text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2011.09.09. 16:38
Vagyonosodási vizsgálatot kilátásba helyező, fiktív adóhatósági idézések segítségével csaltak ki vállalkozóktól csaknem húszmillió forintot annak a hattagú társaságnak a tagjai, akikre kettőtől négy és fél évig terjedő börtönbüntetést szabott ki pénteki, nem jogerős ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.
A vádlottakat többrendbeli hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, közokirattal való visszaélés vétségében mondták ki bűnösnek, amelyeket részben társtettesként, illetve bűnsegédként követtek el. A korábban az APEH megyei kirendeltségénél adóellenőrként dolgozó Benő Attila elsőrendű vádlottat, Garai Péter másodrendű vádlottat ezért halmazati büntetésül négy év hat hónap, illetve három év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtották.
A bűncselekményben ügyvédként közreműködő harmadrendű vádlottat, Újlaki Zsoltot három év, a negyedrendű vádlottat, Svéda Ferencet három év hat hónap, míg a hatodrendű Piskóti Csabát két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ötödrendű vádlottat, Márkus Péter kétéves börtönbüntetését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, amely mellékbüntetésül közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést egyaránt kiszabott a vádlottakra. | Adóellenőr kapott börtönbüntetést | Vagyonosodási vizsgálatot kilátásba helyező, fiktív adóhatósági idézések segítségével csaltak ki vállalkozóktól csaknem húszmillió forintot annak a hattagú társaságnak a tagjai, akikre kettőtől négy és fél évig terjedő börtönbüntetést szabott ki pénteki, nem jogerős ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/09/adoellenor-kapott-bortonbuntetest | 2011-09-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kulcsfontosságú szereplővel kötött megállapodást az ügyészség a Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és társaik elleni büntetőeljárásban – értesült a 24.hu.
A lapunk által megismert vádirat szerint Schadl egyik bizalmasát egyebek mellett a pénzmozgások – köztük a kenőpénzkifizetések – dokumentálásával bízta meg. A hivatalosan végrehajtó-jelölt, ám valójában pénzügyesként dolgozó munkatárs mégsem vádlottként, csupán tanúként szerepel majd az eljárásban. A nyomozás során 90 oldalnyi tanúvallomást tett több részletben, ami miatt alighanem a több mint egy éve letartóztatott korábbi főnöke is aggódhat.
A nő a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített megállapodásra jutott a vádhatósággal. E szerint egy bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthető, melyben kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő eljárást megszüntetik,
ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
Schadl és Völner ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eljárásnak 22 vádlottja van, köztük – mint szerdán megírtuk – Schadl apja és felesége. A vádirat szerint Schadl 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a Völner Pállal kialakított korrupciós kapcsolata révén. A közel egymilliárd forintnyi összeget az ő kérésére kinevezett önálló bírósági végrehajtóktól kapta vissza, miközben jogtalan előnyként, lényegében fizetésként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorló fideszes politikusnak.
A vádirat alapján Schadl a kenőpénzeket részben a végrehajtói irodájában, részben a tartózkodási helyén tárolt összegekből fizette ki a miniszterhelyettesnek. Az ügyészség szerint az irodájában található páncélszekrényben tartott készpénz kezelésével, illetve az onnan kivett és betett összegek dokumentálásával azt a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelöltet bízta meg, aki vádalkut kötött az ügyészséggel. Rajta kívül a készpénz kezeléséhez a szintén végrehajtó-jelöltként dolgozó, de a valóságban Schadl sofőrjeként és személyi asszisztenseként működő munkatársnak is jogosultsága volt. Ő az ügy negyedrendű vádlottja, akire két és fél év letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
A két bizalmi ember – áll a vádiratban – teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy Schadl György legális bevételei mellett rendszeresen jut törvénytelen, korrupciós cselekményekből származó pénzekhez, illetve maga is fizet hivatalos személyeknek nagyobb összegű kenőpénzt.
A vád szerint ezeket a pénzeket vagy személyesen Schadl, vagy a sofőrje vitte el a megadott helyre, miközben a pénzmozgásokat a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelölt könyvelte, az összegeket pedig két helyen, a Házipénztár és az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatban is nyilvántartották.
A vádirat szerint a két bizalmi ember azzal is tisztában volt, hogy Schadl korrupciós kapcsolatban áll Völner Pállal, akinek rendszeresen adott át több millió forint készpénzt a végrehajtók elnöke. Továbbá Schadl mindkét bizalmasa személyesen is vett át rendszeresen készpénzt azoktól az önálló bírósági végrehajtóktól, akiket Schadl közbenjárására neveztek ki.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. | Vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl György bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését | Házipénztár és EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott kenőpénzek kifizetését is a végrehajtói kar elnökének bizalmi embere. A 24.hu által megismert vádirat alapján az ügyészség megállapodást kötött Schadl György bizalmasával, akinek 90 oldalnyi nyomozati tanúvallomása miatt bőven lehet aggódni valója a vádlottaknak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/24/vadalku-ugyeszseg-schadl-gyorgy-bizalmasa-penzugyes-vegrehajto-kar-elnok-borton-volner-pal-allamtitkar-fidesz-korrupcio-kenopenz/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy pénzmosás miatt indult nyomozásban érintett pakisztáni cukorbáró.
A Hezbollah félkatonai szervezet pénzelése miatt perbe fogott libanoni bank vezére.
Egy hamis tanúzással vádolt osztrák cégvezető.
Egy mesegazdag orosz polgármester-feleség, akinek férje vesztegetés miatt ül börtönben.
Mi a közös bennük? Magyarország mindegyiküket tiszteletbeli konzullá nevezte ki, hogy képviseljék a magyar érdekeket a saját hazájukban. Ezt a diplomáciai pozíciót arra találták ki, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező, ideális esetben gazdag és befolyásos kinevezettek segítsenek építeni a kapcsolatokat a két ország között. Fizetést ugyan nem kapnak a munkáért, de a diplomaták világába való bejárást, megbecsülést és privilégiumokat általában igen. Nemzetközi szerződés mondja ki például, hogy irataikat és levelezésüket tilos átkutatni, ahogy a csomagjaikat sem ellenőrizhetik a hatóságok.
Csakhogy a rendszer átláthatatlan, a pozíciókat gyakran adják-veszik, a kiválasztást sokszor senki nem ellenőrzi, és ez – a kiváltságokkal párosulva – visszaélésekre is lehetőséget ad. Ennek köszönhető, hogy a világ tiszteletbeli konzuljai között – bár nagy többségük feltehetően tisztességesen ellátja a feladatát – hemzsegnek a kétes figurák. Ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat és az amerikai ProPublica nevű szerkesztőség által vezetett nemzetközi nyomozásból, amelyben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
A nemzetközi újságírócsapat több ezer tiszteletbeli konzult vizsgált meg, és mintegy 500 olyan személyt talált közöttük, akik ellen eljárás indult bűncselekmények gyanúja miatt, vagy valamilyen módon visszaéltek a pozíciójukkal. Akadnak köztük fegyver- és drogkereskedelemmel, csempészettel, pénzmosással, terrorizmus támogatásával, korrupcióval gyanúsított vagy ezek miatt elítélt, szankcionált emberek.
Magyarországon 68 tiszteletbeli konzul képvisel más országokat, világszerte pedig több mint 267 tiszteletbeli konzul képviseli Magyarország érdekeit. A számuk annak ellenére dinamikusan nő, hogy húsz évvel ezelőtt országos nyilvánosságot kapott botrány tépázta meg a tiszteletbeli konzulok tekintélyét, amely azóta sem állt helyre. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egy nagy vihart kavart bűnügy gyanúsítottja a letartóztatása előtt úgy tudta elhagyni az országot, hogy jogtalanul megszerzett papírok segítségével egy tiszteletbeli konzul sofőrjének adta ki magát.
Az ügy nyomán az akkor még szocialisták vezette külügy elvette a tiszteletbeli konzulok addigi kiváltságait, akiknek ezeket azóta sem sikerült visszaszerezniük. A ma Magyarországon tiszteletbeli konzuli címet viselők között ott van a jordán üzletember Zaid Naffa, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot jelzett a titkosszolgálat. És ott van Veres János is, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere, aki moldáv tiszteletbeli konzul – a szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban.
A cikkünkben említett tiszteletbeli konzulok nagy része nem reagált a kérdéseinkre, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem válaszolt.
Terrorizmus, drogkereskedelem, csempészet
Az ICIJ hónapok óta kutatja a tiszteletbeli konzuli intézménnyel visszaélők ügyét. A kibontakozó nemzetközi nyomozásban résztvevő 160 újságíró több ezer tiszteletbeli konzult ellenőrzött a világ hat kontinenséről. A munkához bírósági iratokat, hírarchívumokat, kormányzati jelentéseket és egyéb dokumentumok sorát kutatták át. Ehhez hasonlóra az elmúlt hatvan évben, amióta a tiszteletbeli konzuli intézmény létezik, még nem volt példa. Egyetlen nemzetközi szervezet sem ellenőrzi ugyanis őket. Számos állam közzé sem teszi az általa megbízott tiszteletbeli konzulok listáját, sem életrajzát, és nem is vizsgálja rendszeresen, hogy kinevezettjei méltók-e a tisztségükre. A Shadow Diplomats (Árnyék Diplomaták) nevet kapott projekten dolgozó újságírók arra jutottak, hogy legalább 500-an viselik vagy viselték ezt a címet, akik ellen nyomozás indult különféle bűncselekmények elkövetése miatt, vagy pozíciójukkal visszaélve kétes célokat támogattak. A felkutatott erőszakos, veszélyes vagy korrupt emberek közt vannak:
önkényuralmi rendszerek támogatásával,
csempészettel,
csalással,
szexuális visszaéléssel,
gyilkossággal,
fegyverkereskedelemmel,
drogkereskedelemmel,
terrorista csoportokkal való kapcsolattal
gyanúsított, vádolt vagy elítélt, illetve szankciós listára került tisztségviselők. 57 olyan tiszteletbeli konzult sikerült azonosítani, akiket pozíciójuk betöltése közben elítéltek. Többen voltak köztük, akik diplomáciai megbízólevelükre hivatkozva próbálták elkerülni a felelősségre vonást, adóvizsgálatokat, házkutatásokat vagy akár egy egyszerű parkolási bírságot. (A nemzetközi nyomozás eredményeiről további részletek olvashatók ebben a cikkben.)
A ProPublica és az ICIJ kilenc olyan tiszteletbeli konzult is azonosított, akiket különböző bűnüldöző szervek és kormányok terrorista csoportokkal vagy azok finanszírozásával hoztak kapcsolatba. A legtöbbjük a Hezbollahhoz, egy libanoni síita félkatonai szervezethez kötődött. Köztük van Magyarország kinevezettje is. A gazdag libanoni bankár, Adel Kassar Magyarországot képviseli tiszteletbeli konzulként Libanonban.
Kassar az egyik legnagyobb libanoni bank, a Fransabank vezérigazgatója, és a libanoni üzleti világ befolyásos alakja. Több magyar kötődése is van, egy rokoni szálon túl évtizedeken át vezette a magyar Malév-kirendeltséget Bejrútban, és a Kassar család bankja, a Fransabank korábban Budapesten is működtetett egy fiókot. 2013-ban állami kitüntetést is kapott a testvérével, Adnannal együtt a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért. Orbán Viktor miniszterelnök azzal méltatta őket, hogy
Magyarország érti a Keletnek azt az üzenetét, hogy fontos a pénz, fontos a siker, de „az egész nem ér semmit barátság nélkül”.
Orbán hozzátette, hogy Magyarország kitüntetett országnak érezheti magát, mert Keleten sok tekintélyes barátja van.
Csakhogy 2019-ben a New York-i szövetségi bíróságon a Hezbollah iraki terrorakcióiban elhunyt amerikai katonák családjai (több mint 1000 ember) közösen indítottak pert a Fransabank és egy tucat más libanoni pénzintézet ellen, amiért állítólag részt vettek a Hezbollah és Irán által szervezett terrorcselekmények finanszírozásában, segítve ezzel a szervezet fegyverhez jutását és a hozzá befolyó pénzek tisztára mosását – derül ki a per irataiból. Adel Kassar nem válaszolt sem a Direkt36, sem az ICIJ kérdéseire.
Egy éve a pakisztáni Karacsiban is Kassarhoz hasonlóan gazdag és befolyásos támogatót szerzett a magyar diplomácia, amikor az ország egyik nagy cukortermesztő óriáscégének, a RYK Csoportnak a vezetőjét, Makhdum Omar Shehryart nevezték ki tiszteletbeli magyar konzulnak. Az üzletembert a pakisztáni sajtóban időnként az ország egyik cukorbárójaként említik, akinek befolyása azonban nem csak üzleti jellegű: két testvére is aktív politikus, a központi kormányban, illetve Punjab régióban is miniszterek. Annak nem találtuk nyomát, hogy Shehryarnak ezt megelőzően köze volt Magyarországhoz , az viszont kiderült a pakisztáni sajtó hírei alapján, hogy az üzletember ellen pár évvel ezelőtt nyomozás indult Pakisztánban.
A pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség csalás és pénzmosás gyanúja miatt kezdett nyomozni 2020-ban. A gyanú szerint a nagy cukortermesztő cégekből összeállt csoport tagjai összejátszottak azért, hogy mesterségesen felhajtsák a cukor árát. Bár a cukorkészletek eladatlanul hevertek raktáraikban, a gyanú szerint ők mégis a termék közelgő hiányát híresztelték, ezzel még nagyobb keresletet létrehozva a cukor iránt. A nyomozók szerint nemcsak becsapták a fogyasztókat, hanem az így szerzett bevételt hozzájuk nem köthető számlákra rejtették. A stratégiát Whatsapp csoportokban egyeztették, ennek a Ryk Csoport képviselője is tagja volt a gyanú szerint. Ebben az ügyben több más, a cukoriparban érintett üzletember és politikus mellett Shehryart is felelősként kezelik a hatóságok.
2020-ban pedig azért indult vizsgálat Shehryar két, politikus testvére ügyében, mert a pakisztáni Nemzeti Elszámoltatási Iroda (NAB) szerint családjuk vagyona robbanásszerű gyarapodásba kezdett rögtön a politikai szerepvállalásuk után. A nyomozások még nem zárultak le, Makhdum Omar Shehryar nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Elada Nagornaja, a korábbi Nyizsnyij Novgorod-i magyar tiszteletbeli konzul neve akkor szerepelt a magyar sajtóban, amikor 2017-ben Nagornaja férjét, az orosz nagyváros polgármesterét, Oleg Szorokint letartóztatták különösen nagy értékű vesztegetés miatt. Az orosz hatóságok azt gyanították, hogy Szorokin 1 millió dollárnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el. Nagornaját nem gyanúsították meg az ügyben, Szorokint azonban azóta 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték emberrablásért és vesztegetésért, Nagornaja pedig családjával külföldre távozott – írta korábban az orosz Kommerszant. Nagornaja ellen később adóelkerülés miatt indult eljárás, de 215 millió rubel (több mint 1,4 milliárd forint) befizetésével rendezte a tartozását. Tiszteletbeli konzuli megbízatását 2019-ben megszüntette a magyar külügyminisztérium, így Nyizsnyij Novgorodban ma már nincs tiszteletbeli magyar konzul.
Az nem világos, hogy Nagornaja felmentése összefüggésben áll-e a férje elleni eljárással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem reagált a Direkt36 kérdéseire. Nagornaja azonban részletes választ küldött, és elküldte a felmentéséről szóló dokumentumot is. Abból azonban nem derül ki, hogy mi volt a felmentés oka, de
Nagornaja szerint a megbízatását azért vonták vissza, mert – „gyermekei és saját életét féltve” – külföldre távozott, ahonnan nem tudta ellátni feladatait.
Hangsúlyozta, hogy őt nem gyanúsították meg a férje bűnügyében, aki pedig máig tagadja bűnösségét. Nagornaja szerint a családja (közelebbről meg nem nevezett) „esküdt ellenségei” sok éve próbálják besározni őt és tönkretenni az üzleteit.
Az osztrák Bettina Glatz-Kremsner, a Casinos Austria nevű, részben állami tulajdonú osztrák szerencsejáték vállalat korábbi igazgatója ellen jelenleg is zajlik egy nyomozás, mert a gyanú szerint hat ponton is hamisan tanúskodott, amikor az osztrák politikai életet megrázó CASAG botránnyal kapcsolatban kihallgatták, amely egy évek óta húzódó, a politikai elitig érő korrupciós ügy.
Glatz-Kremsnert 2013-ban nevezték ki magyar tiszteletbeli konzullá. Bécsben született, de gyermekkorát Magyarországon töltötte, az anyanyelve mellett magyarul is beszél.
A gazdasági bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák nyomozó ügyészség, a WKStA nyomoz a CASAG-ügyben, amelynek középpontjában a Casinos Austria online szerencsejáték-monopóliuma körüli háttéralkuk állnak és több vezető politikus is érintett lehet benne. Az ügy mellékszálaként a WKStA 2020-ban egy kiszivárgott dokumentum szerint hatrendbeli hamis tanúzással gyanúsította meg Glatz-Kremsnert, akinek a hatóság által megszerzett mobiltelefon-üzenetei több ponton ellentmondanak annak, amit az ügyben tett vallomásában állított. 2021-ben vádat is emeltek ellene az ügyben. A bírósági iratok szerint Glatz-Kremsner tagadja, hogy hamisan tanúskodott volna, a Direkt36 megkeresésére azonban nem reagált.
A tiszteletbeli konzul sofőrje
2022. szeptember 29-én a Maldív-szigetek budapesti nagykövete fogadást adott a Nemzeti Múzeumban, hogy ünnepélyesen megnyissa új budapesti konzulátusát, amelyet tiszteletbeli konzul vezet majd. Radu Morar rövid beszédet olvasott fel angolul , aztán az elegánsan öltözött társaság félrevonult a cigányzenével kísért pezsgős állófogadásra. Néhány nagykövet mellett több tiszteletbeli konzul is eljött. Köztük volt egy alacsony, idős férfi, Erdős Endre, aki évtizedek óta Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja. Erdős keveset szerepel a nyilvánosság előtt (a Direkt36-nak sem akart nyilatkozni), pedig a Magyarországon kinevezett tiszteletbeli konzulok között mindenki ismeri a nevét és azt a régi történetet, amelynek szereplője volt , és amely máig árnyékot vet mindannyiukra.
A 2000-es évek egyik leghírhedtebb, politikai hullámokat is vető csalási ügyéről van szó, amely brókerbotrányként és Kulcsár-ügyként is ismert. Az egyik főszereplője Kulcsár Attila volt, aki a K&H Equities brókereként kiemelt ügyfelek – köztük állami vállalatok, önkormányzatok – pénzét forgatta jogosulatlanul, offshore cégeken keresztül, kiemelt hozamot ígérve, és ezzel legalább 8 milliárd forint kárt okozott. A bírósági ügy végül 2017-ig húzódott, amikor Kulcsárt jogerősen öt év börtönre ítélték sikkasztásért (a büntetés nagy részét addigra már leülte ).
A történet egy rendszámmal kezdődött. 2003-ban még járt egyfajta diplomata rendszám a tiszteletbeli konzuloknak is: piros rendszámtábla volt, HC (azaz honorary consul) betűkkel kezdődött és minden konzulátusnak kettő járt belőle. A számozás egymást követte, úgy 30-40 ilyen rendszám lehetett forgalomban, amikor egyszer csak felbukkant Budapest utcáin egy 600-as Mercedes a HC-0077-es rendszámmal – mesélte a Direkt36-nak egy forrás , aki akkoriban közelről ismerte a magyarországi tiszteletbeli konzulok világát.
A tiszteletbeli konzulok – akik tartották egymással a kapcsolatot – csak találgattak, ki lehetett a szerencsés, akinek a számozás alapján egy harmadik rendszám is jutott, míg végül kiderítették, hogy az Erdős Endre vezette kirgiz konzulátushoz tartozik a kocsi, és Kulcsár Attila vezeti.
Kulcsárnak igazolványa is volt arról, hogy a konzulátusi sofőrként dolgozik, ezt és a rendszámot is az akkor Kovács László vezette Külügyminisztériumban hagyták jóvá.
Mindez a brókerbotrány kirobbanásakor nyert különös jelentőséget. Mielőtt ugyanis a nyomozók letartóztathatták volna Kulcsárt, a diplomata rendszámos tiszteletbeli konzulátusi autóval elhagyta az országot Ausztria felé. (Kulcsár Attila nem akart nyilatkozni a Direkt36-nak.)
A történtek után Kovács László külügyminiszter felülvizsgáltatta a tiszteletbeli konzulok jogosítványait. Az államtitkára, Fekszi Márta irányította folyamatnak az lett a vége, hogy elvették a diplomata rendszámot és később megszüntették a tiszteletbeli konzuloknak addig járó adókedvezményeket.
A konzulok – és szervezetük, a Tiszteletbeli Konzuli Testület (TBKT) – hiába próbált lobbizni, hogy visszaszerezze ezeket a kiváltságokat. Több miniszternél és államtitkárnál is próbálkoztak, sikertelenül.
Azóta sem sikerült áttörést elérni, az után sem, hogy a szocialistákat a Fidesz váltotta a hatalomban. Bár Szijjártó Péter minisztersége alatt néhány évre külön miniszteri biztosa volt a tiszteletbeli konzuloknak Suha György, Gambia korábbi tiszteletbeli főkonzulja személyében, neki sem sikerült elérnie, hogy visszakapják a korábbi jogosítványaikat.
Ennek oka, hogy a Kulcsár-ügy óta nem állt helyre a tiszteletbeli konzulok tekintélye. Áder János korábbi államfő például sosem hívta meg őket a Magyarországra akkreditált diplomatáknak adott szokásos újévi fogadására. A rendszert ismerő forrás úgy értelmezi a helyzetet, hogy
a magyar külügy afféle „másodosztályú nagykövetnek”, „szerencselovagnak”, rosszabb esetben „futottak még bűnözőnek” tekinti őket
akkor is, ha az őket megbízó államnak nincs saját nagykövetsége Magyarországon, tehát senki más nincs, aki őket képviselje az országban.
50 ezer euró egy tiszteletbeli konzuli címért
Tény, hogy a tiszteletbeli konzulok kinevezése nem átlátható folyamat. A cím vonzerejét a világon sehol sem a pénz jelenti, fizetés ugyanis nem jár hozzá, inkább a különféle kiváltságok, mentességek és a vele járó presztízs.
Ezért vannak, akik fizetni is hajlandóak érte. Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20-120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta a Direkt36-nak Suha György, aki szintén foglalkozik ilyesmivel, afféle fejvadászként tekint magára. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban.
Ilyen esetben a közvetítés ára általában 20-100 ezer euró (mintegy 8-40 millió forint) között mozog.
„Ez egy piac” – mondta Suha.
A tiszteletbeli konzuli címek körüli pénzmozgásokat azonban a hatóságok bizonyos esetekben gyanúsnak tartják. Erre példa, amikor távoli afrikai országok tisztviselői pénzért árulnak ilyen pozíciókat és okmányokat. Szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség tartóztatott le egy férfit, aki 50 ezer eurót fogadott el egy másik férfitól azért, hogy afrikai országok diplomatáitól tiszteletbeli konzuli címet vásároljon neki. A HVG szerint a letartóztatott magyar férfi, B. János Burundi nagyköveteként dolgozott Bécsben, de korábban Sierra Leone tiszteletbeli konzulja is volt Budapesten. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte a Direkt36-tal, hogy B. Jánost üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van.
Suha György szerint a befolyással üzérkedés és a „közvetítői” munka között az a különbség, hogy utóbbi esetben szabályozott kapcsolatról, például egy tanácsadói szerződés révén nyújtott szolgáltatásról van szó. Szerinte a magyar gyakorlatban olyan is előfordul, hogy egy-egy magyar nagykövet, felismerve, hogy nem győzi a rá bízott munkát, keres valakit az adott országban, aki tehetős, lehetőleg vannak magyar gyökerei és érdekli a pozíció. Magyarország azonban tudomása szerint közvetítőknek sosem fizet. A Magyarország által megbízott tiszteletbeli konzulok szakmai irányítója mindig a hozzájuk legközelebbi ország magyar nagykövetségét vezető nagykövet, így a tiszteletbeli konzulok szerinte „az ő jobbágyaik”, akik felé gyakran elvárás, hogy követségi rendezvények megszervezését anyagilag támogassák, például kifizessenek egy-egy díszvacsorát. A nagyköveteken kívül, a külügyminisztériumból senki nem felügyeli a ma már több mint 270, Magyarország által felkért tiszteletbeli konzul szakmai munkáját, visszahívásokra pedig ritkán van példa.
A tiszteletbeli konzuljelöltek átesnek egy egyszerű nemzetbiztonsági átvilágításon, és elméletileg néhány évente meg kell újítani a kinevezésüket, de a terület összességében ellenőrizetlen, a kiválasztást pedig közvetítők vagy nagykövetek intézik informálisan. A magyar külügyminisztérium honlapján ugyan kikereshetők az aktuális tiszteletbeli konzulok elérhetőségei, életrajzot vagy egyéb információt azonban nem tesznek közzé róluk. A munkájukról hivatalos forrásból így semmit nem lehet tudni. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számos kérdést küldtünk a tiszteletbeli konzuli pozíciók odaítélésével, a folyamat átláthatóságával és a konzulok munkájának ellenőrzésével kapcsolatban, de nem érkezett reakció.
Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett magyarországi tiszteletbeli konzulja Zaid Naffa, aki Jordániát képviseli itthon 2003 óta ebben a pozícióban (egyik testvére ma már magyar nagykövet az Egyesült Arab Emirátusokban , másik testvére pedig Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként ).
Naffa vagyonos tiszteletbeli konzulként egyik vacsorát adta a másik után az üzleti és politikai élet fontos szereplőinek – mondta egy, a tiszteletbeli konzulok világát ismerő forrás, aki szerint Naffa annyira aktív volt, hogy „nagyobb missziót csinált, mint egy nagykövet”.
Közben azonban gondja akadt a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításán. A befolyásos, egyébként évtizedek óta Magyarországon élő jordán üzletember magyar állampolgárság igénylését kétszer is elutasították azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jeleztek a titkosszolgálatok – ezt ellenzéki országgyűlési képviselők kérdéseire árulta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Nem derült ki azonban, hogy konkrétan milyen kockázatot láttak nála a titkosszolgák.
Mindennek ellenére Naffa látványosan jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel és családjával: lefotózták például Tiborcz Istvánnal közös ebédelés közben; a jordániai konzulátus épülete, amely az ő tulajdona, Orbán Viktor Cinege utcai házának közelében áll, a Béla király úton; Orbán több esetben is együtt mutatkozott vele nyilvános rendezvényeken.
A miniszterelnök legalább egyszer a vendége is volt Naffának. Orbán részt vett ugyanis Naffa egy 2014-es partiján a jordán konzulátus épületében. Itt találkozott Ghaith Pharaonnal, a pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdossal, akinek magyar vízumkérelmét Naffa személyesen intézte és ő mutatta be őket egymásnak a miniszterelnökkel. Miután Pharaonról kiderült, hogy évtizedek óta keresi az FBI, a kormány magyarázkodni kényszerült az ügy miatt. Zaid Naffa ma is tiszteletbeli konzulként képviseli Jordániát , a pozíciójával és a nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatos kéréseinkre nem válaszolt.
Gyurcsány minisztere, akit a Fidesz-kormány tiszteletbeli konzuli címhez segített
A Magyarországon dolgozó, más államokat képviselő mintegy hetven tiszteletbeli konzul között helyet kapott az Orbán-kormány legnagyobb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek az egykori pénzügyminisztere, Veres János is. A szocialista politikus 2021 vége óta a Moldovai Köztársaság megbízott tiszteletbeli konzulja, a székhelye pedig egy 12 ezres szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban van.
A helyszínválasztás szokatlan, legalábbis a kutatásaink során nem találtunk példát arra, hogy megyeszékhelyeknél alacsonyabb rangú városokban nyitott volna bármely ország konzulátust Magyarországon. Veres kinevezése azért is figyelemre méltó, mert a tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez a fogadó állam beleegyezésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium belement abba, hogy Nyírbátorban nyíljon konzulátus, és hogy ilyen diplomáciai rangot kapjon egy közismert szocialista politikus.
„Nincs ebben semmi bombasztikus” – mondta Veres János a Direkt36-nak a nyírbátori városháza földszintjén berendezett irodájában. A helyiséget a különleges tömörfa irodabútorok és a moldáv zászló mellett a falon bekeretezett emlékek uralják. Veres parlamenti képviselői igazolványai, oklevelek, ünnepélyes átadókról megőrzött szalagdarabok, díszkardok, fényképek például a parlamenti fociválogatottról, amelyben valaha Orbán Viktorral csapattársak voltak.
Veres azt mondta, nem itt lakik, hanem Budapesten, de azért rendszeresen megfordul az irodában. Nyírbátor ugyanis a szülővárosa, ahol az önkormányzat főtanácsadójaként is dolgozik (emellett két üzleti vállalkozása is van) A tiszteletbeli konzuli iroda azért pont Nyírbátorban van, mert ő csak így vállalta el a feladatot, amikor a moldáv nagykövet felkérte.
Hozzátette, hogy ő és felesége – a külügyes Dobolyi Alexandra – „tizenöt éves jó kapcsolatban vannak Moldovával”, amely akkor kezdődött, amikor a Szocialista Internacionálén keresztül megismerkedtek a ma budapesti moldáv nagykövetként dolgozó Oleg Tuleával.
2017 környékén kérte fel a nagykövet tiszteletbeli konzulnak – mondta Veres –, de csak 2020-ban alakult úgy, hogy amikor Szijjártó Péter Moldovába ment tárgyalni, az asztalnál ülő nagykövet Veres személyének jóváhagyását kérte tőle. „Én voltam az első napirend, és Szijjártó állítólag egy perc alatt rábólintott a kinevezésemre” – mesélte Veres, amit a találkozóról hallott a nagykövettől. A nyírbátori nagykövetség megnyitójára Varga Tamás fideszes külügyi államtitkár is elment, a moldáv államtitkárt kísérte el.
A kérdésre, hogy a politikai szembenállás ellenére miért volt ilyen sima a kinevezése, az egykori pénzügyminiszter azt felelte, nem tud erre válaszolni, de szerinte ez a hozzáállás a normális. Hozzátette, hogy a helyi politikában is az a tapasztalata, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a pártpolitika ellenére lehet együttműködni a kormánypárti politikusokkal. Elmesélte, hogy egy dán orvosi műanyagtermékeket gyártó cég Nyírbátori üzemnyitásában neki még a 2000-es években szerepe volt, és amikor újabb üteme valósult meg a Coloplast nevű cég itteni beruházásának, akkor az átadó ünnepségen odament hozzá Orbán Viktor kezet fogni, és személyesen mondott köszönetet neki a szerepéért.
Veres azt mondta, ő a moldáv-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését vállalta Kelet-Magyarországon tiszteletbeli konzulként. Ezért utaztatott már ide moldáv üzleti delegációt, igyekszik többek között konzervipari, szőlőtermesztési együttműködéseket tető alá hozni. Egyszer segített elintézni, hogy az ukrajnai háború kitörését követő káoszban a szlovák-magyar határon ragadt moldáv kamionosok rendőri felvezetéssel áthaladhassanak az országon és hazatérhessenek. Azt mondta, hogy a kamionosok ugyan soha nem tudták meg, hogy az ő közreműködésének is köszönhetik a hazatérésüket, jó érzés volt jót tenni. A munkában Verest többek között az motiválja, hogy ezzel a vidéki konzulátussal „Nyírbátort valamiben első helyre tettem”. Hozzátette, hogy a munkát „nem jutalékért végzi”, hanem azért, mert mindig igyekezett a saját eszközeivel „jobbá, kerekebbé tenni a világot”. Ehhez pedig szerinte „nem hiányzik a diplomatarendszám”. | Magyarország gyanús hátterű diplomatái is fennakadtak egy nemzetközi újságírócsapat nyomozásán | Magyarországot több mint 270 tiszteletbeli konzul képviseli külföldön, köztük van hamis tanúzással, pénzmosással, terrorizmus támogatásával összefüggésbe hozott ember is. 46 ország 160 újságírója kutatta a világ tiszteletbeli konzuljainak múltját, Magyarországról a Direkt36 vett részt a nemzetközi együttműködésben. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/11/14/magyarorszag-gyanus-hatteru-diplomatai-is-fennakadtak-egy-nemzetkozi-ujsagirocsapat-nyomozasan | 2022-11-14 13:48:00 | true | null | null | Telex |
A történet csaknem 19 évvel ezelőtt, 2003 decemberében kezdődött, mikor a fővárosi VII. kerület akkori vezetése „feltételtől függő” adásvételi szerződést kötött három, a Király utcában található ingatlanra. A Király utca 25-27-29. (és később 23. is) már akkor is több milliárd forintos értéknek számított az önkormányzat tulajdonában, amitől az akkor MSZP-s Hunvald György-féle kerületvezetés szabadult volna.
A szerződésben foglaltak valamiért hosszú éveken keresztül nem léptek hatályba, sem az önkormányzatnak, sem a potenciális vásárlónak nem volt sürgős, hogy foglalkozzon a Budapest közepén álló milliárdos ingatlanvagyonnal. 2008-ban azonban a még szintén Hunvald által vezetett Erzsébetváros hirtelen úgy döntött, mégis eláll a szerződéstől. A vásárló cégnek persze ez nem tetszett, ezért az önkormányzat döntését bíróságon támadta meg.
Fedezet nélküli kötbérrel
Itt újabb hosszas csend következett a Király utcai önkormányzati ingatlanok ügyében. Azon túl, hogy a vásárló megtámadta Erzsébetváros szerződéstől való elállásának jogosságát, több mint tíz évig semmi nem történt. Időközben vezetőt váltott a kerület: Hunvald György helyett már a Fidesz–KDNP politikusa, Vattamány Zsolt irányította Erzsébetvárost.
A csendes patthelyzetet 2019 júliusában törte meg az önkormányzat: a sokáig halogatott szerződés egy módosított verzióját aláírta a VII. kerület és az ingatlancég. Érdekesség, hogy a helyi képviselő-testület alig néhány órával annak aláírása előtt kapta meg a szerződés tervezetét.
A kerület jelenlegi vezetése szerint ráadásul egy olyan szerződésről volt szó, amit az ingatlancég képviseletét ellátó ügyvédi iroda szerkesztett, a hivatal munkatársai nem is ismerték a kontraktus tervezetét. A szóban forgó ingatlanok összértéke ekkor 5 milliárd forint körül volt.
A képviselő-testület a szerződés jóváhagyásával kötbérfizetésre vállalt kötelezettséget, méghozzá olyan kötbérre, aminek a fedezete messze nem volt biztosított a kerület költségvetésében, ráadásul ehhez pénzügyi ellenjegyzése sem volt
– állítja Erzsébetváros mai vezetése. Az ingatlancégnek ezzel olyan kártyát adtak a kezébe, amivel gyakorlatilag tíznél is több jogcímen tudott kötbért követelni Erzsébetvárostól, pedig ennek kifizetésére a kerületnek nem lett volna pénze. A szerződést ráadásul annak tudatában kötötték meg, hogy az ingatlanok közül több is használatban volt: lakókat kellett volna kiköltöztetnie és áthelyeznie az önkormányzatnak úgy, hogy akkoriban a kerület tulajdonában lévő ingatlanok csaknem 100 százaléka lakhatatlan volt. A szerződés teljesítése tehát a vállalt rövid idő alatt lehetetlen volt, eközben a kötbér fenyegetése ott lógott a kerület feje fölött. A több szempontból is érdekes szerződést 2019. július 23-án kötötték meg, az abban szereplő kötbérfizetési kötelezettség már másnaptól ott ketyegett.
A „bizonytalan” Miniszterelnökség
Alig néhány hónappal később Vattamány Zsoltot a Demokratikus Koalíció politikusa, Niedermüller Péter váltotta a polgármesteri poszton. Ezért 2019 végén az önkormányzatban átadás-átvételi procedúra zajlott le, aminek többek közt az is a célja, hogy a folyamatban lévő szerződésekről is tájékoztassák a leendő vezetést. Itt a többmilliárdos kerületi ingatlanvagyont érintő, előnytelen kötbérfizetési kötelezettséget tartalmazó szerződésről Niedermüllerék elmondása szerint őket nem tájékoztatták. Erzsébetváros mostani vezetése azt állítja, hogy az átadás-átvételi dokumentációkban semmi nem szerepelt az ügyletről, de az átadott iratok között sem volt ott a szerződés.
Ekkorra azonban az új városvezetés tudta nélkül már 800 millió forintnyi kötbérfizetési kötelezettség állt fenn az önkormányzattal szemben, ami az idő előrehaladtával egyre csak nőtt.
Miközben Erzsébetvárosban zajlott az élet anélkül, hogy az önkormányzat bármit tudott volna a milliárdos, a kerület költségvetésének kárára „ketyegő bombáról”, az ingatlancég lépett. Mivel a szerződésben foglalt Király utcai ingatlanok műemlékvédelem alatt álltak, azok tulajdonosváltásához a műemlékvédelemért felelős kormányzati szerv jóváhagyása is kellett.
A műemlékvédelem 2019 decemberében a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökséghez tartozott, noha a felek az engedélykérelmet még bőven az októberi önkormányzati választások előtt adták be a minisztériumnak. Mire azonban Gulyás elé került a műemlékvédelem alatt álló épületek ügye, a kerületben már a Niedermüller-féle városvezetés dolgozott. Gulyás végül nem adott hozzájárulást az ingatlanok értékesítéséhez, pedig ez a hozzájárulás fontos feltétele volt, vagyis lett volna az ingatlanok eladására vonatkozó szerződésnek.
Csaknem egy év telt el, mikor a városvezetést kellemetlen meglepetés fogadta:
2020. szeptember 18-án közjegyzői felszólítás érkezett az erzsébetvárosi önkormányzatához 9,7 milliárd forintos kötbér megfizetéséről.
Összehasonlításképp ez az összeg a kerület éves költségvetésének csaknem a felét is elvihette volna, ráadásul napról napra nőtt. Erzsébetváros ekkor egyetlen reálisnak tűnő eszközhöz nyúlt: a VII. kerületi képviselő-testület úgy döntött, hogy perre mennek.
Niedermüllerék célja az volt, hogy a 2019-ben megkötött szerződésről állapítsa meg a bíróság, hogy semmis. Időközben a helyzet az önkormányzat számára sürgetőbbé vált: október 28-án a szerződések miatt egy végrehajtó cég közel 418 milliós „átutalási megbízást” (kötbér és kamatai jogcímmel) zárolt Erzsébetváros számláin. Az összeg azóta is a végrehajtó cég számláin vár.
A szerződés érvénytelenségének megállapításáról a keresletet az önkormányzat már 2020. november elején benyújtotta. Az ingatlancég közben továbbment, és végrehajtási kérelmet nyújtott be a VII. kerülettel szemben 9,3 milliárd kötbértartozás (és járulékai) erejéig. A végrehajtási eljárás a Fővárosi Törvényszéknek köszönhetően nem indult el, az elsőt és a másodikat is felfüggesztették, míg a per le nem zárul. Időközben feljelentést is tett az önkormányzat: nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, nagy értékre elkövetett orgazdaság és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett visszaélés gyanúja miatt is.
A nyomozást viszonylag gyorsan elrendelték, de 2021 júliusában meg is szüntették azzal az indoklással, hogy „kötbérfizetés vállalására költségvetési fedezet és pénzügyi ellenjegyzés nélkül is sor kerülhet”, így kötelezettségszegés nem történt. Az indoklásban az is szerepelt, hogy azért sem beszélhetünk bűncselekményről, mert az ingatlancégek a végrehajtásokból egyszer sem jutottak valójában pénzhez. Az önkormányzat panaszt nyújtott be az eljárást megszüntető határozat ellen.
Itt jött az újabb fordulat: az ingatlancégek újra a műemlékvédelemben illetékes Miniszterelnökséghez, azaz Gulyás Gergelyhez fordultak annak ellenére, hogy 2019. végén a miniszter több hónap várakozás után már elutasította az adásvételt. Bár a törvény erre nem ad lehetőséget, az ingatlancégek újra megpróbálkoztak a korábban elutasított ingatlanok értékesítéséről szóló szerződéssel, sőt még arra is kérték a Miniszterelnökséget, hogy nyilvánítsa „nemzetgazdasági szempontból kiemeltté” a projektet. Másodjára pedig már nem is utasították el őket:
míg korábban hónapokba telt a kormányzati elutasítás, most mindössze négy nap alatt írták alá és minősítették nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségévű a projektet.
Az önkormányzat ezt a döntést is megtámadta a bíróságon. Indoklásuk annyi volt, hogy mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyszer megtagadta a szerződés jóváhagyását, annak „újra-beadását” már vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania. Végül idei év tavaszáig kellett várni, de a Fővárosi Törvényszék kimondta:
a második miniszteri jóváhagyás semmis, mivel az törvénytelen.
A törvényszék úgy döntött, hogy Gulyásnak újra le kell folytatnia az eljárást. A miniszter részéről döntés a kérdésben azóta sem született, a műemlékvédelem pedig időközben átkerült Lázár János beruházási minisztériumához.
És végül semmis
2022. június végén megszületett a Törvényszék első ítélete, itt a felperes (önkormányzat) keresetét és az alperesek (ingatlancégek) viszontkeresetét is elutasították. Az ítélet ellen mindkét oldalról fellebbeztek. Végül november 2-án a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben módosította:
a peres felek által 2019 júliusában megkötött „Ingatlan adásvételi szerződést módosító megállapodás és egyezségi megállapodás” semmisnek tekinthető.
Az okok nagyon egyszerűek: a szükséges miniszteri hozzájárulás sosem született meg, ezen túl pedig nem tettek eleget a nemzeti vagyonról szóló törvénynek sem, miszerint kötelező lett volna versenyeztetni az önkormányzati ingatlanok eladását. Ez azonban elmaradt, ami törvénysértő.
Az ügy azonban csak részben zárult le az Ítélőtábla jogerős döntésével. Az önkormányzat nem adta fel: kiegészítették a korábban elutasított feljelentést a jogerős ítélettel, méghozzá azzal érvelve, hogy az ismeretlen elkövető(k) annak érdekében, hogy az ingatlancég a valós piaci árnál alacsonyabb áron hozzájusson a milliárdos ingatlanvagyonhoz, törvénybe ütköző szerződést kötöttek, emellett az érintett önkormányzati elkövetők oldalán a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhetett.
„Sokat tapasztalt ember vagyok, de ilyet én sem láttam még, hogy csak úgy elvisznek 400 milliót”
– mondta Niedermüller Péter, a város jelenlegi polgármestere a Telexnek. A polgármester szerint – aki az ítélethirdetés után büszkén posztolta Facebookra a hírt – az, hogy megnyerték a pert már csak azért is fontos, mert ami szerződésben szerepelt, az egész egyszerűen vagyonvesztést jelentett volna a kerületnek. „Felelős gazdálkodással ez nem megengedhető; belementek egy olyan szerződésbe, amiről tudták, hogy nem megvalósítható” – mondta. Hozzátette: a kötbérek olyan szintre duzzadtak a per végére (15-20 milliárd forint környékére – a szerk.), hogy amennyiben ki kellet volna azt fizetni, simán elvitte volna a kerület költségvetésének több mint a felét.
Az épületek jövőjéről azt mondta Niedermüller, hogy mindenképp szeretnének valamit kezdeni velük. Felelős döntést szeretnének hozni, de a polgármester szerint olyan beruházás valósulhat majd meg ott, ami nemcsak a kerületiek, hanem az egész főváros érdekét szolgálja majd.
Kerestük a szerződést megtagadó, majd később mégis inkább jóváhagyó Miniszterelnökséget. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért döntöttek úgy, hogy mégis jóváhagyást adnak a szerződésre, miután korábban nem találták azt támogathatónak. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz, amennyiben a tárca válaszol, frissítjük cikkünket.
Az ügyben érintett ingatlanfejlesztő céget is próbáltuk elérni, azonban honlapjukon egyetlen, központi emailcím található, oda el is küldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy miképp értékelik a vonatkozó ítéletet. Cikkünk megjelenéséig tőlük sem érkezett válasz. | A milliárdokat érő Király utcai házak, amik 19 év alatt majdnem csődbe vitték Erzsébetvárost | 2003-ban Erzsébetváros akkori vezetése a Király utca 25-27-29. eladásáról döntött. A többmilliárdos ingatlanvagyonról szóló szerződéstől öt évvel később elállt a városvezetés, amit akkor hiába támadott meg az ingatlancég. 2019-ben a fideszes vezetés újra elővette a szerződést, átalakította és alá is írta az ingatlanok eladását, olyan kötbért vállaltak azonban, amire a kerületnek nem volt fedezete. Időközben polgármestert váltottak Erzsébetvárosban, az átadáskor viszont „elfelejtettek” szólni a folyamatban lévő szerződésről, így a jelenlegi kerületvezetés már azzal szembesült, hogy milliárdos követelése van egy végrehajtónak az önkormányzattal szemben. Perre mentek, feljelentést tettek és nyertek: náluk maradnak az ingatlanok. 19 évig húzódó ingatlaneladási szerződés, perrel, büntetőfeljelentéssel, végrehajtókkal, és az ügybe beletenyerelő Miniszterelnökséggel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/22/budapest-vii-kerulet-erzsebetvaros-ingatlan-per-miniszterelnokseg-kiraly-utca | 2022-11-22 13:54:00 | true | null | null | Telex |
2022. november 22. – 14:40
A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. munkatársai szemétszállító járműbe – kukásautóba – rakják, majd elszállítják a főváros XII. kerületének egyik mellékutcájából a lakosság által előző nap a járdára kitett lomot – Fotó: Jászai Csaba / MTI bizományosi
1931
A független képviselő szerint Palkovics László miniszter visszaélt a hivatali hatalmával, és kifejezetten a Mol-csoport számára írták ki a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint ez valótlan állítás, semmi ilyen nem történt.
A hulladékgazdálkodási ágazat 35 éves koncessziós eljárása sok szakmai vitát szült. Mint emlékezetes, a Mol Nyrt. által megnyert koncesszió a hulladékszállítást, -kezelést, -válogatást, -bálázást és -tárolást írja át a jövőben. Október 28-ig kellett a hulladékgazdálkodási szakmának pályázni arra, hogy az ágazat jelenlegi cégei közül ki, miként venne részt a leendő hulladékkoncesszió munkájában.
Bár a téma kormányzati felelőse, vagyis Palkovics László technológiai és ipari miniszter közben lemondott – ami után úgy tűnik, hogy a tárcája is darabokra hullik –, bemutatjuk a hulladékos történetet, amelyben mintha teljesen más idősíkon mozogna mindenki:
Hadházy Ákos: Hivatali visszaélés történt a koncesszió kiírása során, erről maga Palkovics László miniszter szólta el magát, ezért feljelentést teszek.
Palkovics László csapata: Nincs itt semmi látnivaló, tessék visszahallgatni a szavakat, és megfelelően értelmezni azokat!
Hulladékosok: Minket nem a politikai felelősség érdekel, hanem az, hogy maradjon működőképes az ágazat, a miniszterelnök szűkítse a koncesszió fókuszát!
Mol: A szelektálásban, a lerakott mennyiség csökkentésében uniós célok vannak, mi már elindultunk a hulladékgazdálkodás felé, értünk is hozzá, haladjunk már!
Hadházy Ákos érvei
A hulladékos szakma, de legalábbis „előretolt helyőrségként” Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Palkovics László (hamarosan már csak „volt”) minisztert támadja. Az ok: az MCC egy eseményén Palkovics, akkor még teljes erejében regnáló tárcavezetőként arról beszélt, hogy mi volt a pályázat, a koncesszió és a Mol Nyrt. viszonya.
Látni fogjuk, azt a felek eltérően értelmezték, hogy mi is olvasható ki az ominózus mondatokból. Érdemes a 3 perces szöveget eredetiben és szövegkörnyezetében meghallgatni, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi a mondatokat, tényleg nem is olyan könnyű eldönteni, hogy pontosan mit mond a miniszter, leleplezi magát, vagy teljesen ártatlan folyamatokról mesél.
Röviden összefoglaljuk Palkovics szavait, azért csak összefoglaljuk, mert az előadás élőbeszéde miatt kicsit úgy tisztítottuk, hogy az írásban is érthető legyen:
„Miért a Mol pályázott?… A jövőbeli képe az, hogy a tevékenységét szeretne fejleszteni. Egyet most meghatározott. Ez az anyagmenedzsment. Hogyan lehet a hulladékból másodlagos anyagot előállítani.
A Mol azt mondta, hogy nagyon szívesen foglalkozik a műanyaghulladék feldolgozásával, ha valaki neki azt tudja garantálni, hogy ha épít most egy gyárat, az 30 év múlva működni fog. Azt mondtuk, hogy ez egy igen nemes ötlet, akkor írjunk egy olyan koncessziós rendszert, ahol az üzleti és a beruházási szándék van mögötte, és bízzuk egy olyan cégre, aki erre valószínűleg alkalmas.”
Hogy mi is történt?
egy magánpiaci szereplő elmondta a miniszternek, hogy miként lehetne több hulladékfeldolgozó kapacitás az országban, a miniszter „megvette” az ötletet, kiírt egy pályázatot, amin a Mol elindult és nyert,
vagy a magánpiaci Mol elmondta, hogy mivel szeretne ő foglalkozni, és a miniszter erre írt ki egy olyan koncessziót, ami átcsoportosította hozzá e piac lehetőségeit?
Hadházy Ákos képviselő mindenesetre egy FB-bejegyzésében közölte az előadás képanyagát, és rámásolta a máshonnan megszerzett hanganyag vonatkozó részét, illetve azt feliratozta is, így valóban mindenki számára lehet követni és értelmezni az ominózus mondatokat. Hadházy Ákos elmondta a Telexnek, hogy
„ma már tudjuk: a koncessziós pályázat feltételrendszerének a Mol tudott megfelelni, más nem is indult. A Palkovics-videó pedig azért hozott új fejleményt az ismert kiválasztásba, mert miután abból kiderült, hogy a Mol korábban milyen változtatásokat látott indokoltnak az ágazatban, majd egyedül indult el a tenderen, ok-okozati összefüggés áll fenn az előzetes egyeztetések, a pályázat kiírása és annak győztese között."
A minisztérium válasza
A hivatalos szereplők véleményét azért nehezebb megismerni, mert bár mindenki válaszolt a Telex kérdéseire, az írásbeli válaszok annyira nem voltak informatívak, azokat később próbáltuk háttérbeszélgetések révén is kiegészíteni. Mindenesetre, ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a minisztérium szerint „nem történt semmi". A Technológiai és Ipari Minisztérium írásban ugyanis az alábbi tájékoztatást küldte:
„Hadházy Ákos valótlanságot állít, Palkovics László nem mondott olyat, hogy a minisztérium a Mol kérését elfogadva, a cég számára írta ki a hulladékgazdálkodási koncessziót."
Majd a részletesebb indokolás szerint: „a kormány célja a körforgásos gazdaság fejlesztése, amelyben a keletkező hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében jövő júliustól átalakul a hazai hulladékgazdálkodás rendszere és a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása és koordinálása egy új, koncessziós modellben valósul meg."
A tárca hangsúlyozta a változtatás vélt előnyeit is: „az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen. A Magyar Állam által kiírt koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így a jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot."
A Mol véleménye
Maga a Mol is küldött pár sort a Telex kérdésére. Azt írták:
„A körforgásos gazdaság kiemelt szerepet kapott a Mol stratégiai terveiben, így folyamatosan keressük az ezzel kapcsolatos üzleti lehetőségeket. A vállalat jelenleg is több mint 100 ezer tonna hulladékot kezel, így megvan a tudása, valamint a tőkeereje, hogy felépítsen egy hatékony, fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert. Ráadásul ezzel az EU-s célokat is teljesítheti Magyarország, így 2035-re 65 százalékra nőhet az újrahasznosítás aránya, és mindössze 10 százalékra csökkenhet a hulladéklerakás.
Az állam nyílt tender keretében hirdette meg a koncessziót, amelyet a Mol nyert meg, vállalva ezzel, hogy a következő 10 évben mintegy 185 milliárd forintot fektet a hulladékgazdálkodásba."
Korábban még azt hallottuk a „Mol és a hulladékszakma" elnevezésű ötlet kipattanásáról, hogy a Mol német hulladékhasznosítót is vett korábban (Aurora), és itthon is zavarta, hogy nincs elég megfelelően leválogatott hulladék bizonyos újrahasznosítást igénylő gyártásaihoz, így ott importálnia kellett a szemetet. A céget ez zavarhatta, ezen akart módosítani.
Készül a feljelentés
Hadházy Ákos elmondta, hogy maga a feljelentés egyelőre még csak készül. Mint elmesélte, több hulladékos céggel is egyeztetett, azt mondta nekik, hogy amennyiben nem fognak össze a maguk védelmében, akkor a változtatásokat végig fogja nyomni a kormány.
„Ilyenkor a 3000 vállalkozóból mindenki abban bízik, hogy ő benne maradhat a rendszerben, talán kisebb árréssel dolgozhat majd ugyan, de túlélheti a változásokat. Vagy elmehet majd Strasbourgba, és lehet, hogy pert nyer, illetve kártérítést kap, de Strasbourg a magyar hulladékgazdálkodási rendszert már nem fogja visszaépíteni.
A képviselő két tényállás megvalósulását gyanítja, ezek a
közbeszerzés versenykorlátozó befolyásolása
és a hivatali visszaélés.
Mint mondta, „nem hiszem, hogy ez alapján feltétlenül lép az ügyészség, de lehet, hogy az EU-s pénzekért vívott küzdelem (bár ez konkrétan nem uniós forrás) miatt legalább azt elérjük, hogy elindul egy nyomozás”.
A képviselő szerint az természetesen fontos, hogy több hulladék hasznosuljon, de ezt nem úgy kell elérni, hogy az állam 3000 cégen keresztül átviszi az akaratát, hanem olyan piaci feltételrendszert kell teremteni, ami a nagyobb hasznosítást ösztönzi.
Emellett Hadházy Ákos arra is utalt, hogy a koncessziós szerződés fontos részletei a nem publikus mellékletben találhatók, ezekről közérdekű adatot igényelt, de még nem kapott választ.
További vélemények
Természetesen a kissé steril válaszokon túl próbáltunk hús-vér emberekkel is beszélni. Ahogy informálisan hallottuk, az eleve nehéz helyzetben levő minisztériumban is téma azért a készülő feljelentés, de „olyan nagyon azért nem izgulnak” a tárcánál.
A miniszter környezetéből azt hallottuk, hogy kétségtelen van egy szakmai felháborodás az ágazat egyes szerelőinek részéről, ha erre jön egy jó fogódzópont, akkor érthető, hogy ebből támadás indul, de nem arról van szó, hogy a tárca a Molra íratta volna ki a tendert, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: „érdemes mindenkinek megnéznie a videót. A hanganyag elérhető, abból mindenki eldöntheti, hogy amit kihozott belőle a képviselő, az valóban benne van-e abban a szövegben. Vagyis az a kérdés, hogy aki neutrális egy ilyen ügyben, ő mit hall ki a mondatokból.”
A Palkovics melletti vélemény szerint ha az állam kommunikál a magánszférával, onnan ötleteket nyer, majd később kiír egy koncessziót, amit az ötletadó nyer meg, az nem azt jelenti, hogy konkrétan arra a cégre volt kiírva a pályázat.
Más arra emlékeztet, hogy a pályázaton más nagy cégek is elindulhattak volna, de ez persze kockázatvállalást is igényelt volna.
A hulladékosok szerint
A hulladékos szakma véleményét formálisan egy immár publikus levélből, míg informálisan az egyes cégvezetőkkel folytatott (részben korábbi) beszélgetéseinkből ismerhettük meg.
A szakmabeliek arról mesélnek, hogy elfogadják, hogy a Molnak a gumi- és műanyag-újrahasznosításban van tapasztalata, de a hulladék összegyűjtésében, vagy a fémes világban nincsen.
Az ágazat védelmében mindenkihez fordulunk, a Nemzeti Koncessziós Irodától kértünk ki adatokat, november 18-án további 45 nappal meghosszabbítják a válaszadást, de írtunk a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) és a Mol vezetésének is. Az említett levélből pedig az a kép rajzolódik ki, hogy az átalakítás olyan elemeket is megváltoztat, amelyek rendben voltak, az ipari begyűjtés például jól működött.
Nyolc ágazati szervezet írta alá a levelet is Orbán Viktornak és Palkovics Lászlónak, amelyben az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték.
Idézünk a levélből: „a koncesszió a közszolgáltatáson túl a for profit magánszektorra kiterjedően általánosan a települési hulladékgazdálkodási, és a szelektíven gyűjtött EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi – anyagáramokkal folytatott tevékenységeket is magában foglalja. Ezen tevékenységeket a saját területükön az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai KKV vállalkozás végzi.”
Mint írják:
„A piaci szolgáltatók beletörődtek a koncesszióba, és megpróbáltak együttműködni a koncesszorral. Az elmúlt hónapokban a koncesszor részéről azonban szakmaiatlan hozzáállást, erőszakos erőfölénnyel való visszaélést, a koncessziós megállapodáson történő túlterjeszkedést tapasztaltak (…).
Az átalakítást a hazai termelő, gyártó vállalatok is kimondottan ellenzik (…) kérjük a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását, és a tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó feladatellátásra!”
Vagyis nagyon röviden a hulladékosok úgy vélik, hogy számukra előnytelen, sokszor egyoldalú kockázatvállalást igényelne a koncesszió. A Mol azonban éppen ellenkezőleg a nyitottságára, a törvényre és az európai uniós célkitűzésekre hivatkozva azzal érvel, hogy aki hatékonyan és tisztességesen fog dolgozni, az az új rendszerben is megtalálja majd a számítását.
Az ágazat
Tényleg nem akármekkora üzletről van szó, az Optenben böngészve azt látjuk, hogy van néhány igencsak méretes cég a szakmában:
• a győri Alcufer Kft. 84,2 milliárd forintos,
• az Inter-Metal Recycling Kft. 34 milliárd forintos,
• a szintén győri MÉH Zrt. 29,5 milliárd forintos,
• az osztrák hátterű Müller-Guttenbrunn (MÜ-GU) Kft. 29,2 milliárd forintos,
• a debreceni Éltex Kft. 21,8 milliárd forintos,
• a szintén osztrák hátterű Loacker Hulladékhasznosító Kft. 19,1 milliárd forintos
forgalmat ért el a legutóbbi üzleti évében.
A jövőben az indokolt költségelemek meghatározása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) mint árszabályozási hatóság hatáskörébe tartozik. Láthattuk, nyitott és vitatott kérdés is van bőven. Természetesen abban azért lehet bízni, hogy a Mol Nyrt., amelynek érdeke megtakarítani, illetve az előírt visszagyűjtési számokat produkálnia, a szakma értékeit hasznosítani akarja.
Ám a szokásos kereslet-kínálati helyzet itt annyiban valóban speciális, hogy a hulladékgazdálkodás ezen szegmensében csak egy vevő lesz és sok eladó. Hogy ebből kialakulhat-e jó végeredmény, vagy csak valami szuboptimális megoldás, azt hamarosan látni fogjuk.
Partnereinktől | Hulladékbiznisz: tényleg a Molra szabták a koncessziót? Az érintettek cáfolnak, Hadházy feljelentést tesz | A független képviselő szerint Palkovics László miniszter visszaélt a hivatali hatalmával, és kifejezetten a Mol-csoport számára írták ki a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint ez valótlan állítás, semmi ilyen nem történt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/11/22/palkovics-laszlo-hadhazy-akos-mol-hulladekgazdalkodas-koncesszio-feljelentes | 2022-11-22 14:13:00 | true | null | null | Telex |
Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség Kovács Béla volt jobbikos politikussal szemben – derült ki a police.hu-ról kedden. A Budapest Környéki Törvényszék büntetési-végrehajtási csoportja kedden rendelt el fényképes körözést Kovács Béla ellen.
A Kúria szeptember végén harmadfokú eljárásban bűnösnek mondta ki a Jobbik egykori európai parlamenti képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás miatt, s büntetését öt év fegyházra, illetve tíz év közügyektől eltiltásra súlyosította. Kovács Béla leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat feltételesen.
Az utolsó hírek szerin tKovács Moszkvába költözött, ahol az egykor kémképzőnek is tartott Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) dolgozik. Ezért nemzetközi elfogatóparancsot is kilátásba helyeztek ellene. | Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség KGBélával szemben | Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség Kovács Béla volt jobbikos politikussal szemben, akit öt év fegyházra ítélt a Kúria. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/koltsegvetesi-csalas-miatt-adott-ki-elfogatoparancsot-a-rendorseg-kgbelaval-szemben-254173# | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Békés megyei Geszt és az ott található Tisza-kastély a trianoni békediktátum nyomán az ország szélére került, közvetlenül a román határ mellé. Az éppen uralkodó politikai irányzat hol háttérbe tolta a családot és pusztuló kastélyukat (Rákosi- és Kádár-rendszer), a mai kurzus pedig az egyik legfontosabb igazodási pontjaként tünteti fel a Tiszákat és egykori birtokuk rendbe tételére bőséges forrást biztosít. Kétségtelen, ez a picinyke község egykor két miniszterelnököt, Tisza Kálmánt (1875-1890) és Tisza Istvánt (1903-1905, majd 1913-1917), valamint Tisza Lajos személyében közmunka és közlekedési minisztert adott (1871-1873) az országnak.
A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy Lázár János kormánybiztossága alatt a kastély felújításának megkezdése húzódott el értehetetlenül hosszú ideig, mint ahogy arról is írtunk, hogy a Tisza-kripta mellett található temető dzsungellé változott. Jellemző, hogy az újabban már építési és közlekedési miniszter titulust viselő Lázár bejelentései nyomán 2020-ban, majd egy évvel később be kellett volna fejezni a felújítást, holott akkor még a közbeszerzést sem írták ki, vagy hirdetettek győztes – így a munka el sem kezdődhetett.
Néhány héttel ezelőtt akkor adtunk hírt a geszti Tisza-kastélyról, amikor megírtuk, hogy egy a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendelet értelmében az addigi 7 milliárd forintról közel 11 milliárdra emelték az első ütem felújítási munkáinak összegét.
Azt pedig Lázár többször több helyen nyilatkozta, hogy amint elkészült a kastély (ami valójában inkább egy nagyobbacska vidéki kúriának felel meg), akkor a használati és tulajdonjogot átadják a reformátusoknak. Ezt azzal indokolta a politikus, hogy több mint száz évvel ezelőtt a Tiszák sokat tettek a reformátusokért. Mások viszont az állami forrásból, így adófizetők egyre több pénzéből megvalósuló beruházásnak a Magyarországi Református Egyháznak történő átadását a nemzeti vagyon elherdálásaként értékelik. Megítélésük szerint annak mindenképpen közösségi, azaz állami tulajdonban kellene maradnia.
Lapunk nemrégiben levelet írt a területileg illetékes és debreceni központú Tiszántúli Református Egyházkerületnek (TTRE). Arról érdeklődtünk a Lázár-féle bejelentés nyomán, hogy ennek fényében milyen terveik vannak a geszti Tisza-kastéllyal. Mit működtet majd ott Magyarországi Református Egyház vagy annak illetékes térségi egyházkerülete, avagy bármely más intézménye?
„A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik.
Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek”
– válaszolta megkeresésünkre az egyházmegye sajtóreferense.
Ez a válasz azért meglepő, mert a 2017-es XXXI. törvényben az áll, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.”
Ezért újfent kérdést tettünk fel a területileg illetékes Tisztántúli Református Egyházkerületnek. Arra voltunk kíváncsiak: ha a Magyarországi Református Egyháznak van/lenne ilyen szándéka, arról értesítette volna-e a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerületet. Ám erre a felvetésünkre lassan egy hete nem kapunk választ. Így egyelőre függőben van, mi lesz a sorsa és ki lesz a tulajdonosa a várhatóan a jövő év végére teljesen megújuló geszti Tisza-kastélynak. | A reformátusokhoz kerül a geszti Tisza-kastély? Vagy mégsem? | Bár törvény van róla, de az egyházkerület "nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastély működtetését". | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-reformatusokhoz-kerul-a-geszti-tisza-kastely-vagy-megsem-254172 | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Máté Patrik
2022.11.25. 05:45
Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek.
– Továbbra is folyamatban vannak a vizsgálatok az úgynevezett DatAdat-ügyben – közölte lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Ahogy arról korábban lapunk már beszámolt, a rendszerváltás óta a legnagyobb és a legtöbb embert érintő választási csalás során körülbelül egymillió embert értek el a baloldali kampányközpont működtetői.
A szolgáltatók és a hatóságok eddigi vizsgálatából kiderült, hogy egy közbeiktatott cégen keresztül gyakorlatilag az ország lakosságának tizedét elérő sms-cunamit a Bajnai Gordon volt szocialista kormányfő és korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által kiépített DatAdat-csoport osztrák leánycége rendelte meg, a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Péterfalvi Attila emlékeztetett, hogy a kampányban ő maga is kapott ilyen sms-t, ami szerinte azért is aggályos, mert nem adott semmilyen hozzájárulást az adatai felhasználásához, és nem kapott tájékoztatást az adatkezelésről.
Csaknem kétszer annyit kapott a baloldal a kampányára Amerikából, mint amennyit eddig beismert
Mindent a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport irányított – derül ki a titkosszolgálat vizsgálatából.
A NAIH elnöke jelezte: a hatóságnak tisztáznia kell, hogy ki volt az adatkezelő, illetve az adatkezelő milyen adatokhoz jutott hozzá és milyen volument érintett az ügy, amiben politikai marketingüzeneteket küldtek az érintetteknek.
A napokban elérhetővé vált az Országgyűlés honlapján a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentése a guruló dollárok ügyéről, és ebből kiderül, hogy a Karácsony Gergely felmentett főtanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (AD) egymilliárd forintot utalt a baloldali Ezalényeg.hu portál kiadójának, az Oraculum 2020 Kft.-nek. Az Oraculum a jelentés szerint ebből 324 milliót továbbutalt a DatAtadat Professionalnak, valamint a DatAdat Professional maga is kapott még további 148 millió forintot az AD-től.
Korábban kiderült, hogy a cég offshore gyanús háttérrel rendelkezhet, a baloldali kampányokban begyűjtött adatokat pedig Észtországban kezelhetik, a balti állam ugyanis híres arról, hogy nem ellenőrzik olyan szigorúan az uniós GDPR-előírásoknak való megfelelést.
A máig nem tisztázott úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll. Ez magyarázatot ad arra is, hogy a szervezők gyakorlatilag mindenféle politikai hovatartozás, vagyis targetálás nélkül küldték szét a szóban forgó sms-eket.
Dollárbaloldal: szó sem lehetett mikroadományokról
Az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, az első utalást pedig már március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára 684 672 amerikai dollár (228 millió forint) összegben.
Ezért történhetett meg, hogy jobboldali szimpatizánsok tömege, számos kormánytag, illetve konzervatív közéleti szereplő is kapott rövid, sokszor névre szóló üzenetet. A választókat elárasztó sms-cunamit követően a DatAdat-csoport nem állt le, mivel a választásokat megelőző csütörtökön hatalmas telefonos kampányba kezdett, amellyel hozzávetőlegesen egymillió választót ért el.
A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit. Megjegyzendő, hogy Márki-Zay Péternek, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének a Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, és amennyiben a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.
Borítókép: A szálak a volt miniszterelnöknél futnak össze (Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László)
NAIH
DatAdat
guruló dollárok
Péterfalvi Attila | Tart a vizsgálat a datadatos sms-cunami ügyében | Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/tart-a-vizsgalat-a-datadatos-sms-cunami-ugyeben | 2022-11-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét - derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forint elköltéséről döntött a kormányzati irányítású Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Egy pénteki hirdetmény értelmében ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs-Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A közbeszerzési eljáráson a felcsúti milliárdos cége mellett a Swietelsky és a Strabag is megmérette magát, sikertelenül, míg a balmazújvárosi vonalra kiírt tenderen a vesztesek között található a Strabag és a Swietelsky mellett a Subterra-Raab Kft., Dömper Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta SDD Konzorcium, az Inter Mobility Kft., sőt Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak Homlok Építőipari Kft.-je is.
A debreceni gigaberuházást 2018 közepén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Akkor úgy becsülték, 2023 körül indulhat a termelés az üzemben.
A beruházás elnyerésére több európai város is pályázott, a bajor autógyár azonban az alföldi magyar nagyvárost választotta a számára kedvezőbb adókörnyezet mellett például a jóval gyengébb szakszervezeti érdekérvényesítő képesség miatt.
A fejlesztés összértéke várhatóan eléri az egymilliárd eurót, amihez a kormányzat szinte azonnal 12,3 milliárd forintos támogatást adott. Szijjártó Péter ekkor jelentette be, a zöldmezős gigaberuházáshoz vadonatúj infrastruktúrát is kiépítenek, ennek része a mostani vasúti fejlesztés is.
A terület előkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Garancsi István nevével fémjelzett Market Zrt. nyerte el 22,29 milliárd forintért, akik 2019 márciusában kötötték meg a szerződést a debreceni önkormányzattal. Tájékoztatásuk szerint
"az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak".
A gyárépítés 2019 szeptemberében kezdődhetett meg, amikor aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkor azt közölte,
"a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek".
A pandémia a beruházást is hátráltatta, így az alapkőletételre csak idén júniusban került sor, nemrégiben pedig az látott napvilágot, a gyárat az ottani konténervárosba költöztetett vendégmunkásokkal építteti a nyugati autógyár.
A BMW-gyár gyártósoráról várhatóan 2025-ben gördülnek le az első autók, a tervek szerint vegyesen fognak elektromos, hibrid, illetve robbanómotoros személygépkocsikat gyártani évi 150 ezer darabos mennyiségben. | Aligha meglepő, kinek a cége nyerte el a BMW-gyárhoz tartozó vasút megépítésére kiírt közbeszerzést | A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forintról döntött a NIF. Ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így Mészáros Lőrinc néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/aligha-meglepo-kinek-a-cege-nyerte-el-a-bmw-gyarhoz-tartozo-vasut-megepitesere-kiirt-kozbeszerzest.html | 2022-11-14 19:31:00 | true | null | null | mfor.hu |
2022.11.27. 10:10
A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc | Mészáros Lőrinc a pulykaszállításból sem maradhat ki | A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202247_szarvasi_unitrans_meszaros_pulykaszallitoja | 2022-11-27 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással
Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?
A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tízmillió forintos támogatásokat kezdett el odaítélni novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy hetvenhét uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.
A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogyan azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek, és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.
Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindult egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési képviselők a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.
Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás
Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák üzemeltetése. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett energiaár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról, mit jelent ez:
a 97 ezer lakosú város uszodájának villamosenergia-költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkori árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.
Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre). Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.
A Magyar Úszó Szövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.
A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat
Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését - közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.
A lobbizás, úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy
77 uszodát mentenek meg néhány hónapra, amik közül 30 NSK-s tanuszoda és 47 önkormányzatok/egyesületek által fenntartott intézmény van;
a MÚSZ segítette a támogatási koncepciójának kidolgozást (többek között az összes uszoda üzemeltetési és sporttechnológiai szempontú felmérésével);
úgy választották ki a támogatott intézményeket, hogy a bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek 30 kilométernél ne kelljen többet utazniuk a legközelebbi nyitva tartó helyszínig.
A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni.
Büszkélkednek vele, mégis titkolják
Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy „több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben”. Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges „vizes helyek” száma.
Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek
A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.
Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.
Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.
Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.
A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen, és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert Schmidt szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak elindultak.
A babérokat azért mindenki learatná
Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry-uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70–80 százalékát fedezi három hónapra.
De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy
közel 70 millió forintot kap Miskolc a Kemény Dénes Városi Sportuszoda nyitva tartására (ezt a hírt Veres Pál, független polgármester posztolta);
59 millió forinttal segíti a soproni Lőver Uszoda fenntartását (ezt Farkas Ciprián, fideszes polgármester írta meg);
több mint 42 millió forint támogatást ad a kormány az Érd Aréna Uszoda megemelkedett rezsiszámláira (erről Csőzik László, ellenzéki polgármester posztolt);
38,1 millió forintot kap Szentendre a V8 Uszoda működtetésére (ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, Vitályos Eszter osztotta meg);
38 millió forint fűtési támogatást kap Balatonfüred a városi uszoda számára (erről Bóka István, fideszes polgármester számolt be);
33 millió forint rezsitámogatást biztosítottak a pécsi Hullámfürdő működtetésére (erről, Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat fideszes elnöke számolt be);
összesen több mint 25 millió forint állami támogatás jár a békési és a szarvasi uszoda fenntartóinak (ezt Dankó Béla, fideszes országgyűlési képviselő jelentette be);
és Nyíregyházán az Eissmann Városi Sportuszoda is a minisztériumi támogatásnak köszönhetően nyitott újra, (erről Kovács Ferenc, fideszes polgármester posztolt).
Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.
A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a Hír Tv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy „más tollával ékeskedik”, mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.
Ahogy az az itt idézett példákból is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodák nyitva tartásáért épp ezért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.
Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, az államtitkár kaposvári mondatai ugyanis arra utalnak, hogy jóval azelőtt bejelentették a támogatások tényét, mielőtt letisztázódott volna, hogy kinek adnak majd pénzt. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Ennek a kételynek az eloszlatását ráadásul nem segítik az államtitkárnak személyesen hálálkodó politikusi posztok. Az biztos, hogy a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, de a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.
Végső soron viszont mégis csak arról van szó az uszodatámogatások kapcsán is, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják, ráadásul egy egyelőre átláthatatlan rendszerben. | Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással | Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_77_allamilag_tamogatott_uszoda_marad_nyitva_de_titok_hogy_hol_honvedelmi_miniszterium | 2022-11-23 11:15:00 | true | null | null | HVG |
Majdnem kétmillió forint jutalmat kaptak fejenként a tankerületi központok vezetői és a tankerületeket is felügyelő állami hivatal, a Klebelsberg Központ első embere: a Momentum elnöke által kikért és nyilvánosságra hozott lista alapján egy – haláleset miatti – kivétellel mind a 60 tankerületi vezetőt jutalmazták tavaly év végén, méghozzá bruttó egymillió és bruttó 2,5 millió forint közötti „motivációs elismeréssel”, így e célra összesen 110 millió forint ment el.
A Klebelsberg Központtól kapott teljes listát kedden tette közzé a Facebookon Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa, aki az elmúlt napokban már részleteiben nyilvánosságra hozott belőle néhány adatot. Az ellenzéki országgyűlési képviselő emlékeztetett: 10 hónap „huzavona” után az adatvédelmi hatósághoz fordult, ennek hatására kapta meg végül a tavaly novemberben kiosztott jutalmakról szóló adatokat.
Tóth a tiltakozó pedagógusokat fenyegető tankerületi igazgatók pénzét publikálta először, majd a Klebelsberg Központ vezetőjének, Hajnal Gabriellának az 1,7 milliós jutalmát hozta nyilvánosságra, miközben az állami hivatal jogi lépésekkel fenyegetett, mondván: szerintük az adatok közzététele jogsértő volt. Tóth azonban folytatta az adatok publikálását, és végül közzétette a teljes listát is a központ vezetője mellett 59 tankerületi vezető jutalmával, összesen 110 millió forint értékben.
A listához Tóth végül azt a kommentárt fűzte: „úgy tűnik, mindenki teljesítménye jutalmat érdemel a közoktatásban, csak a tanárok kénytelenek beérni a megalázó fizetésükkel”. Megjegyezte még azt is: „egy jól működő országban, ahol érték a tudás, fejlődik az oktatás és megbecsülik a pedagógusokat, van helye vezetői jutalmaknak”, ám szerinte
egy olyan országban azonban, ahol a pedagógusok nemhogy jutalmat nem kapnak, hanem nyomorognak, ez egyenesen vérlázító.”
A Momentum oktatáspolitikusa által közzétett teljes lista alább böngészhető, a Klebelsberg Központ honlapján pedig az is beazonosítható, hogy melyik tankerületet ki vezeti. Így például kiderül, hogy a még Hajnal Gabriella 1,7 milliós összegénél is magasabb jutalmat, az abszolút csúcsot jelentő bruttó 2,5 milliós összeggel a debreceni tankerületi központ igazgatóját, Pappné Gyulai Katalint igyekeztek motiválni. (A balatonfüredi tankerületi vezető halála miatt ott nem osztottak jutalmat – a szerk.)
Korábban, még októberben pedig a 24.hu is kikért jutalmazással kapcsolatos adatokat a Klebelsberg Központtól, és ezek alapján arra jutott, hogy egy-egy tankerületi vezető átlagosan több mint másfél millió forint jutalmat kapott, a tankerületi hivatalnokok pedig átlagosan 562 ezer forintot, viszont a pedagógusok – az igazgatókkal együtt – átlagban 10 500 forintos jutalmat kaptak csupán. | Összesen 110 milliónyi „motivációs elismerést” kaptak a tankerületi vezetők | Egymillió forintnál kisebb jutalmat nem is adtak, a csúcs pedig bruttó 2,5 milliós összeg volt a tankerületi vezetők tavaly év végi „motivációs elismerésénél”, amire összesen 110 millió forint ment el – derült ki a Momentum oktatáspolitikusa által kikért és közzétett hivatalos dokumentumból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221122_110_millio_motivacios_elismeres_tankeruleti_vezetok | 2022-11-22 14:07:00 | true | null | null | HVG |
Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1, 7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben - írta Facebook-oldalán a momentumos Tóth Endre.
A legmagasabb jutalmat, 2,5 millió forintot a Debreceni Tankerületi Központ korábbi vezetője, Pappné Gyulai Katalin kapta, aki nemrég mondott le a posztjáról és ment nyugdíjba.
Tóth állítása szerint három igazgató kapott 2,44 milliót: Tamás Ilona, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ vezetője, Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója és Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ vezetője.
2,4 milliót kapott Marek János, a Soproni Tankerületi Központ igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Szutorisz-Szügyi Csongor, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója.
Ennél kevesebbet kapott Pásztor Gyula Csabáné, a kisvárdai tankerület vezetője, Házlinger György, a közép-pesti tankerület vezetője illetve Gaszperné Román Margit, a nyíregyházi tankerületet igazgatója.
Tóth Endre hetek óta teszi közzé, hogy mekkora összegű motivációs elismeréseket kaptak a tankerületi központok vezetői. A párt az adatokhoz közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá, 10 hónap huzavona után. A listát hiába kértük, nem adják ki, arra hivatkozva, hogy azon más adatok is szerepelnek.
A Klebelsberg Központ és maguk a tankerületek sem ismerik el, hogy Tóth a korábbi posztjaiban a valós összegeket tette közzé, és közölték, beperlik a politikust. A Momentum szerint viszont az általuk közzétett adatok megfelelnek a valóságnak, és nem tudnak arról, hogy per indult volna a politikus ellen.
Hajnal Gabriella jutalmáról pénteken posztolt a politikus, akkor megkerestük a Klebelsberg Központot, de nem válaszoltak. Tóth azt ígéri, héffőn azt hozza nyilvánosságra, hogy a fideszes politikusokból lett tankerületi vezetők mennyit kaptak. | Momentum: 10 tankerületi vezető kapott 2 millió fölötti jutalmat | A Momentum közérdekű adatigénylés után kapta meg a jutalomlistát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221120_Momentum_10_tankeruleti_vezeto_kapott_2_millio_folotti_jutalmat | 2022-11-20 19:40:00 | true | null | null | HVG |
2022.11.20. 15:10
Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania.
Révész Sándor: A polgári Magyarország éji szelleme
vélemény
2024.01.17. 10:005 perc
A házasságát is megmentheti az új dán király a trónra lépésével
2024.01.21. 14:303 perc | Apja nyomdokaiba lépett Bánki Erik fideszes képviselő-üzletember fia | Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202246_farming_ujabb_bankigeneracio | 2022-11-20 16:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.Nem tudni, az úgynevezett nemzeti tőke felépítésén fáradozó Orbán Viktornak – a kiskereskedelem, a bankszektor vagy éppen a sajtó elfoglalásához hasonlóan – volt-e olyan célszáma, hogy az ő, illetve főminiszterei barátainak-kegyeltjeinek mekkora részesedést kell elérniük a HVG nagyvállalati rangsorában. Munkálkodása mindenesetre e tekintetben sem volt eredmény nélkül való.Már csak hajszálon múlik, hogy a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek közül minden tizedik az ő kedvencei közül kerüljön ki: az 500 eredményrekorder sorában 49 olyat találunk, amely az ő országlásának köszönheti virágzását, amelynek tulajdonosa neki lehet hálás a kirívó gazdagodásáért. Más a helyzet a hivatalosan a kormány gondjaira bízott állami vállalatokkal; ezek legnagyobbika, a rezsicsökkentés terhét nyögő MVM Energetika például veszteséggel zárta a tavalyi évet, így természetesen nem szerepel a legnagyobb eredményű vállalkozások toplistáján.Annál többször bukkan fel a miniszterelnök gyerekkori pajtásához, a falusi gázszerelőből az ország leggazdagabb emberévé tett Mészáros Lőrinchez kötődő ilyen-olyan cégek neve.hirdetésA legnagyobb eredményt elérő 500 társaság közé került 18 Mészáros-közeli cég együttesen 151 milliárd forint nyereséget tehetett zsebre 2021-ben, a világjárvány második évében. (Ez természetesen a nettó összeg; a toplistán szereplő leányvállalatok és az ő adataikat konszolidáló anyavállalatok számainak összegzéséből adódó duplázódásokat ezúttal is kiszűrtük.)Kétötöd részben az ügyes kezű felcsúti milliárdos, illetve az ő tőkealapjai nevén van az egyik valóra vált kormányfői álom, az ország – egyelőre? – második legnagyobbjának szánt pénzintézete, a Magyar Bankholding Zrt. is. Az épülő szuperbank azonban a jövőre készül: a tavalyi év után nem fizetett osztalékot.Szépen fialt viszont a száz százalékban és közvetlenül Mészáros neve alatt futó V-Híd Építő Zrt., amelynek olyan, profilidegen cégleánya is bekerült a nyereségrekorderek sorába, mint a plakátkirály Publimont Kft. Az országszerte 8 ezer óriásplakáthelyet kezelő, néhány éve még Simicska Lajoshoz tartozó reklámcégnek igencsak vastagon fog a ceruzája: tavaly – pedig akkor elvileg még meg sem kezdődött a választási kampány – árbevételének több mint harmadát megtarthatta nyereségként.Bár az anyavállalata ennek a summának csak a kisebb részét vette ki mint osztalékot, a kétes hasznosságú Budapest–Belgrád vasút fő építőjeként ismert V-Híd ezúttal sem okozott csalódást: 19,5 milliárdos nyereségéből 15,1 milliárd forint osztalék jutott a Mészáros Lőrinc nevét viselő cégbirodalom gazdájának.De nem csupán ezért nincs oka szomorúságra az ország leggazdagabb emberének. Az 53 százalékban Mészároshoz, illetve az ő érdekeltségeihez tartozó Opus Global Nyrt. ugyan ezúttal sem fizetett osztalékot, de a tőzsdecég egyik legizmosabb leánya, a 49 százalékban közvetlenül a felcsúti milliárdos nevén lévő Mészáros Építőipari Holding Zrt. és cégleányai szépen hoztak a konyhára. És persze a Mészáros, valamint három gyermeke tulajdonában levő Fejér-B.Á.L. is produkálta az elvárt, kétmilliárd fölötti osztalékot.Nagyvonalú volt Garancsi István: egy fillért sem kért Garhartt Invest 2014 Zrt.-jének 42 milliárdos profitjából. Szerényen megelégedett két, a néhai Andy Vajna halála után rejtélyes módon megörökölt, állami koncesszió alapján működő kaszinócége 21,6 milliárd forintos osztalékával. Egész pontosan az osztalék 60 százalékával, 40 százalék ugyanis az ugyancsak Orbán-bizalmas Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti. A honvédelmi tárca újdonsült gazdája azonban, májusi miniszterré ütése után, ezekből és a felerészben a nevén lévő, tavaly még az orosz Transmashholdinggal közös Ganz MaVag International Kft.-ből is kiszállt. Utóbbiban nem más lépett a helyére, mint Hernádi Zsolt Mol-elnök két magántőkealapja.Valószínűleg nem kedveli a nyilvánosságot Tiborcz István, BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je ugyanis az éves beszámoló kötelező tartozékának számító taggyűlési jegyzőkönyv helyett csupán egy jegyzőkönyvkivonatot küldött be az Igazságügyi Minisztériumnak. Ebből pedig, hogy, hogy nem, éppen az nem derül ki, hogy a kormányfői vő minősített többségi tulajdonában lévő társaság 12 milliárd forintos nyereségéből mennyi osztalékot szavaztak meg maguknak a tulajdonosok. Ugyancsak a lényeg maradt ki annak a taggyűlésnek a jegyzőkönyvéből, amelyen a Lázár János egykori és újraminiszter barátjaként a leggazdagabb magyarok közé került Sánta János trafikmilliárdos a kizárólagos tulajdonában lévő Tradis Zrt. 7 milliárd forintos eredményének sorsáról döntött.A lista folytatását a képre kattintva láthatjaHVGAz egy évvel korábban még az MKB Bank Nyrt.-ben, sőt az ugyancsak a Bankholdingba olvasztandó Takarékbank-csoport vagyonkezelőjében is tulajdonos Vida László neve most már csak a TV2 Média Csoport Zrt. mellett tűnik fel. Osztalékot, ahogy tavaly, az idén sem kapott. Míg a kormányzati informatikai pályázatokon taroló 4iG Nyrt. nevét szinte mindenki ismeri, Kis-Szölgyémi Ferenc B + N Referencia Zrt.-jéről valószínűleg jóval kevesebben hallottak, noha árbevétele a harmadával, nyeresége pedig bő két és félszer nagyobb, mint az előbbié. Termőre fordult ugyanis az a szerződés, aminek alapján négy évig az ország összes kórháza kizárólag a B + N-től rendelhet takarítókat – összesen 300 milliárd forintért.És itt van persze, beteljesült miniszterelnöki álomként, a kormánykiszolgáló sajtóbirodalmat működtető Mediaworks. Itt van Schmidt Mária – aki történészként úgy tudja, hogy Németország nem létezik – ingatlancége; a kormányzati kommunikációs tenderek örökös nyertese, Balásy Gyula három vállalkozása; vagy itt van Fauszt Zoltán és cégtársa eKrétája, amelynek e-osztálykönyvét a kormány az összes iskola számára kötelezővé tette, így most az összes iskola összes diákjának családja retteghet, hogy a minap kiderült adatlopásból kinek milyen kára származhat.HVG Top 500, Top 50Idei és korábbi cikkeink a HVG idei és korábbi céges toplistáiról itt találhatók.Nem vettük viszont be a táblázatba a Prostasia Zrt.-t és cégleányát, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t, mert Pintér Sándor oktatás-, egészség- és belügyminiszternek 2010-es kinevezése óta hivatalosan nincs már köze hozzájuk, bár a mostani tulajdonosok és a Civil vezérigazgatója egyaránt a mindenben illetékes miniszter szűkebb ismeretségébe tartoznak.Vagy nem vettük be a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.-t, amelynek – és lengyel anyavállalatának –, az alapkezelőjén keresztül, a Magyar Nemzeti Bank a tulajdonosa. Pedig ez is egyfajta NER-biznisz, csak másképpen. Emlékezetes: a jegybanknak a forint romlásából lett befektethető nyeresége (ha a devizatartalékából eurót ad el, azért több forintot kap, mint amennyiért a devizát annak idején megvette).Tekinthetjük ezt akár metaforának is: ahogy a jegybank alapítványát gazdagító forintromlásnak, úgy a NER-milliárdosok busás nyereségének is a köz látja kárát. Nem is elsősorban a zsebre tett – a táblázat 49 cégénél együttesen 89 milliárd forintnyi – osztalék miatt, hanem azért, mert ha egy országban nem azok nyerik a közbeszerzéseket, akik a legolcsóbban a legjobbat kínálják, hanem azok, akiknek egy titkos felső akarat miatt nyerniük „kell”, az szükségképpen közpénzpazarlás.TartalékosokMegszeppentek a NER-milliárdosok. A világjárványt és a háborút megelőző utolsó békeév tavaszán-nyarán a HVG akkori eredménytoplistájában szereplő negyven emblematikus NER-cég tulajdonosai még az előző évben elért nyereségük 60 százalékát zsebre tették osztalékként, az idén a mostani 49 ilyen társaság gazdái már csak a 23 százalékát. A többit, óvatosan, a vállalkozás eredménytartalékába irányították.Az eredménytartalék ugyanis biztonságot ad: ha a következő években a cég esetleg veszteséges lenne, lesz miből kipótolni a hiányt. Jobb esetben ebből lehet finanszírozni a jövőbeli fejlesztéseket, beruházásokat is (könyveléstechnikailag ennél persze bonyolultabb a dolog, de a lényeg ez). Ha pedig se az előbbire nem lenne szükség, se az utóbbi nem szerepelne az illetékes milliárdosok terveiben, akkor később is föl lehet venni az eredménytartalék összegét osztalékként.A kormányfő és néhány kedvenc minisztere kegyeltjeinek 49 toplistás cége együttesen 399 milliárd forint nyereséget ért el 2021-ben. Ebből a summából a tulajdonosok (nagyrészt, de nem kizárólag a nemzeti főmilliárdosok – az Opus Global például tőzsdei vállalat, az egy Mészáros Lőrinc mellett sok kisrészvényessel) 93 milliárd forintot kivettek osztalékként, a többi 306 milliárd az eredménytartalékba került.Az ilyen módon félretett pénz azonban nem csupán nőtt, hanem csökkent is: azzal, amit beruházásra használtak belőle. Mészáros Lőrinc V-Hídja két éve dicsekedett el egy olyan vágányépítő géplánc beszerzésével, amiből összesen három darab van a kontinensen. Természetesen az ilyen beruházások is a kivételezett cégek erősödését és vele a kivételezett főoligarchák gazdagodását szolgálják; ezeknek köszönhető például, hogy – Vitézy Dávid államtitkár szavaival – a V-Híd ma már „Magyarország piacvezető vasúti kivitelező vállalata”. Azaz: miközben más, ugyancsak a felcsúti csúcsmilliárdos nevén levő érdekeltségek a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot megkapták 35 évi haszonbérletbe, a Mészáros nevét viselő csoport a vasúton is tarolhat. Ilyen fejlesztések magyarázzák, hogy látszólag nem stimmel a matek: miközben gazdáik a nyereségből több mint 300 milliárd forintot az eredménytartalékba tettek, e tartalék összege egy év alatt „csak” 78 milliárddal, 240 milliárd forintra hízott. A különbözettel maguk a cégek híztak. | A NER-biznisz virágzik, Mészáros Lőrinchez dől a pénz | Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20221123_HVG_Top_500_NERbiznisz | 2022-11-23 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
Szó szerint nem teszi zsebre a magyar kormány azt a tavalyi döntését, amellyel inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárd forintos támogatásáról, nehogy a civileknek járó pénzeket – amely a teljes összeg 10 százaléka lett volna – a pályázaton legtöbb pontszámot kapó Ökotárs Alapítvány kezelje.
Magyarország tavaly nyáron bukta el a Norvég Alap teljes összegét, miután az Orbán-kormány el akarta érni, hogy beleszólása legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, ez a 77 milliárdos összeg körülbelül 10 százaléka lett volna. Hosszas huzavona után a magyar és a norvég kormány abban állapodtak meg, hogy nyílt pályázaton választanak egy független alapkezelőt, amely rábólint majd a civileknek járó összegek szétosztására. Csakhogy amikor kiderült, hogy a pályázaton a megadott szakmai szempontok alapján az Ökotársat találták a legalkalmasabbnak, a magyar kormány nem volt hajlandó azt elfogadni.
„A hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – indokolta döntését akkor a Miniszterelnökség.
Az Ökotárs elleni kormányhadjárat persze nem ekkor kezdődött, a kormány lényegében tíz éve próbálta ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil pénzeit, melyet az alapítványt kezelt. Ennek érdekében először 2014-ben KEHI-ellenőrzést kaptak a nyakukba, majd szeptemberben házkutatást is tartott náluk a rendőrség. Erről a bíróság később megállapította, hogy törvénysértő volt. A KEHI hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentését az ügyészség is elutasította, és a NAV is megszüntette az alapítvány ellen indított eljárást. Ezen kívül a norvégok ellenőrzése is mindent rendben talált. Az csak egy évvel később derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a rendkívüli ellenőrzés megindítására.
Míg a norvégok a magyar kormánnyal kialakult vita miatt végül egyetlen fillért sem küldtek Magyarországra, az Európai Bizottság segítségével most jelentős pénzhez fognak jutni helyi magyar nonprofit szervezetek, NGO-k. A Bizottság a következő két évben erre szolgáló körülbelül 50 millió eurós (20 milliárd forintos) keretéből már most biztos, hogy
3,4 millió eurót, vagyis 1,4 milliárd forintot éppen az Ökotárs Alapítvány oszthat szét köztük az uniós értékek, köztük a jogállamiság védelmére – tudta meg a hvg.hu.
A Norvég Alappal ellentétben ráadásul a magyar kormánynak semmilyen beleszólása nem lehet majd abba, hogy a pénzt mely nonprofit szervezetek kapják és milyen célokra, a támogatások ezúttal közvetlenül Brüsszelen keresztül érkeznek.
Se pénz, se posztó
Abban semmi különleges nincs, hogy az Európai Bizottság civileket támogat, a 2014-2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A célra a 2021-2027-es uniós költségvetésből is jutott, ezúttal azonban több fontos újdonságot is bevezettek. Ezek egyikeként létrehozták a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) programot, amely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Azért csak lényegében, mert a program most először egy új támogatási ággal is bővült: az Európai Parlament és az uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban az uniós értékek (így a jogállamiság és a demokrácia) védelmét és népszerűsítését is belefoglalta a célok közé, és a keretet is megemelte.
A program három másik ága szintén fontos célokat támogat, ezek mind olyanok, amelyekre korábban is áldozott már pénzt az Európai Bizottság:
az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség,
a polgárok szerepvállalásának elősegítése és
az erőszak, így a nők és gyermekek elleni erőszak megakadályozása.
A megemelt összeggel együtt a CERV program teljes kerete a 2021-2027-es időszakra másfél milliárd euró. Ebből a következő két évben csak az uniós értékek védelmére 50 millió euró, vagyis 20 milliárd forint jut a tagállamokban.
Brüsszel azt sem titkolja, hogy a célok közé miért emelte be most az uniós értékek védelmét. A programról szóló végrehajtási határozatukban külön megemlítik, hogy „a közelmúlt fejleményei” alapján az uniós értékek tiszteletben tartása néhány tagállamban „nem magától értetődő”. Arra is utalnak, hogy „egyes tagállamok” ellen megindult a hetes cikk szerinti eljárás – azt nem nehéz kitalálni, hogy ez Magyarországot és Lengyelországot jelenti.
Szintén a magyar szálat lehet felfedezni abban a mondatban, amelyben kitérnek a Tanács javaslataira, vagyis hogy „néhány tagállamban” meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes keretet, a közérdekű információkhoz való hozzáférést, vagy éppen a nyilvános társadalmi konzultációk biztosítását. Ezek mind szerepelnek abban a 17 vállalásban, amelyeket a magyar kormánynak kellett teljesítenie a kondicionalitási eljárásban, hogy megkapja az uniós pénzeket.
Tényleg búcsút mondhatunk 3000 milliárd forintnak? Minden, amit az uniós fenyegetésről tudni kell
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Elszakadt a póráz
A CERV program uniós értékeket támogató ágának másik újdonsága, hogy a támogatásokat közvetlenül, a tagállami kormányok beleszólása nélkül osztják ki, mégpedig egy helyi közvetítő, vagyis koordinátor segítségével. A megoldás hasonlít a Norvég Alap működéséhez, ahol szintén egy alapkezelőn keresztül oszthatták volna ki a pénzeket a kisebb NGO-knak – már ha engedte volna a magyar kormány.
Mivel a Bizottság célja az, hogy a sokszor mellőzött, helyi civilek is részesüljenek a támogatásokból, amelyeknek erre egyébként nem sok esélye lenne, ebben a koordinátorokra támaszkodik Brüsszel, és csak általánosságban mondja meg, hogy ki a célcsoport, és mik a fő célok. A koordinátorok határozzák meg a részleteket (mivel a helyi viszonyokat és NGO-kat ők ismerik a legjobban), és kifejezetten nagy szabadságot kapnak.
Magyarország esetében ennek a szabadságnak más oldala is van:
az Európai Bizottság módszere lényegében a magyar kormány befolyását csökkenti, hogy ne tudja rövid pórázon tartani a tőle független civileket.
A programot tavaly hozták létre, honlapján pedig már az első nyerteseket is közzétették, ami Magyarország esetében egy meglepetést is tartogatott. Az uniós értékek védelmében szétosztott támogatások egyik koordinátora éppen az az Ökotárs Alapítvány lesz, amely miatt korábban a kormány lényegében lemondott a Norvég Alap pénzeiről.
Az összesen négy civil szervezetből álló konzorcium összesen 4 millió eurót, vagyis 1,6 milliárd forintot kap Brüsszeltől, hogy pályázatokon keresztül szétossza azt magyar civilek között. Ebből
az Ökotárs Alapítvány egész pontosan 3 601 160 euró (1 milliárd 472 millió forint)
a Közösségfejlesztők Egyesülete 145 202 euró (60 millió forint)
a Kárpátok Alapítvány-Magyarország 126 794 euró (52 millió forint)
az Autonómia Alapítvány szintén 126 794 euró (52 millió forint)
felett diszponál. (Fontos tehát, hogy ezt a pénzt ők továbbosztják.)
A hirdetményből a részletek nem derülnek ki, hiszen azt majd az érintett alapítványok teszik közzé, valószínűleg december elseje után, amikor a program indul. Ők fogják megmondani azt is, milyen célokra és módon lehet arra majd pályázni, és később ők követik nyomon azt is, a pénzt hogyan és mire költik majd a nyertesek.
Annyi viszont már az Európai Bizottság hirdetményéből is kiderül, hogy ebből a több mint másfél milliárd forintból 170-180 magyarországi civil szervezetnek jut majd, hogy segítsék az uniós értékek – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – érvényesülését Magyarországon. A pályázatok jellemzően 15-60 ezer euró közötti összegről szólnak majd, és akár kommunikációs kampányra, hálózatépítésre is lehet majd használni. Az összegből jut kapacitásépítésre is, vagyis képzéseket, workshopokat is tartanak majd, és a koordinátorok külön odafigyelnek majd a vidéki civilekre is.
Máshova is jut majd
Bár kétségtelenül nekik jut a legnagyobb összeg, nem az Ökotárs az egyetlen – a kormány által gyakran támadott – civil szervezet, amely a CERV programon nyertes volt. Ők azonban jellemzően a CERV másik ágaiban nyertek pénzt, közvetlen támogatásként (mint ahogy az korábban is működött.)
Több mint 165 ezer eurót, azaz közel 68 millió forintot kap a Háttér Társaság vezetésével felállt konzorcium, mely az LMBTQI emberek egyenlőségét segítené a magyarországi szakmai szervezetek munkájában. A pénzből azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a melegekkel szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, vagy éppen a pszichológiában. Többek között kutatásokat végezhetnének, képzéseket és szemináriumokat tarthatnának, sőt a kiadványokat is készítenének, hogy csökkentsék a diszkrimináció mértékét.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig közösen arra kap 186 ezer eurót (több mint 76 millió forintot), hogy képzéseket, workshopokat tartson jogászhallgatók, ügyvédek és NGO-k számára az Alapjogi Chartáról és annak alkalmazásáról.
Az, hogy a kormány hogyan reagál majd a civilek brüsszeli támogatására, valószínűleg borítékolható – ebben az esetben azonban nagy különbség, hogy bármit is mondanak, a pénzek kiosztásába és elköltésébe semmilyen módon nem szólhatnak bele. A felelősség minden esetben az Európai Bizottságé, mint ahogy annak lehetősége is, hogy ha úgy látják, eredményesek voltak a programok, a következő két évre még ennél is nagyobb összeget osszon szét a folyamatos kormányzati támadás alatt álló NGO-knak. | Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt | Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_Brusszel_civilek_tamogatas_Okotars | 2022-11-23 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Kell-e örülni annak, hogy a kormány tagjává váló üzletember, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiképző- és felderítőgépeket ad el a Magyar Honvédségnek, amikor napjában többször is ismeretlen tárgyak röpködnek a légtérben? A radar ugyan kimutatja ezeket, de a felszálló Gripenek állítólag semmit sem találnak a jelzett helyeken. Csupán reménykedni lehet benne, hogy a magyar haderőfejlesztés eredményességét nem ennek alapján kell megítélni.
A kormány haderőfejlesztési és védelmi ipari stratégiái most egy háború szomszédságában kerülnek mérlegre: vajon valóban a beszerzett, illetve hazai gyártásra kiszemelt eszközök a legalkalmasabbak Magyarország védelmére? Szakmai körökben úgy látják, hogy - miként a NATO egészében sem tisztázott - Magyarország nem döntötte el, hogy missziós-expedíciós műveletekre fókuszáljon, vagy területvédelemre rendezkedjen be. A dilemma azonban láthatóan nem tántorítja el a kormányt attól, hogy azonnali döntéseket hozzon a beszerzésekről.
Egyetlen hónapon belül hangzott el a bejelentés 12 darab katonai repülőgép megvásárlásáról, arról, hogy a kormány tervbe vette a német Rheinmetall önjáró lövegeinek beszerzését, valamint érdeklődést mutat a cég HERO drónjai iránt is. Ezenkívül egy másfél milliárd eurós megállapodás is tervben van digitalizációs fejlesztésekről és a katonák felszerelésének modernizációjáról.
Mindez arra is utal, hogy a kormány a lehető legszűkebb körből választja ki azokat a szereplőket, akiknek rálátásuk lehet a magyar haderőfejlesztésre, és hasznuk származhat abból.
A kiképzőrepülőket a Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelölt honvédelmi miniszter résztulajdonában lévő gyár szállítja,
a miniszter állami kezességet kapott a cégvásárláshoz felvett 53 milliárd forintos hitelre. A német Rheinmetall nemcsak megrendeléseket kap a magyar államtól a honvédség modernizálásához, és nemcsak gyártókapacitásokat építhet ki az országban, hanem a kormány számára az egyik legfontosabb magyar üzleti partnernek, a 4iG-nek is a 25 százalékos tulajdonosává vált.
Márpedig a 4iG ma már az informatikától a távközlésen keresztül a hadiiparig számos területen a kormány partnere, ami egyúttal azt is jelenti, hogy tulajdonosai, köztük immár a német magánvállalattal, a magyar állam legérzékenyebb információiba is betekintést nyerhetnek. | Egy kiváltságos szűk kör már biztosan jól jár a magyar haderőfejlesztéssel | Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202220__haderofejlesztes__haborus_tapasztalat__apenzkoltes_haszna__fegyverszuret | 2022-05-22 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Körözést adott ki kedden Kovács Béla, a Jobbik korábbi európai parlamenti képviselője ellen a Szentendrei Rendőrkapitányság. A körözést kedden tették közzé a Police.hu-n. Ebből kiderül, hogy orosz kémkedés miatt szeptemberben, távollétében jogerősen öt év fegyházra ítélt Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a Budapest Környéki Törvényszék.
A vád szerint Kovács 6 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, amikor fantomgyakornokokat foglalkoztatott EP-képviselőként, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik.
A volt politikus jelenleg Moszkvában él, és az ottani Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
A kémügyben Kovács Bélát 2014 tavaszán kapcsolta le a magyar elhárítás, a vádirat szerint 2012 és 2014 februárja között a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át értesüléseket többek között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. | Költségvetési csalás miatt körözik KGBélát | Körözést adtak ki kedden a volt jobbikos EP-képviselő ellen, akit szeptemberben már öt évre ítéltek kémügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221122_kovacs_bela_kgbela_korozes_koltsegvetesi_csalas | 2022-11-22 19:37:00 | true | null | null | HVG |
2010-es diplomaszerzését követően (közgazdászként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen), Farkas Örs szerencsecsillaga azon nyomban felívelt: 22 évesen állást kapott az Országgyűlés Hivatalában, közben Tordas község önkormányzati képviselőjének is megválasztották, 2014-ben pedig kinevezték a MÁV Zrt. ingatlan bérbeadási és értékesítési igazgatójának.
A nyolcadik kerületi karrierje 2016-ban indult be, ekkor lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója, Kocsis Máté akkori polgármester hathatós közreműködésével, egy év múlva pedig már Kocsis kabinetfőnökeként tevékenykedett.
2019-től Farkas az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kormánypárti elemzőintézet igazgatója lett, de pályája ezután is felfelé ívelt (pl. 2020-ban nevezték ki a Rogán-minisztérium alá rendelt Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének), de ezt most itt tovább nem részleteznénk, ezt megtette már kiváló cikkében a 444.hu, mi e helyt inkább korábbi kerületi ténykedését taglalnánk.
„Vivien”
A nevezetes 2019-es önkormányzati választás – mikor is az ellenzék számos nagyvárosban és fővárosi kerületben tudott nyerni – kampányában történt az eset, hogy egy zárt csoportból egy olyan fotó szivárgott ki a kampányközpontból, amely azt sugallta, hogy Pikó Andrásék törvénytelen módon ajánlóíveket másoltak volna.
A C8 Civilek Józsefvárosért ellenzéki csoport a „Fidesz kamuprofil-hálózatának és dezinformációs kampányának működéséről” beszélt, nevezetesen egy Mata Vivien (ál)nevű Facebook-felhasználó profiljáról, mely profilnak fondorlatos módon sikerült benavigálnia magát a C8 belső köreibe – évekig lépett be baloldali csoportokba cselből.
Feltételezésük szerint „Vivien” lehetett az, aki egy zárt Fb-csoportban Udvarhelyi Tessza egyik posztját kifotózta, és eljuttatta a Magyar Nemzetnek, amely ezek után erre alapozta, hogy a csoport szabálytalanul kezeli a támogató íveket. „Vivient” az buktatta le, hogy a baloldali közösségek mellett intenzíven érdeklődött a tordasi Fidesz és a Tordas SE iránt is. Itt jön Farkas Örs a képbe, ő ugyanis – mint fentebb is írtuk – tordasi önkormányzati képviselő volt, de emellett ő volt a Tordas Sport Egyesület elnöke is.
Kézivezérelt kerületi lap
A kerületi hatalomváltás után a korábbi, nyíltan a Fideszhez húzó újságírógárda szinte automatikusan távozott a kerületi laptól. Nyomukban, ahogy az új vezetés kommunikálta, kibelezett számítógépek, merevlemezek hűlt helye, és törölt levelezések maradtak. A Józsefváros Újság számítógépeiről sok adat eltűnt, de az átadás-átvételt követő informatikai átvilágítás során előkerült néhány olyan e-mail, melyek Pikóék szerint azt bizonyítják, hogy a Fidesz helyi és országos politikusai beleszóltak a lap szerkesztésébe.
Pikó András 2020 decemberében hozott nyilvánosságra olyan leveleket, amelyekben Nyerges Zoltán, az újság korábbi főszerkesztője még a nyomdába küldés előtt a megjelentetni tervezett lapszámot elküldte Sára Botond akkori polgármesternek, Rimán Edinának, a korábbi jegyzőnek, továbbá cikkünk főszereplőjének, a most 34 éves Farkas Örsnek, aki 2017–18-ban polgármesteri kabinetvezető volt.
Pikó szerint az érintetteknek jogilag is felelősséget kell majd vállalniuk mindezért, különösen, hogy a Kocsis–Sára érában az újság által mutatott elfogult, az ellenzéket semmibe vevő szerkesztőségi gyakorlat miatt különböző választási bizottságok többször elmarasztalták a médiumot. Korábban – még ellenzékből – Pikóék be is perelték Nyergest elfogultság miatt, a Kúria igazat is adott nekik, de a sors különös fintoraként a félmilliós büntetést már az új kerületvezetésnek, azaz Pikóéknak kellett megfizetnie – magának.
Lapunkat a Pikó-féle vezetés színre lépése óta kétszer világította át a Mérték Médiaelemző Műhely, először elmarasztalta a polgármester túlreprezentálásáért, legutóbb, a három főszerkesztővel későbbi helyzetben már jobb bizonyítványt állított ki.
Politikai kampány az iskolákban
A helyi Fidesz egyik állandó vesszőparipája a Józsefvárosi Önkormányzat kezelésében álló káptalanfüredi üdülő kálváriája, visszatérően Pikóékat hibáztatva azért, hogy a tábor még mindig nem nyitotta meg kapuit (az üggyel számtalanszor foglalkoztunk, legutoljára itt). Illetve a káptalanfüredi strand és az ott székelő vitorlások ügye (ami a Fidesz szerint mutyiügy, a rendőrség szerint nem).
A kerületi iskolások megmentőjeként színre lépett a GrundBalaton táborszervező cég – a Fidesz frakciója az ő pólójukat viselve vonult ki a 2021 június végi képviselő-testületi ülésről. A balatonfüredi tábort az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért támogatja, a tábor híre pedig úgy jutott el a nyolcadik kerületi családokhoz, hogy az iskolákban igényfelmérés zajlott egy, a Sára által promotált táborra kísértetiesen hasonlító balatoni nyaralás lehetőségéről, kihagyva azt az információt, hogy kik a valódi szervezők.
Pikó András ezt a féle „igényfelmérést” politikai célú tevékenységként értékelte, a mára már hírhedté vált Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjéhez címzett levelében a köznevelési törvény azon paragrafusára hívja fel a figyelmet, amely kimondja, hogy „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért kuratóriumi tagja és képviselője Farkas Örs.
Az alapítványra a Fidesz és Sára Botond többes szám első személyben hivatkozik, de a megemlítése nélkül, akár a nyaraló gyerekekről van szó, akár az idősek színházba viteléről – utóbbinál lapunknak elismerte, hogy az alapítvány intézte a dolgot.
Utóbbi idén júniusban közzétett mérlege alapján 2021-ben volt 6 millió forint saját bevétele, 93,8 millió forint egyéb bevétele. Ebből 85 millió forint támogatás. Az éves összes bevétel 100 millió forint volt, ami jóval magasabb a 2020-as év 31 milliójához képest. Az alapítvány a józsefvárosi Fidesz irodájába, a Baross utca 19-be van bejegyezve, saját honlappal saját bevallása szerint nem rendelkezik. Személyi jellegű ráfordításokra 19 milliót költött, a mérleg nem részletezi, ez mit takar, ahogy azt sem, honnan érkezett a 85 milliós támogatás összege. Legutóbbi hír, hogy a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri hatáskörben (Csák János kulturális és innovációs miniszternek döntése alapján) 60 millió forintot ad az alapítványnak, amelyet a józsefvárosi cigányzenekarra fordítanak – ezt, ahogy Benga-Oláh Tibor, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta nekünk, a Fidesz pénzeli.
Farkas Örsnek semmilyen ismert tapasztalata nincs a titkosszolgálatok területén, feladata a szolgálatok és a miniszter közötti kapcsolatok fenntartása és ápolása lesz.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor | Volt józsefvárosi politikus, egykori JGK-munkatárs felügyeli a polgári titkosszolgálatokat | Farkas Örs 2016-ban lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) vagyongazdálkodási igazgatója Kocsis Máté pártfogoltjaként. Most helyettes államtitkár lett, emellett a Fidesz-közeli Alapítvány, a Polgári Józsefvárosért feje, amely nemrég Csák Jánostól kapott 60 milliót | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/volt-jozsefvarosi-politikus-egykori-jgk-munkatars-felugyeli-a-polgari-titkosszolgalatokat/ | 2022-10-06 21:29:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő debreceni gyárában, a projekt összértéke így eléri a 800 milliárd forintot, és ezzel Magyarország történetének harmadik legnagyobb zöldmezős beruházása lesz – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a hajdúsági városban.
A tárcavezető az újabb, elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházás bejelentésén arról számolt be, hogy az üzem felépítése ötszáz munkahelyet teremt az eredetileg tervezett ezren felül, amihez az állam 13,5 milliárd forint támogatást nyújt.
Üdvözölte, hogy az autóipari óriáscég hazánkba telepíti elektromobilitási stratégiája szívét, itt kezdődik meg az első teljesen elektromos platformjának gyártása, s a mai bejelentés nyomán ráadásul itt állítják majd elő az ezen modellekbe kerülő akkumulátorokat. | A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz Debrecenben | A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő debreceni gyárában, ehhez több mint 13 milliárd forint támogatást ad a kormány | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-bmw-akkumulator-osszeszerelo-uzemet-is-letrehoz-debrecenben-254272 | 2022-11-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint a bevett egyházak köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményei „az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként” a 2022. évben egyszeri, kiegészítő támogatást kapnak. A bevett egyház az Országgyűlés által meghatározott legmagasabb kategória. Nem tartozik ide például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ehhez az egyházi támogatáshoz szokatlan módon nem rendeltek összeget, egy másik kormányhatározat viszont azt mondja ki, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények „az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű” támogatást kapnak, és itt van összeg: 440 millió forint és külön 10 millió az Országos Roma Önkormányzatnak.
Egy szintén csütörtökön közzétett kormányrendelet a hitoktatóknak ad 2023-ra fejenként havi 61 000 forint kiegészítő támogatást a „bérfejlesztés ellentételezéséhez”. Ezt nem csak az egyházi iskolák tanárai kapják meg, hanem az állami és nemzetiségi iskolákban dolgozó hittantanárok is, de ez esetben is csak azok, akik a bevett egyházakhoz tartoznak.
A kormány 21 milliárd forint kerettúllépést engedélyezett a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó” kiadásokra, a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósítására”. Az összeget a Belügyminisztérium kapja, de a határozat megszabja, hogy ebből 2,6 milliárdot a rendőrség, 7 milliárdot pedig az egyébként a BM-től független bíróságok személyi juttatásainak növelésére kell fordítani. | Külön pénzt kapnak az államtól az egyházi és a nemzetiségi iskolák az energiaárak elugrása miatt | Emellett a kormány a hittantanárok béremelését is külön fizeti. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221125_allam_egyhazi_iskolak_energiaarak_tamogatas | 2022-11-25 08:05:00 | true | null | null | HVG |
Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról
Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.
Márki-Zay Péter egykori közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is követelte az ellenzékhez az Action for Democracy amerikai szervezettől a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett adományok útját vizsgáló, titkosított titkosszolgálati jelentéseinek feloldását, ezt pedig a titokgazda megtette, ez alapján pedig a témában eddig már tájékoztatást kapó nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán a parlamenti szakbizottság honlapján közzé is tette az immár nyilvánosságra hozható, minősítés alól feloldott iratokat. A Nemzeti Információs Központ dokumentumaiból a következők derültek ki:
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódott költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanújával kapcsolódott be a műveletbe. Azonban a koordinációs munkát a szervek között a Nemzeti Információs Központ végezte el.
A szervek elsődleges vizsgálatai megerősítették, hogy az Action for Democracy összesen 1 848 603 106 forintot utalt el a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Ezt az összeget nyolc részletben utalták át.
Az MMM ebből az összegből 2022. márciusa és júliusa között 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat csoportnak (Datadat GmbH: 1,411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint).
Az Action for Democracy azonban három másik magyarországi szervezetnek is utalt jelentősebb összegeket: az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
A szolgálat adatai szerint az Action for Democracy összesen 3 014 643 717 forintot juttatott magyarországi civil szervezeteknek, illetve az említett vállalkozásoknak.
A Nemzeti Információs Központ szerint „mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét”.
A szolgálat szerint „tervszerű folyamatra utal az is”, hogy az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, és az első utalást már március elsején teljesítették az Oraculum 2020 Kft. felé (aznap 684 672 dollárt utaltak el). Az Oraculum ebből 324 millió forintot utalt el a DatAdat Professional Kft.-nek, ami így összesen 483,7 millió forintot kapott.
Azonban a vizsgálatnak még nincs vége: egyelőre elemzik, hogy az érintett magyar civil szervezet és a cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok mellett feloldották a titkosítás alól azt a prezentációt is, amit a szolgálat a Nemzetbiztonsági Bizottságnak bemutattak, ebből azonban sok újdonság nem derül ki,
a legfőbb kérdésre, miszerint kik adták valójában a támogatásokat, és hogy ez miért is jelent nemzetbiztonsági kockázatot, nem kaptunk egyelőre választ.
Később az MMM közleményt adott ki, miszerint "a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem tárt fel a Mindenki Magyarországa Mozgalommal kapcsolatban, éppen ezért Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa elnöke a téma kapcsán vitára hívja Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy a további kérdésekről élő adásban, a széles nyilvánosság előtt, az adófizetők pénzéből fenntartott köztévében vitázzanak."
Az MMM közleménye alpján azonban érdemes megjegyezni, hogy állításukkal ellentétben a titkosszolgálati vizsgűlat nem zárult le, így nem zárható ki, hogy a későbbiekben sem állítanak meg majd a külföldi támogatás kapcsán nemzetbiztonsági kockázatot. A Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásairól egyébként itt írtunk bővebben:
Márki-Zay Péter: Árgus szemmel figyeltek a pártok, nem volt tiltott pártfinanszírozás
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. | Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról | Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_tamogatas_titkositas_feloldas | 2022-11-23 14:57:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség vád alá helyezte annak az oktatási intézménynek a képviselőjét, melynek engedélyeztetése érdekében Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke is megpróbált intézkedni – derült ki a lapunk által megismert vádiratból.
Arról már a nyomozás során beszámolt az rtl.hu, hogy az iskola ügyét Schadl György egyik barátja karolta fel. A vádirat szerint a korábban sikkasztás miatt elítélt férfi, a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja 150 millió forintot várt azért, hogy segítsen elintézni az oktatási intézmény megindításához szükséges engedélyeket. Az összegen Völner Pállal és Schadl Györggyel osztozkodott volna.
A vádiratban foglaltak szerint Völner az iskola ügyének elrendezéséért több egyeztetést folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium „ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjaival”. Völner az ügyészség szerint a megszerzett információkat továbbadta Schadl Györgynek, aki megosztotta azokat a harmadrendű vádlottal. Az iskola végül megkapta a szükséges hozzájárulást, és mind mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Emlékezetes, hogy korábban elutasították az iskola engedélykérelmét, és erről Völner Pál is véleményt mondott. A 444.hu által közölt lehallgatási jegyzőkönyv szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumáról így beszélt a volt fideszes államtitkár:
Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember.
Egyebekben Völner elnézést kért a fiaskóért Schadltól, és megígérte, utánanéz, hogy mi történt.
Érdekes szála a történetnek, hogy az ügyészség szerint Schadl barátja – akit befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolnak – elhatározta, hogy még több pénzt csal ki az oktatási intézmény képviselőjétől. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a nővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és
mondja azt neki, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt.
Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak.
A többi közt ezek alapján az ügyészség
Schadl György barátjára mint harmadrendű vádlottra befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást és 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást kér a bíróságtól.
Az oktatási intézmény képviselőjére mint tizenharmadrendű vádlottra hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén két év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbüntetést kértek.
A Schadl barátja által előre beavatott ismerősre mint huszadrendű vádlottra csalás miatt három év börtönbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és 3 millió forint pénzbüntetést kért az ügyészség.
A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl apját és feleségét is pénzmosással vádolják. A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is. Tovább leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. | Csecsen emberrablók, váltságdíj – krimibe illő szélhámosságok a Völner-Schadl vádiratban | Színlelt emberrablási sztorival csalt ki 200 ezer amerikai dollárt a Schadl–Völner-ügy harmadrendű vádlottja egy oktatási intézmény képviselőjétől – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból. A korábban sikkasztásért elítélt férfi azt állította, hogy Ukrajnába ment tárgyalni, és csecsen emberrablók tartják fogva. A váltságdíjat a becsapott tizenharmadrendű vádlott fizette ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/28/schadl-gyorgy-volner-pal-csecsen-emberrablo-ukrajna-valtsagdij-krimi-vadirat-iskola-engedely-miniszterium/ | 2022-11-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az EU-Fire cégcsoport számos támogatást nyert el az évek során geotermikus fejlesztésekre, a megvalósítás azonban több projektjüknél is megbicsaklott. Így például több milliárd forint európai uniós forrást nyertek arra, hogy geotermikus erőművet fejlesszenek Békés megyében, de ebből nem lett semmi. Mint a 24.hu kiderítette, a támogatásból 2,8 milliárd forint úszott el a Buda-Cash csődjével. A Battonyára tervezett létesítményről februárban még azt lehetett tudni, hogy nem fog megépülni, mint ahogy a Kiskunhalasra tervezett erőmű sem. Mosonmagyaróváron 2,6 milliárdos, vissza nem térítendő támogatásból ígértek erőművet, átadását 2018 végére tervezték, ám azóta sem épült meg. A Pénzügyminisztérium 2020–2021-ben 7,7 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött az EU-Fire Kft. számára.
A 460 millió forintos támogatással 2016–2017-ben Kiskunhalason próbafúrást végző EU-Fire szerint a városban még lehet esély egy kompromisszumos befejezésre. Az MGtE elnöke, Szita Gábor viszont úgy véli, a kifúrt kút hasznosítása olyan jelentős kompromisszummal járna, amely megkérdőjelezi, van-e egyáltalán értelme újabb pénzeket költeni rá. A polgármester közben több szereplő bevonásával próbál megoldást találni.
Lehetett sejteni, hogy hiába fúrnak Kiskunhalason
Kiskunhalas térségében van egy nagyon jó geotermikus mező, amit legalább három évtizede ismerünk, csak viszonylag messze, mintegy 15 kilométerre a várostól – mondta megkeresésünkre Szita Gábor. A geotermikus energia kinyerése általában akkor gazdaságos, ha a kút közel van a felhasználás helyéhez, hiszen a vezetéképítés költsége tetemes. Az ígéretes, ám a hasznosítási helytől messze lévő mezőt saját számításaik szerint csak akkor lehetett volna gazdaságosan hasznosítani, ha a kútfúrásra és a vezetéképítésre is jelentős támogatást kaptak volna, illetve, ha nemcsak lakások fűtését, melegvíz-készítését, hanem számos ipari üzemet is rákötöttek volna, valamint jelentős kertészeti hasznosítás is társult volna hozzá. Az elmúlt bő évtized azonban nem volt elég arra, hogy egy ilyen beruházás megvalósuljon.
Szerinte azt is lehetett tudni, hogy ahol az EU-Fire próbálkozott a fúrással, ott a szakma szerint észszerűtlenül magas volt a fúrás kockázata. Kiskunhalas közelében ugyanis szép számmal vannak szénhidrogén-kutató fúrások, ám termálvíz azokban nem fordult elő. Önmagában ez a tény még nem zárta ki, hogy a város északkeleti határában találjanak termálvizet, de a kockázatot nagyon megnövelte. Ha nem lett volna ennyire kockázatos, akkor más cég már korábban belevágott volna a projektbe – tette hozzá.
Kockázatos volt a fúrás, mégis belevágtak
Az EU-Fire Csoport 2014-ben egy 2,8 milliárd forint összköltségű projekttel geotermikus hőenergiára tervezte átállítani Kiskunhalas távhőfűtéses otthonait, intézményeit, illetve – lehetőség szerint – ipari szereplőket is szándékozott kiszolgálni. A reális megvalósításához az előzetes kalkuláció szerint mintegy egymilliárd forintnyi pályázati forrásra lett volna szükségük, ám ezt a pénzt sem az uniós, sem a hazai döntéshozók nem biztosították a projektnek, épp a fúrási kockázatra hivatkozva. Emiatt úgy tűnt, hogy bele sem vágnak – írták megkeresésünkre.
Ám kínálkozott egy áthidaló megoldás, amivel éltek is: az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus olyan kutatási pályázatot írt ki, amely egy adott térség geotermikus lehetőségeinek, kiaknázásának feltérképezését célozta, és többek között próbafúrást lehetett végezni. A várossal közösen megalapították a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-t, és beadták a pályázatot, majd 2016 május végén a felek alá is írták a támogatói szerződést. A „Geotermális hő hasznosítása Kiskunhalas város távhőrendszerében” elnevezésű projekt első része, a kútfúrás összesen mintegy 1,352 milliárd forintba került, aminek 34 százalékát (460 millió forintot) kapta meg támogatásként az EU-Fire, a többi költséget ők állták. Mint kifejtették, a projekt maradéktalanul teljesítette a támogatói szerződésében foglaltakat, mert 2017 tavaszára elkészült a 2500 méter mély kút, illetve megvásárolták a kútszivattyút. Csakhogy, mint fogalmaztak, az ígéretes megelőző vizsgálatok ellenére az elért rétegben nem volt víz. Így a projekt második üteme, a geotermikus hasznosítás el sem kezdődött. Vagyis a támogatott projekt úgy volt sikeres, hogy azóta sincs geotermikus hasznosítás Kiskunhalason.
Az EU-Fire még bízik egy szerényebb verzióban
Adódik a kérdés öt évvel a fúrás után, hogy halott-e a projekt. Az EU-Fire szerint nem, mert a kút alján megfelelő a talphőmérséklet (137 Celsius-fok), így, mint írták, több alternatív megoldás kínálkozik. Az egyik legkézenfekvőbb a „cső a csőben” technológia, amelynek segítségével hőenergiát, illetve áramot egyaránt lehet termelni. A módszer lényege, hogy a rendszer egy vékonyabb csőben technikai folyadékot sajtol a 140 fokos földrétegbe, majd miután a felhevült folyadék a szélesebb csőben visszatér, egy hőcserélő rendszer segítségével ki lehet nyerni hőenergiáját. Hozzátették, egy ilyen szisztéma teljesítménye pár száz kilowattos, ami szerényebb, mint egy geotermikus kútra épülő rendszeré, de úgy vélik, ipari létesítmények, lakóparkok fűtéséhez, meleg vízének biztosításához elegendő.
Szita Gábor a vízkitermelés nélküli (mély)geotermikus energiatermeléssel, a „cső a csőben” eljárással kapcsolatban szkeptikus. Bár az ötlet egyáltalán nem új, legalább fél évszázados, elmondása szerint nemzetközi szakmai konferenciákon nemigen lehet találkozni ilyen jellegű külföldi próbálkozásokkal, helyette a nagy felületű föld alatti „hőcserélő” kifejlesztésére és megbízható működtetésére helyezik a hangsúlyt. Hozzátette, a rendszerváltozás környékén éppen Magyarországon, Szolnokon építettek meg egy kísérleti „cső a csőben” berendezést, ami néhány évig üzemszerűen is működött, de csak nagyon kis teljesítményre volt képes. Pedig ahhoz, hogy egy geotermikus kúttal megérje foglalkozni, megawattos nagyságrendű teljesítmény az elvárás. A szolnoki kísérlet ennek az elvárásnak nagyjából a tizedrészét szolgáltatta, azt is nagyon alacsony hőfokon. A kiskunhalasi fúrásban mért 137 fokos talphőmérséklet természetesen nagyon bíztató lenne, ha az termálvíz előfordulással párosulna. De ez nincs így. A „cső a csőben” eljárás esetleges alkalmazásával ennél a fúrásnál is csak töredék teljesítményre számíthatunk az eredeti várakozásokhoz képest, ami a megcélzott távfűtési célú hasznosítást gazdaságilag valószínűleg kizárja – hacsak nem kap a projekt újabb, nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást mindannyiunk adóforintjaiból – magyarázta.
Az, hogy alternatív rendszer mire képes, számos tényezőtől függ, ismerte el az EU-Fire is. Például attól, hogy mekkora a hőveszteség (a kúttól a hőenergiát el kell juttatni – csőhálózat és hőcserélő segítségével – a távfűtéses otthonokig, intézményekig), milyen teljesítményre optimalizálható a „cső a csőben” megoldás, érdemes-e megosztani (és ha igen, milyen arányban) a geotermikus rendszer kapacitását a hőenergia-, illetve az áramtermelés között, illetve miként változtak a kivitelezési költségek az utóbbi öt évben. Mint kiderült, a finanszírozási, ütemezési, kapacitási kérdésekre csak 2023 első félévére lesznek kész a válaszokkal.
Hogy eddig miért nem léptek tovább, arra azt írták: a fúráshoz igénybe vett támogatási szerződés ötéves fenntartási időszakot írt elő akkor is, ha a projekt nem működhet eredetileg tervezett formájában. Addig a pályázatba foglalt technológiától sem lehet eltérni, és a kivitelező csak az öt év letelte után döntheti el, hogyan hasznosítja a kutat – írták. Reményeik szerint 2023 tavaszán már egy működő geotermikus rendszerről számolhatnak be. Ez elég optimista elképzelés ahhoz képest, hogy másik levelük szerint csak 2023 első félévére lesznek válaszaik arra, mire képes a „cső a csőben” megoldás.
A város több vasat is tart a tűzben
Kiskunhalas polgármesterénél, Fülöp Róbertnél is érdeklődtünk az EU-Fire projektről. Ő azt írta, szakértők véleményére szerint csekély kútmélyítéssel kezelhető lenne a helyzet, azonban ehhez először a 2500 méter alatti rétegek eléréséhez szükséges koncessziót kellene megszerezni. Ez folyamatban van – tette hozzá. Meglepődtünk, mert az EU-Fire kifejezetten azt írta lapunknak, hogy a koncessziószerzésbe nem vágtak bele. Pedig, mint írták, a 2500 méter mély „próbakút” alján végzett újabb vizsgálatok valószínűsítették, hogy a fúró jó irányba haladt. Csakhogy a hazai szabályozás egy speciális koncessziós eljáráshoz köti, ha a geotermikus piac szereplői 2500 méter alá kívánnak menni. A koncesszió megszerzése viszont olyan adminisztratív, szakmai és anyagi terhet ró a geotermikus megoldásokkal foglalkozó cégekre, amit egyetlen, hosszú távú megtérüléssel számoló projekt sem bír ki. Éppen ezért nem is folyamodtak koncesszióért. Ezt – úgy tűnik – a polgármester nem tudta, viszont amikor visszakérdeztünk, valószínűsítette, hogy a koncessziós eljárás nehézsége miatt nem vágott bele az EU-Fire.
A város egyébként folyamatosan keresi a lehetőséget szakértői cégek bevonására a geotermikus fűtési rendszerek kialakításához. Az MVM is egy ilyen opció, illetve van kapcsolatuk egy olyan technológiát birtokló céggel, amely a régi, szénhidrogén-termelő kutak geotermikus átállításában hisz – írta még Fülöp Róbert. | Újra nekifutna a bedöglött kiskunhalasi fejlesztésnek az EU-Fire | Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/26/eu-fire-ujra-nekifutna-bedoglott-kiskunhalasi-geotermikus-fejlesztes/ | 2022-11-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.
Egy forrásunk szerint a Dömper dolgozóinak már be is jelentették az akvizíciót, amit „fúzióként” emlegettek, de valójában arról van szó, hogy a Dömper Kft. valamilyen formában (a pontos jogi konstrukciót még nem ismertették az érintettekkel) beolvad a nála jóval nagyobb vetélytársába. Ugyanez lesz a sorsa a Dömperrel egy helyrajzi számra bejegyzett Hidro-Duna Kft-nek is, ez valójában a Dömper alagút építésre létrehozott projektcége. A két kft. ugyanis nincs egy súlycsoportban a részvénytársasággal.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az elmúlt négy évben 2020-ban volt a legmagasabb árbevétele a Dömpernek, 25,9 milliárd forint, ez egy milliárd forint adózás előtti nyereséget jelentett. Tavaly 12,28 milliárd forint bevételből már csak 29 millió forint adózott eredmény származott. A Dömpernek 121 munkavállalója van, tavaly 2,3 milliárd forint saját tőkével rendelkezett. A Hidro-Duna Kft 3.1 milliárd forint árbevétel mellett 356 millió forintos eredményt produkált, 707 millió forint saját tőkével és 70 alkalmazottal rendelkezik.
A nagyágyú
A Duna Aszfalt teljesen más nagyságrend, az elmúlt években stabilan emelkedő bevétellel. Tavaly 252 milliárd nettó árbevétel mellett 24 milliárdos eredményt produkált Szíjj László cége, a Duna Aszfalt saját tőkéje 78 milliárd forint volt. A munkavállalók számát nem tüntették fel, de a cég saját honlapja azt írja, közel 1500 dolgozójuk van.
A Dömper nem várt nehézségeiről korábban már részletesen foglalkoztunk.
Az akvizícióra információink szerint azért volt szükség, mert a kormány úgy döntött, nem épül meg az M100-as gyorsforgalmi út Bicske-Esztergom szakasza, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatta a Dömper Kft-t, amelyik az egyik kivitelezője lett volna az útnak. A Dömper 220 milliárd forintért építette volna meg a 15,4 kilométeres, 2x2 sávos útszakaszt, két szinteltolásos csomóponttal, 26 híddal és 3 dupla alagúttal. (A másik kivitelező a Strabag lett volna 125 miliárd forintért.)
Csúszásban
A szerződés egy forrásunk szerint komoly előleget is biztosított volna a Dömpernek, amely nehézségekkel szembesült az M85-ös építésénél. Mint korábban megírtuk, a Győrt elkerülő útszakasz része egy alagútpár is, aminek a kivitelezése már most nagyjából fél éves csúszásban van.
A Dömper korábban mert nagyot álmodni, pályázott a 35 éves autópálya üzemeltetési koncesszióra is.
Ráadásul időközben nem csak az építőanyag árak emelkedtek meg nem várt mértékben, de a forint drasztikus gyengülésével sem lehetett előre számolni, így jelentősen megugrottak a kivitelezés költségei, miközben a csúszás miatt kötbér fenyegeti a céget. Úgy tudjuk, a Dömper vezetése már márciusban arról beszélt egy belső fórumon, hogy ebből a helyzetből a kiutat csak a Duna Aszfalt beszállása jelentheti, ebben a hónapban már volt is egy kisebb leépítés a cégnél. Egy forrásunk szerint ugyanakkor a Duna Aszfalt beszéllásával megszűnik a Dömper ügyvezetőjének, Németh Miklósnak a megbízatása. Őt egyértelműen Völner Pál emberének tartották korábban.
Tűz közelben
A Dömper-Duna Aszfalt „fúzióban” mindkét cég esetében felbukkannak a politikához erősen kötődő szereplők. Mint a Válaszonline korábban részletesen feltárta, a Dömper Kft tulajdonosa Abronits Róbert, aki üzleti kapcsolatban áll a korrupcióval vádolt egykori államtitkár Völner Pál fiával, Völner Marcellel. Völner Marcell szintén üzleti kapcsolatban áll Abronits Róbert élettársával.
Völner Marcell neve a 24.hu november 25-ei cikkéből is ismerős lehet. Ebben olvasható, hogy Völner Pál és családtagjai több vagyontárgyát is zár alá helyezte az ügyészség a büntetőeljárás részeként, a többi között a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját.
A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, aki az ország egyik leggazdagabb üzletembere. Róla korábban az Átlátszó írt részletesen. Mint megemlítették, az oligarcha tulajdonában van egyebek mellett három luxus yacht is, ezek közül az egyiken nyaralt 2020 augusztusában Szijjártó Péter külügyminiszter a feleségével. Szijjártó Péter erről azt mondta, semmi kivetnivalót nem talált az ügyben.
Idehaza nagyfiúk
A Duna Aszfalttal korábban a G7 gazdasági portál foglalkozott részletesebben. Mint írták, Szíjj László cége nem csak az egyik legnagyobb nyertese a hazai közbeszerzéseknek, de kiemelkedően magas, 17 százalékos profitrátával is dolgozott az elmúlt öt évben. Ugyanezen időszak alatt 5,4-szeresére növelte az árbevételét, elsősorban a kormány által kiírt közbeszerzéseknek köszönhetően.
A G7 szerint érdekes ugyanakkor, hogy a Duna Aszfalt külföldi leánycégei ezzel szemben már sokkal kevésbé sikeresek: bár svéd, horvát, román, lengyel sőt mauritiusi leányvállalatokat is alapított az elmúlt években a társaság, érdemi munkát a G7 szerint ezek közül inkább csak Lengyelországban végeznek, de itt az elért árbevételhez képest mindössze 1.8 százalékos profitrátát értek el.
Mint megírtuk, egy nemzetközi összehasonlításból a Dömper sem jönne ki jól az M85-ös építését tekintve. Ezért 44 milliárd forintot kap majd a cég (persze, ha kötbért kell fizetnie, akkor jelentősen csökkenhet az összeg), miközben a magyar-szlovák határ túloldalán, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút kivitelezése egy völgyhíddal és autópálya szakasszal együtt. Az a beruházás nincs késésben.
Kerestük a Dömper Kft-t és a Duna Aszfaltot is, válaszaikat közölni fogjuk. | Nem vész el, csak átalakul - a NER-ben marad a bajba jutott Dömper Kft. | Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ner-domper-kft-duna-aszfalt-vollner-pal-m100/32153742.html | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Három év késéssel idén márciusban adták a felújított Operaházat, összesen öt év zárva tartás után. Ókovács Szilveszter főigazgató 2018 szeptemberében 2019-es nyitást ígért, ami irreálisnak bizonyult, ahogy a 2016-ban tervezett 23 milliárd forintos beruházási költséget is alulbecsülték. A rekonstrukció lomhasága a kormányfőnek is szemet szúrhatott, 2018 decemberében ugyanis kormányhatározattal a Liget-projektet megvalósító állami cégre, a Városliget Zrt.-re bízták a rekonstrukció mendzselését. Baán László miniszteri biztosként kapta feladatul a Liget mellé az Operaház felújítását is, azonban sem a felújítás időtartamának, sem a költségek növekedésének duplázódását nem sikerült elhárítania: a végső összeg 2022 őszére 55 milliárd forint lett.
A felújításra fordított munkaidő és pénz ismeretében nem tűnik kevésnek, hogy
az Opera üzemeltetési igazgatósága 1600 hibát számolt össze az átadást követően,
úgy tudjuk, ezekhez jönnek még a zenekari öltözők mellékhelyiségei is, amelyeket használhatatlannak ítélték a művészek.
Elsőként a Népszava számolt be arról nyáron, hogy gondok vannak a kivitelezéssel, és már akkor elkezdett hámlani a vakolat a főlépcsőház mennyezetén.
Információink szerint az Opera műszaki szakemberei néhány héttel ezelőtt viszont nem csak a hibák nagy számát kifogásolták, hanem a garanciális javítások késését, elhúzódását, sőt el nem készülését is szóvá tették hét hónappal az átadást követően.
Úgy tudjuk,
a színpadtechnikával is gondok voltak, a november 5-i A Rajna kincse előadáson a díszlet megindult a zenekari árok felé.
Szerencsére félúton megállt az építmény, csak egy feldöntött mikrofonállvány esett a zenekari árokba, egy hegedűs térdére, a művésznő sántikálva tudott csak eljutni elsősegélyért az orvoshoz. Nem a prémium kategóriás kivitelezést jelezte az sem, hogy a kiviteli tervekben szereplő bútorok helyett, ideiglenesen az IKEA-ból vásárolt darabok kerültek az énekkari öltözőbe.
A felújítást a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. (W.É.L.) konzorciuma valósította meg. A konzorcium vezetőjét megkérdeztük a maguk után hagyott rengeteg hibáról, a W.É.L. elismerte a hibák számát, amelyeket, állítása szerint kijavítottak.
„A Magyar Állami Operaház 2022. március 12-i ünnepélyes megnyitóját megelőzően, a Műszaki Átadás – Átvétel 2022. február 21-i megkezdésekor, Operaház képviseletében a beruházást lebonyolító szervezet, CÉH Zrt. nagyságrendileg az Önök által megjelölt tételszámú hibalistát adott át kivitelező konzorcium részére. A felsorolt hibák javításra kerültek, az Operaház működésének akadályozása nélkül.” A jellemző hibacsoportok okára, keletkezésére vonatozó kérdésünkre nem kaptunk választ.
A Városliget Zrt. a rengeteg hibában nem talált kivetnivalót, megkeresésünkre úgy reagált, elfogadhatónak tartja az 1600-as darabszámot: „Egy akkora volumenű ingatlanfejlesztési projekt esetében, mint a Magyar Állami Operaház történetének egyik legnagyobb felújítása, teljesen természetes, hogy az üzemeltetés kezdeti szakaszában garanciális keretek között még hibajavításokat végeznek. Mindezen feladatokat természetesen a Városliget Zrt., a kivitelezővel együttműködve folyamatosan és megnyugtatóan rendezi.”
A hibákról megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki egyik kérdésünkre sem reagált, ahogyan a Kulturális és Innovációs Minisztérium sem.
A Narancs.hu ugyanakkor úgy értesült, a hibák kijavításának rendezésében nincs harmónia az Operaház és a Városliget Zrt. között. Utóbbinak az az álláspontja, hogy az 1600 hiba kijavítását az Operaház kezdeményezheti, az azon túli hibákat azonban oldja meg maga üzemeltetési hatáskörben, azokra forrást nem tudnak biztosítani. A jóteljesítésre, a garanciális munkák elvégzésére vonatkozó részeket a Városliget Zrt. módosította volna, de a közbeszerzési szabályok erre végül nem adtak lehetőséget.
A kivitelezői konzorciumot vezető West Hungária Bau Kft. Paár Attila 80 százalékos tulajdonát képezi, a cég akadálytalanul tarol az állami építési megrendeléseken, a már 2017-ben sem szerény 41 milliárdos bevételét 2021-re sikerült megdupláznia. Szeptemberben az új dunakeszi középiskolai diákparadicsom felépítési tenderét nyerte el 37 milliárd forintért. Paár üzlettársának tudhatta Tiborcz Istvánt is, akitől befektetési cége vásárolta meg 2015-ben az önkormányzatok közvilágítási pályázatait learató Elios Zrt. felét. Mint a Narancs is megírta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, 2018-as jelentésben csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor a miniszterelnök vejéhez köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására. | 1600 hibát számoltak össze az Operaház 55 milliárdos felújítása után | Az énekkari öltözőbe ideiglenesen IKEA-bútorokat vásároltak, egyszer a díszlet megindult a zenekari árok felé, mosdójukat használatra alkalmatlan állapotban vehették birtokba a zenészek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/1600-hibat-szamoltak-ossze-az-operahaz-55-milliardos-felujitasa-utan-254341 | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgott ki gyanúsítottként egy Pest megyei település polgármesterét és két társát – írja az ügyészség közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450.000 forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal – megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve – bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető, zárul az ügyészség közleménye. | Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy Pest megyei polgármestert | Üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-gyanusitottkent-halgatott-ki-egy-pest-megyei-polgarmestert-254343# | 2022-11-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Amit eddig sejtettünk, arról már papírjuk is van: egy hazug lejárató kampány keretében kormánytagok és fideszes politikusok bűncselekményhez asszisztáltak” – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármester azután posztolt a „Városháza-ügyről”, hogy egy rendőrségi határozat kimondta: bűncselekményt követtek el Bajnai Gordonnal szemben, amikor lehallgatták és manipulálták a városháza eladásáról szóló tárgyalás felvételeit.
A volt kormányfő hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely rögzíti: a mondandója értelmét megváltoztatva a hangfelvételt manipulálták, majd ezt a manipulált felvételt széles körben terjesztették. Vagyis bűncselekményt követtek el. Karácsony szerint a határozat különösen érdekes része, hogy Bajnai Gordont egy profi hang- és képrögzítő eszközökkel felszerelt helyre „csalták megbeszélésre”. A főpolgármester posztjában ezt titkosszolgálati módszernek nevezte, amely „pont olyan, mint az úgynevezett kompromat, amit politikai ellenfeleik hazug lejáratására szoktak bevetni Oroszországban.”
Bár a Bajnai Gordon által közzétett határozat kimondja: a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el, azt, hogy ki volt a tettes, egyelőre nem sikerült megállapítani. A volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: „biztosan segítene, ha a nyomozásban a beszélgetés négy résztvevője közül nem csak hármat hallgattak volna meg”.
A főpolgármester felidézte, bár „a fideszes lakájmédia, kormánytagok és a fővárosi Fidesz bevonásával hónapokig szórakoztatta magát és a közvéleményt egy nyilvánvaló hazugsággal”, valójában senki nem adta el, és nem is akarta leadni a Városháza épületét. Karácsony úgy fogalmazott: „az egyész egy nagy kamu.” | Karácsony a Városháza-ügyről: Az egész egy nagy kamu | A rendőrségi határozat szerint a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-varoshaza-ugyrol-az-egesz-egy-nagy-kamu-254327 | 2022-11-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Elmarasztalta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Gyulai Tankerületi Központot, mert a Narancs.hu újságírójának többszöri kérdésére sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői.
A történetről már többször írtunk. A Narancs.hu még idén január végén fordult közérdekű adatkéréssel a Gyulai Tankerületi Központhoz, ugyanis cikkírónkat az elmúlt év végén és az idei év elején egymástól függetlenül több, a Gyulai Tankerülethez tartozó általános és középiskola tanára kereste meg azzal, hogy információik szerint az utóbbi időben, de különösképp 2021 év vége táján gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont, tudomása szerint, az összes tanár ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás címszó alatt a tankerületi vezető és iskolájuk igazgatója is. Mások arról számoltak be, hogy ők sem pénzt, sem ajándékcsomagot nem kaptak, ellentétben az iskolai és tankerületi vezetőikkel.
Közérdekű adatigénylésünkben mások mellett azt kérdeztük: „elektronikus másolatban küldjék meg, hogy 2020. szeptember 1-je és 2022. január 31-e között a Gyulai Tankerületi Központban dolgozó vezető és nem vezető beosztásban lévő, valamint a Gyulai Tankerületi Központhoz tartozó iskolákban intézményvezetőként dolgozó szakemberek mikor és összességében mekkora jutalmat/prémiumot, béren kívüli juttatást, plusz havi jövedelmet kaptak, illetve részesült-e, részesül-e bárki eredményösztönző premizálásban?”
A Gyulai Tankerületi Központ a törvényben biztosított 15 napos határidőt maximálisan kihasználva, a 14. nap végén válaszoltak azzal, hogy: „A határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. Arról azonban semmit nem árultak el, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét és miben veszélyeztetnénk. Egyben február közepén – a jogszabályokban biztosított lehetőségeket felhasználva – saját maga számára 45 nappal meghosszabbította a tankerület a válaszadás határidejét. Ez így március végére tolódott. Már ekkor felmerült a gyanú, hogy időhúzásra játszanak, de amikor március vége felé újabb 45 nappal meghosszabbították, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá vált. Így összesen 105 napot (!) adtak maguknak a válaszra.
Ekkor pedig egy, a kérdésre értelmezhetetlen adatsor küldtek el, ami semmifajta választ nem adott felvetéseinkre, csak 2020-as és 2021-es költségvetési sorokat és tételeket tartalmazott.
Ezért kezdeményeztünk vizsgálatot még júniusban a NAIH-nál. Végül ennek nyomán november 28-án kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hatóságtól, eszerint az ügyben a NAIH vizsgálatot indított és ennek eredményeként megállapította:
„a tankerületi központ megsértette az Ön közérdekű adatok megismeréséhez való jogát azzal, hogy nem megfelelően teljesítette az Ön közérdekű adatigénylését.
A Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján 2022. augusztus 9. napján az adatigénylés teljesítésére szólította fel a tankerületi központot és 2022. október 17. napján ajánlást tett a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv felé is arra vonatkozóan, hogy hívja fel a tankerületi központot a hatályos jogszabályi rendelkezések betartására és az Ön adatigénylésének soron kívüli teljesítésére.”
Közben a tankerületi központ és a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv is olyan tartalmú nyilatkozatot tettek a vizsgálatot végző NAIH-nak, hogy augusztus 31-én már teljesítették az adatigénylést, mert akkor a tankerületi központ megküldte – most már a pontos elérési út megadásával – a tankerületi központ 2020. évi és a 2021. évi költségvetési beszámolójának elérhetőségi adatait. A NAIH ezért tőlünk arról kért most nyilatkozatot, hogy megfelelőnek tartjuk-e az adatigénylés teljesítését.
A válasz azonban egyértelmű: nem, ugyanis nem költségvetési sorokat és összegzett, de név nélküli számsorokat kértünk, hanem azt, hogy a jelzett időszakban, de különös tekintettel 2021 utolsó hónapjaira miért és mekkora jutalmat, motivációs elismerést kapott a Gyulai Tankerületi Központ vezetője, helyettesei, középvezetői, valamint a hozzájuk tartozó intézmények első számú vezetői.
Az ügyet az sem menti, hogy más úton Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa a Klebelsberg Központtól ugyancsak közérdekű adatigénylés nyomán megkapta, hogy tavaly karácsony előtt Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője 2 millió 160 ezer forint jutalmat kapott. Ez 103-szorosa (!) annak a 21 ezer forintos ajándékcsomagnak, amit az egyik, a tankerülethez tartozó gimnázium tanárai kaptak ugyanekkor. Kíváncsiak vagyunk Teleki-Szávai közvetlen munkatársainak és az alá tartozó intézményvezetők 2021-es jutalmaira is.
Azzal, hogy kik és hogyan kerültek az elmúlt években a tankerületek élére és ott miképpen végzik a munkájukat, a Magyar Narancs korábban külön cikkben foglalkozott: | Elmarasztalta a NAIH a Gyulai Tankerületi Központot, mert titkolni próbálták a kiosztott jutalmakat | A Narancs.hu újságírója még június elsején kezdeményezett vizsgálatot az adatvédelmi hatóságnál, mert a Gyulai Tankerületi Központ többszöri kérdésre sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elmarasztalta-a-naih-a-gyulai-tankeruleti-kozpontot-mert-titkolni-probaltak-a-kiosztott-jutalmakat-254339# | 2022-11-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
MUNKATÁRSAINKTÓL
2022.12.01. 07:54 2022.12.01. 17:48
Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.
Több gyanúsítottat is kihallgatott a Városháza-gate ügyben a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a rendőrség lapunknak küldött válaszából. Azt követően kerestük meg a hatóságot, hogy Bajnai Gordon egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, rágalomhadjárat folyt ellene a Városháza-ügyben, majd manipulációt, vágott hangfelvételt emlegetett. Az ORFK kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint azonban három személyt befolyással üzérkedéssel gyanúsítottak meg az ügyben, akik szabadlábon védekeznek. A gyanúsítottak kilétéről lapunknak egyelőre nincs információja.
A történtek előzménye, hogy Anonymus tavaly ősszel több olyan hanganyagot hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Az ingatlan kapcsán nem csak orosz, hanem olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.
A Városháza-gate-ként elhíresült botrányt még az Index robbantotta ki: a lap tavaly novemberben írta meg, hogy a főváros el akarja adni a Budapest egyik szimbólumának számító Városházát. Az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek. Az álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból egyértelműen kiderült, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarták, méghozzá többmilliárdos „jutalék” fejében.
Az ügy egyik főszereplője az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt, aki az eddig megismert adatok szerint több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Arra, hogy Berki Zsolt miért is mozoghat ilyen otthonosan baloldali körökben, magyarázat lehet, hogy testvére, a vallomásokban szintén említett Berki József a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél azt is bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.
Berki Zsolt egyébként szerepel is az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.
A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. „Legalább két probléma van, menedzsment szempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott Bajnai, ismertetve: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák”. Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.
„Ez a realitás, ez így működik” – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.
Később napvilágot látott, hogy az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá.
Városháza-gate: Újabb vallomás a baloldali „jutalékos” rendszerről
Egy tanú szerint nemcsak a Városháza, hanem egy XI. kerületi ingatlan eladása után is járt volna korrupciós pénz.
A vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek. A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják beazonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.
A városházi botrány kirobbanását követően egyébként Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő több feljelentést is tett, de a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján.
A Nemzeti Nyomozó Iroda el is indította a nyomozást befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség a nyomozás keretében kutatásokat is tartott, többek között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában is megjelentek a nyomozók. Később kiderült, a Városházán a főjegyzőnél és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél is tartottak kutatást, a nyomozati cselekmény során pedig számítógépes adathordozókat vizsgáltak meg.
Karácsony Gergely tudott a külföldi pénzekről + videó
Az összes ellenzéki politikus Márki-Zay Péterre hárítja a felelősséget.
Azt nem tudni, hogy az NNI kiket „szólított meg”, de tény, hogy Bajnai Gordon – a gyanúsításokhoz nagyon közel eső időpontban – a Facebook-oldalán közzétette a korábban már említett bejegyzését, amely szerint a rendőrség felfüggesztette azt a tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást, amelyben ő tette meg a feljelentést, miután kiszivárogtak róla a hangfelvételek. Bajnai azt bizonygatta, hogy a rendőrség is leírta a határozatában, hogy a róla megjelent felvételek összevágottak. Később Karácsony Gergely is posztolt és kamunak nevezte a Városháza-ügyet. Bajnai és a főpolgármester csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a most meggyanúsított személyeket nem a sajtóba kikerült hanganyagok, hanem a teljes, vágatlan, tízórányi felvételek alapján vehették elő, amiket Anonymus juttatott el a nyomozóknak még tavaly karácsony előtt.
Az ügyben ráadásul egy nagyon fontos koronatanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát.
Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt. Azt állította, Berki Zsolt neki azt mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék” is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék.
Fidelitas: Hány millió dolláros bébi Karácsony? + videó
Itt az ideje, hogy Karácsony elszámoljon azzal a több száz millióval, amit Amerikából kapott! Itt az ideje, hogy bevallja, hogy mit kértek ezért a pénzért cserébe!
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Városháza-ügy
BAJNAI GORDON EMBEREI
BALLIBERÁLIS FŐVÁROSI VEZETÉS
Városháza
Városháza-gate
BALOLDALI VÁROSVEZETÉS
Városháza-botrány | Több gyanúsítottat is kihallgatott a rendőrség a Városháza-botrányban | Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/tobb-gyanusitottat-is-kihallgatott-a-rendorseg-a-varoshaza-botranyban | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn délután szállt fel a ferihegyi repülőtérről az az ezúttal Moszkvába tartó magánrepülőgép, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi meccseire. A 17 milliárdos Bombardier kedden kora délután érkezett vissza Magyarországra, fedélzetén a leggazdagabb magyarral, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal és három utassal. A 24.hu fotóriportere megörökítette a leszállást.
Mészáros mellett Hamar Gábor, egy fiatal üzletember is a fedélzeten volt. Az eddig kevéssé ismert Hamar forrásaink szerint jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök veje, Tiborcz István körével, de családilag szoros szálak fűzik Mészároshoz is.
Hamar édesanyja, Hamar Attila Albertné a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója, és ő vezeti a Pro-kvóta Kft.-t is, így Hamarné tekinthető a Mészáros Lőrinc körül zajló sportügyletek egyik kulcsfigurájának. Fontosságát jelzi, hogy két éve ő adott tájékoztatást a felcsúti kisvasútépítés pénzügyeiről, amikor az uniós támogatás felhasználását vizsgálva a településre látogatott az Európai Parlament delegációja.
Hamar Gábor sem lett hűtlen Felcsúthoz. A Puskás Akadémia honlapja szerint egyike azon kevés magánszemélynek, akik a nagy cégek mellett felkerülhettek a csapat támogatói közé.
Hamar újabban azonban egy másik sportágban, a teniszben utazik. Ő volt az egyik befektetője a XII. kerületben tavaly megnyílt Budai Teniszcentrumnak, két hete pedig bejelentkezett a gazdasági ügyekben megtépázott, a kormánnyal és a legjobb magyar játékosokkal is háborúban álló Magyar Tenisz Szövetség vezetésével szemben egy 20 pontos programmal. „Az elmúlt hónapokban rengeteget beszélgettem volt és jelenlegi játékosokkal, edzőkkel, szülőkkel, műhelyvezetőkkel, így pontosan tudom: átláthatóbb működésre, új programokra, és ami a legfontosabb, békére lenne szüksége a magyar tenisznek. Mi, potenciális támogatók vagy akár elnökségi tagjelöltek elsősorban a pénzügyi háttérért felelnénk, amely fedezetet nyújtana többek között a húszpontos szakmai programra” – mondta akkor a 36 éves Hamar a Nemzeti Sportnak.
Hogy Moszkvában milyen ügyben járt Mészáros Lőrinc oldalán, nem tudni, de Hamar a szeszipartól az informatikán keresztül az ingatlanbizniszig sokféle vállalkozással próbálkozott, aktuálisan viszont csak háromban tulajdonos. A kétezres évek közepén a szeszesitalgyártó Likőr Hungária Kft.-ben volt érdekelt, amely azután végelszámolás alá került, majd kényszertörléséről rendelkeztek. Néhány ingatlanos cégben is felbukkant, amelyeket távozása után felszámoltak, de ilyesmi történt családi kereskedőcégükkel, a Crimex Fill Kft.-vel is. Most is működik viszont a Hrone Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amelyben 2014-ig volt érdekelt, a családi céget most édesanyja, testvére, Ildikó, és Kiss Judit viszi. Utóbbi a több száz milliárd forint forgalmú Spar Magyarország ügyvezetője volt 2012-ig.
Hamar Gábor most is részes az egykori kalapácsvetővel, Gécsek Tiborral közös vállalkozásban, a G-SIS Integrations Informatikai Zrt.-ben, az információ-technológiai szaktanácsadó cég 171 millió forintos árbevételt mutatott ki 2017-ben és 26 millió nyereséget vehetett ki belőle a két tulajdonos. Hamar Gécsekkel – aki 2002-ben a Fidesz jelöltjeként az önkormányzati politikába is belekóstolt volna Szombathelyen, de nem választották meg képviselővé – közösen alapította meg a Budai Tenisz Centrumot is.
Egy székesfehérvári ingatlanos cégben, a Moloney Hungary Kft. üzletrészein pedig Gécsekné Osztovits Borbálával osztozik, ebben a vállalkozásban a stafétát a Hong Kongban bejegyzett Moloney Ltd.-től vették át 2017-ben. Ezen kívül egy másik fehérvári ingatlanos cégben is tulajdonos Hamar Gábor, a For-Log Project Kft.-ben, amelyet éppen egy éve alapítottak.
Kiemelt képünkön Hamar Gábor látható. Fotó: Marjai János / 24.hu | Fiatal NER-lovaggal repült Moszkvába Mészáros Lőrinc | Hétfőn délután szállt fel a ferihegyi repülőtérről az az ezúttal Moszkvába tartó magánrepülőgép, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi meccseire. A 17 milliárdos Bombardier kedden kora délután érkezett vissza Magyarországra, fedélzetén a leggazdagabb magyarral, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal és három utassal. A 24.hu fotóriportere megörökítette a leszállást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/03/19/meszaros-lorinc-hamar-gabor-maganrepulo/ | 2019-03-19 11:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Mínuszos hírként, vagy még úgy sem vette át a sajtó a 444 minapi észlelését, mely szerint Tiborcz István és állandó üzleti-jogi támasza, Hamar Endre közvetve résztulajdonos lett egy tetrecen nevű kft.-ben. Noha a debreceni szállodafejlesztő társaság nevét hivatalos iratokban is kis kezdőbetűvel írják, a cég annyira azért nem jelentéktelen, hogy ne kapott volna korábban 3,66 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által bonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Pletykaszinten már két éve is rebesgették, hogy a tetrecen mögött Tiborczék állhatnak – hiszen a fejlesztés cégjogi ügyeit 2020 végétől egy velük együttműködő ügyvéd, Nagy Zsuzsa Klaudia vitte –, de ez nem tűnt túl hihetőnek. Hiszen a miniszterelnök veje épp abban az időszakban deklarálta, hogy ő bizony kiszáll minden olyan vállalkozásból, amelyet állami forrásokkal gyarapítanak. Az összeférhetetlenség magától értetődőnek tűnt, hiszen a pénzosztó MTÜ-t – miként az illetékesek elismerték – Tiborcz felesége stratégiai tanácsokkal segítette (ma pedig már egyenesen Orbán Ráhel barátnője és volt évfolyamtársa, Jakab Zsófia az ügynökség vezérhelyettese). Továbbá az elővigyázatosság azért is indokolt lehetett, mert a magyar jog szerint Tiborcz István szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő gazdagodása azt jelenti, hogy közben a kormányfő lánya is tehetősebb lesz.
Ilyen előzmények után teljes lehetetlenségnek gondoltuk, hogy a miniszterelnök rokonsága és holdudvara mégis visszaszivárog az államilag agyondotált turisztikai projektek környékére. Pláne, hogy Tiborcznak van egy olyan BDPST nevű cégcsoportja, amelyben bőven akad – közvetlen kormánymilliárdoktól mentes – hazai és nemzetközi szállodaprojekt. Legalábbis mai tudásunk szerint nem mozdult meg direkt közpénztömeg a Botaniq Turai Kastély vagy a Hotel Dorothea nevű, tényleg világraszóló belpesti fejlesztés irányába. A cselekvés, alkotás iránti vágyat akár ezek az építkezések, felújítási munkák is kielégíthetnék – de a valóság ennél bonyolultabb. Az idei parlamenti választások után furcsa cégalapításokra lettünk figyelmesek, és jeleztük: mintha mégis aktivizálnák magukat az „állami piacon” a Tiborcztól nem független szereplők. Az üzletember alapkezelőt vett, közös irodaházba költözött más alapkezelőkkel, hozzá ezer szállal kötődő magántőkealapok léptek be fontos szállodafejlesztések mögé – és hogy a gyanút fokozza, végül hivatalosan is a nevére vette azt a bizonyos tetrecen Kft.-t.
Most, 2022 végén újra átvilágítottuk az MTÜ Kisfaludy-programjának legnagyobb győzteseit, és mint az alábbi gyűjtésből kiderül: a tetrecen Kft. debreceni Hiltonjával együtt már 14 olyan kormányzati pénzesőben részesült csúcsprojekt van, amelybe vagy maga Tiborcz István, vagy a vele egyértelműen rokonítható magántőkealapok, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti leágazásai szálltak be. Természetesen nem falusi vendéglátóhelyekről, panziócskákról van szó, hanem többségében nemzetközi védjegyekkel (Accor, Mövenpick, MGallery, Hilton) ellátott luxushotelekről, élményparkokról, vadászkastélyokról.
Ezekre – az MTÜ ritkán frissülő és nehezen kereshető nyilvántartásai szerint is – legalább 61 milliárd forintot utalt el korábban vissza nem térítendő támogatásként a kormányzat. Ez pedig az eddig kiközvetített összes Kisfaludy-pénz egyötöde. Mindemellé természetesen baráti hitelek is „teremtődtek” mintegy 50 milliárd forint összértékben;
a kölcsönöket biztosító pénzintézetek között ugyancsak feltűnő a szerepe a Tiborcz-tulajdonú Gránit Banknak, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, a Mészáros Lőrinc által dominált Takarékbanknak, valamint az állami Magyar Fejlesztési Banknak. És közben persze a Tiborcz-klub állandó ügyvédei, jogászai – Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia – jelennek meg az állami pénzeket felszippantó vállalkozások intézői között.
Nem a Válasz Online-t, hanem a közéletet minősíti, hogy rövid időn belül a második olyan történettel állunk elő, amely gigantikus méretű közvagyon elillanásáról szól. Két hete azt mutattuk be, miként került – sokévnyi „rejtőzködés” után – a százmilliárdosok ligájába a jegybankelnök fia. A lényeg, hogy az MNB javai először magántőkekalapok rengetegében vesztek el, majd közülük egyre többet sajátjaként kezdett használni Matolcsy Ádám. Itt hasonló a történet: az állam 2018 után előáll egy 300 milliárd forintnál is nagyobb turisztikafejlesztő csomaggal, a kormány esküszik, hogy tiszta lesz minden – a miniszterelnök veje kiszáll minden közpénzközeli fejlesztésből –, majd néhány év múlva a nagy pályázati győzteseknél hirtelen tulajdonosváltások „lépnek életbe”, és a leglátványosabb beruházásoknál jól kivehető módon felsejlik a Tiborcz-szál. És akkor a konkrétumok:
Állami ingyenpénzzel megtámogatott, majd a kormányfő veje közelébe „sodródott” turisztikai fejlesztések
Szállodák, melyeket Tiborcz István a saját nevére vett
1. Hilton Garden Inn Debrecen City Center. Az épülő 101 szobás hotel épp a napokban érte el legmagasabb pontját. A bokrétaünnepség a kivitelező A-Híd Zrt. díszletei között zajlott, s mindez azt a vélelmet erősítette, hogy a 3,658 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt felmarkoló projektcég, a tetrecen Kft. is a Híd-csoportot birtokló Apáthy családé. Csakhogy a fejlesztés cégjogi ügyeit már 2020 vége óta a Tiborczék közelében működő Nagy Zsuzsa Klaudia vitte, idén októberben pedig – ahogy a 444 jelezte – megérkezett a tulajdonosi körbe a miniszterelnök veje (BDPST Property Kft.) és állandó társa, Hamar Endre is (EAS Equity Zrt.). A tetrecen Kft. fele tehát ez utóbbi két üzletemberé, a másik 50 százalék pedig maradt az Apáthy-féle Árgus-Security vezetőjénél. Ez a debreceni szálló lesz egyébként az első vidéki Hilton Magyarországon.
2. Andrássy Kúria & Spa Tarcal. A kormányfő veje 2019-ben Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, pontosabban a szállodát birtokló és üzemeltető Témadesign Kft.-t. A 325 millió forintos Kisfaludy-pénz odaítélésekor még a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos, az állami Magyar Fejlesztési Banktól felvett 2,044 milliárdos kölcsönt viszont már Tiborcz István „nyögi”.
Attrakciók, melyek Tiborcz-közeli magántőkealapoknál landoltak
3. Port Hotel Medical & Spa Hévíz. Az épülő ötcsillagos, 285 szobás szállodamonstrum beruházója az Event Horizon Capital Zrt.; a 7,986 milliárdnyi Kisfaludy-pénzre érdemesült részvénytársaság pedig közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A Diófa Mészáros Lőrinc közeléből – Jellinek Dániel érintésével – került idén Tiborcz István kezébe. A hotel szerkezetépítője az Orbán Ráhel férjéhez több szálon kapcsolódó Balázs Attila (illetve cége, a Bayer Construct Zrt.), s a fejlesztést a Mészáros holdingjába tartozó Takarékbank 16,8 milliárd forintos baráti hitele is segíti.
4. Mövenpick Balaland Resort Lake és Familypark Szántód. A hamarosan megnyíló ötcsillagos, 109 szobás létesítmény és a hozzá kapcsolódó nyári-téli „gyermekház” a Dreamland Holding projektje – melyre mindösszesen 6,899 milliárdnyi Kisfaludy-pénz jutott. A Dreamland eredetileg az Appeninn Nyrt. és a Szepesi család tulajdona volt – e família alatt pedig a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lányát (Kante Awa) és férjét (Szepesi Richárd) kell értenünk. Az Appeninn helyét Szepesiék mellett nemrég az Equilor Alapkezelő által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap foglalta el. Márpedig az Equilor Befektetési Zrt. néhány hónapja – a Gránit Bankon keresztül – Tiborcz Istváné is, s bár magát az alapkezelőt nem vette meg, de az egész csapat (Equilor-ostul, BDPST-stül) egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. A Dreamland Holding jogi képviseletét egyébként az ősidőktől Hamar Endre látja el, csak nemrég állt be mellé M. Szabó Nóra, aki ugyancsak bejáratott Tiborcz-munkatárs. S nem mellékesen:
a szántódi hotelépítkezéshez 9,841 milliárdos baráti hitel is dukált, melyet az orosz dominanciájú – ám a magyar kormány által is favorizált – Nemzetközi Beruházási Bank biztosított. A szállót a Accor-csoporthoz tartozó Mövenpick-márkanév alatt futtatják az üzemeltetők.
5. Minaro Hotel Tokaj MGallery. A nemrég megnyílt ötcsillagos, 100 szobás hotelt egy korábbi kőbányaterületre húzták fel – a Minaro elnevezés pedig az impozáns épület helyszínére (mine) és Tokaj „folyékony aranyára” (oro) utal. Az MGallery szintén az Accor brandje, de fontosabb, hogy a szálló és a hozzá kapcsolódó gasztroudvar beruházója itt is a magántőkealapos hátterű Dreamland Holding, amely ezekhez a fejlesztésekhez 4,442 milliárdos Kisfaludy-pénzt kapott. A Tiborcz-közeli csúcsprojekt finanszírozó bankja a Tiborcz István birtokában lévő Gránit, amely ugyancsak hozzátett 4,212 milliárdnyi „családi” kölcsönt a nagy ügyhöz.
6. Lepence strandfürdő. Ez a Dreamland Holding-beruházás némi késésben van, de szintén látványosnak ígérkezik. Kisfaludy-pénzből mindenesetre 3,55 milliárd „adódott”, Gránit-hitelből pedig 1 milliárd forint, úgyhogy nagy baj azért nem lehet.
Projektek, amelyeket Tiborcz baráti-üzleti holdudvara vállalt fel
7. Club Aliga. A korábbi szürreális elképzelésekhez képest épp visszafogottabb beruházásban gondolkodik a Balázs Attila-féle Bayer-cégcsoporthoz került Pro-Mot Hungária Kft. A koncepció persze változatlan: úgynevezett élményközponttá alakítják majd a hajdani pártüdülő 47 hektárját, illetve elektromos hajók befogadására alkalmas kikötőt is építenek hozzá. Ehhez eddig 9,65 milliárdnyi Kisfaludy-pénzt sikerült gyűjteni, de a történet vége még nem látszik. Ami viszont igen, hogy a Pro-Mot számlavezető bankja néhány hónapja immár a Tiborcz által fémjelzett Gránit. S talán az sem lényegtelen, hogy az új NER-üstökös Balázs Attila a gyergyóremetei borvízfürdőnél is álmodott egy új komplexumot; ehhez szintén rendelkezésre áll 483 milliónyi Kisfaludy-forint.
8. Balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpont. Szálláshelyfejlesztésre és elektromoshajó-befogadási lehetőségek teremtésére mindösszesen 6,894 milliárnyi Kisfaludy-pénzt utalt az állam a beruházó Solum-Invest Kft.-nek – melyben az Appeninn Nyrt.-nek, a Balázs Attilánál említett Bayer Construct egyik menedzserének, valamint a fent szintén szereplő Szepesi családnak is van részesedése. A Solum-Invest cégjogi ügyeit a Tiborcz-kötődésű M. Szabó Nóra viszi, baráti hitelt pedig Mészáros Lőrinc Takarékbankja nyújtott 8 milliárd forint értékben.
9. Hotel Helikon Keszthely. A nemrég újjászületett 176 szobás, négycsillagos szálló és a környező sportpályák fejlesztését végző cég, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt. korábban Tiborcz Istváné volt – és persze most sincs távol tőle. A részvénytársaság egyik tulajdonosa a vele rendszeresen üzletelő West Hungária Bau-csoport (WHB). Állami Kisfaludy-pénzből 4,573 milliárd jutott erre a renoválásra, takarékbanki Mészáros-kölcsönből pedig 6,631 milliárd forint.
10. Palatinus Grand Hotel, Palatinus Boutique Hotel Pécs. 2023 januárjában kezdik a baranyai megyeszékhely legimpozánsabb és legnagyobb szállodájának felújítását, és ezzel párhuzamosan megnyitják a kisebb boutique hotelt a szomszédban. A két projektre összesen 4,518 milliárdnyi Kisfaludy-pénz érkezett a beruházó Hotel Palatinus és Hotel Nick kft.-khez, továbbá az állami MFB 970 millió forintos hitelével is „megtámasztották” a fejlesztéseket – de cégek számlavezető bankja természetesen a Gránit. A két kft. mögött Czéh-Tóth Márk áll, aki együtt dohánybizniszel Hamar Endrével, másrészt bizalmi igazgatósági tag a Tiborcz István befolyási övezetébe kerülő Waberer’s International Nyrt.-ben.
11. Bodajki Vadászkastély. Az interaktív vadászati kiállító térré varázsolt Hochburg–Lamberg-kastély gazdája a BDJK-Real Estate Kft. A cég korábban volt Tiborcz Istváné, majd a vele szövetséges WHB Grouphoz került, onnan egy újabb vállalkozáshoz – hogy aztán a konkrét kivitelezési munkát a WHB végezhesse el. Mindezt 1,528 milliárdos Kisfaludy-szerepvállalás mellett.
Fejlesztések, amelyeket a Tiborcz-barátok barátai irányítanak
12. Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness Mezőkövesd. A szállodafelújító Hotel Balneo Kft. azé a Kosik Jánosé, aki egy ideje az egyik legismertebb Tiborcz-alapember, Sájer Gábor napelemes üzlettársa. Az állam 3,55 milliárdos Kisfaludy-pénzzel jutalmazta a projektet.
13. Balaton Golf Club Balatonudvari. A golfpályát és luxusszállót építő X. Center Irodaház Kft. a nemzeti vagyonkezelőt korábban irányító Szivek Norbert árnyékában működik – ő maga pedig leginkább Tiborcz Istvánéban. Ezt a kapcsolatrendszert a kormányzat 1,7 milliárdnyi Kisfaludy-pénzzel „szentesítette”.
14. Harkányi Thermal Hotel. A szálló kapacitásbővítését végző Zagore Property Zrt. tulajdonosa, Bódi László Péter ugyancsak közös vállalkozásba fogott az imént említett Sájer Gáborral. A harkányi hotel ügyét 1,515 milliárd Kisfaludy-forinttal az állam is segíti.
#NER#Orbán Ráhel#Tiborcz István | Az állam „megtolta”, ők hazaviszik – a Tiborcz-körhöz került 14 turisztikai csúcsprojekt | A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/11/30/tiborcz-hamar-balaton-tokaj-szallodak/ | 2022-11-30 11:55:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Miközben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak 200 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie 2022 első félévében, ennél jóval nagyobb összeget költött el az utóbbi években saját ingatlanaira.
Az MNB négy éve szerzett meg egy vállalkozást, amely aztán MNB-Ingatlan Kft. néven vált egyik legfontosabb leánycégévé.
Az új ingatlanszerzemények kezelését végző kft. működtetésére, valamint az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára azóta legalább 240–250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki jelenleg is a MNB kasszájából.
A gigantikus összeg három nagyobb költségcsoportból áll össze.
A székház felújítása: 54 milliárd
Az MNB közel egy éve ürítette ki az V. kerületi központját. A Szabadság téri székházból kiköltöztették a dolgozókat, mert a jegybank alapításának közelgő századik évfordulójára hivatkozva felújítják és átalakítják az épületet. A MNB maga jelentette be, hogy a 2024-ig tartó rekonstrukcióra 54 milliárd forintot tervezett be.
Az MNB-Ingatlan tőkeemelései: 166 milliárd
A székházra szánt összeg eltörpül amellett a 166 milliárd forint mellett, amelyet a jegybank 2019 óta apránként és szép csendben csöpögtetett bele a többi épületet kezelő leánycégébe. Az ott folyó tevékenység finanszírozásához negyvenötször emeltek tőkét, ám azt nem igyekeztek közzétenni, hogy az összegek pontosan milyen célokra mentek.
Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években öt ingatlan került hozzá.
Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített és nemrégiben megnyitott Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába.
A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza, (Bölcs Vár) 2019 óta van meg.
A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (az év eleje óta MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.
A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe már bevezették ugyan a Balaton vizét, de a hivatalos átadás még nem történt meg – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlanhoz.
A Bölcs Vár szomszédságában elhelyezkedő Burg Hotel az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona, a céget idén nyáron vette meg az MNB-Ingatlan.
Az üzemeltetési költségek: minimum 20–30 milliárd
Bár még nincs használatban az összes új ingatlan, így is drasztikusan megemelkedtek az MNB-nél a fenntartási és üzemeltetési költségek. A jegybank első félévről szóló jelentéséből kiolvasható, hogy hat hónap alatt közel 10 milliárd forintot fizettek ki üzemeltetési célokra. Ez az előző év hasonló időszakához képest 154 százalékos növekedés.
Biztosra vehető, hogy az időközben elszabadult rezsiárak, valamint a megnyíló újabb ingatlanok miatt a jövőben is dinamikusan emelkednek majd a költségek. Becslésünk szerint a már említett négyéves időszakra vonatkozóan minimum 20–30 milliárd közötti összeggel lehet számolni ezen a költségsoron.
Miért pont a Penta?
A hivatalosan kisvállalkozás besorolású, ám a mérlege szerint 160 milliárd forintot meghaladó tőkével rendelkező MNB-Ingatlan Kft.-t a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő részvénytársaság hozta létre (akkor még más néven működött), és egyike volt az akkoriban futó ügyletekre létrehozott projektcégeknek. Ahhoz, hogy megértsük, miként lett a jegybank körüli szövevényes szervezeti háló jellegtelen darabjából az MNB legértékesebb irodaházainak kezelője, érdemes áttekinteni, mit lehet tudni a cég előtörténetéről.
Az MNB 2013–2014-ben hat, hasonló nevű alapítványt gründolt, és összesen 266,4 milliárd forintos vagyonnal ki is stafírozta ezeket. Egyikük, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány később megalapította az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Ez a társaság aztán 2016 májusában saját projektcégeket hozott létre, megalapítva a többi között az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t. Ugyanazon a napon négy további hasonló, csak a görög betűben eltérő nevű kft.-t is bejegyeztetett.
Hosszú időn keresztül a jegybanki alapítványok és a hálózat cégei párhuzamosan vásároltak értékes ingatlanokat a fővárosban. Az ingatlanok egy részét azonban ma már hiába keressük a jegybank vagy az alapítványi cégháló portfóliójában. Az alapítványoknak juttatott jegybanki 266 milliárdból és a befektetésekből megszerzett ingatlanok egy része különféle ingatlanalapoknál, magáncégeknél, sőt a Matolcsy család közelében landolt. A Válasz Online a napokban írta meg, hogy az MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájába lépett, miután „kvázi sajátjaként rendelkezett” egy közel 150 milliárd forintot érő, 112 ezer négyzetméteres irodaházvagyonnal, amelyben egykori MNB-ingatlanok is felbukkannak.
Az egyik legkülönlegesebb szerzemény, az ikonikus Postapalota a sok cég közül az Optimum-Penta birtokába került, az MNB-nek viszont ezzel az épülettel tervei voltak. A jegybank 2019-ben ki is vásárolta, majd hamarosan a saját nevére is vette a céget.
Kétszer fizettek
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-ban vásárolta meg a romos állapotban lévő, Széll Kálmán téri szecessziós postaközpontot, és el is kezdte a felújítási munkákat. A Buda egyik legforgalmasabb csomópontja fölé magasodó épület az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta számára, és egészen a 2000-es évek elejéig a posta használta. A sokáig üresen álló tömb rehabilitációjának első üteme 14 milliárd forintot emésztett fel, amit az alapítványok kvázi kölcsönéből finanszíroztak. Aztán megjelent a színen az MNB, és 45 millió euróért, azaz mintegy 14 milliárd forintért a céggel együtt megvette az épületet az alapítványok vagyonkezelőjétől. Az akció értékelhető úgy is, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért:
egyszer, amikor kistafírozta az első ütemet finanszírozó alapítványokat,
másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.
A Bölcs Vár esetében a kétszeri fizetés nem csak gyanú. Az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az Úri utcában található régi budai városháza épületét a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta.
Ezekkel a furcsa tranzakciókkal indult az MNB-Ingatlan Kft. pályafutása, de a folytatás is sajátosra sikerült.
Miközben újabb ingatlanok kerültek a céghez, és folytatódtak a drága – esetenként luxuskategóriás – felújítási munkák, a tevékenység finanszírozásához sok pénzre volt szükség. Bő három év alatt, 2019. május 20. és 2022. július 6. között negyvenöt tételben összesen 166 milliárd forint vándorolt az MNB-től az ingatlanos céghez.
Volt olyan nap, amikor kétszer is ment utalás – derül ki az alapítói határozatokból.
A cégbejegyzésekben a nagy pénzek nem látszanak, csak annyi, hogy alkalmanként 100 ezer forinttal nőtt a cég tőkéje. Valójában azonban az MNB-Ingatlanhoz úgynevezett ázsiós tőkeemelésekkel folyt a pénz, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos vagyoni hozzájárulásának csak egy része jelenik meg a jegyzett tőkében, a másik, többnyire jelentősebb rész a saját tőke másik elemébe, a tőketartalékba kerül. 2020. május 12-én az MNB-Ingatlanban például 34,85 milliárd forint landolt, amiből menetrendszerűen 100 ezer forint jelent meg a jegyzett tőkében, és ez volt látható a cégnyilvántartásban is, a többi a tőketartalékba került.
A tőkeinjekció összege egyébként igen széles skálán mozgott, a legkisebb tétel 8,9 millió, a legnagyobb a már említett 34,85 milliárd forint volt.
Az üzleti életben bevett gyakorlat ez a finanszírozási mód, amelynél az elsődleges cél a gyorsaság. Olyankor alkalmazzák például, amikor a társaságnak nincs saját forrása a projekthez vagy a működéshez, és a hiányzó pénzt a tulajdonos bocsátja a vállalkozás rendelkezésére. Ez lényegében tulajdonosi kölcsön, csakhogy nem kell visszafizetni, hanem tulajdonrésszé alakul – magyarázta lapunknak egy céghálók működtetésében tapasztalatokkal rendelkező vállalkozó.
A tőkeemeléseket nyilván akkor lehetne értelmezni, ha ismernénk a tőkeinjekciókhoz tartozó projekteket, magyarul, ha látnánk, mire fordították az összegeket. Az alapítói határozatokban azonban arról nincs szó, hogy konkrétan mire szánta azokat az MNB. Az üzletember arra figyelmeztetett, hogy akár „papíron” is fel lehet puffasztani egy céget, és annak eldöntéséhez, hogy a „semmiből gyártanak-e pénzt”, vagy valódi finanszírozásról van-e szó, látni kell, hogy történik-e tényleges pénzmozgás. Annyi biztos, hogy az MNB-Ingatlannál a tőkeemelésekhez mellékelték a cégbíróságnak az MKB Bank Zrt. igazolását arról, hogy átutalták az összegeket.
Az első tőkeemelés 2019-ben azért elütött a többitől, bár itt is 100 ezer forint jelent meg a felszínen, de a rendelkezésre bocsátott 13,7 milliárd forintnak csak egy része volt tagi kölcsön, a nagyobb rész, 7,8 milliárd forint Optimum-Penta kötvény volt. Valami olyasmi történt, hogy az Optimum-Penta korábban kötvényt bocsátott ki, azt a saját tulajdonosa lejegyezte, ezenfelül 5,9 milliárd forint kölcsönt is adott, majd a leány teljes, 13,7 milliárdos adóssághegyét tőkejuttatásként betolta a leánycégbe. Erről az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 15-ei alapítói határozata rendelkezett.
A cégbejegyzés szerint az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 31-éig volt tulajdonos, akkor vette át az ingatlanos kft.-t az MNB, ezek szerint a kötvényből tőkeemelés manőverét még az Optima Befektetési Zrt. vezényelte. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az Optimum-Penta Kft.-ben történő üzletrészszerzéséről már 2018 júniusában megállapodást írt alá az MNB az Optima Befektetési Zrt.-vel, de csak majdnem egy évvel később kérték a tulajdonosváltás tagjegyzékbe történő átvezetését.
Minimum szokatlan felállás, hogy a kötvénypiacot (is) felügyelő MNB a saját maga által engedélyezett adósságpapírral (háttérmegállapodás alapján) a saját érdekeltségében tőkét emel.
Megkérdeztük az MNB-t, mi értelme volt a több tucat tőkeemelésnek, és pontosan milyen projektet finanszíroztak az egyes tételekkel.
Azt közölték az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonosváltásáról, hogy „2019. május végétől 2019. július közepéig zajlott a tranzakciózárás”. Az MNB közvetlen tulajdonlásától számítva az első tőkeemelésre 2019 júniusában került sor, majd a 2020 augusztusáig terjedő időszakban összesen tizenhét alakalommal kapott az MNB-Ingatlan tőkeemelést meghatározott feladatokra.
A kérdéses időszakban 82,74 milliárd forint ingatlanfejlesztési célokat szolgált, 4,65 milliárd forint képzőművészeti alkotások beszerzése érdekében merült fel
– válaszolta a jegybank. A néhány milliós tőkeemeléseket firtató kérdésre azt írták, hogy az „elaprózott formában” történő tőkeemelések oka azok célhoz kötöttsége. A válasz azonban nem tér ki arra, hogy mik voltak ezek a célok.
A jegybankkal folytatott levelezésünk során a tőkeemelési tételek közül végül egynek elárulta a konkrét célját az MNB. A 24.hu kérdésére a sajtóosztály közölte: 2022 elején 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozták a Burg Hotellel rendelkező Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. üzletrészének megvásárlását.
Emellett még 32 milliárdról tudható, hogy az a Postapalotában végrehajtott beruházására kellett, de ez az összeg nem azonosítható be az egyes tőkeemelésekkel. Az összeg az MNB felügyelőbizottságának vizsgálatából derült ki. Az jelentést ismertető Direkt36 szerint a második ütembeli felújítási munkákra a Raw Development Kft.-t, Somlai Bálint érdekeltségét szerződtették. A Raw Development kapta a Szabadság téri MNB-székház 54 milliárdos rekonstrukciós megrendelését is. A Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló Somlai üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB felől érkező megrendeléseknek köszönheti.
A felügyelőbizottság Jobbik által delegált tagja, Nyikos László, aki a Postapalota-beruházásról készült jelentést is készítette, a 24.hu-nak azt mondta, a tőkeemelésekről hallott ugyan, de azok céljáról nincsenek információi. A volt országgyűlési képviselő szerint itt ugyanaz a probléma jelentkezik, ami a jelentés elkészítését is nehezítette: az MNB-Ingatlan a saját tulajdonosának sem adja át a szerződéseket arra hivatkozva, hogy azok nem a jegybank gazdálkodása keretében születtek. Nyikos szerint a jegybank felügyelőbizottsága így hiába próbálkozik a beruházások átvizsgálásával, nem kap releváns információkat.
Milliárdos bérleti díjat fizet az MNB a saját ingatlanaiért
Mint írtuk, egyetlen év alatt 154 százalékkal nőttek a jegybank ingatlanainak üzemeltetési és fenntartási költségei. Az idei féléves jelentésében a jegybank maga állítja, hogy a 2021 első félévében még 3,7 milliárd forintot kitevő összeg az idei év első hat hónapjában 9,4 milliárdra emelkedett. És ezt az időszakot még nem is terhelte jelentősen az energiaár-robbanás. A 9,4 milliárd forintos tételbe az MNB sajtóosztályának tájékoztatása szerint beleszámolták a közüzemi költségek (elektromos áram, gáz, víz, csatorna) mellett az anyag- és karbantartási költségeket, a takarítást, az őrzésvédelmet és a bérleti díjakat is.
Mint kiderült, a jegybank bérleti díj címén is komoly összegeket juttat a leánycégének.
Még azért a Bölcs Várért is százmilliós díjat utal az MNB, amelyet az elmúlt években kétszer is megvett magának.
Az MNB tájékoztatása szerint a Bölcs Várban 2022-ben nagyobb területet használ az MNB, mint korábban, ezért 2022 első félévében nettó 110 millió forintot fizetett, a Krisztina körúti központért, amelyet az év elején kezdtek használni, nettó 1,01 milliárdot, a Postapalota MNB-s részéért, a felügyeleti központért pedig 691,1 milliót utalnak. A bérleti díj így a jelenleg használt irodaházakért éves szinten eléri 3,6 milliárd forintot.
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-os alapítása óta minden évben veszteséges volt évi 100–300 millió forint erejéig, csak tavaly mutatott ki nyereséget – adózás után 626 millió forintot. Hogy milyen méretű üzletet visz az MNB ingatlanos cége, az a 2021. végi mérlegadatokból következtethető: az ingatlanok bruttó értéknövekedése a múlt évben 72 milliárd forint volt, közben a felújítások pörgését jelzi, hogy a befejezetlen beruházásoknál 76 milliárd forint növekedés mutatkozott 2021 végére.
Az egyes projektekre – hogy pontosan mennyiért kerültek a kft. portfóliójába, mennyibe került a felújításuk vagy átalakításuk – nem térnek ki a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, de az itt-ott felbukkanó adatokból annyi látszik, hogy nem aprópénzzel gurigáznak az MNB-ingatlanok környékén. A tavalyi mérlegben például a befejezetlen beruházások és a beruházásokra adott előleg soron 26,126 milliárd forint értékben a Pénzmúzeum felújításával, kialakításával kapcsolatos tételek, 251 millió forint értékben pedig a folyamatban lévő műtárgybeszerzések szerepelnek. | Matolcsy-recept: Vedd meg kétszer ugyanazt az ingatlant, aztán fizess érte még bérleti díjat is | Hatalmas összegeket költ a saját épületeire a jegybank. Volt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt ingatlanos cégébe. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/30/mnb-matolcsy-gyorgy-ingatlan-koltseg-veszteseg/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselő, aki Jávor Benedekkel együtt betekinthetett Mangold nyolcmilliárdos kormányzati szerződésébe.
A politikusok az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Mangold Consulting Gmbh. között megkötött, a közbeszerzési kötelezettség alól mentesített és mindeddig titkolt szerződéshez és a módosításához egy iratbetekintés során férhettek hozzá. A dokumentum nyilvánosságra hozását a minisztérium ugyanis megtagadta, jóllehet a szerződés nem minősített adat.
Mangold a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásának kormányzati tervében kapott szerepet. Az már eddig is ismert volt, hogy 2021 decemberében a Palkovics László vezette ITM leszerződött a tanácsadói feladatra Mangold cégével, most azonban előkerült a teljes szerződés és annak 2022. január 17-én kelt módosítása is.
A szerződést elképesztőnek nevező Tordai szerint az derült ki, hogy a megbízott cégnek nem kell jogi, adózási, műszaki kérdésekben tanácsokat adnia, elég, ha informálja a minisztériumot a jogszabályi és politikai környezetről, az eladókról és a lehetséges partnerekről, és „akár még megbeszéléseket is segítenek nyélbe ütni, ha a jelenlegi tulajdonosok egy miniszterrel nem, csak egy gyanús közvetítőcéggel hajlandóak szóba állni”.
Mindezért az eredeti szerződés szerint 2 090 000 euró + áfát számlázhattak volna a projekt előkészítési költségként, havi nettó 110 ezer eurót a „munkáért” és nettó 17 millió eurót sikerdíjként. Az adófizetőknek az egész összesen nem kerülhetett volna többe bruttó 8,2 milliárd forintnál. De négy hét sem telt bele, és rájöttek, hogy ez így nem elég jó, ezért módosították a szerződést.
A megbízási díjat már nem „szerződésszerű teljesítés ellenében”, hanem „a megbízott tevékenységéért” adják. Hogy pontosan mi az, azt nem tudni, hiszen a módosítás után már nem kell havonta írásbeli összefoglalót készíteni, és az időkimutatás sem elvárás többé. Sőt, kikerült a havidíj is a szerződésből, így két részletben kaphatja meg a milliárdokat a tanácsadó cég.
Orbán Viktor 2021 decemberében azt mondta, hogy a reptér megvásárlására csak a választás után kerülhet sor, és úgy tűnik, Palkovics László 2022 januárjában már azt is látta, hogy az idén ez egyáltalán nem fog megvalósulni. Ezért biztosították Mangoldékat, hogy mindenképpen pénzhez jussanak: ha a reptéreladási tranzakció az ITM-Mangold Consulting szerződés 2022. július 31-i lezárulása után – az eredeti 12 hónap helyett, a módosított szerződés alapján – 24 hónapon belül megkezdődik, Mr. Oroszország akkor is igényt tarthat a sikerdíjra.
Ezek után nehéz azt gondolni, hogy nem hazudott Palkovics László miniszter, amikor idén augusztusban Jámbor András párbeszédes frakciótársam kérdésére azt állította, hogy «a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva»
– írta Tordai. | Betekinthetett az ellenzék Mr. Oroszország és az egykori ITM szerződésébe, és elámult | Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/30/tordai-bence-klaus-magold-mr-oroszorszag-itm-szerzodes/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében.
A 21 tagú konzultatív testület december 13-án tartja alakuló ülését. A résztvevők a meghívóval együtt a napirendet és az ügyrendi javaslatot is megkapják, amit előzetesen véleményezhetnek.
A hatóság mellett konzultatív szerepet betöltő testület 21 tagjából a törvény értelmében tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül. A pályázatra a közöltek szerint összesen 24-en jelentkeztek, 6 civil szervezet és 18 magánszemély.
A pályázaton való részvétel feltétele volt az alábbiak közül egy vagy több területen szerzett tapasztalat: korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem, átláthatóság, közbeszerzési eljárások, a munkacsoport feladataihoz kapcsolódó emberi jogok védelme, valamint bűnüldözés.
A pályázók közül az alábbi nem-kormányzati szereplők és személyek kerültek be a munkacsoportba:
Dr. Bodoky Tamás Richárd (atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.)
Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság)
Dr. Fázsi László
Dr. Fonyódi Krisztián
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége)
Dr. Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyaroszág)
Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet)
Sándor Tamás
Dr. Várady Szilvia
Dr. Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület).
A konzultatív testületet az Integritás Hatóság elnöke vezeti. A hatóságnak autonóm államigazgatási szervként az lesz a feladata, hogy kivizsgálja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalásokat, összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértéseket. | Létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport | Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/letrejott-a-korrupcioellenes-munkacsoport-254434 | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás).
A dél-békési települések polgármesterei pénteken Mezőkovácsházán rendkívüli társulási ülésen vitatják meg, hogy milyen lépésekkel válaszoljanak a döntésre, amelynek eredményeként a rendkívüli hosszú és bonyolult elnevezésű projektben – "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" – a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága szabálytalanságok sorát állapította meg. Ezért
összesen 492 millió 347 ezer forintot kell(ene) visszafizetni nagyobbrészt a dél-békési társulásnak, kisebbrészt a benne tagként szereplő településeknek.
A visszafizetési dokumentumot Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár jegyzi. (Hasonló esetek nem példanélküliek Dél-Békésben, két és fél évvel ezelőtt egy kísértetiesen hasonló eset történt, ahol még a visszafizetési kötelezettség nagysága is megegyezik a mostanival.)
Varga Gusztáv középen, mellette balra Simonka György
Fotó: Szabo Akos / Facebook/Varga Gusztáv
„Minden megvalósult, minden a legnagyobb rendben volt, értetlenül állunk a szabálytalansági eljárás megállapításaival szemben, különösen azért, mert a teljes támogatási összeget vissza kellene fizetnünk” – mondta az esettel kapcsolatban Boros Csaba (független) Battonya polgármester, akinek a városa a projekt konzorciumi vezetője volt. „Annyi igaz, hogy a projekt dokumentációs és kommunikációs csatornájára, az ún. EPTK felületre az utolsó napon szerette volna feltenni a beszámolók, jelenléti ívek, elszámolások és számlák egy jó részét a programot megvalósító menedzsment. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt a felületet számunkra érthetetlen okokból egy nappal előbb bezárták. Ezt már akkor is jeleztük, és mindezt bizonyítani is tudjuk.”
A Dél-békési Többcélú Kistérségi társulás pénteki rendkívüli mezőkovácsházi ülésén két határozati javaslat kerül a polgármesterek elé. Az első szerint nem fogadják el a Miniszterelnökség államtitkárságának szabálytalansági megállapításait, s azt a bíróságon megtámadják. A „B” terv pedig az, hogy ha ez mégsem vezetne eredményre, akkor részletfizetési kedvezményt kérnek, ugyanis a mostani határozat mindössze 30 napot ad nekik arra, hogy a teljes összeget visszafizessék. Az idevonatkozó szabályok szerint a részletfizetés maximális határideje 12 hónap.
„Túl azon, hogy nem voltak szabálytalanságok, azt is el kell mondani, a társulás és a benne részt vevő települések nem tudnák visszafizetni ezt a pénzt. Ez csak Battonya esetében azt jelentené, hogy a társulás lakosságarányos része miatt 50, míg saját jogon ugyancsak 50 milliót követel tőlünk a Miniszterelnökség. Ennyi pénzük megközelítően nincs.
Ha nem kezdeményezünk jogi utat, akkor inkasszó kerül a számlánkra és csődbe megy az önkormányzat,
de valószínűleg, hogy Mezőhegyes kivételével a többi érintett településsel is ezt történne. Nagyon remélem, hogy ezt senki nem akarhatja” – mondta nyomatékosan a Boros Csaba polgármester.
Boros Csaba, Battonya polgármestere
Forrás: Facebook/Boros Csaba
A Miniszterelnökség illetékes államtitkársága által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy
a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sorát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték, azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
Azt is felrója a miniszterelnökségi államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.
Mások a társulás elnökének, a korábbi mezőkovácsházi polgármesternek, Varga Gusztávnak felelősségét is firtatják. A projekt összes tevékenységébe bevonni kívánt létszám meghaladta (volna) a négyezret, de ezzel összefüggésben utólag aggályok merültek fel. A Miniszterelnökségi államtitkárságnak összességében pedig alapvető kétsége van arról, hogy a program ténylegesen megvalósult-e. A dél-békési társulásban résztvevő települések polgármesterei és vezetői ennek a szöges ellentétét állítják.
Az ügyre rálátó névtelenséget kérő szakemberek közül néhányan egyértelműen a menedzsment súlyos hibáit vélik felfedezni. Egyikőjük arra emlékeztetett, hogy a menedzsment tagjai közül többen szerepet vállaltak Simonka György, a térség volt fideszes országgyűlési képviselőjének több korábban zátonyra futott projektjében is. Dél-Békés egykori megkérdőjelezhetetlen ura hosszabb ideje a vádlottak padján ül a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt, ahol bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják, ahol a kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot. | 500 milliót követel vissza a Miniszterelnökség a dél-békési önkormányzati társulástól | A felháborodott polgármesterek szerint minden megvalósult, csak egy apró adminisztrációs hiba történt, ezért bíróságra mennek. A visszafizetéstől csődbe is mehetnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/500-milliot-kovetel-vissza-a-miniszterelnokseg-a-del-bekesi-onkormanyzati-tarsulastol-254420# | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Furcsa fejleményre lehettünk figyelmesek az Orbán-kormány 2018-as újabb választási győzelmét követően. Az addigi „fedezékéből” már 2017-ben is kibújt Mészáros Lőrinc úgymond elkezdett még jobban kijönni a fényre, ami ez esetben azt jelentette, hogy egyre több olyan céges tulajdoni részesedését hozta nyilvánosságra, amelyek mögött már amúgy is őt lehetett sejteni.
Ezek közül is talán a legfontosabb az a momentum volt, amikor 2018 nyarának végén kiderült, két magántőkealapon keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja. Ma már tudjuk, mi volt a cél, méghozzá egy óriásbank összekalapálása, éppen az MKB vezérletével. Amely első fázisa, a Budapest Bank bekebelezése az idén tavasszal már meg is valósult, s a Takarékbank beapplikálásával jövő májusra készül el a mű, az MBH (és nem a vele beszédben azonosan csengő NBH, azaz Nemzetbiztonsági Hivatal!) lesz az ország OTP utáni második legnagyobb bankcsoportja – ahogy azt a szemét a bankszektoron is szorosan rajta tartó Orbán Viktor immár tíz éve kiötölte.
Már egy ideje egyáltalán nem kell elbújnia Mészárosnak, hiszen papíron évek óta ő a leggazdagabb hazai üzletember, vagyonát például a 100 Leggazdagabb 2022 című kiadvány 455 milliárd forintosra becsülte, köszönhetően annak, hogy tíz ágazatban több mint 3 ezer cégben van érdekeltsége. S e sornak még koránt sincs vége, hiszen szinte nem telik el hónap, hogy ne bukkannánk újabb, a „nemzet gázszerelőjéhez” köthető cégalapításra.
Annak, hogy most ezek közül mégis kiemelünk egyet, az az oka, hogy Mészáros nem közvetlenül, hanem csak több áttételen keresztül szerepel, ráadásul akkor sem a saját nevén, hanem az egyik magántőkealap mögé bújva. Azaz, a régi jól bevált módszert alkalmazva.
A New Vezigland Kft.-ről van szó, amely a nyilvánosan, azaz mindenki számára elérhető hivatalos adatok szerint idén július 28-án látta meg a napvilágot, s azt a cégbíróság villámgyorsan, alig hat nappal később már be is jegyezte. Törzstőkéje a kft-k gründolásánál minimálisan megkövetelt 3 millió forintnál jóval magasabb, 141 millió. Kellett is ennyi – következtethetünk abból, hogy a New Vezigland a főtevékenységeként a saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg.
Székhelyeként pedig egy budapesti, VIII. kerületi címet. De csak átmenetileg. Három hónappal később, november 10-én – vagyis két hete – ugyanis a cég beköltözött a belvárosba, méghozzá olyan helyre, ami már árulkodik a valódi tulajdonosa személyéről. Az új cím ugyanis nem más, mint az V. kerület, Váci utca 38., amely történetesen az MKB Bank székhelye is.
Egyúttal a kft. ügyvezetőjének a személye is megváltozott, a fonyódi illetőségű Horváth Adrienn helyét a tatabányai lakcímmel rendelkező Machos Szilvia vette át. A szokatlanul gyors váltás – amelynek három hónapos tartama alapján jobb híján az új alkalmazottak próbaideje ugrik be – indoka nem ismert. Ám arra lehet következtetni, hogy Horváthtal szemben Machos bizalmi embernek számíthat a formálódó MBH-sok számára, hiszen ő a még a Takarékbank által alapított Takarékszövetkezeti Informatikai Kft.-nek (rövidített közismertebb nevén: a Takinfonak) is az ügyvezetője.
A tulajdonosi múltból azért annyi kiderül, hogy a Horváth által tulajdonolt Vezigland Kft. hozta létre a New Veziglandet, hogy aztán november 10-én kivásárolja őt a Mortgage Solutions Pénzügyi Zrt. Amelynek egyedüli tulajdonosa a Next Future Project Kft. Ez szintén az MKB székhelyére van bejegyezve, így hát ezzel el is érkeztünk a lényeghez, a New Vezigland valódi tulajdonosához. Legalábbis gondolhatnánk. Merthogy a Next Future gazdájaként a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerepel a cégnyilvántartásban, amelyről azonban már korábban nyilvánosságra került, hogy azt a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. menedzseli, amelynek pedig szőröstül-bőröstül hivatalosan is Mészáros a tulajdonosa. | Mészáros Lőrinc már majdnem hófehér, de azért még él a régi, jól bevált módszerrel | Magyarország papíron leggazdagabb embere megint egy újabb cég birtokosa lett. Ez egyáltalán nem szokatlan, az viszont érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy a végső tulajdonoshoz több áttételen keresztül lehessen csak eljutni, amely nem más, mint Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége által kezelt magántőkealap. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mar-majdnem-hofeher-de-azert-meg-el-a-regi-jol-bevalt-modszerrel.html | 2022-11-25 10:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, szabálytalanságok sorára hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a történtek idején Varga Gusztáv fideszes mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). Varga azóta már nem polgármester és kistérségi elnök, mégis többszörös érintettsége okán feltűnő volt, hogy nem volt ott a forró hangulatú pénteki kistérségi ülésen.
A pénteki rendkívüli mezőkovácsházi társulási ülésen ugyanis 18 dühös polgármester vitázott arról, hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy egy öt évvel ezelőtt elnyert és 2018-2020 között végrehajtott humánerőforrás-program teljes támogatási összegét – egy szabálytalansági vizsgálat után – vissza kell fizetniük a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságának. Ám a jó másfél órás, időnként parázs hangulatú vita után több maradt a kérdés, mint a válasz.
Bár több polgármester a távozásával tiltakozott a szavazás ellen és kivonult, arról döntött végül a grémium, hogy nem ismerik el a vizsgálat megállapításait, ezért
30 napon belül nem fizetik vissza a közel félmilliárd forintot, hanem polgári peres eljárásban próbálják igazukat érvényesítni.
Szerintük ugyanis megvalósult a program, még ha adminisztrációs és dokumentációs hiányosságok voltak is. Ha ez nem sikerülne, akkor pedig részletfizetési kedvezményt kérnek.
Ezzel párhuzamosan arról is határoztak a polgármesterek, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelyben a polgármesterek mellett szakemberek is helyet kapnak. A testület célja, hogy tisztázza a történteket, s azt is, mindezért kik lehetnek a felelősek, ezért nem zárják ki egy későbbi büntetőfeljelentés megtételét sem. Ez a belső vizsgálat és az azt követő esetleges jogi eljárás viszont semmiben nem akasztja meg azt a vitát, amely a dél-békési kistérség és a Miniszterelnökség között folyik.
A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése pénteken
Fotó: Bod Tamás
Több polgármester is arról beszélt a kistérségi társulás pénteki ülésén, hogy tudomásuk szerint a településükön a program minden elemében megvalósult. Igaz, tették hozzá, hogy ennek a dokumentációja hiányos volt, márpedig így a program teljesülését nem hagyhatta jóvá az illetékes államtitkárság.
A projekt megvalósításának adminisztrációjában viszont tényleg elképesztő hibák történtek – derült ki az ülésen. Egy tavaly nyáron, a Miniszterelnökségtől a társulásnak és a projekt menedzsmentjének küldött harmadik hiánypótlásra az illetékesek máig nem válaszoltak, noha azóta másfél év telt el. Míg az idén nyáron az államtitkárságról érkezett
szabálytalansági eljárás eredményéről szóló jelentést a projekt kommunikációs felületén senki nem nyitotta meg, így csak hónapokkal később értesültek erről.
A teljes képhez tartozik, hogy ezt észlelte az államtitkárság is, ám ennek ellenére nem kereste meg levélben a kistérséget, hogy értesítse őket a súlyos pénzügyi döntésről.
Vajda Norbert független végegyházi polgármester a kistérség belső kommunikációját bírálta, többek között azt, hogy csupán két napja tudják, hogy összességében majdnem 500 millió forint visszafizetésére kötelezték a kistérségi társulást és a hét települést. Ebben Csepreghy Elemér független mezőkovácsházi polgármester, a kistérségi mostani elnöke elismerte felelősségét. Ám hozzátette, úgy gondolták, hogy a szabálytalansági eljárásra adott válaszuk nyomán minden tisztázódik és kötelezettség nélkül megszűnik a vizsgálat. Nem így történt.
A mezőkovácsházi városháza
Fotó: Bod Tamás
Mások a projektmenedzsmentet munkáját bírálták. Kraller József fideszes medgyesegyházi polgármester hozzászólásában óvott attól, hogy „most egymásnak essenek a polgármesterek”, de jelezte azt is, hogy a félmilliárdos visszafizetési felszólítás miatt minden településvezető vállán nagy teher van.
A kistérség munkaszervezetének vezetője, Szilbereisz Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy a társulás tagdíjakból tartja fenn magát, így esély sincs arra, hogy a közel 380 millió visszafizetési kötelezettségét teljesítse. (A visszafizetés további 112 milliós összegét a projektben részt vevő hét településnek kell visszautalni.) Arra nincs válasz, ha a kistérség képtelen visszafizetni a több százmilliós összeget, akkor ki köteles helyette helyt állni? Eddig ugyanis a magyar önkormányzatiság történetében aligha akadt példa hasonlóra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kistérség 18 településéből a programban csak hét város és község vett részt. Így kérdés, milyen felelőssége van a többi tizenegy településnek? Közülük több község polgármestere egyértelművé tette, egyetlen fillért sem fognak fizetni.
Elhangzott az is, hogy a dél-békési kistérség ellen indított
szabálytalansági eljárás november 9-én lett jogerős, és azóta minden nap 75 ezer forintos büntetőkamat ketyeg, amely így lassan eléri már a 2 millió forintot.
Csepreghy Elemér az ülésen elmondta, hogy a projektmenedzsment feladatát ellátó, a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felszámolás alatt van, „munkatársai szétspricceltek, csak telefonon érhetők el”. Ám ettől a projekt lebonyolításában, főként, hogy munkatársai rendszeres díjazásban részesültek, felelősséggel tartoznak.
A polgármesterek közül többen azt mondták, nem bonyolult és nem bűncselekménnyel teli történetről van szó. Szerintük a menedzsment hanyagul végezte a munkáját, a települések vezetői pedig egyetlen fillért sem tettek zsebre.
Szavazás a pénteki ülésen
Fotó: Bod Tamás
Tovább árnyalja viszont a képet, hogy a projektmenedzsment mögött álló cégnek, a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának az elnöke a kérdéses időszakban az a Varga Gusztáv volt, aki ugyanekkor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulást is vezette, ami a történtek fényében pikáns felállásnak tűnik. (Varga Gusztáv alig két évvel ezelőtt még az ötvenes évek stílusában ajnározta egy nyílt levélben Simonka György fideszes parlamenti képviselőt. A már akkor súlyos vádak miatt a vádlottak padján ülő Simonka munkáját történelmi léptékűnek nevezte.)
Boros Csaba független battonyai polgármester, a projekt konzorciumának vezetője az ülésen elmondta, az előző battonyai városvezető utasításra lépett be a programba. Ez félreérthetetlen utalás volt Simonka György korábbi fideszes országgyűlési képviselő lehetséges szerepére. (Simonka egyébként jelen lehetett volna az ülésen, ugyanis, ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, nemrégiben a társuláshoz tartozó Pusztaottlaka alpolgármestere lett, ám hiába kerestük őt a pénteki ülésen, ahogy a korábbi pályázatíróját és legközelebbi munkatársát, Krisztován Annát is, aki a projektmenedzsment munkájában tevékenyen részt vett.)
A vitában komolyan felmerült, hogy a történtek miatt megszüntetik a kistérségi társulást, de ez a pénzügyi kötelezettségeket nem tenné semmissé. A határozati javaslatok szavazásakor több polgármester elhagyta a termet. Erre Csepreghy Elemér megjegyezte, tudja, hogy nem akarnak voksolni, de ettől a döntések még rájuk és településeikre is érvényesek lesznek. A kistérség azt szeretné elérni a bíróságon, hogy ne kelljen semmit visszafizetnie, hiszen megítélésük szerint a program megvalósult. Vagy legalábbis, jelentős mérsékeljék a visszakért összeget. Valószínűleg hosszú harc kezdődik. | Ki a felelős, hogy 500 millió forintot vissza kell fizetni? – vitáztak a polgármesterek Dél-Békésben | Nem ismeri el visszafizetési kötelezettségét, ezért polgári pert indít a Miniszterelnökség ellen a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, így döntött pénteken a testület. Vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely tisztázza a történteket és a felelősöket keresi. A félmilliárdos visszafizetés lehetetlennek tűnik, ezért a társulás megszűnése és még Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő is szóba került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ki-a-felelos-hogy-500-millio-forintot-vissza-kell-fizetni-vitaztak-a-polgarmesterek-del-bekesben-254470 | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A közintézmények lejárt adóssága 120,5 milliárd forintra nőtt, beállítva ezzel minden idők legnagyobb tartozási rekordját – figyelmeztet közleményében Bodnár Zoltán (DK) árnyék-pénzügyminiszter.
A tartozás legnagyobb részét, 75 milliárd forintot az áruszállítás ki nem fizetett ellenértéke teszi ki.
A szerződéses munkavégzésért, szolgáltatásokért és más tételekért további 24 milliárd forinttal tartozik az állam. A lejárt adósságok döntő többsége a kormányhivataloknál, a rendőrségnél és a Belügyminisztériumnál halmozódott fel.
„Az pedig végképp tűrhetetlen, hogy a késedelmes adófizetésért súlyos bírságokat kiszabó Nemzeti Adó- és Vámhivatal maga is közel 5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak” – írja Bodnár Zoltán. A DK árnyékkormánya szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány a magyar vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát. A DK politikusa emlékeztet, Varga Mihály pénzügyminiszter (képünkön) azzal büszkélkedett, hogy a szigorú megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően tartható lesz a költségvetés tervezett hiánya, ezt azonban a kormány a magyar vállalkozások kárára teszi.
„Hogyan is lenne elvárható a gazdasági szereplőktől a tisztességes gazdálkodás és a fegyelmezett adófizetés, ha
éppen a kormány az, amelyik arra utasítja az állami szerveket, hogy ne fizessék ki
a tartozásaikat? Az állami hatalommal való ilyen visszaélés csak diktatúrákban honos, s magyar vállalkozások százait sodorhatja fizetésképtelenségbe” – érvel Bodnár.
Az Árnyékkormány felszólítja Varga Mihály pénzügyminisztert, intézkedjen az állami szervek lejárt tartozásainak kifizetéséről. | 120,5 milliárddal tartoznak az intézmények a szállítóiknak | A DK szerint a kormány a vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/1205-milliarddal-tartoznak-az-intezmenyek-a-szallitoiknak-254472 | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Baján mulcsos futópályát építtetett az önkormányzat a Petőfi-szigeten.
Polyák Judit, a képviselő-testület egyik fideszes tagja az októberi ülésen megkérdezte Nyirati Klára polgármestertől (Momentum), miért került 45 millió forintba ez a beruházás.
A fideszes politikus a múlt heti testületi ülés előtt megkapta a választ, de nem fogadta el, mert szerinte nem volt eléggé precíz.
Azt kifogásolta, hogy bár azt megtudhatta, hogy a pálya alapjának elkészítése és betonozása 11 millió forintba került, és további 11 és fél millióba a szegélylécezés, de a többi pénzről a válaszban nem esik szó.
Ezt Polyák Judit a Facebookon közzé tett videóban is elmondta, emlékeztetve, hogy a polgármesteri választ nem csak ő, hanem a testület sem fogadta el.
A fideszes várospolitikus azt mondta, fontosnak tartja, hogy a dolognak utánajárjanak, és a bajaiak korrekt tájékoztatást kapjanak ez ügyben.
Nyirati Klára szintén a Facebookon reagált a képviselő videójára, úgy, hogy közzé tette a beruházás tételes elszámolását, a földmunkától a kert- és parképítésig. Így látszik, hogyan áll össze a pálya megépítésének 45 millió 249 ezer 579 forintos költsége.
Szerinte azonban igazán az volt a Fidesz baja, hogy olcsóbban sikerült futópályát építeni, mint ahogyan azt az előző vezetés tervezte. A mulcsos pálya környezetbarát és olcsó megoldás, sok aktív sportoló, szaktekintély javasolta, támogatták civilek és sporthoz értő emberek – hangsúlyozta Nyirati Klára.
A polgármester szerint a fideszes képviselő politikai feladatot teljesít, amikor a pályát támadja, és mindezt úgy teszi, hogy „a tényeket félretéve videóban rágalmazza a várost. Azt a várost, mely önként jelentkezett az átlátható városok versenyébe, és a legátláthatóbb vidéki város címét szerezte meg. Képviselő Asszony nem törődött a tényekkel, nem érdekelték a részletek. Ott Mátyás, a pályát kivitelező Kommunális KFT ügyvezetője az ülésen elmondta, hogy természetesen rendelkezésre áll részletes költségvetés és elszámolás, amit örömmel ad át a Fidesz helyi képviselőjének, Polyák Juditnak. A Képviselő Asszony nem élt az információszerzés lehetőségével, hanem kamerát ragadott, és rágalmazott” – értelmezte a történteket Nyirati Klára.
A polgármester szerint ezzel nem csak a városvezetést mocskolja be Polyák Judit, hanem a kft. és a polgármesteri hivatal dolgozóit, akik az elszámolást készítették. Nyirati Klára azt írja, szeretné elérni, hogy ez a fajta politizálás ne érvényesüljön Baján. Nyilvános bocsánatkérést vár Polyák Judittól, ha ez nem történik meg, jogi elégtételt fog kérni. | Futópálya miatt csattant a Fidesz a bajai polgármesterrel | Az volt a kérdés, mi került 45 milllióba a Petőfi-szigeti beruházáson. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/futopalya-miatt-csattant-a-fidesz-a-bajai-polgarmesterrel-254474# | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rákay Philip és alkotótársai nagyszabású, történelmi filmet készítenek elő Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról, amelynek bemutatóját a Petőfi-emlékévben, 2023-ban, a költő-forradalmár születésének 200. évfordulójára tervezik. Ha minden jól megy, 2023. március 15-én kerülne a film a mozikba - mondta el a filmtervről Rákay Philip televíziós és kommunikációs szakember az állami M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Rákay az egyik forgatókönyvírója és kreatív producere A nap munkacímmel futó produkciónak; a forgatókönyv fejlesztésére tavaly összesen 10,1 millió forint támogatást adott a Nemzeti Filmintézet Zrt. (NFI) filmszakmai döntőbizottsága. A nap 24 óra történéseit veszi sorra a magyar forradalom kitörésekor, 1848. március 14. este hét órától március 15. este hét óráig.
A Lumiere Film & TV Kft. által benyújtott forgatókönyv-ötletre a filmszakmai döntőbizottság 2020 márciusában először 3 millió, majd a szkript második változatának elkészítésére júliusban 4 millió, a harmadik változatra szeptemberben 3,1 millió forintot ítélt oda, míg decemberben elfogadta a végső változatot. A produkció a film gyártásra eddig nem kapott állami támogatást - derül ki az NFI pályázati közleményeiből.
Pilvax-cég már van
Filmgyártásra ugyanakkor már létrehoztak egy vállalkozást, 2021 februárjában, Pilvax Film Kft. néven, 3 millió forint jegyzett tőkével a Lumiere Film, valamint Fülöp Péter producer, gyártásvezető (aki többek közt dolgozott hazánkban forgatott nemzetközi filmekben, és az egyik producere volt a tavaly bemutatott, Budapest látványos helyszínein forgatott Pesti balhé című magyar akció-vígjátéknak).
Az NFI oldalán közzétett pályázati adatok szerint A nap forgatókönyvét Kis-Szabó Márk (aki közreműködött a Pesti balhé megírásában is) és Szente Vajk színész-műsorvezető jegyzi, a társíró Rákay Philip, a producerek a Lumiere Film ügyvezetője Csincsi Zoltán, valamint Kriskó László. A film producereivel Rákay műsorvezetőként már az állami tévé Szabadság tér 89 és Szabadság tér 56 című múltidéző sorozatainak elkészítésében is együtt dolgozott. (Csincsi operatőr-producerként és Kriskó rendező-producerként több közös közmédiás műsort és filmet készített, közös cégük is van.)
Látványos produkciót terveznek
A Petőfi-film megvalósítása előtt az utolsó zöld lámpák még nem gyulladtak ki - mondta Rákay az M5 műsorában. A produkció finanszírozása és költségvetése nem került szóba a tévéműsorban, de az kiderült a beszélgetésből, hogy egy látványosan fényképezett, nagyszabású tömegjeleneteket, korhű jelmezeket és díszleteket használó, történelmi filmet terveznek az alkotók. "Olyan látványvilágot kell teremteni, amihez a mai ember szeme szokva van, és amit ezek a hősök bőven megérdemelnének" - véli Rákay.
A műsorvezető kérdésére, hogy "lesz-e egy jó kis netflixes, hollywoodi, izgalmas, mindemellett egy sok vitát kiváltó produkció", a filmíró azt felelte, hogy ha rajtuk múlik, akkor lesz, most is ezen dolgoznak egy kreatív stábbal. Kiváló magyar filmesek vannak Magyarországon, akik a legnagyobb amerikai és angol produkciókban dolgoznak, de nincsen könnyű dolguk a Petőfi-film alkotóinak, mert egy magyar film, akár egy nagy történelmi magyar film költségvetése is csak századannyi lehet, mint egy hasonló amerikai produkcióé, ezért bíznak a magyar leleményben és kreativitásban, és abban, hogy a külföldi szuperprodukcióknál dolgozók ebben a filmben akár szívügyből is részt vesznek. Persze ez nem jelenti azt, hogy ingyen kellene dolgozniuk - tette hozzá Rákay.
Példát mutatnak
Olyan látványos történelmi filmet terveznek, amelyben méltóképpen be tudnak mutatni egy olyan embert, aki népvezér, fáklyavivő volt, példát mutatott sokaknak, és e mellett a 26 éve alatt egy páratlan életművet is letett az asztalra, ezer költeménnyel. Egy olyan embert mutatnak be "aki - mint a klasszikus történelmi alakok - ebben a mai furcsa, kizökkent időben is tud valamit üzenni hazáról, patriotizmusról, hazaszeretetről, a feltétel nélküli és érdek nélküli feláldozásáról akár a saját életének is egy magasabb rendű ügy oltárán" - mondta Rákay. Mindezt nem dagályosan tennék, hanem szerethető formában; "a végén az ember úgy jöjjön ki a moziból, hogy helyenként a könnyeit nyeli, helyenként jól szórakozik" - tette hozzá a filmíró.
Forgatókönyvíró társaival együtt sokat küszködtek azzal, hogy milyen karakterként ábrázolják a márciusi ifjakat, de abban biztos voltak, hogy huszonéves fiatalokról van szó - mint Jókai Mór, Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Irinyi József, Vasvári Pál és Petőfi -, akik szerették az életet, szerették a lányokat, zrikálták egymást, éltek, de voltak pillanatok, amikor azt tudták mondani, hogy a hazáért bármit, akár az életet is odadobják, és az élére állnak valaminek, aminek nem lehetett tudni akkor még, hogy mi lesz a vége. Nem szobortalapzaton álló, érinthetetlen történelmi hősöket fogunk látni, dagályosabbnál dagályosabb jelenetekben, hanem fiatalokat - mondta Rákay, de hozzátette azt is, hogy a történelmi karaktereket nem akarták deheroizálni, ők továbbra is piedesztálon állnak, de nem az érinthetetlen kategóriában, hanem a szerethető hősökében, akik talán mi is szeretnénk lenni.
A projekt még nem tart a szereplőválogatásnál, így nem tudni, ki alakítja Petőfit, de az író-kreatív producer szerint a színész kiválasztásakor és a forradalmár-költő megjelenítésekor nem lehet elvonatkoztatni a költőről fennmaradt egyetlen dagerrotípiától és a mindannyiunkban élő Petőfi-képtől sem.
Titkosrendőr vet gáncsot Petőfiéknek
A filmben sok kitalált részlet lesz, de persze nem változtatnak a történelmen, eljutnak az események A-ból B-be, ahogy a történelemkönyvekben meg van írva - nyugtatta meg a hallgatóságot Rákay, aki szerint olyan fiktív kis kacskaringókat írtak bele a filmbe, amelyek még szerethetőbbé, még izgalmasabbá és kalandosabbá tehetik azt a márciusi napot.
Egyfelől igyekeztek szigorúan ragaszkodni a történelmi hűséghez, a díszletek, jelmezek és használati tárgyak megtervezésekor is, még azt is komolyan veszik, hogy a Pilvax kávéház mellett kettővel milyen üzletek és üzletfelirat voltak - mondta Rákay. Másfelől viszont filmes szempontból több feszültség kell egy történelmi kalandfilmhez, mint ahogy a történelemkönyvek szerint lezajlottak a március 15-ei események egymás után. (Az ifjak a Pilvaxba, majd az egyetemekre mentek, kinyomtatták a Nemzeti dalt, a tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyűlést tartott, majd a Városházára mentek, hogy elfogadtassák a 12 pontot a városi tanáccsal, majd Budára a helytartótanács épületéhez és Táncsics Mihály börtönéhez, este pedig a Nemzeti Színházba.)
Az alkotók ezért kitaláltak egy olyan történetszálat, amelyben egy titkosrendőr egy szürke zónában mozgó csapattal együtt azon dolgozik egész nap, hogy elvágja Petőfiék útját - megakadályozza például a Nemzeti dal kinyomtatását, a tömeg összeverődést a Nemzeti Múzeumnál -, megpróbálnak előttük járni és kivonni a forgalomból Petőfit és társait - mondta filmíró. A forgatókönyvükbe belekerült az is, hogy a forradalom estéjén Petőfi nem Jókaival és társaival ünnepel a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán, hanem Szendrey Júliával a szerelmet ünnepeli, ami után 9 hónappal, 1848 decemberében megszületik Petőfi Zoltán. Nem tudjuk, hogy így volt-e, de így is történhetett volna - árult el részleteket a fikciós szálról Rákay.
Rákay visszatért a közéletbe
Rákay Philip tévés-rádiós műsorvezető, a Fidesz gyűlések egykori házigazdája, az állami tévé M1-es (akkor még nem hír-) csatornáért felelős vezérigazgató-helyettese is volt, aki az elmúlt években saját cégeiben dolgozott, amelyek szép nyereséget termeltek.
A médiaszakember tavaly szeptemberben azonban visszatért a közéletbe, mert "elege lett abból, hogy a közösségi médiában ömlik az arcára a balliberális, momentumos agymosás", ami úgy lehetséges szerinte, hogy "a liberális hálózat műhelyeit a külföldről pénzelt NGO-k már vagy tíz éve képzik, elárasztva a netet balos propagandával". Ő viszont tenni akar ez ellen, ezért elindította a Megafon Központ segítségével a közösségi médiás oldalát, a "patrióta értékrend" közvetítésére. (Naponta posztol, videókat is gyárt, a kedvenc témája Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára.)
Két év alatt 400 milliós osztalék
A Céginfo.hu adatai szerint Rákay 2016 novembere óta igazgatósági tag a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél; a ménesbirtok és tangazdaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért Lázár János volt miniszter, hódmezővásárhelyi fideszes képviselő kormánybiztosként felel.
Rákay 2018 októbere óta többségi tulajdonosa a hódmezővásárhelyi székhelyű Dél-alföldi Média Centrum Kft.-nek (jelenleg az üzletrészek 69 százalékának), amely Rádió7 néven rádiós műsorszolgáltatással foglalkozik Hódmezővásárhely és Makó környékén. A mérlegadatok szerint jót tett a rádiós vállalkozásnak a médiaszakember megjelenése, ugyanis a 2018-as 93 milliós forgalmat 2019-re 165 millióra tornászták fel, az ötmilliós veszteséget 10 milliós nyereségre fordították (amiből osztalékelőlegként 5 milliót kifizettek a cég két tulajdonosának). A kft. egyik ügyvezetője Göbl Vilmos, aki korábban Lázár János sajtós munkatársaként volt ismert.
A Norton Consulting Zrt. nevű tanácsadó cégét 2017 szeptemberében alapította, amely már a következő évben 818 millió, 2019-ben pedig 616 millió forint nettó árbevételt ért el. A két évben összesen 1 milliárd 19 millió forint adózott eredményt termeltek, amiből a tulajdonos Rákaynak 400 milliót kifizettek osztalékként (ami után a jogosultnak adózni kell). A vállalkozásnak jelenleg két bejelentett alkalmazottja van.
A Norton Consulting az egyik tulajdonosa 2019 októbere óta a 66 milliós jegyzett tőkéjű, hegymagasi székhelyű Tarányi Nonprofit Kft.-nek, amely üzemelteti a tavaly nyáron felújítást követően megnyitott Tarányi-présházat, amely étterem és rendezvényhelyszín a Szent György-hegyen. | Rákay Philip nagy vállalkozásba vágta a fejszéjét - milliárdos munka készül | A Petőfi-emlékévre, 2023-ra nagyszabású történelmi film készülhet 1848. március 15-éről és a márciusi ifjakról, amelynek előkészítésében Rákay Philip kommunikációs szakember is részt vesz. Rákay az elmúlt években sikeres tanácsadóként tevékenykedett, de tavaly ősszel visszatért a közéletbe, és elindította Facebook-csatornáját a "patrióta értékrend" közvetítésére. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/petofi-pilvax-film-nfi-rakay-philip-a-nap-tortenelem-norton.725618.html | 2021-03-28 17:01:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Európa megmentőjéről, Hunyadi Jánosról készül korábban sosem látott nemzetközi léptékű tévésorozat külföldi partnerekkel, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és a TV2 közreműködésével – jelentette be az NFI tavaly júliusi közleményében.
Idén augusztusban az is kiderült, hogy az osztrák ORF közszolgálati televízió első külföldi tévétársaságként csatlakozott a projekthez. A tízrészes sorozatot az ORF vetíti majd Ausztriában, míg a magyar TV2 kereskedelmi tévé Magyarországon és Szlovéniában - közölte a produkció kommunikációs cége az MTI-vel. A közlemény alapján a produkciót az NFI, a TV2, az osztrák ORF és a német Beta Film finanszírozza. Executive producere a magyar származású kanadai Robert Lantos (Serendipity Point Films), producerei Hazai Cecília és Hazai Kinga (Twin Media), Krsko Tibor (HG Media), a német Beta Film részéről Koby Gal-Rada, valamint az osztrák MR Filmtől Oliver Auspitz és Andreas Kamm producerek. A forgatás 2022. július végén kezdődött el.
A magyar állam 15,7 milliárdot ad
A Magyarországon gyártott filmalkotások nyilvántartását és a támogatásainak ellenőrzését végző Nemzeti Filmiroda adatbázisában egyelőre azonban az látható, hogy a Hunyadi-sorozat – amelyre filmes lapok és az IMDb filmadatbázis a Rise of the Raven munkacímmel hivatkoznak - büdzséjének a nagy részét magyar állami támogatás teszi ki. A tízrészes sorozatot 17,503 milliárd forint tervezett költségvetéssel vették nyilvántartásba, ez a Magyarországon elszámolható filmgyártási költség összege, és ebből 15,722 milliárd forint a közvetlen és közvetett állami támogatás.
A közzétett számok még változhatnak, a kiadások és a nem állami támogatók hozzájárulása is. A készítők nyilatkozatai szerint a forgatás jövő év júniusáig tarthat, magyarországi helyszíneken és az állami NFI (volt Mafilm) stúdióiban; a bemutatót 2024 végén tarthatják.
Rekord támogatás
A Hunyadi gyártására közvetlenül juttatott állami támogatás 10,6 milliárd forint (ebből – ahogy az NFI tavaly júliusban közölte - a kormány 6,9 milliárd forintot ad, a fennmaradó részt az NFI állja saját keretéből). A közvetetten - azaz a hazai filmes adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vehető – állami támogatás 5,119 milliárd forint a Filmiroda adatai szerint. (Az alkotók eddig a 2021 áprilisa és 2022 márciusa közötti időszakra vonatkozóan nyújtottak be számlákat, összesen 2,4 milliárd forintos költésről.)
A tévésorozat gyártócége a Hollósgyűrű SPC Kft., amelyet Robert Lantos és a magyar producerek cégei jegyeznek. Az alkotás Bán Mór Hunyadi-könyvsorozata alapján készül, rendezői: a temesvári születésű osztrák Robert Dornhelm, Nagypál Orsi és Szász Attila.
A Petőfi-film büdzséje közelíti a 7 milliárdot
Szeptemberben befejeződött - a Petőfi-filmként emlegetett - Most vagy soha! című mozifilm nyolcvan napos forgatása – jelentette be másfél hónapja az NFI. A Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő film követi az 1848. március 15-i forradalom kitörésének főbb eseményeit, de azt fiktív cselekményszálakkal és karakterekkel kiszínezi és egy „szórakoztató kalandtörténetet mesél el a márciusi ifjakkal”. Mindezt korhű díszletekben és jelmezekben.
A Most vagy soha! játékfilmet a Filmiroda 6,564 milliárd forintos költségvetéssel vette nyilvántartásba, amelyből 4,595 milliárd forint a közvetlen, a fennmaradó rész a közvetett állami támogatás. Ennél azonban már 200 millióval több, 4,795 milliárd forint a gyártásra kapott közvetlen támogatás (áprilisban plusz 200 milliót ítélt meg az NFI a produkciónak), ami az igényelhető 30 százaléknyi közvetett támogatással (2,055 milliárd forint) együtt már 6,85 milliárd forintos büdzsét jelent.
Marketingre is költhetnek
A Most vagy soha! gyártói – a Pilvax Film Kft. és az előkészítést végző Lumiere Film & TV Kft., Fülöp Péter és Csincsi Zoltán producerek cégei – eddig a 2020 májusa és 2022 májusa közötti időszak kiadásairól nyújtottak be számlát a Filmirodának, amely összesen 2,6 milliárd forintos költés után állított ki közvetett támogatásra jogosító igazolást 797 millió forintról.
A Pilvax Filmnek az NFI idén júniusban a "filmterjesztést elősegítő marketing tevékenységre" is ítélt meg már 30 millió forintot - ezt azonban nem lehet gyártási költségként elszámolni.
A premierre még várni kell 2024 tavaszáig, azaz az 1848-as forradalom 176. évfordulójáig. (Korábban a bemutatót 2023-ra, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára tervezték, de a film utómunkái el fognak tartani a jövő év szeptemberéig.) A film rendezője Lóth Balázs. | A magyar állam 22 milliárd forintot ad két szuperprodukcióra | Még javában készülnek a valaha volt legdrágább magyar filmek: a Hunyadi tévésorozat és a Most vagy soha! Petőfi-film. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából kiderül, hogy a Hunyadihoz a magyar állam 15,7 milliárd forint, a Petőfihez 6,8 milliárd forint közvetlen és közvetett támogatást biztosít, az eddig közzétett adatok szerint. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/most-vagy-soha-petofi-film-hunyadi-sorozat-nfi-filmiroda-allami-tamogatas.763121.html | 2022-11-12 17:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet.
A sokadjára megígért beruházás a miskolci Pimco Kft. nevéhez fűződik. A vállalkozás – akkori tulajdonosa révén – 2018. október közepén megszerezte az Üveggyapotgyár Üzleti Dokumentáció és Megvalósíthatósági Tanulmány nevű dokumentumot. Ezt követően a Pimcót szinte azonnal (2018. december) megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., ám a gyár csak nem akart kinőni a földből. A Pimco idén nyáron újabb tulajdonosváltáson ment keresztül:
megvásárolta az Orbán György többségi, 70 százalékos tulajdonába tartozó OLP-TECH Kft.
Érdekesség, hogy a június 26-i ügyletet a Mészáros-féle Talentis Group részéről a vezérigazgató, Konczné Kondás Tünde szignózta, aki a két héttel később tragikus hirtelenséggel (közlekedési baleset) elhunyt fideszes Koncz Ferenc felesége. A szeptember közepi kampányeseményen már Szijjártó és Koncz Orbán György tulajdonossal parolázott, és a videó tanúsága szerint Orbánnal ültek le – többek közt egy jó vágókép erejéig – tárgyalni is.
Orbán György igazi helyi „nagykutya”, az üzletember a 2000-es évek közepén már vállalkozott. A cégnyilvántartás adatai szerint több tucat cégből álló cégbirodalom fűződik a nevéhez, ám közülük számos már megszűnt, felszámolás vagy kényszertörlés alá került.
Egyik cége az ENH EURO-NORP HARCON Zrt. volt, melyben ő maga 28 százalékos részesedéssel rendelkezett, egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátta. A cégben felbukkannak olyan személyek is, melyekkel Orbán rendszeres üzleti kapcsolatban áll, így az üveggyapotgyárat felépíteni szándékozó cég tulajdonosaként már megismert OLP-TECH-ben is üzlettársaként szerepelt egy azóta is cégvezetéstől eltiltott személy, bizonyos Horti András. Az ENH EURO-NORP HARCON Zrt.-t azóta már felszámolták, a hitelezői igényeket azonban nem tudták kielégíteni. Olyannyira, hogy
Koncz és Szijjártó barátjának a cége egész a felszámolás végéig szerepelt a NAV 180 napon túl több mint 100 millió forint adóhátralékkal tartozók listáján.
E cégnek legnagyobb tulajdonosa volt a HARCON Építő és Szerelő Zrt., melyben Orbán György felügyelő bizottsági tag volt. A felügyelő bizottság feladata pedig a vállalkozás törvényes működésének felügyelete – lett volna!
Merthogy a cég, melynek Orbán György ugyan nem, de üzlettársai közül többek közt a már említett, cégvezetéstől eltiltott Horti is tulajdonosa volt,
egy, a magyar államnak 27 milliárd forintos kárt okozó üzlet kulcsszereplője.
A moszkvai fantompláza néven elhíresült eset, melyet 2012-ben a Magyar Nemzet robbantott ki, 2008-ra nyúlik vissza. Az eredeti cikk már nem elérhető, de például ezen a linken még teljes egészében olvasható. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata azt állapította meg, hogy a botrányos ügyletben az Eximbank egy kazah kereskedelmi bankon keresztül nyújtott 124,2 millió euró (37 milliárd forint) hitelt egy luxemburgi vállalkozásnak egy moszkvai bevásárlóközponthoz. A hitelből végül 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forint) folyósítottak. A luxemburgi cég, a Samuel Finance S. á. r. l.
az Orbán György-féle Harcon Zrt.-t bízta meg mint fővállalkozót (és utalta át neki a pénzt), aki alvállalkozójához, egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore céghez, a Gamematch Ltd.-hez utalta tovább a tízmilliárdokat.
Az offshore cég „természetesen” szőrén-szálán eltűnt, a kazah bank csődöt jelentett, így az Eximbank hitelét az azt biztosító, állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek (Mehib) kellett kifizetnie. A kár értéke 27 milliárd forint.
A fantomplázára adott hitelből sem a luxemburgi, sem az offshore vállalkozás, sem Koncz és Szijjártó barátjának cége egy kapavágást sem végzett. Az ügy további érdekessége, hogy az Eximbank vezetője akkoriban a Liberálisok nevű mikropárt korábbi prominense, majd főpolgármester-jelöltje, Bodnár Zoltán volt, azaz
Koncz és Szijjártó egy olyan üzletemberrel barátkozik, aki a „libernyák” Eximbank-vezér révén több tízmilliárdos kárt okozott a magyar adófizetőknek.
A Kehi a Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt 2012 nyarán tett feljelentést. Lapunk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata azt közölte, a nyomozás továbbra is folyamatban van, így annak részleteiről bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.
Az üveggyapotgyár dokumentációja tehát két éve a beruházó rendelkezésére áll, ennek ellenére még mindig csak zászlók és egy tábla jelzi, hogy ott valami készül. Csak remélhetjük, hogy nem egy fantomgyár újabb milliárdos károkkal. | 27 milliárdos kárt okozó cég prominensével pózol a fideszes jelölt és a luxusjachtos miniszter | A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet. | null | 1 | https://alfahir.hu/2020/09/23/koncz_zsofia_szijjarto_peter_szerencs_uveggyapotgyar_csalas_hutlen_kezeles_korrupcio | 2020-09-23 17:28:00 | true | null | null | alfahir.hu |
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és az arra adott általános - munkahelyek teremtésére irányuló - kormányzati reakció hívta életre a Külpiaci növekedési támogatási programot 70 milliárd forintos keretösszeggel. Az elmúlt napokban újabb két nyertes vállalkozás vehette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a támogatói oklevelet, melyről a tárca szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény formájában beszámolt.
Az elmúlt néhány, pályázati eredményről szóló közleményekben azonban feltűnt némi furcsaság. Ezekben úgy fogalmaztak, hogy a 70 milliárd forintos keretösszegű programban már 33 cég nyert el támogatást, melyek összesen 99 milliárd forint értékben fognak külföldi beruházást végrehajtani, ezekhez 51 milliárd forintnyi támogatást adott az állam. Viszont egy március 2-i - tehát bő két héttel ezelőtti - hír szerint 34 cég 104 milliárd forint összértékű beruházását támogatta az állam, összesen 54 milliárd forinttal. Vagyis pár hét leforgása alatt egy nyertes pályázó eltűnt a felsorolásból, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordultunk, hogy segítsenek feloldani ezt a furcsa ellentmondást. A tárca sajtóosztályának válaszából kiderült: valaki a győztes pályázata ellenére visszalépett és nem él a lehetőséggel.
"A Külpiaci Növekedési Támogatás keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. mindezidáig 34 projekt közel 54 milliárd forintnyi támogatásáról döntött, azonban egy vállalkozás saját döntése miatt nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Ebből kifolyólag a támogatott vállalkozások száma 33-ra, míg a támogatás összege 51 milliárd forintra csökkent" - tájékoztatták lapunkat.
Ráadásul elnézve az eddig napvilágra került nyertes pályázatokat és beruházásokat, kiemelkedő összegű támogatásról mondott le egy meg nem nevezett társaság, mivel ez az egyetlen visszalépő 3 milliárd forintnyi támogatást szabadított fel döntésével. Márpedig - bár voltak már milliárdos nagyságrendben elnyert támogatások - ilyen mértékű állami dotációról még nem érkezett hír. Igaz, ez nem kizáró tényező, hiszen a 33 támogatott cégnek mindössze a harmada, 11 ismert. Éppen ezért szerettük volt kikérni a többi érintett cég nevét és az elnyert támogatási összegeket is, ám azokat nem kaptuk meg.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérésünkre ugyanis azt közölte, hogy
"a támogatott cégek listája, valamint a támogatások összege a felhívás keretében beérkezett összes pályázat értékelését követően, egyidejűleg kerül közzétételre a HEPA honlapján. A pályázatok elbírálása két szakaszban történik, így a közzétételre a későbbiekben kerül sor".
Már most is sok a NER-közeli cég
Ennek ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium néhány támogatói okirat átadásáról közleményben számol be, melyek segítségével 11 nyertes vállalkozás kiléte ismerté vált. Cikkünk írásáig nyilvánosságra került nyerteseket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.
Az utóbbi három cég összesen 7,3 milliárd forint értékű beruházást fog végrehajtani, melyhez 3,65 milliárd forint támogatást nyertek el összesen - részletesen csak ennyi derült ki eddig a támogatási összegekről és az állam által felkarolt projektek értékéről.
Bár első ránézésre talán úgy tűnik, hogy kevésbé ismert vállalatokról van szó, valójában több, NER-közeli, jól prosperáló társaság szerepel a listán. De nézzük sorban!
Érdekesen időzített tulajdonosváltások, új tevékenységek felvétele
Nyert cég Leisztinger Tamás közeléből
Legutóbb a KKM a Pellet Produkt részére történő okiratátadásról számolt be közlemény formájában. A soproni székhelyű társaság a horvátországi Verőcén tervez egy 5 milliárd forintos beruházást, melyhez 2,3 milliárdos támogatást ad az állam. A közel 119 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság bő egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában került új többségi tulajdonoshoz, az ECM Invest Vagyonkezelő Zrt.-hez, mellette kisebbségi részesedése van a helyi illetőségű Deák Leventének, valamint a petőházi Clean Energy Kft.-nek. A többségi tulajdonos ECM Invest sem túl régi, tavaly szeptemberben került új gazdához, Nagy Anikó Ásziához, aki Leisztinger Józsefnétől (Leisztinger Tamás édesanyjától) vásárolta meg a vagyonkezeléssel foglalkozó társaságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagy Anikó Ászia és az ECM Invest megjelenésével a Pellet Produkt Kft.-ben ne maradt volna Leisztenger Tamás köréhez közeli résztulajdonos. A kisebbségi részesedéssel bíró Clean Energy Kft. Kaszab István és Sántha Gergely cége, utóbbi személy pedig több Leisztiger-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt és töltött be, többek között a diósgyőri focicsapat mögött álló cég ügyvezetője is. A csapat ugyan már Szíjj László és Mészáros Lőrinc közelébe került, Sántha Gergely pozíciójában maradt.
Az állam Tasnádi László érdekeltségét is támogatja
A győri Metal Shredder Kft. tulajdonosi körében is feltűnik egy ismert név, mégpedig Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és a Civil Biztonsági Zrt.-n keresztül üzlettársa is volt. Tasnádi László egyébként nem túl rég "fedezte fel" magának ezt a társaságot és az elnyert állami támogatásból kiindulva a jelek szerint jó időzítéssel szállt be az üzletbe.
Az addigi egyedüli tulajdonos, Török László tavaly augusztus közepén adott el 10-10 százalékos tulajdonrészt a cégből; az egyik Tasnádi Lászlóhoz került, a másik 10 százalékos hányadot Hetényi László szerezte meg. A nem veszélyes hulladék kezelésével, ártalmatlanításával fő tevékenységként foglalkozó cég legutóbbi beszámolója szerint az egymilliárd forintos árbevételből 56 milliós tiszta profitot termelt.
Helyi nagyvállalkozó Bulgáriában terjeszkedne
Kalandos hátteret tudhat magáénak a miskolci székhelyű OLP-Tech Kft. is, melynek két tulajdonosa van: a többségi részesedéssel rendelkező Orbán György, valamint Luka Lajos. A fő tevékenységként fémszerkezet gyártásával foglalkozó cég 3 milliárd forintos bevételből 2019-ben 123 milliós nyereséget könyvelt el, és a jelek szerint nemcsak külföldön fogna nagy projektbe, de idehaza is. 2020 júniusában ugyanis megvette a PIMCO Kft.-t a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Kft.-től. A PIMCO azért említésre méltó cég, mert - mint arról lapunk is beszámolt - a társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot-gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.
Amellett, hogy az évek óta húzódó projektet 2016 végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette, még azt megelőzően, 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség 4 milliárd forintos támogatásban is részesítette.
Tavaly szeptemberben a PIMCO üveggyapot-gyár beruházás révén Orbán György jó politikusi kapcsolatokra is szert tehetett, mivel az akkori időközi választáson induló Koncz Zsófia - ma már országgyűlési képviselő - a Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában egyeztetett a gyárról, erről kép is készült.
No, eme kis kitérő után térjünk vissza az OLP-Tech Kft.-hez, mely a most elnyert állami támogatás segítségével naperőmű építésével terjeszkedne Bulgáriában. Mint említettük, a többségi tulajdonos Orbán György, akinek neve egy, az adófizetőknek 27 milliárd forintos kárt okozó céggel kapcsolatban is felmerült korábban.
A Magyar Nemzet korábbi - ma már nem elérhető, de ezen a linken olvasható - cikke szerint hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. Orbán György pedig a cégpapírok szerint a Harcon Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt 2000 és 2018 között.
A topolyai focicsapat tulajdonosának terve is elnyerte az állam tetszését
A 2021. február 17-én bejelentett nyolc támogatott cég egyike volt a Sat-Trakt Kft. is, a budapesti székhelyű, fő tevékenységként elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrész nagykereskedelmével foglalkozó cég most Szabadkán építene sörfőzdét (a cég egyébként tavaly augusztusban vette fel tevénykeségi körébe a sörfőzést). A cég tulajdonosa Zsemberi János, akinek neve onnan lehet ismerős, hogy ő a topolyai focicsapat tulajdonosa is, és Szerbia 100 leggazdagabb embere között szokás emlegetni. A topolyai fociakadémia 2016-tól kezdődően négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatási keretéből. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, ahol a negyedik helyet szerezte meg magának, így jogot szerzett az Európa Ligában történő indulásra is.
A Sat-Traktnak egyébként nem ez az első állami támogatása, amelyben részesült. Mint arra a 24.hu cikke kitért, nem egészen két évvel ezelőtt bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperati Alapítványon keresztül a cégnek, melynek segítségével kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Miniszterből lett üzletember is nyert a pályázaton
A Sat-Trakttal, az OLP-Tech Kft.-vel egy közleményben számolt be a külügyminisztérium az MPP Zrt. nyertes pályázatáról is. A fő tevékenységként adatfeldolgozással és web-hoszting szolgáltatással foglalkozó cég a beszámoló szerint Szingapúrban építene fintech-központot, melyet támogatásra érdemesnek ítéltek meg. Az MPP Zrt. egyedüli részvényese a Cellum Global Innovációs és Szolgáltató Zrt.. Utóbbi társaság részvényesei között az OTP Kockázati Tőkealapja mellett - saját tulajdonú részvényesként - az MPP Magyarország Zrt. és a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt. is szerepel.
A nyertes MPP Zrt. vezérigazgatója a Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János, de egy korábbi cégpapír alapján a Rumed 2000 Kft. cégén keresztül a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt.-ben is részvényes.
Rákészültek?
Tulajdonosi hátterét illetően első ránézésre ugyan nem fedezhetők fel NER-közeli kapcsolódási pontok, keresgélésünk során a Geospeciál Kft.-vel összefüggésben is találtunk említésre érdemes fejleményt.
A cég "Ausztriában hajt végre beruházást, egy alpesi hotelt vásárol, azt bővíti ki és teszi a szolgáltatásait alkalmassá arra, hogy a koronavírus-járványt követően nagy létszámban fogadjon vendégeket" - szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium februári közleménye.
A Geospeciál Kft. azonban a mostani projektjével mintha profilváltást hajtana végre. Egészen 2020 szeptember végéig ugyanis főként az építőiparban, azonban belül is
az út- és autópályaépítés területén tevékenykedett, legalábbis a fő tevékenysége szerint. 2020. szeptember 29-től kezdve ezt utazásszervezésre cserélte, emellett a tevékenységi körébe felvette a szállodai szolgáltatást és az egyéb foglalást.
Az, hogy egy teljesen új terület felé nyit a Geospeciál Kft., érthetővé válik, ha ránézünk a cég beszámolóira. Míg 2015-ben még 1,2 milliárd forintot meghaladó árbevételre tudtak szert tenni, addig 2017-ben ez már "csak" 630 millió forint volt, 2019-ben pedig csupán 66 millió forint folyt be a cég kasszájára. Igaz, ennek ellenére sikerült 123 milliós profitot kimutatni, de ez csak az egyéb bevételeknek (pályázati támogatás, tárgyi eszköz bevétele) köszönhető. Az ezt megelőző években 120 milliós, 180 milliós veszteségeket és néhány millió forintos profitot könyvelt el a társaság.
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához. | Sorra nyernek NER-közeli cégek pénzt az államtól külpiaci terjeszkedésre | Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-kozeli-cegek-sora-nyer-allami-penzt-kulpiaci-terjeszkedesre.html | 2021-03-31 17:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap.
A pénteki döntést a francia munkafelügyelet ellenőrzése előzte meg, amelynek során kiderült, hogy a napelem-telep teresztenyei alvállalkozója a dolgozóinak napi hivatalosan nyolc órás munkáért óránként 2,22 eurót fizetett, de a magyarok valójában napi 11 és fél órát dolgoztak a hét hat napján. (Franciaországban a minimál órabér bruttó 9,53 euró).
Ez az első alkalom, hogy alkalmazták azt a törvény, amelyet a külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók kihasználásának megakadályozása érdekében júliusban fogadott el a francia parlament.
Gilles Savary, a törvényt beterjesztő szocialista képviselő üdvözölte a prefektúra döntését. “Ez azt jelenti, hogy a törvény könnyen és gyorsan alkalmazható. Ebben a konkrét esetben a munkavállalókat bejelentették, de agyondolgoztatták őket” – mondta a lapnak a politikus.
Jean-Gérard Dubo, Arsac polgármestere a France3 közszolgálati televízióban elmondta: “Több, mint csalódott vagyok. Mindenre számítottunk egy ilyen jelentős projekt kapcsán, csak arra nem, hogy a dolgozókkal így bánnak”.
A prefektúra közleménye szerint a november 19-i ellenőrzésen, amelyen a munkafelügyelet mellett a csendőrség és a társadalombiztosítási hatóság is jelen volt, “megállapították, hogy az alvállalkozó, a magyar OLP-TECH 31 dolgozót, vagyis az összes munkavállalóját, a munka törvénykönyvének nem megfelelő körülmények között alkalmazott, napi 8 órás alapnak megfelelő jövedelmet fizetve egy valójában 11 és fél órás munkavégzésért, heti 6 napon, óránként 2,22 eurós bérért. Ez a helyzet súlyosan sérti magukat a munkavállalókat, a tisztességes versenyt és az állami költségvetést” – idézte a prefektúra indoklását a Le Figaro.
Michel Delpuech prefektus “a tények súlyossága és az érintett dolgozók aránya miatt az OLP-TECH Kft. tevékenységét ezen a telepen három hónapra felfüggesztette”. A prefektúra az ügyészségen is bejelentést tett a szabálysértések miatt, és kérte a megfelelő vizsgálatok lefolytatását.
A 160 hektáros napelem park fő kivitelezője a francia Solaire Direct. A munkálatok júliusban kezdődtek, a parkot 2015 januárban tervezték átadni. | A hatóság felfüggesztette a cég tevékenységét, mert kevés bért fizetett | Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap. | null | 1 | https://pestisracok.hu/hatosag-felfuggesztette-ceg-tevekenyseget-mert-keves-bert-fizetett/ | 2014-11-26 17:46:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
A már a Covid előtt is toldott-foldott megoldásokkal összetákolt magyar egészségügy a járvány alatt komolyan megroppant, aminek erős jele volt például, hogy magasra ugrottak a halálozási arányok. Számos kórházban az intenzívre kerülők több mint fele nem jött ki élve.
Ez még úgy is drámai arány, hogy a kormány a járvány szabályozásakor politikai szempontjait általában fontosabbnak tartotta az egészségügyi érveknél, ami fokozta a rendszer túlterhelését. Mindehhez az összes többi ellátás is sokkal durvábban leállt, mint bárhol máshol az unióban.
Ehhez kapcsolódik: Előre meg lehetett jósolni, hogy őrületesen súlyosbodni fog a járvány, ha nem lép a kormány.
A járvány lecsengésével viszont rögtön arra lehettek figyelmesek a betegek, hogy rohamosan kezdtek működésképtelenné válni különböző kórházi osztályok szerte az országban. Idén már több száz ilyen bejelentés érkezett, különösen a szülészetek, de például stroke-, belgyógyászati és kardiológiai osztályok, urológiák vagy a különböző gyerekellátások is egyre-másra elkezdtek leállni.
Az egészségügy nagy és különösen bonyolult rendszer, valószínűleg nincs ember a világon, aki az egészet egyszerre átlátná: másféle tudás kell a mentőszolgálat kialakításához, mint a rehabilitációs ellátások, a gyógyszerár-támogatások vagy mondjuk az egynapos aranyérműtétek megszervezéséhez.
Eközben a folyamatok több szinten is összefügghetnek, és ha valamelyik rész sokkal gyengébben működik, mint a többi, akkor az az összes többi eredményeit is leronthatja.
A kórházak csak egy szeletét jelentik a magyar egészségügynek, de azért különösen érdekesek, mert a hazai rendszer szélsőségesen kórházcentrikus, ide csoportosítják az erőforrásokat.
Témába vág: Nézze meg, honnan hiányoznak a háziorvosok!
Ez egészségügyileg és anyagilag sem hatékony felállás, mindenesetre olyan eredményekkel jár, hogy az EU-ban a magyarok töltik a legtöbb időt kórházi fekvőbetegként.
Épp ezért ha a kórházi közellátás rendszere is elkezd összeroskadni, akkor a betegeknek már nincs nagyon hová továbbmenniük, pontosabban a gazdagabbak elkezdhetnek messzebbre utazni, vagy magánellátásért fizetni.
Utóbbi egyik fő problémája, hogy az elsöprő többség nem fog tudni rászánni néhány millió forintot egy komolyabb beavatkozásra. Emellett nincs is elég gazdag ember Magyarországon ahhoz, hogy a magánszolgáltatóknak megérje minden fontos területet lefedniük. Ezt a folyamatot a legnyilvánvalóbban a várólisták hosszának jelentős növekedésével tapasztalhatták meg a betegek.
Témába vág: „Mielőbbi műtétre van szüksége. Két év múlva szeptember 7-én reggel 8-ra van is egy időpontunk”
Főleg a képzett ápolók hiányoznak
Az állami nyilvántartásban igen változatos okokat adnak meg a kórházigazgatók osztályuk leállására, vagy akár meg sem indokolják. A Szabad Európa által megkérdezett orvosok szerint azonban az esetek elsöprő többségében
egyszerűen nincs elég szakképzett ember az osztályokra,
bármi is a hivatalos indok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Svéd Tamás is a létszámhiányt erősítette meg lapunknak.
Orvosokból is több száz hiányzott tartósan az elmúlt időszakban. A hiányzó orvosok eloszlása pedig nem egyenletesen érinti a különböző szakterületeket.
„A bezárások, szünetelt működések indokai változatosak: CT-karbantartás, műtőfelújítás, klíma- vagy liftszerelés, átszervezés, költözés zajlik. Ezek egy része természetesen valós tevékenység, igen jelentős része azonban fedősztori. Egy budapesti gyermekkórházi osztályt egész nyáron festenek, de már most szóltak, hogy várhatóan csak novemberre készülnek el. A helyettük dolgozó szomszédos kórházak maliciózus dolgozói szerint minden bizonnyal freskók készülnek sima meszelés helyett, valószínűleg a plafon mellett a falakra is. Amikor pedig a feladatot átvevő kórházak vezetői megkísérelték az így felszabaduló személyzetet erre az időre kölcsönkérni, nemleges választ kaptak” – írt le egy példát még augusztusban.
Mára a legtöbb ellátási terület jól együttműködő, szakképzett csapatok munkáját kívánja meg, ami azt jelenti, hogy elég néhány speciális tudású embernek kiesnie egy osztály munkájából, az egész ellátás leállhat.
Képzett ápolókból már a járvány előtt is súlyos volt a hiány az országban. Ehhez jött még, hogy az orvosok közelmúltbeli béremelését nem követte a szakdolgozóknál hasonló ajánlat, emiatt is kritikus a hiány a kórházakban belőlük.
Jelenleg bruttó 330 ezer forint (ennek nettója 220 ezer forint) a leggyakoribb, E kategóriába tartozó ápoló besorolási illetménye – magyarázta interjúnkban nemrég Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Az ápolók miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek?
A szakdolgozók lehetséges béremeléséről egyébként jelenleg is zajlik az alkudozás.
Több ok miatt nincs ember
Nem kizárólag pénz miatt van kevés képzett ápoló mára az állami egészségügyben. A MOK szerint például sokan „el nem ítélhető és fájdalmas módon”
egyszerűen megbetegedtek és meghaltak a járvány alatt.
Másokat a kiszámíthatóbb pályát és emberibb körülményeket biztosító magánegészségügy csábított el, kiléptek a járvány alatti túlterhelés miatt, vagy az új szolgálati jogviszony jelentette kiszolgáltatottság volt az utolsó csepp a pohárban, és kiléptek az oltásellenesekkel együtt.
Sokaknak a kata adónem szigorítása tette értelmetlenné az állami egészségügyi munkát, anélkül ugyanis sok kórház nem tud nekik azonos szintű nettó bért adni.
Megint másoknak a hálapénz betiltásával akár a felére-harmadára eshetett a jövedelmük ugyanannyi vagy a kilépők miatt még több munkára vetítve.
Eközben a kórházak folyamatosan halmozódó adósságai is megmaradtak, ami miatt talán nem minden szállító töri magát agyon azon, hogy gyorsan pótolja az elromlott eszközöket, és még több pénze álljon bizonytalan állami tartozásként.
Emellett ha egy osztály le is áll, politikai okokból nem szeretik bezárni. A lakosság ugyanis jellemzően gondolkodás nélkül felháborodik, ha ráeszmél, hogy megszüntették a kis környékbeli kórházat, attól függetlenül, hogy mennyire jól működött az intézmény, vagy hány beteget látott el. De már az is óriási mélyütés egy helyi politikusnak, ha egy ismertebb kórházi osztályt zárnának be.
Mindez azt eredményezi, hogy működésképtelen helyek hivatalosan csak ideiglenesen állnak le, és nem engedik el ezen osztályok dolgozóit, legfeljebb kórházon belül nem a szaktudásuknak megfelelő helyre teszik őket, vagy a hébe-hóba működő osztályért vagy a semmiért fizetik őket, holott máshol égető szükség lenne rájuk.
Az emberhiány egyébként sokkal inkább érinti kizárólag az állami fenntartású és a kisebb intézményeket azokhoz képest, amelyek például egyházi kézben vannak, vagy más érdemi finanszírozáshoz is hozzá tudnak jutni.
Adatok
A nem működő kórházi osztályokról a Nemzeti Népegészségügyi Központ különböző beszkennelt pdf-ek rendszertelen nyilvánosságra hozatalával tájékoztatja az embereket egyik aloldalán. A kórházigazgatók ezekben sem mindig adnak meg indoklást a leállásra, gyakran pedig olyan általánosságokat fogalmaznak meg indoknak, mint mondjuk a „minimumfeltételek hiánya”. Az újrainduló kórházi osztályokról sem feltétlenül tesznek ki tájékoztatást, volt olyan kórházi osztály, amely leállása alatt is le tudott állni még egyszer, vagy irreálisan sok ideig tartott az indokláshoz képest a leállás. A cikkben szereplő adatok esetében jobb híján mindenhol elfogadtuk igaznak a leírt állításokat, noha iparági információk alapján ez komolyan alulbecsülheti a leállások időtartamát és a létszámhiány miatti leállások mértékét.
Valamilyen átszervezés tervben van
Az egészségügy és különösen a kórházi rendszer átalakítása jelenleg napirenden van a kormányzati döntéshozóknál, pontosabban a Belügyminisztériumnál is.
Az állami tervekről nagy vonalakban lehet eddig csak tudni, többek között például elvennék az önkormányzati szakrendelőket, illetve megyénként egy valódi kórház maradna, jogilag minden egyéb városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna.
Az átalakításról megindult a szakmai vita, de a belügy egyelőre, úgy tűnik, nem kívánja figyelembe venni a szakmai szervezetek bírálatait. Minderről bővebben alább olvashat. | Nézze meg, hol milyen kórházi osztályok álltak le idén! | Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/korhazi-osztalyok-leallas/32154334.html | 2022-12-06 12:17:02 | true | null | null | Szabad Európa |
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Mészáros Lőrinc tágabb környezetéből vásárolt egy befektetési céget a MagNet Bank | Az Arthur Bergmann Alapkezelő megszerzése azt jelzi, hogy a közösségi bank nyit a prémium ügyfelek felé. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202248_magnet_befektetesi_alapkezelo_nyitas_apremium_ugyfelek_fele | 2022-12-02 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022 december 06., 15:34
comments 9
Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint
a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre.
A vevő ezerliteres tartályokba tankolt, amit a benzinkutas részletekben papírozott le, mintha rendes személyautó vásárolt volna. Az eladó minden megtöltött tartály után 30 ezer forint kenőpénzt fogadott el. A NAV szerint a benzinkutas több mint 9 ezer liter üzemanyagot adott el így. A kút üzemeltetőjét és egyik vevőjét gyanúsítottként hallgatták ki, majd a kutast őrizetbe vették. A bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással, vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel gyanúsított férfi akár tíz év szabadságvesztésre is számíthat. | Őrizetbe vették egy alföldi benzinkutast, mert trükközött a hatósági áras üzemanyaggal | Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/06/orizetbe-vettek-egy-alfoldi-benzinkutast-mert-trukkozott-a-hatosagi-aras-uzemanyaggal | 2022-12-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz egy kormánytisztviselő ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A hatóság közleménye szerint az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő december 1-jén ellenőrzött egy teherautót, amely csak részben felelt meg a hatósági szabályoknak. Az intézkedés során több, a teherautóhoz és a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanság is kiderült, például az, hogy a sofőr jogosítványa lejárt, és nem takarta le a szállítmányt ponyvával. Az pedig már csak adalék, hogy a teherautó műszaki állapota – köztük a féké – nem volt megfelelő.
A megalapozott gyanú szerint a kormánytisztviselő észrevette a hibákat, majd közölte a sofőrrel, hogy több millió forintra büntetheti, de a hibákról nem akar jegyzőkönyvet felvenni. Amikor az ellenőrzött sofőr rákérdezett, hogy mi lehet a megoldás, a tisztviselő csak annyit mondott: „önre bízom”.
A sofőr erre, hogy elkerülje a többmilliós bírságot, átadta a nála lévő százezer forintot a férfinak, aki azonnal eltette, majd további intézkedés nélkül távozott.
A nyomozó ügyészség egy nappal az elkövetés után gyanúsítottként hallgatta ki a negyvenéves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | Százezer forintért eltekintett a többmilliós büntetéstől, gyanúsított lett egy kormánytisztviselő | A férfi nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_kormanytisztviselo_korrupcio_ugyeszseg | 2022-12-02 14:55:00 | true | null | null | HVG |
Nem sokkal azután, hogy egy november végi kormánydöntéssel az egyházi és nemzetiségi iskolák hit- és erkölcstantanárai is kaptak béremelést – pontosabban 2023-ra fejenként havi 61 ezer forint kiegészítő támogatást a „bérfejlesztés ellentételezéséhez” –, most újabb anyagi segítséget adnak az egyházi köznevelési és egészségügyi-szociális intézményeknek.
Egy – a kormány honlapjára társadalmi egyeztetés céljából hétfőn feltöltött – kormányrendelet-tervezet szerint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak “a bevett egyházak" által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények. Ez magyarul óvodákat, iskolákat, gimnáziumokat, szakiskolákat jelent.
Egy másik rendelettervezet pedig az egészségügyi és szociális fókuszú egyházi intézmények "rezsikompenzációjáról" intézkedne.
Mi számít bevett egyháznak? A “bevett egyházak” kitétel nem véletlen, hiszen ez a legmagasabb törvényi egyházi kategória – ebbe több mint kéttucat egyház tartozik. Nincs köztük például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat, egészségügyi intézményt fenntartó, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ez a pluszjuttatás ugyanakkor nem meglepetés, mert november végén már egy másik kormányrendelet utalt a várható, és az oktatási-szociális ágat szűk, egyházi körét érintő pénzesőre, mivel elrendelte, hogy bizonyos egyházi intézményeknek “az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként a 2022. évben egyszeri kiegészítő támogatást kell biztosítani”.
A köznevelést érintő friss rendelet-tervezet tehát a novemberben belengetett támogatást forintosítja. A pluszpénzt az intézmények egyházi fenntartói kapják, méghozzá “az elszabaduló energiaárakra tekintettel, a közszolgáltatások zavartalan biztosításának szükségességét szem előtt tartva”. Azt is kikötik benne, hogy az “egyszeri többlettámogatást“ még idén kell biztosítani. Ennek összegét is megjelölik:
az egyházi fenntartók részére nyújtandó támogatás a köznevelési és szakképzési ágazat esetén 19 626 forint/fő.”
A szociális és egészségügyi ágazatot érintő "rezsikompenzáció" összegének számítása már bonyolultabb, mivel itt a 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvény egyes mellékletei alapján számolják a " rezsikompenzáció fajlagos" összegét. Eszerint több – szolgáltatástípushoz kötött – kategória van, eltérő összegekkel. Ez ellátottanként lehet 194 080 forint, vagy férőhelyenként 310 530 forint, megint csak ellátottanként 310 530 forint, esetleg ellátottanként 388 160 forint.
Ezek tehát az egyházi fenntartású intézményeknek járó pluszpénzek, az állami fenntartásúak "rezsitámogatásáról" nincs szó – legyenek bár iskolák, szociális otthonok vagy éppen egészségügyi intézmények. Ami pedig a kormányzatnak a szociális szférához való viszonyát illeti, a hozzáállást jól példázza a belügyi tárca államtitkárának ellenzéki kérdésre adott minapi válasza. Eszerint a jelenlegi nehéz helyzetben a hajléktalanellátó intézmények is összehúzhatnák magukat: | Megint az egyházi intézmények kapnak csak külön pénzt: fejenként több tíz- vagy akár százezer forintot | Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221205_Megint_az_egyhazi_intezmenyek_kapnak_csak_kulon_penzt_gyerekenkent_19_ezer_forintot | 2022-12-05 15:53:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu beszámolt arról, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elutasított egy ellenzéki javaslatot, amely nyílt közbeszerzést írt volna elő, pedig azt a szintén fideszes vezetésű gazdasági bizottság támogatta.
Így a magyar részvételről végül elfogadott törvénybe a „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” került be. Indoklás: a Világkiállításon történő magyar megjelenés kiemelkedően fontos közérdek. Egy csütörtök este közzétett kormányrendelet tovább bővítette a gyorsítás lehetőségét: a közbeszerzési törvénnyel ellentétben akkor is lehet alkalmazni a gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályokat, ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja. Csak annyi a kikötés, hogy legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, de a hivatkozott törvény még ezt is úgy fogalmazza meg, hogy „ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ez észszerűen lehetséges, lehetőség szerint” legyen három ajánlattevő.
A projekt irányítója és lebonyolítója az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. lesz. Ez egy állami cég, egy korábbi rendezvényszervezőből idén nyáron alakították át, és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja a tulajdonosi jogait. | Tovább gyorsítja a kormány az oszakai világkiállítás magyar részvételének közbeszerzéseit | A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve még törvényt is módosított rendelettel, hogy a két és fél év múlva induló rendezvényre gyorsabban menjen a felkészülés. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_kormany_oszakai_vilagkiallitas_kozbeszerzesek | 2022-12-02 07:25:00 | true | null | null | HVG |
Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint az elhíresült Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, lapunk korábbi újságírójától.
Dercsényi Dávid – aki akkoriban, évekkel ezelőtt, a terrorizmussal vádolt Hasszán F.-ről írt cikkei miatt kerülhetett célkeresztbe – azt mondta: az AH mindennemű róla szóló adat megismerését megtagadta. Az őt és társait az adatkikérésnél is képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezt viszont a bíróságon támadta meg, és végül a bíróság megállapította, hogy
nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.
A tavaly nyáron kirobbant Pegasus-ügyben bizonyítottan vagy valószínűsíthetően megfigyeltként szerepel Dercsényi Dávid mellett több más újságíró, közéleti szereplők, az Orbán-kormány kritikusai, akiket a nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – a gyanú szerint a magyar kormányzat figyelhetett meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Pegasus-jelentés: Magyarország az egyik leginkább érintett állam
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
Az érintettek egy körét a TASZ civil jogvédő szervezet segíti, és próbálja az összes jogi lehetőséget kimeríteni, hogy minél többet megtudhassanak az érintettek a megfigyelésükről, annak jogszerűségéről és indokairól, valamint a velük kapcsolatban így gyűjtött adatokról – mondta a hvg.hu-nak a Dercsényi Dávid ügyén is dolgozó TASZ-os munkatárs, Remport Ádám.
A jogász szerint a feladat nem könnyű, mert a Pegasus-ügy és az azzal összefüggő gyakorlatilag minden részlet titkosított, vagyis minősített adat. Ezek megismerésére pedig különleges szabályok vonatkoznak, a bírósági, hatósági jogérvényesítés útjai pedig – éppen a titkosság és a kevés példaértékű eljárás, ítélet miatt – nem mindig világos.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Remport elmondta, hét érintettet képvisel a TASZ, amely több eljárást is indított az adatok megismerése érdekében: a ma már Rogán Antal felügyelte AH-val és a szintén a kabinetminiszter alá tartozó Információs Hivatallal szemben, valamint külön az adatvédelmi hatóságnál is – ez utóbbi a Pegasus-ügyet korábban kivizsgáló és alapvetően rendben találó Péterfalvi Attila vezette NAIH.
A jogász magyarázata szerint két külön jogszabály alapján kétféle kérelemmel is próbálkoztak. Egyrészt az információszabadságról szóló törvény alapján hozzáférési kérelmet nyújtottak be az AH-hoz annak tisztázására, hogy egyáltalán kezelnek-e adatot a TASZ ügyfeleiről. Másrészt a minősített adatokról szóló törvény alapján megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
A jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.
A TASZ jogásza szerint a bíróság azt kifogásolta, hogy az AH különösebb indoklás nélkül tagadta meg az engedélyeket, vagyis az elutasítás indoklásánál az eljárási szabályoknak nem tett maradéktalanul eleget. Így most újra döntenie kell a kérelemről az AH-nak, és elképzelhető, hogy ismét elutasítás lesz, egy részletes indoklást azonban több eséllyel lehet bíróságon megtámadni.
Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a nyomozást a Pegasus-ügyben
Senkit nem figyeltek meg jogtalanul, ezért nincs is miért nyomozni a Pegasus-ügyben - jelentette be az ügyészség.
2021. július. 19. 14:35 Fekő Ádám Itthon
Dercsényi Dávid a Pegasus-megfigyelésről: Nem lepődtem meg, a HVG-nél mintha benne lett volna a levegőben
A korábban a hvg.hu-nál dolgozó Dercsényi Dávid is ott van azok között, akiknek a telefonját a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerint megfigyelték a Pegasus nevű kémszoftverrel. Volt kollégánk azt mondja, az a legijesztőbb az egészben, hogy ha őt, aki nem oknyomozó újságíró, megfigyelték, akkor vajon mennyire szállhatnak rá azokra, akik az igazán kényes ügyekkel foglalkoznak?
2021. július. 18. 20:07 hvg.hu Itthon
Direkt36: Az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek az izraeli kémfegyverrel
Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust - derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. | Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot | A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_Pegasusugy_a_birosag_uj_eljarasra_kotelezte_a_titkosszolgalatot | 2022-12-02 05:30:00 | true | null | null | HVG |
6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.
Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól.
Mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra? Egyáltalán mi az a Corvin-lánc kitüntetés és kik alkotják az ezt odaítélő testületet, amié a székház?
Horthy Miklós után szabadon
A Corvin-lánc jelenleg a második legmagasabb rangú állami kitüntetés a Szent István rend után. A Corvin-láncot, illetve az alacsonyabb fokozatot jelentő Corvin-koszorút eredetileg “a mecénás király”, Hunyadi Mátyás emlékére alapította Horthy Miklós kormányzó 1930-ban, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ötletére.
A kitüntetés célja az volt, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit. A láncot legfeljebb 12, a koszorút legfeljebb 60 ember viselhette egyszerre. Az 1930-as első kitüntetetti kör tagja volt például az ötletgazda Klebelsberg Kuno, Dohnányi Ernő zeneszerző, Korányi Sándor belgyógyász és Teleki Pál volt miniszterelnök is.
Horthy Miklós, az alapítás tizedik évfordulóján „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúét hússzal emelte fel, és az új helyeket fel is töltötte egy kolozsvári ünnepségen. A kormányzó “erdélyi tudósokat, írókat és művészeket” tüntetett ekkor ki, ami az 1940 októberi Filmhíradó tudósításában 3:05-től látható:
Az utoljára 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerzőnek, karmesternek odaítélt Corvin-lánc kitüntetést 1953-ban meg is szüntették, majd az első Orbán-kormány idején, 48 évvel később alapították újra. A külsőségeiben az előddel megegyező, (Magyar) Corvin-láncot 2001-ben újra 12 díjazott kapta meg. Elsőként – amerikai otthonában, Várhegyi Attila államtitkártól – Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus.
A 2002-es kormányváltás után menesztették a Corvin-lánc Irodát vezető Schmidt Máriát, és a szocialista kormányok „eltemették” a díjat. A kitüntetést az Orbán-kormány aztán 2011-ben másodszor is újjáélesztette. A Corvin-lánc az állam tulajdonaként egyik díjazottról a másikra száll – bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalára rávésik a viselői nevét.
Ritkán látják csak egymást
Ahogy a Horthy-korszakban is maguk a díjazottak alkottak “rendet”, úgy a jelenlegi 12 Corvin-lánc-tulajdonos is külön testületet alkot: a Corvin-lánc Testület köztestületnek számít, és joga van az egyikük halálával megüresedő hely betöltésére javaslatot tenni a díjat adományozó kormányfőnek. Bár a 2011-es módosítás óta 15-en is viselhetnék a Corvin-láncot, továbbra is csak 12-en vannak.
A díjazottak közül kerül ki a Corvin-lánc Testület elnöke és helyettese: előbbi Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, utóbbi Marton Éva operaénekes. A Testület hivatali feladatait titkárság látja el, a főtitkár Klinghammer István akadémikus, aki a Corvin-lánc Irodát miniszterelnöki megbízottként vezeti. A titkárságnak sokáig 1-2 alkalmazottja volt, ez nemrég 4-re nőtt, ahogy a fizetésük is szépen emelkedett, összesen 9,9 millió forint volt az idei harmadik negyedévben.
A titkárságnak és magának a testületnek ugyanakkor a jelek szerint nem sok dolga akad, mivel a törvény szerint ugyan évente minimum egy közgyűlést össze kell hívni, de ezeken jobbára az alapszabályt módosítgatják, és más adminisztratív döntéseket hoznak, jelentősnek mondható határozat, új díjazottakról döntés például 2018 óta nem volt – abban az évben hét kitüntetett volt.
Olykor évi két közgyűlést is tartanak – a honlapjuk szerint így volt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is –, de személyesen utoljára 2019. május 10-én jöttek össze a tagok, vagyis 3,5 éve. Azóta csak “ülés tartása nélküli határozathozatal keretében” volt közgyűlés – tavaly és idén 1-1 –, ami az Alapszabályból kiolvashatóan úgy működik, hogy szétküldik a döntési javaslatot és mindenki válaszküldeményben szavaz.
Kell egy székház – nem lesz olcsó
Noha a testület tagjai néha évekig nem is találkoznak munkaügyben, és a titkárság is sokáig 1-2 fős volt, felmerült az igény egy saját, impozáns székházra. Az Orbán-kormány 2015 őszén határozott arról, hogy a Corvin-lánc Testület saját székhelye a Budapesten, a Városliget szomszédságában, a Hermina úton álló Róheim-villa lesz, amit 2017-ig, egymilliárd forintos ráfordítással felújítanak.
Akkor a műemléki villa – ahol a három merényletet is túlélő volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt 1918. október 31-én katonák meggyilkolták, később pedig egy ideig az ÁVH is használta – üresen állt, állapota pedig erősen leromlott volt. A felújítás viszont nemhogy nem fejeződött be 2017-re, hanem el se kezdődött 2019-ig, amikor a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. Közben
a várható költség a többszörösére nőtt, a vonatkozó kormánydöntés 2019-ben már “legfeljebb” 6,6 milliárd forint kötelezettségvállalásról szólt.
A tervezés és a közbeszereztetés után, a Covid-járvány enyhülésével tavaly év elején kezdődött a munka a Róheim-villában. Alapos műemléki rekonstrukció, teljes külső-belső megújítás volt a cél. A feladatot a LAKI Épületszobrász Zrt. valamint a Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el nettó 3,7 milliárd forintért, és ezért a pénzért vállalták a 2187 négyzetméteres épület felújítását, két lift beépítését, a kert rendezését.
A munkák ideje alatt a teljes épületet védőállvánnyal fedték be (felül is, hogy a megbontott tető miatt ne ázzon az épület), ami további nettó 127 millióba került, maga a rekonstrukció terve újabb 214 milliós kiadás volt, a műszaki ellenőri, beruházás-lebonyolítói munka további 47 millióba került, továbbá valamiért szükség volt egy “interaktív videófalra” is – ez 67 milliós pluszköltséget jelentett.
A felújítás a nyár végére elkészült, azóta beszerezték a bútorokat is. A csaknem félezer darab között van 236 ülőbútor, melyből 12 darab korhű “nemes másolat”, 80 asztal, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör. A lakástextíliákkal, a 23 szőnyeggel és a 36 függönnyel együtt ez 304 millióba került. De hova kellenek az ágyak? A magyarázat, hogy a felújítás során a “reprezentatív terek, irodák és tárgyaló helyiségek” mellett
a tetőtér beépítésével apartmanokat alakítottak ki, hivatalosan azért, hogy a testület messziről jött vendégeit méltó módon elszállásolhassák.
A műemléki felújítást tervező Ybl-díjas építész, Mányi István korábban a tetőtéri “lakosztályok” mellett arról is mesélt a Budapest folyóiratnak, mi lesz még a megújuló épületben. A mór stílusú arab terem a felújítása után szivarszalon lesz, a Zsolnay kerámiás, zodiákus jegyeket rejtő kazettás mennyezetű terem, ahol Tiszát agyonlőtték, ebédlő lesz, marad a télikert, a nagyebédlő pedig zeneszoba és rendezvényterem lesz.
A finisben 72 műtárgyat vesznek
A műemléki jellegű és minőségű rekonstrukció sosem olcsó – elég csak egy másik, szintén az Orbán-kormány által létrehozott, több száz akadémikust számláló köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának, az Andrássy úti Schwanzer-villának, a korábbi MÚOSZ-székháznak a szintén nagyon igényes 2018-ban befejeződött, mintegy 4 milliárd forintba kerülő felújítására gondolni. A Róheim-villa rekonstrukciója ahhoz hasonlítható, bár talán a munkák léptéke itt kisebb.
A fenti beruházás-elemek voltak a nagyobb költséget jelentő kiadások, de voltak kisebbek is. A testület honlapjára feltöltött szerződéslistából kiderül, hogy műszaki-mérnöki tanácsadásra nettó 14,6 milliót költöttek még a munkálatok előtt, a kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításáért több mint 40 milliót fizettek, újabb bútorok vásárlására elment második körben még 20 millió, belsőépítészeti feladatokra 10 millió, egy zongorára újabb 10 millió, és a felújítás “filmes dokumentálására” csaknem 8 millió. Már tucatnyi film készült, közülük ez a legfrissebb.
Az, hogy az utolsó simításokat végzik a Róheim-villán, nemcsak a videókon látszik – eszerint a bútorok egy része és a csillárok már a helyükön –, hanem azon is, hogy nemrég írtak ki közbeszerzést korhű műtárgyak vásárlására is. Ez egy speciális, egyszereplős verseny lesz, ugyanis a testület egy régiségkereskedőnél már kinézte a teljes, 72 tételes műtárgylistát:
Mednyászky-, Keleti-, Ligeti-, Lotz- és Czóbel-festményeket, szobrokat, vázákat, dísztárgyakat, tükröket és öt állóórát vásárolnak.
Ugyan a műtárgyak beszerzési ára még nem ismert, mindenesetre az eddigi tételeket összeadva kiderül, hogy a Corvin-lánc Testület új otthonának költsége – az ingyen kapott eredeti ingatlan értékét nem számítva – nettó 4,6, vagyis áfástul bruttó 5,8 milliárd forint körül jár, így a végszámla meghaladhatja a 6 milliárdot is. A hvg.hu számos kérdést küldött a Corvin-lánc Testületnek a Róheim-villa felújításával, a testület működésével, gazdálkodásával, tevékenységeivel, valamint jövőbeni terveivel kapcsolatban, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | 6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott | Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221201_Corvinlanc_testulet_6_milliardos_beruhazas_szekhaz | 2022-12-01 14:40:00 | true | null | null | HVG |
A nemzetközi civil szervezet által készített 85 oldalas dokumentum az adatvezérelt kampányt vizsgálta az április 3-i magyarországi választásokon. A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította a szolgáltatások igénylésétől gyűjtött adatokat. A kormány és a kormánypárti erőforrások – beleértve az adatokat is – közötti elmosódó határok, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormány általi elfoglalása a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami még inkább a Fidesznek kedvezett.
"A magyar kormánynak fel kellene hagynia a személyes adatok politikai kampányok céljára történő kihasználásával, és egyenlő feltételeket kellene biztosítania a választásokon" – mondta Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója, aki szerint az, ami történt, a hatalommal való visszaélés.
A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította azokat az adatokat, amelyeket azoktól gyűjtött, akik feliratkoztak a Covid–19-vakcinára, adókedvezményt igényeltek, vagy kötelező szakmai egyesületi tagságra regisztráltak. Azok az emberek például, akik a Covid–19-vakcinára való regisztrációhoz egy kormány által működtetett weboldalon adták meg személyes adataikat, politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatására.
A Human Rights Watch megállapította azt is, hogy az ellenzéki pártok személyes adatainak feldolgozása nem volt átlátható, és a magánélet sérelmének kockázatával járt, de a kormánypárttal ellentétben nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése tisztességtelenséget okozott volna a választási folyamatban.
A megkérdezettek arról számoltak be, hogy kéretlen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket kaptak, és politikai hirdetésekkel bombázták őket a közösségi médiában a politikai pártok széles körétől. A Human Rights Watch megállapította, hogy a főbb pártokhoz kapcsolódó honlapok látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél által használt nyomkövető eszközök segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai vállalatokkal, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat az emberek magánéletének semmibe vételére utal – állítja a szervezet. | Semmibe vette a személyes adatok védelmét a Fidesz a kampányban – állítja a Human Rights Watch | Azzal, hogy a magyar kormány visszaélt a személyes adatokkal a 2022-es országos választási kampány során, aláássa a magánélet védelmét, és tovább billennek az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételek a Fidesz javára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221201_szemelyes_adatok_Fidesz_valasztasi_kampany_Human_Rights_Watch | 2022-12-01 12:43:00 | true | null | null | HVG |
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag.”
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat.” A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük”.
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad. | Elfoglalta helyét a 200 milliós Csodaszarvas a Széll Kálmán térnél | Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20221130_Elfoglalta_helyet_az_ugrato_csillogo_Csodaszarvas_a_Postapalotanal | 2022-11-30 17:24:00 | true | null | null | HVG |
A Paks II.-bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország (azaz Klaus Mangold) a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötött a Fidesz-kormánnyal – ezt írta Tordai Bence a hivatalos Facebook-oldalán.
A Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint bár a szerződés nem minősített adat, a nyilvánosságra hozását a minisztérium megtagadta. Tordai így csak iratbetekintés keretében fért hozzá a hajdani Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Mangold Consulting Gmbh. között megkötött, közbeszerzés alól mentesített, nettó 17 millió eurós szerződéshez.
Mangold és a magáról elnevezett cége legutóbb azzal került a hírekbe, hogy kiderült: ő lobbizott annak érdekében, hogy a magyar állam visszavásárolhassa a Budapest Airport Zrt.-t. A Tordai által megismert eredeti szerződés szerint Mr. Oroszország cége
semmiképpen nem ad jogi, adózási, műszaki kérdésekben tanácsokat,
viszont készséggel informálják a minisztériumot a jogszabályi és politikai környezetről, az eladókról és a lehetséges partnerekről,
sőt, akár még megbeszéléseket is segítenek nyélbe ütni, ha a jelenlegi tulajdonosok egy miniszterrel nem, csak egy gyanús közvetítőcéggel hajlandóak szóba állni.
Ezt a szerződést később úgy módosították, hogy a sokmilliárdos díjakért cserébe nem vártak el sem írásbeli összefoglalót, sem időkimutatást arról, hogy mit és mennyit dolgoztak Mangoldék. Tordai szerint ennek az lehetett az oka, hogy „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.
A hvg.hu írta meg nyáron, hogy Palkovics László ma már nem létező tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. A 2021 decemberében, a Mangold Consulting GmbH-val kötött, idén július végéig szóló keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a szerződésben szereplő teljes összeget Mangold végül nem kapta meg. A Technológiai és Ipari Minisztérium a hvg.hu-val azt közölte:
a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc-repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva.” | Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért | Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221130_Mr_Oroszorszag_cegenek_nem_kell_irasban_bizonyitania_hogy_mit_es_mennyit_dolgoztak_a_8_milliardos_allami_szerzodesuk_alapjan | 2022-11-30 11:51:00 | true | null | null | HVG |
Az EUTEK Építő Kft. 280 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami forráshoz jutott Szijjártó minisztériumának egyik háttérintézményétől két évvel ezelőtt – írja a Direkt36. Az a cég Benkő Szilárdé, akiről többek között azt érdemes tudni, hogy a
már a kétezres évek elején Szijjártó Péter sajtótitkára volt,
2011-től szintén Szijjártóval dolgozott a Miniszterelnökségen, ahol 885 ezer forintos fizetésért volt a szervezési stáb vezető munkatársa,
ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosaként Szijjártó futsallos csapattársa 31-es mezszámmal (a fideszes politikus főnöke 30-as mezt viselt),
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el,
mikor 2014-ben Szijjártóból külügyminiszter lett, Benkő maradt a kabinetfőnöke, annak ellenére, hogy a pozíció betöltéséhez nem volt megfelelő végzettsége, és így is közel 900 ezres fizetést kapott havonta, a szolgálati autója pedig egy Mercedes terepjáró volt.
Benkő Szilárd, aki a HVG korábbi információi szerint érintett volt az amerikai kitiltási botrányban is, 2015 tavaszán hagyta ott az államigazgatást, a külügyminisztérium akkori közleménye szerint azért, hogy a magánszektorban folytassa a karrierjét. A Direkt 36 oknyomozása arra jutott, hogy Benkő az elmúlt években valóban az üzleti életben tevékenykedett, de így sem szakadt meg a kapcsolata az állammal, illetve a Szijjártó által vezetett külüggyel sem.
Visszatérve az EUTEK Kft.-nek 2020-ban nyújtott, közel 280 milliós, vissza nem térítendő támogatásra, az oknyomozó portál azt írja: a pénz a Szijjártó Péter minisztériuma alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségnek a Külügyminisztérium rendeletére létrehozott, Versenyképesség Növelő Támogatási Program nevű alapjából származott. Ebből az alapból olyan vállalkozások pályázhattak forrásra, amelyeknek gazdasági nehézséget okozott a járványhelyzet, de készek voltak vállalni, hogy munkavállalóik megtartása mellett új beruházást valósítanak meg.
Az EUTEK 280 millió forintnyi állami támogatásért cserébe összesen 4 munkahely megtartását és 560 millió forint összegű beruházást vállalt.
Szijjártó korábbi kabinetfőnökének cége az elnyerhető támogatásnak közel a maximumát kapta meg. A többi nyertes pályázó között volt olyan cég, amely hasonló összegű támogatásért 286 munkahely megtartását vállalta, de a többiek is jellemzően az EUTEK vállalásának többszörösével pályáztak.
Az EUTEK bevételei a koronavírus időszakában nem estek vissza. 2021-ben 490 millió forint volt a nyereségük, ezután 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a cégvezetés, aminek nagyjából a fele kerülhetett tulajdonrész alapján Benkő Szilárdhoz. Szijjártó egykori futsalos csapatársa 2022 legeleje óta kizárólagos tulajdonosa a cégnek.
Az ügyben a Direkt36 kérdésekkel kereste Benkő Szilárdot és a külügyet is. Előbbitől nem kapott válaszokat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig csak a versenyképesség-növelő Támogatási Program általános értelemben vett sikereiről írt, a Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdése nem reagáltak. | Szijjártó egykori futsalos csapattársa és kabinetfőnökének cége százmilliókat kapott a külügytől | Benkő Szilárd cége a koronavírus idején 4 darab munkahely megtartását ígérte egy olyan programban, ahol hasonló összegű támogatásért más cég 286 munkahely megtartását vállalta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221206_Szijjarto_egykori_futsalos_csapattarsa_es_kabinetfonokenek_cege_szazmilliokat_kapott_a_kulugytol | 2022-12-06 08:20:00 | true | null | null | HVG |
12 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB Bankra. A büntetést többek közt az ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás gyakorlatához, egyes értékpapírok nyilvántartásához, valamint a bennfentes kereskedelem lehetőségét megakadályozó szűrőrendszerhez kötődő hiányosságok miatt szabták ki.
A jegybank 2019. december elsejétől vizsgálta Mészáros bankját – ebbe helyszíni ellenőrzések is beletartoztak. Az MKB Bank bűnössége pont ekkor tűnt ki: egy próbavásárlás során ugyanis kiderült, hogy a bank nem a megfelelő módon adott befektetési tanácsot. Először is nem szereztek teljes körű információkat az alkalmassági teszthez az ügyféltől. Sőt a tesztet részben az MKB Bank munkatársa töltötte ki, a próbavásárlást végző bank munkatársának távollétében. Ezen kívül a bank több alkalommal sem készített a befektetési tanácsadás alátámasztására szolgáló alkalmassági jelentést.
Az MNB vizsgálata során arra is fény derült, hogy a bank nyilvántartási rendszerében egyes értékpapírok egyenlege nem pontosan szerepelt. Emiatt az ügyfelek nem kaptak teljes körű tájékoztatást ezen dokumentumok állományáról a hónap utolsó napjára vonatkozó egyenlegközlőkön. Az MKB az ügyfelek értékpapírügyleteiről nem, vagy pontatlanul készített tranzakciós jelentést. Emellett kimondták azt is, hogy a „bank nem rendelkezik a piaci manipuláció, bennfentes kereskedelem gyanúját felvető megbízások, ügyletek teljes körű szűrésére kiterjedő eljárással” sem.
Mindezen vádak alapján a Nemzeti Bank az egyes jogsértésekhez kapcsolódóan 90-180 napos teljesítési határidővel kötelezte az MKB-t a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A 12 milliós bírság meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként számolta el többek közt az értékpapír-nyilvántartási, ügyféltájékoztatási, illetve a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szűrőrendszerrel kapcsolatos hibák általános, nem eseti jellegét, és az adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés ismétlődő jellegét.
Enyhítő körülményként vették figyelembe azonban, hogy Mészáros bankja azonnal intézkedett az egyik hiányosság megszüntetése érdekében.
Az MNB ettől függetlenül úgy véli, az MKB Bank megbízhatóan működik. | 12 millió forintos bírságot szabott ki az MNB Mészáros Lőrinc bankjára | A Magyar Nemzeti Bank munkatársának próbavásárlásán derült fény az MKB által elkövetett csalásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221206_12_millio_buntetes_MNB_MKB | 2022-12-06 11:49:00 | true | null | null | HVG |
2022. november 30. napján a Tiborcz István 100 százalékos tulajdonában álló BDPST Equity Zrt. megszerezte az MHB Optimum Zrt. részvényeinek 100 százalékát Mike Ferenctől - derül ki a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatóból. Az információ a Waberer’s Internationaltól származik - mégpedig azért, mert
a Mike Ferenctől Tiborcz István érdekeltségébe került cég birtokolja a a Waberer’s 26,76 százalékát.
A Waberer's-nek így most 4 nagytulajdonosa van, ami igazából 3 személyhez köthető. A most Tiborcz cégéhez került MHB Optimum Zrt. 26,76 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik; a Trevelin Holding Zrt. 26 százalékkal, a Geraldton Invest Zrt. pedig 5 százalékkal. Ez utóbbi két cég végső tulajdonosa azonban a tőzsde honlapján fellelhető információk szerint Jellinek Dániel - hozzá így 31 százaléknyi tulajdonrész köthető. A harmadik nagytulajdonos Wáberer György, akinek közvetett és közvetlen részesedése 22,89 százalék.
Címlapkép: A Waberer's csoport vontatói. | Tiborcz István újabb nagynevű cégbe szállt be - rögtön nagytulajdonos lett | Tiborcz István Wáberer György és Jellinek Dániel üzlettársa lett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tiborcz-istvan-ujabb-nagynevu-cegbe-szallt-be--rogton-nagytulajdonos-lett.html | 2022-12-01 08:22:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már csak két cégben maradt tulajdonosi vagy vezetői érdekeltsége Kelemen Beatrix Csillának, Mészáros Lőrinc volt feleségének, ugyanis augusztus 23-a óta már nem ő az ügyvezetője a Puskás Akadémia Sport Hotel Nonprofit Kft.-nek sem. Így jelenleg a Life TV mögött álló Media Vivantis Kft. tulajdonosa és igazgatósági elnöke, valamint a rendezvényszervezéssel foglalkozó Talentis Event and Marketing Kft. ügyvezetője.
Az alcsútdobozi Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. éléről való augusztus végi távozása azért is érdekes, mert ez a cég üzemelteti az Alcsútdobozi Arborétumot is. Szeptember 24-én pedig az arborétum volt a helyszíne Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Várkonyi Andrea esküvőjének. Tehát mindössze egy hónapon múlt, hogy ezen a napon ne Mészáros Lőrinc volt felesége legyen az ügyvezetője az esküvő helyszínéül szolgáló arborétumnak.
Maga a Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, a 2016-os 146 millió forintos forgalomról 2020-ra eljutottak a 280 millió forintos szintig, a cég nyeresége pedig tavaly 16,3 millió forint volt, miközben az államtól 11,2 millió forint bértámogatást kaptak. A társaság tulajdonosa egyébként a Mészáros Lőrinc által elnökölt "A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány". Kelemen Beatrix Csilla utódja Czene Ferenc lett, aki a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője is.
Álomesküvő álomszép környezetben! Ha szeretnéd a nagy napot igazán felejthetetlenné tenni, válassz minket és mi biztosítjuk szebbnél szebb helyszíneinket, profi csapatunkat és remek ízeinket! Gyönyörű helyszínt biztosítunk egyházi vagy polgári szertartás lebonyolításához, melyhez akár a lovas hintós szolgáltatásunkat is igénybe veheted
- olvasható a Puskás Sport Hotel oldalán.
Szolgáltatásaik pedig:
Lovashintó szolgáltatás
Egyházi szertartás a varázslatos Alcsútdobozi Arborétum kápolnájában akár helyszíni vendégvárással
Polgári szertartás hotelünk gyönyörű tóteraszán
Esküvői vacsora tálszervizes vagy svédasztalos formában
A cég főtevékenysége amúgy az éttermi vendéglátás, de az étterem felújítási munkálatok miatt október 4-én bezárt. Az újranyitás időpontja még bizonytalan, de az étterem közleménye szerint abban reménykednek, hogy 2022 nyár elején már fogadhatnak vendégeket.
Miközben Kelemen Beatrix Csilla céges érdekeltségei folyamatosan fogynak, Mészáros Lőrinc új feleségének szaporodnak a teendői az üzleti világban. Lapunk írta meg, hogy augusztus 31-től Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 50-50 százalékos tulajdonosa lett az Ekho Belvedere Kft. nevű ingatlanos társaságnak. Emellett saját alapítványa is lett Várkonyi Andreának. | Mészáros Lőrinc exnejét az álomesküvő előtt váltották le a menyegző helyszínét biztosító cég éléről | Már nem Kelemen Beatrix Csilla az ügyvezetője az Alcsútdobozi Arborétumot is üzemeltető és ott esküvőket is szervező cégnek. Mészáros Lőrinc újranősülése előtt kellett távoznia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-exnejet-egy-honappal-az-alomeskuvo-elott-valtottak-le-a-menyegzo-helyszinet-biztosito-ceg-elerol.html | 2021-10-08 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már szinte hagyománynak is nevezhető, hogy jókora késéssel teszi közzé éves beszámolóját Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners Kft., hiszen ezúttal is fél évvel a május végi határidő után nyújtották be az előző üzleti évről szóló dokumentumokat. Ezek tanúsága szerint a cég tavaly nem muzsikált valami szépen.
Rögtön az eredménybeszámoló első sora is csalódást okozhatott a tulajdonosoknak, hiszen az előző évi 375,2 millió forintos bevétel után tavaly "csak" 333 milliót sikerült elkönyvelniük. A csökkenés okára azonban a meglehetősen szűkszavú kiegészítő melléklet nem világít rá. A bevételek csökkenésével párhuzamosan a kiadások is alacsonyabb szinten alakultak, hiszen
anyagjellegűként 280,1 millió forint után 268,1 milliót számoltak el,
személyi jellegűként pedig a korábbi 62,4 millió után tavaly 53,5 milliót költöttek ilyen jogcímen.
Utóbbival kapcsolatban azért sejthető az ok: az átlagos dolgozói létszám ugyanis 7 főről 4 főre apadt 2021-ben. Részletek hiányában az átlagos havi bruttó bért is csak becsülni tudjuk. Az ismert, hogy a személyi jellegű ráfordítások 80 százaléka körül alakul a bérköltség egy cégnél, vagyis ebből kiindulva
tavaly a Nakamánál az átlagos havi bruttó bér 892 ezer forint lehetett az előző évi 594 ezer forint után, ami 50 (!) százalékos bérszínvonal-emelkedést feltételez.
Mindenesetre hiába csökkentek a kiadások a megcsappanó bevételekkel párhuzamosan, az egyensúly felborult és a már üzemi szinten is veszteséges a cég. A korábbi közel 6 milliós üzemi szintű nyereség 5,2 milliós mínuszba fordult át.
És bár a pénzügyi műveleteken több mint 5 milliós nyereséget értek el, az adózás előtti eredményhez képest brutális mértékű adófizetési kötelezettségük keletkezett.
A 106 ezer forintos adózás előtti eredményre ugyanis 17,3 millió forintos adófizetési kötelezettség keletkezett. Ám a fizetendő adó levezetése sem része a kiegészítő mellékletnek, így nem derül ki, minek köszönhető ez a kiugróan magas adófizetési kötelezettség.
A szokatlanul magas adófizetési kötelezettség a fel nem használt fejlesztési célra lekötött tartalék miatt keletkezett. A lekötött tartalék soron szereplő előző évi 186 millió forint ugyanis lenullázódott, ezt visszahelyezték az eredménytartalékba. A jogszabályok értelmében a fel nem használt részre társasági adót kell fizetni, mely magyarázza a 17,3 milliós kötelezettséget. | Dacára a veszteségnek, jókora osztalékot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből | Talán nem túlzás azt állítani, hogy némiképp váratlan fejlemény, a 2021-es évet veszteséggel zárta a két hölgy közös reklámügynöksége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/dacara-a-vesztesegnek-jokora-osztalekot-vett-ki-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-a-kozos-cegukbol.html | 2022-12-07 09:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor hosszú beszédet mondott a gödi Samsung SDI akkumulátor-gyár megnyitó ünnepségén még 2017-ben. A miniszterelnök azt mondta, „Magyarországot Közép-Európa egyik járműgyártó centrumává tettük, és most elindulunk abba az irányba, hogy a régió egyik járműfejlesztési központja és az e-autózás éllovasa legyünk. A jövőt úgy hívják, hogy önvezető autók és elektromos meghajtású járművek. Magyarország mindkét területen felvette az iramot”.
Az elmúlt öt évben ezután számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni, Szijjártó Péter külügyminiszter idén októberben arról nyilatkozott, hogy már Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon.
A kormány ráadásul jelentős állami támogatást is nyújtott mindehhez: egy korábbi összesítésünk szerint a Magyarországra érkező akkumulátoripari beruházásoknak átlagosan közel a 9 százalékát állta az állam, de volt olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol ez az arány 30 százalékos.
Ugyanakkor a beruházásokkal számos probléma akadt az elmúlt években, főleg amiatt, hogy általában úgy jelentették be és indították el őket, hogy a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték. A településeknek 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel méginkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.
Továbbá mint ismert, az akkumulátorok gyártásához veszélyes kemikáliákat használnak fel, és több esetben a lakóövezetek közvetlen közelében alakítottak vagy alakítanak ki ezzel foglalkozó üzemeket. Sőt az is előfordult, hogy egyes veszélyes anyagok szivárogtak. Nem mellesleg minden nagyobb beruházás velejárója, hogy az addig helyben ismert környezet megváltozik, ami az élővilágra és a helyiek életminőségére is jelentős hatással van.
Ezen tényezők miatt nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak például Gödön, Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.
A gödi és az iváncsai eset külön megjegyzést érdemel, ugyanis itt a kormány ún. „különleges gazdasági övezeteket” hozott létre, ennek értelmében még csak nem is a környező, főleg ellenzéki vezetésű települési, hanem a megyei önkormányzatokhoz csordogálnak be a gyárak működése után járó adóbevételek.
Mindenesetre összeszedtük és térképre tettük az eddigi összes ismert megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelöltük meg, ahol a Google térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket (a cikk alján listaszerűen is feltüntettük a társaságokat).
Az jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.
Az eddig bejelentett vagy a sajtóban megjelent beruházások közül kettőről még nem állnak rendelkezésre bővebb információk. 2022 júniusában arról adott ki közleményt a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy Palkovics László (nemrégiben lemondott) miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Huayou Cobalt nevű céggel, amely katódelőállító-üzemet hozhat létre Magyarországon, viszont a helyszínről nem esett szó. 2022 augusztusában pedig a Reuters írt arról exkluzív forrásokra hivatkozva, hogy az Eve Energy Debrecent választotta az akkumulátorcella-gyártó üzemének helyszínéül, ami (a szintén a városban gyárakat építő) német BMW fő beszállítója lehetne. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy további információkat tudjunk meg az említett két beruházásról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Narancs.hu a közelmúltban részletesen foglalkozott a gödi, a fóti, a váci és a győrszentiváni helyzettel, de általánosságban is elemeztük Orbán Viktor akku-nagyhatalmi törekvéseit.
Samsung SDI, Göd – akkumulátor gyár,
SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátor gyárak,
Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,
BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,
Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátor gyár,
Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,
EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,
BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, amit zölddel jelöltünk a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),
W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,
CECZ cégcsoport, Vác – termék rendszerező üzem, (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),
Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,
Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,
Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó, (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),
Hanaro Traiding, Fót – akkumulátor-összeszerelő üzem, (a térképen pirossal jelölve, HelloParks Fót),
SungEel Hitech,Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem
LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,
Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,
NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,
Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,
Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,
Soulbrain, Tatabánya – elektrolit gyártás,
Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfólia gyár,
Shinheung, Monor – akkumulátorkeret gyár,
Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,
Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem, (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),
GS Yuasa, Miskolc – akkumulátor gyár,
Enmech, Pécel – alkatrészgyár,
Még nem ismert cég, Győr, (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.).
Ha tud olyan beruházásról, üzemről, ami lemaradt a listáról, kérjük írja meg a narancsonline [at] narancs [dot] hu címünkre és frissítjük térképünket! | Térképre tettük Orbán Viktor épülő akkumulátorgyártó nagyhatalmát | A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/terkepre-tettuk-orban-viktor-epulo-akkumulatorgyarto-nagyhatalmat-254332 | 2022-12-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.
A kormány nem spórol a közpénzzel, ha a távol-keleti akkumulátorgyár támogatásáról van szó. Összeszedtük, hogyan emelkedtek az üzem bővítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások költségei. A közel 100 milliárdos összeg arra megy el, hogy a gödi iparterülethez kiépítsék a szükséges áram-, földgáz- és vízellátást, illetve, hogy minél több kamion tudja megközelíteni a terjeszkedő üzemet.
Az áramellátás kiépítése két év alatt 27 milliárddal drágult
A november 24-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami közel 20 milliárd forinttal növeli meg a gödi iparterület villamosenergia-ellátásának költségét. Nem ez az első emelkedés, az elmúlt években igazán nagyvonalúan növelte meg a kormány az áramellátásra szánt támogatást:
2020-ban még 22,5 milliárdot szántak rá.
Az összeget tavaly decemberben 30,2 milliárdra emelték.
A számláló idén novemberben 49,5 milliárd forintra ugrott.
Mindezt a közös kasszából finanszírozzák.
2,8 milliárd forinttal megemelték az új utak költségeit
A gödi iparterület infrastruktúra-fejlesztéseiről szóló eredeti kormányhatározat útépítésekre eredetileg 7,16 milliárdot szánt. Az összegből egyelőre az M2-es autóút mentén épül a második gyára számára egy új gödi félcsomópont és lehajtó.
Emellett egy gyár körüli, gödi lakóövezeteket tehermentesítő útrendszer építése is a tervek közt szerepelt, ám úgy tűnik, erre sem volt elegendő az eredetileg szánt összeg. Ezért egy októberi határozat alapján az útépítésekre 2,8 milliárd forint plusz pénzt biztosít a kormány.
A Samsung gigagyár infrastruktúra-fejlesztésének ára az elmúlt két évben összességében több mint duplájára, 92 milliárdra ugrott.
Ebbe belejátszik, hogy húszmilliárd forinttal kerül többe a 13 kilométer hosszú víz- és szennyvízvezeték megépítése valamint a napi 11 ezer köbméter szennyvíz befogadására alkalmas új váci szennyvíztelep létesítése.
A rendeletmódosításokat követően jelenleg a költségek így oszlanak meg:
49,5 milliárd a villamos-energia ellátás,
32,2 milliárd a víziközmű-rendszer,
9,9 milliárd a közlekedés-fejlesztés,
415 millió a földgázellátás ára;
333 millió forint jut igazgatási feladatokra.
Az iparterülethez kapcsolódó közművesítések, útépítések folyamatáról egyébként semmilyen lakossági fórumot vagy közmeghallgatást nem tart sem a helyi, sem a megyei önkormányzat – holott a lakosság tájékoztatása ilyen horderejű, a lakott területeken is zajló építkezések esetén kötelező lenne.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu
Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.
Napi 1500-2000 kamionhoz dukált volna egy hatástanulmány
Korábban arról írtunk, hogy a Samsung-gyárhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztések tervezésére kiírt közbeszerzést – melyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) indított el – a honvédelmi költségekre és rezsicsökkentés megvédésére hivatkozva eredménytelennek nyilvánították. Ez azt sejtette, hogy a gödi lakóövezeteket tehermentesítő, gyár körüli útrendszer nem fog megépülni. Ám az előbbiekben említett plusz 2,8 milliárdról szóló határozat szerint az útépítésre mégis sor kerül, s a megszűnő NIF Zrt.-től az Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) átkerülő projekt tervezésére új közbeszerzést fognak kiírni.
Az azonban továbbra sem világos, hogy milyen új utak terveztetéséről van szó. Az iparterület körüli utakra ugyanis már írtak ki egy közbeszerzést, amit a FLAVUS Mérnökiroda Kft. 206 milliós ajánlattal nyert meg. A Pest Megyei Kormányhivatal határozata pedig a FLAVUS előzetes tervei alapján szabad utat adott az úthálózat megépítéséhez, amihez környezeti hatásvizsgálatot sem tartottak szükségesnek.
A Göd-ÉRT Egyesület épp ezt a döntést támadta meg a bíróságon; az egyesület szerint a napi kb. 1500-2000 kamion forgalmával számoló utakhoz környezetvédelmi hatástanulmányt és zajvédő létesítmények megépítését is elő kellett volna írni. A civilek azt is kifogásolják, hogy a gyár működését kísérő, öt éve tartó zajszennyezés ellenére az új utak zajhatásainak vizsgálatát nem a jogszabályoknak megfelelően végezték el; emellett nem vették figyelembe a rendkívül hangos gyár és az új utak összeadódó zajhatását. A peres eljárás ebben az ügyben még folyamatban van.
Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedés fejlesztésére biztosított közel 10 milliárdot pontosan mire fordítja az Építési és Beruházási Minisztérium. Emiatt közadatigénylést nyújtottunk be – ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
A gödi különleges gazdasági övezet fejlesztésére is nagy összegeket szánnak
A gödi iparosítás költségei azonban vélhetően tovább fognak növekedni. A Pest megye fennhatósága alatt álló 420 hektáros gödi különleges gazdasági övezetbe és vonzáskörzetébe ugyanis a kormány további cégek betelepülését várja.
„A Gödi Különleges Gazdasági Övezet (GKGÖ) létrehozásának célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését” – olvasható abban a közbeszerzésben, melyet egy megvalósíthatósági tanulmány készítésére írtak ki idén szeptemberben. A közbeszerzés Ajánlatkérője a Pest Megyei Önkormányzat, amely a gödi különleges gazdasági övezet gazdája, s jogosult arra, hogy az övezetben lévő cégek adóját beszedje és elossza több település között.
A közbeszerzési kiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány feladata az is, hogy egy újabb, a gödi különleges gazdasági övezet területén kijelölt 40 hektáros gödi ipari park koncepciótervét elkészítse. A kormány viszont már gondoskodott arról, hogy mi épülhet meg ezen a 40 hektáron. Egy 2021-es kormányrendelet ugyanis nemcsak kiemelt beruházássá tette az új gödi ipari park fejlesztéseit, de megszabta az építmények célját és azok pontos építési követelményeit is: „A beruházással érintett ingatlanokon kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, munkásszállás, valamint a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetőek el” – olvasható a rendeletben.
Az új ipari park területének előkészítésére – a fakivágásokra, a telekkisajátításokra, az előzetes régészeti munkákra – eddig 1,7 milliárdot adott a kormány; a földmunkálatok és fakivágások már meg is kezdődtek. Emellett a Dunakeszi vasúti rakodó terminál létrehozására is biztosított a kormány 1,9 milliárd forintot – ennek megvalósítását viszont 2023-ra és 2024-re ütemezték át. Ez utóbbi Göd közigazgatási határán kívül, a GKGÖ „vonzáskörzetében” fog megépülni; ám arról, hogy lesz-e ipari vasútvonala is a gödi iparterületnek, s az pontosan hol fog húzódni, semmit sem lehet tudni.
S mindezek a beruházások vélhetően csak a kezdetet jelentik: a különleges gazdasági övezet fejlesztései előreláthatóan további közpénz-milliárdokat fognak felemészteni.
Nyitókép: Szijjártó Péter kezet fog a Samsung SDI elnökével, Choi YoonHo-val. 2022. július, Budapest. Forrás: Szijjártó Péter – Facebook | Újabb 22 milliárdot önt a kormány a gödi Samsung-gyár infrastruktúra-fejlesztéseibe | Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/06/ujabb-22-milliardot-ont-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-infrastruktura-fejleszteseibe/ | 2022-12-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Mintegy 80 millió forintot oszt szét egy friss kormányhatározattal a kabinet több mint féltucat mezőőrségnek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt a Magyar Közlönyben megjelent döntésről: az Agrárminisztérium költségvetéséből községenként néhány millió forintos összeget kapnak a következő déli határmenti települések mezei őrszolgálatai: Mórahalom, Röszke, Zákányszék, Ruzsa-Öttömös, Bácsalmás, Ásotthalom és Domaszék.
A legtöbbet, 26,5 millió forintot a mórahalmi mezei őrszolgálat kapta működési költségei fedezésére, a második legnagyobb összeget, 15,9 milliót pedig az ásotthalmi szervezet. A szerb határtól alig pár száz méterre fekvő, alig négyezer fős Ásotthalmot tavaszig a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője, Toroczkai László (képünkön) vezette polgármesterként, a parlamenti képviselővé választott politikus összeférhetetlenség miatt mondott le a településvezetői pozícióról.
Toroczkai egy parlamenti felszólalásában az őszi ülésszak egyik ülésén is szóba hozta a déli határhoz közeli községek mezőőrségeit, mondván: a nagy számú illegális határátlépő miatt sok dolga van a mezőőröknek. Az ásotthalmi mezőőrök egyébként az utóbbi időben azzal is a hírekbe kerültek, hogy két emberükre „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt a rendőrség pénzbírságot rótt ki, a szabálysértést pedig a bíróság is helybenhagyta, bár az érintettek fellebbeztek ez ellen, mondván: mindent szabályszerűen tettek.
Ügyükben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet kérte a rendőrség vizsgálatát egy tavalyi videó nyomán, amelyet Támadások után embervadászat a határon címmel tettek közzé az ásotthalmiak. A film bemutatja, miként kutatnak a mezőőrök a határon átjutott migránsok után, ám a TASZ álláspontja szerint a mezőőröknek – miként a vonatkozó törvény is körülírja – a termőföld és az ott lévő értékek, épületek, termény védelme a feladatuk, nem több.
Önbíráskodás és kényszerítés gyanúja miatt egyébként már 2017-ben is érkezett panasz, sőt feljelentés is az ásotthalmi mezőőrökre, akik állami pénzt sem először kapnak: idén januárban a mostaninál nagyobb, 25 milliós összeghez jutottak. Amúgy Toroczkai már alapból részben állami pénzből indította útjára 2014-ben az ásotthalmi mezőőrséget – ugyanilyen szervezet pedig Gyöngyöspatán már 3 évvel korábban alakult. | A múltkori büntetés után most pénzt kap az államtól Toroczkai mezőőrsége | Nemrég pénzbírsággal büntettek ásotthalmi mezőőröket, amiért a határsértőkkel szemben túlléptek a hatáskörükön, most viszont az állam jelentős támogatást nyújt a Mi Hazánk elnöke, a volt polgármester által gründolt szervezetnek és más, a déli határnál működő mezőőrségeknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221129_A_multkori_buntetes_utan_most_penzt_kap_az_allamtol_Toroczkai_mezoorsege | 2022-11-29 14:23:00 | true | null | null | HVG |
Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján – írja az ATV. Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője szerint, „a korábbi beadványok feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót", ezért mentek tovább és az OLAF felé is bejelentést tettek, amit az uniós csalás elleni hivatal befogadott és nyomozást rendelt el.
Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot, hanem az irányitó hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek. Annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.
Az ATV úgy értesült, hogy a nyomozás egyelőre lezárult a mohácsi önkormányzatnál, arról, hogy találtak e bármilyen szabálytalanságot majd csak a jövő évben fogják tájékoztatni a sajtó képviselőit. | Mohácson indított nyomozást az OLAF | A polgármester elismerte a vizsgálat tényét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221128_ATV_Mohacson_inditott_nyomozast_az_OLAF | 2022-11-28 21:53:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatására hoztak létre egy alapítványt, és az így működtetett iskolában olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak fél évente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium egykori igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, emellett az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét és adminisztrátorát is vádolja az ügyészség.
A vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. A mai meghallgatást a harmadrendű vádlottal kezdték, akire az ügyészség 1 év 4 hónap szabadságvesztést kért három évre felfüggesztve bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vádjával.
Ha nem lenne ügy, nem állnék itt
Vallomása és az előkészítő ülésen elmondott szavai között több eltérés is volt. A vádlott az ülésen azt állította, hogy nem tudott az adatok valótlanságáról, míg vallomásában ennek ellenkezője szerepelt, de a bűnösségét végül elismerte. Úgy töltötte ki a 2012-es évre vonatkozó normatív támogatást igénylő kérelmeket és elszámolásokat, hogy nem volt annak tudatában, hogy az adatok, amiket állítása szerint az elektronikus naplóból kérdezett le, nem a valóságot tükrözik.
„Hát aláírtam ezeket a papírokat, ha nem lenne ügy, nem állnék itt”
A vádlott végül hozzátette, hogy nem szeretné, hogy folytatódjon ez az eljárás, emiatt döntött úgy, hogy inkább elismeri bűnösségét. A bíró ezt nem fogadta el, mivel a bűnösséget beismerő nyilatkozat nem állt összhangban a vallomásában szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztania.
A negyedrendű vádlott 2014 januárjától mint igazgatóhelyettes dolgozott a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában. Ő írta alá a 2013-as normatív igénylést, amivel kapcsolatban elismerte bűnösségét, és annak jóváhagyását kérte a bíróságtól. Vele szemben 8 hónap szabadságvesztést kértek. Azt állította, hogy nyomás hatására írta alá a papírokat, nem is ért az ilyesmihez, nem tudta, hogyan kell normatív támogatási igényléseket kitölteni, majd megjegyezte, hogy ez amúgy is az iskolaigazgató feladata lenne. Azt mondta, csak azért írt alá, mert rányomták a feladatot, mivel akkor nem volt igazgatója az iskolának.
Először hosszan tagadta, hogy tudott volna az adatok valótlanságáról, majd hirtelen az ellenkezőjét állította, mire a bíró határozott álláspont képviseletére kérte.
„Akkor azt mondom, tudtam róla, a váddal egyezően szeretnék nyilatkozatot tenni.”
Az ügyészségi egyezség kérelmét a bíróság végül arra hivatkozva utasította el, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy segített a költségvetési csalás elkövetésében.
Kést nem fogtak a torkomhoz
A következő megszólaló szintén igazgatóhelyettesként dolgozott a Szefiben. A vád szerint tudatában volt annak, hogy hamis adatok szerepelnek az általa aláírt dokumentumokban. Kérdésre mondta el, hogy felmerült a vezetői értekezleteken az, hogy a sokat hiányzó hallgatóknak meg kellene szüntetni a tanulói jogviszonyát, azonban erre engedélyt nem kapott, és ez nyilvánvalóan kapcsolatban volt a tanulók száma után igényelhető támogatásokkal.
„Muszáj volt aláírni, igazgatóhelyettes voltam, féltettem a munkámat” – mondta. Ennek kapcsán kényszerítésről beszélt, úgy érezték, az értekezleteken is nyomás alatt vannak. A bíró kifejtette a kényszerítés definícióját, ami ha ténylegesen megtörtént, a vádlott mentesülhet a vádak alól. „Nyilván kést nem fogtak a torkomhoz, szóval saját döntés volt” – hangzott a válasz.
A vádlott képzésekre is beiratkozott, amiket nem végzett el, meg sem jelent a tanórákon. Elmondása szerint önszántából iratkozott be, érdekelték a képzések, de „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra. Tisztában volt tettei következményeivel. „Abban bíztam, hogy rendben lesz minden. Előtte sem volt semelyik évben probléma.”
A korábbi vallomásában ő is azt mondta, hogy nem tudott semmiről, ám álláspontjának későbbi megváltozását azzal indokolta, hogy időközben rádöbbent, hogy hozzájárult a csaláshoz. Bűnösségét elismerte, és az egyezség jóváhagyását kérte, amelyet az ő esetében elfogadott a bíróság.
A nap utolsó vádlottja adminisztrátorként dolgozott az Esély alapítványnál, őt szándékos segítségnyújtással vádoltak, és 6 hónapot kért rá az ügyészség. Bűnösségét elismerte. Azt állította, hogy az alapítvány vezetése hozta azokat a döntéseket, melyek szerint nem kell törölni azokat a diákokat, akik nem járnak be az órákra, valamint az alapítvány vezetése döntött afelől is, hogy a szeptemberi beiratkozottakkal bővített listát csatolják a későbbi igénylésekhez.
A diákoktól hallották, hogy nyomoznak a suli után
Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az előzetes információk szerint az eljárás kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti összeget.
„30–44 fős jelenléti ívekkel kezdtük a tanéveket, akik közül legfeljebb 15–18 személlyel találkoztunk, ebből általában 7–8 diák jelent meg az órákon, és volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak. Szerintem már induláskor a fele fiktív tanuló volt, sőt olyanról is tudok, amikor a kollégák »iratták be« gyermekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket egyszer sem láttunk. Jelenléti ívet nem olvastunk, mert volt, hogy egyetlen diák tisztelte meg a tanárt” – mondta a lapnak akkor a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola egykori oktatója.
Szerinte a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben az iskola igazgatója Budapestre távozott. Egy másik ott dolgozó korábban azt nyilatkozta a lapnak, hogy
a diákjaiktól értesültek arról, hogy a NAV vizsgálatot indított.
A Szefi bezárása után két évvel ismét a Délmagyar.hu arról cikkezett, hogy a nyomozás már három éve megindult, de iskola akkori igazgatóját még mindig nem hallgatták meg. Az igazgató a lapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezésére, közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, és hogy a távozása semmilyen összefüggésben nem állt azokkal a szerinte rendben lezajlott ellenőrzésekkel, amelyeket a Magyar Államkincstár végzett többször is az intézményben.
A Szefit megszüntető iskolafenntartó alapítvány elnöke, Budai Géza a Szeged.hu kérdésére válaszolva mondta el 2018-ban, hogy még őt sem hallgatták meg az ügyben, de áll a megkeresés elé. | Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában | Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában, tanárokat hallgatott meg vádlottként a bíróság | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/25/iskola-allami-tamogatas-koltsegvetesi-csalas-szeged | 2022-11-25 10:15:00 | true | null | null | Telex |
Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben:
– kelepcét állítottak, lehallgattak,
– majd a mondandómat megvágták és így értelmét alapvetően megváltoztatták és
– ezt a manipulált szöveget a széles nyilvánosságban terjesztették
– írta Bajnai.
A kiposztolt rendőrségi határozat indoklásában az olvasható, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. A határozat szerint az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le a volt miniszterelnököt.
Ahogy arról korábban írtunk, tavaly novemberben jelent meg egy hangfelvétel a Városháza ügyében, amelyen Bajnai Gordon hallható. A felvétel tavaly nyáron készült, miközben Bajnai találkozott Gansperger Gyula vállalkozóval.
Ahogy arról a Városháza-ügyről szóló cikkeinkben is írtunk, az Anonymous névtelen szivárogtató rendre, titokban rögzített felvételeket posztolt, majd bejelentette, hogy elküldi a rendőrségnek a fővárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatos felvételeit, állítólag 7 tárgyalás összesen 10 órányi felvételét. Anonymous eleinte sorozatos szivárogtatása valóban fővárosi ingatlanértékesítésekkel, illetve konkrétan is a Városháza hasznosításával foglalkozott, és ezzel kapcsolatban olykor erős állítások vagy a hivatalos fővárosi kommunikációval ellentétes tónusú beszélgetések is kiszivárogtak, aztán a sorozat vége felé Anonymous már egészen primitív világmagyarázatokkal és összeesküvés-elméletekkel szórakoztatta a nagyérdeműt.
Miről szól a Városháza-ügy? | Városháza-ügy: Bajnai Gordont lehallgatták, az Anonymous felvételét összevágták | Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/28/varoshaza-ugy-bajnai-gordon-anonymus-szivarogtatas-rendorseg-hatarozat | 2022-11-28 10:18:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében.
A megalapozott gyanú szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal (megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve) bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A Pest megyei polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az ügyészség közleményében leszögezte, hogy a büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető. | Kihallgatott az ügyészség egy Pest megyei polgármestert, aki a gyanú szerint jogtalanul szerzett telkeket | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/29/pest-megye-polgarmester-korrupcio-telek-svabok | 2022-11-29 10:29:00 | true | null | null | Telex |
További vádlottakat hallgattak meg abban a költségvetési csalási ügyben, amiben egy, két egykori szegedi oktatási intézményt fenntartó alapítvány érintett. A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium olyan tanulók után is vett fel normatív támogatásokat, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy volt, csak nem jártak be az órákra. Múlt héten több vádlott, aláíró tanárok is bűnösnek vallották magukat, amit a bíróság nem fogadott el, most újabb két vádlottat hallgattak meg, akik azonban állítják: ártatlanok.
A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatása érdekében hoztak létre egy alapítványt, és az ezáltal működtetett iskolák olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A csalással a vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. Múlt héten három vádlottat hallgatott meg a bíróság, akik mind elismerték a bűnösségüket, ám volt, akinél ezt nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nyilatkozatuk nem áll összhangban a vallomásukban szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztaniuk.
Nem érzem magam bűnösnek
Most az elsőrendű vádlottat, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét – aki korábban szegedi fideszes képviselőként és az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. igazgatótanácsának tagjaként is tevékenykedett –, valamint egy, az egyik iskolában egykor vezető pozíciót betöltő személyt hallgatott meg a bíróság, mivel ők az előző előkészítő ülésen nem jelentek meg. Az alapítvány egykori elnökét üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó csalás bűntettével vádolta meg az ügyészség, és ezért két év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért ellene az ügyész. A hatodrendű vádlottat jelentős vagyoni kárt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolják.
Az előkészítő ülésen az elsőrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét. Elmondta, hogy nem követte el azokat a cselekményeket, amikkel vádolják, majd megjegyezte, hogy a vád nem tért ki az alapítvány és az iskolák szervezeti felépítésre. Felszólalásában hosszan ecsetelte, hogy az alapítvány és az iskolák elkülönültek egymástól, az alapítvány nevezte ki az igazgatókat és a helyetteseket, állítása szerint viszont az operatív munkában nem vett részt.
Szerinte az alapítványtól az iskolák nem kaptak utasításokat semmire, a normatív támogatások anyagait az intézmények maguk készítették el, majd jelezték, hogy mikor kell aláírnia. Elmondta, a Magyar Államkincstár vizsgálatai megállapították, hogy az alapítvány arra használta fel a támogatásokat, amire kapta, végül tisztázásként hozzáfűzte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. „Nem is érzem magam bűnösnek” – mondta.
Ezt követően a bíró megjegyezte, hogy a tanügyi dokumentumokban olyan adatok szerepelnek, amik nem egyeznek a valósággal, olyan diákokról szólnak, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, így eleve a tanügyi dokumentumok hibásak, amiket a vádlott aláírt. „Kinek a döntése volt, hogy félévkor nem szüntetik meg a nem járó diákok jogviszonyát?” – tette fel a kérdést.
Az iratok megvannak, csak nem küldtek el mindent
A vádlott ezután bizonyítási indítvánnyal élt, és azt mondta, be kell szerezni az iskolák mindenkori házirendjét és SZMSZ-ét, hogy kiderüljön, mi szabályozta az intézmények működési rendjét, milyen változások voltak, hogyan folyt a munka. A bíró erre megjegyezte, hogy a kért iratok mind megvannak, és csatolva vannak az ügyirathoz, mire a vádlott védője úgy szólt, hogy ők ezeket hiányosan kapták meg.
Erre a bíró felsorolta a 36 500 oldalas ügyirathoz tartozó mellékleteket – több mint 20 darab CD-t – amiket később megküldenek az érintetteknek.
A vádlott több korábbi pedagógus és koordinátor tanúként történő meghallgatását is indítványozta, hogy kiderüljön, kaptak-e tőle bármilyen utasítást, amire az ügyész megjegyezte, hogy a vád nem tartalmaz olyan állítást, miszerint a vádlott konkrétan bárkit is utasított volna, szerintük ez a vezetőkön keresztül történt.
A védő ezen a ponton megjegyezte, hogy szerinte több dolog sem állja meg a helyét a váddal kapcsolatban, ugyanis az nem tér ki a vádlott magatartására, konkrét jogszabályokra nem mutat rá, és így nehéz védekezni. Végül az eddigi vádlottak tanúként történő meghallgatását kérte. Az ügyész szerint nem történt mulasztás a vádak megfogalmazásakor.
Aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?
A hatodrendű vádlott – aki korábban a Szefi vezető beosztású munkatársa volt – sem vallotta magát bűnösnek, és a vádakkal kapcsolatban sem nyilatkozott. Védője elmondta, hogy meglátásuk szerint a cselekmények pontos leírása nem olvasható ki a vádiratból. „A vádlott aláírt dokumentumokat, de ez hogy kapcsolódik a bűnösségéhez?” – kérdezte. Elmondása szerint a vádirat nem egyértelmű, hiányzik a keretjogszabály, illetve az összegszerű részletezése annak, hogy hogyan jön össze az egyes vádlottakra terhelt összeg.
Az ügyész erre megjegyezte, hogy a vádirat konkrétan tartalmazza a vádakat, az ok-okozati összefüggést meg az támasztja alá, hogy a vádlott aláírt egy valótlan adatokat tartalmazó okiratot, amiről tudta, hogy be fogják nyújtani, majd hozzáfűzte, hogy a vádirat a törvényeknek megfelelő.
Végezetül a bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványokat az elsőrendű vádlott esetében részben elfogadta, az iskolák mindenkori SZMSZ-ét és házirendjét a későbbiekben bekéri, és a tanúkat is behívja majd. A vád törvényességét bíráló indítványt megfontolás tárgyává teszi, ebben későbbi vádlottak és tanúk meghallgatása után dönt. Az ügyben legközelebb december 15-én tartanak előkészítő ülést, akkor majd a másodrendű vádlottat, a Szefi egykori igazgatóját hallgatják meg, aki évekkel ezelőtt szintén fideszes képviselőként volt tagja a szegedi közgyűlésnek.
A legtöbb diák hiányzott
Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozás akkor kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.
A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák „íratták be” a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket később egyszer sem láttak. Állítása szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.
Az ügyben sokáig nem történt semmi, az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. Végül 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett. | Nem érzi magát bűnösnek a fantomdiákokra támogatást felvevő oktatási alapítvány egykori elnöke | További vádlottakat hallgattak meg abban a költségvetési csalási ügyben, amiben egy, két egykori szegedi oktatási intézményt fenntartó alapítvány érintett. A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium olyan tanulók után is vett fel normatív támogatásokat, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy volt, csak nem jártak be az órákra. Múlt héten több vádlott, aláíró tanárok is bűnösnek vallották magukat, amit a bíróság nem fogadott el, most újabb két vádlottat hallgattak meg, akik azonban állítják: ártatlanok. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/29/iskola-allami-tamogatas-koltsegvetesi-csalas-alapitvany-elnok-szeged | 2022-11-29 10:41:00 | true | null | null | Telex |
„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem”
– mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Az ügy vádirata röviden két részből áll: egyrészt a vád szerint a Boldoghoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta néhány TOP-os pályázat eredményeit, amikért vállalkozóktól 20 milliót kaptak; másrészt arról van szó, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
A mai tárgyaláson a vádlottakat hallgatták meg, ám senki sem tett vallomást. A bíróság így mindenkinél ismertette a korábbi vallomásaik tartalmát. Boldog István sem szeretett volna ma vallomást tenni, de hozzátette, hogy írásban később lehet, hogy tenne. A korábban tett vallomások ismertetéséből pedig egyértelműen Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé volt a legérdekesebb, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. A vádban szereplő pályázatok idején Fehér a Szolnok megyei közgyűlés fideszes alelnöke volt.
Fehér 2020 februárjában tett írásbeli vallomásában azt írta, fiatalkora óta politikai pályáról álmodott, és hitte, hogy az a politikai közösség, amit választott a Fidelitasszal és a Fidesszel, jót akar tenni az országnak, és hitte, hogy ő is jót tud majd tenni. 24 évesen szórólapozott, plakátokat ragasztott, aztán egyre följebb lépett. Aztán ahogy egyre közelebb került a magasabb politikai, döntéshozói körökhöz, látta, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák vannak, milyen gazdasági érdekek ütköznek.
„Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kivet magából az egész rendszer”
– írta. Ezért az egész rendszert elfogadta úgy, ahogy az működik, annak minden játékszabályával együtt: „Kicsi voltam ahhoz, hogy átírjam őket.” Nyilatkozatában kiemelte, hogy a legmagasabb politikai hatalmi szinten mindig is nyílt cél volt, hogy a hatalomhoz lojális vállalkozói réteget megteremtsék, és ez mitől működött volna kicsiben, helyi szinten másképp. Aki hatalommal rendelkezik, az helyzetbe hozza azokat a gazdasági szereplőket, akikben bízik.
Majd idézte a rendszer lényegét, vagyis azt, amit a Századvég Alapítvány akkori elnöke a Magyar Időknek adott interjúban mondott 2015-ben. Lánczi András szerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”, mivel szerinte a Fidesznek fontos, hogy a hazai vállalkozói réteg megerősödjön, és bár ezt korrupciónak nevezik egyeseik, de szerinte ez politikai nézőpont.
Fehér egyébként írásos vallomásában nem írta le Lánczi nevét, mert nem szerette volna, hogy az általa azóta is nagyon tisztelt ember neve szerepeljen egy ilyen bírósági ügyben. Fehér Petra szerint ő Boldog István mindenese, titkára, intézője, illetve, ahogy ő fogalmazott „csicskása” volt. De magát egy senkiként aposztrofálta, aki semmiről nem dönthetett, semmilyen döntést nem befolyásolt.
Fehér elmondta, hogy az volt a dolga, hogy intézze Boldog és az alá tartozó önkormányzatok, polgármesterek közötti kapcsolattartást, Boldog kampányait, és segítse a Boldog egyik kampányeszközeként is működő fesztiválját, a kétpói betyárételfőző fesztivált. Amihez, mivel ingyenes rendezvény volt, de még a főzéshez használt alapanyagokat is a fesztivál biztosította, sok támogató kellett. Ehhez sok céggel kellett felvennie a kapcsolatot, lojális vállalkozások segítették, de ez önmagában nem is korrupció, nyilatkozta korábban. Boldogot pedig úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és
arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
De Fehér emellett szerette volna, ha marad egy „kis maradéka a magánéletének”, hogy kezelni tudja az „urak állandósult férfiúi közeledését” is. „Mindenki azt várta tőlem, hogy legyek kedves ezzel, meg azzal, a Boldog az elején mondta, hogy ne utasítsam vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) próbálkozásait, mert kell neki az az ember.”
Fehér elmondása szerint amikor már épp senki sem bízott K. Péterben, akkor az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél. Méltatlannak találta ezt az egészet, ráadásul elmondása szerint ugyanezek az emberek azt suttogták folyamatosan, hogy ő és Boldog szeretők, ami „gusztustalan kitaláció”.
Fehér elmondása szerint nyilvánvalóan akkor támogatnak politikai kampányokat, ha ebből lesz valami hasznuk, de ő ezzel nem foglalkozott. Fehér úgy nyilatkozott, ő nem kapott vagy vett át semmiféle korrupciós, visszacsorgatott pénzt, de azt ajánlotta a hatóságoknak, nézzék már meg az érintett cégeket, hogyan vettek ki azokból fiktív számlákkal pénzeket.
Az ügy harmadrendű vádlottja, Boldog másik táskás embere K. Péter tanúvallomásaiban Fehér Petrára is terhelő dolgokat állított, amikre Fehér azt mondta, azok nem igazak, és K. Péter csak magát akarta menteni, úgy akart járni, mint az egész ügy kirobbantója, a volt kengyeli polgármester Nagy Szilárd, aki vádalkut kötött. K. Péter ugyanis azt mondta, a vállalkozóktól átvett korrupciós pénzt elosztották Boldoggal és Fehérrel.
„Semmilyen pénzt nem adott nekünk, értem, hogy amikor kihallgatták, haza szeretett volna menni, de én is haza szerettem volna menni. De én nem mondtam hazugságokat” – vallotta, és hozzátette akkor is, hogy K. Péter pontosan tudja, hogyan lopták ki zsákszámra a cégekből a pénzeket kamu számlákkal, de tudta, hogy ha rájuk tolja az egészet, akkor megúszhatja. Fehér egyébként az idézett vallomásában arról is beszélt, hogy az ügy alapját képező Nagy Szilárd-féle vallomás már közkézen forgott, mielőtt bármennyire is nyilvános lett volna, és mielőtt hivatalosan is bejelentkezett volna a hatóság náluk. Boldog István pedig egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy
ne hívják a telefonban többé főnöknek. És a közös Viber-csoportból is kilépett.
Fehér emellett megjegyzett még egy dolgot a vádirattal kapcsolatban a korábbi vallomásában.
„A Rolex órát is beleírták a jegyzőkönyvbe, de hát az hamisítvány” – mondta Fehér, aki elmondta, azért vette, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”. Ő próbált olyannak látszani, akit komolyan kell venni, és vett egy Rolex-hamisítványt, és most pedig úgy állítják be, mintha ő lenne a táskás ember.
A többi vádlott
A többi vádlott sem tett ma vallomást, de korábbiakat ismertetett a bíróság. K. Pétertől például azt, hogyan kért 10-10 millió forintot két, az ügyben szintén vádlottként szereplő cégvezetőtől, amit megosztott Boldogékkal. Egészen pontosan az ügyben szintén vádlott, de beismerés után már első fokon elítélt asszisztensét küldte a pénzért, erről itt írtunk bővebben.
Megjelent a vád szerint előre lezsírozott közbeszerzéseket intéző cég vezetője is. Idézett vallomásában elismerte, hogy irányított közbeszerzések voltak, ő Boldog emberétől kapta meg, milyen cégeket kell meghívni, kinek kell nyernie stb. Hozzátette, tudta, hogy ez nem szabályos, de belement, abban reménykedve, hogy emiatt a jövőben még több ilyen munkát fog kapni.
Ennek a közbeszerzéseket lebonyolító cégnek a vezetője egyébként idézett vallomásában az akkori mezőtúri polgármestert, a Boldogot azóta a parlamentben váltó Herczeg Zsolt nevét is említette többször. Például azt vallotta korábban, hogy volt egy időszak, amikor Boldog és K. Péter nem voltak jóban, akkor hanyagolni kellett a vele való együttműködést, de aztán kibékültek, és erről maga Herczeg, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő tájékoztatta telefonon, mondván, kibékültek, minden mehet úgy, ahogy korábban ment.
Korábbai vallomása szerint Herczeg Zsolttal egyébként többször is egyeztettek, hiszen a mezőtúri önkormányzattal is együttműködött a most vádlottak padján ülő közbeszerzési szakértő, ahogy egyébként a most vádlottak padján ülő cégvezetőknek is volt mezőtúri projektje. Mindenesetre ebben a bírósági eljárásban nem szerepel mezőtúri ügy. A közbeszerzéses ember a vallomásában karcagi és mezőtúri projektekről is beszélt, de a bírónő azokat most nem olvasta fel, mert nem kérte sem a vád, sem a védelem.
Megjelent a két érintett cég vezetője, mindketten vádlottak, mindkettejük korábbi vallomásában szerepel, hogy fejenként 10-10 millió forintot szedtek össze, amit K. Péternek adtak át, és mindketten biztosak benne, hogy ez hová és kihez került. Abban mást mondanak, hogy miért fizettek: az egyik vállalkozó állítja, hogy nem a perben is szereplő elnyert projektek miatt, hanem jövőbeni munkák reményében, míg másikuk szerint csak a perben szereplő projektek miatt adták a korrupciós pénzt.
Egyikük egyébként azzal mutatta be, hogy mennyire Boldog István volt a főnök, és nemcsak, hogy tudott mindenről, de ő irányította valójában ezeket a dolgokat, hogy amikor az egyik érintett beruházásnál, a Szinyei Merse kúriánál találkoztak, akkor volt ott három műemlékvédelmis ember is, akik arról beszéltek, hogy a belső festés nagy részét meg kell menteni, ez azonban egészen biztosan növelni fogja a költségeket. A vádlott vállalkozó szerint erre Boldog azt mondta,
nem érdekli, ne foglalkozzanak ilyesmivel, ne hátráltassák a felújítást.
Arról is beszélt vallomásában, hogy miután átadta K. Péternek a 20 millió forintot, amit a vádlott-társával, a másik vállalkozóval tettek össze, nem annyira bízott benne, ezért azt kérte, hogy Fehér Petra küldjön neki egy szmájlit, ha megérkezett hozzájuk a pénz. Az sms pedig megjött. Majd elmesélte, hogy másnap beszélt telefonon K. Péterrel, aki viccesen úgy szólt bele a telefonba, hogy „disszidáltunk”. Elmondása szerint Boldog István, K. Péter és Fehér Petra együtt vásárolgattak éppen Bécsben.
Boldog védője szerint mentelmi jogot sértett a lehallgatás
Boldog István védője az első tárgyalási napon azzal állt elő, hogy egy sor bizonyíték kirekesztését kéri a bíróságtól. Mégpedig azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amiket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog István mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga arról beszélt, hogy ez annyira vakfolt a törvényben, hogy majd be fog adni egy részletes véleményezést. Elmondta, hogy ilyen lehallgatást például csak úgy lehet végezni, hogy mentelmi joggal bíró személyt közvetlenül nem érint. Sőt, számos tanúvallomás Boldogot érintő része is sérti Boldog mentelmi jogát, mert akkor születtek, amikor még megvolt a fideszes politikusnak a mentelmi joga.
Az ügyész szerint azon túl, hogy ezzel a felvetéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél, hozzátette, hogy lehet, hogy Varga korábban évekig mentelmi bizottsági tag volt, és lehet, hogy régen ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta a törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal bíró esetében is.
A mai tárgyalási napon egy indítvánnyal élt Varga, amit átadott a bírónőnek és a vád képviselőinek is, úgy tűnik, ezt továbbra sem engedte el. Elmondása szerint az indítványban egy szakvélemény szerepel, amiben a szakértő osztja az ő álláspontját.
Hivatali vesztegetés
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá. | Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer | „Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem” – mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/30/boldog-istvan-targyalas-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa | 2022-11-30 10:44:00 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) korábbi vezetőjét nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után hirtelen és azonnali hatállyal mentette fel a városvezetés. Ekkor már zajlottak az akkor még csak két hónapja hivatalban lévő független polgármester, Péterffy Attila által kezdeményezett átvilágítások. Az önkormányzati cégek, intézmények gazdálkodását, működését jogi szakértők vizsgálták, ezek eredményeként számtalan feljelentés született, vagyonelemek kerültek vissza önkormányzati tulajdonba, de a cégek működésére is hatással voltak a feltárt problémák. A vezetőcserékről nem is beszélve.
„A PVH-nál nagyon hamar feltárult több aggályos ingatlanügylet, egy kétes letétkezeléssel kapcsolatos ügylet és még sorolhatnánk” – mondja dr. Góbi János, pécsi ügyvéd, aki részt vett a cég átvilágításában. Ennek részeredményeire alapozva állapított meg bizalomvesztést a városvezetés, és később részletes közleményben be is mutatták a problémás ügyeket. Ráadásul 2020-ban a PVH felügyelőbizottságának tagjai – akik szintén az önkormányzati választások után jutottak az új közgyűlésnek köszönhetően mandátumhoz – az átvilágítások részeredeményeire hivatkozva javasolták a tulajdonosnak, hogy ne fizessen prémiumot a volt vezérigazgatónak. Az azóta átírt prémiumrendszer szerint egyébként az éves fizetésének 70 százaléka (közel 10 millió forint) járt volna Szentgyörgyinek, azonban az önkormányzat végül valóban nem fizette ki ezt a pénzt. Indoklásukban kifejtették, hogy a társaság javadalmazási szabályzatában leírtak szerint: ha a társaság felügyeletét ellátó szervek súlyos hiányosságokat, mulasztás, vagy jogellenes magatartás gyanúját tárják fel, akkor kizárható a prémium kifizetése. Még akkor is, ha annak feltételei egyébként teljesültek. Szentgyörgyi Dávid ezt nem fogadta el, perelt, de most első fokon, azaz nem jogerősen vesztett.
„Ez egy munkaügyi per volt, aminek az elutasítása viszont az átvilágítási jelentésen alapul” – mondja Bodnár Imre, a pécsi átvilágításokat koordináló ügyvéd. Szentgyörgyi Dáviddal szemben több, az átvilágítás megállapításain alapuló pótmagánvádas eljárás is folyamatban van. Az egyik most csütörtökön érdemben folytatódik a Pécsi Járásbíróságon.
Azaz két ügy is, ugyanis két PVH-hoz kapcsolódó beszerzés ügyét tárgyalja a bíróság. Az egyik egy budapesti cég marketing- és kommunikációs feladatokkal való megbízása, amivel kapcsolatban már 2019 nyarán is több furcsaság felmerült. A Szabad Pécs akkor közérdekű adatigénylésben kérte ki önkormányzati cégek marketing- és reklámköltéseiről szóló adatokat, amire egyedül a PVH adott, teljesen abszurd elutasító választ. Az adatokért indított per sikeres volt, így kiderülhetett, hogy személyes kapcsolatok, összefonódások játszhattak közre a cég kiválasztásában. Az önkormányzati átvilágítás is erre jutott, és a cég jogászai úgy látják, hogy több szabálytalanság is történt a szerződés megkötésekor és teljesítése során.
A másik ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a PVH jelenlegi vezetése szerint lényegében soha nem is lehetett használni. Sőt, a szakvélemények alapján a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével. A két egyesített pótmagánvádas eljárásban tárgyalt ügy elkövetési értéke összesen 30 millió forint. | Gyanús ügyek miatt menesztették, mégis kérte volna a prémiumát a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezetője | Munkaügyi pert vesztett Szentgyörgyi Dávid, a Pécsi Vagyonhasznosító egykori vezetője, amit volt munkahelye ellen indított – tudta meg a Telex. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet több, jelenleg is zajló ügyre lehet hatással, melyekben Szentgyörgyi már vádlottként szerepel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/30/pecsi-vagyonhasznosito-potmaganvad-szentgyorgyi-david | 2022-11-30 10:56:00 | true | null | null | Telex |
„Sosem kérdezték, hogy megvan-e az önerő, mert az elején igazolva lett, hogy megvan” – mondta az egyik tanú, a vádlottak korábbi irodavezetője a szegedi bíróságon a kisteleki szellemszállóügy tárgyalásán szerdán. A bíróság szerdán több tanút is beidézett, hogy kiderüljön, mi lett a projekthez szükséges önerővel, amit a beruházás indulásakor leigazoltak, idővel azonban valahogy mégiscsak nyoma veszett.
Az eljárás azért indult, mert az ügyészség szerint a Royal Casa Kft. vezetői úgy akartak 822 millió forint uniós és magyar állami támogatással gyógyászati központot építeni a Szegedhez közeli Kisteleken, hogy hamis önerő-igazolásokat adtak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Mindez még 2012-ben történt, a tervek szerint 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló wellnessközpont azonban azóta sem nyitott meg, épülete a mai napig torzóként áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában.
Az ügy első és másodrendű vádlottja a Royal Casa Kft. vezetői, akik egyébként egymással élettársi kapcsolatban éltek. Az ügyészség szerint a pár sosem rendelkezett a pályázathoz szükséges önerővel, annak meglétét valótlan tartalmú dokumentumokkal igazolták. A vád szerint ebben segített nekik a harmadrendű vádlott, a pár ügyvéd ismerőse, aki még egy valótlan tartalmú kölcsönszerződést is készített és ellenjegyzett. Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel több mint 822 milliós kárt okoztak a költségvetésnek.
Csak aláírni
Az ügyet bonyolítja, hogy a vádlottak nem sokkal az építkezés megkezdése után a eladták. Az új ügyvezető a kapott támogatást a beruházásra fordította ugyan, befejezni nem tudta az építkezést, mert ahhoz már az önerő is kellett volna, amiről addigra kiderült, nincs meg. 2016 végére le is álltak a munkálatok, 2017-ben pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is elállt a céggel kötött támogatási szerződéstől, és visszakövetelte támogatást.
2021-ben a Royal Casa egykori vezetőire – beismerő vallomás esetén – 6–6 év börtön és 5–5 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség, de a vádlottak tagadták bűnösségüket, ezért indult el a per, ami szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódott.
A cég egykori irodavezetője a Royal Casa működéséről mesélt. Vallomásából kiderült, hogy papíron hiába volt a pár női tagja a cég tulajdonosa, valójában mindent partnere, a másodrendű vádlott intézett. Mikor a bíró megkérdezte, hogy akkor mégis mi volt a nő feladata, a tanú azt felelte,
„csúnyán fogalmazva, csak aláírni”.
Az egykori irodavezető szerint a pályázáshoz szükséges önerő tényleg megvolt, azt „a papírok szintjén” ő is látta. Úgy emlékezett, hogy kölcsönből szerezték a pénzt, és ebben valóban a harmadrendű vádlott ügyvéd segített. A tanú túlságosan sok konkrétumra nem emlékezett, de azt mondta, a kölcsön egy olyan cégtől érkezett, ahol a pár férfi tagja, azaz a másodrendű vádlott volt az ügyvezető.
A tanú szerint egyébként az önerőnek csak a pályázás során volt jelentősége, hogy tényleg megvan-e, azt utána már nem ellenőrizte a hatóság. Állítása szerint csak a kifizetések előtt hívtak le pénzt a támogatási összegből, amit a közbenjáró hatóság, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) mindig ellenőrzött is.
Az eltűnt önerő nyomában
Hogy nincs önerő, az csak azután derült ki, hogy a Royal Casa vezetői bebuktak, és eladták a céget.
„Könyvelési hiba történt, és ki lett vezetve az önerő”
– mondta a tanú, aki szerint egy alkalmazott hibázhatott annál a külsős cégnél, ami a könyvelést végezte.
Ezzel kapcsolatban a másodrendű vádlott, a pár férfi tagja azt mondta a bíróságnak, hogy amikor a hibát felfedezték, nekik már nem volt lehetőségünk azt kijavítani.
Hogy bizonyítsák, hogy az önerő tényleg megvolt, és nem hamisak az arról szóló igazolások, a védelem egy papíripari vállalkozót is a tanúk padjára szólított. A tanú egy informatikai fejlesztési projekthez adott kölcsön korábban a Royal Casát irányító férfinak 200 millió forintot egy barátján keresztül, szívességként, amit a vádlott kis csúszással vissza is adott volna, de a határidő letelte után inkább újra kölcsönkérte. A vállalkozó azt mondta,
„megkérdezték, hogy felhasználhatnák-e a pénzt egy szállodafejlesztéshez”.
„Akkor még a táskás dolgok mentek” – folytatta – „készpénzként vettem ki a cégemből, mert ki kellett mennem Afrikába egy 1200 hektárnyi eukaliptuszerdőt megvenni”. A pénzt táskában vitte le a férfinak testőr kíséretében, aztán papírokat írtak. Homályos emlékekre támaszkodva tette hozzá, hogy végül 50 millió plusszal kapta vissza a kölcsönadott összeget.
Egy másik tanú is azt próbálta igazolni, hogy megvolt az önerő. Ő a 2000-es évek közepén került üzleti kapcsolatba a másodrendű vádlottal, később közösen vezettek céget, aminek a férfi egy száztíz millió forintos hitelt is adott. A tanú ezt több részletben fizette vissza, elmondása szerint a vádlott a végén többször is kérte a pénzt, mert az egy szállodás projekthez kellett neki.
Az NFÜ is hibás?
Végezetül a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) egyik akkori munkatársát szólították a terembe. A tanú 2013-ban projektmenedzserként dolgozott a hatóságnál, a Royal Casa Kft.-vel kapcsolattartóként érintkezett a gyógyászati központ építése során. A Darfü az NFÜ alá tartozó hivatalként azért felelt, hogy a papírok le legyenek adva,
a pályázatok tartalmát felettes hatóságként már az NFÜ vizsgálta.
A tanú megerősítette azt, amit a cég egykori irodavezetője is mondott, miszerint csupán a pályázat beindításakor volt jelentősége az önerőnek, a kivitelezés során már nem foglalkoztak vele. Elmondta, hogy a három hónapnál nagyobb csúszások vizsgálata éppen úgy az NFÜ hatáskörébe tartozott, mint a tulajdonosváltás kezelése, aminél általában meg is vizsgálták, hogy az új tulajdonos rendelkezik-e az önerővel. Az, hogy a Royal Casa esetében történt-e ilyen, nem derült ki.
„A kölcsön megléte is erősen vitatható” – idézte a bíró a pályázat elbírálásakor készült egyik hatósági dokumentumban szereplő megjegyzést – utalva arra, hogy valakinek az NFÜ-nél már a legelején gyanús volt, hogy valami nem stimmel az önerőt igazoló papírokkal –, de ennek értelmezésében a tanú már nem tudott segíteni. A tárgyalás márciusban folytatódik.
Befejezetlen tető, hiányos vakolás
Még 2016 áprilisában írta meg az Index a Délmagyar.hu nyomán, hogy már két hónapja készen kellene lennie a szállodának, azonban nincs, és senki nem is dolgozik az építkezésén, a beruházó az uniós pénzt felvette, de november óta a környéken sem járt. A szálloda a papírok szerint ekkor már hivatalosan elkészült, de az épület teteje befejezetlen, a vakolás hiányos, az ablakok szigetelése félkész, a Royal Casa Kft. viszont már február 15-én azt jelezte a Miniszterelnökségnek, hogy a projekt elkészült.
„A záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni” – közölte akkor a Délmagyar.hu-val az uniós források felhasználását koordináló Miniszterelnökség. A projekt már a kezdetek óta problémás volt, a beruházás egy gyors tulajdonosváltás után indulhatott csak el, miután Lázár János akkori hivatala kilistázta az offshore hátterű nyertest, a Royal Casa Kft-t.
A 444 2017-ben videóban próbálta meg felderíteni a kisteleki rejtélyt. Az építkezéséért felelős vállalkozóval is beszéltek, aki elmondta, hogy akkor jöttek a gondok, amikor az államtól kapott pénz elfogyott, és a saját részüket nem tudták hozzátenni az építkezéshez. Úgy érezte, csőbe húzták, mert ő akkor vette át a projektet, amikor az eredetileg pályázó tulajdonosok már egy rakás pénzt elköltöttek anélkül, hogy az építkezés megkezdődött volna. Menet közben derült ki az is, hogy nincs meg a 300 milliós önrész, mert a kiállított bankgarancia mögött nem volt fedezet, és nem kaptak rá hitelt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a szerződéstől 2017 áprilisában elállt, a kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelése mellett. Eltelt egy év, és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara honlapján tűnt fel az épületkomplexum, ekkor az 1 milliárd forintra becsült épületet potom 500 millió forintért árulták.
Kedden jártunk a helyszínen, ahol igen rossz arcát mutatta a szálló: mindenfelé szemét, az ablakok betörve, a falak jórészt összefirkálva és -graffitizve. Annyi végül is megvalósult, hogy járnak ide emberek kikapcsolódni – csak nem éppen úgy, ahogy az a pályázati anyagban szerepelt annak idején. | Százmilliókat nyelt el a kisteleki szellemszálló, és még mindig nem tudni, ez kinek a hibája | Újra bíróság elé álltak a kisteleki szellemszálló ügyének vádlottjai Szegeden. Több tanút is meghallgatottak, hogy kiderüljön, megvolt-e a szóban forgó gyógyászati központ megvalósításához szükséges önerő, és kitértek arra is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség miként ellenőrizte az építkezést. A védelem három tanút sorakoztatott fel, csak úgy repkedtek a százmilliók a tárgyaláson, miközben a soha be nem fejezett wellnesskastély azóta is ott áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában, de nem fürdeni, hanem graffitizni járnak oda leginkább a környékbeliek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/01/kistelek-wellness-szallo-kastely-koltsegvetesi-csalas | 2022-12-01 11:19:00 | true | null | null | Telex |
A 2019-es önkormányzati választást az ellenzék kétharmaddal nyerte Pécsen, így a tízéves fideszes regnálás után céges és intézményi átvilágítások kezdődtek. Tucatnyi feljelentés történt, azonban sok esetben a hatóságok megszüntették a nyomozást, az ezzel kapcsolatos panaszok is sorra elvéreztek. Ezért több ügyben is pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a sértett, vagyis az érintett cégek, azok új vezetői. Ilyen ügyben vádlott Vári Attila, a vízilabda-szövetség és a Pécsi Sport Nzrt. egykori vezetője is. Egy újabb ilyen ügy tárgyalása kezdődött meg érdemben csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon.
Szentgyörgyi Dávidot, a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját ebben az eljárásban az átvilágítás során feltárt információkra, valamint nyomozati anyagokra hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják, két szabálytalan beszerzés miatt. Az egyikben a vád szerint egy budapesti cég a Pécsi Vagyonhasznosító szabályzatainak nem megfelelő eljárásban jutott marketing- és kommunikációs feladatokhoz, az ajánlatot beadó három cég közül kettőnél személyi összefonódások voltak, és a kiválasztásban rokoni kapcsolatok is közrejátszhattak. A másik egy informatikai fejlesztés volt, ami a vád szerint a beszerzési szabályok megkerülésével történt, és amit úgy fizettek ki, hogy az elvárt, szerződésben rögzített funkciókkal nem rendelkezett, ezért érdemben nem is használták. A két ügy elkövetési értéke 35 millió forint.
A vádlott szóban nem kívánt kérdésekre válaszolni, azonban a tárgyalás napján benyújtott írásos vallomásában kifejtette, hogy a kommunikációs és marketingszerződés rendben volt, és a nyertes kiválasztásában hozzáértő kollégák vettek részt. Az elkészült tanulmányokat pedig szerinte igenis használták, megvalósították, azonban az új vezetés nem folytatta a programokat. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a fejlesztések egy része valóban nem valósult meg, de a beszerzés és a kifizetések rendben voltak, és a legfontosabb elem, az online számlabeküldés is működött. Álláspontja szerint a cégnél minden jogszerűen és szabályszerűen történt.
Ezt követően a vád részéről Szabó Szilárd, a PVH jelenlegi vezetője elmondta, hogy az informatikai fejlesztés szerződéséből egyetlen pont valósult meg, amit egy gépen lehetett csak használni, és 30-40 számlát tudott kezelni, a szükséges több ezer helyett. Ráadásul az ő vezetése alatt már nem is érkezett havidíjról szóló számla a fejlesztő cégtől.
Ezután jóval olcsóbban, egy komplex vállalatirányítási rendszert vezettek be egy olyan céggel együttműködve, amelyik egy figyelmen kívül hagyott eljárásban a legjobb ajánlatot nyújtotta be az előző vezetésnek.
A marketinges tanulmányokkal először a titkársági fénymásoló melletti szekrényben találkozott, az átadás-átvételkor a szakterületért felelős munkatárs ezeket nem említette, de más felelős vezető sem tudott róluk. Úgy látja, hogy egy ilyet házon belül is össze lehet állítani, a jelenlegi kommunikációs terv is így készült a cégnél.
Ezután a PVH két volt munkatársát hallgatta meg a bíróság, akik részt vettek a marketinges tanulmányok beszerzési eljárásában, bár arra már nem emlékeztek, hogy kinek a felkérésére kerültek a bírálóbizottságba. Az egykori HR-vezető és a volt vezérigazgató asszisztense egymásnak ellentmondó információkat közölt a bírósággal, majd a szembesítést követően az rajzolódott ki, hogy a döntést csak formálisan, papíron hozták meg közösen. Az ajánlatokat a kommunikációs vezető kérte be, és ő hozta meg a tényleges döntést is. Őt szintén meghallgatta volna a bíróság, de azt közölte, hogy életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ha lehet, akkor online, egy későbbi időpontban beszélne. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az egykori kommunikációs vezető a volt vezérigazgató párja volt, ráadásul a marketinges megbízást elnyerő cég vezetőjével is rokonsági kapcsolatban volt.
A PVH volt gazdasági vezetőjét ebben az ügyben tanúként hallgatták meg, azonban van olyan eljárás, ahol a fideszes városvezetés alatt több pécsi önkormányzati céget megjárt szakember – Szentgyörgyi mellett – szintén vádlott. A tanú többször könnyeivel küszködve, hosszas szünetek után válaszolt a neki feltett kérdésekre. Előadta, hogy a marketinges tanulmányokról, azoknak hátteréről nem volt tudomása, de meglátása szerint minden szabályszerűen zajlott. Az informatikai beszerzést pedig most is szükségesnek ítéli, ugyanakkor kétségtelen, hogy voltak szerződésbe foglalt elemek, amik nem valósultak meg. Ezeknek technikai akadálya volt: egy DOS-alapú, 25 évig foltozgatott struktúrát kellett volna a mai követelményeknek megfelelő szoftverre cserélni és kompatibilitási problémák adódtak.
Azt is hozzátette, hogy a PVH-nak is volt felelőssége abban, hogy a fejlesztés nem sikerült. A tanú azt is elismerte, hogy a szoftver fejlesztésével megbízott informatikai vállalkozással azóta is munkakapcsolata van: néhány hónappal azután, hogy elhagyta a PVH-t, a cég könyvelője lett. Az is kiderült, hogy az ő javaslatára nem kötöttek szerződést a korábbi eljárásban nyertes informatikai vállalkozással, mert ebben az esetben rögtön ki kellett volna nekik fizetni egy 10 millió forint körüli összeget egy korábbi szerződés rendezése érdekében.
A tárgyalás újabb tanúk meghallgatásával februárban folytatódik, de ezen a vádlottnak már nem kell jelen lennie. A vád a PVH egykori kommunikációs vezetőjével kapcsolatban azt indítványozta, a bíróság szerezzen be igazolást tőle, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodik Dubajban.
A PVH volt vezérigazgatója nemrég bukott el egy munkaügyi pert első fokon, amiben az átvilágítási dokumentumokra hivatkozó ítélet szerint nem jár a kirúgott cégvezetőnek a közel 10 millió forintos prémium. | Hűtlen kezeléssel vádolják a pécsi vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját | Érdemi meghallgatásokkal folytatódott a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatójának pótmagánvádas tárgyalása a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. A tanúk többször ellentmondásba keveredtek, szembesítésre is sor került, az egyik kulcsszereplő pedig meg sem jelent. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/02/hutlen-kezeles-potmaganvad-pecsi-vagyonhasznosito-elszamoltatas-pecs | 2022-12-02 11:26:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2022. december elsején reggel az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzés alá vont egy tehergépkocsit, ami az árufuvarozás hatósági szabályainak csak részben felelt meg.
Az intézkedés a tehergépkocsihoz, illetve a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanságokat tárt fel, többek között a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa lejárt. Emellett elmulasztotta a szállítmányt ponyvával letakarni és a jármű műszaki állapota – köztük a fék – sem volt megfelelő. Miután a tisztviselő észlelte a hibákat, elhatározta, hogy jogtalan előnyt kér azért, hogy a szükséges eljárást ne folytassa le, és bírságot se szabjon ki.
Az ellenőrzést végző hivatalos személy a feltárt hiányosságok miatt több millió forintos bírság kiszabását helyezte kilátásba, de azt is közölte, nem kíván azokról jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzés alá vont személy azon kérdésére, hogy mi akkor a megoldás, azt felelte: „önre bízom.”
A kormánytisztviselő magatartására, fellépésének módjára tekintettel azért, hogy a hivatalos személy a kilátásba helyezett több millió forint összegű bírság kiszabásától eltekintsen, az intézkedés alá vont személy a magánál tartott készpénzt – összesen százezer forintot – átnyújtotta, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd további intézkedés nélkül távozott.
Az ügyészség alig egy nap elteltével gyanúsítottként hallgatta ki a 40 éves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | Százezer forintot kapott egy kormánytisztviselő, hogy ne vesse ki a milliós bírságot, gyanúsítottként hallgatták ki | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/02/kormanytisztviselo-gyanusitott-kenopenz-birsag-helyett | 2022-12-02 11:32:00 | true | null | null | Telex |
Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legrégebbi ismerősét Benkő Szilárdnak hívják. Amellett, hogy együtt fociztak a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatában, Benkő politikai karrierje során is végigkísérte Szijjártót, és éveken át volt a legközelebbi munkatársa. Egészen 2015 tavaszáig, amikor távozott a minisztériumból arra hivatkozva, hogy a magánszektorban folytatja.
Bár az elmúlt években Benkő valóban az üzleti életben tevékenykedett, közben megmaradt a jó kapcsolata Szijjártó Péterrel is: a 444.hu által közölt fotókon az látszik, hogy 2020-ban Benkő is ott volt a Lady MRD nevű jachton, ahol a külügyminiszter a családjával inkognitóban nyaralt. De közben a Direkt36 kutatásai szerint nem szakadt meg a kapcsolata az állammal, és konkrétan a Szijjártó által vezetett külüggyel sem.
2020-ban az egyik cége, az Eutek Építő Kft. közel 300 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami forráshoz jutott Szijjártó minisztériumának egyik háttérintézményétől. Erre a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek pályázhattak, hogy ne kelljen kirúgniuk az alkalmazottaikat. A támogatásért cserébe az Eutek négy darab munkahely megőrzését és 560 millió forintnyi beruházást vállalt. Az nem világos, milyen beruházásról volt szó, de a cég csaknem 260 millió forintos profittal zárta az évet. Egy év múlva pedig 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a társaság.
Benkő 2022-ben egy cégén keresztül 95 százalékos tulajdonosa lett egy évi többmilliárdos bevételű építőipari vállalkozásnak is. A Ver-Bau Kft. egy több évtizede működő vállalkozás, melynek az elmúlt években nagy összegű állami megrendelései voltak, 2020-ban elnyertek például egy 2 milliárdos kórházépítési projektet.
Idén nyáron a korábban a Buddha Bar Hotelt is üzemeltető, kormányközeli arab nagybefektetőktől vásárolt egy ingatlankezelő céget is, így két Andrássy úti ingatlannak is tulajdonosa lett.
A Ver-Bau vételáráról és az Euteknek ítélt támogatásról is küldtünk kérdéseket Benkő Szilárdnak, de nem kívánt reagálni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint a támogatási program, amelyben Benkő cége is részesült, rendkívül sikeres volt, és többek között 12 600 munkahely jött létre általa. A Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdésekre ugyanakkor nem válaszoltak.
Húsz éve csapattárs
Az 1978-as születésű Benkő Szilárd eredeti végzettsége hangszerkészítő. Már gyerekkora óta zenei pályára készült, a Zeneakadémia hangszerészképző szakán végzett. A kétezres évek legelején még Győrben a főiskolán oktatott vonós hangszerismeretet, és mint hangszerkészítő mester nyilatkozott díjnyertes hegedűivel kapcsolatban.
Közben ugyanakkor a politika is érdekelte, és 2002-ben a Fidelitas győri vezetőjévé választották, nem sokkal később pedig már a szintén a győri Fidelitasból induló Szijjártó Péter sajtótitkára lett.
Később a győri önkormányzatnál dolgozott, 2007-ben pedig Borkai Zsolt fideszes polgármester főtanácsadója lett. A helyi elitben elfoglalt helyét jól mutatta, hogy ebben az időben a városi kézilabdacsapat elnökségének is a tagja lett.
Benkőt ekkoriban kezdte támadni a helyi ellenzék egy tanácsadói szerződés miatt. Benkő F. Component-99 Kft. nevű cége ugyanis úgy szerződött tanácsadásra a fideszes vezetésű győri önkormányzattal, hogy ő a szerződéskötés idején bent ült a városi önkormányzat egyik bizottságában, és Szijjártó Péter kampányfőnöke is volt.
A kormányváltást követően Benkő 2011-ben a Miniszterelnökségre került, ahol egy, a Kormány.hu-ra feltöltött dokumentum szerint havi 885 ezer forintos fizetéssel a szervezési stáb vezető munkatársa lett Szijjártó munkatársaként. Ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosa is. A csapat YouTube-csatornájára felkerült videó szerint Benkő – becenevén Sziszi – a klub alapítóinak egyike. Szijjártó is ekkor kezdett a csapatban, ő kapta a 30-as mezt, míg Benkő 31-es mezszámmal játszott.
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el. Benkő külföldi szakmai útjaira is elkísérte főnökét, egy 2012-es vietnámi útjukról tévériport is készült. Szijjártó ebben a keleti nyitás előnyeiről és államtitkári kinevezéséről is beszél, de a kamerák nemcsak a tárgyalásokra, hanem az edzőterembe is elkísérik, ahol Benkővel együtt edzenek a dunakeszi csapat piros mezében.
A Dunakeszi Kinizsiből és annak környezetéből többen is jutottak pozícióhoz a Miniszterelnökségen, majd pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Szijjártó közelében. A játékosok mellett a klub korábbi ügyvezetője például előbb a Miniszterelnökségen lett protokollreferens, majd pedig külügyes protokollfőnök. A külügyminisztérium 2014-ben a HVG futsalos tisztségviselőkkel kapcsolatos kérdésére azt mondta, hogy a KKM soha nem vette figyelembe és nem is szólt bele, hogy melyik munkatársa milyen hobbit űz szabadidejében.
Amikor 2014-ben Szijjártó ismét feljebb lépett a ranglétrán, és az EU-biztosi posztot elfoglaló Navracsics Tibor helyét vette át a külügyminiszteri poszton, Benkő változatlan pozícióban, kabinetfőnökként maradt mellette. Mint a Vs.hu akkori nyomozásából kiderült, Benkőnek a miniszteri kabinetfőnöki pozíció betöltéséhez nem volt elegendő végzettsége, így hivatalosan a miniszteri kabinet működésének koordinátoraként végezte a munkáját.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium akkor elismerte, hogy Benkőnek nincs meg a megfelelő végzettsége a pozícióhoz, de arra hivatkozott, hogy a jogszabályok bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a foglalkoztatását.
A Vs.hu feltárta, hogy Benkő fizetése ebben a státuszban is megközelítette a 900 ezer forintot, és azt is, hogy szolgálati autóként egy újonnan több mint 17 millió forintba kerülő Mercedes terepjárót használt. A KKM minderre úgy reagált akkor, hogy az autó nem is új, és már több százezer kilométert futott.
Benkő Szilárd 2015 tavaszán otthagyta az államigazgatást: a külügyminisztérium akkori közleménye szerint azért, hogy a magánszektorban folytassa a karrierjét. Szijjártó Péterrel azonban megmaradt a jó kapcsolat: e cikk megjelenése után a 444.hu által közzétett fotók azt mutatják, hogy Benkő Szilárd együtt nyaralt Szijjártó Péterrel 2020-ban a Lady MRD nevű jachton (Benkőt és a KKM-et is kerestük ezzel kapcsolatban, előbbi nem kívánt reagálni, a minisztériumtól pedig egyelőre nem kaptunk választ). A jachtozós fotók – amelyek eredetileg az Átlátszón jelentek meg – akkor bejárták a sajtót, Szijjártó pedig magyarázkodni kényszerült miattuk. Minderről bővebben itt olvashat.
Magánszektor, állami passzokkal
A KKM-ből való 2015-ös távozásával azonban Benkő kapcsolata nem szűnt meg teljesen az állami forrásokkal és az állam kínálta lehetőségekkel. Alig néhány hónappal a külügyből való távozása előtt, már 2015 márciusában, az akkor a Fidesz által vezetett VIII. kerületi Önkormányzat Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságának egyik ülésén született egy Benkő érdekeinek kedvező döntés.
Az önkormányzat két Rákóczi úti, frekventált helyen lévő ingatlant hirdetett meg eladásra, és a nyertes a Violin-Music Kft. volt, amely akkor Benkőné Sárvári Zsuzsannáé volt, később pedig Benkő Szilárd lett a tulajdonosa. Akkoriban mindkettőjük lakcíme ugyanaz a fertődi ház volt. A Direkt36 megkérdezte Benkő Szilárdot, hogy 2015-ben milyen kapcsolatban állt Benkőné Sárvári Zsuzsannával, ám erre sem kívánt reagálni.
Az összesen mintegy 300 négyzetméternyi ingatlanokért 38,3 millió forintot kért az önkormányzat, de azt nem kellett egyből kifizetni: 20 százalékot az adásvételi szerződés megkötésekor kértek el, a maradék mintegy 30 millió forintot elég volt öt év alatt összeszedni. Az Ingatlan.com Direkt36-nak elküldött adatai alapján akkoriban az önkormányzati ingatlanok piaci áron, a VIII. kerület ezen részén külön-külön is többet érhettek 38 millió forintnál.
Az egyik ingatlanban most is hangszerbolt működik, amelyet egy, korábban szintén Benkő Szilárd nevén lévő cég üzemeltet. A cég jelenleg egy Benkőével azonos vezetéknevű nő tulajdona – az üzletben dolgozó alkalmazott azonban nem tudta megmondani, kié a hangszerbolt, az üzletvezető pedig a Direkt36 kérdésére elzárkózott a választól.
Benkő 2015 után egy sor cégben szerzett érdekeltséget: nemcsak hangszerkereskedő, hanem informatikai és vendéglátással foglalkozó cégben is tulajdonrészt vásárolt, és 2018-tól tulajdonos lett egy építőipari cégben, az Eutek Építő Kft.-ben is.
A 2020-as év érzékenyen érintette az építőipart a koronavírus miatt, de Benkő vállalkozásának mentőövet dobott az állam. Az Eutek 2020-ban – abban az évben, amikor a Lady MRD fedélzetén fotó készült a 444 szerint Benkőről – vissza nem térítendő támogatás formájában nagy összegű állami forráshoz jutott. Ez a közel 300 millió forint egészen pontosan Szijjártó Péter minisztériumától származott. A külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanis a külügyminisztérium rendeletére létrehozott egy Versenyképesség Növelő Támogatási Program nevű alapot, amelyből olyan vállalkozások pályázhattak forrásra, amelyeknek gazdasági nehézséget okozott a járványhelyzet, de készek voltak vállalni, hogy munkavállalóik megtartása mellett új beruházást valósítanak meg.
Ebből az alapból az Eutek 280 millió forint állami támogatást nyert el, amelyet egy összegben megkapott. Összesen négy munkahely megtartását és 560 millió forint összegű beruházást vállalt cserébe. Akkori árfolyamon számolva az Eutek az elnyerhető támogatásnak közel a maximumát kapta meg.
A többi nyertes pályázó között volt olyan cég, amely hasonló összegű támogatásért 286 munkahely megtartását vállalta, de a többiek is jellemzően az Eutek vállalásának többszörösével pályáztak. Mindez egy, a Kormány.hu-ra feltöltött 2021-es dokumentumból derül ki, de a nyertes pályázókról idén októberben az Átlátszó adatigénylésére is kiadott egy listát a minisztérium, amelyen szintén szerepel az Eutek.
A koronavírus időszaka nem okozott visszaesést a cég bevételeiben, 2021-ben 490 millió forint volt a nyereségük. Ezt az évet követően a profitot jóval meghaladó összeg, 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a cégvezetés. Ennek mintegy fele a tulajdonrésze alapján Benkőhöz kerülhetett. Ezzel kapcsolatban is kérdeztük Benkő Szilárdot, aki nem válaszolt a kérdésünkre. 2022 legeleje óta ő az Eutek kizárólagos tulajdonosa.
A Direkt36 számos kérdést küldött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az Euteknek megítélt támogatással és Benkő Szilárddal kapcsolatban. A minisztérium rövid választ küldött: ebben a Versenyképesség-növelő Támogatási Program sikereiről írnak, szerintük a programnak köszönhetően 270 ezer álláshelyet sikerült megtartani és 12 600 újat teremteni. A Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdéseinkre azonban érdemben nem reagáltak.
Benkő cégei közül azonban nem a milliárdos árbevételt és több százmilliós profitot elérő Eutek a legjövedelmezőbb. 2022 szeptemberében ugyanis egy szintén frissen vásárolt cégen keresztül 95 százalékos tulajdonosa lett egy 1995 óta működő kecskeméti építőipari cégnek, a Ver-Bau Kft.-nek. Ennek a vállalkozásnak rendre 5 milliárd forint körüli az éves bevétele, sőt 2021-ben ez 10,8 milliárd forintra nőtt.
Például egy kórházépítési projekt keretében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közel 2 milliárd forintért szerződött le a Ver-Bauval, de kaptak parkolóépítési feladatot a kecskeméti önkormányzattól és iparterület-fejlesztési megbízást is a kerekegyházi önkormányzattól. A cég EU-s pályázatokon is többször jutott forrásokhoz, 2020-ban összesen csaknem 100 millió forintot ítéltek oda nekik.
A Direkt36 megkérdezte Benkőt, hogy mennyiért jutott a Ver-Bau Kft. 95 százalékos tulajdonrészéhez, ugyanis korábban nem volt ilyen volumenű cége, így nem világos, hogy milyen forrásból és hogyan jutott hozzá. Benkő azonban erre a kérdésünkre sem kívánt reagálni.
Az üzletember a közelmúltban megjelent az ingatlanpiacon is. 2022 nyarán egy cégén keresztül tulajdonos lett a BP5 Ingatlan nevű vállalkozásban is. A BP5 egy közel 500 millió forintnyi vagyonnal rendelkező ingatlanforgalmazó cég. Legalább két – a tulajdoni lapok szerint több százmilliós jelzáloggal terhelt – ingatlant birtokol a cég, mindkettő az Andrássy út egyik legforgalmasabb részén, az Opera közelében van.
Az ingatlanos cég korábban a Mellow Mood-csoporthoz tartozott, amely a magyar szállodaiparban érdekelt vagyonos üzletemberek, Sameer Hamdan és Zuhair Awad érdekeltsége. A két palesztin–jordán származású üzletember 2012-ben a Fidesz-kormánytól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is megkapta. Az ő érdekeltségükbe tartozott a Buddha-Bar Hotel, amit 2012-ben maga Orbán Viktor adott át, illetve a Párisi Udvar felújításával kialakított luxusszálloda is, melynek átadója 2019-ben Szijjártó Péter volt. A Mellow Mood-csoport nem reagált az Andrássy úti ingatlanok eladásával és Benkő Szilárddal kapcsolatos megkeresésünkre. | Szijjártó egykori futsalos munkatársa szárnyal az üzleti világban. Százmilliókat kapott hozzá a külügytől is | Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legrégebbi ismerősét Benkő Szilárdnak hívják. Amellett, hogy együtt fociztak a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatában, Benkő politikai karrierje során is végigkísérte Szijjártót, és éveken át volt a legközelebbi munkatársa. Egészen 2015 tavaszáig, amikor távozott a minisztériumból arra hivatkozva, hogy a magánszektorban folytatja. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/12/06/szijjarto-egykori-futsalos-munkatarsa-szarnyal-az-uzleti-vilagban-szazmilliokat-kapott-hozza-a-kulugytol-is | 2022-12-06 10:24:00 | true | null | null | Telex |
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk.
A kormány 2020 májusában hozta létre a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt (SZIEA), amelynek odaajándékozta a győri egyetemet annak minden ingatlanával együtt. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan a SZIEA-t is kitömték kormánypárti politikusokkal: a kuratóriumban helyet kapott Szijjártó Péter külügyminiszter és Dézsi Csaba András győri polgármester is, a felügyelőbizottságot pedig Tarlós István ex-főpolgármester vezeti.
Szijjártó Péter 2020 óta díjazás nélkül látta el a kuratóriumi tisztséget, idén augusztus elején leadott vagyonnyilatkozata szerint azonban 2022. június 1-től havi bruttó 1 millió forintnál többet kap a feladatért. A pontos összeg kuratóriumi tagtársa, Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András vagyonnyilatkozatából derült ki: havi bruttó 1,5 millió forint.
2 év alatt 198 millió fizetésekre
Októberben a 24.hu adatigénylésére a győri egyetemet fenntartó alapítvány azt közölte, hogy 2020 szeptemberétől 2022. augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.
Az öt kuratóriumi tag (Szijjártó és Dézsi mellett Knáb Erzsébet elnök, plusz Bokor József és Sárai-Szabó Tamás) összesen havi bruttó 7,5 millió forintot kap (fejenként 1,5 milliót), plusz Tarlós István (aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad közel havi bruttó 2 millióért) felügyelőbizottsági elnök havi bruttó 1 milliót, a két másik FB-tag és a vagyonellenőr pedig összesen kétmillió forintot keres.
Nem tartják nyilván a munkavégzést
Szerettük volna megtudni, hogy a roppant elfoglalt külügyminiszter, aki a honvédség repülőgépeivel folyton különböző országokba utazik tárgyalni, vajon mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában a havi bruttó 1,5 millió forintos fizetségért.
Közadatigénylésben kértük ki az alapítványtól a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét „vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok a 2021. és a 2022. évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratóriumi tagságukkal összefüggésben”.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány válasza szerint az alapítvány
„nem kezel ilyen adatot, ezért nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”
Mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy „a Kuratórium szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart, melyen az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait és
tevékenységét szem előtt tartva hozza meg határozatait”. Tehát kéthavonta egyszer elvileg biztosan dolgozik Szijjártó Péter, Dézsi Csaba András és a többi kuratóriumi tag a havidíjért cserében.
Ugyanaz a válasz, mint Varga Juditnál
Meglepő módon a SZIEA válaszának többi része szó szerint (!) megegyezik azzal, amit a miskolci egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól (UMA) kaptunk, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy mennyit dolgozik havi 1,4 millió forintért a kuratóriumi elnökeként Varga Judit igazságügyi miniszter.
„Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön.” – írta a SZIEA titkára 2022. november 17-én, és az UMA titkára 2022. október 19-én.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál | atlatszo.hu
Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül.
Kicsit olyan ez, mint az egyforma címlappal megjelenő kormánypárti újságok, de természetesen elképzelhető, hogy nem központi utasításra válaszolta ugyanazt két különböző vagyonkezelő alapítvány, hanem csak egy furcsa véletlen eredményeként. Leteszteljük a többieket is: minden kekvától kikérjük a kuratóriumi tagok munkavégzési adatait, hátha valahonnan érdemi választ kapunk.
Címlapkép: Szijjártó Péter és Dézsi Csaba András 2022. október 13-án Győrben (fotó: a polgármester Facebook-oldala) | Nem tudni, hogy Szijjártó Péter havi 1,5 millióért mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítványban | Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/21/nem-tudni-hogy-szijjarto-peter-havi-15-millioert-mennyit-dolgozik-a-gyori-egyetemet-fenntarto-alapitvanyban/ | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után harmadik magyarországi üzemét a Fejér megyei Iváncsa község határában .
Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. A munkát 81 milliárd forintért a NER-nagyágyú Market Építő Zrt. végzi. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2022 végére kívánja befejezni az épületek felhúzását, hogy a tervezett időpontnál előbb, 2023-ban megindulhasson a gyártás az üzemben.
„Ez egy élhető település volt, de már kezd megváltozni”
Iváncsa Fejér megye középső részén lévő, 3000 lakosú Duna menti község az M6-os autópálya közelében. Az önkormányzat honlapja így jellemzi a települést: „Jó minőségű termőföld, festői szépségű Duna-part, tiszta levegő, teljes körű infrastruktúra.” A kormány két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország legnagyobb akkumulátorgyára. A beruházás tervéről előzetesen sem a helyi lakosság, sem a képviselő-testület nem értesült, az első lakossági tájékoztatót 2021 őszén tartották.
Idén szeptemberben pedig egy újabb lakossági fórumra került sor, ahol az akkumulátorgyár mellett az ahhoz kapcsolódó beruházásokról is szó esett. A helyiek közül sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a lakossági érdekeket felülírja az építkezés mielőbbi befejezése és a gyártás tervezettnél korábbi megindítása.
Az iparterület és a lakóövezet közé ígért véderdő telepítése például még el sem kezdődött.
Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából pedig az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben.
Iváncsai közmeghallgatás és lakossági fórum 2022.09.28.
Weboldal: http://www.ivancsa.hu/
„Óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni” – hangzott el több panaszos részéről. A NIF képviselője szerint két éven belül elkészül az iparterület körüli útrendszer, ami tehermentesíteni fogja a falut. Iváncsa emellett új utakat és járdákat is kap, ezekre a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány. Addig viszont annak, aki időben be akar érni a munkahelyére, azt javasolta a NIF képviselője, hogy „keljen fel fél órával korábban.”
Röpködnek a milliárdok
Az útépítések összege hozzáadódik ahhoz a mintegy 50 milliárd forinthoz, amelyet egy 2021-es kormányrendelet az akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaira biztosít. A gyárat kiszolgáló és a lakosságot „kompenzáló” fejlesztésekre tehát összesen 90 milliárd forint közpénzt ad a kormány – ám valószínűleg nem fognak itt megállni a költségek.
A beruházások pedig a miniszterelnök barátját gazdagítják.
A víziközművek fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfőbb tagja. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amiket 7,3 milliárdért végzett volna, a projekt költségei viszont első körben 1,1 milliárd forinttal emelkedtek – írta meg a napi.hu. Egy új döntés szerint ugyanis a gyárban naponta keletkező 4000 köbméter tisztított szennyvizet az ún. Cikolai vízfolyás helyett a Duna sodorvonalába kell bevezetni, a vezetékek Dunáig való megépítése pedig 1,1 milliárdos plusz költség.
Egy további, 1,5 milliárdos emelés pedig azért vált szükségessé, mert a végleges szennyvíztisztító-telep mellett egy „ideiglenes” telepet is meg kell építeni. A gyárépítés tervezettnél korábbi befejezéséig ugyanis a végleges szennyvíztisztító nem készül el.
Ez tehát azt jelenti, hogy plusz másfél milliárdot fizet ki a magyar állam egy ideiglenes létesítményre azért, hogy a multicég minél előbb megkezdhesse a működését. A költségemelkedéssel, ha más nem is, Mészáros Lőrinc cége mindenképpen jól jár.
Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent – legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
Egy nagyváros energiaigényét kell kielégíteni
Iváncsa lakosságát azonban nemcsak földutak leaszfaltozásával, hanem más fejlesztésekkel is igyekszik kompenzálni a kormány. A kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával is kedvez Iváncsának.
Az eléggé köztudott, a kormány az első különleges gazdasági övezetet Gödön, a másodikat Fejér megyében hozta létre. Göddel szemben viszont, ahol a kormányzat egyértelműen bünteti az ellenzéki vezetésű várost a gödi Samsung adójának más települések közti szétosztásával, Iváncsa – és Rácalmás, ahol a Hankook gumiabroncsgyára működik – jócskán kap a befolyó iparűzési adóból.
Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu
Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.
Az ellenzéki pártok 2021-ben tiltakozásuknak adtak hangot, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost büntette azzal a döntéssel, hogy a több milliárd forintnyi iparűzési adó nem a térség településeihez és nem Dunaújvároshoz kerül, hanem a fideszes vezetésű megyei közgyűléshez.
A Fejér megyei közgyűlés idei áprilisi döntése alapján Iváncsa – melynek polgármestere, Molnár Tibor (független) nem kritizálja a SK Innovation beruházását – közel 2 milliárd forintot kapott egyedi támogatás formájában. Az ipari park vízellátására biztosított milliárdokból szintén jut a községnek. A lakossági víziközmű-rendszer megújul: a régi azbesztcement-csöveket újakra cserélik, az ercsi regionális vízbázison pedig új kutakat fúrnak. Utóbbira persze azért is szükség van, mert az akkumulátorgyár napi 11 ezer köbméternyi vízigényén és a lakosság vízellátásán kívül az ipari park további, jövőben betelepülő üzemeinek igényét is ki kell majd szolgálni.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló vó
Magyarországon az elektromos autók akkumulátorainak gyártását először Gödön biztosította a kormány a Samsung SDI gigaberuházásának támogatásával. Mára közel 20 hasonló, dél-koreai vagy kínai tulajdonú akksigyár létesült országszerte. A gödi beruházással évek óta foglalkoz, cikkeink nyomán most egy összefoglaló videót is készítettünk a problémákról. Úgy véljük, a gödi gyár története “állatorvosi lóként” hordozza magában mindazokat a “betegségeket”, melyek a hazai akkumulátorgyártást jellemzik – s amelyeket a kormányzat titkolni kíván a nyilvánosság előtt.
Az akkumulátorgyárnak nemcsak a víz-, de energiaigénye is egy nagyvároséhoz mérhető, hangzott el többször az iváncsai lakossági fórumon. A gigaberuházás számára 150 megawatt villamos energiát kell biztosítani, a gázfogyasztás óránként 12 500 köbméter lesz.
Mindez a magyar hatóságok szerint a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni,
ezért környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot nem írtak elő a beruházó számára.
Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban csak akkor fog szembesülni a lakosság, ha teljes kapacitással beindul az üzem. Szerinte nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Nem volt például ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, de az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigényű gyárról van szó. Ágoston úgy véli, a falutól távolabb lett volna szabad csak engedélyezni egy ilyen üzemet.
Iváncsa – a falu, ahol titokban egy akkumulátorgyár épült
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a Fejér megyei község határában harmadik magyarországi üzemét.
Baki Endre önkormányzati képviselő még radikálisabban fogalmazott az Átlátszónak: szerinte az Iváncsának juttatott támogatások nem kompenzálják azokat a károkat, amik a falut érik az akkumulátorgyár miatt. Úgy véli, egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település. Mindez pedig nem az itt élők, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik „eladták a falut egy külföldi cégnek”.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Nyitókép: Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. Fotó: Balogh Dénes | Milliárdokat költ a kormány az iváncsai akkumulátorgyárra, amivel Mészáros Lőrinc jár jól | Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/02/milliardokat-kolt-a-kormany-az-ivancsai-akkumulatorgyarra-amivel-meszaros-lorinc-jar-jol/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.
Az régóta közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök (egyik) kedvenc újságja a Nemzeti Sport. Többször tett közzé olyan fényképet a közösségi oldalán, amin a sportlapot olvassa különböző helyeken. Felesége pedig évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy előfordult, kivasalta férjének az újságot, hogy ropogós legyen.
2014 márciusában – az országgyűlési választás előtt – a Story magazin négyoldalas cikket közölt Orbán Viktorról és családjáról. Az anyagban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége használati utasítást adott Orbánhoz, amit a 24.hu őrzött meg az utókornak:
„Amíg éhes, ne kérj tőle semmit! Ulti közben ne zavard. Ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal. Jobb arról nem is beszélni mekkora volt a szomorúság, amikor 8-1-re kikaptak a magyarok… Ha reggel nem akar felkelni, mondd azt, hogy van friss Nemzeti Sport, egyből kinyitja a szemét. Elsőnek kell olvasnia, volt rá példa, hogy kivasaltam, hogy ropogós legyen.”
A sportnapilap főszerkesztője 2016 óta Szöllősi György, aki 2006-tól 2014-ig az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociakadémia sajtófőnöke volt. Kettejük ismeretsége tehát régi, és jó kapcsolatukra utal, hogy időnként együtt néznek meccset különböző stadionokban. Szöllősi minden bizonnyal rajong Orbánért, időnként ugyanis szerelmes leveleket idézően ír a lap a miniszterelnökről, aki egyébként politikus létére elég gyakran szerepel a sportújságban. Egyfajta kölcsönös reklámról van szó, a miniszterelnök ugyanis gyakran fotózkodik a róla szépeket író sportlappal.
Idén október első napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. „Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető – jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó – Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány.” – írta a Napi.hu az ügyletről.
A lap arról is beszámolt, hogy a Közlöny megjelenésével egyidejűleg a Nemzeti Sportügynökség MTI-közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy „az adásvétellel az ügynökség legfőbb célja az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság.”
A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést.
Október közepén visszaírt a Sportügynökség, hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik.
Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol. Közpénzről van szó, ezért közadatigénylést küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, de onnan is az a válasz jött, hogy ők nem adatkezelők. Mivel a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, ennek a tárcának is közadatigénylést adtunk be, de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat.
Mivel az állam vett valamit, ezáltal az állami vagyon gyarapodott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) is elküldtük a Nemzeti Sport megválaszolásával kapcsolatos adatigénylésünket. Itt végre sikerrel jártunk. Illetve nem.
Az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok.
Egész pontosan azt írták, hogy „a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel”. Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereljük értük az MNV-t.
A 444 információi szerint egyébként 3 milliárd forintot fizethetett az állam a Nemzeti Sport kiadójáért a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A jövőre 120 éves sportlap példányszáma meredeken zuhan: augusztus közepén a Magyar Hang publikálta a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai alapján, hogy 2018 első negyedévében még közel 32 ezer példányt, de 2022 első negyedévében már csak 19,5 ezer darabot adtak el a nyomtatott lapból. Vagyis nem egy sikeres és keresett vállalkozást lett az államé, hanem egy olyan újság, amire egyre kevesebben kíváncsiak – ám egyikük a miniszterelnök.
Címlapkép: A nyaralásból hazatért Orbán Viktor a Nemzeti Sporttal 2022. szeptember elején (fotó: Facebook) | Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg az állam a Nemzeti Sportot | Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/03/uzleti-titok-hogy-mennyiert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.
Fekete kordonok és egymásra pakolt kék konténerek mögött zajlik a Schmidt Mária-féle alapítvány székházépületének felújítása. Az elegáns villaépület a XII. kerület Kissvábhegy nevű városrészén, a Határőr út 35. szám alatt található. Exkluzív környék, a közvetlen szomszéd a Dán Királyság Nagykövetsége.
A Határőr úti ingatlan 1999-es megalapítása óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) székhelye, melyet a szervezet bérelt alapítójától, az államtól. Az alapítvány igazgatója Schmidt Mária, a Fidesz egyik fő ideológusa. 2020-ban az állam nagylelkűen a KKETTK-nak ajándékozta a székhelyül szolgáló villát egy másik ingatlannal együtt, ami szintén a XII. kerületben, az Istenhegyi út 92. szám alatt található.
Közpénzből újítják fel
Kinéztünk a Határőr úti helyszínre, ahol a háromszintes, klasszicizáló stílusban épült székházvilla jelenleg teljes körű felújításon esik át. Erre az ajándékozást előkészítő törvényjavaslat szerint nagy szükség van, ugyanis az állam (mint korábbi tulajdonos) az elmúlt húsz évben nem költött állagmegóvásra.
A kerítésen lógó tábla szerint egy éve kezdték el a munkát, és a befejezést 2022 második negyedévére tervezték. A belső állapotokat nem látni, de az udvaron lévő munkások, az állványzat, a földet egyengető markológép és a talicskák arról tanúskodnak, hogy még nincsenek kész az impozáns épület felújításával.
A csúszás drágulást is jelent. A közbeszerzési értesítőben bukkantunk rá, hogy az épület kivitelezési költsége idén októberben közel 30 százalékkal emelkedett: az eredeti nettó 577,5 millióról nettó 743 millióra. Az alapítvány 2021-es beszámolója szerint a székházvilla felújítására 1 milliárd forintot kaptak az államtól.
A munkával egy Fidesz-közeli oligarcha cége gyarapodik, a kivitelező Market Zrt. ugyanis a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozik. Az októberi szerződésmódosításra a közbeszerzési dokumentumok szerint egyrészt azért volt szükség, mert az alapítványnak bővültek az igényei, másrészt előre nem látható körülmények adódtak. Az épületet 2023 január végére tervezik befejezni.
Ajándékba kapták az államtól
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt 1999-ben az első Orbán-kormány azzal a céllal hívta életre, hogy a „példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával” bemutassa közös múltunkat és segítsen a szembenézésben. Az alapítványt vezető Schmidt Mária jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, gyakorlatilag kicsinálta a Figyelőt, és nem csak a történészkedéshez ért, hanem az ingatlanpiacon is otthonosan mozog. 2020-ban 35,1 milliárdra becsült vagyonával a 42. leggazdagabb magyarnak számított. Az egyik legjelentősebb érdekeltsége a férjétől örökölt BIF Nyrt., amit az állam is megsegített.
Kíváncsiak voltunk, hogy mennyit érhetnek a közvagyonból kivezetett épületek. Megkérdeztük az alapítványt, hogy mekkora értéken tartották nyilván az ajándékozás pillanatában a székhelyet. A válaszuk szerint ez az összeg csupán nettó 182 millió forint volt.
Ez azt jelenti, hogy az ingatlan értéke a piaci trendekkel ellentétben 20 év alatt sokat csökkent. A Népszava ugyanis 2003-ban írt arról, hogy a kormányváltás előtt,
2002-ben vette meg az első Orbán-kormány a Határőr úton található ingatlant 273,5 millió forintért.
A villaépület 1935-ben épült, területe 1 600 négyzetméter, amiből az épület nettó szintterülete közel 400 négyzetméter.
Exkluzív tárgyalóval bővül a székház
A közbeszerzési értesítő szerint a Határ őr úti épület bővítése építési engedély köteles. Az alagsori szint bővítményeként, „a földszinti teraszterület bővítésével, az alatt egy újabb exkluzív tárgyaló területet kell kialakítani a középső traktus szélességében”.
Az ingatlan helyi védelem alatt áll. Az ÉTDR-ben található dokumentumok alapján 2022 májusában az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet visszautasította a kormányhivatal, később megkapták az engedélyt. Levélben érdeklődtünk, hogy az engedélyt elsőre miért nem kapták meg, de választ erre a kérdésünkre nem kaptunk az alapítványtól.
929 millió forintért építették újjá a budai villát, amit Áder János kapott használatra | atlatszo.hu
A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során.
Az istenhegyi felújításra 1,2 milliárdot kaptak
Az államtól kapott másik ajándék épület szintén a XII. kerületben, de már az Istenhegy városrészen található. Ez az a rész, ahol az igazán gazdagok élnek. Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti villát majd szintén felújítják.
A KKETTK éves beszámolójában szerepel, hogy a villa felújítására 1,2 milliárd forintot kaptak a kormánytól. Az épületben további Schmidt-féle intézetek találnak végre otthonra: ez lesz a közalapítvány két tudományos munkaszervezetének, a múlt század történelmét kutató XX. Század Intézetnek, valamint a térségünk jelenét és jövőjét kutató XXI. Század Intézetnek a székháza. Utóbbi jelenleg bérelt ingatlanban tevékenykedik a székháztól nem messze, a Határőr út 36. szám alatt.
Raktárnak használják, de begombásodott
Az alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlanban csak raktároznak. Mint írják, a villaépület állapota a rendszeres használat hiánya miatt erőteljesen leromlott, belső felületei begombásodtak. Az interneten található 2020-as fotók szerint az épület elég lerobbant állapotban van.
A Népszava fentebb idézett korabeli cikkéből az is kiderül, hogy az istenhegyi ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2001-ben az alapítvány vagyonkezelésébe adta 15 évre. Az alapítványnak nem kellett vagyonkezelési díjat fizetnie, de vállalta, hogy öt év alatt 150 millió forintot beruház az ingatlanba, ezzel gyarapítva a kincstári vagyont.
A vagyonkezelési szerződés akkoriban az ingatlan értékét forgalmi adóval együtt 96 millió forintban határozta meg.
A Népszava cikke megjegyzi érdekességként, hogy az ingatlan eredeti tulajdonosa a Belügyminisztérium volt, és a tárca 2001. augusztus 9-én térítésmentesen adta át a vagyonkezelő jogát a KVI-nek. Négy nappal később pedig a KVI már meg is kötötte a vagyonkezelői szerződést Schmidt Mária alapítványával.
40 millióért még üres telket sem kapni a környéken
Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az ajándékozáskor nettó 38,68 millió forintos értéken tartották nyilván az istenhegyi ingatlant, melynek területe 3 868 négyzetméter. Ez 10 (tíz) ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Körbenéztünk a környék ingatlanhirdetései között: az istenhegyi telkeknél sorra városra néző panorámáról írnak, és a négyzetméterárak 140 ezer – 390 ezer forint között mozognak.
A következő üres telekhirdetéseket találtuk:
990 négyzetméter 380 millióért,
988 négyzetméter 370 millióért,
2204 négyzetméter 310 millióért.
Találtunk egy lerobbant villát is Istenhegyen: a 2 300 négyzetméteres telken egy 450 négyzetméteres felújítandó épület áll. Az ingatlan 1930-ban épült, helyi védettség alatt áll, és teljes körű felújítás igényel. Ennek ára 770 millió forint, ami közel 335 ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Az alapítvány tulajdonába került istenhegyi épület nem műemlék, az önkormányzat úgynevezett elővédelem alá vette. A ház története számos érdekességet rejt. Itt lakott Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint felesége, Tüdős Klára. A II. világháborúban számos üldözöttnek nyújtottak itt menedéket, a Válasz Online cikke szerint Zsindelyék az épületben bújtatták Dobrev Klára nagyanyját is. Az épületről az Arcanumban fellelhető Magyar Rendőr 1985-ös számában gyerekparadicsomként írnak. Az ingatlant 1985-ben újították fel, ami „házi” kivitelezésben zajlott: a belügyminisztérium dolgozói közel 4 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek. A lapban azt írják, hogy a villa teraszáról kibomlik „a főváros megkapó panorámája”.
Özönlik a közpénz az alapítványba
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kommunizmus Kutató Intézetet, valamint a Kertész Imre Intézetet működteti. Az alapítvány már korábban is jelentős intézményi vagyonnal gazdagodott. 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. 2017-ben a fővárosi vagyonkezelőtől vette meg a KKETTK a több mint ezer négyzetméteres Benczúr utcai villát nettó 600 millió forintért. Az épületet, ami a Kertész Imre Intézet székháza, szintén a Market újította fel 1,6 milliárd forintért.
Az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária kormánybiztosként vezényelte le az ’56-os emlékévet, amire 14,5 milliárdot kapott a kormánytól, de ő irányította a Trianon-emlékévet, valamint a rendszerváltásra emlékező állami programsorozatot is. A szerződésekből Fidesz-közeli cégek gazdagodtak, az üzenetek pedig a párt üzeneteit szajkózták.
Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu
Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.
A KKETTK egy ideig sima alapítvány volt, majd 2021 májusában, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején egyike lett a hírhedt közérdekű vagyonkezelőknek. A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. A KEKVA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket kaptak meg rengeteg közpénz és (ex)állami ingatlan kíséretében.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Ahogy azt már korábban megírtuk, az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint a KKETTK és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül azelőtt, hogy KEKVA lett volna belőle.
Arról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, hogy vagyonkezelőként mennyi közpénzt kapott a Schmidt Mária nevével fémjelzett alapítvány. A két budai villa és a felújításukra adott összesen 2,2 milliárd forint azonban jelentős érték, amit a Fidesz-kormány nekik ajándékozott az állami vagyonból.
Térképen és videón a fideszes alapítványokhoz privatizált ingatlanvagyon | atlatszo.hu
A járvány leple alatt ezermilliárdos nagyságrendű értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Az átadások egyik legnagyobb nyertese Demeter Szilárd kulturális kormánybiztos lett. A K-Monitor és az Átlátszó közös projektje: térképen és videón mutatjuk be a privatizált ingatlanokat. | Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd Ft közpénzből újít fel két budai villát, amit ajándékba kapott az államtól | A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/03/schmidt-maria-alapitvanya-22-milliard-forint-kozpenzbol-ujithat-fel-ket-budai-villat-amiket-ajandekba-kapott-az-allamtol/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket.
A kamara szerint erre azért van szükség, mert a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak kifizetésére.
Már a Készenléti Rendőrségnek is hitelez a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) – derült ki a kamara legfrissebb hírleveléből. Mint írják: „Egy örömteli hírt szeretnénk megosztani, ami a kirendelést vállaló kollégák napi munkavégzését segíti. A Budapesti Ügyvédi Kamara hosszú évek óta sikeresen együttműködik a BRFK-val a felmerülő kirendelt védői díjak előlegezésében. Ennek mintájára a BÜK vezetése eredményes tárgyalásokat folytatott a Készenléti Rendőrséggel annak érdekében, hogy a kirendelt védői díjak előlegezése a Készenléti Rendőrség előtti eljárásokban is kivitelezhető legyen általunk.
Megállapodás jött létre a BÜK és a Készenléti Rendőrség között arról, hogy a BRFK-nál követett gyakorlattal egyező módon a Kamara megelőlegezi a Készenléti Rendőrség előtt felmerült, a nyomozó hatóság által a díjjegyzék alapján megállapított, kirendelt védői díjat.”
A kirendelt védő az az ügyvéd, akit a büntetőügyben eljáró hatóság vagy a bíróság rendel ki annak a terheltnek, akinek – valamilyen, általában anyagi okból – nincs meghatalmazott védője. Kirendelés esetén a védő díját az állam előlegezi meg, azonban bűnösség esetén a terheltnek kell azt kifizetni.
Mindez annak fényében is egy jelentős előrelépés – olvasható a levélben –, hogy a Magyarországot is sújtó gazdasági válság miatt,
„a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak megfizetésére,
így a kollégák kizárólag a Kamara előlegezése nyomán jutnak hozzá időben a megérdemelt díjazásukhoz.”
A helyzet súlyosságát egy számmal is érzékeltette a Budapesti Ügyvédi Kamara: elárulták, hogy a BRFK közel 40 millió forinttal tartozik a megelőlegezett díjakért a BÜK-nek.
Már a háború előtt is baj volt
Persze nem csak Budapesten halmozott fel tartozásokat a rendőrség.
2022. július 27-én adtunk be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), kérve, hogy küldjék meg megyei bontásban (+ BRFK), hogy mekkora összegű (bruttó/Ft) 60 illetve 30 napos lejárt tartozása volt a rendőrségnek beszállítók, hitelezők, védői kirendelések, szakértői díjak (stb.) kapcsán 2017.06.30. és 2022.06.30. között.
Adatigénylésünk idején kezdett elterjedni ugyanis, hogy üres lehet az államkassza, és erre egyre több jel utal. Az egyik ilyen, hogy az állami intézmények elkezdtek tartozni a beszállítóknak – így például a rendőrség a nekik dolgozó szakértőknek.
Az ORFK azonban nem siette el a választ: pontosan 3 hónappal később küldték el a táblázatot, amely szerint 2017 és 2020 között még minden rubrikában 0 szerepelt, és
2021-ben – tehát még az orosz-ukrán háború előtt – keletkezett a kintlevőség, ami aztán 2022-ben tovább nőtt.
A táblázat alapján 2021 végén összesen 338 436 000 forintos 30 és 60 napon túli lejárt tartozása volt a megyei főkapitányságoknak és a Budapesti RFK-nak együtt, míg 2022 július 30-án már 951 335 000 forint. Ebből a 60 napon túli, 351 000 forintos tartozást egyetlen szervezeti egység, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei RFK halmozta fel.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Összességében azonban még ennél is rosszabb a helyzet. A Népszava szeptember közepén írta meg, hogy „nagyon rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szerepeljenek, mégpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv (ti. az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – a szerk.) is beverekedte magát.”
A Népszava szerint – mivel a „részletes adatokból kiderül, hogy szinte mindegyik önálló rendőrségi szerv pár száz milliós ki nem fizetett számlát pakolgat tovább” –,
feltehetőleg nem egyedi, hanem rendszerszintű finanszírozási problémákról lehet szó.
„A MÁK adatai szerint 53 önálló rendvédelmi szerv lejárt tartozása szállítók felé meghaladja a 11,2 milliárd forintot, ebből 3,2 milliárd forint egyetlen hónap alatt, júliusban keletkezett” – összegezte a lap.
Azóta már a számok is igazolják, hogy vannak gondok a költségvetésben: szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. „Az elkülönített állami pénzalapok az augusztusi 236,1 milliárd után szeptemberben 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt halmoztak fel az augusztusi 144,2 milliárdot követően” – írta meg az Index.
Bár a Fidesz-kormány szerint „a gazdasági problémák oka közvetve a háború, közvetlenül pedig a „háborús szankciók”, több tanulmány is igazolja, hogy az Orbánék által is megszavazott szankciók működnek és van értelmük, ugyanakkor a választások előtti túlköltekezés, az uniós pénzek visszatartása, és a méregdrága rezsicsökkentés fenntartása jelentősen hozzájárul a kialakult gazdasági helyzethez.
„Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon
Az energiabiztonság az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakuló helyzet miatt egyre fontosabb téma Európa-szerte. Az energiaellátással és árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml-barát és EU-ellenes narratívák terjesztésére használják fel, melyek az EU-t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják.
Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter Karcagon, a városi rendőrkapitányság új épületének avatásán 2019. április 23-án. MTI/Czeglédi Zsolt | Nulláról 951 millió forintra ugrott a rendőr-főkapitányságok tartozása másfél év alatt | Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/04/megugrott_a_rendorfokapitanysagok_tartozasa/ | 2022-11-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami szereplők maradtak a legnagyobb reklámozók Magyarországon, közülük is a Miniszterelnöki Hivatal fordította a legtöbb pénzt erre a célra tavaly – derül ki a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a magyar Café Communications – álló hálózat CANnual Report című, idei jelentéséből. Az ezt szemléző Media1 azt írta, hogy a hivatal egy év alatt 76 millió eurót költött egy év alatt kampányokra. Összehasonlításképpen: 2019-ben 65 millió, 2018-ban pedig 27 millió forint volt ez az összeg.
A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt., a harmadik pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség lett 24 millió, illetve 21 millió euróval.
A jelentés szerint a magyar reklámpiac 844 milliós bevételt ért el, ez 9 százalékkal több az előző évinél – köszönhetően az állami költéseknek. Ennek nagy részét azonban a magas infláció el is vitte. A régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést tapasztaltak.
A riportból az is kiderül, hogy a magyar reklámpiacon az online szegmens fejlődik a leginkább, a növekedés ott elérte tavaly a 8 százalékot. Ezek a bevételek azonban elsősorban a globális szereplőkhöz folytak be: a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál. | A Miniszterelnöki Hivatalnál senki sem költött többet tavaly hirdetésekre | Az állami szereplők pörgették a reklámpiacot. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20221208_hirdetes_jelentes_miniszterelnoki_hivatal_reklamkoltes | 2022-12-08 07:26:00 | true | null | null | HVG |
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között. | Figyelemre méltó üzletbe vág bele Mészáros Lőrinc veje | Homlok Zsoltot láthatóan érdeklik a vasúti projektek, amelyekben apósa cégei is otthon vannak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202249_gth_holding_meszaroskozeleben | 2022-12-08 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Kúria harmadfokú döntése értelmében ki kell adnia a Kisfaludy 2030 Zrt.-nek, hogy mi alapján juttatott 20 milliárd forintos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására – írja a Hírklikk.
A lap azután próbálta meg kikérni közérdekű adatigényléssel az információkat, hogy 2020 tavaszán a Hunguest Hotels Zrt.-nél 17 milliárd forintnál is több közpénz landolt, mielőtt jelentős felújításokra hivatkozva bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Többszöri próbálkozás után aztán a Transparency International közreműködésével pert indítottak az ügyben.
A szálláshely-felújításra szánt támogatások kiosztását a Kisfaludy 2030 Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata menedzselte. Ezt a területet Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyeli. A lap azt akarta megtudni, hogy kik döntöttek a pénzekről, milyen feltételekkel adták, milyen pályázatra és milyen támogatási szerződés alapján.
A Kisfaludy 2030 Zrt. a cikk szerint végig azzal érvelt, hogy a kért közérdekű adatokat már nyilvánosságra hozták a honlapjukon, ott azonban semmilyen lényegi információ nem volt fellelhető azon kívül, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárd forint értékű támogatást kaptak. Arra is hivatkoztak, hogy hátrány érné a szállodaláncot, ha minden kért adatot közölnének.
A Hírklikk szerint a Kúria mostani döntése alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit. | Kúria: ki kell adni, mi alapján kaptak 20 milliárdos támogatást a Mészáros-érdekeltségek | A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221208_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_magyar_turisztikai_ugynokseg_adatigenyles_kuria?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2022-12-08 13:22:00 | true | null | null | HVG |
Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.
A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.
Újságíró, jogász, ismert civilek, volt büntetőbíró, és néhány ismeretlen név a Korrupcióellenes Munkacsoportban
Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.
A Transparency International Magyarország észrevételei by HVG on Scribd
Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:
a Munkacsoport működésének nyilvánossága
a Munkacsoport tagjainak hozzáférése a feladatellátáshoz szükséges adatokhoz
a Munkacsoport ülésének tagok kezdeményezése alapján történő összehívása
a Munkacsoportot az Integritás Hatóság működésével kapcsolatban megillető jogosítványok
a Munkacsoport működése az ülések közötti időszakban
A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről”. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:
A 21 állandó tagból 10 ember civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegálja: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok
A munkacsoport “különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”
A munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”
A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”
A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell
A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak “árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak, és megküldenek a kormánynak, de annak ezt nem kell figyelembe vennie
A munkacsoportban való tagság “nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”
A munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.
A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.
Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk
Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen talán senkit nem érdekel.
Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”. Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, „mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van”, viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani.
Nyilatkozott az Integritás Hatóság elnöke: „Mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el"
Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni". | Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency | Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221209_Atlathatosag_eselyegyenloseg_Korrupcioellenes_Munkacsoport_Transparency | 2022-12-09 10:35:00 | true | null | null | HVG |
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről, amelynek nyomán elindul a nagy múltú hotel korszerűsítése – írja a társaság pénteki közleményében.
Mint írták, teljesen megújult belsővel fog visszatérni a magyar szálláshelypiacra Magyarország legismertebb szállodája. A több mint 100 éve megnyitott, de immár egy éve zárva tartó hotel védett épületét műemléki értékeinek megóvásával korszerű, ötcsillagos hotellé fejlesztik.
A Gellért Hotelben a tervek szerint 139–150 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki, a rekonstrukció keretében a kultikus hotel belső terei is felújításra kerülnek. Az építészeti átalakítás az épületben található Gellért fürdő területét nem érinti, ugyanis az épületgépészeti és elektromos rendszereket a fürdő és a szálloda között már korábban szétválasztották, hogy megteremtsék a két funkció egymástól független működtetésének lehetőségét.
Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa szerint az egyedülálló múlttal rendelkező szecessziós szállóépület megújítása, eredeti funkciójának helyreállítása, szolgáltatási színvonalának emelése fontos mérföldkő lesz a teljes felső kategóriás budapesti szálláshelykínálat fejlesztésében.
A BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Mindezek mellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása. | Tiborcz István cége vette meg a Gellért Szállót | A tervek szerint közel százötven vendégszobát és lakosztályt alakítanak az ötcsillagos kategóriájú szállodában. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20221209_Tiborc_Istvan_cege_vette_meg_a_Gellert_Szallot | 2022-12-09 17:27:00 | true | null | null | HVG |
Sok cement, beton, szigetelőanyag és cserép felhasználásával az év végére teljesen elkészül Békés megye félreeső zugában, az alig másfél ezres, sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Zsadányban a projekt, ami a neve szerint: Attila király fapalotája. Úgy fest, az a megvalósításban résztvevőket nem zavarja, hogy ezeket az építőanyagokat a hun uralkodó korában nem ismerték, ezért nem is használhatták. Mégis azt olvasni a település nagy tábláján, hogy Attila király fővárosában vagyunk. Ahogy arról lapunk korábban többször is írt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Attilának bár mi köze lenne ehhez a Békés megyei községhez. Ez csupán az egykori rendőrből immár negyedszázada polgármesterként regnáló lett Dudás Árpád fantazmagóriája.
Túl azon, hogy Attila egykori – úgy 1600 évvel ezelőtti – zsadányi jelenlétének nincs semmi bizonysága, történészek és régészek arra hívták fel a figyelmet, hogy Attila nem király, hanem nomád fejedelem volt, aki egy nomád társadalom élén állt; életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezi a tudomány, semmiképp sem fővárosnak. Mindez korábban részletesen kifejtette lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója, vaalmint Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa.
Ám a tudomány érvei a legkevésbé sem hatják meg a küldetéstudatos polgármestert. A helyiek szerint a falu első emberének kevesebbet kellene foglalkoznia Attilával, ám ennél többet Zsadány gondjaival és fejlesztésével.
Arról, hogy a fapalotáról valójában szinte semmit nem tudunk, Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze beszélt korábban. Érdeklődésünkre elmondta, a szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítmények elkorhadtak, nyomuk sem maradt.
Ehhez képest ezt a minden elemében hazug és történelemhamisító projektet a magyar Irányító Hatóság támogatta. Még úgy is, hogy a beruházás többszörösen csúszott, s úgy, hogy az eredetileg átutalt 90 millió forinthoz utóbb még hozzátettek 30 milliót, hogy 2022. december 31-re elkészüljön egy házméretű „palota”, amire, ha Attila feltámadna, nem ismerne rá. De ez az apróság az illetékeseket helyben, Zsadányban és Budapesten, a legkevésbé sem érdekli. Érdekes egyébként, hogy a Békés megyei község mellett több magyar település is a magáénak vallja Attilát és egykori lehetséges szállását. Így például Érd és Tápiószentmárton.
A Narancs.hu még ősszel írta meg, hogy „Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel. Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
December első napjaiban ilyen állapotban volt az építmény.
A helyiek azon értetlenkednek, hogy a családi ház méretű építményen mi kerülhetett 120 millió forintba. Mások pedig azt kérdezik, tényleg ettől az „attrakciótól” várja Dudás Árpád, hogy a település „kitörési pontja lesz”? | Áll Attila "király fapalotája" Zsadányban - fotókon mutatjuk az építményt | A "beruházás" a brüsszeli fejlesztési pénzekből megvalósuló értelmetlen projektek ékes példája. Haszontalanságán túl vaskos történelemhamísításról is szó van, az építészeti hitelességről nem is szólva. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/all-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban-fotokon-mutatjuk-az-epitmenyt-254534 | 2022-12-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Amikor nemrég a pilismaróti bányaügyről írtunk (lásd: Sóder, sóder a lábam alatt, Magyar Narancs, 2022. november 9.), és a Duna túloldaláról, a légvonalban alig 20 kilométerre lévő Vácról akartunk a helyszínre menni, csak jókora kerülővel tudtuk ezt megtenni. A Dunakanyar több pontján (Vác–Tahitótfalu, Nagymaros–Visegrád stb.) működnek révek, viszont jó néhány településen már megszűnt ez a szolgáltatás. Egy korábbi szóbeszéd szerint azért nem működnek, mert a koronavírus-járvány alatt annyian álltak át home office-ra, hogy nem éri meg egy kisebb településen a révezés – az okok azonban ennél összetettebbek.
„A személyszállító révátkelések mindenhol veszteségesek” – mondja Szalai Balázs, a Dunakanyar Révhajózási Kft. ügyvezetője, a Pilismarót–Zebegény komp üzemeltetője. A dömösi rév már évek óta nem jár (egy ideig ezt a vonalat is Szalai üzemeltette), a zebegényi rév szezonálisan működik, a szobi pedig leállt, jövőre teljesen megszűnik. „A kompozás ott rentábilis, ahol személy- és teherszállítás is folyik, van teherforgalom” – mondja Szalai Balázs. A szobi rév sorsát az esztergomi híd pecsételte meg, hiszen kamionok már csak ott közlekednek, a komp forgalma pedig annyira lecsökkent, hogy nem éri meg működtetni; éves költsége körülbelül 60–70 millió forint lenne a révész becslése szerint, miközben 5–10 millió körüli árbevételt hozna.
Szalai szerint ez egy drága szakma: a hajókat néhány évente vizsgáztatni kell, aminek a költsége esetenként 150 ezer forint, ilyenkor az eszközökre jelentős összegeket kell költeni, és további kiadásokkal is számolni kell (szemle-, mederhasználati díj, biztosítások, iparűzési adó stb.). A bér-, az üzemanyag- és a kenőanyagköltségeket is ki kell termelni, ezért könnyen lehet, hogy bár még el sem indult a rév, már milliós tételeket adtak ki az üzemeltetők. Egy járat napi költsége százezres nagyságrendű; ez függ a megtett út hosszától, a széljárástól, vízállástól, sodrástól – és a bevétel nem fedezi ezt. „Minél többet megyünk, annál nagyobb a veszteség” – mondja Szalai Balázs, aki szerint a 60-as, 70-es években még megérte a szolgáltatás, ugyanis Pilismarótról, Dömösről, Visegrádról átjártak a túloldalra, ahol akkoriban is korszerű vasúthálózat volt Vác és Budapest irányában. Az utazási szokások változása miatt ma már csak szezonálisan, a nyári hónapokban dolgozik rév Pilismarót és Zebegény között, szinte kizárólag turisták használják a vonalat. (2011-ben indította újra a dömösi átkelést Szalai, az első évben télen is mentek, aminek szerinte „semmi értelme nem volt”.) A hatályos jogszabályok szerint a 65 év feletti európai polgárok díjmentesen utazhatnak. „Ha valaki idejön, azt látja, hogy tele van a hajó, van utas. Bevétel viszont nincs, mert a 80 százalékuk nyugdíjas, akik ingyen utaznak, mint a vonaton vagy a buszon.” | A híd túl messze van. Révek a csőd szélén | Veszteségesek a folyami réveket működtető vállalkozások, és ha valamiért nem jön a normatíva, akkor lehúzhatják a rolót. A megoldás az lehetne, ha az állam teljesen átvállalná az üzemeltetés költségeit, vagy legalábbis átalakítaná a jelenlegi támogatási rendszert. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-hid-tul-messze-van-254563 | 2022-12-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Van egy, a kormányhatározatról szóló hivatalos levelünk arról, hogy az idei évre megkapjuk ezt a támogatást. Amikor csak nem érkezett meg, hosszas telefonálással és folyosói pletykák útján kellett kinyomozni, hogy nem is fog. Idén alig felét, a következő évre pedig nulla forintot kapunk ebből a forrásból” – panaszolja Hámori Máté, a Danubia Zenekar karmestere. A III. kerületi székhelyű szimfonikus zenekar viszonylag fiatal együttesnek számít a klasszikus zene színterén: 1993-ban alakult, 2001-től három évig a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet viselte, kiváló vezetőinek hála hamar szakmai presztízst szerzett. Hámori, aki kilenc éve áll az együttes élén, jó érzékkel bővítette a zenekar 20. századi és kortárs repertoárját, és számos olyan programot kezdeményezett, amelyeket jobb szó híján közhasznúnak nevezhetünk. Van gyerekeknek szóló, edukatív fesztiváljuk (Kalandra Fül), a siketeknek és hallássérülteknek szóló műsoruk Beethoven-projekt címen fut, de saját költségvetésükből még élményalapú zeneoktatási platformot is fejlesztettek, az ÉNekÚT-at, amelyet általános iskolák vehetnek igénybe, és teljes tanéveket átfogó, tanórákra lebontott óravázlatokat kínál az énektanároknak. Mindezek mellett talán felesleges hozzátenni, hogy a Danubia Zenekar Budapest koncerttermeinek egyik legizgalmasabb, leginnovatívabb együttesévé vált az elmúlt években: zeneakadémiai bérletsorozatuk és kisebb koncertjeik időnként kimagaslóan kreatívak, és mind műsorválasztásukban, mind a megszólalás minőségében a legjobbak közé tartoznak. Miért ne becsülne meg az állam egy ilyen zenekart?
Évek munkája a tét
Január 1-jétől azonban az együttes kénytelen fizetés nélküli szabadságra küldeni 60 állással rendelkező zenészét, és csak az egyes koncertek után kifizetni őket: magyarán alapfizetés nincs, csak „spílpénz”. Mert jóllehet éppen idén szervezték át alapítványi konstrukcióba az együttest – „hogy kevésbé legyünk kitéve a politikai szélváltozásoknak” –, és kezdtek el egyre inkább piaci alapon működni, úgy számítottak, hogy az átállásra lesz néhány évük. A Danubia a jegybevételeken túl kétféle állami támogatásra támaszkodik: az egyik a normatív keretből származik, ez idén 153 millió forint volt, a másik a gyakran csak „Vashegyi-keretnek” nevezett előadó-művészeti többlettámogatás, ezt a kieső tao pótlására találták ki. Ez utóbbi az, amiről a minisztérium pecsétes levelet küldött, és amivel 2022-ben és 2023-ban is számolni lehetett volna; ám a mintegy 450 milliós összegnek az idén kevesebb mint a fele érkezett meg, jövőre pedig egy fillérje sem jut el a zenekarhoz.
„Minden zenekart érintenek a megszorítások, de talán bennünket a legsúlyosabban: míg a kiemelt minősítésű zenekarok költségvetésének nagyobb részét a fenntartói és normatív támogatás adja, a mi esetünkben ez a kisebb összeg.” Hámori szerint ez nem a világvége, és hosszú távon még áldásos is, ha rentábilissá válik működésük. Már most vannak olyan profitot termelő projektjeik, mint A zenegyűlölő című előadás Janklovics Péter humoristával, vagy a cégek számára rendezett tréningek. Csakhogy az utóbbi években a kultúrpolitika épp arra ösztökélte a zenekarokat, hogy hozzanak létre álláshelyeket, teremtsék meg a klasszikus munkavállaló-munkáltató viszonyt a szabadúszók foglalkoztatása helyett. A maestro különösen igazságtalannak tartja, hogy most, amikor egyes zenekarok elvéreznek, senkit nem érdekel, hogy a bajban lévő együttesek mellett milyen nézőszámok, milyen társadalmi impakt és milyen teljesítmény szerepel. „A mi kimutatásunk szerint a Danubia egy fizető hallgatójára 9 ezer forint állami támogatás esik, viszont van olyan zenekar, amelyhez több adóforint jut, miközben kevesebb nézőt vonz, ahol így az egy nézőre jutó állami támogatás több mint 250 ezer forint” – mondja a karmester. „Nem hiszem, hogy azoktól kellene megvonni a támogatást, akik jól gazdálkodtak a talentumokkal. Ismerjük a bibliai példázatot, nem? Én úgy vélem, hogy keresztény országban a döntéshozók is ismerhetik.”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! | Nincs meg a közös hang. Kormányzati nemtörődömség nyomasztja a klasszikus zenei életet | Nem érkezett meg az előadó-művészeti többlettámogatások fele-kétharmada a zenekarokhoz, jövőre pedig egy fillért sem kapnak a tao kiváltására létrehozott juttatásból. A minisztérium hallgat, de miért is csinálna bármit, ha nem lát felelős stratégiát a másik oldalon, s nem kell szembenéznie a szakma képviselőinek egységes fellépésével? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/zene2/nincs-meg-a-kozos-hang-254370# | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Összeszedtük, mi minden történt az észak-balatoni projektekben, ami az OLAF rosszallását kiválthatta. Közgép, tüzek, bűz, perek, technológiai hibák, Mészáros és Mészáros – bár más hulladékgazdálkodási nagyprojektekben is kimutathatóak hasonló jelenségek, talán nem túlzás az észak-balatoni esetet állatorvosi lónak nevezni.
A negyven felettiek biztosan jól emlékeznek az első pillanatra, amikor a rendszerváltás után külföldön járva rácsodálkoztak a különböző színű szelektív szemétgyűjtő konténerekre. Magyarországon ekkortájt kezdtünk ráeszmélni, hogy a hulladékgazdálkodásnak léteznek hatékonyabb módjai is annál, minthogy az összes szemetünket ömlesztve kiöntjük egy nagy mezőre, aztán lesz vele, ami lesz. Évszázadok alatt majd csak elbomlik a tejes zacskó meg a konzervdoboz is… (Igaz, az üvegvisszaváltás és -újrahasznosítás viszont akkoriban is működött, sőt, tulajdonképpen jobban, mint most.)
Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve viszont egyre inkább elvárás volt, hogy közelítsünk a fejlettebb módszerekhez, az Unióba belépve pedig ez már kötelező is volt. A cél az, hogy a szimpla lerakás helyett a hasznosítható hulladékokat elkülönítsük, és minél nagyobb arányban hasznosítsuk, vagyis a szelektíven gyűjtött papírt, műanyagot, fémet, üveget el kell juttatni az újrahasznosítást végző szervezetekhez, az égethető hulladékoknak hulladékégetőkbe vagy erőművekbe kell kerülniük, a zöld és konyhai hulladékokat pedig komposztálni kell.
A tagállamok számszerű célokat is meghatároztak maguknak, ilyen például, hogy 2030-ra a településeken keletkező szemét tömegének 60%-át újra kell hasznosítani.
Az EU az ilyen korszerű hulladékkezelési rendszerek kialakítását rengeteg forrással támogatta az elmúlt 15 évben Magyarországon is. Ezeken a pályázatokon a fent leírt célokra az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás is sok támogatást kapott. Az OLAF most lényegében azt kifogásolta, hogy a vállalt célok nem valósultak meg a kellő mértékben a támogatott projektekben.
Gyenge kezdés után…
Az OLAF által vizsgált első pályázatot (2002/HU/16/P/PE/017) még az EU-tagság előtt, 2003-ban nyerte el az Észak-Balatoni Társulás elődje az ún. előcsatlakozási alapokból. Az Észak-Balatoni Társulást kicsivel később, 2005-ben hozták létre a térség hulladékkezelési rendszerének kialakítására és működtetésére. Feladata, hogy Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém környékén összegyűjtse a háztartási hulladékot, gondoskodjon a megfelelő kezeléséről, kialakítsa és fenntartsa az ehhez szükséges infrastruktúrát. Lényegében erre nyerték meg a 25,91 millió eurós támogatást is 2003-ban. Megítélésekor az összeg 3,24 milliárd forintot ért, ez az idő előrehaladtával természetesen számottevően növekedett.
A projekt legfontosabb eleme a regionális hulladékkezelő telep felépítése volt Királyszentistvánon, amely a térség 158 településének a hulladékát fogadja azóta is. Ezenkívül a projekt részét képezte még 400 szelektívhulladékgyűjtő-sziget felállítása, egy komposztáló telep létesítése Balatonfüreden, egy építési törmelékek feldolgozására alkalmas mobil aprítógép beszerzése Veszprémben, illetve átrakó és válogató állomások kialakítása Veszprém, Ajka és Tapolca területén.
Nem volt egyszerű azonban már az indulás sem, ugyanis a Királyszentistvánon kiszemelt helyszín a megyei rendezési terv besorolása szerint olyan vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági terület volt, ahol nem volt szabad hulladéklerakót építeni. Ezért a királyszentistváni önkormányzat kezdeményezte a szabályozási terv megváltoztatását, amit az illetékes hatóságok el is fogadtak, de a döntést helyi környezetvédelmi szervezetek megfellebbezték. Első fokon sikerrel is jártak, másodfokon viszont már nem.
A környezethasználati engedély megszerzése sem volt sima ügy, mert egyrészt a környezetvédelmi felügyelőség nem volt meggyőződve arról, hogy nem kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen valósulna-e meg a beruházás (a vonatkozó jogszabály Királyszentistvánt a mai napig ilyen területként tünteti fel). Másrészt az utóbb kiadott engedély ellen a helyi környezetvédők pert indítottak, végül azonban ezt is elvesztették.
Az engedélyezési eljárásokkal és a jogvitákkal évek mentek el, így csak 2008-ban lehetett érdemben elkezdeni a projektet és kiírni a közbeszerzési eljárást az építési munkákra. A nyílt tendert az akkor még csak a szárnyait bontogató Közgép, a STRABAG MML Kft. és a RESONATOR Kft. közös konzorciuma nyerte meg.
… erőteljes visszaesés
Rögtön az építkezés elején azonban világossá vált, hogy az elvileg a Nitrokémiától szennyezés-mentesítetten megvásárolt királyszentistváni terület a valóságban nem az (vagy nem úgy, és nem annyira, mint ahogyan azt hitték). Emiatt nem lehetett az ott kiásott szennyezett földet és az összegyűlt pangó vizet máshova elszállítani, illetve elvezetni. Végül elvileg megegyeztek a Nitrokémiával, hogy az átveszi a kiásott 10-12 ezer köbméter szennyezett földtömeget, de hogy ez végül valóban megtörtént-e, az nem egyértelmű a fellelt információkból.
Ezzel megint hónapok mentek el, ráadásul közben egy védett madárfaj párja is a területre fészkelt, így meg kellett várni azt is, amíg a fiókák kirepültek. A Balatonfüredre tervezett komposztálótelep ellen is merényletet követett el a természet, ugyanis időközben védett növények települtek a helyszínre, így újra kellett tervezni és arrébb helyezni a telepet.
Többszöri projekthosszabbítás után végül megépült minden, és 2011. április 30-án letelt a három hónapos próbaüzem, amit a közgépes konzorcium vállalt. A hivatalos átadás-átvételt május 12-ére tervezték, május 10-én azonban máig ismeretlen okokból felgyulladt és leégett a vadiújan megépített biológiai-mechanikai kezelőcsarnok Királyszentistvánon. A később elkészült kárfelmérés szerint 350 millió forint kár keletkezett.
Végül peren kívüli megállapodás született az ügyben, azzal, hogy a Közgép által vezetett konzorcium 200 millió forintot fizetett az Észak-Balatoni Társulásnak a károk helyreállítására. Hogy miért pont ennyit, s hogy ki volt a felelős a tűzért és milyen körülmények között gyulladt ki, azt homály fedi. Mindenesetre nagyjából két év volt, mire – már jóval az eredeti projekthatáridőn túl – újra tudták építeni a leégett épületet.
Ez azért fontos, mert éppen az egyik leglényegesebb elem esett így ki a projektből: az a helyiség, ahol a szerves hulladékot válogatták és kezelték volna. Így nem valósulhatott meg a projektben a hulladékok elkülönítése, ami a jelek szerint az OLAF egyik alapvető kifogása is.
Ami elromolhat, az el is romlik
Még nem zárult le az előző pályázati projekt, amikor 2011-ben 2,65 milliárd forintot nyert az Észak-Balatoni Társulás a Környezet- és Energia Operatív Programból (a palyazat.gov.hu oldalon lekereshető). Ez a második projekt, amit az OLAF vizsgált (KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002). Ebből a támogatásból tervezték a szelektív házhoz menő hulladékgyűjtés és további gyűjtőszigetek kialakítását, azaz kismillió konténer, gyűjtőedény, háztartási komposztkeret és jármű beszerzését.
Emellett meg akarták oldani, hogy a mechanikai-biológiai kezelőcsarnokban elkülönítve tudják kezelni a magas fűtőértékű hulladékot is annak érdekében, hogy az ne a lerakóra, hanem erőművekben tüzelőanyagként hasznosításra kerüljön.
Mivel azonban a csarnok a pályázat beadása és a projekt indulása között, ugye, leégett, először újjá kellett építeni. Ez csak 2013. májusban sikerült, a szóban forgó KEOP-projektet pedig elvileg 2013. év közben le kellett zárni, vagyis a kezelőcsarnok szinte alig üzemelt a projekt során. Így a hulladék döntő részben a lerakóra került, ami ellentétes az eredeti pályázati tervekkel, és persze az EU hulladékpolitikájával is.
Addigra egyébként bevezették a hulladéklerakási járulékot Magyarországon, amit a lerakott, azaz nem újrahasznosított vagy komposztált hulladék után kell fizetni. Ezért az észak-balatoniaknak is közel 155 millió forint lerakási járulékot kellett megfizetniük 2013-ban (ÉBH Kft, 2013. évi kiegészítő melléklet). A mechanikai-biológiai kezelőcsarnok üzembe helyezése után egy-két évig nagyjából rendeltetésszerűen működött a királyszentistváni telep: az odahordott hulladékot aprították, válogatták, külön kezelték, így kevés hulladék került a lerakóra és minimális járulékfizetésre voltak kötelezettek (ÉBH Kft, 2014. és 2015. évi kiegészítő melléklet).
A szétválogatott hulladék kb. 60%-a biológiailag lebomló hulladék, 5%-a anyagában hasznosítható hulladék (pl. fém, vas), 25%-a magas fűtőértékű frakció (ilyenek pl. fa alapú tárgyak, de a papír és a műanyag is, ezeknél ugyanakkor az égetés helyett az lenne a cél, hogy anyagukban hasznosítsák őket újra).
Eközben újabb pályázatot nyújtottak be és meg is nyertek még 2,1 milliárd forint támogatást (KEOP-1.1.1/C/13-2013-0010). Az előző projekthez hasonlóan további új eszközökkel akarták továbbfejleszteni az észak-balatoni hulladékgazdálkodási rendszert, azaz ismét számtalan konténer, gyűjtőedény, jármű, gép, vontató, pótkocsi stb. beszerzésére kérték a támogatást. Ezek meg is valósultak, 2015-ben lezárult ez a projekt is, kezdődtek viszont a problémák.
Ugyanis Királyszentistvánon a biológiai kezelőcsarnokban tárolt, kezelt és érlelt, magyarul: rohadó biológiai hulladék egyrészt évekig időről-időre átható bűzzel árasztotta el a környéket, másrészt olykor be is gyulladt. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a bűz oka részben a hulladéklerakó szerencsétlen fekvése illetve a biológiai hulladék nem megfelelő kezelése volt. Ez semmiképpen nem tekinthető sem normál, sem pedig kívánatos üzletmenetnek. Az OLAF mind a lakosok életét megkeserítő bűzt, mind pedig a légszennyezést okozó tűzeseményeket is kiemelte mostani közleményében.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Tetézte a problémákat, hogy több évben is meghibásodtak és leálltak a gépek a kezelőcsarnokban, így akadozott a válogatás, a mechanikai kezelés is. Emellett az is gondot okozott, hogy hiába válogatták és kezelték külön a magas fűtőértékű frakciót, számos évben nem szállította el a tulajdonosa, a 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit). Így az ott maradt a telepen és végül a lerakóra került. Illetve a 2019-es tűzesetnél még bebálázva óriási tűzzel leégett.
Mindez szintén nem felel meg a korábbi pályázati célkitűzéseknek, ahogy az sem, hogy a bűz miatti lakossági felháborodás hatására 2018-tól a biológiai hulladékot nem kezelték Királyszentistvánon, hanem másik hulladéklerakóra szállították át. 2021-től újra Királyszentistvánra vitték a biológiai hulladékot is, ez megmutatkozott a lerakási járulék növekedésében is: az előző évekre jellemző 25-28 millió forintról 83 milliárd forint fölé emelkedett (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit).
Ezeket a problémákat – de legalábbis a tüneteket – is orvosolni akarták az újabb, még jelenleg is futó pályázati projektjükben (KEHOP-3.2.1-15-2017-00014) kapott 3,32 milliárd forintos támogatásból. Például a tűzesetek megelőzése érdekében hőkamerás rendszer kiépítését, valamint a bűzhatás meg a költségek csökkentése érdekében csurgalékvíz tisztító kapacitás kiépítését is tervezték.
Csurgalékvíznek a vegyes hulladékból kifolyó levet hívják, ami főleg a rothadás során keletkezik, de keveredhet a csapadékkal is. Ez tulajdonképpen szennyvíznek számít, így nem lehet csak úgy akárhova elvezetni (pl. a természetbe), hanem kezelni kell, és ez költségekkel jár.
Királyszentistvánon ez 2018-ig nem így történt, hanem ezzel locsolták a lerakót (ld. pl. ÉBH Kft. 2018. évi kiegészítő melléklete), ami a jogszabály szerint ugyan legális, de minden bizonnyal szintén hozzájárult a bűzhatáshoz. Emellett tervezték még a projektben tároló, illetve átrakodóterek kialakítását, bővítését a tapolcai és pápai válogatóüzemekben és a balatonfüredi komposztáló telepen; a veszprémi kézi válogató gépesítését és további munkagépek (rakodók, mérleg, zöldhulladék-kezelő gép stb.), valamint gyűjtőjárművek és további edények, konténerek beszerzését, mert abból a jelek szerint soha nem elég.
A kivitelezésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (azóta már zrt.), Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte meg. A vállalkozási szerződést 2020 januárjában írták alá az Ajka, Zirc, Tapolca, Pápa, Balatonfüred és Veszprém telephelyeken elvégzendő feladatokra, nettó 2,75 milliárd forint értékben. A munkák 2022 áprilisában elkészültek, megtörtént az átadás-átvétel.
Ugyanakkor a királyszentistváni hulladékkezelő fejlesztése nem volt része ennek a szerződésnek, az elérhető információk szerint ennek előkészítése még folyamatban van, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium döntésétől függ: a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat értelmében még átvilágítás alatt áll ez a beruházás is. A projekt hivatalosan 2023 októberében zárul. Ez volt a negyedik projekt, amelyet az OLAF vizsgált.
Mészáros Lőrinc cége Zalában és Vasban építhet hulladékfeldolgozókat 4 milliárd forintért | atlatszo.hu
Ki mit tud?
Kerestük az állami tulajdonú Nemzeti Fejlesztési Programirodát, amely a 2014-2020-as uniós programozási időszakban konzorciumvezető volt számtalan hulladékkezeléssel kapcsolatos projektben, így ebben is. Azaz ők voltak a fő pályázók, ők kapták a pénzt és ezt osztották aztán tovább az érintett hulladékkezelési társaságnak. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy „az OLAF 2022.11.04-én kelt „Értesítés vizsgálat lezárásról” tárgyú levelében tájékoztatta az NFP Nonprofit Kft-t, hogy a vizsgálatot az NFP Nonprofit Kft. által érintett KEHOP-3.2.1-2017-0014 projekt vonatkozásában ajánlás nélkül zárta le.” Úgyhogy kizárásos alapon az OLAF által tett észrevételek a másik három projektre vonatkoznak.
Az Észak-Balatoni Regionális Társulás érdeklődésünkre megnevezte a vizsgált négy projekt azonosítóját és elmondta, hogy az OLAF jelentés kiadását követő napon kapták kézhez a hivatalos értesítést a vizsgálat lezárultáról, ugyanakkor vitatják a közlemény megállapításait: „ a projektek megvalósítását és annak szabályszerűségét az arra jogosult szervezetek leellenőrizték és kifogást nem jeleztek. (…) A vizsgálat zárójelentését az OLAF nem küldte meg sem a Társulás sem az Üzemeltető részére, de azon megállapításait és következtetéseit, amikre alapozva az OLAF az ajánlását megfogalmazta, vitatjuk, így az OLAF Bizottság felé tett ajánlását teljes mértékben megalapozatlannak tartjuk.”
A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre elmondta, hogy „az OLAF a vizsgálata eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. (…) A kérdezett ügyben ugyanakkor információink szerint az OLAF a vizsgálat lezárását követően nem bocsátott ki igazságügyi ajánlást”. Azaz nagy valószínűséggel bűncselekményre nem derült fény.
Megemlítendő, hogy az elmúlt évtizedben a hulladékgazdálkodóknak és szolgáltatóknak nehezített pályán kellett helyt állniuk Magyarországon: a rezsicsökkentés, majd a nemzeti kukaholding színre lépése nem csak folyton változó szabályozási környezetet, hanem jelentős finanszírozási gondokat is okozott a szereplőknek – és okoz a mai napig. Ez biztosan nem segített az észak-balatoni projektnek sem, ugyanakkor önmagában nem magyarázza a bemutatott súlyos problémák bekövetkeztét. Mindazonáltal valószínűleg nem ez az egyetlen uniós nagyprojekt, amiben az OLAF szabálytalanságokat találhatna.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Tűzoltók dolgoznak a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz oltásán 2019. augusztus 10-én. MTI/Mátyus Tamás | Mi akaszthatta ki az OLAF-ot az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projektekben? | November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/09/mi-akaszthatta-ki-az-olaf-ot-az-eszak-balatoni-hulladekgazdalkodasi-projektekben/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.
A tanulmányban csupa olyan érdekes adat lehet, mint például a tervezett utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. A MÁV szerint ezek döntéselőkészítő adatok, holott a vasútvillamos már rég üzemel. A bíróság első- és másodfokon is az Átlátszónak adott igazat.
„Az első „éles” hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy csúcsidőben a járatsűrűség további növelésére lesz szükség” – október közepén írta ezt közösségi oldalán Lázár János, a vasútvillamos beruházásáért felelős politikus, amikor arról számolt be, 2 hónap éles üzem alatt 150 ezren választották a tram-traint.
A Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamosról többször írtunk. Csak címszavakban a főbb megállapítások:
a 30 milliárdos pályafelújítás 3 perces menetidőcsökkenést hozott a MÁV-nak
nyolc hónappal tartott tovább a próbaüzem a tervezettnél a több mint 80 milliárd forintból megépült tram-trainnél. A MÁV szerint a problémákat a gyártó kiküszöbölte – saját költségén. De a szerelvények a próbaüzem után sem tudják hozni azt a menetidőt, amiről az ITM korábbi államtitkára beszélt
a megvalósíthatósági tanulmány más sebességekkel számolt. A 10 perces követés csak 2021 nyarán merült fel, Lázár Jánostól jött a kérés
a tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton
az új menetrendben 2 sűrítő járat indul: a félórás menetrendben Szegedről 7:22-kor és 8:22-kor, Hódmezővásárhelyről 6:19-kor, 7:19-kor
Ezekután kikértük a MÁV-tól a megvalósíthatósági tanulmányt, amiből kiderülne, hogy milyen mutatókkal terveztek, és azokból mi valósult meg. Ilyen érdekes adat lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. De a MÁV megtagadta a tanulmány kiadását arra hivatkozva, hogy az adatok 10 évig nem nyilvánosak.
10 évre titkosították a 72 milliárdba kerülő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát | atlatszo.hu
Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt „nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel.
A bíróságon jogerősen megnyertük a pert
Per indítottunk a MÁV ellen a tanulmányért. A bíróság először idén áprilisban mondta ki, hogy az Átlátszó jogosan kérte a dokumentumot. A MÁV fellebbezett, de októberben a Fővárosi Ítélőtábla ismét kimondta, a közpénzből gazdálkodó állami vállalat nem titkolhatja, mi is van a 2017-ben készült megvalósíthatósági tanulmányban.
A bíróság kimondta, hogy a MÁV mint „alperes, mint leányvállalat az újonnan létrehozott vasúti vonalhoz történő járműbeszerzés révén a közszolgáltatások ellátásában részt vesz, így minden, a kezelésében álló adat közérdekű adat.” Továbbá
„A beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat.”
Azt is leszögezte a bíróság, hogy „az igényelt adat egy 4 éve, 2017. évben meghozott, a projekt támogatásáról szóló döntés alapjául szolgált, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerinti megtagadási ok nem áll fenn”, valamint, hogy „A 2017. évi támogatási döntés óta történt változások nem szolgálhatják jövőbeni döntések megalapozását”.
A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú testülete arra is emlékeztetett, hogy „a megtagadási ok alapján nyilvánvaló és az alperes által sem vitatott, hogy egy már meghozott, a megvalósíthatósági tanulmányon is alapuló döntés folytán került sor a szerződések megkötésére, és a teljesítési határidő csak a másodfokú ítélethozatalt követően jár majd le, mivel a szerződések szerint akkor tekinthető befejezettnek a projekt, ha az fizikailag és pénzügyileg is befejezett.
Azt, hogy a kiadni kért adat 2017. évben hozott döntés megalapozásául szolgált, az alperes sem vitatta. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a még nem teljesített, ezáltal meg nem szűnt szerződés a polgári jog szabályai szerint a felek által módosítható, ezáltal fennáll annak az elvi lehetősége, hogy a (6) bekezdés szerinti, 2017. évi döntéshozatalt követően a kiadni kért adat szolgálhatja további jövőbeli döntés megalapozását.
Ez a feltételezés azonban, mint a szerződésmódosítás puszta elvi lehetősége, az ítélőtábla álláspontja szerint nem teljesíti a törvény által elvárt bizonyosságot, amely azt szabja feltételül, hogy a kiadni kért adat jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, nem pedig azt, hogy szolgálhatja.”
A MÁV nem is érvelt a titkolózás mellett
Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a MÁV a perben nem hozott érveket arra, miért is kellene 10 évig titkolni a megvalósíthatósági tanulmányt. „Emellett a fizikai és pénzügyi befejezés a már megkötött szerződések teljesítéséhez kapcsolódik, s bár az feltételez teljesítésre vonatkozó döntéshozatalt, azonban az alperes azt sem adta elő, hogy a kiadni kért megvalósíthatósági tanulmány az e tárgybeli döntéshozatalhoz mennyiben szükséges”.
Azt is jól látta a bíróság, hogy „az adatigénylés megtagadásának szempontjait, indokait tehát az alperes már nyilvánvalóan a pert megelőzően ismerte, s a terjedelmes bírói felhívást követően a tárgyaláson előadhatta volna.” De nem tette.
A jogerős ítéletet a MÁV még a Kúrián támadhatja meg. Ha nem teszi, akkor hamarosan ki kell adnia a tanulmányt. A perköltség 300 ezer forintba került, amit az állami cég fizetett – vagyis közvetve az adófizetők állták a közpénzből működő vasúttársaság időhúzását.
Címlapkép: Lázár János a tram-trainekkel. Fotó: a politikus Facebook-oldala | A MÁV-nak ki kell adnia a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, amit 10 évig el akartak titkolni | Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/22/a-mav-nak-ki-kell-adnia-a-tram-train-megvalosithatosagi-tanulmanyat-amit-10-evig-el-akartak-titkolni/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.
„A tervezett beruházás két elemből tevődik össze, a kocsiszín és a versenyistálló épületeinek felújításából. A rekonstrukcióval érintett nettó alapterület kocsiszín esetében 1286 m², versenyistálló 1003 m², az összes hasznos alapterülete 2289 m², tervezett (kialakult megmaradó) építménymagasság 5,33 m. Az engedélyezett építési tevékenységgel felújítandó épületegyüttes műemléki védelem alatt áll.” A részlet abból a közbeszerzésből származik, amelynek a napokban hirdették ki győztesét. A tendert a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. írta ki, a felújítást a Galéria Invest Kft. nyerte, nettó 1 055 000 000 forintos ajánlattal.
A felújítás részletezéséből kiderül, hogy „az épület meglévő belső állapota jelenleg az eredetivel megegyező, azaz istálló. Ugyanakkor a jelenlegi alaprajzi elrendezés mellett képtelenség megfelelni a szabványoknak. A belső felújítás és minimális átszervezés mellett az elavult rétegrendeket korszerűekre kell cserélni.
A történeti szerkezetek (öntött vas oszlopok, poroszsüveg boltozat orrtéglával) megóvására ügyelve új padozatot kell kialakítani, megelőzve a kártevők elterjedését. Fontos cél a meglévő nyílászárók eredeti állpotban való megőrzése és felújítása, amennyiben ezt műszaki állapotuk nem engedi, a meglévő mintájára azokat újra kell gyártani. Az újonnan épített elemek kortárs építési módszerekkel, de „emberközeli” burkolattal (pl. svédpadló) kerülnek kialakításra. Az épület közepénél elhelyezkedő szárny nagyobb szerepet kap az új nyerges kialakításával.”
Az istálló melletti „kocsiszín” épület meglévő belső állapota jelenleg istálló, öltöző, kocsiszín és irodai-munkahelyi igények kiszolgálására alkalmas, ugyanakkor a tervezett reprezentatív funkciókat képtelen befogadni (szerszámok bemutatása, kiállítása). A kivitelező feladata a külső megjelenés összehangolása mellett a szociális blokk teljes belső átalakítása oly módon, hogy az épület „előéletének” értékes elemei megmaradjanak. Az istálló és a kocsiszín eredeti funkciója mellett az épület északi végére terveztek nagyobb átalakításokat.
Milliárdok folynak Mezőhegyesre
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ről legutóbb azért írtunk, mert közérdekű adatigénylés után végre kiderült, kit is lepett meg a magyar kormány 15 milliárd forinttal.
A Miniszterelnökségtől származó összegről a márciusi Magyar Közlöny számolt be, a támogatott szervezet neve azonban nem szerepelt a dokumentumban. Április elején ezért megkérdeztük Miniszterelnökséget, és most, két hónappal később választ kaptunk a kérdésünkre: a Mezőhegyesi Ménesbirtok budapesti címére bejegyzett vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kapta a támogatást. E szervezet kuratóriumi elnöke Lázár János.
A Lázár János által vezetett alapítvány kapott 15 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől a választások előtt | atlatszo.hu
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) célja az alapító okirat szerint vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára, emellett a Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működési feltételeinek biztosítása és bővítése, valamint más minta- és tangazdaságok fejlődésének előmozdítása, illetve a középfokú és felsőfokú agrárképzés támogatása.
A Ménesbirtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam 2016-ban, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra. Mezőhegyesen többek között sportcsarnok épül, de 1,3 milliárd forintért felújítják fel és kibővítik a kollégiumot, emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, és a tervek szerint uszoda is lesz.
Emellett 22 milliárdért fejlesztik öntözőrendszert is. A hvg.hu írta meg, hogy a kivitelezést Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte.
A ménesbirtok favoritja építheti 3,3 milliárdért a sportcsarnokot Mezőhegyesen | atlatszo.hu
Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, köszönhetően többek között olyan állami beruházásoknak is, amelyekben gyakran NER-cégek oldalán vett részt a társaság. Az alapítványba kiszervezett Ménesbirtokba tovább folyik a közpénz, de legalább már bejegyezték a szervezetet.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amely 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét. | Egymilliárdért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár János vezette Ménesbirtokon | Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/25/egymilliardert-ujitanak-fel-istallot-es-kocsiszint-a-lazar-janos-vezette-menesbirtokon/ | 2022-07-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el.
Az „Antikorrupciós képzések – kiemelten a nemzetközi vesztegetés tárgyban” elnevezésű projekt rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátására keresett vállalkozókat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint ennek keretében kerülhet sor a következőkre:
I. rendezvénysorozat: 7 db 1 napos Bp, (6×30 + 1×29) összesen: 209 fő részére,
II. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 109 fő részére,
III. rendezvénysorozat: 18 db 1 napos Bp,
IV. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 69 fő részére,
V. rendezvénysorozat: 2 db 1 napos Bp 2×40 (összesen: 80) fő, 1 db 1 napos Eger 40, fő, 1 db 1 napos Székesfehérvár 40 fő részére,
VI. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 110 fő részére,
VII. rendezvénysorozat: 1 db 3 napos Pest megye 3×79 (összesen:237) fő és 1 db 1, napos Bp 110 fő részére.
A nyertes rendezvényszervező feladata lesz a rendezvények helyszíneinek felkutatása, a kiválasztott helyszínek berendezése, helyszíni regisztráció lebonyolítása, kapcsolódó technikai szolgáltatás (hangosítás, internet, tolmács) biztosítása, technikai forgatókönyv készítése, a szükséges catering biztosítása, szállás biztosítása, személyszállítási feladatok ellátása (külföldről érkező előadók szállítása), a rendezvények lebonyolításához szükséges szakemberek biztosítása. Továbbá kiadványokat, konferenciacsomagokat is kell készítenie.
A jegyzőkönyv szerint a legjobb ajánlatot a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. adta, a többi pályázót kizárták.
A Roxer összesen 53,3 millió forintos keretösszegért vállalta a munkát. Jelentkezett még a Rendszer Kontroll Rendszerszervező és Folyamatirányító Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. és a Kult-Turist-ITH Idegenforgalmi Kft. is, de különböző okokból mindegyik cég ajánlata érvénytelen lett.
A közbeszerzésre Hadházy Ákos is felfigyelt, aki szerint a hír „a nap kis rossz vicce”.
Párttag és üzlettárs
A Roxer Kft. már nem ismeretlen az Átlátszó olvasóinak. Többek között akkor írtunk róluk, amikor kiderült, hogy ők készítették a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), amikor Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől megvették a volt Tündérhegyi Pszichiátria épületét, és amikor 2,2 milliárd forintból reklámozták, hogyan épül-szépül az ország.
A Roxer Kft. egyik tulajdonosa Rókusfalvy Pál volt rádióriporter, aki 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről korábban megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást.
Uniós pénzből újulhatnak meg Rókusfalvy Pál borospincéi | atlatszo.hu
53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.
A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. Rókusfalvy Pál mindemellett politikailag is elkötelezett: 2003-ban ünnepélyes tagfelvétel során lépett be a Fideszbe, többek között Schmitt Pállal együtt.
Kis visszaesés után nagy feltámadás
A Roxer egy év gyengélkedés után újra talpra állt. Míg 2020-ban 2,2 milliárdról 599 millióra csökkent a forgalma, a cég legfrissebb pénzügyi beszámolója szerint tavaly ismét 2,1 milliárdos árbevételt tudott elérni. Az adózott eredménye pedig 18 millióról 500 millióra ugrott. Ebből 50 millió forintot eredménytartalékba helyeztek, 450 milliót pedig osztalékként fizettek ki a tulajdonos Rókusfalvy-testvéreknek. | 53 millióért tartanak antikorrupciós képzéseket, Rókusfalvy Pál cége a szervező | Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/01/53-millioert-tartanak-antikorrupcios-kepzeseket-rokusfalvy-pal-cege-a-szervezo/ | 2022-06-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemcsak az elnöki rezidenciára, de gépjárművekre is sokat költ a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közbeszerzési eljárások dokumentációi szerint elektromos és benzines autók, illetve egy busz is érkezik hamarosan Novák Katalin hivatalához. A beszállító minden esetben a Porsche Hungaria.
Pár napja írta meg az RTL, hogy felújították a Budapest XII. kerületében található, állami tulajdonban lévő köztársasági elnöki rezidenciát: a munkákra összesen 278 millió forintot költhettek. A lap által megismert szerződés szerint mozi, zeneszoba és sminkszoba is lett Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciáján, de több helyen cserélték a burkolatot, és rendbe tették az állami tulajdonban lévő épület egyéb részeit is.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerre (ekr.gov.hu) feltöltött dokumentumok szerint azonban nemcsak az elnöki rezidenciára fordítanak mostanában milliókat: a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az elmúlt 3 hónapban összesen 12 gépjármű vásárlására írt ki tendert. A végösszeg nettó 185 millió forint lesz.
Az új flotta a következőkből áll majd:
1 db új felső-közép kategóriájú személygépkocsi – nettó 20 708 781 Ft,
1 darab új közép-felső kategóriás terepjáró személygépkocsi – nettó 17 903 742 Ft
5 darab új középkategóriás, kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsi – nettó 92 447 858 Ft,
4 db új alsó-közép kategóriás gépkocsi – nettó 38 162 097 Ft,
1 db 7 üléses tárgyalóbusz – nettó 16 546 060 Ft.
A kiírások különösebb kritériumokat nem határoztak meg. Többnyire automata váltós, benzines, összkerék meghajtású, ha nem új, akkor keveset futott járművek beszerzését írták elő, egy esetben fekete metál vagy gyöngyház színnel. Az esőérzékelős ablaktörlőért, vagy épp a parkolást segítő rendszerért plusz pontokat kaphattak a jelentkezők.
A közbeszerzési eljárásokat végül kivétel nélkül a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. nyerte összesen nettó 185 768 538 forintért.
A Porsche Hungaria alvállalkozóként bevonta a Magyar Autóklubot és Lagermax Autótranszport Kft.-t az assistance szolgáltatás biztosítása, illetve a gépjárművek szállítása kapcsán.
A Porsche Hungaria korábban is számos állami megbízást kapott. Legutóbb többek között a Készenléti Rendőrségtől, az Agrárminisztériumtól vagy épp az Országgyűlés Hivatalától. Sőt, a korábbi köztársasági elnök, Áder János elnökösködése alatt is nyertek tendert a KEH-nél.
A kft. éves bevétele az elmúlt években 330 és 400 milliárd között mozgott, az adózott eredmény pedig az elmúlt 2 évben elérte a 4,7 milliárdot is.
Áder János hivatala négy felső-közép kategóriás autóra mintegy 36 millió forintot költ a Porschénál | atlatszo.hu
A múlt héten számolt be az Átlátszó a nagy rendőrségi autóbeszerzésről, amelynek keretében a testület 45 milliárd forintért kap új járműveket a testület különböző feladatok elvégzésére. A közbeszerzés több részből áll, azokat pedig nagyobb részt a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. és Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. nyerte. | Közel nettó 200 millió forintért vesz autókat és buszt a Köztársasági Elnöki Hivatal | Nemcsak az elnöki rezidenciára, de gépjárművekre is sokat költ a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közbeszerzési eljárások dokumentációi szerint elektromos és benzines autók, illetve egy busz is érkezik hamarosan Novák Katalin hivatalához. A beszállító minden esetben a Porsche Hungaria. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/01/kozel-netto-200-millio-forintert-vesz-autokat-es-buszt-a-koztarsasagi-elnoki-hivatal/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
Benyújtotta a kormány az új kata-törvényt – közölte még júliusban a Pénzügyminisztérium. Az új szabályozás már szeptember elsején hatályba lépett. 18 millió forintra emelték a bevételi értékhatárt, de csak azok választhatták az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
Nemzeti konzultáció nem volt a kérdésről, a kormány narrációja szerint „a katás vállalkozók kétharmada munkaviszonyt leplezett a vállalkozással”, de a NAV cáfolta a Fideszt. „Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették. Annak sincs nyoma, hogy – ahogy a kormányzati propaganda keltette a hangulatot – éves szinten 250-300 milliárdot „csaltak volna el”, mert az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.” – derült ki az mfor.hu közérdekű adatigényléséből.
Felére csökkent a KATA
Az októberi államháztartási adatok a napokban jelentek meg. A KATA-ból kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-án fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem jött.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint
szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, és ez októberre 9,436 milliárd forintra csökkent.
Hogy mennyi katás lett tényleges alkalmazott, nehéz megmondani. Azok az egyéni vállalkozók, akik általányadózók lettek, és eddig is negyedévente adtak be SZJA-bevallást, azoknak a befizetései áprilisban, júliusban, októberben jelennek meg a kincstár adataiban.
2022 áprilisban a teljes SZJA-befizetés 268,058 milliárd forint volt, júliusban 303,925 milliárd, októberben 288,349 – alig 3 milliárddal több, mint augusztusban. 2022 májusában a Pénzügyminisztérium még azt közölte, hogy „460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó.” A választások előtti SZJA visszafizetés is jól látható az államkincstár adataiban.
Ha igaz lett volna, amit a kormány állított, akkor most közel 276 ezer új SZJA fizető lenne. Ennyi ember adókedvezmény nélküli, 200 ezer forintos minimálbérnél számított adója 8,3 milliárd forint. Látva, hogy júliusban 15 milliárd forinttal több SZJA került a költségvetésbe, mint októberben, az SZJA alapján nem lehet kijelenteni, hogy a megszűnt katások SZJA-fizetők lettek.
„9,436 milliárd forint KATA-bevétel volt októberben. Ez 188 720 újkatást jelentene, ha 50 ezer forinttal osztanánk. Valójában nagyok sokan késhettek a havi KATA befizetésével és a különadóval, amit a külföldi kifizetőtől érkezett 3 millió forint feletti összegre kellett fizetni, de késtek maguk az újkatások is az első katájukkal, vagy a főállásuk megszüntetése ellenére még mindig az automata 25 ezer lett átutalva.
Miután a NAV nekem se ad adatot, így csak becsülni lehet. Az én becslésem szerint a befizetések fele, mintegy 4 milliárd forint lehet az újkata októberi összege. Ezt 50 ezer forinttal leosztva 80 ezer aktív újkatással számolhatunk, de még ugyanennyi lehet az újkatás státusz mellett szüneteltetők száma is. A többi régikatás sorsáról sincs elég adat” – ezt már Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke mondta az Átlátszónak.
1300 milliárddal több ÁFA-bevétel
Ami a KATA miatt kiesett, azt a rekordinflációs áfa bőven behozza.
Októberre már 1300 milliárd forinttal több ÁFA került a költségvetésbe, mint 2021-ben. De a 2022-es terv is már 105 százalékon áll, és hol van még az évvégi lakossági és vállalati költés.
A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz ÁFA-bevétele lett az államnak az idei első félévben | atlatszo.hu
A Magyar Államkincstár első hathavi adatai alapján a száguldó infláció alaposan megtömi a költségvetést, és a megemelt rezsi 27 százalékos áfája még nem is látszik a számokban. Az viszont biztos, hogy közel 800 milliárd forinttal több lett az állam ÁFA-bevétele 2022 első félévében, mint az előző év azonos időszakában.
Címlapkép: Transzparens a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása elleni tüntetésen a Kossuth téren 2022. július 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán, Adatvizualizáció: Szopkó Zita | Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/11/29/eltunt-a-kata-adozok-fele-1300-milliaros-afatobblet-a-koltsegvetesben/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csak, ami 2019-ben még 1,4 milliárd forintos megbízás volt, az most, 2022-ben már csak 1 milliárd forint. Azért az is jól jön egy cég életében.
Nettó 971 643 000 forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.
Az Opten adatai szerint míg 2016-ban és 2017-ben még csak 12 milliárdos nettó árbevétele volt a cégnek, addig 2020-ban és 2021-ben már mindkét évben 20 milliárd felett teljesítettek. A cég igazgatósági tagja az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, s akit támadtak III/II-es múltja miatt, de sajtóhírek szerint nem csak emiatt mondott le végül posztjáról. Az Opten szerint egyébként 2022. szeptemberében az addig vezérigazatói poszton álló Tasnádi helyett új igazgatót neveztek ki Vankó László személyében, ő pedig igazgatósági tag maradt. Ő az a Vankó László, aki tavaly nyárig a NAV bűnügyi főigazgatója volt, de különösebb indoklás nélkül leváltottak, s most itt landolt.
A Civil Biztonsági Szolgálat nevét egyébként akkor tanulták meg sokan, amikor 2018-ben a cég emberei is ott voltak, amikor az MTVA biztonsági őrei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket.
Mint kiderült, az MTVA-nak nem volt szerződése őrzővédő feladatokra Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégével, ám a 444.hu kiszúrta, hogy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelynek amúgy is rengeteg közintézménynél van szerződése, nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette az intézményt.
A mostani közbeszerzés, melyre egyedül a Civil Biztonsági Szolgálat pályázata érkezett be, arra is kitér, hogy az Országos Rendőr-Főkapitányság 2019. szeptemberében kelt határozata alapján a HungaroControl ANS I-II-III épületeinél egy időben 8 fő folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őr, munkanapokon további 1 fő 8 órás szolgálatot teljesítő őrségparancsnok létszámot állapított meg, 3 állandó őrhellyel.
A szerződés egyébként eredetileg 993 000 000 forintra taksálta a megbízást, de - talán a régi jó kapcsolatnak köszönhetően -, végül lefaragtak belőle, így lett 971 643 000.
Ami tényleg jelentősen kevesebb, mint az évekkel ezelőtti 1,4 milliárd, de azért ez sem rossz. Főleg, hogy a HungaroControll házi őrzője sorra nyeri a közbeszerzéseket.
Novemberben például a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt 2022-2023-as személy- és vagyonvédelem biztosítására kiírt 4,6 milliárd forintos pályázat közel tíz nyertese között is szerepel, ahogy a tulajdonában álló Civil Itim Informatika és Ingatlanmenedzsment Zrt. is, amelynek székhelye nemcsak, hogy ugyanott van, ahol a Civil Biztonsági Szolgálat, de korábbi vezetői szintén Pintér és Tasnádi voltak többek között. Ezt megelőzően a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. által kiírt 4 181 941 125 forintos építményőrzési feladatokra kiírt közbeszerzéséből is részesült a cég, ugyanazon nyertesek között. Most ősszel pedig 500 millióról 549 millió forintra módosították a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. által 2019-ben kiírt kétéves biztonsági szolgáltatásról szóló szerződést, amit másodmagával nyert meg korábban.
De azt is ki lehet emelni a rengeteg megbízás közül, hogy 2021-ben 93 darab fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 372 darab telephely őrzésére írtak ki 200 milliárd forintos közbeszerzést, a kilenc nyertes cégből a Civil Biztonsági Szolgálat is jól járt. | Ismét Pintér Sándor egykori cége védi a HungaroControlt | Újra Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-pinter-sandor-egykori-cege-vedi-a-hungarocontrolt.html | 2022-12-07 16:16:00 | true | null | null | mfor.hu |
Jávor Benedek korábbi EP-képviselő, a jelenleg Budapest brüsszeli képviselőjeként dolgozó ellenzéki politikus vett észre egy igen érdekes tételt az Európai Bizottság által jóváhagyásra javasolt magyar Helyreállítási Tervben.
A közlekedési fejezetben szerepel a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal fejlesztése. A valóban leromlott, 30,3 kilométeres szakasz korszerűsítésére a terv 146,8 milliárd forinton szán, ez kilométerenként elképesztő, 4,85 milliárd forintos árat jelent a teljesen sík terepen futó, folyókat, völgyeket nem keresztező vonal felújítására.
Mint a képviselő fogalmaz:
"A 4,85 md-os árszint megfelel az Európában tervezett gyorsvasúti (min. 250 km/h) hálózat teljesen új nyomvonalon létesített speciális pályáinak átlagos létesítési költségének."
A beruházásra a közbeszerzési tendert már tavaly megnyerte a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Építő Zrt és a Strabag konzorciuma, igaz akkor még "csak" 126,8 milliárdos ajánlattal, de érthető, hogy ilyen inflációs környezetben a várható költségek növekedésével kell számolni.
Mindenesetre Jávor Benedek szerint ez a pályaszakasz lehet Magyarország legdrágább vasútépítési projektje, pedig a verseny eddig is erős volt, az eddigi csúcsot a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége által épített, a debreceni BMW-gyárhoz vezető szárnyvonal tartotta, amely 3,6 milliárd forintért épülhet meg kilométerenként.
A politikus szerint ez az ügy jól mutatja, hogy valójában mennyire gondolja komolyan a magyar kormány a Brüsszel felé az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett antikorrupciós vállalásait.
"Feketén-fehéren kiderül belőle, hogy a magyar kormány a még jóvá sem hagyott tervből is már úgy lop, mintha nem lenne holnap, és ez egyben világos útmutatás arra nézve is, hogy mi várható a jövőben. Az uniós pénzek továbbra is nyomtalanul fognak szétszivárogni a NER oligarcháinak zsebébe, a magyar kormány meg jól szórakozik a lóvá tett EU-n a következő uniós vétóig." | A még meg sem jött uniós pénzből építené Mészáros Lőrinc Magyarország legdrágább vasútvonalát | A magyar Helyreállítási Terv egy része biztosan jó helyre kerülne: A V-Híd kilométerenként 4,85 milliárdból korszerűsítené a sík terepen futó Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalat. Ilyen drágán még nem épült Magyarországon vasútvonal. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meg-meg-sem-jott-unios-penzbol-epitene-meszaros-lorinc-magyarorszag-legdragabb-vasutvonalat.html | 2022-12-11 12:56:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tizenöt, a tapolcai vasúti vonalon fekvő állomás rekonstrukciójára, akadálymentesítésére kiírt közbeszerzési pályázat ügyében hirdettek győztest, az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Balatonakarattya, Csittényhegy (lánykori nevén: Balatonkenese-Üdülőtelep), Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred és Aszófő állomásokra kiírt tenderből négy esetben (Polgárdi, Balatonkenese, Alsóörs, Aszófő) nem hirdettek győztest. Az indokolás szerint ezekben az esetekben az eredményhirdetés azért maradt el, mert
„az eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot”.
A többi tizenegy esetből
hetet Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. nyert el,
mellettük három állomáson a Swietelsky Vasúttechnika Kft., egy vasúti épületen a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. dolgozhat.
Mészáros Lőrinc veje hat vasútállomás (Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Csittényhegy, Csopak és Balatonarács) rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért, illetve a füredi állomás akadálymentesítéséért összesen nettó 6 milliárd 856 millió forintot, a Swietelsky Balatonakarattya, Balatonalmádi és Káptalanfüred állomásainak rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért nettó 4 milliárd 479 millió forintot, míg Pharos 95 a fűzfői állomás felújításáért nettó 1 milliárd 696 millió forintot számlázhat ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF). Érdekesség, hogy Homlok Zsolt ezt a cégét csupán tavaly nyáron alapította, testvérével, Tiborral, és a 2021-es beszámolójuk szerint 450 ezer forintos forgalom mellett 52 ezer forint adózott eredményt ért el.
E tizenegy állomás esetében viszont az árajánlat elég vastagon meghaladja a NIF által becsült beruházási költségeket, ha úgy tetszik, az építőipari áremelkedés meglátszik a vállalási díjakon. A három cég összesen nettó 13 milliárd 31 milliós vállalási díja
80 százalékkal haladja meg az előzetesen becsült értéket.
A közbeszerzési értesítőből lekérhető adatok szerint a pályázati felhívást április 4-én tették közzé, az ajánlattétel (többször is módosított, végső) határideje június 21-e volt, a beérkezett ajánlatokról készült összegezés pedig október 17-i keltezésű.
Az egyes állomások korszerűsítéseinek NIF által becsült, illetve a nyertes ajánlattevők által adott költségeit az alábbi grafikonon szemléltetjük:
A közbeszerzés adataiból kiderül, a legnagyobb mértékű ugrást a füredi állomás esetében látjuk, ahol az ajánlati összeg több mint duplája (207,5 százaléka) a becsültnek, igaz, itt 3 darab liftet és egy aluljárót is meg kell építenie Mészáros Lőrinc veje cégének. A többi állomáson parkolók, kerékpártárolók, az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése és környezetrendezés társul az állomásépület rekonstrukciójához.
A balatonfüredi állomás után a becsült és a végleges ajánlati összeg közti legnagyobb különbséget a fűzfői állomásnál látjuk, a Pharos 95 Kft. a becsült értéknél 99,8 százalékkal magasabb ajánlattal nyerte el a tendert. A „legjobban” a csajági állomással jártak az adófizetők, ahol a Homlok Kft. ajánlata „csak” 53,4 százalékkal haladja meg a becsültet.
Az ajánlatok a becsült értékekhez képest összességében, cégekre bontva: | Hétmilliárdért újíthat fel hét észak-balatoni vasútállomást Mészáros Lőrinc vejének cége | Három cég összesen tizenegy állomás rekonstrukciójára és akadálymentesítésére adott ajánlatai mindösszesen 80 százalékkal haladják meg a tavasszal becsült összeget. Van olyan vasútállomás, amelynek renoválása a duplájára drágul. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hetmilliardert-ujithat-fel-het-eszak-balatoni-vasutallomast-meszaros-lorinc-vejenek-cege.html | 2022-12-12 13:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint.
A tárcavezető a többségi magyar tulajdonú V4SIL cégalapító ünnepségén üdvözölte a vegyesvállalat létrehozását, amely – mint mondta – nem csupán munkahelyeket teremt, de gondoskodik majd a szakképzett utánpótlásról is. A többségi tulajdonú V-Híd Zrt. egyedüli részvényese az Opten céginformációs adatbázisa szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
A közösen létrehozott társaságban feladat lesz a MÁV előírásainak megfelelő berendezések szoftver- és hardverelemeinek korszerűsítése, későbbiekben pedig gyártása. A cseh gyártó a kor legmodernebb szintjét képviselő rendszeréhez kapcsolódó technológiai transzfert is végrehajt a beruházás során, hogy megteremtse az alapjait a magyar piacra specializált berendezésnek.
Mészáros Lőrinc, a V-Híd Zrt. tulajdonosa elmondta, a cseh partner nemcsak beszállítóként, hanem befektetőként és fejlesztőként jelenik meg, modern technológiát hoz Magyarországra. A vegyesvállalat létrehozása vasúttörténeti pillanat, eddig a vasúti biztosító berendezések piacán a nyugati cégek voltak jelen Magyarországon, a közös céggel a tervek szerint létrejön a első magyar, világszínvonalú biztosító berendezéseket gyártó üzem.
A Mészáros csoport közleménye szerint a V4SIL célkitűzéseinek megvalósításához további munkahelyeket teremt az országban, és gondoskodik a szakképzett munkaerő-utánpótlásról is a V-Híd Akadémia segítségével a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel szorosan együttműködve. | Szijjártó Péter személyesen üdvözölte Mészáros Lőrinc új vállalkozását | A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/08/szijjarto-peter-meszaros-lorinc-uj-vallalkozas-vasut/ | 2022-12-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről. A pénteken aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően a szálloda a BDPST Group érdekeltségébe kerül, ezzel a csoport új hotellel szélesíti portfólióját a budapesti szállodapiacon – olvasható a közleményben.
A több mint 100 éve megnyitott, már egy éve zárva tartó hotel védett épületét a műemléki értékek megóvásával fejlesztené a BDPST Zrt. korszerű, ötcsillagos hotellé
A tájékoztatás szerint a BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Emellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása. | Tiborcz István cége megvette a Gellért Szállót | Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/09/tiborcz-istvan-cege-megvette-a-gellert-szallot/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.
A támogatást a Palkovics László lemondásával november végén megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium nyújtotta. A támogatói megállapodásra tavaly augusztusban nyomták rá a pecsétet, és 2023 nyaráig folyósítják a teljes összeget, az azonban a tárca támogatási szerződéseit tartalmazó lista alapján nem volt nyilvánvaló, hogy mit is takar pontosan ebben az esetben az energetikai fejlesztés.
A Szegeder rákérdezett a támogatásra az egyházmegyénél. A Szeged-Csanádi Egyházmegye válaszul arról tájékoztatta a lapot, hogy az egyházmegyének ítélt támogatásból
fotovoltaikus kiserőmű kerül telepítésre.
Az egyházmegye tájékoztatása szerint a kivitelezéssel kapcsolatban a közbeszerzési eljárás folyamatban van.
A lap azt írja, hogy a sportkomplexum mellett jelenleg is nagy építkezés zajlik. Egy négycsillagos, 50 szobás sporthotel épül a Market Építő Zrt. kivitelezésében – a stadiont is ők építették – több mint 3,26 milliárd forintért. A közel 6000 négyzetméter alapterületet elfoglaló épület földszinttel és két emeleti szinttel fog rendelkezni, amelyhez egy 2500 négyzetméternél is nagyobb, közvetlen zöldterület fog tartozni.
Az egyházmegye által 2019-re megépíttetett Szent Gellért Fórum 13,4 milliárd forintba került, de energetikai szempontból így is voltak vele problémák. A létesítmény megkapta ugyan az ezüst energetikai minősítést, de csak késve, mivel – mint kiderült – a termálvizes fűtési rendszernél az olcsóbb, de nem megújulónak számító elfolyós megoldást alkalmazták, amit ráadásul alul is méreteztek. Így a stadion felesleges termálvizének elvezetését egy utólag megépített, 2,6 kilométeres vezeték segítségével tudták megoldani. | 786 millióból épül napelemes kiserőmű a szegedi stadionhoz | Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/13/szegedi-stadion-napelemes-kiseromu-szeged-csanadi-egyhazmegye/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.