra hozatott munkatárs hiába beszélt jól oroszul, láthatóan nagyon meg volt ijedve a hirtelen jött komoly feladattól.
A tárgyalás után nem volt közös sajtótájékoztató, csak a két miniszterelnök szóvivői adtak ki külön egy-egy rövid nyilatkozatot. Otthon Budapesten ezt igyekezett is kihasználni az ellenzék, és a szocialisták próbálták úgy beállítani a találkozót, hogy mivel nem történt semmilyen nagy bejelentés, ezért a találkozó biztosan kudarc volt. Valóban nem született semmilyen nagy megállapodás a két fél között, de ennek leginkább az volt az oka, hogy ekkor még mindig az egymás közötti vitás ügyek rendezésére koncentrált mindkét ország. Ekkor pedig még csak ott tartottak ebben a folyamatban, hogy egyáltalán megismerjék egymás álláspontját és megoldási javaslatait.
A konfliktusok alapvetően pénzügyi természetűek voltak, és még az előző szocialista kormányok idejére nyúltak vissza. Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatt ugyan kifejezetten szívélyes személyes viszonyt alakított ki Putyinnal (aki Gyurcsányt még hónapokkal a bukása után is meghívta egy magánvacsorára Moszkvába), ez idő alatt elmérgesedett a helyzet több közös orosz-magyar érdekeltségű ügyben is.
Ezek közül azok voltak a legjelentősebbek, amelyek három nagy magyarországi, de orosz kötődésekkel is rendelkező céget érintettek: a Dunaferrt, a Malévot és a Molt. Az első kettőnél abból fakadt a probléma, hogy megjelent náluk hitelezőként a Vnyesekonombank nevű orosz állami fejlesztési bank, és mivel mind a Dunaferr, mind a Malév súlyos anyagi nehézségekkel küszködött, ezért az oroszok attól tartottak, hogy elbukják a pénzüket. Szerették volna elérni a magyaroknál, hogy segítsenek nekik ebben, méghozzá lehetőleg úgy, hogy a magyar állam térítse meg az ő veszteségeiket.
A Mol ettől eltérő eset volt. A Szurgutnyeftyegaz nevű orosz energetikai óriáscég 2009 március végén – a Gyurcsány lemondása utáni kaotikus helyzetben – vette meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az osztrák OMV-től. A Mol ellenséges lépésként kezelte a Szurgut megjelenését, és a magyar állami szervek támogatásával sikerült megakadályozni, hogy az orosz cég gyakorolhassa a tulajdonosi jogait. Az oroszok ezt zokon vették, és mint egy másik, Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratból kiderült, egy elég egyértelmű fenyegetést is tettek Hernádi Zsolt Mol-vezér felé. Hernádi azt mondta az amerikaiaknak, hogy Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes közölte vele, „a Mol nemcsak a Szurgutnyeftyegazzal áll harcban, hanem az orosz állammal, amelynek olyan eszközei vannak, amikkel cégek nem rendelkeznek”.
A Gyurcsány bukása után felállt, Bajnai Gordon által vezetett kormány a Malév és a Mol ügyében is részletekbe menő tárgyalásokat folytatott az oroszokkal. Ezeket Oszkó Péter pénzügyminiszter vezette, aki a Malév esetében azt az álláspontot képviselte, hogy nem engednek az oroszoknak, és nem vállalnak garanciát az orosz állami bank hitelére. „Emiatt volt egy féléves összefeszülés” – idézte fel egy akkor magas rangú magyar kormánytisztviselő, hozzátéve, hogy az orosz bank képviselői megpróbáltak bejutni Bajnaihoz is, de ő nem fogadta őket. A forrás szerint Bajnai már csak azért sem volt hajlandó erre, mert még csak nem is a Vnyesekonombank első embere akart vele találkozni, hanem csupán egy vezérigazgató-helyettest küldtek volna hozzá.
A Mol esetében arról folytak a tárgyalások, hogy a magyar állam megvásárolná a Szurgutnyeftyegaz részesedését. A Bajnai-kormányban magas posztot betöltő források szerint 2010 tavaszára sikerült is eljutni egy megállapodásig, amelynek értelmében az oroszok hajlandók lettek volna eladni a Mol-részvénycsomagot. 2010 márciusában Bécsben volt egy titkos találkozó a magyar kormány és az orosz cég képviselője között, ahol már a tranzakció részleteiről egyeztettek. A költségvetésben azonban nem volt forrás egy ekkora, több százmilliárd forintos ügyletre, ezért Bajnaiék ezt csak parlamenti jóváhagyással léphették volna meg. Azt is gondolták, hogy a választáshoz közeledve csak teljes konszenzussal a hátuk mögött tehetnek meg egy ilyen nagy horderejű lépést, ezért bevonták a döntésbe a Fideszt is.
Orbánék ugyanakkor nem voltak hajlandók együttműködni. A párt egyik gazdasági kulcsembere, Varga Mihály többször egyeztetett Oszkóval ebben az ügyben is, majd végül egy sms-ben üzente meg, hogy nem járulnak hozzá a Mol-tranzakcióhoz (az üzenet, amit Oszkó pár évvel később nyilvánosságra hozott, úgy szólt: „Malév igen, Mol nem. Üdv: V”.) Az Orbán-kormány aztán egy sor vitás kérdésben újranyitotta a tárgyalásokat az oroszokkal, és a Mol-részvények ügye is ismét a tárgyalóasztalra került. Végül közel egy évvel a hatalomra kerülésük után vásárolták meg a Szurgutnyeftyegaz részesedését.
Ez egy olyan ügyletnek bizonyult, amellyel a hatalmi pozíciójának megerősítésén dolgozó Orbán több legyet ütött egy csapásra.
III. A SZÖVETSÉG VÉGE
Orbán Viktor alig több mint egy éve volt hatalmon, amikor kénytelen volt felismerni, hogy nem teljesen ura a saját kormányának. Egyes kormányzati és állami pozíciókban olyan emberek ültek, akik nem hozzá, hanem régi barátjához és szövetségeséhez, Simicska Lajoshoz voltak lojálisak, és az ő utasításait követték.
Orbán és Simicska középiskolás koruk óta ismerik egymást, és sokáig úgy tűnt, hogy elválaszthatatlanok egymástól. A karizmatikus Orbán a politika frontvonalában harcolva, a nyilvánosságot általában kerülő Simicska pedig a gazdasági hátteret biztosítva dolgozott azon, hogy a Fideszt a legerősebb politikai párttá tegyék. Ez sikerült is nekik, de a kettejük közötti munkamegosztás felborult a 2010-es óriási választási győzelem után.
Simicska nemcsak az állami megbízásoknak köszönhetően egyre terebélyesedő üzleti birodalma irányításával foglalkozott, hanem befolyásolta a politikai folyamatokat is. A vezető állami pozíciókban helyet foglaló emberei révén közvetlen hatással volt olyan szakmai kérdésekre, mint például az ország energiapolitikája. Egy akkori kormányzati forrás szerint emiatt úgy nézett ki, mintha két kormányfő lenne az országban. „Úgy tűnt, hogy Orbán a politikai miniszterelnök és van egy operatív miniszterelnök, Simicska” – magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy Orbán már 2011-ben eldöntötte, hogy véget vet ennek, de azt is tudta, hogy várnia kell, mert, ha ciklus közben veri szét a saját rendszerét, és megy bele egy zajos háborúba, azzal kockáztatta volna a következő választásokon való szereplést. Ezzel együtt megkezdte azért a terep előkészítését Simicska kiszorításához, és ebben nagy szerepet játszott az orosz-magyar kapcsolatok alakulása is.
A folyamatban az első lépést a Mol-részvények visszavásárlása jelentette. Simicska hevesen ellenezte az ügyletet, és több körben próbálta lebeszélni róla Orbánt, ő azonban hajthatatlan maradt. „Viktor azt mondta, kell neki a befolyás a Molban” – idézte fel egy, a beszélgetések tartalmát ismerő forrás. Bár Simicska azzal érvelt, hogy nem éri meg ennyi pénzt elkölteni erre a célra, hozzá kötődő források szerint nemcsak emiatt tiltakozott az ügylet ellen. Simicska ugyanis tisztában volt azzal, hogy ha a Molba beteszi a lábát az Orbán által vezetett kormány, akkor az az ő helyzetét fogja gyengíteni.
Addig elsősorban ő irányította a Fidesz-közeli üzleti birodalmat, ezzel a lépéssel azonban Orbán közvetlenül jutott volna hozzá egy fontos gazdasági pozícióhoz. „Lajos iszonyú erővel tiltakozott a Szurgut-részesedés visszavásárlása ellen. Tudta ugyanis, hogy az nem az övé, hanem a miniszterelnöké lesz” – magyarázta egy, az ügyre rálátó forrás.
A Mol-részvények megvásárlása ráadásul nemcsak arra volt jó Orbánnak, hogy hátrébb szorítsa Simicskát, hanem arra is, hogy komolyabb ellensúlyt képezzen Magyarország leggazdagabb és ezáltal egyik legbefolyásosabb emberével, Csányi Sándorral szemben. Az ország legnagyobb bankjának, az OTP-nek a vezetése mellett Csányinak komoly befolyása van a regionális multicéggé kinőtt Molra is. 2000 óta tagja a vállalat igazgatóságának, és 2001 óta ő tölti be az alelnöki posztot is, miközben Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót is régi szövetségeseként és hozzá lojális embernek tartják számon.
A Szurgutnyeftyegaznál lévő részvények megvételével a magyar állam összességében közel 24 százalékot birtokolt a Molban, és ezzel az egyik legnagyobb tulajdonos lett. Egy Orbánhoz kötődő forrás szerint ez „Damoklész kardjaként lógott” Csányiék felett. Az olajvállalat vezetését ugyan gyakorlatilag bebetonozta a 2007-es, Lex Molként ismert törvény (amely előírta, hogy a Mol és más, hozzá hasonló magyar vállalatok vezetését csak rendkívül nagy többséggel lehet elmozdítani), de a Fidesznek a 2010-ben elnyert kétharmaddal nem okozott volna gondot ennek módosítása. Egy kormányzati forrás szerint tervezetek is készültek erre az eshetőségre.
A Mol-részvények megvásárlása mellett volt egy másik orosz kötődésű ügylet, amellyel Orbán további lépéseket tett Simicska kiszorítására. Ebben a MET nevű gázkereskedő cég játszott főszerepet, és ez volt az elmúlt 8 év egyik legellentmondásosabb – bírálói szerint legsötétebb – állami kötődésű üzlete.
Korábban több újságcikk is részletesen bemutatta – köztük a 444 2015-ös írása – az ügy részleteit. A MET egy gázkereskedő cég, amelyet eredetileg a Mol alapított 2007-ben, de a később nemzetközi cégcsoporttá terebélyesedett vállalatban megjelentek más részvényesek is. Voltak köztük oroszok, illetve olyanok is, akik a magyar gazdasági és politikai elithez kötődtek. 2011-től kezdve a magyar állami szervek egy döntéssorozattal lehetővé tették, hogy ez a cég hatalmas üzletet csinálhasson viszonylag könnyen. Nagyon leegyszerűsítve az történt, hogy a magyar állam bővítette a nyugatról behozható - és akkoriban a világpiacon olcsóbb - gáz mennyiségét, és a MET-nek adott lehetőséget arra, hogy ezt aztán jelentős haszonnal tovább értékesíthesse. A cég tulajdonosai ezen több tízmilliárd forintot kerestek néhány év alatt a Korrupciókutató Központ Budapest tanulmánya szerint.
Ebben az időszakban a MET-csoportban a legnagyobb, 40 százalékos tulajdonos a Mol volt, de mellette feltűnt még a Csányi Sándorral üzleti kapcsolatban álló Nagy György nevű üzletember, valamint az Orbán Viktorral jó személyes viszonyt ápoló Garancsi István is.
Orbán és Simicska kapcsolatában további törést okozott ez a történet. „Az különösen fájt Lajosnak, hogy [a Mol révén] a Csányi-Hernádi páros triumfált ebben az üzletben” – mondta egy Simicskát régóta ismerő forrás, aki szerint az üzletember őket „tartotta a legveszélyesebbnek arra a közös hatalomra, amit Orbánnal együtt építettek”. Attól félt ugyanis, hogy Csányi politikai célokra – és Orbán ellenében - fogja használni a hatalmát.
A MET-üzlet ugyanakkor nemcsak az Orbán-Simicska viszony alakulásában játszott fontos szerepet. Jelentős állomás volt az orosz-magyar kapcsolat fejlődésében is.
A MET-üzletben ugyan hivatalosan nem jelent meg az orosz állam, de korábbi kormányzati tisztviselők és energiapiacon jártas szakértők szerint nyilvánvaló, hogy Moszkva is részese volt a történetnek. Egyrészt a MET-ben már 2009-ben megjelent egy orosz kötődésű offshore cég tulajdonosként, majd később - már a magyar állam segítségével beindult jövedelmező üzlet idején - a tulajdonosok közé bekerült egy orosz magánszemély. Egyik orosz szereplőről sem bizonyosodott be az, hogy kifejezetten az orosz államhoz kötődtek volna, de a gázpiacot ismerő források szerint gyakorlatilag kizárt, hogy egy ekkora volumenű üzletet le lehetett volna bonyolítani Moszkva hozzájárulása nélkül.
Az egyik forrás szerint ennek a legszembetűnőbb jele az volt, hogy az oroszok szemet hunytak az üzlet felett, pedig az látszólag az ő érdekeiket sértette. Magyarország és Oroszország között ugyanis érvényben volt egy hosszú távú gázvásárlási szerződés, amelynek értelmében Magyarország köteles volt átvenni bizonyos mennyiségű gázt minden évben. A szerződés szerint akkoriban a magyar felet a német E.ON nevű vállalat képviselte, amely konfliktusba keveredett az orosz állami Gazprommal. A német cég 2012-ben az Indexnek elismerte, hogy a kötelező mennyiség átvételét nem mindig tudják teljesíteni. Egy ilyen helyzetben hozott be a MET még több gázt más csatornán az országba, de az oroszok nem kifogásolták ezt. „A Gazprom ebben a helyzetben mondhatta volna, hogy ez így nem oké, ne máshonnan szerezzünk gázt, hanem vegyük át tőlük az előírt mennyiséget” – magyarázta az energiapiacon jártas forrás, aki szerint ennek elmaradása “túl nagy, túl jelentős döntés volt”, így biztosan felső szinten határoztak róla Oroszországban.
Egy, a történésekre rálátó korábbi kormányzati forrás szerint is nyilvánvaló volt, hogy az oroszoknak szerepük volt a MET-féle gázüzletben (amely végül 2015-ben, az Európai Bizottság tiltakozása után leállt). Maga az ügylet pedig nyilvánvaló jele volt annak, hogy az oroszok már nemcsak a korábban velük jó kapcsolatokat ápoló szocialista üzleti körrel, hanem a Fideszhez köthető emberekkel is készek üzletelni. „Az oroszok ekkor nyitották meg azokat a csatornákat, amelyeket korábban elzártak vagy máshova irányítottak” – magyarázta a forrás. Hozzátette, lényegében annyi történt, hogy „az oroszoknak korábban évtizedes kapcsolataik voltak a komcsi világgal”, de sikerült elérni, hogy „elengedjék az ő kezüket, és átadják a kapcsolatrendszerüket”.
Ez a váltás nagyjából 2012-re meg is történt, majd megnyílt az út néhány nagyobb horderejű döntés felé.
IV. A NUKLEÁRIS GESZTUS
A 2010-es évek elején Magyarország felkerült a nagy atomipari cégek térképére, és a képviselőik gyakran jártak Budapestre, hogy tárgyaljanak a magyar kormány embereivel. Tudták mindannyian, hogy napirenden van a Paksi Atomerőmű bővítése, és ezt a munkát szerették volna megkaparintani. Érdeklődött az amerikai Westinghouse, a francia Areva, de voltak megkeresések Dél-Koreából és Japánból is. 2013-ban is érkeztek tőlük emberek Budapestre, de annak az évnek az őszén a korábban velük tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azt a jelzést kapták felsőbb körökből, hogy leállhatnak ezzel, nincs értelme további megbeszéléseknek ezekkel a vállalatokkal.
A kormány alsóbb szintjén ekkor még nem tudták, de - mint arról a Direkt36 egy korábbi cikkben beszámolt – 2013 augusztusában Orbán Viktornak volt egy bizalmas találkozója az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével, és ezen lényegében eldőlt, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza a paksi atomerőmű bővítését.
A magyar és orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, és ebből a magyar oldalon kizártak több olyan vezető kormányzati tisztviselőt is, akiknek a szakterületét érintette a bővítés. Volt például egy szakértői csoport, amelynek azt volt a feladata, hogy készítse elő a paksi szerződés hitelkonstrukcióját. Nekik kellett volna letárgyalni a hitellel kapcsolatos feltételeket, és végig is csináltak néhány egyeztetési kört az oroszokkal, de aztán egyszer csak ez a szakértői stáb kikerült a tárgyalások folytatásából. „Ezután politikai síkra került az ügy” – mondta egy, a történtekre rálátó forrás, hozzátéve, hogy a végső megállapodás (amelynél most már egyre nyilvánvalóbb, hogy a hitelfelvételek kedvezőtlenek a magyar fél számára) nem a szakértői javaslatok alapján készült.
Orbán és Putyin 2014 januári moszkvai bejelentése a szerződésről is meglepetésként ért sokakat a kormányban. A Külügyminisztériumban egy akkori forrás szerint „kapkodás volt”, és azok a tisztviselők is a hírekből értesültek a döntésről, akiknek az lett volna a dolga, hogy elfogadtassák azt Brüsszelben az uniós hatóságokkal.
Az oroszok kiválasztása ugyanakkor egy korábbi befolyásos kormányzati tisztviselő szerint már „kezdettől fogva benne volt a pakliban”. Ennek voltak szerinte olyan szakmai okai, hogy már a most működő Paksi Atomerőmű is orosz technológiával épült, és a hazai szakembergárda is ebben nőtt fel. A forrás szerint emellett az is az oroszok mellett szólt, hogy az általuk ajánlott csomagnak része volt az, hogy ők finanszírozási megoldást, vagyis hitelt is ajánlottak.
A gyakorlati szempontok mellett azonban a nagypolitika alakulása is kulcsszerepet játszott a történetben. Bár a 2010 novemberi csúcstalálkozó után több mint 2 évig nem találkozott egymással személyesen Orbán és Putyin, épp ebben az időszakban szilárdultak meg a két ország közötti kapcsolatok. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott Keskeny Ernő, aki az első Orbán-kormány alatt (1998 és 2002 között) moszkvai nagykövet volt, majd 2010 után miniszteri biztosként felelt a közép-ázsiai régióért. Keskeny a kormányváltás után gyakran utazott Moszkvába, és a Külügyminisztériumban egyik kollégájának egy folyósói beszélgetésben magyarázta, hogy „rengeteg dolga van, mert újra kell építeni az oroszokkal a kapcsolatokat”. (Írásban több kérdést is feltettünk Keskenynek, de ő közölte, hogy nem kíván rájuk válaszolni.)
Közben haladt az üzleti kapcsolatok szorosabbá tétele is. A MET-üzlet beindulása mellett ekkoriban zárultak le a tárgyalások egy másik kulcsfontosságú ügyletről. Orbán 2012 novemberében jelentette be, hogy megvásárolják a németországi központú E.ON energetikai cég magyarországi gázüzletágát. A 2013-ban lezárult ügyletnek része volt az a cég is, amely a Magyarország és Oroszország között érvényben lévő hosszútávú orosz gázbeszerzési szerződést birtokolta. Ezt követően már nem az E.ON, hanem közvetlenül a magyar állam tudott tárgyalni Oroszországból érkező gázellátásról. Ez a lépés az oroszok számára is fontos volt a Gazprom és az E.ON között a korábbi években fennálló konfliktusok miatt. Egy korábbi kormányzati forrás szerint az oroszok örültek annak, hogy „ki tudtak szorítani egy ellenfelet” a piacról.
Emellett sikerült előre lépni azokon a tárgyalásokon is, amelyek még 2010-ben kezdődtek meg a két kormány közötti vitás ügyekről. A tárgyalások egyik résztvevője szerint az oroszok már a kormányközi bizottság első, 2010 augusztusi moszkvai ülésén jelezték, hogy kisebb-nagyobb csomagokban akarják megoldani a konfliktusos kérdéseket. Ezeket úgy rakták volna össze, hogy mindkét félnek legyenek benne negatív és pozitív elemek is. Például volt egy olyan terv, hogy a magyar Rába összeáll egy orosz járműgyárral, és ennek a finanszírozásába építettek volna bele egy olyan rendszert, amelynek révén a magyar állam törleszti az oroszok Malévben benne ragadt hitelét. Mivel a Malév időközben csődbe ment, így ez a megoldás nem valósult meg.
Nem világos, végül pontosan milyen csomagok jöttek létre a két fél között, de a tárgyalások során az hamar kiderült, hogy az oroszokat elsősorban két terület érdekli: a metrós beruházások és a Paksi Atomerőmű. Utóbbinál leginkább azt szerették volna elérni, hogy ők építhessék az új blokkokat.
Mire a tárgyalások során eljutottak a paksi bővítés kérdéséhez, addigra már annyira szorosan összefonódtak a szálak, hogy valójában nem is volt kérdés, hogy Paks2-t az oroszok fogják kapni. „Ez már egy politikai gesztus volt az oroszok felé” – mondta egy Orbánhoz közeli forrás, aki szerint az intenzív kapcsolatépítésben nagy szerepet játszott az is, hogy ebben a 2012-13-as időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy az Orbán-kormány kibékíthetetlen konfliktusban áll a vezető nyugati hatalmakkal. A magyar kormányfőt rengeteg kritika érte a demokratikus intézményrendszert, a médiát és a gazdaságot érintő lépései miatt, és a forrás szerint „ez nagy erővel áthúzott bennünket a keleti oldalra”. (Ez egyébként nemcsak Putyint jelentette, 2013-ban Orbán kétszer találkozott a nyugaton szintén sokat bírált Recep Tayyip Erdogan török vezetővel is.)
A nyugati hatalmakkal való viszony megromlásában személyes élmények is szerepet játszottak. Magas rangú magyar kormányzati tisztviselők – beleértve magát Orbánt is - sokszor úgy érezték, hogy a nyugati tárgyalófelek lekezelően viselkedtek velük. Az egyik ilyen tisztviselő szerint a nyugatiak hozzáállása az volt, hogy „majd mi megmondjuk” hogy kell csinálni. „Nem küldtek el az anyámba, legfeljebb tekintetekkel. De gyakran volt az az érzésem, hogy a formális szuverenitás elismerésén túl nem tekintenek egyenrangú partnernek” – magyarázta a forrás, aki szerint az oroszok eközben mindig „tisztelettel kezeltek bennünket, egyenlő partnerként”.
Voltak azonban feszültségek az oroszokkal is. Nagyon nem tetszett nekik például a budapesti Moszkva tér átnevezése Széll Kálmán térré, és ezt Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes többször is szóvá tette magyar tárgyalópartnereinek. „Eltartott egy ideig, amíg megértették, hogy ez nem róluk szól, hanem ez egy belpolitikai ügy, és a bázisunk felé számít üzenetnek” – magyarázta egy, a tárgyalásokon résztvevő forrás. Hozzátette, hogy „mondtuk nekik, hogy most ennek áldozatául esett a Moszkva tér, de hát baszki, áldozatul esett a Roosevelt tér is”.
Közben azzal is tisztában voltak többen a magyar kormányzaton belül, hogy lehet, hogy az oroszok tisztelettudóan viselkednek a tárgyalóasztalnál, de nagyon mélyre nyúlva gyűjtenek információkat az itteni történésekről, és időnként sötét módszerekhez is folyamodnak.
Gyurcsány Ferenc például a miniszterelnökségről való lemondása idején mesélt el több kollégájának egy olyan történetet, amelyből szerinte az derült ki, hogy az oroszok többet tudnak a magyar kormányzati szereplőkről, mint ahogy azt ő sejtette. Ezt a következtetést egy olyan beszélgetésből vonta le, amelyet Putyinnal folytatott 2009 márciusában, 11 nappal a lemondási szándékának bejelentése előtt
Moszkvában volt a két ország kormányközi konzultációja, amelynek végén az orosz miniszterelnök félrehívta Gyurcsányt beszélgetni egy kisebb terembe. Ott aztán Putyin azt mondta a magyar kormányfőnek, hogy Oroszország mindig megbecsülte a barátait, és mivel Gyurcsányt is annak tekintik, ezért, ha bármikor más irányt venne a pályája, akkor számíthat az oroszokra. Gyurcsány utóbb azt mondta másoknak, hogy egyrészt furcsának találta az alig burkolt állásajánlatot, de azon még jobban elcsodálkozott, hogy Putyin nyilvánvalóan tudott valamit a lemondási szándékáról, pedig azt akkor még csak a feleségével és néhány legbizalmasabb munkatársával osztotta meg.
Másoknak az orosz üzleti nyomulásról voltak tapasztalatai. A Bajnai-kormány egyik tisztviselője például arról számolt be, hogy őt a viszonylag rövid hivatali idő alatt több olyan ember is megkereste különböző üzleti ajánlatokkal, akik orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkeztek. Előfordult, hogy elindult, hogy ebédeljen valakivel, de még mielőtt odaért volna az étterembe, kapott egy telefonhívást a magyar titkosszolgálattól, akik figyelmeztették, hogy akivel találkozni fog, kapcsolatban áll az orosz szolgálatokkal. A forrást több ilyen ember is megkereste, ezek jellemzően „olyan magyarok voltak, akik Moszkvában jártak egyetemre, és jó orosz kapcsolataik voltak”.
A tisztviselő szerint az volt a célja ezeknek a megkereséseknek, hogy az oroszok magukhoz kössék a kiszemelt embereket. „Az oroszok rögtön keresték a fogást mindenkin, hogy zsarolható-e, lehet-e közös üzletet csinálni” – magyarázta a forrás, akinek egyik alkalommal azt ajánlották, hogy meg lehetne venni egy angol vegyipari céget. „Mondták, hogy majd ők hoznak egy csomó pénzt, és nekem csak frontolni kell. Ha pedig nem akarom ezt csinálni, akkor biztos van olyan barátom, akit be lehetne vonni” – idézte fel a forrás, aki „frontolás” alatt azt értette, hogy neki kellett volna a névleges tulajdonosnak lennie. Az oroszok jólinformáltságára jellemző volt, hogy ugyanez a forrás már fél évvel az előtt hallott tőlük két MSZP-s politikus, Veres János és Dobolyi Alexandra eltitkolt szerelmi kapcsolatáról, hogy arról nyilvánosan is megindultak volna a találgatások.
Ezek a manőverek nem álltak le az Orbán-kormány alatt sem. Az oroszok kiterjedt tevékenységéről beszélt az Indexnek egy tavalyi interjúban egy korábbi titkosszolgálati vezető, Katrein Ferenc, és szintén a hírportál tárta fel, hogy az egyik orosz titkosszolgálat kapcsolatban állt egy magyar szélsőjobboldali szervezettel. Amerikai kormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban álló források szerint az Egyesült Államoknak is feltűnt az orosz hírszerzés magyarországi aktivitása. Az egyik forrás szerint amerikaiak általában is zavarja az oroszokkal kiépített szoros viszony, és most „azt gondolják a magyarokról, hogy van egy elvileg szövetséges ország, amely kikacsintgat ebből, és mással van szerelmi viszonyban.”
Orbán nem válaszolt arra a kérdésre, hogy eljutottak-e hozzá ezek az aggodalmakat. (A miniszterelnök sajtófőnöke mindössze ennyit reagált a részletes kérdéssorunkra: „Álhíreket és ostobaságokat nem kívánunk kommentálni. Azt javasoljuk, olvassanak kevesebb politikai krimit és kémregényt.”) Hozzá közel álló források szerint Orbán azt azonban kifejezetten élvezi, hogy nagyhatalmak között manőverezik.
V. A MESTER ÉS AZ INASOK
Tavaly nyáron több európai ország budapesti nagykövetségén is döbbenten figyelték a híreket egy közelgő fontos eseménnyel kapcsolatban.
Júniusban jelent meg a Magyar Nemzetben egy cikk arról, hogy augusztusban várhatóan újra Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami több szempontból is szokatlan volt. Mindössze fél évvel korábban járt a magyar fővárosban egy formális látogatáson, és furcsa volt, hogy újra jön, még ha hivatalosan az is volt az indok, hogy a Budapesten tartandó dzsúdó világbajnokságot akarja megnézni (Putyin a sportág nemzetközi szövetségének tiszteletbeli elnöke). Még szokatlanabbá tette az érkezését az a körülmény, hogy ugyan a hivatalos közlemények szerint a Orbán hívta őt meg, magyar kormányzati tisztviselők a háttérben több diplomatának és más forrásoknak is elárulták, hogy valójában Putyin ötlete volt a látogatás.
„Mi azon viccelődtünk egymás között, hogy Putyin meghívta saját magát” – mondta egy európai ország nagykövetségének munkatársa. Mások ennél sötétebben látták a dolgot. „Ez egy üzenet volt Orbánnak, hogy Putyin bármikor ide tud jönni a saját országába” – fogalmazott egy másik európai diplomata.
A nyugati országok számára ez egy újabb bizonyíték volt arra, hogy a magyar miniszterelnök túl közel került Putyinhoz, és már nem is ura ennek a helyzetnek. Orbán a saját környezete felé ugyanakkor azt kommunikálja, hogy egy megfontolt stratégia mentén halad, amelynek célja az ország felemelkedése. Közben azt is nyilvánvalóvá tette a belső körének, hogy igazából már csak ez a fajta nemzetközi helyezkedés érdekli, a magyar belpolitika pedig nem izgatja.
„Kurvára unja, de már unta korábban is” – mondta Orbán egyik régi bizalmasa. Előfordult, hogy a miniszterelnök szűkebb körben nyíltan ki is mondta, hogy a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak, és ő az egyetlen mester. Volt, hogy kijelentette azt is, senki másnak nincs olyan távlati gondolkodása a politikában, mint neki, ezért nem is számít arra, hogy a közeljövőben le tudják győzni. Az egyik ilyen beszélgetés résztvevője szerint eközben egyértelművé tette azt is, hogy „amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Angela Merkellel és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel”.
Orbán meg van győződve arról, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel és tudással ahhoz, hogy helyt álljon ebben a nagyhatalmi közegben. Mindenféle önirónia nélkül tesz időnként olyan megjegyzéseket, hogy ha más pályát választott volna, abban is elért volna a csúcsra. „Orbán egójában benne van az, hogy ő más. Azt gondolja, ha nem Magyarországra születik, akkor a világ vezetője lenne” – mondta egy forrás, aki többször beszélt vele az elmúlt pár évben.
Több hozzá közel álló ember is azt mondta, a miniszterelnök magabiztossága látványosan megnőtt az utóbbi időben. Van, akinek az tűnt fel, hogy míg Orbán néhány korai esetből tanulva sokáig törekedett arra, hogy személyesen se őt, se a családtagjait ne lehessen visszás ügyekhez kötni, addig az elmúlt néhány évben ez megváltozott. A vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő uniós projekteknél például súlyos visszaéléseket talált az EU csalás elleni hivatala, és mint a Direkt36 cikksorozatából kiderült, a kormányfő apjának és testvéreinek cégei is részt vettek számos közpénzből finanszírozott beruházásban. „Ámulva-bámulva nézem, hogy hova lett a veszélyérzet” – mondta erre egy Orbánhoz közel álló forrás.
Másnak az tűnt szokatlannak, amikor Orbán szűkebb körben azt bizonygatta, milyen komoly befolyása van olyan gazdasági érdekeltségekre, amelyek kormányközeli emberek tulajdonában vannak. „Korábban nem beszélt így. Mintha most folyamatosan igazolni akarná, hogy mennyi hatalma van” – mondta a forrás. „Az is számít persze, kik veszik körül az embert, mennyire húzzák le a földre. Ha nyolc éve vagy miniszterelnök, és mindenki nyalja a seggedet, akkor ez nehéz” – tette hozzá.
2010 óta valóban kikopott több fajsúlyos figura is a kormányfő mellől, de egy korábban a környezetében dolgozó forrás szerint Orbánnak mindig is „olyan erős karizmája volt, amitől nem lehet szabadulni”. A forrás szerint Orbán ezzel tisztában is van, és kiváló érzékkel tudja manipulálni az embereit azzal, hogy nagyon jól adagolja a kritikát és a dicséretet is. Magas rangú kormányzati tisztviselők úgy „várták a simogatását, mint a gyerekek” – fogalmazott a forrás, hozzátéve, hogy még a miniszterek is úgy érezték, hogy jutalmat jelent az, amikor beszélhettek a kormányfővel.
Ebben az erősen alárendelt viszonyrendszerben kevesen kérdőjelezik meg Orbán döntéseit. Erre azért sincs valódi lehetőség, mert a belső köreiből származó információk szerint a miniszterelnök nagyon bizalmatlan természetű (volt olyan forrás, aki a paranoiás szót használta), és gyakorlatilag senkit nem avat be teljes mértékben abba, hogy mit és miért csinál. „Az Orbánhoz legközelebbi emberek sem tudják, hogy mit akar. Még azok sem, akikkel egy VIP-páholyban van a focimeccseken. Csak reménykednek, hogy tudja, mit csinál” – mondta egy ezzel a körrel kapcsolatban álló forrás.
Fideszes körökben azonban így is sokan meg vannak győződve arról, hogy Orbán egy jól átgondolt vízió mentén halad a külpolitikában. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán olyan stratégiában gondolkodik, hogy minden nagyhatalomnak legyen valamiféle beruházása Magyarországon, mert „ha van beruházása, akkor van vesztenivalója is”. A forrás szerint Orbán ezért próbál szoros kapcsolatokat építeni nemcsak az oroszokkal, de a kínaiakkal és a törökökkel is. Ezzel – ahogy a forrás fogalmazott - „a német gyarmati státuszból való kilépés” a cél, vagyis az, hogy lazuljon a nagyon erős német gazdasági függés.
Mások úgy látják, hogy Orbán arra próbálja használni az orosz közeledést, hogy ezáltal jobb pozíciót érjen el a nyugati hatalmakkal szemben. „Viktor rájött arra, hogy az EU-val szemben ez egy jó zsarolási potenciál” – mondta a miniszterelnök egyik régi ismerőse. Egy másik, az utóbbi években Orbánnal többször is beszélő forrás szerint a kormányfőnek az számít, hogy Magyarország újra fontos lett, és „nélküle nem lehet európai ügyekben dönteni”.
A nyilvánosság előtt is legtöbbet hangoztatott kormányzati érv pedig az, hogy az Oroszországgal való kapcsolat szorosra fűzésének egyedüli célja az, hogy gazdasági előnyöket szerezzenek Magyarország számára. „Amikor a magyar kormány embereivel beszélünk, ők mindig azt mondják, hogy ez csak biznisz” – mondta egy kelet-európai ország diplomatája. Hozzátette, ha komolyan is gondolják ezt a magyarok, akkor alaposan félreértik a helyzetet. Szerinte az oroszok mindig birodalmi logikával gondolkodnak, és a befolyásszerzés a céljuk. „Az oroszoknak ez sosem csak az üzletről szól. Mindig van mögötte politika” – tette hozzá.
[ls_content_block id="4675"] | Orbán játszmája. Feltárul a Putyinnal kiépített kapcsolat titkos története | null | 1 | https://www.direkt36.hu/orban-jatszmaja/ | 2018-03-12 09:33:00 | true | null | null | Direkt36 |
|
Úgy tudjuk, szabálytalanságokat találtak a Jászberényben leadott választási ajánlóívekkel kapcsolatban. Információink szerint Pócs János fideszes jelölt és a Megoldás Mozgalom jelöltje, Oszvald Nándor leadott ajánlóívein több ugyanazon személy neve úgy szerepel, hogy a mellettük található aláírások láthatóan eltérőek. Vagyis átmásolhatták a neveket egyik ívről a másikra, majd aláírhattak helyettük.
További érdekesség, hogy Magda György, a Normális Élet Pártja ajánlóívein szereplő nevekkel is gond lehet. Úgy tudjuk, hogy többen is úgy "támogatták" Magda jelöltségét, hogy nem is írtak neki alá személyesen.
Információink szerint a választási bizottságnál a DK fellebbezést adott be e két jelölt ajánlásai miatt.
Szolnokon is történtek visszaélések. Mint megírtuk, a Normális Élet Pártja részéről összesen 20, a Polgári Válasz részéről 5, a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért mozgalom részéről 1-1 halott nevét találták az ajánlóíveken.
A szolnoki választási bizottság úgy döntött, hogy kezdeményezi a szükséges intézkedések, konkrétan büntető feljelentés megtételét.
A múlt héten arról is cikkeztünk, hogy Orosházán is hamis aláírásokkal próbálkozott a Normális Élet Pártja jelöltje: | Visszaélhettek a jászberényi ajánlóívekkel | Nem volt minden rendben a leadott választási ajánlóívekkel Jászberényben. Pócs János fideszes jelölt is érintett az ügyben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/visszaelhettek-a-jaszberenyi-ajanloivekkel-246518 | 2022-03-01 09:19:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Az ember hajlamos gyűlölni azt, aki kicsit más, mint ő; ma is olyan világot élünk, amikor a hatalom ezt kihasználja, a gyűlöletet használja pozíciója megőrzése érdekében” – mondta Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke múlt pénteken Siófokon, amikor együtt gyújtott gyertyát a kommunizmus áldozatainak emléknapján Lengyel Róbert siófoki polgármesterrel és Potocskáné Kőrösi Anita parlamenti képviselővel, az egységes ellenzék képviselőjelöltjével.
Iványi idézte a Bibliát, miszerint „szeressétek az ellenségeiteket”; szerinte a gyűlöletből kivezető út állhatatosan tenni a jót és elviselni, amit ezért „cserébe” kapunk. Azt mondta: „Erő és bátorság ahhoz kell, hogy a jóval szembesítsük a gonoszt és ne gyűlölettel, erőszakkal. Meg kell próbálni! Igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de egy fecske után jól tudjuk, hogy jön a többi is, és eljön a nyár is; mi pedig abban bízunk, hogy egy fecskeként is követendő példa vagyunk.”
Az Iványi Gábor vezette egyesületénél több helyszínen múlt hétfőn tartott házkutatást a NAV, majd közleményében az adóhatóság 3 milliárdos járuléktartozással gyanúsította meg a szervezetet, azt állítva, hogy dolgozóitól 2015 és 2019 között levonta a járulékot, de nem fizette be. Az egyesület vezetőjét, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi elnökét erről kérdeztük a siófoki rendezvény után.
magyarnarancs.hu: Valós az a gyanú, tényleg összegyűlhetett 3 milliárdos tartozásuk?
Iványi Gábor: Igen. Ők viszont 12 milliárddal tartoznak nekünk. Pontosabban ekkora összeggel az állam, de a NAV-ot is pereljük, mert az elmúlt hat évben teljesen törvénytelenül tartották vissza az 1 százalékunkat. Ez 2 milliárd forintra rúg. Bepereltük az adóhatóságot, mert én sem ajánlhattam fel a saját egyházamnak az 1 százalékomat. Olyan választ kaptam, hogy nem létező szervezetnek akarom felajánlani. A pert végül megnyertem, nekem adott igazat a bíróság, azzal, hogy a NAV nem mondhat ilyet. Most azért pereljük a NAV-ot, mert azt a választ kaptuk tőlük: ez nem jelenti azt, hogy bárki fölajánlhatja nekünk az 1 százalékát, mindenki perelje be a NAV-ot. Ez cinikus válasz. Szerintünk ez egy nyerhető per és a 2 milliárd ugyan nem 3, de nagyon sokat jelentene nekünk. Ezért is mondom, semmi nem indokolta azt, hogy betörjék az ajtóinkat, lefoglalják a számítógépeinket. Mindent, amit kértek, készséggel megmutattuk.
magyarnarancs.hu: Valóban nem fizették be az alkalmazottaik után a járulékukat? Erről tudtak a dolgozók?
IG: Nem fizettük be, mert nem tudtuk miből befizetni. Tudták a dolgozóink, hogy a nettó bért mindenkinek kifizetjük. Nem arról van szó, hogy nem akartuk befizetni, mert amikor megnyertük a strasbourgi pert, akkor is visszamenőleg 2017-ig mindenki után rendeztük a befizetnivalót. Most is erre készülünk; ha végre egyszer tisztességesen rendezi az állam a tartozását, abban a pillanatban mindenkinek rendbe tesszük a dolgait.
Ha egyébként a dolgozóink elmennek orvoshoz, van biztosításuk, mindenki be van jelentve szabályosan. Aki nyugdíjba megy, gyesre megy, hozzá tud jutni a neki járó pénzhez.
magyarnarancs.hu: Okozott-e fennakadást a múlt hétfői NAV-akció intézményeik működésében?
IG: Bár vittek el számítógépeket, minden intézményünk működik tovább. A legérzékenyebb pont a kórházunk működése, hiszen például a gépek segítségével lehet receptet írni. A velünk szembeni törvénytelenségek miatt átálltunk afféle hadigazdálkodásra. Mindenre fel vagyunk készülve, arra is, hogy lesznek még akciók ellenünk, de a pénzünket megpróbáljuk megóvni.
Egyébként 1981-ben lett bevett egyház lett a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A rendszerváltás után, 1990-ben a törvény ezt megerősítette, majd az Orbán-érában elvették tőlünk. Negyvenezer támogatóval, 1 százalékot felajánlóval az ötödik legtámogatottabb magyarországi egyház vagyunk. Mégse adják vissza jogainkat, nem lehetünk elismert egyház. De mindig bíztunk a bíróságokban. Noé óta minden közösség bíróságot állít fel, mely a bosszú jogát is átveszi, azért is, hogy az emberek között ne legyen gyűlölet. | Iványi Gábor: Lehetnek még akciók ellenünk | A NAV múlt hétfői razziája után is működnek tovább a karitatív egyesület és az egyház intézményei. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ivanyi-gabor-lehetnek-meg-akciok-ellenunk-246492 | 2022-03-01 11:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival” - írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a honlapján.
Az MKKP beszámolója szerint számos választókörzetben kaptak személyes vagy telefonos megkeresést különböző ismert vagy ismeretlen személyektől, hogy segítenének nekik az ajánlások összegyűjtésében. Üres íveket kértek, amiket rövid időn belül kitöltve vittek vissza úgy, hogy egy nap alatt akár 700 ajánlást is szereztek. Az aláírásgyűjtő neve általában nem volt feltüntetve, a papírok pedig még csak gyűröttek se voltak, vagyis egészen biztosan nem ment át 700 ember kezén az az egyetlen ív. Míg más esetekben egyértelművé vált, hogy egyszerűen csak kicserélgették az íveket, mert azokon ugyanazok az adatok szerepeltek.
28 különböző körzetben kaptak gyanús megkereséseket és összesen 5000 kamuajánlást, ezeket mind áthúzták.
A mohácsi választókerületben egy helyi fideszes vezető rokona vitt el 50 ívet, ő 330 aláírást hozott.
Budapest 2. számú választókerületében 20 ívet kértek, a visszahozottak közé keveredett egy Gattyán-féle is, amin a nevek megegyeztek a Kutya Pártnak leadott ajánlásokkal.
Az MKKP állítása szerint Budapest 9. számú választókerületében Détári Lajos ex-focista és a Gattyán-párt jelöltje jelentkezett be, hogy aláírásokat cserélgessen.
A debreceni választókerületben fidelitasosok ajánlották fel a segítségüket: másnap két furgonnal szállították az embereket a standhoz aláírni.
A dabasi választókerületben három különböző alkalommal is megkeresték a pártot, két esetben egy fideszes országgyűlési képviselő ajánlotta fel a segítségét.
Az MKKP közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesz.
(MKKP) | MKKP: hamis ajánlásokkal akarták segíteni a pártot a Fidesz és Gattyán aktivistái | Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/mkkp-hamis-ajanlasokkal-akartak-segiteni-a-partot-a-fidesz-es-gattyan-aktivistai-246606# | 2022-03-02 17:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották. | Átfolyó állomány | Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/atfolyo-allomany-246567# | 2022-03-02 21:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az általa említettekkel ellentétben – amit a fél magyar sajtó átvett a távirati iroda közlése nyomán – nem lemondása, hanem a bűnösségét kimondó jogerős ítélet és a büntetett előélet miatti mandátumvesztés következményeként nem polgármester Tát Margit. (A méhkeréki településvezető távozásáról szóló hírt lapunk is megírta az állami hírügynökség nyomán, viszont cikkünkben jeleztük: Tátnak a bíróság ítélet miatt kellett megválnia a tisztség viselésétől.)
A jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt elmarasztalt Tát másodfokú ítélete a határozat kihirdetésének napján, február 9-én jogerőre emelkedett. Minderről a Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény rendelkezik. Kérdésünkre ezt a Gyulai Törvényszék is megerősítette azzal kiegészítve, hogy „a polgármesteri tisztség és az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésével kapcsolatban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) határozza meg ennek eseteit és a követendő eljárást”.
Az önkormányzati törvény azonban teljes mértékben egybevág Be. fent ismertetett rendelkezésével. Kimondja – egyebek mellett –, hogy a polgármester tisztsége megszűnik: „sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával”. Ez alapján a fideszes Tát Margit mandátuma a Gyulai Törvényszéken február 9-én kihirdetett jogerős ítélettel megszűnt.
Ezért érthetetlen, hogy a községvezető február 28-án miről is mondott le.
A kormányhivatal későn, a jegyző nem válaszolt
Az ügyben több mint egy héttel ezelőtt a önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatalhoz és a méhkeréki önkormányzat jegyzőjéhez, Szabó Ágneshez fordultunk. Választ sokáig sehonnan nem kaptunk. A Békés Megyei Kormányhivataltól azt kérdeztük, hogy február 9-e óta mit tettek a törvénytelen helyzet megszüntetése érdekében. Méhkerék jegyzőjénél pedig arról érdeklődtünk, milyen, a fentiekkel szembeni és azt felülíró jogszabályok és törvények miatt végezheti még február 9-ei mandátumvesztése után polgármesteri munkáját Tát Margit. A polgármester ugyanis mandámvesztése után két testületi ülést hívott össze, éves költségvetést fogadott el és több, polgármesteri hatáskört érintő ügyben döntést hozott. Lehet, hogy mindezt már törvénysértő módon tette?
A Békés Megyei Kormányhivatal hatósági főosztályának vezetőjétől, Kása Róberttől megtudtuk, hogy nincs nyilatkozati jogköre. Bálint Kornél kabinetvezető megkeresésünkre kedd délelőtt nem tudta megmondani, hogy mikor válaszolnak a nyolc nappal ezelőtt feltett kérdéseinkre. Csupán annyit közölt: „készül a választervezet”. Majd kedd kora délután a következő választ küldte a kormányhivatal: „Méhkerék volt polgármestere – a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőn belül – írásban, február 28-án keltezett nyilatkozatában március 1-jei hatállyal lemondott polgármesteri tisztségéről, valamint ugyanezen időponttól megvált a Méhkeréki Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöki tisztségéről is. Erről a Békés Megyei Kormányhivatalt haladéktalanul tájékoztatta. Hasonló módon lemondott a megyei, illetve az országos román önkormányzatban viselt képviselői mandátumáról is. Az üggyel összefüggésben a Békés Megyei Kormányhivatalnak törvényességi felügyeleti jogkörben nincs teendője.”
Tát Margit még polgármesterként
Forrás: Tát Margit Facebook
Ez kormányhivatali válasz nem tisztázza azt az ellentmondást, ami a benne foglaltak és a fentebb említett jogszabályok között fellelhető. Különös tekintettel az azonnali jogerőre emelkedésre és a mandátumvesztésre.
Egy negédes Facebook-bejegyzés
A február 28-ra, hétfőre összehívott méhkeréki testületi ülésre rendhagyó módon szombaton mentek ki a meghívók a képviselőknek. Közben Tát tudhatta, hogy ugyanekkor ülésezik az országos román önkormányzat közgyűlése, így a helyi ellenzék képviselői nem lehetnek ott a méhkeréki ülésen, ahol bejelentette, majd az MTI-vel is közölte a jogilag értelmezhetetlen lemondását. Mindezt egy Facebook-bejegyzés egészítette ki, amelyben egyetlen szót sem veszteget arra, hogy milyen ügyben, miért és pontosan mire ítélték el jogerősen. Egyben megköszöni, hogy az utóbbi 12 évben első emberként dolgozhatott a településért, de méltányolja az együttműködést és az utóbbi napokban felé irányuló szeretetet is. Majd roppant eufemisztikus fogalmazva azt írja az ellene is lezajlott büntetőeljárásra utalva, hogy „emberek vagyunk, hibázhatunk, vállaljuk a következményeket (…).”
Ezzel szemben a Gyulai Járási Ügyészség erről az „emberi hibáról” vádiratában azt írta: „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa.” Ezt az álláspontot utóbb hozott ítéleteiben a Gyulai Járásbíróság és a Gyulai Törvényszék is osztotta. Mivel a másodfokon eljáró bíróság nem mentesítette a büntetlen előélet jogkövetkezményeinek hátrányai alól Tát Margitot, ezért az elkövetkező két évben tiszta erkölcsi bizonyítványt nem kaphat.
Ugyanakkor van egy érdekes passzus Tát „lemondást” bejelentő bejegyzésében. Azt írja: „(…) megköszönve az eddigi bizalmat és támogatást, leköszönök, de nem búcsúzok”. Érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a távirati iroda megemlítette, „információi szerint Tát Margit polgármester-jelöltként újra elindul az időközi, várhatóan nyár végén vagy ősz elején megrendezett időközi választáson”. A jogerős ítélet 1 év 10 hónap szabadságvesztését szabott ki, amelyet a bíróság két évre felfüggesztett. Mindez úgy értelmezhető, hogy Tát 2024. február 9-ig nem indulhat választáson jelöltként. Azonban egy gyömrői példa arra figyelmeztet, hogy ennél összetettebb az ügy, mert a törvényalkotó annak idején nem minden forgatókönyvre gondolt.
Törvényalkotási lyuk?
Az egykor számlagyárat működtető, emiatt jogerősen elítélt és mandátumát elvesztő gyömrői polgármester, Gyenes Levente 2016-ban elindult az időközi választáson, amit fölényesen megnyert. A helyzettel pedig a Pest Megyei Kormányhivatal nem tudott megbirkózni. Ugyanis az egyik jogi megfejtés, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés lejártáig nem jelölteti magát egyetlen magyar állampolgár sem. Viszont a másik értelmezés szerint „az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlanságra hivatkozással nem lehet megszüntetni”.
A magyarázat:
a jogerős ítélet nem a tisztség fennállásának időszakában keletkezett.
Ami annyiban kétségkívül igaz, hogy miközben ez a gyömrői polgármester ugyanaz a személy, de valóban volt közben egy időközi választás. Tehát őt a szabadságvesztés büntetéssel tényleg az előző ciklusában sújtották. A kormányhivatal mindazonáltal maradt az eredeti álláspontjánál: Gyenes igenis méltatlan. Magyarán a törvényalkotó nem gondolt minden lehetséges forgatókönyvre, és most ezt a kiskaput próbálja majd felhasználni Tát, hogy induljon az időközi választáson.
Tudni kell, Tát Margit úgy indult a legutóbbi, 2019. októberi helyhatósági választáson, hogy már megszületett a vádirat, amelyet benyújtottak a bíróságra. Ennek a polgármester volt az első számú vádlottja. Igaz, erről elfelejtett szólni a helyi választóknak, aki pedig ezt elmondta, annak a szavát kétségbe vonta.
A Fidesz belső szabályzata kizárná
A törvényi tényállás mellett fontos lehet a Fidesz-MPSZ belső szabályozása is, amely kizárná, hogy az időközi vagy a következő rendes önkormányzati választáson induljon Tát Margit. A Fidesz országos választmánya a 2019-es helyhatósági választásokra felkészülés és jelöltállítás részeként határozatot fogadott el. E szerint: „A Szövetség olyan jelöltek indítását támogatja, akik: feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek, akik közösségük megbecsült tagjai.” A számos más, de ide nem vonatkozó pontokat a következő összegzés zárja le a Fidesz országos választmánya határozatában: „Tudomásul veszik, hogy jelöltté válásuk elengedhetetlen feltétele egy, a fenti követelmények elfogadását tartalmazó kötelezettség-vállalási nyilatkozat aláírása is.”
Igaz, ez alapján Tát Margit – vádlottként – már a mögöttünk hagyott helyhatósági választáson sem indulhatott volna. A Fideszből láthatóan senkit nem zavar a párt határozatának be nem tartása. Sem akkor, sem most. | A méhkeréki fideszes polgármester távozásakor sem mondott igazat | Hétfői „távozásakor” a Békés megyei község vezetője, Tát Margit nem bontotta ki az igazság minden szeletét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mehkereki-fideszes-polgarmester-tavozasakor-sem-mondott-igazat-246599 | 2022-03-02 14:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2021 februárjának végén egy különleges Ferrari, ez az SF90 Stradale állt a milánói Bulgari Hotel vendégek részére fenntartott parkolójában.
Az autó annak ellenére feltűnést keltett, hogy épp mellette egy Maserati, nem messze tőle pedig több Range Rover is parkolt. Ez a hibrid meghajtású Ferrari csaknem 1000 lóerős, 2,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, a végsebessége pedig 340 kilométer/óra. Ennek a modellnek az ára körülbelül 160 millió forint, csak a titán kerékcsavarokkal rögzített szénszálas felnik darabja több mint 7 millió forintba kerül.
Ez a szállodai parkolóban álló SF90-es abban is különbözött a körülötte parkoló autóktól, hogy
nem olasz, hanem magyar rendszáma volt.
A magyar nyilvántartásba vételi adatok szerint vadonatúj volt, alig néhány nappal korábban jöhetett ki a gyárból, február 22-éig mindössze 10 kilométert tett meg.
Nem sokkal azután, hogy felbukkant Milánóban, az autó megérkezett Magyarországra, ahol Németh Dániel fotós újságírónak sikerült lefotóznia a Ferrari használóját és feltételezhető tulajdonosát. A képen az SF90-esbe egy Somlai Bálint Fülöp nevű üzletember száll be.
A kocsi március elején már Tihanyban, egy nyilvános parkolóban állt, majd márciusban és áprilisban többször is feltűnt Budapesten. Egyre több kép jelent meg róla a közösségi médiában is, sőt, a szaksajtó is felfigyelt rá: egy autósporttal foglalkozó portál külön cikket szentelt neki, amiben arról írtak, hogy ez az SF90 Stradale lehet az egyik első darab az országban. A cikkben egy videó is volt az autóról, ahogyan kigurul a Four Seasons hotel elől. Az, hogy ki a sofőr, és hogy ki a tulajdonosa ennek a különleges sportkocsinak, eddig sem a cikkekből, sem a közösségi médiában felbukkanó felvételekből nem derült ki.
Somlai Bálint egy milliárdos üzleteket bonyolító vállalkozó, akinek a 2010-es évek elején volt már egy több mint 160 millió forint bevételt termelő, bár veszteséges cége. Ami mégis érdekessé teszi Somlai és az autó történetét, az az üzletember felemelkedése. Somlai a 2010-es évek legelején kezdett vállalkozni, de az elmúlt három évben cégcsoportja megsokszorozta a bevételét. Ezt főleg a Magyar Nemzeti Banktól érkező milliárdos megrendeléseknek köszönheti. Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiával, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápol, aki ott volt az esküvőjén is, és összeköti őket a fényűző járművek iránti rajongás is.
Egy másik, Németh Dániel által készített fotó szerint 2021 tavaszán
Matolcsy Ádám is különleges sportkocsit, egy 2020-as gyártmányú Porsche Taycan Turbo S-t használt. Ez a típus alapáron 65 millió forint.
Somlai és Matolcsy Ádám sem átlagos piaci szereplő. Mindkettőjük karrierje a 2010 óta épülő rendszernek köszönhetően, attól elválaszthatatlanul ívelt fel.
Cikkünkben bemutatjuk Matolcsy és Somlai kapcsolatát, meggazdagodásuk történetét, és hogy fényűző életmódjukat hogyan segítik az állami üzletek és a jelenlegi kormányzathoz fűződő személyes kapcsolatok.
Egy különleges luxusautó, ami bejárja Magyarországot
Ez a fotó 2021. április 24-én készült a budai Csévi utcában. A képen Somlai Bálint látható, amint éppen beszáll a különleges hibrid Ferrariba.
Az áprilisban készült fotó mellett több korábbi nyomot is találtunk, amelyek alapján rekonstruálni tudtuk az autó és Somlai közös történetét.
Somlai Bálint feleségének egyik közösségimédia-felületére 2021. február 26-án került fel egy a férjével közös fotó, amin Velence egyik csatornáján hajóznak. A kép hátterében még egy olasz zászló is látszik. Egy nappal később, február 27-én Somlai felesége már a milánói dóm üvegkupolájáról töltött fel képet.
Szintén február 27-én került fel egy fénykép a Ferrariról egy különleges autók felbukkanását gyűjtő, nemzetközi oldalra. A képen az ekkor még csak alig pár napos autó a milánói dómtól mindössze 15 perc sétára lévő luxusszálloda, a Hotel Bulgari privát parkolójában áll.
Ugyanerre az oldalra került fel március 6-án egy fotó, amelyen az autó már Magyarországon, Tihany Kopaszhegy nevű részén, egy nyilvános parkolóban áll.
A képeken több olyan helyszín is felbukkan, amelyek a Matolcsy családhoz, illetve Somlai Bálinthoz kötődnek. A budai Csévi utcától néhány perc sétára található például egy irodaház, amelyben 2021 nyaráig a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap is működött, amely megvásárolta a Várkert Bazár szomszédságában álló patinás épületet, az Ybl vízházat az MNB egyik alapítványától.
Az irodaházban továbbá működnek olyan cégek is, amelyek az Orbán családhoz kötődnek. Ilyen többek között az Art Related Solutions Kft., amely a miniszterelnök lányának, Orbán Sárának a cége, vagy a BDPST Zrt., amelyben Orbán másik lányának, Ráhelnek is van pozíciója, a tulajdonosa pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István. Erről az irodaházról nemrég a Partizán készített videót.
Somlai Bálintnak szoros kapcsolata van azzal a tihanyi városrésszel is, ahol szintén látták a Ferrarit. A parkolótól mindössze egyetlen perc autóútra található a Plage 18 nevű Balaton-parti étterem, ahol Somlai az esküvőjét tartotta. És a közelben van egy ingatlan is, amelynek Somlai a tulajdonosa.
Az MNB kedvenc vállalkozója
Mindenben maximalista – így jellemezte Somlai Bálintot a saját esküvőjén, 2020 júniusában édesapja. A másik örömapa, a budapesti vendéglátóipar egyik ismert nagyvállalkozója pedig egy a sajátjához hasonló életet kívánt a lányának és újdonsült vejének. Somlai az esküvő idején már sikeres vállalkozások tulajdonosa volt. Cégeinek felemelkedése egybeesett azzal, hogy 2018 után elkezdett egyre több szálon kötődni Matolcsy Ádámhoz és környezetéhez, illetve a Matolcsy György vezette jegybankhoz.
Somlai Bálint üzleti karrierjét alig 21 évesen, 2011-ben kezdte. Nagyjából másfél évig vezetett egy olyan céget, amelynek főtevékenysége a számítógép, periféria és szoftverkereskedelem volt, és 2012-ben összesen 167 millió forintos nettó árbevételt termelt. A nagyobb nyilvánosságban neve először 2016-ban jelent meg, ekkor már mint az Origo-NWM TV üzletág igazgatója nyilatkozott.
Az Origo több akkori vezető munkatársa szerint Somlai azzal a Száraz Istvánnal együtt érkezett a laphoz, akiről hónapokkal később kiderült, hogy a 2013-ban alapított VS.hu nevű hírportált a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak támogatásával üzemelteti. Száraz cége, a New Wave Media Group Kft. 2016 februárjában lett az Origo kiadójának tulajdonosa.
Másfél évvel később, 2017 nyarán megérkezett a laphoz Matolcsy Ádám is: ő lett a New Wave Media Group Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója, 2018 novemberében pedig a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül meg is vásárolta a New Wave Media Group Kft.-t. Az Origo 2018-ban a versenyjogi szabályok megkerülésével megalapított, kormányzati propagandát közvetítő médiaholdinghoz, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz került.
Ebben az évben kezdett el felívelni Somlai karrierje is, ettől kezdve már nemcsak a New Wave Media Groupon és Matolcsy Ádámon keresztül kapcsolódott a Matolcsy családhoz, hanem a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bankkal is rendszeresen került kapcsolatba.
Matolcsy két fia mellett például ő is tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak, amelynek cégei 2018 decemberében, még épp idejében menekítették ki a pénzüket a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitel Bank számláiról. A bankot néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára elrendelték a végelszámolását is.
Szintén 2018-ban került Somlai Bálint érdekeltségei közé a Raw Development Kft., amelynek alapítója egyik cégén keresztül ugyancsak Szemerey Tamás. A Raw Somlai megjelenése előtt is kapott megrendeléseket az MNB alapítványaitól. 2016-ban és 2017-ben részt vettek egy Úri utcai és egy Csónak utcai MNB-ingatlan építési és felújítási munkálataiban is, de ezek a megrendelések még csak milliókról szóltak.
A Raw Development Kft. 2018-ban, Somlai érkezése után kezdett ugrásszerű növekedésbe, ami a cég beszámolói alapján rendkívüli volt: 2017-ben 496 millió forintos nettó árbevételt ért el, 2018-ban 680 milliót, 2020-ban pedig már 15,6 milliárdot, azaz két év alatt meghússzorozta a bevételeit.
A cég és Raw Facility Management nevű, 2019-ben létrejött leányvállalata 2021-ben az MNB-n keresztül több, milliárdos állami megrendeléshez is hozzájutott:
A Magyar Nemzeti Bank 2021. májusi közleménye alapján 2024-re, milliárdos megbízás keretében a Raw Development Kft. fogja elvégezni az akkor százéves bank Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását. A nagy értékű beruházás összköltségét tavasszal még 54 milliárd forintra becsülte az MNB, ez a szám azonban már a munkálatok megkezdése előtt 1 milliárd forinttal emelkedett. Egy októberi, jegybanki közlemény alapján a Raw Development 55 milliárd forintot kap a munkáért.
A Raw Facility Management Kft. is hozzájutott egy milliárdos, jegybanki közbeszerzéshez, az MNB november 18-án, szintén saját honlapján számolt be róla, hogy a cég, mint egyetlen induló, elnyert egy összesen 16 milliárd forintos, épület-karbantartási pályázatot. Így az ő feladatuk lesz a jegybank, valamint leányvállalatai által használt, közel 80 000 négyzetméternyi ingatlanállomány teljes körű műszaki üzemeltetése.
A két cég nagy értékű jegybanki közbeszerzései mellett Somlai Bálint egyéb szálakon is kötődik a Matolcsy családhoz. Matolcsy Ádám feleségével, Matolcsy Tímeával üzleti kapcsolatban is állt. A Somlai érdekeltségébe tartozó, 2020 szeptemberében alapított Somlai-Révész Property nevű cégbe apportként került be egy XIII. kerületi, 230 négyzetméteres, tetőtéri lakás és a hozzá tartozó dupla parkoló. A Riverloft-házban található ingatlan 2019-ben került Somlaihoz, mégpedig egy Szemerey Tamáshoz köthető cégtől. A céget és így az értékes tetőtéri lakást 2020 decemberében megvásárolta Somlaitól Matolcsy Tímea, a céget pedig átnevezték MT Beautyra. Matolcsy Tímea és a Riverloft portaszolgálata is elismerte korábban, hogy a lakást Matolcsy Ádám használta, és több luxusautója is parkolt a ház közelében.
Egy újabb Porsche
Matolcsy Ádámról régóta ismert, hogy kedveli és gyűjti a nagy értékű autókat. 2019-ben az Átlátszó kérdésére megerősítette, hogy
négy Porsche 911 Targája van,
melyeket befektetési céllal vásárolt. Az autók értéke a lap szerint darabonként 15 és 25 millió forint közé tehető, a legrégebbi 1991-es, a legújabb pedig 2009-es évjáratú.
Németh Dániel fotóján Matolcsy Ádám egy ezeknél jóval újabb és jóval nagyobb értékű autót, egy magyar rendszámú Porsche Taycan Turbo S-t használ. A Matolcsyval lefotózott elektromos sportkocsi 2020-as gyártmány. Egy ilyen új modellnek az induló ára körülbelül 65 millió forint. A több mint 760 lóerős autó végsebessége 260 km/h, és 2,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra.
Németh egy másik fényképén a Porsche annak a XII. kerületi villának az udvarán áll, amiről nemrég Hadházy Ákos országgyűlési képviselő írta meg saját oldalán, hogy Matolcsy Ádám lakik benne:
Matolcsy Ádám az RTL Híradó kérdésére elismerte, hogy korábban valóban bérelte az ingatlant, és nem kizárt, hogy bérlőként a jövőben is igénybe veszi majd a villát.
A villa korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdona volt, amely 1,3 milliárd forintért, képzési és kutatási célokra vette az ingatlant. Az alapítvány néhány év múlva eladta a villát, most a Felis magántőkealap érdekeltsége.
Ahogyan a Ferrarik esetében, a Porschéknál is rengeteg a személyre szabható, választható részlet. A Matolcsy által használt autón ilyen például a különleges, Mamba névre keresztelt zöld-metál fényezés. Németh fotói 2021 májusában készültek, ám ahogyan az már a Somlaihoz köthető sportkocsi esetében is történt, a Taycan is feltűnést keltett a sportautók iránt érdeklődők között. A hivatalos adatok szerint az autó 2020 május elején került forgalomba, és alig pár héttel később már a Széchenyi téren látták. Ezt követően is többször megfordult Budapesten, illetve feltűnt a Balaton környékén is.
A Taycant 2020 júniusában a balatonfüredi part közelében látták egy parkolóban. Ez a parkoló alig néhány perc autóútra van a Tamás-hegytől, ahol Matolcsy Ádám 2013-ban 3200 négyzetméteres, balatoni panorámás telket vásárolt. Erre a telekre építtetett 2016-ban három oldalán üvegezett házat, amelyről a Népszabadság kérdésére azt nyilatkozta, mezőgazdasági melléképületként, illetve pihenésre fogja használni.
Az ingatlan generálkivitelezője a Raw Development Kft. volt, honlapjukon referenciaként fel is tüntették a Tamás-hegyi épületet. Innen derült ki az is, hogy a ház összköltsége 40 millió forint volt. Ez a referencia, ahogy az összes többi is, később eltűnt a cég honlapjáról.
Saját kerekeken
Somlaihoz hasonlóan Matolcsy Ádám is jelentős részben az apja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, más állami intézményeknek és a szintén családi kötődésű NHB Banknak köszönheti üzleti sikereit.
Az akkor még nem egészen 30 éves Matolcsy Ádám ugyanis 2015-ben, Glamorous nevű cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitel Bank hitelével jutott hozzá egy veszprémi bútorgyárhoz, a nagy múltra visszatekintő Balaton Bútorhoz. A vételár eredeti forrása pedig a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank és annak Növekedési Hitelprogramja volt.
Nem csak az ehhez az ügylethez szükséges forrást biztosította Matolcsy Ádám cégének a jegybank. A Népszava írta meg, hogy 2021 tavaszán az MNB tulajdonában lévő Posta Palota szecessziós épületének udvarára szállítmánnyal megrakott teherautók parkoltak be, melyekből az egyiken a Balaton Bútor felirat volt látható. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, de hangsúlyozta, cége nem indul olyan közbeszerzésen, aminek kiírója a Magyar Nemzeti Bank vagy annak leányvállalata. Ez annyiban igaz lehet, hogy a Posta Palota munkálatait az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, amely a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, állami tulajdonú cégnek minősül.
Frissítés 2022.02.25. – Cikkünk megjelenése után a Transparency International Magyarország arról tájékoztatott minket, hogy információik szerint az MNB-Ingatlan Kft. Buda Palotával (korábban Postapalota) kapcsolatos bútorbeszerzése az Országgyűlés illetékes bizottságának döntésével mentesült a közbeszerzési kötelezettség alól.
Matolcsy Ádám 2017-ben még úgy fogalmazott, egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék. A bútorgyár ezt követően, 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült a közé a hat cég közé, amely 2020 decemberétől három éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatja az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor 2015 óta legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült. Nettó árbevétele az elmúlt években stabilan 1,5 milliárd fölött maradt. 2018-ban ez a mutató 1,6, 2019-ben 1,7, majd 2020-ban ismét 1,6 milliárd forint volt. Matolcsy Ádám érkezése előtt a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül mozogtak.
Földön és levegőben
2021 nyarán a 24.hu fotókkal illusztrálva írta meg, hogy Matolcsy Ádám rendszeresen használja a T7-MNG lajstromjelű magánrepülőt, illetve hogy a géppel a cikkünkben már említett, Matolcsy baráti körébe tartozó üzletember, Száraz István is repült egy franciaországi útja során.
Németh Dániel fotós-újságíró több fotója alapján ugyanezt a magánrepülőt Somlai Bálint is többször használta már. Németh egyik fotója alapján 2021 májusában Somlai a feleségével, a szüleivel, illetve apósával és anyósával együtt érkezett meg a budapesti kisgépes terminál kijáratához.
Az Icarus Flights repülőgépes adatbázis szerint a gép ekkor Spanyolországból, Madridból érkezett haza. Ezt alátámasztja Somlai feleségének több, közösségi médiába feltöltött képe, amelyek helyszínéül Madridot jelölték meg, és alig egy nappal a landolás után jelentek meg a platformon.
Németh egy másik fotóján Somlai és felesége épp elhagyják a ferihegyi reptér kisgépes terminálját.
A kép egyes részletei és a 24.hu cikke alapján valószínűsíthető, hogy Somlaiék ekkor Matolcsy Ádámmal együtt használták a T7-MNG lajstromjelű magánrepülőt, és együtt érkeztek meg Míkonoszról Budapestre 2021. június közepén. Ahogyan korábban a Ferrarival való kapcsolatot, úgy Somlaiék 2021-es míkonoszi útját is alátámasztja egy fotó Somlai feleségének közösségimédia-oldalán. A június közepén feltöltött képen, melynek helyszíneként Míkonosz lett megjelölve, a fiatal vállalkozó és felesége egy sziklafalnak dőlve, napszemüvegben mosolyog a görög napsütésbe. | Vadonatúj Porsche, különleges Ferrari és milliárdos üzletek mutatják a Matolcsy-kör felemelkedését | Cikkünkben bemutatjuk Matolcsy és Somlai kapcsolatát, meggazdagodásuk történetét, és hogy fényűző életmódjukat hogyan segítik az állami üzletek és a jelenlegi kormányzathoz fűződő személyes kapcsolatok. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/02/21/vadonatuj-porsche-kulonleges-ferrari-es-milliardos-uzletek-mutatjak-a-matolcsy-kor-felemelkedeset | 2022-02-21 11:23:00 | true | null | null | Telex |
Détári Lajos aláírásokat akar cserélni. Kihangosított telefonon hallgatja végig a Választási Iroda, hogy a Megoldás Mozgalom szolnoki jelöltje ugyanezt akarja. Ajánlgatják nekünk a Liberális Párt 2014-ben gyűjtött ajánlásait. A Fidesz meg aláírásokat akar nekünk hozni, részben halottakét.
Igen. Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz. De nem sikerült.
5000 aláírást húztunk át, mert gyanús forrásból érkezett.
Ahol lehet, feljelentést teszünk.
Akinek bármi illúziója lett volna azzal kapcsolatban, hogy mennyire törvényesen gyűjtik össze az ajánlásaikat Gődényék vagy Gattyánék, az olvassa végig figyelmesen ezt a posztot.
Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere. Az alábbi sztorikból összeáll, miként akarja a Fidesz halálos ölelésébe fogni a kisebb pártokat. Mivel a halottak ajánlásai kapcsán a közokirat-hamisítás is felmerül, feljelentést teszünk. A gyanús ajánlásokat mind érvénytelenítettük.
Az ajánlásgyűjtés során számos kutyapártos jelölt kapott nagyon furcsa felajánlásokat sokszor ismeretlen emberektől, hogy gyorsan tudnak sok ajánlást szerezni. Rögtön gyanút fogtunk. Arra kértük jelöltjeinket, hogy dokumentálják az eseteket, és a felajánlott ajánlásokat érvénytelenítsék.
Nem tudom, mi lehet a fejükben, lehet persze úgy gondolják, jó nekik, ha el tudunk indulni a választásokon, az meg kevésbé, ha bejutunk az Országgyűlésbe. Jól látszik: a Fidesz szándékosan jégre akarta vinni a kutyapártos jelölteket, hogy botrányt csináljon az MKKP ajánlásai körül. Ebből következtethető, hogy nyilvánvalóan nem érdeke egy sikeresen Parlamentbe jutó Kutyapárt a NER-nek.
Szerencsére napi szinten nyomon követtük, hogyan állnak a jelöltjeink, így feltűnt volna, ha valakinek hirtelen a semmiből több száz aláírása lett volna. Erre se volt szükség igazán, mert a jelöltjeink maguktól szóltak, amikor valaki gyanúsan sok aláírást hozott nekik, és ezeket az aláírásokat mind áthúztuk.
Nem volt egyébként nehéz észre venni, hogy mit csinál a Fidesz, hiszen
– senki nem gyűjt egy kutyapártos jelöltnek egy nap alatt több száz aláírást törvényesen, ők pedig simán hoztak 700-at másnapra, több esetben mondták, hogy ők bármennyit tudnak hozni vagy egyszerűen csak azt kérdezték, mennyi kell?
– a hozott íveken sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, az aláírások sokszor ugyanolyanok voltak, volt ahol halott ember aláírása is szerepelt az íven, meg amúgy is, egy aláírásgyűjtő íven látszik, hogy azt miként használták, amin nincs egy gyűrődés se, arra átmásolgatták egy szobában valahonnan.
– sok esetben pedig 5 perc alatt ki lehetett deríteni, hogy a segíteni akaró illető, miként köthető a Fideszhez.
Ahol lehet, megtesszük a feljelentést és a választási irodákban jeleztük a történteket.
Egy jelöltet pedig visszaléptetünk, nála nem tudjuk bizonyítani, hogy a Fidesz gyűjtötte össze az aláírásait, de nem tudjuk, hogy ki.
Mi már végig szörnyülködtük magunkat ezen, most ti jöttök. A leírt eseteken túl nem került ív nagyobb számban ismeretlenhez. Sikerült magunktól összegyűjteni az aláírásokat, amiért nagyon nagyon köszi annak a rengeteg embernek, aki segített benne.
Baranya megye
1-2. OEVK Pécs
40 aláírást húztunk át.
Ismeretlenek többször hívták a jelöltjeinket, hogy kérnek íveket, nem kaptak.
Egy helyi fontos fideszes passzivistánknál nyomult, hogy segítene, nem kapott rá lehetőséget.
Volt olyan önzetlen segítő is, aki nemhogy nem fideszes, de nemrég egy ellenzéki párt tagjaként, most függetlenként vallja, hogy ő is a kormány leváltását akarja – öt ívet vitt el és hozott vissza tele érvényes aláírással. Akárhogyan is szeretnénk, ez a sztori nem tud rácáfolni arra a vele kapcsolatos pletykára, hogy akár ő is kaphatott segítséget a fidesztől
A tőle kapott 40 aláírást is áthúztuk.
3. OEVK Mohács
650 aláírást húztunk át.
A siófoki, gyaníthatóan fideszes ember mondta, hogy ebben a körzetben is tudna valakit, aki segítene, kérte, hívjuk föl. Jelöltünket hamar átterelte a Signalra, és ígérte, a másnapi standolásra küld valakit az ívekért.
James Bond-i események közepette kiderült, a kontaktszemély egy helyi fideszes vezető rokona. Az illető 50 ívet vitt el, pár nap múlva 330 aláírást hozott, az ívek alján nem volt kitöltve, hogy ki gyűjtötte az aláírásokat.
A hozott aláírásokat áthúztuk.
Gyűjtött nekünk az egyik kampánypénz-pályázónk is, tőle is elvittek ismeretlenek sok ívet, 320 aláírást hoztak, ezeket is áthúztuk.
A körzetben nem gyűjtöttünk elég aláírást, itt nem lesz jelöltünk.
4. OEVK Szigetvár
Az aláírásgyűjtés második hetének szerdáján jelentkezett jelöltünknél random ember, hogy segítene. Megkérdeztük a nevét, mire úgy fogalmazott, most igaziból bármilyen nevet mondhatna, nincs jelentősége, neki pusztán annyi a dolga, hogy segítsen. Mondtuk, hogy köszi, nem kell a segítség. Később újra jelentkezett, ugyanezt mondtuk neki.
Békés megye
2. OEVK Békés
A békéscsabai független média igazgatója kereste meg jelöltünket kb. a 3. napon, hogy odaadja neki a fennmaradó ajánlásokat. Visszautasítás után sajnálkozott, hogy “30 év tapasztalata van ebben”.
3. OEVK Gyula
48 aláírást adtunk le érvénytelenül.
Magántelefonszámról keresték a jelöltünket, bemutatkozás nélkül, hogy adnának annyi aláírást, amennyi még kell. Ez az utolsó előtti napon volt. Illedelmesen visszautasítottuk.
A gyulai pultunkhoz odajött egy huszonéves lány, odaadta a lakcímkártyáját, aláírt, majd megkérdezte, hogy sok kell-e még, mert tudna segíteni. Elvitt 6 ívet, majd másnap délelőtt visszahozta teleírva, alul a gyűjtő aláírója a sarkadkeresztúri idősotthon dolgozója volt. Látszólag valid volt, sok helyen bele is hibáztak, hibajavítóztak. Az íveket azután adtuk le, mikor már összejött az 500 érvényes aláírás és szóltunk, hogy ezek érvénytelenek amúgy is.
BAZ megye
1-2. OEVK Miskolc
320 aláírást húztunk át.
A standunktól kértek 40 ívet, visszahozták teleírva, mindet áthúztuk.
2. OEVK
160 aláírást húztunk át.
Kértek a jelöltünktől 20 ívet, visszahozták teleírva, ám a visszahozott ívek közé keveredett egy Gattyán-féle ív ugyanebből a körzetből. Ugyanazokkal a nevekkel, amiket a mi íveinkre is írtak.
Minden kapott aláírást áthúztunk.
Passzivistánkkal a Megoldás Mozgalom helyi jelöltje akart aláírásokat cserélgetni, tette mindezt a standunknál, elhajtottuk.
7. OEVK
A fideszes választókerületi elnök embere megjelent a pultnál, el akart vinni íveket, majd miután a jelöltünk nem kért a segítségből, nagyjából tizenötször hívta, de nem vettük fel neki a telefont. Ezután az illető megjelent a standunknál újra, kérdezte, mennyi aláírás hiányzik még. Mondtuk, kb. 100. Rá is pörgött, hogy kér akkor íveket és összegyűjti. Nem kapott íveket. Utána még többször próbálkozott telefonon, sikertelenül.
A jelölt nem vette fel neki a telefont. Ez előtt küldtek még a standunkhoz egy teljesen idegen fiatal lányt, hátha ő kap íveket elvitelre, ha kér, de ő sem járt sikerrel. Abból volt nyilvánvaló, hogy fideszes, hogy utána jelent meg a XIII. kerületi ismert fideszes, mondván, hogy a lány az ő emberük volt.
8. OEVK
A választókörzetben 811 aláírás gyűlt össze. Nagyjából 100 aláírás jött kiadott ívekről és azóta volt, aki jelezte, hogy ezeken szerepel, miközben nem írt nekünk alá. Ezeket kértük, hogy érvénytelenítsék. Itt a szükséges aláírás ezek nélkül is bőven megvolt.
9. OEVK
A Megoldás Mozgalom jelöltje, Détári Lajos személyesen ment oda a pultunkhoz, és szeretett volna aláírásokat cserélgetni. Elküldtük.
14. OEVK
Jelöltünket múlt hét kedden keresték telefonon ismeretlenek, hogy megvannak-e már az aláírások, segítenének. Ő gyorsan lerázta őket, nem kaptak íveket.
Szerdán Gattyán helyi jelöltje került elő, és akart aláírás-cserélgetésre felbujtani, elhajtottuk.
16. OEVK
160 aláírást húztunk át.
Telefonon keresték jelöltünket, hogy vinnének el íveket, ő mondta, hogy a standtól tudnak, szól az ott lévő passzivistáknak. (gondolta, csak párat kérnek majd) Az aláírásgyűjtők gyanútlanul odaadtak 20 ívet, amiket másnap vissza is hoztak 160 aláírással, mindet áthúztuk.
Random arcok jelentkeztek, hogy a családjuk szívesen aláírna nekünk, jelölt házhoz ment, szerzett három aláírást, majd kapott egy ajánlatot, hogy ha szüksége lenne rá, tudnak küldeni neki egy 600 fős adatbázist, amik a 2014-es önkormányzati gyűjtésből vannak, Az illetőnek a Liberális Párthoz volt korábban kötődése, így vélhetően, az ő általuk gyűjtött aláírásokról van szó.
Nem kértük
Csongrád megye
1-2. OEVK Szeged
Az első hét után leadtuk az addig gyűjtött aláírásokat, amint látszott a választás.hu-n, hogy még nincs meg az összes, telefonos megkeresés jött a helyi fidesztől, hogy akarnak nekünk segíteni. Mondtuk, hogy ne. Aztán még a vége előtt kicsivel is odament valaki egy kocsmában a jelöltünkhöz, hogy kell-e neki segítség, mondta, hogy nem.
Fejér megye
4. OEVK Dunaújváros
160 aláírást kellett érvénytelenítenünk.
Kért egy fazon 20 ívet a jelöltünktől, másnap visszahozta valaki más teleírva, természetesen itt sem volt kitöltve az a rész, amiből kiderülne, ki gyűjtötte az aláírásokat. Mikor visszahozta az íveket, rejtélyesen annyit mondott: “Még ma!”.
Minden aláírást áthúztunk, amit hozott.
Hajdú-Bihar megye
1-2. OEVK Debrecen
360 aláírást húztunk át.
Fidelitasosok ajánlottak segítséget. Nem kértük. Erre másnap megáll két furgon a debreceni standunknál, kiszállnak romák és jönnek aláírni.
Ismeretlen kért íveket, visszahozta teleírva, persze látszott, hogy az ajánlások felét ugyanaz az ember írta alá.
Az összes aláírást áthúztuk.
5. OEVK. Hajdúszoboszló
700 aláírást húztunk át.
Felhívta a jelöltünket valaki, hogy segítene, másnap hozott 700 aláírást, köztük halott emberek aláírásával. Kérdésre megnevezett egy helyi fontos fideszest, hogy az küldte ide.
Az összeset áthúztuk.
A körzetben nem sikerült összegyűjtenünk az 500 aláírást, így itt nem lesz jelöltünk.
6. OEVK Balmazújváros
312 aláírást húztunk át.
Mint utóbb kiderült, személyesen a balmazújvárosi focicsapat titkára, illetve TAO-ügyintézője jelentkezett a jelöltünknél telefonon. Az 51 elkért ívből három nap után visszahozott 39-et teleírva. Az aláírások részben másoltnak, részben igazinak tűntek.
Mindet áthúztuk.
Itt sem sikerült 500 aláírást összegyűjtenünk, így itt se lesz jelöltünk.
Heves megye
2. OEVK. Gyöngyös
Visszaléptetjük a jelöltünket.
Még az aláírásgyűjtés elején kereste meg jelöltünket egy tizenkét fős társaság, szimpatikusnak tűntek, fél órát dumáltak is, olyanokat mondtak, hogy ők nagy hálával tartoznak a Kutyapártnak, vittek sok ívet, majd a gyűjtés végén hoztak kb. 400 aláírást. Ezeket leadtuk. Ám ettől fogva elérhetetlen lett a telefonszáma az arcnak, aki az aláírásokat hozta, pénteken még kicsöngött, ám utána kikapcsolta és öt napja elérhetetlen.
Ebben a körzetben enélkül a 400 aláírás nélkül nem lett volna meg a szükséges 500, így jelöltünket itt visszaléptetjük, mert nem tudjuk, kik gyűjtötték össze ezeket az aláírásokat.
Jász megye
1. OEVK Szolnok
Jelöltünk épp bent volt a helyi választási irodában, mikor is telefonon kereste Gattyán ottani embere. Péter kihangosította a telefonját, így az iroda tisztelt munkatársai élőben hallgathatták végig, hogy a Megoldás Mozgalom jelöltje aláírásokat szeretne cserélni velünk.
2. OEVK Jászberény
88 aláírást semmisítettünk meg.
Régi passzivistánk segített az aláírásgyűjtésben, ám észrevette, hogy 11 kiadott ívet ugyanaz az ember töltött ki, ráadásul olyan nevekkel, akikről tudták az ottani embereink, hogy sose írnának alá nekünk. Ezeket mind áthúztuk.
Jászberényben nem gyűlt össze kellő számú aláírás.
Pest megye
10. OEVK. Monor
184 aláírást húztunk le.
Jelöltünket felhívták, hogy vinnének íveket, a standtól elvittek 41-et, másnap hoztak 184 aláírást. Mindet áthúztuk.
11. OEVK. Dabas
Itt népmesei módon három megkeresés volt:
Múlt hét kedden egy dunaharaszti fideszes ajánlgatta nekünk az egyik szomszéd falu polgármesterének 2019-ben gyűjtött aláírásait. Nem kértük.
Másnap egy fideszes országgyűlési képviselő ajánlott segítséget. Nem kértük.
Ugyanő csütörtökön még telefonon is próbálkozott, hogy küldene valakit pénteken ajánlásokkal, ezúttal sem járt sikerrel.
12. OEVK. Cegléd
Jelöltünknél érdeklődtek helyi fideszesek, hogy kell-e segítség, elhajtottuk őket.
Somogy megye
1. OEVK. Kaposvár
120 aláírást húztunk át.
Itt először csak pár ívet kért egy ismeretlen, azzal hogy aláíratja az ismerőseivel, ezek az aláírások rendben voltak, ellenőriztük, viszont utána már 40 ívet akart, itt lett furcsa a dolog, amiket ezután hozott 120 aláírást, azokat lehúztuk.
3. OEVK. Marcali
280 aláírást húztunk át.
280 aláírást hozott egy idegen, akivel egy fideszes iroda címén kellett találkozni.
Az íveken nem volt kitöltve, ki gyűjtötte az aláírásokat.
Az összes aláírást áthúztuk.
4. OEVK. Siófok
520 aláírást érvénytelenítettünk.
Jelentkezett egy fazon, hogy tud gyűjteni sokat, kapott íveket, gyanús volt, hogy lehet, fideszes, bepróbáltuk, hogy a szomszéd körzetben is tud segíteni, mondta, hogy igen, erre megjelent egy nő Budapesten, hogy ő vinne Marcali íveket, de mindenképp Budapesten, aminek persze semmi értelme, nem adtunk neki.
És persze a siófoki körzetből hozott ívek sem voltak alul aláírva, hogy ki is gyűjtötte ezeket az aláírásokat.
Így a tőle kapott 520 siófoki aláírást áthúztuk.
Vas megye
2. OEVK. Sárvár
80 aláírást húztunk át.
Jelöltünket egy ismeretlen kereste telefonon, hogy gyűjtene ő is aláírásokat, kapott 10 ívet, olyanokat mondott, hogy ő bármennyi aláírást össze tud gyűjteni, aminek ellentmondott, hogy ránézésre akkor látott először íveket. Persze másnap vissza is hozta mindet teleírva, az aláírások amúgy normálisnak tűntek, de a biztonság kedvéért az összes hozott aláírást áthúztuk.
Zala megye
1. OEVK. Zalaegerszeg
Helyi fideszes akart segíteni, nem adtunk neki íveket. | ALÁÍRÁSGYŰJTÉS ABSZURDISZTÁNBAN. LELEPLEZTÜK, MIT CSINÁL A FIDESZ ÉS GATTYÁN AZ ALÁÍRÁSOKKAL. | Détári Lajos aláírásokat akar cserélni. Kihangosított telefonon hallgatja végig a Választási Iroda, hogy a Megoldás Mozgalom szolnoki jelöltje ugyanezt akarja. Ajánlgatják nekünk a Liberális Párt 2014-ben gyűjtött ajánlásait. A Fidesz meg aláírásokat akar nekünk hozni, részben halottakét. | null | 1 | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2022/03/01/alairasgyujtes-abszurdisztanban-lelepleztuk-mit-csinal-a-fidesz-es-gattyan-az-alairasokkal/ | 2022-03-03 15:38:21 | true | null | null | MKKP |
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke 2019 novemberében emailt küldött a közmédiához tartozó állami hírügynökséget, a Magyar Távirati Irodát (MTI) igazgató Németh Zsoltnak. „Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” – írta Havasi. Arról kellett kiadni egy hírt, hogy Orbán Viktornak levélben köszönetet mondott egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi.
Később Havasi azt is elküldte, hogy mi legyen a pontos cím és bevezető. Az MTI szerkesztősége engedelmeskedett, és szó szerint követte az utasítást.
Az erről szóló email egyike annak a Direkt36 birtokába került gyűjteménynek, amely az MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat tartalmaz. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és – ahogy Havasi levele is mutatja – mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba.
A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek:
az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt
az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot
nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is
az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani
Az állami hírügynökség munkája közszolgálat. Évtizedek óta az általa kiadott hírekből dolgoznak a tévéhíradók és hírportálok, átveszik őket a vidéki lapok és ezeket alapul véve mondanak híreket a rádióadók. 2015-ben az MTI elvesztette önállóságát, amikor betagolták a közmédiába. Ma a köztévé egyes csatornájának egyik részlegeként működik, munkatársai a 2022-ben már 130 milliárd forint közpénzből gazdálkodó MTVA alkalmazottai.
Bár a közmédiának a magyarok pontos és sokoldalú tájékozódását kellene szolgálnia, és a médiatörvény szerint függetlensége „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele”, a Direkt36-hoz eljutott, az elmúlt négy évből származó dokumentumok mást mutatnak. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel őket, ebben a részben azt mutatjuk be, hogyan avatkozik bele az MTI működésébe napi szinten a kormányzat, és hogyan torzítja a saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit.
A második részben pedig azzal foglalkozunk, hogy az egyre szorosabb politikai felügyelet alá került hírügynökségnél hogyan működik az öncenzúra, hogyan próbál a kormányzat elvárásainak megfelelni az elvileg minden magyart szolgáló MTI. Ez a legkülönfélébb témákra igaz, köztük az orosz vonatkozású hírekre is.
Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de ők érdemi reakció helyett azt válaszolták, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.
Havasi Bertalan és a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem válaszolt a megkeresésünkre.
Orbánnak ez a gondolata nagyon fontos!
A közmédia hírekkel foglalkozó részlegeit – a tévétől a rádión át a nemzeti hírügynökségig – az elmúlt években tökéletesen leuralta a kormány, a tartalmat a sokszor a kormány politikai érdekeihez igazítják.
Erre több korábban kiszivárgott hangfelvétel és volt dolgozók beszámolói is utaltak, részletesen foglalkozott velük például a Szabad Európa, de még a brit Guardian is írt a magyar közmédiában megjelenő nyílt kormánypropagandáról. Médiahatósági vizsgálat is indult, miután kikerült egy hangfelvétel, amelyen Bende Balázs, a közmédia tartalomgyártásának egyik fő irányítója egy 2019-es értekezleten többek között arról beszél a dolgozóknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „ennek megfelelően dolgozunk mindannyian”, akinek meg ez nem tetszik, az adja be a felmondását.
Ezt a hozzáállást most írásos bizonyítékok sora igazolja. A Direkt36 belső emailek és cenzúrázott MTI-híreket tartalmazó dokumentumok segítségével mutatja be, hogyan érvényesíti politikai akaratát a kormány a közmédiában. Ezen kívül több, az MTI belső működését ismerő forrás is nyilatkozott nekünk azzal a feltétellel, hogy a nevüket nem írjuk le, mert attól tartanak, hogy a közmédia vezetése felől retorziók érhetik őket.
Több forrás is beszámolt arról, hogy a kormányzat kommunikációs emberei gyakran közvetlenül beleszólnak a munkájukba. Egyes esetekben a minisztériumi sajtósok telefonon tollba is mondták, hogy a főnökeik nyilatkozataiban mit kell a címben és a bevezetőben kiemelni, és mi az, ami inkább maradjon ki a tudósításból. A sajtósok azonban általában vigyáznak arra – főként az elmúlt években kiszivárgott esetekből tanulva –, hogy egyértelmű írásos bizonyítéka ne legyen a felülről érkező, politikai utasításoknak. Jellemzően tehát telefonon elmondják, hogy mi a feladat, majd emailben már csak egy közleményt vagy egy hangfelvételt küldenek át.
Orbán Viktor miniszterelnök programjait különösen kiemelten kezelik az MTI-ben – ami természetes is, hiszen a magyar kormányfő nyilvános szerepléseiről fontos, hogy legyenek pontos hírügynökségi beszámolók. A kormányfő nyilvános megszólalásaira azonban egy tavaly februári email szerint egészen aprólékosan megtervezve reagál a közmédia.
2021. február 17-én a már említett Németh Zsolt emailben arról tájékoztatta az ügyeletes MTI-s vezető szerkesztőt, Ráthy Sándort, hogy mit fog kérdezni az M1 tudósítója egy aznapi krakkói eseményen Orbántól. „Ezt fogja kérdezni a Joó Csaba OV-tól! >> Ma megjelent egy írása magyar, szlovák és lengyel lapokban ’Betölteni a hivatásunkat’ címmel. Mi kell ahhoz Ön szerint, hogy a V4-ek a következő 30 évben is betölthessék a hivatásukat?" Németh Zsolt – akit az állami médián belül Pitbull néven emlegetnek, és ő az M1 csatornaigazgatója és így az MTI irányítója is – hozzátette:
„Ez a gondolat nagyon fontos!”
Az MTI az elkészült hírben ennek az utasításnak megfelelően írt a sajtótájékoztatóról. Azt a címet adta a hírnek, hogy „Orbán: Össze kell tartani, ez a V4 sikerének titka”, és rögtön a tudósítás elején szerepel, hogy „A tanácskozáson tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor a közmédia kérdésére kiemelte: hűség és szolidaritás kell ahhoz, hogy a V4 betölthesse a hivatását a jövőben is.”
A már idézett, Havasi Bertalantól származó email azt mutatja, hogy van példa arra is, amikor eleve Orbán stábjából mondják meg, konkrétan mit írjon az MTI. A miniszterelnök helyettes államtitkári rangban lévő sajtófőnöke és egyben egyik legrégebbi munkatársa 2019 novemberben írta az emailt Németh Zsoltnak.
Ez egy továbbított dokumentum volt, egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi levele Orbán Viktorhoz. Havasi azt írta, hogy „Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” Egy órával később újabb emailt írt Németh Zsoltnak a témában. „A cím és a lead ez legyen, kérlek”, írta, és hozzátett egy előre megfogalmazott címet és bevezetőt:
[CÍM:] „Az Európai Zsidó Szövetség köszönetet mondott Orbán Viktornak Izrael és a zsidóság melletti kiállásáért
[LEAD:] Köszönetet mondott a ciszjordániai zsidó telepekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontért, Magyarország Izrael melletti következetes kiállásáért, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) kötött átfogó megállapodásért Orbán Viktornak írt levelében Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerda délután.”
Ennek megfelelően meg is írta a hírt az MTI, és azt többek között átvette a kormány hivatalos honlapja, a Fidesz honlapja és a zsido.com oldal is. Egy forrás szerint ez nem volt egyedi eset, Havasitól gyakran kapnak készre megírt anyagokat, amelyeknek meg kell jelenniük.
Egy másik belső email arról tanúskodik, hogy nemcsak Orbán Viktor közvetlen kommunikációs stábja, hanem a Rogán Antal minisztériumához tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központnak is szerepe van abban, hogy milyen híreket közöl az MTI. 2021. január 4-én az egyik MTI-s szerkesztő tanácsot kért a főnökétől, Ráthytól: „Az előbb telefonáltak a PM-ből, hogy levesszük-e az Indexről a Varga-interjút” – írta. Itt arról van szó, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter stábja azt tudakolta, hogy az MTI ír-e lapszemlét a miniszter friss interjújából, amely éppen megjelent az Indexen. Ráthy a következőt felelte:
„még nem jött rá megrendelés, forduljanak a ktk-hoz” – ami azt jelentette, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ dönthet arról, megrendeli-e a témát a hírügynökségtől.
Alázatos kérelem
A minisztériumi közlemények címét és bevezetőjét tilos módosítani, erről több, a Direkt36-hoz eljutott email is tanúskodik. Erre 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is belső körlevélben figyelmeztettek az MTI ügyeletes vezető szerkesztői. 2020 áprilisában például egyikük, Ráthy Sándor „alázatos kérelem” tárggyal írta körbe az MTI belső levelezőlistáira, hogy „akinek már a könyökén jön ki, attól elnézést kérek, akinek még nem sikerült megjegyeznie, annak most újra itt a lehetőség. NE változtassatok a kormányzati és kormányzatközeli szervezetek közleményeinek címén, példa: ITM: és ide a címet, amit ők adtak, szó szerint”.
A „szó szerintet” pirossal is kiemelte az emailben.
2021 március végén Ráthy Sándor ismét köremailben emlékeztette a tudósítókat és szerkesztőket: „Változatlanul érvényes, ne írjátok át a minisztériumi közlemények címét hírben sem.” Az emailre ekkor érkezett néhány keserű válasz. Az egyik munkatárs például azt írta: „Tényleg tűrhetetlen a logikának, a saját szabályainknak megfelelő, pláne értelmes, címszerű címekkel dobálóznunk.” Egy másik:
„Javaslom, hogy minden kormány, Fidesz és egyéb hatalmi szerv közleményét emeljük át egy az egyben, az első bekezdés után írjuk oda, hogy ki küldte, kinek, mikor, aztán négy-öt bekezdésenként írjuk oda, hogy közölte, tudatta. Semmi cizellálgatás, végül is már rég nem vagyunk újságírók.”
A politikai szempontok érvényesülését azonban a leginkább az az email igazolja, amelyből kiderül, hogy a szabály még a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei cégre, az Opus Globalra is vonatkozik. 2021 április 23-án ugyanis az egyik szerkesztő írt körbe emiatt:
„Kérlek benneteket, hogy az OPUS GLOBAL NYRT. anyagaival kapcsolatban figyeljetek majd arra, hogy a cég nevét csupa nagybetűvel írjuk, és a főcső által hozzátok eljuttatott közleményeik címe és leadje legyen a mi anyagunk címe és leadje is. Köszi”
„Ha egy sajtóorgánum úgy dönt, az Opus Global Nyrt. sajtóközleményeit változtatás nélkül adja ki, azt jelzi, elismeri társaságunkat hiteles szakmai forrásként, ebből fakadóan él azzal a szerkesztői szabadságával, hogy változtatás nélkül közli” – írta megkeresésünkre Mészáros cége.
A „főcső”, vagy más emailekben „főszerkhá” elnevezés az ügyeletes vezető szerkesztőt jelöli. Ők hárman vannak – jelenleg Végh Sándor, Ráthy Sándor és Rácz Mária –, egymást váltva felügyelik a hírügynökség munkáját, megjelenés előtt átnézik az anyagokat és folyamatos levelezésben állnak a főnökséggel, alapvetően Németh Zsolttal. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok arra utalnak, hogy Németh a kapocs a kormányzat és az MTI szerkesztősége között. Összesen nyolc belső email is van, amelyből látszik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők neki továbbítottak ellenőrzésre bizonyos híreket megjelenés előtt, vagy hogy kormányzati közleményeket és más utasításokat ő küldött be az MTI szerkesztőségébe.
Egy gépezet részei
Az MTI-nek a hírszolgáltatáson túl fontos feladata az is, hogy napi szinten közzé tegye a közéleti szereplők sajtónyilvános eseményeinek listáját. A szerkesztőségek évtizedeken át alapvetően ebből a listából tájékozódtak arról, hogy milyen fontos esemény lesz aznap, melyikre érdemes tudósítót küldeniük. Ebben elvileg a sajtótájékoztatóktól a szalagátvágásokig minden megtalálható, de ha nem szerepelnek benne a kormánypárti politikusok programjai, akkor a független sajtó jó eséllyel nem értesül ezekről – így a helyszínen kérdéseket sem tud feltenni nekik.
A Direkt36 birtokába jutott több belső email, amelyik megmutatja, hogyan intézik ma az MTI Agenda szerkesztését. Az ügyeletes vezető szerkesztők által körbeküldött levelekben a másnapi események listája szerepel, és a kormánypárti politikusok programjai mellett az látható, hogy „MTI és M1 tudósító részvétele” szükséges, viszont „agendába nem kérjük”. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan látható Agendába ezek ne kerüljenek be, ami jelentősen megnehezíti a kormányzattal kritikus újságírók munkáját, viszont lényegesen megkönnyíti a kormánypárti politikusok dolgát.
A forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök programjai még ezekben a belső listákban sem jelennek meg, mert azokról az ügyeletes vezető szerkesztők mindig külön értesítik az MTI-t és külön szerveznek rá tudósítót. „Volt olyan, hogy a belpolitikai turnus nem tudott arról, hogy Orbán Viktor külföldre megy, és a tudósító is megy vele” – mondta.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az MTI három, egymást váltó vezető szerkesztője a felülről érkező utasításokat nem kérdőjelezte meg. Erre azonban nem is nagyon lenne terük: a hírügynökségnek ugyanis 2015 óta nincs meg a szervezeti önállósága. Ekkor olvasztották egybe a köztévét, a közrádiót és az MTI-t, és az egyesülésből létrejött a hivatalosan a közszolgálati médiaszolgáltatónak számító Duna Médiaszolgáltató Zrt. (DMSZ). Ez a cég a médiatörvény szerint egy közalapítványé, amelynek célja a „közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme”, amelyet a törvény „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltételének” nevez.
A pénz és a műsorgyártás azonban nem a DMSZ-nél összpontosul, hanem egy másik szervezetnél, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA), amelytől a DMSZ csak megrendeli a munkát. Az MTVA idei költségvetése minden korábbinál több, 130 milliárd forint, szemben a DMSZ 1,8 milliárdos költségvetésével. Az MTVA-hoz tartozik az összes közszolgálati tévécsatorna, a rádiók, és az egykor önálló MTI is a legtöbb dolgozójával együtt; a szervezet vagyonkezelőként is eljár, övé a közmédia teljes ingatlanvagyona és a műsorgyártás, innen kapják a fizetésüket is az alkalmazottak.
Az MTVA működését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli, melynek vezetőjét az országgyűlés választja meg – kilenc évre. Az NMHH eddigi elnöke, Karas Mónika éppen néhány hónapja mondott le, mert „új kihívásokat keresett”, így utódját még a választások előtt ki tudta jelölni a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP. Ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora lett. Mindkét vezetőt egyedül a kormánypárti képviselők szavazataival választották meg, az ellenzék nem támogatta őket. | Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek | A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/03/04/kiszivargott-iratok-mutatjak-hogyan-diktalnak-orbanek-mti-hirugynokseg | 2022-03-04 09:36:00 | true | null | null | Telex |
Húsz éven át, egészen 2017-ig vezette azt a magyar–angol két tanítási nyelvű iskolát a most már nyugdíjas korú pedagógus, aki most hétrendbeli „kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette” miatt áll a bíróság előtt. Az igazgató az utolsó tanítási évében több külföldi szülőtől is nagyobb összeget, alkalmanként 3-4 ezer eurót kért el azért, hogy felvegye a gyereküket.
„A szülőknek nem volt tudomása arról, hogy az oktatás ingyenes és a felvételhez kötelezően előírt szintfelmérőket kell a diákoknak teljesíteniük. A pénzt annak tudatában adták oda a vádlottnak, hogy az a gyermekeik két tanítási nyelvű osztályban való képzésének díja” – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében. | Saját zsebbe kért pénzt az iskolaigazgató a gyerekek felvételéért, örökre eltiltották a tanítástól | A szülőket megtévesztve, saját zsebbe kért pénzt egy budapesti kéttannyelvű általános iskola és gimnázium igazgatója, hogy felvegye a gyerekeket az intézménybe. Az intézményvezető alkalmanként 3-4 ezer eurót kért a külföldi állampolgárságú szülőktől, akik azt hitték, ez a képzési díj, pedig valójában ingyenes állami képzésről volt szó. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre, pénzbírságra és vagyonelkobzásra ítélte a volt igazgatót, akit örökre eltiltottak az oktatástól. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/18/sajat-zsebbe-kert-penzt-az-iskolaigazgato-a-gyerekek-felveteleert-orokre-eltiltottak-a-tanitastol | 2022-02-18 09:56:00 | true | null | null | Telex |
A Budapest XII. kerületében, a Mátyás király úton lévő villaépületet 2015-ben vette meg közpénzből, 1,3 milliárd forintért az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítvány. Az volt az elképzelés, hogy ott képzési és kutatási központot, „a geostratégia és a geopolitika hazai központját” hozzák létre. Az ingatlant azonban Hadházy állítása szerint a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám használja. Az országgyűlési képviselő, akit Márki-Zay Péter „korrupcióellenes miniszternek” kért fel, azt állítja, hogy Matolcsy Ádám érdekeltségét új feleségének közösségimédia-fotói buktatták le: „újra otthon” képaláírású fotója egy olyan szobában készült, amely jellegzetes, egyedi ablakai alapján kívülről is beazonosítható, és az épület nem más, mint ez a svábhegyi villa.
Az RTL Híradója megkérdezte Matolcsyt, hogy valóban ő lakik-e az ingatlanban, aki azt elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is, „mert a villa tulajdonosa akár néhány hónapra vagy rendezvényekre is bérbe adja az ingatlant”. Matolcsy ugyanakkor elmondta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban.
A villa most egy magántőkealapé, így nem lehet tudni, hogy ki a tényleges tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el az RTL Klubnak, mennyiért adták el. Az adásvétel mindenesetre már 2019-ben megtörtént. Erről az Optima Befektetési Zrt., a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelője a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy 2019-ben a piaci értékének megfelelő áron értékesítette az épületet, melynek további sorsáról semmilyen információjuk nincs. Az Optima egyúttal „visszautasít minden olyan híresztelést, ami a jelenlegi és korábbi vagyonállományának gazdálkodásával kapcsolatban rosszindulatú csúsztatásokat tartalmaznak”, és felszólították Hadházy Ákost, hogy „még a kampány időszakában is tartózkodjon attól, hogy az Optima Befektetési Zrt. befektetési tevékenységét pártpolitikai csatározások eszközévé tegye”. | Matolcsy Ádám lakott a svábhegyi villában, amit az MNB alapítványa kutatási központnak vett meg, majd eladott | Az MNB-elnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám lakik abban a már hét éve is 1,3 milliárd forintot érő svábhegyi ingatlanban, amit a nemzeti bank alapítványa vásárolt meg, hogy ott képzési és kutatási központot hozzanak létre – állította egy szerdán megjelent Facebook-posztjában Hadházy Ákos független ellenzéki országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/17/matolcsy-adam-lakott-abban-a-svabhegyi-villaban-amit-az-mnb-alapitvanya-kutatasi-kozpontnak-vett-meg | 2022-02-17 09:59:00 | true | null | null | Telex |
Mivel Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária már jelezte, hogy Ukrajna orosz lerohanása miatt kilépnek a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), ezért Oroszországon kívül uniós országként már csak Magyarország, valamint EU-n kívüliként Szerbia, Kuba, Mongólia és Vietnám maradt tagja az ellenzék által "Putyin KGB-s kémbankjaként" emlegetett pénzintézetnek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón az üggyel kapcsolatban annyit mondott: "ez egy működő bank, ami hiteleket adott magyarországi fejlesztésekre is, a magyar érdek az, hogy ezek a fejlesztések folytatódjanak". Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár szerint pedig minden alap nélkül vádolják oroszbarátsággal az Orbán-kormányt.
Ugyan Gulyás Gergely szerényen nem árulta el, hogy pontosan milyen magyarországi fejlesztésekre adott hitelt az NBB, ez szerencsére pontosan tudható. A legnagyobb hitelt a rezsiharc egyik legfontosabb állami cége, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vette fel még 2020 őszén. Ennek pontos összege: 100 millió euró, vagyis mintegy 36 milliárd forint. A 15 éves futamidejű óriáshitel célja pedig a magyar energiaellátási hálózat nagyszabású korszerűsítése.
"Az a tény, hogy az MVM Csoport 5 NBB részvényes energiapiacán végzi tevékenységét, fontos hosszú távú integrációs hatást kölcsönöz ennek a tranzakciónak, ami az NBB befektetési politikájának egyik prioritása" - fogalmazott Georgij Potapov, az NBB igazgatótanácsának hitelezésért és befektetésért felelős alelnöke 2020-ban a megállapodással kapcsolatban.
Egy másik nagy hitelezés pedig a Balatonhoz köthető. Mi írtuk meg, hogy az orosz nemzetközi bank mellett az Orbán-kormány is vissza nem térítendő állami milliárdokkal támogatta a szántódi Balaland projektet (szálloda és kalandpark), amelynek tulajdonosa eredetileg Szepesi Richárd ismert idegenforgalmi NER-vállalkozó volt, de 2020 nyara óta a beruházás Jellinek Dániel ingatlanguru érdekeltsége.
Az NBB amúgy a törvények felett áll: a fideszes kétharmad 2019-ben szavazta meg a bank magyarországi jogállásáról szóló törvényt. Ennek lényege, hogy a magyar hatóságok be sem léphetnek a bank ingatlanjaiba. | A rezsiharcos MVM kapta a legnagyobb hitelt Putyin nemzetközi bankjától | Mivel Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária már jelezte, hogy Ukrajna orosz lerohanása miatt kilépnek a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), ezért Oroszországon kívül uniós országként már csak Magyarország, valamint EU-n kívüliként Szerbia, Kuba, Mongólia és Vietnam maradt tagja az ellenzék által "Putyin KGB-s kémbankjaként" emlegetett pénzintézetnek. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/04/a-rezsiharcos-mvm-kapta-a-legnagyobb-hitelt-putyin-nemzetkozi-bankjatol | 2022-03-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vadai Ágnes és Márki-Zay Péter tartott sajtótájékoztatót Hódmezővásárhelyen az ellenzék közös honvédelmi programjáról, elképzeléseiről. Márki-Zay szerint most különösen fontos, milyen irányba mennek Magyarország hadügyei, amikor rossz esetben küszöböm állhat egy fegyveres konfliktus is Ukrajna és Oroszország között.
„Amelyben egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy Putyin az agresszor. Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett”
– fogalmazott, és hozzátette, hogy „végtelenül fölháborítónak tartjuk, hogy Orbán Viktor nem utasította vissza Putyin elnöknek azt a felvetését, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie a NATO-ból”. Az ellenzék ezzel szemben az Európai Unióban, az egységben és a NATO-ban látja Magyarország jövőjét, mondta. Majd újra elmondta, hogy az önálló határőrség visszaállításáról döntenének a kormányon, illetve a kibertámadások elleni védelem egyre fontosabb, ami fontos területe lesz a honvédelemnek.
Vadai Ágnes arról beszélt, a közös európai hadsereg gondolatát támogatja az ellenzék, de nem csak az európai hadseregek együttműködését, hanem az európai titkosszolgálatok együttműködését is szeretnék.
Vadai szerint 2010 és 2018 között magára hagyta a hadsereget, és sokszor csak annyi pénzt biztosított, ami épp elegendő volt a túlélésre. Aztán '18 után látványos költekezésbe kezdtek, de titkosan, sokszor a kormánypárti képviselők sem tudták, hogy a kormány milyen közbeszerzések alóli mentesítéseket kért a kormány. Tavaly ősszel hoztak nyilvánosságra egy adatot: 12 ezer milliárdot költöttek haditechnikai beszerzésekre, ami most már 18-20 ezer milliárd lehet, mondta. Vadai szerint támogatható a modernizálás, de a titkos, nem a haza érdekét szolgáló beszerzéseket nem támogatják. Választási győzelem esetén az összes beszerzést átvizsgálnák.
Vadai szerint a NER a honvédségbe, a honvédelmi tárcába is betette a lábát, szerinte a jelenlegi miniszter már nem ura a minisztériumának, üzleti körök intézik a beszerzéseket. Vadai arról is beszélt, hogy az ellenzék nemet mond a militarizált államra. Azt gondolják, a védelem, az országra való vigyázás az együttes ügyünk, de semmiképp nem támogatják, hogy az állampolgárokat elriasztó és fölösleges militarizáció menjen végbe úgy, hogy ráadásul nemzetbiztonsági szempontból megkérdőjelezhető cégek kerüljenek a tárca környékére.
A DK-s politikus arról is beszélt, hogy nők és férfiak is ki voltak téve szexuális zaklatásoknak, támadásoknak a magyar honvédségben, de sajnos a miniszter, a honvédségi vezetők a szőnyeg alá söpörték, nem akartak ezzel foglalkozni. Márki-Zay szerint a hadügyi szakterület jó kezekben van Vadainál.
A sajtótájékoztatóra a Fidesz is reagált. Szerintük a baloldal valódi programja Magyarország biztonságának és védelmének feladása. „A baloldal kormányzása alatt leépítette a honvédséget, most is első dolga lenne a rendőrök és katonák visszahívása a határvédelemről” – írják, illetve hogy „a baloldal bevándorlóországot csinálna hazánkból, mindenhol ezt teszi, ahol hatalomra jut.” Hozzáteszik: Gyurcsány, határkerítés lebontása, kötelező migránskvóta, Brüsszel, Soros-hálózat, illegális migráció, bevándorlóország. | Vadai: A honvédelmi miniszter már nem ura a minisztériumának, NER-es üzleti körök intézik a beszerzéseket | Vadai szerint (a kormány) 2010 és 2018 között magára hagyta a hadsereget, és sokszor csak annyi pénzt biztosított, ami épp elegendő volt a túlélésre. Aztán '18 után látványos költekezésbe kezdtek, de titkosan, sokszor a kormánypárti képviselők sem tudták, hogy a kormány milyen közbeszerzések alóli mentesítéseket kért a kormány. Tavaly ősszel hoztak nyilvánosságra egy adatot: 12 ezer milliárdot költöttek haditechnikai beszerzésekre, ami most már 18-20 ezer milliárd lehet, mondta. Vadai szerint támogatható a modernizálás, de a titkos, nem a haza érdekét szolgáló beszerzéseket nem támogatják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/14/marki-zay-peter-vadai-agnes-honvedelem-ellenzek | 2022-02-14 10:04:00 | true | null | null | Telex |
Milyen egy kamu kamubeteg? Olyan rendőr, aki magát olyan egészséges embernek adja ki, aki egy betegségéről szeretne igazolást kérni. Vagyis kamuból azt mondja magáról, hogy ő egy kamubeteg. Bonyolult? Nem lesz az, ha megismerjük a sztorit.
De előtte magáról a bűnbehozós, beépülős intézményről. Az ügyészségen van egy fogalom, a megbízhatósági vizsgálat, amely a korrupciós bűncselekmények megelőzésének és felderítésének egyik eszköze.
Ilyen vizsgálatokat a rendőrség egyik szerve, a Nemzeti Védelmi Szolgálat folytathat le úgy, hogy a törvényben meghatározott személyi kört ellenőrzi, gyakorlatilag kísértésbe hozza. Van, aki ellenáll, mint a Bibliában Jézus, aki az ördög mindhárom kísértésére nemet mondott (pedig az egyik az egész világ volt), van, aki már pár százezer forintnál elbukik.
A Bibliától visszatérve a Nemzeti Védelmi Szakszolgálathoz, a rendőrök korábban csak a rendvédelmi szervek hivatásos tagjait ellenőrizték, de ma ez a lehetőség már kiterjed a kormányzati irányítás alatt álló közszférában dolgozók csaknem teljes körére. Az ellenőrzés lehetősége – a hálapénz elleni fellépés részeként – idén január 1-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra is vonatkozik.
Mit csinál egy rejtett nyomozó?
Hogy kell ezt elképzelni? Egy igazán profi kamubeteg például kiveteti a fél veséjét, majd lábadozás közben átnyújt egy borítékot, és ha ezt az orvos elfogadja, akkor a másik zsebéből előkap egy bilincset? Nem valószínű, ez túl nagy ár lenne. Ráadásul ha egy ilyen kamueljárásról hallanánk, az talán megütközést keltene, mert bár a társadalom, sőt orvos és beteg is egyaránt utálta a paraszolvenciát (az például jó jel, hogy most gondolkodnom kellett ezen a kifejezésen), de ennél a sztorinál tényleg a „hála” dominált (attól persze még üldözendő), de a most következő eset nettó korrupció lesz.
Történt ugyanis, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatot folytatott egy fővárosi kórház szakgondozójában dolgozó – önálló intézkedésre jogosult – pszichiáter főorvossal, a későbbi vádlottal szemben.
A megbízhatósági vizsgálat során a szolgálat munkatársa, a „fedett” tárgyalótiszt előzetes időpontkérés alapján 2021. szeptember 17-én megjelent a főorvos rendelésén. A tárgyalótiszt előadta, hogy egy ismerőse ajánlására kereste fel az orvost, mert börtönbüntetése letöltése végett 2021 novemberében a büntetés-végrehajtási intézetbe kell bevonulnia. Üzleti ügyei intézése miatt azonban a büntetés letöltése alól fél év halasztásra van szüksége, és ennek elintézéséhez az orvos segítségét kérte.
Nem beteg, de van az a pénz
Azt is közölte az orvossal, hogy egészségügyi problémája, illetve tényleges indoka a halasztásra nincs, és az orvos segítségnyújtásáért hálás lenne. A főorvos elfogadta az ajánlatot, és közölte a tárgyalótiszttel, hogy az egészségügyi nyilvántartásban kórelőzmény-kutatást végez. A tárgyalótiszt ekkor azt mondta, hogy nem magyar állampolgár, korábban nem kezelték, és magyar tajszámmal sem rendelkezik még, azt várhatóan a következő héten kapja meg, az orvos erre a kórelőzmény-kutatást félbehagyta.
Az orvos a tajszám és a kórelőzmény hiányában azt a megoldást ajánlotta, hogy a magánrendelésén keresse fel őt a ,,beteg”, ahol visszamenőlegesen rögzít kettő-három hónappal korábbi, valótlan kórtörténetet, majd november elején ez alapján kiállít olyan, valótlan tartalmú igazolást, amely szerint a tárgyalótiszt négy-öt hónapja kezelésen vesz részt.
A szolgálat munkatársa ezt követően elővett egy zárt borítékot, amelyben 300 ezer forint volt, és azt a főorvos felé nyújtva, a vádlott asztalára helyezve megköszönte a segítséget. A vádlott a jogtalan előny ígéretét elfogadva a zárt borítékban elhelyezett pénz helyben történő átvételét azzal hárította el, hogy azt a tárgyalótiszt ne ott helyben, hanem a magánrendelésén adja át. A lefolytatott megbízhatósági vizsgálat alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, amely a nyomozást lefolytatta.
Börtön vagy beismerés
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt az orvos ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Az ügyészség indítványozza, hogy a bíróság ítélje a vádlottat börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el az orvosi foglalkozástól. A börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére az ügyészség csak akkor lát lehetőséget, ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri.
A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet, hogy a vesztegetés megvalósulásához a büntető törvénykönyv szerint nem kell megtörténnie a tényleges pénzátadásnak, elegendő, ha – az egyéb feltételek megvalósulása esetén – a jogtalan előnyt kérik vagy ígérik, illetve az ígéretet elfogadják. | Kamu volt a kamubeteg, de leleplezett egy korrupt orvost | A Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa ezt követően elővett egy zárt borítékot, amelyben 300 ezer forint volt, és azt a főorvos felé nyújtva, a vádlott asztalára helyezve megköszönte a segítséget. A vádlott a jogtalan előny ígéretét elfogadva a zárt borítékban elhelyezett pénz helyben történő átvételét azzal hárította el, hogy azt a tárgyalótiszt ne ott helyben, hanem a magánrendelésén adja át. A lefolytatott megbízhatósági vizsgálat alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, amely a nyomozást lefolytatta. A Fővárosi Főügyészség vádat emelt az orvos ellen önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/11/kamu-volt-a-kamubeteg-de-leleplezett-egy-korrupt-orvost | 2022-02-11 10:26:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Bizottság megállapította: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait.
A rendelet vonatkozó, 21. cikke értelmében a testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csakis bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket jogos érdekeik védelmére.
A tervezett felvásárlás nagyobb ügylet részét képezi, amelyet uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján az Európai Bizottság tavaly augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Az ügylet arra irányul, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait.
Emlékezetes, hogy a magyar kormány tiltó döntést hozott az Aegon csoport magyar leányvállalatainak felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.
Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy „nemzeti bajnokot”. Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és a Vienna Insurance Group az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.
Az Európai Bizottság viszont már október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntés miatt, majd január 20-án tájékoztatta Magyarországot előzetes következtetéséről. Az uniós bizottság szerint kételyeket vet fel, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A testület tisztázni kívánja, hogy VIG által az Aegon magyar érdekeltségeinek megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve. Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatálybalépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvétele jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét.
A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. | Kötelezettségszegési eljárást kockáztat a kormány az Aegon-felvásárlás tilalma miatt | Az Európai Bizottság megállapította: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220221_kotelezettsegszegesi_ejaras_magyar_kormany_aegon_vig | 2022-02-21 17:14:00 | true | null | null | HVG |
Polt Péter legfőbb ügyész a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Tóth Csaba országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával – a XIV. kerület jelenlegi polgármesterével, aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
Tóth Csaba cselekménye
vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti.
Tóth Csabával szemben akkor tudnak büntetőeljárást folytatni, ha az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát.
Az ügyészség szerdán gyanúsította meg Horváth Csaba jelenlegi zuglói polgármestert, miután házkutatást tartottak nála és a polgármesteri hivatalban is. Az ügyészségi közlemény akkor nem nevezte meg a másik érintettet, úgy fogalmaztak,
Horváth és egy volt helyi politikus követte el a gyanú szerinti bűncselekményt.
Horváth Csaba meggyanúsítása után kerestük Tóth Csabát is, de nem hívott minket vissza. Horváth Csaba szerdán visszautasította a vádakat. | Korrupció gyanúja miatt Tóth Csaba szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését kéri az ügyészség | Az ügyészség szerint Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselő Horváth Csabával egy parkolási társaságtól kért pénzt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220225_Korrupcio_gyanuja_miatt_Toth_Csaba_szocialista_politikus_mentelmi_joganak_felfuggeszteset_keri_az_ugyeszseg | 2022-02-25 12:25:00 | true | null | null | HVG |
Korrupcióval gyanúsítja Horváth Csaba zuglói polgármestert a Központi Nyomozó Főügyészség
Az ügyészség szerint megalapozott a gyanú, hogy Horváth egy társával a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy céget, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
Korrupciós bűncselekmények miatt gyanúsított a zuglói polgármester és egy volt helyi politikus – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán. Az ügyészség azt közölte, hogy befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja.
A nyomozó főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közreműködésével kedden több helyszínen – köztük a zuglói önkormányzat épületében – házkutatásokat és lefoglalásokat végzett, majd gyanúsítottként hallgatta ki a zuglói polgármestert és egy volt helyi politikust.
Az ügyészség szerint megalapozott gyanú, hogy 2016-ban a jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
Mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. Az ügyészség szerint a gyanúsított legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt.
Horváth Csaba és az ügyvédje is alaptalannak tartja a gyanúsítást – tudta meg a hvg.hu a zuglói MSZP-s polgármester ügyvédjétől. Papp Gábor elmondta azt is: Horváth nem tett vallomást, panasszal élt a gyanúsítás ellen, szabadlábon védekezik.
Szerda délelőtt közölte Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Facebookon, hogy házkutatást tart a polgármesteri hivatalban az ügyészség, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, és az ő otthonában.
Tiszta a lelkiismerete
Horváth Csaba szerda délután közleményt adott ki, melyben azt írta, a gyanúsítással szemben panasszal élt.
„A rám felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta. Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Ezt támasztja alá az is, hogy két nap múlva, az ellenzék közös listáján való szereplésem miatt már nem tehették volna meg, ezért volt így időzítve” – tette hozzá.
„Két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma én és holnap pedig bárki, aki nem kívánja ezt a rezsimet hatalomban tartani” – írta. Végül hozzátette, hogy a következő hetekben további támadások várhatók.
Hadházy Ákos, a körzet ellenzéki képviselőjelöltje szerda délután azt mondta a hvg.hu-nak, ha bebizonyosodik, hogy Horváth Csaba polgármester részt vett ebben, annak gyors politikai következményei kell hogy legyenek. A zuglói körzetben az áprilisi választáson egyéni képviselőjelöltként induló – és kormányváltás esetén a korrupcióellenes tárca nélküli miniszteri posztra felkért – politikus emlékeztetett: többször elmondta korábban, hogy a zuglói parkolási botránynál korrupció volt, és ennek politikai következményei kell legyenek, szerinte ez az ellenzék elemi érdeke.
Hozzátette: a zuglói parkolási ügy csak egy mellékszála annak a sokkal nagyobb volumenű nyomozásnak, ami „egy, a kormány legfelsőbb köreihez vezető adócsaló hálózatról szól”. Hadházy azt is mondta, azt várja a nyomozó hatóságoktól, hogy „ne csak sejtessenek”, hanem hozzák nyilvánosságra az ügy részleteit. Kérdésünkre Hadházy nem tudta egyelőre beazonosítani az ügyészség által másik gyanúsítottként emlegetett, a gyanú szerint kenőpénzeket átvevő „volt politikus”.
A Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél házkutatást tartott nyomozók a parkolás-ellenőrzési tevékenységgel összefüggő dokumentumokat keresték, és ezek másolatát át is adtuk nekik a vonatkozó 2017-2019-es évekből, amikor a céggel szerződése volt az önkormányzatnak – mondta a hvg.hu-nak a Zuglói Közbiztonsági Kft. ügyvezetője, Kovács-Csincsák László, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy őt sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki az ügyben.
A budapesti Fidesz azt írta az ügyről a közleményében, hogy „Karácsony Gergely még a 2019-es önkormányzati választások előtt azt mondta Horváth Csabáról, hogy szerinte neki legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ebben is tévedett?”
Zuglóban 2017-től alakítottak ki fizetős parkolási rendszert, amiről később kiderült, ráfizetéses. A rendszer 2017-ben 490 milliós deficitet produkált, 2018-ban pedig 250 milliót. A parkolásra kiírt tenderen nyertes konzorcium egyik tagja, a C-Ware alapítója 2008-ban Kupper András fideszes politikus azonos nevű nagybátyja volt, a másik cég a francia Parkeon SAS, a harmadik pedig a SIS Parking Kft. volt. Utóbbinak korábban a végső tulajdonosai Szellem Zoltán és Várszegi Zsolt voltak. Szellem a 90-es évek Fideszének gazdasági hátországának tagja volt, a SIS Parking pedig egyre-másra nyerte el a parkolási tendereket a fideszes vezetésű fővárosi kerületekben 2016-tól.
A BKV 2019 elején írt ki közbeszerzést „informatikai és üzemeltetési feladatok” elvégzésére, a közbeszerzésre pedig csak egy ajánlat érkezett, a SYS IT Services Kft. öt évre, 19 milliárd forintért vállalta el a munkát. Hadházy decemberben mutatott rá, hogy a cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez a SIS Parking Kft. köthető.
A BKV-s tender ügyében Polt Péter decemberben úgy nyilatkozott, hogy a NAV „jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás” gyanúja miatt nyomoz. A közlés szerint gyanúsítás is történt. Az ügyet a HVG tárta fel részletesen: eszerint a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, aminek leleplezéséről július elején számolt be a NAV.
Hadházy Ákos szerda reggel arról posztolt, hallott olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy a zuglói házkutatások be fognak következni, „mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”.
Az ügyben Karácsony Gergely főpolgármestert, volt zuglói polgármestert az InfoRádió a Fővárosi Közgyűlés ülése után elérte. Azt mondta, az ülés ideje alatt hallotta a híreket, még tájékozódnia kell az ügyben, beszélni fog Horváth Csabával is.
Azt viszont elmondta, hogy szerinte különböző cégcsoportok összemosódnak a nyilvánosságban. A BKV informatikai közbeszerzését elnyerte egy cég még a Tarlós István-féle városvezetés idején, amelyet megvádoltak, gyakorlatilag fiktív számlázás gyanújába kerültek, és itt vannak személyi átfedések is. Azt mondta, ebben az ügyben elrendelt egy felügyelőbizottsági vizsgálatot.
„Abból a cégből pedig, amelyik megnyerte a közbeszerzést és amelyet a számlamaffia-üzemeltetésével megvádolták, kivált egy másik cég, amely alvállalkozók nélkül, transzparens módon végzi el a feladatait. Ez fontos az informatikai rendszer stabilitása szempontjából, hogy ne maradjunk alvállalkozó nélkül. Várom a felügyelőbizottság elemzését arra vonatkozóan, hogy volt-e bármilyen érdeksérelem, ami akár a közbeszerzési előkészítésénél vagy azóta teljesítési igazolások kapcsán bármilyen gyanút fölvet” – mondta az InfoRádiónak a főpolgármester. | Korrupcióval gyanúsítja Horváth Csaba zuglói polgármestert a Központi Nyomozó Főügyészség | Az ügyészség szerint megalapozott a gyanú, hogy Horváth egy társával a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy céget, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220223_korrupcio_horvath_csaba_kozponti_nyomozo_fougyeszseg | 2022-02-23 14:19:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt jelenleg több helyszínen, köztük a zuglói önkormányzat épületében összehangolt eljárási cselekményeket folytat – közölte az ügyészség szerda délelőtt a hvg.hu megkeresésére. A Központi Nyomozó Főügyészség azt is közölte, hogy az eljárásról egyelőre több adat nem közölhető a nyomozás eredményessége érdekében, ugyanakkor azt ígérték, hogy közleményt fognak kiadni az ügyről.
Szerda délelőtt közölte Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Facebookon, hogy házkutatást tart a polgármesteri hivatalban az ügyészség, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, és az ő otthonában.
Hadházy Ákos, a körzet ellenzéki képviselőjelöltje a Facebookon azt írta: hallott olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, „mivel a SYS IT Services Kft.-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”. Az önkormányzat egyelőre nem árulta el, hogy milyen ügyben tartanak házkutatást, a hvg.hu-nak a kerület sajtóreferense megerősítette a házkutatás tényét, egyelőre ők is próbálják kideríteni, mi áll a háttérben.
A SYS IT Services az a cég, amellyel még Tarlós István főpolgármestersége alatt kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszereinek üzemeltetésére, 2021-ben pedig a csoporthoz köthető személyek ellen a NAV költségvetési csalás miatt indított nyomozást. Az ugyanakkor még nem tiszta, hogy miért pont Zuglóba szálltak ki a hatóságok. | Korrupciós ügy miatt szállt ki az ügyészség Zuglóba | Szerda reggel szállt ki az ügyészség három helyszínre Zuglóba, a polgármesteri hivatal mellett Horváth Csaba otthonában is házkutatást tartanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220223_korrupcios_ugy_ugyeszseg_zuglo | 2022-02-23 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak. | A kormány áldásával mégis építhet 300 lakást Angyalföldön az orosz milliárdos | Az iDOM Házépítő Kft. tulajdonosai, köztük Ruszlan Rahimkulov a Városháza-ügyben is felbukkantak, őket hozták össze Bajnai Gordon volt kormányfővel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202208_idom_hazepito_indul_rahimkulov_ujabbprojektje | 2022-02-25 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Elmarasztalta a fideszes Becsó Zsoltot a Nógrád megyei választási bizottság, miután egy magánszemély panasszal élt náluk a fideszes képviselő egyik Facebook-posztja miatt, derül ki a bizottság március 4-én hozott határozatából.
Becsó február végén oldalára tette ki a felújított salgótarjáni Kisboldogasszony főplébániatemplom fotóját, és a választási bizottsághoz forduló személy azt kifogásolta, hogy ezzel a fideszes politikus a kormányzati támogatást úgy tűntette fel, mintha az neki, illetve a Fidesz-KDNP-nek köszönhetnék a választópolgárok.
A választási bizottság indoklásában úgy találta, hogy Becsó Zsolt megsértette a választási eljárásról szóló törvény több alapelvét, ezért a további jogsértésektől eltiltotta, ezt a posztot pedig el kell távolítania. Az ítélet nem jogerős. | Becsó Zsoltnak le kell vennie a Facebook-posztot, melyben egy kormányzati templomfelújítással kampányolt | Elmarasztalta a fideszes Becsó Zsoltot a Nógrád megyei választási bizottság, miután egy magánszemély panasszal élt náluk a fideszes képviselő egyik Facebook-posztja miatt, derül ki a bizottság március 4-én hozott határozatából. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/05/becso-zsoltnak-le-kell-vennie-a-facebook-posztot-melyben-egy-kormanyzati-templomfelujitassal-kampanyolt | 2022-03-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte. | A felszámolói piacot is kiszervezte magának a NER-elit | Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202207__felszamoloi_per__elonyben_aner__megszerzett_vagyonok__lejt_a_palyazat | 2022-02-22 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar kormány megvásárolta a Trafalgar tér szomszédságában levő hétemeletes épületet, amely a Londoni Magyar Ház lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon. A bejelentésből kiderült, hogy az épületben hétvégi magyar iskola, színházterem is lesz, továbbá kiállításokat, előadásokat is tartanak a helyi magyarság részére.
Az viszont nem derült ki, hogy mennyi pénzébe került mindez a magyar adófizetőknek, és hogy kitől, milyen konstrukcióban vásárolta a magyar kormány a hétemeletes házat.
Megkérdeztük a konkrétumokról a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, kaptunk is választ, amiből továbbra sem derül ki semmi konkrétum.
„A londoni és London környéki magyar közösséget, valamint minden, a magyar kultúra és a magyarság iránt érdeklődőt kiszolgáló magyar kulturális intézet 22 év múltán kinőtte eddigi helyét. A két ország több mint 100 évre visszanyúló és folyamatosan mélyülő diplomáciai és kulturális köteléke indokolta, hogy Magyarország ne egy kiszolgáltatott helyzetet eredményező és gazdasági szempontból sem előnyös bérleti konstrukcióval, hanem egy értéktálló befektetéssel gazdagítsa a magyar emberek közösségét.
A London központjában lévő Trafalgar térhez közel eső épület elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a következő hónapokban végzett felújítás után a Magyar Ház ne csak a brit fővárosban élők, de a szigetország illetve a világ bármely pontjáról érkező, a magyarság iránt érdeklődők rendelkezésére állhasson” – írták.
Nem vitatjuk, hogy a második legnagyobb magyar városként is emlegetett Londonban (200-220 ezer magyar él a becslések szerint az angol fővárosban) szükség lehet egy ilyen épületre, de mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyibe került az ingatlan, ki volt az eladó, kitől vásárolták meg, mekkora és hol helyezkedik el pontosan, illetve hogy mennyibe fog kerülni a felújítás és mikor nyit a Londoni Magyar Ház.
Ha valaki ki tudja olvasni a minisztérium válaszából mindezeket, kérjük írja meg. Illetve, ha kapunk konkrét válaszokat a minisztériumtól a kérdéseinkre, azt rögtön közzétesszük.
update: Egy olvasónk talált egy néhány évvel ezelőtti hivatalos és nyilvános tájékoztató a házról, ami szerint az ingatlan irányára akkor 25 millió font (több mint 10 milliárd forint) volt. | Nem kaptunk választ, mennyibe került a most megvásárolt londoni Magyar Ház | Vett a kormány egy nagy házat London központjában, de nem árulják el, mennyiért. Néhány éve a piaci ára az épületnek 10 milliárd forint körül volt. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220220_Nem_kaptunk_valaszt_mennyibe_kerult_a_most_megvasarolt_londoni_Magyar_Haz | 2022-02-20 17:59:00 | true | null | null | HVG |
A tavaly augusztusi bejelentésnek megfelelően a 4iG Nyrt. többségi tulajdont szerez az Antenna Hungária Zrt.-ben – közölte a 4iG kedd este. A tranzakció végrehajtásának zárásáról megállapodást írt alá Mager Andrea, az állami távközlési vállalat tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszter és Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
Kedd délután egy kormányrendelet is megjelent a tranzakcióról, abban az volt olvasható, hogy a 4iG tulajdonszerzése a műsorszóró cégben „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás”. Ez többek között azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet, a folyamatot esetleges versenytárs nem támadhatja meg.
Az egyre növekvő 4iG, amelynek fő tulajdonosa Mészáros Lőrinc korábbi üzlettársa, Jászai Gellért, már korábban bejelentette vételi szándékát az Antenna Hungária többségére, bár február elején az ügy elakadni látszott. Igaz, akkor is azt közölték: „a jogi kérdések tisztázása csupán az ügylet időbeli hatályának csúszását eredményezheti”.
A keddi közlemény szerint a 4iG tőkeemelést hajt végre az Antenna Hungáriában oly módon, hogy első lépésben apportálja a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-ben, valamint leányvállalataiban (Invitel Zrt., DIGI Infrastruktúra Zrt., i-TV Zrt.), az Invitech ICT Kft.-ben, továbbá a montenegrói mobilszolgáltatóban, a Telenor Montenegróban lévő 100 százalékos részesedéseit az állami társaságba.
Azt írták, hogy a jelenlegi tőkeemelés értéke eléri a 402 milliárd forintot, az apportálási és részvényjegyzési szerződés további lehetőséget biztosít a 4iG számára, hogy a távközlési holding profiljának megfelelő társaságok további apportjával maximum 80 százalékra növelje tulajdonát az Antenna Hungária Zrt.-ben. A jelenlegi tranzakció eredményeként a vállalatcsoportban a magyar állam részesedése 28,4 százalék lesz, míg a 4iG Nyrt. 71,6 százalékos többségi irányító tulajdont szerez.
Mager Andrea azt mondta az ügyletről: „ezzel a megállapodással, az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalat jön létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül.” | Már alá is írták az Antenna Hungária felvásárlásáról a szerződést | Kedd délután kijött egy kormányrendelet a tranzakcióról, este már közölte is a 4iG, hogy aláírták a kontraktust. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220222_Antenna_Hungaria_felvasarlas_szerzodes | 2022-02-22 21:12:00 | true | null | null | HVG |
20 évre szóló stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött a CIG Pannónia Csoport a Magyar Bankholdinghoz tartozó bankokkal, az MKB Bank Nyrt.-vel, a Takarékbank Zrt.-vel és a Budapest Bank Zrt.-vel, ezzel Magyarország legnagyobb biztosításértékesítési hálózata jött létre – derült ki a biztosító közleményéből.
Az együttműködés értelmében a három bank összesen 2,2 millió ügyfelet ellátó fiókjaiban is elérhetővé válnak a CIG biztosítási termékei, így az általuk kínált nyugdíj-, baleseti- és életbiztosítás, valamint egészségbiztosítás, hitelfedezeti- és lakásbiztosítás.
Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója „jelentős szakmai mérföldkőnek” nevezte a megállapodást, amivel közel került a cég stratégiai célja, hogy „a létrejövő szuperbank direktbiztosítójaként a magyar biztosítási piac stabil, meghatározó biztosítójává” váljanak, ami „befektetőinknek, tulajdonosainknak a hosszú távon kiszámítható árbevétel és osztalékpolitika alapjait teremti meg”. | Beteszi a lábát a CIG Pannónia a bankholdingos bankok fiókjaiba | Stratégiai megállapodást kötöttek egymással a CIG Pannónia Csoport és a Magyar Bankholding bankjai. A biztosító szolgáltatásai az összes érintett bank fiókjaiban elérhetők lesznek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220222_cig_pannonia_magyar_bankbolding_strategiai_megallapodas | 2022-02-22 16:40:00 | true | null | null | HVG |
Péntek este hirdette ki a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) a fellebbezések eredményeit. Mint azt megírtuk, a február 25-i határidő után a 6-os oevk egyéni jelölti ügyeiben eljáró, Józsefvárosban székelő országos egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) kirostált az ajánlások különböző szabálytalanságai miatt három jelöltet, így a kilencből végül hat maradt. Ezek ellen a döntések ellen lehetett fellebbezni. A FVB az összes fővárosi fellebbezést megtárgyalta, és messze a 6-os oevk-ban volt a legtöbb: itt öt fellebbezés volt.
A közvéleményt leginkább a halottak „ajánlásai” háborítják fel, amikor valakik visszaélnek elhunytak adataival, az OEVB több ilyen eset miatt is feljelentést tett.
De végül ezek miatt egy fellebbezésnek sem kellett döntenie, ezek az ügyek nem kizáró okok a jelöltségnél. Haga Béla, a Normális Élet Pártja jelöltje 13 elhunyt ajánlóval rendelkezik, mégis ott lesz az egyéni képviselőjelöltek szavazólapján.
Elszúrt fellebbezés
Vegyük sorban a fellebbezéseket: A Mi Pártunk (IMA) Boros György jelölti elutasítását támadta meg. A kizáró ok itt az volt, hogy Boros, bár leadta az ajánlásokat időre, nem vitt vissza egy kötelező dokumentumot határidőre. Állítása szerint február 25-én 14 órakor leadta az ajánlásokat, és biztosították, hogy más dolga nincs. 15:45-kor hívást kapott, hogy az E1-es űrlapja hiányzik, vigye be, de ezt csak 16 óra után tudta megtenni. Ezzel viszont lekéste a határidőt. A FVB elutasította a fellebbezést formai okok miatt, bizonyos adatok és a pontos jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt.
Nem kizárt, hogy kizárták őket az épületből?
A szintén elutasított (a jelöltségről pár szavazat híján lecsúszó) Cséplő Dániel és a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal két fellebbezést is beadott. Az első egészen krimibe illő történettel párosult: Cséplő és a Munkáspárt régi vezetője, Vajnai Attila február 25-én hívást kapott (nincs konkretizálva, kitől), hogy nincs meg az elég ajánlása, ezért 14:33-kor felvettek még újabb 10 ajánlóívet. Azt a tájékoztatást kapta, 134 érvénytelen ajánlása van – ezért sem értette, hogy az elutasító első fokú határozatban végül 172 érvénytelen ajánlás szerepelt.
Ajánlásait azért nem fogadták el, mert az ajánlóíven nem szerepelt a gyűjtő aláírása, ami törvényi feltétele az érvényességnek. Cséplő szerint ezeket mégis érvényesnek kéne elfogadni, mert együtt adta le őket, ő gyűjtötte őket, és megállapítható, hogy mindet ő gyűjtötte. A további ajánlóívet állítása szerint 16 órakor még megpróbálta leadni, de, állította,
bezárták előttük az illetékes helyiség ajtaját.
Ekkor felhívták a rendőrséget, majd végül 16 óra 5 perckor kinyitották az ajtót, de az már késő volt.
A FVB az ívek érvénytelenségén nem változtatott. Az érvénytelen ajánlások körüli számháború: az érvénytelen íveken szereplő ajánlásokat az OEVB-nek nem kellett megszámolnia, a hivatalos határozatban pedig 156 érvénytelen ajánlás szerepelt. Más adat nem szerepelt sehol hivatalos dokumentumban, így „az ettől eltérő számról való tájékoztatás nem ellenőrizhető”. Ha esetleg rossz számot mondtak a telefonba Cséplőéknek, akkor pestiesen szólva „így jártak”, mert a választási eljárás szabályai a téves tájékoztatáshoz nem fűznek külön jogkövetkezményt, az szankcionálatlan marad. A beengedés-be nem engedés ügye: mivel a be nem engedést a fellebbezők nem tudták bizonyítani, bizonyossággal csak az állítható, hogy lekéstek a határidőről.
Cséplőék ugyanezért fellebbeztek az üres ívek le nem adása miatt – az OEVB megbüntette őket, mert határidőre nem adtak le hat üres ívet (ez 6000 forint bírságot jelent), de állításuk szerint a be nem engedésük miatt csúszták le a határidőt ebben az esetben is. Itt is a nem elégséges bizonyítottság miatt utasították el a fellebbezést.
Négy ajánláson múlott
Fellebbezett a Magyar Munkáspárt-Igen Szolidaritás Mozgalom is, mivel jelöltjük, Szabóné Kállai Szilvia is lecsúszott pár szavazattal a jelöltségről:
494 érvényes ajánlása volt csak.
652 ajánlást szedett össze, de több ívet érvénytelenített az OVB. A fellebbezés az ívek újbóli vizsgálatát kérte, mivel szerinte csak formai hibák történtek. Az ajánlások formai érvényességére nagyon rigorózus szabályok érvényesek, a FVB tüzetesen újra átnézte az ajánlásokat. A kifogásolt íveken a gyűjtő személye volt problémás: nem szerepel a központi névjegyzékben. Az érvényes íveken is megnézték a hibás ajánlásokat, a határozat egyesével végigveszi a problémákat: nem szerepelnek a névjegyzékben, kiskorúak, nem a választókerület lakosai, rossz személyi azonosítót írtak be. Az újraszámlálás után nem változott a verdikt: nem lett meg az 500 szükséges ajánlás, a fellebbezést a FVB elutasította.
Három ajánláson múlott
Végül J. A. – nem más, mint Jámbor András – is fellebbezett, mégpedig azért, hogy Ungár Dániel, a Gattyán-féle Megoldás Magyarországért párt jelöltjének nyilvántartásba vételét utasítsák el. Ungár 820 ajánlást adott le, az ellenőrzés után 495-t talált érvényesnek az OEVB. De végül a február 28-i ülésen az OEVB 7 ajánlást érvényesnek fogadott el, így Ungárnak meglett az 502. Jámbor szerint
érvényesnek fogadtak el öt érvénytelen ajánlást is,
ezért fellebbezett. A FVB megnézte az ominózus 5 ajánlást, és Jámbornak adott igazat. Így Ungárnak 497 érvényes ajánlása lett, tehát nem lehet belőle jelölt.
A határozatok ellen három napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet beadni a Kúriához.
A jelenleg érvényes jelöltlista tehát: | A fellebbezések után kiszórták a 6-os oevk-ból a Gattyán-párt jelöltjét | Apró, nüansznyi hibák, krimibe illő fordulatok, nagy izgalmak - ötre fogyatkozott a 6-os oevk jelöltjeinek száma a fellebbezések után. De a Kúria még változtathat. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/a-fellebbezesek-utan-kiszortak-a-6-os-oevk-bol-a-gattyan-part-jeloltjet/ | 2022-03-05 15:01:25 | true | null | null | Józsefváros újság |
2022 március 05., 16:14
comments 10
Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene, mivel a köznevelési törvény kifejezetten tiltja az óvodákban, iskolákban történő politikai célú tevékenységet. A helyi választási bizottság akkor arra jutott, hogy a megjelenése mégsem lehetett független a kampánytól, és megállapította, hogy „tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampánycélú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos jelentőségű, hogy államtitkári vagy országgyűlési minőségében jelent meg az adott eseményen”. A fideszes jelöltet elmarasztalták, de pénzbüntetést nem kapott. De Vitályos fellebbezett a döntés ellen, és előbb a Nemzeti Választási Bizottság, és most a Kúria is neki adott igazat.
A Kúria indoklása szerint az „egyes tisztségek és egyes feladatok között az eset összes körülményének mérlegelése alapján lehet csak különbséget tenni, s ezért nem lehet döntő jelentősége annak, hogy a jelölt saját választókerületében látja el kormányzati feladatát. A közhivatal viselésének joga a Jelöltet a saját választókerületében is megilleti”. Így a döntés szerint a jelöltnek a törvényi keretek között lehetősége van a kampányidőszak alatt államtitkári tisztségével kapcsolatos feladatai ellátására. Megjegyezték, hogy mivel az átadón nem jelentek meg kampánylogók vagy emblémák, így nem merült fel, hogy Vitályos a laptopok átadása során az államtitkári feladatainak ellátásán bármilyen módon túllépett volna.
Megállapították azt is, hogy „az állami szervek jogszabályban meghatározott tevékenysége politikai tevékenység is, és szükségszerűen befolyásolja a választópolgárok véleményét a Kormány, az állami szervek működéséről. A juttatás szimpátiát növeli, az elvonás azt csökkenti. Emiatt azzal, hogy a Jelölt laptopot osztott ki egy, a választási körzetében lévő gimnáziumban államtitkári feladatai körében, szükségszerűen növelte a diákok, a pedagógusok és az adományról tudomást szerzők között a Kormány, az állami szervek iránti szimpátiát”. Ez azonban a Kúria bírái szerint nem minősíthető kampánytevékenységnek, így az ilyen tevékenységeknél sem érvényesíthetőek a választási eljárási alapelvek. | A Kúria szerint nem kampányolás, ha egy képviselőjelölt-államtitkár a kampányidőszakban vett laptopokat osztogat | Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene, mivel a köznevelési törvény kifejezetten tiltja az óvodákban, iskolákban történő politikai célú tevékenységet. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/05/a-kuria-szerint-nem-kampanyolas-ha-egy-kepviselojelolt-allamtitkar-a-kampanyidoszakban-unios-penzbol-vett-laptopokat-osztogat-a-valasztokerulete-egyik-iskolajaban | 2022-03-05 18:59:28 | true | null | null | 444 |
Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést.
Hogy ennek ennek mégis mi köze a COVID-oltáshoz, azt Rogán Antal minisztériuma nem részletezte, de az tudható, hogy a kormányzati levélben megfogalmazott vádakat abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter az ukrán válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ebben a helyzetben „a NATO közös döntését kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.
A Kúria megvizsgálta, hogy Rogán minisztériuma visszaélt-e az oltásra regisztrálók adataival és folytatott-e jogszerűtlen kampánytevékenységet.
Végül megállapították, hogy ez ellenzéket kritizáló részekkel a kormány megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. Pedig a minisztérium azzal védekezett, hogy „a hírlevelet nem csak az oltásra regisztráltak kapták meg, hanem mindenki, aki a kormányzati hírlevélre feliratkozott”. De bedobták érvként azt is, hogy „a hírlevélben foglalt tájékoztatás objektíve nem volt alkalmas a választói akarat befolyásolására, a hírlevélben ugyanis semmilyen utalás nem történ a választásra, a hírlevél megszólításából következően az minden magyar emberhez szólt, továbbá, mivel a kommunikációban használt logó kék színű volt, ez élesen elkülöníthető a Fidesz-KDNP által alkalmazott narancssárga színtől”. Ezért szerintük az ellenzéket vádoló levél nem is tekinthető kampányeszköznek. Megjegyezték azt is, hogy a kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik „az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, melynek szükségszerűen az ellenzék álláspontját is tartalmaznia kell”.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem feladata annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszerűen kezelte-e a felperes személyes adatát. És helybenhagyta a Nemzeti Választás Bizottság korábbi döntését, ami ezt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítatta.
A másik részében viszont kimondta, hogy a törvények nem adnak felhatalmazást arra, hogy a kormányzati kommunikációnak része legyen választási kampány időszakában az ellenzék álláspontjának értékelése is.Megállapították, hogy bár a kormány feladata lehet a lakosság tájékoztatása Magyarország szomszédjában zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, de az ellenzék vélt vagy valós álláspontjának kritizálása már nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe. És a Kúria kimondta azt is, hogy „az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére”. | Rogán minisztériuma megsértette a választási törvényt, amikor COVID-hírlevélen kampányolt az ellenzék ellen | Már 2020 decemberében is gyanús volt, hogy aki bejelentkezett az ingyenes oltásra, az egyúttal automatikusan átadta az adatait a Rogán Antal vezette Miniszterenöki Kabinetirodának. Itt azt ígérték, hogy a regisztráló akkor kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről, ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, és engedi, hogy tartósan kezeljék az adatait. Az oltáshoz megadott címre az idei kampányban azonban már olyan üzenet érkezett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amiben azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajna területére és veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/05/rogan-miniszteriuma-megsertette-a-valasztasi-torvenyt-amikor-covid-hirlevelen-kampanyolt-az-ellenzek-ellen | 2022-03-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2022. március 7. – 07:59
3730
Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza.
Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége.
Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.
Az MTI vezetése annak ellenére gyakorol erős öncenzúrát, hogy hírszolgáltatásukat lényegében a teljes magyar média használja, feladata pedig minden magyar pontos, pártatlan és sokoldalú tájékoztatása lenne. A Közszolgálati Kódex szerint ugyanis a közmédiával szemben követelmény „az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján azonban az elmúlt években
a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;
Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;
kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;
sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;
tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni;
hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;
a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.
Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de válasz nem érkezett tőlük. Korábbi cikkünk állításaira is csak annyit reagáltak, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.
„Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”
A hírek kontrolljának és az öncenzúrának kiépült mechanizmusa van az MTI-nél a Direkt36-hoz eljutott belső dokumentumok szerint. Ezek a 2018-as választások óta keletkezett dokumentumok azt mutatják, hogy a rendszer kulcsfigurái a három, úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.
A rendszer a dokumentumok és az MTI belső működését ismerő források elmondása alapján úgy működik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők a kényes anyagokat megjelenés előtt megmutatják a kormány kommunikációs embereivel is kapcsolatban álló Némethnek vagy Bendének. Ők időnként belejavítanak az anyagokba, vagy úgy döntenek, hogy azok egyáltalán nem jelenhetnek meg, esetleg küldenek kötelezően feldolgozandó témákat. Döntéseiket szinte soha nem indokolják meg az újságíróknak.
A tiltások egyik korai példája, amikor a 2018-as választások másnapján megtiltották a Die Welt német konzervatív lap írásainak átvételét. A Die Welt aznap a Fidesz újabb kétharmados győzelméről írt „Most Európa Orbánizációja fenyeget” címmel. Az MTI délután fél háromkor néhány sorban idézte ezt az írást a nemzetközi sajtószemléjének részeként. Este fél hétkor az ügyeletes vezető szerkesztő, Végh Sándor körbeírt a szerkesztőségben, hogy a továbbiakban a Die Welt anyagait nem szabad szemlézni.
Később pedig az egész műfaj tiltólistára került: „További jelzésig nem készítünk több Külföldi sajtó Magyarországról című sajtószemlét. Az eddigi munkátokat köszönöm! Üdv VS” – írta 2019 márciusában Végh, de nem indokolta a döntést.
Az MTI archívuma szerint az ezt megelőző években három-négy naponta kiadott ilyen lapszemlét az MTI, azóta viszont egyet sem.
Ez a döntés csak egy azoknak a sorában, amelyek tiltólistára tesznek bizonyos témaköröket, vagy már elkészült híreket dobnak a kukába megjelenés nélkül.
Ilyen például a sajtószabadság helyzete. 2018 áprilisában Végh tájékoztatta a külpolitikával foglalkozó MTI-seket, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű, sajtószabadságért küzdő nemzetközi civil szervezet másnap reggel kiadja majd éves rangsorát a sajtószabadság helyzetéről a világ országaiban. „Nem foglalkozunk vele. Üdv, VS” – írta. Ugyanennek a szervezetnek két további, 2021-es sajtószabadság-rangsorát sem volt szabad közzétenni – hiába írta meg az erről szóló hírt az MTI egyik munkatársa –, mindkettőn rosszul szerepelt Magyarország, illetve maga Orbán Viktor. „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – írta utóbbiról az MTI egyik munkatársának Ráthy Sándor ügyeletes vezető szerkesztő.
A civil szervezetek tevékenységéről való tudósításokat sem szerették a vezetők. 2019 novemberében például az ügyeletes vezető szerkesztő körbeírt, hogy „Bende Balázstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International (AI) anyagait nem adjuk ki. Kérem, ehhez tartsátok magatokat!” A HRW és az AI neve az MTI archívumában tényleg jóval kevesebbszer szerepel 2019 óta: míg a megelőző három évben a két szervezet nevére összesen 783 találatot ad a kereső, az azóta eltelt időben csupán 128-at.
A magyar kormányt érő külföldi bírálatokról csak nagyon erősen megszűrve számolt be az MTI a dokumentumok tanúsága alapján. A magyar gyermekvédelmi törvény 2021-es elfogadása például kemény kritikákat váltott ki az EU-ban. A törvény a magyar kormány narratívája szerint a pedofilok és a gyerekekre veszélyt jelentő LMBTQ-propaganda ellen készült, viszont kritikusai homofóbnak tartják.
Az MTI munkatársai több erről szóló hírt is megírtak, azok azonban nem jelenhettek meg. Például az, amely Horst Seehofer bajor konzervatív politikust, a CSU korábbi vezetőjét idézte, aki szerint Orbán „túl messzire ment”, és a törvény „sérti az EU központi értékeit”, ezért „nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni”. Kukába került az a hír is, amely a francia Európa-ügyi államtitkár egy nyilatkozatát szemlézte: Clément Beaune úgy fogalmazott, hogy uniós szankciókat remél Magyarország ellen, és „botránynak” nevezte a pedofilellenes törvényt.
A Direkt36-nak az MTI belső működését ismerő, névtelenséget kérő források azt mondták, hogy a kormány számára kellemetlen témák – például a pedofiltörvényt érő külföldi bírálatok – csak úgy tudtak bekerülni az MTI hírei közé, ha egy kormánypárti politikus reagált valamit ezekre. Ilyenkor az ő nyilatkozatát idézték.
Az is többször előfordult, hogy Orbán Viktor külföldi szövetségesei, vagy hozzá ideológiailag közel álló vezetők számára kínos hírek nem jelenhettek meg. Például 2021. október 26-án egy olyan hírt kukáztak, amely arról tudósított, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök egyik videóját eltávolította a Youtube és fel is függesztette a fiókját, mert a videóban Bolsonaro azt állította, hogy a két Covid-oltást kapott emberek nagyobb eséllyel kapják el a HIV vírust. Végh Sándor szerkesztő azt írta erről körlevélben: „Sziasztok! Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni.”
„Szakmai? :D :D :D :D :D :D”
A koronavírussal kapcsolatos hírek már nagyon korán szoros ellenőrzés alá kerültek. Erre utal, hogy már március 4-én – az első Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal – megérkezett a körlevél az MTI levelezőlistáira Végh Sándortól: „minden koronavírusos hírt a főcső fejére, lécci”. Ez azt jelentette, hogy az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni a járvánnyal kapcsolatos híreket megjelenés előtt. A szabály az MTI működését ismerő forrásaink szerint a mai napig él.
A dokumentumokból kirajzolódó kép az, hogy a kormány járványkezelési politikájára esetleg árnyat vető hírek akadnak fenn a szűrőn, vagyis a hírügynökség munkáján is látszott az a kormányzati törekvés, hogy a járványkezelésről szóló információkat erősen megszűrjék, a kormánynak kellemetlen híreket pedig egyszerűen eltitkolják. 2021. július végén például megjelenés nélkül a kidobtak egy hírt, amely szerint Magyarországon járt szurkolóknál mutatták ki a delta variánst Franciaországban. Előzőleg ugyanis Portugália-Franciaország meccs volt Budapesten, és kilenc ott járt drukker lett fertőzött (Magyarországon létszámkorlátozás nélkül lehetett a meccsen részt venni).
Nem lehetett emellett megjelentetni azt sem:
hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurót ad Budapestnek a járvány elleni védekezésre (a Németh Zsolttól érkező indoklás annyi volt, hogy „nem kell”);
hogy elkapta a fertőzést három vakcinált egészségügyi dolgozó Oroszországban („az orosz egészségügyi dolgozós anyag nem ment ki, de köszönöm, hogy dolgoztatok vele”);
hogy 2021 októberében útban Szeged felé meghalt a mentőautóban egy romániai koronavírus-fertőzött beteg, akinek kezelését Magyarország átvállalta az éppen súlyosan leterhelt román kórházaktól (a hírt ettől függetlenül román lapokra hivatkozva megírta a magyar sajtó egy része);
hogy az Európai Gyógyszerügynökség etikai vizsgálatot indított a Szputnyik V vakcina ügyében;
hogy a WHO szakértői nem bíznak a kínai hatóságok Sinopharmról közzétett adataiban.
Ezekben az esetekben az MTI munkatársai megírták a híreket, csak azok – vezetői döntések nyomán – nem jelentek meg. Arra is volt példa, hogy a koronavírussal kapcsolatos hazai adatokról forrásmegjelölés nélkül kellett anyagot közölni, ami a legalapvetőbb hírszerkesztési szabályoknak mond ellent.
Egy ilyen – forrásaink szerint kirívó – eset történt 2021 májusában, amikor Németh Zsolt M1 csatornaigazgató átküldött egy előre megírt szöveget Pintér Tamás akkori ügyeletes vezető szerkesztőnek. A hír úgy szólt, hogy „az MTI értesülése szerint az oltásra regisztrált 16-18 évesek száma meghaladja a 84 ezret”. Az információ valódi forrását Németh nem írta meg, csak annyit fűzött hozzá, hogy „Lécci!” Pintér továbbította a levelet az éppen dolgozó MTI-s szerkesztőnek, aki felháborodva ellenkezett: „Ez az anyag teljesen ellentmond minden szakmai kritériumnak!!! honnan értesülünk mi a regisztrációk számáról, és mióta kezdődhet így egy anyag?” Erre Pintér csak annyit reagált: „Szakmai? :D :D :D :D :D :D”
Az orosz híreket is megszűrték
A soha meg nem jelent MTI-hírek között tucatnyi olyan is van, amely arra utal, hogy az orosz vonatkozású híreket is megszűrték a hírügynökségnél.
Ennek Ukrajna orosz lerohanása fényében lehet jelentősége, különösen, hogy a közmédiát élesen bírálta az ellenzék, mert szerintük az orosz propaganda szellemében tudósított a háborúról. Az MTI még napokkal a háború kitörése után is „orosz hadműveletként” írt az eseményekről, amely az orosz állam hivatalos kommunikációjához hasonlít: Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai műveletnek” nevezte az orosz csapatok támadását.
Az ellenzék az EBESZ-hez fordult és követelte az MTVA vezetőjének a leváltását, válaszul Papp Dániel és Dobos Menyhért, az MTVA illetve a Duna Médiaszolgáltató (vagyis a közmédiát működtető két cég) vezetői a Médiatanácsnál és a Nemzeti Választási Bizottságnál is panaszt tettek az ellenzék „politikai befolyásolásra” tett kísérlete miatt, pedig szerintük „a magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba”.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomag valójában a szerkesztői szabadság korlátozását mutatja az MTI-nél bizonyos, Oroszországot érintő hírek esetében. Több olyan hír is van, amely a Szputnyik vakcina európai engedélyezésének elakadásáról szólt, ezek azonban nem jelenhettek meg.
Például egy 2021 májusi hír, amely a Das Bild német lap hírét szemlézte arról, hogy elakadt a német Szputnyik-V beszerzés, mert az oroszoknak nehézségei adódtak a szállítással és a vakcina európai engedélyének megszerzésével. „Nem kell” – írta erről Németh Zsolt az ügyeletes vezető szerkesztőnek.
Az a hír sem jelenhetett meg először, amikor Putyin arról beszélt egy tavaly őszi eseményen, hogy lehetséges, hogy karanténba kell vonulnia. Pedig másnap, amikor hivatalosan is bejelentette a Kreml ugyanezt, hogy az elnök karanténba vonul, mert a környezetében többen megfertőződtek, akkor már kiadott róla egy rövid hírt az MTI. Több olyan hír sem jelenhetett meg, amely a Paks-2 projekthez és az azt lehetővé tevő orosz hitelhez kapcsolódott. A Paks-2 projekt 12,5 milliárd euróba kerül, Magyarország pedig 2014-ben írt alá Oroszországgal egy 10 milliárd eurós hitelszerződést az atomerőmű bővítésére, ennek a pénznek a felhasználási határidejét hosszabbították meg 2030-ig.
Sem az orosz vakcinával, sem Putyin karanténjával, sem a Paks-2 projekttel kapcsolatos hírek elhallgatásának oka nem világos, a vezetők ugyanis ezekben az esetekben sem indokolták meg a döntésüket.
Donald Trump nem veszíthet
Érzékeny téma volt Donald Trump amerikai elnök 2020 novemberi választási veresége is. Joe Biden demokrata párti jelölt a szavazatok 51,3 százalékát és az elektori szavazatok többségét is megszerezte a november 3-i választáson, Donald Trump azonban vonakodott elismerni vereségét és – bár igazát végül nem tudta bizonyítani – többször is kijelentette, hogy a választásokat a levélszavazatok miatt elcsalták. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint a közmédia vezetősége a kormányhoz hasonlóan sokáig nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét.
Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő ideges stílusban levelet írt egy héttel Trump veresége – és napokkal az eredmény egyértelművé válása – után az MTI ügyeletes vezető szerkesztőjének, Pintér Tamásnak, aki ellenőrzésre továbbított neki egy hírt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök felhívta telefonon Joe Bident.
Bende ezt válaszolta: „A csillagokkal jelöltem ISMÉT, hogy nem megválasztott elnök, és nem győzött meg, amíg nincs hivatalos eredmény. Tök jó lenne, ha végre ott nálatok is dolgoznának a szerkesztők, és nem kellene minden alkalommal ugyanazt leírnom. Szerintem nálatok sem olyanok ülnek, akik nem tudják elsőre felfogni. Az meg nem érdekel, hogy tetszik-e mindenkinek vagy sem! Köszi!!!!!!!!” A levélhez tartozó hírben Biden titulusát „megválasztott elnökről” „demokrata párti elnökjelöltre” kellett javítani.
Így született meg az a mondat is a hírben, hogy „a francia elnök szombaton már a Twitteren is gratulált Joe Biden demokrata párti jelöltnek” – a mondat végéről azonban azt, hogy „az amerikai elnökválasztási győzelméhez”, el kellett távolítani.
Ugyanezen a napon egy nagyon hasonló hír is megjelent arról, hogy Angela Merkel német kancellár is telefonon tárgyalt Bidennel. Ebben az esetben úgy oldották meg a problémát, hogy – a hírügynökségi munka egyik alapszabályát megsértve – teljesen hiányzott a hírből Joe Biden titulusa. Faramuci megoldást szült az is, amikor meg kellett írni, hogy George W. Bush volt amerikai republikánus elnök gratulált Joe Biden „demokrata jelöltnek” az elnökválasztáson elért „sikeréhez.” Ebben az esetben ugyanis – mivel Biden „megválasztott jelölt” nem lehetett – csak „jelölt” maradt, és nem szerepelhetett az a szó sem, hogy „győzött”, ezért jobb híján „elért sikert” írtak.
Bende még később is ragaszkodott ahhoz, hogy Joe Biden győzelmét nem lehet elismerni. November 15-én egy email tanúsága szerint Bende szólt, hogy ki kell dobni egy MTI-rövidhírt, ami arról tudósított, hogy Donald Trump a Twitteren először ismerte el nyilvánosan Joe Biden győzelmét (igaz, később korrigálta a „győzött” szót úgy, hogy „csak a fake news sajtó szemében győzött”. Bende azt a magyarázatot írta az ügyeletes vezető szerkesztőnek, hogy „[Trump] nem ismer el semmit”. Ő ezt tovább küldte a hírt szerkesztő újságírónak, aki erre válaszolva megkérdezte:
„Nem kellene szólni Áder János köztársasági elnöknek is, hogy elsiette a gratulációt? Mert már egy hete gratulált Bidennek, mint megválasztott elnöknek? Meg a világ összes többi vezető politikusának :(?” Erre ennyi volt a főnök válasza: „Gondolom, igazából nem kérdezed. :)”
Nincs ellenzéki összefogás, csak baloldaliak vannak
A politikai pártok addig megszokott megjelölésének szabályain is felsőbb utasításra kellett változtatni, és ebben az esetben is úgy, hogy az MTI által használt szavak és jelzők teljesen egybeestek a kormányzati kommunikációval. Egy 2019 áprilisi email arról tanúskodik, hogy elkezdték kerülni a „szélsőjobboldali” megjelölést külföldi pártok esetében, amelyekre a Fidesz potenciális szövetségesként tekinthetett. Végh Sándor azt kérte az MTI-s kollégáktól, hogy „parlamenti pártoknál ne használjátok a szélsőjobboldali jelzőt! Legyen jobboldali radikális stb. Utcai demonstrációt tartó kis náci csoportosulásoknál lehet” – írta.
A kormány ellenzékét sem lehetett túl változatosan megjelölni. 2020. február 7-én, mint az Pintér Tamás körleveléből kiderült,
„új tiltás lép életbe: a polgármestereknél nem használható az ellenzéki, ellenzéki összefogás jelző, helyette azt kell írni, hogy baloldali. Ha olyanról van szó, akit jobboldali szervezet is támogatott, ki kell írni zárójelbe a jelölőszervezeteket, aztán csak polgármesterezzük, a nevét írjuk.”
Az EU-val az elmúlt években kialakuló jogállamisági vitáról sem lehet megkötések nélkül írni. A vita lényege, hogy egy új uniós eljárás lehetővé teszi, hogy a jogállami normákat megsértő tagállamokat akár az uniós források megvonásával büntesse az EU. A magyar és a lengyel kormány ezt ellenezte és az Európai Bíróságon támadta meg a szabályozást. A követendő irányvonalat Végh Sándor továbbította az MTI-seknek azzal, hogy „figyeljetek az utóiratban foglaltakra legyetek szívesek”. Az említett szöveg pedig ez volt: „Sok lovaglás lesz az EU alkudozásban a »jogállamisági feltételeken«! Ami valójában egy politikai feltétel, akkor adnak zsét ha… Ezért NE használjuk ezt a kifejezést lécci! Helyette csak »politikai feltételekhez kötik« legyen! Köszi!”
A kényes témákban készült híreket azonban megjelenés előtt úgyis mindig meg kellett mutatni a vezetőknek. Ezeket „egyeztetésköteles” témáknak nevezték, ilyen volt például egy köremail szerint 2019-ben a „migráció, európai terror, Brüsszel, egyházi témák”, de átmenetileg aktuális események is azzá válhattak. 2019 szeptemberében például Pintér Tamás egy körlevele szerint „az izraeli választás egyeztetéskötelessé nőtte ki magát”. 2020. március végén pedig Ráthy Sándor a gazdasági és külpolitikai témákkal foglalkozókat arról tájékoztatta, hogy „az uniós pénzügyi döntésekről szóló híreket a főszerkháknak látniuk kell”. („Főszerkhának”, „főcsőnek” az ügyeletes főnököket, a vezető szerkesztőket nevezték.)
Bevándorláspárti kormányközi szervezet
A bevándorlással sem volt egyszerű dolguk a tudósítóknak, főként abban az időszakban, mikor a migráció megállítására épült a kormánypártok kommunikációja.
Ezt mutatja például egy tragikus 2019 júliusi hír kezelése: egy férfi a vonat elé lökött egy anyát a kisfiával együtt a németországi Frankfurtban. Az MTI első hírének ez volt a címe: „Svájcban élő háromgyerekes családapa lökött vonat elé egy anyát gyermekével Frankfurtban”. A cím azonban nem nyerte el a vezetőség tetszését, másnap Ráthy Sándor körlevélben adott útmutatást: „
Sziasztok, ha a német vonatos gyilkosságról írtok, akkor a címben és először a szövegben is azt írjátok, hogy a férfi eritreai és ne azt, hogy Svájcban élő. A szövegben később már szerepelhet úgy, mint eddig, azaz, hogy Svájcban élő eritreai állampolgár stb., köszi, Sándor.” A gyilkosságról szóló következő MTI-hír már ennek megfelelően volt megszövegezve.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint több, menekültekkel kapcsolatos hír is fennakadt a szűrőn, például az a 2021 szeptemberi anyag, amelynek az volt a címe, hogy „Illegális bevándorlás – Segélyszervezetek bírálják a görög menekülttáborokban tapasztalható állapotokat”.
Fontos volt az is, hogy az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezetet „bevándorláspárti kormányközi szervezetnek” kellett titulálni és megjelenés előtt egyeztetni a főnökökkel a róluk szóló anyagot. A nemzetközi szervezetnek tagja Magyarország is, sőt, alapokmányát 2013-ban, Orbán Viktor kormányzása idején foglalta törvénybe a magyar parlament.
Mindennek ellenére az MTI-ben a következő szabály vonatkozott a szervezetre (egy 2020 őszi körlevél szerint): „Kedves Külpolitika, ha bármikor leírjátok az IOM nevét, akkor utána az alábbi mondat szerinti jelzős szerkezet is kötelezően odaírandó: …a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, BEVÁNDORLÁSPÁRTI KORMÁNYKÖZI SZERVEZET… Majd utána ennek a mondatnak kell, szintén minden esetben következnie: A SZERVEZET ALAPELVE SZERINT A GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ HASZNOS MIND A MIGRÁNSOKNAK, MIND A TÁRSADALOMNAK, EZÉRT AZT NEM MEGÁLLÍTANI, HANEM GLOBÁLIS ÖSSZEFOGÁSSAL FENNTARTANI ÉS MENEDZSELNI KELL. Köszönettel”
Partnereinktől | „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség | Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza. Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége. Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/03/07/ne-ird-meg-semmilyen-formaban-koszi-igy-hallgatja-el-a-kormanynak-kinos-hireket-az-allami-hirugynokseg | 2022-03-07 08:34:00 | true | null | null | Telex |
– Tisztelt Közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond beszédet – mondta be a konferanszié a budapesti Kossuth téren összegyűlt tömegnek 1992. október 23-án. Az ünneplők közül sokan ekkor füttykoncertbe kezdtek, a „Le vele!” felkiáltás is tisztán hallható volt, majd később elhangzott a „Mondjon le!” szólam is. Az elnök némán méregette a tömeget, nem tudta, hogy belekezdjen-e beszédébe, majd inkább úgy döntött, hogy elsétál a piros-fehér-zöld színekbe öltözött Parlament lépcsőiről. A köztévé Esti Egyenleg című műsora úgy számolt be az eseményről, hogy „nyilasegyenruhába öltözött skinheadek” megakadályozták, hogy Göncz Árpád elmondja beszédét.
Az akkor 18 éves Molnár Zsolt későbbi MSZP-s politikus is ott volt a tömegben, és a Hír TV által 2014-ben bemutatott archív felvételek szerint a téren megjelent skinheadekkel együtt skandált. Az eset kapcsán utólag Molnár kiemelte, hogy ő maga nem volt skinhead. A képet árnyalja, hogy a rajta levő kapucnis pulóver olyan viselet volt, amilyet a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai előszeretettel viseltek akkoriban. Az ügy kapcsán 1992-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített, azonosítva a részt vevő szélsőjobboldaliakat és szervezeteiket, Molnár Zsolt neve azonban nem szerepelt a jelentésben, amit később maga a politikus hozott nyilvánosságra.
Molnár Zsoltnak Göncz Árpád kifütyülésében való részvétele épp olyan, mint későbbi politikai karrierje: ellentmondásos. Miközben Molnár több mint egy évtizede a szocialisták erős emberének számít, aközben számos olyan pletyka kering róla, hogy ő egy fideszes kém. A híresztelések ellenére 2022-ben befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján.
Korai évek
A parlament honlapján elérhető életrajza szerint Molnár 1974-ben született Budapesten, 1993-ban érettségizett az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
– Politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátommal, kíváncsiságból mentem ki a Kossuth térre, majd belekerültünk az utca forgatagába – nyilatkozta később a Népszabadságnak az elhíresült 1992-es kifütyülésről, amely ügy csak a 2014-es választási kampányban került elő.
Molnár meglehetősen szívósan verte vissza az állítólagos skinhead múltjára vonatkozó vádakat: soron kívüli, „születéséig visszamenő”, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kért magával szemben, hogy bizonyítsa, sosem volt kapcsolata szélsőségesekkel. Az eredmény nem lehetett kérdéses, hiszen 2014 és 2018 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezette elnökként – csakúgy, mint az azt megelőző három évben.
Molnár 1998-ban diplomázott jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, mint azt az Országgyűlés honlapján fellelhető életrajzában írja, „summa cum laude” minősítéssel.
1998 és 2002 között ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Budapesti III. Kerületi Ügyészségen, valamint a Fővárosi Főügyészségen. Ezt követően 2002-ben jogi szakvizsgát tett és önálló ügyvédi irodáját vezette. Szakterülete a társasági és gazdasági jog volt, valamint a társasházakkal felmerülő jogi problémák megoldása. Ebből az időszakból az az igazán izgalmas, ami Molnár önéletrajzában nincs benne.
A 2014-es kampányban megszellőztették – vélhetően a politikus MSZP-n belüli ellenfelei –, hogy 2002-ben Molnár Zsolt a Fideszhez is közel került. Mint arról az Origo beszámolt, Molnár az óbudai helyi önkormányzati választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. A testület a választás tisztaságát felügyelte, ami egy technikai feladat volt, vagyis komoly politikai tisztséget nem jelentett, de valamennyi bizalmat feltételezett. Molnár Zsolt az esettel kapcsolatban annyit közölt: jó kapcsolatot ápolt a fideszes Menczer Erzsébettel, akinek pártját jogi tanácsokkal is segítette ebben az időben.
Mint mondta, ekkoriban még egyfajta politikai útkeresésben volt. – Ez a folyamat nem úgy zajlott le bennem, ahogy az ember futballszurkoló lesz – fogalmazott, amivel arra utalt, hogy szerinte az esetek többségében az ember azért választ egy focicsapatot, mert az édesapja is annak a klubnak szurkolt. Ez az ő esetében tudatos döntés volt.
Hozzátette, hogy az elkövetkező években a 2002-ben II. kerületi polgármesterséget elnyerő Horváth Csaba által képviselt értékrend közelebb állt hozzá, ezért lépett be az MSZP-be 2004-ben. „Meggyőző volt, amit Horváth csinált, jó közösséget ismertem meg a II. kerületben” – mondta.
Felívelő politikai karrier
Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja. Ekkor még a maitól eltérő választási rendszerben, Molnár 2006-ban és 2010-ben is a budapesti területi listáról jutott be a parlamentbe, 2014-ben és 2018-ban országos listáról, vagyis lényegében sosem mérettette meg magát egyéni képviselőként. Ez azonban nem hátráltatta karrierje felívelését, az MSZP-ben meginduló fiatalítás neki is kedvezett. Kormányzati pozíciót ugyan nem vállalt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, de 2006-tól kezdve tagja lett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, majd 2011 és 2018 között a testület elnöke volt. A Nemzetbiztonsági Bizottságban szokás szerint ellenzéki politikus tölti be az elnöki posztot, így eshetett a választás Molnárra.
A pártban betöltött szerepe kapcsán is egyértelmű, hogy 2010 után játszott fontosabb szerepet az MSZP életében. 2005-től 2012-ig az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, majd 2012–2014 között az MSZP budapesti elnöke, 2014 és 2018 között a párt országos elnökségének tagja. 2018-ban a közösség budapesti elnökévé választották. 2010-ben az MSZP budapesti kampányfőnöke, 2014-ben pedig a párt országos kampányának „egyik vezetője” – ahogy olvasni lehetett önéletrajzaiban.
Molnár 2010 utáni felemelkedése egyértelműen az MSZP folyamatos leépülésével áll összefüggésben. Sok korábbi meghatározó szocialista politikus kiöregedett, vagy megkérték, hogy húzódjon háttérbe, illetve Gyurcsány Ferenc új pártjában, a Demokratikus Koalícióban folytatta a karrierjét. Az MSZP egyre fogyó támogatottsága szintén abba az irányba hatott, hogy Molnárnak egyre kevesebb politikussal kellett megharcolnia a vezető pozíciókért. Maga Molnár egyébként Mesterházy Attila szövetségeseként emelkedett fel, a fővárosban pedig Horváth Csaba és Hagyó Miklós egyengette az útját.
A 2014-es választási kampány után vetődött fel először komolyabban a baloldali közvéleményben, hogy „Molnár Zsolt áruló”, vagyis MSZP-s politikusként a Fidesznek dolgozik. Molnár „együttműködése” többek között azzal kezdődött, hogy a baloldali sajtó megszellőztette: az V. kerületben Rogán Antal polgármestersége idején közösen üzemeltetett egy szoláriumot a Banco-Invest nevű céggel, amely több ingatlant is vásárolt korábban az V. kerületi önkormányzattól. Az üzlettel kapcsolatban az MSZP-s politikus semmilyen kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, mondván, magánjellegű kapcsolatairól nem beszél a nyilvánosságban.
Ugyanígy nem vette jó néven a baloldali értelmiség, amikor Molnár megszervezte, hogy véget érjen az évtized – saját magukra nézve – legkellemetlenebb ellenzéki akciója, az „MTVA ostroma”. Emlékezetes, 2018 decemberében Bangóné Borbély Ildikó, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Kunhalmi Ágnes több más ellenzéki politikus társaságában betört a közmédia székházába és egy petíciót akart beolvasni élő adásban. Az akció lényege az volt, hogy megzavarják a köztévé műsormenetét. A több napig tartó balhé során egyes ellenzéki képviselők az MTVA Kunigunda utcai székházában bent is aludtak, napközben pedig a biztonsági őrökkel dulakodtak. Az elképesztő jeleneteknek az vetett véget, amikor a két napos „ostrom” után megjelent Molnár Zsolt, aki arra kérte képviselőtársait, hogy hagyják abba a kellemetlen akciót.
Többen kiáltottak árulást, ám egy alternatív nézőpont szerint a szocialista politikus talán csak az ellenzéki képviselők maradék méltóságát igyekezett megőrizni.
Emlékezetes még, amikor a 2018-as választás előtt az MSZP Botka László szegedi polgármestert jelölte miniszterelnöknek. Mint arra sokan emlékezhetnek, Botka kampánya nem jutott el a célegyenesig, mert nyíltan szembeszállt Gyurcsány Ferenccel, akit ki akart űzni a baloldali összefogásból. A szegedi polgármester terve végül kudarcot vallott, és egy sajtótájékoztatón, szinte sírva jelentette be visszalépését és azt, hogy „a Fidesz árulói mélyen beépültek az ellenzékbe”. Ebben az időszakban az egyik ilyen júdást Molnár Zsoltként azonosította.
A vádak komolytalanságát azóta az élet bizonyította, hiszen Molnár ismét befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján. A kérdés, hogy a korrupciós ügy változtat-e ezen.
Még a pénzes táskát is megtartotta
Mint az már tavaly nyáron kiderült, a SYS IT Services Kft. és a társaság alá tartozó cégháló mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állított elő, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek és a cégvezetők saját zsebébe is jutott.
A SYS IT egyik munkatársa, Fuzik Zsolt intézte a kenőpénzek átadását a cégcsoporton belül. Valószínűleg a múltja miatt esett rá a választás: 2008-ban a BKV informatikai igazgatójaként keveredett egy vesztegetési ügybe. A 2017-ben véget ért eljárásban egyébként felmentették.
Fuzik 2021 nyarán ismét a hatóságok célkeresztjébe került, és a férfi ekkor úgy döntött, hogy vádalkut köt és enyhébb büntetésért cserébe olyan bűncselekményeket ismer be, amelyekről addig nem tudott a Központi Nyomozó Főügyészség. Fuzik Zsolt vallomását a hatóságok poligráffal ellenőrizték, és a vizsgálat szerint igazat mondott, amikor a vesztegetésekről beszélt.
A nyilvánosságra került adatok szerint ismét a BKV lett Fuzik veszte. A társaság ugyanis 2019 nyarán kötött szerződést a SYS IT Services Kft.-vel a cég informatikai rendszereinek üzemeltetésére. A többmilliárdos szerződés felkeltette Baja Ferenc figyelmét. Az egykori szocialista nagyágyú azt mondta a SYS IT vezetőinek, hogy ha Karácsony Gergely megnyeri a főpolgármester-választást, akkor ő maga és Molnár Zsolt pénzt fognak kérni, hogy „ne támadják meg” a közbeszerzést az új városvezetésnél. Baja Ferenc a főpolgármester informatikai tanácsadójának mondta magát és 30 millió forintot kért, míg Molnár Zsolt 40 milliót.
– 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek – jelentette ki vallomásában Fuzik Zsolt. A pénz átadásának a körülményeiről elmondta, Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.
Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: „rendben vagyunk”. Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.
Molnár Zsolt a vesztegetésről szállingózó hírekre az ATV-ben reagált, ahol igyekezett előremenekülni. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól. | Korrupciós vádakba bukhat bele az MSZP utolsó erős embere | Molnár Zsolt politikai karrierje meglehetősen ellentmondásos, amit jól érzékeltet, hogy nyolc éve híresztelik róla a baloldalon: a Fidesz beépített embere. Ehhez képest mégis befutó helyet kaphatott a Márki-Zay Péter vezette baloldali összefogás országos listáján. Molnár karrierjét több botrány kísérte, ám legutóbbi korrupciós ügye – amelyben a gyanú szerint 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át – akár pályája végét is jelentheti. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/korrupcios-vadakba-bukhat-bele-az-mszp-utolso-eros-embere | 2022-03-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2022.03.01. 08:15 2022.03.01. 09:55
Baja Ferenc, az MSZP egykori nagyágyúja is kapott azokból a vesztegetési pénzekből, amelyekből jutott Horváth Csabának, Tóth Csabának és Molnár Zsoltnak is. Mindannyian attól a Fuzik Zsolttól vettek át komolyabb összegeket, akit a hatóságok költségvetési csalással gyanúsítanak. A birtokunkba jutott vallomásrészletek szerint ezen a vonalon összesen több mint háromszázmillió forint feketepénz áramlott a szocialista politikusokhoz.
A Magyar Nemzet információi szerint Fuzik Zsoltnak azt követően eredt meg a nyelve, hogy vádalkut kötött a nyomozó hatósággal, amely korábban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg.
Fuzik tehát az enyhébb büntetés reményében beszélt olyan, általa ismert bűncselekményekről, amelyekben politikusok is érintettek. A férfi vállalta a hazugságvizsgálatot, amely megállapította, az általa elmondottak fedik a valóságot.
A lapunk birtokába került vallomásrészletekből kiderült, hogy a szocialista Baja Ferenc is busásan részesült vesztegetési pénzekből, amelyeket Fuzik Zsolt adott át a SYS IT Services Kft. képviseletében.
Vallomás: Molnár Zsolt 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át az Olimpia parkban
Az MSZP-s országgyűlési képviselő ennyiért nem akadályozta meg, hogy a SYS IT Services nyerjen meg egy fővárosi informatikai tendert.
Baja Ferenc az MSZP igazi veteránjának számít. A jelenleg 66 éves politikus 1994 és 2014 között szocilaista országgyűlési képviselő volt. A Horn-kormány idején környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, 2002 és 2010 között pedig a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedett államtitkárként, ahol különböző területek tartoztak hozzá, többek között az informatikai projekteket felügyelte.
Beszédes, hogy Horn Gyulát követően Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is fontos feladatokat bízott rá. Neve a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is felbukkant.
De visszatérve a vallomáshoz, Baja Ferenc még 2019 májusában vagy júniusában egy közvetítőn keresztül kereste meg Fuzik Zsoltot. Az MSZP-s politikus szeretett volna megállapodást kötni arra az esetre, ha Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és ha a SYS IT megnyeri a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Baja azt mondta, ebben az esetben majd vele kell egyeztetni az informatikai projektek kapcsán.
Baja Ferenc akkor jelentkezett újra, amikor Karácsony Gergely megnyerte a választást, ekkor harmincmillió forintot kért magának, és vállalta, hogy két évig nem bolygatja meg a SYS IT Services Kft. BKV-s szerződését.
– Baja említette, hogy jóban van a főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt – fogalmazott Fuzik.
Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.
A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban
– mondta Fuzik a nyomozóknak.
Hangsúlyozta, Baja Ferenccel találkozott a Tabáni Tenisz Centerben, valamint a Markó utcai Pilot Caféban is, de ezeken a helyeken nem adott át pénzt.
A politikus és Fuzik rendszeresen egyeztettek, majd egy idő után felmerült, hogy Baja rendszeres havi juttatást szeretne kapni és kérte, hogy találjanak egy erre megfelelő szerződést.
– Azt mondta, havi 2-3 millió forintra van szüksége – idézte fel a történteket Fuzik, aki úgy gondolta, a BKV-s pénztárgépek üzemeltetéséből kigazdálkodható az összeg, de a BKK vezetése akkor ezt a területet éppen magához akarta vonni.
Baja Ferencnek azonban ezt sikerült megakadályozni, de a havi vesztegetési pénzek végül nem érkeztek meg az MSZP-s politikushoz. Fuzik Zsolt szerint Baja azt tervezte, hogy felvásárolja a SYS IT Services Kft-t, azonban egy másik befektető megelőzte. A cégeladásról szóló tárgyalások megindulása után Baja nem kereste többé Fuzikot, aki a nyomozóknak elmondta, a harmincmillió forintos vesztegetési pénzt a Wind IP 21 Kft.-nél kiállított fiktív számlákból fedezték.
Mint ismert, az elmúlt napokban a Magyar Nemzet számos részletet közölt Fuzik Zsolt vallomásából. Ezekből kiderült, hogy Fuzikon keresztül Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere és Tóth Csaba MSZP-s honatya együtt több mint 250 millió forintot zsebelhettek be megcsapolva a kerületi parkolási cég profitját.
Hétfőn lapunk arról számolt be, hogy Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő Baja Ferenchez hasonlóan hatalmas összegre tartott igényt, hogy ne támadja meg a BKV informatikai üzemeltetési szerződését a SYS IT Services Kft.-vel. Molnár negyvenmillió forintot vett át Fuzik Zsolttól az Olimpia parkban.
Borítókép: Baja Ferenc, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) felszólal az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Soós Lajos)
választás 2022
korrupciós botrány
Horváth Csaba
Tóth Csaba
vesztegetés
baja ferenc
Fuzik Zsolt
Választások 2022
ellenzék | Egy vallomás szerint az MSZP-s Baja Ferenc is kapott harmincmillió forint vesztegetési pénzt | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/03/egy-vallomas-szerint-az-mszp-s-baja-ferenc-is-kapott-harmincmillio-forint-vesztegetesi-penzt | 2022-03-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
A parlament költségvetési bizottsága hétfői ülésén tárgyalta volna azt az ellenzéki javaslatot, hogy az állam rendezze Iványi Gábor szervezetével, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel fennálló 12 milliárd forintos tartozását – ebből Iványiék tudnák fizetni a 3 milliárd forintos elmaradt adót, ami miatt a NAV razziázott februárban a MET épületében, de a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre – derült ki az Országház épülete előtt tartott összellenzéki sajtótájékoztatón.
Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke szerint „a kormánypárti többség a meg nem jelenéssel elutasította a javaslatot”. Bősz Anett, a bizottság DK-s tagja elmondta: ami Iványiékkal történik, az szimbóluma annak, amit 2010 óta megvalósít az Orbán-kormány. Bősz szerint a kormány elhibázott szociális és gazdaságpolitikája mellett legalább annak a szociális ellátórendszernek működnie kéne, ami az élet napos oldalából kiszorulókat el tudja látni, és a méltóságukat vissza tudja adni.
Megszólalt Iványi Gábor is, aki közölte: hajszát indítottak ellenük, ami ezer ember munkahelyét, több ezer ember ellátását kockáztatja. Kifejtette: a legmélyebb szegénységben lévőkért, hajléktalanokért küzdenek, és az Alkotmánybíróság is úgy döntött, hogy alkotmánysértően vették el a egyházi státuszukat. Kijelentette: ha megkapnák a 12 milliárdos kiegészítő támogatást a magyar államtól, amit a strasbourgi bíróság is megítélt, abból játszva kifizetnék a 3 milliárdos NAV-követelést. Hozzátette: semmi nem indokolta az adóhatóság fegyveres fellépését ellenük, ez hatalommal való visszaélés.
Háttér:
Mint arról beszámoltunk, a NAV február 21-én nagy port kavart házkutatást tartott az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában. Még a razzia alatt szolidaritási akció kezdődött a helyszínen. 150 ember gyűlt össze, a szolidaritási akción megjelent az Oltalom Egyesület és a sajtó munkatársai mellett több ellenzéki politikus is, a tájékoztató után pedig kisebb közjáték alakult ki: Iványi előbb az épületbe próbált bejutni, majd az épületen belül az Oltalom emeleti irodái előtt állták útját a NAV munkatársai. Végül a lelkészt több országgyűlési képviselővel együtt felengedték a nyomozati területnek nyilvánított irodákba.
Mint kiderült, a NAV azzal vádolja Iványi Gáborékat, hogy 3 milliárd forintnyi járulékot nem fizettek be a dolgozóik után: „A szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította.” Azt írták, a nyomozás jelenleg rendelkezésére álló adataiból kiderült, hogy 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, de az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget. „Ezzel nemcsak a költségvetést érhette kár, hanem adott esetben az alkalmazottakat is” – ismertették.
Az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) válaszul kiadott közleménye szerint a NAV hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél, de a magyar állam ennek négyszeresét halmozta fel a MET-tel szemben. A jogszerű teljesítést követően ebből azonnal rendezik hátralékainkat, teszik hozzá. Leszögezik: a MET minden munkatársát bejelenti, a 2017 előtti állapotokat a strasbourgi döntés biztosította forrásokból rendezte, a jelenlegi állami tartozások kikényszerítése azonban még folyamatban van. Kiemelik: ez a helyzet nem is állna fenn, ha a magyar állam politikai megfontolásokból nem kezdte volna el sanyargatni a MET-et.
Iványi Gábor a Partizán műsorában is beszélt a történtekről, közölve, hogy pereket indít az ügyben. Iványi állítja, hogy a mai napig nem tudja, miért szálltak ki az ellenőrök az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai irodáihoz. A lelkész hétfőn többször is elmondta, hogy a NAV által bemutatott dokumentumokból nem derült ki számára, hogy mit kerestek. Harminc zsák iratot és pár számítógépet vittek el tőlük, Iványi szerint: „most próbálják meg kitalálni, mivel vádolják őket.” | Törvényjavaslatot nyújtott be az ellenzék az Iványi-ügy rendezésére | A parlament költségvetési bizottsága hétfői ülésén tárgyalta volna azt az ellenzéki javaslatot, hogy az állam rendezze Iványi Gábor szervezetével, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel fennálló 12 milliárd forintos tartozását – ebből Iványiék tudnák fizetni a 3 milliárd forintos elmaradt adót, ami miatt a NAV razziázott februárban a MET épületében, de a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre. Iványi kijelentette: ha megkapnák a 12 milliárdos kiegészítő támogatást a magyar államtól, amit a strasbourgi bíróság is megítélt, abból játszva kifizetnék a 3 milliárdos NAV-követelést. Hozzátette: semmi nem indokolta az adóhatóság fegyveres fellépését ellenük, ez hatalommal való visszaélés. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/03/07/ivanyi-gabor-nav-koltsegvetesi-bizottsag-dk | 2022-03-07 07:37:00 | true | null | null | Telex |
Új videóval jelentkezett Osváth Zsolt közéleti youtuber, amelyben azt állítja, hogy a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom korábban olyan együttműködéssel kereste meg őt, hogy anyagi juttatásért cserébe szálljon be a párt kampányába, és támogató tartalmakat készítsen a felületeire.
Korábban érkezett megkeresés Gattyán Györgyék pártjától irányomba, hogy szeretnék bemutatni az ő pártjukat, és ha és amennyiben így lenne, szeretnének egy influenszerkampány keretein belül együttműködni velem. Ez financiális alapú. Tehát 3 forint 20-ért anyagokat teszek ki arról, hogy mit terveznek a Gattyán Györgyék, posztokat teszek ki arról, hogy rájuk kéne szavazni, hogy mennyire szimpatikus párt stb.
– mondja Osváth a videó nagyjából 8. percétől. Osváth végül nem vállalta a felkérést, de kitért arra, hogy annak idején a magyar sajtó egy része és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is felkapta a témát, miszerint Osváthot pénzzel vette volna rá Gattyán, hogy induljon a Megoldás Mozgalom (MeMo) jelöltjeként az idei választáson. Osváth akkor elismerte, hogy Gattyánék valóban megkeresték őt egy ügynökségen keresztül, hogy népszerűsítse a programjukat, de ő nemet mondott. Cserébe meghívta Gattyánt a műsorába, de a politikusnak állt milliárdos azóta sem szerepelt a ZSHOW time-ban.
Nem azért ajánlottak pénzt, hogy lépjek be a pártba, vagy legyek képviselőjelölt. Ilyet nem is tennék soha, egyetlen párt kedvéért sem. Népszerűsítést szerettek volna, ami nálam nem financiális, hanem meggyőződésalapú
– nyilatkozta annak idején Osváth a Blikknek.
A mostani videójában viszont azt is mondja, hogy tudja, hogy ez az említett kampány tőle függetlenül elindult, és nagyon sokan részt is vesznek benne. Ahogy akkor, úgy most is azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis hogy pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot.
Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan, és milliós bírságokat szab ki
– mondja Osváth, utalva arra, hogy a magyar törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit.
Osváth ugyan nem jelenti ki, de a videójában elég egyértelműen utal arra, hogy a MeMo mellett nemrég állást foglaló, többszázezer követővel rendelkező Kulcsár Edina és más influenszerek pont akkor fordultak a politika irányába, amikor „a kassza csilingel”. Osváth ki is emeli, hogy nyilván nem állíthatja, hogy a MeMo mellett kiálló influenszerek (az elmúlt napokban Kulcsár mellett például Young G is a párttal kapcsolatos tartalmakat osztott meg, ahogy Tolvai Reni vagy Lil G is, bár nekik az Instagram-sztorijaik már nem elérhetők). Young G Instagram-sztorijai különösen érdekesek. Ebben a párjával a politikáról és a választásokról beszélgetnek.
„Gyermekünk jövője szempontjából fontos, hogy jól szavazzunk, és jó helyre tegyük le a voksunk. Én nagyon bízom benne, hogy sok fiatal férfi és nő ugyanúgy elmegy szavazni, ahogy mi is elmegyünk” – kezdi Young G a sztoriban, majd párja veszi át a szót, aki elmondja, hogy anyukaként jobban érdekli a jövőnk, és ezért is tetszett meg, amit Young G mutatott neki, vagyis a Megoldás Mozgalom. Ezután elmondja, hogy biztos, hogy rájuk fog szavazni, mert nagyon-nagyon szimpatikusak. Ezután Young G veszi át ismét a szót, hogy ő is így fog tenni, majd mosolyogva, már-már röhögve teszi hozzá, hogy lehetőségek tárházát kínálja nekik a MoMe. A felvétel alatt egyébként végig olyan zörejt hallani, mintha valaki egy papírt lobogtatna a pár előtt.
Hasonló Lil G rapper TikTok-videója is a témában.
A fiatal rapper úgy beszél a kamerába, mint aki éppen egy szöveget olvas fel, és bevallja, hogy ő még bizony soha életében nem szavazott, de most talált egy pártot, amelynek a munkája a megoldásokról szól. Majd kiemeli a párt programjának különböző pontjait, mint a hátrányos helyzetűek támogatása (Lil G szerint nem minden párt foglalkozik ezzel), a kártyák digitalizálása, illetve az, hogy minden 14 éves magyar állampolgárnak alanyi jogon járna egy laptop vagy számítógép.
Osváth a saját videójában annyit mond még, hogy az az influenszerkampány, amelynek részeként őt is megkeresték, nemrég elindult, és érdekes módon hirtelen egy csomó influenszer vallja azt magáról a felületein, hogy a Gattyán-pártot támogatja a választáson.
Edina is azt nyilatkozta, hogy le van gatyásodva és sok a hitele, és hát szimpatikus lett neki egy milliárdos pártja, de ez biztos csak véletlen. Véletlen továbbá az is, hogy szinte kivétel nélkül mindenki laptopozó, mélyszegénységben élő gyerekeket vizionált, és ezt tartotta a legfontosabbnak, és leginkább kiemelendő pontnak a Megoldás Mozgalom programjából.
Mint megtudtuk, a MoMe influenszerkampányának menedzselését L.L. Junior előadóművészre bízták, ő az, aki különféle influenszereket von be a párt kampányába. Ezzel és más kérdésekkel kapcsolatban is kerestük a Megoldás Mozgalmat, kérdéseinket és a válaszaikat változtatás nélkül közöljük:
Létezik-e konkrét együttműködés a MeMo és az említett influenszerek között, vagy ezek mind egyedi, saját indíttatású kiállások?
A Megoldás Mozgalomnak nincs együttműködése a fent említett influenszerekkel. Az érintettek közül többen – sok más hazai közéleti szereplő mellett – részt vettek a Megoldás Mozgalom több zárt körű eseményén, ahol jelezték, hogy szimpatikusnak találják a programunkat, azt, hogy fiatal, friss erőként, a változásért megoldásokkal akarunk tenni. Már ott, ezeken a rendezvényeken jelezték, hogy támogatnak bennünket.
Létezik-e olyan együttműködés influenszerekkel, ahol a Megoldás Mozgalom fizet, hogy az adott influenszer a pártról posztoljon?
A Megoldás Mozgalom nem fizet az influenszereknek. Két képviselőjelöltünk, Halmi Bajnok és Halmi Bence influenszerek is azért csatlakoztak hozzánk, mert egyetértenek a törekvéseinkkel. Mi azt gondoljuk, hogy egy infuenszer sem teheti meg azt, hogy kizárólag pénzért egy politikai közösség, egy mozgalom mögé álljon, ha azzal nem ért egyet. Karrierjének a végét jelentené, ha olyan „terméket” reklámozna, amellyel nem tud azonosulni, amelyben nem hisz.
Igaz-e az az információ, hogy a MeMo influenszerkampányának a vezetője L.L. Junior?
Fenti sorokból az következik, hogy nincs infuenszerkampányunk, így ennek L.L. Junior nem is lehetne a vezetője. LL. Junior is részt vett a rendezvényeinken, ahol támogatásáról biztosított bennünket. Az előadóművész természetesen sok celebbel és infuenszerrel megismertetett bennünket és a programunkat is. Mivel egyre többen csatlakoznak hozzánk, ezért a következő hetekben folyamatosan jelennek meg közéleti szereplők és influenszerek a Megoldás Mozgalom színeiben.
Kerestük Osváth Zsoltot is például azzal kapcsolatban, hogy valóban L.L. Junior kezeli a MoMe ezek szerint valójában nem is létező influenszerkampányát. Osváth annyit mondott, hogy amikor félreértés történt közte és Márki-Zay Péter között, akkor egyenesen L.L. Junior telefonszámára küldte azt az sms-t, amiben helyreigazította magát, miszerint nem képviselőként, hanem influenszerként kereste őt meg a párt. A MeMo egészen színes összeállítású képviselőjelöltjeit bemutató cikkünket itt olvashatják, akik között bőven vannak influenszerek, rapperek és MLM-ügynökök is.
Cikkünk megjelenése után sikerült több érintettel is kapcsolatba lépni. Young G elmondta, hogy nem kapott pénzt, hogy támogassa a Megoldás Mozgalmat, hanem azt abszolút saját elhatározásból teszi. Mint elmondta, régóta követi Gattyán György és pártja munkásságát, amivel teljesen mértékben együtt tud érezni, sőt szimpatizál vele. Több rendezvényükön is részt vett, és az április 3-i választáson is a pártra fog szavazni. Beszélgetésünk során kérte, hogy emeljük ki, ő soha sem kommunikált semmit arról, hogy más pártokat ne támogassanak az emberek, de ő személy szerint a Megoldás Mozgalmat támogatja majd a választásokon.
A Kulcsár Edina és egykori párja, Csuti által alapított Social Guru influenszercég, amely több érintett közszereplővel is dolgozik azt írta megkeresésünkre, hogy
Az Ön által felsorolt influenszerek valóban dolgoznak a Social Guruval, azonban az együttmüködésünk nem kizárólagos. A Social Guru nem vesz részt a Megoldás Mozgalom kampányában. Így a feltett kérdésekkel kapcsolatban érdemi információval nem tudunk szolgálni. Kérjük, hogy ezzel kapcsolatban az influenszereket közvetlenül megkeresni szíveskedjenek.
Reagált nekünk a GVH is, ahonnan azt a visszajelzést kaptuk, hogy a hatáskörül nem terjed ki politikai vagy egyéb üzenetek jogszerűségének vizsgálatára, ezért nem is vizsgálódnak az ügyben, de nem is kaptak ezzel kapcsolatos bejelentést. | Osváth Zsolt szerint egyáltalán nem véletlen, hogy hirtelen elkezdték támogatni influenszerek a Gattyán-pártot | Azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis hogy pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot. Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan, és milliós bírságokat szab ki. – mondja Osváth, utalva arra, hogy a magyar törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/03/07/osvath-zsolt-megoldas-mozgalom-influenszer-kulcsar-edina | 2022-03-07 07:43:00 | true | null | null | Telex |
A tőzsdei cég közleménye szerint első lépésben a 4iG a DIGI-csoportban, a Telenor Crna Gora d.o.o., valamint az Invitech Kft.-ben meglévő részesedéseivel, apport útján megvalósuló tőkeemeléssel 71,6 százalékos tulajdont szerez az Antenna Hungária Zrt.-ben. A tranzakcióval Magyarország és a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó távközlési vállalatcsoportja jön létre. A kormány pedig a bejelentés napján megjelent Magyar Közlönyben tette közzé, hogy nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az Antenna Hungária és a 4iG összefonódását, akárcsak karácsonykor azt, hogy a 4iG fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t. A két kormányzati könnyítés azt jelenti, hogy az ügyleteket sem a Gazdasági Versenyhivatal, sem a versenytársak nem támadhatják meg.
Eddig a hivatalos közlemény: de hogy mi áll ezen túl, azt érdemes Hadházy Ákos, az ellenzék korrupcióügyekért „felelős” tagjának tolmácsolásában értelmezni, úgy talán érthetőbb. A képviselő a Facebookon az ügylettel kapcsolatban ezt írta:
„a kormány segítségével a 4IG Nyrt. bekebelezte az Antenna Hungáriát és ezzel a teljes magyar telekommunikációs, adatátviteli infrastruktúra Jászai Gellért, Orbán bizalmasának kezébe került. Ezzel a kormány szép csendben megcsinálta az eddigi egyik legnagyobb csalását. A tranzakció lényege ugyanis, hogy Jászaiék semmit nem fizettek a hatalmas, kritikus jelentőségű infrastruktúráért, hanem ELVILEG 402 milliárd értékű vagyont apportáltak be a cégbe és így szerezték meg a kritikus fontosságú vagyont.
A Digi nevű kábeltévés céget például 232 milliárdért számították be nekik, miközben az a cég ennek töredékét éri – ez önmagában olyan bűncselekmény, ami miatt kormánytagokat kellene felelősségre vonni.
A 4IG mindeközben hatalmas, sok százmilliárdos kötvénykibocsátásokkal próbálta fedezni a terjeszkedését, amit többek között az MNB is segített.
Végül, de nem utolsósorban: a 4iG egy csaló cég. Részese volt az elmúlt évek legjobban dokumentált korrupciós botrányának, a Microsoft-ügynek és jelen pillanatban is zajlik olyan NAV-nyomozás, amelyben a nyomozók gyanúja szerint a cég egy adócsaló hálózat haszonhúzó tagja.”
Ahogy lapunk egy korábbi cikkében írtuk: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Meglehet, a végső terv is ez.
Hadházy Ákos ugyanakkor utal egy adócsaló hálózatra: nos, a SIS IT Services Kft. ügyéről van szó. A cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez az a SIS Parking Kft. köthető, amely tagja volt az újbudai, majd a zuglói parkolási rendszernek. A cég alvállalkozójaként a 4iG-t és a Magyar Telekomot jelölte meg. Hadházy ezzel kapcsolatban korábban azt állította, s ez megegyezik lapunk információival is, hogy az alvállalkozók nem, vagy nem teljesen végezték el a rájuk bízott munkát, de azt kiszámlázták. Mint írta, „az ügy szálai egyelőre meg nem erősített hírek szerint igen magasra érnek”.
Akármilyen magasra érjenek is, a botrány egyik – akadnak arra utaló jelek, hogy a jelentéktelenebb – szála már biztosan bekúszott a kampányba: „semmilyen volt helyi politikussal, semmilyen cselekményben nem vettem részt” – mondta Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, miután a múlt szerdán az otthonában és az önkormányzat épületében is házkutatást tartott az ügyészség. A polgármester azt mondta, a hozzá kutatni érkező nyomozók olyan iratokat kerestek nála, amelyek az interneten elérhetőek és nyilvánosak, hiszen önkormányzati döntésekről van szó.
Ahogy azt a 444 is írja, a SIS-csoport másik cége az IT mellett a SIS Parking, ami Kocsis Máté polgármestersége idején, 2017-től Józsefvárosban, szintén ettől az évtől az akkor még fideszes vezetésű Újbudán és a baloldali Zuglóban végezte a parkolás ellenőrzését. A 444 emlékeztet arra, hogy a SIS parkingot névleg Sz. Zoltán vezette, aki szintén gyanúsított a számlagyáras ügyben, de az ügyészség gyanúja szerint mind a BKV-ba beépülő SIS It Services Kft., mind az önkormányzatoknak dolgozó SIS Parking Kft. ügyeiről valójában az a Fuzik Zsolt döntött, aki 2010 előtt a BKV informatikai igazgatója volt, 2009 decemberében adtak ki ellene körözést, miután vesztegetéssel gyanúsították meg. 2017-ben aztán fölmentették, s a számlagyáras nyomozás dokumentumai alapján az ügyészség úgy látja, hogy 2018-tól egy szerteágazó szervezetet épített fel, amelynek része a SIS Parking Kft. és a SIS It Service Kft. is.
Horváth Csaba azt állítja: az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai, s számára az sem világos, neki hogyan is lehetne bármilyen érintettsége, hiszen a szóban forgó időszakban nem is volt köze Zuglóhoz. Időközben az ügyészség kikérte a még parlamenti képviselő Tóth Csaba mentelmi jogát, Fuzik ugyanis úgy vallott, hogy korábban neki és Horváth Csabának adott pénzt azért cserébe, hogy ne támadják a zuglói parkolási rendszert. Fuzik belekeverte az ügybe Molnár Zsoltot, az MSZP egyik befolyásos emberét is, akinek állítólag 2019-ben hasonló okokból adott volna át 40 millió forintot egy Hugo Boss aktatáskában az Olimpia parkban – a vallomásban akkurátusan megjegyzi, hogy az irattáskát nem kapta vissza. Molnár Zsolt tagadja mindezt, az egész eljárást a választási kampány részének tartja, Fuzikot bepereli.
Tény, hogy a számlagyár ügye jóval túlterjed a parkolási kft. botrányán, s ha a SIS IT esetén is hasonló elánnal nyomoz az ügyészség, amennyire azt a zuglói polgármester és Molnár Zsolt ügye alátámasztani látszik, akkor a most a teljes távközlési szektorra a kormányzat hathatós segítségével rátelepülő 4iG vezetőjének még lehetnek álmatlan éjszakái, noha Jászai Gellért azt állította egy korábbi nyilatkozatában, hogy semmi oka nincs aggodalomra. | A 4IG-T IS ÉRINTHETI A ZUGLÓI PARKOLÁSI BOTRÁNY | Néhány év alatt a magyar távközlés első embere lett az Orbán Viktor bizalmasaként emlegetett Jászai Gellért. Úgy tűnik azonban, hogy a zuglói parkolási botárny hullámai őt is elérik: a jelek szerint a 4iG vezére közvetve érintettje lehet egy nagyszabású áfa-csalási ügynek. | null | 1 | https://jelen.media/kozelet/osszeer-e-zuglo-es-a-4ig-2958 | 2022-03-09 10:07:19 | true | null | null | Jelen |
Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján.
Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított.
Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek.
Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit.
A cikkhez háttérbeszélgetéseket folytattunk a nyomozás több érintettjével, gyanúsítottjával, a fővárosi és több kerületi önkormányzatnál dolgozó vezető hivatalnokokkal, politikusokkal, és megszereztünk a nyomozati anyagból több ezer oldalt.
A fenti részlet egy 2021. március 24-én lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyvéből származik. I. a 4IG Nyrt. szolgáltatás-managere, beszélgetőtársa B. a SYS IT Services Kft. munkatársa. A két cég közösen üzemeltette a BKV informatikai rendszerét. és I. érzékelte, hogy baj van, az adóhatóság nyomozni kezdett.
A kormányzati sajtóban az elmúlt hetekben sorra jelentek meg szivárogtatások egy kihallgatási jegyzőkönyvből. Ebben a nyomozóknak Fuzik Zsolt, az ügy főgyanúsítottja arról beszélt, hogy 2017 és 2019 között korrupciós pénzeket adott át szocialista politikusoknak. Állítása szerint a zuglói polgármesternek, Horváth Csabának körülbelül 10-12 millió forintot, Tóth Csabának 250 milliót és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőknek 40 milliót, Baja Ferencnek pedig 30 millió forintot fizetett. Molnár Zsolt és Baja Ferenc elismerték, hogy találkoztak Fuzikkal, de tagadják, hogy pénzt vettek át. Horváth Csaba is visszautasította a vádat, Tóth Csaba nem reagált az ügyre. Az MSZP pártigazgatója, Molnár azt mondja, hogy az ügy a kampányra lett időzítve, szerinte az ügyészség ilyenkor komoly szereplőjévé szokott válni a politikai életnek, de az ilyenkor elővett ügyek „a választásokat követően nagyrészt kifújnak”.
A csúszópénzek, amik Fuzik vallomásában szerepelhetnek a zuglói parkolási tenderhez és a BKV informatikai rendszerének üzemeltetéséhez kapcsolódnak. Mindkét üzlet az általa irányított cégcsoporthoz tartozott.
Ám Fuzik Zsolt és társai ügye túlmutat a parkolási és a BKV-s ügyeken, a szocialista politikusokon és a tízmilliós kenőpénzeken.
Az ügyészség azzal vádolja Fuzikot, hogy bűnszervezetet irányított, és szerteágazó csalássorozatot hajtott végre. Sok szereplőből álló birodalma éveken át milliárdokat termelt, aranyéletet biztosított, de végül a mohóságnak, a stressznek és egy kivételesen precíz győri nyomozócsapatnak köszönhetően 2021 nyarán egyik pillanatról a másikra összeomlott. | Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe | Az elmúlt hetekben sorban jelennek meg a hírek szocialista politikusok lefizetéséről egy kihallgatási jegyzőkönyv alapján. Erről Fuzik Zsolt vallott, aki a vádak szerint bűnszervezetet irányított. Az ügy sokkal többről szól a tízmilliós kenőpénzeknél, de még a BKV-s és parkolási ügyeknél is: nemzeti nagyvállalatok is érintettek. Cikksorozatunkban bemutatjuk a budai HillSide Irodaházból irányított szervezet működését és a társaság legfontosabb figuráit. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/03/09/azt-hittek-piti-csalok-utan-nyomoznak-de-varatlanul-belefutottak-a-nagymesterbe | 2022-03-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.