text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyarországon nem egy olyan párt létezik, amelyik jócskán többet költ, mint amennyi bevételt fel tud mutatni. Ezek jelentős része ráadásul az állami támogatásból származik, amely nélkül több szervezet is fenntartási gondokkal küszködne.
Nyárra az összes ismertebb párt pénzügyi beszámolója elérhetővé vált, ezek közül azokét tekintettük át, amelyek vagy egyedül, vagy szövetségben elindultak a június 9-i európai parlamenti választásokon. A Hivatalos Értesítőben két ilyen szervezet adatait nem találtuk meg: a Magyar Péter fémjelezte, idén berobbant Tisza Pártét, és a Vona Gábor vezette, tavaly alapított Második Reformkorét. Jövőre feltehetően már ezek a pártok is nyilvánosságra hozzák a beszámolóikat.
Súlyos veszteség a Fidesznél
A pártok közül elsőként a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tette közzé pénzügyi kimutatását még májusban. Erről akkor lapunk külön is beszámolt. Ebből kiderült, hogy a Fidesz súlyos veszteséggel számolhatott a tavalyi évben, hiszen 2,127 milliárd forintos bevételhez képest a párt kiadása 3,355 milliárd forint volt. Azaz több mint 1,227 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a 2023-ban.
A legtöbbet működési kiadásra és politikai tevékenység kiadására fizették. Tagdíjakból 288 millió forint folyt be, adományokból pedig további 52 millió. Az állami támogatás pedig - amelyet a központi költségvetésből származó és az párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás tesz ki - összesen közel 1,6 milliárd forint volt.
A másik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt jóval szerényebb költségvetéssel rendelkezik. A KDNP bevétele 2023-ban 364,6 millió forint volt, amelyből mindössze 7 milliót tettek ki a tagdíjak, az adományok pedig 12,5 millió forintot, a maradék főleg az állami támogatásból folyt be. A párt kiadásai 321,5 millió forintot tettek ki, azaz a KDNP egy kényelmes, 43 millió forintos nyereséget könyvelhetett el.
Nagyot kaszált Gyurcsány pártja
A Demokratikus Koalíció az idei választáson nagyon rosszul szerepelt, de némi vigaszt jelenthet a pártnak, hogy legalább a pénzügyi hátterük biztos lábakon áll. 2023-ban a DK ugyanis 973,6 millió forint bevételt tudott feltüntetni a kimutatásaiban. Több mint 66-an adományoztak a pártnak legalább 500 ezer forintot (ezeket a törvény értelmében már névvel kell feltüntetni), amelyből maga a pártelnök, Gyurcsány Ferenc is kivette a részét, ő 2,1 millió forintot adott a közösbe. Adományokban ezzel jócskán le is pipálták még a Fideszt is: 153,9 millió forint folyt be a pártkasszába. Tagdíjakból még 38 millió jött össze. Állami támogatásból pedig további 756 millió érkezett.
A párt kiadásai 611,6 millió forintra rúgtak, ennek több mint felét a politikai tevékenységre fordított összeg vitte el, de eszközbeszerzésre is költöttek 95 millió forintot.
A DK egyik legfőbb szövetségese, az Magyar Szocialista Párt sem panaszkodhat a bevételére, ám az MSZP már veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A pártnak tagdíjból 10,3 millió, adományokból pedig 86 millió forint gyűlt össze, összesen pedig bevételi oldalon 503 milliót tüntettek fel, amelyből az állami támogatás 303 millió volt. Kiadásra viszont elment közel 632,5 millió forint, így összességében nem túl jó évet zárt az MSZP.
A triumvirátus harmadik tagja, a Párbeszéd - Zöldek Pártja szintén kvázi állami lélegeztetőgépen van, hiszen a párt összbevétele 250 millió forintot tett ki, amelyből csak az állami támogatás 236 millió forint volt. Tagdíjból mindössze 2,6 millió forint, adományokból pedig 7 millió forint jött össze. Kiadásokra 229,9 millió forintot fordítottak.
Dőlnek az állami milliók
A Jobbik - Konzervatívoknál valóban nagy lehet a pánik, hiszen a párt csúnyán leszerepelt az idei választásokon, kvázi teljesen elillant a korábbi szavazóbázisuk. Ennek hatására Gyöngyösi Márton le is mondott, a pártelnökséget pedig Adorján Bélára bízták. Nehéz lesz innen visszakapaszkodnia a pártnak, főleg, hogy pénzügyileg sem a legrózsásabb a helyzet. Legalábbis 2023-ban masszív veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A Jobbik tavalyi összbevétele 275 millió forint volt, de ebből az állami támogatás 245 milliót tett ki, kiadásra pedig 338,4 millió ment el, azaz több mint 63 millió forint vesztesége volt a Jobbiknak.
Állami támogatás nélkül a Momentum Mozgalom is nagy bajban lenne, hiszen csak ebből több mint 732 millió forintjuk gyűlt össze. Tagdíjakból még fel tudnak mutatni 89 millió forintot, de adományokból mindössze 17,2 millió gyűlt össze. Ezzel a Momentum 867,4 millió forintos bevételt könyvelhetett el, amely mellé masszív kiadást írtak be: 841,3 millió forintot. A nemrég új elnököt választó párt nyeresége így 26 millió forint volt 2023-ban.
Az LMP már egy hajszállal jobban áll, bevétele ugyan valamelyest elmaradt a Jobbikétól, de kiadása is, ez utóbbi már jelentősen. 222,3 millió forint áll az előbbi, 213,8 millió pedig utóbbi oldalon, azaz minimális nyeresége is volt a pártnak, amelynek tagdíjakból alig volt bevétele, de adományokból cseppent több mint 31 millió. Ez utóbbiban nagy szerepet játszott Ungár Péter, a párt társelnöke, aki közel 9 millió forintot tett be a kasszába. Állami támogatásból 105 milliót kapott a párt.
Nyereséges Mi Hazánk
A Mi Hazánk Mozgalom 2023-ban a legtöbb adományt és hozzájárulást saját alelnökétől, Dúró Dórától kapta, aki 823 ezer forintot tett be a pártkasszába. A párt teljes bevétele 242,5 millió forint volt, állami támogatásból 229,4 millió, tagdíjból 8,4 millió, adományokból pedig összesen 4,7 millió forint folyt be. A központi költségvetésből 183,4 milliót kaptak, így a teljes bevételük 242,5 millió volt. Kiadásra 215,4 millió forintot költöttek, nyereségük így 27 millió forintot tett ki.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyan nem számít parlamenti pártnak, de az idei választás után egyértelmű tényezővé váltak a hazai politikai palettán, miután már fővárosi kerületi polgármestert is adnak, az EP-választáson pedig több parlamenti pártot is jócskán leköröztek. Tagdíjból ugyan egy fillér bevétele sincs a pártnak, de adományokból szépen összejött 64 millió forint, ezzel összesen 117,9 milliónyi bevételt könyvelhettek el, az államtól ugyanis még kaptak további 49 millió forintot. Kiadási oldalon 112,2 millió forint szerepel, így egy kis pénz még maradt is a kasszában tavaly.
Gattyán zsebből fizeti pártját
Ugyan idén már labdába rúgott, ám a nagypályára így sem igazán lépett fel a Megoldás Mozgalom. A MeMo bevételi oldalán 135,4 millió forint, kiadásoknál 142 millió forint szerepelt. Érdekesség, de a párt léte kizárólag az alapítójától, Gattyán Györgytől függ, aki egymaga 113,2 millió forint adományt tett be a szervezetbe, vagyis nélküle nagy bajban lenne a párt. A MeMo állami támogatása 21,6 millió forint volt. Kiadásaik 142 millió forintra rúgtak, így veszteséges volt a párt.
A Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa Néppárt szerény pénzügyi mutatókkal rendelkezik, tagdíjakból 3 millió forint, adományokból pedig 2,5 millió gyűlt össze, a párt egyéb bevétele 1 forintot (!) tett ki. Összesen 5,4 millió forint bevétel mellé 3,2 millió forint kiadás társult.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) | Dőltek az állami százmilliók a pártokhoz, el is herdálták rögtön | Több párt mögött is alig van tagdíjbevétel és adomány, kvázi csak az államtól érkező tíz-, sőt sok esetben százmilliók kellenek ahhoz, hogy működni tudjanak. A Fidesz azonban mindenkin túltesz mind bevétel, mind pedig kiadás szempontjából, a legnagyobb veszteséget is a nagyobbik kormánypárt könyvelhette el. Cikkünkben áttekintettük az EP-választáson elinduló pártok idei pénzügyi kimutatásait. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/15/partok-koltsegvetes-tamogatas-bevetel-kiadas-nyereseg-adomany-tagdij-politika/ | 2024-07-15 14:05:00 | true | null | null | Index |
Bár a magyar miniszterelnök nem lobogtatja lelkesen, barátja és kollégája, Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök nem volt rest bejelenteni, hogy 500 millió euró hitelt kap az ország a magyar államtól. A két jóbarát a washingtoni NATO-csúcson csapott egymás tenyerébe és véglegesítették a megállapodást. A Nezavisen.mk tudósítása szerint a hitelt 3,25 százalék kamattal, három év türelmi idővel összesen 15 éves futamidővel kell visszafizetni.
"Ma a magyar kormány miniszterelnökével, Orbán Viktor úrral kiemelkedően színvonalas és eredményes találkozót folytattunk. Több témáról is beszélgettünk, köztük a macedón állampolgárok számára talán legfontosabb témáról, vagyis arról, hogy a két kormány a jövőben megállapodik egy különleges gazdasági együttműködés kialakításában, ami biztonságot és pénzügyi stabilitást jelent macedón gazdaságunk számára" - áll Mickoszki közleményében. A pénz fele a macedón gazdaság fejlesztését szolgálja, másik fele pedig szociális célú programokat finanszíroz.
Mint arról a Narancs elsőként beszámolt, az eredeti tervek egymilliárd euróról szóltak, ebből lett végül 500 millió. Macedón lapértesülések szerint a hitelnyújtó az Exim lenne, ezt a bank lapunk kérdésére nem erősítette meg - mert nem válaszolt - ugyanakkor a megjelent információt, hogy ő lenne a finanszírozó, nem cáfolta. Elvileg ez szépen belesimulna az Exim profiljába, hiszen a bank nyújtott már hasonlóan baráti kölcsönt: 2021-ben az azóta szintén választást nyert boszniai szerb Milorad Dodik kormányát is megtámogatta 45 milliárd forint értékű euróval.
Akkor sem a pénzintézet számolt be a kontraktusról, hanem a boszniai szerb lapok. Az ügylet ténye végül a bank pénzügyi kimutatásai alapján nyert bizonyosságot, de a megállapodás nem található meg az Exim ügyletei között - miközben egy sor más, hasonló elven létrejött, harmadik országnak nyújtott hitel igen.
A mostani megállapodás kicsit nagyobb összegről szól - 500 millió euró, azaz 197 milliárd forint -, mint a Dodikéknak nyújtott 45 milliárd, illetve a többi, harmadik országnak nyújtott bármiféle hitel. Ami még ennél is különösebb, az a hitel kamata. Mickoszki közleménye szerint ez 3,25 százalék, ami alacsonyabb, mint az a kamatfelár, amit az Exim az euró alapú hiteleinél felárként alkalmaz - oké, ez egyedi megállapodás.
De ez a 3,25 még annál is alacsonyabb, mint amit az Exim fizet a kibocsátott kötvényei után, illetve amit az állam fizet bármiféle kötvény vagy hitel kamataként. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a legfrissebb aukciókon a 15 és 20 éves lejáratú állampapírok éves kamata rendre 6 százalék feletti volt, a rövidebb lejáratok esetleg benéztek 6 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy
a magyar állam drágábban finanszírozza a saját maga adósságát, mint amennyiért hitelt nyújt Észak-Macedóniának.
Hogy ebben Magyarországnak mi a biznisz, rejtély. Mindenesetre a két ország közötti együttműködés keretében akár további támogatást is nyújthat a balkáni országnak, amennyiben a macedón gazdaságnak erre szüksége lesz. Így végül össze is jöhet az egymilliárd euró. Ne legyenek kétségeink efelől, már csak azért se, mert bolond lenne a macedón kormány nem lehívni egy olyan hitelt, aminél olcsóbbat semmilyen körülmények között nem kaphatna.
A magyar állam és személyesen Orbán Viktor az elmúlt 15 évben a Mickoszki pártjának, VMRO-DPMNE-nek legközelebbi szövetségese lett. Mickoszki kijelentése szerint a Fidesz sokat segített a tavaly májusi választási program elkészítésében is, és hol van még a ciklus vége. | Lényegében 500 millió euró ingyenhitelt ad Magyarország Észak-Macedóniának | 500 millió euró értékben nyújt baráti kölcsönt Magyarország Észak-Macedóniának. A baráti szó szerint értendő, a hitel kamata ugyanis alacsonyabb, mint amennyiért a magyar állam a maga adósságát finanszírozza. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/lenyegeben-500-ezer-euro-ingyenhitelt-ad-magyarorszag-eszak-macedonianak-269482# | 2024-07-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egészen szokatlan cégfelvásárlás zajlott le tavaly: Rogán Antal barátja, Michaeli Shabtai, valamint a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség közösen szerezte meg az ország egyik legnagyobb alumíniumfeldolgozóját. Maradhatunk talán annyiban, hogy nagyon testidegennek tűnik ez a hármas felállás, hiszen Shabtai az ingatlanpiacon, a médiában és a pénzügyek területén mozgott, a hitközség pedig a szeretetotthonokról, segélyszolgálatokról híres.Az üzletet azonban komolyan veszik, hiszen amint átvették az Inotal Alumínium-feldolgozó Zrt.-t, rövid időn belül uniós forrásokra pályáztak. El is nyertek 1,3 milliárd forintot, így egy 3 milliárd forintos összértékű beruházás 45 százalékát fogják az uniós adófizetők állni. A maradékot saját forrásból tervezik kifizetni.A nyertes pályázatokat listázó oldalon szereplő információk szerint a kérelmet idén február 2-án nyújtották be, bár az igény jelzése már a tavalyi év utolsó napjaiban megtörtént. Végül szűk három hónappal később, április legvégén megszületett a pályázat pozitív elbírálása is.Ebből a pénzből az Inotal Veszprémben egy 10 MW névleges teljesítményű és egy 20 MW energiatárolási kapacitású energia tároló rendszert akar telepíteni.A tárolórendszerre minden bizonnyal azért is lehet szükségük, mert a helyszínen telepítenek egy naperőművet is. Az Inotal ezzel a projekttel hozzájárul Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének F energia – zöld átállás nevű komponensben foglalt „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” céljainak megvalósulásához.Az Inotal Zrt. vállalja, hogy 10 évben üzemben tartja, és rendszeresen használja a hálózati csatlakozással rendelkező energiatárolót, valamint adatot szolgáltatnak az EU és a MEKH felé a megvalósított beruházás műszaki és gazdasági tapasztalatairól és lehetővé teszi, hogy az energiatároló rendelkezésre állását a MAVIR Zrt. legalább évente egy alkalommal a helyszínen is ellenőrizze.Simán megvan a projekthez hiányzó 1,7 milliárd forintRemek évet zárt az Inotal az új tulajdonosokkal, hiszen a csökkenő bevételek ellenére is 50 százalékkal nőtt a cég tiszta nyeresége. Tavaly év végi árfolyamon számolva 58 milliárdról 39 milliárdra zuhant a cég árbevétele, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kiadásokat is jelentősebb mértékben tudták lefaragni. Egyebek mellett azzal, hogy dolgozóinak 10 százalékától megvált a cég a tavalyi év során: az átlagos létszám ugyanis 315 főről 284 főre csökkent. Ez a leépítés azonban még az új tulajdonosok megjelenése előtt történhetett, a kiegészítő mellékletben ugyanis azt írják, 2022 végével küldtek el alkalmazottakat.Így végeredményben 1,2 milliárd forintról 1,8 milliárdra nőtt tavaly a cég profitja.A cég bankszámláján tavaly év végén 2,7 milliárd forint volt, az előző évek gazdálkodásainak eredményét halmozó eredménytartalékban pedig 5,8 milliárd forint.A 2024-es év azonban nem lesz fáklyásmenet. A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint ugyanis több jogcímen is tartalékot kellett képeznie a cégnek. Egyrészt egy korábbi üzemi baleset miatt árvaellátást kell fizetniük, erre a célra év végén 9,7 millió forintot tartalékoltak.Egy, az Inotal ellen indított per miatt 3,8 milliós tartalékot képeztek. A dokumentum szerint munkaügyi perről lehet szó, amelynek során egy magánszemély hozzátartozóként 17 millió forintos sérelemdíjra tartana igényt, emellett havi tartás pótló kártérítésre is igényt tart.A cégnél arra is számítanak, hogy a fixált földgáz árak miatt tetemes veszteségük keletkezik, ezért 302 millió forintos tartalékot képeztek emiatt, pontosabban „a 2024. január-szeptember időszakra fixált földgáz ár miatti, a januári tényleges, illetve a mérlegforduló napján érvényes piaci ár közötti veszteség jellegű különbözet fedezetére”.Végezetül közel 50 millió forint tartalékot képeztek a már megtelt, salakfeldolgozás során használt tárolómedencék rekultivációjára. Így ezzel együtt összesen közel 140 milliót tettek félre erre a célra. | Rogán izraeli-grúz barátja és az izraelita hitközség közös cége 1,3 milliárdot kapott Brüsszelből | Egészen szokatlan cégfelvásárlás zajlott le tavaly: Rogán Antal barátja, Michaeli Shabtai, valamint a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség közösen szerezte meg az ország egyik legnagyobb alumíniumfeldolgozóját. Maradhatunk talán annyiban, hogy nagyon testidegennek tűnik ez a hármas felállás, hiszen Shabtai az ingatlanpiacon, a médiában és a pénzügyek területén mozgott, a hitközség pedig a szeretetotthonokról, segélyszolgálatokról híres. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/16/rogan-izraeli-gruz-baratja-es-az-izraelita-hitkozseg-kozos-cege-13-milliardot-kapott-brusszelbol | 2024-07-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem csupán úri mulatság, hanem minden korosztályban elérhető, egyre népszerűbb sport Magyarországon a lovaglás, amelynek szervezett körülményeit szigorú előírások szabályozzák.A lovardákban nyújtott lovas szolgáltatás, oktatás bejelentésköteles tevékenység és szakirányú képzettséget igényel, míg az állatok tartását és a lovasok védelmét számos egészségügyi, műszaki, szakmai előírás biztosítja.Főként, ha a gyermekek számára is elérhető lovasoktatás zajlik, amely a legnagyobb gondosságot igényli az üzemeltető részéről. Balesetek ugyanis a felelős működés, szakmai hozzáértés mellett is előfordulhatnak, ahogy az történt nemrégiben egy Balaton-felvidéki lovastáborban, ahonnan egy 12 éves gyermeket kellett helikopterrel kórházba szállítani.Feljelentés miatt nyomoznak PasarétenBuda patinás lovardájában, a II. kerületben sokak által látogatott, Pasaréti Honvéd Lovardában több évtizede zajlik oktatás, ám az utóbbi időben sötét felhők gyülekeznek a népszerű intézmény körül.A lovarda hivatalosan közösségi célokat szolgál, noha a közhasznúsági tevékenységet a nyolcvanezer fős kerületben a közzétett beszámolók szerint csupán néhány száz fő élvezte az elmúlt években. A nyilvánosan elérhető mérlegadatokból úgy tűnik, hogy az üzemeltető inkább profitorientált gazdasági tevékenységet folytathat, mintsem közhasznút.Az Economx információi szerint az elmúlt hónapokban két bejelentés is érkezett a felügyeleti hatóságokhoz a lovardát üzemeltető cég gazdasági tevékenységével kapcsolatban.Megtudtuk: míg az egyiket közérdekű bejelentésként kezelte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a másik bejelentés alapján büntetőjogi vonatkozások is felmerültek, ezért a NAV nyomozást rendelt el.A lapunk birtokába került feljelentés szerint például a lovarda üzemeltetője sorozatosan úgy vett át készpénzt a lovak bértartásáért, hogy közben nem tett eleget a számviteli fegyelemnek, számlát a szolgáltatásról még határozott felszólításra sem adott. Mivel áfaköteles tevékenységről van szó, az adóhatósági nyomozás feladata tisztázni, érhette-e kár a költségvetést.Végzettség nélkül tartanak edzéseketAzonban úgy tűnik, a lovardára épült gazdasági társaságoknál nemcsak a számviteli előírások betartása lehet kérdéses, mivel a szolgáltató a felügyeleti szerveket is megtéveszthette.A statisztikák szerint a lovas balesetek többsége súlyos, olykor maradandó sérüléseket idéz elő és jellemzően emberi hibából következik be, de nagy részük megfelelő előrelátással és a szakmai követelmények betartásával elkerülhető lehet. Nem véletlen, hogy jogszabály írja elő, milyen sportedzői képesítésre és szakmai előéletre, gyakorlatra van szüksége annak, aki díjugrató edzéseket tarthat.Olvasóink jelezték: a Pasaréti Honvéd Lovardában évek óta tartanak díjugrató edzéseket olyan személyek, akiknek vélhetően nincs edzői végzettségük. Ez könnyen ellenőrizhető a Magyar Lovassport Szövetség regisztrációs felületén, ahol valóban nem találtuk feltüntetve sem a lovarda szakmai vezetőjének, sem egyik lovasedzőjének nevét.A lovardát gyermekével rendszeresen látogató egyik szülő az Economxnak kifejtette, hogy sokáig azért nem tudtak a szükséges szakképesítés hiányáról, mert van egy kiskapu, amit az egyesület kihasznál.Ha ugyanis a versenyzőket úgynevezett szabadidőlovasként indítják el a versenyeken, akkor a gyerekeket edző helyett - szakképzettég nélküli - "felelős személy" is edzheti és kísérheti az eseményekre.Márpedig ez súlyos hiányosság a lovassportok szabályozásában, hiszen a szabadidőlovasok képzetlenebbek a valódi edzők által oktatott amatőr vagy profi versenyzőknél, ezért esetükben a balesetveszély is nagyobb lehet - fogalmazott a panaszos.Áldatlan állapotok a lótartásbanA lapunkat felkereső szülőcsoport tapasztalatai szerint a lovardában nemcsak az előírt végzettségek hiánya okoz aggályokat, hanem az üzemeltetés körülményei is.Mint sorolták, az állatok egészséges tartása szerintük például azért nem biztosított, mert rendszeresen előfordul, hogy az istállóépületekben tartott lovak alatt nincs eltakarítva a trágya. Emellett, a karámoknál nincs fedett beálló, ezért jellemző, hogy esős időben az itt tartott lovakat akár heteken át nem lehet kivinni.Ez pedig rossz hatással van az állatok mentális és fizikai egészségére, ami szintén veszélyforrás lehet, és az állatvédelem szempontjából is kérdéseket vethet fel - jegyezték meg.Továbbá, az érintett lovardában a mellékhelyiségek állapota is többek szerint hagy némi kívánnivalót maga után, miközben az is szokatlan, hogy az öltözők koedukáltak, vagyis megeshet, hogy az edzések előtt egyszerre öltözik át egy kisiskolás lány és egy felnőtt férfi.A panaszok sora hosszú: a pálya körüli lelátók évek óta erodált állapotban vannak, a lovarda területén pedig többfelé törött üvegtáblák, szeméthegyek, roncs autók és omladozó épületek állnak, amely veszélyt jelenthet a lovasoktatásra érkezett gyermekekre, illetve minden ott dolgozóra és látogatóra.Kézbe vették az ügyet, lépett az önkormányzatMint kiderült, az áldatlanná vált körülmények miatt mostanra többen elhagyták a szolgáltatóhelyet, mert attól tartanak, hogy - mivel a felvetett problémák megoldását hosszú ideje nem tapasztalják - a szabálytalanságok mellett balesetveszélyes is lehet a lovarda működése.Más szülők viszont kézbe vették az ügyet, és egy minden részletre kiterjedő jelentést tettek le a II. kerületi önkormányzat asztalára, hogy előmozdítsák a visszásságok felszámolását Buda látogatott lovardájában.Információink szerint az Economxhoz is eljuttatott jelentésben feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról és pénzügyi visszaélésekről az önkormányzatnak korábban nem volt tudomása, ezért a jelentés alapján a helyhatóság átfogó vizsgálatot indított.Úgy tudjuk: az eljárás heteken belül lezárulhat, míg az adóhatósági nyomozás több hónapot vehet igénybe. | Nyomoz a NAV Budapest egyik legnépszerűbb lovardájában | Költségvetési csalás és a számviteli fegyelem megsértésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a NAV a főváros egyik legpatinásabb lovardájánál – tudta meg az Economx. A pasaréti Honvéd Lovarda kérdéses tevékenysége nemcsak az adóhatóság, a lovasok, hanem a II. kerületi önkormányzat figyelmét is felkeltette. | null | 1 | https://www.economx.hu/gazdasag/nyomozas-nav-budapest-pasaret-lovarda.792850.html | 2024-07-16 12:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Még hónapokig rácsok mögött marad a baloldal egyik bizalmi háttérembere, P. Gábor és egy társa, miután a bíróság szeptemberig meghosszabbította a letartóztatásukat - értesült lapunk.Milliók papírzacskóbanMindkét személy az óbudai korrupciós botrány miatt került a hatóságok célkeresztjébe. Az ügy hátteréről 2021-ben Anonymous számolt be több alkalommal. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a "legütősebb" az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogy a baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint feltételezhetően kenőpénzzel számolt el.A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Óbuda alpolgármesterénél is landolhatott kenőpénzAz első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. | Itt vannak az óbudai korrupciós botrány legújabb fejleményei! | Szeptemberig börtönben marad az óbudai korrupciós botrány kulcsfigurája, a baloldal fontos háttérembere, P. Gábor – tudta meg a Magyar Nemzet. A III. kerületi kenőpénzes ügynek eddig tíz gyanúsítottja van, köztük az óbudai alpolgármester, akit százmilliós korrupcióval gyanúsít az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/itt-vannak-az-obudai-korrupcios-botrany-legujabb-fejlemenyei | 2024-07-15 18:36:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz kihelyezett frakcióüléseit is biztosító Valton Security vette át az ungvári és beregszászi konzulátus, illetve a bukaresti és brüsszeli nagykövetségek objektumvédelmét - adta hírül Facebook-oldalán a K-Monitor a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerződései alapján. Az egy évre kötött megbízásokért összesen 334,65 millió forintot kapnak. A korrupciókutató szervezet szerint ezek az összegek jelentősen nagyobbak, mint más követségek hasonló kiadásai. Az állami rendezvényeket biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége tavaly egy Mészáros Lőúrinc ügyvédjei által kezelt magántőkealaphoz került. A Valton tavaly közel 23 milliárdos árbevételt könyvelhetett el. | Konzulátusok és követségek védelmét vette át a Mészáros-közelbe került Valton | Az egy évre kötött megbízásokért összesen 334,65 millió forintot kapnak. A korrupciókutató szervezet szerint ezek az összegek jelentősen nagyobbak, mint más követségek hasonló kiadásai. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/valton-nagykovetseg-konzulatus-kmonitor-165761 | 2024-07-16 18:03:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Hiába intették a kormányból nagyobb szerénységre a szuperjachtozó Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát,a magyar piacgazdaság sajátos szabályait legjobban érző pár idén is a 62 méteres Rose d'Orral ment nyaralni.Olvasónk Monacóban találkozott össze Mészáros Lőrinccel és szerelmével/üzlettársával, Várkonyi Andreával, de ott haladt mögöttük egy babakocsival ifj. Mészáros Lőrinc is, akinek nemrég Romániában volt ralibalesete.Olvasónk a kikötőben találkozott a csodahajóval is, ami nem is csak a méretei és a 27 milliárd forintos ára miatt különleges, hanem azért is, mert a jachtot úgy használja a NER-közeli elit, hogy az a részben állami tulajdonú Magyar Bankholding lízingcégéhez tartozik. Mivel a Rose d'Or éves fenntartási költsége a 2,4 milliárd forintot is elérheti, nem nem csoda, hogy a lízingcég milliárdos veszteségeket termel.Miután tavaly nyáron bemutattuk Mészárosék luxusjachtját, a példátlan rongyrázás még Kövér Lászlót is felzaklatta, aki az intelligenciára és a felelősségre hivatkozva várna el kisebb hajót és több szerénységet Mészáros Lőrinctől. | Hiába a kormányzati beszólások, Mészáros Lőrincék idén is a szuperjachttal mentek nyaralni | Hiába intették a kormányból nagyobb szerénységre a szuperjachtozó Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát, a magyar piacgazdaság sajátos szabályait legjobban érző pár idén is a 62 méteres Rose d'Orral ment nyaralni. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/16/hiaba-a-kormanyzati-beszolasok-meszaros-lorincek-iden-is-a-szuperjachttal-mentek-nyaralni | 2024-07-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Saját médiacégét kérte fel a kecskeméti önkormányzat, hogy a választási kampány idejére készítsen 40 ezer példányban, mintegy 10 millió forint értékben a városeredményeit bemutató nyomtatott kiadványt. A közpénzből működő Kecskeméti Lapok Kft. az egyszeri képes önkormányzati hírlevélnek a Fidesz-KDNP kecskeméti kampánymondatával megegyező címet adott: a "Szívvel-lélekkel Kecskemétért".Az ügyben kifogással éltek az ellenzéki jelöltek, és végül a Helyi Választási Bizottság a városi lapot kiadó Kft.-ét elmarasztalta a választás tisztaságának, illetve a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megsértése miatt. A HVB ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a kifogásolt szövegrész alkalmas lehet arra, hogy a választópolgárok azt feltételezzék, az önkormányzati kiadvány kapcsolódik Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármesterjelölt választási kampányához. Az elmúlt ciklus tevékenységét ismertető, a kormánypárti politikusokat felsorakoztató színes füzetet ennek ellenére a választási bizottság nem minősítette kampánykiadványnak, azonban a Kecskeméti Lapokat eltiltotta a további jogsértéstől. A cég ügyvezetője a választási kampány közben, még a HVB döntése előtt lemondott tisztségéről.Közpénz milliók a kormánypártok választási kampányábanA kecskeméti önkormányzat március 1-jén, a helyhatósági választási kampány előtt felkérte a kizárólagos tulajdonában álló Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.-t, hogy a köztük érvényben lévő közszolgálati szerződés keretében Kecskemét önkormányzatának elmúlt években elért eredményeit bemutató kiadványt készítse el és terjessze.A KTV ezt követően megkereste a Kecskeméti Lapok Kft.-ét, amelynek 50 százalékot meghaladó tulajdonosa a teljes egészében városi tulajdonú KIK-FOR Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft. A felek vállalkozási szerződésben rögzítették (amely itt megismerhető), hogy a Kecskeméti Lapok Kft. 40 ezer darab, 20 oldalas önkormányzati kiadványt készít. A színes képes füzet postázása a május 20-ai héten kezdődött, amelyet több helyen is az ingyenesen terjesztett Kecskeméti Lapokba fűztek.Néhány nappal később - miután Király József ellenzéki polgármester-jelölt kifogást emelt, mert a kormánypártok szlogenjével megegyező címmel jelent meg a fideszes vezetésű önkormányzat eredményeiről szóló egyszeri ismertető - a HVB megállapította, a kiadvány kiadója megsértette a választás tisztaságát.Az elmarasztaló döntés ellenére is, a KTV a kiadvány összegét - 9.760.080 forintot - június 4-én átutalta a Kecskeméti Lapok Kft. számlájára. Az ügy érdekessége viszont az, hogy utólag az önkormányzat mégiscsak "átvállalhatja" támogatás címén a költségeket - tudta meg a KecsUP egy a nevét elhallgató városházi forrásától. Eszerint a közgyűlés szeptemberi ülésen költségvetési módosításra kerülhet sor, amelyen plusztámogatást ítélhetnek meg a KTV-nek - ki nem mondva a több milliós kiadás kiegyenlítését. Az önkormányzat nem mellesleg a városi televízió működését évente legkevesebb 213 millió forinttal és egy ingyenesen használható ingatlannal támogatja, amelynek éves költsége további 9,1 millió forint.A KTV-hez viszonyítva ennek töredékéből működik a Kecskeméti Lapok Kft. A cég éves árbevétele 2023-ban 2,9 millió forint volt, vesztesége 1,3 millió forint, és 2019. május óta egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztat - derül ki az OPTEN adatbázisából. A jelenleg fellelhető céginformációk szerint az ügyvezető továbbra is Garaczi János, aki május végén a KecsUP-nak megerősítette, hogy április 11-én, a választási kampány közben lemondott a 2022-től 2027-ig szóló ügyvezetői megbízatásáról. A döntéséről szóló levelét eljuttatta a tulajdonosoknak, amelyet azok elfogadtak, azonban ezt még mindig nem jelentették be, pedig erre 30 napjuk van a törvény szerint és az már régen letelt (májusban).Minimális nyilvános információ érhető el arról, hogy Kecskeméten a pártok és a jelöltek mennyit költöttek az önkormányzati választási kampányukraA KecsUP nyomon követte a nyilvános hirdetési könyvtárakat, hogy ki mennyit költött Facebook-on közéleti/politikai hirdetésekre a kampányban és kampányidőszakon kívül, amelyről a választást követően külön cikkben számolt be újságunk. Eszerint a június 9-ei választás előtti 90 nap alatt a következő öt jelölt költötte a legtöbbet:Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) 4.000.000 FtNemcsik Mátyás (Fidesz) 779.300 FtTóth Attila (Fidesz) 321.000 FtKirály József (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) 180.000 FtSalacz László (Fidesz, nem jelölt) 118.600 Ft.Ezenfelül a kormánypárti és az ellenzéki jelöltek, mindenki a maga lehetőségei szerint, utcai plakátokon, szórólapokon és óriásplakátokon hirdették magukat - ezeknek a költségeiről a pártok illetve a jelöltek nem tettek közzé információt. Ahogy azt is csak körülbelül lehet megállapítani, hogy a regnáló városvezetés a választási kampányában a közforrások felhasználásával direkt és indirekt formában milyen mértékben befolyásolta a politikai küzdelmet. Milyen mértékben számított bele a végeredménybe például az, hogy közvetlenül a választási kampány előtt nyújtott 5,1 millió forintos támogatást a kecskeméti önkormányzat annak a széchenyivárosi egyesületnek, amelynek az elnöke Gál Zsombor, aki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltjeként indult a Széchenyivárosban - és végül fölényesen megnyerte a körzetet.Nemcsak arról van szó tehát, hogy a magát újraválasztani akaró Fidesz-KDNP a pozíciójából fakadóan lépéselőnyben volt a politikai ellenfeleivel szemben, hiszen eleve "hivatalból" többet szerepelhettek és több információval rendelkeztek. A választási kampány heteiben a versenyfeltételek csöppet sem voltak kiegyenlítettek, ez egyebek mellett abból is látszott, hogy a közpénzből működtetett helyi sajtó nyíltan a Fidesz kampányát erősítette, amely nem adott egyenlő teret más véleményeknek. Rendszeresen megjelentek írások és interjúk a kormánypártok jelöltjeivel a Kecskeméti Lapokban, a városi televízió műsoraiban és az önkormányzat online hírportálján, velük ellentétben a kihívóikról szinte alig, vagy csak negatív hangvételben. | Közpénz tízmillió nyomában | Saját médiacégét kérte fel a kecskeméti önkormányzat, hogy a választási kampány idejére készítsen 40 ezer példányban, mintegy 10 millió forint értékben a városeredményeit bemutató nyomtatott kiadvá… | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/07/kozpenz-tizmillio-nyomaban-unikum | 2024-07-17 09:30:00 | true | null | null | Kecsup |
Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó nemcsak a Fidesz 2019-ben Pécsett nagyot bukó polgármesterjelöltje volt, de a Pécsi Sport Nonprofit Kft. vezérigazgatója is, csaknem tíz éven át. Ténykedése alatt több olyan zűrös, de minimum annak látszó ügy is történt a pécsi önkormányzati sportcégnél, amelyek miatt a 2019 végén megindult pécsi átvilágítás után feljelentéseket kellett tennie a PSN Zrt. új vezetésének. Várit és a PSN-t egyelőre nem marasztalták el, habár igen érdekes például az egyik felmentő bírósági határozat, míg egy másik ügy, ugyancsak pótmagánvádra megindult bírósági eljárása még folyamatban van. Váriról és korábbi pécsi ügyeinek állásáról amiatt írunk most, mert ma a 24.hu részletes cikkben foglalkozott azzal, mi történt egy vizsgálati dokumentum szerint a vízilabda szövetségnél, amikor ott Vári volt az elnök.Több, mint 90 millió forintot költött el egy végül alig használt busz megvásárlására a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ), amikor még Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok egykori vízilabdázó vezetett elnökként. De elégettek nyolcmillió forintot egy olyan weboldalra, illetve adatbázisra, amely lényegében nem működött, emellett igencsak túlárazott pólókról és informatikai eszközökről is szól egy most napvilágra került részletes vizsgálati dokumentum.Jellemző a hazai közállapotokra, hogy a korábbi vizsgálat anyagát csak úgy tudta megismerni most a nyilvánosság, hogy bíróságon kellett azt kiperelni, így tudta ma az erről szóló cikket megírni a 24.hu. Pedig rengeteg közpénzről van a jelentésben szó, és a bevezetőben felvetett, lejjebb pedig részletesebben tárgyalt pécsi ügyekhez hasonló gyanús esetekről az átfogó jelentésben, amit már a Várit váltó elnök, az olimpiai bajnok exvízilabdás Madaras Norbert rendelt meg. Ráadásul nemcsak hasonlóságok vannak a pécsi ügyekkel, de az egyik vízilabda szövetséghez kapcsolódó ügyben konkrétan felbukkan egy másik pécsi fideszes szál is.A fentebb felsoroltak csak néhány tételt jelentenek abból a listából, amit olvasva a cikk szerzői arra jutottak, hogy Vári Attila vezetése idején az MVLSZ szinte átláthatatlanul szórta a pénzt.Emlékezhetünk, Vári Attila 2019-ben a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje, illetve a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. korábbi vezetője, aki 2018 és 2022 között volt az MVLSZ elnöke. posztját. Vári (információink és más sajtóértesülések szerint is, valójában nem önkéntes) távozása után Madaras nemcsak átvilágíttatta a szövetség korábbi gazdálkodását, hanem az összes korábbi gazdasági vezetőt leváltották, a sportszakmai munkatársak viszont a helyükön maradhattak. A vizsgálat során több kétes ügyletre is fény derült a 24.hu birtokába került átvilágítási jelentés szerint.93 millióért saját busz, miközben a Volán elvileg ingyen vitte őketAz egyik botrányos eset itt (is) egy buszbeszerzési ügy. A lényeg: a vízilabda szövetség mai árfolyamon mintegy 93 millió forintért vásárolt meg egy használt Mercedes-Benz Tourismo 15 RHD típusú, 42 üléses turistabuszt, amiből hiányzott 13 ülés. A vásárlás azért is különös mert a szövetségnek szponzorációs szerződése volt a Volánbusszal. A vásárolt busz üzemeltetésével megbízott Horváth és Társa Kft. egyik vezetője pedig az ügyet most megíró lapnak azt nyilatkozta, hogy kevés alkalommal szállítottak vízilabdázókat, pont azért mert a Volán ingyen szállított a szövetségnek.Ennek ellenére az MVLSZ a vásárolt járművet bérbe adta az említett cégnek, amely üzemeltette, karbantartotta és tárolta a járművet. A dokumentum azt nem vizsgálta, miért volt szüksége a szövetségnek a buszra, de azt megállapította, hogy négy év alatt csupán néhány alkalommal használták, és az ezzel kapcsolatos költségeket az üzemeltető kiszámlázta az MVLSZ-nek. A buszt a szövetség kilométerenként 50 forintért adta bérbe. Jelenleg egy ekkora busz bérleti díja piaci alapon kilométerenként 450-600 forint - jegyzi meg a 24.hu. Vagyis a jelentés szerint a szövetséget minden megtett kilométer után veszteség érte.Érdekesség, hogy ugyanezzel a céggel 2020 márciusában a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. is kötött személyszállítási szerződést, néhány hónappal azután, hogy Vári távozott a pécsi önkormányzati cég vezérigazgatói székéből. Erről az üzletről később külön cikkben írunk majd.A vízilabda szövetség új vezetése végül tavaly januárban felmondta a saját bérleti szerződésüket, a Horváth és Társa Kft-val, akik így visszaadták a járművet. A szövetség ezután a sportügyeket felügyelő Honvédelmi Minisztérium engedélyével a korábbi vételár kevesebb mint feléért eladta azt.Pólós biznisz a vízipolósoknál és árnyék weboldalAz MVLSZ-nek már volt egy működő weboldala, a waterpolo.hu, ennek ellenére Vári úgy gondolta, szükség van egy másikra, melyet Vezér Tamás, a pécsi Fidesz-frakció egykori sajtófelelőséhez köthető céggek fejleszttettek le. Kiderült, a szövetség 8 millió forintot fizetett a weboldal fejlesztésére, majd havonta mintegy 2 millió forintot üzemeltetési díj jogcímen a pécsi célnek es egy másik társaságnak. Az új weboldal azonban nem készült el.Érdekes ügy az a 400 milliós biznisz is, amelyben a vízilabda szövetség, 2020 és 2022 között, nettó 378 millió forintért vásárolt sportfelszerelést a Breitling Sport Kft.-től. Nem mindennapi, hogy a szerződés árlistája szerint egyes ruhadarabokra a "kedvezményes" ár magasabb volt, mint a termék normál ára.Az pedig külön említésre méltó, hogy az átvilágítás szerint a cég bevételének a 90-95 százalékát az MVLSZ által kifizetett sportruházat tette ki. Viszonyításképp az új szövetség 8127 forintért szerzi most be a pólókat, míg Vári idején darabonként 25 ezer forintot fizettek értük, igaz, közben céget váltottak és most a DRK néven is ismert Dorkótól rendelnek.Három zűrösnek tűnő pécsi ügy - egy még folyamatbanHárom ügy miatt is feljelentést tettek a PSN Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban 2019 őszét, illetve a Péterffy Attila által megígért pécsi átvilágítást követően. Ebből gyakorlatilag egyik ügy sem jutott el rendes úton a bíróságra, úgynevezett pótmagánvádas eljárásokat kellett indítania a sportcég jelenlegi vezetőjének, és a feljelentéseket is neki kellett megtennie előtte ismeretlen tettes ellen, mivel ő a sértett képviselője.Pontosabban a sértett szerepének kérdése ezekben az ügyekben is főszerepet kapott, hiszen ha a sértett a hatóságok szerint mégsem az önkormányzati cég, hanem mondjuk a magyar állam, mert mondjuk nem a feljelentésben szereplő hűtlen kezelés után kezdenek menni, hanem szerintük költségvetési csalás gyanúja merülhet fel inkább, akkor már nem a rendőrség, hanem az adóhatóság nyomozói folytatják le az eljárást, és ha szerintük nem történt semmi és nincs itt semmi látnivaló, akkor az államnak (az állam képviselőjének) van már csak lehetősége arra, hogy pótmagánvádas eljárással keresse az igazát és az állam és/vagy a pécsiek pénzét. Ezen ügyek egyikében is történt ilyen hatósági átminősítés/döntés, de erről a gyakorlatról részletesen is beszéltünk a Szabad Pécs videós podcastjában dr. Bodnár Imre pécsi ügyvéddel, a pécsi átvilágítás vezetőjével.Jelenleg a Vári vezette PSN-nel kapcsolatban egy ügy van pótmagánvádas bírósági eljárásban folyamatban. A lényeg: a PSN külső szereplőnek adta ki bérbe a Hullámfürdő konditermét, aki ezért meghatározott bérleti díjat fizet, amelyhez képest jelentős hasznot tud úgy elérni, hogy mindeközben a működtetéshez szükséges szolgáltatások (bérletárusítás, takarítás, stb.) egy jelentős részét a PSN végzi, és az eszközök mindegyike, vagy szinte mindegyike a PSN tulajdona. Dr. Bodnárék szerint ez egy nem túl nagy összegű, de mindenképpen gyanús szerződés volt, olyannyira, hogy a nyomozás lezárása után magánvádra vitték az esetet.Egy másik ügy sportorvosi vizsgálatokkal volt kapcsolatos, amelyben a szerződés szerinti nagyjából 50 milliós összegnek csak egy kisebb részét végezte el ténylegesen a PSN szerződött partnere, de a felek védekezése szerint mindez azért történt, mert a PSN dolga lett volna szerződés szerint a gyerekeket a speciális sportorvosi szolgáltatás, ún. telemetriás EKG-szűrésre "elvinni", ez azonban nem teljesült mindig, miközben a cég - és ők ezzel is védekeznek részben - rendelkezésre állt. A pécsi elszámoltatási oldalon megjegyzik, hogy a nyertes cég tulajdonosának van közös cége Várival és Bánki Erik testvérével. Ez az ügy is elhalt aztán, mivel úgy látták, ez költségvetési csalás lehet, de az adónyomozók végül nem tudták igazolni és bizonyítani, hogy bűncselekmény történt volna.A harmadik esetről írtunk a legtöbbet, ez az ún. szerverügy, aminek már jogerősen lezárult a pótmagánvádas bírósági szakasza is, Vári számára felmentő ítélettel. Igaz, a per végsősoron csak arra irányulhatott, hogy eltűnt néhány, összességében néhány tízezer forintos winchester, azaz számítógépes adattároló. A bíróság szerint azonban az adatok miatt vitték el Váriék a Fidesz szempontjából csúnyán elbukott 2019-es választást után a merevlemezeket, ugyanakkor a per a merevlemezek eltűnése/ellopása pótmagánvádja miatt indult, így nem lehetett büntetőjogi felelősséget megállapítani. Az adatok egy részének eltűnése viszont az adatbiztonság körébe tartozik, országos ügy, állami hatáskörrel, és itt ezen a ponton hatósági oldalról lényegében vége is volt az ügynek. | Vári Attila nemcsak a pécsi sportcégnél, a vízilabda szövetségnél is hagyott hátra zűrös ügyeket | Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó nemcsak a Fidesz 2019-ben Pécsett nagyot bukó polgármesterjelöltje volt, de a Pécsi Sport Nonprofit Kft. vezérigazgatója is, csaknem tíz éven át. Ténykedése alatt több olyan zűrös, de minimum annak látszó ügy is történt a pécsi önkormányzati sportcégnél, amelyek miatt a 2019 végén megindult pécsi átvilágítás után feljelentéseket kellett tennie […] | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2024/07/vari-attila-nemcsak-a-pecsi-sportcegnel-a-vizilabda-szovetsegnel-is-hagyott-hatra-zuros-ugyeket/ | 2024-07-17 17:54:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó uniós szabályok megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország (és Spanyolország) ellen szerdán az Európai Bizottság. Az eljárás első lépéseként a testület hivatalos felszólító levelet küldött a két kormánynak. Két hónap áll rendelkezésre a válaszra és a levélben megfogalmazott kételyek eloszlatására.Nem átlátható, nem hárítja át a kockázatot, és indokolatlanul hosszúMint a bizottság közleményében fogalmaz, az eljárás megindításának célja, hogy „a tagállamok betartsák a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek előírják a közbeszerzési eljárásokban való részvételben érdekelt gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatósági kötelezettség betartását”.Brüsszel az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán különböző problémákat tárt fel. Álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. (Spanyolország a közbeszerzési eljárások helyes alkalmazása nélkül hosszabbította meg két autópálya-koncesszió időtartamát, megsértve ezzel az uniós szabályokat.)A bizottság a Mol által ugyancsak 35 évre elnyert hulladékkoncessziót egyelőre informális eljárás keretében vizsgálja, de megfigyelők szerint alapvetően hasonló kérdések merülnek fel itt is, mint az autópálya-koncesszió ügyében.Az Európai Bizottság szerdán két másik felszólító levelet is küldött a kormánynak, mindkettőt egy-egy európai bírósági ítélet végrehajtásának vagy teljes körű végrehajtásának elmulasztása miatt. Mindkét esetben az a tét, hogy Brüsszel pénzbírság kiszabását kéri-e Magyarország ellen, ahogy egy hasonló apropóból már sor került rá, és a pénzbüntetés kiszabása csak idő kérdése.Ehhez kapcsolódóan: A Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékleteiBírósági ítélet végre nem hajtása: menekültügyAmi az első ügyet illeti: az Európai Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Kimondta, hogy Magyarország – azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést – megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU-irányelvet.A magyar jogszabályok szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott, különleges beutazási engedéllyel.Mivel a bizottság nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslására, úgy véli, hogy Magyarország nem teljesítette a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét.Bírósági ítélet végre nem hajtása: CEU-val kapcsolatos ügyAmi a második ügyet illeti: az Európai Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását.A magyar jogszabályok előírásai szerint Magyarország kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi chartájában lefektetett elvek.A testület ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Brüsszel által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A második alkalommal a bíróság elé kerülő ügyekben az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleges pénzügyi szankciók róhatók ki, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés – emlékeztet rá a testület. | Brüsszel megtámadta az autópálya-koncessziós szerződést | Kötelezettségszegési eljárást indított szerdán az Európai Bizottság Magyarország (és Spanyolország) ellen az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályok megszegése miatt. Brüsszel két európai bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt is új eljárást kezdeményezett, egy lépéssel közelebb kerülve a pénzbírsághoz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/brusszel-megtamadta-az-autopalya-koncesszios-szerzodest/32919158.html | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Ezzel a stabilitással és szakmai színvonallal nyugodt szívvel tudom átpasszolni a labdát
- fogalmazott 2022. októberi lemondásakor Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) elnöke, amikor átadta a stafétát utódjának, Madaras Norbertnek, akivel együtt voltak tagjai az athéni olimpián győztes pólóválogatottnak. Ám a 24.hu birtokába került, Madarasék által megrendelt átvilágítási jelentés szerint a kétszeres olimpiai bajnok Vári 2018 és 2022 közti elnöki időszakában a szövetség átláthatatlanul, szinte fék nélkül szórta a pénzt.
Madaras több mint fél évvel Vári lemondása után beszélt arról, hogy a számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a munkájukat, illetve "felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről", ezért döntöttek az átvilágítási jelentés elkészítéséről. A Nemzeti Sport akkoriban arról írt, hogy a Vári vezetése alatti utolsó évet a szövetség 487 millió forintos veszteséggel zárta.
Előbb a 24.hu, majd a Transparency International (TI) Magyarország is eredménytelenül kérte az MVLSZ-től a vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentést, ezért a TI pert indított, melyet jogerősen meg is nyert. A dokumentumot belső felhasználásra készítették, a per során erre is hivatkozott a szövetség. A bíróság viszont közadatnak minősítette azt, így lehetőségünk van bemutatni a részleteit.
Vári Attilát többször kerestük telefonon, és az általunk ismert email-címeire 19 kérdést küldtünk el. Miután ezek kézbesítése sikertelen volt, sms-t írtunk neki, melyben arra kértük, hogy küldje el nekünk azt az email-címét, amelyet jelenleg használ, de ezt nem tette meg. Fontos megjegyezni, hogy az átvilágítást végző OPL Gunnercooke a 2023-as gazdasági évet is megvizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a szövetség új vezetése racionálisabban, körültekintőbben hozta meg a döntéseit, az elnök folyamatosan tájékoztatta az elnökséget az ügyek állásáról, a döntések pedig főként elnökségi hatáskörben, elnökségi határozat formájában születtek. Az új vezetés az összes korábbi gazdasági vezetőt leváltotta, csak a sportszakmai munkatársak maradhattak a helyükön.
93 milliós busz
A szövetség 2019-ben 219 ezer euró plusz áfáért - mostani árfolyamon 93 millió forintért - vásárolt meg egy használt Mercedes-Benz Tourismo 15 RHD típusú, 42 üléses turistabuszt. A jelentés szerint Váriék a buszt bérbe adták a Baranya vármegyében működő Horváth és Társa Kft.-nek, amely üzemeltette, karbantartotta és tárolta a járművet. A jelentésben számos helyen tűnnek fel pécsi kötődésű vállalkozások, Várit pedig sok szál köti a vármegyeszékhelyhez, 2019-ben a Fidesz jelöltjeként indult a polgármesteri posztért, és volt helyi képviselő, illetve az önkormányzati cég, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezetője is.
A dokumentum azt nem vizsgálta, miért volt szüksége a szövetségnek a buszra, de azt megállapította, hogy négy év alatt csupán néhány alkalommal használták, és az ezzel kapcsolatos költségeket az üzemeltető kiszámlázta az MVLSZ-nek. A buszt a szövetség kilométerenként 50 forintért adta bérbe. Jelenleg egy ekkora busz bérleti díja piaci alapon kilométerenként 450-600 forint. A jelentés szerint
a szövetséget minden megtett kilométer után veszteség érte,
miután a busz értéke a megtett kilométerek során nagyobb mértékben csökkent, mint amennyit az üzemeltető a bérleti díjjal kompenzált.
A számok nyelvén ez azt jelentette, hogy az MVLSZ 5,1 millió forintot fizetett ki a kft.-nek (ebből közel 2 millió forint volt a személyszállítás, a többi továbbszámlázott kiadás), a cég pedig 2,7 milliót fizetett a szövetségnek a busz használatáért. Arról az MVLSZ jelenlegi vezetésének nincs tudomása, hogy hányszor használta térítésmentesen a buszt a szövetség, ahogyan arról sem, miért éppen ez a cég kapta meg üzemeltetésre a járművet. A buszt 147 689 kilométerrel vásárolták meg 2019-ben, és 2022 májusában a futásteljesítménye 181 604 kilométer volt, vagyis 33 ezer kilométert ment négy év alatt.
A szövetség új vezetése 2023 januárjában felmondta a bérleti szerződést, a Horváth és Társa így visszaadta a járművet. A szövetség ezután a sportügyeket felügyelő Honvédelmi Minisztérium engedélyével 100 ezer euróért - a korábbi vételár kevesebb mint feléért - eladta azt. Az ár a jelentés szerint azért is volt ilyen alacsony, mert a busz nem volt rendesen karbantartva, továbbá 13 ülés hiányzott belőle.
A busz bérlése már csak azért is figyelemre méltó, mert a szövetségnek már Vári Attila időszakában is szponzorációs szerződése volt a Volánbusszal, közleményükben azt tudatták, a cég "a vízilabdás sikerek szállítója".
A Horváth és Társa egyik vezetője és tulajdonosa, Horváth Csongor Sándor lapunknak elmondta, hogy Vári Attilát ismerte, és a szövetségtől kapott megkeresést, hogy üzemeltessék a buszt. "Írtunk egy kétoldalú szerződést: ha én használom, én fizetek, ha ők használják, ők fizetnek nekem különböző díjakat. Ez volt a felállás. Aztán bejött a pandémia, és a busz állt nálam. Persze ennek is voltak költségei. Azt javasoltam, hogy vonjuk ki a forgalomból, és akkor a költségek nagy része megszűnt volna, de azt mondták, hogy nem, mert nekik bármikor kellhet. Úgyhogy az akkori vezetőséggel megegyeztem, hogy elviszem a buszt műszakira, mindent megcsinálok, de ezt visszaszámlázom nekik" - magyarázta a 24.hu-nak.
Horváth arra már nem emlékszik pontosan, hogy a busz hányszor szállított vízilabdázókat, csak annyit mondott:
Kevésszer, mert a Volánbusz nekik ingyen szállít.
Arra a felvetésünkre, hogy nem világos, miért kellett a szövetségnek a busz, Horváth így reagált: "Ezt én sem értettem, és szerintem sokan mások sem." Elmondta azt is, hogy a buszt nem ők alakították át, hanem már úgy kapták meg, hogy hiányzott 13 ülés.
A céggel egyébként 2020 márciusában a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. is személyszállítási szerződést kötött, néhány hónappal azután, hogy Vári távozott az önkormányzati cég vezérigazgatói székéből.
Húszezres pólók
Az MVLSZ a Breitling Sport Kft.-től 2020 és 2022 között nettó 378 millió forint értékben szerzett be sportfelszerelést. A szövetség által meghatározott benchmark árakat figyelembe véve e beszerzések költsége 160 és 200 millió forint körül mozgott volna, így a szerződés nettó 178-218 millió forint többletköltséggel járt. A jelentésben megjegyzik, hogy a Breitling Sport Kft.-vel 2020-ban kötött szerződés árlistájában egyes ruhadarabokra a kedvezményes ár magasabb volt, mint a termék normál ára. A vizsgálatot lefolytató cég arra jutott, hogy az így beszerzett sportruházat átlagosan 152 százalékkal került többe, mint a benchmarkban szereplő árak.
A céget a Vári-éra közepén, 2020-ban alapította két magánszemély Csortos Tamás és Czigány Zsuzsanna, illetve a PK Invest Ingatlan Zrt. Nem ez az első Breitling-vállalkozás, 2014 óta három cég is működött hasonló néven, és mindegyikben felbukkant Czigány ügyvezetőként. A cégekben az is közös, hogy mindegyik rosszul végezte. Az Opten adatbázisa szerint
a Thomas Breitling Hungary Kft. 2020 szeptemberében felszámolás alá került, és 2021-ben törölték a cégjegyzékből,
a Breitling Magyarország Kft. ellen 2021-ben kezdődött felszámolási eljárás, és tavaly törölték,
a Thomas Breitling Licencing Corporation Kft. pedig kényszertörlés alatt áll.
A Breitling Sport Kft.-t gründoló PK Invest Ingatlan Zrt. - amely 2021 óta Pannoncorp Zrt. néven fut - jelenleg ugyancsak kényszertörlés alatt áll. Ez a cég 2019-től 2021 februárjáig az Audit-Controll Kft.-n keresztül Péter Márta érdekeltségébe tartozott, akit a felszámolóbizniszből ismerhet az üzleti világ, az egykori nagyágyú, a Vectigalis Zrt. alapembere volt. 2021. februártól azonban átvette a PK Investet a Prevent Workout Csődtanácsadó Kft.
Jelenleg a Breitling Sport 50 százaléka Péter Mártáé, az üzletrészek másik felét az Egyesült Államokban bejegyzett Pointer Enterprises LLC vette át. A Pointer székhelye ugyan a távoli Delaware államban van, képviselője a budapesti illetőségű Dinnyés József Mátyás. A cég kézbesítési megbízottja Beviz Ákos Péter korábbi kardvívó.
A jelentés szerint az MVLSZ úgy kötött szerződést a frissen alapított kft.-vel, hogy nem kért be ajánlatokat, a piaci árakat nem elemezte megfelelően. A cég 2020-as nettó árbevétele 107 millió forint volt, a 2021-es 97 millió, majd a jött a 2022-es rekordév, amikor 227 milliós bevételt könyvelhetett el. Három év alatt pedig összesen 33 millió forint nyereséget kasszírozott adózás után.
A cég bevételének a 90-95 százalékát az MVLSZ által kifizetett sportruházat tette ki - állapította meg az átvilágítás.
Az előnytelen szerződést az új vezetés is megszenvedte, az MVLSZ korábbi irányítói ugyanis olyan keretszerződést kötöttek, mely 2024 októberéig érvényes, rendes felmondással nem megszüntethető, és kizárólagosságot is tartalmazott. Ez alapján a szövetség köteles lett volna arra, hogy az abban szereplő árakon a továbbiakban is a Breitling Sport Kft.-től szerezze be a válogatottak sportruházatát. A keretszerződést az elnökváltást követően a felek végül közös megegyezéssel megszüntették, és megállapodtak abban, hogy a szövetség által korábban megrendelt és a Breitling által legyártott és logózott termékeket az MVLSZ bruttó 5 millió forintért megvásárolja. Ezen felül a szövetség vállalta, hogy még bruttó 2,5 millió forintért vásárol termékeket a válogatottak számára.
A szövetség új vezetése már árajánlatokat kért be az új sportruházatokra, a legjobbat a Diapolo ruházatot forgalmazó Dr. Megyesi Pharma Kft. adta, de szerződést kötöttek a Dorkóval is. Összehasonlításképpen:
amíg a Breitling galléros pólójának darabja 25 ezer forint volt, addig a Dorko felsője 8127 forintba kerül.
A mérkőzéseken használt úszónadrág a breitlinges időben 20 ezer forintba került, most már csak 13 ezer forint. Az MVLSZ-nek ráadásul nemcsak a ruhákért kellett fizetnie, hanem a már legyártott ruhák tárolásáért is - havi 100 ezer forintot. Az új vezetés ezt a szerződést is felbontotta.
A Breitling Sport Kft.-t első körben a honlapon megadott telefonszámán kerestük meg. A telefont egy férfi vette fel, aki azt közölte, hogy nem nyilatkozhat, nem tud olyat adni, aki nyilatkozhatna, és azt sem árulja el, hogy ő mit csinál a cégnél. Egy email-címet azért kaptunk tőle, ahova elküldtük a kérdéseinket. A többi között arra voltunk kíváncsiak,
hogyan történhetett meg, hogy egyes ruhadarabokra a kedvezményes ár magasabb volt, mint a termék normál ára.
Rákérdeztünk arra is, hogy 2023-as bevételük mekkora része származott a vízilabda-szövetségtől.
A cég válasza nem vitt minket közelebb az igazsághoz: "A cégnek, amivel kapcsolatban érdeklődik, feltételezzük, hogy minden nyilvános adatához hozzá tudnak férni, kérjük, tájékozódjanak abból!" - írták, ami már csak azért is problémás, mert a vállalkozás a május 30-ai határidőig nem tette közzé a tavalyi beszámolóját.
Péter Márta, a Breitling Sport Kft. egyik tulajdonosa - bár a vizsgálati anyagot és a túlárazást érintő megállapításokat nem ismeri - kérdésünkre annyit elmondott, hogy a Thomas Breitling hazai sportmárka exkluzív minőséget képvisel, szerinte így nem lehetett szó túlárazásról. Leszögezte, hogy ő pénzügyi befektető a Breitling Sport Kft.-nél, a cég operatív irányításában nem vesz részt, így nincs információja arról, hogyan jutott a cég a vízilabda-szövetség megrendeléséhez. Kérdésünkre, hogy egykori sztárfelszámolóként hogyan kötött ki a Breitlingnél, azt válaszolta, hogy 2005-től van jelen a könnyűiparban, széleskörű kapcsolatokkal a gyártás és a kereskedelem terén. Utalt arra, hogy valaha ő számolta fel a Styl ruhagyárat, ennek révén ismerte meg a piacot és annak szereplőit.
Rokoni szálak
Az MVLSZ-nek évek óta működik egy weboldala, a waterpolo.hu. Vári azonban úgy gondolta, szükség lenne egy másikra. Le is fejlesztették Vezér Tamás volt operatív igazgató rokonával a waterpolonew.webpont.com oldalt, ez azonban soha nem működött.
A rendszer tervezési fázisban maradt, az MVLSZ a versenyeztetése során nem használta. Vezér Tamás tájékoztatása szerint a mögöttes szerverre a kommunikáció számára kerültek fotók, videók tárolásra, azonban ezeket nem adták át az MVLSZ részére
- tudatta a szövetség jelenlegi elnöke a 24.hu-val.
A számlákból és a könyvelési anyagokból kiderült, hogy a szövetség 8 millió forintot fizetett ki weboldal fejlesztésére, ezt követően pedig havonta közel 2 milliót üzemeltetési díj jogcímen a pécsi székhelyű Felanetre Kft., valamint a Webpont Informatikai Kft. részére. A Felanetre Kft.-nek 2023 óta Vezér Tamás az ügyvezetője, míg évek óta vezető tisztségviselője Vezér András. A Vári-időszakban Vezér Tamás operatív igazgató volt a vízilabda-szövetségben, korábban pedig a pécsi Fidesz-frakció sajtófelelőseként dolgozott, Vezér András az ő rokona.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a Felanetre a 2021-es és 2022-es árbevételének teljes egészét az MVLSZ-től kapta.
A dokumentum szerint a webfejlesztést a kft. vezetője és Vezér Tamás be is mutatta, ekkor derült ki, hogy nemhogy használatközeli állapotban nincs, a jelenlegi rendszernél is sokkal kevesebbet tud, így a szövetség a következő teljesítési igazolást már nem is írta alá. Telefonon sikerült elérnünk Vezér Andrást, ám kérdéseket nem tudtunk neki feltenni, csak annyit mondott:
A szerződésben vállaltakat teljesítettük, más hozzáfűznivalóm nincsen.
A szövetség új vezetése a Felanetre Kft.-től újabb szolgáltatást már nem vett igénybe.
Takarítás és technika többszörös áron
A Vári-időszak előtt az Auriel Szolgáltató Kft. látta el a takarítási feladatokat a szövetségben. A jelentés szerint nem volt panasz a munkájukra, Váriék mégis egy másik vállalatot, az ESG Holding Zrt.-t bízták meg a munkával, hogy az végül "ugyanazt a szolgáltatást" többszörös áron nyújtsa. Az ESG Holding a volt III/II-es tiszt, Tasnádi László, a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának érdekeltsége. Ezt a szerződést egyébként még Vári Attiláék szüntették meg. Madarasék aztán az Álomtiszta Kft.-re bízták a takarítási feladatokat, ez a cég 2023-ban havonta 696 ezer forintért végezte el azt a munkát, amit Tasnádi cége már 2019-ben is 900 ezer forintért látott el.
A GÉPBÉR-Színpad Kft. biztosította a szövetség rendezvényein a közvetítést, a hang- és fénytechnikát. A jelentés szerint csak a LED-panelek beszerzése 305-375 millió forint többletköltséget okozott az MVLSZ-nek, az ajánlatokon szereplő tételeknél pedig számos esetben a piaci ár többszörösét számláztak ki. Egy 2021-es U15-ös Európa-bajnokságra adott ajánlatban például nettó 830 ezer forint szerepelt egy aggregátor napi bérleti díjára, így 12 napra közel tízmillió forintot fizettek érte. Az átvilágítási jelentés szerint egy hasonló teljesítményű aggregátor napi bérleti díja piaci áron 25 ezer forint, vagyis 12 napra 300 ezer forint.
A szövetség egy LED-perimeter berendezést 76 millió forintért vásárolt meg a kft.-től. Ezt a beszerzést ugyan megversenyeztették, de a jelentés szerint "a két másik induló ajánlatai mögött valós teljesítési szándék nem állt." A szövetség még az eszközök tárolására is havi 800 ezer forintot fizetett ki a cégnek. Az MVLSZ új vezetése elszállította a LED-eket a cégtől, és már piaci alapon hasznosítja, így 2023-ban 14 millió forint bevétele származott ebből.
A közvetítésekhez szükséges technikához hasonlóan a beszerzett informatikai eszközök ára is 20-35 százalékkal magasabb volt a piaci árnál. A 430 ezer forintba kerülő laptopok például a számlán 583 ezer forintért szerepelnek. A jelentésből kiderül az is, hogy Váriék marketing-, pr- és rendezvényszervező szolgáltatásokra nem kértek be ajánlatokat, az egyik megbízott cég pedig az a Prestige Marketing Kft. volt, amit 2020-ban alapítottak, és amelynek a tavalyi év végéig Bunkoczi László, az ismert tereprali-versenyző is a tagja volt. (Bunkoczi egy másik cégével, az Art Group Marketing Kft.-vel is szerződést kötött a szövetség.) Az MVLSZ új vezetése az összes pr- és marketingszerződést felbontotta, és a saját munkatársainak adta át a korábban kiszervezett feladatokat.
Az MVLSZ 2020. május 2-án kötött szerződést a Pro-Firm Solution Kft.-vel tao-elszámolások ellenőrzésére. A jelentés 2023-as megírásáig a cég 44,9 millió forintot számlázott ki úgy, hogy közben a szövetség négy, majd végül öt főt vett fel erre a feladatra. A kft. árbevétele nettó 39 millió forint volt 2021-ben, amiből 20 milliót a vízilabda szövetségnek köszönhetett. A cég tulajdonosa a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatáskezelési osztályának vezetője, Varga József Lajos. Varga szerint irreleváns, hogy az MLSZ-nél dolgozik, és kérdésünkre azt mondta, hogy ő, pontosabban a felesége egyeztetési, koordinációs feladatokat látott el. Hozzátette, az MLSZ-től nem kellett ehhez engedélyt kérnie, mert a cége, azon belül pedig a felesége látta el ezt a feladatot - aki korábban és most is a vízilabda-szövetségnél dolgozott, illetve dolgozik.
Madaras Norbert a megválasztása után azonnal megszüntette az együttműködést ezzel a céggel is, a tao-ellenőrzési feladatokat már a szövetségen belül végzik. A szövetségtől azt az információt kaptuk, hogy a Pro-Firm Solution Kft. szakmai iránymutatást, kidolgozott eljárásrendeket, illetve folyamatos projektmenedzsmentet biztosított az ellenőrzést végző MVLSZ-es munkavállalók számára. Hozzátették: a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének oka nem a szakmaiság hiánya volt, hanem az, hogy az MVLSZ új vezetése házon belül kívánta tartani a feladatot.
Várinak ugyanakkor nem sikerült minden elképzelését megvalósítania: az általa megálmodott szaunát, sószobát és jakuzzit már nem építették be a szövetség margitszigeti épületébe, miután távozott posztjáról, az új vezetés pedig ezekre már nem tartott igényt.
Az átvilágítási jelentés szerint egyébként Váriék úgy választották ki a pécsi székhelyű T.M. HIDRO-SZER Kft.-t a székház felújítására, hogy az nem rendelkezett a szükséges referenciákkal. Mégis nyert, miután a legjobb (381 millió forintos) ajánlatot adta. A jelentésben azonban hangsúlyozzák, hogy az árajánlatok 2,2-2,8 százalékkal tértek csak el egymástól, ami ekkora volumenű megbízás esetén nem életszerű. A három ajánlattevő közül kettő is pécsi volt. Ugyanakkor az elvégzett felújítási munkák "elfogadhatók".
A dokumentumban írnak arról is, hogy MVLSZ kérésére nem vizsgálták, lehet-e büntetőjogi következménye az esetleges szabálytalanságoknak. Madaras Norbert elmondása szerint ennek oka az, hogy
az átvilágítás döntés-előkészítő anyag volt, amely a szövetség gazdaságos, hatékony és maradéktalanul szabályszerű működéséhez szükséges szervezeti átalakítások megalapozása érdekében volt indokolt. Minden olyan lépést megtettünk, amit ebben a helyzetben szükségesnek és jogszerűnek láttunk. Az összefogás, a hatékony együttműködés érdekében az elmúlt másfél évben felmértük a vízilabda fejlődésének szervezeti és gazdasági akadályait, és ezeket lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk felszámolni - az első tapasztalatok alapján sikeresen: a szövetség pénzügyi helyzete jelenleg stabil, bizakodva tekinthet a közeljövő megmérettetéseire, célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, a stabil háttér biztosítása a sportszakmailag világszínvonalon sikeres válogatottjainknak.
A cikk elkészítésében közreműködött Vitéz F. Ibolya. | 93 milliós busz, túlárazások, rokoni szálak – megszereztük a jelentést arról, hogyan szórta a pénzt Vári Attila idején a vízilabda-szövetség | Vári Attila vezetése idején a vízilabda-szövetség darabonként 25 ezer forintért vett galléros pólókat, ilyenekért most 8 ezret fizet. Vásároltak egy 93 milliós Mercedes buszt is, amit üzemeltetésre tovább adtak, és a bérlőnek fizettek a használatáért, majd végül az új vezetés csak féláron tudta értékesíteni. Várinak ugyanakkor nem sikerült minden: a sószobát, a szaunát és a jakuzzit például már nem tudta beépíttetni a szövetség margitszigeti irodájába. Megszereztük a Vári-korszakról készült átvilágítási jelentést, amit már az utód, a szintén olimpiai bajnok Madaras Norbert rendelt meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/07/17/magyar-vizilabda-szovetseg-vari-attila-tao-tamogatas-koltes-madaras-norbert/ | 2024-07-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Paks II. eltitkolt ügyei címmel június 5-én írásbeli kérdéssel fordult Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez. S hogy milyen titkokról van szó, arról az ellenzéki politikus nemrég egy videót is közzétett."Lakossági megkeresés érkezett hozzám, bizonyítékokkal alátámasztva egy olyan ügyről, melyben súlyos bűncselekmények gyanújával büntetőeljárás van folyamatban, és amely összefüggésbe hozható a Paks II. területén végzett földmunkákkal, pontosabban az onnét elszállított anyaggal" - fejtegeti a politikus a felvételen. "Az ügyben a gyanú és az információforrás szerint a Paks II. területén végzett munkával kitermelt anyag egy részét (100 ezer m3-es nagyságrendről van szó) jogsértő módon helyezhették el két Tolna vármegyei helyszínen 2023. október és 2024. március között."Keresztes úgy tudja, az elhelyezett anyag építési törmeléket, fémhulladékot, veszélyes hulladékot, fúróiszapot is tartalmazhatott, és olyan telephelyeken helyezhették el azokat, amelyek nem rendelkeznek hulladékkezelési engedéllyel. Mindezek miatt a politikus feljelentést tett a rendőrségen.Mivel a Szekszárdi Rendőrkapitányság egy korábbi feljelentés alapján már nyomoz az ügyben, ezért ezt a feljelentést egyesítették azzal. A nyomozás "hatóság által nem engedélyezett helyen veszélyeztetésre alkalmas hulladék elhelyezésével elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértése" miatt folyik.A politikus a Paks II.-ért felelős külgazdasági- és külügyminisztertől, Szijjártó Pétertől szeretett volna válaszokat kapni többek között arra, hogy tudott-e az ügyről, illetve arról, hogy ha beigazolódik a gyanú, akkor vállalja-e majd a politikai felelősséget.- A kérdéseimre kitérő választ kaptam, azzal, hogy a hatóságok illetékesek az ügyben - közölte a politikus lapunkkal. - A kérdéseim azonban nem a folyamatban lévő büntetőeljárásra, hanem a minisztérium, a kormányhivatal, illetve a miniszter cselekedeteire és álláspontjára vonatkoztak - tette hozzá Keresztes, aki június 27-én újabb kérdéseket tett fel, nem sokkal jobb eredménnyel. Szijjártó Péter tárcája a Blikk kérdéseire sem küldött még választ.Ám ez nem jelenti azt, hogy a helyszínen sem történik semmi. A Blikknek egy neve elhallgatását kérő informátor azt mondta, hogy az illegális szemétszállítók most homokkal keverve próbálják eltüntetni a bizonyítékokat.- Ez viszont nem lesz könnyű, mert úgy tudom, hogy erről a hatóságok is értesültek - tette hozzá. - Azt egyébként nem értem, hogy miközben zajlik a nyomozás, a Tolna Vármegyei Kormányhivatal miként zárhatta le a vizsgálatát azzal, hogy minden rendben van - vetette fel.A kormányhivatal lapunknak azt válaszolta, hogy "tavaly ősz végén egy, a rendőrséghez érkezett közérdekű bejelentés alapján hatósági ellenőrzést folytatott a Paks II. beruházásból származó, kitermelt föld és kövek elhelyezésével kapcsolatban. A vállalkozás igazolta, hogy a tolnai bányába beszállított földet és köveket tartalmazó anyag nem minősül hulladéknak, amit a kormányhivatal által elvégzett kontrollmérés is megerősített, így semmilyen jogsértés nem volt megállapítható." | Illegális szemétszállítás miatt áll a bál Paks II. körül | Paks II. körül forr a levegő. Ennek oka többek közt, hogy az egyik legnagyobb magyar beruházás építési területéről a veszélyes hulladék illegális helyre kerülhetett. A kormányhivatal az év elején úgy találta, hogy minden rendben, ám a rendőrség nyomoz. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/paks-ii-szemetszallitas-keresztes-laszlo/kylrtn5 | 2024-07-18 19:03:00 | true | null | null | Blikk |
Megjelent a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságának határozata, mely szerint 80 millió forintra bírságolták a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központot, mert 2019 augusztusában még a koronavírus-járvány előtt és a pandémia alatt is a munkaerőhiány áthidalása miatt bérnővéreket alkalmazott.A Péterfy Sándor utcai kórház adóssága a Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 871 millió forint volt, egy hónappal korábban 643 millió forint kifizetetlen számla halmozódott az intézményben.A 80 millió forint kifizetése komoly problémát jelent az intézmény számára, ezt írta az intézmény a hatóságnak küldött észrevételében.A Péterfy Sándor utcai kórház lapunk megkeresésére azt válaszolta: július 15-én a 80 millió forint büntetést kifizették, a bírsággal nem értenek egyet, és jogorvoslatért bírósághoz fordulnak.De mi történt a Péterfyben?A tényállás szerint a Péterfyben 2019-2023 között bérápolókat és ápolási asszisztenseket alkalmaztak 2300 és 2450 forintos órabérrel. A BTHospmed Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-vel kötött közreműködői szerződés határozatlan idejű volt, de azt 2022 szeptemberében módosították.A szerződésmódosítás egyik pontjában rögzítettek szerint a kölcsönzött munkaerő óránkénti megbízási díja közel 80 százalékkal emelkedett, így a Péterfy 2019. október 15-e és 2023. október 6-a között 962,5 millió forintot fizetett ki a BTHospmed Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-nek.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az eljárást 2024. április 24-én indította az intézmény ellen. A számvevőszék szerint a Péterfy a közreműködői szerződés megkötésekor többször is megsértette a közbeszerzési törvényt, mert a szerződésben a megrendelt szolgáltatás értéke többszörösen meghaladta az uniós közbeszerzési értékhatárt.A Péterfy Sándor utcai kórház több pontban is összefoglalta észrevételeit, egyrészt kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Hivatkoztak a pandémiára, valamint a nagyon kevés szakdolgozóra, ezért azt írták, hogy azért vonták be a betegellátásba a BTHospmed Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-t, mert ez a betegek ellátása miatt elkerülhetetlen volt.Szűkítették a bérnővérek foglalkoztatását2024. januárjától egy korábban elfogadott jogszabály szerint már nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak azt mondta: a szigorítás egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni. Noha a kormány eredetileg be akarta szüntetni a bérnővéreket, az év elején életbe lépő rendelet csak szűkítéseket tartalmaz, például azt, hogy egy héten összesen 12 órát dolgozhat az adott egészségügyi intézményben a bérnővér. | Nyolcvanmilliós bírságot kapott a Péterfy, mert ellátta a betegeket | A Közbeszerzési Hatóság az Állami Számvevőszék javaslatára indított vizsgálatot a fővárosi intézménnyel szemben. A kórház, amikor bérnővéreket alkalmazott, többször is megsértette a közbeszerzési törvényt. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/peterfy-korhaz-80-millio-forint-birsag-betegellatas-okfo-egeszsegugy.793116.html | 2024-07-18 16:31:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságának a Media1.hu-hoz eljuttatott csütörtöki tájékoztatóanyaga szerint az NMHH Médiatanácsa a július 16-i ülésén bejelentés alapján vizsgálatot indított a Radio Plus Kft. által üzemeltetett Rádió 1 médiaszolgáltatóval szemben. A grémium a 2024. június 11-én sugárzott Balázsék című műsorszám egyik részét vizsgálja, mivel a panaszos a kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését vélelmezte a műsor egyik szexuális vonatkozású témákat tárgyaló részében.A médiaszolgáltató a műsorszámot a III. korhatári kategóriában (12 éven aluliak számára nem ajánlott) tette közzé 6 óra 3 perces kezdettel, azonban azt a hatósági ellenőrzés szerint a IV. korhatári kategóriába (16 éven aluliak számára nem ajánlott) kellett volna sorolni és csak este 9 után lett volna közzétehető, figyelemmel arra, hogy az elhangzottak kedvezőtlenül befolyásolhatták a védendő korosztály személyiségfejlődését. A Médiatanács hatósági eljárás megindításáról döntött a médiaszolgáltatóval szemben.Eljárás a TV2 Tények és az M1 Híradója miattA testület több bejelentés nyomán hatósági eljárást indított a TV2 Zrt.-vel szemben a TV2 állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2024. április 6-án 18 órától közzétett Tények című műsorszám, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. médiaszolgáltatóval szemben az M1 állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2024. április 27-én és 28-án 19 óra 30 perckor sugárzott Híradó című műsorszámokkal kapcsolatban, a politikai reklámok közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezések vélelmezett megsértése miatt.(Mint arról a Media1 beszámolt, az M1 Híradó a Fidesz politikai reklámját sugározta híradós riportnak álcázva - a bejelentést a hatóságnál a Médiatanácsnál a Media1 főszerkesztője, jelen sorok szerzője tette a feltételezett jogsértés miatt - a médiahatóság a választási kampány alatt nem, de most, hogy a választások lepörögtek, több hónappal az eset után mégis eljárást indít.)Az M1 Híradó napok óta Fidesz melletti szavazásra buzdító kisfilmeket sugároz riportokba csempészveOrbán Viktor kampányfilmjét is saját riportként tálalva adta le az M1 HíradóNem követett el jogsértést az RTLAz NMHH bejelentette, hogy a Médiatanács nem indít eljárást az RTL televíziócsatornát működtető M-RTL Zrt.-vel (RTL Magyarország) szemben a 2024. június 15-én 15 óra 9 perctől közzétett Európai vakáció című műsorszámmal kapcsolatban, amelynek korhatári besorolása egy bejelentő szerint nem volt megfelelő. A filmet a Nemzeti Filmiroda a III. korhatári kategóriába sorolta (12 éven aluliak számára nem ajánlott), és a médiaszolgáltató ezt a változatot tette közzé, így e minősítés a jogszabályi előírások szerint mind a Médiatanácsot, mind a médiaszolgáltatót köti.A műsorszám hatósági ellenőrzése sem tárt fel jogsértést, a médiaszolgáltató a műsorszámot a kategóriájának megfelelő időpontban is sugározta.A román társhatóságnál panaszolja be a Médiatanács a TV2 Média Csoport helyi cégétAz NMHH ugyancsak bejelentés alapján vizsgálta a román joghatóság alá tartozó S.C. CEE Broadcasting Co. Srl. médiaszolgáltató által üzemeltetett Super TV2 televízióadón 2024. május 19-én 18:50 és 21:00 óra között sugárzott "Beverly Hills-i zsaru 2." című műsorszámot. A bejelentő a korhatári besorolásra vonatkozó (úgynevezett klasszifikációs) rendelkezések megsértését valószínűsítette a műsorszámmal kapcsolatban.A médiaszolgáltató tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott jelöléssel adta le a műsorszámot, azonban az a Nemzeti Filmiroda besorolása és hatósági ellenőrzés szerint is a tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott, IV. korhatár-kategóriába tartozik, így csak 21 óra és 5 óra között lehetett volna közzétenni. Az NMHH a vizsgálatot követően 2024. június 21-én értesítette a román társhatóságot (CNA) a vélelmezett jogsértésről, egyúttal felkérte azt a szükséges intézkedések megtételére.Eljárás indul a Spirit FM ellenA testület hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Közösségi Rádiózásért Egyesület által üzemeltetett, Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű, közösségi jellegű Spirit FM állandó megnevezésű médiaszolgáltatás 2024. május 27-június 2. közötti műsorhetét és megállapította, hogy a médiaszolgáltató a vizsgált időszakban vélelmezhetően nem tett eleget a hatósági szerződésben rögzített vállalásainak, kevesebb szöveges tartalmat, közszolgálati jellegű és hírműsorszámot tett közzé, túllépte a zenei művek arányára vonatkozó maximális vállalását, emellett nem tett eleget a közszolgálati műsorszámok arányára vonatkozó törvényi minimum követelménynek sem. A Médiatanács a médiaszolgáltatóval szemben hatósági eljárást indított.A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, az ülésen történtekről azonban a jegyzőkönyvet csak később töltik fel.A Nemzeti Választási Bizottság a Media1 által bemutatott visszaélés után elmarasztalta az M1 HíradótMég több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Borító: Orbán Viktor kampányfilmje az M1 Híradóban | Eljárást indít a Médiatanács az M1 Híradó ellen a választások tisztességtelen befolyásolása miatt | A Médiatanács több hónap késéssel eljárást indít a választások tisztességtelen befolyásolása miatt az M1 Híradó ellen. | null | 1 | https://media1.hu/2024/07/18/mediatanacs-m1-hirado-burkolt-poltikai-reklam-eljaras/ | 2024-07-18 12:42:00 | true | null | null | Media1 |
"Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve jól láthatjuk, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítójaként, Makovecz Imre építészt 2006-ban kereste fel, hogy segítségét kérje egy nemes ügy, egy megbecsülésre és csodálatra méltó, különlegesen épített környezet megálmodásához." Ezzel indul az a 117 oldalas beszámoló, amelyben a felcsúti fociakadémia bemutatja, hogyan is dolgozott 2020-ban államilag kiemelt sportakadémiaként. A dokumentumokat egy év után a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal bevonásával sikerült megkapnia a K-Monitornak a Honvédelmi Minisztériumtól. A tárca első alkalommal ugyanis nem teljesítette megfelelően a közérdekű adatigénylést, majd második alkalommal elutasította azt a dokumentumok érzékeny jellegére hivatkozva. Ekkor kérte a K-Monitor a NAIH-t, hogy vizsgálja meg, kiadhatók-e az adatok. Végül a tárca anonimizálva kiadta a kért dokumentumokat, a beszámolók követelményeit, a 2023-as felcsúti szerződést és a 2020., 2021. és 2022. évi akadémiai beszámolókat.A kormány még 2019 novemberében találta ki, hogy a számos - olykor bőséges közpénzzel is támogatott - sportakadémia közül az egész hazai utánpótlás-nevelési rendszer egyfajta csúcsaként államilag kiemel néhányat. Ezzel a minőségi utánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, felkészítést és versenyeztetést akarták elősegíteni. Természetesen az "állami cím" mellé újabb közpénz-milliárdokat is adtak. Mindez első körben egy négyéves időszakra szólt, ami pont idén fog lejárni, így egyelőre még kérdés, hogy 2025-től maradnak-e a kiemelt akadémiák. A kormány és főleg Orbán Viktor sporthoz és focihoz való hozzáállását ismerve, meglepő lenne, ha nem tartanák eredményesnek ezt a négyéves időszakot. A kiemelt akadémiák listája nagyon rövid idő, mindössze két hónap alatt össze is állt. A labdarúgásnál a Fradi, a Debrecen, a Felcsút akadémiája mellé például a kisvárdai létesítmény is felkerült. Ez azért is említésre méltó, mert a méretét és múltját tekintve sem ér fel az lista többi szereplőjéhez, másrészt a belga Double Pass korábbi minősítése szerint itt nem folyik akadémiai szintű munka. Kiemelését egyedül földrajzi szempontok alapján lehet megmagyarázni: a város ukrán határhoz való közelsége miatt elvileg számos határon túli magyar fiatal fejlődhet modern körülmények között. Igaz, idővel sokkal inkább ukrán fiatalok képzőműhelye lett a kisvárdai akadémia, mint a helyi és határon túli magyaroké. Visszatérve az államilag kiemelt akadémiákhoz, a cím mellé tehát nem kevés közpénzt is biztosított a kormány, ezért cserébe évente beszámolót kell készítenie az érintetteknek a pénz felhasználásról és az akadémián folyó sportszakmai munkáról. Az akadémiákkal kötött szerződéseket, az évente elkészített jelentéseket, sőt az egyes műhelyeknek juttatott közpénz mennyiségét is gyakorlatilag hétpecsétes titokként őrizte a kormány. Néha Orbán Viktor is elégedetlen a felcsúti lelátónAnnyira titkolták ezeket a dokumentumokat (szerződés és a felcsúti akadémia beszámolója), hogy amikor bő egy évvel ezelőtt a K-Monitor a Honvédelmi Minisztériumtól szerette volna kikérni az adatokat, a tárca arra hivatkozva tagadta meg a kérést, hogy ezzel veszélyeztetné a rendszer jövőbeli működését és a sportakadémiák megítélést. (Amit egyáltalán válaszként elküldtek, az nagyon kevés egzakt információt tartalmaz.) Hasonló választ kapott a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal is: "Összességében a kért adatok kiadása veszélyeztetné a jogszabályi kötelezettség illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, a miniszter általi döntéshozatalt, az akadémiai rendszer folyamatos működését, valamint torzíthatja a sportakadémiai rendszer megítélését a komplex háttér ismeretének hiányában." Egy év után megérkeztek a dokumentumokA felcsúti akadémiával kötött keretszerződés mellett az akadémia által készített 2020-2021-2022-es beszámolókat, illetve azok követelményeit is megküldte a honvédelmi tárca a K-Monitornak. Maga a szerződés, amellyel a kormány 5,613 milliárd forintot biztosított a 2023-as évre A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány részére, nem sok konkrétumot tartalmaz. Az tudható, hogy a támogatottnak nem lehet 90 napon túli lejárt tartozása, ahogy köztartozása sem lehet, köteles viszont: kiadvány készítése esetén öt példányt ingyenesen eljuttatni a minisztériumnak, beruházási és fejlesztési célú támogatás, illetve nézők előtt játszott vagy tévében közvetített események esetén jól látható módon és helyen feltüntetni a Honvédelmi Minisztérium nevét és logóját, és ugyanez igaz minden PR-jellegű kiadványra, eszközre, meg kell hívni a tárcát a kommunikációs rendezvényekre, sportlétesítmény-fejlesztés átadása előtt öt nappal kell szólni a HM-nek, „a feladat előkészítésének és megvalósulásának a helyszínen történő nyomon követése, ellenőrzése céljából 6 névre szóló, értéket nem képviselő, a sportesemény megtekintésére szóló akkreditációt adni”, folyamatosan biztosítani kell a lehetőséget az ellenőrzésekre, a 200 ezer forintot meghaladó áru vagy szolgáltatás beszerzésére csak írásban lehet szerződni, és természetesen mindent számlával kell igazolni, a végén pedig a szakmai mellett pénzügyi beszámolót, elszámolást is készíteni kell.Ezeken túlmenően sportszakmai célokról, tervekről meglehetősen kevés szó esik. A felcsúti akadémia igénylésében lényegében említés szintjén tér ki a megrendezett külföldi utakra és kupákra, a lány utánpótlás-nevelésre, valamint a Letenyei Gimnázium és kollégium nevelésben betöltött szerepe.Célok, indikátorok, benchmarkok, bármiféle egzakt adat, fokmérő sem a szerződésben, sem pedig a szakmai bemutatóban nem szerepel.Makoveczi „mesevilág”Makoveczi „mesevilág” Fotó: pfla.huAz adott év munkájáról készülő beszámolóval kapcsolatban egyébként a Honvédelmi Minisztérium minden évben meghatározza, milyen követelmények alapján kell elkészíteni a beszámolókat. Ezt pontosan úgy kell elképzelni, mint egy szakdolgozat követelménylistáját: formai iránymutatások (betűméret és típus, margók szélessége), a hivatkozások megfelelő feltüntetése ugyanúgy szerepel benne, mint az, hogy bőrkötést kell kapnia a beszámolónak. Ennek színét meghatározhatja az akadémia, viszont arannyal fel kell tüntetni a borítón az akadémia nevét, középen a címerét, alul pedig az évszámot. Annyi különbség azért van egy szakdolgozathoz képest, hogy itt a beszámoló tartalomjegyzékét is összeállították a minisztériumi dolgozók. Ezek alapján kell ismertetni, hogy milyen munka folyt az adott évben.Az akadémia mottója: „Embereket nevelünk, akik ráadásul kiválóan futballoznak”„A hajdani felcsúti centerpálya köré idővel felépült a makoveczi »mesevilág« – az alapítás évében az egykori terményraktárból kollégium lett, sorra megjelentek az edzőpályák, megépült az orvosi központ, az étterem, a középiskola”,folytatja legelső, 2020-as évről készült beszámolóját a Puskás Akadémia.Végigolvasva a három beszámolót, mindenképpen tetten érhető a fejlődés – ha szakmai téren talán a vártnál kevésbé is, de a dokumentumok összeállítását illetően mindenképp. Míg az elsőnél érződött az, hogy most először kellett ilyet összerakni, és még vitte a költői lendület a készítőket, a 2022-es évről szóló dokumentáció már sokkal több egzakt információt tartalmaz részletes heti edzéstervekkel és mozgásgyakorlatokkal. Mindegyik dokumentum leginkább tényszerűségre támaszkodik, az például nem derül ki világosan, hogy hogyan változott az előző évhez képest az élvonalban lehetőséghez jutó játékosok száma. Le van írva ugyan, hogy melyik osztályban mennyien mutatkoztak be, de ez önmagában nehezen értelmezhető adat, pontos értékeléséhez tudni kellene az előző év adatait is.Az viszont kiderül a legelső dokumentumból, hogy milyen hitvallás alapján dolgoznak a felcsúti akadémián:„természetesen elsősorban az edzők, sportági felkészítők igényessége, munkamorálja, külső megjelenése és pontossága, amely hatással van a fiatal növendékeinkre. Kommunikációjuk, véleményalkotásuk és hozzáállásuk minősége, színvonala utat mutat játékosaink számára is. Azonban ez igaz a többi - a klubnál és akadémiánál - munkát végzőre is. Unott, fásult, megfáradt, negatív energiát kisugárzó emberekre, akik csak a napi rutinszerűen, nyűgből végzik a munkájukat, akik nem sugároznak dinamizmust, lelkesedést, azokra itt nincs szükség. Mi a jövőt építjük és nem a múlton és az esetleges sérelmeken, hibákon merengünk. Ebben pedig mindenkinek partnernek kell lennie. Egy-egy rosszul elejtett mondatuk romba döntheti az egész felépítményünket, ez pedig nem megengedhető”.Az akadémia legfőbb célja változatlannak tűnik, ami miatt egyébként gyakran kritika éri az egész felcsúti központot az akadémiától kezdve egészen az első csapatig. Orbán Viktor, amikor 2010-es hatalomra kerülése után kiemelte a felcsúti focit, azzal magyarázta, hogy a legfőbb feladat az lesz, hogy játékosokat neveljen ki a Fehérvárnak. Ráadásul egészen konkrét vágyaknak is hangot adott: ötven olyan topligás magyar játékost vizionált, amit az akadémiai rendszer folyamatosan kitermel. Amikor aztán a Felcsút is NB I.-es lett, adta volna magát, hogy az akadémia növendékei a Puskás FC-ben kezdhetik meg élvonalbeli szereplésüket. A valóság azonban az lett, hogy már pályafutásuk végén járó, illetve külföldi játékosokkal teletömött csapat állt ki a pályára a meccseken. Fiatalokat és saját nevelésű focistákat csak nyomokban tartalmazott a keret. A felcsútiak ugyan rendre Sallai Rolandot és Kleinheisler Lászlót emlegetik, mint tőlük indult topligás játékosok, de utóbbi például csak néhány meccset játszott a Bundesligában. És az eltelt szűk 13 év alatt ez még mindig kevés eredménynek tűnik.Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a felcsúti utánpótlás-nevelést érik kritikák, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke többször is elégedetlenségének adott hangot. Szerinte ugyanis nagyon kevés fiatal játszik a felnőtt bajnokságokban, az NB I-ben és az NB II-ben is. Legutóbb év elején fejtette ki a véleményét a hazai utánpótlás-neveléssel kapcsolatban:„Amikor fiatalokról beszélünk, akkor elfelejtjük, hogy Magyarországon az utánpótlásképzés nem úgy történik, hogy valakik a saját pénzüket beleteszik az utánpótlásba, és próbálnak abból jó játékosokat kihozni, felnevelni, aztán vagy játszatják őket vagy nem, hiszen az az ő káruk. Magyarországon az MLSZ-en keresztül, vagy közvetlenül az állam finanszírozza az utánpótlást, és az nem várható el, hogy az államtól elfogadják a pénzt, aztán vagy kinevelnek játékosokat, vagy nem, és ha ki is nevelnek, akkor sem játszatják őket. Akkor le kell mondani az utánpótlás-nevelésre felhasznált pénzekről, és a saját pénzét arra költi, amire akarja.”Lamin Colley, a Puskás Akadémia 30 éves csatára, az elmúlt két évben 9 gólt szerzettLamin Colley, a Puskás Akadémia 30 éves csatára, az elmúlt két évben 9 gólt szerzett Fotó: PAFCHiába a kritikák, hiába mutatott mást a valóság, a miniszterelnök által megfogalmazott fő cél nem változott az évek alatt:„A klub stratégiájának legfontosabb eleme a saját nevelésű játékosokra épülő első csapat, a klub felépítése. A klub elfogadottságát növelő irány lehet, ha az akadémián felnövő játékosokkal tud eredményes futballt játszani a felnőtt mezőnyben. Mindezek mellett cél a kiemelten tehetséget játékosok nemzetközi karrierhez történő előkészítése és segítése. (...) A klub számára értéket jelentő labdarúgók kinevelése az akadémia elsődleges feladata.”Ennek elérésben láthatóan az államilag kiemelt státuszt nem lendített nagyon sokat. A 2020-as és 2021-es dokumentumokban szereplő táblázatok szerint 2019/2020 tavaszán 24 U17-es pályára lépő játékos volt, addig a 2021/2022-es szezon őszén 18, a két időszak között 28-28 játékos lépett pályára, U16-os játékosok közül 23-an léptek pályára az időszak kezdetén, a legutolsó adat szerint 2021 őszén 26-an, a köztes időszakban 27, illetve 29 volt ez a létszám, az U15-ös játékosok közül pedig 21-en léptek pályára 2019 őszén, 2021 őszén pedig 24-en. Az NB III.-ban látszik leginkább valamiféle előrelépés, az időszak kezdetéről 19 játékost közölt az akadémia, míg 2021 őszére már 41 játékosról számolt be. Igaz, 2021 tavaszán ennél többen, 49-en is voltak.Hogy egészen pontosan mit is takar a „pályára lép” kifejezés, az nem világos.A valóság a tények mögöttA fentihez hasonló táblázatokat a 2022-es évről készített dokumentumban már nem találtunk, cserébe név szerint és szezononként felsorolják azokat a játékosokat, akik profi bajnokságban pályára léptek 2020. januárja óta.Szám szerint összesen 51-en vannak, közülük 15 játékos az NB I-ben, 33 az NB II-ben, 3 pedig külföldi bajnokságban lépett pályára. Arról viszont már nem szól a fáma, hogy vajon hogyan alakult ez a létszám például 2017 és 2020 között. Ahogy csalóka ez az összesítés is, hiszen a 33 NB II-es játékos közül 13 olyan focista van említve, aki az NB I-ben pályára lépők között is szerepel.Vagyis a profi bajnokságban pályára lépők pontos száma sokkal inkább 51 mínusz 13, azaz 38 fő.Egy ilyen kimutatásból rögtön azt gondolhatja bárki, hogy az említett játékosok karrierje beindult, és sikerült az átlépés az utánpótlás-nevelésből a felnőttek közé. Az elgondolás azonban nem teljesen fedi a valóságot, sok esetben ugyanis egyáltalán nem látszik a határozott előremenetel. Végignézve a játékosok pályafutását, akad olyan, akit mindig csak kölcsönbe vesznek a csapatok, hiába volt már több csapatnál is, de olyanra is van példa, amikor az a csapat adta kölcsönbe, aki szintén kölcsönbe vette, egy másik játékos pedig hiába volt nagyobb csapat tagja, csak egyszer lépett pályára, most pedig egy másodosztályú csapatnál kötött ki. Az áttekinthetőség és az információk kezelhetősége miatt csak azokat a játékosokat tüntettük fel, akik az NB I-ben pályára léptek (és akiről találtunk információkat). A Transfermarkt, illetve az MLSZ adatbázisainak segítségével néztük meg, jelenleg hol játszanak a játékosok és hány meccsen léptek pályára az első osztályban.ForrásEnnél is beszédesebb az a táblázat a beszámolóban, mely szerint folyamatos NB I-es játéklehetőséghez a 2020/2021-es és a 2021/2022-es szezonban is egyaránt két-két felcsúti nevelés jutott.Az iméntiekhez hasonló megosztottság jellemzi azokat a játékosokat is, akik külföldre igazoltak. A beszámoló szerint 2020 év eleje óta összesen nyolcan vannak, az ő adataikat szintén táblázatba foglaltuk.ForrásAz ő történeteikben is akad említésre méltó, hiszen jól látszik, hogy Galántai Tamás régóta Olaszországban nevelkedik, hasonló elmondható Balabás Bencéről is, aki szintén fiatalon került Ausztriába. Tehát a magyar utánpótlás-neveléshez meglehetősen kevés közük van. Vaits Marcell hiába mehetett el Hollandiába egy elsőosztályú csapat utánpótlásához, a lábát nem sikerült megvetnie. Innen a Szeged II-höz igazolt, amely kölcsönadta a harmadosztályú Hódmezővásárhelynek, mely végül a kölcsön lejártával leigazolta a játékost. Szintén a harmadosztályba került külföld után Szin Ferenc is.Felfoghatatlan pénzmennyiségA beszámolóban foglaltak önmagában nehezen adnak választ arra a kérdésre, hogy mennyire éri meg és mennyire működik hatékonyan, mennyire teljesíti az elvárt célokat az államilag kiemelt akadémia. A Felcsút számára azonban nem ez nyitotta meg a pénzcsapokat. A tao-rendszer 2011-es elindulása óta és Orbán Viktor kiemelt figyelmének köszönhetően a felcsúti profi focihoz és az utánpótlás alapítványhoz összesen már több mint 100 milliárd forint áramlott. Ennek meghatározó része a közpénznek minősülő tao, a többi pedig feltehetően az állami közbeszerzéseken meggazdagodott NER-cégek támogatásainak köszönhető. Az NB I-es csapat esetében a bevételek összetételét csak gyanítani lehet, hiszen az éves pénzügyi beszámolójából rendre kihagyják ezt a részt. Így csak a nem túl erős felcsúti nézőszámokból lehet azt feltételezni, hogy nem a jegyekből és mezeladásokból jön össze az az évi néhány milliárd forintos bevétel, amivel rendre az egyik legnagyobb költségvetéssel bíró klub az NB I-ben.Tulajdonképpen tehát az egyáltalán nem szerény anyagi körülményeket támogatta meg az állam még évi néhány milliárd forinttal. Hogy pontosan mennyivel, azt nem látni világosan, annyi biztos, hogy 2023-ban 5,613 milliárd forintot adott az akadémiának a Honvédelmi Minisztérium.Sok fiatal a másod- és a harmadosztályban kötött ki az NB I. vagy külföld utánSok fiatal a másod- és a harmadosztályban kötött ki az NB I. vagy külföld után Fotó: pfla.huA 2022-es évről készült beszámoló a korábbiakkal ellentétben egy rövid rész erejéig a pénzügyekre is kitért, miszerintaz államilag elismert sportakadémiai támogatás összesen: 10 756 352 004 forint.Tekintve, hogy ez egy adott év beszámolója, egyáltalán nem kizárt, hogy ez az összeg egyetlen év támogatása és nem egy 2020-tól összesített összeg. Mindenesetre több mint 16 milliárd forintot már biztosan a Felcsúthoz áramoltatott a kormány az államilag kiemelt státusz miatt. Ahogy azonban korábban említettük, nem lehet tudni, pontosan mire költötték el ezt a pénzt, két dolog biztos csak a beszámolónak köszönhetően: 2022-ben 906 millió forintért vettek két ingatlant leánykollégiumnak és kettőt felújítottak, illetve 255 akadémiai dolgozó bérét is az állami támogatásból fedezik.Némi fogalmunk azért mégis lehet arról, hogy mire és milyen nagyságrendben költik el az állami támogatást az akadémián. A támogatást igénylő dokumentumnak része ugyanis egy előzetes költségvetés a tervezett kiadásokról, amivel megalapozzák az igényelt pénz szükségét. Eszerint a 2023-ra kért 5,613 milliárd forintból: 1,4 milliárd forintot munkavállalókkal összefüggésben terveztek elkölteni, élelmiszerekre 235 milliót, sportruházatra 230 milliót, az áram 490 milliós költséget jelenthetett, a fűtési anyagok, pellet 125 milliósat. 130 milliót szántak kommunikációra, 720 milliót egyéb szolgáltatásokra, étkezés címszó alatt 370 milliót akartak elkölteni, versenyrendezésre 300 milliót, orvosi szolgáltatásra pedig 110 milliót szántak. | "Unott, megfáradt, fásult emberekre itt nincs szükség" - írja a felcsúti akadémia a sokáig rejtegetett beszámolójában | Eleinte azért nem akarta kiadni a Honvédelmi Minisztérium a felcsúti papírokat, mert ez veszélyeztetné a sportakadémiák megítélését és a jövőbeli működését. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/18/unott-megfaradt-fasult-emberekre-itt-nincs-szukseg-irja-a-felcsuti-akademia-a-sokaig-rejtegetett-akademiai-beszamolojaban | 2024-07-18 12:31:00 | true | null | null | 444 |
Fordulatot ígér a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt zajló büntetőügyben Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője.Az ügyvéd Havas Henriknek nyilatkozott erről a napokban és elmondta: látókörükbe került három-négy ember, akik részt vettek különböző megbeszéléseken, ahol a valódi felbujtó leleplezte magát és elismerte azt is, hogy nem kevés pénzt juttatott Portik Tamásnak azért, hogy a gyanút róla elterelje.Név ugyan ezzel kapcsolatban nem hangzott el, de a beszélgetésből kikövetkeztethető, hogy Princz Gáborról lehet szó.A Princz-szálPrinczre Gyárfáshoz hasonlóan potenciális felbujtóként tekintettek a hatóságok (igaz, több tanú szerint volt olyan magas rangú rendőrtiszt, aki védelmébe vette a bankárt és igyekezett akadályozni az ellene folyó vizsgálódást), miután a Postabankhoz tartozó sajtóportfólió miatt konfliktusba keveredett Fenyő Jánossal, aki bizalmasa,Perczel Tamás szerint a páncélszekrényében őrizte a bank eredeti és a meghamisított mérlegét is, ám ezek a dokumentumok Fenyő halála után rejtélyes módon eltűntek.A bankár több vallomás szerint a Portik tulajdonában lévő Művészinas étterem rendszeres vendége volt, és az energolos egyik embere, H. Tibor rajta volt a hírhedt VIP-listán.Princz esetleges érintettségéről R. László, az alvilág egyik jól ismert figurája is beszélt a nyomozóknak. Az egykori keresztapa Portik albán katonájától, Salihi Meadtól hallotta, hogy az olajos nagyvállalkozó jóban volt a bankárral.A külföldi gengszter arról is beszélt a Conti-Car autókereskedés tulajdonosának, hogy nem sokkal Fenyő János médiacézár halála után Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank-fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot.A rendőrségi nyomozás szerint, ha nem is konkrétan a pályaudvarnál, de a környékén volt bankfiók.Hozzátesszük: Princz Gábor már nem él, így ő nem tud védekezni. Másrészt a 2012-es rendőrségi kihallgatásán az üzletember tagadta, hogy pénzt fizetett Portiknak vagy bármelyik emberének.A Fenyő-gyilkosságFenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4. szám alatt, amikor megállt egy piros lámpánál. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről.A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában.A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.A jogerős ítélet után vizsgálatot indított a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek.Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.Gyárfás ellen 2019 nyarán emeltek vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A Fenyő-ügyben Portikot is felelősségre vonták, az ellene indított eljárást egyesítették Gyárfás perével. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt rója a vádhatóság, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháccsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.Hét év GyárfásnakFebruárban Gyárfás Tamást bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte nem jogerősen a bíróság.Azért született Portik esetében ez a döntés, mert nála perújítást rendeltek el és a Fenyő-ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét.Gyárfás legkorábban büntetésének négyötödének letöltése után, míg Portik húsz év múlva szabadulhat. Gyárfás azért lett "csak" bűnsegéd, mert a bíróság álláspontja szerint Portik Tamás ötlete volt Fenyő János, Gyárfás nagy ellenségének kivégzése, amibe az exúszóelnök ráutaló magatartásával beleegyezett. Az elsőfokú döntésről bővebben itt olvashatnak. | Új bizonyítékra bukkantak a Fenyő-ügyben? | Fontos bizonyíték juthat hamarosan a védelem birtokába a Fenyő-gyilkosság ügyében – erre utalt Havas Henriknek adott interjújában Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Noha a védő konkrétumokat nem árult el, az a beszélgetésből kiderül, hogy új szereplők bukkanhatnak fel az ügyben, akik előtt Fenyő János egy másik ellensége leleplezte magát és elismerte, hogy pénzt fizetett Portik Tamásnak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/uj-bizonyitekra-bukkantak-a-fenyo-ugyben | 2024-07-17 18:21:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újabb gyanúsított kényszerintézkedése szűnt meg az óbudai korrupciós botrányban - értesült a Magyar Nemzet. A bíróság lapunknak adott tájékoztatásából ugyanis kiderült, hogy a nyomozó ügyészség nem kezdeményezte az egyik érintett bűnügyi felügyeletének meghosszabbítását, így az illető már szabadlábon védekezik.Ez az a közferháborodást kiváltó ügy, amibe nemrég belebukott Óbuda szocialista alpolgármestere, Czeglédy Gergő is, ám a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.Lebuktak a kenőpénzzelA III. kerületi botrányt Anonymous tárta fel 2021 őszén, több videó kiszivárogtatásával. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a legmegdöbbentőbb az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogya baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint kenőpénzzel számolt el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették.Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt ebben az esetben szó.A baloldal háttérembere is gyanúsítottAz ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.Czeglédy százmilliós korrupcióban lehet érintettFontos körülmény, hogy néhány héttel ezelőtt kiengedték a letartóztatásból D. Róbertet, akit az ügy első gyanúsítottjai között tartanak számon.A férfi szabadulása időben egybeesett Óbuda MSZP-s, minősített vesztegetéssel gyanúsított alpolgármesterének őrizetbe vételével, akit egy társával együtt le is tartóztatott a bíróság.Az ügy érintettjeinek körében azonnal elterjedt, hogy valaki a szabadulás reményében a gyanúsítottak közül beszélni kezdett és így jutottak el Czeglédyhez.A Központi Nyomozó Főügyészség azt rója Czeglédy Gergő terhére, hogy százmillió forintnyi kenőpénzt fogadott el azért, hogy biztosítsa egy reklámcég plakátjainak elhelyezését Óbudán. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezésére fiktív szerződéseket kötöttek. | Újabb fordulat az óbudai korrupciós bűnügyben | Nem hosszabbították meg a bűnügyi felügyeletét, így néhány napja már szabadlábon van az óbudai kenőpénzes bűnügy egyik gyanúsítottja. Nem sokkal korábban a botrány egyik főszereplőjét a börtönből engedték ki, ám a férfi szabadulásával egyidőben az ügyészek őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, akit százmilliós vesztegetéssel gyanúsítanak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/ujabb-fordulat-az-obudai-korrupcios-bunugyben | 2024-07-17 12:34:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Alcsútdobozon ezúttal az arborétum és a golfpálya szomszédságában vett 8,6 hektár (86 ezer négyzetméter) földet id. Orbán Győző. A miniszterelnök édesapja 20,25 millió forintot fizetett a június végén szerzett területért. Ugyanaz volt az eladó, mint id. Orbán Győző több korábbi földszerzésénél.Több cikkünkben írtunk már a hatvanpusztai birtokot is tulajdonló Orbán Győző ingatlanjairól. Legutóbb márciusban számoltuk össze, hogy az akkor vásárolt területekkel nyolcvanhektárnyi föld volt a miniszterelnök édesapjának tulajdonában a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozon. Ehhez adódik hozzá a június végi földvásárlás 8,6 hektárja. A területek adásvételi szerződése a törvényi szabályozás alapján harminc napig nyilvános, így találtunk rá mi is.Ehhez kapcsolódóan: Tovább bővült az alcsútdobozi Orbán-birodalom: újabb földeket szerzett a miniszterelnök édesapjaA most szerzett területek (szántó és fás területek) részben a máriavölgyi (Alcsút) Pannónia Golf & Country Club mellett találhatók. A klubról a Partizán írta meg a BDPST Zrt. közleménye alapján, hogy Tiborcz István érdekeltsége bevásárolta magát a klubot működtető cégbe, a Pannónia Golf & Country Club Máriavölgy Zrt.-be (Mészáros Lőrinc mellé).A golfpálya területe egyébként ifj. Orbán Győző cégéé (a PSU Kft.-n keresztül). A golfklubról a turizmus.com azt írta tavaly novemberben, hogy a BDPST Zrt.-é. Tény, hogy a klubot működtető cég székhelye a tavalyi bejelentéskor átkerült Mészáros Lőrinc cégeinek felcsúti címéről abba a budapesti, Pasaréti úti irodaházba, ahová számos Tiborcz-érdekeltség is be van jelentve.Az Alcsúti Arborétumról az Átlátszó írta meg több éve, hogy a felcsúti Puskás Akadémiát is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz tartozik.A miniszterelnök édesapja által most szerzett földek és már meglévő, korábbi birtokai: | Tovább növekedett az Orbán-birodalom Alcsúton | Alcsútdobozon ezúttal az arborétum és a golfpálya szomszédságában vett 8,6 hektár (86 ezer négyzetméter) földet id. Orbán Győző. A miniszterelnök édesapja 20,25 millió forintot fizetett a területért, és ugyanaz volt az eladó, mint id. Orbán Győző több korábbi földszerzésénél. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tovabb-novekedett-az-orban-birodalom-alcsuton/33041631.html | 2024-07-19 16:44:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az önkormányzati választáson 18 év után kiszavazták a hatalomból Gárdony fideszes polgármesterét. Tóth István június végére és július 10-re is összehívott egy-egy képviselő-testületi ülést. Ezen több pénzt osztottak ki beruházásra, mint amennyi 2022-ben az egész éves keret volt. Az erről döntő 11 képviselőből csak 5 nyert mandátumot a következő ciklusra. Az újonnan megválasztott polgármester és képviselőtársai petícióval akadályoznák meg, hogy a távozó városvezetés kisöpörje a kamrát. Megkeresésünkre a távozó polgármester, akit például onnan ismerhetünk, hogy rendőröket hívott padokat rendbetevő kutyapárti aktivistákra, annyit üzent, hogy nem kíván nyilatkozni. "Nekem nincs bajom a beruházásokkal, amikről szó van, azok között vannak fontos, időszerű, sőt, olyan fejlesztések, amik már régóta esedékesek lennének. A bajom a nagyságrenddel és az időzítéssel van. Azzal, hogy most nagyságrendileg annyi pénzt akarnak elkölteni két hét alatt, mint amennyit tavaly vagy tavalyelőtt egész évben, miközben ha jogilag még legitim is a testület, politikailag már nem az" - mondja kérdésemre Szigetvári Péter leendő gárdonyi önkormányzati képviselő. A június 9-i választáson független egyéni jelöltként győzte le az eddigi fideszes képviselőt, és ezzel nem volt egyedül.Tóth István, aki 18 éven át vezette GárdonytA 8 egyéni választókerületből csak 4-et nyert fideszes (öt éve még 7-et), és míg a 12 tagú képviselő-testületben most Tóth István polgármesterrel együtt 8 Fidesz-KDNP-s van, ősztől már csak 5 lesz (Tóth legutóbb azzal került be a híreinkbe, hogy rendőröket hívott a városban padokat rendbetevő kutyapárti aktivistákra). És a polgármestert sem Tóth Istvánnak hívják majd, a VITE civil szervezet színeiben indult Eötvös Pál Árpád 60:40 százalékos arányban győzte le a várost 18 évig vezető Tóthot. Öt éve Tóth 49,3 százalékot, az akkor az ellenzéki összefogás jelöltjeként induló Eötvös 31 százalékot kapott, és csaknem 20 százalékot ért független jelöltként az a Vágner Elza, aki most a DK listájáról került be a testületbe.A gárdonyiak tehát lényegében megbuktatták az eddigi városvezetést, csak 3 fideszes képviselő tudta megtartani a mandátumát (a negyedik egyéni győztes és a kompenzációs listára bekerült fideszes 2019-ben nem lett képviselő). Jogilag azonban az őszi váltásig még a mostani városvezetés azt tesz, amit akar.És Tóth Istvánék most nagyon akarnak. A Határárki kikötő mosdója, burkolatfelújítás, pallójárda- és lépcsőépítés a látványtavakhoz (amelyek látványosságáról a polgármestert is adó VITE színeiben mandátumot szerzett Horányi Tibor itt posztolt fotókat), ugyanott fák telepítése, a városháza mögötti park környezetrendezése, játszótérfejlesztés, egy iskolai előtti parkoló kialakítása, rendelőfelújítás, de még egy pumpapálya és egy vidraszobor elkészítése is azon a listán volt, amiről most, a választási után akartak gyorsan gondoskodni. Június végén 230 milliós, majd július 10-én további 570 millió forintnyi beruházás indításáról határoztak a képviselők; a 12 tagú testületből 11-en voltak ott az ülésen, mint írtam, többségük nem lesz képviselő októbertől.Hogy a nagyságrendet érzékeltessük: Gárdony önkormányzata tavalyelőtt nagyjából 3 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 770 milliót költöttek beruházásra, tavaly nagyjából 3,4 milliárdból, amiből körülbelül 1 milliárd forint volt beruházási kiadás. Vagyis most néhány héten belül 800 millió forintot költöttek olyan célra, amire az elmúlt két teljes évben összesen ennek nagyjából dupláját, 1,77 milliárdot.A megválasztott, de hivatalba még nem lépett polgármester, valamint öt képviselő, köztük Szigetvári a hétvégén petíciót indítottak „Beruházások ideiglenes felfüggesztése Gárdonyban az átmeneti időszakban” címmel. A városvezetőnek címzett tiltakozó levélben azt kérik, hogy még hivatalban lévő testület az októberig tartó átmeneti időszakban csak a folyamatban lévő ügyek lezárásával, illetve az éves munkatervében lévő ügyekkel foglalkozzon, és ne hozzon döntést beruházásokról, ingatlaneladásokról és -vásárlásokról, valamint olyan szerződésekről, amelyek 2024. október 1-je utáni határidejűek.„Az elmúlt néhány hétben Tóth István azt bizonyította, hogy számára nem jelentenek semmit Gárdony lakosai”, mondja Szigetvári. Példaként említi – egy facebookos posztjában is ír erről –, hogy a még hivatalban lévő városvezetés nem adott 15 millió forintos hozzájárulást a velencei szakrendelő működéséhez, ami biztosította volna, hogy a gárdonyi betegek „alanyi jogon igénybe vegyék annak szolgáltatásait”. A régóta esedékes beruházások között van például az egyik helyi általános iskola áramellátásának problémája. A polgármester a legutóbbi testületi ülésen elismerte, hogy tudja: a gárdonyi iskola elektromos hálózata „olyan rossz állapotban van, hogy bármikor meghallja a tűzoltó autót a városban, eszébe jut, talán a gárdonyi iskola ég éppen” – fogalmazott erről Szigetvári. Szerinte az erre most elköltött 6 millió forintot bármikor odaadhatták volna, arról nem is beszélve, hogy így a városvezető hosszabb ideje „életveszélyben tartotta az ott tanuló diákokat, és az ott dolgozókat”.A petíció aláírói szerint az önkormányzati döntések is erre utalnak. A petícióban „a hivatalban lévő képviselő-testület pénzszórásban megnyilvánuló politikai bosszújáról” és „kellő előkészítés nélkül, kapkodva meghozott döntésekről” írnak, valamint arról, hogy ez sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az októberben hivatalba lépő városvezető és képviselőtársai attól tartanak, hogy a város működőképessége veszélybe kerülhet a helytelenül előkészített, későn elindított és jóváhagyott beruházások miatt.Szerettem volna megtudni, miért tartotta fontosnak Tóth István, hogy a választási veresége után vigye be ezeket az előterjesztéseket a többségében már szintén mandátumát vesztett tagokból álló képviselő-testület elé, hogy mit gondol a megválasztott, leendő városvezetés által indított petícióról, de azt is szerettük volna megkérdezni, hogy tervezi-e még további testületi ülések összehívását október előtt. A városházán többszöri próbálkozás után a titkárnője azt közölte, hogy Tóth a héten szabadságon van, majd miután megüzentem a kérdéseimet és megadtam elérhetőségeimet, kis idő múlva visszahívott, hogy „a polgármester úr a kérdéses ügyben nem kíván nyilatkozni”. | Pumpapálya, vidraszobor: bukása óta szórja a pénzt a gárdonyi fideszes városvezetés | A polgármestert 18 év után leváltották, a testületi többség is elveszett a júniusi választáson. Az elmúlt néhány hétben mégis elköltöttek gyorsan 800 millió forintot beruházásokra – tavaly és tavalyelőtt összesen 1,77 milliárd ment erre a célra. Petíció indult a döntések ellen. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/19/pumpapalya-vidraszobor-bukasa-ota-szorja-a-penzt-a-gardonyi-fideszes-varosvezetes | 2024-07-19 16:02:00 | true | null | null | 444 |
Tengerkék hawaii ingben pózolt a napokban Orbán Viktor a horvátországi Vis szigetén - a horvát sajtóból átvett hírről lapunk is beszámolt. A miniszterelnök a jelek szerint nem sokat pihenhetett, hiszen július 18-án már az angliai Woodstockból, az EPC-csúcsról posztolt fotókat Facebook-oldalán, ahová a nyaralós képek valamiért már nem kerültek fel.Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán egyenesen üdüléséről utazott tovább az angliai rendezvényre. Hadházy Ákos képviselő ugyanis közzétett egy július 18-i légiforgalmi radarfelvételt, amin az látszik, hogy a Magyar Honvédség 606-os lajstromjelű luxusgépe, egy Dassault Falcon 7X hajnali négy után a ferihegyi reptérről indul, egy órával később a horvátországi Split repterén landol.A bejegyzést alátámasztja a flightaware légiforgalmi portál archívuma is: ezen adatok alapján a Falcon még hat óra előtt tovább is indult az Egyesült Királyságba, és az angliai Brize Norton repülőterén szállt le - ami 23 percnyi autóútra található Woodstocktól.Hárommillióért repülhetett a Falcon SplitbeA horvátországi kitérő 55 perces utat és több mint 500 kilométeres többletet jelentett ahhoz képest, ha a Falcon 7X egyenesen Budapestről repült volna Brize Nortonba. Hogy ez mennyibe került, arról az aircraftcostcalculator.com adhat képet: a portál a luxusgépnek számító Dassault Falcon 7x esetében 9470 dollár/üzemórával kalkulál, ami a jelenlegi árfolyam mellett 3,3 millió forintnak felel meg. "Ez egy reális becslés, amiben benne van a karbantartás, a személyzet és az üzemanyag ára is. Ha bérelték volna, még többe kerülne" - mondta kérdésünkre Hardy Mihály repülési szakértő, a Klubrádió főszerkesztője. Hardy egyébként eleve szemfényvesztésnek tartja, hogy a repülőt honvédséginek nevezik, hiszen ezt a típust mindenütt a világon üzleti vagy magángépként tartják számon - és az is árulkodó, hogy főként kormánytagok használják.A horvátországi kitérő kapcsán levelet küldtünk Havasi Bertalannak - hiszen, ha nehezen is, de elképzelhető olyan fatális véletlen egybeesés, hogy a honvédségi gép Orbán Viktor helyett valaki mást szállított Split és Brize Norton között július 18-án.Arról is érdeklődtünk, hogy ha mégis a miniszterelnök utazott a gépen, kik tartottak vele, és hogy Orbán maga fizette-e a repülő plusz 500 kilométeres útját, vagy az állam viseli majd a több milliós költséget. Válaszokat egyelőre nem kaptunk, ha Havasi Bertalan később mégis reagálna, frissítjük cikkünket. Tegyük hozzá, Orbán nem először használja különutakra a Magyar Honvédség repülőit: tavaly az egyik, Kairóból Budapestre visszaérkező Airbus tett egy közel másfél órás kitérőt Olaszországban. A gép Pisában landolt, nem sokkal később pedig a miniszterelnököt és feleségét Firenzében, majd Velencében is látták sétálgatni.Arra járt a NER-es luxusjacht isA Hadházy Ákos által közzétett, a részleteket bemutató montázson feltűnik egy másik érdekesség is. A honvédségi gép indulása után, szintén Splitből indult tovább Trogir felé a My Artemy luxusjacht. A jachtról korábban az Átlátszó derítette ki, hogy egy máltai offshore cégen keresztül az egyik leggazdagabb, NER-közeli nagyvállalkozó, Szíjj László a közvetett tulajdonosa. A jacht használatát átlagemberek meg sem engedhetik maguknak: bérleti díja egy hétre 95 ezer és 112 ezer euró (37-43 millió forint) között mozog, a szezontól is függően. | Hárommilliós kitérő: kormánygép mehetett a horvát tengerparton nyaraló Orbánért | A Falcon 7X Angliába tartott, csak előbb tett egy több mint 500 kilométeres különutat. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/harommillios-kitero-kormanygep-johetett-a-horvat-tengerparton-nyaralo-orbanert-165862 | 2024-07-19 17:34:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Reagált a Közbeszerzési Döntőbizottság a Péterfy Sándor utcai kórházról írt cikkünkre, amiben azt írtuk, hogy 80 millió forintra bírságolták az intézményt, mert ellátták a betegeket. A döntőbizottság a lapunknak küldött levelében azt írta: nem a betegek ellátása miatt büntette meg a kórházat a döntőbizottság, hanem mert közel 1 milliárdot költöttek el a nyilvánosság kizárásával, versenyeztetés nélkül. És arra is felhívták a figyelmet, hogy akár 300 millió forintra is bírságolhatták volna a Péterfy utcai kórházat, de úgy döntöttek, hogy a büntetés összegét közel 75 százalékkal mérséklik.Az az Economx cikkében is szerepelt, hogy az intézmény megsértette a közbeszerzési törvényt. Ugyanakkor a Péterfy utcai kórház pedig arra hivatkozott, hogy a betegek ellátása került volna veszélybe éppen a koronavírus-járvány ideje alatt, ha nem lett volna elég nővér, aki ellássa a pácienseket.A döntőbizottság szerint transzparensen kellett volna eljárnia a PéterfynekA Közbeszerzési Döntőbizottság a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézetre a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és még három súlyos jogsértés miatt szabott ki bírságot. Úgy fogalmaznak, a kórháznak a zavartalan betegellátás biztosítására átláthatóan is lehetősége lett volna, ráadásul versenyeztetéssel jobb helyzetbe is kerülhetett volna.A kórház egyik jogsértését sem tagadja, annak felülvizsgálatát nem kérte. De a cikkünk kapcsán azt írta a Péterfy utcai kórház az Economxnak:július 15-én a 80 millió forint büntetést kifizették, a bírsággal nem értenek egyet, és jogorvoslatért bírósághoz fordulnak.Az Állami Számvevőszék hivatalbóli kezdeményezésére megindult jogorvoslati eljárás lezárásaként meghozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet, mint beszerző a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg a BTHospmed Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-vel, mint kérelmezővel az "Egészségügyi feladatok ellátása munkaerőhiány áthidalása céljából egészségügyi szakvégzettségekkel" tárgyú közreműködői szerződést. A kórház 2019. október 15-e és 2023. október 6-a között 962 593 717 forint összeget fizetett ki a bérnővéreket kölcsönző cégnek a közreműködői szerződés és annak módosítása alapján.A döntőbizottság - a beszerzés magas, közel egy milliárdos értékét, mint kötelező mérlegelési szempontot is figyelembe véve - a megállapított jogsértés miatt 40 millió forint bírságot szabott ki a kórházzal szemben. A Kbt. a bírság kiszabását ebben az esetben kötelezővé teszi.A döntőbizottság azt is megállapította, hogy a közreműködői szerződés és módosítása nem semmis, mert a beszerző folyamatos betegellátási kötelezettségének ellátásához voltak szükségesek, és emiatt kiemelkedően fontos közérdek fűződött a teljesítésükhöz.A Kbt. a szerződés (és módosítása) nem semmis voltának kimondása esetén viszont további bírság kiszabását teszi kötelezővé, ezért a Döntőbizottság további 40 millió forint összegű bírságot szabott ki a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézettel szemben. Ennek a két bírságnak az összege összesen 80 millió forint.A döntőbizottság kiemelte: hogy Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet a jogsértések mindegyikét elismerte, azok meglétét nem vitatja.A Péterfy utcai kórház azt közölte lapunkkal, hogy a bírság indokoltságával kapcsolatos álláspontját a bíróság előtti felülvizsgálati eljárás során fogja kifejteni. | Akár 300 milliós bírságot is kaphatott volna a Péterfy utcai kórház | Jogsértést követett el a Péterfy utcai kórház, ezt senki sem tagadja. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint egymilliárdot költött el a fővárosi intézmény tendereztetés nélkül. De ha nem lettek volna bérnővérek, akkor a betegellátás sérült volna. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/kozbeszerzesi-dontobiztossag-peterfy-sandor-utcai-korhaz-betegellatas-transzpaerencia-birsag.793168.html | 2024-07-19 16:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Régóta megy a huzavona a főváros VIII. kerületében megépítendő Pázmány Campus ügyében, most ismét üzent egymásnak a kerület polgármestere, Pikó András, illetve az építésért felelős miniszter, Lázár János.
Lázár péntek délután az építkezés fontosságát hangsúlyozva ajánlatot tett a VIII. kerület érintett részén lakóknak, a miniszter szerint a városrész megújulásában Józsefváros önkormányzata nem partner, hiába ajánlják fel nekik a környezetük megújítását. Ezért Lázár közvetlenül a helyi lakóknak tett pénteken ajánlatot:
a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatának felújítását,
közterületek, járdák, útburkolatok, közművek felújítását,
zöldítést, fákat, cserjéket ígérve, illetve azt írta,
néhány ház lakóinak vételi ajánlatot is tesznek.
Pár órával később Pikó András is posztolt, arról írt a Facebookon, hogy levelet küldött Lázárnak. A polgármester arról ír, hogy ugyan elismerik, komoly közterületi fejlesztés valósulna meg a negyedben, ugyanakkor a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák a fejlesztések. Ők pedig nem támogatnak semmilyen olyan beruházást, mely a lakosság cseréjével vagy elvesztésével jár.
Pikó szerint a Józsefvárosi Önkormányzat ismertette a kormány képviselőivel a Pázmány Campusról lefolytatott társadalmi egyeztetés eredményét, majd a megállapodásnak megfelelően elküldte a javaslatait:
szükségesnek tartják a tervek módosítását,
a Magyar Rádió értékkel bíró épületeinek megőrzését,
a campus funkcióinak szükséges csökkentését, valamint mindezek előtt
a tervezett bontások és építkezések hatását vizsgáló vizsgálatok elvégzését.
Ez utóbbiról azt írta, hogy statikai vizsgálatokat az önkormányzat is megrendelt a négy, leginkább veszélyeztetett társasház számára, de a beruházó részéről is kötelező feladat ezen vizsgálatok elvégzése.
"Ha ezek azt mutatják, hogy a házainkat és otthonainkat nem veszélyezteti a bontás és építés, jussunk konszenzusra, a társadalmi egyeztetés eredményét figyelembe véve, a tervek szükséges módosításáról."
A kormány 2025. december 31-ig kitolta a Pázmány Campus előkészítésének határidejét.
Még februárban egyeztek meg a felek arról, hogy újrainduljanak a tárgyalások az úgynevezett Pázmány-projektről. Pikó többek közt azt kérte, hogy a Palotanegyedet jelentősen átrajzoló projektről valós társadalmi egyeztetés legyen. A minisztérium által is ígért tárgyalások egyik eleme volt, hogy Lázár március elején leült a kerületiekkel. Ezután jelentette be a polgármester, hogy társadalmi egyeztetés indul a campusról. Azonban már ekkor máshogy számoltak be az eredményekről a civilek és Lázár is: a miniszter annyit írt, hogy
a "célból nem engedünk, de az odavezető útról tárgyalunk".
Egy áprilisi lakossági fórumon többen azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán ott kell-e megépülnie a campusnak. Mások az új épületek magasságát és azok árnyékát tették szóvá, de a több ezer, a Palotanegyedre ömlő egyetemistának sem örül mindenki. Az ÉKM államtitkára az egyetem elhelyezkedésével kapcsolatban utalt arra, hogy az már nem kérdőjelezhető meg, hogy az egyetemre szükség van, ahogy az sem, hogy hol.
A helyi civilek többek közt azt is kifogásolták, hogy olyan épületeket dózerolnának le, amik nemcsak fontos emlékek, hanem több közülük kifejezetten jó állapotban van. | Lázár kivásárlást ajánl néhány ház lakóinak, Pikóék lakosságcserétől tartanak a Palotanegyedben | Régóta megy a huzavona a főváros VIII. kerületében megépítendő Pázmány Campus ügyében, most ismét üzent egymásnak a kerület polgármestere, Pikó András, illetve az építésért felelős miniszter, Lázár János. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/12/pazmany-campus-palotanegyed-lazar-piko-epitkezes | 2024-07-12 18:40:00 | true | null | null | Telex |
A Nyíregyháza Spartacus Mezőkövesden fogadja a hozzá hasonlóan újonc ETO FC Győrt a labdarúgó OTP Bank Liga első fordulójában, július 26-án - írja az MTI. A bajnoki meccset azért nem Nyíregyházán játsszák majd, mert hiába ígérték, nem készült el az új stadion.
A Nyíregyháza honlapján közzétett beszámolójában is arról ír, hogy azért kellett új helyszínt keresni a találkozónak, mert a csapat még nem veheti birtokba a felújított Városi Stadiont. "A Szpari tárgyalt mind a kisvárdai, mind pedig a mezőkövesdi stadion vezetésével, a közelben ezek a létesítmények felelnek meg az NB-I-es előírásoknak. Kisvárdán ebben az időpontban nem szabad a stadion, Mezőkövesden viszont pályára léphetünk" - közölték.
Dankó Gergő ügyvezető azt írta, hogy szeptember 1-től kezdődően kapták meg a stadion üzemeltetési jogait. Hozzátette: dolgoznak azon, hogy a második hazai mérkőzésüket már ne máshol, hanem az új stadionban játszhassák le. A csapat egyébként kéréssel fordult mind az MLSZ, mind az ETO FC Győr felé, hogy az első meccsünket elhalaszthassák december 4-re, de a győri klub ezt nem fogadta el.
A 444 idézte fel, hogy a csúszás azért is meglepő, mert május közepén a hivatalos kommunikáció szerint már jól, "rajtra készen" állt a nyíregyházi stadion: a beszámolójuk szerint már "locsolták a gyepet, és az utolsó simításokat végezték az építkezésen". Nyul Zoltán az ÉKM helyettes államtitkára pedig arról beszélt szintén május közepén, hogy június 30-ra kész lesz a stadion központi létesítménye és a szabadidős centrum is. "Kijelenthetjük, hogy itt kezdheti a szezont a Nyíregyháza Spartacus" - mondta. | Hiába ígérték, nem lett kész a stadion, Mezőkövesden játssza első bajnokiját a Nyíregyháza | A Nyíregyháza Spartacus Mezőkövesden fogadja a hozzá hasonlóan újonc ETO FC Győrt a labdarúgó OTP Bank Liga első fordulójában, július 26-án – írja az MTI. A bajnoki meccset azért nem Nyíregyházán játsszák majd, mert hiába ígérték, nem készült el az új stadion. | null | 1 | https://telex.hu/sport/2024/07/13/nyiregyhaza-mezokovesd-bajnoki-stadion-igertet-elso-meccs | 2024-07-13 21:46:00 | true | null | null | Telex |
Nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében: a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye azt írja, a hírekkel ellentétben a lombkoronasétány miatt nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve nyomoz, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.
Még tavaly áprilisban terjesztett be írásbeli választ igénylő kérdést Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő, az ő kérdése alapján folytat nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya. Az Európai Ügyészség (EPPO) 2024 februárjában átiratot küldött a Legfőbb Ügyészségnek, ami alapján a Transparency International Magyarország bejelentést tett korrupcióra hivatkozva a Nyíradonyban megvalósításra került lombkoronaösvény-projektek, illetve a nyírmártonfalvai lombkorona tanösvény projekt kapcsán. A bejelentő álláspontja szerint uniós támogatásokhoz jutnak politikailag befolyásos személyek.
Az Európai Ügyészség megállapította, hogy a bejelentésben foglaltak nem tartoznak a hatáskörükbe, ezért a Transparency bejelentését a Legfőbb Ügyészségnek küldte meg. A Legfőbb Ügyészség ezt követően a bejelentést és az EPPO átiratát a költségvetési csalás bűntette miatt folyó nyomozásban történő felhasználás miatt a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészségnek továbbította. | Nyomoz a NAV a nyírmártonfalvai lombkoronasétány miatt | Nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében: a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye azt írja, a hírekkel ellentétben a lombkoronasétány miatt nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve nyomoz, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/07/15/nyomoz-a-nav-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-miatt | 2024-07-15 18:59:00 | true | null | null | Telex |
Összefogott Pesterzsébeten a Fidesz, az MSZP és két ex-DK-s, jelenleg független képviselő, hogy a nyár vége előtt gyorsan döntsenek még néhány kérdésről. A nagy összefogás célja az volt, hogy megemeljék a pénzüket, jutalmat szavazzanak meg a polgármesternek, és embereket cseréljenek le a bizottságokban.
Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, illetve a Közösen Pesterzsébetért elnevezésű Facebook-oldal is beszámolt a történtekről: ők arról írnak, hogy a Fidesz, az MSZP, illetve Nemes László és Nemesné Németh Judit koalíciója állt össze a ciklus végére a XX. kerületben. Eközben a mostani testület mandátuma már csak három hónapra szól: a választás júniusban lement, de Pesterzsébetet a jelenlegi képviselő-testület egészen októberig vezeti.
Pesterzsébeten jelen állás szerint öt fideszes, két MSZP-s, két DK-s, két LMP-s, két momentumos, egy jobbikos, egy párbeszédes és két ex-DK-s képviselő van, ők a Helló Pesterzsébetiek civil szervezet tagjai: Nemes László és Nemesné Németh Judit. Nemes korábban DK-s politikusként a kerület alpolgármestere volt, azonban 2022-ben lemondott, és egy civil szervezetben folytatta, miután kiderült: családja magáncélra használta a XX. kerület által számára kiadott taxikártyákat.
A képviselőket egészíti ki a független polgármester, Szabados Ákos, aki 1998 óta vezeti a kerületet. Korábban MSZP-s volt, de 2019-ben és idén is már függetlenként, viszont a Fidesz támogatásával nyert a kerületben. A Fővárosi Közgyűlésben az elmúlt öt évben általában már a Fidesszel szavazott, a kormánypártok nem is indítottak ellene senkit.
Egyetlen képviselő mondott nemet
A mostani testületben az öt kormánypárti képviselő és a polgármester mellé sorakozott fel a két szocialista képviselő, illetve a két független képviselő, az ex-DK-s Nemes László és Nemesné Németh Judit. Így bár hivatalosan az ellenzéknek van többsége Pesterzsébeten, tízen már simán biztosították a minősített többséget a 18 fős testületben.
Nem is akármilyen dolgokat foglaltak határozatba a nyári szünet előtt:
két bizottságban leváltották az elnököket, helyükre maguk közül választottak új vezetőket,
külsős bizottsági tagokat is lecseréltek,
megemelték a képviselői tiszteletdíjat, illetve a bizottsági elnökök és tanácsnokok díját,
négyhavi bért, azaz körülbelül hatmilliós jutalmat szavaztak meg a polgármesternek,
és hivatali autóra is előirányoztak 60 millió forintot.
Ezeket a döntéseket a testületben Mach Péter párbeszédes képviselő nem támogatta, de a legtöbb ügyben nemmel szavazott vagy tartózkodott a DK-s Ettvel Zoltán és Fekete Katalin is. Megkeresésünkre Mach Péter elmondta, hogy a csütörtöki testületi ülésen az MSZP, a Fidesz képviselői és - az eredetileg a DK színeiben bejutó, a taxi- és benzinkártyabotrány miatt onnan a pártból kilépett - Nemes László és Nemesné, független képviselők összefogtak egy komplex javaslatcsomag elfogadásáért. A rendkívüli ülésre a javaslatok benyújtása is kalandosan ment: a bizottsági elnökök és tanácsnokok tiszteletdíjának drasztikus emelését a polgármester nyújtotta be írásban, a többit szóbeli javaslatként, részletekben több képviselő.
Berakták magukat bizottsági elnöknek, majd megemelték hozzá a fizetést is
Mach elmondta, hogy a kerületben az MSZP és a Fidesz korábban is együttműködött, majd a ciklus második részében az MSZP teljesen kiszorult az együttműködéséből. A mostani döntés hátterében Mach Péter szerint az állhat, hogy a nyárra minden képviselő, még a távozók is megkapják a fizetésemelést. A képviselői tiszteletdíjat alig, 345-ről 350 ezer forintra emelték, a bizottsági elnökök viszont jobban járnak: 411-ről 700 ezer forintra ugrott a fizetésük.
Mach szerint ez azért volt fontos, mert az összefogó képviselők saját magukat is berakták bizottsági elnöknek vagy tanácsnoknak, így még az októbertől távozók is megkapják az emelt összeget, amolyan búcsúpénzként.
"Akik összefogtak, sima képviselők voltak, de a bizottságok élére és tanácsnoki posztokra kerülve 345 ezerről 700 ezer forintra emelték meg a fizetésüket"
- mondta. Így kapott új helyet Juhász Lajosné (Fidesz), Nagy László Simonné (MSZP) és Nemes László (Helló Pesterzsébetiek). Korábban a kerületben több fontos jogkört is a bizottságokhoz helyeztek át, Mach szerint ezért volt fontos nekik, hogy a korábbi rendet felrúgják. "A Fidesz részéről megértem, hogy azért kellett, hogy ezt ők irányítsák" - mondta.
Újszerű az új többség, és meglepő a jutalom összege is
A párbeszédes képviselő elmondta, hogy Szabados Ákos polgármester valóban négyhavi fizetésének megfelelő jutalmat kap, ami körülbelül hatmillió forint. Emellett 60 milliót irányoznak elő önkormányzati hivatali gépjárműre. Mach hozzátette: a polgármester kétévente kapott jutalmat, de általában konszenzussal fogadták el a döntést. "Az újszerű volt, hogy ezt egy új többség egyeztetés nélkül jelenti be, és az összeg is meglepő" - mondta. Az autóvásárlásról ráadásul nem adtak semmilyen pluszinformációt.
Szintén szokatlan döntés volt Mach szerint, hogy a nagyrészt kínai pénzből épülő, és a kerületet is érintő Budapest-Belgrád-vasútvonalról szóló, eredetileg májusra tervezett lakossági fórumot most már elég csak szeptemberben megtartani. "Itt van még miről beszélni a lakókkal, de alapvetően sem a kisajátításokról, sem a megállókról, sem a zajvédelemről nem tájékoztatták őket eddig, pedig a végleges kisajátítási tervek augusztusban elkészülnek, így már csak a kész tényeket ismerhetik meg" - mondta.
Nemes László megkeresésünkre azt írta, hogy a testületben évtizedek óta meglévő szokás, hogy az egyes képviselők által javasolt személyi változásokat a többi képviselő kérdés nélkül megszavazza, szerinte csak ritka kivételek fordultak elő. "Ezen elv alapján a július 11-i képviselő-testületen felmerült személyi változásokat megszavaztam" - írta. Nemes a polgármester jutalmára, a bizottságok átrendezésére, illetve a megemelt tiszteletdíjra külön kérdésre sem tért ki.
Változnak az erőviszonyok
A nagy fideszes és ellenzéki összeborulásnál eleve felmerülhet, hogy ezekről, a nem a kerület hétköznapi működését érintő kérdésekről miért kellett döntenie annak a testületnek, aminek már csak két és fél hónapja van hátra. Ráadásul bár a polgármester Szabados Ákos marad a kerületben, az új testületben lesznek változások: a Fidesszel együtt szavazó két szocialista képviselő Kovács Eszter és Nagy László Simon távozik októbertől, de a Helló Pesterzsébetiek civil szervezetből is csak Nemes László marad.
Pesterzsébeten az új testületben változnak az erőviszonyok is: több lett a kormánypárti képviselő, ők összesen heten lesznek, az ellenzéki pártok közösen adnak 8 képviselőt, van egy Mi Hazánk-os, illetve ott lesz Nemes László is. Ebben a felállásban az ellenzéki összefogásnak önmagában már nincs meg a többsége. Kérdés, hogy a többi képviselő és a polgármester miben tud majd megegyezni.
Kerestük a polgármestert, illetve a többi képviselőt, akik megszavazták a mostani döntéseket, de a cikk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre. | Fizetést emeltek, megjutalmazták a polgármestert: az MSZP és két ex-DK-s összefogott a Fidesszel Pesterzsébeten | Összefogott Pesterzsébeten a Fidesz, az MSZP és két ex-DK-s, jelenleg független képviselő, hogy a nyár vége előtt gyorsan döntsenek még néhány kérdésről. A nagy összefogás célja az volt, hogy megemeljék a pénzüket, jutalmat szavazzanak meg a polgármesternek, és embereket cseréljenek le a bizottságokban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/17/pesterzsebet-fidesz-mszp-hello-pesterzsebeitek-osszefogas-fizetesemeles-bizottsagok | 2024-07-17 10:14:00 | true | null | null | Telex |
Hiába lassult le a magyar gazdaság az elmúlt években, Rogán-Gaál Cecíliát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető nagyhatalmú miniszter, Rogán Antal korábbi feleségét ez nem állította meg.
Évek óta stabilan bőven évi egymilliárd forint feletti bevételt termel a Top World News nevű bulvároldalt kiadó cége. A vállalkozás - amelynek kisebbségi tulajdonosként Rogán-Gaál barátnője, Sarka Kata modell is tagja - ráadásul a médiacégekre egyáltalán nem jellemző hatékonysággal működik. A bevétel 80-90 százaléka az elmúlt három évben nyereség volt, amelynek nagy részét a tulajdonosok ki is vették osztalékként.
Tavaly a Top News Hungary Kft. nevű cég 1,27 milliárd forintos bevételéből közel 88 százalék, vagyis 1,1 milliárd volt az adózott eredmény, tehát a nyereség. Ennek túlnyomó részét, több mint 1 milliárd forintot osztalékként kivették a tulajdonosok, vagyis ezt a pénzt már szabadon elkölthették magáncélokra.
"Ez abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény. Ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni" - mondta a Direkt36-nak Urbán Ágnes közgazdász, egyetemi oktató, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója két évvel ezelőtt, amikor először foglalkoztunk Rogán-Gaál Cecília cégének kiugró üzleti eredményével.
A Top News Hungary Kft. teljesítménye most is kiugró. Magyarország egyik legnagyobb, kormánytól független médiacége, a Central Médiacsoport például évek óta legfeljebb 15-18 százalékos nyereséget tud termelni a 13 milliárd forint körüli éves árbevételéből. Sokatmondó, hogy tavaly az ő adózás utáni nyereségük 2,3 milliárd forint volt, vagyis csak a duplája annak, amit Rogán exfeleségének cége termelt.
A Central ezt úgy érte el, hogy ők adják ki többek között a Nők lapja magazint, a 24.hu-t, és számos más, az ország legolvasottabb nyomtatott és internetes kiadványai közé tartozó lapot. Ehhez képest a Top News Hungary Kft.-nek egy ismert kiadványa van, a Top World News (twn.hu), amely a Gemius statisztikája szerint a havi megtekintési adatok alapján 2023 egyik hónapjában sem került be az 50 leglátogatottabb magyar weboldal közé.
Mivel a twn.hu bárki számára elérhető, nincsenek rajta előfizetői tartalmak, így elvileg a hirdetések jelentik számára a bevételi forrást. Több kérdést küldtünk a Top News Hungary Kft-nek, szerettük volna megtudni, hogyan sikerült újra ilyen kiemelkedő üzleti eredményt elérniük, illetve hogy pontosan kik, milyen időtartamban, és milyen összegben hirdetnek az oldalukon. Nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Hirdetések a kormány közeléből
Amikor két évvel ezelőtt vizsgáltuk a twn.hu-n megjelenő hirdetéseket, akkor azt találtuk, hogy nagy mennyiségben futottak az oldalon a kormány akkori, az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kisfilmjei. 2022-ben láthatóak voltak az oldalon az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. hirdetései is. Ennek a cégnek a tulajdonosi jogait a Rogán-Gaál Cecília volt férje, Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorolta. A twn.hu-n emellett nagy mennyiségben jelentek meg a kormányközeli TV2 egyik olyan magazinműsorának a reklámjai is, melynek partnere a szintén Rogán alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség volt.
Amikor az elmúlt hetekben vizsgáltuk az oldalt, szintén találtunk rajta kormányzati hirdetést. Többször megjelent egy reklám, amely a Gondosóra-programot népszerűsítette. Ez egy a kormány által indított, az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló projekt. A program keretében a 65 év feletti idős emberek egy olyan csuklóra csatolható vészjelző berendezést kapnak, amellyel vészhelyzet esetén azonnali segítséget kérhetnek. A projekt honlapján található információk szerint a Gondosóra szolgáltatást az Orbán-kormány által számos módon segített cég, a 4iG biztosítja.
Elkán Péter, a 4iG cégcsoport kommunikációs vezetője a Direkt36 kérdésére elmondta, hogy a Gondosóra program népszerűsítése a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. felelősségi körébe tartozik. Ez az állami cég a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik.
Az elmúlt napokban megtaláltuk az oldalon a kormány jól ismert, saját intézkedéseit népszerűsítő kék plakátjait és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség augusztus 20-ával kapcsolatos reklámjait is. A kormány kommunikációjáért is a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felel, és szintén Rogán minisztériuma alá tartozik a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. A hirdetésekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NRÜ-nek és a Kabinetirodának is, de nem kaptunk választ.
A twn.hu-n megjelenő reklám önmagában még nem jelenti azt, hogy a Top News Hungary Kft. közvetlenül szerződött volna az állammal vagy más hirdetőkkel, ezek a hirdetések ugyanis, ahogy az oldalon szereplő számos másik reklám is, a Google hirdetési rendszerén, a Google Ads-en keresztül voltak jelen a twn.hu-n. Ez a rendszer úgy működik, hogy a hirdető meghatározhat egy adott célcsoportot, amelyhez szeretné eljuttatni a hirdetését, az Ads pedig ezek alapján kiválasztja, hogy a feltételek teljesüléséhez a rendszerében lévő oldalak közül hová kell kihelyeznie a hirdetést. A Google Ads ugyanakkor arra is lehetőséget ad a hirdetőnek, hogy kiválassza, pontosan hol szeretné megjelentetni a hirdetését.
A twn.hu-n feltűnik több más olyan hirdető is, amely szorosan köthető a magyar kormányhoz.
Az egyik ilyen szereplő a 4iG és a magyar állam tulajdonában lévő Vodafone. A twn.hu-n sok és sokféle hirdetés található, de a Vodafone hirdetései a vizsgált időszakban nagy számban voltak jelen az oldalon. Voltak napok, amikor szinte minden második cikk alatt a telekommunikációs cég reklámja volt. A Vodafone-ban 2023 elején szerzett tulajdonrészt az állam, miután a 4iG egyik leányvállalatával közösen, 51:49 arányban felvásárolták a távközlési óriás magyar leánycégét, a Vodafone Magyarország Zrt-t.
"A Vodafone Magyarország és leányvállalataink nem állnak üzleti kapcsolatban a Top News Hungary Kft.-vel" - közölte a Direkt36-tal Elkán Péter, a 4iG cégcsoport kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy "a modern digitális médiavásárlásnak ma már csak a kisebb szelete az, amikor konkrét oldalakra célozva vásárol médiát a hirdető", és igazából "szinte majdnem mindegy, melyik oldalon jelenik meg a hirdetés, ha azt olyan látogató látja, aki a feltételezett célcsoportba tartozik". Szerinte tehát munkatársunk azért láthatott sok Vodafone-hirdetést a twn.hu oldalait böngészve, mert a digitális hirdetési rendszer algoritmusa úgy ítélte meg, hogy a cég reklámjainak célcsoportjába tartozik.
Elkán ugyanerre hivatkozott a Gondosóra hirdetésekkel kapcsolatban is, válasza szerint ennek a szolgáltatásnak a hirdetéseit is csak azért láthatja a látogató, mert a digitális lábnyoma, érdeklődési köre, keresési előzményei megegyeznek a hirdetési paraméterekkel.
A twn.hu oldalon az utóbbi hetekben feltűnt másik szoros kormányzati kötődéssel rendelkező hirdető a Libri. Ennek hirdetései szintén nagy számban voltak jelen az oldalon, ugyancsak a Google hirdetési felületén keresztül. A Libri-csoport egy évvel ezelőtt, 2023 nyarán került a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium cégének többségi, 98,41 százalékos tulajdonába. Az MCC rendkívül sok adófizetői pénzzel gazdálkodik, az utóbbi években több mint százmilliárd forint közvetlen állami támogatást kaptak.
A Libri a Direkt36 kérdésére azt közölte, hogy hirdetéseik automatizáltan jelentek meg a twn.hu-n, egy több száz felületet tartalmazó médiacsomag részeként.
Hírek forrása
A nyilvánosan elérhető forgalmi adatokból az derül ki, hogy a twn.hu olvasóinak túlnyomó többsége két úgynevezett hírgyűjtőoldalról, a Kapuról és a Hírkeresőről érkezik. Ezek a gyűjtőoldalak nem állítanak elő saját tartalmat, hanem más weboldalakon megjelenő anyagok linkjeit gyűjtik össze és rendezik tematikus szempontok szerint. A híroldalak pénzért meg tudják vásárolni, hogy a híreik bekerüljenek a Kapu és a Hírkereső oldalaira, így kattintásokat, forgalmat tudnak vásárolni maguknak.
Van azonban egy másik forrása is a twn.hu olvasottságának. Az oldalra ugyanis úgy is eljuthatnak olvasók, ha más, nagyobb látogatottsággal rendelkező hírújságok hivatkoznak Rogán-Gaál Cecíliáék bulvárlapjára.
Már a 2022-es cikkünkben bemutattuk azt, hogy az ATV tévécsatorna honlapja, az atv.hu több esetben hírforrásként hivatkozott a Top World News-ra, közéleti, bulvár és közlekedési hírt is vett át onnan, olyan esetben is, amikor a hír eredeti forrása nem is a twn.hu volt.
Mostani elemzésünk alapján az ATV-nél a twn.hu továbbra is releváns hírforrásnak számít: csak idén legalább öt alkalommal vettek át tőlük információkat, jellemzően olyan bulváranyagokat, amiket a twn.hu is szemlézett valahonnan. Egy januári cikk például ezzel a címmel jelent meg az atv.hu-n egy osztrák anyakönyvi hivatalban történt rendőri akcióról: "Esküvőjén tartóztatták le a fiatal vőlegényt, a menyasszony idegösszeomlást kapott."
A cikkben forrásként többek között a twn.hu hasonló címmel megjelent cikkére is hivatkoznak, ami azonban egy osztrák lap, a Kurier kishírét jelölte meg eredeti forrásként. Nem világos, hogy az atv.hu miért tartotta szükségesnek, hogy a magyar olvasók számára mérsékelten jelentős hír kapcsán a Top World News-ra irányítsa az olvasókat.
Nemcsak az ATV igyekszik felhívni a közönsége figyelmét a twn.hu-ra. Rogán-Gaál bulvárlapja szintén gyakran hivatkozik az ATV-re, ami természetesnek mondható, hiszen a tévécsatorna honlapja hírportálként üzemel. A twn.hu azonban nemcsak híranyagokban hivatkozik az ATV-re, hanem rendszeresen bemutatja a tévécsatorna műsorvezetőinek közösségi médiás bejegyzéseit is.
Egyik cikkükben az egyik műsorvezető feleségét méltatták, aki "csinos ruhában mosolyog a kamerába", egy másik hírben pedig a csatorna egyik dolgozójának új kutyájáról adtak hírt. A twn.hu-n jelenleg is olvasható az "Agymosás? A földönkívüliek? Háttérhatalmak?" - Megdöbbent az ATV műsorvezetője, amikor bekapcsolta a Netflixet, vagy az Először mutatta meg szerelmét az ATV műsorvezetője: egy májkrém hozta össze őket - Fotó című cikk.
Az ATV ugyan teret ad az ellenzéki véleményeknek is, de a csatorna mögött álló cégcsoport az utóbbi években kedvezményezettje volt bizonyos állami döntéseknek. Az ATV Csoporthoz kötődő egyesület például a médiahatóság döntésének köszönhetően 10 évre hozzájutott egy rádiófrekvenciához is. Az ATV-n rendszeresen jelennek meg kormányzati hirdetések is.
Az ATV és a Top News Hungary Kft. tisztségviselőiken keresztül is összekapcsolhatóak. Az ATV Zrt. vezérigazgatójának, Németh Sándor Szilárdnak ugyanis közös cége van azzal a Bessenyei Istvánnal, aki a Top News Hungary kisebbségi tulajdonosának, Sarka Katának a férje. A Naphire.hu Kft. nevű cég ugyanarra a 10. kerületi címre van bejegyezve, ahová az ATV Zrt.
"Az ATV és az ön által említett intézmény között semmilyen formális és informális megállapodás, együttműködés nincsen" - közölte kérdésünkre az ATV sajtóosztálya, hozzátéve, hogy "az atv.hu folyamatosan vesz át forrásmegjelöléssel híreket más sajtóorgánumoktól, ahogyan az ATV-ről szóló híreket is rengeteg internetes lap szemlézi". Hozzátették, hogy "Németh Sándor Szilárdnak semmilyen kapcsolata nincs az említett hírportállal, nincs ismerete a portál működéséről."
Az ATV mellett a ma már szoros kormányközeli kötődésekkel rendelkező portál, az Index.hu is többször szemlézte már a twn.hu cikkeit. Az idei év egyik első hírét, egy németországi petárdabalesetről szóló anyagot is a bulvárlaptól vettek át, 2023-ban pedig ilyen címekkel irányítottak forgalmat a twn.hu-ra: Valósággal tarolnak a TikTokon Evelin videói: világsztárokká sminkeli magát, megdöbbentő a hasonlóság, Nem tudnak betelni a netezők a pásztorkutyával, amely meglepő helyre bújt a tűzijáték elől, Egyszerre sajnálja, és nevet a fél internet a kutyán, amely misztikus lénnyé vált, miután megnyírták.
Az Index.hu kiadója, az Index.hu Zrt. üzemelteti a Velvet.hu nevű oldalt is, amelyen az Indexnél jóval nagyobb számban találhatóak meg a twn.hu-ról átvett cikkek. A lap 2022 óta már több mint 30 alkalommal, a legváltozatosabb témákban vett át cikkeket a twn.hu-ról. Szemléztek már anyagot tőlük a hűtőajtóban tartott tojásról, a Titanic roncsairól és egy kecskével kötött házasságról is.
Az Index a nekik küldött kérdéseinkre azt válaszolta, nem gondolják, hogy a twn.hu-tól átvett cikkeik szemlézésnek minősülnek. Azt is közölték, semmilyen együttműködésben nem állnak a twn.hu-val. További kérdéseinket irrelevánsnak minősítették és azt írták, nem látják a szerepüket ebben az ügyben. | Rogán exfelesége ismét kiugró üzleti sikert ért el bulvárlapjával. Kormányközeli cégek mellett az ATV és az Index is felsejlik emögött | Hiába lassult le a magyar gazdaság az elmúlt években, Rogán-Gaál Cecíliát, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető nagyhatalmú miniszter, Rogán Antal korábbi feleségét ez nem állította meg. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/07/18/rogan-exfelesege-ismet-kiugro-uzleti-sikert-ert-el-bulvarlapjaval-kormanykozeli-cegek-mellett-az-atv-es-az-index-is-felsejlik-emogott | 2024-07-18 07:01:00 | true | null | null | Telex |
Lázár János még hétfőn írt arról Facebook-oldalán, hogy csaknem négy és fél milliárd forinttal tartoznak a Volánnak „az ország legnagyobb bliccelői”, például Győr, Nyíregyháza, Salgótarján és Hódmezővásárhely. Az építési és közlekedési miniszter szerint az említett összegből félmilliárd terheli Hódmezővásárhelyt, mivel a többi város mellett ők sem fizetik ki a cégnek a helyi személyszállítás értékét.Posztjára Márki-Zay Péter polgármester először egy kommenttel, később saját bejegyzéssel reagált. Elsőre azt írta, hogy „minden pert és feljelentést megnyertek ebben a kérdésben” a közlekedési társasággal szemben, a város nem tartozik a Volánnak.Úgy fogalmazott, hogy a „lázári időkből származó követeléseik miatt” öt éve nem volt hajlandó aláírni a szolgáltatási szerződésüket a Volán, hiába könyörögtek nekik, majd ezután nyílt versenyben új szolgáltatóval szerződött a város – ami ingyenesen biztosítja a személyszállítást a városlakóknak –, a Volán viszont Márki-Zay állítása szerint továbbra is járatta üres buszait, szerződés nélkül. „Immár ennek az árát is rajtunk követeli, pedig azon kellene behajtani, aki ezt a felelőtlen döntést hozta. Miniszter úr, nem ismeri véletlenül az illetőt? Pénze van számolatlanul” – írta a polgármester.A Szegeder megkeresésére, hogy ezzel pontosan kire utalt, a polgármester azt válaszolta, hogy „azokra a politikai vezetőkre, akik azt az utasítást adták a Volánnak, hogy járassák a buszt annak ellenére, hogy nincsen szerződésük hozzá”. „Valaki háromszáz millió kárt okozott az adófizetőknek. Ha ez Lázár volt, akkor rá gondoltam”– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy ez az ember szerinte az egykori vásárhelyi polgármester, jelenlegi térségi országgyűlési képviselő és közlekedési miniszter volt-e.Márki-Zay saját oldalán megosztott egy bejegyzést a témában, ebben azt írta, „Lázár János polgármestersége alatt valóban sok kifizetetlen számlája volt a városnak, és bizony a Volán felé is igaz volt ez”. Sőt, a politikus „polgármesterként az ország legnagyobb egy főre jutó adósságát halmozta fel, ebből 23 milliárdot az állam fizetett ki, a többit mi fizetjük azóta is”.Hódmezővásárhely a napokban nyert meg egy újabb bírósági pert a Volánnal szemben elsőfokon, és szintén a napokban zárták az újabb négyéves szolgáltatási közbeszerzést a helyi buszközlekedésre, amin a Volánbusz állítása szerint el sem indult, így Hódmezővásárhelyen továbbra is ingyenes marad a tömegközlekedés egy helyi vállalkozóval szerződve. A hódmezővásárlhelyi ingyenes buszközlekedésről 2023 februárjában írt cikkünk ide kattintva olvasható.Márki-Zay szerint az új rendszer a városnak kevesebbe kerül, mintha „a Volán Lázáréktól megörökölt, a lakosok igényeinek nem megfelelő, környezetszennyező, ritkán és üresen közlekedő járatai maradtak volna”.A Szegedernek küldött válaszában a Volánbusz Zrt. megerősítette a tartozások tényét, az összegek nagyságrendjével együtt. Szerintük a hódmezővásárhelyi önkormányzat annak ellenére kötött közszolgáltatási szerződést az ingyenes szolgáltatást nyújtó „Jovány Busz Kft.-vel, hogy a Volánbusszal fennálló – az Önkormányzatnak felróható okból írásba nem foglalt, de jogi értelemben létrejött – közszolgáltatási szerződését nem mondta fel és egyéb úton sem szüntette meg”.Szerintük ők a jogszerű felmondásra nem is adtak okot, és a „minden érintett számára megfelelő megoldásra törekedtek”, ezért járatták buszaikat a városban a szerződés lejártáig. A várossal való jogi vitát a folyamatban lévő perre hivatkozva nem kommentálták – hogy nem indultak a mostani közbeszerzésen, azt az előzményekkel, a szerződés teljesítéseinek kockázataival, a szakmai, jogi és gazdasági szempontú aggályaikkal indokolták. | Márki-Zay szerint azon kellene behajtani Vásárhely félmilliárdos tartozását, aki kiadta a Volánnak, hogy üresen járassák a buszokat | Lázár János még hétfőn írt arról Facebook-oldalán, hogy csaknem négy és fél milliárd forinttal tartoznak a Volánnak „az ország legnagyobb bliccelői”, például Győr, Nyíregyháza, Salgótarján és Hódmezővásárhely. Az építési és közlekedési miniszter szerint az említett összegből félmilliárd terheli Hódmezővásárhelyt, mivel a többi város mellett ők sem fizetik ki a cégnek a helyi személyszállítás értékét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/19/marki-zay-peter-lazar-janos-hodmezovasarhely-buszkozlekedes-volanbusz-jogvita | 2024-07-19 19:08:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) teljes meglepetésként érte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 200 millió forintos büntetést kirovó határozata - állítja lapunkhoz is eljuttatott közleményében a közlekedési vállalat.A nyilvánosság néhány órája, Vitézy Dávid révén már értesült a bírságról, lapunk is beszámolt róla. Az LMP volt főpolgármester-jelöltje - egyben a BKK első vezérigazgatója - azt írta, a bírságot azért szabták ki, mert az egyik, 2023-ban kiírt busztendert számos ponton nyilvánvalóan törvénysértő módon bonyolította le a társaság. Ehhez kapcsolódóan Vitézy elfogadhatatlannak nevezte, hogy a BKK jelenlegi vezetője, Walter Katalin éppen tegnap 11 millió forintos jutalmat kapott a Karácsony Gergely vezette fővárostól a meglévő, 2,8 millió forintos fizetése mellé.A BKK mostani közleményében azt írta, hogy a jogorvoslatot indító pályázó 10 milliárd forinttal többet kért volna ugyanazért a szolgáltatásért, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó. Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság mostani döntését a BKK megalapozatlannak tartja és közigazgatási perben megtámadja, úgy, ahogy tette azt a Lánchíd felújításával kapcsolatban kirótt bírságot illetően is tavaly - idézték fel, hozzátéve, a Fővárosi Törvényszék utóbb erről megállapította, hogy jogszerűtlen volt a KDB részéről.200 milliós rekordbüntetést szabott ki a BKK-ra a Közbeszerzési Döntőbizottság | A BKK-t meglepetésként érte a 200 milliós bírság, perben támadják meg a határozatot | Arra a hírre nem reagáltak, hogy a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin épp tegnap kapott 11 milliós jutalmat Karácsony Gergelytől. | null | 1 | https://nepszava.hu/3243880_bkk-meglepetes-200-millios-birsag-kozlemeny | 2024-07-22 16:15:00 | true | null | null | Népszava |
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értelmezte Vadai Ágnes azon kérdését, hogy végeznek-e érdemi munkát a Közép-európai Oktatási Alapítvány vezetői és a Fudan Hungary Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottság tagjai?Vadai a 24.hu cikkére hivatkozik, melyben megírták, százmilliók mentek el tavaly a Közép-európai Oktatási Alapítványra, amelynek elitiskolát kellene működtetnie Lipótmezőn, de még a bontási tervig sem jutott el.A 2022. április 19-i Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányrendelet, melyben kiemelt beruházássá nyilvánították az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén megvalósuló iskolafejlesztést. Az, hogy az egykori Lipótmezőt is megkapja a Közép-európai Oktatási Alapítvány, 2020 decemberében derült ki. Az alapítvány létrehozását Semjén Zsolt és Szijjártó Péter kezdeményezte.A 24.hu szerint hiába kellene már működnie a bentlakásos iskolának, még a bontás sem kezdődött el, de az alapítvány tavaly összesen 402 millió forintot költött el az általuk igénybe vett szolgáltatásokra a most leadott beszámolójuk szerint.Vadai kérdésnek másik fele arra vonatkozik, hogy bár úgy tűnik a kínai Fudan Egyetem nem jön Magyarországra, a Fudan Hungary Alapítvány továbbra is működik, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok pedig felveszik a tiszteletdíjukat. Az előző évben a kuratóriumi tagoknak 34,6 milliót, a felügyelőbizottságnak 15,9 milliót, az ügyvezetésnek pedig 27,7 millió forintot fizettek ki.Polt Péter Vadai Ágnesnek küldött válaszában azt írja, levelét feljelentésként értékelte és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Ebben egyébként semmi meglepő nincs, a legfőbb ügyész a legtöbb esetben ezt teszi, ha Vadai Ágnes kérdez tőle valamit. Ez volt a reakciója a CÖF-ös képlopás esetén, akkor, amikor a CÖF-ös plakátokat kiadó cég ügyéről, a Mészáros Lőrinc cége által kiírt és Mészáros Lőrinc másik cége által elnyert közbeszerzésről kérdezte Vadai, de ez történt például a gödi akkugyár ügyében is, vagy akkor, amikor a DK-s politikus arról kérdezte, hogy az állami MTÜ miért hirdette az Orbán család érdekeltségét. | Vadai Ágnes kérdésére feljelentés született két fantomalapítvány ügyében | Vadai azt kérdezte Polt Pétertől, végez-e érdemi munkát a Fudan Hungary Alapítvány és a Közép-európai Oktatás Alapítvány. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/22/vadai-agnes-kerdesere-feljelentes-szuletett-ket-fantomalapitvany-ugyeben | 2024-07-22 13:47:00 | true | null | null | 444 |
Emlékezetes, épp a járatritkítási botrány kellős közepén a BKK-vezér a fővárosi utasokat levágandó pulykákhoz hasonlította, Walternek emiatt is magyarázkodnia kellett. Mártha Imre Edgárról is sok cikk született az elmúlt években, a közművezér ingatlanvásárlásairól, vagyonosodásáról írtak többen. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy a következőképpen hivatkozott rá Gyurcsány Ferenc DK-vezér 2 éve a közösségi oldalán: "Mártha Imre kitűnő ember. Nem ismertem korábban közelről. Mert talán fura mostanság, én akkoriban is azt gondoltam, hogy a miniszterelnöknek nem kell káderezni mindenkit. Általános szakmai, emberi bizalom övezte, amikor a kormányunk alatt vezette a Magyar Villamos Műveket. Csak jót hallottam róla, személyesen alig találkoztunk. Az utóbbi pár évben újra figyeltem, mit csinál Budapesten. Amit tett, az elismerésre méltó. Lehet vele vitatkozni egy sor kérdésben. De tisztességes, felkészült, okos ember. Hazafi. Gazdag ember. Nagyon. Nem az állam, nem a kormány jóvoltából. A tehetségéből - írta Gyurcsány, megjegyezve: Én több Mártha Imrét szeretnék."A listán szerepel egyébként a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Faix Csaba. E cégről több alkalommal írtunk, leginkább annak fényében, hogy milyen nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződéseket kötöttek már a baloldalhoz köthető személyekkel, cégekkel – magyarán: hol folynak el Karácsony Gergelyéknél a közpénzmilliók. Faix a városvezető döntése eredményeképp most 8 millió 400 ezer forintnyi prémiumot kaphat.Szintén ott van a közzétételi dokumentumban Barts J. Balázs neve – akit leginkább a Városháza-gate nyomán ismerhetett a közvélemény, a sajtóban megjelentek alapján el is marasztalta Karácsony. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója 10 millió 920 ezer forintot vehet fel. | Röpködtek a tízmilliók: nyilvánosak Karácsony Gergelyék prémiumkifizetései | Nem túl rózsás Budapest anyagi helyzete, a baloldali városvezető mégis több, vezetőállású munkavállaló prémiumkifizetését hagyta jóvá. 200 millió forintról döntött Karácsony, a listán pedig szerepel a járatritkításért, a fővárosi utasokat vágásérett pulykához hasonlító Walter Katalin, a Városháza-ügyben feltűnő Barts J. Balázs, és Mártha Imre is. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/07/ropkodtek-a-tizmilliok-nyilvanosak-karacsony-gergelyek-premiumkifizetesei | 2024-07-21 19:00:00 | true | null | null | Mandiner |
Noha átszámítva több mint 11 millió forintot költött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) belépőjegyekre a vasárnap véget ért labdarúgó Európa-bajnokságon, közérdekűadat-igénylésre sem árulták el lapunknak, mely mérkőzésekre szóltak a jegyek. Az összeg ugyan eltörpül a szervezet idei 142 milliárd forintos költségvetése mellett, önmagában mégis jelentős kiadásnak tűnik.A közmédia műsorgyártó szervezete - az MTVA - szerződéseinek listájában bukkantunk a társaság Euro 2024 GmbH-val kötött szerződésére. Ez utóbbi az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) közös vállalata, amelyet az Eb megszervezésére hoztak létre. Az MTVA-nál a beszerzés mellé azt írták: 2024-es Európa-bajnokságra szóló belépőjegyek, amelyért a lista szerint 22 ezer eurót fizettek. Ez durván 8,7 millió forintnak felel meg. Az MTVA-hoz fordultunk, hogy megtudjuk: hány belépőjegyet vásároltak, pontosan mennyit fizettek a jegyek darabjáért, és kíváncsiak voltunk arra is, mely mérkőzésekre milyen kategóriájú belépőket vettek. Egyúttal kértük a jegyértékesítő által kiállított számlát - elvégre az állami társaság jelentős összegű közpénzt költött -, azon ugyanis szerepelnie kell minden általunk kért nyilvános adatnak. Ezáltal kideríthettük volna, hogy csak a magyar válogatott találkozóira vagy más mérkőzésekre, például a kieséses szakasz összecsapásaira is vásároltak-e jegyeket. | 11 millió forintért vett belépőjegyeket az MTVA a foci Eb-re | Nem árulta el az állami társaság, hogy mely mérkőzésekre szóltak az általuk vásárolt belépőjegyek. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/11-millio-forintert-vett-jegyeket-az-mtva-a-futball-eb-ra-165849 | 2024-07-22 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Csak néhány nap telt el Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) miniszterének Facebook-bejegyzése után, amiben sajátos ajánlatot tett Palotanegyed lakóinak a Pázmány Campus kapcsán, és a közbeszerzési értesítőben június 15-én megjelent az a dokumentum, amiből kiderül, ki kapta a Magyar Rádió volt épületeinek bontási munkáját.A lakók a bontás elhalasztását kérték, ami ezek szerint süket fülekre talált az ÉKM vezetőinél.Pikó András szerint valójában zsarolás a Lázár János által felvetett - és a miniszter szerint a Palotanegyed felvirágoztatását jelentő -, egyelőre nem hivatalos ajánlat.A társadalmi egyeztetés nincs lezárva, a józsefvárosiak javaslatairól sem a minisztérium, sem az egyetem vezetősége nem tárgyalt még érdemben, az beruházás mégis úgy halad előre, mintha nem lenne tiltakozás a bontás és a nagymértékű beépítés ellen.Baráti cég, a West Hungária Bau nyerte a közbeszerzéstAz ÉKM már tavaly októberben kiírta a közbeszerzést a bontásra, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) közzétett összegzés szerint 6-an adtak be ajánlatot, a legkedvezőbb értékelést a West Hungária Bau (WHB) kapta 1,7 milliárd forintos (1 699 856 698 forintra pontosan) nettó ajánlati árral. Az ár döntött, a WHB-t követő két cég, Mészáros Lőrinc zalaegerszegi ZÁÉV-je és a budapesti Raw Development jelentősen magasabb, 3,2 és 2,9 milliárdos ajánlatot adott. A többi induló, köztük Garancsi István-féle Market ajánlata érvénytelen lett.A WHB-nek Magyar Rádió volt tömbjében összesen 32 600 négyzetméternyi épületet kell lebontania, és 37 500 köbméter törmeléket kell elszállítani.Ezek az mennyiségek már egy éve is ismertek voltak, a porterhelés és a sitt elszállítása szakértők szerint is elképesztő terhet ró majd a Palotanegyedre.A következő épületek bontják el:Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker (Pollack tér): 8 400 négyzetméter (7 600 köbméter törmelék)Rádió épülete: 1 800 négyzetméter (1 400 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 6 500 négyzetméter (7 500 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 4 200 négyzetméter (6 200 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 3 300 négyzetméter (5 200 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 2 600 négyzetméter (2 700 köbméter)Rádió archívum és stúdiók: 4 000 négyzetméter (5 500 köbméter)Garázs és műhely: 1 800 négyzetméter (1 400 köbméter)A WHB a munkát két alvállalkozóval teljesíti, ezek a 95. APSZIS Akusztikai, Tervező és Szolgáltató Bt. és a WHB ELEKTRO Kft.A West Hungária Bau Építőipari Kft.-ről az Átlátszó cikke tárt fel információkat. A WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt üzlettársa. Annak idején Tiborcz István tulajdonrészét vásárolta meg az Eliosban (a cég ellen az OLAF, az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódott). Paár Attila a maga 62,4 milliárdos vagyonával a Forbes szerint Magyarország 35. leggazdagabb embere volt 2023-ban.A WHB a kormányzati beruházások egyik haszonélvezője, erről tanúskodik a honlapjuk is. Az Átlátszó adatai szerint ők nyerték el a Hévíz-Balaton reptér felújítását, a 46 milliárdos kajak-kenu központ felépítését, az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztését egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tenderben és a kőszegi campus kivitelezését is.A cég éves forgalma 2023-ben 113 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 18 milliárdot, amiből 7 milliárd forint osztalékot fizettek ki. | Megvan, hogy ki bonthatja a Magyar Rádió volt épületeit | A lakossági egyeztetés a minisztérium ígérete ellenére nem halad, a Pázmány Campus beruházása mégis ütemterv szerint folyik. Lezárult a közbeszerzés, egy kormányközeli vállalkozás kapta a bontási munkát, meglepő módon Mészáros cégét is maga mögé utasítva. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/megvan-hogy-ki-bonthatja-a-magyar-radio-volt-epuleteit/ | 2024-07-21 18:30:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
Az úgynevezett informális gazdaság azokat a gazdasági tevékenységeket foglalja magában, amely az adott kormány számára nincs bejelentve, emiatt az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciók értendők alatta.Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a tanulmányában arra világít rá, hogy ezek a tevékenységek egyformán lehetnek eltitkolt, illegális és legális tevékenységek is, és a be nem jelentés mértékétől függően beszélhetünk szürke- vagy feketemunkáról.A Gazdaságkutató kiemeli, hogy a természetéből és a jellegéből adódóan nehéz az árnyékgazdaságot mérni, az IMF 2018-as elemzése alapján a 158 vizsgált ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9 százalékát, vagyis annak közel egyharmadát tette ki.A legnagyobb árnyékgazdasággal Georgia rendelkezik, ahol a GDP 64,9 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ezt követi Bolívia 62,3 százalékkal, majd Zimbabwe 60,6 százalékkal. A legkisebb árnyékgazdasággal Svájc rendelkezik, mindössze 7,2 százalékkal, melyek 8,3 százalékkal az Egyesült Államok, 8,9 százalékkal pedig Ausztria követ.Magyarországon az éves GDP 25,2 százaléka jött létre a szürke-fekete gazdaságban az 1991 és 2015 közti átlag alapján, a csúcspontot 1993-ban érte el 33,7 százalékos aránnyal.Ugyanakkor a kormányzati tájékoztatás szerint az adóék a 2011-es 49,5 százalékról 2023-ra 41,2 százalékra, míg az adóelkerülési ráta a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent. | Az építőipari munkások közel fele kapja borítékban a fizetését | Az árnyékgazdaság a rendszerváltás után volt a csúcson Magyarországon. | null | 1 | https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/oeconomus-feketegazdasag-epitoipar-gdp-arany.792913.html | 2024-07-20 07:34:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Bár januárban a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy ki kell adnia a Belügyminisztériumnak azt a 2020-ban készült, majd titkosított tanulmányt, amely a teljes egészségügy átalakításáról szól, a Kúria szerdai ítéletével az elsőfokú bírósági ítéletet hagyta helyben, és kimondta: nem kell kiadni a dokumentumot - írja a 24.hu.
A tanulmányt, ahogyan arról annak idején mi is beszámoltunk, a belügyi tárca bruttó 352 440 000 forintért rendelte meg a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cégtől, majd annak tartalmát jóformán azonnal titkosította is tíz évre azzal a hivatkozással, hogy döntés-előkészítő iratról van szó.
A korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó civil szervezet, a K-Monitor azonban pert indított a tárca ellen, mivel szerintük a tanulmányban foglaltak és a céggel kötött szerződés szövege is közérdekű adatnak minősülnek.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott neki.
A kúriai döntés azonban mindezt felülírta, így, ahogyan a portálnak Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje elmondta, az Alkotmánybíróságon folytatják az ügyet. | Kúria: Nem kell kiadnia a Belügyminisztériumnak az egészségügy átalakításáról szóló, tíz évre titkosított tanulmányt | A Belügyminisztérium még 2020-ban rendelte meg a tanulmányt, és 352 millió forintot fizetett érte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240626_kuria-bm-tanulmany-titkositas-per-k-monitor-egeszsegugy | 2024-06-26 15:20:00 | true | null | null | HVG |
11,9 millió euró (nagyjából 4,7 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet a Ganz-Mavag International. Ezzel a társaság saját tőkéje 10,8 millió euró mínuszba fordult - a működés fenntartása érdekében a tulajdonosok nyilatkoztak arról, hogy 2024-ben biztosítanak legalább annyi pénzügyi támogatást, amiből a cég még legalább 12 hónapig működni képes.
A Mavag International az a vállalat, amelyik könyveli a Magyar Vagon-csoport nagy egyiptomi megrendelését - 1350 vasúti kocsit kell leszállítani az egyiptomi vasúttársaságnak. Ennek megfelelően a cég exportbevétele közel 125 millió euró volt. Igen ám, de a gyártási költségek 129,5 millió euróra rúgtak.
Tombor és a Mol
Ami a tulajdonosokat illeti, a Mavag International fele a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András Cato Investments Kft-jéé, a másik fele pedig a Magyar Vagon Befektetési Zrt-é. Utóbbi mögött a Molhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. magántőkealap áll.
Ha a tulajdonosoknak kell 2024-ben forrást biztosítaniuk a Mavag Internationalnak a működéshez, akkor alighanem lesz miből: a Mavag International tavaly 5 millió euró osztalékot fizetett számukra a 2022-es eredménye után. Mármint a 2022-es eredménytelensége ellenére, abban az évben ugyanis a veszteség még a tavalyinál is nagyobb, annak több mint triplája, 37,6 millió euró volt. Az osztalékot az eredménytartalék terhére fizették ki maguknak a tulajdonosok - az egyiptomi vonatbiznisz 2021-ben ugyanis még jól fialt, 42,8 millió euró nyereséget termelt.
Magát a gyártást a csoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavító (DJJ) végzi, itt nem keletkezett veszteség, igaz, a cégnek a szokásosnál rosszabb üzleti éve volt. Miközben az árbevétele 44 milliárd forintra ugrott (2022-ben még csak 31 milliárd forint volt), a nyeresége csak 50 millió forint lett (2022-ben még 336 millió forint volt).
A DJJ tűrhető eredményeihez és a Mavag Invest veszteségeihez hozzátartozik, hogy 2022-ben a gyártás folyamatosságának érdekében a tulajdonosok 9 millió eurót és 680 millió forintot bocsátottak a DJJ rendelkezésére tulajdonosi kölcsönként. Ebből 2023-ben a társaság 1 millió eurót és 680 millió forintot fizetett vissza.
Legalább lassan vége
Összességében egyáltalán nem úgy tűnik, mintha az egyiptomi biznisz jó üzlet volna. A legjobb hír talán, hogy hamarosan vége. | Jó nagy bukó a visszavonuló oroszok által Magyarországon hagyott egyiptomi vonatbiznisz | Második éve veszteséges a nagy egyiptomi vasútikocsi-megrendelést könyvelő Magyar Vagon-cég. A Magyar Vagonnak, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter által gründolt vállalatcsoporthoz kiprivatizált Dunakeszi Járműjavítónak az orosz Transzmas-csoport kiszállása után egyedül kell megbirkóznia az 1350 kocsiból álló rendeléssel. Az üzlet így már nem is tűnik olyan jó biznisznek – mindenesetre a Magyar Vagon éppen egy spanyol vonatgyártót igyekszik felvásárolni. Ezt is állami hátszéllel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240702_magyar-vagon-transzmas-dunakeszi-jarmujavito-vasut-szalay-bobrovniczky | 2024-07-02 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer’s-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján hétfőn.
A tranzakcióval a Gránit Biztosító csaknem 67 százalékos részesedést szerez a két biztosítóban. A terjeszkedéssel a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő Gránit Biztosító az eddiginél sokkal szélesebb kört érhet el az élet- és nem életbiztosítási szegmensben egyaránt, és a hazai biztosítási piac meghatározó szereplőjévé válik - írták. A tranzakció lezárása - a hatósági engedélyek megszerzése után - 2024 őszén várható. Hosszabb távon a tranzakció célja, hogy a Waberer’s-csoport meghatározó részesedést szerezzen a teljes magyarországi biztosítási piacon - írták.
A tájékoztató szerint a csoport százszázalékos tulajdonában lévő Gránit Biztosító Zrt. július 8-án adásvételi szerződést írt alá a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. kétharmados - 66,925 százalékos - részesedésének megvásárlásáról. A Posta biztosítók együttes megszolgált díjbevétele 60,7 milliárd forint, míg adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt 2023-ban.
A Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. a magyar biztosítási piac meghatározó szereplője komplex élet- és nem életbiztosítási termékportfólióval. A mostani tranzakcióval a Waberer’s a magyar életbiztosítási piac egyik legnagyobb szereplőjében szerez részesedést, és jelenik meg az életbiztosítási szegmensben. Továbbá a nem életbiztosítási piacon mostaninál szélesebb ügyfélkört érhet el. A Posta biztosítók hálózatán keresztül ráadásul sokkal több helyen, fiókban tud megjelenni a társaság, így olyan településeken, térségekben is elérhetők lesznek a Gránit Biztosító szolgáltatásai, ahol eddig kevésbé volt jelen a vállalat - közölték. | Tiborcz Istvánék megszerezték a Posta biztosítókat is | Többségi részesedést vásárol a Posta biztosítókban a Tiborcz érdekeltségi köréhez tartozó Waberer’s-csoport. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240708_Tiborcz-Istvanek-megszereztek-a-Posta-biztositokat-is?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-4979820 | 2024-07-08 18:30:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2024.07.10. 04:00
Elhárult az utolsó akadály is az előtt, hogy a kecskeméti konzervgyár annak a Főnix Magántőkealapnak a tulajdonába kerüljön, amelyet a kormányfő vejének az érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt. kezel. Vajon itt megáll a bevásárlás? | Tiborcz egy engedélynek köszönhetően közelebb került Erős Pistához | Elhárult az utolsó akadály is az előtt, hogy a kecskeméti konzervgyár annak a Főnix Magántőkealapnak a tulajdonába kerüljön, amelyet a kormányfő vejének az érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt. kezel. Vajon itt megáll a bevásárlás? | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240710_Tiborcz-Istvan-univer-kecskemeti-konzervgyar-fonix-magantokealap-eros-pista | 2024-07-10 06:00:00 | true | null | null | HVG |
A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tó ügyében, a döntés értelmében a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet - olvasható a Greenpeace csütörtöki közleményében. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén.
A Kúria döntése azt jelenti, hogy megalapozottnak minősítik a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott. Az engedély módosítása a Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tavasszal a tóban és a körülötte lévő nádasban megindul az élet, és ezt a tó medrét érintő kotrás, illetve az ott folyó egyéb munkálatok zavarják. Sőt azt is, hogy a munkálatok során sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen.
A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. Szerintük a szervezetnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az egész évben végzett kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondta, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.
Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről döntött.
A nemzeti parki területeken a szakértő szerint védett fajok is sérülhetnek, és el is pusztulhatnak a Fertő tó kotrása miatt.
A szakértő véleményét a Győri Törvényszék bírója azonban felülbírálta ítéletében.
A bíró érvelése az volt, hogyha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá "elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is". A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette. | A Kúria a Greenpeace-nek adott igazat a Fertő tó ügyében | A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240711_A-Kuria-a-Greenpeace-nek-adott-igazat-a-Ferto-to-ugyeben | 2024-07-11 10:34:00 | true | null | null | HVG |
A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaligán évek óta forrnak az indulatok. 2021-ben volt egy "monstrumnak" gúnyolt szállodaépítési terv, amelyet végül a helyi Fidesz-képviselő sem támogatott, és a kormány törölte. A kikötő üzemeltetési engedélyét nemrég semmisítette meg egy bíróság, a hvg360-on részletesen ismertettük a történetet.
A helyi lakosok között sincs egyetértés, az önkormányzatban éles viták zajlottak. Miután 2023 őszén a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai "komplex ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásokat és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket", és szokás szerint az általános jogszabályoktól eltérő részletes beépítési szabályokat határozott meg, az ellenzéki országgyűlési képviselők normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól.
Azt írták, hogy a beruházás semmilyen gazdaságfejlesztési vagy munkahelyteremtési célt, se más közcélt nem szolgál, hiszen az így létrejövő komplexum a lakóparkba költöző tulajdonosok magántulajdonát képezné majd, és még csak átjárható sem lenne az ingatlan mások számára. A helyi védettség alatt álló magasfal átalakítását, a tájképvédelmi és természetvédelmi követelmények lerontását semmilyen közérdekű szempont nem teszi alkotmányosan indokolhatóvá.
Ehhez csatlakozott panaszával az Aligai Fürdőegyesület, amely szerint megszűnne a parti sétány, nem lehet majd lejutni a Balaton-partra. Milliárdos értékű vagyonelemeket juttatnak ingyenesen magántulajdonban álló jogi személy részére a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás mögé bújtatva.
Lánszki Regő építési államtitkár ezzel szemben azt írta az Ab-nak, hogy a "közpark" besorolású területek mindenki számára elérhetőek és többségében nyitottak maradnak, a terület megközelítését szolgáló utakra - amelyek egy jelentős része "magánút" - a behajtás biztosítása a kötelezettsége a mindenkori tulajdonosnak, ebből következően nem lesz Balatonaliga elzárt terület.
Ingerült hangú levélben kérte a panaszok elutasítását a június 9-én újraválasztott Takács Károly balatonvilágosi polgármester. Szerinte a fejlődést akadályozó szűk ingatlantulajdonosi érdekcsoport lobbitevékenységét tükrözi csak a képviselők és az egyesület beadványa, pedig az utóbbinak a tagjai között alig akad helyi lakos. A kormány tavalyi rendelete "annak a fejlesztésnek a felgyorsítását volna hivatott szolgálni, melyre a helyi közösség, a választópolgárok mintegy 30 éve várnak".
Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó vezette tanácsa azt állapította meg, hogy a beruházás kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mert az legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja. Egyik indítvány sem nevez meg olyan konkrét, hatályos - például természetvédelmi - jogszabályt, amelyhez viszonyítva a kérelmezők álláspontja szerint a támadott előírások a védelmi szintben történő visszalépést jelentenek. A löszfal (magaspart) helyi védelem alatt áll, és ennek arculata az építkezés miatt megváltozhat, de az egészséges környezethez való jogból levezetett visszalépés tilalma azonban nem automatikusan, bármilyen természeti képződményt érintő változás esetében, hanem funkciója szerint érvényesül. A természeti táj egyes elemeinek településkép-védelmi szabállyal történő védelme, amelynek a célja a település arculatának a megőrzése, az egészséges környezethez való joggal nem hozható összefüggésbe.
Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlanságra hivatkozva elutasította. | Nem sérti az Alaptörvényt a balatonaligai lakópark-építkezés kiemeltté nyilvánítása | Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők és az Aligai Fürdőegyesület panaszát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20240711_balatonaliga-alkotmanybirosag-lakopark-epitkezes-elutasitott-inditvany | 2024-07-11 16:02:00 | true | null | null | HVG |
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a legjobb 32 között búcsúzott a párizsi ötkarikás játékokon egyéniben, miután a kanadai Fares Arfa 15-8-ra legyőzte. A vereség után néhány órával telefonon értük el Szilágyi pszichológusát, Faludi Viktóriát. Villáminterjú.
A Tokiói Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy mennyire szövegkörnyezet-függő az illatok azonosítása, illetve hogy a nyelv miként befolyásolja a mindennapi életünket. Az derült ki, hogy ugyanaz az illat másmilyennek tűnik, ha más elnevezést adnak neki. | Új tanácsadó és holdingcéggel bővült a Mol-vezér cégbirodalma | Hernádi Zsolt régi bizalmasával és üzlettársával, Komondi Zsolttal közösen alapította a társaságot. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240722_hvg-proroc-invest-komondi-zsolt-hernadi-zsolt | 2024-07-22 12:52:00 | true | null | null | HVG360 |
A soros uniós elnökség alatt a magyar kormány nagy figyelmet szentel a verseny szabadságának, valamint az egységes piacnak, csakhogy mindeközben
egyre több német beruházó panaszkodik arra, hogy a magyar hatóságok radikálisan korlátozzák a jogaikat.
Ez utóbbiról persze semmi sincs a magyar elnökségi programban, mint ahogy arról sem, hogy a külföldi vállalkozásokat sokszor a hatóságok nyaggatják, miniszterek szorongatják, a Fidesz üzleti partnerei fenyegetik, így nemritkán átcsúsznak a veszteséges zónába - írja összefoglalójában a Süddeutsche Zeitung.
Egy baden-württembergi igazgató névtelenül a lapnak arról beszélt, hogy a cél egyértelmű: az Orbán-birodalom oligarchái egész üzletágakat át kívánnak venni. Ez olyan magyar érdekeltségekre is érvényes, amelyekre a hatalmasságok szemet vetettek. Főleg, ha olyanok tulajdonában vannak, akik a kormánypárt ellenfeleinek számítanak. Náluk időről időre megjelennek az oligarchák luxusautói. | Süddeutsche Zeitung: Maffiamódszerekkel ront rá a Fidesz a német befektetők bizniszére Magyarországon | Érkezéskor mézesmázos adókedvezmények, majd utána különadók, végül vételi ajánlat – ez a menetrend a Süddeutsche Zeitung szerint a kormány részéről a nyugati befektetők egy részével szemben | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240702_suddeutsche-zeitung-orban-viktor-magyarorszag-nemet-beruhazasok | 2024-07-02 07:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Ha már megépült a Tomori Pál híd, hozzunk át rajta Kalocsa és térsége számára fejlesztési forrást is." Így talicskázná ki Paks iparűzésiadó-bevételét Kalocsa fideszes polgármestere, amihez támogatókat is talált, méghozzá a párt legfelsőbb köreiből. Történt ugyanis, hogy a júniusi választáson a Fidesz elvesztette az atomerőmű városát, a polgármesteri tisztséget és a képviselői helyek többségét a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei kapták meg, Heringes Anita polgármester egyenesen az MSZP-től érkezett. Kalocsán ugyanakkor a fideszes polgármester, Filvig Géza 23 szavazattal lekörözte a korábban még fideszes kihívót, Bagó Zoltánt, utóbbi azonban megtámadta az eredményt, és a Kúria július 7-ére megismételt választást rendelt el két körzetben.
Ez a pillanat optimálisnak ígérkezett ahhoz, hogy a kormány ismét hozzálásson egyes önkormányzatok bevételeinek csorbításához. | Hamar jöhet a büntetés a paksiaknak a fideszes városvezetés leváltása miatt | A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240702_Hamar-johet-a-buntetes-a-paksiaknak-a-varosvezetes-levaltasa-miatt | 2024-07-02 16:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába növekszik folyamatosan a Demeter Szilárd alá közvagyonból összelapátolt alapítvány, újságíróképzőjére, a Nemzeti Tehetséggondozóra már nem futotta a pénzéből. A Magyar Kultúráért Alapítványnak (MKA) a hetekben publikált éves beszámolójából nemcsak az derül ki, hogy eladta a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN), hanem az is, hogy mi sarkallta erre a Demeter kuratóriumi elnökletével működő alapítványt.
"2023-ban fokozottan jelentkeztek a gazdasági és finanszírozási nehézségek" - olvasható a dokumentumban. Az NTGN kezdettől fogva csak újságírókat, médiaipari szakembereket képzett, és ezt a nemes feladatot most a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), vagyis a több száz médiaterméket maga alá gyűrő kormánypárti egyveleg vállalta magára: szép csendben már fél évvel ezelőtt megvette az intézményt. | Ömlenek az állami milliárdok a kormánypárti újságírók képzésére | Nincs az a közpénz, amely elég lenne a rezsim szellemiségét közvetítő sajtómunkások kiművelésére. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240711_hvg-rezsim-kommunikatorai-utanpotlas-akciosan-ner-orban-kesma | 2024-07-11 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába. Ősszel hivatali hatalommal való visszaélésnek nevezte, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól, de 2023 végén a Kúria rendben lévőnek találta a pénzbehajtást.
Pedig Karácsony még az Állami Számvevőszék egyik jelentésére is hivatkozott, amely szerint "A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét".
A fővárosi önkormányzat pert indított az állammal szemben, és az azt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék Tóth-Lakos Fruzsina Anna vezette tanácsa szerint az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes. Az ugyanis kimondja, hogy az önkormányzat saját pénzügyi forrásokra jogosult, amelyek a feladataival arányban állnak.
A törvényszék szokatlanul keményen fogalmazott az Alkotmánybíróságnak írt levelében: "a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű". Emiatt a főváros kénytelen hitelt felvenni.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy "a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel". A miniszter homályosan utalt arra is, hogy a hozzájárulás központi adónem, tehát az Ab igazából nem is foglalkozhatna vele.
Az Alaptörvény, amelynek tiszteletben tartása fölött az Alkotmánybíróság őrködik, világosan kimondja, hogy a testületnek "bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül" döntenie kell. A március 25-én érkezett törvényszéki beadvány esetében ez a határidő június 23-án lejárt, de az Ab első alkalommal csak július 2-án tárgyalt a témáról. Azóta nem, és a jövő heti napirendben sem szerepel, utána pedig augusztus végéig vakáció következik.
A késlekedés nem új jelenség. Most 349 ügy van folyamatban, ezek közül 22 2021-es vagy régebbi. De az egyszerű alkotmányjogi panaszoknál legalább nincs pontosan meghatározott határidő, míg a bírói kezdeményezéseknél van. Ugyanis amíg az Alkotmánybíróság nem válaszol a bíróság kételyeire, addig áll az ügy, a tárgyalást nem folytatják.
Márpedig a főpolgármester és az egész fővárosi önkormányzat számára nagyon fontos lenne, hogy kiderüljön: belefér-e az Alaptörvénybe a szolidaritási hozzájárulásnak az a mértéke, amelyet az állam kiprésel belőle. | Az Alkotmánybíróság halogatja a döntést arról, hogy túladóztatják-e Budapestet | Egy bíróságnak az a határozott véleménye, hogy igen. Az Alaptörvény szerint az Ab-nak ilyenkor 90 napon belül kellene döntenie, de az már rég lejárt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240712_az-alkotmanybirosag-halogatja-a-dontest-arrol-hogy-tuladoztatjak-e-budapestet | 2024-07-12 15:01:00 | true | null | null | HVG |
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a legjobb 32 között búcsúzott a párizsi ötkarikás játékokon egyéniben, miután a kanadai Fares Arfa 15-8-ra legyőzte. A vereség után néhány órával telefonon értük el Szilágyi pszichológusát, Faludi Viktóriát. Villáminterjú.
A Tokiói Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy mennyire szövegkörnyezet-függő az illatok azonosítása, illetve hogy a nyelv miként befolyásolja a mindennapi életünket. Az derült ki, hogy ugyanaz az illat másmilyennek tűnik, ha más elnevezést adnak neki. | Még nagyobb lett a hatodik leggazdagabb magyar gigacége | Szíjj László Duna Aszfaltja egy 9 milliárdos árbevételű céget olvaszthat magába. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240720_hvg-szijj-laszlo-duna-aszfalt-cegvasarlas | 2024-07-20 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyar Péter politikai berobbanását jelentő februári interjú egyik fajsúlyos állítása az volt, hogy a Diákhitel Központ Zrt. Magyar vezetése alatt túlárazott szerződéseket kötött a központi kommunikációs tendert elnyerő, Balásy Gyula milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozó cégekkel.
Úgy látszik, Magyar színrelépése sem volt elég ahhoz, hogy az állami cég felülbírálja korábbi gyakorlatát: újabb szerződést kötöttek Balásy két cégével, a New Land Mediával és a Lounge Designnal, ezúttal 174 millió forintért.
A szerződést a zrt. közzétételi listája szerint 2024. május 16-án kötötték meg, a tárgyként egyszerűen csak "egyéb szolgáltatást" adtak meg - pontosan úgy, mint korábban szokták. A friss szerződés hatálya 2025. február 28-ig tart.
A megállapodás megtalálható a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2024 második negyedéves megbízásait tartalmazó közbeszerzési hirdetményben is. A 352 oldalas dokumentum 119-120. oldalán található rész szerint a tárgy "a Diákhitel Központ Zrt. 2024. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása".
Az odaítélési szempontok között a legfontosabbak az egyes részfeladatok árai, így ebből kiderül, hogy a Balásy-cégek fő feladatai ezúttal az alábbiak lesznek:
kreatív koncepcióalkotás, szövegírás és grafikai tervezés
nyomdai szolgáltatások
fotózás, videófelvétel-készítés, rendezvénydokumentálás
film- és rádióreklám gyártása, televíziótechnika
marketing és dekorációs elemek gyártása
online ügynökségi feladatok
utazás, szállítás, egyéb logisztikai szolgáltatások.
A részfeladatra - ahogy a teljes közbeszerzésre is - az egyedüli pályázó a New Land és a Lounge konzorciuma volt. A hirdetményből az is kiderül, hogy a Diákhitel Központnak lehetősége van további 52 millió forint értékű beszerzés végrehajtására a vállalkozóktól.
Az NKOH által kiírt közbeszerzésnek csak kis részletét teszi ki a Diákhitel Központ-féle rész, a kormány kommunikációjára például 7,874 milliárd forintért szerződött a győztes konzorcium, de 1,2 milliárdos keretösszeggel dolgozhatnak a Magyar Bormarketing Ügynökség és a Visit Hungary feladatain is. Emellett 900 millió forint a keretösszeg a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kommunikációjára, míg a Várkapitányság Nonprofit Zrt. programjait 800 millió forintból népszerűsíthetik. A közbeszerzésben foglalt 56 feladatot összesen 17,528 milliárd forintos keretösszegért kapta meg a New Land és a Lounge.
Magyar Péter a kegyelembotrány kirobbanását követően a Partizánnak adott interjúval került a közérdeklődés középpontjába. Az akkor még csak a botrány miatt a Fidesz európai parlamenti listájának vezetéséről lemondó volt igazságügyi miniszter Varga Judit exférjeként ismert Magyar részletesen beszélt arról, hogy a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként elvárták tőle, hogy a cég kommunikációs szerződéseit a Balásy-féle cégekkel kösse meg, a piaci árnak gyakran többszöröséért. Azt is elmondta akkor, hogy végül azért távozásához is azt vezetett, hogy nem akarta aláírni az említett szerződéseket, mire jelezték neki, hogy "ezt nem kéne".
Az immár ellenzéki politikus, a Tisza Párt új elnöke 2019 júniusától 2022 februárig volt a Diákhitel Központ vezérigazgatója, ezalatt a cég háromszor szerződött Balásy vállalkozásaival, előbb 176, majd 45,6, végül 227 millió forint nettó összeggel, mindháromszor "egyéb szolgáltatásról" szólt a szerződés. Azóta összesen négy újabb kontraktust kötött a cég a New Land-Lounge konzorciummal, a mostani, 174 milliós szerződéssel együtt összesen 571,84 millió forintért.
Ezek az összegek csak elenyésző részét jelentik a Balásy-cégek bevételeinek: a New Land árbevétele tavaly 78,6 milliárd forint, adózott eredménye 9,5 milliárd forint volt, a Lounge Designnál 20,9 milliárd, valamint 4 milliárd forint volt a két adat. | Ismét a Magyar Péter által kritizált Balásy-cégekkel szerződött a Diákhitel Központ, ezúttal 174 millió forintért | A korábban Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ ismét leszerződött a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media és Lounge Design cégekkel. Magyar a kegyelmi botrány utáni elhíresült interjújában arról beszélt, hogy az állami cégeknek kötelezően a központi közbeszerzést megnyerő cégekkel kellett szerződni kommunikációs feladatokra, gyakran a piaci ár többszöröséért. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240724_magyar-peter-diakhitel-kozpont-balasy-gyula-new-land-media-lounge-design-kozbeszerzes | 2024-07-24 06:00:00 | true | null | null | HVG |
"Településvezetői pályám elején megtanultam, ha mindig minden szabályt betartok, akkor szinte soha nem fog haladni a falu. Nem azért választottak a település vezetőjévé, hogy a kibúvókat keressem, hanem azért, hogy a felmerülő feladatokat mihamarabb megoldjam" - mondta június 26-án Putnik Lázár, Újszentiván frissen újraválasztott polgármestere a Szegedi Törvényszék előkészítő ülésén. Költségvetési csalással vádolják, az ügyészség szerint hét év börtön jár azért, amit tett.
Az 1880 lelkes Csongrád-Csanád megyei község először 2006-ban választotta polgármesterré Putnik Lázárt, majd még háromszor győzött. Változó megítéléséhez hozzájárulhatott, hogy 2015-ben egy helyi lakosnak igazolnia kellett, hány ember lakik a lakásában, mennyi után fizet szemétszállítási díjat. Így derült ki számára, hogy rajta és a feleségén kívül még két ismeretlen ember is lakik náluk - papíron. Kiderült, hogy más is járt így, hiszen a 2014-es választások előtt szerb állampolgárokat jelentettek be Újszentivánra és Tiszaszigetre több házhoz. Büntetőeljárás indult Putnik Lázár és tiszaszigeti kollégája, Ferenczi Ferenc ellen, s mindkettőt vétkesnek találták okirathamisításban. Pénzbüntetést kaptak, de a közügyektől nem tiltották el őket, így indulhattak 2019-ben megint.
Máshol is előfordul
2022. január 20-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lezárta az újszentiváni községházát. A NAV annyit árult el, egy folyamatban lévő nyomozáshoz gyűjt információkat. A polgármester azt mondta, a NAV-os kollégák ellenőriztek, ilyen máshol is előfordul. 2022. február 7-én őrizetbe vették Putnik Lázárt - ilyen is elő szokott fordulni máshol. A megyei főügyészség szerint a 2020 márciusában átadott nyolcvan férőhelyes újszentiváni munkásszálló építésénél költségvetési csalás történt, amely 222 millió forint vagyoni hátrányt okozott, ezért kellett őrizetbe venni Putnikot, harmadmagával.
A polgármester letartóztatása miatt lemondott a képviselő-testület, időközi választást kellett kiírni. A sajtó igazán akkor csodálkozott rá Újszentivánra és polgármesterére. Az Együtt Újszentivánért Egyesület elnöke, Ballai Ferenc lapunknak azt nyilatkozta, hogy a vőfélyként is ismert Putnikban szimpatikus fiatalembert láttak, aki jó választásnak tűnt 2006-ban a régóta dolgozó Talpai János helyett. De aztán kiderült róla, hogy öntörvényű, s nem szereti az ellenvéleményt. Ballai azt mondta, ő már élt az ötvenes években, emlékszik az akkori félelemre, és ezt látta most feléledni. Előrebocsátotta, ha Putnik Lázárt kiengedik, megpróbálja visszaszerezni a posztját.
A 2022. július 3-i időközi választáson Putnik még nem indulhatott, a kampány azonban így is kemény volt a Facebookon létrehozott helyi közéleti oldalakon és az utcán is. A választás előtti éjjelen a főutca fölé hat méter magasságban kifeszített molinókat befestette valaki. Egy jelölt kapujára azt írták, hogy FASZ, másvalaki háza elé a GYÖKÉR feliratot pingálták. A tettes nem került elő.
A kormánypártok tábora is zavarban volt. Putnik letartóztatása után a fideszes választókerületi elnököt, Bartók Csabát Putnikról készült közös fotóival búsították a Facebookon az ellenfelei. Indult polgármesterjelöltként Bodó Imre - az ő molinóját, plakátjait rongálták meg -, aki korábban Tiszaszigetet vezette, és eleinte jóban volt Putnikkal. Országgyűlési képviselő is lett, majd járási hivatalvezető. Végül állítólag kizárták a Fideszből, bár ezt cáfolja. 2019-ben Újszentivánon szállt versenybe Putnikkal, és 44 vokssal maradt alul. A 2022-es időközin a Fidesz és a KDNP nem őt, hanem Ulbert Mónikát indította. Végül Bodó győzött - Kövér László, az Országgyűlés elnöke SMS-ben gratulált neki -, a második a független Binszki Olivér lett, a harmadik Ulbert Mónika. Binszki bekerült a képviselő-testületbe. Az egyik alpolgármester Talpai János lett, Putnik elődje, a másik Rusin Csaba nyugdíjas rendőrtiszt. Neki anno arra kellett rádöbbennie, hogy míg a fia külföldön dolgozott, papíron az újszentiváni polgármesteri hivatal közmunkásként foglalkoztatta - mint kiderült, nem egyedül őt. Ebből is rendőrségi feljelentés és eljárás lett. Rusin az általa létrehozott Facebook-csoport révén Putnik szinte egyszemélyes ellenzékévé vált, felvállalva a konfliktusokat. Közéleti megnyilvánulásai miatt idővel nem csak Putnik és hívei haragudtak meg rá. Rusin máshogyan képzelte el az előző vezetés ügyeinek rendezését, nem értett egyet Talpai alpolgármesteri megbízásával, és Binszki Olivérrel is összekülönbözött. Végül lemondott az alpolgármesteri posztról. Bodó Imre polgármesternek Binszki kemény ellenfele maradt a testületben.
Ledesítés
"Tudom, hogy sokan békére vágynak, én is azt szeretném. De Bodó Imrével, Talpai Jánossal, Rusin Csabával ebben a faluban soha nem lesz béke. Amíg ők hatalomban vannak és a közélet alakításában szerepet vállalnak, addig megmérgezik a közélet levegőjét, döntéseikkel pedig a szakadék szélére sodorják a falut" - írta akkoriban Binszki.
A Narancs.hu-nak nyilatkozva Bodó azt mondta, hogy mindezt politikai kommunikációnak tekinti és nem lő vissza. Érzékeltette, hogy Binszki Olivér szerinte mégis kötődik a Demokratikus Koalícióhoz édesapja, a szegedi önkormányzati képviselő Binszki József révén. Ezt a kötődést Binszki cáfolta. Bodó azt mondta, legföljebb azzal törleszt, hogy a helyi közvilágítás ledesítésének átadására nem hívja meg a képviselőt.
Közben egy év előzetes letartóztatás után, 2023 februárjában szabadlábra került Putnik Lázár. Az ügyészség vádat emelt, a Szegedi Törvényszék előkészítő üléseket tartott, de az első kettőn Putnik nem jelent meg, az idei márciusin például azért nem, mert ügyvédet cserélt, és új védőjének nem volt ideje felkészülni. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség a költségvetési csalás ügyében Putnik mellett vádolja az önkormányzat pénzügyi referensét, aki a munkásszálló-projektet előkészítette, a generál kivitelezéssel megbízott Városliget-bau Kft. ügyvezetőjét, és a cég egyik munkatársát. Utóbbi, a negyedrendű vádlott a szeged.hu tudósítása szerint az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét. Két év börtönt róttak ki rá, öt év próbaidőre felfüggesztve. A többiek a tárgyalást választották. Az ügyészség azt állítja, lényegében Putnik Lázár döntötte el, hogyan fog megépülni a szálló, a generálkivitelező cégnek is ő volt a tényleges irányítója. Egy alvállalkozó megépítette a szállót a valós költségen, ezt kiszámlázta a Városliget-bau-nak, az a megemelt összegről állított ki számlát az önkormányzatnak, hozzáadott érték nélkül. A pénz úgy került át Putnikhoz az ügyészség szerint, hogy a Városliget-bau szerződött a Putnik vezette Novi Rakija Kft.-vel társasház építésére, s amit építettek, azt eladták.
Az ügy érdemi tárgyalása októberben kezdődik. Akkor már Putnik Lázár újra polgármester lesz.
Ballai Ferenc jóslata, ha késve is, de beigazolódott. Putnik a mostani júniusi önkormányzati választáson indult, ahogyan Bodó és Binszki is. Hármuk csatájából
Putnik került ki győztesen 442 szavazattal, Bodó 318 voksot kapott, Binszki 298-at, a negyedik polgármesterjelölt, Szűcs Melinda 69-et.
Az új testületbe bekerült Binszki és - immár függetlenként - Ulbert Mónika is. Bodó megy, Talpai nem indult, Rusin Csaba sem. Így nincs is akadálya annak, hogy kitörjön a béke.
Bodó a Narancs.hu-nak azt mondta, októberig, az átadás-átvételig úgy folytatja a munkát, ahogyan eddig. Az elmúlt két évre szakmai kihívásként tekint. A koronavírus-járvány idején, nehéz anyagi helyzetben kezdték a munkát és állták a sarat a testülettel együtt - bár ez, mint mondja, utólag derül ki mindig. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a megyében hetedik település lett Újszentiván, ahol ledesítették a közvilágítást. Ez megtakarítással is jár. Azt is kiemeli, megteremtették a lehetőséget ahhoz, hogy Újszentivánnak megint legyen általános iskolája. A folyamatban lévő pályázatokat végigvitték, új csapatot építettek a polgármesteri hivatalban.
Megkérdeztük, hogy mi történik, ha az októberi átadás-átvétel után valamikor a bíróság jogerős döntéssel elmarasztalja Putnik Lázárt, és börtönbe kell mennie. "Először is várjuk meg a jogerős ítéletet - válaszolta Bodó -, én jóslásokba nem bocsátkozom. Ez folyamatban lévő ügy, ha vége lesz, ahhoz fogja gombolni mindenki a kabátot."
A választási eredményről és a további teendőkről Binszki Olivér is békepárti olvasatát osztotta meg lapunkkal: "Magas részvétel mellett egyértelmű döntés született. A meglévőt elutasították, az újra, a változásra még nem voltak kész az emberek, ezért visszanyúltak a régihez, amit ismertek, ami akkor sikeres volt. Ahogy eddig is, úgy ezt követően is Újszentivánért dolgozom, nem egyik vagy másik polgármesterért, hanem a falu közösségéért. Támogatom, ami jó a településnek, de hatalmi érdekek kiszolgálója a továbbiakban sem leszek. Újszentiván lakóitól kaptam a mandátumomat, kizárólag nekik tartozom elszámolással, engem ez vezérel."
Eddig tart a demokrácia
Az embernek csak egy becsülete van - ezt már Putnik Lázár nyilatkozta megkeresésünkre. Mint mondja, nagyon rosszulesett neki, hogy amikor eljárás indult ellene, a teljes nevét kiírták, lehetetlen helyzetbe hozva a családját. A szerinte megalapozatlan vádat és a nyilvánosság reakcióit úgy élte meg, hogy meg akarják semmisíteni politikusként és vállalkozóként is. Pedig a vád szerinte egyáltalán nem bizonyított, és az eljárás során meg is fogja védeni magát. A bíróság előtt elmondott beszédét azzal egészíti ki, hogy minden polgármester követ el hibákat, nyilván ő is, de mindig törekedett arra, hogy ezek ne nagy hibák legyenek. Az kiderülhet az eljárás során, hogy történtek szabálytalanságok, de ezek nem arra irányultak, hogy bűncselekményt kövessen el, hanem arra, hogy az adott beruházás maradéktalanul megvalósuljon. Ennél többet egyelőre nem szeretne mondani az eljárásról, és ez vonatkozik a közunkásként bejelentett emberekkel kapcsolatos büntetőügyre is. Állítja, eddig nem értékelték a bizonyítékait. Reméli, lesz szembesítés a bíróság előtt.
"Sokáig úgy gondoltam, hogy nem indulok. Három nappal a határidő előtt, barátokkal beszélgetve döntöttem úgy, hogy belevágok - mondja Putnik Lázár. -
Hétfőn reggel felvettük az íveket, és délben már ott voltam a szükséges mennyiségű aláírás kétszeresével. Már az aláírásgyűjtés is jóleső élményt hozott, mert azt láttam, az emberek várták, hogy induljak.
És szemlátomást végiggondolták azt is, hogy itt van a fejem fölött ez az eljárás. Még a választás napján is hívogatta az embereket egy, a településen köztiszteletben álló ügyvéd, jól gondolják meg, hogy döntenek, mert úgyis megyek vissza a börtönbe, így a rám leadott szavazat elveszik. Ha az emberek azt gondolták volna, hogy rosszul dolgoztam, akkor negyedik leszek. De hát hallották, mit beszélnek rólam a médiában, aztán meg elmentek a munkásszálló előtt, és látták, hogy megvan, áll, nincs ellopva a pénz. Aki járt bent, az is láthatta, hogy milyen. Ez nem az a történet, hogy valaki megnyerte a pályázatot, aztán félbemaradt az építkezés, amire kapta, vagy el sem kezdte."
Szerinte azzal is tisztában voltak, akik rá szavaztak, hogy amikor 2006-ban átvette a polgármesteri tisztséget, nem volt ingatlana az önkormányzatnak hat bérlakáson kívül, és hitelt kellett felvenni a munkabérek kifizetésére is. Amikor pedig az őt távollétében helyettesítő alpolgármester, Juhász Tibor háziorvos átadta az önkormányzatot Bodónak 2022-ben, százhét millió forint volt a kasszában, közel félmilliárd forint értékű megnyert pályázati pénz és jelentős ingatlanvagyon. Saját munkájára úgy tekint, hogy vállalkozói szemlélettel irányított, arra törekedve, hogy a falu akkor is működjön, ha csökken az állami normatíva.
A felvetésre, hogy ellenfelei öntörvényű, diktatórikusan vezető embernek tartják, Putnik azt mondja, a demokrácia addig tart, amíg a döntés meg nem születik. Ha már döntöttek, és még utána is mások a vélemények az adott ügyben, az anarchiához vezet. Egy-egy döntés előtt igyekezett minden érvet meghallgatni, ám miután megszületett a határozat az adott ügyben, tényleg következetesen képviselte azt az irányt. Példaként a bölcsődeépítést hozta föl. Eredetileg azt szerette volna, ha a délnyugati lakóparkban épül meg, a testület tagjai viszont azt mondták, a központba kellene kerülnie. Ott viszont nem volt megfelelő ingatlana az önkormányzatnak. Végül azt a telket, amelyet még 2006 előtt értékesített a falu, visszavásárolták, lett hely a bölcsődének. "Ha annyira diktatórikus lennék, mint ahogy mondják egyesek, akkor kitartottam volna a lakópark mint helyszín mellett" - mondja Putnik. Szerinte a mostani választáson azok az emberek kaptak pofont, akik rágalmazták és a településen békétlenséget szították. Azt jó jelnek tekinti, hogy miután győzött, Köszönöm-parti nevű rendezvényére nagyon sokan eljöttek, párttól, hovatartozástól függetlenül. | Büntetőeljárás alatt álló expolgármestert választott újra Újszentiván | 2022-ben letartóztatták a település vezetőjét, így időközi választást kellett tartani. Az utód a kormánypárt jelöltjével szemben induló egykori kormánypárti volt, akinek kemény ellenzék jutott. Kétévi háborúság után most az lett a polgármester, akit a múltkor letartóztattak. Békét hirdet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/buntetoeljaras-alatt-allo-expolgarmestert-valasztott-ujra-ujszentivan-269544 | 2024-07-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Minden év júniusában az tartja izgalomban a magyar sajtót, hogy mennyi pénzt vesznek ki a cégeikből a NER oligarchiái és kedvenc vállalkozói. Az üzleti évek zárásaként elkészített beszámolók elfogadásával egyidejűleg kell ugyanis dönteni a cégek eredményének felhasználásáról, és ilyenkor kerül sor az osztalékfizetésre is.
Az osztalékfizetés azonban nemcsak azért érdekes, mert rá lehet csodálkozni a sok tízmilliárdnyi kifizetett pénzösszegekre, hanem mert ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá válik, hogy mennyi pénzzel gazdagított bizonyos köröket az úgynevezett korrupció, illetve a hazai gazdasági pálya erőteljes kormánypárti lejtése: meghatározott cégek tendenciózus előnyben részesítése állami és települési közbeszerzéseken, a jogszabályok módosítása úgy, hogy bizonyos cégek kerüljenek piaci előnybe, vagy a megfelelő értesülések révén szerzett zsíros üzletek, állami hitelek.
Az osztalékfizetés e folyamat végpontja, gyakorlatilag a fizetésnap a NER-es vállalkozóknak, amikor kiderül, hogy a közbeszerzéseken keresztül nagy összegű állami megbízásokkal kitömött cégeik mennyit kaszáltak egy-egy évben, és ebből mennyit jussolnak maguk a tulajdonosok. Nagyrészt az osztalékokból van pénze jachtos nyaralásra és többmilliós szettekre Mészáros Lőrincnek, Várkonyi Andreának, Tiborcz Istvánnak és Orbán Ráhelnek, ebből repteti magángépen Orbánt Garancsi István, vagy viszi el jachtozni Szijjártó Péter külügyminisztert Szíjj László.
Az osztalékjövedelem után kell ugyan 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni, illetve szociális hozzájárulási adót is, ez utóbbinak azonban van egy felső határa - ez a minimálbér 24-szerese, jelenleg 6,4 millió forint körüli összeg, ami után mintegy 830 ezer forintnyi szochót kell befizetni; efölött viszont már nem emelkedik a befizetendő összeg.
Van, ami nem is látszik
A jog nem szabályozza, hogy mennyi osztalékot lehet kivenni egy cégből az adózott eredmény és a korábban félretett úgynevezett eredménytartalék terhére. A kivehető pénz felső határa tulajdonképpen a cég fizetőképessége, így végső soron csak a tulajdonosokon múlik, hogy a megelőző üzleti évben termelt nyereséget maguknak utalják ki, vagy félrerakják az ún. eredménytartalékba, a szűkösebb napokra. A különbség a két megoldás között nagyjából a felelős gazdálkodásban rejlik: normál gazdasági viszonyok között ugyanis a tartalékba helyezett nyereségekből lehetne a következő évben beruházni, fejleszteni, növelni a cég versenyképességét, rosszabb években ellensúlyozni a veszteséget, míg ha valaki teljes egészében magának utalja ki a profitot, akkor a cég később akár bajba is kerülhet. | Van az a pénz. Osztalékfizetések a NER-ben | Mészáros Lőrinc az idén annyi pénzt vehetett ki osztalékként a cégeiből, hogy az már a magyar állami költségvetésben is szemmel jól látható tétel lenne. A közbeszerzések csupán ebben az évben is sokmilliárdos osztalékokat fialtak más NER-közeli vállalkozóknak is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/van-az-a-penz-269590 | 2024-07-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már azelőtt elkezdte a kínai cégcsoport érdekében dolgozó kivitelező a régi iparvágány újra üzembe helyezését Vácon, hogy azt a kormányhivatal és az önkormányzat hivatalos bejáráson megvizsgálta - számolt be az önkormányzati portál, a vac.hu. Pedig a városnak számos tisztázatlan kérdése maradt a beruházást illetően. Miközben a helyreállítást a MÁV állja - értesült lapunk.
2021 októberében jelentették be "az évtized egyik legjelentősebb váci beruházását", miszerint a kínai CECZ-csoport 27 milliárd forint értékben e-kereskedelmi ipari és logisztikai parkot valósít meg mintegy 56 ezer négyzetméternyi területen. Mint megírtuk, a vállalat bekebelezte a városszéli Toperini Ipari Parkot (TIP). Nem sokkal később az is kiderült, hogy a közeli Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár termékeinek rendszerezésével foglalkoznak majd az üzemben. 2022 júliusában pedig a TIP is bővült, ugyanis ide települ dél-koreai Nice LMS Hungary Kft., amely a Samsung SDI, valamint a Komáromban és Iváncsán működő szintén akkumulátorokkal foglalkozó SK Innovation beszállítója lesz. A több mint 30 ezer négyzetméteren elterülő raktár 210 embernek biztosít munkát, valamint 700 robotot "foglalkoztat", melyek az automatizált működést biztosítják.
Leromlott, elavult vágány
Januárban számoltunk be arról, hogy a cégcsoport újra üzembe helyezné a vágányt, melyen 90 millió csomagot fogadna, illetve küldene tovább, a sínpáron pedig napi egyszer közlekedne tehervagon. Az önkormányzat és a CECZ folytattak egyeztetéseket, közös helyszínbejáráson is voltak, az Építési és Közlekedési Minisztérium Hatósági Főosztályán is tárgyaltak.
"A tehervonat üzemeltetése, működése, gyakorisága még nem ismert, és a közlekedési balesetek elkerülése érdekében mindenképp alapos, körültekintő tervezésre van szükség a forgalomszervezés-irányítás kérdésében, melyet a megrendelőnek, tervezőnek több alkalommal javasolt egyeztetnie az önkormányzattal"
- írta akkori megkeresésünkre a város.
A Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatása szerint a vágányon 2000 óta nincs forgalom, az árufuvarozás megszűnt. Állapota leromlott, felépítménye elavult. Teljes átépítésére lenne szükség, amennyiben vissza szeretnék helyezni. "A vágányhálózat bontása és építése tervköteles tevékenység. Bontási terv, engedélyezési terv, kiviteli terv készítése szükséges egy vasúti pálya tervezésére jogosult céggel, majd a MÁV illetékes igazgatóságának jóváhagyását meg kell kérni. Ezt követően adhatja ki az építési engedélyt az illetékes Vasúti Hatóság. Az új iparvágány megépítése után meg kell kérni a hatóságtól a vasúti pálya használatbavételi engedélyét is" - közölte a vasúttársaság.
Elkezdődtek a munkálatok
"Bár a korábbi helyszíni bejárás tapasztalatai alapján a kialakítás részleteiről szóló szemlét az érintettek - így Vác Város Önkormányzat - bevonásával a Pest Megyei Kormányhivatal még nem tartotta meg, a két évtizede használaton kívüli alsóvárosi (...) volt ipari vágány reaktiválását célzó munkát már elkezdték a Toperini Parkban beruházó cégek által megbízott kivitelezők" - írta friss közleményében az önkormányzat.
A beszámoló szerint munkagépek segítéségével földmunkák kezdődtek el az iparvágány közelében. "Ugyanakkor az önkormányzatot a Pest megyei kormányhivatal arról értesítette, hogy helyszíni szemlét szervez, melynek célja »...az iparvágány tervezett (újra) használatbavétele feltételeinek részletes megtárgyalása«". Magyarán a kivitelező annak ellenére elkezdte a munkát, hogy azt a kormányhivatal és az önkormányzat tervezett szemle során megtekintette volna a vágányt.
"Mivel a korábbi tárgyalások során jópár kérdésre nem volt megnyugtató válasz, a tervezett helyszíni szemle lenne hivatott ezek tisztázására. Mindezek ellenére az iparvágánynál még ezen tisztázó egyeztetések előtt megkezdődtek a kivitelezési munkák" - fogalmazott az önkormányzat.
Hogy lehet ez?
Az önkormányzat beszámolót olvasva nehéz másra következtetni, minthogy a CECZ-cégcsoport nem együttműködő. Pedig az önkormányzatnak érdeke a partnerség kialakítása, mert a kisváros forgalmas pontjáról van szó, itt található a Vác-Alsóvárosi vasúti megálló. Az iparvágány vonalán egy aszfaltos út létesítése szerepel a városfejlesztési elképzelésekben. (Az önkormányzat még januárban arról tájékoztatta lapunkat, hogy elvileg az iparvágány újra üzembe helyezése és az aszfaltos út elvileg párhuzamosan megvalósítható, de erről egyeztetni kell.)
De hogy lehetséges egyáltalán, hogy a szemle nélkül is megvalósul az iparvágány? "A kormányhivatal nem vasúthatóság, kizárólag a szintbeli gyalogos- és közúti átkelők biztosítási módja és forgalmi rendje tekintetében van hatásköre, a vágányfelújítás egyéb vonatkozásaiban nincs. A Pest Vármegyei Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzéssel segíti a vasút üzemeltetőjét és a közútkezelőt, hogy a kormányhivatal hatáskörébe tartozó átjárók megfeleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak" - írta megkeresésünkre a Pest megyei kormányhivatal.
Magyarán az üzembe helyezésről nem a kormány, hanem az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Vasúti Hatósági Főosztály dönt - megkerestük a tárcát, de megkeresésünkre nem érkezett válasz. Ugyanakkor az önkormányzat az alábbi tájékoztatást adta lapunknak.
"Egy korábbi a rendőrséggel közös bejárás keretében tisztázatlan kérdések maradtak fenn:
Hogyan lesz megközelíthető az önkormányzat tulajdonában maradó terület?
Az iparvágány keresztezi a kerékpárutat, de ennek átvezetéséről az engedélyes tervekben nincsen konkrét megoldás.
Amikor a vonatközlekedés beindul a vágányon, akkor hogyan lesz biztosítva a Rádi úti és a Vám utcai szintbeli csomóponton történő közlekedés?
A P+ R parkolóból a Vásártár felé vezető gyalogjárda kereszteződése sincs biztosítva.".
A tájékoztatás szerint a vágánynak van engedélye, mely tartalmazza, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet azon közlekedni. Jelenleg a meglévő, hibás vasúti talpfákat cserélik, a sínek környezetének tisztítását végzik, a sínpárok közötti feltöltődést szüntetik meg.
"Az iparvágány javítását, használatra felkészítését a MÁV és annak alvállalkozója végzi"
- magyarán a kivitelező nem a CECZ-csoporthoz köthető közvetlenül.
Megtudtuk továbbá azt is, szerdán a hatóság helyszíni bejárást tartott, melyen az önkormányzat műszaki képviselői találkoztak a cégcsoport képviselőjével, "aki nyitott volt a hatóság általi előírások és az önkormányzati kérések költségeinek viselésére".
Megkerestük a MÁV-ot is; azt a tájékoztatást kaptuk: "A CECZ-csoport megkeresésének eleget téve az iparvágány karbantartását MÁV forrásból megkezdtük. Az iparvágány érvényes használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az eredeti használatbevételi engedélyben lévő paraméterekre történő visszaállítás elegendő a biztonságos forgalom lebonyolításához, így nincs szükség különböző engedélyek beszerzésére. A karbantartást követően az iparvágány használhatóvá, bérbeadhatóvá válik, ami a MÁV-nak a jövőben bevételt jelent."
Vagyis úgy áll a dolog, hogy a MÁV, azaz az állam állja az üzembe helyezés költségeit. A CECZ cégcsoport megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a nyári szabadságolások miatt csak később tudnak kérdéseinkre reagálni. | A MÁV finanszírozza az elavult iparvágány karbantartását a kínai cég számára | Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mav-finanszirozza-az-elavult-iparvagany-karbantartasat-a-kinai-ceg-szamara-269550 | 2024-07-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"11,07 millió forint Top Plusz forrásból megújul a GÁRDONYI utca Gábortelepen! A Medgyesbodzás községhez tartozó Gábortelepen a Gárdonyi utca lakói hamarosan teljesen megújult útburkolaton fognak közlekedni. A nyertes pályázatunk keretében 336 méter hosszan és 3 méter szélességben új aszfaltburkolat kerül a jelenlegi elhanyagolt, öreg útra. Varga Gábor polgármester úrral a helyszínen járva áttekintettük a projekt részleteit" - áll abban a Facebook-bejegyzésben, amelyet még július 10-én posztolt Erdős Norbert kormánypárti parlamenti képviselő.
A Gárdonyi utca burkolatának felújítása egy uniós projekt része. A komplett projekt bruttó 70 millió forint. Ezek szerint Erdős nagyon jól értesült, ha külön a Gárdonyi utcára meg tudta mondani, hogy az 11,07 millióból újul meg. Ez az összeg minden bizonnyal a tervezői költségbecslésből származik, ám ebben az esetben kérdés, ehhez Erdős hogyan jutott hozzá. Ahogy az is, hogy a tervezői költségbecsléshez mi köze lehet egy országgyűlési képviselőnek? A másik megoldás, hogy már július 10-én tudta a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményét. Merthogy volt közbeszerzés, méghozzá három utcára, egyben. Csakhogy ennek július 10-én még nem volt meg az eredménye. Az ajánlattételi határidő július 8-a volt, ehhez képest a politikus két nappal később posztolt.
A teljes, 70 millió forintos projektből most a Gábortelepen lévő Táncsics, Deák és Gárdonyi utcák aszfaltozása esedékes. Ennek a pályázatnak a terhére tavaly már elköltöttek nettó 29 millió forintot, amikor a Petőfi és a Névtelen utca fejlesztéséről volt szó. A kivitelezővel az elmúlt év decemberében kötötték meg a szerződést. Érdekesség, hogy az akkori kivitelező olyan felelős műszaki vezetőt nevezett meg az ajánlatában, akit azóta egy másik közbeszerzési eljárásban tett hamis nyilatkozata miatt évekre eltiltottak a közbeszerzésektől.
Tovább árnyalja a képet, hogy a beol.hu-n már július 6-án, azaz az ajánlattételi határidő lejárta előtt két nappal cikk jelent meg a Táncsics utcai felújításról. Ebben Erdősre hivatkozva azt írták, a Táncsics utca felújítása 10,34 millióból valósul meg.
Ugyancsak a beol.hu-n július 10-én a Gárdonyi utcáról jelent meg beszámoló. Szintén Erdősre hivatkozva írták, hogy a Gárdonyi utca 11,07 millióból újul meg. Ha ezt a két számot összeadjuk, akkor 22 millió jön ki, de nem derül ki, hogy bruttó vagy nettó összegről lehet szó. Ahogy említettük, a közbeszerzésben a gábortelepi Deák utca is szerepel, de erről nem írt a megyei hírportál. Nem úgy Erdős, aki már július 3-án - öt nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt - arról posztolt, hogy a Deák utca 10,38 millió forintból újul meg.
Medgyesbodzás község önkormányzatának oldala is beszámol a fejleményekről. Arról tudósítja az érdeklődőket, hogy a június 13-ai testületi ülés jegyzőkönyvében találni egy összefoglalót az utcák felújításáról. A képviselő-testületi határozat szövegében szerepel a mostani közbeszerzés becsült értéke - nettó 20 751 800 forint - és a rendelkezésre álló fedezet összege is, nettó 20 054 891 forint. Ugyanitt olvasható a bírálóbizottság tagjainak neve. Fontos megjegyezni, ez a grémium nem dönt semmiben, csupán javaslatot tesz. "A bírálóbizottság tagjai az eljárás során tudomására jutott adatokkal és információkkal kapcsolatban titoktartásra kötelesek." A képviselő-testületi tagok is hozzáférhettek bizonyos adatokhoz, de nekik nem kellett írásban titoktartást fogadniuk.
A medgyesbodzási testület június 27-i üléséről szóló jegyzőkönyvében olvasható, hogy a Táncsics-Deák-Gárdonyi közbeszerzésben július 8-a lesz az ajánlattételi határidő. Július 18-ra testületi ülést terveznek a közbeszerzést lezáró döntés meghozatala miatt. Így csütörtökön születik döntés az eredményről, ám mindezt már a kormánypárti képviselő és beszámolója nyomán a Békés Megyei Hírlap online változata már napokkal ezelőtt megírta.
Megkérdeztük Erdős Norbertet, honnan tudta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése előtt, hogy pontosan mennyibe fog kerülni az egyes utcák leaszfaltozása. A fideszes képviselő rövid válaszában annyit írt, hogy minden adatot Varga Gábor medgyesbodzási polgármestertől kapott. Ettől persze még kérdés marad, hogy idő előtt miért posztol meg nem született határozatokról, azaz le nem zárt közbeszerzésekről. Ahogy felmerül az is, hogy ebben a közbeszerzésben pontosan milyen szerepet játszik a parlamenti képviselő, s hogy az érintettek miért nem tesznek eleget az idevágó jogszabály szerinti titoktartási kötelezettségnek.
(Címlapképünk forrása: Erdős Norbert Facebook) | Honnan tudta a fideszes képviselő a közbeszerzés eredményhirdetése előtt, hogy pontosan mennyi a projekt bekerülési költsége? | Az ajánlattételi határidő lejárta után, de az eredményhirdetés előtt fillérre pontosan meg tudta mondani Erdős Norbert, hogy Medgyesbodzáson és a hozzá tartozó Gábortelepen mennyiért aszfaltozzák le az utcákat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/honnan-tudta-a-fideszes-kepviselo-a-kozbeszerzes-eredmenyhirdetese-elott-hogy-pontosan-mennyi-a-projekt-bekerulesi-koltsege-269637 | 2024-07-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Június közepén a Fidesz és a KDNP képviselői másodszori nekifutásra ismét elfogadták a Lázár János miniszter nevével fémjelzett kastélytörvény immár módosított változatát, utat engedve 47 műemléki védettségű kastély, a hozzájuk tartozó melléképületek és parkok privatizációjának. A magánosítás augusztusban már meg is kezdődhet. Erre hívta fel a figyelmet Keresztes László Lóránt, az LMP parlamenti képviselője a felújított dégi Festetics-kastély előtt.
Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve tavaly december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt, mert úgy vélte, az nem biztosítja a magánosítás során a nemzeti vagyon megfelelő védelmét.
Olyan épületegyüttesek kerültek a privatizációs listára, mint a Sárvári Nádasdy-vár (amely jelenleg egy nemzeti park központi irodájának ad helyet), a sümegi püspöki kastély vagy épp a dégi Festetics-kastély a hozzá tartozó parkkal együtt. Az LMP politikusa a magántőke bevonásával egyetért, de azzal már nem, hogy ezek az ingatlanok a Magyar Államtól, azaz köztulajdonból különböző cégek és magánszemélyek tulajdonába kerülhessenek.
Nádasdladányban a Nádasdy-kastélyt 2 milliárd forint közpénzből újította fel az állam, a bajnai Metternich-kastélyt 2,4 milliárdból. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra 3 milliárdot költöttek, a dégi Festetics-kastélyra pedig 2,8 milliárdot (részben EU-s forrásból).
- húzta alá Keresztes, hozzátéve, hogy a jelenlegi műemlékvédelmi rendszer nem képes megvédeni ezeket a történelmi jelentőségű épületeket. Korábbi feljelentésére ugyanis azt a választ kapta, hogy a magyar jogszabályi környezetből nem levezethető a műemlékek esetében a tulajdonos állam felelősségi köre. | Augusztustól 47 kastély veszítheti el köztulajdon jellegét | Jövő hónaptól ingyen kerülhet a magyar műemléki épületek sokasága magántulajdonba. Közülük többet az állam már milliárdokért felújított. Az LMP politikusa azt is tudni véli, kik lehetnek az új tulajdonosok. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/16/lmp-kastelyok-privatizacio-lazar-janos-felujitas-koztulajdon/?token=0d0777a2cdb01f9dfbc8217ae1bd9df1 | 2024-07-16 15:16:00 | true | null | null | Index |
Az állam minden diákról és ellátottról gondoskodik, aki a Magyar Evangéliumi Testvérközösség intézményeinek fizetésképtelensége miatt nehéz helyzetbe kerül - írja az MTI.
A napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást indított és inkasszózta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) bankszámláit. Mindez azért történt, mert korábban a MET jogsértő módon nem fizette be alkalmazottai egy része után a közterheket, valamint hosszabb ideig nem fizette az igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjait.
A Belügyminisztérium minden szükséges támogatást és segítséget megadott annak érdekében, hogy a közösség jogkövető megtartását elősegítse. A tárca képviselői többször tárgyaltak a fenntartó képviselőivel, akik moratóriumot is kaptak, azonban ez idő alatt az adósságok nem csökkentek, hanem nőttek, így nem látszik arra reális esély, hogy a MET intézményeinek pénzügyi helyzete rendeződjön.
Az adósságrendezéssel kapcsolatos ütemtervekről, illetve az adósság behajtásának érdekében tett intézkedésekről - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt hatáskörében - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt. Arról, hogy a közüzemi szolgáltatásokat díjhátralék esetén meddig biztosítják, az egyes szolgáltatók döntenek
- áll a közleményben.
Hozzátették, hogy amennyiben a feladatellátás ellehetetlenül, a köznevelés területén is jelzéssel kell élni a tárca vagy a területileg illetékes tankerület felé, és a feladatok átvétele a köznevelési intézmények esetén is megindul annak érdekében, hogy minden tanuló oktatása, nevelése biztosított legyen. A tárca intézményei felkészültek a fizetésképtelenség miatt ellehetetlenülő közszolgáltatások átvételére és további biztosítására.
Évek óta húzódik Iványiék ügye
Mint azt megírtuk, a MET és a kormányzat között már évek óta konfliktus van, és Iványi Gábor egyházától számos támogatást elvontak. Több alkalommal is pénzbírságot kaptak, miközben nem jutottak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekre - állításuk szerint - törvényileg jogosultak lennének. Emiatt a MET már az Alkotmánybíróságot is megjárta - nem sok sikerrel.
Februárban - két évvel azután, hogy a NAV fegyveresei váratlanul ellepték a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség központját és gazdasági hivatalát - háromórás házkutatás után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói bilincsben vitték el a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és intézményei gazdasági hivatalának vezetőjét. Ónodi István lelkész ellen "gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja" miatt indítottak eljárást, majd indítványozták a letartóztatását is.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET Egyház) 1981. október 1-jén alakult. A felekezet a Magyarországi Metodista Egyházból vált ki 1973-ban, majd nyolc éven át nem kapott hivatalos egyházi státuszt. Ma hat helyszínen, az ország különböző pontjain vannak gyülekezetei. 2010-ben, egy új törvény értelmében a MET-től ismét megvonták a hivatalos egyházi státuszt, ami komoly hátrányt jelentett az egyháznak. Kásőbb, 2022-ben újra bejegyezték Iványi Gábor egyházát. | A Belügyminisztérium kész átvenni Iványi Gábor egyházának intézményeit | A Belügyminisztérium segítő kezet nyújt a Magyar Evangéliumi Testvérközösség intézményének, ami korábbi közműtartozásai miatt inkasszót kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/25/belugyminiszterium-fizeteskeptelenseg-ivanyi-gabor-magyar-evangeliumi-testverkozosseg-bankszamla-gyujtes-hajlektalanok/ | 2024-07-25 20:28:00 | true | null | null | Index |
200 millió forintos, rekordnak számító büntetéssel sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-t, amiért egy 2023-as busztendert több helyen is törvénytelen módon valósított meg a társaság.
Vitézy Dávid közösségi oldalán már reagált is a büntetésre, ahol azt írta, hogy a BKK vezetőségének egy olyan bírság után, amely ekkora összegű, és egyértelműen a vezetőség tehető érte felelőssé, biztosan nem jár jutalom. Márpedig Karácsony Gergely éppen "tegnap jutalmazta 11 milliós prémiummal a BKK vezetőjét", vagyis Walter Katalint, aki a járatritkítás bejelentése után kiszivárgott információk szerint hálaadási pulykához hasonlította a BKK utasait.
Kérem a főpolgármestert, módosítsa a tegnapi döntését, és vonja vissza a BKK vezérigazgatójának prémiumát!
- szólította fel Karácsony Gergelyt Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt. | Kétszázmilliós rekordbüntetéssel sújtja a BKK-t a Közbeszerzési Döntőbizottság | Ha a BKK-nak nem lenne elég problémája, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság még rá is pakolt egy jó nagy lapáttal, ugyanis 200 millió forintos rekordbüntetést szabott ki a közlekedési vállalatra. Az ügy hátterében egy 2023-as busztender áll, amelyet több helyen is törvénysértő módon valósított meg a társaság. Vitézy Dávid szerint indokolt lenne felülvizsgálni így a BKK vezérének tízmilliós prémiumát, hiszen egyértelműen a vezetőség hibázott. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/22/vitezy-david-karacsony-gergely-bkk-rekord-buntetes-walter-katalin/ | 2024-07-22 11:09:00 | true | null | null | Index |
"Járatritkításért jutalom? A főpolgármester-választásnak vége, Karácsony Gergely pedig rögtön pénzosztásba kezdett: 200 millió forint prémium kifizetéséről döntött ma egy tollvonással egy személyben, a Közgyűlés nélkül. A közszolgáltató cégek vezetői 11 millió forint fölött kaptak, de még a város marketingügynökségének vezetője is 8 millió fölött kapott" - írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid, hivatkozva egy olyan dokumentumra, amely a Fővárosi Közgyűlés honlapján jelent meg.
Az iratban (amely ide kattintva automatikusan letöltődik) az látható, hogy
10 millió forint feletti összeget összesen heten kaptak, a legkisebb kiosztott prémium pedig 2 232 000 forint volt. A legtöbb pénzt (11 748 000 forint) Mártha Imre, a BKM Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója viheti haza. De nem sokkal maradt le Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója sem (11 610 000 forint).
Vitézy Dávid: ez már végképp túlzás, a BKK vezérigazgatója nem érdemel jutalmat
A korábbi főpolgármester-jelölt posztjában azt is kifejtette három pontban, hogy szerinte mi a gond a pénzosztással. Az első pont épp Walter Katalinról szól, "aki fű alatt vezetett be januárban egy járatritkítási csomagot, majd miután ez kiderült, azt mondta a saját utasairól, hogy hálaadás előtt a levágandó pulykákat se kérdezik meg a sorsukról".
Mint írta, korábban sem értett egyet azzal, hogy Karácsony Gergely nem fogadta el Walter Katalin lemondását, "most a havi 2,8 millió forintos fizetésén felül 11,6 millió forinttal jutalmazni a vezérigazgató munkáját egy ilyen súlyos hiba után azonban végképp túlzás".
Arra kérem a főpolgármestert, vizsgálja felül ezt a döntését, az utasokat vágásra érett pulykához hasonlító BKK-vezérigazgató nem érdemel jutalmat
- írta Vitézy.
A volt közlekedési államtitkár szóvá tette ezen kívül azt is: "Nem lehet egyszerre a Főváros pénzügyi kivéreztetéséről beszélni éjjel-nappal, majd kifizetni 200 millió forint prémiumot, arra hivatkozva, hogy a MÁV-nál ennél is többet fizetnek. Nálam többet kevesen kritizálják a magyar vasút teljesítményét, de ne a MÁV legyen már a hivatkozási alap a főváros számára..."
Harmadik pontként pedig arról írt: "Önmagában azzal nincs baj, ha a bérük egy részét csak akkor kapják meg a cégvezetők, ha nem magától értetődően elérhető célt, feladatot teljesítenek, eredménymutatót elérnek. Azonban tudjuk: a BKV vezérigazgatójának célkitűzéseit legutóbb csak akkor fogadták el, amikor már 100 százalék bizonyossággal tudható volt, hogy teljesülni fognak - a 2022-es prémiumkiírás ugyanis december 19-i keltezésű volt. Ez így viszont már nem teljesítménybér, hanem tuti jutalom."
Kérem Karácsony Gergelyt, hogy az összes ma jutalmazott cégvezető feladatkiírását és a teljesítési igazolást az alátámasztó dokumentumokkal együtt hozza nyilvánosságra. Ha októberig ez nem történik meg, képviselőként fogom ezt kezdeményezni erre az évre nézve és a jövőre nézve általánosságban is
- írta Vitézy Dávid. | Vitézy Dávid: Karácsony Gergely rögtön pénzosztásba kezdett, százmilliós nagyságrendben | Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt és közlekedési államtitkár közölte: Karácsony Gergely főpolgármester máris pénzosztásba kezdett, és összesen 200 millió forintot osztott ki prémiumként a fővárosi vezetők körében. Vitézy szerint mindez több sebből is vérzik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/22/vitezy-david-karacsony-gergely-penzosztas-szazmillio-forint-premium/ | 2024-07-22 10:48:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Önkormányzat szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy tudomást szereztek egy, a Rómaifürdőn tervezett beruházásról, amely mérete és jellege miatt drasztikusan átalakíthatja a környék arculatát. Az Óbudai Egyetem egy 110 ezer négyzetméteres kampusz és egy 15 ezer négyzetméteres mélygarázs építését kezdheti meg a Szentendrei út mentén fekvő egykori Római Camping területén - a főváros szerint mindezt anélkül, hogy egyeztetett volna a város, illetve a kerület vezetésével. Az egyetem ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy bár a fenti méretek stimmelnek, a helyszínről még nem született döntés.Akarategység volt a főváros és a III. kerület között a Hajógyári-sziget és a Római-part megvédésében és akarategység volt a Mocsárosdűlőn végzett minden korábbinál több zöldítésben. Akarategység lesz természetvédelmi területek megvédésében is. A Római Camping területe többszörösen védett: a föld alatt lévő kincsek régészeti védelem alatt állnak, és védett természeti értékeknek minősülnek az itt élő fák, a források és vizek, amelyek táplálják az itt lévő Római Strandot - fogalmazott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a beruházás elleni tiltakozásul megrendezett június eleji sajtótájékoztatón. A kerület vezetője hangsúlyozta, természeti katasztrófa nélkül az érintett telken - amelynek a vízbázisa, a római műkincsei és fái védelem alatt állnak - egy ilyen gigaberuházást nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha átminősítik a területet, vagyis megvonják a védettséget. Ígérete szerint azonban ehhez sem a főváros, sem a kerület nem fog hozzájárulni.Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen elmondta, ahogy minden kerület, úgy a főváros is nyitott a felsőoktatást fejlesztésre, de nem mindegy, hogy hol kerül sor egy ekkora beruházásra. - Ez a hely erre nem alkalmas. Sem a jelenlegi jogszabályok, sem a józan ész szerint itt ilyen típusú építkezést folytatni egészen biztosan nem szabad - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az építkezés tönkreteheti a fürdő vízbázisát és veszélyezteti a természeti értékeket.Takarítás nemes céllalA sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházásról az Óbudai Egyetem hivatalosan nem értesítette sem a fővárost, sem a III. kerületet, a várható építkezésre egy adatbekérés miatt derült fény.Az egykori Római Campinget az állam 2023 tavaszán juttatta az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak, amely az egy évvel korábban létrehozott cégét, a Római Nonprofit Kft.-t bízta meg a területrendezési és takarítási munkákkal. A vállalkozás - a honlapján található tájékoztató szerint - "azzal a nemes céllal látott neki" a feladatnak, hogy a természeti értékeket megóvva, zöld környezetben, elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre. A munkákhoz ugyanakkor adatokat kértek be az egykori kemping szomszédságában fekvő Római Strandfürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-től, így derült ki, hogy valójában mit takar a beruházás. A BGYH-nak küldött adatbekérő szerint a kormány az egyetemmel közösen egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületegyüttest akar felépíteni a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomórészt beépítetlen zöldterületen. A kampusz területére 15 ezer hallgatóval, 1500 dolgozóval számolnak.Nem az egykori kemping az egyetlen értékes telek, amelyet az állam az Óbudai Egyetem alapítványának adott. 2021-ben tizenhárom, összesen 39 ezer négyzetméternyi római-parti ingatlan került két egyetem fenntartójához: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványa kapott meg. Az egyetemeknek juttatott területek jövőjével kapcsolatos félelmeit fogalmazta meg a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport. A civilek még 2021 augusztusában fordultak az új tulajdonosokhoz, és kértek biztosítékot tőlük, hogy "nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztatókomplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára".Üzleti alapon képzelik elNem sokkal a civilek aggódó levelét követően, 2021 novemberében az állam újabb ingatlanokat adományozott az Óbudai Egyetem alapítványának. Ahogy arról korábban már írtunk a Budai Hangban, akkor került az alapítványhoz több csónakház, így a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda is a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát gyarapítja 2021 óta.A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely 2021 novemberében online konferenciát szervezett az érintett felek - így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport - részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének. Ezt hangsúlyozta lapunknak 2022 júniusában küldött válaszában az Óbudai Egyetem is: "Az átvett római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk." A helyi civilek már kevésbé voltak lelkesek. - A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van - nyilatkozta lapunknak két éve Botka Jenő, a Hattyú Vízisport Egyesület elnöke.A kormány bőkezűsége évtizedes tendenciába illeszkedik. A telkek állami tulajdonának aránya az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, a fent említett osztogatással pedig tovább zsugorodott az állami vagyon - és nőtt az alapítványoké. Ezt a nagylelkű privatizációt akár a vagyonkimentés egy formájának is tekinthetjük: az alapítványoknak átadott közvagyont egy esetleges politikai fordulat után sem lenne egyszerű visszaszerezni. De a magánkézbe adott területeken feltételezhetően elinduló beruházások a Rómaifürdő és a Római-part arculatát is teljesen átrajzolhatják. Nem nehéz elképzelni, hogy miként hatna a környékre, ha a Szentendrei úttól a Rozgonyi Piroska utca mentén befelé futó telken - szemben a stranddal - hatalmas épületeket emelnének. Egy, a környék arányaival nehezen összeegyeztethető építkezés a Rómaifürdő legfőbb vonzerejét, a vízparti kisváros miliőjét sodorhatja veszélybe.Még keresik a megfelelő helyszíntA Római-part a gigaberuházásoktól függetlenül is régóta (politikai) viták kereszttüzében áll. Ahogy arról a Budai Hangban szintén írunk már, a partszakasz átalakulása a kilencvenes években indult, amikor egymás után tűntek fel a hullámtérben az üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok. Az árvízveszély miatt ezen a területen elvben nem építkezhetnének, de Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester engedélyezte a maximális beépítést - a tulajdonosok pedig kihasználták a jogi kiskaput. Ám ahogy nőtt az illegális lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb a Duna ereje - és a jogtalanul építkezők úgy kezdték egyre hangosabban követelni a helyi ingatlanok védelmét.A mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén ugyanis teljesen védtelen - ha a Duna kilép medréből, az ingatlanokat csak a homokzsákok óvhatják meg -, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala ugyanakkor a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. A védmű elhelyezésének tétje a természet megóvása: ha az Orbán-kormányok és a főváros korábbi, fideszes vezetése által támogatott gát a part mentén épülne meg, az jó eséllyel tönkretenné a természeti környezetet. Hosszú viták után tavaly kiderült, hogy nem ez a változat készül el, hanem a Nánási út-Királyok útja mentén épülhet meg a mobil - árvíz idején lapokból összeszerelhető - védelmi vonal. De csak akkor, ha lesz rá elegendő forrás: a tavaly közel 30 milliárd forintosra becsült beruházást a főváros EU-s pályázati pénzekből finanszírozná.Az egykori Római Camping területére tervezett épületegyüttes ügyében megkerestük az Óbudai Egyetemet, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre semmi sem dőlt el a beruházással kapcsolatban. - Az Óbudai Egyetem a fővárosban több székhelyen működik: a III. kerületben a Bécsi és a Doberdó úton, illetve három kar a Józsefvárosban, egy pedig a XIV. kerületben található. Az elmúlt években több fórumon is jeleztük: szeretnénk, ha a jelenlegi szétdarabolt infrastruktúránkat egy integrált kampusz váltaná fel - írták. Hangsúlyozták, hogy az egyetem irányítása, az oktatás koordinálása, valamint a hallgatói élet egységesítése szempontjából fontos célkitűzésükhöz a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal közösen jelenleg is keresik a megfelelő helyszínt. Mivel hagyományaikat és kötődésüket tekintve fontos az intézmény számára Óbuda, ezért bíznak benne, hogy a mintegy 15 ezer diák és 1200-1500 munkavállaló befogadására, illetve magas színvonalú kutatóhelyek biztosítására alkalmas helyszínt a III. kerületben találják meg. Egyelőre azonban nincs kiválasztott terület, a lehetőségek feltérképezése zajlik, így sem az előkészítés, sem az egyeztetés folyamatai nem indultak el. | A főváros és Óbuda gigaberuházástól félti Rómaifürdőt | Az Óbudai Egyetem alapítványa kapott ott meg egy 110 ezer négyzetméteres területet. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/romaifurdo-obudai-egyetem-gigaberuhazas-budai-hang-165808 | 2024-07-27 17:30:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A bűnügyi akcióban az ügyészség felkérésére részt vett a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség több egysége és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság.A regionális nyomozó ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén, valamint az érintettek lakóhelyén kutatásokat hajtott végre, amely során készpénz, személygépkocsi és motorkerékpár, valamint bankszámla zárolásával és lefoglalásával több mint 6 millió forint értékben biztosított igazolatlan eredetű vagyont.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala közreműködésével az eddigi eljárásban összesen közel 300 millió forint értékű vagyon elvonása történt meg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében.Súlyos korrupcióMint ismert, a megalapozott gyanú lényege szerint 2021 márciusától a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak.A regionális nyomozó ügyészség által az eljárásba most bevont négy gyanúsított szabadlábon védekezik. A gyanúsítottak egyike sem ismerte el bűncselekmény elkövetését, valamennyien panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Vezető beosztású vagy tiszti rendfokozatú határrendész nincs a gyanúsítottak között - derül ki az ügyészség közleményéből. | Egyre durvul az ártándi vesztegetési ügy: már 33 határrendészt gyanúsítanak | A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában tegnap négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult ügyben a regionális nyomozó ügyészség a korábbi több, nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményéhez hasonlóan, tegnap is több személyt érintően végzett elfogásokat, kutatásokat és gyanúsítotti kihallgatásokat. Az ügyben 40 ügyész és rendőr működött közre. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/artand-hatarrendeszek-vesztegetes/pzs5see | 2024-07-26 12:01:00 | true | null | null | Blikk |
A magyar állam még tavasszal, minden csinnadratta nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel több kínai banktól - derítette ki a Portfolio.hu, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nemrégiben frissített adataiból. A változó kamatozású kölcsönt április 19-én hívta le az állam, mind az egymilliárd euró (körülbelül 390 milliárd forint) erejéig. Szokatlan módon, az ügyletről az ÁKK Zrt. nem adott ki közleményt, csak a cikk megjelenése után ismerte el, hogy valóban született ilyen hitelfelvétel.A lapunknak is megküldött rövid közlemény szerint a megállapodást az adósságkezelő a China Development Bank-kal, az Export-Import Bank of China-val és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepével kötötte - vagyis egy úgynevezett szindikált hitelről van szó. Az egymilliárd euróból főleg infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók - írta az ÁKK.Hatalmas összegű kínai hitelt vett fel az Orbán-kormányJelenleg a szóban forgó egymilliárd eurós kölcsön a legnagyobb tétel az ÁKK devizahitelei között. Azzal csak a szintén kínaiaktól felvett 917 millió dolláros Budapest-Belgrád vasút ügylete vetekszik. Paks 2 kivitelezésére az orosz állam elvileg nyitott egy 10 milliárd eurós (3900 milliárd forintos) hitelkeretet a magyar államnak, ám annak rendkívül magas kamata miatt azt az ÁKK a kötelező lehívás után, minden egyes lehívott részlet esetében, az első adandó alkalommal újrafinanszírozza piaci forrásból, így a paksi hitelsoron jelenleg csak 44 milliárd forintos tartozás szerepel.A magyar állam folyamatosan vesz fel hiteleket a pénzpiacokról - ezek nagyobb részét nyilvános államkötvény-kibocsátásokkal végzi - de a forintpiaci értékesítések is folyamatosak, egy héten több aukciót is tartanak, és közben lakossági kötvényeket is értékesítenek. Ezek az ügyletek áttekinthetőek, az aukciók adatait naponta közli az ÁKK. Más a helyzet a devizakötvény-kibocsátásokkal: ilyenek évente egy-két alkalommal vannak, mindig nagy külföldi bankok bevonásával történnek és jelentős tételekről van szó. Ezekről általában előbb a szervező bankok, majd a lezárultuk után maga az ÁKK is ki szokott adni közleményt. Így tett idén is, amikor január 4-én egy közepes, 2,5 milliárd dollár értékű dollárkötvény-csomagot bocsátott ki, s a lezárást követően közölte a hitel árát és a futamidejét is.Míg az ÁKK a költségvetés forrásigényének nagy részét a kötvénypiacokról finanszírozza, eseti jelleggel hiteleket is felvesz, általában nemzetközi pénzintézetektől. JelenlegA leggyakrabban az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank vagy az Európai Beruházási Bank a hitelnyújtó. Ezekről a hitelmegállapodásokról a kormány és az uniós pénzintézetek is közleményt szoktak kiadni. Azonban amikor nem uniós ország a hitelnyújtó, diszkrétebb a magyar állam: ez történt a Budapest-Belgrád vasút szintén kínai, vagy Paks 2 orosz hitelével. A kölcsönök létét is tagadták hónapokig, egészen addig, amíg az ügylettel kapcsolatos adatok a lehívást követően megjelentek a statisztikában.3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság az első negyedévbenAz áprilisban lehívott kínai hitelről is diszkréten hallgatott mind az ÁKK, mind az adósságkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium. Aztán a hitel ténye megjelent ÁKK Excel-tábláiban, s ezzel le is tudták a tájékoztatást. Az államadósság-kezelő most nyilvánosságra hozott adataiból nem derül ki, hogy mekkora kamatot kell az egymilliárd eurós kínai hitel után fizetni, csak annyit tudni, hogy változó kamatozással vette fel a magyar állam és hogy 2027 április 19-én kell törleszteni - vagyis egy viszonylag rövid futamidejű, hároméves ügyletről van szó. Nem tudni azt sem, hogy miért vett fel ilyen rövid futamidejű hitelt az ÁKK, hiszen a kötvénypiacokon igyekszik az 5, 10 vagy még hosszabb futamidejű adósságok felé tolni magyar államadósság finanszírozását -A magyar államadósság viszonylag magas az uniós összehasonlításban, különösen ha a hasonló fejlettségű uniós államokat nézzük. Ráadásul az elmúlt évek inflációs válsága miatt a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezer milliárdot sem érte el - bár az is hatalmas összeg volt. Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt maAz adósságszolgálat idén és jövőre ilyen magas, ez az évi 3000 milliárd forintot meghaladó kiadás egyszerűen megfojtja a büdzsét. Lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya - ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet - vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.A féléves költségvetési hiány elérte az éves terv 106 százalékát, a büdzsét a lassú honvédségi fegyverbeszerzések menthetik megCsak növeli a költségvetési hiányt az Orbán-kormány reptérvásárlása, nem lehet kizárni a leminősítést semCsak úgy lazán, parlamenti jóváhagyás nélkül 1468 milliárd forinttal növelte a 2024-es költségvetési hiánycélt az Orbán-kormány | Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai megakölcsön költsége | A magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankokból, az ügyletről a kabinet elfelejtett hírt adni. | null | 1 | https://nepszava.hu/3244316_allamadossag-kamatok-orban-kormany-3000-milliard-kina-megakolcson | 2024-07-26 07:45:00 | true | null | null | Népszava |
Csaknem tíz éve, hogy bezárták a VIII. kerületi önkormányzat káptalanfüredi gyermeküdülőjét. Bonyolult politikai játszmák miatt a tábor az idén se nyitott ki, a beruházás befejezésének vége továbbra is a ködös homályba vész. Az év nagy részét betondzsungelben töltő józsefvárosi gyerekek azóta szívességi használóként hol itt, hol ott táboroznak.Az újonnan felhúzott, de évek óta üresen álló épületek pedig pusztulnak. A Népszavához eljutott információk szerint darabonként nyolcvan millióért megépített pavilonok lassan szétrohadnak, vizesek, penészednek, csaknem használhatatlanok anélkül, hogy egyetlen gyerek is nyaralt volna bennük. A kerület lapja korábban szintén arról írt, hogy "több szobában probléma a vizesedés, penészednek", több épületben kisebb-nagyobb ázásfoltokat láttak a plafonon és az oldalfalakon. Van olyan szoba, ahol annyira súlyos a helyzet, hogy a bejárat melletti sarok már széles sávban megsárgult, hullik le a vakolat. A víz nemcsak a falakon talál utat magának a szobákba, helyenként a rosszul lerakott küszöbök alatt is befolyik", "A házak mindegyikében keletkezett már kár".. A józsefvárosi önkormányzat a Népszava kérdésére válaszolva tagadta, hogy a házak szétrohadtak volna. Mint írták,A Józsefváros Közösségeiért Nonprofit (JKN) Zrt. jelenlegi vezetése a garanciális javítások ügyében korábban megkereste a káptalanfüredi tábor kivitelezőjét. A Bástya Millenium Zrt. vezérigazgatójával 2022 novemberében közös bejárást tartottak, amelyről jegyzőkönyv is készült. E szerint "a házak hibáit alapvetően a nyílt emeleti karzatok helytelen burkolása okozza. Ezért az alsó szintű szobák beáznak". A kivitelező ugyan elismerte a hibákat, de a javítást többszöri felszólítás ellenére sem kezdték meg. A JKN Zrt. azt javasolta az önkormányzatnak, hogy peres eljárásban kényszerítse ki a garanciális javítások elvégzését. A kerület erre vonatkozó kérdésünkre most elismerte, hogy "a tárgyalások nem vezettek eredményre", és vizsgálják a jogi lehetőségeket és bírósági úton érvényesítik követeléseiket. De könnyen lehet, hogy már nem lesz kit beperelni. Idén májusban ugyanis fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indult a cég ellen.A józsefvárosi polgármesteri hivatalban jártak a NAV bűnügyi nyomozóiA Kocsis Máté - jelenleg a Fidesz parlamenti frakcióvezetője - által vezetett józsefvárosi önkormányzat még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de addigra erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A munkával a Fideszhez több szálon kötődő Bástya Millennium Kft. bízták meg. A 2018. december 18-i képviselő-testületi előterjesztéshez készült, táborfejlesztéssel kapcsolatos melléklet szerint a tábor területén történt teljes átalakítás 1,1 milliárd forintot emésztett fel addig.A cél az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele volt. Az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen, tao-támogatásból akarták megvalósítani a 3,5 milliárdos fejlesztést. A központi szállásépület mellett 6, több szobás bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A bungalók megépültek, de a Simicska-Orbán háború kirobbanása után a beruházás megtorpant. Az önkormányzat felbontotta a veszprémiekkel kötött megállapodást. A terveket, az átadás határidejét azután többször is módosították, de a Pikó András polgármesterrel az élen felálló új ellenzéki testület 2019-ben így is félkészen vette át a projektet.A kerület az állami beruházó céggel, a BMSK Zrt.-vel közösen átdolgozta a terveket és megküldte a támogatást nyújtó akkori tárcának, az Emminek egy év határidő-hosszabbítást kérve. A minisztérium elutasította az önkormányzat kérését. 2022 júliusában újraindult a tábor főépületének tervezése. Csakhogy szeptemberben módosult az állami támogatásból megvalósuló beruházások engedélyezési eljárása:Ennek okát az önkormányzat főként abban látja, hogy az eredeti tervek szerint túl sok funkciót kellett belezsúfolni az épületbe, ami miatt nem lehetett a környezetbe illeszkedő épületet kialakítani.Kocsis Máté a létét is tagadta, úgyhogy Pikó András nyilvánosságra hozta a fideszes politikus idején kötött 96 milliós tanácsadói szerződéstTavaly nyáron újfent hosszas egyeztetés kezdődött, amelyen a beruházást lebonyolító BMSK helyébe lépő Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) mellett a projektet a megszűnt EMMI-től átvevő Honvédelmi Minisztérium (HM) munkatársai is részt vettek. Arra jutottak, hogy csökkentik a műszaki tartalmat: kevesebb kötelező funkció lesz a főépületben, illetve törölték a programból az ott kialakítandó 50 fős szálláshelyet is (a már megépült pavilonokban a tábor szálláskapacitása biztosítható). Járulékos haszonként így csökkenthető a kiviteli költség, ami az időközben elszabadult építőipari árakra tekintettel különösen kedvező. Mindez azonban újabb csúszást eredményezett. A problémáknak azonban ezzel nem értek a végére.A helyzetet bonyolítja, hogy a tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzések a BMSK Zrt. felszámolása okán az ÉKM felügyelete alá kerültek.A támogatási szerződés (műszaki tartalom-változást is tartalmazó) módosítási kérelmét az önkormányzat már tavaly novemberben benyújtotta a HM-hez, amire a jóváhagyás csak idén május 8-án érkezett meg, de a módosítás szövegét csak július 1-én kapta meg az önkormányzat. Most ennek egyeztetése zajlik. Pikóék nagyon bíznak abban, hogy hamarosan aláírhatják a szerződést. Úgy vélik, hogy a kormányzati zárolások nem érintik a káptalanfüredi tábor kivitelezését, mivel a projekt nem az ÉKM-hez, hanem a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik. | Csigatempóban halad a VIII. kerület félkész káptalanfüredi gyerektáborának az ügye, a házak közben lassan rohadnak | A korábbi kivitelező céget felszámolják, az új támogatási szerződést még nem sikerült aláírni. | null | 1 | https://nepszava.hu/3244184_jozsefvaros-kaptalanfured-gyerektabor | 2024-07-25 15:45:00 | true | null | null | Népszava |
A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma meghaladta a hirdetmények számát, nőtt a szerződés-ellenőrzések, valamint a jogorvoslatok száma is - derül ki a Közbeszerzési Hatóság (KH) idei első féléves gyorsjelentéséből, mely a korábbiakhoz képest új statisztikai módszertan alapján készült, az Európai Bizottság vonatkozó rendeletének megfelelően. Emellett fordulni látszik az elmúlt évben tapasztalható csökkenő tendencia az építési beruházás tárgyú közbeszerzések terén.A KH idei első féléves gyorsjelentése új statisztikai módszertan alapján készült. A változtatásra azért volt szükség, mert a közbeszerzési statisztikák alapját jelentő hirdetmények tekintetében az Európai Bizottság az uniós eljárásrendben bonyolított közbeszerzési eljárások során alkalmazott kötelező hirdetményminták megjelenítését és technikai felépítését úgy változtatta meg, hogy annak alapján minden tagállamban azonos, összehangolt statisztikai adatfeldolgozásra kerülhessen sor."A Közbeszerzési Hatóság a korábbiakban eljárásalapú statisztikai módszertant alkalmazott, tehát az adatszolgáltatás alapját a több részből álló eljárások esetében is a teljes, lezárult közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények jelentették. A vonatkozó uniós jogszabály azonban az egyes lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó, úgynevezett szerződés alapú statisztikai módszertan bevezetését írja elő, így az idei első féléves gyorsjelentésében a Hatóság már ezt az adatközlési gyakorlatot alkalmazza. Az új módszertannak köszönhetően a korábbiaknál is részletesebb, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a közbeszerzési piac alakulása, trendjei kapcsán"- hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a KH elnöke.Ezért fontos a részajánlatételi lehetőségAz eljárásrész alapú módszertan figyelembe veszi, hogy egy közbeszerzési eljáráson belül több szerződés megkötésére is sor kerülhet részajánlattétel biztosítása esetén, és az egyes részekhez kapcsolódó megrendelésekért külön-külön versenyezhetnek az ajánlattevők (például egy építési beruházás egyes részfeladataira külön-külön is kiírható pályázat egyetlen közbeszerzési eljáráson belül) - hangsúlyozza a közlemény. A KH kifejti:a részajánlattétel lehetősége támogatja a verseny intenzitásának növelését, és elősegíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzésekben - tehát mind az adófizetők, mind a gazdasági szereplők számára kedvező.Több mint 1600 milliárd forint értékben kötöttek közbeszerzési szerződéseket2024 első félévében az ajánlatkérők 3786 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ez a bevezetett szerződés alapon számított módszer szerint összesen 8235 darab eredményes közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, melyek összértéke 1631,3 milliárd forintot tett ki. Mind a szerződések számát, mind az értékét tekintve az azt megelőző év azonos időszakára vetített statisztikai adatokhoz viszonyítva emelkedés történt: a szerződések számát illetően 1,3 százalékkal, míg az összérték esetében 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet a 2024 első félévére számított adat.Fordulat az építési beruházások terénNemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír az építési beruházások alakulása - írják a tájékoztatóban. | Fordul az elmúlt évek csökkenő tendenciája az építési közbeszerzések terén | 2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal. | null | 1 | https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/07/fordul-az-elmult-evek-csokkeno-tendenciaja-az-epitesi-kozbeszerzesek-teren | 2024-07-25 14:43:00 | true | null | null | Magyar Építők |
Megváltozott a közbeszerzési eljárások módszertana: míg az eljárási lépések változatlanok maradtak, ezekről a lépésekről hirdetményt kell közzétennie a hatóságnak - ismertette Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az eljárások lezárultával az eredményről szóló hirdetményt is közzé kell tenni, és ez tekinthető a legfontosabb lépésnek, mert ebben szerepeltetnek minden fontos részletet, és a statisztikák során az új módszertan szerint szerződéskötés részletes hirdetményét veszik alapul.Kovács László hozzátette, több szerződést is köthetnek. Egy házépítést hozott példának, ahol szerződhetünk generálkivitelezővel vagy ágazatonként a különböző szakemberekkel - magyarázta az elnök, a részajánlatok közül is a legjobbak nyerik el a kivitelezési lehetőséget.Az Európai Bizottság új rendeletet adott ki, ez indokolta a hatósági módszertan megváltoztatását is, ami azt eredményezte, hogy a különböző részszerződések dokumentációját is közzé kell tenni, részletesebbé válik az adatfeldogozás. Nem csupán az eljárások számát ismerjük meg ezentúl, hanem a szerződések, részszerződések részleteit is.Rövidebben szólva az eljárás alapú adatszogáltatást a szerződés alapú adatszolgáltatás váltja fel.Tavalyhoz képest óvatos emelkedés figyelhető meg a szerződések számában és értékében is, újra növekedésnek indult a közbeszerzési piac - mutatott rá Kovács László.Kiemelte, alapesetben az építési beruházásokból van a legtöbb és azok képviselik a legnagyobb értéket is, azonban ez tavaly megváltozott, 2024 eső félévében már a szerződések javát, közel felét az árubeszerzések adták, legnagyobb értékben pedig szolgáltatásokat rendeltek meg. Az építési beruházások piacán 1746 helyett 1973 szerződést kötöttek, közel 460 milliárd forintra, ötvenmilliárd forinttal emelkedett azok értéke.Uniós szinten is jó eredmény a magyar kkv-szektor részvételi és értékaránya - mutatott rá a hatóság elnöke. Az első félévben minden száz közbeszerzési szerződésből 79-et kis- és közepes vállalkozások nyertek el, és a közbeszerzések értékének közel feléhez kapcsolódott nyertes kkv.Fontos szerepe van a versenynek is, ennek megvalósulását háromféleképpen méri a hatóság:Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések száma uniós eljárásrendben 7,3 százalékkal csökkent idehaza, értékben pedig közel tíz százalékkal. Az egyajánlatos szerződéseket a versenyélénkítés miatt kívánatos visszaszorítani. A kormányzati intézkedéseknek látható hatásuk van, azonban továbbra is kívánatos az ilyen típusú szerződések 15 százalék alá csökkenteni a jelenlegi 27,9-ről - bár van olyan tagállam, ahol negyven százalék. Az uniós átlag az egyajánlatosok tekintetében húsz százalék. Mindösszesen három tagállam teljesített az átlag alatt.Csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma - ami azért kívánatos irány, mert ezek nem nyilvánosak; az első félévben alig száz az ilyen tenderek száma.Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos darabszáma 3,3.Jelentősen szigorodott az ellenőrzés is, 11963 hirdetményre több mint tizenháromezer hiánypótlás jutott az első félévben, ez munkanapra vetítve átlagosan 105 - ismertette Kovács László. Az első félévben az előző év azonos időszakához mérten közel duplázódtak a jogorvoslati eljárások, 412-re. A terven felüli ellenőrzések száma közel harminc százalékkal nőtt. Közzétenni akkor lehet a hirdetményeket, ha a hatóság is rendben találta azokat - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a hiánypótlások magas száma arra utal, hogy | Új uniós statisztikai adatközlési módszertanra tért át a Közbeszerzési Hatóság | Az uniós adatközlési előírásoknak való megfelelés nyomán részletesebb, pontosabb adatok mutatják a közbeszerzési piac alakulását, trendjeit és a nagyobb átláthatóságot – hangzott el a Közbeszerzési Hatóság első félévet immár az új módszertan szerinti összegző tájékoztatóján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/07/uj-unios-statisztikai-adatkozlesi-modszertanra-tert-at-a-kozbeszerzesi-hatosag | 2024-07-25 13:17:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A napokban a Válasz Online portálon jelent meg, hogy 1452 milliárd forintnyi "dugipénz" gyűlt össze a Mészáros-Tiborcz-Matolcsy-Szíjj körnél magántőkealapokban, ami nem is az összes vagyon, csak az, amit próbálnak elrejteni. Ez a pénz örökre ott is marad náluk, vagy van jogi lehetőség arra, hogy ha megvan a politikai lehetőség, vissza lehessen szerezni? - kérdeztük Magyar György ügyvédet.Elmondta: normál jogállamban büntetőeljárás keretei között lehet ilyesmit felderíteni, ha megvan az alapos gyanú, hogy jogellenes volt a pénzszerzés. Amíg ez a forma létezik, és az európai irányelvek is megengedik a magántőkealapok működtetését, addig szerinte nagyon nehéz hivatali intézkedéseket kezdeményezni, de nem lehetetlen. Senki nem akadályozott abban, hogy feljelentést tegyen, vizsgálódjon a pénzek eredetéről, hasznáról, hozadékáról. Vagyis büntetőeljárásra lenne szükség, és abban a korrupciós cselekményekkel összefüggésben ezt is lehetne vizsgálni - húzta alá a jogász.Hozzátette, jó hír, hogy ma már, az Európai Bizottság nyomására létezik az úgynevezett felülbírálati indítvány, amivel, ha az ügyészség "szokásához híven" megtagadja a nyomozást, akkor az ügy a bíróság elé kerülhet. Ha pedig ez az említett történet egyszer eljut a bírósághoz, akkor indulhat vizsgálat az alapos gyanút követően. És ha ezek a pénzek még el nem évült bűncselekményből származnak, akkor jöhet a lefoglalás, zár alá vétel, vagyonelkobzás is akár.A leglényegesebb tudnivaló a magántőkelapokkal kapcsolatban az, hogy azok egyes tagjai rejtve maradnak, és ez így alkalmassá teszi őket pénzmosásra. Megismételte, az európai irányelvek megengedik ennek a formának a működését, de hozzátette: a transzparenciát, az átláthatóságot előírják. Ha ez hiányzik, akkor ennek bizonyítása esetén meglehetne az alap a büntetőeljáráshoz - mondta. Jelezte, az oknyomozó portál se tudta kideríteni, hogy ennek a körnek a pénze honnan származik; ez azért is lehet így, mert a Fidesz sokat lazított a vagyonnyilatkoztatási szabályokon. Ha részei lennénk az európai ügyészségnek, akkor mindez földerülhetne - jegyezte meg."Nálunk már nincs jogállam"; most jött ki az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, amelyből világosan kiderül, hogy Magyarországon nem történt semmi előrelépés, nincs átláthatóság, nem tudja teljeskörűen betölteni a szerepét, az ügyészség átpolitizált, és így tovább. Magyar György hozzáfűzte, az Európai Unió felébredt, látja a problémákat és megpróbál intézkedni nemcsak ilyen országjelentések formájában, hanem a pénzek (nagy részének) megvonásával is, mert ebből értenek "a jómódú emberek".Hangsúlyozta, nem véletlenül hívják a cikkben említett vagyonokat dugipénzeknek, "ez az úgynevezett szubkultúra" ragyogóan él ebből, és hogy az emberek közben tönkremennek - itt az Iványi Gábor lelkészhez köthető intézményeket említette - az senkit nem érdekel ebben a szférában, nekik a magántőkealap fial.A teljes beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Pixabay | Magyar György: Büntetőeljárásban lehetne felderíteni a NER-csúcsfejek "dugipénzeinek" hátterét, de nálunk nincs jogállam | A Válasz Online arról írt, hogy 1452 milliárd forint dugipénz van a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél, és ez nem is az egész. M | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/magyar-gyorgy-buntetoeljarasban-lehetne-felderiteni-a-ner-csucsfejek-dugipenzeinek-hatteret-de-nalunk-nincs-jogallam-145650 | 2024-07-25 01:05:00 | true | null | null | Klubrádió online |
13,7 milliárd forint uniós támogatást nyert el a Belügyminisztérium a covid elleni oltások beadásával kapcsolatban kiírt pályázaton, az összeget pedig egy az egyben a költségvetésnek utalják majd - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.A politikus január 12-én nyújtott be közérdekű adatigénylést, de csak most kapott választ.Hadházy szerint a nagyon rövid határidőkkel lezavart EFOP-pályázaton csak a Belügyminisztérium indult, és oltásonként bruttó 2000 forintos szolgáltatási költséget kértek, a projektnek külön költségvetése nem volt.A minisztérium a közérdekű adatigénylésre adott válaszban azt írta, a kérelem elbírálása "a Támogató" részéről még folyamatban van.A tárca szerint a többletkiadásokat a költségvetés korábban megfinanszírozta, most ennek egy részét térítik meg az uniós forrás terhére. Azoknak a költségét megtérítik majd, akik nem az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézményekben adtak be oltást 2020. december 26 és 2023. december 31. között.Hadházy szerint az egész "messziről bűzlik", ezért az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz fog fordulni. Szerinte már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, hiszen hét helyett csak négy napra tették közzé, és csak a BM indulhatott rajta.Hadházy szerint "ez annak a teljesen törvénytelen eljárásnak a tipikus esete, mikor egyszerűen a költségvetést finanszírozzák EU-s pénzből."Hadházy szerint a kórházakban beadott oltásokra egy másik, 63 milliárdos projektben vettek fel pénzt. | 13,7 milliárd forint uniós pénzt nyert a BM, egyből utalja is a költségvetésbe | Hadházy Ákos szerint ez így törvénytelen, és az OLAF-hoz fordul. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/24/137-milliard-forint-unios-penzt-nyert-a-bm-egybol-utalja-is-a-koltsegvetesbe | 2024-07-24 12:22:00 | true | null | null | 444 |
Amerikai rapperek, fekete élsportolók és egyes hollywoodi sztárok autójaként ismeri a világ a Cadillac Escalade terepjárót. Egy ilyen luxuskocsi előtt pózolt Dzsudzsák Balázs labdarúgó is, amikor az emírségekbe szerződött az al-Vahda csapathoz - a dúsgazdag klub ezt adta szolgálati járműként a játékosainak. És nem mellesleg az amerikai elnökök is ennek az autógyárnak, vagyis a Cadillacnek a speciális autóit használják elnöki luxuslimuzinként 1993 óta.A Magyar Hang egy budapesti autókereskedésben bukkant rá erre a Cadillac Escalade 6.2 V8 Sport Platinum járműre, aminek a forgalmijában tulajdonosként egy szintén budapesti nonprofit Kft., a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (a továbbiakban MMTK) áll. A cégről később bővebben írunk, előbb lássuk a hét személyes luxusverda paramétereit: a kilencéves, 137 818 kilométert futott járművet 15 millió 490 ezer forintért árulják. Aki megveszi, egy hétszemélyes, faberakásos, bőr belsős, memóriás utasüléssel rendelkező luxusjárművet fog birtokolni, amelynek a 6,162 köbcentiméteres motorja 409 lóerővel repíti a két és fél tonnás monstrumot. A luxusterepjárót 2015 januárjában gyártották Amerikában, a hazai jármű szolgáltatási platform adatai szerint Magyarországon 2021. február 12-én jegyezték be, és az idei év végéig érvényes a műszakija. A régió legnagyobb autós adatbázisa, a mobile.de adatai szerint egy ilyen típus újonnan 140 ezer euró körüli összegbe, vagyis 55 millió forintba kerül. Hatévesen (ennyi idősen vette meg a magyar cég) futásteljesítménytől, állapottól és persze a benne lévő extráktól függően 50-60 ezer euróba kerül (jelenlegi árfolyamon 20-23 millióba).Nem csak megvenni drága azonban, hanem fenntartani is. Egy ekkora űrtartalmú motorral rendelkező jármű éves cégautó adója 492 ezer forint. A fogyasztása a gyári adatok alapján 16-18 liter benzin 100 kilométerenként, az üzemanyagtankja 24 gallonos, vagyis 91 liter benzin fér bele. Ha tele akarjuk tankolni egy átlagos árakat alkalmazó kúton, akkor legalább 55 ezer forintot hagyunk az ottani kasszában.A magyar adóforintok útjaÉs most nézzük az MMTK-t. A magyar adófizetők pénzéből eddig több mint tízmilliárd forintot költöttek arra, hogy felvásárolják az erdélyi magyar nyelvű média többségét és egy, az anyaországbeli Kesmához hasonló alapítvány ernyője alá tereljék őket. Ez az Erdélyi Médiatér Egyesület, ami akkor még Demeter Szilárd ellenőrzése alatt állt - ő büszkén nyilatkozta, hogy ennek a szervezetnek a "nem hivatalos nagykövete".A magyar közpénzt a Bethlen Gábor Alap (BGA) adta az erdélyi szervezetnek - tavaly közadatigényléssel sikerült rövid ideig betekinteni a 2019-es és 2020-as elszámolásba. (Két órát adtak a több ezer oldalas dokumentum átnézésére egy monitoron, ahol a táblázatok többségét 90 fokban elforgatták, hogy nehezebb legyen megtalálni a lényeget. Ráadásul nem használhattunk elektronikus eszközt, így középkori íródeákként kockás füzetbe kellett jegyzetelni.) Ekkor találtuk meg az Erdélyi Médiatér Egyesület és az anyaországi MMTK közötti 37/2019-es iktatószámú szerződést, amelyben ez állt: teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása, támogatás elszámolásának koordinálása. Magyarán kiszervezték az erdélyi médiacég vezetését Budapestre. E szerződés alapján az Erdélyi Médiatér Egyesület akkor éppen 250+21 millió forintot küldött vissza a budapesti cégnek az anyaországtól kapott közpénzből. Ekkor a Médiatér vezetésében Demeter Szilárd barátai, ismerősi voltak: Mohácsi-László Árpád elnök, Horváth István alelnök, Mihálka Melinda titkár.A jelenleg alig két alkalmazottal működő mikrovállalkozást, az MMTK-t 2019 májusában vették át a Demeter Szilárdhoz köthető személyek: Harmos Beáta Ildikó ekkor lett az ügyvezető, és maradt ebben a tisztségben egészen tavaly áprilisig. Hasonló dolgot történt a társaság tagjaival is: Harmos 2019 áprilisában lett tulajdonos az erdélyi Nemes László Leventével együtt, akiket aztán 2021 májusában Petróné Varga Edit váltott. (Nemes volt az, aki 2022 végén az erdélyi médiacég ügyvezetőjeként egy száznál is több résztvevős online értekezleten bejelentette az összes nyomtatott sajtótermék decemberi bezárását az ottani szerkesztőknek és vezető újságíróknak.)Demeter emberei küldték Demeter embereinek a pénztSzóval a pénzszivattyú a következőképp működött: a BGA-tól megérkezett a pénz Erdélybe a Médiatérhez, annak egy részét Demeter Szilárd ottani emberei visszaküldték Budapestre az MMTK-hoz, ahol Demeter itteni emberei elköltötték. Nem keveset: az Opten céginformációs rendszer adatai alapján az MMTK bevétele 2018 és 2023 között összesen 1 milliárd 660 millió forint volt, miközben kétszer is sikerült negatív üzemi eredmény produkálni: 2019-ben mínusz 20 millió forintot, 2022-ben pedig mínusz 16 milliót.2021-ben, amikor a luxusverdát megvásárolták, 450 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele. Hogy ez a pénz honnan jött, pontosan kiderül az az évi mérlegükből: "az értékesítés nettó árbevételéből 450 000 ezer forint egy szerződésből származó, közösségi adóalanynak nyújtott főtevékenység szerinti exportszolgáltatás bevétele". Magyarán a teljes összeg a romániai bejegyzésű Erdélyi Médiatér Egyesülettel megkötött egyetlen szerződés eredménye.Az Erdélyi Médiatérnek egyébként akkor már nem ment ilyen jól: 2022 végén bejelentették, hogy bezárják az összes nyomtatott sajtóterméküket (a Krónika országos, valamint a Székelyhon és Székely Hírmondó regionális napilapokat, a Heti Hirdető heti-, valamint a Nőileg havi magazint), és megválnak a dolgozóik hetven százalékától.Eközben Budapesten valaki (vagy valakik) egy Cadillac Escalade 6.2 V8 Sport Platinummal csapatták - hogy pontosan ki használta a luxusterepjárót évekig, csaknem húszezer kilométeren át, azt nem tudtuk kideríteni. Ha olvasóink közül emlékszik valaki a SND 003-as rendszámú hófehér Cadillacra, és tudja, ki ült benne, ne habozzon megírni a szerk [at] hang [dot] hu címre!Hogy miért eladó most a jármű? Mint tavaly megírtuk, Demeter Szilárd megbukott a határon túli médiaprojektjével, és lecserélték az embereit. Azóta teljesen új vezetőség van az Erdélyi Médiatér Egyesületben, és az MMTK tulajdonosa is egy román származású NER-közeli üzletember, Radu Morar lett.Úgy látszik, az új emberek nem akarnak egy Cadillacban feszíteni. | Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből | Négyszáz lóerős, hatliteres motorral rendelkező Cadillac Escalade-del járhattak a Demeter Szilárdhoz közel álló cég emberei, miközben Erdélyben bezárták az összes nyomtatott újságot és kirúgtak 251 dolgozót. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/amerikai-luxusterepjarot-vettek-ez-erdelyi-media-tamogatasara-szant-penzbol-165936 | 2024-07-24 08:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Nem túl nagy meglepetés, hogy valami hasonló zajlott a horvátországi NK Osijek focicsapatával Mészáros Lőrinc megjelenése után, mint idehaza, amikor egy klub bekerül a NER köreibe: az infrastruktúra fejlődése mellett jelentős előrelépés történt a pénzügyek terén is.A horvát élvonal leggazdagabb, legtehetősebb, legjövedelmezőbb klubja lett a felcsúti milliárdos eszéki klubja. Tavaly év végi árfolyamon átszámítva 6,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el, magyarán, mindent kifizetve ennyi maradt a kasszájában. Ez pedig nemcsak több az összes csapaténál, de a négyszerese annak, amit például a tavalyi bajnok Dinamo Zagreb ért el a maga 1,7 milliárd forintjával. A bajnoki dobogó második helyén végző Rijeka közel 385 milliós veszteséget könyvelt el, a harmadik helyre odaérő Hajduk Split óriási, 4,5 milliárdos mínusszal zárta 2023-at. (Cikkünkben minden esetben tavaly év végi euró-forint árfolyamon átváltott összegeket szerepeltetünk.)Nemcsak a szurkolók lehetnek boldogok EszékenSokat köszönhetnek a szponzoroknak is - vagyis Mészáros cégeinekAz eszékiek kiemelkedő anyagi sikere több tényező eredménye, ezek között van olyan tétel is, ami Mészáros Lőrincnek és az állami közbeszerzéseken remekül szereplő cégeinek köszönhető. Az NK Osijek főszponzora ugyanis a Mészáros és Mészáros Zrt., a V-Híd Zrt., valamint az Opus Global mint a stadion névadója. A szponzori pénzek mellett a játékosok eladásából származott a legtöbb bevétele a klubnak tavaly. A működési bevételei, amikben nincsenek benne a pénzügyi műveletek számai (pl. fizetett és kapott kamatok), közel 50 százalékkal 11,7 milliárd forintra nőttek 2023-ban. Ebben szerepe volt annak, hogy jegy- és bérleteladásból az előző évi hatszorosa folyt be a kasszába, 77 millió után 460 millió forintnak megfelelő euró.Másrészt bő félmilliárd forinttal több szponzori bevétel érkezett, 7,3 milliárd forint, a növekedés leginkább a stadionszponzorációnak köszönhető, a létesítmény ugyanis felvette az Opus nevet. Ezért a cég több mint félmilliárd forintos támogatást adott. Valamivel többet adtak a klubnak a főszponzorok is, 1,8 milliárd forintot a korábbi 1,3 milliárd után, miközben az egyéb szponzori és reklámbevétel közel 400 millióval lett kevesebb.A horvát klubok beszámolóiban a hazai gyakorlattal ellentétben szerepel egy „független adományok” tétel is, ami szintén jelentős összeget jelent az Eszék esetében.Ezek a független és ismeretlen adományozók négyszer több pénzt dobtak össze az Eszéknek, mint egy évvel korábban, 2,7 milliárd forintot az előző évi 670 millió után. Látványosan növekedtek a kereskedelmi bevételek is, bár a 275 millió forintos tétel a triplázódás ellenére elmarad például a szponzori bevételek nagyságától.Van még egy bevételi forrás, amely igen erős lábát képezte a klub anyagi forrásainak – legalábbis a tavalyi évben. A játékosok eladásából igen jól látható összeghez, 5,8 milliárd forinthoz jutott a klub, miközben egy évvel korábban alig egymilliárd forint folyt be a kasszába ezen a soron. Hogy a játékostranszferekből ekkora bevételre tettek szert, az legfeljebb csak itthon okozhat meglepetést, Horvátországban ugyanis tökéletesen működik az az üzleti modell, amit a magyar kormány az MLSZ-szel karöltve egy évtizede szeretne megvalósítani. A horvát utánpótlás-nevelésből szép számmal kerülnek a piacra a fiatal tehetségek, akik közül néhány nyugat-európai csapathoz tud szerződni, így jelentős bevételhez juttatva aktuális csapatát és nevelőegyesületét.Említésre méltóak még a cég beszámolójából a fizetésekre vonatkozó adatok. A magyar klubokkal ellentétben itt külön-külön feltüntetik azt, hogy mennyit költöttek játékosokra és edzőkre. Tavaly mindkét esetben 1-1 millió eurós költségcsökkentés történt, aminek eredményekéntegy játékosra megközelítőleg havi 5 millió forintos kiadás jutott.Az európai színvonalú stadionMészáros Lőrincék 2018-ban kezdtek európai színvonalú stadiont és fociakadémiát építeni Eszéken. A horvát sport-infrastruktúra egyébként pont olyan, mint amilyenek hazánk létesítményei voltak az orbáni stadionépítési láz előtt: leromlott, lepusztult, régi stadionokban játszanak a csapatok.A 13 ezer férőhelyes Opus Arena, az utánpótlás- és az edzőcentrum teljes költsége 65 millió euró, vagyis majdnem 25 milliárd forint volt. A fejlesztésben volt magyar állami pénz is, hiszen a kormány sok határon túli fociakadémiához hasonlóan az eszékit is támogatja, összesen 6 millió euróval.A beszámoló szerint a tavaly átadott stadion végül 69,3 millió euróba, vagyis 26,5 milliárd forintba került. Az eredeti terveknél magasabb kiadás a koronavírus-járvánnyal, valamint az áremelkedésekkel magyarázható. A stadion VIP-részlegében egyébként kialakítottak szaunát, hogy izzadás közben is lehessen nézni a meccset, és bekerült egy medencés helyiség is, ha valaki inkább áztatná magát. 57 417 000 000 forintba került az eszéki magyar csoda Nemrégiben a klub honlapján megjelent egy nyilatkozat Mészáros Lőrinctől, akire főszponzorként hivatkoznak, bár több cégen keresztül közvetve a mai napig az érdekeltségébe tartozik a klub. Ebben a nyilatkozatban, amellett, hogy az eszéki sikereket és eredményeket méltatja, akad más érdekesség is.Elárulta, hogy nem kevesebb, mint 150 millió eurót, vagyis 57,4 milliárd forintot fektettek az NK Osijekbe az elmúlt években.„Új befektetőként olyan helyzetben vettük át a klubot, amikor már mindenki lemondott róla, amikor már közel volt a csődhelyzet. Mi azonban nemcsak a kialakult helyzet megoldására és stabilizálásra törekedtünk, ennél sokkal többet tettünk. Ez alatt a nyolc év alatt 150 millió eurót fektettünk be, amit elsősorban a labdarúgó-iskola, az eszéki és a környékbeli gyerekek miatt tettünk” – mondta Mészáros.Aki elégedettsége mellett a következő négy év irányát is kijelölte: a cél a bajnoki cím megszerzése.Az NK Osijek a bajnokságban 57 ponttal a negyedik helyet szerezte meg a legutóbbi szezonban. 11 ponttal maradt le a harmadik helyezettől, és 25-tel kevesebbet gyűjtött, mint a bajnok zágrábiak. | 57 milliárd forintból csinált csodát Eszéken Mészáros Lőrinc | Négyszer akkora az NK Osijek nyeresége, mint a bajnok Dinamo Zagrebé, a többi dobogós szóra sem érdemes. A csapat most 4. lett, de kimondott cél a bajnoki cím. | null | 1 | https://444.hu/2024/07/23/57-milliard-forintbol-csinalt-csodat-eszeken-meszaros-lorinc | 2024-07-23 13:58:00 | true | null | null | 444 |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly szeptemberben három tendert is indított közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére. A pályázatok célja az ArrivaBus Kft. 2025-ben ütemezetten lejáró szolgáltatási szerződéseinek kiváltása volt. A cég által 2015-től üzemeltetett három érintett járatcsoporton (C2, C3, C4) jelenleg összesen 240 busz jár. A BKK némileg szűkített a kereten, mivel az új felhívások összesen 150 darab autóbuszról szóltak. Az időtartam viszont nem változik: az új megállapodások is 10 évre szólnak további két éves hosszabbítási lehetőséggel. A menetrendszerű, közforgalmú autóbusz-közlekedés ellátásához szükséges járműveket a szolgáltató saját költségére, felelősségére és terhére állítja forgalomba, üzemelteti és tartja karban. Ennek persze borsos ára van: a BKK kocsikilométerenként a szóló buszok után 1079 forintot, a csuklósokért 1345, illetve 1351 forintot fizet. A három szerződés összértéke - a legolcsóbb szóló buszos kontraktus ismertté vált értékéből számítva - jócskán meghaladhatja meghaladja a 250 milliárd forintot. A konc láttán könnyen megérthető, hogy miért estek ilyen vehemensen egymásnak az ajánlattevő cégek.A három felhívásra ugyanazon buszos kör jelentkezett be, akik a korábbi tendereken is indultak, így a jelenlegi szolgáltató ArrivaBus, valamint az osztrák többségi tulajdonú Blaguss Agora Hungary Kft., a B Euro Car Kft., az esztergomi székhelyű Guzkó Kft.,valamint az Inter Tan-Ker City Kft. A három meghirdetett járatcsoportból kettőt - C2 és C4 - eleve az ArrivaBus nyert az olcsóbb ár okán. Jövő nyártól modern, alacsony padlós Mercedes Citaro G típusú autóbuszokat állítanak forgalomba Dél-Budán, Dél-Pesten és a Rákóczi út-Thököly út-Újpalota útvonalon.A harmadik vonalcsoportra (C3) első körben a B Euro Car adta a legjobb ajánlatot, csakhogy az ArrivaBus kifogást emelt, majd nyert, majd a Guzkó Kft. nyújtott be vitarendezési kérelmet az ArrivaBus győzelme miatt. Az ArrivaBus azt sérelmezte, hogy a BKK üzleti titokká minősítette a B Euro Car ajánlatának kilométerár indoklásra vonatkozó részét, de a megajánlott busztípust se tartották megfelelőnek. A teljes egészében magyar tulajdonban lévő Guzkó Kft. az ArrivaBus módosított szállítói nyilatkozatát kifogásolta, mondván, a BKK olyan ajánlatot fogadott el érvényesnek, amit az ajánlati kötöttség megsértésével tettek. A BKK az összes kifogást elutasította.A KDB megsemmisítette az adott tenderhez kapcsolódó döntéseket és új eljárásra kötelezte a BKK-t. Ráadásként 200 millió forintos rekord közeli összegű bírságot szabott ki. A Döntőbizottság álláspontja szerint a BKK nem határozta meg egyértelműen a különösen jelentős értékű járműparkot igénylő szolgáltatás kezdő időpontját, márpedig enélkül aligha lehet reális ajánlatot tenni.A BKK lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. Így az sem tudható, hogy az új eljárásra vonatkozó kötelezés mennyiben veszélyezteti a buszjáratok üzemeltetését. Egy ilyen nagy értékű szolgáltatási tender lebonyolítása legalább hat hónap, de jogorvoslatok esetén akár 10 is lehet. Márpedig a szolgáltatás biztosításához szükséges új járművek szállítási határideje általában 12-13 hónap. Jövő májusra aligha készülnek el az új buszok, ha ősszel írják ki az új tendert. Közleményükben viszont azt írták, hogy "teljes meglepetésként érte" őket a KDB 200 millió forintos büntetést kirovó határozata. A jogorvoslatot indító pályázó 10 milliárd forinttal többet kért volna ugyanazért a szolgáltatásért, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó.Csapdában vergődik a BKV, pénz és terv nincs, csak a kötelező feladat | Fővárosi busztender jelentős kitérővel: időszűkébe kerülhet a BKK | Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a három tavalyi busztender egyikének eredményét. A Budapesti Közlekedési Központ kezdheti elölről, csakhogy egy 90 milliárdos beszerzés időigényes, a régi szerződés pedig jövőre lejár. | null | 1 | https://nepszava.hu/3243910_fovarosi-busztender-bkk-kozbeszerzesi-dontobizottsag | 2024-07-23 09:44:00 | true | null | null | Népszava |
Mintegy száz évvel ezelőtt, 1913-ban épült, majd 1914-ben kezdett működni a sátoraljaújhelyi Bortemplom, ami hajdan Királyi Állami Közpinceként működött. Más, mint az itt szokásos, tufába vájt pincék: kőből, vasbetonból és téglából építették meg, majd az így mesterségesen kialakított dombra helyezték rá magát az igazgatósági épületet. Az impozáns borászati központban nemcsak irodák és lakások, hanem kóstolótermek, aukciós helyiségek, az alagsorban hordógőzölő, mosó, csomagoló és egy közel félmilliós palackraktár működött. Harminchét ágú pincerendszerében több mint tízezer hektoliter bort tárolhattak annak idején, és egykor külön iparvágány vezetett ide.Az épület jó pár éve feladat nélkül, üresen áll, így a sátoraljaújhelyi fideszes önkormányzatnak - amely 2014-ben szerzett tulajdonrészt az épületben - kapóra jött, hogy a magyar kormány közel 150 milliárd forintos kerettel elindította a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Programot, amiből a remények szerint jelentős forrásokat kaphatott volna a város. Eredetileg ebből a keretből épült volna meg a nemrégiben átadott, a Szárhegy és a Várhegy közötti függőhíd, közel 4 milliárd forintos beruházással, de ezt végül pántlikázás nélkül az állami büdzsé állta.Semjén Zsolt hordót gurított és trianoni sebekről beszélt, majd felavatták a négymilliárdból épült sátoraljaújhelyi üveghidat, a Nemzeti Összetartozás HídjátEbből szántak volna egymilliárdot a régi épülethomlokzatok felújításra is, de egyelőre ez a terv sem vált valósággá, miként a 37-es főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakaszának felújítása sem kezdődött még el. Így egyelőre egyedül a Bortemplom rehabilitációjára kaptak a keretből,A közbeszerzési eljárás még 2021-ben kezdődött el, s a boon.hu akkori tudósítása szerint 2022 végére át is akarták adni a többszintes épületet, amelynek kivitelezés munkáját a helyi kötődésű Zempléni Építő és Gépészeti Kft. nyerte el. Az építkezés azonban csúszik, részben azért, mert a munkálatok során találtak egy második világháborús bombát, illetve a pince feltárásakor statikai hiányosságok derültek ki.A város reményei szerint az épülettel javul majd Sátoraljaújhely turisztikai vonzereje, emelkedni fog gasztronómiai és borászati szolgáltatásainak minősége, miközben egy páratlan 20. századi épülete is megújul. Az intézmény működtetésére a település június végén egy kft.-t hozott létre, amelynek ügyvezető igazgatói posztjára pályáztatás nélkül Ökrös Mariannát nevezték ki. Ő az egyik alapítója a Sátoraljaújhelyhez közeli Hercegkúton található Tündér Pajtának, amelynek tavalyi első nyári programjáról részletesen beszámolt a kormánybarát HÍR TV is,Lévai Anikó testvérének férje Ökrös Imre. Az ő húga Ökrös Marianna.A helyiek szerint ez a "státusz" is közrejátszott abban, hogy előzetes bemutatkozás, üzleti terv és pályázat nélkül öt évre szóló szerződéssel kinevezték a majdan megnyíló Bortemplom Rendezvényközpont ügyvezető igazgatójává. Megkérdeztük Szamosvölgyi Pétert, a város fideszes polgármesterét is, milyen érvek szóltak Ökrös Marianna megbízatása mellett. Hivatala a következő választ adta két héttel ezelőtt:Az említett jegyzőkönyvnek tegnap késő délutánig, vagyis a hivatal válasza után két héttel sem volt nyoma a város oldalán.- Nemrégiben volt egy bejárás a beruházásnál, ahol a hölgy is feltűnt, de önkormányzati képviselőként nem nagyon tudtuk, mi a szerepe, és miért nézi végig ő is az építkezést. Az idegenforgalmi bizottság ülésén derült ki számunkra, hogy őt, azaz Ökrös Mariannát szeretné kinevezni az önkormányzat az épületet majdan működtető új gazdasági társaság élére úgy,- mondta lapunknak Schweitzer Tamás volt fideszes, jelenleg független önkormányzati képviselő. Szavai szerint részben az általuk jelzett kifogások miatt a legutóbb tartott rendes testületi ülésre már meghívták a leendő vezetőt, aki szóban legalább bemutatkozott.A Bortemplom működtetésére az önkormányzat egy saját tulajdonú kft.-t alapított. A Polgári Törvénykönyv azt mondja ki, hogy ilyenkor az első vezető tisztségviselőket a társaság létesítő okiratában kell megjelölniük az alapítóknak, tehát jogilag így nem volt szükség arra, hogy pályázatot írjanak ki a posztra, idén július végétől öt éven át enélkül töltheti be a posztot a kiválasztott.- Mivel nem akartuk gátolni a város fejlődését, az ellenzék is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Szamosvölgyi Péter polgármester előre jelezte: három évig jó, ha nullszaldós lesz a Bortemplom gazdálkodása,sőt - miként ezt más gazdasági társaságainktól is elvárjuk - nyereségesen működjön - tette hozzá Schweitzer Tamás.Saját lábon állva a szőlőhegyen"Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint. Mindez abból derül ki, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltsége kifüggesztette és az interneten is közzétette azt az adás-vételi szerződést, amiből látható, hogy a kontraktust 2023. március 31-én kötötték meg, április 24-én lett kifüggesztve, a kifüggesztés levételének napja pedig június 23. lesz. Amennyiben nincs más földműves, aki megvenné a kiszemelt területeket, és megelőzi Orbán Ráhelt a földtörvény által megszabott elővásárlási sorrendben, még az idén gazdát cserélhetnek a földek" - írta tavaly Átlátszó.Orbán Ráhel tovább terjeszkedik a tokaji borvidékenA földek egy része a portál kutatásai szerint megegyezik azokkal a területekkel, amelyeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége az első Orbán-kormány idején, 1997. márciusában vett meg, mélyen a piaci ár alatt - állapította meg néhány évvel később az országgyűlés "Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra" címen felállt vizsgálóbizottsága. Az Élet és Irodalom nagy visszhangot kiváltott cikksorozatot írt a tokaji földügyletről, megemlítve, hogy az akkor a Lévai Anikó résztulajdonában lévő Szárhegy Kft. 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Ennek kapcsán hangzott el a miniszterelnök később híressé lett mondata: "ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet." Lévai Anikó a földeket 2009-ben eladta, zömmel a család barátjának számító volt párizsi nagykövetnek, a tavaly elhunyt Kékessy Dezsőnek. A földeket most az a Kántor Andrea Erzsébet értékesítette Orbán Ráhelnek, aki egyébként korábban a Szárhegy Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa volt.Törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi ingatlanjain, de azt nem tudni, pontosan hogyan és miértMásik pikáns vonulata az adásvételnek, hogy a tokaji világörökségi területen - miként lapunkban korábban megírtuk - 2017-ben a 2011. évi LXXVII. törvény alapján szinte az egész tokaji hegyvidék földjeire bejegyezték a Magyar Állam elővásárlási jogát. Ez azt jelenti, hogy ezeket a vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, s az állam dönti majd el, hogy akar-e élni ezzel vagy sem. Orbán Ráhel földjei esetében viszont - mint azt a 24.hu korábban feltárta - az állam, Lázár János tárcájának előterjesztésére törölte ezt az elővásárlási jogot. Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő interpellált, amit Polt Péter legfőbb ügyészt feljelentésként értékelt, és a rendőrségre továbbított. Itt megállapították, nem történt bűncselekmény, "mivel az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról."Polt Péter feljelentésként értékelt egy Orbán Ráhel tokaji földügyéről szóló kérdést | Újabb Orbán-szál Tokaj-Hegyalján | Pályáztatás nélkül, öt évre szóló szerződéssel a térséghez régóta kötődő Lévai Anikó sógorának húgát nevezte ki frissen alapított kft.-je élére a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3243905_bortemplom-rendezvenykozpont-tokaj-hegyalja-ner-levai-aniko-orban-viktor | 2024-07-23 07:45:00 | true | null | null | Népszava |
Salgótarjáni üzeme bővítéséről döntött a dél-koreai BC Gen Hungary Kft., a 21 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 3,75 milliárd forinttal támogatja - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI beszámolója szerint. A bővítés nyomán az alumínium akkumulátorcsatlakozókat gyártó üzem kapacitása háromszorosára nőhet, amely 400 új munkahelyet jelenthet.
Kérdés, hogy ezeket az állásokat magyar dolgozókkal vagy vendégmunkásokkal tervezi feltölteni a cég, januárban ugyanis azzal került a hírekbe az akkor még Bumchun Precision Hungary Kft. néven működő vállalat, hogy elküldte 60 magyarországi illetőségű dolgozóját, azok munkáját pedig olyan, 2023-ban felvett vietnámiakkal pótolta, akiket éppen az elküldött munkavállalók tanítottak be.
A cég akkor nem beszélt arról, hogy valóban a vendégmunkások vették-e át a kirúgott alkalmazottak helyét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is vizsgálódott az ügyben, ők arra jutottak, hogy az állítás nem bizonyítható, de kisebb munkaügyi jogsértések előfordultak a cégnél. A Bumchun korábban 2,65 milliárd forintos állami támogatást kapott 200 munkahely teremtésére.
A Bumchun Precision Hungary áprilisban 99,7 százalékkal, 2,1 milliárdról mindössze 5,9 millió forintra csökkentette törzstőkéjét, júniusban pedig a céget átnevezték BC Gen Hungary Kft.-re.
Borítókép: MTI/Soós Lajos | Újabb 3,75 milliárd forint állami támogatást kap a kirúgott magyar munkásait vietnámiakra cserélő dél-koreai akkucég | Az akkumulátor-alkatrészek gyártásával foglalkozó cég öt éve 2,65 milliárd forintos támogatást kapott az államtól munkahelyteremtésre, idén azonban azzal került a hírekbe, hogy elküldte magyar dolgozóit, miután azok betanították a helyükre felvett vietnámi vendégmunkásokat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240723_BC-Gen-Bumchun-szijjarto-tamogatas-salgotarjan | 2024-07-23 13:18:00 | true | null | null | HVG |
A Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak. Az ügy nem előzmények nélküli, ugyanis erről már van egy három évvel ezelőtti ítélet, amelyben az Európai Bíróság megállapította, hogy Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a napi PM10-es határértéket, és nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen. A Bizottság szerint az ítélet meghozatala óta Magyarországon történt némi előrelépés a problémák megoldása felé, és 2022-ben már csak egy övezetben, a Sajó-völgyben állt fenn a jogsértő helyzet, amelynek megoldását legkorábban 2025-re vállalta a kormány,
ami nem jelent megfelelő választ az ítéletben megállapított probléma súlyosságára.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy újból az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, és pénzügyi szankciók kiszabását is kérheti. Ez az eljárás hasonló ahhoz, mint amiben a menekültügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt Magyarországot jelenleg is napi egymillió eurós büntetés terheli.
Eljárás folyik Magyarországgal szemben annak elérése érdekében, hogy a kormány ültesse át megfelelően a hazai jogba a pénzmosási irányelvet. A Magyarországnak 2023 szeptemberében küldött első felszólító levél a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezéséhez kapcsolódott. Emellett a Bizottság időközben megállapította, hogy a magyar jogi keret nem biztosítja a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás teljességét, ugyanis annak hatályát nem terjeszti ki a magántőkealapokra. Emlékeztetnek arra, hogy az egy-egy tagállamban tapasztalható joghézagok hatással vannak az EU egészére, ezért a bűnözés elleni fellépés és a pénzügyi rendszer védelme megköveteli az uniós szabályok hatékony végrehajtását és felügyeletét.
Egy következő ügyben a brüsszeli testület Magyarországot - az írekkel, a horvátokkal és az osztrákokkal együtt - arra szólítja fel, hogy tartsa be az európai elfogatóparancsra vonatkozó, határokon átnyúló bírósági eljárásokat. Magyarország nem ültette át teljeskörűen a versengő nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket, és helytelenül ültette át a megtagadási okokra, az érintett személy távollétében hozott ítéletekre és a határozat meghozatala előtti állapotra vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás következő lépésében az Európai Bizottság pert indíthat Magyarország ellen ebben az ügyben.
Mint ahogy az történik annak kapcsán, hogy Magyarország - Csehországgal együtt - elmulasztotta átültetni saját jogrendjébe azokat az uniós szabályokat, amelyek az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás ideje alatti kommunikációhoz való jogra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak. Magyarország esetében a Bizottság 2021. november 12-én küldött felszólító levelet, 2023. július 14-én pedig indoklással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarország válaszainak elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a Bizottságnak bejelentett magyar jogszabályok továbbra sem felelnek meg az irányelv követelményeinek.
Van két ügy, amelyben tulajdonképpen arra kérik Magyarországot, hogy ne tevékenykedjen az EU érdekeivel és döntéseivel szemben. Az egyik ilyenben most indítottak kötelezettségszegési eljárást, amely keretében először felszólították a kormányt, hogy ne ássa alá az Energia Charta Egyezmény keretében az EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspontot, és tartsa magát a Bíróság ítélkezési gyakorlatához.
Ebben a konkrét ügyben Magyarország egyoldalú nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy a Komstroy-ítélet csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti jövőbeli választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Egyoldalú nyilatkozata továbbá kijelenti, hogy ez a jövőbeli hatály csak az Energia Charta Egyezmény módosítását követően kezdődik. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország egyoldalú nyilatkozata ellentmond egyfelől a Bíróság ítéletének, másfelől a harmadik országok választottbíróságaival és bíróságaival szemben képviselt uniós álláspontnak. Továbbá Magyarország azáltal, hogy ellentmond a Bíróság által adott értelmezésnek, a jelek szerint nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéleteinek végleges, hiteles és kötelező jellegét. A magyar kormánynak két hónapon belül kell magyarázatot adnia.
A másik ügyben pedig a német, a horvát, a magyar és az osztrák kormányt arra szólítják fel, hogy a Duna Bizottságban való szavazás során tartsák magukat az uniós szabályokhoz. Ugyanis a 2021. december 14-i plenáris ülésen ezek a tagállamok megszavazták a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személyzet okmányainak elismeréséről szóló határozatot, amelyre nem kaptak felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától, ennélfogva megsértették az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét. | A magyar kormány kimentené a magántőkealapokat az uniós pénzmosás elleni jogszabály alól | Számos kötelezettségszegési eljárás elindításáról vagy folytatásáról döntött az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, és olyan ügyek is vannak, amelyeket az Európai Bíróság elé utalnak. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20240725_kotelezettsegszegesi_eljaras_europa_bizottsag | 2024-07-25 15:56:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.07.25. 06:00
utolsó frissítés
2024.07.25. 06:55 | Új céget alapított a magántőkealap, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köreihez köthető | Nagy Szilárd korábban a százmilliós állami megrendelésekből működő ügyvédi irodája miatt került be a hírekbe. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240725_trustify-i-nagy-marton-nagy-szilard-sp-property-zankai-mav-udulo | 2024-07-25 08:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Amit a magyar miniszterelnök a "békemissziója" összegzésképpen eljuttatott Brüsszelbe a tárgyalásairól, az nemigen volt több, mint bevásárlólista a Kreml számára.
Ismét érvényesült a két forduló egyszerű logikája, és a francia nemzetgyűlési választáson alulmaradt a nagy esélyes szélsőjobb. A baloldal és a centrum alkalmi partnerségéből azonban még nem született meg a kormányalakításhoz szükséges többség. | Mészáros Lőrinc dzsókere újabb céget vezethet a Talentis cégbirodalomban | Koncz Zsófia fideszes képviselő édesanyja a milliárdos fontos bizalmasa, sok cégében van vezető szerepe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240726_talentis-mrp-service-meszaros-lorinc | 2024-07-26 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A 33. alkalommal megrendezett tusványosi szabadegyetemen kérdezte a 24.hu Azbej Tristan államtitkárt a csádi misszióról.
Egy "több pilléren nyugvó csádi szerepvállalásba" kezdett a magyar kormány, a potenciális migrációs kockázatok miatt, amelyek Európát fenyegetik. Ennek csak egy eleme a Hungary Helps Program, amely akut humanitárius válságokra nyújt segítséget. Emellett van egy biztonsági vonal is, ez nem titok, hanem bejelentésre került, hogy Magyarország és Csád védelmi megállapodást kötött.
Arra a felvetésre, hogy az államtitkár vezette Hungary Helps Program 817 millió forintot kapott egy csádi központ létrehozására, Tristan azt felelte, hogy ez véletlen egybeesés, ők semmilyen katonai szerepvállalást nem teljesítenek.
Amikor a riporter visszakérdez, hogy valóban véletlen egybeesés-e, a magyar kormány és a Hungary Helps tevékenysége Csádban, az államtitkár gyorsan módosít: "Nem véletlen egybeesés, hanem egy nagyon átgondolt és több pilléren nyugvó elképzelésünk van arról, hogy hogyan kell felépíteni Magyarország csádi szerepvállalását."
A csádi központ állami finanszírozása azért is problémás, mert a VSquare információi szerint a magyar kormány egy katonai hírszerző pontot akar létrehozni Csádban, ami potenciálisan orosz érdekeket szolgálhatna.
Tristan szerint eddig a sajtó egy olyan hamis képet próbált kialakítani, mintha egy titkos tevékenységről lenne szó, pedig ez nem így van. A valóságban azonban Orbán Gáspár, a miniszterelnök fiának szerepvállalása a csádi misszióban ki sem derült volna, ha oknyomozó újságírók nem azonosítják azokat a videókat, amelyeken az ifjabbik Orbán kalapban és maszkban bujkál a kamerák elől, miután csádi és nigeri hivatalos látogatásokon vett részt.
Orbán Gáspár szerepéről a VSquare rántotta le a leplet, így derült ki, hogy ő felel az új Nemzetbiztonsági Tanács külpolitikai és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó részlegéért, illetve hogy uránt és nyersolajat keresni ment Csádba. A Miniszterelnök Kabinetirodája és Szalay-Bobrovniczky Kristóf is annyit árultak el, hogy Orbán Gáspár nem más, mint a Magyar Honvédség századosa, aki parancsot teljesít. Azbej Tristan azonban egy fél mondatban most azt is elárulta, hogy azon túl, hogy a Magyar Honvédség tisztje, a miniszterelnök fia "a honvédelmi miniszternek a kabinetjével is kapcsolatban van, illetve tanácsokat ad". | Orbán Gáspár tanácsot ad a honvédelmi miniszter kabinetjének | Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárt kérdezték Tusványoson arról, hogy miért is olyan fontos a kormánynak Csád. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240726_Orban-Gaspar | 2024-07-26 08:30:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Gáspár uránt és nyersolajat keres Csádban - derül ki a Vsquare hírleveléből.
A csádi misszió egy két lábon járó önellentmondás, hiszen Orbán Viktor NATO-politikája az ukrajnai háborúval kapcsolatban éppen az, hogy a szövetség őrizze meg védelmi jellegét, és ne indítson vállalkozásokat a területén kívülre, miközben a magyar kormány meg 200 honvédet küld a polgárháború szélén tántorgó afrikai országba.
Erre az ellentmondásra a független sajtó és egyes ellenzéki politikusok is rávilágítottak már, de a kormány eddig nem adott érdemi választ arra, hogy miért is fontos számára a csádi kiküldetés.
Azonban nem csak a médiát, illetve a kormánnyal szemben álló politikai platformokat érdekli ez a kérdés, hanem az Orbán-rendszer belső köreiben is felvetődött már. Egy kormányzati forrás szerint az afrikai kalandot a miniszterelnök fia, zárt ajtók mögött olyan busás haszonnal járó nyersanyagok megszerzésével magyarázta, mint a nyersolaj vagy az uránérc.
Ha mindez igaz is, akkor csak további kérdéseket vet fel, hiszen nem világos, hogy Magyarország miként tudna profitálni ezekből az erőforrásokból, hiszen egyrészt messze vannak, másrészt pedig Magyarországnak nincs meg a technológiája a feldolgozásukra. Jelenleg ugyanis a magyar olajfinomítók és a paksi atomerőmű csakis az orosz nyersolajjal, illetve nukleáris fűtőanyaggal kompatibilis, ez pedig azt jelenti, hogy az ifjabb Orbán által vizionált bombaüzlet nem nagyon jöhet létre orosz közreműködés nélkül. | Vsquare: Orbán Gáspár uránt és nyersolajat keres Csádban | A miniszterelnök fia állítólag ezzel indokolta a csádi misszió fontosságát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek kitermelése és feldolgozása nem fog menni az oroszok segítsége nélkül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240613_vsquare-csad-orban-gaspar-oroszok-olaj-uran | 2024-06-13 19:02:00 | true | null | null | HVG |
Információink szerint az V. kerületi önkormányzat fideszes többségű Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága a keddi zárt ülésén megszavazta két üresen álló önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadását. Egy 99 négyzetméteres, kétszobás és egy 78 négyzetméteres, két és fél szobás lakásról van szó. Mindkettő a belvárosban, jó helyen található.
Az egyik kérelmező a június 9-i választáson a kerületben induló fideszes képviselőjelölt volt, a másik pedig az egyik alpolgármester titkárnője.
A birtokunkba jutott dokumentok szerint mindkét esetben Balla Valéria alpolgármester volt a kérelem előterjesztője. Úgy tudjuk, hogy az önkormányzatnál titkárnőként dolgozó kérelmező az ő munkáját segíti. Ezt az önkormányzat sem cáfolta megkeresésünkre, ahogyan a döntések tényét sem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Balla Valériához tartoznak a vagyongazdálkodási ügyek, emiatt nem is lehetett volna más az előterjesztő. Ettől még furcsán veszi ki magát, hogy egy önkormányzati dolgozó lakáskérelmét a saját közvetlen munkatársa terjeszti fel szavazásra.
A lakásokról nem nyílt pályázaton, hanem egyedi méltányosság alapján döntött a bizottság. Úgy tudjuk, hogy a "piaci alapon" történő bérbeadásnál az V. kerületi önkormányzat négyzetméterenként 1000 forintot határoz meg havi lakbérként. Vagyis a szóban forgó két lakás bérleti díja 80-100 ezer forint lehet, ami töredéke annak, amennyiért kiadó lakásokat lehet találni a környéken - piaci alapon.
Halandó embernek éveket kell várni egy lakásra
A döntésre Csonka Krisztián, a bizottság külsős ellenzéki tagja hívta fel a figyelmünket. Azért tartja problémásnak az eljárást, mert a kerület évek óta nem írt ki lakáspályázatot, és azt sem hirdetik ki, ha megürül egy-egy önkormányzati lakás. Emiatt csak az juthat lakáshoz, aki bennfentes információkkal rendelkezik. Nem véletlenül szerepel a kérdéses kérelmekben az a fordulat, hogy "tudomásomra jutott", mondta Csonka Krisztián.
Szerinte az is aggályos, hogy a bizottság nyár közepén, a kérelmek beérkezése után alig 2-3 héttel döntött a lakásokról. Az egyik kérelmező június 28-án adta be a kérelmét, a másik július 4-én. A kérelmeket július 12-én terjesztették a bizottság elé, július 16-án pedig már szavaztak is róluk. "Halandó ember csak évekkel később juthat önkormányzati lakáshoz, vagy eleve a bizottság elé sem kerül a kérelme."
Csonka Krisztián azt mondta: ez azt mutatja, hogy az önkormányzat fideszes vezetése a választási eredmény fényében azt gondolja, hogy "mindent meg lehet csinálni". A bizottsági ülésen egyébként azt javasolta, hogy nyílt pályázaton döntsenek a lakásokról, de ezt a fideszes többség leszavazta, pedig ő is támogatná, hogy az önkormányzati dolgozók előnyt élvezzenek ilyen esetekben.
Megkérdeztük az V. kerületi önkormányzatot, hogy miért nem pályázaton döntöttek a lakások bérbeadásáról és milyen szempontok alapján támogatták a kérelmeket. "A tárgyi ügyek kapcsán, zárt ülésen hozott határozatok lévén és az ügyek civil alanyai személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt konkrét adatokat nem adhatunk ki, de általánosságban elmondhatjuk, hogy hosszú ideje tartó kerületi kötődés; az V. kerületiekért végzett munka; helyi iskolában évtizedes, kimagasló pedagógusi munkavégzés; családalapítás/bővítés; idős szülő egészségi állapota miatt szükségessé vált összeköltözés indokolta az egyedi méltányosságra vonatkozó kérelmeket" - írta megkeresésünkre a sajtóosztály.
Az önkormányzati lakások bérbevételére vonatkozó rendelet a pályázati eljárást és az egyedi méltányosságot is lehetővé teszi. "Ez utóbbi nélkülözhetetlen az egyedi élethelyzetekre történő reagálás végett, hogy a lakosság érdekei ne sérüljenek, amit a 2019-2024 önkormányzati ciklus során az ellenzék, köztük a jelenlegi bizottsági ülésen a másik ellenzéki tag távollétében egyedül jelenlévő Csonka Krisztián is több esetben támogatott."
Egy telexes cikkel cáfolná a kerület, hogy politikai alapon döntenek
Arra nem válaszolt külön az önkormányzat, hogyan lehetséges, hogy a kérelmek beérkezés után néhány héttel már döntöttek is azokról. Azt viszont kiemelték, hogy korábban a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság ellenzéki tagjai is támogatták a pedagógusok és a kerületért dolgozók lakáshoz jutását. "Minden ellenzéki jelölt önkormányzati választási kampányában megjelent, a kerületért dolgozók, pedagógusok lakáshoz juttatásának támogatása, ígérete korábban, s korábban több ilyen esetet szavaztak meg teljes egyetértésben a bizottság ellenzéki és további tagjai."
Csonka Krisztián erre azt mondta, hogy az önkormányzat által hivatkozott rendelet valóban lehetőséget biztosít egyedi méltányosságra. A főszabály az, hogy pályázat útján döntenek a lakások bérbeadásáról. A rendeletben ez áll: "Piaci alapú lakásbérbeadás elsősorban nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján történhet." A bizottság ellenzéki tagja szerint a gyakorlatban pont fordítva van, csak egyedi méltányosságból adnak lakást, pályázat viszont nincs.
Azt ő is elismerte, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor indokolt az egyedi méltányosság, de szerinte a mostani döntés nem ilyen. "Valóban lehetnek olyan egyéni élethelyzetek, amikor indokolt a lakás pályázaton kívüli bérbeadása, és ilyeneket szavaztunk is meg, például, amikor valaki tűzeset miatt vesztette el az otthonát, vagy egyéb súlyos élethelyzetekben. Itt nem ilyenről van szó. Az önkormányzati dolgozók lakáshoz juttatását nem keverném a fideszes politikusok lakáshoz jutásával" - mondta.
Az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta az V. kerületi önkormányzat, hogy a döntéseknél nem szokták nézni a bérlők politikai hovatartozását. "Leszögeznénk, hogy a bizottság nem hivatott a bérlő politikai pártállását vizsgálni, ez nem befolyásolhatja a döntését, sem pozitív, sem negatív diszkriminációként." Szerintük a Telex egyik korábbi cikke is ezt bizonyítja. Arra a cikkünkre utaltak, amiben megírtuk, hogy az V. kerületben előválasztást tarthat az ellenzék.
Ebben esik szó arról, hogy Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a támogatásukat egy ideig élvező Juhász Péter azzal támadta a másik ellenzéki polgármesterjelöltet, Kovács Alexet, hogy önkormányzati képviselőként 50 százalékos kedvezménnyel jutott hozzá egy egy Falk Miksa utcai 82 négyzetméteres önkormányzati lakáshoz. Kovács azzal reagált a vádakra, hogy nem kapta a lakást, amit addig bérelt, hanem megvásárolta. Az előválasztást végül Juhász Péter nyerte, aki azonban végül alulmaradt Szentgyörgyvölgyi Péterrel szemben. A fideszes polgármester 2014 óta vezeti a kerületet, Rogán Antaltól örökölte meg a polgármesterséget.
A belvárosban mindig forró téma az ingatlanok sorsa
Nem először éri kritika az V. kerület vagyongazdálkodását. A belvárosi önkormányzat a rendszerváltáskor szinte páratlan ingatlanvagyont örökölt, irodák, raktárak és üzlethelyiségek százai kerültek a tulajdonába. Ezt a vagyont a fideszes kerület vezetése azóta fokozatosan értékesíti, nagy részét korábban a "belvárosi módszerrel" áron alul adták el haveri cégeknek. Egy alkalommal összesen 55 millió forintért adtak el egy teljes épületet a Belváros szívében. A Fővárosi Önkormányzat néhány éve pert indított, mert szerintük a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette kerület áron alul adott el egy csomó önkormányzati ingatlant.
2014-ben magának a polgármesternek is volt egy zűrös ingatlanügye. Még korábban kedvezményesen és kamatmentesen vásárolt meg egy V. kerületi önkormányzati lakást. Később kiderült, hogy a 40 millióra becsült lakásért 19 milliót fizetett Szentgyörgyvölgyi. Az ellenzék addig támadta őt emiatt, hogy végül visszaadta a Szerb utcában található lakást.
FRISSÍTÉS - 14:22
Cikkünk eredeti verziójában Balla Valéria alpolgármester titkárnőjét az alpolgármester beosztottjának neveztük, az alpolgármestert pedig a felettesének. A cikk megjelenése után a kerületi önkormányzat ezt sérelmezte, mert "az alpolgármesterek sem munkáltatói, sem felettesi jogkörrel nem rendelkeznek. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak minden esetben az osztályvezető a felettesük. Határozottan cáfoljuk, hogy alpolgármester valaha is önkormányzati dolgozó kérelmét saját feletteseként terjesztette volna elő." A "felettes" és a "beosztott" szavakat ezért átírtuk a cikkben.
Az V. kerületi önkormányzat szintén szükségesnek látta felhívni a figyelmet arra, hogy "a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések nyilvánosságra hozatala, közzététele és az abban szereplő információk bizottság tagjain kívüli fél részére történő átadása jogellenes. Tehát, Csonka Krisztián visszaélve a külső bizottsági tagként birtokába jutott információkkal, az előterjesztések tartalmát, az abban szereplő civil személyek adatait jogellenesen szolgáltatta ki illetéktelen fél részére." Ebben az esetben az illetéktelen fél a Telex - és rajtunk keresztül a nyilvánosság volt.
Az V. kerületi önkormányzat válaszában azzal is vádolta Csonka Krisztiánt, hogy korábban még képviselőként maga is élt az egyedi méltányossági kérelem lehetőségével. Amikor erről korábban bizonyítékot kértünk, azt válaszolták, hogy nem adhatnak ki erről információt, ezért forduljunk Csonkához, aki viszont határozottan tagadta, hogy bármikor élt volna ezzel. Azt mondta, nem tudja, mire utal az önkormányzat. | A volt fideszes képviselőjelölt és az alpolgármester titkárnője is önkormányzati bérlakáshoz jutott az V. kerületben | Információink szerint az V. kerületi önkormányzat fideszes többségű Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottsága a keddi zárt ülésén megszavazta két üresen álló önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadását. Egy 99 négyzetméteres, kétszobás és egy 78 négyzetméteres, két és fél szobás lakásról van szó. Mindkettő a belvárosban, jó helyen található. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/20/belvaros-lipotvaros-onkormanyzat-lakas-lakber | 2024-07-20 10:15:00 | true | null | null | Telex |
A 24.hu korábban arról írt, hogy tavaly összesen 402 millió forintot költött el a Közép-Európai Oktatási Alapítvány, ami eredetileg azért jött létre, hogy megvalósuljon az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén megálmodott bentlakásos nemzetközi elitiskola. Ebből mindmáig semmi nem valósult meg, az alapítvány főigazgatója és helyettese mégis havi 750-750 ezer forintot vesz fel. Bérekre és járulékokra összesen 47,5 millió forintot költött a Szijjártó Péter külügyminiszter által létrehozott alapítvány.
Hasonló a helyzet a Fudan Hungary Alapítványnál. Egyre inkább úgy tűnik, hogy semmi nem lesz a kínai Fudan Egyetem budapesti campusából, ennek ellenére az alapítvány kuratóriumának tagjai és a felügyelőbizottsági tagok jelentős tiszteletdíjat kapnak. A kuratóriumi tagoknak 34,6 milliót, az fb-tagoknak 15,9 milliót, az ügyvezetésnek pedig 27,7 milliót fizettek ki összesen az előző évben.
A Fudan Hungary Alapítvány és a Közép-Európai Oktatási Alapítvány ügyében írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a DK országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes. Arra volt kíváncsi, hogy végeznek-e érdemi munkát a Közép-Európai Oktatási Alapítvány vezetői és a Fudan Hungary alapítvány kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjai. "Írásbeli kérdését tartalmilag feljelentésként értékeltem, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbítottam" - írta válaszában a legfőbb ügyész. | Rákérdeztek Polt Péternél, mire mennek el a milliós díjazások két vagyonkezelő alapítványnál | A 24.hu korábban arról írt, hogy tavaly összesen 402 millió forintot költött el a Közép-Európai Oktatási Alapítvány, ami eredetileg azért jött létre, hogy megvalósuljon az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén megálmodott bentlakásos nemzetközi elitiskola. Ebből mindmáig semmi nem valósult meg, az alapítvány főigazgatója és helyettese mégis havi 750-750 ezer forintot vesz fel. Bérekre és járulékokra összesen 47,5 millió forintot költött a Szijjártó Péter külügyminiszter által létrehozott alapítvány. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/22/kozep-europai-oktatasi-alapitvany-fudan-polt-peter-vadai-agnes-feljelentes-keszenleti-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda | 2024-07-22 15:14:00 | true | null | null | Telex |
Négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában csütörtökön.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult ügyben a regionális nyomozó ügyészség - a korábbi több, nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményéhez hasonlóan - csütörtökön is több embert érintően végzett elfogásokat, kutatásokat és gyanúsítotti kihallgatásokat negyven ügyész és rendőr közreműködésével.
A nyomozó ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén végzett kutatáskor készpénzt, autót és motort, valamint bankszámlát zárolt.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala közreműködésével az eddigi eljárásban összesen közel 300 millió forint értékű vagyont vontak el a vagyonelkobzás biztosítása érdekében.
A gyanú szerint 2021 márciusától a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak. | Újabb négy határrendészt gyanúsítanak vesztegetéssel az ügyészek | Négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában csütörtökön. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/26/negy-hatarrendeszt-gyanusitanak-vesztegetessel-az-ugyeszek | 2024-07-26 10:53:00 | true | null | null | Telex |
A magyar és uruguayi állampolgárságú, állandó lakhellyel Monacóban rendelkező, de Firenzében is gyakran tartózkodó 68 éves mágnás elleni intézkedést a firenzei ügyészség jelentette be kedd reggel, hozzátéve, hogy a főként műtrágya és nyersanyagok kereskedelmével foglalkozó üzletember ellen Ukrajnában korrupció, csalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik vizsgálat.A firenzei ügyészek szerint Fedoricsev, a Fedcom csoport alapítója az Ukrajnában illegálisan szerzett jövedelméből vásárolt fel ingatlanokat Firenzében, köztük a toszkán főváros mellett egy dombtetőn magasodó Torre del Gallo kastélyt.A Forbes üzleti magazin a leggazdagabb oroszok közé sorolta Fedoricsevet.Az üzletember elleni firenzei intézkedésnek nincs köze az ukrajnai háború támogatása miatt több orosz milliárdos ellen elrendelt uniós szankciókhoz. | Zárolták egy magyar-uruguayi milliárdos vagyonát Olaszországban | Az ukrán korrupcióellenes különleges ügyészség kérésére Olaszországban 41 millió euró (több mint 16 milliárd forint) összértékben lefoglalták egy korrupcióval vádolt orosz üzletember, Alekszij Fedoricsev vagyonát, benne egy 12. századi toszkánai kastélyt. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2024/07/31/zaroltak-egy-magyar-uruguayi-milliardos-vagyonat-olaszorszagban | 2024-07-31 10:29:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén - írta az MTI.A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon, amivel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, Budapest léptékben is meghatározó állami beruházás.Az államtitkár elmondta: szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését.A hírre reagált Pikó András józsefvárosi polgármester is közösségi oldalán. - Példa nélküli, agresszív és visszavonhatatlan károkat okozó az az eljárás, ahogyan a kormány a Pázmány-projekt kapcsán eljár a józsefvárosiakkal szemben - vélte. Többek közt azzal kritizálta, hogy a kormány képviselőivel is ismertetett társadalmi véleményezés eredményeiből egyelőre egyetlen egyet sem építettek be a tervekbe. Emellett úgy vélte, megzsarolták a lakókat azzal, hogy ha nem tetszik nekik a fejlesztés, kivásárolja őket, és el is költözhetnek. - Június 29-én a postaládákba bedobott levélben értesítette a lakókat arról, hogy kettő (!!!) napjuk van arra, hogy jelentkezzenek az egyébként alapvető jelentőségű állapotfelmérésekre a közvetlenül érintett házakban - tette hozzá. Arra is kitért, "szembemenve minden korábbi ígérettel a bontási közbeszerzési eljárás győztese egy olyan cég lett, amely által vállalt összesített sitt-szállítási környezetterhelés mintegy ötszöröse (!!!) egy másik ajánlattevőnek és nagyobb a zaj-, rezgés- és porterhelés is. A teljes költséghez képest aprópénzért odadobták a lakók egészségét". Nehezményezte azt is, hogy a kormány "folytatja az alattomos közigazgatási játszmázást: a közútkezelői engedélyek kiadásának jogát már tavaly decemberben elvette az önkormányzattól, majd a héten a Hajdú-Bihar megyei (!!!) Kormányhivatalhoz helyezte. Tehát Debrecenben fog eldőlni, milyen káoszt fog okozni az elképesztő méretű bontás és építés".- Ezért nem látjuk értelmét a további egyeztetéseknek mindaddig, amíg a tervek a társadalmi egyeztetés eredményeinek megfelelően nem módosulnak, és állékonysági vizsgálatok nem igazolják, hogy a közvetlenül érintett házak biztonságban vannak. Mindaddig a lakók érdekvédelmére és támogatására összpontosítjuk energiáinkat - zárta posztját Pikó András. | Hiába a tiltakozás, megkezdődtek a Pázmány új campusának kivitelezési munkái | Pikó András józsefvárosi polgármester szerint „példa nélküli, agresszív és visszavonhatatlan károkat okoz az, ahogy a kormány eljár az ügyben”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hiaba-a-tiltakozas-megkezdodtek-a-pazmany-uj-campusanak-kivitelezesi-munkai-166191 | 2024-07-31 14:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A szokásosnál őszintébb hangon beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitásokat. Azt is elmondta: az "ipari lobbi" miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket, és módosítana a most teljesen egységes orvosi bértáblán is. Abból viszont nem enged, hogy háziorvosok lássák el az ügyeletet, akkor sem, ha az átlagéletkoruk hatvan év körül van.Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára március 23-án tartott egy előadást Merre tart az egészségügy? címmel a Semmelweis Egyetemen. Ismertette, hogy áll az egészségügyi reform, és a szokásosnál őszintébben fogalmazott meg kritikát egyebek mellett az OKFŐ tavalyi leváltásával, az informatikai fejlesztésekkel és a kötelező üzemorvosi vizsgálat eltörlésével kapcsolatban. Az előadás felvételét a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezete tette közzé YouTube-csatornáján.Teljesen átalakuló egészségügyTakács elmondta, hogy amikor nekiláttak az egészségügyi rendszer átalakításának (a Belügyminisztérium felkérésére a Boston Consulting Group tanácsadó cég készített erről egy tanulmányt 720 ezer euró plusz áfáért, de a tárca tíz évre titkosította), négy fő problémát azonosítottak: nagyon széttöredezett az ellátórendszer; fejnehéz, kórházközpontú struktúra; nem érvényesülnek az üzemgazdasági alapelvek; az ellátásszervező funkciók nem a megfelelő szinteken jelennek meg.Ebből pedig alapvetően két dolog következik: bizonyos kórházi funkciók megszüntetése és centralizálása megyei szinten, valamint az alapellátás rendszerének racionalizálása és a szakrendelők megszervezése megyei szinten, ami azt is jelenti, hogy kikerülnének az önkormányzatok kezéből.A rendszerátalakításról korábban itt írtunk részletesen. A bérrendezés mellett tehát hangsúlyosak az intézményi átalakítások. Lesznek megyei és városi kórházak. Minden megyében egy valódi kórház maradna, és jogilag minden városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna. A kórházbezárás kifejezést következetesen kerüli a kormányzat, de a városi kórházak jelentősen átalakulnának, ugyanis főleg csak egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások, prevenciós tevékenységek maradnának ott. A komolyabb eszköz- és humánerőforrás-igényű ellátásokat a megyei kórházakba koncentrálnák. "Nem zárunk be kórházat, járási egészségközponttá fejlesztjük őket" - hangzik a kormányzati megfogalmazás.Minden, a megyében dolgozó orvos munkáltatója is a centrumkórház lenne, ami azt jelenti, hogy az orvosokat és szakdolgozókat arra a helyre lehet kirendelni, ahol épp szükség van rájuk. Az, hogy pontosan hol milyen ellátás lesz, szintén az OKFŐ-ben dől el.Összevonnák, illetve megszüntetnék a kisebb, illetve be nem töltött háziorvosi praxisokat, az új körzethatárokat szintén az OKFŐ dönti el. Az átalakítások terveiről részletesen itt és itt írunk.Vége a nagy kórházaknakMindezekről Takács most elárult részleteket, és helyenként őszintébben is fogalmazott. Szerinte a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez kell szabni azt, hogy hol milyen ellátás lesz elérhető. Erősítené az alap- és a szakellátást, kórházból pedig kevesebb lenne. Azt mondta:"valamilyen határt még be kell vállalni, amit a nemzetgazdaság teljesítőképessége megenged ahhoz, hogy elvigyük a végekre, mondjuk egy nyírségi vagy ormánsági faluba az egészségügyi ellátást,de ott ezek az üzemgazdasági elvek gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesültek, egészen pici méretű ellátóegységeket tartottunk fenn nagyon drágán, amik aztán forrást vonnak el onnan, ahol nagy betegforgalom van".Arról is beszélt, hogy nem csak a városi kórházakat alakítanák át, de bizonyos ellátások még megyei szinten sem biztos, hogy elérhetők lesznek."Most kicsit sarkítva: nem kell gyerekszívsebészet minden vármegyei kórházba, pláne nem kell városi kórházba."Ehhez kapcsolódóan: Rég nem látott átalakítás előtt az egészségügyA jelenlegi kórházstruktúra fenntarthatatlan Takács szerint, és nemcsak Magyarországon, de Németországban is - ezt pedig személyesen a német egészségügyi miniszter mondta neki."Tehát a néhány száz ággyal, de sok szakmában ellátást, 0-24 órás ellátást kínáló osztályoknak vagy kórházaknak Németországban vége. Azt mondja, hogy a német gazdaság nem bírja őket fenntartani. Ebből vonjuk le a következtetést, hogy mi fönn fogjuk-e tudni. Ez szerintem egy jó szlogen, hogy a Schwarzwaldkliniknek vége van." (A Schwarzwaldklinik A klinika című, nyolcvanas évekbeli német tévésorozat kórháza - K.-A. Á.)Alkalmatlan a rendszer az idősek ellátásáraViszont az alapellátást és a szakellátást erősítenék egyes területeken. Az államtitkár pontos részletek nélkül, de arról beszélt, hogy bizonyos feladatokat, amelyeket most a szakrendelőkben látnak el, a jövőben rábíznának a háziorvosokra."Szükség van a nagy népbetegségek esetében a járóbeteg-szakellátásra, megfelelő kapacitásra, és szükség van azokra az ellátásokra, amikre jelenleg nincsen megfelelő kapacitás a magyar ellátórendszerben, ezek pedig általában az elöregedő társadalom miatti nem fertőző betegségek tartós kezelése és a tartós ápolási kapacitások."Takács szerint "a nagy népbetegségek fekvőbeteg-ellátása, belgyógyászati, kardiológiai jellegű problémák, illetve azok a sebészeti jellegű beavatkozások, amik jellemzően ambulanter vagy egynapos sebészet keretében megoldhatók" teszik ki az esetek bő hetven százalékát, minden más centralizálható.Külön kitért arra, hogy az ellátórendszer jelenleg alkalmatlan az elöregedett társadalom jelentette problémára. Ezt szerinte a szociális tárcával közösen lehet csak megoldani "Kapacitásbővülés kell az ő oldalukon is, kapacitásbővülés kell a mienken is."A kórházak ki nem használt ágyait áttennék a rehabilitációs, krónikus betegségeket ellátó szakápolás irányába, a szakápolás egy részét pedig a szociális szférába csoportosítanák át - mondta Takács. Ez az átszervezés egyébként már tavaly megkezdődött. Ezt a Szabad Európának akkor nyilatkozó szakemberek rémisztőnek nevezték, és azt vetítették előre, hogy az állam egyre inkább ki akar vonulni a szociális ellátás finanszírozásából. Takács most azt mondta, hogy szeretné bővíteni az otthoni szakápolás- és hospice-lehetőségeket, és elismerte, hogy komoly probléma a szakdolgozók hiánya. Ezen segítene egyes feladatok kiszervezése az egészségügyből a szociális ágazatba az államtitkár szerint, de ezért kezdték el a szakdolgozók bérének emelését is.Ehhez kapcsolódóan: "Ilyet Európában még sehol sem foglaltak törvénybe" - Szakértőket kérdeztünk a szociális törvény tervezett módosításárólA finanszírozás átalakításaAlapvetően alakítaná át a kórházak finanszírozását is a kormány. A kórházak tartozása február végén meghaladta a százmilliárd forintot, ami rekordnak számít.Minderről Takács most azt mondta: a kórházak évi összesen 1500 milliárd forintos költségvetésének öt-hét százaléka "reálisan hiányzik a rendszerből", viszont ha ezeket a pénzeket a struktúra változtatása nélkül tennék bele, akkor "még nagyobb hiány lesz, mint eddig volt".A változás az lenne, ha felmérnék a kórházak valódi költségeit, és ahhoz alakítanák a finanszírozást. Most építik ki azt a rendszert, amellyel folyamatosan monitorozni tudnák a költségeket, amihez igazítanák a kórházak támogatását. Az államtitkár a kórházi centralizációtól is jelentős költségcsökkenést vár.Ezért rúgták ki az OKFŐ vezetőitTakács Péter arról is tett említést, hogy miért váltották le tavaly év végén Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét (pár nappal Jenei után két helyettesét is menesztették). Az államtitkár most erőteljesen arra utalt, hogy a kormány szerint Jenei nem haladt elég gyorsan az egészségügyi rendszer átalakításával. "Azt érzékeltem, hogy (...) nem sikerül elmondani a végrehajtásért felelős helyi vezetőknek azt, hogy mit szeretnénk, amit tulajdonképpen szándékozunk megvalósítani" - mondta most Takács Jenei menesztésének egyik okáról. Korábban úgy lehetett tudni, hogy Jeneit okolták a kórházak eladósodásáért és azért, mert nem sikerült átalakítani az intézmények gazdálkodását.Új ügyeleti rendszer: siker, de kellenek a nyugdíjas orvosokTakács beszélt az egyik legtöbb vitát kiváltó átalakításról, az új ügyeleti rendszerről is. Az egész napos ügyeletet nyújtó helyek száma jelentősen lecsökkent, Pest megyében például az ügyeleti pontok nyolcvan százaléka megszűnt. Az ügyeletet alapvetően a háziorvosok látják el. Ennek következményeiről szóló riportfilmünket itt tudják megnézni.Az államtitkár most úgy érvelt, hogy az átalakítás előtt nagyjából 450 ügyeleti szolgáltató volt, de "teljesen fölöslegesen volt legtöbb helyen egész éjszakára orvos". Az új rendszerben nemcsak az ügyeleti helyek száma változott, de az is, hogy az Országos Mentőszolgálat szervezi, az ügyeletet a háziorvosok látják el, és az ellátási körzethatárok átjárhatók: a beteget a legközelebbi helyre irányítják, akkor is, ha az egy másik megyében van. A háziorvosok átlagéletkora hatvan év körüli.Az államtitkár most sikeresnek értékelte az átalakítást. Azt mondta, hogy az új rendszer bevezetése óta 450 ezer ellátási esemény volt. Ezeknek 15-20 százalékában a telefonos iránymutatás is elég, mert egyszerű felvilágosító kérdésük volt a betegeknek, ennyivel tehát eleve csökkent az esetszám. Egyéb esetben riasztják az ügyeletes orvost vagy a mentőt, vagy az ügyeleti pontra irányítják a beteget. 15-20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentővonulások száma. Takács arról is beszélt, hogy dinamikusan alakítják majd az ellátási pontok számát, például nyáron a népszerű üdülőhelyek környékén több ügyeleti pontot fognak megnyitni.Szerinte az ellátottak kifejezetten elégedettek az új ügyeleti rendszerrel.Már csak Budapest van hátra, de az államtitkár azt mondta: még idén bekapcsolják a fővárost is az új rendszerbe. Noha előadása elején maga is arról beszélt, hogy "a háziorvosi társadalom elöregedett", az ügyeleti átalakításokkal kapcsolatban már azt mondta, hogy "a háziorvosoknak kell részt venni az ügyeletben, attól nem fogunk eltekinteni".Méghozzá azért, mert "aki a háziorvosi tevékenységét egyébként el tudja látni a hét minden napján, az havi kettő alkalommal, délután 4-től 22 óráig is általában alkalmas rá".Az államtitkár szerint az ügyeletekkel olyan jól lehet keresni, hogy a fiatalok szeretnének minél többet ügyelni, és "relatíve ritkán kerül arra sor, hogy idős kollégát az ÁNTSZ kirendeljen" ügyelni. (Az ÁNTSZ ma már Nemzeti Népegészségügyi Központ, NNK néven működik - K.-A. Á.) "Azt adtam ki a területi tisztiorvosnak, hogy fölmenő rendszerben, tehát lehetőleg ne a 83 éves kollégával kezdje a beosztást, hanem azokkal, akik egyébként aktív korúak" - fogalmazott az államtitkár -, nem zárva ki tehát annak a lehetőségét, hogy az akár nyugdíjas korú háziorvosok is kénytelenek ügyeleti feladatokat ellátni. A Magyar Orvosi Kamara szerint tavaly öt harminc év alatti háziorvos volt az országban.Módosítana az orvosi bértáblánAz államtitkár ha korlátozottan is, de módosítana az orvosi bérek számítási módján is. Az új rendszerben ugyanis egységesítették az orvosi bértáblát: a fizetés csak akkor emelkedik, ha valaki idősebb lesz. Nincs különbség aközött, hogy valaki nagyobb tudást igénylő ágazatban dolgozik-e, vagy olyan munkát végez, ahol nagyobb felelőséget kell vállalni, vagy nagyobb kockázatnak van kitéve - csak az életkor számít. Takács ezzel kapcsolatban azt mondta: szükség van arra, hogy értékeljük, ha valaki "egyedi képességekkel rendelkezik".Példaként felhozta, hogy két olyan orvos van Magyarországon, aki tüdőátültetést tud csinálni, és egyikük "kevesebbet keres, mint a kiskunhalasi szakrendelő egyébként nyugalmazott diabetológusa", mert fiatalabb 15 évvel.Problémás informatikai fejlesztésekTakács beszélt a digitalizáció szükségességéről, amivel szerinte "nem állunk rosszul". Ugyanakkor azt is elmondta, hogy "volt egy-két projekt, ami félrement". A háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját egyenesen tragikusnak nevezte. Szerinte azóta már javult a program, de még mindig nehezen használható. Ugyanígy használhatatlannak nevezte az Ápolástámogató Rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. "Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó."Káros a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat eltörléseAz államtitkár kritizálta, hogy a kormány eltörölte a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot, és arra utalt, hogyan próbálná meg visszacsempészni az üzemorvosi vizsgálatot a munkahelyekre.Takács szerint "a magyar ember nem megy el orvoshoz, háziorvoshoz, csak akkor megy, ha valami baja van". Átalakítaná a különböző szűrési vizsgálatokat (elsősorban úgy, hogy könnyebben elérhetők lennének), de ennél fontosabbnak tartja az általános egészségfelmérés elterjesztését.A kormány úgy törölte el a legtöbb munkakörben a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot tavaly novemberben, hogy Takács korábban végig a rendszer bővítésének szükségességéről beszélt. Minderről most azt mondta: "Iparkamarai nyomásra leginkább a kisvállalkozások nyögtek azon nagyon, hogy húsz vagy annál kevesebb munkáltatót foglalkoztatók is minden területen kötelezve vannak foglalkozásorvosra." Szerinte a vállalkozók azzal érveltek, hogy menjenek el az alkalmazottak háziorvoshoz vizsgálatra, "ne kelljen még foglalkozásorvost is fizetnie. Emiatt volt az a törvénymódosítás, hogy bizonyos területeken nem kötelezően írjuk elő a foglalkozásorvost, de ha a munkavállaló kéri, akkor kell neki biztosítani. Úgyhogy egy picit csöbörből vödörbe került szerintem az ipari lobbi."Takács azzal javítana a helyzeten, hogy ötévente egyszer kellene elmenni egy általános egészségfelmérésre. Ha egy cég munkavállalói nagy arányban részt vesznek rajta, a munkáltató járulékkedvezményt kapna.Nem a magánszolgáltatók csökkentik a várólistákatSzintén fontos feladatnak nevezte a köz- és magánellátás egyértelmű szétválasztását. Itt még kormányzati döntésre van szükség annak eldöntéséhez, hogy melyik magánszolgáltatókat vonnák be a közfinanszírozott ellátásba. Azt mondta, felül fogják vizsgálni az összes jelenlegi együttműködést, és lehetnek olyanok, akiknek felbontják a szerződését. Sok konkrétumot nem mondott, csak annyit, hogy olyan magánellátók jöhetnek szóba, amelyek olyan ellátást tudnak nyújtani, amit az állami nem. Arról beszélt, hogy a nagy képalkotó vizsgálatok (CT, MR) egyre kevésbé ilyenek, mert a következő három évben 45 CT-t és 17 MR-t fognak vásárolni vagy újra cserélni. A kormány egyébként tavaly nyáron döntött úgy, hogy 2024 novemberétől államosítja a CT- és MR-vizsgálatokat. Most azonban úgy néz ki, nincs meg az elegendő kapacitás (lassan halad az eddigi szolgáltatók kártalanítása, a szakdolgozók felvétele, a gépbeszerzés), ezért 2025 vége előtt nem várható, hogy lezárul az államosítás.Takács ugyanis nem attól várja a várólisták csökkenését, hogy a magánszolgáltatók több finanszírozást kapnak. "A várólista attól csökken, ha megfizetem ott, az állami kórházban, ahol elvégzik." Szerinte az utóbbi években jelentősen csökkent a várólistán lévők száma. A Covid-lezárások után majdnem 45 ezren várakoztak hatvan napnál régebben, most 26 ezren vannak. "Három olyan műtét van, ami még hatvan napon túli átlagos várakozási idővel van, csípőprotézis-, térdprotézis- és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét. Az összes többinél az átlagos várólistára kerülési időtől a műtétig eltelt idő hatvan nap alatt van" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a kórházak között óriási a különbség. Szerinte ezenkívül annak kell sokat várnia, aki ragaszkodik ahhoz, hogy egy adott kórházban műtsék meg, vagy egy adott orvos. | Az államtitkár kimondta: az ország méretére kell szabni az egészségügyi rendszert | A szokásosnál őszintébb hangon beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség. Azt is elmondta: az „ipari lobbi” miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/takacs-peter-egeszsegugy-allamtitkar-atalakitas-okfo-ugyelet-haziorvos/32899321.html | 2024-07-30 16:08:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az utolsó akadályok is elhárultak a józsefvárosi önkormányzat és a helyi civilek által is ellenzett Pázmány Campus beruházás elől: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a KÖZTI tervei alapján megvalósuló fejlesztést, derül ki a Magyar Közlönyből.A Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió korábbi épületeit is tartalmazó tömbben valósul meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagyszabású józsefvárosi campusfejlesztésének egyik eleme, az állami finanszírozású Pázmány Campus beruházás. A tervezési területen nyolc épület teljes vagy részleges bontását helyezték kilátásba, melyek között a Rádió egykori épületei is szerepelnek. A fejlesztéssel kapcsolatos legutóbbi hírek arról szóltak, hogy közbeszerzési eljáráson megtalálták azt a céget, amely a kérdéses épületeket bontani fogja.Az önkormányzat és a terület iránt érdeklődő civilek különböző fórumokon már több ízben kifejezték aggályaikat a társadalmi egyeztetés, a konstruktív párbeszéd és az üggyel kapcsolatos átláthatóság hiánya miatt. A Palotanegyed lakói tiltakoznak a bontással és építkezéssel járó környezeti terhelés, valamint a terület túlzott beépítése ellen. Emellett sokakban ellenérzést vált ki a Magyar Rádió történelmi épületeinek eltüntetése is.A július 29-i Magyar Közlönyben jelent meg a miniszterelnök által aláírt rendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé üggyé és kiemelten közérdekűvé nyilvánítja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházást. A következő olvasható:"A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.(2) A Kormány az 1. melléklet 1-6., 12., 14-16., 19. és 20. pontja vonatkozásában, valamint - amennyiben az ügyben Budapest Főváros Kormányhivatala járna el - az 1. melléklet 22. és 23. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki."2. § Az R. a következő 10. §-sal egészül ki:"10. § E rendeletnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2024. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) módosított 2. § (1) és (2) bekezdését a Módr.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba." | Kiemelt jelentőségő üggyé nyilvánították a Pázmány Campus beruházást | Az utolsó akadályok is elhárultak a józsefvárosi önkormányzat és a helyi civilek által is ellenzett Pázmány Campus beruházás elől: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a KÖZTI tervei alapján megvalósuló fejlesztést, derül ki a Magyar Közlönyből. | null | 1 | https://epiteszforum.hu/kiemelt-jelentosego-uggye-nyilvanitottak-a-pazmany-campus-beruhazast- | 2024-07-30 15:53:00 | true | null | null | építészfórum |
Újabb fordulóponthoz érkezett a Trippon Norbert nevével fémjelzett házfelújítási, illetve az ahhoz kapcsolódó korrupciós botrány, miután az újpesti önkormányzathoz tartozó cég több hét késlekedés után hajlandó volt válaszolni Budai Gyula megkeresésére. A fideszes képviselő még májusban nyújtott be közérdekű adatigénylést Újpest Önkormányzatához, illetve az Újpesti Városgondnokság Kft. részére. Úgy tudjuk, a fideszes politikust az a keretszerződés érdelte, amit a Déri Tibor vezette önkormányzat tulajdonában álló, Trippon Norbert által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft. kötött a SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft.-vel.Budai többek között arról érdeklődött, hogy az érintettek közül konkrétan ki volt jelen a szerződés aláírásakor, illetve, hogy megtalálható-e ez a szerződés az önkormányzat honlapján, ha nem, akkor az egykori elszámoltatási kormánybiztos szeretne belőle egy másolatot. Nos, információink szerint a válaszból kiderült, hogy valóban létezik ez a keretszerződés, amit az Újpesti Városgondnokság Kft. részéről Elter Márk ügyvezető írt alá.Budai Gyula nem véletlenül kérdezett rá erre a nagy összegű, több mint hatvanmilliós szerződésre, hiszen a sajtóban megjelent eddigi információk szerint annak aláírása fontos szála lehet Trippon Norbert DK-s alpolgármester, leendő polgármester házfelújítási botrányának.Megszólalt egy informátorA történet előzményéhez tartozik, hogy egy milliárdokat forgató, számlagyáras bűnbandához tartozó céggel, a Motingatlan Kft.-vel és az alpolgármesterrel kapcsolatban az adóhatóságnál egy ismeretlen személy bejelentést tett hónapokkal ezelőtt.A bejelentő szerint a Motingatlan nagy összegű, vélhetően fiktív számlákat állított ki Trippon feleségének. Az informátor megjegyezte, hogy ezek a számlák az alpolgármester családi házának felújításáról szóltak, csakhogy tudomása szerint a kivitelezést nem is a Motingatlan, hanem a SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft. végezte. A bejelentő fontos körülménynek nevezte, hogy az alpolármester házának felújítása egybe esik a SZIN-KER nagy összegű keretszerződésével, amit az alpolgármester által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft.-vel kötött. Ez a cég az újpesti önkormányzat tulajdonában áll, így bevétele kizárólag az önkormányzattól származó közpénz.Közpénzből történt a házfelújítás?Erős a gyanú, hogy a szerződésért cserébe végezték a ház felújítását, méghozzá közpénzből - hangsúlyozta a NAV-nak a bejelentő, ki még egy nagyon fontos információt közölt is az adóhatósággal: tudomása szerint Trippon a fiktív számlákat a Motingatlannak saját bankszámlájáról, átutalással egyenlítette ki.Mindez pedig forrásaink szerint Trippon felelősségét is felvetheti a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban. Az ügynek egyébként már van több gyanúsítottja is.A vesztegetést is vizsgálják, több önkormányzatot is érinthet a korrupcióKorábban megírtuk azt is, hogy az egyik gyanúsított nem más, mint a Motingatlan ügyvezetője, aki ráadásul terhelő vallomást tett Trippon Norbertékra. Budai Gyula éppen ezért vesztegetés miatt fordult a hatóságokhoz (ezt a szálat a NAV az adócsalásos ügyben vizsgálja) és feljelentésében idézte azt a lapunk által korábban közölt információt, hogy a fent említett SZIN-KER ÉPÍTŐ Kft. ügyvezetője néhány éve elárulta a Motingatlan-vezérnek, hogy ők dolgozták pár DK-s kerületben és cserébe ezért különböző pénzkifizetéseket kellett teljesíteniük politikusoknak. A férfi ezután jött elő azzal a kéréssel, hogy az újpesti alpolgármester, Trippon Norberték felújításához tudna-e számlákat kiállítani a Motingatlan nevében, ezzel legalizálva a házon végzett munkát. A Motingatlan ügyvezetője ebbe belement, majd ennek megfelelően 2020 nyara és 2020 november közepe közötti időszakban a házfelújításról kiállított négy darab számlát, összesen csaknem bruttó 23 millió forint értékben Trippon felesége részére - áll a vallomásban, amiben az is szerepel, hogy az átutalt számlák ellenértékének felvételét követően azt a Motingatlan vezetője készpénzben átadta a SZIN-KER ügyvezetőjének. Úgy tudjuk, a gyanú szerint a SZIN-KER vezetői a Tripponék házfelújításából származó bevételeket eltitkolták, ezzel pedig a költségvetésnek közel ötmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak.Trippon válaszok helyett inkább menekülőre fogta | Itt az újabb fordulat a Trippon-ügyben! | Hosszú hallgatás után végre reagált Budai Gyula megkeresésére az újpesti alpolgármester, Trippon Norbert által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft. Válaszukban elismerték, hogy az önkormányzathoz tartozó cég valóban kötött egy nagy összegű szerződést egy olyan vállalkozással, amely egy vallomás szerint súlyos, több baloldali kerületet érintő korrupcióban lehet érintett, valamint részese Tripponék házfelújítási botrányának is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/itt-az-ujabb-fordulat-a-trippon-ugyben | 2024-07-30 12:56:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy NER-közeli céggel kötött csaknem 25 milliárdos szerződést a Lázár János alá tartozó MÁV. Ráadásul egy olyan céggel, amely korábban még a vasúttársaság tulajdonában állt. A MÁV nyilvános szerződéslistáját böngészve az is világosan látszik, hogy az elmúlt időszakban nagy összegű irodabérleti szerződéseket kötöttek - ugyancsak NER-közeli szereplőkkel -, nem sokkal ezután pedig Lázár János bejelentette, hogy megtiltják a home office munkavégzést.Nettó 24,7 milliárd forint értékű szerződést kötött MÁV a szolnoki telephelyű MÁV Vagon Járműjavító Kft-vel két tételben - vette észre a Magyar Hang a vasúti társaság szerződéseit böngészve. A megállapodások idén április végén léptek életbe, egyik pedig egészen 2038 végéig érvényes marad. Ez már csak azért is érdekes, mert a járműjavító korábban még 100 százalékban a MÁV tulajdonában állt, ám a közelmúltban a NER-közeli Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonába került.A MOL-vezér cége kezeli a vagyontA MÁV Vagon Járműjavító Kft eladását még 2023-ban jelentette be Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója. A vevő hátterét vizsgálva egyértelművé válik a kormányzati háttér: a vagyonkezelőt 2019-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter alapította, most pedig a Solva II. Magántőkealap birtokában van. A Solva II végső haszonélvezői ugyan ismeretlenek, ám az beszédes, hogy a Forbes szerint a magántőkealap vagyonát a Gran Private Equity kezeli, ami Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége.Bár az eladásról szóló hírek tavalyiak, a cégnyilvántartás szerint az új többségi tulajdonost csak idén április 30-án jegyezték be tagként a járműjavító Kft.-be. Talán több mint véletlen egybeesés, hogy a Lázár János irányítása alatt álló MÁV-cégcsoport éppen április 30-i kezdéssel kötötte meg a 24,7 milliárdos ingatlanbérleti szerződéscsomagot a frissen NER-közelbe került céggel. Tegyük hozzá, a járműjavító azóta levedlette magáról a MÁV-előnevet; néhány hete már Magyar Vasúti Kft.-nek hívják, így jelképesen is eltávolodott az állami társaságtól.Schmidt Mária családja is jól jártJelentős tételű az az irodabérleti szerződés, amit a MÁV-csoport 2026 végéig kötött a Kassák-Dévai irodaház, vagyis a Dévai Center használatára - az üzletről korábban a G7 is beszámolt. Csaknem 3,4 milliárd forintos szerződést kötöttek a Harsánylejtő Kft.-vel, ami közvetett tulajdonosán, a BIF Nyrt-n keresztül a Schmidt Mária kormánybiztos és az Ungár-család érdekeltségének számít.Úgy tudjuk, hogy a home office-ról irodai munkára visszahívottak többségét ebbe a XIII. kerületi irodaházba költöztetik. Más dolgozóknak viszont a régi Telekom-székházban találtak helyet. A MÁV-csoport itt egy 2027 májusáig érvényes, 2,1 milliárd forint összértékű szerződést kötött egy Wing Holding-leánycéggel.Ezért tiltották be a home office-t?A felsoroltak közül a MÁV Vagon-üzlet esetében nem tudni, hogy a vasúttársaság pontosan milyen ingatlanok bérletéről állapodott meg, hiszen a szerződéslista ezt nem nevesíti. A Kassák-Dévai és a Telekom-székház esetében ugyanakkor egyértelmű tételekről beszélhetünk - melyek látványosan nagyobbak a MÁV korábbi irodabérleti költségeinél.Az állami vállalat ugyanis több mint 11 éve bérelte a Könyves Kálmán körúti Parkway Irodaházat a Raiffeisen Ingatlanalaptól; egy nyilvánosan elérhető szerződésmódosítás alapján 2019 novembere és idén május között (a jelenlegi árfolyamon) 132 millió forintért használhatták a székházat. A Dévai Center és a régi Telekom-székház használata viszont együttesen havonta 165 millió forintot jelent az államnak - miközben a MÁV azt állítja, hogy több százmillió forintot spórolhat az új bérleményekkel.Kíváncsiak voltunk, az árak ismeretében miképpen spórolhat mégis a vasúti társaság a költözéssel. Lázár Jánostól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy a home office betiltása nem függ-e össze az új irodabérleti szerződésekkel; hiszen a frissen bérelt székházak nyilván nem konghatnak az ürességtől, a dolgozók fizikai jelenléte pedig ürügyként szolgálhat az új szerződéskötésekhez. Válaszokat azonban sem a MÁV-tól, sem az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) nem kaptunk.Nekik nő nagyraAnnyit viszont biztosan tudhatunk, hogy a Raifeissennel kötött szerződés sorsáról az ÉKM döntött, és Lázár János tárcája nem akart hosszabbítani. A fent bemutatott ingatlanbérleti szerződésekkel (a Telekom-székházat hozzá sem számolva) pedig mintegy 30 milliárd forintos üzlet jutott kormányközeli körökbe. | Több tízmilliárdhoz juthat a NER a MÁV új ingatlanszerződésein keresztül | NER-közeli céggel kötött csaknem 25 milliárdos szerződést a Lázár János alá tartozó MÁV. Ráadásul egy olyan céggel, amely korábban még a vasúttársaság tulajdonában állt. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/tobb-tizmilliardhoz-jut-a-ner-a-mav-uj-ingatlanszerzodesein-keresztul-166130 | 2024-07-29 21:07:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Fővárosi Önkormányzat szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy tudomást szereztek egy, a Rómaifürdőn tervezett beruházásról, amely mérete és jellege miatt drasztikusan átalakíthatja a környék arculatát. Az Óbudai Egyetem egy 110 ezer négyzetméteres kampusz és egy 15 ezer négyzetméteres mélygarázs építését kezdheti meg a Szentendrei út mentén fekvő egykori Római Camping területén - a főváros szerint mindezt anélkül, hogy egyeztetett volna a város, illetve a kerület vezetésével. Az egyetem ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy bár a fenti méretek stimmelnek, a helyszínről még nem született döntés.Akarategység volt a főváros és a III. kerület között a Hajógyári-sziget és a Római-part megvédésében és akarategység volt a Mocsárosdűlőn végzett minden korábbinál több zöldítésben. Akarategység lesz természetvédelmi területek megvédésében is. A Római Camping területe többszörösen védett: a föld alatt lévő kincsek régészeti védelem alatt állnak, és védett természeti értékeknek minősülnek az itt élő fák, a források és vizek, amelyek táplálják az itt lévő Római Strandot - fogalmazott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a beruházás elleni tiltakozásul megrendezett június eleji sajtótájékoztatón. A kerület vezetője hangsúlyozta, természeti katasztrófa nélkül az érintett telken - amelynek a vízbázisa, a római műkincsei és fái védelem alatt állnak - egy ilyen gigaberuházást nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha átminősítik a területet, vagyis megvonják a védettséget. Ígérete szerint azonban ehhez sem a főváros, sem a kerület nem fog hozzájárulni.Karácsony Gergely főpolgármester az eseményen elmondta, ahogy minden kerület, úgy a főváros is nyitott a felsőoktatást fejlesztésre, de nem mindegy, hogy hol kerül sor egy ekkora beruházásra. - Ez a hely erre nem alkalmas. Sem a jelenlegi jogszabályok, sem a józan ész szerint itt ilyen típusú építkezést folytatni egészen biztosan nem szabad - fogalmazott a főpolgármester, aki szerint az építkezés tönkreteheti a fürdő vízbázisát és veszélyezteti a természeti értékeket.Takarítás nemes céllalA sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a beruházásról az Óbudai Egyetem hivatalosan nem értesítette sem a fővárost, sem a III. kerületet, a várható építkezésre egy adatbekérés miatt derült fény.Az egykori Római Campinget az állam 2023 tavaszán juttatta az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak, amely az egy évvel korábban létrehozott cégét, a Római Nonprofit Kft.-t bízta meg a területrendezési és takarítási munkákkal. A vállalkozás - a honlapján található tájékoztató szerint - "azzal a nemes céllal látott neki" a feladatnak, hogy a természeti értékeket megóvva, zöld környezetben, elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre. A munkákhoz ugyanakkor adatokat kértek be az egykori kemping szomszédságában fekvő Római Strandfürdőt üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-től, így derült ki, hogy valójában mit takar a beruházás. A BGYH-nak küldött adatbekérő szerint a kormány az egyetemmel közösen egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületegyüttest akar felépíteni a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomórészt beépítetlen zöldterületen. A kampusz területére 15 ezer hallgatóval, 1500 dolgozóval számolnak.Nem az egykori kemping az egyetlen értékes telek, amelyet az állam az Óbudai Egyetem alapítványának adott. 2021-ben tizenhárom, összesen 39 ezer négyzetméternyi római-parti ingatlan került két egyetem fenntartójához: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványa kapott meg. Az egyetemeknek juttatott területek jövőjével kapcsolatos félelmeit fogalmazta meg a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport. A civilek még 2021 augusztusában fordultak az új tulajdonosokhoz, és kértek biztosítékot tőlük, hogy "nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztatókomplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára".Üzleti alapon képzelik elNem sokkal a civilek aggódó levelét követően, 2021 novemberében az állam újabb ingatlanokat adományozott az Óbudai Egyetem alapítványának. Ahogy arról korábban már írtunk a Budai Hangban, akkor került az alapítványhoz több csónakház, így a Csillag csónakház, a Pénzügyőr SE által használt volt KSH-sporttelep, és több korábban meghatározó, és különféle formában, de a legutóbbi időkig működő üdülő: a Délibáb I-II. üdülőtelep, a Csillagtelep, a Tropical-telep és a Lido szálloda is a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát gyarapítja 2021 óta.A Római-part értékeinek védelmét és rehabilitációját segíteni szándékozó Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely 2021 novemberében online konferenciát szervezett az érintett felek - így az egyetemek és többek között a kerületi önkormányzat, az evezősök és a Maradjanak a Fák a Rómain csoport - részvételével. Ezen a két rektor arról beszélt, hogy a területet megőrzik a sport és a rekreáció helyszínének. Ezt hangsúlyozta lapunknak 2022 júniusában küldött válaszában az Óbudai Egyetem is: "Az átvett római-parti ingatlanok, csónakházak a környék hagyományaira és a természeti környezet megóvására tekintettel sportstratégiai céljainkat fogják szolgálni. Az evezős sportok jelentőségét, közösségformáló erejét rendkívül fontosnak tartjuk." A helyi civilek már kevésbé voltak lelkesek. - A római-parti evezésnek a jelenlegi felállásban nincs perspektívája, hiszen üzleti alapon képzelik el a megoldást, és sajnos, amíg az állam vagy az önkormányzat nem vállalja fel ezt a feladatot, addig ezeknek a leromlott állapotú csónakházaknak nem sok esélye van - nyilatkozta lapunknak két éve Botka Jenő, a Hattyú Vízisport Egyesület elnöke.A kormány bőkezűsége évtizedes tendenciába illeszkedik. A telkek állami tulajdonának aránya az 1990-es 70 százalékról csaknem 20 százalékra esett vissza 2020-ra, a fent említett osztogatással pedig tovább zsugorodott az állami vagyon - és nőtt az alapítványoké. Ezt a nagylelkű privatizációt akár a vagyonkimentés egy formájának is tekinthetjük: az alapítványoknak átadott közvagyont egy esetleges politikai fordulat után sem lenne egyszerű visszaszerezni. De a magánkézbe adott területeken feltételezhetően elinduló beruházások a Rómaifürdő és a Római-part arculatát is teljesen átrajzolhatják. Nem nehéz elképzelni, hogy miként hatna a környékre, ha a Szentendrei úttól a Rozgonyi Piroska utca mentén befelé futó telken - szemben a stranddal - hatalmas épületeket emelnének. Egy, a környék arányaival nehezen összeegyeztethető építkezés a Rómaifürdő legfőbb vonzerejét, a vízparti kisváros miliőjét sodorhatja veszélybe.Még keresik a megfelelő helyszíntA Római-part a gigaberuházásoktól függetlenül is régóta (politikai) viták kereszttüzében áll. Ahogy arról a Budai Hangban szintén írunk már, a partszakasz átalakulása a kilencvenes években indult, amikor egymás után tűntek fel a hullámtérben az üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok. Az árvízveszély miatt ezen a területen elvben nem építkezhetnének, de Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester engedélyezte a maximális beépítést - a tulajdonosok pedig kihasználták a jogi kiskaput. Ám ahogy nőtt az illegális lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb a Duna ereje - és a jogtalanul építkezők úgy kezdték egyre hangosabban követelni a helyi ingatlanok védelmét.A mintegy 70 hektáros terület árvíz esetén ugyanis teljesen védtelen - ha a Duna kilép medréből, az ingatlanokat csak a homokzsákok óvhatják meg -, a régóta esedékes gátrendszer nyomvonala ugyanakkor a hullámtér nehezen megindokolható beépítése miatt politikai kérdéssé vált. A védmű elhelyezésének tétje a természet megóvása: ha az Orbán-kormányok és a főváros korábbi, fideszes vezetése által támogatott gát a part mentén épülne meg, az jó eséllyel tönkretenné a természeti környezetet. Hosszú viták után tavaly kiderült, hogy nem ez a változat készül el, hanem a Nánási út-Királyok útja mentén épülhet meg a mobil - árvíz idején lapokból összeszerelhető - védelmi vonal. De csak akkor, ha lesz rá elegendő forrás: a tavaly közel 30 milliárd forintosra becsült beruházást a főváros EU-s pályázati pénzekből finanszírozná.Az egykori Római Camping területére tervezett épületegyüttes ügyében megkerestük az Óbudai Egyetemet, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre semmi sem dőlt el a beruházással kapcsolatban. - Az Óbudai Egyetem a fővárosban több székhelyen működik: a III. kerületben a Bécsi és a Doberdó úton, illetve három kar a Józsefvárosban, egy pedig a XIV. kerületben található. Az elmúlt években több fórumon is jeleztük: szeretnénk, ha a jelenlegi szétdarabolt infrastruktúránkat egy integrált kampusz váltaná fel - írták. Hangsúlyozták, hogy az egyetem irányítása, az oktatás koordinálása, valamint a hallgatói élet egységesítése szempontjából fontos célkitűzésükhöz a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvánnyal közösen jelenleg is keresik a megfelelő helyszínt. Mivel hagyományaikat és kötődésüket tekintve fontos az intézmény számára Óbuda, ezért bíznak benne, hogy a mintegy 15 ezer diák és 1200-1500 munkavállaló befogadására, illetve magas színvonalú kutatóhelyek biztosítására alkalmas helyszínt a III. kerületben találják meg. Egyelőre azonban nincs kiválasztott terület, a lehetőségek feltérképezése zajlik, így sem az előkészítés, sem az egyeztetés folyamatai nem indultak el. | A főváros és Óbuda gigaberuházástól félti Rómaifürdőt | Az Óbudai Egyetem alapítványa kapott ott meg egy 110 ezer négyzetméteres területet. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/romaifurdo-obudai-egyetem-gigaberuhazas-budai-hang-165808 | 2024-07-27 17:30:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az MCC, amely több száz milliárd forintos állami támogatásban részesült és gyakran fideszes janicsárképzőként emlegetik, a Király utcai épületet és a Mária utcai területet teljes körűen felújítja.Az épület közösségi és oktatási célokat szolgál majd, a két utcát belső sétány köti össze, sok helyen visszaépítik az eredeti elemeket, a homlokzatot és a báltermet pedig örökségvédelmi szempontok szerint állítják helyre. A projekt része továbbá egy kollégiumi épület és egy mélygarázs építése is. A lap emlékeztet, hogy az egykori tiszti kaszinót korábban több városvezetés is sikertelenül próbálta megszerezni az államtól, végül azonban az MCC ajándékba kapta. | Kiírták a kivitelezési közbeszerzést a volt Tiszti Kaszinó felújítására | A Mecseki Müzli beszámolója szerint a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi központjává újjáépülő Pécsi Nemzeti Kaszinó (azaz a volt FEK) építési projektje már a kivitelezési közbeszerzés fázisában van. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/kiirtak-a-kivitelezesi-kozbeszerzest-a-volt-tiszti-kaszino-felujitasara/528943 | 2024-07-26 14:14:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
A kft.-k számára megengedett minimumra, 3 millió forintra szállítják le a 2021-es vadászati kiállítást szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft. jegyzett tőkéjét - így döntött Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. A cégiratok szerint a lépésre "tőkekivonás érdekében" kerül sor, és a cég eddig 563 millió forintos jegyzett tőkéjéből 560 millió forint tőkekivonást jelent.
Legutóbb azzal került a címlapokra a kft., hogy jelentős veszteséget hozott össze, adózás után 795 millió forint mínusszal zárt 2023-ban. Ráadásul úgy, hogy saját, 358 millió forint bevételén felül 610 millió forint költségvetési támogatást is elszámolhatott a cég. (Ennél egyébként több közpénzhez jutott a kft., összesen mintegy 1,8 milliárd forintot a kötelezettségek között mutattak ki, de ennek elszámolására csak az idén kerítenek sort.)
A bevételeket jócskán meghaladták a kiadások, amelyek közül a legnagyobb tételt, csaknem 900 millió forintot a vásárolt szolgáltatások, további 355 milliót pedig a személyi ráfordítások tettek ki, a többi pedig az amortizáció, a teljesen vagy részben leírt tételekből adódott (mint például a Nimród újságpéldányok vagy már nem értékesíthető filmek).
A társaság fő feladata a 2021. évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás eseményeinek és eredményeinek értékmegőrzése, végleges lezárása, az utókommunikáció, az archiválás és az értékmegőrzés volt. Ezt a feladatot - tekintettel arra, hogy 100 százalékban állami tulajdonú projektcég - költségvetési támogatásból valósította meg
- így szól a magyarázat a tavalyi mérleghez fűzött szöveges beszámolóban arról, hogy a kiállítás bezárása után két évvel miért volt szükség további közpénzmilliárdokra.
A korábbi információk szerint 17 milliárdot költöttek a vadászati kiállításra, maga Kovács Zoltán akkori kormánybiztos nyilatkozott arról, hogy megérte. A nonprofit kft. 17,644 milliárd forint állami támogatást használt fel a vadászati kiállítás évében, a 2021-es beszámolóban egyéb bevétel címén ekkora összeget könyveltek el - ezen a soron mutatják ki a társaság feladatainak megvalósítását szolgáló elszámolt költségvetési támogatást.
A vadászati kiállítást szervező céghez a 2019-es alapítása óta azonban ennél sokkal több, összesen 27,1 milliárd forint költségvetési támogatás érkezett, ha az egyéb bevételek sorait összeadjuk.
Az összeg minden bizonnyal nőni fog, hiszen a nonprofit kft. tovább működik, és ehhez újabb költségvetési forrásokra lesz szüksége - vetítette előre az ügyvezetés a tavalyi beszámolójában. Nemrég egyébként újabb egy évre, jövő május végéig meghosszabbították a könyvvizsgáló megbízását, számára 1,98 millió forint díjat állapítottak meg az éves beszámoló elkészítéséért, illetve a támogatások elszámolásáért. Ennél jóval nagyobb tételre is kötelezettséget vállaltak, az Rtl.hu találta meg, hogy februárban aláírtak egy nettó 250 millió forintos keretszerződést a plakátkampányokkal ismertté vált Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel gyártási és rendezvényszervezési feladatok elvégzésére.
Ami a 2023-as eredményt illeti, az ügyvezetés "a nagy arányú veszteséget" azzal magyarázta, hogy a társaság 2023. évi működése során a korábbi évek saját bevételeit, azaz eredménytartalékát és a jegyzett tőke egy részét használta fel. Magyarul: elfogyasztotta vagyona jelentős részét: a saját tőkéje 1,2 milliárd forintról tavaly év végére 410 millió forintra apadt, ezzel bőven az 563 millió forint jegyzett tőke szintje alá süllyedt. A saját tőke nem billent negatívba és nem zuhant a jegyzett tőke fele alá sem, tehát a törvényi előírások miatt sürgős intézkedésre nem volt szükség. A kft.-nél azonban úgy látták jónak, ha 560 millió forint tőkekivonást hajtanak végre, és csak 3 millió forintot hagynak meg jegyzett tőkének, vagyis csak a törvényes minimum parkoljon a vadászati kiállítás hagyatékát ápoló cégnél. | Rogán Antal döntése nyomán 560 millió forint tőkét vonnak ki a vadászati kiállítást szervező cégből | Ez az összeg viszont szinte semmi az eddigi, 27 milliárd forintos költségvetési támogatáshoz képest. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/15/rogan-antal-560-millio-forint-tokekivonas-vadaszati-kiallitas/ | 2024-07-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az alig tíz év alatt 1000 milliárd forintos vagyont összelapátolt felcsúti Mészáros Lőrinc holdudvarában koncentrálják a néhány éve megszerzett borászatokat. Négy tokaj-hegyaljai borászati kft.-t vonnak össze szeptembertől, derül ki a Cégközlönyből. A legnagyobba, a bő egymilliárd forint forgalmú Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft.-be beolvad másik három kisebb, bodrogkeresztúri cég:
a Dereszla Sparkling Bortermelő és Értékesítő Kft.,
a Henye Borászat Bortermelő és Értékesítő Kft.
és a Tokaj-Major Bortermelő és Értékesítő Kft.
Június 28-án döntöttek az összeolvadásról, hogy pontosan kik, azt lehetetlen kibogarászni. Az érintett cégekbe Mészáros még az előző évtizedben vásárolta be magát, mostanára azonban a kft.-k egy magántőkealapban landoltak, a Dereszla Kft.-ben például a múlt hónapban vált 100 százalékossá a tőkealap részesedése. A Béta Magántőkealapról van szó, melyről hivatalosan annyit tudni, hogy a Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. kezeli, a konkrét tulajdonosok a külső szemlélők számára azonban - ahogy ez a magántőkealapok lényegéből fakad - rejtve maradnak. A magántőkealapok rejtelmeivel behatóan foglalkozó Válasz Online gyűjtése alapján azonban úgy tudni, Mészáros Lőrinc holdudvarába tartozik a boros cégeket bekebelező tőkealap.
Bárkik is a konkrét tulajdonosok, a borászati cégek nem zártak jó évet 2023-ban, a négy kft.-ből három veszteséget termelt, az összesített mínusz mintegy 170 millió forint volt tavaly.
A négy tokaj-hegyaljai borászat adatai 2023-ban (árbevétel/adózott eredmény, millió forint)
Dereszla Kft.: 1090/-35,5
Dereszla Sparkling Kft.: 2/-49,5
Henye Kft.: 79,5/-91,7
Tokaj-Major Kft.: 15,7/6,8
Borászati körökben úgy tartják, az összeolvasztással némi megtakarítás elérhető, de az erők egyesítésétől nem várnak áttörést, ahhoz "minőségben az elitet kellene képviselni".
Azt találgatják, hogy a bodrogkeresztúri borok esetleg a néhány éve megszerzett francia szőlőbirtok és borászat révén kerülhetnek közelebb a nemzetközi piacokhoz. Arra utaltak, hogy Mészáros borászati érdekeltségeit vezető Kalocsai László néhány éve Franciaországban alapított céget, amely - mint a 24.hu megírta - megvásárolt egy neves, díjnyertes borokat készítő, 65 hektáros bordeaux-i szőlőbirtokot. Néhány komoly külföldi borászat a saját, bejáratott márkáira felfűzve tudja bevezetni a tokaji borait is, elképzelhető, hogy Mészárosék is ezzel az üzleti modellel próbálkoznak. | Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget | Az alig tíz év alatt 1000 milliárd forintos vagyont összelapátolt felcsúti Mészáros Lőrinc holdudvarában koncentrálják a néhány éve megszerzett borászatokat. Négy tokaj-hegyaljai borászati kft.-t vonnak össze szeptembertől, derül ki a Cégközlönyből | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/30/meszaros-lorinc-boraszat-tojkajhegyalja-balaton-veszteseg-magantokealap/ | 2024-07-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány rendeleti úton különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paks közigazgatási területén elhelyezkedő, az atomerőmű kapacitásának fenntartására szolgáló és a beruházásokhoz kapcsolódó ingatlanokat. Az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát a Tolna megyei önkormányzat szerzi meg, egyúttal a feladat- és hatásköröket is ő gyakorolja.
Mindebből az következik, hogy az augusztus közepétől hatályos rendelet értelmében az atomerőmű által fizetett helyi adók immáron nem a várost, hanem 62,5 százalékban a Tolna megyei, 37,5 százalékbann a Bács-Kiskun megyei önkormányzatot illetik. Az adók legfeljebb 3 százalékát lehet a megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos működési költségekre, 17 százalékát pedig a megyei önkormányzat beruházásaira költeni. A maradék pénzen osztoznak a két megye beruházással közvetlenebbül érintett települései. | Máris bosszút állt a kormány a fideszes vezetést elzavaró Pakson | Az automerőmű területe augusztustól különleges gazdasági övezet lesz, ami azt jelenti, hogy nem a várost illeti meg az erőmű által fizetett helyi adó. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/azonnal-bosszut-all-a-kormany-a-fideszes-vezetest-elzavaro-pakson-269982 | 2024-08-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A nemrég NER-esített Újpest elnöke, Ratatics Péter a minap a tusványosi Fidesz-dzsemborin (hol máshol?) bejelentette, hogy a 2027-es szezont már egy vadonatúj stadionban szeretnék kezdeni. Ez azért is furcsa, mert a jelenlegi Szusza Ferenc Stadiont 2001-ben (az első Orbán-kormány idején) adták át, és ma sincs lepusztult állapotban.
A 2010 óta tartó kormányzás egyik kiemelt programja, a stadionprojekt idén nyáron tízéves. 2014-ig Orbán Viktor, a projekt legfőbb motorja is jobbára a javításra szoruló infrastruktúráról beszélt, ám aztán előbb - természetesen - Felcsúton, majd közvetlenül utána Debrecenben realizálódtak a Nemzeti Stadionfejlesztési Program produktumai. Azóta pedig hozzászokhattunk a menetrendszerű átadásokhoz. A focistadion kisvártatva az érthetetlen és indokolatlan (túl)költekezés szimbóluma lett; olyannyira, hogy a megfelelő szóhasználatra kényes kormányzati agitprop a nyilvános kommunikációjában és a hozzá tartozó közpénzmédiában egy idő után tudatosan lecserélte a szót az egyelőre neutrálisabb "sportlétesítmény" kifejezésre.
Épültek persze focin túli sportlétesítmények is - például a 2023-as atlétikai világbajnokságra -, és volt két vizes vébé is a 2017-ben átadott Duna Arénában, az MVM Dome pedig egy kézilabda-világbajnokságra épült. Más sportágaknál a kormány általában egy konkrét esemény miatt húzott fel milliárdokért új létesítményeket. A hovatovább valamiféle nemzeti vallássá fetisizált futball persze más: e stadionokat bevallottan valamiféle dicső jövőt vizionálva építik sorra az Orbán-adminisztrációk. A 2010-es évek elején sem klub-, sem válogatott szinten nem indokolta semmi az eltúlzott pénz- és energiabefektetést a magyar fociban, még úgy sem, hogy a sportági infrastruktúra tényleg ramaty állapotú volt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy amikor 2008-ban a világhírű Arsenal barátságos meccset játszott a Szombathelyi Haladással, a vendégek meccsruházatban, busszal érkeztek a Rohonci úti stadionba, mert nem voltak hajlandók bemenni a penészes öltözőbe.
Minden utca végén stadion
Az elmúlt tíz évben összesen 27 focistadiont húzatott fel Orbán Viktor, ha beleszámoljuk a heteken belül átadandó nyíregyházait is. E 27-ben nincs benne a győri ETO Park, amely Tarsoly Csaba, a Quaestor-botrány főszereplője bábáskodásával épült fel 2008-ban. Továbbá megjegyzendő, hogy tervben volt, de különböző okok miatt közben lefújták az építkezést Pécsen, Kecskeméten, Vácon. A 27-es számhoz esetleg még egy fél is hozzászámolható: Szigetszentmiklóson (Kövér László lakhelyén) 2018-ig 1,5 milliárd forintnyi tao-pénzbe került, hogy a stadionépítés végül félbemaradjon, mára pedig a műfüves pályák is eltűntek a beruházás területéről. | Első osztályú pénzégetés. A futballstadion-építések évtizede | Alig növekvő nézőszámok, borzasztóan rossz kihasználtság, elvétve tapasztalható átláthatóság: tíz éve adták át az első új, modern focistadiont Magyarországon. Mérleget vontunk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elso-osztalyu-penzegetes-269927 | 2024-07-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjét korrupció miatt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság 2023 tavaszán.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat ezután ügyészi jóváhagyással megbízhatósági vizsgálatot indított ellene - derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből.
Ez abból állt, hogy egy nem létező cég nevében, igazinak látszó iratokkal, fiktív közigazgatási eljárást kezdeményezett az NVSZ nyomozója. Találkozott a kormánytisztviselővel, és azt kérte tőle, hogy hivatali befolyása révén segítsen elintézni az ügyet. Ezért a nyomozó cserébe felajánlott 150 ezer forintot. Ő a pénzt elfogadta, és megígérte, hogy a cég a jövőben is számíthat tőle ugyanilyen segítségre.
A nyomozó később megmondta, hogy ő az NVSZ hivatásos tagja. A kormánytisztviselőt megmotozták, előkerültek azok a bankjegyek, amelyeket a rendőrtiszt adott át neki. Előállították a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, gyanúsítottként hallgatták ki, el is ismerte, hogy ezt a bűncselekményt elkövette. Gyorsított eljárásban bíróság elé állították. Az ítélet: 3 év börtönbüntetés, végleges eltiltás a köztisztviselői jogviszonytól és pénzbüntetés. | Elítélték a korrupt kormánytisztviselőt, próbaidő alatt megint pénzt fogadott el | Fedett nyomozó csalta lépre, elvette a 150 ezer forintot, és megígérte, pénzért máskor is segít. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/eliteltek-a-korrupt-kormanytisztviselot-probaido-alatt-megint-penzt-fogadott-el-269942# | 2024-07-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ukrán határ menti Túristvándiban az egy főre jutó bezárt épületek száma kettő. Pedig a településen az önkormányzat és magánszemélyek - főként a volt polgármesterek rokonai - több tízmillió forint uniós támogatást nyertek el a fejlesztésekre. A beruházások azonban nem sikerültek túl jól: az új óvoda és a piac például soha nem nyitott ki, de rövid működés után bezárt a húsüzem és egy étterem is. A korábbi polgármester nem kívánt tájékoztatást adni a projektekről, az új pedig egyelőre nem nézhetett bele a papírokba.
"- Tessék mondani, ez az épület micsoda? - Húsüzem, de már évekkel ezelőtt bezárt. - És az a másik, ott a túloldalon? - Az étterem volt, és az is bezárt pár éve. - Na és az a ház? - Hát, az vendégház lenne... - Kitalálom, bezárt. - Be." Nagyjából ez a beszélgetés zajlott le köztünk és egy helybéli között, amikor idén áprilisban Túristvándiban jártunk. A beruházások mind uniós/állami forrásból valósultak meg, de eredeti funkcióikat már nem töltik be.
A 666 fős Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban található, az Öreg-Túr partján, kevesebb, mint 5 kilométerre az ukrán határtól. Látványossága a 18. században épült, ma is működőképes vízimalom, ami ipartörténeti műemlék.
A faluban 1996 óta a Lakatos család tagjai töltötték be a polgármesteri posztot: 1996 és 2013 között Lakatosné Sira Magdolna függetlenként, illetve a Fidesz színeiben, majd 2014-től öt gyerekéből az egyik, Lakatos Tibor (Fidesz-KDNP) vezette a falut. Az akkori sajtóhírek szerint nagyjából ekkor épülhetett meg település piaca is. A beruházás 39 millió forint támogatást kapott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 2008-2009 környékén. A helyiek szerint a piac épülete soha nem nyitott ki, az épület ottjártunkkor is lelakatolva állt.
Pár évvel később, 2012-ben nyert 20 millió forintos támogatást Lakatos Tibor a "Molnár Csárda" kialakítására. Molnár Csárdát a helyszínen nem, de Molnár Fogadót találtunk - a Facebookon. Az oldal szerint az étterem 2019-ben még működött, azóta azonban nem frissült a lap. Az itt látható fénykép alapján az épület megegyezik azzal, amit szintén bezárva, üresen találtunk a faluban.
Lakatos Gergely a "Malomfogadó vendégház "építésére nyert 30 milliót. A fogadó megépült, a honlapja szerint (ami áprilisban még elérhető volt, ma már nem) 2016-ban még működött öt szobával. Táblát viszont ma már itt sem találtunk, és látszólag családi házként funkcionál az épület.
Emellett volt egy Öreg Malom Fogadó is Túristvándiban, a Kölcsey utca 21-ben, de se a Google Maps 2012-es, se a 2021-es felvételén nem jelzi tábla, hogy pályázati pénzből épült volna, és hogy nem családi házként működne. Ugyanakkor a fogadónál megadott kapcsolattartó a korábbi polgármester, Lakatosné Sira Magdolna volt, aki falusi vendégfogadó építésére 9 millió forint támogatást nyert még 2005-ben. Most - a Túristvándi Népfőiskola honlapja szerint - Karaova Magdolna a tulajdonos, igaz, az elérhetőségként megadott e-mail cím még a régi.
Nem szerepel viszont Túristvándi holnapján a Molnár fogadó és a Malomfogadó Vendégház sem.
Lakatos Géza Miklós "Istvándi" hústermék készítő bemutató helyre kapott 14,9 millió forintos támogatást 2011 körül - vélhetően ebből a forrásból épült az a létesítmény, ami a volt Molnár Fogadó és a volt Malomfogadó vendégház mellett kapott helyet. A helyiek szerint a húsüzem egy ideig működött, de aztán bezárt, és azóta üresen áll.
Szerettük volna a pontos részleteket megtudni a projektekkel kapcsolatban a település polgármesterétől, Lakatos Tibortól, aki azonban telefonon először azt kérdezte, kinek a megbízásából kérdezzük ezeket, majd közölte, hogy nem kíván válaszolni a kérdésekre.
Csődben a falu, állami segítségben bíznak
A júniusi választások aztán fordulatot hoztak a településen. Meglepetésre ugyanis ezúttal nem a Lakatos család egyik tagja, hanem egy volt rendőr, a függetlenként induló Karmacsi Máté lett a falu új polgármestere. Újra felkerestük ezért a települést, remélve, hogy tőle több mindent megtudunk.
Karmacsi Máté azonban közölte, egyelőre sajnos nem ismertek számára a pályázatok részletei, hiszen a dokumentumokba még nem tekinthettek bele az új testülettel. Azt viszont már most látja, hogy Túristvándi komoly anyagi problémákkal küzd, és ez vélhetően nem független a rosszul sikerült beruházásoktól sem. Ugyanakkor vádaskodni sem szeretne.
"Adósságeljárás van az önkormányzattal szemben, ami talán ezekhez a pályázatokhoz is visszavezethető. Azt viszont nem tudjuk pontosan, hol csúsztak el a dolgok. De azoknak, akik ezeknek a beruházásoknak a kivitelezésében részt vettek, szintén vannak követeléseik.
Nagyon nagy hiánnyal küzdünk, és ezeket a hiányokat önerőből kigazdálkodni szinte képtelenség.
Csak akkor lesz erre lehetőségünk, ha fentről kapunk valamilyen támogatást" - véli Karmacsi.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a fentieken túl további be nem fejezett projektek is vannak a faluban. Az egyik egy óvoda, ami nagyjából hat éve áll üresen (uniós támogatás nyomát nem találtuk sehol), a másik a közmunkaprogramban indított üvegház, ami jelenleg szintén üres - pontosabban gaz nő benne.
Ezen túl elvileg van még egy uniós beruházás, amelynek csak egy része érinti a települést. Hogy pontosan milyen összegben, azt nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy az 1,3 milliárd forintot meghaladó fejlesztésből (TOP-1.2.1-15-SB1-2016-00017) pontosan mi épült Túristvándiban.
A félbeszakadt projekttábla egy kis fabódé hátuljára volt felszerelve, az útról nem is látszik. A területen, ahol a tábla is volt, mindössze néhány féltetőt, egy üres faházat, egy kis színpadot és egy lezárt vizesblokkot találtunk. Itt állítólag néha voltak programok, de erről sem találtunk beszámolót sehol. Persze az is meglehet, hogy a tábla nem erre a területre szól. Túristvándi nevét ugyanis egyáltalán nem említik a projektleírásban.
Szöveg és fotók: Katus Eszter - Videó: Pápai Gergely | Túristvándiban EU-s támogatásból épült minden, mégsem működik semmi | Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ukrán határ menti Túristvándiban az egy főre jutó bezárt épületek száma kettő. Pedig a településen az önkormányzat és magánszemélyek – főként a volt polgármesterek rokonai – több tízmillió forint uniós támogatást nyertek el a fejlesztésekre. A beruházások azonban nem sikerültek túl jól: az új óvoda és a piac például soha nem nyitott ki, de rövid működés után bezárt a húsüzem és egy étterem is. A korábbi polgármester nem kívánt tájékoztatást adni a projektekről, az új pedig egyelőre nem nézhetett bele a papírokba. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/31/turistvandiban-eu-s-tamogatasbol-epult-minden-megsem-mukodik-semmi/ | 2024-07-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter általában a honvédség repülőivel utazik külföldre, de néha magángépeket is használnak. Szijjártónak sokszor több tízmillió forintért bérelnek luxusrepülőket - szerinte erre szükség van, hogy "odaérjen" az úticéljaira. Orbán főként focimeccsekre szokott menni olyan magángépekkel, amelyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. Animációs videóban mutatjuk a legfontosabb infókat.
Mészáros és Szíjj hazánk leggazdagabb emberei közé tartoznak: több száz milliárdos vagyonukat a Fidesz-kormánytól kapott állami megbízásokból szerezték. Gazdagságukat jól jelzi, hogy nem csak magánrepülőik, hanem luxusjachtjaik is vannak - az egyiken már Szijjártó is üdült családostól. Azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a többi kormányzati vendég mivel fizet Mészároséknak a magánrepülős és luxusjachtos utakért.
2018-ban a magyar honvédség összesen négy darab repülőgépet vásárolt, melyek hivatalosan katonai célokat szolgálnak, a valóságban azonban főként Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és más kormánytagok használják őket.
Ugyanabban az évben azonban lelepleztük, hogy a miniszterelnök egy osztrák magánrepülőgéppel ment Bulgáriába focimeccsre. A repülő pedig Orbán gyerekkori barátjához, a falusi gázszerelőből pár év alatt milliárdossá vált Mészáros Lőrinchez köthető. Ráadásul nagy összhangban mozog egy luxusjachttal, ami Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a tulajdona.
Szintén 2018-ban arról is beszámoltunk, hogy a miniszterelnök többször utazott már focimeccsekre és hivatalos látogatásokra az OTP magángépével is, amely akkoriban "Magyarország kormánya" jelöléssel repkedett a nagyvilágban.
A puritán életvitel látszatát mindig nagyon fenntartani igyekvő Orbán Viktor lebukása a magánrepülőzéssel nagy zavart okozott a kormánykommunikációban. A sajtófőnöke először azt mondta, hogy az utakat ajándékba kapta, ő maga pedig kijelentette a parlamentben, hogy "30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!".
Később a sajtófőnök azt közölte, hogy Orbánnak minden alkalommal jegyet vesznek a magángépes utakra, de részleteket nem árultak el. Utána azzal álltak elő, hogy Orbán zsebből fizeti ezeket az utakat - ám a vagyonnyilatkozatai alapján nem telik neki a többmilliós repülésekre.
2020-ban aztán megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak nem csak egy, hanem két luxusjachtja van egy máltai offshore-cégen keresztül. Az egyiken pedig azon a nyáron épp Szijjártó Péter külügyminiszter üdült a családjával az Adrián.
2022-ben Szíjj vett egy még nagyobb jachtot, 2023-ban pedig Mészáros egy minden korábbinál puccosabbat. Az állami megbízásokból meggazdagodott oligarcháknak lettek új, többmilliárdos repülőgépei is, a luxusjárművek útjai pedig minden évben az Adrián keresztezik egymást - fedélzetükön különböző NER-es szereplőkkel.
Szijjártó Péter külügyminiszter azonban nem csak a honvédségi repülőket használja rendszeresen: gyakran bérelnek neki közpénzből, több tíz- és százmilliókért különböző külföldi luxusgépeket is. Ezeket a drága utakat Szijjártó saját magának engedélyezi, és elmondása szerint azért van szükség rájuk, hogy "odaérjen" az úti céljaira. Azt pedig teljes mértékben magánügynek tartja, hogy egy kormányközeli üzletember jachtján nyaralt a családjával - pedig ez nincs így, hiszen az ilyesmi súlyos korrupciógyanút vet fel.
Erdélyi Katalin
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi | Orbán Viktor és Szijjártó Péter magánrepülős, luxusjachtos útjai 1 percben | Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter általában a honvédség repülőivel utazik külföldre, de néha magángépeket is használnak. Szijjártónak sokszor több tízmillió forintért bérelnek luxusrepülőket – szerinte erre szükség van, hogy „odaérjen” az úticéljaira. Orbán főként focimeccsekre szokott menni olyan magángépekkel, amelyek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. Animációs videóban mutatjuk a legfontosabb infókat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/10/orban-viktor-es-szijjarto-peter-maganrepulos-luxusjachtos-utjai-1-percben/ | 2024-07-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös - Csenger (országhatár) közötti szakasz és kapcsolódó Kocsord üzemmérnökség tervezési és kivitelezési feladatainak a megvalósítására. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Nagy meglepetés nem született: ahogy az út első szakaszát, úgy a másodikat is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt építheti.
Az eljárás dokumentumai szerint a nyertes cég feladata lesz egybefüggően 17,6 km hosszú 2×2 forgalmi sávos autóút építése 3 db különszintű és 4 db körforgalmi alcsomóponttal, 11 db műtárggyal, kétoldali tengelysúlymérőhellyel és közúti határátkelőhellyel, valamint a szükséges közműépítéssel együtt, illetve a kapcsolódó kocsordi üzemmérnökség kivitelezése is.. A munkálatok időtartama 34 hónap, a szerződés nem hosszabbítható meg.
A kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium számos feltételt meghatározott, így többek között nem jelentkezhetett a felhívásra az a cég sem, amely az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző utolsó három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (országos közút építése) származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem érte el összesen legalább a nettó 60 milliárd forintot.
Végül 3 ajánlat érkezett: az eredetileg becsült 118 milliárdhoz képest az EuroAszfalt Kft. és a SWIETELSKY Magyarország együtt nettó 159,5, a Colas Út Építőipari Zrt. nettó 147, míg a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. nettó 141,9 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
A győztes a legalacsonyabb árajánlattal a Duna Aszfalt lett.
A cég alvállalkozóként bevonja a RODEN Mérnöki Iroda Kft.-t és a Duna Aszfalt Építő Zrt.-t is.
A kormányközeli vállalkozó Szíjj László cégeiről számos alkalommal írtunk már, hiszen az elmúlt években egymás után nyerték a nagy összegű állami megbízásokat. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. építheti meg nettó 294 milliárd forintért a mohácsi Duna-hidat, de ők végezhették el egy másik Duna-híd, a Paks és Kalocsa között épült szerkezet munkálatait is. Azt a beruházást nettó 91,9 milliárd forintért vállalták 2020-ban.
A Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. éves forgalma tavaly 214,5 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig közel 21 milliárd. A tulajdonos Szíjj László 5 milliárd forintot vett ki osztalékként a nyereségből.
A Duna Aszfalt győzelme egyébként majdnem garantálható volt. Ők végzik ugyanis az M49-es gyorsforgalmi út építésének első ütemét is. Ennek során 28,15 kilométer hosszú 2×2 sávot utat, valamint többek közt négy külön szintű csomópontot, 22 hídműtárgyat, egy komplex és egy egyszerű pihenőhelyet alakítanak ki, illetve kerékpárutat építenek négy helyszínen. A Kraszna folyó felett is megépül egy híd, továbbá a folyó mentén egy mobilgátat is telepítenek.
Katus Eszter | Nettó 141 milliárdért építheti meg az M49-es második szakaszát a Duna Aszfalt | Tavaly írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös – Csenger (országhatár) közötti szakasz és kapcsolódó Kocsord üzemmérnökség tervezési és kivitelezési feladatainak a megvalósítására. A tender eredményét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Nagy meglepetés nem született: ahogy az út első szakaszát, úgy a másodikat is a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László cége, a Duna Aszfalt építheti. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/11/netto-141-milliardert-epitheti-meg-az-m49-es-masodik-szakaszat-a-duna-aszfalt/ | 2024-07-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pár nappal azután, hogy Lázár János ajánlatott tett a Palotanyegyed lakóinak, megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a Magyar Rádió egykori épületeinek bontására kiírt tender eredménye. A Pázmány Campus helyét előkészítő munkálatokat a kormányközeli West Hungária Bau végezheti el, miután ők adták a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot. A beruházók és a józsefvárosi önkormányzat között egyelőre dúl a harc, miután a helyiek jelentős része ellenzi az összesen 300 milliárdos fejlesztést.
A magyar állam a VIII. kerületben, a Magyar Rádió egykori területén építené meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. A jelenlegi elképzelések szerint 2027 szeptemberéig valósítják meg a bontást és az építést. A Palotanegyed lakóinak nagy része azonban nem támogatja a kiemelt kormányzati beruházást, a Józsefvárosi önkormányzat pedig egy helyi rendelettel próbálta megakadályozni az építkezést. Lázár János építési miniszter viszont május elsején bejelentette, a Kúria megsemmisítette a változtatási tilalmat, így megkezdődhetnek a munkálatok.
A bontási munkákra már a huzavona alatt, tavaly októberben kiírta a közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium. A felhívás szerint a Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér - Múzeum utca - Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab, "különféle rendeltetésű épület" teljes és részleges bontását kell elvégeznie a nyertes vállalkozónak. Ezek közé tartozik a Magyar Rádió 1966 és 1969 között épült irodaháza, a kazánház, a bunker, egy garázs és egy műhely, valamint további épületek, amelyekben az archívumok és a stúdiók voltak.
Azt már márciusban tudni lehetett, hogy összesen 8 cég jelezte részvételi szándékát a kiírónak, azonban csak a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a felkért 7 vállalkozás közül (miután egyet kizártak), ki nyújtotta be a legkedvezőbb árajánlatot. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint
a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. adta.
A cég a tervek szerint bevonja alvállalkozóként a "95. APSZIS Akusztikai, Tervező és Szolgáltató Bt.-t, valamint a WHB ELEKTRO Kft.-t is.
A First Solar Villamosenergetikai Kft., a Possibuild Építőipari Kft. és a Garancsi féle Market Építő Zrt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, Mészáros Lőrinc ZÁÉV-je, illetve a Raw Development Kft. pedig drágább ajánlatot adott, mint a WHB.
Nem először lesznek befutók
Lapunk gyakran ír a WHB sikereiről, hiszen van belőlük bőven. Többek között őket bízták meg a Hévíz-Balaton reptér felújításával, a közel 46 milliárdos kajak-kenu központ felépítésével, az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében, de ők nyerték el a kőszegi campus kivitelezését is.
A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég éves forgalma 2023-ben 113 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 18 milliárdot. Ebből 7 milliárd forint osztalékot fizettek ki.
A West Hungária Bau többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2023-as listája szerint Paár 62,4 milliárd forintos vagyonával az ország 35. leggazdagabb embere.
Lázár ajánlatot tett, Pikó szerint a miniszter zsarolja a lakókat
Egyes kritikák szerint a Pázmány Campus terve nem veszi figyelembe a környék jellegét és az ott élők érdekeit. Többen attól tartanak, hogy a nagyszabású építkezés jelentősen megnehezíti majd a helyi lakosok életét, kárt okozhat az épületekben, és drasztikusan megváltoztatja a negyed hangulatát.
Lázár János szerint viszont csak Józsefváros önkormányzata nem partner a beruházás lebonyolításában, ezért pár napja közölte a Facebookon, hogy - a 300 milliárdos beruházás és a lakossággal való jó viszony érdekében - ajánlatot tesz a Palotanegyedben élőknek. Többek között az ígérte, hogy
felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatát,
felújítják a közterületeket,
és vételi ajánlatot tesznek azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek az ingatlanjaik a Pázmány Campus közvetlen közelében vannak (Bródy Sándor u., Szentkirályi u. 23, 29-31 és 33-35.)
"Így nem csak az ország gazdagodik majd egy új egyetemi campusszal, hanem annak környezete is megújul majd" - írta az építési miniszter.
Pikó András, a VIII. kerület újraválasztott polgármestere szerint azonban Lázár "ajánlata" arról szól, hogy
"ha nem tetszik a fejlesztés, költözz el innen",
amely szerinte ékesen bizonyítja a Magyar Katolikus Egyház és a kivitelezőjeként szereplő kormány valódi szándékait.
"A Pázmány-projekt nem kíván semmilyen módon sem illeszkedni a környezetébe, hanem le akarja uralni azt. Nem akar jó szomszédja lenni azoknak, akik most ott élnek, mert a Pázmány Campus lehetetlenné fogja tenni az életüket: a bontás és építés tönkre fogja tenni a házaikat, és a lakásaikat. A gyarmatosítók viselkednek úgy az őslakosokkal, mint a Magyar Katolikus Egyház és az őt kiszolgáló kormány a palotanegyediekkel" - fogalmazott a polgármester.
Hozzátette: akik fel akarják építeni a Campust, azoknak "nem számít az állampolgárok szava. Ott építenek és úgy építenek, ha a fene fenét eszik, akkor is. Az őslakosok meg költözzenek, ahová tudnak, majd legfeljebb kicsinosítjuk nekik a rezervátumot".
Pikó korábban azt ígérte a helyieknek, hogy az önkormányzat állékonysági vizsgálatokat fog végezni a közvetlenül érintett házakban, hogy pontosan megállapítsák, milyen mértékben veszélyezteti őket a tervezett bontások. Ezután folytatják majd a tárgyalásokat az építtetőkkel.
Katus Eszter | A kormányközeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a Palotanegyedben | Pár nappal azután, hogy Lázár János ajánlatott tett a Palotanyegyed lakóinak, megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a Magyar Rádió egykori épületeinek bontására kiírt tender eredménye. A Pázmány Campus helyét előkészítő munkálatokat a kormányközeli West Hungária Bau végezheti el, miután ők adták a legjobb ár-érték arányú, nettó 1,7 milliárdos ajánlatot. A beruházók és a józsefvárosi önkormányzat között egyelőre dúl a harc, miután a helyiek jelentős része ellenzi az összesen 300 milliárdos fejlesztést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/16/a-kormanykozeli-whb-bonthatja-le-a-magyar-radio-epuleteit-a-palotanegyedben/ | 2024-07-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Formanyomtatványokon nyilatkoztatták a budapesti szavazatszámlálókat Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez arról, hogy a szavazókörzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat: Vitézyre adott szavazatok vesztek el ott, ahol a választók a kihúzott Szentkirályit is beikszelték. Ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlannak bizonyult az újraszámlálás során, nem találtak tévesen érvénytelenített voksot az adott szavazókörökben. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került fellebbezés szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.
A Fővárosi Választási Bizottságnak benyújtott fellebbezés mellékletében szereplő nyilatkozatokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.
A nyilatkozatok fele elvérzett az újraszámoláson
Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.
Legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt.
Ezekről pedig a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt, a választás éjszakáján ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben.
"Nem olvastam el, de valóban aláírtam"
A hamis nyilatkozatokról szóló cikkünkre reagálva Vitézy Dávid közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy
"Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban". A közleményben azt állította, hogy "amikor ez a probléma előkerült, sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. [...] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak".
A fellebbezéshez csatolt, az Átlátszó birtokába került nyilatkozatok azonban nem támasztják alá a volt főpolgármester-jelölt állítását: kerületenként változó sablonszövegekről, űrlapokról van szó, amelyre a személyes adatokat egy kipontozott helyre írták be. Tehát volt "nyilatkozatminta", ezt azonban kerületenként készítették, és néhány kézzel írt nyilatkozatot leszámítva egyáltalán nem módosították, szó szerint azonos tartalommal adták be több százan.
Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány szavazatszámláló biztost azok közül, akik nyilatkozatot adtak Vitézy Dávid fellebbezéséhez, hogy a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődjünk. A kerületenként egy kaptafára készült 226 nyilatkozatból 55 esetben eleve megjelölte a nyilatkozattévő, hogy a Fidesz párdelegáltjaként vett részt a szavazatszámláló bizottság munkájában (közülük 33 nyilatkozata bizonyult valótlannak), a többi 171 nyilatkozaton viszont nem tüntettek fel pártkötődést.
Olyan számlálóbiztosokat választottunk, akik a nyilatkozatukban nem jelölték meg hogy pártdelegáltak voltak a szavazatszámláláson, és akiknek a szavazókörében az újraszámlálás során nem találtak hibásan érvénytelenített szavazólapokat a főpolgármester-választáson. Tehát "büntetőjogi felelősségük tudatában" valótlanul nyilatkoztak a kérdésről.
Amikor arról kérdeztük őket, hogy pártdelegáltként vettek-e részt a szavazatszámláláson, néhányan elmondták, hogy a Fidesz delegálta őket, mások csak annyit voltak hajlandóak elárulni, hogy pártdelegáltként voltak jelen a szavazókörben. Amikor viszont a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődtünk, szinte minden megkérdezett utalást tett a kormánypárt szerepére.
A Fidesztől keresték meg a számlálóbiztosokat két nappal a választás után és íratták alá velük a sablonszöveget, vagy egyenesen be kellett menniük a kerületi Fidesz irodába, és ott szignálták a nyilatkozatokat, amelyeket aztán Vitézy Dávid a fellebbezéséhez használt fel.
"A választás másnapján megkeresett a választókörzetemből egy fideszes politikus, akit választási plakáton is láttam már. Azért keresett, hogy megköszönje a munkámat. Aztán elment, de másnap ismét felhívott. Kimentem, és egy A4-es papírt adott oda, hogy írjam alá, és erősítsük meg, hogy találtunk tizenvalahány szavazólapot ami nem volt érvényes. Megmondom őszintén, hogy van az a helyzet, hogy a halálos ítéletet is aláírná az ember, nem olvastam el, de valóban aláírtam" - ezt mondta például egy idős hölgy az egyik budai választókerületből, aki rákérdezésre azt is megerősítette, hogy pártszimpatizáns, és a Fidesz delegáltja volt a szavazókörben.
"Telefonáltak a Fidesz-irodából, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok minősítése nem volt egyértelmű, és megváltoztatták. Azt mondták, hogy van egy nyilatkozat, és ha gondoljuk, be kell menni és aláírni" - mondta egy másik budai szavazókör számlálóbiztosa, aki az újraszámláláson szintén hamisnak bizonyuló nyilatkozatot adott le.
"Aláírtam a nyilatkozatot, de hozzátettem, hogy én ebben nem vagyok teljesen biztos, és lehet, hogy rosszul emlékszem. Nem akartam ezzel semmi rosszat. A megbízóm ide jött, hogy újra lesz számolva minden, nekik körbe kell menni, és írjam alá ezt a papírt, és ez a dolog rendje" - mondta egy középkorú férfi, aki egy olyan pesti szavazókörben volt szavazatszámláló, ahol az újraszámoláson megintcsak nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
"Írtam alá nyilatkozatot, hogy újraszámolják, mert szerintem biztosan volt olyan, ami nem volt érvényes, azaz érvénytelen volt, volt olyan, ami rosszul volt kitölve" - magyarázta egy rutinos pesti szavazatszámláló nő. Amikor rákérdeztünk, megerősítette, hogy hozzá is a Fidesz-irodából jött ki valaki aláíratni. A szavazókörében nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
Az általunk megkeresettek között volt olyan számlálóbiztos is, aki azt mondta, hogy nem írt alá semmilyen nyilatkozatot, és azt javasolta, hogy ellenőrizzük az aláírását. Ellenzéki párt által delegált nyilatkozattévővel viszont nem sikerült beszélnünk.
Mi történt tehát?
A Nemzeti Választási Bizottság neve elhallgatását kérő tagja az Átlátszónak azt mondta, hogy amennyiben tényleg a kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték ezeket a nagy arányban valótlannak bizonyult nyilatkozatokat, akkor
"Valótlan tartalmú nyilatkozat írásba foglalására bujt fel szavazatszámlálókat a kormánypárt, akik ezt meg is teszik. Ezek az okiratok a választáson győztes jelölt győzelmet megállapító döntés elleni jogorvoslatban gyakorlatilag egyetlen és perdöntő bizonyítékként kerülnek értékelésre, a választási bizottság elnöke a jogorvoslat benyújtását követő két órán belül ülést rendel el, ahol - egyelőre csak az érvénytelen - szavazatokat újra kell számolni. Ez a lezárt urnák és - a választási iroda kétértelmű utasításának köszönhetően - a lezárt kötegek felbontásával is jár, azaz az újraszámlálás kinyitja a lehetőségét olyan utólagos hibáknak, amik az egész választás megismétlésére adhatnak okot, főleg, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe betagozódó szervek így akarják. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után az eredmény érdemben nem változik, de az Alkotmánybíróság még a jogerős eredményt is érvényteleníti, aminek hatására a Kúria nettó jogellenesen a Nemzeti Választási Bizottságot kijelöli maga helyett, hogy valamennyi szavazatot számoljanak újra, megintcsak lehetőséget adva arra, hogy olyan utólagos hibák csússzanak be, amik a voksolás megismétlésére adhatnak okot. Ezt a teljes, a főpolgármester mint legnagyobb közvetlen legitimációval rendelkező magyar közjogi méltóság megválasztásával kapcsolatos, és a választásokba vetett bizalmat alapjaiban megrengetni képes, illetve a választást potenciálisan utólag érvényteleníteni alkalmas folyamatot tehát olyan hamis nyilatkozatok megtétele és felhasználása indította el, amelyekre a Fidesz mint érintett jelölő szervezet bujtott fel, és amelyet a választás tisztasága felett őrködni hivatott szavazatszámlálók tettek meg úgy, hogy a szavazatszámlás közben egyikük sem jegyzőkönyveztetett hasonló problémát. Erre tekintettel a szervezett, nagy erőforrásokkal és tekintéllyel rendelkező, így akaratot hajlítani képes Fidesznek mint felbujtónak az erkölcsi felelőssége a legnagyobb, őket követik az ebben részt vevő szavazatszámlálók, és ha a folyamat kapcsán őt magát nem tévesztették meg, akkor a nagy részben hamis nyilatkozatokat az újraszámolás kicsikarásához felhasználó Vitézy Dávid."
Bodoky Tamás - Zimre Zsuzsa
Címlapkép: Átlátszó montázs | A kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy fellebbezéséhez | Formanyomtatványokon nyilatkoztatták a budapesti szavazatszámlálókat Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez arról, hogy a szavazókörzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat: Vitézyre adott szavazatok vesztek el ott, ahol a választók a kihúzott Szentkirályit is beikszelték. Ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlannak bizonyult az újraszámlálás során, nem találtak tévesen érvénytelenített voksot az adott szavazókörökben. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt – olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/07/18/a-keruleti-fidesz-irodak-gyujtottek-a-nyilatkozatokat-vitezy-fellebbezesehez/ | 2024-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók.
A kis tó és a fenyveserdő felől érkezünk a homokpusztába, süpped a kerék, ahogy a perzselő dűlőutakon karikázunk. A kopár parcellákon új településrész épül. Célpontunk az a ház, ahonnan a NAV egy 150 milliós, egyedi Ferrarit szállított el, csomagtartójában sparos szatyorba pakolt félmilliárd forinttal. A 444 akkor azt írta, a luxusautót egy pécsi garázsban találták, ez azonban információink szerint nem így van. Szadán vagyunk, a kertváros kertvárosában.
Kiérünk az egyetlen aszfaltos útra, a már régebben épült házak között láthatóan kedvelt az ún. mediterrán stílus. A keresett ingatlan előtt a NAV-videóról már ismert kerítés, térköves placc, a valószínűleg dísznek szánt sziklakövek, a szomszéd előtt pedig ott vannak a csavart formára nyírott bokrok. Az adóhatóság közleménye szerint a Ferrarit "egy bűnszervezet vezetőjének garázsában" találták, vagyis egy bűnszervezet vezetőjének ingatlanja előtt állunk.
A postaládán az ezen a székhelyen működő cég neve, a Power Benz Kft. áll, amely Pilisen benzinkutat üzemeltet. Kerestük a céget korábban e-mailben, de nem válaszoltak. Az Opten adatbázisa szerint ez a szadai cím Oláh Roland lakcíme is. Ő a Power Benz Kft. ügyvezetőjének, Bangó Mariannának a férje, legalábbis közös Facebook-profiljuk szerint. Becsöngetünk, de többszöri próbálkozásra se jön ki a házból senki. Egy félmilliárdos számlagyáras, adócsalásos bűnügy esetében végül is elképzelhető, hogy az érintettek letartóztatás alatt állnak, ezért nincsenek otthon. Azonban erre a kérdésre sem a nyomozást vezető NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, sem pedig a Pécsi Törvényszék nem válaszolt, a "nyomozás érdekeire való tekintettel".
A környéken azonban úgy tudják, hogy nincsenek letartóztatásban a lakók, ugyanúgy van mozgás a ház körül, mint korábban. Az egyik környékbeli szerint a NAV rajtaütésekor elvittek egy férfit az ingatlanból, de már szabadlábon van. Ahogy visszafelé tartunk a házhoz, látjuk, ahogy a kertbe is behajt egy kocsi, és a ház előtt is áll egy autó. A rendszám alapján lekereshető adatok szerint ez utóbbit a Gigant Fisch Kft. lízingeli, ami Bangó Ferenc cége. Ő Bangó Marianna testvére, Facebook-cover képén a NAV-által lefoglalt piros Ferrari virít.
A Ferrari és általában az autók tulajdonosát nagyjából lehetetlen kideríteni, ami röhej annak fényében, hogy bármely ingatlanról néhány kattintással lekérhető a tulajdoni lap. A keresést nem könnyíti meg, hogy a Ferrarin szlovákiai rendszám van. A szlovák járműnyilvántartásból annyit tudunk meg, hogy az autót 2021-ben helyezték forgalomba Németországban, jelenlegi tulajdonosa egy (nyilvánvalóan szlovák) cég, lízingszerződése nincs. Ennél tovább nem jutunk a Ferrari tulajdonviszonyaiban, tehát nem tudjuk, valójában kié a Ferrari, csak azt, hogy hol foglalta le az adóhatóság.
Anyuka is játékban van
A NAV-videóban szereplő másik autó, a Lamborghini Urus lefoglalási helyszínét már korábbi cikkünkben azonosítottuk: az akció Bangó Ferenc cége, a Gigant Fisch Kft. mogyoródi székhelyén történt, Szadától néhány kilométerre.
A mogyoródi cím Bangó Ferenc és Bangó Marianna édesanyjának lakcíme is. Az anyuka, Radics Marianna a tulajdonosa a kertészettel és zöldterület-kezeléssel foglalkozó Zöld-Édenkert Kft.-nek.
Valószínűleg az ügy ezen a szálon kapcsolódhat ahhoz az önkormányzatokra szakosodott parkfenntartási kartellhez,
amelyről korábban a Szabad Európa részletes cikksorozatot közölt.
Az ügyészség ugyanis áprilisban megerősítette a 24.hu-nak, hogy a Ferraris akcióban a parkbiznisz egyik központi alakját, Z. Zsoltot is letartóztatták különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés miatt. Eszerint a számlagyáras áfacsalás a parkkartellhez (is) kötődik.
A Bangó-testvérek anyukájának cégével, a Zöld-Édenkert Kft.-vel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023 októberében indított eljárást és kezdeményezte a cég megszüntetését. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága pedig november 2-án eltiltotta a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
Ferrari, fűkasza és egy fodrászat által elnyert kertészeti közbeszerzés
A Zöld-Édenkert Kft. korábban több, a gödöllői önkormányzat városüzemeltető cége (VÜSZI Kft) által kiírt közbeszerzési eljárást is megnyert. 2016-ban és 2019-ben is fű- és gyepvágási tevékenységek ellátására kötöttek keretszerződést, 15 és fél millió illetve 45 millió forint értékben. 2019-ben köztisztasági munkák végzésére vonatkozó megbízást is elnyertek, 46 millió forint összegben. A keretszerződéseket 2021 tavaszán módosították (itt és itt), és kismértékben csökkentett tartalommal és ellenértékkel folytatták a munkát. Az ezt követő években viszont már nem ők voltak a befutók.
A gödöllői önkormányzat megkeresésünkre közölte, hogy "a VÜSZI Kft-nél alkalmazott nyílt közbeszerzési eljárásokban minden esetben a legkedvezőbb ajánlatot tevő céggel történt szerződéskötés, ami nem meglepő módon a szakterületen tevékenykedő jelentős cégeket (pl.: 2020-2023 között időszakban a ZÖFE Kft-t) is érintette". Az önkormányzat tájékoztatása szerint sem a Zöld-Édenkert Kft., sem a ZÖFE Kft. esetében nem tapasztaltak problémát vagy visszásságot a munkák teljesítése során, az alkalmazott egységárak pedig az akkori előzetes piackutatásnak megfelelő mértékűek voltak.
Mint írták, "a nevezett két cég tevékenységét közvetlenül sem a VÜSZI Kft. belső ellenőrzése, sem a tulajdonos önkormányzat külön nem vizsgálta. Egy esetleges árkartell vagy a cikkben bemutatott mögöttes »cégháló« feltárása sajnos messze meghaladja egy kisvárosi önkormányzat vagy önkormányzati cég kompetenciáit és lehetőségeit. A cikkben jelzett problémákról mi is csak utólag, a sajtóból értesültünk".
A Zöld-Édenkert Kft. más településen nem nyert közbeszerzési eljárást, és alvállalkozóként sem szerepel egyik eljárásban sem a közbeszerzési adatbázisban. Honlapja nincs, azaz csak úgy maguktól nehezen találhatnak rá a cégre a kaszáltatni vágyók. Mindez azért figyelemreméltó, mert a gödöllői megbízások ellenértéke nem volt eget rengető, azonban a Zöld-Édenkert Kft. bevétele jobb években igen jelentős volt: 2018 és 2020-ban több mint 600 millió, 2019-ben pedig közel 1 milliárd forint árbevételt termelt. A cégadatok szerint a befolyt pénzeket nagyrészt el is költötték, azaz az akkoriban 5-8 főt foglalkoztató kertészeti cég a papírok szerint évente 600-900 milliós költséggel működött.
A VÜSZI-vel kötött szerződés szerint a Zöld-Édenkert Kft. kapcsolattartója Bangó Gábor. A vállalkozó neve korábban a Térségi Tények hasábjain bukkant fel: a lap megírta, hogy egy fodrászattal foglalkozó cég, a Happy Mia Solution Kft. nyerte el Gödön a kaszálási feladatokra kiírt közbeszerzést a 2022-2024 időszakra. A lap szerint a döntést követő néhány napon belül Bangó Gábor átvette a céget.A Happy Mia Solution Kft. székhelye 2022 október és 2023 március között a Bangó Ferenc és anyukája címének szomszédjában lévő ingatlan volt Mogyoródon, azt követően pedig ugyanaz a budapesti cím, ahova a Zöld-Édenkert Kft. volt bejegyezve. Időközben, 2024 áprilisában a Happy Miával szemben is elrendelte a kényszertörlési eljárást a cégbíróság.
A Fővárosi Önkormányzatnál is kaszált a parkkartell
A Zöld-Édenkert Kft. kényszertörlési eljárása során a Főpolgármesteri Hivatal is jelezte, hogy 2 276 149 forint követelése áll fenn a céggel szemben. Megkeresésünkre a Városháza először csak annyit közölt, hogy a cég tartozása nem szerződéses viszonyból keletkezett. Megismételt adatkérésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az adótörvényben foglalt korlátozások miatt a hivatalnak nem áll módjában kiadni a kért információt. Ez alapján valószínű, hogy valamilyen be nem fizetett adójellegű tartozásról van szó, pl. a Fővárosi Önkormányzat által szedett iparűzési adó (a Zöld-Édenkert Kft. budapesti székhelyű).
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Ezek szerint tehát a Zöld-Édenkert Kft.-vel nem állt szerződéses kapcsolatban a Főváros. A parkkartell többi szereplőjével viszont igen: ezek a cégek a Főkert Zrt., majd az átalakulás után a Budapesti Közművek (BKM) által kiírt közbeszerzési eljárásokon számtalanszor nyertek az elmúlt évtizedben.
Két hete derült ki, hogy megszűnt a Főkert vezetője, Zakar András vezetői megbízatása. A Telex értesülései szerint indoklás nélkül, azonnali hatállyal bocsátották el a szakmai körökben és a Városházán is elismert szakembert. A Budapesti Közművektől megkérdeztük, hogy bármilyen kapcsolatba hozható-e Zakar András vezetői megbízatásának megszüntetése a parkkartell utáni nyomozással. A BKM nem válaszolt érdemben, mindössze korábbi közleményük szövegét idézték be újra. Eszerint "a nagyvállalati világban a különböző vezetői szinteken időnként történő változások a normál üzleti gyakorlat részét képezik, a szervezési és ügyviteli irányításban történő változások a hatékonyabb működést szolgálják."
A Szabad Európa korábban cikksorozatban mutatta be, hogyan nyerik évek, sőt évtizedek óta ugyanazok a cégek az önkormányzatok által zöldterület-gondozásra kiírt tendereket. A megbízások jelentős részét négy cég viszi: a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Pannon Park Forest Kft., a ZÖFE Kft. és a DeerGarden Kft. Ezek a Zöld-Édenkertnél egy nagyságrenddel nagyobb játékosok, éves árbevételük 2-8 milliárd forint között mozog.
A nyerő négyes összesen több mint 4 milliárd forint értékben nyert el kertészeti megbízásokat a Főkert Zrt.-től az elmúlt évtizedben, közbeszerzési eljárásokon. Ebből két és fél milliárd forint értékű megbízást az utóbbi három évben kapott meg a DeerGarden Kft, a Városligettel kapcsolatos zöldfelület-fenntartási munkákra.
A legutolsó megrendelést 2024 májusában adta le a Főkert/BKM a cégnek, egy 2021-ben kötött keretszerződés keretében.
A Pannon Park Forest Kft. korábbi ügyvezetője volt Zámbó Zsolt, ő az, akit a Ferraris akció kapcsán letartóztattak. A Szabad Európa cikke szerint ezek a cégek egyazon céghálónak a tagjai, amelyben felbukkan Tasnádi László és Molnár Zsolt is.
Fülöp Orsolya
Nyitókép: Átlátszó. Infografika: Szabó Krisztián. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Köszönjük az Investigatívne centrum Jána Kuciaka (icjk.sk) cikkünkhöz nyújtott segítségét.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után vettük észre, hogy az infografikán egy tétel tévesen szerepelt. A hibát javítottuk az ábrán és a szövegben is. | A Főkertnél is kaszált a parkfenntartási bizniszben utazó nyerő négyes | Meglehet, ha Rákay Philip fűkaszálásra váltana, a százmillás Maybach helyett futná neki egy jóval drágább luxus-Ferrarira is. A korábbi hírekkel ellentétben az egyedi piros Ferrarit nem Pécsen, és nem is a parkkartell fejeként emlegetett Z. Zsoltnál találták meg a nyomozók. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/18/a-fokertnel-is-kaszalt-a-parkfenntartasi-bizniszben-utazo-nyero-negyes/ | 2024-07-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022 őszén az állam megvette a miniszterelnök kedvenc újságjának, a Nemzeti Sportnak a kiadóját. A vételárat nem közölték sehol, adatigénylésünkre pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. Az ügyben ezért pert indítottunk és elsőfokon nyertünk is: a bíróság a megállapodás kiadására kötelezte az államot.
2022 szeptemberének utolsó napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. "Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető - jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó - Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány." - írta a Napi.hu az ügyletről.
A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést. Október közepén visszaírt a Sportügynökség Zrt., hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik. Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol.
Futottunk egy kört a Pénzügyminisztériumnál (mivel közpénzből vették meg a sportlap kiadóját) és a Honvédelmi Minisztériumnál (mert az alá tartozik a Sportügynökség Zrt.), de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) írtunk, hiszen állami vagyonról van szó, és végre kiderült, hogy náluk vannak a kérdéses adatok. Viszont az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok és nem adják ki.
Egész pontosan azt írták, hogy "a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel". Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk viszont ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereltük értük az MNV-t.
Keresetlevelünkben leírtuk, hogy üzleti titokra akkor lehet hivatkozni közérdekű adatok kapcsán, ha a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése az üzleti tevékenység aránytalan sérelmét okozza/ná. Az MNV válaszából azonban nem derül ki, hogy ezt ők vizsgálták-e egyáltalán, vagy legalább állítják-e.
Arra is hivatkoztunk, hogy a kormány az idei költségvetésből 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott a Nemzeti Sportnak, és az erről szóló törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy "a folyamatosan változó piaci környezet" nagy kihívást jelent a napilapnak. Nagyon nehéznek tűnik tehát piaci körülményekkel indokolni a közérdekű adatok kiadásának megtagadását, hiszen a lapnak nincs konkurenciája és az állam egy bevallottan veszteséges tevékenységet finanszíroz.
A június végén tartott tárgyaláson az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék leszögezte, hogy az Alaptörvény értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Továbbá:
"A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok."
A bíróság megállapította, hogy mivel közpénzből vásárolta meg az állam (és másból nem is tudná) a Nemzeti Sport kiadóját, az ügylettel kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak. A tárgyaláson az MNV bemutatta a Törvényszéknek az adásvételi szerződést, ami 33 oldalas és 23 fejezetből áll.
A 23 fejezetből az MNV szeretett volna 18-at teljesen titokban tartani, plusz egyet pedig részlegesen az üzleti titokra való hivatkozással, de ez nem jött össze. Ugyanis ezt általános jelleggel tette, vagyis "anélkül, hogy bármelyik esetében konkrétan kifejtette volna és megindokolta volna, hogy az adott szerződéses pont, szerződéses rendelkezés milyen okból minősül üzleti titoknak és hogy megindokolta volna, hogy az adott szerződéses pont nyilvánosságra kerülése kinek, milyen okból okoz aránytalan sérelmet".
Emiatt "a bíróság azt kellett, hogy megállapítsa, hogy az alperes sem a megtagadás okát nem kívánta bizonyítani, sem pedig nem kívánta biztosítani a megtagadás okának jogszerűsége vonatkozásában a bírósági felülvizsgálat lehetőségét" - olvasható az ítéletben.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy adja ki a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.
állami megvásárlására vonatkozó 2022. szeptember 29. napján létrejött adásvételi szerződést és annak két mellékletét. A dokumentumokban csak a személyes adatok és aláírások kitakarását engedélyezte a bíróság az MNV-nek, minden mást meg kell küldenie részünkre. Nagyon várjuk.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Orbán Viktor Nemzeti Sportot olvas 2024. február 6-án (fotó: Orbán/Facebook) | Pert nyertünk a Nemzeti Sport állami megvásárlása kapcsán | 2022 őszén az állam megvette a miniszterelnök kedvenc újságjának, a Nemzeti Sportnak a kiadóját. A vételárat nem közölték sehol, adatigénylésünkre pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. Az ügyben ezért pert indítottunk és elsőfokon nyertünk is: a bíróság a megállapodás kiadására kötelezte az államot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/18/pert-nyertunk-a-nemzeti-sport-allami-megvasarlasa-kapcsan/ | 2024-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. Az adófizetők milliárdjaiból működő MTVA a bíróságon több érvvel is hiába próbálkozott, így azzal is, hogy az adatigénylés teljesítése lehetetlen volna, mert állításuk szerint nem tudják kikeresni a szerződéseik közül azokat, amiket kínai szervezetekkel kötöttek.
Múlt pénteki, első fokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék arról döntött, hogy a közmédiának ki kell adnia az elmúlt öt év során kínai szervezetekkel kötött minden szerződését az Átlátszó újságírója részére. Eredetileg május 14-én fordultunk a tárgyban közérdekű adatigényléssel a közmédiát állami finanszírozásból működtető MTVA-hoz.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az adatigénylés teljesítését megtagadta, ezért bírósághoz fordultunk. Az adatper tárgyalásán az MTVA több érvet is bevetett, hogy ne kelljen kiadnia az iratokat. Az egyik ilyen állítás szerint az MTVA dolgozóinak "lehetetlen arányú igénybevételét jelentené" az adatigénylés teljesítése, mert a közmédia nem tudja számítógéppel kikeresni a kínai felekkel kötött kontraktusokat, és ezért kézzel kellene kiválogatni azokat az öt év alatt kötött összesen 22 332 darab szerződés közül.
A bíróság indokolásában megállapította, hogy "köztudomású ismeretek alapján is kizárható, hogy kizárólag a tízezres nagyságrendű szerződésállomány egyenkénti, manuális átvizsgálása útján teljesíthető az adatok kiadása", hozzátéve, hogy az adatkiadás munkaterhe amúgy sem lehetne alapja az adatigénylés megtagadásának.
Kínai szerződések
Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
Ezek a következők:
hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között,
memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között,
együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között.
A kínai oldalról a megállapodásokat jegyző három médiaszervezet közül a Xinhua hivatalos, több nyelven szolgáltató állami hírügynökségként, a Kínai Népköztársaság államtanácsa alá rendelve működik, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group különböző, részben nemzetközi rádió-és televíziócsatornákat ad ki, a Zsenmin Zsipao pedig a párt hivatalos, szintén többnyelvű napilapja.
A China Media Grouppal már 2023 óta együttműködik a magyar közmédia. Az MTVA más kínai médiaszolgáltatóval is kötött megállapodást korábban: 2023-ban a Hunan Broadcasting Systemmel szerződött műsorcserére és jövőbeni koprodukcióra a magyar közmédia. 2015-ben egy közérdekű adatigénylés segítségével arról tudtunk az Átlátszón beszámolni, hogy a Játék határok nélkül című vetélkedősorozat aktuális évadát Kínában gyártatta le az MTVA.
Az Átlátszó 2011-es fennállása óta számos, az MTVA-val szemben sikeres adatperben szerzett érvényt a közérdekű adatok nyilvánosságának a közmédia vonatkozásában is. Az M1 televíziócsatornát, a Kossuth rádiót, a hirado.hu hírszájtot és számos további más médiumot fenntartó MTVA idei költségvetése 142 milliárd forint, amiből 126,2 milliárd forintot úgynevezett "közszolgálati hozzájárulás" címén a magyar állam fizet. Másképpen: a közmédia idei működése minden egyes magyarországi lakosnak átlagosan 13 000 forintjába kerül.
Sarkadi Nagy Márton | Első fokú ítélet: ki kell adni a közmédia kínai szerződéseit | Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött. Az adófizetők milliárdjaiból működő MTVA a bíróságon több érvvel is hiába próbálkozott, így azzal is, hogy az adatigénylés teljesítése lehetetlen volna, mert állításuk szerint nem tudják kikeresni a szerződéseik közül azokat, amiket kínai szervezetekkel kötöttek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/19/elso-foku-itelet-ki-kell-adni-a-kozmedia-kinai-szerzodeseit/ | 2024-07-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal "információk bejelentését" célzó együttműködési javaslatát.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond "a szuverenitás védelme" érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát.
Az Átlátszó újságírója május 17-én fordult ebben a tárgyban közadatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson ugyanakkor az SZH részéről nem jelent meg senki, és a hivatal írásban sem terjesztette elő az álláspontját. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását.
Besúgóhálózat ügyvédekből
Az adatigénylés előzménye, hogy az SZH-elnök Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt. Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehoz egy protokollt arra, hogy "az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására".
Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek "az információk bejelentésére vonatkozóan", egészítse ki a szabályzatát "a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről" szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte: a hivatal "közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében".
A közleményben az áll, hogy "a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ" kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. Az SZH nyilvánosságra hozta az ügyvédi kamarával folytatott levélváltást is, a szöveg szerint a "tisztánlátás" érdekében.
Vizsgálat az Átlátszó ellen
Az Átlátszón június elején rövid cikkben jeleztük, hogy a megtagadott közadatigénylést perre fogjuk vinni. Tizenöt nappal később a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított kiadónk ellen.
A vizsgálat keretében 11 kérdést kaptunk: ezek egy része bárki számára megismerhető adatokra vonatkozik (társasági szerződés, pénzügyi beszámolók és közhasznúsági mellékletek), más része könyveléssel kapcsolatos információkat kér (főkönyvi kivonatok, bankszámla-kartonok), harmadik része pedig a pénzügyi beszámolóink kiegészítő mellékleteiben szerepeltetett nemzetközi donor szervezetektől kapott támogatásokkal kapcsolatos - például a támogatási szerződéseket kérik több évre visszamenőleg.
A hivatalnak megküldött válaszunkban jogi érvekkel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre. A "választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység" ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk.
Válaszunkban felhívtuk az SZH figyelmét arra, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződése és pénzügyi beszámolói közhiteles nyilvántartásokban bárki számára hozzáférhetőek, továbbá a honlapon is elérhetőek ezen a címen.
Olvasóként úgy tudsz kiállni mellettünk, ha növeled a közösségi bevételek arányát a büdzsében: szja 1 százalék felajánlásával, továbbá egyszeri vagy rendszeres adománnyal. Védd a haza szuverenitását, támogasd az Átlátszót magyar forinttal!
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Átlátszó montázs | Elsőfokú bíróság: ki kell adni a Szuverenitásvédelmi Hivatal besúgási megállapodásait | A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. Az atlatszo.hu azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/22/elsofoku-birosag-ki-kell-adni-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-besugasi-megallapodasait/ | 2024-07-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt években szinte megszokottá vált, hogy, ha egy állami szereplő kommunikációs tendert ír ki, akkor Balásy Gyula cégei lesznek a befutók. Az Integritás Hatóság három részre bontott, két évre szóló, összesen 1,1 milliárdos megbízását azonban mégsem ők nyerték el. Pedig a New Land Media két esetben is a legolcsóbb ajánlatot adta. A szakmai tervük azonban nem felelt meg eléggé a Hatóságnak.
Április közepén írtuk meg, hogy hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki kommunikációs szolgáltatások beszerzésére az Integritás Hatóság. A tender értéke 1,1 milliárd forint. A kiírásra nemcsak a magas összeg miatt figyeltünk fel, de a kiírás fajtája és a bírálati szempontok okán is.
Az ajánlattevőknek ugyanis nemcsak kedvező árat kellett megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az "Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására". Ennek elbírálása során pedig felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.
Most felkerült az ekr.gov.hu-ra az ajánlatok összegzéséről szóló dokumentáció, amelyből kiderül, mely cégek adták a legjobb ár-érték arányú ajánlatot.
rész: PR szolgáltatások 29 db szolgáltatáskörrel (pl. kommunikációs stratégia elkészítése, akciótervek elkészítése, szövegírás kiadványokhoz, média- és sajtó megjelenésekhez stb.) • Erre a részre a New Land Media, a MorphoCom Marketing és Kommunikációs Tanácsadó Kft., az Uniomedia Kommunikációs Ügynökség Zrt., a Redboxcom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a HAR MERON HUNGARY jelentkezett (utóbbit kizárták).
rész: Országos médiakampány lebonyolítása, médiakampányokhoz kapcsolódó online és offline médiamenedzsment és médiavásárlás 14 db szolgáltatási körrel (pl. médiavásárlás országos és regionális médiafelületeken, közterületi hirdetések vásárlása stb.). • Erre a New Land Media, a Redboxcom (konzorciumvezetőként) és az Actual 77 Média Kft. jelentkezett (utóbbit kizárták).
rész: Kreatív tervezési és gyártási feladatok ellátása: kommunikációs anyagok, médiakampányok tervezése, előkészítése és kivitelezése (pl. rádióreklám szövegírása és teljes gyártása, rövid film készítése stb.) • Erra a New Land Media, a Redboxcom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft., a Super11 Creative Zrt. és a KEIOK Közép-Európai Innovációs és Oktatási Központ adott be ajánlatot.
Bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot - az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese - a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.
Ennek oka, hogy a már említett szakmai ajánlat elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula féle New Land Media "kisdolgozatai" pedig nem nyerték el a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).
A zsűri az első rész esetében többek között az írta, a New Land Media "Nincs kivétel" kampányjavaslat azért nem jó választás, "mert a nincs szó alapvetően egy tagadó kifejezés, a kivétel szóval együtt alkalmazva pedig inkább tekintélyelvű közlés, amely gazdasági területen nem épít bizalmat egy új szervezet iránt."
De azt is kifogásolták, hogy a cég hivatkozott kutatásokra, de nem linkelte be azokat, a szakmai ajánlat egésze nem volt kidolgozott, és hogy a szakmai ajánlatban megtett javaslatok nem voltak innovatívak vagy kreatívak.
A megbízás első részét így az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom - Wavemaker Hungary Kft. - Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte.
A tender eredményét az Integritás Hatóság is közzétette honlapján. Mint írják, "az árverseny mellett fontos szempontként figyelembe vett szakmai minőséget szakértő zsűri bírálta el".
A Századvég is elbukott a szakmai értékelésen
Bár a felsorolt értékelési szempontok kapcsán felmerül a szubjektivitás gyanúja, az Integritás Hatóság nem először kötötte szakmai ajánlat elkészítéséhez a tenderükre való jelentkezést. Hasonlóan jártak el az "EU-s érdekképviseleti szolgáltatások" beszerzésére kiírt tender esetén is.
Az eljárást az írországi Vulcan Consulting Ltd. nyerte a kormányközeli, állami tendereken taroló Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány előtt.
A bírálat szövege szerint a nyertes Vulcan Consulting koncepciója átfogó, és a "szakmai ajánlat részletesen bemutatja az érdekképviseleti tevékenység fő tartalmi elemeit, a koncepció igazodik a Hatóság érdekképviseleti tevékenységéhez", míg ezzel szemben a Századvég szakmai ajánlata "lefedi a kiírásban szereplő feltételeket, azonban kevésbé konkrét és kevésbé részletes".
Katus Eszter
Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke. | Hiába volt olcsóbb, nem Balásy cége nyerte az Integritás Hatóság milliárdos tenderét | Az elmúlt években szinte megszokottá vált, hogy, ha egy állami szereplő kommunikációs tendert ír ki, akkor Balásy Gyula cégei lesznek a befutók. Az Integritás Hatóság három részre bontott, két évre szóló, összesen 1,1 milliárdos megbízását azonban mégsem ők nyerték el. Pedig a New Land Media két esetben is a legolcsóbb ajánlatot adta. A szakmai tervük azonban nem felelt meg eléggé a Hatóságnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/23/hiaba-volt-olcsobb-nem-balasy-cege-nyerte-az-integritas-hatosag-milliardos-tenderet/ | 2024-07-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Először letagadta, majd miután pereltünk, kiadta az Építési és Közlekedési Minisztérium a márciusi tarifareform kapcsán készült hatástanulmányt. A dokumentum szerint a 14 év alattiak "ingyenes" utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer - csak az idén.
"Az elmúlt évtizedek legjelentősebb közösségi közlekedési tarifareformját hajtotta végre az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-VOLÁN-csoport március elsejével. Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasaink" - írta a MÁV az új tarifák bevezetése után. Az áprilisi közleményből az is kiderült, hogy "a családok pedig hónapról hónapra akár több 10 ezer forintot takaríthatnak meg az új tarifarendszer előnyeinek, kedvező árazásának köszönhetően."
Az úgynevezett tarifareform szinte a semmiből érkezett idén tavasszal. Az ország- és vármegye bérletek megjelenését Lázár János jelentette be, hangsúlyozva: "van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás".
A perben kiderült, hogy hazudtak
Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet. Mégpedig az állam, a magánszemélyek és cégek által befizetett adókból. Éppen ezért kértük ki közadatigénylésben a minisztériumtól a számításokat, hogy mégis mennyibe kerül mindez az adófizetőknek.
Elsőre azonban nem kaptuk meg, Lázár tárcája ugyanis azt állította, hogy "az adatigénylése vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az adatkezelő szervnek". Ezt követően pert indítottunk az adatokért, és a bíróságon már azt mondta a minisztérium jogtanácsosa: "Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni".
Vagyis beismerték, hogy mégis adatkezelők, ami nem meglepő, hiszen a minisztérium volt az előterjesztő. A per végül egyezséggel zárult, és utána az ÉKM két dokumentumot küldött meg részünkre: egy előterjesztést és egy táblázatot.
5-600 milliós pluszbevétel
Az "Előterjesztés a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges jogszabályok elfogadásáról és módosításáról" című, 2024. február 7-én jegyzett dokumentumban az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) úgy fogalmazott, hogy "a jelenleginél sokkal egyszerűbb, az utazóközönség igényeihez lényegesen jobban igazodó, korszerűbb - a hazai közösségi közlekedés történetében eddig még meg nem valósult - egységes tarifa- és kedvezményrendszer" létrehozása a céljuk.
Az intézkedés bevezetésével "az egyes szolgáltatók viszonylatra szóló bérletei, a félhavi bérletek, a HÉV-bérletek, a Volánbusz környéki bérletei és a vasút-villamos (tram-train) bérletek is" megszűntek, már csak a vármegye- és országbérletek elérhetők.
A 44 oldalas, nem nyilvánosnak jegyzett irat szerint "A hagyományos bérlettermékek kivezetése esetén egyszerűsödik a bérlet jellegű termékek portfóliója; elkerülhető, hogy az utasok esetlegesen nem a számukra legköltséghatékonyabb terméket vásárolják. Az intézkedéssel kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az 5 km-es hagyományos bérletet vásárlók többet fizetnek majd az intézkedés bevezetését követően bérletükért, mint jelenleg, ugyanakkor viszont bővülni fog az igénybe vehető szolgáltatások köre (több szolgáltató igénybevételi lehetősége)".
A bérletek mintájára bevezették viszont idén március 1-jén a "Vármegye24" nevű napijegyet (999 forint) és a "Magyarország24" nevű napijegyet (4.999 forint). Ezekből semmilyen további kedvezmény nem vehető igénybe, csak teljes árú változatuk érhető el. A minisztérium várakozásai szerint ezek "az új, napijegy jellegű díjtermékek a bevezetés évében nettó 12 M Ft többlet menetdíjbevételt eredményezhetnek a szolgáltatóknak".
A tarifareform során a jegyrendszert is átalakították. Eszerint a helyjegyköteles vonatokra a helyjegyek másodosztályon a nem InterCity minőségű szolgáltatás esetén változatlanul 300 Ft-ba, InterCity vonaton 990 Ft-ba (az utazás napja előtt megváltva 650 Ft-ba), 1. osztályon 1990 Ft-ba, prémium osztályon 2990 Ft-ba kerülnek.
"Az intézkedés összesen éves szinten nettó ~514 M Ft többletet eredményez a szolgáltatóknak."
A kutya és kerékpárszállítás egységes 500 Ft-ra való rögzítése pedig további 142 milliós bevételt jelent a dokumentum szerint.
Többmilliárdos bevételkiesés
Az új tarifarendszerben a 14 év alatti gyermekek, a nagycsaládok, a fogyatékkal élők, a tartós betegek, a 65 év alatti nyugdíjasok és a magyar igazolvánnyal rendelkező külhoniak is díjmentesen utazhatnak. A 14 és 25 év közötti fiatalok, valamint a közalkalmazottak pedig 50%-os kedvezménnyel használhatják a helyközi közlekedést.
Mivel többen utazhatnak díjfizetés nélkül vagy kedvezménnyel, mint korábban, ez hatalmas menetdíj-bevétel kiesést okoz a szolgáltatók számára. Azt írják a minisztériumi iratokban, hogy
"A tervezett intézkedések közül kiemelendő a 14 éven aluliak díjmentes utazása, mely a helyközi személyszállítási közszolgáltató társaságoknál várhatóan éves szinten 4,8 Mrd Ft-os menetdíj bevételkiesést okoz".
Az előterjesztés szerint "Az új kedvezményrendszerben kevesebb, jobban átlátható kedvezmény áll majd rendelkezésre, és nem lesz szükség sem bonyolult igazoló dokumentumokra, sem pecsételni való űrlapokra, azaz egyszerűsödik a kedvezmény igazolásának módja". Mindennek azonban ára van.
25 milliárdos "költségvetési átcsoportosítás"
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által írt előterjesztésben az is szerepel, hogy nem csak a kieső és plusz bevételekkel kell számolni az új tarifarendszer kapcsán. A helyzet ennél jóval bonyolultabb - és drágább. A szolgáltatók (Volán, MÁV) ugyanis szociálpolitikai menetdíj-támogatást (SZMT) kapnak az államkasszából.
Erre két jogcímen voltak korábban jogosultak: a szociálpolitikai kedvezményes jegytípusok (50%-os és 90%-os menetjegy és kedvezményes bérlet) esetében, illetve a díjmentes utazások után járó, a beszedett menetdíjak százalékában meghatározott módon. Ahogy az ÉKM előterjesztésében áll: "A kedvezménystruktúra átalakítása maga után vonja a díjmentes utazások után járó %-os kulcsok átalakításának szükségességét is."
Az új tarifarendszerben "Egyes utascsoportok az intézkedések hatására az eddigi 50%-os vagy 90%-os kedvezményű menetjegy, bérlet vásárlása helyett díjmentes utazásra lesznek jogosultak, ami miatt a szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapját is képező belföldi menetdíjbevételek csökkennek és a szolgáltatók elesnek az eddig megvásárolt kedvezményes menetjegyek, bérletek után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatástól."
A minisztérium szerint "a két hatás ellensúlyozása érdekében szükséges a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsát növelni". Méghozzá jelentősen.
"Az előterjesztésben felsorolt intézkedések összességében éves szinten nettó 25 Mrd Ft-os szociálpolitikai menetdíj-támogatás kiesést generálnak a szolgáltatók számára, melyet költségvetési átcsoportosítással rendezni szükséges".
Ugyanakkor azt is írják, hogy szerintük ez nem pluszkiadás lesz: "Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatás bevétellel nem fedezett indokolt költségeit a közszolgáltatás megrendelője megtéríti, a díjmentes utazások után fizetett szociálpolitikai menetdíj-támogatás kulcsának növelése csak az egyes költségvetési sorok közötti átrendezéssel jár, költségvetési hatása nincs." Márpedig biztos van, hiszen valahonnan el kell venni ezt a pénzt.
Az iratok szerint a megemelt szociálpolitikai menetdíj-támogatással tartható lesz a MÁV és a Volán 2024-es költségvetése is.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Lázár János építési és közlekedési miniszter az állami támogatású közösségi közlekedés tarifarendszerének váltásáról tartott sajtótájékoztatón Debrecenben 2024. január 9-én. (fotó: MTI/Vajda János) | Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform | Először letagadta, majd miután pereltünk, kiadta az Építési és Közlekedési Minisztérium a márciusi tarifareform kapcsán készült hatástanulmányt. A dokumentum szerint a 14 év alattiak „ingyenes” utazása mintegy 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a MÁV-nak és a Volánnak, míg a prémium jegyekből félmilliárdos pluszbevétellel terveztek. Összességében viszont 25 milliárd forintba került az adófizetőknek az új tarifarendszer – csak az idén. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/07/23/legalabb-25-milliard-forintba-kerult-az-adofizetoknek-a-lazar-fele-tarifareform/ | 2024-07-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem felelt meg az EU-s előírásoknak az akkumulátor-ipari létesítmények eddigi engedélyeztetése Magyarországon, most viszont kötelezővé teszi kormány az egységes környezethasználati engedély megszerzését ilyen beruházások számára. Az eddig engedély nélkül működő üzemek környezeti károkozását azonban nem vizsgálják ki a magyar hatóságok.
Az Energiaügyi Minisztérium július 19-én egy sajtóközleményben tudatta, hogy a magyar kormány kötelezővé teszi "környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátor-hulladék kezelését végzők számára". A minisztérium július 27-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelet-tervezetet. Ennek normaszövegéből azonban kiderül, hogy a változtatásra egy 2011-es EU-s irányelvnek való megfelelés miatt volt szükség - azaz a környezethasználati engedélyek nélküli gyárépítések eddig nem feleltek meg az uniós előírásoknak.
A közlemény összefoglalja, hogy eddig milyen magyarországi jogszabály szerint jártak el: "Az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálat köteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni."
Teljes káosz, nagyvonalú engedélyezés
Azt azonban nem teszi hozzá a minisztériumi közlemény, hogy a Magyarországon elsőként megépült, majd folyamatosan bővülő gödi Samsung-gyár esetében a hatóság hat alkalommal állapította meg, hogy működésének "nincs jelentős környezeti hatása".
A környezetvédelmi hatóság a nem jelentős környezeti hatást a gödi gyár esetében többek közt azzal indokolta, hogy az akkugyártás során nem történnek kémiai reakciók. 2020-ban pedig arra hivatkoztak, hogy a gyártott akkucellák mennyisége az első négy évben nem érte el az "engedélyezett mennyiséget".
Egy korábbi cikkünkben feltártuk, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz, és az egyes megyei környezetvédelmi hatóságok eltérő feltételeket szabhatnak az ilyen üzemek építéséhez.
Tavaly februárban a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozatának közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy egységes szabályozásra lenne szükség, s hogy a több ütemben bővített, 120 hektár kiterjedésű
gödi akkumulátorgyár "tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek".
A szakmai szervezet a környezeti hatások elemzéséhez egy segédletet is készített, hogy a jövőben alaposabban és egységesebben történjen az engedélyek kiadása.
A dokumentumban azt is megállapították, hogy bár a magyar jogszabályok az akkumulátorgyártást nem kötik egységes környezethasználati engedélyhez, a gyárakban folyó technológiai műveletek miatt részletes és alapos környezeti hatásvizsgálatra lenne szükség. Így pl. ha az elektródák előállításához használt szerves oldószer mennyisége meghaladja az évi 200 tonnát, kötelező környezethasználati engedélyhez kötni a működést. A gödi gyárban pedig már 2019-ben évi 11,4 ezer tonna szerves oldószert - N-metil-2-pirrolidont - használtak fel.
Európában betartják az uniós előírásokat - kivéve Magyarországon
Mindenesetre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet most bejelentett módosításával az akkumulátor és részegységei gyártása, valamint az akkumulátor-hulladék kezelése bekerül a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé.
A kormány "a magyar emberek egészségének védelmére és a környezetvédelmi célkitűzések további erősítésére" hivatkozik a döntés indoklásában. A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegéből viszont kiderül, hogy
a változtatást a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés teszi indokolttá.
A magyar kormány tehát jócskán, 13 évvel "le van maradva" az európai joggyakorlattól. Ráadásul az említett EU-s irányelvet 2014-ben módosította és kiegészítette az Európai Parlament, erre azonban nincs hivatkozás a mostani rendelet-tervezetben.
Az Európában létesülő akkus beruházások esetén viszont az uniós előírásoknak megfelelően eddig is kötelező volt részletes környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni. Az LG Chem lengyelországi akkumulátorgyára esetén is ez történt, ahogy az az Európai Befektetési Bank (EBB) által készített, az üzem engedélyeztetéséről szóló összegzésben olvasható. A svédországi Göteborg új akkumulátorgyárának építéséhez is az EBB adott támogatást, és az üzemhez készült leírásban ez áll:
"A projekt integrált ipari üzemként a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014/52/EU irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozik, amely módosítja a 2011/92/EU irányelvet, és teljes körű Környezeti hatásvizsgálati eljárást ír elő. A KHV-jelentés elkészült, nyilvános konzultációra bocsátották, és a teljes körű környezethasználati engedélyt az illetékes hatóság várhatóan 2023 nyarán adja ki. Az EBB az értékelés során felülvizsgálja a KHV-eljárást és a dokumentumokat, valamint az élőhelyek, illetve a madarak védelméről szóló uniós irányelveknek való megfelelést."
Ugyanígy részletes hatásvizsgálati dokumentációt kellett benyújtania a SungEel Kft-nek a Németországban megépíteni kívánt akkumulátor-feldolgozója létesítéséhez - írtuk meg néhány hete -, miközben Magyarországon ugyanez a cég környezethasználati engedély nélkül működtetheti a feldolgozó üzemeit.
A mostani hazai rendeletmódosítás pedig arra sem tér ki, hogy a már meglévő üzemek működhetnek-e továbbra is környezethasználati engedély nélkül Magyarországon. Ahogy azzal sem foglalkoznak a magyar hatóságok, hogy az eddig elkövetett szennyezési ügyeket - többek közt a gödi gyárból a kommunális szennyvízcsatornába, majd onnan a szántóföldre került magzatkárosító oldószer ügyét - kivizsgálják.
Bodnár Zsuzsa | Az uniós előírásokat megsértve, környezethasználati engedély nélkül épülhettek akkugyárak Magyarországon | Nem felelt meg az EU-s előírásoknak az akkumulátor-ipari létesítmények eddigi engedélyeztetése Magyarországon, most viszont kötelezővé teszi kormány az egységes környezethasználati engedély megszerzését ilyen beruházások számára. Az eddig engedély nélkül működő üzemek környezeti károkozását azonban nem vizsgálják ki a magyar hatóságok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/07/24/az-unios-eloirasokat-megsertve-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-epulhettek-akkugyarak-magyarorszagon/ | 2024-07-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.