text
string
title
string
description
string
keywords
sequence
label
int64
url
string
date
string
is_hand_annoted
bool
score
float64
title_score
float64
newspaper
string
Késve, de megérkeztek Balásy Gyula legnagyobb cégeinek éves beszámolói, melyek alapján Rogán Antal kampányainak megvalósítója három fő cégéből összesen 21,6 milliárd forintot vett ki osztalékként. Balásy társaságai közül a New Land Media 78,5 milliárd forint bevételt ért el 2023-ban, a nyereség 9,537 milliárd lett, ez után 9,5 milliárd forintot vett fel osztalékként a kommunikációs szakember. A Lounge Event Kft. nettó árbevétele 85 milliárdos volt, a profit 8,183 milliárd, ebből 8,1 milliárdot vett ki Balásy, a Lounge Design Kft. pedig 20,9 milliárdos bevételnek, valamint négymilliárd plusz kétmillió forint profitnak örvendhetett - a tulajdonos itt kereken 4 milliárd forint osztalék kivételéről döntött. Megemlítendő még a Balásy partnere, Hidvégi Krisztina által vezetett Village Media Kft., mely szorosan együttműködik a három nagy társasággal a kisebb helyekre - falvakba, városi és kerületi önkormányzatok kiadványaiba - viszi el a kormány üzeneteit. Tavaly itt 5,5 milliárdos bevételre 1,58 milliárdos profit jutott, amit Hidvégi teljes egészében ki is vett osztalékként.
21,6 milliárddal gazdagodott egy év alatt Rogán propagandagyárosa
Balásy Gyula ezt az összeget három cégből vette ki osztalékként.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20240624_216-milliarddal-gazdagodott-egy-ev-alatt-rogan-propagandagyarosa
2024-06-24 08:11:00
true
null
null
HVG
"Egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot indít" a Szuverenitásvédelmi Hivatal a korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország ellen - erről maga a vizsgálattal érintett szervezet tájékoztatott. Közlésük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég levélben tájékoztatta őket arról, hogy "külföldről származó támogatás" felhasználásával a "választói akarat befolyásolására irányuló" tevékenységet folytatnak, ilyet támogatnak. A korrupcióellenes szervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatoldalas levelében összesen 62 kérdést tett fel nekik, ezek megválaszolására 30 napot kaptak. A hvg.hu úgy értesült, nem a Transparency International Magyarország az egyetlen, vizsgálattal érintett szervezet. Ugyanilyen levelet kapott információink szerint a minap az oknyomozó portál, az Átlátszó szerkesztősége, csak jóval kevesebb, mintegy tucatnyi kérdéssel. Ezt később honlapján a portál is megerősítette, mely a levelet is nyilvánosságra hozta. Elképzelhető, hogy lehetnek más érintettek is, de nincs konkrét tudomásunk arról, hogy mások is kaptak ilyen levelet a Szuverenitásvédelmi Hivataltól. A Transparency közleménye emlékeztetett, hogy már korábban, a Lánczi Tamás (nyitóképünkön) vezetésével idén februártól működő szervezettel a hatalom szándéka, hogy "a nemzeti szuverenitás állítólagos védelmének ürügyén tovább támadja a kritikát megfogalmazó polgárokat és civil szervezeteket". Hozzátették: ez azonban "ellentétes az Alaptörvénnyel és az Európai Unió alapvető értékeivel". Annyira, hogy az Európai Bizottság ezért indított kötelezettségszegési eljárást - emlékeztetnek. A Transparency International Magyarország nem tartja véletlennek, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjébe került, hiszen "korrupció ellen küzdő civil szervezetként tevékenységünk, feltáró, elemző és jogvédő munkánk sikere, sőt talán a puszta létezésünk is fenyegeti az Európai Unió legkorruptabb kormányzatát működtető Orbán-rendszert". A szervezet álláspontja szerint "a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása teljességgel megalapozatlan és téves", a hivatal működését és az azt megalapozó törvényt is Alaptörvény-ellenesnek tartják, ezért válaszolnak ugyan a hivatal kérdéseire - bár ezen információk többségében a honlapjukon is szerepelnek -, viszont ezzel együtt az Alkotmánybírósághoz is fordultak. A Transparency International Magyarország szerint alkotmányjogi panaszukban kifejtették, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása és megállapításai ellen nem lehet sem bírói, sem más jogorvoslattal élni, ami sérti a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogokat. Az pedig, hogy az általuk megfogalmazott kritikák miatt indult vizsgálat, szerintük jelzi: a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása nyilvánvalóan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Fontos kiemelni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az állami mumus-szervezetek közé tartozik. Bár külsőségeiben, elnevezésében és törvényi hátterével egy komoly állami hatóság látszatát kelti, valójában semmilyen nyomozati vagy ellenőrzési jogköre nincsen, nem véletlenül nem hívják hatóságnak. Viszont szabadon vizsgálódhat, jelentéseket írogathat, ezekhez pedig adatokat kérhet be - ahogy tette ezt most is. Ami viszont a jogköröket illeti, Lánczi a hírek szerint többet akar: A külföldi finanszírozás kérdése, az ezzel összefüggésben veszélyben érzett nemzeti szuverenitás és a Fidesz és a kormányzat által is sűrűn emlegetett "guruló dollárok" vizsgálata kezdettől a hivatal figyelmének középpontjában vannak. Májusban írtunk is arról, hogy a hivatal vizsgálta a külföldi kampányfinanszírozás kérdéskörét, majd jelentést írt, amelyben azokat a vádakat igyekeztek alátámasztani, amelyeket a Fidesz és a kormány jó ideje az ellenzéki összefogás pártjainak fejére olvas:
A Transparency International és az Átlátszó ellen is vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen, mert a hivatal szerint külföldről is finanszírozott szervezetként a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak. A Lánczi-féle hivatalnak nyomozati és szankciós jogköre nincs, csak vizsgálódhat. Ehhez viszont adatokat kérhet be – rengeteg adatot.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240625_korrupcioellenes-szervezetet-es-az-atlatszot-is-vizsgalja-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-mondvan-kulfoldi-penzbol-befolyasoltak-a-valasztast
2024-06-25 16:40:00
true
null
null
HVG
Megnyílt a Tar Lőrinc pokoljárását feldolgozó kiállítás a nógrádi Tar községben, és ha már arra járt, Hadházy Ákos is meglátogatta. A független országgyűlési képviselő már tavaly hírét adta a projektnek, mely 170 milliós uniós támogatásból készült, egy félmilliárdos EU-s turisztikai projekt részeként. Hadházy azt írta, hogy mióta meglátta a megnyitóról készült képeket, azóta szerette volna megnézni, hogy tényleg csak négy bábúból, egy csinos hölgy képéből és két műanyag ördögpofából áll-e a kiállítás az olcsó csempével lefedett, körülbelül 90 négyzetméteres, földbe vájt vasbeton szerkezetű épületben. "Nos, sajnos tényleg ennyiből áll" - állapította meg a látogatás után, bár hozzátette, hogy a sötét, és pincehideg épületben van azért egy hangulata a körülbelül 15 perces látogatásnak. A kiállítást Turopoli Zsolt polgármester mutatta meg neki, aki megígérte, hogy megküldi a projekt összes szerződését. Hadházy határozott benyomása, hogy ez a beruházás határozott jószándékkal jött létre, csak "ugye, az a bizonyos pokolhoz vezető út is jószándékkal van kikövezve". Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a polgármesterben bármilyen rossz szándék lett volna. Mint kiderült, a félmilliárdos EU-s projektet három falu közösen nyerte meg, ebből 170 millió forint jutott a 97 négyzetméteres vasbeton pokolra és a kicsit távolabbi kis fogadó épületre, valamint Tar Lőrinc udvarháza romjának szintre hozására. Az 500 milliós projekt mind az öt közbeszerzés részét Toldi Csaba egyéni vállalkozó nyerte el, mind az öt közbeszerzésen egy "versenytársa" volt, de mindenhol ez lett az eredmény.
Hadházy Ákos megjárta a poklot, és 170 milliós EU-s támogatást talált
A Tar Lőrinc pokoljárását bemutató kiállítás egy félmilliárdos turisztikai projekt része.
null
1
https://m.hvg.hu/itthon/20240626_hadhazy-akos-megjarta-a-poklot-es-170-millios-eu-s-tamogatast-talalt?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-6645699
2024-06-26 11:08:00
true
null
null
HVG
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. Magyar színészekkel idézi fel a Harmadik Birodalom felemelkedését és bukását a Netflix új, dramatizált jelenetekkel kiegészített dokumentumsorozata, a Hitler és a nácik: A gonosz a vádlottak padján. A Hitlert alakító Kozma Károly pályája legfontosabb munkájának tartja a sorozatot.
Újabb naperőműveket vásárol fel az állami MVM-csoport az Orbán vejéhez közel álló befektetőktől
A szóban forgó napelemparkokat eredetileg Orbán Viktor kormányfőnek és családjának török barátja, Adnan Polat kezdte fejleszteni.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240627_hvg-tiborcz-naperomu-innovolt
2024-06-27 11:00:00
true
null
null
HVG360
Mintha a Csodák palotájának tükörszobájában lennénk, úgy sokszorozzák meg az Európai Unió központjában az Orbán-kormányhoz közel álló szervezetek a magyar kormányfő legfőbb üzeneteit. Ezek egyrészről tekintélyt és mértékletességet próbálnak sugározni, sűrűn utalva a keresztény-konzervatív értékekre és a nemzeti szuverenitásra, másrészről viszont autokrata pökhendiséggel provokálják még a mérsékelt jobboldal képviselőit is. A Fidesz és társintézményei néhány éve szisztematikusan dolgoznak azon, hogy Brüsszelben több olyan képviselete legyen az Orbán-rezsim ideológiájának, amely lehetőleg elegáns épületekbe beköltözve fizikailag is helyet teremt a szélsőséges-populista erők összefogásának, megjelenítésének és a propaganda terjesztésének. A mögöttük lévő vagyontömeg jóval meghaladja az 500 milliárd forintot, együttesen évente legalább 200 milliárd forintból gazdálkodnak, és ennek a pénznek a többsége közvetve vagy közvetlenül a magyar adófizetőktől származik. A legfőbb központok között van az MCC Brussels, vagyis annak a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak a brüsszeli képviselete, amelyet a parlament fideszes többsége önmagában csaknem félezermilliárd forintnyi vagyonnal látott el, és amelynek az élén a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs áll. Az épület a tekintélyes Palais de Justice-szel szemben áll, és 2022 novemberében azzal a küldetéssel nyitották meg, hogy az MCC-ben tanuló diákok eljuthassanak az európai politikai viták helyszínére.
Orbán töménytelen közpénzt önt a Fidesz brüsszeli intézményeibe, de a céljától még elég messze van
A magyar államtól kapott több százmilliárdból építette fel a Fidesz azt a fizikai infrastruktúrát és szellemi hátországot, amely Orbán Viktor keresztény-konzervatívnak mondott ideológiáját terjeszti Brüsszelben.
null
1
https://m.hvg.hu/360/20240627_hvg-orban-brusszel-mcc-tec-bla-atnevelo-beketabor
2024-06-27 10:00:00
true
null
null
HVG360
Akármennyire is tűnt szokatlannak, egyben káprázatosnak az a megoldás, amit a kormányközeli 4iG alelnöke, Linczényi Aladin vetett be az építkezés során a Siófokhoz tartozó Törekiben, a hatóságok a helyiek kifogásai ellenére sem találtak problémát. Idén májusban ugyanis az ÉTDR-ben szereplő információk szerint megkapta a használatbavételi engedélyt a két gazdasági épületnek nevezett, összesen 150 négyzetméteres ingatlanegyüttes.Linczényi Aladin két szomszédos telken kezdett el egyszerre építkezni a pompás balatoni kilátással rendelkező Jódi hegyen. A terület a közelmúltig gyakorlatilag érintetlen volt, egészen addig, amíg fel nem fedezte magának a 4iG vezetősége, hiszen előbb Jászai Gellért kezdett el a közelben építkezni, majd Linczényi. Az alapvetően nyugodt és békés környéken eredetileg csak gazdálkodásra lehet használni a telkeket, ám Jászai felbukkanása miatt aggódni kezdtek a helyiek, hogy ez a rész is Tihany sorsára fog jutni, és egymást fogják érni a medencés luxusnyaralók. Miközben szabály szerint itt csak gazdasági épületek és víztározók épülhetnek. Aztán jött a 4iG alelnöke, aki csak ráerősített a helyiek félelmeire.Ő ugyanis az engedélyezési tervdokumentáció szerint közvetlenül a telekhatárra akart felhúzni egy 50, illetve egy 100 négyzetméteres ún. gazdasági épületet. A két ingatlant olyan közel tervezte egymáshoz, amennyire csak az építési szabályzat engedi, ez pedig kereken hatméteres távolságot jelent, hiszen mindkét telek esetében a telekhatártól egyaránt 3 méterre lehet építkezni.A környékbeliek valószínűleg nem alaptalanul, de emiatt azt kezdték gyanítani, hogy a két épület valahogyan mégis összeér egymással, ezt a gyanút pedig az egy évvel ezelőtt készült képeink is csak megerősítik. A két épület között húzódó hatméteres sávot ugyanis szabadon kellett volna hagyni, de Linczényiék egy minidombot építettek ide, így nem látható, hogy pontosan mi található alatta.Egy gazda kérte az építési engedélyek felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy kertgazdasági övezetben csak úgy lehet gazdasági épületet felhúzni, ha a telken kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőművelés folyik, valamint arra, hogy a két telek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen fekszik.Ezzel azonban nem ért véget a szabálysértések sora, hiszen a helyiek szerint az ideális panoráma érdekében feljebb hozták a térszintet, és átalakították a telekhatárokat is. Hiába azonban a panaszosok beadványa, a kormányhivatal mindent rendben talált.A két ún. gazdasági épület pedig az idei év tavaszára el is készült, az ÉTDR-ben szereplő információk szerint ugyanis mindkét gazdasági épületre április 12-én indították el a használatbavételi eljárást. A hatóság egy hónappal később meghozta a döntését is, május 17-én megadta a használatbavételi engedélyeket a két épületre.Május végi látogatásunkkor a terület még egészen rendezetlennek tűnt, de továbbra is tábla figyelmeztetett arra, hogy kamerával figyelik a területet. A két épület tájidegen voltán vélhetően sem a kert rendezése, sem pedig az egyszerű vaskerítés kicserélése sem fog sokat javítani.
Pont időben, nyárra elkészült a 4iG alelnökének parádés megoldással felhúzott balatoni ingatlanja
Bár a helyiek szerint több szabálytalanságot is elkövetett Linczényi Aladin az építkezés során, a kormányhivatal mindent rendben talált. Már használhatók is az ingatlanok.
null
1
https://444.hu/2024/07/02/pont-idoben-nyarra-elkeszult-a-4ig-alelnokenek-parades-megoldassal-felhuzott-balatoni-ingatlanja
2024-07-02 02:00:00
true
null
null
444
 Az előterjesztés szövege szerint (pdf nyílik) a jutalom a „2024. évi munkájuknak a magas színvonalon történő elvégzéséért” jár.Ez kicsit meglepő indoklásnak tűnik azután, hogy a választók júniusban 14 év után leváltották a polgármestert a posztjáról, és a városi fideszes jelöltek is borzalmasan szerepeltek. Aros 36 százalékot kapott, a város hét egyéni választókerületéből pedig hatban győzött az ellenzék. Ráadásul mindezt úgy, hogy a városban EP-listán a Fidesz 44 százalékot kapott, vagyis Aros és az önkormányzati képviselőjelöltek érezhetően rosszabbul teljesítettek, mint a pártjuk.Az eredeti előterjesztésben egyébként még „csak” egyhavi jutalom szerepelt, a pénzügyi bizottság ülésén dobta be valaki, hogy legyen inkább hathavi az összeg. Megkerestük Egyed Attilát, a bizottság fideszes elnökét, ő azt mondta, az eredeti összegről szóló javaslatot ő tette, a jutalmat hathavira emelő ellenjavaslatot pedig egy önkormányzaton kívüli bizottsági tag, de nem nevezte meg őt. Az emelés indoklása Egyed emlékei szerint az volt, hogy a leköszönő polgármester az elmúlt 14 évben „viszonylag kevésszer” kapott jutalmat. Amikor a további részletekről érdeklődtünk, Egyed azt mondta, az ülés jegyzőkönyve fel fog kerülni a város weboldalára, abban minden olvasható lesz.A szavazás az új, októberben hivatalba lépő polgármester, Farkas Szabolcs Youtube-csatornáján nézhető meg:ForrásFarkas Szabolcs a Facebookon bírálta a döntést.A fordulatMegkerestük Aros Jánost is, aki azt mondta, ez a mostani akció meglepetésként érte őt, nem volt erről egyeztetés vele, és hogy a 14 év alatt mindössze egyszer, tavaly vett fel jutalmat, és az is csak egyhavi összeg volt.„Nincs szükségem ekkora összegű jutalomra”,mondta, hozzátéve, hogy mindez a testület döntése volt, az ugyanakkor jóleső érzés, hogy az önkormányzat úgy érezte, ő és az alpolgármestere jól dolgoztak.Bár az önkormányzati szavazást a fenti videó tanúsága szerint Aros kommentár nélkül végignézte, és megköszönte a nagylelkű javaslatot, most megkeresésünkre azt mondta, jelenleg keresi a jogi lehetőségét annak, hogy hogyan tudja nem felvenni ezt az összeget, ami azért nehéz, mert az önkormányzat döntése alapján a pénzügyi iroda a következő napokban számfejteni fogja a pénzt. Most azt kell megnézni, magyarázta, hogy technikailag megoldható-e, hogy ezt a pénzt visszautalja, illetve hogy lehet-e még olyan megoldást találni, hogy az önkormányzat visszavonja a döntését.A leköszönő polgármester azt állítja, még nem olvasta el a pénzügyi bizottsági ülés jegyzőkönyvét, így ő sem tudja, kinek az ötlete volt a hathavi jutalom.
Magas színvonalú idei munkájáért hathavi jutalmat adott a fideszes önkormányzat a leváltott fideszes polgármesternek
A törvényileg lehetséges maximumot, hathavi jutalmat szavazott meg a fideszes többségű sárospataki képviselő-testület a leköszönő fideszes polgármesternek, Aros Jánosnak és alpolgármesterének, a szintén fideszes Sikora Attilának.
null
1
https://444.hu/2024/07/03/magas-szinvonalu-idei-munkajaert-hathavi-jutalmat-adott-a-fideszes-onkormanyzat-a-levaltott-fideszes-polgarmesternek
2024-07-03 00:00:00
true
null
null
444
Mozgalmas volt és jelentőségteljes volt 2023 júliusa Mészáros Lőrinc számára, hiszen néhány nap különbséggel két nagy tranzakciót is bejelentett a Mészáros Csoport. Először azzal büszkélkedtek, hogy kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írtak alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o felvásárlásáról. Majd pár nappal később közölték, hogy sikerült megvenniük Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelőjét, a Rabo d.o.o.-t. Magukról a tranzakciókról, illetve azok forrásigényéről gyakorlatilag semmilyen információ nem látott napvilágot, de szerencsére a vásárlásban érintett magyar cégek május végére leadott beszámolóiból kiderül, hogy iszonyatosan sok pénzbe került mindez Mészáros Lőrinc cégcsoportjának. Igaz, némi pénzügyi segítséget azért az államtól is kapott a felcsúti üzletember. Mindkét társaság megszerzésében ugyanis egy-egy frissen alapított cég vett részt, így a beszámolóban és a mérleg feltüntetett számok gyakorlatilag a külföldi cégek megszerzésével összefüggésben jelennek meg. Szép karácsonyi ajándék volt a boszniai cementgyárÓriási lépés volt a balkáni terjeszkedésben a boszniai Lukavac Cement felvásárlása. A cégnek két keverőüzeme van - egy Szarajevóban, egy pedig Bosznia-Hercegovinában -, van egy kereskedőcége Horvátországban (Zágrábban), és egy ipari kőbányája szintén Bosznia-Hercegovinában. Már ebből is sejthető, hogy a cégcsoport megszerzéséhez óriási tőkére volt szükség. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa beszédet mond a bicskei polgármesteri hivatal udvarán tartott autóátadáson 2024. május 28-án.Az egyébként már a céget megvásárló Talentis International Construction Kft. kiegészítő mellékletéből derül ki, hogy a tranzakció 2023. december 21-én zárult, ekkor került a cég tulajdonába a Lukavac Cement és négy leányvállalata: az RK Vijenac d.o.o, a Lukavac Energy d.o.o, a Lukavac Cement HR d.o.o, valamint a Lukavac Beton d.o.o. Ezzel a befektetett pénzügyi eszközök értéke 193,6 millió euró lett, ami tavaly év végi árfolyamon számolva 74,1 milliárd forint. Ez a boszniai cégcsoport könyv szerint képviselt értéke. A Talentis International Construction Investments Kft.-t a Talentis Group Zrt. 10 ezer eurós törzstőkével hozta létre 2023 júliusában, ez az állapot egészen decemberig tartott. December 4-én ugyanis az állami MFB Banktól 140 millió eurós (53,5 milliárd forintos) jelzáloghitelt vett fel a cég, néhány nappal később pedig tőkeemelésre is szükség volt.December 12-én összesen 59,99 millió euró értékben ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy a tőkeemelésnek csak egy meghatározott része jelenik meg a törzstőkében, a többi a tőketartalékba helyezik. Ez ebben az esetben úgy nézett, ki, hogy 50 ezer euró ment a törzstőkébe, így 60 ezer euróra emelkedett ez az összeg. A maradék 59,94 millió euró pedig a tartalékokat gyarapította.Ezt a folyamatot azonban nem egyedül a Talentis Group hajtotta végre, hanem bevonta az „MKB Magántőkealapot” (a cég beszámolójában még régi nevén tüntették fel, de a banki összefonódás és a szuperbank létrejötte óta ez MBH Magántőkealap néven fut hivatalosan.), amely a tőke meghatározó részét, 45 milliót biztosított, így az egyébként szintén Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap a Talentis International 75 százalékos tulajdonosa lett.A leírtak pedig nem jelentenek mást, minthogy a boszniai cementgyár megszerzése átszámítva összesen 76,3 milliárd forintnyi forrást igényelt, melynek nagyobb részét, 70 százalékát az állami fejlesztési bank biztosította Mészáros Lőrincnek.Láthatóan ez az összeg 2,42 milliárd forinttal még több is, mint amennyit a cementgyár ért (74,1 milliárd forint), hiszen az ennyivel kisebb összegen szerepel a könyvekben. Ez a pénz azonban nem tűnt el a semmibe, a mérleg szerint a Talentis International bankszámláján pihen.Kisebb falat az almatermelő cégA horvát Rabo Horvátország legnagyobb alma-, nektarintermesztője és -exportőre a megtermelt 8000 tonna almával és 500 tonna nektarinnal. 4 kontinensen összesen 20 országba exportálnak, ebből is látszik, milyen piaci jelentőséggel bíró szereplőről van szó. Ennek ellenére jóval olcsóbb lehetett a megszerzése, mint a cementgyárnak.Fotó: Rabo d.o.oA tranzakcióban Mészáros oldaláról az Apple Heaven Kft. vett részt, amelyet 2023 májusában hozott létre Mészáros Lőrinc és az érdekeltségi körében lévő Talentis Agro Zrt. A felvásárlás előrehaladott szakaszában azonban tulajdonképpen ugyanaz a forgatókönyv zajlott le, mint a cementgyárnál a Talentis Internationalnél: volt egy ázsiós tőkeemelés, amely révén az MKB (MBH) Magántőkealap tulajdonrészt szerzett.Erre tavaly augusztus elején került sor, összesen 8,1 millió euró értékben, az összegből 26 400 euró gyarapította a jegyzett tőkét, a maradék összeg pedig a tőketartalékba került.A 8,1 millió euró (év végi árfolyamon számolva 3,1 milliárd forint) nagyobb részét személyesen Mészáros Lőrinc tette be a cégbe, 4,89 millió eurót, vagyis 1,8 milliárd forintot. 3,18 millió eurót, vagyis 1,22 milliárd forintot az MKB (MBH) Magántőkealap tett be, a Talentis Agro pedig egy szerény 31,2 millió forinttal járult hozzá a tőkeemeléshez.Ennek eredményeként a Talentis Agro 1 százalékban, a magántőkealap 39 százalékban lett tulajdonos, Mészáros Lőrinc pedig 60 százalékos részesedéssel bír.A horvát Rabo d.o.o értéke az Apple Heaven mérlege szerint 2,28 milliárd forint, és szintén a tavalyi beszámolóból derült ki, hogy a vételáron túl is költeni kellett az új szerzeményre, 61,8 millió forintos kölcsönt adhatott az Apple Heaven a Rabo-nak.Ugyanakkor az Apple Heaven is kapott egy kisebb kölcsönt az anyavállalattól, vagyis sejtésünk szerint a kisebbségi tulajdonos, Talentis Agrotól, hosszú lejáratú kötelezettségként ugyanis átszámítva közel 23 millió forintot tüntettek fel.A cementgyárat megszerző Talentis International és az almatermesztő céget felvásárló Apple Heaven beszámolóiban, cégbírósági dokumentumaiban rögzítettpénzmozgások alapján a két külföldi cég megszerzése összesen 79,4 milliárd forintot igényelt. Hogy mennyire jelentős összegről van szó, azt jól mutatja, hogy Mészáros Lőrinc 990 milliárd forintos vagyonának ez a 8 százalékát teszi ki.Bár fontos megjegyezni, hogy az MFB-s hitel miatt a felcsúti milliárdos vagyonának csupán 2,6 százalékának felel meg az az összeg, amit ő, illetve érdekeltségei áldoztak az üzletekre. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy egyáltalán nem szokatlan lépés az, hogy egy tranzakciót vagy beruházást javarészt hitelből finanszíroznak a tulajdonosok.
Mészáros Lőrinc magyar állami segítséggel a Balkánon is terjeszkedik
Az állami bank segítségével közel 80 milliárd forintos vagyont szerzett tavaly a felcsúti milliárdos, ez teljes vagyona 8 százaléka.
null
1
https://444.hu/2024/07/03/meszaros-lorinc-magyar-allami-segitseggel-a-balkanon-is-terjeszkedik
2024-07-03 00:00:00
true
null
null
444
Vig Mór Sunstrike Kft. nevű cégével korábban szerződéses viszonyban levő tanúkat hallgatott és hallgat meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Lánchíd-felújításával kapcsolatos költségvetési csalási ügyben - tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunk úgy értesült: a nyomozók a tanúkat részletesen kikérdezik a Sunstrike-kal fenntartott üzleti kapcsolatukról. Kérdésünkre a NAV nem erősítette meg, de nem is cáfolta a tanúkihallgatásokra vonatkozó információinkat.Vig Mór botrányos ügyéről először 2023 novemberében értesülhetett a közvélemény, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói őrizetbe vették az ügyvédet, aki nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága több száz milliós számlagyár működtetésének gyanújával házkutatást is tartott a bukott jogásznál, valamint további 32 budapesti helyszínen is megjelentek a nyomozók. Ennek eredményeként dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. Ugyanennek az eljárásnak a keretében házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is.Lánchíd-botrányAz A-Híd Tarlós István főpolgármestersége alatt nyerte el a hídfelújítási munkálatokat, ám a 2019-es önkormányzati választáson diadalmaskodó Karácsony Gergely-féle városvezetés új közbeszerzést írt ki, mivel túl drágának találta a befutó cég ajánlatát. A pályázaton ismét az A-Híd lett a győztes, amely ezúttal jelentősen drágábban végezte el ugyanazt a munkát - bruttó 21,8 milliárd helyett 26,8 milliárd forint lett a projekt ára. További változás volt a Tarlós-féle közbeszerzéshez képest, hogy a vállalkozónak járó előleg mértékét a korábbi hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték és összességében kevesebb műszaki tartalommal valósult meg a felújítás.Visszatérve az A-Híd ügyéhez: 2020 novembere és 2022 júliusa között a társaság 1,4 milliárd forintot utalt Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ezt követően ebből az összegből továbbutaltak kilencszázmillió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a simlis ügyvédhez köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amelyken az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.A felek azonban azzal nem számoltak, hogy Vig Mórt 2022 januárjában eltiltják praxisa gyakorlásától, amely miatt nem használhatja tovább ügyvédi letéti számláját. Így került a képbe Hegedüs Dániel ügyvéd, akihez szintén kiszálltak az adónyomozók. A jogász a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező összegeket, és további mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.Közpénzből készpénzAz ügy egyik lényeges körülménye, hogy nemcsak a NAV, hanem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálatot indított, majd a közreadott részjelentésükben megerősítették a fenti információkat, egyben porrá zúzták Karácsonyék addigi védekezését. A főváros balliberális vezetése ugyanis azzal érvelt, hogy a renoválás és a kétes pénzmozgások között nincs időbeli egybeesés. Csakhogy a Kehi egyértelműen rámutatott, hogy a másfél milliárd forint egésze a közbeszerzési eljárás alatt, 1,3 milliárd forint pedig a kivitelezési szerződés megkötése után került az A-Hídtól a számlagyáras ex-ügyvéd cégéhez.Az igazi fordulat azután következett be, hogy Budai Gyulánál jelentkezett egy bennfentes, aki feltárta, miként szivattyúztak ki másfél milliárdot a Lánchíd-projektből, amit Vig Mór és Hegedüs felvett készpénzben. Ezekkel az összegekkel Vig egy, a Mammut bevásárolóközpontnál megtalálható biztonsági cég vezetőjével "számolt el", onnan pedig az összegek jó része a budapesti baloldal kezébe került.
Lánchíd-botrány: Folytatódnak a tanúkihallgatások Vig Mór költségvetési csalási ügyében
Az Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid testvérének a tulajdonában levő Sunstrike Kft. szerződéses partnereit hallgatta és hallgatja meg az elkövetkező napokban, hetekben a NAV a Lánchíd-botrány kapcsán folyó nyomozás során – értesült lapunk. Ismert: a céghez jelentős pénzek érkeztek a Lánchíd-felújítást végző A-Híd Zrt-től, amely összegeket Vig Mór és egy másik ügyvéd készpénzben vette fel, majd a gyanú szerint visszajuttatta az A-Híd tulajdonosának családtagjához.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/lanchid-botrany-folytatodnak-a-tanukihallgatasok-vig-mor-koltsegvetesi-csalasi-ugyeben
2024-07-03 16:35:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Kedden 43 és fél millió forintot vont le az államkincstár a Demokratikus Koalíció működését biztosító állami támogatásból, hogy érvényesítsék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tavaly kiszabott közel 90 millió forintos bírság első felét. A DK ezért hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz - derül ki a párt közleményéből. Az ÁSZ tavaly december elején szabott ki közel 90 milliós bírságot a pártra a 2022-es országgyűlési választás külföldi támogatásai miatt. A DK a többi ellenzéki párthoz hasonlóan kérdésünkre tagadta, hogy jogszabályt sértett volna. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat. A DK nem ismerte el a büntetést, ezért a bírósághoz fordult. A párt közleményében azt írja, az általa tett jogi lépések miatt az államkincstár nem tudta április 2-án a II. negyedéves támogatásból levonni a bírság összegét, ezért "önkényesen" a DK III. negyedéves támogatását csökkentette. "Erre viszont még a saját határozata sem jogosította fel, amely kifejezetten a II. negyedévre írja elő a csökkentést. Az Államkincstár illetékesei ezen magatartásukkal a gyanúnk szerint hivatali visszaélés bűncselekményét követték el a Fidesz akaratának kiszolgálása érdekében, ami miatt a DK feljelentést tesz" - áll a közleményben.
43,5 millió forintot vont le a DK állami támogatásából az államkincstár, a párt feljelentést tesz
Kedden 43 és fél millió forintot vont le az államkincstár a Demokratikus Koalíció működését biztosító állami támogatásból, hogy érvényesítsék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tavaly kiszabott közel 90 millió forintos bírság első felét. A DK ezért hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz – derül ki a párt közleményéből.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/07/03/allami-szamvevoszek-43-es-fel-millio-forint-levonas-dk-feljelentes
2024-07-03 12:31:00
true
null
null
Telex
Közel másfél évtizede zajlott le az orbáni rendszerváltás, ami után sokan - az 1989-es rendszerváltás politikusait - lazán felülmúlva mesésen meggazdagodtak, miközben a magyar gazdaság teljesítménye az EU-n belül romlott. Van egy szűk réteg, ami az átlagnál sokkal, de sokkal többet profitált az új rendszerből.A fideszes politikai elit csúcsán sokaknak 2010 előtt nem volt kirívóan nagy vagyonuk, ma viszont már milliárdosokként élvezhetik az életet. A rendszernek most csak a legeslegnyilvánvalóbban nagy nyerteseit mutatjuk be.A lista nem teljes, rengetegen vannak még, akik csak 100 milliós vagyont szereztek köszpénzen, hogy a közbeszerzéseken állandóan győztes stróman-milliárdosokra ki se térjünk.AZ ORBÁN CSALÁD"Jól látható, hogy melyek azok az időszakok, amikor egyébként olyan kormányai vannak Magyarországnak, amelyek arra törekednek, hogy a nálunk megtermelt értékből minél több a mi hatáskörünkben maradjon, a mi általunk fölhasznált értékként álljon rendelkezésre." (Orbán Viktor, 2013)A lassan a nyugdíjkorhatár felé közeledő miniszterelnök igen szegény ember, cserébe a gazdag barátai engedik ingyen használni a cuccaikat (nyaralóikat, magángépeiket), a családtagjai pedig sorra válnak milliárdossá.Orbán GyőzőA miniszterelnök apjának cégei (a Gánt Kő Kft. és a Dolomit Kft.) a 2004 és 2013 közötti tíz évben összesen 856 millió forint osztalékot fizettek, de 2014 és 2023 között már ennél közel 10 milliárd forinttal többet. Orbán Győző tavaly 900 millióval gyarapodhatott. Orbán Viktor az első miniszterelnöki ciklusában még arra kérte az apját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban, de a NER idején már az ő cégétől vettek köveket az ultradrága M4-eshez.2016-ig titkolták Orbán Győző hatvanpusztai majorságát, amit a család szokott használni, és aminek a bérleti díját Mészáros Lőrinc tíz évre előre kifizette. Az Orbán és a Mészáros család is több szálon érdekelt a birtokban, ahol folyamatosan hatalmas építkezések zajlanak, és ami körül már minden föld az Orbán és Mészáros családoké.Ifj. Orbán Győző és Orbán ÁronA miniszterelnök fivéreinek nincs akkora vagyonuk, mint az apjuknak, de ők is 100 milliós üzleteket kötnek. A Győző tulajdonában álló Hahót Tőzeg Kft. tavaly növelte az értékesítésből származó árbevételét 241 millió forintra, de a nyeresége csak 43 millió forint volt, Áron pedig egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket, közben kormányközeli üzletemberek bukkannak fel körülötte.Tiborcz IstvánTiborcz Istvánból, aki 2013-ban vette feleségül Orbán Ráhelt, maffiamódszerekkel eltérített közbeszerzései tendereken kaszált milliárdokat, majd kastélytulajdonos lett (nem túl ügyesen lepapírozva), betört az ingatlanpiacra, és sokáig következetesen tagadtak mindent - ahogyan Mészáros Lőrinc médiapiaci területszerzésekor is sorra tagadták a fideszes politikusok, hogy ő lenne az üzletszerzések mögött, míg elő nem lépett, és nyílttá nem vált az egész -, aztán Mészáros vagyonának egy része átkerült Tiborczhoz, aki mostanra 100 milliárdos a vagyonra tett szert.A MÉSZÁROS CSALÁD"Az életről sok mindent gondolok én jómagam is. Azt hiszem, elmondhatom, hogy sikeres vagyok. Persze azért ehhez sokat kellett tenni, hogy sikeres legyen az ember." (Mészáros Lőrinc, 2020)A 2010-ig szinte teljesen ismeretlen egykori felcsúti gázszerelő, Mészáros Lőrinc 2011-ben lett Felcsút polgármestere, és a falu polgármestere évről évre egyre több cég és egyre több milliárd forint fölött rendelkezett - főleg Simicska Lajos 2015-ös bukása óta -, és a cégbirodalmának köszönhetően mostanra 1000 milliárdos vagyona lett, ezzel ő a leggazdagabb magyar. Mészáros több száz cége szinte minden szektorban meghatározó szereplő.Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix 36 év házasság után a váláskor vitt magával kb. 150 milliárd forintnyi cégvagyont, ezektől néhány év alatt mind megszabadult, nem tudni, mennyi pénzért. Mészáros mostani felesége, Várkonyi Andrea évente több 100 milliós osztalékokat vesz ki a főleg Mészáros cégeinek dolgozó reklámügynökségéből, és az egykori tévés nemrég váltotta Mészáros lányait a Mészáros-csoport alapítványainak élén.Mészáros gyerekei is milliárdosok a Fejér-B.Á.L Zrt. (Beatrix, Ágnes, Lőrinc) családi építőipari cégnek köszönhetően. De Mészáros öccse, János is milliárdos vagyonra tett szert közbeszerzéseken.A ROGÁN CSALÁD"Azért a bevallott jövedelem, amivel rendelkezem, azért nem kevés." (Rogán Antal, 2024)Az 1998 óta képviselőként és polgármesterként dolgozó Rogán Antalnak sok évig nem lehetett akkora jövedelme, mint amekkora kiadásai voltak: a változó méretű ingatlanjai és a helikopterezése után magyarázkodhatott. Aztán 2018-ban fény derült egy titokzatos találmányára, aminek az újdonságjellege és a jövedelmezősége is kérdéses, mindenesetre Rogánnak 2020-ban már válás után is 809 milliója volt, most pedig már a magánrepülős utazások ellenére is 1,3 milliárd fölött jár.A Rogán jobbkezeként ismert Kertész Balázs offshore-ozott, a miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak pedig több 100 milliós profitot termelnek az érdekeltségei.Rogán-Gaál CecíliaRogán Antal második felesége élvezte a rivaldafényt férje mellett, együtt szerepeltek tévéműsorokban, végül Rogán Cecília saját tévéműsort is kapott. Luxusfeleségként viselt méregdrága kiegészítőket, a Sarka Katával együtt 2015-ben indított cége, a Nakama & Partners 2018-ra 1,2 milliárdos bevételt ért el. Rogánné rendezvényszervező cégét két állami vállalat, a Szerencsejáték Zrt. és az MVM támogatta évente több 100 millióval. A legtöbbet a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft. hozza, ez is Sarka Katával közös biznisz: a médiában egyedülálló módon profitábilisan működő cégből kifelé annyi látszik belőle, hogy egy béna bulvárblogot üzemeltet, amin néha állami cégek hirdetnek, és így ér el évi 1,3 milliárdos profitot.Obrusánszki ZsoltA propagandaminiszter harmadik feleségének apja, Obrusánszki Zsolt 2021-ben vásárolta be magát 750 ezer forintért egy mezőgazdasági szaktanácsadó cégbe, ami 2,2 milliárdos EU-s támogatást kapott. A támogatás elnyeréséhez a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft.-nek szüksége lett volna 165 millió forint önrészre, de csak 47 milliója volt, ezért a Budapest Banktól kellett felvennie 315 millió forintos kölcsönt. Ugyanettől a banktól vett volna fel Rogán új feleségének családja 1,5 milliárd forintot, hogy megvehessenek 1022 hektárnyi földet néhány héttel azelőtt, hogy Rogán Antal beházasodott volna a családba. Az após később a filmiparba is bevásárolta magát.A SZIJJÁRTÓ CSALÁD"Készpénz, mindig." (Szijjártó Péter, 2023)Szijjártó Péternek ugyan nincsenek milliárdjai, de 36 éves korára így is tudott venni több 100 milliós értékű ingatlanokat. Amikor 2014-ben friss külügyminiszterként erről kérdezték, azt mondta, ezekbe adott ajándékként az apósa, ajándékoztak és kölcsönöztek a szülei, és ráment a megtakarítás egy része is. Azóta viszont szerencséje lett, felesége ugyanis sikeres üzletasszonnyá vált, így bátran költhet készpénzzel.Bár továbbra sincs sem honlapja, sem nyilvános elérhetősége a külügyminiszter feleségének tulajdonában álló Interior Design Kft.-nek, a cég 2019 óta már 1,6 milliárdos profitot termelt, évente több 100 milliós osztalékot fizetve. Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítészettel, divat- és formatervezéssel foglalkozó vállalkozása egy IV. kerületi, raktárnak kinéző helyiségbe van bejelentve, de már az indulása után kilenc hónappal egy Porsche Cayenne luxusautót lízingelt, és az első évét 300 milliós profittal zárta.A család 2020-ban az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, Szíjj László luxusjachtján nyaralt az Adrián, miközben a külügyminiszter úgy tett, mintha az irodájából dolgozna.A LÁZÁR CSALÁD"Akinek nincs semmije, az annyit is ér." (Lázár János, 2011)Hogy Lázár János hogyan lett milliárdos, az a legkevésbé világos, ezt a régi Index sem tudta megfejteni 2018-ban. 2012-ben még ezt írták a Fidesz akkori frakcióvezetőjének vagyonnyilatkozatáról: "Lázár János vett egy karosszéket meg műtárgyakat. 18 millióról 22 millióra nőttek a kötvényei. A mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó készpénze 1,6 millióról 4,2 millióra nőtt. Pénzintézeti számlakövetelése 1,1 millióról 2 millióra nőtt. Tartozásait növelte egy 7 milliós és egy 12 milliós bankhitellel. Egyik családi kölcsöne maradt 2,5 millió, de a másikat 6,5 millióról 14 millióra növelte. Beszedett földbérleti díjból 2,5 millió helyett ezúttal 4 millió folyt be hozzá. A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben 1,7 százalékról 2 százalékra növelte a részesedését. Képviselői javadalma havi 1 066 740 forint volt, az egyéb jövedelmekkel együtt átlagosan havi 2 027 073 forintot kap. Teljes vagyonát befektette, megtakarításai és tartozásai is 41-41 millió forintot tesznek ki."Lázár 25 évesen, 2000-ben lépett be a Fideszbe, az akkori hódmezővásárhelyi fideszes erős ember, Rapcsák András mellett dolgozott, 2002-ben a képviseleő halála után Lázár lépett Rapcsák helyébe. Országgyűlési képviselő, polgármester, frakcióvezető, államtitkár, majd miniszter lett, közben pedig a rokonaival együtt több száz hektárnyi földet szerzett Csongrád megyében. Lázár a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint - ami legfeljebb kapaszkodónak jó - Lázáré az országgyűlés egyik legjelentősebb, javarészt mezőgazdasági ingatlanállománya, tavaly négy ingatlant vásárolt, és ezzel közel 24 hektárnyi új földre tett szert, így már 43 ingatlanból áll a Lázár-birodalom, összesen több mint 205 hektárnyi szántó, szőlő, erdő, mocsár és töltés felett diszponál tulajdonosként vagy haszonélvezőként.Lázár Jánosnak már 40 százalékos tulajdonrésze van a batidai vadászkastélyt üzemeltető Grosswiese Zrt.-ben. Amikor 2018-ban megjelentek az első felvételek a kastélyról, Lázár tagadta, hogy köze lenne az épülethez, amit az egyik tanácsadója valahogy pont oda épített, ahol a politikus anyjának és fiainak a földjei, valamint vadászterülete fekszik. Majd a 2018-as választások utáni vagyonbevallásában már feltüntette, hogy 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az épületet felhúzó Grosswiese Zrt.-ben. Ezt mostanra megnégyszereződött, valamint a vadászkastély körüli területek többsége a Lázár családhoz került. A beszámoló szerint Grosswiese Zrt. tavaly közel 240 millió forint bevételt produkált, amiből 123 millió forint a nyereség, ráadásué úgy, hogy a kastélyt csak zárt körben adják bérbe, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül. Nemrég a tulajdonosok 58 millió forint osztalékot szavaztak meg Lázár Jánosnak, ami ráadásul a részvényesi arányoktól eltérő összegnek számít.Eközben a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványba milliárdos állami vagyonokat helyeztek ki.A BÁNKI CSALÁD"Az átláthatóságunk az élmezőnyben van, erre faragunk rá." (Bánki Erik, 2021)Bánki Erik 1989-ben lépett be a Fideszbe, az 1990-es évek elején utazási irodát hoztak létre a barátaival, aztán külkereskedelemmel foglalkoztak. 2010 után indult be igazán az üzlet, amikor ő lett a gazdasági bizottság elnöke. Neki köszönhető a tao-rendszer, és ő volt az, aki "elvesztette közpénz jellegét" indokolással benyújtotta a jegybank alapítványaiba tett 250 milliárd forint titkosítását lehetővé tevő javaslatot, egy másikkal pedig megóvta a Magyar Postát is attól, hogy el kelljen számolni a nyilvánosság felé a gazdálkodásával. Ugyanezt a ködösítést saját vállalkozásainál is szívesen alkalmazza.Mára Bánki Erik a Parlament legnagyobb földbirtokosa, tavaly a félmilliárdos tartozása mellé még kapott 200 millió hitelt több mint 100 hektár föld megvásárlására, de a 20 éves fia is éppen azon a környéken vett 64 hektárnyi földet csaknem 122 millióért.A SZALAY-BOBROVNICZKY CSALÁD"Elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra." (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, 2023)A 24 tavaly írta le, hogyan lett az egyik leggazdagabb magyar az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere. Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2020-ban, londoni nagyköveti posztjáról való távozása idején szerzett részesedést a fővárosi kaszinóüzletekben, Andy Vajna helyére lépve. A kaszinós cég a covid idején 10 milliárdos profit mellé is 100 milliós állami bértámogatást kapott. Miután megvette a Dunakeszi Járműjavítót, az elnyert egy 32 milliárdos MÁV-megbízást, aztán Szalay-Bobrovniszky egy orosz üzlettársával 1 milliárd eurós, 1300 vasúti kocsi legyártásáról szóló üzletet vállalt az egyiptomi vasútnak. Szalay-Bobrovniszky egy hadiipari repülőgépgyárban is többséget szerzett, ehhez 53 milliárd forintos állami hitelt kapott, majd miután 2022 tavaszán miniszter lett, az érdekeltségeiből kiszállt: a kaszinórészesedése Habony Árpádhoz, a járműjavító és a repülőgépgyár pedig az államhoz került. A vagyonkezelő cége, a London Capital Zrt. viszont nála maradt, 2022 végére már bő 19 milliárd forintos nyeresége volt, de a miniszter legutóbb veszteségesen is ki tudott belőle venni majdnem 1 milliárd forint osztalékot.Szalay-Bobrovniczky Kristóf felesége Szentkirályi Alexandra volt kormányszóvivő, a Fidesz legutóbbi főpolgármester-jelöltje (aki végül visszalépett az LMP-jelölt Vitézy Dávid javára), a miniszter testvére pedig Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki tavaly kurvaanyázva borult ki, amikor egy havi 150 ezer forinttal járó igazgatósági állással kínálták meg.A MATOLCSY CSALÁD (& CREW)"A pénz nem boldogít, de igen." (Matolcsy György, 2018)A miniszterből jegybankelnökké előlépett Matolcsy Györgynek 2015-ben még csak pár 10 millió forintos vagyona volt, és bár mostanra több száz milliós vagyona lett, sehol sincs a fiához és annak barátaihoz képest, akiknek köszönhetően Matolcsy impozáns villába költözhetett.Matolcsy Ádám elmondása szerint már 18 évesen bizniszelt: informatikus bátyjával állítólag tíz-húsz fős irodák informatikai rendszereit rakták össze, mielőtt figyelme a szépségipari bútorok piaca felé fordult, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdett. Egyik első interjújában - a néhai Magyar Időkben -, már-már self-made manként adta elő magát.Ez nem áll rettenetesen közel a valósághoz. Ifjabb Matolcsy 1986-ban született, a NER első éveiben csak húszas évei derekán járt, apja jegybankelnöki kinevezésekor - 2013-ban - még megilletődött ábrázattal sorakozott Áder János hivatalában. Korábban, amíg apja a kormány tagja volt, nemigen lehetett hallani a nevét. 2015 telén aztán váratlanul egy milliárdos forgalmú bútorgyár, a Balaton Bútor tulajdonosa lett. A vétel nem véletlenül keltett feltűnést: az ifjabb Matolcsy tulajdonában álló Glamorous Kft. nála tízszer nagyobb vállalatot vett meg a Fotextől.Az üzletet Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitelbank hitelezte, a forrást pedig Matolcsy György emblematikus programja, a Növekedési Hitelprogram biztosította. Szemerey 2014-ben vette meg a piacon elérhető legkisebb bankot, az Evobankot, amit szinte azonnal NHB-ra keresztelt át. Az új tulajdonos ezzel világosan kijelölte, hogy csak NHP-hitelekkel foglalkoznak majd, jóllehet a fókusz valójában ennél is szűkebb volt: 30-40 milliárd forintosra becsült betéti- és állampapír állományuk szinte egészében MNB-alapítványoktól származott, amiket a jegybank a devizahitelek forintosításából keletkezett több 10 milliárdos árfolyamnyereségből hozott létre. A minibank a befolyt néhány 10 milliárdból aztán olyan cégeket kezdett el hitelezni, amik személyesen a tulajhoz kötődtek, többnyire családi cégeket.Így nem csoda, hogy a másod-nagybácsi kitartóan támogatta az ifjú Matolcsy szárnypróbálgatásait: 2016-ban - akkori áron - 200 milliós loftlakást kapott a rokon használatra a pesti rakparton, aminek 50 milliót költött felújítására az akkor még Szemerey tulajdonában lévő Raw Development ingatlanfejlesztő Kft. Ugyanez a cég működött közre annak a gazdasági épületnek a felújításában is, amit az ifjú Matolcsy néhány évvel korábban vásárolt Balatonfüreden.Matolcsy Ádámnak és barátainak, a jegybank kommunikációs tenderein milliárdokat kaszáló Száraz Istvánnak és Somlai Bálintnak a luxusautók, drága órák és magángépes utazások által fémjelzett életéről hosszú cikkben és videóban is beszámoltunk.(A KÓSA CSALÁD)"Csináltam valamit, ami jogellenes lenne?" (Kósa Lajos, 2018)Említést érdemel még Kósa Lajos, akinek viszont nem jött össze az élet. 2018 márciusában robbant ki a csengeri örökség körüli botrány, amikor kiderült, hogy P. Mária egy hiteles közjegyzői okirat szerint még 2013-ban 4,355 milliárd euró kezelésével bízta meg Debrecen akkori polgármesterét. Kósának a jelek szerint jó ideig nem voltak kétségei a mesés vagyont illetően, amit egy másik hiteles okirat is igazol, ami szerint a nő 2,6 millió eurót akart ajándékozni Kósa anyjának.
NEREDETI TŐKEFELHALMOZÁS - HOGYAN LETTEK MILLIÁRDOSOK FIDESZES KÉPVISELŐK ÉS A ROKONAIK?
Ahol a magyar állam és a magyar álom összeért: 2010 után néhány év alatt gigantikus cégbirodalmak nőttek ki a semmiből, elképesztő vagyonok halmozódtak fel, és pártbürokraták váltak nagytőkésekké.
null
1
https://444.hu/2024/07/06/neredeti-tokefelhalmozas-hogyan-lettek-milliardosok-fideszes-kepviselok-es-a-rokonaik
2024-07-06 02:00:00
true
null
null
444
Bár 2021 novemberétől két éven át, házi őrizetbe helyezéséig börtönben ült Schadl György, a végrehajtók korrupcióval vádolt korábbi elnöke, a letartóztatásának két éve alatt összesen 189 millió forintot keresett az érdekeltségébe tartozó, állami feladatot ellátó végrehajtói irodákkal - derült ki a társaságok friss pénzügyi beszámolóiból. Mindez azért is érdekes, mert a Központi Nyomozó Főügyészség a vádemelésében egyebek mellett 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta a volt végrehajtói elnökkel szemben, tehát Schadl a börtönben ülve csaknem megkereste a lehetséges büntetés összegét. A volt végrehajtó elnök a saját irodáján kívül a szintén vádlott felesége végrehajtói irodájában is rendelkezik tulajdonrésszel, és noha meggyanúsításuk után mindkettőjüket felfüggesztették, az irodák azóta is termelik nekik a pénzt. Erre azért van lehetőség, mert a Schadl házaspár irodáit helyettesítéssel más végrehajtók vették át, a helyettesekkel pedig mindketten úgy állapodtak meg, hogy azok 10 százalékos tulajdonrészt kaptak a végrehajtói irodáikban. Ez azt jelenti, hogy a két végrehajtói iroda nyereségének 90 százaléka továbbra is a Schadl házaspárt illeti meg; az összeg az elmúlt két évben meghaladta a 425 millió forintot. Schadl számára Takács Katalin, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője engedélyezte a cégátalakítást, vagyis azt, hogy az irodáját 10 százalékos tulajdonszerzés mellett egy másik végrehajtó működtesse tovább. Mivel a cégiratok a nyereség felosztására is kitérnek - tehát arra, hogy a megkeresett pénz 90 százaléka továbbra is Schadlt illeti -, kérdésekkel fordultunk a végrehajtói karhoz és a hivatalvezetőhöz, azonban sem a kar, sem Takács Katalin nem válaszolt megkeresésünkre. Szintén kerestük a végrehajtók felügyeletét ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, valamint az Igazságügyi Minisztériumot, ám egyik helyről sem kaptunk választ, pedig mindkettőt megkérdeztük Schadl nyereségéről, valamint arról is, kezdeményezik-e az ismertetett gyakorlat megváltoztatását. Figyelemre méltó körülmény, hogy Schadl Györgynek - nagyjából nyolcvan társával együtt - a hét évre szóló végrehajtói megbízatása 2022-ben, a bebörtönzése alatt lejárt, ám ő azóta is szerepel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar névjegyzékében, irodáját a büntetőper ellenére sem fosztották meg a folytatás lehetőségétől. A hosszabbítási kérelmekről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönt, és mint az rtl.hu korábbi cikke rámutatott, a törvények alapján Schadl esetében vagy egyszerűen úgy határoztak, hogy meghosszabbítják a működési engedélyét, vagy valaki fegyelmi eljárást indított Schadl György ellen, és amíg az véget nem ér, felfüggesztették a hosszabbításról szóló döntést. Ebben az esetben Schadlnak nem is kellett kérelmet benyújtania a folytatásról, mert az eljárás automatikus. A portál korábban közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni, folyik-e fegyelmi eljárás Schadl ellen, ám sem a felügyeleti hatóság, sem a végrehajtói kar nem árulta el. Ugyanakkor a 24.hu megtudta, valóban van fegyelmi eljárás a végrehajtók volt elnöke ellen. Schadl védője, Morvai Attila lapunk megkeresésére elmondta: azután indult fegyelmi Schadl ellen, hogy az ügyészség értesítette a végrehajtói kart az ellene folyó büntetőeljárásról. Az ügyvéd azt is megerősítette, hogy a fegyelmi eljárást csak a büntetőper befejezése után folytatják le. A Schadlt eddig helyettesítő Andresin Konstantin békéscsabai végrehajtó - úgy tudjuk - nyugdíjba megy, és a végrehajtói kar már ki is írta a pályázatot a békéscsabai álláshely betöltésére. Ezzel lehet összefüggésben, hogy már nem Andresin helyettesíti Schadlt, hanem Kovássy Szabolcs, az MBVK elnökségi tagja. Kovássy azonban egyelőre nem vette át Andresin 10 százalékos üzletrészét Schadl irodáiban. Schadl mellett a korrupciós per másik fővádlottja Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az ellenük szóló vád lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völnernek, aki ezért a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen is elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.
A börtönben ülve 189 milliót keresett Schadl György, miközben 200 millióra büntetné az ügyészség
Az ügyészség a börtönbüntetés mellett 200 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta Schadl Györggyel szemben, aki ezt az összeget már csaknem meg is kereste a rács mögött az érdekeltségébe tartozó végrehajtói irodákkal.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/07/05/schadl-gyorgy-vegrehajto-korrupcio-vesztegetes-volner-pal-borton-ugyeszseg-buntetes-osztalek/
2024-07-05 00:00:00
true
null
null
24.hu
Gyors ütemben növekszik a tavaly decemberben életre hívott és az idén februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése, melyet a "külföldi befolyásszerzési kísérletek" megakadályozására hoztak létre a kormánypártok. A Magyar Államkincstár adatai szerint februárban még csak 428,3 millió forintot irányoztak elő a hivatal költségvetésére, egy hónappal később már 528,3 milliót, áprilisban pedig ez az összeg felugrott 2 milliárd 455,2 millió forintra, a legfrissebb, májusi adatok szerint pedig már több mint 4,1 milliárd forint a hivatal éves büdzséje. Ez azt jelenti, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az idén több pénzből gazdálkodhat, mint a 130 munkatársat foglalkoztató Alkotmánybíróság (3,4 milliárd forint) és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (3,3 milliárd). Funkcióját tekintve talán a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) vethető össze legjobban a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, azzal a különbséggel, hogy a versenyhivatal kulcsszerepet tölt be egy jól működő piacgazdaságban. Ennek ellenére a GVH alig kap több költségvetési támogatást (4,7 milliárd forintot), mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Megkerestük Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét, hogy milyen indokkal növelték a szervezet büdzséjét, a hivatal által küldött válaszból pedig az derül ki, hogy ez még korántsem a végső állapot, és további forrásokra számíthatnak. Tekintve, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetési év közben jött létre, így a Magyar Államkincstár rendszeres időközönként bocsájtja rendelkezésre a szervezet számára biztosított forrásokat. A hivatal állományának feltöltése folyamatos, a szervezet működési struktúrája pedig nyilvános - tájékoztatták a 24.hu-t. A nyilvános kormányhatározatokból annyit lehet kihámozni, hogy az eddigi plusz pénzek túlnyomó részét dologi kiadásokra kapták, de hogy ez pontosan mit takar, azt nem tudni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal négy hónap késéssel elkészült honlapján szereplő adatok alapján a március 31-ei állapot szerint 26 foglalkoztatottjuk volt, ez a szám azóta vélhetően emelkedhetett. Összehasonlításképpen:
Egyre több állami pénzt kap a Szuverenitásvédelmi Hivatal, már az Alkotmánybíróságot is lekörözte
Gyors ütemben növekszik a tavaly decemberben életre hívott és az idén februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése, melyet a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására hoztak létre a kormánypártok.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/07/06/szuverenitasvedelmi-hivatal-koltsegvetes/
2024-07-06 00:00:00
true
null
null
24.hu
A korábbi ígéretek szerint már működnie kellene annak a bentlakásos nemzetközi elitiskolának a II. kerületben - az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 18,3 hektáros ingatlanán -, amelynek megvalósítására egy külön vagyonkezelő alapítványt hozott létre a kormány, de még egy kapavágás sem történt, sőt még az építési-bontási terveket sem adták le az építési hatóságoknak. Ennek ellenére a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által alapított Közép-európai Oktatási Alapítvány viszi a pénzt: tavaly összesen 402 millió forintot költöttek el az általuk igénybe vett szolgáltatásokra a most leadott beszámolójuk szerint. Ebből ingatlanüzemeltetésre 227,9 millió forintot, tanácsadói díjakra 110,8 milliót, jogi szolgáltatásra 32 milliót, vagyonellenőrre 15,4 milliót, számviteli, könyvvizsgálati szolgáltatásra 8,9 milliót, irodabérletre pedig 4,4 millió forintot költöttek. Bérekre, járulékokra pedig további 47,5 millió forint ment el. A beszámoló szerint az alapítvány főigazgatója, Pacsay-Tomassich Orsolya és helyettese egyaránt 750-750 ezer forintos havi díjazásban részesül, a kuratórium tagjai viszont nem veszik fel a tiszteletdíjukat. Pacsay-Tomassich egy másik, szintén Szijjártó által alapított vagyonkezelő alapítványban, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványban is főigazgatói posztot lát el, ott 3,2 millió forintos fizetést kap, az előző ciklusban helyettes államtitkárként dolgozott a külügyi tárcánál.
Százmilliók mentek el tavaly az alapítványra, amelynek elitiskolát kellene működtetnie Lipótmezőn, de még a bontási tervig sem jutott el
Már működnie kellene az egykori elmegyógyintézet helyén a bentlakásos nemzetközi iskolának.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/07/01/kozep-europai-oktatasi-vagyonkezelo-alapitvany-opni-pacsay-tomassich/
2024-07-01 00:00:00
true
null
null
24.hu
"Nem vagyok hibátlan ember, de kérdezem önöktől, ki az?" - tette fel a kérdést a Szegedi Törvényszéken Putnik Lázár, a Szegedtől 8 kilométerre lévő, nagyjából 1900 fős Újszentiván volt független polgármestere, aki az ügyészség szerint négy társával több mint 200 millió forinttal károsította meg az államot 2017 és 2019 között, miután támogatási kérelmet nyújtottak be a kormányhivatalhoz egy 80 fős munkásszállás megépítésére és üzemeltetésére. Az önkormányzat 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, de az ügyészség úgy tartja, hogy a vádlottak már a kezdetekkor tudták, hogy ennél jóval olcsóbban is megoldható a beruházás. A közbeszerzésen aztán egy Putnik által irányított cég nyert generálkivitelezőként, de csak azért vonták be, hogy magasabb összegben számlázhassanak az önkormányzat felé. A túlárazás mértéke több mint 100 millió forint volt, a fiktív számlákat a volt polgármester nyújtotta be a kormányhivatalnak. Hasonlóan működött a dolog a berendezéssel kapcsolatban is, ott mintegy 23 millió forint volt a túlárazás. Az elcsalt pénzből aztán Putnik egyik cége vett vadászházat, került belőle egy hozzá köthető szövetkezethez is, valamint társasházakat is építettek belőle a településen. A volt polgármestert és társait bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolják. Az ügy negyedrendű vádlottja - aki cégvezetőként majd adminisztrátorként vett részt a feltételezett csalásban - korábban egyezséget kötött az ügyészséggel, két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott. Eddig három előkészítő ülés volt, amin meghallgatták volna Putnikot. Az első alkalmon azért nem jelent meg, mert időközben ügyvédet váltott, akinek nem volt ideje felkészülni, a másodikat betegség miatt halasztották el. A harmadik a választások előttre - amin Putnik is indult - esett. Ott megjelent, de mivel nem kapta meg időben az idézését, élt azon jogával, hogy új előkészítő ülést írjanak ki a számára. Június 9-én aztán újra megválasztották Újszentivánon. A településen hatan szálltak versenybe a városvezetői székért, Putnik Binszki József szegedi alpolgármester fiát, Binszki Olivért és a regnáló Bodó Imrét is maga mögé utasította 39,22%-os eredményével. Egyébként 2019-ben is fölényesen, a szavazatok valamivel több mint 50%-ával nyert a vádlott polgármester, de nem tudta kitölteni a ciklusát botrányai miatt, így lett időközi választáson polgármester a most második Bodó. Putnikot tavaly februárban, közel két év után engedték ki előzetes letartóztatásából, nyomozás is folyt ellene és társai ellen a munkásszálló ügyében. A szerdai tárgyalási napon elsőként az ügyészség indítványát ismertette a vád. Ez alapján egyrendbeli csalás, egyrendbeli pénzmosás és hamisokirat-felhasználás miatt áll a bíróság előtt Putnik, melyeknek beismerése esetén 7 év szabadságvesztés kiszabását javasolta az ügyészség. Emellett gazdasági szervezet vezetésétől, valamint a közügyektől is eltiltanák 7 évre pénzbüntetés mellett. A vádlott nem ismerte be a bűnösségét a bíróság előtt, vallomást sem tett, inkább az észrevételeit közölte. "Nem vagyok hibátlan ember, de kérdezem önöktől, ki az?" - tette fel a kérdést, majd elmondta, már a pályája elején megtanulta, ha mindig minden szabályt betart, nem fog haladni a falu. "Elmondhatom, mint ahogy minden településvezető elmondhatja, hogy szabályt szegett a faluért" - mondta, de konkrétumokat nem közölt. Hosszasan fejtegette, hogy milyen ellenséges környezetben kellett dolgoznia a településen, miket állított róla a média, és hogy a jelenlegi polgármester és a vezetés Újszentiván minden anyagi tartalékát felélte és lehetőségeket szalasztott el. Azt mondta, nagy médiahadjárat folyt ellene, majd feltette a kérdést a sajtó megjelent munkatársainak, hogy ki nézte meg azt, hogy mi valósult meg a 200 millió forintból a településen? Állítása szerint a nyomozati szakaszban hamis tanúzásra is rá akarták venni, vádakat koholtak ellene és inkorrekt volt az ügyészség eljárása. "A negyedrendű vádlott egyezsége miatt nincsen bennem rossz érzés" - mondta, hiszen szerinte inkorrekt eljárás során fenyegették börtönnel a vádlottat. Mivel nem ismerte el a bűnösségét, tárgyalások sorozata vár majd rá, ügyvédje ezekről beszélt hosszasan. Elmondta, megfelelő kontextusba kell helyezni a történéseket, meg kell ismerni a szereplők és a helyzet mikrokörnyezetét. Szerinte maga a vádlott is bizonyos szintű szabálytalanság elkövetését elismerte az észrevételeiben, de cáfolja azt, hogy bűncselekmény elkövetésének szándéka is lett volna a cselekedetei mögött, ezt akarják majd bizonyítani. Az ügyész a vádlott észrevételeire reagált. Azt mondta, hogy a vádirat is azt tartalmazza, hogy a munkásszálló felépült, az ő állításuk az, hogy nem annyiból, amennyit elszámoltak rá. Visszautasította azon megjegyzéseket, hogy inkorrekt és törvénytelen lett volna az ügyészség eljárása, hogy hamis tanúzásra akarták volna sarkallni a vádlottat. Putnik ügyvédje szerint azonban védence ezekkel a mondatokkal nem akart vádolni senkit, csak kifejtette a véleményét. Az ügy ősszel folytatódik. A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.
A választók öt évet adtak neki, az ügyészség hetet kért Újszentiván 200 milliós csalással vádolt régiúj polgármesterére
A volt polgármestert és társait bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolják.
null
1
https://szegeder.hu/megye/2024-06-26/a-valasztok-ot-evet-adtak-neki-az-ugyeszseg-hetet-kert-ujszentivan-200-millios-csalassal-vadolt-regiuj-polgarmesterere/667bd0b147d3c002f0044862
2024-06-26 10:18:00
true
null
null
szegeder.hu
2024. június 25-én tartott előkészítő ülést a Debreceni Járásbíróság annak a négy személynek az ügyében, akiket versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolnak. Két másik vádlott esetében az előkészítő ülést szeptember 5-én tartják. Mándi Veronika bírónő szerint az előkészítő ülés egyfajta "kétirányú utca" abban az értelemben, hogy a vádlottaknak lehetőségük volt nyilatkozni arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek vallják-e magukat, utóbbi esetben akár aznap megszülethetett volna az ítélet. A megjelent első-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak ártatlannak vallották magukat, így a bíróság tárgyalásra tűzte ki az ügyet, mely várhatóan szintén szeptember 5-én lesz. A másodrendű és harmadrendű vádlottak kiléte nem derült ki a június 25-ei tárgyaláson. Vagy nem adtak ajánlatot, vagy érvénytelenítették az ajánlataikat A tárgyaláson megjelent Éles Viktória közbeszerzési szakértő - aki június 9-én a Demokratikus Koalíció Hajdú-Bihar megyei listájának negyedik helyén szereplőként, valamint Hajdúnánáson az Összefogás Hajdúnánásért jelöltjeként indult a választáson -, de nem vehetett részt a hallgatóság tagjaként, mivel a védelem nem tudta kizárni, hogy később tanúként meghallgatják-e majd, így a részvétel befolyásolhatta volna a vallomását. A védelem kérésére a csak röviden ismertetett vádirat szerint az európai uniós alapokból finanszírozott Ipari Terület Infrastruktúra-fejlesztése Hajdúnánáson tárgyú projekthez kapcsolódóan Hajdúnánás város önkormányzata 2020. július 16-án indított nyílt közbeszerzési eljárást, nettó 229 850 325 forint rendelkezésre álló forrással. Az elsőrendű vádlott cége ügyvezetőjeként - pontosan meg nem állapított időben - a közbeszerzéséi eljárás kiírása előtt értesült az eljárásról a másodrendű vádlottól. Az elsőrendű vádlott indulni kívánt a vállalkozásával, ezért megállapodott a másodrendű vádlottal abban, hogy a közbeszerzési eljárás során olyan vállalkozókat kérnek fel ajánlat benyújtására, akik olyan ajánlatokat adnak be, amelyek nem nyerhetnek, így az elsőrendű vádlott cége nyeri a közbeszerzést. Az elsőrendű vádlott a megállapodás alapján 2020. június 22-én a negyedrendű, ötödrendű és hatodrendű vádlottal kapcsolatba lépett, és megkérte őket, vállalják el, hogy az önkormányzat a cégeiket felkeresi ajánlattételre, illetve a cégek nevében, magatartásukat összehangolva színleg pályázzanak a projekt megvalósítására, míg azt a valóságban az elsőrendű vádlott cége nyerné meg. Hajdúnánás polgármestere, aki nem tudott ezen megállapodásról, 2020. június 16-án megindította a közbeszerzési eljárást, felkérte a háromtagú önkormányzati bíráló bizottság tagjait az eljárás lefolytatására. Ennek a bírálóbizottságnak a másodrendű vádlott is a tagja volt. Az eljárás során a vállalkozások vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy a benyújtott ajánlatokat érvénytelenítette a bírálóbizottság. Így a közbeszerzési eljárásban végül az elsőrendű vádlott cége nyerte meg a közbeszerzési eljárást. Bűnösségük beismerése esetén az ügyészség mértékes indítványa 2 év börtönbüntetés, amelyet az elsőrendű vádlott esetében 4 év; a negyed-, ötöd-, hatodrendű vádoltakkal szemben pedig 3 év próbaidőre felfüggesztettek volna. A vádlottak azonban nem ismerték el bűnösségüket, így az eljárás szeptember ötödikén folytatódik. Évekig tartó nyomozás előzte meg a rövid előkészítő ülést Mint azt a Debreciner megírta, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészség által elrendelt nyomozásról Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő 2021-es közösségi médiás bejegyzéséből szerezhetett tudomást a nyilvánosság. Hadházy még az év november 23-án tett fel Polt Péter legfőbb ügyésznek írásbeli kérdést azzal kapcsolatban, hogy van-e olyan büntetőügy, folyamatban lévő nyomozás, amelynek Hajdúnánás önkormányzatának valamelyik tisztségviselője az érintettje. Polt Péter december 8-án azt válaszolta, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz ilyen ügyben, a nyomozás érdekére való hivatkozással csak annyit árult el, hogy addig hat gyanúsítottat hallgattak ki versenyt korlátozó megállapodás megalapozott gyanúja miatt. Két évvel később Hadházy ismét írásbeli kérdésben érdeklődött a legfőbb ügyésztől a nyomozás fejleményeiről. Ekkor Polt Péter helyettese, Ibolya Tibor válaszolt, aki közölte, hogy a nyomozás folyamatban van, azt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség 2024. március 28-ig meghosszabbította. A gyanúsítottak száma időközben nyolcra emelkedett és hat személy ellen emeltek vádat. Szándékosan húzták el a nyomozást Hadházy szerint
Nem ismerték el bűnösségüket a hajdúnánási közbeszerzési ügy vádlottjai
Hat személyt vádolnak közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntettével. A vád szerint előre megegyeztek abban, hogy az elsőrendű vádlott által megjelölt cégeket hívják fel ajánlattételre, amelyek hagyták volna az ő cégét nyerni az európai uniós forrásból finanszírozott közbeszerzésen.
null
1
https://debreciner.hu/cikk/16969_nem_ismertek_el_bunosseguket_a_hajdunanasi_ugy
2024-06-26 12:29:00
true
null
null
Debreciner
A sátoraljaújhelyi Várhegyen 50 szobás, 4 csillagos szállodát épít a Rákóczi Szövetség, amely a Kárpát-medencei magyarok oktatását és kulturális életét segíti. Például azzal, hogy rendszeresen programokat és üdülési lehetőséget szervez a hazai és külhoni iskolásoknak a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban, amelyet 2019 óta üzemeltetnek. Azt már korábban felújították állami támogatásból, plusz építettek hozzá egy sportcsarnokot, nemrég elkészült egy "kultúrcsűr" is a helyszínen, most pedig letették a szintén közpénzből épülő új, 4 csillagos wellness szálloda alapkövét. "A nemzethez tartozás erősebb kötelék az államhoz tartozásnál" - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2024. június 4-én, a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a Rákóczi Táborban, az alapkőletétel után. A trianoni békeszerződés évfordulóján Gulyás arról is beszélt: el kell érni, hogy egyetlen magyar se legyen magára hagyva a bajban, és "Magyarország olyan ország legyen, amelyre minden magyar számíthat, ahova mindig minden magyar hazatérhet". A miniszter kiemelte, hogy emiatt a nemzeti összetartozás napján különösen fontos gondolni Kárpátaljára, a kárpátaljai magyarokra, akik egy háború nehézségeivel néznek szembe. A miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy "A nemzethez tartozás az az érték, amely a legnehezebb időkben is megtart és felemel". Az ünnepség előtt Gulyás a Rákóczi Szövetség elnökével, Csáky Csongorral, valamint Csíki Barna főépítésszel, Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) sátoraljaújhelyi polgármesterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével letette "a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontot kiegészítő" négycsillagos wellness szálloda alapkövét. A készülő épületről annyit közöltek, hogy "a magyar kormány támogatásával épül meg és várhatóan jövő októberben készül el", de azt sajnos Gulyás nem fejtette ki, hogy mennyibe kerül és miként segíti a magyarság megmaradását. Nem lesz olcsó A Rákóczi Szövetség tulajdonában lévő Várhegy Üdülő Vendéglátó Kft. 2024 április elején írt ki közbeszerzést a négycsillagos szálloda kivitelezésére. Az ajánlatokat eredetileg április végéig várták, de ezt először május 7-re, aztán május 13-ra, majd május 16-ra módosították. A tenderre összesen öten jelentkeztek: az EB Hungary Invest Kft., a Hunép Zrt., a Merkbau Zrt., a Peka Bau 2000 Kft. és a Weinberg ’93 Építő Kft. tett ajánlatot. A munkát a Hunép Zrt. nyerte a legolcsóbb, nettó 3,8 milliárd forintos ajánlattal. A Peka Bau nettó 3,9 milliárdért, a Merkbau pedig nettó 4,1 milliárdért vállalta volna a szálloda kivitelezését. Mivel az ajánlatkérő csak a három legkedvezőbb ajánlatot értékelte, a Weinberg ’93 Kft.-ét nem bírálták el. Az EB Hungary Invest Kft. pedig bő egy perccel lekéste a jelentkezési határidőt, ezért a cég ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Érdekesség, hogy a beérkezett ajánlatokat 2024. június 6-án bírálták el, vagyis két nappal azután, hogy Gulyás Gergelyék lerakták a szálloda alapkövét. A szerződést június 18-án kötötték meg a nyertes kivitelezővel, és a Hunép Zrt.-nek nagyjából másfél éve van a hotel megépítésére. Sziklaoromnak tervezték A közbeszerzési dokumentáció szerint az épület nettó alapterülete 2650 négyzetméter lesz, amiben 50 vendégszoba (ebből 4 lakosztály), valamint egy 240 m2 alapterületű wellnessrész (szaunavilág, merülő és közepes medence pezsgőfürdővel) kap helyet. Lesz továbbá egy 55 m2 alapterületű masszázs és sószoba, külsős vendégek számára öltözőblokkal. Az épület három részből (két oldalsó szállásblokk és egy középső kiszolgáló egység), valamint öt szintből fog állni: pince, földszint, három emelet és egy tetőterasz. Az iratokban kiemelték, hogy a teljesítés helye Natura 2000 terület, vagyis az összefüggő európai ökológiai hálózat része. Ezek a területek a természetes élőhelytípusok, a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítják a biológiai sokféleség megóvását. A Rákóczi Szövetség videóján a szálloda egyik tervezője, Sugár Péter építész azt mondta, hogy mivel az épület már a város határából, az útról is látszódni fog, úgy képzelték el, hogy a hegy részeként jelenjen meg, mintha egy sziklaorom lenne. "Aranytojást tojó tyúk" Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a videón elmondja, hogy 2023 november elején született meg a kormánydöntés arról, hogy építhetnek egy új közösségi teret, elkészülhet a ráépítés a vendégházakra a táborban, és megépülhet a négycsillagos wellness szálloda is. Az elnök szerint a hotel annak érdekében épül, hogy "a régiót, a várost, a helyi turizmust, és hát mindenekfelett a Rákóczi Szövetség ügyét reményeink szerint hosszú évtizedekig tudja szolgálni, mint egy aranytojást tojó tyúk". A videón jól látszik, hogy a Rákóczi Szövetség tábora nem messze található a "Nemzeti Összetartozás Hídja" névre keresztelt sátoraljaújhelyi függőhídtól. A szintén nettó 4 milliárdból elkészült építményt a hotel alapkőletételével egyidőben, 2024. június 4-én adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a város polgármestere, Szamosvölgyi Péter, valamint Dankó Dénes (Fidesz-KDNP) alpolgármester. Van már "kultúrcsűr" is A fenti videó elején látható és "kultúrcsűr" néven emlegetett közösségi teret szintén idén június 4-én avatták fel, a hotel alapkőletételével együtt - ez is jól látszik a fenti videón. A mintegy 100 fő befogadására képes épület a tervek szerint különböző rendezvények, például előadások, gyűlések, táncházak, de akár esküvők megtartására is alkalmas lesz. Az épület kivitelezésére idén február elején írt ki meghívásos közbeszerzést a Rákóczi Szövetség cége, a hónap végén pedig már le is szerződtek a nyertes kivitelezőkkel. Az összköltség nettó 138,6 millió forint volt. Az építészeti kivitelezést a Merkbau Zrt. nyerte nettó 105,7 millió forintos ajánlattal, az audiovizuális rendszer kiépítését pedig a Peka Bau 2000 Kft. kapta meg nettó 32,9 millió forintért. Mindent az állam fizet A Rákóczi Szövetség egy 1989-ben alakult szervezet, melynek célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása. Iskolabusszal, táskákkal, magyar iskolák népszerűsítésével, programokkal, táborokkal és utazásokkal segítik a határon túli magyar diákok oktatását, valamin a nemzeti összetartozás érzésének megőrzését az itthon és külföldön élő magyarok között. A szervezet 2019 óta üzemelteti a sátoraljaújhelyi területet, amely SZOT-gyermeküdülőnek épült az 1960-as évek végén, majd Várhegy üdülő néven működött. 1998-ig állami tulajdonban volt, majd egy magánszemély vásárolta meg. (A részletes történetét az Építészfórum cikkében érdemes elolvasni.) 2019-ben állami támogatás segítéségével a Rákóczi Szövetség vette meg a területet, azóta Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont a neve. A szervezet azóta tart benne különböző programokat és táborokat, 2019. június 4-én maga Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott a helyszínre. Egy évvel a miniszterelnök látogatása után, 2020 május végén a Rákóczi Szövetség cége, a Várhegy Üdülő Kft. közbeszerzést írt ki a tábor felújítására. A tendert az év őszén egyedüli jelentkezőként a Hunép Zrt. nyerte nettó 1,5 milliárd forintos ajánlattal. Ekkor megtörtént a 3 csillagos hotel, egy étterem, egy rendezvényterem, valamint 8 szállópavilon, továbbá közösségi terek felújítása, valamint orvosi rendelő, játszóház, portaépület, futballpálya, kosárlabdapálya és parkoló kialakítása. A megújult tábor átadója 2021. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján volt, amikor már javában épült a helyszínen egy sportcsarnok is. Az annak kivitelezésére a 2021 májusában kiírt közbeszerzést júliusban egyedüli jelentkezőként a Rex Bau Építőipari Kft. és a Weinberg ’93 Építő Kft. párosa nyerte nettó 2,5 milliárd forintos ajánlattal. Vagyis drágább volt, mint az egész tábor felújítása kompletten. A csarnokot 2022 márciusában adták át. A sportcsarnok átadóünnepségén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati honlapon közzétett tudósítás szerint "a kormány nevében azt kívánta a Rákóczi Szövetségnek, hogy legyen továbbra is sikeres a közösségépítésben, »a magyar és magyar közötti hidak megtalálásában«, az anyaországi, a határon túli és a diaszpóra magyarságának összekapcsolásában, a következő nemzedék magyarságtudatának megerősítésében". A kormány minden évben milliárdos összegekkel segíti a Rákóczi Szövetséget a fenti célok elérésében. A szervezet a beszámolói szerint 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben évi 1 milliárd forint, 2020-ban 2,3 milliárd forint, 2021-ben 2,5 milliárd forint, 2022-ben 3,4 milliárd forint, 2023-ban pedig 1,8 milliárd forint közpénzt kapott az államkasszából. A Rákóczi Szövetség által 2018-ban létrehozott Várhegy Üdülő Vendéglátó Kft., amely a tábor felújítását, valamint a kultúrcsűr, a sportcsarnok és a négycsillagos szálloda kivitelezését bonyolította/ja, a kezdeti veszteséges évei után 2022-ben 46 milliós, majd tavaly közel 17 milliós profitot termelt. A szervezet tavaly a komplexumhoz kapcsolódó üzleti tevékenység végzésére létrehozta a Várhegy Szolgáltató és Üzemeltető Kft.-t, ami 15 millió forint profitot termelt 2023-ban. Erdélyi Katalin
Állami támogatásból épít 4 csillagos, 4 milliárdos szállodát a Rákóczi Szövetség
A sátoraljaújhelyi Várhegyen 50 szobás, 4 csillagos szállodát épít a Rákóczi Szövetség, amely a Kárpát-medencei magyarok oktatását és kulturális életét segíti. Például azzal, hogy rendszeresen programokat és üdülési lehetőséget szervez a hazai és külhoni iskolásoknak a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban, amelyet 2019 óta üzemeltetnek. Azt már korábban felújították állami támogatásból, plusz építettek hozzá egy sportcsarnokot, nemrég elkészült egy „kultúrcsűr” is a helyszínen, most pedig letették a szintén közpénzből épülő új, 4 csillagos wellness szálloda alapkövét.
null
1
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/02/allami-tamogatasbol-epit-4-csillagos-4-milliardos-szallodat-a-rakoczi-szovetseg/
2024-07-02 00:00:00
true
null
null
orszagszerte.atlatszo.hu
Úgy tűnik, végül mégsem került a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető alapítvány tulajdonába az értékes szobi ingatlan, hiába született erről kormányhatározat még 2022 áprilisában. Az ingatlan tulajdonlapja szerint ugyanis az 2014 óta a Magyar Állam tulajdonát képezi, ebben nem történt változás - értesült a Narancs.hu. A 2022-es országgyűlési választás után indult be egy folyamat, melynek részeként a Rétvári közvetlen munkatársa, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Bajor Gergő által vezetett Dunakanyari Védegylet Alapítvány megszerzett egy váci, valamint egy szobi ingatlant. Utóbbi azért is volt érdekes, mert Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere több mint két évvel ezelőtti megkeresésünk alkalmával értesült arról, hogy az Ipolysági utca 26. - Ady Endre utca 26. szám alatt található, több mint ezer négyzetméteres, minden bizonnyal több száz millió forint értékű ingatlan tulajdonosi jogait az alapítvány kaparintotta meg. Végül nem lett az alapítvány tulajdona A Dunakanyari Védegylet Alapítvány alapította a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványt, amely jelentős állami támogatásból újítja fel a Zebegényben található Dohánypavilont. Mármint újítaná fel, ha találna ehhez kivitelezőt, de az eddigi közbeszerzési tapasztalatok alapján gondokba ütközött a szervezet. Ugyanakkor egy Duna-parti hotel felújításával is megpróbálkoznak, melyről a múlt héten számoltunk be. Az alapítvány által 2022-ben megszerzett váci ingatlant az önkormányzat közösségi térré alakította volna, voltak is ezzel kapcsolatban előremutató egyeztetések a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, azonban a tárgyalások meghiúsultak. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány gondozásában az épületben most Papp László műgyűjteménye tekinthető meg. Egyedül a szintén 2022-ben az alapítványnak juttatott szobi ingatlan esetében nem lehet tudni, hogy mik a tervek vele, történtek-e bármilyen fejlesztések. Lapunk munkatársa a több mint két év alatt többször is elhaladt az épület mellett, de nem tapasztalt semmilyen mozgást körülötte. Letöltöttük a tulajdoni lapját, melyen az olvasható, hogy a több mint ezer négyzetméter területű, kivett melléképület és irodaház tulajdonosa 2014 óta a Magyar Állam. Magyarán hiába született kormányhatározat a tulajdonosváltásról, ez végül nem történt meg (a kormány egyébként "átvállalt sport és ifjúsági ügyek elősegítése" címszó alatt adta volna oda az ingatlant az alapítványnak). Megnéztük, hogy ugyanez történt-e a váci ingatlan esetében: ezen épület esetében azonban megvalósult a tulajdonosváltás, 2022 novembere óta a Dunakanyari Védegylet Alapítvány tulajdonát képezi. Kihasználatlan Úgy tűnik tehát, hogy végül valamelyik fél visszakozott. Megkerestük az MNV-t és a Dunakanyari Védegylet Alapítványt is, hogy megtudjuk, mi történt, de nem kaptunk választ megkeresésünkre. Írtunk Ferencz Gyöngyi polgármesternek is, hátha van információja: a hivatalától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs neki. Megkerestük több helyi forrásunkat is. Egyik önkormányzat foglalkoztatásában álló informátorunk szerint nem történt változás az épületben, minden ugyanúgy áll, mint eddig. Olyan, mintha gazdátlan lenne, a felújítást nem kezdték meg. Az épület két szárnyból áll, legutóbb az összevont önkormányzati és EP-választás során volt nyitva, mint szavazóhely, de nem tudja, ki nyitotta ki. Az épület egyébként vasúti laktanyaként funkcionált, mozdonyvezetőknek, kalauzoknak volt a pihenőhelye, ugyanis Szob végállomás, tehát valahol meg kellett szállniuk a vasút munkatársainak az utolsó járat után. Az önkormányzatnak több terve is volt az épület hasznosítására, de akkor még nem volt eladó. A "falusi turizmus" fellendítése miatt voltak elképzelések az épület használatára, ugyanis központi helyen van, a főút mellett, a busz- és a vasúti pályaudvar közvetlen közelében. (Egy 2016-os jegyzőkönyv szerint az önkormányzat lakásokat tervezett kialakítani az épületben). "Melyik dunakanyari községnek nincs arra szüksége, hogy a turizmusát fellendítse?" - fogalmazott forrásunk, aki szerint ők is "csak hátulról tudták meg", hogy az alapítványhoz került, ugyanis a lakosság között téma volt a kormánydöntés. Szobon egyébként a kerékpáros és vízisporttal kapcsolatos turizmus fejlődik, ami részben a bicikliút-fejlesztéseknek is köszönhető, ezért biztosan értelmesen be lehetne illeszteni az ingatlant a város életébe. "Az én olvasatomban jelenleg semmire nincs használva" - tette hozzá forrásunk. Pár hete egy másik dunakanyari témát is feldolgoztunk: arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása van annak, hogy - vélhetően politikai okokból - a VéNégy Fesztivál elköltözött Vácról Nagymarosra.
Úgy tűnik, mégsem került Rétvári Bence környezetébe az értékes szobi ingatlan
2022-ben született kormányhatározat arról, hogy a Rétvári Bence közvetlen munkatársa által vezetett alapítvány tulajdonába kerül Szobon egy több mint ezer négyzetméteres, központi ingatlan. A tulajdonlap szerint azonban ez nem történt meg. Az épület jelenleg gazdátlannak, kihasználatlannak tűnik, pedig az önkormányzat tudná mire használni.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/ugy-tunik-megsem-kerult-retvari-bence-kornyezetebe-az-ertekes-szobi-ingatlan-269218
2024-07-04 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Januárban írtunk arról, hogy NER-es vállalkozóktól bérelhet a MÁV és több állami hivatal: a Telex által megszerzett dokumentumokból az derült ki, hogy a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is a Nádorkertnél épülő BudaParton bérelhet majd irodát.A megállapodás azért volt nagy jelentőségű, mert az irodaházat fejlesztő Kopaszi Gát Zrt. ezáltal biztosra mehetett, hogy lesz bérlője, ami nagy fegyvertény annak fényében, hogy 2019 óta egyre csökken a budapesti irodák kihasználtsága, 2024 végére már 15 százalékuk állhat üresen. A dokumentumokban szerepeltek olyan bérlemények, ahol már ültetési terv is szerepelt, és az is kiderült, hogy a még fel sem épült házak terveit már a leendő bérlők igényeihez igazítják.A magyar állam viszont azóta még nagyobb fokozatra kapcsolt az irodapiacon. Azt már korábban lehetett tudni, hogy belevágott egy gigantikus vásárlásba, 244 milliárd forintért megvette a Zugló központjában épülő irodakomplexumot, amit az egyre több állami beruházásban megjelenő Bayer Construct fejleszt. Erről a cég vezetője, Balázs Attila a Telexnek fél éve azt nyilatkozta, hogy őket kereste meg az állam, szerinte azért, mert rengeteg új, energiahatékony irodára van szükségük. Tavasszal viszont két újabb irodavásárlásra derült fény:Május végén a 24.hu arról írt, a kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. Az ügylet előkészületei 2022 óta zajlanak a nyilvánosság kizárásával, annak ellenére, hogy az állam már 80 milliárd forintot kifizetett a beruházónak, a teljes vételár pedig 120 milliárd forint körül végződhet.Ugyanaznap a Válasz Online is írt egy szintén titkos alkuról: a lap értesülése szerint a Dürer Park mellett a már említett Kopaszi-gát (BudaPart) irodai tömbjeinek felvásárlására is előszerződést kötött a magyar állam, a hat irodaépületért 255 milliárd forintot fizethet.Az állam tehát az elmúlt egy-két évben három különböző helyszínen vásárolt meg összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet kormányközeli fejlesztőktől, hogy szép csendben új kormányzati negyedeket hozzon létre.Ezzel akkora állami túlsúly jött létre az egyébként vergődő irodapiacon, amire egész Európában nincs példa.Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit lehet jelenleg tudni az óriási léptékű felvásárlásokról, milyen helyszínekre, mennyiért és kiket ültetnének be, illetve ingatlan- és irodapiaci szakértőket is kérdeztünk arról, hogy mi állhat az állami vásárlási kényszer hátterében.Kormánynegyed három részbenMielőtt az részletesebben megnéznénk, milyen hatása van az állami bevásárlásoknak az irodapiacra, szedjük össze, mit tudunk a három, kormányzati negyednek tekinthető beruházásról!Zugló Városközpont (Zugló)Becsült vételár: 244 milliárd forintNégyzetméter: 150 ezerIngatlanfejlesztő: Bayer Construct Zrt. (végső tulajdonosok: Balázs Attila, Sokorai István)Beköltözők: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Pest Vármegyei KormányhivatalEredetileg a Bayer Construct 950 lakás köré húzott volna fel irodákat, a terv azonban 2023-ban módosult, a nyolc tömbből hét irodaépület lesz, egy pedig egy 168 luxuslakást rejtő lakóépület. A beruházás árából a Válasz Online szerint akár egy fél metróvonal is kijöhetett volna, és állítása szerint emiatt a projekt miatt kellett mennie Dienes János kerületi főépítésznek is. Az új irodanegyedről 2023-ban készített előszerződést az állam, miután 2021-ben ezt is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánították. Az ingatlanvásárlást viszont nem verték nagy dobra, az csak azután derült ki, hogy Hadházy Ákos megtalálta a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő oldalán.Dürer Park (Zugló)Becsült vételár: 80-120 milliárd forintNégyzetméter: 40 ezerIngatlanfejlesztő: Dürer Befektetési Kft. (végső tulajdonosok: Főnix Magántőkealap, Garancsi István, Scheer Sándor - a Főnix Magántőkealapot a Diófa (ma már Gránit) Alapkezelő Zrt., Tiborcz István cége kezeli)Beköltözők: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Garantiqa, Diákhitel Központ, Eximbank, Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., Nemzetgazdasági Minisztérium, Start GaranciaAz állam képviseletében eljáró, szintén a Dürer Parkba költöző Magyar Nemzeti Vagyonkezelő még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market csoporthoz és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealaphoz tartozó cég az egykori Dürer Kert helyén két irodaházat húzott fel, miután a kormány 2021-ben kiemelt beruházássá minősítette az irodaház építését.Június elején derült ki, hogy a Dürer Befektetési Kft. áprilisban megpróbálhatta elérni, hogy emeljék meg a korábban kialkudott vételárat. A 24.hu információi szerint a kormány 2022-ben 110 milliárd forintos keretet biztosított a projektre, a cég 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, amiből az állam 80 milliárdot előre ki is fizetett.BudaPart (Újbuda)Becsült vételár: 255 milliárd forintNégyzetméter: 160 ezer négyzetméterIngatlanfejlesztő: Kopaszi Gát Zrt. (végső tulajdonosok: Continuum Vagyonkezelő Alapítvány, Főnix Magántőkealap, Garancsi István, Scheer Sándor, Hall Krisztián)Beköltözők: Állami Számvevőszék, MÁV-Volánbusz csoport, Nemzeti Választási Iroda, Szellemi Tulajdon Nemzeti HivatalaAz 56 hektáros földterületet Garancsi István érdekeltségei vették meg 2016-ban, majd megindult Budapest egyik legnagyobb ingatlanberuházása. Egy ideig még a katari uralkodócsalád is megfordult benne, őket 2020-ben Garancsiék kivásárolták, majd 2022-ben a Gazdasági Versenyhivatal egy hét alatt jóváhagyta, hogy Tiborcz István is bevásárolja magát az Újbudát sokak szerint egyre élhetetlenebbé tévő projektbe.Vergődő a piac, dübörgő állami megrendelésekA Telex által megkérdezett, a téma miatt anonimitást kérő irodapiaci szakértők szerint azért is nehéz szakmai és üzleti alapon beszélni arról, hogy mi történik az irodapiacon, mert nincs átláthatóság, az állam mindent megtesz, hogy titokban tartsa a részleteket.A kormány egyáltalán nem kommunikál arról, hogy kétszer akkora területen készül kormányzati negyedeket létrehozni, mint amit a Gyurcsány-kormány elképzelt, a Fidesz pedig annak idején komoly kritikával illetett.Nem tudni például, pontosan mi szerepel a szerződésekben, a fejlesztőt vagy a vevőt terhelik a kialakítási költségek, mikor és milyen értékelés alapján szabták meg az árat, milyen ár- és hozamszintekről beszélünk, milyenek a műszaki paraméterek, emiatt nehéz megmondani, a becsült vételárak mennyire felelnek meg a piaci értékeknek.Az állam által nyélbe ütött üzletek a szektorban otthonosan mozgók számára is szokatlanok, és a jelenlegi piaci környezetben különösen feltűnőek. A tranzakciók száma jelentősen csökkent az elmúlt években a piaci bizonytalanság, például a home office hosszú távú térnyerése és a magas kamatok miatt. Magyarországon harmadára estek vissza a számok, de egész Európában hasonló trend játszódik le. Adott tehát egy olyan piaci helyzet, ahol a fejlesztők csak nagy nehezen tudnak bérlőket felhajtani, főleg ingatlant eladni.Így óriási érték, ha valaki mégiscsak talál érdeklődőt - pláne, ha olyan tömeges mértékben, mint amit az állami igény jelent.Az államnak persze nem feltétlenül kell követnie a piaci folyamatokat, de a fejlesztők emiatt sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint az állam nélkül lennének. Azt pedig csak találgatni lehet, hogy miért épp ezekre a fejlesztőkre és irodaparkokra esett a választás, mennyire voltak beavatva, és eleve ez volt-e a terv - magyarázza az egyik általunk megkérdezett szakértő. A költözések mögött álló legfőbb állami érvelés a szervezeti és az energiahatékonyság növelése. A forrásunk szerint emögött valóban lehet logika, de nehéz szakmai véleményt mondani arról, hogy a valóságban ez működhet-e, annyira nincsen információ a részletekről.Az árazásokat a részletek hiánya miatt egyik szakértő sem tudta kommentálni. Elképzelhető, hogy az árak felfelé térnek el az átlagtól, de ennek ellenkezője sem lehetetlen, mert a mostani magas kamatok mellett azok az irodák, amelyek a piaci környezet ellenére mégis gazdát cserélnek, jellemzően alacsonyabb áron kelnek el. Azaz elméletileg még az is lehetséges, hogy az állam relatíve jó alkupozícióból indult.A bérlésnek és a vásárlásnak az irodapiacon ugyanúgy megvan az előnye és a hátránya, mint a lakások esetében. Az irodapiacon a bérlés mellett szól, hogy kevesebb tőkét kell egyszerre lekötni, de ha az állam piaci értéken vásárolta az új kormányzati negyedek épületeit, akkor az állami vagyon szempontjából "mindegy, hogy az téglában vagy készpénzben áll", magyarázza az egyik forrásunk.Az viszont már fontos szempont, hogy a jelenlegi eladósodottsági szint és költségcsökkentési törekvések mellett mennyire fogják a vásárlások megterhelni a költségvetést, növelni az eladósodottságot."Nem tudjuk, hogy az ügyletekről pontosan mikor döntöttek, lehet, hogy már évekkel ezelőtt, kedvezőbb kamatszintek mellett. De ha ma kéne erről döntést hozni, felesleges lépés lenne az államnak drágán eladósodnia, kivéve akkor, ha akkora árelőnyt ér el, amivel még a magas kamatok mellett is megéri a vásárlás."Arról egyik szakértő sem tud, hogy újabb nagyobb állami irodafelvásárlás lenne készülőben: eleve leállófélben vannak az építkezések, kevés az opció, így talán csak a vegyes minőségű, jellemzően külföldi kézben lévő irodaportfóliók jöhetnének szóba.A transzparens folyamatokra általában az a jellemző, hogy amikor megfogalmazódott az igény egy fejlesztőnél, hogy eladja az irodáit, szakértőket keres és elindul a tendereztetés. A magyar szektorban viszont kevés a szereplő, így jellemzően már előre lehet tudni arról, ha egy nagy irodaépület eladóvá válik. A mostani állami felvásárlásoknál viszont még a piacon sincs arról információ, hogy ki és hol fogalmazta meg az igényeket, milyen előkészítő felmérések, tanulmányok előzték meg a folyamatot, és arról is csak találgatások vannak, hogy miért ennyire fontos az államnak, hogy a projekt teljesen titokban menjen végbe.Budapesten nagyjából 450 ezer négyzetméteren zajlik irodaépítés, ezeknek túlnyomó többségét az állami szektor dominálja, elenyésző az államhoz nem köthető entitás mind a bérlői, mind a vásárlói oldalon. "Iszonyatos változásmenedzsmentről, több százezer négyzetméterről, több tízezer ember munkájáról van szó, ennek a logisztikája elképesztő feladat. Nagyon remélem, hogy valaki erre végzett háttérszámítást, hogy miért és hogyan érheti meg a végén."150 ezer négyzetméter épül, pedig nagy a kihasználatlanságAzt, hogy nagy a bizonytalanság és alacsony az aktivitás a piacon, a Magyar Nemzeti Bank évente kétszer elkészített jelentése is alátámasztja. A legutóbbi, áprilisban publikált felmérés nem fest rózsás képet a kereskedelmiingatlan-piac helyzetéről, ami az irodák mellett a kiskereskedelmi, az ipari-logisztikai és a szállodapiacot is magába foglalja. A jelentés szerint az emelkedő hozamok, a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet miatt a befektetők továbbra is kivárnak, 2024-ben is alacsony befektetési forgalom várható. A probléma a régió más városait is érinti, 2023 végére Kelet-Közép-Európában átlagosan 8 százalékkal csökkent a tőkeérték az egy évvel korábbi szinttől, míg Budapesten ugyanez az arány 9 százalék.A budapesti irodapiac egyik legfontosabb problémája a kihasználatlanság: 2023-ban 2 százalékponttal 13,3 százalékra emelkedett a ráta, idén a 15 százalékot is megközelítheti. A régióban csak Budapesten és Pozsonyban nőtt a kihasználatlanság 2023-ban, a többi fővárosban (Bukarest, Prága, Szófia, Varsó) csökkent. Itthon az alacsony nettó felszívás, vagyis az alacsony keresletet miatt kihasználatlanok az ingatlanok, Pozsonyban viszont azért is, mert rekordmennyiségű irodát adtak át.Az állam szerepének növekedését jól jelzi, hogy az MNB-jelentés most először tért ki a "közintézmények irodaigényére": 2023 végén megtört a csökkenő trend az irodaépítésekben, a közintézmények miatt több új épület kivitelezése elindult, írja az MNB. A 2024-ben átadni tervezett új épületek előbérleti aránya az irodafejlesztéseknél 55 százalék körül alakult, ami magasabb az előző két év adatánál - vélhetően ez sem független a állam irodaigényeitől. 2023-ban egyébként az irodapiac bruttó bérleti kereslete 19 százalékkal emelkedett, de továbbra is 10 százalékkal alulmúlja a koronavírus-járvány előtti szinteket.A jelentés szerint 2023 utolsó negyedévében 150 ezer négyzetméteren kezdődtek meg új építkezések, túlnyomórészt a közintézmények irodaigénye miatt.A közszféra irodaigényéről azt írják, 2025-ben kimutatható hatással lesz a keresletre és a kihasználatlansági rátára.
Vergődik az irodapiac, csak az állam pörgeti, ami 350 ezer négyzetmétert vásárol kormányközeli fejlesztőktől
Az elmúlt években a magyar állam három különböző helyszínen összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet vásárolt meg kormányközeli fejlesztőktől. Hova, kiket és mennyiért ültetnek be az új kormányzati negyedekbe?
null
1
https://telex.hu/gazdasag/2024/06/19/allami-irodavasarlasok-durer-budapart-zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed
2024-06-19 12:16:00
true
null
null
Telex
Autópálya, dohánybiznisz, szerencsejáték - az utóbbi években a magyar állam bevetett gyakorlata, hogy törvényileg korlátozott piaci monopóliumot ad bizonyos tevékenységek szereplőinek. A kivételezettek kivétel nélkül kormányközeli emberek, akik nagyot szakíthatnak a privilégiummal. A kaszinóüzemeltetési koncesszió példája ragadós lett, ez volt az első fecske. Ma már erős politikai kontroll, a Rogán Antal feltaláló-propaganda miniszter alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kezeli az állami koncessziókat.Megnéztük, milyen évet zártak a magyar koncessziók nagy nyertesei. Vagy inkább NER-tesei.Autópálya-koncesszió - főszerepben: Mészáros Lőrinc és Szíjj László2022-ben a magyar állam 35 évre adott kizárólagos koncessziót egy akkor még rejtélyes magántőkealapnak, azaz a kormány kiszervezte a hazai gyorsfogalmiút-hálózat építésének nagy részét. Az első év még nem hozott nagy számokat a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, de a tavalyi évben már szépen muzsikáltak.A beszámoló szerint a cég tavalyi bevétele 152 milliárd forint volt, ebből148,1 milliárd forint a koncessziós bevételekből származott.Ugyan az anyagi jellegű költségek (148,8 milliárd forint) megették a bevételt, de a beszámolóban is látszik, hogy a cég nyeresége ennek ellenére is 1,8 milliárd forint lett. Ez annak köszönhető, hogy a szabad pénzeszközök betéti kamatai 2,11 milliárd forintot hoztak. Ha már így alakult, a tulajdonosok ki is vettek 1,4 milliárd forintnyi osztalékot.A rejtélyes magáncégről azután derült ki a pontosabb tulajdonosi háttér, hogy a Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit.A MKIF tulajdonosai közül három Mészáros Lőrinchez köthető:a Konzum PE Magántőkealap,az Opus New Way Magántőkealap,az Opus Bridge Magántőkealap.Négy pedig Szíjj Lászlóhoz:a Themis Magántőkealap,a Cronus Magántőkealap,a Via Magántőkealap,a Vesta Magántőkealap.Mészáros Lőrinc nemcsak innen vett fel osztalékot, itt néztük át, mit kezdett cégei profitjával.Kaszinókoncesszió: a szerencse szépen tejel az oligarcháknakAz LVC Diamond Kft. 2023-ban 52 milliárd forintos bevétellel zárt, de a profit visszaesett a 2022-es 19,3 milliárd forinthoz képest, 2023-ban 12,4 milliárd forinttal zártak.A cég két tulajdonosa Habony Árpád és Garancsi István, akik a nyereséget osztalék formájában ki is veszik, legalábbis az alapító okiratban megszavazták a 12,4 milliárd forint kifizetését. A nyereséget az LVC anyacége, a Las Vegas Casino Zrt. könyvelheti majd el.Habony két éve szállt be, mikor a korábbi kisebbségi tulajdonos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezése után eladta részesedését. Habony akkor két új vagyonkezelő céget is alapított, a Futurum Investments Zrt. 150 millió, az ENTER-TNMNT Invest Zrt. pedig 100 millió forint alaptőkével indult el. Utóbbi vállalkozás 2023 január 4-én vált a Garinvest Projekt Zrt. 32,94 százalékos tulajdonosává, a többségi rész Garancsi Istváné.A Garinvest Projekthez tartozik a Las Vegas Casino csoport,ami öt fővárosi kaszinót (Atlantis, Atrium, Corvin, Sofitel, Tropicana) üzemeltet,hozzájuk tartoznak a vegas.hu/vipcasino.hu online platformok,ráadásul egészen 2056-ig számíthatnak a budapesti kaszinókoncesszióra.Ehhez a csoporthoz tartozik tehát a teljes budapesti kaszinópiac és az online szerencsejáték (versenytársuk itt sincs, hiszen más nem kapott engedélyt).Hivatalosan 2020 áprilisában vette át a Garancsi-Bobrovniczky páros az év elején elhunyt Vajna kaszinóüzletét. Sosem közölték hivatalosan, mennyiért jutottak hozzá a Las Vegas Casino Zrt.-hez és ezzel az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogához, a Forbes becslése szerint 19,5 milliárd forint lehetett a vételár. Az összeg nagyobb részét nem saját erőből teremtették elő, hanem 10,5 milliárdot állami támogatású növekedési hitelből fizettek ki. Bobrovniczky helyét aztán a kormányalakítás után vette át a Fidesz rejtőzködő főtanácsadója, Habony Árpád.A kisebb halnak is jól forog a szerencseA koncessziós szerződésekkel vidéken is nagyot lehet nyerni. Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd, aki a Borkai Zsolt-féle luxushajós videóból szerzett országos hírnevet. Cége, a Treff-Klub Kft. a pécsi, a győri és a miskolci kaszinókért felel.2023 végén aztán a céget sikerült a NER másik kultikus intézménye, egy vagyonkezelő alapítvány mögé dugni, így a három kaszinó tulajdonosi háttere nehezebben feltérképezhető.A három kaszinó koncessziója a Casino Win csoporthoz tartozik, a Treff-Klub tulajdonosa tavaly október 25-e óta a budapesti központú Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány.A Casino Win Kft. a tavalyi évben 2,3 milliárd forint bevétellel zárt. Az adózott eredményük viszont jócskán megcsappant, míg 2022-ben 189 millió forint volt, tavaly ez csak 34,3 millió forint lett, ami a megnövekedett pénzügyi ráfordításnak köszönhető. 2022-ben 933 millió forint osztalékkal jutalmazták meg magukat, idén nem nyúltak hozzá a kasszához.Dohánykoncesszió: az infláció ellenére is szívunkAz Országos Dohányboltellátó (ODBE) Zrt. ismét meg tudta növelni minden évben brutálisabb bevételét. A társaság a korábbi 970 milliárdos bevételt tavaly már több mint ezermilliárd forintra tornázta fel, és 9,5 milliárdos adózott eredményt ért el, adóként pedig töredéket fizettek. Ki is vettek 9,4 milliárd forintos osztalékot.A beszámolóból az is kiderül, hogy 12,3 milliárd forint koncessziós díjat fizettek be az államkasszába.A 2015-ben létrehozott dohányboltellátó kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyárt Kft. a többségi, 51 százalékos pedig a Tabán Trafik Zrt. Utóbbi Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozó érdekeltsége, aki a Forbes legutóbbi milliárdoslistáján a 41. helyen állt 51,8 milliárd forintos vagyonával. Érdekesség, hogy a többségi tulajdonos mögé egy többlépcsős céghálóz húztak fel, a végső tulajdonos pedig egy, Sántához köthető vagyonkezelő alapítvány. A cégben érdekelt a Veszelovszki család is, ők is régi szereplők a piacon.Hogy mit jelent a monopol helyzet, azt mindennél jobban mutatja, hogy a társaság a fennállása óta eltelt 9 évben 45 milliárd forintnyi hasznot termelt, a tulajdonosok ebből 42,6 milliárdot fel is vettek osztalékként.A Sánta család tulajdonába tartozik a szépen jövedelmező Continental dohánygyár is, a cég 74 milliárd forintos forgalommal zárta 2023-at.
Százmilliárdokat fialnak az állami koncessziók, ők a legnagyobb NER-tesek
Autópálya, dohánybiznisz, szerencsejáték – így szervezi ki az állam a milliárdos profitot. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket.
null
1
https://forbes.hu/uzlet/allami-koncesszio-milliardok-nagy-uzlet-ner/
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Forbes
Mint arról korábban lapunk beszámolt, Barcson adott egy kiváló termőföld, aminek minősége miatt nem lehetne rá napelemparkot létesíteni. Ezt egyébként a törvények sem teszik lehetővé. Ám a napelempark megépült, megdöbbentő módon megoldották "okosba" azon a termőföldön, ami többek között Barcs fideszes polgármesterének, Koós Csaba Tibornak a tulajdonában is áll.Az ügyben megkerestük a barcsi Járási Hivatal korábbi vezetőjétRacsek József elmondta, számára is megdöbbentő volt, hogy végül engedélyt adtak a kiváló minőségű termőföldön történő építkezésre. Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője pedig a legfőbb ügyészhez fordult az ügyben. Nem talált ugyanis magyarázatot arra, hogy a "törvények alapján kiváló minőségűnek számító, ezáltal nem beépíthető földterületre hogyan épülhet napelempark".Megkeresésére Polt Péter levélben válaszolt. A legfőbb ügyész leszögezte,országgyűlési képviselőként Ander Balázs megkeresése kérelemnek minősül, éppen ezért elbírálásra azt átadta a Somogy Vármegyei Főügyészségnek.("Már az is előrelépés, hogy az ügyben az ügyészség vizsgálódik. Reményeink szerint megfelelő elbírálást kap a sokak számára igen súlyos kérdéseket felvető ügy"- nyilatkozta az Alfahírnek Ander Balázs.Hozzáfűzte, nem az energetikai fejlesztések vagy a napelemparkok létesítését ellenzi. Azokat nagyon is fontos fejlesztéseknek tartja. Viszont úgy véli, hogy az ilyen típusú mutyiknak minden esetben gátat kell szabni.
Az ügyészség vizsgálja a fideszes érdekeltségű napelempark ügyét
Nem számít a kiváló termőföld, ha a fideszesek napelemparkot építenek? A meglehetősen érdekesen átminősített földterület miatt feljelentést is tettek. Most az ügyészség vizsgálja az ügyet.
null
1
https://alfahir.hu/hirek/az-ugyeszseg-vizsgalja-a-fideszes-erdekeltsegu-napelempark-ugyet
2024-06-07 10:04:00
true
null
null
alfahir.hu
A Kalocsa-Paks Duna-hidat Orbán Viktor bizalmasa, Szíjj László építette.Mi történt? Csütörtökön átadták a Kalocsa és Paks között épült új Duna-hidat, amit az 1526-os vesztes mohácsi csata egyik hadvezéréről, Tomori Pálról neveztek el. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, aki több embernek is megköszönte a híd létrejöttét, így a beruházást végző Szíjj Lászlónak is.Szíjj cége, a Duna Aszfalt a kivitelezésben vett részt, ez összesen 92 milliárd forint volt. A 946,2 méter hosszúságú, 10 támaszú hídnak három részből áll a szerkezete, de kérdéses a megtérülése.Kontextus. A Duna Aszfaltnak bejön a hídépítés, minden idők legdrágább magyar Duna-hídját, a mohácsit is a cég húzhatja fel 300 milliárd forintért. A Duna-híd 756 méter felszerkezeti hosszal készül el, három részes lesz: egy-egy ártéri híd és középen maga a mederhíd. 2×2 sávos autóút vezet majd át rajta és lesz külön kerékpárút is.A kivitelező a két partra összesen 40 kilométernyi utat épít még több körforgalommal és biciklis infrastruktúrával, a beruházás része, hogy összekötik a hidat az M6-os autópályával.
Átadták a 92 milliárdos hidat, Orbán az egyik leggazdagabb bizalmasának is megköszönte
A Duna Aszfaltnak bejön a hídépítés, a következő Duna-hidat Szíjj László cége 300 milliárd forintért húzza fel.
null
1
https://forbes.hu/uzlet/hidepites-orban-viktor-szijj-laszlo-duna-aszfalt/
2024-06-07 00:00:00
true
null
null
Forbes
 Ha úgy vesszük, nem is olyan sok az a 20 fotó, amin Dézsi Csaba András polgármester. szerepel a Szívvel-lélekkel építjük a várost című győri újságban. Az V. kerületi Szentgyörgyvölgyi Péter a testvérével együtt szerepel 21 fotón, a makói Farkas Éva Erzsébet egyedül hozza ezt a számot.Mégse becsüljük le Dézsit, mert ő nem ilyen-olyan kötelező és unalmas önkormányzati eseményeken – március 15-i ünnepség, nyugdíjasnap, kiállításmegnyitó, születésnapos öregek köszöntése, stb. – hozta ezt a számot.Jó, ilyenből is van bőven, hiszen a polgármester le van fotózvaparkolóautomatával, honlappal,Fotó: Bankó Gábor/444busszal,Fotó: Bankó Gábor/444kakassal,Fotó: Bankó Gábor/444Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.mentőállomással,Fotó: Bankó Gábor/444híddal,Fotó: Bankó Gábor/444könyvtárral,Fotó: Bankó Gábor/444idősotthonnal, biciklivel.Fotó: Bankó Gábor/444Négy országos fideszes politikussal is fotózkodott az 52 oldalas kiadványban:Szijjártó Péterrel,Fotó: Bankó Gábor/444Lázár Jánossal,Fotó: Bankó Gábor/444Nagy Istvánnal,Fotó: Bankó Gábor/444Orbán Viktorral.Fotó: Bankó Gábor/444A legerősebbek mégis a róla szóló mondatok.Szabó Ottó: „Az operáció szerencsére jól sikerült., nem lépett fel komplikáció. Nagyon hálás vagyok az ápolóknak és az orvosoknak, köztük dr. Dézsi Csaba Andrásnak a segítségért, a legjobb kezelést kaptam.”Az állatkertről szóló cikkben: „2021-ben dr. Dézsi Csaba András felajánlott Pihe kakast az állatkertnek. Pihe a polgármesternél kelt ki a tojásból tavasszal, az első Covid-19 hullám idején.”Andréka György, a győri Xantus János Állatkert igazgatója: „Dr. Dézsi Csaba András polgármester amellett, hogy ragyogó madarász, állatokat és az állatkertet szerető emberként gyakori látogatónk. Segített az elefántok hazaszállításában is, a napokban pedig együtt jártuk végig az ország több állatkertjét.”A szociális gondoskodásról szóló cikkben: „Dr. Dézsi Csaba András polgármester saját hatáskörben hozott döntése értelmében béremelést kapnak a győri szociális ellátórendszerben dolgozók.”A családbarát városról szóló cikkben: „A polgármester ingyenes bocsájtotta a város rendelkezésére a népszerű mesefiguráit.”Szijjártó Péter: „Nem azért van ott mindenhol dr. Dézsi Csaba András polgármester, hogy a sikerből kivegye a részét, hanem azért, mert ötleteivel és dinamikus munkájával, munkatársaival, ebbe a győrieket is bevonva maga teremti meg a sikereket, mint a munka motorja vagy éppen a karmestere.”Fotó: Bankó Gábor/444Lázár János a győri fürdő átadásán: „Külön szeretném köszönteni dr. Dézsi Csaba András polgármester urat, Győr Megyei Jogú Város tudós polgármesterét, már csak azért is, mert a mi politikai közösségünk és Magyarország kormánya hálás azért a professzor úrnak, hogy nehéz helyzetbe nem hagyott bennünket cserben, vállalta a megmérettetést, és úgy tűnik, hogy jó polgármestere lett városának. Dr. Dézsi Csaba András számíthat a kormányra és a kormány is számíthat polgármester úrra.”Kovacsics Imre, a győri fürdőt üzemeltető Rába Quelle ügyvezető igazgatója: „Ez a város egy akkora fasz város lett, hogy sajnálom, hogy az életemben volt valamikor közöm Győrhöz. (…) Azon gondolkodtam, hogy visszaadom a fürdőt, csináljanak azt, amit akarnak vele. Nyilván az önkormányzat nem tehet mást, minthogy kiír egy új pályázatot az üzemeltetésre. (...) Ki a faszom fog ebbe a geci kibaszott kurva retkes városba bejönni? Még a lábamat se törlöm bele.”Hopp, elnézést, ez az utóbbi idézet nem a kiadványból származik. Kovacsics egy titokban készült hangfelvételen mondta ezt. Az is ő volt, aki tavaly augusztusban azt mondta: „Olyan napunk még nem volt, amikor minden működött volna.”Dézsi kiadványában természetesen a fürdő is szerepel, Kovacsics viszont nem, így tényleg csupa szép dologról szól az a négy oldal is.Nem tudjuk, mi van Győrben, de még az is lehet, hogy váratlanul szoros és nem utolsósorban szórakoztató lesz a már-már lefutottnak hitt győri választás. A dolgok mostani állása szerint Győrnek lesz    egy fideszes (Dézsi Csaba mostani polgármester),    egy exfideszes (a jachtos szebotrányos Borkai Zsolt expolgármester),    egy ellenzéki (a legutóbb a szexbotrány adta lehetőséggel élni nem tudó DK-s Glázer Tímea)    és egy másik ellenzéki (az Úgytudjuk.hu szerzőjeként is dolgozó, civilek, LMP és Momentum által támogatott Pintér Bence) jelöltje.A június 9-ei önkormányzati választások közeledtével arra kérjük olvasóinkat:írják meg nekünk, ha saját polgármesterük fotóját a kelleténél többször látják viszont a helyi önkormányzati lapban.Akkor is írjanak az alábbi címre, ha egyéb furcsaságot vesznek észre ezekben a választópolgárok minél hitelesebb tájékoztatását célul kitűző lapokban:megirom kukac 444.hu
Az ötvenes éveket idéző személyi kultusz a győri polgármestert dicsőítő újságban
„Ez a város egy akkora fasz város lett, hogy sajnálom, hogy az életemben volt valamikor közöm Győrhöz.” Bocs, ezt nem ide.
null
1
https://444.hu/2024/04/13/az-otvenes-eveket-idezo-szemelyi-kultusz-a-gyori-polgarmestert-dicsoito-ujsagban
2024-04-13 00:00:00
true
null
null
444
A magyarországi kishajólajstrom nyilvános adatai alapján a közelmúltban Kalocsa fideszes polgármesterének édesanyja birtokába került egy Crownline 270 CR típusú jacht - írja a Magyar Hang. A lap birtokába került egy fotó is, amelyen Filvig Géza felesége látható a már említett járművel, aminek a lajstromszáma is jól kivehető. A jachtot 2019-ben hirdették meg, 9 fő befogadására képes, a fedélzeten található egy teljes felszereltségű konyha, négy férőhelyes kabin, hideg és meleg víz, vécé. Azt nem tudni, mikor lett meghirdetve, mint ahogy azt sem, mikor vette meg a fideszes politikus édesanyja. Ennek a típusnak az eredeti ára egyébként elérheti a hatvanmillió forintot. Emellett a fenntartása igencsak borsos: a téli tárolás, a karbantartás, majd a nyári szezonban a leszállítása az Adriára, ahol mind a kikötőhasználat vagy éppen a tankolás is pénzbe került. Külön érdekesség, hogy a Magyar Hang információi szerint a kormánypárti politikus édesanyja nem rendelkezik a hajó vezetéséhez szükséges engedéllyel - ellentétben fiával. A lap kérdéseket tett fel Filvig Gézának is, aki lapzártáig nem válaszolt. Kalocsán különösen kiélezett versengés várható a választáson. Mint korábban hírt adtunk róla, három korábbi fideszes jelölt is megméretteti magát, indít jelöltet a Demokratikus Koalíció (DK), a Mi Hazánk Mozgalom, de akad civil, vagy éppen független. Kalocsán eltört valami, három volt fideszes jelölt is indul a kormánypárti polgármester ellen
Jachtot vett Kalocsa fideszes polgármesterének 79 éves édesanyja
Ő nem rendelkezik a szükséges vezetői engedéllyel - ellentétben fiával.
null
1
https://nepszava.hu/3237575_jacht-kalocsa-filvig-geza
2024-06-02 00:00:00
true
null
null
Népszava
Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció (DK) a Kúrián a 2021-es augusztus 20-i guruló Szent István ügyében - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője vasárnap. Sebián-Petrovszki László arról tájékoztatott, hogy az ítélet szerint a 3 évvel ezelőtti augusztus 20-i ünnepségeket szervező állami cégnek, a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.-nek ki kell adnia a szerződéseket és egyéb dokumentumokat. Hozzátette, a kormány nevében eljáró cég minden követ megmozgatott, hogy megakadályozza az igazság kiderülését, ezért az első- majd másodfokon is számukra kudarcot jelentő döntés után elmentek a Kúriára is, és most ott buktak el. Egyúttal jelezte, a DK azonnal a nyilvánosság elé tárja, amint megismerik az adatokat. "A magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogy mire költi a kormány a közpénzt, és mennyi forint ment el a közös vagyonból a guruló turulra. Nem fogjuk hagyni, hogy következmények nélkül maradjon egy mutyi sem" - fogalmazott Sebián-Petrovszki László. A három évvel ezelőtti eseményről lapunk képgalériát is közölt, amit itt tekinthet meg. Így ünnepel az ország augsztus 20-án - Galéria
DK: Döntött a Kúria, ki kell adni, mennyibe került a metálturul és a guruló Szent István
Nagyon titkolni akarta az információkat a rendezvényszervező cég, ám nem jött össze.
null
1
https://nepszava.hu/3237594_dk-augusztus-huszadika-kuria-metalturul
2024-06-02 00:00:00
true
null
null
Népszava
Elkészült az írásos ítélet a pécsi Volvo-perben, s a PécsMa portál egy sokak számára meglepő információt talált a verdiktben. A Pécsi Ítélőtábla írásos határozatából kiderült, hogy Bánki Erik németországi cége számlájára a per harmadrendű vádlottja átutalt 52,5 milliót. A per szálai 2015-re nyúlnak vissza, amikor a város tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolt 113 használt Volvo-buszt 3,5 milliárdért. Fél évvel korábban ugyanezt a flottát, plusz még nyolc csuklós járművet 2,8 milliárdért kínált a Tükének a Volvo. Vagyis a város összességében egymilliárd forinttal többet fizetett a buszokért. A buszok azért lettek drágábbak, mert belépett az üzletbe kereskedőként egy holland cég, a Bus and Coach, és felverte az árat. Az ügyészség utóbb 660 milliós gazdasági csalás vádjával állította bíróság elé a Tüke volt vezetőjét és a buszvásárlás két közvetítőjét, illetve a Bus and Coach tulajdonosát. Az egyik közvetítő, a Németországban élő P. Endre már az előkészítő tárgyaláson elismerte, hogy bűnös, s őt felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint az 550 ezer eurós közvetítő díj visszafizetésére ítélték. A Tüke vezetője meghalt a per ideje alatt, a másik két vádlottat pedig az első fokú bíróság felmentette, mert nem látta eltúlzottnak az általuk felvett összesen 1,8 millió eurót, holott a közvetítők érdemi munkát nem végeztek. Az ügyészség fellebbezett, s a másodfokon ítéletet hozó pécsi táblabíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot, mivel azt teljes egészében megalapozatlannak találta, így a per újraindul. Pécsi buszper: hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, a Kúria dönthet a folytatásról A pécsiek mindig is úgy vélték, hogy nem a valódi elkövetőket vádolták meg, hisz a bíróság elé idézett vádlottak legfeljebb "táskahordók" lehettek. A vásárlásban a döntést Pécs fideszes vezetői hozták. Ám a kormánypárti politikusok sosem kerültek a nyomozóhatóságok látókörébe. A táblabíróság nyomozati adatokat összegző ítéletében viszont említést tett arról, hogy Bánki német cége pénzt kapott a perben a bűnösségét elismerő P. Endrétől. Ez a tény felveti, hogy van-e felelőssége a botrányos buszvásárlásban Bánkinak, aki egyébként a Fidesz legbefolyásosabb politikusa a térségben, és a buszvásárlás idején maga is megfordult Hollandiában. Bánkit buszügyletbeli szerepéről már korábban is kérdezni próbáltuk, ám elzárkózott. Most is kerestük, hogy megkérdezhessük, miért kapott a cége az elítélt közvetítőtől 52,5 milliót. Bánki nem szólalt meg, de sms-t küldött, amiben ekképp fogalmazott: "Nekem biztosan nem utalt egyetlen fillért sem! Aki ezzel ellentétes dolgot állít, az hazudik." Később meg ezt írta: " Mélységesen felháborít az, ahogy írtok rólam, nem vagytok tekintettel a személyiségi jogaimra". Vagyis Bánki válasza kitérő volt, hisz senki sem állította, hogy ő kapta a pénzt közvetlenül. A cége kapta.
Mégiscsak Bánki Erikig érhet a pécsi buszbotrány, a fideszes képviselő furcsán tagad
Bánki Erik németországi cége 52,5 millió forintot kapott attól a férfitól, akit elítéltek a pécsi Volvo-perben. A fideszes politikus felelősségét a Pécsnek kárt okozó buszvásárlásban a nyomozóhatóság sosem vizsgálta.
null
1
https://nepszava.hu/3237505_pecsi-buszper-banki-erik-utalas-52-5-millio
2024-06-04 00:00:00
true
null
null
Népszava
Május 24-én több mint 10 millió forintra büntette a Csepeli Hírmondó kiadóját a Csepeli Városkép Kft.-t a Fővárosi Választási Bizottság, mert hazugságokat terjesztett a Momentum Mozgalom összellenzéki támogatással induló XXI. kerületi jelöltjéről. Erről maga az érintett számolt be Facebook-oldalán. Dukán András Ferenc ismertetéséből kiderült, hogy egy állampolgári bejelentés nyomán született az elmarasztaló határozat. Ebben kimondták, hogy a csepeli önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő ingyenes és nagy példányszámban terjesztett lap folytatólagosan megsértette a választási törvényt azzal, hogy írásaiban egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be az ellenzéki politikus polgármesterjelölti ténykedését. A Momentum Mozgalom politikus jelezte, úgy lenne igazságos, ha a csepeli polgármester saját zsebéből fizetné ki a büntetést, nem pedig közpénzből. Éppen ezért felszólította Borbély Lénárdot, állítsa le "propagandalapját", a Csepeli Hírmondót, fejezze be a jogsértést, és ne a csepeliekkel fizettesse ki a jogos büntetését, fizesse be ő maga. Dukán András posztját azzal zárta, hogy a jelenlegi gátlástalan "fideszes" kerületvezetés a törvénysértéstől sem riad vissza, hogy így védje meg hatalmát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Borbély Lénárd csak korábban volt fideszes, ahonnan azt követően zárták ki, hogy összeveszett a kerület erős emberével, Németh Szilárd Fidesz-alelnökkel. A történtek miatt a Fidesz Dudás Zoltánt indítja a városrészben. Elmagyarpéteresedéssel vádolja a csepeli Fidesz a Németh Szilárd által kizáratott csepeli polgármestertFüggetlenként indul az exfideszes polgármester, Borbély Lénárd Csepelen
Tízmillió forintjába került a csepeli önkormányzati lapnak a momentumos polgármesterjelölt lejáratása
Vélhetően az adófizetők fogják állni a költségeket.
null
1
https://nepszava.hu/3236721_dukan-andras-ferenc-csepel-propaganda-onkormanyzati-valasztas-2024
2024-06-04 00:00:00
true
null
null
Népszava
Költségvetési csalás gyanúja merült fel a szolnoki Szigligeti Színház 7,6 milliárd forintot felemésztő felújítása ügyében, ezért a birtokába került dokumentumok alapján Györfi Mihály, az ellenzék közös polgármesterjelöltje büntetőfeljelentést tett - közölte egy, lapunknak is megküldött szerdai tájékoztatásában a Demokratikus Koalíció (DK). Mint írják, a színház felújítását Szalay Ferenc fideszes polgármester kedvenc cége, a Böjtös-Bau Kft. végezte, amelynek irodájában a közelmúltban adónyomozók jártak. Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, hogy az általa Fidesz-közelinek tartott cég szakszerűtlen munkát végzett. Nem fizette ki az alvállalkozóit, az épület pincéje beázik, és a megrendeltnél sokkal olcsóbb technológiai minőségben teljesült a beruházás, miközben a drágább alapanyagok után állította ki a számlát - sorolta a kifogásokat Györfi Mihály, megjegyezve, hogy a polgármester az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt kegyvesztetté vált a Fidesz legfelsőbb köreiben. Szolnokon egyébként nagy bravúr kellene, hogy valamelyik jelölt legyőzze Szalay Ferencet. A problémát csak tovább fokozza, hogy látványos repedések keletkeztek az ellenzéki oldalon. Választókerületünket bemutató sorozatunkban itt olvashatnak bővebben a város politikai erőviszonyairól. Az egri városházát nyolcan ostromolják, Salgótarjánt balra húzza a szíve, Szolnokon friss repedések vannak az ellenzéki térfélen
Feljelentést tett a DK, csalás történhetett a szolnoki színház felújításánál
A párt szerint a Fidesz-közeli cég kontármunkát végzett.
null
1
https://nepszava.hu/3237937_demokratikus-koalicio-feljelentes-szolnok-szigligeti-szinhaz
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
A rendőrség még április 11-én közölte, hogy vesztegetés gyanúja merült fel egy tankerületi központnál - azóta kiderült, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központról van szó -, a központ gazdasági vezetőjét vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közbeszerzési eljárások manipulálásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. Rajta kívül három vállalkozót hallgattak még ki gyanúsítottként, ők szabad lábon védekezhetnek. A BRFK a Népszava megkeresésére közölte, a nyomozás továbbra is folyamatban van, a nyomozóhatóság ez idáig öt gyanúsítottat hallgatott ki - vagyis a gyanúsítottak köre további egy fővel bővült. Azzal kapcsolatban, hogy az újabb érintettet mivel gyanúsítják és milyen kapcsolatban áll a központtal, nem kaptunk tájékoztatást. Érdeklődtünk arról is, a tankerületi központ korábbi gazdasági vezetőjét végül letartóztatták-e és továbbra is letartóztatásban van-e, erre a kérdésünkre csak annyit írtak, a gyanúsítottak közül egy személy van letartóztatásban. Szerettük volna megtudni azt is, kihallgatták-e a központ irányításával megbízott személyt - aki a rendőrségi eljárás megindulásakor, kinevezett igazgató hiányában még Marosi Beatrix, a tankerület szakmai vezetője volt -, de a BRFK a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adott bővebb tájékoztatást. Megszólalt az ORFK, korrupció miatt több tankerületi vezető ellen is nyomoznak Azt a Klebelsberg Központtól tudtuk meg korábban, hogy az érintett tankerületi központ gazdasági vezetője őrizetbe vételekor még a tankerület alkalmazásában állt. Azóta ebben is változás történt, a Belső-Pesti Tankerületi központ szervezeti adatai szerint nemrég új gazdasági vezetőt neveztek ki. Váratlan fordulat jött a kölcseys tanárok perében, az öt pedagógust kirúgó Marosi Beatrix próbálja megúszni a felelősségre vonást
Tankerületi korrupció: van egy újabb gyanúsított
Már nem négy, hanem öt gyanúsítottja is van az egyik budapesti tankerületi központot érintő korrupciós botránynak – derült ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lapunk érdeklődésére küldött válaszából.
null
1
https://nepszava.hu/3236450_tankerulet-budapest-korrupcio-ujabb-gyanusitott
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
Csaknem tíz évbe telt, de Ángyán József volt parlamenti államtitkár, a gödöllői agráregyetem korábbi kutató-professzora és intézetvezetője mostanra elkészítette a 2015 és 2016 között a "Földet a gazdáknak" program keretében meghirdetett állami földprivatizáció részletes, az egész országra kiterjedő, mintegy ötszáz oldalas elemzését. E programnak ugyan ő volt a szellemi atyja, ám miután azt tapasztalta, hogy az eredeti szándékokkal ellentétben az akkori Orbán-kormány mégsem a valódi földműveseknek, hanem a tőkeerős nagybirtokosoknak akarja juttatni a földeket, 2012-ben lemondott a posztjáról. Korábban már mind a 19 megyében végigvette az árverési adatokat és eredményeket - ezekről lapunkban is többször beszámoltunk - most pedig tudományos alapossággal, átfogóan elemezte az így összesített információkat és statisztikai adatokat. Nem volt könnyű dolga: Sőt, a program hivatalos adatait a kormányzat nemcsak különböző adatbázisokban és közvetlenül elemezhetetlen formátumban kezelte, de az árverések befejezését követően igyekezett azokat gyorsan eltüntetni, s ezzel az utólagos elemzés lehetőségét ellehetetleníteni - jegyezte meg a professzor. Hozzátette: az árverési eredmények csak azért állnak rendelkezésére, mert azokat még idejében sikerült letölteni az NFA honlapjáról. A 2015-ben és 2016-ban árverésen meghirdetett 247 ezer 700 hektár állami földből 182 ezer 229 hektár talált új gazdára. A nyertes árverezők száma országosan mintegy 3900 fő, ám a területek közel felét alig több mint 200 érdekeltség szerezte meg, a nagy birtoktesteket pedig jellemzően tőkeerős, gyakorta városlakó, a mezőgazdaságtól távoli végzettségű árverezők vitték el a helyi gazdaközösségek elől - állapította meg Ángyán József. A nyertesek harmada - 1458 fő -10 hektár alatti kis területet szerzett meg, és nagyságrendileg ennyien vannak azok, akik 10 és 50 hektár közötti birtokhoz jutottak. Jelentős vagyonnak számító, legalább 100 hektáros vagy annál nagyobb terület hatszáz licitálóhoz került, s nekik jutott az árverésen elkelt állami földterület több mint fele. hogy sok-sok egyéni gazdálkodónak és kisebb családi vállalkozásoknak juttassanak földeket, erősítve a vidéket. A legnagyobb kikiáltási árat a Hajdú-Bihar megyei, Ebes területén lévő, közel 200 hektárnyi, kiváló termőképességű, 40 aranykoronás szántó mondhatja magáénak: közel egymilliárd forintért hirdették meg, ami a családi léptéket messze meghaladja. A legmagasabb nyertes ajánlatot a Bács-Kiskun megyei Mátételke területén lévő 292 hektáros erdőért adták, ezért 1 milliárd 39 millió forintot fizetett a nyertes - ez sem egy kisvállalkozás büdzséje. Érdemes megnézni a legalacsonyabb és a legmagasabb hektáronkénti árakat is: előbbit Nógrádkövesd mellett egy 4,4 hektáros gyenge minőségű legelőért fizettek ki, hektáronként 45 ezer forintot ajánlva, a legtöbbet pedig egy 89 aranykoronás szőlőterület érte Tolna megyében, amiért hektáronként 11 millió forintot fizettek. A "Földet a gazdáknak" program összesített adatai szerint az elárverezett területek átlagos hektáronkénti ára 1,4 millió forint volt, amit egy 10-15 hektáros esetében sem a kis helyi családi gazdaságok tudnak megfizetni. Ángyán József kimutatása szerint épp ezért sok esetben azok a tőkeerős vállalkozások jutottak állami földekhez, amelyek vagy eleve nagyüzemi gazdálkodást folytattak, vagy más területről érkezve leginkább a földalapú uniós támogatásokat célozták meg a vásárlásokkal. A professzor hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a szomszédos Ausztriában és Nyugat-Európa más országaiban még mindig jóval magasabb a földek vételára, mint nálunk, vagyis az európai mércével "potom pénzért" megszerzett állami földek későbbi piacra dobása megsokszorozhatja a befektetett tőkét. Ez az arány Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rosszabb, s még a 20 százalékot sem érte el, míg 50 százalék feletti területet egyedül Békés megyében szereztek meg helybeli árverezők. Ha pedig a nyertes árverezők lakcímét vizsgáljuk, kiderül, a Földet a gazdáknak program nem elsősorban a falvak és tanyák népéről, a tényleges földművesekről szólt, hiszen a sikeresen elárverezett területek több mint felét tőkeerős városlakók szerezték meg, illetve Az első 10 legsikeresebb árverező település kilenc városa - Budapest, Debrecen, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, Szolnok, Karcag, Sárbogárd, Szeghalom, Szentes - közé mindössze egyetlen község került, a Fejér megyei Felcsút, ahol Orbán Viktor a gyermekkorát töltötte. - A község (zömében a miniszterelnök két gyermekkori jó barátja, Mészáros Lőrinc és Flier János, valamint közvetlen családtagjaik, illetve egy további lakos révén) hat Fejér megyei településen - Alcsútdobozon, Bicskén, Etyeken, Felcsúton, Óbarokon és Száron - összesen 1943 hektárra tett a kikiáltási árat alig meghaladó nyertes ajánlatot, összességében mintegy 2,6 milliárd forint értékben - olvasható a tanulmányban, amelynek szerzője az "Állami földprivatizáció - intézményesített földrablás" címet adta.
Kilenc város, egyetlen község - Felcsút és a Mészáros-család is sokat nyert az állami földeken
Nem a falvak és a kisbirtokosok, hanem a városok és a tőkeerős vállalkozók vitték el az állami földek jó részét – olvasható Ángyán József legújabb, immár országos földprivatizációs elemzésében.
null
1
https://nepszava.hu/3236429_allami-foldek-arveres-felcsut-meszaros-lorinc-angyan-jozsef-elemzes
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács mellett működő szakmai testület, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) csütörtökön publikált éves jelentésében értékeli korábbi ajánlásainak végrehajtását a tagállamokban, és látleletet ad arról, milyen előrehaladást tapasztalt a két utoljára vizsgált területen. Ezek: a korrupció megelőzése és a feddhetetlenség ösztönzése a parlamenti képviselők, a bírák és ügyészek, valamint a vezető kormányzati tisztviselők és a bűnüldöző hatóságok körében. Magyarország esetében mindkét vizsgálat tart, az előbbi kilenc, az utóbbi három éve. A parlamenti képviselőkre és az igazságszolgáltatásban dolgozókra vonatkozó korrupció-megelőzésben 2015 óta sikerült bizonyos haladást elérni, így hazánk tavaly kikerült a "globálisan elégtelen" osztályzattal minősített országok csoportjából. (Ebbe a csoportba azokat az államokat sorolják, amelyek az ajánlások kevesebb mint 60 százalékát teljesítik teljesen vagy részben. A nem teljesítés nem von maga után szankciókat). Marin Mrčela, a GRECO elnöke a jelentést bemutató brüsszeli sajtóértekezletén a Népszava kérdésére kiemelte: Magyarországon a 18 ajánlás részleges végrehajtása ellenére nincs igazi előrelépés a parlamenti képviselők integritásával kapcsolatos elvárások teljesítésében. Ezzel többek között arra utalt, Marin Mrčela szerint problémás az ügyészek tevékenységének szabályozása is, mivel a hatóságok nem ültették át az ajánlást, A szakmai szervezet aggályosnak tartja azt is, hogy a parlamenti kisebbség megakadályozhatja a legfőbb ügyész utódjának a megválasztását, aki ily módon a mandátuma lejárta után is hivatalban maradhat. (Ezzel azt kifogásolják, hogy egy kétharmadnál kisebb többség nem tudná leváltani a legfőbb ügyészt.) A GRECO az idei év második felében újra véleményezni fogja a helyzetet a magyarok által benyújtott friss jelentés alapján. Ami a legfelső szintű állami vezetőket és a bűnüldöző hatóságokat illeti, a szervezet leszögezi: a korrupció megelőzését szolgáló magyarországi intézkedések nagy része az alacsony beosztású és középszintű tisztviselőkre irányul. A magasrangú kormányzati tisztviselőkre vonatkozó feddhetetlenségi szabályozás nagyon gyenge, a rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat felső vezetőinek kinevezését övező körülmények pedig magukban hordozzák a politikai befolyásolás kockázatát. Magyarország a három éve elkezdődött vizsgálat során 29 ajánlást kapott ezen a téren, amelyek végrehajtását a GRECO a jövő hónapban értékeli. Mint Marin Mrčela fogalmazott: A strasbourgi intézmény nem tartozik az Európai Unió intézményrendszeréhez, de észrevételeit, ajánlásait a brüsszeli döntéshozók is felhasználják, például a jogállamiság tiszteletben tartásáról készült éves ország jelentéseikben. Az Európai Bizottság várhatóan július elején publikálja a Magyarország és a többi tagállam teljesítményét bemutató beszámolót, amelynek egyik fejezete a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát elemzi. GRECO-jelentés: Magyarországon fel kell számolni a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét, törvényben kell garantálni a rendőrség függetlenségét
Elkészült a GRECO-jelentés, a korrupcióellenes szervezet elnöke szerint sok a javítanivaló Magyarországon
A testület látleletet ad arról, milyen előrehaladást tapasztalt a két utoljára vizsgált területen. Ezek a korrupció megelőzése és a feddhetetlenség ösztönzése a parlamenti képviselők, a bírák és ügyészek, valamint a vezető kormányzati tisztviselők és a bűnüldöző hatóságok körében.
null
1
https://nepszava.hu/3237246_greco-jelentes-korrupcio-magyarorszag-orban-kormany
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
Kedd reggel 6 órakor egy 5 fős NAV különítmény hajtott végre házkutatást az otthonunkban. Ugye nem kell részleteznem, milyen volt látni a sokkot kapott és síró feleségemet, a szintén zokogó és ijedt kislányaimat. Hogy hogyan élték meg reggel hatkor mindezeket. Pusztán a fidesz bosszú és hatalomvágya miatt. Feltúrták az egész házunkat - írta keddi Facebook-posztjában Trippon Norbert. Újpest DK-s alpolgármestere, aki a pártja mellett a Momentum, az MSZP, az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd polgármesterjelöltje az előzményekről azt írta, hogy múlt pénteken a családi otthona vásárlásával és felújításával támadta meg a fideszes propagandasajtó. Trippon kampányházkutatásnak minősítette a történteket, amely ellen panaszt tett. Leszögezte, a nyomozás, ami miatt kiszállt hozzá a NAV, nem ellene zajlik. Hogy miről lehet szó, azt is csak feltételezi az ellenzéki politikus: "Mint eddig sem titkoltuk, 2019 végén eladtuk korábbi lakásunkat és vettünk egy felújítandó házat Újpesten, melyet jó pár kivitelezővel újítottunk fel, igazolt, legális forrásokból utána következő évben. A házkutatás tudtommal az egyik akkoriban nálunk dolgozó kivitelező évekkel későbbi NAV eljárása miatt történt, vélhetően áfacsalás ügyben, de erről konkrétabb tájékoztatást nem kaptam, mivel az ügyben sem tanú, sem gyanúsított nem vagyok." - Mi közöm nekem építőipari cégek áfa ügyeihez? Hát annyi, hogy 19 nap múlva önkormányzati választások jönnek - válaszolt is a saját kérdésére Trippon Norbert, megjegyezve, a házkutatás vége felé a ház körül feltűnt Wintermantel Zsolt volt fideszes polgármester, aki egyébként most is elindult a pozícióért. Az ellenzéki jelölt hozzátette, az öt NAV-nyomozó mindössze egy magánszerződéssel illetve számlákkal távozott, amiket ő maga adott a kezükbe. Az ügyben a Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészséget kereste meg, s ahogy megtudták, a feltárt vagyoni hátrány több százmillió forintra rúg. A terheltek száma 39, az eljárás több mint egy éve folyamatban van. A konkrét házkutatásról nem nyilatkoztak, de kiemelték, hogy a bűncselekményekhez köthető valamennyi gazdasági társaság fontosnak tekinthető az eljárásban, hiszen hozzájuk bizonyítási eszközök köthetők. A DK Trippon Norbertet jelöli polgármesternek Újpesten
Házkutatást tartott a NAV Újpest DK-s alpolgármesterénél
Trippon Norbert, az ellenzék polgármesterjelöltje egyértelműen lejáratásnak, a kampány részének tartja az akciót.
null
1
https://nepszava.hu/3236113_trippon-norbert-dk-ujpest-alpolgarmester-hazkutatas-nav-wintermantel-zsolt
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
Ha az a kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak az EP- és önkormányzati választások kampányköltéseire, akkor arra nagyon röviden lehet válaszolni: lényegében semmilyenek - kezdte Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Van ugyan kampányfinanszírozási törvény, de ez csak az országgyűlési választásra vonatkozik. Az EP- és az önkormányzati választások pénzköltéseire korábban se vonatkoztak, és most se vonatkoznak külön finanszírozási szabályok. A pártok erre a két választásra, amit ezúttal ugyanazon a napon tartanak, nem kapnak célzott állami támogatást. A választási eljárásról szóló törvény például minden választás esetében meghatározza a kampányeszközöket. Szemben azonban az országgyűlési választással, ahol jelöltenként nagyjából 6 millió forint a költési plafon, az EP- és az önkormányzati választásokkor a kampányeszközök meghatározásához nem csatlakozik semmilyen költési szabály. Csak annyi derül ki a törvényből, hogy mi számít kampányeszköznek és kampánytevékenységnek. A meghatározás szerint kampánytevékenységnek tekinthető minden olyan cselekvés, amely a választói akarat befolyásolására irányul, vagy ezt eredményezheti - ismertette a törvényt Ligeti Miklós. A jogszabály tipizáló jelleggel, tehát nem kimerítően felsorol négy jól ismert kampányeszközt: Mindez - jegyezte meg Ligeti Miklós - akkor vált kisebb-nagyobb mértékben vitatott kérdéssé, amikor a 2019-es önkormányzati választások során szembesült a Fidesz azzal, hogy a közösségi médiában nincs eléggé erős pozíciója. A hatalom aztán alaposan belehúzott, és a soron következő időközi országgyűlési választáson, ahol viszont a törvény szerint már érvényesült a költési plafon, a fideszes Koncz Zsófia úgy nyert a tiszaújvárosi körzetben, hogy kampányára a megengedett összeg - ez 2020-ban mintegy 5,5 millió forint volt - többszörösét költötték el csak a közösségi médiában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) akkor hirtelen "furcsán csúszós" kommunikációba kezdett, A jogi igazgató ezt az érvelést nyilvánvaló butaságnak nevezte. Ligeti Miklós elmondása szerint a Fidesz nemcsak behozta a lemaradását a közösségi médiában, hanem azt a módszert is megtalálta, amellyel relatív távolságban tudja tartani magától, azaz ki tudja szervezni kampányát. A hirdetési aktivitás nem a Fidesz-KDNP nevében jelenik meg az online térben: a Megafon ugyanúgy viselkedik a közösségi médiában, ahogyan a hagyományos kampányban a Civil Összefogás Fórum (CÖF). Valahogy egy orosz T-72-es tank került a CÖF békepárti teherautójára - a Fidesz érdekében. A 2022-es ellenzéki összefogás vizsgálatakor viszont a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kiadásait az ÁSZ beszámította az ellenzék kampányába. Formai értelemben ebben van annyi igazság, hogy az MMM maga is feltűnt szervezőként kampányrendezvényeken, így bizonyos fokig összekeveredett a pártnak nem tekinthető civil formáció és az általa támogatott pártok megjelenése. A kormánypárt, amely régóta alkalmazza a kampány kiszervezését, gondosan ügyel arra, hogy ez ne történhessen meg. A Fidesz ilyen amatőr hibát nem követ el - állapította meg Ligeti Miklós. Az EP- és önkormányzati választásokon jelölő szervezetként résztvevő pártok működésének vannak általános gazdálkodási szabályai, amelyek meghatározzák, hogy a pártok honnan fogadhatnak el adományokat, honnan szerezhetnek bevételeket - tért vissza az eredeti kérdéshez a jogi igazgató. Ennek azért van jelentősége, mert a pártoknak évente beszámolási kötelezettségük van, gazdálkodásukat az ÁSZ ellenőrzi. A számvevőszék ugyan külön nem vizsgálja az EP- és önkormányzati választások pénzköltéseit, de azt igen, hogy a párt gazdálkodásának részeként a bevételi források megfeleltek-e a törvényi feltételeknek. A pártok 2014 óta nemcsak az EP- és önkormányzati választások során, hanem általában véve sem vehetnek igénybe külföldi támogatást. Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel idén életbe lépett új szabályozás értelmében Minél inkább elhagyjuk Budapestet, annál inkább jellemző az, hogy egyesületek is részt vesznek a jelöltállításban: most már ezek a szervezetek sem használhatnak külföldi forrást - hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós. Számítások és felmérések hiányában a korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mennyi pénzt költött a kormánypárt, és mennyit az ellenzék a mostani kampány során. Ligeti Miklós a személyes benyomásaira hagyatkozott. Bár a busz- és villamosmegállóban, az úgynevezett citylight plakátokon megjelentek ellenzéki politikai kampányhirdetések is, a fővárosban feltűnő volt, hogy a közterületi hirdetési felületeket a kormánypárt dominálta. Kerülőutakon érheti el a magyar szavazókat az EP választási kampánya az Orbán-kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvénye miatt 444 milliót égettek el alig egy hét alatt a hajrában Május 27. és június 2. között több mint 444 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a hazai pártok, politikusok, a pártokhoz köthető média, közszereplők, különböző szervezetek. Ebből 361 millió 409 ezret, tehát a teljes összeg 81,36 százalékát a kormányoldalhoz köthető szereplők költötték - mondta lapunknak Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője. Az ellenzék esetén az összes pártköltés csupán 15,6 millió. A kormányoldal és az ellenzék hirdetési számlája a politikusi kategóriában esik legközelebb egymáshoz: az ellenzékiek 48 milliót fizettek a Metának, míg a kormányoldalon vagy ahhoz közeli politikusok 50 milliót. Ami a média költést illeti, ott már elég nagy a differencia, 142,5 millió áll szemben 10 millióval, és nem meglepő mód itt is az ellenzékhez tartozik az alacsonyabb összeg. Szintén szembetűnő a közszereplők, influenszerek, költései, ők összesen 78,7 milliót költöttek. Ennek számottevőbb részéért a Megafon felel, a régi kedvenc CÖF múlt héten csupán 100 ezres nagyságrendben jelentetett meg fizetett hirdetést. Az ellenzéki oldalon jó ideig nem volt ilyen jellegű tétel, ám a Demokratikus Koalíció életre hívta saját influenszer központját, a Hétköznapi Hősöket, ők az elmúlt héten 1,25 milliót költöttek. A fennmaradó politikai költésekért "független elemek", és nemzetközi szervezetek magyar hirdetései felelnek. Több pénzért hirdet a Facebookon a Megafon és a Fidesz, mint sok európai országban az összes politikai hirdető együttvéve Lévai Richárd szerint érződik a kampányhajrá, a májusi politikai hirdetésekre fordított összeg az áprilisi duplája lett. - Míg áprilisban 664,5 milliót égettek el, addig májusban már 1,34 milliárdot. Budapesten például az egy (meta) felhasználóra jutó összeg a kormányoldal esetén áprilisban 86,25 forint volt, addig májusban már 183,74 forint. Ellenzéki oldalon 14,61 forintról növekedett 32,92 forintra. Egyébként az is érdekesen kirajzolódik, hogy kinek mik a preferált területek. A kormányoldal például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom megyében kétszer annyit költött, mint áprilisban. Az ellenzéknél még látványosabb a koncentráció, ők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,87-szer többet költöttek májusban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 5,69-szeres a szorzó. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezek az összegekben nem csak a pártok, vagy a szervezetek központi költései tartalmazzák, hanem a helyi kisebb jelölteket is, akik feltehetően saját büdzséből is finanszírozzák a kampányukat - mondta a szakértő. Lévai Richárd arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a politikai hirdetésekre fordított összegek április 8-ig haladt párhuzamosan a 2022-es választáséval, viszont egy ideje már kevesebbet költenek. Ha ehhez hozzávesszük az inflációt is, akkor ez már jelentős különbség - magyarázta Lévai Richárd, aki azt is hozzátette, a kampányidőszak velejárója, hogy a cégek, vállalkozások egy részét kiszorítják erre az időre a Meta hirdetések piacáról. - Békeidőben a magyar Meta-költés 1,1 milliárd magasságában van egy hét alatt. Ez tartalmazza tehát a politikai szereplőket, de egyéb más piaci szereplőket is. Most ehhez adódnak hozzá a kampány költések, ami felnyomja a hirdetési árakat. A piaci szereplők egy részének ez már nem éri meg, mert nem hozza vissza az árát, így inkább nem hirdetnek, vagy nem annyit. Van pénz újabb plakátokra, háború után most már békét hirdet a Fidesz
Lényegében semmilyen szabálynak nem kell megfelelni az EP- és önkormányzati választások kampányköltéseit illetően
null
1
https://nepszava.hu/3238140_lenyegeben-semmilyen-szabalynak-nem-kell-megfelelni-az-ep-es-onkormanyzati-valasztasok-kampanykolteseit-illetoen
2024-06-07 00:00:00
true
null
null
Népszava
Az Orlen olajipari cég volt vezérigazgatója, Daniel Obajtek egy Andrássy úti luxuslakásban bujkál - derül ki a VSquare oknyomozó portál cikkéből. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a férfi ellen korrupció gyanúja miatt vizsgálódnak a lengyel hatóságok. A jelenlegi kormányfő, Donald Tusk az elszámoltatás egyik legfontosabb lépésének tartja az Orlennel szembeni eljárást. A volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) EP-listáján is szereplő Daniel Obajtek többször tagadta, hogy külföldre menekült volna, ám most kiderült, hogy hazudott. A korábbi cégvezető egy 147 négyzetméteres, 1,6-2 millió euró értékűre becsült penthouse apartmanban lelt menedéket az Andrássy úton. Egy NER-hez köthető ingatlanfejlesztő cégé, a BBID Kft.-é a lakás. Daniel Obajtek több olyan videóval is jelentkezett a közösségi médiában, amely minden kétséget kizáróan Budapesten készültek, egyes felvételeken a luxuslakás látható, másokon a Városliget. A jelek szerint nem ő az egyedüli fontos ember, akit hazájában keresnek a hatóságok és Magyarországon vészeli át a nehéz időket. A legismertebb például a volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki, aki jól jövedelmező tanácsokat ad ügyfeleinek. Milliókat érnek a Magyarországon bujkáló elítélt macedón exminiszterelnök, Nikola Gruevszki tanácsai
Budapesten bujkál a lengyel hatóságok által keresett korábbi Orlen-vezér
A kormányváltás után az elszámoltatás egyik célpontjává vált az általa vezetett cég.
null
1
https://nepszava.hu/3237960_lengyelorszag-orlen-daniel-obajtek-bujkalas
2024-06-07 00:00:00
true
null
null
Népszava
Sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amelynek értelmében a zárási feltételek sikeres teljesülése esetén 100 százalékos tulajdonosa lesz Magyarország piacvezető kiskereskedelmi babaáruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek - jelentette be pénteken a Mészáros Csoport. A közleményben az áll, A tranzakciónak köszönhetően a Talentis Group Zrt. 100 százalékos tulajdonosa lesz a Brendon Holding Kft.-nek, ami két magyarországi és egy szlovákiai leányvállalat tulajdonosa. A közlemény szerint a megegyezés fontos részét képezi az előző tulajdonosokkal történő további együttműködés, mivel a szakmai tudásuk és tapasztalatuk ebben a speciális üzletágban nélkülözhetetlen. A Mészáros Csoport elsődleges stratégiai célja a magyar alapokon nyugvó értékmegőrzés, valamint a nemzetközi terjeszkedés, amit új üzletek és webáruházak megnyitásával tervez megvalósítani a környező országokban. "A Mészáros Csoport tagvállalataival történő együttműködés, a szinergia hatások kiaknázása garantálja a Brendon márka még szélesebb körben történő népszerűsítését, valamint eredményességének és hatékonyságának további növelését" - áll a közleményben. Eszerint a Brendon Holding Kft. akvizíciójával egy teljesen új, ám annál fontosabb tevékenységi körrel bővült a Mészáros Csoport, amely "koncepcióját tekintve közel áll az üzletfilozófiájához", ugyanis "prioritást élvez a gyermekek, családok iránti elkötelezettség és felelősségvállalás". Szlovákiában Pozsony legnagyobb alapterületű baba-mama áruházával az ország második legnagyobb forgalommal rendelkező piaci szereplője. Konszolidált árbevétele 2022-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, alkalmazottainak száma pedig több mint 300. Mészáros Lőrinc: Nem törvényszerű a milliárdossá válás, az elmúlt 32 év munkájával jutottam el idáig "A Deloitte Magyarország által támogatott nemzetközi tender eredményeképpen a Talentis Group Zrt.-vel való együttműködést választottuk, mert így látjuk biztosítottnak a cégcsoport jövőjét. Várjuk a közös munkát a Talentis csoporttal, amely a tranzakció zárását követően kezdődik meg. Motivációnk nem változott: a legszínvonalasabb szolgáltatást szeretnénk nyújtani a kisbabás családoknak most és a jövőben is" - közölték a Brendont 1993-ban alapító, és azóta is a céget vezető tulajdonosok. Mészáros Lőrinc egyik cége kiírt egy tendert, majd a másik megnyerte azt, ráadásul nem előszörMészáros Lőrincnek fogászata eddig nem volt, de most végre vett magának egyet
Mészáros Lőrinc megvette a Brendon babaáruház-láncot is
null
1
https://nepszava.hu/3232553_meszaros-lorinc-brendon-babaaruhazlanc-talentis-group
2024-06-07 00:00:00
true
null
null
Népszava
"Egy birtokomba került felvétel tanúsága szerint a Bayer Construct Zrt. (amelynek tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa) 60 ezer példányt rendelt abból a füzetből, amelyben Borbély Ádám, Zugló fideszes polgármesterjelöltje azzal dicsekszik, hogy ő felújíttatta a kerületi iskolák udvarát" - derül ki a kerület független országgyűlési képviselőjének Facebook-posztjából. Hadházy Ákos azt állítja, Borbély Ádám iskolákban kampányolt, a gyerekeket és a pedagógusokat is biodíszletnek használva, mindezt a tankerület asszisztálásával. Szerinte az utóbbit a választási bizottság százezer forinttal jutalmazta. Publicus Intézet: Horváth Csaba vezet Zuglóban, a fideszes Borbély Ádám a másodikMedián: Zuglóban Rózsa András momentumos polgármesterjelölt vezet, de ismertsége messze elmarad Horváth Csabáétól Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, az eddig is tudható volt, hogy kormánypárti politikus feltétel nélkül kiszolgálja a Bayer Construct érdekeit - például megpróbálja úgy beállítani a monstrumot, hogy az a zuglóiak érdekében valósul meg. Azt is tudtuk, hogy a Bayer megpróbálja néhány négyzetméternyi gumiszőnyeggel letudni minden kötelezettségét, pedig legalább 15 milliárd forinttal tartozik a zuglóiaknak - fűzte hozzá. Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről "Ez a kép azonban új szintjét mutatja meg ennek a mocskos játéknak: Tiborcz István üzlettársa közvetlenül finanszírozza a fideszes jelölt kampányát, miközben a kormány 244 milliárd forintot fizet neki az amúgy teljesen felesleges betonmonstrumért"- zárta sorait Hadházy Ákos, megjegyezve, hogy mindez még a Fidesz törvényei szerint is szabálytalan, olvasatában pedig a zuglóiak elárulása.
Hadházy Ákos: 60 ezer darabot rendelt a zuglói fideszes jelölt kampányfüzetéből a Bosnyák téri beruházás építtetője
Budapest XIV. kerületében is egyre csak fokozódik a kampány.
null
1
https://nepszava.hu/3238242_hadhazy-akos-borbely-adam-kampanyfuzet-zuglo-bayer-construct
2024-06-08 00:00:00
true
null
null
Népszava
Pécsett továbbra is sok találgatásra ad okot a városnak csaknem egymilliárd forint kárt okozó buszvásárlás büntetőügyében hozott másodfokú ítélet. Az önkormányzat közlekedési cége - mint arról többször írtunk -, a Tüke Zrt. 2015-ben megvásárolt 115 használt Volvo-buszt 3,5 milliárd forintért, ám ez a flottát és még 8 buszt pár hónappal korábban 2,8 milliárdért kínálta a városnak a Volvo hollandiai cége. Az ár azért szökött ennyire fel, mert titokzatos módon belépett az üzletbe a holland Bus and Coach cég, és megdrágította a flottát. A buszvásárlás három megvádolt közvetítője közül az egyik, a Németországban élő P. Endre már az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét, s őt felfüggesztett szabadságvesztésre és 172 milliós sikerdíjának visszafizetésére ítélte a Kaposvári Törvényszék. A két másik közvetítőt viszont bűncselekmény hiányában felmentette az elsőfokú bíróság, mondván, az üzlet során érdemi munka nélkül zsebrevágott félmilliárd forintnyi közvetítői díj nem eltúlzott. Másodfokon viszont a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új tárgyalást rendelt el. A tábla szerint a tényállás teljes mértékben felderítetlen maradt a per során. A tábla több tucatnyi pontba foglalt kifogása közül az egyiknek különösen nagy lett a visszhangja, hisz abból megtudtuk, hogy a jogerősen elítélt P. Endre 52,5 milliót utalt a legbefolyásosabb baranyai fideszes politikus, Bánki Erik német cégének a számlájára. A tábla szerint P. Endre utalásának okára a törvényszék nem keresett választ. Bánki Erik: Egyetlen eurócent sem érkezett a nevezett személytől a céghez! Mindennek azért volt nagy visszhangja, mert a Volvo-per követői az első pillanattól úgy vélték, nem a buszper milliárdos hasznának valódi haszonélvezőit állították bíróság elé, hanem csak azok befolyás nélküli "sameszeit", hisz a buszvétel közbeszerzésének eredményéről a Pécset akkor irányító kormánypárti politikusok döntöttek. Az, hogy Bánki cége pénzt kapott az egyik vádlottól, megerősítette az előbb említett vélekedést. Ugyanakkor Bánki lapunknak azt nyilatkozta, hogy cége sosem kapott pénzt P. Endrétől. Ezek után megkérdeztük a táblabíróságot: nincs-e tévedés az ítélet indoklásának idézett pontjában, valóban kapott-e Bánki cége pénzt P. Endrétől, s ha igen mikor történt az utalás? A táblabíróság azt válaszolta, hogy az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját az ítélet indoklásában közzétette, és ennél szélesebb körű tájékoztatást a folyamatban lévő ügyről nem nyújthat. Az általunk kérdezett jogászok szerint viszont ez a válasz egyértelműen úgy értelmezendő, hogy a tábla fenntartja álláspontját, hisz, ha az indoklás említett bekezdése a pénzutalásról pontatlan lett volna, akkor táblabíróság korrigálná magát. De ezt nem tette, vagyis mondjon Bánki Erik bármit, az 52,5 milliós utalás megtörtént a bíróság szerint. Csak az oka maradt ismeretlen. A fentiek nyomán adódik az a kérdés: ha elsőfokon újrakezdődik a per, akkor nem indokolt-e újraindítani a nyomozást, hogy eljusson az eljárás azokhoz a személyekig, akiknek vádlottakon kívül még szerepe, sőt, talán főszerepe volt az ügyben? Az ítélet egy másik bekezdése arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendőrség nem kívánta vizsgálni mi lett a sorsa annak a 172 milliónak, amit P. Endre thaiföldi offshore számlájára küldött Bus and Coach. Vajon ez a vizsgálat nem lenne-e indokolt? Ezeket a kérdéseket feltettük az ügyészségnek, ám ők türelmet kértek, mivel az ítélőtábla új eljárást elrendelő határozata még nem végleges. A vádlottak ugyanis megfellebbezték a tábla határozatát, így a Kúria mondja majd ki, újra kezdődik-e a per elsőfokon. Beszéltünk több jogásszal, hogy szerintük van-e akadálya a per során hangsúlyt nem kapó bizonyítékok átgondolása után kiterjeszteni újabb személyekre a nyomozást, s ők valamennyien azt felelték: erre van mód, ám teljes mértékben kizártnak tartották, hogy ez meg is történne. Ha ez a prognózis valósul meg, akkor hiába indul újra az eljárás, megint csak az eddigi vádlottakról dönthet a bíróság. Vagyis a táskahordókról. Mégiscsak Bánki Erikig érhet a pécsi buszbotrány, a fideszes képviselő furcsán tagad
Bánki Erik nem mond igazat - üzeni a bíróság hallgatása
Úgy tűnik, nincs esély arra, hogy megtudjuk, kik voltak a botrányos pécsi buszvásárlás valódi haszonélvezői, még akkor sem, ha az ügyet újratárgyalja a bíróság.
null
1
https://nepszava.hu/3238221_banki-erik-pecsi-buszper-birosag-hallgatas
2024-06-17 00:00:00
true
null
null
Népszava
Több NER közeli cégnek, szervezetnek is jutott az állami lottócég támogatási és szponzorálási szerződéseiből májusban. az INANI Production Kft.-t és az INANI Football Production Kft. Bessenyei egyébként kiterjedt céges hálózattal rendelkezik, az üzletember többek közt kisebbségi tulajdonosa a Fidesz favorizált biztonsági cégének a Valton-Sec Kft.-nek is. amely Havasi Balázs zongoraművész cége, aki az évek során jelentős támogatásokat kapott a kormányzati érdekkörökön keresztül. Például 2016 és 2018 közt, évente 150 milliót kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Havasi munkásságának rajongója a Mészáros Lőrinc-Várkonyi Andrea házaspár, akik 2023-ban például Londonba utaztak, hogy megnézzék a művész előadását. Várkonyi a Blikknek akkor úgy fogalmazott: "Havasi Balázs invitálására érkeztünk az angol fővárosba, mindketten nagy rajongói és egyben támogatói is vagyunk a művészetének. amely Orbán Viktor 2002-ben létrehozott Polgári köreinek alapítványából nőtte ki magát. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Kultúra a Magyarságért Nkft.-nek pedig 10 millió cseppent a májusi pénzesőből. 5 millió forintot kapott a GML Productions Kft., ami eredetileg a KDNP ifjúsági szervezetéből nőtte ki magát. Jelenleg az a Gondi Mátyás vezeti, aki egyben a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületet is igazgatja. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 5 millióval lett gazdagabb. A NOE elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin, egyébként Fidesz támogatottként elindult Érden az idei önkormányzati választáson a polgármesteri székért. A kormányt nyíltan támogató Kardosné volt, aki első körben (a Facebook-oldalán) kiállt Novák Katalin, volt köztársasági elnök, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűncselekményeit eltussoló K. Endrének adott kegyelmi döntése mellett. Mint írta: "A NOE az 1987-es megalakulása óta változatlan értékek mentén működik, amelynek a család és a gyermekek feltétlen tisztelete az alapja. A 2020-ban kiadott állásfoglalásunk ma is ugyanúgy érvényes. Nagycsaládosként és ötgyermekes édesanyaként a pedofília minden formáját elutasítom. Elnök Asszony kegyelmi döntését tiszteletben tartjuk." Végül az utolsó mondatát törölte a posztból, de az internet nem felejt. amely a Nemzeti Lovarda cége. 8,7 millió forintot kapott a Kastélyakadémia Alapítvány, amely a pomázi György Ádám (Liszt Ferenc-díjas zongoraművész) Kastélyakadémia alapítványa. A sporttal foglalkozó szervezetek is jól jártak, a Magyar Szabadidősport Szövetség 15 milliót, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 25 milliót, az Élvehal, Horgász, Sport, Túra és Rendezvényszervező Egyesület 9 milliót, a Vadnai Olimpiai Felkészülési Alapítvány 5 milliót, a Magyar Rögbi Szövetség 7 milliót kapott a Szerencsejáték Zrt.-től májusban. A Budai Várban történő felújításokért felelős Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. 5 milliót zsebelt be, 10 milliót pedig a PlayIT Entertainment Kft. ami a korábbi Budapest Game Show utódrendezvényéért, a PlaytIT-ért felelős cég. A cégről egyelőre nem sokat lehet tudni. Összesen 664,7 millió forintot osztott szét az állami lottócég.
NER-közeli cégeknek is jutott a Szerencsejáték Zrt. közel 665 milliós szponzorációjából májusban
280 millió forintot kaptak Sarka Kata férjének, Bessenyei Istvánnak a cégei.
null
1
https://nepszava.hu/3239661_665-millio-ner-kozeli-cegek-szponzoracio-szerencsejatek-zrt
2024-06-18 00:00:00
true
null
null
Népszava
Magyarország továbbra is az uniós pénzekkel elkövetett csalások és szabálytalanságok élvonalában van, derül ki az Európai Unió Csalás elleni Hivatalának (OLAF) friss jelentéséből, amely a tavalyi évről készült. Az OLAF 2023-ban 11 vizsgálatot folytatott nálunk, amelyek közül öt zárult ajánlással. Ezzel a teljesítménnyel a 27 tagállamból A helyzet valamelyest javult 2022-höz képest, amikor még Magyarország volt sorrendben az első, messze megelőzve a második Olaszországot. A kedden közzétett beszámoló nem tér ki rá, hogy az uniós hivatal milyen ügyekben vizsgálódott nálunk, mekkorára becsülte a károkozás mértékét és hogy milyen ajánlásokat tett a hatóságoknak. Az OLAF ajánlásainak többsége általában az uniós források visszafizetésére vonatkozik. Tavaly a 27 tagországban összesítve több mint egymilliárd euró megtérítését javasolta csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység miatt. Itt az újabb OLAF-jelentés, megint Magyarországon bukkant a legtöbb szabálytalanságra az EU csalás elleni hivatala Ha az uniós hivatal bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, felkéri a tagállami igazságügyi hatóságokat, hogy fontolják meg bírósági eljárás megindítását. Mint a kimutatásból kiviláglik, 2019-2023 között Magyarországon volt a legmagasabb a függőben lévő ügyeknek a száma, amelyekben az illetékesek még nem hoztak határozatot eljárás megindításáról. A jelentés itt sem részletezi, hogy milyen esetekről van szó. Mint az OLAF leszögezi, a tagállamok nem kötelesek követni az OLAF igazságügyi ajánlásait. A végrehajtás elmaradását indokolhatja, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok eltérően értelmezik a közösségi jogot, illetve az, hogy az ügyészek nem tartják elegendőnek a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokat. - olvasható a jelentésben, amely szerint ilyenkor a nemzeti hatóságokra marad a további vizsgálódás. Az OLAF vizsgálja az uniós költségvetés bevételi forrását jelentő vámokkal és bevételekkel elkövetett szabálytalanságokat és azok pénzügyi hatását. Ezen a téren Magyarország továbbra is listavezető, Elkészült a GRECO-jelentés, a korrupcióellenes szervezet elnöke szerint sok a javítanivaló Magyarországon Négyből csak egy magyar bízik az Orbán-kormányban, háromból egy szerint a miniszterelnök és a környezetében mindenki más is korrupt"Orbán Viktor nem képviselhet bennünket, európaiakat" - Petíciót indítottak a magyar EU-elnökség felfüggesztéséért
OLAF-jelentés: Magyarország továbbra is az uniós pénzekkel elkövetett csalások és szabálytalanságok élvonalában van
Toronymagasan vezetjük a vámbevételekkel bűvészkedő tagállamok listáját és sok pénzügyi ajánlást kapunk az uniós támogatások visszafizetésére is.
null
1
https://nepszava.hu/3239678_olaf-jelentes-europai-unio-csalas-vambevetelek-unios-penzek-korrupcio
2024-06-18 00:00:00
true
null
null
Népszava
Adott egy állami cég a Corvinus Befektetési Zrt. Ez a cég intézte az elmúlt évek a legfontosabb állami cégvásárlásait a kormány utasításra és a NER épülésére. A Corvinus vásárolta meg a minap ezer milliárd forintért a Budapest Airport Zrt. részvényeinek 80 százalékát - azt, hogy minek, arra nincs érvényes válasz. Ugyanez a cég vásárolta meg korábban a Budapest Bankot (BB) és a Vodafone Magyarország Nyrt.-t is. A Budapest Bank történetéről többször írtunk: a tulajdonos amerikai konszern kivonult a régióból, a magyar állam meg jó drágán megvette a bankot. Sokáig nem tudtak mit kezdeni vele - pedig nem is kellett volna semmit. Jó kis bank volt a BB, csak az osztalékot kellett felvenni. Ennek ellenére a bankot odaadták Mészáros Lőrinc MHB-jának - cserébe Mészáros adott a bankjából 30 százalékot az államnak. Jó üzlet...Kinek is? Ugyanezt játszotta el a kormány - szintén a Corvinuson keresztül - a Vodafone Zrt-vel: szerveztek sok hitelt a 4iG Nyrt.-nek - amely Jászai Gellért érdekeltségében van - hogy meg tudja venni a mobilcég 51 százalékát. Biztos ami biztos az állam megvette a maradék 49 százalékot a veszteséges, hitelektől terhelt mobilcégből, de az irányítás NER-milliárdosé maradt. Nem sok értelme volt anno a Budapest Bank megvásárlásnak. Semmi értelme nem volt megvenni a veszteséges Vodafone-t. És nagy valószínűség szerint baklövés volt megvenni a BA Zrt-t is. Az a duma, hogy a kormány csak így tudja Ferihegy fejlesztését kontrollálni. Ha egy kormány annyira erőtlen, hogy jogszabályokkal - jogállami módon - nem tudja a reptér tulajdonosait közérdekű működésre rávenni, ekkor mondjon le, de semmikép se dobjon ki az ablakon ezer milliárd forintot! Kezdjünk el fogadásokat kötni: vajon mikor követi a reptér a Vodafone és a Budapest Bank sorsát és kerül egy mozdulattal valamelyik oligarchához? Egy év, kettő? Vigyázat, lehet, hogy 2026 után már nem fog menni!
Enyém, tiéd, de mégis az övék
Adott egy állami cég a Corvinus Befektetési Zrt. Ez a cég intézte az elmúlt évek a legfontosabb állami cégvásárlásait a kormány utasításra és a NER épülésére. A Corvinus vásárolta meg a minap ezer milliárd forintért a Budapest Airport Zrt. részvényeinek 80 százalékát – azt, hogy minek, arra nincs érvényes válasz.
null
1
https://nepszava.hu/3239645_enyem-tied-de-megis-az-ovek
2024-06-20 00:00:00
true
null
null
Népszava
Eddig komolyabb büntetés nélkül megúszták a betegek a hálapénzes eljárásokat. A Debreceni Törvényszék 2024. március 20-án hirdetett ítéletet hálapénz elfogadása miatt egy orvos ügyében. Őt bűnösnek találták és egyebek mellett nem jogerősen két év börtönre, öt évre felfüggesztve. Az orvost megvesztegető három beteg elleni büntetőeljárást a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség megszüntette, miután az érintettek megrovást kaptak. Megszületett az ítélet egy debreceni orvos ügyében, aki hálapénzt fogadott el több betegtől Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes "ügyleteket." Így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Négy év börtönt kapott az osztályvezető orvos, aki csaknem egy évtizeden át kért előre hálapénzt A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli. Azóta ennek következtében összesen 2023-ban 19 olyan ügyben kezdeményeztek nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos. Egyelőre a már felderített esetekben többségében sincs jogerős ítélet. S a lapunk által megkérdezett ügyvédek - Ábrahám László és Bátki Pál - sem tudtak olyan eseteket felidézni, Egy lapunknak nyilatkozó jogász úgy vélte: ez egy nagyon érzékeny terület. Még ha valaki páciensként tisztában is van a hálapénz büntethetőségével, amikor adja, az esetében mégiscsak a maga vagy közvetlen hozzátartozójának egészsége, élete a tét. Ennek a megítélése akkor is nehéz ha ez tiszta korrupció, amit nem szabad eltűrni. És amikor a bíróság kimondja valakiről, hogy bűnös, akkor az ügy összes körülményét mérlegeli. Szakértőnk példaként idézte daganatos betegek történetét: Ebben az esetben a beteg az életben maradásárt fizetett. Az ilyen érintetteket morálisan nehéz volna büntetni - tette hozzá. Hálapénz elfogadása miatt fogtak el két szabolcsi főorvost
Hálapénz: mintegy 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt az NVSZ
A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli.
null
1
https://nepszava.hu/3240555_halapenz-tilalom-nemzeti-vedelmi-szolgalat-egeszsegugy-dolgozok-betegek-buntetes
2024-06-25 00:00:00
true
null
null
Népszava
A június 9-i önkormányzati és EP-választás előtt hirtelen megugrott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő Szegi település lakóinak száma. Márciusban még csupán 246 választásra jogosult lakott a településen, azonban június 9-re ez 348 lett, ami negyvenegy százalékos emelkedést jelent, így lehet élni a gyanúperrel, hogy a 102 érkezőnek köszönhetően lett polgármester a kormánypárti jelöltje, Trudics Andrea. A Kúria azonban megsemmisítette az eredményt és új választás kiírásáról döntött a Tokaji Járásban fekvő faluban. "Egyes ingatlanokba 6-10 fő jelentkezett be, és a Helyi Választási Bizottság két tagjához további 8-8 fő került bejelentésre" - olvasható a határozatban. A helyiek is furcsa dolgokat tapasztaltak a szavazás napján. Az új "lakókat" szervezetten, kisbuszokkal vitték szavazni, emiatt hatalmas sorok alakultak ki. Minderre korábban még nem volt példa. Több érkező kezében is egy olyan papírt fedeztek fel, amire az volt felírva, kire kell szavazni. "Volt olyan szavazó, aki a helyi választási bizottság elnökének kérésére az igazolványa helyett azt a nyomtatványt adta oda, amire leírták neki, hogy kire, melyik polgármesterre és képviselőre kell szavazni" - idézett a Kúria az egyik panaszos beadványából. A bíróság azt is kimondta, objektív adatok támasztják alá, hogy sérült a választások tisztasága, mivel olyan emberek is szavazthattak, akik "tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák"
Akkora választási csalást követtek el egy borsodi faluban, hogy még a Holdról is látszott, a Kúria döntött új választás kiírásáról
Teljesen nyíltan ment az egész, meg sem próbálták titkolni.
null
1
https://nepszava.hu/3240842_valasztasi-csalas-kuria-szegi-onkormanyzati-valasztas
2024-06-27 00:00:00
true
null
null
Népszava
A Szerencsejáték Zrt. kicsivel több mint 15 milliárd forintos támogatásaiból csaknem 9,2 milliárd vándorolt a NER kegyeltjeihez 2015. február és 2024. május közti időszakban - derült ki lapunk összesítéséből. Tehát a szétosztott pénzek 61 százaléka került olyan személyekhez, szervezeti-, egyesületi elnökökhöz, akik nyíltan támogatják a Fideszt, esetleg rokonuk, ismerősük a kormánypárt színeiben politizál, vagy olyan szervezetek, egyesületek, melyek üzenetei, kutatásai gyanúsan egybevágnak a kormány éppen aktuális üzeneteivel, érdekeivel. (Az összesítés a nettó, tehát ÁFA nélküli összegeket tartalmazza). Az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. minden hónapban közzéteszi a listát arról, hogy kik kaptak adományként, vagy szponzorálási szerződés formájában 5-10, de akár több száz millió forintot. Szponzorációs szerződések esetén arról van szó, hogy egy támogatott cég valamilyen formában (rendezvényen, mozgóképen, honlapján) közzéteszi a Szerencsejáték Zrt. logóját, esetleg nevét, mint támogatót. A támogatottak körében jelentős összeget kapott például Deutsch Tamás testvére, Deutsch Péter. Az Élményliget Kft., ahol Deutsch Péter cége (Ad-Wiser Szolgáltató és Tanácsadó Kft) kisebbségi tulajdonos, összesen 125 milliót kapott, míg a Sport&Event Sportügynökség Kft., ahol szintén az Ad-Wiser Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-n keresztül kisebbségi tulajdonos a Fideszes EP-képviselő testvére, 50 milliót. Utóbbi cég esetén érdekes adalék, hogy az Ad-Wiser tagsági jogviszonya az Opten cégnyilvántartó adatbázisa szerint 2021 májusában kezdődött, az első támogatás pedig 2021 júniusában érkezett a Sport&Event Sportügynökség Kft.-hez. Pert nyert Komjáthi Imre, az állami szerencsejátékcégnek ki kell adnia a dokumentumokat arról, kit miért támogat A rokonok cégeinek támogatásában ez szinte aprópénznek számít Szijjártó Péter külügyminiszter testvérének, Szijjártó Saroltának és sógorának, Őry Tamásnak cégéhez képest. A Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft. (később TRP Hungary Kft.) 181 millió forintot kapott a Szerencsejátéktól. Ők azonban még így is távol vannak a rekorderektől, a legtöbb pénzt, a teljes szétosztott összeg 16 százalékát a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta. A közel 2,5 milliárd egy olyan alapítványhoz vándorolt, amelynek kuratóriumában ül Princzinger Péter, aki a 2017-ben Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) került az alapítványhoz, akárcsak Könnyid László, aki az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt. Továbbá Somlyai Zoltán, aki a Kempinski Hotelt vezette, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott, jelenleg pedig a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group hoteldivíziójának vezetője. Havasi egyébkén az évek alatt ennél is több pénz kapott kormányzati körökből, például 2016 és 2018 közt évente 150 milliót kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Havasi munkásságának ismert rajongója Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea, akik 2023-ban például egyenesen Londonig repültek, hogy láthassák a művész előadását. Várkonyi a Blikknek akkor úgy fogalmazott: "Havasi Balázs invitálására érkeztünk az angol fővárosba, mindketten nagy rajongói és egyben támogatói is vagyunk a művészetének". Jelentős összeget zsebelt be Rózsa István is, aki közel 10 év alatt két cégen keresztül 500 millió forinthoz jutott. Rózsa István egyébként 2005 és 2022 közt az ATV igazgatósági tagja volt, emellett producer is, többek közt Demjén Ferenc karrierjét egyengeti. Demjén az évek alatt számtalanszor hangot adott már a kormánypárt iránti szimpátiájának, 2022-ben például a zuglói fideszes kampánykiadványban "viccesen" azt mondta, hogy "nagyon furcsa lenne, ha az ország több mint egy évtizede regnáló miniszterelnöke hirtelen nevet akarna változtatni. Maradjon csak Orbán Viktor néven miniszterelnök a jövőben is". Sok ismert zenész kiakadt Magyar Péterre, pedig csak fizetni kell mindig, engedélyt kérni nem A Fidesz köré gyűlt zenészek, előadóművészek közül nem csak Demjén Ferenc produceréhez vándoroltak milliók. Tóth Gabi (aki 2022-ben színpadra állt a Fidesz kampányzáróján, Orbán Viktorral pedig közösen énekelte a Kossuth-nótát) koncertjeit szervező cég, a Backstage Management Bt. a kampányzáró után, tehát 2022 júniusa óta 95 milliót kapott a Szerencsejátékon keresztül. Az énekesnőt számos támadás érte a Fidesz közelisége miatt, ő pedig elmondta, nem kellett őt megvenni "hiszen mindig is ez volt az én hitem szerinti, valódi közösségem". Tóth Gabin kívül Pataky Attilának, az Edda frontemberének cége a P. Management is jelentős összeget költhetett el, pár forint híján 378 milliót kapott a zenész, aki nem csak zenei munkásságával, vállalt jobboldaliságával, de a földönkívüliekkel kapcsolatos kijelentéseivel is fenntartja a sajtó érdeklődését. Ehhez képest Nagy Feró, aki szinte heti jelleggel szólal meg politikai témákban, csupán egyszeri 10 millió forintot kapott. Az énekes, aki 2024 telén a Mi Hazánkhoz közel álló Magyar Jelennek elmondta, egész életében liberálisnak vallotta magát, ugyanebben az interjúban azt is mondta: "úgy érzem, életem legfontosabb pártja a Fidesz." Az Ismerős Arcok nevű, nemzeti érzelmű zenekar mögött álló cég, a Hangos Szó Kft. is szép összeget, összesen 160 milliót markolt fel 2018 óta. Nyerges Attila, a zenekar frontembere a 2022-es Fideszes győzelemről egyébként azt mondta a Mandinernek, hogy ekkora győzelemre nem számított, csak reménykedni mert. Nemcsak a zenészek, hanem a kormányoldal üzeneteivel egyetértő civilek, médiaszereplők is zsebre tehettek a közösből. A Civil Összefogás (CÖF) például 180 milliót kapott. Az egy fokkal kevésbé ismert Kommentár Alapítványnak 185 millió jutott. Az alapítvány képviselője Simon Ildikó Beatrix, aki korábban a Miniszterelnökség nemzeti konzultációs államtitkárságának vezetője volt. Továbbá kuratóriumi tag Békés Márton történész, a Schmidt Mária által vezetett Terror Háza kutatási igazgatója. A Gulyáságyú média írta meg 2024 áprilisában, hogy a fideszes Tranzit fesztivált szervező, és egyébként folyóiratot is kiadó alapítvány közéleti képzést is indít majd a 18-28 éveseknek. Noha a Szerencsejáték Zrt. ritkán szokta indokolni, ki és miért kap tőle támogatást, ez esetben Vadai Ágnes mégis kicsikart valamiféle választ. Eredetileg Rogán Antaltól kérdezte, hogy "Mit ad az országnak az 1100ÉV Kft., hogy a Szerencsejáték Zrt. 40 millió forinttal támogatja?" Rogán helyett államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt, aki azt mondta, hogy a cég "kiemelten fontosnak tartja, támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén. A támogatási rendszert 2015 óta működtető Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. szigorú szempontok alapján, világos szabályok szerint végzi támogató tevékenységét." Bayer Zsolt az értékteremtő munkája miatt kapott negyvenmillió forint közpénzt a Szerencsejáték Zrt.-től Annyiban egész biztos, hogy jogos Dömötör érvelése, hogy a támogatások között szép számmal akadnak jótékonysági szervezetek, és sportegyesületek is. Igaz néhány kivétellel ezek olyan szervezetek, amelyekkel a kormány jó viszonyt ápolt az évek alatt. A sportszervezetek közül is kiemelkedően sok pénzt (431 millió) kapott a Kubatov Gábor Fidesz pártigazgató nevével fémjelzett Ferencvárosi Torna Club (FTC) és az alá tartozó egyéb Kft.-k. Ezeken túl is akad pár érdekesnek számító jutalmazott, köztük a legtöbbet a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kapta, 380 milliót. A szervezet Orbán Viktor 2002-ben létrehozott Polgári köreinek alapítványából eredeztethető. 80 milliót kapott összesen a D. C. Magyarországi Alapítvány, aki leginkább azzal került be a hírekbe, hogy Magyar Nemzeti Imareggelit szervezett Balog Zoltán (aki akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette) támogatásával. Érdekesség, hogy 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium is kapott 6 milliót a lottócégtől.
Tíz év alatt a Szerencsejáték Zrt. támogatásainak 61 százaléka landolt a Fideszhez köthető személyeknél, cégeknél, szervezeteknél
Rokonok, zenészek, médiaszereplők is jól jártak.
null
1
https://nepszava.hu/3241184_szerencsejatek-zrt-tamogatas-penz-holdudvar
2024-07-01 00:00:00
true
null
null
Népszava
Hivatalosan 2,2 milliárd forintból kellett megépülnie a piliscsabai tűzoltólaktanyának, de az épületet nem sikerült befejezni - derül ki Hadházy Ákos pénteki Facebook-bejegyzéséből. A független országgyűlési képviselő szerint nem világos, "mennyi pénzt csesztek el erre a soha el nem készülő remekműre", de egymilliárd forintot bizonyosan. A kivitelező cég jelenleg felszámolás alatt áll. A független országgyűlési képviselő szerint mivel a 2015-2020-as támogatási időszaknak már minden határideje lejárt, ez a projekt nem fog megvalósulni. Hadházy Ákos szerint a pokol is jobb, mint a lombkoronasétány A beruházás egyébként a Makovecz Bástyája néven illetett program része. "A laktanyatorzó épülete is egy újabb példája annak, hogy miről szól a program: rohadt sok pénzért Makoveczre hajazó giccseket építeni átkozottul fölöslegesen a piliscsabai erdőbe" - fogalmazott Hadházy Ákos.
Kétmilliárd forint uniós támogatást kapott a piliscsabai tűzoltólaktanya, de csak egy torzót sikerült összehozni
Mivel már lejárt a támogatási ciklus, éppen ezért alighanem ez már így is marad.
null
1
https://nepszava.hu/3241745_pilicsaba-tuzoltolaktanya-unios-penzek-hadhazy-akos
2024-07-05 00:00:00
true
null
null
Népszava
Két nagy értékű ingatlanbérleti szerződést is kötött a MÁV-csoport egy héttel azt megelőzően, hogy elhagyták volna a korábbi székházat. Az eredeti indoklás szerint a költözésre takarékossági okokból volt szükség, de nem látszik, hogy spórolna a dolgon az állami cég. Mi történt? Valamivel több mint 5,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket irodaházak bérlésére a MÁV-csoport április utolsó napjaiban - derül ki az állami cég által közzétett szerződéslistából (pdf). A vállalat az Üllői úti Telekom-irodaházban 3 évig fog irodákat bérelni a Veres Tibor érdekeltségébe tartozó TSZ Development Kft.-től, míg a XIII. kerületben található Kassák-Dévai irodaház bérléséről bő két és fél éves időtávra állapodott meg a Schmidt Máriához és Ungár Péterhez köthető BIF-csoport egy leánycégével. Előzmények: a MÁV központja az elmúlt bő tíz évben a fővárosi Könyves Kálmán körúton volt. Ennek az irodaháznak a bérléséről még 2013-ban kötöttek megállapodást a tulajdonos Raiffeisen Ingatlan Alappal. A szerződés azonban az idén május 6-án lejárt, és már év elején arról szóltak a hírek, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium nem hosszabbítja meg azt. Március végére biztossá vált, hogy a MÁV-csoportnak költöznie kell, ám azt sokáig nem lehetett tudni, hogy hol dolgozik majd az a több mint 2100 alkalmazott, aki eddig a Könyves Kálmán körúti irodaházba járt be. Hosszabb távon a Mol-torony melletti BudaPart lehet a célpont, ám erre még éveket kell várni. Néhány hete több lap is arról számolt be, hogy az átmeneti időszakban az alkalmazottak egy része a közeli Telekom-székházba költözhet, míg mások az angyalföldi MKB-irodaházban vehetik fel újra a munkát. A munkatársak jelentős hányada pedig hosszabb-rövidebb ideig home office-ban maradhat. Számokban: a hétfőn közzétett szerződési adatok alapján a Telekom-székházban 2027 májusáig 2,1 milliárdért, míg a XIII. kerületi, egykor valóban az MKB-nek otthont adó, de a BIF-csoporthoz tartozó irodaházban 2026 végéig 3,4 milliárdért bérelnek majd irodákat. Nem látszik, hogyan lesz ebből spórolás. A cég ugyanis így havonta átlagosan 165 millió forint bérleti díjat fog fizetni 2026 végéig, miközben a 2024 előtti legutóbbi szerződésmódosítás alapján a régi székház 352 ezer euróba, azaz jelenlegi árfolyamon 138 millió forintba került egy hónapra. Korábban a MÁV-nál a 24.hu-nak azt mondták, hogy "a költözés érdemi, évi több száz milliós - a várható, átmeneti időszakban akár másfél milliárdos - megtakarítással jár majd a vállalatcsoportnak". Felülnézet: a MÁV az új szerződéseit épp abban az időszakban kötötte, amikor a főpolgármesteri pozícióra pályázó Vitézy Dávid és Lázár János konfliktusa látványosan kiéleződött, és a felek egymásnak üzengettek a sajtóban. A MÁV-val most 3 milliárd forint feletti megállapodást kötő BIF-csoport egyik tulajdonosa ugyanakkor az az Ungár Péter, aki közel negyedmilliárd forinttal támogatta Vitézy Dávid kampányát, és aki a BIF többségét is kézben tartó családi vagyonkezelő cégéből 5,2 milliárd forintos osztalékjövedelemhez jutott az idén. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Milliárdokért bérel irodát Schmidt Máriától a MÁV
Valamivel több mint 5,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket irodaházak bérlésére a MÁV-csoport április utolsó napjaiban.
null
1
https://g7.hu/vallalat/20240624/milliardokert-berel-irodat-schmidt-mariatol-a-mav/
2024-06-24 14:26:00
true
null
null
G7
Nagyon látványos, hogy mennyire túlárazottan veszi meg a magyar bajnokságok közvetítési jogait a közmédia, ha más országok élvonalbeli ligáinak hasonló bevételeivel vetjük össze a magyar csapatokhoz így befolyó összeget. A hazai labdarúgás közvetítési jogait 2012 óta vásárolja meg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Ezt megelőzően a piacon egy idényre egymilliárd forint körüli összeget fizettek a jogokért, az MTVA azonban már az első szerződésben is 2,5 milliárdot vállalt. Azóta a jogdíjakra szánt összeg tovább emelkedett. Az első megállapodás kifutása után évi 3,8 milliárdot fizettek, a legutóbbi, 2021-es szerződésben azonban már szezononként 9,8 milliárd forintos összeget rögzítettek. Ez nemzetközi összevetésben is sok. Az Eb-re kijutott országok közül az öt nagy liga kivételével csak további öt bajnokság előzi ebből a szempontból az NB I-et. Ezek közül négy gazdaságilag és labdarúgásban is jóval előttünk jár, az ötödik pedig Törökország, amelynek népessége kilencszerese a magyarnak. A magyar csapatok több pénzhez jutnak a közvetítésekből, mint az osztrák és a svájci versenytársaik, de előzik a 40 milliós Lengyelország élvonalbeli együtteseit is. A hasonló népességű, gazdasági erejű, és fociban csak kissé előttünk járó cseheknél a magyarországi negyedét sem éri el a közvetítési jogokból származó bevétel. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA focisták fizetésében sikerült utolérni AusztriátA régióban lényegében sehol nem keresnek jobban a focisták, mint nálunk, 2010-hez képest papíron harmincszoros a fizetések emelkedése. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióbanPénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy mutató, amiben Európa-bajnok a grúz fociEgyetlen európai futballbajnokságban sem költekeztek annyira túl a csapatok, mint Georgiában. Stadionból viszont csak egy épült az országban az előző tíz évben. Nálunk tizennégy. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés Adat európa-bajnokság foci közvetítési jogok labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt. Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.
Így tömi ki pénzzel a magyar focit a közmédia
A hasonló népességű, gazdasági erejű, és fociban csak kissé előttünk járó cseheknél a magyarországi negyedét sem éri el a közvetítési jogokból származó bevétel.
null
1
https://g7.hu/adat/20240705/igy-tomi-ki-penzzel-a-magyar-focit-a-kozmedia/
2024-07-05 14:35:00
true
null
null
G7
Rengeteg kritika érte a magyar állam valaha volt legnagyobb értékű szerződését, az autópálya-hálózat nagy részének koncesszióba adását, ami opciókkal a pénzügyi modell szerint 13,7 ezer milliárd forint lett volna 35 év alatt. A Szabad Európa által kiperelt szerződéses adatok szerint ugyanakkor a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló magántőkelapok által létrehozott vállalatnak 15 ezer milliárd forint lehet az árbevétele, opciókkal ez 17,3 ezer milliárd forintra emelkedhet. Megkeresésünkre ezt a szerződés alanya, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azzal árnyalta, hogy ez a szám már a tervezett inflációt és árfolyamváltozásokat is tartalmazza, szerintük 7 ezer milliárd forint a jelenérték szerinti összeg. Az indoklásul megadott, a magyar állam által készített pénzügyi modell alapján kalkulálva 2023-as áron akár kétezer milliárd forintos profitot is várhatnak a NER-üzletemberek a 35 éves időtartam során - mindez az infláció és más gazdasági hatások függvényében azonban nagyban változhat. A koncessziós időszak 2022. szeptemberi indulása utáni első négy hónapban 6,5 milliárd forint adózott eredményt értek el az MKIF-cégek, ami az államtól kapott 43 milliárdos koncessziós díj 15 százaléka volt. Közel 3,3 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok. Tavaly is jelentős profit keletkezett: 2023-ban az állam 148,2 milliárd forintot utalt át az MKIF-nak a sztrádák üzemeltetésére és fejlesztésére, amiből 16,8 milliárdot fizetnek ki osztalékként Szíjj és Mészáros magántőkelapjainak. Ez a koncessziós díj 11 százaléka. A konstrukció egészen pontosan úgy néz ki, hogy az államtól a koncessziós díjat az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kapja, amely az üzemeltetést és a fejlesztést más társaságoktól veszi igénybe. Előbbit alapvetően az MKIF Magyar Koncessziós Üzemeltető Zrt. végzi, de részt vesz ebben hat, a latin számokról elnevezett MKIF cég is, amelyek egyik fele Mészáros Lőrinc, a másik fele Szíjj László magántőkelapjaié. Ez a hat cég végzi majd - fejlesztési közreműködőként - a koncesszió keretében készülő új autópályák építtetését is. Az összesen nyolc vállalat néhány pénzügyi mutatója az alábbi grafikonon látható a már lezárt két pénzügyi évre, amelyből az első a koncessziót tekintve csak négy hónapos volt: A már a koncessziós időszak elején elért két számjegyű profit éles ellentétben áll a koncesszió indoklásául elkészített anyaggal, amit a Transparency International perelt ki. 2023 januárjában az ebben szereplő adatok alapján számítottuk vissza a pénzügyi modellt, amely az első évekre masszív veszteséget feltételez a nyertes koncesszornál. Ez logikus is, hiszen elvileg akkor ad egy állam koncesszióba egy tevékenységet, ha nincs pénze megvalósítani azt, tehát a koncesszió nyertesének kell beruháznia, ebben az esetben gyorsforgalmi utakat építeni, felújítani. Ez ebben az esetben másként néz ki, hiszen a 2022. szeptember 1-jei kezdés utáni első 16 hónapban a 191 milliárd forintos állami rendelkezésre állási díjból összesen 22 milliárd forint adózott eredmény keletkezett, amiből 20 milliárd forintot osztalékként fizettek ki. Az MKIF-nél kérdésünkre, hogy miért nem hagyták a tulajdonosok a pénzt a társaságokban, azt válaszolták: a tulajdonosok minden esetben csak annyi osztalékot vesznek fel, ami negatívan nem befolyásolja a projekt megvalósíthatóságát. A fejlesztési időszakban a korábban kivett osztalék sokszorosát kell majd a projekt rendelkezésére bocsátani önerő és/vagy hitel formájában. A cégekben egyébként a jövőbeni felújítási munkákra jelentős mennyiségű céltartalék került képzésre. Azt is megkérdeztük, hogy az eredeti tervekkel szemben miért lett veszteség helyett nyereség, amire a válasz az volt, hogy "a takarékos gazdálkodásnak és a jelentős kamatbevételnek köszönhető, mellyel szemben egyébként jelentős infláció is jelentkezett (ez a következő évekre negatív gazdasági hatással jár)". Az MKIF-nek egyébként nemcsak az államtól van bevétele, hanem például a gyorsforgalmi utakon található portálokat is bérbe adhatják, de más szolgáltatásokból is tudnak kiegészítő bevételhez jutni. 2022-ben azonban a bevétel 98, 2023-ban 97 százaléka az állami koncessziós díjból származott, így az előbbieknek nem volt érdemi hatása arra, hogy mennyire magas eredményt értek el. Nem a tervek szerint alakul A pénzügyi modell adataival az alábbi grafikonon megjelenítettük a tervezett veszteség/haszon mellett az első időszak tényadatait is. Jól látható, hogy a kormányzat koncesszió alátámasztására szóló tervei azzal számoltak, hogy az első években nem termel profitot a koncesszor, hanem új utakat épít, illetve 2023 és 2025 között közel 700 milliárd forintnyi megújító karbantartási beruházást hajt végre. Megkérdeztük az MKIF-et, hogy mekkora összeget költöttek a sztrádák felújítására 2023 végéig. Ezt a számot nem adták meg, csak azt közölték, hogy 2025-ig a sztrádák 43 százalékát fogják felújítani több száz milliárd forintos költséggel. Tavaly a felújítási, szintre hozási munka a hálózat 19 százalékán készült el - pontos számot azonban nem tudunk, mennyinél járhatnak. Ami az induláshoz szükséges beruházásokat illeti, a koncesszióba adott gyorsforgalmi szakaszokat kiszolgáló Magyar Közút-eszközöket meg kellett vásárolnia az MKIF-nek, ezek értéke 17 milliárd forint volt. Az MKIF-nél arra is felhívták a figyelmünket, hogy a tulajdonosok a cégek indulásakor 47 milliárd forintos jegyzett tőkét is biztosítottak.*Mi kissé eltérő számokat találtunk a cégbeszámolók alapján: 2022. december 31-vel 41,4 milliárd forint jegyzett tőkéje volt a cégeknek, 2023 végén 44,7 milliárd forint. A szóban forgó vállalatok eszközoldalán találni például a bankbetétek 2022-es 16,1 milliárd forintos, majd tavaly 66,7 milliárd forintra hízó összegét. Így a kezdetben adott pénzösszeg még nőtt is a cégeknél, a kivett osztalék ellenére, ami fontos lesz a későbbi beruházások finanszírozására. Az MKIF-cégek beszámolóiból az látható, hogy a bevételeket felhasználták az üzemeltetési és szintre hozó munkák költségeire, illetve képeztek összesen 61,7 milliárd forint céltartalékot a következő öt év elvégzendő nagyfelületű karbantartásira. Ami ezen felül maradt, az lett az adózás előtti eredmény. Ez finanszírozást biztosít a későbbi felújításokhoz, csakhogy a koncessziós szerződéseket pont azért szokták a kormányok megkötni, hogy a vállalkozó minél gyorsabban végezzen el beruházásokat, amiket majd később fizetnek ki. Itt ennek egyelőre a fordítottja történik. Az MKIF válaszai szerint a helyzet jövőre kezd megváltozni: 2025-ben indul a tízéves fejlesztési időszak a hazai gyorsforgalmi utakon, 299 kilométer hosszan bővül például 2×3 sávosra a meglévő hálózat, 279 kilométer új sztrádát építenek. 2034-ig jelenlegi értéken számolva több, mint ötezer milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Az MKIF érvelése szerint ezt a jelentős összeget majd saját tőkéből és/vagy hitelből kell finanszírozniuk, ami az ő pénzügyi kockázatuk. 2057-ig dől majd csak el, hogy sikerül-e az üzleten végső soron nyereséget elérni, és ha igen, mekkorát. 2025-től így nem az állam finanszírozza majd a koncesszort, hanem fordítva, az MKIF fog többet költeni a tervek szerint az utak építésére, mint amennyit az államtól kap. Majd 2034 után ismét fordul a mérleg, akkor kell majd visszakeresni az ötezer milliárdos befektetést. Lehetett volna másképp? Felmerülhet a kérdés, miért kellett koncessziós szerződést kötni évekkel korábban, ha még mindig nincs szükség a fejlesztésekre, és csak jövőre indulnak el? Emellett a magyar állam az üzemeltetést és a fejlesztéseket külön szerződésekben is odaadhatta volna, nagyobb versenyt generálva, vagy az üzemeltetés maradhatott volna nyugodtan az állami Magyar Közútnál. Ami igazán érdekessé teszi a helyzetet, hogy bár a fő érv az autópályák koncesszióba adása mellett az volt, hogy így fejlesztésük nem terheli a költségvetést, közben a magyar állam 467 milliárd forintért építtet Szíjj László Duna Aszfaltjával sztrádákat. Ezek java részét aztán majd az MKIF kapja meg üzemeltetésre, de nem nekik kell a megépítést finanszírozni. Uniós vizsgálat A fenti számok magyarázata problémás lehet a kormány számára Brüsszelben. Az Európai Bizottság ugyanis a koncessziós szerződés miatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. A Szabad Európa brüsszeli tudósítójának beszámolója szerint az egyik fő kifogás az, hogy a szerződés nem hárítja át a kockázatokat az államtól a nyertesekre. Az eljárás jelenleg aktív szakaszban van, az április 24-i sajtóközlemény szerint Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra. Ugyan csak a teljes koncessziós időszak pénzáramai döntik el, hogy milyen nyereség várható, de ha a koncessziós időszak elején lehet profitot realizálni, az eltér a koncesszióknál megszokott formától. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncessziónNégy hónap alatt kockázat nélkül jutott többmilliárdos extrapofithoz a Szíjj-Mészáros páros az autópályák üzemeltetésén. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáivalÉves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetesA Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Eddig az állam finanszírozta Mészárosék sok ezer milliárdos üzletét, de ígérik, hogy ez megfordul
A koncessziós szerződések arra szolgálnak, hogy a vállalkozók fejlesszenek a későbbi profit reményében, de a magyar autópályák üzemeltetőinek nem kellett várniuk.
null
1
https://g7.hu/kozelet/20240704/eddig-az-allam-finanszirozta-meszarosek-sok-ezer-milliardos-uzletet-de-igerik-hogy-ez-megfordul/
2024-07-04 14:38:00
true
null
null
G7
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt egyes tőzsdei megbízásai és azok alapján létrejött ügyletei során sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendeletben (MAR) foglalt, a piaci manipulációt tiltó rendelkezések.A tőzsdei értékpapír-kibocsátó közgyűlése 2022 áprilisában felhatalmazta annak igazgatóságát saját Forrás/T és Forrás/OE részvényeinek vásárlására. A Forrás a saját részvények megvásárlására a MAR 5. cikke szerinti részvény-visszavásárlási programot nem indított.Félrevezető jelzés a befektetőknekA társaság ezt követően 2022 decemberében és 2023 márciusában jelentős darabszámú Forrás/T részvényre vonatkozó vételi megbízást adott be a Budapesti Értéktőzsdén, amely vételi megbízásokban szereplő részvénymennyiség az adott értékpapírra vonatkozó előző 20 napi átlagforgalmat többszörösen, de akár több százszorosan is meghaladta. Ezeknek a vételi megbízásoknak azonban végül csak töredéke teljesült.E vételi megbízások megtévesztő, félrevezető jelzést adhattak az adott részvény forgalmát, keresletét-kínálatát illetően.A vételi megbízások emellett többféle módon (a kereskedési könyvben a vételi és eladási oldal szétnyílása nyomán, illetve az ár hosszú távú rögzítésére alkalmasság okán) megtévesztő, félrevezető jelzést közvetíthettek a befektetőknek az adott részvény árfolyamáról is.Mindezeken felül 2022 decemberében és 2023 márciusában több kereskedési napon a Forrásnak a két részvényre vonatkozóan teljesült egyes kötései (amely időszakban egyébként a kibocsátó teljesült kötései az értékpapírok forgalmának magas hányadát adták) jelentős mértékben húzták el a részvények árfolyamát a tárgyi ügyleteket megelőző utolsó kötések árához képest.Tizenötmillió forintos bírságot kapott a ForrásA tőzsdei kibocsátó összességében egyes vételi megbízásainál a piaci körülményeket gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva határozta meg az azokban rögzített mennyiséget és árat. Félrevezetésre, megtévesztésre alkalmas jelzéseivel így sértette a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását is.A feltárt problémák miatt az MNB ma közzétett határozatában megtiltotta a Forrásnak a MAR piaci manipulációt tiltó előírásainak ismételt megsértését, 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a társaságra és tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést tesz.A bírságösszeg kapcsán súlyosító körülménynek minősült egyebek mellett, hogy a tiltott piaci manipulációt egy nyilvános értékpapír-kibocsátó több kereskedési napon és több, a MAR által tiltott magatartásformával követte el. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy az érintett részvények nem szerepelnek a BUX, BUMIX vagy CETOP részvényindexekben.Rámutatott egy kiskapura a jegybankAz MNB e jogsértés kapcsán felhívja a figyelmet a MAR 5. cikkében szabályozott, a részvény-visszavásárlási programokra vonatkozó mentesség intézményére. Az ott megjelölt, valamint a kapcsolódó uniós rendeletben szereplő szabályoknak történő maradéktalan megfelelés esetében ugyanis az adott kibocsátó a saját részvények visszavásárlása kapcsán mentesül a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció tilalma alól.Amennyiben egy kibocsátó a MAR 5. cikke szerinti részvény-visszavásárlási program keretein kívül vásárol saját részvényeket, az természetesen nem minősül automatikusan piaci manipulációnak. A nevezett uniós szabályoknak való maradéktalan megfelelés hiányában azonban a kibocsátók a saját részvényeik visszavásárlása kapcsán már nem mentesülnek a jogszabály erejénél fogva a piaci visszaélés tilalma alól, tőzsdei tevékenységüket tehát az általános szabályok szerint kell megítélni. Kiemelten fontos tehát, hogy a kibocsátók a saját részvényekkel bonyolított, MAR 5. cikke szerinti részvény-visszavásárlási programon kívüli ügyleteik során a piaci manipulációt generálisan tiltó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel fokozott figyelemmel járjanak el.
Saját részvényeivel trükközött egy magyar cég
Az MNB 15 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Forrás Nyrt.-t a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet megsértése miatt.
null
1
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2024/07/birsag-mne-forras-piaci-manipulacio
2024-07-08 09:20:00
true
null
null
Világgazdaság
A Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt. nem ért egyet a Magyar Nemzeti Bank határozatával, amely 15 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi a társaságot - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatóban.A jegybanki döntés szerint a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt. a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendeletben foglalt, a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértette.A bírságot a forgalomgenerálást és árfolyambefolyásolást eredményező tőzsdei megbízásokkal és ügyletekkel indokolták.A társaság az MNB határozatával szemben jogorvoslattal kíván élni.
Visszautasítja a Forrás a manipulációs büntetést
Kifogásolja a jegybank piacfelügyeleti bírságát a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt.
null
1
https://www.economx.hu/gazdasag/visszautasitja-a-forras-a-manipulacio-vadjat.792567.html
2024-07-09 09:48:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Egyre több részlet lát napvilágot az utóbbi időben a Városházáig érő fővárosi számlagyár botrányáról. Ez az ügy, ami a túlárazott és korrupciógyanús Lánchíd-felújításhoz kapcsolható. A botrány szálai egészen 2019 őszéig érnek, amikor a balliberális koalíció Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával átvette Budapest irányítását.Karácsonyék nem tétlenkedtek sokat és megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert, és új közbeszerzési eljárást írtak ki.A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul, majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Bajnai bizalmasa tudhatott a Lánchíd-botrányrólAz érthetetlen drágulást már abban az időben is többen kifogásolták, Karácsonyék részéről viszont csak mellébeszéléssel találkozott a közvélemény. Voltak persze olyan bennfentesek, akik már akkor pontosan tudták a drágulás okát. Ide tartozik a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon régi bizalmasa is, aki egy Magyar Nemzet által megismert hangfelvétel-leirat szerint arról beszélt egyik ismerősének, hogyazért került ötmilliárd forinttal többe Karácsonyék idején a Lánchíd felújítása, mert abból pénzeket osztottak vissza fontos baloldali potentátoknak.Az üzletember konkrétan úgy fogalmazott: "El vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással stb., stb." A beszélgetőtárs megdöbbenve kérdezett vissza, hogy "ebből ki lehet venni pénzt?" Bajnai Gordon régi "harcostársa" a felvételen a Lánchídra utalva konkrétan ezt mondta: "Hát ötmilliárddal megdrágult, és kisebb a tartalma." Azaz, az üzletember egyértelműen arra célzott, hogy a baloldali városvezetés pénzt szivattyúzhatott ki a projektből.A fővárosi számlagyár kulcsfigurájaA fenti beszélgetés 2021 nyarán zajlott le, amikor - mint utóbb kiderült - már javában áramlottak a Lánchíd-pénzek egy titokzatos, a praxisától azóta eltiltott ügyvéd, Vig Mór cégéhez. A férfiról napvilágra került az is, hogy ő nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.Vig Mór a szélesebb nyilvánosság számára azután vált ismertté, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly novemberben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vette, miután belebukott egy sok száz milliós számlagyárba.A NAV nyomozói az ügyben összesen 33 helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. Az eljárás részeként házkutatást tartottak többek között egy bizonyos Hegedüs Dániel nevű ügyvédnél, illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is.Közpénzből készpénzKésőbb kiderült, miért lehetett szükség utóbbi hatósági intézkedésekre: néhány hónapja az atv.hu hozta nyilvánosságra, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.A több más bűncselekménnyel is összefüggésbe hozott Vig Mórt azonban 2022 januárjában eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, emiatt stratégiát kellett váltani.Ezután vonták be Hegedüs Dánielt az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.Megszólalt egy titokzatos informátorAz ügyben pár hónapja fordulat következett be: egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának. A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. Az "elszámolás" a levélíró szerint a vállalkozás vezetője és a jogász között zajlott.Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfél milliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint ráadásul a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. Ám ami még gyanúsabbá teszi az egész történetet, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz.A megtudott adatok alapján nem volt nehéz megállapítani, hogy a biztonsági cég a Lövőház utca 7-9. szám alatt található Árgus-Security Vagyonvédelmi Kft. A biztonsági vállalkozás egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, az ő édesapja pedig nem más, mint Apáthy Endre, akinek a családi érdekeltségébe tartozik az A-Híd Zrt.A Városházára kerülhettek a kenőpénzekAmennyiben tehát igazak a bennfentes levélíró állításai, a Lánchíd-beruházásból "kimentett" pénzek az azt végző A-Híd tulajdonosi köréhez kerülhettek vissza, ahonnan az összegek a levélíró szerint a budapesti Városházán landoltak.A volt elszámoltatási kormánybiztos mindezek után feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig hivatali vesztegetés gyanújával elrendelte a nyomozást.Az ügyet a rendőrség végül átadta a számlagyárügyben tavaly óta költségvetési csalás gyanújával nyomozó NAV-nak, akik tavaly novemberben Vig Mórt is őrizetbe vették.Egyesített eljárásokNos, a birtokunkban lévő határozatból kiderült, hogy a NAV mindezek mellett, Tényi István feljelentése alapján, hűtlen kezelés gyanújával is eljárást folytat. Ezt a nyomozást a vesztegetési ügyhöz csatolták célszerűségi okokból, míg a költségvetési csalás miatt zajló bűnügyet külön nyomozzák.
Lánchíd-botrány: vesztegetés, hűtlen kezelés és adócsalás miatt is nyomoznak
Három bűncselekmény miatt is nyomozást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fővárosi számlagyár ügyében – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került hatósági határozatból. A Karácsony Gergely vezette Városházáig érő botrány kapcsán a hűtlen kezelés, a vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúját is vizsgálja az adóhatóság.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/lanchid-botrany-vesztegetes-hutlen-kezeles-es-adocsalas-miatt-is-nyomoznak
2024-07-08 17:11:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Kiáltvány: legyen önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben! Nemrég megírtuk: az állam 600 milliárd forintot fizet "fű alatt" Tiborcz István körének három irodaház-együttesért. A kormány most újabb iparágban segíti ki a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealapos csapatot. Gigantikus naperőműveket vásárol fel tőlük - a vételár természetesen titkos, de a tranzakciósorozat végösszege akár 150-200 milliárd is lehet. Ennyire családbarát tehát még sosem volt ez az ország - a történelmi helyzethez pedig történelmi indítvány dukál. Nem azt kérjük az oligarcháktól, hogy ne lopjanak. Ez naivitás lenne. Javasoljuk viszont a hatalomnak: legyen önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben! Így az állampolgárok pontosan tudhatnák, mennyivel járulnak hozzá az Orbán-dinasztia jövőjéhez, nekik meg nem kellene annyit trükközni, bujkálni, ügyvédekre költeni. Tényleg mindenkinek egyszerűbb lenne az élete. Vélemény. Ez az írás eredetileg ténycikk lett volna arról, hogy az elmúlt 35 év legnagyobb, a Kopaszi-gáttól Zuglóig érő ingatlanmutyija után a kormányzat újra kisegíti a többnyire magántőkealapok mögött rejtőzködő Tiborcz-kört. Most épp az MVM Zöld Generáció Zrt. kezdi felvásárolgatni a miniszterelnök vejéhez kötődő - korábban Adnan Polat török üzletember által "frontolt" - napelempark-hálózatot, amely nagyvárosnyi területek villamosenergia-ellátásáért felel. Itt is az a helyzet, hogy az állam olyan projekteket húz magához, amelyeket már a beruházási szakaszban is jócskán támogatott. Majd amikor az egyetlen kockázatosabb fázis, a tartós üzemeltetés következne, még ezt a terhet is leveszi a magánfejlesztő válláról, és sokévnyi remélt hasznot tesz az illető zsebébe egyetlen mozdulattal. A Válasz Online már hetekkel ezelőtt hallotta, hogy az MVM Zöld Generáció szép sorjában megveszi azokat a naperőműves vállalkozásokat, amelyekben résztulajdonos a Tiborcz Istvánhoz kapcsolható Central European Opportunity Magántőkealap. Először a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki külterületén mintegy 80 hektárt használó, közel 12 milliárd forintos tárgyieszköz-állományú projektcéget, a Tatooine SolarPark Kft.-t, majd az ugyanebben a térségben Túrkevén, illetve a Vas megyei Sárfimizdó-Gersekaráton is aktív, az előbbinél legalább négyszer nagyobb értékű Innovolt Kft.-t. (Utóbbi nem közvetlenül, hanem a Jupiter Flex SolarPark, Jupiter Solution SolarPark és HSE Europa Solar kft.-ken keresztül birtokolja a napelemparkokat). Ezeket a felvásárlásokat már jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (itt és itt) - így vált nyilvánossá, hogy az állam ismét beavatkozott a Tiborcz-kör érdekében. Lapunk értesülése szerint az MVM-ben vizsgálják az ugyanezen klubhoz tartozó, viszont még óriásibb Neovolt Kft. megvételét is. Ez a cég a tulajdonosa annak a PolSolar Kft.-nek, amely - öt, szintén galaktikus vagy mitológiai nevű leányon keresztül (Alderaan SolarPark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft.) - az ország legnagyobb egybefüggő naperőművi rendszerét ellenőrzi. A borsodi Mezőcsát térségében lévő, tavaly átadott létesítmény 440 hektárján összesen 466 ezer napelemtáblát helyeztek el, és ezzel a park országos jelentőségre tett szert: itt termelik a hazai naperőművek által előállított villamos energia 8 százalékát - a tárgyi eszközök értéke pedig a PolSolar beszámolója szerint 84 milliárd forint. Ezen tények ismeretében billentyűt ragadtunk tehát, és újság módjára megkérdeztük az MVM-csoporttól: milyen összegért vették meg a tiszapüspöki, túrkevei, illetve sárfimizdói és gersekaráti, összesen majd’ 200 MW kapacitású szolárparkokat? (Mi előzetesen - az eszközértékek fényében - 60-70 milliárd forintra tippeltünk vona.) Továbbá: valós-e az az információnk, hogy az állami vállalat számol a mezőcsáti, hatszáz focipálya nagyságú Neovolt-PolSolar-művek bekebelezésével is? (Itt 90-100 milliárdos árat is elképzelhetőnek tartanánk a látható cégadatok alapján.) Ezen kívül vásárol-e még olyan napos vállalatokat az MVM, amelyben tulajdonosi oldalon megjelenik a Tiborcz-közeli Central European Opportunity Magántőkealap (merthogy az említetteken túl is akadnak ilyen érdekeltségek az országban)? Éltünk tehát a kérdezés jogával, noha a tapasztalataink lesújtóak. Egy bő hónapja például semmilyen választ nem kaptunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV), amikor az 580-600 milliárd forintos kormánynegyed-fejlesztés részleteiről érdeklődtünk - pedig, mint írtuk, egy egész metróvonal kijött volna a zuglói és újbudai irodaházi tömbök államosításának árából. Kérdéseink kifejezetten indokoltnak tűntek, hiszen a kormányzat beruházási stopot hirdetett, elvileg tehát szűk esztendőket kellene élnünk. Az MVM-hez jobb reményekkel fordultunk; biztosak voltunk abban, hogy az illetékesek érdemben reagálnak majd kérdéseinkre, hiszen mégiscsak a legfontosabb állami cégről van szó, amely energiafogyasztók millióival kommunikál napi szinten. Aztán jött a feketeleves - és nálunk is eltört valami. Ahogy már jeleztük, ez az írás eredetileg ténycikk akart lenni, de képtelenek vagyunk tartani a műfaji kereteket. Kiderült ugyanis: már az MVM-től sem lehet értelmes, legalább az olvasóinkat tisztelő válaszokat kapni egy 60-70 milliárd forintra rúgó napelemes történetről - amely, ha kiegészül a mezőcsáti biznisszel, máris a 150-200 milliárdos tartományba kerülhet. Nézzék csak, mivel ütötték el a fent tálaltnál még részletgazdagabb, kifejezetten tárgyszerű kérdéssorunkat! "Az MVM-csoport - stratégiájával összhangban - folyamatosan bővíti megújuló energiatermelési portfolióját, amellyel jelentősen hozzájárul Magyarország dekarbonizációs célkitűzéseinek megvalósításához. Az MVM folyamatosan keresi a lehetőségeket napelemparkok építésére és akár meglévők megvásárlására a zöld átmenet elősegítése érdekében. Mivel az MVM Zöld Generáció Zrt. aktív tevékenységet folytat a hazai naperőművek piacán, ezért a korábbi és folyamatban lévő tranzakciók gazdasági jelentőséggel bíró adatainak megosztása üzleti sérelemmel járna." Lefordítjuk: ne tessék kérdésekkel megzavarni a normál munkafolyamatot, végezzük a dolgunkat, oszt jónapot. A "kimunkált" MVM-válasz ráadásul úgy hivatkozik üzleti sérelmekre, mintha valós piaci műveletekről lenne szó, ahol az állami cég öldöklő versenyben győz le hazai és nemzetközi vevőjelölteket, illetve kíméletlen ártárgyalások után szerez unikális vállalatokat. Hát akkor tisztázzuk, hogy jutottunk idáig! Már 2018-ban szóltunk, hogy nagyon különös folyamat zajlik a hazai "zöldpiacon". Az Erdoğan-Orbán-tengely közepén elhelyezkedő üzletember, a budapesti kormányfő barátságát élvező Adnan Polat a Forbes magazin török kiadásában jelentette be, hogy 1000 megawattos - azaz "fél paksnyi" kapacitású - napelempark-hálózatot szervez Magyarországon. Később bizonyítottuk, hogy a Polat család egyes tagjai itteni (és ezzel EU-s) állampolgárságot kaptak a gazdasági lehetőségek mellé, ám ennél fontosabb, hogy Orbán Viktor hat éve kínai tárgyalásaira is magával vitte a török nagyvállalkozót - hogy utóbbi napkollektor-telepítési szerződést kössön az ázsiai szuperhatalom egyik erre szakosított cégével. A török barát tette is a dolgát: szisztematikusan felvásárolta azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték a szükséges naperőművi engedélyeket. Polat első lépésben olyan vállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe - ez a szisztéma biztosította, hogy a szereplők az állam segítségével 25 évig a piaci ár felett adhassák el a megtermelt villamosenergiát. Márpedig a garantált bevételeket a bankok is szeretik, könnyen adnak hitelt az efféle tuti kimenetű üzletekre, tehát csekély önerővel is lehetett nagyot álmodni. Persze, ahogy "élelmeséknél" lenni szokott, sok vállalkozó csak azért akart beférni a kátba, hogy az engedélyeztetett tervét később haszonnal továbbértékesítse egy-egy nagyobb halnak - például Polatéknak. A piaci aranylázat eredményező kát kimúlásával az Európai Unió jóváhagyta az új magyar zöldösztönzőt, a megújuló támogatási rendszert (metár), amellyel az állam már nem mindent, csakis a professzionálisan összerakott, hatékonynak ígérkező projekteket akarta "meglökni". Nos, Adnan Polat mindenevő volt: neki kát- és metár-kompatibilis egységek is kellettek. Három éve aztán furcsa fordulatról kellett beszámolnunk: a török üzletember hirtelen elkezdett kiszállni az állam által garantált bizniszből, vagyis letett arról, hogy a magyar naperőműpiac "leuralásával" megyényi területek villamosenergia-ellátása múljon rajta. Ehelyett szép sorban eladogatta az itteni napelemparkjait Tiborcz István köreinek - vagy mert eleve az ő strómanjuk volt, vagy azért, mert visszautasíthatatlan ajánlatot kapott a hatalom közeléből. A cikkünk elején említett, Tiszapüspökiben érdekelt Tatooine SolarPark például 2020 legvégén került el Polatéktól - először Sájer Gáborhoz (ő az Európai Csalás Elleni Hivatal által "körberajzolt" Elios Zrt. korábbi vezére), majd felerészben egy másik régi Tiborcz-partnerhez, Figura Ferenchez. Utóbbi egy cégen keresztül végig Tatooine-tulajdonos maradt, mellé szállt be 50 százalékos részesedéssel a híres-hírhedt Central European Opportunity Magántőkealap. Ezt a "pénzeszsákot" az az Equilor Alapkezelő menedzseli, amely papíron nem Tiborcz Istváné - viszont itt igazoltuk, hogy a társaságot szikével sem lehetne leválasztani Orbán Ráhel férjéről. És egy újabb kis pikantéria: a Tiborcz-klub Benedek Fülöp, a Fidesz által egykor elszámoltatási célszemélyként azonosított (felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélt) volt agrárállamtitkár tiszapüspöki birtokain kezdte meg a Tatooine-naperőmű telepítését, majd két éve fel is vásárolta tőle az érintett földterületeket. A korábban emlegetett, Túrkevétől Sárfimizdó-Gersekarátig érő szolárparki terület szintén Adnan Polattól került át 2021-ben két magántőkealaphoz: a Central European Opportunity és a Voyager nevűekhez. Előbbiről már mindent elmondtunk, utóbbiról annyit tudhatunk biztosan, hogy a Mol-csoport Lead Ventures Alapkezelőjéhez tartozik. Szintén a Tiborcz-Mol-kör közös érdekeltsége az a Neovolt Kft., amelyé Polat után a mezőcsáti gigalétesítmény lett. Ahogy jeleztük, egyelőre nem biztos, hogy ezt a hatszáz focipályányi projektet is felvásárolja a MVM Zöld Generáció - Tiszapüspökit, Túrkevét és Sárfimizdó-Gersekarátot viszont már hivatalosan is magához csatolta az állami energiaközpont. Nagyon adja magát a kérdés: miért akar szabadulni ilyen biztos üzletektől a Tiborcz-kör? Miért nem jó, hogy a már elkészült naperőművek évről évre szinte garantált hasznot biztosítanak a tulajdonosoknak? Mégis mi lehet előnyösebb egy ilyen konstrukciónál? Talán csak az, ha sokévnyi profit egyszerre megérkezik a "gyors milliárdokra" vágyó eladókhoz. És akkor ezzel vissza is kanyarodtunk a 600 milliárdos irodaházmutyihoz, ahol a magánszereplők érdeke egyértelműen megelőzte az államét - legalábbis erős a gyanúnk, hogy elsősorban nem a kormányzatnak van szüksége új negyedekre, hanem a fejlesztőknek támadt hirtelen pénzigénye. Ha az államvezetés szándéka tiszta lett volna, nyilván nem titokban intéz új székházakat a legfontosabb hivataloknak, hanem egyértelmű költséghaszon-elemzésekkel "társadalmiasítja" az évszázad költözködését. Ugyanez a helyzet a napkollektor-területekkel. Ha az MVM büszke tulajdonosa akar lenni az ilyen csúcsprojekteknek, akkor ajánlatot tesz a piac kvázi egészének - és nem az elsők között veszi be a buliba a miniszterelnök családjáig érő magántőkealapos csoportot. Merenghetnénk azon is, hogy az államnak azért kellenek-e most épülettömbök vagy naperőművek, mert Tiborcz István és barátai eleve úgy tervezték, egyszer fel fogják vásároltatni a javaik egy részét a "közzel" - vagy azért, mert hirtelen rájöttek, nincs kedvük vesződni az üzemeltetéssel. A tényeket is cizellálhatnánk még tovább; megérne például néhány bekezdést, hogy vajon miért ült be 2023-ban a naperőműves sztorit végrehajtó MVM-csoport igazgatóságába - energetikai vagy állami vállalati tapasztalat nélkül - Barlai Róbert és Benczédi Balázs. Előbbi Tiborcz-tulajdonú cégekben (Gránit Alapkezelő, Waberer’s, Equilor Befektetési Zrt.) tisztviselősködik, utóbbi ugyancsak megjárta a kormányfő vejének birodalmát, jelenleg pedig a Mol-tulajdonba került Újpest FC ügyvezetője. Ám az igazán lényeges nem ez, hanem az oligarchia rendszerének alapműködése. Amikor különféle gazdasági tényezők nem arra használják a szellemi energiáikat, hogy a piacon - vagyis tényleges versenyhelyzetben - megállják a helyüket, hanem arra, hogy kifürkésszék: melyik állami zsákból lehetne előhúzni a nekik épp hiányzó forintokat. Nemrég igazoltuk, hogy a Matolcsy Ádám-féle üzleti közösség jólétéről például felváltva gondoskodik a jegybank budapesti és varsói leágazása - tehát köztulajdonú érdekeltségek adnak el ingatlanokat az MNB-elnök családi köreinek, majd veszik vissza tőlük magasabb áron, így előidézve a csodáslatos magánpénz-szaporodást. Emlékezhetünk a másik "ordító" NER-sikersztorira is, amikor az MVM óriási felárat biztosítva rántotta ki Mészáros Lőrinc alól a Mátrai Erőművet. A Tiborczék-féle irodaházas és naperőműves történetek után pedig már azon sem csodálkoznánk, ha a BDPST Group egyelőre inkább veszteséges luxusszállodáit hosszú hónapokra kibérelné valóságshow-forgatásra a TV2, és az egész műsorfolyamot megszponzoráltatnák az állami Szerencsejáték Zrt.-vel. Pont itt még nem tartunk, de persze a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nevű kormányszerv úgynevezett influenszer tripje - egyes értékelések szerint - már részben az Orbán-Tiborcz-hotellánc népszerűsítését volt hivatott szolgálni. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után az MTÜ-sajtó egy aláírás nélküli levelet juttatott el lapunkhoz, melyben az ismeretlen illetékes cáfolja előbbi állításunkat. Szerinte a Budapest Influencer Trip célja rövid távon a magyarországi beutazóforgalom élénkítése, hosszú távon pedig az országimázs növelése volt. "Az esemény három napja alatt - a nemzetközi trendeknek megfelelően - egy nagyívű filmforgatásra került sor Budapest ikonikus helyszínein. Az elkészült videók a főváros egyedülálló szépségét, értékeit és izgalmas programkínálatát bemutatva az egész országot népszerűsítik és erősítik a főszezont követő őszi-téli időszak foglalásait is.") Az ilyesfajta államhasználatnak immár központi intézménye is van: a korábban Fonográf Klubként vagy Svábhegyi Polgári Klubként ismert ingatlan helyére épült Botaniq Budai Klub, ahova földi halandó csak a tulajdonos Tiborcz család engedélyével teheti be a lábát - tagsági díj fejében. Ebben a szeparált zónában elméletileg minden belterjes dolgot meg lehet beszélni, viszont a tér feletti uralom a miniszterelnök családtagjaié. Ha a falaknak füle van, akkor azzal a füllel bizony ők hallgatózhatnak. De inkább nem eresztjük messzebbre a fantáziánkat: valójában fogalmunk sincs, mi történik abban a vityillóban. Azt viszont tudjuk, hogy például Tiborcz Istvánért garantáltan nem mozdulna meg az állam, ha nem az lenne, aki - és tízmilliárdok (százmilliárdok?) felett sem diszponálhatna, ha rosszabb helyre házasodik. Naivitás lenne azt kérni e kaszt tagjaitól, hogy ne lopjanak - egyfelől mert (nyilvánvalóan hamis) önképük szerint ők nem elvesznek az közösből, hanem értéket teremtenek, másrészt pedig a lavinának sem lehet megálljt parancsolni, ha egyszer lételeme a terebélyesedő száguldás. Úgyhogy ezt hagyjuk is. Lenne viszont egy komoly indítványunk: azt javasoljuk a kormányzatnak, hogy legyen végre önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben. Azt a társaságot, amelynek évente százmilliárdokat biztosít az állam, egyszerűen bele kell írni a büdzsébe! Így az állampolgárok pontosan tudhatnák, mennyivel járulnak hozzá az Orbán-dinasztia jövőjéhez; s ha a Fidesz ennek ellenére is fölényesen nyeri a választásokat, akkor "megérdemli" - és a nép is megérdemli a sorsát. Ráadásul Tiborcz István csapatának sem kellene annyit trükközni, céges ügyvédek hadát fizetni, magántőkealapok mögé bujkálni, privát klubokat üzemeltetni. Mi több: az oknyomozó újságírók is ejthetnék a témát. Ha valami ott van a kirakatban, egyszerűen nem kell kinyomozni. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete. Tényleg. A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Kiáltvány: legyen önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben!
Nemrég megírtuk: az állam 600 milliárd forintot fizet „fű alatt” Tiborcz István körének három irodaház-együttesért. A kormány most újabb iparágban segíti ki a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealapos csapatot. Gigantikus naperőműveket vásárol fel tőlük – a vételár természetesen titkos, de a tranzakciósorozat végösszege akár 150–200 milliárd is lehet. Ennyire családbarát tehát még sosem volt ez az ország – a történelmi helyzethez pedig történelmi indítvány dukál. Nem azt kérjük az oligarcháktól, hogy ne lopjanak. Ez naivitás lenne. Javasoljuk viszont a hatalomnak: legyen önálló Tiborcz-sor a magyar költségvetésben! Így az állampolgárok pontosan tudhatnák, mennyivel járulnak hozzá az Orbán-dinasztia jövőjéhez, nekik meg nem kellene annyit trükközni, bujkálni, ügyvédekre költeni. Tényleg mindenkinek egyszerűbb lenne az élete. Vélemény.
null
1
https://www.valaszonline.hu/2024/07/05/napelempark-polat-tiborcz-allam-mvm/
2024-07-05 12:23:00
true
null
null
valaszonline.hu
A német és luxemburgi rendőrök az elmúlt hónapokban már többször vizsgálódtak az EBB korábbi elnökénél, Werner Hoyernél, akinél még házkutatást is tartottak. Hoyer azonban ügyvédjén keresztül tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, aki megerősítette, hogy az EPPO vizsgálata az EBB egyik alkalmazottjának távozására és az ezzel összefüggésben kifizetett kártérítésre összpontosít - írja a Politico.Hoyer az EBB szabályainak megfelelően aláírta az alkalmazott távozási csomagját, de a kilépési tárgyalásokban nem vett részt. Ügyvédje, Nikolaos Gazeas szerint a Hoyer elleni vádak "egyenesen abszurdak és alaptalanok". Hoyer kérte, hogy az ő és az EBB helyetteseinek mentelmi jogát függesszék fel, hogy a vádakat teljes körűen ki lehessen vizsgálni.Az EBB kijelentette, hogy a folyamatban lévő külső vizsgálatokat nem kommentálhatja, de szükség szerint teljes mértékben együttműködik az EPPO-val. A vizsgálat azt követően indult, hogy az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF jelezte az ügyet az uniós ügyészségnek, amely vizsgálati hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló ügyek felderítésére, a lehetséges bűnösök bíróság elé állítására.A luxembourgi székhelyű EBB hitelek, garanciák, valamint az állami és magánszektorban történő beruházások nyújtásával segíti a fejlődés és az integráció fellendítését az egész blokkban. Az 1958-ban alapított EBB szerepet játszott az európai gazdaságnak a Covid-19 világjárványt követő támogatásában, és több mint 160 országban támogatja az uniós politikákat.
Új korrupciós botrány pattant ki az EU-ban, nyomoznak az EBB korábbi elnöke után
Az Európai Ügyészség (EPPO) korrupció és befolyással való visszaélés, valamint uniós pénzeszközök hűtlen kezelése miatt vizsgálatott indított Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EBB) korábbi elnöke ellen. A nyomozás rajta kívül még egy embert érint.
null
1
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20240624/uj-korrupcios-botrany-pattant-ki-az-eu-ban-nyomoznak-az-ebb-korabbi-elnoke-utan-694411
2024-06-24 00:00:00
true
null
null
Portfolio
Egy 268 millió forintos uniós támogatású projekt keretében 2012 és 2015 között számos építkezést és felújítást hajtottak végre a híres Országos Kékkör túraútvonal mentén. Nemrégiben az interneten terjedni kezdett egy kép, amelyen egy WC látható, egy uniós tájékoztató táblával, a már említettel összeggel. A kép azzal a hamis állítással terjed, hogy ez az egyetlen illemhely került 268 millióba. Sok felhasználókazt hitte, hogy ez egy újabb példája az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciónak. A szóban forgó projekt dokumentációjából azonban egyértelműen kiderül, hogy a vécé csak egy volt a sok fejlesztés közül, amiket a nyomvonalon végeztek. A projekt fő kedvezményezettje az AFP-nek azt mondta, hogy a vécé nettó 729 ezer forintba került, nem pedig 268 millióba."Fából épült budi 248 millió forintért, EU-s pénzből!" - olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2024. május 1. óta több mint tízezerszer osztottak meg. A posztban szereplő képen egy erdei komposztáló vécé látható, rajta az uniós finanszírozású projekteknél megszokott tájékoztató táblával. Míg egyes felhasználók arra hívták fel a figyelmet, hogy a táblán az áll, hogy a pénzt (268 milliót, és nem 248-at, ahogy a posztban áll) egy nagyobb projektre költötték a túraútvonal helyi szakasza mentén, mások úgy tűnik, azt hitték, hogy valóban a vécé az, amire százmilliókat költöttek.Ugyanez a kép, ugyanezzel a félrevezető állítással más Facebook-bejegyzésekben is felbukkant már, például itt és itt."Így költik el a pénzünk! És nem a gyerekekre vagy a betegekre!" - írta valaki. "Azta ro.... Na ezt közvetlenül kellene az EU-ba elküldeni" - írta valaki más.A Transparency International rendszeresen az EU legkorruptabb országai közé sorolja Magyarországot (archivált link). Az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a legutóbbi, 2022-es jelentése szerint Magyarország az első helyen áll mind azon ügyek számát tekintve, amelyekben az OLAF vizsgálatot indított, mind azon ügyek számát tekintve, amelyekben a hivatal szabálytalanságok miatt ajánlást tett az uniós források visszafizettetésére (archivált link).Az EU is aggodalmának adott hangot a magyarországi korrupcióval kapcsolatban, és felszólította az országot, hogy hajtson végre korrupcióellenes intézkedéseket annak érdekében, hogy megkaphassa a befagyasztott uniós forrásokat. Magyarország később létrehozta az úgynevezett Integritás Hatóságot, hogy kezelje ezt az aggodalmat, de 2024 áprilisában az intézmény vezetője arra panaszkodott, hogy a hatóság nem tudja hatékonyan ellátni a feladatait.Bár a posztokat megosztó felhasználók közül sokan azt hiszik, hogy a képen látható projekt beleillik a fenti mintába, ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. A WC oldalán található információs tábla egyértelműen azt állítja, hogy a 268 millió forintot egy nagyobb, a régiót átfogó projektre költötték, nem csak magára a vécére. A projekt fő kedvezményezettje, a Magyar Természetjáró Szövetség az AFP-nek megerősítette, hogy a 268 milliót 67 alprojektre költötték, köztük 5 komposztáló WC-re, egyenként nettó 729 ezer forintos költséggel.Az AFP-nek sikerült megtalálnia a projekt dokumentációját, amelyből egyértelműen kiderül, hogy 2012 és 2015 között számos egyéb építési és felújítási munkálatot végeztek, többek között fedett és fedetlen pihenőhelyeket, kilátókat, madármegfigyelő platformokat, pihenőhelyeket építettek vagy újítottak fel. Épült pihenő erdei vasútállomásnál, esőbeállók, kerékpáros pihenőhelyek és kempingek. Az interneten találhatók képek más helyszínekről is, ahol ugyanerről a projektről szóló táblákat helyeztek el, szintén 268 millió forintos összeggel.A tábla a teljes projektre vonatkozikAz AFP-nek sikerült megtalálni ugyanennek a fotónak egy jobb minőségű változatát a Facebookon, amelyen a szöveg jól olvasható. A képen a projekt neve látható: "Az Országos Kékkör (OK) Dél-Dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése". Alul nehezen, de olvasható a "Projekt azonosító száma" szöveg, valamint a "DDOP-2.1.1" felirat.Ezen információk segítségével az AFP-nek sikerült megtalálni a projektet az állami és uniós támogatásban részesülő projektek hivatalos adatbázisában. Itt olvasható a projekt teljes neve is: "Az Országos Kékkör (OK) Dél-Dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése", és a projekt azonosító száma is megtalálható: "DDOP-2.1.1/A.B-12-2012-0065".Az adatbázis szerint a támogatás odaítélésének időpontja 2012 volt, a munkálatok 2013-ban kezdődtek és 2015-ben fejeződtek be. Az eredetileg megítélt támogatás összege 268,35 millió forint volt, a szerződés alapján megítélt összeg pedig 268,15 millió forint. A tájékoztató táblán a Széchenyi Terv 2020 logója szerepel, amely a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, uniós finanszírozású projekteket felölelő kormányzati program.Az alapítvány fő kedvezményezettje a Magyar Természetjáró Szövetség volt, egy magyar civil szervezet, amely leginkább az országos túraútvonaláról, a Kék Körről ismert. Az AFP kérdésére az egyesület elmondta, hogy a táblán olvasható összeg a 2012 és 2015 között zajló projekt egészére vonatkozik, nem csak erre a vécére: "a 268 millió forint a DDOP-2.1.1/A.B-12-2012-0065 kódjelű projekt teljes költségvetése volt, nem az erdei illemhelyé (technikai néven "komposztáló árnyékszék"), ahogy az egyébként a tábla feliratából is egyértelmű."A vécék nettó 729 ezer forintba kerültek a Szövetség szerintFarkas Péter, az egyesület kommunikációs és informatikai igazgatója 2024. május 8-án az AFP kérdésre azt írta, hogy "a projekt tárgya a nevéhez híven az 540 km hosszú Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Körtúra teljes infrastruktúrájának a fejlesztése volt, konkrétan 67 db építési projektelem valósult meg ebből a 268 millió forintból.Bár az Egyesületnek csak 5 évig kellett online elérhetővé tennie a projektdokumentációs oldalt, a projektdokumentációnak szentelt weboldal archivált változata továbbra is elérhető. A kedvezményezett által készített és közzétett projektdokumentációban szerepel, hogy a pénzt négy fő területre költötték: építés és rekonstrukció, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés és marketing.A projektben a Magyar Természetjáró Szövetség mellett három erdészet és egy helyi természetjáró egyesület konzorciuma vett részt: a Mecsekerdő Zrt, a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt., a SEFAG Zrt., és a Mecsek Egyesület.A SEFAG Zrt. a honlapján számolt be a projekt részeként megvalósult fejlesztésekről, például a Mesztegnyő melletti Búsvári-tónál lévő madármegfigyelő kilátó (archivált link), amelyről számos kép elérhető az interneten, mint például ez a SEFAG által készített információs tábla, amin ugyanaz a projektazonosító szerepel, mint a WC-ken és egyéb más fejlesztéseken: AB-12-2012-0065. Magáról a megépült kilátóról pedig itt és itt találhatók képek.Az erdei kisvasút állomásánál lévő pihenőhelyet is a SEFAG újította fel a projekt részeként Mesztegnyő mellett. Mindkét alprojektet megemlíti a hivatalos dokumentáció is.A Magyar Természetjáró Szövetség az AFP-nek elmondta, hogy ők is láttak példát a hamis állításokra, amire a kommentekben reagáltak, tisztázva, hogy a pénzt nem csak egyetlen WC-re költötték.A szövetség kifejtette, hogy ők koordinálták a projekteket, a végrehajtásért pedig az erdészetek voltak a felelősek. Tájékoztatásuk szerint a projekt keretében 5 komposztáló árnyékszék épült, mind a Mecsekerdő területén, egyenként nettó 729 137 forintos költséggel. Az AFP megkereste a Mecsekerdő a vécékkel kapcsolatban, de nem érkezett válasz.Ezen információk alapján az AFP-nek sikerült megtalálnia a Mecsekerdő által készített alprojektre vonatkozó konkrét dokumentációt (itt archiválva) a vállalat honlapján. A dokumentáció szerint a cég 41,8 millió forintot kapott, amiből fedett pihenőhelyeket, padokat és asztalokat, szemeteseket és "5 komposztáló árnyékszéket" építettek.A dokumentációban említett helyszíneket felhasználva az AFP-nek sikerült képeket találnia az öt WC-ből háromról a Google Maps alapján, itt, itt és itt, valamint egy olyan képet, ami nagyon hasonlít a virális Facebook-bejegyzésekben szereplő WC-hez.Az AFP-nek sikerült képeket találnia más olyan helyszínekről is a régióban, ahol ugyanennek a projektnek a táblái láthatók. Ezeken a képeken még 2014 előtti Új Széchenyi-terv dizánjnt látni, és az összeg kicsit más, mint a dokumentációban szereplő megítélt támogatási összeg, de egyértelműen ugyanarról a projektről van szó. A táblák túraútvonal különböző ellenőrző pontjain voltak megtalálhatók, itt és itt. Az egyik egy erdei forrás környéke, amelyet a konzorciumban részt vevő SEFAG cég újított fel ugyanabban a projektben, ahogyan azt a cég ebben a cikkben is elmondta. Ebből is látszik, hogy a virális posztokban szereplő összeg nem a képen látható egyetlen WC-re vonatkozott.Szerzői jog © AFP 2017-2024. Minden jog fenntartva.
Ennek a 268 milliós EU-s projektnek a táblája az egész projektre vonatkozik, nem csak egy WC-re
Egy 268 millió forintos uniós támogatású projekt keretében 2012 és 2015 között számos építkezést és felújítást hajtottak végre a híres Országos Kékkör túraútvonal mentén. Nemrégiben az interneten terjedni kezdett egy kép, amelyen egy WC látható, egy uniós tájékoztató táblával, a már említettel összeggel. A kép azzal a hamis állítással…
null
1
https://www.lakmusz.hu/ennek-a-268-millios-eu-s-projektnek-a-tablaja-az-egesz-projektre-vonatkozik-nem-csak-egy-wc-re/
2024-05-14 00:00:00
true
null
null
Lakmusz
A Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi Lajos arról is beszélt, hogy a forrásai szerint három, rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő járt közben Gattyán ügyében, közülük ketten széles körben is ismertek. Az interjúban az adóhatóság egykori embere részletesen beszél arról, szerinte hogyan állították le felülről 2021-ben a nyomozást, majd hogyan próbálták őt magát is ellehetetleníteni.Megkerestük a Gattyán tulajdonában álló Docler cégcsoportot, hogy megtudjuk, szerintük miért zárult le az említett nyomozás.— 2019 év végén történt a gyanúsítás. A büntetőeljárási törvény szerint két éven belül vádat kell emelni, vagy le kell zárni a nyomozást egy adott ügyben. Véleményünk szerint a két év letelte után így fordulhatott elő, hogy 2021 év végén megszüntették az eljárást - mondta Nemes Tamás, a Docler cégcsoport kommunikációs és CSR vezetője.Rákérdeztünk arra is, van-e tudomásuk olyan, a politika felső szintjéről érkező befolyásolási kísérletről, amely érinthette a nyomozást.— Nincs ilyenről tudomásunk. Mi azt gondoljuk, a nyomozás azért állt le, mert a 12 éve tartó koncepciós eljárásban az összes hazai perünket megnyertük, illetve az Európai Unió bírósága is nekünk adott igazat. Gyakorlatilag a NAV vádjaival szemben az összes hazai és nemzetközi jogi fórumon igazat adtak nekünk - fogalmazott Nemes Tamás, hozzátéve:y Gattyán csak a cégcsoport jogászaival és adószakértőivel egyeztetett az ügyről.A kommunikációs és CSR vezető azt is megjegyezte, hogy számításaik szerint kb. 5 milliárd forinttal tartozik nekik a NAV, ugyanis az eljárás alatt évekig túlfizették a társasági adót.
Reagáltak Gattyán Györgyék a volt NAV-nyomozó állításaira: "Nincs ilyenről tudomásunk"
A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el három éve az ország egyik leggazdagabb embere, Gattyán György 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét egy egykori NAV-nyomozó szerint.
null
1
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/reagaltak-gattyan-gyorgyek-a-volt-nav-nyomozo-allitasaira-nincs-ilyenrol-tudomasunk/cpsl12b
2024-06-17 00:00:00
true
null
null
Blikk
Takács Péter egy tavasszal tartott előadásában fakadt ki, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az egészségügyben. Több rendszert is kifejezetten használhatatlannak nevezett. Annak jártunk utána, mennyibe kerültek ezek, és kik szállították le a kifogásolható programokat.A Szabad Európa tavasszal számolt be Takács Péter előadásáról. Ebben az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval őszintébben beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről. Elmondta, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitást. Arról is beszélt, hogy az ipari lobbi miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Minderről részletesen itt olvashat.Az államtitkár beszélt a digitalizáció szükségességéről is, élesen kritizálva több fejlesztést. "Volt egy-két projekt, ami félrement - fogalmazott. Egyenesen tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját. Szerinte azóta már javult a program, de még mindig nem praktikus. Használhatatlannak nevezte az Ápolástámogató Rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNGYK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. - Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó."Az államtitkár kritikája után - mivel a közbeszerzési oldalakra feltöltött adatok átláthatatlanok és hiányosak voltak - közérdekű adatigényléssel fordultunk az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ), majd a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) és az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központhoz (ESZFK). Április 17-én elküldött kérelmünkre június 24-én érkeztek meg az utolsó válaszok. Az adatbázisok átláthatatlansága miatt csak korlátozottan tudtuk ellenőrizni, hogy a megküldött, tizenhat közbeszerzést tartalmazó listában minden vonatkozó adat benne van-e, de az összesítés így is sokatmondó.A három, az államtitkár által is kifogásolt informatikai rendszer fejlesztésére eddig legalább 13,4 milliárd forint ment el, a legtöbb pénzt pedig egy olyan cég zsebelte be, amelyik rendszeresen dolgozik együtt Mészáros Lőrinccel, ráadásul kifogásolható minőségben.A fejlesztésekben összesen 53 cég vett részt, leggyakrabban a kormányközeli 4iG nevével találkozni a nyertesek között. Az adatigényléseinkre megküldött válaszokat rendszerezve közöljük a cikk végén.A "használhatatlan" Ápolástámogató Rendszer: 11,5 milliárdHa működne az európai uniós támogatásból fejlesztett Ápolástámogató Rendszer (ÁTR), valóban fontos lenne. Egy olyan rendszerről van szó, amely a kórházban fekvő betegek adatait tárolja, az ápolók is ezen keresztül végezhetnének minden adminisztrációt, akár közvetlenül a betegágyak mellől, mert mobileszközről is elérhető lenne. Mivel minden információt egységes formátumban rögzítenek, javul a betegbiztonság, az ellátási hatékonyság is. Ez egyelőre csak elmélet, az államtitkár tavasszal használhatatlannak nevezte az ÁTR-t. Pedig valóban nem volt olcsó: a Szabad Európának megküldött adatok szerint 11,5 milliárd forint ment el a fejlesztésére.A rendszert az i-Cell Mobilsoft (és leányvállalata, az Intellflow) szállította, több mint tíz milliárd forintot kaptak a fejlesztéséért. Az i-Cell tulajdonosa Emőri Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, akinek cége szinte állandó beszállítója különböző állami szerveknek, például a rendőrségnek. Az általuk 25 milliárdért kiépített tengelysúlymérő rendszer hibásan működött a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint. A Szabad Európa olvasóinak egy Mészáros Lőrinccel közös bizniszből lehet ismerős a cég neve, az i-Cell ugyanis a Mészáros-féle R-Korddal fejlesztette ki azt a vasúti GSMR-rendszert, amelyet az állam a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő készre jelentési dokumentumok alapján vehetett át. Ebben az ügyben hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Emőri üzletelt Pintér Sándor belügyminiszter feleségével, és nagyot szakított a tömeges Covid-szűrési bizniszből is.Tragikus volt, most már jobb, de még mindig nehezen használható: miniHIS, 1,6 milliárdAz ÁTR-hez képest a miniHIS egyszerűbb. Ezzel kapcsolatban mindössze két közbeszerzés részleteit küldték el nekünk, ezek összértéke 1,58 milliárd forint. A miniHIS a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végzi, az ő rendszereiket köti össze az EESZT-vel, ezen keresztül tudnak elektronikus receptet és beutalót írni, kezelni a páciensek adatait; követhetővé teszi a betegéletutakat. Az első verzióját nevezte az államtitkár tragikusnak. Takács szerint most már nehezen, de használható. Ennek a kifejlesztésében is közreműködött az i-Cell, valamint a 4iG. Jászai Gellért informatikai cégének neve szerepel a legtöbbször a nekünk megküldött listában, összesen öt közbeszerzésben volt nyertes a 4iG - többvállalatos konzorciumok részeként.Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó: ESZENY, legalább 320 millióAmikor Takács Péter tavasszal azt mondta, hogy "az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó", valójában az ÁNTSZ többedik jogutódjára gondolt. Aktuális neve Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az ő rendszerük az ESZENY (Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása), amely magában foglalja a működési engedélyekkel kapcsolatos nyilvántartást és ügyintézést és az egészségügy egészére kiterjedő személyzeti ügyek intézésére alkalmas rendszert. Mindenféle hatósági ügyeket is el lehet intézni ezen keresztül, tehát a népegészségügy átfogó informatikai rendszeréről van szó.Ezzel kapcsolatban az NNKGY mindössze két közbeszerzés részleteit küldte el összesen 320 millió forint értékben (a nyertes egy, a 4iG vezette konzorcium), valószínűleg azonban jóval nagyobb összeget kapnánk, ha figyelembe vennénk minden kapcsolódó fejlesztést. Az államtitkár erre mondta, hogy sok pénzbe került. Megtaláltuk, hogy az ESZENY fejlesztése ennek a 4,9 milliárd forint összköltségű uniós pályázatnak volt a része, méghozzá a leírások alapján jelentős része. A vonatkozó megállapodások lényegét a szerződések mellékletei tartalmazzák, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra, az érintett szervezetek weboldalán nem lehet további adatokat találni. A közbeszerzési adatbázisok is hiányosak (volt olyan információ, amelyet csak az adatkérésünk nyomán töltöttek fel, pedig évekkel ezelőtt kellett volna) és átláthatatlanok, így a fentieknél pontosabb becslést nem tudunk adni.
Legkevesebb 13 milliárd forintba kerültek az államtitkár szerint használhatatlan egészségügyi fejlesztések
Takács Péter egy előadásában fakadt ki, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az egészségügyben. Több rendszert is kifejezetten használhatatlannak nevezett. Annak jártunk utána, mennyibe kerültek ezek, és kik szállították le a kifogásolható programokat.
null
1
https://www.szabadeuropa.hu/a/takacs-peter-egeszsegugyi-informatikai-fejlesztesek-i-cell-4ig/33020331.html
2024-07-10 15:00:00
true
null
null
Szabad Európa
Vas nélküli vasbeton; valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján átvett és kifizetett, el nem készült korszerűsítés; ki nem fizetett alvállalkozók, ötmilliárdból "meggyorsított", később befejeződő felújítás - mindez természetesen rengeteg és annál is több közpénzért. Pillantson bele ön is Mészáros Lőrinc és a vasúti állam mézesheteibe!Még 2023 tavaszán kezdtünk el foglalkozni Mészáros Lőrinc vasúti beruházásaival. A 2015-ös O1G-nap és Simicska Lajos, valamint gazdasági érdekeltségei körön kívül kerülése, majd szisztematikus kiszorítása után Orbán Viktor (másik) személyes jó barátja és bizalmi embere, a felcsúti focicsapat tulajdonosa vált a Fidesz gazdasági hátországának, így az ország gazdaságának meghatározó szereplőjévé - mára ezermilliárd forintos magánvagyonnal.Ez olyan léptéket ért el a vasútépítésben és -korszerűsítésben, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. és kapcsolt részeinek bevétele és nyeresége nagyobb, mint a teljes ágazaté együttvéve. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a túlnyomórészt állami megrendelésre dolgozó Mészáros-érdekeltségek profitrátája sokkal magasabb, mint a vasúti szakmában általános.Nem fizettekMindezek mellett - mint részletesen bemutattuk - számos Mészáros-féle vasúti beruházás erősen vitatható körülmények között zajlott/zajlik. Tavaly például cikksorozatban foglalkoztunk azzal, hogy Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. nem fizetett ki időben több alvállalkozót. Magyar tulajdonú kisvállalkozásokról van szó, amelyek sok esetben hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű roma munkavállalókat is foglalkoztattak. A késedelmes, esetleg máig nem teljesült kifizetések miatt nemegy cég működése ellehetetlenült.(Ha nem jelenik meg a térkép, ezen a linken tudja megnézni.)Más esetekben erősen vitatható minőségben készültek el a munkák: a legemlékezetesebb talán a "vas nélküli vasbeton" volt: a MÁV Miskolci Területi Igazgatósága jelezte, hogy a Mészáros-cégek több esetben súlyosan megszegték a technológiai előírásokat. Azt is kiderítettük, hogy a sorozatos jelzések ellenére hónapokig nem történt semmi a kivitelezők részéről a hibák kijavítására.Ennél súlyosabb, hogy az állam több esetben is szabálytalanul vett át és fizetett ki vasúti munkákat a Mészáros-érdekeltségeknek. A GSM-R nevű vasúti informatikai fejlesztés több szakaszát például úgy jelentették készre, hogy bizonyíthatóan nem voltak még átadható állapotban, ennek ellenére olyan jegyzőkönyvek készültek, amelyek igazolták a munkálatok befejezését, az állam pedig szó nélkül elfogadta.Mi az, hogy határidő?Más esetben - például a Százhalombatta-Ercsi-felújításnál - szintén úgy vett át az állam egy munkát Mészáros Lőrinc cégétől, és úgy fizette ki, hogy nem ellenőrizte: a fővállalkozó nem egyenlítette ki minden alvállalkozója felé a kötelezettségeit. Több forrásunk szerint ezek az esetek felvethetik a hanyag vagy hűtlen kezelés gyanúját.Szintén érdekes eset a Szeged-Röszke közötti vasúti szakasz felújítása: itt úgy módosították többször is a kivitelezési szerződést, hogy Mészáros Lőrinc cége újabb és újabb véghatáridőket kapott. Ezzel - bár az eredeti határidőt várhatóan több mint két évvel fogják túllépni - nem terheli majd kötbérfizetési kötelezettség a kivitelező V-Híd Zrt.-t.Igaz - mint fotónkon is látszik -, a Déli Körvasút esetében (amelynek a bíróság kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyét, mire az állam egyszerűen kiemelt katonai beruházássá minősítette az egészet, hogy semmilyen engedélyeztetéssel ne kelljen bajlódnia) már nem is terheli a kormány holmi határidőkkel a nagyközönséget egy közpénzből megvalósuló beruházással kapcsolatban.Így a Déli Körvasút esetében csak az a biztos, hogy a kivitelező fővállalkozó V-Híd már kapott 101 milliárd forint előleget. Hogy a munkák beleférnek-e a tervezett 201,4 milliárd forintba, és a beruházás befejeződik-e 2018-ban (a helyszínen dolgozók azt mondták lapunk munkatársának, hogy tudomásuk szerint ez a tervezett határidő), az erősen kérdéses. Eddig ugyanis, mint láttuk, a Mészáros-beruházások számos esetben az eredeti határidőt és költségeket túllépve valósultak meg. De legalább kötbérfizetés nélkül.
Térképre tettük Mészáros Lőrinc összes eddig megtalált vitatott vasúti beruházását
Vas nélküli vasbeton; valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján átvett és kifizetett, el nem készült korszerűsítés; ki nem fizetett alvállalkozók, ötmilliárdból „meggyorsított”, később befejeződő felújítás – mindez természetesen rengeteg és annál is több közpénzért.
null
1
https://www.szabadeuropa.hu/a/terkepre-tettuk-meszaros-lorinc-osszes-eddig-megtalalt-necces-vasuti-beruhazasat/33028232.html
2024-07-11 06:00:00
true
null
null
Szabad Európa
Továbbra is letartóztatásban van a külügyes körökben jól ismert S. Gy., Szijjártó Péter korábbi miniszteri biztosa, befolyással üzérkedéssel gyanúsítják - tudta meg biztos forrásból, a diplomata környezetéből a Magyar Hang. Értesülésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője, Domokos Réka viszont csak annyit írt: Megküldött kérdéseire, a folyamatban lévő eljárásban a nyomozás érdekeire figyelemmel válasz nem adható.Csütörtök reggel írtuk meg, hogy letartóztatták a napokban a magyar diplomáciai élet egyik legérdekesebb alakját. Az ok bár hivatalosan nem ismerhető, sejteni lehet, hogy az eset nem független a tiszteletbeli konzuli címek és különféle diplomáciai jogosultságok kereskedelmétől. Megtudtuk azt is, hogy S. Gy.-t és környezetét is teljesen váratlanul érte az intézkedés, fel sem merült, hogy külföldre szökjön - szemben az Afrikai-Magyar Egyesület elnökeként, a 2017-es vizes vb egyik főszervezőjeként és Máger Andrea egykori miniszter volt férjeként is ismert, költségvetési csalás miatt körözött Balogh Sándorral.   S. Gy. címzetes egyetemi tanár, magyar-francia kettős állampolgár, aki megannyi diplomáciai feladatot látott el. 2012-ben például segélyhitel programot szervezett Magyarország és a délkelet-ázsiai államok között. 2015-ben a tiszteletbeli konzuli hálózatért felelő miniszteri biztossá nevezték ki a külügyben. 1997 óta Gambia tiszteletbeli konzulja, 2005-től a nyugat-afrikai ország bécsi ENSZ-képviselője. 2009-től a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének elnöke. 2023 nyarán a Közép-afrikai Köztársaság őt kérte fel, legyen belgrádi nagykövete. Az afrikai állam Moszkva egyik hídfőállása a kontinensen. S.-ről tudható, hogy kritikusan áll Magyarország tervezett csádi katonai műveletéhez, egy podcastban az év elején úgy fogalmazott, nehezen látható, miként jelenik meg ebben a magyar érdek. Légüres térben, nyugati támogatás teljes hiányában lehetnek jelen katonáink egy olyan helyen, ahol a polgárháború veszélyét sem lehet kizárni – fogalmazott a Telexnek.
Befolyással üzérkedés miatt tartóztatták le Szijjártó Péter volt miniszteri biztosát
Az ügyészség nem ad érdemi tájékoztatást, de biztos forrásból értesültünk a gyanúsítás tényéről.
null
1
https://hang.hu/belfold/befolyassal-uzerkedes-miatt-tartoztattak-le-a-volt-miniszteri-biztost-163937
2024-05-09 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Soha nem volt annyi pénz a magyar kultúrában, mint most - hallhattuk számtalanszor Csák János kulturális és innovációs minisztertől. Tárcájának idei támogatási listáját végigböngészve nem kételkedhetünk a kijelentés igazságában. A szándékában már annál inkább: a minisztérium bőkezű kifizetőhellyé vált, ahonnan a kormányközeli szervezetek, az egykori tanácsadók és bizalmasok tízmilliárdokat vihetnek haza.A bugacpusztai Kurultájt szervező Magyar-Turán Alapítvány 2024-ben rekordösszegű támogatást, 700 millió forintot kap a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól - írta a K-Monitor a Központi Információs Közadat-nyilvántartás alapján. Látványos emelkedés: két év alatt megduplázódott az állami támogatás, az infláció vélhetően az ősmagyar szellemet sem hagyta érintetlenül. Ám a lista további tételeit elnézve (és különösen összeadva azokat) ez a 700 millió zsebpénznek tűnik csupán.• Mi ez a rövid lakiteleki útszakasz?• Mennyi jut a kormány szócsöveként működő reklám-, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportnak?• Mennyit érnek a bizalmi jellegű innovációs és tudományos szakterületet érintő tanácsok?
Egy rövid lakiteleki útszakasz tízszer annyi állami támogatást kap, mint a teljes független színházi szakma
A kulturális minisztérium bőkezű kifizetőhellyé vált, ahonnan a kormányközeli szervezetek, az egykori tanácsadók és bizalmasok tízmilliárdokat vihetnek haza.
null
1
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/csak-janos-kultura-tamogatas-163931
2024-05-12 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Plágiummal vádolta egy online portál Karácsony Gergelyt, a főpolgármester szerint ez nem igaz, és hálás a propagandamédiának.- Hivatkozás nélkül, másoktól átvett mondatok és gondolatok szerepelnek Karácsony Gergely TDK-dolgozatában, amellyel 2000-ben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) első, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) pedig második helyezést ért el. A főpolgármester szerint ez az írás egyben a szakdolgozata is volt - számolt be róla a Propeller.hu csütörtök délután konkrét szövegrészleteket is idézve. A cikk felidézte azt is, hogy Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumbotrányakor Karácsony úgy nyilatkozott: "(...) azok az emberek sértik meg ezeket a normákat, akiknek éppen arról szólna az életük, hogy folyamatosan ezeket megerősítsék, ugye benne van az alkotmányban, hogy őrködnek a demokratikus intézményrendszer működése felett, és közben piti - hát, bocsánat - tolvajok és hazudozók".A Magyar Hang megkereste az ügyben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályát, ahonnan az alábbi válasz érkezett a vádakra Karácsony Gergelytől: ez egy győztes, többször elismert diákköri dolgozat, amelynek az érdemi része saját adatelemzésein alapult. - Az elméleti bevezetésben többek között a saját konzulenseim írásaira hivatkoztam. Az említett tanulmányok természetesen benne vannak a hivatkozásjegyzékben, sőt, a szövegben is. Zárójelben, a gondolat végén, ahogy azt kell. Nekik és másoknak is feltűnt volna a plágium, hiszen a dolgozat a legszigorúbb szakmai kontrollon ment keresztül, különben nem díjazták volna sem a TDK-n, sem az OTDK-n. Hálás vagyok a propagandamédiának, hogy az újabb vérszegény lejáratási kísérlettel jelzik a budapestiek felé: tényleg semmit, de semmit nem tudnak felhozni ellenem - fejtette ki a főpolgármester.
Plágiummal vádolják Karácsony Gergelyt - ő köszöni "az újabb vérszegény lejáratási kísérletet"
Egy lap a főpolgármester szakdolgozatával kapcsolatban állította ezt.
null
1
https://hang.hu/belfold/plagiummal-vadoljak-karacsony-gergelyt-o-koszoni-az-ujabb-verszegeny-lejaratasi-kiserletet-164707
2024-06-06 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
- Pár hete kaptuk a levelet, ami szerint "tizenéve egy önkormányzati dolgozó hetente egy nap, jobbára péntekenként hivatali munkaidőben Pokorni Zoltán házát takarítja. A házhoz a szolgálati sofőr viszi önkormányzati autóval és tisztítószerekkel, itt felveszi a polgármestert és behozza a hivatalba - erről írt Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, hegyvidéki polgármesterjelölt kedden a közösségi oldalán meg is osztva az említett levelet. A levél írója azt is megjegyezte, nincs meggyőződve arról, Pokorni fizet-e ezért a szolgáltatásért.- Ezt a levelet azért olvashatjátok, mert megkérdeztem több hivatali alkalmazottat, akik szó szerint megerősítették mindezt. És azért, mert megnéztük, dokumentáltuk, milyenek ezek a péntekek. Olyanok. Mindez bővebben csütörtökön. Ha Pokorni Zoltán vagy a jegyző úgy érzi, mondana erről valamit, szerda estig küldjétek el, kérlek. Vagy 30 nap múlva, up to you! - tette hozzá.Lapunk az ügyben megkereste a XII. kerületi sajtóosztályt, ahonnan az alábbi választ kaptuk: "Elkeseredett kísérletet látunk egy - névtelen levélen alapuló - lejárató kampányra. Úgy látszik, ennél többre nem telik a viccpártnak a kampányhajrában. Marika néni évek óta, a szerény jövedelmét, nyugdíját kiegészítendő, tisztes óradíjért dolgozik Pokorni Zoltánnál. Természetesen nem a munkaidejében. Mindez soha nem volt titok, a hivatal többsége tudott róla - írták. Ugyan a sajtóosztályt arról is kérdeztük, ha az állítás nem igaz, tesznek-e jogi vagy egyéb lépéseket az ügyben, erre nem tért ki a válaszuk.Pokorni Zoltánnak egyébként ez az utolsó ciklusa Hegyvidék polgármestereként, helyette a Fidesz eddigi alpolgármesterét, Fonti Krisztinát indítja.
Az MKKP szerint önkormányzati dolgozó takarítja Pokorni Zoltán házát - reagált a polgármester
A kerület sajtóosztálya szerint mindez nem munkaidőben történik, és lejáratásról van szó.
null
1
https://hang.hu/belfold/az-mkkp-szerint-onkormanyzati-dolgozo-takaritja-pokorni-zoltan-hazat-reagalt-a-polgarmester-164641
2024-06-05 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Balatoni utakkal kenyerezhette le a borsodi katasztrófavédelmi igazgatóság több vezető beosztottját egy vállalkozó, hogy a cége kaphasson megrendeléseket az igazgatóságtól - tudta meg lapunk. Az ügynek azért van jelentősége, mert ritkaságszámba megy, hogy igazolhatóan korrupció révén biztosította egy cég a megrendeléseket a maga számára - noha bizonyos vállalatok feltűnően sikeresek egy-egy állami szervezetnél vagy önkormányzatnál. A büntetőügy továbbá azért is jelentős súlyú, mert a vádirat alapján két terhelt az igazgatóság kötelékébe tartozik, sőt, az egyik nagy tekintélyű vádlottat ma is a felső vezetők között jegyzik.A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság több volt és jelenlegi magas rangú beosztottját a Popex Bt. ügyvezetője (és beltagja) vesztegethette meg. Az ügy létezését érdeklődésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség és az igazgatóság egyaránt megerősítette. Sőt, mint megtudtuk: már a bírósági eljárás zajlik; ahol négy vádlott beismerő vallomást tett. A négy katasztrófavédelmi szakemberből három - közte az elsőrendű vádlott Cz. László címzetes alezredes gazdasági igazgatóhelyettesként, illetve két munkatársa - tagja volt annak a beszerzési bizottságnak, amely értékelte a felújításokra, beszerzésekre érkezett pályázatokat. Ennek a háromtagú bizottságnak a kegyeit kereste a Popex Bt. nevű építőipari vállalkozás. A kis családi cég az évek alatt az igazgatóság fontos partnere lett: 2012 és 2019 között az igazgatóság beszerzési eljárásait rendszeresen megnyerte: összesen 30 győztes pályázata volt. Lehet, hogy ez tűnt fel a bűnüldöző Nemzeti Védelmi Szolgálatnak, amely figyelni kezdte az érintetteket. A bizottság tagjai tudták, hogy a nyertes pályázatokat követően mindig számíthatnak valamilyen nagy értékű gesztusra a cég vezetőjétől.Így történt ez 2018-ban is, amikor a Popex Bt. a mezőkövesdi tűzoltó parancsnokság tetőkarbantartását nyerte el közel 15 millió forintért. Ezért cserébe a cég vezetője és beltagja (P. Árpád) befizette a bírálóbizottság tagjait és párjaikat egy elegáns zamárdi hotelben szilveszterre. Az egyik vádlott ugyan végül lemondta a bulit, de egy 50 ezer forint értékű szállodai utalványt azért elfogadott. Az ügyészség szerint ezzel P. azt kívánta biztosítani, hogy az igazgatóság a közbeszerzéseket a jövőben is a cége számára előnyösen írja ki és bírálják el.• Miért számít "tankönyvi esetnek" az építőipari vállalat esete?• Melyik miskolci cégek számítottak a kisvállalat rendszeres "riválisainak"?• Milyen fiktív állománybuli része a vádiratnak?• Milyen büntetést kért az ügyészség a korrupcióvádban érintett vádlottakra?• Miről szól a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak lapunk érdeklődésére küldött válasza?
Balatoni üdüléssel vehettek meg borsodi tűzoltóvezetőket
Egy kis építőipari vállalat és a közbeszerzésekről döntő bizottság tagjai játszottak össze.
null
1
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/korrupcio-katasztrofavedelem-borsod-164495
2024-06-01 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Hatalmas összegeket utalt ki a választások előtti hónapokban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda - derül ki a tárca által februárban és áprilisban a kif.gov.hu oldalon publikált szerződéslistákból.Az összesítésből kiderül, hogy a kampánygépezet már tavaly decemberben is dübörgött: a kabinetiroda két keretszerződésnek köszönhetően egy hónap alatt 7,4 milliárd forintot költhetett az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátására". Más nevén a háború rémével riogató reklámhadjáratra, melyben a teljes, akkor ismert ellenzéket háborúpártisággal vádolták meg. A 2024-es évre egyelőre két dokumentum vonatkozik, ezek szerint Rogánék idén akár bruttó 20 milliárd forint értékben is kampányolhattak Európa jövőjéről - ha csak nem kötöttek azóta újabb, még nem ismert szerződéseket a témában.A kampánytendereket minden esetben a kormánykedvenc médiavállalkozó, Balásy Gyula cégei (New Land Media és Lounge Design) vitték el, de Balásy más fronton is nagyon jól járt a Miniszterelnöki Kabinetirodával: cégei rendezvényt szerveznek, stratégiai kommunikációs feladatokat látnak el, honlapot is terveznek a Rogán-tárca megbízásából - mellékes munkákkal pedig már 30 milliárd forint felé emelkedik munkadíjuk.Rövid idő alatt kapott meglepően nagy kormányzati támogatást a Batthyány Lajos Alapítvány is (BLA). A Fidesszel mindenben egyetértő magánalapítványnak idén januárban és márciusban összesen bruttó 14,54 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A BLA bevallottan a kormánypárti kutatóközpontok és think tankok fő szponzorának számít, patronáltjai között például ott van a Jogállam és Igazság Nonproft Kft. is, mely a kormányzati propagandát közvetítő Alapjogokért háttérintézménye.A kormány tehát közpénzt utal egy baráti alapítványnak, ami aztán már magánadományként terítheti az összeget a Fidesz narratíváját felerősítő álcivil szervezetek között. A megkérdőjelezhető, de nem törvénytelen megoldás óriási médiafölényt biztosít a kormánypárt számára."Önmagában is felháborító, hogy a kormány rendszeresen juttat súlyos milliárdokat olyan szervezeteknek, amelyek elsődleges célja, hogy a kormánypárt ideológiai hátországát építsék. Ezek a transzferek lehet, hogy formálisan jogszerűek, de valójában a Fidesz univerzium finanszírozását szolgálják, a cehet pedig az egész ország állja" - mondta a Magyar Hangnak Léderer Sándor, a korrupciógyanús ügyleteket figyelő K- Monitor ügyvezető igazgatója. Léderer szerint a sajtcetli terjedelmi szerződéskivonatokból még nem lehet megmondani, hogy mire és pontosan mikor költ ennyit az állam - nem kizárt, hogy már a választás előtti hónapokban elégették forrásaikat, ám lehet, hogy tartalékolnak további kampányokra is.Lapunk természetesen megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát és Batthyány Lajos Alapítványt is, a tételes kiadásokról érdeklődve. Választ egyelőre nem kaptunk - ha reagálnak, frissítjük cikkünket, ha nem teszik meg, akkor közérdekű adatigénylés révén próbálunk adatokhoz jutni.
Akár több mint 27 milliárdot is elégethetett a választásra készülő Rogán-tárca
A Batthyány Lajos Alapítványhoz is milliárdok estek be a kampányhajrá előtt.
null
1
https://hang.hu/belfold/akar-tobb-mint-27-milliardot-is-elegethetett-a-valasztasra-keszulo-rogan-tarca-164936
2024-06-17 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Az Agrárminisztérium 2019-ben szűkszavú közleményben számolt be a kezelésébe tartozó állami cég, a Nemzeti Kataszteri Program Kft. (NKP) megszüntetéséről. A bejelentés nem hagyott mély nyomokat a nyilvánosságban, jelentősége viszont mára felértékelődött. Ebből a cégből talicskázhatott ki ugyanis Nagy János, a minisztérium egykori helyettes államtitkára 2,2 milliárd forint közpénzt két neves ügyvédi irodán keresztül - legalábbis a vádhatóság szerint. Nagy és az érintett ügyvédek egyaránt tagadnak.Ügyvédek, svájci bankszámlák, rokoni szálakAz ügyészség szerint a hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolt helyettes államtitkár tudta, hogy megszűnés vár az NKP-ra. Ezért utasította az állami cég ügyvezetőjét, hogy szerződjön két ügyvédi irodával és egy céggel olyan feladatokra, amelyekre a tárcának valójában nem volt szüksége. Nagy a szerződéskötés számos része felett bábáskodott: meghatározta a megbízási összegeket, véglegesítette a megállapodást. Sőt, a szerződést még vissza is dátumozták, hogy úgy tűnjön, a cégeknek volt idejük érdemi munkát végezni. Az egyik neves irodának 1,7 milliárd forintot, a másiknak 500 milliót fizettek ki, az ügyészség szerint viszont az irodák által az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló tanulmányok, adatok már rendelkezésre álltak egy másik kormányzati háttérintézménynél, a Lechner Tudásközpontnál (ez a földhivatali nyilvántartás csúcsszerve). A korábbi tárgyalásokon az is kiderült, milyen utat jártak be az NKP-tól kikormányzott pénzek.
Tisztára mosva, kitalicskázva - avagy a nagy minisztériumi biznisz részletei
Több mint egy éve zajlik az agrártárca egykori helyettes államtitkárának a bírósági pere.
null
1
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/202423_tisztara-mosva-kitalicskazva-avagy-a-nagy-miniszteriumi-biznisz-reszletei-164695
2024-06-18 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Iratok szkennelését kérték a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai, amikor kedden az óbudai önkormányzat épületéhez kiszálltak - közölte a hivatal kommunikációs osztálya. Ahogy arról már beszámoltunk, reggeltől összehangolt akciót tartottak a hatóságok korrupciógyanús ügyek miatt.Öt hivatalos személy szállt ki kedden az óbudai önkormányzathoz, ahol iratok szkennelését kérték. A hivatal munkatársai az ügyészséggel mindenben együttműködtek, a kért dokumentumokat hiánytalanul átadták - közölte a Magyar Hanggal a III. kerületi önkormányzat kommunikációs osztálya. Tájékoztatásuk szerint a nyomozás ugyanabban az ügyben zajlik, amely kapcsán márciusban már kértek be iratokat az önkormányzattól. Egyúttal leszögezték, hogy "az önkormányzat minden egyes szerződése szabályos és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást". Az erre vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre állnak és ígéretük szerint újra nyilvánosságra fogják hozni azokat.A Központi Nyomozó Főügyészség elsőként márciusban kommunikált az ügyről, akkor azt írták, hogy a gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett összegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. A bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. A DK-s Kiss László óbudai polgármester akkor úgy reagált: az önkormányzat együttműködött a hatóságokkal, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerükben dolgozó munkatársukat nem érint. Pár napra rá pedig az önkormányzat minden egyes olyan dokumentumot és iratot nyilvánosságra hozott, amit a KNYF bekért tőlük.
Iratokat kértek a nyomozó ügyészek az óbudai önkormányzattól
A hivatal tájékoztatása szerint együttműködtek.
null
1
https://hang.hu/belfold/iratokat-kertek-a-nyomozo-ugyeszek-az-obudai-onkormanyzattol-165042
2024-06-18 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Az ügyészség szerint 2021. március 5. előtt egyetlen kormánytagnak sem volt tudomása korrupciós bűncselekményről, ezért nem merülhetett fel feljelentés elmaradásának tényállása – jelentette ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Fürcht Pál főügyész, a KNYF vezetője. Kovács Katalin szóvivő előtte elmondta, a nyomozást magánfeljelentésre rendelték el, a feljelentő szerint gyanú volt arról, hogy olyan korrupciós bűncselekmény történt, amelyről a kormánynak is tudomása van. Kilenc tanút hallgattak meg. Elsőként pedig Magyar Pétert hallgatták meg arról, mire utalt Facebook-bejegyzéseiben. Magyar három állítást fogalmazott meg: Schadl Rogán embere volt, Rogánék manipulálták az iratokat, valamint tájékoztatták előzetesen arról Völner Pált, hogy nyomozás folyik az ügyben. Az, hogy Schadl Rogán embere volt, semmilyen bűncselekményi tényállásba nem illeszthető, ezért erről nem vizsgálódtak. Hivatalos személy elmulasztott feljelentést tenni? Történt-e jogellenes törlés? Völner Pál 2021 tavaszán kapott-e előzetes figyelmeztetést?Fürcht kifejtette, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatta a nyomozást, az alapügyben ő lépett fel kezdeményezőként. Kihallgatták Magyar Pétert, aki elmondta, ismertté vált bejegyzéseiben ő a Schadl-Völner-ügyre gondolt. Magyar állítása szerint akkor szerzett az ügyről tudomást, amikor 2021 decemberében kihallgatták Völnert és Schadlt. Varga Juditot tanúként hallgatták ki, elmondása szerint neki sem volt az ügyről korábban tudomása. Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt is. Egybehangzóan azt állították, hogy nem tudtak korábban az ügyről, így nem merülhetett fel feljelentés elmaradásának tényállása.Csupán pletykákAz ügyészség szerint az iratokat senki nem manipulálta, Varga Judit pedig a hangfelvételen csupán pletykákat osztott meg férjével, és ő csupán férje állításait ismerte el, azokkal nem vitatkozva. A Dettiként és Daniként megjelölt személyek a nyomozás szerint nem jártak a Központi Nyomozó Fügyészségen. Egyetlen olyan adatot sem töröltek, amely bűncselekmény bizonyításáára alkalmas lett volna, Magyar pedig nem tudott elmondásuk szerint konkrétan törölt adatokról. Olyan összehangolt, a bíróságokra is kiterjedő tevékenység lett volna szükséges az ügyészségi iratok manipulálásához, amelyre az érintett szereplőknek az ügyészség szerint nem volt lehetőségük. Fürcht kifejtette, egy magánbeszélgetésről van szó, amelyet akkoriban egy házaspár folytatott le, egyikük pedig azt rögzítette. Mikor készült a beszélgetés? Magyar tanúként azt mondta, 2023 januárjában történt ez. Varga megerősítette, hogy akkoriban, de magára a beszélgetésre nem emlékezett. Akkor még házastársak voltak, de már elhatározták, válni fognak. Varga szerint férje nagyon érdeklődött a közélet iránt, és ekkoriban többször próbált pletykákat visszamondatni vele. Fürcht a beszélgetést kicsit szürreálisnak nevezte, mert abban jelenidőben volt arról szó, Varga embere menjen be, és nézze meg, mi van az iratokban. A KNYF 2022 októberében nyújtotta be a vádiratot, tehát már a beszélgetést megelőzően az iratok a Fővárosi Törvényszéken voltak. Az utóbbi 2022 novemberében már megtartotta első ülését, ennek a kényszerintézkedés meghosszabbítása volt a tárgya. Fürcht szerint tehát 2023 januárjában az iratok már régen a törvényszéken voltak, a vádlottak és a védők is megkapták a vád alapjául szolgáló összes iratot. Fürcht el sem tudja képzelni, hogy a biztonsági őrökön bárki is keresztüljutott volna, ha besétál a KNYF-hez, hogy kihúzzon onnan elemeket a nyomozati iratokból. De mi van akkor, ha Rogán vagy az emberei valóban bemehettek, hogyan lehet ezt kinyomozni? Fürcht szerint úgy: meg kell nézni, hogy a beszélgetésben elhangzik-e bármi arról, hogy az információkat akár Varga, akár Magyar olyan személytől tudták, aki tisztában volt belsős ügyészségi információkkal. Viszont a beszélgetésen semmi nem hangzott el, ami ezt támasztotta volna alá.Magyar a vallomásában arról beszélt, kihúzatták a terhelő dolgokat, viszont a beszélgetésben az szerepel: nem Rogán Antal embereit húzatták ki, hiszen Detti járt állítólag benn az ügyészségen. Ő pedig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. Fürcht szerint itt már a nyomozásnak véget kellett volna érnie, mert Varga Judit kijelentette, csupán pletykákat ismételt el. De olyan súlyos állításokról van szó Fürcht kijelentése szerint, hogy tovább kellett nyomozniuk. Megnézték a nyomozati iratokat, nagyjából 17 ezer oldalt. Ezeket összehasonlították az elhangzottakkal, és nem találták semmi nyomát olyan manipulációnak, amely bizonyítékok törlésére irányult volna. Nem közprédaA Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést olyan személy kezdeményezte, akire a bírói engedély nem terjedt ki, ezért az, hogy ezt az anyagot bevonták az ügybe, pont nem azt jelenti, hogy Rogán Antal nevét az ügyészség fél kimondani is. Ha Rogán valóban ígért volna a befolyására alapozva koncessziós eljárást, annak nyoma kellett volna maradjon. A KNYF arra jutott, mint a sajtó: nem történt bűncselekmény, nem volt olyan koncessziós eljárás, ami a vállalkozó cégére lett volna kiszabva. – Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az ügyészség olyan hülye lenne, hogy az Ádámmal, Tónival és Barbarával kapcsolatos beszélgetést az ügyészség kiadja az ügyben, hogy aztán utólag Rogán neve mégis ki legyen húzva belőle? – tette fel a kérdést Fürcht Pál. Attól, hogy valaki lehallgatását elrendeli a bíróság, nem válik Fürcht szerint közprédává, tehát nem lesz az élete minden egyes eleme szigorú vizsgálat tárgya. Nem az a cél, hogy az ügyészség lejárassa az embert, pláne nem olyat, akire a bírói engedély nem terjed ki. Ha nem szolgál bizonyítékul, ilyen iratot nem lehet felszámolni. Ha valaki mindenféle szexuális tartalmakat tölt fel magáról az internetre, akkor, amennyiben ezek nem tartoznak a bizonyításhoz, senkinek semmi köze hozzájuk – Fürcht félórával a sajtótájékoztató megkezdése után már ilyen fejtegetésekbe bonyolódott. Azt igyekezett ezzel érzékeltetni, hogy ami nem tartozik a bizonyításhoz, azt nem kapja meg semelyik vádlottárs, semelyik védő, és ez az eljárás nem lesz innentől törvénysértő. Völner neve nem merült fel 2021 tavaszánA KNYF szerint az előkészítő eljárást 2021. március 5-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat rendeltel el a nyomozást, majd tájékoztatta erről a Központi Nyomozó Főügyészséget. Akkor még Völner Pál neve fel sem merült, csak az, hogy Schadl György és társa valamilyen NAV-os ügyet próbálnak befolyásolni. Az ügyészségre megküldött iratok Völner Pálra vonatkozólag semmilyen iratot nem tartalmaztak, az ügyészség pedig ekkor még nem járt el az ügyben. Völnerrel szemben sem hallgattak meg el lehallgatást. Így kizárhatónak tartható, hogy az ügyészség vagy a legfőbb ügyész figyelmeztette volna Völner Pált a dologról. Akkoriban még csak azt fedezték fel, hogy Schadl és Völner szoros kapcsolatot ápol, ez viszont bűncselekmény gyanúját még nem vetette fel. Az előkészítő eljárás iratai alapján az ügyészség 2021 szeptemberében jutott arra, hogy Völner ügyében is fennállhat bűncselekmény tényállása, ezért kezdeményezték vele szemben is az eljárást. Völnert 2021 októberében hallgatták ki. A rendelkezésre álló iratok szerint Völner és Schadl sem semmisített meg addig semmilyen bizonyítékot, tehát nem utal semmi arra, hogy Völnert már tavasszal figyelmeztették volna. Rogán Antal 2021. november 2-án hívta fel telefonon Völner Pált, harminc másodpercet beszéltek, majd aznap járt Völner a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Ezen a napon Rogán Antal nem tudhatott arról, hogy a KNYF másnap rejtett figyelést fog elrendelni, ezért arra nem figyelmeztethette Völnert. Rogán miniszteri értekezletet tartott aztán, és tisztában lehetett azzal, hogy Völner az értekezleten nem fog részt venni, mert máshol kell akkor lennie. A vártnál több bizonyítékot sikerült végül lefoglalni, Schadl például a Dubajba szóló jegyeket jóval 2021. november 2. előtt vásárolta meg, tehát kizárható volt, hogy szökési szándékkal tette. Amennyiben a kormány tagja tudomást szerzett volna előzetesen a nyomozásról, ésszerű lett volna Völner felettesét, Varga Juditot is tájékoztatni arról, ezt viszont Magyar is kizárta. Nem fordul le a nyomozó egy kapualjbaA 444 arra volt kíváncsi, Varga a tanúvallomásában mivel magyarázta a kijelentését: már tavasszal szóltak Völner Pálnak. Fürcht szerint Varga azt állította, pletykákat mondott vissza. Nem az ügyészség folytatott nyomozást 2021 tavaszán, hanem a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Nyáron, július környékén merült fel először Völner Pál neve az ügyészségen egy beszámolóban. Nem merült fel olyasmi, hogy valaki bűnös szándékkal szólt Völner Pálnak. Az pedig, hogy ezek után nem maradtak el a pénzátadások, arra enged következtetni Fürcht szerint, hogy nem történt erre vonatkozó figyelmeztetés márciusban. Megkeresték a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is arra vonatkozólag, figyelmeztették-e Völnert, de nemleges választ kaptak. Arra vonatkozólag, szóltak-e neki, két ember tudna beszélni: Völner és az, aki őt figyelmeztette. Völnert viszont a hangfelvétel ügyében nem lehetett tanúként kihallgatni. A rejtett megfigyelés nem úgy történik, hogy a nyomozó megy a megfigyelt személy után, amikor pedig az megfordul, a nyomozó lefordul egy kapualjba – ezt a szórakoztató megállapítást is Fürcht Pál tette a nyomozás folyamatára vonatkozólag. Személyes adattal való visszaélés bűncselekménye nem merült fel a hangfelvétellel kapcsolatban. Nem minden jogellenes cselekmény jelent bűncselekményr Fürcht szerint. Az, hogy adatvédelmi visszaélés történt-e, nem a nyomozás tárgya. Mindezt arra vonatkozólag mondták, jogellenes lehetett-e, hogy Magyar rögzítette a beszélgetést.Magyar Péter szerint „mintha az 1950-es években lennénk”BelföldMagyar Péter szerint „mintha az 1950-es években lennénk”Varga Judit volt férje az ügyészségi tájékoztatón elhangzottakra reagált és részletes cáfolatot ígért.Magyar Péter csütörtöki bejegyzése is szóba került kérdésként a sajtótájékoztatón, és hogy a politikus azt állította, az 50-es éveket idézi a sajtótájékoztató. Fürcht magánvéleményeként kifejtette: mutassanak az ötvenes évekből egy olyan sajtótájékoztatót, amely a mostanihoz hasonló, ilyen súlyú ügyről ennyire részletesen szól.Otthon senkinek nincs igazmondási kötelezettsége, jelentette ki Fürcht arra vonatkozólag, lehet-e realitása annak, hogy Varga a hangfelvételen csupán pletykákat mondott vissza. Az sem igaz például Fürcht szerint, hogy a szóban forgó Detti kihúzatta volna magát. Hogyan érthette Varga Judit, hogy Polt nem ura a helyzetnek?Rákérdeztünk arra, mire érthette Varga Judit, hogy Polt Péter az ügyészségen belül nem ura a helyzetnek. Fürcht elmondása szerint készült a kérdésre. Szó szerint felolvasta, Varga mit mondott tanúként: nem tudja, miért mondta ezt. Magyar Péter rendszeresen Polt Péterről érdeklődött nála, láthatóan nem volt jó véleménye Poltról, Varga pedig ráhagyta a dolgokat. Varga nem tudja, abban az érzelmi állapotában miért mondta, hogy Polt nem ura a helyzetnek. Így arra sem adhatott választ, mi lett volna, ha Polt mégis ura a helyzetnek. Az, hogy Polt Péterben Európa legfőbb ügyészei bíznak, egy szakmai állásfoglalás, az pedig, hogy „Polt Péter mondjon le”, egy politikai vélemény, hangzott el a sajtótájékoztatón Fürcht részéről.  Polt Pétert egyébként nem hallgatták ki az ügyben, mert nem lett volna miért Fürcht szerint. Polt szerinte nem tudhatott az ügyről, tanúként pedig azt lehet kihallgatni, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van. Poltnak ezek szerint nem lehetett 2021 tavaszán tudomása arról, hogy a rendőrség bűnfelderítési szerve folytat egy nyomozást. De nem arról van szó, hogy már akkor tudtak arról, hogy valaki bűncselekményt követ el, épp ezt akarták kideríteni.Varga Judit konteózik, és volt az ügyészségen, akit egy órára engedtek haza zuhanyozniA Népszava kíváncsi volt arra, mit gondolnak arról, hogy a volt igazságügyi miniszter ilyen hangnemben fogalmaz ügyészségi munkáról, folyamatokról. Fürcht erre válaszul Hararira és a konteóelméletre hivatkozott. Elmondása szerint Varga nem büntetőjogász, így nem is tudhatja, hogy ez nem úgy zajlik: egy lelkes ügyész úgy dönt, hogy kihagy valamit a nyomozati iratból. Ez egy csapatmunka elmondása szerint, és nincs olyan, hogy a bizonyítékok elkezdenek gyűlni. Fürcht elmondása szerint erre mindig ugrik: a bizonyítékok nem csak úgy maguktól gyűlnek, hanem azokat az ügyészségen gyűjtik. Fürcht szerint ez egy laikus összeesküvés-elmélete szokott lenni, hogy az ügyészségen csak úgy gyűlnek a bizonyítékok, ezzel szemben komoly munkát folytatnak. Polt Péter valóban nem ura az ügyészségnek, a törvények az urai az ügyészségnek. Megvádoltak államtitkárokat, helyettes államtitkárokat, fogalmazott Fürcht Pál. Elmondása szerint nagyon büszke az emberekre, akikkel dolgozik. Amikor kiderült, hogy Schadl Dubajba készül, akkor elhatározták, hogy fokozottabb munkára kapcsolnak, és nem nyolcórákat dolgoztak ekkor. Sőt, volt olyan kolléga, aki hálát adott azért, hogy egy órára hazengedték zuhanyozni. Fürcht szerint viszont inkább ő lehet hálás az érintett munkatársnak.A hangfelvétel kapcsán Fürcht úgy fogalmazott tovább: Magyar a tanúvallomások szerint folyamatosan azzal fenyegette a feleségét, hogy rajta keresztül fogja megbuktatni a kormányt. Varga pedig már ráhagyta a dolgokat, mindent elismert, amit kérdezett tőle. Fürcht szerint elképesztő munka lenne mindenhova bemenni, és a 17 ezer oldalas nyomozati iratból kihúzogatni mindent, továbbá ezen felül az ügyészek tudatát is módosítani kellene. El tudja valaki képzelni, hogy nem égett bele a bírók agyába a szóban forgó nyomozati információ? El kéne menni szerinte további huszonkét vádlotthoz, továbbá a Bűnjelkezelő Kamarán fel kell törni pluszban egy páncélszekrényt. Fürcht elmondása szerint ő inkább lemondana, minthogy ilyen elképesztő munkát magára vállaljon.Mi történt előzőleg?A Központi Nyomozó Főügyészség több hónap után szólalt meg a hangfelvételről, melyen Varga Judit hallható, és melyet az egykori igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter rögzített és hozott nyilvánosságra. A bő egyperces felvételen egy több mint egyéves otthoni beszélgetés hallható az azóta politikussá avanzsált Magyar és volt felesége között. Varga Judit férje érdeklődésére beszél azon arról, hogy a Völner-Schadl-ügyben szerinte Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek, Rogán Antal bizonyos emberei pedig bemehettek az ügyészségre, hogy manipulálni próbálják az iratokat, papírokat kivéve onnan. Rogán Antal nemrég a 444-nek azt mondta, Varga Judit neki azzal magyarázta a dolgot: annyira szabadulni akart a szituációból, hogy azt mondta, amit szerinte a volt férje hallani akart. Rogán sokadjára is visszautasította, hogy manipulálta volna a nyomozati anyagokat, szerinte és számos kormánypárti megszólaló szerint ez nem is lenne lehetséges. Korábban az ügyészség is azt állította, hogy hasonló manipuláció nem elképzelhető.
Ügyészség: Senki nem manipulálta a Völner-Schadl-ügy iratait, Varga Judit pletykákat osztott meg
Több hónap után a Központi Nyomozó Főügyészség megszólalt a hangfelvételről, melyen Varga Judit hallható, és melyet az egykori igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter rögzített és hozott nyilvánosságra.
null
1
https://hang.hu/belfold/ugyeszseg-varga-judit-165095
2024-06-20 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Gigantikus oktatási tendert nyert egy informatikai cég az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ tenderén. Az állami központ a szakképzés területén keresett pályázókat, akik "zárt rendszerű elektronikus távoktatásban" legalább 75 különböző tananyag megírását, tesztelését vállalják, beleértve a gyakorlati alkalmazás nyomon követését és támogatását is, mintegy 31 hónapos időtartamon belül.Az eredetileg nettó 9,8 milliárdosra becsült keretösszegű pályázaton az ELMS Informatikai Zrt. nyert a maga 9,55 milliárdos ajánlatával; ez bruttó 12 milliárd forintos megbízást jelent. Az ELMS a szerződés értelmében többek között kéziratokat készít, részt vesz a tananyagokhoz kapcsolódó videóelőadások "fejlesztésében", az IKK pedig a keretszerződés 70 százalékának lehívására vállalt kötelezettséget - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.Belenéztünk a megállapodás szövegébe: a dokumentum szerint az ELMS száz oldalanként bruttó 6,8 millió forintért vállalja el egy "alapoktatási kézirat" elkészítését, a "szakirányú oktatási kézirat kidolgozása" pedig már közel bruttó 8,9 millió forintba kerül (szintén száz oldal esetében). Ennél is nagyobb bevételt hoz a már kész tananyag alapján elvégzett "Digitális tananyag-fejlesztési szolgáltatás", ami adott szinten elérheti a bruttó 40 milliós árat.Az ügy érdekessége, hogy az IKK nem először írt ki pályázatot távoktatási segédanyagok elkészítésére: 2022-ben a Napi.hu (ma Economx) vette észre, hogy az IKK 40 darab zárt rendszerű elektronikus távoktatási tananyag elkészítését rendelte meg. A munkát akkor is az ELMS nyerte el, bruttó 5,7 milliárd forintos értékben. A korábbi pályázat teljesítési határideje tavaly májusban zárult le, így felmerül a kérdés, az IKK miért rendelt meg ilyen rövid időn belül egy újabb, hatalmas értékű távoktatási csomagot. Lapunk levélben kereste meg az IKK-t, hogy megtudja, miért volt szükség az újabb tenderre. Választ egyelőre nem kaptunk, ha reagálnak, frissítjük cikkünket.Az ELMS más szempontból is érdekes lehet az olvasók számára. Az informatikai vállalat többségi tulajdonosa a NEXIUS, amely Fauszt Zoltán érdekeltségének számít. Fauszt több mint egy évtizedig volt üzlettársa Palkovics László korábbi innovációs miniszternek. Céghálózata, az SDA-csoport tagjai működtetik az egyetemek, illetve iskolák ismert informatikai -távoktatási rendszereit, a NEPTUN-t és a KRÉTÁT is, ezek pedig több tízmilliárdos bevételt hoznak Fauszt körének.
Tizenkét milliárdért ír kéziratokat és tananyagot Fauszt Zoltán érdekeltsége
Állami megbízásból dolgoznak, nemrég zártak egy hasonló tendert.
null
1
https://hang.hu/belfold/tizenket-milliardert-ir-keziratokat-es-tananyagot-fauszt-zoltan-cege-165471
2024-07-04 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Előre lezsírozhattak egy közbeszerzési eljárást a hajdúnánási polgármesteri hivatalt érintően. Noha magukat jól informáltként bemutató személyek sokáig lebegtették, hogy politikus lehet az ügy közvetlen érintettje, a lapunk által megismert vádirat alapján "csak" a hajdúnánási jegyző szerepel az ügyben: másodrendű vádlottként.A szóban forgó ügy rendkívül tanulságos, akár kiállja a vád a bíróság próbáját, akár nem. Ritkán kerül ugyanis bírói fórumra az uniós támogatások felhasználására kiírt közbeszerzési pályázatok ügye, amelyek menetében akad szürkezóna. Ebben a zónában lehet kedvezni egy-egy cégnek, lényegében a jogszabályok képesek legitimálni a nem teljesen tiszta ügymeneteket is - tavaly bizonyos szegmensben Lázár János miniszter kezdeményezésére szigorítottak a szabályokon. Lapunk is bemutatott már több olyan esetet, amikor feltűnő gyakorisággal futott be egy-egy önkormányzatnál (például Hajdúböszörmény) ugyanaz a kivitelező; vagy a "rivális" elfelejtett hiánypótlást beadni; esetleg formai okok miatt kizárták, vagy visszavonta pályázatát. A szóban forgó hajdúnánási ügyben utóbbi esetek történtek - az ügyészség szerint.A 17 ezer lakosú város önkormányzata még 2020-ban írt ki pályázatot az iparterületen csapadékvíz-elvezető csatorna és közvilágítás kiépítésére. Az önkormányzatnak a beruházásra a Terület- és Településfejlesztési Programból (Top) 230 millió forint állt rendelkezésére. Erre kerestek kivitelezőt, és a vád alapján ezt a beruházást az egyik helyi építőipari vállalattal, a MÉN-ÉP 2003-Kft.-vel kívánták megnyeretni. Ebben a kulcsszerepet a város jegyzője (K. Imre) játszotta - mai napig vezetője a jelenleg fideszes vezetésű város polgármesteri hivatalának -, aki jó ismeretséget ápol a szóban forgó cég vezetőjével, M. Zoltánnal. Ők az ügy másod- és elsőrendű vádlottjai.• Milyen összefüggésben kerül elő az ügyben a fideszes polgármester, Szolláth Tibor neve?• Hogyan bukhattak le az ügy vádlottai?• Milyen büntetést kért az ügyészség a jegyzőre és a vádlott-társaira?• Miként reagált az ügyészség lapunk megkeresésére?• Mi történt az ügy vesztegetési szálával?
A jegyző és a haverok tenderbulija
Hajdúnánás jegyzője segíthette önkormányzati megrendeléshez az építőipari vállalkozót.
null
1
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/kozbeszerzes-birosag-hajdunanas-165553
2024-07-10 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
Felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést szabott ki jogerősen a Pécsi Ítélőtábla arra a szülészorvosra, aki magánpraxisában kezelt betegeit a kórházban is pénzért látta el asszisztensével 2021-ben.A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az MTI-hez szerdán eljuttatott - az előző nap hozott ítéletről szóló - közleményében azt írta: a zalai szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos rendszeresen "összemosta" a magánrendelését a kórházban nyújtott egészségügyi szolgáltatással. Bár a kórház eszközeinek, berendezéseinek magánpraxisban való használatához nem rendelkezett engedéllyel, a járóbetegellátás keretében ultrahangos vizsgálatokat végzett betegein, tőlük ezért alkalmanként 15 ezer forintot kért és fogadott el. Az ügyletek lebonyolításában és a pénzek átvételében asszisztense nyújtott segítséget. A vádirat 37 esetet sorol fel, amelyek során több mint 1,4 millió forintot vettek át, de 6 alkalommal nem volt megállapítható a pontos nagyságrend. Akadt páciens, aki több alkalommal is fizetett, egy nő pedig 80 ezer forintot adott az orvosnak szülés után.Az ügyben korábban eljáró Zalaegerszegi Törvényszék az orvost folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása miatt mondta ki bűnösnek, ezért rá halmazati büntetésül két év - öt év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést és tízmillió forint pénzbüntetés szabott ki, továbbá öt évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától is. Asszisztensét bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása miatt ítélték el, ezért őt halmazati büntetésül egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A Pécsi Ítélőtábla a vádlottak cselekményét bűnszövetségben elkövetettnek minősítette, továbbá az orvos pénzbüntetésének összegét ötmillió forintra csökkentette, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Elítélték a szülészorvost, aki magánpraxisában kezelt betegeit a kórházban is pénzért látta el
Az asszisztensét és elítélték, a Pécsi Ítélőtábla a vádlottak cselekményét bűnszövetségben elkövetettnek minősítette.
null
1
https://hang.hu/belfold/eliteltek-a-szuleszorvost-aki-maganpraxisaban-kezelt-betegeit-a-korhazban-is-penzert-latta-el-165598
2024-07-10 00:00:00
true
null
null
Magyar Hang
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által módosított rendelet után 2024. augusztus 1-től 2026. december 31-ig az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. állami tulajdonba kerül. A Magyar Közlöny legújabb, június 7-ei számából kiderült, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter módosította a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azon rendeletét, amely az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szól. Nagy Márton az állami vagyonról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendelte el: az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló GFM-rendelet szerint 2024. augusztus 1-től 2026. december 31-ig az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. állami tulajdonba kerül.
Állami tulajdonba kerül az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által módosított rendelet után 2024. augusztus 1-től 2026. december 31-ig az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. állami tulajdonba kerül.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2024/07/08/nagy-marton-gazdasagfjelsztesi-miniszterium-rendelet-modositas-gazdasagi-tarsasag-nemzetvedelem/
2024-07-08 13:18:00
true
null
null
Index
Már szinte teljesen kész van az a Halk utcai családi ház, amelyet az elmúlt hónapokban építettek fel Karsay Ferenc, Budafok kormánypárti polgármesterének telkén. Az építésügyi hatóság adatai alapján 2022 márciusában jelentették be az építkezést, ekkor pedig csatolták a homlokzati terveket is. Ezeken jól látszik, hogy az 1002 négyzetméteres területre már akkor is egy többszintes épületet képzeltek el. A budafokiakat foglalkoztatja, hogy pontosan milyen forrásból finanszírozták ezt az építkezést - mondta az rtl.hu-nak a helyi ellenzék vezetője és közös polgármesterjelöltje, Perlai Zoltán. Idén márciusban a 775 négyzetméteres ingatlan mellett tulajdonába került ugyanazon a telken egy 227 négyzetméteres földrész is, így teljesen az övé lett az építkezésre használt 1002 négyzetméteres terület. A most felépített ház a szabályoknak megfelelően várhatóan a jövő évi vagyonnyilatkozatában jelenik majd meg. A politikus ingóságként egy MB 114/280-as gyártmányú autót (ez egy régi Mercedes), valamint egy motorbiciklit tüntetett fel. Befektetésként (biztosítás, értékpapír stb.) nagyjából 60 millió forintot írt be a vagyonnyilatkozatába, készpénzként pedig 16 millió forintot. Pénzintézeteknek 1,3 millió forinttal tartozott, magánszemélyeknek 25,7 millió forinttal. A Hírklikk szerint - amely korábban írt már az építkezésről - Karsay Ferenc bevétele elsősorban a polgármesteri munkájából származik, bevallása szerint ugyanis a hivataltól bruttó 1,3 millió forintot + 149 580 forint kafetériát kap havonta. Ezen felül 75 ezer forintnyi jövedelme van minden hónapban, lakásbérbeadásból. Kérdésinkkel múlt héten megkerestük a polgármesteri hivatalt, hogy megtudjuk, pontosan kiknek a tulajdonában áll majd a felhúzott épület (ez az adat a földhivatali lapokon még nem szerepel, csak a telek tulajdonosát tüntetik fel), valamint hogy milyen forrásból fedezték az építési költségeket - esetleg vettek-e fel hitelt a meglévő ingatlanokra, vagy értékesítették-e azokat. Miután nem érkezett válasz, telefonon is próbálkoztunk: Karsay Ferenc röviden annyit mondott, hogy nem nyilatkozik, szerinte ugyanis az ügy "egy olyan lufi" a kampány utolsó hetében, amivel nem szeretne foglalkozni. Nagyon szívesen nyilatkozom minden részletről 9. után
Csodaszép házat építenek a fideszes polgármester telkén a XXII. kerületben, az ellenzék csak találgatja, miből
Karsay Ferenc, Budafok fideszes polgármesterének tulajdonában áll az a Halk utcai telek, amelyre egy többszintes házat húztak fel az elmúlt hónapokban – a helyi ellenzék nem tudja, miből telt erre. Karsay Ferenc megkeresésünkre nem kívánt reagálni, mert választás előtti lufinak tartja az ügyet, de azt ígérte a június 9-i voksolás után minden kérdésre válaszol.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/06/03/karsay-ferenc-budafok-fideszes-polgarmester-csaladi-haz-vagyonnyilatkozat
2024-06-03 10:29:00
true
null
null
Rtl.hu
Tavaly még mindig 17 embert foglalkoztatott a 2021-es vadászati kiállítás szervezésére létrehozott cég, személyi jellegű kifizetésekre 355 millió forint ment el. Amellett, hogy két könyvet megjelentettek, igyekeznek megőrizni a kiállításra készült eszközök értékét – erre minden bizonnyal nagy szükség is van, mert beszámolójuk alapján a piacon ezek nem kelendők. Már a mérleg készítésekor úgy látták: szükséges lesz újabb állami támogatás.Mínusz 749,4 millió forintos adózott eredménnyel, azaz méretes veszteséggel zárta 2023-at a 2021-es vadászati kiállításra létrehozott, állami tulajdonban lévő Egy a Természettel Nonprofit Kft., ez azonban nem jelenti azt, hogy idén látványosan meghúznák a nadrágszíjat: februárban már alá is írtak egy nettó 250 millió forintos keretszerződést (amelyből nettó 75 millió forint opciós rész) a plakátkampányokkal ismertté vált Balásy Gyula cégeivel,a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel gyártási és rendezvényszervezési feladatok elvégzésére. Hogy pontosan mire szeretnék elkölteni a pénzt, a közbeszerzési dokumentumból nem derült ki, így megkérdeztük az állami céget. Válaszukkal bővítjük cikkünket. A cég létrehozásáról kormányhatározat született, sőt, még saját kormányzati felelőst is kapott a 2021-es kiállítás: Kovács Zoltán lett az Egy a Természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Nagy erőkkel toborozták a résztvevőket. A 2021. szeptemberi esemény előtt például Kovács körlevélben invitálta az intézményvezetőket, igencsak kedvező feltételeket kínálva: a jelentkező diákcsoportok teljesen ingyen bemehettek a kiállításra, természetesen a tantestület tagjaival együtt, és az állami MÁV szintén ingyenes utazást kínált számukra. A MÁV nagylelkűsége itt sem állt meg: a kiállításra érkező látogatóknak általános 50 százalékos kedvezményt kínált.2022-ben derült ki, hogy mire volt elég a nézőcsalogatás: a jegybevétel alacsony volt ahhoz a látogatószámhoz képest, amelyet korábban közölt a kormány. Akkor ezt azzal magyarázták az RTL Híradónak, hogy például a családi jegyekkel egyszerre többen is bemehettek:2021-et még így is nyereséggel zárta a szervező cég: 510 millió forint lett az adózás utáni eredményük úgy, hogy a kiállítás és a kapcsolódó rendezvények 17 milliárd forint közpénzbe kerültek.Közben egyre-másra derültek ki a furcsaságok, például, hogy    egyetemi hallgatókat köteleztek, hogy „önkénteskedjenek” a kiállításon.    Százmilliókat költöttek egy fideszes kötődésű ügyvédi irodánál, tízmilliókat a kormányközeli Hír TV-nél, de Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is közpénzt áldoztak.    tízezer darab, összesen 10 tonnányi agancsból készíttettek szobrot Szőke Gábor Miklóssal 240 millió forintért. Később az elvileg gyűjtött agancsokon fűrészelés nyomait fedezték fel.    Majd az is napvilágra került, hogy a kiállítást kormánybiztosként egyengető Kovács Zoltán feleségének üzlettársa milliókat kapott a szervező cégtől felügyelőbizottsági tagként.     Öntötték a pénzt a kiállítás kommnunikációjába, erre ugyancsak a cikkünk elején említett Balásy Gyula cégeinél költöttek.Hogy a vadászat és a pápalátogatás hogyan függ össze, azt nem tudjuk, viszont ez a cég költötte a közpénzt az ugyancsak 2021 szeptemberében megrendezett Eucharisztikus Kongresszus szervezésére is, amelynek záró szentmiséjére Budapestre látogatott Ferenc pápa is.De miért létezik még a szervező cég?A cég 2023-as mérlegéhez készült kiegészítő mellékletből az derül ki, hogy 2023-ban fő feladatunk a kiállítás tárgyiasult eszközeinek (preparátumok, képzőművészeti alkotások ) érték- és állagmegőrzése, valamint a Nimród című vadászújság kiadása és a vadászkamarai tagokhoz történő eljuttatása volt. Kiadtak egy Széchenyi Zsigmondról szóló könyvet, illetve elkészítették a Ferenc pápa látogatását bemutató, Isten áldd meg a magyart című albumot. Tavaly 12 megyei helyszínen szervezetek fórumokat az Országos Magyar Vadászkamarával együttműködve.A cég 2023. december 31-én 17 főt foglalkoztatott. Bérekre és egyéb, személyi jellegű juttatásokra 355,3 millió forintot költöttek.A méretes veszteség oka pedig az, hogy a korábbi évek eredménytartalékát és a jegyzett tőke egy részét használták fel, így az ügyvezetés javasolta a jegyzett tőke leszállítását a törvényes minimum összegre.  Kell még állami támogatásA 2024. évi folyamatos működéshez a megnövekedett saját bevételeken túl további költségvetési támogatás szükséges– olvasható a dokumentumban, amelyben arról is írnak, hogy a beszámoló elkészítésekor a 2024-es működési támogatással kapcsolatos eljárás folyamatban van. Emellett a rövid lejáratú kötelezettségeknél tüntették fel a tavaly megérkezett, de a tervek szerint csak idén elszámolt támogatást, amelynek értéke 1,8 milliárd forint.A számoknak vélhetően az sem tett jót, hogy míg a Nimród újság kiadásához igénybe vett szolgáltatások értéke tavaly 541,1 millió forint volt, addig a lap hirdetésekből 48,8 millió forintot szedett össze, az újságeladás és tartalom-előállítás bevételei pedig 288,9 millió forintnál álltak meg. Ráadásul úgy tűnik, a piacon nem igazán van igény a kiállításra legyártott eszközökre. Nem csak tavaly, idén is értékcsökkenést kellett elszámolniuk olyan tételek után, mint a     2020-2021-ben elkészült filmek,     a még nyilvántartott applikáció,     könyvek,    preparátumok.Ugyanis, mint írják, „azok értékesítése iránt tartósan piaci igény nem mutatkozott”.Frissítés: cikkünk megjelenése után reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Azt írták:„A nagy sikerű, több mint egymillió látogatót fogadó 2021-es »Egy a Természettel« Vadászati és Természeti Világkiállítás nyilvánvalóvá tette, hogy van lehetőség, mód és keret a vadászatról és a természetvédelemről való értelmes, civilizált, felvilágosító formában beszélni. A világkiállítást szervező cég a világkiállítás hagyatékának fenntartásával és az »Egy a Természettel« brand továbbvitelével foglalkozik, ezért is foglalkoztat 17 főt és köt ehhez kapcsolódó szerződéseket. Ilyen többek között a Nimród Vadászújság kiadása, amely a természetmegőrzők és vadászok számára kiemelt kulturális értékkel bír.” 
Még mindig működik a vadászati kiállítást szervező cég, sőt: 750 milliós buktát hozott össze
Tavaly még mindig 17 embert foglalkoztatott a 2021-es vadászati kiállítás szervezésére létrehozott cég, személyi jellegű kifizetésekre 355 millió forint ment el. Amellett, hogy két könyvet megjelentettek, igyekeznek megőrizni a kiállításra készült eszközök értékét – erre minden bizonnyal nagy szükség is van, mert beszámolójuk alapján a piacon ezek nem kelendők. Már a mérleg készítésekor úgy látták: szükséges lesz újabb állami támogatás.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/01/vadaszati-kiallitas-ceg-veszteseg-rendezvenyszervezes
2024-07-01 05:48:00
true
null
null
Rtl.hu
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődje, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kötött koronavírus-tesztek beszerzése ügyében – ez derül ki Ujhelyi István volt Európai Parlamenti képviselő közleményéből. Ujhelyi szerint a kormányzati szerv bizonyítottan túlárazottan, 5 milliárd forintért rendelt teszteket olyan cégeken keresztül, amelyek fideszes képviselőkhöz, illetve politikusokhoz köthetők.
Nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda a túlárazott koronavírus-tesztek miatt
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődje, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kötött koronavírus-tesztek beszerzése ügyében – ez derül ki Ujhelyi István volt Európai Parlamenti képviselő közleményéből. Ujhelyi szerint a kormányzati szerv bizonyítottan túlárazottan, 5 milliárd forintért rendelt teszteket olyan cégeken keresztül, amelyek fideszes képviselőkhöz, illetve politikusokhoz köthetők.
null
1
https://rtl.hu/hirado/2024/06/23/hutlen-kezeles-koronavirus-tesztek
2024-06-23 18:52:00
true
null
null
Rtl.hu
A horgásztanyát a balatonfüredi önkormányzat saját pénzből építtette. Erről Hadházy Ákos független képviselő számolt be. A horgászegyesület elnöke a Híradónak azt mondta, az üzemeltetést pályázat útján nyerte el a fideszes képviselő.
Fideszes képviselő adhatja ki a Balaton partján azokat az apartmanokat, amiket az önkormányzat épületében alakítottak ki
A horgásztanyát a balatonfüredi önkormányzat saját pénzből építtette. Erről Hadházy Ákos független képviselő számolt be. A horgászegyesület elnöke a Híradónak azt mondta, az üzemeltetést pályázat útján nyerte el a fideszes képviselő.
null
1
https://rtl.hu/hirado/2024/06/03/fideszes-onkormanyzati-kepviselo-horgasztanya-apartman
2024-06-03 19:17:00
true
null
null
Rtl.hu
Tát Margit és hét bűntársa 31 millió forintnyi uniós forrást csaltak el.Ismét Tát Margit lesz a Békés megyei Méhkerék polgármestere. Tát Margit és hét bűntársa 31 millió forintnyi uniós forrást csaltak el és ezért a Gyulai Törvényszék 2022 februárjában jogerősen elítélte a fideszes polgármestert és társait. Tát Margitot egy év tíz hónap, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották.Ez nem rengette meg a méhkerékieket. Tát Margit, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok 75,32 százalékát szerezte meg. Egyetlen kihívója volt, a független Kozma Mihály 24,68 százalékkal végzett. Tát Margit már meg is köszönte a bizalmat:
Uniós pénzt csalt el a méhkeréki polgármester, újraválasztották
Tát Margit és hét bűntársa 31 millió forintnyi uniós forrást csaltak el.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/06/09/mehkerek-fideszes-polgarmester-nyert
2024-06-09 23:12:00
true
null
null
Rtl.hu
Hadházy Ákos mutatott a Facebookon egy képet, ami szerint Borbély Ádám kampányfüzetéből rendelt 60 ezret a Bayer Construct.Hatvanezer darabot vásárol Borbély Ádám zuglói fideszes polgármesterjelölt kampányfüzetéből a Bayer Construct Zrt. – írja Hadházy Ákos a Facebookon. Ez az a cég, melynek Bosnyák téri ingatlanberuházásáért az állam 244 milliárd forintot fizet.A független országgyűlési képviselő egy fotót is mellékelt arról, ami szerint a 60 ezer kampányfüzetet rendelt meg a Bayer Construct. Azt is állítja a posztban, hogy ezzel a cég Borbély kampányát támogatja.A füzeten Borbély Ádám látható, a cím pedig az, hogy Sikerrel jártam, megújul 12 iskolaudvar. Hadházy szerint a Fidesz jelöltje az „egész kampányát arra építette fel, hogy iskolákban kampányolt, a gyerekeket és a pedagógusokat is biodíszletnek használva. A tankerület meg asszisztált hozzá (a választási bizottság pedig 100 ezer forint bírsággal jutalmazta).”A Bosnyák téri nagyszabású ingatlanfejlesztés beruházója a Bayer Construct Zrt., amelynek tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila. Tavaly júniusban derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az épülő zuglói városközpontban megvásárolja az irodaépületeket.
Hadházy: a zuglói fideszes jelölt kampányfüzetéből vesz 60 ezer darabot a Bosnyák téri beruházó
Hadházy Ákos mutatott a Facebookon egy képet, ami szerint Borbély Ádám kampányfüzetéből rendelt 60 ezret a Bayer Construct.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/06/07/hadhazy-akos-borbely-adam-bayer-construct-kampanyfuzet
2024-06-07 15:33:00
true
null
null
Rtl.hu
Dobrev Klára hivatali visszaélés, csalás és más bűncselekmények miatt tett feljelentést Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen.A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította Dobrev Klára a köztársasági elnököt érintő feljelentését, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtök délután.A Demokratikus Koalíció EP-listavezetője azért tett feljelentést, mert szerinte Sulyok Tamás 2014 és 2019 között alkotmánybíróként jogosulatlanul vette fel a fizetését, mert nem jelentette be az összeférhetetlenségét, így ezzel a csalást és hivatali visszaélést követett el:A nyomozó ügyészség szerint a beszerzett kamarai adatok nem támasztják alá a Dobrev Klára feljelentésében foglaltakat: Sulyok Tamás az alkotmánybírói jelölését követően, de még a megválasztását megelőzően kérte a Szegedi Ügyvédi Kamarától ügyvédi tevékenységének szüneteltetését. Sulyok Tamás 2014. szeptember 24. napjától határozatlan ideig szüneteltette ügyvédi tevékenységét, majd öt év múlva, azaz 2019-ben a kamara felhívására újra úgy nyilatkozott, hogy alkotmánybírói hivatása miatt továbbra is szünetelteti ügyvédi tevékenységét.Az ügyészség közleménye szerint az okozhatta a félreértést, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett országos ügyvédi nyilvántartás 2018. január 1. napjától működik, ezért a 2014. évi határozatot nem tartalmazza, a szünetelés dátumaként a Sulyok Tamás által 2019-ben tett évi nyilatkozatának dátumát vezették föl.Az ügyészség azt írta, hogy „az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdetétől fogva a dr. Sulyok Tamás által még ügyvédként vállalt kötelezettségeket és jogokat a dr. Sulyok Tamást helyettesítő ügyvéd gyakorolta. A feljelentésben megjelölt cégek vonatkozásában a kézbesítési megbízotti tevékenységet dr. Sulyok Tamás még ügyvédként, alkotmánybírói jelölését megelőzően vállalta el, az ügyvédi tevékenység szünetelését követően ezen szerződések alapján a helyettese volt jogosult eljárni” – ezt a bárki által megtekinthető cégbírósági adatok is alátámasztják.A fentiek miatt a nyomozó ügyészség azt állapította meg, hogy Sulyok Tamás alkotmánybíróként nem látott el ügyvédi tevékenységet, alkotmánybírói juttatásait jogszerűen vette föl, sem csalást, sem hivatali visszaélést nem követett el.Az ügyészség közleménye röviden kitért a Dobrev Klára beadványában szereplő, mezőgazdasági földterületeket érintő szerződéskötésekre is. Az ügyészség szerint a zsebszerződések ügyében    esetlegesen felmerülő cselekmények elévülés miatt nyomozás keretében nem vizsgálhatók.A feljelentés elutasítása mellett "Magyarország Ügyészségének közérdekvédelmi szakága vizsgálja, hogy szükséges-e, illetve lehetséges-e magánjogi intézkedést tenni e tárgyban" -- zárul az ügyészségi közlemény.
Az ügyészség elutasította Dobrev Klára Sulyok Tamás ellen tett feljelentését
Dobrev Klára hivatali visszaélés, csalás és más bűncselekmények miatt tett feljelentést Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/06/06/dobrev-klara-feljelentes-sulyok-tamas
2024-06-06 14:45:00
true
null
null
Rtl.hu
Nem csak Mészáros Lőrincnek és feleségének sikerült jól a tavalyi év, a család egy másik tagja is nagyot szakított: Mészáros János. Az ismertebb felcsúti milliárdos öccse - aki üzleti tevékenysége mellett 2006 óta önkormányzati képviselő Felcsúton - a tavalyi év eredményei után 1 436 273 430 forint osztalékról döntött önmaga számára. Az osztalék kifizetése a vállalkozás likviditásától függ - azaz a döntés megvan a pénz kivételéről, csak a időzítés kérdéses. Mészáros János szerencsecsillaga folyamatosan emelkedik. Már a trafikkoncessziók megszerzésekor is ügyes volt: a Magyar Narancs írta meg, hogy ő öt, felesége egy elnyert trafikkoncesszióval dicsekedhetett. Budapest környéki, szegedi és egy kecskeméti áruházláncban nyithattak üzletet. Az állami földpályázatokon Mészáros János 94, illetve 139 hektár erejéig szerzett területeket. Idén pedig a Szabad Európa nyomozta ki, hogy több mint 6 hektárnyi földterületet vett meg Óbarok területén, miután feleségénél, Mészáros Krisztinánál tavaly hat helyrajzi számon összesen csaknem tizenkét hektár földterületet landolt. Más területeken is aktív Mészáros Lőrinc öccse, testvéréhez hasonlóan a közpénzes megbízások területén is igencsak sikeres. Cége, a Pegazus Trade Kft. korábban a Magyar Közútnak szállított munkaruhát, adaptereket, akkumulátort és útépítő gépeket is. Tavaly a cég 2,1 milliárd forintos forgalom mellett 700,1 millió forintos adózott eredményt mutatott fel, Mészáros János pedig 300 millió forint osztalékot hagyott jóvá. Ennek a vállalkozásnak a tulajdonában van a Herceghalom Interat Zrt., amelytől ugyancsak Magyar Közút vásárolt be százmilliós tételben. Itt tavaly 5,4 milliárdos bevétel és 542 millió forintos adózott eredmény mellett 400 millió forintos osztalékról döntött magának Mészáros János. A politikus-üzletember 2016-ban vette meg a hídépítéssel foglalkozó Híd-Tám Kft.-t, a vállalkozás tavaly 3,4 milliárdos forgalom és 501,9 milliós adózott eredmény mellett 500 millió forintos osztalékkal is megörvendeztette a vállalkozót. Mindez kis csepp lehet amellett, hogy az alapvetően kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád-vasútvonal nagyjából 750 milliárd forintos építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik mellett alvállalkozóként a Híd-Tám is részt vesz. Az ilyen, alvállalkozói megbízásokat nem számítva tavaly Mészáros János cégei nagyságrendileg nettó 7,6 milliárd forint értékű közbeszerzésben voltak érintettek, erről korábbi cikkünkben írtunk.
Újabb felcsúti milliárdos: Mészáros Lőrinc öccse 1 436 273 430 forint osztalékról döntött önmaga számára
Tavaly is jó évet zártak Mészáros János cégei: ő is felcsúti, mint bátyja, az ország leggazdagabb embereként és Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Mészáros Lőrinc. További hasonlóságok is vannak: bátyjához hasonlóan Mészáros János is az üzleti élet szerteágazó területein bizonyít az állami földpályázatoktól a trafikkoncessziókon át egészen a közbeszerzési sikerekig, amelyekből csak tavaly milliárdos tételben érkeztek megbízások. Emellett 2006 óta a felcsúti képviselő-testületet erősíti.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/11/egymilliard-osztalek-meszaros-janos
2024-07-11 05:57:00
true
null
null
Rtl.hu
A kormány által az elmúlt években százmilliárdokkal támogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 2021-ben vásárolta meg a debreceni Aranybika szállodát Boros József nagyvállalkozótól. Az épületben elvileg képzési központot alakítanak ki, ehhez pedig átalakíttatják, felújíttatják azt.Tavaly decemberben az MCC tulajdonában lévő Debretinum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. írt ki újabb közbeszerzést az Aranybika szálloda és az MCC központjának felújításával összefüggő tervezési tevékenységekre, miután egy korábbi eljárásban a Napur Architect nettó 2,37 milliárd forintos ajánlata meghaladta a rendelkezésre álló összeget. Az új eljárásban a B5 Építészstúdió Kft. és a Tisza Építész Műterem Kft. kettőse nyert,a munkáért nettó 714,6 millió forintot számlázhatnak.Az épületen jelentős változtatásokat visznek véghez: elbontják az Aranybikának az 1970-es években emelt új szárnyát, helyette pedig az az eredeti, szecessziós stílusú, Hajós Alfréd által tervezett épülethez illeszkedőbbet építenének.De miből?A magát tehetséggondozó intézményként definiáló MCC 2020-ban csaknem 500 milliárd forintnyi állami vagyont kapott meg teljesen ingyen: számos ingatlant (két pécsi ingatlant, a révfülöpi vitorláskikötőt és a hozzá tartozó épületeket, továbbá egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt), valamint több százmilliárd forint értékű Mol- és Richter-részvényekből álló portfóliót, ami után évente milliárdos nagyságrendben kasszíroznak osztalékot is. Ezek az összegek az ajándékozás előtt az államkasszát gyarapították. Az állami vagyon privatizációjáról az RTL Híradó készített riportot:Az MCC-t ezután sem hagyta magára a Fidesz-kormány: volt, hogy költségvetési átcsoportosítással kaptak állami forrásokat is, például a koronavírus-járvány miatt létrehozott gazdaságvédelmi alapból. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.A szervezet költéseivel számos újságcikk foglalkozott, kiderült ugyanis, hogy az MCC milliárdos tételben költ a kormány propagandaplakátjaival ismertté vált Balásy Gyula cégeinél, idén pedig a Direkt36 szerzett meg olyan dokumentumokat, amelyek szerint kirívóan sok pénzt költenek az MCC rendezvényein luxusellátásra - amin Szalai Zoltán főigazgató volt cége kaszált.Az MCC kuratóriumában ülők pedig havonta milliókat keresnek. A közpénzek átláthatóságért küzdő Transparency International jogi igazgatja, Ligeti Miklós korábban az RTL Híradónak arról beszélt, hogy szerintük a közalapítványok kifizetőhelyként működnek:
A Fidesz káderképzője megvette az Aranybikát, 714 millió lesz csak a tervezés
Százmilliárdos tételben kapott állami vagyonelemeket a Fidesz káderkeltetőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium: van anyagi mozgásterük az ingyen kapott ingatlanok mellett újabbakat vásárolni, illetve más piacokon is megvetni a lábukat. A debreceni Aranybika épületében elvileg képzési központot alakítanak ki, ehhez elbontják a szocializmus idején épült szárnyat, helyére pedig a szecessziós eredetihez jobban passzoló épületrészt húznak fel.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/10/mcc-aranybika-atalakitas-tervezes-kozpenz
2024-07-10 06:02:00
true
null
null
Rtl.hu
45 dolgozó havonta átlagosan 1,2 millió forintot keres a Makovecz Campus alapítványnál, amelyet a magyar állam 2021-ben hozott létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiürített piliscsabai campusának hasznosítására. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azt írja, hogy az alapítvány alapító okirata szerint az ingatlanban Nemzeti Tudásparknak kellene működnie, de a szervezet honlapja szerint 2021 óta mindössze három dolog történt ott: egy könyv kiadása, egy épület felújítása és egy szerény érdeklődés mellett lezajlott vallástörténeti konferencia. A képviselő arról is ír, hogy az alapítvány kuratóriumi elnöke eredetileg Gulyás Gergely miniszter lett volna, de az EU közbelépése miatt Maróth Miklós kapta a vagyon feletti rendelkezés jogát, a kuratóriumnak pedig mások mellett Hassay Zsófia volt terézvárosi fideszes polgármester is tagja.
Százmilliók mennek el bérekre az üres piliscsabai campust fenntartó alapítványnál
Hadházy Ákos szerint nincs sok látszata a 45 dolgozó munkájának.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/09/piliscsaba-campus-alapitvany-berkoltseg-hadhazy
2024-07-09 11:03:00
true
null
null
Rtl.hu
A Hungast Flotta Kft. lízingeli azt a sport BMW-t, amellyel néhány hete Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke állt be a képviselői irodaház parkolójába - értesült az rtl.hu. Információink szerint a jármű tulajdonosa (a lízingkonstrukcióknak megfelelően) a finanszírozó pénzintézet, az üzemben tartója pedig a Hungast Flotta Kft.Bánki Erik a Pannon PR 2020 Kft. nevű cégén keresztül bérli az autót, és az rtl.hu-nak küldött nyilatkozata szerint cégautóként használják ketten a fiával, Ábellel, aki a vállalat egyik alkalmazottja. A politikus azt mondta, hogy általában a fia használja a kocsit, ő csak ritkán. "Természetesen piaci árat fizet a cégünk érte" - tette hozzá.Bánki Eriknek a vagyonbevallása szerint egyáltalán nincs autója, indoklása szerint azért, mert neki pénzügyileg a bérlés előnyösebb megoldás. "Nagyon sokat megyek, gyakran kell cserélnem az autómat" - fogalmazott.A Hungast Flotta Kft. tulajdonosa a GVC Group Zrt. nevű vagyonkezelő cég, amelynek vezérigazgatója Dávid Ilona, a MÁV 2012 és 2018 közötti vezetője. A vagyonkezelőnek több befektetése is ismert, ezek közül az egyik legjelentősebb a Hungast-csoportban meglévő tulajdonrész.A Hungast az elmúlt években rendkívül sikeresen szerepelt a közétkeztetési tendereken, így naponta már 200 ezer adag ételt szolgál fel országszerte. A Gazdasági Versenyhivatal 2017-ben engedélyezte, hogy felvásárolják a Sodexo-csoportot, ezáltal akkoriban összesen 35-45 százalékos részt hasítottak ki a több száz milliárd forintos közétkeztetési piacból.Az elmúlt években ugyanakkor Bánki Erik és a Hungast is rendre tagadta, hogy az országgyűlési képviselőnek (vagy más fideszes politikusnak) köze lenne a cégcsoporthoz, ezért - miután megtudtuk, hogy a képviselő által használt autó a Hungasthoz köthető - ismét rákérdeztünk a fideszes politikusnál a vállalathoz fűződő kapcsolatára."Semmi közöm a Hungasthoz" - ismételte meg Bánki Erik, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a közbeszerzési piac egyik legjobb minőséget képviselő cégének tartja a vállalatot. "Örülnék annak, ha minél több ilyen innovatív magyar cég fejlődne fel mellé" - fogalmazott. Arra felvetésre, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy éppen a cégcsoporthoz köthető cég biztosít neki autót, azt mondta:Nem tartom aggályosnak, mert piaci árat fizetek érte. Azért bérlem ettől a flottakezelőtől, mert ők adták a legrugalmasabb feltételeket.A nyilvános cégadatbázis szerint Bánki Erik fia már közelebb áll a Hungasthoz: Bánki Ábel ugyanis négy cégben tulajdonos, ezekből háromban pedig a GVC Group, azaz a Hungast tulajdonosa is érdekelt. Erről és a sok esetben a Hungast kiválasztását eredményező közbeszerzésekről is megkérdeztük a fideszes politikust, Bánki Erik pedig azt felelte: "Nem tartom aggályosnak. Annak, hogy Ábel fiam üzletrésszel rendelkezik abban a cégben, semmi köze a Hungast közbeszerzési pályázataihoz. Nyilván ön is tudja, hogy ez egy nagy piac, sok szereplővel, amelyből egyik a Hungast és nem az egyedüli".A Hungast megkeresésünkre azt közölte, hogy üzleti titokként kezeli az ügyféladatokat. Hozzátették: "A Hungast Csoport egy 100 százalékban magyar, magántulajdonban lévő, közel háromezer dolgozót foglalkoztató, piacvezető cég. Többek között a szolgáltatás profiljából, valamint sok más egyéb üzleti tevékenységéből adódóan többszáz gépjárműből álló flottája van, amelyet egy ennek adminisztrációjára létrehozott gazdasági társaság kezel".Bánki Erik: Másoknál is sokkal körültekintőbben kell eljárnom minden kérdésbenA képviselői irodaház előtt parkoló autó Hadházy Ákosnak tűnt fel először, aki fényképeket is készített arról, ahogy Bánki Erik kiszáll a járműből. Az BMW egyedi rendszáma PABA betűkkel kezdődött, amiből Hadházy Ákos arra gyanakodott, hogy az autó a Volvo-ügyként elhíresült korrupciós botrány egyik gyanúsítottjához Paczek Endréhez (PAczek BAndihoz) köthető.Az rtl.hu információi szerint a jármű valójában a Hungast Flotta Kft.-hez tartozik, de ennek apropóján megkérdeztük Bánki Eriket arról is, hogy mit gondol azokról a vádakról, amelyek a vesztegetési ügyben való érintettségét feszegetik. A rendkívül szövevényes per leegyszerűsítve arról szól, a pécsi közlekedési cég egy közvetítő cégen keresztül vett korábban Hollandiában futó buszokat, de ugyanezt a flottát nem sokkal korábban a végső vételárhoz képest több száz millió forinttal olcsóbban árulták. Bánki Eriket nem gyanúsították meg az eljárás során semmivel, csak tanúként hallgatták meg, miután kiderült: a politikus éppen akkor járt Hollandiában, amikor a város vezetői egyeztettek a buszvásárlásról. A másodfokú bíróság szerint ráadásul a buszper harmadrendű vádlottja 52,5 millió forintot utalt Bánki Erik németországi cégének bankszámlájára.Bánki Erik ezzel kapcsolatban azt közölte az rtl.hu-val: "Hadházy hazug állításaival szemben (hivatkozzon bármilyen forrásra) az általa említett úgynevezett Volvo ügyben soha, senkitől nem kaptam egyetlen fillért vagy eurocentet sem én, sem bármelyik cégem!" (Eredetileg nem Hadházy Ákos, hanem a másodfokú bíróság állította azt, hogy megtörtént az 52,5 millió forintos utalás - a szerk.)Bánki Erik hozzátette: "Egy politikus természetesen elszámolással tartozik döntéseiért és tetteiért a választók felé. A saját családjával szemben ez még erősebb kötelessége. Négy gyermekemet nevelem szeretettel, odaadással és törődéssel. Nekem másoknál is sokkal körültekintőbben kell eljárnom minden kérdésben és ezt így is teszem. (...) Ezekkel a válaszokkal részemről véglegesen szeretném lezárni ezt az egyébként nem létező »ügyet«."
A fideszes Bánki Erik egy közétkeztetési tendereken sikeres csoporthoz köthető cégtől bérel sportautót
A Hungast Flotta által lízingelt autót használ Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő – tudta meg az rtl.hu. A parlament gazdasági bizottságának elnöke az elmúlt években rendre tagadta, hogy bármilyen köze volna a közétkeztetési tendereken igen sikeresen szereplő Hungast csoporthoz, és ezt mondta a sport BMW-vel kapcsolatos megkeresésünkre is: a járművet állítása szerint egyszerű ügyfélként bérli, és piaci árat fizet érte a cégén keresztül. Azt is hozzátette, hogy azért nem vásárol magának autót, mert esetében a bérlés gazdaságosabb megoldás.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/09/banki-erik-hungast-csoport-sportauto-bmw-hadhazy-akos
2024-07-09 06:00:00
true
null
null
Rtl.hu
Összesen 430 ezer forintba kerül az a két féléves végrehajtási szakjogász képzés, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez köthető Deák Ferenc Továbbképző Intézet hirdetett meg szeptemberi kezdéssel. Információink szerint az adatvédelem, informatikai rendszerek, adatbázisok című tantárgyat Takács Katalin, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője tartja majd. Takács Katalin már a korrupciós cselekmények elkövetésével vádolt Schadl György elnöksége idején is hivatalvezetőként dolgozott a karnál, de őt a nyomozóshatóságok nem vádolták meg semmilyen bűncselekmény elkövetésével. Takács Katalin a nyomozati anyagban A végrehajtói kar hivatalvezetője ugyanakkor igen jelentős jogosultságokkal rendelkezik a szervezeten belül, nem véletlen tehát, hogy a korrupciós ügy nyomozati anyagában rendszeresen előkerül Takács Katalin neve, aki különböző ügyekben egyeztetett Schadl Györggyel. A hatóságok által összegyűjtött információkból derült ki például az is, hogy a volt elnök a letartóztatása előtti napon az Igazságügyi Minisztériumban járt, ahonnan Takács Katalin társaságában távozott. A hivatalvezető karon belüli kiemelt szerepét mutatja, hogy a szervezet szabályzata szerint részt vehet az elnökségi üléseken, ő tartja a kapcsolatot a felügyeleti hatósággal, gyakorolja a fegyelmi jogkört, valamint meghatározhatja, hogy a kar projektjei milyen ütemben valósulnak meg. Hivatalvezetőként például Takács Katalin írta alá azt a megállapodást is, aminek alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar csaknem ötvenezer forintos darabáron szerződött 2500 koronavírus-gyorstesztre a járvány első hullámában. A tesztelésről azzal a magán-mentőszolgálattal állapodtak meg, amelytől Schadl György kék villogót is szerzett az autójára. Az akkori piaci árak alapján is igen drágának tűnő szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá. Az ügyészség ezt az esetet leválasztotta a fő vesztegetési ügyről, és átadta a rendőrségnek, a legutóbbi információk szerint pedig az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat eljárást. Súlyos gondok az informatikai rendszerrel Takács Katalin oktatói felkérése egyébként azért is különös, mert a tervek szerint az adatvédelem, informatikai rendszerek, adatbázisok című órát tarthatja majd. Az adatvédelmi hatóság szerint viszont a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábban megsértette a GDPR-szabályokat a végrehajtói irodák ellenőrzése során, sőt egy másik jelentés szerint az informatikai rendszerrel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet. A végrehajtók ugyanis rálátnak az adósok összes adatára, így egyebek mellett a bank- és értékpapírszámlákra, az állampapírokra, az ingatlantulajdonra, a fizetésre - azaz különösen fontos, hogy megfelelő legyen az informatikai rendszer. A Telex által ismertetett jelentés viszont súlyos hiányosságokat állapított meg. A törvény szerint ráadásul a végrehajtási irodáknak a munkájuk során már az úgynevezett Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR) nevű informatikai rendszert kellene használniuk, de valójában még mindig ennek elődjét alkalmazzák. Ez azért fontos, mert sok végrehajtó panaszkodik az informatikai rendszerre, sőt olyan is van, akinek egyebek mellett azért nem hosszabbították meg a végrehajtói munkához szükséges engedélyét, mert a hivatalos álláspont szerint nem megfelelően használta a központi rendszert. A végrehajtók viszont arra hivatkoznak, hogy az ellenőrző vizsgálatok során apróságokba kötöttek bele, vagy egész egyszerűen annyira rossz a rendszer, hogy elkerülhetetlenek ezek az informatikai hibák. Érvelésük szerint az ezekre a hibákra is alapozott fegyelmi eljárásokat csak azért indították, hogy megfosszák őket a végrehajtói irodájuktól, és másokat ültethessenek oda a helyükre. Éppen ezért több érintett végrehajtó feljelentést is tett az elfogultnak vélt ellenőrzések és fegyelmi eljárások miatt, az ügyben pedig az ügyészség folytat nyomozást. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ezekre a vádakra nem reagált. A végrehajtói kar informatikai rendszerének állapotát jól jellemezte Schadl György korábbi kifakadása is, aki még elnökként azt írta egy levélben: "tarthatatlan az árverési rendszerünk sérülékenysége, és elfogadhatatlan az, hogy hosszú órákra, napokra elérhetetlenné válik". Az rtl.hu információi szerint ekkor már több éve mindenki tudott a karon belül az informatikai rendszer problémáiról, így az Elektronikus Árverési Rendszert ért támadásokról is, amelyekkel - mint megírtuk - akár a licitek végeredményét is befolyásolni lehetett. Ebben az ügyben szintén nyomozott a rendőrség, de eredmény nélkül. Megkerestük a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy megtudjuk, mi alapján választották ki az oktatókat. Az egyetem indoklásként azt írta: Takács Katalin a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjeként a képzésben oktatott tárgyhoz megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik,
A Pázmány intézetében oktathat végrehajtást az a Takács Katalin, aki Schadl György idején is hivatalvezető volt
Két féléves végrehajtási szakjogász képzést indít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az egyik tantárgyat pedig várhatóan az a Takács Katalin tanítja majd, aki már Schadl György elnöksége idején is a végrehajtói kar hivatalvezetője volt – értesült az rtl.hu. Az ügy azért is pikáns, mert Takács Katalin adatvédelemről és informatikai rendszerekről tart majd órát, miközben korábbi vizsgálatok jelentős hiányosságokat állapítottak meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszerével kapcsolatban.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/09/takacs-katalin-magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-oktatas-pazmany-peter-katolikus-egyetem-informatika
2024-07-09 10:23:00
true
null
null
Rtl.hu
Nettó 279,5 millió (bruttó 354,9 millió) forintért vesz 3 darab B-292 típusú és 2 darab B-262 típusú Bogányi-féle luxuszongorát az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közvetlenül a zongoraművész Bogányi Gergely cégétől. Az eljárást úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban folytatták le, tehát kizárólag Bogányi cégét, az SLG-33 Kft.-t kérték fel ajánlattételre. Ilyen beszerzésre akkor van lehetőség, ha a szerződés kizárólagosjog-védelme miatt egyetlen szereplővel köthető meg.Emlékezetes: a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész 50. születésnapjára szervezett januári gálakoncerten megjelent Orbán Viktor és lánya, Orbán Ráhel is. Az eseményen ott volt a kegyelmi botrányba belebukott Varga Judit is jelenlegi párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével.A Bogányi-zongorák honlapja szerint a B-292-es modellt, amelyből hármat vesznek most, Grand Prestige néven is emlegetik. Ez egy teljes méretű koncertzongora, a 420 kilogrammos hangszer csaknem 3 méter hosszú, és több mint 1,8 méter széles. A B-262-es modell pedig az első Bogányi-zongora, amelyet 2015-ben mutattak be. Az árszabás egyedi, mindkét modellnek van egy alapára, de számos testreszabási lehetőség van. Kérdéseinket elküldtük a MNV Zrt.-nek, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.Féltitkos határozat a zongoravásárlásrólA zongorák beszerzéséről egy úgynevezett "kétezres", vagyis nem nyilvános kormányhatározat rendelkezik (az elnevezés onnan származik, hogy ezeknek a sorszámozása 2000-től kezdődik). Ezek a határozatok nem tartalmaznak minősített adatot, vagyis nem titkosak, egyszerűen nem teszik közzé őket a Magyar Közlönyben. Az MNV az egyszereplős eljárást indokló dokumentumában arról ír, hogy a zongorákra azért van szükség, hogy azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából odaajándékozzák, mivel ezek a hangszerekA mintaoltalom szerint a hangszer feltalálója Üveges Péter, a szellemi tulajdonjog pedig a Zengafonst illette ekkor. A 444 érdekes személyi összefonódásokat talált: a cég ügyvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium akkor frissen leköszönt államtitkára, Komoróczki István volt. A fő tulajdonos Bogányi Gergely mellett pedig az egykori jegybankelnök, Járai Zsigmond felesége, Kiss Marianna tűnt fel, ugyancsak tulajdonosként. Ma már a Zengafonsban egyikük sincsen benne, a fő tulajdonos továbbra is Bogányi Gergely, a feltaláló Üveges Péter kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik. A jogok pedig a közbeszerzési dokumentáció szerint már nem ennél, hanem az említett, kizárólag Bogányi tulajdonában lévő cégnél, az SLG-33 Kft.-nél vannak, a változtatás idén történt meg.A Bogányi-zongora első bemutatóján, 2015 januárjában Orbán Viktor is jelen volt, és méltatta a magyar fejlesztést. Még ebben az évben befutott az első állami megrendelés is: 2015-ben a magyar kormány nettó 602 millió forint értékben rendelt meg tíz zongorát, hogy azokat közintézményekben helyezze el. A közbeszerzési dokumentáció szerint a hangszereket a következő helyszínekre vásárolták:Budapest Music Center,Pesti Vigadó,Sibelius Akadémia - Helsinki,Művészetek Palotája,Magyar Állami Operaház - Erkel Színház,Kodály Központ - Pécs,Kölcsey Központ - Debrecen,Konzerthaus - Berlin,Csajkovszkij Konzervatórium - Moszkva,Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Zeneakadémia.2019 és 2023 vége között a cég árbevétele összesen sem érte el a nagy állami megrendelés teljes összegét. Még úgy sem, hogy tavaly bruttó 80 millió forintért vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bogányi-zongorát az új, brüsszeli rezidenciába. Ezekben az években egy-két zongorát értékesíthettek - abból kiindulva, hogy a külügy egyetlen ilyen hangszerért mennyit fizetett.A mostani beszerzésig az állam - csupán a megrendeléseket tekintve - 2016 és 2023 között nettó 666 millió forintot költött erre a célra, míg ugyanebben az időszakban a cég nettó bevétele 1,2 milliárd forint volt. Jól látható, hogy az állam nemcsak támogatással, de költésekkel is megtolta a cég szekerét, amely az említett időszakban összesen 154,7 millió forintos adózott eredményt ért el. A legtöbbet, 123,3 millió forintot tavaly, ezt a tulajdonosok az eredménytartalékba helyezték.
354,9 millióért vesz magyar csodazongorákat az állam, hogy elajándékozza őket
Három koncertzongorát és két, a Bogányi-zongorák első modelljeként ismert hangszert vásárol az állam. Nem ez az első alkalom, hogy közpénzből vesznek abból a zongorából, amelynek kifejlesztésére is százmilliókat adtak az államkasszából. A cég tavaly nagyon jól teljesített – még úgy is, hogy az utóbbi években a számok alapján csak 1-2 hangszert sikerült eladniuk.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2024/07/08/boganyi-zongora-mnv-hirdetmeny-nelkuli-eljaras
2024-07-08 06:07:00
true
null
null
Rtl.hu
A közéletből visszavonult a kegyelmi botrány után Novák Katalin, de élete végéig bőkezűen jótékonykodhat közpénzből. A hivatalban lévő köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a volt államfők 2012 óta éves keretet kapnak a központi költségvetésből, hogy az általuk kiválasztott alapítványoknak és civil szervezeteknek adományozzák. Sulyok Tamás mellett idén Novák Katalin, Áder János, Schmitt Pál és Kövér László is 73 millió forintból gazdálkodhat. A februárban lemondott köztársasági elnök tavaly több olyan szervezetet is támogatott, amelyek közeli bizalmasaihoz, elnöki tanácsadóihoz köthetők. A jogszabály szerint a köztársasági elnök és elődei pályázat útján vagy egyedi döntés alapján oszthatnak adományt. A törvény egy korlátot vezetett csak be: nem lehet közcélú felajánlásban részesíteni pártot, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezetet, és közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetet. A hivatalban lévő köztársasági elnökök adományait a Sándor-palota honlapján kell közzétenni a kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül, míg a volt köztársasági elnökök felajánlásait az Országgyűlés honlapján lehet visszamenőleg is böngészni, egészen 2012-ig. Novák Katalin idén még nem sokat használt el a jótékonysági keretéből: a Sándor-palota oldalán elérhető dokumentum szerint csak egyetlen támogatásról döntött az év első felében. Az ’56-os veszprémi hősről elnevezett Brusznyai Árpád Alapítvány emlékkönyvének kiadását segítette 1 millió forintos felajánlással. A mi hősünk című könyvet épp a múlt héten mutatták be Veszprémben. A volt köztársasági elnök a megválasztása évében, 2022-ben, 48,7 milliót osztott szét 22 alapítvány és civil szervezet között, tavaly már kihasználta a teljes keretét (73 millió forint), amivel 41 szervezet működését támogatta. A legnagyobb összeget, 8 millió forintot a Magyar Református Egyház alapítványa, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány kapta a kárpátaljai Borzsa vári hagyományőrző csoport és tehetséggondozó iskola működésének támogatására. A szervezet Facebook-oldalán a mai napig Novák Katalin szerepel a borítóképen, a fotó a köztársasági elnök 2023. augusztusi kárpátaljai látogatásán készült. A református alapítvány választása azért is érdekes, mert az alapítvány anyaszervezete, a Magyar Református Egyház zsinati elnöke tavaly még Balog Zoltán volt, aki Novák elnöki tanácsadója és régi bizalmasa. Az Emmi korábbi minisztere járta ki a köztársasági elnöknél a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endre kegyelmét, mert állítása szerint nagyon aránytalannak érezte a jogerős bírósági büntetést. Balog és Novák között régi bizalmi kapcsolat van, a volt miniszter egyengette a későbbi köztársasági elnök politikai karrierjét, és mint a Válasz Online cikkéből nemrég kiderült: kirívóan sokat utaztak együtt hivatalos külföldi utakra, gyakran kettesben. A 8 millió forintos elnöki adománnyal segített Református Közéleti és Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja volt korábban Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, és az alapítványt Novák mellett a Miniszterelnökség, valamint a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány is rendszeresen támogatja. 500 ezer forinttal segítette Novák tavaly volt elnöki tanácsadója, Balog Zoltán egy másik szívügyét, a Baár-Madas Alapítványt, a Baár-Madas Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium alapítványát is. Az iskola fenntartója a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete, amelynek elnöke a mai napig Balog Zoltán. A református püspököt évtizedes kapcsolat fűzi a budai gimnáziumhoz: a rendszerváltás idején két évig ott tanított vallástanárként. Idén januárban - napokkal a kegyelmi botrány kitörése előtt - Balog Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterrel közösen adta át az iskola új tornatermét. Az iskola alapítványa fizikai oktatási eszközöket vett a köztársasági elnök félmilliós felajánlásából. Jelentős elnöki adományt (7,5 millió forint) kapott 2023-ban a Habsburg Ottó Alapítvány is, hogy erősítse a magyar kulturális szerepvállalást a jeruzsálemi Osztrák-Magyar Zarándokházban. Az alapítvány igazgatója Prőhle Gergely korábbi berlini és berni nagykövet, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója, aki a 2010-es évek elején a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként dolgozhatott együtt Novák Katalinnal, aki Martonyi János tanácsadója volt akkoriban. Kisebb összegeket, jellemzően 1-2 millió forintot adott Novák Katalin különböző szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási és környezetvédelmi szervezeteknek tehetséggondozásra, gyermekek felzárkóztatására és más, jótékony célokra. 4,05 millióval finanszírozta meg a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet humanitárius segítségnyújtását a törökországi földrengés után, és 3,81 milliót adott a szervezet ruandai humanitárius akciójára. A klasszikus jótékony célok mellett szimbolikus ügyeket is választott Novák: 2 millió forinttal támogatta a Dramatizált Biblia elkészítését, 1 millió forintot adott az Aranybulla angol nyelvű kiadására, és 1 millió forintot szánt "A világ legnagyobb székelykapujának elkészítésére és felállítására". A monumentális kaput tavaly júniusban adták át a Győr-Moson-Sopron megyei Sokorópátkán. A kaput a hatvannégy történelmi vármegye és a magyar címer mellett az Isten-Haza-Család és a Légy jó magyar feliratok díszítik magyarul és székely rovásírással. Apró szépséghibája, hogy néprajzosok, művészettörténészek szerint nem felel meg a székelykapuk íratlan szabályainak és arányainak. Sántha Imre Géza művészettörténész arról beszélt a Transtelexnek, hogy a székelykapuk a Dunántúlon tájidegenek, de szerinte nem csak ezzel van a baj. Szép gesztusként még értelmezhető is lenne, ha valóban székelykapuról lenne szó. Sokorópátkán azonban egy aránytalan "diadalkapu-giccset" avattak fel, amiben egyértelmű a túlfűtött nemzeti hivalkodás. Skrabski Fruzsina mozgalmának is jutott egymillió forint Novák támogatásával készülhetett el a Szent korona kalandjai című ismeretterjesztő film, és 2 millió forinttal segítette a Szeretfilm Stúdió Egyesületet is, hogy dokumentumfilmet forgassanak Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök életéről. A Csorvás Népművészetért Egyesület Az ország ruháját varrhatta meg a köztársasági elnök nagylelkű, 300 ezer forintos támogatásából. "A ruha színe az érett búzamezőt szimbolizálja. Szabása magyar nemesi vonalvezetésű, ejtett válla a lágyságot, a nőiességet hangsúlyozza. Az indás-leveles virágos motívummal a megszámlálhatatlan értéket, az összefonódást, a kapcsolatokat szimbolizálom - mesélte a ruhát tervező Hudák Mariann. Az ország ruhája 38 méternyi bársonyból készült, és a 64 vármegye címere díszíti, csakúgy mint a monumentális sokorópátkai székelykaput. Balog Zoltán mellett egyik másik elnöki tanácsadójára, Skrabski Fruzsinára is gondolt Novák Katalin, a Három Királyfi Három királylány Alapítvány családbarát programjaira 1 millió forintot adott tavaly a közcélú keretéből. Skrabski a legutolsó pillanatig kiállt régi barátnője, Novák mellett a kegyelmi botrányban. Az egyik Facebook-posztjában például elképzelhetőnek nevezte, hogy az egész ügyet csak azért robbantották ki, hogy módosíthassák az alkotmányt. "Kiállok Novák Katalin köztársasági elnök mellett, maradok tanácsadója és barátja. Bizalmam töretlen" - fogalmazott a Három Királyfi Három királylány Alapítvány kuratóriumi elnöke pár nappal később, amikor a többi elnöki tanácsadó már elpártolt a lemondás előtt álló államfőtől. Skrabski később arra biztatott mindenkit, hogy írjon a parlamenti képviselőjének, hogy ne szavazza meg a parlamentben Novák lemondó nyilatkozatát. "Akkor a gesztus megvolt, de mi visszakértük" - fogalmazott a volt tanácsadó, aki arra számít, hogy Novák "megrázza magát és újult erővel, üstökösként tér majd vissza". Valamivel nagyobb összeget, 1 millió 38 ezer forintot kapott a köztársasági elnöktől 2023-ban a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), amelynek elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt a június 9-i önkormányzati választáson Érden. Kardosnét régóta kiváló kapcsolatot fűzi a februárban leköszönő köztársasági elnökhöz, aki korábban családügyi miniszter és államtitkár is volt. Az egyesület 2018-ban Novák Katalinnak adta a NOE-díjat "a családokért, kiemelten a nagycsaládokért végzett rendkívüli, áldozatos munkájáért". A kegyelmi botrány után a NOE elnöke is azon kevesek egyike volt, aki kiállt a lemondó államfő mellett. "Nagycsaládosként és ötgyermekes édesanyaként a pedofília minden formáját elutasítom. Elnök Asszony kegyelmi döntését tiszteletben tartjuk" - írta Facebook-posztjában Kardosné, majd nem sokkal később inkább törölte az utolsó mondatot. A közpénzmilliárdokból kitömött, és közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő Batthyány Lajos Alapítvány cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek is jutott 3 millió forint Novák jótékonysági keretéből a "demográfiai, családpolitikai törekvések és megoldások nemzetközi diskurzusának" támogatására. A BL Nonprofit Kft. adja ki a Magyar Krónika, a Hungarian Conservative és a Hungarian Review című kormányzati narratívát angol nyelven bemutató folyóiratokat. A cég ügyvezetője tavaly augusztus óta Kereki Gergő, a kormányközeli mandiner.hu főszerkesztője. Úgy tűnik, Sulyok Tamás még hezitál, és az év második felére hagyja a jótékonykodást. A februárban megválasztott köztársasági elnök eddig csak 250 ezer forintot költött el a 73 milliós keretéből. A régi hagyományt folytatva a "Szép Magyar Könyv" verseny köztársasági elnöki különdíját támogatta. A másik véglet Áder János, aki már gyorsan elszórta a 2024-es kerete nagy részét: 65 millió forintot adott a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének és 6 milliót a Hungarokult Kulturális és Zenei Egyesületnek. Elődje, Schmitt Pál 31 milliónál jár idén. A legnagyobb összeget, 10 millió forintot, a Magyar Máltai Lovagok Alapítványának nyújtotta, de 5 milliót kapott a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány is. Ez az egyik kedvenc szervezete a 2012 óta adakozó exállamfőnek: 13 év alatt már 24,5 millió forinttal támogatta az alapítványt. A jótékonysági keret csak egyike azoknak a juttatásoknak, amelyeket a volt köztársasági elnököknek biztosít az állam. Novák, Áder és Schmitt is élete végéig ugyanannyit kereshet, mint a mindenkori államfő: ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, március óta bruttó 5,24 millió forint havonta. Az Országgyűlés Hivatala ingatlanról is gondoskodik a volt államfőknek egyfős személyzettel, igaz, Novák még a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciából sem költözött ki. A volt köztársasági elnök élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz a sofőrt a rendőrség adja, a titkárság elhelyezéséről és működési költségeiről pedig az Országgyűlés Hivatala gondoskodik. A külföldi hivatalos programjaira továbbra is első osztályon utazhat repülőgépen és vonaton. Egyetlen kiváltságtól esett el Novák a februári lemondása után: nem vehet igénybe már különgépet. Az pedig, hogy kit támogat a jótékonysági keretéből, egyedül rajta múlik.
Novák Katalin milliókkal támogatta Balog Zoltán szívügyeit
A közéletből visszavonult a kegyelmi botrány után Novák Katalin, de élete végéig bőkezűen jótékonykodhat közpénzből. A hivatalban lévő köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a volt államfők 2012 óta éves keretet kapnak a központi költségvetésből, hogy az általuk kiválasztott alapítványoknak és civil szervezeteknek adományozzák
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/07/06/novak-katalin-koztarsasagi-elnok-kozcelu-felajanlasai
2024-07-06 16:17:00
true
null
null
Telex
A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tavi turisztikai beruházás egyik módosító engedélyének ügyében. A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Közleményében a Greenpeace azt írta, a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel pedig túlmutat a Fertő tó ügyén. A Greenpeace környezetvédő szervezet 2021 óta többször felhívta arra a figyelmet, hogy a tó medrének a kotrása, valamint az ott folyó egyéb munkálatok zavarják a tó élővilágát, ennek során pedig sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki, és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen. A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek, szerintük a környezetvédőknek kellett volna azt bizonyítaniuk, hogy a kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondták, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről is döntött. A bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye szintén a Greenpeace állításait támasztotta alá, azonban a törvényszék bírója ezt felülbírálta az ítéletében. "Ennek az ítéletnek megdöbbentő eleme volt az az érvelés, hogy ha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is. A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette" - írták. Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa azt mondta, a Kúria mostani döntése a Greenpeace és a Fertő tó Barátai Egyesület "négy éven át tartó közös harcának az eredménye". A Greenpeace-t a bíróság előtt képviselő ügyvéd, Dr. Gutper Ildikó kiemelte, hogy a Kúria szerint nem lehet a hiányosnak tartott környezetvédelmi engedélyek ellen fellépő civil szervezeteket olyan bizonyítási munkára kényszeríteni, amilyet az engedélyt megadó hatóságoknak kellett volna elvégezniük. "Ez rendkívül fontos a jellemzően korlátozott pénzügyi és tárgyi eszközökkel fellépő civil szervezeteknek" - tette hozzá. Négycsillagos szállodát és vitorláskikötőt is terveztek A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére, a Natura 2000 területen tervezett beruházás 60 hektáron, 45 milliárd forint közpénzből valósulna meg. A beruházás kivitelezője Mészáros Lőrinc cége. Többek közt egy 4 csillagos szálloda, fedett sportkomplexum, parkoló, vitorláskikötő, valamint motelek és apartmanházak is épülnének a területen. A tervek ellen ellenzéki politikusok, helyi civilek és zöldszervezetek is tiltakoztak. A beruházást 2022 nyarán pénzhiány miatt leállították, 2023. június 17-én pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy döntött, hogy az eredeti, nagy beruházást egyelőre elhalasztják, helyette megnyitják a kikötőt, a strandot és az ökoparkot. "B tervként valamikor az eredeti nagy tervet is meg kell valósítanunk, amit most kénytelenek voltunk elhalasztani" - mondta. A miniszter az önkormányzati választás kampányában azt is megígérte a soproniaknak, hogy heteken belül megnyitják a strand egy részét. Ez azóta sem történt meg, a strand 2018 óta le van zárva, a kuriózumnak számító cölöpházakat ledózerolták.
Döntött a Kúria: a beruházónak kell bizonyítania, hogy tevékenysége nem károsítja a Fertő tavat
A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tavi turisztikai beruházás egyik módosító engedélyének ügyében. A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Közleményében a Greenpeace azt írta, a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel pedig túlmutat a Fertő tó ügyén.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/07/11/ferto-to-turisztikai-beruhazas-szalloda-kikoto-greenpeace-tiltakozas-kuria
2024-07-11 10:56:00
true
null
null
Telex
"A Fertő tavi beruházás - a korábbi rossz, a tájba nem illeszkedő tervekhez képest sokkal visszafogottabban valósul meg. Nem károsítja a környezetet, viszont végre rendezi az állapotokat" - írja a Facebookon Lázár János. A miniszter szerint hamarosan teljesen elkészül az új kikötő, ahol a megnyitásához szükséges infrastruktúra kialakításának utolsó munkái zajlanak, majd újra visszakapják a területet a helyiek, a vitorlázók és a horgászok. Lázár azt írja, hogy egy olyan korszerű, mégis a természetbe illeszkedő partszakaszt szeretne, amely a környezeti értékek megőrzése mellett kulturált körülményeket biztosít a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak. Annyit és úgy, amelyeket az osztrák partszakaszokon a környezetféltők is üdvözölnek. És mit üdvözölnek a környezetvédők? A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tavi turisztikai beruházás egyik módosító engedélyének ügyében. A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Közleményében a Greenpeace azt írta, a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel pedig túlmutat a Fertő tó ügyén. A Greenpeace környezetvédő szervezet 2021 óta többször felhívta arra a figyelmet, hogy a tó medrének a kotrása, valamint az ott folyó egyéb munkálatok zavarják a tó élővilágát, ennek során pedig sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen. A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek, szerintük a környezetvédőknek kellett volna azt bizonyítaniuk, hogy a kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondták, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Négycsillagos szállodát és vitorláskikötőt is terveztek A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére, a Natura 2000 területen tervezett beruházás 60 hektáron, 45 milliárd forint közpénzből valósulna meg. A beruházás kivitelezője Mészáros Lőrinc cége. Többek közt egy 4 csillagos szálloda, fedett sportkomplexum, parkoló, vitorláskikötő, valamint motelek és apartmanházak is épülnének a területen. A tervek ellen ellenzéki politikusok, helyi civilek és zöldszervezetek is tiltakoztak. A beruházást 2022 nyarán pénzhiány miatt leállították, 2023. június 17-én pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy döntött, hogy az eredeti, nagy beruházást egyelőre elhalasztják, helyette megnyitják a kikötőt, a strandot és az ökoparkot. "B tervként valamikor az eredeti nagy tervet is meg kell valósítanunk, amit most kénytelenek voltunk elhalasztani" - mondta. A miniszter az önkormányzati választás kampányában azt is megígérte a soproniaknak, hogy heteken belül megnyitják a strand egy részét. Ez azóta sem történt meg, a strand 2018 óta le van zárva, a kuriózumnak számító cölöpházakat ledózerolták.
Lázár János: Nem károsítja a környezetet, visszafogottabban valósul meg a Fertő tavi beruházás
„A Fertő tavi beruházás – a korábbi rossz, a tájba nem illeszkedő tervekhez képest sokkal visszafogottabban valósul meg. Nem károsítja a környezetet, viszont végre rendezi az állapotokat” – írja a Facebookon Lázár János.
null
1
https://telex.hu/belfold/2024/07/11/lazar-janos-ferto-to-beruhazas
2024-07-11 19:32:00
true
null
null
Telex
Lapunk még április végén írt arról: életveszélyes lett a Városháza felújított homlokzata, ezért azt vissza kellett bontani és újra kellett végezni a munkát.A projektről szóló cikkünk nyomán 2024 áprilisában Tényi István feljelentést tett. Lapunk érdeklődésére most a Fővárosi Főügyészség úgy tájékoztatott: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) első körben elutasította a feljelentést, ám a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség ezt hatályon kívül helyezte. Az ügyészségi álláspont szerint a feljelentésben foglaltak hűtlen kezelés gyanúját keltik, amelynek tisztázása kizárólag nyomozás keretében lehetséges - fejtette ki lapunknak a Fővárosi Főügyészség. Röviden: az ügyben megindult az NNI vizsgálata.Nyilvánosak a felújítás dokumentumaiA Városháza homlokzata körüli problémákról megjelent cikkünkre másnap reagált Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Karácsony Gergely főpolgármester is. Kiss szerint a kivitelező elvégzi a szükséges javításokat ott, ahol kell. A politikus úgy fogalmazott: minden beruházásnál van hiba, azt azonban tagadta, hogy ezek a hibák életveszélyesek lennének.Az ügy miatt a Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult Budapest főjegyzőjéhez, hogy megkapjuk a beruházás vonatkozó dokumentumait. Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés választások előtti utolsó ülésén ígéretet tett az iratok nyilvánosságra hozására, ami meg is történt. Jelenleg a beruházás részletei elérhetőek az E-Információszabadság oldalon az "Egyéb közzététel" menü "Homlokzat felújítás" menüpontja alatt.Több mint 330 milliós pótmunkaA közzétett iratok megerősítik a cikkünkben leírt problémákat. A Városháza szakemberei már 2023 első félévében jelezték a kivitelezőnek, hogy a felvitt vakolattal komoly gondok vannak: az anyag számtalan helyen nem tapadt megfelelően, lényegében a levegőben lógott, és emiatt életveszélyes volt az adott falszakasz alatt tartózkodni. Mindez világosan kiderült a mérnöki és műszaki ellenőri jelentésekből.A problémát úgy oldották meg, hogy 2023 októberében módosították az eredeti szerződést, amelybe így több mint 330 millió forintnyi pótmunka került. A dokumentum szerint - mivel itt nem többletmunkáról, hanem pótmunkáról van szó - ez az összeg pluszban jár a kivitelezőnek. Méghozzá annak ellenére, hogy a kivitelező - az EB Hungary Invest Kft. és alvállalkozója, a Framtid Group Kft. - nem megfelelő anyaghasználatából adódott a többletköltség.Problémák és furcsaságokA nyilvánosságra került dokumentumokban látható egy furcsaság: a vállalkozók és a Városházán dolgozók személyes adatai mellett az iratokban következetesen kitakarták, milyen összetételű és megnevezésű vakolóanyagot használtak a rosszul kivitelezett vakolat esetében, és ezt mire cserélték később a pótmunkák során. Az azonban az iratokból és a Magyar Nemzetnek névtelenség mellett nyilatkozó szakértők elmondásából is világos: más anyagot használtak a pótmunkák során.A pótmunkák tételes felsorolását és azok értékét az építkezés műszaki ellenőre is átnézte. A 2024. február 7-én kelt igazolásában több mint 286 millió forintnyi munka elvégzését igazolta. Azt azonban kiemelte, hogy a kivitelező több mint 47 millió forint értékben kívánt elszámolni "tárolásra" vonatkozó tételeket, és ezt "mennyiségileg" nem igazolta. Mint azt a szakértő írta: ennek a tételnek a kifizetése a "megrendelő", vagyis Karácsony Gergelyék hatásköre. A dokumentumcsomagban található számlák alapján végül ezt a tételt is kifizette a Fővárosi Önkormányzat.A projekt azonban így sem lett makulátlan. A legutolsó elérhető műszaki ellenőri jelentés szerint az új vakolat szinte mindenhol megfelelően hozzátapadt a teherhordó szerkezethez, ám egy helyen, egy 4. emeleti ablakkeretnél "nem felelt meg semmilyen követelménynek" az anyagtapadás, erőkifejtés nélkül azonnal levált egy vizsgálat során.ElőzményekA Városháza udvara felé eső falszakasz vakolatának felújítása 2022-ben kezdődött, és a következő évre már nyilvánvalóvá váltak a problémák: az újonnan felhelyezett anyag nagy darabokban kezdett leválni számos szakaszon. Egy úgynevezett hibatérképen több száz problémás falrészt találtak a műszaki ellenőrök. A hiba lényege az volt, hogy a vakolat nem tapadt meg a teherhordó szerkezeten és akár kisebb erőbehatásra is több tíz kilós darabok szakadtak ki belőle.A projektért felelős szakemberek igyekeztek jelezni a hibákat a főnökeiknek, ám hónapokig nem történt semmi. Végül 2023 nyarán egyeztek meg a felek a pótmunkák elvégzéséről, ám az erről szóló - már említett - 330 milliós szerződést a projektért felelős szakemberek nem akarták aláírni. Az ügyet úgy oldották meg Karácsonyék, hogy a problémákat jelző személyeket eltávolították.Az építkezés költségei a kezdeti 1,3 milliárd forintról jelentősen megemelkedtek. Lapunk korábban úgy becsülte a projektre rálátó források elmondásából, hogy a végösszeg kétmilliárd forintnál is több lehet. Erre vonatkozó kérdésünkre Számadó Tamás, Budapest főjegyzője azonban azt írta: számításaik szerint az építkezés végösszege kétmilliárd forint alatt maradhat.
Nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával a Városháza homlokzatának felújítása miatt
Hűtlen kezelés miatt folytat nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a Városháza homlokzatának felújítása miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. A beruházás 2022-ben kezdődött, a felújítás a Fővárosi Önkormányzat épületének belső, a korábbi pop-up parkra néző oldalát érintette. A kivitelezést végző cég első körben nem megfelelő vakolatot vitt fel, amely nem tapadt hozzá a teherhordó szerkezethez, így azt vissza kellett bontani. Emiatt több mint 330 millió forintnyi pótmunka keletkezett, amelynek kifizetését szakmai érvek mentén a Városháza projektért felelős szakemberei nem akarták jóváhagyni. Eltávolításuk után végül megvalósulhatott a beruházás.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/nyomozas-indult-hutlen-kezeles-gyanujaval-a-varoshaza-homlokzatanak-felujitasa-miatt
2024-07-12 18:38:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Azonnali hatállyal kirúgták Lengyel Tibort, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét a mentőszolgálattól, arra való hivatkozással, hogy kiszivárogtatott egy esetlapot, melyet 2024. május 25-én az RTL Klub híradója mutatott be. A beteglapon azonosításra alkalmas adatok nem szerepeltek, mindössze annyi derült ki belőle, hogy egy betegnek sokat kellett várnia a mentőre, és bár az első hívás ideje nem ismert, 17:51-kor már reklamálnak, hogy hol a mentő, majd 20:46-kor többszörös sürgetés után jelzik, hogy magánmentővel szállítják kórházba a beteget. A Mentőszolgálat összefüggésbe hozta a szakszervezeti vezetőt a kiszivárogtatással, és erre való hivatkozással azonnal fel is mentették őt. Az RTL Klub úgy tudja, hogy a fotót készítő mentőápolót szintén elbocsátották. Az ügyben meghallgatták a MOMSZ elnökét, majd ajánlott levélben értesítették, hogy megszüntették a munkaviszonyát. AZ RTL Klubnak a mentőszolgálat azt írta, hogy "bizonyíthatóan jogellenes adatkezelést valósított meg, amivel több törvényt is megsértett, ezért az érintett dolgozók szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntették". Lengyel Tibor 10 év három hónapot dolgozott a mentőszolgálatnál. Gépkocsivezetőnek vették fel, később mentőtechnikusi pozícióban dolgozott, azaz eseteket látott el mint mentőápoló, és mellette sofőrként is dolgozott. Tavaly nyáron felvezényelték Budapestre Nagykátáról, lakó- és munkahelyéről. Ezt visszautasította, és pert indított az OMSZ ellen, arra való hivatkozással, hogy a munkáltató nem vette figyelembe a családi körülményeit, az utazási időt. "Joggal való visszaélés történt" - nyilatkozta az Átlátszónak Lengyel Tibor. A tárgyalás után nem sokkal meghallgatáson kellett részt vennie, amiben közölték vele, hogy átvizsgálták az előző fél év esetlapjait, és ez alapján nem találják alkalmasnak a mentőápolói feladatok elvégzésére, ugyanis hibákat vétett a feladatellátás során. Állítása szerint olyanokat róttak fel neki, miszerint túl sokáig tartózkodott egy helyszínen és nem rádiózott be a központba, illetve más adminisztrációs hibákat vetettek a szemére. "Olyan banális hibák voltak, amelyeket a mentődolgozók túlnyomó többsége napi szinten elkövet." Ezután el akarták bocsájtani, de mivel már akkor is a MOMSZ alelnöke volt, ezért a szakszervezetnek is rá kellett volna bólintania, ám ők ezt nem tették meg. "A mentőszolgálat felajánlotta, hogy vagy belső gépkocsivezető leszek vagy raktáros. Mivel családom van, három gyerekem, ezért elfogadtam ezt a kényszerített megoldást. Eközben az általam indított pert megnyertem. Ennek következtében a mentőállomásra nem tudtak áthelyezni, ezért mehettem a mentőállomással azonos épületben lévő raktárba dolgozni, ugyanoda, Budapestre." Az OMSZ sajtópert indított az interjúnk miatt Közel egy év telt el, közben Lengyel többször, több helyen nyilatkozott az OMSZ működéséről, a mentősök munkakörülményeiről, a feladatellátásról, többek közt az Átlátszónak is. Az interjú megjelenése után az OMSZ sajtó-helyreigazítási kérelemmel élt, melyet elutasítottunk, majd pert indított az Átlátszó ellen, amelyet mind első-, mind másodfokon megnyertünk. 2024 júniusában ajánlott levélben értesítették Lengyelt, hogy azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát, arra való hivatkozással, hogy ő szivárogtatott ki egy anonimizált esetlapot, melyet az RTL Klub mutatott be, és amelyből kiderült, hogy egy beteghez csak órák alatt ért ki a mentőautó. "A mentőápolót szolgálat közben rángatták be a központba, és faggatták ki, hogy kinek küldte el az esetlapot. Ő azt állította, hogy nekem. Ezután behívattak a központba engem is, ahol elmondtam, hogy mentődolgozói minőségemben hallgattak meg, én nem ismerek ilyen dolgozót, nem kaptam, és nem küldtem tovább senkinek mentési lapot. Miért küldene bárki bármilyen mentési dokumentációt egy raktárosnak? Az, hogy szakszervezeti vezetőként kaptam-e ilyet és mit csináltam vele, ahhoz a mentőszolgálatnak ilyen szinten nincs köze, nem kérheti számon. Az egy olyan történet, amikor a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségét kell megkeresni. Ez két külön történet. És a mentőszolgálat ezt a két külön történetet nem tudta megfelelően kezelni, és ezért engem mint mentődolgozót vontak felelősségre" - mondta el Lengyel Tibor. Lengyel Tibor munkaügyi bírósághoz fordul az ügyben. Magyar Péter esetlapjának kiszivárogtatója nem lett meg Dr. Kunetz Zsombor orvos is szentelt egy bejegyzést az ügynek, párhuzamba vonva a néhány nap alatt lezárt vizsgálatot azzal, hogy egy esetlap május 4-én jelent meg a Borsban, melyre a lap úgy hivatkozik, hogy az dr. Magyar Péteré. A címet is tartalmazó esetlapból annyi derül ki, hogy 2023. február 19-én hívtak mentőt egy 41 éves férfihez, aki zavart, gyógyszermérgezett. A mentőegység számát, a gépjármű rendszámát is tartalmazó esetlap kikerülése felvet néhány kérdést. Írása szerint "Magyar Péter azon TELJES BEAZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS esetlapjának -amely különösen érzékeny személyes és egészségügyi adatokat is tartalmazott, és amely az Országos Mentőszolgálat adatbázisából kerülhetett ki (hiszen az EESZT-ben nem ilyen formában és nem teljesen ugyanezek az adatok tárolódnak) - kiszivárogtatóját és ennek felelősét május 4-e óta nem találja az Országos Mentőszolgálat." Ha valakit ellátnak a mentők, az felkerül az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), illetve értelemszerűen a mentőszolgálat is tárolja azt. Az EESZT-hez az adott személyen kívül az egészségügyi szolgáltatók is hozzáférnek - gondoljunk itt arra, hogy a háziorvos megnézi, milyen gyógyszereket írtak fel nekünk, vagy mikor voltunk utoljára vizsgálaton -, ezeket naplózzák, visszakövethetőek. Kunetz egy cikkében bemutatja, hogy az EESZT-ben tárolt dokumentáció és a lap által lehozott eltér, így megfogalmazása szerint "szinte biztosan" az Országos Mentőszolgálattól eredhet a kiszivárogtatott lap. Győrfi Pál szóvivő még akkor az RTL Híradó kérdésére azt válaszolta, "vizsgálat keretében ellenőrzik" az adatkezelés szabályosságát. Hozzátette, "a dokumentáció a mentőellátás után az EESZT rendszerébe kerül (...) ahol a beteg, a törvényes képviselője vagy másik egészségügyi ellátó is hozzáférhet". Egy általunk megkérdezett dolgozó is azt erősítette meg, hogy az esetlap nem az, ami az EESZT-be bekerül, hanem a mentőszolgálat által használt belső irat, amelyhez az ellátó egységen kívül hozzáfér az állomásvezető, a régióvezető is, ezen felül pedig bárki, akinek megfelelő jogosultsága van az összes esetlap lekérésére. Bár a mentőszolgálat rendszeresen publikálja azokat a híreket, melyek a szervezetet úgymond negatív színben tüntetik fel, gyakran szó szerint kirakva az adott sajtóorgánumnak elküldött helyreigazítási kérelmet, a vizsgálatról szóló jelentést nem találtuk az oldalukon, és a Facebookon sincs nyoma, hogy beszámoltak volna a vizsgálat eredményéről. Lengyel Tibor elbocsájtásával és Magyar Péter esetlapjának kiszivárogtatásával kapcsolatban kerestük a mentőszolgálatot, ahonnan azt szerettük volna megtudni, hogy indítottak-e belső vizsgálatot az RTL Klubon bemutatott esetlappal kapcsolatban, és hogy miért bocsájtották el Lengyel Tibort. Illetve azt is szerettük volna megtudni, hogy hol tart a vizsgálat a Bors által megjelentetettekkel kapcsolatban, történt-e ebben az ügyben elbocsájtás, felfüggesztés vagy más felelősségre vonás. Általánosságban pedig azt kérdeztük, naplózzák-e, hogy ki nyit meg egy esetlapot, és ki láthat rá az OMSZ munkatársak közül minden esetlapra. Győrfi Pál kommunikációs és pr-vezető az Átlátszó érdeklődésére azt írta: "Nevesített, konkrét személy munkajogi ügyében csak az érintett felhatalmazásával adhatunk tájékoztatást. Általánosságban elmondható, hogy a jogszerű működés az Országos Mentőszolgálatnál is elsőrendű szempont, ezért szabálysértés gyanúja esetén minden esetben vizsgálatot indítunk, és amennyiben megállapítható a felelős személye, a felelősségre vonás minden esetben megtörténik." Zimre Zsuzsa
Sokat ugrált, menesztette a mentőszolgálat a szakszervezet vezetőjét
Azonnali hatállyal kirúgták Lengyel Tibort, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét a mentőszolgálattól, arra való hivatkozással, hogy kiszivárogtatott egy esetlapot, melyet 2024. május 25-én az RTL Klub híradója mutatott be. A beteglapon azonosításra alkalmas adatok nem szerepeltek, mindössze annyi derült ki belőle, hogy egy betegnek sokat kellett várnia a mentőre, és bár az első hívás ideje nem ismert, 17:51-kor már reklamálnak, hogy hol a mentő, majd 20:46-kor többszörös sürgetés után jelzik, hogy magánmentővel szállítják kórházba a beteget.
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2024/07/02/sokat-ugralt-menesztette-a-mentoszolgalat-a-szakszervezet-vezetojet/
2024-07-02 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet. "A Közbeszerzési Hatóság (KH) összetett és egyre szigorúbb ellenőrzésekkel biztosítja a magyarországi közbeszerzések törvényességét, melynek első állomása a hirdetmény-ellenőrzés." (...) A Hatóság tavaly 28 441 olyan hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlatkérőknek, amelyben az eljárásokkal kapcsolatos hibák kijavítását kérte. "Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg" - írta közleményében a hatóság június elején. Az általunk bemutatott 3 tender mégis átcsúszott a KH ellenőrzésén. Az egyik a MÁV területrendezésre kiírt tendere. A HVG vette észre pár napja, hogy a társaság kiírta a mini-Dubaj projekt területrendezését 14 milliárd forint értékben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer felületéről elérhető pályázati hirdetményből kiderül, hogy a nyertes feladatai az alábbiak lesznek: épületbontás, vágány- és kapcsolódó infrastruktúra bontása, bontási feladatok tervezése, hulladékgazdálkodási feladatok. A MÁV az összes feladatot egyetlen vállalkozóval végeztetné el, vagyis nem lehet külön jelentkezni egy-egy részfeladatra. A MÁV szerint ennek főként az az oka, hogy a munka nagy részét a hulladékgyűjtés és annak elszállítása teszi ki, az épületek és a vasúti infrastruktúra bontása kisebb értékű feladatot képez. Ezért elő is írták a pályázóknak, hogy rendelkezniük kell érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel is. Az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója szerint a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy a tenderre hulladékgazdálkodási cégek fognak jelentkezni, amelyek majd esetleg a bontási munkákra bevonnak alvállalkozókat. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a MÁV az alábbi referenciákat írta elő a jelentkezőknek: 10 000 m3 települési és építési hulladék összeszedésére és elszállítására vonatkozó referencia, legalább 1 db épület romba döntésére és/vagy bontására vonatkozó referencia, amely tartalmaz bontási terv készítési munkát is, legalább 0,2 ha területű erdő, vagy befásult egyéb terület tuskó eltávolítással történő kivágására vagy irtására vonatkozó referencia, legalább 800 vm vasúti pálya felépítmény és 600 fm felsővezeték bontására vonatkozó referencia. "A piacot már eleve megszűri az, ha olyan hulladékgazdálkodással foglalkozó cég jelentkezését fogadják csak el, amelyeknek van referenciája épület bontására és a bontási terv elkészítésére (és valószínűleg ugyanez igaz az erdőirtásra vonatkozóan is). Ezeket a referenciákat ugyanakkor még esetleg megoldhatják a pályázók az alvállalkozók referenciáinak a felhasználásával is. Nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy nyüzsögnének a piacon az olyan hulladékgazdálkodó cégek, amelyeknek konkrétan vasúti pálya bontására lenne referenciájuk. Sőt, valószínűsíthető, hogy nagyon kevés olyan szereplő van a piacon, amely egyáltalán alvállalkozóként bevonható lehet. Ezen a tenderen gyakorlatilag az tud elindulni, aki talál egy vélhetően marginális szakfeladatra vonatkozóan referenciákkal és szakértelemmel rendelkező céget, ami így egy rendkívül szűk keresztmetszetet képez potenciális pályázók számára" - mutatott rá a szakértő. "Az alternatív megoldás nyilván az lett volna, ha a MÁV egyszerűen lehetővé teszi, hogy ezen részfeladatra külön adjanak ajánlatot a cégek, így a hulladékgazdálkodóknak nem kell vasúti pálya bontó szakcéget keresnie, a pont erre a részfeladatra specializálódott cégek pedig egymással versenyezhettek volna" - tette hozzá. Hasonlóan problémás a MÁV másik tendere, amit a rákosrendezői terület tényfeltárására és műszaki megoldására írt ki. A kiíró itt is egyben kívánja megrendelni a talaj szennyezettségének felmérését és a szennyezett talaj elszállítását - holott a laborvizsgálatokat és a felmérési feladatokat más profilú cégek szokták végezni, mint a szállítást. Emellett gyakorlatilag a nyertes határozza meg saját maga számára az elvégzendő feladatokat. A tervezés során ugyanis a cég feladata lesz először megállapítani, hogy mekkora mennyiségű földet kell elszállítani, majd az ő feladata lesz annak elszállítása is. Ennek a szerződésnek az értéke 5,9 milliárd Ft. Amikor a rakodómunkásnak és a sofőrnek restaurálnia is kell A MÁV kiírásai ugyanakkor eltörpülnek a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 1,5 milliárdos tenderéhez képest, amit szállítmányozási és restaurálási feladatokra írtak ki. A nyertes cég által ellátandó feladatok az alábbiak lesznek: műtárgyállomány szállítása és/vagy a szállítással összefüggésbe hozható restaurálási feladatok ellátása; könyvtár- és iratállomány szállítása, egyéb, a Liget Budapest projekttel összefüggésben lévő műtárgyak szállítása; Millenniumi Emlékműhöz tartozó Gábriel arkangyal szobor restaurálása és visszaszállítása; A Millenniumi Emlékműhöz tartozó egyéb szoborcsoportokhoz kapcsolódó restaurálási, szállítási és egyéb feladatok. Hogy hány olyan költöztetéssel foglalkozó cég lehet az országban, amelyeknek saját restaurátora is van, nehéz lenne megmondani, de valószínűleg nem túl sok. Márpedig azok a vállalkozások, amelyek nincs ilyen alkalmazottjuk, nem indulhatnak a tenderen. A kiíró ugyanis konkrétan előírja, hogy mind a műtárgyszállítás szervezési, koordinátori feladatokat, mind a restaurátori feladatokat magának a pályázónak kell teljesítenie. Vagyis nem vonhatnak be alvállalkozókat. Ezzel pedig közbeszerzési tanácsadónk szerint jelentősen lecsökken a potenciális ajánlattevők száma. Vagyis nagy versenyre nem kell számítani. Tilos lenne, mégis összevonnak eltérő feladatokat Ezek a tenderek annak ellenére nem akadtak fenn a KH szűrőjén, hogy a Hatóság februárban egy közleményt adott ki arról, hogy a megindított közbeszerzések ellenőrzése során (a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásával összefüggésben) különös figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy az állami szervezetek megfelelően biztosítják-e a közbeszerzési feladatok részekre bontását. Különálló feladatokra ugyanis sokkal nagyobb eséllyel tudnak jelentkezni kisebb cégek is, nem csak a nagy - gyakran politikai hátszéllel bíró - társaságok. Ha azonban a kiíró nagyon eltérő feladatokat rak össze egy csomagba, az alkalmas lehet arra, hogy jelentősen korlátozza a versenyt. Pedig a közbeszerzések célja az egészséges szintű verseny biztosítása annak érdekében, hogy az állami szervezetek a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjanak szerződni a piac szereplőivel. A bemutatott jelenséget a Közbeszerzési Hatóság is ismeri, erre vonatkozik a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalma. A módszer lényege röviden: a kiíró két vagy több olyan feladatot rendel meg egyszerre, amelyeket a piaci szereplők jellemzően nem tudnak önmagukban elvégezni. Ezért az ajánlattevők vagy mamutcégek lesznek, vagy olyan cégek kényszerülnek konzorciumokat alkotva együtt indulni, amelyek egyébként az alaptevékenységükből fakadóan nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a problematikát a közbeszerzési szabályozás úgy kezeli, hogy kötelezővé teszi a kiírók számára annak vizsgálatát, hogy a beszerzésük szétosztható-e olyan részfeladatokra, amelyekre tipikusan egy adott pályázói kör szokott jelentkezni. Ha ez megerősítést nyer, akkor az ajánlatkérőnek muszáj részekre bontania a felhívást. Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azokkal a korlátozó feltételekkel, amelyeket bizonyos kiírók írnak elő annak érdekében, hogy a potenciális pályázók egy része ne tudjon elindulni az adott tenderen - vagy csak egy adott cég tudjon elindulni. Ilyen volt az autóbeszerzések esetében az aránytalan pontszámítás vagy a végletekig specifikált referenciák alkalmazása. Katus Eszter
Kifogásolható a mini-Dubaj előkészítésére kiírt tender, akárcsak a Városliget Zrt. felhívása
Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet.
null
1
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/04/kifogasolhato-a-mini-dubaj-elokeszitesere-kiirt-tender-akarcsak-a-varosliget-zrt-felhivasa/
2024-07-04 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Ellentmond egymásnak a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleménye és Samsung SDI bírósághoz benyújtott fellebbezése a gödi akkugyár környezet-használatára vonatkozó bírósági végzés ügyében. Miközben a kormányhivatal szerint csak a működés "korlátozásáról" van szó, a Samsung SDI a leállítás miatti veszteségére hivatkozik a bírósághoz benyújtott fellebbezésében. Az üzem ugyanakkor továbbra is zajszennyezően működik, a korlátozásnak semmi jele, egyes gödiek aludni sem tudnak a gyár éjjeli zajától. Ahogy korábban megírtuk, a Budapest Környéki Törvényszék április végén a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélye elleni kereset teljes halasztó hatályát rendelte el. A bírósági döntés értelmében a Samsung Zrt. gödi gyára nem folytathat környezethasználatot, amíg az engedély ügyében zajló, a Göd-ÉRT Egyesület által indított per le nem zárul. A civilek jogi álláspontja szerint a végzés a gyár tevékenységének leállítását jelenti, de az engedélyt kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatal ezt vitatja. Beszámoltunk arról is, hogy a pert indító civil egyesület és a Greenpeace Magyarország május 22-én tüntetést szervezett a bírósági döntés figyelmen kívül hagyása miatt, a csatlakozó ellenzéki pártok pedig egy időre blokkolták az akkugyár bejáratait. Megírtuk azt is, hogy a kormányhivatal, amely május 22-ig nem reagált a civileknek a bírósági végzés érvényesítését kérő megkeresésére, a tüntetéssel egy időben közleményt adott ki. Eszerint "a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben" a bíróság nem a gyár működésének leállítását, csak "egyes tevékenységek korlátozását írja elő, amelyet a kormányhivatal vizsgál". A kormányhivatal azt állítja, hogy "azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni." A kiadott közleményre reagálva a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország megkeresést küldött a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak, melyet nyílt levélként is közzétettek. Ebben azt kérik a hatóságtól, hogy tisztázza: Pontosan milyen mértékben és hogyan látja szükségesnek a Samsung SDI gödi üzeme működésének korlátozását? Pontosan mely tevékenységeket kell leállítani és milyen mértékben? A jelenlegi akkumulátorgyártási tevékenységet pontosan miként érinti a működésre vonatkozó korlátozás? Hogyan fogja folyamatosan ellenőrizni a tevékenység tényleges leállítására és a leállítás mértékére vonatkozó előírásokat? Hogyan kíván érvényt szerezni a bíróság döntésének, a hazai hatályos jog érvényesülésének? A környezetvédelmi egyesületek azonban nem kaptak választ a kérdéseikre. Nem adja ki a kormányhivatal a gyár korlátozott működését igazoló dokumentumokat A gödi akkugyár működésének korlátozásáról és annak ellenőrzéséről szóló dokumentumok ügyében közadat-igénylést nyújtottunk be a kormányhivatalhoz. Ebben kértük azt a határozatot, mely kimondja, hogy a hőtermelő kazánok összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltethetők, és amelyben megszabják, hogy mely tevékenységek végezhetők a gyárban egységes környezethasználati engedély nélkül is. Emellett azoknak a vizsgálati dokumentumoknak a megküldését is kikértük, melyek azt igazolják, hogy a kormányhivatal vizsgálta és ellenőrizte a csökkentett működésre vonatkozó előírásokat. Az adatigénylésünk 15 napos válaszadási határidejének utolsó napján a kormányhivatal újabb 15 napra hosszabbította meg a válaszadás határidejét. Ám 30 nap letelte után sem küldték meg a kért dokumentumokat, és nem reagáltak a választ sürgető emlékeztető üzeneteinkre sem. Jelenleg tehát a kormányhivatal titkolja, hogy valóban előírta-e az üzem működésének korlátozását, és annak betartását miként ellenőrzi. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, kérve a hatóság vizsgálatát az adatigénylés megtagadása ügyében. A gödi gyár engedélyének bíróság általi halasztó hatály alá helyezése és a működés felfüggesztése a Parlamentben is téma volt. Kanász-Nagy Máté (LMP) a gödi gyár leállításának elmaradása ügyében nyújtott be írásbeli kérdést az energiaügyi miniszterhez. Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszában a hazai környezetvédelmi szabályozás szigorúságáról és a politikai hangulatkeltés feleslegességéről oktatta ki az ellenzéki képviselőt, majd közölte: "a Samsung SDI a bírósági döntésnek megfelelően csökkentette a tüzelőberendezések teljesítményét és a gyártási kapacitást. Ennek tényét a hatóság ellenőrzésekkel is igazolta". A Telex.hu is megkereste a bírósági végzés ügyében dr. Kiss Csabát, a környezetvédelmi joggal foglalkozó EMLA Egyesület igazgatóját, a gödi civilek jogi képviselőjét, aki elmondta: szerinte a kormányhivatal több szempontból is szándékosan félreértelmezi a vonatkozó jogszabályokat. Például a hőtermelő kazánok esetében az engedélyben előírt határértékek nem a tényleges fogyasztásra, hanem a kapacitásra vonatkoznak. Egy üzemnek tehát akkor is szüksége van környezethasználati engedélyre, ha nem működteti a kazánokat teljes kapacitással. Így a Samsung gödi gyára esetében, ahol a kazánok kapacitása 100 megawatt feletti, azokat be se lehetne gyújtani a bírósági végzés alapján. Emellett a gyár "korlátozott" és környezethasználati engedély nélküli működéséhez szükség lenne egy erről szóló hatósági engedélyre - ilyennel azonban a gödi üzem nem rendelkezik. A Samsung SDI a fellebbezésében elismeri, hogy le kellene állítani a gyárat Az akkugyár környezethasználati engedélye ügyében indult bírósági eljárásban a gödi civilek már nemcsak a Pest Vármegyei Kormányhivatallal állnak szemben, a bíróság ugyanis perbe léptette a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is, mint vízügyi hatóságot. De ennél is fontosabb, hogy saját kérelmére a Samsung SDI Magyarország Zrt. is belépett a perbe alperesi érdekeltként. A Samsung SDI Zrt. jogi képviselője Martonyi János volt ügyvédi irodája, a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, akik nem "kispályások": ők képviselték a magyar államot 352 millió forintért az étkezési utalványok miatt indított nemzetközi választottbírósági eljárásban. De kormányzati nagyberuházásokban is megjelennek - például a BYD elektromosautó-gyár építéséhez kapcsolódó földügyletekben a szegedi önkormányzatot képviselik. A cég jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét halasztó hatály alá helyező végzés ellen. A Samsung SDI Magyarország Zrt. az azonnali jogvédelem visszavonását kérő fellebbezésében az üzem leállítása miatti anyagi veszteséget is érvként sorakoztatja fel. A fellebbezésben az áll, hogy a gödi üzem létesítményeinek leállítása súlyosan és aránytalanul sértené a Samsung SDI jogos érdekeit. Számításaik alapján az üzem leállítása kb. 1 milliárd euró veszteséget okozna a cég számára. Arra vonatkozóan is számításokat végeztek, hogy az azonnali jogvédelem elrendelése miatt meghiúsuló bővítés milyen anyagi kárt jelentene: ez a veszteség szerintük meghaladná a 3 milliárd eurót. A Pest Vármegyei Kormányhivatal május 28-án valóban felfüggesztette a bővítés engedélyezési eljárását az azonnali jogvédelemre hivatkozva. Továbbra is dübörög a gyár A hatósági közleményben leírt, "csökkentett" kapacitású működésből mindenesetre a gyár környezetében élő lakosok semmit sem tapasztalnak. Éjjelente továbbra is szenvednek a gyár zúgásától, ami elmondásuk szerint hol este, hol hajnalban erősödik fel és válik elviselhetetlenné. A kormányhivatal azonban azzal rázza le a panaszokat benyújtó lakosokat, hogy a legújabb hatósági mérések szerint a zajszint már nem haladja meg az engedélyben szereplő határértékeket. Bodnár Zsuzsa
A hatóság szerint korlátozottan működhet a gödi akkugyár, de a Samsung leállításra hivatkozva fellebbez a bíróságon
Ellentmond egymásnak a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleménye és Samsung SDI bírósághoz benyújtott fellebbezése a gödi akkugyár környezet-használatára vonatkozó bírósági végzés ügyében. Miközben a kormányhivatal szerint csak a működés „korlátozásáról” van szó, a Samsung SDI a leállítás miatti veszteségére hivatkozik a bírósághoz benyújtott fellebbezésében. Az üzem ugyanakkor továbbra is zajszennyezően működik, a korlátozásnak semmi jele, egyes gödiek aludni sem tudnak a gyár éjjeli zajától.
null
1
https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/07/05/a-hatosag-szerint-korlatozottan-mukodhet-a-godi-akkugyar-de-a-samsung-leallitasra-hivatkozva-fellebbez-a-birosagon/
2024-07-05 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Négy hónapja próbáljuk kideríteni, mennyire érte meg a 2023-as budapesti atlétikai vb Magyarországnak. Tavaly decemberben ugyanis a sportért felelős államtitkár azt mondta: hatástanulmány készül, hogy "Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában". A tanulmányt a sporteseményt rendező állami cég rendelte, de nem árulják el, merre lehet, és mi áll benne. Pedig a dokumentumban állítólag szerepel, hogy mennyibe került a sportesemény megrendezése, és mekkora hasznot hozott hazánknak. Például, hogy hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon és hányan látták a vb-t a tévében. Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, az atlétikai vb kormánybiztosa tavaly decemberben az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a hatástanulmányról. Elmondta: "azt kérte az illetékesektől, hogy készítsenek hatástanulmányt azzal kapcsolatban, melyek voltak az előzetes várakozások, mit várt el a szervezőktől a nemzetközi szövetség, a szakma, a média. A tanulmány valószínűleg kitér majd arra is, mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből". Az államtitkár közölte: "Azt is kértem, hogy egzakt módon, számokkal alátámasztva mutassuk ki, mennyibe került a világbajnokság, hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, hányan látták a vb-t televízión keresztül". Kiemelte, hogy ezek a "szakszámítások" pontosan megmutatják majd, hogy az országimázs szempontjából mennyit jelentett hazánknak az atlétikai vb megrendezése. Ebből a hatástanulmányból kiderül, hogy "Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában". Megrendelték, de sehol sincs Az atlétikai vb-t szervező állami cégtől, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-től közadatigénylésben kértük a tanulmányt márciusban. Erre 30 nappal később azt válaszolták, hogy "társaságunk a hatástanulmány elkészítésére lehetőséget nyújtó keretszerződést megkötötte. Az adatigénylésében megjelölt hatástanulmány elkészítésének határideje még nem telt el, így arról nem áll módunkban további tájékoztatást adni." Emiatt kikértük a szerződést, amit május 9-én, személyesen nézhettünk meg. Abban az áll, hogy nettó 75 millió forintért bízták meg a p2m Informatika Szolgáltató Kft.-t, hogy 2024. május 31-ig készítsenek egy 2-300 oldalas összefoglalót, valamint egy szintén 2-300 oldalas értékelő összefoglalót a vb-ről. Június elején ezeket az összefoglalókat kértünk, de válaszként ezt kaptuk: "Tájékoztatom, hogy a szerződésben jogutódlás történt, amelyre tekintettel a szerződéssel kapcsolatos aktuális információ nem áll a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. rendelkezésére". Arról hiába kérdeztük a szervezőcéget, ki lett a jogutód, nem válaszoltak. A szerződésre kiírt közbeszerzést lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal sem tud többet. Közadatigénylésünkre azt válaszolták, hogy "A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a központi beszerző szervként általa lebonyolított közbeszerzési eljárásokról az információkat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben teszi közzé, az adatfeltöltés utólag, folyamatosan történik. Az adatigényléssel érintett szerződés módosításának adatai is az alábbi elérhetőségen kerülnek közzétételre". Az időközben az EKR-be felkerült szerződésnek csupán két résztvevője van, módosítás nincs feltöltve. A két fél pedig az eredeti: a Budapest 2023 Zrt. megrendelőként és a p2m Informatika Kft. vállalkozóként. Utóbbi karrierje 2021-ben indult be, amikor váratlanul egy 30 milliárd forintos keretszerződést kötött vele és a p2m Consulting Kft.-vel a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs hivatal. A szervezőcég honlapján minden hiányos, semmi közérdekű adat nincs feltöltve. Az elektronikus bírósági rendszer szerint a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. június 14-én módosította társasági szerződését. Ebből az is kiderül, hogy az ex-tévés Németh Balázs vezette szervezet május 27-i közgyűlésén az alábbi pontokról döntött: Döntés a számvitelről szóló törvény szerinti 2023. évi beszámoló elfogadásáról Döntés a Társaság részére könyvvizsgálói feladatokat ellátó személy megválasztásáról, valamint a megbízási szerződés megkötéséről Tájékoztató a Társaság működéséről Döntés feladatátadásra tekintettel Keretszerződés átruházásáról, valamint a vonatkozó forrás átadásáról Azonban az adatok nagy részét kisatírozták, így nem olvashatók. Vagyis az állami pénzből gazdálkodó cég egyszerűen eltitkolná, kinek adta át a keretszerződést, illetve a kapcsolódó anyagi forrásokat. 315 milliárd forintos kiadás Az atlétikai vb-ről megírtuk, hogy 3 milliárd forintért tervezték meg a csepeli atlétikai stadionhoz való eljutást, a Mészáros-gyerekek cége készíthette elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért. A projekt legdrágább eleme pedig a 246 milliárdos atlétikai központ volt, ami miatt ezer fát vágtak ki. A Szabad Európa összegezte, hogy a rendezés (a stadionépítéssel együtt) mintegy 315 milliárd forintot emésztett fel. A lapnak Szabados Gábor sportközgazdász azt nyilatkozta: "Az utóbbi években jóval kevesebb a jelentkező a világszintű sporteseményekre, mert egyre gyakoribbak a helyi tiltakozások és egyre több kérdés merül fel, hogy megrendezhető-e egy ilyen esemény úgy, hogy tényleg megtérüljön". A vb-t sokan látogatták: a g7.hu összegzése szerint több mint 400 ezer jegyet adtak el. "Bár erről hivatalosan nem kommunikáltak, a stadion befogadóképessége (37 ezer) és a versenyprogramok száma (14) alapján a kihasználtság 75-80 százalék körül alakulhatott" - írták. A stadiont időközben átépítették, a vb után lebontották a mobil lelátót, hogy kisebb legyen. De ezt a g7.hu szerint vissza kell majd építeni, ugyanis a magyar fővárosban rendezik meg 2026 szeptemberében az első atlétikai világdöntőt. A vb hatástanulmánya kapcsán kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, Schmidt Ádám államtitkárt. Azt kérdeztük tőle, mi titkolni való van a tanulmányban, de nem kaptunk választ. Segesvári Csaba Címlapkép: Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke, Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, a budapesti atlétikai világbajnokság kormánybiztosa és Németh Balázs, a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b-j) a verseny zárónapján a Nemzeti Atlétikai Központban tartott sajtótájékoztatón 2023. augusztus 27-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)
Rejtegetik a 315 milliárdos atlétikai vb 75 millióért készített hatástanulmányát
Négy hónapja próbáljuk kideríteni, mennyire érte meg a 2023-as budapesti atlétikai vb Magyarországnak. Tavaly decemberben ugyanis a sportért felelős államtitkár azt mondta: hatástanulmány készül, hogy „Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában”. A tanulmányt a sporteseményt rendező állami cég rendelte, de nem árulják el, merre lehet, és mi áll benne.
null
1
https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/08/rejtegetik-a-315-milliardos-atletikai-vb-75-millioert-keszitett-hatastanulmanyat/
2024-07-08 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt június 12-én 226 nyilatkozatot adott le az FVB-nek, alátámasztva a kérését, hogy Budapest-szerte számolják újra az érvénytelen szavazatokat. Ezeken szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkoztak arról, hogy a szavazókörükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat. A június 14-ei újraszámlálás adatai alapján viszont kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott nyilatkozatok több mint fele - legalább 114 darab - valótlan volt. Vitézy Dávid június 12-én fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottságnak, melyben azt kérte, hogy egész Budapesten számolják újra az érvénytelennek minősített szavazatokat. Ezt többek között azzal támasztotta alá, hogy fellebbezéséhez csatolt 226 nyilatkozatot, melyet szavazatszámláló bizottsági tagok írtak alá. Ezekben arról nyilatkoztak a - részben Fidesz által delegált - szavazatszámlálók, hogy a szavazókörükben tévesen érvénytelennek számoltak olyan szavazólapokat, melyeken (többnyire Szentkirályi Alexandra és) Vitézy Dávid neve mellett is volt X. Azaz Vitézy Dávidnak kevesebb szavazatot számoltak, mint kellett volna. Még aznap a Nemzeti Választási Bizottság elé került az ügy, ahol a fellebbezés leadása után három órával kezdődő ülésen megvitatták a beadványt. Az NVB fideszes többségű Országgyűlés által választott tagjai, illetve a Fidesz, a KDNP, a Mi Hazánk, a Jobbik és az LMP delegáltjai megszavazták az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. Formanyomtatványon nyilatkoztatták a szavazatszámlálókat Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy a több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat. A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését. 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták. 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt. Vitézy_hamis-nyilatkozatok_elemzes by atlatszo on Scribd Olvasónk a Kimittud közadatigénylő portálon kérte kiadni a Nemzeti Választási Irodától Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltnek a 2024-es főpolgármester-választás érvénytelen főpolgármesteri szavazatainak újraszámolására vonatkozó beadványát. Ezt anonimizált formában meg is kapta a 226 nyilatkozattal (1. fele, 2. fele) együtt. A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Adatelemzéséből (PDF) pedig kiderült, hogy legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Ezekről pedig a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt, a választás éjszakáján ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben. Bodoky Tamás Frissítés (2024. július 9.): Cikkünk megjelenése után Vitézy Dávid az alábbi közleményt adta ki: "Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban. A törvény a valószínűsítést és nem a bizonyítást írja elő. Csak azért, mert voltak delegáltak, akik ugyan egy vitás problémát fel tudtak idézni, de azt nem, hogy végül érvényes vagy érvénytelen lett az az egy-két szavazólap, attól még teljesen indokolt volt az újraszámlálás kezdeményezése és a probléma valószínűsítése, amit a jogszabály előír. [...] A szavazókörök jelentős számában vita volt arról, hogy a kiesett jelöltre és egy versenyben maradt jelöltre is leadott szavazatok érvényesek-e vagy sem. [...] Amikor ez a probléma előkerült, sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. A sokszor tizenöt-húsz ébren töltött óra utáni vitára, a téma tisztázatlanságára sokan emlékeztek, arra, hogy végül az az egy-két szavazat érvényes vagy érvénytelen lett, nem mindenki pontosan. [...] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak. Ezt sokan meg is tették. [...] Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása bizonyította, hogy a valószínűsítésünk alapos volt, az összes érvénytelen szavazatok 2,3%-a, azaz minden ötödik volt tévesen érvénytelenné nyilvánítva, miközben valójában érvényesek voltak - volt köztük Karácsony-, Grundtner- és Vitézy-szavazat is. [...] A valódi jogállami a problémát a jelenlegi rendszerben az jelenti, hogy ennyire szoros eredménynél nem automatikus az újraszámolás. Ezt támasztja alá, hogy mind az érvénytelen, mind az érvényes szavazatok újraszámolásánál a különbség sokszorosát kitevő szavazat mozgott." Adatigénylés, adatelemzés: olvasónktól. Infografika: Szabó Krisztián
Több mint a fele hamis volt a nyilatkozatoknak, amelyekkel Vitézyék kicsikarták az újraszámolást
Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt június 12-én 226 nyilatkozatot adott le az FVB-nek, alátámasztva a kérését, hogy Budapest-szerte számolják újra az érvénytelen szavazatokat. Ezeken szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkoztak arról, hogy a szavazókörükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat. A június 14-ei újraszámlálás adatai alapján viszont kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott nyilatkozatok több mint fele – legalább 114 darab – valótlan volt.
null
1
https://atlatszo.hu/adat/2024/07/09/tobb-mint-a-fele-hamis-volt-a-nyilatkozatoknak-amelyekkel-vitezyek-kicsikartak-az-ujraszamolast/
2024-07-09 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Brutális mértékű adóforintok mennek el arra, hogy mindenhonnan Farkas Éva folyjon. A Makói Városi Televízió, a Makói Hírek, a saját fotós és a Rádió 7/Promenád24 finanszírozása egy évben minimum 100 millió forintba kerül.A Makói Városi Televízió idén 78 millió forintos önkormányzati támogatásra számíthatott. Hogy a híradóban csak Farkas Éva és a fideszes jelöltek szerepelnek, a többi induló alig létezik, arra lehetett számítani, de a televízió Facebook oldalán naponta többször is megosztják a polgármester bejegyzéseit.Mint arról közérdekű adatigénylés nyomán beszámoltunk: Mágori András, fideszes képviselő testvére havonta 400 ezer forintért fotózza a polgármestert és a városi programot, ez egy évben 4,8 millió forintA Makói Hírek újság költségeivel kapcsolatban sajnos csak régebbi adatokkal tudunk dolgozni, de már 2015-ben is csak a nyomtatás 5,5 millió forint volt. Ezt szintén közérdekű adatigénylésből tudtuk meg akkoriban.A Rádió 7/Promenád24 kapcsán közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy 2024-ben havi 800 ezer forintot fizet a makói önkormányzat a fideszes sajtótermékeknek, ez egy évben 9,6 millió forint.Ez így összesen 97,9 millió forint, de a Makói Hírek már biztosan többe kerül, mint amivel mi számoltunk.
Évente 100 millió forint közpénz megy el Farkas Éva személyi kultuszára
Brutális mértékű adóforintok mennek el arra, hogy mindenhonnan Farkas Éva folyjon. A Makói Városi Televízió, a Makói Hírek, a saját fotós és a Rádió 7/Promenád24 finanszírozása egy évben minimum 100 millió forintba kerül.
null
1
https://mcsipos.hu/evente-100-millio-forint-kozpenz-megy-el-farkas-eva-szemelyi-kultuszara/
2024-06-08 19:29:00
true
null
null
Makói Csípős
Nagyon megéri a KDNP médiafelületeit kezelni, legalábbis a párt szerződéslistáiból ez derül ki. A Parlament.hu üvegzseb aloldalán vettük észre, hogy a kereszténydemokraták nem sajnálják a pénzt, ha online tartalomgyártásról van szó: csak idén 30 millió forintot költhetnek a párt honlapjának és közösségi oldalainak töltögetésére, valamint a Hazánk című (online elérhető) kereszténydemokrata havilap készítésére.A munkák oroszlánrészét a Mezőtúrra bejegyzett Partiscum Kft. kapta, mely az Opten nyilvántartása szerint Haág Zalán szegedi KDNP-s képviselő vállalkozásának számít. Az egyetlen alkalmazottal működő cég július 1-től fél évre bruttó 14,1 millió forintért vállalta, hogy a Kdnp.hu honlapon tartalommal tölti fel a képviselőkkel kapcsolatos aloldalakat.A Partiscum egyetlen alkalmazottja nem sokat pihenhet, hiszen a céget bízták meg a Hazánk főszerkesztői és újságírói feladataival is - a KDNP ezért bruttó közel 2 millió forintot fizet az idei évben. Ha ez nem lenne elég, a Partiscum a honlappal (vélhetően a Kdnp.hu oldalával) kapcsolatos főszerkesztői és újságírói feladatait is ellátta 2024 első félévében, bruttó 6,2 millió forintért.Vagyis, a kereszténydemokrata Haág cége csak idén mintegy 22 millió forintot kapott a KDNP körüli médiamunkák elvégzéséért. A kifizetésekkel kapcsolatban megkerestük Haág Zalánt és a párt sajtóosztályát: szerettük volna megtudni, hogy ezeket a feladatokat a Partiscum egyetlen vállalkozója - netán egy személyben maga a tulajdonos - látja el, vagy a cég külsős szerzőket is megbíz. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a képviselőkkel kapcsolatos aloldalakat milyen rendszerességgel szokták tölteni, frissíteni. Kérdéseinkre sem a képviselő, sem a párt nem válaszolt. Haág a jelek szerint egyébként sem szereti a vállalkozásával kapcsolatos médiaérdeklődést: a politikus tavaly beperelte a Szeged.hu-t és a Szegedi Tükör nevű lapot, amiért a Blikk cikkét szemlézve le merték írni, hogy a Partiscum 2022 szeptembere és decembere között 10 milliós összértékű megbízásokat kapott a KDNP-től.Hír TV-s műsorvezető a tartalomkezelők közöttDe nem csak a honlap és a havilap hozhat több milliós jövedelmet: nagyon pörög a KDNP Facebook-oldala is, már ha a kasszát nézzük. A párt két tartalomkezelőt bízott meg a Facebook-felület kezelésével (és talán más médiaplatformokéval is, a szerződések erre nem térnek ki egyértelműen). Budai Ivett az üvegzseb oldal tanúsága szerint például az idei évben nettó 6 millió forintért, azaz bruttó 7,6 millióért tölti tartalommal a párt közösségi oldalát, oldalait. Budai neve a Hír TV-ből lehet ismerős, ő a Radar című műsor egyik házigazdája. A műsorvezetőt stílszerűen a Facebookon értük el, hogy KDNP-s megbízásáról, a munka rendszerességéről érdeklődjünk."Bárcsak annyi lenne. Sajnos az Ön által írt összegnél lényegesen kevesebb" -válaszolta a 7,6 millió forintos megbízásról szóló kérdésünkre, azonban már nem reagált, mikor emlékeztettük, hogy neve mellett mégis csak nettó 6 millió forint szerepel a parlamenti aloldalon.
Több mint 30 millióból töltögetik a KDNP honlapját és Facebook-oldalát
Egy szegedi kereszténydemokrata cége és a Hír TV egyik műsorvezetője is szerepel a fizetési listán.
null
1
https://hang.hu/belfold/tobb-mint-30-milliobol-toltogetik-a-kdnp-honlapjat-es-facebook-oldalat-165682
2024-07-13 11:41:00
true
null
null
Magyar Hang
Egyedüli és közvetlen irányítást szerezhet a Kecskeméti Konzervgyártó Kft. felett az Agrár-Finance Kft., miután a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezési eljárásában formálisan is tisztázták a magántőkealap végső tulajdonosainak kilétét.Tiborcz István érdekeltsége a Gránit Bankon keresztül a Gránit Alapkezelő, amely a Főnix Magántőkealapot igazgatja, és amely az Agrár-Financet alapította. A Bonduelle és a Globus után a harmadik legnagyobb magyarországi konzervgyár a kecskeméti bő 20 milliárd forint tavalyi árbevétellel. A kukorica, bab és borsó termékpaletta több mint 90 százalékát külföldön értékesítik.Az ágazat szakértői szerint akkor érdemes konzervgyárat vásárolni, ha van a fejlesztésre uniós forrás, vagy az állam vállalja a támogatását. Számos konzervgyár bezárt az elmúlt években, a fogyasztók inkább gyorsfagyasztott termékeket vásárolnak Magyarországon és külföldön is egyaránt.A konzervgyár csak egy részét használja annak a területnek, amin fekszik, és ami teljesen benyúlik a város belső részébe. Éppen ezért értékes az ingatlan. Arra számítanak, hogy előbb-utóbb ez az ingatlan önállóan is érték lesz az új tulajdonos szemében: lakóparkot vagy szállodát építhet oda, például a bővülő Mercedes-gyár igényeinek kielégítésére.
A GVH tisztázta a részleteket, Tiborcz érdekeltségébe kerülhet a kecskeméti konzervgyár
Egyedüli és közvetlen irányítást szerezhet a Kecskeméti Konzervgyártó Kft. felett az Agrár-Finance Kft., miután a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezési eljárásában formálisan is tisztázták a magán…
null
1
https://kecsup.hu/2024/07/a-gvh-tisztazta-a-reszleteket-tiborcz-erdekeltsegebe-kerulhet-a-kecskemeti-konzervgyar/
2024-07-10 11:00:00
true
null
null
Kecsup
Eljárás indult egy külföldi férfival szemben, aki egy olyan bűnszervezetet irányított, amely egy nemzetközi futárszolgálat nevével visszaélve követett el több tízmillió forintos csalást, az ügyészség indítványozta a letartóztatását, tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.Saághy Flóra közlése szerint a férfival szemben információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt indult eljárás. A tavaly nyáron Magyarországon tevékenykedő bűnszervezet egy közismert futárszolgálat weboldalára megtévesztésig hasonlító oldal internetes linkjét küldte ki az áldozatoknak, majd banki adataikat megszerezve, távoli eléréssel a bankszámláikról 2 és 20 millió forint közötti összegeket emeltek le.A bűnözői csoport az eddigi adatok szerint öt személynek összesen 33 millió forintnyi kárt okozott. A csoport irányítójával szemben európai elfogatóparancsot adtak ki, majd kséőbb Romániában őrizetbe is vették. Az ügyészség a szökés-elrejtőzés tényére és veszélyére, valamint a büntetőeljárás meghiúsításának veszélyére figyelemmel indítványozta letartóztatását, tudatta a helyettes szóvivő.
Eljárás indult Szegeden egy 33 milliós csalást elkövető bűnszervezet külföldi vezetője ellen
A csoport irányítójával szemben európai elfogatóparancsot adtak ki, majd később Romániában őrizetbe is vették.
null
1
https://szegeder.hu/megye/2024-07-10/eljaras-indult-szegeden-egy-33-millios-csalast-elkoveto-bunszervezet-kulfoldi-vezetoje-ellen/668e4df047d3c002f00449cc
2024-07-10 02:00:00
true
null
null
szegeder.hu
A 2005-ös esetet csak 2014-ben hozta nyilvánosságra a die Zeit nyomozása. A német lap azt derítette ki, hogy egy másik futballbíró, Robert Hoyzer volt az ügy főszereplője, akitől Zwayer ugyan elfogadta a kenőpénzt, de a vizsgálat eredménye szerint nem követett el szándékos hibát az ítélkezése során. Ráadásul együttműködött az ügyészséggel, és ennek volt köszönhető, hogy Hoyert több mint két év börtönre és örökös eltiltásra tudták ítélni.Ezzel együtt a gyanú árnyéka Zwayer fölött lebegett, ami 2021-ben nyílt vádaskodásba fordult a német bajnokságban a Borussia Dortmund-Bayern München meccs után, amit egy Mats Hummels kezezése miatt megítélt Lewandowski-büntető döntött el. A Dortmund játékosai Zwayer több döntését is vitatták. Az akkor még a Dortmundban játszó Jude Bellingham konkrétan azt mondta, hogy nem érti, hogy adhatták a német bajnokság legfontosabb meccsét egy olyan bírónak, aki bizonyítottan részt vett már bundázásban. Zwayer akkor két hónapig nem vezetett meccset, Bellingham viszont 40 000 eurós büntetést kapott az UEFÁ-tól.Zwayer korábban az EB-n az olasz-albán, a török-portugál és a román-holland meccset is vezette. A Times információi szerint az UEFA felülvizsgálta a saját döntését arról, hogy Zwayer vezesse az angol-holland elődöntőt, de úgy döntöttek, hogy nem változtatnak, mert megbíznak Zwayerben.
Az UEFA kitart a bundabotrányba keveredett bíró mellett, aki az angol-holland elődöntőt vezeti majd
Felix Zwayert hat hónapra eltiltották 2005-ben, mert 300 euró kenőpénzt fogadott el, de az UEFA szerint az integritását semmi nem kérdőjelezi meg.
null
1
https://hu.euronews.com/2024/07/09/uefa-bundabotrany-zwayert-euro-2024
2024-07-09 02:00:00
true
null
null
Euronews
A 100 leggazdagabb magyar 2024 kiadvány szerint 398 milliárdos vagyonával jelenleg Gattyán György az ötödik a sorban. A "pornómilliárdosnak" is nevezett üzletember kerüli a nyilvánosságot, néhány éve viszont adott pár interjút. 2021 novemberében - nem sokkal a cége ellen indított NAV-nyomozás megszüntetése után - a Friderikusz Podcastban azt mondta, az elmúlt fél évben "kicsit jobban" elkezdett foglalkozni a magyar politikával. Szerinte két tömb létezik, amelyek sározzák egymást, és nem foglalkoznak azzal, hogyan lehetne megújítani vagy jobbá tenni a magyar életet és gazdaságot. Kiderült, hogy elindult a Legnagyobb Vállalkozás nevű mozgalma: a weboldala szerint olyan start-upokat finanszíroznak, amelyek akár iparágakat képesek felforgatni újszerűségükkel. Különböző programokat is létrehoztak (Startup Inkubátor, Magvető Befektetési), amelyeken keresztül jelentős, 50 és 100 millió forint közötti tőke volt igényelhető. Friderikusz Sándor rákérdezett: a mozgalom nem egy bújtatott párttá szerveződés-e, amire Gattyán azt válaszolta, hogy "aki tehet Magyarországért, az tegyen érte. (...) Ha szükséges, párttá szerveződünk". Sőt, ha már így belelendült, kifejtette, hogy végeztek egy kutatást, mely szerint az emberek többsége változást akar, de nem szeretne "két múlt közül választani", ezért "papírforma szerint akár nyerni is lehet". 2022-re egyre több jel utalt arra, hogy Gattyán mozgalmának köze van a kormányoldalhoz. Czeglédy Csaba szombathelyi DK-s politikus arról posztolt a közösségi oldalán, hogy a párt hirdetései olyan felületeken jelentek meg, amelyeken korábban kormányzati plakátok voltak láthatók. A VálaszOnline pedig arról írt cégbírósági adatok alapján 2021 novemberében, hogy a Rogán Antal miniszter holdudvarába tartozó Columbus Magántőkealap 900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét. Hiába bizonygatta az üzletember a Friderikusz Podcastban, hogy nincs jó viszonyban a kormánnyal, a tények mást mutattak.
Zavarórepülés. Gattyán György Megoldás Mozgalma és a NER
Miután 2021-ben a NAV hirtelen megszüntette a vizsgálatát Gattyán György érdekeltségével szemben, a vállalkozó komoly pénzt fektetett egy nehezen értelmezhető politikai párt létrehozásába és működtetésébe.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/zavarorepules-269419
2024-07-10 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Ahogy februárban megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Több mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül. 2018. április 24-án a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat. Azonban ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézilabdapalánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Mivel a tárgyalást kitűzött a júniusi tárgyalási nap előtt megtartották, és jogerős ítélet is születet, a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztályához fordultunk. (Szokatlan, hogy ilyen ügyekben nem értesítik előzetesen a sajtót.) Tájékoztatásuk szerint az elsőrendű vádlott - azt mi tesszük hozzá, hogy ő A. Ferenc és azonos a KTE kézilabdaklub vezetőjével, egyben a szakági szövetség területi szakfelügyelőjével - sportegyesület szakmai vezetőjeként, a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva, a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumokat nyújtott be a szakszövetségnek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról. 41 játékos után igényelte a támogatást, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Mindez aligha véletlen, hiszen a klubnak ekkortájt csupán két korosztályos csapata volt. Arról nem beszélve, feltűnő volt, hogy fiú csapatokba igazoltak le lányokat. A Kecskeméti Járásbíróság ítélete szerint az ezzel a cselekménnyel okozott kár 2,2 millió forint volt. A kecskeméti sportegyesület 2019/2020 és 2020/2021-es szezonban szakmai igazgatóként foglalkoztatta A. Ferencet, s ezzel összefüggésben a szakmai igazgató megbízási díjának kiegyenlítésére 3,6 millió forint összegű tao-támogatást számoltak el. Ez a támogatás azonban legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható, így az elsőrendű vádlott az érintett időszakokban is fiktív adatot szolgáltatott a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. A jelentett adatokkal ellentétesen a sportegyesület a valóságban a 2018/2019-es időszakban csupán 63, míg a 2019/2020-as időszakban 96 játékossal rendelkezett. A. Ferenc a másod- és harmadrendű vádlottak segítségével összesen 105 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai, s nem is tudtak erről. Ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az eljárás során az elsőrendű vádlott, a klubvezető, egyben a MKSZ területi szakfelügyelője a keletkezett kárból 1 millió forintot megtérített. A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt, s ezért 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másod- és harmadrendű vádlottakat személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek, ezért előbbit 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg utóbbit egy évre próbára bocsátotta. Azzal, hogy az ítéletet mind a vád, mind a védelem elfogadta, jogerőre emelkedett. "A sportszervezet kapcsán a Magyar Kézilabda Szövetség az utóbbi időszakban több megkeresést kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az MKSZ valamennyi megkeresésre választ adott, elküldve a vonatkozó dokumentumokat. További információval az ügyről, a vádlottakról nem rendelkezünk. A Magyar Kézilabda Szövetség a tao-elszámolások kapcsán összesen 13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg a Kecskeméti TE kapcsán, míg a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakok kapcsán folynak az ellenőrzések, vagy beküldött státuszban vannak a sportszervezet végelszámolásai, vagy most kerülnek beküldésre a dokumentumok" - válaszolta a szakszövetség a hozzá intézett kérdéseinkre még februárban. Közel fél évvel ezelőtt azt kérdeztük A. Ferenctől: nem merült fel, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízását. Akkor azt válaszolta: "Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet." A kecskeméti szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok kézilabda klubjainak szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi - összességében tisztes javadalmazásért. Konkrét kérdésünkre sem februárban, sem most, a jogerős bírósági ítélet után nem válaszolt a kézilabda szövetség, hogy A. Ferenc területi szakfelügyelői státuszának továbbiakban fenntartja vagy felfüggeszti, megszünteti. A fejleményektől nem függetlenül egy hónappal ezelőtt közérdekű adatigénylást nyújtottunk be a szövetséghez. Ebben a KTE kézilabda egyesület 2014 és 2023 közötti Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatait kértük. Válaszában a szövetség leszögezte, hogy a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszak elszámolásának ellenőrzése még folyamatban van. Ez némi ellentmondásban van azzal, hogy a perben a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezon szabálytanságai már szerepeltek. (Címlapképünk illusztráció)
Költségvetési csalás miatt bűnösnek találták egy kecskeméti kézilabdaklub vezetőit
Több millió forintos kárt okozott a Kecskeméti Testedző Egyesület kézilabdaklub vezetője és két társa azzal, hogy valótlan adatokat közöltek a leigazolt játékosok számáról. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság júniusban hozott ítéletet, költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása volt a vád. A bűnösnek kimondott szakosztályelnök egyben a Magyar Kézilabda Szövetség regionális szakfelügyelője, de hiába kérdeztük a szövetséget, nem árulták el, az illető a történtek után is az marad-e.
null
1
https://magyarnarancs.hu/sport/koltsegvetesi-csalas-miatt-bunosnek-talaltak-egy-kecskemeti-kezilabdaklub-vezetoit-269478
2024-07-11 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az úgynevezett nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyben nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt - áll a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleményében. Mint azt korábban az Index megírta, Filemon Mihály nyírmártonfalvi fideszes polgármester egy lombkoronasétány megépítésére 60 millió forint uniós támogatást kapott. Csakhogy a fejlesztés megvalósítása közben tarra vágták az erdőt, így a lombkoronasétány mellől akkorra már a lombkorona teljesen hiányzott. Az 50 méter hosszú, sétány céljára épített, fából készült szerkezet magányosan árválkodott az egykori fás, erdős terület helyén. A polgármester még 2018-ban, magánszemélyként pályázott a projektre. A kivitelezés helyszíne saját erdejének területe volt. Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő 2023. április 16-án előterjesztett írásbeli választ igénylő kérdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytat nyomozást az nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyben. Az Európai Ügyészség (EPPO) 2024. február 23-án átiratot küldött a Legfőbb Ügyészségnek. Ennek lényege szerint a Transparency International Magyarország bejelentést tett korrupcióra hivatkozva a Nyíradonyban megvalósításra került lombkoronaösvény-projektek, illetve a nyírmártonfalvi lombkoronatanösvény-projekt kapcsán. A bejelentő álláspontja szerint uniós támogatásokhoz jutnak politikailag befolyásos személyek. Az EPPO megállapította, hogy a bejelentésben foglalt tényállítások nem tartoznak a hatáskörükbe, ezért a Transparency International Magyarország bejelentését a Legfőbb Ügyészségnek küldte meg. A Legfőbb Ügyészség ezt követően a bejelentést és az EPPO átiratát a költségvetési csalás bűntette miatt folyó nyomozásban történő felhasználás végett a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészségnek továbbította.
A NAV nyomoz a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében
Tarra vágott erdő mellé épült volna a lombkoronasétány 60 millió forintos unió pályázati pénzből. A polgármester még 2018-ban, magánszemélyként pályázott a projektre. A kivitelezés helyszíne saját erdejének területe volt. Mint kiderült, költségvetési csalás ügyben nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz.
null
1
https://index.hu/belfold/2024/07/16/lombkoronasetany-nav-koltsegvetesi-csalas-nyirmartonfalva-nyomozas/
2024-07-16 06:39:00
true
null
null
Index
Lázár János építési és közlekedési miniszter még áprilisban jelentette be, hogy az egykori Magyar Rádió helyén megépítik Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. Lapunk korábbi információi szerint a campust 2027 őszén adhatják át. A helyi önkormányzat ellenállását a Kúria egyik döntése törte meg április végén. A Pázmány-campus ügyéről ebben a cikkünkben írtunk legutóbb. Kitértünk arra is, hogy az üggyel kapcsolatban Lázár János miniszter ígéretet tett arra, hogy folytatják a társadalmi egyeztetést a beruházásról. Pikó András polgármester hétfőn a Facebook-oldalán posztolt az üggyel kapcsolatban, és úgy fogalmazott: "Lázár Jánosnak a palotanegyedieknek tett »ajánlata« - ha nem tetszik a fejlesztés, költözz el innen - ékesen bizonyítja a Magyar Katolikus Egyház és a kivitelezőjeként szereplő kormány valódi szándékait. A Pázmány-projekt nem kíván semmilyen módon sem illeszkedni a környezetébe, hanem le akarja uralni azt. Nem akar jó szomszédja lenni azoknak, akik most ott élnek, mert a Pázmány Campus lehetetlenné fogja tenni az életüket: a bontás és építés tönkre fogja tenni a házaikat és a lakásaikat." A gyarmatosítók viselkednek úgy az őslakosokkal, mint a Magyar Katolikus Egyház és az őt kiszolgáló kormány a palotanegyediekkel - közölte Pikó András, aki szerint a másik oldal nem veszi figyelembe azt, hogy milyen rombolással jár a Campus felépítése, hogy hányan kényszerülhetnek "a lakóhelyük és az életük elhagyására, nem számít mennyibe kerül, és legfőképpen: nem számít az állampolgárok szava". Ott építenek és úgy építenek, ha a fene fenét eszik, akkor is. Az őslakosok meg költözzenek, ahová tudnak, majd legfeljebb kicsinosítjuk nekik a rezervátumot - tette hozzá, majd kitért arra, hogy szerinte a beruházás másként is megtörténhetett volna, ha sor kerül "valódi társadalmi egyeztetésre", és mindenki számára megfelelő kompromisszumot tudnak kialakítani. "Pontosan tudjuk, hogy mit akarnak a palotanegyediek, mert lakossági véleményezést folytattunk. Lázár János is pontosan tudja, hogy mit akarnak a palotanegyediek, hiszen a véleményezés eredménye nyilvános. A palotanegyediek joggal várnak válaszokat a lakossági véleményezés eredményeivel kapcsolatban. Amíg ezekre a kérdésekre nem kapnak választ a lakók, Lázár üzenete nem ajánlat, hanem zsarolás" - közölte a polgármester, aki szerint még mindig nem késő, hogy változtassanak ezen, miután egy egy héttel ezelőtti kormányhatározat módosította a Pázmány-projekt ütemezését. Az előzmény: ez volt Lázár János ajánlata Pikó András posztjának közvetlen előzménye az volt, hogy Lázár János egy pénteki posztban Józsefváros egy részének megújítására tett "ajánlatot" a kerület lakóinak. Eszerint felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatát a Bródy Sándor utcában, a Szentkirályi utcában és a Múzeum utcában. Felújítják a közterületeket, megújulnak a járdák, útburkolatok, a kapcsolódó közmű-infrastruktúra, ezzel egyidejűleg zöldítés, fa- és cserjetelepítés is megvalósul a Puskin utcában, a Múzeum utcában, a Szentkirályi utcában, a Bródy Sándor utcában, a Pollack Mihály téren, a Vas utca és Trefort utca teljes szakaszán. Továbbá vételi ajánlatot tesznek azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek ingatlanjai a Pázmány Campus közvetlen közelében találhatók, így a Bródy Sándor u. 9., a Szentkirályi u. 23., 29-31. és 33-35. szám alatti társasházakban. "Így nemcsak az ország gazdagodik majd egy új egyetemi campusszal, hanem annak környezete is megújul majd" - írta a miniszter, aki azt is kiemelte, hogy szerinte a VIII. kerület vezetése a többszöri kérés ellenére "sem hajlandó elmondani, hogyan rendezzük, fejlesszük a Pázmány Campus beruházáshoz kapcsolódó területet".
Pikó András: Lázár János üzenete nem ajánlat, hanem zsarolás
Pikó András józsefvárosi polgármester a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának ügyében véleményezte Lázár János nemrég tett ajánlatát
null
1
https://index.hu/belfold/2024/07/15/piko-andras-lazar-janos-jozsefvaros-gyarmatositas-pazmany-campus-katolikus-egyhaz-magyar-kormany/
2024-07-15 18:30:00
true
null
null
Index