text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Iratismertetéssel, majd vádbeszéddel folytatódott a hivatali vesztegetéssel és közokirat-hamisítással vádolt egykori helyettes államtitkár, Nagy János és társainak tárgyalása. A Budapest Környéki Törvényszéken kezdetben a bírónő olvasta fel a vádlottak beadványait, amelyekben részletesen igyekeztek bizonyítani, hogy nem történtek korrupciós ügyletek az államtitkárságon.
Hosszabban csupán a harmadrendű vádlott nyilatkozott, amikor is kiemelte, hogy több gyermek eltartásáért felelős, valamint részletesen elmondta, hogy az ügy kirobbanásáig milyen módon segítette Magyarország vízellátását, és ezzel kapcsolatban milyen előadásokat tartott és tanácsokat adott.
Hozzátette, a média valótlanul állította, hogy a helyettes államtitkári szerepe azért szűnt volna meg, mert a korrupciós ügy gyanúsítottja lett, ugyanis az egész titkárságot átszervezték akkor.
Azt még hetekkel korábban, egy állománygyűlésen közölte a miniszter úr.
A nap további részében a vádhatóság képviselője olvasta fel a perbeszédét, amit rögtön erős kijelentéssel indított: "Az agrártárca egykori vezető tisztviselői nem méltóak arra, hogy ilyen pozíciót töltsenek be, miután visszaéltek a beléjük vetett bizalommal."
A több órán át tartó vádbeszéd után kitért a büntetési tételekre, amelyben súlyosabb indítványt kért Nagy Jánosra. E szerint:
Ez legalább négy évvel több, mint az előkészítő ülésen tett ajánlata volt. Az ügyész álláspontja szerint a megbánást nem mutató egykori helyettes államtitkár a büntetésének kétharmadánál feltételesen szabadulhatna, emellett több milliós pénzbüntetést róna ki rá, valamint vagyonelkobzásra is tett indítványt.
Nagy János és társai esetében idén októberben hoz döntést első fokon a törvényszék, addig még egy ülést tartanak, ahol a védők mondhatják el a beszédeiket, majd a vádlottak felszólalása következik az utolsó szó jogán.
Börtönt és milliós büntetést ajánlott az ügyész
Nagy János 2020-ig volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, majd két évvel később menesztették pozíciójából. Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, majd letartóztatták, végül bűnügyi felügyelet alá helyezték.
Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat. A volt helyettes államtitkárra hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványoztak a 2022. áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, majd a novemberi bírósági meghallgatáson is tagadta a vádakat.
Az első vádpont szerint
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolták továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A másik vádpont szerint a harmadrendű vádlott még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal, és egy vállalkozóval, hogy "lezsírozzanak" egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.
Az ügyészség az elsőrendű terheltet, Nagy Jánost vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, a harmadrendű terhelttel együtt pedig társtettesként vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, a másod- és harmadrendű terhelteket pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolja.
Nagy a tárgyaláson azt állította, hogy nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy szerinte az sem igaz, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Folyamatban van egy másik ügy is
Tavaly márciusban előkészítő üléssel kezdődött meg a Székesfehérvári Törvényszéken az egykori helyettes államtitkár másik korrupciós pere, amelyben hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint 2019 első felében Nagy János utasítására a minisztérium háttérintézménye megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és más cégekkel. Ennek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki, csakhogy a vizsgálatok alapján ezekre a szerződésekre a tárcának semmi szüksége nem volt.
A nyomozás kiderítette, hogy a volt helyettes államtitkár utasítására szerződtek egy céggel, de a szerződésben foglaltak elvégzésére sosem került sor. Ezenfelül Nagy a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat. A vádiratból az is kiderült, hogy az egykori helyettes államtitkár köréhez tartozó személyek úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket egy fővárosi önkormányzattal, hogy ott az ilyen jellegű feladatokat egy főállású munkatárs végezte. Ezzel 2019 és 2021 között mintegy 24 milliós kárt okoztak az önkormányzatnak.
Nagy tagadta a bűnösségét, nem tett beismerő nyilatkozatot, így az ügy tárgyalással folytatódott. | Legalább 10 év börtönnel büntetné az ügyészség Nagy Jánost | Jóval súlyosabb büntetést kért a volt helyettes államtitkárra az ügyészség, mint korábban. Nagy János 2020-ig az agrártárcánál végezte a munkáját, ám korrupciós ügybe keveredett, és menesztették a pozíciójából. Az előkészítő ülésen még hat évet ajánlottak az egykori politikusnak, ami legalább 10 évre nőtt a tárgyalás végére. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/06/17/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-korrupcio-budapest-kornyeki-torvenyszek/ | 2024-06-17 15:45:00 | true | null | null | Index |
Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt.A Magyar Nemzet korábban már többször is beszámolt a III. kerületi városházán zajló korrupciós ügyről. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a folyamatban lévő nyomozásában eddig tíz embert gyanúsítottak meg minősített vesztegetés elkövetésével és több helyszínen, köztük Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának épületében végeztek kutatást és lefoglalást, valamint hallgattak ki több személyt gyanúsítottként. A kihallgatott gyanúsítottak között volt a III. kerületi alpolgármester, Czeglédy Gergő és egy önkormányzati cég vezetője, akiket őrizetbe is vettek.A Magyar Nemzet megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt válaszolta, hogy - a KNYF indítványára - a bíróság 30 napra elrendelte mindkét őrizetben lévő gyanúsítottnak a letartóztatását.Czeglédy egyébként a Demszky-érában a számos korrupciós botrányba keveredett Hagyó Miklós embere volt. Gyanús gazdagodását pedig a kampány alatt is szóvá tette többek között Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában. | Letartóztatták a korrupciós botrányba keveredett Czeglédy Gergőt, Óbuda baloldali alpolgármesterét | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/letartoztattak-a-korrupcios-botranyba-keveredett-czegledy-gergot-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. Ez 67 százalékos vádemelési arányt jelent, ami kimagasló, ugyanis az uniós vádemelési arány 37 százalék.Tizenöt esetben a nyomozás folyamatban van, a nyomozást lezáró döntés még nem született meg - ez az úgynevezett függő döntés.A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.A jelentésben függő döntésként értékelt igazságügyi ajánlások esetében Magyarországon minden esetben nyomozás van folyamatban- emelték ki.Félrevezetett a baloldali sajtóA függő döntés - egyes sajtóorgánumok értelmezésével szemben - nem arra vonatkozik, hogy az igazságügyi ajánlásról magáról nem született döntés, hanem arra, hogy az igazságügyi ajánlással érintett nyomozásban még nem hozták meg a végső döntést.Az OLAF jelentése ennek megfelelően tér ki arra, hogy azokban az ügyekben, ahol az igazságügyi hatóság döntött, mennyi volt a megszüntetés és mennyi a vádemelés.Az OLAF 2023-ban két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek, az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlást a már folyamatban lévő nyomozásban használták fel és értékelték. Tavaly három ügyben - amelyekben korábban vádemelés történt - a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak.A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette - emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség. | Csaknem kétszer annyi eljárás indul nálunk az OLAF ajánlására, mint más uniós országokban | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/csaknem-ketszer-annyi-eljaras-indul-nalunk-az-olaf-ajanlasara-mint-mas-unios-orszagokban | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ügyészség megszüntette a Magyar Péter-féle hangfelvétel miatt elrendelt nyomozást, az erről szóló csaknem ötvenoldalas határozatot csütörtökön közzé is tették a vádhatóság honlapján (a nyomozás lezárásáról szóló sajtótájékoztatót itt követtük, Magyar Péter tájékoztató közben posztolt reakciójáról itt írtunk). Az eljárás egyik legérdekesebb része, hogy tanúként kihallgatták Rogán Antalt is, aki sokáig leginkább azért volt ismert név az ügyben, mert a lehallgatott telefonbeszélgetésekben legendássá vált "Tóni, Barbara, Ádám" részében rá is hivatkoztak.A most publikált ügyészségi határozatban több részletet ismertetnek Rogán tanúvallomásából, illetve a dokumentum jelentős terjedelemben foglalkozik egy 2021. november 2-ai esettel, amikor a miniszter előbb telefonon beszélt Völnerrel, majd az akkor még Varga Judit igazságügyi miniszter államtitkáraként dolgozó Völner az esti órákban járt is a Karmelitában. Ami azért érdekes, mert vele szemben másnap rendelték el a rejtett figyelést.És azért is, mert Magyar Péter korábban többször beszélt arról - ez volt a nyomozás által vizsgált állításai egyike is -, hogy Völner Pált menet közben figyelmeztették a folyamatban lévő eljárásról.A közzétett határozatban több tanúvallomás is foglalkozik a témával. A dokumentumban "Ügyész 1. osztályvezető ügyész"-ként emlegetett tanú azt mondja vallomásában: "volt olyan verziónk a nyomozás kezdeti szakaszában, hogy dr. Völner Pált valaki tájékoztatta arról, hogy szakítsa meg a kapcsolatát dr. Schadl Györggyel, erre utaltak az ügyben beszerzett adatok, azonban ezzel kapcsolatosan nem keletkezett olyan adat, mely alapján azt tényállásszerűen meg lehetett volna állapítani".Az Ügyész 2.-ként említett tanú ugyanerről ezt mondja: "Készültünk tehát a szerdai [november 3-ai] elfogásra, amikor is a leplezett eszköz alkalmazása során a feldolgozást végző NVSZ-es munkatárs arról tájékoztatott minket, hogy azt észlelte Völner Pál kommunikációja kapcsán, hogy az kimértebb és távolságtartóbb lett Schadl Györggyel." Később azt is mondja: "Nem zárható ki, ahogy az sem, hogy bárki más 2021. október 29. napja és 2023. november 03. napjának 5:44 órájáig figyelmeztette őt". A vallomásában szerepel az is, hogy:"Feldolgozó egyébként is azt mondta, hogy ebben az időszakban azt tapasztalta Völner Pál másokkal történt beszélgetései alapján, hogy Völner Pál idegesebb, mint általában. Ezen körülmények alapján merült fel az, hogy nem zárható ki, hogy Völner Pál attól tart, hogy a korrupciós bűncselekményei a hatóság tudomására jutottak, akár úgy, hogy őt ezzel kapcsolatban figyelmeztették."Amit ezekről a napokról tudni lehet:Október 29.: Völner és Schadl telefonon megbeszéli, hogy november 3-án délután találkoznak. Völner Pálnak aznap az Országos Bírói Tanács ülésén kell részt vennie, a programja a tervek szerint 17 óráig tart, a találkozót ez utánra tervezik.November 2., 18:14: Völner Pál telefonhívást kap dr. Senyei Györgytől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, 169 másodpercet beszélnek.November 2., 18:25: Völner Pál telefonhívást kap Rogán Antaltól, 30 másodpercet beszélnek.November 2., valamikor este: Völner Pál bent járt a Karmelitában.November 3., 9:00: A Központi Nyomozó Főügyészség rejtett figyelést rendel el Völner Pállal és Schadl Györggyel szemben, ennek végrehajtásába bevonta a Nemzeti Védelmi Szolgálatot és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is.November 3., 15:10: Völner Pál idő előtt távozik az OBT üléséről. "A következő napirendi pont az ő tárcáját is érintette, de azt nem várta meg."November 3., 16:43: Völner Pál SMS-t kap Schadl Györgytől "Szia! Látod már a végét?" szöveggel. Az ügyészségi dokumentum szerint "dr. Völner Pál az SMS-re nem válaszolt, amely szokatlan volt a közöttük lévő kapcsolatban".November 3., 17:28: Völner hazaérkezik, nem keresi Schadlt.November 3., 17:44: Schadl felhívja Völnert, aki úgy veszi fel, hogy ne legyen jele annak, hogy aznap találkozni akartak (így kezd: "Szervusz! Akkor holnap találkozunk az értekez... vagy megbeszélésen, jó?")A vádhatóság szerint bizonyíték nincs arra, hogy Völnert figyelmeztették volna, de az eseményeket időrendbe állítva feltűnő, hogy november 2. után változik meg Völner viselkedése. Ezért is érdekes, hogy mit mond erről az esetről a tanúvallomásában Rogán Antal. A nyilvánosan közzétett határozatban szereplő részlet szerint így emlékezett vissza arra a napra:"(...) nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pállal szemben bármilyen eljárás vagy megfigyelés folyamatban van, ezért őt ilyenről értelemszerűen nem is tájékoztathattam, nem is figyelmeztethettem. Nincs arról tudomásom, hogy egyébként bárki más figyelmeztette volna őt."Azt mondta, hogy "(...) amikor ő még államtitkár volt, akkor viszont rendszeresen, heti gyakorisággal személyesen is találkoztunk, és amikor indokolt volt, akkor telefonon is tartottuk a kapcsolatot. Ennek oka, hogy a miniszterhelyetteseket hetente egyszer egy összevont értekezleten meghallgattam, megbeszéltük a következő hét feladatait. Ezekre az összevont értekezletekre 2018-2022 időszakban szerdánként került sor. Ilyenkor először volt egy egy-másfél órás összevont értekezlet, majd később még ugyanezen a napon előfordult, hogy visszahívtam egy-egy miniszterhelyettest (...) másik eset, amiért ezeken a szerdai napokon miniszterhelyettest külön is behívtam a hivatalomba, az akkor fordult elő, ha a miniszterhelyettes nem jelent meg a reggeli összevont értekezleten."Völner azért járhatott bent nála szerda helyett kedd este, mert köztudott volt, hogy az államtitkárnak másnap egész napos elfoglaltsága van az OBT ülésén. Rogán nem emlékezett a konkrét esetre:"Ahogy mondtam, konkrétan a találkozó tényére sem emlékszem, így arra sem, hogy miről beszéltünk, vagy miről nem. Ha jól értem, akkor ez a nap Schadl György elfogását megelőzően volt, mivel ekkoriban még a büntetőeljárásról tudomásom nem volt, így kizártnak tartom egyébként, hogy erről beszéltem volna dr. Völner Pállal."Arra az ügyészi kérdésre, miszerint elképzelhető-e, hogy egy miniszterhelyettest vagy akár dr. Völner Pált az esti órákban hívta vissza a Karmelita kolostorba, azt mondta: "Igen, lehetséges. Ahogy mondtam, a kormányüléseket követően ha a miniszterhelyettesnek az ülés alapján valami feladata volt, akkor mindig visszahívtam."Rogán vallomását alátámasztotta Gulyás Gergely is, akit tanúként szintén kihallgattak. "Mivel a miniszterelnök akaratának közvetítője a legtöbbször a tárcák felé vagy Rogán Antal, vagy én vagyok, így előfordul, hogy miniszterhelyettessel még későn is kell beszélnünk. Hozzáteszem, hogy a munkaidő is gyakran kitolódik, akár este 19-20:00 óráig" - mondta az ügyészségi dokumentum szerint.A Völnert a Karmelitába berendelő rövid telefonhívásról Ügyész 2. azt mondta: "Ez egy egymondatos közlés volt. Nem hangzott el az, hogy miért és kihez kell Völner Pálnak mennie, vagy hogy kit keressen. Völner Pál sem kérdezősködött, a hangvétel is teljesen átlagos volt. Itt kell megjegyezni azt is, hogy Völner Pál lehallgatása ekkor még csak egy hónapja zajlott, így igazából nem tudtuk biztosra, hogy ebben van-e bármi szokatlan vagy nincs. | "Völner Pál idegesebb, távolságtartóbb" - az ügyészek nem tudták kizárni, hogy valaki figyelmeztette a volt államtitkárt | A vádhatóságnak volt olyan verziója, hogy valaki tájékoztatta a volt államtitkárt. A rejtett megfigyelése elrendelése előtti estén Rogán Antalnál járt – ezt Rogán is megerősítette a tanúvallomásában –, de ez az ügyészek szerint nem bizonyít semmit. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/20/rogan-antal-volner-pal-schadl-gyorgy-telefonhivas-2021-november-2 | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek - állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a voksokra. A fideszes politikus úgy tudja: délután azért adtak kevesebbet, mert ellenfele azt gondolta, hogy fölényes győzelmet aratott. Nem így lett. Az ukrán határ menti Kispaládon annak a korábbi fideszes polgármester asszonynak a fia nyerte a választást, akit néhány éve százrendbeli közokirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt ítéltek el. Az asszony polgármesterként több száz frissen honosított ukrán-magyar állampolgárt jelentett be a falubeliek házaiba.A B.-A.-Z. vármegyei Szendrőn még múlt hét pénteken is állt a bál az önkormányzati választások miatt. Összesen hárman versenyeztek a polgármesteri székért, amelyet végül a 2020 óta regnáló, Fidesz-KDNP-s Szaniszló János nyert meg. Ám a választások utózöngéi miatt a helyi választási irodának még múlt hét végén is volt dolga, mert az egyik vesztes nem tudott megbékélni azzal, hogy nem ő nyert, és panasszal élt. Úgy tudjuk: az eredmény miatt forrt a hangulat a városban."Köszönöm az Edelényi Rendőrkapitányság és a szendrői rendőrőrs vezetőinek és dolgozóinak a szavazókörök és a helyi választási iroda őrzését, a rend fenntartásáért végzett munkájukat!"- írta közleményében dr. Istenes Ibolya, a helyi választási iroda vezetője.Június 10-én már Szaniszló Ferenc, a régi-új polgármester a város hivatalos Facebook-oldalán írt köszönőlevelet. De azt is leírta:"Mélyen megvetem azonban azt, aki saját közösségének rászoruló embertársait lenézve, becsapva, pénzzel vásárolta meg azok szavazatait, megcsúfolva ezzel a demokrácia írott és íratlan szabályait. Szendrőben tegnap nyolcezer forint volt a becsület! Szégyellje magát, Dolányi János! Ilyen emberre nincs szüksége sem a közösségnek, sem a városnak!"Délelőtt nyolc, estefelé már csak a feleSzaniszló Jánosnak a szavazatok 51 százalékát, vagyis 968 voksot sikerült megszereznie, míg a függetlenként induló Dolányi Jánosra 826-an ikszeltek, a szintén független Lakatos Gusztáv pedig 103-at kapott. A győztes polgármester azt mondta a Szabad Európának: a szavazás napján direkt nem volt Szendrőn, de már reggel óta folyamatosan kapta a bizonyítékokat arról, hogy nem mindenki játszik tisztán. Ennek ellenére nem élt panasszal."Ami nagyon borzolta a lakosság kedélyét, az a Dolányiék részéről történő nagymértékű szállítás és pénzosztás volt. Nagyon sok felvételt és fotót csináltak a lakosok, amikor gyakorlatilag félreérthetetlen módon látszanak események. Közszájon forgott a dolog, hogy nyolcezer forint volt egy szavazat, de déltől már csak hatezer meg négyezer, mert úgy gondolták, hogy akkorra már megvan a többségük"- mesélte a polgármester, aki állítása szerint azt is tudja bizonyítani, hogy ellenfele hogyan szállíttatta a szavazókat az urnákhoz."Százszázalékosan biztosak voltak abban, hogy meg fogják tudni vásárolni ezt a szavazást. Hihetetlen módon fel volt építve, harminc autóval szállították az embereket, de azt is tudjuk fotódokumentációval bizonyítani, hogy volt olyan autó, amelyik huszonegyszer fordult meg egy választókörzetben"- tette hozzá.Bevett szokásA négyezer fős borsodi Szendrőn Dolányi János korábban már volt polgármester. Az építkezési vállalkozó a 2019-es választásokon indult és nyert. Biztosra ment: a szavazás előtt néhány nappal egy furgonból osztott élelmiszercsomagot a városban. Ráadásul mindezt élőben, videón közvetítette a Facebookon. Elhangzott az is, hogy Dolányi János neve mellé kell tenni az ikszet a szavazólapon. Akkor 41 százalékkal nyert, de egy évvel később lemondott posztjáról. Az időközi választást Szaniszló János nyerte.Az élelmiszercsomagok osztása a voksok ellenében választási csalásnak minősül, de mindmáig nehezen kopik ki a gyakorlatból. Nemrég a 444.hu írta meg, hogy Nemesdéden meg kell ismételni a választást, mert az egyik polgármesterjelölt és társa az ajándékokért cserébe ikszet várt.Szendrő kisváros, ahol gyorsan híre megy a dolgoknak - mondja a polgármester, aki úgy tudja: ellenfele, Dolányi János összesen hatmillió forintot invesztált abba, hogy megnyerje a választást. Kérdésünkre, hogy miért éri meg milliókat elégetni azért, hogy egy négyezer fős kisváros polgármestere lehessen valaki, Szaniszló János csak találgatni tudott."Szerintem ezeknek a fiúknak szent meggyőződésük, hogy ez a polgármesteri pozíció valami Kánaán lehet. Azt gondolják, hogy itt pályázatok jönnek, pályázatok mennek. Valóban jönnek-mennek, de ezért meg kell dolgozni. Durván egymilliárd körüli beruházásunk lesz az elkövetkezendő egy évben. Ők azt gondolják, hogy ez úgy működik, hogy odamegyek egy vállalkozóhoz, és megmondom neki, hogy oké, ezt te fogod nyerni. Arra nem is gondolnak, hogy milyen szigorú szabályai vannak egy közbeszerzési eljárásnak. Szerintem valami jó biznisznek hiszik a polgármesterséget és a város irányítását"- mondta.Szerettük volna az ügyben megkérdezni Dolányi Jánost, ám a vesztes, független polgármesterjelölt nem reagált megkereséseinkre.Família Kft.Kispalád egy ukrán határ menti falu, ahol az elmúlt tizennégy évben furcsa dolgok történtek. Azt, hogy 2010 után hogyan duplázódott meg a lakosságszám, és miért, először a Hír TV Célpont című oknyomozó műsora mutatta be még 2017 decemberében. Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Kispaládon is robbanásszerűen megnőtt a lélekszám. 2011-ben csak 536-an éltek itt, ám miután felpörgött a lakcím-, szociálisellátás- és nyugdíjbiznisz 2015-ben, már 963-an lakták a falut, de a népességmutató 2017-ben akadt ki: akkor 1347-en voltak. Az új betelepülők nagy részét soha senki nem látta.Kispalád statisztikai felemelkedése nem új keletű a keleti országrészben. Az elmúlt tizennégy évben az ukrán-magyar határ menti - egyébként szemmel láthatóan elnéptelenedő - falvak sokaságát tuningolták fel ukrán fantomlakosokkal. Az új magyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhettek, a kis- és nagypolitika pedig általában cserébe szavazatokat várt.Kispaládon a fideszes Magyar Sándorné 1998-2019-ig volt polgármester. Azért csak addig, mert már 2019-ben is nyomoztak ellene. Végül 2021-ben százrendbeli közokirat-hamisításért, valamint költségvetési csalásért ítélték el. 18 hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve, valamint 120 ezer forint pénzbírságot, amiért több száz ukránt jelentett be a település házaiba.Sankó József korábban elmondta, hogyan lett száz négyzetméteres kispaládi háza csaknem 120 ukrán lakhelye."Még a 2014-es önkormányzati választások előtt a polgármester asszony, Magyar Sándorné azt mondta, hogy a rendőrök szerint be lehet jelenteni ukránokat. Mondtam neki, hogy akkor megcsinálom én is, a polgármester meg azt mondta, hogy cserébe bejutok képviselőként a hivatalba. Ő újra polgármester lett, de az ukránoknak meg elfelejtették megmondani, hogy rám is húzni kell egy ikszet"- mesélte a Célpontnak. Az interjú után a rendőrség nyomozni kezdett a család fiktív ukránjai után. Végül 2021-ben nemcsak a polgármestert, hanem több olyan családot is elítélt a bíróság, akik tömegével jelentettek be a házukba fiktív ukrán lakosokat. A Sankó család pénzbüntetést és három év felfüggesztettet kapott - mondta el lapunknak Sankó Ádám."Mivel segédkeztünk a polgármester asszonynak ebben, kaptunk három év felfüggesztettet. Magyar Sándorné azt mondta, hogy megint meg akarja nyerni a választást, ezért bejelentette hozzánk az embereket. Nekünk csak utólag kellett aláírni. Aláírtuk. De nem csak mi, hanem nagyon sokan a faluban, mert rengeteg embert kényszerített erre a polgármester. Az ukránokért közmunkát ígért. De mi még azt sem kaptunk tőle"- tette hozzá.2019-ben a fideszes Magyar Sándornét fia, a szintén fideszes Magyar Barnabás váltotta a polgármesteri székben. Simán nyerte a kispaládi választást."Olyan ez az egész, mint valami családi biznisz. Az anya 21 év után átadja a fiának a falut, gondolom, majd ő is át fogja adni a polgármesteri széket húsz év után a fiának"- mondta Sankó Ádám, aki 2019-ben elindult függetlenként önkormányzati képviselőnek a választáson. Akkor nem jutott be, de idén június 9-én már igen. Szerinte az ügyészség nyolcvan százalékban jó munkát végzett, mert a 2010 óta folyamatosan betelepülő fiktív lakosok közül csak pártucatnyi lehet Kispaládra bejelentve. Szerinte most hatszáz lakosa van Kispaládnak, közülük 140-en közmunkán vannak, velük még lehet trükközni a választásokon. | Polgármester: "Harminc autóval szállították az embereket, volt, amelyik huszonegyszer fordult egy választókörzetben" | Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek – állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a szavazatokra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/harminc-autoval-szallitottak-az-embereket-volt-amelyik-21-szer-fordult-egy-valasztokorzetben-szendro-kispalad/32997932.html | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét - állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben.
A NAV 2021 szeptemberében - Tiszolczi állítása szerint három rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő közbenjárásával - lezárta a Gattyán György ellen évek óta folytatott eljárásokat. Épp azokban a napokban történt ez, amikor a LiveJasmin (ma Jasmin) nevű szexkamerás oldallal elhíresült üzletember közéleti szerepvállalása először felmerült a nyilvánosságban. Nem sokkal később kiderült: Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal (Memo) elindul a 2022-es választáson, ami ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen megbontotta az ellenzéki szavazótábort.
A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket, az EP-választáson utolsó lett, és a hírek a párt elnökének távozásáról szólnak.
Digitalizációs tudásközpontból párt lett
Kevesebb mint fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás előtt két videó kezdett el terjedni az interneten. Az egyik felvételen Gattyán hosszasan magyarázta, hogy Magyarországon előre kell lépni a digitalizáció területén.
"Szükség van egy tudásközpontra, ezért állást kínálok 106 képviselőnek az ország 106 körzetében. Hidat szeretnék építeni az állam és a közjó közé"
- fogalmazott Gattyán, és a Legnagyobb vállalkozás néven digitalizációs tudásközpontot hozott létre.
Itt már gyanús lehetett, hogy az üzletember digitalizációs szakemberek helyett valójában parlamenti képviselőjelölteket keres, hiszen az országgyűlési választáson pont 106 egyéni választókerület van. A közlemény szerint a tudásközpont célkitűzése az volt, hogy 2022 nyarára felmérje a magyar lakosság véleményét és igényeit az állami szolgáltatások digitalizációjáról.
Egy másik videóban, Friderikusz Sándor podcastjának beharangozójában már azt mondta Gattyán, hogy mozgalomból párttá szerveződve elindulnának a következő évi választásokon. A közvélemény-kutatásuk ugyanis azt az eredményt hozta, hogy a választók nem "a két múlt" közül szeretnének választani, azaz "papírforma szerint akár nyerni is lehet". Magában a podcastban aztán semmi további konkrétum nem hangzott el, a milliárdos üzletember arról beszélt, hogy elege van abból, ami zajlik az országban.
Hetekkel később Gattyán György óriásplakátjai lepték el az országot. "Nyomja meg a gombot" felhívással népszerűsítette az üzletember a digitalizációs tudásközpontot, a plakátokon az ő fotója szerepelt. A valódi cél azonban - mint aztán kiderült - az lehetett, hogy az egész ország felfigyeljen, és megismerje a politikát korábban kerülő magyar milliárdost.
"Hivatalosan is bejelentem, hogy úgy döntöttünk, aktivizáljuk pártunkat, és elindulunk a 2022-es országgyűlési választáson"
- jelentette be 2021. december 17-én Gattyán György. Azt is mondta, hogy nem célja a miniszterelnöki poszt, de ha úgy alakul, elvállalja a lehető legrövidebb időre.
Egy héttel később, december 24-én hivatalosan is bejegyezte a bíróság a Megoldás Mozgalmat. A párt elnöke Gattyán György lett, a szervezet három alelnöke pedig Bajusz Kriszta, Huszár Viktor és Borsányi Gábor, akik a pornómilliárdos közvetlen munkatársai voltak a többi vállalkozásában.
Détári Lajos és VV Tommiboy sem volt elég a kormányváltáshoz
Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy vajon miért lépett be a közéletbe a választás előtt pár hónappal Gattyán, a pártalapítással mi a valós célja. Meglepő döntés volt a sikeres üzletembertől, hogy teljesen esélytelenül belevág ebbe a projektbe.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a Fidesz állhat Gattyán mögött, és a cél az, hogy az új párttal megosszák az ellenzéki szavazótábort. Karácsony Gergely pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy "Rogán Antal dolgozószobájában találták ki, hogy Gattyán György induljon a választáson".
"Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált" - így indokolta a közéleti szerepvállalását maga Gattyán a Telexnek adott interjúban 2022 januárjában.
Állította, hogy semmi kapcsolata a Fidesszel, és nincs köze a kormánypártoknak ahhoz, hogy úgy döntött: elindul az országgyűlési választáson.
Amikor arról kérdeztük, hogy azért lép-e be a politikába, mert abban bízik, hogy a NAV majd kedvezőbben bírálja el az adóügyeit, úgy reagált: öt országban vannak a cégcsoportjának irodái, és a magyar adóhatóságnak a külföldi adóhatóságokkal is együtt kell dolgoznia. "Ez azt jelenti, hogy bármit is dönt a magyar adóhatóság, az a mi esetünkben valamelyik nemzetközi bíróságon fog kikötni." Emiatt nem állja meg a helyét szerinte az a pletyka, hogy a NAV-os eljárás miatt alapított pártot.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy alig pár nappal azelőtt, hogy a milliárdos üzletember bejelentette az új pártját, 2021. december 7-én a NAV feloldotta a zárlatot a Gattyán-birodalom legértékesebb Andrássy úti ingatlanán, amiben egykor az Il Bacio di Stile luxusáruház működött. "Gattyán György politikai szerepvállalásának semmi köze nincsen az üzleti tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokhoz, illetve azok egyes stádiumaihoz" - reagált később a Telexnek a Megoldás Mozgalom, hozzátéve: a pártelnök tíz éve szakadatlanul védelmezi álláspontját, és még egy eljárásban sem marasztalták el ténylegesen véglegessé vált határozattal. Azt is írták, hogy az Andrássy úti palota pedig az elmúlt években többször volt zár alatt.
Gattyán 2022 elején egymás után adta az interjúkat, amelyekben azt bizonygatta: semmi köze a Fideszhez, és tényleg a digitalizáció ígéretével akar választást nyerni. Többször is arról beszélt, hogy az általa vezetett listával kétmillió választót és akár kétharmados többséget is el lehet érni. A párt egyéni képviselőjelöltjei közé olyan celebeket is sikerült leigazolni, mint Détári Lajos vagy VV Tommiboy (a jelöltekről itt és itt írtunk bővebben). Az átütő sikerhez azonban ez sem volt elég.
A Megoldás Mozgalom országos listájára mindössze 59 ezren, a választók 1,04 százaléka szavazott 2022 áprilisában.
"Mivel a versenyszférából érkezünk, ahol a teljesítmény, a befektetett munka utáni eredmény számít, ezért nyilván a jelenleginél jobb eredményre számítottunk" - értékelte az eredményt később a Megoldás Mozgalom.
Ha a parlamenti küszöbtől messze is voltak, az 1 százalék feletti eredménnyel a párt jogosulttá vált éves állami támogatásra. 2022-ben 1,6 milliárd forintos bevétele volt a Megoldás Mozgalomnak, amivel egyetlen ellenzéki párt sem tudja felvenni a versenyt. Csak hogy lássuk az erőviszonyokat: az akkori legnagyobb ellenzéki pártnak, a DK-nak 908,8 millió forint bevétele volt abban az évben. Ehhez képest csak Gattyán 912,5 millió forinttal támogatta a Memót, és további 715,8 millió forint jutott a pártnak a központi költségvetésből.
0,37 százalék és három polgármester
Az elmúlt két évben alig lehetett hallani a Memóról, amelyből időközben távozott Gattyán, és az új elnök a közeli munkatársa, Huszár Viktor lett. Úgy tűnt, Gattyánnak elege lett a politikából, pártja pár időközi önkormányzati választáson és néhány furcsa akcióval adott életjelet időnként magáról, például amikor luxuskabriókkal tüntettek az alulfizetett tanárokért.
Az idén júniusi EP- és önkormányzati választáson ismét rajthoz álltak. A párt új elnöke és listavezetője arról beszélt az ATV-ben, hogy az elmúlt időszakban ők nem a sárdobálással voltak elfoglalva, hanem csendben, halkan csinálták a dolgukat.
A kampányban ismét lehetett találkozni a Megoldás Mozgalommal: a 444 cikke szerint egymilliárd forintot hurcoltak körbe ezresekben egy buszon, és nyereményjátékon sorsoltak ki egymillió forintokat a nagyobb köztereken található piros "Mistery Boxoknál". Ezenkívül azt ígérték, hogy egymilliárd forintos pályázati alapból egy mintatelepülést építenek fel a jövőben.
Hiába a pénzszórás, az EP-választáson rosszabb eredményt értek el, mint két éve az országgyűlésin: 16 ezer szavazattal (0,37 százalék) az utolsó helyen végeztek. Az önkormányzati választáson azonban fel tudtak mutatni sikereket is: három településen: Mátraballán, Szamossályiban és Drávapiskiben a Megoldás Mozgalom polgármesterjelöltje nyert, és országosan összesen hét önkormányzati képviselőjük kezdheti meg a munkát októbertől. A Baranya vármegyei Drávapiskiben a polgármester és a teljes képviselő-testület a Megoldás Mozgalom színeiben győzött. | A milliárdos Gattyán György igen furcsa pártja, aminek már van három polgármestere | A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét – állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/17/megoldas-mozgalom-gattyan-gyorgy-politika | 2024-06-17 20:56:00 | true | null | null | Telex |
Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért.
Az állami tulajdonú alapkezelő ugyanis elbukott közel hétmilliárd forintot, amivel veszélybe került a további működése.
A ma már egyszerűen Széchenyi Alapoknak nevezett cég azért került bajba, mert 2018-ban a rábízott adófizetői pénzek egy jelentős részét bankbetétként helyezte el a Növekedési Hitel Bankban (NHB). Ez az a pénzintézet, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozott, és különböző kormányközeli üzleti körök hitelezése, majd egy sor likviditási probléma után 2019-ben felszámolás alá került.
Az SZTA közel hétmilliárd forintnyi betétje is benn ragadt a bankban, amelynek még mindig zajlik a felszámolása. A 24.hu már 2019-ben megírta azt, hogy az állami alapkezelő az egyik károsultja az NHB bedőlésének, a Direkt36 azonban hozzájutott olyan belső iratokhoz, amelyekből minden korábbinál részletesebben kiderülnek az államnak - és így az adófizető állampolgároknak - súlyos veszteséget okozó történet részletei:
A dokumentumok szerint az SZTA azután helyezett el milliárdokat az NHB-nál, hogy a bankot sorozatban megbüntették és figyelmeztetésben részesítették a hatóságok.
A későbbi belső vizsgálatok arra jutottak, hogy az SZTA vezetője, a jelenleg Matolcsy György tanácsadójaként dolgozó Csuhaj V. Imre a belső szabályokat megszegve döntött ezekről az ügyletekről.
Csuhaj már az ügyletek idején is kötődött a Matolcsy-körhöz, tisztséget viselt ugyanis több MNB-hez kapcsolódó szervezetben, illetve cégben.
Az SZTA bajba kerülésével a legmagasabb szinten foglalkoztak a Pénzügyminisztériumban, az ügy rendezésébe bevonták Varga Mihály pénzügyminisztert is. A PM végül az adófizetők pénzéből 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégnél, így el lehetett kerülni, hogy az SZTA-nál jogsértő helyzet alakuljon ki.
A beragadt milliárdok miatt az SZTA feljelentést tett, de az évek óta tartó rendőrségi nyomozás során még nem jutottak el oda, hogy bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki.
Ezzel a történettel még teljesebb képet kaphatunk a ma már az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak átadott SZTA működéséről, amely ugyan sokáig a kevésbé ismert állami cégek közé tartozott, de közben - ahogy azt a Direkt36 feltárta - részt vett több, az Orbán-kormány számára kulcsfontosságú projekt finanszírozásában. Tavaly ősszel írtuk meg, hogy az alapkezelő titokban több mint 70 milliárd forinttal járult hozzá áttételes módon a 4iG nevű kormányközeli cég tőkeemeléséhez. Idén áprilisban pedig azt tártuk fel, hogy az SZTA jelentős forrásokat biztosított az Euronews nevű nemzetközi televízió csatorna megvásárlásához egy olyan portugál üzletembernek, akinek apja évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Az SZTA közölte, hogy "társaságunk minden jogszabály által megengedett lépést megtett annak érdekében, hogy a betétként elhelyezett pénzét visszakapja". Hozzátették, hogy ennek "eredményeként mára jelentős megtérülést értünk el", de arra a kérdésre már nem válaszoltak, hogy ez konkrétan mit jelent. Az ugyanakkor kiderült a válaszukból, hogy még mindig futnak a pénz egy része után. "Az ügyhöz kapcsolódó igényeink érvényesítése érdekében társaságunk további polgári pereket is indított, melyek jelenleg is folyamatban vannak és ezen perek lezárultát követően megtérülésünk teljes lehet" - írta a cég.
Bár Csuhaj V. Imrét több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, és részletes kérdéssort küldtünk neki, ő csak az írás megjelenése után küldött reakciót. Ebben hangsúlyozta, hogy valótlan minden olyan állítás, amely szerint ő bármilyen jogszabályt vagy belső előírást megsértett volna a betétek elhelyezésekor.
A felelős
A történet egy hangzatos tervvel indult. 2018 nyarán jelentette be az SZTA, hogy elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap azzal a céllal, hogy elősegítse kis és közepes cégek tőzsdén való megjelenését. Az alap 13 milliárd forintos kerettel rendelkezett, amelyet a Pénzügyminisztérium biztosított az SZTA számára. Az SZTA dolga alapkezelőként az volt, hogy ezt a pénzt befektesse úgy, hogy az megfeleljen az alap célkitűzéseinek (vagyis segítse cégek tőzsdére menetelét), és hogy hozamot termeljen a tulajdonosnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek.
"Előreláthatólag az alap már idén aktív közreműködője lesz a vállalatok tőzsdei megjelenésének" - írta az SZTA egy 2018. nyári blogbejegyzésben, amelyben többek között az alap "vonzó" tulajdonságait ecsetelték.
Sikertörténet helyett azonban nagyon hamar óriási kudarc lett a projektből. Már az alap indulása utáni hónapokban megszületett ugyanis egy sor olyan döntés, amely végül milliárdok elúszásához vezetett.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint a PM-től az alapra kapott 13 milliárd forint először teljes egészében az SZTA-nak az OTP-nél vezetett számlájára került 2018 júniusában. Az alapkezelő azonban néhány héttel később, augusztus elején úgy döntött, hogy a pénz felét, 6,5 milliárd forintot átutal a Növekedési Hitel Bankhoz, amelyet aztán különböző futamidőkre lekötöttek. Vagyis vállalták, hogy bizonyos ideig nem nyúlnak hozzá a pénzhez, hanem hagyják, hogy a bank megforgassa azt.
Hamarosan azonban úgy döntöttek, hogy még több pénzt visznek át az NHB-hoz. Augusztus 17-én felszabadították az OTP-nél maradt és ott lekötött 6 milliárd forintot, majd ebből később újabb betéteket helyeztek el az NHB-nál.
Az SZTA annak ellenére vitt át folyamatosan egyre nagyobb összegeket az NHB-hoz, hogy mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy nincs minden rendben a pénzintézetnél. A Magyar Nemzeti Bank már 2018. július 25-én, tehát két héttel az első betétlekötés előtt 3,9 millió forint bírságot szabott ki az NHB-ra adatszolgáltatási kötelezettségük mulasztása miatt.
Néhány héttel később világos lett, hogy nemcsak az adatok szolgáltatásával voltak gondok a banknál. Augusztus 14-én az MNB kiadott egy határozatot, amelyben már 19 milliós bírságot szabtak ki az NHB-ra különböző hiányosságok miatt. A határozatban öt oldalon keresztül sorolták, hogy mi mindent kellene helyrehoznia a pénzintézetnek a szabályos működés érdekében.
Ezek a figyelmeztetések és bírságok nem tántorították el az SZTA-t attól, hogy még szorosabban elkötelezzék magukat az NHB mellett. A kiszivárgott iratok szerint 2018 szeptemberében, októberében és novemberében összesen mintegy 5 milliárd forintot kötöttek le betétként a bankban.
Közben az NHB-nál a bírságok és figyelmeztetések dacára sem jöttek rendbe a dolgok. Az MNB annyira súlyosnak találta a helyzetet, hogy 2018 decemberében úgynevezett felügyeleti biztost rendelt ki a bankhoz, és 7 millió forintban korlátozta a harminc napon belül kivehető betétekből történő kifizetést. Ez azt jelentette, hogy ennél nagyobb összeget nem lehetett kivenni az NHB-ból, és így benn ragadtak az SZTA által kezelt adófizetői milliárdok is.
Rokonok üzletei
A banknál elrendelt felügyeleti intézkedések nagy visszhangot váltottak ki akkoriban, az NHB ugyanis erős politikai kötődésekkel rendelkezett.
A pénzintézet 2013 óta Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamás Bélának érdekeltségében volt, és éveken keresztül bonyolított a Matolcsy-családhoz és az MNB-hez kötődő üzleteket. 2014-ben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok a hozzájuk került állami milliárdok nagy részét az NHB-nál kötötték le betétként (a Népszava korábbi cikke szerint igen kedvezőtlen feltételek mellett).
A 444 2016-ban arról számolt be, hogy az NHB részese volt a jegybank úgynevezett növekedési hitelprogramjának. Ez azt jelentette, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelezett, amelyek ezután továbbadták a hitelt a vállalkozásoknak. A lap szerint az NHB a program keretében főleg a tulajdonos Szemereyhez és a rokonságához kötődő cégeket finanszírozott.
A Matolcsy család is többször igénybe vette a rokonuk bankjának pénzügyi segítségét. A jegybankelnök egyik fia, Matolcsy Ádám 2015-ben NHB-s hitelből vette meg a Balaton Bútorgyárat, és a 24 korábbi cikkei szerint ahhoz a II. kerületi luxusvillához is az NHB adott 280 millió forintos jelzáloghitelt, amelyben ő és apja, Matolcsy György is lakott. A 24.hu 2018-as cikke szerint az ingatlan szomszédságában lévő Kondor úti villát pedig 90 millió forint NHB-s jelzáloghitel segítségével vásárolta Matolcsy másik, Máté nevű fia.
Vezérigazgató a Matolcsy-körből
Mint az MNB későbbi határozataiból kiderül, eközben az NHB szabálytalanul működött, és így nem a pénzintézetektől elvárható gondossággal kezelte az ott elhelyezett pénzeket. A Matolcsy-körhöz kötődő bank egyik legnagyobb betétese az SZTA volt, amelynek akkori vezérigazgatója, Csuhaj V. Imre szintén több szálon kötődött Matolcsy Györgyhöz és környezetéhez.
Csuhaj kuratóriumi tag lett az MNB által már Matolcsy elnöksége alatt alapított, hatalmas vagyonnal felruházott több Pallas Athéné-alapítványban. Emellett 2015 óta részt vett az MNB-vel szorosan együttműködő, Matolcsy kezdeményezésére létrejött kecskeméti Neumann János Egyetem fejlesztésére létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Központ (KEDO) Zrt. vezetésében.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A Direkt36 birtokába került belső iratok között ugyanakkor szerepel egy olyan dokumentum, amelyből megismerhető Csuhaj verziója a történtekről. Egy 2019 márciusi, Csuhaj által készített igazgatósági előterjesztésből az derült ki, hogy az NHB-val azért kerültek kapcsolatba, mert az alapkezelőnél törekedtek arra, hogy "a kormány stratégiájának megfelelően a magyar többségi tulajdonú bankokat támogassák". Ezért korábban az OTP-vel, az MKB-val és a Gránit Bankkal működtek együtt, majd bevonták ebbe a körbe az NHB-t is.
Az előterjesztés szerint többek között azért nem érezték kockázatosnak az NHB-hoz vinni a pénzt, mert a bank nem jelezte nekik, hogy gondok lehetnek a visszafizetéssel.
"A Bank szolgáltatásnyújtása kapcsán kifogás nem merült fel, s a szakmai kapcsolattartók sem jelezték, hogy bármilyen gond adódhat az elhelyezett források később tervezett átcsoportosításával"
- áll a dokumentumban, amely szerint "az NHB Bank Zrt. által kínált kamatfeltételek előnyösek voltak, de nem kiugróak a piachoz képest".
Csuhaj leírta azt is, miért nem zavarta őket az, hogy az MNB 2018 augusztusában megbüntette az NHB-t különböző szabálytalanságok miatt. "Ez önmagában nem volt rendkívüli jelenség, mivel ezidőtájt - nyilvános információk alapján - más bankokat is megbüntettek hasonló nagyságrendben" - áll az előterjesztésben, amely hangsúlyozta, hogy az MNB közleményében szerepelt az is, hogy "a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését". (A jegybank sajtóközleményében valóban szerepelt ez a mondat, de emellett többek között azt is tartalmazta, hogy "a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt számos jogsértés magas vagy jelentős kockázati besorolását".)
Csuhaj az előterjesztésben nem részletezte azt, hogy miért kötöttek le újabb összegeket az NHB-nál a bírság bejelentése után is. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2018 végén igyekeztek csökkenteni a kitettségüket a banknál. Közölte, hogy 2018. december 7-én 1,4 milliárd forintot "átcsoportosítottunk, mely az OTP Bank Nyrt-nél került elhelyezésre", vagyis lényegében visszavitték ugyanahhoz a bankhoz, ahol eredetileg is tartották ezt a pénzt.
Az előterjesztés szerint az volt a terv, hogy folytatják a pénz kimentését, azonban erre már nem volt lehetőségük. December 18-án jött ugyanis az MNB bejelentése a felügyeleti biztos kirendeléséről és arról, hogy a betétesek 30 naponta legfeljebb 7 millió forintot vehetnek ki a bankból.
Ez nagyon súlyosan érintette az SZTA-t. Mivel az MNB által bejelentett korlátozás csak a betétekre vonatkozott, így az értékpapírokban tartott 2 milliárd forintot át tudták vinni az OTP-hez, de így is benn ragadt 6,8 milliárd forint abból a pénzből, ami le volt kötve betétként. (Az összképen nem sokat segített az, hogy - amint azt Csuhaj az előterjesztésben hangsúlyozta - éltek a lehetőséggel, és még decemberben kivettek 7 millió forintot az NHB-ból.)
Csuhaj a 2019 március elején írt dokumentumban még arról értekezett, hogy a tervek szerint milyen ütemezéssel fogják majd kivonni a többi pénzt. Hamarosan kiderült azonban, hogy erre nem lesz lehetőség. Március 14-én ugyanis az MNB bejelentette, hogy visszavonja az NHB engedélyeit és elrendeli a végelszámolását. Ez azt jelentette, hogy majd ezen eljárás során dől el, a betétesek mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá a pénzükhöz.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A cikk megjelenése után ugyanakkor küldött egy írásos reakciót, amelyben közölte többek között azt, hogy még a végelszámolás elrendelése előtt, 2019. március 8-án született egy megállapodás az NHB-vel a betétek átstrukturálásáról. Ennek lényege Csuhaj szerint az volt, hogy az SZTA által kezelt alap 5,5 Mrd forint betétet leköt 2019. december 31-ig, és a volt vezető szerint ennek megkötéséről a PM tudott és ezt jóvá is hagyta.
Vezetői felelősség
Csuhaj nem is maradt sokáig a cég élén, áprilisban megszűnt a vezérigazgatói megbízatása. Az SZTA későbbi vezetése ezután tovább kutatta az eltűnt milliárdok körülményeit, és az ennek során készült vizsgálatokból az derült ki, hogy Csuhaj felelőssége nagyobb volt annál, mint ahogy azt ő beállította a saját előterjesztésében.
A Direkt36 birtokába került dokumentumok között van egy olyan feljegyzés, amelyet az Oppenheim Ügyvédi Iroda az SZTA megbízásából készített az NHB-ügyről. Az iroda azt vizsgálta, milyen lehetséges jogi igényeket lehet érvényesíteni, és arra jutottak, hogy többek között Csuhajjal szemben is indokolt lehet fellépni.
Az SZTA elnök-vezérigazgatójával "szemben a vezető tisztségviselői kötelezettségek megszegésére alapított igényt alaposnak tekintjük" - áll az ügyvédi feljegyzésben, amely szerint a kötelezettségek megszegése különösen felmerül azoknak a pénzösszegeknek az esetében, amelyet az SZTA az után kötött le az NHB-nál, hogy megjelent az MNB határozata a banknál megállapított problémákról.
Az ügyvédi iroda vizsgálata szerint Csuhaj már akkor is megszegte a kötelezettségeit, amikor az ország legnagyobb bankjától, az OTP-től a jóval kisebb mérlegfőösszegű NHB-hoz vitte át a nagy összegű betéteket némi kamatelőnyért cserébe.
"Álláspontunk szerint valamennyi, az NHB-ban történt betételhelyezés a vezető tisztségviselői jogviszonyból fakadó kötelezettségek megsértését jelenti, függetlenül az MNB határozattól" - írják a feljegyzésben.
Az ügyvédi iroda megvizsgálta ugyanis az alapkezelő belső szabályait, és ennek alapján megállapították, hogy Csuhajnak nem volt hatásköre az ügyben egyedül dönteni, a döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozott. "Az Igazgatóság többi tagja ugyanakkor erről nem bírt tudomással és a döntés meghozatalában semmilyen módon nem vett részt. Ezért a döntés megfelelőségének hiánya kizárólagosan az elnök-vezérigazgató vezető tisztségviselői felelősségét veti fel" - áll az anyagban.
Csuhaj a Direkt36-nak a cikk megjelenése után küldött reakciójában tagadta, hogy megsértett volna bármilyen szabályt. "Mint az Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, a betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták. Minden ezzel ellentétes tényállítás és feltételezés, hamis színben tünteti fel a valós tényeket és alapot adhat jogi eljárás elindítására" - írta Csuhaj.
Az ügyvédi feljegyzés kitér arra is, hogy az alapkezelő 2020. február 17-én hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen. "Nincs tudomásunk arról, hogy a büntetőeljárás során az elnök-vezérigazgató tanúként vagy gyanúsítottként való kihallgatására sor került volna" - írták a dokumentumban. Mint kiderült, azóta sem történt ebben komolyabb fejlemény. Az ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy "az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt".
A miniszter közbelép
A belső dokumentumokból kiderül az is, hogy a helyzet súlyosbodásával egyre aktívabbá vált az SZTA tulajdonosi jogait ellátó, az elbukott pénzt eredetileg a cégre rábízó Pénzügyminisztérium is.
Csuhaj előterjesztése szerint ő már az NHB-val szemben hozott jegybanki korlátozások másnapján, 2018. december 19-én tájékoztatta a PM vezetését a kialakult helyzetről. Ahogy Csuhaj fogalmazott, "Rákossy Balázs államtitkár urat szóban, Varga Mihály miniszter urat pedig dr. Havasi Csaba kabinetfőnök úron keresztül írásban" informálta a fejleményekről.
Csuhaj ezután tárgyalást folytatott az NHB vezetésével, amely kérte, hogy ha lehetővé válik majd újra nagyobb összegeket kivenni a bankból, akkor az SZTA ezt hosszabb időre ütemezve tegye meg. Az előterjesztés szerint mivel az SZTA által kezelt alap "a legnagyobb betételhelyező, a bank jövője jelentős mértékben az ő cselekvésén múlik". Vagyis az NHB attól tartott, hogy ha az SZTA gyorsan kivonja a pénzét, akkor még nehezebb helyzetbe kerül a bank.
Csuhaj ezekről a tárgyalásokról tájékoztatta a PM-et, ahonnan az előterjesztés szerint az a reakció jött vissza, hogy a minisztérium vezetése nélkül ne kössenek semmilyen egyezséget az NHB-val.
"Január 17-én dr. Rákossy Balázs államtitkár úr jelezte, hogy az NHB Bankkal kötendő bármilyen megállapodással Miniszter úr döntését meg kell várni" - áll a Csuhaj által jegyzett előterjesztésben.
Az iratokból úgy tűnik, hogy a PM együttérzően állt hozzá az NHB-hoz. Az SZTA kidolgozott ugyanis egy tervet arra, hogy milyen ütemezéssel vonná ki a pénzét a bankból. Ez arról szólt, hogy legfeljebb két évig tartanák még benn a pénzüket a banknál. A Csuhaj-féle előterjesztés szerint ugyanakkor "Rákossy Balázs államtitkár úr felkérésére az Alapkezelő a korábbihoz képest egy hosszabb futamidőre szóló" ütemezést is kidolgozott. Ez a terv már arról szólt, hogy több mint két évig, 2021 júliusáig tartson a visszafizetés.
Az előterjesztésben az is szerepelt, hogy Rákossy ismét kikötötte azt, hogy "bármilyen megállapodás aláírása csak akkor lehetséges, ha ezt Ő - Miniszter úr döntésére - engedélyezi". Ilyen megállapodásra azonban végül nem volt szükség, mert miután az MNB 2019. március 14-én meghozta a döntést az NHB végelszámolásáról, így ezzel bármilyen egyezség okafogyottá vált.
Innentől kezdve már csak abban reménykedhetett az SZTA és a PM is, hogy ennek a végelszámolási eljárásnak a során visszakapják a pénzüket. Közben azonban a végelszámolás úgynevezett felszámolássá változott, ami azt jelezte, hogy a banknál nincs elég pénz arra, hogy kifizessen mindenkit, akinek tartozik. (Ez a folyamat a cégnyilvántartás szerint még most is tart. Megkerestük a felszámolást végző céget, de az konkrétumokat nem árult el arról, hogy jelenleg hogyan áll az eljárás. Csuhaj azt állítja, hogy az SZTA által kezelt alap jogutódja "a felszámolótól már milliárdos nagyságrendben kapott megtérülést", de azt nem részletezte, hogy honnan származnak ezek az információi.)
A PM számára ez után már az okozott fejtörést, hogy miként pótolja az SZTA által elbukott pénzt, amelyet a minisztérium azzal a feltétellel adott eredetileg az alapkezelőnek, hogy az visszafizeti majd. Erről készítette Rákossy Balázs azt a vészjósló hangvételű feljegyzést Varga Mihály miniszter számára, amelyben leírta, hogy ha nem találnak valamilyen megoldást, akkor jogsértő helyzet fog kialakulni. Ha ugyanis az SZTA-nál nem jut forráshoz, akkor - figyelmeztetett Rákossy - "a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak".
A kiszivárgott iratok szerint hosszas egyeztetés zajlott arról, hogy milyen megoldást találjanak erre. Az már az SZTA nyilvánosan elérhető 2020-as beszámolójából derül ki, hogy végül is mire jutott a PM. A dokumentumban az NHB-befektetések ügyének és a károknak az összefoglalása után megjegyzik, hogy "a társaság alapítója a mérleg fordulónapja után jelentős tőkeemelésről döntött 2020. augusztusában összesen 20 milliárd forint értékben".
Vagyis az SZTA által egyelőre elbukott közel 7 milliárd forint által jelentett problémára az lett a megoldás, hogy a cég kapott további 20 milliárdot az adófizetők pénzéből. A PM-nek részletes kérdéssort küldtünk az ügyről, de ők érdemi válasz helyett annyit írtak, hogy "a Pénzügyminisztérium minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el".
Ez a cikk 2024. június 19-én frissült Csuhaj V. Imre reakciójával, amelyet a cikk megjelenése után küldött el.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Ennyire részletesen ritkán derül ki, hogy milyen meghökkentő módon úszhatnak el adófizetői milliárdok | Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/06/18/ennyire-reszletesen-ritkan-derul-ki-hogy-milyen-meghokkento-modon-uszhatnak-el-adofizetoi-milliardok | 2024-06-18 07:04:00 | true | null | null | Telex |
Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO.Az általában megbízhatónak számító macedón lap, a Fokus név nélkül több forrásból alátámasztott információját hivatalosan nem erősítették meg, azt azonban a VMRO alelnöke elárulta, hogy nem kínai kölcsönről van szó, hanem várhatóan egy EU- és NATO-tag lesz a hitelező.Ennek alapján Magyarország tűnik esélyesnek: a magyar külpolitika Balkán-fókusza, az idáig a NER-es cégeket helyzetbe hozni próbáló magyar „kifektetések” politikájának meghirdetése, a balkáni politikai szövetségesek felé tett gesztusok és eddigi támogatások mind arra mutatnak, hogy Magyarország, közelebbről valószínűleg az Eximbank lesz a hitelező.Ha így történik, ez lesz a rendszerváltás óta a legnagyobb összegű magyar hitelkihelyezés külföldre, ám az nem világos, hogy ez miért érné meg Magyarországnak.Gruevszki pártja visszatérÉszak-Macedóniában a májusi elnök- és parlamenti választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali ellenzék: a VMRO-DPMNE 45 százalékot szerezve agyonverte a hét éve kormányzó, gazdasági bénultság és korrupciós ügyek tépázta szociáldemokratákat.A VMRO a Fidesz macedón szövetségese, az ő miniszterelnökük volt tíz évig Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki 2018-ban az országból. Gruevszki azóta menekültként él Magyarországon. Távollétében kilenc év börtönre ítélték, de a magyar kormány most már rutinszerűen tagadja meg rendre a kiadatását. Az elmúlt években Habony Árpádnak is voltak VMRO-közeli médiabefektetései Macedóniában, a gyanú szerint Magyarországról irányított reklámköltésekkel járultak hozzá a jobbos párt anyagi bázisához.Most, hogy Gruevszki pártja visszatér a hatalomba, nem lehetetlen, hogy a volt miniszterelnök hazatérése is napirendre kerülhet, igaz, ezt akadályozhatja, hogy a volt miniszterelnök és a volt pártja jelenlegi vezetése között az elmúlt hónapokban kiéleződtek a konfliktusok.Ez viszont nincs látható hatással a Fidesz és a VMRO közötti jó kapcsolatokra. Más térségi szövetségeseihez, Alekszandar Vučić szerb elnökhöz, Milorad Dodik boszniai szerb vezetőhöz és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan Orbán Viktor rendszeresen találkozik Hrisztijan Mickoszkival, a VMRO elnökével, a következő macedón miniszterelnökkel is. A a Fidesz szakpolitikai segítséget is ígért „az észak-macedón testvérpárt jelöltjeinek a kormányzati munkára való felkészüléséhez”.Soha nem látott beruházások ígéreteMickoszki a választási kampányban nagyívű gazdasági ígéreteket tett, többek között két nagy energetikai beruházásról beszélt. A kampány egyik fókuszpontja a magas energiaárak voltak. A győztes azt ígéri, jövő évtől csökkenti a lakossági energiaárakat, ezzel összefüggésben belengetett két olyan volemenű beruházást, amiről sok részletet nem árult el, de azt állította, hogy az országban korábban példa nélküli léptékű projektről van szó.A hírek szerint az egyik beruházás egy 450 millió eurós költségvetésű szélerőműpark létesítése lehet, amely a macedón áramszükséglet ötödét lesz képes kielégíteni. További megújulóenergia-beruházások mellett egy Görögországgal való összeköttetést biztosító új gázinterkonnektor létesítése is napirenden van.A beruházásokat külföldi hitelből kívánják megvalósítani, jó eséllyel ez lehet az, amit Magyarországtól szeretnének felvenni. A Magyar Narancs már májusban arról írt, hogy az állami Eximbank lehet a hitelező, de ezt nem erősítették meg számukra.Politikai projektek állami banktólAz állami tulajdonú Eximbank – azon túl, hogy fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében – látja el a külkereskedelmi cégek finanszírozását is, de ő adta például azt a 45 milliárd forintos, kedvezményes hitelt az oroszbarát, szeparatista Milorad Dodik vezette Boszniai Szerb Köztársaságnak is, ami segített megerősíteni a szerb entitásban Dodik klientúrarendszerét.A macedón Fokus című hetilap csütörtöki számának vezető anyaga szerint Észak-Macedónia egy állami kézben lévő magyar banktól, feltehetően tehát az Eximbanktól veszi fel az egymilliárd eurós kedvezményes hitelt a tervezett kormányzati beruházásokra.A lapnak ezt a kormányalakítás előtt álló VMRO több politikusa is megerősítette. Elmondásuk szerint Mickoszki, a leendő miniszterelnök már a koalíciós tárgyalásokon arról beszélt, hogy a magyar államtól fogják felvenni a hitelt. Bár ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg Szkopjéban, Alekszandar Nikolovszki, a VMRO második embere egy tévéinterjúban elismerte, nem a korábban a találgatások között szereplő Kínától, hanem egy EU- és NATO-tagtól veszik fel a kölcsönt. Mint mondta, a Világbanktól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól csak ötszázalékos kamatszint felett tudtak volna hitelt felvenni, de ennél jóval kedvezőbb, három százalék körüli kamatot szeretnének, amire a meg nem nevezett ország jóvoltából esély mutatkozik.Bár a macedón politikus azt mondta, még nincs végleges megállapodás, a tárgyalások folyamatban vannak, a háromszázalékos kamat macedón szempontból mindenképpen előnyös lenne, ilyennel a piacról nem tudnának forráshoz jutni. A legutóbbi állampapír-aukción az ötéves macedón papírok 4,2, a 15 évesek 5,6 százalékon keltek el.Ha tehát a magyar állam az Eximbankon keresztül valóban három százalék körüli, fix kamattal nyújt egymilliárd eurós hitelt a baráti Észak-Macedóniának, azzal a macedónok egy kínai és egy világbankos hitelhez és államkötvény-kibocsátáshoz képest is jól járnának.Homályos magyar érdekAz, hogy Magyarország számára ez miért érné meg, már kevésbé látszik elsőre. A Magyar Narancs azt írta, az Eximbank a legutóbbi beszámolója szerint a magyar vállalatok felé 1500 milliárd forintot, külföldre összesen 440 milliárd forintot helyezett ki az utolsó pénzügyi évben. Ehhez képest az egymilliárd eurónak megfelelő közel 400 milliárd forint jelentős tétel, ehhez a banknak minden bizonnyal piaci forrást kell bevonnia.A kormány, illetve a kormánypárt szempontjából ugyanakkor kétféle járulékos haszon is elképzelhető. Ezek közül a külpolitikai megfontolás a fontosabb: a magyar kormány a Nyugat-Balkánon alapvetően a gesztuspolitika eszközeivel és politikai beruházásokkal igyekszik erősíteni a befolyását és szövetségi rendszerét. Ennek elsősorban Vučić, Dodik és Jansa volt idáig a kedvezményezettje, egy ekkora hitelcsomaggal azonban Észak-Macedónia, illetve a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni az orbáni útmutatásoknak megfelelően „kifektetni” akaró, vagyis regionális terjeszkedéssel próbálkozó magyar, jellemzően NER-es vállalatokat. Márpedig a Balkán az a régió, ahol a magyar külpolitika ezt leginkább ambicionálja és reálisnak tartja.A tervezett macedón energiaprojektekről nem tudni részeteket, legfeljebb csak találgatni lehet, hogy ez kiket érinthet. A szélenergia területén a magyar vállalatok az évtizedes beruházásstop után nem nagyon rúgnak labdába. Bár a tiltást a közelmúltban feloldották, a magyar energiamixen belül nagyon alacsony a szélenergia részesedése, és ez nem is fog gyorsan változni.A megújuló energiaforrások között viszont a napelemparkokra nagyon ráment a NER-es befektetői és vállalati kör. Az egyik legnagyobb fejlesztést éppen most vette át az MVM a Tiborcz-érdekeltségektől. Az MVM-nek egyébként is deklarált célja a balkáni terjeszkedés, részben a megújulók területén. Szerbiában a gázkereskedelemben is aktívan jelen vannak, ha Észak-Macedónia új interkonnektort épít Görögország és Szerbia felé, nem lenne nagy meglepetés, ha az MVM ott is megjelenne a színen. | Milliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának azután, hogy Orbán szövetségese visszatért a hatalomba | Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/21/milliard-euros-hitelt-adhat-magyarorszag-eszak-macedonianak-azutan-hogy-orban-szovetsegese-visszatert-a-hatalomba | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közleménye szerint több helyszínen is "összehangolt nyomozási cselekményeket" hajt végre a Központi Nyomozó Főügyészség, amely vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
Az egyik ilyen helyszín Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az akcióban közel 40 hivatalos személy vesz részt, köztük az ügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség állománya is.
Az ügyészség ígérete szerint szerdán ad részletesebb tájékoztatást az ügyről, amely márciusban kezdődött, amikor négy személyt is őrizetbe vettek. Akkor azt közölték, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal.
A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.
Kiss László polgármester (címlapképünkön) az ügy kirobbanásakor úgy nyilatkozott: önkormányzatuk mindenben együttműködött, "az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerükben dolgozó munkatársunkat nem érint".
Hozzátette: az ügy "illeszkedik abba a sorozatba, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni".
Később a velük kapcsolatos nyomozás dokumentumait is közzétették.
Az óbudai önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte, hogy a nyomozók a kutatás során iratok szkennelését kérték. "A Hivatal munkatársai az ügyészséggel mindenben együttműködtek, a kért iratokat hiánytalanul átadták" - tették hozzá.
"Az ügyészségi tájékoztatás szerint a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amely kapcsán márciusban már kértek be iratokat az önkormányzattól. Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott" - áll a közleményben.
Az önkormányzat ismét azt írta, hogy minden szerződésük szabályos, valós teljesítésen alapul, "ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást. Az erre vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre állnak, és ismételten nyilvánosságra fogjuk hozni azokat". | Nyomozók lepték el az óbudai önkormányzatot egy korábbi korrupciós ügy miatt | Márciusban vettek őrizetbe négy embert fiktív szerződések miatt, de a III. kerületi polgármester már akkor közölte, hogy hivatali dolgozó nem érintett, és a választások elé időzített lejáratásnak tartja az ügyet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240618_nyomozok-leptek-el-az-obudai-onkormanyzatot-egy-korabbi-korrupcios-ugy-miatt | 2024-06-18 10:55:00 | true | null | null | HVG |
Korrupciós bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Óbudán, szerdai közleményük szerint minősített vesztegetéssel gyanúsítottak meg öt újabb embert, ketten őrizetben vannak. Ez azt jelenti, hogy az ügynek már tíz gyanúsítottja van.
Az ügyészség munkatársai kedden több helyszínen is razziáztak, például az óbudai önkormányzat épületében, erről itt írtunk bővebben.
Szerdai közleményében a vádhatóság megerősítette azt az információt is, amely a kormánysajtóba már kedden kiszivárgott: valóban a gyanúsítottak között van a III. kerület egyik alpolgármestere. A Magyar Nemzet azt írja, hogy Czeglédy Gergőről van szó. Az ügyészség hozzátette, hogy az alpolgármester mellett őrizetben van az egyik önkormányzati cég vezetője is. Hozzátették, hogy indítványozni fogják letartóztatásukat is.
A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - a cégek felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
Hogy leplezzék a vesztegetési összeg útját, az ügyészség szerint a reklámcégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal is. A cégek nem teljesítettek cserébe semmit.
Az ügyészség a most kihallgatott öt személlyel vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, amelyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított - akik a strómancégek ügyvezetői voltak - bűnsegédként követett el.
(Nyitóképünkön: Kiss László, Óbuda polgármestere) | Már tíz gyanúsítottja van az óbudai korrupciós ügynek | Az ügyészség megerősítette, hogy őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, gyanúsítottként hallgatják ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240619_knyf-obudai-korrupcio-orizet-alpolgarmester | 2024-06-19 10:07:00 | true | null | null | HVG |
Önök dolgoztak már 346 399 soros Excel-táblával? A Corruption Research Center Budapest egy ekkora gigantikus adatbázissal lepte meg azokat, akik az önkormányzati korrupcióról szóló tanulmányuk csatolt részeit tanulmányozzák (aki rajong a közbeszerzési adatokért, innen letöltheti). Már ez is mutatja, tényleg nem aprózták el a vizsgálatot: a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok összesen közel 32 ezer közbeszerzésének adatait elemezték 1999 és 2023 közöttről, vagyis azt is bemutatták, milyen volt a helyzet az első Orbán-kormány alatt, az utána jövő MSZP-SZDSZ-es "elmúltnyolcévben" és persze aztán a teljes NER-időszak alatt.
Az elemzés szerint a 25 megvizsgált év közül
12-ben szignifikánsan nagyobb volt a korrupciós kockázat a Fidesz vezette önkormányzatokban,
13-ban statisztikailag elhanyagolható volt a különbség a fideszes és a más pártok vezette önkormányzatok között (ebből 7-szer a Fidesz, 6-szor a többi párt által vezetett városokban volt egy kicsit nagyobb a kockázat),
olyan év pedig egyetlen sem volt az elmúlt huszonötből, amikor a nem fideszes városokban lett volna szignifikánsan nagyobb a korrupció kockázata.
Nagyon fontos megállapítás az, hogy miután 1999 és 2008 között nem volt érdemi különbség a két politikai oldal vezette városok között - néha az egyik volt egy kicsit korruptabb, néha a másik, függetlenül attól, hogy épp ki volt kormányon -, ez 2009-ben megváltozott, a fideszes városokban már akkor, egy évvel a NER kezdete előtt is szignifikánsan nagyobbra nőtt a kockázat. Az elemzés szerzői elég kevés politikai kiszólást engedtek meg maguknak, de itt volt egy kivétel:
azt írták, hogy a nagy korrupciós kockázatú tranzakcióknak is szerepük lehetett a Fidesz 2010-es győztes kampányainak finanszírozásában.
Persze itt rendkívül fontos feltételes módban maradni, hiszen a szerzők itt a kockázatokat tudták csak azonosítani. Ugyanígy feltételezésként írhatták le azt, hogy mivel a választások előtti években és a választások éveiben a fideszes vezetésű helyeken jócskán megnőtt a nagy korrupciós kockázatot jelentő közbeszerzések aránya, potenciálisan lehetővé teheti azt, hogy ez is segítse a kampányfinanszírozást.
Azért akármi is történt 2010 előtt, igazán durván csak ez után nőtt meg a különbség. | Tényleg korruptabb egy önkormányzat, ha fideszes? 25 év közbeszerzési adatait nézték át egy új kutatásban | Nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél? Történt-e az elmúlt öt évben változás ott, ahol 2019-ben leváltották a polgármestert? És mennyire más a helyzet most, mint a NER előtt volt? Erre kereste a választ a Corruption Research Center Budapest. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240529_korrupcio-crcb-onkormanyzatok-varosok-keruletek-fidesz-ellenzek | 2024-05-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiánypótló, az októberi voksolás előtt rendkívül aktuális adatbázist hozott nyilvánosságra a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amiben a magyar önkormányzatok 2005 és 2018 közötti közbeszerzéseit összesítették. Az adatbázis összeállításával az volt a kutatók célja, hogy ne szóbeszéd vagy akár politikai álláspontok, hanem adatok és számítások alapján lehessen beszélni az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatáról - mondja Tóth István János közgazdász, a CRCB igazgatója. A helyhatóságok tendereztetési adatait elemezve nemcsak az látszik egyértelműen, hogy nagy különbségek vannak közöttük, de az is, hogy e különbségeket nem lehet egyszerűen a vezetés párthovatartozásával magyarázni. A fideszes irányítású Hódmezővásárhely közbeszerzési gyakorlata például magas korrupciós kockázatokat mutatott, míg a szintén fideszes vezetésű Soproné nagyon alacsonyakat. | Hiánypótló adatbázis alapján lehet iskolapélda Hódmezővásárhely a korrupciós kockázatokra | Rendezett, a korrupciós kockázatokat mutató adatbázis készült az önkormányzatok közbeszerzéseiből. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20190925_Lazar_Janos_idejeben_meg_nepszeru_volt_Simicska_Hodmezovasarhelyen?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR1iORUI44-JE6brVN-mEJuZYCyu7PL1XVTmRuBXjOHiFmYn4RZThkmcyv0_aem_ARUmZJMlJPi__j7w2LPh6pK4rKHZBMobGfj_sGVrP30ezUZ8UrCnEX5bZ8GR0qQX_WQSQycYOl0RTaDez1-rEjbf | 2019-09-25 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyar Péter a választások óta több interjújában elmondta, hogy a Tisza Párt úgy közelítette meg a kormánypártokat az EP-listán, hogy szinte semmit nem költött politikai hirdetésekre, míg a Fidesz milliárdokkal tolta meg a Deutsch Tamás által vezetett listát. Az európai parlamenti választáson úgy tűnik tehát, nem alakult egyszerűen szavazatokká a kampányra költött pénz. A Facebook Ad Library adatait vizsgálva megnéztük, mennyire igaz ez az önkormányzati választáson két legszorosabb befutót hozó nagyváros, Budapest és Győr esetében.
Hogy jól összehasonlíthatóak legyenek az adatok, csak azokat az hirdetéseket vizsgáltuk minden jelölt esetében, amelyeket vagy az adott jelölt, vagy az őt támogató szervezet (helyi egyesület, párt vagy párt helyi szervezete) tett közzé, és csak a kampány 50 napját, azaz az április 20. és június 9. közötti időszakot vizsgáltuk. Mivel az Ad Library nem a hirdetések pontos összegét, hanem intervallumot ad meg (például 2000-2500 Ft), ezért minden esetben a megadott intervallum közepére lőttük be a hirdetés összegét.
Budapest
A főpolgármester-jelöltek közül messze az a Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet Facebook-hirdetésekre, aki végül a választás előtt két nappal behúzta a kéziféket, és bejelentette, hogy Vitézy Dávid javára visszalép a választástól. Szentkirályi összesen 125,76 millió forintot szórt ki 686 hirdetésre a Meta platformjain, igaz, kampányköltései nem mentek teljesen pocsékba, hiszen a Fidesz fővárosi listájának az élén azért megtalálhatták a választók június 9-én, itt 227 285 iksz érkezett a neve mellé.
A két végig versenyben maradó és a győzelemre is esélyes jelölt egyaránt aktívan próbált kampányolni a közösségi médiában, Karácsony Gergely csapata 339 hirdetést tett közzé, míg Vitézy Dávidék 269 hirdetésben próbálták meggyőzni a választókat, hogy az LMP által támogatott jelöltre szavazzanak. A hirdetésekre fordított összeget tekintve azonban már messze felülmúlta a korábbi BKK-vezér az őt végül (az újraszámolás előtti adatok szerint) pár száz szavazattal megelőző főpolgármestert.
Vitézy és csapata 49,95 millió forintot költött el a Meta felületein, 2,7-szer többet, mint a hivatalban lévő Karácsony. Pedig Vitézy sem a teljes ismeretlenségből robbant be a fővárosi köztudatba, hiszen a BKK vezetése mellett államtitkárként is találkozhattak már vele a budapesti választópolgárok. Vitézy így kapott szavazatonként 134,59 forintot költött hirdetésekre. (Sőt valószínűleg többet, az 1 millió feletti hirdetéseknél ugyanis a Meta nem tünteti fel az intervallum felső határát, így az utolsó megadott intervallum - 900 ezer-1 millió forint - terjedelmével számoltunk.)
Karácsony Gergely jóval visszafogottabb költés mellett ért el valamivel jobb eredményt, mint Vitézy, a főpolgármester 18,5 millió forintot fordított hirdetésekre a kampányidőszak alatt, szavazatonként pedig 49,79 forint. Kérdés persze, hogy a kampányköltések mekkora része ment el a városszerte kihelyezett plakátokra, de a digitális tér hirdetései alapján úgy látszik, nem elég a sokszoros erőforrásbeli előny a főpolgármesteri cím megszerzéséhez.
Szentkirályi Alexandra esetében a szavazatarányos költségek kiszámítását némileg akadályozza, hogy végül egy érvényes szavazat se érkezett a Fidesz jelöltjére, de a Fidesz fővárosi listájára érkezett voksokkal számolva 553,31 forintos értéket kapunk. Ez több mint tízszerese annak, amit Karácsony költött szavazatonként, de még ha a főpolgármester esetében is inkább az általa vezetett lista szavazataival számolunk (131 696), akkor is háromszor többet költött egy-egy voksért a kormánypárti jelölt.
A főpolgármester-jelöltek közül a Mi Hazánk jelöltje indulhatott az esélytelenek nyugalmával, és a párt nem is vitte túlzásba Grundtner András kampányát, legalábbis ami a közösségi médiában közzétett hirdetéseket illeti, a vizsgált időszakban mindössze egy hirdetést adtak fel, ezért a Meta adatai szerint 100 ezer és 125 ezer forint közötti összeget fizettek. Szavazatarányosan így Grundtner kampánya volt a legolcsóbb, hiszen átlagosan mindössze 2,89 forintot költött a kapott közel 39 ezer szavazatért.
Győr
Győrben a kampányköltések bajnoka a Meta közösségi felületein Dézsi Csaba András volt, aki 675 ezer forint értékben hirdetett a kampány alatt, összesen 28 hirdetést tett közzé. Dézsi első helye nem meglepő, hiszen a kormánypártok erőforrásai messze felülmúlják a többi párt lehetőségeit, ugyanakkor hivatalban lévő polgármesterként joggal feltételezhetnénk, hogy ismertebb, mint fő kihívója, a korábban újságíróként tevékenykedő Pintér Bence. Dézsi így szavazatonként átlagosan 37,80 forintot költött a Facebook-hirdetésekre.
A polgármesterré választott Pintér Bence 514 ezer forintot hirdetett el a kampányidőszakban, mintegy 160 ezerrel kevesebbet, mint Dézsi, de ez is elég volt ahhoz, hogy a politikában új szereplőként több szavazót győzzön meg támogatásáról, mint a jelenlegi polgármester. Pintérnek egy szavazó átlagosan 28,08 forintjába került a Facebook-hirdetések alapján.
Borkai Zsolt a várost korábban három cikluson át vezető polgármesterként valószínűleg nem szorult rá, hogy bemutatkozzon a győri választóknak, szexbotránya azonban nyomott hagyott megítélésén, ezért is gondolhatta úgy, hogy érdemes 429 ezer forintot fordítania Facebook-hirdetésekre párttámogatás nélkül is. Borkai hirdetései hasonló hatékonysággal működtek, mint Pintér esetében, szavazatonként 27,05 forintot költött, így lett némileg lemaradva harmadik a polgármesteri címért folytatott versenyben.
A DK-s Glázer Tímea végül nem tudott beleszólni érdemben a küzdelembe, mindössze a szavazatok 3,45 százalékát szerezte meg. Glázer és pártja már a kampány alatt is észlelhették, hogy a hirdetésekre költött forintok nem fognak megtérülni számukra, végül 144 ezer forint értékben adtak fel politikai reklámokat a kampányidőszak alatt, de még így is jóval túlköltekezték vetélytársaikat szavazatarányosan, egy voks 70,73 forintjába került a DK-s jelöltnek.
Nem Glázer volt a legnagyobb pazarló a győri kampányban, a még nála is kevesebb szavazatot szerző Kovács László, a Civilek Győrért jelöltje 358 ezer forintot költött, de csak 1669 szavazatot kapott, ami 2,84 százaléka az összes leadott voksnak. Így szavazatonként 214,31 forintot fordított hirdetésekre. A Mi Hazánk jelöltje, Koródi Attila nem hirdetett a kampányidőszakban, de így is megkapta a szavazatok 3,01 százalékát, míg az Összefogás Győrért Balla Jenője 31 ezer forintját 1258 szavazatra váltotta, 24,56 forintos szavazatonkénti átlaga Koródi után a második legalacsonyabb a győri mezőnyben. | Szentkirályi 125 millió forintot dobott ki a Facebookon a kampányára, Vitézy háromszor annyit költött, mint Karácsony | Győrben Dézsi Csaba András, Budapesten Vitézy Dávid kapott ki úgy, hogy többet költött ellenfelénél, de a szavazólapról egyenesen lehúzott Szentkirályi Alexandra utóbbit is bőven felülmúlta. A két legkiélezettebb versenyt hozó nagyváros közösségi médiás hirdetéseinek adatait vizsgáltuk. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240616_kampany-hirdetes-facebook-karacsony-gergely-vitezy-david-pinter-bence-dezsi-csaba-andras | 2024-06-16 15:00:00 | true | null | null | HVG |
Ötszázmillió forint osztalékot szavazott meg magának a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti (Padme) alapítványa saját vagyonkezelőjétől, az Optima Zrt.-től. Ez nem igazán látványos summa, ha azt vesszük, hogy a 2023-as évet az Optima 4,3 milliárd forintos profittal zárta.
A Padme tavaly 3,4 milliárd forintnyi bevételből gazdálkodott, amiből kétmilliárdot áldozott deklarált támogatási céljaira, például egyetemi programokra. (Egy évvel korábban 3,9 milliárdnyi bevételéből 2,4 milliárdot osztott ki.)
Az alapítvány csak a jegybanktól 2014-ben kapott 266 milliárd forintos vagyon hozamaiból jótékonykodhat, a tőkéhez nem nyúlhat. Profi vagyonforgatást feltételezve tíz év alatt a vagyonnak minimum a duplájára kellett volna híznia, ebből pedig évi pár milliárdnál sokkal több juthatott volna a támogatásokra. Ám még | Így kerülnek az MNB átláthatatlan milliárdjai az adófizetőktől a Matolcsy-körhöz | Az MNB alapítványi vagyonát úgy kezelik, mintha valóban elvesztette volna közpénz jellegét. Nem tudni, pontosan mennyit gyarapodott, de a pénzszivattyú-hálózat feltérképezhető. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240617_hvg-mnb-alapitvany-atlathatatlan-milliardok-kozpenz-matolcsy-adam | 2024-06-17 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
6 perc
megjelent
2024.06.18. 04:30
utolsó frissítés
2024.06.18. 21:02
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem. | Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint | Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240617_390-millio-forint-koltsegvetesi-penz-hataron-tuli-magyarok | 2024-06-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a főpolgármester újabb azonnali jogvédelmi kérelmét, így a Kincstár kétmilliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról - írta ki Varga Mihály a Facebookra. Ezzel már több mint harmincmilliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól.
A Népszava eközben arról írt: márciusban, áprilisban és májusban is fizetnie kellett a Fővárosi Önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulást - pontosabban az állam inkasszózta a pénzt -, így a mostani döntés előtt is már 15 milliárd forint levonásnál tartottak. | Kétmilliárd forintot elvitt az állam a főváros számlájáról | Újra inkasszózhatott a Magyar Államkincstár a fővárosi önkormányzat számlájáról, már a 15 milliárd forinton is túl vannak az idei elvonással. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240618_ketmilliard-forintot-elvitt-az-allam-a-fovaros-szamlajarol | 2024-06-18 09:03:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Unió a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében akarja újraszabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Eközben Magyarországon a Belgrád-Budapest vasútvonal hitelszerződése például titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti.
Hosszú távon fenntarthatatlan a 400 milliárd eurós hiány az Európai Unió és Kína közti külkereskedelmi forgalomban - fakadtak ki tavaly a 2022-es, rekordméretű deficitet kommentálva az uniós vezetők. A kapcsolatokat nem akarjuk visszaszorítani, de a kockázatokat mérsékelni kell - tették hozzá. Fellépésük annyiban nem volt haszontalan, hogy 2023-ban szerényebb, 291 milliárd eurós deficit jött össze.
Hosszú távon aligha tartható fenn a 8 milliárd euró körüli deficit a kínai-magyar termékforgalomban - hozhatták volna szóba a magyar kormány vezetői Hszi Csin-ping látogatása során, ők azonban mélyen hallgattak a forgalom kiegyensúlyozatlanságáról. Pedig az egy évtizede még 4 milliárd euró körüli magyar import mára a két és félszeresére nőtt, miközben az export 2 milliárd körül ingadozik, ehhez pedig a magyar cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag kivitele - amiben most állapodtak meg - aligha ad érdemi pluszt. | Rejtett aknák robbanhatnak az átláthatatlan kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban | Az Európai Unió a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében akarja újraszabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Eközben Magyarországon a Belgrád–Budapest vasútvonal hitelszerződése például titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240605_hvg-kina-magyarorszag-gazdasagi-kapcsolatok-beepitett-kockazatok | 2024-06-18 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Fájó leckét kaptak a közösségi média erejéről a kormánypártok 2019-ben, azóta pedig a Facebook-hirdetések legalább olyan fontos elemei a propagandagépezetnek, mint a kék óriásplakátok vagy a tévéreklámok. A fideszes jelölteket segítik a megafonos influenszerek is, de a kampány alatt a kormányközeli médiabirodalom sem volt rest akár fizetett hirdetésekkel is megtámogatni a kormánypártok polgármesterjelöltjeit.
A KESMA-lapok (és más, kormányközeli irányítás alatt álló sajtótermékek) néhány, jól beazonosítható sablont hasznosítottak a legtöbb jelölt esetében: néhány tízezer forint értékben hirdették egyes cikkeiket, amelyek akár a fideszes jelöltek választási plakátjai is lehettek volna. Az adott cikk lehetett propagandainterjú a támogatott jelölttel, beszámoló egy miniszteri látogatásról, valamilyen átadóról vagy akár csak egy-egy erősebb kijelentésről, amit a fideszes polgármester-aspiráns tett.
Mutatunk is egy kiváló példát egy ilyenre: | Így tolta meg a kormánypárti médiabirodalom a fideszes polgármesterjelöltek kampányát | Több százezer forinttal szálltak be a kampányba a kormányközeli helyi lapok ott, ahol igazán szükség volt rá, de visszafogták magukat a biztos fideszes városokban, ahogyan magukra hagyták a garantáltan esélytelen kormánypárti jelölteket is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240621_onkormanyzati-valasztas-2024-facebook-hirdetes-kesma | 2024-06-21 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független képviselő szerint üresen áll a szlovénia Radamos nevű falu szélén épült korai fejlesztőközpont, amire korábban 276 millió forintot adott a magyar kormány. A szlovén kormány további 38 millió forinttal támogatta a beruházást.
A 250 fős falu szélén épült intézményt hivatalosan 2022 októberében adták át, amiről a helyi média is beszámolt. A központot Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyitotta meg.
Azonban Hadházy videója alapján úgy tűnik, hogy a központ jelenleg üresen áll, legalábbis a képviselő nem találkozott gyerekekekkel, amikor a faluban járt, pedig még az épületbe is becsöngetett. Beszélt a helyiekkel is, akik azt mondták neki, hogy gyerekek csak akkor voltak ott, amikor tavaly decemberben a kegyelmi botrány miatt azóta lemondott Novák Katalin köztársasági elnök ellátogatott a faluba.
Hivatalos Facebook-oldala szerint Novák Katalin valóban járt a faluban. Tavaly december 5-én posztolt az intézményről, amiről azt írta, hogy a Muravidéki Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség fenntartásában működik, "és várja az anyanyelven tartott korai fejlesztőpedagógiai foglalkozásokra a muravidékieket". Az exállamfő fotókat is posztolt a látogatásról. Az egyiken körülbelül 10-20 gyerek szerepel, miközben a Mikulásnak énekelnek.
Hadházy szerint az üresen álló szlovéniai fejlesztőközpont arra is rávilágít, mekkora problémák vannak Magyarországon a gyermekvédelemben. | Hadházy Ákos talált egy 276 millióból épült szlovéniai fejlesztőközpontot, ami a jelek szerint üresen áll | Hadházy Ákos független képviselő szerint üresen áll a szlovénia Radamos nevű falu szélén épült korai fejlesztőközpont, amire korábban 276 millió forintot adott a magyar kormány. A szlovén kormány további 38 millió forinttal támogatta a beruházást. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/hadhazy-akos-szlovenia-radamos-fejleszto-kozpont-novak-katalin | 2024-06-18 11:05:00 | true | null | null | Telex |
Nagy elemzés eredményeit publikálta hat hazai civil szervezet a június 9-i választásokról kedden. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi (közel ezer szavazatszámláló tapasztalatait is belegyúrva), elkészítésében részt vett a 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy.
A fő megállapításuk, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik, és a nemzetközi választási megfigyelők által javasolt ajánlásokból szinte semmit sem vett át Magyarország. Ahogy a jelentés készítői fogalmaznak:
"Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország."
A jelentés szerint alkotmányos aggályokat vetett fel a választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése.
Emellett szokás szerint összefonódott az állami és a kormánypárti kampány, amiben harmadik szereplők is részt vettek (ld. CÖF). Mindez nagy anyagi fölényt és láthatóságot jelentett, ez pedig torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt. Ez önkormányzati szinten is megjelent: helyi erőforrásokat vontak be a kampányba, anyagi juttatással vagy annak ígéretével motiválták a választókat.
Ehhez kapcsolódik, hogy a "helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan". Ahogy az sem átlátható, hogy a választási és szavazatszámláló bizottságok tagjait politikai testület választja meg, ennek szempontjai elég homályosak.
Nincsenek egyenlő feltételek biztosítva a külföldről szavazóknak, mivel a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
Több településen az egyéni választókerületeket úgy szabták meg, hogy az valamelyik félnek előnyt jelentsen, ilyen ügyekben bírósági döntések is születtek.
Arról is írtak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a büntető törvénykönyv módosítása "dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára", és ez torzító hatású. Ahogy az is, hogy a kormánypártok kommunikációja "szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban".
Ráadásul a közösségi médiában még európai szinten is kimagasodott a kampányköltés, ezekben a hirdetésekben mindent a Fidesz narratívája szerint kereteztek.
Emellett még mindig fennálló jelenségek a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása, a voksturizmus, a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása (főleg az idősotthonokban), valamint az, hogy nincs jogi lehetőség az állampolgári választási megfigyelésre, ami indokolatlan, és a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti. | Durván a kormánypártoknak lejtett a pálya a választásokon hat civil szervezet szerint | Nagy elemzés eredményeit publikálta hat hazai civil szervezet a június 9-i választásokról kedden. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi (közel ezer szavazatszámláló tapasztalatait is belegyúrva), elkészítésében részt vett a 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/civil-szervezetek-valasztasi-jelentes-ep-valasztas-onkormanyzati-visszassagok | 2024-06-18 16:44:00 | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden kiadott egy közleményt, amiben arról írnak, hogy újabb bűnügyi akciót hajtanak végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben. A KNYF szerint fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, ezért indult nyomozás az ügyben. Március 7-én vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt négy személyt vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat álláspontja szerint hivatali dolgozót nem érint a nyomozás.
Kedden újabb akcióra került sor, amiről annyit közölt a KNYF, hogy a mai napon összehangolt nyomozási cselekményeket hajtanak végre, és több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - zajlanak eljárási cselekmények. Az akcióban 40 hivatalos személy vesz részt, a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködik ebben. Hogy pontosan milyen nyomozási cselekményekről van szó, arról későbbre ígértek részletes tájékoztatást.
Frissítés: reagált Óbuda
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata még a nap folyamán közleményt adott ki az ügyben, amiben arról írtak, az ügyészség iratok szkennelését kérte, amiben együttműködtek velük, az iratokat átadták. Ez a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amiben márciusban már kértek be iratokat. Egy ellentmondásra is felhívja a figyelmet a kerületi kommüniké:
"Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott."
Hozzátették, "az önkormányzat minden egyes szerződése szabályos és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást", erre bizonyítékaik is vannak, nyilvánosságra fogják hozni őket. | Az óbudai önkormányzattal kötött fiktív szerződések ügyében akciózott a Központi Nyomozó Főügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden kiadott egy közleményt, amiben arról írnak, hogy újabb bűnügyi akciót hajtanak végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben. A KNYF szerint fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, ezért indult nyomozás az ügyben. Március 7-én vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt négy személyt vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat álláspontja szerint hivatali dolgozót nem érint a nyomozás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/ozponti-nyomozo-fougyeszseg-nyomozas-iii-keruleti-onkormanyzat-vesztegetes | 2024-06-18 11:43:00 | true | null | null | Telex |
Már mind a két magas rangú győri rendőri vezető letartóztatását megszüntették a bűnügyben, amelyben most is csak bővül a gyanúsítotti kör. Hivatali visszaélés gyanúja miatt tavaly szeptember 1-jén vették őrizetbe a volt győri rendőrkapitányt.
Rétestésztához hasonlít a volt győri rendőrkapitányt és egy másik győri rendőr főtisztet érintő ügy, mert ahogy a nyomozás folyik, még mindig újabb és újabb gyanúsítottakat hallgatnak ki. Legutóbb április második felében számoltunk be arról, hogy 12 gyanúsítottat hallgatott meg a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség, a szám másfél hónap során felszökött, és most arról tájékoztatott a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy az ügynek 20 gyanúsítottja van, akiket kihallgattak.
Ennél többet lényegében most sem közölnek a titkosított eljárásról, de nem hivatalos forrásból úgy tudjuk - ami nem mellékes adat -, hogy a gyanúsítottak többsége nem rendőr.
Így az sem tudható, hogy miért vették őrizetbe és tartóztatták le 2023. szeptember 1-jén a hivatalosan "egyik vidéki rendőrkapitányként" nevezett rendőri vezetőt, akiről a Telex akkor megtudta, hogy a győri Váczi Attila rendőr ezredesről van szó. Őrizetbe vétele után az országos rendőrfőkapitány visszavonta Váczi kapitányi kinevezését, majd idén májusban nyolc hónap után kiengedték a letartóztatásból és bűnügyi felügyelet áll.
Tavasszal tudtuk meg, hogy év elejétől fogva egy másik magas rangú győri rendőri vezetőt is fogvatartottak, kérdésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ezt úgy erősítette meg, hogy "két gyanúsított áll kényszerintézkedés alatt", de ekkor személyiségi okokra hivatkozva nem árult el többet.
A Telex megtudta - természetesen ezúttal sem a hivatalos helyről -, hogy mára nemcsak a volt kapitányt, de a másik magas rangú rendőrt is kiengedték, a KNYF pedig azt válaszolta, hogy "a korábban letartóztatott gyanúsítottak jelenleg bűnügyi felügyelet kényszerintézkedés hatálya alatt állnak." Információink szerint ez esetükben a régen házi őrizetnek nevezett korlátozást jelenti, vagyis kijelölt ingatlanjukat nem hagyhatják el.
Mivel az eljárás a rendőri állományt is érinti, azzal a kérdéssel már a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk, hogy miként érinti mindez a szervezet munkáját. Itt annyit feleltek: "A vármegye közrendjét és közbiztonságát a megfelelő rendőri létszámmal biztosítjuk!"
A Telex továbbra is úgy tudja, hogy a jelenlegi ügyben jellemzően nem korrupcióról van egyébként szó, mint amint volt például az emlékezetes lébényi autópálya-rendőrség esetében.
A bűncselekmények együttese többrétű, bonyolult, felmerülhetett például többször a hivatali visszaélés gyanúja, amit megvalósíthat valaki például egy szívesség törvénytelen teljesítésével is.
Az említett lébényi eljárás 18 volt autópálya-rendőr ellen folyt korrupció miatt, és 2021 márciusában zárult le jogerős ítélettel. A volt lébényi autópálya-rendőrök azzal rontották a hatóság hírnevét, hogy 2018 szeptembere előtt rendszeresen pénzt szedtek az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán a külföldi tehergépkocsik és turistabuszok vezetőitől a továbbhaladás tarifájaként. | Már húsz gyanúsítottja van a volt győri rendőrkapitányt érintő, máig titkosan kezelt büntetőügynek | Már mind a két magas rangú győri rendőri vezető letartóztatását megszüntették a bűnügyben, amelyben most is csak bővül a gyanúsítotti kör. Hivatali visszaélés gyanúja miatt tavaly szeptember 1-jén vették őrizetbe a volt győri rendőrkapitányt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/19/gyor-rendorkapitany-nyomozas-knyf-visszaeles | 2024-06-19 00:00:00 | true | null | null | Telex |
"Nem ijedünk meg az MTÜ fenyegetésétől, ezért a feljelentés mellett a Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel kéri ki az MTÜ influenszerekkel kötött szerződéseit" - írja közleményében a DK, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt üzenet nekik: "fejezzék be a hazudozást", mert ha nem, megteszik a "szükséges jogi lépéseket".
Az MTÜ-től azután érkezett a reakció, hogy a párt szerda délelőtt bejelentette: hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesznek az amerikaiaknak szervezett influenszerparti miatt, amire szerintük az MTÜ több mint egymilliárd forint közpénzt költött el. A Turisztikai Ügynökség egyébként sikeresnek értékelte a saját eseményét, azt írták, hogy a "Budapestre utaztatott influenszerek túlteljesítettek, és már ömlenek a foglalások Amerikából".
A DK csütörtökön arról írt, hogy "a Budapest népszerűsítésére közpénzből felbérelt influenszerek egy része épp csak azt nem jelzi posztjaikban, hogy Budapesten vannak, valamint, hogy érdekes módon pont a miniszterelnök vejéhez köthető szállodákban van számos programjuk, így leginkább ezeket a helyeket népszerűsíthetik. Hozzátették: "a miniszterelnök lányának befolyása alatt álló MTÜ szerint »nem politikai, hanem szakmai kérdés«".
"Tudni akarjuk, hogy ezekben a szerződésekben pontosan milyen feladatok és célok szerepelnek;
valóban Budapest, vagy sokkal inkább a Tiborcz Istvánhoz és ezáltal Orbán Ráhelhez köthető budapesti szállodák népszerűsítése volt-e a cél" - írta a párt. | A DK kikéri a Turisztikai Ügynökség amerikai influenszerekkel kötött szerződéseit | “Nem ijedünk meg az MTÜ fenyegetésétől, ezért a feljelentés mellett a Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel kéri ki az MTÜ influenszerekkel kötött szerződéseit” – írja közleményében a DK, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt üzenet nekik: „fejezzék be a hazudozást”, mert ha nem, megteszik a “szükséges jogi lépéseket”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/20/dk-turisztikai-ugynokseg-szerzodesek-kikerik-amerikai-influenszerek | 2024-06-20 13:16:00 | true | null | null | Telex |
"Engem talán egy mondat érintett főügyész úr előadásából, mely szerint nem állt szándékomban elszökni Dubajba, hiszen már egy hónapja megvettem az oda-vissza szóló külföldi repülőjegyet. Mindez igaz, két éven át magam is ezt mondtam. Ennek fényében furcsa, hogy alapvetően erre a »szökési kísérletre« alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat. Szökni természetesen nem állt szándékomban, nem is lett volna okom rá. Dr. Völner Pálnak vagy bárki másnak sem adtam vesztegetési pénzt, ahogy én sem fogadtam el ilyet senkitől. Ahogy eddig is állítottam, és a nyomozati iratokból is kitűnik, legális gazdasági ügyletként kaptam vissza - részben - az általam befektetett, kölcsönadott pénzt."
Így reagált Schadl György a Telexnek azután, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást a Magyar Péter-Varga Judit-hangfelvétel ügyében, mert arra jutottak, hogy a Schadl-Völner-ügy iratait senki nem manipulálta. Emellett bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozásnak azt a részét is, ami arról szólt, figyelmeztették-e előre Völner Pált arról, hogy nyomozás zajlik.
Ennek az ügynek ez az egyik legérdekesebb része: hogy most akkor szóltak Völner Pálnak előre, vagy sem. Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételes állításai szerint már 2021 tavaszán-nyarán szóltak Völnernek. A Telex értesülései szerint valóban leadhatták a drótot Völnernek, de csak 2021 novemberének első napjaiban, közvetlenül Schadl november 5-i őrizetbe vétele előtt.
Ezek az utolsó napok - ekkor már javában lehallgatták Schadlt és Völnert is - így néztek ki:
2021. november 2. 18:25 - Rogán Antal hívja Völnert, összesen 30 másodpercet beszélgetnek. Rogán megkérte Völnert, menjen be a Karmelitába "egy fontos dolog miatt".
2021. november 2. este - Később este Völner Pál bent jár a Karmelitában, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodában.
2021. november 3. 9:00 - A Központi Nyomozó Főügyészség rejtett figyelést rendelt el Völner Pállal és Schadl Györggyel szemben, mert tudták, hogy arra a napra találkozót beszélt meg a két férfi. A rejtett figyelés követést jelent.
2021. november 3. 15:10 - Bár Völner Pál 17 óráig lett volna az Országos Bírói Tanács ülésén, de közel két órával hamarabb távozott onnan. Völner akkor ment el, amikor a következő napirendi pont az ő tárcáját is érintette, híváslistája alapján többen is keresték. A tanácskozás elhagyásáról nem szólt Schadl Györgynek, akivel le volt ütve a találkozója. Schadl később sms-t küldött neki: "Szia! Látod már a végét?" Völner erre szokatlan módon nem válaszolt. Hazament Nyergesújfalura, Schadlt nem kereste.
2021. november 3. - 17:44 - Schadl végül felhívta Völnert, aki úgy beszélt a végrehajtói kar akkori elnökével, mintha nem is lett volna aznapra találkozójuk megbeszélve.
2021. november 4. - Schadl és Völner találkoztak az Igazságügyi Minisztériumban.
2021. november 5. - Schadl a feleségével és a diplomata útlevelével Dubajba akart repülni, de a reptéren elfogták őket.
Fürcht Pál főügyész azt mondta: "Nem merült fel a nyomozás során olyan egyértelmű adat, ami azt megalapozná, hogy valaki bűnös szándékkal szólt Völner Pálnak", de azt nem zárja ki, hogy "valaki adott esetben figyelmeztette arra, hogy túlságosan szoros a kapcsolata Schadl Györggyel. (...) Önmagában az a bűncselekmény, hogy valaki azért figyelmezteti Völner Pált, hogy elkerüljön egy bűncselekmény miatti büntetőeljárást". Az viszont szerinte nem bűncselekmény, ha valaki egy integritás problémára hívja fel a figyelmet.
Az ügyészség viszont azt kizárta, hogy Schadl Györgyöt bárki figyelmeztette volna a nyomozásra, mert "a vártnál több bizonyítékot tudtak tőle lefoglalni, és semmi nem utalt arra, hogy a bírósági végrehajtókat eligazította, milyen vallomást tegyenek. (...) Ha Völner Pált 2021. november 3-a előtt arról tájékoztatta volna bárki, hogy az ügyészség nyomoz ellene, akkor nyilván logikus lett volna, ha eltüntetik a bizonyítékokat".
Szerintük Schadl György viselkedése sem változott meg, miután november 4-én találkozott Völner Pállal. Emellett szerintük Schadl már 2021. október 19-én megvette Dubajba a repülőjegyét, és retúrjegyet is vett, november 14-re. "Így a szökési szándéka kizárható", állítja az ügyészség.
Ezzel szemben viszont Schadl Györgynek elég zavart volt a viselkedése a november 4-én, amikor Völner Pállal találkozott az Igazságügyi Minisztériumban. A találkozójuk végéről a nyomozati anyagban ez áll:
Völner 10:13-kor jött ki az Igazságügyi Minisztérium épületéből, és egy sofőrös autóval elhajtott. Három perccel később, 10:16-kor Schadl is kijött az épületből, és a XIII. kerületi Danubius utcáig vezetett, ahol vészvillogóval félreállt, és néhány percig a kocsiban várt. Schadl 10:31-kor olyan sebességgel hajtott el a helyszínről, hogy a nyomozók nem tudták követni. A következő egy és negyed órában megpróbálták felkeresni azokon a helyeken, ahol amúgy tartózkodni szokott, de egyiken se találták meg, ezért aznapi megfigyelését 11:45-kor lezárták.
Azt, hogy a következő órákban pontosan mi történt, a nyomozati anyagból nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni. Azt tudjuk, hogy a Telexnél lévő nyomozati anyagban nincsenek benne bizonyos dokumentumok, és hiányzik például a telefonhívások egy részének leirata is. November 4-ről és november 5-ről például Schadl és Völner telefonjáról egyetlen hívás leiratát sem csatolták a nyomozati anyaghoz.
Schadl november 5-én megpróbált Dubajba utazni. Az ügyészség csütörtökön azt állította, hogy nem menekülni akart oda, hiszen a repülőjegye már korábban is megvolt, és retúrjegye is volt. Ami azért érdekes, mert a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiban még arról van szó, hogy Schadl a feleségével azért menekült volna Dubajba, mert az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye. | Schadl György: Furcsa, hogy alapvetően a „szökési kísérletre” alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat | „Engem talán egy mondat érintett főügyész úr előadásából, mely szerint nem állt szándékomban elszökni Dubajba, hiszen már egy hónapja megvettem az oda-vissza szóló külföldi repülőjegyet. Mindez igaz, két éven át magam is ezt mondtam. Ennek fényében furcsa, hogy alapvetően erre a »szökési kísérletre« alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat. Szökni természetesen nem állt szándékomban, nem is lett volna okom rá. Dr. Völner Pálnak vagy bárki másnak sem adtam vesztegetési pénzt, ahogy én sem fogadtam el ilyet senkitől. Ahogy eddig is állítottam, és a nyomozati iratokból is kitűnik, legális gazdasági ügyletként kaptam vissza – részben – az általam befektetett, kölcsönadott pénzt.” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-reakcio-magyar-peter-varga-judit-hangfelvetel-ugyeszseg | 2024-06-20 20:59:00 | true | null | null | Telex |
Szinte a Holdról is látható a különbség a Fidesz és az ellenzéki pártok facebookos és Google-reklámköltései között - derül ki a Political Capital kutatásból. 2023 december 31 és 2024 június 15 között Magyarországon összesen 4,151 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. volt, hogy egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon
A Facebookon csak a kormányoldal (a Fidesz, a Megafon és a CÖF) 2,136 milliárdot költött, ami négyszerese annak, amit az összes, egyébként egymással is versenyző ellenzéki párt összesen költött ugyanerre. A költések 84 százaléka egyébként a Facebookra és az Instagramra ment.
Az ellenzéki oldalon a DK volt a legbőkezűbb, összesen 183 millióért hirdettek, a Momentum pedig 93 millió forintért. A főpolgármester-választásra költött pénzek nem igazán fedik a szavazás eredményét: a legtöbbet a Fidesz költötte Szentkirályi Alexandra kampányára (csak a Facebookon 112 milliót), őt Vitézy Dávid követte (55,8 millió a Facebookon, 13,9 a Google-ön), Karácsony Gergely pedig összesen 19,5 milliót költött.
A Political Capital elemzésében jól látható, hogy a kormányközeli médiumok hogyan rúgták be szinte a semmiből egyszerre a cikkek hirdetését, és mivel ugyanazt az üzenetet küldték tovább, mint a kormány, az elemzők szerint nyilvánvaló a központi koordináció.
A kormányoldal költése nemcsak itthon kiemelkedő. Az EU-ban Németországban költötték a legtöbbet politikai hirdetésekre (9,8 millió eurót), a második pedig Magyarország lett, de szorosan, 9,6 millió euróval. A harmadik Belgium, de már nagyobb különbséggel, 7,8 millió euróval. | Európai szinten is rekordsokat költött netes reklámokra a kormányoldal a választási kampány során | Szinte a Holdról is látható a különbség a Fidesz és az ellenzéki pártok facebookos és Google-reklámköltései között – derül ki a Political Capital kutatásból. 2023 december 31 és 2024 június 15 között Magyarországon összesen 4,151 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. volt, hogy egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/21/internet-kampany-koltes-fidesz-valasztas-political-capital | 2024-06-21 14:20:00 | true | null | null | Telex |
"Jól kiépített infrastruktúra, innovatív megoldások, fejlett technológia és dinamikus munkaerő" - ilyen és ehhez hasonló pozitív mondatokkal jellemzi Magyarországot az a prezentáció, amit az Adria Port Zrt. vezérigazgatója mutatott be május végén egy szakmai eseményen. Az anyagban a magyarországi akkumulátoripari beruházásokat is kiemelték, mint hazánk egyik erősségét. A trieszti kikötő miatt 2019-ben létrehozott projektcég azonban csak nyeli a közpénzt, az építkezés pedig még el sem kezdődött.
2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt akarnak varázsolni.
Az adásvétel óta nagy volt a csend a projekt körül: a tervezett beruházásról leginkább csak az olasz sajtó híreiből értesülhettek a magyar olvasók. 2022 őszén például a Trieste News írta meg, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forintot) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
Tavaly nyáron Keresztes Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy történt-e már bármilyen munkavégzés a területen, és mekkora lesz a projekt összköltsége. A beruházásért felelős külügyminiszter azonban csak annyit válaszolt, hogy "folynak az egyeztetések az olasz féllel", és 2024-ben a helyi hatóságok "megkezdik a területen a mederkotrási és partfal-építési munkálatokat". Keresztes idén áprilisban feltett kérdésére ugyanezt a választ kapta.
Sok szép autó- és akkugyár
Úgy tűnik, hogy a kormány eltökéltsége töretlen a trieszti projekt iránt. Azt ugyan nem kötik a magyar lakosok orrára, hogy pontosan mikor lesz kész, és mennyibe fog kerülni, de teljes gőzzel reklámozzák külföldön.
Idén május végén az olasz városban volt a Földközi-tengeri kikötők és logisztika 2024 elnevezésű nemzetközi kiállítás és konferencia, amelyen részt vett a magyar állam projektcége, az Adria Port Zrt. is. A vállalatnak volt egy standja az eseményen, és Garai Péter vezérigazgató beszédet is mondott. Az Adria Port Zrt. szerepel a hivatalos fotógalériában (stand 54. oldal, Garai 122. és 123. oldal), de a saját Linkedin-oldalára is kitette a szereplést.
Garai Péter vezérigazgató (a fenti kép jobb szélén) előadásában egy 12 oldalas prezentációt mutatott be a magyar kormány Triesztbe tervezett projektjéről. Szerencsére a kiállítást szervező TransportEvents az összes előadás anyagát feltette a honlapjára, így az Adria Port Zrt. vezére által előadott anyagot is.
A prezentáció a magyar kereskedelmi útvonalak ismertetésével kezdődik, és rögtön az elején kiemeli, hogy hazánkban növekedés várható az autóiparban, valamint az akkumulátor- és elektronikai iparban. A második oldal a magyar logisztikai ipart dicsőíti, kiemelve, hogy jól kiépített infrastruktúra (út-, vasút- és vízhálózat) van, a szállítmányozási szektorban pedig innovatív megoldások, fejlett technológiák és dinamikus munkaerő - bármit is jelentsen ez utóbbi.
A következő, harmadik oldal a magyarországi akkumulátoripart dicséri, hazánkat a szektor feltörekvő kulcsszereplőjének nevezve.
Bemutatja a hazánkban működő akkugyárakat, és kiemeli, hogy a teljes lánc (gyártás, beépítés, feldolgozás) is jelen van nálunk. Emellett arról is ír, hogy a kedvező üzleti környezet vonzza az akkuipari befektetéseket Magyarországra, ahol képzett munkaerő és erős mérnöki hagyományok vannak.
A legszebb talán az oldal alsó részén, az autó feletti apró betűs szöveg, miszerint "favourable legal environment adapted to industry requirements", vagyis "az iparág igényeihez igazított kedvező jogi környezet". Ezek szerint így mondják diplomatikus virágnyelven, hogy a magyar kormány kb. semmilyen elvárást nem támaszt a hazai akkuipari beruházásokkal szemben,
Ezután egy oldalt szenteltek a hazai autóiparnak (Audi, BMW, Mercedes, Opel, Suzuki, ZalaZone), aztán egyet az elektronikai iparnak a Lenovótól a Siemensig, majd a leendő trieszti magyar kikötő tulajdonságait, előnyeit és fontosságát ecseteli az anyag.
Már 1,5 milliárd forint veszteség
A trieszti projekt lebonyolítására létrehozott állami cég, a fenti prezentációt bemutató Adria Port Zrt. közel öt éve, 2019 vége óta működik. Ez a vállalat vette meg a területet, valamint az arra 2074-ig érvényes kikötői koncessziót.
Az Adria Portnak 2021 óta minden évben van bevétele, amely a 2020-ban megvásárolt trieszti terület bérbeadásából származik. Ez az összeg azonban minimális: 2021-ben kb 850 ezer forint volt, 2022-ben 5,6 millió forint, 2023-ban pedig 6,4 millió. A cég kiadásai viszont ennek sokszorosát teszik ki, csak irodabérlésre majdnem a bevételük tízszeresét költik - fenntartanak egyet Budapesten és egyet Triesztben is.
A vállalatnak egyre több az alkalmazottja is: 2019-ben csak 1 ember (az igazgató), majd 3, később 7 fő, 2022-ben már 9, a legfrissebb beszámolójuk szerint 2023-ban pedig már 12 fő volt. Az igazgató mellett van a cégnek egy felügyelőbizottsága is, amely az egyik évben 3, a másikban 4 fős, és a tagok tiszteletdíja összesen 2-3 millió forint évente.
Garai Péter vezérigazgató 2019-ben 1,5 millió forint, 2020-ban 18,5 millió forint, 2021-ben 65.453 euró (az akkori 360-as árfolyammal kb. 23,5 millió forint), 2022-ben 61.417 euró (390-es árfolyammal számolva kb. 24 millió forint), 2023-ban pedig 71.705 euró (400-as árfolyammal kb 28 millió forint) fizetést kapott.
Mindezek fényében nem csoda, hogy a Külügyminisztérium alá rendelt cég a megalapítása óta masszívan veszteséges: 2019-ben 24,9 millió, 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben 424,4 millió, tavaly pedig 375,8 millió mínuszt hozott össze.
Vagyis az Adria Port Zrt. eddig összesen 1,5 milliárd forint veszteséget termelt.
Mindezt úgy, hogy a kikötőnek még gyakorlatilag neki sem álltak, csak előkészületek és megbeszélések zajlanak.
Azt végképp nem tudni, hogy pontosan mi várható a kikötő beindítása után, de a jelek szerint ezt a kormány sem gondolta át előre. A megvalósíthatósági tanulmányt ugyanis csak a trieszti ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem hozták nyilvánosságra.
Erdélyi Katalin | A hazai akkugyárakkal reklámozza a kormány a trieszti kikötőt külföldön | „Jól kiépített infrastruktúra, innovatív megoldások, fejlett technológia és dinamikus munkaerő” – ilyen és ehhez hasonló pozitív mondatokkal jellemzi Magyarországot az a prezentáció, amit az Adria Port Zrt. vezérigazgatója mutatott be május végén egy szakmai eseményen. Az anyagban a magyarországi akkumulátoripari beruházásokat is kiemelték, mint hazánk egyik erősségét. A trieszti kikötő miatt 2019-ben létrehozott projektcég azonban csak nyeli a közpénzt, az építkezés pedig még el sem kezdődött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/21/a-hazai-akkugyarakkal-reklamozza-a-kormany-a-trieszti-kikotot-kulfoldon/ | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra. A repülőket azonban főleg Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja - és nem csak hivatalos célokra. Volt, hogy a miniszterelnök katonai géppel ment Horvátországba üdülni, a külügyminiszter pedig a régi győri gimnáziumába ugrott el honvédségi repülővel. Az utak költségeit viszont "nemzetbiztonsági okokból" titkosították 30 évre. Egy rövid animációs videóban foglaltuk össze, amit a témáról mindenképp tudni érdemes.
Például azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium a költségekkel kapcsolatban azt közölte, hogy Szijjártó Péter egyik repülőútján csak az étel-italfogyasztás 5,5 millió forint volt, az internethasználat pedig még plusz 7 millió. A külügyminiszter viszont ezen megdöbbent, mert szerinte szalámis zsemlét esznek a honvédségi repülőn, amin egyébként ki se tudja húzni magát.
2018 február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy "Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."
Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi repülőket. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, és milánói operaelőadásra is.
2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépek közül csak az elsőnek a megvásárlásáról számoltak be hivatalosan. A másikat titokban vette a kormány és a Zoom buktatta le december elején - emiatt a lap tulajdonosa a hónap végén becsukta az újságot. Orbán Viktor pedig pár nappal később ezzel a titokban vett Falconnal ment szilveszterkor Brazíliába.
A miniszterelnök katonai repülős útjait övező médiafigyelem miatt a négy repülőt elég hamar letiltották az internetes repülőgép-figyelő oldalakról - de hiába, mert van olyan honlap, ami nem hajlandó ilyen cenzúrát végezni. Ennek, az ADS-B Exchange-nek köszönhetően tudható, hogy a honvédség repülői olyan egzotikus helyeken is jártak, mint Dubaj, Las Vegas, Málta, Kanári-szigetek vagy Panama.
A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, így jó sokáig nem fog kiderülni, hogy miért jártak a gépek ismert adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken. Az viszont biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen használja őket - de sokat utazott velük Novák Katalin volt köztársasági elnök és időnként más kormánytagok is.
Orbán Viktor nyaralni is ment már honvédségi géppel, Szijjártó Péter pedig a volt gimnáziumába látogatott el katonai repülővel, de olyan is előfordult, hogy a volt amerikai elnökhöz, Donald Trumphoz ugrottak ki közösen az egyik Falconnal.
2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük.
Hosszas adatigénylési procedúrát követően sikerült megtudnunk néhány számot is a honvédségi repülők által megtett utak költségéről. A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatokból az látszik, hogy bár sok esetben még az üzemanyagot sem számolták fel a politikusok repülőútjánál, mégis százmilliókba került az adófizetőknek Orbánék repkedése.
A legtöbb közpénzbe Szijjártó Péter került: a külügyminiszter 2021-es és 2022-es útjai során 33 millió forint volt a fedélzeti étel- és italfogyasztás, plusz 102 millió az internethasználat.
A legdrágább utazás Szijjártó Kairó-Manáma útja volt 2022 februárjában: akkor 5,5 millióba került a delegáció fedélzeti ellátása és közel 7 millióba az internetköltség. A külügyminiszter nemrégiben az ATV élő adásában közölte, hogy nem érti, honnan vette ezeket a számokat a Honvédelmi Minisztérium, mert a honvédségi Falconon két szalámis zsemle a menü paprikával és paradicsommal. Azt is elmondta, hogy nem akar panaszkodni, de ő ezeken a luxusgépnek nevezett repülőkön ki sem tudja húzni magát.
Erdélyi Katalin
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi | Orbán Viktor és Szijjártó Péter titkosított útjai a honvédségi repülőkön 1 percben | A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra. A repülőket azonban főleg Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja – és nem csak hivatalos célokra. Volt, hogy a miniszterelnök katonai géppel ment Horvátországba üdülni, a külügyminiszter pedig a régi győri gimnáziumába ugrott el honvédségi repülővel. Az utak költségeit viszont „nemzetbiztonsági okokból” titkosították 30 évre. Egy rövid animációs videóban foglaltuk össze, amit a témáról mindenképp tudni érdemes. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/orban-viktor-es-szijjarto-peter-titkositott-utjai-a-honvedsegi-repulokon-1-percben/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Minden eddiginél többet, összesen nettó 480 millió forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 12 hónap alatt. Az összeg évről évre növekszik: 2016-ben még "csak" 90 milliót szántak ugyanerre a célra. A közmédiának szerencsére nincsenek anyagi gondjai, bátran tervezhet a közel félmilliárdos kiadással. Az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét ugyanis 142 milliárd forintban határozta meg az országgyűlés - vagyis ennyiből gazdálkodhat a közpénzből működő szervezet.
Meghívásos eljárással keres céget a közmédia smink, stylist és fodrász szolgáltatás nyújtására. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött adatok szerint a keretszerződés 12 hónapra szól, és egy alkalommal további 1 évre meghosszabbítható. Ez idő alatt maximum nettó 480 millió értékben kerülhet sor megrendelésekre. Az MTVA a keretösszeg 70 százalékának lehívására vállal kötelezettséget. A közmédia egyébként jelenleg is rendelkezik hatályos keretszerződéssel, ami szeptemberben (vagy a keretösszeg kimerülésével) jár le.
A mostani tender nyertesének feladata lesz az MTVA képernyős munkatársainak képernyőn történő megjelenéséhez smink, stylist és fodrász szolgáltatás nyújtása. Ebbe beletartozik többek között a stylist tanácsadás, a ruhák, kiegészítők szállítása, az öltöztető és varró(nő)i- valamint a napi és eseti fodrász feladatok, továbbá a képernyős munkatársak és vendégek sminkelése, produkciós igény esetén maszk készítése.
A stylist- havonta átlagosan 250 órát, az öltöztető- és varró(nő)- együttesen havonta átlagosan 833 órát, a fodrász- havonta átlagosan 1250 órát, míg a sminkes-feladatok havonta 1916 órát tesznek majd ki. A felhívás szövege alapján legalább 140 fő rendszeres képernyős munkatárssal, napi szinten pedig 40 fő képernyős személlyel és 30-40 fő vendéggel kell számolni.
A kiemelt eseményekhez (például a köztársasági elnök újévi beszédéhez) mester szakembert kell biztosítani.
Azoknak a jelentkezőknek azonban, akiket végül felkérnek ajánlattételre, nemcsak megfelelő szakmai gárdával kell rendelkezniük, de 4 millió forint ajánlati biztosítékot is be kell fizetniük.
Hogy a tendert végül ki nyeri majd, egyelőre még nem tudni, de nagy meglepetés lenne, ha nem a korábbi években megbízott Make-Up Team nevű cég lenne a befutó. A társaság 2016 óta kap megbízásokat a közmédiától, a tavalyi kiírást is ők húzták be. De míg 8 éve 90 milliót, addig 2023-ban már 450 milliót szánt az MTVA arra, hogy mindenki jól mutasson a képernyőn.
A 2015-ben alapított, mindössze 5 fős Make-Up Team Kft. éves bevétele tavaly 318 millió forint volt, osztalékot nem fizettek ki. A cég tulajdonosa Rafai Attila, aki tavaly a Magyar Hangnak szűkszavúan csak annyit mondott az MTVA-s megbízás kapcsán, hogy az ügyben a közmédia sajtóosztálya az illetékes.
Katus Eszter
Nyitókép: Rókusfalvy Lili műsorvezető A Dal 2023 televíziós show-műsor első válogatóján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2023. március 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd | Új rekord: közel félmilliárd forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra az MTVA | Minden eddiginél többet, összesen nettó 480 millió forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 12 hónap alatt. Az összeg évről évre növekszik: 2016-ben még „csak” 90 milliót szántak ugyanerre a célra. A közmédiának szerencsére nincsenek anyagi gondjai, bátran tervezhet a közel félmilliárdos kiadással. Az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét ugyanis 142 milliárd forintban határozta meg az országgyűlés – vagyis ennyiből gazdálkodhat a közpénzből működő szervezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/uj-rekord-kozel-felmilliard-forintot-koltene-sminkesre-fodraszra-es-stylistra-az-mtva/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar honvédség 2019-ben rendelt török páncélozott járműveket, amelyeket nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy közvetítőcégtől vettek. A beszerzés részleteit 30 évre titkosították, a beszámolói szerint viszont a közvetítő HT Divison Zrt. nagyon jól járt az üzlettel. A cég tavalyelőtt 2,6 milliárd forint, tavaly pedig 2,7 milliárd forint hasznot termelt, ennek nagy részét most ki is vették a tulajdonosok: egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának beszerzése a magyar honvédség részére. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta, de a projekt részleteit honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosította a kormány.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. Azóta nem sok minden történt: csak néhány nappal ezelőtt érkezett újabb 13 darab Gidrán Törökországból.
A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette. A cég két tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha: a közbeszerzéseken meggazdagodott, luxusjachtokról elhíresült Szíjj László, és Suat Karakus, aki afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, Orbán Viktor magyar miniszterelnök török barátjának.
Nagyot kaszált a közvetítőcég
A Gidránok áráról soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit - a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan - honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították. Mivel azonban a HT Divison Zrt.-re is vonatkoznak a többi hazai cégre érvényes szabályok, vagyis évente beszámolót kell leadnia, azokból lehet némi fogalmunk az üzlet nagyságáról.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a Gidránok beszerzésről. Viszont egyértelműen amiatt jött létre, hiszen a honlapján sokáig csak a török járművek szerepeltek, és az első két évében 0 forint forgalma volt.
Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ebből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet.
Ezután azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re: 2022-ben a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd. A cég nemrégiben leadta a 2023-as beszámolóját, ami alapján a tavalyi éve is nagyon sikeres volt:
2023-ban a HT Divison Zrt. nettó árbevétele 16,3 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig 2,7 milliárd.
"Apró" változás a cég mérlegében, hogy 2023. január 1-től áttértek a forintról az euróra, vagyis már abban számolnak mindent. Szerencsére azonban feltüntették az átváltási árfolyamot (382,78) is, amit használtak, így könnyű volt forintosítani a beszámolóban megadott számokat (árbevétel 42,58 millió euró, profit 7,16 millió euró).
A cégbeszámolóhoz csatolt közgyűlési határozat szerint a tulajdonosok, Szíjj László és Suat Karakus úgy döntöttek, hogy összesen 8 millió eurót (a korábbi években eredménytartalékba helyezett összegből 6,884 millió eurót és a 2023-as profitból 1,116 millió eurót) kivesznek osztalékként a cégből. Vagyis a HT Divison Zrt.-ből Szíjj és Karakus fejenként 4 millió euróhoz, kb. 1,5 milliárd forinthoz jutott.
Kaposvárról Győrbe teszik a gyártást
A 2020-as honvédségi bejelentés szerint a kormány távlati terveiben 300 jármű beszerzése szerepelt, amelyeket legalább részben Magyarországon, méghozzá Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.
Ebből azonban úgy tűnik, nem lesz semmi, a kaposvári gyárnál ugyanis tavaly nyár óta nagy a csend, ősszel pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt jelentette be, hogy Győrben fogják gyártani a magyar Gidránokat. Mégpedig a HT Divison Zrt. nélkül: a török Nurol Makina magyar leányvállalata, a Nurol Makina Hungary Kft., az N7 Holding Nemzetvédelmi Ipari Innovációs Zrt. és a RÁBA Autóipari Holding Nyrt. együttműködésében.
De Szalay-Bobrovniczky azt is közölte ősszel, hogy a Törökországból érkező "Gidrán járművek védelmi integrációja - azaz a török alap gépjármű felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel, érzékelőkkel - Kaposváron zajlott, és továbbra is ott marad." Tehát csak az itthon készülő járművek gyártását teszik át Győrbe.
A néhány napja, június 11-én Tatára érkezett 13 Gidránról is azt mondta a miniszter, hogy azok "először Kaposvárra érkeztek, ahol a rádiók beszerelését követően további infokommunikációs eszközöket építettek be, valamint szoftveres telepítés zajlott".
Szíjj László és Suat Karakus közös cége azonban a jelek szerint bizakodó, és tele van tervekkel. A HT Divison honlapján ugyanis már nem csak »Járművek«, hanem »Pilóta nélküli rendszerek«, valamint »Határrendszerek« és »Űripar«, továbbá »Elektro-optika« nevű menüpont is van. Az utóbbinál azt írják, hogy "Törökországban már befektettünk egy hasonló infrastruktúra létrehozásába, most pedig azon dolgozunk, hogy ez Magyarországon is megvalósulhasson".
Erdélyi Katalin | Tavaly is jól fialt Orbán és Erdogan oligarcháinak a honvédségi Gidrán-biznisz | A magyar honvédség 2019-ben rendelt török páncélozott járműveket, amelyeket nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy közvetítőcégtől vettek. A beszerzés részleteit 30 évre titkosították, a beszámolói szerint viszont a közvetítő HT Divison Zrt. nagyon jól járt az üzlettel. A cég tavalyelőtt 2,6 milliárd forint, tavaly pedig 2,7 milliárd forint hasznot termelt, ennek nagy részét most ki is vették a tulajdonosok: egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/tavaly-is-jol-fialt-orban-es-erdogan-oligarchainak-a-honvedsegi-gidran-biznisz/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miután egyetlen ember, Balásy Gyula kezében lévő cégek bonyolítják 2016 óta az állami propagandát a cégek kommunikációjától a Brüsszelnek üzenő plakátokig, évről évre döbbenetes bevételekről és nyereségekről szólnak a Balásy-cégek mérlegei.Idén csak annyi a különbség, hogy bőven a május 31-i határidő után jelentek meg a beszámolók, és még így sem teljes a kép. Az biztos, hogy a New Land Média idén is majdnem 79 milliárdos bevételre tett szert. Ebből 9,5 milliárdos osztalékot vett ki Balásy Gyula. És ehhez jön majd az állami propaganda lebonyolításban szereplő másik Balásy-érdekeltség, a Lounge Design is a maga bevételével és nyereségével, de ennek az adatai továbbra sem publikusak. Frissítés: 21 milliárdos bevétele volt tavaly a Lounge Designnak.A Nem Mediból kivett 9,5 milliárdos osztalék a K-Monitor szerint éves rekord Balásy karrierjében. Így nézett ki ez eddig, ehhez jön majd még a Lounge Design 2023-as 4 milliárdos osztaléka. Ez már így is 46 milliárd forint.És ott van még a progandához hasonlóan központosított rendezvényszervezés is. A Lounge Event tavaly 85 milliárd forintos árbevételre tett szerint, 8,1 milliárd forintot osztalékot vett ki ebből Balásy. A karrierje során a fentiekkel együtt már 54 milliárd forintos osztalék felett jár. Ehhez hozzájönnek további kisebb tételek, mint a Dashboard Solution 580 milliós osztaléka, amin megosztozik Balásy.És íme az állami propagandán sok 10 milliárdot kereső Balásy Gyula, aki tavaly egy éjfekete Lamborghinivel érkezett egy versenyre, ahol sikerült megszólaltatnunk, majd egy hosszú sétát is tettünk vele. | Balásy Gyula megint óriásit kaszált a rogáni propaganda legyártásával | 13 milliárdos osztalékot rakott zsebre tavaly, összesen már több mint 54 milliárdot kaszált tisztán. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/21/balasy-gyula-megint-oriasit-kaszalt-a-rogani-propaganda-legyartasaval | 2024-06-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fővárosi Nyomozó Főügyészség megszüntette a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és akkori férje, az azóta politikussá vedlett Magyar Péter közötti beszélgetésről készült felvétel ügyében folytatott vizsgálatot. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Völner-Schadl-ügy iratait nem manipulálták, Varga Judit "pletykákat osztott meg a férjével" - számol be róla a 444.Megkerestük a súlyos korrupcióval vádolt volt államtitkár és a végrehajtók egykori főnökének ügyével kapcsolatban Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót, aki számos végrehajtási ügyben járt el, rendszeresen képvisel kisemmizett embereket akár a végrehajtókkal, akár az állammal szemben is.Szepesházi lapunknak elmondta, hogy büntetőeljárás során az ehhez hasonló hangfelvételeket minden további nélkül bizonyítéknak tekintik, amennyiben nem merül fel a felvétel manipulációja. Ez egyébként meg is történt, csak épp a nyomozást szüntették meg, miután nem tartották relevánsnak a tartalmát, az ügyészség számára nincs elég bizonyítóereje.Volt bíróként ugyanakkor Szepesházi úgy látja, életszerűtlen az ügyészség indoklása, miszerint "annak kiderítése nem a nyomozás feladata", hogy Varga miért mondott el pletykákat a férjének, miért ilyen módon adta elő azokat, hogy megfelel-e a valóságnak az, hogy volt férje presszionálta őt, hogy ilyeneket mondjon."Mégiscsak egy jogász beszélt egy igazságügyi miniszterrel egymás között bizalmasan mint házastársak, az pedig enyhén szólva feltételezés, hogy pletykákat osztottak meg"- hozzátéve, hogy a pressziót, vagyis hogy Magyar Péter fenyegetően lépett fel, Varga Judit, vagyis csak az egyik fél állítja. A jogász szerint nem hihető vagy életszerű az ügyészség verziója. Mint elmondta, sokkal több a gyanús körülmény a hangfelvételek tartalmát illetően."Felmerülne a megtörtént vádemeléseken túli egyéb vádemelés, akár (a nyomozati anyagokból ismert - K.S.Á.) »Tóni, Barbara, Ádám« kapcsán is."Szepesházi szerint a nyomozás megszüntetése, vagy hogy felsőbb körökbe tartozó szereplők megússzák a felelősségre vonást csak távolabbról függ össze a végrehajtói maffia működésével. Ott ugyanis inkább az a probléma a volt bíró szerint, hogy noha bírósági szakaszban van már Schadl és társai ügye, ez nem változtatott a végrehajtók általános működésmódján. A "kifehérített", vagyis az eljárás alatt álló végrehajtóktól megszabadított végrehajtói karban a korábbiak helyébe lépő új végrehajtók ugyanolyan elánnal viszik tovább megörökölt ügyeiket.Holott Nyugat-Európában ha van egy hasonló botrány, az érintett végrehajtók ügyeit automatikusan megvizsgálják 1-2 évre visszamenőlegesen. Ha ott kiszűrnek visszaélésgyanút, akkor felülvizsgálják, vagy felfüggesztik az adott ügyet. Magyarországon ezzel szemben az adós adott esetben hiába ír akár a Schadl helyettesének, a válasz, hogy a visszaéléseket ügyenként kell bizonyítani, tehát a végrehajtás nem áll le."Az a probléma, hogy egy ilyen »fertőzött« végrehajtói kar elvileg »nem fertőzött« további tagjai pont ugyanúgy működnek, és széttárják a kezüket, hogy nem lehet arra semmilyen jogot alapítani vagy felfüggesztést kérni, hogy esetleg hiába vette át egy olyan végrehajtótól az ügyet, aki le van tartóztatva, vagy vádemelés alatt áll"- fejtette ki Szepesházi.A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyészség arra hivatkozik, hogy az időpontban, amikor állítólag manipulálták az iratokat, már megvolt a vádemelés. Viszont mint mondta, épp az a kérdés, hogy mindenki ellen vádat emeltek-e, aki ellen megállt volna az alapos gyanú, vagy sem.Ezért ezzel nem lehet érvelni, hisz nem az a kétséges, hogy akik ellen vádat emeltek, azok ellen lenne-e más bizonyíték, hanem az, hogy más ellen miért nem emeltek vádat.Magyar Péter is reagált az ügyészségi határozatra, véleménye szerint "szürreális", hogy a hatóság nem talált bűncselekményre utaló nyomot a márciusban nyilvánosságra hozott felvételeken. Akkor a Mérce is beszámolt róla, hogy Magyar szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy nemcsak Völner Pál államtitkár, hanem a kormány legmagasabb körei és a hatóságok is együttműködtek a végrehajtó-maffiával. A felvételek tanúsága szerint Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, akkor a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter közreműködött a Völner-Schadl üggyel kapcsolatos iratok manipulálásához, ahogy azt is elmondta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész "nem ura a helyzetnek".A Schadl György vezette végrehajtói kar a vád szerint maffiamódszerekkel működött, ennek jegyében az elnök lojális végrehajtókat nevezett ki elsősorban a "jól fizető" területekre, akik aztán bevételük jelentős részét leadták neki a pozíció fejében. A Schadl-féle végrehajtói kar vélhetően számos törvénytelen végrehajtás útján semmizett ki embereket, családokat megfelelő jogalap nélkül. Habár a végrehajtói kart azóta elvileg kifehérítették, továbbra is fennáll a kérdés: az alapvetően állami, végrehajtói hatalmi ághoz tartozó feladatert miért privát, profitorientált vállalkozások felelnek, amelyek emiatt a minél több, és minél nagyobb értékű végrehajtásban érdekeltek. | "Életszerűtlen" indokkal szüntette meg az ügyészség a nyomozást Magyar Péter hangfelvételével kapcsolatban | Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró nyilatkozott lapunknak a hangfelvétel miatti nyomozás megszüntetéséről. | null | 1 | https://merce.hu/2024/06/21/eletszerutlen-indokkal-szuntette-meg-az-ugyeszseg-a-nyomozast-magyar-peter-hangfelvetelevel-kapcsolatban/ | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | Mérce |
Feljelentést tett Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője ismeretlen tettes ellen Gattyán György milliárdos adócsalási ügyében.Ahogy arról mi is beszámoltunk, a NAV volt nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos arcát-nevét vállalva mesélte el a Partizánnak, hogy szerinte miként avatkoztak be a politika legmagasabb szintjéről a Gattyán-nyomozásba, és ez milyen következményekkel járt a NAV vezetésére, valamint a saját munkájára, sorsára nézve.Az ügy röviden: 2021 nyarán példátlan tisztogatás zajlott le a NAV élén. Kirúgták az elnököt, a bűnügyi főigazgatót és helyettesét, illetve még pár középvezetőt. Ugyanebben az időszakban, augusztus 3-án a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Bár a hivatalos protokoll szerint mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit, ebben az esetben mégis egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe egyesítettek egy 2012-est. A 2012-es ügyben Gattyánékat 19,4 milliárd forintos adócsalással gyanúsították.Két hónappal az egyesítést követően a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.Tiszolczi, aki 2018-ban kapcsolódott be a Gattyán-nyomozásba, elmondása szerint a fejcserék után egyre különösebb utasításokat kapott új főnökeitől, akik kizárólag a Gattyán-ügyről kérdezték. Elkérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, majd megkérdezték, hogy van-e más, amit addig nem írt le.Az őrnagy egy kiegészítő jelentésben leírt egy két forrás által megerősített értesülést: három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében.Tiszolczi a Partizánnak azt mondta, hogy ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, a NAV szerinte folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben.A NAV az üggyel kapcsolatban az alábbi a közleményt adta ki:"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásaiban mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el. Minden ettől eltérő állítást a leghatározottabban visszautasít. A Partizán Youtube-csatornáján ma megjelent videóban idézett ügyben a NAV minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született.Minden olyan állítással szemben, amely alkalmas a NAV-ba vetett közbizalom megingatására, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket."Jámbor András országgyűlési képviselő most közleményében azt írja:"Derüljön ki, kik akarták eltussolni Gattyán NAV-ügyét."Jámbor ismeretlen tettes ellen tett feljelentést "hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette, valamint a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségének gyanúja miatt".A Partizán videója: | Jámbor András feljelentést tett a Gattyán-féle NAV-ügyben | Azt akarja tudni, ki az a három ember, akik megpróbálták eltussolni az ügyet. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/24/jambor-andras-feljelentest-tett-a-gattyan-fele-nav-ugyben | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Februárban zárult le az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének első fejezete azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben. A huszonkét vádlottat felsorakoztató perben tízen nyilatkoztak így, köztük hat önálló bírósági végrehajtó.
Ők beismerték, hogy kinevezésükért cserébe fizettek a végrehajtók elnökének, volt, aki százmilliókat adott Schadlnak.
A Fővárosi Ítélőtáblára azért került az ügy, mert bár elsőfokon az ügyészség által indítványozottnál is enyhébb ítéletet mondtak a végrehajtók fölött, ők további enyhítésért fellebbeztek. Méghozzá sikeresen. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis a végrehajtók esetében a korábban kiszabott ötmillió forintos pénzbüntetést megfelezte, és volt olyan végrehajtó, aki a két és fél milliós összeg megfizetésre még 21 havi részletfizetési lehetőséget is kapott.
Magócsi István tanácsvezető bíró indoklása szerint a pénzbüntetés összegét eltúlzottan állapította meg korábban az elsőfokú bíróság. A végrehajtó vádlottak ugyanis nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, és egyikük sem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, ugyanakkor eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak. A bíróság azt is megjegyezte, hogy M. E. nyolcadrendű vádlott javára kellett értékelni a köz javára végzett önkéntes munkát is. Az nem derült ki az iratokból, hogy milyen tevékenységről van szó.
M. E. bírósági nyilatkozata szerint egyébként életvezetési tanácsadóként dolgozik. Ő június elején döntött úgy, hogy végelszámolással megszünteti az irodáját, és ezzel csaknem egy időben a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Iroda közzétette pénzügyi beszámolóját. Ennek mellékletéből derült ki, hogy néhány hónnappal azután, hogy a bíróság az átlagos jövedelemi viszonyai okán felére csökkentette a Schadl-ügyben kiszabott pénzbüntetését,
73 millió forint osztalékot vett ki a végrehajtói irodából, | 73 milliós osztalékot vett fel a Schadl-Völner-ügy korrupt végrehajtója, miután a bíróság 2,5 millióra mérsékelte a büntetését | Februárban jogerősen is elítélték a Schadl-Völner-ügy korrupt végrehajtóit, akik bevallották, hogy kenőpénzt fizettek Schadl György volt végrehajtó kari elnöknek. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a vádlottak nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, és egyikük sem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről. Néhány hónappal később M. E. 73 millió forint osztalékot vett fel a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Irodából, ami végelszámolás alá is került. Az elítélt végrehajtó irodája kevesebb mint három és fél éves tevékenysége során 426 millió forint profitot termelt, amiből a vádak szerint 254 millió forintnyi osztalék került Schadl Györgyhöz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-allamtitkar-korrupt-vegrehajto-penzbuntetes-birosag-atlagos-jovedelem-enyhites-73-millio-forint-osztalek/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nehéz lenne jövedelmezőbb üzletágat találni ma Magyarországon, mint a kormányzati propagandagyártás. A Rogán Antal felügyelete alatt működő rendszerben Balásy Gyula, az ágazat monopolhelyzetben lévő főszereplője egyetlen év alatt akkora jövedelmet szavazhatott meg magának, ami önmagában elég volna ahhoz, hogy bekerüljön a száz leggazdagabb hazai vállalkozó közé.
A 24.hu pénteken írta meg, hogy a New Land Media közzétette 2023-as mérlegét, amelyből az derült ki, hogy a tulajdonos Balásy 9,5 milliárd forintot vett ki osztalékként a tavalyi 78,5 milliárd forintos bevétel után.
A New Land Mediát követően hamarosan a cégcsoport másik két nagyobb vállalkozása is publikálta a tavalyi számait. Összesítésünk szerint a főként állami megrendelésekből élő cégek tulajdonosaként Balásynak 21,6 milliárd jövedelme keletkezett. A májusban közzétett legfrissebb százas gazdaglistára az idén 17,2 milliárd forintos vagyonnal lehetett felkerülni.
A kormány 2014-ben központosította az állami szervek kommunikációját. Azóta a minisztériumok, az állami cégek és háttérintézményeik kizárólag a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül rendelhetik meg a kommunikációs munkákat, a reklámokat és a rendezvényszervezést. A feladatra eredetileg három cégcsoportot jelöltek ki, de 2018-ra kettő kiesett a bizalmi körből, így Balásy cégcsoportja, a New Land Media, a Lounge Design Kft. és a rendezvényszervező Lounge Event Kft. maradt az egyedüli beszállító.
A friss cégadatok szerint a megrendelések tavaly is folyamatosan érkeztek, sőt a rendezvényszervezésben több mint 35 százalékos bővülést értek el.
A jó évet záró Lounge Eventből 8,1,
a Lounge Design Kft.-ből pedig kereken 4 milliárd forintot vett ki osztalékként a tulajdonos.
Balásy cégei mellett meg kell említeni egy negyedik vállalkozást is, mely szoros együttműködésben dolgozik a Lounge-csoporttal. A Balásy partnere, Hidvégi Krisztina által vezetett Village Media Kft.-t arra hozták létre, hogy a kisebb helyekre is eljuttassák a kormányzati reklámokat és politikai üzeneteket. A falusi, városi és kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő médiumokkal, helyi tévékkel, tematikus újságokkal fenntartott kapcsolatból Hidvégi 2017 és 2023 között mintegy 4,8 milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki, amit most újabb 1,5 milliárddal toldott meg. Hidvégit, aki a kezdetekről a New Land Media munkatársa volt, Balásy áprilisban az anyacég ügyvezető igazgatójának is kinevezte.
A négy cégből Balásyék összesen 23,1 milliárdot tettek zsebre - ez az összeg nagyjából Pápa és Hódmezővásárhely együttes költségvetésének felel meg. | A kormánypropaganda gyártója két város költségvetésének megfelelő összeggel gazdagodott egy év alatt | Nehéz lenne jövedelmezőbb üzletágat találni ma Magyarországon, mint a kormányzati propagandagyártás. A Rogán Antal felügyelete alatt működő rendszerben Balásy Gyula, az ágazat monopolhelyzetben lévő főszereplője egyetlen év alatt akkora jövedelmet szavazhatott meg magának, ami önmagában elég volna ahhoz, hogy bekerüljön a száz leggazdagabb hazai vállalkozó közé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/24/balasy-gyula-lounge-csoport-kormanypropaganda-23-milliard-oszalek/ | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Jóval a május 31-i előírt határidő után, pénteken tették közzé a kormányzati propagandát gyártó New Land Media 2023-as mérlegét.
Balásy Gyula érdekeltsége tavaly 78,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ami néhány nagyjából 200 millióval kevesebb a 2022-es bevételhez hasonlítva, ám a kimutatott nyereség mégis jóval nagyobb lett, mint a megelőző, 2022 üzleti évben.
A május végén megtartott taggyűlés határozata szerint a cég 9,537 milliárdos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet, amiből a tulajdonos, Balásy 9,5 milliárdot ki is vett osztalék formájában.
Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel és a rendezvényszervező Lounge Event Kft.-vel, 2018 óta lényegében egyeduralkodó az állami reklám- és rendezvényszervezési költéseket tekintve. A minisztériumok, állami tulajdonú cégek és költségvetési háttérintézmények a Rogán Antal miniszter felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül rendelhetnek meg kommunikációs munkát a piackutatástól a kampányon keresztül a rendezvények megszervezéséig. | Az infláció ellenére jó éve volt Balásy Gyulának: 9,5 milliárd osztalékot tehetett zsebre | Jóval a május 31-i előírt határidő után, pénteken tették közzé a kormányzati propagandát gyártó New Land Media 2023-as mérlegét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/21/new-land-media-merleg-balasy-gyula-9-milliard-osztalek/ | 2024-06-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és azt az önkormányzati cégvezetőt, akit ugyancsak kedden vettek őrizetbe az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügy miatt - tudta meg a 24.hu.
Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását, és annak az önkormányzati cégvezetőnek a letartóztatását is, akit ezen bűncselekmény bűnsegédként történő elkövetésével gyanúsítanak. A végzés nem végleges.
Ahogy arról korábban beszámoltunk már tíz gyanúsítottja van az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügynek. A Központi Nyomozó Főügyészség kedden több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármestert, valamint egy önkormányzati cégnek a vezetőjét is.
A gyanúsítás szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
A nyomozó ügyészség a napokban kihallgatott öt emberrel szemben vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, melyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított - akik a "strómancégek" ügyvezetői voltak - bűnsegédként követett el. Az ügyben eljáró nyomozási bíró egyetértett az ügyészség indítványával, és letartóztatta az alpolgármestert és az önkormányzati cég vezetőjét. | Letartóztatták Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és azt az önkormányzati cégvezetőt, akit ugyancsak kedden vettek őrizetbe az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügy miatt – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/20/letartoztattak-czegledi-gergot-obuda-alpolgarmesteret/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szabó Rebeka (Párbeszéd) a nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte, Tiborcz István irodaházainak megvásárlását finanszírozza-e az MNV Zrt. ingatlanértékesítési terve. Az ellenzéki képviselő a kérdést azért tartotta indokoltnak, mert Nagy Márton április 8-án egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felgyorsítja az "állami feladat ellátásához nem szükséges" ingatlanvagyon értékesítését,
39,2 milliárd forint bevétellel számolnak, amiből 32,7 milliárd forint várható az állami ingatlanok értékesítéséből.
Tavaly már feltérképezték a minisztériumok értékesíthető állami ingatlanjait, a jövőben számba veszik a háttérszervezeteknél, az állami vállalatoknál lévő ingatlanállományt is. Ezen a sajtótájékoztatón az MNV Zrt. vezérigazgatója, Lakner Zsuzsa egyebek mellett közölte, hogy 256 ezer vagyonelem szükséges a központi költségvetési és egyéb állami szervezetek feladatellátásához, és ezek a releváns szervezetek birtokában vannak.
Szabó Rebeka szerint a fentieknek élesen ellentmond, hogy az állam kiugróan magas, kb. 580 milliárd forintos összegért megvásárolta a Balázs Attilához, Tiborcz Istvánhoz és Garancsi Istvánhoz köthető irodaházakat Zuglóban, a Dürer Parkban, és a Kopaszi-gátnál, ami csaknem hússzorosa az MNV Zrt. ingatlanértékesítésből származó tervezett bevételének.
Az ellenzéki képviselő úgy véli, ez alapján nem ok nélkül következtetnek arra független elemzők, hogy az állam lényegében kisegítette a kormányközeli oligarchákat, mert azok piaci körülmények között nem tudják hasznosítani az említett ingatlanokat.
Mi indokolta a zuglói, Dürer Park-i és a Kopaszi-gátnál található irodaház-komplexumok
megvásárlását?
Van-e összefüggés az MNV Zrt. ingatlanértékesítési terve és a NER-oligarchákhoz köthető ingatlankomplexumok megvásárlása között?
Ha nincsen, mi magyarázza ezt az ellentmondást? | Tiborczos kérdésre Ctrl+C Ctrl+V válasz jött | Magát idézte Fónagy államtitkár, amikor fönőkét arról kérdezték, miként tudnak 580 milliárdot költeni kormányzati negyedre, ha az MNV ingatlanértékesítésből származó tervezett bevétele ennek az összegnek a töredéke. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/20/kormany-580-milliard-tiborczos-kerdes-ctrlc-ctrlv-valasz/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Június 6-án jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam "visszaszerezte" a Budapest Airport Zrt.-t, és még aznap döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok cseréjéről is - derül ki a cégiratokból.
Mint megírtuk, a Budapest Airport Zrt.-ben 80 százalékos részvénycsomagot szerzett a magyar állam - a nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül -, és 20 százalékos pakettet vett a társul választott francia Vinci Airports. Az utóbbi feketeöves szakmai befektetőnek számít, több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, ez a cég üzemelteti ezentúl a ferihegyi légibázist is. Az ügyletben a vételár 3,1 milliárd euró, az átvállalt hitel 1,44 milliárd euró - ebből azt számoltuk ki, hogy az állam összességében 1400 milliárd forintért jutott a repülőtér-üzemeltetőhöz.
A bejelentéssel szinte egy időben Budapest Airport teljes igazgatósága és felügyelőbizottsága lemondott, a testületek új összeállításáról pedig megszületett a döntés alapítói határozat formájában. Cikkünk írásakor az új tagok még bejegyzés alatt álltak, de a cégbíróságnak már leadták a változásbejegyzési kérelmet. Az igazgatóságba a Corvinus delegáltjai:
Lóga Máté,
Antal Ferenc,
Parragh László
és Guller Zoltán.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - magánérdekeltségein kívül - egész kis cégbirodalmat épített ki az iparkamara köré, és olyan fontos pozícióra is érdemesnek találták, mint a Mol Nyrt. igazgatósági tagsága. Ott a tiszteletdíjat tekintve lepipálta még Magyarország második leggazdagabb emberét, Csányi Sándor OTP-vezért is.
Guller Zoltán, a Magyar Turizmus Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke egy ideje már nemcsak a turizmusban oszthatja a milliárdokat a NER-holdudvar vállalkozásainak, hanem az informatikában is kulcspozíciót tölt be, a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatója. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Gullert egy időre miniszteri biztossá is kinevezte, és a Rogán-bizalmasokkal tűzdelt Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságába is bekerült.
Az igazgatóság elnöke Lóga Máté, a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára lesz. Lóga korábban a jegybankban és a Miniszterelnöki Kabinetirodán is megfordult. Antal Ferenc, a nemzetgazdasági minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára, őt a magánszférából igazolták, korábban megjárta a legnagyobb tanácsadó cégeket, dolgozott a KPMG-nél, az EY és a Deloitte kötelékében is.
A Vinci Airports egy tagot delegált az igazgatóságba, Emmanuel Robert Menanteau a Vinci honlapja alapján hosszú ideje a légiiparban tevékenykedő szakember, a csoporton belüli munkamegosztásban az Egyesült Államok, Észak- és Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia területért felelős igazgató. | Megvannak a Budapest Airport új vezetői, Parragh László is bekerül az igazgatóságba | Június 6-án jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam „visszaszerezte” a Budapest Airport Zrt.-t, és még aznap döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok cseréjéről is – derül ki a cégiratokból. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/budapest-airport-uj-vezetok-parragh-laszlo-guller-zoltan/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly 24 százalékkal, 4,25 milliárd forintról 5,26 milliárdra növelte teljes bevételét a MAHART-PassNave Személyhajózási Kft., melyből mintegy 5 milliárdot könyveltek el árbevételként. Ennél is látványosabb mértékben, közel 40 százalékkal emelkedett a társaság adózott eredménye, amely 1,6 milliárd forintról 2,25 milliárdra ugrott. Ezzel a belvízi személyszállítással foglalkozó cég megközelítőleg 45 százaléknyi árbevétel-arányos eredményt produkált. Ezzel felül is múlták a Covid-járvány előtti utolsó "békeév" 35 százalék körüli hasonló eredményét.
A 2023-as cégbeszámoló kiegészítő mellékletében nincs nyoma annak, hogy osztalékfelvétel történt volna. Az idén májusban született taggyűlési határozat szerint a nyereséget eredménytartalékba helyezték, továbbá egy 800 millió forint összegű fejlesztési tartalékot képeztek. Korábban hasonló határozat született egyébként a 2022-es eredményről is.
A járványkorlátozások miatt veszteséges 2020-as és 2021-es évek után a tavalyi rekordbevételt és pazar eredményt a vállalat úgy érte el, hogy 2023 második felében három hónap leforgása alatt három ízben volt ügyvezetőváltás a társaság élén. Idén májusban pedig ismét vezércsere történt. Először, tavaly augusztusban, tíz év után távozott a vezető pozícióból Spányik Gábor, aki a korrupciós vádak miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár bizalmasaként, illetve a fia, Völner Marcell üzlettársaként vált ismertté. Spányikot Sztilkovics Szávó követte az ügyvezetői poszton, aki tanári végzettsége mellett két másik MAHART-utódcég, a MAHART Magyar Hajózási Zrt. és a MAHART-Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be 2011 óta. Sztilkovics a Fidesz alapító tagja, és a Fidesz pártnév megalkotójaként ismert.
2023 novemberében azonban Sztilkovics is távozott, a helyére Bényi Szabolcs Tamás jogász, sportszakember, a Budapesti Olimpiai Bizottság elnöke és a Magyar Evezős Szövetség korábbi elnöke került havi 2,5 millió forintos juttatásért. Bényi üzletemberként is aktív, cége, a BPA Invest Kft. csaknem 100 ezer eurós állami megbízást kapott 2020-ban, hogy kereskedőházat üzemeltessen az olaszországi Triesztben.
Már 2024-es fejlemény, hogy fél év után Bényi is leköszönt az ügyvezetői tisztségről, nem sokkal azután, hogy belekeveredett egy Fideszen belüli perpatvarba. Kubatov Gábor pártigazgató, az FTC elnöke "vérlázító és végtelenül primitív" döntésnek minősítette, hogy a MAHART-PassNave felmondta a Ferencváros női kézilabdacsapatával kötött szponzorációs szerződését. Később kiderült, hogy erről Lázár János határozott. 2018 és 2023 között egyébként nettó 18 millió forinttal támogatta a hajózási cég a ferencvárosi klubot.
A botrányt követően jelent meg egy kormányhatározat, amely a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztérium helyett május 1-jétől a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá helyezte a társaságot. A változás nyomán Bényi helyett Somodi László került a cég élére. A közlekedésmérnök végzettségű szakember korábban egyebek közt a MÁV-nál és a BKK-nál töltött be vezető tisztségeket, legutóbb pedig a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. tervezési igazgatója, majd az Uvaterv Zrt. vezérigazgatója volt.
A személycserék hátteréről fontos megemlíteni, hogy a MAHART-PassNave már a 2022-es parlamenti választás után a minisztériumok közötti újraosztás játékterébe került. Az év májusáig a tulajdonosi joggyakorló a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt, ezt követően került a cég az építési tárcához. 2024 májusától kezdve azonban ismét az MTÜ a vállalat tulajdonosi joggyakorlója, ez a helyzet pedig úgy állt elő, hogy az ügynökséget időközben elvették Rogán tárcájától, és az NGM irányítása alá helyezték.
A MAHART-PassNave Kft. 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, a fennmaradó, 49 százalékos tulajdonrésze pedig a Viking Hungary Kft.-hez tartozik, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltetőcég, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. E társaság flottájához tartozott az MV Viking Sigyn nevezetű szállodahajó, amely a 2019-es budapesti Hableány-katasztrófában volt érintett. A Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint a dunai turisztikai hajózási piac újraosztása során a magyar kormány kifejezetten helyzetbe hozta a Vikinget a tulajdonrészszerzésben, hogy aztán kölcsönös érdekek mentén üzemeltessék a MAHART-PassNave-t.
A kft. beszámolója alapján az 5 milliárd körüli bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki, melyek közel 20 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A pontondíjként emlegetett tétel lényegében
"ingyenpénz", amely a szállodahajók kikötésével kapcsolatos bevételeket fedi le.
A korábban állami beruházásokkal jól kialakított kikötői infrastruktúrának köszönhetően a MAHART-PassNave-nak alig van költsége a pontondíj beszedését illetően, a jelentős turistahajó-forgalomnak köszönhetően azonban országszerte 38 kikötőjéből dőlhet a pénz a turisztikai cégek befizetéseiből.
A kikötői díjakból jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut a számára.
Ezzel a cég a konkurenciával szemben versenyelőnyben van a Duna magyarországi szakaszán.
A pontondíjakhoz képest minden más bevételi tétel eltörpült a MAHART-PassNave mérlegében. A második legnagyobb ide sorolt tétel a hagyományos hajók (a szárnyashajók nem tartoznak ide) üzemeltetéséhez kötődik, ebből mintegy 870 millió forint folyt be a céghez. Bérbeadási tevékenységből pedig már csak körülbelül 300 millió forintja származott, idegenforgalmi tevékenységből 205 millió, vendéglátásból 145 millió, míg a tűzijáték szervezéshez és logisztikához kapcsolódóan közel 120 millió forint forgalmat bonyolított. Ezen felül minden egyéb bevételi tétel bőven 100 millió alatt maradt 2023-ban.
A vállalat pozíciójából eredően tehát a cégvezetésnek nem igen kell megdolgoznia a profitért. Amennyiben a pontondíj-beszedésen kívüli üzletágak veszteségesen működnek - ezek eredményeiről egyébként nem ejtenek szót a beszámolóban -, a társaság akkor is aranytojást tojó tyúkként képes működni.
A cégnél foglalkoztatottak átlagos létszáma mindössze 72 volt tavaly, a bérköltségük pedig 2022-höz képest közel 20 százalékkal, 585 millió forintra nőtt.
Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy 2023-ban Lázárék több embert eltávolítottak a vállalat igazgatóságából. A beszámoló szerint - az ügyvezetőcseréken kívül - hat ízben volt évközi változás a cégvezetésben, ennek során egyebek közt kikerült a felügyelőbizottságból Rogán bizalmi embere, Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere is.
A hableány-katasztrófát követően fellángolt a vita arról, hogy a dunai turistahajó-forgalom kezelhetetlenné vált, ezért az újabb tragédiák elkerülés végett érdemes lenne korlátozni a folyami közlekedést a magyar szakaszon. Ezek az elképzelések azonban a koronavírus-járvány miatt háttérbe szorultak. A járvány elmúltával azonban az ágazat újra magára talált.
A dunai szállodahajók piacáról Magyarországon nem közölnek részletes adatokat, a régiós számokat nézve az osztrák állami hajózási cég, a Viadonau éves jelentésére lehet hagyatkozni. A legutóbbi, 2022-es adatok szerint a Duna osztrák szakaszán körülbelül 955 ezer utast szállítottak évente, ami 230 százalékos növekedés 2021-hez képest, ám még mindig 30 százalékkal elmaradt a 2019-es adatoktól.
A 2023-as beszámoló még nem jelent meg, így nem lehet megbecsülni, hogy miként változott a forgalom a tavalyi évben. A MAHART-PassNave kikötői díjainak bevétele ugyanakkor a 2019-es 2,8 milliárdhoz képest tavaly már 3,3 milliárdra bővült - nem tudni azonban, hogy a növekmény az inflációból vagy a hajóforgalom növekedéséből ered. | Özönlik a pénz a szállodahajókból, a Viking és Fidesz-közeli emberek járnak jól | Bár a 2019-es Hableány-katasztrófa óta többször felvetődött, hogy korlátozni kellene a budapesti hajóforgalmat, a jelek szerint a turistahajós ágazat újra a koronavírus-járvány előtti szinten pörög. Tavaly rekordot döntött a MAHART–PassNave Kft. forgalma, és a társaság annak ellenére produkált mintegy 45 százaléknyi árbevétel-arányos eredményt, hogy az elmúlt kevesebb, mint egy évben négy alkalommal is csere történt az ügyvezetői poszton. A jellemzően jó politikai beágyazottsággal rendelkező cégvezérek között mindössze egy közlekedési szakember akadt. Mi a titok nyitja? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/mahart-passnave-hajozas-szallodahajo-turistahajo-kikoto-duna-beszamolo-viking-river-cruises/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2021-ben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kerékpárút kivitelezőjének. A szürreális látványról ezután több újság is beszámolt, a független képviselő pedig követte a beruházás sorsát. A Magyar Narancs írt arról 2022 decemberében, hogy a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasznak 2021 végére kellett volna elkészülnie (miközben áthelyeznek 11 villanyoszlopot és egy trafóállomást), de a munkálatok elakadtak, a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről.
Az önkormányzat újabb tendert írt tavaly áprilisában tendert "kerékpárút befejezési munkák" címmel. A megbízásra több mint 30 cég jelentkezett, mivel 600 ezer forintos ösztönző támogatást is kitűztek. Az Átlátszó írt arról, hogy a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt előadó-művészettel, kereskedelemmel, informatikával, audio-, videoberendezés kiskereskedelemmel, film- és videogyártással, információ-technológiai szaktanácsadással, állattenyésztéssel, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, személybiztonsági tevékenységgel, valamint fénymásolással és egyéb irodai tevékenységgel foglalkozó vállalkozás is. 29-en kapták meg az igényelt 600 ezer forintot, így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak:
az építkezésre 15 milliót, a támogatásokra 17,4 millió forintot költöttek. 2024 január elején költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban. A beruházás sorsát nyomon követő Hadházy Ákos most rákérdezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, hol tart az ügy.
Változott-e azóta a helyzet? Hol tart a nyomozás?
Ha az eljárás megszüntetésre került, mi volt annak az oka?
Hány tanút hallgattak meg az eljárás során?
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása? | Még nincs gyanúsított a zsadányi kerékpárút ügyében | Nem tudni, a költségvetési csalás miatt indított nyomozást mikor zárhatják le.
2021-ben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kerékpárút kivitelezőjének. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/zsadanyi-kerekparut-nav-polt-koltsegvetesi-csalas/ | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új változatban fogadta el az Országgyűlés kedd délután a Lázár János-féle minisztérium "kastélytörvényként" emlegetett javaslatát, amely amiatt kapott sok bírálatot, mert lehetővé teszi az állami tulajdonú, akár műemlék kastélyépületek magánkézbe kerülését - vagy ahogy Lázár fogalmaz, a kastélyok örökbe fogadását.
A törvényjavaslatot kizárólag a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg, plusz az általában velük szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Ugyanők szavazták meg azokat a módosításokat is, amelyekkel egyáltalán lehetővé vált a szavazás, és amely változtatásokat korábban ehhez szükségszerűen előírt az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság januárban mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt alá nem író Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenül és felháborodva fogadta a döntést, az Ab, amelynek akkori elnöke, Sulyok Tamás maga volt az ügy előadója, kimondta: "A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme nem függhet (...) érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől".
Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal. Ez azt mondja, hogy a magánkézbe adás csak kivételes lehet, ha a műemlék működtetése, felújítása, fejlesztése "az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el". Nem ingyenes átadásról szól az új szöveg, hanem úgy fogalmaz, hogy az új tulajdonosnak "a tulajdonszerzés ellenértékeként" vállalnia kell az ingatlan felújítását, karbantartását és üzemeltetését. A vagyonkezelésbe adást mint lehetőséget törölték, csak tulajdonátadásról lehet szó, az állam örökös visszavásárlási jogával. A tulajdonjog az államra visszaszáll akkor is, ha a jogi személy tulajdonos már nem átlátható szervezet, vagyis a tulajdonosi szerkezete és tisztségviselői köre nem megismerhető.
Az eredetinél sokkal részletesebben szabják meg a kötelezettségvállalás tartalmát és annak állami ellenőrzését is. Az ilyen kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. Belépődíj szedhető, de a látogatók jogai azonosak az állami és önkormányzati múzeumok szabályaival. A kerteket, parkokat mindennap nyitva kell tartani. A magántulajdonba adás lehetősége nem minden kastélyra vonatkozik, mert a javaslat egy 47 pontos listára szűkíti le az érintettek körét. Ezek között szerepel például a szabadkígyósi, az edelényi, a füzérradványi, a bajnai kastély, a sümegi püspöki palota, a sárvári vár.
További részletek: | Elfogadta a Lázár-féle kastélyprivatizációs törvény javított kiadását a parlament | Az Alkotmánybíróság által is jelzett aggályokat kiküszöbölve, javított változatban fogadta el a parlament Lázár János miniszternek az állami kastélyok magánkézbe adását lehetővé tevő törvényét, amit államfőként Novák Katalin nem volt hajlandó aláírni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240611_atment-a-lazar-fele-kastelyprivatizacios-torveny-javitott-kiadasa-amit-eredetileg-novak-es-sulyok-is-kifogasolt | 2024-06-11 14:46:00 | true | null | null | HVG |
Éppen akkortájt, 2021 nyarán váltották le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét és bűnügyi vezetését, amikor a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Az időzítés meglepő volt, az pedig pláne, hogy bár a hivatalos protokoll szerint mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit, ebben az esetben mégis egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe egyesítettek egy 2012-est, amelyben Gattyánékat 19,4 milliárd forintos adócsalással gyanúsították - mondta a Partizánnak adott interjújában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy.
A Gattyán-ügy nem csak egy volt a szokásos vizsgálatok közül: ez volt Tiszolczi szerint az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál. A kitartó kutakodás után a nyomozó szerint már vádemelésre készültek, ám két hónappal az egyesítés után váratlanul, a hivatalos indok szerint "bűncselekmény hiányában" megszüntették a büntetőeljárást.
Tiszolczi, aki 2018-ban kapcsolódott be a Gattyán-nyomozásba, azt is állítja, hogy a fejcserék után egyre különösebb utasításokat kapott új főnökeitől, ráadásul kizárólag a Gattyán-üggyel kapcsolatban. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy elkérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, de azt is megkérdezték tőle, hogy van-e más, amit addig nem írt le.
Az őrnagy szerint ő egy jelentésben arról is beszámolt két forrás alapján, hogy
három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében.
Ez alapján Tiszolczi úgy véli, hogy a büntetőeljárás megszüntetését csak nagyon magas szintről kezdeményezhették: olyan magasról, amilyenről Varga Judit beszél Magyar Péter felvételén, amikor azt mondja, hogy Rogánék kihúzatták magukat a Völner--Schadl-ügy irataiból.
Az egykori navos nyomozó azt is állította, hogy főnökei a kiegészítő jelentés átadása után már csak szóban kommunikáltak vele, és ezek során is csak arra voltak kíváncsiak, hogy honnan származnak az információi, kitől értesült a három személy szerepéről. Azt is mondja, hogy Tiszolczit és a Gattyán-nyomozáson dolgozó többi kollégáját leszedték az ügyről.
Mindezt pedig a navos kollégák Tiszolczi szerint erős jelzésnek értékelték, ami után az őrnagy szerint kialakult az öncenzúra gyakorlata: a nyomozók, mielőtt magas befolyású emberekre esetleg kínos információkat iktattak volna a nyomozati anyagba, informálisan megérdeklődték, hogy továbbléphetnek-e.
Tiszolczi pedig egyre inkább úgy érezte, hogy elfogyott körülötte a levegő: nem kapott érdemi feladatokat, távol tartották a megbeszélésektől, majd szerinte szabálytalan utasításokkal és más adminisztratív kellemetlenségekkel igyekeztek rábírni, hogy magától távozzon. Amikor pedig állást ajánlottak neki az Integritás Hatóságnál és átment a felvételin, felmondott a NAV-nál. Aztán - állítja - az állásajánlatot indoklás nélkül visszavonták, informálisan annyit közöltek vele, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A volt navos nyomozó állításai azért is érdekesek, mert Gattyán György 2021 decemberében, tehát a fentiek után jelentette be pártja, a Megoldás Mozgalom megalakulását, illetve azt, hogy indul a következő évben tartandó parlamenti választásokon. A pártot végül 2021. december 24-én jegyezték be, a jelölteket álláshirdetésekben kezdték keresni, és bár sok pénzt elköltöttek a kampányra, végül a 2022-es országgyűlési választáson országosan mindössze 58 929 szavazatot kaptak, ami 1,04 százalékos eredménynek felel meg.
A párt megalapítása meglepő húzás volt a szexkamerás szolgáltatásban utazó LiveJasmint alapító milliárdostól, hiszen korábban szinte sosem beszélt a politikáról. Éppen ezért ellenzéki oldalról sokszor érte az a támadás, hogy az ország egyik leggazdagabb embere valamilyen alkut köthetett a Fidesszel, és kizárólag azért indult el a választáson, hogy az egyesült ellenzék erejét gyengítse. Gattyán természetesen mindig tagadta ezeket a vádakat.
Gattyán ellen 2010 körül indult adatgyűjtés, majd nyomozás költségvetési csalás gyanújával, a LiveJasmint üzemeltető WebMindLicense ugyanis egy portugál társasággal szerződéssel Madeiráról működtette a szolgáltatást, az utána keletkezett bevétel után az áfát is oda fizette meg. A NAV 2012-ben zárolta a WML, majd a bonyolult Docler-csoport itteni leánycégeinek vagyonát, 2013-ban pedig 20 milliárd forintot meghaladó áfatartozásról adott ki határozatot. A Docler 2014-ben fordult bírósághoz, az ügyben az Európai Bíróság úgy döntött: a NAV eljárása nem volt megalapozott, a társaság pedig nem csalt adót. Ez alapján 2016-ban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerősen azt állapította meg, hogy a NAV eljárása törvénytelen volt, ráadásul annak bizonyítékai sem támasztják alá az adócsalást. Ezt követően, 2017-ben a NAV új vizsgálatot indított, a feljelentést azonban elutasította a Fővárosi Főügyészség, 2018-ban pedig a Kúria, megerősítve a jogerős ítéletet, szintén Gattyánéknak adott igazat.
Frissítés: Cikkünk élesedése után a következő közleményt juttatta el hozzánk a NAV:
"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásaiban mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el. Minden ettől eltérő állítást a leghatározottabban visszautasít. A Partizán Youtube-csatornáján ma megjelent videóban idézett ügyben a NAV minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született. Minden olyan állítással szemben, amely alkalmas a NAV-ba vetett közbizalom megingatására, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket." | Kitálalt egy NAV-os nyomozó: a legfelsőbb politikai szintekről szóltak, hogy állítsák le a Gattyán György elleni, az „egyik legnagyobb elkövetési értékű” adóügyet | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240617_partizan-nav-nyomozo-gattyan-gyorgy-megoldas-mozgalom | 2024-06-17 08:05:00 | true | null | null | HVG |
|
Megpróbálta alaposan levetkőztetni az adóhatóságot, a kormányt és Gattyán György milliárdost a Partizán műsorában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy. Állítása szerint 2021-ben a legmagasabb szintről (a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott Varga Judit-felvételre hivatkozva Rogán Antal szintjére utalt) sikáltatták el Gattyán cégcsoportja, a Docler ellen folyó nyomozást. Tiszolczi szokatlan eljárásrendi lépésekről beszélt, a NAV-vezetés leváltásáról, azt mondta, a nyomozás politikai befolyás alatt zajlott, míg végül lezárták.
Tiszolczit gyakorlatilag kizárták a folyamatból, illetve egyáltalán, igyekeztek elérni, hogy hagyja ott a NAV-ot. Végül az Integritás Hatósághoz ment volna, ám az ottani állásajánlatot visszavonták, szakmájába vágó munkát azóta sem kap.
Tiszolczi állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A NAV mindenesetre a leghatározottabban tagadta a vádakat, állítása szerint a szóban forgó ügyben minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született. A NAV Tiszolczival, illetve a közbizalom megingatására alkalmas állításokkal szemben jogi lépéseket helyezett kilátásba. | A volt NAV-nyomozó állít, a NAV tagad – nem került elő bizonyíték arról, hogy a kormány segíthette elsikálni Gattyán adóügyeit | Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240620_gattyan-gyorgy-politika-nav-adougyek-kormany-valasztas | 2024-06-20 15:21:00 | true | null | null | HVG360 |
Üresen áll a magyar kormány által 276 millió forintból épített koraifejlesztő-központ a szlovéniai Radamoson - adta hírül a helyszínről Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a mindössze 250 lakosú szlovéniai faluba látogatott, ahol 2022 októberében adták át az intézményt.
A központ összesen 300 millió forintból épült fel, a Szlovéniai Magyarok Önkormányzati Nemzeti szövetsége részére juttatott 276 millió forinton felül a maradék összeget a szlovén állam biztosította.
Hadházy szerint azonban hiába a rengeteg pénz, az épület nemcsak ottjártakor volt zárva, a közeli Lendván is megerősítették neki a helyiek, hogy "itt nem működik semmi". Utoljára állítólag akkor voltak gyerekek a faluban, amikor Novák Katalin, a kegyelmi botrány miatt azóta lemondott köztársasági elnök odalátogatott.
Az államfői vizitről valóban vannak fenn képek Novák Katalin oldalán.
Hadházy szerint a ház csak a jéghegy csúcsa, ha a határon túlra a Bethlen Alap által teljesen ellenőrizhetetlenül szétszórt adófizetői (nem EU-s, hanem magyar) pénzekre gondolunk.
Ezekről a hvg.hu is írt részletesen: | 276 millióval támogatta az Orbán-kormány azt a szlovéniai fejlesztőközpontot, amely Hadházy Ákos szerint üresen áll egy falu szélén | A helyiek azt mondják, utoljára akkor voltak az épületben gyerekek, amikor Novák Katalin odalátogatott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240618_276-millioval-tamogatta-az-orban-kormany-azt-a-szloveniai-fejleszto-kozpontot-ami-hadhazy-akos-szerint-uresen-all-egy-falu-szelen | 2024-06-18 12:00:00 | true | null | null | HVG |
Vesztegetés miatt vádat emelt az ügyészség két nővel szemben, akik egy szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv dolgozóiként pénzt fogadtak el egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégtől.
Az egyik zalaegerszegi nő a szerv zalai kirendeltségének főosztályvezetője volt, a másik az ő irányítása alatt álló egyik szociális intézmény vezetőjeként dolgozott.
A főosztályvezető a hozzá tartozó szociális intézmények működéséhez kapcsolódó beszerzésekre adásvételi szerződést között egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó budapesti céggel, amely egy pécsi egyéni vállalkozót bízott meg az értékesítéssel. A területi képviselő eleinte úgy forgatta vissza jutalékként a tisztálkodószerek értékesítéséből származó hasznot, hogy egyes termékeket ingyenesen adott az intézményeknek.
A főosztályvezető 2019 szeptemberében aztán felvetette neki, hogy a "kompenzációt" ezentúl ne termékekben adja át, hanem készpénzben. Ezt megbeszélte az intézményvezetővel is, és megállapodtak abban, hogy az így kapott készpénzt mindig megfelezik egymással.
Az alkalmankénti 150-200 ezer forintot a területi képviselő negyedévente, személyesen adta át a két nőnek. Az összegeket az intézményvezető részben az általa vezetett szociális intézmény működésére használta fel, a főosztályvezető azonban ismeretlen célra költötte.
A vádirat szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló főosztályvezető és a közalkalmazottként dolgozó intézményvezető a jogtalan előny elfogadásával megszegte az irányadó munkáltatói szabályzat előírásait. A Zala Vármegyei Főügyészség ezért önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen, folytatólagosan és társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat ellenük.
Nyitóképünk illusztráció. | Rendszeresen fogadott el kenőpénzt egy szociális és gyermekvédelmi szerv zalai főosztályvezetője | A nő az egyik irányítása alatt álló intézmény vezetőjét is bevonta a bűncselekménybe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240619_vesztegetes-vademeles-zala | 2024-06-19 10:25:00 | true | null | null | HVG |
Egymilliárd forint mintatelepülés fejlesztésére - ezzel kampányolt az önkormányzati választáson a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, azt ígérve, hogy azokon a településeken, ahol hajlandók a párt által jelölt polgármestert megválasztani, a fenti összeget osztják majd szét.
A párt jelöltjei végül három településen nyertek a június 9-i választásokon: Drávapiskiben, Mátraballán és Szamossályiban, közöttük oszlik majd el az egymilliárdos keret.
"Ide a végekre nem jut semmi" - mondta lapunknak Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere az állami támogatásokról és uniós forrásokról. Mali 2006 óta vezeti a települést, akkor még az SZDSZ színeiben nyert, később azonban rendre függetlenként mérettette meg magát. A polgármester, illetve a település neve ismerős lehet évekkel ezelőttről, Mali ugyanis korábban több fronton próbált küzdeni az uzsorázás ellen. Indított tájékoztató kampányt, koordinálta a károsult családok megsegítését, és volt olyan uzsorás is, aki 12 éves pályafutása után a polgármester feljelentése nyomán került börtönbe.
Az alig százfős Drávapiski a Baranya megyei Ormánságban található, a térség nagyjából 50 faluból áll. "Nincs itt semmi, nincs ipar, nem is lehet, mert hiányzik hozzá az infrastruktúra" - próbálja érzékeltetni a régió elmaradottságát a polgármester. Ő emiatt indult el a MeMo színeiben, úgy volt vele, hogy még ha 10 polgármestere is lesz a pártnak, egyenlő elosztás mellett így is jutna nekik 100 millió - vagyis nagyjából annyi, mint Drávapiski hároméves költségvetése. "Abból azért már lehet valamit virítani" - teszi hozzá.
Az összeg szétosztása ennél egy fokkal bonyolultabb lesz. A polgármesterek november végéig nyújthatják be pályázataikat, amelyekben kifejtik, mit valósítanának meg a felajánlott pénzéből, milyennek képzelnek el ők egy mintatelepülést. Ezeket a párt január végéig bírálja el, majd osztja szét a három település között. Bár Mali pályázata még nem készült el teljesen, hiszen a választások előtt nem lehetett tudni, mekkora összeg jut majd egy-egy településnek, a polgármester megosztotta velünk ötleteit. "Azt tudni kell rólam, hogy én a világ legnagyobb sakkgyűjtője vagyok" - vezeti fel azt, hogy kapta az 50 elemből álló mintatelepülés-projektje a "Sakkfalu Program" fantázianevet. Mali Zoltán korábban már sakkmúzeumot is nyitott Klagenfurtban, Drávapiskiben azonban nem ilyen projektekre kell számítani. Bár a gyerekek sakkoktatására most is és a jövőben is szeretne kiemelt figyelmet fordítani, és a játékot igyekszik a közösség összekovácsolására használni, a MeMo pénzéből napelemparkot, kamerarendszert, ingyenes köztéri wifit telepítene.
Mint mondja, szeretné fejleszteni a jóléti szolgáltatásokat. "Nálunk gyakorlatilag nincs semmi, bármit ideteszünk, az meg fog látszani" - számol be terveiről, amelyek közül az egyik legambiciózusabb az, hogy idősotthont nyitnának Drávapiskiben. Arra számít ugyanis, hogy ez megoldást jelentene olyan helyi problémákra, mint a körülményes gyermekétkeztetés, az otthon konyháján készülhetne a gyerekek uzsonnája is akár. Abban is bízik, hogy ez további szolgáltatásokat vonzana a faluba, ahol hosszabb távon digitális nomádokat is szívesen látna.
Végre lehetne boltunk, meg kocsmánk!
- képzeli el Drávapiskit néhány év múlva, majd gyorsan hozzáteszi, hogy a kocsma lehet kávézó is.
Bár Mali elsősorban a pályázati pénz miatt választotta Gattyán pártját, a közös munka során kiépült a bizalma a MeMo felé, és biztos benne, hogy a vádakkal ellentétben nem kamupártról van szó. "Én ezt azért előtte megnéztem, megszaglásztam, megtapasztaltam, és semmi kamupárt jelleget nem tapasztaltam, ennek épp az ellenkezője igaz" - mondta lapunknak. Hozzátette: tapasztalatai szerint komoly programja van a pártnak, és valódi politikai munka folyik, a településre pedig méretéhez képest irreálisan sok figyelmet fordítottak már a kampány alatt is.
"Elnök úr is volt itt nálunk, tartott lakossági fórumot, és a diófa alatt ülve beszéltük át a helyi problémákat és terveket" - mondja Huszár Viktor pártelnökről, majd hozzáteszi, ilyet nem tud elképzelni a nagyobb pártok vezetőiről. Drávapiskiben azért nem volt olyan veszett nagy kampány Mali Zoltán elmondása szerint: kihelyeztek 30 táblát, ezen túl a kampányköltség nagyjából 40 üveg ásványvíz és két kiló pogácsa volt, ezekhez hozzájárult a párt is.
A polgármester nem tart attól, hogy a párton belüli változások veszélyt jelentenének a Drávapiskinek ígért támogatásra, néhány nappal a választások után ugyanis kiderült, Huszár Viktor elnök távozhat a párt éléről. "Sok mindent mondtak már Gattyán Györgyről, de olyat senki, hogy ne lenne szavatartó ember" - véli Mali, aki az elmúlt napokban is azt tapasztalta, meglepően jól szervezetten működik a MeMo. "Nincs olyan nap, hogy ne hívnának fel, pedig rutinos polgármester vagyok, és mondtam is, hogy engem nem kell pelenkázni" - mondta lapunknak.
Megemlíti azt is, hogy Huszár lemondásának híre épp azután jelent meg a sajtóban, hogy a Partizánnak egy egykori NAV-nyomozó tálalt ki arról, hogyan sikkadt el az adóhivatalnál a Gattyán György cégeivel szemben indított, közel 20 milliárdos adócsalásról szóló nyomozás. Mali Zoltán szerint azonban a történet nem volt hiteles, "csak jól fel volt hájpolva", de konkrétumok helyett csak homályos történetek hangzottak el. "Egy sértődött ember visszafelé dobálja a sz*rt a volt munkahelyére" - foglalta össze, hogyan látja ő az ügyet.
Mali meg van róla győződve, hogy a Megoldás Mozgalom a politikai spektrumon középen áll, és konstruktív ellenzéki szerepre készül, ezzel őt meg is győzték. Saját magát ugyanis örök ellenzékinek tartja: "Amikor a szocik voltak hatalmon, őket utáltam, amikor meg a Fidesz, akkor őket".
Az még kérdés, hogy a milliárdos keretből mennyi jut majd Drávapiskibe. Lapunk kérdésére a Megoldás Mozgalom azt közölte, az összeg nem egyenlő arányban oszlik majd el a három település között, már csak azok eltérő mérete miatt sem. A mérlegelés során "a pályázati anyagban megfogalmazott kérések, ötletek minősége és az összeállított szakmai koncepció" lesz a fő szempont, a pénz elosztásáról pedig "egy szakmai, egyebek mellett környezetvédelemben, vízgazdálkodásban, településrendezésben, államigazgatásban, jogban, pénzügyekben jártas szakmai bizottság" dönt majd - közölte a párt.
A kampány során mindenesetre már bemutatták az ormánsági településnek az emlegetett egymilliárdot. "Járt itt a milliárdos busz, alig fért el a faluban, és rajta volt az egymilliárd készpénzben" - idézi fel Mali Zoltán. Hozzáteszi, ezt azért tartotta fontosnak ő is és a párt is, mert így kézzelfoghatóbb a felajánlás, az emberek többsége ugyanis elképzelni se tudja, mit jelent ez az összeg, de ha látják ezres címletekben kötegelve, talán könnyebb megérteni.
"Jó hangulat volt, sakkfeladvánnyal is készültünk. Hamar kiderült, hogy ez mindenkit jobban is érdekel, mint a pénz.
Szóval az egész nagy fless volt, már ha lehet ilyet mondani
- zárja beszámolóját a polgármester. | A Gattyán-párt százmillióiból virágoztatná fel kis faluját Mali Zoltán polgármester | Kamerarendszert, ingyenes köztéri wifit és idősotthont szeretne létesíteni a sakkszerető Mali Zoltán Drávapiskibe. Azt még nem tudják, pontosan mennyi jut ide a Megoldás Mozgalom egymilliárdos mintatelepülés-programjából, de hosszú távon a polgármester olyan falut szeretne, ahová szívesen mennek a digitális nomádok is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240619_megoldas-mozgalom-egymilliard-dravapiski-mali-zoltan-mintafalu | 2024-06-19 15:16:00 | true | null | null | HVG |
"Derüljön ki, kik akarták eltussolni Gattyán NAV-ügyét" - írta Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebook-bejegyzésében, amelyben közölte, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az ügyben.
Ahogy a hvg.hu is megírta, Tiszolczi Lajos, a NAV volt főnyomozója arról számolt be a Partizánnak, hogy feltehetően politikai okokból szüntették meg a Gattyán Györggyel szemben folytatott, 19,4 milliárd értékű adócsalási ügyet. Tiszolczi azt mondta, "három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező" ember járt közben azért, hogy Gattyán ügyét eltussolják.
Jámbor András "hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette, valamint a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségének gyanúja miatt" tett feljelentést. Célja, hogy a rendőrség derítsen fényt arra, és hozza nyilvánosságra, ki az a három ember, akik politikai kapcsolataikat felhasználva igyekeztek eltussolni Gattyán ügyét. | Jámbor András feljelentést tett a Gattyán-féle NAV-ügyben | Neveket akar az országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20240624_jambor-andras-feljelentes-gattyan-gyorgy-nav?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2024-06-24 12:50:00 | true | null | null | HVG |
Költségvetési csalással vádolják egy Heves vármegyei község korábbi polgármesterét. Az ügyészség szerint az ezer lakosú falu önkormányzata 2017-ben kapott a Belügyminisztérium pályázatán 20 millió forintnyi vissza nem térítendő költségvetési támogatást a helyi sporttelep fejlesztésére.A felújítást 2018 végéig kellett volna összehozni, de ez a mai napig nem sikerült, a sportpálya így néz ki:Az ügyészség vádirata szerint az akkori polgármester az önkormányzati számlára érkezett pénz 90 százalékát 2017 decembere és 2018 februárja között az igénylésben megjelölt, meghatározott céltól eltérően használta fel, azt az önkormányzat más jellegű kiadásaira fordította, majd visszahelyezte a számlára.A sportpálya felújítására csak ezután kötött egy vállalkozóval szerződést, aminek teljesítési határideje 2018. december 21. volt, de a vállalkozó nem végezte el a munkát határidőre. A polgármester attól tartott, hogy emiatt vissza kell fizetni a támogatási összeget, ezért a képviselő-testülettel megszavaztatott egy olyan határozatot, ami szerint az önkormányzat kifizeti a húszmillió forintot a vállalkozónak azzal, hogy az a beruházás hiányosságait legkésőbb 2019 tavaszáig köteles pótolni.Ezzel egyidejűleg a polgármester aláírt egy valótlan tartalmú teljesítési igazolási, és műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, miszerint a beruházás már elkészült. Miután ez kiderült, az önkormányzatnak 2022 tavaszán mégis vissza kellett fizetnie a húszmilliót a Belügyminisztérium számlájára.Az Egri Járási Ügyészség a polgármesterrel szemben felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. | Ez ma Magyarországon egy papíron húszmillióért felújított sportpálya | A polgármestert meg is vádolták költségvetési csalással. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/26/ez-ma-magyarorszagon-egy-papiron-huszmillioert-felujitott-sportpalya | 2024-06-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pocsék éve volt tavaly a hazai építőiparnak, olyan zuhanást produkált, aminél nagyobbat az elmúlt évtizedben csak kétszer tudott. Előbb 2016-ban, amikor kifutottak az előző uniós ciklus költségvetéséből finanszírozott projektek, az újak pedig még nem indultak be, majd 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány berobbanása miatt gyakorlatilag leállt a gazdaság a szigorú korlátozó intézkedések miatt.A 2023-as 5 százalékos teljesítménycsökkenés hátterében több tényező is meghúzódott: az uniós pénzek elmaradása, a magas kamatkörnyezet, ezeket a negatív hatásokat az állami beruházások elviekben ellensúlyozhatták volna, de a kormány - tekintettel a költségvetés pocsék helyzetére - visszafogta azokat. Így az állam sem tudott segíteni. A kormánnyal jó viszonyt ápoló NER-es cégek azonban meg sem érezték az építőiparban kialakult problémákat. Szerencséjük van, hiszen jól bejáratott kapcsolati tőkéjüknek és az évek alatt kialakult közbeszerzési rutinjuknak köszönhetően szép számmal el vannak látva hosszú távú projektekkel. A vizsgált 13 társaság átlagosan 13 százalékkal tudta növelni az árbevételét, míg a nyeresége ennél is nagyobb mértékben, 41 százalékkal lett magasabb 2023-ban az előző évinél. Ezek az átlagos értékek, a cégeket külön vizsgálva nagy a szórás: volt társáság, amelynek bevétele 28 százalékkal zuhant, míg a legnagyobb növekedés 86 százalékos volt; az adózott eredményeket tekintve 95 százalékos visszaesésre és 165 százalékos növekedésre is volt példa. A 13 cég összesen 1279 milliárd forint bevételre tett szert tavaly, amiből 194 milliárd forintos profitot tudtak elérni. Ez 15 százalékos profitrátát jelent, ami kimagasló az iparágban. Csak egy példa: a Swietelsky, amely az egyik legnagyobb konszern, 6,8, míg a Strabag 5 százalékos profitrátával dolgozott a legutóbbi beszámolója szerint. A 194 milliárd forint nyereség 72 százalékát kivették osztalékként a NER-es tulajdonosok, ez majdnem 140 milliárd forintot jelent. Egy évvel korábban kevésbé voltak mohók, akkor a profit 67 százalékából lett osztalék, ami 95 milliárd forintot jelentett. Több jelentős építőipari cége van Mészáros LőrincnekAkikhez a legtöbb pénz folyikNoha több nagy NER-vállalkozás is van az építőiparban, az Orbán Viktor barátjának számító Garancsi István fő vállalkozása, a Market Zrt. fölénye megdönthetetlennek tűnik. A cég az összes bevétel közel negyedét termelte ki tavaly, ez 321 milliárd forint, ami szerény 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Őt Szíjj László Duna Aszfaltja követi 214 milliárdos bevétellel, majd Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je jön 168 milliárd forinttal. Mészáros helyzete nem szokványos, az ő és gyermekei érdekeltségében ugyanis számos jelentős, a piacon szinte megkerülhetetlen építőipari vállalkozás van, melyek méretükből fakadóan a most vizsgált cégek közé is bekerültek:a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a ZÁÉV Zrt. és a gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. Ez az öt vállalkozás összesen 436 milliárd forint bevételre tett szert, így ha 1-1 cége nem is tudja felvenni a versenyt Garancsi Marketjével, legnagyobb építőipari érdekeltségeinek összmérete bőven nagyobb összességében.Hogy mennyire "válságállóak" a NER építőipari vállalkozásai, azt jól mutatja, hogy míg 2022-ben még csak három cég árbevétele haladta meg a 100 milliárd forintot, tavaly megduplázódott a számuk. Az elitcsoporthoz csatlakozott a Mészáros és Mészáros Zrt. 61 százalékos bevételnövekedéssel, a West Hungária Bau 44 százalékos plusszal, valamint a Bayer Construct., amely 57 százalékkal tudta gyarapítani bevételeit. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bevételek ilyen mértékű növekedését a termelői árak emelkedése is segítette, a statisztikai hivatal szerint az ágazatban jelentős, 15,9 százalékos drágulás történt. Ez nagyban összefügg az importkitettséggel és az alapanyagok drágulásával. Mészárosék dolgoznak a legügyesebbenBár az egyes Mészáros-cégek bevétele egyenként meg sem tudja közelíteni azt az összeget, ami Szíjj László Duna Aszfaltjához vagy Garancsi Marketjéhez befolyik, kétségkívül a felcsúti milliárdos vállalkozásai gazdálkodnak a legügyesebben. Pontosabban kiemelkedően magas nyereségrátával dolgoznak. Míg a társaságok átlagos profitrátája 16 százalékos, ennek akár a duplája is összejött tavaly Mészáros érdekeltségeinél: a Mészáros és Mészáros Zrt.-nél a bevételek 27 százaléka lett az adózott nyereség, a V-Hídnál és a ZÁÉV-nél ez az arány 30 százalékos, az R-Kordnál 20 százalékos. A többi vizsgált cég közül a Magyar Építő emelkedik ki ebből a szempontból a maga 21 százalékos nyereségrátájával. A Bayer Construct, a Közgép és Garancsi István cégénél a 10 százalékot sem éri el ez az arány. A megdöbbentően magas nyereségrátának hála az említett négy Mészáros-féle vállalkozás termelte a 13 vizsgált cég összes profitjának több mint felét, 56 százalékát. Vagyis a 194 milliárd forintos össznyereségből 109 milliárd forint keletkezett a miniszterelnök barátjának cégeinél. A maradék 85 milliárd forinton kilenc NER-cég osztozik, de ennek a döntő többségét is elviszi három az egyenként 18-21 milliárd közötti profitjával: a Duna Aszfalt, a Market Építő, valamint a West Hungária Bau.Feltűnő, hogy esetenként a bevételek csökkenése nem feltétlenül járt együtt az adózott eredmény mérséklődésévek, aminek az oka a költségek alakulásában rejlik. Több esetben látványosan tudtak spórolni a cégek, egyrészt azért, mert a munkák vagy már olyan fázisban voltak, amit saját hatáskörben meg tudtak csinálni, vagy mert kevesebb alvállalkozót vettek igénybe, akiknek így kevesebbet kellett fizetni.Kilapátolják a pénzt a NER-vállalkozókAz ország építőipari NER-vállalkozói nem szégyenlősek, ha osztalékfizetésre kerül sor. Az elmúlt bő két évtized megteremtette a lehetőséget, hogy bátrabban döntsenek, amikor arról van szó, hogy mennyi pénzt vesznek ki a vállalkozásból, és mennyit hagynak bent a jövőbeni biztonságos és stabil működés reményében. Mára a tartalékolás mint olyan már nem dívik, a legnagyobbak körében legalábbis ez a helyzet a közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint. A 194 milliárd forintos profit 72 százalékát, 140 milliárdot vettek ki a cégekből a NER-lovagok. Ezek az arányok nagyban köszönhetők Mészáros Lőrincnek, aki a megtermelt nyereségeket szinte teljes egészében kivette vizsgált cégeiből, és ha hagyott is valamint bent, akkor az néhány tíz, legfeljebb százmillió forint volt. Szíjj László és Garancsi István óvatosabb duhaj, hiszen mindketten milliárdokat hagytak bent. A cégek tulajdonosai 2022-ben ennél visszafogottabbak voltak, akkor az összprofit 67 százalékából lett osztalék, vagyis a 141 milliárd forintból 95 milliárd került a tulajdonosokhoz. | Mindenkinél jobban gazdagszik Mészáros Lőrinc az építőiparban, pedig ritka rossz év volt az ágazatban a tavalyi | Az ország építőipari NER-vállalkozói nem szégyenlősek, ha osztalékfizetésre kerül sor. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/25/mindenkinel-jobban-gazdagszik-meszaros-lorinc-az-epitoiparban-pedig-ritka-rossz-ev-volt-az-agazatban-a-tavalyi | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jól jövedelmező digitális szuverenitásAz elmúlt években a kormány egyik legfontosabb kommunikációs üzenetévé vált, hogy megvédi Magyarország "szuverenitását". Tavaly decemberben elfogadták a külföldi támogatásban részesülő szervezetek ellehetetlenítésére is alkalmas szuverenitásvédelmi törvényt, és idén év elején felállt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.Ezeket a lépéseket láthatóan egy hosszabb előkészítés előzte meg: az Alapjogokért Központ már 2019 végén egy "szuverenitáskutatási projekt" részeként több tanulmányt is készített a témában, a kutatás eredményeit pedig egy konferencián tárták a nyilvánosság elé. Ezen a találkozón a "szuverenitás informatikai kérdéseiről", a nagy tech cégek monopolhelyzetéről és az online térben zajló szuverenitási küzdelemről a Fidesz akkori digitális igazgatója, Dukász Magor beszélt.Három évvel később, a 2022-es újabb választási győzelem évében a digitális szuverenitás már nem csak egy eszme volt, hanem egy Dukász által alapított, for-profit cég.Ehhez a fideszes stratéga egyik kevésbé jellegzetes nevű, már működő vállalkozását (a Middleware Kft.-t) nevezte át Digitális Szuverenitás Központ Kft.-vé 2022 végén. Az ügyvezetői posztot pár hónappal korábban Dukász régi üzlettársa, a 2010-es évek elejénkormánytisztviselőként dolgozó Stibrányi Eszter vette át.A cég az átnevezéssel egy időben indult növekedésnek:kis létszámú vállalkozásból rövid idő alatt egy közepes méretű, jelenleg 44 főt foglalkoztató társasággá nőtt,lakásirodából pedig egy tágas irodahelyiségbe, az óbudai Perc utcába költözött.A Dukász-Stibrányi páros azonban nem a Digitális Szuverenitás Központtal lépett be a kommunikációs- és médiapiacra: egy másik cégükön, a For the Win Kft.-n keresztül már közel egy évtizede végeznek hasonló tevékenységet. A céges iratok szerint "információ-technológiai szaktanácsadás"-sal foglalkozó vállalkozás a 2014-es alapítását követően évi stabil 40-50 millió forintos árbevételt produkált, a 2018-ig tartó kormányzati ciklusban pedig kisebb állami megrendeléseket is végzett.Az Átlátszó által kikért médiatervek szerint 2016 végén és 2017 elején (a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretszerződéseinek részeként), összesen nettó 18,45 millió forintért három kampányra is szerződtették a céget:az aktuális kormányzati intézkedések, a "Magyarország erősödik" és a "nemzeti ünnep" facebookos kommunikációjával kapcsolatos feladatokra (úgy mint Facebook-hirdetés, weboldalra terelés és/vagy videóhirdetés).A kommunikációs keretszerződések átláthatatlansága miatt nyilvános adatokból nem követhető, hogy a For the Win végzett-e egyéb kormányzati munkákat. Az viszont a cég pénzügyi beszámolóiból látszik, hogy 2020-ban hirtelen megemelkedett az éves bevétele: (2020-ban 120 millió, majd 2021-ben és 2022-ben 150 millió forint fölé) - 2023 elején pedig a For the Win lett a frissen átnevezett Digitális Szuverenitás Központ tulajdonosa.A DISZK már röviddel az alapítása után messze túlszárnyalta a For the Win korábbi bevételeit.2022-ben, az országgyűlési választások évében nettó 850 millió forintért, tavaly pedig már közel 2 milliárd forintért értékesítette szolgáltatásait. A DISZK a 2023-as évet több mint 800 milliós nyereséggel zárta, amelyből a tulajdonosoknak több mint 350 millió forintos osztalékot fizettek ki.Kik lehetnek a megrendelők?A nyilvánosan elérhető cégiratok szerint a cég bevételének legnagyobb része hazai értékesítésből származik, de 2023-ban elkönyveltek 45 millió forintnyi bevételt exporttevékenységből is. Azonban se a pénzügyi beszámolóikban, se a DISZK honlapján nem találhatók azzal kapcsolatos információk, hogy kik a megrendelőik. Erről Dukász Magort élőben kérdeztük, valamint a cégnek e-mailen is elküldtük a kérdéseinket, de választ nem kaptunk.A cég - a honlapján olvasható bemutatkozó szerint - a "digitalizáció és a globalizáció soha nem látott kihívásaira" keres válaszokat."KÜLDETÉSÜNK, hogy a helyi, nemzeti szereplőknek kiterjesszük szuverenitását és megerősítsük jelenlétét a DIGITÁLIS TÉRBEN"- írja a cég, és ennek megfelelően az alábbi területeken nyújt szolgáltatásokat ügyfeleinek:stratégiaalkotás,tudásmegosztás,elemzés,digitális kampányok éstartalomkészítés.A vállalati nyelvezeten átüt, hogy a cég elsősorban politikai marketinggel foglalkozik. Erre utal a honlapjukon a csapat bemutatkozása rész is, ahol kiemelik, hogy munkatársaik rutinosak az online politikai kampányok valamennyi területén. Dukász 2023 novemberében, a Kossuth rádiónak adott egyik interjúban is főleg erről beszélt, hogy a Fidesz a pártok közül elsőként ismerte fel a közösségi média jelentőségét, ami nagyban hozzájárult a választási győzelmeihez is.Mennyi Facebook like ér fel egy mandátummal? Forrás: Batthyány Lajos Alapítvány, FacebookA júniusi önkormányzati és európai parlamenti választások utolsó hetében a Fidesz-KDNP egyik országgyűlési képviselője, Nacsa Lőrinc is megjelent a DISZK épületénél. Amikor erről kérdeztük, úgy tett mintha nem tudná, miről beszélünk, majd hozzátette, hogy - épp a Digitális Szuverenitás Központtal egy lépcsőházban lévő - gourmet élelmiszerboltba, a Culinarisba sietett. Mindez másfél nappal Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltjének visszalépése előtt, akinek a kampányában Nacsa is aktívan részt vett.A Fidesz, a Megafon és a Dukász-klánAz erdélyi informatikusból nagy karriert futó Dukász Magor a Fideszen belül a rejtőzködőbb figurák közé tartozik. Egy-két zártkörűrendezvényentartott előadásán kívül nem nagyon hallottuk beszélni, a sajtónak nem nyilatkozik. Ezért se tudjuk biztosan, hogy amikor cége állami megrendeléseket nyert, ő maga a kormánypártban pontosan milyen tisztséget töltött be. A források erről eltérően nyilatkoznak:a dán Konzervatívok kiadványa már 2016-ban a Fidesz digitális igazgatójának nevezi,az amerikai Republikánusok nagygyűlésén (szintén 2016-ban) a Fidesz online és digitális kommunikációért felelős kampányfőnök-helyetteseként említik.A magyar sajtóban viszont csak később, a 2019-es tusványosi táborról szóló beszámolókból derült ki, hogy Dukász a Fidesz digitális igazgatója (vagy hogy ilyen poszt egyáltalán létezik). Így az sem átlátható, hogy kommunikációs cégei 2017 óta milyen megbízásokat teljesítenek, vagy milyen szerepet tölt be a Megafon Központban, amelynek a környékén nemcsak Dukász, hanem több családtagja is feltűnik.Ez utóbbiról az influenszerképző belső viszonyait jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk beszélt a Lakmusznak, aki 2021-ben közel egy évig dolgozott szorosan együtt a kormányközeli központtal:"Dukász Magor tartotta minden héten a [Megafonban] a szerkesztőknek az eligazítást, ő mondta meg, mik az adott hétre a kommunikációs panelek. De azt is, hogy ki dolgozhat a szerkesztőségben, és szerintem a képzési részlegen is. A valódi igazgató nem Kovács István, hanem ő".Forrásunk azt is hozzátette, hogy az influenszerképzőbe való felvételijén a Fidesz akkori digitális igazgatója is jelen volt, aki politikai szimpátiájával és hírfogyasztásával kapcsolatban tett fel kérdéseket.Egy véletlen baki folytán egyszer mi is meggyőződhettünk arról, hogy a megafonos ügyeket Dukász is felügyeli. Egy 2022 októberében a központ egyik munkatársának küldött emailünkre ugyanis olyan választ kaptunk, amelyből kiderült, hogy levelünket előtte Dukásznak is átküldték.Céges levelezés, "forwarded".Dukász más fideszes politikusokhoz hasonlóan gyakran szerepelMegafonhozkötődőrendezvényeken, az azonban kevésbé ismert tény, hogy a jobboldali hangokat kinevelő intézményhez erős családi szálak is fűzik. Felesége, Dukász-Krisztel Renáta kezdetektől a központ kommunikációs koordinátora. Testvére, Dukász Hanga pedig 2021 novemberében vette át az irodavezetői posztot, nem mellesleg pedig Gyürk András, a Fidesz kampányfőnökének és EP-képviselőjének a felesége.Kapcsolati térkép a Megafon és a DISZK közötti intézményi és személyi kötődésekrőlA Megafon Központ működésében a Dukász-Gyürk család egy közeli barátja, Solymosi Heléna is részt vesz. Solymosi szintén a szentendrei Fidesz oszlopos tagja, és sok olyan nyilvánosan elérhető, de magánjellegű fényképet találtunk, amin Dukász Hangával és Gyürk András testvérével együtt szerepelnek.Solymosi 2019 óta a Miniszterelnöki Kabinetiroda Online Kommunikációs Főosztályát vezeti, 2021 novemberétől pedig rendszeresen feltűnik a Megafon csapatát ábrázoló képeken: a központ rendezvényein, irodai fotókon és a közösségimédia-képzéseken is. Azt azonban nem tudni, hogy mindezt a miniszterelnöki hivatalban betöltött munkájával párhuzamosan, annak részeként, vagy attól függetlenül végzi. Solymosit írásban kérdeztük erről, de cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre.Solymosi Heléna és Dukász Hanga megafonos influenszerek körében a 2024-es CPAC-en. Forrás: Facebook, MegafonKét cég, hasonló csapatA Megafon és a Digitális Szuverenitás Központ között nem csak a családi kötelékek miatt van élénk kapcsolat. A DISZK épületében gyakran megfordulnak megafonosok, és fordítva. Amikor ellátogattunk a cég Perc utcai irodájához, több olyan személlyel is találkoztunk, akiket a Megafon nyilvános képeiről ismerhetünk.Ez azonban fordítva is így van: a Digitális Szuverenitás Központ alkalmazottai, sőt vezetői is feltűnnek a Megafon által szervezett tréningeket dokumentáló képeken.Ezen a 2022 márciusi alkalmon például a DISZK vezető fejlesztője tartott fejtágítást a megafonos résztvevőknek:Ezen a tavaly nyári, Megafon alumnikról készült csoportképen pedig ránézésre Benkő Levente, volt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár és egykori tel-avivi nagykövet is megbújik a végzősök mögött (vagy legalábbis egy rá nagyon hasonlító ember - Benkő nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre).Benkő nagyköveti mandátuma Izraelben 2023. június 30-án járt le, kilenc nappal később már Budapesten, a Megafon-képzőseivel fotózkodott. Forrás: FacebookA hosszú külügyes múlttal rendelkező, veterán diplomatára a médiában a Digitális Szuverenitás Központ nemzetközi igazgatójaként hivatkoznak. A cégen belül Benkő azonban inkább a háttérbe húzódik, a vállalkozás weblapján az ő neve nem is szerepel.Kommentáros kapcsolatBenkő Levente más szempontból is érdekes a kormányközeli kommunikációs céghálóban: ő a folyóirat-kiadással és rendezvényszervezéssel foglalkozó Kommentár Alapítvány alapítója. (Az alapítvány 2021-ben rekordmagas, 11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül a központi költségvetésből, amelyet elsősorban ingatlanfejlesztésre és képzési központok létrehozására fordít.)2021-ben az alapítvány kuratóriumi tagjai közé a Digitális Szuverenitás Központ jelenlegi ügyvezetőjének, Stibrányi Eszternek a testvére is bekerült. Az alapítványt ennél közvetlenebb kapcsolat is fűzi a DISZK-hez, sőt Stibrányi Eszter másik, Dukásszal közös cégéhez, a For the Win Kft.-hez is. Ez a vállalkozás ugyanis évekig abban a belvárosi ingatlanban működött, amelyet a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint 2016 és 2018 között a Kommentár Alapítvány is székhelyként használt.Ráadásul a DISZK-et eredetileg, még 2022 nyarán új cégként akarták bejegyezni egy olyan, Mozsár utcai ingatlanba, amely a Kommentár tulajdonában áll. (Ez a bejegyzési folyamat azonban a cégiratok szerint félbemaradt, és végül új cég létrehozása helyett Dukász korábbi vállalkozását nevezték át DISZK-re).A Digitális Szuverenitás Központ működésével kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a cikkünkben szereplő, főbb érintett személyeket és szervezeteket, de a cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük reakció. | A Fidesz volt digitális igazgatójának cégei tűnnek fel a Megafon körül | A Dukász Magor résztulajdonában álló Digitális Szuverenitás Központ nagyon hasonló dolgokkal foglalkozik, mint a Megafon. A cég tavaly közel kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, részben külföldre is értékesíti a szolgáltatásait. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegei-tunnek-fel-a-megafon-korul | 2024-06-27 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
Egyre több információ lát napvilágot az óbudai korrupciós botrányról, amelynek szálai több évvel ezelőttre nyúlnak vissza: az ügy hátteréről 2021-ben még Anonymous számolt be több alkalommal. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a "legütősebb" az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogy a baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint - feltételezhetően - kenőpénzzel számol el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.
A hatóság nyomozni kezdett, az első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Három embert közülük letartóztattak, egy személy bűnügyi felügyeletbe került, míg egy társuk szabadlábon védekezhetett. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett összegeket készpénzben felvették és korrupciós célokra fordították.
Lapunk már az első elfogások után arról írt, hogy a nyomozás akár politikusokig is elérhet, ha bebizonyosodik, hogy részesültek a kenőpénzekből.
Minderre pár hónappal később sor is került, hiszen napokkal ezelőtt őrizetbe vették, majd letartóztatták a minősített vesztegetéssel gyanúsított Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és egy társát, de rajtuk kívül a botránynak összesen már tíz gyanúsítottja van. A KNYF az alpolgármestert azzal gyanúsítja, hogy százmillió forintnyi kenőpénzt fogadott el, hogy biztosítsa egy reklámcég plakátjainak elhelyezését Óbudán. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezésére fiktív szerződéseket kötöttek.
Egy alku buktathatta le az alpolgármestert?
Információink szerint az alpolgármesterhez úgy jutottak el a nyomozó ügyészek, hogy a gyanúsítottak közül valaki megszólalt és terhelő vallomást tett Czeglédy Gergőre. Mindez nem lenne meglepő, hiszen a nyomozás során bármikor alkut köthetnek a gyanúsítottak kisebb büntetés kiszabása vagy a teljes felelősségre vonástól való mentesülés reményében.
Úgy tudjuk, az érintettek körében az alpolgármester elfogása után azonnal elterjedt, hogy a még márciusban letartóztatott személyek közül szólalhatott meg valaki a szabadulás reményében. A főügyészség ugyanakkor a nyomozás érdekeire tekintettel nem árulta el lapunknak, hogy megszüntették-e bárkinek is a letartóztatását a júliusi határidő lejárta előtt.
Kiss László polgármesterre is vallott egy érintett
Ami még izgalmasabbá teszi a történetet, hogy a PestiSrácok.hu korábbi információi szerint Kiss László polgármester is gyanúba keveredett. Az ügy egyik szereplője ugyanis azt vallotta, hogy a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett, készpénzben felvett összegekből Kiss László polgármesternek is adni kellett.
Azt persze az ügyészek nyilván vizsgálják, hogy itt egy klasszikus befolyással üzérkedéssel van-e dolguk, azaz Kissre csak hivatkoztak a bűnözők, ám valójában a pénzt ők tették zsebre, vagy pedig korrumpálták a DK-s polgármestert. Amennyiben utóbbi bizonyosodik be, úgy Kiss László is az alpolgármestere sorsára juthat. | Egyik bűntársa buktathatta le az óbudai alpolgármestert? | Egy terhelő vallomás vezethetett el Óbuda alpolgármesteréhez, akit minősített vesztegetéssel gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy Gergőt és egyik társát néhány napja vették őrizetbe, majd tartóztatták le, de velük együtt a III. kerületet megrázó korrupciós ügynek tíz gyanúsítottja van. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/egyik-buntarsa-buktathatta-le-az-obudai-alpolgarmestert | 2024-06-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A büntetett előéletű férfit és társát a NAV költségvetési csalás bűntette miatt folytatott büntetőeljárásban hallgatta ki gyanúsítottként. A vádlott több alkalommal említette - hamisan - a társának, hogy olyan kapcsolata van, amelynek segítségével el tudja intézni, hogy az ügyben eljáró ügyész megszüntesse a folyamatban lévő büntetőeljárást 10.000 euró összeg ellenében. Társa elzárkózott az ajánlattól, azt visszautasította, beszélgetésüket pedig rögzítette.Az elsőfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki a befolyással üzérkedés bűntettében, ezért a bíróság 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.A Pécsi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett jogerős határozatával a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. | Tízezer euróért majd az ügyész elintézi - mondta a vádlott | A Pécsi Ítélőtábla a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően helyben hagyta a befolyással üzérkedés bűntettében az elsőfokú bíróság ítéletét – írja közleményében a Pécsi Ítélőtábla. | null | 1 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/06/tizezer-euroert-majd-az-ugyesz-elintezi-mondta-a-vadlott | 2024-06-25 17:00:00 | true | null | null | BAMA |
Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét június 18-án vették őrizetbe, Karácsony Gergely most pénteken visszahívta a BKK felügyelőbizottságából Két körben ment ki eddig a Központi Nyomozó Főügyészség a 2019 óta ellenzéki vezetésű óbudai önkormányzathoz, hogy iratokat foglaljon le egy korrupciógyanús nyomozás miatt. Összesen 10 embert gyanúsítanak korrupcióval, köztük Czeglédyt. A megalapozott gyanú szerint egy férfi, aki két reklámcégnek az ügyvezetője, lefizette Czeglédyt, hogy "reklámberendezésekre" engedélyeket kapjanak. Az ügyészség nem, az önkormányzat viszont felfedte azoknak a cégeknek a nevét, amelyek papírjait lefoglalták. Köztük van a NER-hez köthető Mahir és egy társcége, melyek "reklámberendezésekkel" foglalkoznak, és közös ügyvezetőjük van. Megkérdeztük az érintettet és az ügyészséget is, hogy a Mahir van-e az ügy középpontjában, de senkitől nem kaptunk érdemi választ.Bár teljes, részletes képet továbbra sem ad az ügyészség arról, hogy a gyanújuk szerint pontosan mi történt a III. kerületet érintő korrupciós ügyben, ha a legutóbbi közlésüket összevetjük a korábban nyilvánosságra hozott adatokkal, érdekes egybeesésekre lehet felfigyelni.Az ügyészség legutóbbi köre június 18-án volt, amikor egy márciusi akciójuk után ismét több helyszínen végeztek kutatást és foglaltak le iratokat (ebben is érintett volt az önkormányzat), valamint újabb öt embert gyanúsítottak meg. Köztük van az egyik alpolgármester, illetve egy óbudai cég vezetője is.Az ügyészség nem közölt neveket, Bús Balázs volt fideszes polgármester viszont igen. Megnevezte Czeglédy Gergő alpolgármestert, illetve az érintett önkormányzati cégvezetőt is, aki Kiss László polgármester kampányfőnöke is. A nyomozási bíró mindkettőjük letartóztatását elrendelte, egy hónapra.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Az ügyészség azt írta, a megalapozott gyanú szerintegy férfi – két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként – cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.Amikor az ügyészség első körben, márciusban különböző szkennelt szerződéseket foglalt le az önkormányzatnál, akkor a kutatás elrendeléséről szóló határozatot és az érintett dokumentumokat is nyilvánosságra hozta az Önkormányzat.Az akkor elvitt iratokban négy cég szerepel. Lefoglalták az önkormányzati újság kiadására szerződött Key Price Kft-vel kapcsolatos dokumentumokat, az Atlas Hill Kft-vel kötött több, 2021-es szerződést és teljesítményigazolást (az önkormányzat 1 millióra szerződött targoncakezelésre, 4,8 millióért vett UV órákat és tájékoztató füzeteket, 3,9 millióért figyelemfelhívó táblákat, 12,6 millióért eredménykommunikációs kiadványokat, 300 ezérért leporellót, 187 ezerért pedig lépcsőházakba szánt táblákat). De lefoglalta a Budamédia Reklámszervező Kft. és a Mahir Cityposter Kft. által a kerületbe telepített óriásplakát reklámfelületekkel rendelkező reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához illetve hasznosításához szükséges engedélyezési, hozzájárulás-beszerzési eljárásainak az iratait, szintén 2021-re vonatkozóan.Ebből az utóbbi két cég, a Budamédia és a Mahir az, amely köztéri reklámberendezésekkel foglalkozik, és ugyanaz az ügyvezetőjük - pont ezt a két állítást írta az ügyészség is az ügy főszereplőiről. A másik két cégre mindez nem igaz.Megkérdeztük az ügyvezetőt, hogy gyanúsítottja-e az ügynek, mire annyit reagált, hogy „nem kíván erről semmit mondani”, ahogy arról sem beszélt, hogy a cégek mennyiben érintettek. „Nem is tudom, honnan vették”- mondta, majd bontotta a vonalat.Előfordulhat persze, hogy nem a Mahirról szól az ügyészség fő gyanúja, ehhez több dolog együttállása kellene: a nyomozásban legyenek további, egyelőre nem megnevezett reklámos cégek, melyek közül kettőnek közös az ügyvezetője, és amelyek akkorák, hogy százmilliós vesztegetési összegek is megérik nekik, hogy a reklámberendezéseikre engedélyeket kapjanak. Emellett az ügyészség úgy kommunikáljon az ügyről, hogy vagy az önkormányzattól még nem foglalta le a legfontosabb iratokat, vagy nincsenek az önkormányzatnál ilyen iratok, vagy az önkormányzat a közzétételkor elhallgatta ezeket a cégeket.Ismerős nevek – Simicskától MészárosigA két említett reklámcég között erős a kapcsolat: a Budamédia tulajdonosa a Mahir Cityposter, illetve már a Prime Blanc magántőkealap. Ez a magántőkealap egy másik mellett a Mahirban is benne van.Az önkormányzat által feltöltött szerződésekből látszik, hogy a reklámfelületeket nem szerezték meg könnyen a Mahir-cégek: előfordult, hogy bizonyos időszakokra az önkormányzatnál megtagadták az engedélyt tőlük.A plakátcégek – más érdekeltségek mellett – Simicska Lajostól landoltak Mészáros Lőrincnél. Az mfor év elején írta meg, hogy onnan kezdve Mészáros mind az öt plakátcégének a Prime Blanc Magántőkealap is a tulajdonosa lesz. A Prime Blanc a Budamédiánál közvetlenül, a Mahir Cityposternél pedig az azt tulajdonló cég mögött bukkant fel.A magántőkealapok előnye, hogy a tényleges tulajdonosok nem ismertek, mindenesetre a Válasz Online korábban arról írt, ezt az alapot a Mészáros bejáratott jogászcsapata által működtetett alapkezelő menedzseli.Egy eljárás, 10 gyanúsítottAz ügyészség azt írta, hogy "a vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában".A nyomozó ügyészség a most kihallgatott öt személlyel "vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját" közölte, amelyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított – akik a strómancégek ügyvezetői voltak – bűnsegédként követett el.Az ügyben összesen 10 gyanúsított van, és egy eljárást folytatnak, kizárólag korrupció miatt. Az óbudai önkormányzat információink szerint hamarosan nyilvánosságra hozhatja a most lefoglalt szerződéseknek az anonimizált változatát.Márciusban kezdődöttA Központi Nyomozó Főügyészség még március 6-án közölte, hogy „vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt” több helyszínen eljárást végzett, és négy embert korrupció gyanújával őrizetbe vett.Akkor annyit írtak, a megalapozott gyanú szerint egy férfi a kft-jén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett összeget készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. A bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott.Június 18-án volt az említett második kör, amikor a hatóságok szintén több helyszínen végeztek kutatást és foglaltak le iratokat (ebben is érintett volt az önkormányzat), valamint újabb öt embert gyanúsítottak meg. Köztük volt az egyik alpolgármester, illetve egy óbudai cég vezetője is.Fontos háttérembernek nevezikAz óbudai önkormányzat az üggyel kapcsolatosan, az átláthatóság jegyében a legtöbb szerződést és dokumentumot az újságot kiadó Key Price Kft-vel kapcsolatban töltötte fel.Bár az önkormányzat próbálták ezeket az iratokat is anonimizálni, több olyan dokumentumot is láttunk, amelyben P. Gábor jár el a Key Price Kft. nevében.A kormánypárti sajtó korábban arról írt, a fontos baloldali háttérembernek tartott P. Gábor is gyanúsítottja az ügynek, őt még állítólag márciusban tartóztatták le.A Pesti Srácok május végén megszerezte az ügy egyik érintettjének tanúvallomását. Ebben többször szerepel P. Gábor neve. A tanú arról beszélt, tudomása szerint az Atlas Hillel kötött szerződésben foglaltakból semmi nem lett elvégezve, a teljesítési igazolást úgy állította ki az önkormányzat, hogy amögött nem volt valós gazdasági esemény.A vallomásban szerepel az is, hogy a tanúnak P. azt mondta, a korrupciós pénz nagy részét Kiss László polgármester kapja meg.Sajtóhírek szerint más, az önkormányzattal szerződött cég tulajdonosait is meggyanúsították, a céget nem említette a márciusi kutatásról szóló határozatában az ügyészség.Az Atlas Hillt 2020-ban hozták létre, két évvel később pedig törölték. Pénzügyi mozgást csak 2020-nál látunk, ekkor 217 milliós nettó árbevételt ért el. Jogutódja egy Szlovákiában bejegyzett, hasonló nevű cég lett.A Key Price 2017-ben jött létre, az önkormányzat 2020. szeptemberében kötött vele keretszerződést, amelyet súlyos kötelezettségszegésre hivatkozva két évvel később felbontott. A cégnek 2021-ben volt a csúcséve, akkor 538 millió volt a nettó árbevétele. Előző évben 231 millió, utána pedig 438.Azt egyelőre nem közölték, hogy a Key Price és az Atlas Hill összefügg-e a köztéri reklámberendezések ügyével.Az önkormányzat szerint minden jogszerű, a targonca a krumplihoz kellettRákérdeztünk a Központi Nyomozó Főügyészségnél a gyanúsítottakra, az érintett cégekre, a cikkben hivatkozott vallomásra, illetve arra, hogy meghallgatták-e már Kiss László polgármestert, de a nyomozás miatt erre nem adtak választ. Kiss meghallgatásáról hiába kérdeztük a sajtósát is, ő nem tudott róla. Annyit elmondott, hogy az ügyészek júniusban is nagyjából ugyanazoknak a cégeknek szerződéseit foglalták le, csak egy másik időpontra vonatkozóan.Az óbudai önkormányzat korábban visszautasította a vádakat, és állításuk szerint a szerződések mögött valós teljesítések vannak, minden jogszerűen történt. Targonca például egy krumpliosztás előkészítéséhez kellett.Az alpolgármester letartóztatása után annyit mondtak, ők is az ügyészségi közleményből értesültek erről. A gyanú szerint több mint 100 milliós kenőpénzt elfogadó Czeglédy Gergőről 2018-ban a Direkt36 írta meg, hogy kormányközeli üzletemberekkel összefogva virágzott fel a cégcsoportja, majd az OLAF is megállapította, hogy szabálytalanul jutott pénz olyan projektekre, amelyekben az MSZP-s politikus kormányközeli figurákkal együtt vett részt. Czeglédy ezért beperelte a Direkt36-ot, de vesztett. | NER-közeli plakátcégek szerződéseit is lefoglalta az ügyészség az óbudai korrupció vizsgálatakor | Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét június 18-án vették őrizetbe, Karácsony Gergely most pénteken visszahívta a BKK felügyelőbizottságábólKét körben ment ki eddig a Központi Nyomozó Főügyészség a 2019 óta ellenzéki vezetésű óbudai önkormányzathoz, hogy iratokat foglaljon le egy korrupciógyanús nyomozás miatt. Összesen 10 embert gyanúsítanak korrupcióval, köztük Czeglédyt. A megalapozott gyanú szerint egy férfi, aki két reklámcégnek az ügyvezetője, lefizette Czeglédyt, hogy "reklámberendezésekre" engedélyeket kapjanak. Az ügyészség nem, az önkormányzat viszont felfedte azoknak a cégeknek a nevét, amelyek papírjait lefoglalták. Köztük van a NER-hez köthető Mahir és egy társcége, melyek "reklámberendezésekkel" foglalkoznak, és közös ügyvezetőjük van. Megkérdeztük az érintettet és az ügyészséget is, hogy a Mahir van-e az ügy középpontjában, de senkitől nem kaptunk érdemi választ. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/28/ner-kozeli-plakatcegek-szerzodeseit-is-lefoglalta-az-ugyeszseg-az-obudai-korrupcio-vizsgalatakor | 2024-06-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nyereséges lett 2023-ban a Kósa Lajos ügyvéd barátja, Fiák István nyomán elhíresült recski bánya, amelynek a sárlavinája tavaly elöntötte a Heves megyei falu szélén fekvő utca lakóit - derül ki az Opten céginformációs rendszerből.
A tavaly kft.-ből zrt.-vé átalakult Andezit-BAU árbevétele 2023-ban 369 millió, üzemi eredménye 252 millió, adózott eredménye pedig 122 millió forint volt. A korábbi években a cégnek - illetve annak jogelődének - nem volt árbevétele.
Az ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a bánya kötelezettségállománya a 2022-es 362 millió forintról felugrott 909 millióra 2023-ban, azaz a legutóbbi beszámolója szerint ennyi hitel van a cégen. A cég tőkeállománya tavaly 124,5 millióra nőtt, miközben eszközállománya felugrott egymilliárd forintra a 2022-es 364 millióról.
A részvényesi arányok a legutóbbi állapot szerint a következőképp néznek ki.
Nagy István a részvények 70 százalékát,
Kósa Lajos barátja, Fiák István, illetve Fiák ügyvédi irodája 20 százalékot,
két további magánszemély pedig 5-5 százalékot birtokol. | Ömlöttek a milliók a sárlavina után – először lett nyereséges a NER-közeli bánya Recsken | Az iszapömlés mellett elindult a profittermelés is.
Nyereséges lett 2023-ban a Kósa Lajos ügyvéd barátja, Fiák István nyomán elhíresült recski bánya, amelynek a sárlavinája tavaly elöntötte a Heves megyei falu szélén fekvő utca lakóit – derül ki az Opten céginformációs rendszerből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/25/nyereseg-recsk-banya-kosa-lajos-sarlavina/ | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A múlt héten számoltunk be róla, hogy letartóztatták Óbuda MSZP-s alpolgármesterét az önkormányzatot érintő korrupciós üggyel összefüggésben. Czeglédy Gergő a gyanú szerint százmillió forint kenőpénzt vett át, az ügyében eljáró nyomozási bíró pedig elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását.
Czeglédy alpolgármesteri posztja mellett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felügyelőbizottsági tagja, így a feladatai közé tartozik a fővárosi közlekedési közszolgáltató vállalat törvényességi ellenőrzése is. Mivel ez a feladat a rácsok mögül meglehetősen nehezen végezhető, megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt arról érdeklődve, visszahívják-e a posztról a bebörtönzött szocialista politikust.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya lakonikusan azt közölte:
Tájékoztatjuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés nyári hónapokban nem tart ülést.
Tehát - mivel nyár van - a közgyűlés egyelőre biztosan nem hívja vissza a posztról Czeglédyt, függetlenül attól, hogy az alpolgármester letartóztatását meghosszabbítják-e majd 30 nap elteltével.
A Czeglédyt is érintő korrupciós ügynek már tíz gyanúsítottja van. A Központi Nyomozó Főügyészség múlt kedden több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármester mellett az egyik önkormányzati cégnek a vezetőjét is. A gyanúsítás szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A nyomozók szerint a vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
Czeglédy Gergőt a június 9-ei önkormányzati választáson újra egyéni képviselővé választották Óbudán, vagyis októberben újabb ötéves mandátuma kezdődhet meg. A szabályozás alapján az önkormányzati képviselő akkor veszíti el a megbízatását, ha egy évig nem jelenik meg a testületi ülésen. | A börtönből is felügyelheti a BKK-t a letartóztatott óbudai alpolgármester – őszig biztosan nem hívják vissza | A múlt héten számoltunk be róla, hogy letartóztatták Óbuda MSZP-s alpolgármesterét az önkormányzatot érintő korrupciós üggyel összefüggésben. Czeglédy Gergő a gyanú szerint százmillió forint kenőpénzt vett át, az ügyében eljáró nyomozási bíró pedig elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/25/obuda-letartoztatott-alpolgarmester-borton-bkk-felugyelo-bizottsag-kenopenz-korrupcio-vesztegetes/ | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábban a 24.hu írta meg, hogy a kormány megveszi a Dürer Park irodaházait. Arató Gergely (DK) a kormányfőt kérdezte arról, mi indokolja, hogy beruházási stop idején 580 milliárd forintot költsenek kormányzati negyedre. Az ellenzéki politikus azért fordult Orbán Viktorhoz, mert a Dürer Park és a Kopaszi-gát ingatlanjainál az eladói oldalon felbukkant Tiborcz István érdekeltsége is.
Szerinte ez felveti a kérdést a közpénzek felhasználásának összefonódásáról a családi kapcsolatokkal. Mint írta, ezen ingatlanok összesen 350 ezer négyzetméternyi irodaterületet tesznek ki, ami kétszer akkora, mint a Gyurcsány-kormány idején tervezett kormánynegyed, amit annak idején a Fidesz éles kritikával illetett.
Orbán Viktort arról kérdezte:
Milyen gazdasági és társadalmi hasznokat várnak ezen beruházásoktól?
Mi biztosítja, hogy ezen projekteknél a közpénzek felhasználása teljesen átlátható legyen a közérdeket szolgálja?
Hogyan indokolják, hogy az ingatlanok eladói között szereplő Tiborcz István miatt felmerülő összeférhetetlenségi aggályokat megfelelően kezelték?
Milyen további fejlesztési terveket fontolgatnak a beruházási stop idején, és milyen forrásokat szánnak ezekre?
Orbán Viktor helyett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megbízásából Fónagy János államtitkár vezette le Arató Gergelynek, miért nagyon jó üzlet beruházási stop idején 580 milliárdot költeni kormányzati negyedre. Azt írta, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek — többek közt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM, a Garantiga, a Start Garancia — 2025 elején átköltöznek. Az így
felszabaduló ingatlanokat értékesítik, a bérleményeket felmondják a piac számára kiváló lokációval és hasznosítási lehetőségekkel rendelkező belvárosi, jellemzően I. és V. kerületben.
Fónagy János szerint a jelenlegi épületek ugyanakkor szerkezetileg, gépészetileg elavultak, a korszerűtlen szigetelés, a nem hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendkívül magas az energiaköltség, drága a fenntartásuk. A régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok állandó felújításra szorultak, tovább drágították az állam működési költségeit. Az államtitkár arra számít, hogy a költözés után jelentősen csökken az üzemeltetési költség,
mert energiatakarékosabb, olcsóbban fenntartható zöld irodaházban lesz összerendezve a Nemzetgazdasági Minisztérium és az alá tartozó háttérintézmények állománya.
Az alacsonyabb rezsi mellett az államtitkár szerint biztonságosabb, olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. | A kormány szerint jelentős spórolás a Dürer Park megvétele | Fónagy János államtitkár levezette, miért jó üzlet beruházási stop idején 580 milliárdot költeni kormányzati negyedre. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/fonagy-janos-durer-park-rezsi-sporolas/ | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új, ingatlanforgalmazással foglalkozó céget alapított Schadl György, a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnöke - derült ki a közhiteles cégadatbázisból.
A Gold Carpet Ingatlanforgalmazó Kft. kizárólagos tulajdonosa Schadl, a cég ügyvezetője pedig a szintén vádlott édesapja. A társaság főtevékenysége mellett húsz egyéb tevékenységi kört is felvett, köztük az "út, autópálya építését" is. Kerestük telefonon Schadl Györgyöt a vállalkozással kapcsolatos terveiről érdeklődve, ám nem fogadta hívásunkat. SMS-ben annyit írt:
Az előzmények fényében önnel nem szeretnék beszélni.
Schadl és felesége érdekeltségében áll egy hasonló nevű társaság, a Red Carpet Kft., ami szintén ingatlanforgalmazással foglalkozik. A vállalkozást Schadl anyósa vezeti. Azonban ezt a céget vagyonzárral sújtotta a Központi Nyomozó Főügyészség, ám nem tudni, hogy ezzel összefügg-e az új cég megalapítása. Schadl felesége, apja, és anyósa mellett nemrég az édesanyja is betört az üzleti világba. A 65 éves asszony még a nyugdíjkorhatár előtt döntött úgy, hogy vállalkozni fog, és rögtön két céggel jelent meg az állam által újraszabályozott, elsősorban NER-körökben felosztott felszámolói piacon. A cégbejegyzésnél Schadl György is közbenjárt, az egyik felszámoló cégben pedig egyik ügyvédje, Garabits Márton felesége is tulajdonos lett. Garabits a Fidesz képviselőjelöltje lett volna az június 9-ei önkormányzati választáson, ám miután megírtuk felesége és Schadl anyjának közös ülzetét, a kormánypárt inkább visszaléptette.
Schadl 2021. novembere és 2023. novembere közt letartóztatásban volt, majd a börtönből házi őrizetbe került. Idén februárban pedig a bíróság enyhítette Schadl házi őrizetének szabályait: így hetente kétszer több órán át bevásárolhat, szakmai továbbképzésen vehet részt, orvosi vizsgálatokra is járhat. Feltehetően ebbe a cégalapítás is belefért.
A Schadl György, és Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára elleni fő vádpont lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat be is ismerte, őket már jogerősen is elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól. | Új üzletbe vágott a korrupcióval vádolt Schadl György | Új, ingatlanforgalmazással foglalkozó céget alapított Schadl György, a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnöke – derült ki a közhiteles cégadatbázisból. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-korrupcio-vad-volner-pal-uzlet-ceg-gold-carpet-ingatlan/ | 2024-06-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Alig két hete számoltunk be arról, hogy hivatali visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester ellen Galbács Mihály ellenzéki önkormányzati képviselő egy hanfelvétel ügyében. A történtek előzménye az a 2019 szeptemberében lezajlott telefonbeszélgetés, amelyen Görgényi Ernő lényegében megfenyegette és a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle politikailag fontos információkat. Egyértelművé tette: csak a Fidesznek tartozik elszámolással, és akkor forog veszélyben a munkahelye, ha nem ezt teszi. A beszélgetést Torma rögzítette. Minderről a magyar sajtóban elsőként számoltunk be még április közepén.
A Narancs.hu-n közzé tett hangfelvétel országos nyilvánosságot kapott, ennek részeként az országjárását április 17-én Gyulán kezdő Magyar Péter ottani fórumán is beszélt róla. A Legfőbb Ügyészséghez és annak vezetőjéhez, Polt Péterhez címzett feljelentésben Galbács leszögezte: az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a polgármester hivatalos személynek számít, ezért a megjelölt bűntett törvényi tényállásában megkövetelt speciális alanyisággal rendelkezik, bűncselekmény elkövetője lehet. A telefonbeszélgetés idején mind Torma Béla, mind Görgényi megválasztott önkormányzati képviselő volt. Az pedig aligha igényel különösebb magyarázatot, hogy egy polgármesternek a pártján és a frakcióján belül komoly befolyása van, gyakorlatilag főnökükként tekintenek rá a többiek. Emellett komoly hatása van arra, hogy a jövőben újra jelöltekké válnak-e vagy sem a képviselők. Így a megfenyegetett Torma Bélában akár komoly félelmet kelthettek Görgényi szavai. A feljelentésben foglaltak szerint a célzat egyértelmű volt: Görgényi jogtalan politikai előnyhöz akart jutni, méghozzá a jogszabályok megsértésével akart politikai ellenfelével szemben kedvezőbb helyzetbe kerülni a 2019-es önkormányzati választási kampányban.
A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a területileg illetékes és jogkörrel rendelkező Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz továbbította, amely azonban az ügyben elfogultságot jelentett be. Így az ügyirat végül Szegeden, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályán kötött ki. Itt érdemben megkezdődött a vizsgálat, amelyet az is bizonyít, hogy
hivatali visszaélés gyanúja miatt hivatalosan is elrendelték a nyomozást, valamint az első tanúmeghallgatások is megtörténtek.
Görgényi Ernőt június 9-én újraválasztották Gyula polgármesterévé, így október elsejétől negyedik városvezetői ciklusát kezdheti meg.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő polgármester beszédet mond a gyulai felújított Ladics-ház átadásán 2024. június 6-án. | Nyomoz a rendőrség a hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentett gyulai fideszes polgármester ügyében | A feljelentés alapja egy hangfelvétel, amelyen Görgényi Ernő a munkahelyi szabályok megszegésére biztatta párttársát, egy helyi fideszes önkormányzati képviselőt, lényeges politikai információk megszerzését remélve ezáltal. A Legfőbb Ügyészségnek benyújtott feljelentést a címzett a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz továbbította, ám itt elfogultságot jelentettek be, így került Szegedre az akta. Itt most elrendelték a nyomozást, sőt már tanúmeghallgatások is kezdődtek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyomoz-a-rendorseg-a-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-feljelentett-a-gyulai-fideszes-polgarmester-ugyeben-269021 | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Korrupciós bűncselekményt leplezett le a Nemzeti Védelmi Szolgálat: kormánytisztviselő bukott meg a megbízhatósági vizsgálaton - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hétfőn az MTI-vel. Azt írták, a nyomozó ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását, a bíróság azonban elegendőnek látta az enyhébb kényszerintézkedés, a bűnügyi felügyelet elrendelését. A végzés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be.
A tájékoztatás szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat - ügyészi jóváhagyás után - megbízhatósági vizsgálatot hajtott végre egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjével szemben: fiktív tartalmú iratokat felhasználva közigazgatási bírság kiszabását eredményező eljárást indított. A gyanú szerint a kormánytisztviselő felvette a kapcsolatot a közigazgatási eljárással érintett cég nevében eljáró emberrel és találkozót egyeztetett vele.
A közterületi beszélgetés során tájékoztatta a cég képviselőjét - aki csak később fedte fel, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos tagja - arról, milyen valótlan tartalmú iratok benyújtásával lehet elérni a bírság minimalizálását.
A hivatalos személy azért, hogy hivatali helyzetével visszaélve a cég érdekében befolyásolja a közigazgatási eljárást, elfogadta a közbenjárásért cserébe felajánlott 150 ezer forintot - ismertették a történteket, hozzátéve: a vesztegetési pénz elfogadását követően a férfi arra is ígéretet tett, hogy a jövőben is számíthatnak részéről hasonló segítségre. Közölték: a motozás során a hivatalos személy ruházatából előkerültek a megbízhatósági vizsgálat során felhasznált bankjegyek, a kormánytisztviselőt pedig előállították a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségre és gyanúsítottként hallgatták ki.
A kormánytisztviselő beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését - olvasható a közleményben, amelyben kitérnek arra is, hogy az előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntett büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Jelezték azt is, hogy a kormánytisztviselőt 2023 tavaszán ugyanilyen bűncselekmény elkövetése miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, tehát jelen cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el. | Visszaeső korrupt kormánytisztviselőt lepleztek le Észak-Magyarországon | De vajon miért dolgozhatott a hivatalban, ha már egyszer korábban lebukott? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/visszaeso-korrupt-kormanytisztviselot-lepleztek-le-eszak-magyarorszagon-269025 | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kiírták a zebegényi Kenderes Hotel felújítására vonatkozó közbeszerzést - értesült a Narancs.hu. Az erről szóló dokumentum szerint az első ütem feladata az állagmegóvás és a külső határolt felületek rendezése lesz.
A Kenderes Hotel sorsa azért érdekes, mert még 2022-ben több értékes ingatlan Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető személyek által gründölt alapítványokhoz került Pest megyének ezen a részén, Rétvári Vác központú választókerületében. A sor a váci, Káptalan utcában található épületegyüttessel kezdődött, amiből az önkormányzat közösségi teret létesített volna. Az esetről még az EP-választáson nagyot nyerő, Tisza-alelnök Magyar Péter is beszélt, amikor országjárása során útba ejtette Vácot. Hasonlóan nyúltak le egy épületet Szobon is: a polgármester lapunk megkeresésekor értesült arról, hogy a Rétvári jobbkezeként számon tartott Bajor Gergő által vezetett Dunakanyar Védegylet Alapítvány megkaparintott egy helyi ingatlant.
A zebegényi hotelt a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány vásárolta meg, mint arról lapunk annak idején hírt adott. Az alapítvány - ami szintén Rétvárihoz kötődik, erről lejjebb írunk - jelenlegi kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc az Építészfórumnak tavaly ilyenkor azt mondta, 44 fős szálláshely kialakítása a cél; a hotel a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a szintén Zebegényben lévő dohánypavilon épületében rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítaná.
A kurátor a kormánypárti 0627.hu-nak is beszélt a hotellel kapcsolatban: "A Millenniumi Pavilonban egy kulturális közösségi tér létesül, mely gazdaságos működtetéséhez elengedhetetlen, hogy szálláshellyel is rendelkezzen az épület. A történelmi környezetet nem akartuk megbolygatni, a pavilon területén nem szerettünk volna egy szállodaépületet létrehozni, ezért az alapítvány megvásárolta a pavilontól körülbelül 200 méterrel elhelyezkedő Kenderes Hotelt.
A hotelt egy évtizede nem gondozták, több száz köbméter szemetet halmoztak fel. Az épület tetőszerkezete súlyosan sérült, minden nappal romlik az állaga.
Az alapítvány megkezdte a terület rendezését még 2022-ben, kitakarítottuk a teljes területet és a felújítási terveket elkészítettük. Célunk, hogy a felújítást követően egy 40 fő befogadására alkalmas, éttermi résszel rendelkező szálláshellyel gazdagodjon Zebegény" -vázolta a terveket.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) felületén a napokban felhívás jelent meg, mely szerint nekifutnak a hotel felújításának. A dokumentumból pár érdekes részlet kiderült az ingatlant érintően: az épület alapterülete bruttó 1281 négyzetméter, nem áll országos vagy helyi védelem alatt. Pincét, emeletet, tetőtéri galériát is magába foglal. "A legfontosabb feladat, hogy ez a rendkívül tagolt épület egy nyugodtabb tömegbe legyen rendezve" - olvasható a dokumentumban.
A hotel több szempontból is elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, például a tetőszerkezet cseréje elengedhetetlen. Az biztos, hogy lesz vele feladat, a felújítás első ütemének az állagmegóvás és a külső határoló felületek rendezése lett meghatározva. Szerettünk volna beszélni Ulicsák Tamás Ferenccel, de jelenleg szabadságát tölti, arra kért, hogy majd ezt követően keressük.
A Milleniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány egy másik helyi épületet is felújíthat, jelentős állami támogatásból. A Millenniumi Pavilont, ismertebb nevén Dohánypavilont leromlott állapota miatt jelenleg nem haszálják. Az épület Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki továbbadta Zebegénynek, ahol csak később, az 1920-as években állították fel. Az ingatlant testi fejlődésben elmaradt gyerekek üdültetésére használták. 2001-ben német tulajdonba került, az állapota leromlott.
2018-ban a Családháló Alapítvány 137 millió forint állami támogatásból vásárolta meg az ingatlant. A forrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) - Rétvári Bence korábbi tárácja - biztosította. Az alapítvány kurátora egy volt KDNP-s újbudai önkormányzati képviselő, Ábrahám Katalin. Rétvári korábban újbudai országgyűlési képviselő volt, személyesen ismeri Ábrahámot, aki volt a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány első kurátora is. A szervezet 2,7 milliárd forint állami támogatást kapott az EMMI-től, ebből a pénzből újíthatják fel az épületet.
A pavilon a látványtervek alapján esküvők, partik, konferenciák helyszínéül szolgálhat. Ulicsák Tamás Ferenc 2023 szeptemberében azt mondta lapunknak, szeretné, hogy még a "tél beállta előtt" történjen valami a projekttel, mert rémálom, hogy ennyire húzódik. Ez a vágya nem teljesült: a felújításra vonatkozó közbeszerzés érvénytelenül zárult, mert a kivitelezők túl sokat kértek. (Az sem segít a helyzeten, hogy az épület a hegyoldalban van, szűk utcákon lehet feljutni, azt pedig nem néznék jó szemmel a helyiek, ha több tonnás kamionok furikáznának a községben.)
A Közbeszerzési Hatóság oldala szerint többször is kiírták a közbeszerzést, de nyertes ajánlattevő nincs feltüntetve, magyarán továbbra is akadályba ütközik a felújítás. A legutóbbi, májusi hirdetményben úgy fogalmaznak: "Annak oka, hogy miért nem választották ki a nyertest: a vevő döntése a nem elegendő finanszírozás miatt." A további dokumentumokban ennél kicsit bővebben azt írták, hogy "(...) igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel". A közbeszerzés az EKR-ben eredménytelennek van feltüntetve.
A Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány múlt évre vonatkozó beszámolója szerint szépen fogyott a központi költségvetésből folyósított mintegy 2,7 milliárd forintnyi támogatásból. A tárgyévben 81 millió forintot költöttek, ebből 20 milliót személy, 1,3 millió forintot dologi kiadásokra fordítottak, a legtöbb elköltött pénz pedig "felhalmozási" címszó alatt van feltüntetve.
A pavilonról írt korábbi cikkeink alább olvashatók. | Zebegényi hotelt és pavilont újíthat fel a Rétvári-közeli alapítvány | 2,7 milliárd állami támogatás áll rendelkezésre a milleniumi dohánypavilon renoválására, de a közbeszerzési dokumentumok szerint az összeg nem elegendő a kivitelezéshez. A projektet bonyolító alapítvány szintén nekifut a közeli Kenderes Hotel felújításának, melyet részben a pavilon miatt vásároltak meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zebegenyi-hotelt-es-pavilont-ujithat-fel-a-retvari-kozeli-alapitvany-268963 | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Összehívott a kerületből távozó Fidesz-vezetés szerdára egy testületi ülést, ahol megszavazzák még gyorsan a számunkra legfontosabb döntéseket - írta Facebook-oldalán Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki egyúttal XII. kerület polgármestere is lesz októbertől.
Kovács ki is emelt pár izgalmas részt az összesen huszonkét pontból álló ülés tervéből:
"módosítják az építési szabályzatot, hogy Tiborcz István megépíthesse az irodaházát a Mártonhegyi úton,
megszüntetnek négy hivatali pozíciót, hogy osztogathassák még a megfelelő végkielégítéseket,
elvonják október 1-től az új polgármester összes jogkörét, amit csak tudnak."
Hozzátette, korábban a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a képviselő-testület több jogkört átruházott a polgármesterre (a többi között önállóan dönthet bizonyos pályázatokról, támogatásokról), ezeket tenné semmissé előterjesztésében Pokorni Zoltán, akinek javaslata alapján október 1-től, tehát a polgármesterváltással egyszerre minden átruházott hatáskör kerüljön vissza a képviselő-testülethez, hogy majd az új testület dönthessen a hatáskörök gyakorlásáról vagy átruházásáról.
Érdemes hozzátenni, hogy ezt annyira nem lesz nehéz akár visszaváltoztatnia is Kovácsnak, hiszen az MKKP a közgyűlésben is sima többségbe került a XII. kerületben. | Pokorni Zoltán távozás előtt még megnehezítené Kovács Gergely dolgát | Az októbertől érkező új polgármester szerint a helyileg leváltott Fidesz még kicsit segítene Tiborcz Istvánéknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pokorni-zoltan-tavozas-elott-meg-megnehezitene-kovacs-gergely-dolgat-269056 | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Balatonon tilos a közterületről vízbe vezető stégekre kaput, kerítést tenni, mégsem szereztek érvényt ennek a jogszabálynak évek, sőt évtizedek óta - mostanáig. A héten felhívások jelentek meg dél-balatoni illegális stégkapukon, miszerint 5 napja van a tulajdonosoknak az elbontásra, különben a vízügy teszi meg, a tulajdonos költségén. Ahol a bejáróstégnek nincs engedélye, ott azt is elbontják, ahol az rendben van, onnan csak a kaput kell eltávolítani. A tó keleti részén az elmúlt hetekben több tucatnyian kezdtek inkább maguk az illegális víziállásaik elbontásába, minthogy tetemes összegeket fizessenek ki a vízügynek. Úgy tűnik, most a déli parton a sor, és már a szabályos stégbejárók szabálytalan kapuinak is külön figyelmet szentelnek a hatóságok.
Ilyen felhívások jelentek meg a közterületekről Balatonba vezető, le nem zárható stégeken
Valami nagyon beindult a Balatonnál, mióta új vezetője van a vízügy balatoni kirendeltségének. A veszélyt jelentő, szabálytalanul elhagyott horgászkarók és illegális stégek felszámolásának tavalyi megkezdése után a héten beindult a szabálytalan stégkapuk felszámolása is. Akinek van engedélye stéglétesítésre, és oda építette, és akkorát, amire szól ez az engedély, annak se szabad lezárnia azt kapuval, kerítéssel, ha közterületről vezet a bejáró tóba - a vonatkozó jogszabályok szerint.
A HírBalaton évek óta foglalkozik a kérdéssel, konkrét esetek sorát bemutatva, de eddig nem történt semmi. A változáshoz - az új kirendeltségvezető mellett - nyilván hozzájárult az is, hogy a hatóságok tétlensége miatt egekbe szökött a gátlástalanság mértéke egyes partszakaszokon, és hogy a nádas több helyen pusztulni kezdett a felszabdaltságok, nádirtások miatt.
Néhány fotó az illegális stégkapuk sokszínűségéről, és a rájuk felkerült felszólításokról:
(HírBalaton és olvasói fotók) | Elkezdik bontani a szabálytalanul lezárt bejáróstégek kapuit a Balatonon | A Balatonon tilos a közterületről vízbe vezető stégekre kaput, kerítést tenni, mégsem szereztek érvényt ennek a jogszabálynak évek, sőt évtizedek óta – mostanáig. A héten felhívások jelentek meg dél-balatoni illegális stégkapukon, miszerint 5 napja van a tulajdonosoknak az elbontásra, különben a vízügy teszi meg, a tulajdonos költségén. Ahol a bejáróstégnek nincs engedélye, ott azt is elbontják, ahol az rendben van, onnan csak a kaput kell eltávolítani. A tó keleti részén az elmúlt hetekben több tucatnyian kezdtek inkább maguk az illegális víziállásaik elbontásába, minthogy tetemes összegeket fizessenek ki a vízügynek. Úgy tűnik, most a déli parton a sor, és már a szabályos stégbejárók szabálytalan kapuinak is külön figyelmet szentelnek a hatóságok. | null | 1 | https://www.hirbalaton.hu/kapunyitasi-panik-a-balatonon-bontjak-az-illegalis-stegkapukat/#more-122707 | 2024-06-26 12:29:00 | true | null | null | hirbalaton.hu |
"Karácsony Gergely főpolgármester - figyelemmel a felügyelőbizottsági tag személyére javaslatot tevő fővárosi képviselőcsoport kezdeményezésére - a frakciókkal való egyeztetést követően Czeglédy Gergőt a BKK Felügyelőbizottságából visszahívta" - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal pénteki sajtóközleményében.
Mint írták, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Felügyelőbizottságának tagjait a Fővárosi Közgyűlés választja és hívja vissza, ám mivel a közgyűlés a nyári hónapokban nem ülésezik, halaszthatatlan esetben a főpolgármester jogosult dönteni a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben. Hozzátették:
a BKK Felügyelőbizottsága az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásáig öt taggal működik tovább. | Karácsony visszahívta a letartóztatott óbudai alpolgármestert a BKK felügyelőbizottságából | Az új közgyűlés megalakulásáig öt taggal működik tovább a felügyelőbizottság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-visszahivta-a-letartoztatott-obudai-alpolgarmestert-a-bkk-felugyelobizottsagabol-269139 | 2024-06-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Januárban számoltunk be arról az Átlátszón, hogy húszmillió forintért újította volna fel a Heves megyei Mezőszemere a falu sportpályáját, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára viszont a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A Heves Vármegyei Főügyészség friss sajtóközleményéből pedig kiderül, visszaélések miatt vádat emelt az ügyészség a község korábbi vezetője ellen.
A Heves Vármegyei Főügyészség június 26-i sajtóközleménye arról ír, hogy egy Heves megyei falu sporttelepének felújításával kapcsolatos visszaélések miatt vádat emelt az ügyészség a község korábbi vezetője ellen. A sportpálya-projekt 2018 óta nem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást.
Az ügyészség arról is beszámol, hogy az önkormányzat 2017-ben 20 millió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesült, melyet a helyi sporttelep fejlesztésére kellett volna fordítani, ám a polgármester másra költötte az önkormányzat számlájára érkező pénzt. A beruházást ráadásul 2018 végéig be kellett volna fejezni, de erre a mai napig nem került sor teljes körűen.
Az ügyészségi sajtóközleményben meg nem nevezett Heves megyei település Mezőszemere, a település sportpálya felújítása körüli problémákról idén év elején cikkben és videóriportban is beszámoltunk az Átlátszón.
Évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni a projektet
Mint azt januári cikkünkben megírtuk, Mezőszemere 2017-ben 20 millió forintos támogatást nyert a Belügyminisztériumtól sportinfrastruktúra fejlesztésére. A projekt a településen található sportpálya felújítását, újjáépítését célozta, azonban valahol hiba csúszott a tervekbe. A sportpálya ugyanis mára használhatatlanná vált, ráadásul az önkormányzatnak vissza is kellett fizetnie a kapott támogatást. Az Átlátszó birtokába került dokumentumok alapján a sportpálya füvesítése nem valósult meg az eredeti határidőre.
A Heves Vármegyei Főügyészség friss közleményében arról ír, hogy az ügyészség vádirata szerint a polgármester az önkormányzati számlára érkezett pénz 90%-át 2017 decembere és 2018 februárja között
az igénylésben megjelölt, meghatározott céltól eltérően használta fel,
azt az önkormányzat más jellegű kiadásaira fordította, majd visszahelyezte a számlára. A sportpálya felújítására pedig csak ezt követően kötött szerződést egy vállalkozóval.
Nem volt kész, mégis kifizette az önkormányzat
A támogatói okirat szerint a pénzt 2018 végéig kellett volna felhasználni, ám év végén már lehetett látni, hogy nem fog elkészülni a pálya, sőt, még a közelében sem jártak ennek. A polgármester ennek ellenére javasolta, hogy teljesítés hiányában is fizessék ki a kivitelezőt, mert el kellett számolni a kapott támogatással. Ugyanis ha ez nem történik meg, vissza kell fizetni a Belügyminisztériumnak a pénzt.
A képviselőtestület határozata ennek mentén az volt, hogy kifizetik a teljes vállalkozói díjat és átveszik az egyik önkormányzati képviselő elmondása szerint nagyjából 30 százalékban kész beruházást, azzal a feltétellel, hogy a cég április végéig elvégzi a szükséges munkálatokat.
Az ügyészség arról ír: a polgármester valótlan tartalmú teljesítési igazolási, és műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet írt alá, melyek szerint a beruházás elkészült.
Végül azonban fény derült a csalásra. 2022-ben a Magyar Államkincstár ellenőrzést tartott a területen, amelynek során megállapította, hogy az önkormányzat "nem a pályázati kiírásnak megfelelően használta fel a pénzt, továbbá a támogatói okiratban meghatározott cél nem teljesült".
A Belügyminisztérium ezért 2022 elején úgy határozott, hogy az önkormányzatnak vissza kell fizetnie a 20 milliós támogatást, a kamataival együtt.
Költségvetési csalással vádolják a volt polgármestert
Az Egri Járási Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztása bűntettével vádolja a volt polgármestert.
A függetlenként induló Bukta Mária 2014-től 2019-ig volt a település polgármestere, vagyis ő vezette a falut, amikor pályáztak a sportpálya felújításra. 2019 óta a szintén független Jakab Gábor áll a település élén.
Bukta Máriával szemben most az ügyészség
felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A bűncselekmény elkövetésében részt vevő bűnsegédek esetében a vádhatóság az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről hozott határozatot.
Háló nélküli kapuk, nyakig érő gaz
Ottjártunkkor 2023 decemberében vállig érő gaz, háló nélküli kapuk fogadtak a helyszínen. A futópályát csak nagy nehezen, többszöri keresés után találtuk meg, ám csupán egy rövid, gazzal benőtt szakasz árulkodott arról, hogy mi volt egykor az eredeti funkciója.
Nem azt a benyomást keltette a sportpálya, hogy rendszeres használatban van, vagy egyáltalán lehetne bármiféle sportot űzni a területen. Hacsak a bújócskázást nem számítjuk annak, arra ugyanis kiválóan alkalmas a méteres gaz.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük Mezőszemere polgármesterét és a kivitelezésért felelős céget, a Bódi Művek Kft.-t is, hogy megismerjük álláspontjukat az ügyről.
Jakab Gábor, a települést 2019 óta vezető polgármester nem akart nyilatkozni, ugyanis "nyugalmat kíván a falunak", ez az ügy pedig szerinte ennek ellenkezőjét teszi, megzavarja a lakosok nyugalmát. Az Átlátszó értesülései szerint ugyanakkor az önkormányzat álláspontja szerint a kivitelező cég, a Bódi Művek Kft. hibájából maradt el a projekt megvalósítása, a cég nem tett eleget szerződéses kötelezettségének.
Fideszes önkormányzati képviselő lett a kivitelezőből
Az Opten cégadatbázisa szerint a Bódi Művek Kft. ügyvezetője Bódi Zsolt, aki 57 százalékos tulajdonosa a cégnek. Emellett pedig 2019 óta politikusként is tevékenykedik. Az egri önkormányzati képviselő korábban a Fidesz-KDNP színeiben politizált, idén június 9-én azonban már nem fideszes jelöltként indult, hanem függetlenként, és ismét megválasztották képviselőnek.
Bódi Zsolt az Átlátszónak tavaly decemberben elmondta: álláspontja szerint füvesítésre előkészített állapotban adták át a sportpályát. Ezeket a munkálatokat egy 2018-as megállapodás szerint 2019 tavaszán kellett volna elvégezniük, ugyanis az önkormányzat nem rendelkezett kiépített locsoló berendezéssel, így várni kellett a fűmagok elvetésével.
2020-ban kereste meg cégét az új polgármester, ekkor azonban az egy-másfél méter magas gaz gátolta a munkálatok elvégzését, többszöri egyeztetés után sem sikerült vethető állapotba hozni a területet.
Decemberi levele végén a Bódi Művek Kft. ügyvezetője hozzátette: a mai napig hajlandóak lennének a munka elvégzésére, amennyiben arra alkalmas területet kapnak, ezt több alkalommal jelezték az önkormányzat felé is.
Szöveg: Szopkó Zita - Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: A mezőszemerei sportpálya 2023. december 7-én. | Vádat emelt az ügyészség Mezőszemere korábbi polgármestere ellen a méteres gazzal borított sportpálya miatt | Januárban számoltunk be arról az Átlátszón, hogy húszmillió forintért újította volna fel a Heves megyei Mezőszemere a falu sportpályáját, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára viszont a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A Heves Vármegyei Főügyészség friss sajtóközleményéből pedig kiderül, visszaélések miatt vádat emelt az ügyészség a község korábbi vezetője ellen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/27/vadat-emelt-az-ugyeszseg-mezoszemere-korabbi-polgarmestere-ellen-a-meteres-gazzal-boritott-sportpalya-miatt/ | 2024-06-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bő három évvel ezelőtt, 2021 májusában kötötték meg a szerződést az új nyíregyházi stadion tervezésére és kivitelezésére. A megbízást az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. párosa nyerte nettó 13,8 milliárd forintos ajánlattal, amit most megemeltek nettó 3,7 milliárddal, így a végösszeg már 17,5 milliárd forint. Az áremelkedésről szóló szerződésmódosítást a választás előtt három nappal írták alá, de csak most lett nyilvános. A stadion pedig már májusban elkészült.
Az indoklás szerint a szerződésmódosításra azért volt szükség, mert statikai okokból mégis le kellett bontani azokat a szerkezeteket, amiket eredetileg meg akartak tartani. Azok eltüntetése pedig "új lehetőséget nyitott" a teljes áttervezésre.
Az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) közel négy évvel ezelőtt, 2020 szeptemberében írt ki közbeszerzést az új nyíregyházi stadion tervezésére és kivitelezésére.
A cél a tenderleírás szerint "egy 8150 fő néző befogadóképességű »MLSZ-C«, »UEFA-II« minősítési szintű labdarúgó stadion megvalósítása a meglévő stadion elbontásával, egyes elemeinek megtartásával történő újraépítése, valamint egy szabadidő centrum kiegészítő épület, az ezekhez kapcsolódó külső közműcsatlakozások, tér- és útburkolatok, valamint térépítészeti/kertépítészeti feladatok megvalósítása" volt.
Csupán három pályázat érkezett a feladatra, amit 2021 májusában nettó 13,8 milliárd forintos ajánlattal az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. párosa nyert el. Ahogy akkor megírtuk, a kormány eredetileg "csak" 10,32 milliárd forintos keretet biztosított a nyíregyházi stadionra, ám ezt az összeget 2021 márciusában egy kormányrendelettel 19,1 milliárd forintra emelték.
A stadion alapkövét 2022 februárjában tették le, majd a kivitelezőkkel kötött szerződést 2022-ben és 2023-ban is módosították, de mindkét alkalommal csak a teljesítési határidőn változtattak. Először a tartószerkezeti elemek vizsgálata, másodszor alapanyaghiány, gyártási késedelem és ellátási zavarok miatt hosszabbítottak rajta. (Időközben, 2023 január elején a BMSK megszűnt, feladatait, így a nyíregyházi stadionprojektet is az Építési Minisztérium vette át.)
Az Épkar Zrt. folyamatosan hírt adott a Facebook-oldalán az építkezés előrehaladásáról. Legutóbb nagyjából egy hónapja, 2024 május közepén tettek közzé egy videót, amin az Építési Minisztérium államtitkára és Kovács Ferenc, a város fideszes polgármestere tartott sajtótájékoztatót a nyíregyházi stadionban, ami gyakorlatilag elkészült.
Ehhez képest kissé meglepő módon, június 24-én az jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy a stadion kivitelezésére kötött szerződést ismét módosították. Ennek eredményeképpen pedig jelentősen megnőttek a létesítmény költségei.
Az eredeti nettó 13,8 milliárdos árat nettó 3,7 milliárddal emelték, így a végösszeg nettó 17,5 milliárd forint lett.
Az indoklás szerint erre azért került sor, mert eredetileg meg akarták tartani a lebontásra került régi stadion nyugati lelátóját, ám ez nem volt lehetséges.
"A tervezési munkákat megelőző statikai vizsgálatok során derült ki, hogy a meglevő szerkezetek nem alkalmasak a tervekben szereplő kialakítású lelátók kivitelezésére (...) ezért a meglevő szerkezeteket is el kellett bontani. Ez nyitott új lehetőséget a teljes áttervezésre", viszont "az elkészült kivitelezési tervek olyan mértékű, a Kivitelező által előre nem látható kivitelezési munkákat eredményeztek, melyek a megkötött szerződés műszaki tartalmát növelik és amelyek végrehajtása elengedhetetlen a beruházás szerződésszerű megvalósításához, a projekt sikeres befejezéséhez".
Érdekesség, hogy az erről szóló szerződésmódosítást 2024. június 6-án írta alá az Építési Minisztérium a kivitelezőkkel, vagyis jó két héttel azután, hogy sajtótájékoztatót tartottak az elkészült stadionban.
Erdélyi Katalin | Már teljesen kész van, de még 4 milliárddal drágult a nyíregyházi stadion | Bő három évvel ezelőtt, 2021 májusában kötötték meg a szerződést az új nyíregyházi stadion tervezésére és kivitelezésére. A megbízást az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. párosa nyerte nettó 13,8 milliárd forintos ajánlattal, amit most megemeltek nettó 3,7 milliárddal, így a végösszeg már 17,5 milliárd forint. Az áremelkedésről szóló szerződésmódosítást a választás előtt három nappal írták alá, de csak most lett nyilvános. A stadion pedig már májusban elkészült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/25/mar-teljesen-kesz-van-de-meg-4-milliarddal-dragult-a-nyiregyhazi-stadion/ | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Fővárosi Önkormányzat és a BKK Zrt. közötti Feladatellátásról és közszolgáltatásról szóló keretmegállapodás alapján a 2024. évi Éves szerződés március 27. napján került megkötésre - olvasható abban az előterjesztésben, amit Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyez.
Az önkormányzat a 2024-re ellátandó közlekekedésszervezői feladatokhoz összesen 165 362 738 778 forint forrást biztosít a BKK részére. A szerződés a forrás pénzügyi teljesítését az alábbiak szerint szabályozza:
a január 1. és február 29. közötti időszakra vonatkozóan az átmeneti finanszírozási szabályok szerint kifizetésre került 16 862 738 778 forint;
december végéig likviditási alapon lehívható 94 979 588 303 forint;
2025. január 9. napjáig 1 612 756 282 forint;
2025. március 31. napjáig pedig 51 907 655 415 forint.
Azonban Karácsony Gergely elé a napokban egy előterjesztés került, amelyben az időközben megváltozott szerződéses környezetre hivatkoznak. Ennek értelmében 2024. év utolsó negyedévében a BKK Zrt. likviditásának biztosítása érdekében a várhatóan az Éves szerződésben foglaltaktól eltérő pénzügyi teljesítés igénye merül fel.
50 milliárdot nem tudnak kifizetni
Az előterjesztésben azt írják, hogy a BKK likviditásának fenntartása és a folyamatos feladatellátás pénzügyi feltételeinek biztosítása érdekében már most indokolt az intézkedéseket megtenni a szerződés módosításával.
Itt érdemes felidézni, hogy március 1-jétől új időszámítás kezdődött az agglomerációs közösségi közlekedésben. Lázár János építési és közlekedési miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester megállapodott a Budapest-bérletről, ami változatlanul érvényes maradt a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. A tarifamegállapodás következtében olcsóbbak a bérletek.
Ez pedig nehézséget jelenthet a BKK finanszírozásában - az előterjesztés erre hivatkozik is -, hiszen a korábban említett éves szerződést az alábbiak szerint szeretnék módosítani:
Idén a likviditási alapon szeptember végéig lehívható összeg 74 979 588 303 forintra módosulna. Illetve jövőre összesen 53 520 411 697 forintot és - 2025. március 31. napjáig - további 3 520 411 697 forintot lehetne likviditási alapon lehívni.
Ugyanakkor ennél jóval fontosabb, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak további 50 milliárd forint tartozása marad a BKK felé. És itt jön Karácsonyék trükkje: ezt a követelést a BKK - pontosabban "a Fővárosi Önkormányzat a BKK Zrt.-vel együttműködve" - egyszerűen eladja bankoknak. "Az OTP Bank Nyrt.-vel és a K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel egyeztetésre került a követelés adásvételre irányuló engedményezési konstrukció a két pénzintézet 50-50 százalékos teljesítése."
Bár az előterjesztés szerint a Fővárosi Önkormányzat 2025. március 19. napjáig ezt visszafizeti a bankoknak, ugyanakkor ebből egyértelműen látszik: a Fővárosi Önkormányzat óriási forráshiánnyal küzd.
Budapest csődben van
Érdemes felhívni a figyelmet: Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban írta meg, hogy bár az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt. A tárcavezető szerint
"A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a főpolgármester újabb azonnali jogvédelmi kérelmét, így a kincstár 2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Ezzel már több mint 30 milliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól" - fogalmazott közösségi oldalán Varga Mihály kedden a bejegyzése alatti kommentben.
"Mindeközben Budapest csődben: bár az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt" - írta Varga Mihály. Rámutatott, hogy "további 5 milliárd forintnyi be nem fizetett adóval még mindig tartozik a Karácsony Gergely vezette önkormányzat".
A pénzügyminiszter közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy "a baloldali álhírekben a kormányt okolják az üres fővárosi kasszáért, a tények azonban cáfolják ezt". Az elmúlt 5 évben összesen több mint 1200 milliárd forint adóbevételhez és állami támogatáshoz jutott a főváros, miközben 188 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett (volna) fizetnie a szegényebb települések támogatására - zárta gondolatait.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index) | Nagy a baj Budapesten, Csányi Sándoréknak is be kell szállni a BKK finanszírozásába | Mivel jelenleg a fővárosi közgyűlés nem ülésezik, és a BKK Zrt. költségvetésében egy 50 milliárd forintos hiány tátong, így Karácsony Gergely főpolgármester május 21-én önhatalmúlag úgy döntött, hogy a közösségi közlekedési vállalat 50 milliárd forintos követelését – ami a Fővárosi Önkormányzat felé fennáll – értékesítik az OTP-nek és K&H-nak. A nyilvánosan elérhető dokumentumok alátámasztják: a főváros a csőd szélére került. Pedig az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első négy hónapjában. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/06/26/budapest-onkormanyzat-tartozas-varga-mihaly-karacsony-gergely-otp-kh-bank-bkk/ | 2024-06-26 18:25:00 | true | null | null | Index |
Lapunkhoz eljuttatott közleményében a Demokratikus Koalíció (DK) jelezte, hogy hűtlen kezelés gyanújával tesz rendőrségi feljelentést a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által influenszerekre költött, szavaikkal élve "elszórt", több mint egymilliárd forint közpénz miatt.
A párt szerint hiába kaptak "gigantikus összegeket" a külföldi tartalomgyártók a budapesti látogatásukért, azok még azt sem közölték posztjaikban, hogy Budapesten jártak. A DK közleményében úgy értékelte a Budapest Influenszer Trip eseményt, hogy az egy "becsődölt influenszerparti, csak egy újabb példa az ipari méretű közpénzlopásra." Az MTÜ a vádakra több lapnak is reagált, hazugságnak nevezve a DK vádjait.
Leszögezték, hogy amennyiben a párt folytatja a "minden szakmai alapot nélkülöző, hazug vádaskodást, akkor megteszik a szükséges jogi lépéseket". Guller Zoltánt, az MTÜ elnökét kérdeztük többek között arról, hogy:
Hány milliárdot költenek külföldi médiavásárlásra?
Megérte-e megrendezni a Budapest Influenszer Trip eseményt?
Máskor is használni fogják ezt a típusú kampányt?
Miért állítja, hogy Orbán Ráhelnek, a miniszterelnök lányának nincsen köze az MTÜ májusi eseményéhez?
Miért kerültek a DK célkeresztjébe?
Miért fontolgatják, hogy beperelik a pártot?
Guller Zoltán: A DK nem tudja, mi az a szolgáltatásmarketing
Az elmúlt napokban komoly vita bontakozott ki a Turisztikai Ügynökség és a Demokratikus Koalíció között. Mielőtt rátérnénk arra, hogy szükség esetén miért akarják beperelni a pártot, kérem mondja el, miért alakult ki szópárbaj önök között.
Engedje meg, hogy az elejétől meséljem el ezt a történetet, mert előfordulhat, hogy nem minden olvasójuk találkozott ezzel a hírrel korábban. 2024 májusában a Magyar Turisztikai Ügynökség tavaszi kampányának részeként megszervezte a Budapest Influenszer Trip elnevezésű eseményt, melynek keretében kiemelkedően nagy elérésű, nemzetközileg is ismert véleményvezérek mutatták be Budapest legszebb, legizgalmasabb arcát közönségüknek. A kampány ötlete onnan jött, hogy észrevettük,
vagy ha egy étteremből teszi meg ugyanezt, akkor pár napon belül ott is megnő a hely iránti érdeklődés. A Coldplay a legfrissebb Instagram-posztjában a budapesti koncertjéről rakott ki videót, amit már az első órában 637 ezren láttak, és több mint 40 ezren lájkoltak. De, hogy egy másik példát is mondjak, Portugáliában a turisztikai szervezet tavaly már nem saját maga forgatott filmeket a tengerpartról, hanem véleményvezéreket bízott meg ezzel a feladattal. Így született ez az ötlet, amiről büszkén mondhatom, hogy
Európában ekkora mértékű influenszer-médiatripet még senki nem szervezett.
14 ország mintegy 50 influenszerét és további több mint 100 hazai tartalomgyártót hívtunk meg erre a nagyszabású, a magyar fővárost népszerűsítő alkalomra, ami kivételesen jól sikerült.
Mi nem egy árut árulunk, amit, ha ma nem fogy el, akkor holnap is eladhatok. Azt a szállodai szobát, ami ma nem kelt el, holnap már nem lehet értékesíteni. Mi egy életérzést szeretnénk eladni, Budapestet és ezáltal hazánkat is szeretnénk népszerűsíteni. A szolgáltatásmarketing keretében a hangulatot, az életérzést, divatos szóval a vibe-ot jelenítjük meg és azt adjuk el.
Ha egy sikeres eseményről van szó, mégis miért kerültek a Demokratikus Koalíció célkeresztjébe?
Az előbb említett okok miatt. Egészen egyszerűen nem értik azt, amit a Turisztikai Ügynökség csinál. Ezzel az influenszer-médiatrippel egy - a szakmában elfogadott és egyre népszerűbb - új marketingkampányt használtunk, mert elsődleges célunk a 25-40 éves korosztály megszólítása volt, akiket az eddigi kampányeszközeinkkel már nehezen értünk el. Minden korosztályt máshogyan tudunk motiválni. Akadnak olyanok, akiket az óriásplakátok vagy a televíziós reklámok győznek meg, de
az utóbbi időben egyre több kutatás mutatja, hogy az influenszerpiacnak a 24-40 éves korosztály esetében a turizmusban meghatározó szerepe van.
Legutóbb például az Ernst & Young globális fogyasztói felmérése bizonyította, hogy kevésbé hatnak a hagyományos vásárlásösztönző reklámok az influenszerek ajánlásaival szemben. Ahogyan tehát a felmérések is mutatják, vannak már szép számmal olyanok, akik az utazási döntéseiket véleményvezérek ajánlásai alapján hozzák meg. Ez a kampány nekik szólt. Ezzel a lehetőséggel azonban nem csak mi élünk,
Ősszel ázsiai influenszereket is meghívnak
Ez azt jelenti, hogy máskor is használni fogják még ezt a típusú kampányt?
Úgy látjuk, hogy jól sikerült a májusi esemény, ezért ősszel ázsiai influenszereket hívunk majd meg. Jönnek Kínából, Dél-Koreából és Japánból is, hogy még több turistánk legyen az említett térségből is. Az eredmények is minket igazolnak, csak hogy egy számot említsek:
az MTÜ kampányainak is köszönhetően Budapesten 20 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ezek a turisták költenek a szálláshelyeken, az éttermekben, de utaznak taxival és vásárolnak is. Minden egyes forintjuk a turisztikai szektor szereplőit gazdagítja. Ebből a bevételből 4 százalékos turisztikai hozzájárulást fizetnek az államnak, és mi abból kampányokat szervezünk. Ha jól dolgozunk, több pénzünk lesz kampányolni, ha rosszul, kevesebb.
így idén pedig a külföldi marketingkeretünk egy részéből nem a CNN forgat Magyarországról filmet, hanem tartalomgyártók. Az elkészült tartalmaknak megkaptuk a felhasználási jogát, így gyakorlatilag a következő hónapokban,
az egész év folyamán a közösségi média felületein ebből a több ezer posztból fogunk újra és újra posztolni, tehát gyakorlatilag a médiavásárlásunkat váltottuk ki az influenszerek által készített tartalmakkal.
Ez egy új trend a szakmában, mi pedig nyomon követjük az új típusú marketingeszközöket, hiszen a turizmus ma Magyarország egyik legfontosabb húzóágazata, minden bevétel a magyar családokat gazdagítja, munkát ad az embereknek, jó hírünket viszi a világban.
Számok szintjén akkor pontosan elmondaná, hogy milyen nagyságrendekről beszélünk?
Tavaly 11 európai országban összesen kétmilliárd forintot költöttünk médiavásárlásra, Amerikában több mint 700 millió forintot. Ez az új típusú marketingkampány Európában egymilliárd, Amerikában 500 millió forintba került, és ebben az évben új piacokon is hirdettünk, mint például Brazíliában, Kanadában és az öböl menti arab országokban, az erre fordított összeg valamivel több mint 300 millió forint volt. Ha összeadja a számokat, akkor ön is láthatja, hogy kisebb anyagi ráfordítással több térségben tudtuk népszerűsíteni hazánkat.
Mi köze az egészhez Orbán Ráhelnek?
A DK a májusi influenszer-médiatripet azért is támadja, mert szerintük az eseményhez köze van a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek, illetve a tartalomgyártók posztjaihoz tartozó szövegekről olvashatunk még kritikákat.
És mi ennél a pontnál mondjuk azt határozottan, hogy vonják vissza a minden alapot nélkülöző, hamis állításaikat. A májusi influenszer-médiatripet a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezte azért, hogy népszerűsítse Budapestet. A világ legnagyobb tartalomgyártói ebben a pár napban több mint 1000 Instagram-sztoriban, 900 bejegyzésben és 200-nál is több TikTok-videóban osztották meg személyes élményeiket közösségükkel. A rendezvénynek köszönhetően így 150 országból közel 340 millió követőjük kaphatott képet Budapestről. Azt hiszem, ezek a számok minket igazolnak.
A szerződésben rögzített 477 szponzorált tartalmat túlteljesítve további 1500 organikus tartalmat osztottak még meg a meghívott tartalomgyártók itt-tartózkodásuk alatt.
A szerződésben vállaltaknak mindenki eleget tett, de az organikus, tehát nem fizetett posztok esetében természetesen semmilyen kötelezettségük nem volt a tartalomgyártóknak, és ugyan az említett posztok hivatalosan nem részei a kampány során készített tartalmaknak, ugyanakkor az esetek többségében ezek további több tízmilliós elérést és megjelenést hoztak a fővárosnak. Annak a városnak, amelynek első számú vezetőjét nem mellesleg maga a Demokratikus Koalíció támogatta.
Az Instagramon azonban több olyan poszt is olvasható volt, amikben megköszönték Orbán Ráhelnek a Budapesten töltött napokat. Erről a magyar sajtó is írt. Ennek ellenére mondja azt, hogy a miniszterelnök lányának nincsen köze az MTÜ májusi eseményéhez?
Igen, én is olvasok sajtót. A szóban forgó tartalomgyártók nem a mi vendégeink voltak, ők nem voltak részesei ennek az influenszertripnek.
A mi influenszereink semmit nem köszöntek meg miniszterelnök úr lányának, többek között ezért is állok értetlenül még a feltételezés előtt is. Hogy került volna Orbán Ráhel az influenszereknek szervezett eseményekre? Sehogy, hiszen nem is volt ott.
Tudomásom szerint ő egy szolgáltató, aki a piacon dolgozik, és másokhoz hasonlóan neki is lehetnek meghívott vendégei. Esetleg, ha a cikkek megjelenése előtt megkérdeztek volna minket is, ez gyorsan ki is derült volna. Ahhoz pedig, hogy ki, mikor és milyen eseményére kiket hív meg, ne haragudjon, de nincsen közöm egyik szolgáltató esetében sem.
Szomorú azt látni, hogy a részt vevő magyar tartalomgyártók közül sokan kritikát kaptak azért, mert elfogadták a meghívásunkat az eseményre.
Nem kaptak pénzt, eljöttek, és posztoltak a saját fővárosukról, a saját hazájukról. Ingyen népszerűsítették Budapestet, ők így tettek azért, hogy jó hírét vigyék ennek a varázslatos városnak.
(Borítókép: Guller Zoltán. | Guller Zoltán: Ezért vacsorázik David Pressman inkább influenszerekkel, és nem a DK politikusaival | Szintet ugrott a vita a Budapest Influenszer Trip körül, ahova népszerű külföldi tartalomgyártókat hívtak meg. Míg a Demokratikus Koalíció (DK) elszórt pénzekről beszél, és feljelentéssel fenyegetőzik, addig a szervező, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értetlenül áll a vádaskodás előtt, és számokkal támasztja alá az esemény megtérülését. „A DK nem érti, hogy itt miről van szó, mert nem tudják, mi az a szolgáltatásmarketing” – fogalmazott lapunknak Guller Zoltán, az MTÜ elnöke, akit az ügy részletes kibontására kértünk. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/06/23/guller-zoltan-mtu-budapest-influenszer-dk-feljelentes-demokratikus-koalicio/ | 2024-06-23 08:48:00 | true | null | null | Index |
Hiába szüntette meg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter által publikált Varga Judit-hangfelvétel ügyében indított eljárást, az mégsem tekinthető lezártnak, írta Magyar György ügyvéd oldalán. Magyar ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamisági eljárás lezárása miatt egy újabb szabályozás jött létre: közhatalomhoz vagy közpénzhez kapcsolódó bűncselekményi ügyekben
bárki felülbírálati indítványt adhat be, amelyről a bíróság dönt.
Bár Magyar György szerint az kérdéses, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája hogyan dönt majd.
Magyar György arról ír, hogy a parlament 2022-ben az Európai Bizottság nyomására módosította a büntetőeljárási törvényt. Korábban ügyészségi nyomozás ellen csak a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani, ahhoz, amely a döntést is hozta. A mostani előterjesztés szerint azonban "az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt."
A szabályozásnak egy vitatható pontja azonban Magyar szerint például az, hogy a felülbírálati indítvány előterjesztője majd csak sokadik kör után az ügyészség honlapján közzétett anonimizált határozatból dolgozhat - tehát a nyomozás teljes anyagát nem ismerheti meg. "Egyébként az új szabályozás olyannyira bonyolult, hogy azon egy laikusnak szinte esélye sincs eligazodni. Kész szerencse, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtását jogi képviselethez kötik" - tette hozzá.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást a Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel készített hangfelvétel ügyében. A felvételt Varga volt férje, Magyar Péter készítette 2023 januárjában. Varga itt arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathatták a rájuk vonatkozó részeket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból.
A Központi Nyomozó Főügyészség sajtótájékoztatóján elhangzott:, hogy három dolgot vizsgáltak. 1. Elmulasztotta-e jelezni bármelyik kormánytag azt, hogy korrupciós bűncselekményről tud? 2. Rogán emberei kihúzathatták-e az ügyészségi iratokból a rájuk vonatkozó részeket? 3. Szólt-e valaki Völner Pálnak arról 2021. tavaszán, hogy nyomoznak utána a Schadl-ügyben? Az ügyészség tanúként hallgatta ki az eljárásban Varga Juditot, Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt is. Itt képbe kerülhet azzal, mire hivatkozva szüntette meg a nyomozást a főügyészség.
A Magyar Péter által jelzett állítások közül az ügyészség egyetlen egyet sem talált megalapozottnak, mondván, Varga Judit, a volt igazságügyi miniszter "csak pletykált". | Nem tekinthető még teljesen lezártnak az ügyészség nyomozása a Varga-hangfelvétel ügyében | Hiába szüntette meg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter által publikált Varga Judit-hangfelvétel ügyében indított eljárást, az mégsem tekinthető lezártnak, írta Magyar György ügyvéd oldalán. Magyar ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamisági eljárás lezárása miatt egy újabb szabályozás jött létre: közhatalomhoz vagy közpénzhez kapcsolódó bűncselekményi ügyekben bárki felülbírálati indítványt adhat be, amelyről a bíróság dönt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/23/magyar-gyorgy-fougyeszseg-nyomozas | 2024-06-23 11:44:00 | true | null | null | Telex |
Végleg leomlott az MSZP-s Tóth Csaba minibirodalma Zuglóban, az országgyűlési választókerület után az önkormányzatot is elvesztették a szocialisták. Rózsa András Hadházy Ákos támogatásával leváltotta a kerületet 2019 óta vezető MSZP-s Horváth Csabát.
A momentumos polgármester októberben revizorral venné át a polgármesteri hivatalt, és azt ígéri: átvilágítják az önkormányzati cégeket, minden szerződést megvizsgálnak, és ahol problémát találnak, jogi lépéseket tesznek. A Telexnek Rózsa András arról is beszélt, hogy nem lesznek politikai tisztogatások az önkormányzati cégeknél és intézményeknél, de az igazgatókat leváltaná, és megpályáztatja a cégvezetői posztokat.
Az új polgármester a következő öt évben át akarja alakítani a sokat kritizált zuglói parkolási rendszert, és nem hosszabbítana szerződést olyan közvélemény-kutató cégekkel, médiacsatornákkal, amelyek szerinte nem a zuglóiak érdekeit szolgálják.
A zuglói MSZP korrupciós gépezetet hozott létre
"Lejárató rágalmakkal, hazugságokkal győztek le. Egyszerre támadott a Fidesz és Hadházy Ákos. Válogatott hazugságokat ismételgettek, és ezek hatására a végén a Tisza Párt szavazói azt választották meg, akit nem támadtak" - így értékelte a június 9-i önkormányzati választás eredményét a Telexnek Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, miután csak a harmadik helyen végzett a polgármester-jelöltek versenyében.
A momentumos Rózsa András a szavazatok 36,61 százalékával nyert, a második a fideszes Borbély Ádám lett (32,18 százalék), a kerület regnáló polgármestere csak 21,37 százalékot kapott. A kerületben megoszlottak az ellenzéki szavazatok, de a Momentum így is be tudta húzni a választást.
"A zuglói közélet megtisztulásának folyamata elindult, de a kerület intézményeit átszövő háló attól még létezik, hogy a hálót szövő pók már nincs hatalmon. Jövő júniusban lehetőségünk van arra, hogy befejezzük ezt a nagy munkát"
- fogalmazott Hadházy Ákos tavaly októberben, amikor a Momentum bejelentette, hogy nem támogatja Zuglóban Horváth Csaba újrázását, hanem saját jelöltet állít vele szemben.
Rózsa András 2017-ben a NOlimpia-kampány alatt csatlakozott a Momentumhoz, a párt zuglói szervezetének egyik első tagja volt. 2019-ben önkormányzati képviselő és alpolgármester lett a kerületben, posztjáról tavaly ősszel mondott le, amikor megkezdte a polgármesteri kampányt.
A XIV. kerület az MSZP egyik legerősebb bástyája és háttérbázisa volt éveken át: Tóth Csaba a 2014-es és 2018-as országgyűlési választáson is simán nyert a zuglói választókerületben, és az önkormányzatban is megkerülhetetlen szerepe volt a Szabad Európa cikke szerint. Ha valaki akart valamit a kerületben, vele kellett tárgyalni, a képviselő-testületi ülések előtt a szocialisták az ő irodájában egyeztettek, állandó asztala volt a testületi ülésen, és sokak szerint szó szerint mindenről tudott, ami a kerületben történt. Mindeközben számos zűrös ügy tapadt a nevéhez, és szép vagyonra tett szert a vállalkozásaival, mint az a képviselői vagyonnyilatkozatából kiderült.
A Momentum a zűrös, korrupciógyanús ügyek miatt szimbolikus lépésnek szánta, amikor a 2021-es ellenzéki előválasztáson a korrupcióellenes munkájáról ismertté vált Hadházy Ákost indította a zuglói választókerületben Tóth Csaba ellen. "Akkor lehet csak az országban változás, hogyha Zuglóban is változás lesz" - hangoztatta Hadházy, és arról beszélt: a kormányváltáshoz az ellenzéket is meg kell tisztítani. Egy emlékezetes kampány után Tóth mögül kihátrált Karácsony Gergely és a többi párt, majd a szavazás lezárulta előtt pár nappal visszalépett a jelöltségtől, és bejelentette a visszavonulását. Hadházy megnyerte az előválasztást, és fél évvel később a Fidesz jelöltjét is legyőzte a zuglói választókerületben.
Tóth azonban nem tűnt el, az MSZP zuglói alapszervezetének elnökeként meghatározó szerepe maradt a helyi közéletben és az önkormányzat működésében.
Több forrásunk szerint a háttérből továbbra is hatással van Horváth Csaba polgármesterre és az MSZP zuglói önkormányzati képviselőire.
Tóthnak azért is volt fontos, hogy Horváth újrázni tudjon, hogy megmaradjanak a zuglói érdekeltségei, vagy ahogy Hadházy fogalmazott: a hálója.
Az MSZP-s polgármesterjelölt mögé beállt a DK és a Párbeszéd is, ám meglepő módon Horváth képviselőjelöltjei - többségében helyi szocialisták és a polgármesteri kabinet tagjai - nem az MSZP színeiben indultak, hanem a Tóth Csabához köthető Összefogás Zuglóért Egyesület jelöltjeiként. Habár az országos megállapodás értelmében Horváth neve mellett ott volt a DK logója is, az Összefogás Zuglóért Egyesület jelöltjei elindultak a DK-sok ellen az egyéni körzetekben.
Rózsát a Momentum mellett a Várnai László vezette Civil Zugló Egyesület is támogatta, és választási megállapodást kötött a Jámbor András nevével fémjelzett, baloldali Szikra Mozgalommal. A választás előtt pár héttel Rózsának sikerült megegyeznie a DK helyi szervezetével is a koordinált indulásról, azaz a momentumos polgármesterjelölt képviselőjelöltjei és a DK-s jelöltek nem indultak egymás ellen a körzetekben. A DK helyi szervezete ezzel lényegében beállt Rózsa mögé. A képviselő-testületben többségbe kerültek a momentumos polgármester mögött álló jelöltek, és gyakorlatilag megszűnt az MSZP helyben, mindössze egyetlen képviselőjük jutott be a testületbe.
Rózsa András a Telexnek arról beszélt, hogy szerinte három tényező miatt nyerte meg a polgármester-választást. Döntő faktornak tartja Hadházy Ákos támogatását. Rózsa szerint a független képviselőt még azok is hitelesnek tartják, akik nem kedvelik. "Ha ő valaki mellé leteszi a garast, akkor arról mindenki tudja, hogy meg lehet bízni benne. Ezt a hitelt most nekem megkölcsönözte - fogalmazott az új polgármester, hozzátéve:
Ákos nagyon komoly politikai kockázatot vállalt azzal, hogy beállt mögém."
A másik döntő tényező Rózsa szerint a helyi beágyazottság volt. Míg Horváth Csabának a 2019-es választás előtt nem volt zuglói kötődése, korábban a II. kerület polgármestere volt, Rózsa több mint harminc éve a XIV. kerületben él, és több helyi civil szervezet is beállt mögé. A harmadik ok pedig az lehetett szerinte, hogy a kampányban olyan égető témákról beszélt, amivel a szocialista polgármester nem igazán foglalkozott az elmúlt öt évben: ilyen például a köztisztaság, a zöldfelületek kezelése, az utak és szakrendelők állapota, valamint a parkolási káosz.
"Egész egyszerűen nem haladt jól a munka ebben a ciklusban. Én azt láttam, hogy Horváth Csabát annyira nem érdeklik ezek a kérdések, mással van elfoglalva - folytatta Rózsa. - Én azért is indultam el polgármesternek, mert nem tudtam volna kiállni a zuglóiak elé, és őszintén, jó szívvel azt mondani, hogy szavazzanak Horváth Csabára. [...] Nekem nem az MSZP-vel volt gondom, hanem a zuglói MSZP-vel, amely Tóth Csaba vezetésével egy korrupciós gépezetet hozott létre, ingatlanpanamát játszott, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy lemaradt a kerület."
Minden szerződést átvizsgálnak, megszüntetik a kifizetőhelyeket
"Tóth Csaba még utóvédharcokat folytat" - válaszolta az új polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy a 2022-es választás óta milyen szinten van még jelen a zuglói közéletben az MSZP korábbi erős embere. Rózsa arra számít, hogy Tóthnak nem sok mozgástere lesz azután, hogy átvilágítják az önkormányzati cégeket, valamint a polgármesteri hivatalt, és felbontják a felesleges vagy gyanús szerződéseket.
A momentumos politikus arról is beszélt: Tóth leginkább az évről évre tetemes költségvetésből működő zuglói vagyonkezelő cégen, a Zuglói Zrt.-n keresztül tartotta kézben a dolgokat. A cég vezérigazgatója sokáig Tóth bizalmi embere, az MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora volt. Az igazgatót a 2022-es választás után egy hónappal váltották le, miután két MSZP-s képviselő átült a DK frakciójába, és így kisebbségbe kerültek Tóth emberei a testületben. A céget átvilágították, és a Szabad Európa cikke szerint pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak.
"Nem szeretném, ha a vezetők politikailag rövid pórázra lennének fogva, mert eddig így volt, és borzalmasan működött. Mindenkit próbáltak közvetlenül befolyásolni a munkájában, és ez ellehetetlenítette a szakmai munkát"
- fogalmazott Rózsa, és azt is elárulta: a Zuglói Zrt.-nél nem szeretné megtartani a jelenlegi - DK által javasolt - igazgatót, de a testület dönt majd arról, hogy kit tartanak a legalkalmasabb vezetőnek.
Az új polgármester azt ígéri: az októberi váltás után minden önkormányzati cég igazgatói posztjára új pályázatot írnak ki. "Azt gondolom, hogy a ciklus elején húzni kell egy vonalat. Azt kell mondani, hogy van egy programunk, vannak céljaink, és ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk valósítani, meg kell pályáztatni az összes önkormányzati cég vezetését."
A kerület új vezetője meg akarja szüntetni a kifizetőhelyként létrehozott kamuállásokat és gyanús tanácsadói szerződéseket is. Nem számít például októbertől Tóbiás József, volt MSZP-elnök munkájára, akit szerinte Horváth kampányfőnökeként csak a kampányidőszakra vettek fel a polgármesteri kabinetbe.
"Fel fogok venni egy revizort, aki átvilágítja a hivatalt és az önkormányzati cégeket. Minden szerződést át fogunk nézni, és ahol problémát találunk, ott jogi lépéseket teszünk"
- jelentette ki Rózsa. Azt is mondta, hogy csak vezetői szinten tervez váltásokat, és senkinek sem kell félnie a hivatalban, az önkormányzati cégekben és intézményekben attól, hogy októbertől politikai alapon mindenkit elküldenének. "Annak idején Papcsák Ferenc (Zugló korábbi polgármestere) ezt csinálta, és Tóth Csaba is ezzel riogatta az embereket, de én nem fogok engedni személyes bosszúhadjáratokat és tisztogató műveleteket."
Személyi kérdésekben még nem döntött az új polgármester, de legalább három alpolgármestert szeretne maga mellé venni: egy momentumost, egy DK-st, és már felkérte a tisztségre Várnai Lászlót, a Civil Zugló Egyesület elnökét is. Várnai 2010 óta képviselő Zuglóban, korábban az LMP tagja volt.
"A Publicus és a Republikon ne nagyon számítson megbízásokra, mert nem volt olyan produktumuk, ami a kerületieket segítené" - mondta az új polgármester, amikor az önkormányzati jelenlegi szerződéseiről kérdeztük. A Republikon Intézetnek négy év alatt 54 millió forintot fizetett politikai tanácsadásra az önkormányzat, az MSZP-hez közel álló Publicus pedig 60 milliót kapott. "Ezt a pénzt útfelújításra, az óvodák tetőfelújítására szeretném költeni."
Rózsa arról beszélt, hogy fontos monitorozni a zuglói lakosok véleményét, hogy fejleszteni tudják a szolgáltatások színvonalát, de szerinte Horváth csak politikai célokra használta a közvélemény-kutatásokat: a saját és ellenfelei népszerűségét mérte. A polgármester - utódja állítása szerint - még azokat az önkormányzati pénzből fizetett kutatásokat sem mutatta meg a koalíciós partnereinek, amelyek tényleg arról szóltak, hogy mit gondolnak a zuglóiak például a közbiztonságról vagy a köztisztaságról. A Publicus egyébként alaposan elmérte magát Zuglóban: februárban és május végén is Horváth Csaba nagy arányú győzelmét és Rózsa méretes bukását prognosztizálta.
Nem számíthat a zuglói önkormányzat megrendelésére októbertől Fiala János televíziós műsorvezető és az ATV sem, ígéri Rózsa András. Két éve írt arról a 444, hogy a zuglói önkormányzat havonta nettó 666 ezer forintot fizet az ATV-nek, hogy havonta legalább háromszor foglalkozzanak a műsorokban Zugló ügyeivel. Ez leginkább azt jelentette, hogy az önkormányzat pénzéből biztosítottak Horváth Csabának megjelenési felületet az ATV műsoraiban. Hasonló szerződése volt az önkormányzatnak Fiala Jánossal, a Keljfeljancsi YouTube-csatornáján legalább havi rendszerességgel szerepelt a zuglói polgármester.
Frissítés 11:10-kor: Cikkünk megjelenése után jelezte Fiala János, hogy nem havi, hanem heti rendszerességgel szerepel nála Horváth Csaba. "2012 óta működtem együtt Zuglóval: Papcsákkal, Karácsonnyal, végül Horváthtal" - írta a műsorvezető.
Az egész kerületben fizetős lesz a parkolás, a zuglóiaknak ingyenes
"Azok a sikeres polgármesterek szerintem, akik nem félnek hozzányúlni a kényes ügyekhez sem. Én is ilyen szeretnék lenni" - folytatta Rózsa. A városgazdálkodási cég átalakítása mellett a parkolás a másik kényes ügy Zuglóban. Az új polgármester azt ígéri: Terézvároshoz hasonlóan Zuglóban is bevezetik a kizárólagos lakossági parkolást, azaz kialakítanak olyan parkolóhelyeket, ahol csak a helyi lakosok állhatnak meg az autójukkal.
Az egész kerületben fizetőssé tenné Rózsa a parkolást a lehető leghamarabb, de azt ő is látja, hogy ez nem fog egyik pillanatról a másikra menni. A díjfizető zónák bővítéséről a Fővárosi Közgyűlés dönt, és több technikai feltételt is teljesíteni kell a terjeszkedéshez. Rózsa azt mondja: nem lehet egy döntéssel a teljes kerületre kiterjeszteni a fizetős parkolást, fokozatosan tudják csak bővíteni.
Azt ígéri ugyanakkor, hogy a zuglói lakosoknak ingyenes lesz majd a parkolás az egész kerületben egy autóval. Jelenleg csak a lakóhelyük körzetében tehetik le díjmentesen az autót.
"Nem pénzbeszedő gépezetként akarjuk használni a parkolást, hanem forgalomszabályozási eszközként"
- fogalmazott a momentumos polgármester, hozzátéve: azt szeretné, hogy ne legyen ráfizetés a kerületnek a parkolási rendszer működtetése, hiszen anyagilag így is aggasztónak látja a kerület helyzetét.
Korábban főként az automaták üzemeltetési díja volt magas. Ezt a mostani ciklusban már sikerült megfelezni, jelenleg 38 ezer forintba kerül egy automata havi üzemeltetési költsége. A szoftveres része a parkolási rendszernek azonban még mindig nagyon drága Rózsa szerint. "Meg fogom nézni, hogy ezt lejjebb lehet-e vinni" - tette hozzá, és ígérete szerint a parkolási céget is át fogják világítani a ciklus elején.
Horváth Csaba a NER-es beruházó érdekeit képviselte a tárgyalásokon
A parkolási rendszer átalakításánál is komolyabb feladat lesz az építési szabályzat felülvizsgálata, jelenleg ugyanis Rózsa szerint "vadnyugati állapotok vannak a lehető legrosszabb értelemben". Miközben például a Bosnyák téren kormányrendeletek segítségével hatalmas monstrumokat építhet a NER-közeli Bayer Construct, Rózsát nemrég azzal a problémával kereste meg egy zuglói lakos, hogy egy kétemeletes lakóháznál azért nem építheti be a tetőteret, mert a megengedettnél 40 centiméterrel magasabb lenne az épület.
Az új építési szabályzat megalkotása hosszabb munka lesz Rózsa szerint, de egyes területeken építési moratóriumot akar bevezetni, hogy a túlépítéseket mihamarabb megfékezzék.
Várhatóan már az októberben felálló új testületnek kell településrendezési szerződést (trsz) kötnie a Bosnyák téri NER-es beruházóval. A Bosnyák tér mellett hatalmas irodakomplexumot épít Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila a Bayer Construct Zrt.-vel. Az állam 244 milliárd forintért megvásárolja az épületkomplexumot, de mint a Hadházy Ákos által kiperelt szerződésből kiderült: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő csak akkor fizet a beruházónak, ha trsz-t kötnek a XIV. kerületi önkormányzattal.
A településrendezési szerződésben a beruházó kötelezettségeket vállal az önkormányzat irányába. Eredetileg a Bosnyák térre tervezett új Zuglói Városközpont (polgármesteri hivatal, piac és szakrendelő) alá épített volna a Bayer 400 beállóhelyes teremgarázst. A Zuglói Városközpont terve azonban a pénzügyi megszorítások és a gazdasági válság miatt lekerült a napirendről, így az önkormányzat leginkább pénzt kérhet a beruházótól.
Rózsa szerint Horváth Csaba először nevetséges összegekkel akarta elfogadni a trsz-t, ezt azonban nem tudta volna átvinni a képviselő-testületen.
"Teljesen egyértelmű volt számomra, hogy Horváth Csaba a beruházó érdekeit képviseli a tárgyalásokon, és nem a kerület érdekeit nézi. Úgy viselkedett, mintha a Bayernek tárgyalt volna"
- idézte fel Rózsa, akinek akkor még alpolgármesterként volt rálátása az egyeztetésekre.
Horváth Csaba legutóbb 3,5 milliárd forintos igénnyel kereste meg a beruházót, de utódja becslései szerint legalább kétszer ennyit is követelhetne az önkormányzat. A tárgyalások egy ideje megakadtak, Rózsa szerint a Bayer meg akarta várni, hogy mi lesz a választási eredmény Zuglóban. Talán abban bíztak, hogy a fideszes vezetéssel könnyebben megállapodnak, meg is támogatták a kormánypárti polgármesterjelölt kampányát. Ha októberig nem megy át a testületen a trsz, már az új polgármesternek kell tárgyalnia róla.
"Én azt fogom javasolni a képviselő-testületnek, hogy próbáljunk minél hamarabb, minél korrektebb megállapodást kötni a Bayerrel"
- válaszolta kérdésünkre Rózsa, ám pontos összeget nem akart még elárulni.
Még kevesebb mozgástere lesz az önkormányzatnak a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj beruházásnál. Rózsa arról beszélt, hogy az államok közti megállapodás a MÁV-területre szól, így Zuglónak legfeljebb abba lehet beleszólása, hogy milyen infrastrukturális fejlesztések történjenek a környéken. "Nekem nem elég az, hogy csinálnak egy villamos-felüljárót, újítsák meg az egész Nagy Lajos király útját, hiszen a beruházás közlekedési terhelése az egész kerületet érinteni fogja. Nem lehet megkerülni emellett a 4-es metró meghosszabbítását sem."
Ha már azt sikerülne elérni, hogy a Bosnyák térig kivigyék a metrót, az új polgármester elégedett lenne, de szerinte az sem lenne irreális elvárás a mini-Dubaj beruházás miatt, hogy egészen Újpalotáig hosszabbítsák meg a négyes metrót a Keleti pályaudvartól. | Zugló új polgármestere: Az ATV, Fiala, a Publicus és a Republikon ne nagyon számítson megbízásokra | Végleg leomlott az MSZP-s Tóth Csaba minibirodalma Zuglóban, az országgyűlési választókerület után az önkormányzatot is elvesztették a szocialisták. Rózsa András Hadházy Ákos támogatásával leváltotta a kerületet 2019 óta vezető MSZP-s Horváth Csabát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/24/rozsa-andras-momentum-zuglo-polgarmester-horvath-csaba-mszp-onkormanyzat | 2024-06-24 07:01:00 | true | null | null | Telex |
Irodaház és 200 férőhelyes mélygarázs épülhet a Mártonhegyi út tetején a hegyvidéki önkormányzat hamarosan napirendre kerülő egyik előterjesztése alapján, amelynek megszavazásával elhárulhat az akadály a beruházás elől. A témát Kovács Gergely (MKKP), a kerület következő polgármestere dobta be hétfői Facebook-posztjában, ma este pedig az RTL Híradó adott le róla riportot.
Kovács és az RTL beszámolója szerint a terület építési szabályzatának módosítására van szükség ahhoz, hogy beépülhessen az egykori gyerekkórház és szanatórium területe, amely egy Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealap kezében van. Ezt a módosítást szerdán tárgyalja majd az egyelőre fideszes többségű képviselő-testület. Kettéosztják a telket, és azt a részét, amelyen a Dreher-villa van, nem építik be jobban, a másikon viszont megváltoztatják az úgynevezett szintterületi mutatót, ezen keresztül pedig a beépíthetőséget - magyarázta Kovács Gergely a Híradónak. Így kaphat zöld utat a nagy méretű irodaház a zöldterületen.
Az RTL megkérdezte az egyelőre Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot a témáról, a XII. kerület sajtófőnöke válaszában közölte, hogy a módosítással összességében csökken majd a szintterületi mutató, a zöldterület aránya pedig nő. Szerinte az ellenzéki képviselők célja a hisztériakeltés. A beépíthetőségről szóló, látszólag ellentétes állítások a Kutyapárt korábbi posztja alapján úgy nyernek mindketten értelmet, hogy a Dreher-villát tartalmazó területrészen még csökkentik is a szintterületi mutatót (így ha a kettévágást nem vesszük számításba, az összességében valóban csökken), és csak a másik részen növelik.
Az önkormányzatot mi is kerestük még hétfőn levélben, nemcsak erről, hanem Kovács többi állításáról is kérdeztük őket, a következő polgármester ugyanis úgy értelmezett két előterjesztést, hogy az egyikkel "megszüntetnek négy hivatali pozíciót, hogy osztogathassák még a megfelelő végkielégítéseket", a másikkal pedig "elvonják október 1-től az új polgármester összes jogkörét, amit csak tudnak". Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Kovács Gergely szerint a hegyvidéki önkormányzat még gyorsan átnyom egy módosítást, amivel Tiborczék beépíthetnek egy hatalmas területet a Svábhegyen | Irodaház és 200 férőhelyes mélygarázs épülhet a Mártonhegyi út tetején a hegyvidéki önkormányzat hamarosan napirendre kerülő egyik előterjesztése alapján, amelynek megszavazásával elhárulhat az akadály a beruházás elől. A témát Kovács Gergely (MKKP), a kerület következő polgármestere dobta be hétfői Facebook-posztjában, ma este pedig az RTL Híradó adott le róla riportot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/25/pokorni-zoltan-xii-keruleti-onkormanyzat-fideszes-testulet-utolso-intezkedesei-martonhegyi-uti-epitkezes-kovacs-gergely | 2024-06-25 21:53:00 | true | null | null | Telex |
100 ezer forintot fizetett egy anya a miskolci kórház egyik adjunktusának azért, hogy hamarabb műtse meg a lánya orrmanduláját – írja közleményében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség.A részleteket a szakambulancia rendelőjében beszélték meg, majd az anya a kórház folyosóján adta át az orvosnak a pénzt.A műtét után az anya többször hiába kereste az orvost, így a gyerek nagyanyját kérte meg arra, hogy adjon át újabb 100 ezer forintot. Az orvos ezt is elfogadta.Az ügyészségi közlemény szerint az eljárás során nem lehetett megállapítani, hogy a műtétet orvosi szempontból indokolt lett volna előrehozni, az ellátásért pedig pénzt kérni vagy elfogadni tilos. Az akkori minimálbért figyelembe véve az orvos legfeljebb egy 10 ezer forintos ajándéktárgyat fogadhatott volna el.Az ügyészség az orvossal és a műtött gyerek édesanyjával szemben pénzbüntetést, a nagymamával szemben próbára bocsátást indítványozott. | Vádat emeltek az orvos ellen, aki eltett 200 ezret egy mandulaműtétért | 100 ezer forintot fizetett egy anya a miskolci kórház egyik adjunktusának azért, hogy hamarabb műtse meg a lánya orrmanduláját – írja közleményében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/01/vadat-emeltek-az-orvos-ellen-aki-eltett-200-ezret-egy-mandulamutetert | 2024-07-01 10:35:00 | true | null | null | 444 |
A kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években rengeteg ingatlant vásárolt, főként Szlovákiában és Romániában. Az alapítvány 2023-as beszámolója szerint kapott valahonnan 5,4 milliárd forintot. Ehhez hozzájött 500 millió kamatbevétel, levonták a költségeket, és végül 5,8 milliárd forint haszon lett a vége. Az alapítánynak ajándékozott állami cégek azonban durván veszteségesek lettek: a Manevi Zrt. majdnem 2 milliárd, a Comitatus-Energia Zrt. pedig 620 milliós mínuszt hozott össze.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szijjártó Péter külügyminiszter jobbkeze és helyettese. A többi vezető sem nevezhető a kormánytól függetlennek: az alapítvány főigazgatója dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke. Kuratóriumi tag még Jákli Gergely, az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből jött létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke - a bíróság bejegyző végzése szerint - akkor 15,2 milliárd forint volt.
Kezdésként az alapítvány kapott 600 millió forint készpénzt is az államkasszából, majd később még 24 milliárdot - ennek nagy részét, 18 milliárd forintot a teljesen más célokra létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból. A 2021-es beszámolója szerint viszont 29,5 milliárd forintot kapott alapítói befizetésként - azaz az államtól. Vagyis 5,5 milliárddal többet annál, ami a Magyar Közlönyökből kiderült.
Titokzatos támogatás, hatalmas profit
A KEOMA 2022-es éve viszont nem volt ilyen fényes: a beszámolója szerint abban az évben egy fillér bevétele sem volt. Sem értékesítésből, sem adományokból - az államkasszából sem kapott egy vasat sem. Nem meglepő módon veszteséges lett, és közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de a neki ajándékozott cégek, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. együttesen 3,6 milliárd forint profitot termeltek. Abban az évben az alapítvány össze is költözött a két céggel.
Tavaly azonban nagyot fordult a helyzet mindhárom szereplőnél. A KEOMA 2023-as beszámolója szerint tavaly 5,9 milliárd forint bevétele lett. Ez a pénz pedig mindössze két tételből tevődött össze: 5,4 milliárd forint támogatást kaptak és 507 millió forint kamatbevételük lett.
A költségek levonása után az eredmény 5,8 milliárd forint profit lett.
Sajnos a beszámolóban azt a táblázatot nem töltötték ki, amelyben a támogatásokat kell részletezni. Emiatt nem tudni, hogy az 5,4 milliárd forintot honnan, kitől kapták. Az összeg nagysága és a KEOMA jellege, vezetése miatt azonban nagyon valószínű, hogy nem magánszemélyek adományaiból, hanem az államkasszából származik a pénz.
Az alapítványnak ajándékozott cégeket - akárcsak egy évvel korábban - tavaly is 30 milliárd forintos értéken tartotta nyilván az alapítvány. A Manevi Zrt. értéke 22 milliárd forint, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig 7,9 milliárd a KEOMA tavalyi beszámolójában. Vagyis a két cég értéke kétszer annyi most, mint amennyi a KEOMA megalakulásakor volt (15 milliárd forint) a bírósági bejegyző határozat szerint.
2,5 milliárd veszteség a leánycégeknél
A cégek 2023-as beszámolói is tartogatnak érdekességeket. A Manevi Zrt. például a 2022-es nettó 13 millió forintos árbevételének majdnem tripláját produkálta tavaly, de ez a közel 36 millió forint sem segített rajta. A "pénzügyi műveletek eredményei" sorban ugyanis -1,5 milliárd szerepel (vagyis ennyit buktak), plusz volt egy csomó kiadásuk, így végül 2 milliárd forint veszteséggel zárta a cég 2023-at.
A Comitatus-Energia Zrt. tavalyi mérlege nagyon hasonló, csak sokkal kisebb számokkal. Ez a cég 786 ezer forint nettó árbevételt ért el tavaly, ami önmagában nem sok, viszont a 2022-es 93 ezer forintnak bő nyolcszorosa. Hiába volt azonban ez a bravúr, mert a "pénzügyi műveletek eredményei" sorban -510 millió forint áll, amihez hozzájöttek a különböző kiadások, és végül 619 millió forintos vesztesége lett a cégnek 2023-ban.
Ingatlanok a Kárpát-medencében
A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában.
Azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül további ingatlanokat vásároltak. Legutóbb, tavaly év elején a szlovákiai Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában egy saroképületet, majd tavasszal a szerbiai Szabadka központjában az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét.
Ezekkel együtt eddig összesen 26 ingatlanról biztosan tudunk öt országban: Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Szerbiában és Horvátországban 1-1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Idén januárban viszont a Transtelex a romániai Zi de Zi ("Napról napra") hírportál nyomán arról írt, hogy a Manevi Zrt. ottani leányvállalata megvette a marosvásárhelyi Concordia Hotelt, és a marosvásárhelyi New York Szállóra is ajánlatot tett.
Néhány napja ugyanakkor a szlovákiai Dennikn ("Napunk") lapnak azt nyilatkozta a Manevi kinti leányvállalatának ügyvezetője, hogy Szlovákiában már nem terveznek további ingatlanokat vásárolni.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter és Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tárgyal Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével Ungváron 2024. január 29-én. (fotó: MTI/KKM) | Tavaly 5,4 milliárdos támogatást kapott a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány | A kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években rengeteg ingatlant vásárolt, főként Szlovákiában és Romániában. Az alapítvány 2023-as beszámolója szerint kapott valahonnan 5,4 milliárd forintot. Ehhez hozzájött 500 millió kamatbevétel, levonták a költségeket, és végül 5,8 milliárd forint haszon lett a vége. Az alapítánynak ajándékozott állami cégek azonban durván veszteségesek lettek: a Manevi Zrt. majdnem 2 milliárd, a Comitatus-Energia Zrt. pedig 620 milliós mínuszt hozott össze. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/28/tavaly-54-milliard-tamogatast-kapott-a-szijjarto-emberei-altal-vezetett-alapitvany/ | 2024-06-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, eredményes lett az Országos Rendőr-főkapitányság számára kiírt tender, amellyel húszezer darab, 750 ml-es csapatszolgálati kiszerelésű könnyfakasztó spray-t szerettek volna beszerezni. Öt cég jelentkezett ugyanis a felhívásra, és hárman érvényés ajánlatot tettek. A legolcsóbb nettó 727,2 millió forintról szól. Az ORFK azonban itt nem áll meg: 20 ezer darab kézi működtetésű könnygázgránátot is venne.
Április végén írtuk meg, hogy húszezer darab, 750 ml-es csapatszolgálati kiszerelésű könnyfakasztó spray beszerzésére írt ki tendert a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az ekr.gov.hu-ra a napokban töltötték fel a tender bírálati szakaszának eredményét, amely szerint az Xtecnix Kft. adta a legolcsóbb, nettó 727,2 millió forintos ajánlatot.
A kiírásra jelentkezett még a román S.C. MATERIAL GROUP és a debreceni TACTICAL Kft., de őket kizárták, míg a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. valamint a Kraft HD Zrt. drágább ajánlatot adott. Így az Xtecnix Kft. lett a befutó, amely alvállalkozóként bevonja a HTI Haditechnikai Intézet Zrt.-t is.
Az Xtecnix Kft.-t 2017-ben alapították. A hivatalosan 0 fős kivállalkozás hamar nyereséges lett, tavaly pedig egyenesen kilőtt: 1,8 milliárd forintos forgalom mellett 1,3 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég tulajdonosa Dr. Pótáné Korán Teréz és Kormanik Béla András. Érdekesség, hogy Kormanik nemcsak az állami kézbe került Milipol Zrt.-ben, de abban a Kraft HD Zrt.-ben is vezető tisztségviselő (illetve tulajdonos) volt, amely szintén jelentkezett a tenderre.
Az alvállalkozóként bevont HTI Haditechnikai Intézet - amelynek tulajdonosa Fazekas Tamás - már korábban is nyert közbeszerzést: 2019-ben és 2020-ban lőszert szállíthattak a BvOP-nek, illetve az Országgyűlés Hivatalának levélvizsgáló berendezést. Idén a Védelmi Beszerzési Ügynökség 50 db, maroklőfegyverhez való átalakító szettjére és a 300 gránátvetőre vonatkozó tenderét nyerték el. Utóbbi 142,7 millió forintot hoz a társaság konyhájára.
20 ezer könnygázgránátot is vennének
Nagyjából azzal egy időben, hogy elbírálták a húszezer, 750 ml-es csapatszolgálati kiszerelésű könnyfakasztó spray beszerzésére kiírt tender ajánlatait, az Országos Rendőr-főkapitányság újabb közbeszerzési eljárást indított.
Ezúttal 20 ezer darab kézi működtetésű könnygázgránátot és 300 darab gránáttartót szereznének be. A tenderre július 27-ig lehet jelentkezni.
Katus Eszter | 727 millió forintot költhet a rendőrség könnygázra – 20 ezer darabot vesznek | Úgy tűnik, eredményes lett az Országos Rendőr-főkapitányság számára kiírt tender, amellyel húszezer darab, 750 ml-es csapatszolgálati kiszerelésű könnyfakasztó spray-t szerettek volna beszerezni. Öt cég jelentkezett ugyanis a felhívásra, és hárman érvényés ajánlatot tettek. A legolcsóbb nettó 727,2 millió forintról szól. Az ORFK azonban itt nem áll meg: 20 ezer darab kézi működtetésű könnygázgránátot is venne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/27/727-millio-forintot-kolthet-a-rendorseg-konnygazra-20-ezer-darabot-vesznek/ | 2024-06-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó birtokába került feljegyzés szerint rendkívüli megbeszélést tartott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt., a BKK, valamint több, a Déli körvasút megépítésében érdekel szakmai szervezet, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium durván belenyúlt a kivitelezésbe. A Lázár János vezette minisztérium nem válaszolt érdeklődésünkre, a többi érintett szerint közlekedési káosz jöhet ősztől Budapesten.
"Vállalkozó jelezte, hogy a megrendelői utasítás fenntartása esetén a projekt határidőre, szerződéses áron történő befejezése ellehetetlenül" - talán a legfontosabb állítás, amely abban az Átlátszó birtokába került dokumentumban szerepel, ami a Déli Körvasútról szól és a napokban készült a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. székházában.
A rendkívüli megbeszélésen a V-Híd mellett jelen voltak a BKK Zrt., a BK Zrt., valamint a Főmterv Zrt. és a mérnökszervezet képviselői. A találkozóra azért volt szükség, mert a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az esti/éjszakai- és hétvégi munkavégzés leállításáról döntött. A Déli körvasút az ország egyik, ha nem a legdrágább vasúti fejlesztése. Lázár János erről tavaly augusztusban ezt írta:
"A Déli Körvasút fejlesztése kulcsfontosságú, mert összeköti az ország nyugati és keleti részét személy- és áruszállításban egyaránt. Emellett nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági célokat is szolgál. Ezért mi azon dolgozunk, hogy a beruházás megvalósuljon, és ne legyen jogi és politikai csatározások áldozata."
Megírtuk, a több mint 330 milliárd forintos beruházás során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat, hat új vasúti hidat, két új megállót, továbbá egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A beruházás 3,7 kilométer hosszúságú szakaszt érint, közel 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pálya valósul meg. Összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenek. A beruházást 2023 őszén katonai célú beruházássá minősítette a kormány, a munka fakivágásokkal indult.
Minden borulhat
A Déli Körvasút ütemezett munkáit a budai oldalon végzik a Rákóczi híd közelében. Az Átlátszó birtokába került feljegyzés szerint ez egy pontosan megtervezett és megfeszített munkával járó beruházás, melynek minden egyes részlete kihat a másikra. Mint egy kirakós, ha az egyik darabot kivesszük, borul a rendszer. Most ez történik a jelek szerint Lázárék miatt. A Hevesy György úti aluljáró átépítéséhez éjszakai és hétvégi munkavégzéssel is terveztek, június végére és augusztus végére. Ezt
az ÉKM áprilisban engedélyezte, majd május végén meggondolta magát és "azonnali hatállyal leállította a budai oldalon tervezett valamennyi hétköznap esti, éjszakai (20:00 - 06:00 között) és hétvégi munkavégzést."
Csakhogy ez borítja a terveket. Az Átlátszó által megismert dokumentum szerint a V-Híd munkatársai arról beszéltek, hogy július elején kezdtek volna az 1-es vasúti fővonalon dolgozni, teljes vágányzár mellett. Mivel nem lehet éjszaka dolgozni, a MÁV-tól a vágányzár meghosszabbítását kérték, amit az állami vasúttársaság elutasított. Így viszont a csak nappali munkavégzés miatt a Sárbogárdi út teljes lezárásra tovább tarthat. A Hevesy György úti gyalogos aluljáróhoz az 1-es villamos vágányzára is szükséges, amit már leegyeztettek a BK, BKK, BKV képviselővel. De az ÉKM miatt ez is meghiúsulhat.
A dokumentumban a V-Híd arról is ír, a villamos vágányzár későbbi időszakra való átütemezése a forgalomtechnikai szaktervező jelzése alapján több hónapos tervezési feladattal jár. A Hevesy György úti aluljáró kivitelezése valószínűleg nem kezdhető meg 06.22. helyett hétköznap, 06.24-én. Majd megjegyzik, A Rákóczi hidat - Szerémi utat érintő beavatkozások - ha a forgalomterelési egyidejűségeket Vállalkozó figyelembe veszi - 2024 nyarán megkezdve nem fejezhetők be az eredetileg tervezett időpontokra.
Az 1-es villamos vágányzár vége 2024.07.29 helyett előreláthatóan az őszi időszakra - körülbelül 2024 októberre tolódhat, a Szerémi út irányonként egynyomúsítása 2024.06.20-tól 2024.08.31. helyett előreláthatólag 2024. novemberig tarthat. Ezen időszakban a budai oldalon pótlóbuszoknak kell közlekednie.
Emlékeztető - FK3 Rendkívüli Egyeztetés Az Éjszakai És Hétvégi Munkavégzés Leállításáról 20240617 by atlatszo on Scribd
BKK: Káosz jöhet a Rákóczi híd környékén
A megbeszélésen a BKK Zrt. képviselői arról beszéltek, hogy az 1-es villamos Budapest második legforgalmasabb villamosvonala. A BKK előkészítette továbbá a villamos vágányzárral kapcsolatos széles körű utastájékoztatást és kommunikációt.
"Ha ez nappal történik az ideiglenes villamos infrastruktúra kiépítése, a nappali korlátozások következtében jelentős közúti torlódás fog kialakulni, melynek következtében a pesti oldalra a Rákóczi hídon átközlekedő pótlóbuszok közlekedése ellehetetlenülhet" - mondták. Lázárék döntése miatt úgy látják, "az őszi tanítási időszak nagyobb forgalma miatt kialakuló közúti torlódásokban a pótlóbuszok közlekedése a dél-budai térségben - még a részleges előnyben részesítés ellenére is - kiszámíthatatlanná válhat".
A Főmterv Zrt. pedig azt hangsúlyozta, hogy hogy a Szerémi út napközbeni (6-22 óra közötti időszakban) teljes szélességben történő lezárásának közlekedési hálózatra gyakorolt hatása messze túlmutat az érintett térségen. Bár közvetlenül a Dél-Budai és a Dél-Pesti területeket érinti, azonban
a közvetetten a teljes déli agglomerációban is érezteti hatását.
"Ezeken felül a Dunán való közúti átkelésre is nagyon jelentős negatív hatást gyakorol, mivel a Rákóczi híd közúti kapacitása drasztikusan lecsökken a forgalmi torlódások miatt, ennek nem csak a közvetlen közelben található Petőfi hídra és kapcsolódó úthálózatára, de gyakorlatilag az összes Budapesti Duna-hídra és kapcsolódó úthálózatára negatív hatással lenne. Ezen az M0 autópálya Deák Ferenc hidja sem tud érdemben segíteni, mivel kapacitástartalék az M0 déli szektorában nincsen. Összességében elmondható, hogy nem csak Dél-Budapesten, hanem az egész közép-Magyarországi régióban éreztetné negatív hatását, amennyiben szükségessé válik a Szerémi út napközbeni teljes zárása."
Kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot a kialakult helyzettel kapcsolatban, de a múlt pénteken elküldött levelünkre nem reagáltak.
Segesvári Csaba
Címlapfotó: Drónfelvételen a megújult déli összekötõ vasúti Duna-híd az avatás napján, 2022. augusztus 4-én. MTI/Máthé Zoltán | Közlekedési káosz jöhet ősztől Budapesten, miután Lázárék megtiltották az éjszakai munkavégzést a Déli körvasúton | Az Átlátszó birtokába került feljegyzés szerint rendkívüli megbeszélést tartott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt., a BKK, valamint több, a Déli körvasút megépítésében érdekel szakmai szervezet, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium durván belenyúlt a kivitelezésbe. A Lázár János vezette minisztérium nem válaszolt érdeklődésünkre, a többi érintett szerint közlekedési káosz jöhet ősztől Budapesten. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/26/kozlekedesi-kaosz-johet-osztol-budapesten-miutan-lazarek-megtiltottak-az-ejszakai-munkavegzest-a-deli-korvasuton/ | 2024-06-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója kedden hivatalos levélben tájékoztatta az Átlátszót arról, hogy a hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény felhatalmazása alapján "vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak".
A hivatalos levélben leszögezik: "Az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: atlatszo.hu) a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős". Ezért a Szuverenitásvédelmi Hivatal "egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot indít az atlatszo.hu tevékenységével kapcsolatban".
A vizsgálat keretében 11 kérdést kaptunk: ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része a könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos - például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kapott kérdések között szerepel az is, hogy "fejtse ki részletesen, milyen módon működik együtt a Transparency International Magyarország Alapítvánnyal, melyet a honlapján együttműködő partnerként tüntet föl." A Transparency International Magyarország éppen ma adott ki egy közleményt, hogy ellenük is hasonló vizsgálat indult, hatoldalas levelet kaptak összesen 62 kérdéssel. Álláspontjuk szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal
"a nemzeti szuverenitás állítólagos védelmének ürügyén támadja a kritikát megfogalmazó polgárokat és civil szervezeteket"
A Transparency International Magyarországhoz hasonlóan korábban az Átlátszó is többször hangot adott a tavaly év végén elfogadott szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos fenntartásainak.
Decemberben például több más szerkesztőséggel együtt azt írtuk, hogy "a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját". A törvény ellen tiltakozó civil szervezetek közös közleményéhez is csatlakoztunk.
A külföldi finanszírozás ürügyén hosszú ideje vegzálja az Átlátszót a kormánybarát civilek zászlóshajója, a Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA) is. Legutóbb márciusban tartottak sajtótájékoztatót arról, hogy munkacsoportot hoznak létre a külföldről finanszírozott szervezetek átvizsgálására, külön kiemelve az Átlátszót. A kormánypárti propagandaszervezet sajtótájékoztatójáról akkor a nemzeti hírügynökség és a közmédia is hírt adott, húsz független szerkesztőség viszont közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és az Átlátszó mellett. | Vizsgálatot indított az Átlátszó ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal | Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója kedden hivatalos levélben tájékoztatta az Átlátszót arról, hogy a hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény felhatalmazása alapján „vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/25/vizsgalatot-inditott-az-atlatszo-ellen-a-szuverenitasvedelmi-hivatal/ | 2024-06-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Míg Magyarországon környezet- és katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdhette meg a SungEel akku-feldolgozója a működését, Németországban az engedély kiadásáig sem jutott el a dél-koreai cég. Türingiában ugyanis helyi lakosok és német szakértők már a második helyszínen akadályozzák a SungEel Hitech akku-újrahasznosítójának létesítését. Mindez súlyos anyagi veszteséget jelent a cégnek.
A türingiai Gera-Cretzschwitz településen szeretne évi 44 ezer tonna kapacitású akku-feldolgozó üzemet nyitni a SungEel HiTech Europe Kft. és a Samsung C&T Deutschland GmbH. A lakosság azonban tavaly szeptember óta erőteljesen tiltakozik az üzem létesítése ellen: egy helyi egyesület petícióját közel tízezren írták alá.
Korábban megírtuk, hogy a németországi lakosok bizalmatlanságát a Magyarországon történt balesetek és a cég botrányainak híre is táplálja. A kinti lakosság hivatkozik arra is, hogy a korábban egy másik német helyszínen, Rudolstadt városa mellé tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem terve az ottaniak tiltakozása és természetvédők szakmai érvei miatt bukott meg.
Nem kap simán engedélyt
Az újabb türingiai helyszínen tervezett üzem létesítése ellen tiltakozó polgári kezdeményezés közleménye szerint a veszélyes ipari beruházásnak nincs helye mezőgazdasági területek és lakóövezetek közelében. A Gera-Cretzschwitz településen lakók közül sokan élnek a mezőgazdaságból, többen biogazdálkodást folytatnak, és szerintük földjeikre és egészségükre komolyt veszélyt jelentene az új üzem.
A helyiek alaposan tájékozódtak a cég magyarországi akku-feldolgozóinak botrányairól, az Átlátszón és más magyar hírportálokon a témában megjelent cikkeket széles körben terjesztik. Tüntetéseiken hangsúlyozzák, hogy nem kívánatos számukra a botrányos hírű, Magyarországon már számos alkalommal megbírságolt cég jelenléte.
Az üzem környezetvédelmi hatósági eljárása azonban januárban megindult. A SungEel több mint 1000 oldalas dokumentációt nyújtott be a helyi hatóságnak, melyhez áprilisig lehetett észrevételeket küldeni. Ennek nyomán pedig közel
8000 lakossági és szakértői észrevétel érkezett a környezetvédelmi hatósághoz.
A benyújtott észrevételek nagy száma miatt a május 28-ra meghirdetett közmeghallgatást - Németországban ugyanis kötelező az érintettek személyes részvételével közmeghallgatást tartani - az engedélyező hatóság határozatlan időre elhalasztotta.
Mint ahogy arról Gera város közleménye beszámolt, a német környezetvédelmi hivatal a szakhatóságok bevonásával mind a 8000 benyújtott észrevételt elemeztetni kívánja. Az eljárás folytatására így sokak szerint csak ősszel kerülhet sor.
Az ügy jelentőségét mutatja, hogy több német médium részletesen foglalkozott a témával. A németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, az ARD nemrégiben videóriportban járta körül az ügyet. A riport készítői a türingiai tiltakozókon kívül felkeresték és megszólaltatták a bátonyterenyei, valamint szigetszentmiklósi politikusokat és lakosokat, továbbá az Átlátszó újságíróját is.
A riportban nyilatkozik Gera város polgármestere is. A lakosok tiltakozása ugyanis azután indult el, hogy a gerai önkormányzat engedélyezte a SungEel számára a feldolgozó létesítését - a helyiek szerint viszont ez az ő megkérdezésük nélkül történt.
A polgármester a riportban hangsúlyozza: a cégtől azt kérte, hogy teljesen átláthatóan működjön, terveit ismertesse a lakossággal, s csak ezután indítsa el a hivatalos engedélyeztetési eljárást. A német városvezető szerint ugyanis csak így lehet elejét venni a "pletykáknak és a téves hiedelmeknek."
Aggályok a hulladék és a balesetek miatt
A riportban a szigetszentmiklósi, valamint bátonyterenyei lakosok és politikusok a SungEel botrányairól, a munkahelyi balesetekről és félelmeikről beszéltek. A német stábnak az Átlátszó munkatársa, Bodnár Zsuzsa elmondta: a magyar hatóságok a rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetésről, a tűzesetekről és a bírságolásokról nem adtak részletes információkat, a határozatokat nem tették közzé - csak újságírói utánajárással lehetett megszerezni őket.
Az MDR német rádió- és televízióadó egy podcastban szintén foglalkozott a témával, és közzétette a beszélgetés leiratát is. Az adásban szó esik a SungEel magyarországi baleseteiről, valamint arról, hogy a cég nem tudta elhelyezni a felgyülemlett hulladékot, amit aztán környezetveszélyeztető módon több helyszínen tárolt, engedély nélkül.
Ahogy a videóriportban, úgy ebben a podcastban is megszólal a SungEel Recycling Park Thüringen Gmb dél-koreai vezérigazgatója. Ő elismeri, hogy valóban történt "két baleset" a magyarországi üzemekben, ezeket azonban szerinte "emberi mulasztások" okozták - a leállított darálógépeket ugyanis a készletek megnövekedése miatt beindították. A németországi leányvállalat vezetője ugyanakkor nem említi a magyarországi üzemek dolgozóinak súlyos veszélyeztetését, a veszélyes hulladékok hamis kóddal való ellátását és azok szabálytalan tárolását sem.
A műsorban megszólal egy akku-újrahasznosítással foglalkozó cég szakértője is. A SungEel engedélyezési dokumentumai kapcsán
a német szakértő elmondja: szerinte a dél-koreai cég sokkal kevesebb szennyező anyagot tüntet fel, mint amennyi a hulladékfeldolgozás során valójában keletkezni fog.
A tiltakozó civilek honlapján szintén megtalálható egy, a hatósághoz benyújtott, környezetvédelmi szakértők által készített 280 oldalas szakvélemény. Ez ízekre szedi a SungEel által benyújtott dokumentációt, és a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségével és a veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban számos kifogást emel.
De nemcsak a lakossági ellenállás és az engedély kiadása lassítja a SungEel üzemének létesítését. Az ARD riportjában bemutatott,a magyarországi akku-feldolgozókban történt "horrorisztikus" balesetek sokkolták és tiltakozásra késztették a gerai ipari park három másik vállalatának vezetőjét is.
Több német médium, köztük a Thüringen24 írta meg a minap, hogy egy nagy múltú, elektromos cikkeket gyártó vállalat, valamint egy festéküzem és egy informatikai cég vezetője úgy nyilatkozott: ha a szomszédságukban engedélyt kap az akku-feldolgozó, akkor ők bezárnak és kivonulnak Gerából. A cégek nemcsak pénzügyi veszteségtől és hírnevük csorbulásától tartanak, de munkavállalóik, családjaik biztonságáért is aggódnak, és jogi lépéseket is kilátásba helyeztek érdekeik védelmében.
Dél-koreai sajtó: "növekvő jövedelmi bizonytalanság"
A SungEel Hitech tengerentúli üzemeinek problémáival - a magyarországi üzemek felfüggesztésével és a németországi tiltakozással - a dél-koreai sajtó is foglalkozott. A Chosun biz hírportál egy május elején megjelent cikkében azt írja, hogy a cégnek "egyre növekvő jövedelmi bizonytalansággal" kell szembenéznie. A hírportál beszámol arról, hogy a SungEel magyarországi üzemeit tavaly be kellett zárni "egy sor baleset és környezetszennyezési probléma miatt".
A kényszerű leállás miatt a cég árbevétele a felére esett vissza, a magyar leányvállalat működési vesztesége a cikk szerint mintegy 7,3 milliárd dollár volt. A SungEel-t emellett a lítium és a nikkel árának csökkenése és a "lassú üzleti környezet" is sújtja.
"Magyarországhoz hasonlóan Németországban is hasonló okok miatt késik egy akkumulátor-újrafeldolgozó üzem építésének terve. A hulladék akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi és biztonsági aggályok miatt egyre nagyobb a helyi ellenállás a projekttel szemben. Az eredeti tervek szerint a beruházás az idei év első negyedévében kezdődött volna, de a hatóságok késleltették az engedélyeket, és a közmeghallgatást május végére halasztották." - írja a dél-koreai hírportál.
A német hatóságok azonban a májusi közmeghallgatást is elhalasztották, vagyis az engedély megszerzése és a türingiai üzem építése tovább tolódik.
A német és a magyar hatóságok működése fényévekre van egymástól
Mindebből egyrészt az tűnik ki, hogy a SungEel Hitech magyarországi szabálytalan működése hatással van a német közvéleményre is, és a cég beruházási terveit jelentősen késlelteti.
Másrészt óriási a különbség a magyar és német hatóságok működése közt. Németországban nem fordulhat elő, hogy "gyorsított tempóban", a nyilvánosság kizárásával történjen a hatósági engedélyezés, még ha a késlekedés láthatóan számos érdeket is sért. Ahogy azt sem teheti meg ott egy külföldi cég, hogy ne adjon meg minden információt a lakosság számára.
Kötelező közmeghallgatást és lakossági fórumokat tartani, és az összes dokumentumot közzé kell tenni.
A magyar hatóságok ezzel szemben lényegében csak elfogadják a külföldi cégek által benyújtott dokumentációt, szakmai kifogásokat jószerivel nem támasztanak. Ha vannak is hatósági ellenőrzések, azoknak az eredményét, a szabálytalanságok részleteit eltitkolják a nyilvánosság elől.
A lakosságot itthon teljesen kizárják a tájékoztatásból, a gyorsított eljárások esetén észrevételek benyújtására nincs mód - igaz, hogy olyan független szakértők sincsenek Magyarországon, akik érdemben és alaposan vizsgálnák és véleményeznék az akkus cégek engedélyezési anyagait.
Bodnár Zsuzsa | Türingiában ezerrel tiltakoznak a SungEel akku-feldolgozójának létesítése ellen | Míg Magyarországon környezet- és katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdhette meg a SungEel akku-feldolgozója a működését, Németországban az engedély kiadásáig sem jutott el a dél-koreai cég. Türingiában ugyanis helyi lakosok és német szakértők már a második helyszínen akadályozzák a SungEel Hitech akku-újrahasznosítójának létesítését. Mindez súlyos anyagi veszteséget jelent a cégnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/25/turingiaban-ezerrel-tiltakoznak-a-sungeel-akku-feldolgozojanak-letesitese-ellen/ | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, becsült vagyona a tavalyi adatok alapján 990 milliárd forintra emelkedett az előző évi 660 milliárd forintról, vagyis egy év alatt 50 százalékkal nőtt - derül ki a ma utcára kerülő A 100 leggazdagabb magyar 2024 című kiadványból.
E szerint kifejezetten jól ment tavaly a NER-nek. Orbán Viktor miniszterelnök környezetének másik illusztris tagja, Tiborcz István becsült vagyona
A lista második helyezettje Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató, aki az elmúlt évtizedekben nem csupán felépítette régió egyik legnagyobb bankját, de jelentős szereplő a hazai élelmiszeriparban és agráriumban.
Csányi Sándor vagyonát a szerkesztők 700 milliárd forintra becsülték,
míg harmadik helyre Felcsuti Zsoltot sorolták 486 milliárdos vagyonával.
Felcsúti Zsolt az a magyar vállalkozó, aki soha nem üzletelt a magyar állammal, nem vett részt a privatizációban, ennek ellenére vagy épp ezért az általa alapított MPF Holding ma már Svájcban, illetve a cégcsoport elsősorban a világpiacon működik.
Egy helyett lépett előre Veres Tibor, akinek vagyona 422 milliárd forinttal a negyedik legnagyobbnak számít,
míg az ötödik helyre Gattyán György került 398 milliárd forinttal.
A leggazdagabb száz közé az idei kiadványba 17,2 milliárd forintos becsült vagyonnal lehetett bekerülni.
A kiadvány szerkesztői minden évben elkészítették a legbefolyásosabb személyiségeinak a listáját is, amelyet
évek óta Orbán Viktor miniszterelnök vezeti,
őt követi sorrendben Csányi Sándor,
valamint Rogán Antal kabinetminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Mészáros Lőrinc egy helyet lépett hátra, őt követi Hernádi Zsolt (Mol Nyrt.) illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, majd Lázár János közlekedési miniszter.
Szakonyi Péter szerkesztő bevezető jegyzete szerint a magyar, pontosabban a NER-milliárdosok szempontjából a következő évek vízválasztók lehetnek, hiszen a hazai állami megrendeléseken felhizlalt cégek az elhalasztott állami beruházások az elmaradó uniós pénzek miatt kénytelenek lesznek külföldön terjeszkedni versenykörülmények között, amivel kapcsolatban több elemzőnek is kétségei vannak. Ennek ellenére vannak olyan cégek, amelyek teljesítményük alapján sikerrel tudtak kilépni a külpiacokra - ezek közzé sorolható Felcsuti Zsolt cégcsoportja vagy épp a BioTechUSA táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó magyar cég, de ezek a vállalkozások más minőséget képviselnek.
Már saját vagyonkezelő alapítványa is van Mészáros LőrincnekA korábban becsültnél többe, 15 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek Mészáros Lőrincék autópálya-koncessziójaMindenki nyugodjon meg, él és virul Mészáros Lőrinc sportmárkájaMészáros Lőrinc megvette a Brendon babaáruház-láncot is | Mészáros Lőrinc közelít az ezermilliárdos álomhatárhoz, egy év alatt 50 százalékkal nőhetett a vagyona | Ő a leggazdagabb magyar, aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy az egykori iskolatársa évek óta Magyarország legbefolyásosabb embere. | null | 1 | https://nepszava.hu/3235543_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-ner-tiborcz-istvan-vagyon | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Elkészült az írásos ítélet a pécsi Volvo-perben, s a PécsMa portál egy sokak számára meglepő információt talált a verdiktben. A Pécsi Ítélőtábla írásos határozatából kiderült, hogy Bánki Erik németországi cége számlájára a per harmadrendű vádlottja átutalt 52,5 milliót.
A per szálai 2015-re nyúlnak vissza, amikor a város tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolt 113 használt Volvo-buszt 3,5 milliárdért. Fél évvel korábban ugyanezt a flottát, plusz még nyolc csuklós járművet 2,8 milliárdért kínált a Tükének a Volvo. Vagyis a város összességében egymilliárd forinttal többet fizetett a buszokért. A buszok azért lettek drágábbak, mert belépett az üzletbe kereskedőként egy holland cég, a Bus and Coach, és felverte az árat.
Az ügyészség utóbb 660 milliós gazdasági csalás vádjával állította bíróság elé a Tüke volt vezetőjét és a buszvásárlás két közvetítőjét, illetve a Bus and Coach tulajdonosát. Az egyik közvetítő, a Németországban élő P. Endre már az előkészítő tárgyaláson elismerte, hogy bűnös, s őt felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint az 550 ezer eurós közvetítő díj visszafizetésére ítélték. A Tüke vezetője meghalt a per ideje alatt, a másik két vádlottat pedig az első fokú bíróság felmentette, mert nem látta eltúlzottnak az általuk felvett összesen 1,8 millió eurót, holott a közvetítők érdemi munkát nem végeztek. Az ügyészség fellebbezett, s a másodfokon ítéletet hozó pécsi táblabíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot, mivel azt teljes egészében megalapozatlannak találta, így a per újraindul.
Pécsi buszper: hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, a Kúria dönthet a folytatásról
A pécsiek mindig is úgy vélték, hogy nem a valódi elkövetőket vádolták meg, hisz a bíróság elé idézett vádlottak legfeljebb "táskahordók" lehettek. A vásárlásban a döntést Pécs fideszes vezetői hozták. Ám a kormánypárti politikusok sosem kerültek a nyomozóhatóságok látókörébe.
A táblabíróság nyomozati adatokat összegző ítéletében viszont említést tett arról, hogy Bánki német cége pénzt kapott a perben a bűnösségét elismerő P. Endrétől. Ez a tény felveti, hogy van-e felelőssége a botrányos buszvásárlásban Bánkinak, aki egyébként a Fidesz legbefolyásosabb politikusa a térségben, és a buszvásárlás idején maga is megfordult Hollandiában. Bánkit buszügyletbeli szerepéről már korábban is kérdezni próbáltuk, ám elzárkózott. Most is kerestük, hogy megkérdezhessük, miért kapott a cége az elítélt közvetítőtől 52,5 milliót. Bánki nem szólalt meg, de sms-t küldött, amiben ekképp fogalmazott: "Nekem biztosan nem utalt egyetlen fillért sem! Aki ezzel ellentétes dolgot állít, az hazudik." Később meg ezt írta: " Mélységesen felháborít az, ahogy írtok rólam, nem vagytok tekintettel a személyiségi jogaimra". Vagyis Bánki válasza kitérő volt, hisz senki sem állította, hogy ő kapta a pénzt közvetlenül. A cége kapta. | Mégiscsak Bánki Erikig érhet a pécsi buszbotrány, a fideszes képviselő furcsán tagad | Bánki Erik németországi cége 52,5 millió forintot kapott attól a férfitól, akit elítéltek a pécsi Volvo-perben. A fideszes politikus felelősségét a Pécsnek kárt okozó buszvásárlásban a nyomozóhatóság sosem vizsgálta. | null | 1 | https://nepszava.hu/3237505_pecsi-buszper-banki-erik-utalas-52-5-millio | 2024-06-07 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Május 24-én több mint 10 millió forintra büntette a Csepeli Hírmondó kiadóját a Csepeli Városkép Kft.-t a Fővárosi Választási Bizottság, mert hazugságokat terjesztett a Momentum Mozgalom összellenzéki támogatással induló XXI. kerületi jelöltjéről. Erről maga az érintett számolt be Facebook-oldalán.
Dukán András Ferenc ismertetéséből kiderült, hogy egy állampolgári bejelentés nyomán született az elmarasztaló határozat. Ebben kimondták, hogy a csepeli önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő ingyenes és nagy példányszámban terjesztett lap folytatólagosan megsértette a választási törvényt azzal, hogy írásaiban egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be az ellenzéki politikus polgármesterjelölti ténykedését.
A Momentum Mozgalom politikus jelezte, úgy lenne igazságos, ha a csepeli polgármester saját zsebéből fizetné ki a büntetést, nem pedig közpénzből. Éppen ezért felszólította Borbély Lénárdot, állítsa le "propagandalapját", a Csepeli Hírmondót, fejezze be a jogsértést, és ne a csepeliekkel fizettesse ki a jogos büntetését, fizesse be ő maga. Dukán András posztját azzal zárta, hogy a jelenlegi gátlástalan "fideszes" kerületvezetés a törvénysértéstől sem riad vissza, hogy így védje meg hatalmát.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Borbély Lénárd csak korábban volt fideszes, ahonnan azt követően zárták ki, hogy összeveszett a kerület erős emberével, Németh Szilárd Fidesz-alelnökkel. A történtek miatt a Fidesz Dudás Zoltánt indítja a városrészben.
Elmagyarpéteresedéssel vádolja a csepeli Fidesz a Németh Szilárd által kizáratott csepeli polgármestertFüggetlenként indul az exfideszes polgármester, Borbély Lénárd Csepelen | Tízmillió forintjába került a csepeli önkormányzati lapnak a momentumos polgármesterjelölt lejáratása | Vélhetően az adófizetők fogják állni a költségeket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3236721_dukan-andras-ferenc-csepel-propaganda-onkormanyzati-valasztas-2024 | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Pécsett továbbra is sok találgatásra ad okot a városnak csaknem egymilliárd forint kárt okozó buszvásárlás büntetőügyében hozott másodfokú ítélet. Az önkormányzat közlekedési cége - mint arról többször írtunk -, a Tüke Zrt. 2015-ben megvásárolt 115 használt Volvo-buszt 3,5 milliárd forintért, ám ez a flottát és még 8 buszt pár hónappal korábban 2,8 milliárdért kínálta a városnak a Volvo hollandiai cége. Az ár azért szökött ennyire fel, mert titokzatos módon belépett az üzletbe a holland Bus and Coach cég, és megdrágította a flottát.
A buszvásárlás három megvádolt közvetítője közül az egyik, a Németországban élő P. Endre már az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét, s őt felfüggesztett szabadságvesztésre és 172 milliós sikerdíjának visszafizetésére ítélte a Kaposvári Törvényszék. A két másik közvetítőt viszont bűncselekmény hiányában felmentette az elsőfokú bíróság, mondván, az üzlet során érdemi munka nélkül zsebrevágott félmilliárd forintnyi közvetítői díj nem eltúlzott. Másodfokon viszont a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új tárgyalást rendelt el. A tábla szerint a tényállás teljes mértékben felderítetlen maradt a per során. A tábla több tucatnyi pontba foglalt kifogása közül az egyiknek különösen nagy lett a visszhangja, hisz abból megtudtuk, hogy a jogerősen elítélt P. Endre 52,5 milliót utalt a legbefolyásosabb baranyai fideszes politikus, Bánki Erik német cégének a számlájára. A tábla szerint P. Endre utalásának okára a törvényszék nem keresett választ.
Bánki Erik: Egyetlen eurócent sem érkezett a nevezett személytől a céghez!
Mindennek azért volt nagy visszhangja, mert a Volvo-per követői az első pillanattól úgy vélték, nem a buszper milliárdos hasznának valódi haszonélvezőit állították bíróság elé, hanem csak azok befolyás nélküli "sameszeit", hisz a buszvétel közbeszerzésének eredményéről a Pécset akkor irányító kormánypárti politikusok döntöttek. Az, hogy Bánki cége pénzt kapott az egyik vádlottól, megerősítette az előbb említett vélekedést. Ugyanakkor Bánki lapunknak azt nyilatkozta, hogy cége sosem kapott pénzt P. Endrétől.
Ezek után megkérdeztük a táblabíróságot: nincs-e tévedés az ítélet indoklásának idézett pontjában, valóban kapott-e Bánki cége pénzt P. Endrétől, s ha igen mikor történt az utalás? A táblabíróság azt válaszolta, hogy az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját az ítélet indoklásában közzétette, és ennél szélesebb körű tájékoztatást a folyamatban lévő ügyről nem nyújthat.
Az általunk kérdezett jogászok szerint viszont ez a válasz egyértelműen úgy értelmezendő, hogy a tábla fenntartja álláspontját, hisz, ha az indoklás említett bekezdése a pénzutalásról pontatlan lett volna, akkor táblabíróság korrigálná magát. De ezt nem tette, vagyis mondjon Bánki Erik bármit, az 52,5 milliós utalás megtörtént a bíróság szerint. Csak az oka maradt ismeretlen.
A fentiek nyomán adódik az a kérdés: ha elsőfokon újrakezdődik a per, akkor nem indokolt-e újraindítani a nyomozást, hogy eljusson az eljárás azokhoz a személyekig, akiknek vádlottakon kívül még szerepe, sőt, talán főszerepe volt az ügyben? Az ítélet egy másik bekezdése arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendőrség nem kívánta vizsgálni mi lett a sorsa annak a 172 milliónak, amit P. Endre thaiföldi offshore számlájára küldött Bus and Coach. Vajon ez a vizsgálat nem lenne-e indokolt? Ezeket a kérdéseket feltettük az ügyészségnek, ám ők türelmet kértek, mivel az ítélőtábla új eljárást elrendelő határozata még nem végleges. A vádlottak ugyanis megfellebbezték a tábla határozatát, így a Kúria mondja majd ki, újra kezdődik-e a per elsőfokon.
Beszéltünk több jogásszal, hogy szerintük van-e akadálya a per során hangsúlyt nem kapó bizonyítékok átgondolása után kiterjeszteni újabb személyekre a nyomozást, s ők valamennyien azt felelték: erre van mód, ám teljes mértékben kizártnak tartották, hogy ez meg is történne. Ha ez a prognózis valósul meg, akkor hiába indul újra az eljárás, megint csak az eddigi vádlottakról dönthet a bíróság. Vagyis a táskahordókról.
Mégiscsak Bánki Erikig érhet a pécsi buszbotrány, a fideszes képviselő furcsán tagad | Bánki Erik nem mond igazat - üzeni a bíróság hallgatása | Úgy tűnik, nincs esély arra, hogy megtudjuk, kik voltak a botrányos pécsi buszvásárlás valódi haszonélvezői, még akkor sem, ha az ügyet újratárgyalja a bíróság. | null | 1 | https://nepszava.hu/3238221_banki-erik-pecsi-buszper-birosag-hallgatas | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Kiszivárgott cégadatok alapján több mint egymilliárd forintot költhetett egy dubaji ingatlan megvásárlására a Future Holding Limited nevű cég, amelynek a tulajdonosi köre Matolcsy Ádámhoz és korábbi feleségéhez köthető.
Az oknyomozó cikk szerint a Future Holding további három másik ingatlant is vásárolt Dubajban, mintegy 1,3 milliárd forint értékben: közülük egynek a kapcsolattartójaként Matolcsy Ádámot és régi ismerősét, R. Esztert jelölik meg. A négy ingatlanból azóta hármat eladtak, köztük a luxusapartmant is.
Ungár Péter, az LMP társelnöke a közösségi oldalán az üggyel kapcsolatban megjegyezte, Matolcsy Ádám többnyire az apja által irányított Magyar Nemzeti Bank megbízásainak köszönheti a vagyonát. Mely megbízásokat azért tudta kifizetni az MNB - fogalmazott a politikus -,
mert döbbenetes mértékű profitra tettek szert a devizahitelek forintosításánál, magyarán mondva az adósokon nyerészkedtek.
Majd amikor megvolt a pénz, akkor gyorsan létrehozták az alapítványokat, és átrakták oda a pénzt. Ez volt az a vagyon, amelyik a híres mondás szerint elvesztette közpénz jellegét, és részben ezért kell most iszonyatos mennyiségű pénzt rakni a költségvetésből az MNB-be - írta az ellenzéki politikus.
Ungár Péter szerint a közpénz jellegétől megfosztott vagyon egy jelentős része a Matolcsy-családhoz került, a fiú pedig most Dubajban vásárol diszkont áron luxusingatlanokat.
Pont az Egyesült Arab Emírségekben, amely állammal most kötött éppen nemzetközi szerződést a kormány, hogy felépítsék Budapesten a "Maxi-Dubai nevű förmedvényt". Egy olyan szerződést, amiről soha nem kérdezték meg a budapestieket, még csak a terveket sem ismerhetjük, de a szerződést már megkötötték - írta az LMP-s politikus.
Nagyon nehéz olyan morális vagy jogi határt mondani, amit ebben az egész történetben nem léptek át, és nagyon nehéz olyan magyar állampolgárt mondani, akinek nem okoztak közvetlenül kárt. Bayer Zsolt korábban azt mondta az őszödi beszédről, hogy persze mindenki belepisil a medencébe, de nem mindenki a trambulinról teszi. Ennek pedig úgy tudunk véget vetni, ha nem tekintjük ezt a normalitás részének, ezért én az ügyben feljelentést teszek
- érvelt a döntése mellett Ungár Péter. | Dubaji luxuslakások: feljelentés történt Matolcsy Ádám ügyében | Kedden lelepleződött a dubaji luxuslakások titka, és ismét előkerült Matolcsy György jegybankelnök fiának a neve, ma pedig meg is született a feljelentés az ügyben. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/matolcsy-adam-dubaj-lmp-ungar-peter-mnb-feljelentes.789831.html | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Teljesen üresen áll az a fehérgyarmati üzemcsarnok, amelyet egy évvel ezelőtt látványos keretek közt adott át a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Fehérgyarmaton - derül ki Hadházy Ákos vasárnapi Facebook-posztjából.
A független országgyűlési képviselő ebben emlékeztetett, hogy beruházás egymilliárd forintos uniós forrásból valósult meg. A politikus több meglepő mozzanatot is felfedezett a projekttel kapcsolatban.
Miért ment össze? A hivatalos pályázati oldalon 4500 négyzetméteres alapterület szerepel, de a közbeszerzési értesítőben már csak 3000 négyzetméterről van szó.
Miért csak zúzottkő út veszi körbe az ultramodern csarnokot?
Miért ilyen drága? (Egy ugyanekkora csarnokra 3-400 milliós ajánlatokat is lehetett kapni.)
Végezetül idézte a megyei portál, a SZON beszámolóját, amely az átadáskor azt írta, a beruházás kettős célt szolgál: egyrészt a helyi vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra magasabb szintre lép, másrészt az ide betelepült vállalkozások működési feltételei kedvezőbbé válnak, ezzel bővülhet a foglalkoztatás.
"Hát, úgy tűnik, nem jött be. Mindenesetre ez az elherdált egymilliárd még mindig kisebb pofátlanság annál, hogy a város központjában van egy öko-látogatóközpont, ami soha nem üzemelt, a helyén pedig egy Fidesz-iroda található" - zárta sorait Hadházy Ákos. | Navracsics Tibor látványos keretek között egy éve átadta, ma töküresen áll az egymilliárd forintos fehérgyarmati üzemcsarnok | Úgy tűnik, megint sikerült kidobni az ablakon az uniós támogatást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3235983_uzemcsarnok-atado-fehergyarmat-navracsics-tibor-atado | 2024-05-20 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán Ráhel tartott előadást a Mária Dorottya württembergi főhercegnőről elnevezett Dorothea Hotel művészeti koncepciójának bemutatóján. A kormányközeli Index ellátogatott a helyszínre.
Orbán Viktor lánya mint a Tiborcz István NER-oligarcha érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept kreatív igazgatója volt jelen az eseményen. Egyebek között arról beszélt, "fontos, hogy a magyar kultúrát be tudtuk vinni a részletekbe, a BDPST-nél mi csoport szinten hiszünk ebben. A magyar titkokba akartuk beavatni az utazókat, célunk, hogy a szálloda növelje Budapest nemzetközi ismertségét." Nem titkolt céljuk, hogy a Dorothea Hotel filmeket, illetve más művészi alkotásokat is inspiráljon - fejtegette. Az viszont nem titkolt céljuk - árulta el -, hogy a Dorothea Hotel filmeket, illetve más művészi alkotásokat is inspiráljon.
Az Index cikkében nem szerepel, ami a Blikk tegnapi írásában még igen, hogy Orbán Ráhel Orbán Viktor miniszterelnök lánya, az pedig egyikben sincs benne, hogy annak a Tiborcz Istvánnak a felesége, akinek a hotel az érdekeltsébe tartozik, csak a BDPST keeatív igazgatójaként hivatkoznak rá. Tiborcz István, a BDPST Gruop alapítója és elnöke mostanában 100 milliárd forint körüli vagyonnal egyike Magyarország leggazdagabb embereinek.
Mészáros Lőrinc közelít az ezermilliárdos álomhatárhoz, egy év alatt 50 százalékkal nőhetett a vagyona
Orbán Ráhel az eseményen elmondta, hogy a koncepción 2015-től dolgoztak, a kivitelezés pedig a koronavírus-járvány miatt húzódott el. Mint mondta, olyan márkát akartak létrehozni, amely egy történetet mesél el.
A hotel 156 szobája a modernitás, 60 pedig a történelmi hagyományok jegyében készült - hangzott el az eseményen. | Orbán Ráhel be akarja avatni az utazókat a magyar titkokba, az a cél, hogy a férje hotelje filmeket ihlessen | Saját lábon. Mint mindig. | null | 1 | https://nepszava.hu/3235889_orban-rahel-magyar-titkok-dorothea-hotel-bdpst | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az 3-as metróvonal szerelvényeit felújító orosz Metrowagonmash (MWM) már 2011-ben tudhatta, hogy milyen kocsikat és hogyan kell majd felújítania a BKV Zrt. által csak 2014 végén kiírt tender győztesének. A fővárosi közlekedési cég által nyilvánosságra hozott közbeszerzési dokumentumok között megtalálható előzetes orosz műszaki ajánlat néhány részlete legalábbis erre utal.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: 2013 júniusában Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós István akkori főpolgármester helyettese látogatást tett az orosz cég Moszkva melletti gyárában. A cég vezetői néhány hónappal korábban Budapesten is tárgyaltak a felújításról, sőt az orosz gyártó arra is lehetőséget kapott, hogy előzetesen felmérje a metrókocsik állapotát a BKV telephelyén.
Nem sokkal a moszkvai út után Tarlós István a meglévő orosz metrókocsik felújítására kért engedélyt a fejlesztési tárcától. Ezt a kérelmet ugyan elutasították, de a kormány később határozatot hozott arról, hogy csak a felújítást támogatja.
Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKV
Az azóta is vitatott felújítási tendert - keveseket meglepve - az orosz cég nyerte meg. A menet közben kizárt észt Skinest Rail megtámadta a döntést. A perben az orosz céget és a BKV-t egyaránt Illés Géza Márton képviselte, aki a vállalkozói szerződést is ellenjegyezte. Illés akkoriban Tombor András ügyvédjeként volt ismert, Tombor pedig az Orbán Viktor körébe tartozó Habony Árpád és Rogán Antal bizalmasának számított. (A BKV jóval a metrótender kiírása előtt, már 2013-ban megbízta az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás által vezetett ügyvédi irodát az oroszokkal megkötendő szerződés előkészítésével. Az irodát még Kocsis István kommendálta be vezérigazgatóként a BKV-hoz. A Népszava 2017-ben a BKV közlése alapján írta meg, hogy a Perenyei és Társa ügyvédi iroda 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért.)
A bíróság végül azzal utasította el az észtek kérelmét, hogy a BKV ajánlatokat értékelő testületeiben "a szakterület kiválóságai, egyetemi tanárok, akadémikusok, tudományos szaktekintélyek, nagy tapasztalattal rendelkező szakmérnökök" ültek. Ungár Péter, a Karácsony Gergely főpolgármester ellenében Vitézy Dávid közlekedési szakembert, volt államtitkárt indító LMP elnökeként most nagyon kíváncsi lenne arra, kik is voltak ezek és hogyan választották ki őket erre a feladatra. A Bolla Tibornak napokban küldött levelében azt kéri, hogy a - Draskovics Tibornak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósági elnökének korábban írt levelére válaszul - közzétett közbeszerzési dokumentáció hiányzó elemeit is hozzák nyilvánosságra, beleértve az MWM végleges műszaki ajánlatát. Az előzetes ajánlat egyik jegyzéke ugyanis félreérthetetlenül arra utal, hogy az orosz cég számára már 2011-ben ismert volt a feladat.
Ennek most különös jelentőséget ad az orosz gyártó ellen éppen a hibás teljesítés miatt indított kártérítési per, amely öt év múltán se jutott túl az iratváltáson. Az is kérdéses, hogy mely kötbérigényeket érvényesítette eddig a fővárosi közlekedési cég.
40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól
A dokumentumok szerint a BKV annak idején hiánypótlásra szólította fel az MWM-t, mivel nem nevezte meg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására szolgáló törvények által előírtak szerint - a tényleges végső tulajdonosát. Ahogy Ungár levelében felidézi: a BKK Zrt. villamostenderén korábban emiatt zárták ki a Škodát. A BKV viszont megelégedett azzal a válasszal, hogy "nincsen tényleges tulajdonosként megnevezhető magánszemély". Holott a pártvezér szerint már akkor közismert volt, hogy a cég mögött Putyin oligarchái állnak. Talán érte valamilyen befolyás ez ügyben a BKV-t? - teszi fel a költői kérdést.
Még ennél is meglepőbb az LMP vezetőjének azon állítása, miszerint a 2015-ben aláírt vállalkozási szerződésben nem szerepel olyan kitétel, hogy a BKV elveszíti a szerelvényekre adott garanciát, ha az orosz cég engedélye nélkül alakítja át a kocsikat. Ennek jelentőségét az adja, hogy a városvezetés többször is ezzel magyarázta az utólagos klimatizálás késlekedését. Csakhogy a szerződés szerint a BKV rendelkezik a metrókocsik teljes tulajdonjogával, ami kiterjed az áttervezésre is.
A fenti állításokkal kapcsolatban megkérdeztük a BKV-t is, de eddig nem kaptunk választ. A 2015-ben aláírt szerződében az orosz cég 69 milliárd forintért vállalta a 222 kocsi "korszerűsítéssel egybekötött felújítását". Már az első szerelvények érkezése után nyilvánvaló volt, hogy ezek valójában újragyártott kocsik. A rengeteg hiba és az erős rozsdásodás miatt elrendelt vizsgálat 2020-ban 18 sorozathibát azonosított. | Éveket nyerhettek az oroszok, a 3-as metró kocsijait felújító cég már 2011-ben tudhatta, hogy mit kell tennie a BKV által csak 2014 végén kiírt tender győztesének | A műszaki ajánlat néhány részlete utal arra, hogy a Metrowagonmasht már évekkel a tender kiírása előtt beavathatták. | null | 1 | https://nepszava.hu/3234779_3as-metro-kocsi-felujitas-metrowagonmash-bkv-palyazat-elony | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Rekordösszegű, 700 millió forint támogatást kapott "a hun-türk tudatú" népek" éves sereglését, a bugacpusztai Kurultajt szervező Magyar-Turán Alapítvány 2024-ben a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól - tette közzé Facebook-oldalán a K-Monitor.
E szerint a hagyományőrző rendezvények szervezőinek 2021-ben 200 millió, 2022-ben 350 millió forint jutott a központi költségvetésből, s a két évvel ezelőtti összeget duplázták meg az idén. A poszt szerint mindeközben a tárca hétről hétre közli, hogy a még mindig állami fenntartású egyetemek (ELTE, BME) oktatóinak, hogy nincs pénz a siralmasan alacsony bérük rendezésükre.
- A 700 millió forint kulturális területen nagyjából akkora összeg, amennyit egy vidéki, például a miskolci) nemzeti színház és bábszínház kap állami működési támogatás gyanánt egy évben. Az ópusztaszeri emlékpark idén jóval kevesebből, 287 millió forint állami támogatásból gazdálkodhat.
Kövér László: Magánhatalmi pénzügyi érdekcsoportok szellemi bérgyilkosai akarnak megfosztani a szabadságunktólJó hír a hun és türk tudatú népeknek: megtartják a Kurultájt | Soha nem látott pénzeső hull a kulturális tárcától a bugaci Kurultaj szervezőire | A támogatás mértékét mutatja, hogy abból egy állami színház működése egész évben biztosítható, de az ópusztaszeri emlékpark a felénél is kevesebből működik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3233967_kurultaj-hun-turk-tudatu-nepek-bugac-kulturalis-tarca-szazmilliok-kozpenz | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A közgyűlés által jóváhagyott részvényjuttatáson alapuló ösztönzőrendszer keretében idén is megjutalmazta az igazgatóság tagjait a Mol - számolt be a Világgazdaság.
A legtöbb részvényt Csányi Sándor, a Mol-alelnöke, az OTP vezetője kapta, mégpedig 24 ezer darabot. Mindez a pénteki 3076 forintos záróáron 73 millió 824 ezer forint értékű részvényt jelent.
A többiek, azaz Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Molnár József vezérigazgató, Talal Al Awfi, Bacsa György ügyvezető igazgató, Járai Zsigmond, Martonyi János, Parragh László, Anthony Radev, Martin Roman és Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes egyaránt 19 200 darab Mol-papírral (59 059 200 forint értéken) gazdagodtak.
A mostani részvényjuttatás értéke mintegy 664 millió forint, ami a cég egynapi tőzsdei forgalmának nagyjából 40 százaléka.
A Mol közölte azt is, hogy részvényenként 150 forint rendes és 100 forint rendkívüli osztalékot fizet, ez a pénteki záróáron 8,1 százalékos osztalékhozamnak felel meg. | 60 millió forintos jutalmat kapott Parragh László a Moltól | Dől a pénz. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240513_mol-jutalom-parragh-laszlo-60-millio-forint-csanyi-sandor | 2024-05-13 13:44:00 | true | null | null | HVG |
Jelentős összeget, közel nettó 665 millió forintnyi támogatást ítélt oda májusban az állami Szerencsejáték Zrt. leánycége, és az összeg majdnem felét két ismeretlenül csengő nevű, nemrég alapított vállalkozás kapta. A nyilvános közzétételei lista alapján a nettó 280 millión - nem tudni, milyen arányban - a milliárdos Bessenyei István vállalkozó két cége osztozik. Az Inani Production Kft. és az Inani Football Production Kft. a szponzorpénzek május 8-i odaítélésekor mindössze 11, illetve 1,5 hónapja létezett.
A támogatásosztó leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. sosem közli, milyen célra és mi alapján adott pénzt, így csak sejteni lehet, hogy Sarka Kata férjének filmgyártó és produkciós cégei talán a Puskás Ferencről készülő filmsorozatra kaptak bújtatott állami támogatást. Az Inani Production Kft. tavaly decemberben ugyanis a Puskás című sorozatra nyert már egy 90 milliós "forgatókönyv-fejlesztési" támogatást a Nemzeti Filmintézettől, áprilisban pedig írtunk róla, hogy indulhat a film készítése.
A Szerencsejáték-cég amúgy bőkezűen bánik Bessenyei Istvánnal, aki miután 11 évig járhatott MSZP-s belépővel a Parlamentbe, 2017-ben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel köreiben tűnt fel, később Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata üzleteiben vett részt. Utóbbit feleségül vette, az ATV vezérigazgatójával pedig közösen bulvárportált visz, miközben az állam által gyakran foglalkoztatott Valton-Sec biztonsági cég résztulajdonosa is. Eddig Bessenyeinek egy másik cége, a Netrise Hungary Kft. volt a kedvezményezett a Szerencsejáték-cég listáján: legutóbb tavaly októberben kapott így 40 milliót, de 2022-ben is kapott a ugyanennyit, meg 2019-ben is, míg egy évvel korábban pedig 35 milliót.
Ha nem is 280 milliónak, de jelentős, 120 milliós összegnek örülhetett a Symphonic Concert Management Kft. is. Ez a zongoraművész Havasi Balázs többségi tulajdonú vállalkozása, amit tavaly nyáron már megdobott a Szerencsejáték-cég 100 milliónyi szponzorpénzzel. Sőt, 2022-ben és 2021-ben is 150-150 millióhoz jutott az állami lottócégtől. A vállalkozást korábban 50 millióval támogatta az MNB egyik alapítványa, 2016-2018 között pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítette évente 150 millióval. Havasi játékát amúgy szereti a Mészáros-Várkonyi házaspár is: májusban Londonig utaztak, hogy meghallgassák a koncertjét a Royal Albert Hallban.
A harmadik legtöbb pénz, 80 millió forint a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak esett le, amely szintén visszatérő kedvezményezett. Ez az első polgári körből, az Orbán Viktort és egykor Vona Gábort is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Körből kinőtt civil szervezet tavaly nyáron is kapott 60 milliót, 2019-ben pedig szintén 60 milliót. Ők tartják fenn a Polgárok Házát, és korábban jelentős összegeket kaptak a Fidesz pártalapítványától is: 2010-2015 között 135 milliót, 2015-2020 között 98 milliót. Botrány lett 2016-ban egy bőkezű támogatásukból: 320 millió forintot kaptak a légi irányításért felelős állami Hungarocontrol Zrt.-től. | Sarka Kata férje a Puskás-filmsorozatra kaphatott 280 milliót a Szerencsejáték Zrt.-től, de jutott egy KDNP-s beszállítónak is | Ismerős arcok kapták az állami szerencsejáték-cég szponzorkeretének javát, és most nem a NER-kedvenc zenekarra kell gondolni, hanem olyan visszatérő kedvezményezettekre, mint Orbán Viktor polgári körös alapítványa vagy Havasi Balázs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240620_sarka-kata-ferje-a-puskas-filmsorozatra-kaphatott-280-milliot-a-szerencsejatek-zrt-tol-de-jutott-egy-kdnp-s-beszallitonak-is | 2024-06-20 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Magyar-lengyel két jóbarát, együtt harcol és szívja a fogát - szól az aktualizált rím az uniós rekordbírság után. A lengyel illiberalizmus intézte el ugyanis, hogy Orbánnak hiába van kétharmada, a napi 400 millió forintos büntetéstől nem szabadulhat.
"Van egy vitánk Brüsszellel, szerintünk nincs joguk, hogy megmondják nekünk, hogy migránsokkal és bevándorlókkal éljünk együtt. Töröm a fejem, hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk." Követve "a legjobb védekezés a támadás" elvét, így kommentálta Orbán Viktor az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon döntését, hogy 200 millió eurós bírságot ró ki Magyarországra. A kormány ugyanis nem szüntette meg azt a jogsértést, amelyet egy 2020-ban hozott ítélet mondott ki a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban. Igazán sokba azonban az kerülhet, hogy a végrehajtás elmulasztása mostantól naponta egymillió euróba fáj az államnak.
A miniszterelnök szavaival ellentétben sem az ítélet, sem az utólag kirótt kényszerítő bírság nem azt jelenti, hogy "Brüsszel" megmondaná, kivel éljenek együtt a magyar állampolgárok. "Brüsszel", azaz a Luxemburgban székelő EUB, illetve az Európai Bizottság (EB) mindössze az uniós alapszerződés érvényesülését kéri számon ebben az ügyben. | Orbán inkább gigantikus bírságokra szórja el az adófizetők pénzét, mint hogy betartsa az uniós alapjogokat | választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240620_hvg-orban-eub-menekultugy-eu-alapjogok-megsertese-birsag | 2024-06-20 09:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel.
Elvesztette támogatói bázisa nagy részét Emmanuel Macron francia államfő, és megváltoztak a francia szavazók is. Az előrehozott választás, amely kiírásakor is merész húzás volt, az első forduló után még inkább végzetesnek tűnik.
A hírügynökség cikke EU-s illetékeseket és diplomatákat is megszólaltat: van, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel menjen le a soros elnökség időszaka, van aki pedig azt állítja, Orbán egyetlen célja, hogy megszerezze a befagyasztott EU-s pénzeket.
Az utolsó helyre szorult Magyarország az uniós tagállamok között az egy főre jutó fogyasztás rangsorában - derül ki az Eurostat friss jelentéséből. De a versenyképesség szempontjából sem jobb a helyzet. HVG-Ténytár. | Az utolsó simításokat végzik a magyar állam brüsszeli palotájában, ahol a soros elnökség kiemelt programjai lesznek | Megalakult a 10 millió euróért vett épület üzemeltetője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240620_hvg-brusszeli-magyar-haz-soros-eu-elnokseg-rue-de-la-loi-9 | 2024-06-21 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Első körben alulmaradt a jogi harcban Karsai Dániel, ám még az ügyében eljáró strasbourgi emberi jogi bíróság is adott némi biztatást a hozzá hasonló, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Teljes életművét átfogó kiállítással tiszteleg a londoni Tate Modern a 92. életévében járó sokoldalú alkotó, Yoko Ono előtt, akiről a The Financial Times azt írta: végre azt kapta, amit megérdemelt. | Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban | Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240625_hvg-eger-labdarugo-sport-kft-kertesz-jozsef-tamas | 2024-06-23 13:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Kora nyári, turistáktól nyüzsgő szombat délután a budai Várban. Feltűnően kihalt viszont a török idők óta létező, fogadóként II. József magyar királyt is vendégül látó, Fortuna utcai St. George Hotel melegvörös épülete - csupán egy emeleti ablak van nyitva. A 2006-ra eredeti műemléki formájában felújított szállóba az interneten keresztül sem lehet foglalni, akár százfős esküvői rendezvényre azonban be lehet jelentkezni, a legkorábban őszre. A bezárkózó hotel központi szereplője lett az online Ukrainszka Pravda májusban közzétett oknyomozó videójának, ami szerint a Kijevben hazaárulással vádolt és bebörtönzött Nesztor Sufrics második felesége, Katarina és más, a politikushoz közeli személyek kaptak benne menedéket. Ezt a hozzájuk tartozó autók fényképeivel is bizonyították, ám a HVG ottjártakor sem az esetleges lakók nem adtak életjelet, sem az autóiknak nem volt nyoma.
Az alapvetően ukrán nyelvű videóban bejátszanak egy orosz telefonbeszélgetést Stofa György budapesti üzletemberrel, akit az apai ágon részben magyar származású, kárpátaljai Nesztor Sufricshoz fűződő kapcsolatairól faggatnak. Nem alaptalanul: az ukrán sajtóban tavaly több cikk is megjelent arról, hogy a háború kitörése után egy bizonyos Stofa György lépett be az Ukrajnában Mészáros Lőrinchez foghatóan vagyonos - mezőgazdasági területeket, városi ingatlanokat, kikötőt birtokló - Sufrics család, illetve a köreikhez tartozók helyére egyes helyi vállalkozásokba, vélhetően vagyonmentés céljából.
A videóban Stofa szinte mániákusan hajtogatja, hogy semmi köze ukrajnai cégekhez, oroszul pedig azért tud, mert az édesanyja orosz. | Budapesti segítséggel mentheti vagyonát a hazaárulásért letartóztatott ukrajnai politikus-üzletember | Az Ukrajnában hazaárulás vádjával bebörtönzött politikus, a Putyin-barát Nesztor Sufrics kinti érdekeltségeiben egy magyar vállalat is felbukkant. Mögötte a Stofa család áll, amelynek ifjú tagja, György aktívan üzletel a magyar jegybankelnök fiának köreivel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240628_hvg-nesztor-sufrics-hazaarulas-vad-stofa-gyorgy-vagyonmentes-st-george-hotel-fortuna-utca-matolcsy-adam | 2024-06-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Helló, Heinz! Izgatott vagyok!!! Az ajánlásodnak köszönhetően olyan beszélgetést folytathattam Gulyás miniszterrel, amelyet jóindulat és célorientált együttműködés jellemzett. Most már elkezdhetünk a megfelelő ingatlanok után nézelődni. Gulyás elmondása szerint a jóváhagyás és végrehajtás előtt már nincs akadály."
Így szól az OBI barkácsáruházlánc tulajdonosának, Alois Wegscheidernek a hálálkodó sms-e, amelyet Ausztria akkori alkancellárjának, Heinz-Christian Strachénak írt 2019. május 9-én éjjel. A csevegés abból a szigorúan titkos anyagból származik, amelyet az osztrák parlament vizsgálóbizottságának állítottak össze, miután kiderült, hogy a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke, Strache az ibizai dőzsölése során egy állítólagos orosz milliárdosnővel ausztriai befektetések támogatásáról egyezkedett választási kampánypénzekért cserébe. A dokumentumok most jutottak el a Der Standard osztrák napilaphoz, amely a magyarországi vonatkozásokat megosztotta a HVG-vel.
A csevegésben a több tucat üzenetváltás közül csak kettő az, amely a Miniszterelnökséget vezető minisztertől származik, és azok sem túl bőbeszédűek. 2019. február 28-án Strache továbbította Gulyásnak Wegscheider írását, amelyben részben további magyarországi befektetéseiről számol be, részben pedig azt írja, hogy Debrecen alpolgármestere, Barcsa Lajos is támogatja, hogy legyen OBI áruház a városban, de a megvalósításhoz nagy segítség lenne Gulyás miniszter jóváhagyása. | Leleplező sms-ek: a Karmelitában lobbiztak az osztrákok a plázastop megkerüléséért | Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240619_hvg-gulyas-gergely-heinz-christian-strache-obi-alois-wegscheider-plazatorveny-lobbizas-der-standard-leleplezes-osztrak-parlament-vizsgalat | 2024-06-19 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.06.29. 08:45 | Szaporodnak idehaza a dél-koreai akkuhulladék-kezelők | Már a harmadik tagja alakult meg annak a cégcsoportnak, amely a dél-koreai SK On Hungary Kft. komáromi akkumulátorgyárából veszi át a veszélyes hulladékokat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240629_hvg-akkuhulladek-kezeles-sk-on-hungary | 2024-06-29 10:45:00 | true | null | null | HVG |
"Nem vagyok hibátlan ember, de kérdezem önöktől, ki az?" - tette fel a kérdést a Szegedi Törvényszéken Putnik Lázár, a Szegedtől 8 kilométerre lévő, nagyjából 1900 fős Újszentiván volt független polgármestere, aki az ügyészség szerint négy társával több mint 200 millió forinttal károsította meg az államot 2017 és 2019 között, miután támogatási kérelmet nyújtottak be a kormányhivatalhoz egy 80 fős munkásszállás megépítésére és üzemeltetésére. Az önkormányzat 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, de az ügyészség úgy tartja, hogy a vádlottak már a kezdetekkor tudták, hogy ennél jóval olcsóbban is megoldható a beruházás.
A közbeszerzésen aztán egy Putnik által irányított cég nyert generálkivitelezőként, de csak azért vonták be, hogy magasabb összegben számlázhassanak az önkormányzat felé. A túlárazás mértéke több mint 100 millió forint volt, a fiktív számlákat a volt polgármester nyújtotta be a kormányhivatalnak. Hasonlóan működött a dolog a berendezéssel kapcsolatban is, ott mintegy 23 millió forint volt a túlárazás.
Az elcsalt pénzből aztán Putnik egyik cége vett vadászházat, került belőle egy hozzá köthető szövetkezethez is, valamint társasházakat is építettek belőle a településen.
A volt polgármestert és társait bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolják. Az ügy negyedrendű vádlottja - aki cégvezetőként majd adminisztrátorként vett részt a feltételezett csalásban - korábban egyezséget kötött az ügyészséggel, két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott.
Eddig három előkészítő ülés volt, amin meghallgatták volna Putnikot. Az első alkalmon azért nem jelent meg, mert időközben ügyvédet váltott, akinek nem volt ideje felkészülni, a másodikat betegség miatt halasztották el. A harmadik a választások előttre - amin Putnik is indult - esett. Ott megjelent, de mivel nem kapta meg időben az idézését, élt azon jogával, hogy új előkészítő ülést írjanak ki a számára.
Június 9-én aztán újra megválasztották Újszentivánon. A településen hatan szálltak versenybe a városvezetői székért, Putnik Binszki József szegedi alpolgármester fiát, Binszki Olivért és a regnáló Bodó Imrét is maga mögé utasította 39,22%-os eredményével.
Egyébként 2019-ben is fölényesen, a szavazatok valamivel több mint 50%-ával nyert a vádlott polgármester, de nem tudta kitölteni a ciklusát botrányai miatt, így lett időközi választáson polgármester a most második Bodó. Putnikot tavaly februárban, közel két év után engedték ki előzetes letartóztatásából, nyomozás is folyt ellene és társai ellen a munkásszálló ügyében.
A szerdai tárgyalási napon elsőként az ügyészség indítványát ismertette a vád. Ez alapján egyrendbeli csalás, egyrendbeli pénzmosás és hamisokirat-felhasználás miatt áll a bíróság előtt Putnik, melyeknek beismerése esetén 7 év szabadságvesztés kiszabását javasolta az ügyészség. Emellett gazdasági szervezet vezetésétől, valamint a közügyektől is eltiltanák 7 évre pénzbüntetés mellett.
A vádlott nem ismerte be a bűnösségét a bíróság előtt, vallomást sem tett, inkább az észrevételeit közölte.
"Nem vagyok hibátlan ember, de kérdezem önöktől, ki az?"
- tette fel a kérdést, majd elmondta, már a pályája elején megtanulta, ha mindig minden szabályt betart, nem fog haladni a falu. "Elmondhatom, mint ahogy minden településvezető elmondhatja, hogy szabályt szegett a faluért" - mondta, de konkrétumokat nem közölt. Hosszasan fejtegette, hogy milyen ellenséges környezetben kellett dolgoznia a településen, miket állított róla a média, és hogy a jelenlegi polgármester és a vezetés Újszentiván minden anyagi tartalékát felélte és lehetőségeket szalasztott el.
Azt mondta, nagy médiahadjárat folyt ellene, majd feltette a kérdést a sajtó megjelent munkatársainak, hogy ki nézte meg azt, hogy mi valósult meg a 200 millió forintból a településen? Állítása szerint a nyomozati szakaszban hamis tanúzásra is rá akarták venni, vádakat koholtak ellene, és inkorrekt volt az ügyészség eljárása.
"A negyedrendű vádlott egyezsége miatt nincsen bennem rossz érzés"
- mondta, hiszen szerinte inkorrekt eljárás során fenyegették börtönnel a vádlottat.
Mivel nem ismerte el a bűnösségét, tárgyalások sorozata vár majd rá, ügyvédje ezekről beszélt hosszasan. Elmondta, megfelelő kontextusba kell helyezni a történéseket, meg kell ismerni a szereplők és a helyzet mikrokörnyezetét. Szerinte maga a vádlott is bizonyos szintű szabálytalanság elkövetését elismerte az észrevételeiben, de cáfolja azt, hogy bűncselekmény elkövetésének szándéka is lett volna a cselekedetei mögött, ezt akarják majd bizonyítani.
Az ügyész a vádlott észrevételeire reagált. Azt mondta, hogy a vádirat is azt tartalmazza, hogy a munkásszálló felépült, az ő állításuk az, hogy nem annyiból, amennyit elszámoltak rá. Visszautasította azon megjegyzéseket, hogy inkorrekt és törvénytelen lett volna az ügyészség eljárása, hogy hamis tanúzásra akarták volna sarkallni a vádlottat. Putnik ügyvédje szerint azonban védence ezekkel a mondatokkal nem akart vádolni senkit, csak kifejtette a véleményét. Az ügy ősszel folytatódik. | A választók öt évet adtak neki, az ügyészség hetet kért Újszentiván 200 milliós csalással vádolt régi-új polgármesterére | „Nem vagyok hibátlan ember, de kérdezem önöktől, ki az?” – tette fel a kérdést a Szegedi Törvényszéken Putnik Lázár, a Szegedtől 8 kilométerre lévő, nagyjából 1900 fős Újszentiván volt független polgármestere, aki az ügyészség szerint négy társával több mint 200 millió forinttal károsította meg az államot 2017 és 2019 között, miután támogatási kérelmet nyújtottak be a kormányhivatalhoz egy 80 fős munkásszállás megépítésére és üzemeltetésére. Az önkormányzat 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, de az ügyészség úgy tartja, hogy a vádlottak már a kezdetekkor tudták, hogy ennél jóval olcsóbban is megoldható a beruházás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/26/putnik-lazar-csalas-ujszentivan-targyalas | 2024-06-26 10:18:00 | true | null | null | Telex |
Másodfokon folytatódott ma Udvaros Dorottya színművész és a Greenpeace tizenegy aktivistájának büntetőpere a Győri Törvényszéken. Tavaly első fokon rongálásért megrovásban részesítették őket. A szerdai ülésre a tizenkét vádlott közül egyedül Udvaros Dorottya és Rodics Katalin kutatóbiológus jöttek el.
A Greenpeace természetvédői 2022-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazatérő Fertő tavi fecskék befészkelhessenek és tojást rakhassanak. A házat a beruházó azért hálózta le, mert ha fészket raknak alatta a védett madarak, jó ideig nem bonthatta volna el az épületet.
A vád szerint az akcióval összesen 102 800 forint kárt okoztak, ezért a Soproni Járásbíróság tavaly ősszel a 12 vádlott közül 11-et - köztük Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművészt - bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette. Az akcióról videófelvételt készítő Greenpeace-szimpatizánst felmentették, de a főügyészség őt is bűnösnek tartja. A vádlottak között van Villám Géza, azaz Szabó Gál András üzletember és médiaszemélyiség is.
Szabó Helga ügyész szerint a kár összegét helytállóan állapították meg, mivel ilyen esetben az a gyakorlat, hogy nemcsak az eltávolított madárháló rongálási értékét, hanem a visszahelyezés költségét is beszámítják. Az ügyvéd Lőrik József és Udvaros Dorottya kifejtették, hogy szerintük nincs értelme visszahelyezésről beszélni ott, ahol éppen bontották az épületet, és nem kívánták a hálót visszatenni. A vád szerint azonban ez nem releváns kérdés az elkövetési magatartás szempontjából.
Az akcióról videófelvételt készítő vádlott megrovását pedig azért indítványozza a vád képviselője, mert annak tudatában dokumentálta az eseményeket, hogy látta a vádlottak rongáló magatartását, és valójában felbujtotta ezzel őket, hiszen ezek a dokumentumok segítettek megismertetni a tetteiket a nagy nyilvánossággal.
Lőrik József ügyvéd megkérdőjelezte, hogy az akció veszélyes lett volna a társadalomra. Szerinte a rongálással gyanúsított aktivisták valójában olyan EU-s irányelveket védtek, mint a madárvédelmi, az élőhelyvédelmi és a környezeti felelősség irányelve.
Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész is szót kért. Azt feltételezte, hogy a beruházó is azzal számolva kezdhetett szálloda- és kikötőberuházásba a Fertőn, csodálatos környezetben, mert remélhette, hogy az egyedülálló környezet majd odavonzza a látogatókat. "De vajon az odalátogatók megkapják-e ugyanazt a csodát, amit jelen pillanatban, és a beruházás mennyi kárt okoz, pusztít el abból a csodálatos környezetből.
Így a kérdés az, hogy ez megéri-e?"
Udvaros szerint a madarak - amelyeknek 50 ezer forint az eszmei értéke - 8 ezer kilométert repültek, hogy tojásokat költsenek, de mire hazaértek, becsukták előttük az ajtót. "A háló nem madárvédő, hanem madárélet elleni háló volt" - mondta.
A Győri Törvényszéken Jungi Eszter tanácsa végül nem hozott határozatot, rendhagyó módon megnyitotta a bizonyítást, mert úgy látta, hogy a tényállás kiegészítésre szorulhat. Elsősorban a szakértők által megállapított számlaadatokat vizsgálják meg, mert azok ellentmondanak a helyszíni szemle adataival. Hamarosan új tárgyalás lesz.
Udvaros a következőt mondta a Telexnek arról, hogy csalódott-e a döntésben:
"Én most ezt egy nagyon pozitív pillanatnak tartom, hogy a három bíró kimondta, hogy szakértői bizonyítékokat szeretne még feltárni. Ezt így érzem majd akkor is, ha a legvégén mégiscsak elítélnek"
- mondta.
Azért nem lesz csalódott az elmarasztalás esetén sem, mert már önmagában az is nagyon fontos, hogy újra és újra beszéljünk a Fertőről. Hogy ne csak a Fertőnél élő emberek ismerjék meg az ügyet, akik egyébként is jól ismerik, hanem a nagyközönség is.
A színésznő szerint a leszedett háló értéke pár ezer forint, a cölöpház pedig, amiről leszedték, bontás alatt állt, amikor ott jártak, akkor is éppen emberek dolgoztak ott. "Nem az volt az élményünk, hogy tönkretettünk valamit" - mondta Udvaros, aki szerint a cölöpházat, amiről nem leszaggatták, hanem leszerelték a hálót, éppen fejszével bontották érkezésükkor. "Ahogy a tárgyaláson Rodics Katalin is elmondta, még ott voltunk a helyszín közelében, amikor a fecskék már tömegével röpültek vissza és foglalták el fészkeiket, és ez nagyon nagy boldogság volt" - mondta.
Fertőért több celeb is kiállt. 2022 januárjában például Pumped Gabo egyetlen táblát maga előtt tartva tiltakozott. Litkay Gergely humorista többször is felszólalt, videójában egy kis groteszkkel is hozzájárult az ügy társadalmi népszerűsítéséhez. Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész szintén többször nyilatkozott a témában, és jelen volt például a Greenpeace élőláncánál, amivel még 2022-ben tiltakoztak az eredetileg tervezett beruházás ellen.
A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére, a Natura 2000 területen tervezett beruházás 60 hektáron, 45 milliárd forint közpénzből valósulna meg. A beruházás kivitelezője Mészáros Lőrinc cége. Többek közt egy 4 csillagos szálloda, fedett sportkomplexum, parkoló, vitorláskikötő, valamint motelek és apartmanházak is épülnének a területen. A tervek ellen ellenzéki politikusok, helyi civilek és zöldszervezetek is tiltakoztak.
A beruházást 2022 nyarán pénzhiány miatt leállították, 2023. június 17-én pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy döntött, hogy az eredeti, nagy beruházást egyelőre elhalasztják, helyette megnyitják a kikötőt, a strandot és az ökoparkot.
"B tervként valamikor az eredeti nagy tervet is meg kell valósítanunk, amit most kénytelenek voltunk elhalasztani" - mondta. A miniszter az önkormányzati választás kampányában azt is megígérte a soproniaknak, hogy heteken belül megnyitják a strand egy részét. Ez azóta sem történt meg, a strand 2018 óta le van zárva, a kuriózumnak számító cölöpházakat ledózerolták.
A projektcég megszűnt, amikor Lázár minisztériumához került a beruházás.
Az évek alatt lejárt építési engedély helyett az ÉKM új engedélyt kért és kapott 2023 nyarán - ebben még nagyobb terület beépítésére adtak lehetőséget, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. Ez azért volt meglepő, mert Lázár János korábban többször is hangsúlyozta, hogy a leállított beruházás helyett sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek. A Greenpeace ezek után bíróságon támadta meg az új engedélyt, a pert 2023 szeptemberében meg is nyerte. A törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte. | Udvaros Dorottya akkor sem lesz csalódott, ha őt is elítélik a fecskementő akcióért | Másodfokon folytatódott ma Udvaros Dorottya színművész és a Greenpeace tizenegy aktivistájának büntetőpere a Győri Törvényszéken. Tavaly első fokon rongálásért megrovásban részesítették őket. A szerdai ülésre a tizenkét vádlott közül egyedül Udvaros Dorottya és Rodics Katalin kutatóbiológus jöttek el. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/26/ferto-torvenyszek-udvaros-dorottya-greenpeace-per | 2024-06-26 17:29:00 | true | null | null | Telex |
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője felszólította Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy hívja vissza a BKK felügyelőbizottságából a korrupciógyanúba keveredett Czeglédy Gergőt, a budapesti III. kerület alpolgármesterét - írja az MTI. Czeglédyt egy hete tartóztatták le, befolyással való üzérkedéssel és más bűncselekményekkel vádolják.
Czeglédy a letartóztatása ellenére a BKK felügyelőbizottsági tagja maradt. Amikor megkérdezték a fővárost, hogy miért, azt írták: a Fővárosi Közgyűlés a nyári hónapokban nem tart ülést.
Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető szerdán erre reagált, amikor sajtótájékoztatóján azt mondta: Karácsony saját hatáskörében, két közgyűlés között is visszahívhatja Czeglédyt. Szerinte "a főpolgármester tartozik annyival a budapestieknek, hogy feddhetetlen embereket ültet ezekre az igazgatósági és felügyelőbizottsági posztokra vagy hagy ott."
Hozzátette, ha Karácsony nem meri visszahívni Czeglédy Gergőt, akkor haladéktalanul - még a mai napon - kezdeményezzen rendkívüli közgyűlést, ahol a grémium dönthet a visszahívásról. Amennyiben Karácsony Gergely nem lép ebben az ügyben, a fővárosi Fidesz-KDNP frakciója kezdeményezni fogja a rendkívüli közgyűlést - mondta. Wintermantel Zsolt szerint tarthatatlan, hogy egy olyan ember őrködjön a "budapesti közpénzek" felett, aki ellen "nyomozás folyik súlyos korrupciós ügyekben".
Czeglédyt azért vették őrizetbe, majd tartóztatták le, mert a Központi Nyomozó Főügyészség szerint fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával. Március 7-én vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt négy személyt vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat álláspontja szerint hivatali dolgozót nem érint a nyomozás.
Múlt hét kedden újabb akcióra került sor, amiről annyit közölt a KNYF, hogy aznap összehangolt nyomozási cselekményeket hajtottak végre, és több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - zajlottak eljárási cselekmények. Az akcióban 40 hivatalos személy vett részt, a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött ebben. Hogy pontosan milyen nyomozási cselekményekről van szó, arról későbbre ígértek részletes tájékoztatást.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata még a nap folyamán közleményt adott ki az ügyben, amiben arról írtak, az ügyészség iratok szkennelését kérte, amiben együttműködtek velük, az iratokat átadták. Ez a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amiben márciusban már kértek be iratokat. Egy ellentmondásra is felhívja a figyelmet a kerületi kommüniké:
"Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott."
Hozzátették, "az önkormányzat minden egyes szerződése szabályos és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást", erre bizonyítékaik is vannak, nyilvánosságra fogják hozni őket. | Visszahívná a BKK felügyelőbizottságából a korrupciógyanúba keveredett óbudai alpolgármestert a fővárosi Fidesz | Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője felszólította Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy hívja vissza a BKK felügyelőbizottságából a korrupciógyanúba keveredett Czeglédy Gergőt, a budapesti III. kerület alpolgármesterét – írja az MTI. Czeglédyt egy hete tartóztatták le, befolyással való üzérkedéssel és más bűncselekményekkel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/26/wintermantel-zsotl-fidesz-czegledy-gergo-karacsony-obuda-bkk | 2024-06-26 15:55:00 | true | null | null | Telex |
Várhatóan ezen a nyáron sem nyitják meg Szolnokon a Tiszaligeti Strandfürdőt, amelynek még 2019-ben kezdték meg a felújítását, és eddig a hivatalos nyilatkozatok alapján 10,5 milliárdot költöttek rá. Az eredeti tervek 2018 őszi bejelentése szerint 20 hónap alatt, 2021 nyarára kellett volna elkészülnie a fürdőnek (az azóta többször módosított) Modern városok program keretében, összesen 7,7 milliárd forint kormányzati támogatásból. A Fidesz polgármestere, Szalay Ferenc az önkormányzati tulajdonú strandfürdő felújítása-bővítése céljára már 2020-ban újabb 2,3 milliárd forint állami támogatást kért és kapott, de még most sem tudni, mikor lesz készen a beruházás.
A strandra jelenleg belépni tilos. Az őrbódéban figyel a portás, az építési területet kerítés veszi körül, amin műanyag háló akadályozza, hogy benézzenek az arra járók. Annyit mégis lehetett látni az utcáról, hogy az építkezés még folyik, a munkagépek törmelékkupacok mellett állnak, az utak mellett a térkő raklapokon halmozódik, és olykor néhány munkás is megjelent a kerítésen belül egy júniusi hétköznap délelőttjén.
Szalay Ferenc, Szolnok 2006 óta regnáló, az idén ősszel leköszönő Fidesz-KDNP-s polgármestere március 20-án tett ki a Facebook-oldalára egy videót, amelyben azt mondta, már 90-95 százalékos a strand készültségi foka. A polgármester azt is bejelentette, hogy a városüzemeltetési cég vezetőjét bízta meg a még szükséges munkálatok befejezésével és a fürdő majdani üzemeltetésével.
Szalay azt nem közölte a videóban, hogy mikor nyitják meg a strandot, és arról sem beszélt, hogy mi a több éves késlekedés és a költségek megnövekedésének az oka. Azt viszont elmondta, hogy a befejezéshez a kormány segítségére - azaz valószínűleg még több pénzre - lesz szükség.
Egy március 22-én tartott lakossági fórumon pedig az idén őszre ígérte a strand elkészültét - de vélhetően nem a megnyitását - Szalay Ferenc, és azt mondta:
"az ügyben nincs titok, az történt, amivel a házak, lakások felújítása során sokan szembesülnek: a munkálatok kezdetekor még nem ismert technikai nehézségeket kellett megoldaniuk."
Ezeket azonban nem részletezte a beszámoló. A választások után, június 18-án megjelent interjúban szintén a Szoljon nevű kormányoldali, Mediaworks-hálózathoz tartozó napilapnak Szalay már azt mondta a strandról:
"Nem rajtunk múlott, hogy még mindig nincsen készre jelentve, de tényleg nagyon közel állunk a befejezéshez."
Pontos megnyitási dátumot azonban ez a cikk sem közölt.
Már húsz éve is felújították
A Tiszaliget néhány évtizede még Szolnok sport-, pihenő-, és üdülőövezete volt, de az utóbbi időben már szállodák és más vendéglátóhelyek is nyíltak ott. Az 1960-as években épült, majdnem 60 ezer négyzetméteres területű strandot még a felújítás megkezdése előtti állapotában láthatjuk ezen a 2016-ban készült drónvideón, érdekesség, hogy a fürdőnek saját csónakázó tava is van.
A strandot 2002-ben a Széchenyi-terv keretében 250 millió forintos állami támogatással egyszer már korszerűsítették: felújították az öltözőket és a vizesblokkokat, szintén az úszó- és a gyermekmedencét is, új burkolatot kaptak a termálmedencék, a strandmedencét pedig élménymedencévé alakították át.
A 2019-ben a Modern városok kormányzati program támogatásával megkezdett felújítás keretében azt tervezték, hogy felszámolják a régi kabinokat, a nyári öltözőket és a kör alakú termálvizes medencét épp úgy lebontják, mint a gyermekmedencét és a régi szaunaépületeket. Az úszó- és a tanmedence, továbbá az élménymedence és a csúszdapályák átalakítása is szerepelt a programban, valamint sportpályák, játszóterek, sétány és fitneszpark kialakítása. Az új élményfürdőben új szabadtéri és épületben lévő medencéket is megnyitnak majd.
Mivel a Tiszaligeti Strand felújítása évek óta húzódik, és a nyilvánosság, úgy látszik, gyenge oldala a beruházásnak, az ügyről sok olyan cikk is megjelent, amelyek nem hivatalos információkat közöltek, magyarázatot próbáltak találni arra, hogy mi az oka a késlekedésnek és a nagyarányú drágulásnak. A Magyar Narancs már 2022 nyarán addig 10 milliárdos költségről írt, és arról, hogy a szolnoki ellenzék szerint még további 2 milliárd kell majd a beruházásra, többek között új kutak fúrására, és amiatt, mert az egyik medence megsüllyedt a földben. Összehasonlításul: Szolnok idei összes kiadása 32,5 milliárd forint lesz a februárban elfogadott önkormányzati költségvetés alapján.
Az alpolgármester és az ellenzéki képviselők nem nézhették meg a beruházást
Mivel Szolnok polgármestere ősztől az ellenzéki hátterű Györfi Mihály lesz, várhatóan ő fogja megörökölni a strandberuházás befejezését. Ő jelenleg az önkormányzat humán területet irányító, MSZP-s alpolgármestere. Györfi Mihály a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy
"az ellenzéki frakció hiába kérte, minket sem engedtek be a Tiszaligeti Strandra, és nem kaptunk érdemi, részletes információt az építkezés helyzetéről, sem a költségeiről".
Hozzátette, hogy nem tud megfelelőn tájékozódni a beruházás ügyében, és az sem világos a számára, hogy van-e elég pénz az önkormányzat kasszájában a folyó munkálatokra, vagy netán már minden állami támogatás elfogyott.
Györfi ismeretei szerint a költségek növekedését több tényező okozhatta: a strandon új kutat kellett fúratni, hogy legyen majd elég víz, és egy másik, régebben lezárt kutat is újra üzembe kell helyezni. Úgy értesült, hogy a csónakázó tó oldalát is meg kell erősíteni a partszakadások miatt. Mindez Györfi Mihály szerint felveti azt a kérdést, hogy a beruházást megfelelően tervezték-e meg és készítették-e elő.
Hogy milyen okai vannak, az nem az érdekli az embereket, hiszen a tervezetthez képest három éve nincs készen ez a fürdő, és várhatóan még az idén sem adják át, miközben sokan várják a megnyitását. A városban élők egy része egyébként túlárazottnak tartja ezt a beruházást.
Igaz ugyan, hogy 2020 őszén újra megnyitották az egykori MÁV-strandot, amit most Véső utcai strandnak hívnak, de az kis méretű, 1,3 hektáros, és kevesen férnek el ott: nyáron 788, télen 347 vendéget tud fogadni, ami Szolnok 67 ezer fős népességéhez képest elég csekély szám.
A szolnokiak évek óta a környék más településeinek a fürdőibe járnak. Lassan felnő egy olyan generáció, amelynek a tagjai megszokták, hogy Szolnokról máshova mennek strandolni - véli Györfi. A város idegenforgalmának sem használ az évek óta bezárt strand, amire régen a Szolnok körüli településeken élők is jöttek.
Györfi Mihály átlátható önkormányzati munkára és gazdálkodásra készül októbertől, ezért teljes átvilágítással kezdi meg a polgármesteri munkáját: az önkormányzat pénzügyi helyzete mellett a folyó beruházásokat is alaposan ellenőrzik, mert tisztán akar látni a fejlesztések területén is.
Ahhoz, hogy megalapozottan beszélhessen majd a Tiszaligeti Strand helyzetéről és a jövőjéről, előbb szükséges a beruházás teljes körű átvilágítása - jelentette ki Györfi. Reméli, hogy az októbertől várhatóan önkormányzati képviselőként dolgozó, jelenlegi polgármester Szalay Ferenc és fideszes társai is partnerek lesznek a helyzet tisztázásában. A választási eredmények alapján a Fidesz-KDNP-nek 9 képviselője lesz, a Györfi mellett álló szövetségnek pedig 7, és egy LMP-s is bejutott a testületbe.
Az még kérdéses Györfi Mihály számára, hogy ha kiderül, még több állami pénzre lesz szükség a strand befejezéséhez, akkor a kormány ad-e majd újabb támogatást az ősztől már ellenzéki polgármester vezette városnak. Azt reméli, hogy a Fidesz szolnoki választóit, akik tízezernél is többen voltak most az önkormányzati választáson, nem fogja elvonásokkal büntetni Orbán Viktor kormánya, mert azzal tovább ronthatnák a városban a Fidesz jövőbeli esélyeit.
Műszaki gondok, járvány, háborús áremelkedés
A Telex elküldte kérdéseit Szalay Ferenc polgármesternek, hogy kiderüljön, mikor nyitják meg újra Szolnok legnagyobb strandját, miért késtek ezzel ennyit, ki a felelős ezért és a drágulás miatt, és mennyibe kerülhet végül a beruházás.
Az előre nem látható műszaki problémák miatt késik a befejezés - írta válaszában Pókász Endre, a szolnoki Polgármesteri Hivatal kommunikációs osztályának vezetője.
Eszerint az élménymedencét felújítottak volna, de kiderült, hogy a régi medencetest megrepedt, nem javítható, ezért szükséges egy új medence és a hozzá kapcsolódó gépészet megépítése. A már meglévő két termálkút az előzetes várakozásokkal ellentétben nem alkalmas a szükséges vízmennyiség kitermelésére, így azokat is fel kellett újítani.
Pókász szerint mindezt az is megnehezítette, hogy közben "a koronavírus-járvány, illetve később a háborús válság miatt az építőipart drasztikus áremelkedés sújtotta." Ezért a projekt összköltsége 10,5 milliárd forintra emelkedett. A költségeket teljes egészében a kormányzattal kötött megállapodás alapján, a Modern Városok Programból, állami forrásból fedezik. Jelenleg 98 százalékos készültségi foknál tartanak az általános munkálatokkal, míg az új élménymedence és annak gépészete 85 százaléknál tart - írta a szolnoki városháza.
Arra a kérdésre azonban még nem válaszolt a szolnoki Polgármesteri Hivatal, hogy mikorra várható a Tiszaligeti Strand megnyitása. | Tilos belépni a szolnoki strandra, aminek a felújítására öt év és 10,5 milliárd forint ment el | Várhatóan ezen a nyáron sem nyitják meg Szolnokon a Tiszaligeti Strandfürdőt, amelynek még 2019-ben kezdték meg a felújítását, és eddig a hivatalos nyilatkozatok alapján 10,5 milliárdot költöttek rá. Az eredeti tervek 2018 őszi bejelentése szerint 20 hónap alatt, 2021 nyarára kellett volna elkészülnie a fürdőnek (az azóta többször módosított) Modern városok program keretében, összesen 7,7 milliárd forint kormányzati támogatásból. A Fidesz polgármestere, Szalay Ferenc az önkormányzati tulajdonú strandfürdő felújítása-bővítése céljára már 2020-ban újabb 2,3 milliárd forint állami támogatást kért és kapott, de még most sem tudni, mikor lesz készen a beruházás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/29/szolnoki-tiszaligeti-strand-felujitasa-tovabb-csuszik | 2024-06-29 20:00:00 | true | null | null | Telex |
„Úgy számoltunk, hogy a tavalyi évben összesen hatmilliárd forintot költöttünk külföldre, ez az influenszer trip, média trip nagyjából másfél milliárd forintba került” – mondta a Mandinernek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke a hírhedt májusi programsorozatról, amikor külföldi és magyar influenszerek tették-vették magukat a fővárosban.Guller a videóban arról beszélt, hogy az első számokat nagyon ígéretesnek tartja, állítja, hogy az esemény óta eltelt három és fél hét alatt 54 százalékkal több amerikai foglalt a fővárosban, mint egy évvel korábban. Az elnök szerint Japánból pedig húsz nap alatt másfélszer annyian foglaltak, mint korábban.Guller Zoltán a másfél milliárdos költésért cserébe „komoly hatást vár”, de azt már kijelentette, hogy az MTÜ történetének legsikeresebb akciója volt a Budapest Influenszer Trip. „Már most olyan számaink vannak, amiket álmunkban sem reméltünk” – mondta. Ahogy azt már korábban is említette, folytatják a hasonló utak szervezését: ősszel távol-keleti influenszerek látogathatnak majd hasonló formában Budapestre.A hírhedtté vált rongyrázós Budapest Influenszer Tripen külföldi és magyar tartalomgyártók is részt vettek, akik hol a Halászbástyán, hol az Operában, hol Tiborcz István luxushoteleiben jelentek meg drága ruhákban, pezsgővel a kezükben. A májusban megrendezett programsorozat sokaknál kiverte a biztosítékot. Olyannyira, hogy tömegével kezdték el kikövetni az influenszereket, mert méltatlannak gondolták, hogy az MTÜ szélsőségesen nagy összeget költött a megkérdőjelezhető hatású social kampányra. Az eseményt az ellenzéki pártok sem hagyták szó nélkül: a DK feljelentést tett és kikérte az influenszerekkel kötött szerződéseket az MTÜ-től. | Másfél milliárd forintba került a Budapesten tartott influenszer trip | „Úgy számoltunk, hogy a tavalyi évben összesen hatmilliárd forintot költöttünk külföldre, ez az influenszer trip, média trip nagyjából másfél milliárd forintba került” – mondta a Mandinernek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke a hírhedt májusi programsorozatról, amikor külföldi és magyar influenszerek tették-vették magukat a fővárosban. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/07/01/guller-zoltan-amerikai-influenszer-trip-koltsegek-masfel-milliard-mtu | 2024-07-01 19:31:00 | true | null | null | Telex |
A Fidesszel, a Klebelsberg Központtal és a Magyar Államkincstárral is kötött szerződést Rogán Antal minisztériuma a kampányidőszakban - derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda április 1. és május 31. között kötött szerződéslistájából, amit pénteken töltöttek fel a kormány oldalára.
A Klebelsberg Központ feladata az volt, hogy a KRÉTA-n keresztül eljuttassa Orbán Viktor levelét azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke kapott a 140 ezer kiosztott laptopból. A Fidesz felhasználási jogot biztosított valamilyen célra a kampányidőszakra a minisztériumnak. Hogy pontosan mi szerepel a nagyobbik kormánypárt és a kabinetiroda szerződésében, nem derül ki a dokumentumból. Kérdést küldtünk mindkét félnek, cikkünk megjelenéséig nem érkezett még válasz.
Ennél is érdekesebb a második oldalon a támogatói okiratok listája. Idén is 3 millió forintot kap a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítvány a működésére és szakmai programjaira, de ennél jóval meghökkentőbb, hogy
4 millió forintos támogatás jut egy rúdtáncos klubnak, a Dollhouse Sportegyesületnek.
A Villányi úton működő rúdtáncos klub szakmai programjait és működését támogatja Rogán minisztériuma 2024-ben.
A Magyar Hang korábbi cikke szerint a Dollhouse Sportegyesület 2023-ban is 4 millió forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Az egyesületet 2023. március 27-én jegyezték be, és Rogán Antalék azóta nyújtanak nagylelkű támogatást a minisztérium költségvetéséből. | Rúdtáncos sportegyesületet támogat Rogán Antal minisztériuma | A Fidesszel, a Klebelsberg Központtal és a Magyar Államkincstárral is kötött szerződést Rogán Antal minisztériuma a kampányidőszakban – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda április 1. és május 31. között kötött szerződéslistájából, amit pénteken töltöttek fel a kormány oldalára. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/30/rudtancos-sportegyesulet-rogan-antal-kabinetiroda-4-millio-forint-tamogatas | 2024-06-30 19:33:00 | true | null | null | Telex |
"A Dollhouse Sportegyesület több mint 20 éves szakmai múlttal és háttérrel rendelkezik. Az egyesület tevékenysége elősegíti a sport népszerűsítését, számos közösségi eseményt szervez, amelyek felerősítik az egészséges életmód népszerűsítését" - válaszolta a Telex megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rogán Antal minisztériuma miért támogatott tavaly és idén is 4 millió forinttal egy budai rúdtáncos sportegyesületet. Megkérdeztük, hogy milyen szempontok alapján esett a választásuk a Dollhouse Sportegyesületre, és milyen kapcsolatban áll Rogán Antal és a sportegyesület ügyvezetője, Zsumberáné Markó Ágnes.
Ez utóbbi azért is lehet érdekes, mert Zsumberáné több nyilvánosan elérhető szerződésben a Fidesz parlamenti frakciójának munkatársaként szerepelt abban az időben, amikor Rogán Antal volt a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. 2014 áprilisában Rogán imázs tanulmányt rendelt a Strategopolis Kft.-től, és szerződésben a megrendelő (Fidesz-frakció) kapcsolattartójaként Zsumberákné Markó Ágnes nevét adták meg. Pár héttel később a Fidesz-frakció nevében már maga Zsumberákné kötött szerződést Huth Gergely cégével, a Gerilla Press Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft.-vel.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a válaszában erre nem tért ki, de részletesen felsorolta, hogy az elmúlt években milyen társadalmi szervezeteket támogatott.
"A támogatott civil szervezetek mindegyike különféle társadalmi, kulturális, szociális vagy akár sport tevékenységeket végez. Célunk, hogy hozzájáruljunk a magyar társadalom sokszínűségéhez és gazdag kulturális életéhez."
Válaszukban név szerint is megemlítették az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Nagycsaládosok Országos Egyesületét, a Magyar Autóklubot, az Állatmentő Ligát, az Autisták Országos Szövetségét, az Egy Csepp Figyelem Alapítványt és a Magyar Diabetes Társaságot.
Azt nem tették hozzá, de rendszeresen osztanak pénzeket a Fidesz-közeli civil szférának is: a Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítványnak, Rogán Antal korábbi munkahelyének, a Batthány Lajos Alapítványnak, és komoly támogatásokat kapnak évről évre azok a civil szervezetek is, amelyek Király Nórához, a Fidesz volt újbudai alpolgármesteréhez, idei polgármesterjelöltjéhez és miniszteri biztoshoz köthetőek (Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Zöld Követ Egyesület).
"A támogatás felhasználásának elszámolásakor minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett a Dollhouse Sportegyesület" - írta a kabinetiroda.
Megkerestük a sportegyesület vezetőjét, Zsumberáné Markó Ágnest is, hogy megtudjuk: milyen kapcsolatban áll jelenleg korábbi felettesével, Rogán Antallal, és a kabinetiroda milyen szakmai programjaikat támogatta közpénzből.
Frissítés 20:20-kor: "Az elmúlt 30 évben számos munkáltatónál dolgoztam közalkalmazottként, közszolgálati tisztviselőként, munkavállalóként, azaz alkalmazottként (nem közszereplőként). Ezek a magánügyeim, és egyiknek sincs köze a sportegyesületi tevékenységemhez" - válaszolta cikkünk megjelenése után Markó Ágnes.
Azt írta lapunknak, hogy a Dollhouse több mint húsz éve, az ország első rúdtánc stúdiójaként nyitott meg, és a sportegyesületet azért hozták létre tavaly, hogy részt tudjanak venni a hazai és nemzetközi versenyeken. "Több száz tanítványunk és egyesületi tagunk révén, oktatásunkon és rendezvényeinken keresztül, 20 éve folyamatosan jelentős lépéseket teszünk annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a sportnak az egészséges életmódban betöltött szerepéről; teret és lehetőséget adjunk sportolásra, valamint az egészség fenntartására és javítására" - fogalmazott Markó, hozzátéve: a támogatásért a sportegyesület fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához. A pénzt rendezvények, versenyek, workshopok szervezési költségeire, sportfelszerelések és eszközök vásárlására, valamint a stúdió működési költségeire (üzemeltetés, tisztítószerek, könyvelés) fordítják. | Megindokolta Rogán Antal minisztériuma, hogy miért támogatnak milliókkal egy rúdtáncos egyesületet | „A Dollhouse Sportegyesület több mint 20 éves szakmai múlttal és háttérrel rendelkezik. Az egyesület tevékenysége elősegíti a sport népszerűsítését, számos közösségi eseményt szervez, amelyek felerősítik az egészséges életmód népszerűsítését” – válaszolta a Telex megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/01/dollhouse-rudtancos-sportegyesulet-miniszterelnoki-kabinetiroda-tamogatas | 2024-07-01 17:57:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.