text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Részvényenként 18 forint osztalékot fizet a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A 94,4 millió részvényre vetítve ez 1,7 milliárd forintos kifizetés, amely meghaladja a társaság egyedi, 1,2 milliárd forintos adózott eredményét, azaz némileg az eredménytartalékba is belemar.
A cégcsoport konszolidáltan ugyanakkor 1,7 milliárd forintos nyereséget ért el, így a csoportszintű eredmény már gyakorlatilag fedezi az osztalékfizetést.
A CIG 320 forint körüli aktuális tőzsdei árára vetítve ez 5 százalék feletti osztalékhozam. Az osztalék nagyobbik része, az 54 millió darab részvénnyel rendelkező Hungarikum Biztosítási Alkuszra (Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségéhez) jut.
Eddig a kisrészvényesek számára kérdéses lehetett, hogy fizet-e a cég osztalékot, mert voltak olyan bejelentett tervei, hogy fejlődik, akár akvirál, vagy éppen lakossági vagyonbiztosítási üzletágat is épít, ezek a tervek pedig enni kérnek, igaz a cégnek így is komoly tartalékai maradtak.
Korábban amúgy már volt ilyen üzletága a biztosítónak, de azt eladta az Aegonnak.
Egy új üzletág felépítése mindig nehéz, a biztosító ugyanis nagyon méretgazdaságossági üzem, hiszen 10 ezer ügyfélre is szinte ugyanazokat a funkciókat fel kell építeni, mint 200 ezer ügyfélre, utóbbinál persze sokkal jobb a nyereséghányad.
A CIG jövőjét meghatározza, hogy amikor a Bankholding felépül, a bank hálózata mennyire fog biztosítási termékeket értékesíteni, ezeket ki kell alakítani, megfelelő oktatás, értékesítői képességek is kellenek hozzá.
A CIG azért addig is nyer állami szerződést, mégha nem is a világ legnagyobb üzlete, de a CIG nemrégiben azt közölte, hogy 80 milliós megbízást nyert el a Groupama társaként a Miniszterelnöki Kormányiroda központi gyermekbiztosítási tenderén. | A CIG Pannónia Életbiztosító kifizeti a teljes nyereségét osztalékként | A CIG 320 forint körüli aktuális tőzsdei árára vetítve ez 5 százalék feletti osztalékhozam. Az osztalék nagyobbik része, az 54 millió darab részvénnyel rendelkező Hungarikum Biztosítási Alkuszra (Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségéhez) jut. A CIG nemrégiben azt közölte, hogy 80 milliós megbízást nyert el a Groupama társaként a Miniszterelnöki Kormányiroda központi gyermekbiztosítási tenderén. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/29/a-cig-pannonia-eletbiztosito-kifizeti-a-teljes-nyereseget-osztalekkent | 2022-03-29 11:28:00 | true | null | null | Telex |
– A teljes 850 kilométert, vagy csak az utolsó százat tette meg az El Caminóból?
– Honnan hallott erről?
– Újságíró volnék, és nem fordul elő túl gyakran, hogy valaki a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt induljon zarándokútra.
– A harmadik El Caminóm volt, de az első téli, így most csak az utolsó 280 kilométeres szakaszt tettem meg.
– Megdöbbentünk, amikor hírét vettük, hogy lemondott bírói pozícióról. Az elmúlt években az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjeként ön jelenítette meg a bírói függetlenségért folytatott harcot.
– Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne hátrafelé nézzen. Mielőtt Németországba költöztem, lezártam magamban ezeket a dolgokat. Persze tudtam, hogy a tárgyalóterem, a tárgyalás, a bírói létnek ez a fele hiányozni fog. Szépnek élem meg azt a tizenhárom esztendőt, amelynek jelentős részében ítélkező bíró voltam.
– Talán nem haszontalan visszamennünk az időben, hogy az összefüggéseket megértsük. 2019 áprilisában járunk, Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, az állam által kinevezett vezető (ma alkotmánybíró) sorban nyilvánítja eredménytelennek a bírói vezetői pályázatokat. Ön a bírák által választott tanács szóvivője, a két szervezet napi harcától hangos a sajtó. És ekkor megpályázza a Fővárosi Törvényszék elnöki székét…
– Fel tudtam persze mérni: ha Handó Tünde dönt a pályázatról, akkor nem sok esély van arra, hogy én legyek a törvényszék elnöke.
– És ő döntött. Eredménytelennek nyilvánította. Azért ön is nyert egy fontos ütközetet: a törvényszék bírái nem Handó jelöltjét, hanem önt támogatták. Több száz bíró volt jelen, és dörgött a vastaps a teremben.
– A bírák kétharmada támogatott. Mindig szívesen fogok emlékezni erre a szavazásra. Fontos állomás volt abban a küzdelmes időszakban.
– Összefügghetnek ezek az elkeseredett hazai bírósági ütközetek a múlt héten jóváhagyott uniós döntéssel, hogy pénzeket vonhassanak meg tagállamoktól a jogállamiság sérülése esetén?
– A közvélemény valóban úgy értelmezte, hogy jogállamisággal kapcsolatos döntés született. Ám ez nem így van.
– Miről van szó hát?
– Az Európai Unió Bírósága nem a jogállamiságot, hanem a költségvetést védő mechanizmusról döntött. Az EU a saját költségvetését kívánja óvni azzal, hogy szankciókat helyez kilátásba, ha egy tagállamban a jogállam sérülékenysége miatt a védelmi mechanizmusok nem megfelelőek.
– Tehát a korrupcióról van szó.
– Igen, alapvetően. És a korrupció üldözésének hiányáról. Most nem általában a jogállamiságról, hanem az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés rendszerszintű hatékonyságáról, és csak egyetlen szempontból vizsgálva: hatékonyan védik-e a tagállamok az EU költségvetését, forrásait, támogatásait.
– Amikor közéleti vitákat folytatunk, azt halljuk, hogyan ne lenne Magyarország jogállam, hiszen nálunk nem börtönöznek be ellenzékieket, nem lövik le a bírókat. Tisztázzuk tehát: a jogász számára mit jelent a jogállamiság fogalma?
– A jogállam a hatalmi ágak szétválasztásán alapul. Működik a demokratikusan megválasztott, átláthatóan működő, plurális törvényhozó szerv, a parlament. A végrehajtó hatalomnál, a kormányban és a közigazgatásban érvényesül a hatalom önkényességének tilalma. A kormány nem tudja uralni a többi ágat a fékek és ellensúlyok rendszerének köszönhetően. A harmadik elem pedig a független és pártatlan igazságszolgáltatás.
– A hatalom az Országos Bírósági Hivatalon (OBH) keresztül beleszól a bírósági vezetők kinevezésébe. Ez a baj?
– Igen, többek között az is baj, ha ebbe bele tud szólni, bár 2019 óta valamelyest javult a helyzet nálunk: az összbírói értekezletek által támogatott jelöltek pályázatát az OBH elnöke már nem nyilvánítja érvénytelenné. Ám önmagában a magyar bírói függetlenség megsértése nem lenne elég ahhoz, hogy a bíróság múlt heti döntése alapján az úgynevezett kondicionális rendeletet alkalmazni lehessen.
– Mert összefüggésben kell állnia a korrupcióval?
– Igen. A döntés csak annyiban érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét övező vitákat, ha kimutatható lesz, hogy a nyomozóhatóság, az ügyészség nem megfelelően végzi a munkáját, a hatalom beleszól a nyomozásokba, vagy a bíróságok képtelenek hatékony jogorvoslatot biztosítani ilyen ügyekben, és ezáltal komoly kockázata van annak, hogy az uniós pénzek védelme nem megfelelő egy adott országban.
– A szankciók is anyagi természetűek.
– Igen, az uniós támogatások egy részének megvonása.
– De hogyan lehet ezt bizonyítani? Valaki elnyer egy uniós pályázatot, akár többszáz millió forint értékben, majd nem épül meg a „pályamű”, nincs üzem, netán a vendégházról kiderül, hogy a család maga használja. Sajtóhír megjelenik ugyan erről, de nyomozás nincs. Szinte kizárt, hogy legyen egy hangfelvétel, levél, bármilyen bizonyíték a nyomozás gátlásáról.
– Félreérti a helyzetet. A mostani rendelet alapján nem konkrét ügyeket vizsgálnak majd, hanem az igazságszolgáltatási rendszerben levő elvi lehetőségét annak, hogy intézményi okokból nem működik megfelelően.
– És az elég?
– Elég lehet. Fontos azonban leszögezni, hogy az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki múlt heti döntésében, hogy Magyarországon vagy Lengyelországban vannak ilyen gondok. Most egy elvi jellegű döntés született arról, hogy az eljárás lefolytatható, összeegyeztethető az unió alapszerződésével és a jogállamiság elvével. Lényeges az is, hogy a döntés nem ellenünk irányul: az Európai Bizottság bármelyik uniós állam kapcsán elindíthatja a vizsgálatot, ha úgy látja, hogy megvan az összefüggés, amiről beszélünk. Vagyis, hogy azért nem megfelelő az unió pénzügyi érdekeinek védelme, mert rendszerszintűek a problémák, például nem biztosított a bíróság függetlensége.
– Lassan felnő egy nemzedék, amely folyton azt hallja, hogy ilyen jelentés, meg olyan, elmarasztalják Magyarországot, és végül nem történik semmi. Megint elindul egy hosszú hercehurca?
– Lényegesen gyorsabb intézkedés várható. A Bizottság jelzi a tagállamnak az eljárás megindítását és legalább egy, legfeljebb három hónapot biztosít, hogy a tagállam korrekciós mechanizmusokat elindítson.
– Magyarul?
– Intézkedjen, kiküszöbölje a hibát. Ha nem teszi meg, vagy az intézkedéseket a Bizottság nem tartja megfelelőnek, akkor az ügyet továbbadja az Európai Tanácsnak, a kormányfőkből álló testületnek, és javaslatot tesz arra, hogy milyen szankciórendszer lépjen életbe. Jóval gyorsabb tehát a hetes cikkely immár negyedik éve húzódó eljárásánál, ahol egyhangú döntés kell a szankciók alkalmazásához. Itt egyszerű többség is elég.
– Nem segít tehát a borítékolható lengyel vétó, mint a hetes cikkelyes eljárás esetében.
– Nem. Azért azt még hozzá kell tennem, hogy az egész jogállamisági krízis kapcsán folyamatosan
van egy olyan személyes benyomásom, hogy a jogászoktól, bíráktól várják sokan annak a helyzetnek a megoldását, amit alapvetően a politikusok okoztak. Nem teljesen fair ez így.
– Nemcsak a jogászokban lehet kellemetlen érzés, az átlagemberben is, hiszen a bírósági döntés kapcsán mégiscsak a hazánk kerül szégyenpadra, a mi jogállamiságunkról folyik a vita. Miközben azt is szeretnénk, ha véget érne a kijelölt oligarcháknak adott közbeszerzések, a profit közös eljachtozásának, elmagánrepülőgépezésének kora.
– Kicsit érdemes eltávolodni a konkrét ügytől, és a tényekre koncentrálni. Folyamatosan arról beszélünk, hogy a hazánkkal szemben történik valami, de ezek az eszközök nem rólunk szólnak, még ha hajlamosak is vagyunk magunkat a középpontba állítani. Nemcsak Magyarország és az EU között létezik ilyen feszültség.
– Persze, ott vannak még a lengyelek, kettőnkre találták ki az egész eljárást.
– Azt gondolja, hogy csak Magyarországon és Lengyelországban létezik korrupció? Máshol nincs feszültség az igazságszolgáltatás rendszere körül? A tagállamok érdeke máshol is ellentétbe kerülhet az unióéval, máshol is hallható olyan értelmezést, hogy az unió korlátozza a nép által megválasztott kormányt vagy parlamentet. Ez valós konfliktus. Minden kormány, minden parlamenti többség szeretné maga alakítani a demokratikus berendezkedés helyi intézményeit. A tagállami szuverenitás és az uniós jog között mindig van és lesz feszültség. A vita nem Magyarországon kezdődött, és nem is itt fejeződik be. A német alkotmánybíróság például néhány éve ugyancsak szembement az Európai Unió Bíróságának döntésével.
– A hitelfelvétel kapcsán azt vitatva, az európai vagy a német jognak van-e elsőbbsége.
– Igen, az uniós jog az aduász, amely mindent visz. A tagállamok szuverenitása és az uniós jog közötti viszony, a tagállami és az uniós hatáskör kérdése a lengyel, a német, az olasz, a román és a magyar alkotmánybíróság egyes döntéseiben is megjelent.
– A magyar kormányfő dzsihádról beszél hazánk ellen, még annak kérdése is felvetődött, vajon évértékelő beszédében belengette vagy sem az unióból való kilépés lehetőségét. Ez is általános lenne?
– A németek is politikai vita részeként élték meg az alkotmánybíróságuk döntését, a lengyel kormány pedig szintén úgy érvel: olyan igazságszolgáltatási rendszert alakítanak ki, amilyet szeretnének; olyan fegyelmi rendszerrel, amilyet szeretnének, mert nekik erre felhatalmazásuk van a választópolgáraiktól.
– Merthogy az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör.
– Valóban az.
– Milyen szerencse, hogy az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese ül velem szemben. Ha ez így van, akkor az unió milyen alapon szól bele mégis jogállamisági kérdésekbe?
– Mert az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése vagy a közös pénz nem megfelelő felhasználása egy határok nélküli egységes Európában a többi tagállamra is kihat, ezért ebbe van beleszólása az Európai Uniónak. A feltételeket pedig nem csak a csatlakozáskor, hanem folyamatosan biztosítani kell a tagállamoknak.
– Mégis mi köze van annak a többi tagállamhoz, hogy a lengyel fegyelmi kamara tagjait a parlament választotta meg és nem a bírák maguk közül? Vagy hogy a magyar parlament a bírák választott testületének kifejezett ellenzése dacára nevezi ki a Kúria új elnökét?
– Ez azt okozhatja, hogy a bírák nem lesznek függetlenek a politikai behatásoktól. A lengyeleknél például nem biztosított a független jogorvoslat a bírák számára, ha az igazságügyi miniszter egy-egy nem kívánt döntésük miatt el akarja távolítani vagy meg akarja félemlíteni a bírákat.
– Hátrányos lehet ez a lengyeleknek, és értem, hogy Magyarországnak sem jó, ha a bírák önképviseleti szervére, a bírói tanácsra olyan nyomás nehezedik, hogy hirtelen sok választott tagnak lesz egészségügyi, családi problémája, vagy megpályáz egy németországi állást, és lemond a pozíciójáról.
– Ez a személyes döntésem volt, nem presszióból mondtam le.
– Akkor is pályázott volna, ha elnyeri a Fővárosi Törvényszék elnöki címét, amiben a bírák kétharmada támogatta? Vagy ha nem „száműzik” a Markó utcai főépületből a Fő utcába, a katonai bírák közé, hogy ne legyen annyira szem előtt?
– Előttem a bírósági karrierutak valóban lezáródtak, de nem éreztem magam száműzöttnek, szép élményeim kötődnek ahhoz az épülethez is, és nem menedékkérelmet nyújtottam be, hanem egy vezetői állást pályáztam meg Németországban.
– Ott tartottunk, hogy mi köze az uniónak a magyar ügyekhez. Lényegében ön is ugyanazt mondja, mint Orbán Viktor, aki szerint az EU úgy gondolja „a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet (…) az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei.”
– Valóban vitatható, mennyiben van beleszólása az uniónak az igazságszolgáltatás rendszerének kialakításába. Ám ha a rendszer hibás működése elér egy olyan pontot, amelytől már nem biztosítható többé a független bíráskodás, akkor az Európai Uniónak igenis van beleszólása.
– Miért lenne, ha az igazságszolgáltatás tagállami hatáskör? Nincs olyan, hogy egy szintig tagállami, azután meg már uniós. Miből vezeti ezt le?
– A saját példámból. Amikor magyar bíróként döntéseket hoztam, az kötelező és végrehajtható volt az unió minden országában. A német vagy a holland rendőrnek, büntetés-végrehajtási intézménynek ugyanúgy kellett kezelnie az én magyar ítéletemet, mintha egy német vagy holland bíró határozata lett volna.
– Hogyan került az ön határozata egy német rendőr vagy börtönőr kezébe?
– Ha például elfogatóparancsot állítottam ki egy magyarországi ügy kapcsán egy német állampolgárral szemben, akkor a német állam kérdés nélkül adta ki az illetőt, hogy lefolytathassam az eljárást vele szemben. Mi alapján? A kölcsönös bizalom alapján, mert a magyar bíró független, és ugyanolyan tisztességes eljárást fog biztosítani az uniós állampolgároknak, mint a német, holland, spanyol vagy olasz bíróság, mert ez egy közös nevező, közös alap, a közös értékeink része. Benne is van az EU alapszerződésében.
– Azért ritkán adott ki német állampolgárra elfogatóparancsot, nem?
– Nem, ez nem kivételes helyzet, ez az unió, mint jogi intézményrendszer működésének egyik alapja. Ha egy magyar bíró elrendeli egy olyan cég felszámolását, amelynek németországi vagyona is van, akkor a döntés erre is vonatkozik. Ha a bíró elhelyezte a vegyes állampolgárságú házasságban született gyereket, akkor nem kérdezte meg a másik állam, milyen eljárásban döntöttek így, hanem elfogadták. Az unióban működő közös piachoz szükséges a tőke, a munkaerő szabad áramlása, de a bűnözés sem áll meg a határon. Különböző állampolgárságú emberek házasodnak egymás között, gyermekeik lesznek, elválnak. A cégek befektetnek az unió többi tagállamában. Ám ennek a szabadságnak a legfőbb akadálya, ha az ítéletek hatása csak a határig terjed, és kölcsönös megfeleltetési eljárásra lenne szükség egymás ítéleteinek elfogadásához. Tehát
a szabadságunk feltétele, hogy egyenrangúnak tudjuk elfogadni a másik bíróság döntését.
– Vagyis a bírói függetlenség nem belügy, tényleg kihat az unió egészére, s ha elvész a bizalom, az mindannyiunk életére hatással lehet?
– A határozatok kölcsönös elismerésének rendszerén már évekkel ezelőtt megjelentek a repedések, és ezek most már inkább árkok. Emlékszik az embertelen hazai börtönviszonyok miatt kirótt strasbourgi szankciókra?
– Hogyne. 2020-ban még nemzeti konzultációt is tartottak arról, hogy több mint tízezer rab kért kártérítést a magyar államtól a börtönök túlzsúfoltsága miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján.
– Nézzük ennek a másik oldalát. Kiadtam az elfogatóparancsot, és a másik ország észleli, hogy nem lesznek biztosítva az alapvető emberi jogok az adott országban a végrehajtás során, mert az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar helyzet egyes esetekben embertelen bánásmódnak minősülhet. A másik ország bírója nem adja ki az állampolgárát, mert fennáll annak reális veszélye, hogy nem biztosítunk számára minimális emberi bánásmódot. Ez egy jelentős repedés, és ha szétnyílik, annak nagyon komoly gazdasági, bűnüldözési és családjogi következményei lehetnek az egész unió számára.
– Térjünk vissza a bírói függetlenség kérdésére. Elvi lehetőségről beszélt, de hallott olyan is, hogy a bírákat közvetlen politikai nyomás éri? Hogy odaszólnak fentről, milyen ítéletet várnak?
– Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban az első kérdés: eljut-e a bíróságra egy ilyen ügy. Ha nem, mindegy mi van a bíróságon.
– Ha nincs nyomozás, nincs vádemelés, nincs ítélet sem.
– Így van. A következő fontos kérdés: Magyarországon érhet-e retorzió egy bírót, ha például közbeszerzési, uniós támogatási ügyben előzetes döntéshozatali kérdéssel fordul az Európai Unió Bíróságához. Indulhat-e ezért fegyelmi eljárás ellene, elveszítheti-e a bírói státuszát, mert alkalmatlannak minősítik egy nem tetsző döntés után?
– Az előzetes döntéshozatali kérdés azt jelenti, hogy van egy magyar jogszabály, ami ellentétesnek látszik az uniós joggal, és a bíró erre akar rákérdezni az uniónál?
– Igen, és az unió bírósága erre azt mondhatja: ha nem oldható fel az ellentmondás, az uniós jog elsőbbsége alapján a bíró hagyja figyelmen kívül a magyar törvényt.
– Mert az uniós jog az erősebb. Ahogy korábban fogalmazott: az aduász.
– Ilyenkor úgy kell meghozni a döntést, mintha a magyar mondat a törvényben – ebből a szempontból – nem létezett volna.
– Egyébként ugye Vasvári Csabára célzott, az OBT jelenlegi szóvivőjére, aki ellen fegyelmi eljárást indítottak egy ilyen kérdésért, majd a közfelháborodás hatására visszavonták?
– Igen, és a sajtóhírek szerint egy bírónőt hasonló előzmények után távolítottak el a bírói karból. Alkalmatlannak nyilvánították. Korábban a menekültüggyel kapcsolatos szabályozás miatt tett fel kérdést az Európai Unió Bíróságának. Ha ilyen miatt retorzió érhet egy bírót, akkor ennek komoly következményei lehetnek bármely ügyben.
– Akkor is, ha ezek a döntések nem a korrupcióval voltak kapcsolatosak?
– Igen, megkérdezhetik a magyar kormánytól: milyen korrekciós intézkedéseket tett annak érdekében, hogy ilyen egy költségvetési csalás, közbeszerzés vagy uniós támogatás miatt indult ügyben ne fordulhasson elő. A következő fontos pont lehet a bírói kirendelések ügye, amikor nem átlátható módon derül ki, ki fogja tárgyalni az ügyet. Vagy itt van a jutalmazás kérdése: ha év végén a bírák annak alapján kapnak jutalmat, ki szimpatikus az elnök úrnak és elnök asszonynak, akkor állampolgárként nem biztos, hogy örülnöm kell annak, ha pont a jutalmazott kedvenc tárgyalja a közbeszerzési, adó- vagy büntetőügyemet.
– Mekkora értékről beszélünk? Egy nagyobb bonbonról?
– A havi javadalmazással összemérhető összegekről. Az objektív, átlátható jutalmazási rendszer hiányáról. Tessék megnézni, kik osztják a jutalmakat, szabadon rendelkezve róluk.
– Az elnökök.
– Akik nagyrészt ugyanazok, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben az OBT bírák által választott tagjait lemondásra szólították fel. Egyvalamire jók voltak ezek a levelek: bizonyítékul szolgáltak arra, hogy Magyarországon a rendszer nem megfelelően működik. Nincsenek garanciák, nincs korlátozva a bírósági elnökök hatalma. Az unió szempontjából egyszerű a kérdés: van vagy nincs szankció arra, ha egy bírósági elnök megsérti a bíróságok integritását? Ha azt ígéri, hogy ellehetetlenít egy bírót, vagy ha adatokat gyűjt arról, mely bírák tagjai a Magyar Bírói Egyesületnek?
– Vagyis a szakmai érdekvédelmi szervüknek.
– Igen. Ebben az ügyben az adatvédelmi hatóság megállapította a jogsértést és bírságot szabott ki a törvényszékre.
– Akkor minden rendben, nem?
– Nem tudjuk, volt-e bármilyen következménye a törvénytelen adatokat gyűjtető törvényszék elnökére, még azt sem, hogy ki fizette ki a bírságot: ő vagy a törvényszék.
– Összefoglalva: miután kiderült, hogy az unió a hetes cikkely alapján nem tudja megrendszabályozni a magyarokat és a lengyeleket, most innovációba kezdett, alkotott egy olyan rendeletet, amely alapján nem húzható el évekig az eljárás. Az EU-s források elapadása a választások előtt így sem lesz érezhető, ugye?
– Ez egy politikai feltételezés, amelyre nem kívánok reagálni. Az Európai Tanács, mint politikai döntéshozó által kialakított eljárási rend szerint, ha az Európai Bizottság levele megérkezik, onnantól indul a magyar fél reagálási határideje, amely legalább egy hónap.
– Ilyen levél még nincs.
– Nincs.
– A rajtvonalnál sem állunk még. Fáj majd, esetleg, de csak jóval a választások után.
– Nyilván Lengyelországnak is fáj a napi egymillió eurós büntetés, amit egy kötelezettségi eljárás miatt róttak ki rá. A mostani rendelet ennél is súlyosabb: egy tagállam versenyképességére jelentősen kiható elvonásokat tartalmazhat. Viszont látni kell azt is, hogy
az egész Európai Unió jövője múlik azon, sikerül-e ezeket a repedéseket megszüntetni. Mindenkinek az az érdeke, hogy változtassunk. Az Országos Bírói Tanács számtalan javaslattal élt az igazságszolgáltatás kapcsán. Lenne mihez nyúlni.
– Végül is sikerült az El Caminón meggyőznie magát, hogy távozása nem megfutamodás volt?
– Nagy megtiszteltetés, hogy hatvan pályázó közül engem választottak az Európai Jogi Akadémia igazgató-helyettesének. Egyrészt fontosnak tartom a bírák, ügyészek és ügyvédek uniós jogi továbbképzését, másrészt 42-43 évesen már arra is gondol az ember, ha sokáig kell egy monoton, kihívások nélküli munkát végeznie, előbb-utóbb kiég. Én pedig még szeretném odatenni magam, és így tekintek erre a lehetőségre. Sajnálom persze, hogy az OBT-ben dolgozó bíró kollégáimat hátra kellett hagynom, de továbbra is figyelem a döntéseiket. És: büszke vagyok rájuk.
Vadász Viktor az interjút nem az Európai Jogi Akadémia képviseletében adta, saját véleményét fogalmazta meg.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#Európai Bíróság#Európai Unió#jog#jogállamiság#Lengyelország#Magyarország#Vadász Viktor | „Ez nem a jogállamiságról szólt” – Vadász Viktor a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről | Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját. Tőle kértünk tehát segítséget, hogy megértsük, mit jelent Magyarország és Lengyelország pervesztése az uniós bíróságon. A tét az uniós támogatások egy részének elvesztésénél is nagyobb. Ha megrendül Magyarországgal szemben a többi tagállam bizalma, az a vegyesvállalatokra, a vegyes házasságokra, de még a határon átnyúló bűnözésre is hatással lehet. Interjú. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/ | 2022-02-22 11:51:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A várólisták hossza
A várólisták jelzik, milyen a közfinanszírozott egészségügy ellátásokhoz való hozzáférés. Ha a várakozási idő hosszú, az egészséget veszélyeztető, azzal az állam a magánszolgáltatókhoz tereli a biztosítottakat. Az elmúlt években pontosan ez történt.
Nem azért, mert az emberek inkább fizetnek, csak ne kelljen súlyos betegként reggel héttől délután kettőig várni, hogy sorra kerüljenek. Nem is a kényelemért, mert bőr fotelben szeretnének pihenni egy magánklinikán a beavatkozás után. Az ok egyszerűbb: nem akarnak hónapokig, évekig fájdalomban, mozgáskorlátozással vagy súlyos szívbetegséggel élni. Magánorvoshoz fordulnak, mert egyébként hosszú ideig ellátatlanok maradnának.
A Fidesz hatalomra kerülése előtt, még a Heti Válaszban összesítettük a leghosszabb kórházi várakozási időket, sokkoló volt már akkor is. A hat legkirívóbb adat közül most vasárnap még úgy találtuk a NEAK honlapján, hogy öt esetében hosszabb a várakozási idő, mint 2010-ben volt. Kedden este azután meglepve vettük észre, hogy megszüntették az országos várólistát: egyetlen adatot sem találtunk a vasárnap még elérhetőkből. Már csak azt közli az egészségbiztosító, mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben. Vagyis nem egy jövőbeni adatot hoz nyilvánosságra (ami a várólista lényege), hanem egy múltbelit.
A sor így sem rövid: gerincstabilizálóra a leghosszabb várólistájú intézményben az elmúlt hat hónapban műtöttek 623 nap alatt kerültek sorra. Csípőprotézisre 1181 napot vártak. Hasi műtéteknél 108 napot kellett várakozniuk, szürkehályognál 836 napot, nyitott szívműtétnél 374 napot.
2012 óta létezett központi várólista. Egészen idáig. Most már csak a választásokra finomított formában lehet elérni, de ettől a betegek még pont ugyanannyit fognak várni.
A koronavírus miatt másutt is hosszabb várakozásra kell számítani, mert a betegek és az oltások is lefoglalják az egészségügyi személyzetet. Csak a januári oltási akciók napjain 700 ezer ember kapta meg a védőoltását, ami óriási emberi erőforrást igényelt. Érthető lenne tehát, ha pár hónappal megnyúlnának a várólisták, a magyar egészségügy azonban a halasztható egészségügyi beavatkozások terén jó néhány kórházban az összeomlás jeleit mutatja. Az akár több éves a várakozás önmagában súlyos egészségkárosodás kockázatát veti fel, és már konzultációs időpontot is hónapokkal előre kell kérni.
Az állami egészségügy így nyomást helyez a betegekre: tömegesen tolja át magánegészségügybe őket. Nem pusztán a felső tízezer tagjait. A legszegényebbeket is.
Az igény a privát ellátásra olyan jelentős, hogy árrobbanást idézett elő. A néhány éve még 15 ezer forint körüli járóbeteg vizitdíj mára sok helyen 25-30 ezer forintra emelkedett.
Nem kis tétel egy 15 perces rendelésért olyan emberek zsebéből, akiknek még a minimálbéréből is havi 68 ezer forintot vonnak le munkáltatói társadalombiztosítási járulék és munkavállalói szociális hozzájárulási adó címen. A levonásért cserébe a biztosítottak jogosultak állami ellátásra. Csak azt nem szabályozza semmi, hogy mikor, mekkora várakozással.
Miért szegényágazat az egészségügy, amikor évről évre többet költenek rá?
Nézzünk a számok mögé! Ne a fejlett nyugati országokkal vessük össze a magyar kiadásokat, hanem a hasonló fejlettségű visegrádi négyekhez (V4) viszonyítsunk. Kiinduló évünk 2010, a magyar egészségügyi közkiadások (az állam és az egészségbiztosító által fedezett részt) akkor a GDP 5 százalékát tették ki. A csehek előttünk álltak 5,8 százalékos GDP-részesedéssel, a szlovákok is (5,6 százalék), viszont a lengyelek mögöttünk voltak (4,6 százalék). A magyar adat 2020-ban 5,2 százalékos volt, a lengyelek befogtak minket, közben a csehek már 7,4 százaléknál, a szlovákok 6,3 százaléknál tartanak. Lemaradtunk.
Ha azt nézzük meg, hogy mindez egy főre vetítve dollárban mennyit tesz, az derül ki, hogy 2010-hez képest ugyan 33 százalékkal nőtt a magyar adat (1118 dollárról 1482-re), viszont 2010-ben még 10 százalékkal többet költöttünk a lengyeleknél, most pedig már mindenkinél kevesebbet. A lengyelektől 10 százalékkal, a szlovákokhoz képest 16 százalékkal maradunk el, a csehektől viszont 47 százalékkal az OECD adatai szerint. Közben GDP-nk sem nőtt olyan lendületesen.
Az egészségügy működtetésére relatíve kevesebbet fordítunk most, mint korábban a hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva. Uniós pénzből kórházak felújítására, műszerek beszerzésére sokat költöttünk, számos vidéki kórház és rendelő megújult, és néhány fővárosit is modernizáltak. A működtetésüket, a betegek ellátását azonban nem lehet uniós pénzből fedezni, ahhoz a kormánynak kellene a zsebébe nyúlnia. Nálunk az egészségügy nem prioritás, ezért nő a lemaradásunk még a V4-ekhez képest is.
De kit érdekelnek a V4-ek? Miért nem jutunk időben ellátáshoz?
Hosszú ideig konkrétan pénzt vontak ki a gyógyításból, és ezt nem az Orbán-kormány kezdte. A folyamatot 2004-ben a Medgyessy-kabinet indította azzal, hogy a 2003-as év kifizetéseinek 98 százalékában befagyasztotta a kórházi teljesítményeket. Innentől más összeg járt a „vonal alatti” és a „vonal feletti” betegekért. Ha valakinek olyan pechje volt, hogy a vonal feletti tíz százalékba került, akkor az egészségbiztosító visszatartotta az érte járó pénz 90 százalékát. Innentől a kórházak abban lettek érdekeltek, hogy kevesebb beteget lássanak el. A megszorítás módján az Orbán-kormány ugyan változtatott, de a lényegén nem. Az emberek hosszú várólisták végén találták magukat; ha súlyos betegségben szenvedtek, ide-oda küldözgették őket, hogy ne terhelje a kórházat az ellátásuk költsége. Eljött a magánegészségügy aranykora.
Miért, ha közben százmilliárdokat költöttek a kórházakra?
Már az előző szocialista kormányok idején óriási feszültség halmozódott fel az orvosok, kórházvezetők szintjén, mert az elvonásokat a betegek azonnal a bőrükön érezték, és a kezelőorvosuknak jelezték az elégedetlenséget. A háttérben akkor is, később is költségvetési okok álltak, és az Orbán-kabinet folytatta elődjei politikáját: hosszú ideig pénzt vont el a működési költségekből. A feszültséget a kórházak 2012-es államosításával kezelték, valamint a menedzsment hatáskörének folyamatos megnyirbálásával. Később enyhítettek a költségvetési szigoron, de a döntéseket továbbra is az országos központból hozzák, emiatt egy
központosított, tervutasításos rendszer verseng a legmodernebb menedzsmentismereteket alkalmazó magánpiaccal. Az orvosok megindultak a magánrendelések irányába, a betegek pedig utánuk.
A helyzet a pandémia miatt úgy módosult, hogy a kórházak átalányfinanszírozást kaptak, ami fontos volt a legnehezebb hónapokban, viszont az állam a helyzet enyhülésével sem tette érdekeltté a kórházakat a várólisták ledolgozásában. Az egészségügy hatalmas piac, azonnal reagál az ösztönzőkre, vagy ellenösztönzőkre. Nem csak a magánszektor: az állami is. A kabinet viszont szeret úgy tekinteni a szereplőkre, mintha az ott dolgozók valami fegyveres testület tagjai lennének, akik az utasításnál haptákba vágják magukat és mindent fegyelmezetten végrehajtanak. Nem ez történik. A kormány olyan rendszert talált ki, amellyel lefojtja a teljesítményeket. Ha viszont az állam projektként tekint egy-egy területre és a szakemberek elkötelezettségére épít, akkor sikereket ér el (például a csecsemőhalálozás csökkentése, szervátültetés átszervezése terén). A mindennapi csatákban az átlagember gyakran érzi a sodródást, a gazdátlanságot. Így hódít teret a magánegészségügy érvről évre nagyobb mértékben.
Konkrétabban?
2019-ben a legnagyobb magyar tb-finanszírozott intézmény a Semmelweis Egyetem volt, 34,8 milliárd forint támogatásból gazdálkodott. Ugyanez az egyetem 2011-ben 32,6 milliárd forinthoz jutott hozzá. Hétszázalékos volt a nominális növekedés, miközben csak 2012-ben közel hat százalék volt a pénzromlás üteme. Nem ez az egyetlen intézmény, amely csökkenő reálértékű forrásból kénytelen gazdálkodni, miközben meg kellene honosítania az egyre drágább, modern egészségügyi technológiákat.
A hálapénz és a szolgálati jogviszony
A kormány hatalmas lépésre szánta el magát: bűncselekménnyé nyilvánította a hálapénz adását és elfogadását, és ezzel együtt tetemesen megemelte az orvosi béreket. Az orvosok soha korábban ekkora béremelést nem kaptak, cserébe azt várták, hogy csak az állami egészségügyben dolgozzanak, hagyjanak fel a privátpraxisukkal, fejezzék be (vagy legalábbis engedéllyel tegyék csak meg), hogy délutánonként a nagy magánklinikákon rendelnek, vagy operálnak. Meredek lépés, de a hálapénzt aligha lehet felszámolni úgy, hogy a betegek előbb elmennek egy magánrendelésre, majd az államiban ugyanannál az orvosnál gyógyulnak. Honnan lehet akkor tudni, hol ér véget a magán- és hol kezdődik az állami? Meddig vizitdíj és honnan hálapénz?
Az államnak végül nem volt ereje arra, hogy ténylegesen tiltsa a kettős jogviszonyt, lényegében minden állami orvos ott praktizál munka után, ahol szeretne.
A fiatal doktorok egzisztenciális bizonytalansága enyhült, de az orvosi béremelés több állami kórháznál egyszerűen felzabálja a gyógyításra fordítható összeget. A korábbi 70-80 százalékos bérhányad nem egy helyen 90 százalékra nőtt, a maradékból kellene a gyógyszertől a kötszerig a műtéti fonaltól az egyszerhasználatos eszközökig mindent megvenni. A magánkórházaknak nincs ilyen gondjuk, hiszen eleve csak nyereséges beavatkozásokat végeznek. Bajban azok a betegek vannak, akiknek nincs pénzük, vagy olyan gyógymódra van szükségük, amely nem található meg a magánklinikákon.
Egyre több a magánkiadás, zsebből fizet a magyar
A visegrádi országok közül 2010-ben még a lengyelek költötték a legnagyobb összeget zsebből az egészségügyre, az OECD adatai szerint minden lakosuk 459 dollárt fizetett ki a gyógyulása érdekében. Hazánk hangyalábnyomnyival lemaradva (458 dollár) a második helyen állt akkor. A legfrissebb adatok szerint most már messze vezetünk: 611 dollárral. A V4-ek között egyetlen olyan állam sincs, ahol az 500 dollárt elérné a fejenkénti lakossági költés.
A fogorvos, a nőgyógyász és a bőrgyógyász hagyományosan olyan terület volt, ahol szívesen kerestek fel az emberek magánorvost, de ma mindenféle magánrendelésért fizetünk, és egyre nagyobb arányban a műtétekért is. A magánszektorban ugyanis nem kell várni, csak utalni. Egy térd- vagy csípőprotézis műtétért jellemzően egy-két millió forintot kérnek el. Egyes magánklinikákon a járvány alatt megduplázódott a korábbi forgalom, mert az emberek nem tudják kivárni az állami listákat. Az ortopédiai műtétek mellett nagyon sok szürkehályog-beavatkozást is végeznek azoknak, akik inkább fizetnek, mint félig vakon várjanak a műtétre.
Százmilliók a konkurenciának
A magyar állam 2020 nyarán 287 millió forint állami támogatást adott Kóka János cégének, a Doktor24 Medicina Zrt-nek a koronavírus hatásainak ellensúlyozására. Új magánkórházának beruházásához járultak így hozzá. A volt gazdasági miniszter és az SZDSZ egykori elnöke majd frakcióvezetője olyan időszakban kapott jelentős támogatást, amikor az állami egészségügy nagy részét leállították a járvány miatt. A betegek kényszerből a magánklinikákat keresték fel, közben a kormány nem az egyre növekvő állami várólisták leoperálására költötte az általuk járulék, adó formájában már befizetett összeget.
Közben hatalmas erőket összepontosítanak a magánegészségügy visszaszorítására. Milliárdokat fordított az állam a lombikbébi központok államosítására. Két körben vételi ajánlatot tettek az összes magánklinikára, a második alkalommal úgy, hogy jogszabályi úton előzetesen ellehetetlenítették a működésüket. Racionális érv nincs arra, hogy miért ne lehetnének magán lombikbébicentrumok az országban. A magánbefektetők kivásárlására jelentős összeget költött az állam, amit fordíthatott volna az állami szolgáltatások javítására is.
A kormány csökkenteni szeretné a magánszolgáltatók tb-finanszírozását. Számos olyan vállalkozás létezik ugyanis, amely magánkézben van, de biztosítottakat (is) ellát, és a kezelés költségét az egészségbiztosító megtéríti. A művesekezelések, CT-, MR-szolgáltatók mellett laborok, de például ortopédiai sebészetek is működnek így. A betegnek ezek az ellátások nem kerülnek pénzbe, pedig magántulajdonú intézményben kezelik vagy vizsgálják ki őket.
2010-ben még a fekvőbeteg-szakellátásnak juttatott források 17 százaléka került a vállalkozásokhoz, 2019-re ez az arány 1,4 százalékra csökkent – állítja Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem professzora a Medicina Évkönyvben. A járóbeteg-ellátásból 28 százlakról 5 százalékra nyomták le a vállalkozói kifizetések arányát. A CT-, és MR-kassza 34 százaléka helyett már csak 14 százalékot vittek el a magánzók.
Sorozatban szorították ki tehát őket a tb-támogatott ellátásból. A vállalkozók nem csuktak be, hanem áthelyezték magukat a fizetős egészségügybe. A CT-k átköltöztek a bevásárlóközpontokba, sorra nyíltak a magánlaboratóriumok. A lomha állami egészségügy és a gyorsan reagáló magánszektor versenyében az utóbbi áll jobban.
Mert a magán jobb, mint az állami?
Nem, de az államiban olyan elavult irányítási konstrukciót alkalmaznak, amely nem versenyképes a magánegészségüggyel. Óriási tőkebefektetés történik a szektorba, sorban jelennek meg a befektetők között a leggazdagabb magyarok, nyugati tőkealapok, de a magánszereplők még mindig kicsik. A legnagyobb bevételű gyógyító intézmény, a Budai Egészségközpont 9 milliárd forintos nettó árbevétellel egy közepes méretű megyei kórház szintjén állt 2019-ben. A járvány előtti utolsó békeévben vagy húsz ennél nagyobb forgalmú állami intézmény létezett.
Tényleg minden rossz volt az elmúlt 12 évben?
Nem, komoly sikereket is elért a magyar egészségügy: ritkábbak fordulnak elő rettenetes kórházi állapotok, sok új épületet emeltek, megnőtt a CT-k, MR-ek száma, sikerült a hálapénzt visszaszorítani. Hatalmas szakmai siker, hogy a stroke halálos kimenetelét jelentősen tudtuk csökkenteni. A szülészek és a gyerekgyógyászok összefogásának eredménye, hogy jelentősen kisebb lett a csecsemőhalálozás. Magyarországon is végeznek már tüdőátültetést, még gyereken is. A volt szocialista országok közül nálunk a legnagyobb a covid-átoltottság. Van tehát siker bőven, de kudarc is. Összeállításunkban azt a bosszantó jelenséget vizsgáltuk, hogyan tör előre a magánszektor ott is, ahol az ellátást az államnak kellene biztosítani. A várakozási idő miatti lakossági elégedetlenség jogos, főleg, hogy néhány milliárd forinttal és a hazánkban is meglévő modern menedzsmenteszközök alkalmazásával hónapok alatt kezelni lehetne a várólisták problémáját. Ahogy egyébként most világszerte teszik.
Nyitókép (illusztráció): térdvizsgálatot végeznek egy új Tesla MRI-berendezéssel az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében beszerzett új diagnosztikai és terápiás műszerek bemutatásán az újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2019. szeptember 17-én (fotó: MTI/Soós Lajos)
#egészségügy#magánegészségügy#Magyarország | Pénzért életet – így növeszti nagyra a kormány a magánegészségügyet | Az elviselhetetlen hosszúságúra nőtt várólisták miatt tömegek vándorolnak a magánegészségügybe, hogy pénzért vegyék meg azt, amit a járulékukért egyszer már megvásároltak. Hova jutott a magyar egészségügy 12 év alatt azzal, hogy alapjaiban fordították ki a sarkaiból? Százmilliárdokból újultak meg a kórházak, eltűnt a hálapénz, történelmi béremelés történt, mégis a magánrendelőkbe áramolnak a betegek. Közben még a visegrádi négyek mögött is leszakadtunk a közegészségügy finanszírozásában, és a magyarok költik a legtöbbet zsebből a gyógyulásukra. De miért támogat az állam fizetős magánegészségügyi szereplőket százmilliókkal, ahelyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe? | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/02/02/magyarorszag-egeszsegugy-12-ev-elemzes/ | 2022-02-02 12:02:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést - derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból.
A hatalmas munkára mások is jelentkeztek: a Vemév-Szer Kft. és a Swietelsky Magyarország is rajthoz állt, a nyertes konzorcium azonban maximális 10 ezer pontjával maga mögé utasította őket.
Az Orbán-kormány 2017-ben döntött arról, hogy lovasterápiás központot építenek Fóton, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén, ahol az egész országból fogadhatják az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. Ezen a területen egyébként is lovasterápiás központ működik, ami a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak (hivatalos nevén a Károlyi István Gyermekközpontnak), amelyet hamarosan kiürítenek.
2019 márciusában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot a tizennégy állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelési jogának átadásáról a fóti lovasterápiás központ számára. A 24.hu mutatott rá, hogy
a törvényjavaslatot benyújtó Harrach egyébként a kedvezményezett NGYSZ alelnöke.
Hogy a kiürítésre ítélt, évtizedek óta működő gyermekváros ügye hogy áll, azt nem könnyű átlátni. 2019-ben röppent fel a hír, hogy az itt élő gyerekeket indoklás nélkül szétosztják az ország különböző pontjaira, a patinás épületegyüttest valamiért kiürítik. A meg nem erősített információ tisztázására Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan azért nem kaphatott választ, mert a gyermekközpont felszámolására vonatkozó információkat 10 évre titkosították.
Szél Bernadett többször is arról beszélt: annak ellenére, hogy a rendszer túlterhelt és férőhelyhiányos, a gyermekvárosban létszámstopot rendeltek el. A Hvg.hu korábbi cikke szerint annyi biztos, hogy a területről a waldorfos és a református intézmények önszántukból készülnek távozni, a gyermekváros területén található, de attól teljesen elválasztott NGYSZ lovasterápiás központja viszont marad, és terjeszkedne. Decemberben a Privátbankár vetette fel, hogy a lovasterápiás mozgolódás lehet a válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz a gyermekváros, illetve annak ékköve, a Károlyi kastély sorsa.
A valóban fontos és hasznos kiegészítő terápiaként számontartott lovasterápia körül ugyanis egyre sűrűsödnek az események. Tavaly november 23-án nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a lovasterápia egészségügyi törvény alá vonásáról, tehát államilag finanszírozottá tételéről. Javaslatát decemberben egy salátatörvény részeként az Országgyűlés megszavazta.
A Kövér László elnökletével működő NGYSZ Egyesületet a rendszerváltás idején hozta létre Edvi Péter orvos, aki Orbán Viktorral, Lévai Anikóval és néhány akkori ellenzéki politikussal kezdte szervezni a romániai árva gyerekek mentését. Edvi annyira szoros kötődést alakított ki a fideszesekkel, hogy az egyesület első hivatalos székhelyét is a Lendvay utcai pártszékházba jelentették be.
Az egyesület mellett létrehozott Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványba pedig maga a Fidesz lépett be társalapítóként. Tavaly júniusig a kuratórium tagja volt a brüsszeli botrányba belebukott Szájer József fideszes politikus, jelenleg is a testületet erősíti Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő. A 24.hu cikke szerint a két majdnem azonos nevű szervezet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület és Alapítvány csaknem három évtizede működik párhuzamosan, ennek ellenére külön-külön kapnak támogatásokat különféle projektekre. | Ajándékba kapott területre, 17 milliárdért építenek lovasterápiás központot Fóton Mészárosék | A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/04/fot-lovasterapias-kozpont-meszaros-lorinc | 2022-02-04 13:32:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
– mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
– válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. „A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt” – közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | Bár veszteségesen indult a turai álomkastély működése, Tiborcz Istvánt ez nem akadályozta meg abban, hogy újabb költséges beruházással bővítse a milliárdokat felemésztő Botaniq Hotel területét. A cége 47 millió forintot fizetett a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | 2022-03-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
- mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
- válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. "A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt" - közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | Bár veszteségesen indult a turai álomkastély működése, Tiborcz Istvánt ez nem akadályozta meg abban, hogy újabb költséges beruházással bővítse a milliárdokat felemésztő Botaniq Hotel területét. A cége 47 millió forintot fizetett a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | 2022-03-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Van tíz olyan, sokmilliárdos vagyonnal rendelkező, az állam által alapított, közszolgálati feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelynek még honlapja és email-címe sincs. Mindez úgy derült ki, hogy kutatásba kezdtünk, hogy megtudjuk, pontosan mire fordítják, hogyan használják azt az összességében több mint ezermilliárd forintos vagyont az elmúlt egy-két évben létrehozott alapítványok, amit az államtól kaptak, és mekkora díjazást vesznek fel a szervezetek vezető tisztségviselői, akiket lényegében életük végéig bebetonoztak a helyükre.
Elmentünk néhány – elektronikusan egyébként elérhetetlen – alapítvány a bírósági bejegyzésében megadott székhelyére is, hogy személyesen tegyük fel kérdéseinket, és esetleg láthassuk, hogyan működnek.
Először a Lázár János fideszes képviselő vezetésével működő Jövő Nemzedékek Földje Alapítványhoz vezetett az utunk. Az alapítvány egy elegáns Pasaréti úti villába van bejegyezve, ahol hiába csengettünk többször is munkaidőben, nem reagált senki sem a kaputelefonra. Viszont a kiírásokat böngészve rádöbbenhettünk, hogy milyen sok kapcsolódási pont van Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter és Áder János köztársasági elnök között.
A Lázár által vezetett alapítvány ugyanis több, az államfőhöz köthető szervezettel működik egy villában. Ide van bejegyezve a köztársasági elnök által alapított Regőczi Alapítvány, amelyet a koronavírus áldozatainak árván maradt gyerekein megsegítésére hozott létre, és amelynek kuratóriumi elnöke Áder felesége, Herczegh Anita. És itt székel a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek tulajdonosa a köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint itt található a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázatkezelő Tőkealap is. A villát tavaly áprilisban vette meg Áder alapítványának egy másik cége, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft., amelynek ügyvezetője, Csepreghy Nándor korábban Lázár miniszterhelyettese volt. (A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt egy parlamenti döntéssel azóta bevették a vagyonkezelő alapítványok közé.)
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány fő feladata – az agrárképzés fejlesztése, a vagyonkezelésében levő földek megóvása, valamint az őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése mellett – a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság fejlesztése, ennek érdekében az államtól megkapta az egész állami gazdaság tulajdonjogát. A Békés megyei település mintegy 230 kilométerre van a Pasaréti úti székhelytől. A személyes érdeklődés kudarca után postai úton is megpróbáltunk kapcsolatba lépni az alapítvánnyal, de a székhelyükre címzett tértivevényes ajánlott levelet visszaküldte a posta, mert a címzett „nem kereste”.
Annyit tudhatunk még az alapítványról, azt is a vagyonnyilatkozatokból, hogy Lázár János havi 950 ezer forint tiszteletdíjat vesz fel innen. Lázár egy másik alapítványban is benne van, onnan havi 1 millió forintot kap.
A következő állomás a Hauszmann Alapítvány volt az I. kerületi Döbrentei utcában. Az irodaházban a portások is ismerték a kuratórium elnökét, Madaras Bencét. Felküldtek minket a negyedik emeletre, ahol a Várkapitányság Nonprofit Zrt. irodái voltak. Nem tévedtünk el, jó helyen jártunk, csak Madaras Bence tárgyalt éppen. Amikor elmondtuk az ott dolgozó munkatársaknak, hogy miért jöttünk, megkérdezték, miért nem írtunk emailt. Elmondtuk, hogy azért, mert se honlapja, se email-címe nincs az alapítványnak. Erre adtak egy varkapitanysag.hu-ra végződő email-címet, ahol meg fogják kapni az adatigénylésünket.
Madaras Bence ugyanis a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is, e cég a budavári állami tulajdonú műemléképületek kezeléséért felel. A Hauszmann Alapítványt Hauszmann Alajos életművének fenntartására, a Hauszmann emlékház létrehozására, valamint „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontjának működtetése céljából” hozták létre, külön kiemelve a közönséget vonzó online jelenlétet, ami egyelőre várat magára, mert még magáról az alapítványról sincs egy ismertető weboldal sem.
A Hauszmann Alapítvány végül eleget tett az adatkérésünkre, elküldték az alapító okiratukat, és minden kérdésünkre válaszoltak. Eszerint a kuratórium elnöke egymillió forintos tiszteletdíjat, a kuratóriumi tagok pedig 800 ezer forintot vehetnek fel havonta.
A Szabadság téri Bankcenter épületébe két, Szijjártó Péter külügyminiszter által alapított alapítványt jegyeztek be, a Közép-Európai Oktatási Alapítványt és a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Mindkettő kuratóriumi elnöke Szijjártó helyettese és államtitkára, Magyar Levente. Érdekes módon a Bankcenter recepciósai semmit sem tudtak a két alapítványról, amelyek a bírósági papírok szerint a 10. emeleten székelnek.
Néha jön nekik levél, de azokat visszaküldjük, mert nem tudunk róluk semmit. Az üzemeltetésen sem jelentkeztek be
– árulták el.
Amikor megkérdeztük, hogy legalább postaládájuk van-e, kiderült, hogy az sincs. Valószínűleg azért jegyezhették be erre a címre a két alapítványt, mert itt, a 10. emeleten van a Magyar Nemesfémvizsgáló (MANEVI Zrt.) székhelye, a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány pedig a többi között ennek az állami cégnek lett a tulajdonosa, miután egy kétharmados törvényben az összes törzsrészvényt átadta neki a kormány. A Közép-Európai Oktatási Alapítvány pedig egy 18 hektáros II. kerületi ingatlant, az egykori OPNI épületét kapta meg, hogy ott nemzetközi iskolát alakítson ki.
Mindenesetre mindkét alapítványt megcéloztuk egy-egy ajánlott levéllel, de hiába: visszaérkezett hozzánk, hogy a címzett nem kereste őket.
Meglepő módon olyan nagy egyetemeket megszerző alapítványokat sem lehet elérni elektronikusan, amilyen a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az Állatorvosi Egyetem alapítói jogait gyakorló szervezet. Ezek semmilyen információt nem tettek ki magukról a világhálóra.
Ugyanúgy nem létezik az interneten a Magyar Kultúráért Alapítvány, amelynek kuratóriumát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Ez az alapítvány három nonprofit céget kapott az államtól, köztük a Petőfi Kulturális Ügynökséget, valamint másfél tucatnyi fővárosi ingatlant néhány vidékivel kiegészítve, így az óbudai Zichy-kastélyt, a Hajógyári-sziget déli részét és a Bem rakparti Andrássy-palotát is. Az alapítványhoz, amely egy februári kormányhatározat szerint további 48 milliárd forint állami támogatást kap, még email-címet sem találni, a székhelyeként a Petőfi Irodalmi Múzeum címét jelölték meg.
A Mol-Új Európa Alapítványról rövid ismertető ugyan felfedezhető az olajtársaság honlapján, de se telefonszám, se email-cím nincs a szervezethez, amelynek az állam mintegy 43 millió darab Mol-törzsrészvényt adott át tavaly tavasszal, ami akkori értéken 87 milliárd forintnak felel meg. A Mol is betett ugyanennyit, hogy az alapítvány „a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem” jelentős támogatója legyen. E-mail helyett postai úton küldtünk levelet, ami más alapítványokkal ellentétben működött, pár nap elteltével meg is kaptuk a választ. Ebben leírták, hogy
a kuratórium elnöke, Miklósa Erika operaénekes a minimálbér hatszorosát (1,2 millió forint) kapja tiszteletdíj gyanánt, a tagoknak pedig ötszörös minimálbér, azaz 1 millió forint jár.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Szollár Domokos, a Mol Nyrt. elnöki kabinetvezetője jelezte, hogy időközben elkészült az alapítvány honlapja, ahol minden információt közzétettek a működésükről.
Nincs semmi elérhetősége a Polgári Művelődésért Alapítványnak, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a kuratóriumi elnöke. Az alapítvány több mint 3,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont kapott, a pesthidegkúti Klebelsberg-kúriát, amelyet nemrég varázsolt újjá az állam eredeti pompájában.
De azok az alapítványok sem bizonyultak együttműködőnek, akik feltüntették az elektronikus levélcímüket. Első körben ugyanis 22 vagyonkezelő alapítványnak küldtük el kérdéseinket még február első felében, de csak négyen válaszoltak érdemben (a többieknek postai úton adtuk be adatigényléseinket).
Tizenkét szervezetnél tarolhatott a koronavírus, a munkatársaik tömeges megbetegedésére hivatkozva kihasználták ugyanis azt a lehetőséget, hogy veszélyhelyzet idején 15 napról 45 napra meg lehet hosszabbítani a válaszadás határidejét, ha az adatkérés 15 napos teljesítése veszélyeztetné őket közfeladataik ellátásában. Mindez azért furcsa, mert nem kértünk tőlük egyebet, mint az esetleges módosításokkal egybe szerkesztett alapító okiratukat, hogy lássuk, milyen célok és elvek mentén működnek, illetve azt, hogy a kuratóriumokban és felügyelő bizottságokban mekkora kifizetések történtek az egyes tagoknak, és mekkora havi tiszteletdíjat vesznek fel a munkájukért. Azóta 45 nap is letelt, több alapítvány ezért már jelezte, hogy él a törvényben biztosított lehetőséggel és újabb 45 napos hosszabbítást kért, azaz 90 napra tolták ki az adatkérés határidejét. Hat alapítvány pedig válaszra sem méltatott minket.
A fent említett Haszmann és Mol-Új Európa Alapítványon kívül csak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) fenntartó alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tett mindenben eleget a kéréseinknek: elküldték az alapító okiratot és személyre lebontva leírták, hogy kinek mennyi a járandósága és mennyi pénzt vett fel eddig.
A MATE szerint az OTP-vezér Csányi Sándor kuratórium elnökként nem vesz fel tiszteletdíjat, de a tagok, köztük Nagy István agrárminiszter és Lázár János fideszes képviselő havi egy millió forintot kapnak, és februárig már 11-11 millió forintot vettek fel innen. Az MCC vezetője, Orbán Balázs Miniszterelnökségi államtitkár szintén díjazás nélkül látja el a feladatát, a kuratóriumi tagok azonban havi másfél millió forintért üléseznek.
Két másik alapítvány részben válaszolt csak, a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány (MUC ) az alapító okiratot kérésünk ellenére sem adta oda, a Fővárosi Törvényszékre irányítottak betekintésre, ahogy a Pécsi Egyetem fenntartó alapítvány, Universitas Quinqueecclesiensis sem. A tiszteletdíjak tekintetében név szerinti lebontással nem adtak ki adatot, de a MUC közölte, hogy a kuratórium tagjai havonta 1,5 millió forintot kapnak, a felügyelőbizottság tagjai pedig 500 ezer forintot, és azt is közölték, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kuratóriumi elnökként nem veszi fel a tiszteletdíját. A pécsi alapítványnál a rektor béréhez kötik a tiszteletdíjakat, a kuratórium elnökének, Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkárnak 1 millió 724 ezer forint jár, de ő a tájékoztatás szerint nem veszi fel a juttatását. A tagok 1 millió 379 ezer forintot kapnak, így Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, egykori MSZP-s házelnök, illetve Mikes Éva kormánybiztos is. A felügyelőbizottság elnöke pedig 1,2 millió forintot kap.
A szakértők és az ellenzék is tiltakozott annak idején, amikor tavaly megteremtették a jogszabályi környezetet a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozására. | Sok százmilliárd forintos állami vagyont kaptak, de még email-címük sincs | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/03/30/elerhetetlen-allami-vagyonkezelo-alapitvanyok/ | 2022-03-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Szerző: GYURKOVICS Virág
Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései.
A PROSPERITATI ALAPÍTVÁNY EDDIGI PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI SZÁMOKBAN
A magyar kormány hat éve, 2016 márciusában, kormányhatározatban rendelkezett a vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának végrehajtásához szükséges intézkedésekről. A határozatban a magyar kormány a Prosperitati Alapítványt jelölte meg a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítójaként, amely hamarosan ki is írta az első pályázatokat. A gazdaságélénkítő csomag elsősorban a mezőgazdasági termelők és állattenyésztők gazdasági megerősítését, a turizmus fejlesztését, a ház- és földvásárlást, valamint a startup kezdeményezéseket célozta meg.
A mai adatok ismeretében – a számításokhoz a Prosperitati Alapítvány honlapján nyilvánosan elérhető pályázati eredményeket vettük alapul – a következőképpen összegezhetjük az alapítvány elmúlt hat évének működését:
2016 és 2021 között a Prosperitati Alapítvány 12 körben mintegy 60 pályázatot hirdetett meg. A pályázatokon 8411 (különböző) pályázó vett részt, akik összesen 14.257 (nyertes) pályázatot nyújtottak be, vagyis a pályázatok 70%-át a korábbi nyertesek újabb sikeres pályázatai teszik ki. Összesen 29,4 milliárd dinár (251,7 millió euró) összegben döntöttek a támogatási pénzekről, aminek egy része vissza nem térítendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel.
Ha a támogatási keretet elosztjuk a pályázatok számával, akkor megkapjuk, hogy minden pályázatra átlagosan 2 millió dinár (17.657 euró) jutott. Csakhogy a támogatási összegek korántsem ilyen egyenlően oszlottak meg.
A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt.
Határértéknek azt a 2 millió dináros átlagot tekintve, amivel minden résztvevő egyenlő arányban részesülhetett volna a támogatásokban. Ezzel szemben a pályázók 96%-a (13620 pályázat) 2 millió dinárnál alacsonyabb összeget nyert a pályázatokon, összesen 12 milliárd dinár (105 millió euró) értékben.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a legutóbbi pályázati eredményhirdetés alkalmával hangsúlyozta, hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatainak elbírálásánál „a VMSZ-esek nem élveztek előnyt, de soha nem is szenvedtek hátrányt politikai hovatartozásuk okán”. Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a támogatási összeg 60%-át élvező 4%-on belül is van néhány vállalkozó, akinek nagyságrendekkel több jutott. Tekintettel arra, hogy ezek közül a vállalkozók közül néhányan az elmúlt hetekben rendszeresen bukkantak fel a Prosperitati Alapítvány vagy a VMSZ platformjain a magyar kormány és a VMSZ közös programjának sikerét dicsőítve, illetve az április 3-ai választásokon való részvételre buzdítva, nehéz ezeknek a cégeknek a kimagasló pályázati sikereire az ezzel járó politikai számítások nélkül tekinteni.
EGYENLŐBBEK AZ EGYENLŐKNÉL
Amennyiben a fenti számítások nem lennének elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány által a Vajdaságba csatornázott közpénzekből mindenekelőtt egy a jelenlegi Fidesz-KDNP kormány helyi szövetségeséhez, a VMSZ-hez közel álló szűk kör részesül, úgy lássunk még egy példát!
2020 decemberében a Prosperitati Alapítvány kiírta a legutolsó pályázatát vajdasági és magyarországi magyar vállalkozások szerbiai piacra jutási lehetőségeinek támogatása céljából. A vissza nem térítendő támogatás keretösszegét 3 milliárd forintnak megfelelő dinár összegben (944 millió dinár, azaz 8 millió euró) határozta meg a kiíró.
Az egyedüli pályázó és nyertes a szabadkai DLC Kft., amely – a pályázati kiírásban megadott lehetőségnek megfelelően – egy projektcég, tehát kifejezetten azért jött létre, hogy – a szóban forgó pályázat által felkínált lehetőséggel élve – meghódítsa a belgrádi piacot.
De nem a projektcég megalapításának a lehetősége az egyetlen olyan pontja a kiírásnak, amely arra utal, hogy erre a projektre szabták a pályázatot. A DLC Kft. egyedüli pályázóként a teljes rendelkezésre álló keretre pályázott, és meg is kapta azt, ráadásul 10%-os többlettel ahhoz képest, mint ami a pályázati keretösszeg volt. A pályázati kiírás szerint a pályázati beruházás összértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurót, illetve kötelező a minimum 40%-os önrész. A DLC Kft. által elnyert támogatás pontosan a 15 millió eurós keret 60%-át teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi OTP-csoportnak is kapóra jött ez a pályázati kiírás, amelynek keretében végre elsózhatta a 2014 óta hasztalanul vevőt kereső belgrádi ingatlant. Az ingatlan jóllehet a Dunától északra helyezkedik el, mégsem a dél-bánáti (vajdasági) régió részeként, hanem Belgrád elővárosaként tartják nyilván közigazgatásilag ezt a lokációt, így a pályázati kiírásban megjelölt „szerbiai Vajdaságon kívüli” megkötéssel jelentősen redukálták a potenciális jelentkezők lehetőségeit.
A TIZENKÉT CSALÁD
De mi is ez a DLC? A tevékenységi köre szerint ingatlanhasznosítással foglalkozó Diplomatic Logistic Center Kft. egy projektcég. 2021 januárjában tizenkét vajdasági magánvállalat, illetve magánszemély jegyeztette be a szerbiai Cégnyilvántartási Ügynökségnél (APR). A cégbejegyzésből megtudhatjuk, hogy a tulajdonosok fejenként 200 ezer dinár (1700 euró) alaptőkét fizettek be a DLC Kft. számlájára, így valamennyien 8,33% részesedést kaptak, a teljes bejegyzett tőke pedig 2,4 millió dinár (20 ezer euró) lett. Az alapítók a következők:
1. Zsemberi János telekommunikációs cége, a topolyai Sat-Trakt Kft. Zsemberi neve az utóbbi években elsősorban a TSC Labdarúgó Klub, illetve a hozzá tartozó futball akadémia és stadion kapcsán merült fel. Az olyan – Zsemberi érdekeltségébe tartozó – cégek, mint az Usluga, az Agriacoop és az Alarm-System a Prosperitati Alapítványnál tíz pályázati körben összesen 776 millió dinárt (6,6 millió eurót) nyertek.
2. Csákány Lajos kereskedelmi cége, a palicsi Andex Kft. Csákány, illetve közvetlen családja érdekeltségébe olyan cégek tartoznak, mint a Boss Pizzéria, az Office-Shoes, a Zvonko Bogdan borászat, vagy a Podrum Palić desztilláló üzem. Rekordszámú, tizenhét sikeres pályázatot nyújtott be a cégekkel, amivel összesen 1,1 milliárd dinár (10 millió euró) összeget nyert el, és ezzel a legtöbb Prosperitati-támogatást tudhatja magáénak.
3. a Skala Green és Skala Garden kertészeti cégek, amelyek a Skala testvérekhez köthetők. Igor és Srđan Skala tíz pályázaton 96 millió dinárt (826 ezer eurót) nyert.
4. a magyarországi gyógyszeripari anyacég szerbiai leányvállalataként létrejött Goodwill Pharma Kft., amelyet 33%-ban egy helyi illetőségű vállalkozó, Tamás Zoltán tulajdonol. A hozzá köthető cégekkel hét Prosperitati pályázatot nyert, összesen 441 millió dinár (3,7 millió euró) értékben.
5. a csantavéri Ozsvár család Gebi Kft. nevű gabonaforgalmazó cége, valamint a családtagok együttvéve négy pályázatot nyertek, és az összesen 1 milliárd dináros (8,7 millió euró) támogatással ők a második legnagyobb összeggel támogatott entitás.
6. a topolyai Brindza Lajos, aki magánszemélyként található az alapítók között, bár maga is cégtulajdonos. Az olyan – családjához köthető – cégekkel, mint a Capriolo kerékpárgyár vagy a Brindza borászat összesen tizenöt pályázatot nyert, 208 millió dinár (1,7 millió euró) értékben.
7. a magyarkanizsai Tisacoop kereskedelmi Kft., melynek többségi tulajdonosa Bús Ilona. A Tisacoop három pályázattal 158 millió dinárt (1,3 millió eurót) nyert a Prosperitati pályázatain.
8. a topolyai EM-Commerce Kft., amely faipari termeléssel, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik. A Gyantár Igor érdekeltségébe tartozó cégek hat pályázatot nyertek, 256 millió dinár (2,1 millió euró) összegben.
9. a szabadkai Bunford Tivadar, aki magányszemélyként vesz részt az alapítók sorában, jóllehet képviselője és igazgatója is a magyarországi Masterplast vállalat szerbiai leányvállalatának. Bunford cége és családja tizenhárom pályázaton 737 millió dinárt (6,3 millió eurót) nyert.
10. az adorjáni Borsos Csaba, aki ugyancsak magánszemélyként szerepel az alapítók között, de neki is van vállalkozása, a Kontakt gabona- és állatfelvásárlással foglalkozó vállalat. Magánszemélyként, illetve cégeivel hat pályázaton 538 millió dinárt (4,6 millió eurót) kapott.
11. az oromhegyesi Bata család. A nevükhöz fűződő Bata nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég és a többi, a család érdekeltségébe tartozó cég, mint az Agro Tech, az ADR Centrum vagy a Shadownet vállalat, tíz pályázaton 353 millió dinárt (3 millió eurót) nyert.
12. A felsorolásban kakukktojásnak tűnhet Ilija Stjepanović neve, aki magánszemélyként szerepel az alapítók között. Stjepanović 3%-os részese a(z első alapítónál már említett) Sat-Trakt vállalatnak, amely a többi, Zsemberi János nevéhez köthető cég tulajdonosa is egyben. Stjepanović jelenlétével mindenesetre úgy tűnik, főnöke megkétszerezte a befolyását a DLC Kft.-ben.
+1 A DLC Kft. törvényes képviselője Milan Karadžić, aki korábban a Szerb Labdarúgó Szövetség képviselője volt. Az ő személye is Zsemberi János kapcsolati tőkéjének erősségére utal, hiszen jelenleg is mind a ketten az említett labdarúgó szövetség tagjai. Karadžić egyébként 2021. december 16-án bejegyezte saját, logisztikával foglalkozó egyéni vállalkozását. Az APR-ben elérhető dokumentumok szerint pedig 2022. január 12-ei keltezéssel jegyezték be a nevét a DLC Kft. igazgatójaként, az addigi cégvezető, Bata Imre helyett.
PÁLYÁZOTT, NYERT, ÉS MINDENT VITT A DLC
A DLC Kft. cégbejegyzéséről 2021.01.27-én született meg a végzés. A cégnek tehát két napja maradt, hogy a megadott határidőre beadja a pályázatát a Prosperitati Alapítványhoz. A pályázati eredményekre azonban egy évet kellett várni. A 2020 decemberében kiírt pályázatok nyerteseinek körét csak 2021. december 23-án tették közzé. Ekkor már igen sürgette az idő a DLC Kft-t, hiszen a projektcég pályázati anyagában is benyújtott ingatlanvásárlás céljaként meghatározott ingatlan tulajdoni lapjára 2022. március 3-ai határidővel került előzetes regisztrációra új tulajdonosként, vagyis azzal a kikötéssel, hogy akkor válik tényleges tulajdonossá, ha márciusig véglegesíti a szerződést, és kifizeti az ingatlan vételárát. A DLC Kft. végül 2021.12.15-én – nyolc nappal a hivatalos pályázati eredmény nyilvánosságra hozatala előtt – elindította a tulajdonosi jogviszony végleges módosítására vonatkozó eljárást.
A szóban forgó ingatlan Belgrád Palilula nevű közigazgatási egységéhez, a Krnjača kataszteri községhez tartozó Pevec hipermarket, amely Belgrád központjától 6 km-re található. A horvát Pevec bevásárlóközpont 2008-ban épült, az akkori híradások szerint 40 millió eurót fektettek az ingatlanfejlesztésbe, de mindössze egy évig működött. A csődeljárás 2012-ben zárult le, aminek eredményeként a Pevec minden vagyonát és kötelezettségét az OTP-csoport vásárolta meg. A Pevec doo teljes jogú tulajdonosa az OTP csoporthoz tartozó követeléskezelő cég, a magyarországi OTP Faktoring Zrt. lett. A belgrádi 6 hektáros alapterületű, 48.018 m2-en beépített, ezer parkolóhellyel rendelkező ingatlant 2014 februárjában hirdették meg 11 millió euróért. Véletlen vagy sem, de a Prosperitati pályázaton megnyerhető támogatás – plusz némi önrész (228 millió dinár, vagyis 1,9 millió euró), hacsak nem alkudtak belőle – megközelítőleg kiadja ezt a vételárat.
A pályázati eredmény értelmében végül 3,3 milliárd forint (1 milliárd dinár, azaz 9 millió euró) támogatásban részesült a projektcég. A pályázatot egyébként – a többi 2020-as kiíráshoz hasonlóan – „forrás függvényében támogatta” az alapítvány, ami újabb kérdéseket vet fel.
Ha a pályázati összeget valóban csak forrás függvényében folyósítja a támogató – tehát a pályázó meg fogja kapni, csak bizonytalan, hogy mikor –, akkor miből fizette ki a DLC az ingatlanvásárlást?
Nagyon lecsupaszítva két lehetséges forgatókönyv van:
A) a Prosperitati Alapítvány megelőlegezte a pályázati támogatást a DLC Kft.-nek – ebben az esetben felmerülne, hogy miért épp a DLC kapja meg előre a beígért támogatást, és miért nem azok a vállalkozók, akiknek a pályázati eredmény egy éves csúszása miatt a pályázatba írt árnál jóval többet kell majd fizetniük az eszközökért és szolgáltatásokért az általános drágulás miatt.
B) a Prosperitati Alapítványnak jelenleg valóban nincs pénze, az ingatlan vételárát pedig – tartva az előleg és az ingatlan elvesztésétől – a DLC Kft. alapító-tulajdonosai előlegezték meg – ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy vajon mi szüksége van támogatásra a DLC Kft. tizenkét alapítójának egy belgrádi üzlet beindításához, ha azt önerőből is megteheti, hiszen már így is 5,7 milliárd dinár (49 millió euró) támogatást vágtak zsebre, ami az alapítvány hatéves támogatási keretének 20%-a.
A kérdések tisztázása érdekében megkerestük a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Juhász Bálintot is. Az ügyvezető szerint az elbírálási időszak meghosszabbodását a kimagaslóan sok pályázati beadvány indokolta. A „forrás függvényében támogatott” megjelölés pedig a magas forrásigény miatt szükségszerű – csak az utolsó körben a teljes programba jóváhagyott támogatások 57%-a került elbírálásra – a támogatási szerződések ezért fokozatosan kerülnek megkötésre a rendelkezésre álló források és a projektek készenléti állapotának tükrében. Ahogyan azt a pályázat szabályzatában is rögzítették, az olyan felmerülő többletköltségek, mint az árfolyamkockázat, minden esetben a pályázót terhelik. A DLC Kft.-nek megítélt és megnövelt keretösszeggel kapcsolatban Juhász elmondta, hogy az alapítvány eddigi összes pályázatára igaz, hogy a meghirdetett keretösszeg megemelése mellett döntöttek. Mint állítja, a pályázó a saját elképzeléseivel összhangban nyújtja be a pályázati igényét, a benyújtott pályázatok számáról, illetve a forrásigény alakulásáról az alapítvány nem ad tájékoztatást a pályázóknak, de a pályázó szempontjából nem is lenne értelme ilyen tájékoztatásra várni, hiszen ha valaki erre alapozná a pályázati igényét, nem tudná időben és hiánytalanul benyújtani a pályázatát (pl. az önrész igazolását). A szóban forgó ingatlan vételárának kiegyenlítésére vonatkozó határidő túlmutat a pályázat elbírálásának időpontján, de a pályázónak akkor is módjában állna megvalósítani a projektumot, ha az alapítvány elutasítaná annak támogatását. A Prosperitati Alapítvány nem adott előleget a DLC Kft.-nek az ingatlanvásárláshoz, és a projekt összköltsége egyébként is jelentősen túlmutat az ingatlanvásárlás összegén, s ezzel összhangban került elbírálásra. Juhász Bálint válasza teljes terjedelemben itt olvasható.
MI KÖZE VAN MINDENNEK A VÁLASZTÁSOKHOZ?
Tavaly nyáron már idegesen súgtak össze a vajdasági vállalkozók, amiért késtek a Prosperitati-pályázat eredményei. Nemcsak az volt a baj, hogy nem ehhez voltak szokva, hanem hogy a pályázat beadásakor érvényes árajánlat egy év távlatából akár már 20-25%-kal is magasabbra rúgott, mint amire a pályázati összeg igénylésekor hivatkoztak a pályázók. Amint arról a Szabad Magyar Szó tájékoztatott, Pásztor István egy rádióbeszélgetésben röviden reagált a pályázati pénzek elmaradására. Mint azt kifejtette, az alapítványnál tapasztalható stagnálás a koronavírus-járvány, a magyarországi uniós pénzek megvonása és az áprilisban esedékes választások következtében történt költségvetési hiány miatt történt.
Nem meglepő tehát, ha a választások előtti ésszerűsítés jegyében osztottak-szoroztak azzal kapcsolatban, hogy mennyi támogatást kapott eddig a vajdasági magyar közösség, és ezzel arányosan hány szavazatot hoztak a magyar kormánynak a Vajdaságba szórt eurómilliók. Ezért is lehetett, hogy a választás előtti évben már nem akarták a véletlenre bízni a szavazatok beérkezését. A nyertesek kihirdetésének további halasztása egy év elteltével már kifejezetten kínos lett volna, ezért választhatták ezt a köztes megoldást, melyre hivatkozva a lehető legtöbb pályázatot bírálták el nyertesként, de a kifizetésekkel azért megvárják a kampány végét, hogy kellő nyomás legyen a pályázókon a megfelelő választási drukkhoz.
Persze az is lehet, hogy a magyar kormány valóban kifogyott a pénzből. A tavalyi év végén már ettől függetlenül is hitelt kellett felvennie az államnak. Az egyik nagy kiadás például a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. 2021-es pályázatai voltak, amely rendszer – a Prosperitati Alapítvány modelljéhez hasonlóan – a magánvállalkozói szektor megerősítését, illetve külhoni megjelenését tűzte ki célul. A CED-pályázatok keretében 56 milliárd forint (157 millió euró) keretösszeget fordítottak a fejlesztésekre, amiből a Sat-Trakt 275 millió forintot (776 ezer eurót), a Goodwill Pharma pedig 203 millió forintot (565 ezer eurót) kapott.
Ez az első alkalom, hogy a VMSZ ennyire egyértelműen bevonja a Prosperitati Alapítványt a választási kampányba, hiszen korábban megelégedtek azzal, ha időbeli átfedést mutatott a pályázati eredmények kihirdetése, a szerződések aláírása vagy a sikerek kommunikálása. Úgy tűnik, a jelenlegi helyzet – amikor nagy tétje van a választásoknak, mert az egyesült ellenzék hosszú évek után először tudhat maga mögött egy a fideszes kétharmad megakadályozására, de akár a kormányváltásra is alkalmas kritikus tömeget Magyarországon – nyílt állásfoglalásra késztette a Prosperitati Alapítványt, amivel végképp egyértelművé válik, hogy a hatéves gazdaságélénkítő program egyik elsődleges célja a szavazatvásárlás volt. | Tizenkét vajmagyar nábob | Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései. A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt. | null | 1 | https://hu.autonomija.info/tizenket-vajmagyar-nabob/ | 2022-03-30 14:15:53 | true | null | null | Autonomija |
Igazi aranytojást tojó tyúkot adott a kormány azoknak a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek az ingatlanok mellé állami részvénycsomagokat is kaptak ingyenes vagyonjuttatásként az elmúlt egy-két évben. Idén például csak a Mol- és Richter-részvények után közel 72 milliárd forintnyi osztalék-jövedelmet vehetnek fel a két társaság igazgatóságának javaslata alapján, vagyis ekkora bevételről mondott le önként az állam a kincstári vagyon kiszervezésével. A summa még nagyobb lehet, ha a többi átadott (egykori) állami cégnél is nyilatkoznak az osztalékokról.
Ha az igazgatóságok osztalék-javaslatait a rendes közgyűlésen is megszavazzák a részvényesek, akkor a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) és a Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány jár a legjobban: mind a két szervezet egyaránt 28,4-28,4 milliárd forint osztalékhoz juthat hozzá a következő hónapokban (a Mol-tól 24,2-24,2 milliárd, a Richter Gedeon Nyrt.-től pedig 4,2-4,2 milliárd forintnyi bevételük származhat). Mindez annak köszönhető, hogy a két alapítvány egyaránt 10-10 százalékos tulajdonrészt kapott az államtól másfél évvel ezelőtt a Mol-ban és a Richter Gedeon Nyrt.-ben.
Az MCC-nek ráadásul – amit egy múlt heti jogerős bírósági ítélet szerint a „Fidesz háttérszervezetének” sőt, „fideszes kisgömböcnek” is lehet nevezni – az atlatszo.hu birtokába került év eleji, nem nyilvános kormányhatározat szerint 13 milliárd forintos támogatást javasolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindezt a tehetséggondozási központ megvalósítására vonatkozó beruházással összefüggő munkálatok elvégzéséhez és a működési költségek fedezésére kapja a magyarázat szerint az alapítvány, amelyet Gulyás helyettese, Orbán Balázs államtitkár irányít a kuratórium elnökeként.
Mellette tagja még a kuratóriumnak Lánczi András egyetemi tanár, a Corvinus volt rektora, aki egyben Corvinus Egyetem fenntartásért felelős Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumának tagja is. Ő volt az, aki a Fideszt ért korrupciós vádakra azt mondta, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – pedig évente több mint 5 milliárd forintos költségvetési támogatást is kap egy tavaly ősszel elfogadott törvényjavaslatnak köszönhetően.
Összesen több mint 25 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel a Mol-Új Európa Alapítvány, amelynek felét az államtól kapott részvénypakkjának köszönheti. A sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem támogatására létrehozott vagyonkezelő alapítvány tavaly megkapta az összes állami tulajdonban maradt Mol-részvényt, azaz 5,24 százaléknyi pakettet (közel 43 millió darabot), és ehhez ugyanennyit hozzá tett az olajcég is.
A negyedik hasonló cipőben járó vagyonkezelő alapítvány a Semmelweis Egyetem fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány, amely a maradék állami Richter-részvényeket söpörhette be, összesen 5,25 százaléknyit, amivel 2,2 milliárd osztalékhoz juthatnak idén. E mellé pedig idén 38 milliárd forintot kap az államtól az alapítvány a feladatai ellátásának érdekében.
Rajtuk kívül tucatnyi más vagyonkezelő alapítvány kapott kisebb-nagyobb állami cégekben részesedéseket, de egyelőre nem tudunk arról, hogy máshol is döntöttek volna már osztalékokról, igaz, erre még több mint két hónapjuk van a jogszabályok szerint. | 72 milliárdnyi osztalékot vehetnek fel az állam helyett a vagyonkezelő alapítványok | Igazi aranytojást tojó tyúkot adott a kormány azoknak a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyek az ingatlanok mellé állami részvénycsomagokat is kaptak ingyenes vagyonjuttatásként az elmúlt egy-két évben. Idén például csak a Mol- és Richter-részvények után közel 72 milliárd forintnyi osztalék-jövedelmet vehetnek fel a két társaság igazgatóságának javaslata alapján, vagyis ekkora bevételről mondott le önként az állam a kincstári vagyon kiszervezésével. A summa még nagyobb lehet, ha a többi átadott (egykori) állami cégnél is nyilatkoznak az osztalékokról. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/03/24/vagyonkezelo-alapitvanyok-72-milliard-osztalek-mol-richter/ | 2022-03-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Miskolci Járásbíróság a héten újabb tárgyalást tartott a Duzsik Istvánnal és hat társával szemben indult büntetőperben. Az első rendű vádlott a Mi Hazánk Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületének országgyűlésiképviselő-jelöltje, akit a Miskolci Járási Ügyészség közokirat-hamisítással vádol. Duzsik nem ismerte el bűnösségét, nem fogadta el a bíróság tavaly márciusban hozott büntetővégzését, amely kimondva bűnösségét 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A büntetővégzés csak a VII. és VI. rendű vádlottak vonatkozásában emelkedett jogerőre - közölte a bíróság a Narancs.hu megkeresésére. Őket 180 ezer forint pénzbüntetésre és 150 óra közérdekű munkára ítéltek. Bár a II., III., IV. és V. rendű vádlottakat egy évre próbára bocsátották, ők Duzsikkal együtt tárgyalásos eljárást kértek, ami szeptember óta tart.
A folyamatban lévő büntetőügy miatt megkérdeztük Duzsik Istvánt, visszalép-e képviselői jelöltségétől, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. A Mi Hazánk Mozgalmat is kerestük, a pártot értesítette-e miskolci jelöltje, hogy büntetőügy első rendű vádlottja. Sem erre, sem a párt vezetésének álláspontját tudakoló kérdésünkre választ nem kaptunk Toroczkai Lászlóéktól.
A Mi Hazánk országgyűlésiképviselő-jelöltjének jelöltjének büntetőügye egy évekkel korábbi miskolci elszámolási vitához kapcsolódik. Duzsikot és akkori cégét, a Sarnen Kft.-t egy magánszemély és a tulajdonában lévő gazdasági társaság jelentette fel. 2013 februárjában ugyanis a miskolci Király utcában, a néhai Mese cukrászda épületében bérelt irodájukból jogtalanul Duzsikék kizárták őket – állítja a feljelentő jogerős bírósági végzésre hivatkozva. Nem kapták vissza ingóságaikat, köztük irodabútorokat és egy nagy értékű szépségipari berendezést, amiket elszállítottak, illetve eladtak. A hivatkozás bérletidíj-tartozás volt, ami a bérlő számára azért volt meghökkentő, mert nem voltak bérleti viszonyban a Sarnen Kft.-vel; egy másik cégtől bérelték irodájukat.
A kisemmizett bérlő a visszaszerzés érdekében 2016-ban pert indított, néhány hónappal később azonban minimálisra csökkent a pernyerés esélye. 2017 februárjában Duzsik és három családtagja ugyanis eladta a Sarnen Kft.-t két magánszemélynek.
Az egyik vevő hajléktalanként élt a miskolci Tiszai pályaudvaron;
a Sarnen Kft.-ben szerzett tulajdonviszonyát még nyáron törölték, mivel addigra eltiltották a cégügyektől. Helyette új cégvezető-tulajdonost kerítettek a közeli Kistokaj egyik dűlőjéről, aki később ugyanerre a sorsra jutott, 2018. novemberben tiltották el a cégvezetésétől. A másik vevő is rövidesen ködbe veszett: az általa megadott miskolci lakcím tulajdonosa közölte, nem ismeri az illetőt. Végül már a céget sem lehetett megtalálni. A Sarnent sikerült egy virágzó cégtemetőbe navigálni: utolsó székhelyén, a Pest megyei Csőváron a bejegyzett 6 cégből négyet kényszertörölt a cégbíróság. A szolgáltató állítása szerint a Sarnen a bérleti díjjal adós maradt.
Miután Duzsikék kikerültek a cégből, az még 2017-ben befejezte működését. Mivel a cégbíróság nem tudta elérni új cégvezetőjét a kistokaji dűlőn, a Sarnen Kft.-t kényszertörlés alá vették, 2019 decemberre törölték.
Lapunk információ szerint Duzsikék közokirat-hamisítási büntetőügye a Sarnen Kft. üzletrészeinek eladásával függ össze. A 2017. februári adásvételi szerződés szerint a két vásárló, a hajléktalan és fiktív lakcímű társa 330 millió forint értékű üzletrészhez jutottak, fejenként 110 millió forint készpénz és 55 millió forint nem pénzbeni juttatást kifizetve. Ezen az értéken való cégvásárlás totális észszerűtlen volt, a Sarmen Kft. 2016-os mérlegadatai ugyanis azt mutatták, hogy eszközeinek értéke mindössze 11 millió forint, saját tőkéje 3,5 millió forint, amit 8 millió forintos adósság terhelt.
A cégtemetésnek tűnő folyamat során a kiválasztás annyira prímán sikerült, hogy a közokirat-hamisítás miatt kiszabott büntetővégzést az egyik vádlott részére a mai napig nem sikerült kézbesítenie a bíróságnak. | Közokirat-hamisítás miatt áll bíróság elé a Mi Hazánk miskolci jelöltje | Duzsik Istvánt 300 ezer forint bírságra ítélték közokirat-hamisítás elkövetéséért, amit a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje nem fogadott el, így bírósági tárgyalásokon folytatódik büntetőügye. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/kozokirat-hamisitas-miatt-all-birosag-ele-a-mi-hazank-miskolci-jeloltje-247381 | 2022-03-30 12:09:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szerdán több, a magyarországi választásokra szánt szavazólapot találtak zsákokba gyűjtve a Marosvásárhelyt Jedd községgel összekötő országút mellett. Az üres telken, amelyet eddig illegális hulladéklerakatként használtak, az építkezési hulladékok törmelékkupacai között bezsákolt szavazólapokra bukkantak, ezeknek egy része el is volt égetve.
A punctul.ro/pontmaros helyi portál újságírója Cristian Teodorescut telefonon értesítette egy anonim olvasó arról, hogy mit talált Jedd község határában és néhány fotót is küldött róla. Az újságíró kiszállt a helyszínre és videófelvételt készített. A képsorokból kiderül, hogy már kitöltött szavazólapokról van szó, néhányon az is jól látható, kikre adták le szavazatukat azok, akiknek borítékja az illegális hulladéklerakat szemétkupacai között végezte. Az egyik szavazólapon kivehető az ellenzéki koalícióra behúzott X, a másikon pedig jól látható, hogy egy választópolgár a Mi Hazánkra adta le voksát.
A Transtelex megkeresésére Cristian Teodorescu elmondta, hogy nem nyúlt hozzá a zsákhoz, mindent a helyszínen hagyott, és értesítette a rendőrséget az esetről. Arra vonatkozó információja egyelőre nincs, hogy kiszálltak volna-e már helyszínelni vagy sem, őt nem keresték meg további felvilágosítások végett. Egyelőre tehát nincs arra vonatkozó információnk, hogyan, milyen körülmények között került oda az a bizonyos zsák, és arra vonatkozóan sincs, hogy hány szavazólapot tartalmazhatott.
Azok a magyar állampolgárok, akik 2022. március 9-ig regisztráltak, levélben szavazhatnak az április 3-i magyarországi választásokon.
Mivel a székelyföldi térségből a csíkszeredai főkonzulátushoz érkeznek be a begyűjtött levélszavazatok, és innen továbbítják konzuli futárszolgálattal Magyarországra, megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, amelyek érintettek lehetnek az ügyben: a marosvásárhelyi Demokrácia-központtal, az RMDSZ Maros megyei szervezetével, a marosvásárhelyi rendőrséggel, illetve a főkonzulátussal.
A rendőrség helyszínel
A marosvásárhelyi rendőrség időközben kiszállt a helyszínre, ott van a hírt elsőként közlő punctul.ro munkatársa is, aki újabb videófelvételt készített:
A felbontott levélszavazatokat, és a kiikszelt, összegyűrt, de el nem égett szavazólapokat a rendőrök, zsákokba gyűjtötték, ezek bizonyítékként szolgálnak az eljárás során. Parászka Boróka, marosvásárhelyi újságíró arról tudósít, hogy „a papírlapok mellett elszenesedett papírmaradékot, pernyét is zsákokba gyűjtöttek, nem tudni egyelőre hány szavazólap került elő, hányat égettek vagy égethettek el.”
Marosvásárhelyi Demokrácia-központ: szerdán is indult Csíkszeredába levélszavazat-szállítmány
Egyelőre a Transtelex megkeresésére Szente Anna, a marosvásárhelyi Demokrácia-központ irodavezetője válaszolt, aki elmondta, hogy az irodában leadott lezárt borítékokat számolják, kötegelik és naponta, kétnaponta a Demokrácia-központ munkatársa autóval szállítja a csíkszeredai konzulátusra. A szállítmányról jegyzőkönyv készül, és a megérkezésekor a konzulátus munkatársai visszaigazolják, hogy rendben volt-e a szállítmány. 2-3 ezer levélszavazatot gyűjtenek be naponta Marosvásárhelyen, és eddig nem észleltek fennakadást ezeknek továbbításában. Szerda délelőtt is indult egy szállítmány részükről Csíkszeredába, de ma reggel megérkezett a visszaigazolás, hogy rendben volt.
A csíkszeredai főkonzulátust is megkerestük, azonban Tóth László főkonzullal nem sikerült felvenni a kapcsolatot, munkatársaitól azt a választ kaptuk, hogy programja van. E-mailben kérték a Transtelex kérdéseit, amint válasz érkezik, azt is közölni fogjuk.
Márki-Zay Péter a határontúli levélszavazatok megsemmisítését kéri
A hírre az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Facebook-bejegyzésben reagált: „Most megfogtuk őket: kidobott szavazólapokat találtak Erdélyben, egy Marosvásárhely melletti hulladéklerakatban. Mindig is tudtuk, hogy csalnak a választáson, de most mindenki láthatja, hogy milyen eszközökkel. Úgy tűnik, egyre többen gondolják Erdélyben is, hogy a Fidesznek mennie kell. Ők pedig annyira rettegnek a vereségtől, hogy még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza: szó szerint szemetet akartak csinálni a választói akaratból” -írja Márki-Zay.
Maros megyei RMDSZ: az RMDSZ nem érintett az incidensben
Péter Ferenccel a Maros megyei RMDSZ elnökével, a megyei tanácselnökkel nem sikerült beszélnünk. Kovács Mihály Levente, Maros megye tanácsának alelnöke válaszolt végül a Transtelex megkeresésére, és elmondta, hogy a sajtóból értesültek az esetről, de a Maros megyei RMDSZ szervezetét különösebben nem érinti a történet, ugyanis a szervezet irodáin keresztül eddig simán, fennakadás nélkül működött a begyűjtés, és garantálják a levélszavazatok biztonságos eljuttatását a konzulátusra, ahol az RMDSZ-es munkatársak „saját kezűleg” helyezik el az urnában őket. „Eddig több mint több ezer levélszavazatot gyűjtöttünk össze. 6200 szavazatot március 25-én, pénteken továbbítottunk a csíkszeredai főkonzulátusra, azóta még összegyűlt többezer” – részletezte Kovács az elmúlt napok számadatait. A megyei tanács alelnöke többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megbízható partner a levélszavazási rendszer működtetésében, és továbbra is biztatja mindazokat, akik még nem juttatták el szavazataikat az RMDSZ-irodákba, azok tegyék meg, mert „garantáltan célba jut” a küldemény. Egyébként remélik, hogy a rendőrségi eljárás eredményeképpen kiderül, hogy ki a tettes, ugyanis egészen biztos, hogy az RMDSZ nem érintett ebben az incidensben.
Kovács Mihály Levente külön kívánta hangsúlyozni, hogy meglátása szerint egy provokációról van szó, ugyanis az ellenzék miniszterelnök-jelöltje máris kérte az összes határontúli szavazat megsemmisítését. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint egyetlen azonosító nyilatkozatot sem talált a rendőrség az elégetett szavazatok mellett, és népszavazási kérdőívet sem. Mindez arra utalhat, hogy a tettesek célja az erdélyi szavazóknak és azoknak a szervezeteknek a lejáratása volt, amelyek részt vesznek a levélszavazatok összegyűjtésében.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének Facebook-bejegyzése az első nyilvános reakció az RMDSZ részéről a történtekre, és ő is provokációnak minősíti az esetet. | Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett | Marosvásárhely mellett egy hulladéklerakatban egy teljes zsák kidobott és részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak. | null | 1 | https://transtelex.ro/kozelet/2022/03/31/kidobott-levelszavazatok-erdely | 2022-03-31 10:30:00 | true | null | null | Transtelex |
Láncszavazást videóztunk a putnoki parkolóban
2022. április 3., vasárnap 17:30 – Átlátszó
A választási csalásnak a Borsod-Abaúj-Zemplén 3. számú választókerületében található Putnokon voltak a szemtanúi az Átlátszó helyszíni tudósítói. Az elkövetőket vasárnap délután 4 óra körül értük tetten, a Serényi László Általános Iskola előtt. Az eset fényes nappal történt, nem rejtőzködtek, a szavazóhelyiséggel szemben parkoltak le a kék színű, Opel márkájú autójukkal az elkövetők.
A módszer a következő volt: a szavazók kijöttek az iskola épületéből, átsétáltak az út túloldalára, ahol az ablakon keresztül beadtak egy fehér lapot a kocsiban ülő férfinek. A szavazók ezután kezet ráztak egy fehér sapkás férfivel, aki az autó mellett álldogált, feltehetően akkor kapták meg a jutalmukat. Egy másik esetben a sapkás férfinek adták oda a lapot, és ő adta tovább.
Láncszavazást videóztunk a putnoki parkolóban from atlatszo.hu on Vimeo.
A folyamatot egymás után háromszor láttuk, kétszer rögzítettük videón. Nem messze egy terepjáróból egy harmadik, kigyúrt, sebhelyes arcú férfi is figyelte, hogy rendben menjenek a dolgok. Egy audis férfi is megjelent, aki pizzát hozott a szorgosan dolgozó úriembereknek, ezenkívül egy fehér Skodát is leintettek.
Szavazókat buszoztató sofőr fenyegette a szavazatszámlálót Karcagon
2022. április 3., vasárnap 15:50 – Átlátszó
A „Húszezren a tiszta választásért 2022-ben” csoport szavazatszámlálója a szavazók szervezett buszoztatására figyelt fel Karcagon. Mobiltelefonos videót készített az érkező kisbuszról, amikor egy másik várakozó jármű sofőrje rátámadt, és durva szavakkal a videózás befejezésére szólította fel. „Kirúgom a kezedből, menjél be” – ordította a sofőr a szavazatszámlálónak, aki azzal védekezett, hogy hivatalos személynek számít. A felvételt a 20k22 választási megfigyelő csoporttól kaptuk.
Szavazókat buszoztató sofőr fenyegette a szavazatszámlálót Karcagon from atlatszo.hu on Vimeo.
Szavazatvásárlás miatt hívták a rendőrséget Makón, több óra múlva értek ki
2022. április 3., vasárnap 15:40 – Átlátszó
A Tiszta Szavazás azt írja: a makói Tulipán utcai és a Királyhegyesi utcai szavazókör előtt (Csongrád-Csanád 04. OEVK, Lázár János és Márki-Zay Péter körzete) aktivistáik arra lettek figyelmesek, hogy kora reggeltől több gyanús autó órákon keresztül visszatérően megállt a két érintett szavazókör előtt, kiszálltak belőle szavazni igyekvő emberek, majd a szavazás után a szavazóköröktől nem messze lévő Bethlen utca 11. címen lévő telekre szállították őket ugyanezekkel az autókkal.
Csepregi Dóra, a Tiszta Szavazás projektben résztvevő aHang koordinátora az Átlátszónak elmondta: a helyszínen levő megfigyelők látták, hogy 5-6 autó a szavazóhelységekről egy telephelyre vitte a szavazókat. Ide már nem tudták őket követni, mivel biztonsági őrök azzal küldték el őket, hogy egy zártkörű rendezvény van a telephelyen. A távozó résztvevők viszont azt mondták nekik, a szavazásért cserébe kaptak disznóvágásból maradt húst.
Csepregi Dóra elmondta, a helyszínen van a TASZ jogásza, illetve kihívták a rendőrséget, akik több óra késéssel, de kiérkeztek és helyszínelésbe kezdtek. „Délelőtt értesítettük a rendőrséget, és 3 óra körül érkeztek ki helyszínelni kezdtek. Ekkor megszakadt a szavazószállítás, ami addig folyamatos volt” – mondta. Hozzátette: más, a közelben levő, a Tiszta Szavazást népszerűsítő aktivistáknak is szavazatvásárlásról beszéltek a helyiek.
Update: 2022. április 3., vasárnap 19.30
Tiszta Szavazás: Délután újraindult a húsért-szavazatot program Makón
A Tiszta Szavazás önkéntes őrszemei már korábban beszámoltak róla, hogy Makón a „megfelelő helyre leadott” szavazatért cserébe disznóvágásból visszamaradt húst ajánlottak a választóknak, ami szavazatvásárlásnak, választási csalásnak minősül. Makó a Csongrád megyei 4. sz. OEVK-ban található, ahol Márki-Zay Péter és Lázár János párharca zajlik. Őrszemeink szerint több autó fordult a szavazókör és a húsosztó hely között.
Ahogy korábban az Átlátszó megírta, a megfigyelők beszámolója szerint a szavazók szállítása a húsosztó hely és a szavazókörök között reggel óta folyt. Délelőtt az őrszemek kihívták a rendőrséget, akik több óra múlva értek ki, és helyszínelni kezdtek. Ekkor, mondták az Átlátszónak a megfigyelők, a szavazószállítók egy időre eltűntek.
Később viszont azt írták, pár óra elteltével újraindult a húsosztás a Bethlen utca 11. alatti telken. Az említett telephelyre a megfigyelőket nem engedték be azzal az indoklással, hogy ott zártkörű rendezvény van. A csoport később azt írta, helyiektől arról beszéltek, hogy „Lázár disznókat vett, osztják már a húst a Bethlenben”, és a húsért cserébe Fidesz-szavazatot várnak el.
Az összellenzéki jelölt állítja, szavazatvásárlást ért tetten Vásárosnaményban
2022. április 3., vasárnap 15:30 – Átlátszó
Sápi Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4-es választókörzet összellenzéki képviselőjelöltje elmondása szerint szavazatvásáslást ért tetten Vásárosnaményban, a körzet központjában ma déltájban.
A képviselőjelölt szavazóhelyiség melletti utcában leparkolt, ukrán rendszámú kisbuszra és a körülötte gyűlő csoportosulásra lett figyelmes. Amikor közelebb ért, akkor éppen arról folyt a szó, hogy a Fideszre kell szavazni, miközben az egyik ember éppen egy ötezres bankjegyet nyújtott át a másiknak. A képviselőjelölt szóváltásba keveredett a csoporttal, akik erre beszálltak a kisbuszba, és elhajtottak Beregsurány (azaz a határátkelő) irányába — számolt be Sápi az Átlátszó helyszíni tudósítójának.
A képviselőjelölt a pénzátadás pillanatát nem tudta megörökíteni, de fotókat készített a csoportosulás résztvevőiről és a kisbuszról is.
Sápi az Átlátszónak elmondta: helyi lakosok a mai nap során többször jelezték neki, hogy cigánytelepeken ismeretlenek a Fidesz részére vásárolnak szavazatokat, koponyánként egy-négyezer forint közötti tarifáért. A választókörzeten belül Nagydobos, Tuzsér, Szamosszeg és Jánkmajtis településekről érkeztek ezek a jelzések.
Az Átlátszónak nem áll módjában a képviselőjelölt által elmondottakat másik forrásból ellenőrizni, ám a választott köztisztségért induló politikus névvel vállalt beszámolóját így is hírértékűnek tartjuk.
Sápi Mónika független jelöltként indul a hatpárti ellenzék támogatásával Magyarország legkeletebbi választókerületében, ha legyőzi a regnáló fideszes Tilki Attilát, akkor a Demokratikus Koalíció frakciójában fog helyet foglalni.
Mobiltelefonos felvételen ajánlanak tízezer forintot egy lefotózott szavazatért Ongán
2022. április 3., vasárnap 10:50 – Átlátszó
Az Átlátszóhoz vasárnap délelőtt eljuttatott mobiltelefonos videófelvételeken egy ismeretlen tízezer forintot ajánl egy lefotózott szavazatért. „Lefényképezed, jössz ki, adják a tízezer forintot. […] Öten leadjuk, ötvenezer” – hangzik el a mobilos felvételeken. A beküldő tájékoztatása szerint a felvételek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ongán készültek ma reggel. A felvételeket a 20k22 választási megfigyelő csoporttól kaptuk. A felvételek valódiságát egyelőre nem állt módunkban ellenőrizni.
Rendőrségi feljelentés Solymáron láncszavazás gyanúja miatt
2022. április 3., vasárnap 10:15 – Átlátszó
Feljelentést tett Szél Bernadett országgyűlési képviselő, mivel a gyanú szerint egy solymári szavazókörnél (Pest 02. OEVK) megfigyelők láncszavazásra figyeltek fel.
A solymári óvodában berendezett szavazókörhöz egy kék kisbusszal szállítottak szavazókat, majd elmenekültek, amikor egy külső választási megfigyelő lefotózta őket – jelentette helyszínről kollégánk. Az Átlátszónak a fotókat készítő megfigyelő is nyilatkozott, aki elmondta: az anyósülésen ülő nő, feltehetően a szavazószállítás szervezője, egy listát nézve egyeztetett a sofőrökkel.
Amikor észrevették, hogy figyelik őket, a szervezők szétrebbentek, később az egyik sofőr egy másik kisbusszal jelent meg, és újabb szavazókat szállított, egy fordulóval nagyjából 4 embert.
A helyszínen EBESZ-megfigyelők is dolgoznak, és jelen van Szél Bernadett, aki elmondta, feljelentést tesz a rendőrségen láncszavazás gyanúja miatt. Miközben Szél Bernadett a sajtónak nyilatkozott, megjelent a helyi választási bizottság elnöke, és el akarta küldeni mondván, hogy a képviselő nem lehet a szavazókör 150 méteres körzetében.
Az Átlátszó helyszínen levő tudósítója, Horn Gabriella arról számolt be: megpróbálta megkérdezni a választási bizottság elnökét, hogy jelezte-e az EBESZ-megfigyelőknek, hogy probléma merült fel, mire az őt is elküldte, és megrángatta a kabátját.
Chicagóban az MKKP külképviseleti megfigyelője tapasztalt szabálytalanságokat
2022. április 3., vasárnap 09:00 – Átlátszó
Véget ért a választás Chicagóban. Az Átlátszó úgy értesült, hogy az MKKP külképviseleti megfigyelője a jegyzőkönyben az „érvénytelen szavazás” négyzetbe húzta az ikszet, míg a Fidesz-KDNP delegáltja és két független megfigyelő érvényesnek minősítette a szavazást. Az MKKP-s megfigyelő azt tapasztalta, hogy a helyiség felügyelete, ahol a levélszavazatos urna volt, napközben nem volt biztosítva, és az urna felnyitásával kerültek bele borítékok.
„Egy lakattal lezárt plasztik urnában gyűjtötték ma a leveleket, amibe csak félbe hajtva lehetett berakni a borítékot, de a nap végén tizesével, huszasával összefogott boríték kupacok voltak a dobozban, vagyis egyértelmű volt, hogy a lakatot felnyitva rakták be a szavazatok egy részét. Hét után, mikor kérdeztem, hogy ez hogyan lehetséges, azt mondták, hogy nem volt felnyitva, minden boríték félbehajtva lett berakva, csak kirúgta magát. És egyébként is, attól az még érvényes szavazat. Chicagóban amúgy 231-en szavaztak a regisztrált kb 280-ból, a konzulátus eszement energiát fektetett a levélszavazatok összegyűjtésébe. Minden gyülekezetből, templomból elhozták az összegyűjtött szavazatokat” – mondta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt külképviseleti megfigyelője.
Az államtól kapott segélyhívó karkötőn hívogat idős embereket a Fidesz
2022. április 2., szombat 12:30 – Átlátszó
Egy országos állami program keretében kisztott, a 4iG Nyrt. által beszerzett segélyhívókon, Borsod megyében fideszes kampányüzenetekkel hívogattak nyugdíjasokat – írta a Tiszta Szavazás választásellenőrző csoport.
„Egyik nap a segélyhívó csörgött, azt sem tudtam először, hogy ez a készülék ad ki hangot, úgy tudtam, nem lehet róla telefonálni. A készüléknek nincs kijelzője se, ezért nem látszott, hogy milyen számról hívnak” – idézett egy érintett nyugdíjast a szervezet. A hívást az SOS gombbal tudta felvenni, mire egy női hang megkérdezte, hogy ő kicsoda, majd elmondta, hogy egy szombathelyi számot akart hívni. Itt egy kis zavar állt be a beszélgetésben, de utána a nő folytatta, és „elkezdett a Fidesz-KDNP listára szavazásra buzdítani, agitálni”.
A meglepetésszerűen felhívott nyugdíjas megpróbálta megszakítani a hívást, de gomb vagy kijelző hiányában nem lehetett, ezért muszáj volt végighallgatnia a fideszes kampányüzenetet.
Az állami támogatással biztosított ingyenes, csuklón viselhető vészhívó készülékeket a – sajtóban kormányközeliként jellemzett – 4iG Nyrt. borsodi nyugdíjasoknak a Gondosóra-program keretében. A kijelző nélküli készülékkel nem lehet telefonálni, viszont a rajta lévő SOS feliratú gombbal az Országos Katasztrófavédelmi Központ diszpécserszolgálatába lehet bejelentkezni.
A készülékeket Fülöp Attila államtitkár és Dr. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő kamerák előtt adták át a hernádnémeti Vidám Nagyik Egyesületnek idén februárban. „Csaknem 1,5 millió idős ember életébe hoznak biztonságot” – mondta a programról az államtitkár.
Budapesten tartózkodó olvasónk helyett egy családtagja szavazott
2022. március 31., csütörtök 09:45 – Átlátszó Erdély
Családtagja töltötte ki a szavazási iratokat, írta alá és küldte be helyette – jelezte egy székelyudvarhelyi származású, jelenleg Budapesten tartózkodó, neve elhallgatását kérő olvasónk.
„Nem kell szavazz Budapesten, mi már itthon elintéztük” – így értesítette családtagja forrásunkat.
„Kiderült, egy olyan politikai pártra szavaztak a nevemben, melynek ideológiájával én nem értek egyet” – így olvasónk. Amikor jelezte ezt a családtagjának, az értetlenkedve annyit mondott, hogy végső soron csak egy szavazatról van szó, a támogatásokért cserébe ennyit igazán meg lehet tenni.
Olvasónk a szavazata érvénytelenítését fogja kérni.
Kitöltött szavazólapokat találtak Erdélyben
2022. március 31., csütörtök 08:00 – Átlátszó Erdély
Mintegy 25-30, kitöltött szavazólapot talált egy olvasónk a Maros megyei Jedd község mellett, építkezési törmelékek között. A szavazólapokon jól látható, hogy ellenzéki szavazatokról van szó, egyes szavazólapokat meg is gyújtottak. Azonosító nyilatkozatokat nem talált a szavazólapok mellett.
Update 12:49, március 31., csütörtök:
A rendőrség vizsgálódik a szemétdombra dobott, részben elégetett szavazólapok ügyében. Annyit sikerült még kiderítenünk, hogy helyszín, az illegális építőanyag-lerakat nem Jedd községhez, hanem Marosvásárhelyhez tartozik.
Az idősek, az elhunytak és a külföldön élők levélszavazataival is csalnak a Vajdaságban
2022. március 29., kedd 08:00 – Átlátszó
Mikszáth Kálmán nagyságos Katánghy Menyhért viszontságos életéről, kalandjairól, szerencsétlenségéről és szerencséjéről írt történetét abszurditásában lassan felülmúlja az, ami a Vajdaságban történik a kettős állampolgárok magyarországi szavazását illetően. Ekkora választási csalást rég láthattunk, és még a szerbiai viszonyok között is kirívó eset. Szerbhorváth György helyszíni riportja a vajdasági levélszavazásról: | Választási visszaélések élő közvetítés – Kitöltött szavazólapokat találtak Erdélyben | Ebben a közvetítésben az Átlátszó tudomására jutott választási visszaélésekről számolunk be, cikkünk folyamatosan frissül. Várjuk olvasóink jelzéseit az esetleges választási visszaélésekről Magyarországon az [email protected], Erdélyben az [email protected] címen. Forrásainkat megvédjük, személyes adataikat nem adjuk ki senkinek az ő beleegyezésük nélkül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/31/valasztasi-visszaelesek-elo-kozvetites-kitoltott-szavazolapokat-talaltak-erdelyben/ | 2022-03-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna.
Lazán bánik a kormányzat a közpénzből fizetett szerződésekre vonatkozó közzétételi szabályokkal, ha haverok tanácsadói megbízásairól van szó. Az Átlátszó ismeretei szerint ugyanis az érdekeltségükbe tartozó cégeken keresztül három különböző kormányközeli személy is tanácsadói szerződéseket kötött kormányszervekkel a közelmúltban. Ám ezeknek a szerződéseknek az adatait hiába kerestük az Orbán-kormány közérdekű adatok közzétételére szolgáló felületén.
Rejtély, hogy a kormányzat milyen okból rejtegeti ezeket a szerződéseket. Ahogy az is, hogy vajon hány hasonló megbízás van még, aminek a létezéséről nem tud a mindezeket adóforintjaikkal finanszírozó állampolgárok tág közössége.
Fellegi Tamásék elemeznek
Az egyik ilyen megbízást információink szerint a Miniszterelnökség adta a Fellegi Tamás érdekeltségébe tartozó Euroatlantic Kft.-nek, hogy 2021. év során tanácsokkal lássa el Gulyás Gergely miniszterelnökségi minisztert.
A miniszterelnökségi megbízást ismereteink szerint Fellegiék közbeszerzési eljárás nélkül nyerték el. A 12 hónapra szóló szerződés értéke mintegy nettó 40 millió forint volt. Úgy tudjuk, hogy a megbízás keretében három fő dolgozott azon, hogy az európai uniós folyamatokat nyomon kövessék, azokat Gulyásnak elemezzék, és a döntéseihez szükséges tanácsokkal szolgáljanak. Ehhez hozzátartozott az is, hogy az uniós tagállamok vállalati érdekeit és az uniós intézményekben érdekelt szereplők hálózatát is feltérképezzék.
Információink szerint az időközben zrt.-vé átalakult Euroatlantic az idei évre is elnyert egy hasonló megbízást. Ennek a szerződésnek az értéke is 40 millió. De jelentős változás, hogy a cég ezúttal már Ágostházy Szabolcsot, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát segíti tanácsaival. Az is változás, hogy míg a megelőző évben erre még nem terjedt ki a tanácsadás, Fellegiék idén már a 2021–2027-es EU-s költségvetést érintő tanácsokat is adnak. Korábban a Magyar Hang írt arról, hogy az Euroatlantic az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is adott tanácsokat.
A jogi és politológiai végzettségű Fellegi onnan ismeri a kormányelitet, hogy annak idején a Fidesz-keltető Bibó István szakkollégium kurzusvezető tanára volt. Fellegi 2010–2012 között, a második Orbán-kormány idején fejlesztési miniszteri, majd IMF-kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciót is betöltött.
Hiába kerestük, a Fellegi érdekeltségét érintő egyik megbízás nyomát se találtuk a Miniszterelnökség által közérdekű adatként közzétett szerződésekről szóló listákban. Külön érdekesség, hogy miközben általában véve a szerződések alapadatait a törvény szerint 60 nappal a megkötésük után nyilvánosságra kell hozni, a Miniszterelnökség legutolsó ilyen listája még tavaly decemberben született, vagyis több mint 80 napos.
Itt az adat, hol az adat
Kérdéseinkre a Miniszterelnökség nem válaszolt. Fellegi Tamás telefonon azt mondta az Átlátszónak: minden megbízásukat üzleti titokként kezelik, közérdekű adatokkal kapcsolatban forduljunk a Miniszterelnökséghez. Újabb kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem tudja, ezek a konkrét megbízások közérdekű adatnak minősülnek-e.
Pedig ismereteink szerint mindkét szerződés szövegében szerepel, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezések miatt „a szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt Megbízó még az üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatja meg”. Ez a csavaros megfogalmazás azt látszik jelenteni, hogy ha valaki kifejezetten kéri, akkor a szerződést az Infotörvény miatt muszáj kiadnia a kormánynak. Jó kérdés, hogy miképpen kérhetné ki valaki pont ezt a szerződést, ha a megbízás létezésére utaló alapvető adatokat a kormány az erre vonatkozó törvényes kötelezettsége dacára sem teszi közzé.
A kulturális örökség védelme
Nem találtuk a Miniszterelnökség szerződéslistáiban azt a megbízást sem, amelyet információink szerint a legmagasabb kormányszerv a Schillinger Erzsébet érdekeltségébe tartozó Gate Open Kft.-nek adott tavaly júniusban.
Schillinger Erzsébet az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal sajtófőnöke volt, később a fideszes Pokorni Zoltán polgármester vezette XII. kerületben kiadott Hegyvidék újság főszerkesztője lett.
Schillinger érdekeltségében álló vállalkozás már 2019-ben is elnyert egy összesen 5,4 millió forint értékű PR-tanácsadói megbízást a Miniszterelnökségtől – ennek a szerződésnek a nyomát még fel lehet lelni a szerződéslistákban.
A havi bruttó 555 ezer forint értékű megbízás arról szólt volna, hogy Schillinger személyesen adjon tanácsokat Gulyás Gergelynek sportdiplomáciai és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos kérdésekben. Azért csak volna, mert Schillinger, akit telefonon értünk el, azt mondta, hogy noha valóban aláírt egy ilyen szerződést, személyes okokból azóta visszamondta a megbízást. A Miniszterelnökség nem válaszolt a megbízással kapcsolatos kérdéseinkre.
44 millió az elemző érdekeltségének
Törcsi Péter a harmadik olyan kormányközeli személy, akinek az érdekeltsége tanácsadói megbízást kapott. Információink szerint Törcsi érdekeltségét, a Clavis Consulting Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bízta meg azzal, hogy derítse ki: mennyi csorgott vissza a 2004–18 között Magyarországra érkező EU-s pénzekből más tagállamok, elsősorban Németország vállalataihoz. Törcsinek a fejlesztéspolitikáért felelős akkori államtitkárnak, Vartus Gergelynek kellett referálnia. Ismereteink szerint a Clavisszal 2020 legvégén szerződtek, a megbízás tavaly november végén járt le. A cég összesen nettó 44 millió forintot számlázhatott a minisztériumnak.
Törcsi Péter, aki korábban a kisebbik kormánypárt jelöltjeként a Fidesz-KDNP országgyűlési választási listáján szerepelt 2014-ben, ma a kormányközeli Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Az Alapjogokért Központ pénzügyeiről itt írtunk bővebben.
Az ITM nem válaszolt a kérdéseinkre. Törcsinek az asszisztensén keresztül hagytunk üzenetet, de a férfi azóta nem kereste kollégánkat. Az ITM közzétett szerződéslistáiban hiába kerestük a megbízás nyomát annak ellenére, hogy abban ismereteink szerint szerepelt az, hogy a minisztérium „a szerződés megnevezését, típusát, tárgyát, a szerződést kötő Felek nevét, a szerződés értékét, időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés hatályba lépését követően közzéteszi a www.kormany.hu honlapon”.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter beszélget az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) bemutató tájékoztatóján, a Budapest Marriott Hotelben 2011. január 14-én (forrás: MTI/Kovács Attila) | Tízmilliókat költött a kormány titkos tanácsadókra, nem tették közzé a szerződéseket | Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/25/tizmilliokat-koltott-a-kormany-titkos-tanacsadokra-nem-tettek-kozze-a-szerzodeseket/ | 2022-03-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Sopron környéki erdőket kezelő Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) az 1993-as megalapítása óta állami tulajdonban volt, de a Fidesz-kormány 2021. február 15-től nagyvonalúan a Soproni Egyetemért Alapítványnak (SEA) adta több más ingatlannal együtt. Erre a fideszes soproni önkormányzat lapja szerint azért volt szükség, hogy „megfelelő gyakorlati lehetőséget biztosítson a természeti erőforrások fenntartható kezelésének oktatását középpontba állító intézmény hallgatói számára”.
A 2020-as törvénnyel létrehozott, de csak 2021-ben bejegyzett SEA egyike a kormány által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA), kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, és a TAEG mellett ingatlanokat is kapott ingyen.
477 milliós Erdő Háza, nagy részben EU-s pénz
A Soproni Eegyetemet működtető alapítvány birtokába került TAEG összesen 17 420 hektár erdőt kezel, emellett tevékenységének része a csemetetermesztés, a fakitermelés, tűzifaárusítás, fafeldolgozás és vadgazdálkodás is. Tavaly augusztus elején pedig megnyitották az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontot és Vadasparkot, amely közel két hektáros területen található. A beruházás a Muckon (522 méter) valósult meg, az egykori határőrség helyén.
Kissé kacifántos módon a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kapott az „Alpokaljai kalandozás a Sopron-Fertő térségében” fantázianevű projektre (egy GINOP-program részeként) a kormánytól 477,6 millió forintot, aminek 85 százaléka európai uniós támogatás, 15%-a pedig magyar közpénz. Az MTSZ azonban csak a projektgazda volt, a kivitelezés a TAEG és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében készült el. Az ünnepélyes megnyitón pedig Nagy István agrárminiszter is részt vett.
Nem akarnak válaszolni az adatigénylésre
Bő egy hónappal a megnyitó után, 2021. szeptember 9-én beadtunk a TAEG-nek egy közadatigénylést, amelyben kikértük a projekt műszaki leírását, továbbá megkérdeztük, hogy a látogatóközpont kivitelezése során/miatt milyen és mennyi fát vágtak ki és mennyit ültettek, illetve hány állat él a vadasparkban, és hogyan kerültek oda (befogás, nevelés, egyéb). Arra is rákérdeztünk emellett, hogy mekkora árbevételre és fenntartási költségre számítanak az Erdő Háza projekt kapcsán, és készült-e előzetes hatástanulmány a projekt megkezdése előtt. Kértük, hogy ha készült hatástanulmány, azt szíveskedjenek elküldeni részünkre.
Bő egy hónapig nem történt semmi, ezért október 18-án küldtünk egy emlékeztető üzenetet a TAEG-nek. Ezt követően végre reagált megkeresésünkre az erdőgazdaság: Sándor Gyula vezérigazgató azt közölte, hogy a társaság egyedüli részvényese 2021. február 15-től a Soproni Egyetemért Alapítvány (SOE), és ez a tény – szerinte – mentesíti őket a válaszadási kötelezettség alól.
„A TAEG Zrt. ennek megfelelően állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot nem lát el, így nem tartozik a hivatkozott törvény hatálya alá. Fentiekre tekintettel az Ön közérdekű adatigénylése nem megalapozott” – írta a vezérigazgató.
Egyáltalán nem értünk egyet ezzel a véleménnyel, hiszen a TAEG-et birtokló Soproni Egyetemért Alapítvány egy KEKVA, vagyis közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, tehát egyértelműen közfeladatot lát el – ez a róla szóló jogszabályban, és a KEKVA-törvényben is szerepel. Erre tekintettel panaszt tettünk a TAEG ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylésünk megtagadása miatt. Ha lesz valami érdemi fejlemény az ügyben, beszámolunk majd róla.
Címlapkép: az Erdő Háza a levegőből (fotó: MTSZ) | Titkolja egy 477 milliós beruházás részleteit a soproni erdőgazdaság | Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/03/16/titkolja-egy-477-millios-beruhazas-reszleteit-a-soproni-erdogazdasag/ | 2022-03-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Újabb fordulatot vett a balatonaligai volt pártüdülő területén tervezett beruházás és az ellene zajló tiltakozás ügye. A Somogy megyei Kormányhivatal ugyanis – részben a Club Aliga korábbi terveit érő számos kritika hatására – egy új eljárásban környezetvédelmi hatástanulmány benyújtására kötelezte a beruházót. A Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai szerint viszont a tiltakozó civileket nem győzte meg a módosított tervekhez készült újabb, több mint kétszáz oldalas hatástanulmány. Civil egyesületek és magánszemélyek újabb észrevételeket nyújtottak be (ezek innen és innen tölthetők le), de a projektért felelős cégek is készíttettek újabb elemzéseket és vizsgálatokat.
Az Átlátszó novemberben számolt be az aligai építési tervek és annak kiemelt nemzetgazdasági beruházássá tétele elleni civil tiltakozásról. Megírtuk, hogy az Aligai Fürdőegyesület (AFE) régóta küzd azért, hogy az egykori pártüdülő területe és a vízpart megközelíthető maradjon minden magyar állampolgár számára, s hogy megmaradjanak a terület természeti és épített értékei. Álláspontjuk szerint mivel a kiemelő kormányrendelet megtiltotta, hogy közterületként, illetve közútként alakítsanak ki telkeket a területen, magántulajdonba kerülhetnek a jelenleg még köztulajdonban lévő területek. Emellett a beruházónak nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat. Így akár hat-nyolc emeletes monstrum is épülhet a területen, amelynek kedvéért eltüntethetik a különleges aligai magaspart egy részét.
Közel 10 milliárdból építkeznek a kormányközeli cégek
A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó tervezett beruházásnak NER-közeli vállalkozók a főszereplői. A projektért felelős két cég a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. (régebbi nevén: Appeninn Hegyvidék), melyek mögött a Tiborcz Istvántól és Mészáros Lőrinctől Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekkörébe került Appeninn Nyrt. áll. A Pro-Mot Hungária Kft.-ben pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori fejéhez, Szivek Norberthez köthető Lexan Holding Zrt. az Appeninn társa.
Cikkünk megjelenése előtt azonban kiderült, hogy a tulajdonosi viszonyokban változás történt. Az Appeninn Nyrt. március 17-én ugyanis bejelentette: a Pro-Mot Hungária Kft.-t leányvállalataikon keresztül 75-25 százalékban tulajdonló
Appeninn Nyrt. és Lexan Holding eladja saját üzletrészét a BAYER Property Zrt. számára.
A döntést az Appeninn üzleti stratégia-váltással indokolta, miszerint a tőzsdei cég a jövőben elsősorban irodaházak és kereskedelmi ingatlanokkal kíván foglalkozni. A BAYER Property Zrt. igazgatóságának elnöke, Balázs Attila szerint a fejlesztéseket követően az aligai terület „a Balaton egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává válhat” – olvasható a portfolio.hu beszámolójában.
A NER egyik új üstökösének tartott Balázs Attila cégeinek gyarapodásáról és új szerzeményeiről egy hete írtunk.
Két év után újabbra cserélte magángépét Balázs Attila építőipari vállalkozása | atlatszo.hu
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.
A magántulajdonba került, közvetlen tóparti, 37 hektáros terület mellett a Pro-Mot Kft. megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (az utak, parti sétányok, móló, közpark területét) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.
A projektet aztán jól kitömték pénzzel: a közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó egykori pártüdülő 47 hektáros területének fejlesztésére 8,6 milliárd forintot kapott a beruházó – derül ki a Válasz Online-nak a Kisfaludy-program haszonélvezőiről írt cikkéből. Majd ezt az összeget 9,7 milliárdra növelte egy tavaly márciusban bejelentett 1,3 milliárdos állami támogatás.
A beruházás környezetvédelmi eljárásához készült előzetes vizsgálati dokumentáció kapcsán azonban sok aggályt és kifogást fogalmaztak meg civil szervezetek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Ennek eredményeként
a hatóság megállapította, hogy a várható jelentős környezeti hatás miatt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.
A projekthez – amely a korábbi Club Aliga elnevezés helyett az Aligaliget nevet kapta – így tavaly decemberben környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A több mint 200 oldalas tanulmányban (ennek rövidített változata itt olvasható) új tervekkel igyekszik a beruházó igazolni, hogy az építkezések során nem fog sérülni a Balaton-parti környezet. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, Bukovszki András azonban az Átlátszónak nyilatkozva elmondta, hiába módosultak a projekt tervei, az építkezések továbbra is veszélyeztetik a környezeti és építészeti értékeket.
A 388/2020. (VIII.8.) kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai projektet, az építkezés minden paraméteréről döntött. Telkekre lebontva megszabta a beépítés mértékét, az épületek magasságát, a zöldfelületek arányát.
A folyamat egyébként már megindult: a régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét lebontották, és a növényzet egy részét is eltávolították. Az új tervek szerint a lebontott villasor helyén 15 darab, egyenként 800 m²-es vízparti telket mérnek ki, amit aztán a leendő tulajdonosok építhetnek be; ezzel egy hosszú szakaszon megszüntetik a parti sétányt.
Az egykori építmények közül megtartják, illetve megújítva megőrzik a pártüdülő kertmoziját, a teniszpályát, a büfésort. A lebontott épületek helyére vendéglátó egységek, mosdók, utak, parkolók kerülnek. Lesz fizetős strand és felújítják a kikötőt, a park lepusztult részeire őshonos növényeket telepítenek, tanösvényt hoznak létre. Agora néven egy közösségi teret is építenek, ami a tervezők szerint alkalmas lesz arra, hogy Balatonvilágos és Balatonaliga hiányzó településközpontját pótolja.
Instabil alapokra tervezett betonmonstrum
A projekt központi elemét azonban egy hatszintes szálloda alkotja, melyet a Pro-Mot Kft. a balatonvilágosi magaspart tetején kíván megépíteni. Itt most csak egy sétány húzódik, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra. A tervezett 122 szobás szállodakomplexum, amelynek minden szobája a tóra nézne, 180 méteres hosszúságban uralná a tájat. Ezzel örökre megszűnne a sétányról eddig bárki számára élvezhető kilátás.
A magaspartra való építkezés azonban más szempontból is károkat okozna. A balatoni panorámához szorosan hozzátartozó meredek partfalakra – melyeket az egykori Pannon-tó hullámverése és később a különféle tömegmozgások (pl. omlások, csuszamlások) alakítottak ki – nem véletlenül nem építkeztek korábban. A különféle agyag- és homokrétegekből álló partfal jellemzője ugyanis a folyamatos felszínmozgás, melyek miatt kockázatos ide bármit építeni.
Így a fonyódi magaspartra tervezett üvegpadlójú kilátó megépítéséről is lemondott végül a fonyódi önkormányzat.
Aligán azonban a beruházó vállalja az instabil magaspartra való építkezés kockázatát – csakhogy nem akármilyen természetrombolás árán. A 140 méter magas partfal felső részét ugyanis eltávolítanák, az omlásveszély és a további erózió elkerülése érdekében pedig a fal közepétől „talajszegekkel biztosított, lőttbeton borítású” lankás rézsűket alakítanának ki – olvasható a beruházáshoz készült talajvizsgálati dokumentumban.
A szálló megépítéséhez még számos mesterséges beavatkozásra van szükség, hogy biztosítsák a partfal stabilitását. Így gondoskodni kell a szivárgó víz elvezetéséről, amihez vízelvezőket, szivárgórendszereket kell építeni, amiket aztán folyamatosan karban is kell tartani. S bár a talajvizsgálati jelentés úgy összegez, hogy megfelelő módszerekkel megoldható a partfal stabilizálása, mindehhez hozzáteszik: mivel a talajfúrásokat pontszerűen végezték, a kivitelezés során a szakvéleményben szereplő megállapításoktól „eltérő talajviszonyok” is előfordulhatnak.
Építkezéssel „oldanák meg” az omlásveszélyt
A Pro-Mot azonban nemcsak a szálló megépítése érdekében távolítaná el a partfal egy részét. A magaspart tövében szintén rézsűket hoznának létre, hogy 25 méterrel nagyobb terület jöjjön létre az oda tervezett 40 villaépület számára.
Az új tervek és a környezeti hatástanulmány ügyében január végén online közmeghallgatásra is sor került Balatonvilágoson, írta meg a merce.hu. Ezen az Aligai Fürdőegyesület és a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is éles kritikát fogalmazott meg a partfal megcsonkításával kapcsolatban. A civil szervezetek szerint
az aligai látkép ikonikus elemét jelentő páratlan természeti képződmény, az aligai Fehér falak áldozatul eshetnek a szállodaépítésnek.
„Ez a tájrombolás nem támogatható néhány négyzetméter magántulajdonú telek (erdő) beépíthetősége érdekében és felháborítónak tartjuk azt közösségi érdeknek hívni! Az Aligai Fürdőegyesület határozottan tiltakozik az ellen, hogy ilyen jellegű partfal-stabilizáló rombolást végezzen a beruházó! Kérjük a hatóság fokozottan foglalkozzon ezzel a kérdéssel és környezetvédelmi hatóságként ne engedje elveszni Balatonaliga legjellegzetesebb természeti kincsét” – olvasható az AFE írásban is benyújtott részletes véleményében.
A Somogy Megyei Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai közül a Tényállás tisztázása címmel íródott elemzés új érveket sorakoztat fel, miért van szükség mesterséges beavatkozásra. Eszerint „a magaspartok és törmeléklejtők eróziós folyamatai, állékonysági problémái” veszélyt jelentenek nem csak a parton tartózkodókra és a közvetlen környezetre, de még Balatonvilágos távolabbi lakott területeire is. A veszélyt pedig – legalábbis az elemzés szerint – a partfal részleges lebontásával és rézsűs kialakításával, valamint a stabilitást biztosító mesterséges megoldásokkal lehet csak elkerülni.
Csakhogy a magaspart megbontására egyáltalán nem az omlásveszély miatt kerül sor, hanem a tetejébe építendő szállodakomplexum és az aljába tervezett negyven villa megépítése miatt.
A természetes eróziónál pedig jóval nagyobb veszélyt jelent a tervezett 21 ezer köbméter föld eltávolítása, hangsúlyozzák a tiltakozó civil szervezetek.
„A partélek természetes állapotban tartása esetén az élővilágnak lenne elegendő ideje, hogy az eróziós folyamatok során alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A jövő nemzedékei így sokáig csodálhatnák a Fehér-partok látványát, és élhetne zavartalanul a partfalakon a különleges élővilág” – olvasható az Aligai Fürdőegyesület újabb beadványában.
Nyitókép: Az aligai magaspartra tervezett 122 szobás szálloda látványterve (forrás: Aligaliget, Környezeti Hatásvizsgálat ) | Megcsonkítanák az aligai magaspartot egy panorámás gigaszálló miatt | A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/03/18/megcsonkitanak-az-aligai-magaspartot-egy-panoramas-gigaszallo-miatt/ | 2022-03-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára tavaly sokmilliárdos értékben szervezte ki az állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket és fontos intézményeket – a parlament fideszes többsége. Ezután az alapítványok az elmúlt hónapokban még jelentős készpénzes vagyonokat is kaptak – az Átlátszó információi szerint több KEKVA is kapott komoly összegeket félig titkos kormányhatározatok alapján.
A KEKVA-k alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését, egy államtól független hatalom építését szolgálják, hiszen az alapítványokat irányító kuratóriumokba szinte kizárólag kormánypárti politikusokat és más, a Fidesz holdudvarába tartozó személyeket neveztek ki, akiket egy alaptörvénymódosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A folyamatot nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hullámának nevezni, azzal a különbséggel, hogy a ’90-es évek elején még pénzért adták el a korábbi állami vállalatokat magánvállalkozóknak, most pedig ingyen juttatott a parlament fideszes többsége egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont frissen létrehozott magánalapítványoknak.
Ráadásul ilyen Fidesz-közeli alapítványi tulajdonba került a magyar felsőoktatás több mint 70 százaléka, köztük az összes vidéki egyetem, számos értékes ingatlan, kulturális intézmények, illetve a korábban az állam által visszavásárolt MOL- és Richter-részvények.
Bár a KEKVA-k nagy többségét magánalapítványok képezik, és ekként vagyonukkal nagyrészt szabadon gazdálkodhatnak, valószínűleg az államtól kapott kezdőtőkék ellenére sem tud majd jó részük pénzügyileg függetlenedni az államtól, és a feladataikat a jövőben sem piaci alapon, hanem közpénzből látják el.
Ezt mutatja legalábbis, hogy miután tavaly létrehozták, több KEKVA már újabb milliárdokat kapott. A Magyar Államkincstár költségvetési beszámolója szerint tavaly a KEKVA-k számára több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként.
Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé
Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.
600 milliós kezdőtőke és még 930 millió
A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó Hauszmann Alapítvány 2021-ben 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén hivatalosan azért, hogy egy tudásközpontot hozzanak ott létre. Az ingatlanok között található Natura 2000-es besorolású védett terület is, amelyeken – ahogy az Átlátszó februárban beszámolt róla – egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként építkezhet a vagyonkezelő.
Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben | atlatszo.hu
A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével.
Bejegyzésekor a Hauszmann Alapítvány 600 millió forintot kapott az államtól, a KEKVA-törvény szerint ugyanis a közfeladatot ellátó vagyonkezelőknek legalább ennyi pénztőkével kell rendelkezniük ahhoz, hogy működhessenek. Információink szerint a Miniszterelnökség vezetője,
Gulyás Gergely az állam képviselőjeként további 930,5 millió forintos pénzügyi juttatást hagyott jóvá a Hauszmann Alapítványnak
tavaly ősszel, vagyis összesen bő 1,5 milliárd forint közpénzt kapott a szervezet, amely a hivatalos leírás szerint „Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával” foglalkozik.
Titkos kormányhatározat
Információink szerint ez a juttatás a 2235/2021. kormányhatározatban szerepel –
ez a határozat nem található meg a Magyar Közlönyben, mivel az úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos határozatok közé tartozik.
Ezeket csak az érintettek kapják meg közvetlenül, de a Közlönyben nem publikálják őket, és az állampolgáruk a tartalmukba csak közérdekű adatigénylés alapján tekinthetnek be. A Hvg.hu januári cikke szerint az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 darab ilyen kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, de mégsem tudható, hogy mi áll bennük. A lap közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a döntések harmada, azaz 504 tavaly született, azaz 2021-es.
Úgy tudjuk, hogy a Hauszmann Alapítvány viszonylag szabadon gazdálkodhat a közel 1 milliárd forintos közpénzes apanázzsal: elköltheti vagyonmegőrzésre és vagyongyarapításra, például ingatlanvásárlásra, felújításra, de akár szolgáltatások igénybevételére is.
A Hauszmann Alapítvány elnöke Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője, a Médiatanács korábbi igazgatóhelyettese. Szintén a Fidesz-delegáltakból álló Médiatanácsból érkezett az alapítvány kuratóriumába Koltay András, és ugyancsak vezetőségi tag a KEKVA-ban Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa – Gulyás az, aki a szóban forgó 900 milliós juttatást jóváhagyta.
Gellért-hegyi ingatlan után 13 milliárd az MCC-nek
Idén, év elején a Hauszmann Alapítványéhoz hasonló juttatást készített elő a Miniszterelnökség az Átlátszó információi szerint a Mathias Corvinus Alapítvány (MCC) számára.
A szintén Gulyás Gergely által kezdeményezett juttatás összege értesüléseink szerint
13 milliárd forint, a célja pedig az MCC tehetséggondozási központjának megvalósításával kapcsolatos kiadások és a működési költségek fedezése, valamint az alapítvány beruházási céljainak támogatása lenne.
Információink szerint ennek a támogatásnak is egy úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos kormányhatározat az alapja, amelyben a kormány arról rendelkezett, hogy támogatja az alapítvány fejlesztési céljait.
A Fidesz-közeli oktatási-kutatási szervezet, az MCC tudásközpontjának bővítését már régóta tervezik. Ez fizikailag a Gellért-hegy oldalán álló volt munkásőr-székház helyén épülne meg (Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Szent Sebestény utca 1. és Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlanok). 2020-ig korábban itt a Balassi Intézet központja működött, a kulturális intézménynek viszont rövid idő alatt mennie kellett, mivel a telket 2020-ban, ingyenes vagyonátadással az MCC-nek adományozta az állam.
Az új tulaj azóta az épület teljes bontásáról és teljesen új székház felhúzásáról döntött – egyelőre nem világos, hogy a 13 milliárd forintot teljes egészében az építkezésre fordítják-e. Az új központ terveit elnézve aligha képzelhető el, hogy ennyiből meg lehet valósítani az építkezést.
Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.
Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett, tagja továbbá Lánczi András, de az alapítványban tisztséget tölt be Martonyi János volt külügyminiszter és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az alapítvány rendszeresen kapott állami pénzeket, a mostani ciklusban viszont egészen kinyílt számukra a kassza:
először megkapták az állami kézben levő MOL- és a Richter-részvények tíz-tíz százalékát, összesen 280 milliárd forintnyi részvényt, amely évi mintegy 7,5 milliárdnyi osztalékot termel.
2020 végén a vagyonkezelő saját beszámolója szerint már több mint 420 milliárd forint értékű forrással rendelkezett.
A Gellért-hegyi épület mellett az MCC-nek további értékes ingatlanokat is juttattak: megkaptak egy révfülöpi vitorláskikötőt, egy kempinget, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza épületét. Tavaly augusztusban a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárd forint, decemberben pedig 94,5 milliárd forint közpénzes támogatást ítélt meg az MCC-nek.
Szabadon felhasználható közpénz
Míg az MCC további támogatását még csak tervezik, információink szerint a Miniszterelnökség már megállapodott a Makovecz Campus Alapítvánnyal. Ezt a KEKVA-t a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai egyetemi campus kezelésére hozták létre a KEKVA-törvény szerint azzal a céllal, hogy a mintegy 8 ezer négyzetméteres központban egy új pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzéseket folytató oktatási intézményt hozzon létre.
Az Átlátszó információi szerint a Makovecz Campus Alapítvány tavaly ősszel 5,4 milliárd forint közpénzt kapott a Fidesz-kormánytól. Úgy értesültünk, hogy az alapítványtól a pénz nem vonható el és nem követelhető vissza, miközben azt bármilyen, az alapító okiratában lefektetett célra fordíthatja.
A vagyonkezelő kuratóriumának elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Mellette a vezetésben csak fideszes politikusok kaptak helyet: Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár; Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője, 2010–2019 között a VI. kerület polgármestere; Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, valamint Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
Értesüléseink szerint a Miniszterelnökség megállapodást kötött ősszel a Millenáris Alapítvánnyal is, ami így 970 millió forintot kapott.
Ezt az összeget a szervezet szinte bármilyen, a saját alapító okiratában meghatározott tevékenységre fordíthatja, de leginkább a Millenáris Nonprofit Kft. COVID19 járvány miatti gazdálkodási nehézségei kezelésének finanszírozására használhatja fel.
A Millenáris Alapítvány megkapta a Nagymező utcai Thália Színházat, és az alapításkor a Millenáris Nonprofit Kft. 9,18 milliárd értékű részesedését nem pénzbeli vagyoni juttatásként. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
Az ellenzék szerint nehéz lesz visszaszerezni, de azért megpróbálnák
Tompos Márton, a Momentum Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetője a témával kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy
„Mi azt látjuk, hogy jelenleg két fő irányba folyatja ki a pénzt a Fidesz: egyrészt mennek a milliós tételek különböző alapítványoknak, amik valószínűleg a helyi kampányokat segítik. Erről elég sok szó esett a sajtóban, a Korrupcióvadászoknál is sokat foglalkoztunk velük: ilyenek a Városi Civil Alap, az EMET és társaik. A másik fő irány a KEKVA-rendszer, ahová a milliárdos pénzügyi támogatások mellett kiprivatizálták az egyetemeket, illetve rengeteg ingatlant. Utóbbi visszavétele nem lesz egyszerű, de ez lesz az egyik fő feladatunk a kormányváltás után!”
Címlapkép: A Balassi Intézet egykori, a Mathias Corvinus Alapítványnak átadott székháza (forrás: Wikimedia Commons) | Titokban további közpénzmilliárdokat kapnak a Fidesz-közeli alapítványok a választások előtt | Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz KEKVA-k. Az Átlátszó információi szerint nem nyilvános határozatokkal juttatnak újabb összegeket az alapítványoknak, a Mathias Corvinus Alapítvány például 13 milliárd forint közpénzt kaphat a Fidesz-kormánytól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/18/titokban-tovabbi-kozpenzmilliardokat-kapnak-a-fidesz-kozeli-alapitvanyok-a-valasztasok-el | 2022-03-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a választási bizottság Hoppál Pétert, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjét, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsító LED-falból Pécs főterén hétfőn.
A Baranya megyei 1. számú országgyűlési választási bizottság csütörtökön meghozott, a gov.pecs.hu internetes oldalon olvasható határozatában azt írták, hogy a képviselő hétfői tettével megsértette a választási eljárásról szóló törvénynek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeiről szóló paragrafusát.
A pénzbírságra való kötelezés mellett eltiltották a további jogsértésektől. A határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni.
A parlamenti választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok képviseletében Mellár Tamás (Párbeszéd) és Szakács László (DK) országgyűlési képviselők – akik Baranya megye 1. és 2. számú választókerületében jelöltként indulnak – egy keddi sajtótájékoztatón tisztességtelen kampányeszközök alkalmazásával vádolták Hoppál Pétert és további eljárásokat helyeztek kilátásba a kormánypárti képviselő egy nappal korábbi tette miatt.
Hoppál Péter az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében cselekedete indoklásaként azt írta:
"lépni kellett, hogy megállítsuk Gyurcsány hazugsággyárát". Közlése szerint tettével elnémította "azt a hazugságözönt", amely a kivetítőből "folyamatosan ordított napok óta a védtelen járókelők fülébe, fertőzve az agyukat".
Úgy fogalmazott, "ha négy évig tisztességesen, a választóik között és azok szemébe nézve dolgoztak volna a pécsi baloldal jelöltjei, akkor most nem kellene hazugságokat ordibálniuk óriáskivetítőkből, hangos furgonokból, hanem elég lenne az emberek szemébe nézni és becsületesen kampányolni". | Bírságot kell fizetnie Hoppál Péternek, amiért áramtalanította az ellenzék a kampányrendezvényén a LED-falat | Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a választási bizottság Hoppál Pétert, Baranya megye 2-es választókerületének Fidesz-KDNP színekben újrainduló országgyűlési képviselőjelöltjét, amiért kihúzta a kábelt az ellenzéket népszerűsítő LED-falból Pécs főterén hétfőn. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/birsagot-kell-fizetnie-hoppal-peternek-amiert-aramtalanitotta-az-ellenzek-a-kampanyrendezvenyen-a-led-falat-247483 | 2022-03-31 20:20:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett azután, hogy csütörtökön a sajtóban megjelent képfelvételek szerint Marosvásárhely mellett, az útszélre több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki.
További tájékoztatást várhatóan az eljárás későbbi szakaszában adnak majd.
Az NVI a történtek miatt is felhívja a levélben szavazásra jogosultak figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése (279. §) szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni. Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelt figyelmet kell fordítania a bizalmas küldeményre, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek a későbbiekben az NVI-hez.
Mindemellett közlik azt is, hogy a levélben szavazók a szavazási levélcsomagjukat a személyes leadás mellett postai úton is célba juttathatják. E mód szintén garantálja, hogy a feladott küldemény sértetlenül megérkezzen. A levélszavazatot és a szavazási iratot tartalmazó borítéknak ez esetben a választások lezárásáig, vagyis április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie az NVI-hez. | Feljelentést tett az NVI a kidobott levélszavazatok miatt | A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett azután, hogy csütörtökön a sajtóban megjelent képfelvételek szerint Marosvásárhely mellett, az útszélre több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/feljelentest-tett-az-nvi-a-kidobott-levelszavazatok-miatt-247478 | 2022-03-31 17:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Feljelentést teszünk választás rendje elleni bűncselekmény miatt" - írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közösségi oldalán.
A szervezet amiatt döntött így, hogy mert Marosvásárhely mellett megsemmisített levélszavazatokat találtak. A helyi rendőrség jelenleg is vizsgálja a helyszínt.
A TASZ azt írja: "Az eddigi legsúlyosabb visszaélésekről érkezett hír a levelében szavazás kapcsán: a sajtó által bemutatott fényképek tanúsága szerint Erdélyben egyszerűen megsemmisítették az ellenzékre leadott szavazatok egy részét."
A posztban kifejtik: "A levélben szavazás jelenlegi rendszere alkalmatlan arra, hogy a választópolgárok szabad, befolyástól mentes és biztonságos joggyakorlását biztosítsa".
"Ha ugyanis bebizonyosodik, a mostani csalás azzal egyenértékű, mintha poltikai vélemény alapján nem engednének be egyes szavazókat a szavazóhelyiségbe" - teszik hozzá.
A TASZ egyébként a választási visszaélésekrefigyelve forródrótot is működtet. Tehát ha valaki ilyesmit tapasztal, azt bejelentheti a +36 30 722 33 56-as számon. | A TASZ feljelentést tesz a kidobott levélszavazatok ügyében | A Marosvásárhely mellett talált megsemmisített szavazatok kapcsán azt írják, az eddigi legsúlyosabb visszaélés lehet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-tasz-feljelentest-tesz-a-kidobott-elvelszavazatok-ugyeben-247469 | 2022-03-31 13:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A támogatások tavalyi csökkenése Felvidéket is érintette: míg 2020-ban a BGA hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát. A milliárdos fejlesztések elmaradtak, a korábbi nagy nyertesek jelképes összegeket kaptak, ha egyáltalán.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolattartó kormányzati szerv 2021 januárjában úgy döntött, hogy a nehéz járvány sújtotta év után 2021 a magyar nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek kapcsán a kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak – a támogatás mértékéről viszont nem esett szó.
Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz vezette magyar kormány évente több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösséget. A nemzetpolitikai célú állami támogatások legnagyobb részét a Bethlen Gábor Alap (BGA) folyósítja. 2021-ben azonban a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb támogatást juttatott a határon túli, így a szlovákiai magyar szervezeteknek is. A döntési listákon már hiába keresünk Szlovákiába irányuló milliárdos támogatásokat.
Az Átlátszó Erdély számításai szerint a Bethlen Gábor Alap tavaly összesen mintegy 32,3 milliárd forintnyi támogatást (91,5 millió eurót) ítélt meg a határon túli magyar szervezeteknek. Ez a 2020-ra jóváhagyott támogatások teljes összegének (129 milliárd forint, 365 millió euró) csupán a negyede. A visszaesés már csak azért is látványos, mert a BGA-n keresztül folyósított támogatások összege a második Orbán-kormány óta – 2019 kivételével – folyamatosan nőttek.
A visszaesés a felvidéki szervezetek számára megítélt támogatások terén is érezhető, látható, bár ezek esetében nem lehet egyértelmű trendről beszélni. Míg 2020-ban a BGA (a módosított döntéseket beleértve) hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát – kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot (8,5 millió eurót).
Fontos viszont megjegyezni, hogy a szlovákiai szervezeteknek 2021-ben megítélt támogatások listája nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a „Nemzeti Újrakezdés Program 2021”-en keresztül osztottak szét. A teljes összeg tartalmazza ezt a tételt, viszont nem derül ki belőle, mennyi jutott ebből az egyes országokba.
A BGA honlapján viszont megtalálható a nyertes projektek listája földrajzi megoszlás szerint is (1. kör, 2. kör). Ennek alapján a fent említett 3,1 milliárd forinthoz még további 282 millió forintot kell hozzáadni. Ezzel együtt a szlovákiai támogatások teljes összege átszámítva eléri a 9 millió eurót.
A csökkenés okai
Ahogy arra az Átlátszó Erdély is rámutatott, a 2021-es jelentős visszaesés okait csak találgatni lehet, hivatalos magyarázattal egyelőre sem a Bethlen Gábor Alap, sem a magyar kormány nem szolgált. Valószínű azonban, hogy a támogatások csökkenésében Magyarország rekordnak számító, 5100 milliárd forintos költségvetési hiánya is szerepet játszott.
Érdekesség viszont, hogy a 2020-as pandémiás évben, amikor még magasabb volt a magyar költségvetési hiány, a magyar kormánynak nem okozott gondot a tervezett külhoni támogatások több mint háromszorosát kifizetni a BGA-n keresztül. A „nemzetpolitikai támogatásra” szánt költségvetési kiadások abban az évben a tervezett 37,8 milliárdról 127,7 milliárd forintra nőttek, elsősorban az egyedi támogatási kérelmek miatt.
A nagy beruházások már a múlté?
Az elmúlt években a BGA kivételesen magas támogatásokat rendszerint a Szlovákiai Református Keresztény Egyháznak, a DAC futballakadémiájának, a komáromi fociklubnak, a Pro Media Alapítványnak és a Jövőért Alapítványnak ítélte oda. A 2021-re jóváhagyott projektek listáján azonban hiába keresnénk futballklubokat vagy médiaalapítványt. A többi, korábban kiemelkedően magas összeggel támogatott szervezetet a előző évekhez képest csak jelképes összegekkel támogatták.
Az egyik szlovákiai nemzeti jelentőségű intézmény – a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) – szintén hiányzik a listáról. A szervezet egyesíti a szlovákiai oktatási, ifjúsági és kulturális szervezeteket, emellett pedig a Felvidék.ma portál kiadója is.
Megkerestük a szervezet elnökét, Gubík Lászlót, aki szerint viszont nincs okuk feltételezni, hogy kiemelt jelentőségű nemzeti intézményként a Szövetség a Közös Célokért ne részesülne támogatásban az idei évben. Hozzátette, hogy a SZAKC számos más pályázati forrásnak köszönhetően működik, nem a BGA az egyedüli támogatója. “Bár összegét tekintve kétségkívül a (BGA) a legnagyobb” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a Bethlen Gábor Alapnál általában a folyó évben ítélik meg és folyósítják a támogatásokat. “A 2021-es támogatási összeg egyébként kivételt képezett. Arról még 2020 decemberében született meg a döntés” – jegyezte meg. A szervezet végül idén március elején kapott ígéretet, hogy működését a BGA 78 millió forinttal támogatja idén. Azt, hogy az összeg mikor érkezik meg, nem tudni.
A Szlovákiai Református Keresztény Egyház számára például a BGA-n keresztül 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is jelentős összegeket hagyott jóvá a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjához kapcsolódó beruházásokra. 2020-ban és 2021-ben viszont lényegesen alacsonyabb anyagi támogatást ígértek az egyháznak, ezek célja elsősorban a működési költségek fedezése. Nem világos, hogy az egyház és a magyar kormány között él-e még az óvodafejlesztéssel kapcsolatos együttműködés. Erről Géresi Róbert püspököt is meg szerettünk volna megkérdezni, többször próbáltuk elérni telefonon, de sikertelenül.
2021-ben jelentősen kevesebb támogatást kapott a Jövőért Alapítvány is. Míg 2020-ban a BGA bizottsága kevesebb mint 1,2 milliárd forintos (több mint 3 millió eurós) támogatást ítélt meg beruházásra, tavaly már csak 20 millió forintot hagytak jóvá számukra (kevesebb mint 55 000 euró) eszközbeszerzésre.
Támogatás nélkül maradt foci
A kultúra és az oktatás mellett Orbán Viktor kedvenc sportja, a labdarúgás az elmúlt években az egyik leginkább támogatott területté vált Magyarországon kívül. Milliók áramlottak Szlovákiába a komáromi futballklub és a DAC futballakadémiája felé a magyar kormánytól. Ezen szervezetek egyike sem szerepel 2021-ben a jóváhagyott projektek között.
A BGA a múltban jelentős összegekkel jutalmazta a komáromi klubot. A KFC Komárnonak 2019-ben 300 millió forintot (csaknem 1 millió eurót) hagyott jóvá a működési költségek fedezésére, 2020-ra pedig további 260 milliót (több mint 860 ezer eurót). Ebben az évben a működési költségek mellett a komáromi stadion felújítására is sikeresen pályáztak.
A Hungarian Money projekt részeként az ICJK birtokába jutott dokumentumok szerint építési és felújítási munkákra több mint 4,9 millió eurót, valamint felszerelésre és előépítési költségekre több mint egymillió eurót kaptak, a végösszeg 6,04 millió euró. A klub 2020 végén a működési költségeire és fejlesztésére 590 millió forint támogatást nyert. Mindez egyéni kérelem alapján.
A projekt dokumentációja szerint komáromi stadion-beruházásnak 2021 végére be kellett volna fejeződnie, de ez nem történt meg. Az új tervek szerint a stadion felújításának legkésőbb 2023 tavaszán be kell fejeződnie, az építkezés tervezett összértéke áfa nélkül közel 11 millió euró. A KFC alelnökétől, Szüllő Bélától próbáltuk megtudni, kért-e egyáltalán újabb BGA-támogatást a futballklub. Megígérte, hogy válaszol kérdéseinkre, de később nem vette fel a telefont.
A DAC Academy a.s. projektjei kapcsán a BGA hasonlóan bőkezű volt korábban. Az alap hozzájárult az akadémia felépítéséhez és működéséhez is. 2018 decemberében a DAC Akadémia megbízásából Világi Réka, az akadémia elnöke 1,35 milliárd forintos (több mint 4 millió eurós) támogatást kért. A BGA jóváhagyta a kérést. A DAC Akadémia 2019 végén ismét támogatást kért a magyar kormánytól, ezúttal kisebb összegre (600 millió forint, mintegy 2 millió euró). Ezt is megkapta. Kiemelkedőnek számít az akadémiának 2020-ban megítélt támogatás is, amely 2,4 milliárd forint, tehát kevesebb mint 7 millió euró volt. Akárcsak a KFC Komárno esetében, kérdéseinkkel megkerestük a DAC Akadémiát is, de e-mailünkre nem válaszoltak.
Nemzeti-konzervatív média: 2021-ben hiányzott a döntési listákról
A Pro Media Alapítvány 2017 júliusában jött létre. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban több millió eurónyi támogatást ítélt meg neki a BGA bizottsága, így a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. Az alapítvány égisze alatt 2018 első felében létrejött a ma7.sk hírportál, emelett pedig a MAGYAR7 elnevezésű hetilapot is megjelentetik. A Pro Media Alapítvány hivatalos honlapja szerint „a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít”.
A kibővített médiaportfólióval rendelkező alapítványnak 2020-ban közel 1 milliárd forintos támogatást ítélt oda a BGA. Ez az összeg a 2021-es működési költségeket is tartalmazta. 2017 és 2020 között a Pro Media 1,9 milliárd forinthoz (átszámítva valamivel kevesebb mint 5,7 millió euróhoz) jutott az Alapon keresztül.
A Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolója szerint szinte kizárólag a BGA-tól kapnak anyagi támogatást. Bevételük több, mint 95 százaléka a magyar állami alap támogatása. A 2021-re jóváhagyott támogatások listáján azonban hiába kerestük az alapítványt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a 2022-es működési költségekre csak 2022 februárjának végén ítéltek meg nekik támogatást.
Korábban Puskás Attilát, a Pro Media Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük, életképes-e a Ma7 projekt a magyarországi támogatás nélkül. Arra a kérdésünkre hogy kaptak-e bárminemű garanciát arra, hogy a jövőben is megkapják a támogatást, nem válaszolt.
Mivel a rendelkezésre álló információk szerint a médiacsalád fennmaradása szinte kizárólag a BGA-tól kapott támogatásokon múlik, február végén ismét az alapítvány vezetőjéhez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az információk, miszerint 2022-re nem kaptak anyagi támogatást az alapból, és ha igen, miből fedezik az idei kiadásaikat. Puskás azonban a kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, pedig a 2022-es támogatásukról szóló döntés csak pár nappal korábban született.
Nemzeti Újrakezdés Program 2021
2021-ben, mint már említettük, a magyar kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak. Bizonyos átrendeződés a határon túli magyarok támogatási rendszerében valóban történt. Ezekről a változásokról maga Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszámolt.
Az Államtitkárság Nemzeti Újrakezdés Program néven több pályázati programot és projektfelhívást összevont. Ez hat alprogramot foglal magában – „oktatás”, „kultúra”, „egyház”, „sport”, „ifjúság, cserkészek és közösség”, valamint a diaszpóra. A program 2022-ben is folytatódik.
A program két felhívásból áll. Az első 1,5 milliárd forintos pénzkerettel rendelkezik. Ezen belül a szervezetek 300 ezer és 5 millió forint közötti anyagi támogatásra pályázhatnak. Míg a második felhívás során a magyar kormány félmilliárd forintnyi támogatást oszt szét (a szervezetek 300 ezer és 1 millió forint között pályázhatnak anyagi támogatásra).
Ez az átszervezés azt is megmagyarázza, hogy a BGA által 2020-ig meghirdetett támogatási programok egy része hová tűnt. Ilyen volt például a „Határtalanul” program, amely több milliárd forintos támogatást jelentett a határon túli közösségnek.
Milyen adatokkal dolgoztunk?
Az előző BGA-támogatásokról szóló cikkekhez hasonlóan a támogatások odaítéléséről szóló bizottsági döntésekre támaszkodtunk, amelyek megtalálhatóak a BGA honlapján. A második forrás elméletileg a nyilvános Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer adatbázisa lehetne. Ez tartalmazza a kifizetéseket is. Az összesítés kapcsán viszont használhatatlan, mivel csak 2019-ig aktuálisak az itt található adatok.
Fontos tényező, hogy a BGA Bizottsága rendszeresen módosítja támogatási döntéseit. A megítélt összeg gyakran változik, egyes esetekben évekkel az eredeti döntés után. Ez jelentősen megnehezíti a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott projektek ellenőrzését.
Amint az Átlátszó Erdély is rámutatott, előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó határozatok nem vonatkoznak minden kifizetésre. Előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó támogatások részben egy másik évben fizetnek ki, így a kedvezményezettek nem feltétlenül érzik meg a 2022-ben jóváhagyott összeg csökkenését.
Ráadásul nem a Bethlen Gábor Alap az egyetlen olyan alap, amelyen keresztül a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségeket. Orbán Viktor kabinetjének más alapítványai és szervezetei is vannak, amelyek anyagi támogatást nyújtanak külföldi magyar szervezeteknek.
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök Világi Oszkár társaságában megtekinti a DAC futballakadémiáját. Forrás: Facebook | BGA-támogatások: Szlovákia irányába is elzárták a pénzcsapot? | A támogatások tavalyi csökkenése Felvidéket is érintette: míg 2020-ban a BGA hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát. A milliárdos fejlesztések elmaradtak, a korábbi nagy nyertesek jelképes összegeket kaptak, ha egyáltalán. | null | 1 | https://atlatszo.ro/tamogatasok/nemzetstrategia/bethlen_gabor_alap_szlovakia_tamogatasok/ | 2022-04-02 16:13:11 | true | null | null | Átlátszó Erdély |
A mostani Ukrajna-ellenes agresszió hatására sok-sok ország tesz arról, hogy Vlagyimir Putyin kedvenc oligarchái ne élvezhessék a jachtos-magánrepülős csillogást. Noha a magyar politikai vezetéssel lényegében egy tulajdonosi körbe tartozó „nemzeti nagytőkéseket” nem fenyegetik hasonló nemzetközi szankciók, azért az ő életük sem csak játék és mese. A szomszédban zajló háború ugyanis bizonyította: létezik olyan helyzet, amelyben hirtelen relativizálódik a „sérthetetlen” kaszt magántulajdonának szentsége. Ezért is érthetetlen, hogy az Orbán Viktor lányával házastársi vagyonközösségben „működő”, tehát a miniszterelnökhöz a lehető legközelebb álló Tiborcz István miért írat újabb és újabb ingatlanokat, szállodaprojekteket, bankot és alapkezelőt a saját, illetve cége, a BDPST Group nevére. Pláne, hogy a nagybevásárlások forrásának eredetéről nem beszél transzparensen a kormányfő veje (értsd: minden üzleti titok) – így az újságírók is vállalati mérlegekből, cégbírósági feljegyzésekből, tulajdoni lapok alrovataiból, a hitelbiztosítéki nyilvántartásból próbálják megérteni a „matekot”, ám a számokból valahogy nemigen lehet kiolvasni a valóságot.
Konkrétan: ahogy az alábbi gyűjtésünkből és táblázatunkból látható, Tiborcz saját érdekeltségeit már 76,8 milliárd forintnyi banki adósság terheli – a nem az ő vagy a BDPST nevén lévő, de hozzá mégis nagyon-nagyon közel álló cégek kölcsöneit pedig 55,56 milliárdra kalkuláltuk az általunk elérhető dokumentumok alapján.
Ez mindösszesen bő 132 milliárd forintnyi visszafizetendő hitelt jelent, melynek háromnegyedét a Mészáros Lőrinc formálódó bankholdingját alkotó MKB–Takarék–Budapest Bank-trió biztosította. A maradékot pedig a Tiborcz István által most megvett Gránit Bank, valamint az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank.
A felcsúti érdekkörtől, a családtól és a kormányzattól független finanszírozóknak tehát esélyük sincs a „kölcsönök hercegénél”, utóbbi pedig úgy vásárol, mintha nem lenne holnap – vagy legalábbis mintha nem lenne brutálisan eladósodva. Bár a Gránit és a Diófa Alapkezelő nyilván alkalmas a „pénztermelésre”, a Tiborcz-féle futó óriásfejlesztések (Hotel Dorothea és Adria-palota a pesti belvárosban, más hazai és külföldi szállodafelújítások és egy svábhegyi szabadidős komplexum kialakítása) viszont emésztik a forrásokat, ráadásul az üzletember nagyságrendekkel több érdekeltséget vesz, mint amennyit a likviditása érdekében elad. A számokból nemigen következhet más, csak az, hogy a Mészáros-kitettség Tiborcz számára édes terhet jelent, és valahol kell lennie valakinek, aki valamikor ezt az egész lufit stabilizálja. A legrosszabb esetben bedőlnek szépen a hitelek, és minden a közpénzekkel „megtámasztott” kolléga bankjára száll (azaz marad körön belül).
Tiborcz István újdonsült bátorsága azért is szembeötlő, mert korábban kifejezetten szégyenlősnek tűnt az üzletben. 2015-ben például deklaráltan azért szállt ki az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon taroló – egy ideig Simicska Lajossal közös – Elios Innovatív Zrt.-ből, illetőleg a keszthelyi Balaton-parton érdekelt Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ből, hogy ne lehessen közpénzfelhasználáson kapni. Később körülbelül ugyanezzel a körítéssel adta el a tőzsdei Appeninn Holding Nyrt.-ben lévő részesedését is (de persze végül nem került messze tőle ez az egység sem). Közben pedig a miniszterelnök keleti barátaival (Adnan Polattal és a néhai Ghaith Pharaonnal) bizniszelő BDPST-ben sem volt hajlandó felfedni a tulajdonosi mivoltát – csak a Heti Válaszban megjelent cikkeink hatására jött ki a fényre 2017-ben. Ma már viszont büszke nagyvállalkozó, banktulajdonos és alapkezelő, a NER-elit egyik prominense, akinek nem fáj, ha a kormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősíti a beruházásait. Nézzük tehát, mit vett magához hivatalosan is Tiborcz az elmúlt bő négy esztendőben, s különösen az utóbbi hónapokban! (A lajsrom után pedig a hiteltáblázatot ajánljuk szíves böngészésre.)
1. Gránit Bank. Tiborcz István a napokban jutott többlépcsős tranzakciósorozat keretében a pénzintézet 43 százalékához a TiberisDigital Kft.-n keresztül, de a szavazati joga ennél elsöprőbb lesz – egy stratégiai kérdésekre szóló vétójogot biztosító különleges részvényt pedig a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap kapott. Utóbbiról sokan úgy tartják, a magyar állam leágazása, de valójában már nem: kezelője ugyanis a Széchenyi Alapok Zrt., melynek tulajdonosa a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány. Ez pedig nem más, mint a KEKVÁ-k, vagyis az államból kihasított fideszes vagyonkezelő szervek egyike (melyet Varga Mihály vezet). A korábbi Gránit-főtulajdonos, Hegedűs Éva anno MKB-hitelből vette a részvényei zömét – ez a tartozás tehát most Tiborczra szállt, aki további 4 milliárd forintot is szerzett Mészáros Lőrinc bankjától, így a miniszterelnök veje ezen az ágon összesen 13,86 milliárddal tartozik a felcsúti potentátnak. A Gránit egyébként évek óta a NER-elit egyik finanszírozási központja – innen jutott mannához Garancsi István kaszinós érdekeltsége, Habony Árpád baráti köre, ez a bank fogadta a pénzintézeti csőd elől menekülő Matolcsy-fiú cégeit, a Fidesszel is szövetséges szocialista exkincstárnok, Puch László társaságait, továbbá a Sberbank-zárásból gyorsan ocsúdó elitmilliárdosokat. Bónusz: a hazai felvilág luxustársasházában, az Elysiummá alakított rózsadombi volt SZOT-szállóban tömegesen vásárolt fel lakásokat Gattyán György vállalatcsoportja – ezeket, mint megírtuk, ugyancsak a Gránit jelzálogjoga terheli. A pénzintézet egyébként régi stratégiai szövetségese a Megoldás Mozgalom listavezetőjének: az általa birtokolt Kodolányi János Egyetem tavaly együttműködési megállapodást is kötött a bankkal.
2. Diófa Alapkezelő. Tiborcz nemrég ezt az intézményt is megvette a Gránit Bank mellé.
A Diófa alapjaiban 360 milliárd forintnyi vagyon „nyugszik”, de a cég által menedzselt befektetések összértéke meghaladja a 460 milliárdot.
A Diófa kezeli a SZOT–Elysium-házban lévő, különböző pénzügyi alapok mögé „dugott” Gattyán-hajlékokat, valamint több exkluzív óriásingatlant: például a budai MOM Parkkal szemközti – az alábbi képen is látható – Alkotás Pointot, az Infopark és a Váci úti irodafolyosó egyes épületeit, az Üllői úti Shopmark plazát, az ország Zone nevű bevásárlóparkjait, illetve egyéb logisztikai létesítményeket. Mindez tehát nem közvetlenül Tiborczé, de immár az ő Diófája dönt a sorsukról, és az általa itt kezelt alapokban akár neki is lehet részesedése. Pláne, hogy két – tulajdonosrejtegetésre „szakosított” – magántőkealap is tartozik a portfolióba: a Nivala és a Főnix. Előbbi egy állami turisztikai milliárdokat is emésztgető hévízi ötcsillagos szálloda felhúzásában érdekelt, utóbbi pedig Garancsi Istvánnal párban építkezik a Városliget szélén (a Dürer Befektetési Kft. nevű közös cég égisze alatt) egy nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított projekten. Ugyancsak a Főnix résztulajdona az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa Alapkezelő befektetési jegyeit egyébként jelenleg a Mészáros-féle bankholding Takarék-csoportja és MKB-ja forgalmazza.
3. BDPST Group. Tiborcz István saját, zöldmezős vállalkozása is sorra gyűjti az értékesebbnél értékesebb ingatlanokat; legutóbb egy Mészáros Lőrinctől származó mátraházai „lifestyle” szálló és két ausztriai síhotel pottyant bele a kiskosárba. Továbbá egy belpesti, Dorottya utcai szálloda – kőhajításnyi távolságra a leendő, szintén általa fejlesztett, nemzetgazdaságilag kiemelt Dorothea-óriáshoteltől. Valamint a Szabadság térre tekintő volt Iberostar-szálló, amely az ugyancsak hozzá tartozó Adria-palotától van néhány lépésnyire. És ha már Tiborcz átmenetileg úgyis Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is lett hirtelen egy négycsillagos intézménye. Persze csak a többi meglévő mellé, amelyek között turai kastélyszállót, Andrássy úti butikhotelt, Tokaj-hegyaljai kúriát, svábhegyi szabadidős komplexumot, illetve budai vári és zöldmáli lakóérdekeltségeket is találhatunk.
+1: Tiborcz Istvánhoz nagyon közeli naperőművek, hulladék-gazdálkodók. Sok olyan nagyvállalkozó vagy „nagymenő” akad az országban, akiket a sajtó gyakran köt Tiborcz Istvánhoz. Ilyen például bizalmas ügyvédje, Hamar Endre, Czéh-Tóth Márk pécsi szállodás, Paár Attila éptőipari gigász, a hozzá hasonló súlyú Balázs Attila, a náluk kisebb ász Szeivolt István, az Equilor-főnök Szécsényi Bálint, valamint a fent említett szlovéniai kalandozáshoz csatlakozó Komonczi Zsolt. Ám ők alighanem akkor is lennének valakik, ha nem ismernék a kormányfő vejét. Akad viszont három strómangyanús, általunk korábban már „körberajzolt” alak, akiket aligha jegyezhetnénk a „sztártőzsdén” a Tiborcz-kapcsolat nélkül: bizonyos Dicső Lászlóról, Sájer Gáborról és Figura Ferencről van szó. Ahogy már megírtuk, ez a csapat közösen kezdett naperőmű-beruházásokba Szabolcs-Szatmár-Beregben, majd egyikük-másikuk feltűnt Veszprém, Békés, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések szolárparkjai körül, és nem mellékesen: a kormányfő török barátjától, Adnan Polattól átvett energetikai létesítményeknél is. E napelemes projektek végső haszonhúzója – több cégátrendezés után – egyre inkább a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM). Ezt az egységet pedig az Equilor Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely társaság persze egy fedél alatt üzemel a BDPST Grouppal a Pasaréti úton – a fent már említett Szécsényi Bálint vezetésével. Ugyanennek a CEOM-nak nemrég lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is: a korábban inkább csak Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelő Global Refuse Holding Zrt.
Banki terhek Tiborcz István saját érdekeltségein
ProjektPénzintézeti követelés
(milliárd Ft)
HitelnyújtóA Hotel Dorothea kivitelezése (Budapest V., Dorottya utca 2.) 40,14A Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholdingba olvadó TakarékbankA Gránit Bank meghatározó részének megvásárlása (a TiberisDigital Kft.-n keresztül)13,86A Magyar Bankholding kulcsintézménye, az MKB BankA D8 Hotel megszerzése (Budapest V., Dorottya utca 8.)6,89A Magyar Bankholding kulcsintézménye, az MKB BankAz Iberostar Grand Hotel megszerzése, felújítása (Budapest V., Október 6. utca 26.)5,34A Magyar Bankholdingba tagozódó Budapest BankAz Adria-palota felújítása (Budapest V., Zoltán utca 18.) 4,53A Magyar Bankholdingba tagozódó Budapest BankA Botaniq kastélyszálló felújítása (Tura, Park utca 37.)2,31Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankAz Andrássy Kúria & Spa megszerzése, felújítása (Tarcal, Fő utca 94.)2,04Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankAz Alice Hotel felújítása (Budapest VI., Andrássy út 116.)1,5Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankTiborcz István magánszemélyként felvett kölcsöne0,19Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankÖsszesen: 76,8
Banki terhek a Tiborcz Istvánhoz nagyon közeli cégeken
A térkőgyártó Viastein Kft. terjeszkedése (a cég felerészben Dicső Lászlóé)19,5Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankNapelempark-beruházások (Sájer Gábor, Figura Ferenc, Dicső László, valamint a Central European Opportunity Magántőkealap gondozásában)17,73A követelésből 13,8 milliárd a Magyar Bankholding Budapest Bankjáé, a többi az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési BankéAz Event Horizon Capital Zrt. hévízi szállodafejlesztése (a cég közvetett tulajdonosa a Diófa által kezelt Nivala Magántőkealap) 16,8A Magyar Bankholdingba tagozódó TakarékbankA hulladékgazdálkodással foglalkozó Global Refuse Holding Zrt. terjeszkedése (Figura Ferenc, valamint a Central European Opportunity Magántőkealap gondozásában)1,53Tiborcz István most megszerzett cége, a Gránit BankÖsszesen: 55,56
Mindösszesen:132,36
#Tiborcz István | Itt a friss Tiborcz-mérleg: a százmilliárdosok ligájába igazolt a kormányfő veje | Elképesztő vagyonfelhalmozási hajrát bonyolít a választások előtti utolsó hetekben Tiborcz István. A 2013-ig Simicska Lajos árnyékában, majd átláthatatlan cégek rejtekében működő vállalkozó bő négy éve építi önálló üzleti karakterét és a BDPST-márkát. Nemrég még eseményszámba ment, hogy megvett egy-egy régi házat, szállodának való ingatlant, a minap viszont már bankpiaci szereplővé avanzsált a NER-elitet és Gattyán Györgyöt kiszolgáló Gránit bekebelezésével – frissen szerzett alapkezelője pedig 460 milliárd (!) forintnyi befektetést menedzsel. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/03/29/tiborcz-istvan-vagyon-diofa-bdpst-granit-bank/ | 2022-03-29 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Erdélyben a Fidesz szövetségesei, valamint Magyarországon a Fidesz kissé lassan reagáltak: előbb az RMDSZ mondta el az Azonnalinak, hogy „valakik” provokációjának tekintik az esetet, aztán a Fidesz is bejelentette, hogy szerinte a baloldal gyújtotta fel a levélszavazatokat.
Mindeközben Erdélyben az RMDSZ szócsöveként működő Maszol.ro portál azt kezdte sejtetni maga is, hogy provokáció volt az eset, megemlítve, hogy a levélégetés Parászka Boróka ismert, független újságíró lakásának közelében történt, és Parászka akkor fotózott ott, amikor a rendőrség helyszínelt. A Maszol ezzel kvázi arra utalt,
hogy maga az újságíró az elkövető.
Nem lehetett túl meggyőző a történet, hiába állt ebbe bele számos erdélyi magyar Fidesz-hű közéleti szereplő, illetve magyarországi kormányközeli lap, hiszen délutánra már új narratíva lett: a Maszol ekkor már azt írta, hogy érvénytelen szavazatokat semmisítettek meg a jeddi határban.
Igen ám, csakhogy ez nem magyaráz semmit, hiszen a választási törvény alapján a választás lezárulta előtt semmilyen szavazatot nem szabad megsemmisíteni a voksolás utáni kilencven napig.
Az Azonnali megkereste a Maros megyei rendőrséget, akik elmondták, hivatalból nyomozást rendeltek el az ügyben, hogy felderítsék annak részleteit, de csak
annyit közöltek egyelőre, hogy a helyszínről elszállították a borítékokat, és vizsgálódnak.
Aktívan gyűjtik a levélszavazatokat
Az Átlátszó Erdély birtokába olyan SMS-ek jutottak, amelyekben a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet egyik politikusa küldött ki az aktivistáknak, amiben arra kéri őket, vegyék komolyan a feladatot, ugyanis a négy évvel ezelőtti szavazatmennyiségnek csak 40 százalékát sikerült begyűjteni.
„Ne adjátok se a papnak, ne vigyétek a konzulátusra! A megyei RMDSZ-hez jusson el!”
– így szólt az üzenet.
Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke az Átlátszónak elmondta, hogy nincs semmiféle kvóta, amit össze kellene gyűjteniük, de valóban küldtek ki ilyen SMS-eket. Az Azonnali is felhívta Antalt, és megkérdezte tőle, hogy ha nincs kvóta, miért kérik meg az aktivistákat, hogy ne a magyar konzulátusra vigyék a szavazólapokat, hiszen végső soron oda kell eljutniuk. Antal azt mondta, a kérés ezen részét nem kívánja kommentálni, de további kérdésünkre
elismerte, hogy ez alkalmas arra, hogy gyanút szüljön a szervezet felé, „ha valaki rosszindulatú”.
Annak, hogy ne lenne teljesítendő kvóta, némiképp ellentmond, hogy az elmúlt napokban számos erdélyi politikus fotózkodott levélszavazatokkal a közösségi médiában. Az alábbi felvételen például Csibi Attila Zoltán, egy Maros megyei kisváros, Erdőszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere látható.
Az, hogy pártaktivisták és párttagok a szavazatokat gyűjtik, nem minősül választási csalásnak, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében bárkit meg lehet bízni azzal, hogy elvigye a konzulátusra a lezárt borítékot. A levélszavazatokról a Transtelex írt egy részletes magyarázócikket.
Más anomáliák is vannak – állítólag
Az Azonnali délelőtt már megkérdezte az RMDSZ-től, hogy az általa fenntartott Eurotrans Alapítvány például miért kéri, hogy Kolozsváron is inkább az irodájába juttassák el a szavazatokat, hiszen attól csak néhány méterre van a magyar konzulátus, de nem kaptunk választ a kérdésre.
A Transtelex ugyanakkor megírt egy olyan történetet, amely elég általános mostanság Erdélyben a hírek szerint:
a berettyószéplaki alpolgármester házról házra gyűjti az aláírásokat, akár a templomban vagy a kisboltban is átveszi őket.
Ki lehet emelni a történetét, de nagyjából egész Erdélyben így működött az elmúlt két hétben, állítják cikkükben.
Mindenesetre úgy tűnik, a felgyúlt szavazatok felrobbantották a választások előtti csendes Fidesz kampánymonotóniát, és összeugrasztották egymással az Orbán-drukkereket és azt a kis számú erdélyit, aki nem NER-szimpatizáns. | Egyre jobban burjánzik a felgyújtott erdélyi szavazatok ügye | Erdélyben az Orbán-hűek provokációról beszélnek, de belelendültek a függetlenek is. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220331_egyre-jobban-burjanzik-a-felgyujtott-erdelyi-szavazatok-ugye | 2022-03-31 19:04:00 | true | null | null | Azonnali |
A választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem vizsgálhatja a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét – döntött az NVB vasárnap délutáni ülésén.
Az NVB-hez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő fordult kifogással. Mint beadványában írta, kitöltött és elégetett szavazólapokat találtak Marosvásárhely közelében.
A bizottság előtti meghallgatásán Hadházy Ákos azt kérte, hogy az NVB semmisítse meg a levélszavazás eljárását és ismételtesse meg a szavazást. Azt mondta, nem létezik két választás, egy magyarországi és egy a határon túliaknak, az utóbbi a magyarországinak szerves része és ha a határon túliak szavazásának biztonságát nem tudja garantálni az NVB, akkor meg kell ismételtetnie az egész a szavazást és az NVB-nek is „fel kell állnia”.
Az NVB 9:4 arányban úgy döntött, elutasítja a kifogást.
Határozatában a testület arra hivatkozott, hogy a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki, így az NVB hatáskör hiányában nem vizsgálhatja ismeretlenek Románia területén kifejtett tevékenységét. Az eset nyilvánosságra kerülése után az NVI feljelentést tett az ügyben.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az NVB ülésén egy jogorvoslat elbírálása során elmondta: eddig az NVI-hez 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, az ellenőrzés során 43 olyan borítékot találtak, amelynél a válaszborítékot a Magyar Posta biztonsági okokból, a saját szabályzatának megfelelően átlátszó borítékba csomagolta át. Hozzátette, a posta átcsomagolásait egyelőre nem bontották fel. Megvárják az összes levélszavazat beérkezését, és az összes ilyen átcsomagolt válaszborítékot külön gyűjtik és a jelölőszervezetek delegáltjaival együtt vizsgálják meg és döntik el, a sérülés mértéke hogyan befolyásolja a válaszboríték érvényességét. | Nem vizsgálja az NVB a Marosvásárhely mellett szemétbe került levélszavazatok ügyét | Hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/nem-vizsgalja-az-nvb-a-marosvasarhely-mellett-szemetbe-kerult-levelszavazatok-ugyet-247570 | 2022-04-03 19:08:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hivatalosan is megindítja Magyarország esetében, a magyar kormány döntéseivel és intézkedéseivel szemben „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer” szerinti eljárást, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Elküldik ugyanis a levelet az Orbán-kormánynak, amely szerint megindul a kondicionalitási mechanizmus az ország ellen – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) kedden délután.
A bejelentést megelőzően Von der Leyen még nem árult el részleteket, Stéphane Séjourné EP-képviselő kérdésére még csak azt mondta, nemsokára bejelent valamit ezzel kapcsolatban, és a Bizottság napközbeni tájékoztatóján sem hangzott el biztos az ügyben. Később azonban képviselői kérdésre azt is elmondta:
kedden Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már beszélt is a magyar hatóságokkal, mert a Bizottság úgy látja, tovább kell lépni az eljárásban.
Korábban már utalt arra az Európai Bizottság, hogy az áprilisi választások után léphetnek majd leghamarabb az Európai Bíróság által megvédett jogállamisági eljárás ügyében. Ehhez az első informális lépéseket már tavaly novemberben megtették, amikor levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak – ebben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta. Ez ugyanis az a két pont, ami alapján az Európai Parlament már hónapok óta beindította volna a mechanizmust a két ország kormánya ellen, ugyanakkor a lengyel kabinet érdemi ígéreteket tett az EU-nak az igazságügyi reformjukat érintő aggályok orvoslására, és biztosították a szövetséget arról, hogy szükségük van a közösség támogatására, amelyért cserébe meg is kívánnak felelni a feltételeknek.
Éppen ezért Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa már a hivatalos bejelentést megelőzően jelezte, Lengyelországgal szemben nem indítanak eljárást, mivel ott az igazságszolgáltatás rendszerén belül fedeztek fel problémákat – ami viszont nem érinti az uniós költségvetést. Ezzel szemben az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.
A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.
Ennek ellenére a Bizottság jelenleg is blokkol bizonyos, Lengyelországnak és Magyarországnak szánt forrásokat az uniós költségvetésből, ennek hosszabb távú, súlyos következményeit, azaz a források nagyobb arányú leállítását ugyanakkor a mechanizmus elindításával a magyar állampolgároknak kell viselniük.
Frissítés: Ursula von der Leyen bejelentésére reagálva a kormány a vasárnapi választási eredményekre, valamint a gyermekvédelmi törvényt érintő érvénytelen és eredménytelen népszavazásra hivatkozva reagált. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt közölte az MTI-vel: kéri, hogy
Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.
Varga Judit igazságügyi miniszter is lényegében ugyanezzel érvelt, ő ugyanakkor azt is állította, hogy a Bizottság a kormány szerint nem tett eleget az eljárás elindítását érintő feltételeknek.
„Szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és kapnia kell hivatalos értesítést erről a magyar kormánynak. Tudomásunk szerint azonban eddig egyik sem történt meg. A magyar kormány politikai nyilatkozatokkal nem foglalkozik, és várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést. Ha lesz ilyen, arra természetesen válaszolni fogunk.
Továbbá óva intenénk Brüsszelt attól, hogy felüljön a magyar baloldal hullámvasútjára. Arról a politikáról a magyar emberek markáns véleményt mondtak vasárnap, a Fidesz–KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott, mellyel az emberek a jelenlegi kormányzati politika folytatására adtak mandátumot”
– közölte Varga. A kormányzati reakciókról részletesebben ebben a cikkben olvashat.
Na de hogy jutottunk el idáig?
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg az az év júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.
A csomag része volt az is, hogy az uniós költségvetést, az állampolgárok pénzének felhasználását megfelelő ellenőrzéshez, így mind a 27 tagállamra érvényes, jogállami kritériumrendszerhez kötik. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, vagy sorozatosan, folytatólagosan sérülnek a jogállami feltételek az adott országban.
A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. Bár korábban soha nem alkalmaztak ilyen eljárást az EU-ban, a jogállamisági mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el. Mivel erről csaknem 2012 óta vita zajlik Európában, és elsősorban a magyar és a lengyel kormányok sorozatos, a jogállamiságot és az uniós jogot rendre – jogerősen – sértő intézkedései miatt egyre többen sürgették egy új szankciórendszer bevezetését, hosszúnak nevezhető vita zajlott a kérdésben. Ami addig ment, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolta a hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását is 2020-ban, azt állítva, hogy az ahhoz kötött jogállamisági rendelet megsérti a tagállamok eredeti döntését.
Arról, hogy ebből mi volt igaz, és milyen sakkjátszma zajlott 2020 végén, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Végül aztán Budapest és Varsó visszalépett a vétótól, és Orbán Viktor maga is megszavazta a Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály. A rendelkezés lényege az, hogy az Európai Bizottság abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, akkor dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is.
Elvileg a bírósági eljárás nem jelentett volna halasztó hatályt, az uniós jogszabály tehát 2021. január 1-jétől hatályos, ahogy az eljárások megindítását a Bizottságtól követelő Európai Parlament többször is felhívta rá a figyelmet. Csakhogy, elsősorban Orbánék méltatlankodását elkerülendő az állam- és kormányfők 2020. decemberi ülésén megállapodtak abban is, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának módszertanával kapcsolatban az Európai Bizottság egy útmutatót fog kidolgozni.
Ezután perelte be az uniós döntést a magyar kormány, a lengyelekkel karöltve úgy, hogy már akkor világos volt: az Európai Unió Bírósága (EUB) egy közösen, kompromisszummal, az uniós alapszerződések alapján elfogadott jogszabályt aligha fog megsemmisíteni. Érdemi eredményt ugyanis csak az jelenthet ebben a perben az Orbán-kormánynak, ha időben minél tovább elhúzhatja a Magyarországnak járó támogatások a mechanizmus alapján történő esetleges felfüggesztésének a fenyegetését. Amennyiben a jogi vitát mihamarabb rendezni igyekezett volna, úgy a kormány az Európai Bizottság bármely eljárásában mutatott volna némi kompromisszumkészséget. Már csak ezért is érdekes, miként hárította a jogállamisági mechanizmus esetleges megindítását megelőző eljárást kezdeményező Európai Bizottság érveit és felvetéseit a magyar kormány. Erről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk, összegzésképpen elég annyi:
a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, majd pedig a hazai hírfogyasztóknak/közvéleménynek azt állította, hogy az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra a választásokba való beavatkozásnak minősül.
De most akkor nem is ők pereltek, vagy mi ez az egész?
A jogállamisági aggályokkal leginkább érintett két tagállam, Magyarország és Lengyelország támadta meg az Európai Unió Bíróságán a mechanizmus alkalmazásáról szóló jogszabályt, a pert azonban idén februárban végleg elbukta a két kormány. Persze előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar–lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is, aki már a január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítélet született a mechanizmus ügyében, ami „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen” – az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont Orbánék „nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét”. Az ítélet után rendkívüli kormányinfót is tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt – igaz, Varga Judit mindössze három perc után távozott a tájékoztatóról. Bár a per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a mechanizmus gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására. Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől.
Az biztos, hogy a magyar kormány retorikai húzása kényszerítette arra az EB-t, hogy bevárják az áprilisi magyarországi választást, ugyanakkor az is látszott már hónapokkal ezelőtt, a Fidesz-kabinet hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből, hogy ha magát a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva még egy időre az uniós kifizetéseket. | Megindítja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben | A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/05/meginditja-a-jogallamisagi-mechanizmust-az-europai-bizottsag-a-magyar-kormannyal-szemben | 2022-04-05 14:52:00 | true | null | null | Telex |
Folytatódik az állami beruházásdömping, a kedd esti Magyar Közlönyben kijött határozatok szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonalra és a ferencvárosi atlétikai stadionra is újabb milliárdokat csoportosít a kormány.
A Budapest–Belgrád-vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass-szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztésekre összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag.
Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el.
Emellett 2,5 milliárd forintot juttat a kormány a Beruházási Ügynökségen keresztül a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Magyar Diplomáciai Akadémia felújítására. | Tízmilliárdos tételben hozott döntést a kormány állami beruházásokról | A Budapest–Belgrád-vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass-szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztésekre összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag. Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kozlony-beruhazasok-budapest-belgrad-atletikai-stadion | 2022-04-06 15:19:13 | true | null | null | Telex |
Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság és felszólítja az uniós jognak való megfelelésre az építőipari ágazatot érintő nemzeti szabályok tekintetében – írja az EB keddi közleményében. A magyar kormány még tavaly július elején jelentette be, hogy kiviteli tilalommal és extraprofitadóval próbálják meg az építőanyagok brutális drágulását megállítani.
Az indoklás szerint Magyarország olyan intézkedéseket tett, amelyek az építőiparban bizonyos nyersanyagok árait rögzítik, és olyan szabályokat vezetett be, amelyek előírják a gazdasági szereplők számára, hogy bizonyos termelési szinteket teljesítsenek akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható.
A közúti közlekedés terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy ültesse át a tiszta üzemű gépjárművekre megállapított célértékekre vonatkozó szabályokat
A nyílt hozzáférésű adatok terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. | Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen piactorzító intézkedések miatt | A nyílt hozzáférésű adatok terén a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat. Emellett a közbeszerzések területén a Bizottság felszólítja Magyarországot és Olaszországot, hogy tartsák be a közbeszerzési irányelveket. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/04/06/kotelezettsegszegesi-eljarasok-az-orosz-energiatol-valo-fuggoseg-csokkentese | 2022-04-06 15:23:00 | true | null | null | Telex |
Már 30 milliárdot odaítéltek a kormány egészségipari támogatási programjában
Miközben a magyar egészségiparnak támogatás helyett inkább megrendelésekre lenne szüksége, a kormányzat támogatási programja már a második körnél tart.
A koronavírus-járvány miatt tízmilliárdokat ad a kormány az egészségipar megerősítésére – írta a szerdai Magyar Nemzet. Gion Gábor államtitkár úgy nyilatkozott a lapnak: a szükséges legfontosabb egészségügyi termékek csupán kevesebb mint húsz százalékát állítják elő magyarországi cégek, másutt ez az arány hetven vagy nyolcvan százalék felett van.
A kiszolgáltatottság csökkentéséért indította a Pénzügyminisztérium az Egészségipari támogatási program elnevezésű pályázati rendszert. A kormány nyáron 50 milliárd forintot különített el az egészségipari cégek támogatására.
A program túl van az első pályázati körön, annak nyomán 32 vállalkozás több mint 30 milliárd forintos igényét fogadta be a tárca
Ez támogatottanként átlagosan 930 millió forintot jelent. A második pályázati körben beérkezett igények elbírálása folyamatban van.
A magyar egészségiparnak elsősorban nem fejlesztési támogatásra van szüksége – tudta meg a hvg.hu ágazati szereplőktől, még a támogatási program kihirdetésekor –, a gyártók annak örülnének, ha az egészségügyi intézmények többet rendelnének magyar cégektől. Azonban miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, az orvosi eszközöket gyártó, magyar tulajdonú, stratégiai fontosságú Dispomedicort csődvédelmi eljárása éppen a járvány idején fordult felszámolásba.
Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar
Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai" cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak.
2020. július. 27. 12:00 HVG hvg360
Szcientológiában és vitaminokban utazik az egészségipari nagyvállalkozó
A legnagyobb bevételt termelő cégét most vezette be a hazai piacra.
2020. augusztus. 04. 11:10 Kovács Gábor Gazdaság
A kormány államosított, de becsúszott egy kis hiba
Rosszul hivatkozta meg a hivatalos dokumentumokban a kormány a felszámolás alatt álló debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártót, amikor stratégiai jelentőségűvé minősítette, és ezzel államosította a felszámolását. | Már 30 milliárdot odaítéltek a kormány egészségipari támogatási programjában | Miközben a magyar egészségiparnak támogatás helyett inkább megrendelésekre lenne szüksége, a kormányzat támogatási programja már a második körnél tart. A magyar egészségipari gyártók leginkább annak örülnének, ha az egészségügyi intézmények többet rendelnének magyar cégektől. Azonban miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, az orvosi eszközöket gyártó, magyar tulajdonú, stratégiai fontosságú Dispomedicort csődvédelmi eljárása éppen a járvány idején fordult felszámolásba. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20201104_egeszsegipari_tamogatas_30_milliard | 2020-11-04 20:45:00 | true | null | null | HVG |
egészségügy;ipar;Debrecen;állami támogatás;oltóanyaggyár;COVID-19;
2021-03-08 06:20:00
Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás
Egyébként is jó üzlet mostanság kórházi termékeket gyártásába fogni.
A kormány és a jegybank évek óta hangoztatja, hogy a magyar gazdaság versenyképességének javítására az egyik lehetséges kitörési pont az egészségipar fejlesztése lenne. Ám ennek mantraszerű hangoztatásán kívül éveken keresztül nem történt semmi, mindaddig míg az új típusú koronavírus járvány egyértelművé tette, hogy komoly ellátási problémák alakulhatnak ki egyik hétről a másikra az egészségügyben megfelelő gyártókapacitások nélkül. A kormány ebből okulva tavaly elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium.
A magyar egészségipar felvirágoztatásán egyszerre dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint a pénzügyi tárca. Míg az aprómunkát a Pénzügyminisztérium (PM) kapta, a zászlóshajó projektért, a nemzeti oltóanyaggyártás újbóli megteremtésért Palkovics László innovációs miniszter felel. A - meglepő módon - nevében mindenféle előtagot nélkülöző Oltóanyaggyár Zrt.-t tavaly decemberben alapította a Debreceni Egyetem (DE), a cég tevékenységi körébe egyelőre csak az épületépítési projektek szervezése került bele, vagyis szó nincs még tehát vakcinagyártásról. Ám Palkovics László Debrecenbe járva egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 55 milliárd forintos beruházással hozzák létre a céget, és 2022 végén már meg is kezdenék a hazai koronavírus-vakcina gyártását. A miniszter azt mondta, a kormány döntése értelmében a „Nemzeti oltóanyaggyárat”, és kifejezetten a Covid-19 elleni oltóanyag gyártására „Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat” hoznak létre, utóbbiban a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd. Az oltóanyaggyárat a Debreceni Egyetem által e célra alapított gazdasági társaság fejleszti, a gyár egyetemi tulajdonban marad - hangsúlyozta Palkovics. Márpedig az egyetem fenntartóváltás előtt áll, és várhatóan a debreceni is csatlakozik azon egyetemek sorához, amely átáll alapítványi fenntartásba, vagyis az állam az egyetem által alapított cégek, így a Oltóanyaggyár Zrt. esetében is elveszítheti befolyását. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis azokon a egyetemeken, amelyek alapítványi formába alakultak át, a kuratóriumot kormányközeli potentátokkal (képviselőkkel, miniszterekkel) és NER-üzletemberekkel töltötték fel. Ezt megelőzően a kormány még az idei feladatokra mintegy 17 milliárd forint költségvetési forrást nyújt az oltóanyaggyárnak.
Miközben a ITM a oltóanyaggyártás újraindítása körül bábáskodik, a Pénzügyminisztérium a magyar egészségipar fejlesztésére - csak tavaly - kiosztott mintegy 50 milliárd forintot. Az Egészségipari Támogatási Program az új aranyláz, ugyanis számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. Varga Mihály épp a napokban jelentett be három újabb beruházást: 1,1 milliárd forintos beruházással orvosi gumikesztyűk gyártására készül Kiskunfélegyházán a Metris3d Kft., amely az 1,1 milliárdos beruházáshoz 905 millió forintos kormányzati támogatást kapott. A cég saját tőkéje a nyilvánosan fellelhető cégiratok szerint 98 millió forint volt, vagyis a képtelen lett volna saját erőből kigazdálkodni egy ilyen beruházást. A Podiart Kft. szintén egymilliárdos beruházásra készül – 3D-s nyomtatással talpbetétek gyártását tervezik –, ehhez a PM 579 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adott – közölte Varga Mihály egy Facebook-videóban. A Podiart Kft. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott meg a cég.
Még ennél is cifrább a harmadik nyertes támogatása: a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházáshoz - amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz -, műtéti tálcák robotizált gyártására és fejlesztésére kapott támogatást. A céginformációs adatbázis szerint a Zorinvest 2019-ben mindössze egy főt foglakoztatott, a cég árbevétele pedig 10 millió forint volt.
Ez csak három kiragadott beruházás a PM által működtetett Egészségipari Támogatási Programból, ám eddig már 49 támogatási szerződést hagyott jóvá a minisztérium, s ezekből 70 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg, tudtuk meg Varga Mihály videóüzenetéből. A támogatási intenzitás, azaz a közpénz-rész a teljes programban eléri a 70-80 százalékot, ami gyakorlatilag ingyenpénzt jelent a pályázók számára. A pénzügyminiszter láthatóan ennek is örül is, ugyanis szerinte ezek a kiemelten támogatott egészségipari beruházások erősítik az ország önellátását, új munkahelyeket teremtenek és segítik a gyors kilábalást a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. | Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás | A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz. | null | 1 | https://nepszava.hu/3112264_felporgetett-egeszsegipar-ner-kezbe-kerulhet-a-meg-nem-is-letezo-nemzeti-oltoanyaggyartas | 2021-03-08 20:54:00 | true | null | null | Népszava |
Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar
Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak.
A kormány 50 milliárd forintos támogatási programot „indított” a magyar egészségipar megtámogatására – jelentette be Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár, illetve főnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter. Ahogy a járvánnyal kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedéseknél már megszokhatta az ország, az „elindított” program valójában még sehol sincs: a kormány ugyanis jellemzően először bejelenti, hogy mire készül, aztán ad egy részletesebb tájékoztatást, aztán végül tényleg megjelenik a vonatkozó jogszabály, pályázati kiírás stb. Jelen esetben „várhatóan” (ahogy Gion Gábor fogalmazott) nyár végén jelenik meg a pályázat.
Mit, hogyan és miért?
A részletek eléggé homályosak, annyit lehet tudni, hogy a „támogatásból többek között meglévő gyártók bővíthetik kapacitásaikat, de zöldmezős beruházásként teljesen új kapacitások kiépítése is létrejöhet”, továbbá az 50 milliárdos keretet nem akarják „elaprózni”. Ezek alapján még bármi lehet, a konkrétum nagyjából annyi, hogy nem sok kicsit, inkább kevesebb nagy támogatást akarnak kiosztani.
Az indoklás szerint a támogatásra azért van szükség, mert a járványban kiderült: Magyarországon alig van egészségügyieszköz-gyártás, „a Magyarországon forgalmazott egészségügyi termékeknek csak a 18 százalékát gyártják itthon, míg egyes nyugat-európai országokban ez az arány akár 70-80 százalék”. Ez még békeidőben is „egészségtelen” helyzet. „Legalább azt el kell elérni, hogy a különböző veszélyhelyzetek esetén a kritikusnak ítélt egészségügyi termékekből önellátó legyen az ország.” A kritikus termékkör meghatározásánál pedig „ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását veszik figyelembe”.
Valójában sajnos a fentiekből sem derül ki sok minden. Ha Gion Gábor a WHO koronavírussal kapcsolatos ajánlásaira gondolt, azon a listán a szájmaszktól az infúziós szetteken át a lélegeztetőgépekig elég sok eszköz megtalálható – melyekből akarja a kormány önellátóvá tenni az országot? És egyáltalán, veszélyhelyzetben kellene az országnak önellátónak lennie, vagy csak békeidőben – az eszközigény értelemszerűen erősen különbözik. Ha veszélyhelyzetben, akkor ki, miért és hogyan fogja fenntartani a szükséges plusz kapacitásokat békeidőben?
Derült égből 50 milliárd
A szakmát meglepetésként érte, hogy a kormány 50 milliárd forintos pályázati keretet nyit a járvány elleni védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök gyártásának hazai fejlesztésére – mondta a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ráadásul a pályázat részleteiről az óta se tudni többet. Az sem elképzelhetetlen, hogy végül az egészből nem lesz semmi.
Úgy tűnik, hogy a kormány „bepánikolt”, amikor a járvány elején kiderült, hogy Magyarországon alig van védőeszköz-gyártás, és
könnyű, gyors intézkedés gyanánt úgy döntött, pénzt szór ki, nem látszik, hogy lenne átgondolt koncepció
– véli Rásky László. Pedig a kormány tisztában lehetett volna a kapacitásokkal, pár évvel ezelőtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzett egy iparági felmérést az exportlehetőségeket vizsgálva. A közelmúltban az innovációs tárca végzett egy kapacitásfelmérést, most pedig a Pénzügyminisztérium kezeli a bejelentett pályázatot. Ez Rásky László szerint vagy arra utalhat, hogy a kormányban kapkodnak, vagy arra, hogy
egyelőre „versenyeztetik” a tárcákat, melyikhez kerüljenek majd az egészségipari ügyek.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért?
Az eszközök előállításához szükséges alapanyagokat importálni kell majd, a késztermékek ára így szinte biztosan magasabb lesz, mint az ázsiai piacról származó késztermékeké. Mi fog történni, ha a legyártott eszközökre nem lesz szükség, mert a járvány véget ér (például ha sikerül hatásos vakcinát vagy gyógyszert kifejleszteni), ha nem lehet majd eladni azokat? – teszi fel a kérdést Rásky László.
Jelen pillanatban nem is az új gyártás a legfontosabb kérdés, hanem hogy
hol van az a sok eszköz, amit Magyarország az elmúlt hónapokban szerzett be hatalmas összegekért?
Az eszközökhöz való hozzáférés ugyanis se a lakosságnak, se az egészségügynek nem lett sokkal könnyebb, a háziorvosok nem kaptak belőlük.
Nem támogatás kellene, hanem megrendelések
A bejelentett 50 milliárd forintos keretösszeg „jól hangzik, ikonikus szám” – véli Rásky László, de hasraütésszerűnek tűnik szerinte. Az biztos, hogy nagyon nagy összeg. A gyártás természetesen más, mint a felhasználás, de összehasonlításképpen azért érdemes megjegyezni, hogy a teljes magyar egészségügy évi összes eszközfelhasználása körülbelül 120 milliárd forint, valamint az állam 70 milliárdot költ gyógyászati segédeszköz ellátásra. Ami pedig a gyártást illeti, azért még a lélegeztetőgépek esetében sem „űrtechnológiáról van szó”, az egyszerű védekezési eszközökről nem beszélve.
A magyar egészségiparnak elsősorban nem fejlesztési támogatásra van szüksége, a gyártók stabil, és a mostaninál nagyobb rendelésállományt látnának szívesen az egészségügy részéről, vagyis azt, hogy az egészségügyi intézmények többet rendeljenek magyar cégektől. Ezen túl például az uniós orvostechnikai rendelet életbe lépése jelentős plusz feladatokat, és így plusz terheket ró rájuk, itt is szükségük lenne az állam segítségére. Az új szabályok jelentős része most tavasszal lépett volna életbe, ezt a járvány miatt az EU egy évvel elhalasztotta – Rásky László szerint a kormány részéről annyi segítség érkezett a tavaly októberi megkeresésükre, hogy közölték velük: a bevezetést az EU egy évvel elhalasztotta (ami természetesen nem volt titok a számukra).
Az államnak a járvány alatt sem kellett a hazai
Annak fényében különösen pikáns a kormány nekibuzdulása a magyar egészségipar felvirágoztatásának, hogy az elmúlt években több nagy magyar cég kényszerült lehúzni a rolót, az utolsó mohikán pedig épp most vérzik el.
Június 8-án fordult felszámolásba a debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártó csődvédelmi eljárása, miután legnagyobb hitelezője, a K&H Bank kétszer is nemmel szavazott az adósságok rendezéséről dönteni hivatott csődegyezségi tárgyaláson. A cégnek még nincs vége, a debreceni törvényszék ugyanis megállapította, hogy a K&H követelése vitatott, így a pénzintézet nem szavazhatott volna. A vállalat ezért a Kúriához fordult, arra számítanak, hogy az létre fogja hozni a csődegyezséget, így megmenekülnek a felszámolástól – mondta el a hvg.hu-nak Nagy Antal, a Dispomedicor elnök-vezérigazgatója. A Kúria döntéséig a felszámolás azonban halad tovább, a felszámoló már felmondott a dolgozóknak – jelen helyzetben nem is nagyon volt más választása. A vállalat még megmenthető, de visszafordíthatatlan károk keletkeznek – véli Nagy Antal.
A steril orvosi eszközök és műtéti szettek gyártására szakosodott Dispomedicor egyebek mellett olyan eszközöket gyárt, amelyekre a koronavírus elleni küzdelemben, illetve a Covid-betegség kezelésében szükség van – a kormány a járvány kitörése után stratégiai fontosságúvá is nyilvánította, március közepén érkeztek meg a honvédségi megbízottak a működés ellenőrzésére. Azonban miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.
A katonák nagyon aranyosak voltak, de mondták, hogy a beszerzésekről az operatív törzs dönt
– emlékszik Nagy Antal. Pedig a megrendelés jól jött volna a nehéz anyagi helyzetbe került vállalatnak, német szűrőanyagot vettek volna a bevételből maszkokhoz. A kormány gyakran hangsúlyozza, hogy kiemelt célja a hazai vállalkozások megerősítése – ehhez képest pont egy hazai cégtől nem vásároltak, miközben Kínából repülővel hozatták az árut.
Nem a minőség a fontos, hanem hogy olcsó legyen
Igaz, a Dispomedicor termékei árban nem képesek versenyezni a keleti importtal – a színvonaluk ugyanakkor nyugat-európai. Erre ma Magyarországon nincs igény, mondja Nagy Antal, aki szerint alapvetően ez vezetett a csődvédelmi eljáráshoz. Mint fogalmaz, „ott követte el a hibát”, hogy az uniós csatlakozás után azt gondolta, Magyarország az egészségügyi eszközök minőségében is csatlakozni fog Nyugat-Európához. A Dispomedicor ezért jelentős fejlesztéseket hajtott végre, komoly összegeket fordított kutatás-fejlesztésre.
Csak éppen amíg egy kínai tű 5 forint, addig a Dispomedicoré 25, a végsőkig kifeszített gazdálkodású egészségügyi intézmények pedig spórolnak.
És nem arról van szó, hogy a Dispomedicor luxustermékeket gyártana – hanem például kész, steril műtéti csomagokat. A jelenlegi rendszerben azonban a kórházak az egyszer használatos csomagok alkatrészeit importőrökön keresztül szerzik be, majd maguk állítják elő a steril csomagokat. A beérkező, nem steril alkatrészek úgynevezett alap szennyezettségi szintjét viszont senki sem vizsgálja, és ha az alapszennyezettség túlságosan nagy, lehetetlen tökéletesen sterilizálni az eszközöket akár gyári, akár kórházi körülmények között – mondja Nagy Antal. Alapvetően probléma, ha kórházban sterileszköz-előállítást végeznek, hiszen a kórház nem üzem, nincsenek meg a szükséges minőségbiztosítási feltételek, ráadásul egy kórház teljesen alkalmatlan steril orvosi eszközök gyártására, mivel a betegek által sűrűn látogatott hely.
hvg360 - Hetilap: A sebünkre megy
A sebünkre megy A Távol-Keletről olcsón beszerzett, házilagosan fertőtlenített orvostechnikai eszközök életveszélyt jelenthetnek - állítja Nagy Antal, a debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártó tulajdonosa.
Életekben kell megfizetni az olcsóság árát
Ami a tűket illeti, a Kínából importált darabok nincsenek biztonsági funkcióval szerelve, így ezekkel sokkal könnyebb fertőzéseket átvinni. A Kínából származó tűk nincsenek orvosi szilikonolajjal bevonva, ezért rendkívül fájdalmas a tűszúrás, illetve a másik nagy probléma, hogy az élezésük sem megfelelő, amitől a szúrás szintén fájdalmas lehet – hangsúlyozza Nagy Antal. A kínai infúziós szerelékekben mind a mai napig található műanyagok lágyítására használt DEHP-ftalát, amit nemhogy egészségügyi eszközökben, de kozmetikumokban, játékokban is tilos alkalmazni. A Dispomedicor által gyártott szerelékekben nincs ftalát, de megint csak jóval drágábbak, mint a keleti import.
Egy kínai gyártású, DEHP-ftalátot tartalmazó infúziós szerelék ára 32,5 forint – a Dispomedicor legolcsóbb terméke 185 forint. A fecskendőket a kínai gyártók etilén-oxid gázzal sterilizálják, ami kis mennyiségben rákkeltő anyag – és a fecskendő zárt terében néhány molekulányi mindig marad belőle, amit aztán az orvos a gyógyszerrel együtt befecskendez a beteg szervezetébe. Az etilén-oxid alkalmazása ezért csak nyílt terű orvosi eszközök, például izolációs fóliák esetében tanácsos.
Ha megvalósulna, amit Nagy Antal propagál, és a magyar egészségügy minőségi, megbízható eszközöket használna (amihez először az kellene, hogy erre legyen igény), továbbá a kórházak nem végeznének gyártói tevékenységet, akkor körülbelül 80-120 milliárd forinttal többe kerülne az egészségügyben az eszközök beszerzése. Ez ugyan megtérülne, de nem látványosan, hiszen „az olcsó a drága”,
a silány minőségű eszközök használata emberéletekben és forintokban mérhető károkat okoz.
Nagy Antal szerint nincs kormányzati szándék a Dispomedicor megmentésére, így arra sem számít, hogy a cég részesülhetne a kormány által beharangozott, 50 milliárdos pályázati keretből – még akkor sem, ha a Kúria létrehozza a csődegyezséget.
Elvileg jön a reform, gyakorlatilag közelegnek a választások
A kormányban a jelek szerint azért legalábbis nem felejtették el az egészségügy 2019 végén, a menetrendszerű (ezúttal a beszállítók fenyegetésével kombinált) kórházi adósságrendezés kapcsán elhatározott átalakítást. Legalábbis a Belügyminisztérium rendelt egy tanulmányt, ami megalapozni hivatott a reformot, ez elvileg augusztus elején készül el.
Az egészségügy tervezett, átfogó reformjából Rásky László szerint nem lesz semmi. 2020 közepén járunk, 2022-ben pedig választások lesznek, az egészségügy átalakítása viszont rengeteg pénzbe kerülne, és sok érdeksérelemmel járna.
Az, hogy megkérdezik az egészségügyi dolgozókat, hogyan kellene változtatni, alig több propagandánál. A BCG tanácsadócéget úgy bízták meg az átalakítást megalapozó tanulmány elkészítésével, hogy az átalakítási célokat nem határozták meg, például azt, hogy mekkora és milyen szerepe legyen a magánszektornak a rendszerben. Így a BCG egy alapos helyzetelemzést ugyan tud készíteni, de megoldási javaslatként csak általános „konzervanyagokat” lehet képes letenni az asztalra. Rásky szerint
a kormány nyilván tudja, hogy a közvélemény figyelme a járvány miatt az egészségügyre irányult, ezért úgy érzik, csinálni kell valamit. | Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar | Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200724_egeszsegipar_egeszsegugy_dispomedicor_kina_koronavirus | 2020-07-24 21:02:00 | true | null | null | HVG |
Semmit nem mondhatnak az átadás-átvétel részleteiről annak a hat meddőségi központnak a vezetői, amiknek a megvásárlását karácsony előtt jelentette be a kormány.
De egy lapunknak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint nem nagyon lett volna más választásuk, mint eladni az egyébként nyereségesen működő cégeiket. Ha nem teszik, akkor ugyanis búcsúzhattak volna az állami támogatástól.
A meddőségi ellátásban még megmaradó piaci szereplők valószínűleg nem élik túl a növekvő állami nyomulást a szektorban.
Viszont az sem látható, hogy a régi-új állami tulajdonban lévő intézeteknek hogyan lesz elég szakorvosuk, hogy megbirkózzanak az egyre növekvő számú pácienssel.
Karácsony előtt jelentette be a kormány, hogy 2020-ban állami tulajdonba vesz 6, az ország területén működő, eddig magántulajdonban lévő meddőségi központot.
A rendelkezés a Magyar Közlönyben jelent meg, két másik intézkedéssel együtt. Az egyik az eddigi 90 százalékos állami támogatás helyett ingyenessé teszi a meddőségi ellátásban használatos gyógyszerkezeléseket, a másik pedig eltörli az állami támogatással meddőségi kezelést végző klinikák teljesítmény- és volumenkorlátját. (Ez azt jelenti, hogy mostantól nem lesz felső határa az egyes intézményekben évente elvégezhető kezelések számának.)
A három bejelentés közül leginkább a második tört be a köztudatba, miután kiderült: alaposan félretájékoztatta a család- és ifjúságügyi államtitkárság a meddőségi ellátást kapó nőket és partnereiket. Novák Katalin ígéretével ellentétben ugyanis 2020. január 1-től nem lettek ingyenesek az eddig csak részben államilag támogatott gyógyszerek.
A 444 egészségügyi blogján is született róla írás, hogy sok nő a gyógyszertárban, a felírt hormonterápiás készítményeik kiváltásakor szembesült ezzel. Aztán Novák korrigált: csak júliustól lép életbe a száz százalékos állami támogatás.
A fiaskó ellenére nehéz belekötni a meddőségi ellátást érintő átalakítások céljaiba, hiszen az intézkedéssel jelentősen bővülhet az ellátáshoz hozzáférők köre. (Még akkor is, ha európai összehasonlításban már eddig is a magyar állam támogatta az egyik legbőkezűbben a természetes úton teherbe esni képtelen nők kezelését.)
A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi finanszírozást.
Egyvalamit azonban nehezebb átlátni:
Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére?Ez még kevésbé érthető, ha tudjuk, hogy az érintett 6 intézmény:
a budapesti Kaáli intézet
a szegedi Kaáli Intézet
a budapesti Forgács Intézet
a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet
a budapesti Sterilitas Kft.
és a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.
(utóbbi két cég a cégnyilvántartás alapján valójában a Dévai Intézetet takarja) eddig is biztosítottak államilag támogatott ellátást az erre jogosult nőknek. Egyszerűen úgy, hogy szerződtek erre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).
A piaci szereplők kiszorítása
Egy ideje pletykaszinten keringett már a hír, hogy a kormány nagyobb szerepvállalásra készül a meddőségellátásban- magyarázta a 444-nek Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő, a budapesti Károly Róbert Magánkórház volt igazgatója. (Az értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az intézmény, amit vezetett, az egyik a meddőségellátásban megmaradt három magánszolgáltató közül.)
Lantos szerint a lépéssel nem történik más, minthogy
„az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.”Azoknak a meddőségi központoknak a megvásárlásával ugyanis, amik eddig magánkézben voltak, de jogosultak voltak állami támogatásra, bezáródni látszik egy ajtó a magánegészségügyben.
Innentől kezdve csak úgy maradhatnak intézmények az állami szektoron kívül, hogy nem lesznek jogosultak semmilyen állami támogatásra, így várhatóan szinte az összes kliensüket elvesztik majd. (Egyedül a 45 év fölötti nők és a leszbikus párok jelenthetnek kis piacot számukra, akik kiszorulnak az államilag támogatott lombikprogramokból.)
Nem mintha eddig ne az állami, vagy az állami támogatást is felhasználó magánintézmények felé lejtett volna a pálya. Gyógyszertámogatást például eddig is csak kisebb mértékben vehettek igénybe azok a nők, akik nem a NEAK-kal szerződött intézményekben kezeltették magukat.
Míg azonban a kezelések kisebb mértékű támogatása mellett az exkluzívabb ellátás miatt sokan így is inkább a magánközpontokat választották, mostantól ez sokkal ritkábban fordulhat majd elő.
A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány
„egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. (A cégadatoknak a hír felröppenésekor az Mfor nézett utána.)
A terep előkészítése
Hogy akkor miért váltak meg tőlük szó nélkül a tulajdonosaik, arra az egészségügyi szakértő azt mondta:
egyfelől nem igazán volt választásuk, hisz a kormány kizárólag állami intézményekben készül ellátást finanszírozni, és ha ők nem tagozódnak be, bukták volna a bevételük jó részét
másfelől a hat intézmény közül többnek is már idősebb vezetők állnak az élén, akik lassan egyébként is továbbadták volna a stafétát, így kapóra jött, hogy jó pénzért eladhatják a cégeiket.
Az átadás-átvétel részleteiről egyelőre még semmit nem lehet tudni, ahogy azt sem, kit állít majd Kásler Miklós az egységes, meddőséggel kapcsolatos ellátórendszer, a Nemzeti Humán Reprodukciós Program élére.
Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba.
Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint. Hogy utána mi lesz a most megszerzett intézetek sorsa, azt most még nem lehet látni.
A legjobb lenne, ha nem ész nélkül, futószalagon végeznék a kezeléseket
Mindeközben a meddőségi problémákkal küszködő nők közül sokan úgy vélekednek, csak az ellátás színvonalának javításával összekötve lenne értelme az erősebb állami szerepvállalásnak. Érintetteket tömörítő fórumokban böngészve, és a lombikprogramban részt vevő nőkkel beszélgetve is többször feljött kritikaként, hogy az állami támogatást felhasználó intézetekben „ész nélkül”, alaposabb kivizsgálás nélkül „ellövik” a NEAK-finanszírozott meddőségi beavatkozásokat (azt a maximum ötöt).
Találkoztunk olyan nővel, aki már három sikertelen (beágyazódással nem járó) megtermékenyített petesejt beültetésen túl volt, mire egy teljesen más célú hasi vizsgálat alkalmával kiderült: endometriózisa van (a méhén kívül is megjelenik méhnyálkahártya szövet), amit a sikeres terhességhez előbb orvosolni kellene.
Egy másik érintett nő pedig elmesélte: azért is váltott magánintézményre, mert úgy érezte, hogy az állami intézményben „ész nélkül pörgetik a ciklusokat (lombikbeültetési köröket)”, anélkül, hogy a meddősége valódi okát megtalálnák.
Ez Lantos Gabriella szerint nem csak, hogy pénzkidobás, de „veszélyes cinizmus” is, egy ciklus során ugyanis durva hormondózissal kezelik a nőket, ami a szakember szerint megsokszorozhatja például a mellrák kockázatát. Ezért lenne fontos csak tényleg indokolt esetben alkalmazni.
Egyelőre az sem látható, honnan kerül az állami ellátórendszerbe elegendő számú szakorvos. Ahhoz ugyanis, hogy 2022-ig megszülessen az a négyezer lombikbaba, amit a kormány a programtól vár, jó embriológusok, endokrinológusok és hematológusok kellenek. A három közül embriológusból van a legkevesebb (nagyjából húsz ember az országban).
Az endokrinológusokról, azaz a hormonzavarok kezelésével foglalkozó szakemberekről pedig a páciensektől tudjuk, hogy eddig is jellemzően a fizetős magánpraxisukba terelték a betegeiket. Így hiába volt ingyenes az első öt megtermékenyítés, az ezeket előkészítő vizsgálatokért alaposan a zsebükbe kellett nyúlniuk az érintett nőknek.
Szerettük volna, ha a válaszokat a cikkben felvetett kérdésekre az érintett meddőségi központok vezetői, és a meddőségi ellátás átalakításának értelmi szerzői adják meg, de az elmúlt pár napban kiderült, teljes információzár lépett életbe a klinikákon. A Kaáli Intézet alapítója, Kaáli Géza a telefonban kérdésünkre elárulta: a kormány kérésére nem áll módjában válaszolniuk a sajtó kérdéseire. Ezt az EMMI sajtóosztálya sem tette meg cikkünk megjelenéséig. Amint hallunk felőlük, cikkünket frissítjük. | Kivégzi a megmaradt magánközpontokat az állami nyomulás a meddőségi ellátásban | A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi meddőségi finanszírozást. Egyvalamit azonban nehezebb átlátni: Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére? Lantos Gabriella szerint a lépéssel nem történik más, minthogy „az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.” A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány „egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba. Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint. | null | 1 | https://444.hu/2020/01/07/kivegzi-a-megmaradt-magankozpontokat-az-allami-nyomulas-a-meddosegi-ellatasban | 2020-01-07 21:52:00 | true | null | null | 444 |
Az elhúzódó járvány átrajzolja a magánegészségügy szolgáltatásait és a betegek igényeit. A magánkórházaknak egyes területeken több páciens jut a most részlegesen leállt állami ellátás miatt, de idei profitrátájuk így is csökken a korábbiakhoz képest. | Már nem csak a felső tízezernek szól a fizetős egészségügy | Az elhúzódó járvány átrajzolja a magánegészségügy szolgáltatásait és a betegek igényeit. Drasztikusan átszabta az egészségügyet a koronavírus, mivel az állami ellátásban gyakorlatilag mindent a Covid-betegek ellátásának rendelnek alá, a nem életmentőnek tartott beavatkozásokat elhalasztják. A magánkórházaknak egyes területeken több páciens jut a most részlegesen leállt állami ellátás miatt, de idei profitrátájuk így is csökken a korábbiakhoz képest. A néhány tízezer forintos vizsgálatokat és a millió alatti egynapos műtéteket az alsó középosztálybeliek is megreszkírozzák, ha nem akarnak bizonytalan ideig az ingyenes ellátásra várni. Ilyenek a visszér- és a hasfalsérvműtétek vagy a hűtött prosztata-termoterápia, de olykor a melanóma eltávolítása is, ami már egy hónapos késlekedés után is végzetes áttéteket okozhat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202049__magankorhazak__nem_csak_azelitnek__koronavirus__tesztuzemmodban | 2020-12-07 23:39:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.03.28. 10:30
Szabadidős és sporteszközök kölcsönzésére újabb vállalkozást indított az egyik legdinamikusabban növekvő szállodaipari befektető, Szepesi Richárd.
2024-ben kétmilliárd ember járulhat az urnákhoz: mit befolyásol a mesterséges intelligencia?
tech
2024.01.07. 07:155 perc | Hoteleit kiszolgáló cége is lett a NER nagyágyúival üzletelő befektetőnek | Szabadidős és sporteszközök kölcsönzésére újabb vállalkozást indított az egyik legdinamikusabban növekvő szállodaipari befektető, Szepesi Richárd. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202212_temaingatlan_eszkozhasznosito_balaland_es_bambara | 2022-03-28 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„A sajtóban megjelentekkel ellentétben a Központi Nyomozó Főügyészség a Vizoviczki László és társai ellen indult nyomozásban felmerült vallomások alapján hivatalból vizsgálta, és a feltárt bizonyítékok alapján kizárta annak gyanúját, hogy Bús Balázs III. kerületi polgármester korrupciós bűncselekményt követett el” – írta szerdai közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A közleményben azt írják, hogy Szilágyi György országgyűlési képviselő és egy magánszemély feljelentése alapján is átnézték ismét az ügy iratait, az ügyben tett feljelentést pedig 2016. szeptember 26-án az ügyészség elutasította.
Vizoviczki László és Bús Balázs neve legutóbb Szabó Tímea párbeszédes politikus videójában került elő: Szabó a birtokukba került ügyészségi dokumentumok alapján – melyek fejlécén a jobbikos N1 tévé logója látható – azt állítja, hogy „nagyon sok jel arra utal, hogy Bús Balázs anno kenőpénzeket fogadott el Vizoviczki László alvilági diszkókirálytól”.
Szabó videójában azt mondta, hogy Vizoviczki többször tartott bulikat a Fidelitasnak, ezeknek Hende Csaba és Bús Balázs voltak a fővédnökei. A videóban a képviselő a Központi Nyomozó Főügyészségen készült jegyzőkönyvekből idézett, állítása szerint az ügy egyik koronatanúja azt mondta, hogy Bús Balázs akkori fideszes polgármester és a diszkókirály között kapcsolat volt.
Szabó idézete szerint „Bús Balázs helyettese (…) is járt a szigetre szórakozni, és VIP szobákban voltak, ugyanúgy, mint a Bús Balázs. Ezt ingyen kapták, ingyen pia, félmeztelen táncos lányok a jacuzziban. (…) Taxival érkeztek a szigetre, amit mi rendeztünk, és taxival mentek el, már alkoholos állapotban volt a Bús Balázs, főleg, amikor legutoljára láttam.”
A koronatanú Szabó szerint arról is beszélt, hogy az óbudai önkormányzat dolgozóinak négy-öt VIP kártyát készítettek, ezek közül kapott Bús és helyettese is. „Ennek fejében a polgármesteri hivatalban dolgozóknak az volt a dolga, hogy lakossági bejelentéseket intézzenek, különböző engedélyeket kaptunk gond nélkül, és egyetlen egyszer sem kaptunk büntetést sem az önkormányzattól. (…) Mi mindent csinálhattunk, amit csak lehetett azáltal, hogy a Bús Balázst lefizettük” – mondta Szabó szerint a koronatanú.
Vizoviczki Lászlóról és ügyeiről itt írtunk bővebben: | Ügyészség: Bús Balázs nem fogadott el kenőpénzt Vizoviczkitől | Az ügyben a feljelentést még 2016-ban utasította el az ügyészség, ám Szabó Tímea ellenzéki képviselőjelölt újra elővette a témát a kampányhajrában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220330_bus_balazs_vizoviczki_laszlo_nincs_kenopenz | 2022-03-30 16:28:00 | true | null | null | HVG |
Elrendelte Orbán, hogy 15 milliárdot költsön egy rejtélyes közalapítványra Gulyás Gergely hivatala
Ahelyett, hogy az általa ellenőrzött gazdasági társaságok tőkeemelésére fordítanák a pénzt.
15 milliárd forint átcsoportosításáról született egy kormányhatározat szerdán a Miniszterelnökség költségvetésében. A határozat értelmében az eredetileg "a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságok tőkeemelése" célra szánt összeget ezután
közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez, valamint részére pénzbeli vagyoni juttatás nyújtásához szükséges forrás biztosítására kell fordítania a Gulyás Gergely miniszter által vezetett hivatalnak.
Az nem derül ki a határozatból, hogy egy új közérdekű alapítványt kell-e majd létrehozni belőle, vagy esetleg egy már meglévő vagyonát kell növelni vele. Talán az utóbbi lehet a valószínűbb, ugyanis új közérdekű alapítvány létrehozásáról parlamenti döntésre van szükség, erre viszont a vasárnapi választás előtt már nem lesz mód.
2022. március. 08. 15:46 hvg.hu Gazdaság
A TEK több mint 7 milliárdot kapott egy költségvetési átcsoportosítás révén
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a Magyar Falu programra is kevesebbet lehet költeni.
2022. február. 28. 22:34 Domány András Gazdaság
Újabb 74 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás – a Miniszterelnökségen dolgozók fizetésemelésével indítják újra a gazdaságot
Egymilliárd forint pluszpénz jut nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására – az persze nem látszik ebből, hogy milyen szervezetek kapják és hogyan függ ez esetleg össze a választási kampánnyal. | Elrendelte Orbán, hogy 15 milliárdot költsön egy rejtélyes közalapítványra Gulyás Gergely hivatala | Ahelyett, hogy az általa ellenőrzött gazdasági társaságok tőkeemelésére fordítanák a pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220331_kormanyhatarozat_kozfeladatot_ellato_kozerdeku_alapitvany_gulyas_gergely_kekva | 2022-03-31 13:53:00 | true | null | null | HVG |
Miközben egyre több a kétség a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban – elsősorban az Oroszországgal szembeni szankciók és Moszkva ukrajnai háborúra visszavezethető hosszabb távú elszigetelődése miatt – a beruházásról egyelőre olyan információk érkeznek, amelyek a munka folytatásáról szólnak.
Ebbe a sorba illeszkedik a beruházás menedzselésére alapított Paks II. Zrt. újabb tőkeemelése is: az idén március 2-i cégbejegyzés szerint a társaság jegyzett tőkéjét 151 milliárd forintról 179,15 milliárdra emelték.
A bő 28 milliárdos tőkeemelésről, egyben az alapító okirat módosításáról még a háború kitörését megelőzően, január 31-én született döntés – vagyis egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő moszkvai találkozója előtt. A magyar kormány a jelek szerint nem tartotta szükségesnek, hogy a tőkét érintő döntés végrehajtását, bejegyzését megakadályozza, holott arra már Oroszország ukrajnai bevonulása után került sor. Ez tehát egy újabb erős jelzés arra, hogy az Orbán-kormány kitart a beruházás mellett.
Paks II. tőkeemelésére idén eredetileg 270 milliárd forintot terveztek a 2022-es büdzsében, de tavaly év végén – felismerve, hogy a költségvetési mozgástér szűkebb, mint a Fidesz-kormány gondolta – egy sor beruházás leállításáról, forrásainak átcsoportosításáról döntöttek. Ennek részeként pedig az új blokkokra szánt 270 milliárdból is levágtak 40 milliárdot.
Ezt egy hete újabb keretcsökkentés követte, amikor a Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében 5,2 milliárd forintot vontak el a Süli János tárca nélküli miniszterhez tartozó paksi projekttől. A tőkeemelésről viszont nem tájékoztatták a közvéleményt, az csak a cégpapírokból derült ki.
A jelenlegi kormány álláspontja ismert, elkötelezettek az atomipari fejlesztés mellett, ezt Orbán Viktor többször is megerősítette a közelmúltban. A beruházásban részt vevő orosz partnercégek részéről is hasonló tartalmú nyilatkozatok születtek az elmúlt hetekben, bár lapértesülések szerint a kulisszák mögött nemrég már az építkezéstől való elállási szándékát jelezte a Roszatom, vis maiorra hivatkozva. (Mások mellett ezt a céget is nevesíti az Európai Parlament pár hete elfogadott állásfoglalása, amely a háború miatt szankcionálandó orosz entitásokat listázza, ez azonban, szemben a tagállamok által szentesített intézkedésekkel, jogi erővel nem bír.)
A kérdés tehát az, hogyha mégis folytatódik az építkezés, az oroszok kezében maradhat-e a kivitelezés (mint ahogy a működő blokkok esetében is támaszkodunk az orosz technológiára), vagy az ukrajnai agressziójuk miatt az Európai Unió hosszú időre kizárja őket a közösség energiapiacáról. Ez a gáz, kőolaj esetében nehezebben megoldható, az atomenergiában viszont könnyebben végrehajtható az irányváltás.
Ma az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a projektet nem lehet folytatni az orosz cégekkel (kiemelten a Roszatommal), a helyükre nyugat-európai társaságok léphetnek. Ez természetesen az oroszokkal kötött 10 milliárd eurós hitelszerződés felmondását is magával hozná. Ebből a keretből a magyar fél már százmilliárd forintos nagyságrendben hívott le forrásokat, de eddig rendre elő is törlesztette azt, mivel az orosz hitelnél kedvezőbb nemzetközi kamatok ezt lehetővé tették.
Arra a kérdésre nehezebb választ adni, hogy mi lenne a projekt sorsa, ha az ellenzék nyerne a vasárnapi választáson. A hat párt alkotta szövetségben mindenféle vélemény megtalálható, az atomenergiát mereven elutasítótól az észszerű hasznosítást támogatóig. Ha miniszterelnök-jelöltjük mostanában hangoztatott véleményét tekintjük kiindulópontnak, akkor az utóbbi tábor álláspontja lesz az irányadó: Márki-Zay Péternek az atomenergiával nem, csak a magyar–orosz megállapodással van baja. | Újabb jel, hogy nem áll le a paksi bővítés: tőkét emeltek a cégben | Csak előre, nem hátra – a fideszes propagandaszöveg az atomerőmű bővítésére is vonatkozik. Nemrég 28,1 milliárd forintot toltak a beruházást felügyelő társaságba. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220401_paks_bovites_tokeemeles | 2022-04-01 14:49:00 | true | null | null | HVG |
Az új földesurak még az ugyancsak a háború okozta gazdasági visszaesés és üzemanyag-drágulás idején is nyerni tudnak. Jól jár, aki az állami földárveréseken birtokhoz jutott, és azon gabonát termeszt.
Az érsekvadkerti fociklub elnöki posztját éveken át betöltő vállalkozó ugyan mezőgazdasággal foglalkozik, de volt olyan a nógrádi földek nyertesei között, aki hirtelen a projektmenedzsmentről átnyergelt a gabonafélék termesztésére.
A földárveréseket elemző volt államtitkár szerint a 30 ezer földműves helyett mindössze 3758-an jutottak birtokhoz a néhány évvel ezelőtti Földet a gazdáknak programban. Ángyán József az adatok megyénkénti feldolgozásának lassan a végéhez érkezik, Szabolcs után már csak két megye marad hátra.
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | A háború miatt egekbe szökő gabonaárakon a NER nagyágyúi is kaszálnak | Az új földesurak még az ugyancsak a háború okozta gazdasági visszaesés és üzemanyag-drágulás idején is nyerni tudnak. Jól jár, aki az állami földárveréseken birtokhoz jutott, és azon gabonát termeszt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202213__foldesurak__gabonaarak__vagyonosodas__aranyhalasz | 2022-04-02 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.04.02. 09:10
Két új agrárvállalkozást is alapított a hetekben a felcsúti milliárdos, és az egyik már fel is vásárolt két gabonatermelő, illetve -kereskedő vállalatot. Mindezt akkor, amikor az ukrajnai háború következtében valószínűleg kiesik a világkereskedelemből az orosz és ukrán gabonatermés jelentős része, noha ez a két ország adja a világ élelmiszer-kereskedelmének a 12 százalékát. | Reptérrel együtt vásárolt gabonatermesztő céget Mészáros az árrobbanás közepén | Két új agrárvállalkozást is alapított a hetekben a felcsúti milliárdos, és az egyik már fel is vásárolt két gabonatermelő, illetve -kereskedő vállalatot. Mindezt akkor, amikor az ukrajnai háború következtében valószínűleg kiesik a világkereskedelemből az orosz és ukrán gabonatermés jelentős része, noha ez a két ország adja a világ élelmiszer-kereskedelmének a 12 százalékát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202213_kutas_es_fbsn_management_meszaros_agrarfonokei | 2022-04-02 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Összesen 150 ezer dollárral (51 millió forinttal) szponzorálták külföldi társszervezetek – köztük a magyar Alapjogokért Központ – az Amerikai Konzervatív Unió floridai konferenciáját – tudta meg a Reuters. Az, hogy az összegből pontosan mennyi érkezett Magyarországról, nem derült ki.
A Conservative Political Action Conference (CPAC) éves szuperkonferenciáját idén Floridában tartották, a négynapos februári eseményen Donald Trump volt amerikai elnök is felszólalt (képünkön). CPAC találkozókat azonban egy ideje már nemcsak az Egyesült Államokban tartanak, korábban Brazíliában is sor került rá, idén pedig Budapestre is ellátogat az esemény – ez utóbbit az Alapjogokért Központ szervezi.
Bár az CPAC Hungary konferenciát eredetileg a magyar választási kampány utolsó napjaira, március 25–26-ára időzítették, az ukrajnai háború miatt május 18–20-ra halasztották.
A magyar szervezők azonban addig sem tétlenkedtek: a Reuters információi szerint legalább két másik külföldi társszervezettel együtt több mint 150 ezer dollárral (51 millió forinttal) támogatták a floridai találkozót. Vagyis úgy tűnik, a barátságon kívül a pénz is szerepet játszik a magyar és az amerikai szervezet kapcsolatában. Mindez egy hivatalos panaszból derült ki, melyet a washingtoni igazságügyi minisztériumhoz nyújtott be egy republikánus résztvevő. Ebben azt állította, hogy a CPAC-et szervező Amerikai Konzervatív Unió törvényt sértett, mert nem jelentette be a külföldi szervezetektől kapott pénzbeli támogatást.
Az ACU vezetője nevetségesnek nevezte a vádakat.
A hírügynökség azt is megjegyezte, hogy az Alapjogokért Központ tulajdonosa, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nagy összegű támogatásokat kap az Orbán-kormánytól. A Miniszterelnökség éves beszámolójából az is kiderült, hogy 2020-ban a Gulyás Gergely vezette tárca 2,3 milliárd forintnyi közpénzt biztosított a cégnek. | Reuters: Pénzzel támogatta az Alapjogokért Központ az amerikai jobboldal floridai konferenciáját | Az eseményen Donald Trump volt amerikai elnök is beszédet mondott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220405_Reuters_Alapjogokert_Kozpont_amerikai_jobboldal_CPAC | 2022-04-05 16:33:00 | true | null | null | HVG |
Mikor érjük utol Ausztriát? Ezt a kérdést általában akkor tesszük fel, ha azt szeretnénk tudni, hogy Magyarországon mikor lesz olyan az életszínvonal, mint a szomszédos nyugati államban. A "jó" hír, hogy van, amiben már nem csak utolértük, de túl is szárnyaltuk a szomszédot: Magyarország jó eséllyel sokkal több titkot tett láthatóvá az orosz titkosszolgálat számára, mint Ausztria, noha az elmúlt évek egyik nagy titokvédelmi botránya éppen az osztrákokhoz köthető.
2019 novemberében az Österreich napilap egy titkos jelentésre hivatkozva azt írta, hogy az osztrák titkosszolgálatnál, a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmus Elleni Hivatalnál (BVT) súlyos kibervédelmi hiányosságokat tártak fel, ami miatt elveszítették a nyugati partnerszolgálatok bizalmát. A 25 oldalas jelentést, ami a lap birtokába került, a Berni Klub szakértői készítették. A Berni Klub egy olyan informális szervezet, amely az európai titkosszolgálatokat tömöríti, az EU-s tagállamok mellett Norvégia és Svájc is tagja. A klubot 1969-ben alapították, hogy a szolgálatoknak legyen egy olyan szervezetük, ahol megvitathatják az európai hírszerzési együttműködés politikai és stratégiai irányait. A Berni Klub 2001-ben létrehozta a terrorizmusellenes csoportot CTG néven, 2016 óta a Klub és a CTG egy "operatív platformot" is működtet Hágában, ahol a titkosszolgálatok közös adatbázist és valós idejű információs rendszert tartanak fenn.
Az osztrák BVT-t bíráló jelentést a szakértők 2019 februárjában kezdték el összeállítani, azután, hogy kiderült: orosz hackerek az interneten keresztül behatolhattak a BVT informatikai rendszerébe. Márpedig a Berni Klubnak van egy saját, Poseidon néven ismert informatikai hálózata is, amire a tagszervezetek, így a BVT is rá tudott csatlakozni. A klub tagjai, vagyis az egyes országok szolgálatainak a tisztjei a Poseidonon keresztül tudnak egymásnak üzeneteket küldeni, de a telefonhívásokat és a videókonferenciákat is ezen a rendszeren keresztül bonyolítják. Ezen a hálózaton van ráadásul rajta a CTG terrorellenes csoport Phoenix nevű adatbázisa is, de állítólag más felhőszolgáltatás is elérhető onnan Neptun néven. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a BVT saját informatikai rendszere sebezhető, akkor azon keresztül illetéktelenek hozzáférhetnek a Berni Klub saját platformjaihoz is, így a Poseidonon található titkos adatok is veszélyben vannak.
A Berni Klubban okkal tartottak attól, hogy a BVT és a Poseidon informatikai rendszeréhez való hozzáférés révén fennáll a veszélye annak, hogy a beszivárgott informátorok, illetve az ügynökök és a titkos műveletek személyazonossága után kémkedhetnek - ez pedig a tisztviselők életét sodorhatja közvetlenül veszélybe.
A főleg brit és német hírszerzők által készített felülvizsgálati jelentés kifogásolta, hogy a BVT épületébe látogatók bevihették a mobiltelefonjaikat, és így fényképeket készíthettek titkos információkról. A BVT hálózata ráadásul az internethez is kapcsolódik, a rendszerhez az alkalmazottak kívülről kétfaktoros hitelesítés nélkül is hozzáférhettek.
A Rennwegben lévő BVT-székházban nem volt megfelelő az épület biztonsága, az érzékeny területeken még az ablakok is nyitva voltak. Hasonlóképpen, a BVT alkalmazottait sem figyelték meg eléggé: senkinek sem kell információt szolgáltatnia arról, hogy hová utazik, milyen az anyagi helyzete, és mit csinál a közösségi médiában.
A jelentés szerint a BVT alkalmazottait kötelezni kellene arra, hogy a jövőben nyilvánosságra hozzák a "meghatározott országokba" tervezett utazásokat. Ezeket aztán bizonyos körülmények között meg lehetne tiltani. Az érintett országok nincsenek megemlítve, de a jelentés egy másik pontján Oroszországot "ellenséges állami szereplőként" említik.
Azt is felrótta a jelentés, hogy a BVT négy vírusirtó programot használ, de ezek közül az egyik az orosz Kaspersky cég programja. Ez azért rizikó, mert az orosz tulajdonban lévő cég tevékenysége nem független az orosz kormánytól, és már korábban is együttműködhetett azzal.
Sajtóértesülések szerint Nagy-Britannia és Hollandia kormánya biztonsági aggályok miatt fontolóra vette, hogy megszakítja az Ausztriával a Berni Klub keretében folytatott együttműködést. Állítólag a német kormány is megkérdőjelezte a további együttműködést. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy Ausztria tagságát jó időre felfüggesztették a Berni Klubban és az osztrák titkosszolgálatra úgy tekintettek, mint az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik fészkére. (A kibertámadásokat jellemzően a GRU egységei végzik.)
A Berni Klub nemcsak az osztrák titkosszolgálatot ért kibertámadások kivizsgálásánál kapott szerepet. A Direkt36 cikke szerint ezen a szervezeten keresztül értesültek az európai szolgálatok a magyar külügy rendszerét érintő támadásokról. Nem hivatalosan, mert a külügy erről senkinek sem szólt, a Berni Klubban tag Alkotmányvédelmi Hivatalnak viszont érdekében állt, hogy legalább informálisan tudassa ezt a szövetségesekkel. Tény, hogy ebben az ügyben nem a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt álló AH-t, hanem a Szijjártó Péter vezette külügyi tárcát terheli a szakmai felelősség. | Orosz kibertámadás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, nem is bíznak már bennük az uniós társak | A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium titkaira teljes rálátása lehetett az orosz titkosszolgálatnak, miután sikeresen behatoltak az informatikai rendszerükbe. Az eset hasonlít arra, ami néhány éve Ausztriában történt és amiért az osztrák titkosszolgálatot ki is zárták az európai szolgálatokat tömörítő informális szervezetből, a Berni Klubból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/vilag/20220329_osztrak_titkosszolgalat_orosz_hackerek | 2022-03-29 20:00:00 | true | null | null | HVG |
A magyar politikai élet kicsit úgy működik, mint Hosszú Katinka fénykorában, és itt sajnos nem arra gondolunk, hogy sokkal magasabb színvonalon űzi a maga sportját, mint bárki más a világon. Az úszózseni folyamatosan versenyzett, akkor is, amikor elvileg felkészülési vagy pihenő időszakának kellett volna lennie. A politika hasonlóképpen: folyamatosan kampány van, nemcsak a klasszikus módon, a választások előtti rövid időszakban, hanem mindig, éjjel-nappal, minden percben. Hogy akkor mi értelme van a hivatalos, 50 napos kampányidőszaknak? Hát, nem sok, talán csak annyi, hogy erre az időszakra külön kampányfinanszírozási szabályok vonatkoznak. Amiket persze röhögve játszik ki mindenki.
A hazai kampányfinanszírozás a gyakorlatban kb. annyira átlátható, mintha az ember egy Christopher Nolan-filmet nézne, fejjel lefelé, hang nélkül, a jeleneteket véletlenszerű sorrendbe keverve, miközben frontális lobotómiát hajtanak végre rajta érzéstelenítés nélkül, egy fagylaltos kanállal (és maguk a kampányok nagyjából ennyire élvezetesek is). Az egyetlen transzparens részlet a közösségi médiás hirdetéseké, azon belül is a legfontosabb felületnek számító Facebooké (a YouTube is az, de ott sokkal kisebb pénzek forognak). Pár hete már elemeztük a választási kampány első 30 napját a Facebook Ad Library adatai alapján, és most ugyanezt fogjuk tenni a teljes, 50 napos kampányidőszakkal, február 12. és április 3. között. Ha úgy érezte, hogy elviselhetetlen mennyiségben ömlött mostanában a Facebookból a politikai reklám, teljesen igaza van – mi pedig pontosan kimértük, hogy mi mennyi pénzzel járult hozzá ehhez.
Ahogy a cikk címében már jól elspoilereztük, a hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. Hárommilliárd forint rengeteg pénz, kijön belőle például 13 millió kiló hatósági áras csirke far-hát, vagy Matolcsy Ádám Patek Philippe órájából húsz darab, ízlés szerint. A Facebook Ad Library 2019 áprilisában indult, vagyis pont három éve létezik, ezalatt 8,1 milliárd forintnyi magyar politikai-közéleti hirdetést regisztrált. A hároméves összeg 37 százaléka a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22 százalék. Ha kampány előtti időszakot nézzük – nevezzük ezt most „békeidőnek” –, egy napra kb. 5 millió forintnyi reklámpénz jutott. A kampányhajrában ugyanez az átlag napi 90 millió volt, vagyis az utóbbi három hétben a megszokott politikaireklám-dózisunk 18-szorosát kaptuk. Ilyen túladagolást már Csernobilban sem intéztek el egy „not good, not terrible”-lel.
De ha abból indulunk ki, hogy a választáson végül kb. 5 millióan szavaztak, az ő véleményüket a kampány alatt igazából csak fejenként 600 forinttal próbálták befolyásolni a politikai erők, az meg alig két kiló krumpli ára.
De nézzük meg közelebbről, hogyan is áll össze ez a rongyos 3 milliárd
Az első kör a hivatalos reklámköltéseké: azok a hirdetések, amik a pártok vagy az egyéni képviselőjelöltek neve alatt futnak. A jogszabály azt mondja, jelöltenként 6 millió forint a kampányra fordítható összeg, vagyis ha minden körzetben indít jelöltet egy párt, az 106 * 6 millió forint = 636 millió + a listán megszerezhető mandátumok alapján még 541 millió, összesen kb. 1,17 milliárd. Ebbe bele kell férnie mindennek: a Facebook mellett a kampányrendezvények, óriásplakátok, szórólapok, tévé, rádió, klasszikus online hirdetések, YouTube, ajándéktárgyak. A pártok ennek megfelelően óvatosan bántak a hivatalos facebookos büdzsével: ez az egyetlen átlátható és ellenőrizhető költés, nézzen ki szabályosnak a dolog. Az egyéni képviselők nevén futó reklámokat hozzáadtuk a pártok nevére vettekhez – vélhetőleg amúgy is egy kasszából mentek ezek, nem a jelöltek saját zsebéből. Az eredmények:
Fidesz–KDNP: 349,4 millió forint (ide számoltuk a Fidelitast is, mint a Fidesz szerves részét, bár kampányelszámolásilag valószínűleg nem számít bele a költésük a limitbe)
Egyesült ellenzék: 348,3 millió (itt pedig hasonlóképpen a nem jelölőszervezetnek számító 99 Mozgalmat)
Mi Hazánk: 87,6 millió
Megoldás Mozgalom: 120,4 millió
Kétfarkú Kutya Párt: 9,7 millió
Ugyanez kicsit vizuálisabban:
Totál fej fej mellett a két nagy oldal, a kisebb pártok egy-két ligával lejjebb, nincs itt semmi látnivaló, igaz? Hát, papíron nincs. De menjünk egy szinttel mélyebbre, a szürkezónába!
Welcome to the twilight zone
Innentől kezdve nem a pártok hivatalos reklámköltéseiről beszélünk, hanem olyan, elméletben tőlük teljesen független szereplőkről, akik valahogy mégis az ő üzeneteiket harsogják. Nevezhetjük akár propagandának is, bár mint látni fogjuk, azért messze nem egy homogén tömb ez.
Először lássuk a kormányoldal versenyzőit, először is régi jó ismerősünket (bíróságokon szoktunk olykor összefutni), az egymilliárd forintos Megafon Központot. A pénzhajtású kormánybarát megmondóemberek posztjait a kampány 50 napja alatt 420 millió forint nemközpénz támogatta. Ha ehhez hozzávesszük a Megafon-közeli oldalak hirdetéseit is, vagyis az Aktuális 132,7 millióját és a Budapest beszél 15,1 millióját, az összeg 567,8 millió forint.
A menőbb megafonos influenszerekre fejenként bedobott 60-70 millió forint egyébként felér egy-egy 10 képviselőjelöltet indító párt törvény szerinti kampányköltési maximumával.
A Fidesz üzeneteinek másik nagy közvetítője a kormánybarát médiamamut, a KESMA. Itt aztán akad facebookos hirdető dögivel, kezdve rögtön 19 megyei lap online kiadásával, darabja 8-10 milliót hirdetett el a kampányban, a teljes összeg 172 millió. Aztán lássuk, ki van még itt:
Origo, 143,8 millió
Mandiner, 118,9 millió
Magyar Nemzet, 98 millió
Metropol, 50,4 millió
Ripost, 43,3 millió
Bors, 21,5 millió
Hír TV, 8,4 millió
888.hu, 6,6 millió
És az aprólék, kismillió Mediaworks-kiadvány, összesen további 73 millió forintos Facebook-reklámköltséggel. Mindez a teljes KESMA reklámkiadását még a Megafon-univerzuménál is magasabbra, 735,9 millió forintra teszi. Csak hogy érezzük a nagyságrendeket: az Origo facebookos reklámköltése a kampány utolsó napjaiban napi 8-9 milliós szinten mozgott. A teljes kormánykritikus, független média 50 napos hirdetési költsége összesen kb. 5 millió forint volt (ennek nagyját a Partizán és a 24.hu adta).
Persze ezek az összegek nem 100 százalékban politikai üzenetek erősítésére mentek, de azért nagyon jelentős részben igen. Egy szép illusztráció erre itt. Hogy lássuk, mennyire voltak a választási kampány részei ezek a kiadványok és a hirdetéseik, érdemes megnézni, hogyan változtak a napi hirdetési összegeik április 3. (a választás napja) és másnap, április 4. (hétfő, amikor már nem kell kampányolni) között. Pár példa:
Origo: 9,9 millió → 91 ezer
Mandiner: 3,6 millió → 360 ezer
Magyar Nemzet: 4,3 millió → 300 ezer
Metropol: 1,8 millió → 110 ezer
Ripost: 2,3 millió → 0
Bors: 2,2 millió → 0
TV2 Tények: 7,9 millió → 50 ezer
Hirado.hu: 1 millió → 0
megyei lapok 5-700 ezer → 15-20 ezer
A KESMA-birodalmon túl találunk még 60,3 millió forintnyi hirdetést kormánybarát oldalak számláján, ennek zömét a TV2 Tények (18,3 millió), a Bennfentes (15 millió), a Hirado.hu (11,8 millió), és a Pestisrácok/Pesti TV (11,5 millió) adja. Dobjunk ehhez még hozzá 6 milliót különféle kormányközeli kutatóintézetektől (Alapjogokért, Századvég stb.), és majdnem meg is vagyunk. Volt még 54,2 millió a kormány saját hirdetésein, és további 36,4 milliót a nemrég bemutatott titkos kampánycsodafegyver, az ellenzéki jelöltek személyre szabott lejárató oldalai mögött.
Ez 1,461 milliárd forint, amit hivatalosan nem a Fidesz állt, de mégis a Fidesz üzeneteit erősítették fel vele.
Ezzel a lendülettel forduljunk is az ellenzéki oldalra, mert ott is van bőven szürkezónás reklámköltés. A baloldali propagandaoldalak legnagyobb gravitációs központja az Ezalényeg, ami már önmagában egy kb. 80 vidéki mutációval működő hálózat, ami a kampány 50 napja alatt 208,6 millió forintot költött Facebook-hirdetésre. És még erre is ránőtt az idők során egy csomó mellékág, mint a Vélemény Klub (39,3 millió), a Röviden.info (24 millió), a Covidoltás.info (14,1 millió), az Ez Van (91 millió), az Aki Orbán Ellen Van Az Velünk Van (7,4 millió) és még pár kisebb oldal. A teljes hirdetési összeg 380,8 millió forintra jön ki.
És akkor vannak még az Ezalényegen túli világ propagandaoldalai, itt a legnagyobb játékos az Erősítő, egymagában 179 millió forintos költéssel. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy általában azért ég és föld a különbség az Erősítő posztjai és mondjuk egy random megafonos Facebook-harcoséi között, de tény, hogy erősen tendenciózusan válogatja a hirdetéssel megtolt cikkeket, így mindenképpen itt a helye. A további nagyobb játékosok itt a Nerpédia és környéke (40,3 millió), az Ez Kell (22,7 millió) és az Elegünk Van (16,2 millió). Az aprólékkal együtt 264,8 millió forint a számla.
Jobb híján számoljuk még ide a kormányváltást célzó civil szervezetek (aHang, Nyomtass te is!, Számoljunk együtt, 20k, stb.) 18 millió forintnyi hirdetését, és készen is vagyunk, az ellenzéki oldal üzeneteit közvetítő hirdetések ára:
663,7 millió forint.
Amennyi pénz, annyi szavazat?
Ha már kicsit zúg a feje a sok számtól, nyugodjon meg, célegyenesben vagyunk. Az egyes politikai erők üzeneteinek közvetítésére a hivatalos és szürkezónás költésekkel együtt ennyi pénz ment a kampány 50 napjában:
Fidesz: 1,810 milliárd forint
Ellenzék: 1,012 milliárd
Megoldás Mozgalom: 120,4 millió
Mi Hazánk: 87,6 millió
Kutyapárt: 9,7 millió
Mutatjuk kicsit interaktívabban, kattintgatható formában is:
Ez összesen 3 milliárd és egy kis apró. Azt most hagyjuk is, hogy a két nagy politikai erőnél akkora vagy akár jóval nagyobb számot is látunk, mint amennyit az egész kampányra tokkal-vonóval költhettek volna. Nézzük meg inkább, hogy aránylanak a facebookos reklámra költött pénzek a választáson végül megszerzett szavazatokkal. | Kampány a Facebookon: 50 nap, 3 milliárd forint | A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/08/kampany-a-facebookon-50-nap-3-milliard-forint | 2022-04-08 08:45:16 | true | null | null | Telex |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoport 11 milliárdos bírságának végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, olvasható a GVH közleményében. A cég tulajdonosa a kormányt nyíltan bíráló, az ellenzéknek anyagi támogatást felajánló Bige László.
A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt „éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.” A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette (illetve az előírtak szerint törleszti) a kirótt bírságot. A Nitrogénművek csoport azonban bíróságon támadta meg a döntést, egyúttal kérve a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését mindaddig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.
A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – immár jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.
A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti (tavaly őszi) fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 milliós összeget tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik. Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte az államháztartás felé, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme érdekében elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását, amelyet így az adóhatóság foganatosít majd.
Bige többször beszélt arról az eljárás kapcsán, hogy politikai támadás áldozata - 2021 év elején egy nagyobb közvélemény-kutatást finanszírozott az ellenzék számára, ezt büszkén vállalta is, közben a kormánypárti sajtó vörösbárózó kampányt indított ellene. | A Kúria döntése alapján be kell fizetnie a 11 milliárdos bírságot a Nitrogénműveknek | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoport 11 milliárdos bírságának végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, olvasható a GVH közleményében. A cég tulajdonosa a kormányt nyíltan bíráló, az ellenzéknek anyagi támogatást felajánló Bige László. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/08/a-kuria-dontese-alapjan-be-kell-fizetnie-a-11-milliardos-birsagot-a-nitrogenmuveknek | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Újabb kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek Zrt., miután pénteken a Kúria elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, a Gazdasági Versenyhivatal pedig elrendelte a 11,05 milliárd forintos bírság kifizetését, olvasható a Nitrogénművek közleményében.
A közleményben az írják: a döntést tudomásul véve a csoport a teljes összeget (11.056.317.000,- Ft) elkülönítette a Nitrogénművek Zrt. egy belföldi bankszámlájára, melyről a bírság végrehajtható, ugyanakkor a novemberben beadott azonnali kérelmünk óta olyan jelentős tények és körülmények merültek fel - orosz-ukrán háború, tovább növekvő energiaárak, ellátásilánc-kockázatok -, melyek előre nem voltak kiszámíthatóak, és jövőbeli hatásuk is nehezen prognosztizálható, így egy új kérelem előterjesztésére törvényi lehetősége van a csoportnak, mellyel élni is fog.
„Az önkéntes befizetés a jelenlegi gazdasági helyzetben olyan felelőtlen magatartás lenne részünkről, melyet nem tudunk felvállalni. A vállalat gazdasági teljesítőképességét összetetten kell vizsgálni és egy erősen szezonális iparágban, a jelenlegi bizonytalan energiapiaci környezetben nem lehet egyszerű pénzügyi beszámolók alapján felmérni a bírság befizetésének hátrányait. Ennek komplex bemutatására, a jelenleg ismert üzleti tényezőket is részletezve egy új azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtunk be. Álláspontunk szerint egy esetlegesen jogsértő GVH határozat miatt, aminek jogerős döntése akár 2-3 évig is elhúzódhat, nem lenne szabad korlátozni a Nitrogénművek Zrt. működését, aminek nemzetgazdaságilag jelentősen nagyobb hátránya lenne, mint a bírság beszedésének" - nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója. | Újabb jogvédelem iránti kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek | Újabb kérelmet fog benyújtani a Nitrogénművek Zrt., miután egy pénteken a Kúria elutasított a cégcsoport halasztás-kérelmét, a Gazdasági Versenyhivatal pedig elrendelte a 11,05 milliárd forintos bírság kifizetését, olvasható a Nitrogénművek közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/08/ujabb-jogvedelem-iranti-kerelmet-fog-benyujtani-a-nitrogenmuvek | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány. | Rogán köreiből kezelik, és többségében állami tőkéből vásárolták fel a vezető pénzváltót | A tőkeinjekcióval párhuzamosan az Exclusive Change cégvezetése is megváltozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202214_exclusive_change_valtapenzvalto | 2022-04-07 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hajnal Miklós közüsségi oldalán tette közzé, hogy pert nyert a GVH-val szemben.
Ahogy írja, múlt nyáron tett bejelentést a GVH-nál a Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó kartellgyanús közbeszerzések miatt. A GVH azonban még a vizsgálatot sem indította be annak ellenére, hogy Hajnal - állítása szerint - számos bizonyítékot is beszerzett. Hajnal ezért pert indított a GVH ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése tegnap született meg az ügyben, és Hajnalnak adtak igazat.
"A jogerős döntés szerint a GVH törvénysértő módon utasította el a bejelentésemet és jogellenes indokokra hivatkozva tagadta meg az általam kért versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását.Ezzel az ügy visszakerül a GVH-hoz, ők döntenek: vagy megindítják Mészárossal szemben a kért eljárást, vagy újabb kifogást keresnek a beadványom ellen. Ez utóbbi azonban nevetséges lenne, hiszen épp most kaszálta el egy, az eljárás megindítására adott kifogásukat a Fővárosi Törvényszék" - írja Hajnal.
A GVH-nak egyébként a Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó ügyleteket kellene vizsgálnia, ugyanis Hajnal szerint már a tender kiírása is gyanús volt. "A feszített víztükrű medence megvalósítására vajon miért csak az adhat be érvényes pályázatot, aki korábban már épített legalább 145 férőhelyes parkolóházat is? Miért további előírás, hogy ugyanennek a cégnek korábban diákhotelt is építenie kellett?" - fogalmaz.
Szerinte a kiírás gyanúsan versenyszűkítő volt, ráadásul az is probléma, hogy a két "versenyző" vállalat más projekteken folyamatosan együtt dolgozik, egymás alvállalkozójaként. "Vajon mennyire hatékony árleszorító hatása van annak, ha két ilyen szorosan összefonódó cégháló között dől el a »verseny«?" - teszi fel a kérdést. | Bírósági döntés: a GVH-nak foglalkoznia kell Mészárosék kartellgyanús közbeszerzéseivel | A Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó közbeszerzéseket tartotta Hajnal Miklós kartellgyanúsnak, és kérvényezte, hogy vizsgálja meg ezeket a GVH. A hatóság ezt elutasította, a bíróság szerint azonban az elutasítás jogszerűtlen volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/birosagi-dontes-a-gvh-nak-foglalkoznia-kell-meszarosek-kartellgyanus-kozbeszerzeseivel-247757 | 2022-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hárommilliárd forint plusz áfa értékben írt ki tendert az állami tulajdonú Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. a kezelésében álló hidak karbantartására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A hatalmas megbízás két céghez, az erdőkertesi Egomax Kft.-hez és a Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft.-hez került. Mészáros János a Magyarország egyik leggazdagabb embereként és Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Mészáros Lőrinc öccse. A megrendelő állami cég a keretösszeg 70 százalékát biztosan lehívja, ez áfa nélkül 2,1 milliárd forint.
Az eredményhirdetésből kiderül az is, hogy a kiíró tájékoztató jelleggel rögzítette: a keretszerződés időtartama alatt a gépjármű által használt közúti hidak felújítására irányuló eseti megrendelések minimálisan tervezett mennyisége 150 darab lesz.
A 24.hu korábbi cikke szerint a 2002-ben alapított Híd-Tám Kft.-t 2016 márciusában vette meg a felcsúti üzletember, de sokáig csak a nagy testvér alvállalkozójaként tűnt fel. 2019-ben azonban felívelt a társaság helyzete, akkor nyerte el első jelentősebb tenderét. 2 milliárd 488 millió forintért fejezhették be a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljáróját.
A Híd-Tám Kft. egyébként a Magyar Közút híd karbantartási tenderein sem most nyert először, hanem ugyancsak 2019-ben. Akkor 36 hónapra szerződtek nettó 3 milliárdért, most két évre szól ugyanennyiért a megbízásuk, illetve a keretösszeg kimerüléséig.
Mészáros János már alanyi jogon is sokat kaszált cégeiből. A koronavírus okozta válság első évében összesen 693 millió forint osztalék kifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. 2020-as nyereségéből. A tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre. | 3 milliárdos tendert nyert Mészáros öccse | A Magyar Közútkezelő hidjainak karbantartását nyerte el Mészáros Lőrinc öccse két évre. A keretösszeg 70 százalékának lehívására kötelezettséget vállalt az állami cég. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/tovabb-duborog-a-ner-3-milliardos-tendert-nyert-meszaros-occse/396435 | 2022-04-10 12:18:06 | true | null | null | Hírklikk |
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő üzlettársának – korábbi értesüléseink szerint rokonának –cége nyerte el a komlói önkormányzat pályázatát a városfejlesztési stratégia elkészítésére. Mindössze 63 500 forint döntött az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. javára a közel 10 millió forintos projektben. A cég korábban Pécsett is gyakran kapott megbízásokat az önkormányzattól.
Baranyában a Megyei Önkormányzat döntése alapján Pécs, Mohács és Komló pályázhat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszhoz illeszkedő tartalommal elkészített Fenntartható Városfejlesztési Stratégiával (FVS) a TOP Plusz 1-3.-hoz tartozó forráskeretre.
A Pénzügyminisztérium 2021. októberében adta ki a végleges változatát annak az útmutatónak, amely alapján a stratégiát a kijelölt városoknak – köztük Komlónak is– el kell készíteniük. A benyújtott stratégia elfogadásával a város jogosulttá válik a stratégiában tervezett és a TOP Pluszhoz illeszkedő fejlesztései, beruházásai és projektjei megvalósítására a stratégiában elfogadásra kerülő forráskeretének összegéig.
A 2021–27 közötti programciklusban Komló előzetesen meghatározott forráskerete 5,169 milliárd forint.
A szükséges tanulmány viszonylag rövid idő alatt el is készült, és a napokban felkerült Komló város honlapjára Fenntartható Városfejlesztési Stratégia 2022-2027 (2030) – munkaanyag címmel. A társadalmi egyeztést is magában foglaló tanulmány többek között három átfogó fejlesztési célt jelöl ki „a krízisből és az elzártságból való kitörés érdekében”:
a város és vonzáskörzete lakosságának munkát adó gazdasági központ,
jó színvonalú, fenntartható lakókörnyezet, vonzó városközpont,
jövőjében bízó, nyitott, szolidáris, fenntartható társadalom.
A több mint 100 oldalas dokumentum készítője a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. volt. A cég többségi tulajdonosa (80%) dr. Madár József Péter, aki egyúttal a BÁBAMAD Ingatlanforgalmazó és Ingatlanberuházó Kft. résztulajdonosa is.
A Bábamad Kft. neve sokaknak már ismerős lehet: a cég ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő, Bánki Erik vállalkozása. Madárról pedig – ahogy azt 2012-ben megírtuk – Szalai Ottó, a siklósi renegát exfideszes azt állította, hogy Bánki unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu
Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert. Noha a fiatal országgyűlési képviselő maga sem tolja el a különböző tiszségeket, értelmetlen funkcióhalmozásról az ő esetében kevésbé beszélhetünk, hiszen Bánki különböző pozíciói szinte mind kötődnek egy jól meghatározható gazdasági folyamathoz: a délnyugat-magyarországi fürdőépítési lázhoz.
Arról, hogy ki készítheti el a komlói tanulmányt, tavaly tavasszal – a veszélyhelyzet miatti különleges jogrendben – döntött Polics József polgármester (Fidesz), aki azonban a határozat szövege szerint előtte egyeztetett a Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság ellenzéki elnökével is.
A felhívásra 3 cég jelentkezett: a budapesti EuroRaptor Tanácsadó Iroda Kft. bruttó 10 350 500 forintos, a szintén fővárosi Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. 9 779 000, míg a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. 9 715 500 forintos ajánlatot adott.
Így Bánki üzlettársának cége mindössze 63 500 forintos árkülönbséggel nyerte el a közel 10 millió forintos munkát.
A fideszes képviselőhöz köthető vállalkozás már korábban is kapott megbízást Komlón: 2014-ben például ők készítették el (a DFT hungária Kft.-vel közösen) az önkormányzat szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó tanulmányokat 18 390 000 forintért, 2016-ban a Komlói Kaptár Helyi Közösség Helyi Közöségfejlesztési Stratégiáját, de 2018-ban Polics József oldalán is felbukkantak egy 10 partnerrel futó nemzetközi projekttel kapcsolatos rendezvényen.
Tízmilliók Pécsett is
De az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. nemcsak Komlón népszerű. A Pécsi Stop a 2019-es önkormányzati választások előtt közadatigénylésben kérte ki, összesen mekkora értékben kötött szerződést az akkor még fideszes pécsi önkormányzat az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-vel. A válaszból kiderült, hogy 2014 és 2019 között Madár érdekeltségének több mint 31 millió forintnyi megbízás jutott a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-től és a BIOKOM Nonprofit Kft.-től.
Bánki Erik egyébként legutóbb akkor került a hírekbe, amikor kihagyott két céget a vagyonnyilatkozatából, majd azért, mert a bíróság úgy döntött, kihallgatja a honatyát a pécsi buszperben.
Mégsem lesz díszpolgár Putyin Debrecenben, kihallgatják Bánki Eriket | atlatszo.hu
A választások után, májusban lesz az elhíresült pécsi buszos korrupciós ügyben, a Volvo-gate-ben a következő bírósági tárgyalás. A Szabad Pécs arról értesült, hogy a bíróság úgy döntött, kihallgatja az ügyben Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Párbeszéd Európa jövőjéről: egy digitális Európai Unió építése címmel megrendezett nemzetközi konferencián az Országházban 2021. június 21-én (forrás: MTI/Mónus Márton) | Bánki Erik üzlettársának cége írta meg Komló városfejlesztési stratégiáját | Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő üzlettársának – korábbi értesüléseink szerint rokonának –cége nyerte el a komlói önkormányzat pályázatát a városfejlesztési stratégia elkészítésére. Mindössze 63 500 forint döntött az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. javára a közel 10 millió forintos projektben. A cég korábban Pécsett is gyakran kapott megbízásokat az önkormányzattól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/01/banki-erik-uzlettarsanak-cege-irta-meg-komlo-varosfejlesztesi-strategiajat/ | 2022-04-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Mint ismert, egy román újságírót még március 31-én értesített egy helyi lakos, hogy a város határában egy szeméttelepen részlegesen megégett, kidobott szavazólapokat talált. A képek tanúsága szerint többek között a Mi Hazánkra és az egyesült ellenzékre leadott szavazatok voltak.
A Fidesz és az RMDSZ szerint csak provokáció történt, az ellenzék saját maga égette el a magára adott szavazatokat.
Az ügyben a román rendőrség is vizsgálatot indított és feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda, ezeknek egyelőre nincs eredménye. Tordai Csaba a Nemzeti Választási bizottság ellenzéki, Momentum által delegált tagja a testületnél kérte a levélszavazás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését.
Az NVB azonban úgy döntött, mivel az eset Romániában történt, nincs illetékessége az ügyben.
Tordai Csaba ezután fordult a kúriához. A Kúria honlapjára feltöltött határozat szerint, amit először a 444.hu vett észre, a Magyarfalvi Katalinból, Cséffán Józsefből és Farkas Katalinból álló tanács azt állapította meg, hogy az NVB határozatát megkérdőjelező felülvizsgálati kérelem megalapozatlan, mivel
„rendelkezésre bocsátott fenti bizonyítékok alapján nem állapítható meg a videófelvételeken látható lapok eredetisége, érvényessége, mennyisége, és – a Kérelmező állításával ellentétben – nem állapítható meg az sem, hogy a szavazólapokat, a válaszborítékokat ki(k), milyen módon és milyen tartalommal kívánta (kívánták) eljuttatni a külképviseleti választási irodába”.
Ezen kívül Tordai Csaba a választási eljárás megsértésére vonatkozó állításait
„(boríték le nem zárása, vagy annak felbontása, a szavazatoknak a külképviseletre való eljuttatása helyett kidobása, az urna biztonságos tárolásának a hiánya), és az elkövetők személyét (választópolgár, vagy a szavazat eljuttatásában részt vevő más személy) is csak feltételezésekre alapozva fogalmazta meg”.
A Kúria ezen felül jóváhagyta az NVB azon érvelését is, hogy mivel a magyar választási törvény csak Magyarország területén illetve a magyar külképviseleteken hatályos, minden egyébbel kapcsolatban, ami ezeken kívül történik a levélszavazatokkal – tehát annak ellenére, hogy gyakorlatilag bárki, bárhol gyűjtheti őket, ha például nem a bukaresti magyar nagykövetség, vagy a kolozsvári magyar konzulátus területén jut eszébe elégetni őket, akkor ezzel a magyar választási testületeknek semmilyen dolga nincs. | Kúria szerint nem elég bizonyíték a csalásra a videó az elégetett levélszavazatokról | És különben is: ha bármi is történt, azt nem Magyarország területén követték el, így nem is illetékesek. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220410_kuria-szerint-nem-eleg-bizonyitek-a-csalasra-a-video-az-elegetett-levelszavazatokrol | 2022-04-10 13:20:00 | true | null | null | Azonnali |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyben - a bírósági eljárásban történt egyesítést követően - összesen 13 vádlott szerepelt.
A vád szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018. évben, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterülethasználati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatásra, parkolásra, területfoglalásra nem, vagy nem csak az előzetesen engedélyezett helyeken került sor, azonban idő hiányában újabb engedély beszerzésére ilyenkor már nem volt mód.
Ezért a cégvezető vádlott előzetesen megegyezett a két fővárosi közterület-felügyelővel, hogy amennyiben egy adott filmforgatáson a területhasználati engedélyben szereplőkön túlterjeszkednek, úgy jogtalan előnyért cserébe a közterület-felügyelő vádlottak biztosítják azt - szükség esetén más közterület-felügyelők befolyásolásának ígéretével -, hogy ellenőrzésre és bírságolásra ne kerüljön sor, a filmforgatás zavartalanul megtörténhessen. Minderről a cégvezető vádlott megbízói nem tudtak.
A közterület-felügyelők a kötelességszegésekért (vád szerint 15 esetben) alkalmanként jellemzően 25.000 - 40.000 forint közötti összeget kértek.A fentieken túlmenően, a két közterület-felügyelő vendéglátó egységeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület használatot.
A nyomozó ügyészség indítványa alapján a két közterület felügyelőt a bíróság 5 év, illetve 4 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint 1 millió - 1 millió forint pénzbüntetésére ítélte, továbbá mindkettőjüket véglegesen eltiltotta a közterület-felügyelői tevékenységtől. A filmforgatásokkal érintett cégvezetővel szemben a bíróság 2 év börtönbüntetést szabott ki. A többi terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy pénzbüntetésre ítélte. Az egyik vádlottat a bíróság - szintén ügyészi indítványra - felmentette. | Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélték a filmforgatásokon megvesztegetett közterület-felügyelőket | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/12/elsofokon-vegrehajtando-bortonbuntetesre-iteltek-a-filmforgatasokon-megvesztegetett-kozterulet-felugyeloket | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábban levélben értesített, hogy elveszik az állami tulajdonú, ám mindig is a város vagyonkezelésében lévő Káptalan u. 16. alatti épületegyüttest, amely régen könyvtárként működött, majd a város kiállító térként használta. Mi ezt az állapotot akarjuk visszaállítani, pontosabban kialakítani a belváros szívében egy közösségi- és kulturális teret, a Váci Civil Házat” – írja Facebookon Matkovich Ilona, Vác polgármestere. Felidézte: tárgyalt a nemzeti vagyonkezelő illetékesével, aki pozitívan állt az igényükhöz. „Érthető, hogy megdöbbentem, amikor két nappal az országgyűlési választás után azt látom a Magyar Közlönyben, hogy a zebegényi székhelyű Dunakanyar Védegylet MAGÁNTULAJDONBA kapja a Káptalan u. 16. alatti épületet. Nem vagyonkezelésbe, hanem ingyenesen magántulajdonba! Egy olyan egyesület, amelynek semmi köze Váchoz” – fogalmaz a polgármester.
A Magyar Közlöny vonatkozó száma szerint a kormány úgy döntött, hogy az állami vagyonba tartozó ingatlant ingyenesen a megjelölt közhasznú szervezet (a Dunakanyari Védegylet Alapítvány) tulajdonába kerül. Ezen túl felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Máger Andreát, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződés megkötésre kerüljön.
Testével védte Rétvárit
A Dunakanyari Védegylet Alapítványnak Bajor Gergő a kurátora, akiről Inotay Gergely, Vác alpolgármestere (és az ellenzék választáson kikapott jelöltje) azt írja a Facebookon, „ő volt az a fiatalember, aki kenyéradóját a testével védte a kellemetlen kérdésektől”. Március 16-án a Tabumentes Ország Egyesület munkatársa arról kérdezte Rétvári Bencét a Fidesz váci nagygyűlésén, hogy miért nem vitázik a jelölttársaival. Ekkor lépett közbe Bajor, aki „testével védte” a választáson egyébként győzedelmeskedő képviselőt - a jelenet nagyjából 1 percnél látható a lejjebb beágyazott videón. (Érdemes megjegyezni, hogy az egyesület munkatársát Rétváritól elszigetelni próbáló másik fiatalember 〈a videón fényképezőgéppel a nyakában tűnik fel〉 nem más, mint Szabó Csaba, a Fidelitas váci elnöke. Róla írtuk meg néhány hete, hogy az ő alapítványa számolja fel a város határában évek óta éktelenkedő szeméthegyet, de Szabó kivette a részét Rétvári kampányából is.)
A Jobbik-közeli N1TV a közelmúltban derítette ki közérdekű adatigényléssel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) 8 millió forint támogatást kapott az alapítvány a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt. Az alapítvánnyal a Magyar Narancs is foglalkozott a közelmúltban, ugyanis mostanában is szervezett rendezvényeket, például február végén Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, és persze Rétvári jelenlétével. A Telex szintén témába vágó cikke szerint 2019-ben 5 millió forintot kapott az Emmitől és 15 millió forintot a Bethlen Gábor Alapból, 2020-ban pedig a Miniszterelnökségtől 15 millió forintot.
Az alapítvány gondozza a hellodunakanyar.hu-t, ami „Hello Tavasz” néven programsorozatot szervezett; közvetlenül a választás előtt olyan előadók léptek fel a városban, mint a The Biebers, a Balkán Fanatik vagy Vastag Csaba. A rendezvények fővédnőke Rétvári Bence volt.
A témában megkerestük Vác Város Önkormányzatát, a Dunakanyari Védegylet Alapítványt és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t. Válaszaikról - ha lesznek - beszámolunk majd.
(Címlapképünk forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala) | Rétvári-közeli alapítványhoz került egy váci épületegyüttes, amiből közösségi teret csináltak volna | A váci Káptalan utcai ingatlant pár nappal a választás után a kormány a Dunakanyar Védegylet Alapítvány magántulajdonába adja, ingyenesen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/retvari-kozeli-alapitvanyhoz-kerult-egy-vaci-epuletegyuttes-amibol-az-onkormanyzat-kozossegi-teret-csinalt-volna-247821 | 2022-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Sberbank eladta a horvát Fortenova vállalatban lévő részesedését a Jellinek Dániel alapította Indotek Csoportnak.
A felvásárlásról a horvát lapok számoltak be a hétvégén. Eszerint az orosz Sberbanknak az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett nyugati gazdasági szankciók miatt kellett eladnia 43 százalékos részesedését az 50 ezer munkavállalót foglalkoztató horvát Fortenova vállalatban. A részesedést a magyar-amerikai Indotek Csoportvette meg.
A hírt a Fortenova is megerősítette. Az árat nem közölték, az akvizíciót pedig még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak.
abris Perusko, a Fortenova Csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszútávú stratégiai partnerként számítanak a magyar-amerikai alapra. Reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is.
Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek így érintették Horvátország legnagyobb vállalatát is, amelyben a Sberbank 43 százalékos részesedéssel rendelkezett.
A Fortenova Csoport Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszerkereskedő- és termelő vállalata. A Fortenova három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. Több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai piacon. A cégcsoportba tartozik a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is. | Magyar cégcsoportnak adta el a Sberbank a horvát Fortenova vállalatban lévő részesedését | A magyar Indotek Csoport ezzel vásárlással 43 százalékos részesedést szerzett az egyik legnagyobb horvát cégnek tartott Fortenovában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/magyar-csoportnak-adta-el-a-sberbank-a-horvat-fortenova-vallalatban-levo-reszesedeset-247800 | 2022-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szóban forgó területen a Békés megyei kisvárosban az utóbbi néhány hétben úgy tettek, mintha valami létesült volna. Kivágták a fákat és bokrokat, murvával szórták fel a területet, valami kerítésféle is van itt, és az uniós támogatásról szóló táblát is újból kitették. Ami önmagában is leleplező. A dolog szépséghibája, hogy a 2012-ben elnyert pályázat kivitelezési határideje 2013 elején indult és 2014 június végén lezárult. A meglehetősen hosszú nevű, az Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon című pályázaton a maximálishoz, a 150 millió forinthoz közeli támogatást, összesen 141,5 milliót nyert a gyulai székhelyű Futizo Kft.
Az Európai Unióban mintegy 10-12 millió, ezen belül Magyarországon mintegy 700 ezer roma él peremre szorulva, nagyon rossz gazdasági-társadalmi körülmények között. A pályázat ezért a roma emberek integrációját tűzte célul, főként az elmaradott hazai kistérségekben. Sarkad ezek közé tartozik. A projekt nemcsak társadalmi, hanem gazdasági előnyöket kínált, amelyek, így szerepelt a kiírásban, mérhetőek lesznek a nemzetgazdaság teljesítményében is. A pályázat célja szerint a romák integrációjával járó fontos gazdasági és pénzügyi hatások olyan üzleti környezetet és társadalmi légkört alakítanak ki, amely elfogadóbb a romákkal szemben, elősegítve ezzel zökkenőmentes integrációjukat. Hogy ebből mi és hogyan valósult meg Sarkadon, kérdéses.
Mindenesetre a pályázati projekt kivitelezésének befejezésekor, 2014. június 30-án a Futizo Kft. sajtóközleményt adott ki. Ebben arról írtak, hogy a sarkadi beruházás határidőre és kifogástalanul megvalósult. A tájékoztatás szerint a 283 milliós projekthez közel 150 milliót nyert a cég; ennek keretében hat korszerű munkagépet szereztek be, így kapacitásnövelő technológiai fejlesztést hajtottak végre. Az új gépekkel a szolgáltatási palettáját szélesítette a vállalkozás, de egyben sarkadi telephelyét is megerősítette. Mindezzel 20 munkahelyet tudtak megtartani, és kettő újat teremtettek.
A pályázati felhívásban szerepelt, hogy a projekt benyújtása után az ellenőrzésre feljogosított szervek azonnal megkezdhetik az ellenőrzést. Az érvényben lévő protokoll szerint pedig a projekt befejezéskor az irányítóhatóság teljeskörű kontrollt végez. Nem tudni, ez miként zajlott, ám az biztosnak látszik, hogy az ellenőrzés aligha lehetett körültekintő a telephely esetében. Az ugyanis máig nem készült el. Megnéztük a Google Mapsen, folyt-e valamilyen munka vagy építkezés az adott földterületen, de csak azt lehetett látni, hogy a telephely kontúrjai helyett a terület zöldellik. Bokrok, fák és embermagasságig érő fű borította be az ingatlant. A helyszínen azt lehetett tapasztalni, hogy az utóbbi néhány hétben vagy hónapban kiirtották a növényzetet és murvával szórták fel a terület egy részét.
A tisztánlátás érdekében a Futizo Kft. ügyvezetőjéhez, Piskolty Tiborhoz fordultunk kérdéseinkkel. A földhivatali tulajdoni lap másolatából kiderült, hogy a szóban forgó, 4759/14. helyrajzi számú ingatlant a Futizo Kft. 2014. február 20-án vásárolta meg. Megjegyeztük, hogy bár a projekt 2014 nyarán lezárult, de telephelynek nyomát sem láttuk. Ezért azt kérdezte a Narancs.hu a Futizo Kft. ügyvezetőjétől, hogy mi ennek a magyarázata, valójában mi történt. Miért nem valósították meg a projekt telephelyre vonatkozó részét? Megvalósult egyáltalán a pályázat? Miért most, a pályázat kivitelezése után 8-9 évvel tisztították meg a területet? Választ nem kaptunk kérdéseinkre.
Futizo Kft.: a cég ami mindent visz
A gyulai székhelyű és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta figyelemre méltóan sok közbeszerzést elnyert cég pályaívét nem nehéz megrajzolni. Majdnem a nulláról indultak, és a határ a csillagos ég. A rengeteg uniós forrás miatt sok meghívásos vagy nyílt közbeszerzést írtak ki – az önkormányzatok, állami szervezetek, iskolák és egyházak – a békési fürdővárosban, valamint környékén, s valahogy mindig a Futizo Kft. került ki győztesen. Alig volt tender, amelyen ne nyert volna.
„Közel tizenhatszorosára (!) nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég. (…) A 2010-es, 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint ötszörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint lett. A mérleg szerinti eredmény 172 millió forint lett – azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint két évvel korábban volt az árbevétel! 2013-ban sem csökkent a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint” – írta a 2010-es gyulai fideszes hatalomátvétel legnagyobb nyerteséről 2016-ban az Átlátszó. A 2014-es esztendő a Futizo Kft. "csúcséve": közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett az adózott eredmény 386 millió forint lett. 2015-ben ettől valamelyest elmaradtak (2,3 milliárdos forgalom mellett 376 milliós profit). 2010-hez képest a cég árbevétele 2018-ra 24-szeresére, közel 4,2 milliárd forintra nőtt, majd a 2019-es és 2020-as évben átlépte a 5 milliárdos határt.
Csak 2016 és 2018 között a felvett osztalék összege 1 milliárd 67 millió forintra duzzadt – ez 16-szoros növekedés néhány év alatt. 2010-ig visszamenően a Piskolty-cégek, de ezen belül elsőrendűen a Futizo Kft. nyereséghányada 16 százalék. Ez pontosan egyezik a vezető oligarchák, így a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó NER-közeli cégeknek a piaci átlagot messze meghaladó nyereséghányadával.
A Futizo Kft. nem csupán az a cég, amely a Fidesz-uralom közepette Gyulán és a gyulai választókerületben mindent visz, hanem az is, amelyet nem is olyan régen jó példaként hozott fel a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő. A város vezetője arról beszélt, a Futizo Kft. komoly és sikeres cég, sok gyulainak ad munkát és megélhetést. | Hűlt helyét találtuk egy uniós forrásból „megvalósult” telephelynek Sarkadon | Közel másfélszáz millió forintot kapott Gyula és környéke közbeszerzéseinek legnagyobb nyertese, a Futizo Kft. még tíz évvel ezelőtt egy roma munkavállalók támogatására kiírt pályázaton. A támogatásból Sarkadon telephelyet kellett volna létesíteni 2014-re. Ám ennek a mai napig nincs nyoma. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hult-helyet-talaltuk-egy-unios-forrasbol-megvalosult-telephelynek-sarkadon-247439# | 2022-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Alig aludta ki magát a NER egyik oszlopos tagjának számító TERRA-LOG Mélyépítő Kft. a Fidesz elsöprő választási győzelme után, máris újra kitűnő hírt hozott neki a villámposta, amit sokan emailnek hívnak: első helyezett lett a cég a Honvédelmi Minisztérium (HM) pályázatán és bezsebelhet a munkáért nettó 1,817 milliárd forintot - derül ki az uniós közbeszerzési értesítő április 6-án feladott, majd április 11-én közzétett hirdetményéből.
Mit kell ennyi pénzért elvégeznie? Bontási, terep-előkészítési és eltakarítási munkákat a honvédség meg nem nevezett hadikikötőjében és környékén. A határidő nem ismeretes.
Ballainé Krikker Zsuzsánna dandártábornokkal, a HM Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatójával kellett tartani a kapcsolatot és a kármentesítésre kellett koncentrálni a pályázati anyagban.
Nem túl gyors, de célratörő lehetett a pályázat és a benyújtott anyag, hiszen a kiírás szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásról volt szó. Ez az eredeti felhívás még tavaly ősszel történt, majd idén március elején zárták le az eljárást.
Egy versenytársa volt a kft-nek, ám ennek a nevét nem hozták nyilvánosságra. Azt viszont megtudtuk, hogy a bírálati szempontoknál egyetlen fontosat emeltek ki: azt, hogy a legalacsonyabb ajánlat nyerjen. A HM szerint valószínű, hogy a vállalat alvállalkozókat fog igénybe venni a szerződés teljesítéséhez. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezek vélhetően a társaságnak már korábban is bedolgozó cégek lesznek, ha a kft. szükségét látja bevonni másokat is a kivitelezésbe.
A 2008-ban 20 millió forinttal alapított társaság fő tevékenysége a szennyeződés-mentesítés és hulladékkezelés. Vagyis tökéletesen megfelel az elvégzendő feladathoz. Utolsó ismert beszámolója szerint 2020-ban nettó 1,7 milliárd forintos bevételt hozott össze a 35 fős csapat. Most tehát ezzel az egyetlen megbízással sikerült az egész tavalyi összeget meghaladni. És még csak áprilisnál tartunk.
A győztes kapcsolatrendszere elég kiterjedt ehhez. Az atlatszo.hu 2021 októberében megírta, hogy addig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. A kft. 2020-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe azzal, hogy a gázszerelő megszerezte a kft. anyacégét, a hulladék-kezelésben jártas Envirotis Zrt-t., de a felcsúti milliárdos egy év után túladott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és 2021-ben a megelőző év forgalmának már közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken.
A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a cégbirodalmat építő egykori felcsúti gázszerelő több cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával - írta a portál. | Nem tud veszíteni Mészáros Lőrinc egykori közbeszerzési bajnok cége | Most egy hadikikötő előkészítését nyerte el egy pályázaton - majdnem két milliárd forintért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nem-tud-vesziteni-meszaros-lorinc-egykori-kozbeszerzesi-bajnok-cege.html | 2022-04-12 12:24:31 | true | null | null | mfor.hu |
Habony Árpád, az Orbán Viktor közvetlen környezetében lévő tanácsadó annak ellenére, hogy időről időre felmerül a neve a hazai sajtóban, meglehetősen keveset lehet tudni. Pontosabban annak kapcsán, hogy miből is élhet, mivel hivatalosan jegyzett állami fizetésben nem részesül. A kormányzati szereplők ugyanis folyamatosan azt válaszolják a Habony státuszát érintő kérdésekre, hogy nincs kormányzati szerződése.
Korábban Habony Árpád érdekeltsége volt a Modern Media Group Zrt., mely a kormányközeli, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tagozódott be. 2015-ben Londonban jegyezték be a Danube Business Consulting Ltd.-t, melynek Habony Árpád egyszemélyes tulajdonosává vált, miután az Orbán Viktornak stratégiai tanácsokat adó kampányguru, Arthur J. Finkelstein meghalt. Ez a cég a sajtóban megjelent információk szerint 40 százalékban tulajdonosa a kormánypropagandát terjesztő V4NA nevű hírügynökségnek.
Ennél nagyobb múltra tekint vissza a legkisebb vállalkozása, a 2003-ban 10 ezer forinttal létrehozott Színes Tinták Bt., melyet közel 20 évnyi "működés" után végelszámolás alá vont Habony Árpád.
A végelszámolási eljárást 2022. április 2-án kezdték el és lévén évek óta gyakorlatilag alvócégről van szó, ez a folyamat nem biztos, hogy túl sok időt venne igénybe - vettük észre a bejegyzést a társaság cégkivonatában.
A cégnek Habony Árpád a fő tulajdonosa, kisebbség betétes a testvére, Habony Mária Ágnes. A társaság cégkivonatában 2013-2014-ben volt a legutolsó változás, ekkor alakították át a tevékenységi köröket. Főtevékenységként 2013 óta üzletviteli, egyéb vezetői tanácsadás, de akár épületépítési projektekkel, személyszállítással, átmeneti szálláshely-szolgáltatással is foglalkozhattak. Egy évvel később két új tevékenységi kört is felvettek:
a társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztéssel,
valamint piac-, közvélemény-kutatással.
A cégnek már egy évtizede nincs bevétele, adózott eredménye is mínusz tartományban mozgott. Legutóbbi elérhető beszámolója alapján 2020-ban 97 ezer forintos veszteséggel zárt a cég, ami azért jócskán elmarad a 2017-es kiemelkedőnek számító 160 ezer forintos mínusztól. Legutulsó ténylegesen aktív éve a 2008-as volt a cégnek, ekkor hirtelen 5,4 millió forintos árbevétel folyt be a kasszába, amiből a végén 2,5 milliós tiszta profitot sikerült megtartani év végére.
Mivel az összeg bent hagyta a cégben Habony Árpád, ennek köszönhető, hogy az azóta folyamatosan keletkező veszteségek miatt nem kellett aggódnia a tanácsadónak. A Bt. saját tőkéje még ma is több mint 1,1 millió forint, így az negatívba fordulni nehezen tudna, bár az is tény, hogy az immár 13 éve folyamatosan veszteséget termelő inaktív cég fenntartásának sincs sok értelme. 2020 végén egyébként volt még egy 30 ezer forintos kötelezettsége a cégnek, valamint 76 ezer forintnyi követelése és 1,1 millió forintnyi pénzeszköze. | Vége: Habony Árpád megszünteti mikrocégét | A betéti társaságról manapság már csak az éves beszámoló kapcsán lehetett hallani annak kapcsán, hogy biztosan nem ebből él meg a titokzatos főtanácsadó. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vege-habony-arpad-megszunteti-mikroceget.html | 2022-04-12 13:13:49 | true | null | null | mfor.hu |
„Alkalmas az ítéletben foglaltak kijátszására, de felveti a jó erkölcsbe ütköző jogszabálysértés gyanúját is.” Így reagált a Narancs.hu-nak egy magát megnevezni nem kívánó gyulai ügyvéd arra az információra, hogy a bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja. Portálunk érdeklődésére minderre már közel 30 napja nem válaszol a Békés megyei település jegyzője, Major Ágnes. Sőt, telefonos megkeresésünkre azt sem volt hajlandó elárulni, mikor válaszol.
Ezzel viszont a méhkeréki önkormányzati hivatalt vezető jegyző törvénysértést követ el. Az információs törvény ugyanis legfeljebb 15 napot ad neki a válaszadásra, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva újabb 45 nappal hosszabbíthat meg. De ezt a rendelkezésére álló 15 napon belül nem tette meg. Major az elmúlt csütörtökön, második telefonos megkeresésünkre sem volt hajlandó Tát Margit foglalkoztatásával, díjazásával és feladatkörével kapcsolatban semmit sem mondani. Ám közben a békési kisközség minden lakosához eljuttatott helyi lapban külön cikkben számoltak be arról, hogy a költségvetési csalás miatt megbukott, elítélt és bűnösnek mondott volt polgármester „az új munkatársa” a méhkeréki önkormányzatnak. Méghozzá településfejlesztési koordinátorként. Minderről több helybeli tájékoztatta a Narancs.hu-t, elküldve a szóban forgó lapszámot.
Új munkatárs címmel tájékoztatták a település lakosságát Tát Margit foglalkoztatásáról a mékeréki újságban
Goron Zsolt településvezetői feladatokat ellátó alpolgármesternek a helyi újságban megjelent indoklásából azt olvasni ki, megdőlt az a tétel, amely szerint nincs pótolhatatlan ember. Ugyanis Méhkeréknek Tát Margit: pótolhatatlan. Ezt azzal indokolja Tát korábbi helyettese, hogy a bukott polgármesternél senki nem ismeri jobban a most futó és a kidolgozás alatt lévő pályázatokat. „A forrásokért vívott óriási küzdelemben nem engedhetnek meg semmifajta késlekedést, mert ez akár több évtizedes lemaradást is eredményezhet.” Ebből csak az nem derül ki, hogy akkor valójában mit csinál a települést vezető alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok és azok elnökei, az apparátus, különös tekintettel a jegyzőre és a pénzügyi csoportvezetőre.
Még március 17-én levelet küldtünk Major Ágnes jegyzőnek és Goron Zsolt alpolgármesternek. Azt kérdeztük, megfelel-e a valóságnak az a több, egymástól független forrásból származó információ, amely szerint Tát Margit volt polgármester megbízási szerződéssel tanácsadói feladatokat lát el az önkormányzat és/vagy a képviselő-testület/alpolgármester mellett. Miről szól a szerződés, meddig érvényes, mi a tartalma? Milyen havi összegért látja el a benne meghatározott feladatát Tát Margit? Megkérdeztük: erkölcsileg, etikailag elfogadhatónak tartják-e, hogy a település szerződést köt a költségvetési csalásban bűnösnek mondott volt polgármesterrel.
Hivatalos válasz hiányában az sem biztos, hogy megbízási szerződés keretében és tanácsadói feladatokat lát el Tát. Így az sem elképzelhetetlen, hogy ezt munkavállalóként teszi. Ám az idevonatkozó köztisztviselői törvény szerint ehhez már erkölcsi bizonyítványra volna szüksége; a jogerősen elítélt és büntetett előéletűvé vált korábbi polgármester ilyennel viszont nem rendelkezik, ami kérdések sorát vetheti fel. Hogy tisztázzuk a helyzetet, levelet írtunk Tát Margitnak is, ám válasz tőle sem érkezett.
Így vált büntetett előéletűvé
Tát Margit 2010 őszétől 2022. február 28-ig volt Méhkerék polgármestere. Függetlenként kezdte, de 2014-ben „megértette” az idők és főként a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József szavát: invitálására a kormánypárt tagja lett. Büntetőperében, amelynek hét társa mellett Tát volt az első számú vádlottja, a Gyulai Járásbíróság elsőfokon eljárva megállapította, hogy egy EU finanszírozta bűnmegelőzési programból szinte semmi nem valósult meg a mindössze kétezer lelkes viharsarki községben, s ez a kezdet kezdetétől nem is volt célja a 31 millió forintos projektet irányító polgármesternek. A bíróság tavaly májusban bűnösnek mondta ki Tát Margitot, ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám mentesítette a büntetett előélet joghátrányai alól.
Az ügyészség fellebbezése ennek a megváltoztatására irányult, méghozzá azért, mert a vádhatóság úgy ítélte meg, Tát közbizalmat élvező választott közszereplőként követte el a költségvetési csalást, ami még súlyosabb megítélés alá esik. Ezt a nézetet osztotta a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék idén február 9-én született jogerős ítéletében. A Tatai Mónika vezette büntetőtanács kimondta, hogy Méhkerék első embere „érdemtelen az előzetes mentesítésre”. A költségvetési csalást, a hamis magánokirat folytatólagos felhasználását hosszú időn keresztül valósította meg az elsőrendű vádlott. A bíróság 1 év 10 hónapos, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta Tátot jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt.
Tát Margit az utolsó szó jogán azt kérte, a bíróság előzetesen mentesítse őt a büntetett előélet joghátrányai alól. Mégpedig azért, mert ezzel mandátuma megszűnne, és nem maradhatna a továbbiakban Méhkerék polgármestere. Így a futó és előkészítés alatt álló projektek személyének miatt koordináció nélkül maradna, ráadásul a veszélyhelyzetben hónapokat csúszna időközi választás kiírása. Mindez azonban nem hatotta meg a bíróságot.
Figyelemre méltó volt Tát Margitnak a jogerős elmarasztaló ítélet után írt Facebook-bejegyzése. Ebben sokat sejtetően arról tájékoztatta a helyieket, hogy: „(…) megköszönve az eddigi bizalmat és támogatást, leköszönök, de nem búcsúzok.” Úgy tudjuk, Tát az utóbbi hetekben minden hétköznap bejár a községházára, ott dolgozik munkatársai „polgármesterasszonynak” szólítják. Nem feltétlenül azért, mert ez a megszólítás volt településvezetőként is megilleti, hanem mert tényleg annak tartják, jóllehet már nem ő vezeti a testületi üléseket, kiköltözött polgármesteri irodájából, valamint átadta a folyó ügyeket alpolgármesterének.
Tát Margit Kovács József fideszes országgyűlési képviselővel
Fotó: Gábriel János / Tát Margit Facebook
Időközi választás: indul vagy sem?
„Mostani megbízatása, feladata, díjazása a törvény és az ítélet kijátszásának is tekinthető, mert jogerős ítélete és bűnössége ellenére továbbra is ő viszi a település dolgait” – mondta lapunknak egy, a helyi ügyekben jártás informátorunk. Közben az időközi választások moratóriumának feloldásával a helyi választásért felelős szerv a lehető legkorábbi időpontra, június 19-re írta ki Méhkeréken az időközi polgármester-választást.
Ahogy azzal már korábban is foglalkoztunk, a jogerős ítéletben szereplő kétéves felfüggesztett börtönbüntetés és a mellé tett büntetett előélet úgy értelmezhető: Tát 2024. február 9-ig nem indulhat választáson. Azonban egy gyömrői példa arra figyelmeztet, hogy ennél összetettebb az ügy, mert a törvényalkotó annak idején nem gondolt minden eshetőségre. Az egykor számlagyárat működtető, emiatt jogerősen elítélt és mandátumát elvesztő gyömrői polgármester, Gyenes Levente 2016-ban indult az időközi választáson, amit fölényesen megnyert. A helyzettel a Pest Megyei Kormányhivatal nem tudott megbirkózni. Ugyanis az egyik jogi megfejtés, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés lejártáig nem jelölteti magát egyetlen magyar állampolgár sem.
Viszont egy másik értelmezés szerint „az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlanságra hivatkozással nem lehet megszüntetni”. A jogerős ítélet tudniillik nem a tisztség fennállásának időszakában keletkezett. Ez annyiban kétségkívül igaz, hogy ez a gyömrői polgármester ugyanaz a személy, de valóban volt közben egy időközi választás. Tehát szabadságvesztés büntetéssel tényleg az előző ciklusában sújtották. A kormányhivatal mindazonáltal maradt az eredeti álláspontjánál: Gyenes igenis méltatlan a polgármesteri tisztségre.
Kérdés, hogy ezt a jogi és értelmezési kiskaput felhasználva elindul-e Tát Margit az időközi polgármester-választáson, vagy sem. Ha igen, akkor kérdés, hogyan értelmezi majd a kialakult helyzetet a Békés Megyei Kormányhivatal.
(Címlapképünkön: Gordon Zsolt alpolgármester és Tát Margit. Forrás: Tát Margit Facebook) | Korábbi helyettesétől kapott munkát a költségvetési csalás miatt elítélt fideszes polgármester | A bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korabbi-helyettesetol-kapott-munkat-a-koltsegvetesi-csalas-miatt-elitelt-fideszes-polgarmester-247832# | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vádirat szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól. A kifizetések megtörténtek.
R-F. M. elsőrendű vádlott ezzel a magatartásával közel 74, a másodrendű V-né D. R. mintegy 70, míg a harmadrendű Cs. I. 34,5 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. (Érdekes, hogy a harmadrendű vádlott korábban egy nagyobb gyulai termelőüzem kereskedelmi igazgatója volt, most pedig egy gyulai agrárcég vezérigazgatója, akit Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő többször a pozitív példaként említett úgy, mint aki saját erőből ért el jelentős gazdasági eredményeket. Emellett a mostani harmadrendű vádlott néhány hónappal ezelőtt Görgényivel együtt kezdeményezője volt annak a rágalmazási pernek, amelyet a kormánypárti gyulai városvezető indított egykori fideszes helyettese, Galbács Mihály ellen.) Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét utóbb visszafizették a központi költségvetésnek.
Az Öveges-program keretében az ország 43 városának középiskoláiban kémia-biológia tantermeket építettek. Tantermenként, valószínűleg jócskán túlárazva, minden esetben mintegy 300 millió forintért. „Először 155 millió forintról tudtam, ebből két tantermet összenyitottak, leburkolták, és beépítettek egy gázelszívót, s minden padhoz odavezették a vizet és a gázvezetéket. A bútor és az építési anyag kb. 30-40 millióba került, 20-40 millióért vettek eszközöket. Ebbe bele sem kötöttem, bár amikor belenéztem a számlákba, meglepődve láttam, hogy egy vércukormérő 20 ezer forintba került, miközben lehet kapni 8 ezerért is. A pénz másik fele, mintegy 80 millió forint egyebekre, kommunikációra, szervezésre, tanulmányokra ment el” – mondta hét évvel ezelőtt a Magyar Narancsnak Hadházy. A politikus akkor döbbent meg igazán, amikor kiderült, a szekszárdi I. Béla Gimnázium 150 négyzetméteres laborjának kialakítására szánt keret nem is a korábban vélt 155 millió, hanem 314 millió forint volt, amit teljes egészében el is költöttek.
Az ügyben a visszásságokra először a szekszárdi példa alapján Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet. Az ennek nyomán folytatott ellenőrzési és szabálytalansági vizsgálatokat az Emmi, valamint a Miniszterelnökség. Utóbb súlyos visszaélést tártak fel, évekkel később ugyanezt állapították meg az ügyben az adónyomozók is. A teljes képhez hozzátartozik, hogy például míg lapunk már 2015-ben foglalkozott a témával, addig a minisztériumok csak azt követően „jöttek rá” a szabálytalanságokra, hogy Hadházy a közbeszerzes.hu oldalon négy nap alatt feltárta és kimutatta: nemcsak az Öveges-, hanem más oktatási programban is visszatérő cégek kapnak pályázati pénzt kamu célokra. Hadházy Ákos a Gyulai Járásbíróságon kedden kezdődött per után a Narancs.hu-nak kifejtette, a vádat képviselő Tolna Megyei Főügyészségnek a bűnszervezetben elkövetett csalássorozat egy kis szeletét vitte bíróság elé.
Lapunk kérdésére a politikus hozzátette, a teljes program 12 milliárd forintjából alig 180 millió ellopásával vádol az ügy szempontjából három „kishalat”, és kér rájuk alig valamivel több mint egyéves börtönbüntetést - azt is felfüggesztve - és néhány millió forint pénzbírságot. A tárgyalás várhatóan nagyon elhúzódik majd, mert a vádat képviselő ügyész több mint negyven tanú meghallgatását látja szükségesnek.
„Ez viccország, viccügyészséggel. Miközben a »nyomozás« gyalázatos lezárása és a kishalak bíróság elé állítása felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját”
– mondta Hadházy Ákos. (Ezt egyébként már tavaly is kifejtette az ellenzéki politikus.)
A három vádlott a keddi gyulai előkészítő ülésén nem tett vallomást, nem ismerték el a vádiratban foglaltak és tagadták bűnösségüket, ezért nem mondtak le a tárgyalás jogáról. Védőjük arra a szerinte nyilvánvaló ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a vádirat nem tisztázta, a programhoz szorosan kapcsolódó munkafüzetek fejlesztési munkája és elkészítése között mi a különbség. Kifogásolta, hogy az ügyészség nem tisztázza a vádiratban, ebben az esetben mit ért a fejlesztés fogalmán. A védő emellett kérte, hogy zárják ki a bizonyítási eszközök közül az ügyben a sajtóban megjelent cikkeket.
Érdekes információ volt, hogy a munkafüzetek elkészítésével megbízottak esetében a Tolna Megyei Főügyészség nem talált sem megbízási, sem vállalkozási szerződéseket, amelyek rekonstruálhatnák a történet és segítenék annak megértését. Folytatás májusban. | Ide is eljutottunk: a visszaélések után nyolc évvel elkezdődött az Öveges-program büntetőpere | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények három vádlott ellen kezdődött büntetőper kedden a Gyulai Járásbíróságon. Az Öveges-program visszaéléseinek nyilvánosságra kerülése után nyolc évvel indult el a büntetőper. A tárgyaláson megjelent Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki anno feltárta a szabálytalanságokat. A politikus szerint aligha véletlen, hogy csak a bűnszervezet kishalai akadtak horogra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ide-is-eljutottunk-a-visszaelesek-utan-nyolc-evvel-elkezdodott-az-oveges-program-buntetopere-247845 | 2022-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lapunk február elején számolt be arról, hogy az MNV a többségi állami tulajdonú Rába járműgyártó vállalat megbízásából három, már jó ideje eladósorban lévő és 15 éve nem használt üdülőingatlant árverez el. A március eleji licitek két ingatlan értékesítésére eredményesen zárultak - derül ki a vagyonkezelő honlapján közzétett szerződéses adatokból. Kikiáltási áron elkelt a Siófok-Sóstó horgásztó melletti, valamint a horgásztóként is használt, fehérvárcsurgói víztározó melletti, faházas ingatlan. Az utóbbi, 8800 négyzetméteres területért bruttó 40,005 millió forintot adott valaki, de a nyertes nevét egyelőre nem tette közzé a nemzeti vagyonkezelő.
Az viszont kiderült, hogy ki vette meg a Siófok, Kazinczy Ferenc utca 14. szám alatti, egykori Rába-nyaralót. Árverseny itt sem volt, a kikiáltási áron, 168,91 millió forintért a Digital Minds Kft.-hez került az ingatlan, áfát nem kellett fizetni. A nyertessel március 31-én írta alá a szerződést az MNV.
Az 5322 négyzetméteres telken 18 faház és egy központi téglaépület áll, amelyek gyenge műszaki állapotban vannak; be van kötve a víz és a villany, de le vannak szerelve. Az ingatlan turisztikai vagy lakóingatlan-fejlesztésre viszont kiválóan alkalmas. Egy utcányira van tőle a Siófok-Sóstó horgásztó, a másik irányban, két utcányira pedig a Balaton, amit azonban közvetlenül nem lehet a Kazinczy utca felől megközelíteni a dél-balatoni vasútvonal miatt, kerülve, a vágányon átkelve érhető el a vízpart. (Az árverési hirdetmény már nem érhető el az MNV honlapján, csak a dokumentum Google-keresőben tárolt változata olvasható még.)
A siófoki ingatlant megvásárló társaság az elmúlt években bekerült a sajtóhírekbe. Az Index és a 24.hu írta meg, hogy a Digital Minds Kft. részt vesz a Fitbalance sport- és egyéb rendezvények megvalósításában (korábban a résztvevők adatainak kezelője volt, jelenleg rendezvényszervezőként szerepel a FitBalance honlapján), valamint rendezője a nemzeti futóversenynek.
Az N Nemzeti Futóverseny névre, valamint a Fitbalance és ennek többféle (Kids, Centrum, Gasztrofesztivál) változatának a használatára Rogán-Gaál Cecília (Rogán Antal miniszter előző felesége) jelentett be 2014 óta több oltalomigényt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. A védjegyek jogosultja Rogán-Gaál, a Fitbalance és a Fitbalance Centrum esetében pedig a Sarka Katával (aki Hajdú Péter volt, majd Bessenyei István Femcafe- és kisebbségi Valton-tulajdonosnak a párja) közös cégük, a Nakama & Partners Kft.
Korábban két fitbalanszos és egy nemzeti futóversenyes rendezvényre közel félmilliárd forint támogatást adtak állami vállalatok (MVM, Szerencsejáték Service Zrt. és Antenna Hungária) - derítette ki 2019-ben a hvg.hu. A rendezvények honlapja szerint jelenleg is az állami szerencsejáték-szervező és az MVM energiavállalat a fő támogatójuk, a futóversenyt pedig még - a nemrég privatizált - Antenna Hungária is támogatja. | Kiderült, ki vette meg a Rába járműgyártó egykori siófoki üdülőjét az MNV-től | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. március elején árverezte el a Rába járműgyártó egykori siófoki üdülőjét. Most kiderült, a Balatonhoz és a Siófok-Sóstó horgásztóhoz is közel lévő ingatlant a Digital Minds Kft. vette meg kikiáltási áron, 168,91 millió forintért. A cég közreműködik a Rogán Cecíliához köthető - jelentős állami támogatással megvalósuló - Fitbalance és "nemzeti futóverseny" rendezvények megvalósításában. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/siofoki-allami-uduloingatlant-vett-egy-rogan-ceciliahoz-kotheto-ceg.750234.html | 2022-04-13 11:49:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán.
A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál.
Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni.
A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat.
Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre.
A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„ 5. Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf
A 24.hu írta meg március végén, hogy a külügyminisztérium 2021 februárjában megítélt 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást egy nagyon furcsa cégnek, a Top Hygiene Kft.-nek, aminek százötven alkalmazottja köddé vált, ügyvezetője pedig elérhetetlen. Sőt, mióta elnyerték a zsák közpénzt, a cég felszámolás alatt van. A külügy a lapnak nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a cég megkapta-e az odaítélt támogatást. A 24.hu így foglalta össze a rejtélyes esetet: „A döntés megelőző hónapokban a cég munkatársai nagy részét elbocsátotta, majd a sikeres pályázat után nem sokkal végrehajtási és felszámolási eljárás alá került. A társaság ellenőrzését végző könyvvizsgáló tavaly májusban lemondott, mert nem tették lehetővé számára, hogy elvégezze a cég működésével kapcsolatos vizsgálatokat. A vállalkozás felszámolója hallgat, a volt tulajdonos-ügyvezető elérhetetlen, a minisztérium pedig csak annyit közölt, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történik.” | Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beküldik aláírni | A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán. A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál. Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni. A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat. Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/14/ilyen-az-amikor-a-fogalmatlan-stromant-bekuldik-alairni | 2022-04-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közterületi rongáláson kaphatták Pócs János fideszes országgyűlési képviselő csapatát a választás előtti órákban Jánoshidán. Legalábbis erről számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere április 3-án a Facebookon. A történtek érdekessége, hogy Eszes Béla szerint a helyszínen jelen lévő Pócs nem törődött azzal, hogy felszólították, fejezzék be a rongálást. A képviselő aktivistái Jánoshidán a Fő utcán a burkolatra és a kerékpárútra PÓCS X feliratot festettek, ezzel kezdődött a történet.
A polgármester posztja szerint a rongálást "a polgárőrök vették észre és ők riasztottak engem is". Eszes Béla úgy folytatja, a polgárőrök felszólítása ellenére "Pócs János azt mondta az embereinek, (...) ne foglalkozzatok a polgárőrökkel csináljátok a dolgotokat!" A bejegyzésből kiderül, közben rendőri intézkedés is történt; a fideszes politikus ezalatt is arra adott utasítást az embereinek, hogy hol folytassák a festést.
Az esethez tartozik Eszes Béla bejegyzése szerint az is, hogy az április 3-ára virradó éjszaka a közterületi felfestésben Pócs Jánoson és feleségén kívül részt vett Mészárosné Vas Márta, a jászberényi tankerület szakmai igazgatóhelyettese. "Amikor a polgárőrök jelzésére kimentem az óvodához, és kértem őket cselekedetük befejezésére, minősíthetetlen hangnemben, stílusban árasztottak el bennünket szitkokkal, engem személy szerint becsületsértő és becsmérlő szavakkal illettek. Természetesen mindkét ügyben feljelentést tettem" - közölte a jánoshidai polgármester. Megjegyezte még, a Mészárosné szájából elhangzott kifejezések megerősítették abban a véleményében, hogy "aki ilyen hangnemben, stílusban beszél egy másik emberrel, az nemcsak a tankerület szakmai igazgatóhelyettesi, hanem pedagógusi munkára is alkalmatlan".
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy valóban történt-e feljelentés, illetve ha igen, milyen ügyben folyik nyomozás. A rendőrség válaszában közölte: az általunk kérdezett ügyben, a Jászberényi Rendőrkapitányság rongálás szabálysértés miatt rendelt el eljárást. Hozzátették, az eset kapcsán egyéb információt nem áll módjukban közölni.
Megkerestük az Eszes Béla által megemlített Mészárosné főnökét, a jászberényi tankerület vezetőjét is. Zsemberi Zoltánnál arról érdeklődtünk, tudomására jutott-e az eset, amiben állítólag a szakmai igazgatóhelyettese, Mészárosné Vas Márta is érintett. Megkérdeztük, tenni kíván-e és mit, az üggyel kapcsolatban, lesznek-e Mészárosnére nézve következményei az esetnek.
A tankerület vezetője egyelőre nem reagált érdeklődésünkre. | Akcióztak Pócs János és aktivistái, feljelentés lett belőle | Az eset még a választás előtti éjszaka történt Jánoshidán. A történetben Pócs mellett polgárőrök és rendőrök, de egy tankerületi igazgatóhelyettes is feltűnik, aki korábban fideszes polgármesterjelölt volt a településen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/akcioztak-pocs-janos-es-aktivistai-feljelentes-lett-belole-247867 | 2022-04-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A választási kampány utolsó heteiben az ellenzék egyik központi üzenete volt, hogy ha Orbán Viktor marad hatalmon, akkor az EU nem fogja odaadni az országnak egyébként járó támogatást, amelynek egy főre jutó összege 1,5 millió forint. Arra utaltak, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzésekkel, az ügyészség működésével, a bírói függetlenséggel és általában a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt elindíthatja a jogállamisági mechanizmusnak nevezett, az uniós pénzek felfüggesztését előkészítő eljárást Magyarország ellen. Ez a választás után be is következett: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Európai Parlament április 5-i ülésén jelentette be, hogy az eljárás megindításáról értesítették a magyar illetékeseket. Lengyelországgal szemben ugyanakkor egyelőre nem élesítik a mechanizmust.
A magyar kormány egy külföldi befektetőknek címzett angol nyelvű közleményben magyarázta meg, miért nem akkora tragédia Von der Leyen bejelentése. Azt bizonygatták, hogy hivatalosan még nem indult el az eljárás, és ha elindul is, a kormány meg tud állapodni a Bizottsággal, a felfüggesztés pedig elvileg is csak a támogatások egy részét érintheti. Az első pontban a kormánynak igaza van, a Bizottság elnöke április 5-én egy politikai döntést jelentett be, az eljárás formálisan az „írásbeli értesítés” elküldésével indul. Az értesítést a biztosi kollégium (a tagállami kormányok által jelölt 27 uniós biztosból álló testület) hagyja jóvá; erre a Népszava információi szerint a húsvéti ünnepek után kerülhet sor, valószínűleg április 27-én, mivel a kollégium rendszerint szerdánként ülésezik.
Innen számítva 5–9 hónap alatt juthatunk el a tényleges szankciókig (az eljárás lépéseit részletesebben keretes írásunk ismerteti), és közben a magyar kormánynak valóban lesz lehetősége korrigálni. Hogy mekkora mozgástér nyílhat a megegyezésre, és hogy pontosan mekkora összeget érinthet egy esetleges uniós szankció, azt csak az első bizottsági levél ismeretében lehet majd megtippelni; mivel korábban soha nem volt ehhez hasonló eljárás, nincs precedens. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre nem is jönnek uniós pénzek azokra a programokra, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel célozhat egy jövőbeli felfüggesztés, mert a Bizottság még nem hagyta jóvá a pénzköltésre vonatkozó magyar terveket, és részben ezt is az elégtelen korrupcióellenes garanciákkal indokolja.
Jobb későn
Az eljárás lényege, hogy ha a Bizottság úgy látja, egy tagállamban sérülnek a „jogállamiság elvei” és ez veszélyezteti az uniós pénzek szabályszerű felhasználását, akkor szankciókra tehet javaslatot, például a támogatások csökkentésére vagy a kifizetések felfüggesztésére. A szankciókat a tagállami kormányok képviselői hagyják jóvá az Európai Tanácsban. Az egész mechanizmust Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről címet viselő EU-s rendelet szabályozza, amelyet 2020 decemberében fogadtak el a társjogalkotók (az Európai Parlament és a Tanács). | Elvehetik, amit oda se adtak | Először Magyarországgal szemben veti be az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusnak nevezett eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásával igyekszik megakadályozni a jogállam további leépítését. Rengeteg pénzről van szó, így nem kizárt, hogy a kormány kénytelen lesz engedni Brüsszelnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/elvehetik-amit-oda-se-adtak-247875# | 2022-04-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyarország vicces hely. Például Transzparens Újságírásért Alapítvány néven működhet egy olyan szervezet, amely törvénysértő módon, ma reggelig, 2021. április 29-ig még nem tette közzé a 2019-es évre vonatkozó gazdálkodási adatait sem, vagyis sok minden jellemző rá, de épp a transzparencia nem. A legutóbbi beszámolójuk ma reggel a birosag.hu-n a 2018-as évre vonatkozik.
Tombor, Habony, Miniszterelnökség
Az alapítvány honlapján két alapítót neveznek meg: Partos Bencét, aki a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) kívül több más kormányközeli kapcsolódással bír. Ilyen például, hogy 2017. júniusától a kormányközeli Mandiner című lap főszerkesztő-helyettese volt, és 2018 egészében, majd nagyjából egy hónapig még 2019 elején is az ő neve szerepelt főszerkesztő-helyettesként a lap impresszumában: a lap 2019 február elsején jelentette be, hogy ki lett a távozó Partos utódja és vették le a nevét az impresszumból. A lap 2017-ben Tombor Andráshoz, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjéhez, Orbán Viktor miniszterelnök volt főtanácsadójához került, de nem sokkal később, 2018 novemberében Tombor oda is ajándékozta a befektetését a kormányközeli, frissen alapított Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), pont akkor, amikor így tett mintegy félezer egyéb médiamárka, például az Origo, a HírTV vagy épp a 888.hu tulajdonosa is.
Honlapja szerint a Transzparens Újságírásért Alapítványt Partos Bence alapította 2019-ben a Mandinertől való távozása után. A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján a másik megnevezett alapító Claude Chollet, aki az Új Jobboldal nevű mozgalom elnöke volt Franciaországban. Ezt a szervezetet sokan szélsőjobboldali szervezetként emlegetik. Az alapítvány honlapján persze azt írják, hogy ezt Chollet visszautasítja.
Az alapítvány honlapján a Rólunk menüpont alatt nem találtuk már a nevét, de a birosag.hu-n fellelhető, évekkel ezelőtti utolsó publikált alapítványi pénzügyi beszámolót (a 2018-as kimutatást) még Arany Bence írta alá az alapítvány vezetőjeként.
Arany Bence neve a kormányközeli, jobboldali médiaiskola, a Tombor-féle MCC kapcsán szokott előkerülni a sajtóban, másrészt a NER-közeli repülőgépgyár, az Aero Investment kapcsán. Arany Bence neve ezenkívül a Miniszterelnökség által, az adófizetők pénzén támogatott, kormányközeli lejárató Facebook-oldalak finanszírozójaként is ismert Batthyány Lajos Alapítvány kapcsán is előkerült már, ugyanis e közpénzbenyelő alapítvány egyik cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek ő az ügyvezetője – erről a Magyar Narancs írt korábban, de az Opten céginformációs szolgáltatás szerint jelenleg is így van. Arany Bence nevéhez köthető ezenkívül a Mindset Pszichológia Kft. is, melyet tulajdonosként jegyez.
A Magyar Narancs 2020-ban azt is megírta, hogy Arany Bence és Partos Bence közösen gründolta a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt is, amely néhány éve afrikai migrációs kutatásokra kapott pénzt. Ez utóbbi alapítvány egyébként a K Monitor szerint több millió forint támogatást kapott az Orbán-kabinettől.
Frissítés: Arany Bence időközben jelezte lapunknak, hogy a legutóbbi beszámoló közzététele óta már nem ő az alapítvány vezetője, helyét egy 2019.04.15-én kelt bírósági végzés szerint egy bizonyos Székely Dávidnak vette át, manapság már ő jegyzi az alapítványt, nem pedig Arany.
Lejáratásokra szakosodva
A Transzparens Újságírásért Alapítványról ismert az is, hogy azt az Observatoire du journalisme (Ojim) mintájára hozták létre, annak társszervezeteként, melynek célja lényegében úgy foglalható össze, hogy delegitimálja, azaz megpróbálja hitelteleníteni a kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket. A Narancs megemlítette azt is, hogy a francia Ojim oldalán extra támogatásért cserébe Soros Györgyről (az Orbán-kormány által évek óta támadott magyar származású üzletemberről) kínáltak „exkluzív dossziét”.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány is gyakran publikál lejáratás ízű írásokat különféle lapokról és újságírókról.
Most épp mi kerültünk sorra. Az Ojim.hu, azaz az alapítvány honlapja és Facebook-oldalán a Media1 logójának kiemelésével tette közzé hangzatos írását:
„A Media1 nem volt hajlandó beszámolni az Átlátszó ellen nyert sajtópereinkről.”
Ebben az írásban azután az alapítvány nyilvánosan megkérdőjelezi lapunk tisztességét, arra hivatkozva, hogy nem írtunk arról, hogy korábban megnyert a francia társszervezetük valamilyen helyreigazítási pert az Átlátszó ellen.
Nem működő telefonszámmal a transzparens újságírásért
Bár önmagában is megkérdőjelezhető az, mi alapján gondolja ez az alapítvány azt, hogy beleszólhat egy magántulajdonban lévő, nem közpénz-finanszírozott híroldal szerkesztésébe, tartalomválasztásába, szűkös létszámunk erőforrás-elosztásába, a történettel valójában nem itt van igazán a fő gond, elvégre szívesen vesszük a kritikát. A gond inkább a hazugsággal van.
Ugyanis az Ojim.hu / Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján rólunk megjelentek nem épp úgy történtek, ahogyan azt egyébként az érintett fél, a mi megkérdezésünk nélkül egyoldalúan és manipulatív módon, tisztességtelenül beállítják.
Valójában ugyanis az történt, hogy kaptunk egy néhány soros e-mailt egy akkoriban általunk még nem is igazán ismert szervezettől arról, hogy megnyert valamilyen francia társszervezetük egy pert. Mi azonnal megpróbáltuk megkeresni az alapítványt, hogy erről beszámolhassunk, megpróbáltuk elkérni az ítéletet, illetve megpróbáltunk információkat kérni az alapítványról és magáról a per tárgyáról, valamint megpróbáltunk meggyőződni a feladó hitelességéről, pláne, mivel eltérő a felperes és a feladó kiléte, de a Transzparens Újságírásért Alapítvány elérhetőségeként megjelölt, a közlemény mellett is ott lévő [email protected] e-mail címről a címzett nem létezik hibával visszaérkezett akkoriban az e-mail, ugyanis ez a postafiókjuk a levél küldésekor épp nem működött. Erről képernyőképes bizonyítékunk is van, mutatjuk.
Az e-mailt azután küldtük, hogy előzőleg telefonon hiába próbáltunk kapcsolatba lépni a szervezettel, mivel annak honlapján, a Kapcsolat menüpont alatt megjelölt mobiltelefonszám, a +36 70 329 7515 hibát jelzett, sőt hibát jelez a mai napig is. A sikertelen hívási kísérleteteket szintén dokumentáltuk, képernyőképeink vannak róla.
A számot tavaly augusztusban is hívtuk, de még most, 2021. április 29-én, 10 óra után sem érhető el, pedig jelenleg is folyamatosan próbáljuk hívni.
Ezek után azt számonkérni, hogy nem számoltunk be egy olyan közleményről, amellyel egy utolérhetetlennek bizonyuló alapítvány keres meg bennünket és épp a lényeget, az ítéletet magát nem csatolja be a leveléhez, és nem tehetünk fel kérdéseket, nem tudjuk ellenőrizni az állításokat, hiszen nem lehet őket elérni, önmagában is furcsa.
De menjünk is tovább. Az Ojim megpróbálja úgy beállítani, mintha a Media1 csak bizonyos lapok pervesztéseiről számolna be. Természetesen ez sem igaz. A Media1 rendszeresen és korrekten beszámol a baloldali lapok ügyeiről is, a napokban például arról, hogy a Népszava közölt helyreigazítást, de írtunk már ilyet a 444 helyreigazításáról, és az Ezalényeg.hu-ról és több más médiumról is, ahogyan szembesültünk ilyen ügyekkel. Sőt közzétettük a bírósági adatok alapján azt az adatot is, amelyből kiderült, hogy az Átlátszó hány pert vesztett el a tavalyi évben.
Partos Bence kivonult Bodoky-hoz
Miután megjelent rólunk a lejáratás, Bodoky Tamástól, az Átlátszó főszerkesztőjétől a tegnap este folyamán megtudtuk, hogy az alapítványban annyira buzog a bizonyítási vágy, hogy a helyreigazítási kérelmet a cikkünk elején említett Partos Bence személyesen vitte ki Bodoky Tamás otthonába.
Az Átlátszó által közölt, az Ojim által szenzációként beállított, pereskedést követően közölt helyreigazítások szövege egyébként így hangzott:
1.
Helyreigazítás: A portálunkon 2020. január 28-án »Egymásra talált a francia szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda az újságírók lejáratásában« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Jean-Yves Le Gallou és Philippe Milliau részt vett az ojim.fr elindításában.”
Internetes portálunkon 2020. január 28. napján megjelent, Bőtös Botond szerző által írt „Egymásra talált a francia szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda az újságírók lejáratásában” című cikkünk alábbi állításai nem felelnek meg a valóságnak: Valótlanul állítottuk, hogy az Ojim.hu-nak külföldi tulajdonosa van. Valótlanul állítottuk, hogy Claude Chollet volt az Ojim.hu egyik tulajdonosa.
(Az Átlátszó az alapítvány hátteréről közölt írásokat, ebben találta az alapítvány helyreigazítani valót.)
Ezt a történetet próbálja most az Ojim úgy beállítani, hogy valami olyan szenzáció történt, amiről a Media1-nek be kellett volna számolnia. Annak ellenére, hogy az ítélet szövegét egyébként a mai napig nem adták át részünkre, és az alapítványt még most, jelen sorok élesítésekor sem lehet a megadott telefonszámon elérni, tehát nem tanúsított együttműködést a hír megjelenéséhez.
Jellemző, hogy a lejárató cikk közlése előtt nem adtak lehetőséget a megszólalásra, nem kerestek meg minket.
A Transzparens Újságírásért Alapítványnak legelőször is felvilágosítást kellene adnia arról, miért nem tette közzé a törvényes határidőre a pénzügyi beszámolóját. Miután helyreállították törvényes működésüket a beszámoló pótlásával, magyarázzák el, miért nem működik a honlapjukon lévő telefonszám a jelen pillanatban sem, továbbá miért olyan e-mail címről küldték a közleményt annak idején, ami nem működött a közlemény küldésekor, továbbá miért nem kerestek meg bennünket a nemrég publikált lejárató cikk közlése előtt, hogy abban megszólalhassunk és helyretehessük a dolgokat, továbbá megkérjük az alapítványt arra is, hogy pontosítsák a honlapjukon és a Facebook-oldalukon rólunk megjelent valótlanságokat, mellyel azt a látszatot keltették, mintha mi elutasítottuk volna az információ közlését, holott ők nem működtek együtt velünk a hír létrejöttében, nem voltak elérhetők és nem láttak el bennünket az általunk szükségesnek vélt információkkal, nem reagáltak megkereséseinkre.
Cikkünk megjelenése után egyébként olvasónk az alábbit írta a Transzparens Újságírásért nevű alapítvány kapcsán:
Az alapítvány e-mailben most épp elérhető, de csak annyit jeleztek vissza, hogy nem akarják korrigálni a cikküket, szerintük az rendben van. Arra a kérésre pedig, hogy küldjék el részünkre az alapítvány pénzügyi beszámolóját, amelyet nem tettek közzé a törvényes határidő óta, azt írják, majd megteszik. Megkíséreltünk velük azóta is többször telefonon kapcsolatba lépni, de ahogy reggel 8-kor, 9-kor, 10-kor, 11-kor és 12-kor történt, úgy 13:07-kor is elérhetetlenek a weblapjukon lévő telefonszámon.
Frissítés 04.29 16:34
Jelentkezett végül korábbi levelünk ügyében az alapítvány. Ebből kiderül, hogy pótolták a beszámolót, melyet a weblapjuk Rólunk menüpont aljában tettek közzé. Hangsúlyozták, hogy lényegében számottevő pénzmozgás nem történt az alapítványban. Összesen 100 ezer forint szerepel a beszámolójukban, miközben meglehetősen nagy létszámú stáb szerepel a honlapjukon. A birosag.hu-n egyelőre nem érhető el az új beszámoló azóta sem.
Frissítés 05.11
A Facebookjukra újra kirakták a lapunk lejáratását célzó cikket. A jó hír, hogy a mi fenti cikkünk után több nappal, május 3-án végül közzétették pótlólag az elmaradt 2019-es beszámolójukat a bíróság oldalán, amelyet még tavaly kellett volna megtenniük. | Reagálás a Transzparens Újságírásért Alapítvány által indított lejáratókampányra | Az Origo és a HírTV ellen jogerősen is megnyert sajtópereink után ezúttal a még a 2019-es pénzügyi beszámolójával is adós Transzparens Újságírásért Alapítvány nevű szervezet indított lejáratókampányt lapunk ellen. Nézzük akkor röviden a tényeket, és hogy ki áll e furcsa szervezet mögött. | null | 1 | https://media1.hu/2021/04/29/lejaratas-transzparens-ujsagirasert-alapitvany-reagalas/ | 2021-04-29 19:22:00 | true | null | null | Media1 |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 3-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.
De mi lett azzal a 266,4 milliárd forintnyi közpénzzel, amit 2013–2014-ben csoportosított át az MNB az alapítványokba? És ha megszüntetik az alapítványokat, akkor mi lesz a vagyonnal? Az alapítványok – és a vagyonkezelőnek létrehozott saját cégük, az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. – az elmúlt években rendre azt hangoztatta, hogy az alapítványok kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont, azt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során. Az Optima legutóbbi közleménye szerint a 266,4 milliárd azóta 280,6 milliárdra nőtt a befektetéseknek köszönhetően, az idáig vezető úton azonban sokan jártak nagyon jól: nagy értékű ingatlanok cseréltek gazdát, mostanra pedig jórészt felfejthetetlen is lett a vagyon útja.
Az alapítványokhoz került vagyont saját közléseik szerint először állampapírba fektették, közel 200 milliárd forintnyit vásároltak belőle, egy részét ráadásul közvetlenül az Államadósság Kezelő Központtól, ezzel gyakorlatilag a magyar államadósságot finanszírozva. Az ilyen, úgynevezett elsődleges állampapírvétel azonban az uniós monetáris finanszírozás megsértése – az MNB ugyanis hiába állította, hogy az alapítványai jogilag függetlenek tőle és ezért rájuk nem vonatkozik a monetáris finanszírozás tilalma, az EU ezt nem volt hajlandó elfogadni. Az alapítványoknak az uniós szabályok miatt meg kellett szabadulniuk az állampapíroktól – az ezekben tartott vagyont 2018 második felére sikerült csak ledolgozniuk, addigra bankbetétekbe (részben a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás akkor még működő Növekedési és Hitelbankjában, részben a Mészáros Lőrinchez közeli MKB-ban), vállalati kötvényekbe és nagyrészt ingatlanokba csoportosították át.
A Lónyay–Hatvany-villa
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az MNB-alapítványok leglátványosabb tevékenysége kétségtelenül az ingatlanokban érhető tetten: 2018 szeptemberében közel 100 milliárdos ingatlanvagyon felett rendelkeztek, számos ikonikus épületet kaparintva meg. Az ingatlanvagyontól azonban azóta hivatalosan szintén sikerült megszabadulni: a 2021. év végi állás szerint az egyetlen megmaradt alapítvány mostanra névleg mindössze 4,5 milliárdnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik. A korábbi értékes ingatlanok egy részén túladtak, egy részüket kiszervezték más cégekbe, és csupán egy töredéküket hasznosították ténylegesen. De mi lett a nagy tervekkel és az épületekkel?
Az alapítványok egyik első szerzeménye volt a Várnegyedben lévő Csónak utca 1. szám alatti úgynevezett Hatvany–Lónyay-villa, amelyet még 2014 novemberében vásárolt meg 3,42 milliárd forintért az MNB az alapítványai számára azzal a céllal, hogy ott konferencia- és rendezvényközpontot alakítsanak ki. A villát végül az Optima egy leánycégétől az állam vette meg 2020 szeptemberében, majd néhány hónappal később továbbadta a Batthyány Lajos Alapítványnak (az alapítványról lásd korábbi cikkünket: Közpénz Konrád ezüstjei, Magyar Narancs, 2020. július 16.). A jobboldali alapítvány mellett jelenleg egy étterem működik az épületben.
Tényleges bevételt szerezhettek ugyanakkor az alapítványok a volt Luxus Áruház épületéből, az úgynevezett Kasselik-házból, amelybe 2015-ben vásárolták be magukat közel 5 milliárd forintért azzal az indokkal, hogy a helyiségek bérbeadásából finanszírozzák az alapítványok doktori programjait – 2019-ben azonban végül 5,8 milliárd forintért német és francia befektetőknek adták el a tulajdonjogot.
Bár az alapítványok nagy tervekkel vágtak bele egy Váci úti ingatlanfejlesztésbe is, végül attól is megszabadultak: a Váci út 160–168. szám alatti, Reno Udvar néven is ismert egykori csavargyári területet 17,2 milliárd forintért vette meg az Optima 2016-ban azzal a céllal, hogy lakásokat és irodákat építtessen. Sőt az eredeti tervek egy új „Brexit-negyedről” szóltak, mondván, a Brexit elől menekülő cégek fognak beköltözni az új irodaházakba. Egy időben még egy 90 méter magas toronyház megépítése is szóba került, de 2020 elejére a kínai Chi Fu Befektetési Csoporthoz került az alapítványok többségi részesedése – papíron 3 milliárd forintot nyertek is az üzleten.
A bőség zavara
Az alapítványoknak mindig sikerült valamivel megindokolniuk az ingatlanszerzéseiket, ugyanakkor az ügyletekben komoly szerepet játszottak rejtélyes hátterű ingatlan- és magántőkealapok is, és végül több alapítványi ingatlan is ilyen alapoknál kötött ki. Decemberben már írtunk arról, hogy a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István korábbi érdekeltségébe tartozó, és a Válasz Online által a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett, 2017-ben létrehozott Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. ma már 12 alapot kezel, amelyek több ügyletben is feltűntek Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeiben (lásd: Aranyifjak, strómanok, Magyar Narancs, 2021. december 16.). Az egykori alapítványi ingatlanok sorsát vizsgálva is feltűnő, hogy az ingatlanbefektetési és magántőkealapok ezekben is szerepet játszottak.
A hírekbe az utóbbi hetekben a jegybankelnök fia által használt (állítása szerint alkalmanként bérelt) villaként került be a svábhegyi Mátyás király út 44. szám alatti épület. A villát 2015 februárjában vette meg az egyik alapítvány nettó 1 milliárd forintért, hivatalosan azért, hogy ott képzési és tudományos kutatási központot hozzon létre. 2019 novemberében azonban a tulajdoni lapja szerint a villát eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft. nevű cégnek. A Seven House 2019 novemberében a Mátyás király úti villa mellett az MTA II. kerületi volt Központi Kémiai Kutatóintézetét is megszerezte – a Pusztaszeri úti ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTA-tól az MNB, majd adta tovább az alapítványainak, amelyek végül eladták a Seven House-nak. Ez utóbbi cég is az alapítványok érdekeltsége volt, egy Andrássy úti épülettel, az úgynevezett Hétház tömbbel együtt vették 14,9 millió euróért 2017-ben azzal az indokkal, hogy így egy biztonságos hozamtermelő ingatlanra tesznek szert, és „a nemzeti vagyont is gyarapítják”. Csakhogy 2019 októberében az alapítványok a Seven House Kft.-n és vele együtt az Andrássy úti épületen is túladtak, a Pusztaszeri úti, Andrássy úti és Mátyás király úti ingatlanok új tulajdonosa pedig az a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett, amelyet ekkor a letelepedésikötvény-bizniszben is érintett Földvári Gábor alapkezelője kezelt. Azóta a Garda, a Mátyás király úti villa és a Seven House cég is a Száraz-féle Quartzhoz és az általa kezelt más alapokhoz került.
A Hétház tömböt és a Pusztaszeri úti ingatlant külön-külön cégekbe szervezték ki, ezek viszont végül visszakerültek az MNB alapítványainak érdekeltségébe. Az Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap ugyanis 2020 nyarán döntő, 61,49 százalékos részesedést vásárolt a Globe Trade Center (GTC) nevű, eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaságban. Az Andrássy út 40–42.-t birtokló cég tavaly szeptemberben, a Pusztaszeri úti tömböt tulajdonló pedig idén februárban lett a GTC-é.
A Kálmán Imre utcai volt Iposz-székházat 2013-ban vette meg az MNB 571 millió forintért, majd adta tovább az alapítványainak. Az épület végül az alapítványi cégeken, a már ismert Garda és más ingatlanalapokon keresztül mostanra az Infoparkban is érdekelt SkyGreen Buildings Kft.-hez vándorolt, azután a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint-féle Equilor által kezelt két magántőkealapnál kötött ki (Sky I. és Sky II.). De a SkyGreen Buildings lett a tulajdonosa az Úri utca 72. szám alatti épületnek is, amelynek alagsorában volt a világháború előtt az MNB trezorja, és amelybe a 2015-ös megvételekor szintén alapítványi központot terveztek. Az épületet közel 800 millióért vették meg az alapítványok, költséges felújítása után pedig tavaly szeptemberben cserélt tulajdonost, miközben a kecskeméti egyetem és az alapítvány közös projektjeként egy fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ működik benne.
Az Ybl Vízház (más néven Várkert Kioszk vagy Várkert Kaszinó) is egy Quartz által kezelt ingatlanalapnál kötött ki végül. Az épületet 2016-ban vette meg több cégen keresztül az egyik alapítvány mintegy 3,2 milliárd forintért, a tulajdonos Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont 2020 januárjában a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alaphoz került, amelyet akkor még az Equilor kezelt, 2021-ben viszont szintén a Quartzé lett. Az épületben jelenleg Ybl Kreatív Ház néven működik kulturális központ, valamint a Felix nevű, a fideszes vezető politikusok által igen kedvelt étterem. Az éttermet üzemeltető cég tulajdonosa egy időben szintén az alapítványi vagyonkezelő volt, de jelenleg Matolcsy Ádám egy barátja, Pintér Máté cégének érdekeltsége.
A Mátyás király úti tuszkulánum
Rejtélyes „nemzeti” tőkések
Magyarra lefordítva: az MNB-alapítványoknak megvett ingatlanok egy része 2019-től olyan ingatlanfejlesztési alapokhoz kerültek, amelyekről nem tudjuk, hogy pontosan kiknek a pénzét is kezelik, kiknek vannak bennük befektetéseik, és hogy az elvileg értékteremtés és -őrzés címszóval megvett épületek végül kiknek hoznak hasznot.
A céges átszervezésekkel, tulajdonbeli változásokkal, valamint a magán- és ingatlanfejlesztő alapok bevonásával az alapítványi vagyon útja így jórészt követhetetlenné vált. Az átszervezésekkel párhuzamosan fokozatosan csökkenni is kezdett az alapítványok ingatlanvagyona, miközben a befektetési jegyekben tartott összegek emelkedtek – vagyis az alapítványok ekkor már nem közvetlen tulajdonosként voltak jelen az ingatlanpiacon, de az is lekövethetetlen, hogy ki gazdagodik az ingatlanok tulajdonosváltásaiból.
A GTC-biznisszel viszont az Optima csak tovább erősítette amúgy is erős jelenlétét az irodapiacon; hiába nem jött ugyanis össze a Brexit-negyed, Debrecenben is vettek irodaházat (amely végül szintén a GTC-nél kötött ki), a Millenáris-irodaházak is az alapítványok érdekeltségébe tartoztak (bár végül ezek is a SkyGreen Buildingsnél landoltak), de a Krisztina körúti volt Telekom-székház is az MNB utolsónak megmaradt alapítványa érdekeltségébe került egy alapkezelő, a Wallis-alapító Veres Tibor-féle Arcadia Befektetési Alapkezelő és egy ingatlanalap (Boreasz) megszerzésével. A terjeszkedés folytatódik: tavaly a GTC érdekeltsége lett több Váci úti irodaház, az Ericsson és az Evosoft székháza, valamint a Hegyvidék Bevásárlóközpont is. Így ha tartani kívánja az MNB az Eurostatnak beígért alapítványi és cégfelszámolást, kérdés, hogyan fogják majd elpasszolni az egyre hízó portfóliót.
Érdekes konstrukcióval szabadultak meg ugyanakkor az alapítványok több ingatlanuktól is. Az emblematikus Postapalotáért gyakorlatilag kétszer is fizetett az MNB: az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima leányvállalata vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Ahogy a HVG korábban megírta, a cég az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, a további mintegy 7 milliárd forintnyi felújításra pedig úgy volt pénze, hogy az alapítványok kezességével vett fel rá hitelt, végül a felújított épületért 2018-ban az MNB 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett ismét, ezúttal az alapítvány cégének.
Gyakorlatilag ugyanez történt az Úri utca 21.-gyel is. A régi budai városháza épületét 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg az MNB az MTA-tól (annak a Nyelvtudományi Intézete, utóbb a Collegium Budapest működött az épületben), majd miután ingyen továbbadta az egyik alapítványának, pénzt adott a rekonstrukcióra, és végül 2019-ben 8,7 milliárdért egy cégén keresztül visszavásárolta. Ezt az épületet kivételesen tényleg a PADME használja, az épület Bölcs Vár néven üzemel: van benne könyvesbolt, az alapítvány programjait is ott tartják, és elvileg helyet ad az alapítvány szponzorálta doktori programoknak is (lásd erről keretes írásunkat).
A PADME fő célkitűzése a honlapja szerint elvileg az „értékteremtés”, „a szellemi tőke gyarapítása – oktatás, kutatás, innovatív vállalkozások támogatása –, valamint a történelmi épületek felújítása”. Tény, hogy az alapítványi projektek keretében több, korábban leromlott állapotban lévő épületet is felújítottak, de a munkák kiosztásánál igencsak megszaladt egyes cégeknek, így például a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Somlai Bálint Fülöp cégének, a Raw Developmentnek, vagy Szíjj László érdekeltségeinek. Bár 2016-ban kiderült, hogy az addigi hat alapítvány hiába működött közpénzből, soha nem írt ki közbeszerzést, a Közbeszerzési Döntőbizottság akkor arra jutott, hogy az alapítványok által létrehozott cégek piaci alapon végzik a tevékenységüket, ezért nem is tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az alapítványok onnantól kezdve írtak ki ugyan közbeszerzéseket, az alapítványi vagyonnal gazdálkodó Optima és a cégei egyáltalán nem.
A PADME legújabb projektje a Szentháromság téri egykori úgynevezett Diplomataház, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végül szintén versenyeztetés nélkül adott el az alapítványnak 2020-ban 1,6 milliárd forintért. Az 1970-es évek építészete egyik emblematikus alkotásának lebontása után az alapítvány az 1944 előtt ott állt házat kívánja újjáépíteni, ami komoly tiltakozást váltott ki az építészek körében. Az épületbe jelen állás szerint szintén konferencia-központot terveznek, bár az eddig tapasztaltak alapján az igazi kérdés inkább az, hogy végül kinél köt ki az értékes ingatlan.
A PADME tevékenysége
Az egyetlen megmaradt jegybanki alapítvány kimondott célja a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, kutatások elősegítése, szakmai és anyagi támogatása. A támogatásával működik egy ideje a Budapesti Corvinus Egyetem és a kínai Fudan Egyetem közös MBA programja, a Pécsi Tudományegyetemen a Geopolitikai Doktori Program, a Corvinus Geopolitikai Doktori Programja és a győri Széchenyi István Egyetem Transzdiszciplináris Doktori Iskolája. Az alapítvány ösztöndíjakat is ad, 2017-ben nagy port kavart, hogy fideszes politikusok és MNB-dolgozók is több százezres ösztöndíjakat kaptak az alapítványok támogatta képzések elvégzéséhez. Legutóbbi, 2020-as beszámolója szerint ugyanakkor a legnagyobb kiadás az alapítvány büdzséjében az „egyéb cél szerinti támogatások”, erre 500 millió forint ment el. Amiről a beszámoló csak annyit közöl, hogy „kiemelt programok és a lakossági elérést biztosító egyéb támogatott szervezetek, intézmények” pénzeléséről van szó.
Nagyrészt az alapítványoknak köszönheti a Kecskeméten ma már Neumann János Egyetem néven futó intézmény is a felfutását: 2016-ban a szolnoki és a kecskeméti főiskola egyesülésével még Pallas Athéné Egyetem néven alakult meg az MNB-alapítványok hathatós segítségével, és jegybanki alapítványok hozták létre a campusfejlesztésre létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási (Kedo) Zrt.-t is mintegy 12 milliárdból. Az egyetem alapítványi tulajdonba kerülésével ez utóbbit 2020 októberében el is adták a Neumann János Egyetemért Alapítványnak. A helyi közgazdászképzést ugyanakkor továbbra is támogatja a PADME.
A jegybanki alapítványoknak alapításukkor kimondott céljuk volt a közgazdászképzés és a közgazdasági tudományág megújítása, a Matolcsy György-féle tanok, valamint az unortodox, alternatív közgazdasági szemlélet terjesztése. Kiadtak HUG címen egy geopolitikai folyóiratot is, és még ma is működik a Pallas Athéné Books könyvkiadó, amelynek kínálatában Matolcsy, a kabinetfőnökének vagy más MNB-dolgozóknak a munkái mellett számos Távol-Kelettel, Kínával, Japánnal, Dél-Koreával foglalkozó kiadvány található, továbbá vezetéselméleti, menedzsmenttel, mesterséges intelligenciával, geopolitikával foglalkozó művek. | Hová lett az MNB-alapítványok mérhetetlen ingatlanvagyona? | Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hova-lett-az-mnb-alapitvanyok-merhetetlen-ingatlanvagyona-247947 | 2022-04-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. február 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„Nem tudok erről, én csak itt dolgozom. És egyébként sem mondanék neked semmit. Nem akarom, hogy picsán rúgjanak” – mondja az egyébként nagyon kedves asszony az újszentiváni Fő utcán. Láthatósági mellényt visel, szerszámokkal megpakolt talicskát tol.
Az utca túloldalán, a hivatal titkárságán két jó kedélyű hölgy beszélget. Azt mondják, Juhász Tibor alpolgármester telefonszámát nem adják meg – úgy lehet vele kapcsolatba kerülni, ha az ember leírja a saját számát egy cetlire, azt odaadják az alpolgármester úrnak, és ha ő úgy gondolja, majd jelentkezik. Juhász Tibor háziorvos. Hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól délig, csütörtökön 11 óráig, kedden pedig déltől 16 óráig rendel. Néhány nappal később a mástól kapott telefonszámon felhívom: a megszaporodott feladataival és a polgármester ügyével kapcsolatos kérdésre azt mondja, nem nyilatkozik. Azt sem tudja, ki a polgármester ügyvédje, nem is áll most kapcsolatban a polgármesterrel. „Hogyan állhatnánk, hiszen be van csukva?”
Pálinka a postán
„Kérdezhet tőlem, amit csak szeretne. Nem fogok válaszolni” – ezt mondja a hivatal melletti posta tisztviselője is. Azt sem engedi meg, hogy a pálinkákkal ízlésesen berendezett polcokról fotó készüljön. A választásomat azonban megdicséri: a rövid beszélgetés emlékére megvett sárgabarack-pálinkát tartja a legjobbnak a kínálatból. A pici, zárjegyes, csatos üvegen (0,04 l) a felirat: Epreskert Pálinkaház, Novi Rakija Kft., Pipitér utca 2. Ez a cég „postapartner”, a postahivatal üzemeltetője, és nyert már két uniós pályázatot is. A cégjegyzésre jogosult egyik személy Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. A Nemzeti Cégtárban látható információk szerint a kft.-vel minden rendben, „üzleti kapcsolat létesítése ajánlott”.
Ugyanez az önkormányzatról nem mondható el.
Idén január 20-án a NAV nyomozói ellenőrizték a polgármesteri hivatalt, lezárták az egész épületet.
A látványos intézkedésről az adóhatóság azt nyilatkozta, folyamatban lévő nyomozás, részleteket nem hozhat róla nyilvánosságra. Amikor a polgármesternél szóba hozták ezt, informátoraink szerint Putnik Lázár azt mondta, hogy „a NAV-os kollégák” csak ellenőriztek, ugyanezt máshol is meg szokták tenni, nincs ebben semmi rendkívüli. Február 7-én hétfőn már a polgármesterért, egy önkormányzati alkalmazottért és egy építőipari cég vezetőjéért mentek a nyomozók.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára letartóztatott emberek „egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek”. A megalapozott gyanú szerint a polgármester 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a megyei kormányhivatalhoz, októberben a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A teljes bekerülési költség a projekt szerint 371 millió, vagyis a saját erő 149 millió volt. „A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta, az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe egy a polgármester ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, melyre azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezéssel összefüggésben számlák kibocsátásával a támogatási összeg lehívását biztosítsák. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. A munkásszálló kulcsra készen 258 millióból megvalósult, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. A fenti összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek utaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen” – írta február 9-én a főügyészség. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indult nyomozás, és
azért volt szükség letartóztatásra, mert „a polgármester és munkatársa többször próbáltak tanúkat befolyásolni”.
A nyolcvan férőhelyes újszentiváni munkásszállót 2020. március 12-én avatta fel Bodó Sándor, az Információs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Juhász Tünde kormánymegbízott és Putnik Lázár polgármester. A rendezvényen elhangzott beszédek szerint az újszentivániak gondolkodása példaértékű, „bebizonyították, képesek alkalmazkodni a változásokhoz, és minden lehetőséget megragadnak”. A polgármester azt mondta, nagy igény volt erre a szállóra, mert sok vállalkozás települ a községbe, és egyre többen költöznek Újszentivánra, ahol megszűnt a munkanélküliség, az átlagéletkor pedig már negyven évnél is alacsonyabb.
Az, hogy sokan költöznek Újszentivánra, igaz, de azért volt pikáns szóba hozni, mert már 2014-ben arról írtak az újságok, hogy négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma Újszentivánon. Megesett, hogy egy kétfős háztartás, amely elvileg 60 literes szemetes edényre lett volna jogosult és a szokásos szemétdíj felét kellett volna csak fizetnie, a kérelemhez igazolást kért arról, mennyien vannak bejelentve az ingatlanon. A tulajdonosok megdöbbenve látták, hogy két olyan ember is lakik a házukban, akiket nem ismernek, ráadásul minkettő szerb állampolgár. A postás pedig olyan embereknek kézbesített nemzeti konzultációról szóló kormányzati levelet, akikről az érintett címen lakók nem hallottak. Az Átlátszó voksturizmusról írt, 2019-ben pedig jogerős ítélet mondta ki: Újszentiván és a szomszédos Tiszasziget polgármestere, Ferenczi Ferenc és segítőik fiktív lakcímbejelentésekben közreműködtek. A két községvezetőt pénzbüntetésre ítélték, de nem tiltották el a közügyektől, így Putnik ismét indulhatott a választásokon.
Putnik Lázár, Juhász Tünde és Bodó Sándor a Munkásszálló avatásán
Fotó: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal
Lesz még másik lagzi
A putnik szerbül utast jelent. „Az édesapja szerb származású, a családot becsülik a faluban. Lázár itt nőtt fel, mindenkinek köszönt, barátságos fiatalembernek ismertük meg. Belépett az egyesületünkbe is” – mondja Ballai Ferenc. „Az Együtt Újszentivánért Egyesülettel az egyik szándékunk az volt, hogy Talpai János helyett, aki korábban tanácselnökként, a rendszerváltás után pedig polgármesterként vagy harminc éve vezette a települést, új embert találjunk. Jánossal emberileg semmi bajunk nem volt, de úgy láttuk, belefáradt már ő abba a munkába, és azt gondoltuk, jobb lenne, ha most már valaki más irányítana. Lázárt a mi egyesületünk tagjaként 2002-ben beválasztották a képviselő-testületbe, együtt dolgozott Talpaival négy évig. Mi hoztuk szóba, hogy mivel sokan szavaztak rá, mi lenne, ha polgármesterjelöltként is indulna.”
Putnikot nem csak az egyesület szánta polgármesternek. A szomszédos falu, Tiszasziget akkori polgármestere, Bodó Imre, aki később a Fidesz meghatározó megyei politikusa lett, forrásaink szerint szintén segítette az agilis fiatalembert abban, hogy elindítsa polgármesteri kampányát. Bodó abban bízott, hogy a két település közösen pályázik iskolaépítésre. A betelepülők – mármint az igazi, a tíz kilométerre lévő Szegedről a közeli, kedves faluba költöző emberek – is megnyerőnek látták Putnikot, akinek lámpaláza sem volt. Az interneten még elérhető vőfélyi hirdetése, a házasulandó pároknak szánt üzenettel: „Gyertek el hozzám egy találkozóra, megbeszélni a napot, mely örömet okozhat! Elmondok én nektek mindent, amit tudok, hogy eldönthessétek, mi mindent akartok! Ha ezután nem engem választotok, akkor sem haragszom. Lesz még másik lagzi, én majd azt választom!”
A 2006-os önkormányzati választáson a független Putnikra 561-en szavaztak, Talpai Jánosra 324-en. 2010-ben a Fidesz–KDNP által támogatott Miklós Pétert még jobban legyőzte: 759 szavazatot kapott, ellenfele 165-öt. 2014-ben Tarjánné Kádár Piroskával szemben 595:292 arányban diadalmaskodott, 2019-ben viszont, amikor korábbi támogatója, Bodó Imre indult ellene a helyi Vállalkozók Egyesületének támogatásával, Putnik 495 voksot kapott, Bodó 451-et, a harmadik helyezett 39-et, és volt 25 érvénytelen szavazat.
„Egy idő után már szóba sem állt velünk – folytatja Ballai Ferenc –, mert megsértődött, ha nem egyeztek az elképzeléseink. Négy levelet írtam neki. Kértem, határozzon meg egy időpontot, amikor tud minket fogadni, de nem válaszolt. Egyszer azt mondta nekem, ne kötözködjek vele, hanem álljak be én is a sorba, hagyjam, hogy csinálja a dolgát, én is jól fogok járni. A helyi civil hírlevelünkben föltettük neki a kérdést, miért is jár jobban az a képviselő, akinek nincs ellenvéleménye. Emiatt feljelentett minket, úgyhogy kétszer voltam a makói rendőrkapitányságon kihallgatáson. Nem lehetett tudni erről a fiatalemberről, hogy ez lesz belőle. Annak idején a szocialista Ujhelyi István volt a szemében az isten, ahhoz járt, 2010 óta pedig ő a legnagyobb fideszes. Csak a szüleit sajnálom nagyon. Nem tudom, tudták-e menet közben, mit tesz a fiuk, hogy aki szólni mer, az nem kap tűzifát, jönnek másfajta szankciók, a neki ellentmondó vállalkozóknak kellemetlen adórendeletek. A telekadóról kimondta az Alkotmánybíróság, hogy szabálytalan, de Lázár azt mondta, az alkotmánybírók rosszul értelmezik a rendeletet. Én az idén át fogom lépni a nyolcvanat. Már éltem az ötvenes években, emlékszem, milyen félelemben éltek itt az emberek. Ezt akarja visszahozni? Ez a gyerek, ha kiengedik, és megteheti, újra el fog indulni a választáson.”
Papíron sok
A 2019-es önkormányzati választáson Rusin Csaba független képviselőjelölt 148 szavazatot kapott (a legtöbb vokssal az újszentiváni testületbe bekerült képviselő, Juhász Tibor 599-et).
„Aznap este 11 órakor Szegeden már minden készen volt – mondja Rusin Csaba –, Újszentivánon hajnali fél háromkor még nem hirdettek eredményt.
A mi polgármesterünk autóval érkezvén, meglátott engem, letekerte az ablakot és kiszólt: »Jó a buli, mi, bazmeg?«
Akkor eldöntöttem, hogy jó lesz a buli.”
A nyugdíjas rendőrtiszt által létrehozott Facebook-csoport, az Élhető Újszentivánért most 661 taggal működik. Megosztottak rajta minden dokumentumot, ami az újszentiváni önkormányzat ügyeivel összefüggött, és közérdeklődésre tarthatott számot. Rusin Csaba megszólította a polgármestert, az őt támogató képviselőket, kérdéseket tett fel a jegyzőnek, de a neki szóló névtelen üzeneteket is közzétette. Posztjainak indulata, hangvétele a kívülálló számára túlzónak tűnhet, de Újszentivánon sokan megértik őt. „Hallottam a faluban, hogy papíron sokan lehettek közmunkások. Épp hazajött a fiam két év után Hollandiából. Mondtam neki, kisfiam, menjünk el, kérjünk egy kódot a kormányablaknál az ügyfélkapuhoz. Megjött, megnéztük, és az derült ki, hogy a hivatal szerint az én fiam is nyolc hónapig volt államilag finanszírozott közmunkás – pedig nem is volt Magyarországon! Ügyvédet fogadtunk, az államkincstárhoz fordultunk, minden dokumentumot kiadtak. Láthattuk az összes aláírást, mindenkiét, aki ebben közreműködött. Nyilvánvaló volt, hogy nem a fiam írta alá a szerződést, erről nyilatkozott is. Kihallgatta a NAV – ahogy ebben az ügyben még sok embert a faluból, valami kétszázat, úgyhogy sokan azt gondolták először, hogy a közmunkásügy miatt vitték el Putnikot. Mi a történtek után levelet írtunk Szentirmay Sára jegyzőnek, érdeklődve, mi történt. Nem kaptunk választ. Nem lepődtünk meg. Ahogy tudom, papíron egy időben száznál is több közmunkás volt Újszentivánon. Ebben az ügyben is nyomoz a NAV. Remélem, ahogy lejár a mostani letartóztatás időtartama, akkor meggyanúsítják ezzel is, hogy továbbra is bent lehessen tartani.”
Rusin Csaba eldöntötte, nem indul több választáson – a Facebook-csoportban viszont ezután is minden olyan információt közzétesz, ami az önkormányzat és a polgármester viselt dolgaival kapcsolatos. Meggyőződése, hogy több helyi beruházásról is ki fog derülni, hogy nem minden stimmel, és a futballpálya öntözőberendezéséről is, amelynek ügyében az MLSZ fordult a hatóságokhoz. Azt, hogy a munkásszálló építésénél lopták a pénzt, Rusin két és fél éve állítja, és sokáig úgy tűnt, ennek nem lesz következménye. Nagyon bízik abban, hogy a lavina most megindult, és nem állítja meg semmilyen politikai befolyás, bízik a NAV-nyomozók szakmai elhivatottságában. A buli véget ért címmel falugyűlést hirdetett február 25-re, ahol tájékoztatni szeretné az újszentivániakat arról, amit eddig megtudott. Reméli, hogy az emberek elkezdenek beszélni, és akik eddig meg voltak félemlítve, most ki mernek állni.
Két nappal Putnik őrizetbe vétele után, február 9-én az újszentiváni képviselő-testület rendkívüli ülésen feloszlatta magát, de az időközi választásig hivatalban marad.
A Vállalkozók Egyesülete – amelynek most is három képviselője volt a testületben, köztük a régi polgármester, Talpai János – készül az időközi választásra. Akadt, aki arra kérte Rusin Csabát, óvatosabban írjon a Facebookon, mert most inkább arra lenne szükség, hogy megnyugodjon a falu, és minél kevesebb problémával álljon fel az új testület. Ám közben a kérdés az, hogy a helyi elit tagjai közül ki mennyiben volt károsultja, és mennyiben kedvezményezettje a polgármester működésének.
„Piszok nagy kérdőjelek”
„Ha egy közmunkást papíron vesznek föl, akkor a szerződést tényleg aláírja a polgármester, oké. De azt az embert elvileg el is kell küldeni üzemorvosi vizsgálatra, valaki megméri a vérnyomását, megnézi a látását, mert nem mindegy, kit ültetnek traktorra. Ha alkalmazzák, adni kell neki munkaruhát, olyat, ami passzol rá, nem kicsi, nem nagy. Tartani kell neki munkavédelmi oktatást. A legegyszerűbb munkákhoz is védőruhát kell adni: fűnyíráshoz pleximaszkot is. Védőitalt kell kapnia. Az erről szóló iratokat ki írta alá, és mi alapján? Ez nem zavart a községházán senkit? Szóval piszok nagy kérdőjelek vannak itt” – mondja egy forrásunk, aki politikus, de nem akart névvel nyilatkozni.
Ami az újszentivániakat keserűséggel vagy szorongással tölti el, abban a politikusok meglátják a lehetőséget is. Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő (róla lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.), aki most az Újszentivánt is magában foglaló Csongrád-Csanád megyei 1. számú választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként próbálkozik, olyan fotót tett közzé, amelyen Putnik Lázár és Bartók Csaba, a kerület fideszes jelöltje együtt látható. Szabó felszólította Bartókot, „valljon színt” Putnik ügyében.
A Magyar Narancs kérdésére – azon túl, hogy közösen láthatók egy fotón, lehet-e közös ügye Putnikkal – Szabó Bálint azt mondta, hogy a polgármester és a szegedi fideszes nagy cimborák, és Putnik politikai hátországát Bartók biztosítja.
Mihálik Edvin, az egyesült ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje ugyan a megye másik választókerületében, a 2. számúban indul, de ő is talált olyan 2018-as fotót, amelyen Putnik, Bartók, és Mihálik fideszes ellenfele, Mihálffy Béla együtt látható egy újszentiváni jelmezbálon. Közzé is tette ezzel a megjegyzéssel: „Találják ki, ki kicsoda! A fotón szereplő egyik férfit a NAV 222 millió forint közpénz lenyúlásával gyanúsítja. A másik kettő fideszes képviselőjelölt Szegeden.”
A válasz nem késett: a fideszes oldal olyan fotót tett közzé, amelyen Putnik, Bodó Imre és Ujhelyi István (MSZP) közösen helyez el alapkövet. „Az országgyűlési képviselőségem idejének nagy részében – mondta a Narancs kérdésére Ujhelyi István európai parlamenti képviselő – Talpai Jánossal dolgoztam együtt. Putnik Lázár a ciklusa elején meghívott egy-egy programra, de aztán megszűnt a kapcsolatunk, és őt felfalta a Fidesz. Szabó Sándort, aki most országgyűlési képviselő az 1. számú választókerületben, mivel ellenzéki, nem hívja meg soha sehová.”
„Az elmúlt négy évben – írta Bartók Csaba a Narancs kérdésére – számtalan fejlesztést, forrást segítettem Újszentivánra vinni. Mint mindegyik más polgármesterrel a választókerületből, jó munkakapcsolatom volt Putnik úrral is, örömmel elfogadtam meghívásait a rendezvényeikre.” Szerinte akik most a közös képpel támadják, önmagukat minősítik. „Korábban többször nyilatkoztam, hogy a bűnösöket meg kell büntetni! Ezt most sem gondolom másképp. Várjuk meg, milyen ítélet születik Putnik Lázár polgármester úr esetében, és majd azt követően lehet minősíteni a munkáját, a tetteit!” | Elvitte a NAV Újszentiván vőfély-polgármesterét | Az újszentivániak minden lehetőséget megragadnak – hangzott el a község munkásszállójának avatásán 2020 márciusában. Két hete Putnik Lázár polgármestert őrizetbe vette a NAV, mert a gyanú szerint a szálló építésekor 222 millió forinttal károsította meg az államot. A helyiek csodálják, hogy ez csak most tűnt föl. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elvitte-a-nav-ujszentivan-vofely-polgarmesteret-247944# | 2022-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Szentháromság téren épülő Konferencia Központ létrehozásakor „építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni” – mondta ki csütörtök késő este megjelent rendeletében a kormány. A már lebontott, úgynevezett Diplomata-ház, korábbi szálló telkéről van szó a Mátyás-templommal szemben. A bontás ellen sok szakmai szervezet tiltakozott, mert jó minőségű modern épületnek tartották, de a műemlékvédelmi eljárás elkésett, a kormány engedélyezte az eltüntetését.
A telek a Magyar Nemzeti Bank az egyik alapítványáé, és most a kormány külön szabályokat állapított meg a beépítéséhez, azzal a már szokásosnak tekinthető kitétellel, hogy sem az országos, sem a helyi önkormányzati építési szabályzatot nem kell figyelembe venni, és tervpályázatot sem kell kiírni.
A rendelet olyan részletekre is kitér, hogy a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 75 százalék, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10 méter, a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,8 méter, a csatlakozó, új épület zárópárkánya, ereszvonala legfeljebb 3 méterrel függőleges irányban térhet el a csatlakozó, meglévő épület azonos elemétől. A konferenciaközpontnak szánt ingatlanon iroda-, oktatási, vendéglátó-, kulturális és szálláshelyfunkció helyezhető el, de ennek ellenére nem kell létrehozni sem autóparkoló-helyet, sem kerékpártárolót.
És ami szintén minden ilyen, szinte hetenként megjelenő rendeletben szerepel: rendelkezéseit a szombati hatálybalépésekor „folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell”. | Pályáztatás nélkül építhetnek konferencia-központot a budai Várnegyed közepén | A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20220415_konferenciakozpont_budai_varnegyed | 2022-04-15 09:35:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.04.13. 10:30 | Védett épületet kapott Vácon az államtól a fideszes propandát támogató alapítvány | A váci polgármester szerette volna, ha a város kapja 465 négyzetméteres ingatlant, most a térség országgyűlési képviselőjétől, Rétvári Bencétől kérdezi, miért a hozzá köthető szervezeté lett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202215_hellodunakanyar_kozvagyonbol_fideszpropaganda | 2022-04-13 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Erősíti horvátországi hadállásait Mészáros Lőrinc | Befektetéseinek kezelésére újabb céget alapított Mészáros Lőrinc: az Adriatic Hotel Invest Kft.-t a Talentis Beruházásszervező Zrt. hozta létre, ügyvezetője pedig az a Sakalj Ferenc, aki a felcsúti milliárdos több horvátországi ügyletét is igazgatja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202215_adriatic_hotel_invest_meszaros_horvatorszagban | 2022-04-15 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.04.16. 09:00
Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben lévő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában. | Kivételezett milliárdosok járhatnak jól a felszámolók bennfentességével | Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben levő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202215__vandorlo_vagyonok__jellinek_es_meszaros__zart_korben__felszamolt_verseny | 2022-04-16 11:00:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyben több mint 20 korrupciós bűncselekmény, valamint több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyben – a bírósági eljárásban történt egyesítést követően – összesen 13 vádlott szerepelt.
A vád szerint a vesztegető vádlottak egyike 2018-ban, egy szervizcég ügyvezetőjeként, filmforgatásokhoz szerzett közterülethasználati engedélyeket. A filmforgatások során azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatásra, parkolásra, területfoglalásra nem, vagy nem csak az előzetesen engedélyezett helyeken került sor, azonban idő hiányában újabb engedély beszerzésére ilyenkor már nem volt mód.
Erre tekintettel, a cégvezető vádlott előzetesen megegyezett a két fővárosi közterület-felügyelővel, hogy amennyiben egy adott filmforgatáson a területhasználati engedélyben szereplőkön túlterjeszkednek, úgy jogtalan előnyért cserébe a közterület-felügyelők biztosítják azt – szükség esetén más közterület-felügyelők befolyásolásának ígéretével –, hogy ellenőrzésre és bírságolásra ne kerüljön sor, a filmforgatás zavartalanul megtörténhessen. Minderről a cégvezető vádlott megbízói nem tudtak.
A közterület-felügyelők a kötelességszegésekért (vád szerint 15 esetben) alkalmanként jellemzően 25-40 ezer forint közötti összeget kértek.
A két közterület-felügyelő vendéglátó egységeknek, rendezvényszervezőnek, reklámcég projektvezetőjének, dohánybolt tulajdonosának, és egy építési vállalkozónak is biztosított engedély nélküli közterület-használatot.
A nyomozó ügyészség indítványa alapján a két közterület felügyelőt a bíróság 5 év, illetve 4 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, valamint 1-1 millió forint pénzbüntetésére ítélte, továbbá mindkettőjüket véglegesen eltiltotta a közterület-felügyelői tevékenységtől. A filmforgatásokkal érintett cégvezetővel szemben a bíróság 2 év börtönbüntetést szabott ki. A többi terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélte. Az egyik vádlottat a bíróság – szintén ügyészi indítványra – felmentette. | Börtönbüntetésre ítéltek két korrupt közterület-felügyelőt | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben szegte meg hivatali kötelességét, a korrupciós bűncselekmények többsége azonban túlnyomórészt filmforgatások helyszínéhez kapcsolódott. Elsőfokon végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220412_kozterulet_felugyelo_korrupcio_buntetes | 2022-04-12 10:22:00 | true | null | null | HVG |
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron. | A korábbi kormánykedvenc Csetényiék új generációja is beszállt az üzletbe | Csomagküldő internetes kiskereskedelemre új vállalkozást indított Csetényi Csaba Csongor Szivarbolt Kft. néven. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202214_szivarbolt_csetenyiek_masodik_generacioja | 2022-04-10 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt 2021-ben az Opus Global vállalatcsoport – jelentette az MTI a cég közleménye alapján. A vállalatcsoport jelezte, a világjárvány újabb és újabb hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére
a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget értek el.
A társaság pénteken tette közzé a 2021. évi IFRS - nemzetközi beszámolási szabvány - szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Ebben konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számoltak be. Az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el - írták.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben.
Jelezték, hogy az eredmény annak tükrében még kiemelkedőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény.
A jelentésben kitértek rá, hogy sikerrel zárult az energetika szegmens kiépítése és integrációja, ami 2021. meghatározó stratégiai célkitűzése volt, így az Opus Csoport a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált.
A cégcsoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, ami 58,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére.
A közleményben kitértek arra, hogy 2022 márciusában az Opus Global Nyrt. immár negyedik alkalommal kapott kiemelkedő hitelminősítést a német Scope független minősítő cégtől, megerősítve a vállalati stabil BB minősítést. A kötvénykibocsátáshoz kötődően ismételten BBB- minősítést szerzett.
A társaság menedzsmentje sikernek könyveli el, hogy “az OPUS Csoport a meghirdetett stratégiai célkitűzésének következetes betartásával tavaly elérte azt, hogy immár négy teljes jogú és erős fundamentumokra épült alappillérre, divízióra fektetheti a sikeres jövőt. A Magyarországon egyedülálló módon széleskörű, több hazai iparágat magába foglaló bázis kialakítása szolgáltatja a szilárd alapot a további eredményes és megbízható értékteremtéshez”. | Nehéz év volt a tavalyi, de nem a Mészáros-féle Opusnak | Duplázta az EBITDA-t, közel 60 százalékkal nőtt az eszközértéke, és szinte megkerülhetetlenné vált az energetikai piacon az Opus Global. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220409_opus_global_meszaros_2021es_eredmenyek_nyereseg_ebitda | 2022-04-09 09:13:00 | true | null | null | HVG |
Ez a cikk több mint 1 éves.
Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője számolt be róla a Facebook-oldalán, hogy (a végül általa megnyert) budafoki körzet egyik szavazó körében a voksok összesítésénél az egyik szavazatszámláló lebukott, amint egy érvényes szavazatot „javított át” érvénytelenre. A politikus posztja szerint, a szavazatszámlálás vége felé az egyik idős hölgy egyszer csak előkapott egy tollat. Tóth megjegyzi, aki volt már szavazatszámláló az pontosan tudja, hogy a toll tiltott eszköz, nem lehet senkinél a voksok összesítése közben.
„Egy gyors iksz a Fideszre is, így már érvénytelen az ellenzéki pártok közös listájára leadott eredeti szavazat. De mire befejezné a gyors mozdulatot, már tudja, hogy elbukott. Az ellenzéki delegált hangos tiltakozó szavai meglepetésként érik. Minden szem rászegeződik a teremben. Nem tudta észrevétlenül elcsalni egy választópolgár akaratát”
– írja Tóth. Az eset a Budafoki Hermann Ottó Általános Iskolában, a válszatókerület 23-as számú körében történt.
Tóth az eset miatt kifogással élt a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB), ami a bemutatott jegyzőkönyvek alapján helyt adott a képviselőnek. Bár a vonatkozó törvény alapján pénzbírságot nem szabnak ki a szavazat-érvénytelenítésen kapott biztosra, de, mivel az ügyében a bűncselekmény gyanúja is felmerül,
ezért a helyi választási bizottság felkérte a választási irodát, hogy tegyenek feljelentést az ügyben az illetékes rendőrségnél.
„Az urnában még hat darab két iksszel érvénytelenített szavazat volt. Tettenérés híján róluk már soha nem fogjuk megtudni, hogy hat választó fejezte ki ilyen zavarosan a véleményét, vagy az önkormányzat által delegált hölgy követett el sorozatszavazatgyilkosságot. Budafok-Tétényben tehát történt választási csalás, még ha nem is volt olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az ellenzék helyi győzelmét”
-írja Tóth. És valóban, bár a bizottság döntése alapján tény, hogy legalább ebben a szavazókörben csalás történt, ezzel együtt az is kijelenthető, hogy a 2022-es országgyűlési választás nem ezen múlt – ezt jól mutatja az is, hogy az ellenzék nem élt kifogással a választás végső eredménye ellen.
Ezzel együtt megerősítést nyert a civil szervezetek több hónapos munkájának eredményeként létrejövő széleskörű megmozdulás, aminek köszönhetően ezalkalommal minden egyes szavazókörben ült legalább két ellenzéki számlálóbiztos is. Hiszen, amint arról itt is írtunk korábban, ez négy évvel ezelőtt nem volt így, és az akkori választásokról a mostaninál jóval nagyobb számban kerültek ki visszaélésekről szóló beszámolók. | Ellenzéki delegált leplezte le a számlálásnál ügyeskedő kollégáját Budafokon | Tóth az eset miatt kifogással élt a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB), ami a bemutatott jegyzőkönyvek alapján helyt adott a képviselőnek. Bár a vonatkozó törvény alapján pénzbírságot nem szabnak ki a szavazat-érvénytelenítésen kapott biztosra, de, mivel az ügyében a bűncselekmény gyanúja is felmerül, ezért a helyi választási bizottság felkérte a választási irodát, hogy tegyenek feljelentést az ügyben az illetékes rendőrségnél.
„Az urnában még hat darab két iksszel érvénytelenített szavazat volt. Tettenérés híján róluk már soha nem fogjuk megtudni, hogy hat választó fejezte ki ilyen zavarosan a véleményét, vagy az önkormányzat által delegált hölgy követett el sorozatszavazatgyilkosságot. Budafok-Tétényben tehát történt választási csalás, még ha nem is volt olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az ellenzék helyi győzelmét” -írja Tóth. | null | 1 | https://merce.hu/2022/04/19/ellenzeki-delegalt-leplezte-le-a-szamlalasnal-ugyeskedo-kollegajat-budafokon/ | 2022-04-19 20:38:15 | true | null | null | Mérce |
Elutasította a Csongrád–Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a Tiszta szavazás csoport kifogását, amely a makói szavazók szállítására vonatkozott, és arra, hogy a voksolás után disznóhúst kaptak. Ez az a választókerület, amelyben Lázár János (Fidesz–KDNP) legyőzte Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét.
Az országgyűlési választásokat figyelő Tiszta szavazás önkéntesei április 3-án azt tapasztalták, hogy Makón a Tulipán utcai és a Királyhegyesi utcai szavazókörhöz is autóval viszik az embereket szavazni. A csoport Facebook-bejegyzése szerint kora reggeltől 2-3 autó „órákon keresztül visszatérően megállt a két érintett szavazókör előtt, kiszálltak belőle szavazni igyekvő emberek”, a szavazás után pedig szavazóköröktől nem messze lévő Bethlen utcai házhoz szállították őket ugyanezek az autók.
A Tiszta szavazásnak helyiek azt mondták, azért onnan jönnek az autók, és oda térnek vissza, mert ott a „megfelelő helyre behúzott szavazatért 5 adag húst adtak” az embereknek. Az önkéntesek elmentek a telekhez, ahol sütés-főzést láttak, és sok embert, de nem engedték be őket oda, arra hivatkozva, hogy magánesemény zajlik. Fotókat, videót készítettek az autók mozgásáról. Az aktivisták rendőrt hívtak a Tulipán utcai szavazókörhöz, és feljelentést tettek.
A Tiszta szavazás azt is közzétette, hogy a szavazókör előtt zaklatták az aktivistáikat, kamerázták őket, és valaki fel akarta rúgni a pultjukat, miközben azt kiabálta, „mindenki szavazzon a Fideszre”.
Utaztatás nem csak Makón fordult elő, erről a választás napján lehetett olvasni.
A makói esetről a 24.hu azt írta, hogy a makói Bethlen utcán a Mámor nevű egykori italüzlet helyiségében volt az összejövetel. Az ott lévők azt mondták, egy lány 20. születésnapját ünnepelték, és tényleg osztottak húst, de a születésnapi vendégeknek, és az nem törvénytelen. A hvg.hu-nak viszont nyilatkozott az egyik sofőr: azt mondta, hogy többször fordul a szavazókör és a ház között, mert vannak vagy négyszázan, és mindenki a Fideszre fog szavazni, mert annak a pártnak köszönhető, hogy van munkájuk.
A Tiszta szavazás úgy találta, a rendőrségnek intézkednie kellett volna, ezért a poszt szerint „a helyszínen lévő jogász az ügyészséghez fordult, akik utasították a rendőrséget az eljárásra”. A megyei főügyészség csoportvezető ügyésze, Szanka Ferenc szerint ez nem így történt. A narancs.hu kérdésére azt írta, „a választásokkal kapcsolatban a megkeresésében írt esemény miatt a megjelölt szervezettől nem érkezett feljelentés a járási ügyészségre, ahogyan az a sajtóban a választás napján megjelent információ sem felel meg a valóságnak, hogy ügyészi utasításra intézkedett volna a rendőrség”.
A Csongrád–Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre – makói intézkedésüknek mi lett a folytatása –, azt felelte, hogy
az esettel kapcsolatban nem indítottak eljárást.
Az aktivisták mégis dolgoztak azért, hogy a kifogással érdemben foglalkozzanak a hatóságok.
Bálint Mónika a Tiszta szavazás nevében a narancs.hu-nak azt mondta, április 6-án a csoport eljuttatta panaszát a helyi választási bizottsághoz. Arra számítottak, hogy napokon belül döntés születik.
Ez a hódmezővásárhelyi székhelyű Csongrád–Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság. A választások óta tartott üléseinek jegyzőkönyvei és határozatai itt érhetőek el. A makói ügyről jó ideig nem született határozat.
A narancs.hu a múlt héten kereste Feketéné Szemző Margitot, a bizottság elnökét, aki viszont nem tudott arról, hogy a Tisza szavazás kifogást nyújtott volna be, nem találkoztak ilyen beadvánnyal.
A Tiszta Szavazás márpedig elküldte a honlapon szereplő email-címre a kifogást. Az aktivista érdeklődött, mi történhetett, és az derült ki, hogy a bizottság egy másik email-címre várta a kifogásokat, így
azzal a kifogással, amit a csoport küldött – bár megkapták a hivatalban – nem foglalkoztak.
A történtek miatt az aktivista panaszt tett a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely úgy ítélte meg, hogy a Tiszta szavazás panasza jogos, a vásárhelyi székhelyű választási bizottságnak soron kívül ki kell vizsgálnia a kifogást.
Április 15-én ki is vizsgálta, és meghozta a határozatát: „a kérelmező által benyújtott kifogást elutasítja”.
A Tiszta szavazás a kifogásban leírta, mit tapasztaltak az aktivisták, közölte a látott Renault, Audi, Mercedes és Renault Scenic gépjármű rendszámát, hogy két szavazó is azt állította, „a választásért jár a hús”, hogy a rendőrök is megnézték a disznóvágás és pörköltfőzés helyszínét.
A csoport csatolta az esetről szóló tudósításokat, öt videofelvételt és tíz fényképet, és megerősítette, hogy többen is, akik jelen voltak az esetnél, hajlandóak tanúskodni. A szervezet úgy érvelt, hogy itt szavazásra jogosult embereket anyagi juttatással befolyásoltak, amivel sérült az önkéntes részvétel elve, és több szempontból az esélyegyenlőség elve is.
A választási bizottság megnézte a videofelvételeket és fényképeket. Megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény 143/A. paragrafusának második bekezdéséhez fűzött kommentár szerint „a Ve. törvényes eljárásnak nyilvánítja a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. E szerint
a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása.”
Egy kúriai döntés szerint is igénybe lehet venni a választójog gyakorlásához segítséget, például személygépkocsis szállítást. A videón, fotókon látott autók legföljebb 7 ember szállítására alkalmasak, tehát „a felvételeken látható gépjárművek egyike sem minősíthető autóbusznak”.
A bizottság abból a szempontból is vizsgálta az előterjesztett bizonyítékokat, igazolhatják-e a szavazatvásárlást. Arra jutott, hogy „kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy bármely választópolgár részére abból a célból adtak át húskészítményt, hogy meghatározott személyre vagy pártra szavazzon”.
A Tiszta szavazás, mint megtudtuk, nem keres további jogorvoslatot. Nem nyomozó hatóság, így nincs lehetősége olyan bizonyítékokat gyűjteni, amelyek „kétséget kizáróan” igazolni tudnák az állításait.
Leadkép: a Tiszta szavazás felvétele a makói helyszínen | Busszal tilos szavazót szállítani, hétszemélyes kocsival szabad | Elutasította a Választási Bizottság a Tiszta szavazás kifogását a makói választási disznóvágás ügyében, nem bizonyítható, hogy húsért vettek szavazatokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/busszal-tilos-szavazot-szallitani-hetszemelyes-kocsival-szabad-248043 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszan kerestem a megegyezés lehetőségét, szerettem volna elkerülni a jogi eljárásokat, és ha hozzáértő vezetés irányítaná a Snétberger-központot, közben arra is lett volna lehetőség, hogy korrigálják az általam észlelt és jelzett súlyos szabálytalanságokat, hogy orvosolják a program további működését ténylegesen veszélyeztető problémákat.
– mondta a 24.hu-nak Tromposch Julianna. Ő volt az, aki 142 millió forintos fizetési meghagyást küldött a roma zenészek felkarolására létrehozott intézménynek, miután kirúgták. A volt munkahelyre küldött végrehajtóról szóló első híradásokkal nem lett népszerű, az ő szemszögéből azonban sokkal bonyolultabb a történet, mint elsőre látszik.
A felsőörsi zenei iskolát feszítő ellentétek akkor kaptak nagyobb nyilvánosságot, amikor a nemzetközi hírű gitárművész, az intézmény névadója egy interjúban megkongatta a vészharangot. Snétberger Ferenc augusztus elején a Válaszban azt állította: veszélyben az iskola jövője, mert végrehajtó kopogott az ajtón, aki elviheti az oktatáshoz használt hangszereket is.
Bár a követelés továbbra is fennáll, a hangszerek ügye azóta megoldódott. A napokban megegyezés jött létre a Snétberger Alapítvány és Tromposch Julianna között. Tromposch hozzájárulásával a 140 milliós értékű hangszer- és hangtechnika-állomány a megállapított érték kevesebb, mint 10 százalékáért, 13 millió forintért került az alapítvány tulajdonába. Tromposch azt mondja:
Valójában már a botrányt kirobbantó Snétberger-interjú megjelenése előtt hozzájárulást adtam ahhoz, hogy a végrehajtó által lefoglalt eszközöket árverésen kívül vásárolhassa meg a Snétberger Alapítvány, a töredékéért annak az árnak, amit a végrehajtó egy elektronikus árverésen el tudott volna érni. Az árverés azonban azt jelentette volna, hogy széthordják az eszközöket. Nem akartam ilyen helyzetbe hozni a tehetséggondozó programot.
Tromposch hangsúlyozta, hogy Snétbergerrel és a tehetségközponttal soha nem volt konfliktusa, és az elmúlt időszakban is igyekezett megóvni a saját szellemi gyerekének tekintett programot. Állítja, hogy a legkevésbé sem igazak azok a feltételezések, amelyek szerint a kirúgása után bosszúból benyújtott kártérítési igényével tönkre akarná tenni az intézményt.
Tromposch Julianna szerint a konfliktus az állami tulajdonos új képviselőjének megjelenésével jelent meg a rendszerben.
2015 szeptemberében a tehetségközpont másik alapítója, Mészáros Zoltán kiszállt, és Guller Zoltán közreműködésével eladta a tehetségprogramot működtető céget, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft.-t és vele együtt a felsőörsi gyerektábor felújított ingatlanát az állami Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-nek. A Kft. több állami ingatlan mellett parlamenti döntéssel akkoriban vette át a zánkai és fonyódi gyerektábor vagyonkezelését is az Új Nemzedék Központtól.
Jóllehet az állami tulajdonos megjelenése után továbbra is Tromposch maradt az évente 60 diákkal, illetve 50 tanárral és alkalmazottal működő központ operatív igazgatója, valamint az üzemeltetést végző Malomvölgy Nonprofit Kft. ügyvezetője, az államot képviselő új főnökről, Ekler Gergelyről hamar kiderült, nem tart igényt a menedzsmentben a folytonosságra.
Ekler, aki az Új Nemzedék Központ igazgatói és számos egyéb cégvezetői megbízatása mellé kapta meg feladatul a felsőörsi tehetségközpont irányítását is, 2016-os megérkezése után rövid időn belül bejelentette, hogy kirúgja a központot működtető céget és vele együtt Tromposcht is.
Tromposch a kezdetektől, az ötlet megfogalmazódása óta részt vett az intézmény beindításában, 10 éven át több munkakört is magára vállalt, és 2015-ig pályázatokon keresztül 2,1 milliárd forintnyi támogatás elnyerésében működött közre. Utolsó forrásszervező tevékenysége Ekler Gergely megbízásából egy százmilliós pályázat benyújtása volt. A pályázat sikeresen elkészült, Ekler azonban másnap az operatív igazgatói irodában várta Tromposcht. Váratlanul közölte vele, hogy szerződését azonnali hatállyal felmondja, és felszólítja, hogy személyes tárgyaival együtt két órán belül hagyja el a központot. A kirúgás az akkor fennálló céges szerződések miatt felemásra sikeredett, hosszas munkaügyi vita vette kezdetét.
2007-2010 között díjazás nélkül vettem részt a tehetséggondozó program megalkotásában, de 2013-2015 között is volt olyan, hogy operatív vezetőként sem vettem fel pénzt. Éppen nem volt rá elegendő forrás, mert a munkatársak bérét és a milliós nagyságrendű közüzemi díjakat is ki akartuk fizetni. Sőt, sokszor az ügyvezetésemmel működő nonprofit kft.-be nekem kellett betennem tagi kölcsönt, hogy minden költséget ki tudjunk fizetni. A három alapító közül ketten tettük bele magánvagyonunkat is a központba, Mészáros Zoltán korábbi tulajdonos-ügyvezető és én. De nem ezek miatt kérek most anyagi jóvátételt. Ezeken felül ugyanis én a saját szellemi termékemet is befektettem a központba. Eltávolításommal ez a befektetésem elveszett volna, ha nem állok ki a magam igazáért. A meglévő szerződések nem körültekintő, indoklás nélküli felmondásai hozták létre a jogszerűtlen és jelentős károkat okozó helyzetet
– foglalta össze döntése hátterét a központ volt menedzsere.
2008-ban a Camp Europe Kft. a Tromposch által kidolgozott pályázattal és megvalósíthatósági tanulmánnyal tenderezett a Norvég Alaphoz, amely aztán 2,7 millió euróval (711 millió forinttal) támogatta a terveket. A pénzt arra adták, hogy felújítsák a felsőörsi gyerektábor épületeit és legalább tíz évig a pályázatban előírt módon működtessék a központot. Tromposch az első évfolyam befejezését követően, 2014 januárjában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál regisztráltatta a megindított tehetséggondozási program összefoglalóját.
A Snétberger Zenei Tehetség Központot nem azért támogatták oly sokan, mert egy milliárdos ingatlanfejlesztést láttak benne, hanem egy sikeres és hosszú távon működő, saját forrást is előteremteni tudó tehetséggondozó programot. A központ valódi értéke nem az irányításommal és közreműködésemmel létrejött hatalmas ingó és ingatlan vagyon, hanem az ezt működtető szellemi termék. Ennek nem csak eszmei értéke van, vagyoni értékét egy összetett szerződésrendszer alapozta meg
– mondja Tromposch. A kirúgott igazgató a szellemi termékért 85 millió forint kártérítés és 5 millió jogsérelemdíj megfizetését kérte, az intézményt üzemeltető cég, a Malomvölgy Nonprofit Kft. pedig a hosszú távú szerződésének egyoldalú felmondása miatt indított pert 52,6 milliós összegű kártérítésért. Tromposch szerint nem igaz, hogy a követelések váratlanul érték Eklert. Az üzemeltetési cég bírósági pere már régen elindult, és lezajlott egy tárgyalási forduló, másrészt a konfliktus kirobbanása óta folyamatosan kérték az új igazgatót, hogy foglalkozzon az üggyel, de a többnyire a fővárosban tartózkodó ügyvezető elzárkózott a tárgyalások elől.
A felsőörsi ingatlant és az iskolát működtető Malomvölgy Nonprofit Kft. helyett egyébként az állami vezetés a budapesti állatkert ajándékboltjának vállalkozását hozta magával, és azzal sem törődött, hogy a Norvég Alap eredetileg kikötötte: kizárólag nonprofit cég láthatja el ezeket a feladatokat.
Tromposch szerint azonban nem ez az egyetlen szabálytalanság, ami veszélyt jelenthet a tehetségközpontra. A „hatalomátvétel” óta sorban szegik meg a norvég pályázatban rögzített előírásokat.
A korábbi években a központ diákjai számára 18 tantárgyat oktattak, 2016-tól azonban Ekler ügyvezetői jóváhagyásával legalább 4 tantárgyat töröltek. A tantárgycsökkentés oda vezetett, hogy a fiatalok egyre többször lézengenek csak Felsőörsön, mert a korábbi napi 4-6 óra helyett van, hogy 2 órájuk van, de az is előfordul, hogy egy sem.
Az elmúlt évben hirtelen megugrottak a fenntartási költségek is. A tehetséggondozó program korábbi 100 milliós évi költségvetése Tromposch becslése szerint több mint a duplájára növekedett, ami főként annak köszönhető, hogy az elmúlt évben a menedzsmentet ellátó személyek és az újonnan felvett vezetők javadalmazása is jelentős mértékben emelkedett.
Az elmúlt napokban többször is kerestük telefonon Ekler Gergelyt, hogy reagáljon Tromposch Julianna állításaira, az igazgató azonban nem hívott vissza. Ezért tettünk egy próbát az Új Nemzedék Központnál, ahol viszont azt közölték, hogy Eklert szeptember 1-én leváltották.
Így jelenleg meglehetősen zavaros a helyzet a Snétberger-központ állami tulajdonosi oldalán. Az intézményt 2 éve megvásárló Erzsébet Vagyonkezelő Kft. felszámolás alá került, vagyonelemeit, köztük Zánkát is más cégeknek adták, nincs honlapja, működő telefonos elérhetősége, de nem lehet elérni az Erzsébet Vagyonkezelőt tulajdonló, ugyanarra a címre bejelentett másik államközeli céget, a Hunguest Vagyonkezelőt sem. | Snétberger-ügy: volt HÖOK-vezér indította a lavinát, aztán kirúgták | 2008-ban a Snétberger-tehetségközpontot üzemeltető Camp Europe Kft. a Tromposch által kidolgozott pályázattal és megvalósíthatósági tanulmánnyal tenderezett a Norvég Alaphoz, amely aztán 2,7 millió euróval (711 millió forinttal) támogatta a terveket. Az alapító 2015-ben eladta a tehetségprogramot működtető céget, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft.-t és vele együtt a felsőörsi gyerektábor felújított ingatlanát az állami Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-nek. A Kft. több állami ingatlan mellett parlamenti döntéssel akkoriban vette át a zánkai és fonyódi gyerektábor vagyonkezelését is az Új Nemzedék Központtól. Tromposch szerint a „hatalomátvétel” óta sorban szegik meg a norvég pályázatban rögzített előírásokat. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. 2017-ben felszámolás alá került, vagyonelemeit, köztük Zánkát is más cégeknek adták, nincs honlapja, működő telefonos elérhetősége, de nem lehet elérni az Erzsébet Vagyonkezelőt tulajdonló, ugyanarra a címre bejelentett másik államközeli céget, a Hunguest Vagyonkezelőt sem. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/09/11/snetberger-ugy-volt-hook-vezer-inditotta-a-lavinat-aztan-kirugtak/ | 2017-09-11 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást: a megalapozott gyanú szerint az elkövetők – akiket nem neveztek meg – vesztegetések útján részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott, és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tíz milliárd forint.
Több mint huszonöt helyszínen végeztek kutatást, az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegű értékpapírt és egy negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben indította meg a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást.
Az eljárásban tizennyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről április 22-én dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Április 20-án vették őrizetbe a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt, információink szerint most is ugyanerről az ügyről van szó.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, hogy öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért. | Több mint 200 millió forint készpénzt, 60 milliónyi értékpapírt foglaltak le hivatalos személyektől | Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt. Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/21/tobb-mint-200-millio-forint-keszpenzt-60-millionyi-ertekpapirt-es-egy-40-millios-autot-foglalt-le-hivatalos-szemelyektol | 2022-04-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. (…) A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – mondta Fodor Gergely, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a Citadella felújításáról egy tavaly szeptemberi interjúban. Fodor 2019 óta felel a Budai Várnegyedben zajló kormányzati beruházásokért is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020 májusában a jelenlegi beruházás nulladik másodpercében sietett leszögezni, hogy a Citadella megújítása közérdek, ezért kiemelt beruházássá kell nyilvánítani; erről a törvényjavaslatot be is nyújtotta, s azt az Országgyűlés természetesen megszavazta. A kormány azonban nem elégedett meg pusztán azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Citadella felújítását, oly módon is bebiztosította a projektet, hogy az érintett XI. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzatnak véletlenül se legyen esélye bármiféle feltételhez kötni a nagy tervet. Az akkor elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a Citadellánál a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható, és minden ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvénytelen.
A Gellért-hegyi fellegvárat az 1848–1949-es szabadságharc leverése után, 1854-ben építették a Habsburgok. A kétszáz méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt és a városra néző ágyúállásokat a magyar lakosság megfélemlítésére emelték. A katonaság végül 1889-ben vonult ki az erődből; a második világháborúig nem is volt katonai funkciója, a hatvanas évektől pedig kizárólag turisztikai célokra használták a területet. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé. | Ez is bevéve | A tervek szerint jövőre fejeződik be a gellérthegyi Citadella húszmilliárd forintból, kiemelt beruházásként megvalósuló felújítása. A munkálatokat Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei végzik. Jelenleg a terület romokban hever, de egy év múlva lesz minden: tó, óriás lépcső, múzeum, park. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ez-is-beveve-248069# | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tíz civil szervezet és öt szakszervezet petícióval fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez, ehhez négy hónapja gyűjti a támogató aláírásokat a Szabad.ahang.hu oldalon. Az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés romló minőségére hívják fel figyelmet.
A Víz Koalíció – amelynek tagja más szervezetek mellett az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azt állítja, az ivóvíz- és szennyvízvezeték-hálózat veszélyesen amortizálódott, az elmaradt felújítások miatt 2012 és 2018 között megduplázódott a csőtörések száma. Közben a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány egyre nagyobb terhet rak a szolgáltatókra. Négy hónap alatt 3888-an írták alá a petíciót; szakmabeliek mellett olyanok, akik hetente többször szembesülnek azzal, hogy valamilyen hiba miatt nincs víz a településükön.
A Népszava tavaly novemberben írt arról a vecsési asszonyról, aki közösségi gyűjtésbe fogott, hogy bevizsgáltassa a helyi ivóvizet, amely a gyakori csőtörések nyomán sárgásbarna színű, és tönkreteszi a vizet használó háztartási gépeket. A vizsgálat azt mutatta, hogy a vecsési víz vas- és mangántartalma jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. A kezdeményezők továbbmentek, kutattak, és arra jutottak, hogy Gyálon öt év alatt a 170 kilométernyi csővezetékből egyet sem újítottak fel, Vecsésen ugyanilyen hosszú rendszeren egy csövet javítottak. A petícióhoz támogatóként további civil szervezetek és önkormányzatok is csatlakoztak. Homoki Andrea, a Víz Koalíciót támogató Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője a Magyar Narancsnak azt mondta, egyelőre nem küldték el a petíciót, további aláírásokat várnak, és azt, hogy kiderüljön, a választások után a kormánynak mi a szándéka ezzel a problémával.
A petíció arra irányul, hogy a befolyó közművezeték-adóból képezzenek fejlesztési tartalékot, hozzák rendbe ebből a víz- és csatornahálózatot, csökkenjen az ivóvízellátó és szennyvízkezelő tevékenység után fizetendő fogyasztói díj áfatartalma. Költsenek többet az ágazatban dolgozó munkaerőre, legyen kötelező minden településen felmérni a közműhálózatot, tervezzék meg a csőhálózat cseréjét helyben és országosan.
Keresd a földben!
A Víz Koalíció a gyáli és vecsési mindennapi tapasztalatok mellett konkrét országos adatokkal szerette volna alátámasztani az érveit. Az idén közérdekű adatigényléssel fordult a vízszolgáltatókhoz: nyilatkozzanak arról, mekkora a hálózati veszteségük, vagyis az a vízmennyiség, ami úgy folyik el, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt.
A 38 cégből 30 teljesítette a kérést, így a 3155 településből 1072-re láthatott rá a koalíció, 1608 vízellátó rendszerből 917 működésére, veszteségére.
A többségükben állami tulajdonú szolgáltatók – mint a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – viszont egyforma levélben tagadták meg az adatszolgáltatást. Azt írták, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, és hogy van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására. Vízveszteségben pedig Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet. | Rezsicsökkentés: kiszárított vízműcégek, titkolózó állam | Hat év alatt megduplázódott az ivóvízvezetékeken a csőtörések száma, van olyan település, ahol hetente többször nincs víz valami hiba miatt. Az érdeklődő civilek közadatigényléssel sem tudják kiszedni az állami szolgáltató cégekből, mennyi víz szivárog el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egyszer-csak-kitor-248072 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pest Megye 4. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) több mint harminc határozatot hozott az elmúlt időszakban, ezek közel fele valamilyen állampolgári panasz elbírálása volt. A választókerületben a fideszes Rétvári Bence nagyarányú győzelmet aratott ellenzéki ellenfelével, Vác alpolgármesterével, Inotay Gergellyel szemben (lásd: A kanyarban előztek, Magyar Narancs, 2022. április 13.). A panaszok nemcsak arról informálnak, hogy a választókat milyen visszaélések, szabálytalanságok irritálták, hanem arról is, hogy az indulók miképpen próbálhatták meg egymást fúrni a bizottságon keresztül. Az OEVB legtöbbször elutasította a beadványokat, esetleg valódi következményekkel nem járó határozatokat hozott (jogsértés megállapítása, további jogsértéstől való eltiltás). A testület legsúlyosabb esetben bírság kiszabására jogosult (ennek maximuma magánszemélyeknél a legkisebb kötelező munkabér havi összegének az ötszöröse, szervezeteknél pedig a tizenötszöröse lehet), de a komolyabb bűncselekmények (hamis ajánlások leadása, tömeges plakátrongálások) felderítése az illetékes hatóságok feladata.
A legtöbb kifogást kéretlen telefonszámokról érkező hívások, SMS-üzenetek miatt nyújtják be. Egy polgár például március 31-én fordult a szervhez, ugyanis egy mobilszámról írtak neki úgy, hogy korábban nem járult hozzá személyes adatai „politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához”. Álláspontja szerint az SMS nyíltan a választói akarat befolyásolására irányult, ezért kampányeszköznek minősül, ami jogszerűtlen. Az nem derül ki a határozatból, hogy melyik párthoz vagy politikushoz köthető az SMS, mindenesetre a választási bizottság megállapította, hogy ismeretlen személy az általa küldött üzenettel megsértette a választási eljárásról szóló törvényt (Ve.).
További üzenetek miatt hárman nyújtottak be kifogást április elején, ugyanazzal az indoklással: vonalas telefonszámokról hívta őket az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a felesége. Ehhez egy Telex.hu-n megjelölt cikket, egy telefonhívásról készült hangfelvételt, valamint egy nyilatkozatot csatoltak, utóbbit arról, hogy nem adtak hozzájárulást a híváshoz. A választási bizottság mindhárom esetben a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis azok egyebek mellett nem tartalmazták, hogy mikor történt a hívás, milyen telefonszámra kapták a hangüzenetet, illetve semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy a jogszabálysértés valóban megtörtént. Mivel a határozat szerint hiányosak voltak a beadványok, felmerül a gyanú, hogy az ellenzék valamelyik ellenfele nyújtotta be azokat, hátha számára pozitív döntés születik, amit lobogtatni tud – akármi is volt a terv, nem járt sikerrel. | „A cselekmény súlya nem indokolja” | Kéretlen SMS-ek, hangüzenetek, plakátrongálás, impresszum nélküli szórólapok, kiegyensúlyozatlan tájékoztatás – a választók jellemzően ilyen kifogásokkal fordultak a helyi választási bizottságokhoz. Az alábbiakban Pest megye 4. számú választókerületében történtekkel illusztráljuk, általában mi a sorsa e panaszoknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-cselekmeny-sulya-nem-indokolja-248070 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Válasz Online írta meg tavaly szeptemberben, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsákból, az úgynevezett Városi Civil Alapból (VCA) fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek folyattak pénzt. A lap megyékre és választókerületekre lebontva összegezte, hol, milyen Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy összegeket – például buszra, ingatlanra, kommunikációra: azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. A lap megfogalmazása szerint ha ez így nem hivatali hatalommal való visszaélés, akkor semmi sem az. Mint írták, 2021 nyarán, első körben a Miniszterelnökség 4,4 milliárdos VCA-alapot hirdetett meg a civil szférának és az alapítványoknak. A pályázati eredményhirdetés után hamar meg is születtek az első gyorselemzések: először a Telex hívta fel a figyelmet arra, hogy mintha túlnyerte volna magát a „versenyen” néhány fideszes vezetésű (ál)civil szervezet. Később az Átlátszó igazolta, hogy a VCA legnagyobb, egyenként 15 millió forintos támogatásainak győztesei között csak elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz, esetleg Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
Szintén a Válasz Online cikke foglalkozik azzal, hogy a győztes „pályázók” döntő többségének több mint erős és tetten érhető fideszes kapcsolatai vannak. A cikk szerint frissen bejegyzett, múlt nélküli szervezetek is indulhattak, és az sem volt „bűn”, ha az egyesületek, alapítványok vezetői, kurátorai között aktív politikusok, képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, vagy mint majd példánkban látjuk, feleségeik vannak. És igen, lehetett pályázni lényegében bármire, ami a közelgő választási időszakban hasznosnak bizonyulhat: ingatlanvásárlásra és -felújításra, gépjármű- és eszközbeszerzésre, rendezvényekre, illetve kommunikációs tevékenységek támogatására.
Feltűnik a sarkadi fideszes polgármester feleségének egyesülete
A nyertes szervezetek között szerepel a sarkadi Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesülete, amelynek vezetője Mokán Mária, a békési kisváros fideszes polgármesterének a felesége. Hogy ebben a Gyulához közeli alig tízezres, sok hátránnyal küzdő településen milyen erős a kormánypárt, azt jól bizonyítja, hogy a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson kihívó nélkül, egyedül indult a polgármesteri posztért Mokán István.
Az a Mokán, aki évekkel korábban, alpolgármesteri posztját felhasználva akkori élettársának lakásfenntartási támogatást adott és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, miközben vele egy háztartásban élt, így erre nem lett volna jogosult. Mindezért a Gyulai Törvényszék 2015 áprilisában költségvetési csalás miatt jogerősen hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte Mokán Istvánt, aki akkor már Sarkad polgármestere volt. Ugyanis 2014-ben annak ellenére választották meg a település vezetőjének, hogy 2014 májusában az elsőfokon elmarasztaló ítélet megszületett ellene. Mokán mégsem ütötte meg a bokáját ezzel. Mintha mi sem történt volna, ma ő a Fidesz Békés megyei választmányának alelnöke.
Egyesület a szántóföldön
De vissza Mokán Máriához! A VCA tavaly nyári kiírása alapján 2021 őszén 8 milliót nyert a Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek ő az elnöke, és Sarkad külterület 01002/5. helyrajzi számú ingatlanon van bejegyezve. Nem tudni mekkora összegre és pontosan mire adott be pályázatot a fideszes polgármester felesége vezette egyesület a Miniszterelnökséghez, s azt sem, hogy az elnyert összeget mire fordítják. Túl a férje révén nyilvánvaló politikai kötődésen és azon, hogy a VCA pályázatainak többsége politikai motivációjúnak tűnik, még egy gyanúra okot adó körülmény merült fel, amikor megpróbáltunk utánajárni ennek a konkrét esetnek.
Nevezetesen az, hogy a feltüntetett helyrajzi számú sarkadi külterület valójában egy szántó, ahol sem egy épület nincs, sem semmilyen egyesületi munka vagy ehhez köthető tevékenység nyomai nem érhetők tetten.
Az igazi meglepetés akkor ért, amikor letöltöttük a földhivatali adatbázisból adott ingatlan tulajdoni lapját. Ebből az derült ki, hogy a földterület egy helybeli és békéscsabai magánszemély tulajdonában van, s jól láthatóan mezőgazdasági tevékenységet végeznek rajta. Azaz a Miniszterelnökségnél sikerrel szerepelt sarkadi egyesület székhelye valójában egy művelés alatti szántón van. Itt:
Hallgatásba burkolózva
Ezek után Mokán Máriához fordultunk, hogy a pályázat tartalmáról és arról érdeklődjünk, mekkora összegre pályáztak, s az elnyert pénzből mit, mikorra és hogyan valósítanak meg, különös tekintettel arra, hogy a feltüntetett ingatlan nincs az egyesület tulajdonában. Meglepő vagy sem, a hosszú hetekkel ezelőtt, március 25-én elküldött kérdéseinkre nem kaptunk semmilyen választ. Azt is megkérdeztük az egyesületi elnöktől, hogy megítélése szerint játszhatott-e, s ha igen, mekkora szerepet a 8 millió forint elnyerésében a VCA pályázatán, hogy ő egy fideszes polgármester feleségeként képviseli a civilszervezetet.
A sarkadi egyesület honlapján olyan, konkrétnak aligha nevezhető vállalásokat találunk a „civil” szervezetről, minthogy „együttes erővel sikerülhet fellendíteni kisvárosunk közösségi életét. Gondolok itt a fiatalabb és idősebb korosztályokra egyaránt. Jó hangulatú rendezvények, programok, táborok, fellépések szervezésének és megrendezésének reményében kezdek bele az alapításba.” Mokán Mária önismereti és személyiségfejlesztési, aroma- és színterápiás programokról, szappanfőzésről és egészséges kozmetikumok készítéséről, pszichodrámáról, rajz-, tánc- és főzőtanfolyamokról ír konkrétumok nélkül. Végül így fogalmaz: „Összegezve, a célunk Sarkad és a kistérségi települései közösségének összekovácsolása sport és kulturális programok szervezésével.”
A Miniszterelnökség, alighanem a nagy „sikerre” való tekintettel a választás előtt, 2022. februárban második körben már 4,8 milliárd forintos pályázati pénzzel hirdette a Városi Civil Alapot. Itt az egyik győztes egyesület például hirtelen Fürjes Balázs, a Fidesz egyik budai (a választáson vereséget szenvedett) képviselőjelöltje személyi titkáráé lett. De nyert Hadházy Ákos zuglói ellenfelének, a választáson eléggé leszerepelt fideszes Borbély Ádámnak az egyesülete, illetve egy másik XIV. kerületi olyan szervezet, amelynek a korábbi vezetői egy Hadházyt lejárató szórólapos kampányt futtattak Zuglóban a – VCA-forrásból szintén részesült – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány égisze alatt. | Egy szántóföldre van bejegyezve a sarkadi polgármester feleségének állami pályázaton győztes egyesülete | A sarkadi egyesület nyolcmilliót kapott a Fidesz szatellitszervezeteit támogató Városi Civil Alapból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-szantofoldre-van-bejegyezve-a-sarkadi-polgarmester-felesegenek-allami-palyazaton-gyoztes-egyesulete-247984 | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Öt embert letartóztattak, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, közölte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az intézkedés egy hónapra szól.
„A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára” - írják.
Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, egy projektmenedzser pedig a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Ha bűnösnek találják őket, akár 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik őket, a nyomozás folyamatban van.
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért. | Letartóztatások a minisztériumi pályázatos vesztegetési ügyben | Öt embert letartóztattak, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket, közölte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az intézkedés egy hónapra szól. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/22/letartoztatasok-a-miniszteriumi-palyazatos-vesztegetesi-ugyben | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az elkövetők közül többen pályázatkezelőként dolgoznak a Pénzügyminisztériumban, míg egy társuk osztályvezető a Miniszterelnökségen. Vesztegetéssel gyanúsítják őket.
A Blikk birtokába jutott információk szerint az üggyel összefüggésben kihallgatták az egyik alföldi megye hivatalnokát, aki a térség pályázatait kezelte. Úgy tudjuk, a megyei hivatalnok a köztisztviselői fizetéséhez mérten nagy lábon élt, kéthavonta járt egzotikus nyaralásokra, luxusautójával közlekedett, amit most lefoglaltak. Informátorunk szerint több esetben figyelmeztették fényűző öltözködése miatt.
Az alföldi régióban úgy tudták, a pályázatok benyújtása mellett egymillió forintos előleget kért a sikeres elbírálásért, ezért is hívták a háta mögött Miss Milliónak. Kapcsolatai révén az általa felügyelt, olykor százmilliós pályázatok mindig eredményesen mentek át a rostán. A sikerdíjért természetesen még fizetni kellett, ebből már a pályázatról döntő budapesti hivatalnokoknak is járt a kialkudott százalék.
Információink szerint az ügy egy másik szereplője akkor vált gyanússá, amikor nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Pedig 2 millió forint felett csak kártyás vásárlást engednek meg a magyar jogszabályok.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint az, hogy a vállalkozók pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat, arra utal, hogy az elkövetők nem voltak profik.
Egy nagyon klasszikus, mondhatni „meghaladott” módszerű korrupcióról lehet szó. Ennek lényege, hogy vállalkozók – jellemzően előre – pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat.
– Üdvözlünk minden olyan lépést, ami a korrupció felszámolásáért történik, de van egy olyan érzésem, hogy csak a kis halakat fogják el. Az ismertebb, nagyobb befolyású szereplők a korrupció jóval szofisztikáltabb formáit használják, például offshore cégek segítségével – mondta lapunknak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője.
Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, hogy milyen módon próbálják kiszűrni az ilyen jellegű visszaéléseket, eddig azonban nem kaptunk választ. Noha ezek a belső eljárások nem nyilvánosak, azt lehet sejteni, miért nem működnek hatékonyan.
– Egyrészről nincs rá kapacitás. A 2007-13-as időszakban több mint 60 ezer projekt valósult meg. Másrészről az ellenőrző osztályok ugyanazon helyettes államtitkár, végső soron pedig miniszter alá tartoznak, akik elbírálják a pályázatokat, nem pedig független szervek végzik el ezt. Ráadásul a kormány vállalt célja, hogy minél gyorsabban minél több uniós pénzt költsön el, ezt pedig veszélyeztetné, ha valós ellenőrzések lennének – vélekedett Nagy Gabriella.
Az azonban még mindig kérdés, vajon hogyan bukott ki egy jelentősnek mondható korrupciós ügy, noha az ilyen jellegű esetek feltárásában a nemzetközi kutatások szerint nem jeleskednek a hatóságok.
Varju László, a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke szerint színjátékról van szó.
– Az általános európai megítélés szerint a kormány ellopja az európai adófizetők pénzét, ezért nem szabad odaadni neki. Ezért most úgy tesz, mintha változtatni akarna, mégis számtalan ügy volt, amit követhetett volna hatósági intézkedés, mégsem történt semmi – mondta a Blikknek a politikus.
Kerestük az főügyészséget, hogy megtudjuk, egy főosztályvezetőnél befolyásosabb tisztségviselő is a látókörükbe került-e, ám lapzártánkig ugyancsak nem kaptunk választ.
Az ellenzéki képviselők nem számítanak arra, hogy „szándékosan” rámennének a hatóságok „erősebb” emberekre. Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint legalábbis erre utalnak a korábbi korrupciós ügyek.
– A Kínai Kommunista Párt is néha kivégez néhány kisebb tisztségviselőt, de attól még a rendszer korrupt maradt. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, akkor akad nagyobb hal a horogra, amikor kisebb ügy vizsgálata során véletlenül beleszaladnak ilyen jellegű lehallgatásokba. Ez történt Völner Pál, Boldog István és Mengyi roland esetében is – sorolta lapunknak Hadházy.
A rendkívüli nyomozásról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is szót ejtett a csütörtöki kormányinfón.
– Egy nyomozás vezetett eredményre, titkos információgyűjtéssel, s ennek megfelelően lépett a nyomozó hatóság – kommentálta az információt, hozzátéve, ő is csak szerdán kapott az ügyészségtől tájékoztatást.
– Öt minisztériumi dolgozót vettek őrizetbe, közülük négyen a Pénzügyminisztérium munkatársai, egy pedig a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Ők azt ígérték, elintézik az eredményes pályzatokat, ha ezért kenőpénzt kapnak. Néhány alkalommal ez meg is történt. Ez súlyos, több éves szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmény – szögezte le némi indulattal a hangjában Gulyás Gergely megerősítve, hogy szerdán razziáztak a helyszíneken a hatóságok emberei.
Újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői. | Miss Milliónak hívták a korrupt hivatalnokot – Tízmilliárdos vesztegetési ügy a minisztériumban | Minisztériumokon átívelő, tízmilliárdos korrupciós ügyet derített fel az ügyészség. 25 helyszínen csaptak le szerdán, 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintnyi értékpapírt, luxusautót és több ingatlant is zár alá vettek, 18 embert pedig gyanúsítottként hallgattak ki. Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/miert-nem-tudjak-kiszurni-a-korrupt-hivatalnokokat-a-miniszteriumok/8vm8y8z | 2022-04-23 13:07:00 | true | null | null | Blikk |
„Kezdődik az új, 3000 négyzetméteres nagykövetségi épület építése Ankarában” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a Facebookon.
Szijjártó képeket is osztott meg az épület alapozásáról, illetve törökországi útjáról. Ezek közül a magyar tárcavezető és török kollégája, Mevlüt Cavusoglu mellett feltűnik az Orbán családdal kiváló kapcsolatot ápoló, Magyarországon is rendkívül aktív török nagyvállalkozó, Adnan Polat.
Az eseményről a török külügyminisztérium a Twitteren osztott meg képeket, ezeken Polat már munkavédelmi sisakban látható a két miniszter mellett, illetve velük együtt nyomja az építkezést indító gombot.
A török sajtóban megjelent beszámoló szerint Adnan Polat mint a Polat Holding igazgatótanácsának elnöke fel is szólalt az eseményen, az épület átadását 2023 közepére ígérte.
Az építkezéssel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a külügyminisztériumnak, ha válaszolnak, közzétesszük.
A külügyminisztérium alatt működő HEPA Exportfejlesztési Ügynökség megbízásából Adnan Polat magyarországi érdekeltsége, az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft. (az ALX anyacége a Törökországban bejegyzett Polat Holding) kereskedelemfejlesztési és promóciós központot üzemeltet Törökországban és környezetében havi 77 millió forintért. E megbízásnak része 2020 óta a Türk Tanáccsal való kapcsolattartás.
Adnan Polatnak az ALX-en túl is jól megy Magyarországon. Ő az elnöke a Gül baba türbéje üzemeltetésére létrehozott alapítvány kuratóriumának. A türbe Polat saját bevallása szerint személyes, a szívéhez közel álló projekt, az biztos, hogy sokat lobbizott többszöri felújításáért és rekonstrukciójáért. A türbét meglátogatta Erdogan elnök, amikor 2019 novemberében Budapesten járt – össze is roppant miatta a fél város közlekedése.
Polat ezen túl kiterjedt céghálót tart fenn Magyarországon. Cégei egyrészt ingatlanfejlesztésben utaznak, ahogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István. Sőt vele együtt: a Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több alkalommal lefényképezte egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot és Suat Karakust, Polat magyarországi helytartóját, több cégének (beleértve az ALX-et) vezetőjét.
Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor. Utóbbit egy közös cégen, az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-n keresztül intézték. Tiborcz BDPST-je 2016 októberében szállt ki az AMX HS-ből, amelyet nem mellesleg 2018 végén Polat szó szerint a nevére vett, azóta úgy hívják: Polat Hungary Kft. A Tiborczcal közösen beszerzett Városliget fasor 38. alatti ingatlan pedig a Polat-birodalom egyik székhelye lett. Oda van bejegyezve a Polat Hungary Kft.-n kívül még tucatnyi, a török üzletemberhez köthető vállalkozás.
A török üzletember az ingatlanpiacon kívül nem titkoltan a napelembizniszt szúrta ki magának, már 2017-ben arról beszélt a Forbes magazin török kiadásának, hogy ezer megawattnyi szolárkapacitást kíván kiépíteni Magyarországon. A Suat Karakushoz, Polathoz és fiához, Kerimhez köthető céghálóban nyüzsögnek a szolárcégek. | Orbán Viktor török barátja építi Magyarország új ankarai nagykövetségét | A török sajtó szerint Adnan Polat 2023 közepére ígérte az új, 3 ezer négyzetméteres épület átadását. Szijjártó Péter külügyminiszter az új épületről beszámolt, Polat szerepéről nem. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220419_Orban_Viktor_torok_baratja_epiti_Magyarorszag_uj_ankarai_nagykovetseget | 2022-04-19 14:30:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát – közölte a szaktárca.
Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, ezért tárcánk mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját – áll a PM közleményében.
A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A tárca más részletet nem árult el az ügyről. | Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát | A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220420_penzugyminiszterium_vesztegetes_nyomozas_orizetbe_vetel | 2022-04-20 18:13:00 | true | null | null | HVG |
Tizennyolc embert hallgattak ki gyanúsítottként egy korrupciós ügyben, közülük hatnak a letartóztatását kérték – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint egy 11 vállalatból álló cégcsoportban az EU-s pályázatokkal kapcsolatban történt vesztegetés, a korrupciógyanús pályázatok összértéke nagyjából 10 milliárd forint volt.
Az ügyészség több, mint 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintot érő értékpapírt és egy készpénzért vásárolt, 40 millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét is elrendelte. | EU-s pályázatokkal csalt egy cégcsoport az ügyészség szerint, hat ember letartóztatását kérték | Összesen 10 milliárd forint értékű pályázatoknál gyanít korrupciót az ügyészség, több száz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, értékpapírokat és egy autót. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220421_palyazat_csalas_letartoztatas_ugyeszseg | 2022-04-21 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | A Mol-vezér másik fia is beszállt az ingatlanbizniszbe | Hernádi Zsolt fiainak cégei nevében is van közös. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_gran_valley_a_molvezer_gyermekei | 2022-04-21 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Szeged-Csanádi Egyházmegye másfél év után papíron is megkapta a milliárdos céget, a cégbíróságon februárban és márciusban jegyezték be a változásokat. Még 2020. november 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állami alapítású céget ingyenesen átadják a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. A hvg.hu írt arról is, hogy az elsődlegesen megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató, 1953-ban alapított fonalfeldolgozó kötöttáru gyártásával foglalkozik, főleg olasz piacra dolgoznak. Korábban arról is szó volt, hogy a 2Rule termékek gyártását is itt végezhetik, ezt akkor a gyár igazgatója nem is cáfolta, de végül nem lett belőle semmi. Másfél év után tavaly év végére jutottak el a felek addig, hogy ennek az évnek az elején a cégbíróságon is bejegyezték a változásokat.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye szép vagyonnal bír a kormány jóvoltából: a szociális és oktatási feladatokhoz kapcsolódó ingatlanokon túl épült egy stadion Szegeden, amely az egyházmegye kezelésében van, de a Lezsák Sándor lakiteleki alapítványi több tízmilliárdos komplexum alatti föld tulajdonjoga is az egyházé. Szegeden is több ingatlan birtokolnak.
A SZEFO korábbi vezérigazgatója a váltás után is a helyén maradt, de a gyár felügyelő bizottságát lecserélték, és bekerült az FB tagok közé az egyházmegye életében fontos szerepet betöltő Emődi Sándor és Bozóky Imre. Emődi 2016-ig a püspöki projektmegvalósító céget is vezette, az AdReTu Kft ügyvezetője volt, és jelenleg is vezeti a Szeged 2011 Kft-t. Bozóky Imre egykori MLSZ-elnök a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyulai fociakadémiájának alapításától kíséri a püspöki fociklubot, hol szakmai tanácsadóként, hol jogi képviseletet ellátóként tüntetik fel a jogi diplomát is szerzett szakembert. Bozóky egyébként Izsákon alpolgármester, az elhunyt Mondok József támogatója volt, ő is a Fidesz támogatásával került be a Bács megyei testületbe. | Hivatalosan is a Szeged-Csanádi Egyházmegyéé egy milliárdos cég | A SZEFO felügyelő bizottságba bekerült Bozóky Imre egykori MLSZ-elnök, aki az egyházmegye fociklubjának az ügyvezetője. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220422_Hivatalosan_is_a_SzegedCsanadi_Egyhazmegyee_a_milliardos_ceg | 2022-04-22 11:46:00 | true | null | null | HVG |
Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
Sok kérdést felvet a Donald Trump elleni merényletkísérlet, írják a világlapok: enyhül-e a politikai feszültség, továbbra is nullaösszegű játszmának tekintik-e a felek az elnökválasztást, képesek-e ellenállni az erőszakot gerjesztő kommunikációnak, belecsúszik-e az Egyesült Államok az erőszakba. Többen is megjegyzik, az elnökválasztási kampányt mostantól beárnyékolja és meghatározza majd ez az ügy. Mindeközben házasodni készül Alex Soros. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az. | Milliárdosok egymás közt: Tiborcz vezeti Jellinek számláját | Lesz dolog a Gránit Bankban Jellinek Dániel több milliárdos árbevételű cégével. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_intercompany_financing_a_granitnal_nyitott_szamlat | 2022-04-22 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„Igazgyöngyre váltottuk a gyűlölet valutáját” – fogalmazott Lengyel Róbert siófoki polgármester, amikor nemrég új közparkot alakítottak ki a Pesti Srácok és a Ripost által a városnak fizetett sérelemdíjból.
A Ripost és a Pesti Srácok is fél-félmillió forintot volt ugyanis kénytelen fizetni Siófok városának, miután a bíróság kimondta, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt valótlanságokat tartalmazó cikkekkel próbálták meg lejáratni a várost, illetve ellenzéki polgármesterét. Egyebek között olyanokat írtak, hogy Siófok „fertő”, ahol már a gyerekeket se engedik ki az utcára, akkora a bűnözés.
Siófoknak a cikkek megjelenésekor, 2019 nyarán még fideszes többségű képviselő-testülete volt, amely egyhangú szavazással járult hozzá, hogy a város pert indítson a kormánypropaganda-portálok ellen.
A Pesti Srácok által fizetett pénzhez viszont csak nemrég jutott hozzá a város, minthogy a kormányközeli portál fittyet hányt a bíróság ítéletre, önszántából nem volt hajlandó sem fizetni, sem az ugyancsak megítélt írásos bocsánatkérésre – ezeket a siófoki önkormányzat végrehajtóval volt kénytelen „bevasaltatni”.
Az új kis közpark azonban idő közben elkészült, a két portál által fizetett sérelemdíjhoz pedig a város is hozzátett valamennyit, majd a polgármester elégedetten állapíthatta meg, hogy az önkormányzatok egyre nehezedő anyagi helyzetében a kormányhű portálok is hozzájárultak Siófok szépüléséhez.
Az új közpark Siófokon
Forrás: siofok.hu
Sérelemdíjból plakátok
Lengyel Róbert a napokban újabb sérelemdíj beérkezéséről számolt be a közösségi médiában. Ezúttal nem a város, hanem ő maga indított pert a helyi Sió Rom Cigány Egyesület ellen, mely még ugyancsak a 2019-es választási kampányban a polgármestert lejáratni szándékozó óriásplakátokkal és szórólapokkal árasztotta el a várost.
Ezeken a plakátokon kiadóként a roma egyesület neve szerepelt, melynek elnöke az a Németh Zsolt, aki egyben a Siófoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is már hosszú évek óta, és akiről hat éve egy olyan videó került fel az internetre, amelyen jókora husánggal a kezében fenyeget valakiket fényes nappal, a siófoki Fő utcán. A bírósági döntés nyomán Némethnek is félmillió forintot kellett fizetnie, ami most meg is érkezett a siófoki városvezető számlájára, igaz, hathavi részletekben, mivel az egyesület jogi képviselője jelezte a bíróságnak: az egyösszegű fizetés aránytalanul nagy terhet róna a szervezetre.
Lengyel Róbert arról tájékoztatott: a pénzösszeget átadta Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos parlamenti képviselőnek, egyben az egységes ellenzék képviselőjelöltjének azzal, hogy fordítsa a korábban ismeretlenek által megrongált ellenzéki kampányplakátok pótlására. Lengyel, aki egyébként az ellenzék belügyi, rendészeti programjának megírásáért is felelt, hangsúlyozta: ezúttal nem polgármesterként, hanem magánszemélyként, magyar állampolgárként hozta meg a döntést a sérelemdíj sorsáról. „Így hát én, Lengyel Róbert, mint magyar választópolgár közvetlenül, az említett cigány egyesület pedig ugyan csak közvetetten, de a Fidesz áprilisi választási vereségét támogatjuk” – írta Facebook-oldalán.
Program helyett kirohanások
A polgármester tudomásul vette, hogy csak részletekben jut hozzá a sérelemdíjhoz, de megjegyezte: „Most bezzeg nincs pénz. Pedig ez az összeg az óriásplakátok, szórólapok árához (vagy akár az ügyvédi munkadíjakhoz) képest csak aprópénz lehet. Sajnos, azt nem tudtuk meg a per során sem, hogy honnan lett akkor hirtelen a Sió Romnak annyi pénze, amiből az ellenkampány nyilván tetemes összegét fizetni tudta.”
Az egyesület és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, Németh Zsolt egyébként több alkalommal is arról írt a Facebook-oldalán, hogy a helyi cigányság a Fideszre szavaz, és a 2019-es polgármester-választáson is a kormánypárt jelöltje, Gruber Attila mellett álltak. A 2019-es választási évben ráadásul a fideszes többségű képviselő-testület több millió forinttal, tízmillió forintra emelte a roma nemzetiségi önkormányzat városi támogatását, ami 2020 óta viszint nulla forint, miután az önkormányzati választáson a polgármester egyesülete került kétharmados többségbe a képviselő-testületben. Lengyel Róbert ugyanis amondó: „Az alanyi jogon, 'pofára' osztogatott támogatásoknak vége, a roma önkormányzat is csak akkor számíthat városi támogatásra, ha megfelelő, a helyi cigányság felemelkedését segítő, támogatható programot tesz az asztalra.” Ami azóta sem született meg.
Ahogyan annak idején a Narancs.hu megírta, Németh Zsolt siófoki roma elnököt egy másik perben korábban megrovásban részesítette a bíróság nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétsége miatt. Azt a pert Czeglédy Csaba szombathelyi ügyvéd-politikus indította, aki a Sió Rom által kiadott szórólap- és plakátvariációk egyikén együtt szerepelt a siófoki polgármesterrel. Németh Zsolt akkor azt állította, a kiadványokat ugyan maga szerkesztette, de hogy milyen számítógépes programmal és hogyan, azt már időközben elfejtette. A lejárató plakátok és szórólapok finanszírozását viszont magára vállalta, holott a bíróság előtt azt vallotta, alkalmi munkákból él, majd csak részletekben tudta megfizetni a félmilliós sérelemdíjat. | Új közparkra és ellenzéki plakátokra költötték a kormánypárti sérelemdíjat Siófokon | A Pesti Srácoknak, a Ripostnak és a helyi roma egyesületnek is fizetnie kellett az önkormányzatnak vagy a polgármesternek, aki azt állítja, jó célra költötte a "gyűlöletpénzt". | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-kozparkra-es-ellenzeki-plakatokra-koltottek-a-kormanyparti-serelemdijat-siofokon-248157# | 2022-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) 2013-tól komoly, sok százmilliós fejlesztésekbe fogott, megújult két zsinagógaépület és részben a környezetük is a Pásti és a Kápolnási utcában. A projekt részét képezte, hogy kialakítottak egy „zarándokszállást”, és energetikai beruházásra is sor került a hitközség Bajcsy-Zsilinszky úti épületében. Mára minden elkészült, a hitközség a várossal együtt büszke az eredményre.
Építő megoldás
Nem csak a keble dagadhat annak a vállalkozói csoportnak, amely az építkezések során rendre elnyerte a munkákat. A Mester-Építő Kft. szinte nem tudott hibázni a debreceni zsidó hitközség pályázatain. Akinek jó az emlékezete, annak a cégnév ismerősen cseng. A Mester-Építő Kft. tulajdonosainak édesapja érdekelt volt abban az azóta megszűnt Mester-Nívó Kft.-ben, amely azt az óbudai lakóparkot építette, ahol Kósa Lajos feleségének 100 millió forintot érő lakása van. Érdemes egy pillantást vetni az ünnepélyes átadásokig vezető útra, még ha kicsit messziről is kell indulnunk hozzá. 2002-ben a sajtóban is sok szó esett Kósa Lajosék ingatlancseréjéről, akkor vált meg debreceni családi házától a város azóta posztjáról távozott polgármestere, és került felesége tulajdonába egy óbudai ingatlan (utóbbiról alig egy éve értesült a közvélemény). Az ingatlanüzletben akkoriban részt vett a Mester-Nívó Kft. A Népszava kapcsolatot vélt felfedezni Kósáék magánfelkérése és a cég által alapított vállalkozás komoly városi megbízása között, ám később bírósági ítélet mondta ki, hogy a lakáscsere és a városi szerződés között semmilyen összefüggés nem volt. A bő évtizedes ügy akkor bukkant elő újra, amikor az RTL Klub tavaly ősszel „előszedte” a lakáscsere folyományaként a Kósa Lajos feleségének birtokába került, azóta híressé vált óbudai ingatlant. A lakóparkot a Mester-Nívó Kft. építette, ahogy azt az Index feltárta.
Mestermunka. A felújított Pásti utcai ortodox zsinagóga
Czeglédi Zsolt / MTI
A régi mesterek a mai napig kiismerik magukat Debrecenben. A Horovitz Tamás által vezetett debreceni hitközség pályázatain taroló Mester-Építő Kft. Barna Gábor családjának érdekeltsége, ő pedig a már megszűnt Mester-Nívó résztulajdonosa volt. Az öt közbeszerzési pályázatból négyet meg is nyert a cég – mindegyik meghívásos volt, véletlenül sem nyílt versenyben dőlt tehát el. Végül még bútorbeszerzésre is az építkezési vállalkozást kérte fel a hitközség.
Az egyetlen nyílt – pár százezer forint híján –, 300 milliós értékű közbeszerzésre, amelynek célja a Pásti úti zsinagóga felújítása volt, a Mester Építő Kft.-n kívül még négyen jelentkeztek, de az eredménytájékoztató szerint csak egyetlen árajánlatot vett figyelembe a kiíró, a győztesét, erre az értékre kötötték a felek a szerződést is.
Bebútoroztak
Hasonló volt a helyzet a bútorok beszerzésével is, bár itt csak egy ellenajánlat volt. A zsinagóga pinceszintjének felújításánál viszont már eleve is csak egy ajánlat érkezett be, a Mester-Építőé: ezt a megbízást bő 62 millió forintért vihették el.
Ennek a beruházássorozatnak
egyetlen olyan közbeszerzése volt, amelyet nem a Mester-Építő vitt el: a zarándokszállás kialakítását a DZSH épületében. Ezt a Dryvit Profi Bt. nyerte el több, mint 100 millió forintért, a beruházás eredetileg becsült értékénél bő ötmillióval drágábban úgy, hogy ezúttal is csak egyetlen ajánlatot vett figyelembe a kiíró. A cégnek Bana László és felesége a tulajdonosai, és szintén kapcsolódik valamelyest a Kósa-féle, óbudai házat eredményező lakáscserében fontos szerepet játszó Mester-Nívó Kft.-hez és ezen keresztül a hitközségi közbeszerzések csillagához, a Mester-Építő Kft.-hez is. Bana ugyanis együtt volt vezető tisztségviselő egy cégben Gyetvai Attilával, Barna Gábor egykori, Mester-Nívó-beli üzlettársával. Ebből kiindulva különösen figyelemre méltó, hogy két, összesen több mint 100 milliós értékű meghívásos jellegű pályázatra is éppen Bana László cégét invitálta meg a hitközség a végül győztes Mester-Építő ellenfeleként. Érdeklődtünk az érintett cégeknél, ám a Mester-Építő csak annyit kívánt hozzáfűzni mindehhez, hogy ők mindenben „a törvényes rendelkezésekkel összhangban a hitközség és a finanszírozó érdekeit szem előtt tartva jártak el”, szerintük minden ezzel ellentétes sugalmazás hamis. Számos sajtóértesülés szerint Horovitz Tamás hitközségi elnököt különlegesen jó kapcsolat fűzi Kósa Lajoshoz, bár az érintett minden alkalommal határozottan tagadja, hogy így volna.
Megpróbáltuk megkeresni Horovitzot a beszerzésekre vonatkozó kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk volna, miért nem vették figyelembe feltűnően sok esetben az ellenfelek árajánlatait, kizárták-e őket, és ha igen, milyen okból. Azt is szerettük volna megtudni, melyek voltak azok a meghívott cégek, amelyek végül nem indultak el a Mester-Építő ellen, továbbá mi indokolta azt, hogy – bár csak több közvetítésen keresztül, de mégis – egymással kapcsolatba hozható cégeket versenyeztetett kétszer is egymás ellen a hitközség. Horovitztól azonban, hiába kerestük, hetek óta nem kapunk választ.
Veszélyben az ima is
Arra is választ vártunk, hogyan működik az ország legnagyobb vidéki zsidó hitközségében a hitélet. Birtokunkba került ugyanis egy, a közösség vezetője által írt levél, amelynek szerzője dorgálja a híveket passzivitásuk miatt, és jelzi, hogy még a szombat reggeli imaalkalmak megtartása is veszélybe kerülhet, mert reális esély van rá, hogy a közösségi imádkozáshoz szükséges 10 férfi sem gyűlik össze. Választ nem kaptunk kérdésünkre. | Mesteri üzletek a hitközséggel | A debreceni zsidó hitélet a hívők alacsony aktivitása miatt információnk szerint nem túl élénk. Pedig a hitközség ingatlanjaira nem lehet panasz. Igaz, a sok százmilliós felújítások megbízatásai rendre egy olyan csoportnál landoltak, amelyet bő tíz éve emlegetnek együtt Kósa Lajossal és városával. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mesteri-uzletek-a-hitkozseggel-1553179 | 2015-07-13 10:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy 63 éves budapesti doktornő 2017 és 2020 között 200 ezer forintért cserébe állított ki elítélteknek orvosi igazolást, hogy azoknak "betegségük" okán később kelljen megkezdeni a börtönbüntetés letöltését, írja a police.hu.
A 63 éves orvosnőt 2021 nyarán már kihallgatták, a megbízhatósági vizsgálaton megbukva, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsították meg. A rendőrök már akkor gyanították, nem elszigetelt esetről lehetett szó. Az eltelt hónapokban végzett nyomozói munka megerősítette az üzletszerűségre vonatkozó gyanújukat.
Hónapok óta tartott az üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának gyanúját alátámasztó bizonyítékok összegyűjtése, de a doktornőt csak április 26-án reggel fogták el. A doktornő fővárosi otthonában a rendőrök adathordozókat, telekommunikációs eszközöket, iratokat, banki iratokat, betegdokumentációs feljegyzéseket, valamint két személygépkocsit lefoglaltak.
Az asszony tevékenységében közreműködő 51 éves társa lakásán is folyt kutatás. A rendőrök onnan sem távoztak üres kézzel, pénz, telefonok, adathordozók és 5,4 millió forint került a bűnjelkamrába.
A gyanú szerint a doktornő legalább öt alkalommal, alkalmanként 200 ezer forintért cserébe intézett egyik „ügyfelének” valós tünetek nélküli, hamis kórjelentést.A kiállított igazolás alapján az „ügyfél” halasztást kapott szabadságvesztése letöltésére, magyarán nem kellett büntetés-végrehajtási intézetbe vonulnia. Ugyanez az ember a bírósághoz benyújtott halasztási kérelmek alátámasztása érdekében kiállított orvosi igazolásokért is fizetett 500 ezer forintot.
Akadt olyan is, aki bírósági tárgyalásán nem akart megjelenni, ezt a doktornő egy több százezer forintos mobiltelefonért, illetve 200 ezer forintért cserébe igazolta le.
Volt, akitől nem fogadott el egy fillért sem: szintén orvos végzettségű férjének egy állítólagos egészségügyi tudományos kutatás címén azt intézte el, hogy reintegrációs őrizetét lakóhelyén túl Veszprém megyére is kiterjessze a bíróság, tekintve, hogy jachtjuk Balatonfüreden horgonyzott.Jelenleg 11 olyan emberről van a rendőröknek tudomása, akik rendszeresen fizettek neki azért, hogy papíron kórházban ápoltként szerepeljenek, persze az intézménybe csak akkor tették be a lábukat, amikor egy újabb időszakra kellett az igazolás, és vitték a borítékot. Alkalmanként 25 ezer forint cserélt gazdát egy-egy ilyen igazolásért, volt, aki tízszer élt ezzel a lehetőséggel, összességében ezzel 1 millió forint vándorolt a köpenyzsebbe.
Az „ügyfeleket” a doktornő munkatársa verbuválta, általában őt keresték meg előzetesen a hamis orvosi igazolásokat igénylők. Kérdéseivel felmérte az általános állapotot, esetleges alapbetegségeket, mivel azok hiánya felnyomta az árat. Az 51 éves férfi „beárazta” a pácienseket, majd összehozta a gyorsan lezajló találkozókat, munkájáért alkalmanként 5-20 ezer forintban részesült.
A Pest megyei gazdaságvédelmi nyomozóknak vannak olyan információik, amelyek arra utalnak, hogy a doktornő és társa ténykedése nem 2017-ben, hanem évekkel azelőtt kezdődött. Ennek tükrében a jövőben bővülhet az esetszám, illetve több tízmillió forintra gyarapodhat a bűnös úton szerzett, illegális bevétel összege.
A 63 éves doktornő ellen üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya. Az őrizetbe vett asszony letartóztatását kezdeményezték, az ügyészség pedig egyetértett a személyi szabadság legszigorúbb korlátozásával, amelyről a bíróság hivatott dönteni. | 200 ezer forintért cserébe állított ki orvosi igazolásokat elítélteknek egy budapesti doktornő | Egy 63 éves budapesti doktornő 2017 és 2020 között 200 ezer forintért cserébe állított ki elítélteknek orvosi igazolást, hogy azoknak "betegségük" okán később kelljen megkezdeni a börtönbüntetés letöltését, írja a police.hu. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/28/200-ezer-forintert-cserebe-allitott-ki-orvosi-igazolasokat-elitelteknek-egy-budapesti-doktorno | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására – derült ki a pályázati portál adataiból. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott az uniós alapokból finanszírozott vidékfejlesztési programból. Az ökopiac a nehézségek ellenére folyamatosan bővül, a szektort ráadásul jelentős összegekkel támogatja Brüsszel is.
Idén márciusban 114 millió forint vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatást kapott Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A kormányfő családtagja a pénzt ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint a tulajdonában lévő biogazdaság fenntartására fordíthatja.
Nem ez volt ugyanakkor az első alkalom, hogy Tiborcz István jelentős összeget kapott erre a célra: hét éve 170 millió forintnyi uniós hozzájárulást ítéltek meg neki, így
a kormányfő vejéhez köthető gazdaságok összesen már 284 millió forintnyi vissza nem térítendő hozzájárulást kaptak ezen a címen.
(Lapunk információ szerint a korábbi összeget már el is költötték, így ennél a tendernél téves az a 2022. márciusi dátum, amely a pályázati portálon szerepel.)
Tiborcz István sajtósa az rtl.hu-val azt közölte, hogy az idén márciusban megítélt támogatási összeget 2024 végéig kapják majd meg. Az érintett termőföld Bicskén található, nagysága pedig 206 hektár.
Ezen a területen Tiborcz István több mint 8 éve folytat biogazdálkodást, elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termeszt.
Elsősorban silókukorica, lucerna, valamint a szemes termények közül az árpa, a szemes kukorica, az őszi búza és a zab termesztése a jellemző" – írta.
A tavaly novemberben kiírt pályázaton összesen 40 milliárd forintra lehetett pályázni, a hivatalos honlap szerint 3357-en nyertek különböző nagyságú összegeket. Ha a teljes rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor valamivel kevesebb, mint 12 millió forint volt az átlagos juttatás összege. A pályázaton minden uniós állampolgár részt vehetett, és azok kaphattak támogatást, akik megfeleltek a tenderben meghatározott feltételeknek.
A Tiborcz család eddig összesen több mint egymilliárd forinthoz jutott a Vidékfejlesztési Programból.
Mit is jelent a biotermesztés?
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) gyűjtése szerint a bio- vagy ökogazdaságok módszerei egyebek mellett abban különböznek a hagyományos termesztéstől, hogy nem használnak mesterséges anyagokból készült vegyszereket.
Permetezni egy ökogazdaságban is lehet, de ennek sokkal szigorúbb szabályai vannak, a felhasznált szer pedig csak természetes alapanyagból készülhet. Az állatbetegségek gyógyszeres kezelése sem tilos, de például egy antibiotikum-kúra után kétszer hosszabb ideig kell elkülöníteni az állatot, mint a hagyományos tenyésztés esetében.
A biogazdálkodásra való átállás legalább két vagy három évig tart, a megszerzett hivatalos tanúsítvány egy évig érvényes, de menet közben is ellenőrzik, hogy az ökotermelők betartják-e a szigorú törvényi szabályokat. Az ÖMKi által szemlézett tudományos közlemények szerint az ökogazdaságok előnye egyebek mellett, hogy:
• jobb minőségűek lesznek a termények (a tejben több lesz az omega-3 zsírsav, a gyümölcsöknek nő a rosttartalma, több lesz bennük a flavonoid és más polifenolok, és általában javul az érzékszervi értékelésük is).
• A termelők nem használnak szintetikus növényvédő, gyomirtó szereket, amelyek a növénybe bejutva szermaradvány-terhelést okozhatnak.
• Nem alkalmaznak génmódosítást (GMO-mentesség).
• Az állatok jobb körülmények között élnek, tilos a kurtítás, csonkítás (csirkék csőrét vagy a disznók farkát gyakran levágják a hagyományos termelőüzemekben). Nem megengedett a szintetikus teljesítményfokozás, a bioborjak anyatejet isznak, nem tápszert kapnak, a szárnyasoknak pedig legalább 4 négyzetméteres kifutót kell biztosítani.
• Jobb minőségűvé válik a talaj.
• Nehézséget okoz viszont, hogy kevés a megfelelő vetőmag, nincs elég szakember, nem megfelelő az erre irányuló képzés, elenyésző a hazai piac, ráadásul a technológia is további fejlesztésre szorul. Ezek miatt sok gazda vonakodik áttérni, vagy egész egyszerűen nem is képes rá.
Jelentős bizniszbe szállt be Tiborcz István
Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés az európai uniós támogatások miatt igen jövedelmező üzletté vált az elmúlt években. Az anyagi segítség azért szükséges, mert a hagyományos termesztésről való átállás két vagy három évig tart, viszont már ebben az időszakban is teljesíteni kell a biogazdaságokra vonatkozó szigorú feltételeket, miközben a megtermelt termékeket még nem lehet ökominősítéssel árulni.
Márpedig a biotermesztés jóval drágább: a termésátlag – a termesztett növénytől függően – akár 20 százalékkal is kisebb lehet a vegyszeres termesztéshez képest. Ha azonban letelik az átállási időszak, és bioélelmiszerként lehet árulni a terméket, akkor
az eladási ár a korábbi másfél-kétszeresére is emelkedhet.
Ezek az adatok átlagos értéknek tekinthetők, eltérések lehetnek például a termék típusa és az eladási hely alapján is.
Ha mindehhez hozzájön az uniós támogatás, akkor látható, hogy üzletileg sokkal kisebb lesz a kockázat, az átálláshoz szükséges tőke és a kiesés egy részét ugyanis nem a termelőnek kell állnia.
Az uniós kiegészítés szakértői becslések szerint nagyjából fedezi az első években jelentkező pluszköltségeket.
A biobizniszben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy tíz év alatt, 2009 és 2019 között több mint duplájára, 18 milliárd euróról 41 milliárd euróra nőtt az Európai Unió bioélelmiszer-piaca. A közösségi célkitűzés szerint a következő években még tovább növekszik, a tervek szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodást folytatnak majd.
Mindehhez igen jelentős támogatást is ad Brüsszel: Magyarországon eddig a különböző pályázatokon 80 milliárd forintot osztottak szét erre a célra.
Támogatás ráadásul nemcsak az áttérés évei alatt, hanem később, a fenntartás idején is jár,
így aki ezzel foglalkozik, évekig nagyobb uniós hozzájárulási összegekre, valamint – ha el tudja adni az árut – magasabb árbevételre is számíthat. Mindezt részben uniós forrásból.
Összehasonlításképpen: hagyományos termesztés esetén a területalapú támogatás hektáronként nagyjából 100-200 euró.
A többség külföldre értékesít, itthon nincs rá pénz
Magyarországon 2020-ban 301 ezer hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelyből 193 ezer hektár már átállt, 108 ezer hektár pedig átállás alatt álló terület volt. Ez az összes termőföld 6,12 százalékát jelenti, ugyanez az arány néhány évvel korábban még 2,5-3 százalék körül alakult. Az uniós átlag 9,2 százalékos.
A hazai bővülés elsősorban azokban az években volt látványos, amikor meghirdettek valamilyen átállást támogató pályázatot.
A Magyarországon előállított biotermékek nagy részét, becslések szerint csaknem 80 százalékát feldolgozatlanul exportálják, jellemzően Ausztriába, Németországba, Olaszországba, valamint Svájcba – derült ki a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért című kormányzati dokumentumból. A feldolgozott élelmiszerek (például sütőipari termékek, borászati termékek, zöldség- és gyümölcskészítmények) szempontjából fontos piacnak számítanak a skandináv államok és Franciaország is.
A dokumentum szerint a hazai ökológiai élelmiszer-fogyasztás csekély, de a szupermarketek és drogériák kínálatában egyre növekszik a folyamatosan vagy időszakosan elérhető biotermékek kínálata.
Az ökológiai ágazat Magyarországon még rendkívül kicsi, becslések szerint csupán 0,5 százalékát teszi ki a teljes élelmiszer-forgalomnak.
A cselekvési terv szerint a termelési szerkezet egyenesen következik a támogatáspolitikából, valamint az ágazat exportorientáltságából: ökológiai minőségben ugyanis a termesztés technológiáját figyelembe véve a szántóföldi növények állíthatók elő nagy mennyiségben, akár komolyabb szakmai képzettség, géppark és élőmunkaerő-igény nélkül is. "A tanúsítvánnyal rendelkező, Nyugat- Európában keresett biotermények (búza, tönköly, repce, napraforgó) értékesítése nem igényel jelentős szervezettséget, amennyiben a termelő részéről legalább egy kamionnyi tétel rendelkezésre áll" – írták a dokumentumban.
A zöldség- és gyümölcstermesztés viszont már nagyobb kockázattal és nagyobb élőmunka-igénnyel jár, valamint jelentősebb kezdőtőke szükséges hozzá, ezért ezt kevesebben is választják. Az állattartásnál szintén nehezebb dolguk van a termelőknek.
A fizetőképes kereslet ráadásul Magyarországon alacsony, jelenleg ugyanis csak egy igen szűk réteg képes megfizetni az ökológiai termékek magasabb árát.
A biotermesztés egyértelmű hátránya tehát, hogy túl drága az így elkészített alapanyag, ez pedig a végső árakban is megjelenik. A biogazdálkodás hívei szerint viszont a különbség csak látszólagos, mert a hagyományosan termesztett alapanyagok árához hozzá kellene adni az egészségügyi károsodás és a környezetvédelmi okok miatt keletkező pluszkiadásokat is.
A piac dinamikus növekedése ellenére arra biztosan sokat kell várni, hogy csak biotermelés legyen a Földön. Az egész bolygó élelmiszer-ellátását ugyanis jelenleg csak akkor lehetne ökogazdálkodással fedezni, ha a mezőgazdasági területek átállása mellett felére csökkenne az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala | Több százmilliós támogatást nyert Tiborcz István a bombaüzletnek számító biogazdálkodásra | A miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására – derült ki a pályázati portál adataiból. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott az uniós alapokból finanszírozott vidékfejlesztési programból. Az ökopiac a nehézségek ellenére folyamatosan bővül, a szektort ráadásul jelentős összegekkel támogatja Brüsszel is. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/04/28/tiborcz-istvan-a-biobizniszbol-is-kiveszi-a-reszet | 2022-04-28 17:09:21 | true | null | null | Rtl.hu |
Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Club Aliga átalakításához. Mint azt a múlt héten lapunk is megírta, a kormányhivatali döntéssel zöld utat kapott a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházása, az Aligaliget projekt, amelyet az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított, felülírva ezzel minden helyi korlátozó rendeletet.
A projektet ellenző képviselők azt is el akarták érni, hogy a balatonvilágosi önkormányzat (Balatonaliga Balatonvilágos része) bíróságon támadja meg a kormányhivatali döntést. Javaslatukat Takács Károly polgármester azonban nem vette fel a testületi ülés napirendi pontjai közé. Az utólagos normakontrollról viszont szavaztak, ám a voksolás „döntetlent” eredményezett: a hétfős testület egy tagja tartózkodott, a többiek pedig 3:3 arányban szavaztak a javaslat mellett és ellen. Bukovszki András, Hanga László és Kovács Béla, vagyis a beruházást ellenző testületi tagok mindezt sikerként értékelték. „Győztünk, mert a Club Aliga-témában testületi többséget alkotó négy személyből (a polgármester és három képviselő, akik tavaly bennfentesi nyilatkozatot írtak alá a Club Aliga befektetőivel, onnantól kezdve csak őket avatják be terveikbe) egy képviselőre a jelek szerint hatottak az érveink és Potocskáné Kőrösi Anita érvelése, s amikor a normakontrollról szavaztunk, akkor tartózkodott, vagyis végül patthelyzet alakult ki, 3-3 igen és nem szavazattal” – magyarázták.
Szerintük mindez azért tekinthető győzelemnek, mert így még van esély arra, hogy újra napirendre vetessék a témát. „Rögtön javasoltunk is egy rendkívüli testületi ülést a jövő hétre, csak és kizárólag a Club Aliga témájában. Az újbóli napirendre vételt indokolja az is: a polgármester által most a testület elé terjesztett normakontroll-javaslat elkészülte óta a Club Aliga-fejlesztők újabb törvénytelen, alkotmányellenes lépéseket tettek véleményünk szerint; többek között a felépíteni tervezett ingatlanjaik érdekében a helyi védelem alatt álló, híres-nevezetes aligai löszfal egy jó részét is lefaragnák. Az Aligai Fürdőegyesület két másik balatoni civil szervezettel együtt ezt is kifogásolta, amikor a befektetők környezetvédelmi engedélykérelmének elutasítását kértük, ám ezt is és minden érvünket lesöpörte a Somogy Megyei Kormányhivatal” – tette hozzá Bukovszki András, Hanga László és Kovács Béla. A képviselők úgy gondolják, talán az sem véletlen, hogy a választás után született meg az engedély, ami immár zöld utat biztosít a kiemelt kormányzati beruházásnak, így már csak az Alkotmánybíróság reménykedhetnek.
Az Aligai Fürdőegyesület mindenképpen megtámadja a környezetvédelmi engedélyt, de arról sem tettek le, hogy az önkormányzat is ezt tegye.
Bukovszkiék az Alkotmánybíróságtól a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” címke eltörlését várják, ezért szorgalmazzák az utólagos normakontrollt, amit az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. A három, a Club Aliga-tárgyalásokból kizárt balatonvilágosi képviselő a Narancs.hu kérdésére azt mondta: a parlamenti képviselőknek ehhez nincs szükségük semmiféle javaslatra, ám ha a helyi önkormányzat is ezt szorgalmazza, annak teljesen más a nyomatéka, mint hogyha ellenezné. Márpedig jelenleg még nincs meg a többség ehhez a világosi testületben.
A kérdésben egyértelmű Takács Károly független polgármester álláspontja. A testületi ülésre készült előterjesztésben azt írta, az, hogy a Club Aliga-fejlesztés kiemelt kormányzati beruházás lett, csak a fejlesztés tempóját gyorsítja, ami egyezik a település érdekeivel, hiszen mielőbb elkészülhet, turistákat vonzhat, adóbevételt jelenthet és munkahelyeket teremthet. Takács Károly szerint a civilek „hangulatkeltő, mondvacsinált rémképekkel riogatnak”.
Minderre Bukovszki András és képviselőtársai úgy reagáltak, ők sem a fejlesztés és a fejlődés ellen vannak. „A mi álláspontunk azonban az, hogy a fejlesztést úgy kívánatos és csak úgy törvényes, alkotmányos és tisztességes megvalósítani, ha a közutak, a közpark és a parti sétány a falu közösségéé marad. A településnek ez az egyetlen Balaton-partja van. A Club Aliga útjait közútként használtuk eddig, a kiemelő rendelet azonban ezt eltörli, nem hagy közutakat, azok átmennek magántulajdonba, akárcsak a parti sétány, amit már fel is parcelláztak, hogy partig érő telkeket értékesíthessenek” – mondta Bukovszki András. Kifogásolta, hogy a Club Aliga tulajdonosai folyton változnak, és bár azt állítják, odaengedik a partra a helyi lakosokat és az üdülőtulajdonosokat, de kérdés, ki garantálja, hogy ez így is marad.
A befektetők legutóbbi közleményükben azt írták: a lakosság idén nyáron is használhatja a strandot, a fejlesztést pedig ősszel a kikötővel kezdik. Bukovszki András szerint azonban ha a kiemelő kormányrendelet alapján a közutak valóban magánúttá válnak, azokat a jövőben bármikor lezárhatják, akár már akkor, amikor elkezdődik a nagyobb volumenű építkezés. „Egy település szeretné a Balaton-partját. Ne úri kegy legyen, hogy hozzáférhetünk, hanem állampolgári jog. Ezért kérjük vissza a közterületeinket, ezért szorgalmazzuk a kiemelt minősítés visszavonását, amit csak a kormány tehet meg, vagy az Alkotmánybíróság” – hangsúlyozta a képviselő, aki két társával együtt úgy gondolja, világbotrány, ami Aligán készülődik. Emlékeztettek arra, Rákosiék államosították a Club Aliga 47 hektárját, amiből ma még 10 hektár nincs magántulajdonban, hanem vagyonkezelésben (ebből 7 hektár illetné meg az önkormányzatot, a közutak, a közpark, a parti sétány), de ha ez is magántulajdonba kerül, onnantól örökre vége a több évtizedes küzdelmüknek. Attól tartanak, szerzett jogaik elvesznek, és ez megpecsételheti egy falu jövőjét. Balatonvilágos példátlan módon Balaton-part nélkül maradhat.
Az Aligai Fürdőegyesület sokfrontos csatájának legújabb helyszíne Strasbourg, hiszen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mivel korábbi beadványukra azt írta az Alkotmánybíróság: a természetes környezethez való jog nem alapjog, s a kormányrendelet nem vonja el, csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait.
A Narancs.hu számos cikkben foglalkozott már a Club Aliga körüli helyzettel. A hajdani MSZMP-üdülő 47 hektárját néhány éve egy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó társaság szerezte meg - kapott is hamarjában, több részletben összesen 10 milliárd forintnyi állami támogatást. Időközben azonban előbb Jellinek Dániel, majd nemrég a Bayer Construct Zrt. révén a szintén NER-közeli Balázs Attila került „körön belülre”. Velük állnak tehát „harcban” a helyi civilek, és a három „ellenzéki” képviselő.
Többéves harcuknak annyi eredménye mindenképpen van, hogy április 3-án Balatonvilágoson nem tarolt a Fidesz, sőt: egyéniben mindössze 7 szavazattal kapott többet a kormánypárti Witzmann Mihály, mint az összellenzék jelöltje, Potocskáné Kőrösi Anita. Pártlistán pedig az ellenzéki összefogás 5 vokssal többet gyűjtött, mint a Fidesz-KDNP.
Löszfalba szálloda
Közösségi tér, 108 szobás szálloda, 54 apartmanház, kikötő- és rendezvénytér-fejlesztés: erről számoltak be még az előző, Jellinek-féle tulajdonosok tavaly októberben egy lakossági tájékoztatón, ami – így mondták – se nem fórum, se nem panasznap volt. Az akkori tervek szerint új neve is lenne a komplexumnak: Aligaliget. Az csak azóta derült ki, hogy a szálláshelyek egy részének felépítése miatt az aligai löszfal jó részét is „lefaragnák”. A minap megszületett környezetvédelmi engedély erre is megadta a jóváhagyást. | Megtámadják a helyiek a Club Aligára kiadott kormányhivatali engedélyt | Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megtamadjak-a-helyiek-a-club-aligara-kiadott-kormanyhivatali-engedelyt-248292 | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Három évvel ezelőtt az erzsébetvárosi pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság – még a fideszes kerületvezetés ideje alatt – 29 önkormányzati tulajdonú lakást hirdetett meg pályázat útján. A bizottság ülése előtt egy-két órával egy módosító indítvány formájában azonban benyújtottak egy új javaslatot, amely alapján az eredetileg eladásra szántak közül csak 10 lakást pályáztattak meg. Azok közül 8-at a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar korrupciós bűncselekményekkel vádolt elnöke, a tavaly év végén letartóztatott Schadl György vásárolt meg. Schadl ráadásul az eredményhirdetés hivatalos időpontja előtt napokkal már ki is fizette az összes ingatlan vételárát (összesen 225 millió forintot). Mindez abból a vizsgálati dokumentumból derül ki, amelyet a VII. kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter vezette eseti bizottság készített. A nemrég ismertetett jelentésből szépen kirajzolódik, hogyan adtak túl csekély vételárért a fideszes önkormányzatok a kerületi ingatlanokon, nem törődve a helyi igényekkel és a felelős vagyongazdálkodással.
A Fővárosi Közgyűlés ez év elején döntött az V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság alelnöke Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere lett, tagja volt Pikó András (Józsefváros független polgármestere), a munkát önkormányzati képviselőként az V. kerület részéről Szigeti Flóra Márta (Momentum) és Kovács Alex Gábor (MSZP) segítette. A Fidesz-frakció számára is fenntartottak két helyet, ám a kormánypárti politikusok nem kívántak élni a lehetőséggel, ahogyan a kormánypárti vezetésű V. kerület sem támogatta a bizottság munkáját. Budapest Főváros Kormányhivatala – amelynek vezetője Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester – már a bizottság megalakulásakor jelezte, hogy annak létrehozására és tervezett munkájára nincs jogalap. A főváros azonban úgy ítélte meg, hogy nincs jogi akadálya a testület ténykedésének. A vizsgálódás amúgy Józsefváros korábbi vezetésére nézve is kínos részleteket tárt fel.
Schadl manőverei
A vizsgálat szerint a Schadl-ügynek – amely külön fejezetet kapott a jelentésben – számos furcsasága van. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján döntött úgy az utolsó pillanatban az erzsébetvárosi illetékes bizottság arról, hogy visszavonja a lakások kétharmadát a pályázatból, és csak 10-et hirdet meg. Az sem világos, hogy ezeket – amelyek túlnyomó részét azután Schadl vette meg – mi alapján választották ki. „Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került adatok szerint Schadl György a végrehajtói kamarával kapcsolatos korrupciós folyamatokban 800–900 millió forinthoz jutott jogtalanul, abból kell kiindulnunk, hogy az a pénz, amiből ezeket a lakásokat Schadl György megvásárolta, korrupciós pénz. Joggal feltételezhető, hogy Schadl ezt forgatta bele VII. kerületi ingatlanokba” – fogalmaz a bizottsági jelentés. További érdekesség, hogy az adásvételi szerződéseknél 8 lakásból 4-nél vevőként nem Schadl, hanem felesége, Schadl-Baranyai Helga szerepel, holott ő nem vett részt a pályázaton. Vajon hogyan lehet valaki vásárlója egy olyan ingatlannak, amelyre nem is pályázott?
A jelenlegi kerületvezetés emiatt megtette azokat a jogi lépéseket, amelyekkel megpróbálják semmissé nyilváníttatni ezeket az adásvételi szerződéseket. További súlyos kérdés, hogy miként lehetséges az, hogy az árverésről készült jegyzőkönyv szerint az árverezés időpontja 2019. július 19-e volt, míg az adásvételi szerződésben korábbi dátum, 2019. július 14. szerepel, utóbbi ráadásul vasárnapra esett. A bizottság szerint a vasárnapi dátum közokirat-ellenes, ezért érvényessége, jogszerűsége megkérdőjelezhető. A bizottság szerint a legsúlyosabb jogsértésnek azonban az tűnik, hogy miközben a vonatkozó döntés augusztus elsejei (akkor dőlt el, hogy Schadl nyerte meg a pályázaton az ingatlanok vásárlási jogát), a vételárat Schadl már július 29-én kifizette. A megvásárolt lakások közül aztán kettőt gyorsan el is adott, a maradék hatban a bizottsági jelentés szerint felújítási munkálatok zajlanak. | Pult alól. Hogyan árusították ki a lakásokat fideszes önkormányzatok Budapesten? | Miután kiderült, hogy a végrehajtók III. Richárdja, Schadl György fillérekért vásárolt össze önkormányzati lakásokat a fővárosban, a Fővárosi Közgyűlés eseti bizottságot hozott létre az ügy és az ilyesfajta gyakorlatok kivizsgálására. Mire jutottak eddig? Nem fogják elhinni: itt lakásokat is loptak! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pult-alol-248269 | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Három igazságügyi szakértő közösen fogja ellenőrizni és felülbírálni egy kollégájuk korábbi szakvéleményét a mórahalmi Mini Hungary makettparkhoz kötődő büntetőügyben – derült ki a Szegedi Törvényszék csütörtöki tárgyalásán.
A Gaudi Tibor vezette tanács költségvetési csalás kísérlete miatt vizsgálja a történelmi Magyarország fontos épületeit bemutató makettpark megépítését. Közel félmilliárd forintos kárértékről szól a vádirat. 2020 szeptembere óta több tárgyalást tartottak az ügyben, az öt vádlott közül kettő beismerte bűnösségét a vádirat szerint, a többiek azonban tagadják, hogy meg akarták volna rövidíteni az államot és az Európai Uniót. A másodrendű vádlott azt is állítja, hogy egy politikai háttéralku eredménye ez a büntetőeljárás. Állítására reagáltak is.
A szabadtéri kiállítóhely 2014-ben készült el uniós és magyar költségvetési forrásból. A pénz részletekben, de vontatottan érkezett, ezért az építtetők – az ügyészség szerint – olyan makettekről is azt állították a hatóságnak, hogy már megvannak, amelyek még nem készültek el. A vádirat a makettek túlárazásáról is szól, a büntetőügy vizsgálatával megbízott igazságügyi szakértő, Fehér László szakvéleménye alapján.
Ezt a véleményt több ponton is vitatták a vádlottak. A másodrendű vádlott, D. I. bemutatta, hogy a szakértő több makettet is kisebbnek mért és tüntetett fel, mint amekkorák valójában. Az is kiderült, hogy már zajlott a büntetőeljárás, amikor a szakvélemény készítőjét törölték az igazságügyi szakértők listájáról.
A tanácsvezető bíró az ügy februári tárgyalásán azt mondta, még elválik, hogy meghallgatnak-e újabb szakértőt arról, milyen állapotban lehettek a park makettjei a 2014-es átadásakor.
Most már arról számolt be Gaudi Tibor, hogy mivel Fehér László továbbra sem került vissza az igazságügyi szakértők listájára, a bíróság az ő szakvéleményének felülbírálatával megbízta Sátori Sándor igazságügyi szakértőt, aki okleveles építőmérnök, építőipari gazdasági mérnök. Ő az ügy iratait tanulmányozva úgy látta, társszakértőkre lesz szükség, ezért felkérné Bikás Györgyöt – akinek az ékszerek, drágakövek, órák mellett a műtárgyak tartoznak a szakterületéhez –, valamint Kundrák Róbert igazságügyi könyvszakértőt. Két másik közreműködő munkatárssal is kiegészülne a makettpark ügyét vizsgáló team. A bíróság ügy döntött, elfogadja, hogy az új szakvéleményt Sátori Sándor és munkatársai így készítik el, és június 30-ig várja munkájuk eredményét.
A következő tárgyalást így július 7-én tartják a makettpark ügyében. | A bíróság megbízott egy szakértőt, aki felkért még két másikat | Azt fogják vizsgálni, megérte-e a pénzét a mórahalmi makettpark, amelynek építtetőit költségvetési csalás kísérletével vádolja az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-birosag-megbizott-egy-szakertot-aki-felkert-meg-ket-masikat-248352# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pár nappal az április országgyűlési választás után derült ki, hogy a magyar állam odaad egy értékes belvárosi, korábban könyvtárként és kiállítótérként működő váci épületegyüttest a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak. Az ingatlan ezidáig Vác Város Önkormányzata vagyonkezelésében volt, a városvezetés pedig közösségi teret szeretett volna csinálni belőle, amivel kapcsolatban egyeztetések is folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára. A városban a választókerület immáron újraválasztott fideszes országgyűlési képviselőjének, Rétvári Bencének a „jobbkezeként” is szoktak rá hivatkozni, és több közös képen is látható az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárával. Megkerestük a Dunakanyari Védegylet Alapítványt, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy milyen tervek vannak az épületegyüttesre vonatkozóan, de ezidáig nem érkezett tőlük választ.
Dől a lé
Bár egy állami tulajdonban lévő ingatlan odaítélése új szintet jelent az alapítvány kitömésének történetében, eddig sem kellett panaszkodnia a szervezetnek. A birosag.hu-n elérhető adatok szerint a Dunakanyari Védegylet Alapítvány a következő állami támogatásokban részesült ezidáig.
2018-ban az Emmi a központi költségvetésen keresztül 8 millió forint támogatást nyújtott az alapítványnak, amiből egyebek mellett „polgári esteket” és „polgári bált” szerveztek. (Ez az a rendezvénysorozat, amivel kapcsolatban a N1TV már közérdekű adatigénylést nyújtott be korábban: a rendezvényeket még a 2018-as országgyűlési választás előtt tartották meg, és olyan személyeket hívtak meg rá, mint Novák Katalin korábbi családügyi miniszter, megválasztott köztársasági elnök.)
2019-ben szintén az Emmi 5 millió forinttal tolta meg az alapítványt, e pénzből évzáró kulturális estet szerveztek a Váci Dunakanyar Színházban Molnár Ferenc Caramel közreműködésével. A rendezvény fővédnöke Rétvári Bence volt.
Szintén ebben az évben a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) 15 millió forinttal segítette ki az alapítványt, amiből az IpolyFeszt elnevezésű dunakanyari, Szobon tartott fesztivált szervezték. A fellépők között volt a Ladánybene 27, a Bagossy Brothers Company, Hevesi Tamás, valamint Nagy Feró. A fővédnök itt is Rétvári volt.
A BGA további 3,4 millió forintot adott 2019-ben az alapítványnak, amiből szintén polgári esteket, bált és kulturális estet szerveztek.
„Több gazdálkodótól” is kaptak 2,6 millió forintot, amiből a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság váci kirendeltségére vásároltak „tárgyi adományokat”.
Az alapítvány beszámolójában nincs megjelölve, hogy kitől, de 2019-ben további 14,5 millió forint támogatás érkezett hozzájuk, amiből a Börzsöny Ring nevű kerékpáros napot, teljesítménytúrát bonyolították le.
2020-ban a BGA 15 millió forintot adott az újabb IpolyFeszt megszervezésére, amit azonban a pandémia miatt el kellett halasztani.
Az IpolyErdő Zrt. a központi költségvetésen keresztül 2,5 millió forint támogatást nyújtott a 2020-as Börzsöny Ring megszervezésére. További 2 millió forintot a BGA-tól is kaptak a kerékpáros teljesítménytúrára.
Szintén a BGA-hoz tartozó Magyar Falu Programon keresztül 4,04 millió forint jutott az alapítványhoz, amit a kistelepülésen élők számának megtartására, növelésére, az életminőségük javítására, valamint civil közösségek támogatására fordítottak.
Úgy néz ki, Vácon szűnni nem akaró igény mutatkozik a polgári estekre, ugyanis a BGA további 3,2 millió forintot adott a rendezvényre, amelyen mások mellett Müller Cecília országos tiszti főorvos és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lépett fel.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 14,9 millió forintos támogatási összeget biztosított az alapítványnak, amiből a HelloDunakanyar nevű „turizmusfejlesztési projektet” valósították meg. Ez tulajdonképpen egy dunakanyari programajánló weboldalt jelent. Ehhez az oldalhoz volt köthető a Hello Tavasz névű programsorozat is; közvetlenül a 2022-es választás előtt olyan előadók léptek fel Vácott, mint a The Biebers, a Balkán Fanatik vagy Vastag Csaba. A rendezvények fővédnőke Rétvári Bence volt.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel" címmel a Váci Polgári Estek sorozat részeként rendezett beszélgetésen a váci Madách Imre Művelődési Házban 2019. február 28-án
A 2021-re vonatkozó beszámoló még nem került fel a bíróság weboldalára, de minden bizonnyal tavaly sem szűköldött pénzben a Rétvári-közeli alapítvány, és nyilván idén sem fog. Juhász Béla Róbert, Sződliget momentumos polgármestere szúrta ki, hogy az alapítványnak a szintén BGA-féle Magyar Falu Programon keresztül 2 millió forint ütheti a markát.
Mennyit ér az ingatlan?
De térjünk vissza a váci épületegyüttesre! A döntéssel kapcsolatban a városvezetés is kifejtette az álláspontját. „Nem tudom szebben mondani, ami történt, az a szabadrablás kategóriájába tartozik. Semmi nem indokolta ezt a döntést. A Káptalan utca 16. alatti épület a váciaké, és a váciak használatában kell maradnia!” – mondta a Váci Naplónak adott interjújában Matkovich Ilona polgármester.
„Amint azt a polgármester már korábban publikálta, megbeszélésre invitálja Rétvári Bence országgyűlési képviselőt, melyen szándékai szerint az épület sorsa is szóba kerül”
– válaszolta megkeresésünkre Vác Város Önkormányzata.
Az önkormányzat nem rendelkezik olyan információval, ami a kormánydöntést megalapozta, magyarán nem tudják, miért adta oda az állam az alapítványnak az ingatlant. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora az értéke, de az önkormányzat válasza szerint nincs aktuális értékbecslése az épületnek.
Egy önkormányzat oldalára feltöltött dokumentum szerint (ami tartalmazza az ingatlan tulajdoni lapját) az épület (kivett udvar és múzeum) 465 négyzetméteres. Az ingatlanpiac.com szerint márciusban egy váci lakás átlagos négyzetméterára 700 ezer forint, egy házé pedig 660 ezer forint volt. Ezt azt jelenti, hogy ezen számokat alapul vett becslés szerint az ingatlan értéke 280-320 millió forint körül mozoghat.
Ha ez az összeg reális, akkor a vagyonátruházással a Dunakanyari Védegylet Alapítvány megelőzte az állami támogatások és vagyonelemekért folytatott harcban a szintén Rétvári-közeli, a váci Fidelitas-elnök vezette Zöld Dunakanyar Alapítványt, ami az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán nyert el közel 200 millió forintot. | Bőven jut az állami pénzből a Rétvári-közeli alapítványnak, ami most egy értékes váci épületegyüttest kap | A Vác belvárosában található ingatlanból az önkormányzat közösségi teret szeretett volna csinálni, ehelyett az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adja. Az épületegyüttes értéke a 300 millió forintot is elérheti, ráadásul a Rétvári-esteket és -fesztiválokat szervező alapítvány eddig sem szűkölködött állami támogatásokban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/boven-jut-az-allami-penzbol-a-retvari-kozeli-alapitvanynak-ami-most-egy-ertekes-vaci-epuletegyuttest-kap-248220# | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A felcsúti székhelyű Mészáros M1 Autókereskedő Kft. szállíthat összesen 313 könnyű teherjárművet a közútkezelőnek, nettó 3 milliárd 835 millió forintért. A becsült ellenérték 3 milliárd 375 millió forint volt – derül ki a nyílt tender eredményéből, amelyet az ajánlatkérő Magyar Közút Nonprofit Zrt. közölt az uniós közbeszerzési közlönyben.
A megrendelés 3,5 tonna alatti könnyű teher és speciális könnyű teher gépjárművekre szól, a szerződésben felsorolt specifikáció szerint.
A nyertessel április 20-án kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt., valamint a Mercarius Flottakezelő Kft. is. | Mészáros Lőrinc cége mégis drágábban dolgozik a Magyar Közútnak | A becsült árhoz képest félmilliárddal drágábban szállít járműveket Mészáros Lőrinc cége a közútkezelőnek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/meszaros-lorinc-magyar-kozut-kozbeszerzes-m1-autokereskedo.751384.html | 2022-04-30 10:37:41 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Válasz Online visszatérően igyekszik minden olyan állami támogatási rendszert feltérképezni, ahol láthatatlan kezek döntenek tetemes pénzalapok felosztásáról – jellemzően titokban, a normativitás látszatát is kerülve, tehát a hivatali hatalommal való visszaélés vagy a befolyással üzérkedés gyanújának árnyékában. Tavaly februárban a Magyar Turisztikai Ügynökség feldolgozhatatlan formában publikált eredményeit tettük láthatóvá a nagyközönségnek; összegzésünkből ki is derült, hogy a kormány az igénylők fél százalékának adta oda az idegenforgalmi támogatások kétharmadát.
Aztán szeptemberben a Norvég Civil Alap helyére állított új magyar állami pénzeszsák, az úgynevezett Városi Civil Alap elosztási rendjét adatoltuk és elemeztük, és arra jutottunk, hogy e finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Ugyanis a pénzek különös módon minden parlamenti választókerületben más-más logika szerint értek célba – nem volt tehát országos mérce, inkább az egyéni képviselőjelöltek kampányszempontjai érvényesülhettek. Ennek megfelelően szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a választási küzdelemben is remekül hasznosítható dolgokra. A költői kérdések persze maguktól adódnak: hogy jön az állam ahhoz, hogy nyers választókerületi pártszempontokat érvényesítsen a forráselosztásban? Melyik jogszabály teszi ezt lehetővé? Félreértés ne essék: nem az történt, hogy néhány helyen célt ért a képviselői lobbi, hanem az, hogy az állam helyett más diszponálhatott a közjavak felett (az ország teljes területén). Ettől még persze makulátlan, valódi civil munkát végző egyesületek, alapítványok is nyerhettek – például, ha az adott képviselőjelölt belátta, hogy jobban jár, ha azokat (is) hagyja élni.
Ilyen előzmények után jutottunk el a Városi Civil Alap idei újabb, kapkodva kiírt második köréhez – melyről rögtön azt voltunk kénytelenek feltételezni, hogy ezzel kíván „hálapénzt” fizetni a Fidesz a saját hasznos civiljeinek. A Miniszterelnökség éppen egy hete jelentette meg a második győzelmi lajstromot, így neki is láttunk az összegzésnek. Az alábbi listán az a bő négyszáz szervezet szerepel, amely a Városi Civil Alap eddigi két fordulójában legalább 8 millió forintot nyert (az elérhető maximum 26 millió volt). Egyébként ez a 8 milliós, általunk „belőtt” alsó határérték is duplája annak, amiről a normál rendben működő, jóval átláthatóbb állami civil pályázatok résztvevői álmodni mernek.
A lényeg: a két Városi Civil Alap-körben legalább nyolcezer alapítvány, egyesület próbált működési, fejlesztési, beruházási forrásokhoz jutni. Az alábbi négyszáz, nagyot nyerő szervezet tehát a pályázók körülbelül 5 százalékát jelenti. Az összes eddig kiszórt pénz pedig 9,2 milliárdra rúg – a négyszáz szerencsés ebből 5,8 milliárd forintot vihetett „haza”, ami a teljes forrás 63 százaléka, azaz majd’ kétharmada.
Újra hangsúlyozzuk: nem állítjuk, hogy a győztesek mind a Fidesz kampányosztagai (voltak), ám ahol egyértelmű kapcsolatot találtunk a kormánypárthoz, azt minden esetben linkeltük. Márpedig a felsorolásban szereplő civil egységek meghatározó részénél kimutatható ilyen kötődés (sőt „mintavételeink” során arra jutottunk, hogy egyébként a 8 milliós küszöb alatt nyerők között is hemzsegnek a fideszes segéderők).
Akit részletesen érdekelnek az adatok, itt az oldalon egy-egy választókerületre keresve megtalálja a linkeket, pártkapcsolati pontokat. Gyűjtésünkből kiderül, hogy a budapesti egyéni választókerületeiket elbukó Fidesz-jelöltek közül például Németh Szilárd, Bús Balázs és Simicskó István holdudvarának több jogcímen is kijutott a jóból, de röpködtek a milliók-tízmilliók ama szerveknek is, amelyek a Márki-Zay Péter elleni hódmezővásárhelyi, illetőleg a Hadházy Ákos elleni zuglói plakátkampányokat menedzselték. Nagy tételekben áramlott a pénz továbbá ez előzetesen billegőnek gondolt gödöllői, dunakeszi, szombathelyi körzetekbe, sőt megkapta a maga 12 millióját a kampányban politikailag aktivizálódó katolikus pap, Bese Gergő egyesülete, valamint a Kósa Lajosról festményt készíttető debreceni romavezető is.
A Városi Civil Alap 2021-es és 2022-es kiírásának legnagyobb, legalább 8 millió forintra érdemesült győztesei
Budapesti 1–18. országgyűlési egyéni választókerület
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; a szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László a politikus régi bizalmasa
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1141 Budapest, Verbó u. 3.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület, 1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, 1141 Budapest, Szugló u. 134. fszt. 1.; a Fidelitas egykori budapesti elnökeként jegyzett Kerékgyártó Gábor „szakmai” háttérintézménye
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
25,4 millió (14,4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok az Összefogásért Egyesület, 1054 Budapest, Honvéd u. 8. 1/2.; az egyesület régóta szimbiózisban működik a Fidesz ifjúsági szervezetével
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Csepel Sport Club Alapítvány, 1212 Budapest, Béke tér 1.; mint már írtuk, a szervezet elnöke, Süle László régi bizalmasa Németh Szilárdnak
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Boldog Salamon Kör, 1038 Budapest, Templom u. 38.; e szervezet is nyíltan támogatta Óbudán a fideszes Bús Balázst, az egyesületet képviselő Gallai Máté – cégén keresztül – Orbán Viktor miniszterelnöki weblapjának fejlesztésében, üzemeltetésében is részt vett
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, 1089 Budapest, Üllői út 88-92.; a szervezet elnöke, Zila Péter lelkész régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel
24,8 millió (14+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület (újabb nevén: Vállalkozók a Polgári Értékekért Egyesület), 1021 Budapest, Völgy utca 5/a.; a szervezet látványosan együttműködött a IX. kerület előző fideszes vezetésével
24,5 millió (13,5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szociális Védegylet, 1102 Budapest, Állomás út 11.; a szervezet mindkét vezetője (Marksteinné Molnár Julianna, Mátrai Gábor Imre) fideszes önkormányzati képviselő Kőbányán
23 millió (12+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Wekerlei Polgári Egyesület, 1192 Budapest, Bercsényi u. 40/2.; a szervezet rendszeresen együttműködik a kispesti Fidesszel
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Alsórákosi Civil Egyesület, 1141 Budapest, Fischer I. u. 113.; a szervezet képviselője, Fülöp István Endre fideszes politikus a XIV. kerületben
21,2 millió (10,2+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Elkísér Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 25/ A.; a szervezet vezetője, Falvai Csaba a terézvárosi Fidelitas főalakja
19,9 millió (11+8,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, 1075 Budapest, Madách tér 5.; a szervezetet régóta futtatja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli vasárnap.hu kiadója
19 millió (12+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Újpestért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 56.; a szervezet egyik kurátora Wintermantel Zsolt fideszes politikus
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Üde Színfolt Kulturális Egyesület, 1181 Budapest, Sólyom u. 17.; a szervezetet vezető Somlai Róbertné a XVIII. kerületi Fidesz embere
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szeretjük Zuglót Egyesület, 1163 Budapest, Pesti határút 39.; a szervezet elnöke, Muzsik Laura a korábbi fideszes alpolgármester munkatársa
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület, 1031 Budapest, Petur u. 22.; a szervezet ugyancsak Bús Balázs fideszes politikus régi támogatója
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület, 1119 Budapest, Andor u. 11 A. V. emelet/16.
18,6 millió (8+10,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Cukor u. 5.; régi fideszes kampányszervezet
18,4 millió (7,4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Élő Belváros Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 16.; szintén régi fideszes háttérszervezet
17 millió (10+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Újpestért Egyesület, 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18/22.; a IV. kerületi Fidesz hagyományos partnerszervezete
15,8 millió (11+4,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kertvárosunk Értékeiért Egyesület, 1165 Budapest, Táncsics u. 15.; a szervezetet képviselő R. Törley Mária szobrászművész a helyi Fidesz régi „alkotótársa”
15 millió (11+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – XV. kerületi Közösség- és Városfejlesztési Alapítvány, 1155 Budapest, Mentő u. 7. 5a.; a szervezet egyik kurátora Gyurkovics Miklós helyi Fidesz-politikus
15 millió (8+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, 1126 Budapest, Beethoven u. 11. I/2.
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány, 1141 Budapest, Öv u. 96/B.; a Hadházy Ákos elleni kampány egyik fontos közreműködője
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Nemzedékek Egymásért Egyesület, 1173 Budapest, Ferihegyi út 81. 1/3.; a helyi Fidesz partnerszervezete
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, 1092 Budapest, Bakáts u. 5. fszt./1.; a szervezet kurátora a kormányzati tájékoztatásért felelős miniszteri biztos, Farkas Örs
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület (ma Best Budának Egyesület), 1024 Budapest, Margit körút 15-17. félem./1.; a szervezet képviselője, N. Szász Adrián a Fidelitas közép-magyarországi regionális igazgatója
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hagyomány-13 Egyesület, 1134 Budapest, Lehel út 24. D.lph. III/3.; a szervezet vezetője, Tempfli József fideszes politikus a XIII. kerületben
14 millió (3+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület, 1095 Budapest, Gát u. 21.; a szervezet képviselője, Tar József Fidesz-szövetséges romavezető a Ferencvárosban
14 millió (8+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Újpestért Egyesület, 1045 Budapest, Dugonics u. 44. 8./36.; a helyi Fidesz „alszervezete”
13,9 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Aktivitás Alapítvány, 1171 Budapest, Strázsahegy u. 49.
12,5 millió (1,5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kispesti Társaskör, 1191 Budapest, Fő u. 42.; a szervezet elnöke, Dódity Gabriella a kispesti Fidesz vezéralakja
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány, 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 27. fszt./3.; a szervezet képviselője, Breuer Péter, Kormányinfó törzskérdezője
12 millió (4+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Józsefvárosi Magdolna negyed Egyesület, 1086 Budapest, Lujza u. 6. I./3.; a Fidesz partnerszervezete
12 millió (4+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Széchenyi István Kulturális Egyesület, 1163 Budapest, Cziráki u. 25. I./5.a.; a szervezet képviselője, Juhász-Pintér Pál korábban Fidesz-színekben próbálkozott az önkormányzati választásokon
11,6 millió (6+5,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Segítők a Rászorultakért Alapítvány, 1214 Budapest, Szent László u. 58.
11 millió (3+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Szövetség a Kispesti Polgárokért Alapítvány, 1196 Budapest, Kisfaludy u. 102.; a szervezet kurátora Fried Miklós (korábbi) fideszes politikus
11 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Corvini Domini Értékmentők és Értékteremtők Egyesülete, 1165 Budapest, Táncsics u. 10.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Vízió Egyesület, 1239 Budapest, Vetés utca 24.; a szervezet elnöke Szakszon Péter a soroksári Fidelitasból
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Törekvés Sportegyesület, 1107 Budapest, Bihari 23.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szemere Miklós Alapítvány, 1095 Budapest, Mester utca 83/C. 3/1.a.; a szervezet elnöke a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Pesti Fiatalokért Egyesület, 1071 Budapest, Damjanich utca 30. 1.em./2/B.; ez a szervezet is beszállt a főpolgármestert célzó dugókampányba
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Magyar-Német Ifjúságért Egyesület, 1062 Budapest, Andrássy út 100. 3. em.; a szervezet kurátora Hende Csaba fideszes politikus, korábban Novák Katalin megválasztott államfő is elnökségi tag volt ugyanitt
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Allergéniusz Egyesület, 1171 Budapest, Zimonyi utca 74.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Koronás-bika Vadásztársaság, 1132 Budapest, Váci út 16. fszt./12.
10,9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szeretem Újbudát Lokálpatrióta Egyesület, 1115 Budapest, Thallóczy utca 23-25/b.; a szervezet Junghausz Rajmund újbudai fideszes képviselőhöz kötődik
10,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület, 1125 Budapest, Diana utca 4.; Fidesz-közeli szervezet, de a helyi kétfarkúak szerint érdemi munkát (is) végeznek
10 millió (4+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalvi Lokálpatrióta Egyesület, 1116 Budapest, Körmend u. 5.; Fidesz-közeli szervezet
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Konzervatív Műhely Alapítvány, 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. III/24.; a szervezet képviselője Papcsák Ferenc korábbi fideszes képviselő, a jegybank felügyelőbizottsági elnöke
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Clarisse Újpest Gyermekeiért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 48-50. 1/3.; a szervezet egyik képviselője Hollósi Antal Gábor korábbi fideszes parlamenti képviselő
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Csobánkapuszta Vadásztársaság, 1134 Budapest, Lehel út 22/C. 6/2.; a szervezet vezetője, Maczó László a Nógrád megyei Bér fideszes polgármestere
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szent Erzsébet Rózsakertje Alapítvány, 1125 Budapest, Diana u. 15/a.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Délpesti Horgász Egyesület, 1201 Budapest, Helsinki utca 9.
9,3 millió (4+5,3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Palotai Sólymok Sportegyesület, 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 13. 1/5., a szervezet képviselője a kerületi Fidesz legmeghatározóbb alakja, Pintér Gábor
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.; a szervezet kurátora mások mellett a fideszes Hoppál Péter
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Népszínház Kör a Polgári Értékekért, 1081 Budapest, Népszínház u. 35. 3. em./1.; a szervezet alelnöke, Pálovics László józsefvárosi fideszes politikus
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hegyvidéki Kulturális Egyesület, 1124 Budapest, Törpe u. 2.; a szervezet képviselője, Menyhárt Éva helyi fideszes politikus
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Magyar Bridzs Szövetség, 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22.; a szervezet elnöke Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, a jegybank exelnöke
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalva Református Hitéletéért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Albertfalvai Református Templomépítő Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kelenvölgyi Reformátusokért Alapítvány, 1116 Budapest, Gépész u. 23.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – XVII. Kerületért Egyesület, 1171 Budapest, Péceli út 222.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Háromhegyek Közhasznú Egyesület, 1031 Budapest, Saroglya utca 22745.hrsz.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hazavárunk Alapítvány, 1201 Budapest, Helsinki út 32-33. 9//35.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – TBL Magyarország Alapítvány, 1112 Budapest, Igmándi utca 23. fszt./3.
Bács-Kiskun megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Kecskemét
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Harmónia Gyermek és Felnőtt Egészségfejlesztő Mozgásközpont Alapítvány, 6000 Kecskemét, Vacsi köz 49.
14,7 millió (7,7+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Patrióta Civil Kurázsi Közösségi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Egyesület, 6000 Kecskemét, Homokkő u. 1/C. B. II/4.; egyértelműen Fidesz-közeli, múlt nélküli, Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármesterhez kötődő szervezet
13,5 millió (5+8,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Conservatores Egyesület, 6044 Kecskemét, Kavics u. 12.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Kecskeméti Női Kézilabda Sportegyesület, 6000 Kecskemét, Klapka utca 9-11. II./212.
9,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Tegyük rendbe!” Városrészfejlesztő és Közösségteremtő Egyesület, 6000 Kecskemét, Mezei utca 34.; a szervezet alelnöke a már emlegetett Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester
9 millió (4+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gyerkőcök Sport Közösségi Gyermekképzési és Szabadidős Közhasznú Alapítvány, 6000 Kecskemét, Jókai Mór u. 40. fszt./2.
8,5 millió (5+3,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mindenki Győztes Szabadidő Sportegyesület, 6044 Kecskemét, Miklós Gyula u. 99.
8,3 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Tiszakécskei Lovasegyesület, 6060 Tiszakécske, Kőrösi utca 2.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Szájunk egészsége” Alapítvány, 6000 Kecskemét, Frangepán sétány 1. B. lépcsőház 3./24.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség, 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky körút 2.
Bács-Kiskun megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Kalocsa
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet alelnöke Szedmák Tamás alpolgármester
12 millió (10+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrösért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Sárkány József u. 3. I./3.; a szervezet elnöke, Molnár Elvira soltvadkerti fideszes politikus
12 millió (5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Krämer Fülöp Borlovagrend, 6230 Soltvadkert, Hősök tere 2.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka utca 79.; ennek a szervezetnek is Szedmák Tamás alpolgármester az egyik vezetője
10 millió (5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Solti Teniszbarátok Egyesülete, 6320 Solt, Zrínyi M. u. 13.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Technoteam Autósport Egyesület, 6230 Soltvadkert, Kiss Ernő utca 26.
Bács-Kiskun megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunfélegyháza
8 millió (5+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tegyünk Izsákért Egyesület, 6070 Izsák, Szabadság tér 1.; a szervezet elnöke, Boldoczki Tímea fideszes jelöltként indult a 2019-es önkormányzati választáson
Bács-Kiskun megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Kiskunhalas
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Százszorszépföld Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 27. I.; a szervezet vezetője a Kiskunhalas egyik legfontosabb fejlesztését menedzselő Koszó Róbert
11 millió (4+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Halasi Művészetért Kulturális Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Szabó Ervin u. 2/A.
9 millió (1,99+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bácsalmási Gimnáziumért Alapítvány, 6430 Bácsalmás, Szent J. u. 5.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Bercsényi u. 2.
Bács-Kiskun megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Baja
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bajai Sporthorgász Egyesület, 6500 Baja, Petőfi sziget 5312/21.
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet elnöke szinte kizárólag kormányzati és fideszes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Jobb Bajáért Polgári Egyesület, 6500 Baja, Nagy István u. 33/A.; a szervezet a helyi Fidesz bejáratott partnere
Baranya megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Pécs
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bio Város Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt./39.; a szervezet alelnöke, Raics Teréz a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz-központ nevében nyújtott be fellebbezéseket
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyar Garabonciás Alapítvány, 7625 Pécs, Szőlő u. 67/1. C. 1./2.; a szervezet elnöke, Fodor-Petrov József Fidesz-közeli médiumot működtet Pécsett
11,6 millió (9+2,6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Vasasért Egyesület, 7691 Pécs-Vasas, Bencze J. u. 6.; a szervezet elnöke, Berényi Zoltán a pécsi képviselőtestület KDNP-frakcióját erősíti
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Agytörő Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt/39.; a szervezet azonos székhelyen működik a már említett Bio Város Egyesülettel, illetve honlapja és stábja is hasonló
10,5 millió (6,5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület, 7634 Pécs, Darázs dűlő 20/1.
10,5 millió (5+5,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület, 7300 Komló, Vörösmarty u. 11.; a Fidesz egyik „lebukott” kampányszervezete
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Panelépületek Tagsága Egyesület, 7624 Pécs, Szent István tér 17.; a szervezet elnöke, Varga Péter József a Fidesz-színekben indult a 2019-es önkormányzati választáson
Baranya megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Mohács
13 millió (6+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület, 7700 Mohács, Szentháromság u. 12/A.
9,5 millió (3+6,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Németek Egyesülete, 7700 Mohács, Kossuth Lajos u. 51.
8 millió (4+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Dolgozók Horgász Egyesülete, 7700 Mohács, Szentháromság u. 40.
8 millió (3+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mohácsi Sokacok Olvasóköre, 7700 Mohács, Táncsics M. u. 34.
Baranya megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Szigetvár
17 millió (15+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Várunkért és Városunkért Egyesület, 7800 Siklós, Postaszállás u. 12.; a szervezet társelnöke, Mojzes Tamás fideszes alpolgármester Siklóson
13,5 millió (10+3,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nők Együtt Sikeresen Egyesület, 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C. II/7.; az egyesület minden tisztségviselője (Pataki Gabriella, Manyaszekné Várnai Judit, Tóth Szilvia) egykori vagy jelenlegi fideszes önkormányzati vagy politikai munkatárs Siklóson
12 millió (5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sygeth Civitas Egyesület, 7900 Szigetvár, Zárda u. 1. I/4.; a szervezet motorja a fideszes Simon János
10,5 millió (8+2,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sport Egyesület, 7900 Szigetvár, Turbéki u. 82.; a szervezet alapítója volt Fazekas Róbert, a helyi Fidesz-frakció mostani vezetője
Békés megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Békéscsaba
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Békés Megyei Vadászszövetség, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.; a szervezet első embere, Hrabovszki János egyben a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nimród Vadásztársaság, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11., ezt a szervezetet is az imént említett Hrabovszki János képviseli
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Csabai Jövőért Egyesület, 5600 Békéscsaba, Kastély u. 18.; az egyesület a békéscsabai Fidesz partnerszervezete
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Borosgyáni Vadásztársaság, 5600 Békéscsaba, Kisrét tanya 121.
Békés megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Békés
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Cseppke Óvodai Alapítvány, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7.
10 millió (5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Békési Szabadidős és Tömegsport Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Gyomaendrőd Kultúrájáért Egyesület, 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 9.
Békés megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Gyula
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig megyei tisztifőorvos
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, 5720 Sarkad, külterület 01002/5. hrsz.; a szervezet elnöke, Mokán Mária a sarkadi fideszes polgármester felesége
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, 5700 Gyula, Török Ignác utca 3.; a szervezetet elnöklő Kónya István ugyancsak fideszes alpolgármester Gyulán
Békés megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Orosháza
(Nincs 8 millió forintot vagy többet nyerő egyesület, alapítvány Simonka György volt választókerületében, melyet most Erdős Norbert nyert meg a Fidesznek.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Miskolc
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3534 Miskolc, Előhegy u. 1/a.; a szervezet nemrég leköszönt elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt
25 millió (15+10millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Eszmék és Értékek Alapítvány, 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 3.; a szervezet nem a Fideszhez, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjához köthető
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hernády Márton Alapítvány, 3519 Miskolc, Katowice u. 1. 1/1.; a szervezet egyik képviselője, Kisida Elek a Fidesz-támogató Százak Tanácsának tagja
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Média Pakk Alapítvány, 3530 Miskolc, Szent István u. 23. fszt./1.; frissen alapított szervezet, melynek célja szinte szó szerint ugyanaz, mint a fideszes médiaholdingnak
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Nő A Siker Alapítvány, 3530 Miskolc, Thököly Imre utca 11. 3/3.; a szervezetet Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő hozta létre
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Forrásvíz Kulturális Alapítvány, 3516 Miskolc, Vizirózsa utca 16.; a szervezet a Hit Gyülekezete tartalmait osztja és Fidesz-kompatibilis rendezvényeket szervez
10,3 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Következő Generáció Alapítvány, 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső utca 28.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Borsod Sport Klub Sportegyesület, 3516 Miskolc, Szolártsik Sándor tér 26.; a szervezet elnöke Csöbör Katalin képviselő fia, Mike Martin
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Ózd
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
26 millió (15+11millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Putnok Városért Egyesület, 3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Aktív Zóna Alapítvány, 3600 Ózd, Zalai u. 21.; a szervezet elnöke Fürjes Pál korábbi fideszes polgármester
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Kazincbarcika
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán
14,8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Edelényi Hegyek Közössége, 3780 Edelény, Antal György út 66.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sátoraljaújhely
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 2.; a szervezet elnöke, Kracson Norbert fideszes önkormányzati képviselő
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Zempléni Hiúzok Jégsport Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Torzsás u. 25.; a szervezet elnöke a sátoraljaújhelyi fideszes alpolgármester, Dankó Dénes
14 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Jövőkép Egyesület, 3950 Sárospatak, Bem u. 1/b.; a szervezet első embere a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat tulajdonában lévő Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Seres Péter
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Sátoraljaújhely-Hegyköz Turizmusáért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Hősök tere 3.; ennek a szervezetnek is Dankó Dénes az elnöke
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Encs Városi Sport Club, 3860 Encs, Gagarin u. 11.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Zemplén Közcélú Televíziózásért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Színház köz 4.; a szervezet stábja a Seres Péternél említett Zemplén Televízió munkatársaiból áll
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Tiszaújváros
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány, 3580 Tiszaújváros, Árkád sor 5. 1/3., a szervezet a Tállai András pénzügyminiszter-helyettes holdudvarába tartozó Bihall család befolyása alatt állt
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiss Attila Alapítvány, 3900 Szerencs, Huszárvár u. 14.; a szervezet titkára a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Szerencsi Rászorultakért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Szűk u. 2/a.; a fideszes Egeli Zsolt kurátor ebben a szervezetben
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Zemplén a Csángókért” Alapítvány, 3900 Szerencs, Bástya u. 31.; a szervezet egyik korábbi kurátora a térség országgyűlési képviselőjének (Koncz Zsófia) édesanyja, a Mészáros Lőrinc cégcsoportjában dolgozó Konczné Kondás Tünde
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szikszói Társalgókör Szikszóért és Abaújért, 3800 Szikszó, Pázmány Péter tér 18.; a szervezet titkára, Boholy György fideszes polgármesterjelölt volt a településen
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Tiszaújvárosi Autósport Egyesület, 3580 Tiszaújváros, Tisza út 1.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hegyalja és Zemplén térségéért Alapítvány, 3900 Szerencs, Csalogány utca 5/A.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Nagyközségi Sportegyesület Tiszalúc, 3565 Tiszalúc, Sport köz 1.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7. országgyűlési egyéni választókerület: Mezőkövesd
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány, 3400 Mezőkövesd, Bazsarózsa u. 2.; a szervezet elnöke Hagyacki József, Tállai András fideszes képviselő bizalmasa
13,8 millió (4+9,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nyékládházi VIZI-TRAPP Transzplantált Diák és Mozgáskorlátozott Szabadidő és Sport Egyesület, 3433 Nyékládháza, 4352/133. hrsz.
13,2 millió (5+8,2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mezőcsáti Színjátszó Egyesület, 3450 Mezőcsát, Szent István u. 21.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Együtt Emődért Egyesület, 3432 Emőd, Kossuth tér 1.
Csongrád-Csanád megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Szeged
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a közelmúltig a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen, jelenleg pedig a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Okosító Torna a Gyermekekért, 6723 Szeged, Űrhajós u. 9 /A. 6/16.; az egyik szegedi fideszes képviselő, Német Ferenc ennél a szervezetnél dolgozott
14,5 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Just Move Sport, Művészeti és Kulturális Egyesület, 6723 Szeged, Felső Tisza-part 31-34. J. 19.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – X-Treme Hip-Hop Dance School Sportegyesület, 6727 Szeged, Algyői út 1.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért (ÁGOTA) Alapítvány, 6723 Szeged, Csongor tér 8.; a szervezet alapítója Kothencz János helyi fideszes képviselő
9,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Sztriha Kálmán” Közhasznú Alapítvány a Kiskundorozsmai Közösségek Fejlesztéséért, 6791 Szeged-Kiskundorozsma, Szent János tér 6.; régi Fidesz-közeli szervezet
Csongrád-Csanád megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Szentes
11,8 millió (4,8+7millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mecénások a Kultúráért Egyesület, 6630 Mindszent, Szabadság tér 37.
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.
Csongrád-Csanád megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Hódmezővásárhely
18,8 millió (8+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Makói Polgári Nyugdíjas Egyesület, 6900 Makó, Ráday u. 35/B
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szeretem Vásárhelyt Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Teleki utca 38/A.; a szervezet elnöke Walterné Böngyik Terézia, aki fideszes jelöltéként indult a legutóbbi önkormányzati választáson
10 millió (4+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. I/1.; a helyi Fidesz segédszervezete, amely sorosozós kampányt is folytatott Márki-Zay Péter ellen
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Marosparti Vadásztársaság, 6900 Makó, Teleki utca 7/A.
9,9 millió (4+5,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Egy Élhetőbb Környezetért Egyesület, 6750 Algyő, Korsó u. 34.; a szervezet elnöke, Pongrácz Tamás a helyi Fidesz elöljárója
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hódmezővásárhelyi Szent István Alapítvány, 6800 Hódmezővásárhely, Szent István u. 75.; a szervezet elnöke a már emlegetett Walterné Böngyik Terézia
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Hód Úszó Sportegyesület Hódmezővásárhely, 6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre u. 1.; a szervezet elnöke ugyancsak Walterné Böngyik Terézia
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – „Jobb Makóért” Egyesület, 6900 Makó, Deák Ferenc u. 45.; a szervezet állandó partnere a makói Fidesznek
Fejér megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Székesfehérvár
25,3 millió (14,3+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Szeretem Polgárdit Egyesület, 8154 Polgárdi, Batthyány u. 9.; a szervezet a Fidesz által támogatott polgármester, Nyikos László „civil” hátországát jelenti
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. 1/30.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szegényeket Támogató Alapítvány, 8000 Székesfehérvár, Rákóczi utca 25.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “SASSZEM” Sportlövész Egyesület, 8060 Mór, Napsugár utca 23.
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Polgárdi Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 8154 Polgárdi, Kossuth utca 167/a.
Fejér megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Bicske
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Pannónia Szíve Alapítvány, 2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik
24 millió (15+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő
9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Csőváz Kerékpáros Sportegyesület, 8083 Csákvár, Vörösmarty utca 6.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Floriana Egyesület, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 4.; a szervezet elnöke, Knausz Imre Csákvár fideszes alpolgármestere
Fejér megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Dunaújváros
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sinatelepért Egyesület, 2453 Ercsi-Sinatelep, Kölcsey út 15.; a szervezet elnökének férje, Propszt Zsolt fideszes politikus Ercsiben
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jövő Új-Városáért Egyesület, 2400 Dunaújváros, építők útja 2/d. 1/3.; a szervezet vezetője, Bükki Miklós az idei választáson a helyi Fidesz-jelöltet propagálta
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány, 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 1.; a szervezet első elnöke Csányi Kálmán fideszes expolgármester volt
Fejér megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Sárbogárd
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Sárbogárdi Múzeum Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.; a szervezetet elnöklő Novák-Kovács Zsolt egyben fideszes alpolgármester is Sárbogárdon
12 millió (8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskoláért Alapítvány, 8130 Enying, Kossuth u. 55.; a szervezet elnöke, Regenyei Katalin enyingi önkormányzati képviselő is
11 millió (7+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Sárbogárdi Kulturális Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.
Győr-Moson-Sopron megyei 1. és 2. országgyűlési egyéni választókerület: Győr
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Győri Szent Imre Alapítvány, 9024 Győr, Szent Imre út 35.
17,2 millió (8+9,2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Andrásvári u. 33.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Győri Atlétikai Club – II. kerület Dózsa, 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 46.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület, 9026 Győr, Egyetem tér 1.; a szervezet elnöke, Fűzy András régi győri fideszes politikus
10,6 millió (5,2+5,4millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – ÉFOÉSZ Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, 9023 Győr, Mester u. 1. fszt./110.
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szt. Cirill és Method Alapítvány, 9025 Győr, Kossuth utca 63.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Magyar Vagon és Gépgyár Horgász Egyesület, 9019 Győr, 01772/4 hrsz
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Kisalföldi Közéletért Alapítvány, 9023 Győr, Attila u. 13. I/4.
Győr-Moson-Sopron megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Csorna
9 millió (5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Közös Otthonunk Baráti Kör, 9300 Csorna, Park u. 4. 3/14.; a szervezet elnöke, Horváth Dániel – ilyen néven egy kereszténydemokrata politikus is működik Csornán
9 millió (4,95+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Jót a jóért” Egyesület, 9330 Kapuvár, Veszkényi út 11. 3//15.
Győr-Moson-Sopron megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Sopron
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Határok Nélkül Soproni Művészeti és Kulturális Alapítvány, 9400 Sopron, Szent György u. 7.
11 millió (5+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – A Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Soproni Tigrisek” Sport Egyesület, 9400 Sopron, Várkerület 73.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – MTB Sopron Sportegyesület, 9400 Sopron, Úttörő u. 20. 3//8.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.
Győr-Moson-Sopron megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Mosonmagyaróvár
15 millió (4+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mosonmagyaróvár és Környéke Nyugdíjas Egyesület, 9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.
12 millió (9+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mosonmagyaróvár gyógyvize az egészségért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 34.
Hajdú-Bihar megyei 1–3. országgyűlési egyéni választókerület: Debrecen
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Józsa Fejlődéséért Alapítvány, 4225 Debrecen-Józsa, Deák F. u. 43.; a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették
23 millió (15+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány, 4033 Debrecen, Acsádi út 40.; a szervezet elnöke, Becsky Tibor korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Debrecenben, a fia most is az
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt)
18,9 millió (14,9+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg
16 millió (12+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László mellől indult
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2. ajtó
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Aranybika” Iskola Alapítvány, 4024 Debrecen, Kossuth u. 23. fsz. 3.
9,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Cívis Város Kulturális Egyesület, 4030 Debrecen, Kaskötő utca 9.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Ligetaljai Kerékpáros Egyesület, 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Mosolykuckó Szabadidős Egyesület, 4033 Debrecen, Fülöp u. 45.
Hajdú-Bihar megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Berettyóújfalu
(Nincs 8 millió forintot vagy többet nyerő egyesület, alapítvány a választókerületben.)
Hajdú-Bihar megyei 5. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúszoboszló
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Hajdú-Sárrét Fejlődéséért Egyesület, 4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás utca 42.
Hajdú-Bihar megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület: Hajdúböszörmény
15 millió (10+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Keleti Főcsatorna Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezet elnöke, Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő
11,5 millió (6,5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Abakusz Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.; régi fideszes partnerszervezet
11 millió (6+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Böszörményi Ballon Club Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.
9 millió (5+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Balmazújvárosi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 12.; a szervezet elnöke, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő
8,5 millió (3,5+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Városi Rádió Klub, 4220 Hajdúböszörmény, Kassa u. 24.
8 millió (5+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Ózonpajzs Kör, 4220 Hajdúböszörmény, Szilassy J. u. 109.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Középkertért Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezetet elnöklő Gellénné Herpai Gabriella egy másik egyesületben a fent említett fideszes Czeglédi János munkatársa
Heves megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Eger
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület, 3300 Eger, Stadion u. 8.
25,3 millió (14,5+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Egri Norma Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház út 1.; a szervezet Fidesz-közeli egri érdekeltségként szerepel a sajtóban
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Egri Lokálpatrióta Egylet, 3300 Eger, Bródy Sándor utca 8.; a Fidesz régi partnerszervezete
11 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Egri Vízilabda Klub, 3300 Eger, Frank Tivadar u. 5.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Füzesabonyi Sport Club, 3390 Füzesabony, Rákóczi út 48.
Heves megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Gyöngyös
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a fideszes Klausmann Viktor háttérintézménye volt a 2019-es önkormányzati választás előtt
9,5 millió (2,5+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Mátra Biker Sport Club, 3200 Gyöngyös, Dobó István u. 12. 3/2.
8,5 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Gyöngyös Város Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület, 3200 Gyöngyös, Szív utca 33.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Gyöngyös Város Barátainak Köre, 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.; a szervezet elnöke, Bekecs Andrea főigazgató Budapest Főváros Kormányhivatalában – a fideszes Sára Botond kormánymegbízott mögött
Heves megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Hatvan
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet is Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, 3000 Hatvan, Tabán u. 15-17.; a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő állandó partnere
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hevesi Sporthorgász és Környezetvédelmi Egyesület, 3360 Heves, Erkel Ferenc u. 2.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Szolnok
18,5 millió (8+10,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt
14,9 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Szolnoki Fiatalokért Egyesület, 5000 Szolnok, Baross út 20. 2./209-210.; a szervezet alelnöke a Fidelitasból indult Vörös Ádám és a Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkezeként jegyzett Fehér Petra
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – “Hetényi Géza Kórházért” Alapítvány, 5000 Szolnok, Tószegi út 21.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Jászberény
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
15 millió – Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány, 5130 Jászapáti, Petőfi út 90.; a szervezet alapítói között fideszes megyei képviselőt (Borbás Zoltán) is találtunk
10 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jászladányi Polgárőr Egyesület, 5055 Jászladány, Hősök tere 4.
9,8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Jászapáti Gazdakör, 5130 Jászapáti, dr. Szlovencsák Imre út 2.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Vidékünk-Ért Alapítvány, 5137 Jászkisér, Damjanich út 56.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Karcag
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.; a szervezetet vezető Tatár Zoltán fideszes alpolgármester Kisújszálláson
10 millió (8+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kunmadarasi Községi SE, 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.; a szervezet alelnöke Balogh Marianna polgármester, aki a 2019-es önkormányzati kampányban hitet tett a fideszes parlamenti képviselő mellett
Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. országgyűlési egyéni választókerület: Törökszentmiklós
10,9 millió (5,9+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tiszaföldvári Vállalkozók Egyesülete, 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zsilinszky út 20.; a szervezet elnöke Cseuz Zsolt fideszes önkormányzati képviselő
9,9 millió (5,9+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Martfűi Városi Sportegyesület, 5435 Martfű, Strand út 3.; a szervezetet vezető Sági István fideszes parlamenti képviselő is volt
Komárom-Esztergom megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Tatabánya
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, 2890 Tata, Tanoda tér 5/a.; a szervezet elnöke a megyei fideszes képviselőként, közgyűlési alelnökként is ismert Borsó Tibor
16 millió (8+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; az egyesület fideszes e-mail-címet adott meg elérhetőségként
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Minery Egyesület, 2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 902. fsz. 3.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány, 2800 Tatabánya V., Stúdium tér 1.; a szervezet vezetője Jelentó Tamás volt fideszes politikus
Komárom-Esztergom megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Esztergom
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány, 2500 Esztergom, Perc u. 3.; a szervezet három éve Kövér László és Szijjártó Péter kitüntetésével vétette észre magát
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Fesztivál Esztergom Alapítvány, 2500 Esztergom, Petőfi u. 48/B.; a szervezet elnöke, Petrovics János korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Esztergomban
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Határtalan szív Alapítvány, 2500 Esztergom, Lázár V. út 84.; Fidesz-közeli szervezet
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Dorogi Futókör Sportegyesület, 2510 Dorog, Bécsi út 56.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány, 2500 Esztergom, Simor J. út 65.
10 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Kivirágzó Esztergomért Alapítvány, 2500 Esztergom, Őrtorony u. 25.
Komárom-Esztergom megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Komárom
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kaptár Egyesület, 2900 Komárom, Ghyczy Kálmán u. 20.; a szervezet képviselője a Magyarock Dalszínház munkatársa, Másikné Vizeli Anita
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Oroszlányi Bányász Klub Alapítvány, 2840 Oroszlány, Táncsics u. 1.
16,4 millió (8+8,4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, 2840 Oroszlány, Alkotmány u. 58.
13,6 millió (2,6+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat által birtokolt Komáromi Városgazda Kft. programszervezője
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő Komáromban
Nógrád megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Salgótarján
24 millió (15+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Salgótarjánért Alapítvány, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a salgótarjáni Fidesz állandó partnerszervezete
15,5 millió (6,5+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fiatalok Bátonyterenyei Egyesülete, 3078 Bátonyterenye, Berekgát köz 1.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület, 3100 Salgótarján, Március 15. út 20. alagsor 4.; fideszes háttérszervezet
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Polgári Pásztóért Alapítvány, 3060 Pásztó, Nagymező utca 16. 2.em./3.a.; fideszes háttérszervezet
Nógrád megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Balassagyarmat
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Balassagyarmati Városi Sportegyesület, 2660 Balassagyarmat, Ipolypart u. 12./A.
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület, 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A.hrsz.
8 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Tegyünk Egymásért Kulturális és Szabadidős Egyesület, 2660 Balassagyarmat, Klapka György u. 64.; a szervezet elnöke, Münzberg Gisztáv fideszes önkormányzati képviselő Balassagyarmaton
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Zeke Kálmán Alapítvány, 2660 Balassagyarmat, Ady E. ut 19.
Pest megyei 1. országgyűlési egyéni választókerület: Érd
23 millió (15+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
13,5 millió (4,5+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Danubius Regionális Sport Club, 2030 Érd, Sóskúti u. 80.
11,5 millió (7+4,5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete, 2030 Érd, Zsilip út 5.; a szervezet rendszeresen együttműködik Aradszki András KDNP-s parlamenti képviselővel
Pest megyei 2. országgyűlési egyéni választókerület: Budakeszi
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Budaörsi Székely Kör Egyesület, 2040 Budaörs, Vasút dűlő 4.
13 millió (8+5 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Karizma Budaörsi Római Katolikus Nevelés-Oktatási Alapítvány, 2040 Budaörs, Esze Tamás u. 2.
12 millió (9+3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nyakaskő Ifjúsági Egyesület, 2051 Biatorbágy, Nagy u. 49.
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Aranyagancs Alapítvány, 2040 Budaörs, Víg köz 4/D.; Fidesz-közeli szervezet
11 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Szabad Európa Egyesület, 2040 Budaörs, Ostor utca 14.
10,9 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Egészségesebb Ifjúságért Egyesület, 2040 Budaörs, Szabadság út 77. I. em./5.
8 millió (a VCA 2022-es keretéből) – Petrecz Sándor Alapítvány, 2071 Páty, Széchenyi u. 13.
Pest megyei 3. országgyűlési egyéni választókerület: Szentendre
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Fulco Deák Egyesület, 2000 Szentendre, Hold u. 3.; a szervezet elnöke Szentendre korábbi fideszes alpolgármestere, Török Balázs István
17 millió (11+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Magyar Vár | Állampárti Civil Alap: az igénylők 5 százaléka kapta a támogatások kétharmadát | Megjósoltuk, megtörtént: a kormány két csapással átrendezte a hazai civil szférát. Még a választások előtt írtunk arról, hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség sebtében újranyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – hogy a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözze” az alapítványi, egyesületi munkát. Egy hete megvolt az idei eredményhirdetés is, immár egyben látjuk tehát, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/04/29/varosi-civil-alap-2022-lista/ | 2022-04-29 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Habár a fürdő a korábbi tulajdonosa az önkormányzat rendkívüli közgyűlésen született döntése alapján pár nap múlva ismét kinyitott, a helyzet ettől még nem tekinthető megoldottnak. A bejelentés azért is érte váratlanul a publikumot, különösen a környéken lévő hétszáz nyaraló tulajdonosát, mert néhány nappal korábban – még a választás előtt – egymást követték a győzelmi jelentések.
Márciusban írt arról a nagyatádi önkormányzati lap, az Atádhír.hu, hogy Csokonyavisonta eladta a fürdőt birtokló céget egy magánszemélynek, a lap szerinti „érvényes értékbecslésben” foglalt ár (360 millió forint) töredékéért (57 millióért), amelynek ráadásul a nagyobb részét (42 milliót) a jövő év végén kellett volna kifizetni, tehát az önkormányzat csak 15 milliónyi készpénzhez jutott volna.
Habár a feltűnő értékaránytalanságra a vevő, Kuti Balázs magyarázattal próbált szolgálni a fürdő Facebook-oldalán, ahol a diskurzus legnagyobb része folyt, a Somogy Megyei Rendőr-Főkapitányság feljelentés alapján februárban nyomozást indított különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, s a Somogy Megyei Kormányhivatal is több körben vizsgálta az adásvételt, amelynek végén érvénytelenítette azt.
Az érvénytelenítéssel függhet össze, hogy a fürdő újbóli kinyitásáról már a községi önkormányzat döntött zárt ülésen, ugyanakkor a cégadatbázisban még továbbra is Kuti Balázs szerepel egyedüli tulajdonosként.
Az adásvétel nyilvánosságra kerülése után a vevő az említett hosszú Facebook-posztban ecsetelte, hogy milyen nehéz helyzetben is van a fürdőt üzemeltető cég: szerinte „a fürdőnek napjai vannak hátra, mivel nem csak komoly pénzügyi problémákkal küzd, de az infrastruktúra is elavult, jelenlegi előírásoknak nem megfelelő, emiatt bármikor elveszítheti hatósági engedélyét”.
Életveszélyes tetőszerkezetről, elavult kutakról, csőhálózatról beszél.
Állítása szerint az önkormányzattal kötött szerződésben szerepel a cég adósságainak átvállalása (50 millió forint), a korábban az önkormányzat által adott tagi kölcsönök részletekben történő visszafizetése (70 millió forint értékben), valamint egy 20 százalékos tulajdonrész átadása az önkormányzatnak – utóbbinak egyelőre nincs nyoma: a cégadatok szerint Kuti 100%-ban birtokosa a kft.-nek.
Kuti Balázs tavaly – amolyan próbaidőképpen – fél évig ügyvezető volt a cégnél, tehát tisztában lehetett az anyagi helyzettel és az eszközállomány műszaki állapotával. Kérdés persze, hogy miért nem előzte meg tisztességes átvilágítás az adásvételt, melyből kiderülhetett volna, hogy valójában mennyit is ér a kft. jelenlegi állapotában. Ennek hiányában még az is előfordulhat, hogy mindent figyelembe vettek az értékbecslésnél – népiesen szólva „azér’ ennyi”.
Az egyezség másik sarkalatos része, a beígért fejlesztések köre láthatóan sürgős volt minden szereplőnek. Március 12-én egy 840 millió forintos beruházás ünnepélyes alapkőletételére került sor: „egészség és sportkomplexum, továbbá vízilabdabázis kerül kialakításra az egykor méltán híres gyógyfürdő területén”, amelynek alapja egy 400 millió forintos pályázat a beruházás megvalósítására, melyhez a tulajdonos 170 millió forintnyi önerőt tesz hozzá, s amely kiegészül a Magyar Vízilabda Szövetség 270 millió forintos TAO támogatásával.
Az eseményen részt vett a térség országgyűlési képviselője, a sokadik újraválasztásáért küzdő Szászfalvi László (Fidesz-KDNP), és Vári Attila a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke. A 840 milliós – az alapkőletétel ünnepélyes pillanatában biztosnak tűnő – fejlesztés mellett egy másik, hárommilliárdos beruházásról is szó esett, amelynek készül a megvalósíthatósági tanulmánya, s mellyel – szintén a fürdő Facebook-oldalán közzétett poszt szerint – „a fürdő versenyképessé tud válni a hazai és nemzetközi fürdőpiacon”.
Kérdés persze, hogy a vízilabda szövetségnek szüksége van-e Csokonyavisontán egy újabb bázisra és vica versa: az 1500 lelkes község vagy a fürdőcég vajon fenn tudja-e tartani a kibővített, sportcélú infrastruktúrát?
Szintén a bevezetőben említett posztban van szó arról is, hogy „a Polgármester úr az első találkozások egyikén említést tett, hogy évtizedek óta elkerüli a fürdőt a fejlesztés és lassan elkerülhetetlenné válik a bezárás…”
Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy mindez összefügg Harasztia Attilának, a község polgármesterének közismert MSZP-közeliségével. Habár mindkét ciklusban függetlenként nyert, a 2010-es parlamenti választáson ott volt a szocialista párt megyei listáján, 2017-ben pedig a Botka László 2018-as miniszterelnök-jelöltségét támogató polgármesterek között.
Más is szerette volna megvenni?
A többször említett hosszú Facebook-posztban, amely szinte biztosan Kuti Balázstól, a fürdőcég új tulajdonosától származik, komoly vádak fogalmazódnak meg arról, ki is rondított bele a szépen alakuló bizniszbe: szerinte a fürdő korábbi ügyvezetője jelentette fel több hatóságnál is az üzletfeleket.
Az Atádhír cikke szerint Katz Zoltán korábbi ügyvezető azt nyilatkozta, „30 év munkája van bennük, és csak akkor érnek valamit, ha működik a fürdő. Mint falubelinek pedig az is fontos számomra, hogy Csokonyavisonta ne 15 millió forintért kótyavetyélje el a minimum 380 milliós vagyonát. Amiben minden falubelinek benne van több mint 200 ezer forintja.
Szóval, kerüljön vissza a település tulajdonába, rendelkezhessen azzal, és ha továbbra is az értékesítés az önkormányzat szándéka, akkor az olyan formában történjen, ami törvényes, és emiatt ne érje kár a falu közösségét.”
De nemcsak az említett Facebook-poszt állítja Katzról, hogy nem honfiúi önzetlenség vezette a feljelentések megfogalmazásakor: a Somogyi Hírlap december 20-i cikkében Harasztia Attila polgármester szerint „a helyi vállalkozó (Katz Zoltán) éppen a legutóbbi, keddi ülés után kereste meg az önkormányzatot, hogy ajánlatot tenne a kft. megvásárlására”, ráadásul „…a testületi ülés előtt egy fotó készült, amelyen az látható, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének két tagja éppen egy helyben jól ismert turisztikai nagyvállalkozó házából lép ki”.
Katz Zoltán tehát – hangsúlyozzuk, a Somogyi-cikk, illetve Harasztia polgármester értelmezésében – miután megtudta, hogy mennyiért is kívánja eladni az önkormányzat a céget, már szintén vevő lett volna rá, s ezért megpróbált befolyásolni a hat közgyűlési tag közül kettőt. Ám a megyei KESMA-lapban megjelent dörgedelem után, melyet a sejthetően Katzhoz közelálló „Csokonyavisontai szálláshelyek” című Facebook-oldalon „megrendelt cikknek” neveztek, a megismételt közgyűlés már jóváhagyta a Kuti Balázzsal kötött adásvételt, emiatt Katz Zoltán a hatóságokhoz fordult – egyelőre úgy tűnik, nem is sikertelenül.
Ha a háborúskodás elhúzódik, elképzelhető, hogy Csokonyavisonta nem a gyógyfürdőjéről, hanem a községi múzeumban berendezett Torgyán József-emlékszobákról lesz majd közismert országszerte. | Alapkőletétel után bezárás: fürdőháború Csokonyavisontán | Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy bejegyzés, amely szerint a fürdő határozatlan időre bezár. A drámai bejelentés előzményei: egy feltűnően értékaránytalannak tűnő adásvétel, az ezt érvénytelenítő hatósági eljárás, derült égből választásra időzített alapkőletétel, s a háttérben helyi érdekcsoportok eldurvuló küzdelme a tönk szélére került fürdő maradványaiért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/19/alapkoletetel-utan-bezaras-furdohaboru-csokonyavisontan/ | 2022-04-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Két újabb megnyert közbeszerzést jelentett be ma a Mészáros és Mészáros Zrt., összesen több mint 12 milliárd forint értékben – tette közzé a BÉT-en az Opus.
Az Opus Global közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt "Iváncsa szennyvíz tervezés és kivitelezés" elnevezésű közbeszerzési eljárását. Az ajánlat értéke nettó 7361,5 millió forint. Egy másik projektet elnyerését is bejelentette ma a vállalat, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. ajánlatkérő... | Több mint 12 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros | Az Opus Global közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt „Iváncsa szennyvíz tervezés és kivitelezés” elnevezésű közbeszerzési eljárását. AZ AJÁNLAT ÉRTÉKE NETTÓ 7361,5 MILLIÓ FORINT. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20220331/tobb-mint-12-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-536789 | 2022-03-31 14:30:00 | true | null | null | Portfolio |
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a lélegeztetőgépek mellett a vakcinák beszerzése sem zajlott érdektelenül a hazai közvélemény számára. Főleg a kínai vakcinák esetében látszódott rendkívüli megoldás. A nyugati vakcinák mellett Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat is beszerezni a minél gyorsabb átoltottság elérése érdekében. Ám míg az orosz Szputnyik-vakcinákat közvetlenül vásárolta meg Magyarország, addig a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt.
A tulajdonosi háttér az elmúlt egy évben számtalan átalakuláson ment keresztül, sőt, gyakorlatilag ma már a Danubia Pharma sem létezik önállóan. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt.
Ennek ellenére a magyar állammal közvetlenül szerződő Danubia Pharma még a mai napig szolgáltat érdekességeket, hiszen a napokban került fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára a társaság 2021. évi beszámolója, melyből pontosan kiderül, mennyit is hozott a konyhára a kínai vakcinabiznisz. A magyar állammal ugyanis 2021. január 15-én kötötték meg a szerződést, így lényegében a teljesítés teljes egészében a tavalyi év számain hagyott nyomot.
Sokmilliárdos profit öt dolgozóval
Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Igaz, ezzel párhuzamosan a költségek is jelentősen emelkedtek.
Anyagjellegűként 44,9 milliárdot költöttek el a korábbi kicsivel több mint 2 milliárd után. A növekedés az eladott áruk beszerzési értéke soron mutatkozott meg, itt ugyanis 44,6 milliárdot számoltak el. Mint az eredménybeszámoló sorának megnevezése is sejteti: itt tüntetik fel költségként a Kínától megvett vakcinák beszerzési árát is. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Hatalmasat növekedett a személyi jellegű ráfordítás is: a korábbi 2,1 millió után tavaly 352,9 milliót költöttek el. Ennek hátterében részben a dolgozók számának "minimális" növekedése áll, 2020-ban ugyanis 1, 2021-ben viszont már 5 fő volt a dolgozók létszáma. Az ő bérköltségük azonban "csak" 42 millió forintot tett ki, ami számításaink szerint havi szinten bruttó 700 ezer forintos fizetést jelentett.
Az alkalmazottak bére mellett itt számolják a különféle megbízási díjakat is, melyekre kivételesen a Danubia Pharma beszámolója is kitér. Eszerint a személyi jellegű ráfordításoknak a nagy részét ilyen megbízási jogcímen számolták el, összesen 226 millió forintot.
A bevételek és a ráfordítások eredményeként üzemi szinten már 5,7 milliárd forintos nyereséget mutatott ki a cég, amit a pénzügyi műveletek eredménye és az adófizetési kötelezettség még csökkentett. Árfolyamveszteség címén ugyanis 825 milliót bukott a cég, adóként pedig 441 milliót kellett befizetniük az államkasszába.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A beolvadt cég vagyonelemei meg is jelentek a jogutód cég mérlegében - néhány nappal a Danubia Pharma után a Syntonite Med is közzétette tavalyi éves beszámolóját. Az eredménybeszámolója nem tartogat túl sok izgalmat, lévén érdemi tevékenységet nem végez a cég árbevétel hiányában, de még pénzügyi műveleteket sem hajt végre. A legjelentősebb tétel és változás, hogy lett a cégnek két alkalmazottja, melyek után 36,5 millió forintos bérköltséget számolt el, ami több mint havi bruttó 1,5 milliós bért feltételez.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.
Az már a csatolt közgyűlési határozatból derült ki, hogy a kínai vakcinabizniszből a Danubia Pharmánál megtermelt profit a végső tulajdonosokhoz került.
Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? Az a mai napig nem teljesen tiszta, hiszen a legutóbbi tulajdonosváltáskor két magántőkealapot jegyeztek be tulajdonosokként 50-50 százalékos arányban:
a Fidenza Magántőkealapot
és a Grado Magántőkealapot.
Róluk - illetve a végső tulajdonosokról - annyit tudni, hogy mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. Földvári Gábor üzletember, vállalkozó, több cégben is érdekelt, többek között a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának a tagja. Neve főként a letelepedési kötvénybizniszből lehet ismert, ugyanis ő volt az egyik ciprusi illetőségű közvetítőcégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Tőzsdei körökben is ismert magánbefektető, aki korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult. | Lehull a lepel a vakcinabizniszről | Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat, a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt. Egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt. Sokmilliárdos profit öt dolgozóval. Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Áruk beszerzési értéke 44,6 milliárdot. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt. A vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? a Fidenza Magántőkealap és a Grado Magántőkealap
Mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lehull-a-lepel-a-vakcinabizniszrol.html | 2022-05-02 22:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem nyugszanak a kedélyek a Debreceni Zsidó Hitközségben, a látszat ellenére érezhető a feszültség. A debreceni egyébként is Magyarország vallási szempontból legfurcsább hitközsége, ugyanis nem ortodox, nem neológ és nem is status quo ante. Ők azok, akik feltalálták a zsidó vallási öszvért, a negyedik magyar irányzatot. A hitközség elnöke, Horovitz Tamás elmondása szerint ők ugyanis olyan ortodox hitközség, amely status quo ante hagyományokat is követ. Lássuk az előzményeket, hozzátéve, hogy az ügy nagy nyilvánosságot kapott nem csupán a zsidó, de a teljes magyar médiában.
A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. A pályázatok utófinanszírozásúak voltak, ez történetünk szempontjából fontos. Ezzel kapcsolatban egy rendőrségi dokumentum így fogalmaz: „A nyomozás során vizsgálat tárgyát képezte, hogy a kölcsön felvételére miért volt szükség. Ezzel kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján a kölcsön felvételét az indokolta, hogy a projektek elszámolása kapcsán még be nem nyújtott és ki nem fizetett, de teljesített számlák kifizetésére nem volt fedezet. Ennek az volt az oka, hogy olyan kifizetéseket is teljesítettek, melyek a projektekkel összefüggésben merültek fel, ám nem kerültek finanszírozásra. Előfordult, hogy műszaki problémák merültek fel, melyre póttámogatást kértek, ezt az irányító hatóság előzetesen támogathatónak ítélte meg, majd később kiderült, hogy a műszaki tartalmú változtatások nem mindegyike támogatható.”
2017 januárjában néhány hitközségi tag feljelentést tett nagy értékre elkövetett sikkasztás ügyében. A feljelentések alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya megindította a nyomozást. Azt vizsgálták, történt-e csalás, hűtlen kezelés, vagy költségvetési csalás. Lefoglalták a Hitközség 2012-2016 közötti könyvelési iratait, adatokat gyűjtöttek és igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a nyomozásba. Bekérték a DZSH bankszámláinak pénzforgalmi adatait és felvették a kapcsolatot a Miniszterelnökség Szervezetbiztonsági Főosztályával is, ahonnét megküldték a pályázatok teljes iratanyagát. Több hónapnyi vizsgálódás után a rendőrség megállapította, hogy az elnök nem sértette meg az alapszabályt, ugyanis a kölcsön felvételéhez nem kellett közgyűlési határozat, mert ez rövidtávú kölcsönnek minősül. Önmagában az alapszabály megsértése egyébként sem lett volna bűncselekmény. A kölcsönt a rendőrség szerint nem jogtalan haszonszerzés miatt vették fel. Ráadásul a minisztérium és a fejlesztési ügynökség is mindent rendben talált a pályázat körül. A rendőrség tehát, mint az a hétoldalas dokumentumban olvasható, megszüntette a nyomozást, arra való hivatkozással, hogy nem történt bűncselekmény.
De a felborzolt kedélyek ezek után sem nyugodtak le a cívisvárosban. A rendőrség a lezáró határozatot természetesen megküldte az érintetteknek, amelyben a feljelentők név szerint voltak megnevezve. Horovitz Tamás elmondta, a határozatot megmutatta a hitközség tagjainak, akik közül többen azt kérték tőle, „ne maradjon következmények nélkül, hogy néhány ember öncélúan, mindenféle vádaskodásokkal feljelenti a hitközséget”. A következő elöljárósági ülésen tehát egy olyan döntést hoztak, hogy a két feljelentő személyt, az alapszabályra hivatkozva, egy éven át felfüggesztették a közgyűlések látogatásától, vagyis nem szavazhatnak, nem választhatóak és nem mondhatják el a véleményüket. A döntés semmiféle más korlátozást nem tartalmazott, mondta az elnök, bármikor látogathatják a zsinagógát, ennek ellenére egyáltalán nem vesznek részt a közösség életében. Ez a korlátozás idén augusztus 31-én jár majd le.
Kétségtelen tény azonban, akár gyanakvásra is okot adhat, hogy a némi csúszással, 2014 szeptemberében eredeti állapotában helyreállított Kápolnási utcai zsinagóga külső homlokzata rettenetes állapotban van. Éppen ezért megkerestem az építkezést kivitelező Mester- Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatóját, Barna Gábort. Azt szerettem volna megtudni, hogyan történhet meg, hogy néhány évvel az átadás után gondok adódnak egy teljesen felújított épülettel, amelynek felújítási munkáira vonatkozó terveit a nagyváradi S. C. Novartis S. R. L. cég készítette, míg a felelős tervező Puscas Cristian volt. Az ügyvezető igazgató írásban erősítette meg, hogy szinte az átadás pillanatától komoly problémát jelentett az épület beázása. A vizsgálatok után az derült ki, hogy a tető bádogos szerkezetei, a lemezfedések nem bizonyultak vízzárónak. Bár ezeket rendszeresen javították, mégis ismételten előfordultak beázások. A cég végül 2018-ban saját költségen megbízott egy igazságügyi építési szakértőt, aki szerint a kialakult műszaki problémákért, vagyis az épület beázásáért egyetemlegesen felelős a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr. Abban állapodtak meg, hogy a tervező új részletterveket készít a javításhoz, aminek alapján a kivitelező költségkalkulációt készít a helyreállítási munkákról. A költségek ismeretében előzetes megállapodás születik majd a költségek megosztásáról a felelősök között. Jelenleg itt tart az ügy, mindenki a tervező kivitelezésre és a várható költségek megállapítására alkalmas dokumentációját várja. Barna Gábor megerősítette, mindent elkövetnek, hogy a helyreállítás minél hamarabb megtörténhessen. Hozzátette, ehhez azonban az is szükséges, hogy a többi érdekelt fél is ennek megfelelően végezze feladatait.
Ezek után ellátogattam Debrecenbe, hogy lássam, milyen is a zsidó élet a városban. Minden érintettel sikerült beszélnem, kivéve a rabbit, sőt részt vettem egy esti és egy reggeli istentiszteleten is, amelynek szintén jelentősége van a most folyó torzsalkodásokban. A debreceni „ellenzékiek”, ahogyan most már önmagukat is nevezik, pontosan ugyanazokat a dolgokat mondták el, mint amit annak idején feljelentésükben megfogalmaztak, Horovitz Tamás elnök pedig úgy reagált, a maguk részéről teljesen lezártnak tekintik az ügyet, és a továbbiakban nem kívánnak vele foglalkozni.
Igazságot tenni képtelenség, a rendőrség az ügyet immár két éve lezárta, a lezárult pályázatokkal kapcsolatban más hatóságok sem emeltek kifogást, ráadásul a szóban forgó kölcsönt, ha nem is a vállalt időpontban, 2016 júniusáig, hanem jóval később, de a hitközség hiánytalanul visszafizette a Mazsihiszinek. Az „ellenzékiek”, például Weisz György vagy Deményi György, gyanakodnak, homályos befektetésekről és különféle céges és hitközségi összefonódásokról beszélnek, de mindez csupán találgatás és maguk is elismerték, semmit nem tudnak bizonyítani. Beszélgetéseinkben mindig ugyanazok az évekkel ezelőtti dolgok kerültek napfényre, azok, amelyekről a rendőrség már kijelentette: nem történt bűncselekmény.
Az „ellenzékiek” szerint alig-alig van meg az istentiszteletekhez szükséges minjen, én azonban azt tapasztaltam, hogy a péntek esti imán 16-an, míg a szombat reggelin 24-en vettek részt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szombat reggeli imán megjelent egy négytagú izraeli család és egy valaha Debrecenből elszármazott, Amerikában élő idős férfi és a felesége.
Weisz György úgy értékelte, hogy az ortodox zsinagógából lényegében kultúrház lett, amit nem tart komoly problémának, mert szerinte Debrecenben nincs szükség két zsinagógára, mert nincs annyi vallásos zsidó. Egy évben 10-12 különféle előadást rendeznek, tette hozzá, de ezeket alig látogatja zsidó ember. A vallási élet szerinte nem létezik, azonnal hozzátette, nem az elnökség miatt, egyszerűen nincs már ember. Az idősek meghaltak, fiatalok nincsenek. A kóser konyha működését pénzkidobásnak tartja, ugyanis összesen 25-30 ebédet főznek. Szerinte inkább meg kellene nyitni az emberek előtt és olyan ételeket főzni, amit a környező irodaházakban dolgozók szívesen elfogyasztanának. Weisz György azt mondta, a Horovitz Tamás által oly sokszor hangoztatott mondat, mely szerint a debreceni a vidék legnagyobb zsidó közössége, csupán adminisztratív szempontból hangzik jól. Dicsérte a kulturális és gyermekrendezvényeket, majd így zárta a beszélgetést: igazi zsidó közösség nincs, tehát komoly hitélet sincs.
A másik „ellenzéki”, Deményi György azt mondta, a Debreceni Hitközségnek a hivatalos nyilvántartások szerint körülbelül 200 tagja van. Egy-egy közgyűlésen általában 50-60 ember szokott megjelenni, a többség nyugdíjas, legtöbbjük hölgy. Az átlagéletkor 65 és 90 év között van. Úgy véli, rabbira sem volna szükség, felesleges pénzkidobásnak tartja.
Beszélgetéseim közben derült ki, hogy a debreceni rabbi, dr. Asher Ehrenfeld finoman fogalmazva is ellentmondásos személyiség, ezt még Horovitz Tamás sem tagadta. Találkozni nem sikerült vele, ugyanis éppen Izraelben volt. Többen hozzátették, ez nem meglepő, mert általában az év 365 napjából 90 napnál is kevesebbet tölt Debrecenben, az elnök ugyanakkor azt mondta, a rabbi Debrecenben tölti az év felét. Úgy tudni, többen miatta nem járnak zsinagógába. Ehrenfeld, aki egyébként Romániában született, mindig azt mondta a hitközségi tagoknak, hogy ő az izraeli hadsereg dandártábornoka. Egyszer néhányan megkérték, legyen kedves megmutatni a doktori disszertációját és a diplomáit, mert azt állítja, hogy több is van. Azt felelte, ez nem tartozik a hitközség tagjaira. Megtudtam, hogy még az országos rabbitestületnek sincs joga bekérni a papírjait, ezt egyedül a Mazsihisz vezetői tehetnék meg. Forrásaim csak annyit erősítettek meg, hogy dr. Asher Ehrenfeld rabbinikus ismeretei valóban hagynak bizonyos kívánnivalót maguk után. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, és ezt a Szombat is megírta, hogy a rabbi munkájáért két évvel ezelőtt Jeruzsálemben az ortodox rabbik kongresszusán elismerő oklevelet vett át 40 éves rabbi-szolgálatáért.
Visszatérve az „ellenzékiek” felfüggesztésére, amit egyébként Horovitz Tamás elnök is megerősített, a három érintett rabbinikus bírósághoz (bész din) fordult. A határozatot aláíró három főrabbi az „ellenzékieknek” adott igazat és arra kötelezte a hitközség felfüggesztést aláíró vezetőit, hogy kérjenek bocsánatot. Semmi sem történt azonban, mert dr. Asher Ehrenfeld rabbi úgy értelmezte, hogy őt, mint ortodox rabbit ne utasítgassa egy neológ rabbinikus bíróság.
Természetesen megkérdeztem a Debreceni Hitközség elnökét is, az idén tavasszal, nagy többséggel újraválasztott Horovitz Tamást is, hogyan látja a debreceni zsidó életet. Az elnök szerint Debrecenben, ahol a háború előtt nagy zsidó közösség élt, reneszánszát éli a zsidóság. Úgy gondolja, igenis Debrecen a vidék legnagyobb hitközsége, ahol nagyon komoly a vallási élet. Szerinte ez azért fontos, mert ahol vallási élet van, ott van lehetőség és jövő. Az elnök azt mondta, minden híreszteléssel ellentétben élénk a zsinagógai élet, mindennap van reggeli, délutáni és esti ima is. Hozzátette, kétségtelen, nem túl nagy a hétköznaponként templomba járók száma, de a péntek és a szombati istentiszteleteket szép számban látogatják.
Megemlítette, hogy Debrecenben közel 300 izraeli diák tanul, akik ugyancsak együttműködnek a hitközséggel, ők is járnak a zsinagógába.
Horovitz Tamás elmondta, 2017-től fontos szerep jut életükben a turisztikának is, hiszen ebben az évben indult meg a Debrecen–Tel-Aviv járat. A mindennapokban tapasztalják, mennyire sokan érkeznek, akik általában felkeresik a zsinagógát is. Az elnök leszögezte, a város vezetésével közösen azt szeretnék, ha Debrecen a keleti régió turisztikai központja lenne. A környéken, tette hozzá, nagyon sok olyan hely van, ahová a zsidó emberek szívesen ellátogatnak, például Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely vagy Nagykálló. Amikor megjegyzem, hogy a környéken az EMIH is jelentős turisztikai tevékenységet végez, akkor Horovitz Tamás röviden azt mondta, ez teljesen független az EMIH-től, mert az EMIH-es programok jórészt Tokaj-Hegyaljáról szólnak, míg az övék Debrecenről és Nagykállóról. Azonban hozzátette azt is, úgy látja, a turisztikában nem megkerülhető az együttműködés az EMIH-hel. Azt vallják, mindenkit szívesen látnak, aki idejön, legyen az ortodox, neológ, a Chabadtól, vagy bármilyen más közösségtől. Mi, mondta Horovitz Tamás, eddig sem tettünk különbséget, mert a Debreceni Zsidó Hitközség minden zsidó ember előtt nyitva áll.
Megkérdeztem, mekkora a közösség Debrecenben, mire azt elnök azt felelte, nagyjából ezer fő, bár az aktívak száma körülbelül 200-250, és akik rendszeresen járnak zsinagógába az 20-25 ember. Horovitz Tamás bízik abban, és erre szerinte már vannak bizonyos jelek is, hogy az idetelepülő nagy cégek és fejlesztések kapcsán több zsidó család érkezik majd a városba. Úgy gondolja, ettől a hitközség élete is pezsgőbb lesz, és a fiatalabb generációk is megjelennek. Elmondta azt is, hogy Debrecenben nincs nyoma semmiféle antiszemitizmusnak.
Kérdésemre, hogyan mutatják meg magukat a debrecenieknek a valláson túl, Horovitz Tamás azt mondta, ez nagyon fontos kérdés, hiszen ettől a város részei, illetve, hogy nyitott hitközségként szeretnék élni az életüket. Úgy látja, zsidók és nem zsidók egyaránt meg tudják nézni az itteni zsidónegyedet, mert szerinte a debreceni zsidónegyednek van láthatósága. Úgy vélte, mindezeken túl a kultúra és a művészet bemutatása fontos. Éppen ezért lett a Pásti utcai ortodox zsinagóga multifunkcionális színhely. Ebben a zsinagógában meg tudják tartani a nagyünnepeket, de tudnak koncerteket és összejöveteleket is rendezni, egyben a galéria rész kiállítási helyként funkcionál.
Zárásképpen elmondta, azon dolgoznak közösen a várossal, hogy a zsinagógát és az itteni zsidónegyedet egy jól szervezett oktatási – kulturális – művészeti központtá tegyék. Ehhez csatlakozik az a tervük, hogy a hitközség tulajdonában lévő területen, a Pásti és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, ahol most romos épületek állnak, azok lebontása után egy Kárpát-medencei oktatási és kulturális központot hozzanak létre. A terv az önkormányzattól már megkapta a támogatást az előkészítéshez. Megkezdődött a tervezés, sőt már látványtervekkel is rendelkeznek, jövőre szeretnének nekikezdeni a beruházásnak. Ez az elnök szerint egy olyan unikális intézmény lesz, amelyhez hasonló sincs egyelőre egész Európában. Leszögezte, nagyon komoly és átgondolt koncepcióval álltak neki a tervezésnek, biztosak benne, ők nem fognak úgy járni, mint a Sorsok Háza projekt. Megvan a koncepció, megvan az előkészület és mindenben megvan az egyetértés. | IZZIK A PARÁZS DEBRECENBEN | A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. | null | 1 | https://www.szombat.org/politika/izzik-a-parazs-debrecenben | 2019-10-26 11:03:00 | true | null | null | Szombat |
5,8 millió forint támogatást adott 2019-ben a Batthyány Lajos Alapítvány a „Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése” címen egy egyesületnek – derítette ki az Átlátszó. A Batthyány Lajos Alapítvány pénze abból származik, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény feladata a kormánykommunikáció összehangolása.
Az Átlátszó közadatigényléssel megpróbálta megtudni a részleteket, ezért elkérte a kormányszerv és az alapítvány 2018-2020 között létrejött szerződéseket, és a szerződések minden igazolását, de válaszként csak egy, a Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott szervezetek megnevezésű listát kapott, mást nem. A listában azonban ott szerepel a Patrióta Európa Mozgalom oldalára költött pénz.
A lap azt is megtalálta, hogy 2019 október elsején, kevesebb mint két hétre az önkormányzati választásoktól egy kép tűnt fel a Patrióta Európa Mozgalom elnevezésű Facebook-oldalon. A képen egy fiatal nő (az argentin Martina Stoessel színész-énekes, aki a Violetta című tinisorozat címszereplője) egy táblát tart a következő felirattal: „Csak azért is Fidesz”. A kép 2013-as eredetijén még a tinisorozat második évadát reklámozta alig tizenhat évesen.
A Patrióta Európa Mozgalom hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik – írja az Átlátszó.
A 444 korábban úgy jellemezte az oldalt: oroszbarát, Fidesz-közeli tartalmakat terjeszt. A Mozgalom oldala a Fidesz-népszerűsítés és a választási mozgósítás mellett változatos, jellemzően a kormánypárt szívének kedvesként ismert, más kommunikációs üzeneteket is rendszeresen posztol. Például ezt a feliratozott képet többször is kirakták 2019-20-ban:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által megküldött támogatói listából az is kiderül, hogy a Facebook-oldalt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület működteti, és ők jegyezték be a patriotaeuropa.hu domént is.
Az egyesületnek világos kötődése van a kormánypárt felé, ugyanis két évtizede ők szervezik Orbán Viktor minden esztendőben megtartott évértékelő beszédeit. Az egyesület elnöke 2019 óta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
A korábban is Fidesz-közelinek számító Batthyány Lajos Alapítvány 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament.
Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amelyekkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz.
Borítókép: Patrióta Európa Mozgalom posztja / Átlátszó.hu | Csavarosan jutott el a közpénz a kormánypárti propagandaoldalt működtető Magyar Polgári Együttműködés Egyesülethez | Csavarosan, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával 5,8 millió forint közpénz jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére. | null | 1 | https://media1.hu/2021/04/19/csavarosan-jutott-el-a-kozpenz-a-kormanyparti-facebook-propagandaoldalt-mukodteto-magyar-polgari-egyuttmukodes-egyesulethez/ | 2021-04-19 15:03:00 | true | null | null | Media1 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.