text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt.
Orbán foci vb-s látogatása a múlt héten derült ki, miután a katari nemzeti ünnep alkalmából tartott budapesti eseményen Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar állam budapesti nagykövete a Marriott Hotelben tartott exkluzív eseményen megemlítette, hogy a magyar miniszterelnököt is várják a világbajnokság záró mérkőzéseire.
A nyilvános repüléskövető oldalak adatai szerint kedden délelőtt landolt a dohai repülőtéren a magyar honvédség Falcon 7x típusú repülőgépe. A gép fedélzetén azonban nem utazhatott a kormányfő, mert a hajnali kecskeméti induláskor még Budapesten tartózkodott. A miniszterelnök kedden reggel egy misén vett részt, ahol a Telex másodszor próbálta szóra bírni.
A Flightradar adatai szerint a magyar kormánygépet az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. Csányi Sándor, az OTP elnöke vezeti a Magyar Labdarúgó-szövetséget. A két gép hétfőn érkezett vissza Üzbegisztánból, ahol az OTP az ország ötödik legnagyobb bankját készül megvásárolni, az erről szóló szerződést hétfőn már alá is írták. Kedden reggel 9 után negyedórás eltéréssel mindkét repülő Doha útiránnyal indult el Budapestről. Budapest és Doha között a repülőút körülbelül öt óra.
A miniszterelnök egyébként már hétfőn összekapcsolta a világbajnokságot és az OTP üzbég bankos üzletét. A Twitter-oldalán azt írta:
A helyi bajnokságból a VB-re! Gratuláció az OTP-nek az első Európán kívüli bankjához.
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor melyik géppel utazott, illetve, hogy miért repült Dohába korábban az állami repülőgép is. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A 24.hu információi szerint egyébként várhatóan az állami repülő viszi majd a miniszterelnököt Brüsszelbe, ahol csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők részvételével az Európai Tanács ülése. | Orbán a vb-n: megérkezett Katarba a magyar honvédség Falconja, két OTP-s magánrepülő követte | Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/13/orban-viktor-katar-futball-vilagbajnoksag-csanyi-sandor/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem csak Zugló kötött megállapodást az ATV-vel, több ellenzéki vezetésű budapesti önkormányzatnak is van szerződése a csatornával – derítette ki a 24.hu. E kerületek vezetői rendre feltűnnek az ATV reggeli, illetve esti műsoraiban, miközben az önkormányzatok nem válaszolnak arra egyértelműen, pontosan melyik műsorba is „vásárolták” be magukat a politikusok, a csatorna pedig nem felelt megkeresésünkre.
Zugló, Óbuda, Újpest
Nemrég a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki, hogy leszerződött az ATV-vel. Az önkormányzat a 444.hu-val először azt közölte, a polgármester e szerződés részeként jár beszélgetni az Egyenes Beszédbe, majd később úgy pontosított, hogy Horváth Csaba e műsorban való szerepléséért mégsem fizetnek. Hogy korábban miért mondtak más, az nem derült ki. A lap cikke szerint Zugló havonta 535 ezer forint plusz áfát juttat a csatornának, hogy műsoraiban foglalkozzon a kerület ügyeivel.
Mint megtudtuk, a szintén ellenzéki (ma már egyaránt DK-s) vezetésű Óbuda és Újpest ugyancsak kötött több millió forintos megállapodást az ATV-vel az idén, sőt, a III. kerületnek a tavalyi évre és 2020-ra is volt kontraktusa.
A szintúgy DK-s irányítású XVIII. kerület egyelőre nem volt hajlandó elárulni, van-e ilyen szerződése a csatornával. Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros, az I. és a II. kerület, illetve Újbuda és Eger önkormányzata azt közölte: ők nem kötöttek szerződést az ATV-vel, vagyis nem fizetnek a polgármester szerepléséért (vezetőik viszonylag gyakran feltűnnek a csatorna műsoraiban, ezért kérdeztük meg őket és nem más helyhatóságokat).
A IV. kerület bruttó 9,8 millió forintért szerződött az idén áprilisban az ATV-vel 11 hónapra – árulta el kérdésünkre az önkormányzat, ez havi bruttó közel 890 ezer forintot jelent.
Az újpesti önkormányzat válaszából kiderül, hogy a megállapodás nemcsak az ATV-re, de a Spirit FM-re is vonatkozott. „A megjelenések rendkívül jó lehetőséget adnak arra, hogy a kerületi jó gyakorlatokat akár országos szintre emeljük a televízió informatív műsoraiban vagy a Spirit FM hanghullámain” – fogalmaztak, hozzátéve, fontosnak tartják, hogy „együttműködésünk célja kizárólag az önkormányzat és a kerület tevékenységének bemutatása legyen, és ez azt is jelenti, hogy nem csupán a polgármester, hanem a kerület alpolgármesterei vagy akár cégvezetői is megjelenéshez juthatnak. Így biztosítjuk azt, hogy pártpolitikától mentes, kizárólag a közérdeket szolgáló tartalmak közvetítése történjen meg.” Megjegyzendő: amikor áprilisban megkötötték a szerződést, Déri Tibor polgármester még nem DK-s volt, hanem a Momentum politikusa.
A DK-s Kiss László vezette Óbuda nem volt ilyen közlékeny. Összeget nem említve annyit írtak kérdésünkre, hogy „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatnak, több önkormányzathoz hasonlóan, van szerződése az ATV-vel. Ezek 2020, 2021 és 2022-ben is megköttettek. A szerződés abból a megfontolásból jött létre, hogy az önkormányzat fontosabb híreit a minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse.” Azért is furcsa, hogy a konkrét összeget nem árulták el az ellenzéki vezetésű kerület válaszában, mert ez nyilvános, szerepel a kerület szerződéseinek listáján.
Eszerint Óbuda termékmegjelenítésre szerződött „rögzített mennyiségben és közzétételi díj ellenében” az ATV-vel
2020-ban 5,6 millió,
2021-ben 5,5 millió forintra.
Ebből azonban nem derül ki, mit/kit is jelent pontosan a termék: óbudai témát, esetleg politikust, netalán mindkettőt.
Nem tudni, a kerületeknek van-e bármilyen tudásuk, felmérésük arról, hogy ezekből az összegekből hány kerületi lakos informálását szolgálták. Ez azért releváns kérdés, mert a kerületek büdzséje a helyi polgárok érdekeit (ez esetben tájékoztatását) szolgálja, tehát az, hogyha egy budapesti kerület polgármestere önkormányzati pénzből magyarázza az ATV miskolci, hévízi vagy pécsi nézőinek, hogy milyen jó dolgok történnek a kerületben, minimum vitatható gyakorlat – hát még ha pártpolitikusként nyilvánul meg.
A felméréssel kapcsolatban Újpest csak általánosságot írt: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy pontos felméréseket, közvélemény-kutatásokat a nehéz gazdasági helyzetünkből adódóan nem tudunk végezni, viszont azt tapasztaljuk a lakossági visszajelzések alapján, hogy sok újpesti értesül a legfrissebb kerületi és fővárosi történésekről a csatornán keresztül.”
Melyik műsorba járnak pénzért?
Kérdésünkre egyik önkormányzat sem válaszolta meg, hogy pontosan melyik ATV-s műsorban tűnik fel „kerületi tartalom” a szerződésnek köszönhetően. Óbudán és Újpesten kívül Zuglót is megkérdeztük erről, de tőlük sem kaptunk pontos választ.
A szerződés szövege egyébként egyelőre csak Zugló esetében nyilvános, ám az interneten elérhető dokumentumból sem derül ki tételesen, hogy a kerület konkrétan miért fizet 2022-ben havi bruttó 666 ezer forintot, ezt ugyanis eseti egyeztetés útján állapították meg. A nyilvános szerződésben az áll, hogy egy évig
havonta, minimum 3 alkalommal témakommunikációs megjelenési lehetőséget biztosít a partner (vagyis az önkormányzat – a szerk.) részére az ATV televíziós médiaszolgáltatásban. Partner a jelen pont szerint általa igénybe venni kívánt témakommunikációs közzétételt és arra vonatkozó konkrét javaslatát képviselője által személyesen vagy kapcsolattartásért felelős megbízottja útján jelzi a televíziós médiaszolgáltatásokért felelős kapcsolattartó felé.
Az ATV korábban azt írta, hogy a zuglói önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás „a hatályos médiatörvény szerint kizárólag azokra a televíziós műsorokra vonatkozik, amelyekben a médiatörvény alapján termékmegjelenítés tehető közzé (például Start Plusz).”
Csakhogy az idén zuglói politikus kifejezetten zuglói témával nem szerepelt a Start Plusz műsorában, legalábbis az atv.hu-n visszakereshető műsortár szerint, míg Óbuda és Újpest igen.
A XIV. kerülettel kötött szerződésben szerepel egyébként az a kitétel is, hogy a híradós megjelenések nem számítanak teljesítésnek.
A legtöbbet szereplők
Az ATV tehát nem reagált arra, hogy melyik műsorba kerülhettek be pénzért a szerződött önkormányzatok. Közéleti témájú műsora az ATV-nek (a Híradón kívül) a reggeli Start és Start Plusz, Egyenes Beszéd, A nap híre, illetve a Mai Téma. Ennek az öt műsornak a 2022-es adásai mind visszakereshetők az ATV honlapján, így szedtük össze, hogy a polgármesterek közül ki melyikben és hányszor szerepelt.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé. Alpolgármestere, a DK-s Trippon Norbert (aki a következő választáson már polgármesterjelöltként indulhat) háromszor volt a Start Pluszban.
Kiss László januárban, áprilisban és májusban is a A nap híre vendége volt, míg szeptemberben az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban április és november vége közt az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég, és egyszer az egyik alpolgármestert is meghívták a műsorba.
Feltűnően sokat szerepel polgármesterek közül az ATV-n Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület DK-s polgármestere is, de azt egyelőre nem tudjuk, hogy az általa vezetett önkormányzat fizetett-e az ATV-nek ezért, vagy sem, mert ezt nem árulta el cikkünk megjelenéséig a kerület. Szaniszló mindenesetre hétszer volt az Egyenes beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége az idén. Ez 12 alkalom, annyi, ahányszor párttársa, az ATV-nek évi 5,5 millió forintot fizető Óbuda vezetője, Kiss László tűnt fel a csatornán.
A nyilvános adatok szerint az Egyenes Beszéd az ATV legnézettebb műsora (alkalmanként 200–300 ezer közti nézővel). Az alábbi összesítésből látható, hogy az MSZP-s Horváth Csaba a leggyakoribb vendég a polgármesterek közül e műsorban – ez annyiban is érdekes, hogy az önkormányzat elsőre azt közölte, az ottani megjelenésért is fizetnek, majd ettől az állítástól visszakozott. Ugyanakkor tény, hogy Horváth az ismertebb fővárosi politikusok közé tartozik, az MSZP budapesti elnöke és volt főpolgármester-jelölt is.
Gond-e ez, és ha igen, miért?
Mivel a szerződéseket még nem ismerjük, nem lehet eldönteni, hogy az önkormányzatok melyik műsorért fizettek, igaz, a zuglói szerződés alapján nem elképzelhetetlen, hogy ezt eseti, esetleg szóbeli egyeztetés után döntötték el. Az természetesen nem ördögtől való, hogy egy önkormányzat pr-cikket, vagy pr-interjút vásárol, mellékletet támogat egy médiumban, ez a rendszerváltás óta gyakorlat a magyar nyilvánosságban. A kérdés ilyenkor az, jelzik-e az egyes megjelenéseknél, hogy támogatott, fizetett tartalomról van szó.
Hogy melyik műsorba vásároltak megjelenési lehetőséget az ATV-n az önkormányzatok, Polyák Gábor médiakutató szerint azért fontos, mert a médiatörvény előírja, hogy a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni. (Így szól a törvény: „támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató (…) megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.” A tájékoztatás a „támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon” a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg.) A törvény leszögezi, hogy nem támogathat műsort párt vagy mozgalom – önkormányzatra, illetve önkormányzati cégre azonban nem vonatkozik a kizárás.
Polyák a zuglói szerződést átnézve úgy látja, hogy tipikusan szürkezónás megoldásról lehet szó:
láthatóan izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből ne derüljön ki pontosan, hogy miről van szó.
Ugyanakkor bár problémásnak és etikailag kifogásolhatónak tartja, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a jelenlegi kormánypártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Szomorú, hogy ellenzéki politikus bevásárolják magukat bizonyos műsorokba. Ez egy felháborító ügy. Az, hogy ebből nincs nagyobb botrány, az az elmúlt 12 év okozta fásultságnak tudható be
– mondta a 24.hu-nak Polyák, aki egyébként az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére.
Arra ugyan nem kaptunk választ, pontosan melyik ATV-s műsorba mentek be pénzért az önkormányzati politikusok, de az biztos, sem a Startban, sem az Egyenes Beszédben nincs arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el. Ám abban a műsorban, mint említettük, Horváth Csaba egyáltalán nem szerepelt az idén az atv.hu archívuma szerint.
A szerződésekkel kapcsolatban többször kerestük az ATV-t is, de a csatorna nem válaszolt kérdéseinkre. | Több ellenzéki fészek is milliókat fizet az ATV-nek, de nem árulják el, pontosan mire | Nem a zuglói az egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat, amely fizet az ATV-nek: így tesz Óbuda és Újpest is, és akad olyan is, amely még titkolózik. A tavasszal az ellenzéket segítő médiaszakértő szerint ez a gyakorlat nem törvénytelen, ám felháborító. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/08/atv-onkormanyzatok-polgarmesterek-zuglo-horvath-csaba-obuda-ujpest-szerzodes/ | 2022-12-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénteken jelentették be, hogy új többségi tulajdonosa lesz az Euronewsnak. A portugál befektetési cég az Alpac Capital vásárolja meg a 15 nyelven működő tartalomszolgáltató 88 százalékát. Azt nem közölték, mennyiért vásárolták meg az anyagi nehézségekkel küzdő Euronewst, de a tervezett tőkeemelések következtében tovább nőhet a portugál tulajdon a 145 millió embert elérő csatornában. Az ügylet 2022 elején zárulhat le.
Ugyanakkor a vevő, Alpac Capital több szálon is kötődik Magyarországhoz.
Az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt Jászai Gellért állami megrendelésekkel kitömött 4iG-jében is. Édesapja, Mario David jobboldali politikus, Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja”.
Ez a háttér azért érdemel figyelmet, mert az utóbbi években Magyarországot komoly kritikák érték a sajtószabadság kormányzati korlátozása miatt, ráadásul Orbán Viktor szövetségesei Szlovéniában és Észak-Macedóniában is jobboldali pártokhoz köthető kiadványokat vásároltak fel.
Az Euronews szerint a tulajdonosi háttér megváltozása nem hoz változást sem a szerkesztési elvekben, sem a szerkesztői szabadság terén.
A magyar állammal üzletelő Alpac Capital az új tulajdonos
Az Alpac Capital vezetője Pedro Vargas David, aki politikus apjához hasonlóan otthonosan mozog Magyarországon. 2017 novemberében ugyanis Szijjártó Péter külügyminiszter egy magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be. Az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel. Az alapot 20 millió eurósra (6 milliárd forint) tervezték indulásakor, jelenleg 17,8 milliót kezel az Exim honlapja szerint. Az Alpac Capitalnak Lisszabon és Budapest mellett az Egyesült Arab Emírségekben van irodája, de Kolumbiában is van leányvállalata.
Pedro Vargas David e mellett közvetlenül is üzletel a kormányközeli üzletemberekkel, ugyanis közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek.
A Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. A 4iG nem csak a magyar informatikai közbeszerzéseket tarolta le az utóbbi években, de állam hamarosan átadja az Antenna Hungária többségi részesedését a cégnek, az AH meghatározó kormányzati távközlési infrastruktúrájával együtt. Az Alpac Capital ráadásul részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében is a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.
Pedro Vargas Davidról a tőkealap indulásakor az Index közölt részletes portrét, ami szerint a portugál üzletember 2019-ben Budapesten élt. Iskoláit a Harvardon illetve az INSEAD-on végezte, aztán a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott. Az Index is felidézte azt a portugál cikket, amiben politikai ellenfelei azt állították, hogy Mário David visszaélt politikai hatalmával, és hogy Pedro üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze Pedro Vargas Daviddal, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
Az Alpac Capitalnál ugyanakkor nem csak Pedro Vargas David személye érdekes. A cég második embere, Luís Santos szintén befolyásos családból származik. Pedro Vargas Davidhoz hasonlóan ő is a McKinseynél dolgozott, és az ő apja Fernando Santos híres futballista és edző. Fernando Santos volt görög szövetségi kapitány, 2014 óta a portugál futballválogatott szövetségi kapitánya. Az ő vezetésével lett Európa-bajnok Portugália 2016-ben.
Az Alpac Capital egyik menedzsere Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, a generációváltásban, az ilyen jellegű vagyonkezelés az 500 milliós – egymilliárdos családi vagyonoknál jöhet szóba.
Az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa az az Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.
Az Euronews
Ma már 15 nyelven készít tartalmat az Euronews, ami az európai háztartások 68 százalékában, havonta 145 millió embert ér el. Az Euronewst azzal a céllal alapították 1990-ben, hogy legyen az legyen az „Európai CNN”. Kezdetben egy európai köztévékből álló konzorcium kezében volt a csatorna.
A többségi tulajdonrészétől most megváló egyiptomi Naguib Sawiris 2015-ben lett az Euronews fő tulajdonosa, a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül, írja a Reuters. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.
A mostani dealben nem érintett 12 százaléknyi Euronews részvény marad köztévék és helyi hatóságok konzorciumának (például a France Télévisions vagy az olasz RAI), valamint az Abu Dhabi Media Investment Company tulajdonában. De ez a részesedés csökkenhet, mert az új tulajdonosnak köszönhetően az Euronews tőkeemelésre készül.
Az utóbbi időszakban nehéz anyagi helyzetbe került a társaság. Tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a cég bevétele a koronavírus-járvány következtében, közölte a cég leköszönő vezérigazgatója, Michael Peters. Az elnökként a csatornánál maradó Peters arra számít, hogy az idei 16 millió eurós veszteség után 2022-t 8 millió eurós veszteséggel zárhatja az Euronews.
Mário David Orbán Viktor tanácsadója
Mário Henrique de Almeida Santos David portugál jobboldali politikus, volt Európai parlamenti képviselő és államtitkár. E mellett Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja” több mint két évtizede, akivel „félszavakból is megértik egymást”. Ezekkel a szavakkal maga Orbán jellemezte így Mário Davidot, amikor 2016 áprilisában kitüntette őt a Magyar Érdemrend középkeresztjével Lisszabonban. A portugál politikus „magyar érdekek támogatásáért” kapta meg a kitüntetést. A díj átadásakor Orbán hosszan ecsetelte, hogy Mário David „akkor is mellettünk állt, amikor mások hátat fordítottak Magyarországnak”, és hogy 2012-ben „az igazságtalan és durva hangok káoszában egyszerre csak rendet teremtett egy sokunk számára ismerős, baráti, tiszta hang. Mario David hangja volt ez.” Kettejük barátságát méltatta a portugál politikus is a kitüntetés átvételekor.
A két politikus kapcsolata szintet lépett 2018 júliusában, amikor is Mário David a miniszterelnök tanácsadója lett Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjára feltöltött szerződéslista alapján Mário Davidnak 2021 végéig van szerződése, és tanácsait térítésmentesen adja a miniszterelnöknek.
Amikor António Costa, Portugália miniszterelnöke tavaly nyáron Budapestre látogatott, Mário David a magyar delegáció tagjaként vett részt a tárgyaláson, számolt be a portugál Observador (a képen David a kép jobbszélén látható, Orbán munkatársai között). A portugál lap szerint Mário David már a berlini fal leomlása után kapcsolatba lépett a Fidesszel és Orbánnal, és a portugál politikusnak abban is szerepe volt, hogy a Fidesz 2000-ben kilépett a Liberális Internacionáléból és a konzervatív Európai Néppárt Tagja lett. A lap felidézi, hogy amióta David Orbán tanácsadója, gyakran utazik Budapestre.
Mário David több autoriternek tartott politikusokkal is jó kapcsolatot ápol. Választási megfigyelőként elégedetten nyilatkozott a 2016-os azerbajdzsáni népszavazásról (itt arról voksoltak a helyiek, hogy meghosszabbítsák az elnök mandátumát 5-ről 7 évre. Ilham Alijev ennek köszönhetően maradhatott elnök. Egyúttal elnöki jogköreit is megerősítették az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Alijevnek)
Az Európai Bizottság komoly összegekkel támogatja az Euronewst
A Politico arra emlékeztet, hogy 2019-ben az Európai Számvevőszék aggályosnak találta, hogy az Euronews 2014 és 2018 között 122 millió euró értékben támaszkodott az Európai Bizottságtól származó finanszírozásra. Ez a csatorna bevételeinek mintegy egyharmadát tette ki. A számvevők szerint az Európai Bizottságnak rendelkeznie kellene egy olyan mechanizmussal, amely ellenőrzi, hogy az Euronews „betartja-e a szerkesztői pártatlanság megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat”. A Szabad Európa úgy értesült, hogy a csatorna tavaly 23,6 millió eurót kapott a Bizottságtól, idén azonban ennél kevesebb pénzre számíthat.
A támogatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 2021 márciusában döntöttek az Euronews-zal kötött partneri megállapodás megújításáról. A júliusban aláírt szerződés tehát 2023-ig terjed, de ez a keretmegállapodás „nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá”, közölte a szóvivő. Ennek értelmében 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (görög, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is.
A Bizottság tehát külön támogatta az Euronews magyar és portugál nyelvű adásait.
A Bizottság „figyelemmel kíséri a fejleményeket”
A tulajdonosváltást nem kommentálta a Bizottság szóvivője, mondván az Euronews egy magáncég. Az Európai Bizottságnak pedig nincs érdekeltsége a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepe. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat”, áll a bizottság szóvivőjének válaszában.
Az Európai Számvevőszék kritikájáról és az Euronews pártatlanságának garantálásáról a szóvivő azt mondta, hogy a partneri megállapodás előtt az „Euronews tájékoztatást nyújtott programtervezési prioritásairól, digitális stratégiájáról, szerkesztőségi felügyeletéről, nézettségi és terjesztési adatairól, költségszerkezetéről és mutatóiról”, és ezek megfeleltek a Bizottság feltételeinek. Ezeket a feltételeket pedig „rendszeresen és szigorúan” értékeli Bizottság független, külső szakértők bevonásával. A Bizottság szóvivője azt is hozzátette, hogy az Euronews megerősítette szerkesztői bizottságát, évente kiadja átláthatósági jelentését és egy független testület ellenőrzi működését.
A legutolsó értékelések szerint az Euronews továbbra is erős európai és határokon átnyúló nézőpontot képvisel, ami számos nyelven elérhető, sok európai országban több platformon is. Ezen túl a Bizottság szóvivője azt is elmondta, hogy a testület több okból is felmondhatja az Euronews-zal kötött megállapodást. Ilyen ok az újságírói függetlenség sérülése is. „Jelenleg azonban úgy véljük, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az Euronews megszegte volna a velünk kötött szerződést”.
Az Európai Unió és a sajtószabadság
Az utóbbi években az Európai Bizottság számos bírálatot kapott, amiért alig tett lépéseket a sajtószabadság elleni támadások megfékezésére. Idén például 16 médiaszabadságért küzdő szervezet írt levelet a testületnek. Ebben azt írták, hogy az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában.
Az egyik elrettentő példa Magyarország, melyet többek közt a törvényi szabályozások és az ellehetetlenített független szerkesztőségek miatt érnek kritikák. Míg 2010-ben még 23. helyen állt Magyarország a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság-listáján, addig 2021-re a 92. helyre csúszott vissza a listán. Arról, hogy miként épült le a magyar sajtószabadság, itt írtunk részletesen.
Az utóbbi években problémássá vált a lengyel sajtóhelyzet is, ahol a kormány az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonú tévécsatornát próbálta meg kiszorítani az országból. A harmadik problémás ország Szlovénia, ahol a kormány megvonta az állami támogatást a nemzeti hírügynökségtől. Tavasszal az Európai Parlamentben a képviselők a tanácsi és bizottsági tisztviselőkkel együtt vitáznak a lengyel, a magyar és a szlovén hatóságok független média elhallgattatására irányuló kísérleteiről.
Ilyen előzmények után jelentette be október végén Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, hogy a testület több olyan előterjesztésen is dolgozik, melynek célja a média szabadságának és sokszínűségének védelme. Jourová szerint pár hónapon belül elkészülhet az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására szolgáló indokolatlan jogi eljárások visszaszorítását célzó szabályozás. Jövő nyárra pedig elkészülhet a médiaszabadságról szóló törvény tervezete, amely elfogadása esetén egy teljesen új eszköz lesz az Európai Unió kezében.
Az új szabályozás elsősorban a sajtó elfoglalása, politikai érdekek vagy gazdasági haszonszerzés érdekében történő felhasználása ellen nyújtana védelmet, idézte a politikust a Népszava. „Számos kísérletet látunk kormányok részéről a médiaszabadság aláásására, a médiapiac torzítására. Magyarországon a KESMA (a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) kapja a legtöbb állami hirdetést, hogyan boldogulna ilyen környezetben bármely új szereplő akár a hazai színtérről, akár az EU-ból?”, utalt a biztos a magyar sajtószabadság helyzetére, a lap tudósítása szerint, de kiemelte a lengyel médiaszabályozást, és a szlovén állami hírügynökség támogatásának megvonását is. | Orbán tanácsadójának fiához kerül az Euronews | Jászai Gellért portugál tulajdonostársához kerül a 15 nyelven működő Euronews. Pedro Vargas David nem csak a 4iG-n keresztül üzletel a magyar állammal, hanem közös tőkealapot vezet az Eximmel. Pedro Vargas David apja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, a miniszterelnök közvetlen tanácsadója. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/euronews-orban-pedro-mario-david-portugal-sajto/31618148.html | 2022-12-14 23:00:59 | true | null | null | Szabad Európa |
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselőhöz futott be a hír, hogy a Baranya megyei Drávacsehiben már be is zárt a 2019-ben átadott vágóhíd. Mivel a létesítményre közel félmilliárd forint ment el, utánajártunk, ezúttal mi lett a közpénz sorsa.
Drávacsehi egy nagyjából 150 fős aprófalu a horvát határ közelében. Polgármestere a korábban függetlenként, majd a Fidesz-KDNP színeiben induló Németh Tamás. Hoffmann Imre és Bognár Lajos államtitkárok, valamint Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője mellett ő is részt vett 2019 őszén azon eseményen, ahol ünnepélyes keretek között átadták a község új vágóhídját és húsfeldolgozó üzemét.
Az MTI akkori közleménye szerint három ormánsági település (ti.: Drávacsehi, Tésenfa, Szaporca – a szerk.) összefogása kellett
a 420 millió forintos belügyminisztériumi támogatással megvalósuló mintaprogramhoz,
amelynek segítségével az ormánsági Drávacsehiben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, Szaporcán egy ezer sertés tartására alkalmas telep, keverőegység és kocaszállás, továbbá tizenkilenc új munkahely jött létre.
Az MTI idézte Bognár Lajost, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárát is, aki szerint „a három apró ormánsági település összefogásaként megvalósuló fejlesztés képes hitet, büszkeséget, megélhetést adni Bőköz, azaz a térség lakóinak. Az Agrárminisztérium célja a vidék megerősítése azért, hogy a falun élő lakosság saját hagyományait továbbfejlesztve helyben is képes legyen versenyképes vállalkozást vezetni vagy munkavállalóként helytállni.”
A cél egy olyan termelési lánc kialakítása volt, ahol a sertéshús „minőségi és mennyiségi előállítása lehetőséget biztosít az Ős-Dráva területein található önkormányzatoknak a meglévő sertéstenyésztési kapacitásaik növelésére.” A Drávacsehiben található üzemet értékesítésre szánt füstölt áru és tőkehús termelésére szánták.
Az Ormánság Baranya megye délnyugati szögletében, Sellye és Vajszló környezetében – egyes meghatározásoktól függően – 22-45 községnyi terület. Bár az elmúlt években több fejlesztés is történt a térségben, az aprófalvas, rossz infrastruktúrájú terület ma is halmozottan hátrányos helyzetű.
Nem bírta sokáig
„A liberális gazdasági doktrína azt vallja, hogy az állam ne avatkozzon be a piac dolgaiba, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a kistelepülések és kistermelők ügye megérdemli a kormányzat ösztönző támogatását a globális élelmiszerpiaccal szemben” – hangsúlyozta még az átadón Bognár Lajos.
És bár az elején úgy tűnt, a program sikeres lesz, „az állam beavatkozása a piac dolgaiba” végül mégsem hozott tartós eredményt.
Erről már a falubeliek meséltek, amikor személyesen felkerestük a települést. Mint mondták, úgy emlékeznek, kezdetben 380 disznó volt a telepen, egy évre takarmányt is kaptak. Az üzlet hamar beindult, nagy volt a kereslet – még a SPAR is szerződött velük egy-két termékre. Aztán egy idő után kezdtek elmaradni a vásárlók. A helyiek szerint azért, mert a minőség leromlott. Végül teljesen leállt a termelés, a sertéstelepet is felszámolták, a dolgozókat elküldték. Ez nagyjából másfél éve volt.
Mindezt megerősíteni látszik az üzem egykori Facebook-oldala is, ahol az utolsó poszt 2020. augusztus 30-án ment ki. De a helyiek beszámolójával áll összhangban a SPAR tájékoztatása is.
(Az Interspar az „Ősök hagyatéka – lesütött hús zsírban elrakva”, és a „Józsipapa fűszeres zsírja”– kolbászzsír kolbász morzsákkal” terméket árusította egy ideig.)
Érdeklődtünk ugyanis a vállalatnál, hogy miért nem árusították tovább a Drávacsehiben gyártott termékeket. Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője az Átlátszó kérdésére elmondta, „2019-ben jelentkezett a „Bőközi Legendás” a Hungaricool by SPAR termékinnovációs verseny első szériájába, és be is jutott a nyertesek közé. 2020 márciusában kerültek az INTERSPAR áruházak polcaira a termékek.”
Az üzlet egész évben támogatta és figyelte a fogyási eredményeket. 2020 végén azonban lejárt a Hungaricool by SPAR égisze alatt megkötött szerződés, amit a SPAR nem hosszabbított meg, mert „a szállítói eredmények nem indokolták a tartós választékba kerülést” – fogalmazott Maczelka Márk.
Keresik a felelőst
Hogy miért nem lett népszerű a két termék, arra a válasz nem tért ki. Próbáltunk ennek is utánajárni Drávacsehi polgármesterének segítségével. Németh Tamástól többek között azt kérdeztük,
mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
mi lett a hozzá tartozó szaporcai sertéstelep sorsa,
és hogy van-e jövője a bezárt húsüzemnek.
A polgármestert a faluban értük utol, ahol sikerült pár perce megállítanunk. Ekkor elmondta, egyelőre sok kérdésre nem tud választ adni, a történtekből ugyanis várhatóan „bírósági ügy lesz” – felmerült ugyanis az ügyvezető felelőssége, amit az önkormányzat szeretne kivizsgáltatni.
Hozzátette ugyanakkor, szerinte az államot nem érte kár. Az üzemet működtető kft. ugyanis csak bérbe kapta az épületet és az eszközöket, gépeket, a tulajdonos az önkormányzat maradt.
A jelenleg folyó végrehajtás így a létesítményt és a támogatásból beszerzett eszközöket, gépeket nem érinti,
csak a benne található néhány, a kft. tulajdonában lévő vagyontárgyat. Az önkormányzatot magát viszont érte veszteség, ugyanis a víz- és villanyszámlákat nekik kellett kifizetniük. Ezek 6-8 milliós tételek, amik egy ilyen kis település költségvetésében komoly fejtörést okoznak.
„Gyakorlatilag az első két évre nem mondhatok semmi rosszat. A Bőközi Legendás nagyon szépen be lett vezetve, nulláról az ügyvezető felépítette. És amikor kivásároltuk Tésenfát meg Szaporcát, és Drávacsehié lett a kft., utána egy fél év alatt olyan állapotba került a cég, hogy nagy mínuszok lettek” – fogalmazott Németh Tamás.
„Itt történt sok minden. Nyilván kértünk könyvvizsgálói jelentést, de meg kellett várni a felszámolást ahhoz, hogy lássuk, mi az az összeg, amivel felelősségre vonjuk, bepereljük az ügyvezetőt.”
Az üzem azonban hamarosan újraindul. A polgármester kérdésünkre elmondta, van új bérlő a vágóhídra, az alkalmazottakat (vagy azok egy részét) visszaveszik, már csak egy engedélyre (húspecsét) várnak, és indulhat a munka. További részleteket egyelőre nem árult el, csak annyit, hogy a kormány részéről is kapnak segítséget. Ez azonban nem pénzbeli támogatást jelent, hanem kizárólag a kapcsolati tőkére korlátozódik – hangsúlyozta.
Koronaőr és napszemüveg-árus
A polgármester által említett ügyvezető az Opten adatbázisa alapján Molnár Balázs, aki 2019 szeptemberében lett vezető tisztségviselő a vágóhíd mögött álló Bő-Köz-Ért Kft.-ben. Szintén ő volt a vezetője a Drávacsehiben bejegyzett Zselyke&MK Kft.-nek, ami 2019 októberében alakult.
A Bő-Köz-Ért Kft. egy már meglévő cégből, a Prizma-Bautimból nőtte ki magát. Drávacsehi, Szaporca és Tésenfa önkormányzata 2018 végén lett tulajdonos a cégben, ekkor a kft. éves nettó árbevétele 1,4 millió forint volt. Ezt sikerült feltornászni két év alatt 92,9 millióra.
A következő évben azonban a forgalom jelentősen visszaesett, és a 15,8 millió forintos bevétel mellett 11 milliós veszteséggel zárt a cég. Ebben az évben (2021 tavaszán) vált ki a kft.-ből a szaporcai és tésenfai önkormányzat. Ekkor a vállalkozás már 2 505 500 forinttal tartozott a NAV-nak.
A Bő-Köz-Ért ellen – amely az áfa bevallást sem nyújtotta be (időben) – egymás után indultak a végrehajtások.
2022 nyarán végül (fizetésképtelenség miatt) megindult a cég felszámolása, a vagyontárgyakat árverésre bocsátották.
A cégadatbázisban található információk szerint a felszámoló „húsüzemi kiegészítő eszközöket” hirdetett meg árverésre, amelyek „kb. két éve használaton kívül vannak a raktárban”. Az ingóságok becsértéke és minimális ára első körben összesen 970 000 forint volt, a második felhívásban utóbbit 679 000 forintra csökkentették. Erre november 28-ig lehetett pályázni.
Hasonlóan járt az először Dr. Mészáros Géza Józsefné, majd Molnár Balázs vezette másik cég, a Zselyke&MK Kft. is, amelynek kényszertörlését 2022 tavaszán rendelték el. A kft. ellen 2 végrehajtás indult (ezek még folyamatban vannak), bevétele pedig már 2020-ban sem volt (a 2019-es évet 926 ezer forintos veszteséggel zárta). A társaság tulajdonosai – Dr. Mészáros Géza Józsefné után – Tiszatarján önkormányzata, valamint a Prizma-Bautim/Bő-Köz-Ért Kft. volt. A helyiek szerint egy ideig Tiszatarjánról is szállítottak húst a húsüzembe.
Az 1985-ös születésű Molnár Balázs látszólag előzmények nélkül került a két cég élére: a közösségi oldalon található nyilvános adatlapja szerint ugyanis korábban napszemüvegek értékesítésével foglalkozott, valamint koronaőrként dolgozott Budapesten.
Mivel más nyilvános elérhetőséget nem találtunk Molnárhoz, ezért a Facebookon, privát üzenetben tettül fel neki a kérdéseket, hogy:
véleménye szerint mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
ki kereste meg, hogy vezesse a céget,
milyen korábbi szakmai tapasztalati voltak ezen a téren,
később miért távozott a cég éléről,
és menyiben osztja a helyiek véleményét arról, hogy egy idő után romlott a termékek minősége, és ezért esett vissza a kereslet is, ami a cég csődjéhez vezetett.
A volt ügyvezető megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált, de a korábbi munkáival kapcsolatos posztok ma már nem láthatóak a Facebook-oldalán.
Bár egyesek szerint Molnárt „felső nyomásra” nevezték ki ügyvezetőnek, korábbi nyilatkozatai szerint éppen fordítva történt a dolog. Ahogy azt a hellovidek.hu-nak 2020 decemberében elmondta, a falvak fordultak hozzá, amikor felmerült a kérdés, hogyan fogják eladni a termékeket.
„Ekkor kerestek meg, mert én is a közelben készültem üzemeltetni egy vágóhidat, de nem szerették volna, hogy konkurenciái legyünk egymásnak.
Megosztották a terveiket és megkérdezték, hogyan lehetne sikerre vinni az ötletet. 2019-ben 8 hónapig készítettük elő a projektet, közben létrehoztuk a Bőközi Legendás termékcsaládot. Azért kapta ezt a nevet, mert maga a projekt otthona az Ormánság Bőközi nevű részén van. Elkezdtük a munkát és kidolgoztuk a receptúrákat, bevontuk a lakosságot és megkértük őket, hogy hozzanak nekünk minél több régi receptet. Végül kialakítottuk a jelenleg is húzó termékpalettánkat.”
Molnár azt is elmondta, szerinte a közfoglalkoztatási program az alap célkitűzését messzemenően túlteljesítette, hiszen az alap induló létszám 100%-át megtartották, majd ezt a következő évben 8 főről 17 főre növelték. Emellett 6-8 alkalmi munkavállalót és 4 külsős vállalkozót vettek igénybe a feladatok függvényében. Hozzátette, a koronavírus járvány okozta nehézségeket is sikerült legyőzniük, miután átálltak lakossági házhoz szállításra, és ezzel meg tudták menteni a céget a csődtől.
Egy másik cikkból az is kiderült, hogy Pécsett, Budapesten és Görcsönyben is boltot, illetve falatozót nyitottak, ahol többek között a helyi termelésből származó húsokat, kolbászokat, és szalonnákat árusították. Kőszegi Tamás, Görcsöny polgármestere a megnyitón a temabaranya.hu-nak elmondta, a Bőközi Legendás és az önkormányzat együttműködésében valósult meg a Bőközi Mini Húsbolt és Falatozó, amivel egy régi vágyuk teljesült.
Nagy Csaba, a térség parlamenti képviselője is részt vett a megnyitón. Ő arról beszélt, hogy nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket azzal, hogy elindították a Bőközi Legendást, de az már valóban legendás projektté vált.
Hasonló név, más tulajdonosi kör
Bár a Bőközi Legendás termékek ma már nem elérhetőek, hasonló néven, Bőközi Prémium néven futnak húskészítmények az országban. A görcsönyi Bőközi Prémium Kft.-t 2022 áprilisában jegyezték be. A cég alapításában Molnár Balázs is részt vett, de egy hónap után kiszállt a kft-ből. A tulajdonosok között felbukkan Kupás Tamás Levente, Komló volt fideszes alpolgármestere is. | Két év alatt tönkrement a közfoglalkoztatási mintaprogramnak indult vágóhíd | Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/14/ket-ev-alatt-tonkrement-a-kozfoglalkoztatasi-mintaprogramnak-indult-vagohid/ | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hamar Endre nevét az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tette országosan, sőt világszerte ismertté a hazai önkormányzatok közterületeit ledizzókkal kivilágosító Elios Zrt. megbízásai révén. Az OLAF az Elios 35 uniós támogatású közvilágítási beruházását vizsgálta, amelyeknél feltűnt, hogy a háttérben ugyanazok a tanácsadók jutottak szerephez.
A Tiborcz István tulajdonában lévő Elios 22 projektjében a Sistrade Kft. kapott megbízást a pályázatok előkészítésére. Tulajdonosának és vezetőjének, Hamar Endrének 2014-ben mindkét cégben, a Sistrade-ben és az Eliosban is volt érdekeltsége - utóbbiban Tiborcczal együtt a Green Invetsments Kft.-n keresztül -, amit az OLAF összeférhetetlennek ítélt - derült ki még 2018 elején a 24.hu. által nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésből. Ebben az is szerepelt: megtörtént, hogy a Sistrade megengedte, az Elios vezető munkatársa a pályázat megjelenése előtt módosításokat végezzen az előkészített kiíráson. Az uniós csalás elleni hivatala a visszaélések miatt 13,1 milliárd forintnyi uniós forrás visszafizetését indítványozta az Elioshoz köthető közvilágítási projektek miatt.
Tiborcz és Hamar kapcsolata, amelyet már középiskolás éveik megalapozhattak, mivel mindketten a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába jártak, láthatóan kiállja az idők próbáját. Az Elioson kívül Hamar és Tiborcz a vezetéknevüket viselő tanácsadó cégben is összekapcsolódtak tulajdonosként 2011-12-ben, a 444.hu pedig november elején írta meg, hogy október 12-e óta a Tiborczhoz tartozó BDPST Property Kft. és a Hamar tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. közös érdekeltsége lett a Hattyú Projekt Kft. A lapunk birtokába került cégiratok szerint azonban nem ez volt az első ismételt kéznyújtásuk egymás felé:
egy héttel korábban ugyanis Tiborcz társnak vette maga mellé Hamart a Tarragona Holding Zrt.-be.
A Tarragona október 6-án tartott közgyűlésén határozott arról, hogy Hamar EAS Equity vagyonkezelője 6 darab, egyenként 100 ezer forint névértű részvényt vásárol Tiborcztól. A miniszterelnök veje addig a BDPST Capital Zrt. nevű cége révén egyszemélyben tulajdonolta a Tarragonát, október 6-tól már Hamar 5 százalékos részesedése mellett jegyzi.
Az EAS Equity első vagyonkezelési tevékenységeit Tiborcznak köszönhetően kezdheti meg. Egy újszülött cégről van szó, Hamar a Tarragona Zrt.-be való társulása előtt egy hónnappal, szeptember 6-án alapította. Hamar és Tiborcz újraélesztett közös üzleti aktivitása forgatókönyvszerűen pörög idén, már 2022. februárban startot vett. Tiborcz ekkor alapította meg 5 millió forint alaptőkével, 50 darab részvény kibocsátásával a BDPST Capital Zrt.-t, amelynek alapítását, cégbírósági bejegyzését ügyvédként nem más, mint Hamar Endre intézte. A Tarragona az áprilisi választásokig még az ingatlanmogul Jellinek Dániel érdekeltségében volt, április 6-án jelentette be Tiborcz, hogy a BDPST Capital időközben megvette, és mindezt a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta. Jellinek 2022. március 9-én adta el két cégén keresztül (a Florange Property Kft. 93 százalékát, a Gerladton Invest Zrt. 7 százalékát) a Tarragonában lévő 100 százalékos üzletrészét, a 12 millió forint értékű, egyenként 100 ezer forintos 120 részvényt Tiborcz cégének. Hamar a Tarragona tulajdonosváltásában is közreműködött: a Tiborcz kezébe került cég alapszabályát szintén ő jegyezte ellen ügyvédként májusban, majd októberben maga is bekerült a Tarragona tulajdonosi körébe Tiborcz oldalára.
Tiborcznak köszönhetően Hamar kisebbségi tulajdonosaként részesülni fog a Tarragonához tartozó Diófa Alapkezelő termelte haszonból. A Diófa Alapkezelő Zrt.-ben 2013-ban még Lantos Csaba frissen hivatalba lépett energiaügyi miniszter vagyonkezelő cége is megfordult, 2020-ben vette meg Jellinek Tarragonája. Az alapkezelő több mint 480 milliárd forintos vagyont menedzsel intézményi és a lakossági ügyfelek számára, az ingatlanalapokban kezelt vagyonának értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ezen kívül kezeli Magyarország harmadik legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot. „A társaságunk által kezelt ingatlanalapok portfóliójának részét képezik olyan exkluzív, „A” kategóriás irodaházak, mint az Alkotás Point, a Green House, a V17 vagy az Infopark A, E és G épülete” - közli a Diófa Alapkezelő honlapja. Az alapkezelő részvénytársaságot birtokló Tarragona 2021-ben 1,3 milliárd osztalékot hozott a konyhára, abból 5 százaléknyi üzletrész 65 millió forint bevételhez juttatná kisrészvényesét. A Tiborcz-Hamar-szövetség Tarragonájához került Diófa Alapkezelő Zrt. is remek évet zárt 2021-ben: 5,8 milliárd bevételből 1,8 milliárd forint adózott eredményt gazdálkodott ki.
(Címlapképünkön: Tiborcz István és Hamar Endre) | Tiborcz bevette milliárdokat hozó ingatlanos cégébe eliosos üzlettársát | A miniszterelnök veje 5 százalékos üzletrészhez juttatta Hamar Endrét a Diófa Alapkezelőt bekebelező cégében. Hamar előbb ügyvédként, majd tulajdonosként jelent meg a Tiborcz Istvánhoz került Tarragona Zrt. felvásárlási folyamatában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-bevette-milliardokat-hozo-ingatlanos-cegebe-eliosos-uzlettarsat-254690# | 2022-12-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb negyvenmillió forintot tartottak vissza a MET oktatási intézményei után járó normatívákból, így a tanév kezdete óta már mintegy 170 millió forintot vont el tőlük a magyar állam – közölte Iványi Gábor. „Az oktatási államtitkárság irányukban tanúsított hozzáállását jól szemlélteti, hogy nem járult hozzá a beregi térségünk többcélú intézményét évek óta kitűnően vezető igazgatónk megbízásának meghosszabbításához sem.”
Iványi szerint a tél beálltával, valamint a drasztikusan megnövekedett rezsiköltségek és élelmiszerárak következtében kritikus helyzetbe kerültek a MET intézményei és az egyház több ezer ellátottja. Konyháikon naponta hatezer adag ételt biztosítanak zömében hátrányos helyzetű óvodásoknak, iskolásoknak és többezer rászorulónak, akiket „sok esetben kizárólag a mi általunk osztott élelem óv meg az éhezéstől.” Elkötelezett munkatársaik hosszú évek óta „a létbizonytalanságtól fenyegetve, hősiesen végzik feladataikat.”
Mi lesz, ha nem tudnak élelmiszert biztosítani a rászorulóknak? Mi lesz, ha nem tudnak fizetést utalni munkatársaiknak? – tette fel a szónoki kérdést Iványi Gábor. „Úgy tűnik, a magyar államra nem számíthatunk.”
A MET elnöke kitért arra is: december 16-án, pénteken karácsonyi adománygyűjtő rendezvényt szerveznek a Dankó utcai központjukban, ahol meleg itallal, zsíros kenyérrel és ajándékokkal várják az odaérkezőket. Hozzátette, a jótékonysági árverésre közismert személyiségek is felajánlották személyes tárgyaikat. A bevételt az egyház intézményeinek működésére és az ellátottak megsegítésére fordítják. | Újabb negyvenmilliót vontak el Iványi Gábor intézményeitől | A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke szerint több ezer ellátottuk sorsa forog kockán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-negyvenmilliot-vontak-el-ivanyi-gabor-intezmenyeitol-254846 | 2022-12-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A dolgok pillanatnyi állása szerint elveszni látszik egy már elnyert brüsszeli fejlesztési forrás – ezt mondta a Békés Megyei Önkormányzat (BMÖ) novemberi ülésén a testület elnöke, Zalai Mihály (Fidesz–KDNP). A magyar–román határon átívelő ROHU 453 projekt keretében 13,7 millió euró – jelenlegi árfolyamon csaknem 5,6 milliárd forint – állna a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be, kiemelten a Simonka György alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet. A felhasználható többmilliárdos összeg nagyobb része ráadásul a DBMCS-nek jutott volna.
Simonka politikai bukása után azonban a megyei közgyűlés a kedvezményezettek közül kizárta a DBMCS-t – és éppen emiatt került veszélybe az uniós forrás.
A történet érdekessége, hogy a pénzfelhasználás eredeti arányáról maga a Békés Megyei Önkormányzat döntött –2019. július 3-án, alig másfél hónappal azelőtt, hogy Simonka ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A döntés idején Simonka régóta gyanúsított volt, akit a vádhatóság többször kihallgatott, házkutatások sorát tartotta azokban az ingatlanokban, ahol családjával lakott. Ez azonban akkor még nem zavarta a megyei önkormányzat képviselőit abban, hogy egyhangúlag – vagyis nemcsak kormánypártiak, hanem ellenzékiek is – határozzanak arról, hogy a brüsszeli projektben csaknem 5,5 millió eurónak megfelelő forint jusson a Simonka-féle szervezetnek.
Változások
Zalai Mihály a 2014-es és a 2019-es helyhatósági választásokon a térség erős embere, Simonka György befolyásának köszönhetően lett a BMÖ első embere. A Simonka elleni 2019. augusztusi vádemelés és a Fővárosi Törvényszék előtt 2020 januárjában megindult büntetőtárgyalás hatására a megyei közgyűlés 2020 szeptemberében módosította a projekt tartalmát. Ezt a döntéshozók persze nem politikai, hanem szakmai indokokkal magyarázták. E rendkívüli megyegyűlésen Zalai azzal érvelt, hogy a Covid-19 második hulláma miatt a sürgősségi és az intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel. Az új elképzelés szerint továbbra is 13,7 millió eurót használnának fel, ám az összeg 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapná. Az uniós forrásból a határ túloldalán az Arad megyei kórház kardiológiai részlegét fejlesztenék. | Ami jár, az jár. Milliárdokat bukhat Békés | Több mint 5 milliárd forint uniós fejlesztési forrástól eshet el Békés megye, mely összegre egy a magyar–román határon átnyúló programban számított. A romániai partner szerint szabálytalan volt a Simonka György volt fideszes képviselő alapította szervezet kizárása a kedvezményezetti körből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ami-jar-az-jar-254758# | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lakossági fórumot tartottak 2022 augusztusában a zebegényi Millenniumi Pavilon (Dohánypavilon) felújításáról. A beruházók jelenlétében zajló eseményen egy helyi lakos azt tudakolta, miképpen garantálják, hogy a környékbeliek életminősége ne változzon. „Ott rendezvények lesznek, tehát autós forgalom lesz, buszos forgalom lesz. Hogyan fogom megközelíteni a házamat az építkezés ideje alatt?” – kérdezte. Az egyik tervező válaszában az engedélyekről, jogszabályokról kezdett beszélni. „Én most erre nem tudok válaszolni, biztos van olyan, hogy valakinek az utcáját felújítják, és olyat is láttunk már…” – indította válaszát a tervező, mire a kérdező felállt, és kisétált a teremből.
Korábban lapunk részletesen foglalkozott azokkal az alapítványokkal, amelyek a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez köthetők, ugyanis ezeknek egy-egy értékes váci és szobi épületet, a leromlott állapotú zebegényi Kenderes Hotelt, valamint a patinás Millenniumi Pavilont is sikerült megszerezniük (lásd: Zsebben a Dunakanyar, Magyar Narancs, 2022. május 25.). E szervezetekről annyit érdemes tudni, hogy Rétvári párttársai, közvetlen munkatársai (például Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Ábrahám Katalin korábbi újbudai önkormányzati képviselő vagy Stágel Bence egykori országgyűlési képviselő) tűntek fel bennük, és élvezik a kormány támogatását, valamint különböző projekteket visznek a Dunakanyarban. Ráadásul a szobi és a váci épületeket közvetlenül az államtól kapta meg az egyik ilyen szervezet (a Dunakanyari Védegylet Alapítvány), miközben az önkormányzatok is igényt tartottak volna rájuk. Vácott még demonstrációt is szerveztek az eset miatt – de a zebegényi pavilon fejlesztése is felzaklatja a környékbelieket.
A községben Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István is próbált panziót nyitni, azonban – mint ahogyan azt lapunknak elárulta – a válság olyannyira megdobta volna a kivitelezés költségeit, hogy végül elálltak a projekttől, a korábban megvásárolt és kibővített telket 420 millió forintért meg is hirdették. Pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) két éve 300 millió forint állami támogatást adott a Száraz érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek. A Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tenderein jól hasító üzletember a Duna túloldalán, Dömösön is ugyanígy járt: egy másik cége, a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint állami támogatást nyert panzió létesítésére, de a gazdasági helyzet miatt ezt a beruházást is elengedték. | A végén még kiegyenesítik. Így épül, épülget a Dunakanyar | Az elmúlt években sok százmilliós állami támogatások áramlottak a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére. A befektetők között felbukkantak cégek, amelyek Száraz István és alapítványok, amelyek Rétvári Bence vonzáskörzetébe tartoznak. Meg persze helyi erős emberek. Ám a gazdasági válság most homokot szórt a gépezetbe. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vegen-meg-kiegyenesitik-254757 | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az MVM Paks II. Zrt. 2016. október 18-án kérte a telephely engedélyezését, amelyet az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017. június 30-án meg is adott. Az engedélykérelemben az MVM Paks II. Zrt-nek kellett igazolnia, hogy a tervezett telephely megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak és ajánlásoknak, illetve a magyar jogszabályoknak.
A több éves engedélyeztetési folyamat során geológiai és geofizikai vizsgálatokat is végeztetett az MVM Paks II Zrt., több mint 8 milliárd forintért készültek kutatások. Ezek az eredmények ugyanakkor csak részben kerültek bele a hatóságnak benyújtott anyagokba: kimaradt például, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.
Az eredmények szerint Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői szerint az eredmények ismeretében Paks II nem kaphatta volna meg a telephely-engedélyt, ugyanis a terület mind a nemzetközi előírások, mind pedig a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan az atomerőművek létesítésére. A vonatkozó kormányrendelet szerint „ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.”
A fentiek alapján egyébként a meglévő Paksi Atomerőművet is ugyanilyen földrengésveszélyes területre építették. Annak építésekor, az 1970-es évek elején nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek. Ugyanakkor az azóta eltelt időben egyre több kutatási eredmény született, és az osztrákok is legalább egy évtizede feszegetik ezt a kérdést a Paksi Atomerőmű meghosszabbított működésével kapcsolatban. Olyannyira, hogy az illetékes osztrák minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Workshop on the Paks II site characteristics by atlatszo on Scribd
A legutóbbi, 2022 februárjában tartott osztrák-magyar bilaterális egyeztetés során is részletesen tárgyalták ezt a kérdést az OAH és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői. Az osztrákok által most publikált összefoglaló jelentésből azonban kiderül, hogy a megbeszélés során nem közeledtek az álláspontok: Ausztria továbbra is meg van győződve a terület földrengés-kockázatáról és ebből fakadó alkalmatlanságáról. Ezért egyrészt azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb vizsgálatokat. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek helyszíni kutatásokat. Erre információink szerint mindeddig nem került sor, mindössze egy kétórás helyszíni szemlére kaptak lehetőséget az osztrák szakemberek.
Régészeti leleteket igen, földrengések nyomát nem keresik a Paks II. Atomerőmű építése során | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Kerestük az OAH-ot a december elejére tervezett bilaterális találkozó pontos időpontja és tervezett programja kapcsán. A hivatal szűkszavú válaszban tudomásunkra hozta, hogy „az osztrák fél szakértői (minimum) évenkénti megbeszélések során vitatják meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket. December elején a szokásos éves (zárt körű) osztrák-magyar találkozóra kerül sor, az esemény nem nyilvános, arról majd utólag adunk tájékoztatást az OAH honlapján.” | Ausztria továbbra is kockázatosnak tartja atomerőművek építését Pakson | December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/23/ausztria-tovabbra-is-kockazatosnak-tartja-atomeromuvek-epiteset-pakson/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony.
A céget 2015-ben alapította Sarka Kata, akit akkor még Hajdú Péter feleségeként tartottak számon, és Bessenyei István üzletember, akinek érdekeltségei közt ott van a kormánykedvenc Valton-Sec, a kevesek által ismert, de jelentős bevételt hozó AC News Kft., illetve a Femcafét birtokló Netrise Hungary Kft. is.
Bessenyei ugyan a közös cégből kiszállt, Sarka Katát viszont vitte magával a Pasa parkba. A férfi helyére Rogán-Gaál Cecília szállt be a bizniszbe: Rogán Antal propagandaminiszter egykori felesége jó barátként és üzlettársként több cégben is érdekelt Sarkával együtt. A cégek közös jellemzője, hogy igen jól mennek, időnként teljesen meghökkentő számokat produkálva.
Luxusfeleségek: az üzleti életben is sikeresek a NER nagyasszonyai | atlatszo.hu
Jól ment tavaly az Interior Design Kft.-nek. A 2019 júniusában alapított belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosa a külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, 2021-ben 417 933 000 forint nyereséget ért el 780 986 000 forint árbevétel mellett. Ebből vesznek ki 285 millió forintot, a maradék megy az eredménytartalékba – derült ki a napokban publikált egyszerűsített éves beszámolóból.
Masszív veszteség, jelentős osztalék
A Nakama & Partners 2020-ban még 375,2 millió forint árbevétel mellett 9,16 millió forint nyereséget hozott, ám a 2021-es évben 332,9 milliós árbevétel mellett 17 millió forint veszteséget termelt. A munkavállalók száma három fővel csökkent ezen idő alatt.
A veszteség azonban nem akadályozta meg, hogy a tulajdonosok pénzt vegyenek ki a cégből. A taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tagok – Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata – 120 millió forint osztalék jóváhagyásáról döntöttek.
Ezt a pénzt minden bizonnyal a Nakama eredménytartalékából vették ki, ahol a friss cégbeszámoló szerint 322 millió forint volt 2021 végén.
A cég a saját oldalán azt írja magáról, hogy: „A Nakama & Partners egy 2015 óta működő reklám- és médiaügynökség, amelynek fő profilja a rendezvényszervezés, TV-produkció gyártás, PR és marketing szolgáltatás. Számunkra nincs két egyforma feladat és a kisebb feladatok épp úgy lázba hoznak minket, mint a hosszútávú, nagyobb volumenű projektek. Missziónk, hogy megbízóink részére kreatív és komplex megoldásokat kínáljunk, mindezt maximális igényességgel és szenvedéllyel párosuló elkötelezettséggel.”
Nem sok referenciát sorolnak fel: a Femcafé Inspiráló Nők Estje rendezvény, a Magyarország Szépe Miss World Hungary – melynek licensztulajdonosai Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília, a Rakonczai Piano live, melyet a Fröccsteraszon rendeztek meg (ez Bessenyei István, Sarka Kata férjének korábbi érdekeltsége, tulajdonosa jelenleg a valtonos üzlettársa, Varga Lajos Ernő), illetve a Mikulásgyárral dolgoztak együtt.
Üzletek és kapcsolatok
A jól házasodott – és jól vált – asszonyok több sikeres céget is visznek, mondhatni, amihez nyúlnak, az arannyá válik a kezük között. A zászlóshajó mindenképp a Top News Hungary Kft., mely egészen elképesztő, 85 százalékos profitrátát ért el. A bulvároldalból, melynek olvasói alig vannak, 2021-ben 1,5 milliárdos forgalom mellett 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai. A reklámokkal jól megtűzdelt oldalon előszeretettel hirdetett a Szerencsejáték Zrt., illetve júliusban az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kormányzati kisfilmeket is meg lehetett találni rajta – írta a Direkt36.
Rogán-Gaál Cecília 2021 januárjában alig fél évre a DCL Logisztika Kft. tulajdonosa lett, mellé csatlakozott egy cégen keresztül Szemerey Lóránd. Rogán-Gaál Cecília helyére dr. Boross Ildikó érkezett, és a propagandaminiszter azóta csak a Top News Hungary Kft.-ben és a Nakama & Partnersben tulajdonos.
Sarka Kata ezek mellett a BLTN Expansion Kft.-ben rendelkezik érdekeltséggel, amelyet tavaly augusztusban hozott létre az Alaszka Investments Kft.-vel közösen. Annak tulajdonosai a dúsgazdag Ráthonyiék, akik a Reál üzletlánc egyik alapítói. Fiuk, Ráthonyi Zoltán pedig Vajna Tímea vőlegénye.
Címlapkép: Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok a 2018-as Magyarország Szépe – Miss World Hungary szépségverseny sajtótájékoztatóján a budapesti Fröccs Terasz vendéglátóhelyen 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás | Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata cége ugyan veszteséges volt, de azért 120 millió osztalékot kivettek belőle | Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/09/rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-cege-ugyan-veszteseges-volt-de-azert-120-millio-osztalekot-kivettek-belole/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a jól menő kormányközeli cégek vezetői többnyire férfiak, néhány sikeres női vállalkozás is akad azért a palettán. A cégbeszámolókból az elmúlt napokban kiderült: Rogán Antal exneje például pénzügyi zseni, de a külügyminiszter felesége sem panaszkodhat, akárcsak a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc párja, Várkonyi Andrea. Hogy pontosan mi a sikerük titka, csak megtippelni lehet.
Jól ment tavaly az Interior Design Kft.-nek. A 2019 júniusában alapított belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosa a külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, 2021-ben 417 933 000 forint nyereséget ért el 780 986 000 forint árbevétel mellett. Ebből vesznek ki 285 millió forintot, a maradék megy az eredménytartalékba – derült ki a napokban publikált egyszerűsített éves beszámolóból.
Míg a 2020-as évben még 354 millió forint rövid távú kötelezettsége volt a cégnek, azt egy év alatt letornázták 54 millió forintra. A cég több mint 500 millióval kevesebb bevételt termelt, ennek ellenére növelte eredményét 123 millió forinttal.
A vállalkozásba a megalapítás után kevesebb mint egy évvel bekerült egy Porsche Cayenne, amin jelenleg is 16 millió forint biztosított követelés van a Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint a Porsche Bank felé.
Ha a család a teljes osztalékot jachtozásra költi, akkor a Lady Mrd-on majdnem egy hónapot tölthetnek el.
A Szíjj Lászlóhoz köthető vízi járművet ugyanis napi nagyjából 9,8 millió forintért lehet kibérelni – bár a külügyminiszter és felesége vélhetően nem piaci árat fizetnek.
Miért nem magánügy, ha Szijjártó Péter egy oligarcha luxusjachtján nyaral titokban? | atlatszo.hu
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt nyilatkozta a külügyminiszter nagy visszhangot kiváltott jachtos kiruccanásáról , hogy magánügy, ki és hol nyaral a jogszabályok betartása mellett. A helyzet azonban az, hogy egy miniszter és egyben országgyűlési képviselő vagyonára, illetve a neki adott ajándékokra is szigorú szabályok vonatkoznak. Így egy közpénzekből meggazdagodott oligarcha máltai offshore cég mögé bújtatott luxusjachtján tölteni egy több tízmillió forintos pihenést bizony közügy.
Honlapja van ugyan a cégnek, az interiordesign.hu-t beütve csak egy üres lap fogadja a belsőépítészeti szolgáltatásra áhítozókat. Facebook, Instagram,Tiktok oldalra sem bukkantunk.
Pedig a cégnek már az első éve sem sikerült rosszul: 2019-ben 229 milliós forgalmat bonyolított, ami 2020-ra 1,3 milliárdra nőtt, az adózott eredmény pedig 70 millióról 294 millió forintra ugrott. Szijjártóné 2020-ban szintén 285 millió forintot vett ki a vállalkozásból.
A bulvár jó pénzt hoz a konyhára
Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterének második ex-felesége és Sarka Katalin közös cége, a Top News Hungary Kft. is jó évet tudhat maga mögött. Míg a 2018-ban alapított vállalkozás 2020-ban mindössze 679 millió árbevételt ért el, 2021-ben ez már 1,5 milliárdra dagadt: vagyis a cég forgalma majdnem egymilliárd forinttal nőtt.
A tulajdonosok a tárgyévi adózott eredményből 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki.
Hogy mi áll a siker mögött, nem tudni pontosan. A Gemius adatai alapján 2022 áprilisában 176 502 ember látogatott el a twn.hu portálra, ami napi átlagban 5866 egyedi látogatót jelent. Viszonyításképp, a Blikk.hu áprilisban 3 461 812 egyedi látogatót vonzott, ami napra lebontva 115 393 olvasó.
A twn.hu bulvárportál előző tulajdonosa egyébként Kasza Tibor volt, tőle került a Rogán-Gaál-Sarka Kata pároshoz. A mindössze 8 fős cég ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, aki egyben a femcafe.hu ügyvezetője is. A két cég között elég szoros a kapcsolat, hiszen a femcafe.hu kiadója Netrise Hungary kft. amelynek tulajdonosa Bessenyei István, Sarka Kata férje.
Az mfor.hu további érdekességekre is felhívta a figyelmet. A beszámoló szerint a cégnek a 2021-es évben banki hitele egyáltalán nem volt, a kintlévősége ugyanakkor mintegy 1,36 milliárd forintra rúgott. „A tárgyévben a Top News Hungary Kft. személyi jellegű ráfordítása 37,44 millió forint volt, azt azonban, hogy ennek pontosan mekkora részét jelentette a hat alkalmazott bérköltsége, nem közölték a kiegészítő mellékletben. Az azonban így is kiderült, hogy a cég vezető tisztviselői munkabérben nem részesültek” – írja a lap.
A volt politikusfeleség mindenesetre nem veti meg a luxustermékeket, és hát, futja is neki rájuk. A rá jutó 1 milliárd 63 millió 450 ezer 400 forintból 136 napig repkedhetne magánhelikopteren (Bell modell – 835 euró/óra), ha újra légi járműt venne igénybe egy esküvőhöz – bár mostanság Szabó Zsófi úgy tűnik, nem fog házasodni.
De ha marad a karórák iránti szenvedélyénél, a Rolex Pearlmasterből (15,89 millió forint) is vehetne 67 darabot. Mivel szereti a Louis Vuittont, ezért a FIFA labdákkal teli bőrönd is biztosan örömet szerezne neki, amelynek darabja 61 577 550,00 forint. Ebből 17-et tudna vásárolni. Ha megunná a labdákat, lehet benne baseball sapkákat vagy akár edényeket is tárolni.
Várkonyiék cége is milliárdos lett
Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának a 2020-ban alapított Whitedog Média Kft.-je elképesztő méretű bevételnövekedést mutatott. A cég tulajdonosai (Várkonyi Andrea és Gergely Judit) 393 millió forintos osztalékot vettek fel, miután
a 2020-as 127 milliós árbevételt követően tavaly 2 milliárdos nettó árbevételnek örülhettek.
A cég a legnagyobb bevételt film-, videó- és televízióműsor-gyártásból realizálta.
A Whitedog ügynökségként a Mészáros és Mészáros Kft. társadalmi felelősségvállalási feladatait intézi, de dolgozik a Gallicoopnak is. Itt sem lehetett túl éles a verseny, a Gallicoop ugyanis Mészáros Lőrinc-érdekeltség. A honlappal és social media felületettel nem rendelkező médiaügynökség tulajdonosa, Várkonyi Andrea egy díj kapcsán nyilatkozta azt, hogy „nemzetközi nagy brandek mellé emelte nem csak a Gallio márkát, hanem a mi ügynökségünket is”.
Erre költötte idén a NER a pénzt – luxusjacht, drága ékszerek, birtokok | atlatszo.hu
Idén is bebizonyosodott, hogy megéri jóban lenni a kormánnyal, és hogy a milliárdos közpénzes megbízások nemcsak a cégeket virágoztatják fel, de a tulajdonosoknak is hasznot hoznak. A NER ugyanis idén is látványosan szórta a pénzt, de legalábbis nem spórolt, ha hatalmas építkezésről, ingatlanvásárlásról, luxusautóról, méregdárga ékszerekről vagy épp jachtról volt szó. Összeszedtük, 2021-ben milyen vagyontárgyak árulkodtak arról, milyen gazdagságban élnek a Fidesz holdudvarának tagjai.
A Whitedog sikereiről hvg.hu máciusban azt írta, információik szerint a cégnek kizárólag a Mészáros-csoport tagjai adnak munkát. A cikkben a következőképpen fogalmaznak: „A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.”
A házaspár közös vállalkozása viszont első évben nem hozott a konyhára. A Mészáros Lőrinc és Várkonyi tulajdonában álló EKHO Belvedere Kft.-nek ugyanis 2021-ben nem volt árbevétele, hiába rendelkezik 1,5 milliárdos saját tőkével. A saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó cég így 13,6 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet.
Spórolnia persze ennek ellenére sem kell a leggazdagabb magyar feleségének. A Blikk által megkérdezett szakértő szerint az ara eljegyzési gyűrűje 20 millió (de mindenképp több millió) forintba kerülhetett, míg Várkonyi – magyar tervező által tervezett – esküvői ruhájának csak az anyaga 50–100 ezer forint körül lehetett méterenként. A feltételezhetően Jimmy Choo esküvői cipő kristályokkal díszített darabja a 485 ezer forintot is elérhette.
Legutóbb pedig egy 45 ezer dolláros, vagyis mintegy 14 millió forintos, krokodilbőrből készült Hermès-táskaként azonosította Hadházy Ákos független képviselő azt a kiegészítőt, amellyel Várkonyi a minap megjelent egy, a szinte a teljes NER-elitet felvonultató partin a Várkert Bazárban.
Az Odu Store még csak bontogatja szárnyait
„A tavalyi év talán egyik legnagyobb híre volt, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel igazán a saját lábára áll és önálló vállalkozásba fog. 2021 júniusában alapította meg az Odu Store Kft.-t, mellyel babaholmik árusításával foglalkozik.”
Az mfor.hu beszámolója szerint a cég az első tört évében 233 ezer forint bevételre tett szert, amivel szemben majdnem 2 millió forint anyagjellegű ráfordítás keletkezett. A kft.-nek 35,6 millió forintos tartozása van, ebből 8,6 millió forint a szállítókkal szemben keletkezett, 27 millió forint pedig kölcsön címén került a könyvekbe. Azt azonban, hogy ki a hitelező, nem tudni.
Ami viszont biztos, hogy a boltot reklámozó újság több tízmillió forint közpént kapott korábban.
Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | atlatszo.hu
Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.
Zimre Zsuzsa—Katus Eszter | Luxusfeleségek: az üzleti életben is sikeresek a NER nagyasszonyai | Bár a jól menő kormányközeli cégek vezetői többnyire férfiak, néhány sikeres női vállalkozás is akad azért a palettán. A cégbeszámolókból az elmúlt napokban kiderült: Rogán Antal exneje például pénzügyi zseni, de a külügyminiszter felesége sem panaszkodhat, akárcsak a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc párja, Várkonyi Andrea. Hogy pontosan mi a sikerük titka, csak megtippelni lehet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/08/luxusfelesegek-az-uzleti-eletben-is-sikeresek-a-ner-nagyasszonyai/ | 2022-08-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.
Mintegy kétszáz követőt vesztett a Hype and Hyper dizájnmagazin az Orbán Ráhel bababoltját fényező, a miniszterelnöki leánnyal készített interjúja után — legalábbis ezt írta az egyik kommentelő a cikk Instagram-posztja alatti dühöngőben. Egy Londonban élő magyar dizájner a következőképpen kommentálta a sztorit: „Suddenly, I’m very interested in the financing of this magazine”. Azaz hirtelen nagyon kíváncsi lett a magazin finanszírozásának hátterére.
Szerencsére az Átlátszó már megszerezte, sőt, publikálta is a Hype and Hyper pénzügyi hátterét megteremtő, végeredményben kormányzati támogatásról szóló iratot. Bár az is tény, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától induló, álcivil szervezetek kistafírozására szolgáló, összeségében tízmilliárd forintot is meghaladó, a nyilvánosság kizárásával zajlott támogatási programról szóló cikksorozatunkban mindeddig külön nem vettük elő a Hype and Hypert.
89 millió forint támogatás
Az online dizájn- és életmódmagazint a Hyperandhyper Nonprofit Közkereseti Társaság (Kkt.) üzemelteti. A 2019-ben létrehozott társaság két alapítója a többségi tulajdonos Fáy Gergely, valamint a 40 százalékos tulajdonrészt birtokló Bárdos László.
A kiadvány a honlapja szerint „kelet- és közép-európai design és életmód magazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól”, és ahol bemutatják „azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják”. 2021 óta a magazin angol nyelvű kiadása nyomtatott formában is készül, az EU-n kívül a nagy angolszász államokban is árusítják.
Mindkét Hype and Hyper-tulaj érdekelt a Filtz Europe Kft. nevű dizájnstúdióban is, Fáy emellett többségi társalapítója az idén forprofit formában létrehozott Hypeandhyper Media & Publishing Kft.-nek.
A cikkünk tárgyát képező, mindösszesen közel 89 millió forint értékű támogatást ugyanakkor az online szájtot kiadó nonprofit kkt. kapta 2019. és 2020. években, összesen három tételben. A támogatás tárgyának megnevezése mindhárom esetben „online magazin fejlesztése, tartalomfejlesztés” volt.
Könnyen lehet, hogy ez nem minden: ebben a két évben a társaság „egyéb bevételek” címen összesen 129 millió forintot számolt el.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a támogatások nélkül nemigen jöhetett volna létre a Hype and Hyper: az online magazint működtető társaság ebben a két évben összesen 130 milliónál is többet költött, miközben árbevétele kevesebb volt 9 millió forintnál.
Rogánék küldték a pénzeket
A támogatások közvetlen átadója a Fidesz-közeli Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) volt. A szálak úgy vezetnek el Rogán Antalhoz, hogy a BLA viszont a propagandaminiszter vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától kapta a továbbosztható pénzeket.
Mi a 2018 és 2020 közepe közötti időszakra rendelkezünk adatokkal; ebben az időszakban a BLA összesen 11,3 milliárd forintot bevételezett a kabinetirodától vagy a központi költségvetéstől. (A BLA azóta kvázi állami intézmény, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány rangjára emelkedett, és a kormánytól ingyen megkapta az önmagában is 9,9 milliárd forintos nyilvántartási értékű Hatvany-Lónyay villát is.)
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
A BLA-n keresztül elérhető közpénzmilliárdok sehol sem voltak nyilvánosan meghirdetve. A Szövetségben a Gödöllőiekért elnökeként és a GDL újság főszerkesztőjeként működő Bondár Alexet telefonon és e-mailben is kérdeztük arról, hogy honnan szerzett tudomást arról a lehetőségről, hogy pénzre pályázhat az intézménynél. Bondár nem válaszolt erre a kérdésünkre.
Ezekből a pénzekből aztán olyan álcivil szervezeteket stafíroztak ki, mint a BLA berkein belül működő Danube Institute, az Alapjogokért Központ vagy a mára a megszűnés szélére került Antall József Tudásközpont. Hogy miképpen kerül ebbe a társaságba egy dizájnlap? Hát úgy, hogy Rogán kabinetirodája alá tartozott a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül annak leányvállalata, a Magyar Divat & Design Ügynökség Zrt. is — amelynek vezérigazgatóját, Bata-Jakab Zsófiát sajátos egybeesésként Orbán Ráhel barátnőjeként szokták emlegetni.
A BLA cége a kiadó
Az is elképzelhető, hogy az egész hóbelevanc a fentebb számított 89 millió forintos támogatásnál is többe fáj az adófizetői pénztárcának.
Erre az utal, hogy a nyomtatott Hype&Hyper magazint az immáron állami BLA kizárólagos tulajdonába tartozó BL Nonprofit Kft. adja ki. A korábban aprócska társaság 2020-as évről szóló beszámolója szerint 300 millió forintot is meghaladó támogatást nyert el a központi költségvetésből.
A BL Nonprofit Kft. ügyvezetőjéről, Arany Bencéről korábban azért írtunk, mert az ő édesanyjának címén volt bejegyezve a Drogkutató Intézet nevű szervezet, ami szintén szerepelt a BLA támogatási listáján. Arany egyébként a Transzparens Újságírásért Alapítvány korábbi kurátora is egyben. | Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/20/az-orban-rahelt-interjuvolo-dizajnlap-89-millio-forintot-kapott-a-batthyany-lajos-alapitvanytol/ | 2022-05-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 ezer forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne.
A magyar miniszterelnök július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak.
Az viszont „kimaradt” a hivatalos kormányzati tudósításból, hogy hatalmas stáb ment Orbán Viktorral, és Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg a népes magyar delegáció. Mindezt az Azonnali írta meg július 30-án: a lap szerint még az osztrákokat is meglepte a rongyrázás.
Az ugyanis a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár, és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is.
Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt. A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát.
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
Nyilvánvalóan igazak voltak a lap értesülései, és valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga ex-tévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „bécsi rongyrázása”, és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni; de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu
Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Mi az üggyel foglalkozó első cikkünk megjelenése előtt egy nappal, augusztus 21-én közadatigénylést nyújtottunk be az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet az ügyben. Mindegyiktől az Orbán Viktor 2022. július 28-i bécsi útjával kapcsolatos költségek listáját kértük.
Nem gondoltuk, hogy ez az egyszerű kérdés zavart okoz, pedig így lett: vélhetően időhúzási céllal a (koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború miatt elrendelt) veszélyhelyzetre hivatkozva, a jogszabályi lehetőséget kihasználva egységesen 45 nappal meghosszabbította a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a Külügyminisztérium is a válaszadási határidőt.
Október elején talán mondanak valamit Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről | atlatszo.hu
Annyi azért tudható Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről, hogy a Bristol honlapján foglalva a hotelben 1 éjszakára a legolcsóbb szoba 375 euró (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euró (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euró (2,4 millió forint).
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak halogatták a válaszadást – ez szokásos taktika, hogy elüljön a botrány, mire mondanak valamit, hiszen addig száz más dolog történik.
Egyedül a Külügyminisztérium maradt játékban: a tárca október elején újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt. Ennek letelte után, november 21-én küldték meg végre az érdemi választ a 3 hónappal korábban beadott adatigénylésünkre.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint „Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint
341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel.”
Vagyis augusztus 21-ig, az adatigénylésünk benyújtásáig összesen 541.252 forint kiadás merült fel a Külügynél, de mindkét összegnél szerepel, hogy előleg. Vagyis vélhetően voltak még költségei az útnak, amit később fizettek ki – erre utal a Bristol áraihoz képest csekély félmillió forint mellett az is, hogy Szijjártó Péter tárcája kihangsúlyozta, csak „az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint” közli az adatokat.
Sebaj, most egy új adatigénylésben kikértük a bécsi út költségeit a jelenleg rendelkezésre álló elszámolás szerint, és izgatottan várjuk a választ. | A Külügyminisztérium 541 ezer forintos kiadást vallott be Orbánék bécsi luxusútjáról | Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 ezer forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/23/a-kulugyminiszterium-541-ezer-forintos-kiadast-vallott-be-orbanek-becsi-luxusutjarol/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.
Szeptember végén jelentették be, hogy első körben négyszáz konténerkazánt szerez be a Technológiai és Ipari Minisztérium, és azokat közintézményekben – többek között iskolákban – használják majd. A konténerek felét (200 kazánt) importból biztosítják, míg a másik felét hazai gyártásból. A kormány erre egymilliárd forintos támogatást adott. Minderre a megugró villamos- és gázárak miatt kerül sor.
A kormány azonban nem túl közlékeny az újabb közpénzköltéssel kapcsolatban. Október 19-én közadatigénylést nyújtottunk be a Technológiai és Ipari Minisztériumnak (TIM), hogy megtudjuk:
mely cég(ek)től,
milyen paraméterekkel bíró kazánokat vettek,
milyen értékben.
Továbbá rákérdeztünk arra is, hogy mennyibe kerül majd a telepítés, és ki végzi el a munkát. Kértük, hogy csatoljanak egy tételes listát azokról a településekről és intézményekről is, ahol a mobilkazánokat használni fogják.
Kérdéseinkre november 3-án megtagadta a válaszadást a minisztérium.
Tájékoztatjuk, hogy a kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak, így azokat –hivatkozással az Info. tv. 27. § (5) bekezdésére – nem áll módunkban megküldeni
– olvasható a TIM levelében.
Nem járt sikerrel Vadai Ágnes országgyűlési képviselő sem, aki írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben. Ő is azt szerette volna megtudni, mely cégektől szerzi be a kormány a 400 kazánt. Dr. Koncz Zsófiától, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárától azt a választ kapta, hogy „a beszerzések egyrészt importból, másrészt hazai gyártóktól történnek.”
A minisztérium szerint prototípus, pedig nem
„A fűtési szezon végéig közintézményeknél üzembe álló berendezések első darabja egy zalaegerszegi gyártó munkáját dicséri. A prototípust Palkovics László technológiai és ipari miniszter mellett a katasztrófavédelem szakemberei is alaposan szemügyre vették, és a vizsgálat tapasztalatai alapján biztonságos használatra alkalmasnak találták. A kormány 1 milliárd forintos támogatással járult hozzá a hazai gyártókapacitás megerősítéséhez” – adta hírül a Technológiai és Ipari Minisztérium október végén.
Hogy miért prototípusról beszélt a TIM, rejtély, ugyanis konténerkanázok most is elérhetőek a piacon.
„A gyártó 200 darab, többféle teljesítményű, fapelletet égető egységet készít és szállít le a következő hónapokban. Az eszközök időigényes engedélyeztetés nélkül telepíthetők, néhány nap alatt rendszerbe köthetők. A külföldi beszerzésből származó további berendezések várhatóan november végéig érkeznek meg Magyarországra. A gyártás, leszállítás üteméhez igazodva a TIM és a Belügyminisztérium közös munkacsoportja dönt majd arról, hogy melyik helyszínekre, milyen sorrendben telepítsék a korszerű konténerkazánokat” – olvasható a Minisztérium bejegyzésében, amiből szemérmesen kihagyták a gyártó nevét.
Felbukkant egy cégnév
November 12-én aztán újabb videót tett közzé a kormány, ahol bemutatták az első mobilkazánt működés közben a nagykapornaki iskolában. A nagyjából 1000 fős Zala megyei településen készült felvételen pedig 0:14-nél pár másodpercig látható a kazánt készítő cég neve – Konstruktív Kft. – is .
A vállalkozás teljes nevén a zalaegerszegi New Konstruktív Épületgépészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek 2021 májusa óta a gőzkazán gyártása a főtevékenysége. Korábban 8 éven át a „Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés” volt a fő profiljuk. A 45 fős cég tulajdonosai Rodek István és Rodekné Bősze Zsuzsanna. A kft. éves forgalma az elmúlt öt évben 1,1 – 1,8 milliárd forint között mozgott, és évi 65-200 millió hasznot termelt.
A társaság korábban is nyert már állami/önkormányzati megbízásokat (többek között Mohácson, Sárváron és Székesfehérváron), de 2018 nyara óta nem volt nyertes tendere a Közbeszerzési Hatóság oldalán található adatok szerint. Egészen 2022 júniusáig, amikor a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól kaptak munkát: a rendőrség egyik szombathelyi telephelyén kellett elvégezniük a központi kazánház gépészeti rekonstrukcióját nettó 133,7 millió forintért. A közbeszerzési eljárás meghívásos volt, a rendőrség 7 céget kért fel ajánlattételre, de egyedül a New Konstruktív adott be pályázatot, amivel nyert is.
A cégnek továbbá számos refenciája van a más társaságoktól kapott megbízások kapcsán, és több uniós támogatást is nyert fejlesztésre.
Négy kazánházat rendelt tőlük a kormány
Kerestük a kft.-t, hogy megtudjuk, valóban ők voltak-e a beszállítók, és ha igen, hány darab, milyen típusú kazánra kaptak megbízást az államtól és milyen értékben.
Rodek István ügyvezető kérdésünkre elmondta, hogy a nagykapornaki kazánházat társaságuk gyártotta és telepítette. Hozzátette, jelenleg 4 db kazánház gyártására kaptak megbízást, amelyek teljesítménye 48, illetve 96 kW. Az árakkal kapcsolatban azonban nem árult el részleteket.
Honlapjuk és a webarchívum szerint 2020 óta elérhető náluk a konténerkazán, vagyis újdonságról szó sem lehet. Az URL pedig arra utal, a képeket már 2017-ben elkészítették: http://rodek.hu/images/ref/2017/Rot/ROT2_resize.JPG
A részletek megismerése érdekében közadatigénylést nyújtottunk be a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz, kérve, hogy küldjék el a New Konstruktív Épületgépészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött, konténerkazánokra vonatkozó szerződéseket. A válaszra még várunk.
51,7 milliós ajánlat – Németországban
Németországban az egyébként itthon is kapható konténerkazánok ára ugyan eltérő lehet, de kiindulásnak talán megfelel a közel 75 ezer lakosú német város, Bayreuth közbeszerzése. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ott azért kell egy iskolához mobilkazán, mert átépítik. A leírásban szerepel, hogy a szakképző iskola lebontása előtt a folyamatban lévő iskolai működés során ideiglenes szolgáltatásokat kell nyújtani.
A meglévő iskolaépület több szakaszban épült 1956 és 1978 között. A szakképző iskola teljes területe kb. 24 480 m², ami három emeletre és alagsorra terjed ki. Az ideiglenes épülethez mobil fűtési rendszert állítanak fel. Ehhez egy 1300 kW-os kazánra, valamint annak három hónapos üzemeltetésére írtak ki közbeszerzést.
Az ár nettó 129 425 euró lett, ami 400 forintos árfolyammal számolva 51,7 millió forint.
Mennyivel olcsóbb így a fűtés?
Hogy mennyit lehet a pelletkazánnal spórolni, arra az oeffentlichen-dienst.de adhat választ. Az oldal 2022-es árakkal számol.
Azt írja, „a gáz jelenleg drága. 2021-ben egy 20 000 kWh/év háztartás átlagos fogyasztása 1510 euró körül volt, 2020-ban pedig 1440 euró. Gazdasági szakértők szerint a bejelentett megtakarítások a gázpiacon a 2022/2023-as fűtési időszakban jelentős, a 2021-es átlagár akár ötszörösét is elérő áremelkedéshez vezethetnek. Szélsőséges esetben ez 7550 euró fűtési költséget jelentene. Egy új gázfűtési rendszer beszerzési költsége 3000 euró körül van. Ehhez jönnek még a telepítési költségek és a szükséges tartozékok, kb. 2 500 euró, valamint a karbantartási költségek”.
Egységárra átszámítva a németek 13-15 eurócentes kW-onkénti gázárral szemben a pelletkazánnál 6,5 eurócent/kW-tal számolnak, ami
50 százalékos megtakarítást jelenthet.
„A pellet olyan nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. (…) A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport, faaprítékot, vagy faforgácsot préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. – írja a Wikipédia.
A nagykapornaki iskola tavaly volt 50 éves, és ekkor vette fel Makovecz Imre nevét. A zaol.hu idén november eleji cikke szerint pedig most közel 50 millió forintból szigetelik az épületet, ami kilenc település diákjait fogadja.
„Az épület homlokzati szigetelésére a Zalaegerszegi Tankerületi Központ a Magyar falu programból nyert el 49,7 millió forintos támogatást. Mint Kajári Attila tankerületi igazgató hangsúlyozta, az energiaválság közepette különösen felértékelődött a 123 diákot fogadó, 17 dolgozót foglalkoztató intézmény korszerűsítése.” – olvasható a megyei lapban.
A Zalaegerszegi Tankerületi Központnál rákérdeztünk, hogy a Nagykapornaki Makovecz Imre Általános Iskolának milyen rezsikiadásai voltak 2020-ban és 2021-ben. Azt válaszolták, hogy „tekintettel arra, hogy
a Zalaegerszegi Tankerületi Központ a kért adatokat külön a köznevelési intézmény vonatkozásában a megjelölt összesítésben nem kezeli,
továbbá arra, hogy az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozata alapján az adatkezelő, kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, ezért az adatigénylése teljesítését elutasítom.”
Teljesen megnyugtató, hogy az iskolák kezelésével megbízott tankerület nem tudja megmondani – vagy letagadja – , hogy az egyes iskolák milyen rezsiköltséggel üzemelnek. Ami nonszensz, hiszen akkor mi alapján fizetnek, vagy éppen mi alapján beszélhetünk spórolásról.
Katus Eszter – Segesvári Csaba | Titkolja a kormány, hogy kitől és mennyiért veszik a kontérnerkazánokat, amikkel az iskolák fűtésén akarnak spórolni | Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/24/titkolja-a-kormany-hogy-kitol-es-mennyiert-veszik-a-konternerkazanokat-amikkel-az-iskolak-futesen-akarnak-sporolni/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem létező diákokra vettek fel százmilliós támogatást két szegedi alapítványi iskolában, ebben az ügyben tárgyalt csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Meghallgatták az egyik iskola volt igazgatóját, aki egykoron fideszes képviselő is volt a városban, és akire felfüggesztett börtönt kért az ügyész, ő azonban nem vallotta magát bűnösnek.
Az ügyben egy szegedi iskolákat fenntartó alapítvány érintett, ami olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, a hallgatók nem jártak be az órákra. Néhány hete több, az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest, valamint az alapítvány elnökét, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt is meghallgattak, most az egyik iskola volt igazgatóját, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt kérdezett a bíróság.
Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány annak idején azért jött létre, hogy szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolását támogassa. Az iskolákban azonban olyan tanulók után is vettek igénybe támogatásokat, akik nem is jártak oda, vagy ha igen, a tanórákat nem látogatták. Az ügyészség szerint az intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.
A csalással összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a hazai költségvetésnek, ebből az alapítvány elnökéhez 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forint köthető. A korábban meghallgatott három vádlott elismerte a bűnösségét, ám volt, akinél azt a bíróság nem fogadta el, az alapítvány elnöke pedig ártatlannak vallotta magát.
Nem tudunk mi ellen védekezni
A csütörtökön meghallgatott másodrendű vádlott 2010 és 2014 között volt a Szefi igazgatója. A férfi korábban a szegedi Fidesz-frakciót is vezette, őt az ügyészség most üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolja. Beismerés esetén 1 év 4 hónap börtönt ajánlott neki az ügyész 3 évre felfüggesztve, ezt azonban nem fogadta el.
„A vádirattal egyező nyilatkozatot, beismerést nem kívánok tenni” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt tíz év nagy pszichés terhet rótt rá. A gyanúsítása szerinte alapvetően nem volt egyértelmű, hiszen más intézményvezetőt hasonlóképpen nem gyanúsítottak meg, ezt követően a vádirat jogszerűségét is firtatta. „Semmilyen személyes anyagi érdekem nem fűződött a vádiratban foglaltakhoz” – állította, hiszen a normatív támogatásokat a jogszabályoknak megfelelően az iskolák fenntartására használták fel.
Az ügyvédje is hasonlóan kezdte. „Nem tudunk mi ellen védekezni.” Szerintük nem tiszta, hogy a volt igazgató mely jogszabályokat sértette meg, hiszen azokat nem tartalmazza a vádirat. Az oktatási hivatalok ellenőrizték az iskolák és a telephelyek működését, nem találtak hibát.
Több bizonyítási indítványt is benyújtottak, szakértő bevonását, illetve ügyészi pontosítást is kértek arra vonatkozóan, hogy miben és milyen jogszabályokat sértett meg a vádlott. A volt igazgató megjegyezte, hogy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) a normatív támogatásokat nem az ő hatáskörébe rendelte, hanem azok a fenntartóhoz, az alapítványhoz tartoztak. Arra kérték a bíróságot, hogy kérjék be az említett iratokat.
Olyan is járt a suliba, aki be sem iratkozott
Az ügyész véleménye azonban más. Szerinte az oktatási hivatalokból származó vizsgálati jegyzőkönyvek bekérése fölösleges lenne, ugyanis a normatív támogatások esetében van külön jogszabály, hogy mikor kell megszüntetni egy tanuló jogviszonyát, azt az világosan leírja, ezért ilyen részleteket nem kell tartalmaznia a vádiratnak. A volt igazgató két olyan elszámoló lapot is aláírt, amiben olyan tanulók is szerepeltek, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, és
ezekről az ügyész állítása szerint ő tudott is.
Az is elhangzott, hogy az elmúlt időszakban történt távmeghallgatások között – mikoris az iskola volt tanulóit keresték fel és kérdezték a normatív támogatások ügyében – volt olyan tanuló, aki azt nyilatkozta, hogy soha nem is állt jogviszonyban az intézménnyel. Kitöltött ugyan egy jelentkezési lapot, ám az iskolába már nem iratkozott be.
A bizonyítási indítványokat végül a bíróság részben elfogadta. Megkérték az ügyészséget, hogy jelöljék meg a vádiratban azon tanügyi, oktatásügyi és egyéb jogszabályokat, melyek megsértésére a vádlottak bűnösségét alapozzák. A jövőben egy szakértőt is behívnak majd, az iskolák 2010 és 2014 közötti Szervezeti és Működési Szabályzatainak a beszerzése pedig már folyamatban van. Az oktatási hivatali dokumentumok bekérése azonban a bíróság szerint is fölösleges lenne, így az erre vonatkozó indítványt elutasították.
Az egyik dolgozó maga is fantomdiák volt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága még 2014-ben kezdett el mozgolódni az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány iskolái körül, ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Kamudiákokról szóltak akkoriban a hírek, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.
A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák „íratták be” a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében. Ezeket a tanulókat később egyszer sem látták. A nyilatkozó tanár azt szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.
Az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett. Első körben az iskola volt tanárait és két igazgatóhelyettes hallgattak meg, akik közül többen bűnösnek vallották magukat. Volt olyan vádlott, aki az iskola dolgozójaként képzésekre is beiratkozott, amikre aztán nem járt be. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el. | Nem egyezett ki az ügyésszel a fantomdiákokkal csaló iskola volt igazgatója | Nem létező diákokra vettek fel százmilliós támogatást két szegedi alapítványi iskolában, ebben az ügyben tárgyalt csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Meghallgatták az egyik iskola volt igazgatóját, aki egykoron fideszes képviselő is volt a városban, és akire felfüggesztett börtönt kért az ügyész, ő azonban nem vallotta magát bűnösnek. | null | 1 | https://szegeder.hu/helyi/2022-12-15/nem-egyezett-ki-az-ugyesszel-a-fantomdiakokkal-csalo-iskola-volt-igazgatoja/639b2e6147d3c0291e698865 | 2022-12-15 15:30:00 | true | null | null | szegeder.hu |
A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.
Szerda délután a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága honlapján közzétették annak a prezentációnak a diáit, amit a testület tagjai egy héttel ezelőtt, zárt ülésen hallgattak meg. Az egyelőre nem végleges beszámoló alapját képező jelentés egészét, valamint a beszámolónak helyt adó ülés szövegszerű jegyzőkönyvét egyelőre nem oldották fel a titkosítás alól.
A prezentációt készítő Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatója kísérőlevelében összegezte, hogy a minősített adatnak számító jelentés melyik megállapításai tárhatóak a nyilvánosság elé. Az újonnan megismerhető konkrétumok lényegében az amerikai Action for Democracy (AD) szervezet által Magyarországra küldött pénzek útját leíró adatokat jelentik.
A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.
Gyurcsányista „Cambridge Analytica”
Az adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó hálózat központi elemei az adatkezeléssel és -elemzéssel foglalkozó, Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. A Datadat-csoport cégeinek működésében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Ficsor Ádám volt titokminiszter, Szigetvári Viktor volt szocialista kampányfőnök és Dessewffy Tibor szociológus, az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök régi bizalmasa is részt vesz.
Korábban azt derítettük ki, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött a masinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell pénzért reklámozni a Facebookon az Ezalényeg tartalmait.
A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon | atlatszo.hu
A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon
Míg a 2019-es kampányban az Ezalényeg 68 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, a minősítés alól most feloldott prezentációban ennél jóval nagyobb összegek röpködnek.
Eszerint az idei választási évben 3,014-ből összesen 2,573 milliárd forint került az Action for Democracy által Magyarországra utalt pénzekből végeredményben ugyanebbe a masinériába; tudniillik vagy a Datadat-cégcsoport valamelyik tagjához, vagy az Ezalényeg-et kiadó Oraculum 2020 Kft. nevű céghez.
A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződő Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közvetlenül 1,8 milliárd forintot kapott az AD-től. A most közzétett adatok szerint azonban ennek az összegnek az oroszlánrészét, 1,4 milliárd forintot továbbpasszoltak a Datadat-csoportnak.
AZ AD már az idei választások előtt bejelentette, hogy külföldön élő magyar állampolgárok adományainak gyűjtésével fogja segíteni az MMM-et, arra ugyanakkor csak nemrégiben derült fény — Márki-Zay nyilvános kijelentésének köszönhetően —, hogy ekkora nagyságrendű pénzekről van szó.
Az ügyben azóta az adóhatóság költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás és sikkasztás gyanújával folytat nyomozást, továbbá a polgári titkosszolgálatok is vizsgálódnak. A vizsgálatok koordinációját és a befolyó adatok elemzését a Rogán Antal alá tartozó új titkosszolgálati csúcsszerv, a NIK végzi, az új fejleményekről pedig a jövőben is rendszeresen beszámolni tervez a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.
Arról például egyelőre semmit sem lehet tudni, hogy pontosan kiktől származott az AD által továbbított, csinos summa. A prezentációban számos amerikai, európai és nemzetközi szervezetet kapcsolatba hoznak az Action for Democracy tagjaival, és több képkockát is szentelnek a National Endowment for Democracy nevű, amerikai költségvetési forrásokból gazdálkodó nonprofit donor szervezetnek, de az AD adományozóit, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány forrását nem nevezik meg.
Az sem teljesen világos, hogy konkrétan mivel kapcsolatban merült fel a bűncselekmények gyanúja, ugyanis a Datadat-csoport tagjai, továbbá az Orakulum 2020 és a Gemius Hungary egyaránt magáncégek, az MMM pedig civil szervezet, amelyekre nem vonatkozik a párttörvény külföldi támogatás elfogadását tiltó passzusa.
A NIK-főigazgató Kovács Zoltán András dandártábornok azt írja a titkosítás alól feloldott prezentációt kísérő levelében, hogy még „folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység atekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel az adott támogatást”. A dandártábornok bizonyára elfelejtette értesíteni a prezentációt szerkesztő kollégáját arról, hogy végleges verdikt egyelőre még nem áll rendelkezésre, ugyanis a diasor címe szerint az már most „az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásainak áttekintését” tartalmazza.
Címlapkép: Nemzeti Információs Központ | A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét | A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/24/a-levitezlett-obaloldal-propagandagepezete-nyelte-el-a-harommilliardos-amerikai-demokraciasegely-tulnyomo-reszet/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is.
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az érdi óvodaépítési közbeszerzések körüli botrányokat. Az érintett óvodák 2017-2019 között épültek, T. Mészáros András akkori fideszes polgármester ideje alatt. Az ügy alaposan felkavarta a 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. Az újonnan megválasztott Csőzik László ellenzéki polgármester vezette önkormányzat belső vizsgálatot indított az ügyben, a jelentéseket 2022 márciusában zárták le.
Csőzik ezután 2022 nyarán feljelentést tett a rendőrségen, az ügyben kartellezés gyanúja miatt indult nyomozás, ugyanis a vizsgálati jelentés szerint több cég is összejátszott az óvodaépítésekre kiírt közbeszerzéseken. Az Átlátszó friss értesülései szerint az ügy eljutott az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz is, ami szintén vizsgálódni kezdett.
„Csőzik László érdi polgármester megtette a nyáron a rendőrségi feljelentést követően a bejelentést is, és kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] befogadta azt” – nyilatkozta László Ferenc városházi kommunikációs vezető lapunknak.
700 millió forintnyi uniós pénz miatt vizsgálódik az OLAF
Az OLAF vizsgálatára azért kerülhet sor, mert a nyolc projekt közül három esetében uniós pénzekkel támogatták a projekteket. A Fácán, a Napsugár és az Érdőszéle nevű óvodák esetében a VEKOP, vagyis a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból összesen 700 millió forintot nyert el a fideszes önkormányzat 2016-2017-ben.
Az érdi óvodaügyek nemzetközi kiteregetése különösen kényes téma lehet azután, hogy továbbra sincs döntés Magyarország uniós támogatásáról. Az OLAF dolgozza ki a Bizottság csalás elleni politikáját, továbbá kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az EU költségvetésének kárára elkövetett csalás, illetve korrupció gyanúja – vélekedett az érdi óvodaügyekre rálátó forrásunk.
Ha magyar hatóságok komolyan a végére akarnak járni az érdi óvodaügyeknek és ennek megfelelő jelét adják, az fontos és hasznos adalék lehet ahhoz, hogy a kormány bizonyítsa, hatékonyan fellép a korrupciógyanús ügyekben – tette hozzá a forrás.
A Fácán utcai óvoda ügyében az alvállalkozó tiltott bevonása már korábban feltűnt az uniós ellenőröknek. A súlyos szabálytalanság az adófizetők 70 millió forintjába került.
A korábbi értesüléseinkhez képest most az is kiderült, nem kettő, hanem az érdi önkormányzatnál lefolytatott nyolc óvodaberuházás ügyét érinti a rendőrségi nyomozás. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik.
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
A közbeszerzéseken még a látszatra sem adtak
Az önkormányzat által lefolytatott belső vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők:
Volt olyan közbeszerzés, ahol a polgármesteri hivatal által becsült költség és a későbbi nyertes cég költségvetése megegyezett egymással.
A pályázatokat kiíró önkormányzat pár eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
Az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amelyhez köthető a fideszes volt óvodaügyekért felelős alpolgármester.
Az érdi kartell közös pályázatírói még a legszembeötlőbb külsőségekre sem ügyeltek: volt olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a benyújtott ajánlatok borítójának szövegtördelése csaknem teljesen megegyezett.
Más esetekben csak a pályázati CD-k metaadatait kellett megnézni, hogy kiderüljön: az ajánlatokat ugyanaz a személy írta.
Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu
„(…) tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást” – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.
Egykori NER-kedvenc céget is érint a feljelentés
Az óvodaprojektek pályázatainak fő nyertese a General-Invest Bau Kft., ez a cég köthető a város fideszes volt alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz, miközben ő felügyelte az érdi óvodaberuházásokat.
Az Átlátszó úgy tudja, hogy Csőzik László érdi polgármester rendőrségi feljelentése egy tanácsadó céget is érint. Mégpedig a NER egykori kedvenc, roppant sikeres közbeszerzési cégét, amely korábban az Ész-Ker Kft.-t, jelenleg a WIT Zrt. nevet viseli.
A közbeszerzési tanácsadó cég a feljelentés szerint akkora összeget kapott az önkormányzattól, ami mellett ilyen visszásságok nem történhettek volna meg.
Kutakodásunk során azt találtuk a közbeszerzési adatbázisban, hogy két érdi óvodaberuházás dokumentumai között mutatható ki a WIT Zrt- vel kapcsolatban álló személy közreműködése közbeszerzési szaktanácsadóként (jogszabály szerinti neve: felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, rövidítve: FAKSZ). Ezek egyike a már említett Fácán utcai projekt, a másik az Erdőszéle óvoda. Az érintett FAKSZ-ot nem sikerült elérnünk, a WIT. Zrt. pedig válasz nélkül hagyta megkeresésünket.
Állami turisztikai cégeknek dolgozik mintegy kétmilliárd forintért a Fidesz egyik kedvelt cége | atlatszo.hu
Az Ész-Ker 2017 szeptemberétől működik zrt.-ként. A cég vezérigazgatója, egyben többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György, akinek másik ismert vállalkozása az Eupro Projektmenedzsment Kft., mai nevén a Szepro Projekmenedzsment Kft. A cégben 2014 szeptembere és 2018 novembere között tulajdonos volt Tiborcz István üzlettársa, Hamar Endre is.
Mint írtuk, a Káblán Bau Kft. is részt vett az óvodaépítési pályázatokban, két ízben nyert – ezekkel a projektekkel szintén foglalkoznak a Pest megyei rendőrség nyomozói. Az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt.
Hiába kérdeztük a volt alpolgármestert
Az érdi óvodaprojektre részleteire a legszélesebb rálátással nyilván Bács István volt alpolgármester és Konkoly Zita rendelkezhetnek.
Konkoly több minőségében is érintett: közbeszerzési kapcsolattartóként és felelős akkreditált közbeszerzési szakértőként járt el a projektek némelyikében. Később jegyzőként – első körben – ő vizsgáltatta ki az óvoda-projekteket. Ám azt a jelentést a megrendelő polgármester lesöpörte az asztalról. Konkoly nem sokkal később távozott az érdi polgármesteri hivatalból, aztán Budakeszin lett jegyző.
Bácsot és Konkolyt már többször kérdeztük az óvoda-projektekről, a mostani kérdéseinkre sem reagáltak. T. Mészáros Andrást is hiába kerestük. | Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a korrupciógyanús érdi óvodaépítéseket | Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/30/az-europai-csalas-elleni-hivatal-is-vizsgalja-a-korrupciogyanus-erdi-ovodaepiteseket/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.
2020 márciusában a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium pánikszerűen kezdett lélegeztetőgépeket felvásárolni. A magyar állam a koronavírus járvány idején háromszáz milliárd forintot költött az eszközökre. Ezeknek nagy része soha nem került be a kórházakba, 16 ezer kínai lélegeztetőgépből 13 ezer raktárban parkol.
A készülékek kiemelkedően drágák voltak. A Fourcardinal Tanácsadó Kft. több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek, két év alatt 20 milliárd forint profitot realizáltak. A nagy siker után pedig úgy döntött a tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a hatalmasat kaszáló társaságot.
Hogy mégis mire jók a gépek, kérdéses, mint megírtuk, 2020 novemberében intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést egy állami cég. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Miközben már a kiírás pillanatában az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép.
Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron | atlatszo.hu
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.
De nem csak ekkor foglalkoztunk az iszonyatos állami költéssel. 2021-es cikkünkben arról írtunk, 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint. Itthon 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is. A készülékeket egy gödöllői és egy szigetszentmiklósi raktárban tárolják.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ )két céggel szerződött. A szigetszentmiklósi raktár miatt a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft-vel 2020 májusában 270 millió forint értékben. Majd 2020 októberében a Victoria Ingatlanhasznosító Kft-vel is 142 millió forint értékben. Utóbbi szerződés 2025-ig szól.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
Nem fogynak a lélegeztetőgépek
Az OKFŐ korábban is hangsúlyozta, az eszközök nem foglalják el a bérlemény teljes területét, csak akkora területért fizetnek, amit használnak.
A mostani közadatigénylésünkre kiderült, nem csökkent a kiadás. Az állami intézmény elküldte a raktárbérleti szerződés vonatkozó részét: „a bérleti díj összege havonta a Bérlemény Bérlő által használt terület nagysága alapján fizetendő a következők szerint: 5,62 euró + ÁFA /m2. Az üzemeltetési költség 1 euró + ÁFA/m2 havonta.”
Az OKFŐ közölte, az árfolyam maximalizálva van a 355 forint/euró árfolyamon, a bérelt terület 6 578 négyzetméter, aminek a nettó bérleti díja és üzemeltetési költsége nettó 15,5 millió forint. A szerződés szerinti bérleti díj fizetése folyamatos.
Mivel egyrészt árfolyamtól védett a szerződés, másrészt a bérelt területért fizetett összeg nem csökkent, így valószínűleg a gépek száma is változatlan. Ha csak 2020 októberétől számítjuk a tárolás díját, akkor az 2022 novemberéig 390 millió forintot emésztett fel.
Lélegeztetőgépek – közérdekűadat-igénylés Országos Kórházi Főigazgatóság részére
Tisztelt Országos Kórházi Főigazgatóság! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy a lélegezetőgépek tárolására kötött szerződések kapcsán mennyi teljesítés és mikor történt.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő az Átlátszónak azt mondta, a gépek két év alatt nem mennek tönkre, ha szükséges, azokat munkára lehet fogni. Ugyanakkor lehetnek olyan elemei, amiket be kell vizsgáltatni.
A Direk36 viszont korábban arról számolt be, hogy a készülékek egy részéhez további egyszer használatos vagy elkopó alkatrészekre lenne szükség, de ezek hazai szerviz híján Magyarországon nem hozzáférhetők. Továbbá több gép mellől hiányzott az európai importhoz kötelező, minőséget jelző tanúsítvány; a vizsgált kínai gépek csatlakozói nem voltak kompatibilisek a magyar kórházakban használatosakkal, és több típusnál hiányzott a megfelelő átalakító is.
A gödöllői raktár ma már a Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap kezelésében van. Az alapról a HVG írta, hogy az a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekeltsége. A Carion-csoport neve egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény idejéből lehet ismerős, a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal ugyanis egyértelműen rájuk szabta a lakáslottóként elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit. | Eddig 390 millió forintot emésztett fel a 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek parkoltatása | Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/28/eddig-390-millio-forintot-emesztett-fel-a-300-milliardert-beszerzett-lelegeztetogepek-parkoltatasa/ | 2022-11-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha van profit, aminek bármelyik cégvezető örülne, akkor az olyan, mint a Whitelab Service Kft.-é. A cég, amely országszerte elhelyezett konténerekben oldotta meg a koronavírus-tesztekhez szükséges mintavételi eljárást, 2021-ben 11,1 milliárd forint árbevételt és 6,1 milliárd forint nyereséget ért el. Az antigénteszt-forgalmazók bevétele szintén növekedett, de közel sem ennyivel.
„A fogyasztóvédelem kiemelt országos akció keretében ellenőrzi, hogy a szolgáltatók valóban a hatóságilag megszabott, legfeljebb 19 500 forintos díjért végzik-e el a koronavírus-fertőzés kimutatására alkalmas PCR-teszteket” – idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményét az állami koronavírus portál.
A kormány még 2020 őszén döntött a hatósági árról, mert túl drágának találták a hazai teszteket. A portfolio.hu azt írta akkor, „a mintavételt végző tevékenységért bruttó 2500 forintot lehet elkérni maximum, vagyis az ezt végző magánszolgáltatók valószínűleg nem tudják fenntartani ezt a tevékenységüket. A laborkínálat is szűkösebbé válhat, könnyen lehet, hogy itt is csak 1-2 nagyobb vállalkozás marad talpon.”
Az Atlo Koronamonitor szerint 2021 őszén volt olyan nap, hogy 120 ezernél is több mintát vettek 24 óra alatt, az új pozitív esetek aránya a mintákban 70 százalék volt. Az állami egészségügyi rendszeren kívül számos magán egészségügyi szolgáltató is bekapcsolódott a tesztelésbe. Az egyik legismertebb az országszerte konténeres mintavételi pontokat felállító whitelab.hu, és a mögötte álló Whitelab Service Kft. A cég a saját honlapja szerint országszerte 28 városban, 38 tesztponton várta a fertőzésgyanús betegeket.
Milliárdos osztalék
Hogy a portfolio.hu 2020 őszén a hatósági áras PCR-teszt kapcsán mekkorát tévedett, jól mutatja a Whitelab Service Kft. 2021-es beszámolója, amire a K-Monitor is felfigyelt. Mint írják: „az állam nem élt a szabályozó eszközeivel és nem is támogatta a COVID-tesztelést, így a tesztelő cégek durva pénzeket kerestek meg tavaly az elővigyázatos állampolgárokon”.
A vállalkozás elődjéről a privatbankar.hu írta meg, hogy „maga az alapcég már 2003 óta létezik, de csak tavaly májusban lett C19 Kereskedelmi és Logisztikai Kft. a neve. Fő tevékenysége is csak tavaly április óta lett az egyéb humán-egészségügyi ellátás.
Egészen 2019-ig gyakorlatilag bevétele sem volt a cégnek: 2017-ben nulla árbevétel mellett 735 milliós veszteség, majd 2018-ban 29 milliós forgalom mellett magas árbevételarányos nyeresége, több mint 17 millió forint, 2019-ben pedig megint 0 árbevétel és 771 milliós veszteség.”
A C19 Kft. társasági szerződés 2020. december 7-én módosult, tulajdonosa egyenlő részben a Drem Kft. és a Hégely Holding Kft. Utóbbi Hégely Sándor tulajdona, aki a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója és szervezője (valamint a Csabai Rendezvényszervező Kft. egyik tulajdonosa).
Szintén a privatbankar.hu írta meg, hogy „a Hégely Holding 2019-ben 685 millió forint adózott eredménnyel zárt, tavaly novemberben, tehát nagyjából a koronavírus második hullámában, új kisebbségi tulajdonos érkezett a cégbe az i-Cell Mobilsoft Zrt. képében. Ez pedig már igazi nagyágyú: 2019-ben 17,6 milliárd forintos bevétel mellett 6,4 milliárd forintos profitot lehetett elkönyvelni. A cég tulajdonosa az i-Holding Magyarország Kft.-n és az E-MILORG Kereskedelmi Kft.-n keresztül novemberig Emőri Gábor volt. A milliárdos cégcsoportja, az i-Cell első nagy dobása a HU-GO útdíjfizető rendszer összerakása volt (de hozzá köthető az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer is), azóta is rendszeresen indul állami közbeszerzéseken az IT-megoldásaival. A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el például a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is.”
A whitelab.hu-t üzemeltető Whitelab Service Kft. 2020-ban már 318 millió forint bevételt és 270 millió forint nyereséget ért el, de a 2021-es év hozta meg a sikert. A beszámolójuk szerint
a bevétel 11,1 milliárd forintra nőtt – ez 35-szörös növekedés.
A profit 6,1 milliárd forintra nőtt, vagyis majdnem minden második forint tiszta nyereség volt a koronavírus-tesztekből. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint ezt a nyereséget ki is vették osztalékban.
Az antigénteszt-piac nem volt ekkora üzlet
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján közzéteszi, milyen gyorsteszteket forgalmaznak Magyarországon. A lista szerint 2021-ben 468 külön katalógusszámon nyilvántartott COVID AG teszt volt.
A legtöbb terméket az Amplicon Kft., az Arvali Kft., a Biovit Group Kft., Carbon Web Kft., Legal Beauty Kft., MSM Medical Kft. és a Topdirector 2001 Kft. neve mellett jegyezték be.
A 3 főt foglalkoztató Amplicon Kft. többek között a GeneFinder COVID-19 Ag Self Test-et, valamint a 2019-nCoV Ag Saliva Rapid Test Card-ot forgalmazta. A beszámoló szerint a 2017-ben alapított cég bevétele 2021-re 1 milliárd forint fölé nőtt, a nyereség mindössze 27 millió forint volt. Az Arvali Kft. 2020-ban 234 millió, míg 2021-ben 1,36 milliárd forint bevételt ért el. A nyereség ennél a 6 fős cégnél 216 millió forintra nőtt. A Biovit Group Kft. a határidőig nem adta le beszámolóját, a Carbon Web Kft. 446 milliós bevétel mellett 188 millió forint nyereséget termelt tulajdonosainak. A Legal Beauty Kft. sem adott le beszámolót még, az MSM Medical Kft. 72 millió bevétel mellett 4,4 millió forintos eredményt tudott felmutatni. A felsorolás utolsó helyén álló Topdirector 2001 Kft. még ennél is szerényebb, alig 35 milliós bevételt ért el.
Vagyis az általunk felsorolt antigénteszt-forgalmazók összesen alig félmilliárdos nyereséget értek el.
Arról, hogy 2020-ban milyen problémák voltak a gyorstesztekkel, itt írtunk hosszabban. Érdekesség, hogy az OGYÉI nyilvántartásában 2020-ban 148 COVID-gyorsteszt szerepelt, 2021-ben 468, 2022-ben már csak 106.
Téves negatív eredményt mutathatnak az új koronavírus-gyorstesztek | atlatszo.hu
A kormány és a magán-egészségügyi cégek is nagy mennyiségben rendeltek koronavírus-gyorsteszteket, amelyeket már a mentőszolgálat is használ, és hamarosan kiskereskedelmi forgalomban is értékesíthetnek Magyarországon. Az úgynevezett szerológiai teszteknek megvan a maguk haszna, de nem alkalmasak a még tünetmentes fertőzöttek szűrésére, és még a tünetes betegeknél is mintegy 70 százalék a fals negatív diagnózisok aránya.
Nyitókép: COVID-teszt | Koronavírus: hatmilliárdos profitot termelt a COVID-teszteket végző cég | Ha van profit, aminek bármelyik cégvezető örülne, akkor az olyan, mint a Whitelab Service Kft.-é. A cég, amely országszerte elhelyezett konténerekben oldotta meg a koronavírus-tesztekhez szükséges mintavételi eljárást, 2021-ben 11,1 milliárd forint árbevételt és 6,1 milliárd forint nyereséget ért el. Az antigénteszt-forgalmazók bevétele szintén növekedett, de közel sem ennyivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/08/koronavirus-hatmilliardos-profitot-termelt-a-covid-teszteket-vegzo-ceg/ | 2022-06-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek.
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
Azt akkor sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért. Végül a NISZ három hónapos időhúzása után közadatigényléssel és perindítással sikerült kiderítenünk tavaly ősszel, hogy az állami cég bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert sokallta a kártyánkénti árat, a rendőrség azonban elutasította a feljelentést.
Idén április végén az ANY közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy rendkívül sikeres évük volt 2021-ben. Nettó árbevételük ugyanis a 2020-as 17 milliárd forintról 29 milliárdra nőtt, vagyis forgalmuk a gazdaság egyéb területeit megviselő koronavírus-járvány ellenére is jelentősen bővült.
Ennél is látványosabb azonban az adózott eredmény emelkedése:
2020-ban 367 millió forint, 2021-ben viszont már 3,3 milliárd forintnyi hasznot termelt az ANY. Ez majdnem tízszeres növekedés.
A cég közgyűlése 2022. április közepén úgy határozott, hogy „a 2021.évi adózott eredményből összesen részvényenként 163 Ft, 2.411.528 ezer Ft összegű osztalék kerüljön a részvényesek részére kifizetésre”.
Az ANY összes részvényese, vagyis tulajdonosa nem ismert, de az biztos, hogy a legtöbb részvény különböző cégeken keresztül Erdős Ákos birtokában van. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is. A cég minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott hazánkban, tehát egyik politikai párthoz sem köthető kizárólagosan.
A megnövekedett 2021-es forgalomban az ANY saját bevallása szerint is szerepe volt a magyar védettségi igazolványokra vonatkozó állami megrendelésnek. A honlapján közzétett konszolidált (a leányvállalatok adatait is tartalmazó) éves jelentésben ez olvasható: „A Társaság kártyagyártásból és -megszemélyesítésből származó árbevétele tárgyidőszakban 16227 millió Ft, amely 8327 millió Ft-tal (105%-kal) magasabb, mint a 2020. év azonos időszakában. A növekedéshez hozzájárult a 2020-ban lejárt kártyaokmányok tömeges megújítása, valamint a védettségi igazolványok árbevétele is.” | Bő 3 milliárd forint haszna lett tavaly a védettségi igazolványokat gyártó cégnek | Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/26/bo-3-milliard-forint-haszna-lett-tavaly-a-vedettsegi-igazolvanyokat-gyarto-cegnek/ | 2022-05-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.
Az ismert nemzetközi emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch ma publikálta jelentését arról, hogy miképpen kezelték az idei országgyűlési választási kampány során versengő pártok a választók személyes adatait. A jelentés súlyosan elmarasztalja a kormánypártot.
A Human Rights Watch (HRW) megállapítása szerint a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére használta fel közszolgáltatásokra jelentkező választók adatait. Így például azok az emberek, akik személyes adataikat egy kormány által fenntartott webhelyen keresztül küldték el azért, hogy regisztráljanak a Covid-19 elleni oltásra, olyan politikai üzeneteket kaptak, melyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatása érdekében.
A kormány visszaélt a hatalmával
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint „a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából összegyűjtött személyes adatok felhasználása arra, hogy politikai kampányüzenetekkel bombázzák az embereket, a bizalom elárulását és hatalommal való visszaélést jelent.“ Hozzátette:
„a magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok politikai kampányokhoz való felhasználásával, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a választásokon“.
Az „Egy háló csapdájában: A személyes adatok kizsákmányolása a 2022-es magyarországi választásokon” című, 78 oldalas jelentés a magyarországi választások adatvezérelt kampányát vizsgálta, és Deborah Brown kutatásán alapul, akinek a munkáját a HRW számos szakértője segítette.
A teljes, angol nyelvű jelentés itt elérhető. Magyar nyelvű összefoglalója itt található.
A HRW számos, a területhez értő magyar szervezettel, kutatóval és újságíróval is beszélt a jelentés elkészítése során, továbbá több olyan emberrel is beszéltek, akiknek személyes tapasztalatai voltak az adataikkal való visszaélésről.
A megkérdezettek közül többen elmondták, nem voltak tudatában, hogy hozzájárultak további kormányzati közlemények fogadásához akkor, amikor regisztráltak az oltóanyag honlapján, és feldühítette őket a regisztrációs adatok politikai és választási kampányra való felhasználása. Azt mondták, úgy érzik, hogy a kormány kihasználta őket a járvány különösen kiszolgáltatott időszakában.
A HRW egyik — családi adó-visszatérítésre jelentkező — interjúalanyának az adóhatóság küldött politizáló levelet Orbán VIktor aláírásával, egy másik az agrárgazdasági kamarától kapott hasonló jellegű emailt.
A kormányzati és a kormánypárti erőforrások – köztük adatbázisok – közötti elmosódott határvonalak, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormánypárt általi megszerzése a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami további előnyökkel járt a Fidesz számára.
Nincs kultúrája a privátszféra tiszteletének
A jelentés szerint az ellenzék pártjai más országok politikai szerveződéseihez hasonlóan ugyancsak beruháztak az úgynevezett adatvezérelt kampányba, így a részletes választói adatbázisok építésébe, adatgyűjtés céljából online petíciókba és konzultációkba, online politikai hirdetések vásárlásába, chatbotok közösségi médiában való telepítésébe, a szavazók és a támogatók robothívásokkal, tömeges SMS-ekkel és emailekkel történő elérésébe. Ezeknek a taktikáknak igen jelentős hatása van az emberi jogokra, beleértve a magánélethez való jogot is.
A Human Rights Watch az Átlátszó a témában írt cikkére hivatkozva foglalkozott a mostanában a közélet fókuszában lévő Datadat-cégcsoporttal is. A jelentés megállapította, hogy bár az ellenzéki pártok esetében a személyes adatok kezelése nem volt átlátható és fennállt a magánélethez való jog aláásásának kockázata,
a kormánypárttal ellentétben a Human Rights Watch nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzék adatkezelése igazságtalanságot eredményezett volna a választási folyamat során.
Az emberi jogi szervezet ugyanakkor leszögezte: a főbb pártokhoz kapcsolódó webhelyek látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél nyomkövetői segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai cégekkel, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat a privátszféra figyelmen kívül hagyásának általános kultúráját sugallja.
Címlapkép: Egy szavazót választási kampányüzenetekkel bombáznak, többek között „szavazz” tartalmúval. Forrás: Brian Stauffer / Human Rights Watch | Human Rights Watch: A Fidesz javára billentette a személyes adatokkal való visszaélés a választási versenyt | A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/01/human-rights-watch-a-fidesz-javara-billentette-a-szemelyes-adatokkal-valo-visszaeles-a-valasztasi-versenyt/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek.
Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter november közepén mondott le tisztségéről, és szintén ekkor derült ki, hogy feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszert. Az oktatási szoftvert az eKréta Zrt. működteti, aminek tulajdonosa Palkovics jóbarátja, Fauszt Zoltán. A miniszter lemondása előtt a cég még behúzott egy nagy állami megbízást.
„Zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazható digitális tananyagok fejlesztését biztosító, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszer és kapcsolódó zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer licenszek szállítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” – ez a hosszú szöveg volt a rövid meghatározása annak a közbeszerzésnek, amit 2022. június 22-én írt ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Ez, ahogy a neve is jelzi, állami tulajdonban van, jelenleg a kulturális és innovációs minisztérium egyik háttérintézménye.
A tenderfelhívás szerint az NSZFH „a szakképzési centrumok és szakképző intézmények digitális oktatási képességei kiterjesztéséhez, ezen belül elsősorban a szakképzésben dolgozó oktatók általi digitális tananyag fejlesztések támogatásához, az oktatók által fejlesztett digitális tananyagok ellenőrzéséhez, teszteléséhez, valamint a rendszerben fejlesztett vagy elérhetővé tett digitális tananyagokhoz kapcsolódó online oktatások (videómeetingek / konferenciák) megtartásához, illetve digitális tananyagokra épülő, személyesen felügyelt elektronikus vizsgák lebonyolításának támogatásához egy széles körben alkalmazható tananyagszerkesztő rendszert, illetve ehhez kapcsolódó, kiterjesztett funkcionalitással rendelkező zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert kíván bevezetni”.
A tendert nettó 2,5 milliárd forintos ajánlattal az eKréta Zrt. nyerte.
Rajta kívül jelentkezett még a munkára az ALOHA Informatika Kft. és a Noispot Innovations Kft. is, de mindketten drágább árajánlatot adtak. A Noispot nettó 2,6 milliárdért, az ALOHA nettó 2,7 milliárd forintért vállalta volna a megbízást.
A leírás szerint a fejlesztést európai uniós támogatásból, az RRF-2.2.1-22-2022-00001 számú, és „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” nevű EU-s projektből finanszírozza a kormány. Az RRF a helyreállítási alapot jelenti, ám azokat a pénzeket még nem kapta meg Magyarország, mert az EU túl korruptnak tartja a Fidesz-kormányt, és fél, hogy ellopnák a mintegy 2400 milliárd forintnyi RRF-támogatást (is).
Palkovics barátjának cége
A szerződést 2022. október 25-én írta alá a Szakképzési Hivatal és a nyertes eKréta, a tender eredménye azonban csak egy hónappal később, november végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Addigra Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondott. Viszont lemondása előtt, vagyis a tender idején még az ő tárcája alá tartozott az NSZFH.
Az eKréta Zrt. tulajdonosa pedig az exminiszter jóbarátja, Fauszt Zoltán. Ők ketten 14 éven át, 2000-től 2014-ig üzlettársak voltak, egészen addig, amíg Palkovicsot ki nem nevezték felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban előléptették, és a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, aztán 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, idén pedig technológia és ipari miniszter lett az új kormányban, egészen novemberi lemondásáig.
Viszont amíg Palkovics kormányzati pozícióban volt, jó barátja, Fauszt Zoltán cégeihez ömlöttek az állami megbízások.
Fauszt számítástechnikai cége, a Rufusz Computer Zrt. az állami informatikai beszerzések egyik nyertese, az állami tulajdonú Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. pedig a közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő vállalkozása, az E-Educatio Zrt.-nek lett visszatérő megrendelője.
Emellett Fauszt egy harmadik vállalkozása, az SDA Informatika Zrt. üzemelteti az egyetemeken használt NEPTUN oktatási szoftvert, aminek nincs versenytársa a piacon, tehát egy folyamatos bevételi forrást jelent. Jó példa erre ez a november 4-i szerződés: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nettó 308 millió forintot fizet Fauszt cégének a NEPTUN támogatásáért.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi több milliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
A másik fix jövedelme Fauszt cégbirodalmának a KRÉTA oktatási rendszer, amit a Fidesz-kormány a 2018/2019-es tanévben kötelezővé tett a közoktatásban (általános és középiskolák) és egy törvénnyel a szakképzési intézményekben is, amiket az NSZFH irányít. A szoftvert az ötletes nevű eKréta Zrt. üzemelteti és fejleszti, ami tavaly már 3,5 milliárdos profitot termelt. Ez nem csoda annak fényében, hogy rendszeresen kapja a rendszerrel kapcsolatos közpénzes megbízásokat.
A fentieken kívül pedig ott van még a POSZEIDON iratkezelő rendszer, amit az államigazgatásban használnak. Ezt Fauszt Zoltán sokadik cége, az SDA DMS Zrt. működteti, és Sára Botond főispán megbízásából, valamint 1,5 milliárd forint európai uniós pénzből épp kiterjesztik a rendszert a kormányhivatalokban.
Nem lett botrány a KRÉTA feltöréséből
Idén Palkovics lemondása előtt kicsivel írta meg a Telex, hogy hogy szeptemberben hekkerek feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszert, és valamennyi diák, tanár és iskola összes adatához, továbbá az üzemeltető eKréta Zrt. egyéb adatbázisaihoz és belső kommunikációjához is hozzáfértek. Az ügyet a cég igyekezett eltitkolni a nyilvánosság elől: se a diákoknak, se a szülőknek, se az iskoláknak és a tanároknak nem szóltak, hogy illetéktelenek hozzáfértek az adataikhoz. Következmény nem nagyon lett, legalábbis eddig semmi.
A Fidesz tette kötelezővé a feltört KRÉTA rendszert, amire közel 40 milliárd adóforintot költöttek | atlatszo.hu
Külső szerzőből állandó munkatársnak szerződik hozzánk Fülöp Orsolya, aki főleg energia, Paks és környezeti témákban írt rendszeresen cikkeket az Átlátszóra az elmúlt években.
A kormány sem nagyon izgatta magát az ügy miatt, persze akkor még Palkovics is a tagja volt. A november 9-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére is csak annyit mondott, hogy vizsgálják a KRÉTA-rendszer feltörését, de egyelőre nem tudni, hol történt mulasztás, és hogy elkerülhető lett volna-e a hekkelés, vagy nem.
Azóta se hallani az egészről semmit, és még azt sem lehet megmondani, hogy mi lesz a Palkovics köréhez tartozó Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásaival. Ahogy legutóbbi cikkünkben is írtuk: lehetséges, hogy Fauszt „a szoftvereivel már annyira beágyazta magát az állam szövetébe, hogy a miniszteri barát nélkül is megtartják őket.” Ez hamarosan kiderül, de az NSZFH-tól kapott 2,5 milliárdos megbízás azért még épp jókor jött az eKréta Zrt.-nek.
Címlapkép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) munkareggelijén Budapesten a Millenium Kávéház és Étteremben 2022. október 27-én. (fotó: MTI/Balogh Zoltán) | Palkovics lemondása előtt még nyert egy 2,5 milliárdos állami megbízást a barátja cége | A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/01/palkovics-lemondasa-elott-meg-nyert-egy-25-milliardos-allami-megbizast-a-baratja-cege/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.
„A Fidesz bezáratt” – a kicsit megszaggatott felirat egy „a” betűvel végződne, de így is érthető. A kormánypárti színű matrica a szikáncsi postánál olvasható. A nyitvatartási táblára ragasztott irományt már teljesen levakarták. Valakit zavart a politikai üzenet.
Az alig 400 lakosú, Hódmezővásárhelyhez tartozó, de attól 12 kilométerre lévő kistelepülésen bezárt a posta. A közeli kisboltban erről mindenkinek van véleménye. „A falu lakóinak legnagyobb százaléka idős, akik nem tudnak elmenni, meg hova menni” – mondja a pénztárnál álló Papp Jánosné. A 85 éves asszony nem jár ki a faluból. Nem is nagyon tudna, ahogy sorstársai sem. „A háziorvos sem jön ki, régóta ez a baj. A posta helyett most mobilposta jön, csekket be lehet fizetni, de pénzt nem ad. A nyugdíjat kihozzák, de nem jó ez, hogy bezárták. Azt sem értettem, miért szüntették meg az újságárusítást, az is hiba volt” – mondja, majd egy másik asszony annyit tesz hozzá: „Ennyire fejlesztik a vidéket!”
A posta az óvoda épületében van, illetve volt. Ez egyike annak a 366 postahivatalnak, amit takarékossági okokból zártak be. Az állami vállalat október végén közölte – ahogy a hvg.hu idézi –, hogy „az intézkedés oka pedig, hogy a postára is vonatkozik a 25 százalékos kormányzati megtakarítás, ez pedig csak spórolási intézkedésekkel biztosítható. Az intézkedések csak olyan postákat érintenek, ahol tipikusan alacsony a forgalom, és nem történik kézbesítés. A döntés 740 munkavállalót érint, őket mind átirányítják más településekre”.
De ezt nem mindenki vállalta. Árpádhalmon is ez a helyzet. „Értesített levélküldemények, utalványok, Petőfi utca 30. előtt 12 és 12 óra 10 perc között vehetők át, házhoz kézbesítés változatlan”. A helyiek szerint a postás nem vállalta, hogy a 9 kilométerre lévő Nagymágocsra járjon dolgozni, így a nagymágocsi postás kapta nyakába a települést. Pedig az árpádhalmi postának újak az ajtajai, ablakai, nem lehet azt mondani, hogy elhanyagolt lenne. Most mégis zárva. „Nekem ez azért nem gond, mert a gyerekek befizetik Szentesen” – ezt Szarka Tiborné mondta. Másoknak viszont szerinte probléma a posta hiánya. De most nem tudnak mit tenni.
Bezárási hullám söpör végig az országon – térképen mutatjuk a részleteket | atlatszo.hu
A térképen látható nyilak mögött mindenhol nehéz szívvel meghozott döntések, kényszerpályák állnak. Az energiaválság pedig nem válogat: „jómódú környékek népszerű, beágyazott vendéglátóhelyei is bezártak, és a XII. kerületben ugyanúgy becsukják az intézményeiket, mint a román határnál fekvő Biharkeresztesen.
A Magyar Posta konkrét megtakarításról, a döntés hátteréről nem beszélt. Közadatigénylésben kértük az állami céget, hogy mutassa be: 2020-ban és 2021-ben hogyan alakult a most pihentetett intézmények rezsikiadása; de ezt nem akarják elárulni. Azt írták, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adatkezelő feladatkörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A 2022. november 12-től szünetelő posták 2020. januárja és 2022. októbere közötti időszakban felmerült rezsiköltség összegeinek megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Magyar Posta Zrt. álláspontjának szabad kifejtését.” Ez az Átlátszó jogászai nem olyan érv, amit el kellene fogadnunk, ezért pert indítunk a Magyar Posta Zrt. ellen az adatokért.
Milliárdokkal nőhet a Magyar Posta rezsije
A Magyar Posta Zrt. éves beszámolójából azért kiderül, mennyi is ment el közüzemi díjakra. Korábbi szerződések alapján a cégnek évente 9,2 millió köbméter gázra és 35 millió kWh villamosenergiára van szüksége.
A cég éves beszámolói alapján ez a mennyiség nem változott: a 2019-2020-2021 években 3,7-3,8 milliárd forintot költöttek a közüzemi díjakra, amiben már a telefon is benne van. Azt, hogy idén mennyiért tudott a cég energiát vásárolni, nem tudni. A közbeszerzési értesítőben és a vállalat honlapján sincs nyoma ilyen dokumentumnak.
Ha most szerződnének gázra és villanyra, az 10 milliárdos többletkiadást jelenthetne. A gáz köbmétere a cikkírás időpontjában 740 forint, míg az áram az MVM-től 197 forint. Ez a korábbi mennyiségekkel számolva – feltéve, hogy most szerződne rá a Posta – a gáz esetében 6,8 milliárd forintot jelentene, míg az áram további 6,9 milliárd forint lenne. Ez a 2021-es 3,8 milliárdhoz képest közel 10 milliárdos többletkiadás.
Az állami vállalat 2021-es Energiahatékonysági jelentésében az áll, hogy a „Magyar Posta a 2021. évben az alábbi, az energiahatékonyságot jelentősen befolyásoló beruházásokat valósította meg
kazáncsere 11 telephelyen (a tervezett földgáz megtakarítás mértéke 12.707 m3 /év)
klímacsere 20 telephelyen (a tervezett megtakarítás mértéke 21.321 kWh/év).”
A cég saját bevallása szerint az energiaköltségeiből – amiben a szállításhoz szükséges üzemanyag is benne van – 36,6 százalékot tett ki a földgáz és 16,1 százalékot a villamosenergia. Az épületek 32 551 MWh energiát használtak el 2021-ben.
Nagyvárosi posta vs. kisposta
A 2014-2015-ös földgázbeszerzésről szóló szerződés szerint a Magyar Posta a júliustól júliusig tartó időszakra kért 9,2 millió köbméter gázt. A szerződés mellékletében a konkrét postahivatalokat, azok éves fogyasztását is feltüntették – összesen 1752 fogyasztási helyet soroltak fel. A dokumentum nyomtatás után szkennelt irat, nem jó minőségű. Ezért szerkesztettük, majd digitális karakterfelismerőt (OCR-t) használtunk, hogy az adatokat kinyerhessük.
De így sem sikerült az összes bezárásra ítélt egységet megtalálni. Ennek egyik oka lehet, hogy az intézmény távfűtéses, vagy a gázszolgáltatásra nem a Magyar Posta szerződött, hanem a bérbeadó. 167 egységet azonosítottunk. Ezeknek a 2015-ben megadott éves gázfogyasztása 525 ezer köbméter földgáz volt, a teljes évre rendelt mennyiség 5 százaléka. Nagyobb városokban bezárt postákkal ennyi gázt spórol az állami vállalat.
Az is kiderül az adatokból, hogy míg egy nagyvárosi posta bezárása akár 20-30 ezer köbméter/év gázmegtakarítást jelent, addig a kispostáké minimálisat. Az általunk azonosított egységekből a Békéscsaba 2-es posta, a Miskolc 9 – Újdiósgyőr posta, a Kecskemét 2-es posta, a Nyíregyháza 2-es posta, a Miskolc 2-es posta és a Debrecen Lencz-telep kirendeltség összesen 166 543 köbméter gázt igényelt a 2015-ös közbeszerzésben. Ez a hat egység 125 vidéki kisposta gázfogyasztásának felel meg.
A Magyar Postát arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a vidéki postahivatalok bezárása mellett. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a 2022. évre milyen áron és milyen szerződés alapján vásárolnak földgázt és villamosenergiát, a tervezett 25 százalékos megtakarítást hogyan tervezik elérni, s hogy a bezárt intézmények fagyvédelmét és őrzését miként tervezik megoldani. De egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
A szikáncsi kisposta újranyitása 8 millió forint plusz áfába kerülne Hódmezővásárhelynek
„A legfontosabb kijelentésük az volt, hogy ők ezt üzleti megfontolásból teszik, ők nem alkudoznak, hanem egy ajánlatot tesznek az önkormányzatoknak, így Hódmezővásárhelynek is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak, a kötelező szolgáltatásnak megfelel az is, ha Hódmezővásárhelyen csak a jelenlegi két posta működik, és ezért a hármat, amit bezártak üzleti megfontolásból a válságra hivatkozva és határozatlan időre” – ezt már Hódmezővásárhely polgármestere mondta az Átlátszónak.
Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a Magyar Posta ajánlata szerint „a város, ha kifizeti az adott postahivatal összes költségének a felét, illetve a bérköltségeket is, akkor kinyitják.” Márki-Zay Péter szerint ez a szikáncsi postánál 8 millió forint plusz áfát jelentene évente, míg a városi két posta újranyitása további 39 és 54 millió forint lenne. Ezt nem tudják kigazdálkodni.
„Jövőre kevesebb pénzt kapunk, miközben nekünk a munkabér, az energia, az élelmiszerár, minden rendkívüli módon terhel, tehát az önkormányzatokat egyébként is kivérezteti a fideszes kormányt. Kevesebb pénzt kapunk, több költségünk van. És most még nekünk kellene akár 80 millió forintot fizetni évenként azért, hogy az állami nyereséges posta elvégezze azt, ami a feladata” – tette hozzá.
Makó fideszes polgármestere a Posta vezérigazgatójával tárgyalt – erről közösségi oldalára töltött fel fotót a település vezetője. Farkas Éva Erzsébet azt írta: „előremutató egyeztetést folytattunk a mai délelőtt folyamán, a makói „kisposta” újranyitása iránti kérelmünkről és az abban foglaltakról. Elnök-vezérigazgató úr tájékoztatott arról, hogy a szolgáltatói szerződés módosítását jelenleg kollégái vizsgálják és hamarosan iránymutatást kapunk a 2023. január 1-jei újranyitás lehetőségéről. A városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a „kisposta” a jövőben is ki tudja szolgálni a lakosok igényeit!”
November végén a promenad24.hu arról írt, hogy az „önkormányzat a nyáron több mint 10 millió forintos beruházással kívül-belül fel is újította a helyiek által csak kispostának hívott hivatal épületét, s az energiatakarékosság jegyében modern hűtő-fűtő berendezésekkel is felszerelték a postát”. A lap szerint a testület akkor arról is döntött, „hogy a tervezett szüneteltetés időszakára átvállalják a kisposta üzemeltetésének teljes költségét, azaz lemondanak a bérleti díjról, kifizetik a rezsiköltségeket és a hivatal dolgozóinak bérét is.”
Címlapkép: a szikáncsi posta, a szerző fotója. Szkennelt adatok olvashatóvá tétele és térképes grafika: Pete Luca | Bepereljük a Magyar Postát, mert titkolja, hogy mennyi rezsiköltséget spórol meg a fiókbezárásokkal | „A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/05/bepereljuk-a-magyar-postat-mert-titkolja-hogy-mennyi-rezsikoltseget-sporol-meg-a-fiokbezarasokkal/ | 2022-12-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rendkívüli, zárt ülést tartott kedd reggel a városi közgyűlés előtt a győri önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága. Az ugytudjuk.hu értesülései szerint a napirenden a Schäffer-ház, vagy más néven a Vaskakas ház, illetve az azt birtokló Püspökvár Kft. felvásárlása volt.
A lap értesülései szerint az önkormányzat szolgáltató cége, a Györ-Szol több mint hétszáz millió forintért venné meg a Kft.-t, és szerezné vissza az épületet, amit 2007-ben adott el 200 millióért egy magánbefektetőnek, aki azt 2019-ben 300 millióért adta tovább a Püspökvár Kft.-nek. Annak a cégnek, amely az Opten cégadatbázisának adatai szerint két, Borkai Zsolt bukott polgármesterhez köthető személy, Somogyi János vállalkozó, illetve a korábban a város ügyvédjeként is dolgozó, Borkaival a nevezetes adriai jachtozáson is részt vevő Rákosfalvy Zoltán tulajdonában van.
Az Opten cégadatbázisa szerint a 2019-ben alapított Püspökvár Kft. eddig egyetlen évben se volt nyereséges, 2021-ben 12,5 millió, három év alatt összesen 26,5 millió forint veszteséget termelt, eszközállományának összértéke pedig 268,5 millió forint.
Rákosfalvy már 2019-ben, a Vaskakas ház megvásárlásakor jelezte, hogy "lokálpatrióta okból" vásárolta meg a másfél évtizede felújításra váró, jelenleg lefóliázott ingatlant, amin csak akkor adna túl, ha az egyház, az állam vagy az önkormányzat szeretne kezdeni vele valamit.
Az ugytudjuk.hu értesülései szerint Dézsi Csaba Csaba András, a Borkait követő fideszes polgármester városi "múzeumi negyedet" képzel az épületbe. | A Borkai-videó miatt ismertté vált győri ügyvéd vett egy házat 300 millióért, Győr városa most hétszázat ad érte | Rendkívüli, zárt ülést tartott kedd reggel a városi közgyűlés előtt a győri önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága. Az ugytudjuk.hu értesülései szerint a napirenden a Schäffer-ház, vagy más néven a Vaskakas ház, illetve az azt birtokló Püspökvár Kft. fevásárlása volt. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/20/a-borkai-video-miatt-ismertte-valt-gyori-ugyved-vett-egy-hazat-haromszaz-millioert-gyor-varosa-most-hetszazat-ad-erte | 2022-12-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Palkovics László miniszteri lemondását követően a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnökeként folytatja munkáját, ráadásul az egyetem mellett működő vagyonkezelő vezetésével járó feladatok is rá várnak mostantól. A vagyonelemek gyarapodása is várható, a törvényi keretek ugyanis lehetővé teszik, hogy az állam átadja többek között a ZalaZONE tesztpálya tulajdonjogát az egyetemhez kötődő szervezet számára.
A ZalaZONE járműipari park és tesztpálya építésére egy 2017-es kormányhatározat irányzott elő 21 milliárd forintot, de végül csak az egyébként jórészt a NER-hez szorosan kötődő vállalkozásokra bízott építési munkák (például az aszfaltozás) összességében több mint 30 milliárdos tételt adtak ki. A végül 52 milliárd forintból megépített beruházás jelentőségét Palkovics László minisztersége alatt többször hangsúlyozta, és az egyik kapcsolódó vállalkozás – az Autóipari Próbapálya Zala Kft. – ügyvezetői pozícióját is betölti.
A járműipari fejlesztők betelepülését célzó beruházás megtérülését számos kérdés övezi, mindenesetre magyar egyetemi kutatások már zajlanak Zala megyében, többek között a győri felsőoktatási intézmény részvételével.
Az átadásban érintett, egyelőre állami vagyonelemek között a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is megtalálható. A céget a korábban Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította azzal a céllal, hogy az autó- és motorsportban erősítse Magyarország pozícióját. A HUMDA aztán az elektromos autók vásárlását ösztönző pályázatok lebonyolításában is részt vett, a kiadásai az elmúlt évben továbbá jelentős részben az állami beszerzéseken egyébként taroló kommunikációs és ügyvédi irodákat illették.
Az autó- és motorsportok népszerűsítésében mellesleg Szijjártó Péter családjához köthető szereplők is érdekeltek, miközben a külgazdasági és külügyminiszter a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőleIdén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő.
A győri 2020 augusztusában lépett a modellváltó egyetemek sorába, az intézményt fenntartó alapítvány kuratórium elnökévé ekkor Knáb Erzsébetet, az Audi Hungária személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagját, az egyetem címzetes tanárát nevezték ki. Ő javasolta most Palkovics László kinevezését, aki korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium élén az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak felállításában is részt vett.
Az alapítvány 2021-ben már részesedést kapott a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft.-ben, ezeket egészíti ki most a két említett vállalat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülésétA német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk52 milliárd befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone próbapályaTavaly már működött a pálya, de az autóipart nem érdekli: 109 milliós árbevétel mellett 787 millió forint veszteséget hozott össze az állami cég 2019-ben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | Nemcsak Palkovicsot kapja meg a győri egyetem, hanem a kedvenc állami cégeit is | Palkovics László miniszteri lemondását követően a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnökeként folytatja munkáját, ráadásul az egyetem mellett működő vagyonkezelő vezetésével járó feladatok is rá várnak mostantól. A vagyonelemek gyarapodása is várható, a törvényi keretek ugyanis lehetővé teszik, hogy az állam átadja többek között a ZalaZONE tesztpálya tulajdonjogát az egyetemhez kötődő szervezet számára. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20221209/nemcsak-palkovicsot-kapja-meg-a-gyori-egyetem-hanem-a-kedvenc-allami-cegeit-is/ | 2022-12-09 13:20:00 | true | null | null | G7 |
A Gellért Hotel megvételén már senki sem lepődik meg: megnéztük, milyen szállodabirodalma lett mára Tiborcz Istvánnak
Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről, amelynek nyomán elindul a nagy múltú hotel korszerűsítése – közölte nemrég közleményben a társaság. Bár a honlapjukra ez a projekt még nem került fel, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő cég ezzel már legalább 9 hazai és 3 külföldi épületet, többnyire szállodát üzemeltet.
Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a BDPST Group 2015-ös megalakulása óta hogyan gyarapodott és nőtt mára a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. A cég, amelynek honlapja szerint legfőbb célja, hogy maradandót alkossanak, lehetőségeik szerint olyat, „ami előremozdítja közösségünket, társadalmunkat”. Jelen anyagban kifejezetten az ingatlanprojektekkel foglalkozunk (a BDPST Group szállodaüzemeltetési és szállodafejlesztési-tanácsadó cége a BDPST Hotel Management Zrt.), holott a BDPST Group azóta már túllépett ezen, hiszen tagja lett a Gránit Bank, a Diófa Alapkezelő, de még a logisztikával foglalkozó Waberer’s International is. Azt is fontos megjegyezni, hogy csak olyan hotelek szerepelnek majd a cikkben, amelyek a mai napig a BDPST Group részei.
Így például a 2020-ban megnyitott, majd idén augusztus végén értékesített Andrássy úti Alice Hotel ezért nem szerepel. Pedig annak is kalandos élete volt, hiszen az államtól 2016 végén vásárolta meg a kormányfő vejének üzlettársa, Paár Attila, aki egyedüli ajánlattevőként valamivel több mint 700 millió forintot fizetett a csaknem 140 éves épületért. Nem sokkal később Tiborcz ingatlanbefektető cége, a BDPST is tulajdonos lett az ingatlanban, és bejelentették, hogy butikhotellé alakítják át a villát – mégpedig másfél milliárd forintos hitelből. Érdekesség, hogy a hotel tulajdonrészét az a WHB vette meg a BDPST Grouptól augusztusban, amely korábban az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Orbán Viktor kormányfő vejének érdekeltségét.
Na de akkor nézzük sorban a hoteleket:
Botaniq Turai Kastély
Kezdjük is talán az egyik leghíresebb épülettel, a Pest megyei Turán található Schossberger-kastéllyal. A 19. században épült ingatlan 2020 nyarától működik kastélyszállóként. Wikipédia-oldala szerint megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Mint írják, az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.
A kastélyról számos alkalommal lehetett olvasni a médiában: Justin Bieber például itt tartotta a Sziget-fellépése utáni bulit, de forgatott ott John Travolta lánya, és Michelin-csillagos séfje is volt.
Már az épület eladása érdekes volt, hiszen 2015-ben, 200 millió forintért adta el az önkormányzat, miközben az 2,3 milliárd forint értéken szerepelt az eladó könyveiben.
A vevő papíron a TRA Real Estates Kft. volt, ám a céget a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. birtokolta. Az új tulajdonos egyik első lépése az volt, hogy megszüntette a kastély látogathatóságát, és megritkította a fákat a parkban, noha azt egy 2009-es önkormányzati rendelet helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította.
2018 szeptemberében már arról lehetett hallani, hogy Tiborcz cége 4,5 milliárd forintot költ az épületre, amiből egy 19 szobás luxusszállót és rendezvényközpontot alakítottak ki, 10 és fél hektáron elterülő ősfás parkkal, 470 négyzetméteres terasszal és „hangulatos, külső és belső medencével” rendelkező wellness részleggel. Akkor az RTL Híradójának kérdésére elárulták, hogy a fővárostól 50 kilométerre eső épület felújítását fele részben hitelből, fele részben saját erőből, állami támogatás nélkül újítják fel. Azt már később az Átlátszó derítette ki, hogy a kastély-rekonstrukciót menedzselő TRA Real Estates Kft. három szerződés alapján jutott 1,9 milliárd forinthoz a Gránit Banktól. Azt pedig már a HVG, hogy ehhez egy év múlva egy újabb félmilliárdos hitel társult. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Gránit Bank azóta a Tiborcz-birodalom része, tehát lényegében magának fizeti vissza a hiteleket, ha egyáltalán még fizeti és nem rendezték le az ügyletet korábban.
Akit érdekelnek a felújítás részletei, azok a cég honlapján juthatnak bővebb információhoz, egy videót mindenesetre mutatunk arról, hogy milyen lett a végeredmény:
A hotel honlapján egy december 15-ei próbafoglalás szerint egy január 13–15-ei hétvégére (a karácsonyi és szilveszteri szezont direkt hagytuk ki) biztosan több százezer forintot kell elkölteni. A legolcsóbb verzió két felnőtt részére 226 872 forint volt a Superior szobában, de aki az igazi luxust kedveli, az fizethet 3 939 024 forintot is, ezért pedig a Schossberger-lakosztályt kapja. De van szoba fél és egymillió forintért is, ha valaki nem szereti annyira szórni a pénzt.
Lifestyle Hotel Mátra
2021 október végén jelentette be a cég, hogy novembertől a BDPST Hotel Management üzemelteti a Lifestyle Hotel Mátrát. A Magyarország legmagasabb pontjától, a Kékestetőtől negyedórára található 114 szobás komplexum 220 fős étteremmel, 45 fős bárral és wellness részleggel is rendelkezik.
A hotel addigi tulajdonosa a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels volt, de előtte is igen kalandos élete volt. Egykor ugyanis még Questor-érdekeltség volt – a Tarsoly Csaba által irányított brókercég 2015-ben jelentett csődöt –, ők építették még 2011-ben. Abban az évben került rá az Unicredit Bank kb. 4,5 milliárd forintos jelzáloga, amit a pénzintézet már 2015-ben értékesített, a Hórusz Faktorház Zrt. vette meg. Utána a Mészáros bizalmasának nevezett Csík Zoltán-féle Wellnesshotel Építő Kft. nevére kerültek a jogok, ami először a Mészáros és Mészáros Kft., majd a szintén Mészáros-tulajdon Talentis Group Zrt.-hez került, az üzemeltetés végül a Hunguesthez. Onnan pedig Tiborczhoz, mégpedig úgy, hogy a mátraházi hotel hosszú évekig bűnügyi zárlat alatt volt, tavaly júniusban is ez volt még a helyzet.
Ez a 24.hu írása szerint segítette is Mészárosékat, hiszen a felcsúti milliárdos érdekeltsége kétmilliárdos árverési áron vehette meg a 3,6 milliárdot érő hotelt. A vevőknek azonban ezt a kétmilliárdot sem kellett kifizetniük: a szálloda két Quaestor-cégnek is tartozott körülbelül másfél milliárd forinttal, ezt az adósságot – amelynek visszafizetése esetén akár a Quaestor-csőd károsultjainak részbeni kártalanítása is megtörténhetett volna – azonban a felszámolók kevesebb mint 6 százalékos áron, körülbelül 80 millió forintért értékesítették.
Érdekesség az is, hogy mielőtt a BDPST átvette volna a hotelt, 2020-ban Hunguest Hotels egy 820 millió forintos támogatáshoz is hozzásegítette a hotelt, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség 17,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami forrást osztott ki a Mészáros-érdekeltségű szálláshelyeknek. Azt a mai napig nem tudni, hogy Tiborczék mennyiért vásárolták meg a hotelt.
Ugyancsak december 15-én próbáltunk szállást foglalni Lifestyle Hotel Mátrába. Itt is a január 13-ai hétvégét néztük, erre az időszakra is a standart szobák 122–161 ezer forint értékben voltak elérhetőek, az 52 négyzetméteres Lifestyle lakosztály pedig 231–272 ezer forintért.
Relax Resort Hotel Kreischberg és Hotel Alpenblick
Nem a mátrai hotel volt az egyetlen, ami a Mészáros-birodalomtól került Tiborczékhoz, hiszen 2021 októberében két osztrák szálloda is hasonló utat járt be: a 4 csillagos Relax Hotel 91 szobával rendelkezik, az ugyancsak „négycsillagos minőségű szolgáltatásokat” nyújtó Hotel Alpenblick pedig 43 szobával. A hivatalos magyarázat szerint a két szállodát a Hunguest Hotels többi hotelétől (nagy kapacitású, közvetlen fürdőkapcsolattal rendelkező szállodák) eltérő portfóliója miatt adták el, az egységesebb termékkínálat kialakításának céljából. Brókercéget itt is találunk a múltban: az Alpenblick hotelt a korábban becsődölt Buda-Cash Brókerház tulajdonosaitól szerezték meg Mészárosék, míg a Relax korábban a Hunguest felvásárlásával került hozzájuk.
Arról, hogy az Alpenblick hogyan került a felcsúti milliárdoshoz, anno még a hotelt értékesítő ingatlanos mesélt a Hír TV-nek: „Nekem volt egy vevőm, de érdekes módon amikor az ajánlat megszületett, és kvázi az elfogadás megtörtént, akkor valamilyen, nem tudjuk, milyen kéz, erő belenyúlt, és eltűnt az eladóm, a tulajdonos. Onnantól kezdve már csak az a hír volt, hogy ugyanezé a cégcsoporté lett, amely bizonyos magyar érdekkörökhöz tartozik. Hogy hogyan történt az eladás, és mi volt a háttere, azt nem tudom, mert szó szerint eltűnt az eladó, nem volt elérhető, ami nekem igen szokatlan az üzleti világban”
A két hotel az ausztriai muraui sírégióban található, sőt a Relax Hotel úgynevezett pályaszállás, mivel alig néhány méterre található a sípályától. De aki unja a síelést, annak sem kell kétségbeesnie, szolgáltatásai között ugyanis étterem, bár, konferencia különterem, wellness, fitness, bowlingpálya, gyerekjátszó, fűtött sítároló, kerékpárkölcsönző és tároló, tágas parkoló, ajándékbolt és szabadtéri játszótér is megtalálható. Az Alpenblick Hotel pedig a település egyik első szállodája, de 2019-ben fel lett újítva, így jelenleg kinti és benti medencével, szaunavilággal, sószobával, többféle gyermek játszószobával és játszótérrel is rendelkezik.
A vételárról ebben az esetben is hallgattak a felek, annyit tudni, hogy amikor Mészáros még korábban egyik cégéből a másikba pakolta, akkor négymilliárd forintért „vásárolta meg” a Konzum PE Magántőkealap az Opimus Group Nyrt.-től a Hotel Relax Resort Kreischberget.
A Relax Resort Hotel Kreischbergnél a standart szoba 748 euró (mai árfolyamon 303 ezer forint) volt egy hétvégére két felnőtt részére. A legdrágább, 44 négyzetméteres Relax lakosztály ára már ezer euró felett van.
A Hotel Alpenblicknél ugyancsak január 13–15 közötti hétvégét szemeltük ki magunknak: itt a standart szoba valamivel olcsóbb, 688 euró (279 ezer forint), igaz, félpanzióval és lemondási kedvezmény nélkül már 584 euróért is a mienk lehet a szoba. A csúcsot az 52 négyzetméteres Alpenblick lakosztály jelenti 864 (350 ezer forint), de ha nem akarunk lemondani, akár 734 euróval.
Hotel Atrio del Mar
A két osztrák hotelnél jóval többet foglalkozott a média Tiborczék spanyolországi terjeszkedésével, a BDPST Hotel Management Zrt. ugyanis 2021 július 15-e óta üzemelteti a Murcia tartományban lévő 4 csillagos Hotel Atrio del Mar-t. Emlékezetes, emiatt jelentette be ugyanis tavaly szeptemberben Orbán Ráhel és Tiborcz István, hogy a családostul a spanyolországi Marbellába költözik. Pont a választás előtti időszakban. Orbán Ráhel egy Instagram-bejegyzésben mindezt így tudatta a követőivel: „Hello, Spanyolország! Hello új kihívás! Nagyon izgatottak vagyunk, mert a családunk új élmény elé néz és egy csodálatos helyen kezdhették a gyerekek a tanévet. Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyermekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet, új embereket ismerhetnek meg és már most imádják az iskolát.”
Itt kivételesen árat is tudunk mondani: a Los Alcázaresben lévő 84 szobás szállodát 9,3 millió euróért vásárolta meg a BDPST. Ez mai árfolyamon közel 3,8 milliárd forint.
Az adásvétellel kapcsolatban a HVG derítette ki, hogy egy 50 évre elítélt bűnöző egykori szállodáját vették meg Tiborczék. A Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében sikkasztás, pénzmosás és vesztegetés miatt is elítélték a korábbi tulajdonost, ami miatt az igazságszolgáltatáshoz került a szálloda, amelyet évekig árultak, mire kikötött a BDPST-nél.
A vétel után nem sokkal pedig kiderült az is, hogy a közpénzek Magyarországtól távol sem kerüli el Orbán vejének környezetét. Los Alcázares polgármestere ugyanis a papírok aláírása után nem sokkal közölte, hogy részben közpénzből felújíttatja a hotel környékét.
Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy Tiborczék további felvásárlási célpontokat is Spanyolországban és a hivatalos magyarázat szerint részben ezért is költöztek ki, ezek egyelőre elmaradtak.
Ugyan a spanyol tengerpartra jellemzően nem télen járunk, az összehasonlíthatóság kedvéért itt is a január 13-ai hétvégét néztük. Az úgynevezett Deluxe Room már 30 ezer forint alatt elérhető, a romantikus csomag, amibe pezsgő és csoki is beletartozik, már 57 ezer forinttól indul, de a legdrágább szoba is 88 ezer forintba kerül. Érdekesség, hogy jelentős drágulás akkor sincs, ha az augusztusi csúcsszezont nézzük ki magunknak, úgy ugyanis 46 ezer forinttól 102 ezer forintig terjed a skála két főnek két éjszakára.
Botaniq Budai Klub
„Épp dobálgattam az üres sörösdobozokat a Normafánál levő szelektív kukába, mikor egy nálam valamivel idősebb környékbeli lakos, aki eleinte üvegeket dobált ki, de aztán műanyagot is (megfelelő helyre), hirtelen közölte velem, hogy Tiborcz István kezére került az egykori Fonográf klub területe” – olvasható a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2020 szeptemberi bejegyzésében.
Az eladó a Piarista Rend Magyar Tartománya volt, akik az 1995-ös egyházi kárpótlás keretében kapták meg az ingatlant. Az eladást pedig Szilvásy László tartományfőnök így magyarázta a pártnak: „A telkek eddigi és jövőbeni sorsával kapcsolatban: hosszú időn keresztül vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy rendünk feladataihoz miként lehetne felhasználni ezeket a területeket. Arra jutottunk, hogy az ingatlanok elhelyezkedésük miatt nem alkalmasak arra, hogy közvetlenül szolgálják a tevékenységünket, ezért az értékesítés mellett döntöttünk.”
Az összesen 8600 m2-es telek azért is lehetett vonzó Tiborczéknak, mert mindkettő intézményi terület, ami azt is jelenti, hogy jóval nagyobb a beépíthetőségük, mint ha „sima” lakóövezetek lennének.
A területre az előzőektől eltérően nem hotel épül, hanem egy exkluzív klub: ahogy azt Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója és egyben már tulajdonosa elmondta, egy zártkörű, csak tagoknak látogatható, prémium szolgáltatáspalettával rendelkező szabadidős klubot is nyitnak az egykori Fonográf Étterem és Polgári Klub felújított épületében.
A cég honlapja ehhez annyit tesz hozzá, hogy „az új szabadidős és rekreációs igényekre szabott, exkluzív klub étteremmel, különböző wellness és fitnesz szolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá a gyermekek számára fenntartott, úgynevezett „kids clubbal” és több funkciós sportpályával várja a sportolni, pihenni és kikapcsolódni vágyókat.” Illetve várja majd, hiszen a felújított épület műszaki átadása 2022 év végén várható, míg a vendégek előtt 2023-ban nyitja majd meg a kapuit.
Azt itt sem tudni, mennyiért vették Tiborczék az ingatlant, de azt igen, hogy a felújításhoz régi üzlettársa, Mészáros Lőrinc segédkezett: az építkezést végző Tusculanum Hegyvidék Kft. – melynek tulajdonosa a BDPST Zrt. – 1,4 milliárd forint hitelt vett fel az MKB Banktól, amely a felcsúti milliárdos tulajdona, ma már pedig a Magyar Bankholding része.
Adria-palota
A BDPST 2019-ben vásárolta meg az Adria-palotát egy dubaji befektetőtől, amely a magyar filmnézőknek is ismert lehet, hiszen többek között a Kém, a Die Hard 5, a Maigret felügyelő, illetve a Vörös Veréb című filmek egyes jeleneteit is az épület falai között forgatták, aminek köszönhetően a palotában Jennifer Lawrence, Keira Knightley, Charlize Theron és Jude Law is megfordult már.
A BDPST honlapja szerint az épület földszintjén egy üzlethelyiséget, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat alakítanak ki. Emellett több étterem is helyet kap majd az épületben. Azért a jövő idő, mert az épület jelenleg is felújítás alatt áll, amit hitelből fizet ki a cég. Méghozzá igen masszív állami és jegybanki segítséggel: 2019-ben az akkor még állami tulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárdos kölcsönnel segítette a vételt és a felújítást, majd a BDPST Zrt. is nyert az MNB által 2020-ban meghirdetett NHP Hajrából, amelynek célja, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások számára felgyorsítsa a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést. A Direkt36 találata szerint összesen 3 milliárd forintot kapott a cég, mellyel a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban Budapest Banktól felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét váltotta ki.
Az épület mindenesetre biztosan nagyon kedves Tiborcz István szívének, hiszen 2021-ben egy könyvet is írt – Zsigmond Gáborral, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesével együtt – Hazának használj! – Az Adria-palota története címmel.
Verno House
Tavaly októberben került a BDPST-hez a Szabadság tér sarkán található szálloda. Természetesen ezt is felújítják, mégpedig „egy fiatalos, urbánus koncepció” alapján, így pedig a „Verno House 50 szobájával, spa részlegével, éttermével, valamint teraszával és bárjával egy igazi belvárosi oázis hangulatát biztosítja majd a főváros rohanó utcái között”.
A szálloda honlapja ennél is tovább megy: „A Verno House a nagyvárosi kalandok origója. Egy káprázatban burjánzó városi oázis, ahol jó magunk mögött hagyni a főváros lüktetését. Itt élhetjük át igazán a testi-lelki felfrissülés varázsát. S közben a budapesti kincseket őrző zsilipek is megnyílnak előttünk, hogy elmeséljék nekünk mindazt, ami a város szívében rejtőzik. A különleges kalandra csábító miliőben úrrá lesz rajtunk a vágy, hogy a rohanó utcák szorításából a természet ölelésébe szökjünk, ahol mi magunk is megtapasztalhatjuk a növények titokzatos rituáléját: a légzés nyugalmát, a kivirágzás varázsát.”
Bár a cég honlapján arról írnak, hogy várhatóan 2022 harmadik negyedévére készülő el a hotel, amikor nemrég bejelentették a Gellért hotel megvásárlását, akkor még csak arról írtak, hogy hamarosan megnyitják az ötcsillagos Verno House-t, ami egy korábbi bejelentés szerint december 15-re volt várható.
Foglalni viszont már ide is lehet: a legolcsóbb szoba 750 euró (igaz, nyitási kedvezmény is van most 487,5 euróért), a legdrágább 1904 euró (nyitási akció 1237,6 euró).
D8 Hotel
Tavaly nyáron jelentette be a BDPST, hogy a tulajdonába került a Budapest belvárosában a Dorottya utcában található, 137 szobával rendelkező, 3 csillag superior minősítésű D8 hotel. A 2018-ban megnyitott hotel akkor már másfél éve zárva volt a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt.
A cég honlapja szerint D8 hotel klasszikus bed&breakfast szállodaként üzemel. „A háromcsillagos szegmensben a lokációjából adódóan a D8 Hotel egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Szó szerint a belváros szívében ugyanis ebben a vendégek által kifejezetten keresett kategóriában nem található hasonlóan nagy szobaszámmal szálloda” – magyarázta Somlyai Zoltán, a BDPST Group szálloda divíziójának vezetője.
A 2018-as nyitás után a turizmus.com így jellemezte a hotelt: „A ház, amely a soft opening óta gyakorlatilag telt házzal üzemel, nemcsak belsőépítészeti megoldásaiban trendi és fiatalos, hanem szolgáltatásaiban is. Semmit nem akar eladni a vendégnek – elsősorban, a fővárosban 1-2-3 napot töltő üzletembereknek, vagy egyéni városlátogatóknak –, mint amire tényleg szükségük van. Kényelmes szobák, térítésmentes wifi, kávésarok és reggeliző (a reggeli nem kötelező, hanem külön fizetendő), lobby bár, s ami a lényeg, központi elhelyezkedés várja a vendégeket.”
A D8 Hotelben 200 eurótól indulnak a foglalások két személy számára a január 13-ai hétvégén, és erre az időszakra a legdrágább lehetőség is 234 eurót. Egy héttel később már elérhető a családi szoba is 328 eurós maximum áron.
Andrássy Kúria & Spa
Még 2019 decemberében közölte a BDPST, hogy megvásárolta a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát tulajdonló és üzemeltető Témadesign Kft.-t. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ötcsillagos szállodájának helyet adó kúria épülete hosszú ideig az Andrássyak tulajdonában állt: az 1700-as években épült főúri udvarház az 1830-as években került az Andrássyak tulajdonába, és az ő leszármazottaik birtokolták egészen a II. világháborút követő államosításokig. Szállodaként végül 2008-ban nyitotta meg először kapuit.
Tiborczék természetesen ezt a szállodát is felújították, ami után 12 új szobával, kültéri medencével, valamint egy esküvők és konferenciák számára kialakított rendezvényhelyszínnel bővült a szálloda. A felújításban itt is segített az állam, hiszen az új szobák kialakítására és a belső terek felújítására még a korábbi tulajdonos által a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretén belül elnyert, 324,5 millió forintos vissza nem térítendő szállodafejlesztési támogatás felhasználásával kerül sor. Igaz, a BDPST Group ennél szélesebb körű beruházást hajtott végre. A szálloda 2021 májusától fogadja a vendégeket, akik többek közt a barlangfürdőben kényeztethetik magukat, de „vinoterápiával és luxuskozmetikával is lehet szépülni”
Annyiban nincs meglepetés, hogy ezt a szállodát is Mészárostól vette Tiborcz, és a cégbírósághoz benyújtott adatok alapján hitelt is felvettek ennek érdekében. A Privátbankár.hu kutakodta ki, hogy a megvásárolt üzletrészt az állami Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, és Tiborczék mintegy 881 millió forintnyi banki kölcsönből finanszírozták az ügyletet. Korábban Mészáros Lőrinc cége, a Témadesign Kft. is vett fel hitelt a szállodára. Az Opten adatbázisa alapján akkor a – az azóta ugye Tiborcz tulajdonában lévő - Gránit Bank jegyezte a zálogjogot, méghozzá 550 millió forint értékben.
Külön érdekesség, hogy a Témadesign Kft.-t az orosz Sberbank hiteléből alapították, de nem Mészáros, hanem az Egerszalókhoz kötődő Szepesi család. A felcsúti milliárdoshoz 2017-ben került a hotel.
Itt a Superior lakosztály adja a legolcsóbb megoldást a január 13-ai hétvégére, 165 ezer forinttól, míg a legdrágább lehetőség 430 ezer forintba kerül.
Hotel Dorothea
A BDPST Group 2016-ban megvette, majd 2019. áprilisában megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására. Azért épülettömb, mert 3 különböző épületről van szó: a Mahart-házról, valamint a Weber- és Münnich-házról.
A Vörösmarty tér szomszédságában elhelyezkedő épületegyüttes a felújítást követően felső kategóriás design hotelként, valamint exkluzív lakásokat – 28 darabot, a szerk.– kínáló prémium lakóépületként funkcionál majd, de éttermeknek és üzlethelyiségeknek is helyet fog adni – olvasható a cég honlapján, mely szerint 2023-ra várható a nyitás. Az épületegyüttesben nyíló ötcsillagos hotelt a Marriott International lánc fogja üzemeltetni az Autograph Collection Hotels márka alatt és összesen 216 szoba lesz benne.
Itt is megjelenik az állam: a 24.hu derítette ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez tartozó társaságnak a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) biztosít 8,4 milliárd forint kölcsönt a felújításhoz. Azért Mészárostól itt sem tudnak elszakadni, a Tiborcz István közvetett tulajdonában álló Dorottya Investment Zrt.-t az elmúlt években a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Takarékbank hitelezte. Nem is kis mértékben, hiszen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint részletekben több milliárd forint kölcsönt vettek fel. A pénzre szükség is van, hiszen az épülő hotel szerkezetébe 2000 tonna betonacélt és 300 tonna tető acélszerkezetet építettek be. Akit érdekelnek a további részletek, azok kattintsanak.
A kormány nem csak pénzzel segített: még 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a projektet, így a beruházót soron kívüli hatósági eljárás illeti meg, például 15 napon belül el kell bírálni az építési engedélyt, miközben erre más esetekben akár hónapokat kell várni. Amikor a hírről beszámoló RTL Híradó beszámolt a lépésről, megkérdezte a kormányt, miért volt erre szükség, a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a belvárosban az összes hasonló beruházás megkapta a kiemelt státuszt, így „miért ez lenne kivétel”. Azt pedig a HVG derítette ki, hogy a kormány úgy is segített, hogy rendeletet módosított, így pedig már megengedte az építtetőnek, hogy a szecessziós műemléket a fejlesztők gyakorlatilag a kedvük szerint kibelezzék. Egy kivételt kértek csak: „az épületek részleges bontására is csak a közterület felé eső utcafronti homlokzati rész teljes megtartásával kerülhet sor".
Idén júniusban írtunk arról, hogy Tiborcz ingatlanokban és pénzügyi befektetésekben is megtestesülő vagyonát már a hitelek nélkül is 47 milliárd forintra becsülik, ha pedig tervezett fejlesztései elkészülnek, és mentesülnek a kölcsön terhétől, jóval százmilliárd fölé emelkedhet majd a HVG számításai szerint. Mindez 2010 óta, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta jött össze. | A Gellért Hotel megvételén már senki sem lepődik meg: megnéztük, milyen szállodabirodalma lett mára Tiborcz Istvánnak | Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221216_tiborcz_istvan_szallodai_bdpst_group_hotal_ingatlan | 2022-12-16 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Új tulajdonosa lett annak a GTH Holding nevű cégnek, amely 2015-ben elnyerte a közbeszerzést szinte az összes magyarországi vasútépítési munka műszaki hitelesítésére – írja az e heti HVG. Egész pontosan a Vasútvillamosító Kft., amelynek a tulajdonosa a 2017-ben Csehországban megalapított Rafinanz Promotion, az alapítója pedig nem más, mint Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc lányának férje.
Korábban a GTH ellenőrizte például a dél-balatoni vasútvonal rekonstrukcióját, amelyet Szántód és Balatonszentgyörgy között egy olyan konzorcium végzett el, amelyben Mészáros R-Kord Zrt.-je és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is benne volt, utóbbinak akkor épp Homlok volt az ügyvezetője. De a Püspökladány-Ebes, majd az Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítésénél is az R-Kordot ellenőrizte, ahogy az észak-balatoni vonalon is, amelyen tavaly nyáron az átadás után hetekig sebességkorlátozást kellett bevezetni és több vonatot lemondani.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) a HVG kérdésére azt közölte: a GTH csak 2019 májusáig szolgáltatott a szerződés alapján, de az eredeti keretszerződés csak most december 31-én szűnik meg. | Mészáros Lőrinc vejéhez került a cég, amely sok Mészáros-féle vasúti projektet ellenőrzött | Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje előbb beszivárgott a vasúti fejlesztések műszaki megfelelőségét ellenőrző cégbe, pár hete pedig felvásárolta a céget. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221214_Meszaros_Lorinc_veje_Vasut | 2022-12-14 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke az ATV műsorában csütörtökön azt mondta: Farkas Flórián ügyében kapott bejelentést az Integritás Hatóság, és meg is fogják keresni az ügyészséget, ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni.
A szervezet az uniós források felhasználásának szabályosságát ellenőrzi majd, de bírságot nem szabhat ki, feljelentést viszont tehet.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hét év után, bizonyítottság hiányában szüntette meg nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába című programjának ügyében.
Az adóhatóság júniusban fél évvel, december 10-ig hosszabbította meg az eljárást, amely még 2015-ben indult költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával az akkor még LMP-s Hadházy Ákos feljelentése nyomán. | Farkas Flórián ügyében az ügyészséghez fordul az Integritás Hatóság | Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott testület elnöke jelentette be, hogy kaptak bejelentést az ORÖ Híd a munka világába című programjának ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221216_Farkas_Florian_ugyeben_az_ugyeszseghez_fordul_az_Integritas_Hatosag | 2022-12-16 05:41:00 | true | null | null | HVG |
Az OPUS csoport működése során először átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget – írta közleményében az OPUS GLOBAL Nyrt. a cég idei harmadik negyedéves jelentése után. A közlemény szerint a vállalatcsoport 2022-es háromnegyedéves konszolidált eredménye 14,7 milliárd forint lett.
Bár maga a közlemény az MTI-ben jelent meg, a közmédia valahogy elfelejtette odaírni, hogy az OPUS Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyermekkori barátjának és az ország egyik leggazdagabb emberének érdekeltsége.
Az OPUS tavalyi mérlegfőösszege „csupán” 889 milliárd forint volt, a cégcsoport a növekedést az üzleti fejlődésük eredményeképp fogja fel, „mivel a 2021-ben megszerzett energetikai cégek (OPUS TIGÁZ, OPUS TITÁSZ) jelentős összegű mérlegtételeit már konszolidálták az előző év összehasonlító időszakában.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. konszolidált szinten 86,4 százalékkal magasabb működési bevételt realizált az idei első három negyedévben, ami 163,2 milliárd forinttal nőtt az előző évi bázisidőszakhoz képest. A 352,1 milliárd forintos működési bevétel mellett mintegy 52 milliárd forintos EBITDA-ról számolt be. Ez a cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték 25,5 milliárd forinttal nagyobb, mint 2021 első három negyedévében, a romló gazdasági környezet ellenére - fogalmaztak a közleményben.
Emelkedett viszont a csoport összes működési költsége is: 148,6 milliárd forintot költöttek, „aminek oka nem csak a csoport portfólióbővülése, hanem az idén gyorsuló ütemben romló kedvezőtlen gazdasági helyzet, az infláció, alapanyag- és energiaárszint-növekedés is” – közölték.
A cégcsoport az idei első három negyedévben 13,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el. | Mészáros egyik legnagyobb cége áttörte az 1000 milliárdos álomhatárt | Az OPUS-nak összejött az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Az első három negyedévben azonban az adózott eredmény „csak” 13-9 milliárd forint volt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221216_meszaros_opus | 2022-12-16 07:46:00 | true | null | null | HVG |
Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről
A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá.
„Amennyiben a metrókocsik felújítását hibás döntésnek minősítjük, akkor e hibáért a főpolgármester és a BKV vezetése a felelős” – állapította meg jelentésében az a vizsgálóbizottság, amelyet a főváros 2019-ben állított fel azért, hogy a korábbi városvezetések botrányos, vagy korrupciós ügyeit feltárja. A bizottságot a momentumos Havasi Gábor vezette, és a jelentését a Fővárosi Közgyűlés december 14-i ülésén fogadták el.
Az M3-as metrókocsik felújításának körülményeit a bizottság azért vizsgálta, mert – indoklásuk szerint – a főváros nem olyan állapotban lévő metrókocsikat kapott vissza az orosz Metrowagonmashtól, mint amikre igényt tarthatott a cég által 2015-ben elnyert 68 milliárd forintos közbeszerzési szerződés alapján. Az oroszok által leszállított metrókocsik rozsdával és technikai problémákkal érkeztek vissza Magyarországra, ráadásul gyorsan kiderült róluk, hogy a 37 metrószerelvény 222 kocsija közül csupán az első 18 kocsi volt valójában felújított, a többi lényegében új jármű, amit megvásároltunk az oroszoktól. Utóbbi azért igazán fontos tétel, mert a Metrowagonmash hivatalosan a Budapesten futó szerelvények felújítására nyert közbeszerzést, nem újak leszállítására.
2016-ban, amikor az Metrowagonmash elkezdte Budapestre szállítani az orosz metrókocsikat, szinte rögtön kiderült, hogy azok nem a régiek felújított változatai, hanem új kocsik. Tarlós István a botrány kirobbanásakor csupán visszakérdezett az őt faggató sajtónak, hogy „de miért baj az, hogy új?”, azonban a BKV egy 2020-as rendkívüli igazgatótanácsi ülésén a cég menedzsmentje gyakorlatilag bevallotta azt, amit a kormány és a fővárosi cég is éveken keresztül cáfolni próbált, hogy valóban új kocsik érkeztek az M3-as metró vonalára.
A bizottság jelentéséből kiderül, hogy amikor 2013 áprilisának végén összeült a BKV igazgatósága, hogy az M3-as metrószerelvények felújítási koncepciójáról tárgyaljon, még három lehetőség merült fel: a teljes járműpark cseréje 120 milliárd forintért, az emelt szintű felújítás (egyetlen olyan elem sem marad, ami az üzemeltetés időtartalmát negatívan befolyásolhatja) 80 milliárd forintért, és az alapszintű felújítás (egyes részegységek csere helyett csak felújításon esnek át) 60 milliárd forintért.
Aztán 2013 nyarán Tarlós István főpolgármester már azért fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy kérje, mentesüljön a metrókocsik felújítása a közbeszerzési törvény alól. Nem kapott felmentést. Tarlós ezután Orbán Viktornak írt arról, hogy 65–90 milliárd forint kellene metrókocsikra, „attól függően, hogy új járművek beszerzésére, vagy a meglévő járműpark felújítására kerül sor”. A kormány végül 2014. augusztus 19-én döntött a felújítás mellett, a fővárostól kapott anyagok alapján. Hat nappal később a Fővárosi Közgyűlés is elfogadta a felújításról szóló előterjesztést.
A bizottság jelentése szerint azonban egyértelműen jobb döntés lett volna a teljes járműpark cseréjét választani a 30–40 éves szerelvények felújítása helyett. Bár szerintük a felújítással is „jelentősen megújult, hosszú ideig üzemben tartható járműállományt kapott a főváros”, de ezek a metrókocsik nem eléggé korszerűek.
A bizottság szerint a városvezetés már a legelejétől a régi metrószerelvények felújításával számolt reális opcióként, és „2014 augusztusában a felújítás támogatásáról szóló kormányhatározat meghozatalakor jelentős terjedelmű előkészítő dokumentáció állt rendelkezésre, ami azonban alapvetően a felújítás megalapozásáról szólt”.
Szerintük az általuk feldolgozott anyagok azt bizonyítják, hogy „a metrókocsik felújításáról már 2013-ban döntés született, és ennek érdekében a kormányzattal is folyt párbeszéd. Ha a városvezetés szándéka e tekintetben később valóban meg is változott, azt már az előzmények után kevéssé lehetett hitelesen kommunikálni a kormányzat irányába”.
Annyiban viszont maga a bizottság is felmentette Tarlós Istvánékat, hogy leírták: „csak a mai ismereteink fényében lehet egyértelműen hibásnak minősíteni” azt, hogy a felújítás mellett döntöttek. 2013-ban az olcsóbb megoldás mellett tette le a voksát a főváros, akkor pedig még nem tudhatták, hogy milyen állapotban és milyen metrókocsikat fog leszállítani a Metrowagonmash. A Metrowagonmash trehányságát pedig a fővárosi vizsgálóbizottság sem vitatta: „a metrókocsik műszaki problémáiért teljes mértékben a Metrowagonmash Nyrt.-t terheli felelősség” – írták, hozzátéve, hogy az azonosított hibák „a gyártás minőségének alacsony színvonalára vezethetők vissza”.
Ehhez az egészhez azért kellett a kormány, mert az 2011-ben általuk elfogadott stabilitási törvény kimondta, hogy nem dönthetnek saját hatáskörben olyan intézkedésről, amivel eladósítanák magukat. Másrészt pedig azért, mert az állam kezeli az uniótól érkező pénzeket – a városok ugyan pályázhatnak az EU-hoz, de akkora pénzt, mint ami az M3-as metró felújításához kellett, az unió közvetlenül nem utal a mai napig sem.
A jelentésből azonban hiányzik valami, amit előzőleg belengetett Havasi Gábor, a bizottság vezetője, szeptemberben ugyanis azt írta ki a Facebookra, hogy „az egyértelműnek látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”. Az orosz lobbi budapesti tevékenységéről viszont nem találtunk semmit a jelentésben.
Valószínűleg azért nem, mert a bizottság pont azt a részét nem vizsgálta az M3-as metrókocsik beszerzésének, ami a legérdekesebb lehetett volna és ahol valóban orosz machináció nyomaira bukkanhattak volna, ha egyáltalán történt ilyen: azt a közbeszerzést, amin a Metrowagonmash megnyerte a metrókocsik felújítását.
Egyébként az egyik induló, ám a tendert végül el nem nyerő gyártó megtámadta az eredményt a Közbeszerzési Döntőbíróságon, ami azonban jogorvoslati kérelmüket minden elemében elutasította, a lezáró döntést pedig jogszerűnek találta, ezen a döntésen pedig később a bíróság sem változtatott a felülvizsgálati eljárásban.
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.
2022. szeptember. 16. 04:30 Kacskovics Mihály Béla Itthon
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják. | Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről | A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221216_m3_felujitas_fovaros_vizsgalobizottsag | 2022-12-16 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Százmilliós bírságot is bevállal a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalását
Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.
Évente csak egyszer szabhat ki “halmazati” büntetésként pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a minisztériumokra, ha azok megsértik a jogszabálytervezetek elfogadás előtti nyilvánosságát, illetve társadalmi egyeztetését előíró szabályt, ám a bírság mértéke – amely minimum egymillió forintnál kezdődik – akár százmillió forint is lehet.
Mindez egy – a kormány honlapján társadalmi egyeztetés céljából ugyancsak közzétett – kormányrendelet-tervezetből derül ki. A készülő rendelet a már az ősszel a parlament által elfogadott törvénymódosítás részletszabályait rögzíti. Eszerint
a pénzbírság kiszabására az a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lesz jogosult, amelynek felügyeletét az új kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter látja el
a mulasztásokat egyenként kell értékelni, és a bírság összegét azok összessége alapján, az ellenőrzéssel érintett évben elkövetett mulasztásokra vonatkozóan, évente összegezve kell megállapítani
a bírság kiszabása mérlegelni kell: a mulasztással érintett jogszabály szabályozási szintjét, annak társadalmi, gazdasági hatásait, a mulasztás késedelmes vagy elmaradó jellegét, a késedelem időtartamát és a mulasztás ismétlődő jellegét, gyakoriságát
a bírság legalacsonyabb összege 1 millió forint, legmagasabb összege 100 millió forint, a bírságot pedig az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni az érintett minisztériumnak átutalással
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján a kormányzati ellenőrzési szerv által kiszabott pénzbírságot be kell jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, megjelölve a pénzbírsággal érintett minisztériumot
A korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként hozta. Ez előírja a kormány számára, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.
Az általános egyeztetés (kormányzati honlapon történő egyeztetés) során a véleményezésre minimum nyolc napot kell biztosítani a törvényjavaslat alapján. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelettervezet esetén a kormány döntését megelőzőn, miniszteri rendelet esetén a kihirdetését megelőzően öt napot kell biztosítani.
Kivételek persze vannak: érthető okokból nem kell előzetesen társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, koncepciót, ha “az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.
Hagyott azonban egy kiskaput a maga számára a kormány, hiszen az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre szól. Viszont veszélyhelyzetben – ami a háború miatt most is van – a döntések nagy részét, a költségvetés teljes átírását is saját hatáskörben, rendeletben hozhatja meg a kormány. Ezek jelentős részét pedig, ha akarják, nem kell közzé tenni a közlönyben:
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Időkorlát nélkül jelenleg is zajlik társadalmi egyeztetés a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról. A törvényjavaslatokat már júliusban benyújtotta a kormány, de azóta sem vette napirendre őket a parlament. Ezt sokáig semmivel, majd az elindított egyeztetéssel indokolták, és most úgy tűnik, csak februárban tárgyalják, miközben a kormány tagadja, hogy a már csak Törökország és Magyarország által le nem zárt kérdést az Európai Bizottság zsarolására használnák. Viszont a társadalmi vitának semmi értelme ebben az esetben:
Gulyás lényegében elismerte, hogy csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van
A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van.
2022. december. 16. 11:59 Lengyel Tibor Itthon
Nem jelentették fel a Médiahatóságnál a nemzeti konzultációt
Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók” elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.
2022. december. 13. 16:00 Lengyel Tibor Itthon
„Tétova első lépéseit” tette meg a Korrupcióellenes Munkacsoport
Első, alakuló ülésén még nem tudta elfogadni az ügyrendjét sem az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport, de legalább összeismerkedtek. Úgy tűnik, a civil delegáltak több javaslatát befogadják, és kiemelt feladatokra alakítanak majd paritásos albizottságokat is. | Százmilliós bírságot is bevállal a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalását | Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221217_Szazmillios_birsag_kormany_EU_tett_vallalas | 2022-12-17 05:00:00 | true | null | null | HVG |
Miközben a kormány az EU felé tett vállalásai között igyekszik az egyszereplős közbeszerzések számát csökkenteni, éppen egy ilyen eljárás zárult nemrég sikerrel. Állítása szerint kényszerűségből ugyan, de egyetlen meghívott ajánlattevőt hirdetett győztesnek a Corvin-lánc Testület, így tőle szerez be 72 darab műtárgyat, hogy méltó módon dekorálhassa a nemrég elkészült székházát.
A Pintér Aukciósház Kft.-től mint egyetlen ajánlattevőtől beszerzett műtárgyak értéke nettó 274,45 millió forint – derült ki a sikeres, december 9-i tenderbontás után. A második legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Corvin-lánc adományozására javaslatot tevő köztestület eljárása tehát amiatt is különleges, hogy meghívásos közbeszerzés volt, és azért is, mert a három ajánlattevő helyett csak egyet hívtak meg. Azt maga az ajánlatkérő testület is elismerte, hogy a helyzet speciális, de azzal magyarázta az egyszereplős versenyt, hogy
nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgya a versenyt indokolatlanul szűkítő módon került meghatározásra.”
Egyszerűen arról volt szó, hogy a testületnek konkrét elképzelései voltak a székházaként használt, századfordulós Róheim-villa belső díszítésére. Ahogy az ajánlati felhívásban is jelezték, az eljárás célja, a „villa beltereinek olyan műtárgyakkal, műalkotásokkal való berendezése, melyek igazodnak a historikus környezethez”. Ilyesmik pedig így együtt a nyertes aukciósház birtokában voltak.
A nettó 274,45 milliós összegért tehát 72 műtárgy tulajdonjogát szerzi meg a testület, ezek között 47 festmény, 7 szobor, 5 állóóra, 11 dísztárgy és 2 tükör van. A listában van Mednyászky László „Hegyes táj” című festménye 1900 körülről, Kelety Gusztáv „Vadlesen” című festménye 1894-ből, Ligeti Antal három olajfestménye is, valamint Czóbel Bélától a „Csendélet sárga kosárral” is az 1930-as évekből.
A 72 műtárgynak lesz is helye, hiszen a főváros XIV. kerületében található villa 2198 négyzetméteres. Ahogyan arról a hvg.hu már írt, az épületet ingyen kapta az államtól a Horthy Miklós alapította, majd az Orbán-kormány által újjáélesztett Corvin-lánc odaítélését egyengető testület. A villa felújítására és berendezésére összesítésünk szerint több mint bruttó 6 milliárd forintot költöttek közpénzből.
A felújított épületben kialakítottak lifteket, „reprezentatív tereket”, irodát, tárgyalót, szivarszalont, ebédlőt, a tetőtér beépítésével vendéglakosztályokat és egy zeneszobát. Utóbbiba zongorát is vettek 10 millióért, a bútorokra és függönyökre több mint 300 millió ment el. Kérdés, ki lesz-e használva az ingatlan, hiszen a testület utoljára 2019-ben ülésezett és új kitüntetett sem volt 2018 óta. | Egyszereplős közbeszerzésen költött 274 milliót műtárgyakra a Corvin-lánc Testület | Miközben a kormány az EU felé tett vállalásai között igyekszik az egyszereplős közbeszerzések számát csökkenteni, éppen egy ilyen eljárás zárult nemrég sikerrel. Állítása szerint kényszerűségből ugyan, de egyetlen meghívott ajánlattevőt hirdetett győztesnek a Corvin-lánc Testület, így tőle szerez be 72 darab műtárgyat, hogy méltó módon dekorálhassa a nemrég elkészült székházát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221216_Egyszereplos_kozbeszerzesen_koltott_274_milliot_mutargyakra_a_Corvinlanc_Testulet | 2022-12-16 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Mindegyik vizsgált zálogházi piaci szereplőnél talált hiányosságot az MNB, többek között a hitelek THM-számítására, illetve annak felső korlátjának alkalmazására vonatkozóan – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank összesen 55,2 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte a társaságokat a hibák kijavítására.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot végzett a BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, a Zálog és Hitel Zrt.-nél, a Vajda Zálog Zrt.-nél, a Perun Zrt.-nél, az Uránia Zrt.-nél, az Unifinanz Zrt.-nél és a Corner Záloghitel Zrt.-nél is.
A közleményből kiderül, hogy egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat a THM értékének meghatározása és annak felső korlátja alkalmazása során.
Emiatt pedig számos lakossági ügyfelüknek a THM felső korlátját meghaladó hiteldíjjal nyújtottak kézizálog-kölcsönt.
Ráadásul az érintett fogyasztók nem kaptak pontos tájékoztatást a zálogkölcsön igénybevétele esetén őket terhelő fizetési kötelezettségekről, továbbá rejtve maradt előttük az is, hogy a jogszabályban rögzített felső mértéket meghaladó mértékű THM mellett vették igénybe a pénzügyi szolgáltatást.
A jegybank további kisebb súlyú hibákat is feltárt az eljárása során. A jegybank a hibák miatt 7 pénzügyi vállalkozás számára összesen 7,5 millió forint felügyeleti és 47,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. | Zálogházaknál talált hiányosságokat az MNB – 55 milliónyi bírságot fizethetnek | Egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat, ezért büntetett a jegybank. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221212_Hibasan_szamitottak_a_THMet_es_a_THM_plafont_meghaladva_hiteleztek_a_zaloghazak | 2022-12-12 13:30:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2022.12.15. 04:30
Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | Mostantól akár a családi ebéd közben is hitelesíthetik Mészáros Lőrinc vasúti projektjeit | Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20221215_Fovagany#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_12_15&utm_content=hvg360 | 2022-12-15 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Részvételi díjat kellett fizetniük azoknak, akik részt vettek a „katolikus törvényhozók nemzetközi találkozóján” Rómában – tudta meg a hvg.hu a rendezvény szervezőitől.
Az osztrák szervezetet azután kerestük meg, hogy kiderült: Novák Katalin mellett Orbán Viktor is részt vett a múlt heti rendezvényen, a miniszterelnököt pedig családja is elkísérte. A kormányfőt egy római étterem teraszán fotózta le a 444.hu egyik olvasója, amit Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára – és a kormányfő nemrég maga mellé kinevezett politikai igazgatója – azzal magyarázott, hogy Orbán Viktort családjával együtt hívták meg a rendezvényre.
A hvg.hu kérdésére a szervező International Catholic Legislators Network (ICLN), azaz a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata megerősítette, hogy a meghívás valóban kiterjedt a résztvevők családtagjaira is. A rendezvényre vonatkozó szabályok miatt a résztvevőkről, vagy a felmerült témákról nem adhattak információt, azt viszont elárulták, hogy vendégeiket mindig arra biztatják, ha szeretnék, hozzák magukkal házastársaikat és gyermekeiket is.
„Meg tudjuk erősíteni, hogy éves találkozónkra küldött meghívóinkban a családtagok is szerepelnek. Keresztényekként nagyra értékeljük a családot, és nem akarjuk, hogy találkozóink miatt külön legyenek a családtagok, ha ez nem feltétlenül szükséges. Sok résztvevőnk hozza őket magával” – írták.
A titkárság azt is közölte, hogy minden résztvevőjük kifizeti a konferencia díját. Hogy ez pontosan mekkora összeg, azt nem árulták el, erre vonatkozó kérdésünkre csak azt válaszolták, hogy
szerény.
„Non-profit szervezet vagyunk, a díjat csak arra használjuk, hogy a rendezvény költségeit álljuk” – tették.
Az ICLN nem állja a vendégek vagy családtagjaik semmilyen költségét, ez alól csak a felszólalók képeznek kivételt. Idén viszont nem volt köztük magyar – írták.
Az ICLN a szervezet honlapja alapján a Bibliára alapozott fundamentalista nézeteket képvisel, tagjai meghívásos alapon léphetnek be, felsorolva nincsenek. A katolikus vallási elemekből levezetik többek között azt, hogy a válás, illetve a születésszabályozás bűnös dolog, illetve, hogy a liberális gazdaságpolitika támogatandó. A szervezetet Ausztriában hozták létre 2010-ben.
A 24.hu hétfőn azt írta, hogy a kormánygépként használt honvédségi repülő, a HM Dassault Falcon 7X több helyszínen szedte össze azokat a fideszes politikusokat, akik a múlt héten Rómában bukkantak fel. A lap úgy tudja, hogy a honvédelmi tárca gépe a múlt csütörtökön délben szállt fel Kecskemétről, hogy a Balatont is érintő körrel Budapestre repüljön. A Liszt Ferenc-repülőtérről vélhetően Novák Katalinnal és a delegációval a fedélzetén 16 órakor indult tovább, hogy – amint arra Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is rámutatott – Rómába menet még Horvátországba repüljön. A gép Brac szigete előtt süllyedni kezdett, majd kikapcsolta a jeladóját. Hadházy úgy vélte, esetleg a miniszterelnököt vehette ott fel.
A feltételezést erősíti, hogy a 24.hu birtokába került felvételek alapján az Orbán Viktor által régóta használt fekete Volkswagen kisbusz a gép csütörtöki érkezésekor éppen a braci repülőtér előtt parkolt.
A lapnak van egy videója arról is, ahogy a Falcon felszáll a reptérről. Közölték továbbá egy reptéri kamera felvételét is, amelyen az látható, hogy a szombati visszaúton a gép ismét landolt Horvátországban, akkor Zadarban, ahol 17 percet töltött a betonon. Kivehető a felvételből, hogy ez idő alatt többen kiszálltak belőle. A visszaúton is kikapcsolta a nyomkövetőjét.
Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan arról, hogy valóban a kormányfőt hozta és vitte-e Horvátországba a honvédség, azt közölte: a hivatalos programok során a miniszterelnök mindig a hivatalos előírások szerint utazik, biztosításáról a Terrorelhárítási Központ gondoskodik. Családtagjai költségeit pedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően ő maga állja. | Kiperelték Orbán római útjának adatait, kiderült, mennyit fizetett a családtagjai repüléséért | A jogerős ítélet szerint a külügynek az út összes költségadatát ki kell adnia. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210831_orban_roma_konferencia | 2022-12-15 07:55:00 | true | null | null | HVG |
Két újabb neves nemzetközi hotelmárka, a voco és a Vignette Collection fogja tovább színesíteni 2023-tól a magyar hotelpiacot annak köszönhetően, hogy a BDPST Group két szálloda kapcsán is együttműködési megállapodást írt alá az InterContinental Hotels Group (IHG Hotels & Resorts) képviselőivel - közölte a Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában lévő BDPST.
Ennek értelmében a budapesti D8 Hotel teljes üzemeltetését az IHG Hotels & Resorts-ra bízták a voco brand alatt. A december 15-én megnyitott Verno House pedig egy franchise szerződés keretein belül 2023 közepéig csatlakozik az IHG Hotels & Resorts, Vignette Collection tagszállodái közé. A tagság révén a Verno House megjelenési lehetőséget kap a csoport weboldalán, illetve a vendégek a továbbiakban ezen oldalon keresztül is foglalhatnak majd a szállodába.
Az együttműködés egyúttal megtiszteltetés is számunkra, hiszen a világ egyik legnevesebb szállodavállalata választott minket, ezzel elismerve szakmai és üzleti érdemeinket
- fejtette ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. | Tiborcz István cége nemzetközi szállodaipari vállalattal kötött együttműködést | Két újabb neves nemzetközi hotelmárka, a voco és a Vignette Collection fogja tovább színesíteni 2023-tól a magyar hotelpiacot annak köszönhetően, hogy a BDPST Group két szálloda kapcsán is együttműködési megállapodást írt alá az InterContinental Hotels Group (IHG Hotels & Resorts) képviselőivel - közölte a Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában lévő BDPST. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/21/tiborcz-istvan-cege-nemzetkozi-szallodaipari-vallalattal-kotott-egyuttmukodest | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Katar budapesti nagykövete múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten az ország fővárosába utazik, hogy a helyszínen nézze meg a foci világbajnokság elődöntőit és döntőjét. Ma lesz az első elődöntő, és pont ma repült Dohába a Magyar Honvédség egyik luxusrepülőgépe is, amit előszeretettel használnak az Orbán-kormány tagjai. Szintén a katari fővárosba repült ma az OTP tavaly vásárolt magánrepülője, és az az osztrák luxusgép is, amivel Orbán és Mészáros Lőrinc is utazott már.
A Katarban rendezett futball világbajnokság első elődöntőjét ma, december 13-án este 8-kor játssza Argentína és Horvátország, a másikat pedig holnap este Franciaország és Marokkó. A két meccs győztese december 18-án, vasárnap délután játssza a döntőt.
„Orbán Viktor jövő héten Dohába utazik, hogy megnézze a most zajló FIFA Labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét” – mondta a Magyar Hang tudósítása szerint Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar budapesti nagykövete múlt héten a Marriott Hotelben.
Korábban a 24.hu érdeklődésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt közölte, hogy „a miniszterelnök – amikor az ideje engedi – hivatalos vendégként, a FIFA meghívottjaként részt fog venni a vb-n”.
A honvédség luxusgépe Dohába repült
Jóval a ma esti elődöntő előtt, nagyjából dél körül landolt Katar fővárosában, Dohában a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe, amely a 606-os katonai lajstromjelet viseli. A repülő korán reggel, még sötétben indult Kecskemétről, ahol a honvédségi gépek bázisa van.
Orbán Viktor és kormányának tagjai előszeretettel használják a honvédség különböző repülőgépeit külföldi utazásaik során. Ezek a látogatások többnyire hivatalos utak, de a miniszterelnök már horvátországi nyaralásához és amerikai kirándulásához is igénybe vette ez elvileg katonai célokra vásárolt repülőket. A gépek útjait 30 évre titkosították, így leghamarabb 2050 körül derülhet csak ki, hogy kit mikor hova miért vittek a repülők, és mennyi közpénzbe kerültek ezek az utak.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
Az OTP különgépe is Dohába ment ma
Idén júliusban írtuk meg, hogy 2021. június végén került be a hivatalos magyar lajstromnyilvántartásba a HA-LKW lajstromjelű repülőgép. A nyilvántartás szerint a tulajdonosa és üzemeltetője is az Air Invest Kft., ami az OTP cége. A Dassault Falcon 8X típusú HA-LKW tavalyi gyártmány, új ára 17-18 milliárd forintnak megfelelő összeg lehetett.
Ma a foci vb első elődöntőjének napján ez a repülőgép is Katarba ment. A honvédségi repülő után nagyjából 3 órával, délelőtt indult Budapestről, és kora délután érkezett meg Dohába.
Az OTP birtokában lévő Air-Invest Kft.-nek egyébként van egy másik repülője is, a HA-LKZ lajstromjelű Dassault Falcon 900LX típusú gép. Erről legutóbb idén nyáron írtunk: 2022. június 7-én az olasz-magyar meccshez legközelebbi reptérre ment, Csányi Sándor OTP-elnök pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt szurkolt a helyszínen. Lehetséges tehát, hogy a HA-LKZ fedélzetén utaztak ki, amit Orbán már korábban is használt.
17 milliárd forintos, Falcon 8X típusú repülőgépet vett tavaly az OTP cége | atlatszo.hu
Ahogy a videón is látható, egy új Falcon 8X listaára 58-60 millió amerikai dollár (extrák esetén több), ami a jelenlegi nagyjából 370-es árfolyammal számolva 21-22 milliárd forintot jelent. Egy évvel ezelőtt, a HA-LKW magyar lajstromba vételekor azonban még csak 300 forint körül járt a dollár-árfolyam, vagyis akkor az 58 milliárdos repülő körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett.
Az OE-LEM is Dohába repült
A honvédségi Falcon már Katarban volt, az OTP gépe pedig még a levegőben, amikor elindult Magyarországról egy harmadik ismert repülőgép is Katar fővárosába.
Az osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajtsromjelű repülő dél körül startolt Budapestről, és nagyjából cikkünk publikálásával egyidőben, a késő délutáni órákban landolt Dohában.
A Bombardier Global 6000 típusú magánrepülőről 2018-ban írtunk először: Orbán Viktor akkor ezzel a géppel utazott Bulgáriába, a Videoton ottani meccsére, és kollégánknak sikerült lefotóznia, ahogy hazafelé a budapesti repülőtéren elhagyta a fedélzetet. Azóta többször utazott a repülővel Szíjj László és Mészáros Lőrinc, valamint családtagjaik is, vagyis egyértelműen hozzájuk köthető az OE-LEM, ám az osztrák szabályozás szerint a tulajdonosa nem nyilvános.
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu
Orbán Viktort ma reggel a Telex próbálta kérdezgetni a mise után, a Facebook-oldalán pedig reggel 8-kor és 9-kor jelent meg egy-egy bejegyzés arról, hogy januártól 15 százalékkal emeli a kormány a nyugdíjakat. A miniszterelnök tehát elvileg a Kecskemétről szinte hajnalban induló honvédségi gépen nem, de a Budapestről felszálló OTP-repülő vagy osztrák magángép fedélzetén utazhatott Katarba focimeccseket nézni.
Az utóbbi lehetőséget erősíti az is, hogy Orbán Facebook-oldalán több órányi kihagyás után, délután fél 5-kor, a repülők landolása után jelent csak meg új bejegyzés. Ebben az EU-val kötött megállapodáshoz gratulált a magyar tárgyalódelegációnak, holott a hír már hajnalban felröppent, és délelőtt sajtótájékoztatót is tartottak róla Gulyás Gergelyék.
Címlapkép: a Magyar Honvédség 606-os Falconja, fotó: Wikipedia | Az egyik honvédségi luxusrepülő és két NER-es magángép is Katarba ment, ahol ma lesz a foci vb első elődöntője | Katar budapesti nagykövete múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten az ország fővárosába utazik, hogy a helyszínen nézze meg a foci világbajnokság elődöntőit és döntőjét. Ma lesz az első elődöntő, és pont ma repült Dohába a Magyar Honvédség egyik luxusrepülőgépe is, amit előszeretettel használnak az Orbán-kormány tagjai. Szintén a katari fővárosba repült ma az OTP tavaly vásárolt magánrepülője, és az az osztrák luxusgép is, amivel Orbán és Mészáros Lőrinc is utazott már. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/13/az-egyik-honvedsegi-luxusrepulo-es-ket-ner-es-magangep-is-katarba-ment-ahol-ma-lesz-a-foci-vb-elso-elodontoje/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – döntött decemberben az Országgyűlés, amiről az MTI számolt be. Ezzel lényegében a kormánytöbbség azt tette lehetővé, hogy boltokban is lehessen viszonylag olcsón vagy ingyen készpénzt felvenni bankkártyával. (Eddig a bankautomatából havonta kétszer összesen 150 ezer forintot lehetett díj nélkül kérni.)
Az úgynevezett cashbackszolgáltatás keretén belül az üzletek, kereskedők azoknak nyújtanak készpénzfelvételi lehetőséget, akik kártyával vásárolnak náluk. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank nem számíthat fel díjat, hasonlóan a bankautomatából történő készpénzfelvételhez. A természetes személyek ezenkívül bizonyos tranzakciós díjak alól is mentesülnek.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy például egy tízezer forintos vásárlás esetén, ha az ügyfél húszezer forintot is fel kíván venni, a boltos harmincezer forintot üt be a kasszába, amit bankkártyával egyenlít ki a vásárló, majd kézbe kap húszezer forintot, tízezer forint pedig a vásárlás ellenértékeként az üzlet számlájára kerül.
Sok országban már régóta bevett szokás, hogy boltban vagy a benzinkúton megkérdezi az eladó a bankkártyás fizetés előtt, hogy kér-e készpénzt az ügyfél. De itthon miért pont most vezet be a kormány egy külföldön már évtizedek óta lévő szolgáltatást?
Bezáró posták
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy a kormány a postabezárások miatt lépett. Mivel sok kistelepülésen a posta (volt) az egyetlen hely, ahol készpénzt lehet felvenni, valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy helyben is pénzhez juthassanak a bankkártya-tulajdonosok.
A bolti készpénzfelvétel parlamenti vitáján Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható.
A postákon kívül van még egy érv a készpénzfelvétel liberalizálása mellett. Nyáron arról számolt be az RTL, hogy több kistelepülésen is bezárnak a takarékok. Miután a Budapest Bank, a Takarékbank és az MFB egyesült, egy új pénzintézet jött létre Magyar Bankholding néven.
A szervezet egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A fiókbezárásokkal a bank lényegében a működését racionalizálja, ugyanis sok kistelepülésen nem éri meg fenntartani egy takarékot. Nemcsak a fiók zár be azonban, hanem készpénzhez is nehéz lesz hozzájutni ott, ahol az ATM-eket is leszerelik.
A Portfolio korábban arról számolt be, hogy a Takarékbanknak év elején még 720 fiókja volt. A gazdasági lapnak a Magyar Bankholding azt válaszolta, hogy az utóbbi években, különösen a pandémia alatt változtak az ügyfelek bankolási szokásai: gyakrabban használják bankkártyájukat és intézik online egyszerűbb banki ügyeiket, a bankfiókokba főleg az összetettebb ügyintézési folyamatok és kérdések miatt mennek, mint például hitelfelvétel vagy pénzügyi tanácsadás.
Ennek megfelelően változott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága. „Ezért a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti két-három napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja a környező településen lévő nagyobb fiókkal, hogy megteremthesse az alapját egy modern, heti öt napot nyitva tartó, több szakértőt alkalmazó bankfiók használatának” – írta a gazdasági portál.
A lapunknak nyilatkozó, a 2010 előtti kormányzat idején a Magyar Postánál dolgozó szakértő nem kritizálta sem a Takarékbank, sem a kormány döntését. „Ezt szerettem volna korábban én is elérni” – mondta. Szerinte túl sok, rossz hatékonysággal működő postafiók van az országban, azok bezárása logikus döntés az állam részéről.
„A részvényesek az adófizetők, vagyis minden egyes fiók veszteségét végső soron ők fizetik meg” – tette hozzá. Szerinte ott kell postának lenni, ahol megéri üzemeltetni, ahol eredményt termel.
Úgy gondolja, hogy a takarék- és postafiók-bezárások mellett segítséget jelent a kistelepülésen élőknek a bolti készpénzfelvételt. Nagy kérdés, hogy megéri-e az üzleteknek.
Drága a készpénz
A jogszabály ugyanis csak a bankoknak teszi kötelezővé az informatikai rendszer kiépítését, miközben a boltoknak nem kötelező bevezetni a cashbackszolgáltatást. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az üzleteknek is csábító lehet ez, sok pénzbe kerül ugyanis a készpénz kezelése. A kisboltok jellemzően a bankba szokták nap vagy forgalomtól függően hét vége előtt bevinni a felhalmozódó készpénzt.
A nagyobb üzletek esetében a pénzszállító cégek végzik a készpénzlogisztikát. A kasszákat este leürítik, a pénzszállítók elviszik a készpénzfeldolgozóba, majd az ügyfelük számlavezető bankjának utalják el.
Reggel viszont váltópénzt szállítanak ki az üzletbe. Ugyanez a helyzet az ATM-ek esetében is. „Egyszerűen drága a készpénz feldolgozása, ezért van logika a kormány azon tervében, hogy az üzletekben is lehessen pénzt felvenni” – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a legnagyobb pénzszállítók is kormányközelben vannak. Garancsi István érdekeltségébe tartozik például a Criterion, Mészáros Lőrinc eközben az MPT Security résztulajdonosa, amelyben a Magyar Posta is benne van.
„Ez a szabályozás nekik bevételkiesést fog eredményezni, de Mészáros esetében viszont a rossz kihasználtsággal működő takarékok bezárása profitot fog hozni. Ilyen az, amikor valaki túl nagyra nő, és már szinte minden ágazatban vannak érdekeltségei, van, ahol nyer, van, ahol veszít” – mondta beszélgetőpartnerünk.
A boltoknak azért is megérheti, mert a vásárlóknak valamit venniük is kell, csak ezt követően kérhetik a készpénzfelvételt a kasszánál. Elképzelhető, hogy időbe telik, mire kialakul egy rendszer, ugyanis az üzletekben nyitáskor kevesebb készpénz van, mint záráskor, de beszélgetőpartnerünk szerint az ügyfelek hamar kitapasztalják majd, hogy mikor érdemes bemenni a boltba, ha pénzre lesz szükségük.
A rendszer nem teljesen új egyébként, mert az OTP már 2015 óta jelen van a piacon egy ilyen szolgáltatással. A Pennyvel közösen alkotta meg a bank azt a konstrukciót, amely szerint legalább háromezer forintos vásárlást követően a pénzintézetnél bankoló ügyfelek pénzt vehetnek fel a bolt kasszájánál, legfeljebb húszezer forintos összeghatárig.
Korábbi gazdasági témájú cikkeink: | Bolti készpénzfelvétel: a bezáró posták és takarékok miatt léphetett a kormány | Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bolti-keszpenzfelvetel-a-bezaro-postak-es-takarekok-miatt-lephetett-a-kormany/32185003.html | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelmi hatóság hat alkalommal bírságolta meg a Samsung SDI gödi gyárát. Megírtuk, hogy több üzemegységben hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések, s hogy használatbavételi és katasztrófavédelmi engedély nélkül folyt a gyártás. Ezen kívül büntetést kapott a cég többszáz tonna, engedély nélkül tárolt veszélyes anyag, valamint a szennyvíz-kezelőben kifolyt mérgező iszap miatt. A hatszori büntetés során összesen 14 millió forintot kellett fizetnie a cégnek.
Most azonban kiderült, hogy
a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a korábbi adatigénylésünkre nem küldte meg az összes bírságról szóló dokumentumot, a büntetések nagy részét eddig eltitkolta.
Erről csupán egy véletlennek köszönhetően szereztünk tudomást.
Kiderült, hogy nem hatszor, hanem súlyos szabálysértések miatt eddig 17 alkalommal bírságolták meg a gyárat. Tehát az esetek számát tekintve a büntetések közel kétharmadát nem küldték el.
A most megkapott dokumentumok 33 millió forintról szólnak, a korábban megszerzettek 14 millió forintról. Eddig tehát a mulasztások miatt összesen 47 millió forintra bírságolták a Samsung SDI-t; ez az összeg a tavalyi árbevételüknek a százezred része.
11 esetet kifelejtett a hatóság
Októberben az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatait böngészve vettük észre, hogy a Samsung-gyár 100 ezer forintos bírságot kapott a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól egy kisebb adatszolgáltatási mulasztás miatt. Kikértük az erről a büntetésről szóló határozatot, ebben pedig a klímavédelmi hatóság felsorolta a Samsung SDI Magyarország Zrt. eddigi összes szankcionálását.
Megdöbbenésünkre a felsorolásban számos olyan tűzvédelmi és katasztrófavédelmi bírság is szerepelt, aminek dokumentumát korábban „elfelejtették” megküldeni számunkra. Ezért újra adatigénylést nyújtottunk be a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (PMKI), kérve a hiányzó iratokat. A kért adatokat azonban a 30 napra hosszabbított határidő letelte után, többszöri felszólításunk ellenére sem kaptuk meg.
Bírságok, figyelmeztetések dokumentumai – közérdekűadat-igénylés Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére
Tisztelt Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre 1., az alábbi, a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása szerint a Samsung SDI Magyarország Zrt (Göd, Schenek I.
December 6-án azonban váratlanul mégis válasz érkezett; egy korábbi adatigénylésünkre tucatnyi újabb határozatot küldtek meg. Szinte lehetetlen felsorolni, hányféle tűzvédelmi jogsértést követett el a Samsung SDI Magyarország Zrt. az elmúlt években.
A hatósági dokumentum szerint több mint ezer munkavállaló került veszélybe
Az egyik legmegdöbbentőbb tartalmú határozat a Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség harmadik alkalommal végzett hatósági utóellenőrzéséről szól. Ebből kiderül, hogy bár 2018 óta ugyanazokat a súlyos hiányosságokat tapasztalja és bünteti a hatóság, a cég a mulasztásokat nem számolja fel. Emiatt 100 ezer négyzetméteres területen több mint 1000 munkavállalót érint a veszélyeztetés, olvasható a dokumentumban.
Az irat leszögezi, hogy a tűzjelző és tűzvédelmi berendezések hiánya és a működésük akadályoztatása „jelentős káreseményhez vezethet”, mert „a létesítmény területén mérsékelten és fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal folytatnak tevékenységet”.
A hosszú ideje fennálló jogsértő állapotot többszörösen súlyosbító körülménynek tekintették a bírság megállapításánál – ezért az előző évekhez hasonlóan a legmagasabb összegű, 4 millió forintos bírságot szabták ki.
Több mint száz tonna veszélyes anyagot találtak a Samsung-gyár egy csarnokában, ahol nem is lehetett volna | atlatszo.hu
Szerettük volna tudni, hogy a Samsung SDI gödi üzeme minden részletre kiterjedően megfelel-e a veszélyes üzemekre és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, s hogy a Főosztály végzett-e ellenőrzést a gödi üzemben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a katasztrófavédelmi előírásokat sorozatosan megszegő gödi gyár bezáratását; ha pedig ezt nem tervezik, vállalják-e a teljes körű felelősséget a biztonságos és balesetmentes működésért.
36 akkumulátor gyulladt ki
Az egyik határozat több oldalon keresztül taglalja egy korábbi tűzeset vizsgálati tapasztalatait. Eszerint 2021. május 8-án tűz ütött ki a Samsung-gyárban; az esetről Balogh Csaba polgármester is posztolt a Facebook-oldalán.
A katasztrófavédelem az ügyben tűzvizsgálatot rendelt el, ám az ennek nyomán készített tűzjelentés tapasztalatait nem tették nyilvánossá.
A hatóság az erre vonatkozó korábbi adatigénylésünket elutasította, mondván: a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásairól csak az ügyfelek kaphatnak tájékoztatást. Mint később kiderült – és erről szintén beszámoltunk – a gödi polgármestert sem tekintik ügyfélnek, annak ellenére, hogy a polgári védelem irányítójaként ő felel Göd biztonságáért. Szintén nem ügyfelek a katasztrófavédelmi hatásterületen belül élő, a gyártól 50-100 méterre lakó gödi lakosok.
A másfél évvel ezelőtti tűzesetről a most megkapott dokumentumból az derül ki, hogy egy építés álló álló üzemrészben, ahol akkumulátor-töltést végeztek, 36 akkumulátor kigyulladt. A tűzoltást viszont késleltette, hogy tűzeseti főkapcsoló nem volt beépítve, s emiatt nem tudták az épületet azonnal áramtalanítani.
Emellett
nem működtek a tűzjelző és tűzvédelmi berendezések,
a dolgozók nem részesültek tűzvédelmi oktatásban,
az elektromos hálózatról és az épület villámvédeleméről nem készült vizsgálati jegyzőkönyv,
az oltóvíz meglétét és az épületszerkezet tűzvédelmi megfelelőségét nem tudták igazolni.
A felsorolt szabályszegések miatt két büntetési tételt állapítottak meg: egy 2 millió és egy 3 millió forintos bírsággal sújtották a céget.
Tűz volt, de mégsem lépett működésbe az oltóberendezés
Egy 2021 októberében történt tűzesetről szintén a gödi polgármester posztolt a közösségi oldalán, aki megosztotta a Samsung képviselőjének tájékoztatását is. Eszerint a tüzet, amit egy elektromos zárlat okozhatott, pár perc alatt eloltották; személyi sérülés nem történt, veszélyes anyag nem szabadult ki.
Ebben az esetben is tűzvizsgálati eljárást indított a hatóság, s az eljárás megállapította, hogy az automatikus oltóberendezés riasztószelepe el volt zárva, ezért a tűzoltó berendezés nem tudott működésbe lépni. A szabályszegést 1,5 millió forinttal büntették.
A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
A tűzvédelmi berendezések és engedélyek hiánya mellett rendkívül „változatos” módon sérti meg a cég az előírásokat. A határozatokban felsorolt mulasztások és hiányosságok közül néhány: a tűzoltóautókból hiányzott a mobil rádió, a bemutatott gázérzékelő nem érzékelte a hidrogén-fluoridot, a fali tűzoltó csapok nem működtek, a menekülési útvonalakat eltorlaszolták, a tűzszakaszokon lévő tűzgátló függönyöket lezárták, és így tovább.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.
Nevetséges összegű bírságokat szabnak ki az ismétlődő veszélyeztetés ellenére
Egy másik 4 millió forintos bírság indoklása szerint a büntetések megállapítása során figyelembe vették a cég „jelentős gazdasági súlyát, nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát (497,7 milliárd forint nettó árbevétel), a foglalkoztatottak számát (2625 fő) és az üzem lakosságra és környezetre való nagymértékű veszélyeztető hatását”.
A dokumentumok több esetben felhívják a figyelmet arra, hogy a közigazgatási szabályszegési szankciókról szóló törvény (Szankció tv.) 13.§-a alapján a közigazgatósági hatóság eltilthatja a tevékenység folytatásától az ügyfelet , ha „a jogsértés az eljárás megindulását követő egy évben három alkalommal kerül megállapításra.” A Szankció tv. szerint a tevékenységtől eltiltásra sor kerülhet akkor is, ha „a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet”.
A Katasztrófavédelmi törvény 35. § -a is szabályozza, hogy milyen esetekben rendelheti el a hatóság a működés felfüggesztését, illetve mikor kerül sor a tevékenység megtiltására:
„Az iparbiztonsági hatóság az előírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el. Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az iparbiztonsági hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja.”
A gödi Samsung-gyár működésének felfüggesztéséről vagy megtiltásáról azonban nem született határozat.
Az LMP gödi politikusa szerint „alaptalan riogatás” folyik a Samsung tűzeseteiről
A gödi önkormányzat novemberi testületi ülésén Fülöp Zoltán (LMP) a Samsung-gyárral kapcsolattartást végző képviselőként röviden beszámolt a céggel folytatott eddigi tárgyalásairól. A beszámoló előterjesztésként is felkerült az önkormányzat honlapjára, amiben a képviselő a 2022 októberében történt újabb tűzesetekről is tájékoztatást ad. Ebben megállapítja, hogy „számos, megfelelő információ és szakmaiság nélküli megszólalás jelent meg a közösségi médiákban, az eseteket sokszor jelentősen eltúlozva”. Szerinte „kerülendő a megalapozatlan félelemkeltés, a gödiek alaptalan riogatása”.
A testületi ülésen az LMP politikusa részletesebben is kifejtette, hogy a Samsunggal történő tárgyalásait és a multival való „bizalmi viszony” kialakítását veszélyeztetik a gyár és a hatóságok működéséről szóló, Facebookon terjedő, szerinte hamis információk. Fülöp Zoltán egy kommunikációs „konfliktusról” is szót ejt: „Van olyan mondás, hogy engedély nélkül működik a gyár, egy másik mondás szerint nagyszámú bírságot kap. Ha nagyszámú bírságot kap, akkor biztos, hogy van ellenőrzés” – fejtegeti a helyi képviselő, aki szerint Göd város önkormányzatának se kompetenciája, se jogköre nincs arra, hogy beleszóljon a hatósági ellenőrzésekbe.
Helyreigazítás (2022. december 21.) A 2022. december 13. napján megjelent „Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója” című cikkünkben és annak bevezetőjében valótlanul állítottuk, hogy „a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a korábbi adatigénylésünkre nem küldte meg az összes bírságról szóló dokumentumot, a büntetések nagy részét eddig eltitkolta.” A valóság az, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: PMKI) a jogszabályoknak megfelelően járt el, a meghozott határozatokat nem titkolta el. A 2021. december 29. napján kelt adatigénylésünkben meghatározott határozatot, valamint a 2018. január 1. napjától az adatigénylés napjáig megjelölt időszakban kiszabott 6 db katasztrófavédelmi (azaz iparbiztonsági hatósági hatáskörben kiadott) bírságra vonatkozó határozatot a PMKI az igénylő részére megküldte. A 2022. 10. 20. napján közérdekű adatigénylésünk keretében kért tűzvédelmi és közigazgatási bírságok dokumentumait, illetve a 2022. február 3-tól az adatigénylés időpontjáig kiadott figyelmeztetések, bírságok dokumentumait a PMKI teljes körűen kiadta, azokat nem titkolta el. | Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója | Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/13/feketen-feheren-leirta-a-hatosag-hogy-veszelybe-kerult-a-godi-samsung-gyar-tobb-mint-1000-dolgozoja/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának sorsával a Magyar Narancs friss számában is foglalkozunk:
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.
Ugyanebben az interjúban azt is elárulta, hogy a veszprémi cég tulajdonosa kereste meg a 2015-ben mindössze 95 milliós árbevételű Glamoroust, hogy nem akarják-e megvenni a Balaton Bútort. „Mivel nem volt pénzünk a hatalmas gyártó teljes megvételére, végső soron a kft. a régi gépeket, a készleteket és a márkanevet vásárolta meg, valamint a dolgozókat vettük át. Az ingatlan a Fotex-csoporté maradt, viszont – az üzlet részeként – fix áron máig béreljük a hatalmas, 14 ezer négyzetméternyi csarnokterülettel kialakított komplexumot.”
„Színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, hogy ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név” – mondta még 2017-ben. Állítása szerint a Balaton Bútor főleg exportra gyárt, de azóta több állami megbízást is kapott: nyert az Országos Bírói Hivatal 2017-es, 351 milliós közbeszerzésén, 2018-ban a Testnevelési Egyetemtől kapott 223 milliós megrendelést, 2019-ben az Óbudai Egyetemtől 42 milliósat, több vidéki könyvtárba is szállítottak. Tavaly májusban 287 millió forintot meghaladó állami támogatásban részesült a cég új beruházása, decemberben pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 20 milliárdos bútorközbeszerzésén is nyert öt másik vállalkozással együtt. Ez utóbbi keretszerződés értékét a veszélyhelyzetre hivatkozva idén szeptember végén 12 százalékkal megemelték, igaz, Matolcsy Ádám állítása szerint ennek keretében eddig csak 205 millió forint értékben adtak el bútorokat. Idén májusban az is kiderült, hogy a Balaton Bútor szállít berendezéseket az új nevén Buda Palotának nevezett Postapalotába is, amelyben az MNB hoz létre irodaházat és pénzmúzeumot (erről lásd keretes anyagunkat).
A Balaton Bútor mindenesetre terjeszkedik, Matolcsy a Figyelőnek dicsekedett el azzal, hogy megvették a milánói Riva 1920 nevű bútorgyártó 47,5 százalékos részesedését. Bankhitelt is igénybe vettek az akvizícióhoz, de azt nem részletezte sem a kormánypárti lapnak, sem a Narancsnak, hogy pontosan melyik pénzintézettől kapták. Kérdéseinkre azt viszont elárulta, hogy jelenleg nagy magyarországi akvizíció nincs előkészítve, de folyamatosan figyelik a hazai piacot is. „Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk további külföldi cégekkel” – írta lapunknak, hozzátéve, hogy erről csak akkor nyilatkozik majd, amikor aláírtak vagy lezártak valamilyen tranzakciót.
Míg a Balaton Bútor tevékenysége meglehetősen látványos, Matolcsy Ádám másik cégéről keveset tudni: a 2011-ben alapított Magyar Stratégiai Zrt.-ről csak annyit közölt, hogy „főleg saját tulajdonú ingatlanok hasznosításával foglalkozik” – de e társaságon keresztül vette meg annak idején a New Wave-et is. A cég 5 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa Matolcsy Ádám, éves nettó árbevétele az elmúlt öt évben 100 és 300 millió között mozgott, viszont tavaly már több mint 2 milliárd forintnyi befektetett eszköz szerepelt a mérlegében.
Fehér gallérban Matolcsy Ádám
Barátok cégekkel
A Balaton Bútor egyébként a Fatáj online faipari szaklap szerint korántsem piacvezető, sőt a magyar bútorgyártó cégek idén júliusban összeállított 100-as listáján a 26. helyre került. Jóval előkelőbb helyen szerepel a 14. helyezett Gyulai Fafém Bútor Zrt., amely a Postapalota bebútorozásában a Balaton Bútor fővállalkozója. Ez a cég – a Gyulai Fafém Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.-ből lett Holzmöbel 2012 Kft.-vel együtt – idén júniusban váltott tulajdonost. Az új tulaj a Kopaszhegyi Ház Projekt Ingatlanfejlesztő Kft. Ezt a céget 2020 januárjában hozta létre Fintha-Nagy Ádám és felesége, Demkó Anett egy érdekeltsége – az ő nevük onnan lehet ismerős, hogy Fintha-Nagy több V. kerületi ingatlanhoz is kedvezményes áron jutott Rogán Antal polgármestersége idején, legutóbb pedig a propagandaminiszter új feleségének falujában vett egy kastélyt. A Kopaszhegyi Ház egy Somlai Bálint Fülöp nevű fiatal vállalkozón át a gyulai cégvásárlás idejére már egy Stofa György nevű 29 éves fiatalembernél kötött ki.
Az adásvétel azért is érdekes, mert ahogyan azt idén tavasszal a Magyarnarancs.hu megírta, korábban maga Matolcsy Ádám tárgyalt a gyulai bútorcég esetleges megvásárlásáról, Stofa Györgyöt – aki korábban egy várbeli apartmanházban volt érdekelt, illetve a magyar letelepedési kötvényeket Oroszországban áruló offshore cég közvetítőjeként is feltűnt – pedig a baráti körének tagjaként szokták emlegetni. Érdeklődésünkre Stofa azt írta, hogy „saját forrást, hitelátvállalást és bankhitelt vettem igénybe. A részletek üzleti titkot képeznek”. Azt is írta, hogy olyan befektetéseket keres, amelyek erős menedzsmenttel rendelkeznek és stabil növekedési pályát ígérnek, és ilyen a Gyulai Fafém Zrt. is. Azt nem részletezte, honnan volt a hitel, de a Holzmöbel 2012-re a tulajdonosváltás napján bejegyzett Gránit banki zálogjog árulkodó lehet. (Nem mellesleg ehhez a bankhoz mentették át számláikat a Matolcsy fiúk és barátaik 2018-ban, az NHB bedőlése előtt.)
Matolcsy Ádám kérdésünkre azt válaszolta, tudja, kicsoda Stofa György, „megvan a telefonszáma, de nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy rendszeresen keressük egymást”. A Gyulai Fafémmel folytatott korábbi tárgyalásairól pedig azt írta, több itthoni és külföldi bútorgyárral is tárgyalt, és jelenleg is folytat tárgyalásokat olyan cégekkel, amelyek nyitottak akvizíciókra. Stofa György a kérdéseinkre azt is elárulta, hogy nem ő foglalkozik a cége működésével, „a menedzsment üzleti terv alapján riportál nekem, ezekben nincsen versenytárselemzés”. A Postapalota berendezése pedig bár benne van a Gyulai Fafém idei top 10 megrendelése között, „de így is az idei 8–9 milliárd forintos konszolidált árbevételünk kis részét teszi ki”.
A Kopaszhegyi Ház egy harmadik cégben is érdekelt: ez a MaRazo Kft., amely Stofa György válasza szerint kereskedelmi ingatlanok adásvételével és azok hasznosításával foglalkozik. A tavaly létrejött cégben érdekelt az Alaszka Investments Kft. is, amely egyébként Ráthonyi Zoltán Szabolcshoz, Vajna Tímea vőlegényéhez köthető – jelenleg családtagjai nevén van –, akivel Stofa más cégekben is kapcsolatban áll.
A Kopaszhegyi Ház volt tulajdonosaként már futólag említett Somlai Bálint Fülöp nem más, mint a New Wave televíziós üzletágának egykori vezetője, a Postapalota felújítását kivitelező Raw Development Kft. tulajdonosa. Ez a cég Szemerey Tamás érdekeltségeként jött létre 2014-ben, majd rögtön megalakulása után több megbízást kapott az MNB alapítványaitól, illetve ez a cég kivitelezte Matolcsy Ádám fullpanorámás, üvegfalú balatonfüredi „mezőgazdasági melléképületét” is 2016-ban. A jegybanki alapítványok megbízásából a cég dolgozott az Úri utca 72. szám alatti épületen, ahol idén nyáron „tudományos központot” nyitottak, valamint projektmenedzseri feladatokat látott el a Vár alatti Csónak utcában lévő Ybl–Hatvany vagy más néven Lónyay–Hatvany-villánál is, ahová idén szeptemberben költözött be a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítvány.
A cég tavaly különösen jó évet zárt, nettó árbevétele a 2019-es 1,8 milliárdról 15,6 milliárdra ugrott, 1,84 milliárdos adózott eredménnyel. A sikerszéria az idén is folytatódott: májusban derült ki, hogy az MNB Szabadság téri székházát is a Raw Development újíthatja fel 54 milliárd forintért több más, jóval tapasztaltabb cég elől nyerve el a munkát. Novemberben leányvállalata, a Raw Facility Management Kft. kapta meg potom 16 milliárd forintért három évre az MNB-hez tartozó ingatlanok üzemeltetését. A 31 éves Somlai Bálint Fülöp a Telexnek nyáron úgy nyilatkozott, hogy pályafutását a Wis Holdingnál kezdte a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként. „Ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”
Somlai a Raw Developmentet a Somlai Investen keresztül birtokolja, amelynek tavaly szintén megugrott a bevétele 300 millióról 3,5 milliárdra, és amely számos más céget is tulajdonol. Ezek egy része luxusszolgáltatást nyújt gazdagoknak: ilyen a hivatalosan gép- és tárgyieszköz-kölcsönzéssel foglalkozó Safe Depo Hungary Kft. (amelyben üzlettársa a több cégen keresztül az In-Kal biztonsági céget is tulajdonló Örményi Viktor). De Somlaihoz köthető a Millenáris Irodaházban széfbérlést kínáló Safe Box Hungary Zrt.; és a Safe Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. is, amely eredetileg gépjárműlízingre és követelésvásárlásra szakosodott, 2020 júniusától azonban megkapta az MNB-engedélyt vízi és légi járművek, valamint munkagépek lízingelésére is. A cég ugyan 425 milliós mínuszban, viszont közel 3 milliárd forintnyi befektetett eszközzel zárta a múlt évet. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen járműveket is lízingel a cég, azt közölték, „a lízingtárgyak beszerzése egyedi lízingbe vevői megrendelés alapján történik. Készítünk ajánlatot akár egyetlen járműre is, bár zömmel személyre szabott flottalízinggel foglalkozunk”.
Matolcsy Ádám arra a kérdésünkre, hogy milyen a kapcsolata Somlai Bálinttal, azt írta válaszában, hogy ismeri, de nincs vele semmilyen üzleti kapcsolata.
A feleségének viszont bizonyosan van: Matolcsy Tímea a Somlai Investtől vette meg 2020 decemberében az előtte három hónappal alapított Somlai-Révész Property Kft.-t a hozzá tartozó Révész utcai luxusingatlannal együtt, a céget ezután nevezte át MT Beauty Kft.-re. A szóban forgó lakás a Riverloft apartmanházban található, és korábban azzal került be a hírekbe, hogy az Szemerey Tamás egyik cégéé, de Matolcsy Ádámék használják. Matolcsy Tímea idén júniusban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy valóban bérelték a lakást korábban, de három éve elköltöztek onnan, most pedig Somlaitól az ingatlant bérlővel együtt vásárolta. „Az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni” – mondta az egyébként kozmetikus Matolcsy Tímea.
Magántőkealapok vonzásában
A Matolcsy Ádám körüli kör megkerülhetetlen szereplője Száraz István. Ő az MNB-alapíványok támogatta Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wave Media Grouppal volt már ifjú médiamogul is (Matolcsy Ádám tőle vette meg a céget), foglalkozott turizmussal (a We Love Budapest és We Love Balaton oldalakat végül a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány vette át), vendéglátással és gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, egy kicsit belekóstolt a letelepedési kötvényekbe is, és nem utolsósorban vállalati kommunikációval – a Frank Digital Kft. nevű cége a jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
Száraz érdekeltsége volt a különböző Dry előtagú cégein keresztül a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amelyet a Válasz Online idén májusban a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett. A 2017-ben létrehozott Quartz úgynevezett magántőkealapokat kezel, összesen tizenkettőt. A magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek, a befektetőknek viszont jól fialnak.
A Quartz alapkezelő – amelynek tulajdonosa 2019 nyarán szintén egy saját maga által kezelt magántőkealap, a Felis lett – tavalyi beszámolója szerint az akkor még csak nyolc általa kezelt alapban 2020. december 31-én összesen 64,9 milliárd forint és további 39,4 millió euró volt. Az alapok kezelője és a cég vezérigazgatója Valkó Mihály, az MKB Bank igazgatósági tagja. A Quartz által kezelt UNCIA Magántőkealap pedig egyik cégén keresztül 2019 májusában a Magyar Bankholdingban is 10,82 százalékos részesedést szerzett.
Matolcsy Ádámnál rákérdeztünk arra is, neki van-e pénze a Quartz kezelte alapokban, erre azt válaszolta, hogy nem fektetett pénzt egyikbe sem. Az MNB-hez vezető szálakat azonban annál inkább találunk itt. A Quartz a Szécsényi Bálint vezette Equilortól idén májusban átvette a Közép-Európai III. Magántőkealapot, és utóbbi cégeinek vezetésében számos jegybanki vezető feltűnik: az idén novemberben létrehozott Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője Dubéczi Zoltán MNB-elnöki főtanácsadó, Bánkuty Tamás, a jegybank PADME alapítványának igazgatója, Herbst Árpád István gödöllői gazdasági jogász, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) novemberben távozott főtitkára, Nagy Gyula, a MNB-alapítványok vagyonkezelő cégének, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezetője és Czene Gréta, az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója.
Ingatlankeringő
Ráadásul a korábban említett, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló szereplőknek is számos cége kötött már ki a Quartz kezelte alapokban. Ezek tulajdonába került például Stofa György több napelemes cége (a Simicska Lajos egykori embereként emlegetett Horváth Gergelytől átvett The Art Of Voyage Delta Kft. és Sola Power Alfa Kft.), és több ingatlanfejlesztés is. A Vár alatti Ostrom utca 3. szám alá a Qut Ingatlanforgalmazó Kft. tervezett luxustársasházat építeni a Somlai-féle Raw Development fejlesztésében, valószínűleg szintén NHB-hitelből, ugyanis a banknak milliárdos jelzálogjoga volt a telken. A Qut többszöri tulajdonosváltás után került a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Pintér-Farkas Tímea, majd Somlai Bálint Fülöp cégéhez. A Qut aztán az MNB által a rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhitelek leépítésére létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-n keresztül vándorolt a Quartz által kezelt magántőkealapokhoz 2020-ban. Ezek a G-Beta Ostrom Kft. nevű cégbe szervezték ki az ingatlant. De az Arezzo és Felis magántőkealapok tulajdonában kötött ki a Lánchíd 19 design hotel is a Duna-parton (G-Gamma LCHD Kft.), valamint a Corvin tér 13. számú földszintes műemlék ház, amelyet idén márciusban vettek meg (Corvin Tér 13 Invest Kft.).
A szintén idén nyáron az Optima vagyonkezelő székhelyére bejegyzett G-Alpha VRSMRT Kft. feltehetőleg a Vörösmarty tér 3. szám alatti épületben érdekelt. Az ingatlanban az MNB-alapítványok már eladták ugyan a részesedésüket, de ahogy azt a Magyarnarancs.hu még 2018-ban megírta, Matolcsy Ádám egy másik barátja, Pintér Máté (a már említett Pintér-Farkas Tímea férje) Infit Invest Befektetési Kft. nevű cége is ide volt bejegyezve, a terv pedig az volt, hogy a műemlék Kasselik-ház emeleti irodáiból luxuslakásokat alakítanak ki. Az Infit Invest azóta szintén a Quartz magántőkealapjaihoz került, a Vörösmarty téri ingatlanokat pedig külön cégbe szervezték ki.
A G-Epsilon PSZTSZR Kft. neve minden bizonnyal a Pusztaszeri út 59–67. szám alatti ingatlanegyüttesre utal. A valaha az MTA-hoz tartozó Központi Kémiai Kutatóintézet épületeit 2015-ben vette meg az MNB egyik alapítványa, akkor a Frank Digital készített is egy koncepciót egy innovációs intézet létrehozására. Az épületegyüttes 2019-ben a Seven House Ingatlanhasznosító Kft.-hez került – a cég előbb az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd szintén a Quartz által kezelt magántőkealapok cége lett. Magyarra lefordítva, eszerint az MNB-alapítványok által megszerzett ingatlan mostanra végképp magánkézbe került – vagy legalábbis ellenőrizhetetlenné vált, hogy pontosan ki is a tulajdonosa és mit kezd vele.
Hasonló utat járt be a szintén a Pallas Athéné Alapítványok által 2017-ben 14,9 millió euróért megvett ún. Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40–42. is. Az épület szintén a Seven House tulajdonában került a magántőkealapokhoz, majd idén júniusban kiszervezték a G-Delta ADRSSY Kft. nevű cégbe, ezt pedig szeptemberben a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. vette meg.
A GTC vagy korábbi nevén Globe Trade Center egy eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaság, amely Budapesten alapvetően főleg XIII. kerületi, Váci úti irodaházak fejlesztéséről lehet ismerős, emellett a Révész utcai Riverloft apartmanház is a cég érdekeltsége volt – ugyebár ebben laktak korábban Matolcsy Ádámék. A GTC-ben tavaly nyáron vett döntő, 61,49 százalékos részesedést az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap.
Emlékeztetőül: az Optima azt a jegybanki alapítványi vagyont (251 milliárd forint) kezelte, amely a kormány szerint ugyancsak elvesztette közpénz jellegét, de 2016-ban a Kúria kimondta, hogy az bizony közpénznek minősül. Ezek a pénzek tehát végül részben szintén egy magántőkealapban köthettek ki, amely aztán bevásárolta magát egy nemzetközi ingatlanfejlesztő cégbe.
A GTC nem csak a jegybanki alapítványok egykori ingatlanjai körül tűnt fel: a Quartz magántőkealapjain keresztül ugyanis végül hozzá került egy komplett Klauzál utcai utcarész is, amely korábban a Matolcsy Ádám körüli kör tulajdonában tűnt fel. A GTC Origine Investments idén szeptemberben hozta létre a GTC KLZ 7-10. Kft.-t, amely nevéhez hűen mostanra megszerezte a Klauzál utca egy szakaszának mindkét oldalát. A 8.-as szám 2016-ban, a 7–9. 2018-ban került Somlai Bálinthoz – a 7–9.-re az adásvétel másnapján 5 millió eurós jelzálogot jegyzett be az NHB, így feltehetőleg hitelből, a 8.-ra, amelynek felújítása a Raw Development biznisze volt, 2017-ben vett fel közel egymilliárdos NHB-hitelt –, majd a Quartz által kezelt GARDA Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alapon keresztül szeptemberben a GTC-hez kerültek. A Klauzál utca 10.-et szintén egy Quartz által kezelt alap vette meg 2019-ben, majd adta el szeptemberben a GTC-nek.
Úgy tűnik, hogy végül az a közpénz, amely egykor az MNB-alapítványokba kerülve elvesztette közpénz jellegét, mostanra részben egy jól menő ingatlanvállalkozásban (GTC) kötött ki, amely ezt a pénzt részben arra költötte, hogy olyan értékes belvárosi ingatlanokat szerezzen meg, amelyeket a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozók korábban a Matolcsy unokatestvér által vezetett NHB Banktól kapott hitelből tudtak megvenni. Az ingatlanok időközben egy magántőkealapon is átmentek – vagyis azt, hogy végül ki gazdagodott a GTC-pénzekből, már legfeljebb sejteni lehet.
A Postapalota mint az MNB házi projektje
A Széll Kálmán téri egykori Postapalota az MNB egyik leglátványosabb projektje volt az utóbbi években. Az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Az alapítványok ekkor meg is kezdték a felújítást, melyre a jegybank közlése szerint további mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Az ingatlan 2018-ban került az MNB tulajdonába, amely ekkor 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett érte. Az épületben 2022 márciusában fog megnyitni a Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a jegybank egyes részlegei is ideköltöznének.
A felújítás a végéhez közeledik, már a bútorozásnál tartanak, az épületbe pedig Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor is szállít berendezéseket. Az ügyletről Matolcsy Ádám a Figyelőnek úgy fogalmazott, hogy a mintegy kétmilliárdos beépítettbútor-tenderen a Garancsi István-féle Market Zrt. a fővállalkozó, a Gyulai Fafém Bútor Zrt. pedig a vezető alvállalkozó, a Balaton Bútor al-alvállalkozóként a munka csak mintegy 5 százalékát nyerte el. Maga az MNB idén tavasszal a Népszavának viszont azt írta, hogy a kivitelező cég a Matolcsy Ádám barátjának tulajdonában lévő Raw Development Kft., amely közel 2,5 milliárd forintért vállalta el a többszintes épület teljes belső bútorozását. További 1 milliárd forintért a Raw Development Kft. alakíthatta ki a Postapalotába is utat nyitó új Széll Kálmán téri gyalogosátjárót is.
A Postapalota felújításán dolgozó cégek ugyanakkor nem közbeszerzésen nyerték el a munkákat, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése értelmében a felújítást összefogó cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Korábbi sajtókérdésekre az MNB ettől függetlenül azt állította, hogy közelebbről nem tisztázott „versenyeztetési eljárásban” adták ki a munkákat. | Mindig akad egy MNB-s szál Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeinél | Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-akad-egy-mnb-s-szal-matolcsy-adam-barati-korenek-cegugyeinel-246650 | 2022-03-14 00:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az idén ünnepli megnyitása 15. születésnapját a budapesti I. kerületben található Lánchíd 19 Design Hotel, mely a Design Hotel nemzetközi szállodalánc első magyarországi darabja. S külsője valóban rászolgál a különleges jelzőre – konstatálhatják a külső szemlélődők. Hogy belülről is, azt jelenleg nem lehet megállapítani, lévén, hogy a szálloda a 2020 márciusában berobbant Covid miatti lezárások hatására kénytelen volt bezárni – oly sok társával egyetemben.
Így csak az interneten fellelhető fotókra hagyatkozhatunk, melyek szerint a Lánchíd 19 szobáiból csodálatos kilátás nyílik a Dunára és a pesti túlpartra. A képeken jól látható az üveg, mint jellegzetesség a szálloda egész területén, a harmonikaszerű homlokzat, valamint a központi átriumban üvegbe zárt középkori víztorony.
A szálloda tehát méltó ahhoz, hogy a világörökség részét képező Lánchíd utca 19-21. szám alatti épületben helyezkedjen el. Ez a ház tavaly nyár elején cserélt gazdát. Az új tulajdonos a G-Gamma LCHD Kft., amely éppen a vétel előtt, 2021. májusának végén alakult, vélhetően pont e célra. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy fő tevékenységeként a saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg.
A G-Gamma alapítója a Danube Hotel Invest Kft., amely új érdekeltsége 3 millió forintos kezdő törzstőkéjét annak bejegyzését követően jelentősen, 1,67 milliárdra emelte. A Danube Hotelről annyi deríthető ki a mindenki által nyilvánosan elérhető Opten-cégadatbázisból, hogy 2016. április végén látta meg a napvilágot, s székhelye a Lánchíd utca 19. lett.
Az azt követően több tulajdonosváltáson átesett Danube Hotel 2020 decemberében került jelenlegi gazdáihoz, illetve azok érdekeltségeihez. Azért indokolt a többes szám, mert előbb az Atrox Ingatlanfejlesztő Alapé lett a kft. üzletrésze, amely aztán kettéosztva 2021 májusában két magántőkealapnál landolt: a többsége, egészen pontosan a 70 százaléka az Arezzo, míg a 30 százaléka a Felis nevet viselő képződménynél.
A 2019 augusztusában létrejött Atrox alapot az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amelynek közvetett tulajdonosa Száraz István. Az üzletember neve nemcsak azért lehet ismerős a híreket figyelők számára, mert ő volt egykoron az Origo.hu internetes hírportált működtető cég tulajdonosa, hanem azért is, mert barátai között tudhatja Matolcsy György jegybankelnök fiait.
A Quartz és a két magántőkealap közül a Felis neve 2019 augusztusában került a köztudatba, amikor is a Quartz közzétette, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a BanKonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”. Mint kiderült, a Quartz tulajdonosában, a DryImmo Ingatlankezelő Zrt.-ben addig egyedüliként birtokolt részvényei közül Száraz 90 százaléknyit a Felisbe pakolt át, csak 10 százalékot tartott meg a saját nevén (azt, hogy neki köze van-e a Felishez is, csak sejteni lehet, hiszen a magántőkealapok jellegzetessége, hogy a tulajdonosaik kiléte homályban maradhat).
Szerettük volna kideríteni, egy ilyen, a világörökség részét képező épületben lévő hotelnek mennyi a piaci értéke, magyarul, mennyiért vette meg azt a G-Gamma 2021 nyarán. Megkerestük hát a cég ügyvezetőjét, Valkó Mihályt, aki emellett egy sor Száraz-érdekeltségben visel tisztséget, így például magának a Quartznak is a vezérigazgatója. Ám válaszától, miszerint
„az ingatlan vételára a felek közötti megállapodás értelmében üzleti titoknak számít, így erről nem tudok számszerűen nyilatkozni”,
nem lettünk okosabbak.
Mindenesetre azért az a szám, amelyre a G-Gammát tulajdonló Danube Invest tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bukkantunk, beszédes lehet. Eszerint „a Társaság tulajdonában lévő ingatlan apportálásra került, az ügylet eredményhatása 2 106 312 EFt (vagyis 2,1 milliárd – a szerk.).
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért van még zárva a hotel, s mikor nyithat ki újra. Utóbbi vonatkozásában árulkodó jelnek véltük a világ legnagyobb utazási platformján, a Tripadvisoron bárki által most is elérhető angol nyelvű információt, amely fogadja a Lánchíd 19 Design Hotelben szobát foglalni szándékozókat: „a hotel ideiglenesen, 2023. február 28-áig zárva”.
Ám e felvetésünkre Valkó azt közölte
„a hotel a Covid-időszak alatt került bezárásra az ismert piaci körülmények között. A hotel újranyitása előtt szükséges egy átfogó felújítás, aminek műszaki előkészítése folyamatban van. Az újranyitás időpontjára vonatkozóan nem tudok jelenleg időpontot mondani, így megerősíteni sem tudom az ön által említett dátumot”.
Arra a következtetésünkre, miszerint a Lánchíd 19 felújítása több mint 3 milliárd forintot emészthet fel, abból kiindulva, hogy G-Gamma 2021. évi üzleti beszámolójának kiegészítő mellékletében befejezetlen beruházás címén 3,33 milliárd forintos összeg szerepel, a cég ügyvezetője már nem is reagált. (Más kérdés, hogy a végösszeg ennél bizonyosan magasabb lesz, figyelembe véve a 2021-es bázis óta végbement inflációt.)
Mindenesetre most kívülről nem látszódik, hogy bármilyen munkálat is folyna a hotelben.
Pedig a nagyobb járványhullámok levonulásával a fővárosban járva-kelve azt tapasztaljuk, hogy kezdenek visszatérni a turisták. S ezt igazolják vissza a Központi Statisztikai Hivatal adatai is. | Miért van még mindig zárva a NER design hotele? | A világörökség részét képező épületben elhelyezkedő Lánchíd 19 szálloda még tavaly nyáron került a Matolcsy György jegybankelnök fiaival barátkozó egykori Origo-tulajdonos Száraz István érdekeltségébe. Akkor már a hotel a turizmus Covid miatti szinte teljes eltűnése okán zárva volt. Ám azóta sem nyitott ki, s az újraindulásra semmi jel nem mutat, holott az idegenforgalom az idén már újra felpörgött. Az okoknak jártunk utána. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/miert-van-meg-mindig-zarva-a-ner-design-hotele.html | 2022-09-05 00:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt emelt vádat egy volt minisztériumi helyettes államtitkár és társai ellen a Fejér Megyei Főügyészség.
A közlemény szerint a volt helyettes államtitkár utasítására 2019 első felében a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal, illetve más céggel megbízási szerződéseket kötött, aminek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak és a háttérintézményeinek nem volt szüksége, a másik céggel kötött szerződésben foglaltakat pedig sosem teljesítették.
A volt helyettes államtitkár ezen felül a minisztérium által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó társaság nyerje el a pályázatokat.
A helyettes államtitkár érdekkörébe tartozók ezen kívül egy fővárosi kerületi önkormányzattal úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket, hogy közben ezen feladatokat továbbra is a korábban alkalmazott személy látta el. Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak. | 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak egy korábbi helyettes államtitkárt | Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt emelt vádat egy volt minisztériumi helyettes államtitkár és társai ellen a Fejér Megyei Főügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/22-milliardos-hutlen-kezelessel-vadolnak-egy-korabbi-helyettes-allamtitkart | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a kormánydöntés, miszerint átcsoportosítanak 85,8 milliárd forintot a Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati építési beruházásokra.
A legnagyobb tétel ebből 19,7 milliárd forint, ami a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására megy.
A jövő évi atlétikai világbajnokságnak otthont adó stadion már eddig is messze a legdrágább sportlétesítmény volt Magyarországon, ütemesen emelkedő árakkal. 2020-ban 150 milliárd forintos szerződést írtak alá, a kivitelezői konzorcium egyik tagja természetesen Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Idén júliusban már 211 milliárdra kellett emelni a keretet, októberben 238 milliárdra, december elsején pedig már 246 milliárdra.
A Gazdaságújraindítási Alapból szerdán 19,7 milliárdot kanyarítottak ki a stadionra. És van egy elsőre nem látható, 6,8 milliárdos tétel szabadtéri edzőpályák megvalósítására.
Van több tétel is a szerdán bejelentett átcsoportosításban, de a stadion messze a legnagyobb.
A Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokra ment:
Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása 19 744 600 000
Márton Áron Szakkollégium felújítás megvalósítása 577 200 000
A Budapest Környéki Törvényszék elhelyezéséhez szükséges beruházás megvalósítása 939 600 000
Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika műtéti épülete rekonstrukciójának megvalósítása 296 700 000
Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia előkészítése és megvalósítása 3 504 900 000
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fejlesztésének megvalósítása 147 000 000
Szegedi Tudományegyetem Infektológiai Klinika és Oktatóközpont megvalósítása 367 000 000
Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárának megvalósítása 4 917 500 000
Országos Sportegészségügyi Intézet infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása 12 500 000
Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár megvalósítása 198 200 000
BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ megvalósítása 514 800 000
Magyar Államkincstár központi székháza földszinti pénztárterme helyreállításának megvalósítása 195 200 000
Szekszárdi új interaktív könyvtár és levéltár megvalósítása 1 237 700 000
Nemzeti Filmintézet fóti telephelye fejlesztésének előkészítése és megvalósítása 6 744 000 000
A bajai sportuszoda és élményfürdő beruházás előkészítése 642 700 000
Jedlik Ányos Gimnázium felújításának további előkészítése és megvalósítása 1 847 100 000
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház konyhaépülete felújításának megvalósítása 208 800 000
Győri új mentőállomás megvalósítása 325 200 000
Dunakeszin középfokú oktatási intézmények és uszoda beruházásának megvalósítása 270 000 000
MSZC Szemere Bertalan Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium komplex fejlesztésének megvalósítása 1 168 100 000
Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium fejlesztésének megvalósítása 496 900 000
Nemzeti Atlétikai Központ szabadtéri edzőpályák megvalósítása 6 800 600 000
Ez utóbbi elég érdekes, mert a közlöny online verziójában nem látszik (a ceglédi gimnáziummal együtt), csak akkor, ha a táblázat alatti részt kijelöli és kimásolja valaki.
És akkor folytassuk a listát.
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház „A” és „B” épülete homlokzati korlát és árnyékoló rendszer megvalósítása 511 100 000
MSZC Szentpáli István Technikum komplex fejlesztésének megvalósítása 3 014 100 000
A nyírbátori Báthori István Múzeum felújításának megvalósítása 162 300 000
Budapesti Honvéd Sportegyesület kosárlabda öltözőépületének megvalósítása 250 200 000
Biatorbágyi Tudásparkhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés megvalósítása 1 323 300 000
Programszerű magasépítési beruházások
Tanterem fejlesztések előkészítése és megvalósítása 4 587 900 000
Tornaterem fejlesztések megvalósítása 242 300 000
Kézilabda Munkacsarnok fejlesztések megvalósítása 1 164 300 000
Az utolsó tétel: a Beruházási Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó dologi kiadások 107 600 000. | A kormány 19,7 milliárd forintot csoportosít át a gazdaságújraindítási alapból az ország legdrágább stadionjára | A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a kormánydöntés, miszerint átcsoportosítanak 85,8 milliárd forintot a Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati építési beruházásokra. A legnagyobb tétel ebből 19,7 milliárd forint, ami a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására megy. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/a-kormany-tovabbi-197-milliard-forintot-csoportosit-at-a-gazdasagujrainditasi-alapbol-az-orszag-igy-is-legdragabb-stadionjara | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról.
A energetikai vállalata, amely Opus Global leánycége, szerdán közleményében jelentette be, hogy lezárták a szerződéskötési folyamatot, így az Opus Tigáz lett a Gerecsegáz Zrt. „közvetett minősített többségű tulajdonosa”.
A tranzakció sorozat utolsó lépéseként a Gerecsegáz Zrt-vel és az októberben felvásárolt Turulgáz Zrt-vel kötött üzemeltetési szerződések eredményeképpen 2023. január 1-től az Opus Tigáz mint földgázelosztói engedélyes üzemelteti a Turulgáz Zrt. és a Gerecsegáz Zrt. tulajdonában álló elosztóvezeték-hálózatokat.
A 24.hu írta meg szeptemberben, hogy az Opus Tigáznak több elvetélt próbálkozás után végül sikerült teljes egészében bekebelezni a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. Mészárosék 195 millió forintos vételárat kínáltak a várost ellátó cégért.
A Gerecsegáz a tatabányai Turulgáz leányvállalat volt. | Mészáros Lőrinc energiacége sikerrel bekebelezte a Gerecsegázt is | Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/21/meszaros-lorinc-energiacege-sikerrel-bekebelezte-a-gerecsegazt-is/ | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az OPUS csoport működése során először átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget – tájékoztatta az OPUS GLOBAL Nyrt. csütörtökön az MTI-t a cég idei harmadik negyedéves, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jelentése alapján.
A közlemény szerint a vállalatcsoport 2022-es háromnegyedéves konszolidált eredménye 14,7 milliárd forint lett. A 2021. év végi 889 milliárd forintos mérlegfőösszeghez képest a növekedés üzleti fejlődés eredménye, mivel a 2021-ben megszerzett energetikai cégek (OPUS TIGÁZ, OPUS TITÁSZ) jelentős összegű mérlegtételeit már konszolidálták az előző év összehasonlító időszakában – jelezte a vállalat.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. – amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik – konszolidált szinten
86,4 százalékkal magasabb működési bevételt realizált az idei első három negyedévben, ami 163,2 milliárd forinttal nőtt az előző évi bázisidőszakhoz képest.
A 352,1 milliárd forintos működési bevétel mellett mintegy 52 milliárd forintos EBITDA-ról számolt be. Ez a cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték 25,5 milliárd forinttal nagyobb, mint 2021 első három negyedévében, a romló gazdasági környezet ellenére – fogalmaztak a közleményben.
Az OPUS csoport összes működési költsége a bevételekkel összhangban, de annál alacsonyabb, 82,7 százalékos mértékben, 148,6 milliárd forinttal szintén emelkedett, aminek oka nemcsak a csoport portfólióbővülése, hanem az idén gyorsuló ütemben romló kedvezőtlen gazdasági helyzet, az infláció, alapanyag- és energiaárszint-növekedés is – közölték.
A cégcsoport az idei első három negyedévben realizált működési bevételének nagyobb arányú növekedése és a működési költségeinek kisebb mértékű emelkedése mellett az üzemi eredmény (EBIT) szinten 23,9 milliárd forint konszolidált eredményt ért el, ami 156,1 százalékkal nagyobb, mint a bázisidőszakban.
Az OPUS GLOBAL társaságainak idei gazdálkodását alapvetően befolyásolta a háborús környezet generálta általános infláció, az építőipari és mezőgazdasági anyagárak emelkedése, illetve hiányuk, az energiaárak drasztikus növekedése és az árfolyamromlás. A közlemény szerint az év hátralévő részében a társaságok mindent megtesznek az emelkedő működési költségeiknek az értékesítési árakban való érvényesítésére, azonban ennek nemcsak piaci korlátai vannak, hanem a szabályozott ár környezetben – mint például az energiaszektorban – ez nem is lehetséges.
Az adófizetési kötelezettségek szintén jelentősen emelkedtek, elsősorban az energetikai szektorban jellemző magasabb adóteher következtében, ennek ellenére a cégcsoport az idei első három negyedévben 13,9 milliárd forint adózott eredményt ért el – áll a közleményben. | Ezermilliárdos vagyon felett rendelkezik a Mészáros-féle Opus csoport | Az OPUS csoport működése során először átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget – tájékoztatta az OPUS GLOBAL Nyrt. csütörtökön az MTI-t a cég idei harmadik negyedéves, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jelentése alapján. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/12/16/ezer-milliardos-vagyon-meszaros-lorinc-opus-csoport-bet-tozsde/ | 2022-12-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és szabadon bocsátását kérte az előzetes letartóztatásból Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke az illetékes brüsszeli bíróság zárt ajtók mögött tartottmeghallgatásán – tájékoztatták a sajtót ügyvédei a La Libre Belgique napilap jelentése szerint.
A két ügyvéd, Andre Risopoulos és a Michalis Dimitrakopoulos közölte: védencük tagadja, hogy pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az Európai Parlamentnek az Arab-(Perzsa-)öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit.
Azt mondták: „nagyon erős jogi érveik vannak amellett, hogy szabadon engedjék” a korábbi EP-alelnököt, aki – fogalmazásuk szerint – aktívan hozzájárul a nyomozás sikeréhez. Arról tájékoztattak, hogy kérték a levezető bírót: Eva Kailit lássák el elektromos nyomkövetővel, majd engedjék szabadon, mivel nincs esélye, hogy megszökjön, illetve nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tudna megsemmisíteni.
Kailit és három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során.
Eva Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. Giorgi a múlt héten tett vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amit Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.
A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója és egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű NGO elnöke.
A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. Az Európai Ügyészség a nap folyamán kérte a volt EP-alelnök mentelmi jogának felfüggesztését.
Kaili egy keddi rendőrségi kihallgatáson elmondta, tudott élettársa Panzerivel folytatott tevékenységéről és arról, hogy néha pénzzel teli bőröndöket tartottak a lakásán. Elismerte továbbá, hogy arra utasította apját: rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások során megtalált készpénz nagy részét. A volt EP-alelnök apját két napig tartották őrizetben a rendőrségi kutatások után, majd szabadon engedték. | Katar-gate: Eva Kaili ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és a szabadon bocsátását kérte | Ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és szabadon bocsátását kérte az előzetes letartóztatásból Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke az illetékes brüsszeli bíróság zárt ajtók mögött tartottmeghallgatásán – tájékoztatták a sajtót ügyvédei a La Libre Belgique napilap jelentése szerint. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/katar-gate-eva-kaili-artatlannak-vallotta-magat-a-korrupcios-ugyben-es-a-szabadon-bocsatasat-kerte | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
16,3 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állami tulajdonú Eximbankra „a vállalatirányítás, az adatszolgáltatás, a hitelkockázat és értékvesztés belső szabályozása, illetve kezelése, valamint a tőkemegfelelés terén feltárt hiányosságok miatt”. Mindez nem veszélyezteti a hitelintézet megbízható működését, írja az MNB közleménye.
A jegybank 2020 januárjától vizsgálta a Magyar Export-Import Bank Zrt. működését. Többek közt arra jutottak, hogy az Eximbank belső szabályzatában „nem, vagy nem pontosan rögzített egyes, a gyakorlatban ténylegesen alkalmazott riportokat, illetve végzett eljárásokat. A bank emellett nem végezte el a saját belső szabályozása által elvárt határidőre egyes belső szabályzatainak felülvizsgálatát”.
Az Eximbank „téves paraméterezés miatt huzamosabb időn át hibás adatokat szolgáltatott a banki könyvi kamatlábkockázatára vonatkozóan a jegybanknak. Adatszolgáltatási belső utasítása emellett nem tartalmazta teljeskörűen az e folyamatra vonatkozó keretrendszert, dokumentációt, ráadásul egyes esetekben kitöltési hiányosságok is felmerültek”.
Az Eximbanknak március végéig kell megoldania a problémákat, amiről május közepéig belső ellenőri jelentést kell adnia a jegybanknak.
Az Eximbanknak éveken át fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében. Többek között Andy Vajna is eximbankos hitelből tudta megvenni a TV2-t, ami azóta is a kormányzati propaganda egyik legfontosabb csatornája. De kapott innen hitelt Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztése is.
Ennek a banknak kellett volna létrehoznia a határon túli földeket felvásárló 143 milliárdos tőkealapot is, amit végül a szlovák kormány nyomására mégsem csináltak meg. De az Eximbank olyan kisebb projekteket is támogatott, mint Szijjártó Péter kedvenc győri temploma, és akkor támogatta meg az orosz piacok meghódítását, amikor már küszöbön állt az ukrajnai háború. | Több mint 16 milliós bírságot kapott az Eximbank a Nemzeti Banktól | 16,3 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állami tulajdonú Eximbankra „a vállalatirányítás, az adatszolgáltatás, a hitelkockázat és értékvesztés belső szabályozása, illetve kezelése, valamint a tőkemegfelelés terén feltárt hiányosságok miatt”. Mindez nem veszélyezteti a hitelintézet megbízható működését, írja az MNB közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/23/tobb-mint-16-millios-birsagot-kapott-az-eximbank-a-nemzeti-banktol | 2022-12-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében.
Polt szerint a NAV több mint 110 tanút hallgatott ki, öt embert gyanúsítottként. Átvizsgálták a program beszerzéseit és szerződéseit, ingatlanokat kutattak át, szakértőket rendeltek ki. „A nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű ügyben az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményezte a hét évig tartó nyomozást.”
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) programja miatt 2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanújával. Az ORÖ-nek főleg EU-s forrásból létre kellett volna hoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot, ami folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.
De az ORÖ több más, nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott 100 milliókat, és sosem állt fel működő irodahálózat.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is vizsgálódott, és arra jutott: a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezetet ugyan bejegyezték 2014. április 24-én, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Polt szerint nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az ORÖ ne akarta volna megvalósítani a projekt céljait.Ezt arra alapozza, hogy ingatlanokat vettek meg és újítottak fel, irodabútorokat, informatikai eszközöket vásároltak, és a késést is jelezték. A legfőbb ügyész válaszában azt írja, figyelembe vették az OLAF-jelentést, ami elég volt a megalapozott gyanúhoz, a vádemeléshez viszont nem.
A nyomozás alapján ugyan Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő írta alá a támogatási szerződést, de nem vett részt a projekt végrehajtásában.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban példátlan módon elismerte, hogy visszaélések voltak a projektben, ezért felmondta az EU-s támogatási szerződést az ORÖ-vel, és visszakérték a pénzt. Az összegből 1,3 milliárd forintot a kormány állt, az ORÖ-nek így csak 300 milliót kellett visszaadnia.
Vadai megkérdezte, miért nem indítottak eljárást azért, mert az 1,3 milliárd forintot az adófizetők állták. Polt szerint itt nem beszélhetünk valószínűsíthető bűncselekményről. | Polt Péter szerint Farkas Flórián csak aláírta a papírokat, de nem vett részt a botrányos romaprogram végrehajtásában | „A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/23/polt-peter-szerint-farkas-florian-csak-alairta-a-papirokat-de-nem-vett-reszt-a-botranyos-romaprogram-vegrehajtasaban | 2022-12-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Első ránézésre is elég nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve, és nem egyedül venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, eredetileg nem is ez volt az elképzelés, a kormányfő veje, Tiborcz István és a vele egyre gyakrabban üzletelő Jellinek Dániel csak később tűnt fel a sztoriban. Hogy aztán az energetikai cég kétharmadát valószínűleg elég jó áron ők próbálják megszerezni.
Ki és mit vesz?
Hétvégén jelentették be (pdf), hogy egy elég komplex tranzakció keretében a Mol egy leánycége, illetve a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Diófa Alapkezelő Zrt. és a Jellinek Dániel tulajdonában lévő Indotek-Investments Zrt. egy-egy magántőkealapja felvásárolná az Alteót. A Mol közleményében úgy fogalmaztak, hogy
a felek célja, hogy többségi befolyást és közös irányítást szerezzenek az Alteo Nyrt felett.
A vázolt terv alapján a tranzakció végén ugyanakkor a teljes cég a Mol-Tiborcz-Jellinek hármashoz kerülne, úgy, hogy mindhárom szereplő ugyanakkora részesedést szerez.
Az Alteo valószínűleg a Budapesti Értéktőzsde elmúlt évtizedének legnagyobb sikersztorija. A 2008-ban alapított cég mostanra egy rengeteg területet átfogó energetikai szolgáltatóvá vált: jelentős megújuló (főleg nap és szél) valamint hagyományos (főleg gázalapú) villamosenergia-termelő kapacitása van, foglalkozik energiakereskedelemmel, hulladékkezeléssel, e-mobilitással, illetve nyújt komplex energetikai szolgáltatásokat egyéb vállalatoknak is, így üzemeltet és karbantart például ipari erőműveket.
A társaság az elmúlt években fokozatosan nőtt nagyra, a mostani energiapiaci helyzet pedig újabb lökést adott az üzleti teljesítményének. Az idei első kilenc hónapban már jóval 10 milliárd forint feletti adózott eredményt hozott össze, a teljes vállalatot pedig a felvásárlás bejelentése előtt nagyjából 67 milliárd forintra értékelte a piac.
A cég részvényeivel 2016 óta kereskednek a tőzsdén, ám a papíroknak csak alig harmada forog a börzén. A többségi tulajdonos egészen mostanáig a részvények bő 61 százalékát kézben tartó Wallis Asset Management Zrt. volt. Ez az a pakett, amit a Mol közleménye szerint már meg is vett a triumvirátus.
A többi részvényt pedig a jövőben szereznék meg, így ezekre kötelező vételi ajánlatot tettek. A papírok egy részét az Alteo alkalmazottai birtokolják, szűk 33 százalék pedig kisbefektetők tulajdonában van.
Alulárazták?
Az ügyre rálátó forrásaink szerint egyébként maga a felvásárlás önmagában nem volt meglepő. Azt tudni lehetett, hogy a Wallis egy pénzügyi befektető, így megfelelő ajánlat esetén túlad a részesedésén. Az ügylet időzítése és a vevők kiléte azonban már okozott meglepetést, illetve több forrásunk azt is megkérdőjelezte, hogy valóban megfelelő ez az ajánlat.
Az Alteónak tényleg elég jól ment az elmúlt időszakban. A vállalat 2021 eleje óta minden negyedévben nyereséget mutatott ki, az idén pedig eddig duplázta a profitját.
Ennek, illetve az alapvetően a cég szempontjából kedvező környezetnek köszönhetően a részvények árfolyama is dinamikusan emelkedett. A felvásárlási hírek előtt a papírt jóval 3300 forint felett jegyezték, ami közel 40 százalékos növekedés az év eleji és az idén júliusi szinthez képest is. Ráadásul azok az elemzők, akik foglalkoznak a vállalattal, kivétel nélkül az árfolyam további dinamikus emelkedését várták, és vételre javasolták a részvényt. Az Erste néhány nappal a bejelentés előtt emelte a célárat 3790 forintra, az MKB pedig ennél is magasabb, 3812 forintos jegyzést várt (pdf) egyéves időtávon, amire a bank rá is erősített hétfőn.
Ehhez képest tényleg nem tűnik túl gálánsnak a vevőjelöltek 3040 forintos kötelező vételi ajánlata, ami ugyan megfelel a törvényi minimumnak, de a bejelentés előtti záróárnál majdnem 8 százalékkal kevesebb. A hétfőt masszív eséssel is kezdték az Alteo részvényei, igaz, kedden már emelkedett az árfolyam.
A Wallisnak pedig még a vételi ajánlatban szereplő árnál is jóval kevesebbet fizettek a vevők, egész pontosan részvényenként 2872 forintot, ami az aktuális ártól 13, az elemzők által belőtt céláraktól pedig durván negyedével marad el. Ezt több, lapunknak nyilatkozó szakértő is értetlenül fogadta. Mint egyikük fogalmazott: merőben szokatlan, hogy többségi részesedést diszkonttal adnak el, hiszen azzal olyan többletjogok és lehetőségek járnak, amelyeknek jelentős többletértéke van a vevő számára.
Márpedig csak a nyilvános ajánlatban szereplő és a Wallisnak fizetett ár közötti különbség milliárdokkal értékeli alul a Wallis részesedését. Az eladót kerestük kérdéseinkkel, de ezekre nem reagáltak. Egy szerdán kiadott közleményben ugyanakkor azt írták: a vételár tükrözi mind a jelentős részvényesi értéknövekedést, melyet a Wallis elért a vállalattal, mind a piaci likviditás korlátait is, mellyel egy nagybefektetőnek számolnia kell.
Miért kellett ide Tiborcz és Jellinek?
A legnagyobb meglepetés azonban így sem az ár volt, hanem a vevők kiléte. A Mol érdeklődése teljesen érthető, hiszen az Alteo portfóliója elég jól illeszkedik az olajipari cég stratégiai terveibe. Kérdésünkre az olajipari vállalatnál is ezt emelték ki. Mint fogalmaztak:
Az akvizíció fontos mérföldkövet jelent a Mol számára, hiszen hosszútávú üzleti stratégiánk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy beindítsuk a régió körforgásos gazdaságát és fenntartható energiával, alapanyagokkal járuljunk hozzá Közép-Kelet-Európa gazdaságainak működéséhez. Hosszú ideje figyeljük már az Alteót, hiszen a vállalat szerteágazó portfóliója számottevő növekedési potenciált hordoz magában … Ezek a területek a zöld energiaátmenet felgyorsulása miatt évek óta relevánsak a Mol-csoport számára, a tranzakcióra viszont most adódott lehetőségünk.
A kérdés csak az, hogy ha ennyire fontos felvásárlási célpont az Alteo, akkor a Mol miért nem egyedül futott neki a tranzakciónak, miért vont be más pénzügyi befektetőket is, ráadásul úgy, hogy a többségi tulajdont is kiengedte a kezéből. A cégnél lapunk erre vonatkozó kérdésére azt válaszolták: ahhoz, hogy az Alteóban szerzett részesedés a Mol transzformációját felgyorsítsa, nincs szükség az irányítási jogok egyedüli megszerzése. Szerintük
az azonos célokért dolgozó partnerek segítségével kisebbségi tulajdon mellett is ki lehet aknázni a növekedési potenciált és a szinergiákat.
Ez azonban üzletileg, és különösen a Mol kisebbségi tulajdonosi tapasztalataival (a horvát INA-ban sokáig jelentett ez problémát) elég gyenge lábakon álló érvnek tűnik. A Molnak teljesen egyértelműen a szinergiák kihasználása miatt érdemes megvennie az Alteót, tehát azért, mert a két cég együttesen többletértéket tud teremteni ahhoz képest, mintha külön működnének*Az Alteo tudása új piacokat nyithat meg a Molnak, így növelheti a bevételét, de több vonalon csökkentheti a költségeit is, illetve ugyanez fordítva is igaz.. Ez a szinergia azonban valószínűleg nehezebben érvényesíthető kisebbségi tulajdonban, arról nem is beszélve, hogy az többletértéket meg kell osztani a tulajdonostársakkal.
Ráadásul a Mol pénzügyileg biztos nem szorult rá Tiborcz István és Jellinek Dániel tőkéjére.
A teljes tranzakció összértéke nagyjából 58,5 milliárd forint lenne, ami a Molnál viszonylag gyorsan előteremthető összeg. Az idén az első három negyedévben a cég átlagos havi nyeresége meghaladta ezt az összeget, a vállalat készpénzállománya*pénzeszközei pedig több mint 600 milliárd forint volt szeptember végén, azaz a vételár bő tízszeresére rúgott.
Tiborcz István és a miniszterelnök vejével, illetve a kormányzati érdekek mentén egyre többet üzletelő Jellinek Dániel feltűnése azonban nem csak azért okozott meglepetést, mert üzletileg nehezen magyarázható. Úgy tudjuk, hogy eredetileg csak a Mol érkezéséről volt szó, a két kormányközeli üzletember neve csak a folyamat legvégén került elő.
Tiborcz és Jellinek motivációit nem nehéz felfejteni, pénzügyi befektetőként nyilván keresni akarnak az ügyleten, igaz, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indoteknél lapunk kérdésére azt írták: amellett, hogy kiugró üzleti potenciált látnak az energetikában, szinergikus hatásokra is számítanak (ha kíváncsi vagy az Indotek teljes állásfoglalására, kattints a csillagra)*Az alábbiakban az Indotek kérésére a csoport „állásfoglalását változtatás, rövidítés és a nyilatkozat egyes részleteinek kiragadása nélkül, egyben közöljük”:
Az Indotek Group, Magyarország egyik vezető befektetéskezelő cégcsoportja, kiugró üzleti potenciált lát az energetikában, ezen belül is a zöldenergetikában. Az e területen meghatározó magyarországi szereplőnek számító Alteo Nyrt. alapítása óta meggyőző üzleti teljesítményt nyújt, növekedési kilátásai kiemelkedők, így a beszállás a társaságba jelentős felértékelődési potenciált hordoz. Az Indotek Group diverzifikálja befektetési portfólióját, ezért túllépve eredeti üzleti stratégiáján, a B és C kategóriájú ingatlanok megvásárlásán és hasznosításán, egyre jobban érdeklődik teljes vállalatok és vállalatcsoportok iránt, az ingatlanszektor mellett más ágazatokban is, ahol az Indotek üzleti tevékenységéhez megfelelő szinergiákat lát, vagy jó momentum adódik akár az árazás, akár a növekedési kilátások alapján a beszállásra. Egyre fontosabbnak tartja azt is, hogy befektetései fix jövedelemtermelő képességgel rendelkezzenek. Mindemellett az Indotek Group maga is rendelkezik megújulóenergia-termelő eszközökkel, illetve ügyfelei is egyre jobban igénylik a megújuló energiát (gyakorlatilag már ma is alapelvárás, hogy az energia a lehető leghatékonyabban, ugyanakkor a lehető legkörnyezetkímélőbb módon legyen előállítva), így szinergikus hatásokra is lehet számítani. A fenntarthatóság és a zöldenergetika belső indíttatásból is fontos az Indotek Group számára, jelzi ezt, hogy 2036-ra szeretné elérni, hogy az ingatlanjaiban kizárólag fenntartható módon megtermelt energiával fűtsenek és világítsanak..
Keresni igazán gyorsan pedig akkor lehet egy ilyen ügyleten, ha lesz olyan piaci szereplő, amely belátható időn belül drágábban megvásárolja majd a részesedésüket. Szakértők szerint egy ilyen forgatókönyv pedig egyáltalán nem elképzelhetetlen. A kisbefektetők például leginkább attól tartanak, hogy a Mol most ugyan bevonta a két kormányközeli szereplőt az ügyletbe, később azonban magasabb áron kivásárolja őket. Így a mostani – többek szerint nyomott – ajánlati ár és a későbbi magasabb ellenérték közötti haszon a jelenlegi befektetők helyett a NER-es vállalkozókhoz kerülne.
Más kérdés, hogy ha a Wallis többségi részesedését meg is szerzi a három vevő,
egyáltalán nem biztos, hogy a többi részvényt is meg tudják vásárolni, és így kivezethetik az Alteót a tőzsdéről.
Ehhez ugyanis először az igazgatóságnak kell döntenie, hogy elfogadásra javasolja-e a kisbefektetőknek az ajánlatot, majd a kisbefektetőknek, hogy eladják-e papírjaikat a kínált árért. Ha sokan úgy döntenek, hogy keveslik az árat, és így a Mol-Tiborcz-Jellinek hármas részesedése nem éri el a 90 százalékot, akkor az Alteo maradhat a tőzsdén. Halottunk olyan véleményt, amely szerint ez tűnik a legvalószínűbb kimenetelnek, és talán még a NER-közeli vevőket sem feltétlenül zavarná, így ugyanis fenn tudják tartani a transzparencia látszatát.
Az ügyben az Alteót is kerestük kérdéseinkkel, de jelezték, hogy a cég a felvásárlásnak ebben a szakaszában semmit nem kommunikálhat a folyamatról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sikeresek voltak, hogy megérkezett a Mol, Jellinek és TiborczAz Alteo tankönyvi példája annak, hogyan lehet a nulláról felépíteni egy céget, bevonva a tőkepiac szereplőit is a finanszírozásba. A részvényesek most kaptak egy ajánlatot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók. | A Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezett | Első ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20221222/a-molt-vartak-de-tiborcz-es-jellinek-is-erkezett/ | 2022-12-22 08:49:00 | true | null | null | G7 |
A Rába Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke és auditbizottságának tagja lehet Palkovics László - szemlézte a Blikk a Kisalföld megyei napilap által a Budapesti Értéktőzsde honlapján talált előterjesztést. Az irat szerint a közgyűlésen a felügyelőbizottság elnökének és tagjának, egyúttal az auditbizottság tagjának visszahívásáról, egyben az új elnök megválasztásáról szavaznak.
A közgyűlés a közgyűlés napjával visszahívja a felügyelőbizottságból és az auditbizottságból Lepsényi Istvánt, a felügyelőbizottság tagját és egyben elnökét, továbbá az auditbizottság tagját - olvasható az előterjesztésben. | Havi 900 ezerért kaphat Palkovics László felügyelőbizottsági elnöki posztot az állami tulajdonú győri gyárban | A Kisalföld által észrevett előterjesztés szerint a Rába következő közgyűlésén juttathatják fontos és jövedelmező pozícióhoz a volt ipari minisztert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/26/havi-900-ezerert-kaphat-palkovics-laszlo-felugyelobizottsagi-elnoki-posztot-az-allami-tulajdonu-gyori-gyarban/ | 2022-12-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Százával hullanak majd országszerte a fácánok december 27-én, ezen a napon mind a 19 megyében vadászatot rendez egy magas szintű kormányzati támogatással bíró cég.
A 2019-ben alapított Országos Jótékonysági Vadászat (OJV) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek védnöki nyilatkozatát a Karmelita kolostorban írták alá, az elmúlt években nagyon rákapcsolt, hogy javítson a hobbivadászat társadalmi megítélésén, és természetesen azért, hogy szalonképes alkalmakat biztosítson a fizetőképes érdeklődők számára a sörétes puskák használatához.
Az OJV Kft. létrehozása mögött az az ötlet húzódik, hogy a vadászatot nemes társadalmi céllal kapcsolják össze: a cég a vadászatok bevételeiből rendszeresen adományoz milliós pénzösszegeket gyermekgyógyászati célokra, a jótékonykodásról pedig igyekeznek minél több helyen hírt adni a sajtóban, ami a cég által felkért ismert emberek, az úgynevezett „márkanagykövetek” feladata. A cég feletti védnökséget a kormányzat közismerten szenvedélyes vadászai, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kovács Zoltán kommunikációs és Zambó Péter agrárminisztériumi államtitkár látják el.
A kft. honlapja szerint az idei rendezvény után az 50 ezer forintos részvételi díjakból és az összegyűjtött adományokból „hiánypótló orvosi eszközöket” vásárolnak a megyék egy-egy kiválasztott kórháza számára. Összesítésük szerint az elmúlt években összesen 142 millió forinttal támogatták a kórházakat, igaz, ebbe beleszámolták a cégalapítást megelőző hat év Fejér megyei pénzgyűjtéseit is.
Ezt azért tehették, mert az OJV-t létrehozó és tulajdonló három szervezet közül kettő Fejér megyében, a Velencei-tó környékén működik. Bennük az a közös, hogy a hátterükben valamilyen formában felbukkan egy másik egykori vadász-politikus, L. Simon László korábbi államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt például maga L. Simon hozta létre. Ez a szervezet a története során egy 267 millió forintos uniós támogatást is elnyert már kastélyfelújításra, legutóbb pedig – ahogy azt az Átlátszó megírta – egy tóparti hotelt szerzett meg valószínűleg messze a forgalmi érték alatti áron. A velencei hotelt az állam adta oda ingyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületének, amely aztán átpasszolta az alapítvány érdekeltségébe.
Tavaly a jótékonysági vadászatot követően éppen L. Simon tartott beszédet a résztvevők számára rendezett díjkiosztó ünnepségen. A Nimród vadászati szaklap szerint a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője a beszédben igyekezett cáfolni azt a közvéleményben kialakult vélekedést, hogy a vadászok csak olyan dúsgazdag vállalkozók vagy olyan befolyásos politikusok lehetnek, akik megengedhetik maguknak, hogy egy hétvége alatt százezreket vagy akár milliókat költsenek a szenvedélyükre. L. Simon azt állította, hogy a jótékonysági vadászat annyira jó cél, hogy ilyenkor még a kiskeresetű vadászok is a zsebükbe nyúlnak:
Azok a jótékonysági vadászaton részt vevő vadászok is hozzájárulnak a sikerhez, akik nagyon szerény jövedelemmel rendelkeznek, és nem engedhetik meg maguknak, hogy minden évben elejtsenek mondjuk két kapitális bikát. (…) Példaértékű a magyar vadászok adakozása, mert még akinek kevés van, akinek éppen csak van valamije, akinek néha még az is gondot okoz, hogy a legolcsóbb régi IZS puskájához normális sörétes lőszert vásároljon, ő is részt vesz a jótékonysági vadászaton, ezzel hozzájárul anyagilag a vadászok összefogásához, amellyel a beteg gyerekeket segítjük.
Az idén a kórházak támogatása mellett azért a résztvevőket is jutalmazzák. Azok között, akik befizetik a részvételi díjat, egy milliós értékű vadászpuskát sorsolnak ki. A fegyvert, a diófából készült puskatus és a króm-molibdén cső mellett az teszi különlegessé, hogy a török gyártó a jótékonysági vadászat logóját is belegravírozta a fémrészekbe.
Az OJV Kft. tevékenységét L. Simonhoz hasonlóan nagy sikernek tartja a cég ügyvezetője is. Fejes László szerint a jótékonysági vadászat sikere és az adományozással megvalósuló társadalmi haszna megkérdőjelezhetetlen. Lapunk felvetésére, hogy az állatvédő szervezetek nem tartják helyénvalónak a módszert, hogy összekapcsolják a beteg gyerekek támogatását az állatok lelövésével, a cégvezető azt mondta, nem ért egyet az állatvédőkkel.
Fejes azzal érvelt, hogy a Föld nyolcmilliárdos lakossága nagyrészt húsevő, az ember áll a tápláléklánc tetején, ezért „tetszik vagy nem, szinte minden állat – a házi kedvenceket kivéve – az emberi faj fennmaradását szolgálja”. „A vadászat kizárólag ott és akkor probléma, amikor az nem tervszerű és nem szabályozottan fenntartható”, Magyarországon viszont olyan nagy tradícióval bíró, szakmailag fejlett és magas színvonalú vadgazdálkodás zajlik, melynek része a vadállomány tervszerű mennyiségi és minőségi szabályozása.
A vadászat tehát szükséges és létezik akkor is, ha az nem párosul jótékonysággal. Következésképpen a jótékonysági vadászat által nem kerül sem több, sem kevesebb vad elejtésre. Mi a vadászszenvedélyt kapcsoltuk össze a jótékonysággal
– szögezte le Fejes László.
A jótékonysági vadászat azonban még jóval az idei esemény megrendezése előtt támadások célpontja lett. Novemberben – miután az OJV bejelentette, hogy az olimpiai bajnok vízilabdakapus, Szécsi Zoltán lesz a cég egyik nagykövete – több szervezet is megszólalt.
A gyermekek megsegítésének mi is hívei vagyunk, meg is tesszük, akár állatterápiás kezelések biztosításával, de nem tartjuk etikusnak, hogy az állatok megölésével kössék össze
– közölte Püspöki Zsolt, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, aki szerint a XXI. században már semmi nem indokolja, hogy az ember állatokat öljön, inkább a puskák és a terepjárók árát fizessék be támogatásként.
„Szerencsétlen előnevelt állatokat eresztenek ki a gyilkolászásban örömüket lelő celebek elé” – mondta a 24.hu-nak Bóday Pál, a Macskaárvaház vezetője. A civil szervezet nemrég kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével tartott adománygyűjtést az árva állatok megsegítésére. Bóday szerint a valódi erdőgazdálkodással foglalkozó vadászok is megvetik az ilyen típusú „VIP-eseményeket”.
– fogalmazott a civil szervezet vezetője. | Ötvenezerbe kerül fejenként a karácsonyi jótékonysági vadászat | Az ország összes megyéjében lesz karácsonyi fácánvadászat, melynek bevétele beteg gyerekekhez kerül. Az állatvédők szerint ez a cinizmus csúcsa, a szervezők viszont a nemes célt hangsúlyozzák. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/26/orszagos-jotekonysagi-vadaszat-50-ezer-belepo-facanvadaszat-allatvedok/ | 2022-12-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála, a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
Az 1500 fős Csokonyavisonta Belső-Somogy különleges hangulatú települése, ami az utóbbi időben leginkább a gyógyfürdő körüli kálvária miatt került be a hírekbe. A fürdő korábban önkormányzati tulajdonban volt, a létesítménynek azonban a koronavírus végleg betett. A tulajdonosok egymásnak adják a kilincset, – a HAFE-Hungary Kft. idén már a harmadik! – miközben felelőtlenül lengetnek be több száz milliós fejlesztéseket.
Kuti Balázs először verseny nélkül vette meg a fürdőt
A Somogy megyei színjáték egyik szereplője, Szászfalvi László, a dél-somogyi térség fideszes országgyűlési képviselője, aki az idei évben nem kevesebb mint háromszor számolt be büszkén a csokonyavisontai gyógyfürdő megmentéséről.
Először március 12-én, a választási kampány hajrájában rendeztek ünnepélyes alapkőletételt a fürdő területén, miután az önkormányzat eladta a Thermál-Fürdő Kft.-t Kuti Balázs vállalkozónak 57 millió forintért. Kuti ezen kívül a fürdő körülbelül 100 millió forintos tartozását is átvállalta.
A megyei KESMA-lap dagályos sikerjelentésben hirdette, hogy ömlik a pénz a gyógyfürdőhöz, a fejlesztéshez szerintük „400 millió forint állami támogatás is érkezett”.
Vízilabdás álmok. Nyolcszáznegyven millió forintból egy vízilabda-edzőcentrumot hoztak volna létre a nélkülözhetetlen fejlesztések, felújítások mellett: ehhez a négyszáz milliós állami támogatás és a 170 milliós önrész mellett a Vízilabda Szövetség további 270 millió forinttal járult volna hozzá. Az eseményen részt vett a Magyar Vízilabda Szövetség akkori elnöke, Vári Attila, aki októberben a szövetség körüli zavaros pénzügyek miatt lemondott.
Szászfalvi úgy fogalmazott, hogy „ezek a források rendelkezésre állnak, hamarosan megérkeznek a munkagépek is”. Ám a vásárlást a Somogy Megyei Kormányhivatal utólag semmisnek nyilvánította, miután a csokonyavisontai önkormányzat törvényellenesen, nyilvános pályázat nélkül adta el a céget.
Alapkőletétel után bezárás: fürdőháború Csokonyavisontán | atlatszo.hu
Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy bejegyzés, amely szerint a fürdő határozatlan időre bezár. A drámai bejelentés előzményei: egy feltűnően értékaránytalannak tűnő adásvétel, az ezt érvénytelenítő hatósági eljárás, derült égből választásra időzített alapkőletétel, s a háttérben helyi érdekcsoportok eldurvuló küzdelme a tönk szélére került fürdő maradványaiért.
A második vállalkozó is csak ígérgetett
A kútba esett ügylet után augusztus elején megjelent egy pályázati felhívás, mely szerint a fürdőt üzemeltető cég egymillió euróért – ÁFA-mentesen – eladó.
Harasztia Attila polgármester az Atádhír önkormányzati hírportál kérdésére azt válaszolta, hogy „az árat értékbecslés adatai alapján állapítottuk meg”. További sajátos körülmény, hogy az értékbecslés megemlíti, hogy „a fürdő 380 millió forintos értéke túlzott a leírt hiányosságokat figyelembe véve, és csupán „a nettó alapterület nagysága miatt jön ki ez a magas érték”.
A szűkös, mindössze 17 napos pályázati határidő ellenére úgy tűnt, sikerül megszabadulni a súlyosan veszteséges önkormányzati vagyontárgytól: 2022-ben immár másodszor, szeptemberben is ünnepélyesen bejelentették, hogy elkelt a fürdő. Egy barcsi székhelyű építőipari vállalkozás, a Bau-Lizéna Kft. vette meg, 140 millió forintban állapodtak meg a felek. Az egymillió eurós ajánlati vételár, úgy tűnik, csupán porhintés volt a korábbi, alacsony összeg miatt elégedetlenkedő helybeliek szemébe.
További elgondolkodtató körülmény: bár a korábbi, hoppon maradt vevő,
Kuti Balázs a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy elindul a nyilvános tenderen, végül mégsem tette meg.
Újabb sikerjelentés, újabb, az országos sajtóban is nyilvánosságot kapott fogadkozások: az immár törvényes tulajdonos, a Bau-Lizéna 2023 májusára ígérte az időközben bezárt fürdő újranyitását, s azt, hogy legkésőbb 2022. november 1-től belekezd a fürdő fejlesztésének első ütemébe háromszázmillió forint értékben.
Győri fideszes politikus édesanyjának cégéhez került a fürdő
Ebből sem lett semmi, viszont december 9-én újabb, az idei harmadik ünnepélyes bejelentésre került sor a fürdő területén, természetesen Szászfalvi László jelenlétében: a Bau-Lizéna eladta a Thermál-Fürdő Kft.-t a HAFE Hungary-nak. Ez a tény erősen kérdőjelessé teszi, komolyan gondolták-e egy percig is, hogy azonnal befektetnek háromszázmilliót a fürdő fejlesztésébe.
Hajtó Péter, a legújabb „tulajdonos társaság képviselője” szerint december 18-án részlegesen ugyan, de újra kinyit a fürdő. Hajtó Péter Győr Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője.
Az viszont nem derült ki, hogy az utóbbi adásvétel során mennyiért is cserélt újra gazdát a fürdő, miután ez már két magáncég közti ügylet volt.
Az viszont megállapítható a cégadatokból, hogy az új tulajdonos a HAFE-Hungary Kft. A cég jelenlegi tulajdonosa Hajtó Ferencné, aki Hajtó Péter édesanyja. A kft.-t pedig Hajtó Péter még saját maga alapította 2010-ben.
A cégadatbázisban több szál is a hatóság által kitessékelt Kuti Balázshoz vezet. Hajtó Péter szeptemberben vette át tulajdonosként és vezérigazgatóként Kutitól az általa márciusban alapított, Berkoling Zrt. nevű vállalkozást:
A cég 2022. szeptember 2-ig a CSTF, feltehetően a Csokonyavisontai Termál Fürdőből képzett nevet viselte.
2022. augusztus 9-ig a Csokonyavisonta, Fürdő tér 1. címre volt bejegyezve.
2022. szeptember 2-ig Kuti Balázs volt a teljes részvénycsomag birtokosa. Őt váltotta Hajtó Péter.
A cégadatokból az is kiderül, hogy a Thermál Fürdő Kft. új ügyvezetője, Popovits Frigyes egy olyan cég tulajdonosa és ügyvezetője (Port Adria Kft.), amely korábban szintén Kuti Balázsé volt. Hajtó Péter márciusban a Facebook oldalára egy olyan szelfit posztolt, amin Orbán Viktortól balra Kuti Balázs látható.
Pénz még nincs felújítani a fürdőt
Az új tulajdonosnak szüksége is lesz némi állami hátszélre, ha az erősen retró hangulatú fürdőt ki akarja pofozni. A dél-somogyi Csokonyavisontát – gyógyvizét, földrajzi és infrastrukturális adottságait – szokás a Zala megyei Zalakaroshoz hasonlítani, már ami a kiinduló, rendszerváltás előtti állapotokat illeti. Zalakaros azonban ma nemzetközi hírű virágzó fürdőváros, 386 ezer vendégéjszakát produkáló négycsillagos szállodák sorával, míg Csokonyavisonta maradt a nyolcvanas-kilencvenes évek „falusi fürdőhelyének” színvonalán, s ezt a helybéliek és a régió területfejlesztéssel foglalkozó szakemberei egyaránt a politikai akarat hiányának tudják be.
Kérdés, hogy a győri önkormányzati képviselő képes-e ezen változtatni. A fürdőt birtokló cégnek szüksége lesz támogatásra, tavaly mindössze 279 millió forint nettó árbevételt ért el, ami 7 milliós nyereséggel társult. Hajtó Ferencné több cégben volt már tulajdonos, ami jelenleg felszámolás, vagy végelszámolás alatt van. Hajtó Péter szintén több felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló vállalkozás korábbi tulajdonosa.
A képviselő a sajtótájékoztatón az Atádhír beszámolója szerint – meglepő őszinteséggel – azt mondta, hogy a fejlesztéseket „nem tudjuk saját zsebből kifizetni, nem szeretnénk olyan képet festeni magunkról, ami nincsen. Természetesen külső forrásokat és támogatásokat szeretnénk igénybe venni.” Kérdés, hogy a következő, várhatóan szűkös időkben képesek lesznek-e megszerezni ezeket, vagy kezdődik minden elölről. | Győri fideszes képviselő édesanyjának cége szerezte meg a csokonyavisontai gyógyfürdőt | Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/27/gyori-fideszes-kepviselo-edesanyja-szerezte-meg-a-csokonyavisontai-gyogyfurdot/ | 2022-12-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Közel 300 millió forint a verőcei dunai limes kilátó bekerülési ára, a munkadíj és az építőanyag árának emelkedése miatt a kormány közel 80 millió forint plusz forrást biztosított a munkák befejezésére. A projektet a tervek szerint idén év végéig kellett volna megvalósítani, azonban az átadó ünnepséget és a megnyitó időpontját kitolták tavaszra – értesült a Narancs.hu.
2019 augusztusában a váci illetékességű ESTV számolt be róla, hogy Verőce határában áll a Duna bal partjának egyetlen feltárt római kori őrtoronymaradványa, amelyet egykor ún. pontonhíd kötött össze a szemközti, a Szentendrei-szigeten lévő toronnyal. Az akkori tudósítás szerint a 4. században épült hídfőállást, amely a Római Birodalom határán húzódó limes része volt, 220 millió forint támogatásból újítják meg.
Grauszmann György polgármester a tévé híradójának azt mondta, a tervek szerint a tornyot korszerű fémszerkezettel teszik látványossá, de megmaradnak a '60-as években felújított eredeti kőlapok is. A beruházás része két múzeum is, emellett parkolókat és kerékpárkölcsönzőt terveznek a területre. A munkálatok várhatóan októberben kezdődnek.
„Verőce község önkormányzata egy pályázat kapcsán 220 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, hogy visszaállítsuk a római hídfőállás egyik tornyát, kialakítsunk a jelenlegi vízmű területén – a már nem használatos trafóházban, amit a vízmű igazából Verőce község önkormányzat részére most odaadott – az alsó szinten egy limes múzeumot, a világörökségi helyszínekkel kapcsolatos múzeumot, a fölső szinten pedig egy vízügyi múzeumot, és mindezt összekössük Verőce településsel egy római tematikus sétánnyal, ami egy kilométer hosszú lesz” – fogalmazott a televíziónak a polgármester.
2020 februárjában Grauszman sajtótájékoztató keretében mutatta be a projekt terveit a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM). Az elhangzottak értelmében a beruházást konzorciumi partnereség keretében valósítják meg, aminek vezetője a múzeum. Ahogy a polgármester mondta, akkor már a tervezés befejezési munkálatai folytak, és a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési eljárások kiírására sem kell sokat várni. Úgy számoltak, hogy a kivitelezési munkák ténylegesen nyáron kezdődhetnek, a projektre 36 hónap áll rendelkezésre, a tervezett befejezési dátumnak 2022. február 28-át jelölték ki.
2021 júliusában egy látványterv is nyilvánosságra került. A Turizmus.com beszámolója szerint a megépülő torony kilátóként működik majd, kialakítanak egy látogatóközpontot is, amely a késő római határvédelem, a római kori hajózás és a vízhasználat témáját mutatja be interaktív módon. A látógatóközpontban kiállítóé és vetítőtér, jegypénztár, büfé és ajándélkbolt, higiéniai helyiségek kapnak helyet. A látogatóközpont mellett római tematikus játszótér is épül majd az erődnél, valamint a Dunával párhuzamosan egy tanösvényt is létrehoznak, öt pihenővel.
Dunai limes emlékmű látványterve Verőcén
Forrás: Verőce Község Önkormányzata
Fémszerkezet a Duna-parton
A 2020 februárjában tartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint tehát legkésőbb idén februárig el kellett volna készülni az emlékművel. A MNM oldalán már az áll, hogy a projekt tervezett befejezési időpontja idén év vége (a konzorcium a Budapest déli részén található Campona római erődöt is rekonstruálja, egyebek mellett élményparkot alakít ki itt).
Magyarán két befejezési dátumot ismerünk, amiből az egyiken már túl vagyunk, a másik pedig vélhetően teljesíthetetlen, ismerve a beruházás jelenlegi állapotát. A Google Maps alkalmazással meg lehet tekinteni az októberi állapotot, ami óta nem változott túl sokat a verőcei Duna-parton található kezdetleges kilátó.
A fémszerkezettel kapcsolatban a helyi Facebook-csoportokban elindult a találgatás, hogy vajon mi készül itt és mikorra valósulhat meg, ezért megkerestük az MNM-et és Verőce önkormányzatát. A múzeum nem reagált, de Grauszman György válaszolt levelünkre.
Mint írta, a projekt megvalósul, tavaszra tolták ki az átadóünnepség és a megnyitó időpontját. A bruttó bekerülési ára 300 millió forintra nőtt.
„Mivel ez egy négy évvel ezelőtti költségvetésű projekt volt, ezért eredetileg 220 millió forint lett volna, időközben a munkadíj és építőanyag áramelkedések miatt közel 80 millió forint pluszforrást biztosított a kormány a munkák befejezéséhez”
– írta a polgármester. Az utolsó feladat a gyalogos-átkelőhely létrehozása, hogy a torony megközelítése is biztonságos legyen, ennek kivitelezése március környékén várható, tette hozzá.
Mi az a limes?
A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet Európán a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Verőcétől keletre olyan római kori kiserőd romjai találhatók, amely erődített kikötőként a 4. századi határvédelmének egyik fontos láncszeme volt.
2021 júliusában az UNESCO világörökségi bizottsága felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztrai-szlovákiai szakaszát. A magyar szakasz is felkerülhetett volna, csakhogy Magyarország kilépett a közös pályázatból. Ennek okaival a Magyar Narancs részletesen foglalkozott.
Legutóbbi lapszámunkban pedig a dunakanyari turisztikai fejlesztésekről írtunk. A válságos időszak miatt még az államilag támogatott beruházások sem tudnak megvalósulni vagy bizonytalanná válik a kivitelezésük. A helyben működő, jól menő idegenforgalmi vállalkozók sem túl bizakodóak a jövő évet illetően. | Csúszik és drágul a verőcei dunai limes kilátó, a kormány állja a pluszköltségeket | Már 2019-ben ismert volt, hogy Verőce déli határában, az egykori római hídfőállás területén emlékművet alakít ki az önkormányzat 220 millió forintból. A projekt befejezésének időpontja az év végére volt kitűzve, de jelenleg egy építés alatt lévő fémszerkezet látható csupán a Duna partján. A beruházás a munkadíj és építőanyagárak miatt megdrágult, az átadás időpontját tavaszra tolták. Az önkormányzat szerint az utolsó feladat, egy gyalogos-átkelőhely kialakítása van hátra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csuszik-es-dragul-a-verocei-dunai-limes-kilato-a-kormany-allja-a-pluszkoltsegeket-255004 | 2022-12-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki ellen a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat. A bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabásáért fellebbezett.
Egy 69 éves férfi és a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudó lánya a halastavuk fejlesztéséhez akart pénzt szerezni az Európai Halászati Alapból. A férfi és lánya a halastavat egy, az apa tulajdonában álló cégnek adta bérbe, majd a férfi a cég képviseletében nyújtott be támogatási kérelmet. A férfi eltitkolta, hogy ezeket a munkákat is a saját cége fogja elvégezni, ez ugyanis kizáró oknak számít. Végül
két pályázaton több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A csalást a Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján leplezte le.
A bíróság a próbaidős börtönbüntetés mellett 1,75 millió forint pénzbüntetést és a cégvezetéstől való kétéves eltiltást is kiszabott, valamint 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ügyészség a fellebbezésében a hosszabb és végrehajtandó börtönbüntetés mellett 373 millió forintra emelné a vagyonelkobzás mértékét. (Fővárosi Főügyészség) | Százmilliókat csalt ki az EU-tól a halastava fejlesztésére | Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki ellen a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat. A bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabásáért fellebbezett. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/28/szazmilliokat-csalt-ki-az-eu-tol-a-halastava-fejlesztesere | 2022-12-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta 2022 volt Magyarország legnehezebb éve.
Az egész európai kontinens, így benne Magyarország is egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül nehéz évet rajzolt föl a magyarok számára. Viszont a rossz mellett az a jó azért ebben ott van, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nincs túlzás a szavaimban, ha azt mondom, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott
– fogalmazott a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Nyilván nemcsak általában Magyarország nyújtott idén rendkívüli teljesítményt, hanem konkrét személyek is. Az év vállalkozója díjat hivatalosan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szokta odaítélni az arra érdemes üzletembereknek.
Ettől függetlenül azonban egész éves kiemelkedő és szerteágazó teljesítményéért a nem hivatalos díjat én Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ítélem oda saját kezűleg.
A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás. | Csakis Tiborcz István lehet az év vállalkozója, a legnehezebb évben ő nyújtotta a legrendkívülibb teljesítményt | A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/28/csakis-tiborcz-istvan-lehet-az-ev-vallalkozoja-a-legnehezebb-evben-o-nyujtotta-a-legrendkivulibb-teljesitmenyt | 2022-12-28 11:16:00 | true | null | null | 444 |
Az élelmiszeriparban az idén két családi mintacég is bedőlt: az egyik legnagyobb kapacitású mirelites vállalkozás, a debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. tavasszal került felszámolás alá, az egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozó, az ugyancsak hajdú-bihari Kurucz csoport cégei pedig nyáron jelentettek csődöt. Megnéztük, hol tartanak a fizetésképtelenség miatt indított eljárások.
A Pentafrost valaha az ország legnagyobb mirelites cége volt, főleg a kukorica és a zöldborsó vonatkozásában, de most sem elhanyagolható a kapacitása, az Agrárszektor szakportál a 3–4. helyre tette a hűtőipari vállalkozások rangsorában. Kiesése mind a több ezer alapanyagtermelő gazdálkodó, mind a kétszáz körüli dolgozó számára nagy veszteséget jelent. Akkor is, ha az idén az aszályos év miatt nem hiányolták a piacon a feldolgozókapacitásokat. Bár a kormányrendeletben nem részletezték, hogy a felsorolt okok közül mi nyomott többet a latban, de a kabinet június végén stratégiailag kiemelt üggyé nyilvánította a Pentafrost felszámolását. A szakmában úgy vélik, fontos lenne a teljesen magyar tulajdonú cég működőképes állapotba hozása már csak a kapacitásai miatt is. Ez egybeesik az országgyűlési választás előtt Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter vidéki roadshow-ján meghirdetett új agrárpolitikával, aminek alapvetése, hogy az agrárágazatban a hazai tulajdonnak kell dominálnia, a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson keresztül a kiskereskedelmi láncokig.
Kerestük az állami felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. által kijelölt felszámolóbiztost, de Nagy László elhárította a kérdéseinket azzal, hogy a Pentafrost felszámolási eljárása a csődtörvény hatálya alá tartozó nemperes eljárásnak minősül, a csődtörvény rendelkezései pedig kifejezetten rögzítik, hogy a felszámolási eljárás szempontjából ki minősül félnek: az adós, a hitelező és a felszámoló. „A jogszabályi rendelkezések alapján a felszámolási eljárás keretében kizárólag azok kaphatnak tájékoztatást a felszámolási eljárás részleteit illetően, akik a csődtörvény hatályos rendelkezései alapján félnek, érdekeltnek minősülnek az eljárásban, ezért a feltett kérdésekre részletes tájékoztatást nem áll módomban adni”– írta.
Nagy Lászlótól nem üzleti titoknak számító részleteket firtattunk, hanem egy állami szervezet által irányított eljárásról kérdeztünk, amelyben adóforintok elköltése is felmerül. Az iránt érdeklődtünk:
mi indokolta, hogy stratégiailag kiemelt lett a Pentafrost felszámolása: a dolgozói létszám, állami hitel, adótartozás vagy egyéb?
A tevékenységet lezáró mérleg alapján bő 6 milliárd forint a Pentafrost tartozása, nagyrészt az MKB Bank felé. Mennyi vagyon áll a kötelezettségekkel szemben? A jelenlegi helyzetben mekkora térülésre lát esélyt?
A cégadatok alapján a fagyasztott árut már eladásra hirdették 480 milliós minimum áron. Elkelt-e a készlet, és ha igen, mennyit ajánlott érte a nyertes?
Felszámolás alatt működik-e az üzem, ki működteti?
Van-e esély arra, hogy működő cégként adják el az eszközöket?
Hivatalos válaszok híján arra kellett hagyatkoznunk, ami a nyilvános adatbázisokból kihámozható. A Pentafrostnak elkészült a tevékenységet lezáró mérlege, ami képet ad a gazdasági helyzetéről. Idén, a felszámolásig, tehát 2022. január 1. és április 14. között 1,4 milliárd forint bevételt könyveltek el, és 609 millió forint mínusszal zárták a mérleget. Ez tetézte az előző évi 6,9 milliárdos forgalom után elkönyvelt 183 milliós veszteséget.
A beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben a cég a felszámolás közvetlen okát is megnevezte: „A vállalkozás folytatását akadályozó körülményt eredményezett, hogy a hosszú éveken keresztül működő hitelállományt a finanszírozó bank az év elején nem hosszabbította meg, lejárttá tette, melynek nagyságrendjénél fogva ellehetetlenült a vállalkozás további működése. A kialakult helyzetre tekintettel a tulajdonosok a felszámolásról kényszerültek dönteni.”
Ez megerősíti korábbi cikkünk értesülését, hogy a finanszírozó MKB Bank durván 6 milliárd forintos hitelállományát egyszerre lejárttá tette, és erre nem tudott lépni a Pentafrost. A zárómérlegben egyébként a Mészáros Lőrinc érdekkörérbe tartozó pénzintézettel szembeni kötelezettségek (zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítva) értékeként bő 14 millió euró (5,6–5,7 milliárd forint) és 112 millió forint szerepel.
Összesen 6,2 milliárd forint tartozása van a Pentafrostnak, ezek szerint legnagyobb részben a bank felé adósodott el. Ennek közelében sincs a cég eszközállománya, az mindössze 3,6 milliárd forintot tesz ki, amiből nem néz ki jelentős megtérülés a hitelezők számára, az MKB a követelése akár felét is elbukhatja.
Külső szemlélő számára ennek alapján úgy tűnhet, erősen túlhitelezték a Pentafrostot, a dokumentumokban azonban nincs kapaszkodó arra nézve, hogyan jutott el a 6–7 milliárd éves árbevételű cég hasonló nagyságrendű eladósodásig, illetve milyen megfontolásból finanszírozta a bank.
A gazdálkodási eredmények alapján már évek óta billegett a Pentafrost, az előző öt évből négyben veszteséget termelt a debreceni cég. Az összesen durván 900 milliós mínusszal szemben csak 2020 számított kivételnek, akkor 27 millió forint nyereséget mutattak ki adózás után.
Ahhoz képest, hogy április közepén indult a felszámolás, igen gyorsan haladnak az ügyek, legalábbis az állami felszámoló október végén már meg is hirdette a Pentafrost ingóságait, azaz a cég „gyorsan romló, különleges kezelést igénylő”, fagyasztottzöldség-készletét. Az összesen 2300 tonna fagyasztott zöldségen az MKB javára jegyeztek be jelzálogjogot, de a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a csődtörvény alapján. (A stratégiailag kiemelt csőd- és felszámolási eljárásokban a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemek értékesítésekor él az állami elővásárlási jog – ez a passzus tavaly decemberben lépett hatályba.) Ha a magyar állam megveszi a készletet, annak az ellenértéke befolyik a felszámolóhoz, ő pedig a hitelezőknek fizet, első helyen a biztosítékkal rendelkező hitelezőknek, mint amilyen az MKB.
Hogy végül megvette-e az állam a fagyasztott árut, és ha igen, mennyiért, illetve ebből mennyi illeti az MKB-t, arra nem tudhattuk meg a választ. Annyi biztos, hogy 480 millió forintos minimumáron hirdette meg a felszámoló a készletet, aminek majdnem a fele zöldborsó és csaknem 1000 tonna fagyasztott csemege kukorica volt. | Két bedőlt családi vállalkozás: sikersztorinak indultak, fizetésképtelenség lett a vége | Az élelmiszeriparban az idén két családi mintacég is bedőlt: az egyik legnagyobb kapacitású mirelites vállalkozás, a debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. tavasszal került felszámolás alá, az egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozó, az ugyancsak hajdú-bihari Kurucz csoport cégei pedig nyáron jelentettek csődöt. Megnéztük, hol tartanak a fizetésképtelenség miatt indított eljárások. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/28/fizeteskeptelenseg-mirelit-pentafrost-felszamolas-kuruczhus-adotartozas/ | 2022-12-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem járt rosszul Palkovics László azzal, hogy lemondott a technológiai és ipari miniszteri posztról,
az állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójaként havi bruttó 5 millió forintban állapították meg az alapbérét,
vette észre a 24.hu a cég alapítói határozatában.
Ez a miniszteri csúcsfizetésnek megfelelő összeg, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nyáron azt közölte, hogy Nagy Márton és Csák János ennyiért dolgozik, a többi miniszter bérét pedig 2,6 millió forintra emelték a kormányalakítás után. Vagyis az önálló energetikai tárca létrehozása miatt a kormányból távozó Palkovics rögtön a miniszteri fizetése duplájáért talált új állami állást, olyat, amellyel ha átmenetileg is, de Orbán Viktort is lekörözi: a miniszterelnök ez idő szerint bruttó 4 millió 870 ezer forintot keres (a képviselői tiszteletdíjával együtt), igaz, jövőre 5 millió 727 ezer forintra nőhet a fizetése.
Palkovics lemondásáról november 9-én adtunk hírt, a kormány azonban csak november 14-én erősítette meg. November 16-án pedig már ki is nevezték a védelmi ipari stratégia végrehajtásáért felelős vagyonkezelő cég vezérigazgatójának, miután november 15-ével visszahívták az addigi vezetőt, Jakab Lászlót. Palkovics megbízatása öt évre, azaz 2027. november 15-éig szól, ugyanakkor az iparért felelős államtitkár, Kutnyánszky Zsolt – akinek lemondásáig Palkovics volt a főnöke – által aláírt alapszabályban az szerepel, hogy a vezérigazgatót bármikor indoklás nélkül visszahívhatják.
Ugyancsak november 16-ától lett ügyvezetője Palkovics az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek. Ez az 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpálya, amihez a kormány óriási várakozásokat fűz, azt reméli, hogy az autóipari cégek itt fogják vizsgálni az új modelleket, köztük az önvezető járműveket. A vállalat korábbi ügyvezetője, Barta-Eke Gyula 2 millió 750 ezer forintot kapott havonta, Palkovics viszont a cég honlapja szerint nem részesül díjazásban.
Az már december elején kiderült, hogy Palkovics a céges pozíciók mellett megkapta a győri Széchenyi István Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumának elnöki posztját, továbbá ő vezetheti az alapítvány mellett létrehozott vagyonkezelő holdingot is. Az alapítvány teendői ugyanis az állami vagyonjuttatásokkal egyre gyarapodnak, az eddigiek (a Rába Nyrt. és a Győr-Pér Repülőtér Kft. részesedése) mellett további állami vagyonrészek kezelésére kell berendezkednie, olyanokra, mint az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a Techtra Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt.
Hogy mennyi pénzzel jár az egyetemi kuratóriumi elnökség, azt nem közölték, de korábban megírtuk, hogy kuratóriumi tagként Szijjártó Péter külügyminiszer és Dézsi Csaba győri polgármester havi bruttó 1,5 millió forintra jogosult.
Miniszteri záró vagyonnyilatkozata szerint Palkovics László mindemellett havi bruttó 900 ezer forintot kap a Széchenyi István Egyetemtől kutatóprofesszorként.
A sornak ezzel nincs vége, Palkovics hamarosan a Rába Járműipari Holding Nyrt. felügyelőbizottságának az elnöke lehet. A Telex a Kisalföld híre alapján írta meg, hogy január 24-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze az N7 Holding Zrt., ahol az előterjesztés szerint visszahívják a felügyelőbizottság és az auditbizottság eddigi elnökét, Lepsényi Istvánt, és az ő helyét veszi át a volt miniszter. Ha nem változtatnak a tavaly szeptember 30-án hozott határozat szerinti tiszteletdíjon, akkor ezért a megbízásért havi 700 ezer forint illetné meg Palkovicsot.
A Rába úgy került a képbe, hogy az 54,3 százalékos többségi részvénycsomagját bevitték az N7 Holdingba apportként, ezzel 9,7 milliárd forinttal emelték az állami vagyonkezelő cég tőkéjét. A Palkovicsra bízott védelmi holding hatalmasra duzzadt, egymás után apportálták bele a cégeket, a Rábán kívül mindnek a 100 százalékát: | Ötmilliós fizetés vigasztalja Palkovics Lászlót az állami védelmi holdingnál | Már most vezérigazgató, egyetemi kuratóriumi elnök és kutatóprofesszor, de felügyelőbizottsági vezető is lehet a volt miniszter, aki a többszörösét keresheti, mint kormánytagként. Palkovics László ráadásul hatalmas méretű, százmilliárdos állami cégbirodalmat irányíthat lemondása után. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/29/palkovics-laszlo-n7-holding-fizetes-szechenyi-istvan-egyetem-raba/ | 2022-12-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Feljelentés érkezett december 19-én a Központi Nyomozó Főügyészséghez, melyben „ismeretlen tetteseket” – valójában azonban egy jól behatárolható gazdasági kört – vádolnak 14 milliárdos pénzmosással – tudta meg a Magyar Hang.
Ingatlanbiznisz, a tengeren túl is
A feljelentő összefüggésbe hozta a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjainak szerinte túlárazott felújítását a 444.hu által feltárt üggyel, hogy egy amerikai bejegyzésű, de Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cég, az MN A18 LLC 14 milliárd forint értékű úszómedencés luxusapartmant vásárolt a manhattani Crown Buildingben.
Mint a hírportál (és nyomán a Napi.hu) beszámolt róla, az MN A18 LLC céget bejegyző személy, bizonyos R. E. korábban két olyan társaságot is eladott, amit aztán Matolcsy Ádám-féle holdudvarhoz sorolt Felis Magántőkealap vásárolt meg.
Az is beszédes lehet, hogy az egyik, R. E. által alapított, majd a Felis által átvett céghez került az a svábhegyi villa, melyben Matolcsy Ádám lakott. Szintén a Matolcsy-fiú irányába mutat, hogy az amerikai cég élére a luxusapartman-üzlet után egy olyan személy, V. M. került, aki Matolcsy Ádám barátja, Száraz István számos cégét irányítja. Ráadásul luxusapartman adásvételi szerződésében egy budapesti cím: a Lövőház utca 39 szerepel. Itt található a Millenáris Irodaház, amely korábban szintén az MNB birtokában volt, mielőtt magánkézbe került.
Az ügyészség megnézte, majd átadta a NAV-nak
A székházfelújítás és az amerikai ingatlanvásárlás között közös pont lehet, hogy a felújítási munkálatokkal a Raw Development nevű céget bízta meg az MNB; a Raw Development a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltsége - és sajtóértesülés szerint a Rawnál dolgozott az a személy is, akinek aláírása szerepel a manhattani ingatlan adásvételi szerződésén.
Mindebből azonban még nem következik, hogy a New York-i ingatlanvásárlásnál használt pénzt feketén szerezték volna – vagy, hogy az amerikai üzletnek köze lenne az MNB épületeinek felújításához. A feljelentő mégis ezt feltételezi, és gyanúját megosztotta az ügyészséggel is.
A vádhatóság kérdésünkre megerősítette, december 19-én befutott hozzájuk a feljelentés.
„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentést (…) az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályához áttette” – írta lapunknak Szabadi Péter, a hatóság helyettes szóvivője.
NAV: nem a nyilvánosságra tartozik
Vagyis, innentől a NAV bűnügyi részlegénél pattog a labda, ők döntik el, hogy a feljelentés alapján látnak bűncselekményre utaló nyomot, megindítják-e a vizsgálatot. Az ügyben kérdést küldtünk az adóhatóságnak is, de csak egy szűkszavú választ kaptunk. „Kérdésével kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ” – írta sajtóosztályuk.
Mélyülő konfliktus
Emlékezetes, Matolcsy György jegybankelnök december 5-én minél korábbinál élesebb kritikával illette a kormányt, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint Matolcsy az ülésen arról beszélt, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint és „jövőre 15-18 % lesz az infláció”. Utóbbi okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.
A jegybank vezetője hangsúlyozta: „bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”. De arra is kitért, hogy „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”, előbbiek közé értve az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát.
A kormányközeli Világgazdaság már másnap ellencsapást hajtott végre, személyes sértettséggel magyarázva Matolcsy György kritikáját. A lap szerint a jegybank azt szerette volna elérni a kormánypártoknál, hogy a parlamenti többség úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy Matolcsy György élete végéig, de minimum 2031-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhasson. A Fidesz-KDNP ezt elutasította – írta a lap. Szerintük ennek a személyes sérelemnek tudhatók be az MNB elnökének a kormány gazdaságpolitikáját súlyos kritikával illető mondatai. | A NAV elé került a Matolcsy-körhöz köthető amerikai ingatlanbiznisz | Feljelentés érkezett december 19-én a Központi Nyomozó Főügyészséghez, melyben „ismeretlen tetteseket” – valójában azonban egy jól behatárolható gazdasági kört – vádolnak 14 milliárdos pénzmosással – tudta meg a Magyar Hang. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/a-nav-ele-kerult-a-matolcsy-korhoz-kotheto-amerikai-ingatlanbiznisz-150156 | 2022-12-29 17:12:40 | true | null | null | Magyar Hang |
Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel csütörtökön.
A közlemény szerint „a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is tovább kell erősítenünk Magyarország versenyképességét és az egyes pénzügyi szektorok teljesítményét”. A biztosítási szektor esetében emellett stratégiai cél, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon aránya.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Talanx Csoport szerződést kötött a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről, így a Posta Biztosítók tisztán hazai tulajdonba kerülhetnek. A tranzakció várhatóan 2023 első felében zárulhat le – írta a miniszter.
A tranzakcióval kapcsolatban a Posta Biztosító ügyfeleinek nincs teendőjük, szerződéseik tovább élnek, ügyeiket a megszokott módokon intézhetik – áll a közleményben. | A Posta Biztosítóra is rátette a kezét az állam | Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel csütörtökön. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/22/posta-biztosito-allam-felvasarlas-nagy-marton/ | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem kirívó, hanem kifejezetten átlagos a magyar autópálya-koncesszió 35 éves időtartama, így a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll – ez a megállapítás vonható le az európai és a nemzetközi autópálya-koncessziós szerződések összevetéséből.
Ahogy arról lapunk többször is írt, az idén májusban vált ismertté, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg
az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2057-ig.
A győztes koncesszortól a kiíró elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg, és szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak. Emellett a nyertes feladata mintegy 1600 kilométer úthálózat karbantartása és üzemeltetése is.
Amit szabad Németországnak, miért ne lenne szabad Magyarországnak?
A Világgazdaság most megismert egy szakmai előkészítő dokumentumot, amely 212 példát vizsgált meg 1973-tól kezdődően egészen 2022 márciusáig a nemzetközi piacokról. Ebből az derül ki, hogy az autópálya-építéshez kapcsolódó koncessziók
több mint 55 százalékának, egészen pontosan 117 projektnek 26 és 35 év közötti a hossza.
Mindössze öt olyan konstrukció ismert, amelyek lezárása 15 éven belül esedékes, másik 61-nél ugyanez 16 és 25 év közötti. Emellett 23 olyan projekt ismert, amely 36–60 évre szól, és hat olyan sztrádakoncesszió is megszületett, amelyeknél a megállapodások 61–80 éves idősávra köttettek.
Ha országok szerint elemezzük, akkor az látszik, hogy Spanyolországban az egyik legelterjedtebb megoldás a koncesszió az autópályák építésére és üzemeltetésére. A spanyol példák nagy szórást mutatnak, de mindössze egy olyan van – a Madrid körüli gyűrű, az M45 egy szakasza –, amely a 30 éves küszöb (29 év) alatt maradt. Az összesen 45 spanyol sztráda zöménél 30–35 éves határidőket alkalmaznak, de többször találni 55, valamint 75 éves időtartamokat is.
Az Egyesült Királyság területén 28 koncesszió fut vagy futott, legnagyobb részben 30–35 éves időtartammal.
Németországban ugyancsak népszerűnek számít a koncesszió, itt 21-szer épült így autópálya-szakasz. Ezek kivétel nélkül 30 évre szóló jogosultságok.
Franciaországból 12 koncessziós szerződést tartalmaz az idézett gyűjtés. Ezek közül három – A19, A28 (Rouen–Alencon), A41 – 60 évnél is hosszabb idejű jogot adott a koncesszor kezébe, másik négy pedig 55 évre szólót. Az olaszoknál se ritka a kiszervezés, ráadásul az 50 éves futamidőre is van példa, ilyen Milánó második körgyűrűje, az A58.
Ezenkívül lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítések is történtek, vagyis kijelenthető, hogy egy széles körben használt modellről van szó. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sem ez az első autópálya-koncesszió: az M5 és az M6 második, illetve harmadik szakasza is így épült meg. Ezek 35, valamint 30-30 éves futamidejű megbízások.
Nem hasraütés-szerűen számolták az autópálya-koncessziót
Az egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi porondon a minimum három évtizedre kalkulált megállapodások a jellemzők. A koncessziós eljárások lebonyolítását ugyanis részletes uniós és hazai szabályok, valamint irányelvek határozzák meg. A koncessziós szerződésekről szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv ugyan kimondja, hogy a piaci verseny tényleges biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell, azonban kiemeli, hogy
az öt évnél hosszabb időtartamú koncesszió indokolt lehet olyan esetben,
amikor a hosszabb időtartam elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon a befektetéseinek a megtérülése, valamint hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Az észszerűen várható hozam a nyugat-európai autópálya-koncessziós projektek tanulságai alapján átlagosan a 10–12 százalék közötti tartományba eshet.
A koncessziós irányelvvel összhangban a magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) is rögzíti, hogy építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb harmincöt év lehet úgy, hogy nem haladhatja meg a megtérülési periódust, valamint az észszerű hozam megtermeléséhez szükséges időtartam hosszát. Ezenfelül az is lényegi pont, hogy a Kbt. szerint a koncesszió fogalmi eleme: a hasznosításhoz kapcsolódó működési kockázatot a jogosult viseli.
Kockázatok és mellékhatások
Tehát amikor a sztrádakoncesszió kiírója, a Nemzeti Koncessziós Iroda (Nkoi) számításokat végzett annak alátámasztására, hogy a koncessziós jogosult viselje a működési kockázatot, akkor egy olyan szerződéses időtartamot kellett alapul venni, amely
a várható bevételek mellett biztosítja a koncesszor költségeinek észszerű hozammal való megtérülését. De ez a megtérülés az átvállalt kockázatok miatt nem lehet garantált.
Továbbá az Nkoi számításához egy olyan műszaki-szakmai szolgáltatási tartalmat kellett figyelembe venni, amely arányaiban nagyobb kezdeti befektetési, beruházási kötelezettséget vár el az eljárás nyertesétől. Emiatt a felmerülő megtérülési kockázat észszerű mértékének elérését segítheti a hosszabb időtartam. Merthogy a megtérülési kockázat igenis valós. Ilyen például, hogy
az árindexkosár és az euró-forint árfolyam alakulásától függően a ténylegesen kapott rendelkezésre állási díj (rád, ez a koncesszort illeti meg) összege az előrejelzéstől eltérő lehet, valamint nem feltétlenül követi le a valós költségek alakulását,
a beruházási, üzemeltetési és nagykarbantartási költségek jócskán eltérhetnek a feltételezett költségszintektől,
az egyes útszakaszok iránti kereslet eltérhet az előzetes várakozásoktól, ami nagyban növelheti az utak amortizációját, így a szükséges fenntartási és nagykarbantartási költségeket,
az igénybe vehető külső finanszírozás mértéke és díja a feltételezett szintektől erősen eltérhet,
abban az esetben, ha a koncessziós jogosult nem tudja az elvárt szolgáltatási szintnek megfelelő minőségben nyújtani a szolgáltatást, a rendelkezésre állási díj egy részétől, vagy rendelkezésre nem állás esetén akár az adott periódusban a díj egészétől eleshet,
illetve a 35 év során az állam megváltoztathat az általános üzleti környezetre ható (azaz nem ágazati szintű) jogszabályokat, amelyek akár hátrányosan is érinthetik (akár a munkavállalók után fizetendő járulék mértéke, a társaságiadó-kulcs növelése etc.) a koncessziós jogosultat, és csökkenthetik a projekt megtérülését.
A koncesszió kitermeli önmagát
Külön is ki kell térni a rád szerepére. A mostani magyar koncesszió úgynevezett önfinanszírozási struktúrára épül. Ez azt jelenti, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó koncesszió úgy valósítható meg, hogy a koncessziós időszak egészére szétosztott költségek, tehát az állam által a rád keretében fizetett térítés nem haladja meg a koncesszióba bevont útszakaszokon az állam javára befolyó útdíjbevételeket.
Mindezt figyelembe véve az állapítható meg, hogy a 2022-től 35 évig szóló periódus útdíjbevételei lehetnek képesek észszerűen finanszírozni a konstrukciót.
Ez pedig egy újabb sarkalatos szempontja volt annak, hogy a koncesszió minden kritériumnak megfelelő időtartamát végül 35 évben határozták meg.
Amerikából jöttem, mesterségem címere: rád
Ahhoz, hogy pontosan lehessen becsülni a koncesszió pénzügyi oldalát, előzetesen két tényezőt kell tisztázni. Az első maga a feladat, hogy milyen kiterjedésű úthálózat került át a Themis konzorciumához. Az alapmennyiség összesen 1666,9 kilométernyi útszakaszra vonatkozik, az alábbi bontásban:
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 272,2 kilométer,
• építés, üzemeltetés és fenntartás – 277,4 kilométer,
• koncessziós szintrehozás, üzemeltetés és fenntartás – 537 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 580,4 kilométer.
De ez még nem minden, ugyanis szó van opcionális mennyiségről is. Ezek az M5-M6 sztrádákat érintik, összesen 381,1 kilométer hosszan. Ezen belül
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 56,9 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 324,2 kilométer.
A második tényező, hogy mi a finanszírozási modell, vagyis hogyan fizeti ki az állam a nyertes céget a kiszervezett úthálózat működtetéséért. Fontos rávilágítani, hogy ebben a konstrukcióban azért terheli az államot fizetési kötelezettség – és nem fordítva, a céget az állam felé –, mert továbbra is a központi költségvetésbe folynak be az útdíjak.
Vagyis, bár az utak nagy részét a jövőben már nem az állam tartja fenn, hanem a koncesszor, a bevételek mégis az állami büdzsét gazdagítják.
A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben.
Dobpergés: ennyibe kerülhet a koncesszió
A rád és a ráaszd egy évre és egy kilométerre vetítve nettó 96,2 millió forint, de ez indexálható. A Világgazdaság által ismert pénzügyi modell alapján készült magas szintű becslés szerint az opcionális utakat nem tartalmazó alaphálózat esetén
Ugyanez az opcionális útszakaszokat is tartalmazó úthálózat esetén 12 600-13 700 milliárd forint.
Érdemes megjegyezni, hogy az opciós mennyiség bekapcsolása a várható költségek mellett növeli az útszakaszokhoz kapcsolódó állami bevételeket is. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az prognosztizálható, hogy
a magyar állam 2057-ig hozzávetőlegesen nettó 14 800 milliárd forint útdíjbevételt realizálhat.
Ha ezt a kérdést csak az alaphálózatra vetítve vizsgáljuk, úgy 12 700 milliárd forintnyi útdíjbevétel várható ezen az időtávon. Ebből pedig az következik, hogy a becsült állami útdíjbevételek minden évben (kivéve talán a koncesszió 12–13. évét) fedezik a rád-kifizetéseket, összességében pedig a 35 év alatt beérkező útdíjbevételek
messze meghaladják majd
az ugyanennyi idő alatt keletkező rádot. | Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot | A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/12/autopalya-koncesszio-kiderult-miert-35-evre-szervezte-ki-a-kormany-a-gyorsforgalmi-uthalozatot-es-az-is-hogy-mennyiert | 2022-12-30 00:32:10 | true | null | null | Világgazdaság |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján tette közzé a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., hogy igazgatósága - a szerződéskötési moratórium idejének lejártát követően - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, mint ajánlatkérővel biztosítási szolgáltatások beszerzése, ezen belül csoportos élet- és balesetbiztosítás tárgykörben, 304 070 914 forint/év biztosítási díjtétel meghatározása mellett, uniós, nyílt eljárás eredményeként és nyertes ajánlattevőként szerződést kötött.
A CIG Pannónia egyetlen ismert, 5 százalék feletti tulajdonosa - 57,5 százalékban - az a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., amelynek társtulajdonosa Mészáros Lőrinc. | Nagy állami halat fogott ki Mészáros Lőrinc biztosítója | A leggazdagabb magyar résztulajdonában lévő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére szolgáltat csoportos élet- és balesetbiztosítást, évente több mint 300 millió forintért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nagy-allami-halat-fogott-ki-meszaros-lorinc-biztositoja.html | 2022-12-14 12:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
A K-Monitor civil szervezet bonyoldódott hosszú, fellebezésekkel tarkított perbe Orbán Viktor 2021 augusztusi római útjával kapcsolatban, amelyre a hivatalos ügyben utazó kormányfőt felesége, fia és egyik lánya is elkísérte.
Orbán és családtagjai horvátországi üdülésüket megszakítva utaztak az olasz fővárosba, és miután a sajtó kiderítette, hogy mi történt, a kormány azt közölte, hogy családtagjai utazási költségeit a miniszterelnök saját zsebből befizette az államkasszába. A pontos összegről azonban semmilyen szerv nem volt hajlandó nyilatkozni, a K-Monitor így közérdekű adatigénylést nyújtott be, de miután erre sem érkeztek meg a kért adatok, per indult.
A Külügyminisztérium most, hogy a civil szervezetnek kedvező ítélet született másodfokon, végre elárulta, hogy Orbán Viktor
631 610 forintot fizetett ki családtagjai utazásával kapcsolatban.
Azonban így is számos kérdés maradt nyitott az utazás lebonyolításával és költségeivel kapcsolatban, ezekről talán a jövőben még sikerül a K-Monitornak még több információt szerezni. Az olvasókra bíznánk annak megválaszolását, hogy ez az összeg sok vagy kevés-e egy magánrepülős utazás több személyre jutó költségeinek fedezésére, illetve hogy a közismerten semmilyen megtakarítással nem rendelkező miniszterelnök megengedheti-e magának ilyen utazások finanszírozását. | Kiperelték: 631 ezer forintért reptette Orbán Viktor a családtagjait a honvédségi gépen Rómába | Másfél éves per végén árulták el, mennyiért utazott a kormányfő családja Rómába a honvédség által üzemeltetett gépen. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/kipereltek-631-ezer-forintert-reptette-orban-viktor-a-csaladtagjait-a-honvedsegi-gepen-romaba.html | 2022-12-15 13:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Raktárcsarnok és polcrendszer kivitelezésére írt ki közbeszerzést az Idegenrendészeti Főigazgatóság, s most meg is van a két nyertes cég, amely összesen nettó mintegy 520 millió forintért kapta a megbízást.
Hogy mi lehet a kormány célja a félmilliárdos beruházással, jelenleg vannak-e ukrán, vagy más nemzetiségű menekültek a táborban, arról lapunk érdeklődésére Vámosszabadi polgármestere, Ambrus Gellért elmondta, hogy semmilyen információja nincs.
„A kormány szándékairól nincs tudomásom, a tábor a külső jelek alapján üresnek tűnik” – válaszolta kérdésünkre a város vezetője.
Mivel a közbeszerzés megrendelője az Idegenrendészeti Főigazgatóság, kérdéseinket elküldtük nekik is, akik a következőt írták:
„Az épület kizárólag raktározási célokat fog szolgálni” – de nem részletezték, hogy mit szeretnének ekkora csarnokban raktározni, miközben jó ideje lakatlan a tábor.
Fűtés is lesz benne
A kiírás szerint nemcsak a meglévő raktárcsarnokot újítják fel és kap gördíthető, valamint fix polcrendszereket, hanem az odavezető úthálózat és közműellátás kiépítését is elvégzik majd az Idegenrendészeti Hatóság vagyonkezelésében álló területen, azaz a vámosszabadi menekülttáborban. A fejlesztés miatt a meglévő gyermekjátszóteret is áttelepítik.
A meglévő régi csarnokot 1743 négyzetméteressé alakítják, melyet hőszigetelt szendvicspanel burkolattal látnak el. A tetőszerkezeten hő-és füstelvezető kupolákat is elhelyeznek, a csarnokszerkezeti és gépészeti munkák mellett pedig vízellátási, szennyvízelvezetési, valamint a csarnok temperálását biztosító fűtési munkálatokat is elvégzik. A csarnok belmagassága 5,8-7,7 méter között váltakozik.
Régi motorosok kapták a megbízást
A közbeszerzést elnyerő két cég közül a 2022 elején név- és székhelyváltozáson átesett Triglif Építő Kft. kapta meg a nagyobb megbízást. A cég csaknem 425 millió forintért végzi a csarnok átszabását. Honlapjukon azt írják, fő profiljuk a csarnoképítés, referenciáik között szerepel kormányhivataloktól kezdve iskolákon át a kollégiumokig sok minden. S bár 2017-ben még veszteségesek voltak, 2021-re már 381 millió forintos árbevételt produkáltak.
A polcrendszer gyártását a salgótarjáni Vasszer Raktártechnika Kft. kapta meg 96,8 millió forintért. A nagymúltú cég 2017-ről 2021-re megduplázta a bevételét, 732 millióról 1,4 milliárdra. Nyeresége követte a tendenciát, az 15 millióról a duplájára, 30 millióra nőtt.
Jelenleg lakatlan a tábor
A menekülttábort 2013 augusztusában azzal a belügyminisztériumi ígérettel nyitották meg Vámosszabadi mellett, hogy az ideiglenes jelleggel fog működni. Mára azonban világossá vált, hogy tartósan megmarad a befogadó állomás, még akkor is, ha jelenleg teljesen lakatlan.
Igaz, 2015-en a hazai menekültválság gócpontjává vált, aztán elcsendesedett, a kedélyek is elcsitultak. Mígnem 2020. május 21-ére virradóra mintegy háromszáz menedékkérő érkezett a vámosszabadi befogadóállomásra. Ez azután történt, hogy a kormány az Európai Bíróság ítélete nyomán megszüntette a tranzitzónákat. A bíróság azt mondta ki, hogy a menedékkérők tranzitzónában tartása őrizetbe vételnek minősül, aminek, ha nincs oka, jogellenes. De azóta nekik is hűlt helyük.
„A Covid-járvány második hullámakor, még a határzár előtt, aki csak tudta, elhagyta a tábort és az országot” – mondta 2021-ben Ambrus Gellért, a város polgármestere.
2021 őszén 50 afgán családnak adott ideiglenes otthont a tábor, ahol 30 napig tartózkodhattak.
2022 márciusában, az orosz-ukrán háború kirobbanása után pedig a polgármester úgy vélte, hogy az ukrán menekültek miatt újranyitják a tábort, de információink szerint ez nem történt meg. | Kong az ürességtől, mégis félmilliárdért fejlesztik a menekülttábort | Bár jelenleg üresen áll a vámosszabadi Befogadó Állomás, félmilliárd forintos fejlesztésbe kezd az Idegenrendészeti Főigazgatóság. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kong-az-uressegtol-megis-felmilliardert-fejlesztik-a-menekulttabort.html | 2022-12-15 13:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
A volt újpesti csatár, Kovács Zoltán a pályafutása végeztével maradt a sport területén, hiszen több csapatnál is megfordult igazgatóként vagy épp sportvezetőként, legutóbb, 2015 és 2021 nyara között a Mol Fehérvár sportigazgatója volt. Miután eljött a székesfehérvári csapattól, láthatóan az üzleti világban igyekszik megtalálni a számításait. Aktivitása ezen a téren 2022-ben csúcsosodott ki. De kezdjük először a legfrissebb terveivel.
Az év utolsó hónapjában sem tétlenkedett Kovács Zoltán, hiszen december első napján alapított új céget, melyet a cégbíróság már másnap, december 2-án bejegyzett.
A Ko-Bo Invest Kft. a társasági formára érvényes kötelező minimum 3 millió forintos törzstőkével jött létre, ám nem Kovács Zoltán az egyedüli gazda. A cég - mint azt egyébként a neve is jelzi - a volt focista és felesége, Borsós Eszter tulajdonában van.
A cég főtevékenysége mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, ám emellett még több tevékenységi kört is bejegyeztek, köztük egy egész meglepőt és szokatlant:
a fém- és érc-nagykereskedelmet.
De foglalkozhatnak még ezen kívül
üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással,
egyéb természettudományi, műszaki kutatással, fejlesztéssel,
víztermeléssel, -kezeléssel, -ellátással,
számítógépes programozással,
vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételével,
saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével.
Az a tevékenységi körök alapján jól látható, hogy egészen új területek felé kacsintgatnak Kovácsék ezzel a céggel, mely egyébként a volt focistának immár a harmadik gazdasági érdekeltsége.
A taszári reptérrel kezdődött
Szinte napra pontosan egy éve annak, hogy Kovács Zoltán neve felbukkant az SGF Silu Global Fund Zrt. tulajdonosai között. A cég több nagyobb ügylettel kapcsolatban is "hírbe került": a taszári reptér megvásárlásával összefüggésben, valamint Kovács felbukkanása után igen komoly vevőjelöltje volt a társaság az újpesti fociklubnak.
Ám utóbbi nemcsak az elmúlt években már sokszor felvetődött pletyka volt, hiszen komoly tárgyalások voltak, és csupán azon bukott el a tranzakció, hogy a szerződésben foglalt határidőig nem utaltak az eladónak, Roderick Duchateletnek. Akkor Kovács Zoltán így kommentálta a történteket:
„Tudom, hogy a szurkolók most elmondhatatlanul csalódottak, és nekem is ugyanúgy fáj, hogy nem sikerült tető alá hozni a tulajdonosváltást, hiszen nem erre készültünk, nem ezért dolgoztunk keményen az elmúlt hónapokban. Amikor januárban megállapodtunk az Újpest FC megvásárlásáról, még nyoma sem volt a mára kialakult bizonytalan világgazdasági folyamatoknak. Stabil pénzügyi hátteret szerettünk volna a klub mögé tenni, de a váratlan események olyan helyzetet teremtettek, amire nem lehetett felkészülni, és aminek következményeként sajnos most nem tudott megvalósulni a tranzakció.”
Miután meghiúsult az újpesti fociklub biznisze, a Kovács résztulajdonában álló NwPst Investment Kft. rövid időn belül új területre lépett, tulajdont szerzett ugyanis a napelemekkel foglalkozó Lugos Renewables Kft.-ben - számolt be lapunk először. És ezt követően jött az érckereskedelem mérnöki, műszaki tanácsadó cég.
Kovács Zoltán feleségének sem ismeretlen a céges világ, hiszen beltagként többször is szerepet vállat a családi betéti társaságban. Ám az egyéb oktatással foglalkozó Decor Studio Bt.-vel kapcsolatban idén augusztus 28-án úgy döntöttek, hogy végelszámolással megszüntetik azt. | Érckereskedelemmel is foglalkozna az újpesti exfocista | Nagyívű tervei születtek idén a volt újpesti focistának, Kovács Zoltánnak. A taszári reptértől kezdve egészen a napelembizniszig terjedtek a területek, ahol felbukkant a neve. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/erckereskedelemmel-is-foglalkozna-az-ujpesti-exfocista.html | 2022-12-16 13:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
„December 7-én volt egy éve, hogy leraktuk a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz korszerűsítésének alapkövét. Azóta hatalmas változások történtek a rekonstrukció kapcsán. A vonalon és az érintett három állomáson jelenleg is folynak a kivitelezési munkák, ezek műszaki készültsége körülbelül 35 százalék. Szabadkígyós–Kétegyháza között lefektetésre került az új vágány, ennek forgalomba helyezése 2023 tavaszán várható. Ezt követően épül át a meglévő vágány. Kétegyházán a vasútállomás jobb oldala már átépült, a többi részen jelenleg is zajlanak a munkálatok. A közúti felüljárót várhatóan a jövő év végétől használhatjuk” – írta december 27-i Facebook-bejegyzésében Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége fideszes országgyűlési képviselője.
Úgy folytatta, hogy Kétegyháza és Lőkösháza között már megépült az új vágány, melyet augusztusban forgalomba helyeztek, jelenleg a meglévő pálya átépítése folyik. „A projekt eredményeképp nem marad több egyvágányú szakasz az egyik legfontosabb hazai vasúti folyosón, a modern infrastruktúrával pedig versenyképesebbé fog válni térségünkben a személy- és áruszállítás” – zárul a bejegyzés.
Alig két héttel korábban Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselő, a főváros jelenlegi brüsszeli képviselője blogjában éppen erről a vonalszakaszról írt. Jávor ebben nem kevesebbet állapított meg, mint hogy
ez az alföldi, így síkviszonyok közötti és egyetlen folyó sem szabdalta beruházás kilométerenként csaknem 5 milliárd (!) forintba kerül, ez pedig a valaha volt legdrágább ilyen vasúti fejlesztés az országban.
Az EU székhelyén dolgozó Jávor azt írta: „A 4,85 milliárdos árszint megfelel az Európában tervezett gyorsvasúti (min. 250 km/h) hálózat teljesen új nyomvonalon létesített speciális pályáinak átlagos létesítési költségének.”
Csak a tények kedvéért, ugyanezen a vonalon a Békéscsaba és Szolnok között felújított szakaszon a gyorsvonatok óránként csak 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, mert a technikai feltételek, a pálya, a vasúti szerelvények, a biztosító rendszerek nem engednek többet. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt negyven évben gyakorlatilag semmit sem csökkent a menetidő a békési megyeszékhely és Budapest között. Éppúgy két és fél óra, mint volt 1982-ben, noha azóta történt egy s más a világban, a technikában, így a közlekedés gyorsaságában is.
Aligha kelt bármi csodálkozást, hogy a beruházás közbeszerzési tenderét 2021-ben az ország első számú strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. és a NER-beruházásoknál rendre jól szereplő Strabag konzorciuma nyerte. A tavaly vállalt bekerülési összeg 126,8 milliárd forint volt, ami az idén az építőanyagok árai és az infláció miatt éppen 20 milliárd forinttal emelkedett meg, megközelítve a 150 milliárdos küszöböt. Közben egy mindössze alig 30 kilométer hosszú, igaz, tényleg ramaty állapotban lévő szakaszról van szó.
Jávor Benedek a blogjában nem rejtette véka alá véleményét. Azt írta, ez az ügy is jól mutatja, hogy valójában mennyire gondolja komolyan a magyar kormány Brüsszel felé az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett antikorrupciós vállalásait. „Feketén-fehéren kiderül belőle, hogy a magyar kormány a még jóvá sem hagyott tervből is már úgy lop, mintha nem lenne holnap, és ez egyben világos útmutatás arra nézve is, hogy mi várható a jövőben. Az uniós pénzek továbbra is nyomtalanul fognak szétszivárogni a NER oligarcháinak zsebébe, a magyar kormány meg jól szórakozik a lóvá tett EU-n a következő uniós vétóig.”
Eddig a debreceni BMW-gyárhoz vezető vasúti szárnyvonal kilométerenként bekerülési költsége tartotta a honi rekordot ebben a kategóriában, amely 3,6 milliárd forintba került, erről az mfor.hu számolt be. Annak a projektnek a kivitelezését is Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte, de ezt most sikerült több, mint 1 milliárd forinttal túlszárnyalni.
Herczeg Tamás fentebb ismertetett lelkes beszámolójából ez azonban nem derül ki. | Rekordot dönt az alföldi vasútvonal: a fideszes győzelmi beszámolóból csupán a lényeg maradt ki | Minden épül, minden szépül, minden a legnagyobb rendben van. Vagy mégsem? Egy Alföldön, síkviszonyok között épülő vasúti fejlesztés lesz az országban valaha épült legdrágább vasútvonal. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rekordot-dont-az-alfoldi-vasutvonal-a-fideszes-gyozelmi-beszamolobol-csupan-a-lenyeg-maradt-ki-255104# | 2022-12-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, munkahelyes szállást ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amely tulajdonosi köre az MTK-ból lehet ismert, és a közelmúltban százmilliókat nyert el közbeszerzéseken. A safeinhungary.hu egy olyan oldalra visz tovább, amelyet már a háború előtt bejegyeztek. A Prohumán munkaközvetítővel korábban Szijjártó Péter írt alá stratégiai megállapodást az állam nevében, elmondásuk szerint a menekültekkel való munkájukat koordinálják az állammal és a segélyszervezetekkel, ugyanakkor az Idegenrendészet és Katasztrófavédelem azt mondta, nincs együttműködésük az oldal üzemeltetőivel.
"Üdvözöljük Magyarországon! Amennyiben szállásos munkalehetőségre van szüksége hívja az alábbi telefonszámaink egyikét" – olvasható magyarul és ukránul azokon a plakátokon, amelyeket az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tranzitváróban helyeztek ki. A hirdetések a safeinhungary.hu nevű oldalt reklámozzák, ahol hasonló szöveg fogadja a látogatókat, és ugyanazok a telefonszámok láhatók, valamint egy-egy hivatkozás munkavállalóknak és munkaadóknak – előbbi az ukrán nyelvű robotavengrii.hu, utóbbi a Prohumán 2004 Kft. HR-vállalkozás oldalára vezet. A tájékoztató szerint az oldal munkatársai fogadóközpontokban regisztrációs pontokat is kialakítottak.
Később az Átlátszónak a Migration Aid munkatársai is megerősítették, hogy a safeinhungary.hu hirdetései és regisztrációs pontjai megtalálhatók a budapesti BOK sportcsarnokban kialakított fogadóállomáson.
Az MTK tulajdonosa, a kormány stratégiai partnere toboroz
A hivatalosnak tűnő oldal azonban nem állami szerv vagy segélyszervezet oldala, hanem egy piaci vállalkozás hirdetése. A Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. az egyik vezető hazai munkaerőkölcsönző vállalat, amely
2020-ban stratégiai megállapodást kötött a magyar kormánnyal, az erről szóló megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá.
Szijjártó a következőkkel indokolta az aláírást: "A munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra."
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor neve a legtöbbeknek az MTK-ból lehet ismerős. Zakor régóta tagja a futballklubot működtető részvénytársaság elnökségének, 2017-ben pedig annak vezérigazgatója lett – a pozíciót Deutsch Tamás fideszes politikustól vette át. Két évvel később, amikor az MTK kiesett az NB1-ből, Zakor Sándor megszerezte a sportklub kizárólagos tulajdonát is. Deutsch Tamás ennek ellenére nem szorult ki a csapatból, a klub elnöke maradt, 2021-ben pedig újabb öt évre elnöknek nevezték ki.
Tolakodnak az építőipari cégek, hogy a Puskás Akadémiát támogathassák – Interaktív összesítés
Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül 41, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél.
Ezzel párhuzamosan Zakor Sándor cégei sikeresen szerepeltek a közbeszerzéseken: tavaly például a Digitális Jólét Program keretében a Brightly reklámügynökség, amelynek szintén ő az ügyvezetője, 505 millió forintot nyert el a "digitális tudásközpontok szolgáltatási portfólió kialakítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése" megnevezésű projekt keretében.
Ugyanebben az évben az ügynökség a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól kapott több mint 366 millió forintot "motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatokra".
Egy másik cége, a Protocall 2009 Web-és Telemarketing Kft. szintén tavaly több mint 185 millió forint értékben kötött szerződést az NKM Energia Zrt-vel telefonos ügyfélszolgálat ellátására.
Nem tudni, hova kerülnek a menekültek személyes adatai
A munkaerőkölcsönző jelenléte a tranzitpontokban azért meglepő, mert egyébként a menekülteket fogadó hatóságok erősen szűrik, ki mehet be a központokba – emlékezetes, hogy a köztévén kívül a média képviselői sem mehettek be, és állítása szerint a Migration Aid egyik alapítóját, Ujhelyi Sándort is kiutasították a budapesti fogadóközpontból (ugyanakkor maga a Migration Aid jelen van a központokban).
Felhívtuk a fogadóközpontokban megadott számot, és arról érdeklődtünk, tudnak-e a menekülőknek lakhatásban segíteni. Erre válaszul megadtak egy telefonszámot, mondván, azon a számon tudunk lakhatással kapcsolatban érdeklődni. Az operátor valójában a kormányzati nyilvános, ingyenes menekült-ügyfélszolgálat számát (06-80/310-310) adta meg. A munkavállalással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta:
elsősorban gyárakba keresnek alkalmazottakat, különösen olyanokat, akik több nyelven beszélnek.
Egy másik alkalommal kifejezetten a munkavállalásról érdeklődtünk a vonalon, amelyet az operátor "segélyvonalnak" nevezett. Ekkor azt kérték, telefonon diktáljuk be az adatainkat (azt elutasították, hogy írásban adjuk meg az adatainkat), amiket majd elküldenek a "központba", és pár nap múlva visszahívnak majd.
Azt, hogy kihez kerülnek az adatok, többszöri kérdésre sem árulták el.
Csak annyit mondtak, hogy a "Safe in Hungary kampány", illetve közelebbről meg nem nevezett "kollégák" kapják majd meg a telefonon bediktált személyes adatokat. Ez adatvédelmi aggályokat is felvet, mivel a név, elérhetőség és iskolai végzettség mellett olyan adatokat is kérnek, mint az édesanya leánykori neve és az érdeklődő betegségei.
A vonalon azt is mondták, hogy azoknak is tudnak munkát ajánlani, akiknek még nincs hivatalos státuszuk (menekültstátusz vagy állampolgárság) Magyarországon, valamint, hogy segítenek a státusz megszerzésében.
A bevándorlásüggyel nincs hivatalos együttműködés
Az Átlátszó kérdésére a Prohuman másik ügyvezetője, Juhász Csongor azt mondta, munkájukat a kormányzattal is koordinálják. "A (Safe in Hugnary) kezdeményezés tőlünk,
a Prohumantól indult, később pedig egyfajta "jó gyakorlatként", már működő példaként felfigyelt a kormányzat is a kezdeményezésünkre.
Ennek következtében jelenleg a humanitárius szervezeteken kívül a kormányzattal és annak háttérintézményeivel is koordináljuk a tevékenységünket és igyekszünk segíteni" – írta emailben.
Elmondása szerint "a különféle helyszíneken szorosan, de informális keretek között működünk együtt a menekültek ellátását, segítését végző szervekkel. Egy jó példa erre, hogy azokat a call centerünkbe érkező megkereséseket, melyek nem munkavállalási célúak, átirányítjuk a kormányzati tájékoztatási vonalra" (valójában, ahogyan tapasztaltuk, a vonalon csak megadják az érdeklődőknek a nyilvános állami segélyvonalat).
Munkaerőkölcsönzéssel szerezne dolgozókat a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok
Tavaly 150 vendégmunkás érkezett Romániából a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra, a szerződés szerint ezért az állami cég csak a szállításért 1,6 millió forintot fizetett. Idén a koronavírus miatt munkaerő-kölcsönzéssel pótolnák a kézdivásárhelyieket. Ez a fajta “alkalmazás" azonban hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Ezzel szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésben nevesített safeinhungary.hu oldallal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nem áll kapcsolatban." Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely szintén részt vesz a tranzitvárók működtetésében, szintén azt válaszolta az Átlátszó kérdésére, hogy nem vesznek részt a weboldal üzemeltetésében.
"A célunk, hogy segíteni tudjunk azoknak az Ukrajnából érkező menekülteknek, akik szeretnének hazánkban munkát vállalni. Reméljük, a munkánk sokak számára jelenthet kézzelfogható segítséget ebben a nehéz helyzetben" – írta Juhász Csongor, hozzátéve, a Prohumán, mint az ország legnagyobb munkaerőkölcsönző vállalata már évek óta foglalkoztat Ukrajnából érkező vendégmunkásokat. "A háború kitörésekor szinte azonnal létrehoztuk a safeinhungary.hu segélyvonalat és weboldalt, hogy segíteni tudjuk azokat a menekülteket, akik szeretnének munkát vállalni hazánkban. Mi úgy gondoljuk, hogy közös érdek, hogy a menekültek ne tábori körülmények között éljenek, hanem lehetőség szerint munkát vállalva, tisztes körülmények között el tudják tartani magukat és családjukat."
Arra kérdésre, hogy még milyen piaci cégekkel van még kapcsolatban az oldal, amelyek munkát adnának az ukrán menekülteknek, a Prohumán ügyvezetője kitérő választ adott, nem nevezett meg konkrét vállalatokat. "Bármilyen partner vállalattal együttműködünk és biztosítjuk az információk áramlását a menekültek érdekében, hogy a lehető legtöbb ember számára tudjunk segítséget nyújtani. A Safe in Hungary weboldalon a munkáltatók is tudnak regisztrálni, hogy első kézből tájékozódhassanak az információs vonalon keresztül jelentkező potenciális munkavállalók kapcsán" – írta.
Migrációs szakértő és sikeres közbeszerző
A safeinhungary.hu regisztrációs adatlapjáról kiderül, hogy a domaint Szabó Dávid József jegyeztette be. Ő LinkedIn-profilja szerint a Zakor Sándor-féle Profólió cégcsoport stratégiai igazgatója, emellett pedig az MTK-nál és a Prohumán Kft.-nél is pozíciókat tölt be, előbbinél nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, utóbbinál stratégiai igazgató.
Szabó Dávid Józsefet ugyanakkor elsősorban politikai elemzőként ismerheti a nagyközönség: az elmúlt években számos alkalommal nyilatkozott a közmédia és más kormánypárti médiumok meghívott "beszélő fejeként", szereplésein a Századvég kutatójaként és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójaként mutatták be.
Szabó Dávid József nyilatkozik a migrációról a HírTV-nek
2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán "Soros brüsszeli szövetségeseit" és a "migránstaxiztató NGO-kat" ostorozta. Egy évvel korábban pedig a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt a migrációról szóló panelbeszélgetésen (a XXI. század intézet erről "Küzdelem a bevándorlás ellen: földön, vízen, szavazófülkében és az emberi elmében" címmel számolt be). Itt Szabó kimondottan
a határokon túli munkavállalás ellen szólalt fel, szerint "a bevándorlást az EU-ban" többféle érdek mozgatja, köztük "a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével."
Már a háború előtt bejegyezték
A safeinhungary.hu-n a munkavállalók számára egyetlen hivatkozás elérhető, ez egy ukrán nyelvű, magyarországi munkákat kínáló oldalra vezet (robotavengrii.hu). Az oldalt a domain-adatok szerint még jóval a háború előtt, 2021 decemberében regisztrálták.
Már ebből kiderül, vagyis az oldalt nem a háború miatt menekülők segítése érdekében jegyezték be.
Az itt található leírás szerint a site a Service Flow Kft. – a Prohumán-cégcsoport egy másik tagja – beregszászi munkaközvetítő irodájához kapcsolódik, és célja, hogy ukrán munkavállalókat közvetítsen ki a magyarországi cégeknek.
A Service Flow ügyvezetője, Finfera Maximilián Zakor Sándorhoz hasonlóan szintén az MTK vezetőségének tagja, ő a csapat sales-igazgatója. Ő egyébként szintén igen sikeres közbeszerző: tavaly év végén az általa vezetett Modern Oktatási Eszközök Kereskedelmi Kft. közel félmilliárd forint értékben szerződött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel "IT élmény-és demonstrációsközpontok" létrehozására, valamint a Digitális Jólét Program keretében közel 200 milliót kapott "digitális tudásközpontok szakmai felkészítésére."
Címlapkép: Safe in Hungary Facebook, képernyőkép
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | Kormányközeli munkaerő-toborzó cég hirdethet az ukrán menekülteknek az állami központokban | Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, „szállásos munkahelyet” ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amelynek a tulajdonosi köre az MTK-ból lehet ismert, és a közelmúltban százmilliókat nyert el közbeszerzéseken. A safeinhungary.hu egy olyan oldalra visz tovább, amelyet már a háború előtt bejegyeztek. A Prohumán munkaközvetítővel korábban Szijjártó Péter írt alá stratégiai megállapodást az állam nevében, elmondásuk szerint az állammal és a segélyszervezetekkel dolgoznak össze a menekültekkel való munkájuk során. Az Idegenrendészet és Katasztrófavédelem viszont azt mondta, nincs együttműködésük az oldal üzemeltetőivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/31/kormanykozeli-munkaero-toborzo-ceg-hirdethet-az-ukran-menekulteknek-az-allami-kozpontokban/ | 2022-03-31 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kaposvári Járási Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat azzal a korábban a rendőrségen dolgozó férfival szemben, aki előre tájékoztatott egy prostituáltat a készülő rendőrségi akcióról. Ezzel az üzenettel figyelmeztette a nőt:
„Szia! Holnap reggel 4:30 kor kivonulnak a nagyok valami fegyveres stricis kurva fogvatartós ügyben. Mindenkit behoznak akit találnak.”
A fiatal férfi segédelőadóként dolgozott az egyik rendőrkapitányságon, majd 2021 nyarán, egy eligazítás után megtudta, hogy a rendőrség a Terrorelhárítási Központ bevonásával prostituáltakat is érintő, emberkereskedelem gyanúját felvető bűnügyben több ember elfogását tervezi.
Mivel ebben az időszakban szorosabb érzelmi kapcsolatban állt egy prostituálttal, előre leadta neki a drótot az akció idejéről és helyszínéről, hogy a nő fel tudjon készülni.
A nő valójában nem lett volna érintett a rendőri akcióban, de ismerte a bűnügy tényleges elkövetőjét, akihez eljuttatta az elfogásával kapcsolatos bűnügyi információt, ami miatt emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnpártolás bűntette miatt kell felelnie.
A kiszivárgott adatok miatt az emberkereskedelemmel vádolt férfi felöltözve, összecsomagolva és adatoktól megtisztított mobiltelefonnal várta a rendőröket. Még meg is jegyezte nekik, hogy korábbi időpontban várta őket.
Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában a férfival és a nővel szemben végrehajtandó börtönbüntetést, ezen felül a férfi esetében foglalkozástól eltiltást kezdeményezett. | Előre leadta a drótot egy prostituáltnak a stricije elleni TEK-es razziáról a rendőrség egyik előadója | A Kaposvári Járási Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat azzal a korábban a rendőrségen dolgozó férfival szemben, aki előre tájékoztatott egy prostituáltat a készülő rendőrségi akcióról. Ezzel az üzenettel figyelmeztette a nőt: „Szia! Holnap reggel 4:30 kor kivonulnak a nagyok valami fegyveres stricis kurva fogvatartós ügyben. Mindenkit behoznak akit találnak.” | null | 1 | https://444.hu/2023/01/02/elore-leadta-a-drotot-egy-prostitualtnak-a-stricije-elleni-tek-es-razziarol-a-rendorseg-egyik-eloadoja | 2023-01-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fradiváros projekt megvalósítása a tervezési szakaszban van - tudta meg lapunk a Ferencvárosi Torna Club (FTC) sajtóosztályától. Bővebb választ azonban nem kaptunk arra a kérdésre, hogy a népligeti sportközpont építésének ütemezését és finanszírozását hogyan érinti a kormányzati spórolás, azaz az el nem kezdett állami beruházások nyáron elrendelt - ideiglenes - felfüggesztése. Erre a kérdésre többszöri megkeresésre se adott választ lapunknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ, valamint az állami beruházásokért felelős Építési és Beruházási Minisztérium.
Az azonban tudható, hogy az előkészítés nem állt le, a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának szeptemberi közleménye szerint augusztus közepén elindult a Fradiváros projekt környezetvédelmi hatósági eljárása. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz az FTC és a tervező által benyújtott dokumentumokból az is kiderül, hogy a beruházás 21 hektáron fog megvalósulni a X. kerületi Népliget keleti oldalán, két ütemben (2023-2025 és 2025-2027 között). Az első ütemben egy több csarnokból álló sportkomplexum épül a volt Építők sporttelepen, majd a másodikban a Ferencváros jelenlegi edzőközpontjának helyén egy labdarúgó akadémia.
A sportklub ide költözteti majd a focin és a kajak-kenun kívül az összes szakosztályát, többek közt jégcsarnok, fedett és szabadtéri uszoda, atlétikai pálya, labdarúgó akadémia, négycsillagos szálloda és kápolna is épül. (A tervezett létesítményekről bővebben a cikk második felében olvashat.)
Zöldítenek a zöldek
A projekt legalább 20-25 százalékban megújuló, "zöld" energiát használ (az üzemeltetés során alkalmazható az ipari víz felhasználása, a csatorna hőjének hasznosítása, zöld hulladék hasznosítása, fűtés geotermikus energia hasznosításával és napenergia hasznosítása tetőre telepített napelemekkel).
A fogyasztáscsökkentés érdekében, ahol lehet, oldal és felülvilágító felületeket terveznek, így a nappali időszakban kevesebb mesterséges fényforrásra lesz szükség az épületekben és csarnokokban. A környezeti terhelés szempontjából fontos, hogy az épület fosszilis-energiafelhasználása és fenntartási költsége a legalacsonyabb legyen - írták a tervezők az előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációban.
Mennyiért épül?
A sportközpont megvalósításához kapcsolódó terveket a Paulinyi & Partners Zrt. készíti nettó 7,489 milliárd forintért, az FTC idén márciusban kötött szerződést a céggel a "koncepció tervezési, engedélyeztetési, kiviteli tervezési és tervezői művezetési feladatok" ellátására.
Volt miből gazdálkodnia a klubnak, hiszen a kormány a sok éve tervezett Fradiváros sportinfrastruktúra fejlesztés előkészítésére és megvalósítására 2016 decemberében tízmilliárd forint, 2017 decemberében pedig további 15 milliárd forint támogatást irányzott elő - derül ki a Magyar Közlönyből.
Tavaly a Népliget sportolásra alkalmas területei fejlesztése - Fradiváros néven futó projekt költségét az állami nagyberuházásokat lebonyolító Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt) 152,6 milliárd forintra becsülte - írta meg egy évvel ezelőtt a Telex az ügynökség éves beszámolójához benyújtott mellékletre hivatkozva. (A BMSK az új kormányzati struktúrában beolvad a Építési és Beruházási Minisztériumba.) A lap által közölt összeget a Miniszterelnökség akkor nem cáfolta (másban pontosítást kért), mára azonban elavulttá válhatott a kalkuláció az építőipari áremelkedés miatt (az alapanyagoknál - részben a gyenge forint miatt - az idei első félévben több mint 20 százalékos, az építőipari termelői áraknál 22,8 százalékos áremelkedést mért éves alapon az ÉVOSZ.)
"Az a cél, hogy Európa vezető klubja legyünk"
Kubatov Gábor FTC-elnök tavaly év végi évértékelő beszédében jelentette be, hogy "belefognak" a több éve tervezett Fradiváros projektbe, amelynek szerinte "nincs példája Európában". Másfél év alatt engedélyeztették, majd egy év alatt elvégezték a bontásokat a területen, mára elő van készítve a terep az építésre.
"Megcsináltuk a koncepcióvázlatot, pontosan tudjuk, mit akarunk építeni. Most kezdődik a tervezői közbeszerzés, és mostantól úgy kell számolni, hogy 2023 tavaszán lehet megindítani az építkezést, az Építők pályán, majd a mostani sporttelepünk következik, és 2026 végére végzünk"- mondta tavaly szilveszterkor Kubatov. "Az a célunk ezzel, hogy Európa vezető klubja legyünk; az én fejemben az van, hogy négy csapatunk játszik a BL-ben, a férfi és női labdarúgók, a vízilabdázók és a női kézisek - és évről évre ott kell lenni!" A klubelnök szerint a jégkorongozóknál is "akkor lehetne jót fejleszteni" (az eredményességben), ha végre ők is saját csarnokot kapnak.
I. ütem: a sportközpont építése | Nem állt le a Fradiváros projekt, hotel és kápolna is épül | Tervezési és engedélyezési fázisban van az FTC népligeti sporttelepének fejlesztése. A tervek szerint 2023-ban indulna az első ütem egy több csarnokból álló sportközpont építésével, majd 2025-tól egy fociakadémia készül, négycsillagos hotellel és kápolnával. A zöldek legalább 20-25 százalékban zöld energiát fognak használni, és ahol lehet, oldal- és felülvilágító felületeket terveznek az épületekre, hogy kevesebb áramot fogyasszanak. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/nepliget-fradivaros-beruhazas-kormany-tervezes-ftc-sportkozpont-kapolna-csarnok-foci-akademia.760076.html | 2022-10-03 13:36:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mindenki titkolózik a milliárdos vagyonú veszprémi srácokról
olvasási idő
1 perc
megjelent
2019.11.18. 08:00 | Mindenki titkolózik a milliárdos vagyonú veszprémi srácokról | Rövid időn belül már a második veszprémi irodaházát építi a Pannon Térség Fejlesztéséért (PTF) Nonprofit Kft., amelynek alapító tulajdonosa, Tóth Gábor Szilárd 2015 és 2018 között beszállt a Fidesz holdudvarához tartozó Pesti Srácok kiadójába. | null | 1 | https://hvg.hu/360/201946_pannon_terseg_fejleszteseert_vagyonosodnak_aveszpremi_sracok | 2019-11-18 14:04:00 | true | null | null | HVG360 |
A választások előtti, hitelből történő nagy osztogatás nemcsak Magyarországon okozott gondot, hanem a boszniai szerb entitásnál is. Milorad Dodikék kormányát azonban váratlan helyről mentették meg: magyar közpénzből. A magyar kormány durván 45 milliárd forintnyi euróval segítette ki az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést.
A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.
Szokatlanabb módon az Eximbankon keresztül küldi a támogatást a magyar kormány, egy kiugróan olcsó hitel formájában. A 110 millió euró visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal.
Újra saját sereget és elszakadást akar a vezetés
Bosznia két nagy entitásból áll. Az egyik a bosnyák–horvát Bosznia-hercegovinai Föderáció, a másik az említett Szerb Köztársaság. Milorad Dodik boszniai szerb vezető mostanában gyakrabban szerepel a hírekben, amióta egyre erősebben küzd a saját hadseregért, és Boszniától való elszakadást akar. Az évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai politikus Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Az egyre inkább eladósodó boszniai szerb entitás vezetése nem titkolta, hogy korábbi hiteleik törlesztőrészleteire kell az új pénz, de Zora Vidović pénzügyminiszter szerint ennek révén 2023-ban nem lesz gond a törlesztésekkel.
Dodikék elszakadási törekvése a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában. Az elszakadási szándék és az etnikai feszültségek fokozása miatt az EU-s, a brit és az amerikai támogatások is elzáródtak Dodikék kormánya előtt.
Eközben október elején választások voltak a Szerb Köztársaságban. A helyi elnökválasztást szűk többséggel végül újra Milorad Dodik nyerte. A választások előtt azonban hitelből nagyon kiköltekezett Dodikék kormánya, többek között jelentős nyugdíj- és közalkalmazottibér-emelésekkel.
A capital.ba helyi gazdasági portál szerint a boszniai Szerb Köztársaságnak 1,15 milliárd konvertibilis márka (nagyjából 240 milliárd forint) jövőre lejáró kötvényadóssága van, és egyértelmű, hogy új hitel nélkül csődbe ment volna az entitás, nem tudták volna teljesen kifizetni.
A magyar támogatások lassan elérik a százmilliárd forintos nagyságrendet
Idén ez már a második, helyi szinten nagyon jelentősnek számító magyar állami tőkeinjekció. Az idei őszi helyi választások előtt százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány.
A magyar közpénzes támogatásokból elvileg 28 millió eurót megpályáztattak vállalkozók között, kifejezetten magas korrupciós kockázatok mellett – erről alább olvashat bővebben.
A pályázat november 4-én lezárult, a kifizetések azonban még ennél a 28 millió eurónál sem történtek meg. Milorad Dodik szerint a maradék magyar pénzt valamikor a jövőben, két külön részletben tervezik kiosztani.
Svetlana Cenić politikai elemző tavaly arról beszélt, hogy „katasztrófa” Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egyszerű vicc, pénzmosás, ez a százmillió euró egy pillanat alatt el fog tűnni, és valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni.
„Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?”– tette fel a kérdést a politikai elemző.
Egy korrupciógyanús privatizáció is lezajlott
Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
Lázár János bizalmasa
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre.
Nem világos, hogy milyen érv szólhatott amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?” – tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén. A boszniai Transparency International attól tartott korábban, hogy nemsokára újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe. | A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak | A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/dodik-orban-tamogatas-eximbank/32179766.html | 2022-12-19 14:27:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének egyik bizalmasáról van szó, akit Schadl György a pénzmozgások, így a kenőpénzek kifizetésének dokumentálásával bízott meg. A 24.hu úgy tudja, hogy a nő a nyomozás során mintegy kilencven oldalnyi tanúvallomást tett, és nem vádlottként, hanem tanúként szerepel majd az eljárásban.
A hírportál azt írja, hogy a hivatalosan végrehajtó-jelölt, valójában pénzügyesként dolgozó munkatárs a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített megállapodásra jutott a vádhatósággal.
Ennek lényege, hogy egy bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthető, amelyben kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő eljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs szabadlábon Schadl György, más okból lehetett újra aktív a Viber-profilja
Október végén korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, illetve pénzmosás miatt emeltek vádat Schadl György és huszonegy társa, köztük Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van Schadl György apja és felesége is.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Schadl György 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával, akinek 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot adott. Völner ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – emelték ki az ügyben kiadott sajtóközleményben. Schadl pedig részben vagy teljes egészében visszakérte a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot azoktól, akik a segítségével önálló bírósági végrehajtói kinevezést kaptak. A vádirat szerint így tett szert több mint 924 millió forintra.
Ehhez kapcsolódóan: Zár alatt a volt államtitkár Völner Pál és családjának vagyona
A Schadl irodájában található páncélszekrényben tartott készpénz kezelésével, illetve az onnan kivett és betett összegek dokumentálásával azt a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelöltet bízta meg, aki vádalkut köthetett az ügyészséggel. Az összegeket két helyen, a Házipénztár és az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatban is nyilvántartották.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság beismerés esetén Schadl Györgyöt tíz év, Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, kétszázmillió, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre ítélje, mindkettőjüket tíz évre tiltsák el a közügyektől, a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól pedig végleg. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
További cikkeink a témában: | Vádalkut köthetett a Schadl-ügy egyik szereplőjével az ügyészség | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének egyik bizalmasáról van szó, akit Schadl György a pénzmozgások, így a kenőpénzek kifizetésének dokumentálásával bízott meg. A 24.hu úgy tudja, hogy a nő a nyomozás során mintegy kilencven oldalnyi tanúvallomást tett, és nem vádlottként, hanem tanúként szerepel majd az eljárásban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vadalkut-kothetett-a-schadl-ugy-egyik-szereplojevel-az-ugyeszseg/32146530.html | 2022-11-24 14:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Még szeptember 21-én kérdeztük meg a Miniszterelnökséget arról, hogy tanácsadói és egyéb feladatokra mely magánszemélyekkel és cégekkel szerződtek, amikor előkészítették az EU Covid utáni gazdaságmentő csomagja, a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz igénylését.
Először október 6-án kaptunk választ, amelyben a Miniszterelnökség 45 nappal meghosszabbította adatkérésünk határidejét arra hivatkozva, hogy ha előbb válaszolnának, az veszélyeztetné a tárca veszélyhelyzeti
kormányrendeletekben foglalt feladatainak határidőben történő ellátását.
A második válasz egy hónappal később, november 7-én érkezett: ekkor már elutasították az adatkérésünket a gyakran használt döntés-előkészítési indokkal:
„Tájékoztatom, hogy az adatigénylésében megjelölt adatok megismerése a
Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól
mentes ellátását veszélyeztetné, így igényének teljesítését az Infotv. 27.
§ (6) bekezdésre hivatkozással elutasítom.”
Mostani adatkérésünk elutasítása nem tűnik összhangban lévőnek a kormány ígéreteivel, amelyeket az Európai Bizottságnak tett. A felfüggesztett uniós kifizetések megszerzése érdekében a kormány több intézkedést is vállalt: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt. A kormány ezenkívül megígérte többek között a közpénzek költésének átláthatóbbá tételét és a közérdekű adatok megszerzésének megkönnyítését is.
Ezzel kapcsolatban született is két törvénymódosítási javaslat (itt és itt), amelyeket azóta el is fogadott az Országgyűlés. Igaz, e törvények megalkotásának módját, a szakmai szervezetekkel való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta a témával foglalkozó egyik ismert civil szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). Pedig az Európai Bizottság elvárásaival összhangban a kormány azt is megígérte, hogy a törvénytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja majd.
A szervezet szerint az adatkérések kapcsán a fő gond sosem a perek lassúsága volt, hanem az, hogy egyáltalán bírósághoz kell fordulni az adatokért. Egyes állami szervek, önkormányzatok és közpénzt használó szervezetek ugyanis „rutinszerűen megtagadják a hozzájuk benyújtott adatigénylések teljesítését”. A TI szerint nem készteti majd ezeket a szervezeteket a vonatkozó jogszabály módosítása ennek a megváltoztatására.
Ráadásul egy harmadik, november 15-én benyújtott törvénymódosítási javaslat is elkészült, amely kapcsán három civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság. K-Monitor, Transparency International Magyarország) közös – angol nyelvű – közleményt adott ki november 17-én. Ebben többek között azt sérelmezik – pontokba szedett magyarázattal –, hogy a kormány lépései nem jelentenek érdemi változást a korrupció elleni harcban, s hogy az Európai Bizottság kérésére bevezetett változtatások részeként megint úgy nyújtott be törvénymódosításokat a kormány, hogy nem egyeztetett civil szervezetekkel.
A közös közlemény kifogásolja azt is, hogy a közbeszerzési szerződések nagyobb nyilvánosságát célzó új rendelkezések nem vonatkoznak a közszolgáltatásokat nyújtó vagy közpénzeket felhasználó szervezetek minden típusára. Nem terjednek ki például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az állami tulajdonú vállalkozásokra, és nem kötelezik a közpénzek terhére finanszírozott szerződések közzétételét az újonnan kialakított adattárban.
A civil szervezetek szerint az információszabadság helyzetének érdemi javítása érdekében a kormánynak „szisztematikusan hatályon kívül kellene helyeznie a 2012 óta az információhoz való hozzáférés útjába állított valamennyi jogi akadályt, és módosítania kellene az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat”. | Titkolózik a Miniszterelnökség, pedig nemrég ígért átláthatóbb közpénzköltést az EU-nak | Hiába próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra, pedig átláthatóbb közigazgatást is ígért a kormány az Európai Uniónak – épp az uniós pénzek megszerzése érdekében –, de máris felejteni látszik ezt az ígéretet. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/titkolozik-a-miniszterelnokseg-pedig-nemreg-igert-atlathatobb-kozpenzkoltest-az-eu-nak/32129960.html | 2022-11-21 14:33:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Mindig az előző évi bruttó átlagkereset (tavaly 438,2 ezer forint) háromszorosa az alap az országgyűlési képviselők fizetése meghatározásakor. Ez az összeg 2014 óta közel a duplájára nőtt.
Erre jön még a különböző tisztségek alapján járó pluszpénz. Ha a bruttó átlagkereset húszezer forinttal nő, a következő évben hatvanezer forinttal több lesz a képviselői alapfizetés.
A képviselők a fizetésükön túl egyes kiadásaikra is kérhetnek térítést: például lakásbérletre az alapilletmény 35 százalékát, mobiltelefon-költségekre pedig öt százalékát költhetik. Érdekes részlet rajzolódik ki a parlamenti adatbázisból: május óta, új szerződés alapján ugyanazért a lakásért sok esetben jóval nagyobb bérleti díjat fizetnek egyes képviselők.
A bérelt lakások díjának emelkedését részben a piaci helyzet is magyarázza: évek óta emelkednek az árak. A KSH adatai szerint idén májusban az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Budapesten a kínálati díjak átlagosan 21 százalékkal haladták meg az előző évit, a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű (24 százalékos) emelkedés.
A képviselők nemcsak lakást bérelhetnek közpénzből, hanem – akár több – irodát is. Vannak, akik ezt a lehetőséget maximálisan, akár fillérre pontosan használják ki. Mások szerényebb irodával is megelégszenek.
A parlamenti adatbázisból az is látszik, hogy a lakások bérleti díjához hasonlóan május óta az irodabérleti díjak is nagyon megemelkedtek. Az irodák esetében – mint a bérelt lakásoknál – is előfordul, hogy több esetben ugyanazért az ingatlanért jóval többet fizetnek. | Nem sajnálják a pénzt albérletre a parlamenti képviselők, az elkölthető keretük a fizetésüknél is jobban nő | Az országgyűlési képviselők fizetése évente automatikusan emelkedik. A képviselők lakás- és irodabérletre is több mint kétszer annyit költhetnek, mint nyolc éve. Egyesek igyekeznek jól kihasználni ezt: előfordul, hogy ugyanazért az ingatlanért néhány hónappal később akár másfélszer többet fizetnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-sajnaljak-a-penzt-alberletre-a-parlamenti-kepviselok/32119025.html | 2022-11-09 14:37:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék "stadionépítési programjából".
Akik egy gödörben eveznek
"Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak"
- meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel - a független Gyuris Zsolttal -, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
"2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva"
- magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
"Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát"
- emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
Az Ökológiai Hálózat és magterülete
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok - köztük Magyarország - aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény, amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér-Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt - jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt - azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
"Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs"
- meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését - az évek óta tartó aszályok ellenére - a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
"Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban"
- mondja Kármán Kolos.
"Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki"
- állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
"Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják"
- magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
"A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (...) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó" - áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
"Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre"
- emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
"A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott"
- magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén - kiemelt természetvédelmi területen - akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
"2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (...) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve" - áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
"Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve" - írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
"Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná" - írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
"Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat"
- meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán - ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja - elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
"Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell"
- magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Vízjogi létesítési engedély és az előzetes talajmechanikai vizsgálat
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése - jelen esetben a záportározóé - egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. (3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM-rendelethez - B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által - a kivitelezés utolsó szakaszában - készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
"Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés"
- magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 - B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
"Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat"
- fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
"Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak"
- magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
"A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra" - írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
"Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót"
- summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. | Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom | Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-videk-stadionepitesi-programja-unios-penzbol-epult-zaportarozok-a-magyar-felsivatagban/32080744.html | 2022-10-17 14:41:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Már most féléves csúszásban van az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építésével a Dömper Kft., és a Szabad Európa információi szerint a költségek is elszálltak menet közben. Bár a beruházás fölött komoly politikai potentátok bábáskodnak, a cég környezetében pedig Völner Pál családja is feltűnik, kérdés, honnan teremt pluszforrást a Dömper. A szomszédban gyorsabban és ugyanennyi pénzből épül egy nagyobb alagút.
Bár eddig hasított az útépítési közbeszerzéseken és beruházásokon a lábatlani székhelyű Dömper Kft., most a jelek szerint komoly nehézségek árán haladnak csak az M85-ös gyorsforgalmi úttal. Igaz, a beruházást számos előre nehezen látható tényező is sújtja, hiszen amikor 2019. június 14-én a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkötötte a kivitelezési szerződést a Dömper vezette konzorciummal, még úgy volt, hogy ezzel közvetlen autópálya-kapcsolat jöhet létre Győrből indulva Sopron és Bécs között.
Nincs kapcsolódás
Csakhogy ehhez szükség lett volna az osztrák fővárosból jelenleg a kismartoni csomópontig (Eisenstadt) érő A3-as autópálya megtoldása egy tíz kilométeres szakasszal a magyar határig – itt találkozott volna az útpálya az M85-össel magyar oldalról. Az érintett földterületek tulajdonosai azonban egyszerűen nem akarták eladni a telküket az osztrák államnak, a jelek szerint pedig a bécsi kormányzatnak annyira azért nem volt fontos a beruházás, hogy kisajátítási pereskedésbe fogjon, így – legalábbis egyelőre – egyszerűen lemondtak az építkezésről.
Az M85-ösön tehát csak a magyar határig haladhatunk autópályán, utána alsóbb rendű útra kell majd váltani. De a munkákat persze nehezítette a Covid miatti leállás, az időközben elszálló építőanyagárak és a gyenge forint – utóbbi azzal a nem kívánt mellékhatással is járt, hogy több szakember hagyta ott az alagútépítést a Bécsben folyó metróépítés kedvéért, hiszen ott euróban kapják a fizetésüket. (Tavaly márciusban még egy kelet-ausztriai földrengés is okozott ijedelmet az építkezésen dolgozóknak.)
Felbukkan a Völner család
A Dömper neve ismerős lehet azoknak, akik a sajtóban figyelemmel kísérték a NER-hez kötődő vállalkozások sorsát az elmúlt években. A cég környezetében ugyanis felbukkan Völner Pál volt igazságügyi (még korábban infrastruktúráért felelős) államtitkár családja, aki ellen korrupciós ügyekben folyik nyomozás, és aki az ügyészség szerint nemcsak a Magyar Végrehajtói Kamara tagjaitól fogadott el kenőpénzeket, de építőanyag-gyártó cégek érdekében is törvénysértő módon lobbizott a kormányban.
A Dömpert Lábatlanban jegyezték be, Völner Pál a térség országgyűlési képviselője volt lemondásáig, de ma is Nyergesújfaluban él, a két település gyakorlatilag összeépült mára. A Dömperről és Völner Pálról a Válaszonline közölt még tavaly decemberben cikket.
Ebben leírják, hogy a Dömper rövid idő alatt a magyar útépítési piac egyik bajnokává vált százmilliárd forintos állami megrendelésállománnyal, az igazi nagy dobásuk azonban a Bicskét és Esztergomot összekötő M100-as lett volna, amelynek egy 15,4 kilométeres szakaszát 220 milliárd forintért építhették volna meg. Csakhogy az M100-as is bekerült a kormányzati megszorítások nyomán ideiglenesen törölt beruházások közé, ami nyilván hatalmas érvágás a Dömpernek.
Azért vannak a jó barátok
A Dömper tulajdonosa Abronits Róbert, aki üzleti kapcsolatban áll Völner Pál fiával, a 25 éves Völner Marcell-lel: az Abronits Róbert által (a Horseradish Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával) tulajdonolt Regionális Televízió Esztergom Kft. abban az esztergomi irodaházban működik, amely Völner Marcell tulajdona. (Mint a Válaszonline megjegyzi, itt bérel irodát a helyi Fidesz-szervezet is.) Völner Marcell Abronits Róbert élettársával, Varga Zsuzsával is bonyolított üzleti ügyeket.
Az M85-ösnek még osztrák autópálya-kapcsolat nélkül is komoly térségi szerepe lehet, hiszen Sopron és Győr között már az eddig átadott szakaszokkal is 45 percre csökkent a menetidő. Az alagutat is magában foglaló utolsó M85-szakaszra vonatkozó nettó 44 milliárd forint értékű kivitelezési szerződésben 2024. június 30. szerepel átadási határidőként, addig a Dömper vezette konzorciumnak meg kell építenie a Sopront elkerülő négy kilométeres, kétszer egy sávos utat és a Sopront az országhatárral összekötő, 3,95 kilométer hosszú, kétszer két sávos útszakaszt.
Befúrtak a Bécsi-dombba
Utóbbi része a 780 méter hosszú ikeralagút a Bécsi-domb alatt. Az útépítések rendben haladnak, de az alagút fúrásával meggyűlik a baja a kivitelezőknek információink szerint. A két járat közül a délit július 1-jén lyukasztották át ünnepélyes keretek között, Farkas Ciprián soproni fideszes polgármester részvételével. Ő akkor arról beszélt, hogy „a célunk, hogy 2024 végéig elérjük az országhatárt”, és az eseményről kiadott NIF-sajtóközlemény is úgy fogalmaz, hogy 2024 végén indulhat majd meg várhatóan a forgalom az M85-ösön.
Az ünnepségen maguk a kivitelezők is arról beszéltek a Kisalföld tudósítása szerint, hogy egy év alatt szerettek volna a fúrással végezni, de „a terület tartogatott geológiai meglepetéseket”. A déli szakaszt 2020. október 28-án kezdték el fúrni, vagyis tavaly október végére kellett volna végezni az eredeti tervek szerint.
Ekkor még azt ígérték, hogy látogatóközpontot is létrehoznak, és bárki saját szemével, a helyszínen figyelheti majd a munkálatokat – ebből semmi nem lett. Egy, az építkezésre rálátó forrásunk szerint először a Covid miatt, majd többek között azért sem, mert jelentkeztek az első nehézségek, fel kellett adni a drágán bérelt sopronkövesdi irodát, és konténerekben elhelyezni az építkezés helyszínén az irodai dolgozókat, így nem volt hely. A helyi média tavaly novemberben még nagyban reklámozta a látogatóközpontot, de azóta már a honlapja sem üzemel.
Lassú tempóban
Igaz, a munkálatok megkezdésekor – mint a NIF honlapjáról kiderül – még napi másfél-két méteres fúrási sebességet terveztek, ez végül napi 1,3 méter lett. Az eredeti ütemterv szerint már az alagút végleges belső szerkezetét kellene építeni. Az északi alagútban a NIF közlése szerint napi egy métert tudnak előrehaladni a munkagépek, itt 2021 májusában kezdődött meg a fúrás. Ebben a tempóban nagyjából legkésőbb jövő tavaszra végezhetnek, bár optimista elképzelések szerint akár már idén karácsonykor meglehet a lyukasztás. Úgy tudjuk, már két irányból is fúrják ezt az alagutat, amivel napi kétméteres haladási sebesség is összejöhet, igaz, többletköltség árán. De az eredeti tervek szerint már itt is a belső szerkezetet kellene építeni.
Meglepő a meglepetés
Szakértőnk szerint egyébként meglepő, hogy a kivitelező meglepetésekre hivatkozik, ma már ugyanis bőven rendelkezésre áll olyan technológia egy alagút fúrásának megkezdése előtt, amellyel nagy pontossággal fel lehet mérni, hogy milyen geológiai viszonyok között dolgozhatnak majd, és ez milyen haladási sebességet vetít előre, illetve jó előre ki lehet választani a megfelelő technológiát a megfelelő fejtési sebesség biztosításához. Ehhez – kissé leegyszerűsítve – számos próbafúrást kell elvégezni.
„Ha ennyire más geológiai környezetre számított a kivitelező a soproni alagútnál, akkor feltehetően nem készítették elő elég alaposan az alagútfúrást, mert egy 780 méteres alagútnál hét hónap csúszás elég soknak számít” – mondta a Szabad Európának a név nélkül nyilatkozó szakember.
A Dömper Kft. honlapján nem találtunk alagútépítéssel kapcsolatos referenciát, valószínűleg ezért is volt szükség arra, hogy a kivitelezést konzorciumban a cseh Subterra nevű céggel vállalják. Az SDD-nek nevezett konzorcium harmadik tagja a Pannon-Doprastav Kft., amelynek fő tevékenysége autópálya-építés, ennek saját magyar nyelvű honlapja sincs, csak a szlovák anyavállalatnak.
A Subterra valóban komoly szereplő az európai alagútépítési piacon, forrásunk szerint ugyanakkor a soproni alagút építéséhez inkább csak a nevét adta, a tényleges munkát az a Hidro-Duna Kft. végzi – vélhetően alvállalkozóként. Ennek a cégnek a székhelye megegyezik a Dömperével, saját honlapja ennek sincs. Ahhoz, hogy mérsékeljék a csúszást, informátorunk szerint amint megtörténik a második alagút átfúrása is, párhuzamosan kellene építeni mindkét cső végleges belső szerkezetét.
Ehhez azonban pluszgépekre és -munkaerőre lenne szükség, ami nyilván jelentősen megdobja a költségeket. A nagyobb baj az, hogy forrásunk szerint a megrendeléstől számítva jellemzően hónapokig kell várni, amíg bármilyen formában be lehet szerezni egy-egy alagutas munkagépet. Az építkezést egyébként néhány hete Sopron fideszes országgyűlési képviselője, Barcza Attila és Koncz Zsófia, az ipari minisztérium államtitkára is meglátogatta.
Szlovákiában nincs meglepetés
A soproni alagút építése azért lehet tankönyvi példa a magyar nagyberuházásokra (amelyek jelentős része az eredeti határidőhöz képest csúszással és a tervezetthez képest többletköltséggel készül el), mert a határ szlovák oldalán, hasonló környezetben épül egy autópálya-alagút Eperjesnél. Ez egy nagyjából egy kilométer hosszú ikeralagút. Forrásunk szerint a kivitelezők pontosan tartják a menetrendet.
Ez a beruházás szintén 2019-ben kezdődött, és 143 millió euróba kerül a szlovák adófizetőknek. Érdekes, hogy a 2019-es forintárfolyamon számolva (egy eurót 320 forintnak vettünk) 45,7 milliárd forint jön ki, vagyis a költségek nagyságendileg megegyeznek a soproni alagút eredetileg tervezett költségeivel. Csakhogy ebben az árban Eperjesnél még egy 457 méter hosszú völgyhíd is van a Tarca folyó felett. Ráadásul itt az elkerülő út is teljes értékű autópályaként épül Eperjes körül, nem szimpla, leállósáv nélküli gyorsforgalmi útként, rövidebb határidővel.
A határidő ott 2023. június 30. 2020 júniusában indult az alagútépítés, majd 2021 júniusában – ütemterv szerint – meg is történt első lyukasztás. Vagyis Eperjesnél több mint három méter/nap sebességgel sikerült kibányászni az alagutat, miközben a technológia teljesen hasonló, mint Sopronnál. Persze az ott a dolgozó szlovák cégek nagyon komoly – saját – nemzetközi referenciával rendelkeznek. Ráadásul – mint a határidőkből kitűnik – ott hatvan helyett csak 48 hónap a beruházás határideje, miközben műszakilag összetettebb feladatot kell megoldani a völgyhíd és az autópálya-építés miatt.
A soproni alagút építésének ügyében közérdekű adatkéréssel fordultunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez, ezenkívül kérdéseinkkel megkerestük a Dömper Kft.-t és a Subterrát is. A Dömper nevében az SDD Konzorciumtól kaptunk választ, de ebben csak annyit írtak, hogy a kivitelezési szerződés szerint csak a NIF Zrt. jogosult nyilatkozni és adatot szolgáltatni. | Bajban az alagútépítéssel a Völnerhez köthető Dömper Kft. | Már most féléves csúszásban van az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építésével a Dömper Kft., és a Szabad Európa információi szerint a költségek is elszálltak menet közben. Bár a beruházás fölött komoly politikai potentátok bábáskodnak, a cég környezetében pedig Völner Pál családja is feltűnik, kérdés, honnan teremt pluszforrást a Dömper. A szomszédban gyorsabban és ugyanennyi pénzből épül egy nagyobb alagút. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/alagutepites-volner-domper-a-szomszedban-gyorsabban-epul-ugyanannyi-penzbol/32073057.html | 2022-10-12 14:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Tavaly novemberben Orbán Viktor váratlanul Boszniába repült, hogy Putyin szövetségesével, a szélsőséges, jobboldali Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tárgyaljon. A bizalmas találkozóról nem sokat akart elárulni a magyar kormány, de a Szabad Európa balkáni szolgálata helyi források alapján kiderítette, hogy Orbán százmillió eurót (nagyjából negyvenmilliárd forintot) ígért Dodiknak.
Számos helyi szakértő úgy értelmezte a hirtelen jött támogatást, hogy Orbán Viktor magyar közpénzzel próbálta közvetlenül megtolni Dodikék kampányát. Október másodikán ugyanis választásokat tartanak az országban, és többen azt gyanították, hogy a nemzetközi szankciók által szorongatott Dodik a választások befolyásolására fogja felhasználni ezt a külső segítséget.
Bosznia egyébként jelenleg a délszláv háború óta a legsúlyosabb politikai válságával küzd, miután a Milorad Dodik vezette Szerb Köztársaság fokozta elszakadási törekvéseit. Erről részletesebben a cikk második felében lesz szó.
Nagyjából úgy, ahogy a trafikosztás ment Magyarországon
Azt már az emlegetett találkozó után meg lehetett tudni boszniai forrásokból, hogy a magyar pénzt hivatalosan gazdaságfejlesztésre fogják kiosztani eszközvásárlásra pályázatos formában, a kiválasztottak hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
Idén nyáron az is nyilvánosságra került, hogy első körben 35 millió eurót osztanak majd ki, legalább 2,5 ezer és legfeljebb 25 ezer euróra (nagyjából tízmillió forintra) lehet egyszerre pályázni, és Magyarországon összeszerelt mezőgazdasági gépekre lehet pénzt kérni. Azaz legfeljebb 14 ezer pályázó jut pénzhez, miközben az országban százezres nagyságrendben lehetnek főleg kisebb gazdálkodók.
Azóta se mondott érvet a kormány arra, miért csak Bosznia egyik felét szeretnék támogatni a magyar adófizetők. Kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.
Másrészt mintha megcserélődött volna a cél és az eszköz: először lett megállapodás a magyar támogatásról, utána egy bő fél évvel derült ki, hogy pontosan mit akar a magyar állam fejleszteni. A pályázatból sem derül ki semmilyen számszerűsített cél, hogy mit szeretne a magyar állam elérni ennyi pénzből.
Fejenként tízezer forinttal szállnak be az szja-fizető magyarok
A negyvenmilliárd forintos támogatás négymillió szja-fizető magyarra vetítve fejenként tízezer forintos hozzájárulást jelent a programhoz. Vannak bőven más magyar adók is, áfát például még a külföldi turisták is fizetnek, de alapjáraton az szja-fizetők működtetik a hazai gazdaság döntő részét.
A folyamatot pont a választások előttre tették, szeptember 1-jétől október 15-ig lehet pályázni, azaz ezt garantáltan Dodikék kinevezettjei bírálhatják el helyi részről, hiszen az október 2-i választás után nagyon valószínűtlen, hogy bárki néhány héten belül kormányt tudjon alakítani. Magyarországon ez idén majdnem két hónapig tartott, pedig Orbánnak se a programja, se koalíciós partnerek miatt nem kellett törnie a fejét.
Azért is biztos, hogy egy új kormánynak nem lesz beleszólása már ebbe, mert nem egy közös cég értékeli ki a pályázatokat, vagy a helyi fejlesztési bank:
létrehoztak erre a célra egy Progressus nevű alapítványt.
Az alapítványi formának jellemzően az a fő előnye, hogy megoldható, hogy kívülről soha ne lehessen lecserélni a döntéshozóit. Mellesleg erre a megoldásra mostanában nagyon rá is kapott a Fidesz.
A pályázatokat ötvenpontos skálán értékelik majd, ebből 35 pontot nem számszerűsített kritériumok alapján osztanak el. Ez lényegében egy szöveges üzleti tervhez hasonló részt takar, ahol a pályázóra bízzák, hogy győzze meg az ismeretlen értékelőket arról, hogy jó helyre fog kerülni a pénz, a céloknak megfelelően fog élni a támogatással.
A maradék 15 pontot arra lehet kapni, ha harminc százaléknál nagyobb önrészt vállal pályázó, de legfeljebb ötven százalékot. Emellett a pályázatok nem lesznek megismerhetők, a minőségük nem lesz összehasonlítható a pályázat után, legalábbis a kiírás nem mutat lehetőséget semmi ilyesmire.
A döntő mértékű, de titkos, szubjektív pályázati elem
a trafikpályázatokra emlékeztetheti a magyar olvasót.
A pályázatok elbírálása ugyanis lényegében ellenőrizhetetlenné válik az ilyesmitől, ahogy azt később a magyar eljárásról az alapvető jogok biztosa ki is mondta. Mondjuk nem is valószínű, hogy lenne mit ellenőrizni, a kiírásban nem szerepel, hogy megőriznék a pályázatokat a pályázati időszak után.
A magyar trafikpályázatokhoz hasonló az is, hogy várhatóan sok ezer szubjektíven összeállított üzleti tervet fognak összemérni az értékelők rövid idő, mindössze két-három hét alatt. A közpénzek elköltésénél pedig joggal várhatnák el a magyar és a boszniai választók is, hogy
tisztességes verseny,
átlátható folyamatok
és a döntéshozók elszámoltathatósága
mellett fusson a folyamat. Összehasonlításképp itt egy hasonló célú EU-s és cseh támogatási program, vagy egy magyarországi.
A pályázaton a helyben mezőgazdasággal foglalkozó természetes személyek, kkv-k és hasonló szervezetek is indulhatnak pályázattal, akár azok is, akik előző nap váltak regisztrált gazdálkodóvá. Azok viszont nem pályázhatnak, akik ugyan a szerb entitás polgárai, de a művelni való földjük Bosznia más részén van.
Külön szembeötlő, hogy milyen erős ellenőrzési jogokat kér magának a Progressus alapítvány a pályázat utánra; minden pályázónak sokáig érdemes lesz velük jóban lennie. A győztes pályázathoz azonnal mellékelni kell egy váltót a teljes pályázati összegre.
A megvett gépet legalább három évig kell használni, erre az időtartamra érvényes a váltó is. Ugyanakkor a megvett gépet az alapítvány előzetes írásos engedélye nélkül tilos bérbe adni vagy a meghibásodott alkatrészét cserélni. Vagy alkatrészcserénél végig igazolni kell tudni, hogy a cserealkatrész nem volt korábbi gyártású, mint a cserélt. A leírás alapján mindez egy darab csavarra is vonatkozhat.
Ha mindenki betartja a feltételeket, az egyrészt három évig őrületes mennyiségű adminisztrációt és ellenőrzési feladatot róhat az alapítványra, másrészt egy esetleges vita esetén elég kiszolgáltatott helyzetbe hozza az amúgy anyagilag gyengébb pályázó felet. Hiszen a váltóval indoklás nélkül is bármikor visszavehetik a támogatást, utána pereskedhet az érintett az állam ellen, ha akar.
Helyi szinten is furcsa
„A hasonló léptékű uniós vagy más nemzetközi támogatásokat általában közvetlenül osztják el, nem használnak ilyen közbeiktatott, új szervezeteket”
– válaszolta kérdésünkre Ivana Korajlić, a Transparency International boszniai igazgatója. Elmondta még, hogy jelentős reklámmal futott a pályázat. Magyar Levente miniszterhelyettes augusztus végi személyes látogatását a helyi választási kampány közepén igazi kampányeseménynek rendezte meg a kormánypárt.
A pénzosztó alapítvány vezetésébe az alapításkor végül egy magyar sem került be, és azóta sem volt hír ilyesmiről. Az alapításkor kétfős szervezet vezetője egy Milorad Dodikhoz különösen közel álló kommunikációs szakember lett, aki maga is az állami megrendelések egyik jelentős kedvezményezettje volt az elmúlt években.
Dodik igazán sokat tett a stabilitás ellen
Magyar részről egyébként a külügy egykori, mérsékleten sikeres szaúdi kereskedőházából átalakított cége, a CED Kft. vesz részt a projektben. Megkérdeztük őket a pályázat részleteiről, közreadjuk, amint válaszolnak.
Hivatalosan egyébként többek között Bosznia stabilitásáért küld pénzt az elszakadással kacérkodó szerb vezetésnek a magyar kormány. Emellett többször elismételték, hogy vétójukkal meg fogják védeni Milorad Dodikot bármely uniós szankciótól.
Milorad Dodik évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai szerb vezető Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Dodik a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában azután, hogy tavaly év végén közölte: a Boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-Hercegovina szerb entitása kivonul a nyugat-balkáni ország közös hadseregéből, legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéből és adóhatóságából.
Gordana Katana politikai elemző tavaly év végén úgy értékelte, hogy Dodikkal főleg az állami szektorban dolgozók és „szélsőségesek egy kisebb csoportja” ért egyet, nem tudhat maga mögött széles társadalmi támogatottságot.
Elmondta még, hogy a politikus már nem rendelkezik kétharmados többséggel a helyi parlamentben, így csak nem kötelező érvényű nyilatkozatokat fogadhatott el törvények helyett. Ilyet egyébként el is fogadtak az szerb entitás elszakadásának előkészítésére.
A magyar kormány támogatási ötletével párhuzamosan Németország idén nyáron 120 millió euró értékben függesztett fel infrastrukturális projekteket Bosznia-Hercegovina szerb entitásában az ottani vezetők elszakadási politikája miatt.
Az Egyesült Királyság és az USA már korábban szankciókat hozott Dodik ellen (az USA Dodik tévécsatornáját is szankcionálta) elszakadási törekvései és uszító tevékenysége miatt. Ezt követően, idén nyáron a szerb entitás vezetése az ukrajnai háborúra hivatkozva fél évvel elnapolta elszakadási terveit.
A nyugati országok szerint a szerb entitás új, külön hadserege, rendőrsége és adóigazgatási leválasztása ellentétes lenne a boszniai háborúkat lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodással, és beláthatatlan következményekkel járna a súlyos etnikai feszültségekkel terhelt országban.
Az Orbán-kormányok 2010–2019 között szinte tudomást sem vettek Milorad Dodik létezéséről, miközben Bosznia-Hercegovina állami képviselőivel nagyjából rendszeresen találkoztak a magyar vezetők.
2019-től viszont valami megváltozott, Orbán Viktor és Milorad Dodik rövid idő alatt erős szövetségesek lettek. Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója szerint Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot mint támogatandó régiós szereplőt.
Ivana Korajlić, a Transparency International helyi vezetője is arról számolt be a Szabad Európának, hogy valószínűleg Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot 2019 környékén. Korajlić azzal érvelt, hogy a magyar kormány elég jól látható befolyásszerző felvásárlási stratégiát követ a Balkánon számos iparágban és politikai csoportnál. Milorad Dodik Orbánék „szerb csomagjának” részévé válhatott, ami egyébként nagyságrendekkel jelentősebb, mint bármilyen boszniai aktivitásuk.
Svetlana Cenić politikai elemző tavaly év végén arról beszélt, hogy katasztrófa Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egyszerű „vicc, pénzmosás”, valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni a pénzt.
„Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?” – tette fel a kérdést a politikai elemző is.
Ő is úgy gondolta, hogy ez üzlet, Milorad Dodik ígért valamit cserébe Orbánnak, csak még nem derült ki, hogy mit. Meliha Kesmer, a Szabad Európa szarajevói újságírója idén augusztusban szintén arról számolt be lapunknak, hogy elemzők szerint a választók lefizetésére lehet majd használni a magyar közpénzes támogatási csomagot.
Erőmű? Erőművek?
Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és a támogatási megállapodása után történt.
Kísért a trafiktörvény
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre. Később a törvényt jegyző fideszes Lázár János is elismerte, hogy a törvényjavaslat megalkotásában szerepe volt ismerőse cégének, a Continental Dohányipari Zrt.-nek is, de szerinte nincs szégyellnivaló abban, ha egy „magyar érdekkörbe” tartozó vállalkozót hoz helyzetbe a szabályozása. Sánta később a dohányboltok államosításának egyik legnagyobb nyertesévé vált.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást pedig üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
Nem világos, hogy milyen érv szólt amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?”
– tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén.
Ivana Korajlić, a Transparency International boszniai igazgatója hangsúlyozta, hogy mindez nagyobb horderejű kérdés lehet a térség jövője szempontjából, mint hogy a kormány hogyan oszt ki néhány tízmillió eurónyi váratlan ajándékot a választási kampány alatt.
Értesüléseik szerint ugyanis komoly a veszélye, hogy a helyi állami energiacég hamarosan újabb, hosszú távú, verseny nélkül megkapott megújuló energiás koncessziós lehetőségeiről fedezze fel, hogy egyedül mégse kívánja megvalósítani, majd aztán végül nyílt verseny nélkül átadja őket egy magyar csoportnak. | A trafikosztásra emlékeztet, ahogy Orbánék támogatását kezelik a radikális boszniai szerbek | Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/dodik-orban-palyazat-bosznia-szerb-tamogatas/32020955.html | 2022-09-22 15:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Pámer Dávid
2023.01.02. 10:58 2023.01.02. 14:11
Újra nyomoz a sajtóban Demszky Gábor egykori főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel összefüggésbe hozott, Balin található luxusvillapark ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egykori SZDSZ-es, a BKV-botrányban is érintett háttéremberről a Privát Kopó bűnügyi magazin írta meg évekkel ezelőtt, hogy öt luxusvillából álló pihenőkomplexum köthető hozzá Bali szigetén, amire a hatóság is felfigyelt. Az újraindított eljárást korábban már kétszer felfüggesztették, mert a magyar ügyészek jogsegélykérelemmel fordultak az indonéz szervekhez, amelyektől bizonyító erejű információkat kértek.
Még nem adta fel a hatóság, hogy kiderítse, valójában kinek vagy kiknek a tulajdonát képezi és milyen pénzekből vásárolták meg azt a Balin található luxusvillaparkot, amelynek ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága lassan tíz éve, 2013. március 12-én rendelt el költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást.
A Privát Kopó bűnügyi magazin 2014 novemberében írta meg, hogy
a Seminyak üdülőparadicsomban található villapark többek között Demszky Gábor egykori főtanácsadójához, Mesterházy Ernőhöz köthető.
A villák egyenként 3-4 szobásak, mindegyikhez úszómedence tartozik. A villapark része egy úgynevezett kiszolgáló főépület, amelyben étterem és bár üzemel, valamint egy szórakoztatóház, billiárdasztalokkal és moziszobával.
A nyomozás során a NAV több fontos tanút is kihallgatott, de az adóhatóság munkatársait a nyomozás elején az is érdekelte, hogy azokat a fotókat, amelyeket az ingatlanokról a Privát Kopó közzétett, ki készítette. Úgy tudjuk, egy olyan bizalmi személyről van szó, aki feltáró, minden részletre kiterjedő tanúvallomást tett több éve a nyomozóknak.
Tarlós István: Karácsony Gergely után is lesz élet Budapesten
A korábbi főpolgármester kiemelte: a Lánchíd rekonstrukciója már az ő vezetése alatt tökéletesen elő volt készítve.
Az ügyet három évvel a vizsgálódás elrendelése után a Legfőbb Ügyészség elvette a NAV-tól, és a mentelmi joggal védett személyekkel szemben is eljáró Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozással. A felettes ügyészség semmivel nem indokolta a döntését, igaz, ezt nem is kell megtennie, ráadásul a Legfőbb Ügyészség bármikor határozhat úgy, hogy a KNYF-fel nyomoztat, nem csak akkor, ha politikushoz vezetnek a szálak.
Az eljárást 2018 februárjában felfüggesztették, mivel az ügy magyarországi szálát már akkor befejezték, és már csak az indonéz szervektől várt bizonyító erejű adatokat a magyar ügyészség.
A nyomozást 2020 szeptemberben indították újra, a KNYF ugyanakkor fél évvel később az eljárást jogsegélykérelem miatt ismét felfüggesztette.
A főügyészség lapunknak küldött tájékoztatása szerint a nyomozást azóta újra megindították, azaz, ebből arra lehet következtetni, hogy a kért dokumentumokat az ügyészség beszerezte. A KNYF közölte azt is, hogy eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
Érdemes felidézni, hogy Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester személyes bizalmasát, 2004-től 2010-ig politikai főtanácsadóját a Hagyó-ügy másodrendű vádlottjaként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta korábban a KNYF, azonban bizonyítottság hiányában, jogerősen felmentette őt a bíróság. Az ügy fővádlottjának, Hagyó Miklósnak sem kellett börtönbe vonulnia, mivel a volt főpolgármester-helyettes megúszta egy felfüggesztettel.
Borítókép: Fotók a Balin található Mesterházy-vagyonról (Fotó: Booked.hu)
Titkos hangfelvétel buktathatja le a volt rendőrök által irányított milliárdos áfacsalást?
Az országokon átívelő bűncselekményt közös, magyar–lengyel nyomozócsoport próbálja feltárni.
Demszky Gábor
bali
Mesterházy Ernő | Tíz év után lepleződhet le a fővárosi baloldal egyik rejtélyes bűnügye | Újra nyomoz a sajtóban Demszky Gábor egykori főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel összefüggésbe hozott, Balin található luxusvillapark ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egykori SZDSZ-es, a BKV-botrányban is érintett háttéremberről a Privát Kopó bűnügyi magazin írta meg évekkel ezelőtt, hogy öt luxusvillából álló pihenőkomplexum köthető hozzá Bali szigetén, amire a hatóság is felfigyelt. Az újraindított eljárást korábban már kétszer felfüggesztették, mert a magyar ügyészek jogsegélykérelemmel fordultak az indonéz szervekhez, amelyektől bizonyító erejű információkat kértek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/01/tiz-ev-utan-leplezodhet-le-a-fovarosi-baloldal-egyik-rejtelyes-bunugye | 2023-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Akár tíz év börtönt is kaphat Zádori János az újabb, ezúttal milliárdos mértékű költségvetési csalás gyanúja miatt. A független polgármestert és feleségét tavaly nyáron négy és fél, valamint négy év börtönre ítélték első fokon félmilliárdos vagyonelkobzás mellett. Akkor is és most is baromfitelepek uniós támogatásával éltek vissza a vád szerint.
A Baranya Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat tizenöt személlyel szemben, akik 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai, vissza nem térítendő támogatást tettek zsebre jogosulatlanul csirkefarmok korszerűsítése címén – közölte az ügyészség csütörtökön.
A vád szerint a bűncselekményt irányító két személy házastárs, olyan gazdasági társaságok tulajdonosai, amelyek baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodtak. A gazdasági társaságok tevékenysége az egész ország területére kiterjedt.
A két vádlott a baromfitartás, tojástermelés területén olyan gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon indulni. A két vádlott ezért segítséget ajánlott, és az önerő igazolását valótlan banki körbeutalással, fiktív kölcsönnyújtással, hamis számlákkal teremtette meg – írja az ügyészség.
Ezt követően a berendezések túlszámlázásával vagy a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszköz beszerelésével segítséget nyújtottak a gazdasági szereplőknek, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt megtévesszék, és jogtalanul hívjanak le pályázati pénzeket, ezzel vagyoni hátrányt okozzanak.
A vádirat szerint tizenkét gazdasági társaságnak, vállalkozásnak nyújtottak segítséget, cégenként 14–665 millió forint támogatási összeghez jutottak jogosulatlanul.
A bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban a bíróságon – írja az ügyészség, amely csak annyit közöl, hogy egy baranyai polgármesterről van szó. A közölt adatokból beazonosítható – és ezt később az ügyészség szóvivője is megerősítette –, hogy Zádori Jánosról, Pécsvárad független polgármesteréről van szó, aki feleségével együtt az ügy fő vádlottja.
A közlemény szerint akár tíz év börtönt is kaphatnak, ha bűnösnek találja őket a bíróság a 2,5 milliárdos költségvetési csalásban.
Tavaly nyáron a Szekszárdi Törvényszék első fokon bűnösnek találta őket egy nagyon hasonló ügyben. Szintén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt megtévesztve, jogosulatlanul hívtak le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek, illetve berendezések korszerűsítésére, amivel 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a bíróság szerint. Zádori Jánost négy év hat hónap, feleségét négy év börtönre ítélték nem jogerősen, és félmilliárdos vagyonelkobzást is elrendeltek. | Újabb ügyben, ezúttal 2,5 milliárdos költségvetési csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | Akár tíz év börtönt is kaphat Zádori János az újabb, ezúttal milliárdos mértékű költségvetési csalás gyanúja miatt. A független polgármestert és feleségét tavaly nyáron négy és fél, valamint négy év börtönre ítélték első fokon félmilliárdos vagyonelkobzás mellett. Akkor is és most is baromfitelepek uniós támogatásával éltek vissza a vád szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-ugyben-ezuttal-2-5-milliardos-koltsegvetesi-csalas-miatt-emeltek-vadat-pecsvarad-polgarmestere-ellen/32013861.html | 2023-01-02 15:14:24 | true | null | null | Szabad Európa |
Fekete Norbert;
Novák Katalin;
2023-01-02 06:00:00
Novák Katalin gyakorlatilag csak a honvédségi repülőgépeket használja, ha hivatalos útra indul
A köztársasági elnök hivatalos látogatásain tizenkilencből csupán egyszer utazott menetrend szerinti járattal – tudta meg a Népszava.
Tizenkilenc repülős útjából mindössze egyszer utazott menetrendszerinti járaton Novák Katalin – derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből. Az egyetlen menetrendszerinti járat, amit igénybe vett köztársasági elnökként, Londonba vitte, II. Erzsébet brit királynő temetésére, tavaly szeptember 18-án. Azt viszont nem közölte a hivatal, melyik légitársasággal utazott. Mivel azonban a - hivatal által hivatkozott - törvényi előírásoknak megfelelően a köztársasági elnök első osztályú - vagy ennek megfelelő komfortszintű - utazásra jogosult, csak hagyományos légitársaságok jöhetnek szóba, amelyek járataira fejenként 4-500 ezer forintba kerül egy retúr jegy. Azt a kérdést, hogy a többi tizennyolc alkalommal Novák milyen repülővel utazott, a hivatal elegánsan kikerülte. Azonban, amennyiben nem valamelyik NER-oligarha gépét vette igénybe, csak a Honvédség „nem kormányzati“ repülői jöhetnek szóba.
A Sándor palotával egyidőben kerestük a Honvédelmi Minisztériumot is a köztársasági elnök repülőhasználatával kapcsolatban, de válaszokat nem kaptunk. A Sándor palotától ugyanakkor megtudtuk: a vonatkozó költségvetési törvény alapján Novák utazásaira 449,3 millió forint áll rendelkezésre, melyből december közepéig „27.128.257 forint került kifizetésre”. Ez azért érdekes, mert ebben az összegben szinte biztos, hogy nem lehetnek benne azon az alkalmak, amikor honvédségi repülőt használt.
A Sándor palota közlése szerint Novák tavaly december közepéig Lengyelországban, Romániában, Németországban, Csehországban, Lettországban, Brazíliában, Portugáliában, a Vatikánban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Horvátországban, Koszovóban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Franciaországban, Izraelben, Ukrajnában és Irakban járt hivatalos útjain. Az már a távirati iroda beszámolóiból derült ki, hogy ezek közül Romániában háromszor járt, illetve az Egyesült Államokbeli és kanadai útja során több várost is érintett, országon belüli repülős utazással. A felsorolásból valamiért kimaradt Szlovénia, ahol az elnök július 16-án járt, és a szeptemberi szerbiai - belgrádi és vajdasági - látogatás sem szerepel a hivatal listáján.
Az a sajtónak köszönhetően korábban kiderült, hogy Novák, az azóta megbukott Orbán-szövetséges brazil Jair Bolsanarot a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú, tizenkét személyes buisness jetjével látogatta meg. Szintén honvédségi géppel utazott a Vatikánba, visszafelé azonban - a törvényi előírásoknak nem éppen megfelelően - a fapados WizzAir menetrendszerinti járatát használta.
Szintén nem sikerült eltitkolni, hogy első hivatalos látogatására, Varsóba is honvédségi géppel ment, méghozzá a 140 személyes Airbus A319-es típusú gépével. Ez tízszer akkora méret, mint amerre a törvény előírásoknak megfelelően szüksége lehet:
Ennek tagjai egyebek közt a házastárs, orvos, tolmács, protokoll felelős, biztonsági személyzet, kabinetvezetők, illetve az elnök személyes meghívottai. (A minisztériumok munkatársai, üzletemberek és a média képviselői nem a köztársasági elnöki hivatal terhére utaznak a küldöttségekkel.)
A Sándor palota válaszából kiderült, hogy Novák Katalin hivatalos útjaira három és - a törvényi előírásokat némileg meghaladóan - tizenhét fő közötti stábbal utazott. Hogy melyik helyre mekkora delegációval érkezett, azt nem részletezték.
Novák Katalin külpolitikai hiperaktivitásának hátteréről lapunk korábban is beszámolt. Cikkünkből kiderült, Orbán Viktor egyfajta „kiegészítő-külügyérként" használja a köztársasági elnököt: míg ő és Szíjjártó Péter leginkább keletre utaznak, Novák útjai jellemzően nyugati szövetségeseinkhez vezetnek. Ez a fajta „feladatmegosztás“ Novák kijevi látogatása során mutatkozott meg a leglátványosabban - ahová egyébként vonattal utazott. | Novák Katalin gyakorlatilag csak a honvédségi repülőgépeket használja, ha hivatalos útra indul | A köztársasági elnök hivatalos látogatásain tizenkilencből csupán egyszer utazott menetrend szerinti járattal – tudta meg a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3180622_novak-katalin-gyakorlatilag-csak-a-honvedsegi-repulogepeket-hasznalja-ha-hivatalos-utra-indul | 2023-01-02 20:38:37 | true | null | null | Népszava |
A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás.
Az Eltűnt Dokumentumfilm Rejtélye pont azért titokzatos, mert - ha lenne szándék a tényleges felderítésre - szövevényes gazdasági ügyhöz képest pofonegyszerű lenne tisztázni.
Az egész eset ugyanis néhány olyan tényen alapul, amiket még a rendőrség sem von kétségbe, és amik egy, a 444 birtokában lévő rendőrségi dokumentumban is szerepelnek.: | Forró krumpliként dobálja a 2,3 milliárdos eltűnt országimázsfilm ügyét a rendőrség és az ügyészség | A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/03/forro-krumplikent-dobalja-a-23-milliardos-eltunt-orszagimazsfilm-ugyet-a-rendorseg-es-az-ugyeszseg-hogy-ne-kelljen-nyomozni | 2023-01-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.
December 31-vel megszűnt a Fertő tavi beruházást mostanáig felügyelő állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az idén felfüggesztett, bizonytalan jövőjű projektről októberben videóriportban számoltunk be.
Korábban az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO és az Európai Bizottság is kifogásolta az építkezést, amely ellen helyi civil szervezetek és a Greenpeace is rendszeresen tiltakozott.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a négy éve elkezdett, januártól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által átvett beruházás környezeti engedélyének felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezte az illetékes környezeti hatóságnál (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal) december végi megszűnése előtt az állami cég. A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint ennek az eljárásnak a dokumentumai alapján az eddig ismertnél jóval nagyobb területű lehet a beruházás, a tervezett módosítás szerintük jogszabályellenes.
Január 1-jén helyi környezetvédők vették észre, hogy a megszűnt állami cég megbízásából addig lezárt (és Mészáros Lőrinc cége által őrzött) területet megnyitották. Az aktivisták az általuk készített fotókat megosztották a Szabad Európa szerkesztőségével is. Egyikük, Molnár Judit biológus kérdésünkre így számolt be arról, mit látott, amikor először ért az évekig elzárt helyszínre.
„Először elsírtam magam, amikor megláttam, hogy letaroltak mindent: ahol a cölöpházak voltak, és ahol víz volt, mostanra mindent feltöltöttek, a nádrengeteget letarolták (…) Aztán végtelen düh ébredt bennem ezt a hatalmas pusztítást látva. Nem értem többek között, hogy a nemzeti park vezetősége, akiknek a természet védelme lenne a feladatuk, hogyan engedhették ezt.” | Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét | Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megnyitottak-a-ferto-tavi-epitkezes-eddig-lezart-teruletet-/32203875.html | 2023-01-03 12:21:45 | true | null | null | Szabad Európa |
Ma már ugyan egészen távolinak tűnhet a kormány nagy viharokat kavart lélegeztetőgép-beszerzése, melyet a koronavírus-járvány hazai betörése után indítottak el. A kabinet, felismerve, hogy a pandémia miatt égető szükség lehet és kereslet alakulhat ki a lélegeztetőgépekre, saját portyázókat küldött szét világszerte, hogy végül 16 ezer - olykor vitatott kapacitású és hasznú - berendezést szerezzen be. Azt végül a valóság döntötte el, hogy a legsúlyosabb időkben sem volt szükség 1600 gépnél többre Magyarországon, ami joggal veti fel a kérdést: mi lett a többivel?! Cikkünknek azonban nem ez lesz a tárgya, hanem a legnagyobbat szakító partnercég, mely mögül teljes egészében eltűntek a bizniszen sokat nyerő tulajdonosok.
Noha több társaság volt a külügyi tárca partnere a beszerzésben, mégis a legnagyobb figyelmet a tisztán magyar tulajdonú cég kapta, a Fourcardinal Kft., amely közel 17 milliárd forintot kapott a magyar államtól. Korábban ez a cég működtette az egyiptomi kereskedőházat és közel állt Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához.
2020. április 20-án aztán két ügyvéd, Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt létrehozta az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t és még ugyanezen a napon a Fourcardinal taggyűlése úgy döntött, hogy ez a még csak alapítás alatt álló zrt. 10 százalékos tulajdonrészt vásárolhat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben, a profit pedig nem a kft. főtulajdonosáé lesz, hanem 7/8-ad részben a még bejegyzés alatt álló részvénytársaságé. Még ugyanezen a napon a Külgazdasági és Külügyminisztérium aláírta a Fourcardinal Kft.-vel az ezer darab kínai lélegeztetőgép vásárlásáról szóló 48,1 millió eurós (akkori árfolyamon mintegy 17 milliárd forintos) szerződést.
Alig több mint két évig kellettek a cégek
A lélegeztetőgépek beszerzése minden jel szerint sikeresen lezajlott, erre utal legalábbis a Fourcardinal Kft. 2020-as és 2021-es éves beszámolója, a megugró bevételek és a bőséges profit. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, ez a cég viszonylag rövid időn belül a végelszámolás áldozatává vált.
2021. szeptember elsején ugyanis elindították a végelszámolást a céggel szemben és viszonylag rövid idő alatt be is fejezték azt. A cégbíróság már 2022. május 10-én törölte a céget a működők közül.
A külüggyel kötött biznisz nyomán
a 2020-as 15,9 milliárdos profitból 15,4 milliárdot,
a 2021-es év 2,2 milliárdos nyeresége után pedig - az eredménytartalékot is megcsapolva - 2,8 milliárdot fizettek ki osztalékként.
A tulajdonosok között ez úgy oszlott meg tehát, hogy a Silk Road Fund Zrt. 7/8-ad részben részesült ebből, vagyis 15,9 milliárdot könyvelhetett el, a maradék 2,2 milliárd forint pedig a többségi tulajdonoshoz, Nagy Beatrixhoz került.
A Silk Road beszámolójából pedig az is kiderült, hogy az idei május végi taggyűlésen úgy határoztak, 8,05 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként a tulajdonosoknak a 2021-es év tevékenysége után. És feltehetően ezen kívül is lesz még hasonló nagyságú kifizetés: a követelések között ugyanis "egyéb" címszóval szerepeltetnek még egy egészen kiugró, 7,98 milliárd forintos tételt is, mely a szabályok alapján a Fourcardinaltól származó, megmaradt osztalék lehet. Erre pedig a jelek szerint nem túl sokára sor is kerülhet, mivel biztosan nem fogják azt bennhagyni a társaságban.
A Silk Road Fundot ugyanis a Fourcardinalhoz hasonlóan eltüntetik a működő cégek sorából a tulajdonosok. Igaz, az adminisztratív jellegű munka nagy részét, valamint a folyamatot már nem fogják végigvárni.
2022. november 16-án ugyanis a cégbíróságra benyújtott papírok alapján Szeverényi Márk vezérigazgató arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a zrt. 100 százalékos tulajdonrésze a vértesszőlősi lakhellyel rendelkező Balázs-Hörömpöli Anett birtokába került. A változást december 8-án jegyezték be.
Négy nappal később az új tulajdonos arról határozott, hogy jogutód nélkül végelszámolja a társaságot. A végelszámolást ugyanaz a Süli Kálmán fogja elvégezni, mely az egyetlen leánycég, a gépek beszerzését lebonyolító Fourcardinal Kft. végelszámolását is lebonyolította.
A cégbíróságra benyújtott papírok alapján az eljárást 15 millió forint plusz áfáért végzi el.
Hónapok kérdése tehát, hogy a kormány lélegeztetőgép-beszerzésének legnagyobb hazai nyertes cégei örökre eltűnjenek a felszínről. A Silk Road Fund Zrt. alig több mint két és fél évet élt, ami alatt többmilliárd forinttal gazdagodtak a tulajdonosok. | Teljesen eltüntetik a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén kaszáló céget | A jelek szerint ma már nemcsak a közvetlenül milliárdokat szakító cég nem létezik, de az anyacéget is megszüntetik a tulajdonosok. Jöttek, láttak, győztek, és elmentek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/teljesen-eltuntetik-a-kormany-lelegeztetogep-beszerzesen-kaszalo-ceget.html | 2022-12-21 23:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
Január végén a jó nevű tokaji borászatba, a Patricius Borház Zrt.-be olvad a Patricius Hotel Kft., az Arany Dűlők Szőlészeti és Borászati Kft., valamint a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. Az utóbbi arról nevezetes, hogy tulajdonos volt benne egykor a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, aki – mint a korabeli parlamenti vizsgálóbizottsági dokumentumban rögzítették –, olcsón jutott tokaji földekhez, a Szárhegy Kft. pedig Lévai beszállásakor villámgyorsan nyert el támogatást szőlőtelepítésre. Ez volt a felcsúti földvásárlások mellett a másik ügy, amelyben az Orbán család vagyongyarapodását és annak közpénzeket érintő motívumait firtatták a 2000-es évek első felében.
Lévai Anikó a Szárhegy Kft.-ben lévő üzletrészét még a botrány végkifejlete előtt átadta a családi barátnak számító egykori párizsi nagykövetnek, Kékessy Dezsőnek, végül a társaság az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-nél landolt 2021-ben.
Az egyesüléssel mindhárom beolvadó társaság, így a Szárhegy Kft. is megszűnik – derül ki a Cégközlönyből.
Ami a tulajdonviszonyokat illeti, lényeges változást nem jelent a fúzió, hiszen mindegyik társaság az Abraham Goldmann érdekkörébe került már korábban. Bizalmi vagyonkezelő kezeli tehát a cégeket, de hogy pontosan ki vagy kik adták a megbízást erre, vagyis kik a tényleges tulajdonosok, az a külső szereplők számára rejtve marad, éppen ez a lényege a NER-körökben elterjedt konstrukciónak. A cégpapírokból annyit lehet kiolvasni, hogy az Abraham Goldmann részvényein négyen osztoznak, Vida József, a Takarékbank egykori elnök-vezérigazgatója, régi üzlettársa, a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, az utóbbi érdekeltségében álló Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint a Nagy Szilvia által jegyzett Adam Goldenberg Kft.
Bár a cégdokumentumok szerint 25-25 százalékos arányban osztoznak a Goldmann-részvényeken, Vidát tartják a bizalmi vagyonkezelő kulcsfigurájának. Ő saját bevallása szerint „nyugger”, leginkább lovakat és kutyákat tenyészt, éttermével bajlódik, szakácskönyvet ír és éppen a Semmelweis-filmen dolgozik, amely 2,3 milliárd forint állami támogatással készül. A polihisztor filmproducerként Vida Joe néven szerepel (például a gróf Széchenyi Zsigmond életét bemutató Vadonvilág című moziban). Amúgy Mészáros Lőrinc bizalmi emberének számít, a TV2 egyik tulajdonosa, és egyike azoknak a NER-üstökösöknek, akik a gazdaglistákra is berobbantak. A Forbes legutóbbi listáján a 23. helyen jegyezték 75,4 milliárd forint becsült vagyonnal.
Az Abraham Goldmann akkor került be a köztudatba, amikor a G7 kibányászta, hogy a TV2-t már Andy Vajna életében „lefoglalózták”, és aztán Vida maga jelentette be, hogy megveszi a kereskedelmi tévét egy 16. századi zsidó kereskedőről elnevezett cégen, az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül.
Kiemelt kép: az Év Pincészete 2016 díjjal kitüntetett Patricius Borház Bodrogkisfaludon 2016. október 20-án. | Lévai Anikó egykori tokaji cége elvész Vida József bizalmi vagyonkezelőjének homályában | Január végén a jó nevű tokaji borászatba, a Patricius Borház Zrt.-be olvad a Patricius Hotel Kft., az Arany Dűlők Szőlészeti és Borászati Kft., valamint a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. Az utóbbi arról nevezetes, hogy tulajdonos volt benne egykor a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, aki – mint a korabeli parlamenti vizsgálóbizottsági dokumentumban rögzítették –, olcsón jutott tokaji földekhez, a Szárhegy Kft. pedig Lévai beszállásakor villámgyorsan nyert el támogatást szőlőtelepítésre. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/03/levai-aniko-tokajghegyalja-vida-joe-bizalmi-vagyonkezelo-patricius-borhaz/ | 2023-01-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Marozsán Fábiánnak sikerei nyomán egyre több pénzzel kell gazdálkodnia, és ennek a kezelésére jobb egy saját cég.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben. | Kormányhivatali hátszéllel építhet logisztikai központot az állami milliárdokat kapó cég | A BHS Trans Kft. fóti bázisának létesítéséhez nem kell környezetvédelmi hatásvizsgálat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202251_bhs_trans_engedelya_terjeszkedeshez | 2022-12-28 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hogy pontosan mi értendő vallásturizmuson, az a péntek este közzétett kormányhatározatból nem derül ki, mert az erről elfogadott intézkedési tervet nem mellékelték hozzá a Magyar Közlönyben. De az biztos, hogy a következő nyolc évre megszabták a költségvetésbe betervezendő összegeket. Igaz, arról nincs szó a dokumentumban, hogy például a 2030-ra beírt 640 millió forint akkor, a következő évek inflációját figyelembe véve mennyit fog érni.,
Az összeg egy részét minden évben a Bethlen Gábor Alap kapja, más részét a Miniszterelnökség. A téma felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek három évente jelentést kell írnia a végrehajtásról.
A turizmust egyébként Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felügyeli, de ezt a témakört a határozat szerint kivették a kezéből, bár Semjénnek „a turizmust érintő átfogó szakmai kérdések esetén” egyeztetnie kell vele. | Több mint egymilliárd forintot ad a kormány "vallásturizmusra" | Ez a 2023-as összeg, de a kormány egészen 2030-ig, tehát a 2026-os választások utáni ciklus végéig meghatározta az éves ráfordításokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221230_Tobb_mint_egy_milliard_forint_vallasturizmusra | 2022-12-30 20:28:00 | true | null | null | HVG |
A területrendezési törvény rendelkezése szerint az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében (ez a jogszabály meghatározása szerint olyan élőhelyeket jelent, amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására) új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.
Az ezt a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján felülíró, péntek este megjelent kormányrendelet ezzel szemben arról szól, hogy az ilyen övezetben külfejtéses művelésű bányatelek létesítése, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontális bővítése lehetséges a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti hatásvizsgálat alapján. Igaz, a bányatelek felszíni mérete nem változhat.
A másik változtatás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozik. A mostani szabály szerint olyan beruházást, amely jelentős hatással lehet valamely kiemelt közösségi jelentőségű fajra élőhelytípusra, kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből lehet engedélyezni, ilyen közérdek pedig az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A kormány most ezt egészítette ki azzal, hogy kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az ország energiaellátásának biztosítása is az olyan terv vagy beruházás esetén, amely a mélyműveléses bányászattal kitermelhető ásványvagyon vagy más energiahordozó, továbbá geotermikus energia kutatására vagy kitermelésére vonatkozik. | Könnyíti a kormány a bányanyitást természetvédelmi területeken | Olyan helyen is engedélyezhetik a bányászatot, ahol azt a törvény szerint nem lenne szabad. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221230_Konnyitik_a_banyanyitast_a_termeszetvedelmi_teruleteken | 2022-12-30 20:30:00 | true | null | null | HVG |
Szóba sem került a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december 2-i éves közgyűlésén a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány, és fel sem merült, hogy annak egyik érintettje, a már bő egy éve letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt megfosszák elnöki tisztségétől – tudta meg a hvg.hu. A kormány sajnálja, hogy így alakult.
Tagdíjemelés, éves beszámoló elfogadása, apró-cseprő hivatali ügyek – csupa unalmasnak mondható, a normál működéshez kapcsolódó napirendi pontot tárgyalt december 2-i ülésén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) – tudta meg a hvg.hu a közgyűlés egyik résztvevőjétől.
Forrásunk szerint szó sem esett viszont arról, hogy a végrehajtói kar egyáltalán nem a normál működés keretei között van éppen, hogy mást ne említsünk, a kar elnöke immár 13 hónapja letartóztatásban van, és nemrég vádat is emelt az ügyészség Schadl György, a kar elnöke ellen.
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A letartóztatása miatt amúgy elnöki teendőit ellátni képtelen Schadl "papíron" jelenleg is hivatalban lévő vezető, a honlapon is elnökként szerepel, és semmi nem utal arra, hogy feladatát amúgy Lukács Tamás alelnök végzi – az elnök helyett a közgyűlést is ő hívta össze.
A hvg.hu úgy értesült, a tanácskozáson fel sem merült az egész kamarát behálózó korrupciós vádak, és a súlyos, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkárt is érintő büntetőügy miatt letartóztatott elnök leváltása. Pedig forrásunk szerint
tisztségéből kétharmados többséggel bármikor visszahívható az elnök vagy más tisztségviselő, ám ilyen napirendi pontra a közgyűlésen nem érkezett javaslat, ez szóba sem került“.
Az egész téma csak érintőlegesen úgy merült fel, hogy Lukács Tamás alelnök mintegy mellékesen ismertette: a négytagú elnökség képes ellátni az elnöki teendőket, és egyelőre ez így marad a 4 év után, 2023 szeptemberében esedékes, teljes tisztújításig.
Schadl György biztosan a börtönben tölti a karácsonyt Ez lesz a második ünnepe a rácsok mögött a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, aki az ügyészség gyanúja szerint 924 millió forintnál is több illegális jövedelemre tett szert a Völner Pál államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén.
Ami a közgyűlést illeti, megtudtuk: a Hungexpo területén rendezett tanácskozás fagyos hangulatú volt, és nem csak a hideg miatt. Ezt forró teával próbálták enyhíteni – forrásunk szerint a korábbi években "terülj-terülj asztalka" is volt, ez most elmaradt –, de amúgy az volt érezhető, hogy
mindenki gyorsan túl akar lenni a közgyűlésen, a kétszáz körüli végrehajtó közül 122-en jelen voltak, ám senki sem mert kérdezni semmit a korrupciós üggyel és az elnökkel, a tisztségével kapcsolatban".
Azt amúgy a kormányzat – tiszteletben tartva persze a végrehajtói kar függetlenségét – is sajnálja, hogy Schadlt nem váltották le. Ez már abból, az LMP-s Keresztes László Lóránt képviselő kérdésére adott válaszból derül ki, amit a Völner posztjára kinevezett Répássy Róbert államtitkár adott. "Meddig tartják még pozícióban a korrupt fővégrehajtót?" – kérdezte Keresztes, mire Répássy azt válaszolta: | Közgyűlést tartott a végrehajtói kar, de nem váltották le a korrupcióval vádolt elnököt, Schadl Györgyöt | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221221_Schadl_Gyorgy_levaltas | 2022-12-21 15:30:00 | true | null | null | HVG |
|
2022.12.24. 07:20
Nem kevés a homályos pont az ukrajnai menekültekre vonatkozó számadatok ügyében. Nem csak Magyarországon – Európában általában is. Nem teljesen világos, február óta mennyien érkeztek a kontinens különféle országaiba. Ám a magyar kormány ezen felül még vissza is tart adatokat. Mindeközben a Magyarországra menekültek komoly problémákkal küzdenek. | Az állam mélyen hallgat, mennyi pénzt költött uniós forrásokból az ukrajnai menekültekre | Nem kevés a homályos pont az ukrajnai menekültekre vonatkozó számadatok ügyében. Nem csak Magyarországon – Európában általában is. Nem teljesen világos, február óta mennyien érkeztek a kontinens különféle országaiba. Ám a magyar kormány ezen felül még vissza is tart adatokat. Mindeközben a Magyarországra menekültek komoly problémákkal küzdenek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202251_ennyi_azannyi | 2022-12-24 08:20:00 | true | null | null | HVG360 |
„Ahol fény van, ott van árnyék is. Az Action for Democracy azért jött létre, hogy bejuttassa a fényt minél több helyre” – írta a múlt héten kiadott közleményében Korányi Dávid, az Action for Democracy (A4D) vezetője. Az eddigi hírek szerint Magyarországra valamivel több mint 3 milliárd forint értékben sikerült bejuttatniuk a fényt, ennyivel támogatták ugyanis Márki-Zay Péter mozgalmát és más, a magyar ellenzékhez köthető szervezeteket a 2022-es választási kampányban. De hiába küldték a fényt külföldi adomány formájában Korányiék, végül sötétebb lett, mint valaha, az egyesült ellenzék ugyanis egy egészen őrült kampány végén akkora pofont kapott a választáson, hogy az a Holdról is látszott.
Hogy pontosan mennyi külföldi támogatást kaptak Márki-Zayék, talán ki sem derül, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a nyár végén egy teljesen tét nélküli podkasztfelvételen el nem dicsekszik vele, hogy még júniusban is százmilliók érkeztek Amerikából.
Valójában ez a kijelentés irányította a sajtó és a fideszes propagandisták figyelmét a Korányi vezette A4D-re, és az onnan érkező támogatásra. A kormány és a Fidesz dollárbaloldalozni kezdett, politikusaik „guruló dollárokat” és a magyar választásokba való külföldi beavatkozást emlegettek, a sajtó pedig egyszerű kérdéseket intézett Korányiékhoz. Ők azóta is küszködnek a történtek felvázolásával, válaszaikban ugyanis rendre önellentmondásokba keverednek, és olyan bizonyítékokat ígérnek, amiket később nem tudnak leszállítani.
A kormányközeli Megafon-központ influenszerei közben ontják magukból a Korányiék leleplezését ígérő tartalmakat, és hogy Korányiék mennyire nincsenek a helyzet magaslatán, azt már csak az is bizonyítja, hogy a Fidesz – klasszikus újságírói munkában nem jeleskedő – médiadrónjai tényleg találnak fogást az A4D-n.
Az ügyet a magyar titkosszolgálatok is vizsgálták. Azóta nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderült,
az A4D 1,8 milliárdot küldött a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM),
1 milliárdot az ezalenyeg.hu ellenzéki propagandalapot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek és
148 milliót a DatAdat Professional Kft.-nek.
A Bajnai Gordon cégének résztulajdonában álló Datadat-csoporttól egyébként az MMM is rendelt „kommunikációs kampány- és rendezvényszervezést, kommunikációs tanácsadást, adatbázis-építést, illetve közösségimédia alapú kampányszervezést” 1,4 milliárd forint értékben, és ezt – legalább részben – szintén az A4D-s támogatásból állták, hiszen az MMM 2,5 milliárdos teljes idei költségvetéséből 1,8 milliárdot az A4D küldött.
A fő kérdés most persze nem az, hogy mire ment el a pénz, hanem hogy pontosan honnan és hogyan érkezett.
A magyar törvények ugyanis szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldről érkező kampánytámogatásokat fogadjanak el. De az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nincs törvényi akadálya annak, hogy külföldről érkező támogatásokat fogadjon – olvashatjuk rendre az MMM és az A4D közleményeiben. Korányiék szerint benne is volt az MMM-mel kötött támogatási szerződésekben, hogy „a támogatást nem lehet pártpolitikai célokra felhasználni”. Márki-Zayék szerint ez nem is történt meg, mert figyeltek arra, hogy az MMM által finanszírozott kampányanyagokon ne szerepeljenek pártlogók. Ettől függetlenül persze az MMM Orbán és a Fidesz ellen, Márki-Zay és a kormányváltás mellett kampányolt, tehát minimum véleményes, hogy a kampányuk tekinthető-e pártpolitikai célúnak. Igaz, ha annak tekinthető, akkor a Fidesznek és magyarázkodnia kell majd a Civil Összefogás Fórum (CÖF) hirdetései és támogatásai miatt.
Az A4D-nek azonban nem volt elég, hogy azt mondja, az MMM nem párt, ezért semmi gond a támogatásával. Korányi októberben azt mondta, a magyarországi szervezeteket csak „a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően.” Novemberben a Telexnek pedig arról beszélt, hogy az adományozók magyar állampolgárságát azzal ellenőrizték, hogy elkérték tőlük az útlevélszámukat is.
Emellett Korányi és Márki-Zay is többször leszögezte: jórészt mikroadományokat gyűjtöttek, sőt elhangzott az is, hogy „több ezren” és „ezres nagyságrendben” adakoztak a diaszpórában élő magyarok, sőt Márki-Zay, amikor a magyar és a külföldi támogatókról beszélt, azt mondta: összesen „tízezerszámra, mikroadományokon keresztül támogattak bennünket”.
November végén aztán Rákay Philip – aki egyébként az A4D által küldött pénzeknél több mint másfélszer nagyobb állami támogatásból forgatott épp játékfilmet Petőfi Sándorról – feltöltött egy videót a Facebookra, amin – állítása szerint – „tetten éri a dollárbaloldalt”.
Rákay egy archivált weboldalon keresztül megtalálta az A4D adománygyűjtő felületét, és ez alapján az A4D korábbi állításainak szempontjából két igazán lényeges állítást tesz:
hogy ezen a felületen nincs rubrika az útlevélszámnak,
és hogy a weboldal számlálója szerint összesen 11 adomány érkezett.
Az oldal egyébként azóta is elérhető, de a számláló már 14-en áll, mivel időközben más fideszes influenszerek is készítettek videókat arról, hogy kamuadatokkal küldenek pénzt az oldalra.
Mindez Korányi két állítását is aláássa: azt, hogy ellenőrizték az adakozók magyar állampolgárságát, és azt, hogy „több ezer” „mikroadomány” érkezett. A Telex megkérdezte ezekről Korányit, aki azt mondta, a Rákay videójában bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak, amiket a fundraising kampány során használtak. Valójában az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint a magyartavasz.hu nevű, nyugat-európai diaszpórát célzó magyar nyelvű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt, és a szervezet direktben ért el támogatókat emailben és a közösségi médián keresztül, többen pedig a banki átutalást választották.
A hiányzó útlevélszám-rubrikáról pedig annyit mondott, a régi oldalon kérték csak az útlevélszámot, de az április óta nem elérhető. Hangsúlyozta, hogy a támogatók állampolgárságát sem a magyar, sem az amerikai törvények alapján nem volt kötelességük ellenőrizni, és ebben teljesen igaza is van. Ugyanakkor megígérte, hogy a szervezet informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, és elküldik nekünk. Amikor először kerestük ezzel kapcsolatban, azt mondta, azért nem tudja azonnal elküldeni a korábbi oldalt, mert levelezésünkkor New Yorkban még hétvégi munkaszünet volt.
Azóta többször kértük Korányit, hogy ígéretének megfelelően küldje el az oldal útlevélszámgyűjtős verzióját, de ez a mai napig nem történt meg.
Mindezt úgy, hogy eleve nem lett volna semmilyen következménye annak sem, ha nem ellenőrizték volna az adakozók állampolgárságát, hiszen tényleg nem írta számukra ezt elő semmilyen törvény. Ők valamiért mégis bemondták, hogy ezt megtették, pedig a jelek nagyon is arra mutatnak, hogy nem.
Emellett a Korányi válaszában említett többi adománygyűjtő felülettel is vannak problémák, például az, hogy egyszerűen nem hihető, hogy ezeken keresztül jelentős mértékű adomány folyt volna be. A magyartavasz.hu-n például semmilyen adománygyűjtő aloldalnak nincs nyoma, sőt még bankszámlaszám sincs az oldalon. Az ActBlue-n semmilyen adat és semmilyen leírás nem szerepel az A4D-ről, csak a szervezet neve, és hogy mennyit szeretnénk adományozni, nehezen hihető, hogy ennyi információ alapján tolongtak volna adományaikkal az amerikás magyarok az oldalon.
Az Action Networkön összesen 18 posztja van az A4D-nek, és ezek közül valóban van olyan is, amin keresztül adományozni is lehet, de nem mind az. Ez az oldal ráadásul hagyományosan nem az adományozás terepe, inkább petíciók aláírására szolgál. A Telex természetesen ezekről a felületekről is kérdezte Korányit, de ő erre sem válaszolt.
Ha már Korányiék azt mondják, kizárólag magyar állampolgárok adakoztak, akkor a számukra nézve jó indikátor lehetne, ha valahogy megtudnánk, hány olyan, magyar állampolgársággal rendelkező személy él az Egyesült Államokban, akit érdekel annyira a magyar belpolitika, hogy megpróbálja alakítani azt. Mit ad Isten, létezik ilyen adat, méghozzá a külképviseleti névjegyzékbe vett magyar szavazópolgárok száma. Eszerint 2022 tavaszán az Egyesült Államok és Kanada összes szavazókörében összesen 3568 magyar állampolgár szavazott. Ha mindegyikük adakozott volna az A4D-nek, akkor is fejenként átlagosan több mint 820 ezer forintot kellett volna adniuk ahhoz, hogy összejöjjön a 3 milliárd forint.
Persze Korányiék azt mondják, a nyugat-európai magyar diaszpórától is gyűjtöttek adományokat, de ahogy közeledünk Magyarországhoz, egyre valószínűtlenebbé válik, hogy egy kormányváltást óhajtó magyar állampolgár inkább egy februárban (azaz 1-2 hónappal a választás előtt bejegyzett) amerikai szervezetnek küldjön mikroadományt ahelyett, hogy közvetlenül a Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogassa.
Korányi azt is mondta, hogy az A4D sok támogatót közvetlenül emailben és a közösségi médiában ért el. De a szervezet a közösségi médiában sem tűnik túlzottan aktívnak: a Facebookon 68 lájkolójuk és 81 követőjük van, és az április 3-i választás előtt lényegi tartalommal rendelkező, és adakozásra buzdító posztjuk egyáltalán nem volt.
Ehhez képest az A4D nemhogy több milliárd forintnyi adományt gyűjtött össze, de a magyar titkosszolgálati jelentés szerint meglepően gyorsan tette ezt. Február 24-én megalakult, március 1-jén pedig már röppent is az első 684 milliós támogatás az ezalenyeg.hu kiadójának. Eszerint mindössze 6 nap elég volt ahhoz, hogy ennyi pénz beérkezzen.
Korányi december 1-jén újabb közleményt adott ki, amiben már benne volt az is, hogy ők sosem állították, hogy kizárólag mikroadományozóik lettek volna, a kisebb összegeket küldő személyek mellett voltak „olyan intézményi és egyéni adományozók, akik magasabb összegekkel járultak hozzá tevékenységünkhöz”. A közleményben ugyanakkor az A4D mindenkit biztosított arról, hogy sem a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet, sem a National Endowment for Democracy (NED) nem támogatta őket.
A NED-del a magyar titkosszolgálati jelentés boronálta össze Korányiékat, mondván, Korányi korábban dolgozott az Atlantic Council nevű szervezetnél, ami a magyar szolgálatok szerint „kapcsolatban áll” a NED-del. A NED-et a '80-as években hozták létre azzal a céllal, hogy világszerte terjessze a demokratikus értékeket, és ehhez amerikai állami forrásokat is kap. A magyar szolgálatok szerint ez azért gyanús, mert az interneten többhelyütt is azt írják, hogy a NED kapcsolatban áll az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, azaz a CIA-vel. Hogy ez igaz-e, vagy nem, arra nem ebben a cikkben fogunk rájönni. Annyi biztos, hogy a NED az utóbbi időben támogatott belorusz és hongkongi ellenzéki kezdeményezéseket, valamint a brutális kínai elnyomás ellen küzdő ujgur csoportokat is.
A fideszes Megafon központ legfőbb rézfúvósa, Trombitás Kristóf kormányzatilag influenszált influenszere egy videóban erre válaszul rögtön arra utalt, hogy az A4D egyik nagy donora biztosan Soros György. Éles észre vall éppen ezzel támadni Korányiékat, hiszen ha esetleg valóban támogatta Soros György az A4D-t, akkor Korányiék minden állítása rögtön megfelelne a valóságnak, Sorosnak ugyanis tényleg van magyar állampolgársága is. Ehhez képest úgy tűnik, a Fidesz szatellitszervezetei mégis erre fogják felhúzni következő nagy kampányukat.
Úgy tűnik tehát, hogy az A4D támogatásai körül mindent lepapíroztak,
Azzal viszont, hogy Márki-Zay a nyár végén nyilvánosan beszélt a támogatásokról, láthatóan kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a saját mozgalmát, de az A4D-t is. Azóta mindkét szervezet folyamatos kormányzati támadások célkeresztjében van, ködösítő nyilatkozataikkal azonban leginkább ők nehezítik meg a saját dolgukat. | Rákay Philip és Trombitás Kristóf nélkül is látszik: megy a mismásolás az ellenzék külföldi támogatásáról | A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/07/koranyi-david-action-for-democracy-adomanyok-marki-zay-peter-kampany | 2022-12-07 16:19:00 | true | null | null | Telex |
A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak.
Csütörtökön ismét meghallgatták a titkosszolgálatok jelentését a bizottság tagjai, majd felkérték, hogy folytassák az értékelő-elemző munkát. Január közepén ismét napirendre tűzik a titkosszolgálati beszámolót – erősítette meg a Telexnek Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke.
Az MSZP-s Molnár Zsolt annyit mondott lapunknak, hogy érdemi új információ nem hangzott el a csütörtöki ülésen. A szocialista képviselő szerint meg kell várni a folyamat végét, és aztán a választókra bízni, hogy ki milyen következtetést von le.
Novemberben feloldották a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak küldött amerikai támogatásokról szóló titkosszolgálati beszámoló titkosítását. Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy
1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott a választási kampányban Márki-Zay Péter civil mozgalma az Action for Democracy (A4D) nevű amerikai szervezettől.
A szervezet elnöke Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt.
A Fidesz a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél, hiszen a magyarországi törvények szigorúan tiltják pártok külföldi finanszírozását. Márki-Zay Péter szerint azonban ők mindenben jogszerűen jártak el, mert a pénzt nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezetnek számító Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta, amit külföldön élő magyarok körében gyűjtött az Action for Democracy.
Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje és az A4D is azt mondja, külföldön élő magyarok ezrei, tízezrei küldtek támogatást, a kormánypropaganda ugyanakkor azzal támadja őket, hogy az adománygyűjtőfelület szerint mindössze 14 ember utalt pénzt.
A rendelkezésre álló adatok szerint valóban semmit olyat nem követett el a szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít – írtuk legutóbbi cikkünkben, amelyben összeszedtük az eddigi információkat.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz. | Jövőre is folytatják a magyar titkosszolgálatok az Amerikából érkező kampánypénzek vizsgálatát | A nemzetbiztonsági bizottság csütörtök délelőtti zárt ülésén ismét napirendre került az ellenzék kampányfinanszírozási ügye. Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma több mint 1,8 milliárd forintot kapott egy amerikai szervezettől a választási kampányban. A titkosszolgálatok azt vizsgálják, hogy honnan van a pénz, és nemzetbiztonságilag kockázatot jelent-e az országnak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/08/nemzetbiztonsagi-bizottsag-zart-ules-kampanyfinanszirozas | 2022-12-08 16:23:00 | true | null | null | Telex |
A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre.
A most visszautasított pénz projektjének keretében összesen 22,7 hektár erősen erodált, korábban döntően lucernával hasznosított szántó területen létesült volna erdő.
A francia lap megjegyzi, hogy Tiborczék és az uniós pénzek ügye épp aközben zajlik, hogy az Európai Bizottság fenntartja a 3000 milliárdos befagyasztási javaslatot a magyar támogatásokra. | Tiborcz István állítja, nem használja fel az elnyert 156 milliós uniós támogatását | A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/10/le-monde-tiborcz-istvan-unios-tamogatas-erdo-156-millio-forint-lemondas | 2022-12-10 16:27:00 | true | null | null | Telex |
Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.
A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.
Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről.
A dokumentumok alapján az nem világos, hogy Mangold pontosan mennyi pénzt kapott – illetve kaphat a jövőben – a szerződés alapján, mert a díjazás részletei nem teljesen egyértelműek. A 8,2 milliárd forintos összeget ugyanis a dokumentumban helyenként megbízási díjként, máshol pedig sikerdíjként emlegetik. A kormánynak több kérdést is feltettünk arról, hogy eddig mennyit fizettek ki Mangoldnak, és a szerződésben szereplő egyes jogcímek után a német üzletember mennyi pénzre volt jogosult, ezekre azonban nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd ellenzéki párt felhívta figyelmünket, hogy korábban Tordai Bence képviselő is betekintést nyert a reptéri tanácsadási szerződésbe, és ő is közzétett erről információkat a Facebook-oldalán.)
A Direkt36 rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderült, hogy a reptéri megbízáson felül a kormány tavaly még nyolc másik, különböző témákról szóló tanácsadói szerződést is kötött Mangold cégével. Ezek a 2021. április és 2022. március közötti időszakra szóltak, a keretösszegük pedig összesen 419,25 millió forintot tett ki. A szerződések egy része a német–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólt.
Kapcsolatokkal üzletel
A 79 éves Klaus Mangold évtizedek óta Németország legmagasabb üzleti köreiben mozog, és rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az orosz politikai elit, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök felé is. A német sajtóban emiatt gyakran csak „Mister Russlandnak”, vagyis Miszter Oroszországnak nevezik. Az 1990-es és 2000-es években különböző német nagyvállalatoknál, például a Daimler autógyártónál töltött be vezető pozíciókat. Később tanácsadással kezdett el foglalkozni, ennek keretében háttéralkukat szervezett orosz és európai üzleti, politikai körök között. „A kapcsolataim az én know how-m”, „ez az üzleteim alapja” – fogalmazott korábban az egyik német lapnak.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette. A magyar kormány 2012 végén egy képet is megosztott arról, hogy Orbán Lázár és Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök társaságában egy asztal körül ülve beszélget Mangoddal. A kormányzati közlemény többek között a Rothschild Befektetési Bank német társelnökeként és a DaimlerChrysler Services AG volt vezérigazgatójaként hivatkozott a német üzletemberre.
Mangold a bemutatkozás után kezdett el dolgozni a magyar kormánynak. Ez abban az időszakban történt, amikor az Orbán-kormány egyre intenzívebben közeledett Oroszországhoz. A rendkívül szoros német–orosz gazdasági kapcsolatok miatt pedig kifejezetten jól jöttek a témában otthonosan mozgó Mangold tanácsai. A Direkt36 korábbi cikke szerint Mangold a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésében is segítette a magyar kormányt. Fontos szerepe volt például annak a 2013. augusztusi, az orosz és a magyar fél közötti találkozónak az előkészítésében, amelyen eldőlt, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az oroszok építhetik Paks II.-t.
A Miniszterelnökség államtitokként kezelte azokat a szerződéseket, amelyeket Mangolddal 2013 és 2015 között kötöttek. Így nem lehet tudni, hogy azok milyen munkáról szóltak, és az elvégzésükért mennyit fizettek. A később megkötött szerződéseket viszont nyilvánosságra hozták. E szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség a 2017. július és 2018. május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben négy szerződést is kötött Mangold cégeivel. Ezek az elektromos autókról, digitalizációról, energiapolitikáról és az uniós költségvetésről szóltak.
A Mangolddal való kapcsolattartás később Lázártól Palkovics Lászlóhoz került át, aki a kormányon belül éveken át felelt az ipar- és az energiaügyekért. (Palkovics idén novemberben távozott a kormányból.) A Direkt36 2020. nyári közadatkéréséből derült ki, hogy a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018. december és 2020. december közti időszakra hét tanácsadói szerződést is kötött Mangolddal, az összértékük bruttó 380 millió forint volt. Ezek jellemzően a német–magyar gazdasági együttműködéssel függtek össze.
Milliárdos sikerdíj
Mangold tevékenysége akkor került újra fókuszba, amikor idén júliusban Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a kormány által közzétett szerződéslistákban kiszúrta, hogy Palkovics tárcája hét hónappal korábban 8,2 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött Mangoldékkal. A minisztérium később elárulta, a tanácsadói megbízás a reptér megvásárlásával függött össze.
Ez egy újabb jele volt annak, hogy az Orbán-kormány milyen nagy erőfeszítéseket tett a repteret üzemeltető cég visszaszerzésére, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején privatizáltak. Palkovicsot tavaly májusban a tervezett tranzakció előkészítéséért felelős kormánybiztossá is kinevezték. A Bloomberg tavaly októberben arról írt, hogy a magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a nemzetközi tulajdonosoknak. Orbán ezt követően tavaly október közepén arról beszélt, hogy a vásárlás bármelyik pillanatban megtörténhet. Majd tavaly december 13-án az üzlet elhalasztását jelentette be. A kormányközeli Világgazdaság később arról írt, a kormány a reptér visszaszerzéséről továbbra sem tett le, csupán el akarták kerülni, hogy az ügy kampánytémává váljon.
Ilyen előzmények után szerződtek le tavaly december 22-én Mangoldékkal, ezt azonban akkor nem közölték a nyilvánossággal. Miután a szerződés megkötésének ténye idén nyáron kiderült, a Direkt36 közadatkérés keretében kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódjától, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) a német üzletember cégével 2020 után megkötött szerződéseket. A veszélyhelyzetre hivatkozva a tárca 90 nap után engedett betekintést az iratokba. A dokumentumokat a minisztérium épületben korlátozott ideig tanulmányozhattuk, azokról csak jegyzeteket készíthettünk, fényképeket nem.
Az átnézett iratok alapján messze a legnagyobb értékű szerződés a reptérrel foglalkozó volt. E szerint Mangold cége a munkáért cserébe bruttó 21 590 000 euró megbízási díjra volt jogosult, a dokumentum szerint ez átszámolva nem haladhatta meg a 8,204 milliárd forintot. A szerződés egy másik pontján erre a 21 590 000 eurós tételre már sikerdíjként hivatkozik. Azt írják, ebből levonják azt a bruttó 2 654 300 eurós (körülbelül 1 milliárd forint) előleget, amelyre Mangold a szerződés szerint jogosult. A dokumentum szerint ebből a sikerdíjnak nevezett összegből vonták le a cégnek járó havi díjat is, amely a szerződés január és július közötti hatálya alatt összesen bruttó 997 900 eurót (kb. 380 millió forint) tehetett ki.
A sikerdíjra vonatkozó részeket szerettük volna tisztázni, többek között azt, hogy az előlegen és a havi díjakon felüli rész számít-e ténylegesen sikerdíjnak, illetve erre a jövőben még jogosult lehet-e Mangold. A kormány azonban újabb betekintést nem engedélyezett az iratokba, a később írásban feltett kérdéseinkre pedig nem reagált.
Így nem teljesen világos, hogy a 8,2 milliárdból fennmaradó kb. 6,8 milliárd forintos összeg volt-e az a tényleges sikerdíj, amelyre Mangold az üzlet nyélbeütése esetén lehet jogosult. A sikerdíjról a szerződés még azt írja, az akkor jár, ha a tanácsadói szerződés lejárta – ez normál esetben idén július végén történt meg – után 12 hónapon belül megtörténik a reptér visszavásárlása. A szerződést azonban a megkötése után néhány héttel később, idén január 25-én módosították. E szerint ezt a 12 hónapos határidőt, amíg Mangold jogosult a sikerdíjra, 24 hónapra tolták ki.
Mivel a TIM az erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt, így nem tudjuk, hogy a Mangold Consultingnak a szerződés alapján eddig milyen jogcímeken összesen mekkora összeget fizettek ki. A minisztérium a nyáron ezzel összefüggésben több lappal azt közölte: a háború kitörése miatt nehezebb a repülőtér visszavásárlásához szükséges források előteremtése, „így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva”.
Az általunk megismert szerződés a díjazás mellett általánosságban írt a tanácsadói munkáról is. E szerint Mangoldék feladata az volt, hogy segítsenek az eladókkal kapcsolatos információk összegyűjtésében, a tervezett vásárláshoz szükséges üzleti partnerek kiválasztásában, az ügylettel kapcsolatos dokumentumok (például részvényvásárlási megállapodás) vizsgálatában, illetve a tranzakcióval összefüggő tárgyalások és megbeszélések szervezésében is.
A reptér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance a Mangold tevékenységére vonatkozó kérdéseinket nem kívánta kommentálni. Mangold cégét is kerestük, de ők nem reagáltak a megkeresésünkre.
A reptérin kívül a TIM még további nyolc, Mangoddal megkötött tanácsadói szerződést bocsátott a rendelkezésünkre. Ezeknek a keretösszege összesen 419,25 millió forintot tett ki, és a 2021. április és 2022. március közötti időszakra terjedt ki.
A nyolcból két szerződés is a magyarországi munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az egyik szerint Mangold abban adott tanácsot, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar munkaerő a termékek összeszerelése helyett a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek irányába mozduljon el. A másik a külföldi autóipari cégeket sújtó munkaerőhiányra koncentrált. A kormány Mangoldtól kért tanácsot a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban is. Mangoldnak ennek során nemcsak tanulmányokat és dokumentumokat kellett biztosítania, hanem a szerződés szerint „véleményvezérekkel” és „gazdasági intézetekkel” is kapcsolatot kellett létesítenie.
Két tanácsadói szerződés is foglalkozott a német iparral. Az egyik szerint a kormány a „külföldi technológiai befektetők” Magyarországra csábításában várt segítséget Mangoldtól. Ennek során valószínűleg német befektetőkre gondoltak, a szerződés szerint ugyanis Mangold olyan német ipari vezetőkkel, német politikusokkal lép kapcsolatba, „akiket érdekelhet Magyarország”. A kkv-szektor versenyképességének növeléséről szóló szerződés szintén említi a német vállalatok magyarországi befektetéseit. Több szerződés is foglalkozott a gépiparral: az egyik témája például a vasútipar, vasútlogisztika volt, a másiké pedig az elektromos autók piacának növelése.
A kormányt megkérdeztük arról, a magyar gazdaság ennyire eltérő kihívásaival kapcsolatban miért pont Mangoldhoz fordultak segítségért, de ezekre sem kaptunk választ. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy a német üzletember ezekben a témákban mennyire mozog otthonosan, de az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be nyugat-európai autóipari, vasútipari, turisztikai és pénzügyi vállalatok élén.
Megdöbbentette a háború
Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak a ferihegyi reptér megszerzését nehezítette meg, Mangold más jellegű tevékenységeit is érintette. A német üzletember a háború miatti tiltakozásként március elején lemondott a baden-württembergi tiszteletbeli orosz konzuli címéről, amelyet 2005 óta töltött be. Mangold utólag azt mondta, ezen a poszton a német tartomány gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, és két-három havonta találkozott a berlini orosz nagykövettel. (A Direkt36 nemrég egy nemzetközi újságírócsapat tagjaként részt vett abban a nyomozásban, amely a tiszteletbeli konzulok visszás ügyeit tárta fel.)
A Spiegel német hetilap december eleji cikkében arról írt, miközben nem kevés német találkozott Mangoldnál többször Putyinnal, az üzletember mára bagatellizálja korábbi oroszországi szerepvállalását. A lappal azt közölte, évek óta nincs üzleti kapcsolata Oroszországgal, és a Kremllel sem áll már kapcsolatban. Azt mondta, az orosz invázió mélyen megdöbbentette. Hozzátette, hogy élete elmúlt 40 évének munkája, amit a német–orosz kapcsolatok javításával töltött, a háború kirobbanása miatt érvényét vesztette. A Spiegel megjegyzi, amikor novemberben meglátogatták Mangoldot, a férfi irodájának falán egy Putyin által Mangoldnak címzett bekeretezett levél lógott. Később az üzletember nevében eljáró PR-tanácsadó azt közölte velük, a levél csak figyelmetlenségből maradt ott, azóta eltávolították.
Bár Mangold a magyar kormánnyal ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát segítő fegyverszállításokat, a felek kapcsolata továbbra sem romlott meg. Erre utal, hogy augusztus 20-a alkalmából Mangold Orbán előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Ezt Mangoldnak „a magyar–német gazdasági kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő” tevékenységével indokolták. | Orbán mondott valamit a reptérről, aztán a háttérben a kormány még aznap belefogott az ellenkezőjébe | Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/12/13/orban-mondott-valamit-a-repterrol-aztan-a-kormany-meg-aznap-belefogott-az-ellenkezojebe | 2022-12-13 16:29:00 | true | null | null | Telex |
Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték.
A per másfél évvel ezelőtt indult, és az elsőfokú ítélet után mind a K-Monitor, mind a minisztérium fellebbezett. „Bár nem vitattuk, hogy nem polgári, hanem a honvédségi repülővel mentek Rómába, úgy gondoltuk, hogy azzal, hogy Orbán a Külügynek fizette be a családtagjai költségét, egyértelművé vált, hogy nem honvédségi szervek, hanem a Külügy kezeli az utazással kapcsolatos információkat” – írják.
A fellebbezések után a minisztérium „méltányolva a demokratikus társadalomban keletkező, a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatos adatok megismeréséhez fűződő igényt” elárulta, mennyit fizetett be Orbán a családtagjai utazásához fűződően: 631 610 forintot közöltek. Ugyanakkor ahhoz ragaszkodtak, hogy sem a szállás, sem az útiköltséghez fűződően nem kell adatokat közzétenniük.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül kötelezte a minisztériumot az utolsó két adat kiadására is. Az ítélet jogerős, de lehetőség van a döntés felülvizsgálatát kérni a Kúriától. A K-Monitor azt írja, hogy megnézve a Rtl.hu-nak kiadott adatokat, a tavaly római úttal összefüggésben az látszik, hogy a géphez fűződően a Budapest–Brač–Róma–Brač–Budapest-útvonalon megtett, többnapos útja ellenére alig több mint 400 ezer forint útiköltséget mutattak be.
Szerintük ebből az derült ki, hogy hiába szervezi a honvédelemhez tartozó gépek használatával a delegációk útját a külügyminisztérium, az útiköltségekbe vélhetően nem számolják bele az üzemben tartással, utazással kapcsolatban felmerült költségeket. Orbán Viktor közben egymaga többet fizetett be családtagjai utazása után a minisztériumnak, mint a teljes útiköltségre jelölt összeg.
A géphasználat teljes, valós költségei a K-Monitor szerint hiányoznak a külügy nyilvános elszámolásából, ugyanakkor azt nem tudni, miért használják saját utazásokra a honvédségi gépeket. Kérdésükre a Honvédelmi Minisztérium olyan jogszabályokra hivatkozott az utazások esetén, amelynél az utazás indoka „katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés”. | Kiderítette a K-Monitor, hogy mennyit fizetett be Orbán Viktor a külügynek a családtagjai római útja miatt | Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/15/k-monitor-per-roma-orban-viktor | 2022-12-15 16:33:00 | true | null | null | Telex |
További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére.
Gyenesre szeptember közepén csapott le a NAV a gödöllői villájában, a több helyszínen végrehajtott rajtaütésről és a feltartott kezű polgármesterről videót is feltöltöttek. Azóta van letartóztatásban, amit most már másodszorra hosszabbítottak meg.
A gyanú szerint ugyanis Gyenes tagja lehet egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. Gyenes ellen bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, amiért akár húsz évet is kaphat. Pontosan annyit, ahány éve Gyömrőt vezeti. A főügyészség a Telexnek az ügyről most annyit írt, a nyomozás vizsgálati szakban van, és 21 embert hallgattak ki gyanúsítottként.
Gyenes ártatlannak vallja magát az ügyben. Gyömrő szóvivője minderről nemrégiben úgy nyilatkozott, egyértelmű, hogy Gyenes nem mond le a polgármesterségről. Időközit pedig csak akkor kell szerinte kiírni, ha jogerős ítélet lesz az ügyben, „de csak akkor, ha úgy marasztalnák el, hogy nem folytathatja a polgármesterséget”.
Gyenes őrző-védő céggel nyomult a kilencvenes években, milliárdos forgalommal, és ekkoriban jól megszedte magát. Közben a politikába is átnyergelt, városi polgármester lett belőle. Kapott már lovagi kitüntetést, kérdéses doktori diplomát, és hiába fotózták le meztelen nőkkel, kétes fehér porral, ítélték el adócsalás miatt jogerősen, választóit eddig semmi sem tántorította el tőle. Ravasz, dörzsölt, de jól kommunikál, és bár két kézzel szórja a pénzt, azzal nem törődik, aki nem delláz, mondják róla ismerői. | Tavaszig még biztosan letartóztatásban marad az adócsalással vádolt gyömrői polgármester | További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/16/gyomro-gyenes-levente-letartoztatas-meghosszabbitas-adocsalas | 2022-12-16 16:53:00 | true | null | null | Telex |
Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is.
A hírt Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője tette közzé Facebook-oldalán. Kovács azt írja, hogy 20 órával a rendkívüli testületi ülés kezdete előtt kapták meg az előterjesztést, amely a korábban meghirdetett négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot is tartalmazta. Az ellenzéki képviselő kiemelte, hogy a szeptemberben kiírt ingatlanpályázat határideje november 15-én járt le, így a most megszavazott javaslat azóta bármikor a képviselő-testület elé kerülhetett volna, akár az utolsó december 8-i ülésen is.
Kovács Alex szerint most önmagát is alulmúlva, „sunnyogva”, az év utolsó önkormányzati munkanapjára összehívott rendkívüli zárt ülésen a fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter javaslatára döntöttek – többek között – a belvárosi ingatlanok értékesítéséről, ugyanakkor a „zárt ülésnek csúfolt kutyakomédiában” ők nem vettek részt, így az ellenzéki képviselők nem mentek el az ülésre.
Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület újabb 32 ingatlanát. Ebben az értékesítési körben, mint megírtuk, olyan
előkelő helyen található ingatlanok találhattak új gazdára, mint a Károly körút 26., az Alkotmány utca 16., az Október 6. utca 5. és a Városház utca 3–5.
A pályázás lehetőségét egyébként most is szűkre szabták: a hirdetmény mindössze hat napig volt fenn az önkormányzat honlapján, és ezen a pár napon napi négy órában lehetett kiváltani az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, ami darabonként 300 ezer forint+áfa volt. A nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.
A pályáztatás további részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.
Korábban a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért van szükség az ingatlanok eladására, az V. kerület azt válaszolta:
„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.” | Rendkívüli ülésen hagyta jóvá a négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot Belváros fideszes többsége | Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/16/v-kerulet-ingatlan-negy-milliard-eladas-rendkivuli-ules | 2022-12-16 16:58:00 | true | null | null | Telex |
Az, hogy hány milliárdot költött el a kormány csak hirdetésekre, részben már akkor kiderült, mikor a kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette azt a listát, ami a minisztérium által megkötött szerződéseket és azok költségeit tartalmazza. A K-Monitor közérdekű adatigénylése után, bár késéssel, de nyilvánosságra hozott szerződésekből az látszik, hogy
a minisztérium csak a választások előtt 19,6 milliárdnyi szerződést kötött kommunikációs célokra.
Vélhetően ide tartozik az Orbán Viktor arcképével ellátott „Őrizzük meg Magyarország békéjét” kampány és a népszavazáshoz kapcsolódó „Védjük meg a gyerekeinket” reklámok is. Ehhez jött végül még egy nagyobb léptékű kommunikációs kampány, amit szintén a Rogán által vezetett minisztérium rendelt meg. Ez a nemzeti konzultációt bombás plakátokkal népszerűsítő plakát, amin a „Brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket” felirat olvasható. Ennek nyomai még december második felében is láthatóak voltak az utcákon, mivel a konzultáció hivatalosan, hosszabbítással december 15-én zárult. Mivel még az utolsó héten is erőteljesen buzdított a részvételre a kabinet, ez vélhetően újabb jelentős költséggel járt az adófizetők számára.
A minisztérium azt egyelőre nem árulta el, hogy melyik kampányra mennyi ment el, erről csak találgatni lehet. Hiába nyújtottunk be adatigénylést például arról, hogy pontosan mennyibe kerül az idei, szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultáció és azt kísérő kommunikáció, cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg az adatokat. Annyi ugyanakkor már látszik, ha a korábban kiadott számokat összeadjuk, hogy
összesen legalább 27,6 milliárdot (27 653 543 307) forintot költött el a kormány reklámokra és „kormány információkra”.
Azt, hogy ez a 27,6 milliárd forint hogyan oszlik meg, azért nehéz kikövetkeztetni, mert a kommunikációval kapcsolatos szerződések egységes név alatt, összevont megbízásokban jelennek meg, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések jellemzően január 1-jétől hatályosak. Ami szintén egyezik, hogy egytől egyig a kormány két kedvenc reklámcégével, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötötték őket, méghozzá a szintén Rogán fennhatósága alá tartozó kommunikációs hivatal révén.
A kommunikációra kötött szerződéseket vagy „komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” címen vagy „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címen kötik meg. Előfordul, hogy ezekhez a jogcímekhez hozzátesznek egy pluszkategóriát, ami a többi helyen nem jelenik meg, így sok esetben csak innen lehet megtippelni, hogy melyik kampányra kötötték az adott szerződést.
A minisztériumok által megkötött szerződéseket a jogszabály szerint a megkötés után 60 nappal kellene nyilvánosságra hozni.
Egy 2011-es törvény az „államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra” vonatkozó szerződések közzétételi kötelezettségéről rendelkezik. Ennek ellenére idén a Kabinetiroda a határidőket bőven túllépve, először novemberben, „tömbösítve” tette közzé szerződéseinek listáját, ez pedig visszatérő gyakorlatnak tűnik a tárca létrejötte, azaz Rogán Antal miniszterré történt kinevezése óta.
Az év elején még ott voltak az utcán a kormány által megrendelt plakátok, de ahogy az a K-Monitor választás előtt közzétett elemzéséből is látszik, a harmadik oltás felvételét ösztönző reklámok nem feltétlenül szolgáltak politikai kommunikációs eszközként, azaz valóban mint „társadalmi célú reklám” funkcionáltak. Aztán február végén, március elején bedurrant az országgyűlési választás kampánya, így a pártok által finanszírozott, jelöltjeiket bemutató plakátok mellett megjelentek a kormány központi üzenetét hordozó, Miniszterelnöki Kabinetiroda által megrendelt plakátok is az online és a nem online térben.
A „Védjük meg a gyerekeinket” és az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” a Fidesz és a KDNP által hirdetett „Magyarország előre megy, nem hátra” feliratú hirdetések mellett jelent meg ebben a kampányidőszakban. A „Védjük meg a gyerekeket” kampány a kormány által kiírt népszavazáshoz kapcsolódott, de közérdekű tájékoztatásnak azért nehezen illett be. Februárban a kormány indított a gyermekvédelminek nevezett népszavazással kapcsolatban olyan kampányt, ami nemmel szavazásra buzdított. A népszavazás végül érvénytelen lett, mivel mindössze 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kellett volna érvényes szavazatot leadnia, így messze elmaradt a szükséges arány.
A kormány a sikertelen népszavazási kezdeményezésre elektronikus és nyomtatott sajtóban közzétett hirdetéseire 3,7 milliárd forintot költött el.
Azt szintén csak nagyjából lehet megtippelni, hogy összesen, a további reklámköltségeket (YouTube, TV stb.) is figyelembe véve a Miniszterelnöki Kabinetiroda mennyit költött erre a kampányra, de a K-Monitor májusi becslése szerint ez a 10 milliárd forinthoz is közelíthet.
A választási időszakban szintén fontos szerepük volt az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” feliratú plakátoknak is. Ezek a kormány által közzétett, Orbán Viktor arcképével ellátott „kormány információs” plakátok és bannerek azután árasztottak el az utcákat és a közösségi oldalakat, miután Ukrajnában február végén kitört a háború. Addig úgy tűnt, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” lesz a kormánypártok választási üzenete, a háború kitörésével azonban bejött az ország biztonságáról szóló kampányszöveg is.
A választás után egy kormányzati reklám- és plakátkampányoktól mentes, nyugodtabb nyári, őszi időszak következett. Ezután jelentek meg az utcán és az interneten is a nemzeti konzultációt népszerűsítő „bombás plakátok”, amik bombaként ábrázolják a Brüsszelben – a kivételekkel a kormány által is – elfogadott szankciókat. Ennek a költségeire szintén csak következtetni lehet: az ehhez kapcsolódó szerződést köthették meg idén júliusban, így talán közel 7,9 milliárd forintba kerülhetett a 27-ből.
Azt persze nem tudni, hogy a teljes kormányzati kommunikációra költött összeg mennyire jön majd ki év végére. A korábban felkerült szerződések ugyanis csak az augusztus végével lezáruló időszakról árulkodnak, amit ezután írtak alá, arról a Miniszterelnöki Kabinetiroda többszöri, idevágó megkeresésünkre sem számolt be. A Miniszterelnöki Kabinetirodához közérdekű adatigényléssel is fordultunk, különös tekintettel a nemzeti kommunikációval kapcsolatos költségekkel kapcsolatban.
Az eddig hivatalosan – és a törvényes kötelezettségnek eleget téve – közzétett adatok alapján egyébként nem ez lenne a kormány rekordéve, már ami a politikai hirdetéseket illeti. Az idei költségek nem olyan látványosak, ha azokat a 2021-es számokkal hasonlítjuk össze: tavaly csak az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása” című szerződésekre költöttek közel 40 milliárd forintot, pontosabban 39,6 milliárdot. Itt fontos információ, hogy 2021-ben javában zajlott a járvány, az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket és az oltásokat is ilyen „komplex kampányok” keretében népszerűsítette a kormány, így papíron ezek emelhették a 2021-es költségeket.
Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium miért nem számol el részletesen az adott kommunikációs kampányok lezárultával, szintén – többször is – kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy tervez-e 2023-ban a kormány a kommunikációs költségeken spórolni. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket hetekkel ezelőtt, majd az ünnepek előtt újra, cikkünk megjelenéséig nem érkezett semmilyen válasz. | Nem számol el a Rogán-minisztérium a bombás plakátrengeteggel, pedig idén megdőlhetett az állami hirdetési rekord | „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát”, „Védjük meg a gyerekeinket” és „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” – 2022-ben ezek az üzenetek lepték el az ország utcáit kormányzati plakátok formájában, tévéreklámokban, Facebook-bannerekben és YouTube-videókat megszakító kisfilmekben. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda – ami a kommunikációért is felelős – a válsággal nehezített évben is közel 30 milliárdot költött el csak ilyen hirdetésekre őszig, azt pedig többszöri kérdésre sem árulják el, hogy a minisztérium év végi költéseivel meddig nőnek ezek a költségek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/28/kommunikacio-miniszterelnoki-kabinetiroda-reklamkoltes-konzultacio-plakatok | 2022-12-28 17:08:00 | true | null | null | Telex |
Nettó 70 millió forintért hirdetheti a Budapesti Közművek Zrt. álláshirdetéseit a Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő szerdai számából. A hirdetmény értelmében a kormányközeli üzletember cége a fővárosi szolgáltató folyamatos, illetve kampányszerű toborzásaihoz kapcsolódó álláshirdetés-vásárlási és ahhoz kapcsolódó tervezési feladatokat lát el, médiastratégiát és terveket készít a különböző médiafelületekre, úgymint:
álláshirdetési portálokra,
közösségi médiára,
print napi-, heti, kétheti és havilapokra,
kerületi és regionális lapokra,
rádió csatornákra,
online médiára,
egyéb álláshirdetési (reklám) felületekre.
A hirdetményből az is kiderül, a Budapesti Közművek Zrt. 70 milliós keretösszeg 70 százalékának, azaz nettó 49 millió forintnak megfelelő megrendelés kiadására vállal kötelezettséget. A fennmaradó 21 millió forint tehát opciós tétel. A várható mennyiségek:
3 darab/alkalom rádiós,
10 darab/alkalom nyomtatott sajtós,
10 darab/alkalom online álláshirdetési felületes hirdetés, illetve
8 alkalommal álláshirdetési kampányt kell megszervezni,
1131 darab online álláshirdetési felületen kell hirdetést vásárolni, valamint
48 darab online álláshirdetéshez kapcsolódó szolgáltatást is meg kell vásárolni.
A kormányközeli milliárdos a közbeszerzési eljáráson a PlanB Kft.-t, valamint a MyAd Marketing Kft.-t utasította maga mögé. Utóbbi vállalkozással egyébként Balásy korábban is dolgozott közösen: az üzletember New Land Media Kft.-je a MyAddel közösen népszerűsítette az Uuroskill 2018 európai szakmunkásversenyt, valamint egy másik kampány során a szentendrei skanzent is.
Balásy Gyula cégbirodalma főleg kommunikációval foglalkozik, annak zászlóshajói, a New Land Media Kft., illetve a Lounge Design Kft. rendre a kormányzati propagandakampányokra kiírt közbeszerzések nyertesei, olyannyira, hogy 2022-ben az általuk kötött, bruttó 75 milliárd forintos keretszerződés a tavalyi év egyik legnagyobb értékű közbeszerzése volt. Ehhez képest a mostani közbeszerzésen elnyert nettó 70 milliós tétel eltörpül.
A mostani, fővárosi közműholding által kiírt közbeszerzésen nyertes, 2016-ban alapított Media Dynamics Kft.-t Balásy 2018 őszén vásárolta meg, a cégnek ekkor kezdett emelkedni a csillaga. A 2017-es 83,5, majd 2018-as 151 milliós forgalomból Balásy többmilliárdos bevételt csinált, emellett a cég több száz millió forint eredményt is fel tud mutatni. Az egyedüli tulajdonos Balásy Gyula ebből a cégből osztalékot eddig nem vett fel.
Az ősszel számoltunk be arról, a kormány kedvenc kommunikációs cégének tulajdonosa új vállalkozást is alapított, mely egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel, illetve üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással kíván foglalkozni. | Az „apróért” is lehajol a kormány kedvenc kommunikációs cégének feje | A Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. nyerte meg a fővárosi közműholding által álláshirdetési felületek vásárlására kiírt közbeszerzési | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-aproert-is-lehajol-a-kormany-kedvenc-kommunikacios-cegenek-feje.html | 2023-01-04 07:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába.
Demszky Gábor zavartan mosolyogva, kócos hajjal, vállára dobott hosszú fekete kabátban lépett színpadra az URH zenekar 1990 novemberi koncertjén az Olimpiai Csarnokban. Épp a Szavazz rám című dalba kezdett bele az énekes Müller Péter, aki egy öleléssel köszöntötte régi ismerősét. A fővárosi közgyűlés által pár nappal korábban főpolgármesternek választott Demszky nem szólt egy szót sem, de a refrént ő is énekelte. A vokálosok mögött tipródott, így a hangja nem jutott el a mikrofonig, csak a szájáról lehetett leolvasni, hogy ismételgette a két szót: "Szavazz rám!"
A Csak egy parti címet viselő koncert egyik szervezője egy Mesterházy Ernő nevű, akkor huszonéves fiatalember volt. Úgy emlékszik, hogy legfeljebb pár szót válthatott Demszkyvel, nem ő hívta meg, és nem ő intézte azt sem, hogy felmenjen a színpadra. Azóta jóval szorosabbra fűződött a viszonyuk: Mesterházy ma egyike a főpolgármester bizalmi embereinek, közülük is talán ő áll hozzá a legközelebb. Legyen szó gazdasági ügyekről, pártpolitikáról vagy akár személyes gondokról, Demszky biztosan kikéri a tanácsát. Ha pedig valaki el akar jutni a főpolgármesterhez, akkor jó eséllyel rajta keresztül vezet hozzá az út.
Bár Mesterházy Ernő már évek óta jelen van Demszky Gábor környezetében, sokáig láthatatlan tudott maradni a nyilvánosság előtt. Nem szerepelt, nem nyilatkozott, interjút is csak egyet adott eddig (pár héttel ezelőtt az Indexnek, amikor már tisztában volt vele, hogy az [origo] cikket közöl róla). Ragaszkodását a háttérben maradáshoz jól mutatja, hogy a városházán nincs is kinn a névtáblája (legalábbis február elején nem volt) annak az irodának az ajtaján, ahol dolgozik.
Az [origo] kíváncsi volt, hogyan került a nyolcvanas évek underground kultúrájából érkező vagyonos üzletember Demszky Gábor közelébe és vált aktív szereplőjévé a fővárosban zajló politikai játszmáknak. Hogy ezt kiderítsük, nemcsak magával Mesterházy Ernővel beszéltünk, hanem megkerestük ismerőseit, barátait, üzleti partnereit, politikai szövetségeseit és ellenfeleit. Szerettünk volna beszélni a főpolgármesterrel is, de ő nem kívánt interjút adni.
A Bizottság volt az első
A főpolgármesteri tanácsadói poszthoz kacskaringós út vezetett. A Győr melletti kis faluból, Eneséről, átlagos körülmények között élő értelmiségi családból származó Mesterházy érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult tovább, ahol belecsöppent a nyolcvanas évek underground kultúrájába. "A Bizottság volt az első ilyen típusú zenekar, amit hallottam. Nagy kulturális élményt jelentett" - mondta, amikor interjút készítettünk vele ehhez a cikkhez. Nem sokkal később aktív szereplője is lett ennek a kulturális közegnek. Kollégiumi barátjával, Szabó Attilával együtt ők vették át a nyolcvanas évek elején a kiöregedő végzősöktől az egyetem szórakozóhelyét, a Ráday Klubot. "Akkor az egy diszkó volt, de mi alternatív helyet csináltunk belőle. Első alkalommal a Trabant és a Balaton (két zenekar, sok személyi és zenei átfedéssel - a szerk.) lépett fel, ez adta meg a hely profilját" - idézte fel Mesterházy, hozzátéve, hogy nemcsak zenében gondolkodtak: filmklubot szerveztek, foglalkoztak a keleti kultúrával, és lámákat is meghívtak.
A klub a KISZ-hez tartozott, amelynek Mesterházy is tagja volt, bár funkciót nem viselt. Régi barátja, Bognár Attila - ma az A38 koncerthajó vezetője - szerint azonban így is érződött, hogy jó kapcsolatai vannak, hogy rendelkezik befolyással a szervezeten belül. Mesterházy viszont úgy emlékszik, a KISZ-tagságnak nem volt igazán jelentősége, mert - mint fogalmazott - "már mentünk ki a rendszerből". Az egyetem befejezése után Bognárral - aki sok underground zenészt ismert - közösen új helyszínen, az Almássy téren folytatták azt, ami a Ráday Klubban elkezdődött. Ez volt a Klub 2000 nevű szórakozóhely, ahol ugyanúgy alternatív zenekarok léptek fel.
"Már akkor látszott Ernő képessége, hogy teljesen irracionális helyzeteket tud teremteni és működtetni" - magyarázta Bognár, aki szerint előtte nem volt példa arra, hogy egy állami intézményt heti rendszerességgel ki lehessen bérelni magánrendezvények számára, barátja azonban az egyetemen kialakított jó kapcsolatai révén elintézte. Mesterházy azt mondja, nem volt szükség ördöngösségre. "Ismertek minket a házban, tudták, hogy képesek vagyunk ilyen rendezvényeket szervezni, ők pedig így bevételhez jutottak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a büfét nem adták át nekik, így üzletileg nem volt igazán komoly vállalkozás a Klub 2000.
Felfedezés és vállalkozás
Két év után, 1988-ban felhagytak a klubszervezéssel, és következett az utazások időszaka. Vettek egy Latvia márkájú kisbuszt, amellyel zenekarokat - főként az Európa Kiadót, de másokat is - vittek koncertekre, elsősorban Nyugatra. Abban az időben még egy lehetőségük nyílt az utazásokra: olcsó Aeroflot-jegyekkel el lehetett jutni egzotikus helyekre, és ezt ki is használták. Mesterházy ezzel párhuzamosan elkezdett vállalkozni, már 1989 februárjában feltűnt egy kereskedelmi kft.-ben tulajdonosként és ügyvezetőként. "Ha volt valakinek egy kft.-je és megkérdezték, mivel foglalkozik, akkor az volt rá a válasz: mindennel" - jellemezte az akkori viszonyokat.
Az olcsó Aeroflot-jegyeknek köszönhetően Mesterházy baráti köre az 1990-es év első napjait Kubában töltötte. A társaságból többen rég nem látták egymást a sok utazgatás miatt, de közben érdeklődtek a hazai változások iránt is. "Kubában megegyeztünk, hogy hazajövünk, belefogunk valamilyen vállalkozásba, és persze elmegyünk szavazni" - elevenítette fel döntésüket Bognár Attila. Liberális társaság volt, több ponton kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, így nem volt kérdés, hogy kire fognak voksolni. "Mindig is az SZDSZ mellett voltunk. A kezdeti Fidesz is tetszett, de aztán ők később nagyon megváltoztak" - mondta Mesterházy. Bognár szerint voltak azért viták is, mert "Ernő bízott a reformszocialistákban is, bár kapcsolata nem volt velük". Mesterházy erre most azt mondta: "Pontosan tudtam, hogy az antalli politikához nincs közöm. Ott is voltak szimpatikus emberek, de az MSZP-ben több volt, az SZDSZ-ben pedig még több."
A Kubában meghozott döntés vállalkozásra vonatkozó részéből született meg az egzotikus tájakról származó ruhákkal és egyéb termékekkel kereskedő Bahia, amelyet Mesterházy Bognárral és más ismerősökkel együtt alapított. Az ötlet utazásaik során született. "Láttuk Európában, hogy drágán adják ezeket a holmikat, viszont amikor elmentünk oda, ahol készítik őket, kiderült, hogy olcsón hozzá lehet jutni" - mondta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy ők is ilyen ruhákban jártak. Az üzlet jobban bejött, mint ahogy remélték, ráadásul élvezték is, hiszen az árubeszerzés során világot láttak. "Képzeld el, az a munkád, hogy elmenjél Dél-Amerikába, Nepálba, Indiába és ott vásároljál" - magyarázta Mesterházy.
Eretnek gondolkodás
"A konstrukciót Ernő tartotta kézben, ő volt a vállalkozás kiépítésének motorja" - emlékezett vissza Bognár, akiben megragadt az, amit a könyvelőjük, egy ötvenes éveiben járó, korábban nagy állami vállalatoknak dolgozó nő mondott neki Mesterházyról. "Egyszer valamiért nekem kellett hozzá elmennem, és azt mondta, nem találkozott még olyan eretnek gondolkodású emberrel, mint az Ernő" - idézte fel Bognár. Az eretnek szót pozitív értelemben értette a könyvelő, lenyűgözte ugyanis, hogy Mesterházy számára szokatlanul, de jó érzékkel tekintett az üzleti ügyekre. Ez tükröződött a bevételekben is, Bognár szerint ugyanis ez a vállalkozás teremtette meg kettejük jólétének az alapját. Közben nem feledkeztek meg underground múltjukról sem, Bahia néven lemezkiadót is alapítottak, amely gondozta a nyolcvanas évek alternatív zenekarainak anyagait. Így megjelenhettek korábban csak koncerten előadott zenék.
Bár Mesterházy állítja, hogy számára mindig is a Bahia volt a legfontosabb, korán belekóstolt más vállalkozásokba is. Magánszemélyként 29 cégben tűnt fel az elmúlt húsz évben, foglalkozott ingatlanüzletekkel és résztulajdonosa volt egy takarítással foglalkozó vállalatnak. Utóbbi kifejezetten sikeresnek bizonyult (erről részletek keretes írásunkban), több állami beruházáshoz is jutott, bár ebben a cégben Mesterházy saját bevallása szerint csak passzív befektetőként, csendestársként vett részt.
A róla szóló kevés újságcikkben gyakran neve mellé biggyesztették azt, hogy "milliárdos vállalkozó", ennek megalapozottsága azonban nem teljesen egyértelmű. A leggazdagabb magyarokat felsoroló listákon nem szerepel, és Bognár Attila szerint sem feltétlenül kellene felkerülnie rájuk. "Jómódú, de egy milliárdos vállalkozó máshogy mozog, több szabad vegyértéke van" - mondta. Maga az érintett a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket elintézte annyival, hogy "nem vagyok szegény ember, de nem foglalkozom azzal, hogy mennyi pénzem van". Bognár szerint Mesterházy azonban nem is a pénzre hajt, hanem a befolyásra, arra hogy ő legyen az, aki el tud intézni ügyeket. | A Városháza fantomja súg Demszkynek | Mesterházy a 2006-os önkormányzati választási győzelem után is maradt tanácsadó. (Fizetést továbbra sem vesz fel, amit azzal indokol, hogy akkor az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellene mondani a TV2 igazgatótanácsában elfoglalt helyéről, amiért jóval több jár a Városházán tanácsadóként megkapható kétszázezer forintnál.) Hatásköre viszont kibővült: hivatalos megbízást is kapott arra, hogy koordinátorként tartsa a kapcsolatot a kormánnyal. A feladat adta magát, akkoriban ugyanis az a Szilvásy György volt a kancelláriaminiszter, akivel az utóbbi néhány évben közeli barátok lettek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/2/demszky-gabor-tanacsadoja-mesterhazy-erno-portreja | 2008-02-19 11:43:00 | true | null | null | Origo |
Végrehajtókat küld a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a Momentum Mozgalom szóvivője és parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton.
Az ellenzéki politikus a lélegeztetőgép-beszerzésre vonatkozó állami dokumentációt szeretné látni. Ez ügyben korábban közadatigényléssel fordult a minisztériumhoz, de nem kapta meg, amit kért. Emiatt pert indított, és a bíróság első- és másodfokon is neki adott igazat. Arra nem utal a posztjában, hogy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett-e.
Szijjártó Péterék 2 elvesztett per után sem adták még ki a lélegeztetőgép-biznisz adatait, tehát a KKM törvényt szegett – írta Tompos Márton.
A koronavírus-járvány idején a magyar állam 300 milliárd forintért megvásárolt mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet. Ezek egy része használatban volt a baj idején, annyi, amennyihez volt kiképzett szakember, a többit – a kormány nem árulta el, pontosan mennyit, valószínűleg több ezret – raktárakban tárolnak, és ez a tárolás eddig közel 400 millió forintba került.
A beszerzésben a legnagyobb részt vállaló cégnél, amely jelentős osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, 2021-ben végelszámolás indult. Az anyacégnél, amely részesült az osztalékból, 2022. decemberében kezdődött végelszámolás.
Tompos Márton egy éve azt állította, a magyar kormány életveszélyesnek bizonyult lélegeztetőgépeket adott ajándékba Kirgizisztánnak. | Végrehajtót küld a külügyminisztériumra a Momentum | A lélegeztetőgép-biznisz iratanyagát szeretné megkapni, de a tárca a bírósági ítélet ellenére nem küldte el neki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vegrehajtot-kuld-a-kulugyminiszteriumra-a-momentum-255274 | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Négy, rétegelt lemezből készült építményt, kültéri galériát mutat be Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
A tatai Öreg-tó partján megvalósult beruházás 10 millió forintba került.
"Nem kell ehhez sokat hozzátenni, talán pár dolog:-az egyesület sem bízik nagyon a rétegelt lemez tartósságában. Azt írják, hogy LEGALÁBB 3 évig kint lesznek az »épületek«. Reméljük a legjobbakat... A pénzt a »HACS«-tól kapták. Ezek a »Helyi Akciócsoportok« sokszor a pénzszórás szinonimái (...) számos városban osztottak ki az önkormányzat vezetésével városonként 350 millió forintot, legtöbbször fideszközeli, megbízható »civil szervezeteknek«. Természetesen EU-s forrásból vannak a pénzek és az egész országban is nagyon sok hasonlóan épületes projektet lehetne látni, ha valakinek lenne gyomra feldolgozni ezeket" - írja a képviselő. Ezzel kapcsolatban megosztja egy szeptemberi felfedezését: egy kulturális szövetkezet 8 millió forintnyi uniós forrásból szervezett 12 alkalommal 15-20 fős gasztrokulturális rendezvényeket. A képviselő kiszámolta, egy adag étel ára 30-40 ezer forint lehetett.
A tatai tónál lévő galériáról a képviselő azt gondolja, a rétegelt lemez és a borítólemez árát tekintve a tervező és a kivitelező jelentős haszonnal dolgozott, de ez inkább szerinte csak feleslegesen elszórt pénz.
A független képviselő szerint a helyiek azon szomorkodnak, hogy ezek a bódék simán megépülhettek, miközben a tó melletti szabadstrandon pénzhiány miatt egyelőre nem lesznek zuhanyzók.
Arról, hogy mit mutat be a kültéri galéria, nem esik szó Hadházy Ákos posztjában. | 10 millióból épült kültéri galériáról posztolt Hadházy | A tatai Öreg-tó partján épült a kültéri galéria. Képzőművészeti tárlat látható benne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/10-milliobol-epult-kulteri-galeriarol-posztolt-hadhazy-255269 | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.