text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szeptember közepén jelentették be, hogy megvásárolta a magyarországi Veolia csoport az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt.-től az oroszlányi erőművet. A létesítmény 2014-ben került az MVM tulajdonába, majd egy évvel később kezdték árulni a feleslegessé vált ingatlanokat.
A tervek szerint felújítást követően 2024-től két, egyenként 50 megawatt teljesítményű blokkban termelnének áramot biomassza és kisebb részben előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével.
A Veolia közleménye szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa.
Az Átlátszó cikke szerint a CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik, ami a cikk szerint egy offshore cég.
A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, aki a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a Válaszonline szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt (legalábbis egykor) hitelező Tombor Andrással.
Az Átlátszó szerint az is erre utal, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony Árpád grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.
A lap közadatigénylésben kérte ki a Vértesi Erőmű Zrt-től, hogy mennyiért adták el az oroszlányi erőművet, illetve az adásvételi szerződést is kérték, azonban ezt megtagadták a vevők érdekeire hivatkozva. Az Átlátszó pert indít az adatokért. | Offshore cég és Habony köre is felbukkan az oroszlányi erőmű eladása körül | Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220929_offshore_ceg_oroszlanyi_eromu_vasarlok | 2022-09-29 13:07:00 | true | null | null | HVG |
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | Értelmetlen költekezés a Nemzeti Sport állami felvásárlása, de Orbán örülhet | A miniszterelnök köztudottan a sportnapilappal kezdi a reggeleit, az viszont túlzásnak tűnik, hogy e szokás fenntartása érdekében milliárdokat kelljen kiperkálniuk az adófizetőknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202240__nemzeti_sport__kormanykozeli_media__allami_forrasok__mindennapos_testneveles | 2022-10-09 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Bradley Cooper sok kritikát kapott filmje, a Maestro révén holtában is népszerű téma lett Leonard Bernstein, ám ez így is csupán halvány visszfénye az amerikai komponista-karmester-zongoraművész korabeli népszerűségének. | Kiderült, milyen hatalmi játszma előzte meg az Irgalmasrendi Kórház vezetőváltását | Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat egyelőre (egy)házon belül maradt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202240_irgalmatlanul | 2022-10-11 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.
A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.
Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat
A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).
A fontosabb változások:
Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.
Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.
A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve
milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.
És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül. | Az állam 30 évre, verseny nélkül adhatna bérbe bányákat | Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221019_allami_vagyongazdalkodas_modositasok | 2022-10-19 15:46:00 | true | null | null | HVG |
Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett Magyarország is bővelkedik termálvízben, az viszont nem igaz, hogy bárhol található az országban, ha kellően mélyre lefúrnak. Baranya megye jelentős része a termálvízben kevéssé gazdag területek közé tartozik. Ennek az sem mond ellent, hogy a térség jól ellátott fürdőkkel (Szigetvár, Magyarhertelend, Siklós, Orfű és a legismertebb: Harkány).
A régióközpont és megyeszékhely Pécsnek nincs egész évben üzemeltethető élményfürdője. Ezen változtatandó, 2015. áprilisi látogatása során Orbán Viktor Pécsen bejelentette, hogy új, teljes értékű élményfürdővel és sportuszodával fog gazdagodni a város. Az előkészítő munkákra az akkori fideszes városvezetés 500 millió forintot kapott a központi költségvetésből. A tervek szerint a 2016-ban induló előkészületek után 2019-re megkezdődtek volna az építési munkálatok, s 2021-ben, de legkésőbb 2022-ben megnyílt volna az aquapark.
A beruházás lebonyolítását a Páva-féle városvezetés arra a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt.-re bízta, amelynek vezetője a korábbi neves vízilabdázó, Vári Attila volt. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP Várit indította a polgármesterségért az addigra népszerűségét vesztett Páva helyett. Pávát a Fidesz legfelső vezetése egyebek mellett éppen az aquaparkprojekt késlekedése miatt ejtette – igaz, a korabeli előzetes felmérések azt mutatták, hogy a Fidesz valószínűleg Várival sem tud nyerni. Így is lett, Páva Zsolt polgármestert a független Péterffy Attila váltotta, a Fidesz pedig a városházi többségét is elveszítette.
Az aquaparknál eddig egy kapavágás sem történt, a jelenlegi városvezetés most jutott el oda az előkészítésben, hogy kiírja a tervpályázatot, immár a másodikat a projekt történetében. A tervpályázati és a közbeszerzési eljárás sokáig tart, vagyis továbbra sem tudni, mikor kezdődhet az építkezés. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a hét és fél évvel ezelőtti miniszterelnöki és polgármesteri együttes bejelentés egy átgondolatlan, alapok nélküli üres marketingakció volt, és a „terméket” egy akkor komolynak tűnő terv, a Modern Városok Program (MVP) keretében próbálták „eladni”.
Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú városban turnézott a Modern Városok Programmal (MVP). Sok helyütt azonban ez nem kis részben inkább ötletbörze és a helyi vágyálmok színes gyűjteménye volt – ha mindent megvalósítanak, ami annak idején elhangzott, ahhoz akkori árakon összességében 3500–4000 milliárd forintra lett volna szükség. A miniszterelnök a 2015-ös pécsi látogatásakor a déli ipari park bővítését, az M6-os és az M60-as autópályák továbbépítését, új vásárcsarnok felhúzását ígérte be, de például azt is, hogy a pécsi egyetemen a fizetős külföldi hallgatók számát 2300-ról 5 ezer fölé emelik. Végül azt is bejelentette, hogy megépítenek egy már régóta hiányzó, a „pécsieknek kijáró” élményfürdőt, sportuszodát és szabadidőközpontot is – amelyet korábban a Pécs2020 konzultáció során szavaztak meg nagy arányban a város lakói. Mindezek akkori összköltségét valamivel több mint 100 milliárd forintra becsülték. | Százmilliók a semmire. A soha el nem készülő pécsi aquapark tanulságos története | A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szazmilliok-a-semmire-253415 | 2022-10-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.
Létezik egy biztonságpolitikai alapítvány, amely a média figyelmét eddig egyáltalán nem keltette fel, annak ellenére, hogy látszólag befolyással bír a nemzetbiztonsági szervekre és a biztonsági szakembereket oktató intézményekre. A 2018-ban bejegyzett Közérthető Biztonságért Alapítvány (KBA) Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ honlapja szerint a szervezet megalakulásakor a „Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítását”, fejtágításokat szerveztek cégvezetőknek, kormányzati tisztviselőknek és rendvédelmi vezetőknek, rendezvényeiken részt vett többek között a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és a paksi atomerőmű fenntartásáért felelős felelős államtitkár.
A KBA honlapján (illetve annak régebbi, azóta megváltoztatott, de a weboldalakat lementő archive.org archívumában elérhető változatán) együttműködő partnerként jelöli meg a Milton Friedman Egyetemet (korábbi nevén Zsigmond Király Egyetemet), sőt, azt írják, Magyarországon túl a teljes kelet-közép-európai régióban: Svájctól Ukrajnáig készek képzéseket nyújtani nemzetbiztonsági szakembereknek.
Privát hírszerzőképzés, állambiztonsági háttér
Az alapítvány tisztségviselői között közismert neveket találunk: az oldal az alapítvány korábbi (2018-as bejegyzésétől 2020-ig), jelenleg tiszteletbeli elnökeként dr. Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd-ezredest tünteti fel, aki az iraki magyar misszióban résztvevő szállítózászlóalj tájékoztatásért felelős tisztje, később pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt, de hosszú ideig dolgozott a katonai elhárításnál is:
a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később annak vezetője volt.
A KBA jelenlegi elnöke Jenei András energiapolitikai szakértő, egyben a Méltányosság Központ tisztségviselője. A kuratórium tagja Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a „stratégiai és operatív ügyekért felelős igazgató” pedig Győrffy-Kiss József, akit „kriminálpszichológiai konzultáns, támadáselhárítási szakértőként” mutat be az oldal, azonban a legtöbben regényíróként ismerik, John Cure szerzői néven több horror és thriller regénye jelent meg.
Az archive.org által lementett változatok alapján az alapítvány honlapja több változáson is keresztül ment a KBA 2018-as megalapítása óta. Tavaly még a főoldalon szerepelt egy „Mercurius Akadémia” című menüpont, amely egy úgynevezett KBA Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia oldalára vezetett. Az akadémia, amely a jelek szerint szintén a KBA projektje volt, a bemutatás szerint civil szervezetek, gazdasági, önkormányzati és közszolgálati szervek számára nyújt felnőttképzéseket információbiztonság témakörben.
„Célunk a különböző szervezetek (civil, gazdasági, önkormányzati, közszolgálati) számára olyan felkészítést biztosítani, ami számukra is lehetővé teszi a hatékony védekezést az ártó szándék ellen (…) Oktatóink több évtizeden keresztül speciális területen szolgáltak a nemzet védelme érdekében, mindamellett tudományos munkásságuk is figyelemreméltó. A szakma elismert szakértői ők: egyetemi tanárok, a hadtudomány doktorai, valamint a hadtudomány kandidátusai is megtalálhatók soraikban” – írták.
Képzéseikre a KBA központi email-címén lehetett jelentkezni, és feltüntették az oldalon az akadémia felnőttképzési nyilvántartási számát.
Fedett tevékenységre is hirdettek képzést
A KBA weboldalán a Mercurius Akadémia nevét ma már hiába keressük, megtalálható viszont helyette egy „Mercurius Vállalkozásbiztonság” nevű projekt, „vállalkozásbiztonsági workshopokat és előadásokat” szerveznek mikro-, kis- és középvállalkozások számára – már nincs szó tehát önkormányzati, közszolgálati szerveknek hirdetett felnőttképzésről, bár itt is megjelenik a korábbi felnőttképzési nyilvántartási szám.
Ha az említett számot beírjuk a Felnőttképzők nyilvántartási rendszerébe, magát az alapítványt kapjuk találatként. Az adatbázis arra is rámutat, miért lehetett szükség az „Üzleti Hírszerzési Akadémia” név megváltoztatására és a leírás finomítására: a KBA nem rendelkezik felnőttképzési engedéllyel, csupán nyilvántartási számmal.
A felnőttképzési törvény szerint bizonyos képzéseket (szakmai képzést vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatást) engedély nélkül is végezhetnek szervezetek, azonban részben vagy egészben az államháztartás terhére folytatott képzéseket külön engedély alapján lehet csak folytatni (kivéve a belső képzéseket és jogszabály alapján szervezett oktatást és képzéseket).
Önmagában is meglepő, hogy egy szervezet, ami elvileg magas szintű állami szervekhez van bekötve, látszólag engedély nélkül hirdetett képzéseket. Legalább ennyire furcsa, hogy az elvileg nonprofit alapítvány kifejezetten az üzleti élethez kapcsolódó szolgáltatásokat hirdet.
A weboldal korábbi, azóta törölt változatán szerepelt egy elnöki köszöntő, amelyben az állt: „2021-ben két projektünket tervezzük elindítani: elsőként a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémiát, a Közép-Európában is egyedülálló üzleti hírszerzéssel és információbiztonsággal kapcsolatos képzéseket nyújtó oktatási központunkat, ahol vállalati biztonsági referenseket, valamint közszolgálati biztonsági referenseket szeretnénk képezni, a vállalati és a kormányzati szektor számára.
Célunk, hogy megbízóinknak olyan szakembereket képezzünk, akik képesek az adott szervezeten belül a munkájuk mellett – akár fedett tevékenységgel –, az információs vagyont megvédeni, valamint a szükséges személyügyi biztonsági ellenőrzéseket és kockázati elemzéseket elvégezni.”
A 303/2013. (VII.31.) sz. kormányrendelet szerint a hasonló tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be. Továbbá az NBSZ-nez tartozó Nemzeti Biztonsági Intézet feladatai között szerepel az iparbiztonsági hatósági tevékenység ellátása. Komoly nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amennyiben ilyen képzésre valóban sor került.
Az ügyben megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot: azt kérdeztük, milyen együttműködést folytattak a minisztériumok a KBA-val, vagy a Mercurius Akadémiával, illetve, hogy kapott-e állami pénzt az alapítvány. Cikkünk megjelenéséig a minisztériumok nem reagáltak a kérdéseinkre.
Pintér Sándor minisztériumával együttműködve
Megkerestük a KBA-t is, hogy az alapítvány állami szervekkel való együttműködéséről érdeklődjünk. Az alapító Győrffy-Kiss József a Mercurius Akadémiáról, a privát hírszerzők képzéséről azt mondta, korábban „láttak ebben egy piaci lehetőséget”, de végül nem indítottak el ilyen képzéseket.
„Úgy véltük, fontos lehet, hogy a hazai vállalkozások és az önkormányzatok, esetleg állami háttérintézmények munkatársai workshopok keretében olyan képzést kapjanak, ami szintén egy kis tudatossággal segít az információs vagyon megvédésében. Végül az állami szektor számára nyújtandó ilyen jellegű előadások megtartásáról nagyon hamar letettünk, és nem kezdeményeztünk ilyen kapcsolatfelvételeket. Ettől függetlenül a hazai vállalkozások biztonságosabbá tételét különböző workshopok keretében szeretnénk a közeljövőben elindítani.”
Annak, hogy „nagyon hamar letettek” volna a hírszerző-akadémia létrehozásáról, ellentmond az, hogy a 2018-ban létrejött alapítvány honlapján még idén júliusban is szerepelt a Mercurius Akadémia és a biztonsági referens képzés hirdetése.
Győrffy-Kiss az Átlátszónak elmondta azt is, hogy a Belügyminisztériummal igen, de a Honvédelmi Minisztériummal nem alakítottak ki együttműködést.
„Megalakuláskor valóban fontos szerepet szántunk a Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakításának. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a honvédelem fontosságáról is előadássorozatot szervezzünk. Viszont jelenleg más társadalmi szerepvállalásokra fókuszálunk, így a Honvédelmi Minisztériummal nem kezdeményeztük még az együttműködést” – mondta.
A BM-et a „Közösségben, biztonságban” elnevezésű bűnmegelőzési programmal keresték meg idén nyáron, „ahol örömmel fogadták a kezdeményezésünket, és szakmai támogatásukról biztosítottak. Valamint, mivel a programunk elősegíti az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020-2023 közötti nemzeti stratégiát elfogadó 1046/2020. (II.18.) Korm. határozat céljainak megvalósulást, ezért a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében tervezett emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési előadásaink szervezésének segítésére, a BM Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egy „Támogató levelet” állított ki részünkre.”
Papíron se vagyona, se bevétele
Az alapítvány honlapja alapján sokrétű és szerteágazó tevékenységet folytat: workshopokat, előadásokat szervez, Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot működtet, partnerként tüntet fel állami szerveket. Azt gondolnánk, hogy mindez komoly pénzekbe kerül, azonban a KBA által a bíróságon leadott, a Civil Szervezetek Névjegyzékén online is elérhető beszámolók (2018, 2019 és 2020) szerint az alapítványnak egy forint bevétele, illetve kiadása sem volt.
A beszámolók szerint az alapítvány nem rendelkezik semmilyen pénztartalékkal, vagy tárgyi eszközzel sem.
Ez csak úgy lehet igaz, ha a jelölt tevékenységeket (konferenciák tartása, tréningek, kutatás) az alapítvány mindenféle saját eszköz nélkül, ingyen, szívességből biztosított helyszíneken és eszközökkel végzi, az állami szervekkel való együttműködésért nem kap semmilyen ellenszolgáltatást, szakemberei pedig folyamatosan társadalmi munkában dolgoznak. Beleértve az alapítvány elnökét, Jenei Andrást is, aki nyilvános LinkedIn-profilján teljes munkaidős állásaként jelöli a KBA vezetését.
Kérdésünkre Győrffy-Kiss József azt mondta, hogy állami támogatást soha nem kértek és kaptak, de keresik egy pályázatíróval annak a lehetőségét, hogy hazai vagy uniós forrásra pályázzanak az emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési program elindításához. Elmondása szerint eddig az alapítvány programjainak költségeit a kuratóriumi tagok által befizetett támogatásokból fedezték. Ez azonban ellentmond a birosag.hu-n eddig közzétett beszámolóknak, amelyek szerint nem volt bevétele az alapítványnak, a támogatások, tagdíjak, adományok és egyéb bevételek rubrikákban egyaránt 0 forint szerepel.
Lengyel és orosz kapcsolatok
A KBA-nak nemzetközi szervezetekkel is sikerült kapcsolatokat kiépítenie: tavaly az EGT és Norvég Alapok „Klímaváltozás hatásainak mérséklése és alkalmazkodás” 2021-es projektjében való részvételért 12 000 euró megbízási díjban részesült. Emellett az alapítvány 2021 októbere óta tagja a Warsaw Security Forum Democracy Network-jének. Ez egy kifejezetten atlantista irányultságú szervezet, a lengyel Casimir Pulaski Alapítvány hálózata. (Ez a lengyel alapítvány ismert például a „Szabadság lovagja” díjról, ezt legutóbb az ukrán nép kapta az orosz agresszió elleni küzdelemért, és az elnök felesége, Olena Zelenszka vette át).
Egyéni szinten azonban orosz kapcsolatok is kimutathatók. A KBA igazgatója, Győrffy-Kiss József szabadúszó író, a Magyar Honvédség tartalékos altisztje, a Nyíregyházi Egyetem Gazdasági Karán nemzetközi tanulmányokat folytatott, a ZMNE-n levelező formában katonai alapismereteket tanult, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági szakirányú továbbképzésen vett részt, elmondása szerint tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Rendőrség Szervezetének, tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak (MRTT) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Nemzetbiztonsági Szakosztályának, láthatóan otthonosan mozog tehát a hazai rendvédelmi körökben.
Wikipédia-profilján olvasható továbbá ez is:
„Az aktív kikapcsolódást közel húsz éve küzdősport edzések jelentik számára, de az utóbbi időben egyre inkább elmélyült az orosz harcművészet (Systema) megismerésében is. Jelenleg a hazánkban dolgozó hivatalos orosz közelharc szakértők egyike.”
Kis utánajárással elő is kerül egy 2014-es videó, amelyet a „Fürkészek Systema Gyakorlócsoport” töltött fel. Ennek leírásában Győrffy-Kiss Józsefet az orosz harcművészeti módszer instruktoraként tüntetik fel.
Küzdősport, vagy az orosz titkosszolgálat fedőszerve?
A Systemát küzdősportként reklámozó, edzőklubokból álló hálózat számos nyugati titkosszolgálati értékelés és független kutatás szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik fedőszerve. Alex Goldenberg, a Network Contagion Research Institute nevű, dezinformációt kutató intézet elemzője 2019-ben a New York University-n publikált tanulmányt a Systema-hálózatról, amelyben azt írta:
több jel utal arra, hogy a Systema az orosz állam hibrid hadviselésének eszköze.
A harcművészetet és az azt oktató első klubokat Mihail Rjabko, a szovjet különleges erők tisztje alapította, aki saját állítása szerint még gyerekként (5 évesen!) Sztálin egyik volt testőrétől tanult harcművészetet, majd a különleges erők (Szpecnaz) tisztjeként részt vett több fegyveres küldetésben. Mára a Systema-hálózat hivatalos oldala szerint Rjabko az orosz fegyveres erők ezredeseként nyugdíjba vonult, de most is az orosz igazságügyi miniszter tanácsadója.
A putyini rendszerben Rjabko több hangzatos állami tisztséget is viselt, ezek között található az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának vezetőhelyettesi posztja, és az Orosz Föderáció főügyészének asszisztense, valamint az Orosz Ortodox Templomok és Kolostorok Építésével és Helyreállításával Foglalkozó Kuratórium tagja.
Az egyházi kapcsolat nem véletlen, hiszen a Systemát nemcsak egyszerű küzdősportként, hanem egyfajta életfilozófiaként is reklámozzák, amiben fontos szerepet játszik az orosz ortodox egyház iránti hűség. „Azok számára, akik komolyan tanulmányozzák a Systemát, a weboldal számos ortodox keresztény könyvajánlót kínál (…) azokat, akik teljesen el akarnak merülni a Systemában, arra bátorítják, hogy fedezzék fel az orosz ortodox kereszténységet” – írja a tanulmány.
Megjegyzendő, hogy az orosz ortodox egyház aktuális vezetője, Kirill pátriárka (őt a magyar olvasók onnan ismerhetik, hogy Orbán Viktorék megvédték az európai uniós szankcióktól) szintén állambiztonsági vonalról került a főpapi trónra, levéltári források szerint a szovjet időszakban a KGB ügynöke volt.
Mihail Rjabko mai napig aktívan részt vesz a Systema-hálózat építésében, vigyázva egyben a brandre: külföldi Systema-klubot is csak a moszkvai vagy kanadai központ jóváhagyásával alapíthatnak.
Utóbbit Vlagyimir Vasziljev vezeti, aki szintén az orosz fegyveres erők veteránja, a GRU katonai hírszerzés kötelékében szolgált. 2018-ban Rjabko Budapestre is ellátogatott, ahol személyesen tartott szemináriumot.
Ilyen pedigré után nem meglepő, hogy a Systema-iskolák részt vesznek az orosz szolgálatok úgynevezett aktív intézkedéseiben. Az európai hírszerzés értékelései szerint a Systema-hálózat kifejezetten a hadseregek, a rendőrség és az igazságügyi szervek tagjait igyekszik beszervezni, hogy a hálózatot vezető orosz hírszerzési ügynökök befolyást szerezzenek ellenséges államok szervezeteiben. Németországban ma legalább 63 Systema-klub működik, amelyek többségét az orosz katonai hírszerzés egykori személyzete oktatja.
Persze attól még nem lesz valaki orosz kém, ha elmegy egy-egy edzésre, de a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint, „aki Systema-t tanul, és németként a Szpecnaz-kiképzés egy részét is elvégzi, előbb-utóbb kapcsolatba kerül olyan emberekkel, akikben nem bízunk”. A tanulmány felidéz egy esetet, amikor egy 29 éves rendőrtiszt megpróbált a BfV-nél állást szerezni, de fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon, miután kiderült: „harcművészeti” tréning után betért az orosz ortodox egyházba, és többször Moszkvába utazott, ahol aktív GRU-tisztektől kapott kiképzést.
Szankcionált orosz tiszt tartott kiképzést magyar rendőröknek
Magyarországon a Systema úgynevezett szibériai kozák ága van jelen. Ezt az iskolát 2009-ben alapította Andrej Karimov, közösen Gyeynisz Rjauzovval. A systema.hu szerint az iskola hazai vezetője Sinkovics Sándor, aki 2009-ben Szibériában, „autentikus körülmények között” ismerkedett meg a kozák harcművészettel. Sinkovics egyébként életrajzában azt írja, „Magyarország egyik korábbi területén, Kárpátalján” született, 1977-ben. „Ily módon két anyanyelvű lettem és egyszerre több kultúra értékeivel együtt nőttem fel”. Egy 2014-es, a Juventus Rádiónak adott interjújában megerősítette, hogy édesapja a szovjet (majd orosz) fegyveres erők kötelékében szolgált, és ő így kezdett a harcművészetekkel foglalkozni.
A KBA-alapító Győrffy-Kiss József gyakorlócsapatát, a Fürkészeket az Orosz Hírek nevű oldal, az orosz állami dezinformációs gépezet hazai zászlóshajója is reklámozta 2015-ben, ráadásul olyan megfogalmazással, mint ha a Fürkészek és az Orosz Hírek egy szervezet lenne. A cikk azóta valamiért lekerült az oroszhirek.hu-ról, azonban a Facebook-on található megosztása még elérhető.
A kozák iskolához köthető másik orosz tiszt (az orosz fegyveres erők tartalékos tisztje), Gyeynisz Rjauzov tagja a putyinista, orosz állami pénzből működtetett Éjjeli Farkasok motorosbandának is, amelynek tagjai több országban is tartottak demonstrációkat az ukrajnai orosz agresszió támogatására, és egyes tagjai a Krím megszállásában is részt vettek „önkéntesként” (illetve valójában az orosz különleges erők katonáiként). Emiatt a motorosklubot kitiltották Lengyelországból, több tagot pedig szankciós listára tettek az Egyesült Államokban, köztük Rjauzovot is.
Rjauzovot azonban Magyarország nem szankcionálja, ezért az elmúlt években többször személyesen is járt hazánkban, ahol egy másik, a nevéhez fűződő orosz harcművészeti franchise, a Centra Volk módszereiről tartott tréningeket.
Ebből már 2015-ben volt is egy kisebb botrány: akkor az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Rjauzov a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tartott tréningeket magyar rendőröknek. Később a HVG rámutatott, hogy a magyar Centra Volk-képviselet vezetője, Támcsu Tibor is rendszeresen tart bemutatót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács RE:akció programjában és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnmegelőzési osztályának felkérésére.
A Krímet megszálló putyinista motorosbanda oktatja a magyar rendőröket | Átlátszó Oktatás
Az Amerikából a Krím megszállásában való részvétel miatt kitiltott orosz motorosbanda egy biztonsági szolgáltatásokkal és kiképzéssel foglalkozó orosz holding partnere. A holdingnak magyar képzési központja is van, és az orosz vállalat kiképzésvezetője többször tartott képzéseket magyar rendőröknek is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Ezzel pedig körbe is értünk: a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsra, pontosabban a tanács bűnmegelőzési stratégiájára ugyanis a KBA is hivatkozik. Oldalukon azt írják, bűnmegelőzési támogató műveletek tervezésére és végrehajtására, valamint az ezzel kapcsolatos kutatások és elemzések elvégzésére keltette életre a Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot, amelynek célja a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítása, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában meghatározott célok előmozdítása.
További érdekesség, hogy Győrffy-Kiss József, a KBA stratégiai és operatív igazgatója az írói Facebook-oldalán található fotók tanúsága szerint a Centra Volk emblémájának egy változatát (farkasfej kerek pajzson, mögötte két keresztbe tett kard) tetováltatta magára.
Győrffy-Kiss József a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által közzétett interjúban azt mondta: eredetileg a ZMNE egyik szakára szeretett volna jelentkezni, de „menet közben kiderült, hogy a képzést – mely érdeklődésem középpontjában állt – érthető módon csak zárt körnek hirdetik meg.” Azonban a Nyíregyházi Főiskolán, azaz a polgári felsőoktatás hallgatójaként elvégezte a Honvédelmi alapismeretek nevű képzést, amelyet szintén a ZMNE szervez.
Ugyanebben az interjúban beszélt arról is, hogy „jövőbeli terveimhez nem csak az orosz nyelv elsajátítása és a nemzetközi kapcsolatok átfogó ismeretanyagára van szükségem, hanem katonai ismeretekre is.”
Győrffy-Kiss József szintén részt vett a Milton Friedman Egyetem nemzetbiztonsági elemző szakirányú továbbképzésén, ezt a szak egyik oktatója, dr. Kis-Benedek József is megerősítette az Átlátszónak. Kis-Benedek elmondta, „ez egy polgári szak, semmiféle szűrésen, átvilágításon nem kell átesni a hallgatóknak. A képzés nem kötődik nemzetbiztonsági szolgálatokhoz.” Megerősítette azt is, hogy „Győrffy-Kiss József nyilvántartásunk szerint tagja a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályának. Az MHTT-be történő belépéskor egy nyilatkozatot kell kitölteni a belépni szándékozónak, ebben megjelölheti, hogy melyik szakosztályban kíván tevékenykedni. Az MHTT semmiféle szűrést nem végez, hiszen társadalmi szervezet.”
Hatósági mulasztás, orosz befolyás
Dr. Rácz Lajos nyugállományú ezredes, egyetemi docens az egykori MK KFH (Katonai Felderítő Hivatal) volt vezető beosztású munkatársa az Átlátszónak azt mondta, több szempontból is nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel a KBA, különösen a Mercurius Akadémia ügye.
„Nemzetbiztonsági szempontból aggályos, hogy a szolgálatokhoz jól bekötött emberek, köztük volt katonai felderítők és elhárítók civil „üzleti hírszerző akadémiát” alapítanak. Nem véletlen, hogy a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia nevet is megváltoztatták, és levették a fedett tevékenységre való utalást a weboldalról, azonban ez a problémát nem oldotta meg. Nem tudok róla, hogy az Akadémia tevékenységét bárki vizsgálta volna nemzetbiztonsági szakmai szempontból, pedig ez alighanem indokolt lett volna.”
Rácz Lajos szerint „aggasztó, hogy a KBA-n keresztül elmosódnak a határok a hivatalos nemzetbiztonsági szolgálatok és a privát szféra között. Azt látjuk, hogy legalább egy, de inkább több olyan személy próbált szenzitív szakmai ismereteket („hírszerzést”) oktatni egy privát szervezet (alapítvány) keretei között, aki korábban a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tett szert tapasztalatra.”
Rácz Lajos elmondta: a KBA kuratóriuma több tagjának is olyan aggályos kapcsolatai lehetnek, amelyeken keresztül felmerülhet annak kockázata, hogy külföldi titkosszolgálatok figyelmét vonják magukra, illetve rajtuk keresztül szenzitív információk kerülhetnek rossz kezekbe.
Győrffy-Kiss József a Systema harcművészeti rendszer instruktoraként az orosz GRU-val hozható áttételes kapcsolatba. Dr. Kuti Ferenc nyugállományú ezredes, a KBA kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia alapítója korábban a Katonai Biztonsági Hivatal magas beosztású munkatársa volt.
Az alapítvány elnökének, Jenei Andrásnak szintén lehetnek orosz kapcsolatai. Mint Rácz Lajos elmondta, a Méltányosság Politikai Elemző Központ igazgatóját, energiabiztonsági szakértőt sokan a Gazprom lobbistájának tartják. Jenei korábban a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. tanácsadójaként dolgozott. A TXM-et a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. jegyezte be azzal a céllal, hogy kutatófúrásokat végezzen a makói gázmező kiaknázására. Miután a cég veszteséges lett, megállapodást kötött a Gazprom tulajdonában levő szerb NIS vállalattal, aminek értelmében a szerb-orosz társaság kezdhetett fúrásokat Makón. Nem sokkal később Jenei egyre több rendezvényen jelent meg, immár mint a magyar állam képviselője, a BBSPA rendezvényén például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tanácsadójaként.
Interjúalanyunk hozzátette: a KBA honlapján informatikai és közlekedésbiztonsági szakértőként szereplő Bódi Antal szintén „erős titokhordozó”, mivel neves adatvédelmi szakértőként több önkormányzati és állami információbiztonsági rendszer kidolgozója és működtetője volt, jól ismeri tehát ezek működését. Bódi Antal CV-je szerint a magyarorszag.hu kormányzati portál stratégiai igazgatója, az eGAMES (eGoverment Assessment, Measuring and Evaluation System) szolgáltatás és az ügyfélkapu fejlesztője, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. informatikai biztonsági referense volt, számos kormányzati informatikai-biztonsági projekteket menedzselt.
„Az önmagában nem lenne probléma, hogy korábbi nemzetbiztonsági szakemberek állami karrierjük után a magánszférában helyezkednek el. Csakhogy más országokban az a norma, hogy ezeket a szakembereket a szolgálatok a „leszerelésük” vagy nyugdíjba vonulásuk után is ellenőrzik (nemzetbiztonsági védelemben részesítik). A KBA esetében azt látjuk, hogy egy zavaros pénzügyi és szervezeti hátterű alapítvány, a magyar „hírszerző közösségbe” (nemzetbiztonsági szolgálati rendszerbe) erősen beágyazott szereplőkkel, az állami szervekhez is kapcsolódik, ugyanakkor érzékeny nemzetbiztonsági ismereteket, know-how-t ad át ellenőrizetlen személyeknek, akiknél felmerülhet az illetéktelen orosz befolyásoltság. Abban, hogy ez a helyzet kialakulhatott, úgy gondolom, a nemzetbiztonsági szolgálatok mulasztásai is szerepet játszhattak.”
Rácz Lajos szerint a probléma rendszerszintű: miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hivatalos hírszerző képzéseire csak átvilágított, állományban levő nemzetbiztonsági tisztek (és tiszthelyettesek) jelentkezhetnek, parancsnoki jóváhagyással, szolgálati érdekből, ez a szigorúság nem sokat ér, ha privát egyetemeken, intézményekben könnyen elérhetők hasonló képzések, akár ugyanazoktól az oktatóktól is. Például Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatja a nemzetbiztonsági (hírszerző és elhárító) tisztek következő generációját, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági (elemző) szakmai ismereteket tanít olyan hallgatóknak, akik semmilyen szűrésen nem esnek át.
Frissítés (2022. október 27., csütörtök): Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük Győrffy-Kiss Józsefet a Systemával való kapcsolatáról, de ekkor még nem küldött választ. E cikk megjelenése után azt írta az Átlátszónak: 2015-ben megszakította a kapcsolatát az említett Systema-csoporttal. „A döntésemben közre játszottak az akkori kelet-ukrajnai események, valamint az is, hogy a gyakorlócsoportban egyre több szélsőséges gondolkodású személy tűnt fel, akikkel nem szerettem volna közösséget vállalni” – írta. Elmondása szerint a csoport mostanra feloszlott, „de már legalább három-négy tőlünk teljesen független Systema szervezet is működött Magyarországon, erős orosz kötődéssel.”
Címlapkép: Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a KBA 2019-es rendezvényén, képernyőkép, YouTube/amagyarhonvedseg | Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány | Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/10/27/exbelugyesekkel-es-gyanus-orosz-kapcsolatokkal-kepezne-privat-titkosszolgakat-egy-maganalapitvany/ | 2022-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.
A gáz ára már tavaly is sokat drágult, és az áremelkedést tovább tetézte az idén februárban kezdődött orosz-ukrán háború. Nyugat-Európa szankciókat vetett ki Oroszorszországra Ukrajna lerohanása miatt, az oroszok pedig viszonzásképpen a gázzal zsarolják az EU-t.
„Szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra Szerbián keresztül” – Szijjártó Péter külügyminiszter facebookos bejelentését a Magyar Nemzet is szemlézte. Az, hogy az orosz-ukrán háború egyik kulcskérdése a gázszállítás, nem vitás. Közel 200 napja tart az agresszió, és az oroszok végre kimondták, hogy a gázszállítást is egyfajta haditechnikai eszköznek tekintik. Az Északi Áramlat kapcsán nyilatkozták, hogy „akkor indítják újra az oroszok a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en, ha a Nyugat eltörli a szankciókat”.
A lesz gáz-nem lesz gáz huzavona eredménye az egekbe szökő tőzsdei árfolyam. Igaz, ennek – a hazai kormányzati kommunikációval ellentétben – nem a háború kitöréséhez van köze. Elég megnézni az alábbi grafikont.
Jóval az orosz támadás előtt megduplázódott a gáz ára
A gáz ára 2021 márciusa és augusztusa között megduplázódott, majd decemberre 180 euró/MWh-ig nőtt. Az oroszok 2022. február 24-én támadták meg Ukrajnát, ezután a gáz tőzsdei ára március elejére 227 euróig szaladt, majd júniusig 83 euróig korrigált. Utána újabb száguldás jött, majd esés.
Az áremelkedés nem csak Magyarországot, hanem az EU többi tagállamát is érinti. Akkor is, ha a támadás előtt Moszkvában járt Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. A miniszterelnök a kormányzati portál tudósítása szerint azt mondta, hogy érdemi tárgyalásokat folytathatnak arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz-magyar gázszállításnak.
Azt is leírták akkor Vlagyimir Putyint idézve, hogy „Európában lesznek gondok a gázellátással, de a 2036-ig szóló, eredetileg évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó szerződésnek köszönhetően Magyarországon nem. Az orosz elnök hozzáfűzte: a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt”. (Hogy mi a piaci ár és mi van alatta, nézőpont kérdése. A G7 bemutatta, csak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gáz.)
Augusztustól azonban átalakult a kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árképzés. A lakossági rezsiemelkedést július közepén közölték, és ugyanakkor a kormány bejelentette azt is, hogy „1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emeljük a gázkitermelést”.
A hazai kitermelés elenyésző
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) közadatigénylésben kértünk adatokat a hazai gázfogyasztásról és termelésről. A hivatal részletes táblázatot küldött, amiből az derül ki, hogy a hazai kitermelés elenyésző hányada a magyar gázforgalomnak az elmúlt 8 év adatai alapján.
Ahogy az is egyértelmű a MEKH adataiból, hogy a fűtési időszak csúcsán a földgáz felét lakossági fogyasztók használják fel.
A MEKH számai azt mutatják, hogy a fűtési időszakban az októberig betárolt gázmennyiség jelentős szerepet játszik. A hideg beköszöntével a hazai gázfogyasztás jelentős hányadát akkor már nem az import, hanem a nyáron félretett földgáz adja.
A feltöltés idén másképp zajlott, mint korábban. 2019-ben április és augusztus között több földgáz került a tárolóba, mint idén. 2020-ban és 2021-ben pedig kevesebb.
A tőzsdei árak alapján az áprilisban betárolt mennyiségért alig 1,07 euró/m3-t fizethettek, majd ez júliusra 1,8 euró/m3-re, augusztusra 2,51 euró/m3-re nőtt.
Az augusztus végéig betárolt gáz súlyozott átlagára 2 euró körül alakulhatott köbméterenként. Azt nem tudni, hogy miért nem az alacsonyabb áron érkezett több gáz a tárolókba, mint 2019-ben.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án. (MTI Fotó: Rosta Tibor) | Sikerült akkor betárolni a télre szánt földgázt, amikor már nagyon drága volt | A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/08/sikerult-akkor-betarolni-a-telre-szant-foldgazt-amikor-mar-nagyon-draga-volt/ | 2022-09-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A kormány 2020 júniusában hozta létre az Universitas Miskolcinensis Alapítványt (UMA), amelyre rábízta a Miskolci Egyetemet. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként – a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan – az UMA élére is egy fideszes vezető került: a miskolci születésű, a városi egyetemen végzett igazságügyi miniszter, Varga Judit.
Varga korábban nem vett fel juttatást az UMA-tól a kuratóriumi elnöki pozíciójáért, de idén augusztusban már jelezte a vagyonnyilatkozatában, hogy júliustól ez megváltozott. Ezután a 24.hu kikérte az Universitas Miskolciensis Alapítványtól a kuratóriumi tagok juttatásainak listáját. Az UMA válaszából kiderült, hogy Varga Judit havi 1,4 millió forint juttatást kap kuratóriumi elnökként, és szeptember végéig kéthavi összeget fizettek ki neki.
Közadatigényléssel próbáltuk kideríteni, hogy mennyi munkát végez az igazságügyi miniszter a havi 1,4 millió forintért cserében, ezért kikértük a miskolci egyetem alapítványától „a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok 2021 és 2022 évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratórumi tagságukkal összefüggésben”.
Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány válasza értelmében
nincs olyan dokumentum, amiből kiderülne, hogy mennyit dolgoznak a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Egész pontosan azt közölték, hogy „az Alapítvány nem kezel ilyen adatot, nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”. Az alapítvány szakmai titkára, dr. Jakab Nóra által jegyzett válasz azonban hosszasan ecseteli, hogy nem is lehet ilyen egyszerűen megállapítani a kuratóriumi tagok munkavégzését, mert rengeteg előkészítő és háttérmunkát végeznek, továbbá különböző eseményeken vesznek részt.
„Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő-és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden olyan feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön.” – írta Jakab Nóra szakmai titkár Varga Judit kuratóriumi elnök megbízásából.
Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül. Köztük van Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere, aki Vargához hasonlóan idén nyáron kezdte csak el felvenni az összeget.
A többiek már korábban kérték a pénzt: a szeptember végi cikk szerint addig Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott már az alapítványtól. Az UMA mostani válasza szerint mindezt bármiféle munkavégzési nyilvántartás nélkül fizették ki nekik.
Címlapkép: Varga Judit a Miskolci Egyetemen 2022. szeptember 30-án (fotó: a politikus Facebook-oldala) | Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál? | Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/20/semmilyen-papir-nincs-arrol-hogy-varga-judit-mennyit-dolgozik-havi-14-millioert-a-miskolci-egyetemet-fenntarto-alapitvanynal/ | 2022-10-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben KEHOP 5.3.2-17 kódszámon „helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címen pályázati felhívást tett közzé a hő- és távhőtermelő gazdasági társaságok részére „a korszerű, megújuló energiaforrás bázisú hőtermelő rendszerek megvalósítása érdekében”. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 20 millió – 2 milliárd 500 millió forint közötti vissza nem térítendő, túlnyomórészt uniós finanszírozású támogatásban részesítették úgy, hogy ennek egy részét támogatási előlegként folyósították a nyertes pályázóknak.
A pályázók azt vállalták, hogy a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. A támogatási kérelmet az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. mint konzorciumvezető, és a támogatásra jogosult pályázók konzorciuma nyújthatta be.
A megkapható legtöbb támogatást kérték és kapták meg geotermikus hőtermelő rendszer építésére Zsanán
Az NFM felhívására 2017 júniusában nyújtotta be a „Geotermikus energiahasznosítás Kiskunhalason és Zsanán” című pályázatát az állami tulajdonú NFP Nemzeti Fejlesztési Progamiroda Nkft. mint konzorciumvezető, és a kiskunhalasi székhelyű Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. mint konzorciumi tag. A támogatási kérelemben a projekt teljes költségeként 4,8 milliárd forintot tüntettek fel, amiből az igényelt támogatás összege 2,5 milliárd forint volt. A tervezett költségvetést később 5 milliárd forintra módosították, változatlan támogatási igénnyel.
Az NFM 2017-ben odaítélte az igényelt 2,5 milliárd forintos támogatást az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. konzorciumának. A megítélt összegből 2 milliárd 225 millió forint uniós forrás, a fennmaradó 275 millió forint hazai forrás volt. Az NFM KEHOP Irányító Hatósága 2017 novemberében szerződött az NFP Nkft.-vel, a projekt azonosítója KEHOP-5.3.2-17-2017-00008 lett. A kedvezményezett vállalta, hogy a projektet a Zsana község határában található, 0192/4 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítja, és azt a fenntartási időszak alatt üzemeltetni is fogja.
A projekt célja egy termálvíztermelő és visszasajtoló kútból álló termálkút és kapcsolódó vízi létesítmények, geotermikus fűtőmű létrehozása, a hozzá tartozó távvezeték hálózattal és fogyasztói hőközpontokkal együtt. A támogatási szerződés értelmében mindennek 2019 júniusára meg kellett volna épülni, az igényelhető legmagasabb támogatási előleg 1,271 milliárd forint volt.
A támogatási szerződés mellett 2017 októberében konzorciumi megállapodás jött létre az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. mint konzorciumi tag között. A konzorciumi szerződés értelmében a Zsana Geoterm feladata lett volna, hogy a szerződésben vállalt létesítményeket alvállalkozók igénybevételével kivitelezze, míg az NFP Nkft. projektmenedzseri és adminisztrációs feladatokat vállalt 43 millió forintért.
Egy napra kapott hitellel igazolták az önerőt, topmilliárdost marasztalt el a bíróság az ügyben
A konzorciumi megállapodás értelmében a Zsana Geoterm 2,4 milliárd forint önerő biztosítását vállalta, ennek a rendelkezésre állásáról legkésőbb az első kifizetési kérelemhez igazolásokat kellett benyújtania a cégnek. Ez történhetett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által kiadott kötelező érvényű finanszírozási ajánlattal, vagy megkötött hitel-, vagy kölcsönszerződéssel. A Zsana Geoterm ennek megszerzése érdekében 2017 novemberében hitelkérelmet nyújtott be a Bohemian Financing Zrt-nél.
A Bohemian Financing Zrt. adósminősítési szabályzata szerint az adósminősítést első alkalommal a kockázatvállalási döntés előtt kell elvégezni, ehhez a hitelbírálatra alkalmas üzleti tervet kérnek. A Zsana Geoterm Kft. esetében azonban az adós által felajánlott hitelbiztosítékok meglétét, érvényesíthetőségét az üzletrészeken alapított jelzálog és az adós bankszámláin alapított inkasszós jog kikötése miatt nem ellenőrizték. Az üzleti terv értékelése helyett a Bohemian egy általa meghatározott személy társügyvezetői kinevezését kérte a Zsana Geotermnél, és hogy az általa folyósított hitelt az önerő igazolását követően azonnal fizesse vissza a partner.
Ez így is történt: a Bohemian delegáltja alig egy hétig volt a Zsana Geoterm társügyvezetője 2017 decemberében, ezalatt a két cég között 2,5 milliárd forintos hitelszerződés jött létre, amit a Zsana Geoterm a Bohemian Financing által delegált ügyvezetője által nyitott bankszámlára utaltak, ahonnan „előtörlesztés” címén még aznap visszautalták a hitelezőnek, majd ezt a bankszámlát és a Bohemian delegáltjának ügyvezetői tisztségét meg is szüntették. Az egynapos tranzakció-sorozatnak köszönhetően a Bohemian Financing 25 millió forint folyósítási jutalékra és 50 millió forint előtörlesztési díjra vált jogosulttá, amit később a megkapott állami támogatási előlegből a Zsana Geoterm ki is fizetett a hitelező cégnek.
Ez volt az a hitelszerződés, ami az ügyészség és a bíróság álláspontja szerint az önerő igazolására csak látszólag volt alkalmas, és amivel a Zsana Geoterm Kft. a 2,5 milliárd forint támogatási összeg jogosulatlan megszerzése céljából a pályázat kiíróját, továbbá az NFP Nemzeti Fejlesztési Programirodát mint a támogatás igénylőjét is tévedésbe ejtette.
Az ügyben a Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozását követően a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség emelt vádat, elsőként a Bohemian Financing Zrt. ügyvezetője ellen: Jellinek Dániel tárgyalás nélkül elismerte, hogy a hitelszerződés segítségként volt értékelhető a Zsana Geoterm által elkövetett csaláshoz. Feltehetően emiatt a Kecskeméti Törvényszék előzetesen mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. A nyilvánosság teljes mellőzésével megszületett ítéletről itt írtunk bővebben:
Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében | atlatszo.hu
A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból.
1,2 milliárd forint támogatási előleget hívtak le, de nem a projektre költötték
Az önerő fent részletezett módon történt igazolásával a Zsana Geoterm jogosulttá vált a megpályázott állami támogatásra. Az általuk beadott támogatási előleg-igénylés alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017. december 15-én 1 milliárd 228 millió forint előleget utalt a vállalkozásnak, és a NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. is megkapta a 43 millió forintos projektmenedzseri díjat.
A megkapott támogatási előleget azonban a Zsana Geoterm nem a támogatási szerződésben meghatározott célokra fordította, hanem különböző jogcímeken tovább utalta:
a Halas-Geoterm Kft.-nek 460,6 millió forintot
az Intercompany Financing Zrt.-nek óvadék elhelyezése címén 323,7 millió forintot
T. Károly Istvánnak kölcsönként 125 millió forintot
K-I. Károlynak és T. Károly Istvánnak munkabérként fejenként 70,2 millió forintot
a NAV-nak a munkabért terhelő járulékok formájában 89,7 millió forintot
a Zsana Geoterm ügyeiben eljáró Imre Ügyvédi Irodának 95,3 millió forintot
a Bohemian Financing Zrt.-nek hiteldíjként 76,5 millió forintot
A fent felsoroltakon kívül ezeknél alacsonyabb összegű kifizetésekben részesült még Zsana Község Önkormányzata, továbbá néhány kisebb cég, és magánszemélyek is.
Másfél év múlva, 2019 májusában a KEHOP Irányító Hatósága helyszíni ellenőrzést végzett Zsanán K-I. Károly, a Zsana Geoterm egyik ügyvezetőjének jelenlétében, aminek során megállapították, hogy az ekkorra elvben már befejeződött projekt kivitelezése még el sem kezdődött. Augusztusban fizetési felszólítást küldtek a Zsana Geotermnek, amiben az 1,228 milliárd forint támogatási előleg és annak kamatai megfizetését kérték. A Zsana Geoterm nem fizetett, a NAV végrehajtása pedig mindössze 2,4 millió forintot talált a vállalkozás bankszámláján.
Német kivitelező nyerte a közbeszerzési eljárást, de ők sem építettek semmit
A Zsana Geoterm Kft.-t 10 millió forint törzstőkével, 2009 szeptemberében alapította meg a Halas-Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (99%) és Zsana Község Önkormányzata (1%), kiskunhalasi székhellyel. A társaságot a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága 2020-ban megszűntnek nyilvánította, és elrendelte a kényszertörlését. A Halas-Geoterm Kft.-t 2007-ben alapították magánszemélyek, ők lettek később a Zsana Geoterm Kft. vezető tisztségviselői is, a két cég kiskunhalasi székhelyei is azonosak voltak.
A Halas-Geoterm Kft. és a résztulajdonában álló Zsana Geoterm Kft. ma már kényszertörlés alatt állnak. A Halas Geoterm Kft. tulajdonosai K-I. Károly, T. Károly István, és Gál István Gyula voltak, közülük K-I. és T. a Zsana Geoterm által eszközölt nagy összegű kifizetések kedvezményezettjeiként is érintettek az ügyben. A tulajdoni lap tanúsága szerint a geotermikus beruházás megvalósítására kiszemelt külterületi, kivett tanya és szántó besorolású, közel 6 ezer négyzetméteres telek K-I. Károly és Gál István Gyula tulajdonában van.
Az óvadékként a Zsana Geotermtől 323 millió forintot bevételező Intercompany Financing Zrt. szintén Jellinek Dániel érdekeltsége. Az üzletember az Átlátszó érdeklődésére azt mondta, hogy a Zsana Geoterm által óvadéki letétbe helyezett összeg K-I. és T. hasonló összegű, 2018 nyarán folyósított magánhitelének fedezetét szolgálta, és tudomása szerint nem volt összefüggésben a támogatás felhasználásával.
Mégis úgy tűnik, hogy a projekt végső tulajdonosai privát kölcsönné alakították a támogatási előleg egy jelentős részét – az általunk megkérdezett szakértők szerint ez rendkívül szokatlan, és általában fordítva szokott történni: cégtulajdonosok a magánvagyonukat ajánlják fedezetül a cégüknek nyújtott működési hitelekért cserében. Jellineket az ügynek ebben a részében nem vádolta az ügyészség semmivel.
Hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosai egyáltalán meg akarták-e építeni a geotermikus fűtőművet, vagy eleve csak a támogatási előleg megszerzésére hajtottak, nem tudjuk, mert többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk K-I. Károlyt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindenesetre 2019 októberében – a projekt kapcsán lefolytatott szabálytalansági eljárásban tett megállapítások eredményeként – a támogatói szerződéstől elállt.
A BAON Bács-Kiskun megyei hírportálon viszont ugyanebben a hónapban reklámízű cikk jelent meg a tervezett beruházásról, miszerint egy uniós közbeszerzésen már a kivitelezőt is kiválasztották, a nyertes cég a karlsruhei központú Geotermal Group Germany GMBH lett. A BAON tudósítása szerint Visnyei Miklós polgármester akkor azt mondta, hogy az összes szükséges engedélyt megkapták, és heteken belül megkezdődhet az építkezés Zsanán, egy év múlva pedig már hasznosíthatják a föld mélyéből nyert melegvizet.
A Geotermal Group Germany GMBH-t emailben és telefonon is kerestük, hogy megtudjuk, miért hiúsult meg a beruházás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre, és telefonon is elérhetetlennek bizonyultak. Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. sem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Egymilliárd forintos betonplacc Zsana határában
A Zsana Geoterm Kft. ügyvezetői közül csak Gál István Gyulát sikerült elérnünk, aki érdeklődésünkre azt mondta, hogy nem vett részt a projektben, nincs rálátása az ügyre. „A cégekbe ügyvezetőként azért kerültem be, hogy ha netán történne valami az ügyvezető társammal, akkor ne álljon meg a cég, legyen aláírója a társaságnak. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága engem is meghallgatott, de a működés során sem munkabért, sem tiszteletdíjat, sem osztalékot nem vettem fel.”
A pályázatról és a pályázati előlegről volt tudomása, a felhasználását nem ismeri, de úgy emlékszik, hogy a pályázat terhére előkészítő munka zajlott: tereprendezés, köves út, villanyhálózat trafóval, a sajtoló és visszasajtoló kutak helyén speciális térbeton iszaptárolóval, és fúróberendezés fogadására alkalmas csőcsatlakozással. A tervezett kiskunhalasi nyomvonal mellett parkolóval ellátott irodaházat vásároltak, hatósági vízjogi és egyéb engedélyeket szereztek be a projekt megvalósításához. A megvalósult beruházások értékéről, a felmerült költségekről nincs információja.
Az Átlátszó riportere idén szeptember végén felkereste a beruházás helyszínét. Se tábla, se más nem jelzi, merre lenne a milliárdos projekt Zsana határában. A helyrajzi számot a Google útvonaltervezőjével próbáltuk elérni, a navigáció szerint a hely két és fél kilométerre van a kiskunhalasi úttól. Az út erre nem homokos, olyan, mintha valamivel megerősítették volna, csak néhány tócsa jelzi, hogy eső esett. Fenyvesek ölelik a bejárót. Valaha mintha aszfaltot is kapott volna, annak a nagy része már széttöredezett, maga az út erősen bordás, így az útalapnak használt anyag, a zúzott kő látható. Embert, autót nem, őzet annál többet lehet erre látni.
Az erdős kerülő egy tarvágáson át vezet, mély a homok, könnyű elakadni. Végül célba érünk. Pontosabban, 200 méterre vezet a homokút a helytől, oda gyalog lehet eljutni, a frissen telepített fenyők között. Egy hatalmas betonplacc mutatja a beruházás helyét. Két lejárójában áll a víz, a közelben egy tanyát bontottak el, a fenyvesek aljából a homokot is elhordták. Őzlábnyomok mindenfelé, a beton egységes, mint egy alap. Régóta nem jártak erre. Itt sem jelzi semmi, hogy miért betonoztak a zsanai puszta közepén.
Helyszíni felvételeink a beruházásról
A Zsana Geoterm tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is geotermikus projektcéget gründolt
Visnyei Miklós, Zsana polgármestere az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a projektből nem lett semmi, ráadásul „a tulajdonos előzetes letartóztatásban van, mert úgy néz ki, hogy elcsalták a pénzt. A projektet próbálom talpra állítani egy másik szálon, újraindítani, nem mondtam le róla, de ővelük már nem lehet”.
Az önkormányzatot a Zsana Geoterm Kft.-ben lévő tulajdonrésze mértékében, 2 millió 600 ezer forintos kár érte, ezt polgári peres úton szeretnék visszaszerezni. A beruházásra kijelölt telken semmi nem épült, és az sem dőlt még el, hogy kikkel indítanák újra a projektet, mondta a polgármester az Átlátszónak. Korábbi hírek szerint Kovács Imre, „a geotermikus energia királya” is érdeklődött a bedőlt projekt iránt:
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)
Érdekesség, hogy a Zsana Geoterm Kft. tulajdonosi és alvállalkozói köre máshol is próbálkozott hasonló projekt beindításával, például az Andornaktálya község önkormányzata részvételével 2018-ban megalakult, ma pedig már végelszámolás alatt álló Geo-Development Kft. nevű cégben.
Andornaktálya polgármestere, Barczi Zsolt a megkeresésünkre azt mondta, hogy a projekt még az előző polgármester, Vámosi László idején indult, de igényfelmérésen kívül semmilyen konkrét lépés nem történt az ügyben. Itt is fűtést terveztek termálvíz felhasználásával, de megszűntek az előkészítő tárgyalások. „Felmérték, lakosokat meginterjúvolgattak, hogy ki szeretne rákötést a melegvizes fűtésre, de részletesebben nem vagyok képben az ügyben, és nem valósult meg ebből semmi”. Vámosi Lászlót is felhívtuk, de elhárította a kérdezősködésünket, már nem emlékszik.
Az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) legfrissebb, 2021-es jelentése szerint Magyarországon továbbra is átlagon felül csalnak az EU-s pénzekkel, a helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki. Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely a jogállamisági mechanizmus következtében jelentős uniós forrásokat veszíthet, ha nem hajt végre egy szigorú antikorrupciós intézkedéscsomagot.
Címlapfotó, helyszíni fotók: Segesvári Csaba / Átlátszó. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | Így tűnt el egymilliárd forint egy uniós finanszírozású geotermikus projektben | Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/03/igy-tunt-el-egymilliard-forint-egy-unios-finanszirozasu-geotermikus-projektben/ | 2022-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást abban az ügyben, amelynek fontos szereplője Veress László, Kövér László házelnök kabinetfőnöke – értesült a 24.hu.
Lapunk tavaly november elején tárta fel, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományból vásárolt egy budai villalakást. Az ügy szálai Kövér László titkárságáig vezetnek. A II. kerületi budai villában található, 240 millió forintos lakást ugyanis cikkünk írásakor Veress László családja használta. Az említett alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak villalakásra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök állami kitüntetésre is felterjesztette), de az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak. Az alapítvány a támogató megnevezéséhez csak annyit írt, hogy egy Probillion Limited nevű cég adta a pénzt, ám ilyen nevű, működő céget nem találtunk a nemzetközi cégadatbázisokban. Mindössze két hasonló nevű társaságra bukkantunk: az egyik egy 2015-ben megszűnt hongkongi vállalat, a másik egy szintén megszűnt, Malajziában bejegyzett cég volt.
Ennek azért van jelentősége, mert a rendőrség a nyomozást megszüntető határozatában a többi közt úgy indokolt: „A rendelkezésre álló adatok szerint a Probillion Limited adományozó szervezet részéről olyan információ, adat nem áll a rendelkezésünkre, mely arra utalna, hogy az Alapítvány képviselői – megtévesztve az adományozót – az adománygyűjtés céljáról a tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget.”
Az viszont a határozatból nem egyértelmű, hogy a rendőrség vajon kereste-e a – cégnyilvántartások alapján nem is létező – Probillion Limited nevű vállalkozást az adományozás körülményeiről érdeklődve, és ha igen, a keresés mire vezetett.
Annyit írtak, hogy revizori vizsgálat készült az alapítványnak nyújtott támogatásokról és felhasználásukról, a vizsgálat alapját pedig a bírósághoz benyújtott éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek képezték.
A pénzmosás gyanújával kapcsolatban a rendőrség arra jutott: az eljárás során beszerzett adatok alapján nem igazolható az a vélelem, hogy az adományozott összeg eredete kétséges, azaz illegális jövedelemből származik. „Az adományozó gazdasági társasággal kapcsolatba hozható tajvani üzletember Magyarországon is elismert adományozó, aki tudatos befektetőként gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében ért el a világon sikereket” – állapította meg a nyomozó iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya Frank Liut méltatva, megint csak nem részletezve, hogy találtak-e Probillion Limited nevű céget.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány érdemi tevékenységének egyébként nincs nyoma. A szervezetet három évvel ezelőtt alapították, azonban honlapja, sőt bírósági bejegyzése szerint még e-mail címe sincs. Híradások nem jelentek meg a tevékenységéről. Ugyanakkor a pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy Visontai Kálmán kuratóriumi elnök sógornője 1,8 millió forint adományt kapott az alapítványtól, holott ő nem is határon túli. A támogatást azzal magyarázta a kuratóriumi elnök, hogy sógornője és férje is elvesztette az állását a koronavírus-járvány miatt. Legutóbbi beszámolójuk szerint pedig az egyetlen tevékenységük az volt, hogy egy határon túli házaspárnak – Veres anyósának és apósának – szállást biztosítottak.
Ezt nehéz is lett volna tagadni, hiszen amikor a cikk írásakor felkerestük az ingatlant, Veress anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Ugyanakkor elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.
A szóban forgó Lorántffy Zsuzsanna úti villában az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egyébként 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány.
A történtek miatt a Transparency International (TI) Magyarország, a DK-s Vadai Ágnes és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, valamint Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján indult el a nyomozás. Igaz, az eljárás megszüntetéséről szóló rendőrségi határozat alapján Tényi kivételével nem számítanak feljelentőnek, mivel a többiek által állított tények megegyeznek az elsőként jelentkező Tényi feljelentésében foglaltakkal.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója megkeresésünkre közölte, csalódást kelt a rendőrség eljárása és a vékonyka kis indokolás, amivel letudták a szabad szemmel pénzmosásnak tűnő ügy kivizsgálását. A megszüntető döntés indokolásából kiolvashatóan arra figyelt a rendőrség, hogy az alapítvány vajon szabályosan használta-e fel a támogatásként kapott pénzt, netán megtévesztette-e a donort. Ekként sikkasztás, illetve hűtlen kezelés lehetőségében gondolkodtak a nyomozók, és végül azon az alapon zárták ki a bűncselekmény elkövetését, hogy az alapítvány papíron szabályosan járt el, és kuratóriuma jóváhagyta a vagyonfelhasználási döntéseket.
Ligeti közölte:
Örültünk volna, ha a nyomozó hatóság azt is megvizsgálja, vajon az alapítvány szabályos forrásból jutott-e az általa felhasznált vagyonhoz. Arra is kíváncsiak lennénk, hogy a tehetséggondozás céljából támogatásokat adni hivatott alapítvány esetében miként minősülhetett a vagyon szabályos használatának a budai luxuslakás, és a luxus személyautó vásárlása és egyébként rászorulónak aligha tekinthető személy részére történő rendelkezésre bocsátása.
Hozzátette, a megszüntető határozatból egyelőre több kérdés olvasható ki, mint ahány válasz, ezért – feltéve és remélve, hogy a rendőrség hamarosan nekik is kézbesíti a döntését, az ellen – panasszal fognak élni.
Kerestük az ügyben Visontai Kálmán kuratóriumi elnököt és Veress Lászlót is, hogy kihallgatta-e őket a rendőrség, ám nem értük el őket. | Különös indoklással szüntették meg a Kövér László kabinetfőnökét érintő nyomozást | Kérdéses, hogy a rendőrség kereste-e azt a feltehetően nem is létező külföldi céget, amely százmilliókat adott a papíron külhoni magyaroknak segítő alapítványnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/10/18/magyar-tehetsegekert-hatartalanul-alapitvany-kover-laszlo-veress-laszlo-visontai-kalman-nyomozas-megszuntetes-rendorseg/ | 2022-10-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, a gazdasági válság dacára elkerülik a megszorítások a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. Az NMHH jövő évi költségvetési javaslata ugyanis, amelyet az Országgyűlés szakbizottsága nyújtott be a parlamentnek, három havi jutalmat irányoz elő a munkatársaknak, közel 2 milliárd forintot elkülönítve erre.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a hatóság speciális feladataival összhangban. A hatóság elnöke saját hatáskörben jogosult megállapítani a hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet
– olvasható a javaslat indoklásában.
Bár a szöveg szerint teljesítményértékeléshez kötött a jutalom kifizetése, a korábbi évek gyakorlata alapján a túlnyomó többség jól teljesíthet a médiahatóságnál. Megnéztük az előző két év adatait (akkor is három havi, teljesítményhez kötött jutalmat kaphattak az NMHH dolgozói), és az derült ki, hogy a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók szerint.
2020-ban személyi juttatásokra 9 milliárd 661 millió forintot irányoztak elő (ezen belül jutalmakra 1 milliárd 574 millió forintot), a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabály szerint pedig ténylegesen 8 milliárd 940 millió forintot költöttek a munkavállalókra. A 720 millió forintos „megtakarítást” azonban nem azzal magyarázták, hogy kevesebb jutalmat fizettek ki a tervezettnél, hanem azzal, hogy 700 munkatárssal kalkuláltak a költségvetésben, de csak 654 fővel működött a hatóság.
2021-ben a foglalkoztatottak személyi juttatásaira 10 milliárd 478 millió forintot különítettek el, ebből 1 milliárd 780 millió forint volt a jutalom. Ténylegesen végül 9 milliárd 533 millió forintot fizettek ki, ami 945 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. A fő okot itt is abban jelölték meg, hogy kisebb létszámmal működtek az előirányzottnál, 700 helyett 665 volt a létszám.
2023-ra viszont már 750 munkatárssal számolnak, ami 40 fős bővülés az ideihez képest. Összesen 13 milliárd 220 millió forintot terveznek személyi juttatásként kifizetni, ebből 9 milliárd 413 millió forintot tesznek ki a bérek, illetmények. Ez azt jelenti, hogy az NMHH-nál a bruttó átlagfizetés meghaladja majd az 1 millió forintot, így
egy munkatárs, ha jól dolgozik, 3 millió forint körüli jutalomra számíthat jövőre átlagosan.
Megkerestük a médiahatóságot, nem érzik-e túlzásnak a jelenlegi, válságos gazdasági helyzetben ekkora jutalmak osztogatását. A következőt válaszolták:
„A kérdésben jelzett előirányzott jutalom egy keret, amely nem automatikusan jár a munkatársak részére, hanem a munkakör ellátása minőségi paramétereinek, továbbá a munkateljesítmény mellett a munkavégzés jutalmazás szempontjából releváns körülményeinek értékelésén – teljesítményértékelésen – alapuló elismerési lehetőség. A jutalmazás célja a hatóság működése szempontjából az, hogy az általa felügyelt, mintegy 5 ezer milliárdos versenypiacon szokásos és a hatóságnál rendelkezésre álló bérezési lehetőségek közötti jelentős különbséget csökkentse. A versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárdánk motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához. Fontos kiemelni, hogy az NMHH működésének (köztük a jutalmaknak is) a költségeit nem a központi költségvetésből, hanem a felügyelt piacokról származó bevételekből fedezi.”
Kérésünkre elküldték, hogyan alakult azoknak a dolgozóknak az aránya, akik nem kapták meg a teljes jutalmat:
2019-ben a munkatársak 73,4 százaléka nem a teljes előirányzott keretnek megfelelő jutalomban részesült (akkor még négyhavi fizetésnek megfelelő pluszpénzt oszthatott az NMHH),
2020-ban viszont a munkatársak kevesebb mint fele (49,2 százalék) nem a teljes összegű jutalmat kapta,
míg tavaly a dolgozók háromnegyede nem a teljes keretnek megfelelő elismerésben részesült.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne kaptak volna jutalmat, hiszen, mint említettük, a jutalomra elkülönített pénz nagy részét kifizették az éves beszámolók alapján.
Kiemelt kép: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával kialakított médiaműhely az az egri Eszterházy Károly Egyetemen az avatás napján, 2017. június 16-án. | Háromhavi jutalmat javasolnak a médiahatóság munkatársainak | Átlagosan 3 millió forint körüli jutalomra számíthatnak a médiahatóságnál jól dolgozók a parlamenti szakbizottság javaslata alapján. A médiahatóság szerint „a versenyképes jutalmazás nélkülözhetetlen a speciális szakértelemmel rendelkező szakembergárda motiválásához, megtartásához, és így a közfeladatok magas szakmai színvonalú ellátásához”. Az NMHH jövőre több mint 13 milliárd forintot fizethet ki személyi juttatásként, ebből kétmilliárd lehet a jutalmak összege. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/10/28/nmhh-mediahatosag-jutalom/ | 2022-10-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények gyanúja miatt elfogták és őrizetbe vették Nyírpilis korábbi polgármesterét.
A rendőrség közleménye szerint az 53 éves nyírpilisi férfi a település vezetője volt, amikor 2020-ban a bíróság jogerősen elítélte és mellékbüntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától, amiért uzsorakamatra adott kölcsönöket települése lakóinak, illetve a saját boltjából szintén óriási, havi 50 százalékos kamatra adott hitelbe élelmiszereket a nélkülözőknek.
A férfi azonban a bírósági döntést figyelmen kívül hagyta, a polgármestert megillető hivatali jogköröket tovább gyakorolta, jogosulatlanul hozott határozatokat és döntött az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyekben.
A polgármestert, akit a rendőrségi közlemény csak B. R.-ként ismertet, október 25-én fogták el „a megyei rendőr-főkapitányság Jonatán Közterületi Bevetési Egységének bevonásával”, majd kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták letartóztatását. | Őrizetbe vették Nyírpilis volt polgármesterét | Közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények gyanúja miatt elfogták és őrizetbe vették Nyírpilis korábbi polgármesterét. | null | 1 | https://444.hu/2022/10/28/orizetbe-vettek-nyirpilis-volt-polgarmesteret | 2022-10-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem maradt sokáig munka nélkül Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter. Június 27-e óta ugyanis ő a Good Farming Kft. ügyvezetője, derül ki nyilvános adatbázisokból. Ez az első olyan cég, amelyet eredetileg külföldi termőföldek megvásárlására hozott létre tavaly a magyar állam, de végül szlovák nyomásra Orbán Viktor kormányfő lefújta a földszerzési akciót.
Az február végén derült ki, hogy Varga Judit férje saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozik a Diákhitel Központ Zrt. éléről. Magyar Péter 2018 óta vezette a társaságot, a vonatkozó közlemény szerint „irányítása alatt vezették be a jelenlegi legnépszerűbb terméket, a szabad felhasználású Diákhitel Pluszt”. Cégpapírok szerint pedig június 27-én lett a Good Farming Kft. ügyvezetője. | Varga Judit férje állt az élére annak a cégnek, amellyel a kormány külföldi termőföldeket akart meghódítani | Nem maradt sokáig munka nélkül Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter. Június 27-e óta ugyanis ő a Good Farming Kft. ügyvezetője, derül ki nyilvános adatbázisokból. Ez az első olyan cég, amelyet eredetileg külföldi termőföldek megvásárlására hozott létre tavaly a magyar állam, de végül szlovák nyomásra Orbán Viktor kormányfő lefújta a földszerzési akciót. | null | 1 | https://444.hu/2022/10/27/varga-judit-ferje-allt-az-elere-annak-a-cegnek-amellyel-a-kormany-kulfoldi-termofoldeket-akart-meghoditani | 2022-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2022 október 28., 17:33
comments 8
Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon.
A Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét. | Letartóztatták a győri egyetemi kórház egyik főorvosát, amiért hálapénzt fogadott el | Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. | null | 1 | https://444.hu/2022/10/28/letartoztattak-a-gyori-egyetemi-korhaz-egyik-foorvosat-amiert-halapenzt-fogadott-el | 2022-10-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.
Az „Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése – I. ütem” és az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű közbeszerzési eljárások eredményét hirdették ki pénteken. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint mindkét beruházást a West Hungaria Bau Kft. (WHB) nyerte.
Az Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése során a WHB feladata lesz „a műszaki dokumentáció részét képező engedélyezési terv, jogerős építési, bontási, örökségvédelmi engedélyek, valamint Megrendelő által jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján az „Előzetes munkák” elvégzése, valamint a B és a C jelű épületek felújítása. A bontási, felújítási és építési munkák teljes körű, kulcsrakész kivitelben készülnek, a kapcsolódó közművek felülvizsgálatával és felújításával, környezetrendezéssel, épületenként meghatározott műszaki paraméterekkel” – olvasható a leírásban.
Az előzetes munkák a Bethlen Gábor u. 31. sz. alatti épület felújítására, a közművek kiváltására és faátültetésre, illetve az R50 épület ideiglenes felújítási munkáira vonatkoznak. A felújítással érintett épületek alapterülete nettó 4 276 m2, műemléki védelem alatt a B és C épület áll. A munkálatok többek között tanszékeket, előadókat, kezelőket, műtőket, kórtermeket, orvosi szobákat, vizesblokkokat érintik, de kicserélik a nyílászárókat, beépítik a tetőteret, elvégzik a szigetelést, valamint korszerűsítik a gépészeti és az elektromos hálózatokat is.
A kivitelezést nettó 5,2 milliárd forintért vállalta a WHB.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyetem a dokumentum szerint „a közbeszerzési eljárást a Kbt.53.§ (6) bekezdésére figyelemmel feltételes közbeszerzési eljárásként indítja meg. Amennyiben a Szerződés I. Rész 5.2 és 5.4. pontjai szerinti feltételek a Szerződés mindkét Fél által történő aláírását követő 180 naptári napon belül nem teljesülnek – a Felek eltérő, előzetes írásbeli megállapodásának hiányában, a Ptk. 6:116. § (1) bekezdésére tekintettel –, a Szerződés nem lép hatályba, és automatikusan, külön jogcselekmény nélkül megszűnik.”
A Kbt. említett pontja szerint „feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére – és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.”
Ugyanezen okokra hivatkozva kötött az Állatorvostudományi Egyetem feltételes szerződést a WHB-val egy másik projektre is.
Az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű beruházás során a kivitelező feladata lesz az ’F’ és a ’G’ jelű épületek elbontása, az elbontott épületek helyén egy új többfunkciós Főépület építése, illetve a Lábasházak (’H’, ’J’, ’L’, és ’N’ jelű épületek) korszerűsítése és a Lábasházak földszinti beépítése.
Ezt a munkát nettó 42,5 milliárd forintért végezheti el a WHB.
A kampusz fejlesztésével kapcsolatos hírekről az Állatorvostudományi Egyetem már korábban beszámolt. Ahogy azt az egyetemi újság október 13-án megírta: „heteken belül megkezdődik az Állatorvostudományi Egyetem István utcai kampuszfejlesztésének első szakasza. A kivitelezési szerződést Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Egyetem rektora, valamint Paár Attila, a WEST HUNGARIA BAU Kft. cégtulajdonosa és ügyvezető igazgatója írták alá. A nettó 5,2 milliárd forintos beruházás részeként a kampusz Steindl Imre által tervezett épületei közül több is megújul.” (…) „Az épületek felújítása 2023 második félévében zárul.”
Mindez azért érdekes, mert a még el nem indított beruházásokat a kormány forráshiány miatt felfüggesztette, így például leállítottak több iskolaépítést is.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Kormányrendelettel hárították el az akadályokat
Az 1787 óta létező magyarországi állatorvosi képzés legfontosabb intézménye, az Állatorvostudományi Egyetem Erzsébetvárosban található. Az eredeti épületet az egyetem alig néhány évtized alatt kinőtte, így a hatvanas évek hajnalán megindult a terület Bethlen Gábor utca felőli oldalára elképzelt modern tömbök tervezése – írja a 24.hu. „A többek közt a rektori hivatalt, a nagy előadótermeket, illetve a tanszékeket és a dísztermet is magában foglaló együttes kapui végül 1976-ban nyitottak meg, állapotuk azóta sokat változott, így 2018-ban közbeszerzést írtak ki az egyetem bővítésére, illetve felújítására, ami a G és F jelű épületek, illetve a B épület XX. századi toldalékainak lebontását, majd azok helyére egy új struktúra tervezését tűzte ki célul.”
És bár a nyertes tervezők beruházási tervei 2020 tavaszára nem lettek publikusak,
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet.
A környezetébe nem illő, túlméretezett épület felhúzásához vezető folyamatot a VII. kerületi önkormányzatnak sikerült megállítania (egy fakivágás miatt), azonban a kormány 2021 novemberében további engedményeket tett, amely lehetővé tette, hogy a projekt folytatódjon. Az építési engedély 2022. január 9-én véglegessé vált, a kivitelezői szerződéseket pedig októberben megkötötték.
Közel a tűzhöz
A kivitelező WHB már ismerős lehet a közbeszerzések iránt érdeklődő olvasóknak. A cég ugyanis évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen. A közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele, és a geszti Tisza-kastély felújítása is az ő feladatuk. 2021-ben az egyik legnagyobb fogásuk a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ volt, amit 43,4 milliárd forintból építhetnek meg. Idén eddig 8 állami tendert nyert el a cég, szinte kizárólag iskolák építését.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban pedig 11,4 milliárd forint volt. Abban az évben a tulajdonosok közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből. Tavaly tovább nőtt a kft. forgalma: 82,9 milliárdos árbevételt értek el, a nyereség 14 milliárdra ugrott.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
A legfrissebb összeállítás szerint 80,5 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere.
Azonban nemcsak a kivitelező, hanem már a tervező is kormányközeli cég volt. Az Incorso Építész és Építő Műhely, valamint a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. konzorciuma nyerte el ugyanis a megbízást 2020-ban. Utóbbi tulajdonosa pedig nem más, mint a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. A cég – hasonlóan a család többi vállalkozásához – sikeres indulója a közbeszerzési eljárásoknak: ők tervezték többek között a felcsúti Endresz György Általános Iskola új épületét is. A Kft. tavaly 1,4 milliárdos forgalmat bonyolított, és 225 millió forintos adózott eredményt ért el.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért | atlatszo.hu
A felcsúti székhelyű, 19 fős Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt., amely most elnyerte a kivitelezést. A tervezőcéget mindössze 3 éve, 2017-ben alapították, de az éves forgalma már abban az esztendőben 72,5 millió forint volt, amely 2018-ra 318 millió forintra, majd tavaly 1 milliárd forintra nőtt. | 47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/26/47-milliard-forintert-bovitheti-az-allatorvosi-egyetemet-a-kormanykozeli-whb/ | 2022-10-26 14:14:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.
Az oroszlányi erőmű honlapja szerint 1958-ban kezdődött el az építése, és 1961-ben helyezték üzembe az 1. blokkját, majd fokozatosan a többit. „1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.” – írják.
A 2000-es években különböző fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy korszerűbb és környezetbarátabb legyen, ám ez is kevés volt egy idő után. A 2016-tól életbe lépő, a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de erre nem tudtak vagy nem akartak költeni: 2015 végén inkább leállították. Azóta konzervált állapotban van és „üzemszünetet” tart.
Eladta az MVM, jövőre újraindul
Az erőmű 2015. december 31-én termelt utoljára áramot és hőt, de a hírek szerint hamarosan újra munkába állhat. Ugyanis bő 6 évvel a leállítása után, 2022. szeptember 12-én bejelentették, hogy az erőmű többé már nincs állami tulajdonban, mert az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt. eladta.
Némileg meglepő módon a tulajdonosváltást nem az állami cég, hanem a vevő jelentette be: a francia energetikai óriás, a Veolia honlapján tették közzé a hírt, hogy a hozzájuk tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. megvette az oroszlányi erőművet, és terveik szerint egy nagy felújítást követően 2024 elején újra beüzemelik.
„Az új tulajdonos célja az erőmű felújítása és korszerűsítése, majd vegyes tüzelésű, zömmel biomassza és kisebb részben anyagában már nem hasznosítható, de energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) bázison történő újbóli üzembehelyezése. A fejlesztés részeként a korábban szén- és biomasszatüzelésű erőművi blokkok kerülnek átalakításra 2 x 50 MW-os villamos teljesítménnyel a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza eltüzelésére alapozva.” – olvasható a Veolia közleményében.
A biomassza jellemzően a faaprítékot, forgácsot, fűrészport, és az ezekből préseléssel készített pelletet takarja. Bár a szalma és energiafű is ebbe a kategóriába tartozik, ezeknek használata nem annyira elterjedt, mint a könnyen hozzáférhető (kivágható) fáé. Kérdés, hogy a Veolia mit ért „a rendelkezésre álló környékből beszállítható biomassza” megfogalmazáson.
A vevő hátterében Habony Árpád sejlik fel
Az erőművásárlást bejelentő Veolia-közlemény szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa. Az üzletről pedig azért számolt be a Veolia, mert a vásárlók a francia tulajdonú cégcsoporthoz tartoznak.
A helyzet azonban ennél picit bonyolultabb és magyarosabb: a háttérben feltűnik egy máltai offshore cég is, amelynek a Gyurcsány-korszak egyik fontos figurája a tulajdonosa, és Habony Árpád barátjának a testvére az igazgatója.
A CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. ugyanis a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik. A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, akiről a Válasz Online írt a Fidesz-korszak balos kötődésű embereit ismertető cikkében.
Zelles a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a lap szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt hitelező Tombor Andrással. Erre utal az is, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.
Az Apium Media Holding Ltd. 2017 februárjában alapította meg a VPP Invest Kft.-t, az pedig 2017 márciusában a VPP Project Kft.-t. Mintegy másfél évvel később, 2018 őszén hozta létre egy harmadik VPP-cég a CHP Energia Zrt.-t, amibe 2019 tavaszán szállt be 51%-os többségi tulajdonosként a Veolia.
A cég honlapja szerint energetikai üzletága több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik. A cégcsoportnak tíz erőműve van: Pécsett, Dorogon, Kőbányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szakolyban, Ajkán, valamint a Budapesti Erőmű Zrt. egységei Kispesten, Újpalotán és Kelenföldön.
Titkolják az árat, perelünk
Az oroszlányi erőmű tulajdonosváltását bejelentő közleményben egy fontos dolog nem szerepelt: azt még csak körülírással, nagyságrendileg sem említették, hogy mennyiért adta el az MVM-cég a francia és Habony-közeli érdekkörnek az erőművet.
Ezért a hír megjelenésének napján, szeptember 12-én közadatigénylésben kértük ki a Vértesi Erőmű Zrt.-től az árat és az adásvételi szerződést. Az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, szeptember 27-én megérkezett a válasz:
nem mondják meg az árat és nem adják ki a szerződést.
Abszurd módon az állami cég a titkolózást a vevők üzleti érdekeivel indokolja, ilyen érveléssel legutóbb a Szépművészeti Múzeum festménykölcsönzési botránya kapcsán találkoztunk. Érdekes módon ott is feltűnt a háttérben Habony.
„A vevő gazdasági társaságok számára az általuk megkötött szerződés – vagy egyes konkrét részletei – nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti, versenyjogi sérelmet okozhatna, erre tekintettel a megkötött szerződés alábbi főbb adatairól tájékoztatjuk Önt.” – írta adatigénylésünkre válaszul az állami cég.
Főbb adatokként pedig azt közölték, hogy adásvételi szerződést kötöttek, melynek tárgya az Oroszlányi Erőmű használaton kívüli termelőeszközei, illetve az azokhoz kapcsolódó ingatlanok, és nagylelkűen megírták a vevők nevét is. Szóval csupa olyasmit mondtak, amit nem kérdeztünk, és egyébként is köztudott.
Mivel álláspontunk szerint teljes mértékben közérdekű adat, hogy mennyi pénzért adták el az oroszlányi erőművet, pert indítunk az állami tulajdonú Vértesi Erőmű Zrt. ellen.
A vételár mellett persze az is jó kérdés, hogy egyáltalán miért privatizálták az erőművet ahelyett, hogy némi anyagi ráfordítással újraindították volna. Akkor az államnak hozott volna bevételt az előállított villamos energia értékesítése, így viszont magáncégeknek fog profitot termelni. Arról nem is beszélve, hogy az energiafüggetlenséget növelné egy saját működő erőmű, ami ezekben a rezsivészterhes időkben különösen fontos lenne.
Ez elvileg a kormánynak is fontos, hiszen a (Mészáros Lőrinctől visszavásárolt veszteséges) Mátrai Erőmű nem működő blokkjait tervezik újraindítani. Az oroszlányit viszont valamiért inkább eladták Habony köreinek.
Címlapkép: Az oroszlányi erőmű a levegőből (forrás: vert.hu) | Titkolják, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek | Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/29/titkoljak-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek/ | 2022-09-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül került egy értékes velencei ingatlan fideszes érdekkörbe. A tóparti területet ingyen megkapta az államtól a szeretetszolgálat egyesülete, majd rögtön meg is szabadult tőle. A Helios hotel új tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége. A Máltai Szeretetszolgálat közbeiktatásának köszönhetően már nem nyilvános adat a vételár. A nyilvános dokumentumok alapján az ötezer négyzetméteres telken lévő épületek mindössze egy velencei családi ház áráért, 100 millió forintért cserélhettek gazdát.
Mindössze pár percet kell sétálnunk a Velence Korzó homokos partjától, hogy megtaláljuk a szóban forgó kúriaépületet, és a mellette lévő, feltehetően üzemen kívüli szállót. A korábban állami tulajdonú ingatlan meglehetősen gyanús körülmények között került ki a nemzeti vagyonból.
Eladták az állami ajándékot
A történet 2021 márciusában kezdődött, amikor a szállót az állam ingyen odaadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületének. (Az állam nem csak az ingatlant, hanem a hotelt tulajdonló céget, a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft.-t ajándékozta oda.)
A Máltaiak szinte rögtön, két hónapon belül értékesítették a Helios hotelt a Helios Projekt Kft.-nek. A cégben közvetetten részesedése van a Velence-tavi Kistérségért Alapítványnak, amit a volt kulturális miniszter, a fideszes L. Simon László hozott létre.
További furcsaság, hogy a májusi adásvétel előtt, már februárban létrehozták a szállót később megvásárló Helios Projekt Kft.-t, aminek neve is egyértelműen arra utalt, hogy a hotelt szeretné megkaparintani
3,3 milliárdos hajóépítési tudásközpontot hoz létre a Máltai Szeretetszolgálat a Velencei-tónál | atlatszo.hu
A Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A kiszáradófélben lévő tó megmentése szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható. A kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein azonban látszódik, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Egy családi ház árát kérhették el
Szerettük volna megtudni, hogy mégis mekkora értéket képvisel az egykori közös vagyon. Mivel a tranzakcióban részt vevő felek nem válaszoltak a levelünkre, ezért közérdekű adatigénylést adtunk be a nemrég még állami tulajdonban lévő Pro Rekreatione Kft.-nek. A cég ügyvezetője azonban széttárta a karját, hogy rájuk már nem vonatkoznak az adatnyilvánossági szabályok:
„sem Társaságunkra, sem annak vagyonelemeire nem vonatkoznak az ezen tulajdonosi körre irányadó elidegenítési és adatnyilvánossági szabályok. Mindezekkel együtt tisztelettel tájékoztatom, hogy az ingatlan értékesítésére hivatalos értékbecslést követően és az abban feltüntetett értéket meghaladóan került sor.”
Az ingatlan pontos árát tehát nem árulták az érintettek, de a Helios Kft. 2021-es beszámolója szerint összesen 101 millió forint értékű ingatlannal gazdagodtak. Az összeget a kiegészítő melléklet tovább bontja:
„telek, telkesítés – Velence Tópart utca 34″ címen 51,6 millió, míg „Velence ingatlan” címen 49,8 millió forintot tüntetnek fel, vagyis a teljes 101 milliós összeg vélhetően a Helios-telek és a rajta lévő építmény vételárát jelenti.
A partközeli telken több épület is van
100 milliós ár az 5 ezer négyzetméteres tó közeli ingatlanért nagyon baráti lenne. Az utcában 116 millió forintért árulnak egy kétszintes, 185 négyzetméteres családi házat 545 négyzetméteres telekkel, amit a 1970-es években építettek.
Amikor szemrevételeztük a telket, a kúria mellett egy másik szállót és egy orvosi rendelőt is találtunk, a Google-felvételek alapján pedig az udvaron még egy medence is van.
Az utcafronton lévő szürke épület egykor Helios hotelként üzemelt, jelenleg kávézóként működik. A felújított épület komoly értéket képviselhet, ami önmagában meghaladhatja a 100 millió forintot.
Ahogy az önkormányzat lapja írja, viszonylag kevesen tudják, hogy a Helios hotel épülete egykor kúriának épült, ami először a település plébánosának, majd gróf Wickenburg Istvánnak a tulajdonában volt, és akkoriban még közvetlen kapcsolata volt a tó partjával. Az épületben a II. világháború alatt lőszeresládákat gyártottak, majd az államosítás után nádüzemként működött.
A telken található másik szállóépületre ráférne egy felújítás. A Google-térképen ugyan szállásként tüntetik fel a Tópart utca 34. szám alatti ingatlant, a legutóbbi értékelések azonban 3-4 évesek, és a neten fellelhető hoteles telefonszámok sem élnek.
Két fideszes alapítvány is meghúzódik a háttérben
A hotelt megvásárló Helios Projekt Kft. nulla fővel működik, főtevékenysége a szállodai szolgáltatás. A cégben a Velence-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-nek 35 százalék, a Művészeti Népfőiskola Vagyonkezelő Kft.-nek 5 százalék tulajdonjoga van. A cégek mögött két Fidesz-közeli alapítvány áll.
A Velence-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-ben 12 százalékos tulajdona van a Velence-tavi Kistérségért Alapítványnak, amit „a gyermekkorát a tó környékén töltő, és jelenleg is itt élő L. Simon László” hozott létre. L. Simon László korábban kulturális államtitkár volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A Művészeti Népfőiskola Vagyonkezelő Kft. a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdona. A két alapítvány ugyanarra a kápolnásnyéki címre van bejegyezve, a Deák Ferenc u. 10. alá. Ugyanitt található a felújított Halász Kastély, amit korábban „L. Simon László kastélyaként” emlegettek a sajtóban. 2014-ben 267 millió forint uniós támogatást kapott a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány az épület felújítására.
Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá | atlatszo.hu
Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá
Frissítés 2022.10.20.: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a hotel felújítására korábban 50 millió forint támogatást ítélt oda az állam. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. | Fideszes alapítványhoz vándorolt egy állami hotel a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül | A Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül került egy értékes velencei ingatlan fideszes érdekkörbe. A tóparti területet ingyen megkapta az államtól a szeretetszolgálat egyesülete, majd rögtön meg is szabadult tőle. A Helios hotel új tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége. A Máltai Szeretetszolgálat közbeiktatásának köszönhetően már nem nyilvános adat a vételár. A nyilvános dokumentumok alapján az ötezer négyzetméteres telken lévő épületek mindössze egy velencei családi ház áráért, 100 millió forintért cserélhettek gazdát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/18/fideszes-alapitvanyhoz-vandorolt-egy-allami-hotel-a-maltai-szeretetszolgalaton-keresztul/ | 2022-10-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar külügyminiszter egyetlen európai uniós politikusként részt vett az Orosz Energiahét elnevezésű rendezvényen, ahova a honvédség egyik Falcon 7X típusú luxusrepülőjével utazott. A gázról és kőolajról szóló tárgyalások után pedig Moszkvából egyenesen Győrbe repült, ahol megtekintette a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium felújított iskolaépületét, amit az államtól kaptak ajándékba. Szijjártónak azért nagyon fontos a győri bencés gimnázium, mert ott érettségizett, és 1995-ben ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte.
Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter használja legtöbbször a honvédség repülőgépeit. Bár 2018-ban elvileg nem kormánygépnek vette az állam a két Airbus A319-es csapatszállítót és a két Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülőt, nagyon gyakran utaznak rajtuk politikusok, az utak részleteit pedig 30 évre titkosította a kormány.
Idén október 12-14 között Moszkvában tartották az Orosz Energiahét nevű eseményt, amin egyetlen európai uniós politikusként a magyar külügyminiszter is részt vett. Sőt, Szíjjártó nem csak az egyetlen EU-s látogató volt a moszkvai rendezvényen, hanem a “Globális energetikai trendek: Ma és holnap” témájú panelbeszélgetésen fellépést is vállalt orosz energiavállalatok vezetőivel, akik különböző nyugati szankciós listákon szerepelnek.
A magyar külügyminiszter október 12-én először részt vett Prágában az EU-s energiaügyi miniszterek találkozóján, amiről azt nyilatkozta, hogy konkrét döntés nem született, de jobb is, mert „a brüsszeli döntések eddig csak károkat okoztak az európai energiabiztonság terén, a magyar kormány intézkedései ezzel szemben működnek”. Ezután repült Moszkvába, ahol az első útja a Gazprom székházába vezetett, majd ment az orosz energiaügyi rendezvényre.
Azt szokás szerint most sem titkolta a külügyminiszter, hogy a magyar honvédség egyik luxusrepülőjével, a 606-os lajstromjelű Falconnal ment az orosz fővárosba: landolás után rögtön közzétett egy fotót (lásd címlapképünk) a Facebook-odalán a repülővel a háta mögött. A repülőgépek mozgását cenzúra nélkül megjelenítő ADS-B Exchange portálon pedig látható, hogy már Prágába is a Falcon vitte Szijjártót.
Október 13-án a honvédségi luxusgép visszaindult Moszkvából Magyarország felé, de meglepő módon nem Budapesten landolt a délutáni órákban, hanem a győri repülőtéren. A külügyminiszter Facebook-oldaláról pedig hamarosan kiderült, hogy miért látogatott a városba az óránként kb. 3 millió forintért repülő Falconnal.
Meglátogatta egykori iskoláját, a győri bencés gimnáziumot, ahol ő maga is érettségizett 1997-ben. A hivatalosan Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium nevet viselő intézmény nemrég új termekkel és terekkel bővült, Szijjártó pedig ezt tekintette meg, majd előadást tartott a bencés intézményben. A fotók tanúsága szerint a hivatalos program után a külügyminiszter az épület előtt szelfizett kötetlen hangulatban Dézsi Csaba András fideszes győri polgármesterrel és másokkal.
Ahogy a bejegyzésben is szerepel, az iskolaépülethez a Fidesz-kormány támogatást nyújtott. Nem is kicsit: 2018-ban a kormány a bencés rend győri perjelségének adományozta a Győr központjában, a Széchenyi téren álló Lloyd-palotát. Ez helyiek szerint egy nagyjából 2 milliárd forintos ajándék volt, ugyanis az ingatlant 2017-ben vette meg az állam a baloldali milliárdos, Leisztinger Tamás érdekeltségétől, a Mintinvest Kft.-től, 2010-ben pedig 800 millió forint EU-s támogatásból újította fel a Fidesz kedvenc győri építőipari cége, a WHB.
A Győr+ beszámolója szerint a bencések 2018-ban kisebb átalakításokat végeztek a Lloyd-palotában, hogy használni tudják iskolaként a korábban irodaházként funkcionáló épület első és második emeletét. A cikkből az is kiderül, hogy mivel a bencés gimnáziumban évek óta túljelentkezés volt, szerettek volna bővülni, és ezért kérték az államtól ajándékba az iskolával szemközti palotát.
A kormány pedig meghallgatta a kérést, megvette és nekik adta az ingatlant. Idén nyáron pedig egy újabb – ismeretlen összegű – állami támogatásnak köszönhetően az épület legfelső, harmadik szintjét is fel tudták újítani, így már azt is használhatják a diákok. „Három modern tanteremmel, közösségi terekkel és a kórus számára gyakoroló helyiséggel” bővült a bencés iskola a Győr+ anyaga szerint.
Szijjártó Péter számára azért is fontos a győri bencés gimnázium, mert – ahogy azt 2012-ben az Indexnek elmesélte – ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte.
Ez az emlékezetes pillanat 1995. október 23-án történt, amikor Orbán meglátogatta az iskolát, és 2 órán keresztül beszélgetett a diákokkal. Az akkor 32 éves Fidesz-elnök több tanulóra óriási hatással volt, köztük a 17 éves Szijjártóra, aki akkor határozta el, hogy Orbán mellett akar dolgozni. Hosszú évek alatt, de sikerült elérnie az álmát.
A honvédségi gépek 2018-as beszerzése óta pedig Orbánhoz hasonlóan rengeteget használja a hivatalosan katonai célokra vett repülőket, amelyeknek útjait 30 évre titkosította a kormány. Vagyis leghamarabb 2052-ben lesz nyilvános, hogy kik utaztak Szijjártóval Prágába és Moszkvába, majd onnan Győrbe, az egykori gimnáziumát meglátogatni, és mindez mennyi közpénzbe került.
Címlapkép: Szijjártó Péter Moszkvában 2022. október 12-én, háttérben a 606-os honvédségi Falcon (fotó: a külügyminiszter Facebook-oldala) | Szijjártó Péter a volt gimnáziumába sietett Moszkvából a honvédség luxusrepülőjén | A magyar külügyminiszter egyetlen európai uniós politikusként részt vett az Orosz Energiahét elnevezésű rendezvényen, ahova a honvédség egyik Falcon 7X típusú luxusrepülőjével utazott. A gázról és kőolajról szóló tárgyalások után pedig Moszkvából egyenesen Győrbe repült, ahol megtekintette a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium felújított iskolaépületét, amit az államtól kaptak ajándékba. Szijjártónak azért nagyon fontos a győri bencés gimnázium, mert ott érettségizett, és 1995-ben ott látta először Orbán Viktort, aki azonnal lenyűgözte. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/17/szijjarto-peter-a-volt-gimnaziumaba-sietett-moszkvabol-a-honvedseg-luxusrepulojen/ | 2022-10-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egykor két miniszterelnököt adott az országnak a Békés megyei község, Geszt. Az itt található kastélyban töltötte élete meghatározó részét Tisza Kálmán, aki 1875 és 1890 között volt kormányfő a monarchiabeli Magyarországon, valamint itt született Tisza István, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913-1917 között volt az ország miniszterelnöke. A második világháborút követő kommunista-szocialista korszakban a Tiszák tevékenysége nagyjából „a múltat végképp eltörölni” kategóriájába esett. Rosszat, de inkább roppant keveset írtak róluk és tevékenységükről. E feledésből eredően a kastély – ami méretét tekintve inkább egy nagyobbacska kúria – állapota a hosszú évtizedek alatt, beleértve a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évet, erősen romlott. Aztán 2010 után a Tiszák politikai megítélése radikálisan megváltozott. Az Orbán-kormány és személy szerint a miniszterelnök csak pozitívan nyilatkozik róluk.
Ezért sem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt arról döntöttek, teljesen felújítják és rendbe hozzák az ingatlant és azt körülölelő parkot. Ám ezt folyamatos csúszások és késlekedés jellemezte, amint erről lapunk cikkezett is. Szintén megírtuk: a nemzeti emlékhellyé nyilvánított kastély mellett található temetőben áldatlan állapotok uralkodtak tavaly nyáron.
A geszti Tisza-kastély felújítási projektjének kormánybiztosa 2019 májusától Lázár János lett. Ekkor a fideszes politikus azt mondta, két év alatt helyreállítják a romos épületegyüttest. Eltelt a két év, de 2021 őszéig a felújítási munkák el sem kezdődtek.
Azután jött egy újabb bejelentés. Lázár a közösségi oldalán 2019. október 31-én arról számolt be arról, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, holott akkor a projekt közbeszerzési eljárását még ki sem írták, így esély sem volt arra az általa jelzett időpont betartására. 2020 januárjában egy geszti sajtótájékoztatón Lázár újabb ígéretet tett. Ez arról szólt, hogy még abban az évben megkezdődik a Tisza-kastély felújítása. (Noha korábban azt ígérte, erre az időpontra már befejeződik a projekt.) Ám 2020 is úgy telt el, hogy a felújítás megkezdése ügyében nem történt semmi. Ekkor kormánybiztosként szólt arról is, hogy a beruházásra 6-6,5 milliárd forintot biztosít a kormány. További ellentmondás, hogy a Közbeszerzési Hatóság csak 2020. december 1-jén tette közzé a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást, amelyet már 2021 tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyert el, amint erről a 24.hu áprilisban beszámolt. A beruházás nagyságrendje ekkor már felkúszott 7 milliárd forintra, ám ebben a megbízásban csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme szerepel, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát.
Ha csigalassúsággal is, de a felújítási munkák tavaly egy helyszíni bejárást követően megkezdődtek a geszti kastélynál, az első ütemmel várhatóan 2023-ra elkészülnek. Ezen a bejáráson az akkori kormánybiztoson, Lázár Jánoson kívül részt vett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József is.
Közben a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással és indoklás nélkül
4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami immár majd' 11 milliárd forint.
A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építésügyi és beruházási, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. | A megszorítások közepette kap újabb 4 milliárd forintot a geszti Tisza-kastély | Indoklás sem szerepel abban a friss kormányhatározatban, ami szerint az Orbán-kabinet a geszti Tisza-kastély felújítása első ütemének költségét 6,9-ről közel 11 milliárd forintra növeli. A pénzügyminiszteren kívül Lázár János építési és beruházási miniszter a felelős, akinek kormánybiztossága alatt folyamatosan csúszott és drágult a projekt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-megszoritasok-kozepette-kap-ujabb-4-milliard-forintot-a-geszti-tisza-kastely-253460 | 2022-10-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Van-e a balatonvilágosi önkormányzatnak pénze arra, hogy éljen elővásárlási jogával és megvegye a Club Aliga fejlesztője által kiparcellázott, partig érő telkeket? – tette fel a Narancs.hu a kérdést Takács Károly polgármesternek azok után, hogy Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: november 21-ig van erre lehetősége a településnek.
Vészhelyzet
Az államtitkár Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) hétfői parlamenti kérdésére válaszolta ezt. A szélsőjobbos képviselő nem ez iránt érdeklődött, hanem azt szerette volna megtudni: mivel az elővásárlási jog az államot is megilleti, a kormány kíván-e élni vele, hogy ezáltal biztosítsa a helyiek szabad parti sétányát, vízparthoz jutását.
Egyebek között ezt is javasolta az Aligai Fürdőegyesület abban a levélben, amit a minap juttattak el Lázár János építési és beruházási miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnököz. Időközben ugyanis a Club Aliga beruházója, a Pro-Mot Kft. elkezdte értékesíteni azt az újonnan felparcellázott tizenhárom telket, melyek mindegyike a Balatonig ér, elvéve ezzel egy 540 méter hosszú parti sétányt. Ezt a helyiek eddig használhatták a 2013-ban a Pro-Mot előző tulajdonosai és a balatonvilágosi önkormányzat által kötött szerződés alapján. A településrendezési szerződésben szerepel az is, hogy a parti sétányt közösségi célú ingatlanként bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba is, ez azonban a mai napig sem történt meg. Ennek híján kezdett parcellázásba a Pro-Mot, s jutott el most odáig, hogy egyelőre öt leendő telektulajdonossal adásvételi szerződést írt alá, mely azonban csak akkor lép érvénybe – mivel a Balaton partjáról van szó – , ha az elővételi joggal rendelkezők, vagyis a helyi önkormányzat és az állam lemondanak erről a jogukról a november 21-i határidőig. A Narancs.hu úgy tudja,
400-500 millió forintért „megy”egy telek a Club Aligában, s tizenhárom olyat alakítottak ki, mely a vízpartig ér.
„Vészhelyzet van. A utolsó pillanatokat éljük, ha nem történik valami, akkor egy Balaton-parti település örökre elveszíti a Balaton partját – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, balatonvilágosi önkormányzati képviselő. – A befektető most egyelőre még csak az első öt telek tekintetében kéri az önkormányzatot, hogy mondjon le elővételi jogáról; erről akkor szereztünk tudomást, amikor a polgármester az októberi képviselő-testületi ülés napirendjére vitte a témát, azzal a javaslattal, hogy mondjunk le erről a jogunkról. Szerencsére ezt akkor sikerült megakadályoznunk többek között azzal, hogy jó néhány tiltakozó eljött a testület ülésére.”
A fürdőegyesületi alelnök felidézte: akkor végül elhalasztották a döntést, levéve a témát a napirendről. Az egyesület és három képviselő viszont azt szerette volna elérni, ha az önkormányzat levélben emlékezteti az eladó befektetőt és felhívja a leendő telektulajdonosok figyelmét: az adásvételi szerződések megkötésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a kötelezően biztosítandó szabad Balaton-parti sétányt is belevették a leendő telkekbe. „Márpedig itt véleményünk szerint vagyon értékű önkormányzati jogról van szó, mely a nemzeti vagyonnak is része. Ez veszne el, ha egy mozdulattal lemondanánk az elővételi jogunkról. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ezzel a jogával anyagiak híján nem tud élni, ezért írtunk levelet Lázár Jánosnak és Orbán Viktornak. Az állam viszont, mert megteheti, éljen ezzel a joggal, majd tegye hivatalossá az 540 méter szabad parti sétány létét, s ezt követően értékesítse a telkeket, immár a Balaton-parti sáv nélkül” – mondta Bukovszki András.
A szabad Balaton-parti sétány eltűnésének veszélyére figyelmeztet az Aligai Fürdőegyesület grafikája
Ki áll a rossz oldalon?
Rákérdeztünk a fürdőegyesületi alelnöknél: komolyan gondolták-e, hogy a kormány vevő lesz az elképzelésükre. „Igen, mert az egész problémát is a kormány okozta, amikor turisztikai fejlesztés címén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Club Aliga-beruházást – válaszolta Bukovszki András. – Ez ugyanis mindent felülír, a helyiek településrendezési szerződésbe foglalt jogait is az utak, a Balaton-part használatára. Csakhogy – és ezt is megírtuk a levelünkben – időközben okafogyottá vált a fejlesztés kiemelt státusza, hiszen az turisztikai beruházásról szól, ám erről már nincsen szó a Club Aligában: egyelőre zárt villa-és lakóparkot tervez a befektető, ezek egyike sem szolgál közcélt és munkahelyeket sem teremt. A szállodaépítésre korábban odaítélt sokmilliárdos állami támogatást maga a kormány vonta vissza nemrég. Komolyan gondoljuk tehát, hogy a kiemelt státuszt törölni kell és ezt csak a kormány tudja törölni – Lázár János miniszter úr egyébként a nyár elején a parlamentben ígéretet tett arra, hogy a kiemelt státuszokat felülvizsgálják, így a Club Aligáét is. Erre várunk és ezért vártuk nagyon Csepreghy Nándor államtitkár úr parlamenti válaszát, akitől Dúró Dóra megkérdezte: a pénzes oligarchák, vagy a lakosság oldalán állnak?
Válasza alapján attól tartunk, hogy nem a lakosságén.”
Bukovszki András szerint félő azonban, hogy nem csak az állam áll a rossz oldalon. „A szeptemberi közmeghallatáson már úgy tűnt, az egész balatonvilágosi képviselő-testület a falu érdekeit képviseli a témában, ám az októberi testületi ülésen a négyek (a polgármester és három képviselőtársunk) a szokásos 4-3-as szavazati aránnyal úgy vette le a napirendről a kérdést pillanatok alatt, mintha nem a falu jövője volna a tét. Novemberben is tartunk ülést, de kevéssel a nyilatkozattételi határidő lejárta előtt, akkor már semmire sem lesz időnk, nem tudunk semmit lépni.” A fürdőegyesület alelnöke úgy folytatta, a „négyek” szemébe mondta, súlyos, történelmi felelősségük lesz abban, hogy míg a valaha önálló Balatonaliga központjának és Balaton-partjának Rákosi-féle kisajátítása után évtizedekre veszítették el a partukat a helyiek, most örökre elveszíthetik. Attól tartanak ugyanis az itt élők és a nyaralótulajdonosok, az öt telek az első lépés, utána jön a többi, és akkor a szabad parti sétány már örökre a múlté. De hasonlóképpen lassanként kiszorulhatnak a helyiek a Club Aliga egészéből is. „Helyzetünk reménytelennek tűnik, de nem adjuk fel, továbbra is bízunk abban, hogy számunkra kedvező választ kapunk a levelünkre Lázár Jánostól vagy Orbán Viktortól” – fűzte hozzá Bukovszki András.
Takács Károly balatonvilágosi polgármesternél a cikkünk elején említett kérdés mellett másról is érdeklődtünk. Kíváncsaik voltunk rá, mit szól a fürdőegylet és három képviselőtársa elképzeléséhez, illetve arra, hogy személy szerint tervez-e és ha igen, milyen lépéseket annak érdekében, hogy megmaradjon a helyiek joga a Club Aliga Balaton-partjának használatára. Amint válaszol a kérdésekre, közölni fogjuk.
A Narancs.hu Club Aliga-témában írt valamennyi cikke itt érhető el.
(Címlapképünkön: a Club Aliga-beruházás ellen tiltakozók a balatonvilágosi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Forrás: Aligai Fürdőegyesület) | A Club Aliga Balatonig érő telkeit az önkormányzat is megveheti, mondta az államtitkár | Egy telek 400-500 millió forint, és tizenhárom van belőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-club-aliga-balatonig-ero-telkeit-az-onkormanyzat-is-megveheti-mondta-az-allamtitkar-253491 | 2022-10-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harcjárműveket a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással.
Recep Tayyip Erdogan török elnök köreibe tartozó oligarchák régóta jelen vannak a magyarországi ingatlanpiacon és a napenergia-bizniszben. Nemrég feltűntek a hadibeszerzéseknél is, így a két illiberális vezető szoros kapcsolatát már ez is erősíti.
Az orosz-ukrán háború során elhíresült, Erdogan vejének cége által gyártott Bayraktar drónok után a török fegyverexport-diplomácia második legfontosabb terméke a Nurol Holding által gyártott két páncélos jármű, az Ejder Yalcin és a Yörük (NMS 4X4).
Ilyeneket eddig Grúziában, Csádban, Szenegálban, Malajziában, Tunéziában, Katarban, Üzbegisztánban, Marokkóban és Nigerben rendszeresítettek. Ezek az államok hazánkhoz hasonlóan kivétel nélkül mind jó kapcsolatot ápolnak Ankarával. Nemrég – egyedüli európai országként – nálunk is feltűntek a Nurol páncélkocsijai, de a beszerzés részleteit 30 évre titkosította a magyar kormány.
30 évre titkosított beszerzés
Még 2019 nyarán jelentek meg az első hírek a török sajtóban arról, hogy hazánk is tervez vásárolni a Nurol páncélos járműveiből. Azt viszont, hogy pontosan hány darabot és mennyiért veszünk, akkor még nem lehetett tudni, és máig sem derült ki minden részlet.
2020 júniusában ugyan a kormánypárti Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy „2018 októberében kötött keretszerződést egy török céggel páncélozott többcélú moduláris járművek beszerzésére”, de se árat, se darabszámot nem közöltek. Csak annyit árultak el, hogy „az első megrendelés 2019 decemberében volt, ezek a járművek a tervek szerint 2020 végén fognak megérkezni”.
A Magyar Nemzet cikke után Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben tudakolta a páncélozott harcjárműveket gyártó Nurol Makinával kötött szerződések részleteit, de hiába: Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter közölte vele, hogy – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból ezek az információk 30 évig titkosak. A Nordicmonitor szerint a török és magyar állam már 2017-ben megállapodott arról, hogy három évtizedre titkosítani fognak minden katonai együttműködést a két ország között.
Egészen 2020 decemberéig kellett várni némi konkrétumra: akkor a Honvédség bejelentette, hogy korábban 10 darab Ejder Yalcin típusú járművet rendeltek, amely itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta. 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába került mind a tíz darab.
Kaposvári gyártás a németekkel
A 2020. decemberi bejelentéskor Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár) azt közölte, hogy 40 további négykerék-meghajtású páncélozott járművet rendelt a Magyar Honvédség.
A közlemény szerint ez a 40 jármű nagyon hasonló a korábban vett 10 Gidránhoz, és a beszerzésük része „annak a több mint háromszáz páncélozott jármű beszerzését célzó programnak, amelynek következő fázisa már magyarországi gyártás és az ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés részeként valósul meg”.
Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.
2021 tavaszán Maróth Gáspár bejelentette, hogy ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron, ahol „a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként”. Maróth kitért arra is, hogy „a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák”.
2022 márciusában azt közölték Maróthék, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán. Áprilisban a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.
A Rheinmetall egy német hadiipari óriáscég. A magyar kormány 2020 augusztusában állapodott meg vele arról, hogy a Magyar Honvédség részére összesen 218 darab Lynx KF41 harcjárművet vesz tőle, és ebből 172 darabot a Zalaegerszegen felépülő gyárban készítenek el. A gyártás érdekében megalakult a Rheinmetall Hungary Zrt., a magyar állam tulajdonában lévő ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata. A nagyjából 60 milliárd forintból megépült zalaegerszegi gyárat idén márciusban adta át Orbán Viktor miniszterelnök.
Darabja legalább félmillió euró, jól jár a közvetítőcég
Bár arról soha nem nyilatkozott egyik fél sem, hogy mennyiért vette Magyarország a török páncélkocsikat, egy szakportál szerint felszereltségtől függően legalább félmillió euróba kerül egy Ejder Yalcin, vagyis magyarosítva Gidránnak nevezett jármű. Ez a mostani 420-as árfolyamon 210 millió forintos darabárat jelent, a tavalyi 350-esen pedig 175 milliót.
Viszont a Gidránok ára mellett azt sem reklámozta a honvédség, hogy a járműveket nem közvetlenül a Nuroltól vették, hanem – ahogy azt 2019-ben a HVG megírta – egy közvetítőn, a HT Division Zrt.-n keresztül.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy kizárólag a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot. Bár a cég honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, korábban elérhető volt, és nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez bőven a duplája lenne a szakportálon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 4,3 milliárdos forgalomból 479 millió forint lett a haszon, a tavalyi nettó 1,7 milliárd forgalomból viszont már -271 millió veszteséget termelt a HT Division. Mivel Maróth Gáspár 2020-ban bejelentette a további 40 darab török harcjármű jövőbeli beszerzését, vélhetően további milliárdos bevételekhez jut majd a magyar honvédségtől a közvetítőcég.
“A HT Division Zrt. 2018. évben alakult. Tevékenysége: haditechnikai berendezések importja. Létrehozásának célja, hogy a meglévő erőforrások optimális kihasználásával és a szinten tartáshoz szükséges fejlesztésével a gazdálkodás hosszú távon jövedelmezően, a piaci igényekhez igazodóan működjék.” – olvasható a 2021-es mérleg kiegészítő mellékletében.
A magyar oligarcha és a török intéző
Nem meglepő módon egy-egy erősen kormányközeli üzletember áll a közvetítőcég mögött magyar és török oldalról egyaránt. A HT Division Zrt. két tulajdonosa ugyanis Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, a Fidesz-közeli üzletek két fontos szereplője.
Szíjj apránként küzdötte fel magát Tiszakécskéről a NER legfelsőbb köreibe, és építőipari cége, a Duna Aszfalt annyi állami megbízást kapott 2010 óta, hogy 3 luxusjachtot (Artemy, Lady MRD, Seagull MRD) is tudott venni. Ezeket Mészáros Lőrinc és familiája használja gyakran, de az egyiken Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt már a családjával.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
Suat Karakus afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.
Ahogy azt 2016-ban a Magyar Narancs megírta Mészöly Kálmán labdarúgó memoárja alapján: a Törökországban edzősködő Mészöly mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot a 2005-ben Isztambulban rendezett Bajnokok Ligája-döntő előtti napokban. Polat akkoriban a híres török focicsapat, a Galatasaray elnöke volt, és Mészöly szerint ez a találkozás is ihletet adhatott Orbánnak a magyarországi stadionépítésekhez.
Polat focis kötődését és a Fidesszel való jó kapcsolatát jelzi, hogy 2013-ban a klub mezét ajándékozta Szijjártó Péternek, aki akkor még nem külügyminiszter, csupán külügyi államtitkár volt. A találkozón részt vett Suat Karakus is.
A gyártó tulaja Erdogan haverja
Mivel Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja is, a magyar megrendelés nagyon nagy jelentőséggel bír a török Nurol Makina számára, hiszen a cég eddig csak afrikai és ázsiai államoknak tudta eladni a termékeit. Azokban az országokban a korrupció többnyire teljesen általános és rendkívül magas, viszont a demokrácia alacsony, ezért az üzletek körülményei nem igazán kerültek napvilágra.
Egyetlen visszaélésről tudni csak biztosan: egy francia bíróság kimondta, hogy a Nurol Holding egyik tagja megvesztegetett líbiai hivatalnokokat egy szövevényes ügyben. Líbia egyébként a tömegoszlatásra tervezett Ejder Toma típusú Nurol-járművekből vásárolt 20 darabot még 2013-ban.
A Nurol Holding gyakorlatilag mindennel foglalkozik: a hadiipar mellett építőiparral, ingatlanfejlesztéssel, energetikával, bányászattal, biztosításokkal és turizmussal is. Sőt, Nurol Air néven még légitársaságuk is van. A cégbirodalom a Carmikli család tulajdonában van, vezetője pedig a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Nurettin Carmikli.
Törökországban a Nurol az elmúlt két évtizedben kevés autópálya vagy híd építéséből maradt ki, de hazánkban sem csak a Gidránok révén vannak jelen. Az egykori Közvágóhíd helyén épülő City Pearl lakópark befektetője Adnan Polat mellett a Nurol Holdingot birtokló Carmikli és a szintén török Özaltin család.
“Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át)” – írta róluk a Válasz Online.
Drónokról is tárgyalnak Palkovicsék
Nagyon úgy tűnik, hogy a páncélkocsibiznisz annyira jól sikerült, hogy folytatják a felek az együttműködést, és további hadi eszközök érkezhetnek hazánkba Törökországból. Az orosz-ukrán háborúban világhírnévre szert tevő Bayraktar drónokból ugyan továbbra sem tervez vásárolni a magyar honvédség – pletykák szerint azért, mert Putyin nem örülne neki –, de egyéb török katonai termékek magyarországi beszerzése már felmerült.
2022. augusztus 15-én Palkovics László technológiai miniszter a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával Ankarába látogatott, ahol hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.
A kormányzati honlapon közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a Gidránok török-magyar-német kooprodukcióban történő gyártása mellett további vásárlásokról is szó volt: „Tárgyaltak arról is, hogy hogyan tudják a hadiipari együttműködést továbbfejleszteni és kiterjeszteni olyan eszközökre, amelyek gyártásában Törökország az élen jár. Ide tartoznak a drónok, az autonóm repülő eszközök, vagy ezek fegyverzete, illetve a páncélok. A tervek szerint Kaposváron, egy magyarországi vegyesvállalat fogja elkezdeni majd a gyártásukat.”
Nyilván emiatt Palkoviccsal ment Ankarába tárgyalni Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is, aki meglátogatta a Nurol Makina gyárát, ahol kipróbált egy járművet. Az erről szóló Facebook-posztjában (ahol egy NMS 4×4, vagyis Yörük szerepel, nem az Ejder Yalcin típusú jármű) Szita kifejezte abbéli reményét, hogy a Gidránok kaposvári gyártását nem fogja akadályozni az orosz-ukrán háború, bár az összefüggés nem világos.
Békéscsaba lehet a drónközpont
Egy török hírportál szerint Palkovics augusztusban már kész tényként közölte Ankarában a drónvásárlást. Az biztos, hogy a Bayraktarnál kevésbé ismert, de szintén török gyártású Karayel-SU drónokat már kipróbálták a magyar hadseregnél: 2021 novemberében a gyártó Vestel bemutatta a terméket Pápán, és a kecskeméti repülőnapon is szerepelt a drón a HT Division molinója alatt.
Mivel a honvédség eddig mindenből vásárolt, amit kipróbált, esélyes, hogy tényleg fog venni Magyarország Karayel-SU drónokat, de részleteket egyelőre nem tudni.
Az is lehet viszont, hogy a drónvásárlás már meg is történt, ugyanis Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos 2022 március végén Békéscsabára látogatott, és Herczegh Tamás fideszes országgyűlési képviselővel közösen bejelentette, hogy a jövőben német-magyar-török együttműködéssel drónokat gyárthatnak a városban. Ez a konstrukció a Gidránokhoz hasonlónak tűnik: veszünk párat a török gyártótól, majd a licensz alapján nagyobb mennyiséget gyártunk itthon egy német céggel közösen.
Herczegh erről szóló Facebook-bejegyzésében szerepel is egy fotó egy drónról, ami nagyon úgy néz ki, mint egy Karayel-SU. Természetesen ez a kép máskor és máshol is készülhetett, de elég erős és egyértelmű jelzésnek tűnik.
A törökök szerint fegyvert is vettünk tőlük
Az együttműködéseknél érdemes még megemlíteni az Aselsant, ami a török hadsereg tulajdonában lévő fegyvergyártó. Ezzel a céggel kapcsolatban már szintén szóba került egy esetleges magyar beszerzés, de a hírek meglehetősen zavarosak.
Az Aselsan még 2020-ban jelentette be a Twitteren, hogy egy NATO-tagország távirányítású fegyverrendszereket fog tőlük vásárolni. A nemzetbiztonsággal foglalkozó Jane’s hírportál értesülései szerint Magyarország (lesz) a vásárló, azonban a cikket rövid időn belül törölték.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a hírre reagálva 2020 május elején írásbeli kérdést nyújtott be Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszternek, hogy kötöttek-e szerződést az említett céggel vagy közvetítőn keresztül vett-e a honvédség valamilyen Aselsan-terméket. A miniszter azt válaszolta, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Ehhez képest a török vállalat a 2019-es éves jelentésében azt írta, hogy dolgoznak egy megállapodáson Magyarországgal, a 2020-as jelentésükben pedig már az áll, hogy nem csak megállapodtak hazánkkal, de le is szállították a megrendelt SARP-rendszereket a magyar honvédségnek. Azaz a törökök szerint vásároltunk tőlük valamit, de a kormány szerint nem. A kérdés csak az, hogy ki mond igazat.
Az biztos, hogy az Aselsan által gyártott SARP-rendszerek kompatibilisek a Gidránokkal, és egy magyar katonai blogger a hivatalos fotók alapján már 2020 decemberében, az első 10 Gidrán érkezésekor felismerte rajtuk az Aselsan két termékét: a SARP távirányítású fegyverállványt és a SEDA-V típusú akusztikus lövésdetektort.
Idén júniusban pedig az Aselsan a Twitteren büszkélkedett el vele, hogy a Párizsban megtartott Eurosatory fegyverexpón meglátogatta a standjukat Palkovics László technológiai miniszter, akinek valamilyen díjat vagy emlékpakettet is átadtak a fotó szerint.
Érdekes módon Palkovics párizsi beszámolójában még az Aselsan neve sem szerepel, vagyis valamiért nagyon titkolja a céghez fűződő kapcsolatát a kormány.
Billay Gábor – Erdélyi Katalin | Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | Orbán Viktor 2013-as tusványosi beszédében példaértékű országként említette az illiberális demokráciának számító Törökországot. Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Bemutatjuk, hogyan vett a magyar honvédség török harcjárműveket a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/13/orban-es-erdogan-haverjai-allnak-a-honvedseg-30-evre-titkositott-torok-beszerzesei-mogott/ | 2022-10-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek.
„Munkahelymegőrző beruházásaihoz 806 magyar vállalat kap állami támogatást a versenyképesség-növelő támogatási programban, amelynek teljes keretösszege a kezdeti 50 milliárd forintról már 169 milliárd forintra emelkedett” – idézte a koronavirus.gov.hu a külgazdasági és külügyminisztert 2020 júniusában.
A versenyképesség-növelő támogatásokra (VNT) először a koronavírus okozta problémák miatt szenvedő cégek pályázhattak. A kiírás ma is elérhető dokumentuma szerint „a támogatási forma kizárólag közép-és nagyvállalatok számára elérhető”.
A hivatalos definíció szerint: A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.
A VNT kiírása szerint kisvállalkozások nem vehetnek részt a programban. Definíció szerint a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-ben mintegy 221 milliárd forintnyi VNT kifizetéséről döntött,
ezt közadatigénylésünkre közölték. A mintegy 1000 támogatott cég között sok a külföldi, akik összesen 55,66 milliárd forintnyi támogatást nyertek el.
1 fő megtartott munkaerő bő 200 millióért
Az adatokból az is kiderül, hogy – bár a kiírás szerint ez nem lett volna lehetséges –kisvállalkozások is kaptak támogatást.
50 főnél kisebb cégek közül 226-an kaptak pénzt, 46 milliárd forint értékben. Ezek között vannak – a KKM-től kapott adatok szerint – olyan cégek, ahol a megtartott munkaerő 1 (!) fő. Az egyik ilyen a német tulajdonban lévő KRUG Hungary Kft., ami 229, 45 millió forint támogatást kapott. A cég 2020-as, tehát a támogatás évében leadott beszámolója szerint 4,29 alkalmazottjuk volt.
„A 2020. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”. – írják a beszámolóban.
„Felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások jelenleg nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére”.
Vagyis nem szenvedtek a koronavírustól, mégis erre hivatkozva kaptak támogatást.
A pénzből a 2021-es mérleg szerint termelőgépet vettek, és 8,39 főre nőtt az alkalmazottak száma. Akkor úgy látták, hogy a „2021. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”.
A Mezőtúri Vendéglátó Kft. 1 fő megtartott munkaerőhöz 283,24 millió millió forintot kapott. A cég 2020-as beszámolója szerint 0 alkalmazottal zárták az évet, és közölték, hogy „2020-ban kapott a cég pályázati előleg címen 283.248.000 ft összeget, mellyel 2021-ben kell elszámolni”. 2021-ben pedig már azt írták, hogy 2022-ben számolnak el. A cég 566 millió forintos beruházást vállalt a támogatásért cserében. 1989-ben alapították, éves bevétele 6-19 millió forint közötti. 2021-ben 1, azaz egyetlen dolgozójuk volt. Kerestük a céget, hogy miként látják a támogatás hasznát, de nem válaszoltak megkeresésünkre.
Export sem nyerhetett volna, de mégis
A kiírás szerint „Exporttal kapcsolatos tevékenység” sem kaphatott támogatást. Ehhez képest a Berkemann Magyarország Bt. 282 millió forint támogatást kapott. Az orvostechnikai cipőket gyártó vállalkozás honlapja szerint azonban ők rengeteget exportálnak. „A Berkemann 1995-ben a nagy múltú magyar cipőgyártásnak szavazott bizalmat, és Kiskunfélegyházán építette fel az egész világot kiszolgáló gyártóüzemét. Így bárki, aki ma Berkemannt visel a világon, magyar mesteremberek munkájának gyümölcsét hordja. Így jelenleg több mint háromszáz magyar családnak ad munkát a vállalat.” – írják.
A vállalkozás 2020-as beszámolójában az áll, hogy „a Corona vírus (sic!) közvetlen és közvetett hatásainak kezelésére, és a stabilitás megőrzésére tett intézkedések nyomán a vállalkozás folytatásának elve nem sérül.” A cég bevétele úgy oszlott meg, hogy 426 millió forint forgalom belföldről, 6 milliárd forint pedig exportból származott. Az export 2021-re 6,2 milliárd forintra nőtt, és a hazai értékesítés 398 millió forintra csökkent.
A térkőgyár kész, a tejcsarnokról nem tudni
De van olyan cég is, aki már fel is használta a támogatást. 2022-ben a választások előtt írt a baon.hu arról, hogy elkészült a bajai Bácska-Logistik Kft. térkőgyártó üzeme, aminek átadásán Szijjártó Péter is megjelent.
Az Óvártej Zrt. 2021-ben 294 milliót kapott. A kormany.hu írása szerint a cég „1,1 milliárd forint értékben épít egy 1200 négyzetméteres csarnokot és szerez be olyan gépeket, amelyekkel húsz százalékkal tudja növelni kapacitását. A fejlesztéssel – amelyet az állam 294 millió forinttal támogat – 135 ember munkahelyét védik meg”. Az Óvártej Zrt. honlapján nincs hír arról, hogy elkészült volna a csarnok. Írtunk a cégnek az ügyben, de nem válaszoltak.
A Mercedes-gyár kapta a legtöbbet
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter 2021 májusában, a hírt szintén a koronavirus.gov.hu szemlézte.
A KKM közadatigénylésünkre két táblázatot küldött, eszerint 2021-ben alig 100 cég kapott támogatást. A támogatott vállalkozásoknak 66 milliárd forintot ítélt meg a KKM, a cégek 85 százaléka külföldi tulajdonú.
A legtöbb pénzt – 15,4 milliárd forintot – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapta.
Az a kecskeméti Mercedes-gyár, ami 2018 óta 306,2 millió euró adózás előtti eredményt ért el. Ez 400 forintos árfolyamon számolva 122,5 milliárd forint nyereséget jelent.
A nyertesek döntő többsége autóipari beszállító, de nem mindenki kapta meg még a pénzt. Például 1,1 milliárd beruházáshoz 2021.12.28-án 348,5 milliós támogatást ítéltek meg a Bige Holding Kft.-nek. Annak a Bige Lászlónak a tulajdonában álló cégnek, akikről tavaly ősszel a kormánymédia azt harsogta: ő hajtja fel a műtrágya árakat – ennek ellenkezőjéről itt írtunk.
449,5 milliót ítéltek meg a Mol Petrolkémia Zrt.-nek, a Mol tulajdonában álló vállalkozásnak, de pénzt sem ők, sem Bige Holding Kft. nem kapott még egyelőre.
A Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre
„A VNT keretében kiosztott támogatások nem szolgálták a kormány által évekkel ezelőtt deklarált célt, vagyis a hazai vállalatok előnyben részesítését a külföldiekkel szemben, noha kétségtelen, hogy a kedvezményezett cégek döntő többsége, majdnem háromnegyede hazai tulajdonú vállalkozás. Vonatkozó információ híján nem lehet megítélni, hogy a kedvezményezettek által vállalt beruházások tényezőintenzitása mekkora, vagyis nem tudható, hogy valóban a gazdasági feljebb lépésre, a versenyképesség növelésére, innovatív beruházásokra költött-e az állam százmilliárdokat. Emiatt nem lehet arra sem következtetni, hogy a program mennyire szolgálta a közepes jövedelmi csapda elkerülését” – az összegzés MEDVE-BÁLINT Gergőtől, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának írásából származik.
A „Koronavírus-válságkezelés beruházásösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai” tanulmány szerint „a beruházások értékének több mint 40 százaléka került vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezettekhez (köztük tőkeerős multinacionális nagyvállalatokhoz), kétséget támaszthat a VNT konstrukció hatékonysága iránt.”
A támogatással, azok megítélésével, az eredményekkel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Külügyminisztériumot (KKM). Többek között kérdeztük
Az önök megítélése szerint célt ért-e a támogatás? Van-e utókövetése a pályázatnak? Közel 170 ezer munkahely megőrzéséhez adott a KKM támogatást, mennyi maradt meg belőlük?
Kellett-e támogatást visszahívni? Ha igen, hány esetben, milyen összegben?
Mi alapján született döntés egy-egy pályázó támogatása kapcsán?
Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Frissítés 2022. október 14.: Az Óvártej Zrt. cikkünk megjelenése után reagált korábbi megkeresésünkre. Válaszukat szó szerint idézzük: „Az Óvártej Zrt. 2020 novemberében állította össze beruházási projektjét, amelyre a támogatást elnyerte. A pandémia és az ellátási láncok ismert globális zavarai jelentősen átalakították a gazdasági környezetet, kiszámíthatatlanná vált az építőanyagok, az elektronikai és mechanikai alkatrészek beszállítása, alapvető logisztikai folyamatok szakadtak meg bizonytalan időre, ezért módosítani kellett a beruházás egyes elemeit.
A szóban forgó projektben így nem önálló üzemcsarnok épült, hanem a telekvásárlással bővített üzemi területen valósult meg a korábbi sűrítő üzemegység korszerű bővítése, és új gépsorok beszerzésével létrejött modernizálása. A beruházás megvalósult, a támogatás elszámolási folyamata jelenleg zajlik.”
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a kecskeméti Mercedes-gyárban 2021. október 22-én (fotó: Facebook/Szijjártó Péter) | Egyfős cég, exportból élő vállalkozás és multik a Szijjártó-féle versenyképesség-növelő támogatások nyertesei | 33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/10/12/egyfos-ceg-exportbol-elo-vallalkozas-es-multik-ide-vandoroltak-a-szijjarto-fele-versenykepesseg-novelo-tamogatasok/ | 2022-10-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le.
Az persze rejtély, hogy mégis milyen pluszfeladatai vannak a turisztikai csúcsszervnek az orosz-ukrán háború miatt, mert ezt nem közölték. Ráadásul a szerződéslistájuknak eleve fent kellene lennie a honlapjukon, tehát nem is extra dolgot kértünk tőlünk. Eddig minden adatigénylésünkre halogatták a válaszadást, tavaly például csak december elején mondták meg az augusztus 20-i költségeket.
Júliusban megírtuk, hogy – mivel „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó – 10 évig nem nyilvános a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslése, amit a Párbeszéd kért ki közadatigénylésben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).
Cikkünk után az MTÜ közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy „a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával”. Ez azonban nyilván nem a teljes költség, hiszen a tűzijáték nem csak a rakéták megvásárlásából áll, továbbá az összeg egyértelműen nem tartalmazza a többi augusztus 20-i rendezvény költségét sem.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
Egyelőre titkolja a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyi közpénzt terveznek elkölteni az államalapítási ünnepség programjaira, valamint az Európa legnagyobbjaként beharangozott tűzijátékra. Az indoklás most is a már jól bevált szlogen: „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
Az ünnepséget és tűzijátékot a kedvezőtlen időjárási előrejelzésre tekintettel egy héttel későbbre halasztották. Ahogy akkor megírtuk: a rakéták 1,3 milliárdos költsége mellett 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba került a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt, a lebonyolító cég pedig rekordbevételre tett szert.
Nincsenek sehol a szerződéseik
Az augusztus 20-i rendezvények ára után kutakodva azt vettük észre, hogy az MTÜ honlapján nincs fent a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott az Infotörvény értelmében ezt minden közpénzből gazdálkodó szervezetnek közzé kell(ene) tennie.
Augusztus 18-én ezért közadatigénylésben kértük ki a turisztikai csúcsszervtől a 2018 eleje óta idén július végéig kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és értékét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét.
Szeptember 2-án az MTÜ a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva meghosszabbította 45 nappal a válaszadási határidőt, mert a normál, 15 napon belüli válasz „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Azt persze nem közölték, hogy milyen közfeladataik vannak a veszélyhelyzettel összefüggésben, amit először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt vezetett be a kormány. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Október 3-án meghosszabbította újabb 45 nappal a válaszadási határidőt az MTÜ,
vagyis az augusztus közepén beadott közadatigénylésünket elvileg 3 hónap elteltével, november közepén fogják megválaszolni. Pedig ugye nem is extra adatokat kértünk, hanem egy olyan táblázatot, aminek a törvény szerint kint kéne lennie az MTÜ honlapján.
Nem szoktak gyorsan válaszolni
Az augusztusi 20-i állami ünnepségre tavaly közel 12 milliárd forintot költött a Turisztikai Ügynökség, de ez is csak decemberben derült ki, mert akkor is a veszélyhelyzeti gumiszabályra hivatkozva hosszabbították meg a válaszadási határidőt 90 nappal.
Ráadásul a 3 hónap halogatás után is csak azt közölték, hogy milyen tételekre (fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”) ment el a pénz, de a szerződött partnereik nevét nem árulták el.
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | atlatszo.hu
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”.
2021 elején pedig a béremelések után érdeklődő adatigénylésünket is elhalasztották a veszélyhelyzeti feladataik ürügyén, holott a koronavírus-járvány elleni védekezésben nyilvánvalóan nem vettek részt, a lezárások miatt pedig akkor már egy éve állt a turizmus. | A Turisztikai Ügynökség csak 3 hónap alatt tudja megmondani, hogy mire költötte a közpénzt az elmúlt 4 évben | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/10/06/a-turisztikai-ugynokseg-csak-3-honap-alatt-tudja-megmondani-hogy-mire-koltotte-a-kozpenzt-az-elmult-4-evben/ | 2022-10-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is.
Szeptember elején írtuk meg, hogy egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP-pálya sorsa. Az érintett földtulajdonosok már ekkor egyre kevésbé látták valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pálya miniszteri biztosa, Tiba István pedig júliusban arról beszélt egy helyi televízióban, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. A pályaépítésért felelős állami cég ugyanakkor úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy csak a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
A 444.hu-nak azóta sikerült megszólaltatnia az építésügyi minisztérium egyik illetékesét, aki azt mondta a lapnak, hogy „Ahol nem kezdődött meg az építkezés, azt a beruházást felfüggesztjük”, így mára már biztosan kijelenthető, hogy a hajdúnánási projekt is a megszorítások áldozatává vált.
Emailben kerestük a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t (HUMDA), valamint a MotoGP jogtulajdonosának, a spanyol Dorna Sports-nak is írtunk, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Három éve jelentették be a beruházást
A Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által határolt háromszögben megvalósuló versenypálya építését 2019 novemberében jelentette be Kósa Lajos, egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő. Mi tavaly áprilisban foglalkoztunk először a versenypályával.
Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan | atlatszo.hu
A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak.
Már akkor tudni lehetett, hogy a beruházás nem igazán lesz gazdaságos: a G7 nemzetközi példákat megvizsgálva utánajárt, hogy a Hajdúnánásra tervezett komplexum ára körülbelül 200 év alatt térülhetne meg. Ez azonban csak a probléma egyik része volt. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kellett volna kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
Tavaly augusztusban megírtuk, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP pályaépítés „jelentős felgyorsításáról döntöttek”, decemberben egy hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy mindezek ellenére a földek megszerzése továbbra sem halad a tervezett ütemben. Arról pedig már idén nyáron is lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok: először egy fél éves csúszást jelentettek be, majd kiderült, hogy a gazdasági válság miatti megszorítások tükrében egyáltalán nem biztos, hogy valaha is megépül a pálya.
„2024-re nem lesz ebből semmi” – még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket. Fél évet legalább csúszni fog a projekt, de könnyen lehet, hogy még többet is, ugyanis a kormány döntése egyes beruházások halasztásáról akár a pályaépítést is érintheti. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik azt mondták: a 2024-es időpontot sem tartják valószínűnek, mivel az építkezést továbbra sem kezdték el, sőt, még a földterületek megszerzésével sem végeztek.
A pálya üzemeltetéséért eredetileg az állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. felelt, amelyet 2020 szeptemberében alapítottak. A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. feletti joggyakorlással a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. névre a szintén 2020 szeptemberben átkeresztelt Valor Hungariae Zrt. rendelkezett. A Valor neve leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban.
Tavaly azonban változások történtek a pályaépítésért felelős cégek környékén: novemberben jelent meg a cégközlönyben, hogy a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. januártól beolvad a HUMDA Zrt.-be.
Jól fizető pozíciók a pályaépítésért felelős cégek élén
A pályaépítésért felelős cégeknél ráadásul jövedelmező is a munka: a HUMDA honlapján elérhető dokumentum szerint Weingartner Balázs (elnök-vezérigazgató), az operatív igazgató és a zöld mobilitási igazgató is több mint 2 milliót keres havonta a 100 %-ban állami tulajdonú cég élén, erre jön még a cafeteria összege, ami mindhármuknál több mint 30 ezer forint minden hónapban.
A felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjai 400–450 ezret vihetnek haza havonta, így Weingartner Balázs összesen majdnem 3 milliót (2,95 milliót) kap. Ez két év alatt 70,8 millió forintot jelent.
Az öttagú igazgatóság több mint 50 millió forintot, a felügyelőbizottság 35,6 milliót vihetett haza 2020 szeptemberétől mostanáig.
Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a cég nem kizárólag a MotoGP pályaépítéssel foglalkozik, általánosságban az autó-motorsportért is felelős, így például a Hungaroring versenypálya és kiszolgáló létesítményeinek tervezett felújítása is a hozzájuk köthető. Ezen kívül egy zöld mobilitási programjuk is fut, amelyet a weboldalon HUMDA Green néven találunk meg.
A HUMDA-ba olvadt Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. ügyvezetője szintén nem panaszkodhatott a fizetésére: 4 hónap alatt (2020. augusztus és december között) bruttó 10,75 milliót, azaz havonta átlagosan bruttó 2,7 milliót kapott, erre jött még a közel egymilliós költségtérítés összege és a cafeteria. (A 2021-es évre vonatkozóan nem találtunk erre vonatkozó adatokat, a cég pénzügyi beszámolójában sem.) A KMVP Kft. felügyelő bizottsága 2022 januárig összesen bruttó 20,9 millió forintot kapott.
A HUMDA pénzügyi beszámolói alapján 2020-ban és 2021-ben összesen bruttó 150 millió forint ment el a fejesek fizetésére. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy ugyanebben az időszakban mennyit költöttek a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft.-nél (30,93 milliót), akkor
már bruttó 181 millió forintról van szó, azaz minimum ennyi ment el az adófizetők pénzéből másfél év alatt a gyorsasági motoros versenypálya építéséért felelős cégek vezetőinek bérére.
A teljes összeg azonban még ennél is magasabb, hiszen ez a szám a KMVP Kft. ügyvezetőjének 2021-es fizetését nem tartalmazza, mivel arról nincsenek friss adataink. Ha feltételezzük, hogy az ügyvezető fizetése nem változott 2020-hoz képest, az plusz 32,25 milliót jelent. Nem számoltuk bele továbbá a HUMDA idén szeptemberig kiosztott fizetéseit sem, amire minimum 50 millió ment el, azaz most már bőven bruttó 250 millió felett járhatunk.
Mindezek mellett érdemes megemlíteni a miniszteri biztos fizetését is, ugyanis 2021. május 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya. Palkovics László Tiba Istvánt nevezte ki a feladatra. A megbízatás május 15-től 2023. április 14-ig tart, Tiba elsődleges feladata pedig a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálása, a fejlesztések előkészítése volt. A feladatok elvégzéséért havi egymilliós fizetés jár, ez a teljes időszakra 23 milliót jelent. 2022 szeptemberéig összesen 16 milliót kaphatott meg Tiba, aki egyébként a választókerület országgyűlési képviselője is.
Közel hárommilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. | atlatszo.hu
Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. Közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős állami cég.
Júniusban írtuk meg egyébként, hogy 2021-ben közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős állami cég. A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. is veszteségesen működött, adózott eredménye ugyanebben az évben – 157,6 millió forint volt.
Mit érdemes tudni a fejesekről?
A HUMDA vezérigazgatója, Weingartner Balázs 2015-2018 között a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 2019 augusztusig fenntarthatóságért felelős államtitkárként viselt pozíciót az Orbán-kormányban. A közelmúltban neve azért került elő ismét a magyar sajtóban, mert a Direkt36 megírta, hogy az ő telefonszáma is felbukkant a Pegasus izraeli kémprogram célpontjai között 2019-ben.
Az operatív igazgató idén augusztustól Ivacs Balázs, aki az Opten adatai szerint a mára már végelszámolás alatt álló NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője volt. Ezt erősíti meg a cég alapító okirata is 2019-ből. Korábban egyébként helyette Savanyú Adrián Attila szerepelt a HUMDA vezető tisztségviselői között, főigazgatóként.
A zöld mobilitási igazgató szeptembertől dr. Pap Sándor, akinek a neve megegyezik a Fidesz Budapest 9. egyéni választókerületi képviselőjelöljének a nevével, aki végül Arató Gergellyel szemben alulmaradt a 2022-es választáson. Korábban ezt a pozíciót Huszár Richárd töltötte be.
A Felügyelőbizottság elnöke Magyar Ferenc Attila, aki a Szent István Egyetem kancellárja, korábban miniszteri főtanácsadó volt az Innovációs és Technológiai
Minisztériumban. A tagok között felbukkan Dr. Adorján Richárd, aki életrajza szerint 2014-től költségvetésért felelős helyettes államtitkár, és Dr. Berényi János György is, aki korábban a Malév elnöke volt, 2015-től pedig Magyarország stuttgarti főkonzulja (jelenleg ezt a tisztséget a honlap szerint Dr.Izsák András tölti be.)
Az igazgatóság jelen pillanatban az alábbi tagokból áll:
Dr. Hatala József 2013-ig országos rendőrfőkapitány volt, majd miniszteri biztos lett, jelenleg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke.
Pantl Péter májustól tagja az igazgatóságnak, 2020-tól a MOL-csoport kommunikációs igazgatója, azt megelőzően a HELL Energy nemzetközi kommunikációs- és marketingigazgatója volt.
Úsz Illés szintén májusban lett igazgatósági tag, korábban fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztos volt, ám 2021 januárjában Palkovics László ITM miniszter váratlanul felmentette.
Sárfalvi Péter Béla világ- és Európa-bajnok magyar öttusázó, aki sportolói pályafutása befejezése után a több mint 10 évig a Hír TV műsorvezetője és hírolvasója volt, majd 2017 januárjában sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárrá nevezték ki, idén júniusban ugyanakkor felmentették pozíciójából.
Pantl Péter és Úsz Illés Talmácsi Gábort, és Michelisz Norbertet váltotta, akiknek az Opten cégadatbázisa szerint idén szűnt meg a tagsága.
A Kelet-Magyarországi Versenypálya élén kezdetben Pacza József, Kósa Lajos bizalmi embere állt, őt Fodor Levente követte, akiről tavaly megírtuk, hogy az Opten szerint egyúttal a Pagus Gyógyszertár Kft. ügyvezetője. Egy gyors Google-kereséssel az is kiderül, hogy az új ügyvezető minden valószínűség szerint a debreceni 19. számú egyéni választókerület fideszes képviselője volt.
Folynak a közpénzmilliárdok
A HUMDA-ba olvadó Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. még 2020-ban elköltött 61,9 milliót a szerződéslista szerint: készült örökségvédelmi-régészeti tanulmány 1 millióért, szaktanácsadói és beszerzési tanácsadói feladatokra 56 millióért szerződtek, az ingatlan tulajdonjog megszerzésének előkészítésére pedig nettó 4,9 milliót szántak. Ezen kívül a cég tavaly közérdekű adatigénylésünkre elárulta: kisajátításhoz kapcsolódó jogi tevékenységek ellátásával a Dr. Léka és Dr. Gaál Ügyvédi Konzorciumot bízták meg, összesen 92,7 millió forintért. A környezeti hatástanulmány készítése pedig 14,85 millióba került. Vagyis az első évben számításaink szerint majdnem 170 milliót költöttek. A HUMDA friss, 5 millió forint feletti szerződéseinek listájában nem találtunk kifejezetten a MotoGP pályaépítéssel összefüggő szerződéseket.
MotoGP: a kisajátításról még semmi hír, de már a földjeiken dolgoznának | atlatszo.hu
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt. Az ott élők egy része már folyamatosan őrizteti a területét, mert attól tartanak, hogy engedélyek nélkül is megkezdik rajtuk a munkát. És bár érdemi kommunikáció nincs az állam és a földek tulajdonosai között, a közpénzköltést ez nem akadályozza.
Az azonban tudható, hogy a versenysorozat licencét nettó 9 millió euróért, vagyis átszámítva több mint 4 milliárd forintért sikerült megszerezni. A versenypálya és a sportkomplexum tervezésére 2020-ban kiírt építészeti tervpályázatot a BORD Építész Stúdió nyerte. A közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy az első díj 10 millió forint volt, a második 7, a harmadik helyezett pedig 3 milliót kapott, így összesen 20 milliót költött a KMVP Kft. a pályázatok díjazására. Tavaly augusztusban végül a szerződést is megkötötték a tervezési feladatok ellátására, 4,7 milliárd forint értékben.
Mindezek mellett a tavalyi évre 20,4 milliárd forintot különítettek el a magyarországi versenyhelyszín megépítésének első fázisára. Az összeget a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó Gazdaságvédelmi Alapból biztosították. A 2022-es költségvetési tervezet pedig közel 16 milliárdot szánt a HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásaira, amelynek nagy részét a G7 szerint a hajdúnánási MotoGP-pályára szánták.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgálatta. Címlapkép: Michelisz Norbert, Talmácsi Gábor, Palkovics László, Weingartner Balázs és Szujó Zoltán 2021 júliusában, amikor Palkovics László bejelentette: a HUMDA támogatási rendszert hoz létre, hogy felkarolják a legtehetségesebb magyar autó- és motorversenyzőket. Forrás: humda.hu | Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/30/masfel-ev-alatt-kozel-200-millio-forintot-koltottek-a-motogp-palyaepitesert-felelos-cegek-vezetoinek-berere/ | 2022-09-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Halász János erről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt. Szerinte Magyarországon, de más államokban is, a törvények szigorúan tiltják külföldi szervezetek beavatkozását, például anyagi támogatás formájában, a demokratikus választásokba. Ha ez Márki-Zay Péter mozgalmának esetében is így volt, és ezt a pénzt a választási kampányra használták, akkor ez törvénytelen – tette hozzá.
Emlékeztetett, Márki-Zay már korábban is utalt arra, hogy a kampánya mögött esetleg amerikai források lehetnek. „Kiruccant Amerikába, videókban számolt be róla, hogy ott ő nyíltan pénzt gyűjt a kampányához, meg a politikai építkezéséhez. Aztán 2022. március közepén is beszélt, a kampány kellős közepén, arról, hogy ő szövetséget kötött az Action for Democracy nevű szervezettel” – szólt az előzményekről a bizottság alelnöke.
Szerinte az év elején létrehozott Action for Democracy „csupa Soros-emberből áll, és kimondottan a magyar választások befolyásolása volt a célja”. Ha pedig a baloldali pártok Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül külföldi finanszírozást kaptak, az súlyosan veszélyezteti az ország nemzeti szuverenitását, ezért kell ezzel az ügyel foglalkoznia a nemzetbiztonsági bizottságnak is – mondta Halász János. | Halász János szerint nemzetbiztonsági kérdés, ha Márki-Zayt külföldről finanszírozták | Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint az üggyel foglalkozniuk kell. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/halasz-janos-szerint-nemzetbiztonsagi-kerdes-ha-marki-zayt-kulfoldrol-finansziroztak-253521 | 2022-10-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 augusztusában nyújtotta be azt a vádiratot, amelyben Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg. A vádirat végén az alábbi passzus található: „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Az ügyre rálátó forrásaink azt mondták, hogy a most is folyó perben tárgyalt, a vád szerint a termelési és értékesítési szövetkezeteknél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás kárértékét többszörösen meghaladhatja az európai uniós források vélelmezett elcsalásával okozott kár. Elérheti az akár 5-6 milliárd forintot is. Ilyen módon pedig a most folyó pert egy újabb követi, s így végtelen történetté válhat a Simonka főszereplésével folyó büntetőeljárás.
Minderre tekintettel most a következőket kérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészségtől.
Több mint három év elteltével hogyan áll ez az (elkülönített) eljárás?
Hány gyanúsítottja van az ügynek és született-e velük szemben kényszerintézkedés?
Hány tanút hallgattak meg?
Milyen bűncselekmények gyanúja merült fel?
Lezárult-e, illetve mikor zárulhat le az ezzel kapcsolatos nyomozás?
Ebben az ügyben érintett-e Simonka György, illetve más közszereplők, így polgármesterek, alpolgármesterek, országgyűlési és önkormányzati képviselők?
A KNYFÜ e kérdéssorra azt a választ írta: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a megjelölt ügy nyomozása továbbra is folyamatban van, az eljárásról adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.”
„A törvényi egységgel szembement a vádhatóság, így eleve törvénytelen volt a két ügy elkülönítése. Emiatt panasszal éltünk a legfőbb ügyésznél és a Fővárosi Törvényszéken is. Ugyanis a gyanúsítás bejelentése után két és fél évig van lehetőség a nyomozásra, itt azonban jóval túl vagyunk ezen” – ezt már Erdei Zoltán, Simonka György egyik jogi képviselője mondta a Narancs.hu-nak. Vélekedése szerint itt nem új ügyről van szó, mert a történések ott is legalább tíz-tizenkét évre nyúlnak vissza.
Az ügyvéd hozzátette, a most folyó per vádiratában található elkülönítési passzus ellenére az EU-s pénzek felkutatásának nyomozásáról semmilyen módon nem értesítette őket a nyomozó főügyészség, emellett sem gyanúsítotti, sem tanúvallomásokra nem került még sor. Nem is történhetett, hiszen ebben az ügyben még nincs gyanúsítás, így viszont – érvelt az ügyvéd – akár a végtelenségig el lehet húzni a nyomozást. „Lehet, hogy adminisztratív módon folyik ez a nyomozás, de eljárási cselekmény az elmúlt több mint három évben nem történt az ügyben. Így, magánvéleményem szerint,
felfoghatjuk akár úgy ezt az elkülönített eljárást, hogy burkolt fenyegetés a most zajló per vádlottjai felé, hogy várhat még rájuk egy másik büntetőper is”
– világította meg véleményét Erdei Zoltán szolnoki ügyvéd. Elmondta még, a jelen büntetőeljárásban is annyi eljárási hibát követtek el az illetékesek, hogy egy másodfokú bíróság nem tud majd másként dönteni, mint hatályon kívül helyezi az első fokú ítéletet és új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot. (Ez csak tovább bonyolítaná az ügyet, hiszen egy bírócsere miatt a 2020 januárjában elindult büntetőpert idén október közepén elölről kezdték úgy, hogy 25 tárgyalási napot korábban tartottak már. Nem beszélve arról, hogy ennek az ügynek az elsőfokú ítélete ellen vagy az ügyészség vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így még megy másodfokra, a Fővárosi Ítélőtáblára is.)
Arról, hogy ezek az eljárási hibák mik voltak, nem kívánt semmit mondani Erdei Zoltán. Azt pedig nem érti, egyesek honnan veszik, hogy az uniós pénzek állítólagos elcsalásában a kárérték sokmilliárdos lehet.
Simonkát is megkerestük az elkülönített eljárással kapcsolatban. „Rengeteg megalapozatlan sületlenséggel teli mind a nyomozati anyag, mind pedig az ellenünk benyújtott vádirat. Ez a másik, az állítólagos EU-pénzekről szóló nyomozás is valami ilyesmi lehet. Az én ügyemet azért démonizálták mindennél jobban, hogy saját, belső ellenőrzési rendszerük elől is el tudják rejteni az ügyészségen folyó törvénysértéseiket; miközben az én ügyiratszámomon keresztül, a rendszerbe belépve, mások aktáiból szivárogtattak ki titkos információkat, súlyos milliókért” – nyilatkozta a volt fideszes országgyűlési képviselő. Utolsó mondatával arra utalt, hogy korrupcióval vádolnak egy ügyvédet, aki még ügyészként az ő ügyében nyomozott.
A Narancs.hu nemrégiben elsőként számolt be arról: Simonkát – annak ellenére, hogy a vádlottak padján ül – szülőfalujában, Pusztaottlakán a képviselő-testület mandátummal és szavazati joggal nem rendelkező alpolgármesternek választotta meg. | Lassan halad a Simonka körüli uniós pénzek felkutatása | Több mint három éve nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) abban a költségvetési csalás ügyben, amelyet annak idején a elkülönített a Simonka György főszereplésével folyó, termelési és értékesítési szövetkezeteknél (tész) történt csalássorozattól a vádhatóság. A volt képviselő védője szerint az elkülönítés törvénytelen volt. Simonka azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: most derült ki, hogy az ügyészség az ügyiratszámán keresztül, mások aktáiból szivárogtatott ki titkos információkat, súlyos milliókért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lassan-halad-a-simonka-koruli-unios-penzek-felkutatasa-253486 | 2022-10-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2013-as megalakulásától kezdve nincs könnyű helyzetben a felszámolási, majd csődeljárás után megszűnt egykori hazai húsipari zászlóshajó, a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain megalakult jogutód cég, a Gyulahús Kft. Ahogy korábban már megírtuk, az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.
Aligha klasszikus feladata egy önkormányzatnak, hogy az éles piaci versenyben részt vevő termelőcég kizárólagos tulajdonosa legyen. Ezzel a problémával már évek óta szembesült a gyulai fideszes városvezetés, ám csak nemrégiben jutott arra idő, energia és figyelem, hogy ezen a helyzeten megpróbáljanak változtatni. Egy sokkal jobb pénzügyi állapotban lévő önkormányzatnak sem lenne arra elegendő forrása, hogy a magántulajdonban lévő tőkeerős cégekkel versengjen a fejlesztési forrásokért, állja minden évben az amortizáció akár százmilliós költségeit, hatalmas összegekért technológiai fejlesztések sorát valósítja meg, miközben új termékeket dob a piacra és ezeket megfelelően reklámozza is. Mindeközben pedig biztosítja a cég számára a megfelelő mennyiségű forgótőkét.
Termelési mennyiségben és árbevételben fényévekkel a Gyulahús Kft. előtt áll a piacon a békési fürdőváros húsipari termékeivel versengő Pick-Szeged Zrt. vagy a Kométa 99 Kft., amelyek árbevétele 8-10-szerese a gyulai cégnek.
Tavaly a Gyulahús Kft. 8,3 milliárdos forgalom mellett 655 millió forintos adózott nyereséget ért el.
Ez önmagában nem rossz eredmény, de ezzel az iparilag kevéssé fejlett Békés megyében is csak közepes nagyságrendű cégnek számít.
Minderre válaszul másfél-két évvel ezelőtt új tervek születettek a tulajdonos gyulai városvezetés részéről. Ezek szerint középtávon a jelenlegi termelési mennyiséget a kétszeresére, évi négyezer tonnára kellene emelni. Ám ehhez elengedhetetlen egy új beruházás, amely a Gyulahús Kft. egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén épülne. A több mint 11 ezer négyzetméteres, több emeletes épület és az ebben elhelyezett technológia alsó hangon számolva is 13 milliárd forintba kerülne. A legkedvezőbb forgatókönyv mellett is csak maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázat révén. A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat. (A tőzsdei tőkebevonást a hosszú előkészületek és a kockázatok miatt elvetették.)
Az önkormányzat a tőkebevonás lehetőségét több szigorú feltételhez kötötte. Az egyik, hogy a nagyobb tőkeinjekció ellenére a befektető maximum 49 százalékos részesedéssel csak kisebbségi tulajdonos lehet. E mellett a gyártást nem viheti el Gyuláról. Végül: a gyulai kolbász és gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet a tőkebevonás megvalósítása után is használnia kell a cégnek.
Tavaly októberi ülésén döntött a képviselő-testület, hogy megindítja a befektetőkeresést, amelynek nyomán három ajánlat érkezett. Az egyik az Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap–Holder Alapkezelő Zrt.-től, a másik kettő két versenytárstól, a kaposvári központú Kométa 99 Zrt.-től és a Pick Szeged Zrt.-től. Közben a tulajdonos gyulai önkormányzat a már említett állami élelmiszeripari fejlesztési pályázaton 4,8 milliárd forintot nyert egy új üzem megépítésére. Ennek megvalósítására azonban feltétlenül szükséges volna egy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető, amely vállalja, hogy a pénz nagyobb részét úgy teszi be, hogy közben csak kisebbségi tulajdont szerez. Tavalyi cikkünkben éppen erre utalva írtuk azt, hogy ez nem vonzó feltétel.
A gyulai képviselő-testület szeptember végi, zárt üléséről kiszivárgott információk szerint sem a Kométa 99 Zrt., sem a Pick-Szeged nem tudta garantálni a termelés helyben történő folytatását, valamint mindhárom ajánlat többségi és/vagy kizárólagosságot jelentő tulajdonrészt akart. Ezzel viszont kiszorította volna a jelenlegi tulajdonost, a gyulai önkormányzatot. Úgy tudjuk, a háromból két ajánlat arról is szól, hogy a cégvezetésben kizárólagos jogokat szeretnének maguknak.
Így az az előterjesztés került nemrégiben a gyulai képviselők elé, hogy a Gyulahús Kft. ügyében megkezdett akvizíciós eljárást lezárják, egyben a jelen tapasztalatok felhasználásával vizsgáljanak meg új lehetőségeket is.
Ez gyakorlatilag annak a beismerése, hogy ez a tőkebefektetői próbálkozás zátonyra futott.
Egyelőre kérdés, hogy mi lesz annak a 4,8 milliárd forintnak a sorsa, amelyet állami pályázaton vissza nem térítendő támogatásként nyert el a tulajdonos gyulai önkormányzat. Ez önmagában ugyanis az érdemi technológiai és termelési előrelépéshez kevés. Közben aligha kérdés, hogy amiként az európai, úgy a magyar húsfeldolgozásban is – a termelési és tőkekoncentráció révén – a jövőben kevesebb szereplő verseng majd egymással. | Zátonyra futott a Gyulahús Kft. befektetőkeresése | Ahogy egy évvel ezelőtti cikkünkben tippeltük: a megállapított szigorú feltételek és sok pénz mellett sem szakmai, sem pénzügyi befektető nem kíván a gyulai húsipari cég kisebbségi tulajdonosa lenni. Holott egy állami pályázaton csaknem 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a többségi tulajdonos gyulai önkormányzat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zatonyra-futott-a-gyulahus-kft-befektetokeresese-253514 | 2022-11-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb gyanúsítottja van annak a bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásnak, amelynek egyik érintettje Gyömrő ellenzéki polgármestere, Gyenes Levente – tudta meg a Magyar Nemzet.
Információink szerint az okirat-hamisítással összefüggésbe hozott, szabadlábon védekező új gyanúsítottról azt feltételezik, hogy a bűnszervezet egyik strómanja volt. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, az eljárásnak eddig tizenkilenc gyanúsítottja van.
Ismert, a Magyar Nemzet szeptember közepén írta meg, hogy hatósági személyek jelentek meg Gyömrő polgármesterének otthonánál. Gyenest őrizetbe vették, majd öt társával együtt harminc napra le is tartóztatta a Szombathelyi Járásbíróság. Úgy tudjuk, Gyenes letartóztatását nemrég két hónappal, nem végleges végzéssel meghosszabbították.
Gyenes Levente azután vált országosan ismert politikussá, hogy pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel. A polgármesterről azt is tudni lehet, hogy nem veti meg a luxust, a Blikk ugyanis arról írt, hogy félmilliárdot érő villájához is kiszállt a NAV, a Kontra pedig korábban kiderítette: a fővárosi közműcégek vezetőjével, Mártha Imrével Ibizán, a Hard Rock Hotelben nyaralt. A szálláshelyen 120 ezer és 450 ezer forint között mozog egy éjszaka ára.
Gyenest évekkel ezelőtt a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet.
Az úgynevezett számlagyáras perben Gyenes Levente a hetedrendű vádlott volt. A hatályos jogszabályok szerint a képviselő-testületnek méltatlansági eljárást kellett volna indítania polgármestere ellen, ezt nem megvárva Gyenes benyújtotta lemondását, de 2019-ben végül újraválasztották.
Borítókép: Gyenes Levente (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | A bűnszervezet egyik strómanját is meggyanúsították a gyömrői polgármester adócsalási ügyében | A bűnszervezet egyik strómanját is gyanúsítottként hallgatta ki nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a nyomozásban, amelynek egyik érintettje Gyömrő ellenzéki polgármestere – értesült a Magyar Nemzet. Gyenes Leventét szeptember közepén vették őrizetbe, majd tartóztatták le. Úgy tudjuk, a költségvetési csalással gyanúsított településvezető letartóztatását két hónappal meghosszabbította a bíróság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/a-bunszervezet-egyik-stromanjat-is-meggyanusitottak-a-gyomroi-polgarmester-adocsalasi-ugyeben | 2022-11-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség.
A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – olvasható a közleményben.
Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A Schadl–Völner-ügy tavaly december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner, aki az ügy kirobbanásakor, tavaly december 7-én lemondott államtitkári posztjáról, a gyanú szerint összesen több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át, míg Schadl az ügyészség szerint összesen több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett így szert. Völner a bűncselekmények elkövetését eddig nem ismerte el, szeptemberben zárolták az ő és a családja vagyonát is, a Nemzeti Nyomozó Iroda bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vett. Közben Völner Pál jelenleg is praktizálhat ügyvédként, a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint „aktív” a státusza. Arról, hogy miért van szabadlábon, itt írtunk bővebben.
Schadl György, aki jelenleg is Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnöke, közel egy éve letartóztatásban van, az intézkedés hatályát legutóbb augusztusban hosszabbították meg, három hónappal. Kerestük a bírósági végrehajtói kart, hogy megtudjuk, Schadl György továbbra is kapja-e a fizetését, miután a 24.hu két hete azt írta, a kar elnökét nem függesztették fel, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Arról, hogy mennyit kereshet, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Schadl–Völner-ügyről szóló részletes cikkünkben arról is írtunk, hogy kiderült: Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Emellett az ügynek számtalan kínzó kérdése van, köztük az is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter, Völner felettese mit tudott és mit nem tudott arról, mi zajlik a tárcájánál. Völner Pál ügyvédje a nyáron kezdeményezte Varga Judit tanúkénti meghallgatását, az igazságügyi miniszter erről a Telexnek a Mathias Corvinus Collegium miskolci regionális központjában tartott előadásán júniusban azt mondta:
„Úgy gondolom, hogy a tanúzás állampolgári kötelezettség, tehát ha kapok ilyen megkeresést, akkor természetesen el fogok menni.”
Később Tusványoson kérdeztük arról a minisztert, hogy megtörtént-e már a tanúkihallgatás, és indult-e az ügyben vizsgálat a minisztériumban. Ezzel kapcsolatban most is küldtünk kérdéseket, amint választ kapunk rájuk, frissítjük cikkünket.
A Schadl–Völner-ügynek a vádirat szerint összesen 22 vádlottja van, a bírói végrehajtói kar elnökén és a volt igazságügyi államtitkáron kívül még 20 ember. Néggyel szemben letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. | Vádemelés: Völner Pálra 8, Schadl Györgyre 10 év börtönt kér az ügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/10/24/volner-pal-schadl-gyorgy-vademeles-magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-korrupcio | 2022-10-24 10:22:00 | true | null | null | Telex |
Bár a jogszabály szerint a megkötés után hatvan nappal kéne, idén először novemberben tette közzé a Rogán-féle Kabinetiroda a 2022-es szerződéseit - és azt is csak azután, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be nekik.
Egészen mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön:
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre, és ehhez jön még hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja.A K-Monitor jelentéséből továbbá kiderül, hogy az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő portál, a primeminister.hu 74 millió forintba került, a nyugdíjasoknak kiküldött reklámújság - ami fantáziadúsan csak Jókor néven fut - 369 millióba, a 13. havi nyugdíjhoz kiküldött "tájékoztató levél" pedig 443 millióban volt az adófizetőknek.
Rogánék a párt közeli civil szférának is osztották a pénzt: a legtöbbet - bő félmilliárdot - a fideszes holdudvar kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány kapta, de a korábbi évekhez hasonlóan sok pénzt kaptak a Király Nóra fideszes politikus fémjelezte női szervezetek is. Az egyszerű családanya szerepben feltűnő politikus alapítványa, a FICSAK 11 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
Bár ezek a civil szervezetek valóban végeznek érdemi civil tevékenységet, erősen kapcsolódnak a politikai napirendformáláshoz,és folyamatos megjelenési felületet biztosítanak kormánypárti politikusoknak, más szervezeteknek és állami programoknak. | Mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön, kiket támogatott idén Rogán a pénzünkből | Bár a jogszabály szerint a megkötés után hatvan nappal kéne, idén először novemberben tette közzé a Rogán-féle Kabinetiroda a 2022-es szerződéseit - és azt is csak azután, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be nekik. Egészen mostanáig kellett várni, hogy kiderüljön: a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre, és ehhez jön még hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/03/mostanaig-kellett-varni-hogy-kideruljon-kiket-tamogatott-iden-rogan-a-penzunkbol | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Pécsi Járásbíróság közleménye szerint előkészítő ülésen dr. T. T. vádlottat – mint bűnsegédet – jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 600 000 forint pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától.
A bíróság szerint a vádlott egy Pécsen bejegyzett gazdasági társaság képviseletében járt el, kötelezettségeket vállalt, számlákat állított ki és rendelkezett a gazdasági társaság vagyona, bankszámlája felett annak ellenére, hogy ügyvezetőként nem ő, hanem egy másik személy volt bejegyezve.
A közlemény szerint egy baranyai kistelepülés néhai polgármestere és a vádlott 2018 előtt ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy a kistelepülés önkormányzata költségvetéséből valótlan tartalmú okiratok felhasználásával fognak pénzt szerezni.
Ennek érdekében a néhai polgármester és a vádlott mint a gazdasági társaság tényleges vezetője a kistelepülésen 2018. január 5-én – alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés, rendezvényszervezés és egyéb kapcsolódó feladatok ellátására – színlelt megbízási szerződést kötöttek. A szerződést a gazdasági társaság ténylegesen bejegyzett vezetője írta alá, ő azonban az ügyletben egyéb szerepet nem játszott. A gazdasági társaság a szerződésben foglaltakat nem is kívánta teljesíteni, a szerződések kizárólagos célja az volt, hogy a kistelepülés önkormányzatának költségvetéséből a gazdasági társaságnak történő kifizetések jogszerű látszatát keltse.
A vádlott a kistelepülés önkormányzata részére két számlát állított ki: 2018. március 21-én vezetői és alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés címén 2,2 millió forintról, valamint 2018. április 13-án rendezvényszervezés és kapcsolódó feladatok elvégzése címén 7,3 millió forintról.
A néhai polgármester a fenti összegek kifizetésével a kistelepülés önkormányzatának összesen 9,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott 2018-ban
– állítja a vádirat. A kifizetések jogszerűségének igazolására a néhai polgármester a valótlan tartalmú számlákat a kistelepülés önkormányzatának könyvelésébe beállította, mely tevékenységéhez a számlák kiállításával a vádlott szándékos segítséget nyújtott, véli az ügyészségi indítvány jóváhagyó ítélet.
A legkisebb ügyben született most ítélet
A bírósági közlemény nem említi, de az érintett baranyai település Cserdi. A Népszava júliusi cikke szerint Bogdán László, a néhai polgármester halála után több nyomozás is indult a faluban történt beruházásokkal kapcsolatban. A Baranya Megyei Főügyészség az újság megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a helyi közmunkaprogram pénzügyi ellenőrzését és egy háromszáz millió forintos projekt ügyében indított nyomozást bűncselekmény hiányában zárták le. Utóbbi, a befejezetlen hűtőház támogatásból épült, a pénz 80%-át elköltötték, de a cikk szerint csak félkésznek mondható.
A nyomozás nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
Egyébként a közbeszerzés nyertese, az Aszfaltdoktor Szolgáltató Kft. több baranyai önkormányzattal is szerződést kötött különböző feladatokra, de a céginformációs adatok szerint jelenleg felszámolás alatt van.
Ezen kívül még egy ügyet említett a cikk: a faluban kerékpárút is épült volna. Erre a település 265 millió forintot nyert el, viszont a pénzt az önkormányzat másra fordította. Itt a költségvetési csalás gyanújával folytatott nyomozást Bogdán László halála okán zárták le 2022 áprilisában. Azt nem erősítette meg az ügyészség, hogy kizárólag a polgármestert terhelte volna felelősség az ügyben, viszont a cikk szerint senkit sem hallgattak meg gyanúsítottként.
Bogdán László megosztó személyiség volt, aki több meghökkentő nyilatkozatával, szokatlan akcióival hívta fel a figyelmet a magyarországi cigányság problémáira. Polgármesterként majdnem másfél évtizeden keresztül, egészen öngyilkosságáig vezette a baranyai Cserdit, a falu fejlődésére sokan „Cserdi csoda”-ként hivatkoztak. Halála után egy évvel emléktáblát avattak a tiszteletére. | Cserdi-ügy: fiktív számlák miatt ítélték el a bűnsegédet | Bogdán László, az ismert cserdi polgármester halála után több nyomozás is indult, most költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás miatt ítéltek el jogerősen egy pécsi vállalkozót. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/10/28/cserdi-fiktiv-szamlak-itelet-bogdan-laszlo | 2022-10-28 12:28:00 | true | null | null | Telex |
Informatika;kormánybiztos;összeférhetetlenség;NAV;üzlettárs;Vágujhelyi Ferenc;
2022-11-03 06:05:00
A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő
Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek.
Több jel is arra utal, hogy az utóbbi években nem volt hibátlan a nyugdíjügyek egy részét kezelő informatikai hálózat, és ezen az sem változtatott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017 novemberében magába olvasztotta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az Állami Számvevőszék utolsó MÁK-ellenőrzéséről szóló 2019-es jelentésében ugyanis az áll: „Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része”.
A Népszavához eljutottak olyan információk is: a MÁK nem rendelkezik a nyugdíjágazatban használt jó néhány informatikai rendszer legfrissebb, teljes körű dokumentációjával. A lapunk birtokába került táblázat szerint hiányzik több forráskód, tesztelési jegyzőkönyv, üzemeltetési felhasználói kézikönyv és informatikai katasztrófa elhárítási terv. Utóbbi különösen fontosnak tűnik. Az ONYF beolvasztása előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás ugyanis kiemelte: Az „ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell.”
A fenti eseteknél rendre előkerül a New Age Software (NAS) Kft., amely lassan két évtizede dolgozik – összességében több milliárd forintért – a nyugdíjbiztosítónak, majd az államkincstárnak, de más állami társaságoknál is nyert pályázatokat. (A cég megbízásairól és azok árazásáról részletek lenti írásunkban.) A NAS Kft. szállította azokat a rendszereket még évekkel ezelőtt, amelyeknek hiányos lehet a dokumentációja.
Az egyik ilyen terület a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető: a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is a NAS Kft.-hez kerültek. Sőt bizonyos informatikai rendszerek katasztrófa esetén használandó háttérgépét is ez a cég szolgáltatta.
A cég esetleges mulasztása, hibája és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.
A NAS Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi Ferenc amellett, hogy az adóhivatal elnöke, kormánybiztos is májustól. Méghozzá a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos. E posztján többek között „a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása” a feladata. Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi a Fidesszel együtt tért vissza az állami szférába 2010-ben: előbb a NAV szakfőigazgatója, majd informatikai elnökhelyettese volt, míg Tiborcz Pétert 2014 nyarán nevezték ki a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál. Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. Az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tette közzé a Microsoft 2013-2015 közötti korrupciós ügyleteiről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy magyar állami szervezetek – köztük a NAV – túlárazva vásároltak szoftvereket és „szakértői támogatást” a Microsoft magyar leányvállalatától. A többletpénz egy részét a jelentés szerint kormányzati szereplők lefizetésére használták. A Microsoft elismerte a korrupciót. Személyi felelősöket azonban nem neveztek meg az amerikai hatóságok.
– válaszolta most a Népszava kérdésére a főügyészség, amely a büntetőeljárás érdekeire tekintettel semmi továbbit nem árult el a nyomozás részleteiről.
A NAV akkori informatikai beszerzésekért felelős főosztályvezetője, Tiborcz Péter 2015-ben egy testvére tulajdonában álló informatikai cégben folytatta pályafutását. Az adóhatóság akkori szakfőigazgatója, Vágujhelyi Ferenc pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke lett. 2021-ben a Pénzügyminisztérium államtitkárává és a NAV elnökévé nevezték ki. Mivel 2022 májusától a MÁK és a NAV adatvédelméért és adatvagyonának optimalizásáért felelős kormánybiztosa is meglehetősen nagy rálátása lehet az állami informatikai közbeszerzésekre, amelyekben mostohatestvérének 2010-ben átadott saját cége is gyakori szereplő.
Hiába kerestük meg az ügyben a NAS kft. is, onnan sem érkezett válasz. A kincstártól elkértük a cég teljesítés igazolásait, a szerződés részleteit, de nem kaptunk választ, ahogy azon kérdéseinkre sem, amely a cég által elvégzett feladatokra, illetve a díjazásra vonatkoztak.
Az olajozottan működő rendszer küllői közé azonban termetes követ dobott Rogán Antal idén májusban. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a választás után egy hónappal bejelentette: Digitális Magyarország Ügynökséget hoz lére, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot és beszerzést egy platformra terelne. Az ügynökség létrehozásáért Guller Zoltán felel miniszteri biztosként. Az Orbán Ráhelt korábban segítői közt említő Guller elméletileg nem jelentene nagy veszélyt a Tiborcz-érdekkörhöz sorolható Vágujhelyinek, a családi cégeknek, de a kabinetiroda törekvése, miszerint a teljes hazai államigazgatási informatikát a felügyelete alá vonja, átrendezheti az egész kiszolgáló háttérpiacot. | A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő | Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
az adóhatóság elnöke kormánybiztosként olyan állami informatikai területeket is felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő.
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | 2022-11-03 12:51:14 | true | null | null | Népszava |
Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt
Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.
Egy éven belül harmadszorra változtatta meg az Országgyűlés a vagyonnyilatkozati rendszert, ezúttal azonban úgy tűnik, hogy – bár a kormány ezt nem veri nagydobra – az Európai Bizottság kérésére mégis történt némi előrelépés az ügyben. A képviselői vagyonnyilatkozatoknak ettől persze nem lesz sokkal több értelme, és Orbán Viktor ez alapján valószínűleg továbbra is az egyik legszegényebb politikusnak tűnhet az országban, de néhány vagyonelemet azért nehezebben tudnak majd elrejteni a képviselők.
A Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, melyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. A sietség nem volt véletlen, hiszen a változtatást az Európai Bizottság kérte – egyike annak a 17 vállalásnak, melyet a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek.
A kormány számára kifejezetten kínos, hogy néhány hónapon belül másodszorra kellett hozzányúlni a törvényhez úgy, hogy mindkét esetben az Európai Unióra mutogattak. Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.
Hamar kiderült, hogy az új törvényt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az Európai Bizottság sem nézte jó szemmel. Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.
A végeredmény – melyet villámgyorsan tárgyalt az Országgyűlés – meglehetősen vegyes lett: nemcsak előrelépéseket, hanem néhány nehezen magyarázható változást is tartalmaz.
Hol lakik? Az mindegy
Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az új törvény szerint a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, melyben ők és családtagjai laknak. Vagyis
mostantól a nyilvánosság nem fog arról értesülni, hol és milyen körülmények között élnek megválasztott képviselőik, vagy éppen a miniszterelnökük.
Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos, hogy a módosító alapján azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az új törvény alapján akár a felére csökkenhet Orbán Viktor vagyonnyilatkozata, melyben idén februárban csak egy XII. kerületi lakást és a felcsúti házát tüntette fel.
Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni. Ez minden bizonnyal nagy könnyebbség lesz például Lázár Jánosnak, akinek tavaly még pótlapokat is be kellett adnia, hogy minden szántóját külön be tudja írni, és azt sem kell majd megmagyaráznia, hogy melyik településen melyik családtagja használja a különböző parcellákat.
Jut is marad is
A fenti visszásságok ellenére úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.
Tavaly a HVG360 is írt arról, hogy az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását. Ahogy arra az Átlátszó is emlékeztetett egy cikkében, ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
Bár ezen a vagyonnyilatkozati törvény természetesen nem tud változtatni, azon már igen, hogy politikusok nyilvánosságra kell hozzák, ha bármelyik magántőkealapban rendelkeznek részesedéssel. Az új szabályozás pontosan ezt írja elő. Azt viszont már semmi nem garantálja, hogy valós adatokat adnak meg, hiszen
a magántőkealapoknak éppen az a lényege, hogy nem nyilvánosak - így leellenőrizni sem lehet, hogy valaki igazat mond-e.
A dokumentum szerint ráadásul a politikusoknak a jövőben nemcsak a magántőkealapban, hanem a biztosításban való részesedést is fel kell tüntetniük. Ez utóbbi szintén nem elhanyagolható tény, a biztosítás ugyanis meglehetősen jövedelmező forrás. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési politikusról 2018-ban a 24.hu derítette ki, hogy az MKB két pénztárának igazgatótanácsi elnökeként összesen havi 2,5 millió forintos jövedelem jár neki – biztosítás formájában. Az ugyan az új törvény szerint sem feltétlenül fog kiderülni, hogy egy-egy biztosításból mennyi kifizetéshez jutnak a politikusok, de a részesedésüket többé már nem titkolhatják, így könnyebb lesz utánajárni az ügyeknek.
Hasonló előrelépés nyomaira lehet bukkanni a leadandó vagyonnyilatkozati papírok egy másik bekezdésében is, ahol a kitöltőknek a gazdasági érdekeltségeikről kell nyilatkozniuk. Oda ugyanis bekerült a „bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása”. Ezen kívül az aláírónak fel kell sorolnia, ha bármely olyan gazdasági társaságban érdekeltségei vannak, amellyel befolyást gyakorolhat a közpolitikára – márpedig ez utóbbit lefedik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Nincs meg a minimum
Ami a magántőkealapokat, vagy éppen a gazdasági érdekeltségeket illeti, ezeket előrelépésnek tartja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója is. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új törvény így sem tartalmaz egyetlen pontot sem a TI korábbi javaslataiból. A „vagyonnyilatkozati minimumban” a szükséges változtatások közé sorolják például az elektronikus kitöltést, és a valódi büntetést, vagyis azt, hogy a Büntető Törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértése.
Ligeti a hvg.hu-nak nyilatkozva azt is fájdalmas elmaradásnak nevezte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is csak a bevallásban feltüntetett konkrét állításra lehet kezdeményezni, miközben éppen az lehet bizonyos esetekben aggályos, ami fel sincs tüntetve benne. Hiányolja azt is, hogy egyes képviselők mennyi földalapú támogatáshoz jutnak – ha egyáltalán van köztük ilyen.
„A most elfogadott törvény nem orvosolja a régi-új adósságokat, így lényegében csak politikai célja volt” – mondta.
Ez utóbbi a Fidesz kommunikációjából is egyértelmű, ráadásul arra is hivatkozhatnak, hogy sok más európai tagállamban még ennél is rosszabb a vagyonnyilatkozati rendszer – és ide lehet számítani az Európai Parlamentét is. Répássy Róbert államtitkár a törvény parlamenti vitájában is úgy fogalmazott, hogy „már nagyjából a falig elmentek ebben a kérdésben”, és ha az Európai unió ennél is többet vár el Magyarországtól, azt már nem kell teljesíteniük.
Az, hogy az új rendszer hogyan fog vizsgázni, csak 2023. február elsején fog kiderülni – az éves leadás ugyanis legközelebb jövő januárban esedékes. A változtatások ellenére azonban így sem garantálja semmi, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak – az állampolgároknak pedig nem marad más, csak a kételkedés.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
* * * Gondoskodjon családja anyagi biztonságáról nehéz helyzetben is
A jelenlegi nehéz, bizonytalan gazdasági helyzetben még fontosabb a család anyagi védelme. A Bankmonitor Biztonság biztosítás választásával nehéz helyzetben a családnak legalább a hitelei törlesztésével nem kell foglalkoznia. | Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt | Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221031_magantokealap_reszesedes_vagyonnyilatkozat | 2022-10-31 07:00:00 | true | null | null | HVG |
gazdaság
2022.10.17. 08:40 12 perc
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján. | Megérkezett az Orbán–Lévai család Cider Alma Kft.-je Mészáros Lőrinchez | Máig nem tudni, mekkora kárt okozott az államnak, hogy a cég 2014-ben 5 milliárd forint hitelt kapott a külügyminisztériumtól, majd egy almaprojekten 3 milliárdot bukott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202243_mortgage_solutions_meszaros_koveteleseket_kezel | 2022-10-27 12:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték. | A titkosszolgálat is Márki-Zayék nyomába eredt | Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20221026_Titkos_akcioban_az_illiberalis_demokratak | 2022-10-26 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A javaslat indoklása szerint ugyanis „több esetben kiderült, hogy olyan városi templomok, amelyeket az egyházak még a kommunista diktatúra időszakában is folyamatosan használtak, ténylegesen nem egyházi tulajdonban, hanem jelentős részben a korábbi kegyúri jogviszony alapján önkormányzati, esetlegesen állami tulajdonban vannak”. Ezért a kormány azt kezdeményezi, hogy az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített és most is így használt, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adását igényelhesse az érintett egyház. Ha kéri, 120 napon belül át kell adni neki a tulajdonjogot.
Az egyháznak fenntartásra átadott iskolákat is egyházi tulajdonba adják, de ez csak addig érvényes, amíg ott oktatás folyik. Különben az ingatlan visszaszáll az államra vagy az önkormányzatra. Ez történik ezen kívül akkor is, ha továbbra is oktatnak ugyan, de „nem bevett egyházi fenntartónak” adták át az iskolát, vagyis például az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelytől fontos közérdekű tevékenysége ellenére megtagadják a „bevett” státuszt, nem válhat az esetleg átvett épület tulajdonosává. | Egyházi tulajdonba kerülnek a most állami vagy önkormányzati tulajdonú templomok | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken benyújtott törvényjavaslatából az olvasható ki, hogy ez most nem mindenütt van így. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20221029_templom_onkormanyzat_allam_egyhaz | 2022-10-29 09:41:00 | true | null | null | HVG |
belpolitika
2022.10.27. 07:45 3 perc
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van. | Különleges üzlettel nő tovább a 4iG befolyása | Kormányközeli kezekbe adja reklámtechnológiai érdekeltségét a honvédelmi miniszter. A biztos üzletet ígérő cég a 4iG-hez kerül, amely így tovább növeli befolyását a kommunikációs üzletágban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202243__4ig__reklambiznisz__kiszoritosdi__mezesmadzag | 2022-10-29 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.10.27. 09:30
2022.10.28. 11:23
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának. | Orbán két legyet üthet egy csapásra azzal, hogy az állam kihátrál a szociális ellátásból | Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202243__raszorulok_cserben_hagyasa__allami_kivonulas__egyhazi_kiszervezes__segits_magadon_azallamnem_segit | 2022-10-27 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, miután nem sokkal azelőtt a NAV is razziázott a helyi polgármesteri hivatalban. Putnik Lázár polgármestert, a kivitelező cég vezetőjét és egy önkormányzati pályázatírót tartóztattak le, a letartóztatásukat júniusban egyszer már meghosszabbították, ennek hatálya járt most le.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ismét a letartóztatásuk meghosszabbítását indítványozta, erről döntött – egyelőre nem jogerős végzésében – szerdán a Kecskeméti Járásbíróság, a polgármesternek 2023. február 9-ig kell rács mögött maradnia. A településen már a februári letartóztatása után feloszlatta magát a testület, júliusban már új polgármestert választottak, aki korábban szintén fideszes színekben politizált.
Nyáron a Fidesz nem Bodó Imrét támogatta, hanem más mögé állt be, így gyakorlatilag két fideszes küzdött a polgármesteri székért, végül a kormánypárt bizalmát elvesztő, ám magát fideszesnek tartó Bodó lett a befutó. A váltás után augusztusban a jegyző is távozott az önkormányzattól, és úgy tudjuk, hogy az új településvezetők más önkormányzati cégeknél is változásokat terveznek.
Putnik Lázárt és két társát azzal gyanúsítja a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség, hogy a munkásszálló építését túlárazták, a beruházásból megmaradt pénzt a gyanúsítottak maguk között szétosztották, az ügyészség gyanúja szerint a polgármester a 70 millió forintos részéből saját vendégházakat építtetett.
A beruházásra nemzeti forrásból 222 millió forintot nyert az újszentiváni önkormányzat, a polgármester arról tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt, hogy 374 millió forintból építik meg a munkásszállót, a különbözetet a település hozzáteszi. Az ügyészség szerint viszont 113 millió forint megmaradt az építkezésből, ebből a vádhatóság szerint 70 milliót utalt magának a polgármester, 10 milliót egy szociális szövetkezetnek adott, 33 millió forint sorsa pedig ismeretlen. | Letartóztatásban marad a munkásszállóval elbukott polgármester | Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, így a mostani hosszabbítással már egy évet kell ülnie. A nyomozás folytatódik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221102_Letartoztatasban_marad_a_munkasszalloval_elbukott_polgarmester | 2022-11-02 18:31:00 | true | null | null | HVG |
Szatmáry Kristóf a Fidesz országos listájáról került be ismét az Országgyűlésbe áprilisban, miután az ellenzéki összefogás jelöltje, Vajda Zoltán a XVI. kerületben hátrányból fordítva, a külföldön és az átjelentkezéssel leadott szavazatokkal legyőzte.
Mint minden képviselőt, így Szatmáryt is munkája elvégzéséhez iroda illeti meg, amelyet az Országgyűlés Hivatala bérel számára. A hivatal nyilvános adatbázisa szerint idén májustól határozatlan ideig 847 090 forintot fizetnek havonta a fideszes képviselőnek irodabérlésre, ezzel Szatmáry első helyen végzett az országgyűlési képviselők nem hivatalos irodabérlet-költési rangsorában. A XVI. kerületben a Rákosi úton egy 170 négyzetméteres házrészben látja el képviselői munkáját.
Az 5000 forintos négyzetméterár nem tekinthető alacsonynak, a jelenlegi piaci árakat figyelembe véve a legdrágább sávban érhető el. Néhány utcával arrébb ennél nagyobb, 194 négyzetméter alapterületű irodát 1800 forintos négyeztméteráron kínálnak; Szatmáry irodájánál kétszer nagyobbat, 416 négyzetmétert pedig havi 500 ezer forintért. A legalacsonyabb ajánlatban egy négyzetméter bérletért a kerület ezen részén, Sashalmon 1068 forintot kérnek. Ez a szintén kertvárosi családi házban kialakított iroda is 100 négyzetméterrel meghaladja Szatmáry irodájának alapterületét, bérleti díja havonta majdnem az egyharmada lenne: 300 ezer forint. Az irodák között egyet találtunk 6180 forintért egy felújított irodaházban, ami viszont egy egész szintet ad ki: hat irodát öltözőkkel, étkezővel, mosdóval.
Az összehasonlítást érdemes megtenni Vajda Zoltánnal is, akinek Szatmáryhoz képest egyheted áron bérel irodát az Országgyűlés. Az ellenzéki képviselő szintén a Rákosi úton fogadja a választókat egy 32 négyzetméteres irodában havonta 125 ezer forintért. Az Országgyűlési nyilvános szerződései között található egy nagyobb értékű, 850 ezer forintos irodabérlet: a Teréz körúti irodát azonban nem egy, hanem négy DK-s képviselő Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc, Sebián Petrovszki László és Oláh Lajos közösen használja.
Szatmárynak a Pannon Kalmár Zrt.-től bérli az irodát a hivatal. A cég székhelye az épületben található, amelynek nagyobb részét mobil elektronikai eszközöket és tartozékokat árusító saroküzlet teszi ki.
A fideszes képviselő nem bízta ismeretlen bérbeadóra az irodai szolgáltatást. A Pannon Kalmár Zrt. tulajdonosa, Kolyvek Antónia ugyanis néhány évvel ezelőtt Szatmáryval közösen dolgozott a XVI. kerületi Reformátorok tere közterület-fejlesztési projektjén. Mind a ketten részt vettek a 2017. október 29-i átadási ünnepségén, amelyen Kolyvek Antónia, a Szatmáry által alapított „A Reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért Alapítvány” kuratóriumi elnökeként köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Szatmáry köszönte meg a támogató résztvevők, köztük alapítványának kuratóriumi elnöknője áldozatos munkáját.
A jogi végzettségű Kolyvek Antónia nem csak ügyvédként dolgozik, de foglalkozik divattervezésel is - saját divatmárkát alapított -, valamint konyhaművészettel.
Szatmáry és Kolyvek közeli, bizalmi kapcsolatát mutatja, hogy 2019 decemberében bemutatott Férfiszakácskönvy nemcsak férfiaknak című könyvében a fideszes képviselő tepsiben sült rakott húsos karfiolja külön oldalt kapott.
A receptet, a szerző elbeszélése szerint a politikus édesanyja szokta elkészíteni a népes, olaszos jegyeket mutató Szatmáry család számára. Kolyvek Antónia a fideszes képviselőt is bemutatta a könyvben: jócskán kiveszi a részét a családi munkamegosztásból, bevásárol, megteríti az asztalt, segít a konyhában, imád grillezéskor húst sütni, valamint enni is. Szatmáry közösségi oldalán számolt be a könyvbemutatóról, amelyen maga is részt vett, posztolva a Kolyvek által a családi rakott húsos karfiolnak szentelt oldalakat. | Közel havi 1 millióért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a fideszes képviselőnek | Szatmáry Kristóf irodabérlete a XVI. kerületben 847 ezer forintba kerül. Harmadáron kétszer nagyobbat is bérelhetne a környéken. A fideszes képviselő annyira közelről ismeri a bérbeadót, hogy a szakácskönyvében is helyet kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-havi-1-millioert-berel-irodat-az-orszaggyules-hivatala-a-fideszes-kepviselonek-253638 | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Joób Mártont 2020. július 30-án tartóztatták le, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványa szerint 2013 és 2017 között több másik személlyel együttműködve fiktív számlákat állított ki, amivel 271 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A képviselőt végül 2021 januárjában engedték ki a börtönből, azóta keveset lehetett csak tudni az ügy fejleményeiről.
Egészen eddig, ugyanis Joób Márton most elismerte, megtörtént a vádemelés, és ő az ügy elsőrendű vádlottja:
„Igen, volt egy vád” – mondta a képviselő.
Mint megtudtuk, Joób Mártont és tizenhét társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolják. A vád szerint a Joób irányítása alatt működő bűnszervezet olyan céghálót hozott létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy még azt sem tették meg. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. | Vádat emeltek Joób Márton ellen, akár nyolc évet is kaphat | Elsőrendű vádlottként, bűnszövetség irányítójaként, több száz millió forintos áfacsalás miatt ül majd a vádlottak padján a szegedi önkormányzati képviselő. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/vadat-emeltek-joob-marton-ellen-akar-nyolc-evet-is-kaphat?fbclid=IwAR0lgmKQkd9sv0VhTiyaMoJcnrmxKutVhj2_EenyQJyk7_8peiKwCa9NxZU | 2022-11-06 11:27:00 | true | null | null | szeged.hu |
2022.11.07. 12:44 2023.01.19. 00:44
Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt – értesült lapunk. A történet szálai a Vargához köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt.-hez vezethetők vissza. Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést.
A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőkehelyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetven százalékban uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között a Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze.
Bajnaival és Varga Zoltánnal a háttérben egy másik külföldi szervezet is rámozdult a választásra + videó
Hálózatszerűen mozdultak meg a nemzetközi erők Orbán Viktor és jobboldali kormánya ellen.
A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak neki. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amiben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is.
Varga Zoltán az igazgatósági ülésen elmondta, a cég értéke valószínűleg nagyobb, mint a vételi ajánlat, de a körülményeket figyelembe véve annak elfogadását javasolta
– áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-nak azt is jelezték, hogy a vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. Úgy tudjuk, Vargát emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben a médiamogult döntési joggal is felruházták.
A feljelentésben az is szerepelt, hogy az egyébként nyereséges Nógrádi Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat. A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértünk – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését.
Varga Zoltán baloldali médiamogul Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik, az üzletember ugyanakkor saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben.
A pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central-Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I uniós program kiíráson. (Ez a pályázat – ahogy erre cikkünk elején is kitértünk – előzménye a mostani büntetőügyének).
Ungár Péter: Ha tudtuk volna, hogy ennyi külföldi pénz jön, nem fizetünk be a kampányba
Az LMP társelnöke dermesztőnek és súlyos problémának látja a választási kampányba folyatott amerikai pénzek ügyét.
Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central-Fund volt. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe.
A baloldali oligarcháról sokat írtak a bulvárlapok is: górcső alá vették sokmilliárdos vagyonát, és sokat cikkeztek a luxusvillájáról, de Varga Zoltán neve még a Panama-iratok botrányában is előkerült, ugyanis a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. Az Origó 2016-os cikke szerint
Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót,
a fentebb említett Ada Immo Ingatlanforgalmazó Kft. mellett a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar a hazájában adót fizetni.
Figyelemre méltó az is, hogy miközben egy interjúban Varga azt bizonygatta, átérzi és vállalja a felelősséget azért a mintegy kétezer dolgozóért, akinek a megélhetése a vállalataitól függ, a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél – amely a balliberális irányultságú 24.hu mellett a Nők Lapját, valamint a Story és a Best magazinokat is magában foglalja –
a koronavírus-járványra hivatkozva két éve jelentősen csökkentették az újságírók fizetését. Mindezt úgy, hogy a társaság megduplázta profitját az előző évhez képest, s mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel a tulajdonostársaival.
Bár Varga egy interjúban tagadta, hogy a felvették volna az említett összeget, állítását semmilyen írásos dokumentum nem támasztja alá. A vállalkozó elismerte, hogy a vállalat tulajdonosai határozatot hoztak az osztalék kifizetéséről a tavalyi eredménytartalékból, ám azt állította, ezt követően mégsem vették fel az összeget a társaság likviditásának megőrzése érdekében.
Borítókép: Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője (Forrás: Hír TV)
Varga Zoltán
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
24.hu | Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt | Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitja-a-nav-a-24hu-tulajdonosat-varga-zoltant | 2022-11-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
Ismét eltelt egy hónap, így az állami Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó leányvállalata újra kinyitotta a pénzcsapot és kiengedett rajta 70 millió forintot. Az összeg nagyobb része lét NER-közeli céghez vándorolt, kisebb része a kultúrára támogatására ment.
A támogatási lista transzparens és naprakész közzétételét eddig lazán kezelő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ezúttal nem várt hónapokig, hanem már október közepén közzétette a szeptemberi listát, innen tudható, hogy melyik négy szervezet osztozhatott az összesen nettó 70 milliós kereten:
Netrise Hungary Kft. 40 millió Ft+Áfa
Mathias Corvinus Collegium 5 millió Ft+Áfa
Magyar Állami Operaház 20 millió Ft+Áfa
Herald Europa Kft. 5 millió Ft+Áfa
A hvg.hu nemrég írt arról, hogy a nyári hónapokban milyen cégeket szponzorált a Szerencsejáték-cég. Májustól augusztusig, 4 hónap alatt 1072 milliót osztottak így szét. Ebből kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége, de jutott a Nemzeti Vágta szervezőjének, Havasi Balázs zongorista vállalkozásának és egy KDNP-közeli társaságnak is – sokan közülük visszatérő, “bérletes” támogatottak.
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Sarka Kata férje cégének jutott a legtöbb
Szeptemberben a legtöbbet, a teljes szponzorációs keret 57 százalékát egy cég kapta, a Netrise Hungary Kft., amely az egyik leglátogatottabb magyar női portál, a femcafe.hu kiadója. Egyedüli tulajdonosa Bessenyei István, aki miután 11 évig járhatott MSZP-s belépővel a Parlamentbe, 2017-ben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel köreiben tűnt fel, később pedig Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata üzleteiben vett részt, utóbbit feleségül is vette, mostanában pedig az ATV vezérigazgatójával közös bulvárbizniszt visz.
Az ATV vezére és Sarka Kata férje együtt támad a bulvárbizniszben
Németh S. Szilárd és Bessenyei István már eddig is érdekelt volt ebben a médiaágazatban, most egyesíthetik erejüket.
A Netrise cégbe Bessenyei 2017-ben szállt be, azóta a vállalkozás szárnyal: addigi 200 milliós bevétele és 1 százalék körüli profitrátája már 2018-ban 1,5 milliárdra, illetve 51 százalékra nőtt, és azóta is minden évben megismételte azt, a médiapiacon egyedülálló bravúrt, hogy forgalmának több, mint 50 százalékát könyvelheti el adózott eredményként. Így jelentős osztalékot is ki tudott venni a cégből mindig. Tavaly például – amikor 1,25 milliárdos árbevétel mellett 637 milliós adózott eredmény született – szinte a teljes profitot, 621 milliót.
A Netrise Hungary Kft. egyébként nem először jut támogatáshoz az állami lottócégtől, hiszen szintén 40 milliót kapott már 2019 februárjában is, de támogatásra érdemesnek találta a Szerencsejáték-cég a vállalkozást 2018 áprilisában is, amikor 35 milliót kaptak. Bessenyei egy másik érdekeltsége, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft. 2019 novemberében kapott 15 milliós szponzorációs szerződést.
Az apróért is lehajolt a kitömött MCC
A Szerencsejáték szponzorációs gyakorlatában aprópénznek számító 5 millió forint jutott szeptemberben a Mathias Corvinus Collégiumnak (MCC) jutott, ami a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, önmeghatározása szerint tehetséggondozó szervezet számára is aprópénz. Az MCC ugyanis a tavalyi mérlege alapján a vagyonát megtestesítő 424,4 milliárd forintnyi saját tőkéjével a második leggazdagabb magyar lehetne Mészáros Lőrinc után.
Az MCC-t működtető alapítvány 2021-ben csak a korábban az államtól kapott, mintegy 300 milliárd forintot érő Mol- és Richter-részvények osztalékából 11 milliárd forintnyi bevételre tett szert, a tavalyi évet mégis 9 milliárdos veszteséggel zárta, ami az előző évi mínusznak a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el – az MCC legismertebb arca, a miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök a vagyonnyilatkozata szerint például havi bruttó 1,9 milliót vett fel onnan.
Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos pénzvagyont
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Az Operaháznak tényleg jól jön a pénz
A Szerencsejáték-cég szeptemberben 20 milliós szponzorszerződést kötött a Magyar Állami Operaházzal is. Éppen egy nappal azelőtt, hogy Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója bejelentette: a 8-10 szeresére dráguló gázfűtési költségeik miatt bár az Operaházat nyitva tartják – csak 18 fokra tekerik le a fűtést, “a nézők úgyis hamar belehelik” –, az Erkel Színházat novembertől a fűtési szezon végéig bezárják, és az Eiffel Műhelyház működését is korlátozni kénytelenek.
Az Operaház és az általa működtetett más intézmények helyzetét ráadásul már az is rontotta, hogy nem sokkal korábban, augusztusban a fenntartó kormányzat arról értesítette őket, hogy az ukrajnai háborús helyzettel összefüggő, átfogó gazdasági intézkedések miatt 600 millió forintot elvonnak az intézménytől – emiatt már akkor több előadását törlését bejelentették:
Hatszázmilliót von el tőlük a kormány, több előadását törli a Magyar Állami Operaház
Minden eredeti terven, határidőn, költségkereten túllépve, öt év után, 55 milliárd forintból elkészült az Operaház Andrássy úti épületének felújítása. Annak idején a felavatásakor ilyennek láthatta az épületet Ferenc József is, mint amilyen most a műemléki rekonstrukciója után lett. Csakhogy komoly viták árán jutottunk el idáig.
Ötmilliót kapott a fotókiállítás szervezője
Jutott még a Szerencsejáték-cég szeptemberi keretéből a World Press Photo (WPP) kiállítás szervezőjének, a Herald Europa Kft.-nek is. Az október végéig a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető tárlatot hosszú évek óta a Herald Európa szervezi, a kiállítás felelős koordinátora – és a cég résztulajdonosa – Révész Tamás, aki korábban zsűritagja és díjazottja is volt a WPP-nek.
2021. november. 03. 16:16 hvg.hu Gazdaság
Húszmilliós szponzorpénzt kapott az állami Szerencsejáték-cégtől a Rogánt és Habonyt reptető család vállalkozása
A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.
2022. június. 20. 17:30 Lengyel Tibor Itthon
Pataky Attilára, egy vitorlásra és a Békemenetre mentek el a Szerencsejáték Zrt. százmilliói
Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. A Habonyt és Rogánt reptető családi vállalkozás idén is kapott támogatást, de jutott pénz Demjén Rózsi koncertszervező cégének és a Polgárok Házát fenntartó alapítványnak is. | Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is | Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221018_Szerencsjatekpenzek_MCC_Sarka_Kata_ferje_Bessenyei_Istvan_vallalkozasa#rss | 2022-10-18 17:15:00 | true | null | null | HVG |
Két hónap alatt átveszi Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami tőkealapok feletti irányítást, derült ki a Világgazdaság cikkéből. Az újonnan létrehozni tervezett Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) és a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank) kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat veszi át a tervek szerint jövő év elején.
Ezen alapok gazdálkodása és működése nem igazán volt átlátható már egy ideje, és nehezen érthető, hogy sokukra egyáltalán mi szükség van. Az MFB és az Eximbank a 2022-es kormányalakítás óta Nagy Mártonhoz tartozik, így nem miniszterek közötti átcsoportosításról lehet szó, ezzel az eddig rosszul működő rendszer átalakítására is nyílhat remény.
Lóga Máté, Nagy Márton államtitkára szerint
nem normális működés, ami most a tőkealapokat jellemzi.
Ennek kapcsán számos cikk jelent már meg a G7-en, többek között az Eximbank nem átlátható külföldi partnerekkel üzemeltetett alapjairól, amiben nehezen látni, milyen közérdek miatt fontos az állami finanszírozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTitokzatos alapokba vándorol a magyar állam több tízmilliárd forintjaValamit nagyon akar a kormányzat az Eximbankon keresztül a nemzetközi befektetési alapok világában, ám a céloknál csak az eddig elért eredmények homályosabbak.
Emellett azt is részletesen bemutattuk, hogy az MFB-hez tartozó kockázatitőke-alapokon keresztül milyen csapnivaló eredményt ért el az állam a startupok finanszírozásában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.
Nagy Mártonék azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy lassítani kellene a tempót, és piaci befektetőkre bízni a gazdaságfejlesztést, hanem – ahogy a Világgazdaság cikkében olvasható – a 65 állami tőkealaptól még nagyobb fordulatszámot várnak el, még ezermilliárd forintot szeretnének a gazdaságba helyezni.
Az alapok összesítése során a legérdekesebb felfedezés az volt, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól 2021-ben 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. Ez egészen megdöbbentően magas összeg, összevetésként adja magát például, hogy Jellinek Dániel és Tiborcz István vagyona összesen 285 milliárd. (A 250 milliárd azonban nem kerül a tulajdonukba.)
A 2021-es, a Covid miatti gazdasági nehézségekkel terhelt évben a 250 milliárd forint jelentős összeg volt a központi költségvetés számára, hiszen a teljes éves kiadás 13,6 ezer milliárd forint volt. Ennek 2 százalékát teszik ki a nyilvánosság számára átláthatatlan alapok. A 100 leggazdagabb vagyona 2022-ben 6223 milliárd forint volt, így ennek is tekintélyes, 4 százaléka a kezelésbe adott vagyon.
Háromszázmilliárdos gyorsítás
Megpróbáltuk felmérni, hogy mely alapokra gondolhat a gazdasági miniszter, de már ez sem volt könnyű feladat. Már az alapok számában sem sikerült a Nagy Márton által említett 64-et megtalálni, igaz, csak a 2021-es év végi állapotokat lehetett a vállalati beszámolókból kiolvasni.
Az egyes alapokban igen eltérő az állam részesedése, és nehéz ezeknek a valós értékét meghatározni. Az Eximbank, az MFB és az MFB Invest 2021-es éves beszámolója és az új programok tájékoztatói szerint 2021. december 31-i állapot szerint
összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam.
Ez feltehetően nem a teljes kép, hiszen számos kereszttulajdonlás van, más állami vállalatokon keresztül is részesedése van az államnak. Mind darabszámban, mind állami vagyonban a legnagyobb részesedést az egykori Jeremie és egyéb kockázatitőke-alapok kapták 2020-ig. Ezek valós, piaci értéke azonban előfordulhat, hogy annál is alacsonyabb, mint amiket a könyvekből ki lehet olvasni. Alig van ugyanis érdemi piaci értékű startup azok között, amelyekbe ezek az alapok fektettek. Kérdéses, hogy lesz-e vevő ezekre, különösen a könyvekben nyilvántartott áron.
Hiába megy rosszul az állami hátterű tőkealapoknak, egyre több pénz ömlik ezekbe. Számításaink szerint
2021-ben 294 milliárddal nőtt az állami tőke az alapokban, ami 90 százalékos növekedés.
Titkolt eredmények
Szívesen adnánk pontosabb adatokat is, de úgy tűnik, az MFB évek óta ügyel arra, hogy lehetőleg semmilyen információt ne adjon ki az általa kezelt, állami (rész)tulajdonú tőkealapokról.
Számos közérdekű adatkéréssel fordultunk az elmúlt években a bankhoz, ezekre vagy nem válaszoltak, vagy ürügyet kerestek az adatközlés megtagadására. Legutóbb idén január 12-én kerestük őket, a koronavírusra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, majd nem válaszoltak.
Jó eséllyel van is mit takargatnia az MFB-nek, hiszen a Jeremie-alapok 130 milliárd forintnyi egykori befektetése 2009-től kezdve ma a kimutatások szerint 190 milliárdot ér, ez alulmúlja az inflációt vagy az állampapírhozamok kamatát. Az alapok működésére, a pályázati rendszerre is százmilliók, ha nem milliárdok mentek el, így túlzás nélkül állítható, hogy
rossz kockázatitőke-befektető a magyar állam, különösen az MFB.
Tiborcz István, Jellinek Dániel és a krízisalapok 150 milliárdja
Az MFB beszámolójából számos kisebb tőkelapról nem is derül ki semmi, például a Startup Mentő Tőkeprogramról nem sikerült kideríteni, hogy mi a tőkealap hivatalos neve, mekkora összegű alapról van szó, és egyáltalán ki kezeli.
Látványosabb azonban a Krízis Tőkeprogram, amiről az állami bank honlapján kattintgatva nem szerepel, hogy ki és milyen feltételekkel kezeli azokat, milyen eljárás keretében és milyen feltételekkel kapott lehetőséget erre. Az MFB éves jelentésében a Krízis Tőkeprogramokról nem tűnik fel pénzügyi információ, csak az alapkezelők neve hasonló összegekkel. Így elég nehéz a kapcsolatot a kettő között észrevenni. A Telex tavalyi írásában figyelt fel a fura pályázatra, aminek nem árulták el a nyerteseit.
A Krízis Tőkeprogram lényege, hogy a pályázaton nyertes alapkezelőknek ad az állam alaponként 25-50 milliárd forintot, amit legkésőbb 2026-ig kell befektetni, majd az alapot 2034-ig kell működtetni. Eddig kellene a befektetéseket eladni, és a nyereségen osztozik majd az állam és az alapkezelő. Az alapkezelő emellett alapkezelési díjat is kap.
Azt nem árulták el, hogy ki nyert, de azt se tudhatjuk, hogy mekkora összegért kezeli az adófizetők 150 milliárdját. Még az sem egyértelmű, hogy mekkora saját tőkét kell hozzátenni a befektetésekhez, a pályázati kiírásokból 30 százalék olvasható ki azoknál a programoknál, ahol egyáltalán feltöltötték a kiírást.
Az MFB beszámolóiból és a honlapon közzétett anyagokból azt lehet kikövetkeztetni, hogy
2021-ben a Krízis Tőkeprogramok, valamint a Turisztikai Tőkeprogram keretében összesen hat magántőkealapnak 250 milliárd forint állami forrást biztosítottak.
Az Equilor-kapocs
A létrehozott új alapok közül az 50 milliárdos Equilor II. Magántőkelap a legérdekesebb. Ez nem szerepel a felügyeletet ellátó MNB nyilvántartásában, ami állami pénzből működő alapként igen furcsa. Ráadásul a közzétételre kötelezettek listájában sem tűnik fel ilyen alap. A név és a székhely azonban azonos az Equilor Befektetési Zrt.-vel, mindkettő a Pasaréti út 122-126. tömbben található. Ebben a vállalatban Tiborcz István, Orbán Ráhel férje – a Gránit Bankon keresztül – idén augusztusban részesedést szerzett*Cikkünk korábbi verziójában többségi tulajdonrész szerepelt, ezt az Equilor kommunikációs ügynökségétől érkezett jelzés alapján pontosítottuk., de már korábban is több szálon hozzá kötötte a hazai sajtó. A Válasz Online például több cikkben is írt Tiborcz István és az Equilor üzleti kapcsolatáról, amit a közös irodaház mellett Tiborcz és az Equilor-vezér Szécsényi Bálint személyes jó viszonya is segít.
Megkeresésünkre Tiborcz István BDPST Groupja csak azokat a már ismert információkat küldte el, miszerint a BDPST Group egy 2022 augusztusában bejelentett tranzakció eredményeként, a Gránit Bank legnagyobb részvényeseként, közvetett befolyást szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben. Az említett tranzakció ugyanakkor nem terjedt ki az Equilor Alapkezelőre és az általa kezelt alapokra, azokat semmilyen formában nem érinti – tették hozzá.
Nem tudni, kivel közösködünk
Az összesen hat magántőkealapban 20-50 százalék közötti szavazati aránya van az MFB-nek, magyarán az államnak nem lehet döntő beleszólása, hogy mit is kezdenek az igen tekintélyes összegű forrásokkal. Mivel a befektetéseknek a nagyobb részét az állam adja, ez is nehezen érthető.
Mivel az MFB a közpénzt magántőkealapokra bízta, azt se tudhatjuk hivatalosan, hogy kivel közösködünk tulajdonos állampolgárként ezekben az alapokban, mivel az alapoknak a kezelőit lehet csak megismerni.
A táblázatban a nem equiloros kör Jellinek Dániel érdekeltségeit takarja. Mint látszik, a Diófa alapkezelő – amely Jellinek cége volt – kezelte korábban a Főnix és Gordiusz Magántőkealapot. Jellinek számos alkalommal kiemelte, hogy a NER-től független, piaci szereplőként tartja magát. Cégének honlapján a HVG-nek 2020-ban adott interjút Semmi mutyi címmel lehet olvasni. Ebben az első kérdés úgy hangzott, hogy „Hogyan fér meg e kis piacon olyan csókos konkurensekkel, mint Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária vagy Tiborcz István?”. Ekkor még olyan válaszokat adott, hogy ő nem üzletel a NER-rel.
Ugyanakkor amikor tavaly a Mollal közösen szerette volna a ferihegyi repteret megvásárolni, sokakban felmerült, hogy ez mennyire lehet a politikától független kezdeményezés. Azóta pedig a miniszterelnök vejével is üzletelt, Jellinek Dánieltől idén áprilisban vásárolta meg Tiborcz István a Diófa alapkezelőt. Avagy a BDPST megfogalmazásában, a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. A Diófa Alapkezelőt ugyanakkor a tranzakciót követően is autonóm szakmai menedzsment irányítja, „a Diófa Alapkezelő által kezelt alapokkal kapcsolatban csak ők tudnak információt adni”.
Ma már a Főnix és a Gordiusz kezelőjeként Jellinek cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zártkörűen Működő Rt. jelenik meg az MNB adatbázisában.
Kérdésünkre elmondták az Indotek csoportnál, hogy
Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.
Azt azonban, hogy mekkora összegű alapot kezel Jellinek Dániel az MFB, így az adófizetők pénzéből, nem árulják el. A válasz szerint az Indotek-csoport
számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.
Arról sem nyilatkoztak, hogy a Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt, és melyeket tartott meg. A cégnél az kérték, hogy válaszaikat teljes körűen közöljük, így azt a csillag gombra kattintva lehet elolvasni a kérdésekkel együtt.*Összesen mekkora összegű alap kezelését nyerték el?
Társaságunk számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.
Honnan értesültek a kiírásról?
A kiírásról nyilvános közzététel útján értesültünk.
Miért nem kommunikált sem az MFB, sem az Önök vállalata a valaha volt legnagyobb állami alapkezelési megbízásról?
Az alapkezelés cégcsoportunk egyik fő tevékenysége. Ezen a piacon induló alapkezelésről a piaci szereplők (mi sem) nem szoktak kommunikálni. Rendszeresen kommunikálunk viszont az egyes alapok befektetéseiről és azok eredményéről.
Jelinek Dániel mennyire tartja még magát független szereplőnek a NER-től?
Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.
A Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt az MFB alapok közül, és mi maradt?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Milyen arányban osztoznak a profiton az MFB-vel az alapokból?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Miért átláthatatlan tulajdonosi struktúrája magántőkealpokkal kezelik az állam és a magyar állampolgárok pénzét?
A tulajdonosi struktúra és a magántőkealapok kezelése nem átláthatatlan. A magántőkealap a világon mindenhol transzparens befektetési forma, amelyet szigorú törvények szabályoznak. Így van ez Magyaroszágon is, ahol a törvényi szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályozásaival. A befektetők pénzére számos szervezet és jogi entitás vigyáz. Ilyenek a letétkezelő, a Magyar Nemzeti Bank, könyvvizsgáló, vagyonértékelő stb. A magántőkealap teljesen szokásos és ismert eszköze a vállalatfelvásárlásoknak a nemzetközi befektetési piacon.
Az mindenesetre jól látszik, hogy a hat magántőkelapba csatornázott 250 milliárd forint közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborcz Istvánnal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | A kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamit | A hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20221108/a-kormany-250-milliardot-adott-tiborcz-istvan-kozelebe-befektetesre-most-kezdene-vele-valamit/ | 2022-11-08 10:22:19 | true | null | null | G7 |
Noha a szerződés megkötése után 60 nappal közzé kellene tenni a kontraktusok listáját, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának ennél sokkal több időre és egy közérdekű adatigénylésre volt szükséges a közzétételre. Utóbbit a K-Monitor kezdeményezte - derül ki lapunknak küldött közleményükből.
A kormany.hu oldalon elérhető szerződéslistát átböngészve vettük észre, hogy idén szeptember elsejént egy évre szóló szerződést kötöttek a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékben. A szerződés tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára". A Triton Communications Kft. tulajdonosa pedig Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
Ez a cég nem túl régi múltra tekint vissza, hiszen 2018-ban alapították a Kft.-k esetében kötelező minimum 3 millió forintos törzstőkével. Az azóta eltelt évek gazdálkodását végignézve ez az üzlet hatalmas lökést adhat a társaságnak, hiszen
az első teljes üzleti évében 18,8 millió forintos árbevételre tett szert, amiből közel 6 milliós nyereség maradt,
2020 már jobban sikerült a 25,3 millió forintos bevételnek köszönhetően, melyből 14,2 milliós nyereség maradt,
tavaly pedig 20,2 millió forint folyt be a kasszába, amiből 7,9 milliós profitot sikerült elkönyvelni.
Nos, ezekhez képest a 764 milliós kontraktus óriási előrelépésnek számít.
Ám a Rogán Antal vezette tárca ezeken kívül is kötött még figyelemre méltó szerződéseket, melyre már a K-Monitor közleménye tér ki. Mint írják,
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre. Ehhez jön hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja. Az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő primeminister.hu portál 74 millió forintba került. A nyugdíjasoknak kiküldött reklámújság (Jókor) 369 millióba, a 13. havi nyugdíjhoz küldött "tájékoztató levél" 443 millióba került az adófizetőknek.
Rogánék a pártközeli civil szférának is osztották a pénzt. A legtöbbet - bő fél milliárdot - a fideszes szellemi holdudvar milliárdokkal és ingatlanokkal kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány kapta. Ahogy a korábbi években, a Király Nóra fideszes politikus, korábbi újbudai alpolgármester fémjelezte női szervezetek idén is sok pénzt kaptak. A Tuzson Bence államtitkárral jó viszonyt ápoló, a közmédiában rendszeresen egyszerű családanyaként bemutatott politikus FICSAK 11 Alapítványa 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
Számos civil szervezet rendszeres nyertese az állami civil pályázatoknak - és bár végez érdemi civil tevékenységet, erősen kapcsolódik a politikai napirendformáláshoz, megjelenést biztosít politikusoknak és állami programoknak, kormánypárti szervezetekkel és önkormányzatokkal műúködik együtt, az ő rendezvényeiken független civilként szerepel. A minisztérium kifizetési listáján csókosként, pályázat nélkül, egyedileg kapnak pénzt.
A teljesség igénye nélkül a listán szerepel a szombathelyi fideszhez kötődő Női Erőforrás Társaság, a Szabó Krisztián Szilárd korábbi Fidelitas-vezetőhöz kötődő Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület, a KDNP-közeli Szent István Intézet, Kobza Miklós alapítványa (Digitális Kutatások Intézete). 82 milliót kapott a Civil út Alapítvány, amit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, korábbi Fideszes politikus, a Puskás musical producere vezet. A listán erősen felülreprezentáltak a kiemelt társadalmi ügyekért felelős Nyitrai Zsolt-közeli, Heves megyei szervezetek. | Brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól | Jókora késéssel, de közzétette a Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei első nyolc hónapban megkötött szerződéseinek listáját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/brutalis-osszeget-kap-egy-evre-habony-arpad-exneje-rogan-antalektol.html | 2022-11-03 10:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nyár végén egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység főtevékenységi körrel, valamint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás tevékenységgel alapított céget Balásy Gyula, a kormányzati hirdetésekre kiírt közbeszerzési eljárások rendszeres nyertese.
A főtevékenységként megjelölt körbe tartozik:
a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, beleértve a hitelkártya-tranzakciókat;
a befektetési tanácsadás (személyes egyedi tanácsadás a pénz- és tőkepiaci befektetésekre a pénz- és tőkepiaci tevékenység keretében);
a jelzálog-tanácsadók és -ügynökök (brókerek) tevékenysége;
a díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység.
A DBS Investment Kft. elnevezésű cégről egyelőre nem sokat lehet tudni, de az látszik, hogy július 19-én
3 millió forint törzstőkével alapították, és Balásy a többségi tulajdonos.
A cég székhelye nem meglepő módon ugyanaz, mint Balásy többi cégéé, így a kék óriásplakátokat is kihelyező New Land Media Kft.-é és a Lounge Design Kft.-é, melyek a NER-nek köszönhetően váltak a hazai tömegkommunikációs piac meghatározó, valamint a kormánypropaganda kizárólagos szereplőivé.
A kisebbségi tulajdonos, egyben a vállalkozás ügyvezetője Arató Péter Jenő, aki Balásyval több szálon is üzleti kapcsolatban áll.
2020 óta közös cégük van Dashboard Solutions Kft. néven, ez már alakulásakor, 2020-ban is 181 milliós forgalom mellett 112 millió forintos adózott eredményt produkált, majd 2021-ben 601 milliós nettó árbevétel mellett lett 346 millió az forint adózott nyeresége. | Vajon mire készül a kék óriásplakátok koronázatlan királya? | DBS Investment Kft. néven alapított új vállalkozást Balásy Gyula, aki eddig a kormányzati hirdetések piacáról volt ismert a nagyközönség számára. Az új cég a pénzügyi tranzakciók, befektetések területén vállalhat szerepet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vajon-mire-keszul-a-kek-oriasplakatok-koronazatlan-kiralya.html | 2022-11-07 11:27:00 | true | null | null | mfor.hu |
2022.11.08. 15:40 2022.11.08. 16:30
Varga Zoltánon kívül egy másik személyt is meggyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az ügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához köthető, nagyrészt EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával van összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a költségvetési csalás mellett mindkettőjüket hűtlen kezeléssel is gyanúsítják.
Összesen két gyanúsítottja van annak a büntetőeljárásnak, aminek egyik terheltje Varga Zoltán ellenzéki médiamogul – tudta meg a Magyar Nemzet. Ahogy arról lapunk tegnap beszámolt: a 24.hu tulajdonosát hétfőn költségvetési csalással gyanúsították meg, miután az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban hozzá köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
A nyomozást egy feljelentés előzte meg: Budai Gyula fideszes képviselő tavaly fordult elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz.
Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint. Úgy tudjuk, a zrt. eladásával kapcsolatban közölték a gyanút az eljárás másik szereplőjével is.
Varga Zoltán ügyvédje, Papp Gábor tegnap kiadott közleményéből kiderült, hogy a médiatulajdonos tagadta a terhére rótt bűncselekményt.
Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltünk
– nyilatkozta Varga védője.
Panasszal élt Varga Zoltán a gyanúsításával szemben
Ügyvédje szerint a baloldali médiamogul nem követett el bűncselekményt.
Az ügyben megkerestük a Fővárosi Főügyészséget is, ahol arról érdeklődtünk, hogy összesen hány gyanúsítottja van a NAV által vizsgált, egy Nógrád megyei cég eladásával összefüggésben indított büntetőeljárásnak.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az összes terheltet költségvetési csalással gyanúsítják-e, illetve hogy az érintettek tettek-e panaszt a gyanúsítás ellen. Végül megkérdeztük azt is, hogy van-e olyan személy, akinek kezdeményezték a letartóztatását vagy a bűnügyi felügyeletét.
Az ügyészség válaszát változtatás nélkül közöljük:
„A megadott adatok alapján egy olyan büntetőügyet lehetett azonosítani, amelyben a tegnapi napon gyanúsítás volt. A gyanúsítások révén vizsgálati szakaszba került nyomozásban az irányítási jogköröket a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség gyakorolja. A nyomozó hatóság az ügyben költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt két személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik a gyanúsítással szemben panasszal éltek. Őrizetbe vétel nem történt. A gyanúsítás elleni panaszok elbírálása az illetékes kerületi ügyészségen folyamatban van.”
Borítókép: Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője (Forrás: Hír TV)
Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt
Az ellenzéki médiamogul több száz milliós kárt okozhatott az uniós büdzsének.
Varga Zoltán
nyomozás
Central Médiacsoport
24.hu | Hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Varga Zoltánt | Varga Zoltánon kívül egy másik személyt is meggyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az ügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához köthető, nagyrészt EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával van összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a költségvetési csalás mellett mindkettőjüket hűtlen kezeléssel is gyanúsítják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/hutlen-kezelessel-is-meggyanusitottak-varga-zoltant | 2022-11-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Csoporthoz tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen zárult az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft. akvizíciója – olvasható a Mészáros Csoport sajtóközleményében. A vállalatcsoporthoz csatlakozó társaságnak kizárólag a cégcsoportos ügyfelek kiszolgálása lesz a feladata – írja a Magyar Nemzet.
Mint írják, az energiaválság következtében drasztikusan megemelkedtek a villamosenergia- és földgázárak. Az ehhez kapcsolódó finanszírozási nehézségek miatt csökken a piacon aktív energiakereskedők száma és egyre nagyobbak az energiához jutás költségei, ami a vállalatcsoportba tartozó cégek biztonságos, eredményes működését is veszélyeztetheti. Ezért a felelős vállalatirányítás jegyében a cégcsoport az energiatakarékossági intézkedések bevezetése mellett döntött az energiakereskedelemmel foglalkozó Central Energy Trade (CET) Kft. többségi tulajdonrészének megvásárlásáról.
A CET Kft. rendelkezik érvényes villamosenergia- és gázkereskedelemre vonatkozó engedéllyel, így biztosabbá válik a cégcsoporthoz tartozó vállalatok energiaellátása. A csoport termelő vállalatainak éves energiaigénye megközelíti a másfélmillió MWh-t. A Central Energy Trade Kft. rövid távon a társaságcsoport saját vállalatainak villamosenergia-ellátásában kíván jelentős szerepet vállalni, majd ennek sikere függvényében tervezi a továbblépést a földgázkereskedelem irányába.
A CET Kft. akvizíciójával tovább bővül és erősödik a vállalatcsoport energetikai portfóliója, amelynek alappillérei a gáz- és áramelosztó társaságok (Opus Tigáz Zrt., Opus Titász Zrt.), valamint az energiafüggetlenség irányába ható napelemparkok (Bükkábrányi Energiapark, Halmajugrai Energiapark) is. | A Mészáros Csoport energiakereskedő cég vásárlásával biztosította be magát | A Mészáros Csoporthoz tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen zárult az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft. akvizíciója – olvasható a Mészáros Csoport sajtóközleményében. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/09/meszaros-csoport-energiakereskedo-ceget-vasarolt-central-energy-trade/ | 2022-11-10 08:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Még június végén írt arról lapunk, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretén belül 300 millió forint állami támogatást nyújtott a Száraz István érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Akkori megkeresésünk során Száraz azt mondta, a projekt előkészítési fázisban van, viszont az ingatlant 420 millió forintért kezdték el árulni – értesült most a Narancs.hu. Miután megkerestük a vállalkozót, lekerült a hirdetés.
Száraz Isván onnan lehet sokaknak ismerős, hogy több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez. Száraz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
A zebegényi szállodaprojektjére azért figyeltünk fel, mert az ún. Millenniumi Dohány Pavilon közvetlen közelében valósult volna meg a tervek szerint. A pavilont a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz és belügyi államtitkárhoz köthető Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítány újítja fel mintegy 2,7 milliárd forint állami támogatásból.
Nyári cikkünk írásakor megkerestük Száraz Istvánt, aki akkor azt válaszolta, 2017-ben kezdték meg a leendő panzió tervezését és a kapcsolódó területek megvásárlását, de ekkor még nem volt tudomása „a jelenleg zajló környékbeli fejlesztésekről”. Az építési engedélyt 2019 végén kapták meg, azonban a gazdasági környezet változásai miatt egyelőre a projekt előkészítési fázisban van, melyből „hamarosan tervezünk tovább lépni”.
A Narancs.hu értesülése szerint a szóban forgó ingatlant hirdetni kezdték. Az ingatlan.com-on meg is találtuk a hirdetést, amiben az állt, hogy a telekterület nagysága több mint 8 ezer négyzetméter, amit 420 millió forintért lehet megvásárolni (az ingatlant még 2018-ban értékesítette önkormányzat 17,5 millió forint értékben). A hirdetésben belsőépítészeti és látványtervek is voltak, minden bizonnyal a tervezett szállodáról. Ezzel kapcsolatban azt írták, ezek „a valóságban megtervezett és engedélyezett üdülő komplexum megvalósítani kívánt projektjének egyes részletei”, „komoly érdeklődés és igény esetén, megegyezés szerint, a teljes dokumentáció hozzáférhető/átruházható”.
Beütött a válság
Miután levélben megkerestük Száraz Istvánt, lekerült a hirdetés az oldalról, ezért felhívtuk a vállalkozót. Szerinte technikai okból vettték le, ugyanis ő nem tudott a megjelenésről, és az árról még egyeztetni kell. A hirdetésről egyébként megkeresésünk nyomán értesült, de állítása szerint később újra felkerül majd az ingatlanos oldalra. (Juhász Béla Róbert sződligeti polgármester témába vágó blogbejegyzésének köszönhetően megmaradt róla egy screenshot.)
Száraz István az ingatlan értékesítését a gazdasági helyzettel indokolta. Mint mondta, amíg korábban 700-800 milliós kivitelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladt 2,2-2,4 milliárdra, illetve nem tudni, hogy 1,5-2 év múlva mennyi vendég lenne és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét.
Az állami támogatásból „csak” 50 milliós előleget hívtak le, és azt a „minimális részt”, ami a projekt előkészítésére elszámolható, azt elszámolják. A beruházásra ennél lényegesen magasabb összeget kellene elkölteni, de a bankok jelen helyzetben nem akarnak hitelezni. Az elmúlt félévben próbálták olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna.
Továbbá úgy látja, hogy érdemesebb lenne lakóházat, nyaralót vagy apartmant építeni ide, de ahhoz át kellene minősíteni a területet, viszont neki már nincs kedve ezzel foglalkozni, mert annyi időt, szeretet és energiát ölt a projektbe.
(Címlapképünkön: Zebegény őszi napsütésben. Fotó: MTVA/Bizományosi, Jászai Csaba) | A válság elérte a NER-t: hiába a százmilliós állami támogatás, nem lesz szállodája Száraz Istvánnak Zebegényben | A NER-ben ügyesen mozgó vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég pár éve 300 millió forint állami támogatásban részesült, hogy szállodát építsen a Dunakanyar szívében. Most ott tart, 420 millióért kezdték el eladásra kínálni az ingatlant. Száraz István a döntést a gazdasági helyzettel indokolta, de egyébként mostanra el is ment a kedve a beruházástól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-valsag-elerte-a-ner-t-hiaba-a-szazmillios-allami-tamogatas-nem-lesz-szallodaja-szaraz-istvannak-zebegenyben-253573# | 2022-11-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott Vári Attila, a Pécsi Sport Nzrt. (PSN) és a vízilabda-szövetség volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon.
Az egykori olimpikonnak ez az ügye még a 2019-es önkormányzati választáshoz kötődik. Vári a Fidesz polgármesterjelöltje volt Pécsen, azonban ellenfele, a független Péterffy Attila nyert. Az új polgármester már beiktatása előtt arra szólította fel az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit – köztük Vári Attilát, aki a városi sportcég vezérigazgatója volt –, hogy a kampányígéretként megfogalmazott átvilágításokig fokozottan ügyeljenek a dokumentumokra, levelezésekre. Ez, úgy tűnik, nem sikerült maradéktalanul.
Vári még 2019-ben távozott a cég éléről és nem sokkal később, már az új vezérigazgató vette észre, hogy teljes levelezések tűntek el. Ekkor derült ki az is, hogy néhány gépben kicserélték az adathordozókat. A feljelentés után Vári személyesen vitt be néhány vincsesztert a rendőrségre – és ugyan a keresett adatok nem lettek meg – bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indított pótmagánvádas eljárást a PSN mostani vezetése.
A második tárgyalási napon először azt az egykori titkársági dolgozót hallgatták meg, aki egy korábbi vallomás szerint elkérhette a céges levelezés adminisztrációjához szükséges jelszavakat. Erre ő konkrétan nem emlékezett, de később elmondta, hogy az ilyen esetekben – amelyek azért előfordulhattak – a külsős rendszergazdához kellett fordulni. Arról, hogy adatok és merevlemezek tűntek el, csak a sajtóból értesült, a mindennapi munkájában ez nem befolyásolta, észre sem vette. Azt is elmondta, hogy a fontos leveleket kinyomtatták, iktatták, archiválták, de arról nem tudott beszámolni, hogy ezekkel mi történt.
Ezután a Pécsi Sport Nzrt. egyik létesítményvezetője nem emlékezett túl sok mindenre: sem technikai problémákra, sem levelezések hiányára. Azt sem tudta biztosan megmondani, hogy a munkahelyi laptopja jelszóval volt védve vagy nem. Sőt, arra sem emlékezett, hogy az ügy kapcsán kitől mit hallott, és mi az, amiről az újságokból értesült.
Meghallgatták egy kis- és középvállalatoknak informatikai szolgáltatásokat nyújtó, adatbiztonsággal is foglalkozó cég ügyvezetőjét, akiket a PSN új ügyvezetője kért fel a visszaszolgáltatott merevlemezek lementésére. Az informatikus szerint a levelezéseket tartalmazó fájlokból vélhetően adatokat töröltek, de behatóan nem vizsgálták ezeket. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy valóban megkerültek az adathordozók, de a valódi értéket nem ezek a könnyen pótolható tárgyi eszközök, hanem az elveszett adatok jelentik. Ezek értékét pedig felbecsülni is nagyon nehéz. Hozzátette azt is, hogy
a cégük 20 éves történetében még nem szembesültek olyan adatvesztéssel, ami több helyszínen, egyszerre következett volna be, sőt még távoli tárhelyeken is.
Tanúként idézték be a PSN korábbi ügyvédjét, de ő érdemben nem beszélhetett az átadás-átvételről, mivel a jelenlegi vezérigazgató nem adott titoktartási felmentést. Ahogy a beidézett korábbi könyvvizsgálónak sem. Őt általánosságban azért meghallgatták: szakmai véleménye szerint a könyvelésben szerepelnie kellett volna az új és gyakorlatilag üres merevlemezeknek.
A következő tanú, a PSN átvilágításáért felelős ügyvéd szerint komoly nehézségeket okozott a cégvezetésnek a levelezések hiánya. Példaként egy akkoriban zajló, kétmilliárd forintos közbeszerzést említett: az eljáráshoz kapcsolódó határidőket sem tudták. Azt is elmondta, hogy a merevlemezek cseréjéhez kapcsolhatóan semmilyen bizonylatot, nyilvántartást nem találtak.
A tárgyalás végén a vád képviselője új bizonyítékok beszerzését indítványozta: ugyan a levelezéshez kapcsolódó naplófájlokat az ügyfél, azaz a PSN kérésére nem adta ki a Telekom, ugyanakkor a bíróság számára kikérhetőek ezek az adatok. Ezek pedig időpontokat, IP-címeket is tartalmaznak, azaz kiderülhet, hogy mikor és honnan törölték a céges levelezéseket. A védelem nem támogatta a javaslatot, ugyanis álláspontjuk szerint az ügyben csak a merevlemezekről van szó. A bíróság azonban ezzel nem értett egyet, így várhatóan kikérik az új adatokat. A következő tárgyalási nap már csak 2023. januárjában lesz. | Több helyen egyszerre tűntek el adatok: három év alatt sokat romlott a tanúk emlékezete a Vári-ügyben | Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott Vári Attila, a Pécsi Sport Nzrt. (PSN) és a vízilabda-szövetség volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/08/vari-attila-potmaganvad-pecs-potmaganvad | 2022-11-08 11:04:00 | true | null | null | Telex |
Budapest belvárosának egyik felkapott bevásárlóutcájában, a Fashion Streetnek is nevezett Deák Ferenc utcában többek között olyan nyugati divatmárkák – Tommy Hilfiger, Zara Home, COS – boltjai sorakoznak, melyek Ukrajna megtámadása után kivonultak Oroszországból, vagy felfüggesztették működésüket. A COS-t is tulajdonló svéd vállalatcsoport közleménye boltjaik bezárásakor például úgy fogalmazott, hogy mélyen aggasztják az ukrajnai tragikus fejlemények, és kiállnak a szenvedők mellett.
Miközben az oroszok többsége ezekhez a divat- és lakberendezési cikkekhez már akkor sem juthatna hozzá, ha esetleg lenne rá pénze, a Kreml háborús gépezetét irányító egyik kulcsfigura családjának adott esetben csak métereket kellene megtennie egy bevásárláshoz.
Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme (a pontos címet személyiségi jogi okokból nem írjuk le).
Ezt egy, a Pest Megyei Kormányhivatal által 2022. június 15-én kiállított dokumentum bizonyítja, amelyet a Direkt36-tal egy nyílt forrású nyomozásokkal (OSINT, vagyis open-source intelligence) foglalkozó ukrán csoport, a Molfar osztott meg. A Molfar Ukrajna megtámadása óta az orosz háborús atrocitások felderítése mellett az orosz elit rejtett nyugati vagyontárgyainak felderítésével is foglalkozik.
A Molfar megbízott egy Marathon Investigations nevű görög magánnyomozó irodát, amely a több EU-s országra is kiterjedő vizsgálódásai során rábukkant azokra a híradásokra, miszerint a Nariskin család tagjai letelepedési engedélyhez jutottak Magyarországon a nemzetbiztonsági és pénzügyi okokból egyaránt aggályos letelepedési kötvényprogram keretében. Ezt korábban a Direkt36 derítette ki a 444.hu-val és az orosz Novaja Gazeta napilappal közösen.
Az akkori kutatásokból még nem derült ki, hogy Nariskinék pontosan hol telepedtek le Magyarországon, vagyis hogy hol a lakcímük. A Molfar által megbízott magánnyomozó iroda úgy szerezte meg az erről szóló dokumentumot, hogy idén tavasszal egy Juscutum nevű ukrán jogi tanácsadó iroda segítségével beadtak egy kérelmet a magyar hatóságokhoz, amelyben kikérték Szergej Nariskinnek és egy másik orosz nemzetbiztonsági vezetőnek, valamint a családtagjaiknak esetleges magyarországi állami nyilvántartásokban szereplő adatait.
Az adatkérés indoklásában az állt, hogy idősebb Nariskin és a másik orosz nemzetbiztonsági vezető „közvetlenül felelősek a döntésért, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felelősek ukránok ezreinek haláláért, és számtalan háborús bűncselekményért”.
A kormányhivatal elfogadta az ukrán kérelmet, ám válaszukban azt írták, hogy a keresett személyek közül egyedül Andrej Nariskin Bécsi utcai lakcíme szerepel magyar nyilvántartásokban.
A 101 m²-es, kétszobás ingatlant, melyben az orosz kémfőnök fia hónapokkal Ukrajna megtámadása után is be volt jelentve, 2008-ban vásárolta meg Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletember. A tulajdoni lap szerint a lakás jelenleg is a Michaeli érdekeltségében lévő, ügyvezetőként általa irányított TNN Realestate Investments Kft. tulajdona. Cégadatok szerint az elmúlt években Michaeli számos másik, jórészt ingatlanberuházással foglalkozó vállalkozása is ugyanebben a lakásban működött (ezek közül a Matild Palota Kft.-nek jelenleg is itt van a székhelye).
Shabtai Michaeliről több lap is megírta, hogy üzleti szálakon kötődött a letelepedési kötvényprogramhoz, valamint közeli kapcsolatban áll Habony Árpáddal, illetve a jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antallal. Michaeli korábban a Média1-nek adott interjújában elismerte, hogy a letelepedési kötvényprogramot is életre hívó „Rogán Antal már több mint tízéves barátom”. Kapcsolatukat magánemberinek minősítette, és tagadta, hogy lennének közös üzleti ügyeik.
A tavaszi választások óta a polgári titkosszolgálatokat, így köztük az orosz kémek elhárítására is hivatott Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) Rogán Antal felügyeli. A Direkt36 azon kérdésére, hogy Rogán rendelkezett-e információkkal barátja és Andrej Nariskin kapcsolatáról, illetve hogy ezt jelezte-e adott esetben az AH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. A minisztérium ugyanakkor számos más, eddig nem ismert részletet elárult Andrej Nariskin magyarországi tartózkodásáról.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Nariskin család 2015 óta meglévő letelepedési engedélyét nemzetbiztonsági kockázat miatt az AH már 2020-ban visszavonta, ám ez a döntés még nem végleges, mert Nariskinék fellebbeztek ellene, és a bíróság még nem határozott az ügyben. „Az Alkotmányvédelmi Hivatal a kémelhárítási tevékenységét a nemzetközi partnerszolgálatokkal szorosan együttműködve végzi, és Andrej Nariskin tekintetében is a nemzetközi elvárásoknak megfelelően járt el” – hangsúlyozta a minisztérium.
A kabinetiroda azt is állítja, hogy az orosz kémfőnök fiának családja a letelepedési engedély megszerzése után nem tartózkodott állandó jelleggel Magyarországon, „évente csupán néhány alkalommal, néhány hétig tartózkodtak hazánk területén”, és jelenleg sincsenek itt. További kérdésünkre ezt a minisztérium később úgy pontosította, hogy Andrej Nariskin 2019 óta nem járt Magyarországon.
A Direkt36 több céges érdekeltségén keresztül is megkereste Shabtai Michaelit, akit mind a Nariskin családhoz, mind a Rogánhoz fűződő kapcsolatáról megkérdeztünk, ám ő nem reagált. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Michaeli cége által birtokolt lakásról azt állította, hogy „az Ön által kérdezett ingatlan vonatkozásában tájékoztatjuk, hogy ott életvitelszerűen senki nem tartózkodik”. Andrej Nariskint nem sikerült elérnünk.
Nariskinék bejárták Európát
Bár a 2013-ban indult magyar kötvényprogramot 2017 márciusában felfüggesztették, a kiadott letelepedési engedélyek ettől még nem vesztették el érvényességüket. Az orosz kémfőnök fia, menye, valamint az unokái pedig a rendelkezésre álló információk alapján a legutóbbi időkig jó hasznát vehették az Európai Unió teljes területén zavartalan utazást biztosító magyar papíroknak. Bár valószínűsíthetően továbbra is Oroszországban – a Molfar kutatásai szerint Szentpéterváron – élnek, az elmúlt években több utazást tettek az EU-n belül is.
A Direkt36 már 2018-ban írt róla, hogy a Nariskin család egyik tagja 2016-ban a Budai Várban készült fényképeket töltött fel magáról, 2018 szeptember elején pedig a magyar parlament előtt fotózkodott. Instagramra feltöltött fotóik alapján Andrej Nariskin családja 2021 októberében Görögországban nyaralt, az egyik családtag pedig Horvátországban is megfordult idén januárban, pár héttel a háború kitörése előtt. Közösségi médiás tevékenységük nem utal arra, hogy a közelmúltban Magyarországon is jártak volna.
Nem sokkal Ukrajna február 24-i megtámadása után az Európai Parlament (EP) egy határozatban felszólította az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig szüntesse meg a magyar letelepedési kötvényprogramhoz hasonló konstrukciókat. A határozat azzal érvelt, hogy biztonsági kockázatokat rejtenek ezek a programok, mivel segítségükkel veszélyesnek minősülő egyének is letelepedhetnek és szabadon mozoghatnak az EU-n belül.
Bár a magyar program már évekkel ezelőtt leállt, az EP arra is felszólította a Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat az orosz vezetés tagjainak és hozzátartozóinak korábban kiállított letelepedési kötvények felülvizsgálatára. A határozat szavazásáról a Fidesz EP-képviselői ugyanakkor hiányoztak. Távolmaradásukat a fideszes Deutsch Tamás a Direkt36-nak azzal magyarázta, hogy „a nemnél és a tartózkodásnál erősebb eszközzel akartak élni”, mivel szerintük ez a kérdés a tagállamokra tartozik, és az EU-nak nem lenne szabad beleszólnia, hogy az egyes tagállamok mit kezdenek a kötvényprogramjaikkal és kötvényeseikkel.
Putyin régi szövetségese
A Direkt36 a háború kitörése után számos, a letelepedési kötvényprogramban korábban érintett állami és kormányzati intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, vajon felülvizsgálják-e Nariskinék és a Putyin-féle vezetéshez kötődő többi orosz letelepedési kötvényes papírjait. A legtöbben akkor nem válaszoltak, a parlament gazdasági bizottsága és az Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig állításuk szerint nem rendelkezett a témában információkkal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig csak november 8-án adott érdemi válaszokat, miután a lakcímet igazoló dokumentum alapján rákérdeztünk Nariskin és Michaeli, illetve Michaeli és Rogán kapcsolatára.
A minisztérium szerint Andrej Nariskin „2014-ben először befektetési célú tartózkodási engedélyt, majd nemzetgazdasági célú letelepedési kérelmet nyújtott be családjával együtt. 2015-ben Andrej Nariskin és családja megkapta a letelepedési engedélyt, mert velük szemben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel”. A minisztérium érvelése szerint – és erre külön felhívták a figyelmet – Andrej Nariskin „édesapja ebben az évben nem volt semmilyen külföldi hírszerző szolgálat vezetője”, mivel csak 2016-ban nevezte ki Putyin az orosz hírszerzés főnökének.
Szergej Nariskin azonban már 2016 előtt is Putyin hatalmi gépezetének fontos szereplője volt, és az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után szankció alá vette őt több más orosz vezető mellett.
Szergej Nariskin 2008 és 2011 között az orosz elnöki hivatal vezetője volt, majd kémfőnökké válása előtt, 2011 és 2016 között az orosz parlament, a Duma elnökeként töltött be fontos pozíciót. Nariskin már a kilencvenes évek óta Putyin közeli szövetségesének számít, és az orosz biztonsági szerveket kutató Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró BBC-nek adott nyilatkozata szerint fontos szerepet játszik Putyin politikájának ideológiai megalapozásában is.
Szergej Nariskin 2016-tól már az orosz hírszerzés vezetőjeként szolgált, de a kabinetiroda válaszából az derül ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2020 novemberében vonta vissza a család letelepedési engedélyét, „státusz felülvizsgálatuk során ugyanis nemzetbiztonsági kockázat merült fel”.
Visszakérdeztünk a kabinetirodánál, hogy miért négy évvel Szergej Nariskin hírszerzői főnökké válása után lépett az AH, illetve hogy konkrétan milyen nemzetbiztonsági kockázat merült fel Nariskinékkal szemben. Válaszuk szerint Andrej Nariskin „2020-ban okmányhosszabbítási kérelmet nyújtott be. Az ehhez kapcsolódóan indított felülvizsgálati eljárás során kerültek megállapításra az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint szakhatóság részéről a korábban rögzített, nemzetbiztonsági kockázatként értékelt körülmények.” Ennek részleteiről a kabinetiroda szerint azért nem adhatnak tájékoztatást, mert az minősített adat.
Andrej Nariskin és családja letelepedési engedélyének visszavonása azonban a mai napig nem zárult le. A kabinetiroda szerint ugyanis Nariskin fellebbezett a döntés ellen, majd még egyszer fellebbezett, miután „hosszas jogi eljárást követően 2022-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság másodfokú határozatával helyben hagyta a letelepedési engedély elutasítását”.
„Magyarország jogállam, a hatósági határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye van, így a végső döntés a bíróságé. A bíróság jogerős ítéletét a következő hónapokban várjuk”
– írta Rogán minisztériuma.
Andrej Nariskint egyelőre nem sújtják olyan nemzetközi büntetőintézkedések, mint apját, de az ő neve is megtalálható abban a hivatalos ukrán adatbázisban, mely a szankciókra javasolt hatalomközeli oroszok neveit tartalmazza. Apjához hasonló politikai szerepet ugyan nem vállalt, de karrierje szorosan az orosz államhoz kötődik. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, Andrej Nariskin egy 2012-es orosz Forbes-cikk szerint az orosz elektromos hálózatért felelős állami óriáscég igazgatósági tagja lett, illetve egy hasonló profilú szentpétervári cégben is feltűnt, ami például megbízásokat kapott a 2014-es Szocsi olimpia előkészítésénél.
A kabinetiroda azt írta, hogy mivel Andrej Nariskin jelenleg nem szerepel EU-s szankciós listán, vele szemben a szankciós intézkedések alapján nem lehet eljárni. Ugyanakkor kiemelték, hogy jelenleg is zajlik a – szintén Rogán minisztériuma által koordinált – nemzeti konzultáció, melynek hatodik kérdése alapján „a magyar emberek fogják eldönteni, hogy a szankciós listán nem szereplő orosz állampolgárok ellen Magyarország korlátozásokat vezessen-e be vagy sem”.
Barátság a miniszterrel
A grúz–izraeli üzletember Shabtai Michaeli neve sem először merül fel a magyarországi kötvényprogrammal összefüggésben. A Heti Válasz már 2016 márciusában arról írt, hogy a kötvényeket Oroszországban terítő és abból profitáló VolDan nevű liechtensteini offshore cég több szálon is kötődik Michaelihez, aki ezt tagadva sajtópereket indított, ám azokat elveszítette. Később a Direkt36 pedig olyan belső voldanos dokumentumokat is megszerzett, például egy kötvényvásárlónak kiállított 300 ezer eurós számlát, melyen a VolDan Investment Limited pecsétjénél Michaeli neve és aláírása szerepelt.
Andrej Nariskin lakcímének háttere után kutatva a Direkt36 most egy újabb kapcsolatra bukkant Michaeli üzletei és a letelepedési kötvényprogram között. A Nariskin lakcíméül szolgáló Bécsi utcai lakást tulajdonló Michaeli-cég, a TNN Realestate Investments emailes elérhetőségeként éppen annak a Schönek Béla ügyvédnek a címe szerepel a cégadatbázisban, aki a G7.hu korábbi cikke szerint a VolDant képviselte a parlament gazdasági bizottsága előtt még évekkel ezelőtt. (Schöneket is kerestük, de nem reagált kérdéseinkre.)
A kötvényprogram létrehozását a bizottság vezetőjeként Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választotta ki azokat a jellemzően offshore hátterű cégeket, melyek azután a magyar államkötvényekkel kereskedtek közvetítőként, és az ügyfeleknek 40-60 ezer eurós kezelési költséget számoltak fel, amivel egyes cégek sokmilliárdos profithoz jutottak.
A második legtöbb ügyfél Oroszországból jött, nekik árulta a kötvényeket a Michaelihez kötődő VolDan, mely az ügyintézési díjakból több mint 7 milliárd forintos bevételt ért el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól származó adatok szerint a kötvényprogramban 384 orosz befektető és családtagjaik, összesen 1265 orosz állampolgár jutott magyar letelepedési engedélyhez.
Még 2016-ban mutatott be az Index egy olyan videófelvételt, melyen Michaeli Rogán Antal egy másik közeli ismerőse, Kertész Balázs irodája előtt beszélgetett két másik befolyásos grúzzal, köztük egy volt miniszterelnökkel. Kertész Balázs abban a Kosik Ügyvédi Irodában dolgozott, melyet az offshore hátterű kötvényes cégek döntő része megbízott a kötvényesek adminisztratív ügyeinek intézésével.
Michaeli érdekeltségei eközben több olyan ingatlanhoz is hozzájutottak, melyek eladásáról az a fideszes belvárosi önkormányzat döntött, melyet 2014-ig Rogán Antal, azóta pedig egyik korábbi helyettese vezet. Ilyen volt például a Four Seasons Hotel mögötti ingatlan ügye 2017-ben, de Michaeli az egyik cégen keresztül még idén nyáron is hozzájutott egy teljes belvárosi házhoz. | Az orosz kémfőnök fia magyar lakcímet kapott. Méghozzá Rogán régi jóbarátjának céges ingatlanában | Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/11/10/az-orosz-kemfonok-fia-magyar-lakcimet-kapott-meghozza-rogan-regi-jobaratjanak-ceges-ingatlanaban | 2022-11-10 11:07:57 | true | null | null | Telex |
A Szegedi Ítélőtábla közleménye szerint a lelkész társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének.
A táblabíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt bűnösnek találta, a négy év börtönbüntetés mellett 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak rá és öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól.
Az elsőrendű vádlott 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének lelkipásztora volt, a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó intézmények, így az idősek otthonának pénzügyei. A lelkész szerződéseket kötött egyik társa vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja, a gazdasági vezető befogadta a könyvelésébe, és azok kiegyenlítését ellenjegyezte.
A lelkipásztor egyik társa közreműködésével papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát –, akik ténylegesen nem, vagy nem a dokumentumokban szereplő időtartamban végeztek munkát a szeretetotthonban, de ezért mégis fizetést vettek fel. A lelkész és egy társa a valótlan munkavégzésből összesen több mint 36 millió forintra tett szert.
A lelkipásztor az egyházközség képviseletében eljárva vásárolt egy autót, de ehhez nem rendelkezett az egyházi belső normák által előírt presbitériumi felhatalmazással. A vásárlást követően az autót saját céljaira használta, a tankolást az egyházközség bankkártyájával fizette, de azzal fizetett éttermekben is. Emellett amikor kiköltözött az egyházközség tulajdonában lévő lakásból, magával vitt onnan ingóságokat, amelyekkel nem számolt el.
Az egyházközség a központi költségvetésből folyósított forrásokat használt fel az általa nyújtott szociális szolgáltatásokra, így időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra. A lelkész közvetlen utasítására a magasabb összegű támogatások megszerzése érdekében az egyházközség a napi jelentésekben, illetőleg a támogatás éves elszámolása során a valóságosnál magasabb létszámadatokat szolgáltatott, mintha ezen ellátásokat az egyházközség hétvégente is nyújtotta volna. Ennek ellenére hétvégén egyáltalán nem biztosították a szolgáltatásokat, és az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel „átcsoportosították” az egyházi épületek építésére, felújítására.
Az egyházközség több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, de ezeket a projekteket a valóságban nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat.
A lelkész társai segítségével a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott. | Négy év börtönre ítéltek Szegeden egy saját egyházközségét is megkárosító korábbi lelkészt | A Szegedi Ítélőtábla közleménye szerint a lelkész társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/10/negy-ev-bortonre-iteltek-szegeden-egy-sajat-egyhazkozseget-is-megkarosito-korabbi-lelkeszt | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ortopéd szakorvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően hívták le a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – írja az MTI.
Az orvosok által felírt vényeken olyan személyek adatai szerepeltek, akiknek az egészségi állapota nem indokolta az ortopédiai segédeszközt, leggyakrabban gyógycipőt – mondta el a rendőrség sajtótájékoztatóján Garai Gábor alezredes. Hozzátette: a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó cégek képviselői ellenszolgáltatásért cserébe – az intézményekben dolgozók segítségével – megszerezték idősekről, illetve fogyatékosokról gondoskodó otthonok lakóinak személyes adatait.
Az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszáz millió forintot.
Előfordult olyan is, hogy az otthonoktól függetlenül magánszemélyek adataival éltek vissza. cégekkel kapcsolatban álló ortopéd szakorvosok ezeknek az embereknek a nevére állították ki a vényt, többnyire úgy, hogy nem is találkoztak velük, a szükséges vizsgálatokat nem végezték el. A gyártók elkészítették a termékeket, majd a támogatási összeget megigényelték a NEAK-tól.
Garai Gábor alezredes elmondta, a nyomozás jelenlegi szakaszában a 2021-től kezdődően feltárt bűncselekmények szerepelnek, de vizsgálják az érintett vállalkozások és orvosok korábbi tevékenységét is, valószínűleg nőni fog a bűncselekmények és az elkövetők száma, és a kárösszeg is.
Az alezredes közlése szerint az orvosok mellett két asszisztenst, egy gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó cég tulajdonosát, gazdasági vezetőjét és üzletkötőjét, valamint egy másik vállalkozás vezetőjét vették őrizetbe. Másfél hónap felderítő munka után kedden 45 helyszínen, összesen nyolc megyében és a fővárosban tartottak házkutatást és vettek őrizetbe nyolc embert. Informatikai eszközöket, személyes adatokat tartalmazó listákat, névre szólóan legyártott, de vényre még fel nem írt gyógycipőket is lefoglaltak. | Ortopéd készítményekre járó támogatással csaló orvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség | Ortopéd szakorvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően hívták le a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/11/ortoped-szakorvos-rendorseg-visszaeles-szemelyes-adatok-neak | 2022-11-11 14:55:17 | true | null | null | Telex |
Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető vásárolta meg Horvátország legnagyobb élelmiszergyártó és kiskereskedő csoportja, a Fortenova Group 43 százalékát az orosz Sberbanktól – adta hírül a Gulf News.
Ezek szerint Jellinek Dániel lecsúszott a hatalmas üzletről, jóllehet hónapokig arról volt szó, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó érdekeltsége, az Indotek Zrt. veszi meg a horvát cégcsoport orosz kézben lévő üzletrészét, idén áprilisban a horvát sajtó már tényként kezelte az adásvételi szerződést. Azt várták, hogy a becslések szerint 500 millió eurós tranzakció az utolsó negyedévében lezárulhat.
Szeptemberben azonban a Nacional horvát hetilap már arról cikkezett, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök meg akarja vétózni, hogy Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója bevásároljon a legnagyobb horvát vállalatba. A zágrábi lap cikke szerint a horvát hatalom csúcsaihoz eljutott információk alapján Jellinek közvetlenül a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz kötődő „átláthatatlan magyar tőke” strómanja volna. Orbán pedig állítólag személyesen kérte Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyét ahhoz, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolhassa a Sberbank Fortenova-részesedését.
Nem hivatalos forrásból ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy nem a horvát miniszterelnök gáncsolta el az üzletet, ám megtörténtek az előkészületek, hogy a Fortenovába horvát nyugdíjalap vásároljon be.
Miután a Sberbank kiadta a közleményt a részvényeladásról, Frano Matusić horvát külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy sem az állami hatóságok, sem a kormány nem tudott a részvényeladásról. Megvizsgálják az ügyet, hogy nem történt-e szankciósértés. Ezzel arra utalt, hogy az orosz Sberbank uniós szankciós listára került, ami nemcsak megbénította a tulajdonosként a Fortenova finanszírozását, de azt is, hogy a részvényei elidegenítésében sincs teljesen szabad keze. A horvát hatóságok két vételi ajánlatról tudtak, a magyar Indotek, illetve horvát nyugdíjpénztárak jelentkeztek be, hogy társtulajdonosok legyenek a Fortenovában.
A Sberbank és Saif Alketbi között megkötött üzlet értékét a hírben nem közölték, annyit tudni, hogy a Fortenova tavaly több mint 4 milliárd euró bevételt ért el.
A Gulf News annyit fűzött a hírhez, hogy az élelmiszeripari befektetések az Egyesült Arab Emírségek befektetői számára prioritást élveznek az utóbbi időben, például az Abu Dhabi IHC nemrég 2,1 milliárd dolláros ajánlatot tett a kolumbiai Grupo Nutresa élelmiszer-feldolgozó csoport jelentős részesedésének megszerzésére. | Fortenova: Magyar milliárdos helyett arab befektetőt választott az orosz Sberbank | Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető vásárolta meg Horvátország legnagyobb élelmiszergyártó és kiskereskedő csoportja, a Fortenova Group 43 százalékát az orosz Sberbanktól. Ezek szerint Jellinek Dániel lecsúszott a hatalmas üzletről, jóllehet hónapokig arról volt szó, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó érdekeltsége, az Indotek Zrt. veszi meg a horvát cégcsoport orosz kézben lévő üzletrészét. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/04/fortenova-magyar-milliardos-arab-befekteto-sberbank/ | 2022-11-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Közös tulajdonú informatikai leányvállalatot Budapesten a német Rheinmetall és a 4iG Nyrt. – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett kibocsátói tájékoztatásban.
A két társaság szerződése alapján a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. többségi tulajdonosa 51 százalékos részesedéssel a magyar fél lesz. A közös vállalat projekt- és üzemeltetési informatikai szolgáltatásokat nyújt majd a Rheinmetall leányvállalatai számára – olvasható a bejelentésben, amely szerint a szolgáltatások köre az üzleti igények és lehetőségek függvényében bővülhet. A közlemény kiemelte, hogy a közös cégalapítás mindkét fél számára előnyös. A Rheinmetall az informatikai képességeinek erősödésére számít, a 4iG pedig úgy véli, hogy nagyobb hozzáférése lesz az informatikai szolgáltatások világpiacához.
A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató. Prémium kategóriás részvényei 675 forinton zártak csütörtökön, árfolyamuk egy éven belül 625 és 968 forint között mozgott. A társaság egy éve jelentette be, hogy a Rheinmetall a stratégiai befektetője lesz. A védelmi iparban érdekelt német gyártó 25 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik a 4iG-ben. (MTI) | Közös leányvállalatot alapít a Rheinmetall és a 4iG | Közös tulajdonú informatikai leányvállalatot Budapesten a német Rheinmetall és a 4iG Nyrt. – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett kibocsátói tájékoztatásban. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/04/kozos-leanyvallalatot-alapit-a-rheinmetall-es-a-4ig/ | 2022-11-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ha állami vezetői karrierje véget ért is Bitay Márton Örsnek, amikor 2019-ben menesztették a földművelésügyi államtitkári posztjáról, úgy fest, a magánszféra százmilliós tételben mérhető kárpótlást nyújt számára. Távozásának okát nem közölték, nagy haraggal azonban aligha váltak el, legalábbis Bitay sajtóhírek szerint 8,8 millió forint végkielégítéssel hagyhatta el az agrárminisztériumot.
A neve egy időben sokat forgott a sajtóban, ő felelt ugyanis a földügyekért 2015-2016-ban, az állami termőföldek árverezése idején. Az azóta megszüntetett Népszabadság újságírói botlottak bele, amint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal kávézott a Four Seasons hotel éttermében. Feszegették az ügyben Bitay összeférhetetlenségét, de
a minisztérium nem talált kivetnivalót abban, hogy a földárverések főfelelőse és a pályázatok egyik legnagyobb nyertese egyeztet.
Bitay egyébként nemcsak földügyekkel foglalkozott, korábban tagja volt a trafikpályázatokat elbíráló bizottságnak is. Nincstelen államtitkárként emlegették, mert a közigazgatásban eltöltött évek alatt hiába kapott milliós fizetést, vagyona öt év alatt csökkent a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozatai alapján.
Miután távozott a minisztériumból, 2020 márciusától a Strategopolis Stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó Kft. tulajdonosa lett, melyet még 2006-ban Giró-Szász András alapított, és egy időben a Századvég másik nagyágyúja, Heim Péter is tulajdonosa volt. Az egykori kormányszóvivő 2017-ben vált meg a a Strategopolistól, amely előbb Mechler Márk nyergesújfalui ügyvédhez került, azután vette át a céget Bitay Márton Örs. Az Mfor cikke szerint Mechler ügyvédi irodája egykor bedolgozott az agrártárcának.
A Strategopolis 2015-ben 627 millió forintos forgalom mellett 280 millió forintos profittal zárt, 2017-ben pedig 560 milliós megbízást kapott a Miniszterelnökségtől az uniós források felhasználása és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer tevékenységének monitorozására. Korábban is jól el volt látva közpénzes munkákkal, a Közbeszerzési Értesítőben sorjáznak az Emmi, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Országgyűlés Hivatala vagy éppen a hódmezővásárhelyi önkormányzat megbízásai. Nem maradt ki a szórásból a közmédia sem: amint az Átlátszó kiderítette, a volt kormányszóvivő cége gyártotta az MTVA kereskedelmi rádióknak készített hírblokkjait évi nettó 42 millió forintért, amihez a Strategopolis ingyen használhatta az MTI és az MTVA anyagait.
Giró-Szász tulajdonlása nélkül sem akadt meg a pénzáram, 2018 áprilisában például a Nemzeti Földalappal szerződött tanácsadásra, az év végéig szóló megbízás 50,8 millió forintra szólt. Igaz, a forgalma egyre csökkent, 2020-ban már csak 80 millió forint árbevételig jutott, a nyereség pedig a másfél millió forintot sem érte el.
Bitay tulajdonlásának második évében, tavaly azonban nagyot javultak a cég gazdálkodásának mutatói: csaknem 400 millió forint árbevételt és 128 millió forint adózott eredményt mutatott ki a Strategopolis.
Az előző tulajok megtették azt a szívességet is Bitaynak, hogy nem vették ki a pénzt a cégből, így az eredménytartalékot is felhasználva 192 millió forint osztalékot fizethetett magának.
A méretes bevétel teljes egészében pénzügyi, gazdasági tanácsadásból származik a cég bevallása szerint, és mindössze három állandó alkalmazottal érték el, legalábbis ekkora átlagos állományi létszámról adott számot a cégbíróságnak.
A tanácsadásból több száz milliósra növekedett Strategopolis legújabban az ingatlanbizniszbe is beszállt: Luxury Rooftops Hungary Kft. néven új céget alapított, üzlettársai az egyik magyar offshore paradicsomban, Újlengyelben bejegyzett Y2O Elements Kft., valamint Fazekas Róbert Ferenc és Balla Zsolt Sándor. Az ingatlanos céget az Andrássy út 4. szám alá jegyezték be. Bitaynak nem ez az első ingatlanos vállalkozása, 2020-ban Fazekassal és Ballával közösen alapították a Szent István Krt. 23. Projekt Kft.-t.
Közben az állami szférából sem kopott ki teljesen: augusztustól a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja lett, amivel havi 375 ezer forint megbízási díj jár. | 192 milliót hozott a menesztett agrárállamtitkárnak Giró-Szász egykori tanácsadó cége | Ha állami vezetői karrierje véget ért is Bitay Márton Örsnek, amikor 2019-ben menesztették a földművelésügyi államtitkári posztjáról, úgy fest, a magánszféra százmilliós tételben mérhető kárpótlást nyújt számára. Távozásának okát nem közölték, nagy haraggal azonban aligha váltak el, legalábbis Bitay sajtóhírek szerint 8,8 millió forint végkielégítéssel hagyhatta el az agrárminisztériumot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/26/bitay-marton-ors-strategopolis/ | 2022-10-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A feladat megnevezése a következő: a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ez a BMW gyár kódneve) kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása. Konkrétabban: a vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek felújítása, korszerűsítése Macs állomástól Balmazújváros állomásig 100 kilométer/óra fejlesztési sebesség figyelembevételével, Balmazújváros állomás átépítésével és a teljes szakasz biztosítóberendezési fejlesztésével együtt. A projekt Debrecen belterületén tervekkel és engedélyekkel rendelkező Derék utca és a Nyugati Ipari Park vasúti megállóhelyek kiépítését is tartalmazza, a kapcsolódó zajvédelmi feladatokkal együtt.
A nyertessel november 4-én kötött szerződést a NIF.
Indult még a közbeszerzésen a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Strabag Vasútépítő Kft., a Homlok Építőipari Kft., az Inter Mobility Kft., továbbá az SDD konzorcium, amelynek tagja a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft., valamint a Pannon-Doprastav Kft.
A Napi.hu korábbi információja szerint a BMW gyárhoz kapcsolódó vasútvonal korszerűsítésének első ütemére 2020. februárban kötött szerződést a NIF a V-Híd Építő Zrt.-vel, nettó 54 milliárd 859 millió forint összegben. A kért feladat - egyebek mellett - a következő volt:
hézagnélküli vágány építése előfeszített vasbeton aljakkal 31,4 kilométer hosszban,
Debrecen állomás átépítése,
Tócóvölgy állomás átépítése,
Macs állomás átépítése, továbbá
Macs Ipari Park állomás építése.
Ezt az összeget 2021. októberében 65 milliárd 693 millióra emelte a nyertes és a NIF. Az indoklás szerint a Macs Ipari Park állomáson a konténerterminál második ütemét is meg kell építeni, egy kormányhatározat alapján. | Nagy volt a tolongás a BMW-gyári vasút építésére - Mészáros cége nyert | Hat ajánlattevő közül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. építheti meg a debreceni BMW gyárhoz tartozó vasút második ütemét, nettó 35 milliárd 456 millió forintért. A becsült ellenérték 24 milliárd 974 millió forint volt. A cég már egy 65 milliárdos vasúti projekten dolgozik a környéken. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/debrecen-bmw-meszaros-lorinc-kozbeszerzes.763084.html | 2022-11-12 13:04:10 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A bíróság csütörtöki tájékoztatása szerint jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy korábbi lelkészt, aki társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének.
A táblabíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. A szabadságvesztés mellett a vádlottra 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak, valamint öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól.
A vádlott a bűncselekményekben bűnsegédként közreműködő három társával szemben a táblabíróság felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést szabott ki. A korábbi lelkész két vádlott-társa esetében a táblabíróságon egyes vádpontokban – az elsőfokú döntéssel ellentétes – felmentő ítélet született, így ügyük az ügyészi fellebbezés miatt harmadfokon a Kúrián folytatódik.
Az elsőrendű vádlott 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének lelkipásztora volt, a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó intézmények, így az idősek otthonának pénzügyei. A lelkész szerződéseket kötött egyik társa vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja – a gazdasági vezető – befogadta a könyvelésébe, és azok kiegyenlítését ellenjegyezte.
A lelkipásztor egyik társa közreműködésével „papíron” társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát –, akik ténylegesen nem, vagy nem a dokumentumokban szereplő időtartamban végeztek munkát a szeretetotthonban, azonban ezért a feladatukért fizetést vettek fel. A lelkész és egy társa a valótlan munkavégzésből összesen több mint 36 millió forintra tett szert.
Az egyházközség a központi költségvetésből folyósított forrásokat használt fel az általa nyújtott szociális szolgáltatásokra, így időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra. A lelkész közvetlen utasítására a magasabb összegű támogatások megszerzése érdekében az egyházközség a napi jelentésekben, illetőleg a támogatás éves elszámolása során a valóságosnál magasabb létszámadatokat szolgáltatott, mintha ezen ellátásokat az egyházközség hétvégente is nyújtotta volna. Ennek ellenére hétvégén egyáltalán nem biztosították a szolgáltatásokat, és az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel „átcsoportosították” az egyházi épületek építésére, felújítására.
Az egyházközség több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, ám e projekteket a valóságban nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat. A vádlott – társai segítségével – a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
Az esettel lapunk korábban részletes cikkben foglalkozott:
(Címlapképünkön: a református templom Mezőberényben. Forrás: mezőberény.hu) | Négy évet kapott a saját egyházközségét is megkárosító lelkész | A bíróság csütörtöki tájékoztatása szerint jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy korábbi lelkészt, aki társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/negy-evet-kapott-a-sajat-egyhazkozseget-is-megkarosito-lelkesz-253854 | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy sor állami intézmény vezetőjének nőni fog a fizetése, ha megemelik Matolcsy György jelenleg bruttó ötmillió forintos havi illetményét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott pénzügyminisztériumi javaslat a jegybanktörvény módosításáról ugyan csak a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy fizetésemeléséről szól, mégis valóságos fizetésemelési hullámot indíthat el, mely nem áll meg az MNB falain belül.
Több állami szerv vezetőjének a díjazását ugyanis a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még:
a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára,
valamint a Versenytanács tagjai,
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
a Közbeszerzési Hatóság elnöke és főtitkára,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója és főigazgató-helyettese,
a Médiatanács tagjai
és a most felálló Integritás Hatóság elnöke és helyettesei.
Ezen intézmények vezetőinek illetményét az MNB-elnök bérének 80 százalékában határozták meg, azaz jelenleg havi 4 millió forintot keresnek, ami jövőre így 800 ezer forinttal emelkedhet. A pénzügyi tárca javaslata szerint ugyanis Matolcsy György fizetése felzárkózik az Állami Számvevőszék elnökének béréhez, amely – mint korábban megírtuk – az idén megelőzte a korábban az állami szférában legmagasabbnak számító MNB-elnöki fizetést is.
Az ÁSZ-elnök illetményét ugyanis az előző évi bruttó átlagkereset 12-szeresében határozták meg, ami jelenleg 5 millió 266 ezer forint. Mivel az idén a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint 15 százalékos átlagbéremeléssel lehet számolni,
Windisch László fizetése márciustól a 6 millió forintot is meghaladja majd, és a kormányzati javaslat értelmében ehhez zárkóztatják fel Matolcsy György bérét.
A Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és az Integritási Hatóság elnökének illetménye pedig bruttó
4,8 millió forintra
nőhet.
Az elnökhelyettesek jelenleg 3,6 millió forintot keresnek, de jövőre bruttó 4,3 millióra emelkedhet a fizetésük az indítvány nyomán. Az egyes hivatalok irányításáért felelős főtitkárok, illetve főigazgatók bére pedig 3 millió forintról 3,6 millióra ugorhat, ahogyan a Közbeszerzési Döntőbizottságot vezető elnök díjazása is. A Versenytanács tagjainak bére 500 ezer forinttal nőhet, 2,5 millióról 3 millióra, a Médiatanács tagjai pedig 2 millió forint helyett 2,4 milliós havi tiszteletdíjat vehetnek majd fel.
A pénzügyi tárca a törvényjavaslatában nem indokolta külön az MNB-elnök illetményemelését, csak annyit szögezett le, hogy azt a számvevőszéki elnök keresetével egyezően állapítják meg. Ezért kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, hogy megtudjuk, miért tartják szükségesnek az emelést, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A változtatást indokolhatja, hogy az országgyűlési képviselők és több állami vezető illetményét a bruttó átlagkeresethez kötötték, így az évről évre úgymond automatikusan emelkedik. Ezért az ÁSZ-elnök után a következő években több más vezető fizetése is lekörözte volna Matolcsy díjazását. | Matolcsy révén sok százezres fizetésemelést kaphat egy sor állami vezető | Újabb állami vezetőknek juttathat bőkezű fizetésemelést a kormány, a jegybankelnök tervezett béremelése ugyanis továbbgyűrűzik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/10/matolcsy-gyorgy-mnb-fizetes-emeles-nmhh-gvh-allami-vezetok-papcsak-ferenc/ | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2022 november 15., 08:23
comments 15
Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást is megnyert a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt., írja az mfor.hu. A vasútépítő cég vitte
a Macs Ipari Park Terminál fejlesztését 2 milliárd 31 millió foriintért,
a Fatér állomás fejlesztése nevű projektet 10 milliárd 856 millió forintért
és a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítését csaknem 35,5 milliárd forintért.
Tehát a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | Mészáros cége építheti a BMW-gyár vasútját | Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást is megnyert a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt., írja az mfor.hu. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/15/meszaros-cege-epitheti-a-bmw-gyar-vasutjat | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A jegybankot vezető Matolcsy György fia úgy lett a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik üzleti és bulvárjelképe, hogy a nagyvilági allűrökön kívül alig van valamije – legalábbis papíron. Matolcsy Ádám hivatalosan a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül birtokolja javait, például egyetlen működő üzemét, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-t. Ez az érdekeltség a tavalyi csúcsévre jutott el oda, hogy szűk 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 milliós adózott eredménnyel rendelkezzen. Korábban ezen értékek töredéke volt jellemző, noha jó ideje szólnak hírek arról, hogy a társaság – saját jogon vagy alvállalkozóként –, hogyan szállít be székeket, asztalokat az államnak s persze a nemzeti banknak. Állandó forgalmat a bútorgyáron kívül csak az ugyancsak Magyar Stratégiai Zrt.-tulajdonú New Wave Service Kft. bonyolít a Matolcsy-fiúnak; ebben a könyvelőcégben tavaly és 2020-ban is 100 millió feletti eredmény adódott. Az Igazságügyi Minisztérium információs oldalán végigellenőriztük: a kft. rendre feltűnik könyvelőként azoknál a Matolcsy-közeliként körülírt vállalatoknál, magántőkealapos egységeknél, amelyek – mint októberi cikkünkben nyilvánvalóvá tettük – jelenleg már egy budai, Pusztaszeri úti felújított irodaobjektumban „sűrűsödnek”.
Ismételjük: hivatalos formában csak a Balaton Bútor és a fenti könyvelőcég termel állandó bevételt Matolcsy Ádámnak, a többi, hozzá közelinek mondott társaság titokzatos magántőkealapok tulajdonában van, esetleg a nyitóképünkön balról behajoló Somlai Bálint neve alatt fut. Utóbbi a „falevélsepréstől” a napelem-telepítésen át a Szabadság téri központi épület komplex felújításáig szinte minden megbízásra alkalmasnak bizonyul a Magyar Nemzeti Banknál, az emlegetett magántőkealapok pedig jellemzően az (egykori) MNB-ingatlanok közvagyonjellegének elvesztésében segédkeznek. S nem mellékesen: ugyanehhez a Quartz Befektetési Alapkezelő által menedzselt magántőkealap-hálózathoz tartozik a Budapesti Metropolitan Egyetem, valamint az MKB és a Takarék-csoport összeillesztésével létrejövő bankholding mintegy 23 százaléka.
A lényeg, hogy a Balaton Bútor és a könyvelőcég kimutatott nyeresége biztosan nem elég arra, hogy Matolcsy Ádám hobbiból Porschéket gyűjtsön, magánrepülőzzön, diplomata-útlevéllel furikázzon, ingatlanokat halmozzon, életet habzsoljon. Honnan van forrása minderre, ha egyébként nem szerepel a száz leggazdagabb magyar között, tehát még a virtuális elitklubba kerülés limitjét, azt a „rongyos” 12 milliárdot sem tudta összekaparni? A válasz persze az, hogy Matolcsy Ádám ennek a sokszorosát is összekaparhatta, csak ezt (egyelőre) nem akarja a külvilág számára láthatóvá tenni. Ám a Válasz Online most kiszúrt egy különös hitelügyletet, melyben az MNB-elnök fia kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel. Megkockáztatjuk tehát:
az Orbán Viktor erőterében értelmezhető Mészáros Lőrinc és a kormányfő 36 éves vejeként ismert Tiborcz István után az utóbbival egykorú Matolcsy Ádám is berobbant a százmilliárdosok ligájába (radikálisabb hangulatúaknak: a nepotista államkapitalizmus VIP-mezőnyébe).
Nézzük a részleteket lépésről lépésre:
Matolcsy Ádám már emlegetett Magyar Stratégiai Zrt.-je közvetlenül az idei parlamenti választások után több leánycéget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t.
Június elején e vállalat felét megvette a Mészáros Lőrinc dominálta – ám mint írtuk, 23 százalékban a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz is köthető – MKB Bank, de a részvénytársaság egyszemélyes vezetője a jegybankelnök gyermeke maradt.
Cégbírósági dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ezt követően Matolcsy Ádám és az MKB több lépésben bő százmillió euró, azaz 40 milliárd forintnál is több tőkét pumpált a Magyar Strat-Alfába (a tulajdonosi részesedésnek megfelelő fele-fele arányban).
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Strat-Alfa Zrt. gigantikus hitelt is felvett ugyancsak az MKB-tól; a kölcsön „ellentételezéseként” 85 millió euró, mai áron körülbelül 35 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra.
Az így beterhelt „különböző ingatlanokat” érdekes módon nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta a hitel fedezetéül, hanem az 57,4 százalékban a Sky I., 42,6 százalékban Sky II. Magántőkealap által birtokolt SkyGreen Buildings Kft.
Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. Ráadásul a SkyGreen nem holmi mikroérdekeltség: mint az alábbi gyűjtésből és az MNB kötvényprogramját élvező társaság hivatalosan publikált féléves vezetőségi jelentéséből kiolvasható, a vállalat mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokol. Köztük a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, a Váci úti irodafolyosó Váci Greens irodaegyüttesének két óriásépületét, valamint a budai Duna-part Infoparkját – ez utóbbi területen a nyitóképünkön ugyancsak szereplő Tiborcz István alapkezelőjével osztozik a SkyGreen. (A jegyzőkönyv és az ínyencek kedvéért egy kiegészítő részlet: a SkyGreen mögötti magántőkealapokat 2018-tól 2021 végéig a Tiborcz baráti köre által vitt Equilor Alapkezelő volt „szíves” irányítani, később a baloldalinak mondott Wallis-csoport Gladiátor nevű alapkezelője frontolta a valós tulajdonosokat, majd a két Sky-pénzeszsák idén júniusban érkezett „haza” a Matolcsy-körbe sorolható Quartz Alapkezelőhöz.)
Mindezen felfedezésünk után az alábbi kérdéseket küldtük Matolcsy Ádámnak:
Hogyan lehetséges, hogy az Ön által vezetett Magyar Strat-Alfa Zrt. úgy vett fel hitelt idén nyáron, hogy biztosítékként a látszólag tőle független SkyGreen Buildings ingatlanjait jelölték meg?
Ön és/vagy családtagjai valamely magántőkealapon keresztül befektetői a SkyGreen Buildings Kft.-nek?
Közvetve hány százaléknyi befektetése van Önnek és/vagy családtagjainak a SkyGreen Buildingsben?
Ha Önnek vagy családtagjainak nincs befektetése a SkyGreenben, hogyan bírta rá a céget, hogy „odaadja” javait a Magyar Strat-Alfa hiteléhez?
Noha a kérdéseket Matolcsy Ádám összes létező elektronikus levélcímére elküldtük, semmilyen válaszra nem méltatta lapunkat és olvasóinkat, így nem tudhattuk meg, hogyan rendelkezhetett kvázi sajátjaként a SkyGreen összes ingatlanával. Természetesen a hitelnyújtó MKB-t is megkérdeztük arról: tudomásuk szerint van-e a Matolcsy családnak köze tulajdonosi oldalról az elmúlt egy-két évben az egyik legnagyobb magyar irodacéggé terebélyesedett SkyGreenhez? A bank kommunikációs igazgatósága nem győzte hangsúlyozni: „a hitelintézeti törvény értelmében semmilyen konkrét, hitelezésre irányuló kérdésre nem áll módunkban válaszolni”. Próbáltuk a Sky-magántőkealapokat irányító Quartz Alapkezelőt is szóra bírni a Matolcsy-szálról, ám Valkó Mihály vezérigazgató azt írta: cége „a befektetők kifejezett hozzájárulása nélkül nincs feljogosítva arra, hogy a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek mindenkori tulajdonosainak kilétét megossza más piaci szereplőkkel”.
Itt tartunk tehát most: azt (még) nem írhatjuk le, hogy biztosan a Matolcsy család valamely tagja tulajdonolja az egyik legnagyobb magyar irodacéget – vagy különböző magántőkealapokon keresztül más ingatlanokat, bankdarabokat, egyebeket –, de
az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt SkyGreen Kft.-t Matolcsy Ádámnak hatalmában áll saját érdekében „megmozdítani”.
Azt sem tudjuk persze, hogy a jegybankelnök fia mit tervez a jócskán feltőkésített Magyar Strat-Alfa nevű érdekeltségével, de piaci forrásaink szerint elképzelhető, hogy végül ezzel a céggel veszi látható módon is a nevére például a SkyGreen-ingatlanportfoliót vagy más vagyonelemet.
A kép mindenesetre tisztul, és talán hamarosan új szereplőt köszönthetünk a leggazdagabb magyarokat listázó kiadványok első oldalain.
A SkyGreen-ingatlanportfolió elemei, mérete és értéke
(2022. június 30-i állapot szerint)
I. A Váci úti irodafolyosó Váci Greens E és F jelű irodaháza. A pesti irodai főutca két impozáns épülete közül az E jelűt közvetlenül birtokolja a magántőkealapokon (Sky I., Sky II.) nyugvó SkyGreen Buildings Kft., s ugyanez a cég – egy Caracal nevű ingatlanhasznosító alapon keresztül – azt a VGF Invest Kft.-t is magáénak tudhatja, amely az F tömb tulajdonosa. A két ház együttes piaci értéke 178,6 millió euró (73,23 milliárd forint), kiadható területe pedig 50 501 négyzetméter. Az irodakomplexumokat a SkyGreen 2020–21-ben vette meg a belga fejlesztő Atenor-csoporttól. (Az E épület tulajdoni lapján a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog mellett a Takarékbank 25, illetve 32 milliárd forintos biztosítéka is szerepel. Az F-fel jelölt erődítmény esetében pedig a tulajdonos Caracal alap befektetési jegyeit adták óvadékba a Magyar Strat-Alfa-kölcsönhöz, de az ingatlan további 63,2 milliárd forintos MKB-terhelés alatt is áll.) Tavalyig a Váci Greens D épülete is a Sky-portfolióba tartozott, de ez a portéka végül a Globe Office Investments Ingatlanfejlesztő Kft.-nél landolt, amely mögött a MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC áll. Vagyis a Váci Greens-projektnél is tetten érhető a Matolcsy-féle társasjáték, melynek lényege, hogy nemzeti banki és Matolcsy Ádám-közeli cégek között pattognak milliárdos, tízmilliárdos értékű vagyontárgyak, és közben nem a „köz”, hanem magánszereplői kör gyarapszik.
II. Az Infopark B, C, D és I jelű irodaépületei és parkolóházai. A budai Duna-part irodai negyedében három tömb (A, E, G) tartozik a Tiborcz István Diófa Alapkezelője által menedzselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alaphoz, a terület nagyobb része viszont a Matolcsy Ádámmal rokonítható SkyGreen Buildingsé. A négy ház és a parkoló alkalmatosságok együttes piaci értéke 128,6 millió euró (52,73 milliárd forint), kiadható irodaterülete pedig 49 263 négyzetméter. Ezt az „ingatlantömeget” egy éve a Wallis–WING-csoport Gladiátor nevű alapkezelőjétől gyűjtötte be a SkyGreen. (Az érintett épületek tulajdoni lapjain ugyancsak szerepel a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint a Takarékbank 32 milliárd forintos biztosítéka.)
III. Millenáris Classic Irodaház. A budai (Marczibányi téri, Lövőház utcai) műemléket hőseink ugyancsak a Wallis-csoporttól szerezték meg 2016-ban – de első lépésben nem a SkyGreen volt a vevő, hanem a jegybanki alapítványi hálózat. A kft. 2019-ben lépett be a buliba, vagyis az irodaegyüttes ekkor vált Matolcsy-felügyelte közjószágból Matolcsy-féle magánvagyonná. Az ingatlan piaci értéke 23,3 millió euró (9,56 milliárd forint), kiadható területe pedig 8095 négyzetméter. Korábban a Matolcsy-közeli magántőkealapokat irányító Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. székhelye is itt volt – innen hurcolkodott át a csapat nemrég a Pusztaszeri úti új főhadiszállásra. (E ház tulajdoni lapján szintén ott díszeleg a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint egy 18,6 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
IV. Úri utca 72. / Úri72 Irodaház. A budai Várnegyedben lévő épület régen is a nemzeti banké volt, majd 1950-ben az Erőmű Tröszté lett – az itteni védett bunkerben alakították ki az Országos Villamos Teherelosztót. A műemlék 2015-re ismét MNB-érdekeltség lett, s máig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány székhelyeként jegyzik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a SkyGreen 2021-ben ne privatizálta volna ezt a vagyonelemet is – melynek piaci értéke 15,6 millió euró (6,4 milliárd forint), kiadható területe pedig 1791 négyzetméter. (Tulajdoni lapján nyilván fellelhető a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint két, összesen 12,84 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
V. Kálmán Imre utca 20. / KI20 Irodaház. A pesti belváros – fenti képen látható – impozáns irodaépület az Ipartestületek Országos Szövetségének székháza volt – majd 2013-ban közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg. Innentől a palota hamar kikerült a közvagyonból; először a jegybanki alapítványi hálózatba, majd a Quartz által kezelt egyik ingatlanalaphoz, 2021-ben pedig a SkyGreenhez. Piaci értéke 12,5 millió euró (5,13 milliárd forint), kiadható területe pedig 2381 négyzetméter. (A tulajdoni lapon itt is szerepel a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint egy 9,12 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
Nyitókép: Németh Dániel
#Magyar Nemzeti Bank#Matolcsy Ádám#NER#Tiborcz István | Itt a bizonyíték: már Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik | A kormányfő földije (Mészáros Lőrinc) és veje (Tiborcz István) után a jegybankelnök 36 éves gyermeke is a százmilliárdosok ligájába igazolt. A családbarát ország új sztárjáról eddig csak annyit tudhattunk, hogy luxuséletmódot folytat és titokzatos magántőkealapok, MNB-ügyletek környékén tűnik fel, ám a Porsche-gyűjtő, magánrepülőző fiú mögül hiányzott az a konkrét vagyontömeg, amely alapján felkerülhetett volna ilyen-olyan gazdaglistákra. A Válasz Online viszont most kiszúrt egy különös hitelügyletet, ahol Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/11/15/matolcsy-adam-nemzeti-bank-tiborcz-istvan-ingatlan-vaci-greens/ | 2022-11-15 16:36:07 | true | null | null | valaszonline.hu |
Egy minisztérium főosztályvezetője is a vádlottak padjára ül majd, miután kenőpénzért és más ajándékokért cserébe segített állami támogatást intézni szállodatulajdonosnak, polgármesternek és uszoda vezetőnek – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.
A hatóság vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hat személy ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják.
Társaival együtt az osztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyök fejében több alkalommal biztosította a támogatásért folyamodó szervezetek vezetőit arról, hogy segít elintézni nekik a pénzt.
Egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosa, egy budapesti uszoda ügyvezetője és egy vidéki polgármester is azok között van, akik megkenték a minisztériumi vezetőt. A nála folytatott házkutatásról ezt a videót tették közzé a nyomozók:
2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, így többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600.000 forint értékű futópadot. | Luxus golfhétvégékkel, uszodabérlettel és futópaddal korrumpáltak egy minisztériumi osztályvezetőt | Egy minisztérium főosztályvezetője is a vádlottak padjára ül majd, miután kenőpénzért és más ajándékokért cserébe segített állami támogatást intézni szállodatulajdonosnak, polgármesternek és uszoda vezetőnek – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/16/luxus-golfhetvegekkel-uszodaberlettel-es-futopaddal-korrumpaltak-egy-miniszteriumi-osztalyvezetot | 2022-11-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak
Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása – korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is.
Októberben is szétosztott 100 millió forint + áfa támogatást és szponzorpénzt az állami Szerencsejáték Zrt. adománykeretéből a cég leányvállalata, a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amely nemrég tette közzé honlapján az októberben megítélt pénzek listáját. A friss táblázat alapján a múlt hónapban nyolc kedvezményezett örülhetett kisebb-nagyobb összegnek.
Kezdjük a nagyobbakkal: a 100 milliós keret fele a KOD Média Kft.-nek jutott, amelynek tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, ő az, aki korábban a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyertese volt.
Krskó, aki néhány éve producerként a filmiparban is aktív, legújabban azzal került a hírekbe, hogy a Bazilika előtti karácsonyi vásár szervezése mellett idén az ő cége kapta meg a Fővárosi Önkormányzattól nyáron einstandolt Vörösmarty téri karácsonyi vásár rendezési jogát is a terület vagyonkezelőjévé előlépett V. kerülettől.
A Krskó-féle KOD Médiának amúgy tavaly is jutott bőven a Szerencsejáték-pénzekből: decemberben 65 milliót kapott a cég. Most be kellett érnie 50 millióval, bár néhány hónapon múlott, hogy nem húzta be idén is a 65-öt. Most októberben ugyanis 15 milliós szponzorpénzt kapott a Network 360 Reklámügynökség Kft., amely idén júliusig szintén Krskó-érdekeltség volt, de akkor Csetényié lett.
Októberben a harmadik legnagyobb összegű, 10 milliós szponzorpénznek a LantArt Produkció Kft. örülhetett, amely a Thália Színház fesztiváligazgatója, Lantos Anikó vállalkozása. Lantos a céget tavaly azért hozta létre, hogy az 1991-ben bemutatott Mária evangéliuma című rockoperát újra színpadra állíthassa – idén ez meg is történt Győrben, Kaposváron, a Margitszigeten és Debrecenben.
A legkisebb összegű szponzorszerződést az Art Today Kft.-vel kötötte a Szerencsejáték-cég. Ez a vállalkozás tavaly is kapott 5 milliót, illetve 2017-ben, 2016-ban és 2015-ben is 5–5 milliót. A vállalkozás Ledényi Attila műgyűjtő, a kortárs képzőművészeti vásár, az Art Market igazgatójának az érdekeltsége, aki az Átlátszó cikke szerint „ott volt a Fidesz alakulásakor”, bár nem volt alapító.
A négy szponzorszerződés mellett másik négy, 5–5 millió forint+áfás „közérdekű célú” szerződést is kötött a Szerencsejáték-cég. Az egyik kedvezményezett a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány volt, a másik a Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért. Kapott 5–5 milliót a Magyar Úszószövetség és a Hajas Kft. is, amely Hajas László mesterfodrász vállalkozása.
Az októberi keretnél valamivel kevesebbet, 70 milliót osztottak szét szeptemberben, akkor a hvg.hu arról írt, hogy az összeg nagyobb része két NER-közeli céghez vándorolt, kisebb része a kultúra támogatására ment. Akkor az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium 5 milliót kapott, míg Sarka Kata férjének vállalkozása 40 milliót.
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
2022. október. 06. 14:00 Lengyel Tibor Itthon
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
2022. október. 18. 05:05 Lengyel Tibor Itthon
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót. | Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak | Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása – korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221116_Mesterfodrasz_osfideszes_es_a_KrskoCsetenyi_paros_cegei_is_orulhet_a_Szerencsejatekmillioknak | 2022-11-16 12:21:08 | true | null | null | HVG |
“Ha van rá pénz, miért ne?” – kérdezett vissza Vass György, Fót fideszes polgármestere, mikor a hvg.hu arról érdeklődött, felveszi-e az idei évi munkája után neki megítélt jutalmat, ami csaknem hatmillió forint, mivel az összeg a havi bruttó 975 ezres polgármesteri fizetés hatszorosa. Felveszi tehát a pénzt – mondta a polgármester –, hozzátéve: ha egyáltalán megkapja.
A jutalmazás ugyanis még csak a pénzügyi bizottságon ment át, ezt jóvá kell hagynia csütörtökön a képviselő-testületnek is. Ám mivel a 12 képviselőből 8 kormánypárti, akkor is megvan a szükséges többség, ha a polgármester tartózkodna a szavazásnál. Amúgy Vass tavaly is kapott 6 havi jutalmat, mert a pandémia idején egyedül kellett döntéseket hoznia, ami "óriási felelősség”.
“Persze, hogy fel kívánom venni, mert bár nálunk is van megszorítás, de van rá pénz, szerencsére van elég adóbevételünk” – mondta a polgármester, aki elárulta, hogy bár Fótnak is gondot okoz a rezsi, “mi is spórolunk a fűtésen, de a bölcsődében, az óvodában nem fognak fázni a gyerekek”. Vass megjegyezte, ennek ellenére is van fedezete a prémiumnak, sőt, nem csak ő kap jutalmat idén:
az önkormányzat minden dolgozója, a hivatal és az intézmények dolgozói is, az év végén egyhavi fizetésének megfelelő jutalmat kap, vagyis együtt sírunk, együtt nevetünk, most éppen nevetünk”.
A polgármester elmondta, mivel érdemelhette ki az idei bónuszt. Szerinte nem kis része volt abban, hogy mintegy egymilliárd forintnyi pénzhez jutott a város: 800 milliót kaptak sportcsarnokra, 150 milliót műfüves focipályára. Pályázati pénzeket is szerzett, és sikerült az ipari övezetbe befektetőket vonzania, ezek pedig iparűzési adóbevételt jelentenek Fótnak. Vass György elárulta azt is:
ha megkapom a hathavi jutalmat, akkor annak a nagy részét jótékony célra fogom fordítani: adok két horgászegyesületnek és két egyháznak.”
Én voltam az egyetlen, aki a pénzügyi bizottságban a polgármesteri jutalomról szóló előterjesztésre nemmel szavaztam – mondta a hvg.hu-nak Vargha Nóra, a hétfős bizottság egyetlen ellenzéki tagja. Szerint most, amikor Fóton is takarékossági intézkedéseket kell hozni, lenne jobb helye is ennek a pénznek – ezt el is mondta a bizottsági ülésen, de erre "mindenki csak hallgatott".
A jutalmat előterjesztő fideszes bizottsági elnök azzal indokolt, hogy a polgármester sok fejlesztést intézett a városnak – tette hozzá. Csakhogy – hívta fel a figyelmet Vargha – a fejlesztések ügye Biro Zoltán alpolgármester feladatköre. A szintén kormánypárti alpolgármestert viszont most nem javasolták jutalomra, tavaly pedig kapott ugyan 3 havi pénzt, de azt fel is ajánlotta jótékony célra. | Hatmilliós jutalmat kap Fót fideszes polgármestere, de szerinte a megszorítások mellett is jut rá | Hathavi fizetésének megfelelő jutalmat kaphat idén is Fót fideszes polgármestere. Vass György a hvg.hu-nak azt mondta, a spórolás mellett is van közel 6 milliója erre a városnak, ő megdolgozott érte, más is fog kapni – bár kevesebbet –, amúgy meg a pénz nagy részét úgyis eljótékonykodja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221115_Hatmillios_jutalom_Fot_fideszes_polgarmester_megszoritas | 2022-11-15 05:30:00 | true | null | null | HVG |
A 2022-ben megalakult ötödik Orbán-kormány ezt új szintre emelte, de már a negyedik is salátakormány volt, ha azt vesszük, hogy a miniszterelnök a különféle minisztériumok portfolióit nem szakpolitikai területek mentén alakította ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a másik nagy salátaminisztérium a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium volt (amelynek utódja, a Technológiai és Ipari Minisztérium épp most szűnik meg Palkovics távozásával).
Nagy salátaminisztériumként az ITM súlya a 2021-es költségvetésben is nagy volt, ám év végére még hatalmasabbra hízott:
a tárcához az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben még csak 1,44 ezer milliárd forint kiadás volt betervezve, a cech év végére 2,38 ezer milliárdra hízott.
A túlköltekezés persze nem csak az ITM-re volt jellemző, az egész költségvetés nagyon nem úgy alakult, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna.
A jelentős túlköltés nem a minisztérium és az alá tartozó cégek, intézmények, előirányzatok felelőssége, a kormány egyedi döntésekkel emelt meg számtalan irányzatot, csoportosított át pénzeket a büdzsében. Továbbá a tervezettnél magasabb kiadások egy jelentős része olyan, társadalmilag indokolható feladatokra ment el, mint a felsőoktatás fejlesztése, illetve közlekedési fejlesztések és -üzemeltetés.
Pár milliárd ide, pár milliárd oda
Ezzel együtt akadnak olyan tételek, amelyek már vitathatóbbak. A híres-hírhedt vadászati világkiállítás projektcége 18 milliárd forintot kapott, ebből 10,6 milliárd jutott magára a vadászkiállításra, 7,3 milliárd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, 0,5 milliárd a Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajnokság megrendezésére.
„Kormányzati szakpolitikák” címszóval mindenféle célokra mentek hatalmas összegek az ITM-en keresztül. Kiemelhető az EU-FIRE Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részére, a nitril vizsgálókesztyű gyártósorok befogadására, üzembe-helyezésére alkalmas üzemcsarnok létrehozására biztosított 4 milliárd forint – az állami támogatások bezsebelésében rendkívül sikeres cégről itt írtunk bővebben.
A „kormányzati szakpolitikák” keretében amúgy „a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat nyújtása, közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok, továbbá a szolgáltatások során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok kerültek megvalósításra” – olvasható a tárca fejezetében.
A kormányzati szakpolitikákra az Országgyűlés eredetileg 6,3 milliárd forint kiadást hagyott jóvá – év végére 26 milliárd forint kifizetést sikerült abszolválni.
Az oktatásra rákanyarodva, de a vitatható tételeknél maradva: az „egyetemi városnegyed fejlesztések támogatása” címsoron elköltöttek 5 milliárd forintot (törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra). A kiadás teljes egészében a kínai Fudan Egyetem alapítványának vagyonjuttatását takarja.
Rengeteg pénz ment el a nem állami felsőoktatásra
Oktatásra egyébként hatalmas összegek folytak ki az ITM-ből 2021-ben, a költségvetési törvényben meghatározottakhoz képest is hatalmas összegek. A 2021-ben egyébként még zajlott a felsőoktatási struktúra átalakítása (vagyis a felsőoktatási intézmények kiszervezése állami vagyonelemekkel felpumpált, Fidesz-közeli, sőt sok esetben fideszes politikusok által vezetett kuratóriumok irányította alapítványok alá), amelynek keretében összesen tizenhárom egyetem modellváltása valósult meg. A „modellváltás” egyik fő indoka a Fidesz részéről az volt, hogy az egyetemek fenntartása az új rendszerben jóval kisebb megterhelést fog jelenteni a költségvetés számára.
A költségvetési törvény a felsőoktatási intézmények 2021. évi kiadási előirányzatát 476 milliárd forintban határozta meg, amely az évközi változások eredményeként 2021. év végéig 896 milliárd forintra módosult. Ebből 726 milliárd forintnyi kiadás teljesült.
A felsőoktatási intézmények beruházások eredeti előirányzata 4 milliárd forint volt, a felújításoké 7 milliárd forint. A beruházások előirányzata év közben 85 milliárd forintra, a felújítások előirányzata 17 milliárd forintra növekedett. A beruházási kiadások végül 50 milliárd forintra teljesültek (ebből az új ingatlanok létesítése volt 20 milliárd).
A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására az Országgyűlés által elfogadott eredeti költségvetés 59 milliárd forintot irányzott elő. Év végére 224 milliárd forint kifizetése történt meg különféle címsorokon és indokokkal. Néhány tétel a teljesség igénye nélkül: | Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából | Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20221114_Ezermilliard_forinttal_tobb_penz_folyt_ki_Palkovics_tarcajabol | 2022-11-15 14:00:00 | true | null | null | HVG |
2022.11.12. 10:10
A kormányfő veje adósságának összegével a 100 leggazdagabb magyar listáján 26. lehetne valaki.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc | Újabb gigahitelt kapott Tiborcz István Mészáros Lőrincék bankjától | A kormányfő veje adósságának összegével a 100 leggazdagabb magyar listáján 26. lehetne valaki. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202245_tusculanum_tiborcz_hitele | 2022-11-12 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára. | A kormány szemétpolitikája is a NER-oligarchákat gazdagíthatja | Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202245_nagybani_lomisok | 2022-11-11 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.11.13. 11:40 | A fideszes médiabirodalom kulcsfigurája betört a szépségiparba | Mészáros Lőrinc üzlettársa és egyben a Fidesz-párti médiabirodalom, a KESMA alapítójának tulajdonosa szállt be a volt államtitkár, Boros Anita vállalkozásába. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202245_aw_group_varatlan_befekteto_aszepsegiparban | 2022-11-13 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Pámer Dávid
2022.11.16. 10:24 2022.11.16. 14:47
Szerda reggel bevonult a börtönbe a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos – értesült a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét többek között azzal vádolta meg az ügyészség, hogy százmilliós összeggel vesztegette meg őt Jakubinyi Róbert, az alvilág ismert alakja. Galambos mindezekért szeptemberben négy év letöltendő börtönt kapott jogerősen.
A Magyar Nemzet információi szerint szerda reggel megkezdte a rá kiszabott szabadságvesztés letöltését az egyik büntetés-végrehajtási intézetben a szeptemberben négy év börtönre ítélt Galambos Lajos, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt.
Galambosnak várhatóan nem kell hosszú időt a rácsok mögött töltenie, hiszen büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhat, ezt megelőzően pedig valószínűleg élhet a reintegrációs őrizet lehetőségével. Ez a tíz hónapos kedvezmény azt jelenti, hogy az egykori NBH-főnök nyomkövetővel, otthon töltheti majd le büntetésének utolsó hónapjait.
Ismert, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban kémkedéssel is vádolt, majd felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a hivatal volt műveleti osztályvezetőjét még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Idén sem zárul le ítélettel a botrányos alapítványi ügy
Államtitkok sorát rejtheti az Egymásért. Egy-másért Alapítvány csempészési és sikkasztási ügye.
A titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért, Egy-Másért Alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban Ázsiából hozott az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak.
Börtönbe kell mennie Gyurcsány volt elhárítófőnökének
A baloldali titkosszolgálat egyfajta kifizetőhelyeként működött az Egymásért Egy-másért Alapítvány.
A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa a titkosított perben 2017-ben elsőfokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. Az alvilágban jól ismert Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték.
A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, a volt osztályvezetőt százmillió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla – eljárásjogi okok miatt – hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki, amely 2019 februárjában kezdte meg a büntetőügy tárgyalását.
A bíróság végül tavaly szeptemberben a megismételt elsőfokú eljárásban Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés és államtitoksértés miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A harmadrendű vádlott két év hat hónapot kapott, szintén vesztegetés miatt, valamint négy évre őt is eltiltották a közügyektől.
Amikor az alvilág és a politika összeér (3.)
Egy Portiknak is dolgozó bérgyilkossal terveztek alkut kötni Gyurcsányék a Fidesz lejáratására.
Mivel a vádlottak fellebbeztek, az ügy újra az ítélőtáblára került, amely szeptember 13-án lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Borítókép: Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója és Molnár Lajos ügyvéd beszélget az úgynevezett kémügyben indult másodfokú per tárgyalásának szünetében a Fővárosi Ítélőtábla folyosóján 2015. június 6-án. (Fotó: Bruzák Noémi)
jog
bíróság
ítélet
Galambos Lajos
Gyurcsány-kormányzat
börtön
kémper | Börtönbe vonult Gyurcsány egykori titkosszolgálati főnöke | Szerda reggel bevonult a börtönbe a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos – értesült a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét többek között azzal vádolta meg az ügyészség, hogy százmilliós összeggel vesztegette meg őt Jakubinyi Róbert, az alvilág ismert alakja. Galambos mindezekért szeptemberben négy év letöltendő börtönt kapott jogerősen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/bortonbe-vonult-gyurcsany-egykori-titkosszolgalati-fonoke | 2022-11-16 19:44:16 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A múlt héten számoltunk be róla, hogy hiába kapott még 2020-ban a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 300 millió forint állami támogatást a Száraz István érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft. egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben, a gazdasági helyzet miatt árulni kezdték az ingatlant.
A telekről felkerült egy hirdetés az ingatlan.com-ra, azonban miután kérdéseket küldtünk Száraznak, leszedték az oldalról. Ezt követően felhívtuk a vállalkozót, aki azt mondta, nem a megkeresésünk miatt szedték le, hanem azért, mert még egyeztetni kell az árról. A hirdetést újra kitették, melynek értelmében nem változtattak az áron, hiszen továbbra is 420 millió forintért hirdetik a 8396 négyzetméteres ingatlant.
Az önkormányzat még 2018-ban adott el két helyrajzi számon futó , összesen 1792 négyzetméteres ingatlant Száraz István cégének 17,5 millió forintért. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a területet összevonták további ingatlanokkal, így lett 7131 négyzetméteres. A hirdetésben ezt a telket, valamint egy további 1265 négyzetméterest árulnak 420 millió forintért.
Száraz István legutóbbi megkeresésünkkor azt mondta, amíg korábban 700-800 milliós kivitelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladt 2,2-2,4 milliárdra, illetve nem tudni, hogy 1,5-2 év múlva mennyi vendég lenne és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét.
Az állami támogatásból „csak” 50 milliós előleget hívtak le, és azt a „minimális részt”, ami a projekt előkészítésére elszámolható, azt elszámolják. A beruházásra ennél lényegesen magasabb összeget kellene elkölteni, de a bankok jelen helyzetben nem akarnak hitelezni. Az elmúlt félévben próbálták olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna. Továbbá úgy vélte, hogy érdemesebb lenne lakóházat, nyaralót vagy apartmant építeni ide, de ahhoz át kellene minősíteni a területet, viszont neki már nincs kedve ezzel foglalkozni, mert annyi időt, szeretet és energiát ölt a projektbe.
Száraz István több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez. Száraz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein. | Újra hirdetik Száraz István zebegényi telkét, maradt a 420 milliós ár | Visszakerült a hirdetés, amit azután vettek le, hogy megkerestük a vállalkozót. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujra-hirdetik-szaraz-istvan-zebegenyi-telket-maradt-a-420-millios-ar-253944 | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az összesen 390 millió forint megítélt állami támogatás ellenére sem Zebegényben, sem Dömösön nem nyit panziót Száraz István – tudta meg a Narancs.hu.
Száraz István több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez. Száraz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
A közelmúltban számoltunk be róla, hogy még 2020-ban a Száraz érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft. 300 millió forint állami támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) egy négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Az érintett ingatlanról a napokban felkerült egy hirdetés az ingatlan.com-ra, aminek értelmében 420 millió forintért kezdték el árulni a területet (a hirdetés később lekerült, majd nem sokkal később visszakerült).
Száraz megkeresésünkkor azt mondta, amíg korábban 700-800 milliós kivetelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladta 2,2-2,4 milliárdra, és nem tudni, hogy 1,5-2 év múlva mennyi vendég lenne és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét.
Az állami támogatásból „csak” 50 milliós előleget hívtak le, és azt a „minimális részt”, ami a projekt előkészítésére elszámolható, elszámolják. A beruházásra ennél lényegesen magasabb összeget kellene elkölteni, de a bankok jelen helyzetben nem akarnak hitelezni. Az elmúlt félévben próbálták olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna.
Dömösön a helyzet változatlan
Száraz István tehát nem épít panziót a Dunakanyarban a Duna bal partján, de mi a helyzet a másik oldalon? 2020-ban egy másik, szintén az érdekeltségébe tartozó cég, a Riverview Ecolodge Kft. is részesült állami támogatásban az MTÜ jóvoltából: 90 millió forintot kapott, hogy négycsillagos panziót építsen Dömösön.
Mivel előttünk nem volt ismert az ingatlan helye, megnéztük az építésügyi hatóság adatbázisát, hátha rábukkanunk a projektet érintő engedélyezési eljárásra és így a helyrajzi számra is. Panziót érintően mindösszesen egy eljárást találtunk, és az nem a Riverview Ecolodge Kft.-hez köthető. Felhívtuk a község polgármesterét, Herman Jenőnét, aki megkeresésünkre azt mondta, nem hallott a projektről, és arról sem tudott, hogy jelenleg építenének panziót Dömösön. Megkerestük Lux Éva főépítészt is, aki azt válaszolta, amióta pozícióban van, nem találkozott a Riverview Ecolodge Kft. építési ügyével.
Megnéztük a cég pénzügyi riportját, ami nem túl acélos eredményekről árulkodik. A nettó árbevétel 2020-ban 344 ezer, 2021-ben 222 ezer forint volt, amihez képest magas volt a befektetett eszközök mértéke (2021-ben 97 millió, 2022-ben 118 millió forint). Tavaly az eszközök összesen 149 millió forintra rúgtak, de a kötelezettségek is igen magas összeget, 151 millió forintot értek el.
A cégadatokból kiderült, hogy a Riverview Ecolodge Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője Halmos Ádám. Az üzletember 2010-ben alapította a Nyitott Könyvműhely Kft.-t, aminek 2011-ben a Libri Könyvkereskedelmi Kft. lett a többségi tulajdonosa, ezért azóta Libri Könykiadó Kft. néven folytatja működését. Halmos akkortájt távozott a kiadótól, hogy a fideszes elitképző, a Mathias Corvinus Collegium mögött meghúzódó alapítvány megjelent résztulajdonosként. Később megalapította az Open Books kiadót. (A Magyar Narancs még 2018-ban készített vele interjút).
Írásba kerestük Halmost, aki azt írta, hogy
„az utóbbi időszak gazdasági hatásai, az építőipar drágulása kockázatossá tette a projekt megvalósítását és későbbi megtérülését, ezért a több éves előkészítő munka ellenére elállunk a beruházás megkezdésétől”.
Később sikerült telefonon is beszélnünk vele. Mint mondta, a projektben „az álomig jutottak”. Nagyon szerették volna megcsinálni, sokat terveztek és dolgoztak rajta, de a mai árak mellett teljesen irreális a megvalósítása. „Vettünk egy telket, terveztünk rá valamit, amit nem tudunk megcsinálni” – írja le a helyzetet Halmos Ádám.
Az állami támogatás 50 százalékát hívták le, aminek minimális részét, néhány százalékát költötték el, és a támogatás döntő részét vissza kell fizetni, hiszen a projekt, amire 90 milliónál biztosan többett kellett volna költeni, nem készül el. Kérdeztük, hogy ez a néhány százalék mekkora összeget jelent, de a részletekbe nem kívánt bocsátkozni.
Dömös helyzete szerinte egyébként szomorú, ugyanis a település csodaszép fekvésű, Visegrádtól pár kilométerre található, viszont ramaty az infrastruktúrája. Halmos Ádám azt is elmondta, Száraz Istvánnal „emberi kapcsolatot” ápol, és szerinte a vállalkozó „szívvel, lélekkel elhitte”, hogy a panziót sikerül megcsinálni.
Az elmúlt hónapokban a Narancs.hu több alkalommal foglalkozott a Dunakanyarban folyó beruházásokkal, ingatlanügyekkel, így például a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető alapítványok nyomulásával. De a Dunakanyar jobb oldalán olyan nagykutyák is felbukkantak, mint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, vagy Jellinek Dániel ingatlanmogul, akik a lepencei strandot szemelték ki maguknak. Ám a legutóbbi információk szerint a felújítás akadozik.
Száraz Istvánt írásban kerestük, aki ezúttal nem reagált a megkeresésünkre.
Frissítés 17 óra 35 perckor:
Száraz István levélben válaszolt megkeresésünkre, amiben szórul szóra megismételte Halmos Ádám első, írásban adott válaszát. Ehhez hozzátette, hogy az „állami támogatást nem vesszük igénybe, a támogatási szerződés felbontása folyamatban van”.
(Címlapképünkön: A Dunakanyar látképe, Dömös és Szob a Visegrádi-hegység felől nézve 2020. december 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán). | Dömösön sem lesz panziója Száraz Istvánnak | Újabb csapás a fiatal vállalkozónak. Zebegény után Dömösön sem épít panziót Száraz István, hiába kaptak az érdekeltségébe tartozó cégek összesen 390 millió forint állami támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/domoson-sem-lesz-panzioja-szaraz-istvannak-253955 | 2022-11-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy korábbi lelkészt, aki társai közreműködésével több tízmillió forintnyi kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének - közölte a bíróság csütörtökön.
Az ügy elsőrendű vádlottja 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének volt a lelkipásztora, aki többek között a gyülekezethez tartozó idősek otthonának pénzügyeiért is felelt. A lelkész szerződéseket kötött rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a leszerződött cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész hamis teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja – a gazdasági vezető – elfogadott és ki is fizetett.
A lelkész ezen kívül papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát is –, akik vagy nem is dolgoztak a szeretetotthonban, vagy kevesebb volt a munkaidejük, mint amennyiért fizetést kaptak. Ezzel trükkel a lelkész és egy társa több mint 36 millió forintra tett szert. Kiderült ráadásul az is, hogy a lelkész
presbitériumi felhatalmazás nélkül vett egy autót, ami hivatalosan a gyülekezeté volt;
ezt az autót aztán a saját céljaira használta;
a gyülekezete bankkártyájával fizette a saját tankolásait és éttermi kiruccanásait is;
és úgy költözött ki a gyülekezeti tulajdonában lévő szolgálati lakásából, hogy több dolgot is magával vitt anélkül, hogy elszámolt volna velük.
Időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra is fizetett saját magának a gyülekezet központi költségvetéséből a csütörtökön elítélt lelkész. Azért, hogy még több támogatást szerezhessen meg, arra utasította a gyülekezetét, hogy a napi jelentéseiket úgy írták meg, mintha a fent felsorolt szociális szolgáltatásokat hétvégente is nyújtotta volna. Az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel csoportosították át az egyházi épületek építésére, felújítására.
A lelkész gyülekezete több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, amiket igazából soha nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat.
A vádlott társai segítségével a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott a friss ítélet szerint.
Az egykori lelkészt folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság. A szabadságvesztés mellett 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak rá, valamint öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól. A bűnsegédként közreműködő három társárával szemben a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést szabtak ki. A korábbi lelkész két vádlott-társa esetében a bíróságon egyes vádpontokban – az elsőfokú döntéssel ellentétes – felmentő ítélet született. Ez ellen az ügyészi fellebbezett, ezért az ő ügyük harmadfokon a Kúrián folytatódik.
Nyitóképünk illusztráció. | Négy évet kapott az egyházközség pénzét elsikkasztó református lelkész | A gyülekezete bankkártyájával fizette a saját tankolásait és éttermi kiruccanásait is a szeretetotthon-vezető. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221110_Jogerosen_eliteltek_egy_sajat_egyhazkozseget_is_megkarosito_korabbi_lelkeszt | 2022-11-10 13:50:00 | true | null | null | HVG |
Péterfalvin múlik a Völner-Schadl–ügyet érintő, titkosított OBH-jelentés nyilvánossága
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
A Péterfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) pattog a labda most abban a perben, amelyet a Transparency International Magyarország a nyáron indított az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben – közölte a civil szervezet.
A Transparency Magyarország azután indított pert, hogy az OBH megtagadta a közérdekűadat-igénylés útján kért, és Senyei György Barna OBH-elnök által korábban titkosított, a Völner-Schadl-ügyben született jelentés nyilvánosságra hozatalát.
A jelentés egy vizsgálat megállapításait tartalmazza. Ezt azután indították az OBH-nál, hogy a 444.hu a birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyvek alapján hírt adott Schadl György, a bírósági végrehajtói kar vezetőjének és a Fővárosi Törvényszéket vezető Tatár-Kis Péter tavaly nyári találkozójáról.
A Völner Pál igazságügyi államtitkár bukásához vezető Schadl-féle – vádemelésig jutott – korrupciós ügyhöz kapcsolódva a 444.hu a birtokába jutott iratok alapján arról számolt be, hogy Schadl az OBH-elnök Senyein keresztül találkozott Tatár-Kis-sel, akinél egy bíró “kicsinálását” próbálhatta elérni.
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az OBH utóbb elismerte, hogy Schadl egy bíró “eljárásával kapcsolatban kifogást jelzett” az OBH-elnöknek, aki a Fővárosi Törvényszék elnökéhez küldte. De az OBH szerint nem igaz, hogy Schadl egy bíró „kirúgásának” igényét fogalmazta volna meg, csak panaszt tett, amit ki is vizsgáltak.
Ám a panaszvizsgálat eredményét már nem árulta el az OBH, a találkozóról megjelent sajtóhírek után indított belső vizsgálat eredményét pedig nemcsak nem hozták nyilvánosságra, hanem azt titkosította is a Schadl–Tatár-Kis találkozót biztosító OBH-elnök.
Már nem dolgozhat ügyvédként Völner Pál, a korrupcióval vádolt volt államtitkár
Nem gyakorolhatja október vége óta ügyvédi tevékenységét Völner Pál. A bírósági végrehajtói kar korrupciós botrányába belebukott volt igazságügyi államtitkár néhány hete még dolgozott, de ügyvédi státuszát inaktívra változtatta a kamara a vele szembeni vádemelés után. Fegyelmi eljárás is folyik ellene, ha bűnösnek találják, soha többet nem praktizálhat ügyvédként.
Miután a vizsgálati anyagot a Transparency International Magyarország hiába kérte ki az OBH-tól, a szervezet pert indított a dokumentum nyilvánossága érdekében. A perben
az OBH közölte: minősített adat kiadását kérték, amelynek “megismerése annak titkosságából fakadóan kizárt.”
Csakhogy a pert tárgyaló Fővárosi Törvényszék a Péterfalvi vezette NAIH elé utalta az ügyet, kérve az OBH elnőke által titkosított jelentés minősítésének felülvizsgálatát. A NAIH-nak elvileg 90 nap alatt döntenie kell, addig a Transparency-OBH pert a törvényszék felfüggesztette.
(Nyitóképünkön Péterfalvi Attila NAIH-elnök)
2022. november. 08. 05:05 Lengyel Tibor Itthon
Már nem dolgozhat ügyvédként Völner Pál, a korrupcióval vádolt volt államtitkár
Nem gyakorolhatja október vége óta ügyvédi tevékenységét Völner Pál. A bírósági végrehajtói kar korrupciós botrányába belebukott volt igazságügyi államtitkár néhány hete még dolgozott, de ügyvédi státuszát inaktívra változtatta a kamara a vele szembeni vádemelés után. Fegyelmi eljárás is folyik ellene, ha bűnösnek találják, soha többet nem praktizálhat ügyvédként.
2022. november. 04. 09:23 hvg.hu Itthon
Schadl György letartóztatása után hónapokig nem indított ellenőrzést saját végrehajtóival szemben a végrehajtói kamara
A végrehajtói kar Schadl novemberi őrizetbe vétele után egészen februárig nem vizsgálta az alájuk tartozók működését. | Péterfalvin múlik a Völner-Schadl–ügyet érintő, titkosított OBH-jelentés nyilvánossága | Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221110_Peterfalvin_mulik_a_VolnerSchadlugyet_erinto_titkositott_OBHjelentesek_nyilvanosaga | 2022-11-10 15:59:00 | true | null | null | HVG |
Havi ötmillió, plusz szintén havi 764 500 forint, utóbbi főleg oktatásért és lektorálásért - legutóbbi vagyonbevallása szerint ennyi volt a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jövedelme 2021-ben. Az alapfizetésen felüli juttatást Matolcsy György tavaly augusztusig a jegybank többségi tulajdonlásával működő, egyszersmind általa felügyelt Budapesti Értéktőzsde Zrt. vállalkozásától, a Budapest Institute of Banking Zrt.-től kapta. Azóta pedig egy közvetlen jegybanki érdekeltségtől, a digitális tananyagokat készítő MNB-Edulab Kft.-től érdemli ki. Forintra ugyanannyit, tehát az elnöknek ez a munkaerőpiaci értéke. Mármint ott, ahol az ő vagy a munkahelye befolyása érvényesülhet. Az Edulab egyébiránt az idei első fél évben 574 millió forintos veszteséget produkált.
Lehet, hogy jövőre már nem szorul rá az elnök az efféle, morálisan aggályos, tulajdonosi körön belüli pluszjövedelemre, mert készül a jegybanktörvény módosítása. E szerint az új havi alapbére "az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével" fog majd megegyezni. Utóbbiét pedig a törvény úgy szabályozza, hogy az a "március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra" a Központi Statisztikai Hivatal előző évre megállapított havi átlagos bruttó keresetének a tizenkétszerese legyen.
Nagyon megugrottak a jegybanki vezetők kedvezményes, házi hitelei
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Azért nem az év elejétől érvényes az új bér, mert a kereseti adatokat a KSH csaknem két hónapos késéssel közli, például október 24-én publikálta az augusztusit. Mivel az idei év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 503 600 forint volt, ennek alapján Matolcsy bére jövőre meghaladná a 6 millió forintot. Ez a bő húszszázalékos béremelés pedig nagyjából ellensúlyozná az inflációs veszteséget. | A helyzet válságközeli, az MNB veszteséges, de Matolcsy fizetésének emelése nem késhet | Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20221109_A_valsagkozeli_helyzet_sem_kello_indok_hogy_a_jegybankelnoki_fizetesre_bersapkat_huzzanak | 2022-11-09 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretén belül még a nyáron 300 millió forint állami támogatást nyújtott a Száraz István érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Emlékeztetőül: ez az a program, amelynek keretében az elmúlt időszakban leginkább a NER-bizalmasok kaptak támogatást; a „Guller Zoltán vezette, Rogán Antal felügyelte, Orbán Ráhel tanácsaira is nyitott” Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-programon keresztül például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó hotelláncot „segítette”, de a legnagyobb nyertes pályázók közé tartozik Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is.
Száraz István – aki több szálon kötődik Matolcsy Ádám üzleti és baráti köréhez, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által támogatott vs.hu alapítója volt, de egy időben az Origót is tulajdonolta – azt nyilatkozta a nyáron a Magyar Narancsnak, hogy 2017-ben kezdték meg a zebegényi szálló tervezését, illetve a kapcsolódó területek megvásárlását. Az építési engedélyt rá két évre kapták meg, ám 2022 júniusában még mindig csak „előkészítési fázisban” volt a projekt. A Magyar Narancs szúrta ki, hogy a tervezett hotelt a Millenniumi Dohány Pavilon közvetlen közelében valósították volna meg, ez az a pavilon, amit egy, a Rétvári Bence belügyi államtitkárhoz köthető alapítvány újít fel mintegy 2,7 milliárd forint állami támogatásból. Száraz akkor a lapnak tagadta, hogy a pavilonhoz bármilyen módon köze lenne a tervezett szállodának.
Most azonban már az sem biztos, hogy az államilag megelőlegezett szálloda egyáltalán megvalósul. A Magyar Narancs szúrta ki, hogy a telekterületet eladásra kínálták az ingatlan.com-on 420 millió forintért, de a hirdetés később lekerült az oldalról. Száraz a lapnak megerősítette, hogy valóban túl akar tenni az ingatlanon, a hirdetést csak „technikai okokból” vették le, az árról is egyeztetni kell még.
A vállalkozó az ingatlan értékesítését a gazdasági helyzettel indokolta. Azt mondta, hogy amíg korábban 700–800 milliós kivitelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladt 2,2–2,4 milliárdra, és nem tudni, hogy pár év múlva mennyi vendég lenne, és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét. Hozzátette: az állami támogatásból eddig csak egy 50 milliós előleget hívtak le a projekt előkészítésére, amit el fognak számolni.
Állítása szerint az elmúlt fél évben próbáltak olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna. | Száraz István túladna zebegényi szállodáján, aki több száz millió állami támogatást kapott a beruházásra | A NER-közeli vállalkozó pár éve a Kisfaludy-program keretében kapott 300 millió forintos támogatást az államtól egy hotel megépítésére a Dunakanyarban. A szálloda végül nem épült meg, a telket és a terveket pedig Száraz most már eladná, amit azzal indokol, hogy a mostani gazdasági helyzetben nagyon drága lenne a kivitelezés. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20221108_Meg_sem_epult_maris_tuladna_zebegenyi_szallodajan_Szaraz_Istvan_aki_300_millio_allami_tamogatast_kapott_a_beruhazasra | 2022-11-08 12:24:00 | true | null | null | HVG |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. | Nagymenőkkel társul az állami tőkealap a napelembizniszben | Az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap három naperőmű-fejlesztő társaságban is tulajdonrészt szerez. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202244_solar_markt_energyp_nagymenokkel_tarsul_azallami_tokealap | 2022-11-08 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hatalmas a kavarás néhány hónappal a választások előtt az EP-ben: Manfred Weber lapértesülések szerint megpróbálta átcsábítani az EPP-be Giorgia Melonit, az olasz kormányfőnek viszont egészen más tervei vannak. | A kormány takarékoskodást hirdet, de egy álomért kész bármennyit elkölteni az ország legdrágább stadionjára | Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202244__tuningolt_beruhazasok__atletikai_vb__onkormanyzati_alku__stadion_go#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_11_04&utm_content=hvg360 | 2022-11-04 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A korábbi bejelentésnek megfelelően közös informatikai vállalatot alapít a Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt., áll utóbbi cég pénteki közleményében.
A Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. (R4 Kft.) névre hallgató új vállalat 51 százalékban a 4iG, 49 százalékban a Rheinmetall tulajdonában működik a bejegyzést követően. Az R4 Kft. 2023-ban kezdi meg működését, attól fogva majd informatikai szolgáltatásokat biztosít a Rheinmetall magyarországi és globális leányvállalatainak, illetve potenciális piaci ügyfelek számára. A közlemény szerint az új, közös vállalattal „a 4iG a globális IT szolgáltatók közé léphet”.
A német Rehinmetall és a Jászai Gellért-vezette 4iG 2022 eleje óta működik szorosan együtt, akkor kötötték meg a stratégiai megállapodásukat, miután 2021 novemberében a hadiipari cég megvette az informatikai cég negyedét. A Rheinmetall hamar megvetette a lábát nálunk, márciusban a jövő évtől 2031-ig tartó szerződést írtak alá a Magyar Honvédséggel, a köztes időben ők szállítják a lőszereket a hadseregünknek. Májusban pedig azt jelentették be, hogy a Rheinmetall–4iG duó közös védelmi vállalatot alapít, kiegészülve a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel.
Szintén német siker Magyarországon, hogy a németek magyarokkal közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. gyárthat harcjárműveket Zalaegerszegen – majd, valamikor. Viszont aligha akkora volumenben, mint azt előzetesen a magyar kormány elképzelte. Erről bővebben itt olvashatnak: | Közös céget alapít itthon a 4iG és a Rheinmetall | Ez majd IT szolgáltatásokat biztosít a düsseldorfi székhelyű hadiipari vállalatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221104_4iG_Rheinmetall_kozos_ceg_alapitas_R4_kft | 2022-11-04 09:56:00 | true | null | null | HVG |
Arról ír a Facebookon Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy választ kapott a Viresol nevű cég és a Mátrai Erőmű ügyében. Szél a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója ügyében kérdezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot arról, hogy miért nem szabtak ki a cégre bírságot, miután maga a hatóság is kimondta, hogy a Viresol tavaly nyár óta folyamatosan szennyezi a környező vizeket.
A hatóság azt válaszolta Szélnek, hogy bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott ötmillió forintos vízszennyezési bírságot. A történet másik érdekessége, írja Szél, hogy a Mátrai Erőmű nem, a Viresol viszont megfellebbezte a katasztrófavédelem döntését, ami a vízszennyezés megszüntetése érdekében műszaki átalakításokra kötelezte a céget.
Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy - az akkor még mindkét céget tulajdonló - Mészáros Lőrinc úgy gondolta: inkább bevállalja a pár milliós vízszennyezési bírságot, csak ne kelljen költséges átalakításokat végeznie a búzafeldolgozóján”
- írta erről a képviselő.
A veszteséges Mátrai Erőmű időközben az államhoz került.
Szél azt is megosztotta, hogy a Viresol ellen környezetkárosítás miatt tett feljelentése valamiért a terrorizmussal foglalkozó főosztályhoz került az ügyészségen belül, de az számára sem ismert, miért. “Mészáros egyik cége brutálisan szennyez, erre a vele egy területen levő másik cége 5 milliót befizet, miközben a szennyező meg vitatja, hogy neki bármit is változtatnia kell - és, kérdezem én, a következő szennyezés esetén mi lesz? Az azóta állami tulajdonba került Mátrai nevében majd az adófizetők fizetnek Mészáros szennyezése miatt?!” - írta a képviselő. | Ötmilliós bírságot szabtak ki környezetszennyezés miatt, amit Mészáros cége okozott | Válasz érkezett a hatóságtól a Viresol ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200528_viresol_kft_matrai_eromu_szel_bernadett_meszaros_lorinc | 2020-05-28 17:18:00 | true | null | null | HVG |
Augusztusban utazott barátkozni Donald Trump volt amerikai elnökhöz Orbán Viktor miniszterelnök, azóta pedig többször is hangoztatta azt a véleményét, hogy Trump a béke záloga Ukrajnában. A Szabad Európa Ujhelyi István EP-képviselő adatigénylése alapján hétfőn azt írta, hogy komoly delegáció kísérte az Egyesült Államokba a kormányfőt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából kiderül, hogy a delegáció a Magyar Honvédség gépével utazott, Orbánt pedig elkísérte
Orbán Balázs, a politikai igazgatója,
Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár,
Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár,
Németh Zsolt országgyűlési képviselő.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda még kilenc embert vitt, őket pedig – csakúgy, mint a velük utazó tízfős biztonsági személyzetet – nem nevezték meg.
Amerikába utazott akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, és vele tartott
Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár,
Hidegh Attila nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár,
Paczolay Máté sajtófőnök,
valamint további három, meg nem nevezett személy,
kétfős biztonsági személyzet mellett.
Ez összesítve azt jelenti, hogy Orbán egy 21 fős delegációt és 11 biztonsági embert vitt magával, az útjukat pedig a magyar állam fizette.
A külügy a honvédségi csapatszállítóval kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt.
Ujhelyi István a Szabad Európának arról beszélt, hogy nem hivatalos, államügyekben való tárgyalás miatt utazott a delegáció az Egyesült Államokba. A képviselő szerint azonban „ha kifejezetten pártpolitikai programról volt szó, amelyet az adófizető magyar állampolgárok finanszíroztak, akkor minimális elvárás, hogy legalább annak részleteivel és költségeivel a kormány tételesen elszámol”.
A küldöttség nem csak Trumpnál járt: a volt elnök New Jersey-i birtokáról Dallasba utaztak tovább, ahol a CPAC konzervatív dzsemborin mondott beszédet – azóta is vitatott számú közönség előtt – a miniszterelnök. | Orbán huszonegy fős delegációval utazott Trumphoz nyáron | A csapat a Magyar Honvédség gépével utazott, a cechet pedig az állam állta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221107_trump_orban_talalkozo_cpac_amerikai_ut_delegacio | 2022-11-07 16:07:00 | true | null | null | HVG |
Mégsem kap hathavi jutalmat Fót fideszes polgármestere, ő maga vetette le napirendről a javaslatot
Nem is került végül a fóti képviselő-testület elé Vass György fideszes polgármester jutalmazása. A mintegy 6 milliós jutalmat kezdetben megérdemeltnek, indokoltnak tartó polgármester sem erőltette már a dolgot, miután Gulyás Gergely miniszter helytelenítette a magas bónusz kiadását.
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem tárgyalja Fót képviselő-testülete a csütörtökön 13 órakor kezdődött ülésén Vass György fideszes polgármester jutalmazását, mivel az ülés kezdetén nem is az előterjesztő vonta vissza az erről szóló javaslatot, hanem maga a polgármester vetette le a napirendről – tudta meg a hvg.hu.
Ez a fordulat nem volt meglepő azután, hogy a polgármester hathavi fizetésével felérő, közel bruttó 6 milliós összeg komoly vitákat váltott ki, még a szerdai kormányinfón is szóba került, ezután pedig maga a polgármester is „elgondolkodott” arról, tényleg felveszi-e a pénzt, ha megszavazzák neki.
A fóti polgármester "alszik egyet" hatmilliós jutalmára, miután Gulyás Gergely azt mondta, nem tartja méltányosnak
Lehet, hogy mégsem veszi fel hatmilliós jutalmát Fót fideszes polgármestere, még akkor sem, ha azt csütörtökön a képviselő-testület megszavazná neki, legalábbis “elgondolkodik rajta” – mondta Vass György a hvg.hu-nak, miután Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón helytelenítette a nagy összeget.
„Alszom erre egyet, elgondolkodom rajta” – mondta az ülést megelőző nap a hvg.hu-nak Vass György, amikor arról kérdeztük, még mindig úgy érzi-e, hogy a hathavi jutalom felvétele a helyes döntés, miközben Fóton is takarékossági intézkedésekre kényszerül az önkormányzat, ráadásul
a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, hogy „nem tartja helyesnek” az ilyen nagy összegű bónusz kiadását.
Az ülésen Vassnak a napirendről levetetésről szóló bejelentése után az egyik ellenzéki, a DK-s Csorba István javasolta, hogy mégis tárgyalják, mert kíváncsi volt, vajon a kormánypárti többségű testület hogyan szavazna, ám indítványát elutasították. Az eredeti előterjesztés egyébként egymondatos indoklás alapján javasolta megjutalmazni a polgármestert. Eszerint
Városunkban 2021. évben 1.220 MFt, 2022. 10. 31-ig 1.435 MFt összegű, beruházás teljesítése történt meg.”
Et. 245.Sz. Javaslat a Polgármester Jutalmazására 2022 by HVG on Scribd
Pedig múlt hét pénteken a pénzügyi bizottságban még támogatták – az egyetlen ellenzéki tag, Vargha Nóra kivételével – a polgármester jutalmazását. Sőt, e hét elején maga Vass is úgy érezte, hogy megérdemli a havi bruttó 975 ezres polgármesteri fizetésének hatszorosát jelentő jutalmat.
Vass akkor a hvg.hu-nak azt mondta, megdolgozott a jutalomért, rengeteg forrást, pályázati pénzt és az ipari parkba befektetőt „szerzett”. Arra is hivatkozott, hogy az önkormányzatnál mindenki más is kap jutalmat – igaz, csak egyhavit –, és a megszorítások ellenére erre van fedezet, amúgy pedig
előre megígérte, hogy a bónusz „nagy részét” jótékony célra fordítja majd: két horgászegyesületet és két egyházat tervezett belőle támogatni.
Hatmilliós jutalmat kap Fót fideszes polgármestere, de szerinte a megszorítások mellett is jut rá
Hathavi fizetésének megfelelő jutalmat kaphat idén is Fót fideszes polgármestere. Vass György a hvg.hu-nak azt mondta, a spórolás mellett is van közel 6 milliója erre a városnak, ő megdolgozott érte, más is fog kapni - bár kevesebbet -, amúgy meg a pénz nagy részét úgyis eljótékonykodja.
Végül tehát a mintegy 6 milliós összeg megtartani tervezett kisebb részéről is le kell mondania a polgármesternek, aki tavaly is kapott hathavi jutalmat, a különbség csak annyi, hogy tavaly Gulyás Gergely nem helytelenítette ezt – nyilvánosan legalábbis biztosan nem.
Nem Vass jutalma az egyetlen, amelyről véleményt mondott Gulyás, aki a kormányinfón neki feltett kérdés alapján ugyanígy nem tartja helyénvalónak egy másik fideszes politikus, Dézsi Csaba András győri polgármester 5,2 milliós jubileumi jutalmát sem – erről Dézsi közben jogi állásfoglalást kért.
Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?"
Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla - mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?" - kérdezte. | Mégsem kap hathavi jutalmat Fót fideszes polgármestere, ő maga vetette le napirendről a javaslatot | Nem is került végül a fóti képviselő-testület elé Vass György fideszes polgármester jutalmazása. A mintegy 6 milliós jutalmat kezdetben megérdemeltnek, indokoltnak tartó polgármester sem erőltette már a dolgot, miután Gulyás Gergely miniszter helytelenítette a magas bónusz kiadását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221117_Jutalom_Fot_fideszes_polgarmester_visszavonas | 2022-11-17 13:12:00 | true | null | null | HVG |
Egy 1,2 milliárdos megrendelést behúzott még a Századvég a Palkovics vezette minisztériumtól
A bevándorlással kapcsolatos társadalmi kérdéseket kell szondázniuk több országban.
Hétfőn jelentették be Palkovics László távozását a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről, aki az uniós hivatalos közbeszerzési értesítő szerint a lemondása előtt újabb, 1,2 milliárdos - verseny nélküli - szerződést kötött a Századvéggel arra, hogy szondáztassák európai országok közvéleményét többek közt a bevándorlásról – írja Facebook-oldalán a K-Monitor, amely kiszúrta az eljárás eredményhirdetését.
Az oldal megjegyzi, hogy az ipari minisztérium és elődje (ITM) tízmilliárdos nagyságrendben szerződött az elmúlt években a kormány a Századvéggel, amely a hírek szerint 50 ezer forintos óradíjért dolgozik és nem először kíváncsi a belga, koszovói és moldovai emberek véleményére.
Átalakul a kormány, Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz - élőben a hvg.hu-n!
12:15-re rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett a Karmelita kolostorba Gulyás Gergely, élőben jelentkezünk a kormány rezidenciájáról.
2022. augusztus. 27. 19:30 hvg.hu Itthon
Lázár János érzékletes példát hozott arra, miért vette be Orbán a kormányba
Tégláról téglára címmel zajlott beszélgetés a jobboldali szellemű Tranzit fesztiválon Lázár János építési és beruházási miniszterrel. A többször is stand-up comedyvé fajuló eseményen Lázár beszélt a politikai szerepvállalásáról, a minisztériuma munkájáról, a hazai vállalatok előnybe hozásáról, és a Magyarországot érintő nehéz évekről is. Emelte a tétet a kokainozó brüsszeliekkel, de mi szerinte a kormány legnagyobb kudarca?
2022. július. 22. 15:50 hvg.hu Kult
L. Simon László a Századvég kutatásáról: Ez egy vaskos öncsalás
A NER-es kultúrpolitika három nagyágyúja beszélgetett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A Nemzeti Múzeum igazgatója a rezsiproblémákról, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője a jobboldali művészek elvárásairól, a kultúráért felelős államtitkár pedig a nemzetközi kultúrharc állásáról beszélt. | Egy 1,2 milliárdos megrendelést behúzott még a Századvég a Palkovics vezette minisztériumtól | A bevándorlással kapcsolatos társadalmi kérdéseket kell szondázniuk több országban.
Hétfőn jelentették be Palkovics László távozását a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről, aki az uniós hivatalos közbeszerzési értesítő szerint a lemondása előtt újabb, 1,2 milliárdos - verseny nélküli - szerződést kötött a Századvéggel arra, hogy szondáztassák európai országok közvéleményét többek közt a bevándorlásról | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221114_Szazadveg_Palkovics_kozbeszerzes_miniszteriumtol | 2022-11-14 18:54:00 | true | null | null | HVG |
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több, mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – derül ki a 2021-es büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben követték el, az előirányzatokat jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították főként a maradványalapból, a „gazdaság-újraindítási” alapból és a „rendkívüli kormányzati intézkedések” névre keresztelt tartalékból. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre – ebben a cikkben is írtunk róla, miért probléma, hogy a kormány saját hatáskörben szinte korlátlanul eltérhet a költségvetési törvénytől.
A Kabinetiroda alá tartozik a kormányzati „kommunikáció”, a költségek egyértelműen itt szálltak el a leginkább: 24 milliárd forint helyett 54 milliárd ment el, ami önmagában 30 milliárd forintos előirányzat-túllépés.
A Kabinetiroda saját állítása szerint arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről.
„Az MK kiemelt feladata a nemzeti konzultációk lebonyolítása is. 2021. év februárjában indult el egy online konzultáció, amelyben a magyar állampolgárok elmondhatták a véleményüket arról, hogy melyek azok a járvánnyal összefüggő intézkedések, amelyeket az ország újraindítása érdekében a leginkább támogatnának. 2021. év nyarán került sor a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációra. Ebben a magyar állampolgárok állást foglalhattak arról, hogy a Kormány hogyan erősítse meg Magyarországot annak érdekében, hogy hazánk meg tudjon felelni a koronavírus-járvány utáni, megváltozott világ kihívásainak.”
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy a kormányzati „kommunikációs” kampányokat nagyrészt jóindulattal sem lehet lakossági tájékoztatásnak tekinteni, a plakátok, reklámszpotok stb. információtartalma nulla vagy minimális, legjobb esetben a kormány/párt véleményeit tükrözik, inkább csak politikai üzenetek továbbítására alkalmasak, vagyis propagandát testesítenek meg. A nemzeti konzultációknak semmiféle jogi következményük nincs, a visszaküldött válaszok feldolgozása teljesen ellenőrizetlen, a feltett kérdések és a felkínált válaszok pedig enyhén szólva irányítottak, sugalmazók. Cserébe a konzultációk jó drágák, a Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-esek közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utánról szóló 6,2 milliárd forintba.
Eközben a kormány/párt 2010 óta a jogkövetkezményekkel járó népszavazás intézményét alig alkalmazza. Összesen kettő volt, egy a kötelező menekültkvóták kapcsán 2016-ban, 2022-ben pedig egy „gyermekvédelminek” nevezett kérdésekről. Mindkettő érvénytelen lett, különösen a 2022-es kérdések inkább a konzultációs kérdések színvonalán mozogtak. Például meglehetősen fölöslegesnek tűnt a nemváltó műtétek kiskorúak felé történő népszerűsítéséről népszavazást tartani, adva, hogy ilyen népszerűsítéssel semmiféle intézményes szereplő nem foglalkozott (és nem is szándékozott foglalkozni) Magyarországon, kiskorúakon amúgy sem lehet ilyen beavatkozásokat végrehajtani, továbbá a kiskorúak számára bemutatható tartalmak amúgy is erősen szabályozottak és ellenőrzöttek.
A Kabinetiroda nemcsak a „kommunikációval” lépte túl a törvényi előirányzatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában – végül 17 milliárd forintot költött rá. A Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra a Kabinetirodán keresztül elment további 1,2 milliárd forint, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Ahhoz képest, hogy törvényileg nulla forint volt betervezve a DKÜ-re a Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei. | Rogán Antal kétszer annyi pénzt „kommunikált” el, mint amennyit törvényileg kapott | A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221114_Rogan_Antal_ketszer_annyi_penzt_kommunikalt_el_mint_terveztek | 2022-11-14 15:30:00 | true | null | null | HVG |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a proaktív (azaz előre, hosszú távban gondolkodó) pénzügyi döntések és elképzelések hatással lehetnek-e az egészségre és a halálozás kockázatára. | Fidesz-közelbe került a fővárosi Vörösmarty téri karácsonyi vásár | A kormánypártok a főváros helyett a fideszes belvárosi önkormányzat tulajdonába adták a közteret, ezért lett új üzemeltetője az éppen ma megnyílt rendezvénynek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202246_avb_rendezvenyszervezo_bekebelezett_karacsonyi_vasarok | 2022-11-18 13:20:00 | true | null | null | HVG360 |
1,7 millió forint – ennyi motivációs elismerést kapott a Klebelsberg Központ (KK) vezetője, Hajnal Gabriella a tavalyi év végén, az intézmény ezt a „saját költségvetésében keletkezett bérmegtakarítás” terhére fizette kineki.
Csütörtökön Hajnal Gabriella közleményben fenyegette meg jogi lépések kilátásba helyezésével Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselőt, aki ennek ellenére péntek reggel nyilvánosságra hozta a KK első emberének jutalmazását a Facebookon. Az ellenzéki párt oktatáspolitikusa csütörtöktől folyamatosan osztja meg a nyilvánossággal azokat az adatokat, amelyek arról számolnak be, hogy – a tanárokkal ellentétben – a Klebelsberg Központ és a tankerületek vezetői mekkora jutalmakat vihettek haza tavaly karácsony előtt.
Friss Facebook-bejegyzésében Tóth azt írta: „Az elnök asszony (Hajnal Gabriella - a szerk.) nagyon nem boldog, hogy ez most kiderül. Sőt, szerinte ezt nem is szabadna publikálni. Tegnap el is küldte a fenyegető közleményét, hátha visszariadok a megosztástól. De ez a húzás nem jött be.”
A Momentum parlamenti képviselője szerint közérdekű adatokról van szó, így a nyilvánosság elől nem lehet eltakargatni. Majd arra emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz hónapban szinte mindent megtett a KK és az ország területén működő hatvan tankerületi központ, hogy kamu indokokkal húzzák az időt.
Ahogy a Narancs.hu is többször megírta, a tankerületi központok álságos módon arra hivatkoztak, hogy az „adatkérés határidőben való megválaszolása veszélyezteti a veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladataik ellátását.” Mindezt akkor, amikor nem volt online oktatás és érdemi járványügyi védőintézkedés sem.
Friss posztjában Tóth Endre hozzátette: senki nem kifogásolná az oktatásirányításban kiosztott jutalmakat, ha tisztességesen keresnének a pedagógusok, ha nem lenne óriási tanárhiány, ha nem a szülőknek kellene alapvető cikkeket megvásárolni az iskolába, ha lenne pedagógiai szabadsága a tanároknak és ha javulnának a magyar diákok PISA teszteredményei. Ám erről szó sincs.
„A legszebb az egészben, hogy nem is Hajnal Gabriella kapta a legmagasabb jutalmat. Nála jóval magasabb összegek is hullottak tankerületi igazgatók pénztárcáiba. Na de erről majd vasárnap bővebben” – fejezi be pénteki posztját Tóth Endre. | Több mint 1,5 millió forint jutalmat kapott tavaly a Klebelsberg Központ vezetője | Tóth Endre, a Momentum politikusa Hajnal Gabriella fenyegető levele ellenére hozta nyilvánosságra az információt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-15-millio-forint-jutalmat-kapott-tavaly-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje-254062 | 2022-11-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
E hat telek közös jellemzője: a 47 hektáros Balaton-parti komplexum NER-közeli tulajdonosai úgy parcellázták ki, hogy valamennyi a partig ér, elvéve azt a sétányt, ami eddig közforgalmú volt, amit tehát eddig bárki, a helyiek is szabadon használhatták. A világosiakat-aligaiakat tulajdonképpen ezzel „kompenzálták” a Club Aliga akkori tulajdonosai 2013-ban, amikor településrendezési szerződést kötöttek az önkormányzattal: abból a 10 hektárból, amit nem tulajdonba, hanem csak hosszú távú vagyonkezelésbe kaptak, utakat és parti hozzáférést biztosítottak a helyieknek, akiket még a Rákosi-éra fosztott meg a Balaton-partjuktól azzal, hogy a valahai Balatonaliga központját kisajátították pártüdülő céljára. A történettel számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu.
A köz számára a Balaton-törvény előírásai szerint is kötelezően biztosítandó szabad parti sétány földhivatali bejegyzése azonban az elmúlt kilenc év során nem történt meg. A 47 hektárt birtokló Pro-Mot Kft.-ben időközben tulajdonosváltás történt, NER-közeli befektetők kerültek körön belülre (előbb a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg a Bayer Property, ügyvezető: Balázs Attila ), majd ezzel egyidőben a Club Aliga-fejlesztést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Ehhez több milliárd forintos turisztikai támogatást is „hozzácsaptak”, s mivel a kiemelő kormányhatározatba feketén-fehéren azt írták bele, hogy a területen „parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület nem alakítható ki, illetve nem áll fenn”, az új tulajdonosok bátran belevághattak a parcellázásba és az így kialakuló, partig érő telkek értékesítésébe. Hiszen az idézett rendelkezés úgy is lefordítható: nemcsak hogy nem lehet parti sétány a Club Aligában, de valójában nincs is.
500 milliós telkek
Korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk azzal, hogy a helyiek, leginkább is az Aligai Fürdőegyesület azonban nagyon is valóságosnak tartja a Balaton-parti sétányt, ám amint az a pénteki ülésen kiderült: sem a civil szervezet, sem a helyi képviselő-testület nem tudja megakadályozni az 540 méteres vízparti szakasz végleges elveszítését. Egyelőre ugyan még csak hat újonnan kialakított telekkel kapcsolatban kérte a Pro-Mot a testület állásfoglalását, hogy az önkormányzat élni kíván-e elővásárlási jogával, de várhatóan rövid időn belül valamennyi ingatlanra vevőt találnak és magánvillák épülhetnek. Az önkormányzatnak ugyanis nincs anyagi lehetősége arra, hogy megvegye az egyenként közel 500 millió forintért kínált telkeket.
A pénteki ülésen a balatonvilágosi testület mind a hat jelenlévő tagja egységesen tartózkodott, vagyis nem foglaltak állást. Ez, ahogyan Boda Zsuzsanna jegyző is elmondta, nem befolyásolja az említett ingatlanok földhivatali tulajdonbejegyzését.
Mivel az önkormányzat nem él elővásárlási jogával, szabad „préda” az aligai Balaton-part.
Ahogyan Bukovszki András képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke mondta, „Rákosi alatt még »csak« államosították a partunkat, most veszítjük el örök időkre”.
A korábban két pártra szakadt világosi képviselő-testület a tartózkodás kérdésében egységes volt. A végére tehát hosszú viták után egy platformra kerültek. Hanga László fogalmazta meg az ülésen, hogy „ha bármikor a jövőben előkerül a téma, akkor ne tűnjön úgy, hogy önként, dalolva mondtunk le a partunkról”.
A polgármester belelendült
De lehet-e még fordulat ebben az évek óta húzódó történetben? Legfeljebb akkor, ha a november 21-i határidőig (eddig kell nyilatkoznia az önkormányzatnak a telkek megvásárlásáról, ám a pénteki ülésen tehát nem született állásfoglalás; ezután a másodlagos elővásárlási joggal bíró állam is nyilatkozhat, hogy a félmilliárdos telekáron vevő az ingatlanokra) közbe nem lép Lázár János vagy Orbán Viktor. Takács Károly balatonvilágosi polgármester (független) ugyanis a miniszternek és a miniszterelnöknek is megírta a napokban (ezek szerint egyetértve azzal, amit az Aligai Fürdőegyesület szorgalmazott először): ők ugyan nem tudnak élni jogukkal, hiába szeretnének, az állam azonban ezt megtehetné, így biztosítva a helyi polgároknak a szabad hozzáférést a Balaton partjához. Kérte továbbá a Club Aligát kiemelt beruházássá nyilvánító kormányhatározat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy a partig érő telkeken magánvillák épülnek, ami nem éppen turisztikai fejlesztés.
A polgármester nagyon belelendült a végére, hiszen előzőleg a Club Aliga tulajdonosaival is éles hangú levelezésbe bocsátkozott. Egyebek között megírta nekik, hogy az önkormányzat nevében a leendő telektulajdonosokat is tájékoztatta a vitás helyzetről, amire azt a választ kapta a Pro-Mottól: az efféle „partizánakcióktól” tartózkodjon, mert ha akadályozza az ingatlanértékesítést, az még a kártérítési felelősséget is felvetheti. A Pro-Mot ügyvezetője, Balázs Attila azt is nyomatékosította válaszlevelében: a parti sétány megnyitására irányuló önkormányzati igény a kormányrendelet miatt sem teljesíthető.
Marad tehát (legalábbis egyelőre) a helyiek strandhasználati lehetősége a Club Aligában. Egyelőre nem került napirendre az utak kérdése sem, amelyek ugyan ma még szintén közhasználatban vannak, de a sokat emlegetett kormányrendelet ugyancsak leszögezi: ahogyan parti sétány, úgy közút sem alakítható ki a területen. A két hónappal ezelőtti közmeghallgatáson ezzel kapcsolatban a Pro-Mot akkor megjelent képviselői már előrebocsátották: „átmenő forgalmat” nem szeretnének a Club Aliga útjain.
Azt pedig még bő egy évvel ezelőtt, egy akkori lakossági tájékoztatón mondta a magát nyilván költőinek is, viccesnek is tartó, a fejlesztők által delegált moderátor, hogy „a gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek”, de lám, látnoknak is bizonyult.
A gyertyák csonkig égtek. | Balatonvilágos és Aliga nem kíván asszisztálni Balaton-partja elvesztéséhez | A valaha önálló Balatonaligát magába foglaló település képviselő-testületének pénteken arról kellett volna döntenie, kíván-e élni vagy sem az önkormányzatot megillető elővásárlási jogával a Club Aligában kialakított hat telek tekintetében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonvilagos-es-aliga-nem-kivan-asszisztalni-balaton-partja-elvesztesehez-254088 | 2022-11-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022.11.21. 08:20 2022.11.21. 09:26
A kispesti korrupciógyanús ügyek közül talán a kerületi Százszorszép Óvoda renoválásának története és körülményei a legárulkodóbb azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok milyen ügyeket vesznek górcső alá a kerületben. A projekt kapcsán 2019 óta nyomoz az NNI, a kivitelezést a XIX. kerületi botrányokban vastagon érintett Kránitz Krisztián alá tartozó kerületi vagyongazdálkodási szervezet bonyolította le, a nyertes pályázó pedig Kránitz spanyolországi szomszédja volt.
Három év telt azóta, hogy a Magyar Nemzet és a Hír TV nyilvánosságra hozta a kispesti hangfelvételeket, amelyeken Lackner Csaba akkori MSZP-s önkormányzati képviselő arról beszélt barátainak, hogy ő és párttársai milyen visszaéléseket követtek el az általuk irányított városrészben. – Aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi 100 milliót, az hülye – mondta Lackner. Ugyanebben a beszélgetésben a módszert is körülírta: nem büdzséből veszik el a pénzt, azt külső vállalkozók segítségével csorgatják vissza.
A Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) számos feljelentés érkezett be 2019-ben és 2020-ban ezen ügyek kapcsán. Az egyik ilyen dokumentumcsomag a kispesti Százszorszép Óvoda felújításáról szól.
A fényképekkel, szakvéleménnyel és árajánlattal ellátott, hatósághoz beadott feljelentés felveti annak gyanúját, hogy a valós munkák és a papíron szereplők között több tízmillió forintos értékkülönbség lehetett.
Egymilliárd forint a Krinyón keresztül
– Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle – fogalmazott Lackner Csaba az elhíresült hangfelvételeken. A felek a hanganyag ezen részén Kránitz Krisztiánról beszélgettek, aki tudomásunk szerint a mai napig az MSZP politikusa, 2014 és 2019 között a párt önkormányzati képviselője volt Kispesten, egyszersmind az önkormányzat vagyonkezelő szervezetének igazgatója volt.
Kábítószeres, zűrös ügyek a baloldaliak körében
A baloldali politikusok többsége nem véletlenül lehet híve a drogliberalizációnak.
Az előbb említett egymilliárd forintból jutott a Táncsics Mihály utcai kispesti Százszorszép Óvoda felújítására is, amelyet a 2019-es választási kampányra időzítettek. A munkálatok 2019 júniusának elején kezdődtek, és azon év nyarán fejeződtek be, ősszel pedig birtokba vehették az intézményt a gyermekek és az óvodapedagógusok. A projektet az akkoriban Kránitz Krisztián által vezetett kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet írta ki.
Az óvoda ügyéről Dódity Gabriella fővárosi képviselő posztolt a Facebookon. A
kispesti Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője 2017-ben és 2018-ban több óvodát személyesen bejárt, így a korábbi képek is segítségére voltak abban, hogy képviselőtársaival feltárja a szóban forgó Százszorszép Óvoda kivitelezésének hiányosságait.
A nyertes ajánlat
Az óvoda renoválásának munkálatait a kispesti MSZP-s vezetésű önkormányzat udvari beszállítójának tartott cég nyerte el bruttó 180 millió forintért. A Pemárk Kft. számos ingatlant újított fel a 2019-es választás előtt a kerületben, köztük több olyan gyanús projektben is részt vett is, amely kísértetiesen hasonlít az alábbiakban bemutatott építkezésre.
A cég akkori ügyvezetője, Lakatos József nemcsak üzleti ügyekben kapcsolható Kránitz Krisztiánhoz. A vállalkozó ugyanabban a spanyolországi lakóparkban vett ingatlant Alicantéban, ahol Kránitz Krisztián nyaralója is található.
A közbeszerzés már eleve gyanús volt, ugyanis a Lakatos család rögtön három cégét is indította azon: a Pemárk Kft. mellett a szintén családi érdekeltségben lévő Lamipet Team Kft. és IMMO Szervíz Szolgáltató és Épületkezelő Kft. is adott be ajánlatot. Így aligha volt kérdéses, hogy ki fog nyerni, a pályázaton induló öt cég közül. Az már csak hab a tortán, hogy érvénytelen ajánlat miatt az IMMO-t kizárták végül. Az öt cég szinte pontosan ugyanolyan árat ajánlott a munkákra, a legdrágább ajánlat nettó 142,1 millió forint, míg a legolcsóbb nettó 141,6 millió forint volt. A munka a teljes óvodafelújításról szólt: az udvari játékok alatti gumiburkolat, az udvari kerítés cseréje és az óvoda teljes belső rendbetétele szerepelt benne.
A harmincmilliós kerítés
A Google Street View régi fotóin is látszik például egy fatörzs, amely belenőtt a kerítésbe, ám ezt a felújítás során sem távolították el, ami pontosan megmutatja, hogy milyen munkát végzett a Pemárk Kft. Az pedig szabad szemmel is megállapítható, hogy
a kerítéselemeket nem cserélték ki, csupán a régi rácsokat mázolták át. Mindez azért probléma, mert ezeket a munkákat tudomásunk szerint kifizette az önkormányzat a vállalkozónak.
A kerítés lábazata az egyik szakaszon hungarocellből készült, amelyre egy vékony betonréteget kentek, ami az átadás után azonnal elkezdett szétmállani. A kerítésfelújítást bruttó 30 millió forintért végezték el, amit a teljesítési igazolások szerint ki is fizetett az önkormányzat.
A Lackner-módszert kellene követnie Márki-Zaynak
Egy újabb, föléje tornyosuló problémával kell megküzdenie Márki-Zay Péternek, amelynek megoldása lehetetlen feladatnak tűnik számára.
Lapunk úgy tudja: az NNI-hez érkezett feljelentésben szerepel egy árajánlat egy másik, komolyan vehető építőipari cégtől, akiktől ugyanazon munkák árazását kérték, mint amelyeket Lakatos József és a Pemárk is elvégzett.
A gazdasági társaság kalkulációja szerint a 2019. október végi árszintek alapján, harminc százalékos haszonkulccsal számolva a kerítésfelújítás bruttó 13 millió forintba került volna a Pemárk Kft.-nek kifizetett bruttó 30 millió helyett.
Hiányzó tételek
A közbeszerzés során nemcsak az esetenként silány munka szúr szemet, hanem az is, hogy olyan tételeket is elszámoltak, amelyeket a helyszínt bejárók nem találtak, és előfordulhat, hogy csak „papíron” léteznek.
Az udvaron elvileg kellene lennie egy 35 négyzetméteres „piramiskővel kirakott támfalnak”, ám ennek nyomát nem találták. Ez a tétel több mint kétmillió forintot kóstál. A Pemárk Kft. felszámolt közel két és fél millió forintot arra, hogy fa védőrácsokat rakjanak a radiátorokra, ám ezeket azóta sem szerelték fel.
A beszerzésben 11 gáztűzhely szerepelt, a helyszínen viszont a szemle során azzal szembesült a korábbi frakcióvezető, hogy a gázt kikötötték, villanytűzhelyen melegítették az ételt. Az eredetileg közel bruttó 2,8 millió forintos ipari mosogatógép helyett egy olyat helyeztek el a konyhában, amelynek értéke 2019-ben ennek a negyede volt.
Számos olyan további tétel van, amiből a beszerzésben szereplő márkájú és értékű áru helyett olcsóbbat szereztek be: WC-tartályok, mosó- és szárítógépek, szappanadagolók, tükrök és sajnos még sorolhatnánk. Olyan is előfordult, hogy az eredetileg előírt eszköz helyett kisebbet építettek be, például a mosdókagylóknál.
Összességében a feljelentésben szereplő, árajánlatot adó építőipari cég bruttó 117 millió forintért végezte volna el a teljes renoválást, míg Lakatos Józsefnek és a Pemárknak mindez bruttó 180 millió forintért sikerült.
A Nemzeti Nyomozó Iroda költségvetési csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást, lapunk tudomása szerint legalább 22 önkormányzati beruházás és adásvétel érintett a vizsgálatokban.
2020-ban a botrányok hatására a vagyonkezelőt ugyan bezárták és egy nagyobb szervezetbe integrálták feladatait, ez lett a Gazdasági Ellátó Szervezet, ám Kránitz Krisztián ennek az intézménynek a második embere lett.
Zugló, Kispest, Városháza (stb.): így lopja szét a baloldal Budapestet
Gajda, Lackner, Kránitz, Karácsony! Vigyázó szemeitek Horváth Csabára vessétek!
Borítókép: a felújított intézmény – a valós munkák és a papíron szereplők között jelentős értékkülönbség lehetett (Fotó: Mirkó István)
óvoda
felújítás
Kránitz Krisztián
kispesti korrupciós botrány
KRINYÓ | Ha lopni akarnának egy óvodafelújításból, pont így tennék | A kispesti korrupciógyanús ügyek közül talán a kerületi Százszorszép Óvoda renoválásának története és körülményei a legárulkodóbb azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok milyen ügyeket vesznek górcső alá a kerületben. A projekt kapcsán 2019 óta nyomoz az NNI, a kivitelezést a XIX. kerületi botrányokban vastagon érintett Kránitz Krisztián alá tartozó kerületi vagyongazdálkodási szervezet bonyolította le, a nyertes pályázó pedig Kránitz spanyolországi szomszédja volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/ha-lopni-akarnanak-egy-ovodafelujitasbol-pont-igy-tennek | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forint elköltéséről döntött a kormányzati irányítású Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Egy pénteki hirdetmény értelmében ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A közbeszerzési eljáráson a felcsúti milliárdos cége mellett a Swietelsky és a Strabag is megmérette magát, sikertelenül, míg a balmazújvárosi vonalra kiírt tenderen a vesztesek között található a Strabag és a Swietelsky mellett a Subterra-Raab Kft., Dömper Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta SDD Konzorcium, az Inter Mobility Kft., sőt Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak Homlok Építőipari Kft.-je is.
A debreceni gigaberuházást 2018 közepén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Akkor úgy becsülték, 2023 körül indulhat a termelés az üzemben.
A beruházás elnyerésére több európai város is pályázott, a bajor autógyár azonban az alföldi magyar nagyvárost választotta a számára kedvezőbb adókörnyezet mellett például a jóval gyengébb szakszervezeti érdekérvényesítő képesség miatt.
A fejlesztés összértéke várhatóan eléri az egymilliárd eurót, amihez a kormányzat szinte azonnal 12,3 milliárd forintos támogatást adott. Szijjártó Péter ekkor jelentette be, a zöldmezős gigaberuházáshoz vadonatúj infrastruktúrát is kiépítenek, ennek része a mostani vasúti fejlesztés is.
A terület előkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Garancsi István nevével fémjelzett Market Zrt. nyerte el 22,29 milliárd forintért, akik 2019 márciusában kötötték meg a szerződést a debreceni önkormányzattal. Tájékoztatásuk szerint
„az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak”.
A gyárépítés 2019 szeptemberében kezdődhetett meg, amikor aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkor azt közölte,
„a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek”.
A pandémia a beruházást is hátráltatta, így az alapkőletételre csak idén júniusban került sor, nemrégiben pedig az látott napvilágot, a gyárat az ottani konténervárosba költöztetett vendégmunkásokkal építteti a nyugati autógyár.
A BMW-gyár gyártósoráról várhatóan 2025-ben gördülnek le az első autók, a tervek szerint vegyesen fognak elektromos, hibrid, illetve robbanómotoros személygépkocsikat gyártani évi 150 ezer darabos mennyiségben. | Aligha meglepő, kinek a cége nyerte el a BMW-gyárhoz tartozó vasút megépítésére kiírt közbeszerzést | Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljáráson is a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt. diadalmaskodott. Az állam az egymilliárd eurós beruházás infrastrukturális kialakítását 130 milliárd forinttal támogatja, ebből a mostani csomag csaknem 50 milliárdot tesz ki. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/aligha-meglepo-kinek-a-cege-nyerte-el-a-bmw-gyarhoz-tartozo-vasut-megepitesere-kiirt-kozbeszerzest.html | 2022-11-14 15:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.
A Telex írta meg, hogy szeptemberben hekkerek feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszerét, és valamennyi diák, tanár és iskola összes adatához, továbbá az üzemeltető eKréta Zrt. egyéb adatbázisaihoz és belső kommunikációjához is hozzáfértek.
A hír már önmagában botrányos, hiszen rengeteg személyes adatról van szó (nevek, címek, elérhetőségek), köztük olyan érzékeny információk, mint egy-egy gyerek valamilyen esetleges tanulási nehézsége vagy egészségügyi problémája. Ezek pedig csak a KRÉTA rendszeréből – annak forráskódjával együtt – kerülhettek ki a hekkerekhez, akik emellett még számos egyéb dologhoz is hozzájutottak. Ebből némi ízelítőt, például egy belső levelet egy Telegram-csatornán publikáltak.
A szintén a Telex által bemutatott belső kommunikációból kiderül, hogy az oktatási szoftvert üzemeltető eKréta Zrt.-nél már szeptemberben észlelték a problémát, de először alábecsülték, aztán pedig próbáltak nem foglalkozni vele. Ebbe beletartozott az is, hogy igyekeztek a nyilvánosság elől eltitkolni. Nem szóltak se a szülőknek, se az iskoláknak, hogy hekkerekhez kerültek az adataik.
Ezt jelzi az is, hogy a KRÉTA szülőknek szóló felületén több rendszerüzenet jelent meg a képernyőn szeptemberben és októberben, de ebből kettő 1-1 „tervezett karbantartást” jelentett be, a harmadik pedig egy hibaüzenet volt. Hivatalos értesítés a hekkelésről nulla. Pedig illett volna.
Persze minek is fárasztották volna magukat ilyesmivel, hiszen egyértelműen a kormány bizalmát, támogatását és hátszelét élvezik. Ékes bizonyíték erre az is, hogy a rendszer feltörésével kapcsolatban egy kormánytag vagy egyéb befolyásos fideszes politikus sem nyilatkozott, pláne nem elítélően és/vagy felháborodottan.
A november 9-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére is csak annyit mondott, hogy vizsgálják a KRÉTA-rendszer feltörését, de egyelőre nem tudni, hol történt mulasztás, és hogy elkerülhető lett volna-e a hekkelés, vagy nem.
Ez a hozzáállás teljesen érthető annak fényében, hogy gyakorlatilag
a Fidesz tette kötelezővé a KRÉTA rendszert a közoktatásban, és az elmúlt években közel 40 milliárd forintot költöttek rá az adófizetők pénzéből.
Ahogy azt szeptemberben megírtuk, a KRÉTA szoftvert a felsőoktatásban használt oktatási rendszer, a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért. Ezután a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. A cég állandó partnere a közoktatásért felelős KLIK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is. A közbeszerzési adatbázis alapján az eKréta Zrt. eddig összesen nettó 36,2 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott a KRÉTA működtetéséért és fejlesztéséért.
A cég tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak,
akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022 áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.
Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz. A KRÉTA rendszert üzemeltető eKréta Zrt. mellett ugyanis ott van a Neptunt működtető SDA Informatika Zrt., a közigazgatásban használt iratkezelő programot, a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt., valamint a közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő E-Educatio Zrt. is. Ezek a vállalkozások is Fauszt Zoltán cégbirodalmának részei, és rendszeresen kapnak közpénzes megbízásokat.
Palkovics László néhány napja lemondott, mert nem tetszett neki, hogy elveszik a tárcájától az energiai területet és megalakul az Energiaminisztérium – így a technológiai és ipari minisztérium megszűnik, és a feladatait szétosztják más tárcák között. Az hamarosan kiderül, hogy Palkovics lemondása megtöri-e Fauszt cégeinek közpénzes sikerszériáját, vagy a szoftvereivel már annyira beágyazta magát az állam szövetébe, hogy a miniszteri barát nélkül is megtartják őket.
Címlapkép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a hulladékkezeléssel és -hasznosítással foglalkozó Saubermacher-Magyarország Kft. új telephelyének ünnepélyes átadásán Kecskemét Ballószög tanyán 2022. szeptember 15-én. (fotó: MTI/Bús Csaba, montázs: Átlátszó) | A Fidesz tette kötelezővé a feltört KRÉTA rendszert, amire közel 40 milliárd adóforintot költöttek | A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/15/a-fidesz-tette-kotelezove-a-feltort-kreta-rendszert-amire-kozel-40-milliard-adoforintot-koltottek/ | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről.
Július elején írtuk meg, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett a gigantikus turisztikai beruházásra kiírt közbeszerzés, aminek keretében 34 ezer négyzetmétert akartak beépíteni a fertőrákosi tóparton, Natura 2000 besorolású területen. Többek között motel, hotel, vitorlásklub, ökocentrum és sportközpont is épült volna a területen a tervek szerint.
A válság azonban közbeszólt: a kormány korábban bejelentette, hogy költségcsökkentési céllal több beruházást elhalasztanak – folyamatban lévőket nem állítanak le, de amit még nem kezdtek el fizikailag, azt nem is fogják. A Fertő tónál pedig épp ez volt a helyzet, hisz a kikötő és a területrendezés már elkészült, de az épületeknek még nem álltak neki.
A halasztásra kerülő beruházásokról Lázár János, az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) vezetője dönt, aki többnyire iskolák és utak építését vagy felújítását fújta le. Lázár augusztus végén a fideszes Tranzit Fesztiválon azt nyilatkozta, hogy addig már 270 projektről született döntés. Szeptember elején Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben kérte ki a lefújt projektek listáját, és erre Lázár helyettese, Csepreghy Nándor válaszul elküldött neki egy 10 oldalas felsorolást „megszüntetett beruházások” címmel.
Egyelőre nem épül semmi a Fertő tónál, mert nincs rá pénz | atlatszo.hu
Ez főleg azután tűnt egyre valószínűbbnek, hogy a kormány bejelentette, hogy költségcsökkentési céllal több beruházást elhalasztanak – folyamatban lévőket nem állítanak le, de amit még nem kezdtek el fizikailag, abba nem is vágnak bele. A Fertő tónál épp ez a helyzet, hisz a kikötő és a területrendezés megvan már, de az épületek még nem kezdtek el kinőni a földből.
Lázár listáján több egészségügyi és sportberuházás is szerepel, de a Fertő tavi gigaprojekt nem. Arról egyébként júliusban, az eredménytelenül zárult tender után azt is írta az ÉBM az RTL Klub Híradójának érdeklődésére, hogy nem csak spórolásból függesztették fel a beruházást, hanem felülvizsgálják és újratervezik.
Ezt erősítette az is, hogy az építési miniszter július végén a soproni polgármesternek írt levélben is csupán a kivitelezés átütemezéséről beszélt. Szeptember végén pedig személyesen is ellátogatott Fertőrákosra, ahol Kárpáti Bélával, a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezetőjével tekintette meg a „fejlesztés” miatt legyalult tópartot. Bejegyzése végén kiemelte: „Amit elkezdtünk, befejezzük!”
Október végén Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője három egyszerű kérdést tett fel írásban a Fertő tavi építkezéssel kapcsolatban a miniszternek:
„Mikor készülnek el a beruházás új tervei? A tervek szerint mikor folytatódhat az építkezés? A felülvizsgálat ideje alatt milyen cég és mennyi pénzért őrzi a területet?”
Lázár nevében a helyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, aki rögtön levele elején kiemelte, hogy a minisztérium kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek. Ezután egy rendkívül nyakatekert mondatot rittyentett Csepreghy arról, hogy „az év elején kitört háború” (semmi konkrétum, pláne nem Oroszország) és az „annak nyomán kialakult szankciós infláció” (klasszikus Fidesz-panel) számos negatív hatást hozott Magyarországnak, emiatt „a szükséges tartalékképzés” (vagyis spórolás, pénzhiány) miatt felfüggesztették a projekt tervezési és kivitelezési munkálatait is.
Arra a kérdésre, hogy mikor folytatódhat az építkezés, Lázár helyettese azt válaszolta, hogy „a beruházás folytatásáról kormányzati döntés a külső körülmények által nagyban befolyásolt költségvetési helyzet normalizálódását követően születhet”. Vagyis majd ha lesz rá pénz – de nem tudják, hogy ez mikor lesz.
Végül Csepreghy Nándor azt is közölte, hogy a projekthelyszín, a fertőrákosi tópart építési terület, melynek őrzéséről jelenleg külön díjazás nélkül a kivitelező gondoskodik a közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés alapján. Csepreghy levele szerint a kivitelező várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről, azután annak őrzéséről az Építési Minisztérium fog gondoskodni.
Mivel a Fertő tavi projekt kapcsán eddig egyetlen közbeszerzési eljárás zárult eredményesen, nem nehéz kitalálni, ki az a kivitelező, akiről Lázár János helyettese írt. Nem más, mint Mészáros Lőrinc fő építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., ami még kft. korában nyerte el nettó 9,3 milliárd forintért a fertőrákosi mélyépítési feladatokat, amikbe többek között kikötő kialakítása, mederkotrás, víziközmű és partfalépítés tartozott.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Címlapkép: Lázár János építési miniszter és Kárpáti Béla, az SFTFN Zrt. vezérigazgatója a fertőrákosi tóparton 2022. szeptember 29-én. (fotó: Lázár János / Facebook) | A Fertő tavi beruházás területét szilveszterig a kivitelező, utána az állam fogja őrizni | Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/10/a-ferto-tavi-beruhazas-teruletet-szilveszterig-a-kivitelezo-utana-az-allam-fogja-orizni/ | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a fertőrákosi partra álmodott turisztikai gigakomplexum kivitelezéséért felelős SFTFN tavalyi beszámolója szerint komoly perekben érintett a társaság. Egyrészt a cölöpházak lebontási költségeként 88 millió forintot szeretne behajtani a (volt) tulajdonosokon, másrészt az állami céget is perlik 262,7 millió forintra – vélhetően a lebontott cölöpházak tulajdonosai akarnak kártérítést kapni az ingatlanjaikért.
Ahogy a neve is mutatja, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. feladata a térség idegenforgalmmal kapcsolatos fejlesztési feladatainak koordinálása. Ezek közül a legismertebb a Fertő tavi beruházás, de a céghez tartozik még többek között a soproni Lővérekben megvalósuló konferenciaközpont építése, továbbá a Sopron környéki bor-, gasztro- és kerékpáros, valamint az aktív (kirándulós) turizmus fejlesztése is.
Működési sajátosságaikat a cég 2021-es mérlegéhez készített kiegészítő mellékletben úgy fogalmazták meg, hogy „a Társaság bevétele alapvetően költségvetési, illetve Uniós forrásból származik”. Ilyenekből „egyéb bevétel” címszóval a 2021-es beszámolóban összesen 404,5 millió forintot tüntettek fel, ebből 216,3 millió a „Fertő tó és környezetének fejlesztése” nevű sorban szerepel.
„Egyéb ki nem emelt bevétel” címszóval szerepel még az SFTFN beszámolójában 14,3 millió forint, ami a dokumentum szerint a – nem részletezett – kártérítésként befolyt összeg.
Drága a reklám és az ügyvéd
Összes bevételük tehát nagyjából 423 millió forint volt, a költségeik pedig a dokumentum szerint közel 420 millióra rúgtak.
A legnagyobb kiadási tételt a 198,5 milliós „anyag jellegű költségek” jelentették, amiből 178,9 millió forint az igénybe vett szolgáltatásokra ment el. Itt kezd érdekes lenni a sok táblázat, ugyanis a következőből kiderül ezeknek a szolgáltatásoknak a részletezése. Gépjárműbérlésre 10 milliót, üzemanyagra 4 milliót, rezsire 1 milliót, informatikára 5,7 milliót,
reklámra 56,8 milliót, jogi szolgáltatásra pedig 83,2 milliót költött a cég tavaly.
Azt nem fejtették ki, hogy az utóbbi pontosan mit takar, de az SFTFN honlapján közzétett szerződéslistából kiderül néhány részlet.
Például, hogy az állami cég 2021-ben tavaly 4 évre szóló megállapodást kötött a Dr. Tamási Ügyvédi Irodával. A szerződés 2021. november közepétől 2025. november közepéig szól, ezalatt az ügyvédi iroda havi nettó 350 ezer forintot kap nem részletezett „jogi feladatok ellátására”. Az iroda névadója Dr. Tamási Zsolt, aki telefonos érdeklődésünkre megerősítette, hogy szerződésben állnak az SFTFN-nel. A megbízás havi összegét figyelembe véve Tamásiéknak 4 év alatt összesen nettó 16,8 millió forint bevétele származik ebből a munkából.
Sárhegyi és Társai
Ennél jóval nagyobb összegekre szerződött le egy másik ügyvédi irodával a 2017-ben alapított állami cég rögtön az első évében. Különböző feladatokra akkor összesen
7 darab megállapodást kötöttek a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával összesen közel nettó 700 millió forint értékben.
Ezek a megbízások jelenleg is, egészen 2023 végéig hatályban vannak:
Fertő tó projekt jogi feladatainak ellátása 197,2 millió Ft (2017.04.27.-től)
Fertő tó pojekthez kapcsolódó hatósági, közbeszerzési eljárások jogi szolgáltatása 156,8 millió Ft (2017.04.27.-től)
Fertő tó közbeszerzési eljárás jogi, tanácsadói feladatokra 63,8 millió Ft (2017.05.01.-től)
jogi szolgáltatás 14,4 millió Ft/év (2017.06.27.-től)
Lővér program jogi feladatainak ellátása 99,6 millió Ft (2018.01.08.-tól)
Lővér programhoz kapcsolódó hatósági, közbeszerzési eljárások jogi szolgáltatása 61,2 millió Ft (2018.01.08.-tól)
Lővér program közbeszerzési eljárás jogi, tanácsadói feleadatokra 27 millió Ft (2018.03.01.-től).
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda névadója Sárhegyi Zoltán, aki 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok idején rengeteg közpénzes megbízást kap(ott), legutóbbi emlékezetes munkájuk például a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány bejegyzése volt az Innovációs Minisztérium felkérésére.
Címlapkép: A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által delegált Sárhegyi Zoltán aláírja a megbízási okmányát az Országház Gobelin termében 2022. március 4-én (forrás: MTI/Máthé Zoltán) | Egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda százmilliókat keres a Fertő tavi beruházáson | A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/07/egy-fidesz-kozeli-ugyvedi-iroda-szazmilliokat-keres-a-ferto-tavi-beruhazason/ | 2022-06-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben” – írta legfrissebb bejegyzésében Tóth Endre, az ellenzéki párt oktatáspolitikusa. Az elmúlt napokban a Narancs.hu is figyelemmel követte a tankerületi vezetők jutalmazását nyilvánosságra hozó Momentum-politikus posztjait, így megtudhattuk, hogy mennyit kapott a tanárokat elbocsátó Marosi Beatrix és mennyit a Klebelsberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella. Az idén január óta a Narancs.hu is közérdekű adatközléssel fordult a Gyulai Tankerület Központhoz, amely addig húzta a válaszadást, amíg lehetett végül pedig egy értékelhetetlen adatsort küldtek át.
Tóth Endre közlése szerint az első helyen a Debreceni Tankerületi Központ korábbi vezetője, a nemrég nyugdíjba vonult Pappné Gyulai Katalin áll 2,5 millió forinttal. Pappné 10 éven át vezette a tankerületet és nevéhez több botrány is kapcsolódik. A legemlékezetesebb ezek közül az volt, amikor 2018-ban pedagógusnapon a „Nemzedékek jövőjéért” díjjal tüntette ki a közgazdász végzettségű Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt.
Második helyen holtversenyben három igazgató követi őt a listán: Tamás Ilona, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ vezetője, Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója és Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ vezetője, akik fejenként 2,44 millió forintot kaptak a fizetésükön felül szolgálataikért cserébe.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokán, 2,4 millió forintos jutalommal szintén többen állnak: Marek János, a Soproni Tankerületi Központ igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Szutorisz-Szügyi Csongor, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója. Pásztor Gyula Csabáné, a kisvárdai tankerület vezetője és Házlinger György, a közép-pesti tankerület vezetője tavaly 2,36 millió forinttal lett gazdagabb a motivációs elismeréseknek köszönhetően. Arról a Házlinger Györgyről beszélünk, aki nemrég saját korábbi iskolájába, a Szent István Gimnáziumba vitte ki a kirúgással fenyegető leveleket a tiltakozó pedagógusoknak.
A jutalom-lista ötödik helye is sokat ér, 2,32 millió forintot. Ezt Gaszperné Román Margit kapta, aki a nyíregyházi tankerületet igazgatja immár hat éve. „Szép nagy összegek ezek, főként, ha a közoktatásban uralkodó általános alulfinanszírozottságra tekintünk. A legmagasabb jutalom összege több, mint egy kezdő pedagógus 8 havi bruttó bére. Ennél igazságtalanabb jutalmazási rendszert kitalálni is nehéz lett volna az oktatásban” – kommentálja a fejleményeket Tóth Endre. Hétfőre a fideszes politikusokból tankerületi igazgatóvá avanzsált pártkatonák jutalmairól ígér adatokat a Momentum parlamenti képviselője. | Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott | A jogi fenyegetések ellenére közösségi oldalán vasárnap folytatta Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője a tankerületi vezetők tavalyi jutalmazásának nyilvánosságra hozatalát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/toplistas-tankeruleti-vezetok-mindenki-ketmillio-forintnal-nagyobb-jutalmat-kapott-254109 | 2022-11-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nem pozíció, feladat. Méghozzá inspiráló és izgalmas” – idézi friss Facebook-posztjában Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület Központ vezetője tavaly márciusban mondott szavait. Rábel a 2019-es önkormányzati választáson még a Fidesz színeiben indult egy XX. kerületi választókerületben, és bár egyéniben kikapott, listáról beülhetett a képviselő-testületbe. Ahogy Tóth Endre írja, nem kellett sokáig a Fidesz-frakcióban üldögélnie, mert 2020 szeptemberétől már megbízott igazgatóként vezethette a Külső-Pesti Tankerületi Központot. Korábban lapunk is megírta: 2021 novemberében 1 590 000 forintot értékű motivációs elismerést kapott lojalitásáért.
Az ellenzéki politikus bejegyzésében emlékeztet arra, a kormánypárt által a tankerület élére ültetett hivatalnok egyik botránya az volt, amikor egyetlen cserép virágot küldött pedagógusnapi jutalomként egy teljes tantestületnek. Egy másik, Rábel Krisztinához köthető közelmúltbeli esetet szintén felidéz Tóth Endre, erről a Narancs.hu is írt: október elején a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium polgári engedetlenségben részt vett tanárainak az iskola igazgatójával küldetett kirúgással fenyegető leveleket.
Nem Rábel Krisztina az egyetlen, aki a Fideszből lett tankerületi vezető. „Jelenleg vele együtt összesen 6 olyan tankerületi igazgató van, aki megbízatása előtt a Fidesz politikusa volt. Vagyis minden 10. tankerületet a kormánypárt volt politikusa vezet” - olvasható a Momentum politikusának posztjában. Néhány ilyen tankerületi vezetőként funkcionáló fideszes pártkatona portréját lapunk egy korábbi cikkben mutatta be:
Tóth Endre megítélése szerint közülük a „legnagyobb hal” Sági István (karcagi tankerület), aki 2010 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt, tavaly pedig 2 080 000 forint motivációs elismerést kapott. Ugyanennyit fizettek Käszné Lebő Zsuzsannának (mohácsi tankerület), aki 2014-ig Mohács fideszes alpolgármestere volt.
Simon Tibor (salgótarjáni tankerület) 2016-ban időközi polgármester-választáson indult a Fidesz színeiben, hűségét 1 590 000 forinttal jutalmazták egy éve. Bognár László (szigetvári tankerület) pedig Pécs fideszes önkormányzati képviselője volt tankerület vezetői megbízatása előtt. Motivációs jutalma: 1 530 000 forint. Bognár Lászlónál érdemes megállni egy pillanatra, mert vele is foglalkozott a sajtó az utóbbi hónapokban. Hadházy Ákos számolt be szeptember elején arról, hogy a szigetvári tankerület dolgozóit - a tankerületi iskolák tanárait nem - csapatépítőre vitték Harkányba. Volt minden: borkóstolóval egybekötött vacsora Siklóson, hajókázás a Dráván, ebéd egy halászcsárdában. A program több százezer forintba került. Bognár Lászlóról később kiderült, hogy nincs jogosítványa, ezért sofőr viszi az otthonából a munkahelyére és vissza.
A legújabb pártkinevezettként említi Tóth Endre Fenyvesi Zoltán korábbi fideszes választókerületi elnökön, aki mindössze néhány hete lett a balatonfüredi tankerület vezetője. Idén áprilisban Navracsics Tibor vette át a helyét. Mivel csak nemrég óta van pozícióban, egyelőre nem kapott jutalmat. Fenyvesi előzőleg a botrányt botrányra halmozó sümegi fideszes polgármester szövetségese volt.
A személyes politikusi háttér mellett vannak olyanok is, akik közeli családtagjaik révén kötődnek a kormánypártokhoz, olvasható a poszbtan. Ilyen például a tavaly másfél milliós jutalomban részesült Gruberné Kis-Pál Andrea (siófoki tankerület), aki Gruber Attila volt fideszes parlamenti képviselő és siófoki polgármester-jelölt volt felesége. Róla megírtuk: kommentjeiben ellenzéki politikusokra tett megjegyzéseket. De ő volt az is, aki nemrégiben levelet írt a siófoki polgármesternek, Lengyel Róbertnek és a helyi távhőszolgáltató cégnek, miszerint december elsejétől nem lesz melegvíz a helyi oktatási intézményekben.
Tóth Endre megemlíti Nagyné Barna Orsolyát (balassagyarmati tankerület), aki a Nógrád megyei közgyűlés fideszes alelnökének, Barna Jánosnak a testvére, és 2 120 000 forinttal többet költhetett tavaly karácsonyi ajándékra, mint pedagógustársai. A Momentum képviselője végül szólt azokról is, akik oktatásirányítói szerepükből kilépve nyíltan a Fidesz sikeréért álltak ki: ilyen például a fideszes iskolai kampánybeszédet engedélyező Kovács Katalin (Észak-Pesti Tankerületi Központ), ő tavaly 1 620 000 forint jutalmat kapott. A ceglédi tankerületet vezető Fodor Gábor 2015 márciusában arra kért több iskolaigazgatót, hogy küldjön diákokat Orbán Viktor egyik budapesti ünnepi beszédére. 1 620 000 forintos jutalomban részesült a múlt év végén.
A sorozat utolsó részeként minden tankerületi igazgató jutalmát nyilvánosságra hozza Tóth Endre. Így a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjét, Teleki-Szávai Krisztináét, aki 103 nap után reagált a Narancs.hu jutalmazással kapcsolatos kérdéseire, akkor is egy linket küldött el, amely a felvetések egyikére sem válaszolt. Szerepel majd benne Bánki András, a Békéscsabai Tankerület vezetője is, őt az azóta megbukott Simonka György volt fideszes képviselő emberként került a posztra.
A tankerületi vezetők jutalmazásáról készült cikkeink itt érhetők el:
Ebben a véleménycikkünkben pedig azt írtuk meg, miért nincs szükség a tankerületi központokra és vezetőikre: | A Fideszből kerültek a tankerületek élére, busásan megjutalmazták őket | Röpködtek a másfél milliók meg a kétmillió forint feletti összegek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fideszbol-kerultek-a-tankeruletek-elere-busasan-megjutalmaztak-oket-254130 | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Komló – Az utóbbi napokban több üzenetet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a környékbeli napelemparkok által termelt energiával, és miért nem tud ezzel spórolni a város. A válasz igen egyszerű: nem az önkormányzat tulajdonában vannak.
Az elmúlt években több cég épített napelemparkokat Komló környékén. Dávidföldön, Mecsekfalu mellett és a budafai meddőhányón is láthatunk ilyeneket. Bár utóbbi a legnagyobb, ez valójában nem is Komló területén fekszik, miután egy 2018-as népszavazáson leszavazták a területcserét.
A budafai meddőhányón lévő területek az önkormányzat tulajdonát képezik, viszont közigazgatásilag Mánfához tartoznak. A város négy éve azért kezdeményezte a területcserét, hogy a napelemparkokból befolyó bérleti díj mellett az iparűzési adót is megkapják. Mivel a lakosok végül leszavazták az ötletet, utóbbi Mánfához kerül.
Hogyan működnek a naperőművek, és hol keres ezen a város?
Ahogy cikkünk elején említettük, a környékbeli napelemparkok nem az önkormányzat tulajdonát képezik. Ennek ellenére több módon is profitálnak belőle. Egyes területeket értékesítettek, másokat bérbe adtak, és a cégek által fizetett iparűzési adóból is folyik be pénz. A termelt áram viszont a tulajdonosé. Ezért nincsen értelme azoknak a felvetéseknek, melyek szerint az itt termelt energiával lehetne spórolni.
A napelemparkok által termelt áram az országos hálózatba töltődik fel, ebből van profitja a tulajdonosoknak, a város energiaellátásához viszont direkt módon nincsen köze.
Más a helyzet az önkormányzati épületekre telepített napelemekkel
Az utóbbi években számos energetikai korszerűsítést hajtottak végre Komlón, a fejlesztések keretében több önkormányzati épület tetejére napelemes rendszereket telepítettek. Került a városházára, a KBSK tornatermére és futófolyósójára, a hajléktalanszállóra, a könyvtárra, szinte az összes óvodára, legutóbb pedig a városi sportközpontra is. Mondhatjuk, hogy ezen a téren jól áll a város.
Az épületek tetejére telepített rendszerek valódi spórolást jelentenek, hiszen az ezek által termelt energia beleszámít az épület fogyasztásába, míg a napelemparkokból közvetetten profitál a város.
/címlapkép: Napelempark Komló mellett. fotó: 7300/ | Nem a város a tulajdonosa a környékbeli napelemparkoknak, így spórolni sem igen tud velük | Komló – Az utóbbi napokban több üzenetet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a környékbeli napelemparkok által termelt energiával, és miért nem tud ezzel spórolni a város. A válasz igen egyszerű: nem az önkormányzat tulajdonában vannak. | null | 1 | https://7300.hu/hirek/nem-a-varos-a-tulajdonosa-a-kornyekbeli-napelemparkoknak-igy-sporolni-sem-igen-tud-veluk/ | 2022-11-17 00:00:00 | true | null | null | 7300.hu |
A Jobbik volt EP-képviselőjét szeptember végén ítélte 5 év fegyházra a bíróság kémkedés miatt. A Kúria akkor költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vétségében is bűnösnek mondta ki Kovács Bélát. Kovács azonban az utolsó hírek szerint Moszkvába költözött, ahol az egykor kémképzőnek is tartott Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) dolgozik. Ezért nemzetközi elfogatóparancsot is kilátásba helyeztek ellene. Kedden költségvetési csalás miatt rendelt el körözést ellene a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés Végrehajtási Csoportja.
Kovács 2009 és 2017 között volt a Jobbik EP-képviselője, az Alkotmányvédelmi Hivatal azzal vádolta, hogy Oroszországnak kémkedett. A vád szerint orosz ügynököknek adott át információkat az EU intézményeinek bomlasztását segítendő.
Az ügyet videóban is összefoglaltuk:
Az ügy a 2014-es (parlamenti és EP) választások fontos témája volt, és a Jobbik akkoriban jellemzően oroszbarát és EU-ellenes politikáját is részben az ő befolyásához kötötték. Ügye komoly nemzetközi figyelmet keltett. A Kovács elleni 2014-es feljelentés után csak 2017-ben indult nyomozás. A képviselő mindvégig azt állította, hogy ő nem kém. Abban az évben Kovács kilépett a Jobbikból, és 2018-ban visszavonult a politikától is. | Költségvetési csalás miatt körözi a rendőrség KGBélát | A Jobbik volt EP-képviselőjét szeptember végén ítélte 5 év fegyházra a bíróság kémkedés miatt. A Kúria akkor költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vétségében is bűnösnek mondta ki Kovács Bélát. Kovács azonban az utolsó hírek szerint Moszkvába költözött, ahol az egykor kémképzőnek is tartott Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) dolgozik. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/22/koltsegvetesi-csalas-miatt-korozia-rendorseg-kgbelat?fbclid=IwAR2G7Zf0reOaXIZneqsnwGMaM6pRMaoakXhwyOMOi9Az1nCXJaOznirTZtg | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa.
Alaposan a zsebébe kellett nyúlniuk azoknak a – jellemzően – kisvállalkozóknak, akik az idei karácsonyi időszakban Budapesten a Vörösmarty téren vagy a Szent István téren szerettek volna árusítani. Mindkét helyszínen beszéltünk árusokkal a felmerülő költségekről, e szerint például a Szent István-bazilika előtt egy kisebb (négy négyzetméter alapterületű) standért 970 ezer forintot is elkérhettek a szervezők helypénzként.
Ezenfelül az érintett árusnak kellett az áramfogyasztását is fizetnie természetesen, ami a tavalyi ár sokszorosára nőtt. Emiatt volt olyan, aki – bár évek óta jelen van kézműves termékeivel a vásáron – idén már nem vállalta be a jelenlétet, mert túl rizikósnak tartotta üzletileg.
Egymillió
A Vörösmarty téren nagyságrendileg hasonló bérleti díjakról beszéltek az általunk megkérdezettek. Volt, aki azt mondta, egymillió forintot kellett fizetnie, ezenfelül kétszázezer forint kauciót kellett előre letenni, a villanyáram-fogyasztásért pedig a bő egy hónapos időszakra (november 18-tól január 1-jéig tartanak a rendezvények) szintén kétszázezer forintot kérnek a rendezők.
Egy másik standnál pontos összeget nem tudtak mondani, csak annyit, hogy „szűk egymillió forint” a bérleti díj, ez az árus viszont azt mondta, hogy neki mérni fogják az áramfogyasztását, és e szerint kell fizetnie utána. Ezek az összegek viszont a legkisebb standokra érvényesek csak, a nagyobb alapterületű, vendéglátással foglalkozó bódék után ennek a többszörösét kell bérleti díjként fizetni az általunk megkérdezettek szerint.
Korábban már írtunk az V. kerületi adventi vásárokról és a szervezők Fidesz-kötődéséről.
A Szent István téren – a rendezvény honlapja szerint – közel 120 árus van, a penzcentrum.hu pedig „majd 80 kiállítóról” írt a Vörösmarty téren is, vagyis a két rendezvény összesen bőven százmilliós bevételt hozhat a rendező AVB Kft.-nek. Korábban százmilliós profitról beszélt csak a Vörösmarty tér kapcsán egy ilyen rendezvények megszervezésében rendszeresen részt vevő forrásunk is.
Bevétel nem számít?
Ehhez képest roppant gálánsnak tűnik a két vásárhoz a közterületet biztosító, fideszes vezetésű V. kerület hozzáállása: mint azt lapunk Kovács Alex Gábortól, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetőjétől megtudta, a Vörösmarty téren Classic X-Mas és Lencse Nap néven futó vásárért az AVB Kft.-nek 1229 négyzetméter közterület használata után 6.058.348 forintot kell fizetnie, ami négyzetméterenként 4929 forintot jelent.
Szerencsére ma már csak emlék két évvel ezelőtti videónk a Covid alatt kihalt Vörösmarty térről.
Vagyis ha egymilliós bérleti díjjal számolunk egy négy négyzetméteres stand esetében, azt kapjuk végeredményként, hogy az AVB ötvenszeres szorzóval adja tovább a közterületet hasznosításra. Az AVB-nek természetesen költségei is vannak, ezek között a legnagyobb tétel a bódék felépítése és lebontása, az őrzés, valamint a marketing.
Állami támogatók
Ugyanakkor a Szent István téri vásárnak a rendezvény honlapja szerint nyolc nagy támogatója van, ezek közül három állami: az első maga az V. kerület (minden bizonnyal a jelentős árengedmény miatt), ezenkívül a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Szerencsejáték Zrt. is beszállt. A Szent István téren 1606 négyzetméter után 11.556.529 forint a közterület hasznosításának díja, vagyis egy négyzetméterre 7195 forint, a 970 ezres helypénzzel számolva itt „csak” 34-szer kerül többe a kiállítónak az AVB-től ugyanannak a négy négyzetméternek a bérlése, mint a cégnek az V. kerülettől.
FRISSÍTÉS – Reagált az önkormányzat
Cikkünk megjelenése után emailt küldött szerkesztőségünknek az V. kerületi önkormányzat sajtóosztálya, egy nappal azután, hogy közölték: 90 napos határidővel válaszolnak a témában még októberben küldött közérdekű adatigénylésünkre.
Ebben azt írták, hogy az általuk most megadott 90 százalékos kedvezmény a közterölethasználati díjból egyáltalán nem kivételes, az elmúlt években is ezt a kdvezménytnyújtották akkor is, amikor nem az AVB Kft. rendezte a karácsonyi vásárt a Vörösmarty téren.
Azt is ígérik, hogy a Belváros Önkormányzata a terek a hasznosításból származó bevételt 100%-ban a közterületek fenntartására kívánja fordítani: közterület-tisztántartási, zöldfelület-fenntartási és közútkezelési feladatokra.
A közterület hasznosításáról pedig azt írták, hogy minden ilyen ügyet a Polgármesteri Hivatal Közterület-hasznosítási Osztálya kezel, amely "rendszerint az érintett osztályok, intézmények szakembereinek bevonásával bírálja el [azokat,] és a határozat ez alapján az osztály vezetője által kerül kiadásra és [...] aláírásra a tulajdonosi jogkört gyakorló polgármester nevében".
Mindezek fényében nagylelkűnek tűnik, hogy az V. kerület mindkét esetben nagyon jelentős kedvezményt adott a saját maga által eredetileg meghatározott tarifákból a szervezőknek. A Vörösmarty téren ennek mértéke kilencvenszázalékos volt, vagyis 54.525.132 forintot nem kellett kifizetnie az AVB-nek, míg a Szent István-bazilika előtt 85 százalék volt a kedvezmény mértéke, ami 65.486.998 forint elengedett bérleti díjat jelent.
Lapunk egyébként még október 6-án fordult az ügyben közérdekű adatkéréssel az V. kerületi önkormányzathoz, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a veszélyhelyzet miatt kétszer 45 napig is várhatnak a tájékoztatással, ami azóta sem történt meg.
„Az AVB Kft. a két vásár megrendezése során összesen 120 millió (egészen pontosan 120.012.130 – a szerk.) kedvezményt kapott, miközben köztudott, hogy ezek bőven profitot termelő, jelentős szponzorok által támogatott rendezvények. Vagyis elmondhatjuk, hogy az V. kerület lakói 120 millió forinttól estek el, ezt a pénzt fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Ráadásul Szentgyörvölgyi Péter fideszes polgármester teljesen átláthatatlan módon, a képviselő-testület megkérdezése nélkül, egy személyben dönt a közterület hasznosításának feltételeiről, ami elfogadhatatlan. Eddig bármilyen javaslatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosított volna, a fideszes többség leszavazott a képviselő-testületben. Most kezdeményezni fogjuk, hogy ilyen esetben testületi vagy bizottsági hatáskörbe kerüljön a döntés” – mondta a Szabad Európának Kovács Alex Gábor.
Drága, nem drága?
A standonként nagyságrendileg egymilliós bérleti díj ugyanakkor – bár elsőre soknak tűnhet – az általunk megkérdezett árusok szerint nem irreálisan magas, főleg a karácsonyi időszakban. Egy érintett például elmesélte, hogy még ősz elején egy nyugat-dunántúli városban két napra 48 ezer forintot kellett fizetnie egy négy négyzetméteres standért.
Vagyis mind a Vörösmarty téren, mind a bazilika előtt úgy kalkulálnak az érintettek, hogy még ilyen bérleti díjak mellett is megéri majd árusítani, igaz, ez azt is eredményezi, hogy mindkét rendezvény drága: a Vörösmarty téren például 4200 forint egy lángos, hatezerbe kerül egy tál pörkölt. Egy árus szerint ennek is köszönhető, hogy hatvan százalékban külföldi turistákból kerül ki a vevőkör. | Százhúszmilliós engedményt adott „karácsonyra” a Fidesz-közeli cégnek az V. kerület | Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazhusz-millios-engedmenyt-adott-karacsonyra-a-fidesz-kozeli-cegnek-az-v-kerulet/32142725.html | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett, az ügyben közérdekű adatkéréssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz.
„Miután a Vörösmarty téri vásár ügyében a Budapest Branddel (a főváros turisztikai és rendezvényszervező cége – a szerk.) nem sikerült megállapodásra jutni, a Belváros önkormányzata az Advent Bazilika esemény szervezőivel zajlott tárgyalások eredményeképpen az idei esztendőre elvi hozzájárulását adta a Vörösmarty téri vásár általuk történő megvalósításához” – írta a belváros-lipótvárosi önkormányzat sajtóosztálya megkeresésünkre. Bár a Szabad Európának átküldött közlemény nem nevesíti, de valójában az AVB Kft.-ről van szó.
Ez a cég szervezi a Szent István-bazilika előtti adventi vásárt már hosszú évek óta, sőt az utóbbi időben terjeszkedésbe kezdett a karácsonyi rendezvények szervezése terén. 2019-ben ők rendezték meg például az adventi vásárt a Városligetben, valamint a Citadella Vásárt is. (Hogy korábban milyen sajátos konstrukcióban, egy civil szervezet közbeiktatásával szervezték az adventet a bazilikánál, arról a hvg írt cikket.)
Az AVB Kft. Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban. Közös médiacégük korábban – mint a G7 beszámolt róla – milliárdos állami megrendelésekhez jutott. Csetényi Csaba pedig sokáig Rogán Antal szomszédja volt, bár erről ő maga az ATV-ben 2017-ben azt mondta, hogy neki ez „kifejezetten rosszat tesz”.
Jó üzlet a „kultúra”
Információink szerint konkrét szerződéskötésre nem került még sor az önkormányzat és az AVB Kft. képviselői között, de az elvi nyilatkozat már jelzi a kerület elköteleződését, és mivel a helyi szabályok szerint közterület-hasznosítása ügyében Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester egy személyben dönthet, kerületi forrásaink biztosra veszik a megállapodást.
Az biztos, hogy az AVB nem jár rosszul a vásárral. Egy ilyen rendezvények megszervezésére rálátó forrásunk szerint a Vörösmarty tér hasznosításáért negyven-ötvenmillió forintot kérhet az önkormányzat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy tisztán profitorientált esemény megszervezéséért venné bérbe az AVB. Ha azonban az egész vásár kulturális program címen fut, jellemzően máris komoly engedményt lehet kialkudni, hiszen melyik önkormányzat ne lenne nagyvonalúbb, ha kultúráról van szó: ebben az esetben a bérleti díj lemehet akár 15 millió forint körülire is nagyságrendileg.
Ezzel szemben viszont a szervezők olyan bevételekre számíthatnak forrásunk szerint (bár adventi vagy karácsonyi vásár néven futnak a rendezvények, de jellemzően újév első napjáig tartanak nyitva, így van ez a bazilikánál is, vagyis az árusok, kiállítók jelentős pluszbevételt generálhatnak az év utolsó napjaiban is, amit természetesen beépítenek az általuk fizetendő bérleti díjba), hogy a végén bőven százmillió forint feletti tiszta nyereséggel zárhatnak.
Jelentős támogatók
Főleg úgy, hogy a rendezvényeknek jelentős szponzorai is vannak: a tavalyi Szent István téri adventi vásárt például nemcsak nagy multik, de az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., sőt maga a kerület is szponzorálta. Forrásaink biztosra veszik, hogy ez idén így lesz a Vörösmarty térre szervezett vásárral is. Az Advent Bazilika egyébként 2019-ben és 2021-ben is elnyerte az Európa legjobb karácsonyi vására címet a European Best Destinations szakportáltól. (Sőt a honlapon már 2022-es logóval is szerepel ezzel a kitüntetéssel.)
A kerület azt is közölte lapunkkal, hogy – miként a Szent István téren rendezett vásár esetében is – a közterület hasznosításából befolyó bevételt teljes egészében közterület-fejlesztésre fordítják majd. Más kérdésünkre azonban már nem válaszoltak, így közérdekű adatigényléssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz. Ennek keretében
kértük, hogy megismerhessük az AVB Kft.-vel a 2018-ban, 2019-ben, 2021-ben kötött szerződést a Szent István tér hasznosítására. (2020-ban a Covid-járvány miatt nem volt vásár);
tájékoztatást kértünk, hogy az ezekből befolyó bevételeket a kerület pontosan milyen közterületek felújítására, fejlesztésére fordította;
megállapodás esetén kikértük a Vörösmarty térre vonatkozó szerződést is;
végül megkérdeztük, hogy miért volt szükség arra, hogy ilyen esetekben pályáztatás nélkül, egy személyben döntsön Szentgyörgyvölgyi Péter.
A kapott tájékoztatást természetesen közölni fogjuk. | Százmilliós profitot is hozhat a Fidesz-közeli cégnek az adventi vásár a Vörösmarty téren | A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett, az ügyben közérdekű adatkéréssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazmillios-profitot-is-hozhat-a-fidesz-kozeli-cegnek-az-adventi-vasar-a-vorosmarty-teren/32066740.html | 2022-10-06 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Olajkereskedő formációban bukkant fel Perenyei Tamás ügyvéd, az első Orbán-kormány honvédelmi államtitkára. Az elsősorban olaj-nagykereskedelemmel foglalkozó, genfi székhelyű Maddox SA nemrég fióktelepet nyitott Magyarországon, ennek lett az ügyvezetője Perenyei, aki a fióktelep székhelyét a lakáscímén biztosítja.
A budapesti fióktelep mindhárom bejegyzett tevékenysége izgalmas az olajszankciók életbe lépésének küszöbén:
üzem- és tüzelőanyag-nagykereskedelem,
kőolaj-feldolgozás,
csővezetékes szállítás.
A svájci anyacég, a Maddox SA a cégbíróságnak leadott dokumentum szerint nyersanyagok, különösen nyersolaj, kőolaj és kőolajszármazékok kereskedelmével és értékesítésével foglalkozik. Profiljába tartozik a hajón, közúton, vasúton, csővezetéken történő szállítás, valamint a nyersolaj-finomítás is. Honlapjukon fő tevékenységi területüket a Kaszpi- és a Fekete-tengeren, a Balkán, illetve a balti és a mediterrán térségben jelölik meg. Ezeken a piacokon bevallásuk szerint az egyik legnagyobb független olajkereskedelmi vállalat a Maddox, amely 12 éve alakult. Képviseletei, irodái vannak Dubajban, Moszkvában, Kijevben, Szófiában, Tbilisziben, és több képviselője van a Kaszpi-tenger térségében is.
Érdeklődtünk Perenyei Tamástól, hogyan került az olajkereskedő cégnél ügyvezetői pozícióba, mire annyit mondott, hogy ez egy „régi üzleti kapcsolat” eredménye. A Maddox közép-ázsiai olajjal foglalkozik, és eddig nem volt kelet-európai képviselete – indokolta a cég megjelenését Budapesten. Arra a kérdésre, hogy milyen céllal alakult a magyarországi fióktelep, és mik a tervek az energetikai cég képviseletével, azt mondta: konkrét üzletet még nem kötöttek, egyelőre figyelik a piacot.
Az orosz olaj hamarosan szankció alá esik, az uniós döntés értelmében a tengeri szállítása ellehetetlenül (a júniusi döntés nyomán a tilalom nyersolaj esetében decemberben, a finomított kőolajtermékek esetében pedig februárban lép hatályba). A csővezetékes szállítás egyelőre kivétel a szankciók alól, így a Magyarországra belépő Barátság vezetéken vagy a Kiskundorozsmánál érkező Török Áramlaton sem akadályozzák az orosz olaj szállítását. Hogy meddig tart a mentesség, az egyelőre nem világos, de a háborús helyzetben bármikor megeshet, hogy megszűnik a csővezetéken az ellátás, ezért az érintett tagállamok számára célszerű feltérképezni az alternatív beszerzési lehetőségeket. A Maddox pedig szóba jöhet szállítóként, ha a kelet-európai országok esetleg úgy döntenek: diverzifikálják a beszerzési portfóliójukat.
A Maddox Perenyei elmondása szerint azerbajdzsáni, türkmén és kazahsztáni olajjal kereskedik, ezeket pedig nem sújtják szankciók.
Kérdésünkre, hogy a Mol százhalombattai kőolajfinomítója számára megfelelne-e a Maddox által közvetített olaj, van-e olyan minőségű, mint az uráli, azt mondta: „Még jobb is”. Ilyen oldalról tehát nem lenne akadálya annak, hogy a Molt ügyfeleik között tudják. Mint Perenyei elmondta, tengeri szállítás jöhetne szóba: az Adria irányából a szlovéniai Koper és a horvátországi Omisalj, illetve a romániai Konstanca fekete-tengeri kikötőjébe érkezhet a Maddox-olaj. Ami a magyar kapcsolatot illeti, háztól házig történhetne a szállítás, hiszen a Krk szigeten fekvő Omisaljt vezeték köti össze a Mol százhalombattai finomítójával.
Perenyei Tamásról úgy tudni, baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel, és neve az energiabiznisszel, illetve nagy orosz projektekkel kapcsolatban korábban már forgott a sajtóban. Érdekeltsége, a BDH Engineering Zrt. néhány éve a Paks 2 atomerőmű-beruházáson dolgozó cégek listáján bukkant fel, a mérnökcéget a Roszatom azzal bízta meg, hogy tervdokumentációt készítsen Paks 2 kompresszor- és nitrogénállomásához. A BDH-t annak idején Perenyei a gázkereskedő vállalkozásán, a Nordest Energy Kft.-n keresztül vette meg. (Már egyik cég sem hoz pénzt Perenyei konyhájára, a BDH azóta felszámolásba dőlt, a Nordest Energy pedig már más néven és Révész Bálint milliárdos vállalkozó érdekeltségeként működik a gázbizniszben.)
Perenyei ügyvédi irodája részt vett annak a megállapodásnak a megkötésében is, amelynek során a BKV a 3-as metró szerelvényeinek felújításával az orosz Metrowagonmash-t bízta meg, majd a közlekedési vállalat a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot fizetett Perenyeiéknek. A BKV ugyancsak a Tarlós-korszakban Perenyei irodájával szerződött a 4-es metróval kapcsolatos jogi tevékenységek ellátására még 2011 júniusában. A BKV tájékoztatása szerint a 4-es metró szerelvényeit gyártó, francia Alstom elleni per során a közlekedési vállalat 2011 és 2017 között évente átlagosan 40 millió forintot fizetett a Perenyei-irodának. | Közép-ázsiai olajjal üzletelhet az Orbán-kormány egykori honvédelmi államtitkára | Ahogy jönnek az oroszokat sújtó szankciók, úgy bukkannak fel az olajkereskedők. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/15/koolaj-azerbajdzsan-turkmen-kazahsztan-szankciok/ | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyetlen ellenzéki pártnak sem volt tudomása az Amerikából érkező 1,8 milliárd forintos kampánytámogatásról egészen addig, amíg Márki-Zay Péter nem beszélt róla a nyilvánosságban egy nyári podcastban – ez derül ki a pártok tájékoztatásából, amelyet portálunk kérdéseire küldtek.
Az amerikai pénz hátteréről korábban részletesen beszámoltunk: az ellenzéki kampány anyagilag eszerint a pártok által összeadott, illetve a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalma biztosította részből állt. A számok megközelítőleg így néztek ki:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott.
Ebből a hat párt összesen 1–1,2 milliárd forintot fedezett. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek. 1,8 milliárd forint az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett. Az AFD állítása szerint külhoni magyar állampolgároktól gyűjtötte a támogatást, ám azt nem tudni, hogy pontosan kiktől. Márki-Zay korábban a 24.hu-nak hangsúlyozta: semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a támogatás fejében.
Ungár: Valaki elsétált ezzel a pénzzel, vagy a jóisten tudja, mire költötte
November elején Ungár Péter, az LMP társelnöke mondta azt a 24.hu-nak adott interjújában: „Ha tudtuk volna mi, LMP-sek, hogy ennyi külföldi pénz jött, akkor nem fizetünk be ennyit az ellenzéki kampányba. Akkor azt mondtuk volna, hogy oldják meg. Micsoda dolog ez?! Nem tudott erről senki. Ott voltam a pártelnöki találkozókon, és senki sem tudott erről.” Megjegyezte még: „Egyébként is hol látszódott ez a pénz? Mert a kampányban nem.” Szerinte a pénzzel „valaki vagy elsétált, vagy a jó isten tudja, mire költötte, de eredményes kampány nem lett belőle.”
A kormányváltásra készülő pártok vezetői tehát az LMP-s politikus szavai szerint nem voltak tisztában a saját kampányuk anyagi kereteivel.
Pártok: semmit nem tudtunk, nekünk nem mondtak semmit
Ezek után meg szerettük volna tudni, hogy a pártok mind úgy látják-e a kormányváltást szolgáló kampányba érkező támogatás ügyét, mint Ungár, és megalapozott-e az LMP-s állítás, miszerint nem tudtak az amerikai pénzről. A válaszok:
Demokratikus Koalíció: „A DK nem kapott ilyen támogatást. Mi arról is a sajtóból értesültünk, hogy az MMM külföldi adományokban részesült, ezekről sem Márki-Zay Péter, sem a stábja nem tájékoztatott minket a kampány során. Maga Márki-Zay Péter is elismerte, hogy ezekből a támogatásokból egyik ellenzéki párt sem részesült, csak az MMM.”
Jobbik: „Mivel az ügy nem minden részlete ismert a nyilvánosság, így a mi számunkra sem, nem tudunk érdemben válaszolni a kérdésekre. Fikciókba és találgatásokba, feltételezésekbe nem szeretnénk bocsátkozni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elmúlt napokban szavazták le a kormánypártok a Jobbik azon javaslatát, mely éppen azért született, hogy elejét vegye bármilyen fajta hazai civil szervezeteken keresztüli külföldi befolyásolásnak a választások tekintetében.”
Megkerestük a pártból nyáron kilépő Jakab Pétert is, aki a kampány ideje alatt vezette a Jobbikot. Ő azt mondta: „Az említett pénzekről semmilyen tájékoztatást nem kaptam, így azok létezéséről nem tudtam.”
Momentum: az „említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastből értesültünk, mint a nyilvánosság.” Hozzátették: a párt egyéni jelöltjeinek kampányát elsősorban a Momentum finanszírozta, másodsorban a jelöltek saját maguk, illetve a hatpárti közös költségvetés. „A Momentum a párttörvényeknek megfelelően csak magyar állampolgárságú magánszemélytől fogadott el adományokat, az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók névsorát pedig, ahogy minden évben, úgy 2022-re vonatkozóan is az éves beszámolóban fogjuk közzétenni.” Hozzátették: ahogy eddig, úgy a mostani kampány során is betartotta a Momentum a párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényeket, „és határozott álláspontunk, hogy mindenkinek így kell(ene) működnie.”
A szocialista párt is azt állította, nem volt tudomásuk a külföldi pénzről. Az „MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást.” Hozzátették: az MSZP, ahogy mindenki más, Márki-Zay nyilatkozataiból értesült az összegről. A párt jelöltjei nem kaptak és nem is kaphattak az amerikai forrásból a kampányukra. „Az MSZP mindig kiemelt figyelmet fordított a tevékenységére vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására, így volt ez az idén is. Az MSZP külföldi támogatást nem fogadhat és nem is fogadott el” – írták.
A Párbeszéd is azt közölte, nem volt információjuk az 1,8 milliárd forintos külföldi támogatásról, és jelöltjei nem kaptak abból. Ők is hozzátették: mindig betartották a vonatkozó szabályzatokat, és a jövőben is így tesznek.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a kampányban SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, az fedezhette az ellenzéki kampányközpont bérlését, valamint a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadathoz kapcsolódó költések forrásai is az MMM-hez befolyó támogatások lehettek. Mindezek ugyanakkor felvetik azt a kérdést: a több kampányt is látó ellenzéki politikusok közül
ki gondolhatta komolyan azt, hogy mindezt az MMM saját zsebből ki tudja fizetni?
Ahogy a kampánystáb egyik meghatározó szereplője mondta korábbi cikkünkben: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.”
Márki-Zayt is meglepte a végső összeg
Megkerestük Márki-Zay Pétert is az ellenzéki pártok kijelentéseivel kapcsolatban. A volt kormányfőjelölt szerint
ha az amerikai mellett a magyar média tudta ezt a tényt már a kampányidőszakban is, akkor kis esélyét látom, hogy az MMM kampányköltéseit a saját érdekükben naponta ellenőrző pártok előtt ez titok lett volna. Én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve, így biztosítva például, hogy semmilyen tiltott pártfinanszírozás ne fordulhasson elő.
Hódmezővásárhely polgármestere azt is mondja, hogy az összesen 1,8 milliárdos támogatás mértékéről
akkor nekem sem volt tudomásom, előre ugyanis semmilyen ígéretet nem kaptunk erre vonatkozóan, az összesítést mi is csak akkor tettük meg, amikor elkészültünk a magyar politikatörténet első transzparens kampányelszámolásával, amire végtelenül büszkék vagyunk. A támogatás összege számunkra is kellemes meglepetés volt, nagyon hálásak vagyunk érte minden magyar nevében. Sajnálatos, hogy az elérhető médiafelületek és kampányköltés tekintetében így is alig egy-két százalékát értük el a Fidesz-kampánygépezet erőforrásainak, ezért nem is tudtuk hatékonyan cáfolni az állampárt hazug rágalmait.
Az utólagos kifizetés egyébként azért történhetett meg, mert a kampányban részt vevő alvállalkozók, cégek az elvégzett munkára vonatkozó számlát sok esetben csak a választás napja után állították ki, akár hetekkel később. A kifizetés teljesítése pedig még ehhez képest is több hét: ezért volt tehát lehetséges, hogy a kampány költségeit májusban vagy akár a nyáron fizesse ki az MMM.
Márki-Zay végül hozzátette, „hogy pontosan mire költöttük az összességében 2,5 milliárdos hazai és külföldi magyaroktól érkező támogatást, azt a 42 ezer soros tételes beszámolónkból még Ungár Péter és a DK is pontosan tudhatja, nem beszélve az ellenfeleit kémfegyverrel lehallgató, megfigyelő, és beépített árulókkal operáló pártállamról. Aki Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőiből álló kormányával száll szembe, az biztos lehet abban, hogy bátorsága nem marad büntetlen – mi is tudtuk, mire vállalkozunk, és hogy ezért nemcsak magunkat, de szeretteinket is kitesszük Orbán Viktor bosszújának. Éppen ezért ragaszkodtunk a törvények legszigorúbb betartásához és a teljes átláthatósághoz, mely nemcsak a Fidesz, de a hazai ellenzék történetében is példa nélküli.” | Amerikai pénz: az ellenzéki pártok állítják, nem vették észre, hogy betoltak a kampányba 1,8 milliárdot | Az ellenzéki pártok mind azt állítják, Márki-Zay Péter nem tájékoztatta őket az Egyesült Államokból érkező támogatásról a kampányban. Márki-Zay azt mondja portálunknak, hogy a végső, 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették. Eszerint az Action for Democracy az ellenzéki kampányban lényegében az anyagi biztosíték volt, az az „úr”, aki a parti után elegánsan kifizeti a megmaradt számlákat – függetlenül azok nagyságától. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/22/amerika-ellenzek-kampany-part-marki-zay/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csaknem 110 millió forint értékű ékszer és luxusóra elrejtéséről próbált meg gondoskodni a börtönrácsok mögül Schadl György. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több mint egy éve letartóztatásban ülő elnöke ezzel feleségét és apját is bajba sodorta, ugyanis ellenük is vádat emeltek – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból.
Schadl és 21 társa – köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár – ellen októberben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt. A vádhatóság szerint a végrehajtói kar elnöke 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolata révén. A nyomozás során még 880 millió forintról volt szó.
A büntetőeljárás során Schadlnál és a szintén végrehajtóként dolgozó feleségénél a jelentős mennyiségű pénz mellett számtalan vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, ám a vádirat szerint akadtak olyanok, melyeket megpróbáltak elrejteni a nyomozók elől.
A házaspárnál 2021 novemberében tartottak házkutatást, közvetlenül azután, hogy elfogták őket a Liszt Ferenc repülőtéren, ahonnan diplomata útlevéllel utaztak volna külföldre. A tartózkodási helyük átkutatása során a házaspár hálószobájában található páncélszekrényből és egyéb berendezési tárgyakból ékszerek és órák kerültek elő. Ezeket akkor nem foglalták le a nyomozók, mert az eljárás akkori szakaszában erre nem volt lehetőség. A vagyont csak november végétől kezdte el zár alá venni a Készenléti Rendőrség irányítása alatt álló Vagyon-visszaszerzési Hivatal.
Az egymás után lefoglalt értéktárgyakról Schadl is értesült a börtönben, mert a foglalásról szóló határozatokat neki is megküldték.
A vádirat szerint Schadl György – a letartóztatása idején számára biztosított – telefonon megkérte a feleségét és rajta keresztül az apját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és ott helyezzék el a korábban le nem foglalt órákat és ékszereket.
A vádirat szerint Schadl felesége és apja – tudva arról, hogy az órák és ékszerek büntetendő cselekményből származnak – eleget tett a kérésnek: egy Bartók Béla úti bankfiókban széfet béreltek, és elhelyezték ott a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A trezort Schadl apja nevére bérelték ki, de Schadl feleségének is volt hozzáférése. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását.
A történtekre viszont rájött az ügyészség is, és emiatt Schadl György felesége és édesapja ellen is vádat emelt.
Mindkettőjüket különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják,
előbbit tizenhetedrendű, utóbbit tizennyolcadrenű vádlottként. Az ügyészség azt indítványozta, hogy beismerés esetén a bíróság Schadl György feleségét ítélje két év, végrehajtásban öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 50 millió forint pénzbüntetésre. Apjára ugyanezt a büntetési tételt kérte az ügyészség, ám mellékbüntetésként csak 5 milliót forint pénzbüntetést indítványozott.
A Schadlék által széfbe rejtett majdnem 110 millió forintot érő ékszereken és órákon kívül további jelentős vagyont zároltak a hatóságok a végrehajtói kar elnökétől. Lefoglaltak
több mint tízmillió forintnyi valutát,
egy 7,5 millió forint értékű Breguet karórát,
174,5 millió forintot, amit Schadl bankszámláján zároltak,
feleségével közös cégének üzletrészét,
nyolc belvárosi lakást,
négy vidéki házat, köztük egy siófoki nyaralót,
három budapesti üzlethelyiséget,
két pincét,
továbbá egy szentendrei telket.
Mint ismert, a vádirat lényege az, hogy a végrehajtói kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a fideszes politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség szerint Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyásra hivatkozva hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezzel a vádiratban foglaltak szerint 924 milliós illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. | Schadl György kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja rejtse el luxusóráit és az ékszereket | Az ügyészség szerint a végrehajtói kar elnöke a börtönből kitelefonálva kérte meg feleségét és rajta keresztül apját, hogy csaknem 110 millió forintnyi luxusórát és ékszert helyezzenek el egy széfben, hogy azokat ne tudják lefoglalni a hatóságok. A 24.hu által megismert vádirat szerint erre az ügyészség is rájött, ezért Schadl György feleségét és apját is a vádlottak padjára ültetik pénzmosás miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/23/schadl-gyorgy-vegrehajtoi-kar-elnok-borton-volner-pal-vadirat-ora-ekszer-szef-penzmosas/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.