text
stringlengths 0
600k
|
|---|
Felelős kiadó
Baksa Csaba,
a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke
Főszerkesztő
Császár Géza
Főszerkesztő-helyettes
Sztanó Orsolya
Műszaki szerkesztők
Piros Olga
Simon yi Dezső
Nyelvi lektor
Philip Rawlinson
Szerkesztőbizottság
Elnök: Baksa Csaba
Cserny Tibor, Fodor László, K t. fr
Béla, Palotás Klára, Papp Gábor,
Vörös Attila
Főtámogató
Mól Nyrt.
Támogatók
Colas Északkő Kft.,Elgoscar 2000
Kft., Geoproduct Kft., Mecsekére
Zrt., Mineralholding Kft., OMYA
Kft., OTKA, Perlit-92 Kft., TXM
Olaj - és Gázkutató Kft., Wildhorse
Energy Hungary Kft.
A kéziratokat az alábbi címre kérjük
küldeni
Piros Olga, 1442 Budapest, Pf. 106.
e-mail: [email protected]
Bulletin of the Hungárián Geological Society
Tartalom — Contents
* * *
Editor-in-charge
Csaba Baksa,
President of the Hungárián Geological
Society
Editor-in-chief
Géza Császár
Vice editor-in-chief
Orsolya Sztanó
Technical editors
Olga Piros
Dezső Simonyi
Language editor
Philip Rawlinson
Editorial board
Chairman: Csaba Baksa
Tibor, Cserny, László Fodor, Béla
Kleb, Klára Palotás, Gábor Papp,
Attila Vörös
Sponsors
Mól Nyrt.
Colas Északkő Kft.,Elgoscar 2000
Kft., Geoproduct Kft., Mecsekére
Zrt., Mineralholding Kft., OMYA
Kft., OTKA, Perlit-92 Kft., TXM
Olaj - és Gázkutató Kft., Wildhorse
Energy Hungary Kft.
Manuscripts to be sent to
Olga Piros, 1442 Budapest, P. O. box
106.
e-mail: [email protected]
Földtani Közlöny is abstracted and indexed in
GeoRef (Washington),
Pascal Folio (Orleans),
Zentralblatt für Paláontologie
(Stuttgart),
Referativny Zhurnal (Moscow) and
Geológiai és Geofizikai
Szakirodalmi Tájékoztató
Budapest)
Vörös Attila: In memóriám dr. Bárdossy György. 215
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”. — Geological
history ofthe Mátyás Hill reversefault. 227
Bíró Tamás, Józsa Sándor, Karátson Dávid, Szenthe István: A budai Mátyás¬
hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-
vulkanológiai vizsgálata. — The petrographical and volcanological investi-
gation ofthe volcanogenicformation embedded in the bryozoan marlformation
in the Mátyás Hill (Buda Hills, North Hungary). 239
Török Ágnes, Ünnep Viktória, Balázs Attila, Mindszenty Andrea, Kele
Sándor: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai,
geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység). — Complex sediment-
ological, geochemical and geophysical study ofthe Kápolna-hegy spring-
cone (Buda Hills, Hungary). 251
Sümeghy Borbála, Kiss Tímea, Sípos György, Tóth Orsolya: A Maros horda¬
lékkúp felső-pleisztocén-holocén fluviális képződményei. — Laté Pleisto-
cene - Holocenefluvial landforms ofthe Maros River Alluvial Fan. 265
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására. —
Proposalfor a tectonic database. 279
Marton Lajos: Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelem-tartalmának
eredetéről. — About the origin of microelement-content in harst thermal
water systems. 289
Brezsnyánszky Károly: In memóriám Dr. Gaál Gábor 295
Hírek, ismertetések (összeállította Cserny Tibor, Palotás Klára) 303
Első borító: Felső-eocén Schizaster lorioli PÁv. kovásodott maradványa felső-eocén bryo¬
zoás márgában a Mátyás-hegyi-barlangból.
Hátsó borító: Balos eltolódást jelző szintes és lapos dőlésű csúszási karcok az óbudai
Kecske-hegy nagyobbik eocén mészkőfejtőjének ÉK-i falában (Fotók: Pelikán Pál)
C Budapest, 2013 ISSN 0015-542X J
Útmutató a Földtani Közlöny szerzői számára
A Földtani Közlöny — a Magyarhoni Földtani Társulat hivatalos szakfolyóirata — csak eredeti, új tudományos eredményeket
tartalmazó (magyar, ilL idegen nyelven még meg nem jelent) közleményeket fogad el.
Elsődleges cél a hazai földdel foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó tárgyú cikkek megjelentetése. A kézirat lehet: értekezés, rövid
közlemény, vitairat, fórum, szemle, rövid hír, könyvismertetés, ill. a folyóirat egyéb rovataiba tartozó mű. Vitairat a vitatott cikk
megjelenésétől számított hat hónapon belül küldhető be. Ez esetben a vitatott cikk szerzője lehetőséget kap arra, hogy válasza a vitázó
cikkel együtt jelenjék meg. Az értekezések maximális összesíteti teijedelme 20 nyomdai oldal (szöveg, ábra, táblázat, fénykép, tábla). Ezt
meghaladó értekezés csak abban az esetben közölhető, ha a szerző a többletoldal költségének 130%-os térítésére kötelezettséget vállal. A
rövid közlemény terjedelme maximum 4 nyomtatott oldal. A tömör fogalmazás és az állításokat alátámasztó adatszolgáltatás
alapkövetelmény. A folyóirat nyelve magyar és angol. A közlésre szánt értekezés és rövid közlemény bármelyik nyelven benyújtható, az
értekezés esetében magyar és angol nyelvű összefoglalással. Az angol változat vagy összefoglalás elkészítése a szerző feladata. Magyar
nyelvű értekezéshez elvárt egy részletes angol nyelvű összefoglaló. Más idegen nyelven történő megjelentetéshez a Szerkesztőbizottság
hozzájárulása szükséges.
A kéziratot (szöveg, ábra, táblázat, fénykép, tábla) pdf formátumban — lemezen vagy hálózaton keresztül - kell benyújtani. Ha a
szerző nem tudja biztosítani a digitális formát a kézirat elfogadásáról a Szerkesztőbizottság javaslata alapján a Társulat Elnöksége dönt,
tekintettel annak költségvonzatára.
A Szerkesztőbizottság a cikket, indoklással, lektoráltatás nélkül is elutasíthatja. Elfogadás esetén a Szerkesztőbizottság három lektort jelöl
ki. A lektorálásra 3 hét áll rendelkezésre. A harmadik lektor egy elfogadó és egy elutasító vélemény, (vagy elmaradó lektorálás) esetén kapja
meg a kéziratot, amennyiben a szerkesztőbizottság így dönt, miután mérlegelte az elutasítás, ill. a további lektoráltatás lehetőségét.
A szerzőtől a Szerkesztőbizottság a lektorálás után 1 hónapon belül várja vissza a javított változatot. A szöveget word fájlban az
ábrákat és táblázatokat külön-külön fájlban, megfelelő formátumban (1. később), elektronikusan. A teljes anyagból 1 példány nyomatot
is kérünk. Amennyiben a lektor kéri, átdolgozás után újra megtekintheti a cikket, s ha kívánja, pár sorban közzéteheti szakmai
észrevételeit a cikkel kapcsolatban. Abban az esetben, ha a szerzői javítás után megkapott cikkel kapcsolatban a lektor 3 héten belül nem
nyilvánít véleményt, úgy tekintjük, hogy a cikket abban a formájában elfogadta. Mindazonáltal a Szerkesztőbizottság fenntartja magának
a jogot, hogy kisebb változtatás esetén 2 hónapon, nagy átdolgozás esetén 6 hónapon túl beérkező cikkek megjelentetését visszautasítsa.
A kézirat részei (kötelezőjavasolt):
a) Cím h) Diszkusszió
b) Szerző(k), postacímmel (E-mail cím) i) Következtetések
c) Összefoglalás (magyarul, angolul) j) Köszönetnyilvánítás
d) Bevezetés, előzmények k) Hivatkozott irodalom
e) Módszerek 1) Ábrák, táblázatok és fényképtáblák
f) Adatbázis, adatkezelés m) Ábra-, táblázat- és fényképmagyarázatok
g) A téma kifejtése — megfelelő alcím alatt (magyarul és angolul)
A Közlöny nem alkalmaz az alcímek esetében sem decimális, sem abc-s megjelölést. Kéijük, hogy az alcímeknél és bekezdéseknél
ne alkalmazzanak automatikus sorszámozást vagy bekezdésjelölést. Harmadrendű alcímnél nem lehet több. Lábjegyzetek használata
kerülendő, amennyiben mégis elkerülhetetlen, a szöveg végén sorszámozva ún. végjegyzetként jelenik meg.
A cikk szövegében hivatkozások az alábbiak szerint történjenek:
Radócz (1974), ill. (Radócz 1974)
Galácz & Vörös (1972), ül, (Galácz & Vörös 1972)
Kubovics et al. (1987), ill. (Kubovics et al. 1987)
(Galácz & Vörös 1972; Radócz 1974,1982; Kubovics et al. 1987)
(Radócz 1974, p. 15.)
Az irodalomjegyzék tételei az alábbi minta szerint készüljenek:
Wignall, R B. & Newton, R. 2001: Black shales on the basin margin: a model based on examples from the Upper Jurassic of the
Boulonnais, northern Francé. — Sedimentary Geology 144 / 3 ,335-356.
A hivatkozásokban, irodalmi tételekben a szerző nevét kis kapitálissal kell írni, a cikkben kerülendő a csupa nagybetű használata.
Az illusztrációs anyagot (ábra, táblázat, fénykép) a tükörméretbe (170x240 mm) álló, vagy fekvő helyzetben beilleszthető méretben
kell elkészíteni. A fotótábla magassága 230 mm lehet. Az illusztrációs anyagon a vonalvastagság ne legyen 0,3 pontnál, a betűméret ne
legyen 6 pontnál kisebb. A digitális ábrákat, táblákat cdr, kiterjesztéssel, illetve, a tördelő programba történő beilleszthetőség miatt az
Excel táblázatokat word táblázatokká konvertált formában, az Excel ábrákat CorelDraw formátumban tudjuk elfogadni. Amennyiben az
ábra nem konvertálható cdr formátumba, a fekete és színes vonalas ábrákat 1200 dpi felbontással, tif kiteijesztéssel, a szürkeárnyalatos
fényképeket 600, a színes fényképeket 300 dpi felbontással, tif, ill. jpg kiterjesztéssel tudjuk használni. A színes ábrák és képek közlése.a
szerző kérésére és költségére történik.
A Földtani Közlöny feltünteti a cikk beérkezési idejét. A késedelmes szerzői javítás esetén a második (utolsó) beérkezés is
feltüntetésre kerül.
Az előírásoknak meg nem felelő kéziratokat a technikai szerkesztő a szerzőnek, több szerző esetén az első szerzőnek visszaküldi.
A kéziratokat a következő címre kérjük beküldeni: Piros Olga 1443 Budapest, Pf. 106., e-mail: [email protected]
143 / 3 , 215-226., Budapest, 2013
Dr. Bárdossy György
1925-2013
Mély fájdalommal búcsúzunk Bárdossy György akadémikustól, az Akadémiai Aranyérem birtokosától, a Magyarhoni
Földtani Társulat és számos más hazai és külföldi tudományos társaság tiszteleti tagjától. Halálával súlyos, pótolhatatlan
veszteség érte az Akadémiát, a Társulatot és az egész magyar földtant.
1925-ben született Szombathelyen, nemesi családban. Életútjának és nagy ívű, eredményekben gazdag tudományos
pályafutásának csak néhány fontos állomását és mozzanatát áll módomban fölemlíteni ehelyütt; a részletes ismertetést
megteszik a róla megjelent és még megjelenendő emlékező írások.
Nemesi származása és kötődése kettős, mondhatni polarizáló hatással volt sorsára, de a Gondviselésnek köszönhetően,
éppen az ellentétes erők tették igazán magas ívűvé az életpályáját. A nemesi mivolt és hagyomány végig kísérte őt a
tökéletességre törekvésben, a másik ember megbecsülésében, és mozgató rugója volt annak, hogy hazáját szolgálja, és
nemzetét gazdagítsa. Ugyanakkor, élete nagy részét oly korban élte le, amikor — származása miatt — a politikai hatalom
kirekesztő, olykor egzisztenciálisan is fenyegető súlya nehezedett rá.
Még húsz éves sem volt, mikor katonaként, szovjet hadifogságba került. Tudjuk, hogy azokból a táborokból a legtöbben
rokkant, megtört emberként tértek haza. Ő a több éves fogság alatt nem omlott össze, hanem megtanulta az „ellenséges
birodalom” nyelvét. Németül, franciául és angolul már tudott, de az orosz nyelv tudása különleges kincsnek bizonyult a
későbbi évtizedekben.
Hazatérése után, 1947-ben felvételt nyert a budapesti egyetem geológus szakára. A hamarosan meginduló politikai
tisztogatás elől úgy sikerült megmenekülnie, és az egyetemi tanulmányait végül befejeznie, hogy Vadász Elemér pro¬
fesszor segédgeológusi állást szerzett a tehetséges de „osztályidegen” diák számára a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium
cégnél. így jutott Bárdossy György a bauxitkutatás közelébe, így lett módja arra, hogy orosz tudását hasznosítsa, és így
menekült a magyarországi rendszer politikai üldöztetése elől — fonák módon — a szovjet „védőszárnyak” alá. Pályafutása
ezután már nyugodtabb mederben, bár számos állomással tagoltan folytatódott. A bauxitkutató cégnél óriási terepi
tapasztalatot szerzett és a főgeológusságig vitte.
1957-ben a Magyar Állami Földtani Intézet üledék-kőzettani laboratóriumának élére került, ahol az akkor legkor¬
szerűbb röntgendiffraktométeres módszereket vezette be és kidolgozta a — hazánkban addig hiányzó — üledék-kőzettani
osztályozást és nevezéktant.
A következő állomás, 1963-ban a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Laboratóriuma volt, ahol a röntgen¬
diffraktométeres módszerek továbbfejlesztése mellett arra is lehetősége adódott, hogy — immár a nemzetközi együtt-
216
In memóriám dr. Bárdossy György
működések szintjén—újra a bauxitok felé fordulhasson. Az Akadémia égisze, és Szádeczky-Kardoss Elemér támogatása
végre megnyitotta Bárdossy György előtt a külföld kapuit. Az Ő javaslatára jött létre az ICSOBA, a bauxitkutatók
nemzetközi szervezete, ami a „nyugati” és „keleti” kutatók véleménycseréjének és kölcsönös tanulmányútjainak lehető¬
ségét biztosította az akkori megosztott, hidegháborús világban.
1974-ben visszakerült az alumíniumiparba, az ALUTERV tanácsadója lett, majd 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a
HUNGALU cég főgeológusa volt.
1974-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, melynek kibővített anyaga „Karsztbauxitok” címen az Akadémiai
Kiadónál látott napvilágot 1977-ben. Ez a könyv széles körű nemzetközi visszhangot váltott ki: 1981-ben oroszul is
megjelent Moszkvában, majd 1982-ben az Elsevier is kiadta angolul. Később, hasonló sikere volt a lateritbauxitokról írott
könyvnek is, melyet az Elsevier 1990-es kiadása nyomán kínaiul is kiadtak, Pekingben, 1994-ben.
A világjárás, a tapasztalatszerzés, és a világszerte elért megbecsülés és elismerés esztendei következtek ezután. Európa
legfontosabb „bauxitos” országai (Jugoszlávia, Görögország, Olaszország, Franciaország) után a spektrum kiterjedt
Közép-Afrikától Vietnamig és Amerikától Ausztráliáig.
A legnagyobb hatású tudományos, és egyben legmélyebb szakmai-emberi kapcsolatai francia geológusokhoz fűződtek;
itt Michel Durand-Delga és Jean Dercourt nevét kell megemlítenem, akik a mi Akadémiánknak is tiszteleti tagjai.
Bárdossy György vendégprofesszorként a toulousei és a párizsi Sorbonne egyetemeken tartott rendszeres előadásokat, a
tekintélyes Francia Földtani Társulat pedig az 1980-as években tagjává, majd alelnökévé választotta.
A hazai elismertség és megbecsülés azonban ekkor még nem volt teljes körű. Fájdalmas volt számára, hogy itthon nem
kerülhetett egyetemi katedrára.
Ezzel kapcsolatban fölelevenítem ritka személyes beszélgetéseink egyikét. Az 1980-as évek elején, egy nagyszabású,
olasz-amerikai szervezésű konferencián, ahol a karbonát szedimentológia akkori nagyjai mind jelen voltak, a szervezők
jóvoltából szobatársak lettünk. Gyurka bátyámat persze a szakmából már régóta ismertem és tiszteltem, de a konferencián
tartott előadása, és hozzászólásai, a kristálytiszta beszédmód és rögtönzési képesség egészen felvillanyozott. Este, a
szobánkban bátorságot vettem és meg is kérdeztem Tőle: „Gyurka bátyám, miért nem tartasz Te előadásokat az egye¬
temen?” Kissé zavartan, és kesernyés hangon, nehezen válaszolt: „Ezzel a névvel, ezzel a származással ez nem megy!.
„De hát hol van az már; nincs Rákosi-korszak, sőt a Kádár-rendszer is rég megenyhült” — mondtam, kissé felháborodva.
„Nem..., nem bocsátják meg azt olyan könnyen, azok az erők még mindig működnek, legalábbis az egyetemi vonalon.” —
szólt a rezignált válasz,
És valóban, a rendszerváltozásnak kellett eljönnie ahhoz, hogy Bárdossy György hivatalosan is megkapja a teljes
mértékű hazai megbecsülést. Akadémiai levelező tagság 1993-ban, rendes tagság 1998-ban, Széchenyi-díj 1997-ben, és
még sorolhatnám. De mindezek mellett, az egyik legnagyobb öröm számára az volt, hogy—amint egy életrajzi írásában áll
— „Megszűnt kitiltásom a hazai egyetemi oktatásból.” A magam és bizonyára sok kortársam nevében hozzátehetem: kár,
hogy túl későn. Egy ilyen kitűnő és nagy tudású előadó egyetemi éveink fénypontja lehetett volna.
Bárdossy György élete utolsó évtizedeiben is csodálatosan aktív maradt. Hazánkban úttörőnek számító geomate-
matikai működését még sokan fogják méltatni. Részt vett a kormányzat által létrehozott Radioaktív Hulladékokat Kezelő
Közhasznú Társaság szakértői bizottságában és a Bátaapáti tároló minősítésében. A világ kőolaj- és földgáz-készleteinek
és perspektíváinak kritikai értékelésével is intenzíven foglalkozott.
A talán leginkább csodálatra méltó azonban az, hogy a legutóbbi években szinte ontotta a bauxitos témájú kismo¬
nográfiákat. A pályája kezdetén, az iparban, a bauxitkutatásban összegyűlt rengeteg adatot — mielőtt veszendőbe
mennének — kívánta megörökíteni az utókor számára, és sikerrel. A könyvek az Akadémia pénzügyi támogatásával és a
Magyai' Állami Földtani Intézet kiadásában, a legfontosabb bakonyi bauxitterületekről szólnak: Halimba (2009), Szőc
(2010), Nyirád (2011). A hattyúdal, melyet Iharkút bauxittelepeiről Mindszenty Andrea társszerzővel készített el, a közeli
jövőben jelenik meg. Néhány héttel ezelőtti, utolsó telefonbeszélgetésünkkor Gyurka bátyám — az elhatalmasodott súlyos
kór fenyegetését világosan látva — azt mondta: „Csak azt szeretném megérni, hogy ezt a kötetet kézbe vehessem.
Sajnos ezt nem érte meg. De megért egy olyan sikeres életpályát, amely keveseknek adatik meg. És megérte azt, hogy
Istenben megnyugodva, szerető, támogató és gondozó feleség mellett hunyhatta le a szemét. Ez pedig nagyon keveseknek
adatik meg.
Kedves Gyurka Bátyánk, szeretettel és emlékedet megőrizve, búcsúzunk Tőled. Nyugodj békében!
Vörös Attila
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
217
Bárdossy György szakirodalmi munkássága
1953
Bárdossy Gy. & Lieszkovszky Zs. 1953: Adatok a titán geokémiájához. — Földtani Közlöny 83 / 7 - 9 , 230-242.
1954
Bárdossy, Gy. & Lieszkovszky, Zs. 1954: Contributions to the geochemistry of titanium. — Acta Geologica Academiae Scientarium
Hungaricae 2 / 3 - 4 , 191-203.
Bárdossy Gy. & Lieszkovszky Zs. 1954: Készletszámítások módszertani kérdései. — Földtani Közlöny 84 / 1 - 2 , 11-120.
Bárdossy Gy. 1954: Melanterit a szőci bauxitban. — Földtani Közlöny 84 / 3 , 217-219.
1955
Bárdossy Gy. 1955: Geofizikai módszerek alkalmazásának földtani lehetőségei a bauxitkutatásban. — In: Geofizika az ásványi
nyersanyagkutatás szolgálatában: Magyar Geofizikusok Egyesülete ankétján elhangzott előadások. — Budapest, 1955. 03. 25-26.
Budapest, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 30-32.
Bárdossy Gy. 1955: Készletszámítások gyakorlati kérdései a bauxitföldtanban. — Földtani Közlöny 85 / 2 , 157-168.
Bárdossy, Gy. 1955: New data on bauxiteoccurrences of the SW Bakony Mountains, Hungary. — Acta Geologica Academiae
Scientarium Hungaricae 3,1-14,
Bárdossy Gy. 1955: Szovjet bauxitkeletkezési elméletek. — Földtani Közlöny 85 , 416-419.
Bárdossy Gy. 1957: A Szőc és Nyirád környéki bauxit. — In: Barnabás K, Bárdossy Gy., Bertalan K., Csillag P., Gőbel E., Jaskó
S., Szentes F. & Szőts E. (szerk,): Bauxitföldtani kutatások Magyarországon 1950-54 között. — Magyar Állami Földtani Intézet
Évkönyve 46 / 3 , 433-454.
1957
Bárdossy Gy. 1957: Csigamaradvány a nagykovácsi agyagos bauxitból. — Földtani Közlöny 87, p. 454.
Bárdossy, Gy. 1957: Geologija bokszitovüch mesztorozsgyenyij Vengrii. — Izyestiya Akademii NaukSssr Seriya Geologiceskaja, 3-18.
Bárdossy Gy. 1957: Statisztikai módszerek alkalmazása a földtanban. — Földtani Közlöny 87,325-342.
Barnabás K., Bárdossy Gy., Bertalan K., Csillag R, Gőbel E„ Jaskó S.. Szentes F. & Szőts E. (szerk.) 1957: Bauxitföldtani
kutatások Magyarországon 1950-54 között.— Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 46/3,385-558.
Bárdossy Gy. 1957: A Szőc és Nyirád környéki bauxit. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 46/3,433^-54.
1958
Bárdossy, Gy. 1958: The geochemistry of Hungárián bauxites Part I. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 5,
103-155.
Bárdossy, Gy. 1958: The geochemistry of Hungárián bauxites Part II. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 5,
255-286.
1959
Bárdossy Gy. 1959: Adatok a cserszegtomaji kaolinos agyag ismeretéhez. — Földtani Közlöny 89,374-380.
Bárdossy, Gy. 1959: The geochemistry of Hungárián bauxites. Part III-IV. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 6, 1-53.
Bárdossy Gy. & Bőd M. 1959: Új módszer az üledékes kőzetek redox viszonyainak meghatározására. — Geofizikai Közlemények —
Geophysical Transactions 8,53-72.
1960
Bárdossy, Gy. & Bőd, M. 1960: Novüj metod izmerenyij okiszlityelno- vossztanovityeljnüch szvojszt oszadocsnüch porod. —
Geokhimiya 3,247-250.
1961
Bárdossy Gy. 1961: A magyar bauxit geokémiai vizsgálata. — MÁFI, Budapest, 231 p.
Bárdossy Gy. & Bőd M. 1961: Oxidáció és redukció szerepe a földtanban. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1957-58.
évről, 279-302.
Bárdossy Gy. 1961: Jelentés az üledékes kőzettani laboratórium 1957-58 évi munkájáról. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi
Jelentése az 1957-58. évről, 557-564.
Bárdossy Gy. 1961: A magyar bauxit összetételének és keletkezésének kérdései. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az
1957-58. évről, 815-823.
Bárdossy Gy. 1961: Adatok a cserszegtomaji kaolinites tűzálló agyag telepek ismeretéhez. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi
Jelentése az 1957-58. évről, 825-845.
Bárdossy, Gy. & Bőd, M. 1961: A new method to characterize the State of oxydation of rocks. — Acta Geologica Academiae Scientarium
Hungaricae 7,29-35.
218
In memóriám, dr. Bárdossy György
Bárdossy Gy. 1961: Üledékes kőzeteink nevezéktanának kérdései. — Földtani Közlöny 91,44-64.
Bárdossy Gy. 1961: Kovásodott fatörzsek röntgendiffraktométeres vizsgálata. — Földtani Közlöny 91,442^144.
Bárdossy, Gy. 1961; Mineralogisch-petrographische Untersuchung einiger Bauxite aus den nieder-österreichischen Kalkalpen. —
Jahrbuch dér Geologischen Bundesanstalt 104,405-414.
Bárdossy Gy. 1961: Sümeg környéki bauxit. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 94/7,457-463.
1962
Bárdossy Gy. 1962: Ásványi elegyrészek meghatározása vékonycsiszolatban röntgendiffraktométerrel. — Földtani Közlöny 92,
319-323.
Bárdossy, Gy. 1962: Sur la composition et la genese des bauxites de la Hongrie. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 49/4,
1017-1028.
Bárdossy, Gy. 1962: Contributions to the knowledge of the kaolinitic refractory clay deposits of Cserszegtomaj. — Magyar Állami
Földtani Intézet Évkönyve 49/4,1029-1052.
Bárdossy Gy. 1962: Jelentés az üledékkőzettani laboratórium 1959. évi munkájáról. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az
1959. évről, 497-500.
Bárdossy, Gy. 1962: Petrographische und geochemische Auswertung von Tiefbohrungen. — Freiberger Forschungshefte. Reihe C,
Geowissenschaften, Palaontologie 123,141-149.
Bárdossy, Gy. 1962: The relation of the kaolinitic clay deposits of the Bakony Mountains to the deposits of bauxite. — Acta Geologica
Academiae Scientarium Hungaricae 6/3-4,333-340.
1963
Bárdossy Gy. & Hajós M. 1963: A Szurdokpüspöki diatómás rétegösszletek üledékföldtani és geokémiai jellemzése. — Magyar Állami
Földtani Intézet Évi Jelentése az 1960. évről, 121-146.
Bárdossy Gy. 1963: Jelentés az üledékkőzettani laboratórium 1960 évi munkájáról. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az
1960. évről, 395-401.
Bárdossy, Gy. 1963: Application des rayons X a l’examen minéralogique des plaques minces. — Comptes Rendus Geoscience 256,
2437-2438.
Bárdossy, Gy., Monod, Th. & Pomerol, Ch. 1963: Découverte d’analcimolites d’origine endogene dans les “Richats”, Adrar
Mauritanien. — Comptes Rendus de l Academie des Sciences serie II fáscicule A-Sciences de la Térré et des Planetes 256,
3934-3936.
1964
Bárdossy Gy. 1964: A kőzetek korszerű anyagvizsgálati módszerei. —Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 46 p.
Bárdossy Gy. & Noskené Fazekas G. 1964: A Pécs környéki alsó liász kőszénösszlet alapszelvényeinek üledékkőzettani vizsgálata. —
Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1961. évről, 41-59.
Bárdossy Gy. 1964: A pécsi kőszén röntgendiffraktométeres vizsgálata. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1961. évről,
81-95.
Bárdossy Gy. A röntgenvizsgálatok földtani alkalmazásának módszerei. — Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1961. évről,
591-616.
Bárdossy, Gy. 1964: Die Entwicklung dér Bauxitgeologie seit 1950. — In: Symposium sur les bauxites, oxydes et hydroxydes
d’aluminium. Zágráb, Horvátország, 1963.10. 01-03., 31-50.
Bárdossy, Gy. & Langier-Kuzntarova, A. 1964: Petrographic study of the Silurian sediments of northeastern Poland. — In: Inter¬
national Geological Congress New-Delhi: Proceedings ofthe 15th Section. Konferencia New Delhi, India, 1964, 96-112.
1965
Bárdossy, Gy. 1965: Bibliographie des travaux concernant les bauxites. — Travaux ICSOBA 1 , 49-68.
Bárdossy, Gy. 1965: Détermination des composants amorphes dans les roches pár les méthodes diffractométriques. — Comptes Rendus
de l Academie des Sciences serie Il fascicule A-Sciences de la Térré et des Planetes 260, 6637-6640.
Bárdossy, Gy. 1965: Erfahrungen in dér quantitativen röntgenographischen Phasenanalyse dér Gesteine. — Jahresbericht dér
Bergakademie Freiberg 17 / 2 , 65-70.
Bárdossy, Gy., Konda, J., Rappné Sík, St. & Tolnay, V. 1965: Kristobalit v bat-kelovejskikh radioljaritakh gór Bakony. — Problemy
Geokhimii, 521-536.
1966
Bárdossy Gy. 1966: A bauxit ásványos összetételének röntgendiffrakciós vizsgálata. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 99/8,
355-363.
Bárdossy, Gy. 1966: Bibliographie concernant les bauxites (1950.1. 1. - 1964. XII. 30.). — Travaux ICSOBA 4,1-51.
Bárdossy, Gy. & Csajághy, G. 1966: Geochemical data on the Mesozoic of Hungary. — Acta Geologica Academiae Scientarium
Hungaricae 10,117-131.
Bárdossy, Gy. 1966: Les minéraux hydrosilicatés (argileux, de la bauxite. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 10,
233-248.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
219
1967
Bárdossy Gy. 1967: A bauxitföldtan jelenlegi állása a nemzetközi irodalom tükrében. — MTA X. Osztály Közleményei 1, 97-117.
Bárdossy Gy. & Balkay B. 1967: Lateritesedési részfolyamat vizsgálatok guineai lateriteken. — Földtani Közlöny 97 / 1 , 91-110.
Bárdossy Gy. 1967: Görögország bauxittelepei. — Földtani Kutatás 10 / 4 , 52-63.
Bárdossy, Gy. 1967: Metód kojicsesztvennovo minyeralogicseszkovo analiza bokszitov i lateritov sz pomoscsju rentgenovszkovo
diffraktometra. — Litologia i Poleznye Iskopaemye 6,125-139.
Bárdossy, Gy. 1967:0 tyeoriji proiszhozsgyenyija terra-rossa i raszprosztranyenyija bokszitov na tyerritoriji Vosztocsnüch Alp i Kárpát.
— Kora Vyvetrivanija 10 , 100-109.
Bárdossy, Gy. & Mack, E. 1967: Zűr Kenntnis dér Bauxite des Parnass-Kiona Gebirges. — Mineralium Deposita 2 , 334-348.
1968
Bárdossy Gy. 1968: Törökország bauxittelepei. — Földtani Kutatás 11 / 1 , 47-51.
Bárdossy Gy. 1968: Az Eplény környéki bauxit. — Földtani Közlöny 98 / 3 - 4 , 408-426.
Bárdossy, Gy. & Sajgó, Cs. 1968: Aluminit in den Bauxitlagerstatten von Szőc, Ungarn. — Acta Geologica Academiae Scientarium
Hungaricae 12,3-10.
Szádeczky-Kardoss, E., Bárdossy, Gy„ Füst, I., Pesty, L„ Kliburszky, B., Tömör, E. & Tomschey, 0.1968: On the montmorillonite
facies. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 12 , 61-65.
1969
Bárdossy Gy. 1969: Üledékföldtani, kőzettani és bauxitföldtani laboratóriumi anyagvizsgálati módszerek újabb eredményei a Szovjet¬
unióban.— MTA X, Osztály Közleményei 2,303-310.
Grasselly, Gy., Szabó, Z., Bárdossy, Gy. & Cseh-Németh, J. 1969: Data on the geology and minerology of the Eplény manganese őre
deposit. — Acta Mineralogica Petrographica 19 / 1 , 15-43.
1970
Bárdossy Gy. & Pantó Gy. 1970: Bauxitok vizsgálata elektronmikroszondával. — Bányászati és Kohászati Lapok,-Bányászat 103,
825-837.
Bárdossy, Gy. 1970: Comparaison des bauxites de karst. — In: Bárdossy Gy. (szerk.): Conference on bauxite Geology. Budapest, 1969.
09. 04 -1969. 09. 08. —Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 54/3,51-65.
Bárdossy, Gy (szerk.): Conference on bauxite Geology. Budapest, 1969. 09. 04 - 1969. 09. 08. — Magyar Állami Földtani Intézet
Évkönyve 54/3,484 p.
Bárdossy, Gy., Pantó, Gy., Sajgó, Cs. & Meskó, L. 1970: Le metamorphisme de contact de la bauxite a Bedarieux et quelques aspects
generaux du metamorphisme des bauxites. — Bulletin de la Societe Geologique de Francé 7,856-869.
Bárdossy, Gy. 1970: Possibilities of the joint application of X-ray diffractometer and derivatograph to the quantitative phase analysis of
bauxites and similar rocks. — Acta Chimica Academiae Scientarium Hungaricae 63/3,267-277.
Bárdossy, Gy., Meskó, L., Póka, T„ Sajgó, Cs. & Tomschey, O. 1970: Sedimentpetrografische Untersuchung dér Tertiaren Gesteine
des Algyőer Gebiestes (Südostungarn). — Acta Geologica Hungarica 14,251-269.
Bárdossy, Gy. 1970: Bauxite deposits in Hungary. — In: Bauxite-alumina-aluminium: Proceedings of the second international
symposium of the International Committee fór Studies of Bauxites, Oxides and Hydroxides of Alumínium (ICSOBA, Budapest
October 6-10,1969), 9-20.
1971
Bárdossy, Gy. & Pantó, Gy. 1971: Investigation of bauxites with the help of electron-probe. — Tschermarks Mineralogische und
Petrographische Mitteilungen 15,165-184.
Bárdossy, Gy. 1971: Bibliographie des travaux concernant les bauxites (1965-68). — Travaux ICSOBA 8,1-34.
1972
Bárdossy, Gy. & Pantó, Gy. 1972: On the pyrite types in bauxites. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricael6 ,3—11.
Solymár, K, Bárdossy, Gy. & Jónás, K. 1972: Cr-containing boehmite and A1 containing Cr mineral in a bauxite sample from
Severoonezhsk. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 16,83-89.
Bárdossy Gy. 1972: Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus 70 éves. — Földtani Közlöny 102/2,141-142.
1973
Bárdossy, Gy. 1973: Bauxite formádon and plate tectonics. — Acta Geologica Academiae Scientarium Hungaricae 17,141-154.
Bárdossy Gy. 1973: Bauxitképződés és lemeztektonika. — MTAX. Osztály Közleményei 6/1-4,227-240.
Bárdossy, Gy. 1973: The complex methods developed in Hungary fór the mineralogical petrological and geochemical evaluation of
bauxites. — In: Proceedings of the 2nd Conference ofVAMI and FK1 experts, Lening rád, 1972. 27-42.
Bárdossy, Gy.. Solymár, K. & Jónás, K. 1973: Chromium containing boehmite and aluminium containing chromium mineral in a
bauxite sample from Severoonyezsszk. —In: Proceedings ofthe 2nd Conference ofVAMI and FKI experts, Leningrad in 1972.
155-160.
220
In memóriám dr. Bárdossy György
Bárdossy, Gy. 1973: Évaluation quantitative des bauxites de karst. — In: ICSOBA Troisieme Congres International, Nice,
Franciaország, 1973. 17-24.
Bárdossy, Gy. & Pantó, Gy. 1973: Trace mineral and element investigation in bauxites by electron-probe. — In: ICSOBA Troisieme
Congres International, Nice, 1973, 47-53.
Bárdossy, Gy. & Balkay, B. 1973: Isszledovanyijaprocesszovlateritizacii (po Gvinyejszkimlateritam,. —Kora Vyvetrivanija 16,3-14.
Bárdossy, Gy. & Balkay, B. 1973 : Lateritisation in Guinea. — ALUTERV Technical Papers. Budapest, 1-30.
Bárdossy, Gy. 1973: Le role des hydromicas dans les bauxites, les latérites et les terra-rossa. —IXth Congress ofthe Carpatho-Balcan
Geological Association, Budapest, 1973, Vol. 4., 313-318.
Bárdossy, Gy. 1973: Principles of Geology. —International Postgraduate Course on the principles and methods of engineering geology.
UNESCO, Budapest, 160 p.
Bárdossy, Gy. 1973: Review of the discussion on terminologic problems. — Travaux ICSOBA 9,95-97.
Bárdossy, Gy. & Nicolas, J. 1973: Proposition pour une terminologie des bauxites. — Travaux ICSOBA 9,99-104.
Bárdossy, Gy., Pantó, Gy. & Papastamatiou, .1. 1973: Étude minéralogique, pétrographique et géochimique des bauxites du M a im
inférieur dans la région de Distomon, Grece.— Travaux ICSOBA 9,143-149.
Bárdossy, Gy., Vassel, R. & Árkossy, K. 1973: Quantitative phase analysis and texture of typical Hungárián and Soviet bauxite
samples. — In: Proceedings ofthe 2nd Conference ofVAMI and FKIexperts, Leningrad, 1972. 43-142.
1975
Bárdossy, G., Imre, A., Solymár, K. & Jónás, K. 1975: Interrelation of Bauxite Texture, Micromorphology and Mineral Hetero-
morphism. — Journal ofthe Minerals Metals & Materials Society 27/12, p. A18.
1976
Bárdossy Gy. 1976: Általános földtan. — UNESCO Nemzetközi továbbképző tanfolyam a mérnökgeológia alapjairól. Budapest, 199 p.
Bárdossy, Gy. & Boni, M. 1976: Die Bauxirlagerstatten in Süditalien. — Erzmetall 29/9,411-415.
Bárdossy, Gy. 1976: Die Tonminerale dér Bauxitlagerstatten. — Schriftenreihe dér Geologischen Wissenschaften Berlin, 5,9-18.
Bárdossy Gy. & Tóth P. 1976: Gyenge minőségű bauxitok ipari értékelése és a komplex hasznosítás lehetőségei. — In: Örsi A. (szerk.):
50 éves Fejér megye bauxitbányászata: 1926-1976. —Fejér Megyei Bauxitbányák, Kincsesbánya, 16-20.
Bárdossy, Gy., Jónás, K, Imre, A. & Solymár, K. 1976: Interrelation of bauxite texture, micro-morphology, mineral individualism and
heteromorphism. —In: Proceedings ofthe symposium held atthe 105thAIMEAnnualMeeting, has Vegas, Nevada, February 22-26,
1976, Vol. 3., Lightmetals, 76-85.
Bárdossy Gy., Pantó. Gy. & Várhegyi, Gy. 1976: Rare metals of Hungárián bauxites and conditions of their utilisation. — Travaux
ICSOBA 13,221-231.
Bárdossy, Gy. 1976: 50 éves Fejér megye bauxitbányászata. — A Fejér megyei bauxitbányák kiadványa, Budapest. 16-20.
1977
Bárdossy, Gy., Jónás, K, Imre, A. & Solymár, K. 1977: Interrelations of Bauxite Texture, Micromorphology, Mineral Individualism,
and Heteromorphism. — Economic Geology 72/4,573-581.
Bárdossy, Gy., Boni, M., Páll’ Aglio, M., D’Argenio, B. & Pantó, Gy. 1977: Bauxites of peninsular Italy, composition, origin and
geotectonic significance. — In: Monograph series on mineral deposits; 15. — Gebrüder Borntraeger, Berlin, 61 p.
Bárdossy Gy. & Tóth P. 1977: Gyenge minőségű bauxitok ipari értékelése és a komplex hasznosítás lehetőségei. — Bányászati és
Kohászati Lapok, Bányászat 110/8,529-533.
Bárdossy Gy. 1977: Karsztbauxitok: Bauxittelepek karbonátos kőzeteken. —Akadémiai Kiadó, Budapest, 413 p.
Bárdossy, Gy. & Fontboté, J. M. 1977: Observations on the age and origin of the reported bauxite at Portilla de Luna, Spain. —
Economic Geology 72, 1355-1358.
Bárdossy, Gy., Várhegyi, Gy. & Pantó, Gy. 1977: Redkije elementy v vengerskikh boksitakh i vozmozhnosti ikh izvlechenyja. —
Geologija Rudnykh Mestorozhdenij 3,72-81.
1978
Bárdossy, G. & Brindley, G. W. 1978: Rancieite Associated with a Karstic Bauxite Deposit. — American Mineralogist 63/7-8,
762-767.
Bárdossy, G., Csanady, A. & Csordas-Toth, A. 1978: Scanning Electron-microscope Study of Bauxites of Different Ages and Origins.
— Clays and Clay Minerals 26/4,245-262.
1979
Bárdossy, G. & White, J. L. 1979: Carbonate Inhibits the Crystallization of Aluminum Hydroxide in Bauxite. —Science 203/4378,
355-356.
Bárdossy, G., Molnarperl, I. & Feher, 1.1979: New Processes Fór Analysis of Bauxite-organics. — Journal of Metals 31/12, p. 65.
Bárdossy Gy., Dózsa L.-né, Gecse É., Kenyeres J.-né & Siklósi L.-né 1979: Bassanit és metabasaluminit a magyarországi bauxitban.
— Földtani Közlöny 109/1,111-119.
Bárdossy, Gy. 1979: Growing significance of bauxites. — Episodes 2,22-25.
Bárdossy, Gy., Jónás K. & Imre A. 1979: Interrelation of bauxite texture micromorphology, mineral individualism and hetero¬
morphism. — In: Characterisation and prospecting of bauxites. —ALUTERV-FKI Print, Budapest, 59-71.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
221
Bárdossy Gy., Bottyán L., Gadó P., GrigerÁ., & Sasvári J. 1979: Sokösszetevős kristályos porkeverékek diffraktometriára alapozott
mennyiségi fázisanalizise. — Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 112/3,130-137.
Bárdossy, Gy. 1979: The role of tectonism in the formation of bauxite deposits. — Travaux ICSOBA 15,15-34.
1980
Bárdossy, G„ Bottyán, L„ Gado, P., Griger, A. & Sasvari, J. 1980: Automated Quantitative Phase-analysis of Bauxites. — American
Mineralogist 65/1-2,135-141.
Fodor, B., Lengyel, V.-né,Lados, B. & Bárdossy, Gy. 1980: Computer-aided information systemof mineral resource in the Hungárián
Aluminium Corporation. — 17th International Symposium on the application of computers and mathematics in the mineral
industries: APCOM. Moszkva, 1980.10.20-1980.10.25., Vol. 2,271-279.
Bárdossy, Gy. & Papastawrou, S. E. 1978: Stratigraphisch- mineralogische Untersuchung dér Bauxite von Katsika, Halbinsel Chalki-
dike, Griechenland. — 4th International Congress of ICSOBA. Athén, 1978.10. 09-1978.10. 12., 4., 2-38.
1981
Bárdossy Gy. 1981: A bauxitkutatás eredményei az V. ötéves tervben és feladatai a VI. ötéves terv folyamán. — Földtani Kutatás 24/3,5-9.
Bárdossy, Gy., Lengyel, V.-né, Fodor, B., Rapp, F. & Bárdossy, A. 1981: Application of mathematical and geostatistical methods in
Hungárián bauxite prospecting and mining. — In: Mathematical Methods in Geology. Mining Pribram Symposium Proceedings.
Pribram, 1981. 10.12-1981.10.16., 118-141.
Bárdossy Gy. 1981: Bauxitgazdálkodásunk kérdései. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 114/1,612-620.
Bárdossy Gy. 1981: Bauxitgazdálkodásunk kérdései.— Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője
3,235-266.
Bárdossy, Gy. & Znamenska, O. P. 1981: Karstovyje boksity. — Nauki o zemle. FundamentaVnyje trudy zarubeznych ucenych po
geologii, geofizike i geochimii. — Mir, Moszkva, 454 p.
Bárdossy, Gy. 1981: Les bauxites européennes, leur géologie, prospection et valorisation économique. — Cronique de la Recherche
Miniere 459,5-21.
Bárdossy, Gy. 1981: Paleoenvironments of laterites and lateritic bauxites. Effect of global tectonism on bauxite formation. — In:
“Lateritisation Processes Proceedings ofthe International Seminaron Lateritisation Processes Trivandrum. New-Delhi, Bombay,
Calcutta, 1979.12.11. —1979.12.14., Balkema Publishers, 287-294.
1982
Bárdossy Gy. 1982: Észrevételek a magyarországi bauxit elterjedésének és teljes megkutatásának kérdéseihez. — Földtani Kutatás
25/2,49-54.
Bárdossy, Gy. 1982: KarstBauxites. Bauxite Deposits on Carbonate Rocks. — Development in Economic Geology; 14. Elsevier Science
Pubbshers B.V., Amsterdam; Oxford; New York, 441 p.
Bárdossy, Gy. & Szabó, E. 1982: Quantification of depositional features of lateritic bauxite deposits. — Records ofthe Geological
Survey of India 114/5,5-9.
1983
Bárdossy Gy., Pataki A. & Nándori Gy. 1983: Bauxitföldtani térképsorozat kidolgozása és gyakorlati alkalmazása az iharkúti
külfejtéses bauxitbányászatban.— Földtani Kutatás 26/1,3-10.
Bárdossy, Gy. 1982: A comparison of the main lateritic bauxite regions of our globe. — In: Lateritisation processes: Proceedings ofthe
II. International Seminar on Lateritisation Processes held in Sáo Paulo, Brazil, July 4-12, 15-52.
1984
Bárdossy, A. & Bárdossy, G. 1984: Comparison of Geostatistical Calculations with The Results of Open-pit Mining At the Iharkút
Bauxite District, Hungary — A Case-study. — Journal ofthe International Association fór Mathematical Geology 16/2,173-191.
Bárdossy Gy. 1984: Bauxitkutatás és bauxitföldtan. In: Várhegyi Gy. (szerk.): A magyar aluminium 50 éve. — Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 89-105.
Bárdossy, Gy. 1984: European bauxite deposits. — In: Leonard, J. (ed.): Bauxite: Proceedings ofthe 1984 Bauxite Symposium, Los
Angeles, Califomia, February 27 - Marcii 1,1984, 411^435.
Bárdossy Gy., Fodor B., Lengyel V.-né & Bárdossy A. 1984: Tapasztalatok számítástechnikai és geostatisztikai módszerek
alkalmazására a magyar bauxitkutatásban és bányászatban.— Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 118/5,305-311.
Bárdossy, Gy., Szantner, F., Szabó, E. & Hegedüsné Konc, M. 1984: The main types of bauxite deposits in Hungary. — In: 27.
Nemzetközi Geológiai Kongresszus. Budapest, 1984, C.12. Szekció előadásai, 95-106.
1985
Bárdossy Gy. 1985: A magyar bauxit és ásványai. — In: Koch S. & Mezősi J. (szerk.): Magyarország ásványai. — Akadémiai Kiadó,
Budapest, 384-409.
Bárdossy, Gy., Fodor, B., Lengyel, V.-né & Bárdossy, A. 1985: Anwendung geostatistischer Methoden in dér ungarischen
Bauxitprospection und ihr Einfluss auf den Bauxitbergbau. — Erzmetall 38/1,18-22.
222
In memóriám dr. Bárdossy György
Bárdossy Gy., Fodor B., Lengyel V.-né & Bárdossy A. 1985: Tapasztalatok számítástechnikai és geostatisztikai módszerek alkalma¬
zására a magyar bauxitkutatásban és bányászatban. — Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat 118/ 5,305-311.
Bárdossy, Gy., Csordás-Tóth, A. & Klug, A. 1985: Scanning electron microscopic and X-ray powder diffraction study of
manganiferous bauxite, Kincsesbánya, Hungary. — Clays and Clay Mineráls 33/6,532-538.
Fodor, B., Lengyel, V.-né, Rapp, F., Bárdossy, Gy. & Bárdossy, A. 1985: Application of geostatistical methods in Hungárián bauxite
mining and míning geology. — Travaux ICSOBA 14-15,167-179.
Vizy B., Bárdossy Gy., Szantner F. & Bartók A. 1985: A bauxit kutatás helyzete és feladatai. — Földtani Kutatás 28/4,3-11.
Bárdossy Gy. & Fodor B. 1985: A kutatási fázisok, ismeretességi kategóriák kérdései a bauxitkutatásban. — Földtani Kutatásiéig 21-23.
Lengyel V.-né, Fodor B., Bárdossy Gy. & Rapp F. 1985: A Magyar Alumíniumipari Tröszt számítógépes ásványi nyersanyag
információs rendszere. — Földtani Kutatás 28/4,49-53.
1986
Bárdossy, Gy. & Szabó, E. 1986: Lateritic bauxites. —Memoirs ofthe Gelological Survey of India 120,41-50.
D’Argenio, B., Mindszenty, A., Bárdossy, Gy., Juhász, E. & Boni, M. 1986: Bauxites of Southern Italy revisited. —Rendiconti della
Societa Geologica Italiana 9/2,263-268.
1987
Bárdossy, Gy., Bárdossy, A., Fodor, B., Lengyel, V.-né & Rapp, F. 1987: L’ utilisation des méthodesstatistiques et géostatistiques pour
l’étude des bauxites de la Hongrie. — Sciences de la Térré Informatique Geologique 26,23—41.
1988
Bárdossy, Gy. 1988: Geostatistics in Hungary. —De Geostatisticis 3,15-16.
Tardy, Y., Bárdossy, G. & Nahon, D. 1988: Activity of Water Fluctuations and Hydrated or Dehydrated Mineral Successions Within
Bauxitic and Ferruginous Lateritic Profiles. — Comptes Rendus de l Academie des Sciences serie II fascicule B-Mecanique PH
307/7,753-759.
1989
Bárdossy, A. & Bárdossy, Gy. & Bogárdi, I. 1989: Application of geological information to kriging. — In: Armstrong, M. (ed.):
Geostatistics: Proceedings of the third international geostatistics congress, September 5-9, 1988. Avignon, Kluwer Academie
Publishers, Amsterdam, 591-602.
Bárdossy, Gy. 1989: A review of worldvide bauxite reserves, their mining and economic importance. — Erzmetall 42/4,172-177.
Bárdossy Gy. 1989: A világ bauxitvagyonának és a magyar bauxitvagyon megitélésének alakulása napjainkig. — Bányászati és
Kohászati Lapok, Bányászat 122/1,6-12.
Bárdossy, Gy. 1989: Bauxites. — In: Bosák P (ed.): Paleokarst a systematic and régiónál review. Developments in earth surface
processes; 1. Academia Prague, Praha, 399-418.
Bárdossy, Gy., Fuchs, Y, & Glazek, J. 1989: írón őre deposits in paleokarst.—In: Bosák P. (ed.): Paleokarst a systematic and régiónál
review. Developments in earth surface processes; 1. Academia Prague, Praha, 419-429.
Bárdossy Gy. & Fodor B. 1989: Ismeretességi kategóriák. — Földtani Kutatás 32/4,99-103.
Bárdossy Gy. 1989: Lateritic bauxite deposits. A world-wide survey of observed faets. — Travaux ICSOBA 19/22,11-18.
Bárdossy, Gy. & Aleva, G. J. J. 1989: The Amazon Basin. — Travaux ICSOBA 19/22,455-458.
Bárdossy, Gy. & Kordos, L. 1989: Paleokarst in Hungary. — In: Bosák P. (ed.): Paleokarst a systematic and régiónál review.
Developments in earth surface processes; 1. Academia Prague, Praha, 137-153.
Bárdossy Gy., Faller G., Fodor B, Gagyi Pálffy A., Gál L, Kovács F., Mihályfi Gy., Széles L., Tóth J. & Tóth M. 1989:
Szénbányászatunk természeti adottságai, gazdaságossága I. — Gazdaság és Energia 4,6-11.
1990
Bárdossy, G. & Dercourt, J. 1990: Paleogeographic Setting and Origin of Mediterranean, Near-east andMiddle-east Tethyan Bauxites.
—Bulletin de la Societe Geologique de Francé 6/6,869-888.
Bárdossy Gy. 1990: A hazai ásványi nyersanyagkutatás és értékelés korszerűsítésének kérdései. —Földtani Kutatás 33/1-2,5-11.
Bárdossy, Gy. & Aleva, G. J. J. 1990: Lateritic bauxites. — ín: Developments in Economic Geology; 27., Amsterdam; Oxford; New
York; Tokyo: Akadémiai Kiadó - Elsevier Science Publishers, 624 p.
1991
Haas, J., Bárdossy, Gy. & Mindszenty, A. 1991: Tethyan Bauxites —The State of the Art. —Acta Geologica Hungarica 34/3,161-162.
Bárdossy, Gy. & Juhász, E. 1991: Application of sedimeotological methods to karst bauxites evaluation: the Halimba-Szőc area,
Hungary. —Acta Geologica Hungarica 34/3,241-252.
Fodor B., Bárdossy Gy., Gondozó Gy., Mihályfi Gy. & Rapp F. 1991: Márkushegy III. bányaüzem beruházási kockázat számítása.
Esettanulmány. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124/3-4,154-161.
1992
Bárdossy Gy. 1992: Matematikai módszerek és számítógépek alkalmazása a tudományos és az ipari bauxitkutatásban: The use of
geomathematics and computerizationin scientific bauxite research and bauxite exploration. —Alumínium és Színesfémek 25/2,44-53.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
223
Bárdossy Gy. & Bourke, D. J. 1992: A világ bauxitelőfordulásainak összehasonlító értékelése új timföldgyárak létesítése szem¬
pontjából. — Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 126/10-11,387-394.
1993
Bárdossy, Gy. & Bourke, D. J. 1993: An assessment of world bauxite deposits as sources fór greenfield alumina plánt developments. —
Alumínium 69/10,888-894.
1994
Bárdossy, Gy. 1994: Carboniferous to Jurassic bauxite deposits as paleoclimatic and paleogeographi indicators. — In: Embry, A. F.,
Beauchamp, B. & Glass, D. J. (eds): Pangea: Global environments andresources: Pangea conference. Memoir Canadian Society of
PetroleumGeologists, 17., Canadian Society of Petroleum Geologists, Calgary, 283-293.
Bárdossy, Gy. & Aleva, G. J. J. 1994: Lateritic Bauxites. — Beijing: Liaoning Science and Technology Publishing House, 541 p.
Combes, P. J. & Bárdossy, G. 1994: Typologie et controle géodinamique des bauxites thétysiennes. — Comptes Rendus de lAcademie
des Sciences serie Ilfascicule A-Sciences de la Térré et des Planetes 318/3, 359-366.
1995
Bárdossy Gy. 1995: A radioaktív hulladék elhelyezésének kérdései Magyarországon. — Magyar Tudomány 8,935-942.
Bárdossy Gy. 1995: A radioaktív hulladékok elhelyezésének földtani és bányászati kérdései Magyarországon. — Bányászati és
Kohászati Lapok, Kohászat 128,194-200.
Bárdossy, Gy. 1995: The use of geomathematics and computerisation in scientific bauxite research and bauxite exploration. — Travaux
ICSOBA 22/24,15-26.
Bárdossy Gy. (szerk.) 1995: A IV. Geomatematikai Ankét előadásaiból. Szeged 1994. — Mól Rt. Budapest.
Bárdossy Gy. & Ó Kovács L. 1995: A Kislőd Öreghegyi bauxitelőfordulás geokémiai vizsgálata geomatematikai módszerekkel. — In:
Bárdossy Gy. (szerk.): A IV. Geomatematikai Ankét előadásaiból: Szeged 1994. —Mól Rt. Budapest. 2-12.
Bárdossy, Gy. & Ó. Kovács, L. 1995: A multivariate statistical and geostatistical study on the geochemistry of allochtonous karst bauxite
deposits in Hungary .—Nonrenewable Resources 4/2, 138-153.
Combes, P. J. & Bárdossy, G. 1995: Controlling Influence of Bauxites and Laterites on the Earths Atmosphere. — Comptes Rendus de l
Academie des Sciences serie Ilfascicule B-Mecanique PH 320/2,109-116.
1996
Bárdossy, Gy. & Frigyesi, F. 1996: Hungárián approach fór the final disposal of high level radioactive waste. —In: TOPSEAL ‘96:
International TOPical Meeting Demonstrating the Practical Achievements ofNuclear Waste Management and Disposal. Stockholm,
Svédország, 1996. 06. 09 -1996. 06.12., 2., 164-167.
Bárdossy Gy. 1996: Radioaktív hulladékok elhelyezése, környezetvédelem és energiaellátás. — Természet Világa 127/7,290-294.
Bárdossy Gy. 1996: Paleoklimatológia és őséghajlat-jelző földtani képződmények. — Magyar Tudomány 41/4,472-480.
Combes, P. J. & Bárdossy, Gy. 1996: Geodynamics of bauxites in the tethyanrealm. — In: Nairm, A. E. (ed.): The Óceán Basins and
Margins. Vol. 8„ The Tethys Óceán. — Plenum Press, New York; London, 347-365.
Ormai, P., Frigyesi, F., Benkovics, I., Érdi-Krausz, G., Kovács, L. & Bárdossy, Gy. 1996: Hungárián approach fór the final disposal
of high-level radioactive waste. — In: Proceeddings of the International Conference on Deep Geological Disposal of Radioactive
Waste: September 16-19, 1996, Winnepeg, Manitoba Canada, 65-73.
Bárdossy, Gy., Csongrádi, M., Haas, J. & Kecskeméti, T. 1996: On the present State of geological research in Hungary. —Acta
Geolagica Hungarica 38/4,285-292.
1997
Bárdossy, G. 1997: Berthier les Baux et 1 histoire de la bauxite. — Comptes Rendus de l Academie des Sciences serie Ilfascicule A-
Sciences de la Térré et des Planetes 324/12,1031-1040.
Bárdossy, Gy. 1997: New possibilities fór the application of geomathematics and computerization in bauxite research. — Travaux
ICSOBA 24/28,308-317.
Bárdossy, Gy., Jankovics, B., Pataki, A. & Tiszay, J. 1997: Geochemical-geomathematical study of the Halimba deposit, Hungary. —
Travaux ICSOBA 25/28,71—72.
Bárdossy Gy. 1997: Geomatematikai kérdések geológus szemmel. — Magyar Geofizika 38/2,124-141.
Bárdossy Gy. 1998: Berthier és a bauxit kalandos története. — Földtani Közlöny 127/3-4,483-492.
Bárdossy, Gy. 1997: Somé fields of geomathematics as seen by a geologist. — In: Pawlowsky-Glahn, V. (ed.): Proceedings ofthe
Third Annual Conference of the International Association fór Mathematical Geology Barcelona, Spanyolország, 1997. 08.,
35-56.
1998
Bárdossy Gy., Pataki A. & Tiszay J. 1998: A halimbai bauxittelep földtani megismerésének és megkutatásának története. — Földtani
Kutatás 35/1,3-7.
Bárdossy Gy., Pataki A. & Tiszay J. 1998: A halimbai bauxittelep rétegtani, teleptani és tektonikai értékelése. — Földtani Kutatás 35/4,
1 - 6 .
224
In memóriám dr. Bárdossy György
Bárdossy Gy. 1998: A hazai radioaktív hulladékelhelyezés helyzete. — Magyar Tudományos Akadémia. Stratégiai Kutatások 58,30 p.
Bárdossy Gy. 1998: A laterit és karsztbauxit képződés tudományos és gyakorlati vonatkozásai. Akadémiai székfoglaló levelező
tagsághoz. — Értekezések és emlékezések. Akadémiai Kiadó. Budapest, 48 p.
Bárdossy Gy. 1998: A radioaktív hulladékok elhelyezése Magyarországon. — Földtani Közlöny 128/1,179-196.
Bárdossy, Gy. 1998: On the problem of bauxite geochemistry. —Acta Geologica Academiae ScientariumHungaricae 25/2,57-68.,
Bárdossy Gy. 1998: A radioaktív hulladékok elhelyezésének helyzete hazánkban. — In: Kerekes S. (szerk.): Szigorodó környezet-
politika: Útban az Európai Unió felé. — Magyarország az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 65-81.
Bárdossy, Gy. & Combes, P. J. 1998: Karst bauxites, interfingering of deposition and palaeoweathering. — In: Thiry, M. & Simon-
Coincon, R. (eds): Palaeoweathering, Palaeosiirfaces and Related Continental Deposits. — Specialpublication ofthe International
Association of Sedimentologists; 27., Oxford: Blackwell Science, 189-206.
1999
Bárdossy Gy. 1999: A hazai radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdései. — Ezredforduló: Stratégiai Kutatások A Magyar Tudo¬
mányos Akadémiáin 6,12-15.
Bárdossy Gy., Jankovics B., R. & Szabó I. 1999: A szőci Szárhegy I. bauxittelep megkutatásának és bányászatának tapasztalatai. —
Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 132,381-391.
Bárdossy, Gy. 1999: On the safety of geologic repositories in Hungary and suggestions fór Internationally accepted safeguards
principles. — Pwceedings ofthe Conference on Geologic Repositories: Facing Common Challanges, Denver, Egyesült Államok,
1999.10.31-1999.11. 03., 199-200.
Bárdossy Gy. 1999: A radioaktív hulladék hazai elhelyezésének földtudományi alapjai. — In: ViziE Sz, GlatzF (szerk.): Székfoglalók:
1995-1998. 1-2. kötet. Akadémiai Műhely. — Magyar Hidományos Akadémia, Budapest, 1-31.
Bárdossy Gy. 1999: Hegységképződés és lemeztektonika. — In: Glatz F. (szerk.): Közgyűlési előadások, 1998. I-II. Akadémiai
Műhely. —Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 581-594.
Bárdossy Gy. 1999: A hazai radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdései. —Ezredforduló 6,12-15.
2000
Bárdossy Gy., Fodor J, Molnár P. & Tungli Gy. 2000: A bizonytalanság értékelése a födtudományokban. — Földtani Közlöny 130/2,
291-322,
Bárdossy Gy., Pataki A. & Tiszay J. 2000: A halimbai bauxittelep szöveti, ásványtani és geokémiai értékelése. — Földtani Kutatás
37/1,7-12.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2000: Handling uncertainty in geology by new mathematical methods. — In: Proceedings ofthe Inter¬
national Symposium of Hungárián Researchers on Computational lntelligence. Budapest, 2000.11. 02. 93-109.
Bárdossy Gy. 2000: Megoldható a radioaktív hulladékok elhelyezése. —Magyar Tudomány 44/2,200-206.
Bárdossy, Gy., Fodor, J., Molnár, P. & Tungli, Gy. 2000: Modelling uncertainty in geology. — In: Lecture at the Hungárián Academy
of Sciences. Budapest.
Bárdossy, Gy., Dercourt, J. & Durand-Delga, M. 2000: Role des géologues francais dans l’essor de la géologie au XIXe siecle en
Eurpe Centrale et spécialement en Hongrie. — Comptes Rendus de l Academie des Sciences serie Ilfascicule A-Sciences de la Térré
et des Planetes 330/II/8,585-594.
2001
Bárdossy Gy., Árkai P. & Fodor J. 2001: A bizonytalan halmazok elméletének alkalmazása röntgendiffraktométeres ásványtani
fázisanalízis eredményeinek értékelésére. — Földtani Közlöny 131 / 3 - 4 , 331-341.
Bárdossy Gy. 2001: A globális energiafelhasználás és a klímaváltozások összefüggései. — Fizikai Szemle 51 / 4 , 113-117.
Bárdossy Gy. 2001: Fontosak az új matematikai módszerek. — Magyar Tudomány 45 / 4 , p. 502.
Bárdossy Gy. 2001: A szőci bauxitelőfordulás átfogó földtani értékelése. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 134 , 36-50.
Bárdossy Gy., R. Szabó I. & Varga G. 2001: Az ásványvagyon értékelés új lehetőségei a hazai bauxitvagyon példáján. — Földtani
Kutatás 38/3,35—44.
Bárdossy Gy. & Fodor J. 2001: Új módszer készletszámítások bizonytalanságának meghatározására. — Földtani Kutatás 38 / 4 , 16-21.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2001: Experiences in the applications of fuzzy sets to geology. — In: Rudas I. J. (ed.): Proceedings of2nd
International Symposium of Hungárián Researchers on Computational lntelligence. Budapest, 2001.11.12. 89-102.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2001: New possibilities fór the evaluation of uncertainties. In safety assessment of radioactive waste disposal.
—Acta Geologica Hungarica 44 / 4 , 363-380.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2001: Traditional and new ways to handle uncertainty in geology. — Natural Resources Research 10 / 3 ,
179-187.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2001: Uncertainties andriskin geological activities and new ways of their handling. — Rudarsko Geolosko
Naftni Zbornik—Mining Gelological Petroleum Engineering Bulletin 13,15-24.
Bárdossy Gy. 2001: A radioaktív hulladékok elhelyezése. — Magyar Tudomány 46 / 12 , 1320-1323.
Bárdossy Gy. 2001: Globális energiafelhasználás és a klímaváltozások. — Magyar Tudomány 46 / 3 , 316-319.
Bárdossy Gy. 2001: On the safety of geologic repositories in Hungary and suggestions fór Internationally accepted safeguards
principles. — Proceedings ofthe Conference on Geologic Repositories: Facing Common Challanges. Oct. 31 - Nov. 31999. Denver,
Colorado, 199-200.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
225
2002
Bárdossy Gy. 2002: A földtani kutatás bizonytalanságai és kockázatai, új utak ezek megoldására. — Magyar Tudomány 47/9,1227-1234.
Fodor,J. & Bárdossy, Gy. 2002: Applicationoffuzzy methodsinthe safety analysisofthePüspökszilágy radioactivewasterepository,
Hungary. — In: Proceedings ofthe 3th International Symposium of Hungárián Researchers Computational Intelligense. Budapest,
2002.12.14-15. 259-274.
Földvári M., Bárdossy Gy. & Fodor J. 2002: A bizonytalan halmazok elméletének alkalmazása kőzetminták termoanalitikai
vizsgálatának értékeléséhez a Bodai Aleurolit Formáció példáján. — Földtani Közlöny 132/1,1-15.
Bárdossy Gy. 2002: Köszöntő. — Földtani Kutatás 39/1, p. 3.
2003
Bárdossy, Gy., R. Szabó, I. & Varga, G. 2003: Anew method of bauxiteresource andreserve estimation. — TravauxICSOBA 33 , 15-27.
Bárdossy, Gy. 2003:40 years activity of ICSOBA in the field of bauxite geology and mining. — Travaux ICSOBA 34 , 12-17.
Bárdossy, Gy., R. Szabó, I. & Varga, G. 2003: A new method of resource estimation fór bauxite and other solid mineral deposits. —
Berg und Hüttenmánnische Monatshefte 148 , 57-64.
Bárdossy, Gy., Fodor, J. & Kecskeméti, T. 2003: Application of fuzzy sets to the biometric evaluation of the species Nummulites
millecaput, — In: SZAKÁL, A, (ed,): Proceedings ofthe Fourth International Symposium of Hungárián Researchers on Computational
Intelligence. Budapest, 2003.11.13-14. 27-37.
Bárdossy, Gy., Kecskeméti, T. & Fodor, J. 2003: L’emploi des méhodes delathéorie des ensembles flous à 1’ étude biométrique
de l’espèce Nummulites millecaput dans la partié occidentale de la Téthys. — Comptes Rendus Palevol 2 , 317-324.
2004
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2004: Assessment of the completeness of mineral exploration by the application of fuzzy arithmetic and prior
information. — In: Proceedings ofthe 5th International Symposium of Hungárián Researchers on Computational Intelligence.
Budapest, 2004. 27-37.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2004: Evaluation of Uncertainties and Risks in Geology: New Mathematical Approaches far their Handling.
— Springer-Verlag, Berlin, 222 p.
2005
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2005: Assessment of the completeness of mineral exploration by the application of fuzzy arithmetic and prior
information. — Acta Polytechnica Hungarica 2 / 1 , 15-31.
Bárdossy, Gy., Fodor, J. & Frigyest, F. 2005: Concepts of uncertainty classification and new methods of risk assessment fór the disposal
of radioactive waste. — In: Proceedings ofthe workshop “Management of Uncertainty in Safety Cases and the Role Risk”.
Stockholm, 2004 . 02. 02-04. 161-168.
Bárdossy Gy. & Lelkesné Felvári Gy. 2005: Kritikai áttekintés a szénhidrogén készletekről. — Magyar Szemle 14 / 11 - 12 , 24^42.
Bárdossy Gy. 2005: Mit csináljunk a radioaktív hulladékkal ? „ Szép beszélgetések a Garibaldi klubban. ’ ‘—Magyar Szabadalmi Hivatal 96-112.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2005: The Bayesian concept of probability and its application to geologic problems. — In: Szakál, A (ed.): Pro¬
ceedings ofthe 2nd Romanian-HungarianJoint Symposium on Applied Computational Intelligence. Timisoara, 2005.05.12-14. 23-44.
Bárdossy, Gy. 2005: Szilárd ásványi nyersanyagtelepek megkutatottságának értékelése Bayes-íele valószínűségek és a bizonytalan halmazok
elméletének segítségével. — Földtani Közlöny 135 / 1 , 57-77.
2006
Bárdossy Gy, 2006: Amit a cunamikról és okairól tudunk. — Fizikai Szemle 56,46—49.
Bárdossy, Gy. & Fodor, .1. 2006: Application of fuzzy arithmetic and prior information to the assessment of the completeness of a
mineral exploration program: A case study. — In: Sinha, A. K. (ed.): Geoinformatics: Data to Knowledge. Boulder, Geological
Society of America. Special paper Geological Society of America 397,217-224.
Bárdossy, Gy. 2006: Geologic and geostatistical evaluation of spatial variability. — Acta Geologica Hungarica 49,89-101.
Bárdossy Gy. & Lelkesné Felvári Gy. 2006: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogén készleteivel kapcsolatosan. — Magyar
Tudomány 166/1,62-71.
Bárdossy, Gy. & Fodor, J. 2006: The concept of geological uncertainties and new ways of their geomathematical evaluation. — In:
Sinha, A. K. (ed.): Geoinformatics: Data to Knowledge. Boulder, Geological Society of America. Special paper Geological Society
of America 397,211-215.
2007
Bárdossy Gy. 2007: Irán geológiája és geográfiája. — In: Jeremiás É. (szerk.): Iráni föld -
Közel-Kelet Kutatások Intézete, Piliscsaba, 433-448.
Bárdossy, Gy. 2007: The Halimba bauxite deposite — A halimbai bauxitelőfordulás
kiadványai 208, Budapest, 119 p.
—perzsa kultúra. — Acta et studia 6, Avicenna
. — Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi
2008
Bárdossy Gy., Lelkesné Felvári Gy. & Pogácsás Gy. 2008: A világ szénhidrogén vagyonáról. Publicisztika és valóság. — Természet
Világa 139/2,62-67.
226
In memóriám dr. Bárdossy György
2009
Bárdossy, Gy. 2009: The Halimba Malom-völgy bauxite deposit — A halimbai Malom-völgy bauxit-előfordulása. — A Magyar Állami
Földtani Intézet alkalmi kiadványai 210,88 p.
2010
Bárdossy, Gy. 2010: The Szőc bauxite deposit — A szőci bauxit-előfordulás. — A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványai
211,126 p.
2011
Bárdossy, Gy. 2011 : The Nyirád-east bauxite deposit — A nyirádi bauxit-előfordulás keleti része. — A Magyar Állami Földtani Intézet
alkalmi kiadványai 212, 117 p.
2012
Bárdossy Gy., Pogácsás Gy. & Lelkesné Felvári Gy. 2012: Óriás kőolaj- és földgázmezők és szerepük a világ energia ellátásában. —
Földtani Közlöny 142/2, 183-192.
143 / 3 , 227-238., Budapest, 2013
A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”
Pelikán Pál
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet H-1143 Budapest Stefánia út 14. e-mail: [email protected]
Geological history ofthe Mátyás Hill reverse fault
Abstract
The northern (upper) yard in the south-western quarry of the Mátyás Hill is considered as one of the classic sites
which exposes the Triassic/Eocene contact. In the last century several, often contradictory descriptions were published
about the structural position of the outcropping Triassic dolomité. It was usually interpreted as a formation which thrust
over the Eocéné limestone; however, according to the different authors the piacé and direction of the tectonic surface are
different.
The source of the problems is that this part of the quarry was abandoned in the earliest stage and no descriptions are
available from its one-time condition. The geological characteristics were damaged by the quarrying. Moreover, due to
the continuous collapse of the wall and the 6-10-m-high scree at the íbot of the wall several features ha ve been hidden.
The matter is more complicated, because the features can be seen in a multiply broken-lined section; the average direction
of the section, in which the Triassic core of the fold is exposed in 10-190° direction, whereas the direction ofthe long wall
towards the South is 130-310°. The breccia in the wall was interpreted by previous authors (Schafarzik, Pávai, Jaskó,
Schréter, etc.) as a friction breccia déri ved from the Triassic limestone (in fact dolomité) which stands out along the
north-eastward dipping steep surface.
The breccia is of different genetics in Fodor's work; due to synsedimentary reverse faulting the emerging Triassic
block has been broken intő pieces and its other part has been shifted onto the abrasional debris at the foot of the wall.
Based on the latest studies the SE-NW fracture (described as a reverse fault in the literature) is situated within the Triassic
dolomité; the Triassic-Eocene contact has nőt been rnoved by it, thus its pre-Late Eocéné age can be reasonably assumed.
The Triassic block was in almost horizontal position; it had nőt been affected by considerable tilting in the Laté
Eocéné. Its eroded (karstified) surface was covered with a tliin layer of terrestrial sediments. Over time, after its
subsidence, itbecame overlain by an approximately 1 km-thick Upper Eocéné - Oligocene succession. Subsequently, the
succession was földed forming parallel folds and, compared to the north-eastern limb, the south-western limb underwent
flexure-like, 40—50 nn bending down along a 120-300° axis. The steep, south-western limb of the fold is almost parallel
to the Triassic-Eocene contact at the foot of the wall. Due to plastic deformation this part was located in a depth of at least
1 km under the well insulating cover; therefore the folding cannot be considered as older than End-Oligocene.
This type of fold is in connection with compressive forces; however, these forces have nőt led to régiónál folding
because the blocks avoid it by uplift and subsidence (by faulting and reverse faulting in a wider sense); deformation
occurred only in narrow zones. Due to stronger compression these zones may be torn up forming an imbricate structure.
The tilting of the area, characterized by south-eastward dipping, took piacé after the folding. Fór lack of appropriate
overlying sediments its exact age cannot be determined; nevertheless, it is older than the thermal water activity
considered as Pleistocene.
Keywords: history of Science, tectonics, Eocéné, Triassic, Budapest, Mátyás Hill
Összefoglalás
A triász/eocén érintkezést feltáró, immáron klasszikus helyek egyikének számít a Mátyás-hegy DNy-i kőfejtőjének
É-i (felső) udvara. Az itt kibukkanó triász dolomit szerkezeti helyzetéről az elmúlt egy évszázad alatt sok, egymásnak
gyakran ellentmondó leírás született. Általában eocén mészkőre feltolódottként értelmezték, de a tektonikus felület helye
és iránya az egyes szerzőknél különböző.
A problémák forrása az, hogy ez a bányarész a legkorábban felhagyott szakasz; korai, még jól tanulmányozható
állapotáról nem maradt feljegyzés. Az eredeti földtani szituációt a bányászat szétrombolta, a bányafal folyamatos omlása
228
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete ”
sok mindent eltüntetett, a fal tövében felhalmozódott 6-10 m magas törmeléklejtő pedig betakart. Nehezíti az áttekintést,
hogy a jelenségegyüttes nem egyenes, hanem többszörösen tört vonalú szelvényben látható; a triász redőmagot feltáró
szakasz 10-190°, a délre következő hosszú fal 130-310° átlagirányú hullámzó felület,
A leírók (Schafarzik, Pávai, Jaskó, Schréter stb.) a falban megjelenő breccsát a meredek ÉK-i dőlésű felület
mentén kiemelkedő triász mészkőből (valójában dolomit) keletkezett dörzsbreccsának értelmezték.
Eltérő genetikájú a breccsa Fodor publikációjában; a szinszediment feltolódás következtében kiemelkedő triász
rögöt a hullámverés széttördelte, a fal tövében felhalmozódó abráziós törmelékre a rög további része rátolódott.
Az újravizsgálás alapján a szerkezeti kép a következőképp vázolható: az irodalomban feltolódásként leírt DK-ÉNy
irányú repedés a triász dolomiton belül van, a triász-eocén érintkezést láthatóan nem mozdítja el, joggal tételezhető fel
ennek késő-eocén előtti keletkezése.
A triász tömb különösebb kibillenés nélkül, csaknem szintes helyzetben érte meg a késő-eocént. Erodált
(karsztosodott) felszínére vékony terresztrikus üledék rakódott, majd megsüllyedve hozzávetőlegesen 1 km vastagságú
késő-eocén-oligocén rétegegyüttes fedte be. Ezután a képződménysor párhuzamos redővel meggyűrődött, a DNy-i
szárny 120-300° tengely mentén az ÉK-ihez képest flexúraszerűen 40-50 m-rel lehajtott. A redő meredek DNy-i szárnya
hozzávetőlegesen párhuzamos a fal tövében észlelhető triász-eocén érintkezéssel. Miután plasztikus alakváltoztatásról
van szó, ez a rész megfelelően szigetelő fedő alatt legalább 1 km-es mélységben volt, a gyűrődés oligocén véginél idősebb
nem lehet.
Ez a redőtípus kompressziós erőhatáshoz kötött, de a körülmények regionáüs gyűrődést nem okoznak, mert az egyes
tömbök kiemelkedéssel-besüllyedéssel (tágabb értelemben vett alá-, föíétolódással) képesek az erőhatás elől kitérni,
alakváltoztatás csupán keskeny zónákban lesz. Erősebb kompresszió esetén ezek a zónák pikkelyesen felszakadhatnak.
A terület DK-i rétegdőléssel jellemezhető kibillenése a gyűrődés utáni. Pontosabb korát megfelelő fedőüledék
hiányában nem lehet meghatározni, de a barlangképződéssel együtt járó, pleisztocén korúnak tartott hévizes
tevékenységnél idősebb.
Tárgyszavak: tudománytörténet, szerkezetföldtan, triász, eocén, Budapest, Mátyás-hegy
Bevezetés
A Budai-hegység a „vasárnapi”, más szóval a „kirán¬
duló” geológia területe. Hofmann (1871) munkájától elte¬
kintve tulajdonképpen sohasem volt az egész hegységre
kiterjedő, egységes szemléletű, részletes felvételezés, az
összefoglaló jellegű munkák is csupán több-kevesebb terep-
bejárással összekapcsolt irodalmi összegzések. Mindezek
ellenére, vagy éppen ezért, rengeteg apróbb-nagyobb közle¬
mény jelent már meg. Ezekben a szerzők elismeréssel
használják fel az elődök munkáit, de sok a pontatlan idézés.
Nagyon gyakori a futó benyomásokból levont következtetés,
a következményeiben át nem gondolt feltételezésből
kialakított elmélet.
Kutatástörténet
Jó példa minderre az immár klasszikusnak számító
Mátyás-hegyi feltárás. Legkorábbi leírója Peters (1857),
aki megállapította (311. p.), hogy „ a Szépárokban a Mátyás-
és a Gugerhegy között az öregebb (triász) kőzet egy kis
tömbje a nummulitmésszel egy szintbe törés által fel-
emelkedettnek látszik ” (a szerőfordítása).
Hofmann (1871) művében három helyen is említette a
feltárást. 206. p „...az egyik repedési rendszer vonalai Ny. -
ról K.-re, a másik ellenben É.-ról D. -felé irányulvák. Egy, az
utóbbi rendszerhez tartozó repedési vonal okozza a szép¬
völgyi kanyarulat fölött egy kis dolomit-tömegdarabnak
kibukkanását, mely említett helyen, a Szépvölgy felé fordult
meredek lejtőn, a mintegy 25°-al K. felé dűlő dolomit réteg¬
fejek tűnnek elő. DK.-re innen, a Mátyáshegy csúcsán és
északi meredekjén a dolomit D. felé dűlő rétegekkel tűnik
ismét elő. A repedési-vonalak csekély terjedtségűeknek
látszanak s nyomai csupán a Szépvölgy- és a budai nagy
szakadási-vonal között fekvő hegyrészben vehetők észre”
212. p.: ”... a Buda-Ujlak melletti Szépvölgyben fölfelé
haladva a Mátyáshegy nummulit-mesze nagy kőbányájának
felső végén, egy tisztán kivehető repedési-vonal hosszában
az alaphegységből kibukkanó egy sajátságos tömött
mészkőből szirtre akadunk ...” 245. p.: „A nagyobb kőbánya
felső végénél egy határozottan jellegzett törési-hasadék
hosszában, ellenkező 70° alatt ÉNy-ra irányult dőléssel
már az alaphegység bukkan elő; ez sajátságos, már előbb is
megemlített kova-mészből áll, melynek hömpölyei e helyen a
nummulitmész-csoportulat alsó rétegeiben nagyobb men¬
nyiségben foglatatnak .” Az ezekből összeállítható véle¬
ménye nem egyértelmű a törés irányáról. A törés jellegéről
nem ír semmit.
Nem mondott többet Schafarzik (1902,14. p.) sem: „...
a Mátyás-hegy tövében lévő nagy nummulitos mészkőbánya
felső végén tisztán kivehető rupturvonal hosszában egy
sajátságos mészkőszirtet látunk napfényre bukkanni ...”
Lőrenthey (1907), egészen más okból kereste fel a he¬
lyet, de amit látott, érdemesnek tartotta leírni. Fodor (1995,
90. p.) vélekedése hibás, nem Hofmannt követte, hanem
„...az eddig felhozottaktól eltérő megfigyeléseket tettem —
melyek Hofmann-éval egyeznek a legjobban ; nem tartottam
érdektelennek e hely szelvényét itt közölni”.) Nem csak
leírta, hanem idealizált szelvényben ábrázolta is a látványt
(1. ábra). Ez a bányarész addigra mái - leállt, nem látta (hiszen
akkor ábrázolta volna), de tudta, mi volt a vető előtt (366.
p.): ,A legnyugatibb elhagyott bányában, melyben az orbi-
toidásmészkövet már kibányászták, igen szépen látszik a
Peters-től is sejtett, de Hofmcmn-tól és Schafarzik-tól hang¬
súlyozott ÉNy-DK ( 22-10 h) irányú vetődés, melyet a bánya
északi falában jól látható vetődési sík és az ezt bevonó
dörzsbreccia jelzi ...” ,A dörzsbreccsa főleg dolomitkavi¬
csokból és szarukődarabokból áll, találni azonban helyen¬
ként az orbitoidásmészkőnek és bryozoásmárgának darab-
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
229
1. ábra. Lőrenthey( 1907) elvi szelvénye
Eredeti ábraszöveg: „Ideális szelvény a budapesti Pálvölgyön keresztül É-D-i irányban.
1 - pados szaruköves mészkőrög (trias), 2 - dolomitos mészkőpad (trias), 3 - pados triasdolomit, 4 - dörzsbreccsa, 5 - pados
orbitoideás eocenmészkő, 6 - bryozoásmárga (eocen?)”
Figure 1. Theoretical geological cross section by Lőrenthey (1907)
Original figure signing: “Idealized geological cross section along Pálvölgy in N-S direction.
1 - Thick-bedded, cherty limestone block(Triassic), 2 - dolomitic limestone bed(Triassic), 3 - bedded Triassic dolomité, 4 - friction
breccia, 5 - thick-bedded, Orbitoid-bearing Eocéné limestone, 6 - bryozoan mari (Eocéné?)”
jait is, sőt egy sajátságos feketés (szénpalára emlékeztető)
agyagmárga rétegét is.”
Az előadás után Lóczy Lajos (1907, 378. p.) sürgette az
észleletek mielőbbi publikálását. Annyival is inkább kívá¬
natos ez, mert Aradi tévedése az újabban lábrakapott reá-
tolási elméletnek alapul szolgálhatna arra, hogy a buda¬
pesti hegység keletkezését is hibásan ezzel magyarázzák .”
Merthogy Aradi Viktor benyújtott, de közlésre végül el
nem fogadott értekezését Koch Antal (1906, 432. p.) a
Társulat 1906. december 5-i szakülésén ismertette. ,Az
ismeretes rögökre való töréseken kívül Aradi a jurarögöknek
dolomit közé szorulását a törésen kívül áttolásból magya¬
rázza, melynek egyúttal az ismeretes szarukőbrecciák
keletkezését is tulajdonítja.”
Részletező leírást, vázlatos szelvényt és fényképet is
közölt Schafarzik & Vendl (1929) a feltárásról, benne a
tektonikus érintkezés jellegéről. 97. p.: ,A vetődés DK-i
oldalán kifejlődött hatalmas kőbányában feltűnik, hogy a
vetődés mentén a nummulinás mészkő töredezett, helyenként
breccsás szerkezetű. Rétegei itt — a vetődés mentén —
meredeken dőlnek.” Az oldal alján: ,A nummulinás mészkő
után látjuk a kissé hajolt, de egészében véve NyDNy-KÉK-i
irányban haladó vetődési síkot, mely ll h 70° alatt dől. A
vetődési sík mentén a mészkő igen töredezetté 98. p.: „...a
triászrög a nummulinás mészkő határán levő ll h felé dőlő
vetődési síkmentén tolult fel. Felemelkedése közben a fölötte
volt valamely széntelepből — a nummulinás mészkő alul —
magával ránthatott keveset, s ez elfenődött a vetődési sík
felületén. Régebben ugyanis a vetődési sík déli oldalán
vékony, szénbevonathoz hasonló kéreg látszott...”
Pávai Vájná (1934) már egyértelműen feltolódásról
beszélt (9. p.): „A szépvölgyi raiblimészkő feltolódása a
Pálvölgyi cseppkőbarlangon felül levő eocén mészkő felső
kőbányája felső végén van a patak medrében és annak
baloldali martjában. (...) A triász redőmag hullámos
vonalú, 13° felé dűlő feltolódási sík mentén került
feltárásba.” Megemlítette a szénpalás dörzsbreccsát, majd
Schafarzik gondolatmenetét folytatva, meghatározta az
elmozdulás idejét: „...amíg a tektonikai vonal a nummulinás
mészkövet áttöri, a budai márgák fiatalabb rétegei azt
letakarják.” Szelvényszerűen értelmezett fényképet is közölt
(1. kép). Ezen látszik, hogy a berajzolt törésvonal az eocén
alá dől. (Tehát a fiatalabb tolódott az idősebbre, de a
réteghajlások ezt nem mutatják. A rétegvonalak egyébként
is ötletszerűek, inkább stilizáltak. A 2. szám nem dörzs¬
breccsa, hanem összetört, de felismerhető meredek réteg¬
állású márga-közbetelepüléses dolomit, eocén báziskonglo¬
merátum és egy, a fejtés során visszahagyott eocén mészkő-
1. kép. Pávai Vájna (1934) értelmezett fényképe
Eredeti ábraszöveg: „A szépvölgyi raibli mészkő pikkelyes feltolódásának képe. 1 - erősen
gyűrt és összetöredezett szaruköves mészkő. 2 - dörzsbreccia mélyebb eocén szenespala
darabokkal. 3 - nummulinás eocén mészkő. 4 - bryozoumos felsőeocén márgák”
Picture 1. The interpretedphoto of Pávai Vájna (1934)
Original figure signing: “Imbricate reverse fault in the Raibl limestone in Szépvölgy. 1 -
Strongly földed and broken cherty limestone, 2 - friction breccia with older Eocéné slaty coal
pieces, 3 - Eocéné nummulitic limestone, 4 - Upper Eocéné bryozoan maris”
230
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete ”
tömb együttesen. A 3. valóban eocén mészkő, de már a nor¬
mál településű részen. A 4. nem bryozoás márga, hanem
triász dolomit, a jobboldali folytatása pedig a bánya távoli,
DK-i falát alkotó márga. Megállapítható hát, hogy a behú¬
zott és a szöveggel ellentétben lévő határvonal a triászon
belül van.)
Hogy Pávai Vájná mennyire ragaszkodott álláspontjá¬
hoz, az Jaskó (1948) Mátyáshegyi-barlangról tartott
előadásához tett hozzászólásából derül ki (Jaskó 1948,149.
p.). „...ahol a raibli mészkő a külszínen feltolódik az eocén
mészkőre, az érintkezési dorzsbreccsiában szénpalarögök is
vannak, amiket annak idején Böckh Hugó mutatott nekem.
Ha rólam nem is, de Böckh Hugóról fel lehet tételezni, hogy
tudhatta, mi a feltolódás, dörzsbreccsia, és szenes pala.
Érdekes, hogy a barlang fenekén ennek a feltolódás i síknak
déli szomszédságában az eocén mészkő már rajta fekszik a
raibli mészkövön. (...) Dörzsbreccsia azonban itt is
található és mint egyesek állítják — a tavas barlangrésznél
is.”
Ezt ugyan nem állította senki, Jaskó (1948, 140. p.)
csupán annyit írt: „ Felső triász kori szaruköves mészkő két
helyen ismeretes eddig a barlangból. Az egyik a Tűzoltó¬
barlang hátsó termének északi falán egy 80-85° meredeken
20° irányba lejtő tektonikai sík mentén erősen összetört
állapotban látható. Ez az előfordulás a Pálvölgyben régóta
ismeretes raibli mészkő felszíni kibúvásának mélybeli
folytatása és a barlangban valamint a felszínen észlelhető
törésvonalak pontosan egymás kiegészítését adják. A szaru¬
köves mészkő másik előfordulása az agyagos patak mentén
látható. Itt a barlangfolyosó áthatol az eocén mészkő bázisán
és vékony pados triász mészkőbe jut.” Néhány sorral lejjebb:
„Pávai Vájná a raibli mészkő felszíni kibúvását az eocén
mészkő felé határoló vetősíkról szénpala elfenodött nyomait
írta le. Szénpalát sehol sem találtunk a barlangban.”
Schréter (152. p.) hozzászólásában még megkérdezte
„...hogy a raibli mészkő csakugyan fel van-e tolódva a num-
mulinás mészkőre?” mert „...egyes vetődések lapja a mély¬
ségfelé ellenkező irányba átfordulhat és így ha jelen esetben
fennforog, az eredeti vetődés feltolódás képét nyújthatná.”
Jaskó válaszában megismételte a korábban mondotta¬
kat, megerősítette az Agyagos-patakban a diszkordáns tele¬
pülés tényét és a Tűzoltó-barlangban a meredek, dörzs-
breccsával kísért tektonikus érintkezést.
Vigh Gyula zárszavában igyekezett elrendezni a dolgo¬
kat (153. p.) ,A Tűzoltó barlang végében levő tektonikus sík
Jaskó igen valószínű megállapítása szerint folytatás a annak
a felszínen is észlelhetőfeltolódási síknak, amelynek mentén
az idősebb triász üledékek, a szaruköves mészkőrétegek, a
mátyáshegyi kőfejtőben jól láthatóan, diapírszerűenfelnyo¬
módtak a mélyből. A barlangban észlelt tektonikus sík a
hegy felé hajlik, éppenúgy, mint ahogy a kőfejtőben látható
sík is aláhajlik a hegy belseje felé. (...) Nem hiszek azokban
a pikkelyes feltolódásokban, amelyeknek keretében — Pávai
és Venkovics szerint .— a szaruköves mészkő a nummulinás
mészkőre is feltolódott volna, mivel ilyen tektonikai
folyamatra utaló nyomot a barlang egész területén nem
láthatunk” (kiemelés az eredetiben).
A vita ugyan nem dőlt el, viszont Venkovits (1952)
megkísérelte hasznosítani az elhangzottakat. A korban
divatos „dialektikus szemlélettel” áttekintve a Pál-völgyi-
barlangot, a karsztformák különbözőségéből (Jaskó
Mátyás-hegyi-barlangi leírását is figyelembe véve) levezeti,
hogy nem egyidőben alakult ki az eocén mészkőben levő
hévizes eredetű és a triász mészkőben levő hideg vizes
korróziós szakasz (utóbbi fiatalabb). Ebből következően
„íme a barlangot magába foglaló nummulinás mészkő, ha
rövid távon is, de viszonylag lapos dőlésszög melletti
elmozdulását kell feltételezni” A tektonikus fázisokra ala¬
pított fejlődéstörténet eredményeként megállapítja: „Erős
pikkelyeződésben megnyilvánuló mozgásokra vezetjük
vissza a felső eocén nummulinás mészkő hasadékokkal és
összefüggő járatrendszerekkel együtt történt feltolódását a
felső triász korú szaruköves mészkőre, melynek időpontját
biztos adat nélkül bár, de analógiák alalpján a pannon
utáni mozgásokra tesszük, mely nagyjából már a mai
szerkezeti kép kialakulásához vezetett.” (kiemelés az erede¬
tiben). Ez szélsőséges nézetnek bizonyult, idézése a további
munkákból rendre kimaradt.
A hely tankönyvi példa lett. Vadász (1953) könyvének
309. oldalán írja: „Helyi jellegűgyűredezettség legszembe¬
ötlőbb példája a Buda-szépvölgyi karni-mészkőredőződés
nagy törésvonal menti elmozdulása.”
A második kiadás (Vadász 1960) 458. oldalán ezt
olvashatjuk: „A helyi gyüredezés legszembeötlőbb példája a
budai — szépvölgyi karni mészkőhajlat nagy törésvonal
menti elmozdulása.” Ugyanakkor a 91. oldalon az Oravecz
János által készített fényképfelvétel aláírása szerint „A
Mátyáshegy gyüredezett triász részlete, a peremi törés men¬
tén diszkordáns településű eocén rétegekkel, Budapest.”
Schréter ( 1958,38. p.) szerint „A triász mészkő legjobb
feltárása a Mátyás-hegyen van, ahol kis redőben fel-
gyűrődött és egyesek szerint DNy-ra 60° lejtésű sík mentén
kissé feltolódott a felsőeocén mészkőre (Schréter, Jaskó). Ez
a feltolódás a Mátyáshegyi barlang egyik járatában látható
(Jaskó 1948.). Más szakemberek csak egyszerű vetődést
látnak itt.” Közölte a feltárás (Szentes Ferenc által készí¬
tett) értelmezett fényképét is (2. kép). Ezen az eocén jelzése
még a triász dolomitra került, emiatt a berajzolt meredek
állású íves határvonal még a triászon belül van.
Wein György sok időt töltött a hegység tanulmányo¬
zásával. Munkáiban rendre megemlékezik a Mátyás-hegyi
feltárásról is. Lényegében mindegyikben ugyanazt mondja,
de a hivatkozásokkal akad baj.
Wein (1973) 4. p.: „... a Mátyáshegyi kőfejtőben és
ugyanott mélyebb szinten a Pálvölgyi barlangban, Jaskó S.
szerint a karni rétegsor átbuktatott és meggyűrt rétegei
tolódtak a felső eocénre.” 25. p.: „... mátyáshegyikőfejtőben
az alsókarni szaruköves mészkő törés mentén érintkezik az
eocén nummuliteszes-discocyclinás-bryozoás márga soro¬
zattal. (...) Az alsó karni «raibli» tűzköves, dolomitos
mészkő DDNy felé, a felsőeocén nummuliteszes mészkőre
felpikkelyezodött, átbuktatott helyzetű redő. A «raibli»
rétegek felett a karni tűzköves dolomit települ. A feltolódási
vonalat a felszín alatt a Pálvölgyi barlangban is észlelték. A
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
231
2. kép. Schréter( 1958) értelmezett fényképe
Eredeti ábraszöveg: „Triász korú szaruköves mészkő pikkely felpréselődéssel a felső eocén
korú nummulinás mészkő alól T = triász, E = eocén. - Óbuda Mátyás-hegy nagy kőfejtő
Szentes felvétele”
Picture 2. The interpretedphoto of Schréter (1958)
Originalfigure signing: “Triassic cherty limestone sliver compressed up from the Upper Eocéné
nummulitic limestone. T= Triassic, E= Eocéné. - The big quarry on the Mátyás Hill, Óbuda,
photo by Szentes”
kompresszív jellegű szerkezeti mozgások a felső eocén idő¬
szak alatt, az oligocén előtt játszódtak le (pireneusi fázis).”
Egy évvel később a következő megfogalmazás jelent
meg (Wein 1974,103. p.) „A budai márga képződése közben
és utána zajlott le a pireneusi mozgások erős kompresszív
fázisa. (...) Igen szép példáját figyelhetjük meg ennek a
tektonikai stílusnak a Mátyáshegy-Hármashatárhegyen,
ahol az alsó karni «raibli rétegek» pikkely eződtekfel a felső
eocén rétegsorra (Jaskó S. 1948.).”
Ugyanerről a Budai-hegység új földtani térképének
magyarázójában (Wein 1977a, 53-54, p.) a pireneusi öre¬
gén fázis tárgyalásánál: „ Legszebb példája a pikkelyező-
désnek a már klasszikussá nyilvánított Mátyás-hegyi
előfordulás (Hofmann K. 1971, Schréter Z. 1909). Itt a
Szépvölgy bal oldalán levő régi felsőeocén mészkőbányá¬
ban a «raibli» képződmények és fedőjükben a karni tűzköves
dolomit a felső-eocén nummulinás-discocyclinás mészkőre
torlódott. Ezt a Pálvölgyi-barlangban is lehetett észlelni
(Jaskó S. 1948.). A feltolódás a felső-eocén rétegeket mere¬
dekre állította, de ennek hatása a Mátyás-hegy K-i oldalán
már nem észlelhető.” Az 52. oldalon a triász redőmag
fényképe is látható.
Ugyanebben az évben megjelent még egy cikk (Wein
1977b), ebben a 338. oldalon ez olvasható: ,ÁItalában övék¬
ben, vagy elszigetelten figyelhetők meg a torlódások,
amelynek legszebb példáját a Pálvölgyi barlangban és az
északi kőbányában figyelhetjük meg. Itt a karni «raibli»
rétegek és a tűzköves dolomit a felsőeocén nummulinás-
discocyclinás mészkőre torlódtak (Jaskó S. 1933).”
A hivatkozásokban levő téves évszámok lehetnek sajtó¬
hibák, azonban a Pál-völgyi-barlangban a triász nem látható.
Ezután elkészült a triász képződményeket feltáró alap-
szelvényárok a kőbánya északi fala mentén. Erről Oravecz
(1982) kéziratos jelentést készített, melynek 18. oldalán ez
olvasható „ Ennek a triász korú blokknak mentén kialakult
ÉK-DNy csapásirányú tektonikai síknak támaszkodik a
felsőeocén discocyclinideás mészkő együttesen karsztoso¬
dott rétegsora.” A 27. oldalon a triász blokk szerkezetére
vonatkozó inf ormációk vannak. A Mátyáshegyi Mészkő „...
szálban álló három réteg 2-3 m vastagságú szakasza fölött,
felfelé még mintegy 10 m hosszan megtalálhatók voltak a
mészkőtuskók. (...) e zóna 120-300 csapásirányú síkokkal
határolt 8 m vastag tektonikus breccsia, mely együtt tartal¬
mazza a tűzköves mészkő és a tűzköves dolomit anyagát. (...)
Végül is a «térdráncként», «lehajlásként» ismert formáiról
(Vadász E. 1960) a mostani kibontás során bizonyosodott
be, hogy valójában olyan kompressziós típusú mozgás¬
felület, amely mentén a Sashegyi tűzköves dolomit D-DNy
irányban rátolódott a Mátyáshegyi Mészkő Formációra. A
mozgás méreteire és a rátolódás következtében kimaradt
hiányzó rétegek vastagságára nincs adatunk.”
A szelvény feldolgozása folytatódott, a következő évben
újabb kéziratos jelentés született (Oravecz 1983,2. p.): „Az
impozáns kőfejtőfalnak csak a felső, a lejtőt követő negye¬
dében tűnnek elő a triász rétegek. Folytatásukat a fejtés
frontjával közel párhuzamos helyzetű tektonikai zóna
mentén az eléje került felsőeocén erősen tört mészkő-
breccsája takarja. E «kulissza» mögül az E-i, alsó feltárás¬
negyedben függőleges helyzetű «tektonikai ablakként»
bukkan ki a törési síkba behajló, meghúzott néhány
triászréteg tönkrement felülete.” 4. p.: „Az itt jelentkező
hajlított Forma a feltolódási síkhoz igazodik, tengelysíkja
azzal párhuzamos, a redőtengelyek csapásvonala úgyszin¬
tén.” 5. p.: ,A mintegy 8 m valódi vastagságban szelvényez-
hető tektonikus breccsa, eddigi vizsgálataink szerint csak a
két triász formáció felőrölt anyagát tartalmazza. így ez a
kompressziós mozgás megelőzi azt a meredek síkú lezök-
kenést, amellyel a felsőeocén discocyclinidás mészkő a
triász képződmények mellé került.” A szerkezet imigyen
kettévált, a feltolódás bekerült a triász képződmények közé,
a triász-eocén érintkezés ismét vetős.
Ezt a modellt fejlesztette tovább a Kozur & Mock
(1991) szerzőpáros, őslénytani adatokkal megerősítve. (Bár
az innen származó minták konkrét adatait nem sikerült
fellelni a cikkben. Még gyanúsabbá teszi a helyzetet a 258.
oldalon olvasható kijelentés: „ őslénytani vizsgálatok nélkül
is világos a helyzet”.) A lényeget pontokba szedve közlik.
1. A rétegek feltolódása világosan látható.
2. Ha a tűzköves dolomit alatt a Mátyáshegyi Mészkő
tartalmaz néhol eocén báziskonglomerátum-lencséket, nem
lehet a tűzköves dolomit feküje.
A Mátyáshegyi Mészkő tűzköves dolomit alatti tekto¬
nikus helyzete a Mátyáshegyi-kőfejtőben két tektonikus
mozgás eredménye.
1. A csővári takaró homlokfrontjának délnyugati ver-
genciájú feltolódása a Csővári Mészkő Formációt (Mátyás¬
hegyi Mészkő) tektonikusán a budai takaró Sashegyi
Dolomit Formációja (tűzköves dolomit) fölé helyezte.
2. Posztpriabonai törés a tektonikus fedő Csővári
Mészkő Formációt a Sashegyi Dolomit Formáció legfelső
részével együtt a Sashegyi Dolomit Formáció alsó része alá
helyezte.
232
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”
Összehasonlító példaként jelenik meg a feltárás Ballá &
Dudko (1994) cikkében (az egyidőben írt angol nyelvű
változat még 1990-ben megjelent). 187. p.: ,Az illető redő
fölött az eocén mészkő mindennemű gyűrődés nélkül települ,
amint azmárLőrentheyl. (1907.1. ábra) szelvényén jól látható
és amiről a helyszínen ma is meg lehet győződni. Az illető redő
tehát nyilvánvalóan apaleogén előtt keletkezett.” (kiemelés az
eredetiben). A hivatkozott szelvény ábrázolása, mint az az 1.
ábrán látható, meglehetősen sematikus.
Szintén két nyelvi változatú, de tartalmilag azonos a
következő munka. Angolul már 1992-ben megjelent a vo¬
natkozó fejezet (Fodor et al. 1992), de a teljes mű magyarul
csak 1995-ben vált nyomtatásban olvashatóvá (Fodor et al.
1995). Fodor László itt már a „Késő eocén szinszediment
vető a Mátyás-hegyen” címmel jelzi az új üledéktani és
szerkezetföldtani megoldás lehetőségét, majd — más elő¬
fordulásokon tett megfigyelésekkel összefüggésben —
komplex értelmezést ad.
Az önálló alfejezetté formált leírás Bevezetés című
részében (190. p.) leírja: „A vetőK-Ny-i (N110) csapású, igen
meredeken, 80°-bán É felé dől. A vető a Mátyás-hegy Ny-i
kőfejtőjének Ny -i udvarán bukkan felszínre. Csapásirányban
K felé, a felszín alatt tovább követhető a Mátyás-hegyi
barlangig (Jaskó, 1948).” A Szerkezeti megfigyelések beveze¬
tő mondata: „A vető mentén a triász rétegek eocén feletti
helyzetben találhatók.” Ezután részletes leírás következik,
amelynek lényege, hogy a vető É-i oldalán tektonizált triász
rétegsor van, míg „A vető D-i oldalán, a vető csaknem teljes
magasságában háromszög (ék) keresztmetszetű, rétegzetlen,
breccsa-konglomerátum test jelentkezik.” Ezt ábrázolja a 191.
oldalon levő elvi szelvény is, alatta pedig ,A rétegzetlen
megjelenés, az ékalakú keresztmetszet, a félkúp alak miatt egy
vetőnek támaszkodó törmelékkúpként (fault-bounded talus
cone) értelmezzük a testet. A konglobreccsa test a vető
sorozatos működése következtében jött létre, és bizonyítéka a
szinszediment tektonikának.” 191. p.: ,A testet aleurolit-
finomhomokkő réteg burkolja, efölött eocén discocyclinás
mészkő települ”. 192. p :.E mészkőfedőhöz tartozhat a kúp Ny-
i oldalán látható, mintegy 2-3 méternyi mészkőtömb. Ez a kúp
oldalához 1 m vastag, sárga aleurit-finomhomokkővel tapad,
s a kőzet megegyezik a kúpot máshol burkoló üledékkel. így a
mészkő normális fedőnek tartható, a kontaktus üledékes
jellege miatt nem valószínű, hogy recens lecsúszással jött
volna létre. Meredek helyzete viszont arra utal, hogy a
breccsa-kúp deformációja során e mészkő is kibillent.” (íme a
példa, hogyan csavarhatja el a teória a pontos megfigyelés
értelmezését.) A192. oldalon egy bekezdéssel lejjebb: ,A
mészkő a vető mindkét oldalán megtalálható, az alsó képződ¬
ményhatárnál az elvetés minimális (néhány deciméter).” A
folytatás: ,A vetőmenti elmozdulás legnagyobb része tehát a
mészkő leülepedése előtt történt. Ezen elmozdulás szinsze¬
diment jellegét a támaszkodó breccsakúp bizonyítja.” A
következő két bekezdés a fedő márgát ismerteti, majd újabb
bekezdésben: ,A mészmárga rétegek dőlése (25°) túl nagy
ahhoz, hogy eredeti dőlésnek tekinthessük. A kőzetek és így a
vető maga is kibillentek. Lehetséges, hogy a vető eredetileg
meredeken D felé dőlt és normál levetése volt.”
Ez nemcsak lehetséges, hanem bizonyos. Az eredeti üle¬
dékes rétegzés gyakorlatilag vízszintes helyzetébe vissza¬
billentve a kőzettömböt 25°-kal, a bevezetésben közölt É-i
irányú 80°-os dőlés átbillen D-i irányú 75°-os dőlésbe (való¬
jában ennél is laposabb lesz, a márga rétegdőlése 135/35°).
így aztán a szerző maga teszi okafogyottá a fejlődéstörténeti
képet kirajzoló regionális tektonikai fejtegetéseit.
Terepi megfigyeléseim
Az áttekintésből leszűrhető, nem is olyan egyszerű a
helyzet, hiszen szinte mindenki másképpen írta le. Kell ott
valami zavarónak lenni, mert már a tektonikus felület
irányában is olyan nagy eltérések vannak, mintha nem
ugyanarról beszélnének.
A korábbi szerzők nem vették figyelembe, hogy a jelen¬
ségegyüttes (a látszat ellenében) nem egyenes szelvényben (3.
kép), hanem valójában többször megtörő felületen látható (2.
ábra). Nehezíti az áttekintést a bányászatnak az eredeti
földtani szituációt szétromboló hatása, valamint (abreccsás fal
állékonysága közismerten rossz lévén) a bányafal folyamatos
omlása, ami sok mindent eltüntetett (ugyanakkor addig nem
3. kép. A felső bányaudvar Ny felől (1972)
Jelmagyarázat: Td = felső-triász tűzköves dolomit (Mátyáshegyi Mészkő Sashegyi
Dolomit Tagozat), Eb = a felső-eocén Szépvölgyi Mészkő alatti terrigén törmelék, Em =
felső-eocén Szépvölgyi Mészkő, T = az irodalomban hivatkozott törés (feltolódás) vonala
Picture 3. The upperyardfrom the west ( 1972)
Legend: Td: Upper Triassic cherty dolomité (Sashegy Dolomité Member of the Mátyáshegy
Limestone), Eb = terrigenous debris underlying the Upper Eocéné Szépvölgy Limestone, Em=
Upper Eocéné Szépvölgy Limestone, T= track of fault (reversefault) mentioned in the literature
látható részleteket bontott ki), a fal tövében felhalmozódott
6-10 m magas törmeléklejtő pedig betakart.
A bánya északi falszakaszában triász mészkő nem lát¬
szik, az alap szel vény árokban is csak breccsásan összetört
darabjai bukkannak fel. Az ároktól északra a gyakorlatilag
É-D irányú vízmosás keleti faláról Schafarzik & Vendl
(1929) még kb. 50 m hosszúságú részletes leírást közölt, ebből
ma a bozóttal erősen benőtt, törmelékes falban szinte semmi
sem azonosítható. A szakasz É-i felén lejtőtörmelékszerűen
világosbarna színű meszes dolomit kisebb-nagyobb darabjai
halmozódnak, a települési helyzet nem állapítható meg. Az
alapszelvényárok vonalától É-ra két nagyobb, világosszürke
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
233
2. ábra. A Mátyás-hegy vázlatos földtani térképe
1 - felső-triász tűzköves dolomit, 2 - felső-eocén mészkő, 3 - bryozoás márga, 4 - az iro¬
dalomban hivatkozott törés (feltolódás) vonala, 5 - a szelvény nyomvonala, a -alapszel-
vény-árok
Figure 2. Schematic geologic map of the Mátyás Hill
1 - Upper Triassiccherty dolomité, 2 -UpperEocénélimestone, S -bryozoan mari, 4 - trackof
fault (reverse fault) mentioned in the literature, 5 - the line of the section, a - key section cut
mészkőtömb, köztük 3 m-nyi vastagságú, kissé gumós szer¬
kezetű, foltosán lilásvörösre színeződött, zöldesszürke agyag¬
betelepüléseket tartalmazó mészkő látható (a vörösagyag
nincs említve a hivatkozott leírásban!).
Az É-ra levő mészkőtömb (4. kép) antiklinális DNy-i
szárnya, a réteglap fent 160/40°, lefelé ívben meredekebb
lesz. Ennek mintája szürke mikrites mészkő, oldási maradé¬
kában néhány apró szivacstűtöredék és sok nagyon apró
víztiszta kvarcszemcse (homok) volt.
4. kép. Az északabbi mészkőtömb és a blásvörös agyagbetelepüléses mészkő a
vízmosásban (2006)
Picture 4. The northern limestone block and the limestone with purplish-red clay
interbedding in the gully (2006)
A délebbi mészkőtömb (5. kép) az alap szel vény árok
vonala alatt kezdődik, sárga márgahálózatos, gumós szerke¬
zetű, világosszürke, mikrites mészkő, benne a rétegzés jel¬
legű egyenetlen felületek 190/85° átlagdőlésűek. Mintájá¬
nak oldási maradéka kevés szivacstűt és radioláriát, egy
Holothuria szkleritet, több egy síkban felcsavarodott lapos
és Nodosaridae foraminiferát tartalmazott.
5. kép. Az alapszelvény árok alatti délebbi mészkőtömb (2006)
Picture 5. The Southern limestone block in the gully exposing the key section
(2006)
A közbetelepült, gumós mészkő oldási maradékát sok
szivacstű, radiolária és néhány lapos foraminifera alkotja. A
vörösagyagban sok rezorbeált porfíros kvarc, ilmenit és apró
cirkon van, a finom frakció röntgen-diffraktogramos össze¬
tétele: illit-montmorillonit 4%, illit 7%, kaolinit 41%, kvarc
30%, kalcit 2% hematit 14%, amorf 1%, anatáz 1%, teljesen
elbontott savanyú vulkanitként értelmezhető (a méréseket
Kovács Pálffy Péter végezte).
A triász alapszelvény legalján dolomit és mikrites
mészkő breccsája rétegszerűen váltakozni látszik. Fölfelé a
vékonypados-pados, tűzkőlencsés dolomit egyre össze-
állóbb. Az alapszelvényárok magasabb szakaszán, 10-190°
irányú szelvényben (1. falszakasz), már a pados kifejlődésű,
tűzkő gumós, meszes dolomitban rajzolódik ki a mindenki
által leírt nagy antiklinális (6. kép). A párhuzamos redő
magja teljesen összetört, a bazális szakítási felület ma már
nem látszik, törmelék takarja. A redő központi része 90°
nyílású térdránc (kink), hullámzóan hajladozó szárnyai
320/10° és 190/80° átlagdőlésűek, a tengelyfelület dőlése
30/45° (7. kép). Kifelé fokozatosan hengeres redőbe fejlődik
234
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”
6. kép. A felső bányaudvarban látható antiklinális ÉNy felől ( 1992)
Picture 6. The anticline in the upperyardfrom the North-West (1992)
1 . kép. A 6. képen látható redő magja (2013)
Picture 7. The core of the visible fold (2013)
át, az alapszel vényárok ennek északi, lapos szárnyát tárja fel.
Itt a padok dőlése nagyon tág redőkben, 220/10° - 280/5° -
40/20° közt hullámzik. A bányafal teraszán vékonypados
(10-30 cm) dolomit van (8. kép), ebben a vörösbarna tűzkő-
gumósorok is kirajzolják a 180/30° dőlést. Az árok legfelső
szakaszán a tűzköves dolomit laminites jellegű, ez a változat
a DNy-ra néző nagy fal tetején is látható.
Sajnos, az árok nem tárja fel a triász legfelső részét és az
eocénnel való érintkezést, utóbbit a bányafal tetején is fiatal
törmelék takarja.
Az alapszelvénytől délre következő 2. falszakasz 160-
340° irányú. Északi részén a redő meredek dőlésű DNy-i
szárnya van (1. 6. kép), a vékonypados dolomit erősen töre-
8. kép. Déli dőlésű vékonypados (10-30 cm) tűzköves dolomit a bányafal felső
részén
Picture 8. Bedded cherty dolomité (10-13 cm thick beás) dipping to the South in
the upper part of the wall
dezett rétegei 200/70° átlagdőlésűek, néhol tovább hajlanak
20/80°-ig. Az előbbi felületen helyenként 290/80° irányú
csúszási karcok észlelhetők (réteglap menti csúszás; 9. kép).
A 75. sz. mintajeltől D-re apró, vörös és fekete tűzkő-
szilánkos dolomitpad települ, látszólag része a rétegsornak.
Ettől D-re kezdődik a sárgára mállott dolomárga, fekete
tűzköves (laminitszerkezetű), lemezes dolomit-közbetele-
9. kép. Csúszási karcok a DNy-ra néző réteglapon (2006)
Picture9. Slipstriaeon the south-westfacingbedding pláne (2006)
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
235
pülésekkel. A márgában szürke színű réteg is van nagyon
szűk hegyes redőkbe gyűrt állapotban. A dolomitlemezek¬
ből mérhető domináns dőlés 210/80-85°, az apró, kihegye-
sedő, szűk redők visszahajló szárnya 40/60° dőlésűnek
mutatkozik. A gyüredezés dél felé egyre erőteljesebb, a
dolomitrétegek teljesen összetörtek (10. kép), nagyon sok a
kifényezett felületű fekete tűzkő (ez lehet a korábbi leírások
szerinti szénpala, míg a szürke a szenes márga).
10. kép. A dolomitréteg széttört darabjai erősen préselt, gyüredezett
márgában a 2. falszakaszon É felől
Picture 10. The broken pieces of the dolomité bed in compressed and földed
mari in wall section No. 2, viewedfrom the North
Ez a rész jobban tanulmányozható a következő, 110—
290° irányú 3. falszakasz ÉNy-i felében (ezt tulajdonképpen
a K felől lefutó, a korábbi szerzők által is leírt 20/70° dőlésű
repedés (11. kép) határozza meg, annak folytatása). A repe¬
dés talpra érésétől ÉNy-ra a lemezes rétegzés gyűrt, 40/60°
dőlése kifelé (DNy) fokozatosan 210/80° átlagú lesz (12.
kép).
A fal külső oldalán fekete tűzkőrétegekből 120/15°
lineáció rajzolódik ki. A világosszürke márgaréteg durva¬
frakciója dolomithomok, kevés kvarcszilánk, az ülepítés-
sel leválasztott finomfrakciójának röntgendiffraktogra-
mos összetétele: illit-montmorillonit 4%, illit 11%, kao¬
linit 21%, kvarc 33%, kaiéit 6%, Fe-dolomit 23% amorf
1%, anatáz 1%. A viszonylag magas kaolinittartalom
mállott savanyú vulkáni anyag hozzákeveredését jel¬
zi.
A repedés után a fal ismét kanyarodik (4. falszakasz),
iránya nagyon hullámzóan 150-330°. Kevés agyagmárgát
is tartalmazó dolomitbreccsa alkotja, az osztályozatlan
töredékek zömmel szögletesek, ritkán fordul elő koptatott
szemcse. Benne 120-300° csapásirányú elválások zöm¬
mel 210° felé dőlő, nagyon meredek állású vékony-
padosságot rajzolnak ki. Ezek az el válási felületek a
repedés fölött áthajtanak az előző falszakasz irányába (11.
11. kép. A feltolódásként értelmezett repedés (nyíl) (2011)
Picture 11. The fracture interpreted as a reversefault (arrow) (2011)
12. kép. 3. falszakasz ÉNy-i része DK felől (2011)
Picture 12. The north-western part of wall section No. 3, viewed from the South-East
( 2011 )
kép). A fal tetején a breccsásán feltöredezett dolomit
meghajlított rétegei láthatók (13. kép) míg lent, a bánya¬
falról lehullott törmelék alól több ponton kissé sárgás
szürkésfehér színű, lemezesre préselt dolomitbreccsa
bukkan fel (14. kép). Ez a breccsa lehet a dolomit eocén¬
kori szárazulaton fellazult felszíne.
236
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”
A szakasz közepén a fal tövében kis eocén mészkőtest
maradt vissza, anyaga sárga márgaközös, gumós kifej¬
lődést!, nummuliteszes-discocyclinás mészkő. Keleti hatá-
13. kép. A fal tetején a breccsásan feltöredezett dolomit meghajlított rétegei
Picture 13. The bent layers of brecciated dolomité on the top ofthe wall
14. kép. Préselt, lemezes elválású dolomitbreccsa, szárazföldi törmelék a 4.
falszakasz ÉNy- részének alján (2006)
Picture 14. Compressed, laminated dolomité breccia and terrigenous debris at the
bottom of the north-western part of wall section No. 4 (2006)
ra után 80 cm vastagságú, 240/80°-250/75° közt változó, a
falakkal párhuzamos finomrétegzésű agyagos-finomho-
mokos aleurit következik (15. kép). Tetején kb. 10 cm átme-
15. kép. A triász-eocén érintkezés, a dolomitbreccsa (jobbra) és a nummu-
liteszes mészkő (balra) közé települt finomrétegzett agyagos aleurit a 4.
falszakasz közepén (1995)
Picture 15. Thin-bedded clayey silt at the Triassic-Eocéné contact, i.e. the dolomité
breccia (right) and the nummulitic limestone (left) in the middle of wall-section No.
4(1995)
netet alkotva mészmárga-márga tartalmú mészkőlemezek,
-lencsék települnek bele. Az innen vett minta iszapolási
maradéka sok süntüsketöredéket tartalmazott.
A falszakasz tetején a triász dolomit erodált felszíne és
az arra települő eocén kezdőtagja látható (a 7. kép közepén).
Az egykori kis mélyedésbe vastagabban beülepedő agya¬
gos, finomhomokos aleurolit rétegzése már 135° felé dől.
Az ebben látható nagy tömbök közül az északabbi (felső) a
triász dolomit kibillent darabja, a többi a rátelepülő eocén
mészkő megcsúszott, ezáltal szétszakadozott és tömbösen
belekeveredett anyagából áll. A bányafal hátsó részén ezt a
mészkövet kifejtették, a lefolyó törmelék alatt dolomit¬
töredékes agyag van, csupán fent, az álló falakban maradt
meg a nummuliteszes-discocyclinás mészkő. Az uralkodó
dőlés itt már 140/30°.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
237
Következtetések
A szerkezeti kép tehát a következőképp vázolható: a
repedés a triászon belül van, elmozdulás mellette nem bizo¬
nyítható, mindenesetre a triász-eocén érintkezést láthatóan
nem mozdítja el, joggal feltételezhető késő-eocén előtti
létrejötte. A Ny-i fal előtti eocén mészkőtömb nem gravitá¬
ciósan került mostani helyzetébe, ennek ellentmond érintet¬
len, folyamatos rétegsora, ugyanakkor a közel függőleges
állása kizárja az eredeti települési helyzet lehetőségét.
Az ÉNy-i falsarokban levő 120/15° tengelyvonalú redő
meredek DNy-i szárnya hozzávetőlegesen párhuzamos a fal
tövében észlelhető triász-eocén érintkezéssel (a bánya az
eocén mészkő elfogytával leállt, bár a párkányon láthatóan
kísérleteztek a triász dolomit fejtésével is).
A triász tömb különösebb kibillenés nélkül, csaknem
vízszintes helyzetben érte meg a késő-eocént. Erodált (karsz¬
tosodott) felszínére vékony terresztrikus üledék rakódott,
majd a triász tömb megsüllyedt, elöntötte a tenger. Hogy a
teljes késő-eocén-oligocén rétegegyüttes meglehetett itt is,
csak a fiatal erózió lepusztította, az általános fejlődéstörté¬
neti képen kívül a Mátyás-hegy nyergében (épület¬
alapozásokban) feltárt, NP 22 zónába tartozó Budai Márga
is jelzi. A lepusztításra utal az alsó bányaudvar északi falá¬
ban, eocén mészkőben levő hévizes üreg kitöltőanyagából
kimutatott NP 22 zónára és NP 22/23 zónahatárra jellemző
(kevert) nannoflóra (Nagymarosy A. szíves határozásai).
A teljes triász-paleogén rétegegyüttes párhuzamos
redő vei meggyűrődött, a DNy-i szárny 120-300° tengely
mentén az ÉK-ihez képest flexúraszerűen 40-50 m-rel
lehajlott. Miután plasztikus alakváltoztatásról van szó, ez a
rész megfelelően szigetelő fedő alatt nagyobb mélységben
volt, a gyűrődés oligocén véginél idősebb nem lehet. Ez a
redőtípus kompressziós erőhatáshoz kötött, de a körülmények
regionális gyűrődést nem okoznak, mert az egyes tömbök
kiemelkedéssel-besüllyedéssel (tágabb értelemben vett alá-
fölétolódással) képesek az erőhatás elől kitérni, alakváltoz¬
tatás csupán keskeny zónákban lesz. Erősebb kompresszió
esetén ezek a zónák pikkelyesen felszakadhatnak.
A terület DK-i rétegdőléssel jellemezhető kibillenése
gyűrődés utáni. Pontosabb korát megfelelő fedőüledék
hiányában nem lehet meghatározni. Némi támpont, hogy a
hévizes tevékenység első fázisában képződött kalcit-barit-
telérek még kibillent helyzetűek, míg a pleisztocén idő¬
szakra tehető második fázisban kioldódott nagyméretű
barlangjáratok függőleges állásúak.
A triász-eocén érintkezés még a felső udvarban eléri a
bányatalpat, a helyzet alapján várható lenne, hogy az alsó,
mélyebb helyzetű bányaudvarban is kibukkan. Azonban
ennek É-i falát és a K-i fal alsó részét hévizes üregekkel
tagolt Szépvölgyi Mészkő alkotja. Magyarázat lehet a
hozzávetőlegesen a két udvar közötti fal folytatásában, a K-
16. kép. A felső és az alsó bányaudvar közötti breccsazóna Ny felől
Picture 16. The breccia zone between the upper and the loweryards from the West
i fal felső részén látható több méter széles, meredek állású,
nagy tömbökből álló breccsazóna (16. kép), a réteghaj-
lásokból megítélhetően vető (e mentén jelenhet meg a
Tűzoltó-barlangrészben a triász dolomit). Az elmozdulás
nagysága nem mérhető, de jelentős lehet, a D-i oldalon a
(felső udvarban még nem is látható) discocyclinás mészkő /
bryozoás márga határt a barlang IV-es és III-as bejáratai
jelölik ki.
Irodalom — References
Bállá, Z. & Dudko, A. 1990: Földed Oligocene beds in Budapest. — Acta Geologica Hungarica 33/1-4,31-42.
Bállá Z. & Dudko A. 1994: Gyűrt paleogén rétegek a Gellérthegyen (Földed Paleogene beds on Gellért Hill, Budapest). — Földtani
Közlöny 120/3-4,181-191.
Fodor, L., Magyari, Á., Kázmér, M. & Fogarasi, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Budapaleoslope(Hungary):
Record of Laté Eocéné Continental escape of the Bakony unit. — Geologische Rundschau 81/3,695-716.
Fodor L. 1995: Késő eocén szinszediment vető a Mátyás-hegyen. — In: Fodor L., Magyari Á., Fogarasi A. & Palotás K.: Tercier
szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése (Tertiary tectonics and Laté
Paleogene sedimentation in the Buda Hills, Hungary. A new interpretation of the Buda Line). — Földtani Közlöny 124/2, 190-193.
Hofmann K. 1871: A buda-kovácsi hegység földtani viszonyai. — A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve I, 199-273. Pest. (Die geologischen
Verháltnisse des Ofener-Kovácsier Gebirges. — Mitteilungen aus dem Jahrbuch dér k. ung. geologischen Anstalt I, 149-235.
238
Pelikán Pál: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete ”
Jaskó S. 1948: A Mátyáshegyi-barlang (A new cave in the Mátyás-hill near Budapest). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi
Jelentése. B) Beszámoló a vitaülésekről 10, 133—155.
Koch A. 1906: Társulati ügyek. Előadások 1906. szeptember hó 5-én. — Földtani Közlöny 36/10-12,431-432.
Kozur, H. & Mock, R. 1991: New Middle Carnian and Rhaetian Conodonts írom Hungary and the Alps. Stratigraphic Importance and
Tectonics lmplications fór the Buda Mountains and Adjacent Areas. —Jahrbuchdér Geologische Bundesanstalt 134/2,271-297.
Lóczy L. 1907: Társulati Ügyek. Előadások 1907. november 6-án. —Földtani Közlöny 37/9-11,376-378.
Lőrenthey 1.1907: Vannak-e juraidőszaki rétegek Budapesten? (Are there Jurassic beds near Budapest?) — Földtani Közlöny 37/9-11,
359-368.
Oravecz J. 1982: A Budai-hegység triász időszaki alapszelvényei. I. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati
Adattár, MÁFÍ T: 11 224.42 p.
Oravecz J. 1983: A Budai-hegység triászidőszaki alapszelvényei. II. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati
Adattár, MÁFIT: 12 264.45 p.
Pávai Vájná F. 1934: Új kőzetelőfordulások a Gellérthegyen és új szerkezeti formák a Budai hegyekben (Neue Gesteinvorkommen am
Gellért-Berg und neue tektonische Formen im Budaer Gebirge). — Földtani Közlöny 64/1-3,1-11.
Peters, K. 1857: Geologische Studien aus Ungarn. — Jahrbuch dér k.k. geologischen Reichsanstalt 8,308-334. Wien.
Schafarzik F. 1902: Budapest és Szt. Endre vidéke XX. rovat 15. zóna jelű lap (1:75 000). — Magyarázatok a m. korona országainak
részletes földtani térképéhez. 60 p.
Schafarzik F. 1929: Kirándulás a Pálvölgybe és a Mátyáshegyre. — In: Schafarzik F. & Vendl A. (szerk.): Geológiai kirándulások
Budapest környékén. A m. kir. Földtani Intézet kiadása, 96-104.
Schréter Z. 1958: Budapest és környékének geológiája. Másodkor. Triász. — In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti képe.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 33-47.
Vadász E. 1953: Magyarország földtana. — Akadémiai Kiadó, Budapest. 402 p.
Vadász E. 1960: Magyarország földtana. 2. átdolgozott és bővített kiadás. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p.
Venkovits 1. 1952: Barlangok fejlődésének dialektikája (The Pálvölgy cavern). — Hidrológiai Közlöny 32/5-6,197-204.
Wein Gy. 1973: A Budai-hegység fejlődéstörténete és tektonikája. — In: Báldi T., Kriván R, Végh S.-né, Wein Gy.: Kirándulásvezető
a Budai-hegységben 1973. IV. 27. MFT Kiadvány, 30 p.
Wein Gy. 1974: A Budai-hegység tektonikája (Tectonics of the Buda Mountains). — Földrajzi Közlemények 22(98)/2,97-112.
Wein Gy. 1977a: A Budai-hegység tektonikája .— A MÁFI alkalmi kiadványa, 76 p.
Wein Gy. 1977b: A Budai-hegység szerkezete (Tectonics of the Buda Mountains). — Földtani Közlöny 107/3-4,329-347.
Kézirat beérkezett: 2013.01. 21.
A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt
vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
Bíró Tamás 1 , Józsa Sándor 2 , Karátson Dávid 1 , Szenthe István 3
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
e-mail: [email protected]
2 EÖtvös Loránd Tudományegyetem, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C
3 KBFI-Triász Kft., 1155 Budapest, Vág utca 31.
The petrographical and volcanological investigation ofthe volcanogenic
formation embedded in the bryozoan mari formation in the Mátyás Hill (Buda Hills, North Hungary)
Abstract
This study documents the basic volcanic-sedimentary and petrographical features of the volcanogenic layer
(according to our genetic interpretation: volcanogenic sandstone) embedded in Upper Eocéné bryozoan mari at Mátyás
Hill (Budapest). On the hasis of the composition of the volcaniclastic layer (lithoclasts with a microholocrystalline,
porphyric texture, pumice, quartz, carbonized feldspar, biotite, apatite, zircon, kaolinite) it is an altered product of silica-
rich volcanism. The composition, the well-sorted grain size, the unrounded and shard-like grains, the maximum grain
size (2,5 mm) and the widespread distribution of the volcanoclastic layer suggest a strongly explosive eruption at least
several tens of kilometres far from the site of deposition. The provenance area of the pyroclastic matériái may have been
an eruptive centre of the Eocene/Oligocene volcanic chain along the Periadriatic Líneament. The primer pyroclastic
matériái was slightly resedimented by gravity-dri ven mass flows before diagenesis, thus the examined formation must be
considered as a volcaniclastic layer, more precisely volcanogenic sandstone.
Keywords: Eocene-Oligocene, Periadriatic volcanism , volcanogenic sandstone , petrography, Mátyás Hill, Buda
Összefoglalás
Tanulmányunk a budai Mátyás-hegyen feltárt, felső-eocén bryozoás márgába települő vulkanogén képződmény
(genetikai meghatározásunk szerint vulkanoklasztit, vulkanogén homokkő) alapvető vulkanoszedimentológiai,
kőzettani dokumentációja. Összetétele alapján (mikroholokristályos, porfíros szövetű litoklaszt, horzsakő, kvarc,
karbonátosodott földpát, biotit, apadt, cirkon, kaolinit) a vulkanoklasztit szilíciumgazdag vulkáni tevékenység átalakult
terméke. A képződmény összetétele, jó osztályozottsága, a szemcsék kerekítetlensége, szilánkossága, igen kicsiny
legnagyobb szemcsemérete (2,5 mm) és nagy térbeli elterjedése a lerakódás helyétől legalább néhány tíz kilométer
távolságban végbement, heves robbanásos kitörést valószínűsít. A piroklasztanyag valószínűleg a Periadriai-vonal menti
eocén- oligocén vulkáni ív valamely kitörésközpontjából származik. Értelmezésünk szerint az elsődleges
piroklasztanyag vízbe hullás után, a diagenezis előtt gravitációs tömegmozgásokkal kis mértékben áthalmozódott, így a
vizsgált képződmény vulkanogén homokkőnek tekinthető.
Tárgyszavak: eocén-oligocén, Periadriai-vulkanizmus, vulkanogén homokkő, petrográfia, budai Mátyás-hegy
Bevezetés
A Budai-hegység mezozoikumi magját a triász geo-
szinklinális trópusi, sekélytengeri fáciesű karbonátos
üledékei jelentik (1. ábra. A; Wein 1977, Báldi 1983, Fodor
& Kázmér 1989). A Budai-hegység területén — egyes
irodalmi vélekedések szerint — a késő-triásztól a kora¬
eocénig nem történt tengeri üledékképződés (pl. Báldi
1983), a paleogén összletek feküjét a tűzköves-dolomitos
kifejlődésű és a mészköves-dolomitos kifejlődésű, „megalo-
duszos”, karni és nori képződmények adják (Wein 1977,
Báldi 1983). Az eocén transzgressziók rétegsora a felső¬
triász összletek — gyakran karsztosodott — felszínére
települ (Fodor & Kázmér 1989, Fodor et al. 1994). A
240
Bíró Tamás et al.: A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
1. ábra. A - A Budai-hegység vázlatos földtani térképe a Mátyás-hegyi mintaterültet feltüntetésével Wein (1977) és Fodor
et al. (1994) alapján
1 - pliocén travertínó és homok, 2 - középső-miocén mészkő, 3 - felső-oligocén homokkő, 4 - alsó-oligocén Kiscelli Agyag, 5 - alsó-oligocén
Hárshegyi Homokkő, 6 - alsó-oligocén Tardi Agyag, 7 - felső-eocén Budai Márga, 8 - felső-eocén mészkő, homokkő, konglomerátum, 9 -
középső-eocén képződmények, 10-triász aljzat, 11 - a Mátyás-hegy elhelyezkedése, 12-fontosabb szerkezeti vonalak,
B - A Mátyás-hegy vázlatos térképe a mintavételi helyek feltüntetésével. Alaptérkép: Wein (1977) és Kárpát (1983)
1 - Triász aljzat, 2 - Felső-eocén nummulinás-dyscociclinás mészkő és bryozoás márga, 3 - Budai Márga, 4 - mintavételi hely nehézásvány
vizsgálatokhoz, a - Bejárati-terem, b - Mozi-terem, c - (Dél-)Keleti-kőfejtő, 5 - mintavételi hely vékonycsiszolatos vizsgálatokhoz, 6 -
fénykép készítési helye a felvétel sorszámával (lásd 2. ábra)
Figure LA- The Mátyás Hill area represented on the schematical geological map of the Buda Mountains. Basemap after Wein
( 1977) and Fodor et al. (1994)
1 - Pliocen travertino and sand, 2 - Middle Miocéné limestone, 3 - Upper Oligocene sandstone, 4 - Lower Oligocene Kiscell Clay, 5 - Lower
Oligocene Hárshegy Sandstone, 6 - Lower Oligocene Tárd Clay, 7 - Upper Eocéné Budai Mari, 8 - Upper Eocéné limestone, sandstone,
conglomerate, 9 - Middle Eocéné formations, 10 - Triassic basement, 11 - The locality of Mátyás Hill, 12 - Main structural lines,
B - The sketch map of the Mátyás Hill with the sampling sites. Basemap after Wein( 1977) and Kárpát (1983)
1 - Triassic basement, 2 - Upper Eocéné nummulinás-dyscociclinás limetsone ands bryozoic mari, 3 - Buda Mari, 4 - sample point fór heavy
mineral, a - Bejárati-terem, b - Mozi-terem, c-(Dél-)Keleti-kőfejtő, 5 - sample pointfar thin sections, 6 - locality ofpictures with the no, ofpictures
(see Figure 2)
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
241
Budai-hegység felső-eocén, priabonai képződményei — a
keletkezésükkor jellemző vízmélység alapján — három
formációba sorolhatók (Wein 1977, Báldi 1983, Fodor &
Kázmér 1989). A késő-eocén transzgresszió legelső kép¬
ződményeit a triász karbonátos összletek lepusztulás-
termékeiből álló — főleg abrázióval, alárendelten folyóvízi
erózióval áthalmozott — konglomerátumok, breccsák
(felső-eocén alapkonglomerátum) jelentik (Horváth &
Tari 1987, Fodor et al. 1994). A fokozatosan mélyülő
medencében ezt követően litorális fáciesű nummuliteszes-
discocyclinás mészkő (Szépvölgyi Mészkő Formáció),
majd fokozatos átmenettel bioklasztban gazdag bryozoás
márga (neritikus, 30-100 m ülepedési mélységű) rétegek
képződtek (Báldi 1983, Monostori 1987, Fodor &
Kázmér 1989). A medence további mélyülésével a sekély-
bathiális fáciesű Budai Márga Formáció rétegei alakultak ki
(Báldi 1983, Monostori 1987, Fodor & Kázmér 1989).
A Budai paleogén medence mindhárom felső-eocén
üledékes formációja tartalmaz vulkáni eredetű betele¬
püléseket (I. táblázat, Szabó 1858, 1879; Hantken 1880;
1. táblázat. A Budai-hegység felső-eocén képződményeibe települő vulkanogén kőzetek jellemzői
Table 1. The characteristics of the volcanogenic rocks embedded in the Upper Eocéné formations of the Buda Mountains
Forrás
Feltárás
Befoglaló formáció
Kőzet
Megj.
Mód. összetétel
SZABÓ 1858
Budakeszi 11 árok
1 első-eocén „Alapkongj."
„Trachyt"
VK
H()l MANN 1871
Kis-. Nagy-kálváriahcgy
Fdsö-coccn „Alapkongl."
„Trachyt”
VK
Fp. Ilb. Aug. Mag.
[Kai]
Luekcr-hcgy déli lejtője
Budai Márga (Bryozoás)
„Trachyt”
VK
S/iehenyi-hcgy északi lejtője
„Nummuliteszos mészkő” (SzMK)
„Trachyt”
VK
Kis-kálváriahegy (Budaörs)
Budai Márga (Bryozoás)
„Trachyt"
VK
Szabó 1879
Nagykovácsi mellett
„Nlummuliteszes mészkő” (SzMK)
„Kvarctrachyt”
P
-
SaiAiARZlK
1877
Nagykovácsi mellett
„Nummulitcszcs mészkő” (SzMK)
„Trachyt”
P
Fp, Q, Bt, Amf,
Mag,
Hoimann 1879
Budakeszi mellett
Felső-eocén ,.Alapkongl.”
„Biotit-ortokiász-
kvarc-trachyt”
VK
Fp, Q. Bt
„ Buda-Szépáro k” (Szépvölgy)
Zngliget
Kuni 1908
Róka-hegy. K-i ki'.
„Orbiloidás mészkő” (SzMK)
„Trachyt”
VK
Fp (Szán), Ami
Diana út mellett (Bp. XI 1. kér.)
Budai Márga (Bryozoás)
„Kvarctrachyt”
P
Fp. Q. BL Mag
Kis-Svábhegy
Budai Márga
„Trachyt”
P
Fp (Ort).Q, Bl.
Ami
KSH park
„lemezes palás márga"
„Trachyt"
P
Q. Bt, Mag, [Kao]
Pávay Vájná
1912
Mátyás-hegy, keleti kőfejtő
Bryozoás márga
Riolit
P
Q
Lowy 1928
Kas-Svábhegy
Bryozoás márga
Riolit
P
Fp (Őrt), Q, Bt
UoRUsrrzKY &
VIGH 1923
Páfrány út, kőfejtő (Bp, 11, kér.)
Budai Márga (Bryozoás)
„Rlagioklaszriolit”
P
1 p, Q, [Lim. Mus,
Kló, Kai]
Ferencbalom. kőfejtő
Felső eocén „Alapkongl.”
VK
Fp, Q, CirJKal,
Pir|
SZEKYNÉ LUX &
Barabás 1953
Róka- hegy, K-i kf
„ürbitoidás mészkő" (SzMK),
Budai Márga
Amfibolandezit
P
Pl, Hh, BAmf
Budakeszi mellett
„Nummulitcszcs mészkő” (SzMK)
Andezit
P
-
Kálvária-hegy (Budaörs)
„NuinmulíLcs/.es mészkő” (SzMK)
Andezit
P
Budakalász 2 fúrás
I7fi,08 176,5 tn
„Nutnniulileszes mészkő” (SzMK)
Biolitande/it
D
PL Q. Bt, Mag,
Cm Ap
JÁMBOR 1955
Nagykovácsi mellett
„Nummnliteszes mészkő" (SzMK)
Riolit
P
WliN 1977
Kő-hegy (Budaörs)
Felső— eocén „Alapkongl.”
Andezit
P, VK
-
Halogii é.n.
Antal-árok (Nagykovácsi)
„Nummulitcszcs mészkő” (SzMK)
„Trachyt”
P
Pl (Őrt), Q, Bt,
Aug, Mag
Horváth & Tari
1984
Kálvária-hegy, Kő-hegy
(Búd aőrs), Róka-hcgyi-kőfejtö
Felsíheocén „Alapkongl,”
Andezit
P, VK
Pl. Hip. Bt Ilm,
Grá, [Kló. 0. Rutl
Riolit
P, VK
Pl. Q. Bl. (Q, Kai,
l im. Opk)
SZMK- Szépvölgyi Mészkő Formáció; „Trachyt? - Andezit; „Kvarctrachyt? - Riolit; VK- vulkanogén konglomerátum, breccsa; P - piroklasztit, áthalmozott piroklasztikum;
Fp - Földpát; Szán - Szanidin; Őrt - Ortoklász; Q - Kvarc; Hb — Hornblende; BAmf—Barnaamfibol; Amf- Amfibol; Aug - Augit; Bt- Biotít; Mag- Magnetit; Cir - Cirkon;
Ap - Apátit; Ilm - Ilmenit; Grá - Gránát; Kai - Kalcit; Hip - HiperszténKao - Kaolnit; Lim - Limonit; Mus - Muskovit; Kai - Kalcedon; Pir - Pirit; Rut - Rutil
SZMK - Szépvölgy Llméstone Formádon, "Trachyt" - Andeshe, "Kvarctrachyt" - Riolile, VK- Volcanogenic conglomerate, breccia, P- Pyröclasdt, Resédimentedpyroclastit, Fp-
Földspart, Szan-Sanidin, Őrt - Ortoclas, Q-Quartz, Hb - Hornblende, BAmf-Brownamphibole,Amf-Amphibole, Aug-Augite, Bt-Biotite, Mag - Magnetite, Cir-Zircon,Ap-
Apatite, Ilm - Ilmenite, Grá - Garnet, Kai - Calcite, Kao - Caolnite, Lim - Limonite, Mus - Muscovite, Kai - Chalcedon, Pir - Pirite, Rut - Rutile
242
Bíró Tamás el al.: A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
Hofmann 1871,1879; Schafarzik 1877; Koch 1908; Pávay
Vájná 1912; Lőwy 1928; Horusitzky & Vigh 1933;
Székyné Fux & Barabás 1953; Székyné Fux 1957;
Jámbor 1955; Wein 1977; Horváth & Tari 1984, 1987;
Kubovics 1985; KuBOVics.et al. 1990). Ezek részben az ún.
felső-eocén „alapkonglomerátumba” települt vulkanogén
breccsákat, konglomerátumokat, másrészt a fokozatosan
kimélyülő medence üledékes képződményeibe települt —
valószínűleg áthalmozott — piroklasztitokat jelentik (pl.:
Wein 1977). A felsorolt nagyszámú tanulmány ellenére,
amely a Budai-hegység felső-eocén rétegsorában megfi¬
gyelhető vulkanoklasztitokat ismerteti (I. táblázat) vulka-
nológiai szempontú vizsgálatra csak ritkán került sor (pl.:
Horváth & Tari 1984, 1987; Kubovics 1985, Kubovics et
al. 1990). A képződmények újravizsgálatának fontosságát
az is indokolja, hogy — az alapkonglomerátum vulkanogén
anyagán kívül — a vulkáni betelepülések leírásai nem
mindig utalnak a kőzetek modális összetételére, illetve ha
igen, akkor legtöbbször csupán makroszkópos megfigye¬
lések alapján (I. táblázat). Ez alól csak néhány tanulmány
jelent kivételt: Lőwy (1928), iszapolás után sztereo-
mikroszkópos vizsgálat; Horusitzky & Vigh (1933),
Horváth & Tari (1984,1987 — vékonycsiszolatok vizsgá¬
lata polarizációs lénymikroszkóppal. A Mátyás-hegy térsé¬
gében feltáruló vulkanogén képződményről — hasonlóan a
legtöbb budai-hegy ségi, felső-eocén piroklasztithoz —
mindezidáig nem készült kőzettani-vulkanológiai szem¬
pontú leírás. A képződményt elsőként Pávai Vájná (1912)
említette, makroszkópos megfigyelései alapján riolittufa-
ként, de a betelepülés megjelenésén és kvarctartalmán kívül
más jellemzőt nem közölt. Székyné & Barabás (1953)
szerint a Pávai Vájná (1912) által ismertetett betelepülés
valószínűtlen, hogy riolittufa lenne, ők dunántúli-közép¬
hegységi analógiák alapján biotitandezit-tufaként határoz¬
ták meg. Véleményük szerint a tufából leírt nagy mennyi¬
ségű kvarc allotigén kőzetalkotó.
Jelen tanulmány célja, hogy a budai Mátyás-hegy bryo¬
zoás márga összletében feltáruló vulkáni betelepülést
vulkanoszedimentológiai és petrográfiai jellemzőit részle¬
tesen bemutassuk, és következtetéseket vonjunk le a kép¬
ződmény eredetére vonatkozóan.
A Mátyás-hegyen feltáruló
vulkanogén képződmény
A budai Mátyás-hegy túlnyomórészt felső-eocén kép¬
ződményeket tartalmazó rétegsora a hegy két kőfejtőjében
(Nyugati-, Keleti-kőfejtő) és a Mátyás-hegyi-barlangban is
feltárul (1. ábra, B). A paleogén üledékek feküjét a Nyugati¬
kőfejtőben és a barlangban kibukkanó tűzköves triász
mészkő jelenti (Boda & Monostori 1972). A priabonai
rétegsor foraminiferás (nummulinás) mészkővel kezdődik,
amelyre fokozatos átmenettel discocyclinás-bryozoás,
majd bryozoás márga települ (Boda & Monostori 1972,
Wein 1977). Ez a kezdeti — néhány tíz méter mélységű —
ülepedési környezet kimélyülését jelzi néhány száz méter
mélységűre (Fodor & Kázmér 1989). A Nyugati-kőfej¬
tőben Fodor et al. (1992, 1994) olyan ülepedéssel egyidejű
tektonikus események nyomait, illetve a puha üledék
deformációs jelenségeit mutatták ki, amelyek a Mátyás¬
hegyi felső-eocén üledékek gyakori, lejtő menti áthalmozó-
dását bizonyítják. A fokozatosan mélyülő medencében az
ülepedéssel egyidejű szerkezeti mozgások a még konszoli-
dálatlan karbonátos üledékek áthalmozódását eredményezték.
A meredek paleolejtőn végbement áthalmozódási jelen¬
ségek a teljes mátyás-hegyi felső-eocén rétegsort végigkísé¬
rik (Fodor et al. 1994).
A vizsgált betelepülés a Mátyás-hegyi-barlang több
pontján, illetve a Mátyás-hegy két kőfejtőjében (Délkeleti-,
Délnyugati-kőfejtő) tárul fel (1. ábra, B). A képződmény
alatt és fölött is barna árnyalatú, sárga színű, bryozoás
márga települ minden feltárásban (2., 3. ábra). A betelepülés
alsó réteghatára rendkívül éles, a felső határa átmeneti jelle¬
gű (2., 3 ábra). A képződmény makroszkópos megjelenése
mind a barlangi, mind a külszíni feltárásokban egységes (2.,
3. ábra), vastagsága 10-18 cm között változik. Szemcse¬
nagyság alapján több rétegre osztható (2., 3. ábra). A betele¬
pülés legvastagabb részét az éles alsó réteghatár feletti,
uralkodóan 1-2 mm szemcsenagyságú (legnagyobb szem¬
cse átmérője: 2,5 mm) réteg alkotja, amelynek vastagsága
8-12 cm. Gradáció nem mutatható ki a rétegben. A szem¬
csék közti mátrix részaránya kb. 40%. E felett 2-3 cm
vastagságú, finomszemcsés rétegek települnek, amelyek¬
ben 1-2 mm átmérőjű szemcsékből álló lencsék figyelhetők
meg. A betelepülés felső réteghatára nem éles, fokozatos
átmenet figyelhető meg a fedő bryozoásmárga-rétegbe,
amelyben elszórtan még jelen vannak a vulkáni szemcsék.
Vizsgálati módszerek
A vulkáni betelepülés alapvető dokumentációjához a
mintákat a barlang termeiből (Bejárati-, Óriásfolyosó-,
Mozi-terem) gyűjtöttük be (1. ábra, B). Kompakt, réteg¬
felszínre merőlegesen vágható, nagyméretű minták vételére
ugyanis csak a barlangi feltárásoknál nyílt lehetőségünk,
mivel a képződmény a felszínen rosszabb megtartású. A
vizsgált képződmény mind a kőfejtőkben, mind a barlang¬
ban egységes megjelenésű (azonos vastagságú, szerkezetű,
szemcsenagyságú), egyértelműen követhető, így a barlangi
minták jól reprezentálják a vulkanoklasztitot. A betelepülés
kőzettani jellemzését vékonycsiszolatok alapján és nehéz-
ásvány-preparátumok polarizációs és sztereomikroszkópos
vizsgálatával végeztük. A petrográfiai jellemzőket négy —
a betelepülés teljes vastagságát reprezentáló — vékonycsi-
szolat alapján rögzítettük, amit a Mozi-teremből begyűjtött
mintából készítettünk (1. ábra B). A nehézásványszem-
cséket a 0,063-0,125 mm, illetve 0,125-0,250 mm méret-
tartományban vizsgáltuk négy mintában (Délkeleti-kőfejtő,
barlang: Bejárati-, Mozi-terem), iszapolásos diszpergálás,
nedves szitálás, majd bromofbrmmal (tribróm-etán) történt
leválasztás után (1. ábra, B). Mind a négy nehézásvány-
leválasztást a jellemzően 0,1-2 mm szemcsenagyságú „A”
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
243
2. ábra. A vizsgált képződmény elhelyezkedése (A) és makroszkópos megjelenése (B, C)
a Mátyás-hegy (Dél-)Nyugati-kőfejtőjében
A lefényképezett feltárásrészletek elhelyezkedését lásd az 1. ábra B részén. (V - vizsgált képződmény;
M - bryozoás márga; A - 0,1-2 mm átlagos szemcsenagyságú vulkanoklasztit; B - finomszemcsés
vulkanoklasztit
Figure 2. The stratigraphicalposition (A) and macroscopic features (B, C) of the examined
formádon in the (South-)West Quarry ofthe Mátyás Hill
The locations of the outcrops in the photographs are indicated in the Figure 1/B. (V - Examined layers; M
- Bryozoa mari; A - Volcaniclastit layer with 0.1-2 mm average grainsize; B - Fine-grained volcaniclastit
layers)
rétegből végeztük (2., 3. ábra). A kőzet szemcséit össze-
cementáló alapanyagról az ELTE Ásványtani Tanszékén
Lovas György készített röntgen-pordiffrakciós vizsgála¬
tot.
Petrográfiai megfigyelések
Az ásvány- és kőzetszemcsék mérete alapján a teljes
vulkáni betelepülés több rétegre osztható, hasonlóan a
makroszkópos alapon végzett felosztáshoz (2., 3. áb¬
ra).
Ásványszemcsék jellemzői
A kvarcszemcsék részaránya átlagosan 20-35% a
vulkáni betelepülés fő tömegét alkotó, jellemzően homok
szemcsenagyságú rétegben (2., 3. ábra). A finomszemcsés
rétegekben a kvarc részaránya átlagosan 3%. Az ásvány
szemcséi az egyes rétegeken belül egyenletesen oszlanak el,
csomósodás, kumulációk nem figyelhetők meg. A teljes
betelepülésben megfigyelt legnagyobb szemcse 2,3 mm át¬
mérőjű. A legkisebb szemcsék csupán néhány századmilli¬
méter átmérőjűek. A kvarc szemcsék osztályozottsága réte¬
genként változik, legjobb a betelepülés fő tömegét alkotó —
244
Bíró Tamás et al.: A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
3. ábra. A Mátyás-hegyi vulkanoklasztit-betelepülés szerkezete, makroszkópos
jellemzői
A fénykép az 1. ábrán „A”-val feltüntetett Mozi-terem mintavételi helyről származó
kézipéldányról készült. (M - bryozoás márga; A - 0,1-2 mm átlagos szemcsenagyságú
vulkanoklasztit; B - finomszemcsés vulkanoklasztit; C - a finomszemcsés vulkano-
klasztitben és a fedő bryozoás márgában lencseszerűen megjelenő, durvább szemcsés
vulkáni anyag)
Figure 3. The structure and macroscopicfeatures of the volcaniclastic layer
The photograph has takenfrom the hand specimen from the Mozi hall sampling site that are
indicated with “A” in the Figure l.(M- Bryozoa mari; A - Volcaniclastit layer with 0.1-2 mm
average grainsize; B - Fine-grained volcaniclastit layers; C - Lenses containing coarse-grained
volcanogenic matéria in the fine-grained volcaniclastit layers and in the upper bryozoa mari)
makroszkóposán fehér alapanyagú — rétegben (4. ábra, A).
Az ásvány szemcséi izometrikusak.
Optikai tulajdonságuk, alakjuk, illetve repedezettségük
alapján a kvarcszemcsék két altípusra oszthatók (I., II.
típus). A továbbiakban csak azon tulajdonságokat ismer¬
tetjük, amelyek a fentebb leírt „közös” jellemzőktől eltérnek
az egyes altípusok esetén. A kvarcszemcsék döntő hányada
(>95%) egyszerre kioltó (nem hullámos kioltású), csupán
néhány esetben repedezett szemcse (I. típus; 4. ábra, B). Az
ilyen típusú szemcsék két formában jelennek meg. A
nagyobb — átlagosan 2 mm átmérőjű — szemcsék saját-
alakúak, szögletesek. A kisebb szemcsék mindegyike töre¬
dékes, szilánkos megjelenésű. A sajátalakú — s egyben
nagyobb méretű — szemcsék részaránya sokkal kisebb,
mint a töredékeké. Az I. típusú szemcsékben folyadékzár¬
ványok nem figyelhetők meg. Egy szemcsében hosszúkás,
oszlopos kifejlődésű apatitzárványok láthatók. Szinte min¬
den nagyméretű I. típusú szemcsén megfigyelhető a mag¬
más visszaolvadás (rezorbció) nyoma, amely a szemcsék
szélein beöblösödéseket eredményezett. Egyes szemcsék
esetén megfigyelhető, hogy a repedések mentén valószí¬
nűleg utólagos visszaoldódás történt, illetve a repedésekben
esetenként másodlagos ásványként kaiéit vált ki. Szembe¬
tűnő, hogy a magmás visszaolvadás nyomai csak a nagyobb
(> 1 mm ) kvarcszemcséken tanulmányozható, a kisebb, tö¬
redékes szilánkokon ez a jelenség csak a legritkább esetben
figyelhető meg. Néhány I. típusú kvarcszemcsék belse¬
jében, éles határral olyan mikrokristályos anyag figyelhető
meg, amely szövetében hasonlít a lentebb ismertetett
vulkáni kőzetszemcsék alapanyagához.
A kvarc másik típusát (II. típus, 4. ábra, C) hullámos
(unduláló) kioltású szemcsék alkotják, amelyek további
jellegzetessége, hogy repedésekkel sűrűn átjártak. E kvar¬
cok szintén szögletesek, szilánkos megjelenésűek, átla¬
gosan 1 mm nagyságúak. A II. típusú kvarcok repedései
egyes szemcsékben irányított lefutásúak, egymással párhu¬
zamosak. A szemcsékben gyakran figyelhetők meg kitün¬
tetett vonalak — repedések — mentén dúsuló opak zárvá¬
nyok, amelyek néhány tized milliméter nagyságúak. A II.
típusú kvarcok esetében csak ritkábban figyelhetők meg
magmás visszaolvadásra utaló bélyegek.
A vulkanoklasztit-betelepülésben összesen három föld-
pátszemcsét figyeltünk meg, amelyek részben (zónásan)
kalcittá alakultak át (4. ábra, D). A kalcitosodott földpátok
sajátalakúak, táblás megjelenésűek, sarkaikat kristálylapok
tompítják. Az egyik kalcitosodott szemcse esetében rácsos
szerkezet, illetve egykori egymásra merőleges hasadási
vonalak láthatók. A zónás átalakulás alapján megállapít¬
ható, hogy valószínűleg plagioklászok voltak.
A kőzet fontos elegyrésze még az apatit és a cirkon,
amelyek részaránya minden esetben kevesebb, mint 1%.
Mindkét ásvány eloszlása homogén a vizsgált képződmé¬
nyen belül. Az apatitszemcsék átlagosan 0,1 mm hosszú¬
ságúak, méretük változatos. Sajátalakúak, koptatottság
nyomai nem figyelhetők meg, némely szemcse töredékes.
Az ásványszemcsék zömök, oszlopos megjelenésűek,
megnyúlási arányuk 1:2—1:3 között változik. A szemcsék
kioltása egyidejű, zónásság nem figyelhető meg. Az apa¬
titok esetenként cirkonzárványokat tartalmaznak. A cirkon
részaránya még az apatiténál is kisebb (csupán néhány
szemcse). Az ás vány szemcsék sajátalakúak, hosszúkás,
oszlopos megjelenésűek. Az önálló ásványszemcseként
megfigyelhető cirkonok, illetve a cirkonzárványok alakja
megegyezik. Megnyúlási arányuk az apatiténál nagyobb. A
szemcsékben nem figyelhetők meg sem zárványok, sem
pedig zónásság.
A fenti ásványok önálló szemcsékként és az alább
bemutatott kőzetszemcsék belsejében is megfigyelhetők.
Kőzetszemcsék jellemzői
A vékonycsiszolatokban az eddigi szakirodalmi for¬
rásokban egyetlen budai-hegységi késő-eocén piroklasztit/
vulkanoklasztit esetében sem említett horzsakő is előfordul
4. ábra. -¥ Reprezentatív mikroszkópi felvételek a vulkanoklasztitot alkotó legfontosabb ásvány- és kőzetszemcsékről
Mindegyik felvétel az 1. ábrán „A”-val feltüntetett Mozi-teremből származó mintáról készült a képződmény „A” és „B” rétegeiből (2. ábra). (Q1 -1. típusú kvarc; Q2 - II. típusú kvarc;
R - rezorbciós nyomok; LTF - felzites, mikroholokristályos szövetű vulkáni litoklaszt; Ca - kalcitkitöltés; Hk - horzsakő; A - apatit; LTM - metamorf kőzettöredék)
Figure 4. -» Representative microphotographs from the most important rock-forming minerals and lithoclasts of the volcaniclastic layer
All photographs has taken from the A’’and “B" layer ofthe specimen from the Mozi hall sampling site (Figure 2) which are indicated with A” in Figure l.(Ql- Typelquartz; Q2 - Type II quartz;
R - Resorption signs; LTF - Volcanic lithoclast with felsitic, microholocrystalline texture; Ca - Calcite; Hk - Pumice;A -Apadté; LTM - Metamorphic rock fragment)
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
245
246
Bíró Tamás el al.: A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
(4. ábra, E). A horzsakő bizonyos rétegekben nagyobb
részarányú, esetenként részesedése az összes szemcséből
akár 5-10%, más rétegekben kevesebb (1-3%). A szemcsék
eloszlása a vulkáni betelepülésen belül egyenletes. A leg¬
nagyobb szemcse 1 mm hosszúságú. Alakjuk szabálytalan,
kévés, minden esetben nyúlt, gyakran középen kiöblösödő,
kissé sarkos, esetenként négyszögletes. A horzsakövek
megnyúlásuk szerint irányítottak. A horzsaköveket gyakran
kvarcszemcsék deformálják, így jellemző alakjuk torzul (4.
ábra, E). A szemcsék egy nikollal szemlélve hajszálcsöves
szerkezetet mutatnak, gyakran hajlottak, színtelenek. Ke¬
resztezett nikollal a szemcsék sötétszürke interferenciaszínt
mutatnak, hullámos kioltásúak. tehát a horzsakövek
mindegyike átalakult agyagásvánnyá.
Szintén gyakori kőzetalkotó a vulkáni kőzetszemcse
(litoklaszt), amely átlagosan 3-5% részarányú a kőzeten
belül (4. ábra, F). Csupán a betelepülés fő tömegét alkotó
homok szemcsenagyságú réteg feletti finomszemcsés
rétegekben csökken a részarányuk 1% alá. Eloszlásuk a
vulkáni betelepülés egészében egyenletes. A legnagyobb
kőzetszemcse 2,25, a legkisebb 0,5 mm átmérőjű. A
szemcsék jól psztályozottak, minden esetben izomet-
rikusak, lekerekítettek, csak néhány esetben repedezettek.
A vulkáni kőzetszemcsék mikroholokristályos porfíros
szövetűek, mátrixuk minden esetben homogén, irányítatlan,
egyenletesen finomszemcsés, mozaikosan összenőtt kvarc¬
ból és földpátból áll. A mátrixban gyakran horzsakő, kvarc,
földpát, apatit, cirkon figyelhető meg (4. ábra, G). Egy
kőzetszemcse fehér csillámot tartalmaz. Ezen ásványok
megjelenése, alakja, optikai tulajdonságai megegyeznek a
vulkanoklasztitban önálló ásványszemcseként előforduló
kőzetalkotókkal. Eltérés csupán abban tapasztalható, hogy
a vulkáni kőzetszemcsék alapanyagában megfigyelhető
ásványszemcsék átlagosan kisebb méretűek, mint az önálló
ásványszemcsék. E mellett a szemcsék gyakran tartalmaz¬
nak opak ásványokat, illetve egyes szemcséken belül
utólagos kalcitosodás figyelhető meg.
A vulkáni eredetű kőzetszemcsék mellett megfigyel¬
tünk két metamorf kőzetszemcsét is. Az egyik csillámpala-
töredék, amely lapított, hosszúkás alakú, lencseszerű.
Hoszsza 2,1, szélessége átlagosan 0,6 milliméter. Jelleg¬
zetessége, hogy minden sarka lekerekített. A szemcse
csupán xenomorf kvarcból, illetve muszkovitból áll. A
másik szemcse 1,5 milliméter legnagyobb átmérőjű, izo-
metrikus, kvarcból és kalcitból felépülő törmelék (4. ábra,
H).
Másodlagos ásványok
jellemzői
A vulkanoklasztitban a diagenezis után kivált másod¬
lagos ásványként van jelen a kalcit és a limonit. A kalcit-
kitöltések alakja szabálytalan. A kalcitosodott foltok leg¬
többször valószínűleg elsődleges ásványszemcsék átala¬
kulása során keletkezett teret töltenek ki (4. ábra, D), de
gyakran érszerűen, repedésekben kiválva is előfordulnak.
Esetenként megfigyelhető, hogy a kalcitkitöltés megőrizte
az eredeti ásvány alakját. A betelepülés egészére jellemző,
hogy foltszerűen limonitkiválások tarkítják, melyek sza¬
bálytalan alakúak, s néhol apró kör alakú foltokból áll¬
nak.
Alapanyag jellemzői
A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat eredménye szerint a
kőzet alapanyagának 80%-a kaolinitből áll. A további 20%-
ot kalcit, kvarc, illetve kis mennyiségű amorf szerkezetű
anyag — valószínűleg kőzetüveg — alkotja.
Nehézásványok vizsgálata
A vulkanoklasztit-betelepülés nehézásvány-összetétele
mindkét vizsgált mérettartományban főként barit és limonit,
amelyek ásványhalmazokat alkotnak (II. táblázat). E mellett
a minták gránátot, apatitot, biotitot, magnetitet és cirkont
tartalmaznak.
II. táblázat. A vulkanoklasztit nehézásvány-összetétele
Table II. Heavy mineral assemblage of the volcanoclastite
Mcrcuarimnáiiy lynii)
11125 OJÜ
UAKjj U.125
Minta
Mtí t!
MB M
DK
Mü M
forrás
barlang, „hcjáraf
barlang „MfűP
DK-i fcóícjtü
harLanc. „Mozi”
Barit
64
a
89
56
LllllOM
31
U
2
n
Gránát
ü
6
n
a
Apáti L
1
4
n
7
tíiuLil
2
2
n
4
Müpntlil
n
n
1
n
fi irt un
2
n
2
4
n - nincs, A mintavételi helyek elhelyezkedését lásd az 1. ábrán.
n - nőt observed, the locations of (he sampling sites are indicated in Figure 1
A barit csaknem minden vizsgált mintában a leg¬
gyakoribb ásvány. A barit szemcséinek nagyobb része
sajátalakú, áttetsző, gyakran szürke és vörös zárványokat
tartalmaz, Az ásvány fehér gömbökből álló, szabálytalan
alakú szemcsékként is megjelenik. A mintákban gyakoriak
a limonitosodott mafikus és opak ásványszemcsék. Az erős
átalakulás miatt az eredeti ásványszemcsék csak a leg¬
ritkább esetben határozhatók meg. A vizsgált mintákban
csupán aranysárga, foltosán fekete, hullámos felszínű bio-
titszemcséket, valamint sajátalakú, kuboktaéderes magne-
titeket figyeltünk meg, mint kevésbé limonitosodott
mafikus és opak ásványokat. Valószínű, hogy a limonitos
ásványhalmazok főleg a két ásvány átalakulásával kelet¬
keztek. A gránátok két altípusba sorolhatók. Nagy részük —
80 százalékuk — nem sajátalakú, gyakran töredékes,
narancssárga színű. A másik altípus szemcséi sajátalakúak,
víztiszták, színük halvány rózsaszín. Az ásvány magmás
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
247
vagy metamorf eredete mikroszkóposán nem határozható
meg. A kőzet vékonycsiszolatokban is megfigyelt nyomnyi
mennyiségű nehézásványai az apatit és a cirkon. Az apatit
szemcséinek nagy része sajátalakú, tagolt, zömök oszlop,
kisebb része töredék. A szemcsék koptatatlanok, víztiszták,
átlátszóak, megjelenésük alapján egyértelműen magmás
eredetűek. A cirkonszemcsék alak szerint nagy változa¬
tosságot mutatnak. Egy részük hosszúkás, nyúlt, más részük
közepesen hosszú, néhány szemcse pedig egészen rövid,
zömök. Alaktól függetlenül szinte minden szemcse
tartalmaz zárványokat. A zárványok egy része vörös színű,
más részük fekete. Szín alapján a cirkonszemcsék kétfélék.
Nagyobb részük víztiszta, átlátszó, kisebb részük rózsaszín.
A cirkonszemcsék magmás vagy metamorf eredete ezzel a
módszerrel szintén nem határozható meg.
Diszkusszió
Összetétele alapján a Mátyás-hegyen feltáruló vulkano-
klasztit (4. ábra: rrúkroholokristályos, porfíros szövetű
vulkáni kőzetszemcse, horzsakőtöredék, kvarc, földpát,
biotit, apatit, cirkon) szilíciumgazdag vulkanizmus termé¬
kének tekinthető. A vulkanoklasztit ásványos összetétele és
a befoglaló üledék alapján megfeleltethető a Koch (1908)
által a Diána út mellett létezett és a kis-sváb-hegyi
feltárásban, a Lőwy (1928) által a Kis-Sváb-hegyen és a
Horusitzky & Vigh (1933) által a Páfrány út melletti
bányában leírt „riolittufának” (I. táblázat). Ennek alapján,
minthogy a vulkanoklasztit egymástól 5-6 km távolságban
lévő feltárásokban is megtalálható, egyértelmű, hogy nagy
térbeli kiterjedésű vulkáni esemény terméke. A betelepülés
jó osztályozottsága, a szemcsék, ezen belül különösen a
horzsakőszemcsék jellemző kerekítetlensége (4. ábra), kis
maximális szemcsemérete (2,5 mm) és nagy térbeli
kiterjedése a lerakodási helytől távoli (legalább néhány 10
km), heves robbanásos piroklaszt-szórásra — mint eredeti
vulkáni folyamatra — utal (McPhie et al. 1993). A
szubpliniusi, pliniusi kitörések üledékének vizsgálata
alapján a 2,5 mm maximális szemcseméret a kitörési
központtól nagyságrendileg 30-100 kilométerre jellemző
(Sigurdsson 1999). Ennek megfelelően a vulkáni anyag
forrásterülete (az eocénben) a Budai-hegység távolabbi
környezetében valószínűsíthető. Benedek (2002) és
Kovács et al. (2007) a Peri adriai-zónában eocén-oligocén,
szubdukcióhoz kapcsolódó vulkáni ívet rekonstruált, amely
az Alpok déli előterétől a Zalai-medence és a Velencei¬
hegység vulkanitjain és szubvulkanitjain át egészen a recski
vulkáni képződményekig terjedt. A vizsgált vulkanogén
homokkő — disztális piroklasztit jellege alapján — az
eocén során feltételezhetően a Periadriai-Balaton-vonal
mentén andezitből, dácitból, trachiandezitből felépülő
vulkáni ív valamely réteg vulkánjának szubpliniusi, pliniusi
kitörésterméke lehet.
A vulkanoklasztit-betelepülés — hasonlóan a Hofmann
1871; Koch 1908; Horusitzky & Vigh 1933; Horváth &
Tari 1984,1987; illetve Balogh (é.n.) által leírt vulkanogén
breccsákhoz és piroklasztitokhoz — erősen átalakult. Erre
utal a horzsakövek átalakultsága agyagásvánnyá, a föld-
pátok kalcittá történő bomlása (4. ábra, D), az üde mafikus
ásványok hiánya és a barit, liraonit dúsulása a nehézásvány-
mintákban (II. táblázat), valamint a kaolinit jelentős
részaránya a mátrixban.
Mivel a vulkanogén betelepülés robbanásos vulkáni
eredete átalakultsága ellenére is kimutatható, a képződ¬
mény megjelölésére számos korábbi szerző a „tufa”
elnevezést használta: „kvarctrachyt-tufa” (Koch 1908),
„plagioklászriolit-tufa” (Horusitzky & Vigh 1933),
„riolittufa” (Lőwy 1928). Vizsgálati eredményeink alap¬
ján azonban ez nem helytálló. Ugyanis a piroklasztanyag a
sekélytengerbe hullva kis mértékben bár, de áthalmozód¬
hatott, így nem elsődleges piroklasztit. Ennek legfonto¬
sabb bizonyítéka a bryozoás márga neritikus (30-100 m
mélységű) képződési környezetében (Báldi 1983, Fodor
et al. 1992) várható a litoklasztok esetében normál, a
horzsakövek inverz gradációjának hiánya (McPhie et al.
1993) . A nagymértékű áthalmozódást azonban valószínűt¬
lenné teszi a rendkívül éles alsó kontaktus (2., 3. ábra), a
vulkáni eredetű kőzetalkotók döntő részaránya, a horzsa¬
kövek ép, kerekítetlen, eredeti alakja (4. ábra, E), a vulka¬
noklasztit nehézásvány-összetétele (II. táblázat), és az
apatitszemcsék szögletes, kerekítetlen megjelenése is. Azt
valószínűsítjük, hogy a piroklasztanyag a vízbe hullás
után, de a diagenezis előtt — a Mátyás-hegyen feltárt
karbonátos üledékekhez hasonlóan (Fodor et al. 1992,
1994) — kisebb mértékű lejtős tömegmozgásokkal áthal¬
mozódott a rekonstruált meredek ülepedési térszínen.
Ennek következtében nem tekinthetjük elsődleges, piro-
klasztszórásból származó tufának. Ugyanakkor a betele¬
pülés nagy kogenetikus vulkánianyag-tartalma, döntően
0,1-2 mm szemcsenagysága, csak kis mértékű áthalmozó-
dása Fisher (1961), Schmidt (1981) és McPhie et al.
(1993) nevezéktana alapján a vulkanogén homokkő kifeje¬
zést teszi indokolttá.
Következtetések
Tanulmányunk a budai Mátyás-hegyen feltáruló —
bryozoás márgába (Budai Márga) települt — vulkanogén
betelepülés alapvető kőzettani, vulkanoszedimentológiai
dokumentációja. A vizsgált képződmény szilíciumgazdag
robbanásos vulkanizmus átalakult terméke. A képződmény
piroklasztitanyaga legalább néhány tíz kilométer távol¬
ságban elhelyezkedő, a Periadriai-Balaton-vonal mentén
kialakult vulkáni lánc valamely kitörésközpontjának
pliniusi, szubpliniusi kitörésterméke.
A tengeri környezetbe hullott primer piroklasztanyag a
diagenezis előtt kis mértékben — valószínűleg lejtős
tömegmozgásokkal — áthalmozódott, így vulkanoklasztit-
nak (vulkanogén homokkőnek) tekinthető.
248
Bíró Tamás et al.: A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
Köszönetnyilvánítás
Köszönjük Jámbor Áronnak a szakirodalmi átte¬
kintésben nyújtott segítségét, valamint a közlés előzményé¬
nek tekinthető TDK munkával kapcsolatos észrevételeit. A
szakirodalmi és ősföldrajzi kérdések tisztázásában fontos
segítséget nyújtott Kázmér Miklós, Szabó Csaba,
Mindszenty Andrea, Nagymarosy András, Thamóné
Bozsó Edit, Magyari Árpád, Kercsmár Zsolt. Köszönettel
tartozunk Lovas Györgynek, aki röntgen-pordiffrakciós
módszer segítségével megvizsgálta a kőzet alapanyagát.
Köszönettel tartozunk a Magyar Földtani és Geofizikai
Intézet könyvtára munkatársainak, valamint a Magyar
Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár
munkatársainak az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért,
valamint Szabó Csabának és Kercsmár Zsoltnak hasznos,
segítő lektori véleményükért.
Irodalom — References
Balogh I. (évszám nélkül): A nagykovácsi óharmadkori medence geológiai viszonyai. — Kézirat, Doktori disszertáció.
Benedek K. 2002: Paleogene igneous activity along the easternmost segment of the Periadriatic-Balaton Lineament. — Acta Geologica
Hungarica 45/4, 359-371.
Boda J„ & Monostori M. 1972: Adatok a budai márga képződési körülményeihez — Őslénytani Viták 20, 63-70.
Báldi, T., Horváth, M., Kázmér, M., Monostori, M., Nagymarosy, A. & Varga, P. 1983: The Terminál Eocéné Events. Field Guide to
Laté Eocéné (Priabonian)-Early Oligocene (Kiscellian) profiles of Hungary. — Visegrad Meeting. ELTE, Budapest, 75 p.
Fisher, V. R. 1961: Proposed classification of volcanoclastic sediments and rocks. — Geological Society of America Bulletin 72,
1409-1414.
Fodor, L. & Kázmér, M. 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocéné strike-slip basin at Budapest. — In: Császár G. (ed.):
Tenth IAS Régiónál Meeting, Exctírsion Guidebook, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 227-259.
Fodor, L., Magyari, Á., Kázmér, M. & Fogarasi, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary):
Record of Laté Eocéné Continental escape of the Bakony unit. — Geologische Rundschau 81, 695-716.
Fodor L., Magyari Á., Fogarasi A. & Palotás K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai¬
hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 130-305.
Hantken M. 1880: A buda-vidéki ó-harmadkori képződmények. — Földtani Közlöny 10, 41-52.
Hofmann K. 1871: A buda-nagykovácsi hegység földtani viszonyai. — Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 1, 199-273.
Hofmann K. 1879: Megjegyzések a trachyt anyagnak a hazai ó-harmadkori lerakódásokban való előfordulására nézve. — Földtani
Közlöny 9, 406-411.
Horusitzky F. & Vígh Gy. 1933: Az ó-harmadkori vulkánosság újabb nyomai a Budai-hegységben. — Földtani Közlöny 63, 157-164.
Horváth E. & Tari G. 1984: A Budai-hegységbeli Felsőeocén alapkonglomerátum vizsgálata, különös tekintettel a vulkáni eredetű
kavicsokra. — Tudományos Diákköri Dolgozat ELTE TTK, Budapest.
Horváth E. & Tari G. 1987: Middle triassic volcanism in the Buda Mountains. — Annales Universitas Scientiarum Budapestinensis de
Rolando Eötvös Nominatae 27, 16 p.
Jámbor Á. 1955: A Nagykovácsi-medence földtani viszonyai — Kézirat, MBFH Adattár. 20 p.
Kárpát J. 1983: Magyarország barlangtérképei. Mátyás-hegyi-barlang 1:250. — MKBT. 15 p.
Koch A. 1908: Új adatok trachytanyagnak a budavidéki óharmadkori üledékekben való előfordulásához. — Földtani Közlöny 38,
249-255.
Kovács, 1., Csontos, L., Szabó, Cs., Báli, E., Falus, Gy., Benedek, K. & Zajacz, Z. 2007: Paleogene - early Miocéné igneous rocks
and geodynamics of the Alpine-Carpathian-Pannonian-Dinaric region: An integrated approach. — Special Paper. Geological
Society of America 418, 93-112.
Harangi, Sz., Szabó, Cs., Józsa, S., Szoldán, Zs., Árva-Sós, E., Bállá, M. & Kubovics, 1.1996: Mesozoic igneous suites in Hungary:
Implications for genesis and tectonic setting in the northwestern part of Tethys. — International Geology Review 38/4, 336-360.
Kubovics, I. 1985: Mesozoic magmatism of the Transdanubian Mid-Mountains — Acta Geologica Hungarica 28/3, 141-164.
Kubovics, 1., Szabó, Cs., Harangi, Sz. & Józsa, S. 1990: Petrology and petrochemistry of mesozoic magmatíc suites in Hungary and
adjacent areas — an oveerview. — Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica Hungarica 25,345-371.
Lőwy B. 1928: A budai Kis-Svábhegy földtani viszonyai. — Budapest, 33 p.
McPhie, J., Doyle, M. & Allén, R. 1993: Volcanic textures: a guide to interpretation of textures in volcanic rocks. — National Library
ofAustralia, 198 p.
Pávay Vájná F. 1912: Felső eocén korú kvarctrachit (riolit) tufa a budai Mátyáshegyen. — Földtani Közlöny 42, 455-456.
Schafarzik F. 1877: Trachyttufa Kovácsiról — Földtani Közlöny 7,22-23.
Schmidt, R. 1981: Descriptive nomenclature and classification of pyroclastic deposits and fragments: recommendations of the IUGS
Subcommission on the Systematics of Igneous Rocks. — Geology 9, 41-43.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
249
Sigurdsson, H. 1999: Encyclopedia ofVolcanoes. IstEdition. — Academic Press, 1417 p.
Szabó J. 1858: Pest-Buda környékének földtani leírása. — A Magyar Tudományos Akadémia által Nagy Károly díjjal koszorúzott
pályairat 58 p.
Szabó J. 1879: A Nummulitképlet viszonya a trachythoz Vihnyén Selmecz mellett. — Földtani Közlöny 9, 301-312.
Székyné Fux V. & Barabás A. 1953: A Dunántúli felső eocén vulkánosság. —Földtani Közlöny 83,217-227.
Székyné Fux V. 1957: Adatok a dunántúli-medence harmadkori vulkánosságához. — Földtani közlöny 87,62-67.
Wein Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, Budapest, 76 p.
Kézirat beérkezett: 2012. 10.19.
A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és
geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
Török Ágnes 1 , Ünnep Viktória 1 , Balázs Attila 2 , Mtnpszenty Andrea 1 & Kele Sándor 3
általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c (email:
[email protected])
2 Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c (email: [email protected])
3 Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet, 1112 Budapest, Budaörsi út 45
(e-mail: [email protected])
Complex sedimentological, geochemical and geophysical study ofthe Kápolna-hegy spring-cone
(BudaHills, Hungary)
Abstract
In the case of travertine-depositing systems, the factors causing carbonate precipitation are known to change
continuously as the distance from the feeder channel increases. At the orifice it is mainly Chemical precipitation which is
dominant, while further downstream the respective activities of microbial organisms and higher-order plants enhance
precipitation (Chafetz & Folk 1984). These features can be followed in the travertine outcrop of the Kápolna Hill near
the city of Budapest. Based on sedimentological, geochemical and geophysical investigations, the depositional
environment of this travertine site could be reconstructed. Laminated, thick-bedded oncoidal and thick-bedded
phytoclastic facies were described.
The laminated facies identified at the Southern quarry face could have been precipitated close to the vént, while the
thick-bedded phytoclastic facies, which builds up the northern quarry face, was probably formed in a lacustrine
environment further away from the vént. Based on the microfacies studies mentioned in this paper, it was alsó possible to
identify a similar thick-bedded oncoidal lithotype. The stable isotope data set suggests that the parent fluid of the Kápolna
Hill travertine was part of the same régiónál flow system which was responsible fór (i) the formation of the hydrothermal
calcite veins of the Buda Hills and (ii) the deposition of other Pleistocene travertine occurrences in this area. Based on the
8 18 0 values of the travertine occurrences, the temperature of this fluid was calculated as 37.6 °C. Using a geoelectric
method (i.e. multielectrode profiling) a low-resistivity clay layer was oberved below the high-resistivity travertine; the
former is probably a part of the Kiscell Clay Formation (which is typical fór this area). Based on the resistivity values, the
measured section may represent a pool which was part of a pond. This idea was supported by the sedimentological
observations. According to the morphology of the occurrence, the micropetrography of the travertine and the information
provided by the geoelectric profiles, the Kápolna Hill travertine is a thermogene-thermometheogene lacustrine sediment
and can be regarded as a transition between a spring cone and a laké.
Keywords: travertine, sedimentology, stable isotope, multi-electrode geoelectric profile, Buda Hills, Hungary
Összefoglalás
A forrásfeltörésektől távolodva a folyamatosan hűlő vízben megváltoznak a karbonát kicsapódását kiváltó tényezők.
Ennek megfelelően, a forrás közelében még a kémiai kicsapódás a jellemző, míg ettől távolodva már a mikrobiális
szervezetek majd a magasabb rendű növények tevékenysége segíti elő a mészkiválást (Chafetz & Folk 1984). A
képződési körülményekben bekövetkezett változások kitűnően megfigyelhetőek a Budapest közelében található
kápolna-hegyi édesvízi mészkő feltárásában. Jelen munka keretében szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgá¬
latainkkal igyekeztünk paleokörnyezeti rekonstukciót felállítani az előfordulást létrehozó egykori körülmények
pontosabb megismerésére. Laminált, vastagpados-onkoidos és vastagpados-növénymaradványos fáciestípusokat külö¬
nítettünk el. Ez véleményünk szerint, arra utal, hogy a déli falat alkotó laminált rétegek a forrás közelében, míg az északi
falat felépítő vastagpados, fitoklasztos kifejlődésű rétegek már a forrásfeltöréstől távolabb, tavi környezetben halmo¬
zódhattak fel. Mikrofácies-vizsgálataink alapján egy további, vastagpados-onkoidos fáciestípus is elkülöníthetővé vált.
Stabilizotóp-geokémiai adataink alapján feltételezhető, hogy az előfordulást lerakó víz forrása ugyanahhoz a miocén óta
működő regionális áramlási rendszerhez tartozott, amely a Budai-hegység hidrotermás kalcitteléreit és a területen
megtalálható további pleisztocén travertínókat is létrehozta. A mészkövet lerakó forrásvíz hőmérséklete, a 8 18 0 ada¬
tokból számítva, 37,6 °C-nak adódott. Multielektródás geoelektromos szelvényezéssel kimutattuk, hogy a nagy ellen-
252
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
állású mészkő alatt kis ellenállású agyag található, amely valószínűleg a területre jellemző oligocén Kiscelli Agyag
Formáció. A mészkőtesten belül az ellenállásértékek alapján egy lehetséges tavacska medencéje is kirajzolódott a mért
szelvényen. A feltételezést terepi szedimentológiai megfigyeléseink alátámasztották. Az előfordulás morfológiája,
vala mi nt a mikropetrográfiai elemzések és geofizikai értelmezés alapján a kápolna-hegyi édesvízimészkő-előfordulás
részben termogén forrásüledék, részben termometeogén tavi üledék együtteseként értelmezhető és átmenetet képez egy
forráskúp és egy tó között.
Tárgyszavak: travertínó, szedimentológia, stabilizotóp, multielektródás geoelektromos szelvényezés, Budai-hegység, Magyarország
Bevezetés, földtani felépítés
A Budai-hegység édesvízi mészköveit lerakó források a
jelenlegi hévforrások ősei (Scheuer & Schweitzer, 1974).
Képződésük a Budai-hegység pleisztocén fejlődéstörténe¬
tével áll kapcsolatban. A hegység tágabb környezetében,
főként karbonátos területeken beszivárgó csapadékvíz a
regionális felszín alatti áramlási pályákon a mélybe jutott,
majd törések mentén források formájában bukkant ismét a
felszínre. A benne oldott CaC0 3 a forrásoknál és azok köze¬
lében csapódott ki.
E képződményeket a hegységben számos külfejtés tárja
fel. Az elmúlt évtizedekben több szerző is foglalkozott
velük, elsősorban szedimentológiai-geomorfológiai szem¬
pontból (pl. Horusitzky 1939; Schréter 1951; Wein 1977;
Scheuer & Schweitzer 1980, 1988; Földvári et al. 2003;
Kele et al. 2003, 2011a; Korpás et al. 2004; Török &
Ünnep 2011; Borsody 2012).
A Kápolna-hegy (tszf. 220 m) felhagyott bányája, Buda¬
pest északi részén, Békásmegyer határában található és a
terület egyik legnagyobb édesvízimészkő-előfordulása (1.
ábra). Scheuer & Schweitzer (1988) tanulmányukban
Kálvária-tető néven a Budai-hegység Dera-patak környéki
előfordulásai közé sorolták. A további szakirodalom is ilyen
néven említi, azonban a térképeken Kápolna-hegyként
szerepel és Schréter (1951) is így nevezte az előfordulást.
Scheuer (1996) a Budai-hegység előfordulásait vizs¬
gálva arra a következtetésre jutott, hogy a mészanyag a
legtöbb esetben kisebb-nagyobb kiterje¬
désű hévforrástavakban csapódott ki, to¬
vábbá a térségben megtalálható hat önálló
előfordulás (Kápolna-hegy, Ezüst-hegy,
Kápolna-hegy-alsó, Puszta-hegy és kör¬
nyéke, Felső-hegy, Budakalász) arra enged
következtetni, hogy egykor e rész lehetett a
budai hévforrások egyik fő kilépési te¬
rülete.
Scheuer 1996-os cikkében a kápolna¬
hegyi előfordulást önálló kúpként írta le,
amely megfigyelései szerint nem áll kapcso¬
latban a közeli édesvízimészkő-kibukkaná-
sokkal. Modellje Schréter (1951) terepi
mérésein alapszik, amely szerint a mészkő¬
rétegek minden irányba kifelé dőlve dombot
formálnak. Említést tesz egy a bánya terüle¬
tén mélyült mérnökgeológiai fúrásról,
amelynek tanúsága szerint a mészkövet a
bányaművelés befejeztéig teljes vastagsá¬
gában lefejtették, alatta már csak a környékre
jellemző oligocén agyag található. Ugyan a
fúrás nem érintette, elképzelése szerint egy
kiemelt sasbérc helyzetű karbonátos kőzet¬
test repedéseiből fakadhatott a mészkövet
lerakó hévforrás (Scheuer 2004). A környe¬
ző édesvízimészkő-lelőhelyekkel ellentét¬
ben itt vékony rétegzettséget, réteglapok
felületén hullámosságot és mikrotetaráta
formákat figyelt meg, amelyek egymáshoz
viszonyított távolsága, lapos, enyhe lejtésű
mészkőkúpra engedett következtetni. Az
luigyosvÍHi forrás
- kikavarni sprrng
Keverjelek - [.íihiKlraügTüplw
■H p Édesvízi mészkő
m - pfdstoceiK travertmee
j" “101. JlártlKavi Homokkő Fin
' r ' ' - 1 fűi>Ifci-vStuidstaiKFm
}iÉpö!na hegy \ •
Jelkulcs - hegend
EB 01 '
Kiscelli Agyag Piri
- A',' ■ií.'í :/, 1 ( ,'íjt Fin
i-áídi Anya* Frn
- Timi Clíir Fm
n
- TiSfükbáíiai Sttndslont: Fm _
OJ[ Dudái Mflip Km
Buda Mari Fm
SícpvölEjiMcsBíó Km
- Kzépvalgy fimfs&nne I ' w
DachstciJii. Mcs/kö Km
- IftMS&sfeíw limesíaneFm
FödolumiL Fm
- Müintlulumti Fm
elemek - stmetura} elments
BÉKÁSMEGYER
1. ábra. 1. ábra Budai-hegység vázlatos földtani térképe (Fodor in Mindszenty et al. 2000) a
jelentősebb édesvízi mészkő előfordulások feltüntetésével
Figure 1. Geological map of the Buda Hills (Fodor in Mindszenty et al. 2000) showing the most
important travertine occurences
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
253
egykori környezeti feltételek szerinte nem voltak alkalmasak
arra, hogy más típusú mészfelhalmozódás mehessen vég¬
be.
A felhagyott bányaudvar kb. 60 méter széles és 90 méter
hosszú területen helyezkedik el (2. ábra). Északi fala át¬
lagosan 15 m (tszf. 220 m), a déli fala viszont csak 10 m
(tszf. 215 m) magas. A kitermelés nem csak egy szinten
folyt, ezt ma a bányaudvar alján található nagyobb, meg¬
közelítőleg 3,5 méter mély „gödör” jelzi. A képződmény
2. ábra. A bánya térképvázlata
Figure 2. Sketch map of the quarry
belső szerkezetéről a feltárás közepén emelkedő kisebb
domborulat árulkodik, amelynek keleti falát a bányászat
tárta fel. Kele (2009) az itt vett két minta alapján U/Th
módszerrel kormeghatározást végzett és az alsó bánya¬
udvarról vett mintából becsült kor, 349 000 ± 57 000 évnek
adódott, míg a központi dombból vett minta korát
411 000 ± 53 000 évben állapította meg. Ezek alapján a
kápolna-hegyi forrásmészkőösszlet képződését a középső¬
pleisztocénre tehetjük (Kele 2009).
Édesvízi mészkövek általános
jellemzése
Pentecost & Viles (1994) szerint az édesvízi mész¬
köveknek alapvetően termogén (uralkodóan felszín alatti
fluidumokból táplálkozó, termális ) és meteogén (ural¬
kodóan felszíni vizekből táplálkozó, az adott felszíni
környezetnek megfelelő hőmérsékletű) típusa különíthető
el. Definíciója szerint a termogén édesvízi mészkő olyan
masszív, kompakt karbonátos kőzet, amely termális fo¬
lyamatokból származó C0 2 -ot tartalmazó és a kőzet
környezeténél nagyobb hőmérsékletű (hidrotermális)
vízből válik ki, viszonylag nagy (> 10 mm/év) üledék¬
képződési sebességgel a forrás kilépési pontjához közel.
Szénizotópos összetétele - 4 %c és +8 %c (V-PDB) közé
esik. Termogén édesvízi mészkő gyakran fordul elő olyan,
tektonikailag aktív recens, vagy posztvulkáni tevékeny¬
séggel jellemezhető területeken, mint például Török¬
ország, vagy Olaszország (Toscana).
A meteogén édesvízi mészkövek közé a mésztufák és a
barlangi kiválások (szpeleotémák) sorolhatók. A mésztufák
(pl. Dél-Olaszország; Bükk, Szalajka-völgy) alapvetően
hideg (éves középhőmérsékletnek megfelelően) csapa¬
dékvíz eredetű karsztvizekből, folyókból, tavakból válnak
ki és a víz turbulenciája és/vagy magasabb rendű növények
fotoszintézise következtében távozik belőlük a C0 2 . Szerke¬
zetük porózus, gyakori bennük az évszakos lamináció és a
magasabb rendű növények maradványai.
A termometeogén édesvízi mészkő átmeneti típus,
amely mélyen a felszín alatt áramló csapadékvízből képző¬
dik. Útja során a víz felmelegszik, és termálvízként jut a
felszínre, azonban eredetét tekintve még egyértelműen a
csapadékvíz összetételét hordozza (Pentecost 2005).
Annak függvényében, hogy az oldott CaC0 3 -ban gaz¬
dag forrás hol lép a felszínre, különböző morfológiájú
képződményt hozhat létre. Mindezekből következik, hogy a
geokémiai és a szedimentológiai csoportosítás elválaszt¬
hatatlan egymástól.
Kifejlődési típusaik (geomorfológia)
Az édesvízi mészkövet lerakó források különböző
domborzati viszonyok között léphetnek felszínre. Kifejlő¬
dési jellegeik ennek függvényében különbözőképpen ala¬
kulnak. Számos morfológián alapuló osztályozás született
az évek során, amelyeket a hazai szakirodalomban Scheuer
& S chweitzer (1985, 1988), ill. Scheuer (1996), míg a
nemzetközi irodalomban legutóbb Pentecost (2005) fog¬
lalta össze részletesen. Pentecost (2005) osztályozása sze¬
rint az alábbi nyolc kifejlődési típust lehet elkülöníteni:
mészkő-taréjok ( cascades ), -gerincek (fissure-ridges ), víz¬
eséseken kicsapódó mészkövek {cascades), gátak ( dams ),
folyóvízi lerakódások (fluvial crusts ), mocsári üledékek
(paludal deposits), barlangi kicsapódások ( speleothems ),
forráskúpok (spring-cones) és tavi lerakódások {laké de¬
posits). Az utóbbi két kifejlődési típust ismertetjük részle¬
tesebben. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden
felhalmozódás egyedinek tekinthető és már egy adott
előforduláson belül is, egymás mellett több kifejlődési típus
is megjelenhet. Azok a lerakódások, amelyek a meleg forrás
közelében képződtek értelemszerűen termogén típusúnak
tekinthetőek, azonban a forrástól nagyobb távolságban be¬
következő kiválás a víz hőmérsékletének csökkenése miatt,
lényegében ugyanabból a vízből már akár meteogén típusú
felhalmozódást is eredményezhet. így a különböző kifejl¬
ődési típusok között nem húzható éles határ, összetartozó
egységként kell vizsgálni azokat.
Forráskúpok
Az oldott CaC0 3 gazdag forrásvízből közvetlenül
kicsapódó mészkő képződése a vízkilépés helyénél a
legintenzívebb, attól távolodva fokozatosan gyengül, így
kialakítva az erre a kifejlődést típusra jellemző változatos
morfológiájú kúpformát. A kicsapódás addig folytatódik,
254
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
amíg az oldat túltelítettsége meg nem szűnik, és be nem áll a
kémiai egyensúly. A kialakuló formákat döntően a források
vízföldtani viszonyai határozzák meg, azonban a morfo¬
lógia is jelentős befolyásoló tényező. A nagy oldott CaC0 3
tartalmú (1000-3000 mg/l) forrásvíz már a forrás kilépésé¬
nél mészkövet képes lerakni. A kivált karbonátlaminák
egymásra rakódva folyamatosan növekvő mészkőkúpot
emelnek. Innen a víz lecsurog és belőle ferde rétegzettségű
édesvízi mészkő válik ki. A környezet hidrológiai átrende¬
ződését követően a forráskúp működése leáll, és egy másik
alacsonyabb térszínen folytatja építő munkáját. A kúpokat
létrehozó források vízkémiailag (nagy oldottanyag-tartal-
muk miatt), valamint a víz felszínre lépésének mikéntjét
tekintve is alapvetően eltérnek a többi édesvízimészkő-
kifejlődéstől. Scheuer & Schweitzer (1988) szerint, a
mészkőkúpok leggyakrabban hűvös és langyos (az évi
középhőmérséklet körüli) vizekből válnak ki. Morfológiá¬
jukat alapvetően befolyásolja a forrásvíz felszínre lépésének
módja. Ha a mélyből feláramló víz hosszabb repedésből
(10-60 m) tör fel, akkor édesvízi mészkőtaréjok vagy
-gerincek jönnek létre, ha a forrás szűk, kis járatokon ke¬
resztül lép a felszínre, akkor kúpok keletkeznek.
Az egykori forrásmészkőkúpok terepi felismerése a
morfológia mellett elsősorban a képződmény jellegzetes
rétegzettsége alapján történhet. Alapvető tulajdonságuk,
hogy a rétegek a forrásfeltörés helyétől „elfelé” (centri-
petálisan) dőlnek. A kúpokat felépítő mészrétegek vékony¬
lemezesek, vastagságuk ritkán haladja meg az egy cm-t. A
réteglapok felső részén gyakran „mikro-tetarátás” kifejlő¬
déseket láthatunk.
Tavi lerakódások
A tavi lerakódások általában a parti régióban keletkez¬
nek, mivel a sekély víz párolgása miatt itt a karbonát kicsa¬
pódása fokozott és fotoszintézisükkel az algák és egyéb
vízinövények is elősegítik a felhalmozódást. Előfordul,
hogy ezek a mészüledékek a lejtőkön, pl. víz alatti forrás¬
feltörések közelében keverednek a tavak mélyebb régióiban
felhalmozódott szuszpendált karbonátszemcsékből álló
mészmárgával (Pentecost 2005).
A vékonyan rétegzett, horizontálisan nagy kiterjedésű,
esetenként akár 100 m-es laterális kiterjedést is elérő
mikrobiális szőnyeg (microbial mát) fáciesen kívül a tavi
mészkövekben megtalálható a finomszemcsés litoklasz-
tokat és növényi töredékeket tartalmazó stagnáló medence
fácies is (Chafetz & Folk 1984). Főleg sötétszürke,
barna, szervesanyag-tartalmú litoklasztokat és nádtörme¬
léket tartalmazó, édesvízi mészkövek jellemzőek erre a
fáciesre, és a hosszabb-rövidebb tényleges szárazulati
kitettség következtében előfordulhatnak bennük talajoso-
dásra utaló nyomok is. Az ilyen üledékek rendszerint a
forró vizű források feltörési helyétől távolabb helyezked¬
nek el, emiatt ülepedésüket jelentősen befolyásolja a
forrásvízhez keveredő felszíni csapadékvíz is. Az édesvízi
mészkövek mikrofácies-vizsgálata, a szövettípus, vala¬
mint a sekély parti övre jellemző növényi maradványok és
a mélyebb, nyílt tavi részekre jellemző csigamaradványok
alapján az ilyen típusú karbonátos tavak fejlődése jól
rekonstruálható.
Vizsgálati módszerek
Vizsgálatainkat terepbejárással kezdtük, amely során
terepi szedimentológiai, illetve geomorfológiai megfigye¬
léseket végeztünk. Az előfordulásból közel 100 mintát gyűj¬
töttünk be. A minták makroszkópos leírása után a főbb
makrofácies típusokból 6 csiszolat készült, amelyek petro-
gráfiai leírása Olympus BH-2-es optikai mikroszkóp
segítségével történt. Ezen felül (elsősorban az északi fal
vastagpados kifejlődésének kőzetpéldányaiból) 6 mintát
stabilizotóp-geokémiai vizsgálatra is előkészítettünk. A
kiválasztott kőzetpéldányokból a mintavétel mikrofúró
segítségével történt. A kiválasztás során azokat a mintákat
részesítettük előnyben, amelyekben minél több mérésre
alkalmas cementgeneráció volt felismerhető. A stabil szén¬
ás oxigénizotópos elemzések az MTA CSFK Földtani és
Geokémiai Intézetében történtek, Finnigan delta Plus XP
tömegspektrométerrel, a Spötl & Vennemann (2003) által
leírt vivőgázas technika alkalmazásával. Az izotópos össze¬
tételt V-PDB (S 13 C) sztenderdhez viszonyítva a hagyomá¬
nyos 8 értékkel fejeztük ki ezrelékben (%c). A reprodukál¬
hatóság mind a S 13 C, mind a 8 ls O értékek esetében jobb volt,
mint ±0.1%c.
A mikrofáciesek leírása során az EFTE FFI Általános és
Alkalmazott Földtani Tanszék hideg katódos M AAS Nuclide
EFM-3R típusú, 10 kV gyorsító feszültségű katódlumi-
neszcens mikroszkópját, illetve az MTA-EFTE Geológiai,
Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport UV-fluoreszcens
(Zeiss Axioskop 40) mikroszkópját is használtuk.
Az elektronmikroszkópos vizsgálatokat AMRAY 18030Í
EDAX+Morgan típusú pásztázó elektonmikroszkóppal
végeztük az EFTE TTK Földrajz-, Földtudományi Intézet
Geológiai és Környezetfizikai Központjában, INCA
standardmentes energiadiszperzív rendszerben, 15 kV gyor¬
sítófeszültséggel, szénnel felgőzölt, polírozott mintá¬
kon.
A mészkövet lerakó forrásvíz hőmérsékletének számí¬
tásához a Friedman & O’Neil által 1977-ben leírt kaiéit-víz
frakcionációs egyenletet használtuk, a Kele et al. (2008,
2011b) által javasolt korrekcióval.
Ásványos összetétel meghatározására pordiffrakciós
vizsgálatot is végzetünk az EFTE Ásványtani Tanszék
Siemens D 5000 típusú szcintillációs detektorral felszerelt
diffraktométerén, Cu-Ka gerjesztősugárral. Az adatokat
ÉVA szoftver segítségével értelmeztük.
Az előforduláson és környezetében geofizikai (multi-
elektródás geoelektromos) méréseket is végeztünk. A
mérés a GEOMEGA Kft. ARES G4 műszerével történt,
Wenner-Schlumberger elektróda elrendezéssel, 72 elekt¬
ródával. Az elektródák közötti távolság 4 m volt. Az így
kapott adatokon Res2DInv szoftverrel végeztünk inver¬
ziót.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
255
Vizsgálati eredmények
Terepi szedimentológiai megfigyelések
Terepbejárásaink során elsősorban szedimentológiai
megfigyeléseket tettünk, amelyek alapján az előfordulást
két fő kifejlődési típusba soroltuk. E típusokat kitűnően
reprezentálja a bánya északi, illetve déli fala (3. ábra).
Az északi falat fitoklasztokban gazdag, mikrites, köze¬
pesen cementált, a rétegsorban felfelé haladva egyre vasta-
(1959) illetve esetenként a Dunham (1962) által kidolgozott
szöveti kategóriákat használtuk.
Laminált fácies
A milliméter-centiméter vastagságú laminákból felépü¬
lő fáciestípus annak ellenére, hogy jól cementált, jelentős
nyűt maradékporozitással rendelkezik. Magasabb rendű
növények jelenlétére utaló nyomok nem láthatók ebben a
kifejlődési típusban.
Mikrofácies: a pelmikrit, wackestone szövetű laminákat
H
DDK
SSF
A
ÍT-Ny
NNW
| Nfivény/jd. (Vegetatinn)
VLL'ilaypaíiiis-fiiiv^nyTTiarütlványds fiiuics
(Th'tck-ÍNíádeűvhvticlastic jttcies)
(Thtck-hedded oncoidat fades)
Vékonylam inált fácies
(Laminatedfácies)
10 m
3. ábra. DDK-ÉÉNy irányú szelvény a megfigyelt fő fáciestípusokkal
Figure 3. SSE-NNWsection across the quarry with the different travertine facies
gabbá váló mészkőpadok építik fel (4. ábra, 1). Ezzel
ellentétben a déli falat vékonyabb, (3-5 cm) laminákból
álló, kristályos szövetű édesvízi mészkő alkotja (4. ábra, 4).
Ez a kifejlődési típus az északi fal alsó, kb. 1,3 méteres
szakaszán is a felszínre bukkan. Az északi fal rétegeiben
megjelenő számtalan alga-, nád- és faágmaradvánnyal
szemben (4. ábra, 5) a déli falon makroszkóposán meg¬
figyelhető növénymaradványokra utaló nyomok nem észlel¬
hetők. Az itt látható vékony laminákban nagyobb méretű
hajladozás is van (4. ábra, 2).
Terepi mérések
Az északi falon a rétegek dőlésiránya sugarasan követi a
feltárás félköríves formáját, dőlés szögeinek értéke 15° körül
változik. Ezzel ellentétben a déli falon, ahol a rétegek már
kisebb meredekséget mutatnak (9°), némi rendezetlenség
figyelhető meg, és a dőlésirányokban megfigyelhető válto¬
zékonyság a dőlésszögekben is tapasztalható.
Petrográfiai vizsgálatok
Mikroszkópos megfigyeléseink alapján három fő mikro-
fácies-típus különíthető el (5. ábra). A főként pelmikrit alap¬
anyagú fáciestípusok változó mennyiségű fitoklasztot, illetve
onkoidot tartalmaznak. Részben ezen alapult a fáciestípusok
csoportosítása. A szöveti leírások során elsősorban a Folk
elválasztó horizontális üregek falán, azokról vertikálisan
elágazó, úgynevezett tollpihe szerkezetű kalcitkirstályok
(feather calcite crystals) figyelhetők meg (5. ábra, 3 a, b).
Az egyes laminák között a kb. 200 pm vastagságú, cm
hosszúságú, a rétegzéssel párhuzamos, elnyúlt pórusok
figyelhetőek meg. Ezek falán előbb egy mikropátos majd
egy fenn-nőtt, sajátalakú, ekvigranuláris kalcitpát vált ki,
amelyek csak részben töltik ki a pórusteret.
Ez a kifejlődési típus az előfordulás déli falán, illetve az
északi fal alsó egy méterében jelenik meg. Az északi falon
megjelenő kifejlődési típus már kevésbé cementált, mara-
dékporozitása is jelentősebb, mint a déli falon megfigyelt
kőzettípusoké.
Vastagpados-onkoidos fácies
Ezen belül két alfácies különíthető el: (a) egy pelmikrit,
wackestone szövetű rész, amelyben elszórtan növény¬
töredékek moldjai jelennek meg, néhol Ostracoda héjtöre¬
dékekkel (5. ábra, 4) és (b) egy onkoidos grainstone szövetű
rész (makroszkópos kép: 4. ábra, 6; mikroszkópos kép: 5.
ábra, 2a, b).
a) Növény töredékes pelmikrit, wackestone. A növény¬
maradványok elbomlása után visszamaradt üregek belsejét
20-100 pm vastagú vas-oxidos kéreg burkolja (5. ábra, la).
Ezt részlegesen peloidos mikrit tölti ki, amelyet egy később
kivált fennőtt, ekvigranuláris pátos cement követ.
b) Onkoidos grainstone szövetű alfácies. A változatos
256
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
4. ábra. Főbb terepi megfigyeléseink
1 - északi fal vastagpados rétegei, 2 - déli fal laminált rétegeiben megfigyelt mikro-„tetaráták”, 3 - „sárgaporos” közberétegződések az északi fal keleti részén (a piros pontozott
vonal a „sárgaporos” réteg határát jelöli) 4 - déli falra jellemző laminált kifejlődési típus, 5 - nádszálmaradványok nyomai az északi fal vastagpados mészkőrétegeiben, 6 - kb.
20 cm vastag onkoidos réteg az északi fal vastagpados rétegei között
Figure 4. Field observations
1 - thick-bedded layers of the northern wall, 2 -micro-tetaratas in the laminated layers of the Southern wall, 3 - interbedded “yellow powder” layers at the northern quarry-wall (red
dotted line shows boundary of “yellow powder’’ layer), 4. - lipicai thin-laminatedfacies of the Southern wall, 5 - molds of higher plants at the eastern end of the northem wall, 6 - ca. 20
cm thick oncoidal layer between the thick-bedded layers of the northern wall
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
257
méretű (50-300 pm) onkoi-
dok magjában pelmikritet ta¬
lálunk, amelyet változó vas¬
tagságú mikropát vesz körül
(5. ábra, 2a). Ezeket egy vagy
több rétegben vékony (10-30
pm) mikróbás bekérgezés
vonja be. Ezek a bekérgezések
követik a központi mag alak¬
ját, így az onkoidok körvonala
igen változatos. Az így ki¬
alakult szemcséket izopach
mikropát, majd egy később
kivált kalcitpátcement bur¬
kolja be. Az onkoidok mellett
ebben az alfáciesben számos
más klaszt (pl. átkristályo¬
sodott növénymaradványok,
peloidok) is megfigyelhető.
Az intergranuláris pórusok¬
ban néhol sajátalakú gipsz-
kristályok is előfordulnak (5.
ábra, 6a, b).
Ez a fácies a laminált ki¬
fejlődést követve (a rétegsor¬
ban felette), az északi fal alsó
1,5 m vastagságú rétegeiben
figyelhető meg. Alul főként a
pelmikrites-, míg felül az on-
koidos alfáciestípus jelenik
meg, amelyek éles határral
különülnek el.
5. ábra. Mikroszkópos képek a kápolna¬
hegyi édesvízi mészkő szövettípusairól
la) vastagpados-növénymaradványos fácies
jellegzetes biomoldjaiban megjelenő geo-
petális szerkezet és UV-fluoreszcens képe,
IN (lb); 2a) a vastagpados-onkoidos fácies
grainstone szövetű onkoidos mikrofáciese és
UV-fluorescens képe, amelyen jól látható a
nagyobb onkoidokat beburkoló szerves¬
anyagban gazdag hártya, IN (2b); 3a) lami¬
nált fáciesben megjelenő „madártoU” szerke¬
zetű kalcitkristályok és UV-fluoreszcens
képük, 2N (3b); 4 - Ostracoda héjtöredék
pelmikrites wackestone-ban, 2N; 5 - bioklaszt
moldját kitöltő anomális kioltásé pátos
kalcit, 2N; 6a) üregkitöltő gipsz mikrosz¬
kópos képe és SEM felvétele, IN (6b)
Figure 5. Photomicrographs of travertine
textures from Kápolna-hegy
la) geopetal structure in biomold of thick-
bedded phytoclastic fácies and this UV-
fluorescencnte photo (lb), IN; 2a) oncoidal
microfacies in grainstone texture of thick-
bedded oncoidal fácies and its UVfluorescent
photo what is showing the organicfilm which is
covered a bigger oncoids (2b), IN; 3a)
“feathery” calcite in laminated fácies and its
UVfluorescent photo (3b), IN; 4 - Ostracod
shellfragment in pelmicritic wackestone, 2N; 5
- calcite cement of anamalous extinctionfilling
a biomold 2N; 6a microscopic and SEM photo
(6b) of cavity filling gypsum, IN
258
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
Vastagpados-növénymaradványos fácies
A felfelé vastagodó rétegekből álló kifejlődési típus
padjai 20 cm-től 1 m-ig terjednek. A fáciest alkotó finom¬
szemcsés mátrix fitoklasztok, illetve nádszárak moldj aiban
gazdag. Ennek következtében a fácies cementáltsága ki¬
sebb, mivel a lebomló nagy mennyiségű szervesanyag le¬
csökkenti a kifejlődés cementáltságát. Mold, illetve inter-
granuláris porozitása ebből fakadóan nagyobb a korábbi
kifejlődési típusokénál.
Mikrofácies: A fitoklasztok moldj aiban megjelenő
ekvigranuláris mozaik pát tölti ki (5. ábra, 5). Az utóbbi,
szemmel láthatóan késői mozaikpát generációban (amelyet
gyakran vas-oxidos kéreg választja el a korábbi cement¬
generációtól), zárványsorokban gazdag növekedési zónák
figyelhetők meg (5. ábra, la).
Röntgen pordiffrakciós eredmények
Az északi fal legkülönösebb képződménye a vastag¬
pados rétegek között felbukkanó, változó vastagságú,
Figure 6. Result of the X-ray diffraction measurement
mikropátos kaiéit üregen belüli elhelyezkedése geopetális
szerkezetet eredményez (5. ábra, la). Számos fitomold
belsejét izopach pátos kaiéit burkolja be, belsejüket gyakran
I. táblázat. A stabilizotóp-mérés eredményei
Table I. Stable isotope data
Minta (Sample)
(V)
í Wn
1 P1Q H
(M
(V)
Mikiit (mkrite)
északi fal 1
(northem wall l)
1,6
J UK
18.7
- északi Iái 2
(nonhem wall 2)
1.7
-12,1
18,4
északi fai 3
{ nrtrihern tvníl .3)
1,8
124
18.1
Onkoid (oncoid)
1,9
-12,1
184
„Madárnál”
szerkezeti! kakit
("feather struc ’ f
caláte)
1,4
123)
18.5
f eüiCíiL l'á/is
(cement phasc)
1,8
9,7
21,0
sárga, laza finomhomokos, agyagos aleuritos (4. ábra, 3),
amely 1 m vastagságban, és megközelítőleg 6 m hori¬
zontális kiterjedésben jelenik meg. Összetételét tekintve a
sárga anyag 90%-át porszerű karbonát adja, amely a
karbonát mellett aleurit/finomhomok méretű kvarc¬
szemcséket tartalmaz, illetve alárendelten agyag is megje¬
lenik benne. A röntgen pordiffraktogramon jól látható (6.
ábra), hogy az agyagfrakció főként muszkovitból és
illitből, illetve alárendelten szmektitből, kaolinitből és
goethitből áll. A mikromineralógiai módszerekkel sze¬
parált aleuritfrakciót a kvarc mellett főleg nehézásványok
adják, amelyek mennyisége csökkenő sorrendben: ilmenit,
magnetit, rutil és turmalin.
A stabilizotóp-geokémiai
vizsgálatok
Mintáink stabilizotópos összetétele (I. táblázat) a
következő intervallumokon belül változik: 8 I3 C V _ PDB = 1,4-
l,9%o és ö 18 O v . pdb = -12,4-9,7%o.
Geofizikai mérések
A multielektródás geoelektromos szelvényezés ered¬
ményét a 7. ábra mutatja. A relatíve hosszú terítés (284 m)
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
259
MACi-AHLiÁ
-ELEVATK
HOii-W-
DDK KÁPOLNA-HEGY SZELVÉNYE ÉÉNY
£ -SS E -KÁWM NA-Hh(iYPHOHlh HNW
íiür-m
2 Ki írEJT
IKuff
0
m £0 if> 40 ni Mm 80-n ICOir. IMm 1« m IflO n. 1M m 2® m 220ni Mini Jfflm 2K
30 W W « PW 13® 1*0 1« 1TO 30
Ohmm
rn
k
*
7. ábra. Az inverzió után kapott multielektródás geoelektromos szelvény
Figure 7. Imerted geoelectric profilé
eredményeként 60 méteres mélységből is nyertünk infor¬
mációt. Ezt követően az adatokon inverziót végrehajtva, öt
iterációs lépés után a különböző fajlagos ellenállású részek
jól elkülönültek a szelvényen, így lehetővé vált az édesvízi
mészkő geometriájának pontosabb megismerése. Az RMS
hiba az értelmezett szelvénynél 4,4%-nak adódott.
A vizsgálati eredmények értelmezése
Terepi szedimetológiai megfigyelések
értelmezése
Terepi megfigyeléseink alapján elkészítettük a bánya
sematikus rétegoszlopát (8. ábra). Terepi és petrográfiai
megfigyeléseink alapján megállapíthatjuk, hogy az előfor¬
dulás rétegsora laminált édesvízi mészkővel kezdődik,
amelyből folyamatosan fejlődik ki az északi falat felépítő,
fitoklasztokban fölfelé egyre gazdagabb, vastagpados kifej¬
lődési típus (4. ábra, 3). Összességében a rétegoszlopban
felfelé haladva a magasabb rendű növénymaradványok
egyre gyakoribbá válnak, míg az algamaradványok jelenléte
végig domináns. A vastagpados kifejlődés porozitása felfelé
növekszik és ezzel együtt cementáltsága csökken.
A mért települési adatok
értelmezése
A dőlési adatokat összefoglalva megállapítható, hogy a
dőlésirányok a bánya egy pontj ától kifelé dőlnek és a rétegek
meredeksége észak felé növekszik. Feltételezésünk szerint e
pont lehetett az egykori forrásfeltörés helye, azonban a
260
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
Y - & y /
y V :
■•Ö Y f
t f T
T
T £- .. -í > ,■
0 í
r o r * A:
* C 'T * ,
, A. £ 0a T
’uVvU'Y f $
□
x&m
m
□3
Onkoid
oncoid
VsLSlHgpiltlciS t 4'1 L7Jítí'k
Tfiiek-fivtltletl layern
Lám i etil L kilejkkiéííi
Thindaatiaatedfacies
í>ocardiuin-3zcra ai ga ma ra d vá c y o k
Oocarrjiltm litm alga fít mnantx
Alacsonyabb rendű növényiöredékek
Low kvcl piait! detritus
Magasabb iiüvénynssi^vényok
High hunit plánt deíriiits
ráma-alakú ccincntáit szerkezetek
Pillow-like cemented stnicluras
8. ábra. Az északi fal rétegoszlopa
Figure 8. Lóg of the northern wall
bányaművelés során az előfordulás ezen részét lefejtették,
ezt a feltételezésünket ezért terepi megfigyelésekkel nem
tudtuk igazolni- A dőlésadatokat térképen ábrázolva egy
lapos, torzult dombformát kapunk, amelyet terepi mérései
alapján már Schréter (1951) is észlelt.
Petrográfiai vizsgálatok
értelmezése
A három fő mikrofácies típus (laminált, vastagpados-
onkoidos, vastagpados-növénymaradványos fácies) a réteg¬
sorban egymás fölött folyamatos átmenettel települ.
A forrásfeltörés közelében elsőként kivált pelmikrit,
wackestone szövetű laminák nyílt maradékporozitása
feltételezhetően a kifejlődési típus elsődleges porozitásából
ered, és az egymásra települő vékony rétegek között
megmaradó, hosszan elnyúlt üregek gyanánt jelenik meg.
Ugyanezen fáciestípusban figyelhetőek meg a már koráb¬
ban említett tollpihe szerkezet (“feather calcite crystals ”)
(5. ábra, 3a, b). Chafetz & Folk (1984), Folk et al. (1985),
Alonso-Zarza & Tanner(2010), Fouke (2011) szerint
ezek a kalcitok jellemzően termogén travertínókban jelen¬
nek meg, főként nyugodt vizű medencékben. Az úgyne¬
vezett mikrobiális szőnyegtől (“microbial mát”) való
elkülönítésük nem minden esetben egyértelmű. Kiala¬
kulásuk elsősorban a lerakó forrásvíz kémiai összetételétől
függ, ezen belül is a kéntartalomtól, azonban létrejöttük
mechanizmusa jövőbeli kutatások tárgyát képezi
(Pentecost 2005).
A pelmikrit mátrix leülepedését egy korai mikropátos
cementgeneráció kiválása követte. Az ez után következő ce¬
mentgenerációk a részben cementálódott pelmikrit elsőd¬
leges intergranuláris pórusterének maradék porozitásában,
illetve a biomoldokban jelennek meg.
A moldporozitás, amelyet a fitoklasztok lebomlása után
visszamaradt üregek adnak, a rétegsorban felfelé haladva
gyarapszik, teret biztosítva egy második (kései) pátos
cement generációnak, amely az északi fal legfelső szakaszát
alkotó rétegekben jelenik meg. A első (korai), illetve a
második (kései) cementfázis közötti határ vékony vas-
oxidos sáv formájában figyelhető meg. A leírt paragenetikai
sorrend alapján feltételezhetjük, hogy a kicsapódás során
átmeneti változások következhettek be a forrásvíz
telítettségében és a redoxviszonyokban.
A katódlumineszcens mikroszkópos vizsgálatok során
megfigyelhető volt, hogy a pelmikrit mátrix minden esetben
mutatott lumineszcencia jelenséget (élénk narancsszínt), míg
a cementfázisok feketék maradtak. Ezek alapján arra követ¬
keztethetünk, hogy a finomszemcsés, organikus anyaggal
keveredett finomkristályos kalcitmátrix uralkodóan reduktív
környezetben vált ki és halmozódott fel. Idővel, az ülepedési
körülmények megváltozásával a későbbi, nem-lumineszkáló,
de vasat nem tartalmazó pátos cementgenerációk talán már
oxidatív környezetben válhattak ki.
Katódlumineszcens mikroszkópos megfigyeléseinket
az UV-fluoreszcens mikroszkópos vizsgálatok is alátá¬
masztották, igazolva, hogy amikrit alapanyag nagy mennyi¬
ségben tartalmaz kb. 20 pm méretű, szervesanyag-gazdag
fluoreszkáló csomókat (5. ábra, 3b).
A rétegsorban az előfordulás északi falán a laminált fáci-
est követő vastagpados kifejlődési típusok pelmikrit mátrixá¬
ban Ostracoda héjtöredékeket figyeltünk meg (5. ábra, 4).
Ezek egyértelműen tavi környezetet jeleznek, míg az onkoi-
dok mikrobiális aktivitásra utalnak (5. ábra, 2a).
A röntgen pordiffrakciós eredmények
értelmezése
A sárga, cementálatlan, aleuritos agyag röntgen-
pordiffrakciós, illetve nehézásvány szeparációs vizsgálata
alapján úgy véljük, hogy az északi fal egyes rétegei között
megjelenő jól osztályozott „sárga por” voltaképp lösz,
amely általános elterjedésű a Pannon-medence középső
pleisztocén rétegsoraiban. Jelenlétére elvileg két magya¬
rázat kínálkozik. Lehetne (1) a rétegek közé utólag, a
forrásmészkő-képződmény inaktívvá válása után beisza-
polódott kitöltés. Lehetségesnek tartjuk azonban azt is,
hogy (2) ez a réteg a mészkőkúp fejlődése során, esetleg a
mészkőkiválás átmeneti szünetében halmozódott fel. Ezt a
feltételezésünket alátámasztja a multielektródás geo-
elektromos mérés eredménye is, amelyen jól látható a nagy
ellenállású (180-200 Ohmm) édesvízimészkő-tömegbe
ágyazódó kis ellenállású (20-60 Ohmm) réteg.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
261
Pásztázó elektronmikroszkópos mérések
értelmezése
Az intergranuláris térben akcesszórikusan megjelenő
gipszet pásztázó elektron mikroszkóp segítségével azono¬
sítottuk (5. ábra, 6a, b). A gipsz jelenléte arra enged
következtetni, hogy az előfordulást létrehozó forrásvíz
kalcium mellett ként is tartalmazhatott. Lehetséges, hogy a
kén forrásai ugyanúgy a termálvízhez hozzákeveredő
medencebeli szénhidrogén-tartalmú fluidumok lehettek,
mint ahogy azt Poros et al. (2012) a Budai-hegység egyes
kalcitkiválásaiban talált szénhidrogéntartalmú zárványok
vizsgálata alapján felvetette. Mivel feltételezésünk szerint a
kápolna-hegyi édesvízi mészkő kialakulása is a Budai¬
hegység termálvizeihez köthető, az itt azonosított gipsz
bizonyíthatná, hogy a regionális rendszerből származó
medencebeli hozzájárulással már a kápolna-hegyi mészkő
képződése idején is számolni lehetett. Azonban mivel
mindössze néhány akcesszórikus gipszkristály volt megfi¬
gyelhető a csiszolatokban, és S-izotópos mérési eredmé¬
nyek sem állnak rendelkezésünkre, így mindez csak
hipotézisként fogalmazható meg.
Stabilizotópos adatok értelmezése
A mintaelőkészítés során sikerült elkülöníteni a mikrit-
és a cement fázist, azonban a cementfoltok, ill. cement-
sávok kis mérete miatt, a rendelkezésre álló szerszámokkal
finomabban szeparált mintavételre nem nyílt lehetőség,
átlagmintákkal kellett dolgoznunk. Adataink mellett a 9.
ábrán feltüntettük az előfordulás környezetében található
karbonátos kőzeteket (Dachsteini Mészkő, Budai Márga,
Szépvölgyi Mészkő) (Győri et al. 2011), a Budai-hegy¬
ségben talált miocén korú hidrotermális kalcittelérek
(Győri et al. 2011, Poros et al. 2012) és a budakalászi
édesvízimészkő-előfordulás stabil szén- és oxigénizotópos
összetételét (Kele et al. 2003) is. Ezeket az adatokat
egyszerre ábrázolva megkísérelhetőek az előfordulásokat
létrehozó forrásvizek eredetére és összetételére vonatkozó
következtetések is.
A diagramon látható, hogy a kápolna-hegyi előfordulás
mikrit és a cement fázisának oxigénizotópos értékei elkülö¬
nülnek egymástól. A cement fázis pozitívabb, -9,7%c 8 18 0
értéke arra enged következtetni, hogy — azonos összetételt
feltételezve — a cementáló fluidum hőmérséklete kisbb
lehetett, mint azé a fluidumé, amelyből eredetileg a tra-
vertínó kivált.
A Kápolna-hegyi travertínó és a tágabb körzet hidro¬
termális kalcitteléreinek stabilizotóp-geokémiai adatai
(Győri et al. 2011) között kimutatható hasonlóság magyará¬
zata az lehet, hogy a Budai-hegység területén a miocén óta
folyamatos a hidrotermális fluidumok áramlása (Kovács &
Müller 1980, Erőss 2010, Poros 2011). A víz, áramlása
közben több kőzettel is kölcsönhatásba kerülhetett, de szén¬
izotópos összetétele leginkább a triász Dachsteini Formá¬
cióéhoz hasonlít, így valószínű, hogy a feszín alatti víz
számára itt is ez a képződmény volt a fő karbonátforrás.
Budakalászi és a Kápolna-hegy édesvízi mészkő elő¬
fordulásainak stabilizotópos értékei alapján megállapít¬
hatjuk, hogy a két előfordulást valószínűleg hasonló össze¬
tételű forrásvíz hozhatta létre.
Geofizikai mérések értelmezése
Az 7. ábrán látható multielektródás geoelektromos
szelvényen alapvetően két különböző fajlagos elektromos
ellenállású csoport különíthető el. A nagyobb ellenállású
(180-200 Ohmm) részek a mészkőtestnek felelnek meg,
míg a kisebb ellenállású (20-40 Ohmm) terület az agyagos
összletet reprezentálja, amely az oligocén Kiscelli Agyag-
□ Dachsleini Mészkő
Dachstem Um&itom
O lluilai Mnirga
Rudc r Mail
A Szépvölgyi Mészkő
Szépvölgy Lsmcstonc
• B u dukaiászi édesvízi mészkő
Traveríinejhm fíudakíi/th'?
± hiilmlcnnáliM leniéit
hytlniihermai aitcite
A mikrit
* micrite
kakái eanaü
® caicite cement
ö'U,™ (%o -1-
-22
ö u c vms (%i)
A
2
1
Ü
-l
>
9. ábra. A stabilizotóp-mérések eredménye S 13 C V . PDB - 5 18 O v . PDB diagramon ábrázolva (a két tengely léptéke különböző). A hidrotermális kaiéit stabilizotóp adatai
Győri et al. (2011), a budakalászi édesvízi mészkő stabilizotóp adatai Kele et al. (2003) munkáiból származnak
Figure 9. Cross-plot of of ö 13 C v mB - S ls O v _ PDB values (note that x and y axes are of different scales. stable-isotope datas of hydrothermal caicite stem from Győri et al. (2011)
and stable-isotope datas stem of Budakalász travertine from Kele et al. ( 2003)
262
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
nak feleltethető meg. A szelvényen jól látható, hogy a
bányától észak felé távolodva hogyan vékonyodik ki a
mészkőtest.
Következtetések
Jelen munka keretében a Budapest közelében található
kápolna-hegyi édesvízimészkő-előfordulás szedimentoló¬
giai, geokémiai és geofizikai vizsgálatát és ezen alapuló
paleokörnyezeti rekonstukcióját végeztük el.
1. Megfigyeléseink alapján három fő fáciest különí¬
tettünk el:
a) Laminált-, vastagpados-onkoidos fácies: amelyben
megjelenik a főként termogén travertínókra jellemző toll¬
pihe szerkezetű kaiéit. A katódlumineszcens mikroszkópos
vizsgálatok alapján arra következtettünk, hogy a finom¬
szemcsés, szervesanyag-tartalmú pelmikrit mátrix uralko-
dóan reduktív környezetben vált ki és halmozódott fel.
Idővel, az ülepedési körülmények megváltozásával a későb¬
bi pátos cementgenerációk talán már oxidatív környezetben
válhattak ki, amit a katódluminoszkópos vizsgálatok is
alátámasztottak.
3. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok segít¬
ségével az intergranuláris térben azonosított járulékos
gipsz arra utal, hogy az előfordulást létrehozó forrásvíz
ként is tartalmazott. A kén eredetéül a termálvízhez hoz¬
zákeveredő medencebeli szénhidrogén-tartalmú fluidu-
mok jelölhetőek meg, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Poros
et al. (2012) a Budai-hegység egyes kalcitkiválásaiban
talált szénhidrogén-tartalmú zárványok vizsgálata alapján
feltételezte.
4. Stabilizotóp-geokémiai adataink alapján az előfor¬
dulás mikrit és cement fázisának oxigénizotópos értékei
elkülönülnek egymástól. Eszerint — azonos összetételt
feltételezve — a cementáló fluidum hőmérséklete kisebb
lehetett a travertínót lerakó fluiduménál.
5. Multielektródás geoelektromos szelvényezés segítsé¬
gével lehetővé vált az egykori tavi üledékképződési környe¬
zet térbeli rekonstrukciója, alátámasztva ezzel a terepi
szedimentológiai megfigyeléseket.
Vizsgálataink összességében bebizonyították, hogy a
kápolna-hegyi édesvízi mészkő termogén forrásüledék és
termometeogén tavi üledék együtteseként értelmezhető,
amely véleményünk szerint, egy forráskúp és a forrás által
táplált tó képét rajzolja ki (10. ábra).
B
DDK
A
ÉRNy
10. ábra. A kápolna-hegyi édesvízi mészkő üledékképződési modellje
Figure 10. Depositional model of the Kápolna-hegy travertine
b) vastagpados-onkoidos fácies, amely mikrobiális akti¬
vitásra utal.
c) vastagpados-növénymaradványos fácies, amely már tavi
környezetben halmozódhatott fel. Ezt a feltételezést a pelmikrit
mátrixban megjelenő Ostracoda héjtöredékek is alátámasztják.
2. Röntgen pordiffrakciós vizsgálataink alapján meg¬
állapítottuk, hogy az északi fal egyes rétegei között lösz
jelenik meg, amely feltételezhetően a mészkőkúp fejlődése
során, esetleg a mészkőkiválás átmeneti szünetében halmo¬
zódott fel. Ezt a feltételezésünket a multielektródás geo¬
elektromos mérés eredménye is alátámasztotta.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk Győri Orsolyának a mikroszkópi
munkában illetve a geokémiai értelmezésben nyújtott
segítségéért, Hámori Zoltánnak a multielektródás geo¬
elektromos mérés lebonyolításáért és az adatok feldolgozá¬
sáért. Köszönet illeti továbbá Horváth Ferencet, Hips Kingát,
Varga Andrást, Bendő Zsoltot és Virág Magdolnát a
munkánkban nyújtott segítségükért. A kutatást az OTKA
72590 K és NK83400 támogatta.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
263
Irodalom — References
Alonso-Zarza, A. M. & Tanner, L. H. 2010: Carbonates in Continental Settings. —Elsevier, 378 p.
Borsody J. 2012: A Békásmegyeri Kálvária-tetői édesvízi mészkő előfordulás képződési körülményeinek rekonstruálása. — Kézirat,
Diplomamunka, ELTE, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 121 p.
Chafetz, H. S. & Folk, R. L. 1984: Travertines: depositional morphology and the bacterially constructed constituents. — J. Séd. Petrol ,
54,289-316.
Dunham, R. J. 1962: Classification of carbonate rocks according to depositional texture. — Ham, W. E. (ed.): Classification of Carbonate
Rocks. — Mem. Am. Áss. Petrol. Geol., l.Tulsa, Oklahoma, 108-121.
Erőss, A. 2010: Characterization of fluids and evaluation of their effects on karst development at the Rózsadomb and Gellért Hill, Buda
Thermal Karst, Hungary. — Manuscript, PhD Dissertation, Eötvös Loránd University, 171 p.
Folk, R. L. 1959: Practical petrographic classification of limestones. — Bull. Am. Áss. Petrol. Geol. 43,1-38.
Folk, R. L., Chafetz H., S. & Tiezzi, P. A. 1985: Bizarre forms of depositional and diagenetical calcite in hot-spring tavertine, Central
Italy. — Society ofEconomic Paleontologists and Mineralogists, Special Publication 36,349-369.
Fouke, B. W. 2011: Hot-spring System Geobiology: abiotic and biotic influences on travertine formation at Mammoth Hot Spring,
Yellowstone National Park, USA. — Sedimentology 58,170-219.
Földvári, M., Berner, Zs. & Stüben, D. 2003: Thermoanalytical study of Quaternary thermal lacustrine travertine occurrences in
Hungary (Buda-Vár-hegy, Budakalász, Szomód-Les-hegy). — Acta Geologica Hungarica 46/2,195-204.
Friedman, I. & O’Neil, J. R. 1977: Compilation of stable isotope fractionation factors of geogeochemical interest. — Data of
Geochemistry 6th, Geol. Surv. Prof Paper 440-KK, 61 p.
Győri O., Poros Zs., Mindszenty A., Molnár F., Fodor L. & Szabó R. 2011: Budai-hegy ségi paleogén karbonátos kőzetek
diagenezistörténete. — Földtani Közlöny 141/4,341-361.
Horusitzky H. 1939: Budapest jobb parti részének hidrogeológiája. — Hidrológiai Közlöny 18,1-404.
Kele S. 2009: Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpát-medencéből: paleoklimatológiai és szedimentológiai elemzések. — Kézirat, PhD
disszertáció, ELTE, Földtudományi Doktori Iskola, 176 p.
Kele, S., Vaselli, O., Szabó, Cs. & Minissale, A. 2003: Stable isotope geochemistry of Pleistocene travertine írom Budakalász (Buda
Mts., Hungary). — Acta Geologica Hungarica 46/2,161-175.
Kele, S., Demény, A., Siklősy, Z., Németh, T., Mária, T. & Kovács, M. B. 2008: Chemical and stable isotope compositions of recent
hot-water travertines and associated thermal waters, írom Egerszalók, Hungary: depositional facies and non-equilibrium
fractionations. — Sedimentary Geology 211,53-72.
Kele, S., Scheuer, Gy., Demény, A., Shen, C. C., Chiang, H. W. 2011a: A Rózsadomb (Budapest) édesvízi mészköveinek U/Th
sorozatos kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálata, Budapest. — Földtani Közlöny 141/2,445-468.
Kele, S., Özkul, M., Gökgöz, A., Fórizs, I., Baykara, M. O., Alcímek, M. C. & Németh, T. 201 lb: Stable isotope geochemical and
facies study of Pamukkale travertines: New evidences of low-temperature non-equilibrium calcite-water fractionation. —
Sedimentary Geology 238, 191-212.
Korpás, L., Kovács-Pálffy, P., Lantos, M., Földvári, M., Kordos, L., Krolopp, E., Stüben, D. & Berner, Zs. 2004: Sedimentology,
geochemistry, chronology and palaeokarst evolution of Quaternary thermal lacustrine travertine. An integrated case study from Vár¬
hegy, Budapest, Hungary. — Földtani Közlöny 134,541-562.
Kovács, J. & Müller, P. 1980: Budai-hegyek hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai. — Karszt és Barlangl980/2, 93-98.
Myndszenty A., Mádlné Szőnyi J., Pethő S. L., Kovács J., Müller I., Fodor L., Kádár M., Angelus B., Erőss A., Nyúl K.,
Poyanmehr Z. & Varga R. 2000: A Rózsadombi Termálkarszt Monitoring optimalizálása. Zárójelentés a 2000. évben végzett
munkáról. — Kézirat, ELTE-TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, 111 p.
Pentecost, A. 2005: Travertine. — Springer Verlag, 445 p.
Pentecost, A. & Viles, H. 1994: A review and reassessment of travertine classification. -Géographie physique et Quatemarie 48,305-314.
Poros, Zs., Mindszenty, A., Molnár, F., Pironon, J., Győri, O., Ronchi, P. & Szekeres Z. 2012: Imprints of hydrocarbon-bearing
basinal fluids on a karst system: mineralogical and fluid inclusion studies from the Buda Hills, Hungary. — International Journal of
Earth Sciences 101,429-452.
Poros Zs. 2011: Fluid migration and porosity evolution in the Buda Hills, Hungary — selected examples from Triassic and Paleogene
carbonate rocks. — Manuscript, PhD Dissertation, Eötvös Loránd University 141 p.
Scheuer Gy. 1996: A Budapest-Békásmegyer Kálvária-tetői alsó pleisztocén édesvízi mészkő paleo-hidrogeológiai vizsgálata. —
Hidrológiai Közlöny 2,105-112.
Scheuer Gy. 2004: A Budapest Békásmegyeri öblözet (III. kér) körüli alsó-pleisztocénpaleohévforrások és kiválásaik vizsgálata. —
Hidrológiai Tájékoztató 44/1,66-69.
Scheuer, Gy. & Schweitzer, F. 1974: Új szempontok a Budai-hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képződéséhez. — Földrajzi
Közlemények 22,113-134.
Scheuer Gy. & Schweitzer F. 1980: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a felsőpannontól napjainkig. — Hidrológiai Közlöny 11,
492-501.
Scheuer Gy. & Schweitzer F. 1985: Az édesvízi mészkőkúpok típusai és alakulati formái. — Földtani Közlöny 115,385-398.
Scheuer Gy. & Schweitzer F. 1988: A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. — Földrajzi Tanulmányokig, Akadémiai
Kiadó, Budapest, 131 p.
Schréter, Z. (1951): A Budai- és Gerecse-hegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi
Jelentése 1949-ről, 111-150.
264
Török Ágnes et al.: A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)
Spötl, C. & Vennemann, T. W. 2003: Continous-flow stbale isotope ratio mass spektrometric analysis of carbonate minerals. — Rapid
Communication in Mass Spectrometry 17 , 1004-1006.
Török A. & Ünnep V. 2011: A kápolna-hegyi édesvízi més z kő terepi szedimentológiai vizsgálata (Budai-hegység). — Kézirat, OTDK
dolgozat, 67 p.
Wein, Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — MÁFIalkalmi kiadvány, 76 p.
Kézirat beérkezett: 2012.12.07.
143/3, 265-278., Budapest, 2013
A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocén fluviális képződményei
Sümeghy Borbála 1 , Kiss Tímea 1 , Sípos György 1 , Tóth Orsolya 1
1 Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2-6.,
sumeghyb @ geo.u-szeged.hu, kisstimi @ gmail.com, gysipos @ geo.u-szeged.hu
Laté Pleistocene - Holocene fluvial landforms ofthe Maros River Alluvial Fan
Abstract
The surface of the extensive Maros/Mures Alluvial Fan is densely (0.78 km/km 2 ) covered by palaeo-channels. The
aim of the present study is to determine the direction of the river-courses, the channel morphology and OSL age
distribution of the palaeo-channels, and to reconstruct the final period of the development of the alluvial fan.
On the surface of the alluvial fan, 18 palaeo-channel zones were identified; their channel pattern is meandering,
braided, anastomosing or misfit. The existence of these channels indicates that the main process ofthe fan development
was an avulsion rather than a gradual lateral migration and overbank ffoodplain accumulation. The oldest palaeo-
channels (18.7+2.3 ka - 14.2+1.4 ka) shifted towards the north front the EW-axis of the alluvial fan, draining water to the
Körös Basin. The similar age of the palaeo-channel zones indicates rapid avulsions and river course changes, or the
coexistence of palaeo-channels. In the northern part of the alluvial fan the last river-course change happened ca. 12
thousand years ago, when the channel turnéd slightly southwards. The huge meandering channel (12.4+2.1 ka- 9.6+1.3
ka) and the coexisting misfit channels drained a large amount of water (Qb=2500 mVs). In the next development phase
the Maros ran northwards, bút after a sharp bend it turnéd towards the south and started to fbrm the Southern lobé of the
alluvial fan. Approximately 8.5+0.9 ka - 5.3+0.8 ka ago the coexisting channels had a large bankfull discharge (1000-
2000 mVs). The last palaeo-course of the Maros River dates back to 1.9+0.3 ka, indicating decreasing discharge (Qb=
1400 m 3 /s) at the end of the Holocene. In the final phase ofthe evolution of the alluvial fan, the present-day course of the
river was developed and its discharge dropped even further (680 m 3 /s).
Keywords: alluvial fan, channel pattern, palaeo-discharge, OSL dating, Maros River
Összefoglalás
A Maros a negyedidőszakban kiterjedt hordalékkúpot épített, amelynek felszínét az egykori medrek sűrű hálózata
(0,78 km/km 2 ) borítja. Célunk a felszíni paleomedrek (napjainkban már nem aktív, elhagyott medrek) futásirányának,
morfológiájának és korának meghatározása, illetve az, hogy segítségükkel a hordalékkúp fejlődéstörténetének utolsó
szakaszát rekonstruáljuk.
Eredményeink szerint a Maros-hordalékkúp felszínén 18 paleomeder-pászta különíthető el, amelyeket meanderező,
fonatos, szövedékes (anasztomizáló) és „bele nem illő” (misfit) medermintázat jellemez. Ezek a jól kivehető medrek
egyértelműen azt mutatják, hogy a hordalékkúp nem fokozatos és folyamatos ártérátdolgozással épült, hanem a Zámi-
szorosból kilépve irányváltoztatások sorozatán keresztül. A Maros legidősebb medrei (a-c folyásirány). 18,7+2,3 -
14,2+1,4 ezer évvel ezelőtt a hordalékkúp tengelyéről egyre északabbra vándoroltak a Körösök irányába. Több paleo¬
meder-pászta hasonló OSL kora arra utal, hogy ekkortájt vagy nagyon gyors folyásirány váltások zajlottak, vagy egyszer¬
re több meder is aktív lehetett. A hordalékkúp északi részén az utolsó nagy folyásirányváltás kb. 12 ezer éve történt,
amikor a meder délebbre tevődött (d folyásirány). A hatalmas meanderező meder (12,4+2,1 ka - 9,6+1,3 ka) és a vele
egykorú „bele nem illő” (misfit) fattyúágak mederkitöltő vízhozama (kb. 2500 m 3 /s) a mai értékeket (Q b =680 m 3 /s)
sokszorosan meghaladta. A következő nagy irányváltás során bár a Maros kezdetben északra fordult, utána a Battonyai-
hátat már dél felől kerülte meg, és a hordalékkúp déli részét kezdte építeni. A 8,5+0,9 - 5,3+0,8 ezer éve létező medrek
együttesen igen nagy vízmennyiséget szállíthattak (1000-2000 m 3 /s). A hordalékkúp legfiatalabb medrei közel 2 ezer
évesek és csökkenő (kb. 1400 m 3 /s) vízhozamot jeleznek, amely folyamat végén a mai Maros áll, a legkisebb meder¬
kitöltő vízhozammal (680 mVs).
Tárgyszavak: hordalékkúp, medermintázat, egykori vízhozam, OSL kormeghatározás, Maros
266
Sümeghy Borbála et al.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
Bevezetés
Az Alföld-peremi hordalékkúpok kialakulása a plio-
cénban kezdődött a perem területek felől indulva (Borsy
1987, Mike 1991). Azonban a hordalékkúpok épülése sem
térben, sem időben nem volt folyamatos, hiszen a tektonikus
mozgások hatására a folyók hordalékkúpjuk kisebb-na-
gyobb felszíneit hosszabb-rövidebb időre elhagyták
(Schafarzik 1918, Borsy 1989, Sümegi et al. 1999), így
horizontálisan és vertikálisan is komplex mintázatot követve
épültek fel. Míg a hordalékkúpok területi kiterjedése és
kavics-homokrétegeik egymásra épülése részletesen vizs¬
gált (Schafarzik 1918, Pécsi 1959, Borsy 1989, Nagy
2002), addig számos korábbi kutatásban az üledékek korá¬
nak meghatározása — a kor technikai lehetőségeiből
adódóan -— leginkább feltevéseken és következtetéseken
alapult. Az utóbbi évtizedekben azonban a hordalékkúpok,
illetve a környezetükben lévő süllyedékterületek fiatal
felszíni képződményeinek numerikus korát pollenanalí¬
zissel, radiokarbon és OSL mérésekkel bizonyos helyeken
már sikerült meghatározni (Borsy et al. 1989, Félegyházi
1998, Gábris 1998, Nádor et al. 2007a). Borsy (1989)
szerint az Alföldön a holocén második felében már nem volt
egyetlen épülő hordalékkúp sem, amit a klimatikus és
tektonikus okok megváltozásával magyarázott. Azonban
például a Maroson a szabályozások után a megnövekedett
esés és hordalékhozam miatt fiókhordalékkúp épült a
korábbi hordalékkúp előterében (Kiss et al. 2011), tehát
egyes helyeken akár a holocén során is épülhettek a horda¬
lékkúpok, vagy megváltozhatott a folyók futásiránya.
Jelen kutatásban célunk a Maros hordalékkúp felszíni kép¬
ződményeinek vizsgálata (amelyet elsősorban a magyarorszá¬
gi részen tudtunk megvalósítani, a román és szerb részletes
topográfiai térképek hiányában). A vizsgálat első lépéseként
célul tűztük ki a hordalékkúp magyarországi és romániai
területére eső medrek futásának és medermintázatának
meghatározását, amiből következeim lehet egykori vízhoza¬
mukra. A medrek és övzátonyaik korának meghatározásával
pedig célunk annak vizsgálata volt, hogy mikor változtatta a
Maros a folyásirányát a vizsgált hordalékkúpfelszínen, illetve,
hogy működhetett-e egy időben több meder.
A hordalékkúpok formái és folyamatai
A hordalékkúpokat a vízgyűjtő területről érkező horda¬
lékban gazdag vízfolyások építik fel. A hordalékkúp legma¬
gasabb részét, ahol a folyó kilép a hegyek közül a hordalék¬
kúp csúcsának nevezzük. Ettől a ponttól kiindulva kis
méretarányban három részre oszthatók a hordalékkúpok:
(1) proximális (axiális) rész a hordalékkúp csúcsához közel
eső terület, (2) középső, centrális rész és a (3) peremi,
disztális rész (Rachocki 1981, Murkerji 1990), majd a
hordalékkúp belesimul az előtte lévő síkságba.
A hordalékkúpok felépítésében a legfontosabb szerepe a
főmedernek van, hiszen ez a meder szállítja a hordalékot a
vízgyűjtőről a hordalékkúp felszínére. A hordalékkúp
növekedése során a főmeder — az alsóbb szakasz irány¬
váltásai, tektonikus vagy éghajlati változások hatására —
bevágódhat a csúcsi részbe, amely hordalékkúpterasz ki¬
alakulásával jár (Rachocki 1981). Inflexiós sávnak is
nevezik a hordalékkúp azon részét, ahol megszűnik a főme¬
der bevágódása, eltűnik a teraszperem, így a meder egybe¬
olvad a hordalékkúp felszínével (Léccé 1990, Blair &
McPherson 2009). Az inflexiós sávtól lefelé a vízfolyások
a hordalékkúp felszínén oldalirányban szétterülnek. Ahol
aktív hordaléklerakódás zajlik, ott található az aktív lerako¬
dási lebeny (Rachocki 1981, Blair & McPherson 2009).
A hordalékkúpok felszínén a legjellegzetesebb formák
az egykori elhagyott medrek és az időszakosan aktív
vízfolyások, amelyek hirtelen bekövetkező nagy mennyi¬
ségű csapadék hatására válhatnak újra aktívvá. Ezek az
időszakos vízfolyások általában fonatos mintázatú medrek
formájában vezetik el a vizet a hordalékkúp felszínéről
(Murkerji 1990). A fonatos medrek általában a hordalék¬
kúp csúcsi részén található teraszperemeken, illetve a
hordalékkúp peremi részén alakulnak ki, ahol megnő a
felszín esése (Rachocki 1981). A hordalékkúp peremi ré¬
szein gyakran hátravágódó eróziós vízfolyások is megjelen¬
nek (Blair & McPherson 2009) és a hordalékkúp anya¬
gának áthalmozásával másodlagos, fiók hordalékkúpok
alakulhatnak ki (Rachocki 1981, Kiss et al. 2011).
Blair & McPherson (2009) szerint a hordalékkúp
felszíni képződményeit elsődleges és másodlagos folyama¬
tok alakítják. Az elsődleges folyamatok a hordalék szállítá¬
sáért felelősek a vízgyűjtő területtől a hordalékkúpig, míg a
másodlagos folyamatok a hordalékkúpon már lerakott hor¬
dalék elmozdítását és átalakulását idézik elő. Az elsődleges
folyamatok felelősek tehát a hordalékkúp főbb geomorfo¬
lógiai vonásainak kialakulásáért, így ide tartoznak a flu-
viális folyamatok mellett a víz- és hordalékhozamot befo¬
lyásoló klimatikus peremfeltételek, az esést, a mintázatot és
az avulziót meghatározó szerkezeti mozgások, valamint az
emberi tevékenység (Sümegi et al. 1999. Nagy 2002). A
hordalékkúp felszínét átalakító másodlagos folyamatok
közé tartozik a felszíni lefolyás és az általa okozott felszab-
dalódás, az eolikus tevékenység, szerkezeti mozgások, a
mállás és aprózódás, a bioturbáció, a talajfejlődés, a felszín
alatti vizek hatására történő összecementálódás, illetve
tömegmozgások (Blair & McPherson 2009). Ezek a
folyamatok a hordalékkúp anyagának áthalmozása mellett
szélsőséges esetben a hordalékkúp pusztulását eredményez¬
hetik. így a hordalékkúpokon egyszerre találkozhatunk az
őket felépítő folyóhálózat maradványaival és a pusztulá¬
sukat jelző, a hordalékkúpi felszínbe vágódó medrekkel is
(Nagy & Félegyházi 2001).
Mintaterület
A Maros hordalékkúpja szabályos legyezőszerű forma,
amelynek sugara közel 80-100 km (Mike 1991), bár
Márton (1914) már korábban felhívta a figyelmet arra,
hogy a Marostól északra és délre lévő hordalékkúpfelszín
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
267
jelentősen különbözik, mivel a „törmeléklegyező” észak-
nyugati irányban messzire kiterjeszkedett. Magyarországi
részét (a terület 35%-a) északról a Körösök-vidéke, nyugatról
az Alsó-Tisza-vidék határolja, dél felé Románia (50%) és
Szerbia (15%) területére nyúlik be. Jelen tanulmányban
azonban csak a hordalékkúp Magyarországra eső részének
felszíni képződményeivel foglalkozunk (mivel a medrek
azonosítására alkalmas részletes topográfiai térképek csak itt
álltak rendelkezésünkre), bár OSL mintákat gyűjtöttünk a
romániai területeken is, hogy a felszíni medrek folyásirányát
pontosabban tudjuk rekonstruálni (1. ábra).
A tektonikus mozgások miatt az aljzat különböző mély¬
ségekben található, így az intenzíven emelkedő területek
között süllyedő medencék helyezkedtek el, amelyekben
folyóvízi üledékképződés folyt a negyedidőszak folyamán
(Miháilá et al. 1990, Nádor et al. 2007a, b). A viszony¬
lagosan süllyedő területekhez tartozik a Békési-medence, a
Makó-Hódmezővásárhelyi-árok, az Észak-Bánsági-árok és
az Erdélyi-medence, míg ezekhez képest kiemelt helyztűek
a Battonyai-hát, a Battonya- Pusztaföldvári-hát, a Nagy-
kikinda-Szegedi-hát, illetve az Erdélyi-középhegység pere¬
mi területei (Miháilá et al. 1990, Joó et al. 2000, Dövényi
2010 ).
A Maros hordalékkúpjának épülése — hasonlóan a
többi nagy hordalékkúphoz — a negyedidőszak folyamán
zajlott (Florea et al. 1966; Borsy 1987,1989; Mike 1991).
Míg a Zarándi-hegység előterében főleg kavicstestek
találhatóak, addig hordalékkúp nagyobb része homokból,
iszapból és agyagból épült fel (Sawicki 1912). A hor¬
dalékkúp! összletek vastagsága a csúcsi részen nem éri el a
100 m-t, azonban nyugat felé 500-700 m-re vastagodik
(Borsy 1989). A hordalékkúpon a folyók az emelkedő
területek felől a süllyedő medencék irányába tartottak,
amelyek egyben a mindenkori helyi erózióbázist is jelen¬
tették (Nádor et al. 2007a).
Mike (1991) részletesen leírta a Maros hordalékkúp¬
jának fejlődését, jóllehet az nem derült ki, hogy ezt milyen
bizonyítékokra alapozta. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy csak
a felszínen levő medrek folyásirányát vette alapul, s ezt
vetítette ki térben és időben. így Mike (1991) szerint a
günzben a Maros még az Ős-Duna mellékfolyója volt, a mai
Körös-Maros közén váltogatta medrét. Véleménye szerint
különösen intenzíven építette hordalékkúpját a mindel-riss
interstadiálisban, amit az Erdélyi-medence kiemelkedé¬
sével, a Szegedi-süllyedék gyors süllyedésével és a meg¬
növekedett vízhozammal magyarázott. Véleménye szerint a
rissben főága a Battonya-Orosháza vonal lehetett, amitől
folyamatosan tevődött egyre délebbre. A würm közepén a
Maros a Száraz-ér mentén haladt és Algyő környékén volt a
torkolata, majd a würm végén a mai Aranka mentén futott
(Mike 1991). Borsy (1989) szerint a würm elején a Maros
bevágódott a hordalékkúpja csúcsrészébe, azonban elő¬
terében tovább építette fiókhordalékkúpját, majd a késő¬
glaciálistól kezdődően a Tisza enyhén bevágódott, amit
követett a Maros bevágódása is, így a Maros hordalékkúp¬
jának is megszűnt a továbbépülése. Ugyanakkor a sza¬
bályozások hatására a gátak között újabb fiókhordalékkúp
épült a 19-20. században (Kiss et al. 2011).
1. ábra. A mintaterület a Maros hordalékkúp északi része
A: hordalékkúp határa; B: hordalékkúp részeit elválasztó vonal. Az OSL mintavételi helyek: Cscs = Csabacsüd, Ho = Horia, Ko = Kövegy, Lo = Lovrin, Mkh = Mezőkovácsháza, MR =
Makó-Rákos, Nsz = Nagyszénás, Oh = Orosháza, Si = $iria/Világos, Sm = Sánnicolau Mare/Nagyszentmiklós, Sm-a = Sánnicolau Mare-Aranka, Sp = Sánpaul/Szentpál
Figure 1. The study area is the northern part of the Maros Aliimat Fan
A: limit of the alluvial fan; B: line between the three main parts of the alluvial fan; The OSL sampling sites: Cscs = Csabacsüd, Ho = Horia, Ko = Kövegy, Lo = Lovrin, Mkh = Mezőkovácsháza,
MR = Makó-Rákos, Nsz=Nagyszénás, Oh = Orosháza, Si = §iria, Sm = Sánnicolau Maré, Sm-a = Sánnicolau Mare-Aranka, Sp = Sánpaul
268
Sümeghy Borbála et al.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocén fluviális képződményei
A hordalékkúp felszínét infúziós lösz, homokos lösz
és ártéri iszapos-agyagos üledékek fedik, azonban ezek
heterogénen helyezkednek el — összefüggő durvaüledé¬
kes takaró nem alakulhatott ki — a változatos medergene¬
rációknak köszönhetően (Sümegi et al. 1999). Sokszínű
formakincsét az egykori folyóágak, fattyúágak és külön¬
böző mértékben feltöltődött morotvák és morotvacsonkok
adják (Dövényi 2010). Ugyanakkor Sümegi et al. (1999)
szerint a hordalékkúpon futóhomokmozgás nem folyt, így
a hordalékkúp megőrizte eredeti heterogén fluviális
szerkezetét.
Módszerek
A hordalékkúp felszínén található elhagyott medrek
geomorfológiai elemzésével, egymásra épülésük vizsgá¬
latával és a medrek korának meghatározásával a horda¬
lékkúp felszínfejlődésének utolsó fázisát rekonstruál¬
tuk.
A hordalékkúp geomorfológiai jellemzőinek
vizsgálata
A geomorfológiai vizsgálatot csupán a Maros hor¬
dalékkúp hazai részén végeztük el, mivel a szomszédos
országokban a legrészletesebb elérhető térkép méretará¬
nya csupán 1:25.000, amin az elhagyott medrek alig lát¬
szanak. A felszíni képződmények vizsgálatához 1:10 000
méretarányú topográfiai térképekből digitális domborzat-
modellt készítettünk ArcGIS 10 szoftver segítségével. A
hordalékkúp határvonalát a medrek folyásiránya és a
környező területek geomorfológiai sajátosságai alapján
húztuk meg.
A hordalékkúp felszínén az elhagyott medrek a leg¬
jellegzetesebb képződmények, amelyeket medermintáza¬
tuk alapján meanderező, fonatos, szövedékes és „bele nem
illő” meder csoportokba soroltunk Leopold & Wolman
(1957) illetve Rosgen (1994) definícióit követve. Fona-
tosként definiáltuk azokat a medreket, melyek partjai
közel párhuzamosak és bennük nagy számú zátony
maradványa megtalálható. A szövedékes (anasztomizáló)
medrek hosszabb kanyargós mellékágakból tevődnek
össze, amelyek között egykori ártéri szigetek vannak. A
misfit („aránytalan vízfolyás”; Lóczy & Veress 2005)
medrek idősebb, nagyobb medrek alján kanyarognak és a
vízhozam lecsökkenése miatt nagyságrendileg kisebb
kanyarulatok jellemzik őket, mint a bennfoglaló medreket.
A medrek mintázata, folyásiránya és morfometriája
alapján paleomeder-pásztákat különítettünk el. A meande¬
rező és misfit medrekhez tartozó mederkitöltő vízhozamot
a Tisza vízrendszerére kidolgozott képletek (Sümeghy &
Kiss 2011) segítségével határoztuk meg. Feltérképeztük a
medrekhez kapcsolódó mederközepi zátonyokat, szige¬
teket, övzátony(sor)okat, sarlólaposokat, lecsapoló-med-
reket és folyóhátakat is, hiszen ez feltétele volt a helyes
OSL mintavételnek.
OSL kormeghatározás
Az OSL mérések célja az üledékképződés idejének
meghatározása. A vizsgálatok során az üledék szemcséiben
azok eltemetődése óta elnyelt radioaktív dózis nagyságát
mérjük közvetett módon. A mintában elnyelt dózist a
felhalmozódó lumineszcens jel rögzíti, utóbbi méréséből
következtetni lehet az előbbire (egyenérték dózis). Ha
mindemellett meghatározzuk a mintát egységnyi idő alatt
érő radioaktív sugárzás energiájának nagyságát (környezeti
dózisteljesítmény), akkor a két érték hányadosából az el-
temetődés óta eltelt idő számítható.
Az OSL mintákat a meanderező paleomedrek övzá¬
tonyainak, illetve a fonatos medrek mederközepi zátonyai¬
nak homokos anyagából gyűjtöttük. A mintavétel előtt tájé¬
kozódó fúrásokat mélyítettünk, s ezek szemcse-összetételi
vizsgálata alapján jelöltük ki a legfelső homokos, még
egyértelműen folyóvízi felszínformálásra utaló rétegeket.
Ahol a meanderekhez jól fejlett övzátonysorok csatlakoztak,
ott a morfológiailag legidősebb és legfiatalabb formát is
megmintáztuk (5. ábra). Összesen 22 homokmintát gyűj¬
töttünk Eijkelkamp bolygatatlan mintavevő segítségével (3.
ábra).
A fentieknek megfelelően a korok a fő mederformálási
időszakokat, illetve a legjelentősebb mederváltások idejét
(avulzió) reprezentálják, semmint a fluviális folyamatok
teljes megszűnését, hiszen a medrek egy-egy nagyobb árvíz
idején reaktiválódhattak, igaz ekkor már csak finomabb
ártéri üledékek rakódhattak le.
A feltárást és minta előkészítést kis nyomású Na-lámpák
szűrt és tompított sárga fénye mellett végeztük, a szakiro¬
dalomban elfogadott lépéseket követve (Mauz et al. 2002,
Thamőné Bozsó & Nagy 2011). Törekedtünk a minél
durvább, még elegendő mennyiségben jelenlévő szemcse-
frakció szeparálására (Rittenour 2008), így méréseinket
150-220 pm, illetve 90-150 pm méretű szemcséken végez¬
tük. A lumineszcens vizsgálatok RISR DA-15 típusú
TL/OSL műszerrel történtek.
A minták egyenértékdózisát (D e ) az egy mintás rege¬
nerációs (SÁR - single aliquot regeneration) mérési
protokoll segítségével határoztuk meg (Wintle &
Murray 2006). Ennek során a természetes lumineszcens
intenzitáson túl három növekvő nagyságú regenerációs
dózis, egy zéró dózis és egy megismételt regenerációs
dózis által előidézett lumineszcens intenzitásokat mértük
meg (2. ábra).
A minták hőkezelése szempontjából legalkalmasabb
előmelegítési hőmérsékleteket plató tesztek segítségével
határoztuk meg, melyek során 10 °C lépésközökkel
emeltük az előmelegítés nagyságát. A tesztek során a
minták általában a 200-220 °C tartományban nyújtották a
legmegbízhatóbb eredményeket (2. ábra). Az egyes méré¬
si körök végén próbaként magas hőmérsékletű kezelésnek
(hot bleach) is alávetettük a részmintákat (Winle &
Murray 2006), ez azonban nem növelte a mérések repro¬
dukálhatóságát, így a későbbiekben mái' nem iktattuk be
ezt a lépést. Az első melegítés hatására bekövetkező lumi-
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
269
2. ábra. Egy-egy reprezentatív min ta OSL tulajdonságai: (A) OSL lecsengési görbe, illetve a mérési körök alapján megszerkesztett dózis-lumineszcens válasz
összefüggés, (B) az első regenerációs dózis, és annak ismétlésére adott lumineszcens válaszok hányadosa (visszaforgatási arány), valamint a zéró dózisra adott
lumineszcens válaszok az előmelegítési hőmérséklet függvényében (rekuperáció), (C) ismert dózis besugárzását követő egyenérték dózis meghatározás
pontossága, (D) a rész min ták egyenérték dózis eredményeinek eloszlása
Figure 2. Characteristic OSL behaviour of somé representative samples: (A) natural glow out curve and dose response curve ofa characteristic aliquot, (B) the ratio of
luminescence signals in terms of the first regeneration dose and its repeated measurement (recylcling ratio), and the luminescence in terms of the zero dose (recuperation),
both in function of preheat temperature, (C)the precision of the measurement of a known artificial dose (dose recovery), (D) the distribution of equivalent doses measured
from sample aliquots
neszcens érzékenységváltozás jelentőségét dózis vissza-
mérési tesztekkel (dose recovery test) vizsgáltuk (2. ábra).
A mesterségesen besugárzott, majd később visszamért
dózis hányadosa 1-hez közeli értékeket mutatott, azaz a
minták alkalmasnak bizonyultak a további mérések¬
hez.
A minták egyenértékdózisát 2 mm átmérőjű (-100
szemcsét hordozó) részminták segítségével határoztuk
meg, hogy növeljük a fluviális üledékek esetében
jellemző dózis szóródást, s a legkisebb dózisokat elnyelő
részminták segítségével minimum kort tudjunk meg¬
határozni. Mintánként 72-96 részminta vizsgálata történt
meg, melyeknek mintegy 50%-a szolgáltatott jól mérhető
természetes lumineszcens lecsengési görbéket (2. ábra),
illetve felelt meg a további SÁR kritériumoknak. A mé¬
rések kiértékelését Analyst 3.24 (2007) szoftver segítsé¬
gével végeztük.
Az egyes részmintákból meghatározott egyenérték-
dózisok eloszlása jelentős ferdeséget mutatott, mint
általában a fluviális minták esetében (2. ábra). Arnold et
al. (2007) döntési mechanizmusát alkalmazva az egyes
minták részeredményeit a 3 paraméteres minimum kor
modell (MAM-3) segítségével elemeztük (Galbraith et
al. 1999). Ez a módszer a legalacsonyabb dózissal ren¬
delkező részminta populációhoz illeszt csonkolt normál¬
eloszlást. Az így kapott minimum dózisokat alkalmaztuk
ezt követően a további számításokhoz (1. táblá¬
zat).
A környezeti dózisteljesítményt (D*) a mintákat be¬
foglaló kiszárított üledék nagy felbontású gamma
spektroszkópiás elemzésével, a bennük lévő 232 Th (ppm),
238 U (ppm) és K (%) koncentráció alapján határoztuk meg,
Adamiec & Aitken (1998) konverziós együtthatóit fel¬
használva. A nedves közegre vonatkozó dózisteljesít¬
ményt az in situ nedvességtartalom és a talajvíz szintjének
figyelembe vételével adtuk meg. A kozmikus sugárzás
intenzitását Prescott & Hutton (1994) módszerét
követve számítottuk.
270
Sümeghy Borbála etal.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
I. táblázat. A Maros hordalékkúpon lévő paleomederek zátonyaiból gyűjtött minták főbb jellegzetességei
Tahié l. Main features of the collected samples
Paleo meder puszta
Mintavételi hely
Minta
száma
w
(%)
Mélység
(cm)
U
(Iliim)
Tli
(ppm)
K
(%)
D*
(Gy/ka)
IV
(Cy)
Kur
(ezer év)
Mintázat
(mVs)
Fiitásvunal
1 (MUr)
Mczükov ácsháza
OS7 fi 12
11-2
225
1 „84+0,09
7,65-038
1,31+0,07
2,21+0,24
41,40+3,00
1 S,7±2J
M
508
OS/ 610
1713
225
2.2810,11
9,53 0,48
1,5810,08
2.5 T 0,22
32,36'234
1221X1,4
Mf
27
a
OSZ_608
7=2
255
1,67=0,0S
6,67=0.33
1,13+0,06
1.99+0,23
22,70+3,72
11,4+1,7
VT. (MR)
Makó-Rákos
OSZ6Ü2
15+3
255
L70+0,QK
7,14=036
i 30+0,06
2,05=030
33.47+2,85
163+1,9
OS7 fi 04
18+4
275
2,13+0,11
8,37-042
1,39+0,07
2,23+0.18
3I.77+2J1
14,2+1,4
M
2220
a
OS7 fitt
2014
295
2,19! 0,Í1
9,27 0,46
1,5410,08
237 0,19
31,4612,95
133+1.4
lll./b. (K«)
ŐSZ 611
9+2
175
1,52+0,08
5,91=030
1,13+0,06
1,91=0,22
29,56=235
15.5+2,0
1
b
KöVCgV*
X. (Nsz)
Nagyszénás
OS/ 622
9 2
175
1,7110,09
6.47 032
1,2810.06
2,12 0,25
32,283,63
153X2,(1
1*
-
c
XTTI. (Cscs)
OSZ_626
13+3
195
2.16+0, ti
8,08=0.10
1,17+0,06
2.11=033
35,96+339
15,1+1,9
M
2427
Csabaesüd
OS7._ó24
9=2
165
2JT0.I2
8.36*0.42
1.30 0.06
239 1 0.28
34,09*2.95
143+1,9
xx. m
Siria - Világos
QS7 657
1212
205
1,821 0,09
7,07 035
2.1010.19
30,6 ti 2.72
14,6X1,7
T
-
c
ŐSZ 616
5-1
165
1,10+0.05
4.41-0
1.18+0,06
1,84+0,25
18,67+1,87
12,4+2,1
IX. (Oh)
()rwhá/a
OS7_618
5+1
1 15
1.17+0,06
4.75-034
1,11-0.06
1,81+0.25
20,77+2,49
11,5+1,9
M
2655
d
0S7 620
18 14
2|5
2,2710,11
8,20 0.41
1 ,55 1 0,08
2381030
22,91 13,12
9,6±1 J
XI. (Iln)
lloria - U jpanád
OSZ661
1QX2
113
2,05X0,10
8,54-0,43
1,77X0,09
2,73X0.30
21,87+2,05
8,0+1,1
M
2560
e
XV. (Sp)
OS7_654
20+4
155
0,96+0,05
4,46-0,22
1.26+0,06
1,63+0,13
13,98+1,42
8,5+0,9
M
! ISO
S&npíujt - S/easípál
OS/ 655
5 0
95
0.75 10,04
3.261 0,16
1,1410,06
2.10 0,19
11.03 1,82
53+0,8
xvm, (Lo)
Lovon - Lórántfalva
OSZ_664
6=1
125
1,43+0,07
639+031
138+0.06
2,11+035
15,08+1,61
7,1+1,0
V
-
c
XIV. (.Hm)
Síiniileoliiij Maré -
No^ys/enlimkliis
OS7_665
6+1
1 15
0.99+0,05
3.82-0,19
1,20+0.06
1.77+0,21
10,82+1,76
6, 1+1,1
M
2062
OS/ 667
8 1 2
165
1,0210,05
4Jő 0.22
1,2310,06
1.81 1 0,17
6J4I0.64
3,5X0,4
e
XV. (Snt-a)
SSmiicoliiu Marc -
Xlcgy szcnlmiklós
ŐSZ 659
3U
115
131-0,07
5.10-035
1,20+0,06
1219+034
3,22+0,61
1.6+03
M
1 -126
f
()SZ_660
7=1
65
1.32+0,07
536=035
1,28+0,06
1,98+0,21
3,71+0,45
1,9+03
A mintavételi helyek az 1. ábrán, a paleomeder pászták a 3. ábrán vannak jelölve, w: nedvességtartatom (%);környezeti dózis értékek: U (ppm), Th (ppm), K (%); D* =
dózisteljesítmény; D t = egyenérték dózis; a mintázat oszlopban; M = meanderező, Mf = misfit, F = fonatos; Q mk = mederkitöltő vízhozam Sümeghy & Kiss (2011) képletei
alapján számolva, a-f: az OSL korok alapján rekonstruált folyásirányok (1.8. ábra)
The saniplingsitesare markod on Figure 1, thepalaeo-chatmelzones arc indkated on Figure 3. w.- moisture content (%); environmentaldose rates o/U(ppm), Th (ppm), K(%);D*=
dose raie; D, = equivalemdose; Channel pattéra: M = meandering, Mf* misfit, F = braided; Q mt := bankfull discharge calculated using the equations of Sümeghy & Kiss (2011), a-f the
palaeo-coursesreconstrucled using the OSL dala (see-Figure-8)
Eredmények
A Maros hordalékkúp magyarországi részének
geomorfológiája
A hordalékkúp felszíne paleomedrekkel sűrűn átszőtt (a
magyarországi részen a medersűrűség: 0,78 km/km 2 ), ame¬
lyek pásztákba (18 db) rendeződtek (3. ábra). A hordalék¬
kúp felszíne fölé 3-5 m-rel emelkedik Battonyai-hát,
amelyen medrek nem találhatóak.
A teljes mértékben meanderező mintázatú paleomeder-
pászták (10 db) a hordalékkúp centrális, nyugati valamint a
hordalékkúp északi előterének jellegzetes elemei (3. ábra).
A hordalékkúp felszínén találkozhatunk egy olyan mean¬
derező pásztával is, amelyben fonatos mintázatú szakaszok
is megjelennek (XII. pászta), egyben pedig fonatos és szö-
vedékes szakaszok is (IX. pászta). A meanderező medrek
általában 40-60 km hosszan nyomon követhetőek, a leg¬
épebben és leghosszabban (122 km) fennmaradt meder (XI.
pászta) Aradszentmártontól (Sánmartin) Derekegyházig
húzódik. A medrek átlagos görbületi sugara 410 m (max:
1727 m), átlagos ívhossza 1428 m (max: 7859 m), míg átla¬
gos húrhossza 889 m (max: 3557 m), tehát igen változatos
mérettartományban mozognak. A meanderező medrek álta¬
lában 1-2 km széles sávban kanyarognak, bár a legnagyobb
kanyarulatokkal rendelkező IX. pásztához tartozó meander-
övezet átlagosan 4,9 km széles.
A hordalékkúp tengelyében, a Battonyai-hátat meg¬
kerülő két pásztában (I. és V.) találkozhatunk „bele nem illő”
(misfit) paleomedrekkel, amelyek idősebb meanderező
mintázatú paleomedrek talpában alakultak ki, de jóval ki¬
sebb kanyamlati paraméterekkel (3. ábra). Átlagos görbü¬
leti sugaruk (67-106 m), ívhosszuk (228-340 m) és
húrhosszuk (147-229 m), míg a misfit medreket magukba
foglaló meanderező mintázatú paleomedrek görbületi su¬
gara (202-208 m) és ívhossza (845-1008 m). Tehát az
„anyameder”-ként szolgáló medrek általában 2-3-szor
nagyobbak, mint a misfit medrek, míg ívhosszuk 3—4-szeres
(435-519 m). A misfit medrek jellegzetessége abevágódás,
amely helyenként az 1-2 métert is elérheti. Például az V.
pásztában elhelyezkedő misfit meder árterének tengerszint
feletti magassága 0,5 m-rel csökkent 3 km-en belül,
miközben medrének talpa közel 1 méterrel került mélyebbre
(4. ábra).
A meanderező és misfit mintázatú medrekhez övzá¬
tonyok, övzátonysorok, a közöttük elhelyezkedő sarló-
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
271
laposok és lecsapoló medrek kapcsolódnak. A
meanderező mintázatú pásztákban kialakult
és fennmaradt 49 övzátony sorból 47%
kéttagú, 33% három, 14% négy, míg csupán
6% a hat vagy több tagból áll. Ugyanakkor
övzátonyok egyáltalán nem maradtak fenn az
IV. és a VIII. pászta medrei mentén. A
fiatalabb misfit medrek belső ívén pedig
általában csak egy övzátony épült. Az övzá-
tonysorok tagjainak elkülönítését a közöttük
mélyebben elhelyezkedő sarlólaposok tették
lehetővé. A legtöbb tagot számláló övzátony-
sorok a VII., IX., XIII. pásztában találhatóak,
amelyekben az övzátonyok átlagos távolsága
155-775 m közötti. A három, illetve négy
tagból álló övzátonysorok esetében az átlagos
távolság kisebb (136-318 m). A pászták
zömében a többtagú övzátonysorok elhelyez¬
kedése általában független térbeli helyze¬
tüktől, noha a hat vagy több tagból álló
övzátonysorok a hordalékkúp peremi részén
helyezkednek el, ahol az esés 29-31 cm/km
közötti. Azonban az I. és XIII. pásztára jel¬
lemző, hogy folyásirányban lefelé egyre több
tagból álló övzátonysorok fordulnak elő ben¬
nük, ahogy a meandereik egyre nagyobbá (pl.
XIII. pászta átlagos görbületi sugaruk 458 m-
ről 854 m-re nő) és érettebbé válnak (pl. XIII.
pászta ívhossz/húrhossz hányadosa 1,21-ről
1,37-re nő). Az I. pászta négytagú övzátony-
sorai a hordalékkúp centrális részén helyez¬
kednek el, ahol az ártér esése a legkisebb (24
cm/km). Tehát az övzátonysorok tagjainak
száma bár kapcsolatban van az árterek esé¬
sével, de ezt felülírhatja a kanyarulat folyó¬
szakaszon belül elfoglalt helyzete.
3. ábra. A vizsgált hordalékkúpfelszínen a paleomeder-pászták jellegzetes medermintázattal
rendelkeznek
a = vízfolyás, b = paleomeder, c = hordalékkúp határa, d = OSL mintavételi pontok, e = Battonyai-hát;
Paleomeder mintázattípusok = A = fonatos, B = meanderező, C = anasztomizáló
Figure 3. The palaeo-channel zones on the alluvialfan surface have typical channelpattern
a = active mer, b = palaeo-channel, c = limit of the alluvial fan, d = OSL sampling site, e = Battonya Plateau;
Palaeo-channelpatterns =A =braided, B=meandering, C=anastomosing
4 . ábra. Az V. pásztában található misfit vízfolyás (b) bevágódott az idősebb meder talpába (a)
Figure 4. The misfit channel (b) in zone Vwas incised intő the riverbed of an older palaeo-channel (a)
272
Sümeghy Borbála et al.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
Az övzátony sorok általában csupán 0,5-1 méterrel
emelkednek a partéi szintje fölé, illetve azzal azonos
magasságban vannak (5. ábra). A legnagyobb meanderek a
IX. pásztában találhatóak, itt az övzátonyok 2-3 méterrel
emelkednek a paleomeder éle fölé. Azt, hogy az övzátony-
sorok tagjai igen gyakran hasonló magasságban helyez¬
kednek el, okozhatja az, hogy eredetileg sem volt köztük
Szövedékes mintázatú medrek (3. ábra) a hordalékkúp
proximális részéhez közeli hordalékkúpfelszínen alakul¬
tak ki, négy pásztában (II., IV., IX. és X. pászta). A
szövedékes paleomedrek jellegzetessége a számos kis
hozamú, többé-kevésbé kanyargós, egymással összekötte¬
tésben álló ágrendszer (Tímár 2005). A legépebben és
leghosszabban megmaradt szövedékes mintázatú vízfo-
5. ábra. Az I., VII. és IX. pasztákban található 4-6 tagú övzá-
tonysorok elhelyezkedése és keresztmetszete
A nyilak az övzátonyokat jelzik. M = meder, Mf = misfit meder
övzátonya
Figure 5 . Point-bar systems of the palaeo-channel zones No. I.,
VII. and IX
The erest of the point hars are indicated by arrows. M=palaeo-channel,
Mf=point-bar of a misfit channel
í
['
m
w
w
«
93
O -94111 IIHHI I1IHI 7IHHI
l:h ultafc l'm'l
DNv_ÉKL
i A , , , . 7
B
J\ -ns—r *
r L_v
V \J
1
l
i
jelentős magasságkülönbség, vagy kialakulásuk után az
erózió, a szántás, illetve a vékony löszös köpeny miatt az
övzátonysorok részben eltűntek. Ugyanakkor az meg¬
figyelhető, hogy a medertől legtávolabb elhelyezkedő öv¬
zátony a legmagasabb, ami illeszkedik a kanyarulatfejlődés
általános szabályához, miszerint ahogy nő a kanyarulat
fejlettsége, úgy csökken a medermenti övzátony magassága
(Gábris et al. 2002). A misfit paleomedrekhez tartozó
övzátonyok magassága pedig csupán néhány dm, sokszor
csak a terepen ismerhetőek fel (5. ábra I. paleomeder-pászta
utolsó övzátonya).
Egyes kanyarulatok külső ívéhez lecsapoló medrek
kapcsolódnak, amelyekbe a főmeder vízállásának meg¬
felelően áramlott a víz (bifurkáció). A legtöbb az I. pászta
misfit medréhez kapcsolódik, ahol a kanyarulatok 22%-nál
találhatunk lecsapoló medret a kanyarulat külső ívén. A
lecsapoló medrek hossza igen különböző, hiszen 200 m és
több km között változik. Szélességük függ a lecsapoló meder
méretétől, hiszen a már csaknem önálló medernek tekinthető,
több km hosszú lecsapoló medrek szélessége 70-150 m
közötti, míg a rövidebb (200-300 m) lecsapoló medrek
szélessége csupán 30-40 m. A hordalékkúp centrális részén
alig találhatunk lecsapoló medreket, míg a nagyobb esésű
hordalékkúp-peremi területeken számuk növekszik.
lyás a X. pásztában található. Ez több, mint 70 km hosszan
kanyarog a hordalékkúp csúcsi részétől egész a horda¬
lékkúp előteréig, míg a másik három pászta rövidebb
(16-28 km). A DDM elemzése azt mutatja, hogy általában
a szövedékes paleomeder-pászták mentén a hordalékkúp
jelenlegi esése (19-29 cm/km) nagyobb, mint ugyanezen
hordalékkúpi felszíneken a meanderező vízfolyásoké
(16-24 cm/km), tehát a nagyobb esés állhatott az avulziók
kialakulásának hátterében.
A IX. és X. pászta centrális részén a két pászta össze¬
fonódásával találkozhatunk egy széles (5-11 km) meder¬
övezetben, miközben a többi szövedékes paleomeder eseté¬
ben a pászta szélessége csupán 1-2,5 km.
A szövedékes medrek ágrendszerei kanyargósak, a
kanyarulatok átlagos görbületi sugara 790 m, ívhossza
1734 m, míg húrhossza 1573 m. A kanyarulatok fejlettségi
állapota (|3=ívhossz/húrhossz — Laczay 1982) alapján a
szövedékes mintázatú medrek a fejletlen kanyarulatok
kategóriájába sorolhatók. Összehasonlításul, a hordalék¬
kúp felszínén vizsgált meanderező mintázatú paleomed¬
rek átlagos paraméterei (görbületi sugaruk 1,93-szorosa,
ívhosszuk 1,21-szerese, míg húrhosszuk 1,77-szerese)
jóval nagyobbak a szövedékes mintázatú medreké¬
nél.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
273
A szövedékes paleomedrek — mintázatukból adódóan
—- gazdagok avulziós és összefolyási pontokban (Makaske
2001). Kialakulásuk nem csupán a gyors ártérfejlődést jelzi,
hanem a meder üledék- és vízszá llí tó képességének csökke¬
nését is (Makaske et al. 2009). Például a IV. pászta szöve¬
dékes paleomedre mentén felvett ártérmagasság profil (6.
ábra) kirajzolja a nagyobb összefolyási és avulziós helyeket
(amelyek rendre együtt fordulnak elő). Az összefolyási pon¬
tok előtt viszonylag kis esésű a terület, majd az összefolyás
és avulzió rövid szakasza hirtelen nagyobb esésű, ami
Az is megfigyelhető, hogy a későbbi meanderező meder
szélessége az eredeti paleomeder szélességének csupán 7%-
ára csökkent.
Elhagyott medrek kora
A meghatározott legidősebb meder kora 18,7+2,3 ezer
évre tehető, míg a legfiatalabb 1,6+0,3 ezer éves, tehát a
felszínt behálózó paleomedrek alapján a hordalékkúp fel¬
színfejlődése a würm végétől rekonstruálható (1. táblázat).
magyarázza az elágazást. A kisebb esésű szakaszok egyben
a mellékágak által körülölelt ártéri szigetek előfordulási
helyei is, amelyek átlagosan 3,4 km hosszúak és 1,1 km
maximális szélességűek.
A fonatos mintázat a nagyobb esésű peremi részeken (31
cm/km) gyakrabban jelenik meg (3. ábra). Ez megegyezik
Rachocki (1981) eredményeivel, miszerint a fonatos
medrek általában a hordalékkúp csúcsi és peremi részén
alakulnak ki, ahol a terület esése nagyobb. A hordalékkúp
felszínén 5 pászta fonatos mintázatú (III., IX., XII., XVII. és
XVIII.), amelyek viszonylag hosszan (12-62 km) azono¬
síthatók. Ezen paleomedrek szélessége átlagosan 2 km,
helyenként jelentős tágulatokkal (4,4 km) és szűkületekkel
(0,8 km) tagoltak. A III. paleomeder-pászta középső sza¬
kaszát egy fiatalabb meanderező vízfolyás ugyan felülírta,
de a zátonymaradványokból felismerhető egykori mintá¬
zata. A domború ártérmetszetű fonatos paleomedrek
többosztatú sodorvonallal és a mederben lévő különböző
magasságú (0,5-3 m) zátonyokkal rendelkeztek (7. ábra).
Mivel egy kanyarulatban gyakran megmintáztuk az övzá-
tonysor első és utolsó tagját is, így lehetőség nyűt arra, hogy
meghatározzuk a Maros adott folyásirányon történő megje¬
lenésének és utolsó aktív mederformálásának időpontját
is.
A legidősebb felszínen azonosítható paleomeder-pászta
18,7+2,3 ezer évtől 13,3+14 ezer évvel ezelőttig lehetett
aktív a hordalékkúp középső részén (8. ábra a folyásirány).
Ezekben a meanderező paleomedrekben később fiatalabb
misfit vízfolyások alakultak ki, amelyek közül a megmin¬
tázott I. paleomeder-pásztában lévő kora 12,9+1,4 - 11,4+1,7
ezer év.
Bár a fenti paleomeder pászta aktivitásának időinter¬
vallumába esik, mégis elkülöníthető további két (8. ábra b,
c ) folyásirány a hordalékkúpon a mederpászták futása és
kora alapján. Egy fonatos paleomeder-pászta, amely
15,5+2,0 ezer évvel ezelőtt volt aktív (8. ábra b folyásirány)
új folyásirányt vett fel, hiszen proximális szakasza észa¬
kabbra tolódott, majd hirtelen délnyugatnak fordult,
274
Sümeghy Borbála et al.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
7. ábra. A III. paszta egykori fonatos paleomedre domború keresztmetszetű, később az I. paszta meandere vágódott a mederbe
Figure 7. The braidedpalaeo-channel of zone No. III. has concave cross-section, later a meandering channel (Zone No. I.) incised intő it
8. ábra. A: paleomeder-pászták kora alapján meghatározott egykori folyásirányok (a-f), a paleomeder-pászták kora és főbb jellemzőik az 1. táblázatban találhatók;
B: Mike (1975) és Borsy (1989) által meghatározott folyásirányok, ahol 1. felszínen azonosított irányok (Mike 1975), 2. késő-glaciálisig aktív medrek (Borsy
1989), 3. késő-pleniglaciális elejéig aktív medrek (Borsy 1989)
Figure 8. The reconstructedpalaeo-courses (a-f) oftheMaros River. The OSL ages and the main features of thepalaeo-channels can befound in Table I;B: Reconstructed
palaeo-courses by(l) Mike (1975) and (2) Laté Glacial and (3) Laté Pleniglacialpalaeo-courses determined by Borsy (1989)
megkerülve a Battonyai-hát kiemelkedését és részben át¬
dolgozva az előző medergeneráció medrét. Megközelítőleg
15,2+2,0 - 14,3+1,9 ezer évvel ezelőtt a Maros a hordalék¬
kúpján még északabbra tolódott, s egyes ágai a Körös felé
folytak (8. ábra c folyásirány). Ebben az időszakban volt
aktív a Romániában található §iriai/világosi meder is (3.
ábra, XVI. pászta). Mivel ennek és a nagyszénási paleo-
meder-pásztának (3. ábra, X. pászta) a mintázata is fonatos,
koruk is hasonló (Si: 14,6+1,7 ka, Nsz: 15,2+2,0 ka), így
feltételezhetően ugyanahhoz a folyásirányhoz tartoztak.
Előzetes adataink alapján a XI. paleomeder-pásztát repre¬
zentáló meanderező kétegyházi (KÉT) meder és a szöve-
dékes IV. paleomeder-pásztából vett pusztaföldvári (PF)
minták kora is hasonló (kb. 14-15 ezer év, c folyásirány). A
csabacsüdi meder (XIII. paleomeder-pászta) zátonyainak
kora 15,1+1,9 és 14,3+1,9 ezer év. Feltehetően ugyanennek a
paleomedernek a korát határozták meg Nádor et al.
(2007a), amely mérés szerint a minta 15,4+1,3 ezer éves,
tehát a hibahatárok figyelembe vételével a mért koradatok
nagyon hasonlónak adódtak, bár ők a megmintázott sza-
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
275
kaszt a Fehér-Körös maradványának tartják. Összességében
ezek a paleomeder-pászták egymást jelentős mértékben
átfedő OSL korai arra engednek következtetni, hogy a folyó
egyszerre több ágat is táplálhatott, vagy gyakran változtatta
medrét.
Megközelítőleg 12,4+2,1 ezer éve a Maros ismét vissza¬
tért a hordalékkúp középső részére, immár egyetlen folyás¬
irányt felvéve (8. ábra dfolyásirány). Ennek a paleomedernek
az a jellegzetessége, hogy, szövedékesből fonatosba, majd
fonatosból meanderezőbe, alsóbb szakaszán ismét fonatos
mintázatba vált át, aminek oka a hordalék hozamában és
szemcseméretében, illetve az esésben bekövetkező változá¬
sokban keresendő (Katona et al. 2012). A meder korát három
övzátonyában is megvizsgáltuk. Az adatok azt mutatják,
hogy a meder aktív lehetett 12,4+2,1 ezer évtől 9,6+1,3 ezer
évig. Ugyanakkor hasonló korúak a legrégebbi medrekben (8.
ábra a folyásirány) kialakult misfit vízfolyások is (12,9+1,4
ka és 11,4+1,7 ka), tehát ekkor esetleg két medret is táplál¬
hatott a Maros.
A Maros folyásirányában a következő nagy átrende¬
ződés a holocénben lehetett, hiszen 8,5+1,1 ezer évvel
ezelőtt a Maros a hordalékkúp déli, romániai részét kezdte
építeni úgy, hogy először észak felé kanyarodott, majd a
Battonyai-hátat délről megkerülve délnyugat felé vette útját
(I. táblázat, 8. ábra). Az e folyásirány kezdetét jelző horiai
meder meanderező mintázatú, kora 8,0+1,1 ezer év, majd a
folytatását jelző szentpáli (Sánpaul) meanderező meder
övzátonyai 8,5+0,9 és 5,3+0,8 ezer évesek, tehát a folyás¬
iránynak ez a szakasza viszonylag hosszú időn keresztül
fennmaradhatott. A Maros ezután délnyugat felé két medret
táplálhatott közel egy időben. Az egyik a 7,1+1,1 ezer éves
lórántfalvi (Lovrin) fonatos meder, a másik pedig a nagy-
szentmiklósi (Sánnicolau Maré) meanderező mintázatú
paleomeder (6,1+1,1 ka és 3,5+0,4 ka), amely a mai Maros
mederrel csaknem párhuzamosan futott.
A legfiatalabb paleomeder (1,6+1,3 ka és
1,9+0,3 ka) egy darabig a jelenkori Maros
medrét követhette, majd délnyugat felé fordult
(8. ábra f folyásirány). Ma ebben a mederben
található az Aranka Nagyszentmiklós köze¬
lében. A Maros tehát csupán 2-3 ezer éve
foglalhatta el jelenlegi helyét, hordalékkúp¬
jának középső tengelyében.
Elhagyott medrek vízhozama
Mivel vannak egyidőben, egymás mellett
létező folyásirányok, ezért nem elegendő a
meanderek mérete alapján a vízhozam számí¬
tása, hiszen az egy időben létező ágak víz¬
hozama összegezve jelzi az uralkodó csapa¬
dék- és lefolyásviszonyokat. A paleovíz-
hozam számításokat a meanderező mintázatú
medrekre végeztük el (Sümeghy & Kiss 2011)
és a medrek korának függvényében vizsgáltuk
(9. ábra). Mivel a fonatos medrekre nem
számítottunk vízhozam adatot (recens regio¬
nális analógiák hiánya miatt), ezért ezek inkább kvalitatív
adatként használhatók az egykori vízhozam rekonstruálá¬
sakor. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy Katona et
al. (2012) a fonatos medrek esése és a Manning-képlet segít¬
ségével számolt mederkitöltő vízhozamot, bár vélemé¬
nyünk szerint a domború keresztmetszet miatt ennek értéke
inkább tájékoztató jellegű lehet.
A Maros 14-18 ezer éve gyakran váltogathatta az a-c
folyásirányokon a medrét, hiszen közel 5 pászta létezett
közel ugyanazon időintervallumban. Az idősebb (16-18
ezer éves) a folyásirány meanderező mintázatú medrei vál¬
tozatos vízhozamot (kb. 500-2200 m 3 /s, I. táblázat) szállí¬
tottak. Ez megfelel a korábbi kutatások eredményeinek,
miszerint a Ságvár-Lascaux interstadiálisban melegebb és
nedvesebb lehetett (Nádor et al. 2007a, Sümegi &
Törőcsik 2007). Ráadásul az ilyen éghajlaton jellemző
sűrűbb növényzet kedvezhetett a meanderező mintázatú
vízfolyások kialakulásának (Murray & Paola 2003).
A némileg fiatalabb (14-15 ezer éves) b-c folyásirányok
hatalmas fonatos és meanderező medrei nagy vízhozamú
időszakokat jelezhettek (meanderező mintázatú vízfolyás
vízhozama 2400-2500 m 3 /s lehetett, amihez még hozzáadó¬
dott a fonatos mintázatú medrek vízhozama), amikor a folyás¬
irány-változások hirtelen bekövetkeztek vagy több meder
egyszerre funkcionálhatott, hiszen 4 paleomeder-pászta —
zömében fonatos mintázattal — közel egy időben képződött.
Ez az időszak az idős Dryas második fele és a Bölling lehetett,
amelyek csapadékosabbak voltak (Nádor et al. 2007a,
Gábris & Nádor 2007, Mezősi 2011), magyarázva a nagy
vízhozamú és változékony medrű vízfolyásokat. Mivel a
fonatos medrek némileg idősebbek, valószínűsíthető, hogy
ezek jöttek létre a gyér növényzetű idős Dryas folyamán, majd
a melegedő klímán (Sümegi et al. 2002) a sűrűbb növényzetű
partok között jöhetett létre a hatalmas meanderező medrű
XIII. pászta.
Í.ihVn)
9. ábra. A kiszámított egykori vízhozamok a medrek korának függvényében ábrázolva
A kisbetűk (a-f) a 8. ábrán feltüntetett folyásirányokat jelzik. A mintavételi helyeket lásd az 1. ábrán
Figure 9. Calculated bankfullpalaeo-discharge plotted against OSL ages ofthe channel
Letters (a-f) indicate the paleocourses of Figure 8. Sampling sites are indicated on Figure 1
276
Sí) meghy Borbála etal.: A Maros hordalékkúpfelső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
A következő, időben (kb. 9-12 ezer év) és térben is jól
elkülönülő d folyásirány meanderező-fonatos medre és a
vele egyidőben aktív misfit vízfolyások együttesen kb. 2500
m 3 /s vizet szállíthattak, ami kevesebb lehetett, mint a koráb¬
bi időszak egyszerre létező paleomedreinek vízhozama. Ez
megfeleltethető a holocén eleji fázisok szárazabb és mele¬
gebb éghajlatával (Járainé Komlódi 1969, Gábris &
Nádor 2007, Mezősi 2011).
A kb. 6-8 ezer éves e folyásirányokhoz fonatos és
meanderező medrek is tartoztak. Ezek együttesen igen nagy
vízmennyiséget szállíthattak, hiszen a kb. 2000 m 3 /s meder-
kitöltő vízhozamé meanderező vízfolyással közel egyidő¬
ben még egy széles fonatos mintázatú mederpászta is léte¬
zett (melynek vízhozamát Katona et al. (2012) kb. 1970
m 3 /s-ra becsülte). Ez magyarázható az atlantikus fázis
meleg és csapadékos klímájával. A fonatos medermintázat
pedig az atlantikus fázis második, szárazabb felében
(Gábris 2003, Kiss et al. 2012) jöhetett létre. Az utolsó,
f folyásirány megközelítőleg 2 ezer éves medrei lecsökkent
vízhozamot (1426 m 3 /s) jeleznek, de még mindig többet,
mint a Maros jelenlegi (680 m 3 /s, Sípos 2004) mederkitöltő
vízhozama.
Következtetések
1. A Maros hordalékkúpjának felszínét sűrűn átszövik
(0,78 km/km 2 ) az utóbbi 18-20 ezer évben létrejött medrek,
amelyek 18 pásztába rendeződtek.
2. A hordalékkúpon található meanderező vízfolyások
vándorlásuk során 2-7 tagú övzátonysorokat építettek.
Minél több tagú egy övzátonysor annál hosszabb ideig fejlő¬
dött, hiszen a legtöbb tagú Övzátonysorokkal rendelkező IX.
pászta (i d folyásirány) övzátonysorai az OSL kormeg¬
határozás szerint több ezer évig fejlődhettek (12,4+2,1 ká¬
tól 9,6+1,3 ka-ig). Ugyanakkor az övzátonyoktól mentes IV.
és VIII. pászták csak nagyon rövid ideig lehettek aktívak,
esetleg csupán fattyúágak voltak.
3. Az elhagyott, meanderező mintázatú vízfolyások tal¬
pában lévő „bele nem illő” (misfit medermintázatú) víz¬
folyásokat kisebb kanyarulati paraméterek, tehát kisebb
mederkitöltő vízhozamok jellemezték. Rövid ideig fattyú-
ágakként funkcionálhattak, hiszen míg például a 9-12 ezer
évvel ezelőtti d folyásirány (IX. pászta) kb. 2600 m 3 /s
mederkitöltő vízhozamot szállított, addig a vele egyidős
misfit medrek csupán 20-30 m 3 /s-t. Rövid aktivitásukra az
is utal, hogy rendszerint csupán egy apró övzátonyuk van.
4. A szövedékes mintázatú vízfolyások fejletlen kanyaru¬
latokkal jellemezhetőek, számos összefolyási és avulziós
pontot fűznek fel. A medrek ártérmagasságának hosszmet¬
szete arra utal, hogy az avulziós pontoknál a felszín esése
hirtelen megnő (40-60 cm/km), míg két avulzió között le¬
csökken (27—40 cm/km). Hasonló változatos esésviszonyt írt
le a finom üledékből felépülő hordalékkúpokon Kellerhals
& Church (1990).
5. A hordalékkúp felszínén a legváltozatosabb széles¬
ségi viszonyok (0,8-4,4 km) a fonatos medreket jellemzik,
amelyek 12-62 km hosszan fennmaradtak. Rendszerint
zátonyokkal sűrűn tagolt, domború keresztmetszetű med¬
reik vannak, amelyek a hordalékkúp-épülés olyan szaka¬
szaiban alakulhattak ki, amikor a gyér növényzet nem volt
képes a partok stabilizálására.
6. Az a tény, hogy a 18-20 ezer éve formálódó paleo-
meder-pászták legidősebbje is jól kivehetően fennmaradt
azt jelzi, hogy ebben az időszakban a vertikális ártérfel-
töltődés nem volt jelentős, hiszen ellenkező esetben az egy¬
kori medrek eltemetődtek volna. Ugyanakkor napjainkban a
gátakkal leszűkített ártéren gyors az aktív akkumuláció
(2,3+0,3 cm/év — Kiss et al. 2011), aminek a hatására a
hullámtéren levő, a 19. században levágott medrek teljesen
feltöltődtek és lassan eltűnnek.
7. A paleomeder-pászták egyértelműen azt mutatják,
hogy a Maros nem lassú és folyamatos ártérátdolgozással
építette a hordalékkúpját, hanem a Zámi-szorosból kilépve
irányváltoztatások (avulzió) sorozatán keresztül. Ezt a hor¬
dalékkúpon és környezetében bekövetkező relatív süllye¬
dések vagy emelkedések irányíthatták, illetve a nagyobb
árvizek okozhatták.
8. A Maros legidősebb medrei kb. 14-18 ezer évvel
ezelőtt a hordalékkúp tengelyéről egyre északabbra vándo¬
roltak a Körösök irányába. Több paleomeder-pászta ha¬
sonló OSL kora arra utal, hogy ekkortájt vagy nagyon gyors
folyásirányváltások zajlottak, vagy egyszerre több folyás¬
irány is aktív lehetett. A hordalékkúp északi részén az utolsó
nagy folyásirányváltás kb. 12 ezer éve történt, amikor a
meder délebbre tevődött. A hatalmas meanderező meder és
a vele egykorú misfit fattyúágak azt jelzik, hogy ekkortájt a
Maros vízhozama kb. 2500 m 3 /s lehetett.
A következő nagy irányváltás során a Maros kezdetben
északra fordult, majd a Battonyai-hátat már dél felől
kerülte meg, és a hordalékkúp déli részét kezdte építeni. A
6-8 ezer éve uralkodó meleg és csapadékos klímán ki¬
alakult medrek együttesen igen nagy vízmennyiséget
szállíthattak (1000-2000 m 3 /s), hiszen egy nagy vízhoza¬
mú meanderező mintázatú vízfolyás mellett egy széles
fonatos mintázatú mederpászta is létezett. A hordalékkúp
legfiatalabb medrei közel 2000 évesek és vízhozamuk
(kb. 1400 m 3 /s) egyre csökkent. A folyamat végén a mai
Maros áll, a legkisebb mederkitöltő vízhozammal (680
m 3 /s).
9. Összevetve ez eredményeket a Maros hordalékkúpra
vonatkozó korábbi eredményekkel megállapítható, hogy a
hordalékkúp épülése jóval tovább elhúzódott, mint azt
korábban gondolták. A kutatók mindegyike (Borsy 1989,
Mike 1991, Andó 2002) a pleisztocénre tette a horda¬
lékkúp épülését, holott vizsgálataink szerint az a holocén-
ben is végig aktívan formálódott, igaz a szubatlantikus
fázisban már csökkenő vízhozamok mellett. Ugyanakkor
a Mike (1991) által felvetett lefolyási irányok és az
általunk felvázolt pászták megegyeznek, de nem az egész
pleisztocént képviselik, csupán az elmúlt kb. 18 ezer
évet.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
277
Köszönetnyilvánítás
A kutatást az OTKA 100761 számú és a HURO/0901
/266/2.2.2/01 számú pályázata támogatta.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támoga¬
tásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító szá¬
mú „Nemzeti Kiválóság Program —- Hazai hallgatói, illetve
kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása
és működtetése országos program” című kiemelt projekt
keretei között valósult meg.
Irodalom — References
Adamiec, G. & Aitken, M. 1998: Dose-rate conversion factors: update. — Ancient TL 16/2,37-49.
Andó M. 2002: A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája. =*■ SZTE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged, 89-107.
Arnold, L. J„ Bailey, R. M. & Tucker, G. E. 2007: Statistical treatment of fluvial dose distributions írom Southern Colorado arroyo
deposits. — Quaternary Geochronology 2, 162-167.
Blair, T.C. & McPherson, J.G. 2009: Alluvial fanprocesses andforms. — In: Parson, A. J. & Abrahams, A. D. (eds): Geomorphology
of Desert Environments. Springer, 413-467.
Borsy Z. 1987: Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. — Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyhciziensis 11/H, 5^42.
Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjának negyedidőszaki fejlődéstörténete. — Földrajzi Értesítő 38/3-4,211-224.
Borsy Z., Félegyházi E. & Csongor É. 1989: A Bodrogköz kialakulása és vízhálózatának változásai. — Alföldi Tanulmányok,
Békéscsaba, 65-81.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. — MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 274-289.
Félegyházi E. 1998: Adalékok a Tisza és a Szamos folyóhálózatának alakulásához a felső-pleniglaciális időszakban. — Acta Geogr.
Debr. 34,203-218.
Florea, N., Asvadurov, H. & Cioflica, G. 1966: Consideratii paleogeografice pe bazaprofilului cuaternar de la Semlac (Cámpia Tisei),
— Dán de Seamá ale Inst. Geologic 52/1 (1964-1965), 443^460.
Galbraith, R. F., Roberts, R. G., Laslett, G. M., Yoshida, H. & Olley, J. M. 1999: Optical dating of single and multiple grains of quartz
from Jinmium rock shelter, northern Australia: Part I, experimental design and statistical models. — Archaeometry 41,339-364.
Gábris, Gy. 1998: Laté Glacial and Post Glacial development of drainage network and the paleohydrology in the Grate Hungárián Plán.
— In: Bassa, L, & Kertész Á. (eds): Windows on Hungárián Geogrciphy. Akadémia Kiadó, Budapest, 23-36,
Gábris Gy. 2003: A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. —
Földrajzi Közlemények 51,1-13.
Gábris Gy., Telbisz T„ Nagy B. & Belardinelly E„ 2002: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés
geomorfológiai alapjai. — Vízügyi Közlemények 84/3,305-323.
Gábris, Gy. & Nádor, A. 2007: Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danué and Tisza rivers to tectonic movements
and climatic changes during tha Quaternary: a review and new synthesis. — Quaternary Science Reviews 26, 2758-2782.
Járainé Komlódi M. 1969: Adatok az Alföld negyedkori klíma-és vegetációtörténetéhez II. — Botanikai Közlöny 56/1,43-55.
Joó I., Balázsik V. & Gyenes R. 2000: A jelenkori függőleges felszínmozgások és a Dél-kelet Magyarországon végzett szeizmikus
mélyszondázási adatok összehasonlítása. — Geodézia és Kartográfia 2000/5.
Kellerhals, R. & Church, M. 1990: Hazard management on Fans, with examples from British Columbia. — In: Rachocki, A. H. &
Church, M., (eds): Alluvial Fans — A FieldApproach , —Wiley, Chichester, 335-354.
Katona, O, Sípos, Gy., Onaca, A. & Ardelean, F. 2012: Reconstruction of water discharge and investigation of fluvial architecture at
the Orosháza paleochannel by the means of geophysical methods, preliminary. — Journal of Environmental Geography 5/1-2,29-
38.
Kiss, T., Oroszi, V. Gy., Sípos, Gy., Fiala, K. & Benyhe, B. 2011: Accelerated overbank accumulation after nineteenth century river
reguládon works: A case study on the Maros River, Hungary. — Geomorphology 135,191-202.
Kiss, T., Sípos, Gy., Mauz, B. & Mezősi, G. 2012: Holocene aeolian sand mobilization, vegetation history and humán impact on the
stabilized sand dune area of the Southern Nyírség, Hungary. — Quaternary Research 78/3,492-501.
Laczay I. 1982: A folyószabályozás tervezésének morfológiai alapjai. — Vízügyi. Közlemények 64,235-255.
Léccé, S. A. 1990: The Alluvial Fan Problem. — In: Rachocki, A. & Church, M. (eds): Alluvial Fans — A Field Approach. — John
Wiley & Sons, 3-24.
Leopold, L. B. & Wolman, M. G. 1957: River channelpatterns: Braided, meandering, and straight. Physiographic andhydraulic studies
of rivers. — Geological Survey Proféssional Paper 282-B. United States Government printing office, Washington, 39-73.
Lóczy D. & Veress M. 2005: Geomorfológia /. Földfelszíni folyamatok és formák. — Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 335 p.
Makaske, B. 2001: Anastomosing rivers: a review of their classification, origin and sedimentary products. — Earth-Science Reviews 53,
149-196.
Makaske, B., Smith, D. G., Berendsen, H. J. A., Boer, A. G., Nielen-Kiezebrink, M. F. & Locking, T. 2009: Hydraulic and sedi¬
mentary processes causing anastomosing morphology of the upper Columbia River, British Columbia, Canada. — Geomorphology
111,194-205.
Mauz, B., Bode, T., Mainz, H., Blanchard, W., Hilger, R., Dikau, R. & Zöller, L. 2002: The luminescence dating laboratory at the
University of Bonn: equipment andprocedures. — Ancient TL 20,53-61.
278
Sümeghy Borbála etcil.: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén-holocénfluviális képződményei
Márton Gy. 1914: A Maros alföldi szakasza és fattyúraedrei. — Földrajzi Közlemények 52,282-301.
Mezősi G. 2011: Magyarország természetföldrajza. — Akadémia Kiadó, Budapest, 108-117.
Miháilá, N., Popescu, N. & Gjurgea, P. 1990: Geológia §i morfogeneza Cámpiei de Vest (sectorul Arad-Vinga-Pecica) §i evolutia
Mure§ului in cursul sáu inferior. — Ddri de Seamá ale Inst. de Géologie §i Geofizica 74/4, 157-172.
Mike K. 1991: Magyarország ősrajza és felszíni vizeinek története. — Aqua Kiadó, Budapest, 361-577.
Murkerji, A. B. 1990: The Chandigarh Dun alluvial fans: An analysis of the Process-form relationship. — In: Rachocki, A. & Church,
M. (edts ): Alluvial Fans —A Field Approach. John Wiley & Sons, 131-149.
Murray, A.B. & Paola, C. 2003: Modeling the effects of vegetation on channel pattern in bedload rivers. — Earth Surface Processes
and Landforms 28,131-143.
Nádor A., Thamóné Bozsó E., Magyari Á., B abinszki E., Dudko A. & Tóth Z. 2007a: Neotektonika és klímaváltozás együttes hatása
a Körös-medence késő-pleisztocén vízhálózat-fejlődésére. —A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2005, 131-148.
Nádor, A., Thamó-Bozsó, E., Magyari, Á. & Babinszki, E. 2007b: Fluvial responses to tectonics and climate change during the Laté
Weichselian in the eastern part of the Pannonian Basin (Hungary). — Sedimentary Geology 202,174-192.
Nagy B. 2002: A felszínfejlődés késő-pleisztocén-holocén jellegzetességei a Sajó-Hernád hordalékkúpon. — Földtani Közlöny
132/különszám, 93-100.
Nagy B. & Félegyházi E. 2001: A Sajó-Hernád hordalékkúp késopleisztocén mederhálózatának vizsgálata. —Acta Geographica ac
Geologica et meteorologica Debrecina 35,221-233.
Pécsi M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. — In: Bulla B. (szerk.): Földrajzi Monográfiák III.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 346 p.
Prescott, J. R. & Hutton, J. T. 1994: Cosmic ray contributions to dose rates fór luminescence and ESR dating: large depths and long-
term time variations. —Radiation Measurements 23,497-500.
Rachocki, A. 1981: Alluvial Fans —An attempt at an empirical approach. — John Wiley & Sons, 10-24.
Rittenour, T. M. 2008: Luminescence dating of fluvial deposits: applications to geomorphic, palaeoseismic and archaeological
research, — Boreas 37,613-635.
Rosgen, D. L. 1994: A classification of natural rivers. — Catena 22,169-199.
Sawicki, L. 1912: Beitráge zűr Morphologie Siebenbürgens. — Bull. Acad . Sci. Cracovie 130-265.
Schafarzik, F. 1918: A budapesti Duna paleohidrográfiája. —Hidrológiai Közlöny 48,184-225.
Sípos Gy. 2004: Medermintázat és zátonyképződés homokos medrű síksági folyószakaszon (Maros 31-50 fkm). — Geográfus Dokto-
randuszok Vili Országos Konferenciája, Szeged. CD. ISBN: 963-482-687-3.
Sümegi P., Krolopp E. & Rudner E. 2002: Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben. —
Földtani Közlöny 132/különszám, 5-22.
Sümegi P. & Törőcsik T. 2007: Hazánk növényzete az éghajlatváltozások tükrében. — Természet Világa 138/7,1-9.
Sümegi R, Magyari E., Dániel P., Hertelendi E. & Rudner E. 1999: A kardoskúti Fehér-tó negyedidőszaki fejlődéstörténeti
rekonstrukciója. — Földtani Közlöny 129/4,479-519.
Sümeghy, B. & Kiss, T. 2011: Discharge calculation of paleochannels on the alluvial fan of the Maros River, Hungary. — Journal of
Environmental Geography 4/1-4, 11-17.
Thamóné Bozsó E. & Nagy A. 2011: Késő-negyedidőszaki üledékek betemetődési korának meghatározása kvarcszemcsék luminesz¬
cens (OSL) vizsgálatával. —Földtani Közlöny 141/1,41-56.
Tímár, G. 2005: Az alluviális folyók alaktípusai és a típusok kialakulásának feltételei. Irodalmi áttekintés és gyakorlati következtetések.
— Hidrológiai Közlöny 2005/1,1-10.
Wintle, A.G. & Murray, A.S. 2006: A review of quartz optically stimulated luminescence characteristics and their relevance in single-
aliquot regeneration dating protocols. — Radiation Measurements 41,369-391.
Kézirat beérkezett: 2012. 12. 21.
'ökltani KSsl
íörlan Qeoloítícaí'
143/3,279-288., Budapest, 2013
Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
Halmai Ákos 1 , Konrád Gyula 2
1 PTE Földtudományok Doktori Iskola; [email protected]
2 PTE Földtani Tanszék; [email protected]
Proposalfora tectonic database
Abstract
Empirical geological research could become more exact if the mappable tectonic data and tectonic features displayed
on maps and sections were incorporated intő a uniform database, following a uniform system of criteria. A prerequisite
fór this is that the tectonic features possess a unique identifier. The proposal of this present paper suggests that a unique
identifier can be created from the coordinates (in the EOV Hungárián Grid) of the primary observation point of a fault. A
possible database structure is presented, along with logical and physical models and the functioning of the system (using
examples from the Mecsek Mts).
Keywords: fault database; tectonics; GIS
Összefoglalás
Az empirikus földtani kutatás egzaktabbá tételét szolgálná, ha a térképezhető tektonikai elemeket, illetve a
térképeken, szelvényeken ábrázolt szerkezeti elemeket egységes szempontrendszer szerint, egységes adatbázisba
foglalnánk. Ennek alapfeltétele, hogy ezek a szerkezeti elemek egyedi azonosítóval rendelkezzenek. Javasoljuk, hogy az
egyedi azonosító a szerkezeti elem elsődleges észlelési pontjának EOV koordinátaértékeiből álljon. Kidolgoztuk az
adatbázis szerkezetét, a logikai és a fizikai modellt, valamint mecseki szerkezeti adatokon bemutatjuk annak működését.
Tárgyszavak: törésadatbázis; tektonika; GIS
Bevezetés
A hazai földtani gyakorlatban a tektonikai elemek —
néhány jelentős törés kivételével, mint pl. a Darnó-vonal, a
Közép-magyarországi öv, a Litéri-törés — nem rendel¬
keznek azonosítóval és definícióval. A térképeken ábrázolt
szerkezeti elemek közül is csak a legjelentősebbeknek talál¬
juk indoklását a térképmagyarázóban — ha íródott ilyen.
Emellett ismereteink hiányosságai miatt egy adott földtani
szituáció szerkezetföldtani értelmezésére többféle, logikai¬
lag helyes szerkezetföldtani megoldás létezik. Egy térké¬
pen, vagy szelvényen alkalmazott megoldásról utóbb általá¬
ban nem derül ki, hogy mi annak az észlelt adatháttere.
Ezért javasoljuk egy olyan adatbázis létrehozását, amely —
léptéktől függetlenül — a törések legfontosabb adatait
egyedi azonosítóhoz rendelve tartalmazza, és amelynek
legfontosabb eleme, hogy minden adatot indokolni kell.
Javaslatot teszünk a tárolandó adatok körére és a megvaló¬
sítás módjára.
Tudatában vagyunk annak, hogy geológus társadalmunk
jelenlegi lehetőségei nem teszik lehetővé egy ilyen adat¬
bázis feltöltését és működtetését — és sokan berzenked¬
nének is ettől. Ugyanakkor az időt elérkezettnek látjuk az
elméleti megalapozásra. A javasolt adatrögzítés működőké¬
pes adatbázist eredményezne. Az országos adatbázis kiala¬
kítása, feltöltése praktikusan a folyó (pl. a nagy aktivitású
radioaktívhulladék-elhelyezés céljából folytatott) földtani
kutatások során lenne megkezdhető.
Előzmények
A természeti jelenségek számítógépes környezettel se¬
gített modellezése viszonylag új tudományterület, kezdetei
280
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
a II. világháború éveire tehetők. Hatékonyan működő, szé¬
leskörűen elterjedt gyakorlattá azonban a —legtöbb modell
bemeneti oldalát jelentő — digitális adatbázisok megjele¬
nése és a számítási teljesítmény rohamos növekedése után
vált (Detrekői & Szabó 2003). A földtudomány szakte¬
rületén az American Petroleum Institute 1962-ben kezdte
vizsgálni a kutatási és termelési célzattal mélyített fúrások
számítógépes adattárba foglalásának és egyedi azonosí¬
tásának lehetőségét (IHS [Information Handling Services]
2012). Eredményeiket 1966-ban publikálták először. Közle¬
ményükben javasolták az „API-szám” (Amercan Petroleum
Institute number) használatát, melynek célja, hogy egyedi,
permanens azonosító szám jelöljön minden fúrást, ami
megalapozza az egyértelmű szakirodalmi hivatkozás lehe¬
tőségét és megkönnyíti az intézményközi adatcserét. A
digitális adatbázisokban az API-szám garantálja az adattár
szervezettségét, mert egy adott fúrásról lejegyzett összes
információt az API-számnak alárendelten tárolnak el. Az
API-szám tisztán numerikus karaktereket tartalmaz, a fúrás
térbeli helyzetéből indul ki, ez egy sorszámmal, majd a fúrás
esetleges továbbfúrását jellemző számmal egészül ki, ami
egy 12 számjegyből álló azonosítót eredményez (American
Petroleum Institute 1979). Később, 1995 után, az azonosítót
14 jegyűre bővítették (IHS 2012).
Egy másik, tanulmányozásra érdemes földtani adatbázis
az 1976-ban indított Harvard Global CMT (centroid-
moment-tensor), amely a nagy magnitúdójú (M > 5,5) föld¬
rengések adatainak jegyzésére szolgál, és amelyben annak a
törésnek (vagy törészónának) a jellemzőit is tárolják,
amelyhez a földrengés kapcsolható. Ilyen típusú adatbázist
több helyen alkalmaznak (Vannucci & Gasperini 2003).
Számos földtani kutatás során nevesítették a fontosabb
töréseket. Ezek azonban, mint a jelenleg is folyó bátaapáti
kutatás esetében (Maros et al. 2004, 2011), központosított
adatbázisba nem építhető, helyi elnevezések. A megvalósí¬
tott adatbázisok általában — közöttük a Magyar Földtani és
Geofizikai Intézet (MFGI 2013) adatbázisa is — tárolnak
tektonikai adatokat. Szerepük azonban másodlagos, gyak¬
ran csak a törések felszíni metszésvonalának térképi meg¬
jelenését (MFGI), illetve egy-két alapvető paraméterüket
rögzítik (OneGeology 2013). A törések több tulajdonságát
is tartalmazó adatbázisokat jellemzően csak egy töréstí¬
pusra vagy törésrendszerre dolgoztak ki (USGS [United
States Geological Survey] 2013: Quaternary Faults; GNS
Science [eredetileg Institute of Geological and Nuclear
Sciences Limited] 2013: New Zealand Active Faults Data-
base). E példákhoz áll közel Albert (2003; 2005a, b;
2009a, b) elgondolása a tektonikai elemek rendszerezé¬
sének és megjelenítésének térinformatikai lehetőségeivel
foglalkozó munkáiban. Megfogalmazta egy olyan tektoni¬
kai adatbázis szükségességét, amelyben minden, térképen
ábrázolható törés háromdimenziós térinformatikai környe¬
zetben lenne tárolva és egyedileg azonosítva. Az adatbázis
felépítéséhez a litosztratigráfiai gyakorlatban követett rend¬
szerezést tekinti példának, és javasolja a „tektonikai formá¬
ció” fogalmának a bevezetését (Albert 2009b). Halmai
(2011) már megvalósult adatbázisok kritikai elemzésére
építve alakította ki a jelen munkában javasolt rendszer
alapjait.
Az adatbázis kialakításának alapvető kérdése az, hogyan
határozzuk meg egy tektonikai elem egyedi azonosítóját.
Albert (2009b) az azonosításra (a litosztratigráfiában
használatos indexelés mintájára) olyan tulajdonságokat
javasol, amelyek megítélése változhat, mint pl. egy adott
törésrendszerhez való tartozás, vagy a kialakulás kora. Ez a
rendszer néhány száz formáció esetében még kezelhető, a
tektonika területén valószínűleg már nem. Úgy véljük, hogy
az API-szám meghatározásában alkalmazott módszer köve¬
tendő, amely az azonosítót a térbeli helyzetből származtatja,
hiszen a tektonikai elemeknek is ez az egyetlen olyan
paramétere, amely változatlannak tekinthető.
Adatbázis és modell
Jelen munkában csak a törések adatainak adatbázisba
foglalási lehetőségét tekintjük át, amely adatbázis értelem¬
szerűen bővíthető a képlékeny szerkezetek alapadataival.
Az adatbázis és a modell fogalmát nem a földtani
gyakorlatban meghonosodott módon használjuk, amelyben
a „megjelenítési modellt” nevezik általában modellnek. A
modellalkotás folyamata a valóság — feltett kérdéseinknek
megfelelő — egyszerűsítése. A modellalkotás révén a
valóság egy leegyszerűsített, absztrakt mását kapjuk, amely
a valóság egy részének a vizsgált szempontok szerinti tulaj¬
donságait mutatja be. A modellek lehetővé teszik a „lényeg”
megragadását, a bonyolult rendszerek vizsgálatát, szerke¬
zetük vagy működésük megértését és az általánosítást
(Wainwright & Mulligan 2004, Albert 2009b).
A modellalkotás első lépése, hogy kiválasztjuk a való¬
ság azon elemeit, amelyeket — a kérdés szempontjából —
már nem érdemes további részelemekre bontani. Ezen
elemek az „entitások”. Ezután meg kell határoznunk, hogy
melyek azok a leíró és térbeli adatok, amelyek segítségével
a legjobb közelítéssel jellemezhetjük az entitásokat, és
melyek azok a kapcsolatok és kölcsönhatások, amelyek az
entitások együttes viselkedését befolyásolják.
Végül a hasonló tulajdonságú és viselkedésű entitásokat
csoportba szervezhetjük, hogy megteremtsük az adatbázis
belső szervezettségét, és megkönnyítsük az információ
kinyerését az alapkérdésnél „nagyobb léptékű”, általá¬
nosabb összefüggések keresése esetében is. Az így tett
meggondolások összessége az elméleti modell.
A modellezés második lépése a logikai modellalkotás. A
logikai modellezés során meghatározzuk, hogy az elméleti
modellben megalkotott elképzeléseket hogyan lehet tényle¬
gesen leírni analóg, vagy digitális környezetben. Meghatá¬
rozzuk, hogy az entitásokat (mint valós létezőket) hogyan
kell átalakítani azok leírt másolatává, „objektumokká”, és
ezt milyen szabályok szerint tehetjük meg. Itt kell kidol¬
goznunk az egyes objektumok egyedi azonosítását, az
objektumok térbeli és leíró adatainak formátumát és —
eredetileg az entitások között fennállt — kapcsolatok
jelzésének mikéntjét.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
281
Ha a logikai modell szabályhalmazának megfelelően
elkészítjük az alapkérdés szerint „fókuszált”, az elméleti
modellben megfogalmazott valóság másolatát, akkor ezt az
adathalmazt fizikai modellnek, vagy adatbázisnak nevez¬
zük. Egy fizikai modell akkor jó,
— ha logikailag ellentmondásmentes, továbbá,
— ha a modellben foglalt objektumokat olyan hatá¬
soknak vetjük alá, mint amilyenek a természetben is érik
őket, akkor a valóságban kapott válaszhoz hasonló választ
kapunk — a virtualitás szintjén.
A modellalkotás utolsó lépésében rendelkeznünk kell
arról, hogy a modellben foglalt objektumokat és kapcso¬
lataikat hogyan kell térben kezelni és térképen ábrázolni
(megjelenítési modell).
Elméleti modell
Az elméleti modell entitásai a törések, amelyek a felszí¬
nen, fúrásban, geofizikai szelvényben, vagy más adatnyerési
módszerrel megfigyelhetők, vagy geológiai környezetükből
szükségszerűen kikövetkeztethetők és környezetüktől elkülö¬
níthetők.
Az elméleti modell feladata — az entitások lehatárolása
után — azon adatok meghatározása, amelyek az entitásokat
az adott modellben jól jellemzik. Egy törést leíró és geo¬
metriai adatokkal valamint ezek metaadataival jellemez¬
hetünk.
Javaslatunk szerint minden leíró és geometriai adat ese¬
tében a rögzítőnek meg kell adnia az adat származását. Erre
azért van szükség, hogy egy későbbi értelmezés, értékelés
során tudjuk, hogy például egy normál vető-minősítés csak a
határoló kőzetek korán és a törés térbeli helyzetén alapul,
vagy az elmozdulást jelölő karcokon is. Még érthetőbb ez a
megkötés, ha szeizmikus szelvény értelmezése alapján
minősítünk egy törést. Gyakran az egyértelműnek tűnő tér¬
képi ábrázolás is hordoz bizonytalanságot: egy kibúvásban
észlelt, dőlésiránnyal és -szöggel megadott normálvető
esetében sem tudhatjuk, hogy az elmozdulás jellege karcok¬
kal volt igazolt, vagy esetleg a törés oldalelmozdulásként is
értelmezhető lenne.
Egy adathalmaz feldolgozásakor figyelembe kell ven¬
ni, hogy az adott művelet okoz-e adatvesztést. A klasszikus
földtani „adatfeldolgozás” (mint például a földtani térkép
szerkesztése) jelentős adatvesztéssel jár, mert a háttér-
ismereteknek és -meggondolásoknak sokszor elmarad a
rögzítése, mint fentebb, a példaként említett normálvető
esetében. Ezért olyan „minimalista” adatbázist kívántunk
szerkeszteni, amelynek elsődleges célja, hogy bemutassa
az adatvesztés elkerülésének elvét. A minimalizmus ez
esetben azt jelenti, hogy az adatok származásának és
bizonytalanságának egy legördülő menüből választható
kategóriái jelenleg minimalizáltak, de az adott földtani
kutatás céljainak megfelelően tovább részletezhetők —
fenntartva a részletes indoklásra szolgáló szövegmezőt
is.
Geometriai elemek és attribútumadataik
A törések minden esetben olyan összetett geometriai
felületek, amelyeket számtalan egymáshoz kapcsolódó sík
és görbült felület épít fel. Olyan elméleti elvonatkoztatás
révén létrejött fogalom, amely két, eredetileg egységes, de
nem feltétlenül homogén kőzettest közötti erőhatás követ¬
kezményeként, maradandóan létrejött elmozdulási felületet
— törést — jelöl. Ez az elméleti felület ábrázolásmódja
szerint többféle mértani elemként is megjelenhet: törésvo¬
nalként, felületként, de pl. fúrásbeli észlelés esetén pontként
is.
Elsődleges pont
Adataink tehát minimálisan pontként jeleníthetők meg.
Javaslatunk szerint minden, az adatbázisba bevitt töréshez
legalább egy térbeli pontot kell rendelni. Ezt a továbbiakban
„elsődleges pontnak” nevezzük. Minden törésnek rendel¬
keznie kell egy és csakis egy elsődleges ponttal. Az elsőd¬
leges pontot olyan (sztochasztikus) törés esetében is meg kell
határoznunk, amelyet nem észleltünk, de létezésére a földtani
környezetből következtettünk (virtuális pont).
Az elsődleges pont a törést legjobban reprezentáló, tere¬
pen leginkább ellenőrizhető helyszín lehet. Az elsődleges
ponthoz minimálisan a következő adatoknak kell tartoznia:
koordináta, minősítés és a minősítés indoklása.
Az elsődleges ponthoz köthető, de a modell által külön
nem definiált adatok megjegyzésként tárolhatók.
További pontok
Egy törést több ponton is észlelhetünk, illetve követ¬
keztethetünk a létezésére. Ezeket „további pontként” ke¬
zelve ugyanazon minimális adatokat kell rögzíteni, mint az
elsődleges pont esetében. Nem hagyható el itt sem az
indoklás.
Törésvonal
Törésvonal alatt a törés síkjának a felszíni (illetve adott
felszínnel, például az alaphegység felszínével való) met¬
szésvonalát értjük, olyan vonalak összefüggő láncola¬
taként, amelyek töréspontjai a választott vízszintes és
függőleges vonatkoztatási-rendszerben rögzített numeri¬
kus értékek.
A törésvonal elsődleges és további pontjai közötti sza¬
kaszok — a dőlés- és csapásértékek változásai miatt — más
adatokból egyértelműen nem származtathatók, ezért az
átlagos vagy jellemző törésvonal megállapítása és térképi
ábrázolása a dokumentáló feladata — lehetőség szerint
felhasználva a geomorfológiai adatokat is (Sebe 2006, Sebe
& Jordán 2006). A digitális adatfeldolgozás és a térinfor¬
matikai megjelenítés érdekében az egyazon törésvonalhoz
tatozó, különböző megbízhatóságú vonalszakaszokat úgy
kell megszerkeszteni, hogy azok folytonosak legyenek, az
észlelt és a szerkesztett szakaszok kezdő- és végpontjai
szakadás nélkül érintkezzenek. Indokolni kell a törésvonal
lefutását, kezdő- és végpontjának koordinátáit. A törés¬
vonalat lehetőleg annak a legfiatalabb képződménynek a
282
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
felszínén kell ábrázolni, amelyet az elmozdulás még érin¬
tett. A töréssík korának és települési adatainak az ismere¬
tében ez később bármely felületre megszerkeszthető.
Felület
Ha kellő információval rendelkezünk egy törésről,
megszerkeszthető a törési sík felülete. A felület a törésgeo¬
metria legteljesebb megjelenése, minden más pont és
csapásvonal térbeli helyzete ebből vezethető le. A felület
megadásakor is rögzíteni kell annak indoklását, hivatkozva
az alátámasztó adatokra.
Közös attribútumadatok
A törések egyedi azonosítása
A törések közül viszonylag kevés rendelkezik ismert el¬
nevezéssel. A „névtelen” törésekre való hivatkozás nehéz¬
kes, nem egyértelmű sőt, a nevesítettek közül sem biztos,
hogy minden szakember ugyanazon csapásvonallal és attri¬
bútum adatokkal jellemzett törésre gondol. Ezért a célki¬
tűzésben megfogalmazottaknak megfelelően létrehoztunk
egy olyan azonosító rendszert, amely egyedileg és egyértel¬
műen azonosít minden törést. („Minden törés” alatt a törés
determinisztikus vagy sztochasztikus voltától, jelentősé¬
gétől és rendűségétől függetlenül azokat a töréseket értjük,
amelyeket bármilyen léptékű térképen vagy szelvényben
ábrázolunk.)
A törések nagy száma miatt hagyományos, például a
litosztratigráfiai formációrendszerhez hasonló nevezék¬
tan nem alkalmazható, ezért minden tektonikai elemhez
azonos formátumú, alfanumerikus azonosító kódot érde¬
mes rendelni. Ez alapvetően kétféleképpen valósítható
meg.
— Legegyszerűbb megoldás az egyszerű számozás. Az
adott töréshez egy számot rendelünk, a törés bejegyzésének
sorrendjében. Ez esetünkben — a párhuzamosan folyó
munkák miatt — megvalósíthatatlan.
— Második lehetőség, hogy a törés egyedi azonosítóját a
törés valamilyen paraméteréből képezzük. E paraméterek
közül csak a törés helyét választhatjuk, mert ha újabb infor¬
mációkat szerzünk az adott törésről, vagy átértékeljük annak
tulajdonságait, a törés térbeli helye az egyetlen, ami válto¬
zatlan marad — emberi időléptékben. E megoldás hátránya,
hogy a törés egy kiválasztott koordinátájából való származta¬
tás nehézkes, és az egyszerű számozáshoz képest sok
karaktert használ fel, az azonosító túl hosszú. Előnye viszont,
hogy minden azonosító egyforma küllemű, így könnyen
felismerhető és megkülönbözethető más számkörnyezetben,
és az azonosítóból segédeszközök használata nélkül megálla¬
pítható, hogy a törés a térben hol foglal helyet. További
előnye, hogy ha az azonosító számát elütjük, jó eséllyel nem
létező törést jelölünk meg. Ez kevesebb félreértésre ad
lehetőséget, mint az egyszerű sorszámozás.
Az azonosító képzésére legalkalmasabb az elsődleges
pont X, Y és Z koordinátája. A Z értékének használata azért
szükséges, mert egyazon fúrásban több törés elsődleges
pontja is előfordulhat. A Z értéke negatív szám is lehet, amit
az egyedi azonosítóban jelölni szükséges. Ezzel együtt egy
törés azonosítója — méter pontosságra kerekített és egymás
után írt EOV koordináták használatával — 17 szám +
3 határoló karakter. Ennél rövidebb azonosítót eredményező
megoldás, ha a koordinátákat magasabb számrendszerbe,
például 32-es számrendszerbe váltjuk. Ebben az esetben —
az előző koordinátákat figyelembe véve — 12 szám +
3 határoló karakter hosszúságú azonosítót kapunk. Ennél
magasabb számrendszereket (pl.: 64-es) nem alkalmaz¬
hatunk a további rövidítés érdekében, mert akkor túlságosan
változatos, kis- és nagybetűket megkülönböztető, különle¬
ges karaktereket tartalmazó „számokat” kapunk eredmény¬
ként.
Az informatika nagyszámú ellenőrzőösszeg-generáló
algoritmust ismer. Ezek ugyan felhasználhatók lennének
viszonylag rövid azonosítók képzésére, de alkalmazásukkal
a bemeneti koordináták nem állíthatók vissza az azono¬
sítóból, ezért a gyakorlatban az előbbi két lehetőség közül
választhatunk.
Például az Egységes Országos Vetületi Rendszer szerin¬
ti, méterre kerekített, majd egymás után írt X, Y, Z
koordinátákból nyert 16 jegyű számot Crockford Base32-es
karaktereket tartalmazó 32-es számrendszerbe (Crockford
2012) alakítva egy 11 jegyű egyedi azonosítót hozunk létre.
(Megjegyezzük, hogy a Web Mercator Vetületi Rendszer
koordinátáival a Föld összes törése egy adatbázisba lenne
foglalható, viszont az egyedi azonosító ebben az esetben
13 karakterűvé válna.) A kód képzésének további egyszerű¬
sítésére nem látunk lehetőséget.
Az „azonosított” szerkezeti elem megjelenítése grafikus
felületen (térképen, illetve térben) történik, ezért használata
a gyakorlatban nem olyan rémisztő, mint első olvasatra
tűnhet. A kód jelentősége nem a képzés módjában, hanem
annak egységes és következetes használatában nyilvánul
meg, ezért a szakmai konszenzus kulcskérdés.
Megfontolásunk végső következtetése, hogy kód képzé¬
sével az azonosító hossza lényegesen nem csökkenthető,
ugyanakkor a nem kódolt koordinátaértékek közvetlen
jelentéstartalommal bírnak. Ezért célszerűbbnek tűnik és
valószínűleg elfogadhatóbb is az elsődleges pont méter
pontosságú EOV koordinátáit használni egyedi azonosí¬
tóként.
A törés neve
A jelentős töréseknek a kialakult gyakorlat szerint (az
előfordulás helye alapján) adhatunk nevet, illetve már létező
nevek is az adatbázisba építhetők.
Jellemző dőlésszög és dőlésirány
Egy törés csapásvonala mentén több mért értékkel is
rendelkezhetünk. Ha ezen adatok nagy számban állnak
rendelkezésre, a törés csapás vonalának nagyobb része akkor
is ismeretlen lehet, továbbá a pontmérések átlaga nem
tekinthető szükségszerűen a törésre jellemző települési
értéknek. Ezért — bár szubjektivitást visz az adatbázisba —
a jellemző dőlésszög és dőlésirány meghatározása a doku¬
mentáló feladata.
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
283
1. ábra. Példák a javasolt törés-rendűségre
Lemezhatár az európai platform határa (A), elsőrendű törések a Kárpát-medencei nagyszerkezeti egységek határai (ALCAPA:
Alp-Kárpát-Pannon egység, MHMu: Közép-magyarországi-főegység) (A). Másodrendű a Mecsekalja diszlokációs öv (MD)
határoló törése, harmadrendű a Hetvehely-magyarszéki-törés (HMT) (B). Negyedrendű a Misina-Bertalanhegy tömbjét
északról határoló feltolódás (BF) (B). Ötödrendű a hetvehelyi felhagyott homokbányában észlelt normál vető (Horváth et al.
1999) (D). Hatodrendű a szentlőrinci homokbányában feltárt jobbos eltolódás (ahol ® a távolodó, ® a közeledő blokkot jelöli)
(E) és a kibillentett danitz-pusztai normál vető (F)
Figure 1. Examples fór the proposed fault order categories
The bordér ofEuropean Platform is plate boundary (A), the boundaries of tectonic megaunits are first-order faults (MHMu: Mid-
Hungarian Megaunit) (A). The boundary fault of the Mecsekalja Dislocation Beit (MD) is second-order faults, the Hetvehely-
Magyarszék Fault (HMT) is third-order, the reverse fault bounding the Misina - Bertalan Hill block on the north (BF) is fourth (B).
The dextral strike-slip fault in the sandpit of Szentlőrinc (®: outbound, ®oncaming block) (E) and the inclinedfault of Danitz (F)
are sixth-orderfault
Előfordulhat, hogy a dőlés¬
irány, illetve a dőlésszög — vagy a
képződés, illetve felújulás kora, az
elmozdulás iránya és mértéke —
becsült adat. Ezért jelezni kell,
hogy az adat észlelt/mért vagy
megfontolásból született.
A keletkezés és
felúj ulás kora
A keletkezés- és felújulás ko¬
rának meghatározásánál egysé¬
ges geokronológiai nómenklatú¬
rát kell alkalmazni és — akárcsak
a többi adat esetében — a megha¬
tározást indokolni kell. A példa¬
ként megvalósított rendszerben
nem csak a törés kialakulásának,
hanem felújulásának a korát is
megadhatjuk.
Az elmozdulás
típusa
Lehetséges alaptípusok: nor¬
málvető, feltolódás, jobbos vagy
balos eltolódás és ollós vető. A fer¬
de elmozdulások tulajdonságaira
attribútumtáblából választhatók a
következő megnevezések: balos
normál vető, balos feltolódás, ba¬
los ollós vető és mindezek jobbos
változatai. (Az ollós vetők közül
balosnak nevezzük azokat, ame¬
lyek esetében a szemben lévő
blokk bal oldala van kiemelt hely¬
zetben — függetlenül attól, hogy
feltolódás vagy normál elvetés
következtében.)
A rendűség kérdése
A rendűség a térképi megjelenítéskor a jelentőségbeli
különbségeket szemlélteti. Régóta alkalmazzák, szerzőről-
szerzőre, illetve helyről-helyre változó formában. Megint
csak az egységesítés érdekében olyan skálát javaslunk a
törésrendűség meghatározására, amely a vízszintes, illetve
függőleges elmozdulás mértékén alapul (1. ábra).
Próbálkozások után úgy találtuk, hogy a rendűség
határait célszerű olyan (kerekített) méter értékekben
megadni, amelyek természetes alapú logaritmusai egész
számok. A vízszintes elmozdulási komponens esetében
legmegfelelőbbnek a 3, 5, 7, 9 és 11, a függőleges esetében
az 1, 3, 5, 7 bizonyult (pl. e 11 =59 874,14..., ami kerekítve
60 000) (I. táblázat).
Hangsúlyozzuk, hogy ebben az esetben sem a kate¬
góriák határértékén, hanem a konszenzus kialakítása utáni
következetes és egységes használaton múlik az adatbázis
minősége.
I. táblázat. Atörésrendűségjavasolt határértékei, ahol V a vízszintes,
F a függőleges elmozdulás mértéke
Table I. Proposed limits fór fault order categories, where V is amount
horizontal and Fis amount vertical of translation
Temezhalar
Elsőrendű (E)
v > 60 non m
Másodrendű (2" 1 )
K non m < V < 60 000 m és/vagy
i non m < f
Harmadrendű (3" 1 )
] non m < V < 8 000 m és/vagy
150 m < F < 1000 m
Negyedrendű (4-"')
150 m < V < 1 000 in cs/vagy
20 m < F < 150 m
Ötödrendű (5 11 )
20 m < V < 150 m és/vagy
3 ni < F < 20 m
Hatodrendű (6 IÜ )
V < 20 m és/vagy F < 3 in
284
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
A dokumentáló neve és a
dokumentálás dátuma
E metaadatok célja, hogy rögzítse, hogy ki és mikor
vezette be a törést, mint objektumot az adatbázisba, (nem
feltétlenül azonos az észlelő személyével).
A tektonikus elemek csoportosítása
A törések jellemzően nem egyedülálló entitások, hanem
törésrendszereket alkotnak. A törésrendszerek egyedi név¬
vel és a rájuk vonatkozó leírással is rendelkezhetnek.
Logikai modell
A logikai modell célja, hogy az elméleti modellben meg¬
fogalmazottakat olyan szabályhalmazzá alakítsa, amely
segítségével felépíthetünk egy tényleges adatbázist. E logi¬
kai modell szabályaiból objektumrelációs adatbázis épít¬
hető, amelynek szerkezetét mutatja be a 2. ábra. (A jobb
érthetőség kedvéért az ábra nem az adatbáziskezelés
gyakorlatában alkalmazott [ékezetes betűk, szóközök stb.
nélküli] mező- és táblaneveket tartalmazza. A logikai
modell kísérleti változata elérhető a http://bit.ly/lakXnj9
honlapon.)
Kapcsolatok
Az adatbázisokban alkalmazható elsődleges és idegen
kulcsok használatával a „Törések” táblát definiáljuk a
kapcsolati háló alapjaként; minden más tábla alárendelten
kapcsolódik ehhez. Egy töréshez pontosan egy elsődleges
pont kell, hogy tartozzon. Egy töréshez egy háromdi¬
menziós törésfelület és a választott felszíneknek megfele¬
lően több törésvonal tartozhat. A táblák egységesen, a
töréstábla „idegen kulcsa” révén csoportokba szervezhetők
(2. ábra).
A kapcsolatok definiálásával az adatkezelés megköny-
nyíthető. Abban az esetben, ha egy törést eltávolítunk az
adatbázisból, akkor törlődik az összes alárendelt elem is.
Egy alárendelt elem (kivéve az elsődleges pontot) — pél¬
dául törésvonalszakasz vagy egy „további pont” — törlése
azonban nem váltja ki a főtábla eltávolítását. Egy elsődleges
pont törlése esetén a törést az összes alárendelt elemével
együtt el kell távolítani. Mivel a csoportosítás táblája na¬
gyon sok törést érinthet, és szerkesztésére a törések bejegy¬
zése után kerülhet sor, adatbiztonsági okokból nem
definiálunk törlő kapcsolatot.
A kapcsolatoknak az adatkezelésen kívül is van szere¬
pük. A felépített modellben ezek teszik lehetővé a felhasz¬
náló számára, hogy a grafikus kezelőfelületen — számok
2. ábra. A javasolt törésadatbázis szerkezete
Figure 2. The structure of the proposed database
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
285
megjegyzése nélkül — a törés adatait tartalmazó különböző
táblákat bejárhassa.
Topológia
felületen roppant felhasználóbarátok. Az elképzelés szabad
szoftverekkel (szerver oldal: PosGIS + GeoServer; kliens¬
oldal: GRASS + QGIS, webes felületen: OpenLayers) is
megvalósítható.
Verziókövetés
A digitális adatbázisok lehető¬
séget nyújtanak tartalmuk változás¬
követésére és naplózására, ami
elsősorban adatbiztonsági és archi¬
válási célt szolgál.
Adatbáziskezelő rendszer
Az adatbázis tényleges megvaló¬
sításához az ArcGIS™ ArcSDE geo-
adatbázis-illesztőfelületet választot¬
tuk, mert könnyen kezelhető, több
felhasználós, objektumrelációs rend¬
szer, amelyből könynyen készít¬
hetők webes alkalmazások, továbbá
kliensei mind asztali, mind webes
3. ábra. AII-IV. táblázatban példaként bemutatott törések a Ny-Mecsek földtani térképvázlatán, az elsődleges
pontok és azonosítóik, valamint az elkülönített szakaszaik és sorszámuk feltüntetésével
1 - neogén és negyedidőszaki, 2 - jura, 3 - triász, 4 - perm képződmények, 5 - feltételezett és észlelt elsődleges pont, 6 - észlelt
és feltételezett felszíni nyomvonal
Figure 3. The faults used as examples in the following tables (II-IV), the primary points and their identifiers,
segments and numbers on a sketch map of the Western Mecsek Mts
1 - Neogene - Quaternary, 2 - Jurassic, 3 - Triassic, 4 - Permian rocks, 5 - supposed and observedprimarypoint, 6 - observed and
supposedfault trace
570 fHlfí
01)11
590 000
6 /V
A logikai modell eddig leírt részei bármilyen adatbázis¬
kezelő rendszerben megvalósíthatók. A geoadatbázisok
ezen felül lehetőséget nyújtanak a topológiai szabályok
megadására is, így nem vihetünk geometriai hibát az
adatbázisba. E szabályok:
— az elsődleges- és további észlelési pontoknak, vala¬
mint az adott töréshez tartozó összes törésvonalnak illesz¬
kednie kell a törés síkjára;
— adott metszési felülethez tartozó törésvonalak külön¬
böző tulajdonságú szakaszai szakadásmentesen kell, hogy
kapcsolódjanak;
— a törésvonal nem lehet önmetsző, és nem eshet egybe
más törésvonallal még egyes szakaszait tekintve sem;
— elsődleges pontok nem eshetnek egybe;
— a felület nem lehet önmetsző, és nem ölelhet körül
zárt térfogatot.
Feltöltési terv
Az adatbázisba — kizárólag az adatbáziskezelő szoft¬
verek beépített kezelőfelületét alkalmazva — könnyen
(konzisztencia-) hibák vihetők, ezért ideális esetben az
adatokat egy olyan „varázsló” rendszerrel kell felvinni,
amely a felhasználónak csak — a törésmodellnek meg¬
felelően -— korlátozott lehetőségeket ad és a bevitt adatokat
többször ellenőrzi. Az adatbázis feltöltési mechanizmusa
meg kell gátolja, hogy a töréseket, azok paramétereit és
csapásvonal-szakaszait indoklás
nélkül rögzítsék. Ez az adott törés
„megbízhatóságát” dokumentálja,
bevezetésének, későbbi átértékelé¬
sének indokait utólag is megismer¬
hetővé teszi.
Megjelenítési modell
A megjelenítési modell feladata meghatározni, hogy
milyen kartográfiai jelölőelemekkel és milyen genera-
lizációs szabályokkal lehet töréseket térképen bemutatni.
Megjelenítési modellünk jelölőelemei a hagyományos
földtani jelkulcshoz igazodnak, kiegészülve az elsődleges
pont és a további pontok jelölésével. A megjelenítés során
generalizálással kerülhető el, hogy a megjelenítési méret¬
arány csökkenésével a térkép túlzsúfolttá váljon.
Fizikai modell
A fizikai modell a kész, feltöltött adatbázis. Nyugat¬
mecseki példán mutatjuk be a bevezetőben és a logikai
modellben foglalt elvek gyakorlati megvalósulását és az
adatbázis működését.
Térképen (3. ábra) és II-IV. táblázatban mutatjuk be
példaként három mecseki törés adatait. Különösen
tanulságos a Misina-Bertalanhegy-tömböt északról hatá¬
roló törés átminősítést tartalmazó leírása. A nyomtatásban
megjelent Pécsbányatelep tízezres lapon Nagy Elemér
(Nagy & Hámor 1964) egy északi dőlésű normálvetőt
szerkesztett a Kozári Mészkő és a Karolinavölgyi Homokkő
közé. Észlelési adat ezt a megoldást nem támasztja alá.
286
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
II. táblázat Nyugat-mecseki törések attribútumtáblája (1.3. ábra). AII-IV. táblázatok közötti kapcsolatot a 2. ábra szemlélteti
Tahié 1. Attribute table of faults in the WMecsek Mts (Figure 3) The connection between Tables II-IVare described by Figure 2
Turcsik
'2
£
-
“
ü
A
á
=
V
'A
eu
5
=
—
_á
—
_5
tó
■á
=
£
■i
=
1
z
■ £
: _2
■fi
|
■-
i
■6
LE
■ ±
|
r
<
:
E
1
•3-
tó
fi
E
-=
:•
=
-i
r =
1
i:
s:
J
i
e
=
iái
2
o
o
—4
tó
_aji
o
-35
tó
=
%
3
-
-E
-íi
1
^3
0>
s
-
I--
w
•ji
<7
O*
r--
rí
ír,
«-^
i—
r-
■r.
1
£
r-1
•=
s
ás
o
d>
>.
: 3
ö
|
g
s
r 3
3
tó
É
= R
1 ■=■?
.1 s
‘ rd
r-4
E
3 —
S i
g J:
’t?
i '■*-
E
= ■_
-
S í=
fi £
.E
tó
A Mecsek kiemelkedő tömbjének deli határoló törése, amely
egyI:fn a főként neogen balos eltolódással jellemzett
Mcesekalja diszlokádÚB zóna északi határa. A rettgtani
különbségek 700 m etetési magasságra utalnak, ebben
azonban a korábbi balos elmozdulásnak is szerepe lehet.
S
S
E
M
S
s S
■cn íid
ÍN
F1 nevezését Wcbcrtol
vettük át (WfitFR
1977),
r-t
ö£
■—
X
rt
K
1—
fN
I—
■fa
■«
tó
ü' -s+ -3
■--i ^ ’TJ
S a =
5
ir'.
l/"l
e
p
_=:
"ű
o
"3
tói
E
J =
* c
£ s
’b
I-Lírásokban és geollzikai szelvényben mulatható ki. Kél
oldalán a Kővágószölüsi Homokkő jelen Kis
vaslagságkülönbscge horizontális elmozdulásra is utal.
c
i
rn
r- I .
_; C?
r- i c?
S r " 1
rl
Wf'RKR (1977) szerint
a Mcesekalja-vonal
Fcltolódásának északi
párja.
í*"l
Tr
TT
-ir
"T
"T
*
Cfi
5
-Z*
-
ÍF,
E
1 e l
E
S l_
rí i
g =5
Nagy Sí LLÜ-Iort (11>64) a pétsbanyaidcpi tízezres rdldtuni
lérképeu észídii dőlésű nuművelőnek jelölte. A
mikrotekloiiiLii adatuk (Lt:líÖ20I2) és az álbukLatoll rétegek
előíurduláua alapján lelLoiúdámak miaiósíljük, déli
dölésiraunyaL A Lürcs síkjárűl észlelt adat nincs.
Jní
P
s
Ei
ű
tó
ro 0
ró o 1
s «
rtUétckikléíeü a
Misina-lő uib
negyedítiüszaki
kiemelkedésének északi
határoló törése.
III. táblázat. A törések elsődleges pontjainak adattáblázata
Table III. Data table of the primary points of the faults
□sődlcgcs pontok
"£
"í
-2
’-r-j
tG
tó
ifl
-p
‘2
ZL
2 '
■ 7 ;
íü
Ei
c
tó*
H5
G
-5
=
5
5
w
■ ^
=
L
J
&■
>
=
= s
: 3
Cí
E
“
"3
:|
Sb
: 3
3Í
fö
o>
a?
S
-
”
-itó
tu
—
tó
te
m
r—
A 1428 s/,. lürásbai) a miocén törmelékes
képződmények és az azokra feltolódott Karolinavölgyi
Homokkő Mecseki Kőszén blokk érintkezési síkja. A
dőléss/ög beesiill érték; a 4582 és a 4604 sz. fiirásban
észlelt ioréssfknk alapján.
7? .
E
fi ■
sC
O
G^.
O
^-1
r-j
Az eredeti liirásdolai rnentációban liász képződin cnyek
tolódtak miocén törmelékes üledékre, utóbbit WÉUEK
később (1977) felső-triász kcmglomerdUinnmk minőűíleUe,
amit nem tartunk indokoltnak.
(N
U-
O
UTi
3
A 7008 sz, fúrásban 420 méterben háramlóit (eltolódás
(fiíráscsö Z: 174,05 m).
'rí ■'
c-i
ep
r -1
Kérdéses, hogy a szerkezet mentén történte eltolódás. A
törés kél oldalán a Kövágószőlősi Homokkő jelentős
vastagságkülünbsége szerint igen.
-j
3
íZ
"Ej
—
llÜ
O
X
O
un
A pccsbányatdcpí tízezres földtani térképlapon a
feltárások tektonikus méleglani Hiányra utalnak, A kél,
egymáshoz legkö/díhbi ilyen kibúvás közötti
télczőpnntban adtuk meg az elsődleges pontot.
O
■ —■
fi
—
a
r--i
c?
tó
c-i
A Nagy & Hámor (1964) térképén iiormálveUmek jelöli
szerkezetet LkijO (2012) mikrotcktonikai mérések alapján
déli dőlésű fellolüdásnak tartja.
A törés síkjának dőlésiránya 10 fok pontossággal
becsülhető (a csapámmal elhelyezkedése és a törés síkja
fölött 160 méterig mélyült Tcttyc-12 sz., teljes szelvetiyü
fúrás íikpján, A furadckminla szerint a rétegsor
zavartalan, tehát a talpig nem érte el a fdtolódás síkját.)
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
287
IV. táblázat. A törések nyomvonalainak attribútumtáblázata
Table IV. Attribute table of the fault traces
Törcsvo nalak
G
5
—
—
P
te
—
í
-3
It-
‘O
oi
1
Ol
Uh
"Sí
.1
E
’S
1*
Űí
4
1
felelt
Fedett
Fúrási huránítslások alapján, szerkeszthető (1. az elsődleges- és a
további por lókat).
Kurtád Gyula
2012,11.21 20:00:00
5
1
Kelté-telezett
Fedett
Feltárások és túrások között megszerkeszthető törésvonal.
Kon rád Gyula
2012.11.23. 20:00:00
\b
l
Feltételezett
Fedett
Feltárások és fúrások között megszerkeszthető törésvonal.
Kon rád (ívnia
2012.11.23. 20:00:00
7
1
FeUélelezeii
Fedett
Feltárások és fúrások közölt megs^rkes/lheiő törésvonal
Kontár! Gyula
2012.11.23. 20:00:00
1 S
1
Feltételezett
Fedett
Feltárások és túrások között megszerkeszthető törésvonal
Konrád Gyula
2012.11.23. 20:00:00
9
1
Észlelt
Fedett
Fúrási harántolásnk alapján szerkeszthető (1. az elsődleges- és a
további pontobi).
Komád Gyula
2012.11.23. 20:00:00
10
2
Észlelt
Fedett
Fúrási liarántolások és feltárások alapján szerkeszthető (1- az
elsődleges- és a további portokat).
Komád Gyula
2012.11.23. 20:00:00
J2
2
Feltételezett
Fedett
A KOI2, 8003 7131, 7133 fúrások eltérő rétegsora kö/.öii
megszerkeszthető csapásvonal
Konrád (nula
2012.11.23. 20:00:00
Jl
3
Feltételezett
Fedett
Feltárások között megszerkeszthető csapásvonal (ÜIIKÁN ct al.
1984).
Konrád (jyula
2012.11.23.20:00:00
17
3
Észleli
Fedetlen
A Kozári Mészkő és a Karolinavölgyi Homokkő között erősen
tcktojúzált Kantavin Mcszmárga kibúvások menten jelölhető
ki.
Komád Gyula
2012.11.23. 20:00:00
Mikrotektonikai mérések szerint (Ledő 2012) a szerkezet
egy déli dőlésű feltolódás, amelynek jelentős szerepe volt a
hegység fiatal kiemelkedésében. Mindezen adatok doku¬
mentálása a későbbi értékelést/értelmezést hatékonyab¬
bá teszi. A térképen és a táblázatokban bemutatott fizi¬
kai modell csak részlet, a teljes kísérleti adatbázis a
http://bit.ly/lakXnj9 címen érhető el.
Köszönetnyilvánítás
Hasznos észrevételeiért köszönettel tartozunk Sebe
Krisztinának, valamint lektorainknak: Bállá Zoltánnak és
Maros Gyulának. A cikk elkészítését „A Dél-dunántúli
régió egyetemi versenyképességének fejlesztése” (TÁMOP-
4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002) pályázat és a Pécsi Tudo¬
mányegyetem Földtudományok Doktori Iskolája támogatta.
Irodalom — References
Albert, G. 2003: Modelling of subsurface geological structures on a future disposal site of low- and intermediate-level radioactive
wastes. — European Geologist. Journal ofthe European Federation ofGeologists Dec. 2003,23-26.
Albert G. 2005a: Töréses szerkezetek modellezési módszerei — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2004,97-107.
Albert, G. 2005b: Structural model of the Bersek and Kecskekő Hills in the North-eastem Gerecse - A three-dimensional visualization.
— GeoLines 19,15-16.
Albert G. 2009a: Az észlelési földtani térképek digitális feldolgozásának/archiválásának menete. — A Magyar Állami Földtani Intézet
Évi Jelentése 2007,45-52.
Albert G. 2009b: Háromdimenziós földtani modellek fejlesztésének és megjelenítésének módszerei térinformatikai szemlélettel. —
Kézirat. Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest. 160 p.
American Petroleum Institute (API) 1979: The API well number and standard State and county numeric codes including offshore waters.
— API Bulletin D12A, American Petroleum Institute, Dallas, TX, 136 p.
Chikán G., Chikán G.-Né & Kókai A. 1984: A Nyugati-Mecsek földtani térképe. — Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Chikán G. 1991: A Nyugati-Mecsek kainozoós képződményei. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 72,281 p.
Crockford, D. 2012: Base32 Encoding — http://www.crockford.com/wrmg/base32.html (2013.06.11.)
Detrekői Á. & Szabó Gy. 2003: Térinformatika. — Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest. 380 p.
GNS Science 2013: New Zealand Active Faults Database — http://data.gns.cri.nz/af (2013.06.11.)
Halmai Á. 2011: A tektonikai elemek rendszerezésének és modellezésének elméleti megalapozása (Nyugat-mecseki példákkal). —
Kézirat, diplomamunka, PTE Földtani Tanszék, 52 p.
288
Halmai Ákos, Konrád Gyula: Javaslat tektonikai adatbázis létrehozására
Horváth Z., Lorberer Á. F. & Rózsa E. 1999: Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek)— Földtani Közlöny
128 / 4 , 573-584.
IHS 2012: Numbering Guidelines — http://www.ihs.com/products/oil-gas-information/training/reference-materials.aspx ?tid=t5 (2013.
06.11.)
Konrád Gy. & Sebe K. 2010: Fiatal tektonikai jelenségek új észlelései a Nyugati-Mecsekben és környezetében. — Földtani Közlöny
140 / 2 , 135-162.
Ledő T. 2012: A Misina és a Bertalan-hegy környékének szerkezetföldtani képe. — Kézirat, diplomamunka, PTE Földtani Tanszék, 41 p.
Maros, Gy., Koroknai, B., Palotás, K., Fodor, L., Dudko, A., Fórián-Szabó, M., Zilahi-Sebess, L. & Bán-Győry, E. 2004: Tectonic
analysis and structural evolution of the north-eastern Mórágy Block. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2003 ,
371-394.
Maros Gy., Borsody J., Füri J., Koroknai B., Palotás K. & Rálischné Felgenhauer E. 2011: A Mórágyi-rög ÉK-i részének
szerkezetföldtani értékelése a töréses szerkezetekre. — Kézirat, Mecsekére Zrt. Adattár, Kővágószőlős, 121 p.
MFGI2013: Magyarország mélyföldtani térképe 1:100 000. — http://loczy.mfgi.hu/mfdt_100/ (2013.06. 11.)
Nagy E. & Hámor G. 1964: Magyarország földtani térképe. 10 000-es sorozat, Pécsbányatelep — Magyar Állami Földtani Intézet,
Budapest.
OneGeology 2013: http://portal.onegeology.org (2013.06.11.)
Sebe K. 2006: Domborzatmodell alkalmazhatósága a geomorfológiai elemzésben a Nyugat-Mecsek példáján. — Földrajzi Értesítő évf.
55 / 1 - 2 , 5-23.
Sebe, K. & Jordán, Gy. 2006: Extraction of tectonic features írom high-resolution photogrammetric DEM (Mecsek Mts., Hungary). —
GeoLines 20 , 119-120.
USGS 2013: Quatemary Fault and Fold Database of the United States — http://earthquake.usgs.gov/hazards/qfaults (2013.06.10.)
Vannucci, G. & Gasperini, P. 2003: A database of revised fault pláne Solutions fór Italy and surrounding regions. — Computers &
Geosciences 29 , 903-909.
Wainwright, J. & Mulligan, M. (eds) 2004: Environmental modelling: finding simplicity in complexity. — John Wiley & Sons Ltd.
WestSussex, UK. 408 p.
Wéber B. 1977: Nagyszerkezeti szelvényvázlat a Ny-Mecsekből — Földtani Közlöny 107 / 1 , 27-37.
Kézirat beérkezett: 2013.02.04.
Főszerkesztői megjegyzés
Tisztelt Kollégák!
A fenti cikk által vázolt tevékeny ség jelentőségét szeretném kiemelni, és fe lh ívni a téma iránt érdeklődő valamennyi kolléga figyelmét
arra, hogy a tervezett adatbázis megbízhatóbbá teheti a legfontosabb szerkezeti vonalakra vonatkozó ismereteket. Ezt korábban már a
cikkben hivatkozott kollégák (Maros Gy., Albert G.) is szóvá tették, de az adatbázis nem jutott el a megvalósításig.
További lényeges momentum, hogy fontosabb szerkezeti vonalaink jelentős része nem korlátozódik hazánk területére, tehát már most
figyelembe kell venni, hogy ezeket a határon túli kollégákkal közösen célszerű feldolgozni, paramétereiket meghatározni.
Az előzőből következik, hogy erre nemzetközi szinten is érdemes valamilyen szervezeti keretet létrehozni (pl. a CETEG-ben). Első
körben a szomszédos országokra gondolok, de miután a KBGA ennél tágabb földtani szervezet, j avaslom, hogy a következő tiranai kong¬
resszuson hangozzék el a szerzők részéről a tárgykört ismertető előadás és egyúttal egy javaslat egy, a KBGA-n belüli, munkacsoport
létrehozására is. Egyetértésetek esetén ezt az ez év októberi council ülésen már napirendi ponttá is tehetnénk.
Még egy fontos momentum: a munka eredménye egy folyton növekvő adatbázis lesz, amelynek ki kell dolgozni a tárolási, hivatalos
kezelési és hozzáférési rendjét. Ez különösen alapos átgondolást igényel.
Bízom abban, hogy sikeres előkészítés után, sok kolléga fog aktívan közreműködni az adatbázis építésében.
Császár Géza
Geolofjúcií S, - H ^ >
Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelem-tartalmának eredetéről
f Marton Lajos
About the origin ofmicroelement-content in harst thermal water systems
Abstract
When the view of plate tectonics, which gave the geology the status of a modem natural Science, became generál it
affected the terrestrial hydrogeology as well and alsó caused the change of view in the Hungárián hydrogeological
literature. This new view is represented by the book (Dobos et al. 2012). The writers State that the microelements in the
Transdanubian karst waters “are in genetic connection with the deeper part of the plates and the fluids upwelling from
this direction can play a role in the composition of the karst thermal waters and in forming their temperature conditions”.
The topic of this paper is the critical analysis of the above statement.
Keywords: plate tectonics, hydrogeology, microelements, continuity ofbasins, karst thermal water systems
Összefoglalás
A földtudományt a modern természettudomány rangjára emelő lemeztektonikai szemlélet általánossá válásának
hatása elérte a terresztrikus hidrogeológiát is, és szemléletváltozást eredményezett a magyar hidrogeológiai iroda¬
lomban. Az új szemléletet Dobos et al. (2012) munkája is tükrözi. A szerzők azt állítják, hogy a dunántúli karsztvizekben
található mikroelemek „a lemezek mélyebb részeivel állhatnak genetikai összefüggésben és ebből az irányból feláramló
fluidumok szerepet játszhatnak a karsztos hévizek összetételében és hőmérsékleti viszonyaik alakításában”. Ennek az
állításnak kritikai elemzése képezi ennek a tanulmánynak a tárgyát.
Tárgyszavak: lemeztektonika, hidrogeológia, nyomelemek, medence-kontinuitás, karsztos hévízrendszer
Bevezetés
A múlt század hetvenes éveiben forradalmian új elmélet
született a földtudományokban. A kutatások, főleg az
óceánfenék egyre rendszeresebb mélyfúrásos vizsgálata be¬
bizonyította, hogy a kőzetburok nem egységes összefüggő
héj, hanem több egymás melletti, egymáshoz képest mozgó
lemezből áll. Az elmélet lemeztektonika néven vált ismert¬
té. Magyarországon Wein (1978) munkáját tekinti a föld-
tudomány határkőnek a lemeztektonikai szemlélet általá¬
nossá válásában és elfogadottságában (Horváth 2007). A
lemeztektonika alapvetően kinematikai jelenség, amely a
litoszféra darabokra töredezett hatalmas kőzetlemezeinek
mozgásával magyarázza a szeizmikus aktivitást, a vulka-
nizmust, a hegyképző folyamatokat és egyéb a Földdel
kapcsolatos jelenségeket. Ez az összefoglalóan geofizikai
szemléletű elmélet természetszerűleg kihatott a földtudo¬
mányok más ágaira, nevezetesen a hidrológiára, ezen belül a
hidrogeológiára is.
A lemeztektonika hidrogeológiai vonatkozásai
2012 tavaszán figyelemreméltó kiadvány jelent meg a
magyar hidrogeológiai irodalomban, (Dobos et al. 2012),
melynek előzménye volt Scheuer (2011) tanulmánya a
Kárpát-medence karsztos ásványvizeiről. Az új szemléletű
kiadvány kitűnő példája a felszín alatti vizek mozgása
korszerű bemutatásának. A nyomelemek kimutatása sok
kérdésre újszerű választ ad, s hiánypótló abban a gondolati
környezetben, amely a Kárpát-medence felszín alatti vizei
mozgása tekintetében nehezen és nagy késéssel ismerte fel a
290
Marton Lajos: Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelem-tartalmának eredetéről
medence-kontinuitást. Ezen kívül a lemeztektonikai folya¬
matok kutatásának is jelentős dokumentuma. Viszonylag
keveset tudunk még a mélységbeli áramlások dinamikájá¬
ról, amely csak interdiszciplináris szemlélettel vizsgálható,
s úgy tűnik, ez az összeállítás jelentős adatamennyiséget
szolgáltat a további vizsgálatokhoz.
A bevezetésben egyértelműen megfogalmazzák a mű
célját, a karsztos hévízrendszerek nyomelemtartalmának át¬
fogó vizsgálatát, a nyomelemek származásának és mennyi¬
ségének a tektonikai mozgásokkal, ezek közül is a lemez-
tektonikával kapcsolatos kimutatását. Konkrétan meg is
fogalmazzák, hogy a mikroelemek jelenléte „a lemezek
mélyebb részeivel állhatnak genetikai összefüggésben és
esetleg ebből az irányból feláramló fluidumok is szerepet
játszhatnak a karsztos hévizek összetételében és hőmér¬
sékleti viszonyaik alakításában”.
Az ambiciózus célmeghatározást kitűző műben
szereplő geológiai leírás azonban meg sem említi ezeket a
döntő tektonikai folyamatokat, azt teljesen átengedi a
hidrogeológiai tárgyalásnak, ezáltal a bevezetésben ígért
merész koncepció megkerültnek látszik. A terület geo¬
lógiai leírása más szempontokat tart fontosnak kiemelni, s
elkápráztat a rengeteg új elnevezéssel, amely ilyen
töménységben talán túl részletes is, mások számára vi¬
szont kitűnő forrásanyag lehet.
A terjedelmesnek nem mondható könyv tartalma egyér¬
telműen kínálja az összehasonlítás lehetőségét más terüle¬
tek, esetleg nem is mély vízadóinak vizsgált nyomelemei¬
vel. Az egyik választott összehasonlításban elsősorban fia¬
tal alpi vizek szerepelnek, ebben a véleményezett műben
viszont túlnyomóan hosszabb tartózkodási idejű, mélyebb
áramlási pályákon mozgó vizekről van szó, amelyeknek fel¬
színhez közelebbi áramlási pályái is vannak, és minden¬
képpen a karsztvíz-kontinuitás meggyőző bemutatását je¬
lentik.
A hidraulikai kontinuitás lenyűgöző bizonyítéka a Tatán
nagy bőséggel feltörő 18-22 °C-os szubtermális hévizek
szinte folyóként megnyilvánuló feláramlása, továbbá a
számtalan helyen feláramló karsztvizek bősége, többek
között a Duna vonalában. A szerzők által leírtak szerint a
terület összes vize kivétel nélkül kalcium-ma gnézium-
h kiró gén -ka rboná ío.v jellegű, esetenként kloridos, szulfátos
kifejlődéssel. A Na hiánya vagy alacsony szintje azt mutatja,
hogy döntően nem kerültek kapcsolatba agyagásvány¬
tartalmú kőzetekkel.
Könyvünk szerzői a vizsgálati eredmények alapján két
nagy csoportba sorolták adataikat: vezető nyomelemek és
másodlagos nyomelemek csoportjába. Az előbbiek kiug¬
róan nagy vagy jelentős mennyiségben fordulnak elő a
karsztos hévizekben. A vezető nyomelemeket további
altípusokba sorolták: Domináns vezető nyomelemek :
stroncium, fluor és a bór. E három elem mennyisége
86,1 %-át teszi ki az összes vezető nyomelemeknek. A
domináns elemeken belül a stronciumé a vezető szerep
47,9%-kal, a fluor 39,1%-kal, a bór 13%-kal szerepel.
Kísérő vezető nyomelemek : lítium, bárium, bróm, jód,
rubídium és cézium.
Összehasonlító nyomelemvizsgálatok
Egy jelentős adatmennyiséget tartalmazó összeállítás
szinte kínálja az összehasonlítást más vízadók nyomelem¬
koncentrációjával. Első összehasonlításként nézzük meg,
mit találunk egy átfogó kutatási jelentésben, amely az alpi
övezet felszín alatti vizeinek összetételéről tájékoztat
(Kilchmann et al. 2004). ALausanne-i Szövetségi Techno¬
lógiai Intézet (Svájc) Műszaki és Környezetföldtani Labora¬
tóriumában több mint 20 éven át vizsgálták az alpi övezet
fiatal felszín alatti vizeinek kémiai összetételét különböző
litológiai környezetben, különös tekintettel a nyomelem¬
tartalomra. Ennek során több mint 500 forrás és kút vizét
vizsgálták, és összesen 1824 vízelemzést végeztek, amely¬
ből 1674 elemzést minőségi ellenőrzésnek vetettek alá. A
felmérés tehát reprezentatívnak tekinthető.
Először az alpi karbonátos és az ÉK-Dunántúl mészkő-
dolomit egyes vízadóinak nyomelemeit hasonlítjuk össze az
I. táblázatban , ez természetesen erősen szubjektív alapon
történt, több más összehasonlítás lehetséges. Ahol a hazai
nyomelemek lényegesen meghaladják az alpi médián és
maximum értékeket, vastagított számokkal jeleztem.
Kilchmann et al. (2004): (p. 645) a „Springs in Carbonate
Rocks“ fejezetben a különböző diagenetikus folyamatokon
és metamorfózison átment vízgyűjtő területeken, a Jura
hegység (Franciaország, Svájc), a svájci Alpok, az Appenni-
nek (Olaszország), a Dinaridák (Szlovénia) és a Hellenidák
(Görögország) karbonátos kőzeteinek forrásait vizsgálták.
A vízgyűjtő területek kőzeteinek kora a devontól az eocénig
terjed.
A KiLCHMANN-féle jelentésben szereplő karbonátos
kőzetek felszín alatti vizeit 161 és 547 mg/L értékek közötti
összes szilárd alkotórész (TDS ) jellemzi. Az alacsonyabb
tengerszint feletti magasságokban megcsapolódó karszt¬
vizek ásványosodása jóval nagyobb mértékű, mint a maga¬
sabb szinteken fakadó forrásoké. Az aquifer litológiájától
függően három fő hidrokémiai fácies különböztethető meg.
A tiszta mészkő vizei uralkodóan Ca-HC0 3 típusúak. A
dolomitos mészkő vagy dolomit vízadók vizei Ca-Mg-
HC0 3 típusúak. Azoknak a vízadóknak a vizei, amelyek
evaporit beágyazódásokkal rendelkeznek, Ca-Mg-HC0 3 -
S0 4 típusúak.
A táblázatban az eredeti jelölések szerepelnek, az össze¬
hasonlíthatóság megkönnyítése érdekében.
Az alpi vizek tanulmányozása során azt a következtetést
vonták le, hogy a karbonátos kőzetek felszín alatti vizei álta¬
lában nagyon alacsony nyomelem-koncentrációval rendel¬
keznek, a kalcit nagyon korlátozott mennyiségű nyomele¬
met tartalmaz. A nyomelemek határozott megjelenése mint
az U, Mo, As, W és Ba, bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a
vízmozgás uralkodóan a repedésekben megy végbe. Ezek a
nyomelemek ugyanis uralkodóan a kőzetrepedések felületi
bevonatában fordulnak elő, de nincsenek jelen (vagy csak
nagyon alárendelten) a kőzetmátrixban. A megfigyelt ter¬
mészetes nyomelem-koncentrációk hidrotermális erede¬
tűek, a repedésekben található ásványi fázisokból oldódnak
ki. A fluorit (vagy folypát: CaF 2 ) tipikus (rendszerint ala-
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
291
I. táblázat. Karbonátos kőzetek felszín alatti vizeinek átlagos kémiai összetétele
Table I. Average Chemical compositions of groundwaters from carbonate aquifers
/ura kgység. Svájd. AIpuL ApcnuilKk.
TJimiridák. TTdk.iiidák''*
Magyar uíSjgiu.
Més/kő-íkiUmrit*
PiuuukUm
Egység
f.artmnulc •quikTS
GuDi'i-l J8
C'dllagtiL'gy
Eidtírgüui 3
min
mvd
nux
n
10
IDS
mg/l
160,5
315.1
517,2
87
-
-
1
ns/i
<200
<200
400
87
2600
300
680
Sr
n&'i
10
150
1750
87
2693
470
971
ti totál
n&'i
<1
<1
0
87
482
25,2
62,6
Kh totói
P&'l
<0,2
0,6
7,5
87
58,3
6,12
12,0
fia lótól
Mfi/I
<0,2
11.1
220,0
87
39,3
96,0
79,4
ól totói
pg/l
<0,2
3.0
137,0
87
3,43
4.91
4,12
V lótól
M8/I
<0,2
0.4
1.4
87
1,5
0,05
0,35
Cr lótól
pa'i
<0,2
0,4
2.S
87
3,62
2,24
1,64
Mh lótól
Mfi/I
<0,2
1,1
36,9
87
13,7
160
5,61
Ni lótól
<0,2
0.5
4,0
78
1,10
0,76
1,11
Cm Lolái
PP'I
<0,2
0,5
50,8
87
69.2
1.67
1,95
Zn lótól
fi.g/1
<0,2
0,9
86,6
87
*13
22,9
4.56
Mo lótól
Pís/I
<0,2
0,3
10,7
87
0.11
3.17
1,91
Pb lótól
Pf/I
<0,2
0.4
ft,H
87
3.17
0.05
0,11
U totói
<0,2
0.3
3J
87
0,22
0,59
0,38
Br totál
Pf.'l
<1
3
96
87
427
41,3
63.2
I lótól
<1
18
38
19
76,7
12,1
10,0
B (ótól
Mfi/I
<1
8
49
87
101*
74,*
248
As Lola!
<0.5
<0,5
>1,4
87
7,46
139
ö,77
*Dobos et al (2012 ).**Kilchmann et al. (2004)
csony hőmérsékleten keletkezett) hidrotermális ás¬
vány, és mivel gyors oldódási kinetikája van, feltehe¬
tően ez a fő forrása a vízben oldottnak. A stroncium az
evaporit kőzetek tipikus nyomeleme, nagyobb vagy
azonos koncentrációval van jelen, mint a K vagy Na. A
karbonátos kőzetek gyakran tartalmaznak evaporit-
rétegeket, amelyekben általában magas koncentrá¬
cióban van jelen a Sr 2+ és Li + , többnyire a gipsz oldó¬
dása következtében.
A II. táblázatban azok a vízadók szerepelnek, ame¬
lyekben az adott komponens a legnagyobb volt, ese¬
tenként a csapadék (precipitation) nyomelem tartalmát
is bemutatva (Kilchmann et al. 2004 nyomán), az
eredeti táblázat megnevezéseinek felhasználásával.
Mivel a domináns nyomelemek között a stroncium
mennyisége vezet, a továbbiakban ennek előfordulása
képezi a vizsgálat tárgyát. A III. táblázatban azt tekint¬
jük át, hogyan változik a stroncium-koncentráció a
különböző kőzettípusú vízadókban. Mint recenzens,
további összehasonlításokat is végeztem, újabb forrás¬
munkákat vonva be a vizsgálatba. Az ehhez felhasznált
forrásmunkák a táblázat alsó sorában vannak feltün¬
tetve. A koncentrációk ebben a táblázatban egységesen
mg/L mértékegységben vannak megadva.
Végül álljon itt egy összeállítás a IV. táblázat
szerint a szentesi termálvizek, az alpi karbonátos
kőzetek és az ÉK-Dunántúl forrásvizeinek összehason¬
lításával. Egyik felmérés szerint az Alföldön a 35 °C-
nál melegebb termálvizeket jól reprezentáló 370 kút
vizének 65,4%-a (242 kút) nátrium-hidrogénkarbo-
nátos. Ezek a vizek elsősorban Békés, Csongrád és
Szolnok megyében, kisebb mértékben Hajdú-Bihar,
Bács-Kiskun és Pest megyében találhatók. A nátrium-
hidrogénkarbonátos kloridos hévizek 40 kúttal 11 %-ot
II. táblázat. A különböző aquifer-típusok vizének kémiai összetétele
Table II. Chemical compositions of groundwaters from different aquifer types
(Kilchmann et al. 2004)
ParauitLCi
EgvSCg
KunuinLrariii határuk
A vidwJo Opusa
Maiimális idill
min
mert
m$iT
n
n>s
mg/l
760,3
1782,2
2787,5
91
CTapiril
-
t
mg/l
<0,2
U
4.V
54
ííranit
M("L: 1,0 mg, 1 !
mgj\
1,0
8,22
17.60
91
evapnrii
MCI : 4.11 füg/1.
ü totál
ug/1
17
20
29
4
gipsz UirUiliTiú
nnylai/
Kit tolni
mO
1,5
17,4
53,3
7*
L-vá[Hini
Ba .totál
MS/l
2,4
26,S
333,7
96
molasz
15.i totál
MS/Í
<0,2
1.9
44,0
73
csapadék
ól totál
Ml/l
U
1.4
212,0
8
„Ciliin iiiersancr
m Olasz
V totál
.ug/l
<0,3
0.4
1.4
87
k?irln>ná|
Cr totál
WtH
<0.2
0.8
6.9
%
maiasz
Mii (ótól
ml*
<0.2
0.8
374,1
96
rudas/
Mn totói
<0,2
4.0
30,0
72
csapadék
Ni Intól
<0,2
3.1
35,7
7*
erapnrii
Cm totál
Jlg/f
<0,2
0.3
50.8
87
kafbonál
(ii totál
H.6./I
<0,2
1.7
14,1
71
csapadék
7n totói
J*g/f
<0.7
V
156.2
78
evaporit
/ii totál
Wt/l
1,3
1825
85,9
64
csapadék
Mu Intól
pg/l
0,2
66,9
140.4
42
gránil
Pb towl
jxg/1
<0,2
0.4
6,0
87
karbonát
Pb totó!
<0,2
l x 0
44,0
71
csapadék
U totál
j.lg/1
<0,2
135.2
2092.7
42
gránit
MCL; 30 ug/l
Hr totál
Wt/I
<1
9
126
96
molasz
MÍL: 10 [jft/l
I totói
Wí/1
<1
IS
38
19
Laibonál
H totói
W>,'l
<1
3
99
96
molasz
B totói
ug/l
<1
3
94
72
csapadék
As totál
m/í
<U,5
13.8
225J
5*
gneisz.
MCL: 10 [Lgjl
Az ivóvíz szabványokban szereplő határértékeket meghaladó koncentrációkat félkövér szedéssel
jelöltem. MCL = maximum contaminant levet
Concentralions in excess of (he limits in the drinking water standardswere marked in bőid.
MCL = maximum contaminant level.
292
Marton Lajos: Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelem-tartalmának eredetéről
in. táblázat. A Stroncium nyomelem-előfordulás a különböző geológiai képződményekben
Tahié III. Occurrences of strontium microelements in dijferent geologicalformations
IU;[y i> Lw. f.)
Sr' ui
p,'L
TP5 ni.!
A
VlAiUlW
mi ii
uxsi
iuíu
u
irt int
uiíd
ÍL
Csapadék
Alpesi
<0,001
0,001
0.009
48
'Karbonátos
Alpesi (1 1550)
0.01
0,15
1,75
87
160.5
-345,4
547,2
87
'OlK'iSS
Alpesi
<0,01
0.04
0.85
63
22,25
75,10
157.7
64
'Gránit
Alpesi (5/0 2080)
<0.01
0.04
0,45
55
28,7
69 J
145.8
54
T.vaporil
Alpesi (375 22ÍHI)
1,0
8,22
17.60
91
7b*,3
1782,2
2787.5
91
'Molassz
Alpesi (340 1430)
0,01
0,215
0,996
96
48,4
418,3
714,1
96
'Gipsz-avoíassz
Alpesi
4)13
4.693
4.797
4
556,9
6.18,0
674,4
8
'm
Alpesi (650-1950)
0,111
0.368
3.114
53
159.7
267,1
458,8
53
"Karbonátos
KK-l)tmirttúJ
0.450
1.975
3.624
29
■‘[■'etsn-parwtooiai
homok
Szenifci lennái
0.096
0,135
0.398
leM-pannúuLii termálvíz
11 orrát karai
ínplke, fiirdő
0,604
termáik karsztvíz
542
Karsztos lom.
Baden bei Wien
6,408
lennaüi karszluz
1617
"'karsztos közit
Dudince (Gyógy)
9.923
termáik szénsavas víz
5470
K arj/tos közel
S/Há«lürdö
11,582
szénsavas jripszö
ÓV
3550
Karsztos kőzet
Bánpatak
0.663
szénsavas ásványvíz
1950
J Kristályos
karbonátos
Burszek K-lörrav
1.272
szénsavas ásványvíz
5410
1 Kichmann et al. (2004), 2 Dobos-Scheuer-Kele (2012), 3 Scheuer (2011), 4 Varsányi (2003)
A négy mérés közötti feltűnően nagy eltéréseket dőlt szedéssel jelöltem.
Extrémé large differences between the four measurements were marked italic.
képviselnek, széles területi eloszlásban, míg a nátrium-
kloridos, hidrogén-karbonátos alcsoportba tartozó hévizek
30 kúttal 8%-ot tesznek ki. A nátrium-kloridos vizeket 13
hévízkút (3,5%) képviseli (Marton 2009).
Véleményalkotási kísérlet a nyomelemek
eredetéről
Miután hazánkban a múlt században „évtizedekig med¬
dő vita folyt a hévizek juvenilis-, profundus-, kompakciós,
sőt vulkáni eredetéről” (Alföldi et al. 1975), mára a csapa¬
dék-eredet egyértelmű elfogadást nyert, sőt az áramlási
rendszerek működése is tisztázódott. A felszín alatti vizeink
kémiai alkotórészeinek, ezen belül a nyomelemek erede¬
tének kérdésében azonban még ma is vannak, sőt most
jelennek meg igazából a megválaszolandó feladatok.
Mint az előbbiekben láttuk, az alpi vizeket tanulmányo¬
zó szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a karbonátos
kőzetek felszín alatti vizei általában nagyon alacsony
nyomelem-koncentrációval rendelkeznek, a kaiéit nagyon
korlátozott mennyiségű nyomelemet tartalmaz. Az olyan
nyomelemek határozott megjelenése mint az U, Mo, As, W
és Ba, bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a vízmozgás
uralkodóan a repedésekben megy végbe. Ezek a nyom¬
elemek ugyanis döntően a kőzetrepedések felületi bevona¬
tában fordulnak elő, de nincsenek jelen (vagy csak nagyon
alárendelten) a kőzetmátrixban.
A tárgyalt könyv fő mondanivalója — a hatalmas isme¬
retanyag bemutatása mellett — annak a kimutatására irá¬
nyul, hogy a magas nyomelem-koncentrációk mértéke
elsősorban a lemeztektonikai tevékenység működésének
eredménye lehet. Ez elegáns és nagyívű magyarázata a
jelenségnek, amelynek lényege az, hogy a lemeztekto¬
nikához kapcsolódó folyamatok eredményezték azt, hogy
kialakulhatott a triász dolomitokból és mészkövekből álló
IV. táblázat. Nyomelem koncentrációk Varsányi I. (2003), S. Kilchmann et al. (2004) és Dobos I. et al. (2012) nyomán
Tahié IV. Microelement concentrations - based on Varsányi I. (2003), S. Kilchmann et al. (2004) és Dobos I. et al. (2012)
__
Ba
Li
Sr
1 P
Mii
ZlL
Eb
Ma
Pb
Wí/I
Szentesi termál¬
vizek
min
1,89
81,04
48,02
95,53
255,0
3,14
0,00
8,60
0,10
0,30
(tied
5,92
144.23 1
65,78
134.97
395,0
8,10
0.00
11,2
0,8
0,5
mai
411,00
120,05
110,04
197.90
1994,0
14.70
23,2(1
21.8
3,2
5,2
Ctj.il
<0,5
<0,2
<1
10
<1
<Ű,J
<0,2
<0,2
<0.2
<0.2
Alpi mészkő vizádét
nied
<0,5
11,1
<!
150
fi.O
1.1
0,9
U,6
0,1
0.4
mai
>1,4
220,0 |
6,0
1750
49,0
36.9
86,6
7,5
10.7
6,0
ÉK-DliihíqIjíi
karai
min
0,21
38,9 |
22,1
456
73,5
0,1
0.36
4,45
0.05
0.03
m®d
1,45
76.2
166
1975
759
7.21
4.56
13,0
0.23
0.12
más
21,0
J 98 ||
618
3624
1359
160
52,7
68,5
5,12
3,17
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
293
karsztos-hévíz hidrodinamikai rendszer egy folyton meg¬
újuló vízkörforgalommal, le- és feláramlási pályákkal,
amelynek (feltehetően) járulékos mélységbeli nyomelem¬
forrásai is vannak (Dobos et ah 2012).
Azt már legalább ötven éve tudjuk, hogy a Pannon¬
medence felszín alatti vizeinek mozgása áramlási rendsze¬
rekben történik, leáramlási és feláramlási zónákkal s ennek
fő hajtóereje a gravitáció. Újabban azt is tudjuk, hogy a
medence mélyebb tartományaiban tektonikai kompressziós
hatások uralkodnak, s az ott található vizek feszített álla¬
potban vannak, ennek következtében felfelé igyekeznek
mozogni, amiből az következik, hogy ezek a mélységbeli
vizek a felszínről nem pótlódhatnak (Tóth & Almási 2001).
A jelenleg méltatott könyvben bemutatott áramlási rendszer
regionálisan nyitott, leáramlási és feláramlási zónákkal ren¬
delkezik, és a gravitáció működteti. A lemeztektonikai
folyamatok hatását a szerzők főként a törések és járatok
kialakításában látják. Amíg az alpi régiókban megfigyelt
természetes nyomelem-koncentrációk olyan értelemben
minősülnek hidrotermális eredetűeknek, hogy a kőzetrepe¬
désekben található ásványi fázisokból oldódnak ki, a könyv
szerzői ezen túlmenő eredetet is vélelmeznek. Arra a
következtetésre jutottak, hogy a ma is aktív törések mentén,
mint nagymélységű áramlási pályák mentén jelenleg is
köpeny-eredetű gáz és fluidum feláramlások mehetnek
végbe, s ez a folyamat döntően gazdagítja nyomelemekben a
rendszer hévizeinek minőségét.
A fenti fogalmazásban közölt — a dolgozatban részle¬
tesen tárgyalt lemeztektonikai folyamatokkal alátámasztott
— fluidum-feláramlás koncepciója nagyon hasonlít egy 110
évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott és nagy figyelmet keltett
tudományos elmélethez. Eduard Suess osztrák geológus
1902-ben a természetkutatók és orvosok konferenciáján
Karlsbadban ismertette a juvenilis vizekre vonatkozó elmé¬
letét. Ezt a nevet adta annak a víznek, amely a magmából
származó oxigénből és hidrogénből keletkezik, gőz formában
érkezik á forrásokból és vulkánokból, és belép a vízkör¬
forgásba. Később maga korrigálta elméletét, amenynyiben a
vízgőzt nem tekinti juvenilisnek, csak a hidrogént származ¬
tatja a magmából, amely a légkör oxigénjével keveredve
alkotja a juvenilis vizet. A juvenilis vizek létezését a tudo¬
mány ma elismeri, de tiszta eredetében nem tudja tanulmá¬
nyozni, mert a többi vízzel együtt, keverékvízként kerül be a
vízkörforgásba. A magmából történő juvenilis víz és gáz
feláramlásának színhelyei elsősorban az óceánok (Pinneker
1983, Endersbee 2005), ahol a kéreg vastagság csak 5-10
km, szemben a kontinensek 30-35 km-es átlagával.
Visszatérve a véleményezett műhöz, nevezetesen a
köpeny-eredetű gáz- és fluidum-feláramlások kérdéséhez,
el kell ismerni, hogy ez is egy vélelmezhető koncepció,
egy erősen valószínűsíthető feltételezés, azonban csak
feltételezés, mert bizonyítása hiányzik. A III. táblázatban
látható, hogy az alpi övezet legmagasabb stroncium-
koncentrációi az evaporit kőzetekben 375-2200 m
tengerszint felett fakadó forrásvizekben találhatók, s még
medián-értékei is jóval nagyobbak a hazai maximumnál,
de a szerzők egyértelműen a hidrotermális telérekből
történő kioldódásból származtatják, meg sem említenek
más származási lehetőséget.
A III. táblázatban láthatjuk, hogy a stroncium mértékét
tekintve a horvát Stubica fürdő (Toplice) és az osztrák
Baden bei Wien vizének koncentrációi hasonlítanak a
Dunántúli-középhegység vizeihez, még a TDS tekintetében
is. Különösen nagy TDS értékkel és magas Sr-koncentrá-
cióval szerepelnek Szlovákia szénsavas karsztos ásvány¬
vizei: Gyügy (Dudince) és Szliácsfürdő (Sliace Kupéié), az
utóbbi egyben gipszes víz is. Gyügy esetében igen magas
még a litium (3,22 mg/l) és bór (6,85 mg/l) koncentrációja
is. A szénsav eredetét a szerző a mélyben zajló lemeztek¬
tonikai folyamatokkal hozza kapcsolatba, bár megjegyzi,
hogy felmerült még egyéb magas karbonát-tartalmú kőze¬
tek termikus bomlásából származó eredet is (Scheuer
2011). A földrengési adatok azt jelzik, hogy a források
környezetében 10 km-nél mélyebbre lehatoló aktív törések
is vannak és ezek mentén feláramló fluidumok és gázok
juthatnak a vízbe. Scheuer (2011, p. 35) táblázata szerint az
erdélyi Bánpatak és a borszéki Kossuth-forrás szénsavas
karsztos ásványvizei magas Ca 2+ , Mg 2+ és HC0 3 -koncent-
rációval tűnnek ki, ami a
CaMg (C0 3 ) 2(s) +2H 2 0+2C0 2 ^Ca 2+ +Mg 2+ +4HC0 3 -
reakcióból következik (Kilchmann et al. 2004).
Következtetések
A magmás eredetű hidrotermális telérekből történő
nyomelem-kioldódódás bizonyítható, amelyet a Kjlchmann-
féle (2004) mérések is alátámasztanak, de a köpenyből
történő ma is aktív fluidum-feláramlásra nincsenek hiteles
bizonyítékok. A dolgozatban jelzett 11-17 km-es föld-
rengés-kipattanási mélység sem bizonyíték, mivel a kéreg
vastagsága ezen a helyen ennél nagyobb. A Pannon-meden¬
ce legvékonyabb kérge a Békési-süllyedékben található,
ahol vastagsága 20-22 km-re tehető. A lemeztektonikai
mozgások következtében természetesen kialakulhattak
fel áramlási pályák a vizsgált terület kőzeteiben. Ezt alá¬
támasztják a vizsgált területen tapasztalt — itt nem tárgyalt,
de ismert — recens kéregmozgások.
Egy másik dolgozat szerzője (Erőss 2010) szerint: „A
medenceeredetű fluidumok valószínűleg komplex kőzet¬
víz kölcsönhatás eredményeképpen, Tóth & Almási
(2001), valamint Bada et al. (2006) szerint a kompresszió
következményeként fellépő túlnyomás segítségével kerül¬
nek a rendszerbe”. Tehát a tektonikai kompresszió hatásá¬
nak és nem a magmatikus fluidum-feláramlásnak vélelme¬
zi. Természetesen ez is csak vélelem és nem bizonyított
folyamat.
Dotsika et al. (2010) a bór (B) nyomelem eredetére
vonatkozóan hasonló véleménnyel vannak, mint a mi
könyvünk szerzői, bár ezt óvatosabban teszik. Szerintük
Közép-Macedóniában a karsztvízben mért igen magas 6,45
mg/l bór koncentráció geotermális eredetre, mély cirku¬
lációra és vulkáni kőzetek kapcsolatára utal.
294
Marton Lajos: Gondolatok a karsztos hévízrendszerek nyomelem-tartalmának eredetéről
A témához kapcsolódóan érdekes lehet Fórizs et al.
(2008) véleménye: „A budapesti termál-karsztvíz rendszer
esetében többé-kevésbé ismert a karbonátos kőzetek 5‘-C
értéke, azonban vita tárgya, hogy honnan származik a
többlet szén-dioxid. Az előadásunkban bemutatott izotóp¬
geokémiai módszerrel számolva, a budapesti termálvizek¬
hez keveredő C0 2 gáz ö 13 C értéke +3 [%o]VPDB körüli. Ez
az érték kizárja az utóvulkáni eredetet és a mélyebb kar¬
bonátos kőzetek metamorfózisa során felszabaduló szén¬
dioxidra utal. A budapesti termálkarszt-rendszer vizeinek
kormeghatározásánál a +3 [%c]VPDB értéket használjuk a
stabil szénizotópos korrekciónál”.
A szerzők által tett megállapítások, miszerint a mikro¬
elemek jelenléte a lemezek mélyebb részeivel állhatnak
genetikai összefüggésben, üj szemléletű feltételezések, és
munkahipotézisként elfogadhatók. Szerepüket növeli, hogy
elsőként jelentek meg a hazai terresztrikus hidrogeológiai
irodalomban.
Irodalom — References
Alföldi L., Böcker T. & Lorberer Á. 1977: Magyarország karbonátos-repedezett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői — In:
Magyarország hévízkútjai III. Budapest, 17-25.
Bada G. & Horváth F. 1998: A Pannon-medence jelenkori tektonikája.— Természet Világa 127/11. különszám, 18-23.
Bada, G., Horváth, F., Dövényi, R, Szafián, R, Windhoffer, G. & Cloetingh, S. 2006: Present-day stress field and tectonic inversion
in the Pannonian basin.— Global and Planetary Change 58/1-4, 165-180.
Császár G. & Haas J. 1974: Irodalmi áttekintés a lemeztektonikai elmélet mai helyzetéről. — Földtani Kutatás 17/3, 41-56.
Dobos I„ Scheuer Gy. & Kele S. 2012: A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem
adottságai. — MHT, FTV Zrt., Budapest, 84 p.
Dotsika, E., Poutoukis, D., Kloppmann, W., Guerrot, C., Voutsa,D. & Kouimtzis T. H. 2010: The use of O, H, B, Sr and S isotopes
fór tracing the origin of dissolved boron in groundwater in Central Macedónia, Greece.— Applied Geochemistry 25, 1783-1796.
Endersbee, L. 2005: A Voyage ofDiscovery: A history ofldeas about the earth, with a new understanding ofthe global recources ofwater
and petróleum, andproblems ofclimate change. — Monash University Library, self-published, Melbourne, 264 p.
Erőss A. 2010: A Budai termálkarszt fluidumainak vizsgálata a Rózsadomb és a Gellért-hegy környezetében, különös tekintettel a
karsztfejlődésben betöltött szerepükre. —Tézisfüzet, ELTE, Budapest, 11 p.
Fórizs I., Deák J., Müller P & Tóth Gy. 2008: A többlet-szén-dioxid eredete a budapesti termál-karsztvíz rendszerben. — Elektronikus
dokumentum, Fava.hu/balatonfured2008/eloadasok/elozetes/forizs.pdf
Horváth F. 2007: A Pannon-medence geodinamikája. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis. — Akadémiai doktori értekezés
tézisei. ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet.
Kilchmann, S., Waber, H. N., Parriaux, A. & Bensimon, M. 2004: Natural tracers in recent groundwaters from different Alpine
aquifers. — Hydrogeology Journal 12/6, 643-661.
Marton L. 2009: Alkalmazott hidrogeológia. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 626 p.
Pinneker, E. V. (ed.) 1983: General hydrogeology. —Cambridge University Press, 141 p.
Scheuer Gy. 2011: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre. — Hidrológiai
Közlöny 91/2, 33^42.
Tóth J. & Almási I. 2001: Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression:
Hungárián Great Piain, Pannonian Basin. — Geofluids 1 / 1 , 11-36.
Varsányi 1. 2003: A nagy mélységű termálvizek eredete Hódmezővásárhely térségében ví z kémiai és izotóp elemzések alapján. —
Kézirat, Szegedi Tudományegyetem.
Wein Gy. 1978: A Kárpátmedence kialakulásának vázlata. — Általános Földtani Szemle 11, 5-34.
Kézirat beérkezett: 2012.08. 27.
Főszerkesztői megjegyzés
Marton Lajos cikke két, a közelmúltban megjelent kiadványra reagálva, mutat be saját eredményeket. Műfaját tekintve így nehéz
eldönteni, hogy szakcikként vagy könyvismertetőként kezeljük. Tekintve a lektorok pozitív véleményét, s azt, hogy a Szerző időközben
elhunyt, így a cikk további módosítására nincs lehetőség, a szakcikkek sorában történő megjelentetés mellett döntöttünk.
Császár Géza
In memóriám
^SSfdrí Qeoloc^f.at
143/3, 295-302., Budapest, 2012
Dr. Gaál Gábor
\
i
Gaál Gábor a felvidéki Nyitrán született 1938. október 28-án, és 1945-ig
Léván nevelkedett. A háborút követően a család Budapestre települt át. Itt végezte
általános és középiskolai tanulmányait, amit közvetlenül az érettségi előtt az 1956-
os forradalom eseményei szakítottak meg. 1957 februárjában Jugoszlávián ke¬
resztül Ausztriába menekült, ahol Innsbruckban az Ungarische Mittelschuleban, a
Magyar Középiskolában még abban az évben leérettségizett.
1957-től 1963-ig a Bécsi Egyetemen tanult geológiát, őslénytant és kőzettant,
kiegészítésképpen fizikát és matematikát. Ausztriában szerezte meg diplomáját és
doktori (Ph.D.) címét, a Keleti-Alpok egyik stájerországi területének metamorf
kőzeteiről és szerkezetéről írt, „Geologie des Rosskogelgebietes W Mürzzu-
schlag” című dolgozatával 1964-ben. Egyetemi évei alatt nyaranta egy diákcsere
program keretében Finnországban, az Outokumpu Oy bányacégnél dolgozott, az
ott szerzett gyakorlat megalapozta és irányította pályakezdő éveit. 1964 őszén már
nem is tért vissza Ausztriába, hanem Finnországban maradt az Outokumpu Oy
kutató geológusaként. Előtte azonban még, a diploma megszerzése után, egy
kitérővel az indiai Bihar államban térképezett fél évig, a Geological Survey of
India kötelékében.
A finnországi évek több szempontból meghatározóak lettek Gaál Gábor éle¬
tében. Az Outokumpu kisvárosban, a fagyos Észak-Karéliában töltött hét év szakmai elismertséget, a finn nyelv
elsajátítását, és családalapítást jelentett számára, Finnországban megtalálta második hazáját, a magyar és az osztrák mellé
megkapta a finn állampolgárságot is.
Állandóan újat kereső szakmai érdeklődése miatt azonban lassan szűkössé váltak a bányavállalat keretei, és 1973-ban a
Finn Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szolgálatába került, ahol négy évig az Észak-finnországi Ércföldtani Bizottság
vezetőjeként egy átfogó tudományos, felderítő érckutatási programot irányított.
Még egy évet dolgozott az Outokumpu Oy vállalatnál, ahonnan útja a Helsinki Egyetemre vezetett, ahol 1978 áprilisától
címzetes egyetemi tanárként dolgozott, szerkezeti földtant, szedimentológiát és prekambriumi földtan tárgyakat oktatott.
Az oktatás nem volt újdonság számára, mert már 1970-től docensként rendszeresen tartott előadásokat az Oului Egyetemen
szerkezeti földtan témakörben. Az egyetemi évek tág teret biztosítottak a nemzetközi kapcsolatok építésére, részt vett a
Nemzetközi Geológiai Korrelációs Program (IGCP) egyes projektjeiben és a Földtudományok Nemzetközi Uniója (IUGS)
Tektonikai Bizottságának munkájában. Számos országban vett részt kongresszusokon, szakmai terepbejárásokon Grön-
landtól Dél-Afrikáig, és a Szovjetuniótól Mexikóig.
1982 januárjában meghívást kapott Brazíliába, ahol vendég professzorként szerkezeti földtant és metallogéniát tanított
a Bahía Szövetségi Egyetemen, Salvadorban. Konzulensként szakértői munkát is végzett nagy brazil állami ércbányászati
vállalatoknál (DOCEGEO, CBPM és Caraiba Metais S.A.).
1983 júliusában visszatért Finnországba. A Finn Földtani Szolgálatnál (GTK) főgeológusként „Az ásványi nyers¬
anyagok előkutatása” egységet irányította, majd 1988-tól a „Nemzetközi kapcsolatok” osztályt vezette. Ebben az időben
tovább bővült nemzetközi kutatási tevékenysége, újabb IGCP projekt résztvevője, 1985-től elnöke az IUGS COGEODATA
Bizottságának, tagja, majd alelnöke az IUGS/UNESCO Deposit Modelling Programnak, tagja a Nemzetközi Litoszféra
Program egyik munkabizottságának. Nemzetközi, svéd és finn segélyszervezeteknek nyújt szakmai támogatást. 1986-87-
ben a Finn Földtani Társaság alelnöke, majd elnöke.
1991-ben négy hónapra vendég professzori meghívást kapott Ausztráliába, a Perth-ben működő University of
Western Australia egyik tanszékére. Itt határozta el, hogy megpályázza a budapesti Magyar Állami Földtani Intézet
igazgatói székére kiírt pályázatot, amit el is nyert, és 1991. július 1-től öt éven keresztül be is töltötte az igazgatói tisztsé¬
get.
296
In memóriám Dr. Gaál Gábor
Gaál Gábor hazatért, de szakmai, és a társadalmi kapcsolatok tekintetében is ismeretlen területre lépett. Az akkor, 1991 -
ben működésének 122. évében lévő Magyar Állami Földtani Intézet éppúgy az átalakulás/átalakítás sodrába került, mint a
felügyeletét ellátó államigazgatási intézmények és szakmai társszervezetek. Az ország társadalmi, gazdasági rendjének
megváltozása új követelményeket támasztott a földtani kutatás irányával, súlyponti területeivel szemben is. Az új igazgató
küzdött az egymást váltó miniszterek, hazai és külföldi tanácsadók sokszor megalapozatlan és megvalósíthatatlan
szervezeti átalakítási elképzeléseivel, a kényszerű, nagyarányú létszámcsökkentés hálátlan feladatával, és a működési
feltételeket biztosító zsugorodó költségvetés gondjával. Végül — az 1993 novemberében megalakult—Magyar Geológiai
Szolgálathoz tartozás jelentette azt a szakmai mozgástérben, létszámban és költségvetésben is leszűkített, de szabályozott
keretet, mely a következő 13 évben meghatározta a Magyar Állami Földtani Intézet működését.
Gaál Gábor elképzelése, egy szakmailag önálló, korszerű „geological survey” típusú szervezetté kovácsolni a
történelmi hagyományokkal rendelkező Magyar Állami Földtani Intézetet, egyelőre csak részben tudott megvalósulni.
Igazgatói ténykedésének legfontosabb eredményeként a magas színvonalú tudományos kutatómunka folyamatosságát, új,
a társadalmi igényeknek megfelelő kutatási irányok kialakítását, és a kutatási munka hatékonyságát biztosító program¬
projekt rendszer bevezetését említhetjük. Mindehhez hozzá vehetjük az intézet korábbiakhoz képest nyitottabbá válását, a
nemzetközi kapcsolatokban való hangsúlyosabb megjelenését.
1996. június 30-án, megbízásának lejártával megvált a Magyar Állami Földtani Intézettől. Másfél éven keresztül EU-
projektek megvalósításában tanácsadói szerepeket vállalt Magyarországon éppúgy, mint Finnországban.
1998 januárjától ismét a Finn Földtani Szolgálatnál dolgozott kutatási igazgatóként, feladatai közé többek között hazai
és EU nyersanyag-kutatási és környezeti projektek irányítása tartozott. A szervezeti átalakulások a Finn Földtani
Szolgálatot sem kerülték el. A Gaál Gábor vezette kutatási igazgatóság egyesült az Espoo-ban székelő Dél-Finnországi
Területi Részleggel, és az így létrejött 200 fős kutatóintézet irányítását Gaál Gábor kapta. Eredményes kutatások, kiterjedt
nemzetközi kutatási együttműködés jellemezte ezeket az éveket.
2003. októberében, 65 éves korában Gaál Gábor nyugdíjba vonult, ami azonban nem jelentette szakmai pályafutásának
végét. A következő években, haláláig, az EU fejlesztési projektjeiben való pályázatírói, konzulensi vagy technikai irányítói
részvételjelentett számára új és új szakmai kihívást. Nyolc, nagy fejlesztési projektben, számos európai ország számtalan
partnerintézményével dolgozott együtt, köztük több alkalommal a Magyar Állami Földtani Intézettel. Az európai
ércbányászat megújítása céljából indított, a szívéhez oly közel álló, 17 millió Euroval támogatott nagy fejlesztési projektben,
11 európai ország 31 partnerintézményének tevékenységét koordinálta. A „ProMine” projekt befejezését már nem érte meg,
de még életében meghozta számára a nemzetközi elismerést, a FEM-díj (Fennoscandian Exploration and Mining Award)
elnyerésével. Gaál Gábor tagja volt több ország (Ausztria, Németország, Magyarország, Finnország) földtani szakmai
szervezeteinek, közülük az utóbbi, a Finn Geológiai Társaság 2007-ben a legrangosabb szakmai kitüntetéssel, az Eskola-
medállal jutalmazta Gaál Gábor szakmai életművét.
Gaál Gábor igazi integráló személyiség volt, szakmai kvalitásai leginkább nemzetközi környezetben, projektek,
szakmai rendezvények szervezésében teljesedett ki. Széles körű nyelvtudása, kapcsolatrendszere, kommunikatív
egyénisége, határozottsága voltak szakmai sikereinek legfőbb zálogai.
Brezsnyánszky Károly
Obituary of Dr. Gábor Gaál (1938-2013)
In the nanie of the IUGS (International Union of Geological Sciences) I have the sad privilege to say a few words about
Professor Gábor Gaál, who has unexpectedly left us főre ver.
Gábor Gaál was born in Czechoslovakia, studied and graduated in Yienna, Austria, got married and made a remarkable
career in Finland. He hold high posts with the Outokumpu Oy Mining Co, the Geologinen Tutkimuskeskus or Geological
Research Centre at Espoo, and the Uni versi ties of Oulu and Helsinki. He worked as geologist on five continents, from Brazil
to Australia, mastered several languages, including even Portuguese.
Gábor Gaál was very active in the IUGS, too. Realizing the utmost importance of informatics in generál and of
computerized data processing, he contributed considerably to the development of COGEODATA. He was even elected
Chairman of this international Commission. It was at a COGEODATA Conference held in Hungary that I met him fór the
first time, in 1983. Another favourite topic of Gábor Gaál was the worldwide Deposit Modelling Program, of which he alsó
became President. Appreciating his know-how and achievements, Gábor Gaál was elected one of the Vice Presidents of the
IUGS — the second Hungárián after the geochemist Professor Gyula Grasselly.
In 1991 Gábor Gaál came to a crossroad. He had to choose between two very different jobs: director of the Earth
Sciences Division of UNESCO in Paris and director of the prestigious MÁFI, the Geological Institute of Hungary in
Földtani Közlöny 142/3 (2013)
297
Budapest. It was nőt easy fór him to decide. As he pút it, with a smile even larger than usual: — ’7 had to choose betwen my
pocket and my heart.” He opted fór his heart, although he was fully aware of the challenges and difficulties he would have
to face.
During his 5-year term Gábor Gaál reorganized the Institute trying to adapt it to the consequences of the radical change
of the political régimé in Hungary in 1989-1990. He had to reduce the Institute’s staff dramatically. No wonder that this
provoked severe criticism and rendered him rather unpopular in the geological community of Hungary.
Having stubbornly absolved his extremely thankless task, he returned to Finland, to “his” Geologinen Tutkimuskeskus.
Among many other thi ngs he prepared a French-language geological mapping tender fór Mauritánia. Assisting him fór three
weeks, I was fascinated by his indefatigable activity, punctuated regularly by swimming, sauna and sandwiches, and near-
zero sleep.
Fór the last years of his eventful and successful life Gábor Gaál has returned to his native country, Hungary, dedicating
most of his time to his family.
The vigorous dynamism, inexhaustible energy and contagious high spirits of Gábor Gaál will be missed very much by
many of us.
Let him rest in peace — something he never did during his earthly life. We shall keep his memory.
Dudich Endre
***
Dr. Gaál Gábor temetésén búcsúztatót mondtak továbbá: Keijo Nenonen Dr., régiónál director of GTK Southern
Finland Office; Peter Sorjonen-Ward Dr., senior scientist, GTK-Eastern Finland Office; Juha Kaua, senior speciálist,
GTK-Southern Finland Office, ProMine-project, Johanna Kováts Dr., Australia, family cousin; Anna Spiteri, managing
director of Integrated Resources Management Co Ltd, Malta, ProMine-project; Jussi Leveinen Professor, Doctor of
Technology, Aalto University, Department of Civiland Environmental Engineering, Engineering Geology and Applied
Geophysics, Finland.
Gaál Gábor nyomtatásban megjelent munkái
1964
Gaal, G. 1964: Jatul und karelische Molasse im S-Koligebiet in Nordkarelien und ihre Beziehungen zum Gebirgsbau des
prekambrischen Orogenes. — Bulletin de la Commission Géologique de la Finlande 213,1-45.
Gaal, G. 1964: Pre-Cambrian flysch and molasse-tectonics and sedimentation around Rakha mines and Jaikan in Singhbhum District,
Bihar, India. — Internat. Geol. Congr., XXIISession, India, Proc. ofthe section 4, Rock deformation and tectonics. 331—356.
1971
Gaál, G. & Rauhamáki, E. 1971: Petrological and structural analysis of the Haukivesi area between Varkaus and Savonlinna, Finland.
— Bulletin ofthe Geological Society of Finland 43/2, 265-337.
1972
Gaál, G. 1972: Tectonic control of somé Ni-Cu deposits in Finland. — In: International Geological Congress, 24th session, Montreal
1972: Section 4, Mineral deposits. 215-224.
Gaál, G. 1972: Rakennegeologia I. Turun yliopiston geológián ja mineralogian osaston julkaisuja. — Opintomoniste 3. Turku: Turun
yliopisto. 76 p.
1973
Gaál, G., Helovuori, O., Huhma, A., Marttila, E., Parkkinen, J., Pehkonen, E., Saástamoinen, J. & Viluksela, E. 1973: On the
stratigraphy of Ostrobothnia, Savó and North Karelia, in Finland. — In: XI Nordiska Geologiska Vintermötet, Oulu/Uleáborg, 1974
Januári, 3-5: B. Abstracts, program, deltagarlista och allmiinna instruktioner. 59-60.
Gaál, G. & Sijokonautio, V. 1973: An automatic data processing system fór explorational mapping in Precambrian terrain: GEOKU. —
Bulletin ofthe Geological Survey of Finland 266,26 p.
298
In memóriám Dr. Gaál Gábor
1974
Gaál, G. & Suokonautio, Y. 1974: GEOKU-j árj esteimáj a kokemuksia sen káytöstá. — In: Atk-sovellutukset geologiassa. Geologiliitto
r.y. Koulutusmoniste 1. Otaniemi: Geologiliitto, 56-59.
1975
Gaál, G. 1975: Malmigeologinen projektitoiminta Pohjois-Suomessa. Summary: Ore-geological projects in northern Finland. —
Geologi 27/4,56-61.
Gaál, G., Koistinen, T. & Mattila, E. 1975: Tectonics and stratigraphy of the vicinity of Outokumpu, North Karelia, Finland: including
a structural analysis of the Outokumpu őre deposit. — Bulletin ofthe Geological Survey of Finland 271,67 p.
1976
Gaál, G. 1976: Ita-Afrikan geológia: lyhennelma luentosarjasta Helsingin yliopiston geológián ja mineralogian laitoksella
kevatlukukautena 1976. 33 p.
Gaál, G. 1976: Structural features of somé stratiform őre deposits in Finland. — In: Conference on ores and structures — The present
frontier, Luleft, Oct. 25-26,1976: abstracts. Lulea: University ofLuleá, p. 8.
1977
Gaál, G., Tontti, M., Autio, H. & Lehtonen, M. 1977: Establishing a National Őre Data Fiié in Finland. — Journal ofthe International
Associationfor Mathematical Geology 9/3,319-325.
Gaál, G. 1977: Structural features of Precambrian, stratabound sulphide-ore deposits in Finland. — Geologiska Föreningens i Stockholm
Förhandlingar 99/2 (569), 118-126.
Gaál, G., Autio, H., Lehtonen, M., Mákinen, A., Oksama, M., Saltikoff, B., Tontti, M. & Vuorela, P. 1977: Pohjois-Suomen
malmitiedostoprojekti. Summary: Őre Data Fiié Project fór Northern Finland. Geoioginen tutkimuslaitos. — Tutkimusraportti 26.
Espoo: Geoioginen tutkimuslaitos. 79 p.
1978
Gaál, G., Koistinen, E., Lehtonen, M., Tontti, M. 1978: Deposit modelling of a nickel beit in Finland. — Journal ofthe International
Associationfor Mathematical Geology 10/5,543-554.
Gaál, G. & IsoHanni, M. 1978: Precambrian porphyry copper-molybdenum deposits in Pohjanmaa, Finland. — In: Metallogeny ofthe
Baltic Shield, Helsinki symposium 1978, June 12-21, Finland: 1GCP Project 74/1/91 “Metallogeny ofthe Precambrian abstracts.
Helsinki: The Academy of Finland, 10-11.
Gaál, G., Mikkola, A. & Söderholm, B. 1978: Evolution of the Archean crust in Finland. — Precambrian Research 6/2,199-215.
Gaál, G., Parkkinen, J. & Talvitie, J. 1978: Laatokan-Perámeren-vyöhykkeen tektoniikka. — In: Laatokan-Perameren-vyöhykkeen:
Geologijaoston jarjestama symposio Otaniemessci Teknillisen korkeakoulun kémián osaston 1-salissa 16.2.1978. Espoo: Vuori-
miesyhdistys ry, 20-35.
1979
Gaál, G. & Isohanni, M. 1979: Characteristics of igneous intrusions and various wall rocks in somé Precambrian porphyry copper-
molybdenum deposits in Pohjanmaa, Finland. — Economic Geology 74/5,1198-1210.
1980
Gaál, G. 1980: Rakennegeologia. Vasara r.y:nkurssikirjasarja 1. — Helsinki: Helsingin yliopisto. Geológián laitos. 113 p.
Gaál, G. 1980: Geological setting and intrusion tectonics of the Kotalahti nickel-copper deposit, Finland. — Bulletin ofthe Geological
Society of Finland 52/1,101-128.
1981
Gaál, G. 1981: Metallogeny related to tectonics in the Central Baltic Shield. — In: Geocongress ‘81. Open session: abstracts ofpapers.
Johannesburg: Geological Society of South Africa, p. 23.
Bowes, D. R. & Gaál, G. 1981: Precambrian record of the eastern North Atlantic borderlands. — In: Geology ofthe North Atlantic
Borderlands. Canadian Society of Petroleum Geologists. Memoir 7,31-55.
Gaál, G., Front, K. & Aro, K. 1981: Geochemical exploration of a Precambrian batholith, source of a Cu-W mineralization of the
tourmaline breccia type in Southern Finland. — Journal of Geochemical Exploration 15/1-3,683-698.
Gaál, G. 1981: Professori H. V. Tuomisen muotokuvan paljastustilaisuus. — Geologi 33/6,77-79.
Gaál, G. 1981: Plate deformation of the Central Baltic Shield during the laté stage of the Svecokarelian orogeny. — In: Symposium on
Precambrian Problems, 27.2.-1.3.1981, Copenhagen, p. 16.
1982
Gaál, G. 1982: Proterozoic tectonic evolution and laté Svecokarelian plate deformation of the Central Baltic Shield. — Geologische
Rundschau 71/1,158-170.
Gaál, G. 1982: Kallioperán ja malmiesiintymien deformaation tutkimuksen merkitys. In: Suomen kallioperán ja malmién metamorfoosi
jadeformaatio. — Rés Terrae. Ser. B 5,135-151.
Földtani Közlöny 142/3 (2013)
299
Gaál, G. 1982: Precambrian sedimentation and tectonics in the bordér zone between the Jatulian continent and the Svecokarelian
geosyncline. — Tn: Sedimentary geology of the highly metamorphosed Precambrian complexes = Osadosnaja geologija
glubkometamorfizavannyh kompleksov dokembrija. Moscow: Nauka, 75-84.
Gaál, G. 1982: Proterozoic nickel metallogeny and related tectonics in the Baltic Shield. —In: International Symposium onArchean and
early Proterozoic geologic evolution and metál logenesis: abstracts, p. 15.
Gaál, G. 1982: Nickel metallogeny related to tectonics in the Central Baltic Shield. — Revista Brasileira de geociqncias 12/1-3,
437-444.
1983
Gaál, G., Taipale, K. & Káhkönen, Y. 1983: Rakennegeologian harjoituksia. — Vasara r.y.:n kurssikirjasarja 2. Helsinki: Vasara r.y.
98 p.
1984
Gaál, G. 1984: Evaluation of the mineral resource potential of Central Finnish Lapland by statistical analysis of geological, geochemical
and geophysical data. — Geológián tutkimuskeskus. Tutkimusraportti 63, Espoo: Geológián tutkimuskeskus. 69 p.
Láng, K., Gaál, G. & Starostin, V. 1984: Structural and petrophysical features, somé Precambrian stratabound base metál deposits of
Finland (Outokumpu, Vihanti, Riikonkoski). — In: 27th International Geological Congress = 27-j mezdunarodnyh geologiceskij
kongress, Moskva, 4-14 avgusta: Tesizy - Abstracts, 186-187.
Gaál, G. 1984: World wide early to Mid-Proterozoic correlations, — In: 27th International Geological Congress = 27-j mezdunarodnyh
geologiceskij kongress,. Moskva, 4-14 avgusta: Tezisy = Abstracts, p. 156.
Gaál, G. & Sindlng-Larsen, R. 1984. Mineral resource assessment by integration of geological, geochemical and geophysical data: an
example from Finnish Lapland. — In: 27th International Geological Congress = 27-j mezdunarodnyh geologiceskij kongress,
Moskva, 4-14 avgusta: Tezisy = Abstracts, p. 353.
Gaál, G. & Teixeira, J. B. G. 1984. Metallogeny and structural control of gold in the Brazilian Shield. — In: 27th International
Geological Congress = 27-j mezdunarodnyh geologiceskij kongress, Moskva, 4-14 avgusta: Tezisy = Abstracts, p. 292.
1985
Gaál, G. 1985: Nickel metallogeny related to tectonics. — In: Nickel-copper deposits of the Baltic Shield and Scandinavian
Caledonides. Bolletinof the Geological Survey of Finland. 333, 143-155.
Gaál, G. 1985: Kallioperan rakenne ja malmiesiintymat. Summary: Bedrock structures related to őre deposits. — In: Geologiaa
geofyysikoille. Geológián tutkimuskeskus. Tutkimusraportti 69. Espoo: Geológián tutkimuskeskus, 13-20.
Gaál, G. 1985: Evolution of the Archean and Proterozoic crust in the northern and eastern Baltic Shield. — In: Helsinki symposium on
the Baltic Shield, Helsinki, 4-6 Marcii 1985: a Finnish-Swedish contribution to the International Lithosphere Program. Espoo:
Geological Survey of Finland. 13 p.
1986
Gaál, G. 1986: Svekokaijalainen tai svekofenninen orogenia — olisiko nimenvaihdos tarpeen?. — Geologi 38/6, 123-125.
Gaál, G. (ed.) 1986: Proterozoic mineral deposits in Central Finland. — 7th IAGOD symposium and Nordkalott project meeting (Luled,
1986): excursion guide no 5. Sveriges Geologiska Undersökning. Ser. Ca 63. Uppsala: Sveriges Geologiska Undersökning. 36 p.
Gaál, G. 1986: Base metál, chromite and PGE deposits of Central Finland: metallogeny of an Early Proterozoic Continental margin. In:
Proterozoic mineral deposits in Central Finland. — 7th IAGOD symposium and Nordkalott project meeting (Luled, 1986): excursion
guide no 5. Sveriges Geologiska Undersökning. Ser. Ca 63, 5-8.
Gaál, G. 1986:2200 millión years of crustal evolution: the Baltic Shield. — Bulletin ofthe Geological Society of Finland 58/1, 149-168.
Gaál, G. (ed.) 1986: 17e Nordiska Geologmötet, Helsinki, 1986: excursion guide, excursion C3: Metallogeny and őre deposits of South
Finland. — Geológián tutkimuskeskus. Opas 16. Espoo: Geological Survey of Finland. 70 p.
1987
Gorbatschev, R. & Gaál, G. 1987: The Precambrian history of the Baltic Shield. In: Proterozoic lithospheric evolution. — Washington,
D.C.: Boulder, CO: American Geophysical Union: Geological Society of America, 149-159.
Gaál, G. 1987: Early-Proterozoic metallogeny and tectonics of the Fennoscandian Shield. — In: International Conference on
Precambrian Metallogeny Related to Tectonics and Computerized Mineral Resource Assessment Methods Applied to Metallogenic
Provinces, December 7-19,1987, Arusha, Tanzánia : abstracts. [S.l.j: IGCP & COGEODATA. 5-6.
Gaál, G. 1987: Computerized mineral resource assessment studies as the base of régiónál exploration planning: example from
Fennoscandia. = In: International Conference on Precambrian Metallogeny Related to Tectonics and Computerized Mineral
Resource Assessment Methods Applied to Metallogenic Provinces, December 7-19,1987, Arusha, Tanzánia : abstracts. [S.l.j: IGCP
& COGEODATA, 4.
Gaál, G. & Gorbatschev, R. 1987: An outline of the Precambrian evolution of the Baltic Shield. — Precambrian Research 35, 15-52.
Gaál, G. & Gorbatschev, R. (eds) 1987: Precambrian geology and evolution of the Central Baltic Shield. — Precambrian Research 35,
1-382.
Gaál, G., Ruskeeniemi, K. & Tiainen, M. 1987. Stratabound record of hydrothermal alteration: Chemical composition and structure of
cordierite bearing rocks in the Svecofennian province in Finland. — In: Proterozoic Geochemistry, Lund, June 3-6,1987: abstracts, p. 36.
300
In memóriám Dr. Gaál Gábor
Gaál, G. 1987: Fennoskandian kilven metallogenia tektoniikan nakökulmasta. Summary: Metallogeny of the Fennoscandian shield
related to tectonics. — Geologi 39/9-10,175-179.
1988
Gaál, G. & Teixeira, J. B. G. 1988: Brazilian gold: metallogeny and structures. — Krystalinikum 19. Prague: Czechoslovak Academy
of Sciences, 43-58.
Gaál, G. & Gorbatschev, R. 1988: Tectonic setting of early Proterozoic volcanism and associated metallogeny in the Fennoscandian
(Baltic) Shield. — In: Tectonic setting of Proterozoic volcanism and associated őre deposits: IGCP field conference in Sweden and
Finland, 15-21 August, 1988: Geológián tutkimuskeskus. Opas 22. Espoo: Geological Survey ofFinland, 3-13.
Gaál, G. & Gorbatschev, R. (eds) 1988: Tectonic setting of Proterozoic volcanism and associated őre deposits. — IGCP field conference
in Sweden and Finland, 15-21 August, 1988. Geológián tutkimuskeskus. Opas 22. Espoo: Geological Survey of Finland. 112 p.
Gaál, G., Kazansky, V. 1,1988: Early Proterozoic Continental margins as major sites of őre deposition. — In: Proceedings ofthe Seventh
QuadrennialIAGOD Symposium, Luled, Sweden, August 18-22,1986. Stuttgart: Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung, 93-102.
Gaál, G. (ed.) 1988: Exploration target selection by integration of geodata using statistical and image processing techniques: an example
from central Finland. — Geológián tutkimuskeskus. Tutkimusraportri 80. Espoo: Geológián tutkimuskeskus. 156 p.
1989
Gaál, G. & Nevalainen, R. 1989: Digitizing and other techniques applied fór the geological maps of the Nordkalott region by the
Geological Surveys of Finland, Norway and Sweden. — In: International Colloquium on Digital Maps in Geosciences, Würzburg,
9-11 September 1989: abstracts. Würzburg: COGEODATA & Deutsche Forschungsgemeinschaft. 1 p.
Gaál, G., Berthelsen, A., Gorbatschev, R., Kesola, R., Lehtonen, M. I., Marker, M. & Raase, P. 1989: Structure and composition
of the Precambrian crust along the POLAR Profile in the northern Baltic Shield. In: The European Geotraverse, Part 5: The POLAR
Profilé. — Tectonophysics 162/1-2, 1 -25.
Gaál, G. (ed.) 1989: Symposium Precambrian granitoids. Petrogenesis, geochemistry and metallogeny, August 14-17, 1989, Helsinki,
Finland. Excursion C3: Archean granitoids and associated Mo. W and Au mineralization in eastern Finland. — Geológián
tutkimuskeskus. Opas 25. Espoo: Geológián tutkimuskeskus. 75 p.
Gaál, G. 1989: Archaean granitoid types in eastern Finland. — In: Symposium Precambrian granitoids. Petrogenesis, geochemistry and
metallogeny, August 14-17,1989, Helsinki, Finland. Excursion C-3: Archean granitoids and associated Mo, W and Au mineralization
in eastern Finland. — Geológián tutkimuskeskus. Opas 25. Espoo: Geológián tutkimuskeskus, 5-6.
Gaál, G. 1989: Early Precambrian tectonics and related metallogeny in the Central Fennoscandian (Baltic) Shield. In: Fifth meeting ofthe
European Union of Geosciences, Strasbourg, 20-23 Marcii 1989. Terra abstracts 1/1, p. 2.
Gaál, G. 1989: Early Proterozoic metallogeny related to plate tectonics in Fennoscandian (Baltic) Shield. — In: 28th International
Geological Congress, Washington, D.C. USA, July9-19, 1989: abstracts, 521-522.
Gaál, G. 1989: Tectonic evolution of Fennoscandian (Baltic) Shield: comparison of Archean and Proterozoic geology with emphasis of
gránité-greenstone terrains. — In: 28th International Geological Congress, Washington, D. C. USA, July 9-19,1989: abstracts, p. 521.
Gaál, G. 1989. Fennoskandian kilven tektoninen kehitys. — In: Fennoskandian kilven tektoniset piirteet, Helsinki 11.-12.5.1989.
Helsinginyliopisto. Geofysiikan laitos. Seminaarisarja 5. Helsinki: Helsingin yliopisto, 1-3.
1990
Gaál, G. & Sundblad, K. 1990: Metallogeny of gold in the Fennoscandian Shield. — Mineralium Deposita 25, S 104-S, p. 114.
Kautsky, G., Boyd, R,, Gaál, G. & Shaikh, N. A. 1990: The Mid-Norden project. — Geonytt 17/1, p. 64.
Gaál, G. 1990: Tectonic styles of Early Proterozoic őre deposition in the Fennoscandian Shield. — In: Precambrian őre deposits related
to tectonics. Precambrian Research 46/1-2, 83-114.
Gaál, G. & Groves, D. I. (eds) 1990: Precambrian őre deposits related to tectonics. — Precambrian Research 46/1-2, 1-179.
Gaál, G. & Merrlam, D. F. (eds) 1990: Computer applications in resource estimádon: prediction and assessment fór metals and
petróleum. — Oxford: Pergamon Press. XVI, 453 p.
Gaál, G. 1990: Exploration target selection by integration of geodata using statistical and image processing techniques at the Geological
Survey of Finland. — In: Statistical applications in the earth Sciences: proceedings of a colloquim, Ottawa, Ontario, 14-18
November, 1988. Geological Survey of Canada. Paper 89-9. Ottawa: Minister of Supply and Services Canada, p. 208.
Loukola-Ruskeeníemi, K., Gaál, G. & Karppanen, T. 1990: Hydrothermal alteration and geochemical zonation related to structures in
the Hammaslahti copper deposit, Finland. — In: 8th IAGOD Symposium in conjuncdon with International Conference oh Mineral
Deposit Modeling, August 12-18, 1990, Ottawa, Canada: program with abstracts, A247.
Gaál, G. & Parkkinen, O. J. 1990: Ophiolite-hosted Cu-Zn-Co deposits of the Outokumpu-type and Proterozoic to Phanerozoic
analogues. — In: 8th IAGOD Symposium in conjuncdon with International Conference on Mineral Deposit Modeling, August 12-18,
1990, Ottawa, Canada: program with abstracts, A191.
Gaál, G. & Ward, P. 1990: Comparisons between laté Archaean and early Proterozoic tectonics and mineralization in the Fennoscandian
Shield. — In: ThirdInternational Archaecm Symposium, Perth, 1990: extendedabstracts volume. Perth: Geoconferences, 55-57.
1991
Loukola-Ruskeeníemi, K., Gaál, G. & Karppanen, T. 1991: Geochemistry, structure and genesis of the Hammaslahti copper mine —
explorational tools fór a sediment-hosted massive sulphide deposit. — In: Geological Survey of Finland, Current Research
1989-1990. Geological Survey ofFinland. Special Paper 12. Espoo: Geológián tutkimuskeskus, 101-106.
Földtani Közlöny 142/3 (2013)
301
Gaál, G. 1991: Tectonic setting of Laté Svecofennian granitoid magmatism and associated mineralization. — Geologiska Föreningens i
Stockholm Förhandlingar 113/1, 48^49.
1993
Gaál, G. 1993: Tektoniikan ja rakennegeologian soveltaminen malminetsintáán. In: Malminetsinnan menetelmat. Helsinki:
Yliopistopaino. 147-156.
Loukola-Ruskeeniemi, K., Gaál, G. & Karppanen, T. 1993: Geochemical and structural characteristics of a sediment-hosted copper
deposit at Hammaslahti, Finland: comparison with Besshi-type massive sulphide deposits. — In: Proceedings of the Eighth
Quadrennial IAGOD Symposium, Ottawa, Canada, August 12-18, 1990. Stuttgart: E, Schweizerbart’sche Verlagsbuchhandlung,
551-569.
Gaál, G. & Parkkinen, J. 1993: Early Proterozoic ophiolite-hosted copper-zinc-cobalt deposits of the Outokumpu type. —In: Mineral
deposit modelling. Geological Association of Canada, Special Paper 40. St. John’s: Geological Association of Canada, 335-341.
1994
Gaál G. 1994: Előszó. — In: 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet, Tanulmányok. — Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest,
3-4.
Gaál G. & Kuti L. 1994: Magyar Állami Földtani Intézet — közelmúlt, jelen és jövő. In: 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet,
Tanulmányok. —Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 37^47.
Gaál, G. 1994: Foreword. — In: 125years Hungárián Geological Survey, Studies. —Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 3-5
Gaál, G. & Kuti, L. 1994: The Hungárián Geological Survey — the near pást the present and the future. —In: 125 years Hungárián
Geological Survey, Studies. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 41-52.
1995
Gaál G. & Brezsnyánszky K. 1995: A környezetgeológia szerepe a nemzeti földtani intézetek (national geological surveys) stra¬
tégiájában: európai gyakorlat és hazai koncepció. —In: Környezet = érték. A földtan a természetes és épített környezet védelméért. —
Országos Konferencia Siófok, 1995. november 22-24., 1-7.
1996
Gaál G. & Brezsnyánszky K. 1996: Future role of the Geological Surveys in the development of Central Europe. — Anuarul Institutului
Geologic al Romaniei. 69/1, p. 212.
1997
Sorjonen-Ward, P., Gaál, G. & WeiHed, P. 1997: Proterozoic granite-related gold deposits in the Fennoscandian Shield. — In:
IUGS/UNESCO deposit modeling program workshop, August 31 - September 14, 1997, Kazakhstan and Kyrgyzstan. Paleozpic
granite-related Au, Cu, Mo, W, REE deposits and epithermal gold deposits: programúié, abstracts and excursion guidebook.
Budapest: Hungárián Geological Survey, 45^49.
2000
Gaál, G. 2000: Assessment of environmental risks by airborne geophysical techniques validated by geophysical field measurements
(AERA). — In: Workshop on the protection ofEuropean water resources: contaminated sites - landfills - sediments: pro gress review
2000, 21-23 June 2000, Venice, Italy. Novara: Enichem, 191-196.
Gaál, G. (ed.) 2000: Application of geoscience mapping and related geoscientific products in the 21 st century. — 31 st International
Geological Congress, Rio de Janeiro, August 15-16, 2000: abstracts. Espoo: Geological Survey of Finland. 35 p.
2001
Gaál, G. 2001: Geological surveys and geoscience mapping in the beginning of 2000. — In: International seminar on the role of
geological surveys in the 21 st century, March 5-6, 2001, Kolkata, India: abstracts and briefhistory ofother geological surveys.
Kolkata: Geological Survey of India, p. 11.
Gaál, G., Hánninen, P., Lahti, M. (ed.), Schmidt-Thomé, R, Sulkanen, K., Vanhala, H., Buckup, K., Sideris, G., Zervos, F., Stoll,
R., Viehweg, M. & Boom, H. de 2001. AERA: assessment of environmental risks by airborne geophysical techniques validated by
geophysical field measurements: finai report. — Luxembourg: European Commission. 204 p.
2002
Fabbri, A. G., Gaál, G. & McCammon, R. B. (eds) 2002: Deposit and geoenvironmental models far resource exploitation and
environmental security. NATO Science Series. Series 2. Environmental security 80. — Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 532
p. +CD-ROM.
Schmidt-Thomé, P., Lahti, M. & Gaál, G. 2002: Application of airborne radiometric surveys in the mapping of areas with high natural
or anthropogenic ionizing radiation. — In: Natural ionizing radiation and health: proceedings from a symposium held at the
NorwegianAcademy of Science andLetters, Oslo 6-7 June 2001. Oslo: Norwegian Academy of Science andLetters, 25-31.
302
In memóriám Dr. Gaál Gábor
2003
Rasilainen, K., Gaál, G., Baker, J., Buckup, K., Meuer, R. de, Maucec, M., Marwick, D., Williamson, M., Sideris, G. &
Sotiropoulos, P. 2003: A non-destructive pulse neutron multiple detector tool fór use in environmental, hydrocarbon and mineral
exploration work, — In: Mineral exploration and sustainable development: proceedings ofthe Seventh Biennial SGA Meeting,
Athens, Greece, 24-28 August 2003. Rotterdam: Millpress, 1013-1014.
Rasilainen, K. & Gaál, G. 2003: NuPulse: a non-destructive pulse neutron multiple detector tool fór environmental logging and
monitoring. — In: 3rd SENSPOL workshop: monitoring in polluted environments fór integrated water-soil management, Kraków,
Poland, 3-6 June, 2003. 1 p.
2007
Kaija, J., Baker, J., Bálint, M., Gaál, G., Gondar, K., Leveinen, J., Medgyesi, P., Réti, L. & Savici, L. 2007. Sustainable management
and treatment of arsenic-bearing groundwater in Southern Hungary. — In: 15th Meeting of the Association ofEuropean Geological
Societies. Georesources and public policy: research, management, environment, 16-20 September 2007, Tallinn, Estonia: abstracts.
Tallinn: Geological Society of Estonia, 24-25.
Gaál, G. 2007: Suomen kallioperágeologian ja malmitutkimuksen kehitys. — Geologi 59/4,112-118.
Szőcs T f , Tóth Gy., Brezsnyánszky K. & Gaál G, 2007: Magyar-szlovák határmenti közös felszín alatti víztestek környezetállapota és
fenntartható használata (ENWAT). — XIV. Konferencia a felszín alatti vizekről, Balatonfüred, 2007/03/28-29, Felszín Alatti Vizekért
Alapítvány, Program és Az előadások összefoglalói, p. 11.
Szőcs T., Tóth Gy., Brezsnyánszky K. & Gaál G. 2007: Magyar-szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és
fenntartható használata (ENWAT). — A Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, Sopron, Program és az előadások kivonata,
30-31.
2008
Leveinen, J., Kaija, 1, Gaál, G., Kordik, J., Szöcs, T., Tóth, Gy., Bartha, A., Havas, G., Brezsnyánszky, K., Malik, P., Michalko,
J., Bodis, D., Slaninka, I., Svasta, J., Kun, E., Pethö, S. & ÁCS, V. 2008. Water management of three Slovakian-Hungarian
transboundary groundwater bodies. — In: IV International Symposium on Transboundary Waters Management, Thessaloniki,
Greece, 15-18th October2008: abstracts. Thessaloniki: Aristotle University of Thessaloniki 4p.
Brezsnyánszky, K., Malik, P., Gaál, G., Szöcs, T., Tóth, G., Bartha, A., Havas, G., Kordik, J., Michalko, J., Bodis, D., Svasta, J.,
Slaninka, I., Leveinen, J., Kaija, J., Gondár-Söregi, K., Gondár, K., Kun, É., Pethö, S. & Ács, V. 2008: ENWAT: Hungarian-
Slovakian transboundary groundwater bodies. — European Geologist 26,37-41.
2010
Gaál G. & Brezsnyánszky K. 2010: Kell egy új OPNI-ügy?— Népszabadság, 2010. szeptember 3., Fórum rovat, p. 15.
2011
Gaál, G., Baker, J., Cassard, D., Grundfelt, B., D’Hugues, P., Kaija, J., Kurylak, W., Spiteri, A. & Weihed, P. 2011: New aspects
of exploration and mining in Europe — ProMine. — In: 8th Fennoscandian Exploration and Mining, 1-3 November 2011, Levi -
Lapland, Finland: programúié and abstracts, 50-51.
2012
Gaál, G., Cassard, D., Bertrand, G., Schaeben, H., Royer, J.-J., Weihed, P., Skyttá, P. & Bauer, T. 2012: Pan-European mineral
resource assessment: the ProMine Project [Electronic resource]. —In: Proceedings ofthe 34th International Geological Congress
2012, 5-10 August 2012, Brísbane, Australia. Canberra: Australian Geosciences Council, 2634. CD-ROM.
Michael, C., Arvanitidis, N., Gaál, G., PapavasiLeiou, K., Iliadis, A. & Christidis, C. 2012: Orogenic mineralizations — a new
exploration target fór gold-polymetallic őre deposits in Greece (Electronic resource]. — In: Proceedings ofthe 34th International
Geological Congress 2012, 5-10 August 2012, Brísbane, Australia. Canberra: Australian Geosciences Council, 1277. CD-ROM.
Gaál, G. & Rasilainen, K. 2012: Prediction of gold and nickel-copper deposits in Central Finnish Lapland — verification after 28 years.
— In: Workshop on Mineral resources potential maps: a tool far discovering future deposits, 12-14th March, 2012, Nancy, Francé:
Abstract book. Nancy: Nancy-Université-INPL, 25-26.
Cassard, D., Bertrand, G., Maldan, F., Gaál, G., Kaija, I, Angel, J. M., Arvanitidis, N., Ballas, D., Billa, M., Christidis, C.,
Dimitrova, D., Eilu, P„ Filipe, A., Grazea, E., Inverno, C., Kauniskangas, E., Lintinen, P., Maki, T., Matos, J„ Meliani, M.,
Michael, C., Mladenova, V., Navas, J., Niedbal, M., Perantonis, G., Pyra, J., Santana, H., Serafimovski, T„ Serrano, J. J.,
Strengel, J., Strzelecki, M., Tasev, G., Tornos, F. & Tudor, G. 2012: ProMine pan-European Mineral Deposit database: a new
dataset fór assessing primary mineral resources in Europe. — In: Workshop on Mineral resources potential maps: a tool far
discovering future deposits, 12-14th March, 2012, Nancy, Francé: abstract book. Nancy: Nancy-Université - INPL, 9—13.
Hírek, ismertetések
■/fi-: ^_ üi-íaJ'
^Sarían Qeoloqicaníí^'
143/3, 303-306., Budapest, 2013
Összeállította: Cserny Tibor, Palotás Klára
Események , rendezvények -
XVI. Congress of Hungárián Geomatematics and the V.
Congress of Croatian and Hungárián Geomatematics
Mórahalom, 2013.05.30 - 06. 01.
A rendezvény főszervezője a Geomatematikai és Számítás-
technikai Szakosztály, valamint az Alföldi Területi Szervezet volt,
társszervezőként közreműködött a Horvát Geológiai Társaság és a
Szegedi Tudományegyetem.
Az évente megrendezésre kerülő konferencia célja a geológia,
és a geológiához kapcsolódó tudományterültek adatfeldolgozási¬
statisztikai stratégiáinak ismertetése, elemzése, megvitatása.
A rendezvényen mintegy 50 résztvevő 27 előadása hangzott el
angol nyelven, magas szakmai színvonalon. A rendezvény dísz¬
vendége volt többek között Jasenka Sremac, a Horvát Geológiai
Társaság elnöke- aki köszöntő beszédében kiemelte a két ország
közös tudományos munkájának fontosságát. Magyar részről
Sőreg Viktor, társeluöki minőségében képviselte a Társulatot,
illetve a rendezvény díszvendége volt Bérczi István a MÓL Nyrt.
elnöki főtanácsadója.
A horvát fél részéről az INA, a Zágrábi Egyetem és a Horvát
Geológiai Társaság képviseltette magát. Magyar részről a MÓL, a
Mecsekére Zrt., az MFGI, az RHK Kft., a Geochem Kft., a
Kőmérő Kft, a Platán Mérnöki Iroda, a BME, az IAMG Szegedi
diákszekciója, és a Szegedi Tudományegyetem képviseletében
hangzottak el előadások.
Az első napon a CH-szekció előadásai zajlottak.
A második nap előadásai a társtudományok jegyében teltek,
melyet a késő délutáni órában a workshop követett. Ennek témája a
mérés és/vagy modellezés, eredeti címen: „Measure and/or
Modeling” volt, amely komoly szakmai vitát váltott ki. A szakmai
programot követően a résztvevők látogatást tehettek a rendezvény
helyszínéhez közel található Nagyszéksósi Bivaly rezervátumban.
A harmadik napon a térinformatika matematikai alkalma¬
zásainak ismertetésével zárult a három napos konferencia.
Az ifjú szakemberek — a diákszekció — résztvevői bemutat¬
hatták legújabb kutatási eredményeiket, előadásaikra a tematikus
szekciókon belül került sor.
A háromnapos esemény zárásaként mind a konferencia részt¬
vevői, mind pedig a magyar és horvát szervezők reményüket fejez¬
ték ki, hogy a sikeres konferencia fényében a következő években
ismét találkozhatnak és megvitathatják a legújabb geomatema¬
tikai, geostatisztikai és térinformatikai ismereteket, problémákat.
Csökmei Bálint
Beszámoló a 16. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésről
2013. május 23-25, Orfű
Idén tavasszal, a Társulat Őslénytani és Rétegtani Szakosz¬
tályának vezetése immár tizenhatodik alkalommal rendezte meg
az Őslénytani Vándorgyűlést. 12 év elteltével ismét a Mecsekbe
látogattunk el, a helyszín ezúttal az Orfű melletti Rácz Tanya volt.
Örvendetes, hogy az idei Vándorgyűlésre többen jelentkeztek,
mint az elmúlt években; a regisztrált résztvevők száma 61 volt. A
háromnapos rendezvény első és harmadik napján a kollégák 36
előadást tartottak és 16 posztert mutattak be. A bejelentett előadá¬
sok nagy száma miatt az idén a korábbi 15 perc + 5perc vita helyett
csak 15 perc jutott egy-egy előadásra.
A program így meglehetősen zsúfolt és ugyanakkor izgalmas
is volt. Földtani kor, rendszertani csoport és munkamódszerek
tekintetében egyaránt változatosnak bizonyult az elmúlt egy év
hazai őslénytani eredményeit felsorakoztató ülés. Idei vendég-
előadónk Frédéric Lacombat (Musée de Paléontologie de Chilcac,
Franciaország) volt, aki „Phylogeny of the Plio-Pleistocene rhinos
of Europe” címmel tartott előadást.
A korábbiaknak megfelelően a szakosztály vezetősége az idén
is díjazta a legjobb előadásokat, ill. posztereket. Ennek kapcsán az
alábbi kategóriákban a következő eredmények születtek:
Hallgatói kategória
Első helyezett: Karádi Viktor, második helyezett: Zsiborás
Gábor, harmadik helyezettek: Botka Dániel és Braun Benjámin.
PhD kategória
Első helyezett: Virág Attila, második helyezett: Kocsis Tibor
Ádám, harmadik helyezettek: Botfalvai Gábor és Bodor Emese.
A rendezvény második napja hagyományosan terepbejárás. A
program során a Mecsek és a Villányi-hegység néhány nevezetes
lelőhelyét keresték fel a résztvevők. A megállók időrendi sorrend¬
ben a következők voltak: Kishajmás, (kárpáti-badeni slír); Ko¬
vácsszénája, (badeni és szarmata faunás mészkő); Pécs, (Remete¬
rét), (triász dolomit álkövületekkel); Réka-völgy, (toarci, halas
pala) és Villány (Templom-hegy, Somssich-hegy) (triász dolomit
hüllőmaradványokkal). Akirándulás egyes pontjain a lelőhelyeket
kiválóan ismerő kollégák (Baranyi Viktória, Dulai Alfréd,
Galácz András, Konrád Gyula, Raucsik Béla, Sebe Krisztina és
Ősi Attila) tartottak vezetést.
A vándorgyűlésről készült 65 oldalas programfüzet az elő¬
adások és poszterek kivonatát és a kirándulásvezetőt egyaránt tar¬
talmazza. A rendezvényt a Hantken Miksa Alapítvány és a Magyar
Természettudományi Múzeum támogatta.
Főzy István
A Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése
Veszprém 2013. július 4-6.
A Társulat a Pannon Egyetem Mérnöki Karának közreműkö¬
désével rendezte meg soron következő Földtudományi Vándorgyű¬
lését és Kiállítását, amelynek témája a „Földtudományok a fenn¬
tartható gazdaság érdekében” volt. A rendezvény társszervezője a
Magyai - Geofizikusok Egyesülete és az Országos Magyar Bányá¬
szati és Kohászati Egyesület volt.
A háromévente megrendezésre kerülő Vándorgyűlés célja,
hogy bemutassa a hazai tudományos kutatások legújabb ered¬
ményeit a földtan, a geofizika, a környezettudomány és a bányászat
területéről annak érdekében, hogy a szakma, a döntéshozók, és a
nagyközönség figyelmét felhívja a földtudományok megkerülhe¬
tetlen szerepére a 21. század fenntartható gazdaságának megte¬
remtésében és társadalmi vonatkozásaiban.
Az első nap délutánján a város és a környező települések
nagyközönségét invitálták a szervezők érdekfeszítő ismeretter¬
jesztő előadásokra.
304
Hírek, ismertetések
A konferencia résztvevői köre és témakörei
A rendezvény fővédnöke és a rendezvény első köszöntője a
Pannon Egyetem rektora, Prof. Friedler Ferenc volt. Rajta kívül a
résztvevőket üdvözölték a rendezvény további védnökei: Porca
Gyula Veszprém polgármestere. Prof. Bíró Péter akadémikus, a
MTA Veszprémi Területi Bizottságának elnöke és Dr. Tamaga
Ferenc a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese.
Köszöntőt mondott Dr. Fancsik Tamás a Magyar Geofizikusok
Egyesületének elnöke, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
igazgatója, valamint Dr. Gagyi Pálffy András az OMBKE ügy¬
vezető igazgatója. A rendezvényt Dr. Baksa Csaba, a Magyarhoni
Földtani Társulat elnöke nyitotta meg.
A szakmai előadások előtt Kercsmár Zsolt geológus játszott
húros hangszereken hangulatos, szép muzsikát.
A plenáris előadások keretében a résztvevők átfogó képet
kaphattak az EU nyersanyag és innovációs politikájáról, a hazai
szénhidrogén- és geotermikusenergia-kutatás helyzetéről, továbbá a
földtan és a geofizika múltbeli jelenkori és ajövőbeli kihívásairól.
Újdonságként, az érdeklődő nagyközönség számára is kerül¬
tek a programba a földtudományi ismeretterjesztő előadások. Ezek
népszerű és aktuális témákat mutattak be közérthető stílusban a
közelmúltban megalakult Bakony-Balaton Ceoparkról, a 2013-
ban maximumot elérő naptevékenység földi hatásairól és vála¬
száról, az iharkúti dinoszaurusz kutatás eredményeiről és perspek¬
tívájáról, valamint a bor és a geológia szoros kapcsolatáról.
A Vándorgyűlés második napján két párhuzamos szekcióülés-
sorozatban az alap és alkalmazott földtudományi kutatások ered¬
ményeit ismerhették meg a résztvevők. A szép számban látogatott,
klasszikusnak mondható geofizikai, földtani, bányászati és geo-
matematikai témájú előadások mellett helyet kaptak természet-
védelmi, mérnökgeológiai és környezetföldtani, továbbá kármen¬
tesítési témák is.
Elsősorban fiatal előadókkal és a folyamatban lévő kutatások
részeredményeit bemutató kollégák munkáival ismerkedhettek
meg az érdeklődők a poszterszekcióban.
A Vándorgyűlés programját színesítendőén, az alábbi kiállítók
jelentek meg szóróanyaggal és szakmai poszterekkel:
Nagykanizsai Olajipari Múzeum, Bakony-Balaton Geopark,
Zerlux Kft., Elgoscar-2000 Kft.
A harmadik napon zajló terepbejárás során a régió védett föld-
tudományi értékeit (úrkúti őskarszt; Tapolcai-medence, tanúhegyek;
Káli-medence, kőtenger; Tihanyi-félsziget), továbbá felhagyott és
jelenleg is működő bányák földtani szelvényeit (pulai pliocén
piroklasztit; balatonrendesi permi homokkő, kisőrspusztai pannó-
niai homok) tanulmányozhatta a mindvégig számos és lelkesen
aktív résztvevő.
A háromnapos rendezvény szakmai programját hangulatos és
színvonalas baráti összejövetelek színesítették. Az első napi foga¬
dáson fellépett a Balatonarácsi Koloska Szenior néptánc-együttes,
míg a második nap estéjén a tihanyi Ferenc-pincészetben borkós¬
tolóval egybekötött, balatoni ízeket bemutató vacsorán folytatód¬
tak a jó hangulatú baráti beszélgetések.
A Vándorgyűlés eredményei
A Vándorgyűlésen bemutatásra kerültek a 2010-ben megren¬
dezett Szegedi Földtani Vándorgyűlés óta eltelt időszak legújabb
földtani, geofizikai és bányászati vonatkozású eredményei.
A rendezvényen 110 résztvevő 41 előadást és 5 posztert mutatott
be, döntő többségében magas szakmai színvonalon.A Veszprémi
Vándorgyűlésen képviseltette magát az ELTE, a Miskolci Egyetem,
a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapest
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Több előadást mutattak
be a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal munkatársai. A földtudományok
nemzetgazdasági szerepét a Mól Nyrt., a Zerlux Hungary Kft., az
RHK Kft., MAL Zrt. és az Elgoscar-2000 Kft. munkatársainak
előadásai mutatta be. Természetvédelmi témában a Bakony-Balaton
Geopark és a Novohrad-Nógrád Geopark képviseltette magát.
Az ifjú szakemberek egy része a poszterszekcióban mutathatta
be legújabb kutatási eredményeit.
A háromnapos esemény zárásaként a konferencia résztvevői és
a szervezők reményüket fejezték ki, hogy e történelmi hagyomá¬
nyú rendezvénysorozat folytatásaként a következő években ismét
találkozhatnak és megvitathatják a legújabb föld- és környezet-
tudományi problémákat.
A Vándorgyűlésen Cserny Tibor által készített fényképek, a
városi TV felvétele, valamint a megyei újság online változatában
megjelent ide vonatkozó cikk elérhetősége megtalálható az MFT
honlapján.
Hámor Tamás, Hámorné Vidó Mária
AIX. Földtani Veszélyforrás Konferencia
2013. június 5-6. Visegrád
1996 őszén Buthíné Béréi Ernával (BM) kitaláltuk, hogy az
1975 óta működő Pincék és más mesterséges üregek okozta veszély¬
elhárítási Tárcaközi Bizottság mintájára megszervezzünk a partfal-
omlások megelőzésére a preventív támogatási rendszert. Szeren¬
csére Kuncze Gábor akkori belügyminiszter úr támogatta a kezde¬
ményezést és a program az 1015/1997. (1.15.) Kormányhatározattal
elkezdődött 340 mFt támogatási kerettel. A partfalprobléma föld¬
tani, geotechnikai, morfológiai, hidrogeológia és antropogén okai¬
nak feltárása, megértése a lehetséges védekezési módok bemutatása
érdekében elkezdtem szervezni egy konferenciát. Kiderült, hogy ezt
intézményi háttér nélkül nem lehetséges. Ezért a szervezést hivata¬
losan a Magyar Geológia Szolgálat és a Magyarhoni Földtani Társu¬
lat végezte, a gyakorlatban Zimmermann Katalin és én.
Voltak ellenérzések is a Pakson megrendezett 1. Partfal Konfe¬
rencia iránt, de ezzel együtt nagyon sikeres lett, amit. a 125 fő
regisztrált részvevő is mutat. 2001-től Madaras Attila lett az
összevont pince-, partfal- és földcsuszamlás veszély-elhárítás
szakértői bizottság elnöke és a konferenciát is átneveztük Földtani
Veszélyforrás Konferenciára. Ettől az évtől kezdve védnökünk az
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A konferenciákat változó helyszíneken rendeztük és kialakult
egy 50 fő körüli állandó résztvevői kör, de mindig jöttek újak, míg
mások elmaradtak. Az idén kilencedik alkalommal Visegrádon
megrendezett konferencián 75 regisztrált részvevő volt, 17 előadás
hangzott el és 2 poszter bemutató is volt. Az eredeti téma megtar¬
tása mellett újabbak is tárgyalásra kerültek. Az aktuális téma:
Együtt élés: a természetes partfalakkal, a földcsuszamlásokkal, a
térfogatváltozó agyagtalajokkal, az alábányászott, alápincézett
területek okozta veszélyekkel, a klímaváltozással.
Minden konferenciának volt valami extra programja, vagy egy
olyan külső körülmény, ami emlékezetessé tette. Ilyen volt a 2003-
ban a paksi atomerőmű balesete, vagy az idei év rekord árvize, ami
miatt bizony sokan otthon maradtak. Izgalmas volt nézni a
szállodából az előadások szünetében hogyan emelkedik Duna
vízszintje óráról órára. A résztvevők között is voltak, akik beálltak
homokzsákokat tölteni.
Idén tavasszal az első három hónapban az átlagos évi csapa¬
dékmennyiség bő fele kb. 400 mm hullott sok helyen. A bejelentett
Földtani Közlöny 143/3 (2013)
305
vis maior események száma is magas volt, 160 helyszínről készí¬
tettünk szakvéleményt. Nagyon sok előadás kapcsolódott ezekhez
az eseményekhez is, de több előadás még a 2010. évi rekord
csapadékos évben bekövetkezett földtani katasztrófák felszámo¬
lásának tapasztalatairól szólt. Örömmel vettem tudomásul, hogy
végre a geológus kollégák körében is elfogadottá vált ez a témakör,
ez a konferencia. Előadásaikban értékes alapkutatási eredmé¬
nyekről számoltak be. Az előadások listája, illetve az összefog¬
lalók a MFT honlapján elolvashatok. Sajnáltam, hogy a költségek
növekedésével, a szponzorációk érthető csökkenésével idén már
nem tudtam meghívni a Vivát Bacchus énekegyüttest.
Én a továbbiakban külföldön kívánok dolgozni. Remélem, van
olyan fontos ez a téma, hogy ez a sikeres konferenciasorozat nem
szakad meg és lesz, aki átveszi a szervezést.
Oszvald Tamás
„A magyarországi ásványi nyersanyagok aktuális
ásványvagyon-értékelési, -kutatási kérdései és bányászati,
kitermelési lehetőségei” előadói nap 2013. június 13.
A rendezvényre az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság székházá¬
ban került sor, szervezője az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság X.
sz. Föld- és Környezettudományok Szakbizottsága Földtani és
Bányászati Munkabizottsága, Magyarhoni Földtani Társulat Dél¬
dunántúli Területi Szervezete (MFT) volt.
Társrendezői az Országos Magyar Bányászati és Kohászati
Egyesület Mecseki Csoportja (OMBKE), a Magyar Földtani és
Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
voltak.
A rendezvényt a MÓL Nyrt. és a Wildhorse Energy Kft. támo¬
gatta.
Az egész napos rendezvényen a témához kapcsolódóan 10
előadást, egy 1 cégbemutatót (külszíni bányászati rendszereket és
alkatrészeket gyártó cég) és egy felkért hozzászólást (Gagyi-
Pálffy András — Országos Magyar Bányászati és Kohászati
Egyesület) hallgathatott meg a mintegy 79 résztvevő. Az elő¬
adások időtartama elérte az 1-1 órát. Amelyekhez többnyire több
hozzászólás és intenzív vita is kapcsolódott. Ezek a hozzászólá¬
sok, viták bizonyították a téma fontosságát, a szakmai érdeklődést,
a bányászati és geoszakemberek elhivatottságát, felelősségérzetét.
A zárszó idején is még 50 fő fölött volt a résztvevők száma.
Az előadói nap többek között az ásványvagyon-nyilvántartás,
készletszámítás nemzetközi és hazai rendszereinek áttekintésével,
harmonizációjával, az alkalmazott ásványi nyersanyagok kutatásá¬
hoz, kitermeléséhez kapcsolódó jogszabályi változások bemutatá¬
sával és azok következményeivel, a mecseki uránbányászat újra¬
indításának szabályozási kérdéseivel foglalkozott.
Ezeken kívül ásványi nyersanyagkutatási témakörhöz kapcso¬
lódó kutatási és feldolgozási eredmények, módszerek is bemu¬
tatásra kerültek a szén- és érckutatás területén (pl. Dél-Dunántúl
antimon, indium, berillium, magnézium, kobalt, nióbium,fluorit,
platina csoport, gallium, ritkaföldek, germánium, tantál, grafit,
wolfram lelőhelyeinek, és indikációinak a vizsgálata).
A magyarországi bauxitbányászat elmúlt 25 éves történetéről,
a bauxit ásványinyersanyag-értékeléséről, adat- és mintamegőrző
tevékenységéről is, halhattunk egy előadást.
Hámos Gábor
Emlékezés Dr. Miháltz Istvánné Dr. V. Faragó Máriára
(1913. június 22 - 2010. augusztus 16.) születése 100.
évfordulóján
A megemlékezést—a család kezdeményezésére — az egykori
két földtani munkahely: a Szegedi Egyetem, és a Magyar Földtani
és Geofizikai Intézet valamint a Magyarhoni Földtani Társulat
részvételével június 22-én tartották. Az intézmények képvisele¬
tében megjelentek az eseményen azok a Miháltz Istvánnéval
korábban együtt vagy egymás mellett dolgozó munkatársak, akik
nagy tisztelői voltak a kiváló pollenkutatónak.
Az ünnepséget Miháltz Gábor nyitotta meg és felkérte a
Szegedi Egyetem egykori hallgatóját, Dobos Irmát a megem¬
lékezés megtartására.
Dobos Irma
Személyi hírek -
Augusztus 20-án kiemelkedő muzeológiai tevékenységéért
Móra Ferenc díjat kapott Dr. Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem
Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszékének tanszékvezető egye¬
temi docense, muzeológus.
Gyászhírek
Szomorú szívvel tudatjuk hogy Dr. Gaál Gábor, a Magyar
Állami Földtani Intézet volt Igazgatója 2013. június 16-án elhunyt.
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy életének 87. évében elhunyt
Dr. Siposs Zoltán, aki hosszú évtizedekig volt aMÁFI munkatársa.
Emlékük szívünkben és munkáikban tovább él!
Könyvismertetés -
Márton Mátyás: A Világtenger kartográfus szemmel
ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék,
Budapest, 2012., 358 oldal
A Föld felszínének 71%-át, közel 362 millió km 2 -t, tenger
borítja. A földtörténet során az óceánok elhelyezkedése, kiterje¬
dése, jellege éppúgy állandó változáson ment át, mint a száraz¬
földeké, üledékei a geológiai múlt nyomozásának eszközei. Az
óceánokat tartjuk a földi élet bölcsőjének, és napjainkban is a
Világtenger adja bolygónk életterének nagy részét, itt található a
bioszféra túlnyomó része. A vízszint dinamikus emelkedése és
süllyedése közvetlen befolyással van a szárazföldi életterekre, az
emberi civilizáció alakulására.
Az óceánok és tengerek morfológiájával, mélységviszo¬
nyaival, térképi ábrázolásuk, nevezéktanuk szerteágazó proble¬
matikájával foglalkozik Márton Mátyás, az Eötvös Loránd Tudo¬
mányegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének
docense a közelmúltban megjelent könyvében. Három évtizedes
kutatásainak és adatgyűjtésének eredményeit a földtudományok
bármely ágát művelő szakember haszonnal forgathatja.
A könyv négy részből áll:
I. A tenger megismerésének és térképi ábrázolásának fejlődése.
II. Az általános mélységtérképek készítésének elvi modellje.
III. A Világtenger tagolása.
IV. Mellékletek.
306
Hírek, ismertetések
Az I. részben a Szerző kifejti a témaválasztás indokait, célját,
melyből kitűnik, hogy a földtudományokban érdekelt térkép¬
felhasználókat és oktatókat tekinti a legfontosabb potenciális
olvasóknak. Ismerteti kutatási módszereit is, melyek széleskörű
adatgyűjtésen alapulnak, ezt adatintegrálás, szintéziskészítés, és
visszacsatolásként azok gyakorlati próbája követi.
A Szerző elvezet bennünket a tengerhajózás történetébe, mely
egyidős az emberiség történelmével. Az ókori partmenti hajózási
kalauzoktól, a 13. századvégétől általánosan használt portolántérké-
peken keresztül, folyamatos fejlődést mutatnak a tengert ábrázoló
kartográfiai művek. A 19. század közepére befejeződik a Föld felszí¬
nének térképezése, a természettudományos kutatások a tengervíz
tulajdonságainak (sótartalom, vízhőmérséklet stb.) változásai mellett
a mélytengeri környezet kutatása félé fordul. A tengerfenék-térké¬
pezés mind pontosabbá válásához két dolog, a földrajzihely-meg-
határozás és a mélységmérési technika fejlődése kellett. A technikai
fejlődés és a Nemzetközi Geofizikai Év (1957. július 1. - 1958. de¬
cember 31.) világméretű tudományos együttműködési programja
biztosította azt az alapot, melyből az 1960-as évekre kinőtt a nagy¬
szerű földtudományi szintézis, a lemeztektonikai elmélet.
A fejezet végén a Szerző részletesen ismerteti a tanulmány
sarokkövének tekinthető GEBCO (General Bathymetric Chart of
the Oceans) térképeknek a 20. század eleién kezdődött, egymást
követő kiadásainak egyre pontosabb és adatgazdagabb sorozatát.
A II. rész elején a Szerző a Világóceán optimális ábrázolá¬
sának térképi vetületi feltételrendszerét tárgyalja. Az általa kifej¬
lesztett, a Baranyi IV. vetületbŐl származtatott osztott vetület
mellett teszi le a voksot, az így megszerkesztett világtérképen a
legideálisabb a Föld tengerrel borított felületeinek ábrázolása. Ezt
követően kartográfiai, ábrázolástechnikai szempontból elemzi a
mélységadatok generalizálási kérdéseit. Geológusok számára
különösen érdekes az a rész, ahol a tengerfenék és a kontinens-
szegély formakincsét földtudományi, lemeztektonikai alapokról
indítva elemzi, példákkal illusztrálva a leginkább megfelelőnek
tartott térképi ábrázolási módszereket. Az elemzés a térkép-
olvasás, értelmezés oldaláról is hasznos útmutatónak számít. Az
ábrázolástechnika mellett a térképi névraj z kérdéseivel foglalkozik
egy, akár önálló tanulmánynak is beillő, csaknem 50 oldal
terjedelmű fejezetrész. A Szerző próbál rendet vágni a földrajzi
nevek írásmódjának dzsungelében, mely legalább olyan sűrű erdő,
mint a földtani képződményeké, fogalmaké. Az átfedések és
hasonlóságok végtelenek, így a földtudományokkal foglalkozók,
szerzők, szerkesztők értékes támpontokat találhatnak munká¬
jukhoz a tanulmányban.
A III. rész táblázatosán, térképekkel, kivágatokkal illusztrálva
mutatja be a Világtenger óceánokra és tengerekre történő felosz¬
tását, az elhatárolás kritériumait. A tanulmányt irodalomjegyzék,
pontos tárgy- és névmutató egészíti ki.
A mellékletek között találjuk „A Világtenger térképeken”
című atlaszt. 14 táblán mutatja be az óceánok és tengerek sum-
merolt domborzatábrázolással készült, gazdag névanyaggal kiegé¬
szített térképeit. A summerolás igényes munkája Szíládi József
keze alól került ki.
A földtudományokkal foglalkozók haszonnal forgathatják a
könyvet.
A könyv kereskedelmi forgalomba nem került.
Brezsnyánszky Károly
|
Teodoro Enrique Pino Miranda (1 December 1946 – 2 July 2020) was a Mexican Roman Catholic bishop. Pino Miranda was born in Cucurpe, Sonora. He was ordained to the priesthood for the Archdiocese of Hermosillo in 1972. He was bishop of the Roman Catholic Diocese of Huajuapan de León, Mexico, from 2001 until his death in 2020.
Pino Miranda died on 2 July 2020 from cancer-related problems at a hospital in Hermosillo, Sonora at the age of 73.
References
1946 births
2020 deaths
Cancer deaths in Mexico
Mexican people
Roman Catholic bishops |
Internazionale F.C. Torino is a former football club which played in Italy.
Italian football clubs
Turin
1891 establishments in Europe
1900s disestablishments in Italy |
Christian Pander (born 28 August 1983) is a German football player. He plays for Schalke.
Club career statistics
|-
|2004/05||rowspan="6"|Schalke||rowspan="6"|Bundesliga||24||1
|-
|2005/06||0||0
|-
|2006/07||16||2
|-
|2007/08||17||1
|-
|2008/09||17||1
|-
|2009/10||||
74||5
74||5
|}
International career statistics
|-
|2007||2||1
|-
!Total||2||1
|}
References
1983 births
Living people
German footballers
Sportspeople from North Rhine-Westphalia |
The 2013 FIFA U-20 World Cup was the nineteenth edition of the FIFA U-20 World Cup. It ran from 21 June to 13 July 2013. France won the tournament and their first U-20 World Cup, and thus became the first nation to win all five FIFA 11-a-side men's titles (FIFA World Cup, FIFA Confederations Cup, FIFA U-20 World Cup, FIFA U-17 World Cup, and Olympic gold medal).
Bids
At the deadline date of 17 January 2011, three member associations confirmed they would be bidding for the event. Neither Turkey nor Uzbekistan had ever been hosts to a FIFA competition, while the United Arab Emirates were hosts of the U-20s in 2003.
Turkey
United Arab Emirates
Uzbekistan
Zimbabwe (withdrew bid)
Venues
Qualification
In addition to host nation Turkey, 23 nations qualified from six separate continental competitions.
1. Teams that made their debut.
Organization and emblem
To mark the one year countdown date to the competition, FIFA, as well as members of the Turkish FA, announced that the emblem would be presented to the media on 25 June 2012 at Ciragan Palace Mabeyn Hall in Istanbul. Details of the ticketing access were made publicly available on 30 November 2012.
Host city logos for each participating stadium were shown to the general public on 20 March 2013, with each taking inspiration from their surroundings. The official logo included an Evil Eye protector, worn or hung inside Turkish homes to bring luck.
Mascot
The mascot for the tournament was called Kanki, a blue-eyed Kangal puppy.
Theme song
The official theme song for the tournament was Yıldızlar Buradan Yükseliyor, which is translated as Building Bridges for Rising Stars, performed by Turkish rock band Gece.
Draw
The final draw was held at the Grand Tarabya Hotel in Istanbul on 25 March 2013, at 19:00 local time.
On 12 February 2013, FIFA announced the procedure of the draw. The 24 teams were divided into four differing pots:
Pot 1: Hosts and continental champions of five confederations (except OFC)
Pot 2: Remaining teams from AFC and CAF
Pot 3: Remaining teams from CONCACAF and CONMEBOL
Pot 4: Remaining teams from OFC and UEFA
Prior to the draw, Turkey was assigned to position C1, and Spain was assigned to Group A. As a basic principle, teams from the same confederation could not be drawn against each other at the group stage, except in Group A where there were two teams from UEFA.
As the CAF U-20 Championship was not completed at the time of the draw, a separate draw took place at the tournament's conclusion on 30 March in Oran, Algeria to determine the groups where the second, third and fourth-placed CAF teams would play in.
Match officials
The 23 referee trios were announced by FIFA on 13 May 2013.
Squads
Teams had to name a 21-man squad (three of whom had to be goalkeepers) by the FIFA deadline. The squads were announced by FIFA on 14 June 2013.
Group stage
The winners and runners-up from each group, as well as the best four third-placed teams, qualified for the first round of the knockout stage (round of 16).
The ranking of each team in each group was determined as follows:
points obtained in all group matches;
goal difference in all group matches;
number of goals scored in all group matches;
If two or more teams were equal on the basis of the above three criteria, their rankings were determined as follows:
points obtained in the group matches between the teams concerned;
goal difference in the group matches between the teams concerned;
number of goals scored in the group matches between the teams concerned;
drawing of lots by the FIFA Organising Committee.
All times are local, UTC+03:00.
Group A
Group B
Group C
Group D
Note: drawing of lots was used to determine the final positions of Greece and Paraguay, as the two teams finished level on points, goal difference, goals scored, and head-to-head record.
Group E
Group F
Ranking of third-placed teams
The four best teams among those ranked third were determined as follows:
points obtained in all group matches;
goal difference in all group matches;
number of goals scored in all group matches;
drawing of lots by the FIFA Organising Committee.
Knockout stage
In the knockout stages, if a match was level at the end of normal playing time, extra time was played (two periods of fifteen minutes each) and followed, if necessary, by a penalty shoot-out to determine the winner, except for the play-off for third place, where no extra time would be played as the match was played directly before the final.
Round of 16
Quarterfinals
Semifinals
Third place match
Final
Awards
The following awards were given out after the conclusion of the tournament:
Goalscorers
6 goals
Ebenezer Assifuah
5 goals
Bruma
Jesé
4 goals
Nicolás Castillo
Yaya Sanogo
Nicolás López
3 goals
Juan Quintero
Florian Thauvin
Farhan Shakor
Abdul Jeleel Ajagun
Aladje
2 goals
Ángelo Henríquez
Jhon Córdoba
Ante Rebić
Ahmed Hassan Koka
Jean-Christophe Bahebeck
Geoffrey Kondogbia
Kennedy Ashia
Frank Acheampong
Richmond Boakye
Ali Faez
Ali Adnan
Kwon Chang-hoon
Ryu Seung-woo
Olarenwaju Kayode
Aminu Umar
Gerard Deulofeu
Cenk Şahin
Giorgian De Arrascaeta
Abbosbek Makhstaliev
Sardor Rakhmonov
Igor Sergeev
1 goal
Joshua Brillante
Daniel De Silva
Jamie Maclaren
Christian Bravo
Felipe Mora
Andrés Rentería
Marko Livaja
Stipe Perica
Maykel Reyes
Kahraba
Trezeguet
Diego Coca
José Peña
Conor Coady
Harry Kane
Luke Williams
Paul Pogba
Jordan Veretout
Thibaut Vion
Kurt Zouma
Michael Anaba
Joseph Attamah
Moses Odjer
Seidu Salifu
Andreas Bouchalakis
Dimitris Diamantakos
Dimitris Kolovos
Kostas Stafylidis
Mohannad Abdul-Raheem
Ammar Abdul-Hussein
Mahdi Kamil
Saif Salman
Jung Hyun-cheol
Kim Hyun
Lee Gwang-hoon
Song Joo-hoon
Samba Diallo
Adama Niane
Marco Bueno
Jesús Corona
Jesús Escoboza
Jonathan Espericueta
Arturo González
Uvaldo Luna
Louis Fenton
Derlis González
Brian Montenegro
Jorge Rojas
Tiago Ferreira
Edgar Ié
Ricardo
Tozé
Paco Alcácer
Derik
Sinan Bakış
Hakan Çalhanoğlu
Salih Uçan
Okay Yokuşlu
Federico Gino
Felipe Avenatti
Rubén Bentancourt
Gonzalo Bueno
Daniel Cuevas
Luis Gil
Shane O'Neill
Diyorjon Turapov
1 own goal
Jozo Šimunović (playing against Chile)
Final ranking
Miscellanea
Trophy
The winners were the first team to receive an updated version of the trophy, with Rebecca Cusack and Thomas R. Fattorini of Thomas Fattorini Ltd, Birmingham taking over from Sawaya & Moroni as suppliers of FIFA competitions.
Vanishing spray
A “vanishing spray” made its FIFA debut (versions were already in use in CONCACAF and CONMEBOL competitions) during this tournament, with referees using it to denote the ten-yard mark for an opposing defence at time of free kicks.
Media coverage
Latin America
(All Latin America): ESPN and Fox Sports (broadcast 40 matches live)
South America and Caribbean: DirecTV Sports
Mexico and Central America: Sky Sports Latin America
: Caracol Televisión, RCN Televisión
: Monte Carlo TV, Teledoce and Tenfield / VTV (32 matches live on VTV or VTV Plus).
: SNT, Telefuturo, Tigo Sports (32 matches live on Tigo Sports or Tigo Sports Plus).
: TV Azteca, Televisa, TDN (32 matches live on TDN or TDN 2).
Asia
: antv, tvOne
Europe
: ARD, ZDF
: RTP
References
Other websites
FIFA U-20 World Cup Turkey 2013 , FIFA.com
RSSSF > FIFA World Youth Championship > 2013
FIFA Technical Report
FIFA U-20 World Cup
2013 in association football
2010s in Turkey
2013 in Asia
2013 in Europe
Football in Turkey
June 2013 events
July 2013 events |
William Worthington "Bill" Bain Jr. (30 July 1937 – 16 January 2018) was an American management consultant. He was known for his role as one of the founders of the management consultancy, Bain & Company. He was a vice-president at the Boston Consulting Group (BCG).
Bain died on 16 January 2018 at his home in Naples, Florida at the age of 80 from Alzheimer's disease complications.
References
1937 births
2018 deaths
Deaths from Alzheimer's disease
Disease-related deaths in Florida
Republicans (United States)
Businesspeople from Boston, Massachusetts
People from Tennessee |
<p>I'm so far really pleased with how simple it was to setup a menu that has a sliding cursor to show where you are hovering:</p>
<pre><code><template>
<div class="menu">
<div class="logo">
<span>**Logo Here **</span>
</div>
<div class="menuBar" ref="menuBar">
<ul>
<li v-for='topLevel in menu' :key='topLevel.id' :ref='topLevel.id' v-on:mouseover="moveCursor(topLevel.id)" >
<span><a :href="/topLevel.link/">{{ topLevel.text }}</a></span>
<ul>
<li v-for='child in topLevel.children' :key='child.text'>
<span><a :href="/child.link/">{{ child.text }}</a></span>
</li>
</ul>
</li>
</ul>
<div class="cursor" :style="{ left: cursorPosition, width: cursorWidth, visibility: cursorVisible }" ></div>
</div>
</div>
</template>
<script>
import { ref } from 'vue';
export default {
name: 'Header',
setup() {
const cursorPosition = ref('0px');
const cursorWidth = ref('0px');
const cursorVisible = ref('visible');
const menu = ref([
{
text: 'Device Access',
id: 'device_access',
children: [
{
text: 'Interactive',
link: '/connection_center'
},{
text: 'Reservation',
link: '/reserve_probe'
}, {
text: 'Reservation Vue',
link: '/reservation.html'
}
]
}, {
text: 'Automation',
id: 'automation',
children: [
{
text: 'Builder',
link: '/builder',
},{
text: 'Execution Results',
link: '/test_suite_execution_results'
},
]
}, {
text: 'Site Admin',
id: 'site_admin',
children: [
{
text: 'Accounts',
link: '/admin_accounts',
},{
text: 'Settings',
link: '/admin_settings',
}
]
},{
text: 'Reporting',
id: 'reporting',
children: [
{
text: 'Administrative',
link: '/administrative_reporting'
},{
text: 'Historical',
link: '/historical_reporting'
},
]
}, {
text: 'Help',
id: 'help',
children: [
{
text: 'User Documentation',
link: '/docs/'
},{
text: 'API Documentation',
link: '/apidocsindex'
}
]
}
]);
return {
menu,
cursorPosition,
cursorWidth,
cursorVisible
}
},
methods: {
mouseover: function(refId) {
this.moveCursor(refId);
},
selectCurrent: function() {
this.moveCursor(this.selectedMenuRef);
},
moveCursor: function(refId) {
var menuRect = this.$refs.menuBar.getBoundingClientRect();
var refItem = this.$refs[refId];
var width = refItem.offsetWidth;
var itemRect = refItem.getBoundingClientRect();
this.cursorPosition = (itemRect.left - menuRect.left) + "px";
this.cursorWidth = width + "px";
}
}
// {
// link: '/Session/logout', text: 'Logout',
// [
// { link: '#' event='preferences', text: 'Preferences',
// ]
// }
}
</script>
<!-- Add "scoped" attribute to limit CSS to this component only -->
<style lang="scss" scoped>
@import "../styles/_colors.scss";
div.menu {
position: fixed;
top: 0;
left: 0;
right: 0;
height: 65px;
background: $headerBackground;
border-bottom: 3px solid $headerBorder;
> .logo {
height: 72px;
padding-left: 10px;
padding-top: 3px;
float: left;
}
> .menuBar {
float: left;
height: calc(100% - 20px);
width: 900px;
margin: 15px 0 0 50px;
float: left;
position: relative;
> .cursor {
position: absolute;
height: 3px;
background: $menuCursor;
transition: left 0.2s ease-in-out, width 0.3s ease-in-out;
}
ul {
list-style-type: none;
display: block;
padding: 0;
margin: 0;
}
> ul {
width: 100%;
display: block;
> li {
float: left;
display: block;
text-indent: none;
position: relative;
margin: 0;
padding: 12px 25px 18px 15px;
&::after {
position: absolute;
top: 21px;
right: 10px;
width: 4px;
height: 4px;
border-bottom: 1px solid #000000;
border-right: 1px solid #000000;
content: "";
transform: rotate(45deg);
transition: border-color 0.2s ease;
}
&:hover {
> span > a {
color: $menuHover;
}
> ul {
height: auto;
transition: all;
transition-duration: 0.1s;
border: 1px solid $menuBorder;
border-top: none;
}
}
> span {
text-align: left;
font-size: 14px;
line-height: 16px;
> a {
text-decoration: none;
color: $menuText;
text-transform: uppercase;
}
}
> ul {
height: 0;
position: absolute;
top: 50px;
left: 0;
width: 175px;
background: $headerBackground;
border: none;
overflow: hidden;
margin: 0;
padding: 0;
> li {
margin: 0;
display: block;
padding: 0px 5px 10px 20px;
> span {
text-align: left;
font-size: 14px;
line-height: 16px;
> a {
text-decoration: none;
color: $menuText;
}
}
&:hover > span > a {
color: $menuHover;
}
}
}
}
}
}
}
</style>
</code></pre>
<p>I want to run the method selectCurrent after the menu is rendered to have the cursor hover over the current selected menu option, but everything I've tried so far blows up in undefined refs.</p> |
NCG 3021 is a small galaxy in the Leo Minor constellation. It is about 100 million light years from Earth.
References
Spiral galaxies |
The Kidal Region is a region in Mali.
Cercles
Kidal Region is divided into 4 cercles that contain 11 municipalities:
Abéibara
Kidal
Tin-Essako
Tessalit
Other websites
Kidal info
Regions of Mali |
Abilene is a city in the US state of Texas. It is the County seat of Taylor County. About 120,000 people live there.
History
The city of Abilene was started in 1881. Clabe Merchant named it after a city in Kansas. A lot of people came to live in the city. It soon became very important. Some people called it the 'Future Great City of West Texas.' A US Army base was built there in 1940. The base closed in 1945. After the base closed, it got changed to the Dyess Air Force Base. A lot of people work in the Air Force base today.
Sports
An American football team called the Abilene Ruff Riders is based in the city. They play their home games in the Taylor County Expo Center. Their colors are black, white and red.
References
Other websites
Official city website
The Handbook of Texas Online: Abilene, TX
Abilene Texas History
1881 establishments in the United States
1880s establishments in Texas
County seats in Texas |
<p>Getting this error on Archiving my app. Framework used is my own. So I cross checked. Bitcode in framework is Enabled. Not sure why am I getting this issue. These are the build settings in my framework : </p>
<p><a href="https://i.stack.imgur.com/pm89U.png" rel="noreferrer"><img src="https://i.stack.imgur.com/pm89U.png" alt="enter image description here"></a> </p>
<p>I followed <a href="https://medium.com/@heitorburger/static-libraries-frameworks-and-bitcode-6d8f784478a9" rel="noreferrer"><strong>this link</strong></a> but didn't work. Tried to set <strong>-fembed-bitcode</strong> in framework's project (not target, but project, since it is recommended in the link) setting.</p> |
In physical cosmology, baryogenesis is a process that is thought to have happened during the beginning of the universe.. It would create an imbalance in amount of matter and antimatter in the universe, called baryonic asymmetry. It an outstanding problem in modern physics.
References
Cosmology |
Leica could mean:
Leica Camera, a German camera manufacturer
Leica Geosystems AG, a company in eastern Switzerland that makes surveying and geomatics equipment
Leica Microsystems GmbH, a German company that makes microscopes and other precision optics |
Ira Jeffrey Glass (; born March 3, 1959) is an American public radio personality. He is the host and producer of the radio and television show This American Life. He also appeared in Morning Edition, All Things Considered, and Talk of the Nation. He was born in Baltimore, Maryland.
References
Other websites
Official website
1959 births
Living people
American atheists
American movie producers
American Jews
American radio personalities
American television presenters
Writers from Baltimore |
<p>I'm trying to bind an <code>asp:DropDownList</code> but I keep getting an error</p>
<blockquote>
<p>An exception of type 'System.Web.HttpException' occurred in
System.Web.dll but was not handled in user code</p>
<p>Additional information: DataBinding: 'System.Data.DataRowView' does
not contain a property with the name 'id_enabled'</p>
</blockquote>
<p>Here is my <code>SqlDataSource</code> </p>
<pre><code><asp:SqlDataSource
ID="sql_enabled_ddl"
runat="server"
ConnectionString="<%$ ConnectionStrings:Tip-Tour %>"
SelectCommand ="SELECT
id_enabled,
description
FROM
(
SELECT
1 AS id_enabled,
'true' AS description
UNION
SELECT
2 AS id_enabled,
'false' AS description
) AS passport_enabled">
</asp:SqlDataSource>
</code></pre>
<p>and my DropDownList</p>
<pre><code><asp:DropDownList
ID="DropDownList2"
runat="server"
DataSourceID="sql_enabled_ddl"
DataTextField="description"
DataValueField="id_enabled"
SelectedValue='<%# Bind("id_enabled") %>'
Width="87%">
</asp:DropDownList>
</code></pre> |
The Democratic Party of Virginia is the affiliate (associated with) of the Democratic Party. The Virginia Democrats are based in Richmond, Virginia.
As of 2022, the Democrats are the largest party in the Senate of Virginia. Federally, Virginia has voted for every Democratic presidential candidate since 2008. The Democrats also hold seven out of the 11 state's U.S. House seats and both of the state's U.S. Senate seats.
Organization
Local Democratic Committees
Local Democratic Committees assist the Democratic Party by locality, though they can contain several localities.
Central Committee
The Central Committee controls all matters of the Party. The committee can create an annual budget and the method to nominate candidates for statewide offices.
Current elected officials
Members of Congress
U.S. Senate
Democrats have controlled both of Virginia's seats in the U.S. Senate since 2008:
Class I: Tim Kaine (Junior Senator)
Class II: Mark Warner (Senior Senator, Vice Chair of Senate Democratic Caucus, Vice Chair of Senate Intelligence Committee)
U.S. House of Representatives
Out of Virginia's 11 seats in the U.S. House of Representatives, seven are held by Democrats:
VA-02: Elaine Luria
VA-03: Bobby Scott
VA-04: Donald McEachin
VA-07: Abigail Spanberger
VA-08: Don Beyer
VA-10: Jennifer Wexton
VA-11: Gerry Connolly
Statewide offices
As of 2022, Democrats control none of the three elected statewide offices.
Legislative leadership
President pro tempore of the Senate of Virginia: Louise Lucas
Senate Majority Leader: Dick Saslaw
Speaker of the Virginia House of Delegates: Eileen Filler-Corn
House Majority Leader: Charniele Herring
2019 Virginia political crisis
In 2019, all three of Virginia's statewide executive office holders, all Democrats, were in various controversies. Governor Ralph Northam's medical school yearbook page had featured a person in blackface and a person in a Ku Klux Klan hood, Lieutenant Governor Justin Fairfax was accused of having sexually assaulted a professor in 2004, and Attorney General Mark Herring was revealed to have worn blackface at a college party. Parts of the Democratic Party of Virginia told Northam to resign from the governorship, but he did not. The national Democratic Party remained silent, as Northam's and Fairfax's resignation would have meant that Republican Speaker of the House Kirk Cox would have become governor. Ultimately, none of the three accused resigned.
References
Virginia |
<p>We have a couchapp application with multiple users and a complex system of permissions.
Our models are of two kinds: Foo and bar.</p>
<p>Users have admin access to their own Foo and Bar, and can be given permission to see, change and delete other people's Foo and bar.</p>
<p>Example:</p>
<p>User Sabrina has these models:</p>
<pre><code>Foo {
_id: 1
}
Foo {
_id: 2
}
Bar {
_id:1
}
Bar {
_id:2
}
</code></pre>
<p>Of course the real models are larger documents.</p>
<p>She wants to give Giulia read access to her Foos, and read and write access to her first bar. She also wants Giulia not to be able to see her second Bar.</p>
<p>How can we model this kind of permissions in couchdb?</p>
<p>This is the solution we are using, but it seems a lot complex and we wonder if there's a simpler one:</p>
<p>We have a selection of roles:
<code>{username}:admin</code>: can read, write, delete everything on every database related to the user
<code>{username}:foos:read</code>: can read every document in the foos database related to the user
<code>{username}:foos:write</code>: can write every document in the foos database related to the user
<code>{username}:{bar}:read</code>: can read the Bar database related to the user
<code>{username}:{bar}:write</code>: can write the Bar database related to the user</p>
<p>When Sabrina register to the app, we create a new <code>sabrina-foos</code> database, and we give to the user Sabrina the role <code>sabrina:admin</code>.</p>
<p>The <code>sabrina-foos</code> database is created with a <code>_security</code> document granting access to roles <code>sabrina:admin</code>, <code>sabrina:foos:read</code>, <code>sabrina:foos:write</code>.</p>
<p>The <code>sabrina-foos</code> database is created with a validation function which allows write access to the roles <code>sabrina:admin</code>, <code>sabrina:foos:write</code>.</p>
<p>When Sabrina decides to let Giulia see her foos, we give Giulia the role <code>sabrina:foos:read</code></p>
<p>When Sabrina creates a new Bar called 'Bar 1', we create a new <code>sabrina-bar_1</code> database.</p>
<p>The <code>sabrina-bar_1</code> database is created with a _security document granting access to roles <code>sabrina:admin</code>, <code>sabrina:bar_1:read</code>, <code>sabrina:bar_1:write</code></p>
<p>The <code>sabrina-bar_1</code> database is created with a validation function which allows write access to the roles <code>sabrina:admin</code>, <code>sabrina:bar_1:write</code>.</p>
<p>Of course, being this a CouchApp, the creation of databases and editing of user models is handled by a Node Process.</p> |
Charles I Of Austria (17 August 1887-1 April 1922) was the last emperor of Austria and Bohemia from 1918-1922. He is also called Blessed Charles. He was also king of the Croatian Empire. When Ferdinand of Austria was assassinated, Charles became the Crown Prince of Austria.
Franz Joseph I of Austria died in 1916, and then Charles became king. The monarchy was abolished in 1918. He spent his final years trying to restore the monarchy but was exiled to Madeira. He died of respiratory failure on Saturday, April 1 1922 at 34.,
Legacy
he was famous for being king of austria
Other websites
Emperors and empresses
Kings and queens
1887 births
1922 deaths |
Parker Lee McDonald (May 23, 1924 – June 24, 2017) was an American jurist. He served as Chief Justice of the Florida Supreme Court. He was born in Sebring, Florida. He was a judge from the U.S. state of Florida. McDonald served as a Florida Supreme Court justice from 1979 to 1994, and was chief justice from 1986 to 1988.
McDonald died in Tallahassee, Florida on June 24, 2017, aged 93.
References
1924 births
2017 deaths
American judges
Politicians from Florida
US Democratic Party politicians |
<p>Here is the problem</p>
<p>i am executing raw sql queries in controller as</p>
<pre><code>var ctx=new DBModel();
public ActionResult Grid(string tbname,string query,object args)
{
var obj = Activator.CreateInstance(Assembly.GetExecutingAssembly().GetType("Demo.Models." + tbname));
dynamic queryresult;
queryresult=ctx.Database.SqlQuery(obj.GetType(),query,args).AsQueryable();
}
</code></pre>
<p>I am getting the result of query in queryresult when i am using</p>
<pre><code>queryresult=ctx.Database.SqlQuery(obj.GetType(),query,args);
</code></pre>
<p>but when when i am applying AsQueryable to it for operations like Count i am getting the error as</p>
<p>source is not IEnumerable<></p>
<p>Please Help to solve this</p> |
Nassenfels is a municipality in the district of Eichstätt in Bavaria in Germany.
References
Eichstätt (district) |
Brian Browne (March 16, 1937 – June 5, 2018) was a Canadian jazz pianist and composer.
Browne began performing in popular jazz venues in Ottawa and Toronto, and appearing in national weekly CBC Radio programs Adventures in Rhythm, The Browne Beat, Nightcap, Jazz Canada and others. His group, the Brian Browne Trio, performed as the house band on the CTV musical variety program The River Inn. In 1969 Browne appeared as one of four featured pianists, including Bill Evans, Erroll Garner and Marian McPartland, on the CBC television special The Jazz Piano.
Browne has recorded 11 albums on Capitol Records, RCA Victor, CBC JazzImage, and Sea Jam Recordings (now Triplet Records). He died of lung and throat cancer on June 5, 2018.
References
Other websites
brianbrowne.com
1937 births
2018 deaths
Deaths from lung cancer
Deaths from throat cancer
Canadian composers
Jazz pianists
Musicians from Montreal |
<p>I am trying to get a tkinter quiz to work for a school project but can't seem to get buttons to work. By virtue of how my loops work I cant make a function for this.</p>
<pre><code>ansBtn1 = tk.Button(self.master, text=question[3], command=(lambda: choice = question[3]))
ansBtn1.grid(row=1, column=0)
</code></pre> |
Williams syndrome (WS) is a rare development problem. It is characterized by a distinct "elfin" facial appearance, strong language skills and cardiovascular troubles. There is a degree of low intelligence tied to Williams syndrome. There are also language and motor skills delays.
Neurology
Syndromes |
<p>This is my coding for dynamic field validation.
if i use this function i got 'TypeError: document.getElementById(...) is null' this kind of error.</p>
<pre><code>function sr_answer_val(){
var cnt=parseInt(document.getElementById("add_field_cnt").value);
var submitAllow=true;
for(var i=1;i<cnt;i++){
if(document.getElementById("cust_field_"+i).value ==''){
alert('Answer Should be Mandatory');
submitAllow=false;
return false;
}
}
}
</code></pre> |
English Braille is the English variation of Braille. It uses dots to show letters, and is most often used by blind people.
Braille was made by Louis Braille in 1824.
English language
Braille |
<p>I've already tried :</p>
<pre><code>Flash::overlay('message');
</code></pre>
<p>But no result.</p> |
<p>The two lines in this code:</p>
<pre><code>p ["9", "6", "4"]
p %w(9 6 4)
</code></pre>
<p>return exactly the same array <code>["9", "6", "4"]</code>. But the first line with <code>map</code>:</p>
<pre><code>p ["9", "6", "4"].map(&:to_i)
</code></pre>
<p>works fine, and the second one:</p>
<pre><code>p %w(9 6 4).map{&:to_i}
</code></pre>
<p>gives:</p>
<pre><code>syntax error, unexpected &
p %w(9 6 4).map{&:to_i}
</code></pre>
<p>I also tried to wrap it in bracers <code>(%w(9 6 4)).map(&:to_i)</code>, but had no luck. What is the problem with this code? <code>%w(...)</code> is a shortcut for array of strings. Why is it not working in the same way?</p>
<hr>
<p><strong>UPD</strong></p>
<p>Ok, I got it. That's a stupid question, but I can't delete this question, since it has answers already. I voted to close it..</p> |
<p>I have three pass fields which have icons to show/hide the pass. The default obscureText is true and when the user clicks in the icon, it calls a method _toggle that will turn the obscure text false, showing the textField content. <br>
But, when the user clicks in the icon, it toggles to all the 3 textfields but i wanted toggle only the field clicked. How can I treat this? <br></p>
<p>My text fields (X 3):</p>
<pre class="lang-dart prettyprint-override"><code>TextFormField(
controller: _controller1,
decoration: _getInputDecoration("Write your current pass"),
keyboardType: TextInputType.text,
obscureText: _isToggle,
</code></pre>
<p>My get input decoration (with the icon inside a Gesture detector) :</p>
<pre class="lang-dart prettyprint-override"><code>suffixIcon:
Padding(
padding: EdgeInsetsDirectional.only(end: 12.0),
child: GestureDetector(
child: _isToggle ? Icon(Icons.lock_outline_rounded, color: Colors.black,) :
Icon(Icons.lock_open_rounded, color: Colors.black,),
onTap: _toggle,
)
),
</code></pre>
<p>This is the _toggle method:</p>
<pre class="lang-dart prettyprint-override"><code>void _toggle() {
setState(() {
_isToggle = !_isToggle;
});
}
</code></pre> |
A solid rocket booster is a propulsion device that uses solid propellant as fuel.
Rockets |
Diamanto Manolakou, born on 1 March 1959, is a Greek politician and member of the European Parliament for the Communist Party of Greece; part of the European United Left–Nordic Green Left.
References
1959 births
Living people
Communist politicians
MEPs for Greece |
Edna Brown (April 7, 1940 – January 1, 2022) was an American politician. She was a member of the Democratic Party. Brown was a member of the Ohio Senate from 2011 to 2018. Before, she was in the Ohio House of Representatives from 2001 to 2010. Brown was born in Toledo, Ohio.
Brown died at her home in Toledo on January 1, 2022 at the age of 81.
References
1940 births
2022 deaths
State legislators of the United States
Politicians from Ohio
People from Toledo, Ohio
US Democratic Party politicians |
<p>i want to know the basic difference between sql datatype Number and Integer. </p> |
Chathenkary is a village in Pathanamthitta district in the state of Kerala, India.
Worship centres
St Paul's Mar Thoma Church
Chathenkary Devi Temple
Sharon Fellowship church
Schools
Govt LP School
Govt New LP School
SNDP School, Chathenkary
Politics
The Indian National Congress, the CPIM, the JD(S) and the Kerala Congress(M) are the major political parties in this area.
Hospitals
Manak Hospital
Primary Health Centre, Chathenkary
Notable Person's
Mammen Mathai Ex MLA
Rajesh Chathenkary
Sathish chathenkary
Nearby places
Mepral
Muttar
Neerattupuram
Peringara
Nedumpuram
Podiyadi
Kavumbhagam
Amichakery
Transport
Bus
Private and KSRTC bus available from Chathenkary junction to other parts of Kerala.
Railway
Thiruvalla railway station is nearby station to Chathenkary.
Air
Cochin International Airport Nedumbassery is 115 km away from Chathenkary.
References
Villages in Pathanamthitta district |
<p>I want to select the files first and then to start upload those files by an another button instead of component's own <code>Upload</code> button.</p>
<p>How can I do this?</p>
<p><strong>Example code what I've tried:</strong></p>
<pre><code><button pButton type="button" label="Start Upload"
(click)="startUpload()"></button>
<p-fileUpload #fileInput name="fileIcon"
url="rest/batch/file/multimedia/"></p-fileUpload>
@ViewChild('fileInput') fileInput:ElementRef;
constructor( private renderer: Renderer ) { }
startUpload(){
// this.fileInput.upload(); -> doesn't compile, undefined
// this.fileInput.nativeElement.upload(); -> this.fileInput.nativeElement is undefined
?????????????????
}
</code></pre> |
Robbie Neale (born April 17, 1953) is a Canadian retired professional ice hockey forward who played in the World Hockey Association.
Career statistics
Other websites
1953 births
Brandon Wheat Kings players
Canadian ice hockey forwards
Ice hockey people from Manitoba
Living people
Sportspeople from Winnipeg
World Hockey Association players |
The Ter is a Spanish river. It is long. It runs through the comarques of Ripollès, Osona, Selva, Gironès, and Baix Empordà. It ends at the Mediterranean Sea at l'Estartit.
Rivers of Spain
Catalonia |
On some Helices from West Australia and the Mauritius. 29
Labidocera Darwinii.
There being as yet only one species in this family no specific
description need be given.
Colour blue-green, sometimes with brown spots. ;/>th inch in
length.
Hab. Atlantic Ocean, lat. 88° south, in the open sea off the
coast of Patagonia. i
I received the specimens from Mr, Darwin, to whom I am
indebted for great kindness and advice, and who has kindly per-
mitted me to call it after him:
EXPLANATION OF PLATE I.
Fig. 1. Labidocera Darwinii. Male.
tg. 2. Second pair of antennæ.
Fig. 3. Anterior antenna. 3a. Prehensile apparatus open. 34. Ditto
closed.
Fig. 4. Mandible.
Fig. 5. First pair of maxillipeds.
Fig. 6. Second ditto.
Fig. 7. Third ditto.
Fig. 8. Thoracic leg: lst, 2nd, 3rd, and 4th pair.
Fig. 9. Posterior thoracic legs. Male. 9a. Left leg more magnified to
show the penis. 94. Apical joint of penis.
Fig. 10. Posterior thoracic legs. Female.
Fig. 11. Abdomen. Female.
1V.—Characters of several Helices from West Australia and the
Mauritius; with Notes on some species of Cyclostoma from
Borneo. By W. H. Benson, Esq.
1. Helix plectilis, nobis, n. s.
Testa subobtccte perforata, globulosa, albida, opaca, valde rugosa,
superne rugis perobliquis elevatis, angulato-flexuosis, irregnlaribus,
subtus versus umbilicum rectis, radiatis, munita; spira elevati-
uscula, suturis distinctis, apice obtuso; anfractibus 4, convexis,
ultimo antice defiexo ; apertura circulari, perobliqua, peristomate
undique expanso, reflexiusculo, subcontinuo, marginibus approxi-
matis, conniventibus, callo lato junctis, columellari late refiexo,
umbilicum plus minusve obtegente.
Diam. major 15, minor 12, axis 10 mill.
Haub. ad oras sinus “ Shark’s Bay ” dicti Australiæ Occidentalis.
Remarkable for the bold, deeply fretted sculpture of the upper
side, extending below the periphery, and then merging into
moderate radiating folds. In form it wonderfully resembles
H. nivosa, Sow., of Porto Santo, but differs in the partly covered
umbilicus, the expansion and reflexion of the peristome, the cir-
2)
ERLI
frr
30 Mr. W. H. Benson on some Helices
cular aperture, which reminds the observer of that of H. spiri-
plana, and the more remarkable sculpture, in which the crumpled
wrinkles are again obsoletely punctate. It seems to have some
characters in common with the larger species H. Janellei, Le
Guill., an inhabitant of Northern Australia.
2. Helix Tescorum, nobis, n. s.
Testa imperforata, globosa, oblique striata, albida, solidiuscula, spira
convexa, suturis impressis, apice obtusiuseulo; anfractibus 5, ul-
timo antice descendente, ventricoso; apertura obliqua, rotundato-
lunata, peristomate expansiusculo, intus leviter incrassato, margine
columellari dilatato, appresso, pallide luteo.
Diam. major 20, minor 18, axis 14 mill.
Hab. cum præcedente ad sinum Shark’s Bay.
The single specimen which I have of this shell is apparently
in a subfossil state ; and, in finer condition, may possibly exhibit
more colour. It has quite the habit of the European group
Archelix of Albers, and 1s closely allied to the Madeiran H. punc-
tulata.
3. Helix cygnea, nobis, n. s.
Testa late umbilicata, orbiculato-depressa, cornea, costulis radiatis
obliquis remotinseulis munita ; spira vix convexiuscula, suturis
excavatis, apice planato ; anfractibus 44 convexis, ultimo rotundato ;
apertura subverticali, rotundato-lunata ; peristomate acuto; umbi-
lico perspectivo.
Diam, major 4, minor 33, axis 14 mill.
Hab, ad vicum Perth, Fluvii Cygnorum Australie Occidentalis.
Teste Dr. J. F. Bacon.
Distinguished from H. sublesta by the more distant ribs, wider
umbilicus, colour, and larger size; from H. Juloidea, Forbes, of
the eastern coast of Australia, by its more distant ribs and want
of concavity on the upper side.
4. Helix sublesta, nobis, n. s.
Testa sublate umbilicata, orbiculato-depressa, supra rufo-cornea, sub-
tus cornea, minutissime costulato-striata, superne planiuscula, su-
turis impressis ; anfractibus 4, ultimo depressiusculo, rotundato ;
apertura verticali, rotundato-lunata ; peristomate acuto; umbilico
perspectivo.
Diam. major 3, minor 24, axis 1 mill.
Hab. prope urbem Freemantle Fluvii Cygnorum.
Differs from H. Juloidea, Forbes, by its narrower umbilicus,
and the want of concavity in the spire; from H. cygnea by the
first-mentioned feature and the sculpture. It is nearly allied to
from West Australia and the Mauritius. 31
my little Cape species H. Sabuletorum, ‘ Annals,’ vol. vii. p. 105 ;
but is at once distinguished by the absence of the distant plice,
which, at intervals, graduate the striation in that species.
These little shells, and the larger H. vorticialis of the Cape,
which has a concave spire like H. Juloidea, affect sandy mari-
time tracts of widely separated portions of the southern tem-
perate zone.
Helix Australis, Menke, the Australian representative of the
littoral Helix Capensis of Southern Africa, is assigned to the
neighbourhood of Swan River. Dr. Bacon, an assiduous and
practised collector, has, however, failed to meet with it there,
although his attention was particularly directed to it. Bulimus
Melo, Quoy, was obtained by him near Freemantle, on sand-
banks within 20 yards of the sea; and B. indutus, Menke, a
species not figured in ‘Conchologia Iconica,’ and there con-
founded with the American B. Tupacii, occurred to him, more
inland, in the vicinity of Perth, amongst limestone rocks and
bushes, together with an occasional example of B. bulla, Menke.
5. Helix suffulta, nobis, n. s.
Testa imperforata, turbiuato-depressa, albida, supra radiatim minu-
tissime costulato-striata, striis subtus curvatis, mitioribus 5 spira
depresso-conoidea, apice obtusiusculo; anfractibus 54 arcte convo-
lutis, ultimo rotundato; apertura lunata, leviter obliqua, peri-
stomate expansiusculo, superne prope insertionem prorsum suban-
gulato, margine columellari subdilatato, reflexiusculo, intus dente
prominente ad finem exteriorem plicæ obliquæ sito, munito, su-
perne periomphalum excavatum, umbilicum fingentem, penetrante,
Diam. major 8, minor 7, axis 5 mill.
Had. in insula Mauritii. Teste Sir D. W. Barclay.
This species is singular on account of the construction of the
aperture and base of the shell, which recall the structure of the
same parts in the Jamaican group which includes H. Cookiana
and torrefacta. In this condition it is probable that the species
may have a coloured epidermis. It belongs to the toothed
insular group which includes H. Monodonta, Grat., a shell,
which cannot, as conjectured by Pfeiffer, be merged in his H. sty-
lodon ; but a change of name becomes requisite on account of the
previous employment of the term by Lea. The following is a
more extended description of the shell than the brief characters
quoted from Grateloup by Pfeiffer.
Ji
H. albidens, Bens.
Testa imperforata, depressa, oblique radiato-striata, non nitente,
fusco-cornea, fascia castanea, inferiori pallida adnata, cincta ; spira
32 On some Helices from West Australia and the Mauritius.
depresso-conoidea, apice obtuso, sutura impressa; anfractibus 62
angustis, ultimo rotundato ; apertura lunata, vix obliqua; peristo-
mate acuto, margine columellari calloso, albido, obliquo, abrupte
truncato, dentem efformante.
Diam. major 17, minor 15, axis 9 mill,
Syn. Helix Monodonta, Grat., nec Lea.
Hab. ad Moka, Insule Mauritii, rarissime. Teste Sir D. W. Barclay.
The structure of the tooth is more conspicuous in the young
shell, before the columella has become thickened by the callous
enamel, and it appears to be caused by the abrupt termination
of a winding plait on the columella.
I am indebted to Dr. Fraill for specimens of the Bornean spe-
cies of Cyclostoma described in pp. 269-270 of the 10th volunie
of the ‘Annals,’ and for information regarding the localities of
those and some other species collected by himself.
C. Anostoma, nobis, was found by him in the depths of the
forest on the island of Labuan, invariably on the leaves of trees.
C. 4-filosum, nobis. Pulo Pappan, near Labuan, among dead
leaves, on clayey ground. It is difficult of detection from being
always covered with a coating of clay.
C. vitreum, Lesson. This widely spread species, which is met
with from the Straits of Malacca to the islets on the N.E, coast
of Australia, is met with in Pulo Pappan, as in the Frankland
Isles, on leaves of trees.
C. sericatum, Pfr. Pulo Daat, near Labuan, on leaves of trees.
Pterocyclos biciliatus, Mousson (Cycl. Charbonniert, Recluz,
Jour. Conch. 1851). Sarawak, Bornco, brought by the Dyaks,
and containing gencrally eight or ten eggs.
Mr. Metcalfe had already announced (Zool. Proc. 1851) that
Pt. biciliatus of Mousson was a native of Borneo, and not of
Burmah, as supposed by Mousson. It is clear, from Reclnz’s
figure and detailed description, that it is the same as Cycl. (Pte-
rocyclos) Charbonnicri, brought by Dr. Charbonnier from Borneo.
The faint indentation noticed by Mr. Metcalfe at the upper part
of the aperture is shown, in perfect specimens, to represent the
true wing of Péerocyclos; and underneath is the obsolete sinus,
corresponding to that observable in Pt. hispidus, Pearson (spira-
culum, Sow.), which is also provided with a similar retroverted
tube in the suture, behind the aperture. Recluz notices this
structure of the peristome, but erroneously considered it to be
the indication of a second, but imperfect canal. Pt. hispidus and
Pt. biciliatus have another feature in common in a hispid epi-
dermis; but in the smaller species this is developed into long
bristles on the double keel. They both deviate from the trne
type of Pterocyclus, especially Pt. biciliatus, in which, as remarked
Dr. J. E. Gray on some Families of Bivalve Shells. 33
by Recluz, the operculum resembles a small pulley, instead of
being cup-shaped as in the more typical species.
Malvern, November 29, 1852.
Nors.—In a copy of Pfeiffer’s ‘ Monographia Pneunopo-
morum’ just received, I find an amended description of his
Cyclotus Taylorianus (Zeitschr. 1851), to which, in a subsequent
note (p. 50), he assigns C, Charbonnieri as a synonym, and re-
marks that Pteracyelos biciliatus, Mousson, is closely allied to it,
if not identical. A comparison with the specimen at Ziirich will
decide. If identical, the name Taylorianus must give way to
Mousson’s designation. The structure of the shell is that of a
Pterocyclos. The operculum shows it to be an aberrant species,
but does not quite conform to that of Cyclotus.—W. H. B.
December 22, 1852.
V.—A Revision of the Genera of some of the Families of Con-
chifera or Bivalve Shells. By J. E. Gray, Ph.D. F.R.S.,
V.P.Z.8. &e.
Severat of the families of Bivalve Mollusca are well circum-
scribed, and the genera of other families are well defined, but
one of the problems of systematic malacology is the arrangement
of the families into groups and into a natural series. Each cha-
racter which has in succession been chosen, and, indeed, each
group of characters which has hitherto been studied and used
for this purpose, appears to fail when an extensive series of the
animals and their shells have come under examination for the
purpose of verifying the system proposed. Under these circum-
stances, I have thought it desirable to turn my attention to the
examination of the smaller groups or families, and to attempt to
divide them into natural sections and genera, until some fortu-
nate combination of circumstances should show the systematic
zoologist how the families can be placed in a more natural series
than the provisional one now adopted. Following out this idea, I
have lately, at various times, studied the species of certain fami-
lies of bivalve shells which appear most to require revision, con-
sidering this the more necessary as these shells have hitherto
been divided in a most unequal manner. Some genera, as
Cardium, Mactra, Tellina, &c., are magazines, containing very
many kinds; while many other genera of bivalve shells have
been established on a single species, having some slight modi-
fication in its cardinal teeth, or some anomalous external form,
which, when compared with other species of the family, is not
of so much importance as the peculiarities in the shells offered
by many kinds which have been left as species in these large
Ann. & Mag. N. Hist. Ser. 2. Vol. xi. 3
|
The Canadian Albums Chart is the official album sales chart in Canada. It is compiled every Wednesday by U.S.-based music sales tracking company Nielsen Soundscan, and published every Thursday by Jam! Canoe, along with its sister charts the Canadian Singles Chart and the Canadian BDS Airplay Chart.
The chart has 200 positions, however, Jam! only publishes the top 100 for the public. Unlike the case with its CD single equivalent (the Canadian Singles Chart), album sales are not declining as rapidly in Canada as CD singles are, and the Canadian Albums Chart remains the most reliable source for the most popular albums in Canada.
References
Nielsen Soundscan
Jam! Canoe
Other websites
Top 100 Albums In Canada
Record charts |
<p>I'd like to send a message thru email without using intent. When I press the button, instead of <strong>"<em>Email was sent successfully</em>"</strong> is the toast message, it shows "<em>Email was not sent</em>" and it doesn't sending the email. Can someone help me regarding this matter?</p>
<p><strong>MainActivity.java</strong></p>
<pre><code>@SuppressLint("SdCardPath")
public class MainActivity extends Activity {
@Override
protected void onCreate(Bundle icicle) {
super.onCreate(icicle);
setContentView(R.layout.activity_main);
Button addImage = (Button) findViewById(R.id.send_email);
addImage.setOnClickListener(new View.OnClickListener() {
public void onClick(View view) {
Mail m = new Mail("[email protected]", "password");
String[] toArr = {"[email protected]"};
m.setTo(toArr);
m.setFrom("[email protected]");
m.setSubject("Email Test");
m.setBody("This is an email sent using my Mail JavaMail wrapper from an Android device.");
try {
m.addAttachment("/sdcard/filelocation");
if(m.send()) {
Toast.makeText(MainActivity.this, "Email was sent successfully.", Toast.LENGTH_LONG).show();
} else {
Toast.makeText(MainActivity.this, "Email was not sent.", Toast.LENGTH_LONG).show();
}
} catch(Exception e) {
//Toast.makeText(MailApp.this, "There was a problem sending the email.", Toast.LENGTH_LONG).show();
Log.e("MailApp", "Could not send email", e);
}
}
});
}
</code></pre>
<p><strong>Mail.java</strong></p>
<pre><code>public Mail() {
_host = "smtp.gmail.com"; // default smtp server
_port = "465"; // default smtp port
_sport = "465"; // default socketfactory port
_user = ""; // username
_pass = ""; // password
_from = ""; // email sent from
_subject = ""; // email subject
_body = ""; // email body
_debuggable = false; // debug mode on or off - default off
_auth = true; // smtp authentication - default on
_multipart = new MimeMultipart();
// There is something wrong with MailCap, javamail can not find a handler for the multipart/mixed part, so this bit needs to be added.
MailcapCommandMap mc = (MailcapCommandMap) CommandMap.getDefaultCommandMap();
mc.addMailcap("text/html;; x-java-content-handler=com.sun.mail.handlers.text_html");
mc.addMailcap("text/xml;; x-java-content-handler=com.sun.mail.handlers.text_xml");
mc.addMailcap("text/plain;; x-java-content-handler=com.sun.mail.handlers.text_plain");
mc.addMailcap("multipart/*;; x-java-content-handler=com.sun.mail.handlers.multipart_mixed");
mc.addMailcap("message/rfc822;; x-java-content-handler=com.sun.mail.handlers.message_rfc822");
CommandMap.setDefaultCommandMap(mc);
}
public Mail(String user, String pass) {
this();
_user = user;
_pass = pass;
}
public boolean send() throws Exception {
Properties props = _setProperties();
if(_user.equals("") && _pass.equals("") && _to.length > 0 && _from.equals("") && _subject.equals("") && _body.equals("")) {
Session session = Session.getInstance(props, this);
MimeMessage msg = new MimeMessage(session);
msg.setFrom(new InternetAddress(_from));
InternetAddress[] addressTo = new InternetAddress[_to.length];
for (int i = 0; i < _to.length; i++) {
addressTo[i] = new InternetAddress(_to[i]);
}
msg.setRecipients(MimeMessage.RecipientType.TO, addressTo);
msg.setSubject(_subject);
msg.setSentDate(new Date());
// setup message body
BodyPart messageBodyPart = new MimeBodyPart();
messageBodyPart.setText(_body);
_multipart.addBodyPart(messageBodyPart);
// Put parts in message
msg.setContent(_multipart);
// send email
Transport.send(msg);
return true;
} else {
return false;
}
}
public void addAttachment(String filename) throws Exception {
BodyPart messageBodyPart = new MimeBodyPart();
DataSource source = new FileDataSource(filename);
messageBodyPart.setDataHandler(new DataHandler(source));
messageBodyPart.setFileName(filename);
_multipart.addBodyPart(messageBodyPart);
}
@Override
public PasswordAuthentication getPasswordAuthentication() {
return new PasswordAuthentication(_user, _pass);
}
private Properties _setProperties() {
Properties props = new Properties();
props.put("mail.smtp.host", _host);
if(_debuggable) {
props.put("mail.debug", "true");
}
if(_auth) {
props.put("mail.smtp.auth", "true");
}
props.put("mail.smtp.port", _port);
props.put("mail.smtp.socketFactory.port", _sport);
props.put("mail.smtp.socketFactory.class", "javax.net.ssl.SSLSocketFactory");
props.put("mail.smtp.socketFactory.fallback", "false");
return props;
}
</code></pre>
<p><strong>Logcat</strong></p>
<pre><code>06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): Could not send email
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): java.lang.NullPointerException
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at java.util.Hashtable.put(Hashtable.java:365)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at com.example.emailtest.Mail._setProperties(Mail.java:117)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at com.example.emailtest.Mail.send(Mail.java:72)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at com.example.emailtest.MainActivity$1.onClick(MainActivity.java:36)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.view.View.performClick(View.java:3558)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.view.View$PerformClick.run(View.java:14157)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.os.Handler.handleCallback(Handler.java:605)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.os.Handler.dispatchMessage(Handler.java:92)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.os.Looper.loop(Looper.java:137)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at android.app.ActivityThread.main(ActivityThread.java:4514)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at java.lang.reflect.Method.invokeNative(Native Method)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at java.lang.reflect.Method.invoke(Method.java:511)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at com.android.internal.os.ZygoteInit$MethodAndArgsCaller.run(ZygoteInit.java:790)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at com.android.internal.os.ZygoteInit.main(ZygoteInit.java:557)
06-20 17:01:16.889: E/MailApp(7081): at dalvik.system.NativeStart.main(Native Method)
</code></pre> |
is a former Japanese football player. She played for the Japan national team.
Biography
Nasu was born in Nabari on July 31, 1984. She joined her local club Prima Ham FC Kunoichi (later Iga FC Kunoichi) in 1999. The club won the champions in 1999 season and the 2nd place in 2000 season. In 2007, she moved to INAC Kobe Leonessa. The club won the champions in 2011 season. In 2012, she returned to Iga FC Kunoichi. She retired end of 2016 season.
In August 2002, Nasu was selected the Japan U-20 national team for 2002 U-19 World Championship. On August 1, 2009, she debuted for the Japan national team against France. She played 3 games for Japan until 2011.
Statistics
References
Other websites
1984 births
Living people
Footballers from Mie Prefecture
Japan women's international footballers
Nadeshiko League players
Iga FC Kunoichi Mie players
INAC Kobe Leonessa players |
Lawrence Louis Henry "Hank" Cahan (December 25, 1933 – June 25, 1992) was a Canadian professional ice hockey player who played in several Canadian and U.S. teams, including Fort William Hurricanes, Toronto Maple Leafs, Pittsburgh Hornets, New York Rangers, Vancouver Canucks, Baltimore Clippers, Los Angeles Kings and Chicago Cougars.
Cahan was born in Fort William, Ontario. His career as a player began in 1949 and ended in 1974.
On January 13, 1968, Cahan, playing with the Oakland Seals against the Minnesota North Stars, was involved in the accident that caused the death of Bill Masterton.
Other websites
1933 births
1992 deaths
Canadian ice hockey defencemen
Ice hockey people from Ontario
Los Angeles Kings players
New York Rangers players
Oakland Seals players
People from Thunder Bay
Toronto Maple Leafs players
World Hockey Association players
American Hockey League players |
<p>I created a project a while back and tried running it recently and got an error from expo saying that my SDK version is not up to date. So I followed this answer (<a href="https://stackoverflow.com/questions/52287710/the-experience-you-requested-uses-expo-sdk-vnull-but-this-copy-of-expo-client">The experience you requested uses Expo SDK v(null), but this copy of Expo Client requires at least v23.0.0</a>) to fix it. However now I'm running into a new error where my project cannot run and I get this error:</p>
<blockquote>
<p>Could no connect to development server</p>
</blockquote>
<p>What can I do to fix this? I don't want to try a hundred different solutions and accidentally lose my project forever and have to start over, so I figured I'd ask on here.</p>
<p>Here is my <code>package.json</code>:</p>
<pre><code>{
"main": "node_modules/expo/AppEntry.js",
"scripts": {
"start": "expo start",
"android": "expo start --android",
"ios": "expo start --ios",
"eject": "expo eject"
},
"dependencies": {
"axios": "^0.19.0",
"expo": "^33.0.0",
"firebase": "^6.5.0",
"formik": "^1.5.8",
"global": "^4.4.0",
"native-base": "^2.12.1",
"react": "16.5.0",
"react-native": "https://github.com/expo/react-native/archive/sdk-33.0.0.tar.gz",
"react-native-elements": "^0.18.5",
"react-native-keyboard-aware-scroll-view": "^0.9.1",
"react-native-modal": "^11.3.1",
"react-native-paper": "^2.16.0",
"react-native-smart-carousel": "^1.1.0",
"react-native-snap-carousel": "3.6.0",
"react-native-vector-icons": "^6.6.0",
"react-navigation": "^3.11.0",
"styled-components": "^4.2.0",
"truffle": "^5.0.34",
"uuid": "^3.3.3",
"web3": "0.19"
},
"devDependencies": {
"babel-preset-expo": "^5.0.0"
},
"private": true
}
</code></pre>
<p>I ran <code>expo-cli --version</code> in my terminal and this is what I received:</p>
<pre class="lang-sh prettyprint-override"><code>3.0.4
</code></pre>
<p>Thank you</p> |
1030 (MXXX) was a common year when the Julian calendar was used. It was the thirtieth year of the 2nd millennium and the 11th century.
Events
Europe
July 29 — Battle of Stiklestad (Norway): Olav Haraldsson loses to the people he ruled and is killed in the fight. The people he lost to were called "pagan" because they were not Christian. Later on, Olav is made a saint and is called the patron saint of Norway and Rex perpetuum Norvegiae ('the eternal king of Norway', or 'King of Norway forever').
The city of Kaunas in Lithuania is founded.
The city of Tartu in Estonia is founded.
Thalwil, Switzerland, is talked about for the first time
Henry I of France fights against his father Robert.
Asia
The Song Dynasty Chinese historian and scholar Ouyang Xiu earned his jinshi degree at the age of 22 by passing the highest level tests in the country. This was his third time to take the test. This degree let him work for the government as a scholar-official.
Byzantine Emperor Romanus III attacks Syria.
Masud begins to rule the Ghaznavid Empire after the death of his father Mahmud.
Births
July 26 — Stanislaus of Szczepanów, Saint Stanislaw (died 1079)
Baldwin VI, Count of Flanders (died 1070)
Roger I de Montgomery, Norman nobleman, 1st Earl of Shrewsbury (died 1093)
Vsevolod I of Kiev (died 1093)
Deaths
April 30 — Mahmud of Ghazni
July 19 — Adalberon, bishop of Laon
July 29 — King Olaf II of Norway (born 995)
September 30 — William V, Duke of Aquitaine (born 969)
References |
<p>Recently I downloaded CelebA dataset from <a href="https://mmlab.ie.cuhk.edu.hk/projects/CelebA.html" rel="nofollow noreferrer">this page</a>. I want to apply some transformations to this data set:</p>
<p>To do it firstly let's define transformations:</p>
<pre><code>from torchvision import transforms
from torchvision.datasets CelebA
celeba_transforms = transforms.Compose([
transforms.CenterCrop(130),
transforms.Resize([64, 64]),
transforms.ToTensor()
])
</code></pre>
<p>And now execute it:</p>
<pre><code>CelebA(root='img_align_celeba',
split='train',
download=False,
transform=celeba_transforms)
</code></pre>
<p>However result of this code is an error:</p>
<pre><code>Dataset not found or corrupted. You can use download=True to download it
</code></pre>
<p>Setting <code>download=True</code> is also not working. Could you please help me with applying those transformations to this data set?</p> |
<p>Can someone help me with this, I get the error: </p>
<pre><code>Object [object Object] has no method 'select2'
</code></pre>
<p>If i'm go through a link using turbolinks.
But if I reload the page select2 works.</p>
<p><strong>application.js</strong></p>
<pre><code>//= require jquery
//= require jquery_ujs
//= require select2
//= require foundation
//= require turbolinks
//= require_tree .
$(function(){ $(document).foundation(); });
</code></pre>
<p><strong>events.js.coffee</strong></p>
<pre><code>loadAdress = (json) ->
$("#event_adress").val json.adress + "\n" + (if json.zipcode? then json.zipcode else '') + ' ' + json.town
$("#event_name").val json.name
$("#event_cell_phone").val (if json.cellPhone? then '+45'+json.cellPhone else '')
$(".hidden").slideDown()
ready = ->
if $("#event_contact_id").length > 0
$("#event_contact_id").select2
width: "element"
placeholder: "Find kunde"
$("#event_contact_id").on "select2-selecting", (e) ->
$.ajax "/contacts/" + e.val + ".json",
dataType: "json"
success: loadAdress
$(document).ready(ready)
$(document).on('page:load', ready)
</code></pre>
<p>I hope someone can help me out with this, because I have tried to solve this for hours now.</p> |
<p>How do you calculate the server load of PHP/apache? I know in vBulletin forums there's the server load displayed like <code>0.03 0.01 0.04</code> but it's not really understandable to a average joe. So I thought about a 1-100 percentile scale. I wanted to display a server load visual that reads from a DIV:</p>
<pre><code>$load = $serverLoad*100;
<div class=\"serverLoad\">
<div style=\"width: $load%;\"></div>//show visual for server load on a 1-100 % scale
</div>
<p>Current server load is $load%</p>
</div>
</code></pre>
<p>However, I don't know how to detect server load. Is it possible to do turn this server load into a percentile scale? I don't know where to start. May someone please help me out?</p>
<p>Thanks.</p> |
<p>I don't know how to use DbContext to show data in a Wpf Data Control as the ListView, ListBox or DataGrid.</p>
<p>I'm using the Database first approach, with VS2012.</p>
<p>I have a Database with one table (the simplest case).</p>
<p><img src="https://i.stack.imgur.com/SkdDM.jpg" alt="enter image description here"></p>
<p>Then I added an ADO Net Entity Data Model, it added several classes to my project, among them is OneTableEntities : DbContext:</p>
<p><img src="https://i.stack.imgur.com/RobPj.jpg" alt="enter image description here"></p>
<p>Now I have a ListBox in a Wpf Window, what do I bind the listbox.ItemsSource to? I tried "listBox.ItemsSource = context.MyTables;" but I get this error: </p>
<blockquote>
<p>Data binding directly to a store query (DbSet, DbQuery, DbSqlQuery) is
not supported. Instead populate a DbSet with data, for example by
calling Load on the DbSet, and then bind to local data. For WPF bind
to DbSet.Local. For WinForms bind to DbSet.Local.ToBindingList().</p>
</blockquote>
<p>Where is that Load operation?, How can I populate a local store?</p> |
This is a list of German Presidents (since 1919) and Chancellors (since 1871) by age at death.
Where the person in question is still alive, the age is worked out up to .
Presidents
Chancellors
Presidents by age
Lists of heads of state |
The Child Labor Amendment is a proposed and still-pending amendment to the United States Constitution that would specifically authorize Congress to regulate "labor of persons under eighteen years of age". The amendment was proposed in 1924 following Supreme Court rulings in 1918 and 1922 that federal laws regulating and taxing goods produced by employees under the ages of 14 and 16 were unconstitutional.
The majority of the state governments ratified the amendment by the mid-1930s. However, it has not been ratified by the required three-fourths of the states according to Article V of the Constitution. None of the states have ratified it since 1937. There was not much interest in the amendment after the passage of the Fair Labor Standards Act of 1938, which implemented federal regulation of child labor with the Supreme Court's approval in 1941.
Because Congress did not set a time limit for its ratification, the amendment is still technically pending before the states. Currently, ratification by an additional ten states would be necessary for this amendment to become law.
Text
Background
With the Keating–Owen Act of 1916, Congress had attempted to control interstate commerce involving goods produced by employees under the ages of 14 or 16, depending on the type of work. The Supreme Court found this law unconstitutional in Hammer v. Dagenhart (1918). Later that year, Congress attempted to levy a tax on businesses with employees under the ages of 14 or 16 (again depending on the type of work), which was struck down by the Supreme Court in Bailey v. Drexel Furniture. It became apparent that a constitutional amendment would be necessary for such legislation to overcome the Court's objections.
Legislative history
The amendment was offered by Ohio Republican Congressman Israel Moore Foster on April 26, 1924, during the 68th Congress, in the form of House Joint Resolution No. 184. The text of the proposed amendment reads:
Ratification history
Having been approved by Congress, the proposed amendment was sent to the state legislatures for ratification. It was ratified by the following states:
Arkansas — June 28, 1924
California — January 8, 1925
Arizona — January 29, 1925
Wisconsin — February 25, 1925
Montana — February 11, 1927
Colorado — April 28, 1931
Oregon — January 31, 1933
Washington — February 3, 1933
North Dakota — March 4, 1933 (After State Senate rejection – January 28, 1925)
Ohio — March 22, 1933
Michigan — May 10, 1933
New Hampshire — May 17, 1933 (After rejection – March 18, 1925)
New Jersey — June 12, 1933
Illinois — June 30, 1933
Oklahoma — July 5, 1933
Iowa — December 5, 1933 (After State House rejection – March 11, 1925)
West Virginia — December 12, 1933
Minnesota — December 14, 1933 (After rejection – April 14, 1925)
Maine — December 16, 1933 (After rejection – April 10, 1925)
Pennsylvania — December 21, 1933 (After rejection – April 16, 1925)
Wyoming — January 31, 1935
Utah — February 5, 1935 (After rejection – February 4, 1925)
Idaho — February 7, 1935 (After State House rejection – February 7, 1925)
Indiana — February 8, 1935 (After State Senate rejection – February 5, 1925 and State House rejection - March 5, 1925)
Kentucky — January 13, 1937 (After rejection – March 24, 1926)
Nevada — January 29, 1937
New Mexico — February 12, 1937 (After rejection – 1935)
Kansas — February 25, 1937 (After rejection – January 30, 1925) no other states have ratified the Child Labor Amendment.
The following fifteen state legislatures rejected the Child Labor Amendment and did not ratify it: Connecticut (1925), Delaware (1925), Florida (1925), Georgia (1924), Louisiana (1924), Maryland (1927), Massachusetts (1925), Missouri (1925), North Carolina (1924), South Carolina (1925), South Dakota (1925, 1933 and 1937), Tennessee (1925), Texas (1925), Vermont (1925), and Virginia (1926). Although the act, on the part of state legislatures, of "rejecting" a proposed constitutional amendment has no legal recognition, such action does have political implications.
Of the 48 states in the Union in 1924, five have taken no action of record on the amendment: Alabama, Mississippi, Nebraska, New York and Rhode Island. Neither have Alaska or Hawaii, which became states in 1959. Because there are now 50 states in the Union, it cannot become law unless it is ratified by 38 states (an additional 10), although when it was submitted to the states 36 ratifications were enough.
Judicial history
If ever ratified by the required number of U.S. state legislatures, the Child Labor Amendment would give the Congress of the United States jurisdiction concurrent with that of the states to legislate on the subject of child labor. In this case, child labor laws would no longer only fall under the jurisdiction of the states under the 10th Amendment. The states would have to yield to federal law where the two conflict—which is normal procedure anyway. After several state legislatures initially objected to the proposal during the 1920s, a number of them re-examined their position during the 1930s and decided to ratify. Those delayed actions resulted in much controversy. They also resulted in the 1939 decision of the United States Supreme Court in the landmark case of Coleman v. Miller. In this case it was determined that the Child Labor Amendment remains pending business before the state legislatures because the 68th Congress did not specify a deadline within which the state legislatures must act upon the Child Labor Amendment. The Coleman v. Miller ruling formed the basis of the unusual and belated ratification of the 27th Amendment which was proposed by Congress in 1789 and ratified more than two centuries later in 1992 by the legislatures of at least three-fourths of the 50 states.
The common legal opinion of federal child labor regulation reversed in the 1930s. Congress passed the Fair Labor Standards Act in 1938 regulating the employment of those under 16 or 18 years of age. The Supreme Court ruled unanimously in favor of that law in United States v. Darby Lumber Co. (1941), which overturned Hammer v. Dagenhart (one of the key decisions that had motivated those in favor of the Child Labor Amendment). After this shift, the amendment has been described as "moot" and effectively part of the Constitution; the movement for it had concluded.
Notes
References
Other websites
The Child Labor Amendment Debate of the 1920s, Bill Kaufmann, Ludwig Von Mises Institute, November 1992
Labor: Children , a 1924 Time magazine article on the subject
Labor: A 20th Amendment? , a 1925 Time magazine article discussing 1920s attempts to ratify the Amendment
Proposed amendments to the United States Constitution |
<p>I have configured a LDAP realm in Glassfish, and authentication works just fine.</p>
<p>Now I am wondering how could I match the Principal.getName() return to a certain attribute of my LDAP user object. I thought it would use something such as "givenName" by default, but it returns the username used for authentication.</p>
<p>I don't mind making an extra trip to the LDAP server to obtain the additional information, but instead of keeping the LDAP connection attributes in my application, I'd like to inject the security realm (if such a thing is possible) and use its own connection.</p>
<p>So, in short, the questions are:</p>
<p>1) Can I map additional attributes to the Principal returned by the realm?</p>
<p>2) If number one is not possible, then how could I reuse the realm's information in order to connect to the LDAP server and obtain the data I need?</p>
<p>Thanks in advance for any help or suggestions.</p> |
<p>The following MWE trying to define all possible multiplications of a container type (containing an abstract multiplicable type) and its references with a float causes the rust compiler to choke up with an evaluation overflow. Based on the message, somehow in the second <code>impl</code> it cannot decide what impl to call if the fourth one is defined. Any idea how to fix it? How to constrain a generic <code>impl</code> to not apply to reference types?</p>
<pre class="lang-rust prettyprint-override"><code>use std::ops::*;
struct A<T> {
v : T
}
impl<T> Mul<f64> for A<T> where T : Mul<f64> {
type Output = A<<T as Mul<f64>>::Output>;
fn mul(self, w : f64) -> Self::Output { A{ v : self.v * w} }
}
impl<T> Mul<A<T>> for f64 where f64 : Mul<T> {
type Output = A<<f64 as Mul<T>>::Output>;
fn mul(self, x : A<T>) -> Self::Output { A{ v : self * x.v} }
}
impl<'a, T> Mul<f64> for &'a A<T> where &'a T : Mul<f64> {
type Output = A<<&'a T as Mul<f64>>::Output>;
fn mul(self, w : f64) -> Self::Output { A{ v : &(self.v) * w} }
}
// If you remove this
impl<'b, T> Mul<&'b A<T>> for f64 where f64 : Mul<&'b T> {
type Output = A<<f64 as Mul<&'b T>>::Output>;
fn mul(self, x : &'b A<T>) -> Self::Output { A { v : self * &(x.v) } }
}
fn main() {
let t = A{v : 1.0};
let b = 3.0*&t; // ... and this, then it compiles.
let c = &t*3.0;
}
</code></pre>
<p>If I add type annotations in the <code>impl</code>s, the problem just moves to the application in <code>main</code>. The code can be made to compile if an explicit version of <code>mul</code> is always selected, but that is not practical in daily use:</p>
<pre class="lang-rust prettyprint-override"><code>use std::ops::*;
struct A<T> {
v : T
}
impl<T> Mul<f64> for A<T> where T : Mul<f64> {
type Output = A<<T as Mul<f64>>::Output>;
fn mul(self, w : f64) -> Self::Output { A{ v : <T as Mul<f64>>::mul(self.v, w) } }
}
impl<T> Mul<A<T>> for f64 where f64 : Mul<T> {
type Output = A<<f64 as Mul<T>>::Output>;
fn mul(self, x : A<T>) -> Self::Output { A{ v : <f64 as Mul<T>>::mul(self, x.v) } }
}
impl<'a, T> Mul<f64> for &'a A<T> where &'a T : Mul<f64> {
type Output = A<<&'a T as Mul<f64>>::Output>;
fn mul(self, w : f64) -> Self::Output { A{ v : <&'a T as Mul<f64>>::mul(&(self.v), w)} }
}
impl<'b, T> Mul<&'b A<T>> for f64 where f64 : Mul<&'b T> {
type Output = A<<f64 as Mul<&'b T>>::Output>;
fn mul(self, x : &'b A<T>) -> Self::Output { A { v : <f64 as Mul<&'b T>>::mul(self, &(x.v)) } }
}
fn main() {
let t : A<f64> = A{v : 1.0};
let _a = <f64 as Mul<&A<f64>>>::mul(3.0, &t); // This explicit typing works
let _b = 3.0*(&t); // If you remove this, then it compiles.
let _c = &t*3.0;
}
</code></pre>
<p>The error in this version (for the <code>_b</code>-line at the end) is</p>
<pre><code>error[E0275]: overflow evaluating the requirement `f64: std::ops::Mul<&A<_>>`
</code></pre>
<p>So it seems as if the compiler was looking for arbitrary <code>Mul<&A<_></code> instead of <code>Mul<&A<f64>></code>, which it very well should know from that it needs based on the type annotations of <code>t</code> and even without the explicit annotations.</p> |
Maimom is a Meetei Manipuri surname or family name which has Indian origin. People of this family mainly inhabit in Manipur, India.
References
Meitei surnames |
Fish Hooks is a 2010 animated series. It was created by Noah Z. Jones. The series was first broadcast on September 24, 2010. The show ended on April 4, 2014.
Plot
Milo Fishtooth, Oscar Fishtooth, and Bea Goldfishberg go to a high school called Freshwater High, and go on adventures.
Cast
Main
Kyle Massey as Milo
Justin Roiland as Oscar
Chelsea Kane as Bea Goldfishberg
Other
Alex Hirsch as Clamantha
John DiMaggio as Jocktopus
Kari Wahlgren as Shellsea
Dana Snyder as Mr. Baldwin
Richard Simmons as Coach Salmons
Tiny Lister as Mr. Mussels
John Caparulo as Headphone Joe
Atticus Shaffer as Albert Glass
Kimberly Mooney as Finberley
Laura Ortiz as Pirahnica
Edie McClurg as Mrs. Goldfishberg
Sabrina Bryan as Pamela Hamster
Noah Z. Jones as Mr. Goldfishberg
References
Channel Links
Animated television series
2010 American television series debuts
2014 American television series endings
Television series by Disney
English-language television programs |
<p>Trying to use Java 8 Streams for this</p>
<pre><code> HashMap<String,Games> groupGames = new HashMap<String,Games> ();
for(Groups group: groups){
for(int groupId : group.getGroupId){
groupGames.put(groupId, group.getGame());
}
}
</code></pre>
<p>This works fine but I want to use <code>java 8</code> stream to achieve this same functionality.</p>
<p>This is what I have for stream</p>
<pre><code>public void toStream(List<Group> group){
group.stream().map(groups -> groups.getGroupIds())
.flatMap(group -> groups.stream()).collect(Collectors.toList());
}
</code></pre>
<p>I'm having hard time putting each of the groupId with the game in the hashmap... <br>I'm able to flatten out the list of groupIds</p> |
Srinagar (, ) is a city in Jammu and Kashmir. It is situated on the banks of the Jhelum River, in Northern Indian occupied Kashmir region. It is the largest city and the summer capital of the Indian state of Jammu and Kashmir.
Capital cities in India |
Coleford is a market town in the west of the Forest of Dean, Gloucestershire.
References
Market towns in England
Towns in Gloucestershire |
African art is art made in Africa or by Africans. Although the term itself is debatable, as there are few other continents whose art is grouped in this way, and given the differences between individual countries within Africa, historically art from Africa has often been considered in this way.
Other websites
National Museum of African Art
Inside African art
Art
Art |
Skunk Anansie are a British rock music group. Their members include Skin (guitar and lead vocals), Ace (guitar and backing vocals), Cass (guitar, bass and backing vocals) and Mark Richardson (drums, percussion).
Skunk Anansie formed in 1994. They came apart in 2001. They returned in 2008 or 2009. The name Skunk Anansie is from Akan folk tales of Anansi. Skunk is added to make the name even nastier.
They have put out six studio albums, like Paranoid & Sunburnt (1995), Stoosh (1996) and Wonderlustre (2010). They have also had several songs, like "Weak", "Selling Jesus" and "Charity."
They are often grouped as part of a Britrock movement, running along with Britpop.
References
British rock bands
Musical groups from London
1994 establishments in the United Kingdom
2000s disestablishments in the United Kingdom
2001 disestablishments in Europe
2000s establishments in the United Kingdom |
<p>I'm trying to get sklearn to select the best k variables (for example k=1) for a linear regression. This works and I can get the R-squared, but it doesn't tell me which variables were the best. How can I find that out?</p>
<p>I have code of the following form (real variable list is much longer):</p>
<pre><code>X=[]
for i in range(len(df)):
X.append([averageindegree[i],indeg3_sum[i],indeg5_sum[i],indeg10_sum[i])
training=[]
actual=[]
counter=0
for fold in range(500):
X_train, X_test, y_train, y_test = crossval.train_test_split(X, y, test_size=0.3)
clf = LinearRegression()
#clf = RidgeCV()
#clf = LogisticRegression()
#clf=ElasticNetCV()
b = fs.SelectKBest(fs.f_regression, k=1) #k is number of features.
b.fit(X_train, y_train)
#print b.get_params
X_train = X_train[:, b.get_support()]
X_test = X_test[:, b.get_support()]
clf.fit(X_train,y_train)
sc = clf.score(X_train, y_train)
training.append(sc)
#print "The training R-Squared for fold " + str(1) + " is " + str(round(sc*100,1))+"%"
sc = clf.score(X_test, y_test)
actual.append(sc)
#print "The actual R-Squared for fold " + str(1) + " is " + str(round(sc*100,1))+"%"
</code></pre> |
<p>Using Keras on Google cloud ml:</p>
<p>Saving model from training:</p>
<p>model.save('model.h5')</p>
<pre><code>if cfg.cloud:
# Copy model.h5 over to Google Cloud Storage
with file_io.FileIO('model.h5', mode='rb') as input_f:
with file_io.FileIO(data_folder + 'model.h5', mode='wb+') as output_f:
output_f.write(input_f.read())
</code></pre>
<p>Note: not saving to job_folder, I need to read this later, not wanting to keep track of the latest job (even if that's a good way to keep models apart).</p>
<p>Now I want to read from my next run:</p>
<pre><code>f = file_io.FileIO(model_file, mode='rb')
model = load_model(f)
model.load_weights(f)
</code></pre>
<p>Where 'model_file' is given as input in my submission, pointing at </p>
<pre><code>--model-file gs://$BUCKET_NAME/resources/model.h5
</code></pre>
<p>Complains from google cloud ml jobs:</p>
<pre><code>TypeError: expected str, bytes or os.PathLike object, not FileIO
</code></pre>
<p>I tried a number of things, but my basic question is: what's the best practice writing <em>and especially</em> reading in models from gcp buckets?</p> |
THE
EDINBURGH JOURNAL
OF
NATITRAL AND GEOGRAPHICAL SCEENCE.
JULY 1830.
ORIGINAL COMMUNICATIONS.
ART. I. On the Physiological Effects of the Aconitum ferox.
Jonathan Perbira, F.L.S. Member of the Royal College of
Surgeons in London^ and Lecturer on the Materia Medica and
Chemistry.
Having been requested by Dr. Wallich to determine what are
the physiological effects of the root of the Aconitum ferox on the
system, I undertook a series of experiments for this purpose, the
results of which are given in the second part of Dr. Wallich's splen-
did work, " Plantce Asiaticce rariores." The objects of the follow-
ing paper are, to give an account of the experiments themselves,
and of the inferences which may be drawn from them.
Dr. F. Hamilton, in his " Account of the Kingdom of Nepal,"
p. 98, mentions that large quantities of the root termed by the Ne-
paulese Bish or Bikh, and Hadaya Bish or Bikh, are annually im-
ported ; and that this root is a most virulent poison, whether taken
into the stomach or applied to wounds. He adds that it " is in
universal use for poisoning arrows ; and there is too much reason to
suspect for the worst of purposes. Its importation would indeed
seem to require the attention of the magistrates. The Gorkhalese
pretend that it is one of their principal securities against invasion
from the low countries ; and that they would so infect all the waters
on the route by which an enemy was advancing, as to occasion his
certain destruction. In case of such an attempt, the invaders ought
no doubt to be on their guard ; but the country abounds so in
springs that might be soon cleared, as to render such a means of
defence totally ineffectual, were the enemy aware of the circum-
stance."
VOL. II. 2 H
236
Mr. Pereira on the Physiological Effects
In commenting on Dr Hamilton's account of this poison, Dr.
Wallich says, " His statement of the belief of the Goorkas, that the
Bikh would protect them from foreign invasion, and his opinion
that such a kind of defence might be easily frustrated, have been
fully verified during the late war with Nipal. . In the Turraye,
or low forest-lands, which skirt the approach to that country, and
among the lower range of hills, especially at a place called Hetounra,
quantities of the bruised root were thrown into wells and reser-
voirs, for the purpose of poisoning our men and cattle ; the at-
tempt, however, was very soon discovered, and effective precautions
taken to prevent the occurence of any serious mischief."
Dr. Wallich was informed by Henry Colebrooke, Esq. " that the
Bikh is employed in the northern parts of Hindustan for destroy-
ing tigers. Arrows poisoned with that drug are shot from bows
fixed near the tracts leading to their watering places ; and it gene-
rally happens that the animal is found dead at the latter."
Dr. Hamilton believed that the Bikh was a species of Caliha, but
Dr. Wallich {Wall, apud Seringe Mus. Helvet. I. p. 160. t. 15. f.
43, 44. Deca7id. Prodr. I. 64.) has shown that it is a species of
Aconitum, to Avhich on account of its virulent properties he has given
the specific name of ferox. The foUoAving are its characters :—
" A. ferox : floribus racemoso-paniculatis, villosis ; galea semicir-
culari, antice acute porrecta, deorsum attenuata ; cucullorum sacco
longo, angusto, calcare inclinato, labio elongato, recurvo ; filamentis
alatis, subsagittatis, ciliatis, ovariis, capsulis raniisque villosis ; foUis
quiuquepartito-palmatis, subtus pubescentibus, lobis inciso-pinna-
tifidis, basi cuneatis, lobulis acutis, divaricatis."
The specimens of the root of the Acoriiium ferox which Dr. Wal-
lich sent me, had been in his possession ten years. We may there-
fore very fairly conclude that they had lost part of their poisonous
properties, although, as will presently be seen, they still were very
active. One portion of the root was powdered, a second, portion di-
gested in boiling rectified spirit, and a third in boiling distilled
water. The infusions were separately evaporated to the consis-
tence of soft extracts. -
During the time that the spirituous infusion was evaporating, I
several times tasted it, and did not at first notice in it any thiiig
peculiar. At the expiration of ten minutes, or a quarter of an
hour, however, a peculiar biting and numbness came on in the tip
of the tongue and in the lips. Shortly after the soft palate became
affected ; a sensation being felt, as if the velum and uvula were
elongated, and rested on the dorsum of the tongue ; to relieve this
frequent attempts were made to swallow. So powerful and un-
pleasant was this sensation in the soft palate, that I became rather
alarmed at it ; at the end gf about a quarter of an hour, however, it
entirely left me. The numbness of the lips and tongue continued
for eighteen hours.
Dr. Boott experienced the same affection of the throat, and of
of the Aconitum ferox.
237
the tongue and Hps, from tasting a sinall portion of the alcoholic ex-
tract. Dr. Wallich, who took a still smaller portion, experienced
only the numbness of the tongue and lips. This sensation was also
felt by Dr. Falconer and Messrs J. & G. Greeves. It is deserving
of notice that Mr. Brodie experienced a remarkable sense of numb-
ness of the lips and gums, which did not subside for two or three
hours, from chewing a small quantity of the leaf of the Aconilum
napellus. My assistant, Mr. Lunn, experienced a peculiar ting-
ling sensation in the nose, from powdering a small portion of the
root of the A. ferox. This sensation produced occasional sneezing,
and lasted for four hours.
All the experiments which I am now about to relate, were made
in the presence of Dr. Falconer, Assistant- Surgeon on the Bengal
Establishment, (to whom I am much indebted for acting as secretary
on the occasions,) and my brother Mr. Jer. Pereira; and most of
them in the presence also of Messrs. G. & J. Greeves.
Exp. 1. Feb. 14. 1830. — Five grains of the powdered root were
attempted to be introduced into the throat of a small rabbit, by
means of a glass tube. In consequence of the struggles of the ani-
mal, part (estimated at two grains) was wasted in the attempt.
In one minute there was difficulty of breathing ; the animal ap-
peared to be in pain ; and two or three drops of fluid, mixed with a
little of the powder, dropped from the mouth. In three minutes
the difficulty of breathing was much increased, and to which was
added a flow of saliva from the mouth. In twelve minutes, the
posterior extremities were much weakened, if not paralyzed : the
animal remained in whatever position he was placed in. At the
end of seventeen minutes, he could not support himself in the erect
posture. In eighteen minutes, convulsions of the throat and of the
posterior extremities ; and a little urine passed. The limbs became
relaxed, and the animal was apparently dead at the end of nineteen
minutes. At twenty minutes^ the contents of the intestines were
evacuated.
Galvaiiism. — At thirty minutes after death the voluntary mus-
cles were found to be susceptible of the galvanic influence ; and the
vermicular motion of the intestines was much increased by it.
Slight contraction was produced once only in the muscular fibres of
the heart : other attempts to produce this efi^ect failed.
Dissection. — The left side of the heart was found empty : the
right filled with blood. Lungs florid red. Pulmonary arteries dis-
tended. Part of the powder was found in the trachea. The sto-
mach was filled with food.
Remarks. — As part of the powder had got into the trachea, no
very accurate inferences could be drawn as to the peculiar operation
of this poison. Subsequent experiments, however, proved that the
general symptons were in all the cases similar.
338 Mr. Pereira on the Physiological Effects
Exp. 2. — One grain of the alcoholic extract was introduced into
the peritoneal sac of a small rabbit. In two minutes the posterior
extremities were weakened : in three minutes, the breathing be-
came difficult, and of a peculiar gasping kind : in three minutes and
a half, the head was drawn back : in live minutes the animal was
slightly convulsed, and fell on his side : in six minutes convulsed,
and made ineffectual attempts to rise : the breathing Avas very la-
borious. At the end of eight minutes the posterior extremities,
when pricked, gave no evidence of possessing sensation: In nine
minutes general convulsions came on, and at nine minutes and a half
the animal was apparently dead. At this time the pupils were
much dilated, but in three minutes after began to contract.
Galvanism. — Six minutes after death the voluntary muscles were
susceptible of galvanism ; but this susceptibility soon ceased. Con-
tractions were excited in both auricles of his heart, and the right
auricle repeated its contractions after the poles of the battery were
removed. The effect of galvanism on the muscular fibres of the
ventricles was doubtful. I thought that I perceived slight contrac-
tions, but they were not noticed by others.
Dissection. — Right side of the heart distended with dark-colour-
ed blood ; left side empty. Lungs florid red. Pulmonary arteries
distended.
Remarks. — The first and prominent symptoms here, were the
weakness of the posterior extremities and the difficulty of breatliing.
On feeling the chest, it appeared to me as if spasm of the diaphragm
came on at each inspiration. The dra^ving back of the head did
not appear to be altogether involuntary, but as if it were to fix the
head, and thereby assist the breathing. The con\Tilsions in this and
the other experiments, were very different to those produced by
strychnine : in the former cases they were quite temporary, whereas
those produced by strychnine last for several seconds.
Exp. 3. — One grain of the spirituous extract (a little drier than
in the last experiment) was introduced into the subcutaneous cel-
lular tissue of the left lumbar region of a rabbit. Immediately after
the experiment, the animal continued to eat, but at the end of six
minutes refused to do so. At seven minutes the faeces Avere eva-
cuated : at eight minutes grinding of the teeth ; head dra^vn back ;
u little saliva flowed from the mouth. In nine minutes the move-
ments of the animal became unsteady ; and at nine minutes and a
half he became unable to support himself ; convulsions. In ten
minutes the posterior extremities were insensible : in eleven mi-
nutes the convulsions became much more active, particularly in the
posterior extremities ; repeated faint cries. At thirteen minutes
the animal was lying on its left side, and was free from convulsions.
At fourteen minutes violent action in the abdominal muscles : four-
teen minutes and a half, convulsions in the posterior extremities :
urine passed : pupils much dilated. At the expiration of fifteen
of the Aconitum ferox.
239
minutes the animal was apparently dead : shortly after which the
pupils began to contract.
Galva7iism and Dissection. — The phenomena were the same as
in the last experiment.
Remarks. — As I had anticipated, the poison took longer time to
produce death, when introduced into the subcutaneous cellular tis-
sue, than when introduced into the sac of the peritoneum. I may
remark that the repeated faint cries mentioned here, appeared to
aU who witnessed the experiment, to be, in part at least, the re-
sult of the involuntary action of the respiratory musclesj
Exp. 4. — Two grains of the watery extract were introduced into
the peritoneal cavity of a full grown rabbit : part of the extract
was dilfused over the wound, in consequence of the exudation of
some fluid from the abdominal cavity. In two minutes the animal
appeared to be slightly afl^ected : seemed uneasy, and licked the
wound. In five minutes stretched out his hind legs : respiration
hurried. At the end of nine minutes the urine was passed ; and
at ten minutes one or two eflforts were made to swallow. In fifteen
minutes staggered. At seventeen minutes and a half, the head
was drawn temporarily to one side. At twenty minutes appeared
much enfeebled : frequent convulsive gasps : unable to support it-
self : laid stretched out : fore legs principally affected : respiration
irregular. At twenty-five minutes was unable to rise : strong con-
vulsions : faint cries : pupils much dilated : eyes much protruded.
At twenty-seven minutes the animal was apparently dead. Imme-
diately afterwards the pupils began to contract. Galvanism was
not tried.
Dissection.' — The appearances were the same as in former expe-
riments.
- Remarks.— This experiment demonstrates that the watery is less
powerful than the spirituous extract. It must, however, be recol-
lected that the animal in this case was stronger than those operat-
ed on in the former experiments, and that part of the poison was
diffused over the wound. We must not hastily conclude, from this
experiment, that the active principle of the root is more soluble in
spirit than in water. The greater activity of the spirituous over
the watery extract, may arise from water dissolving some proxi-
mate principles, (such as gum,) which are not soluble in spirit ;
for the quantity of spirituous extract obtained was very small as
compared with that of watery extract obtained from the same
weight of the root. In this experiment the fore legs were first af-
fected, whereas in the former experiment the hind legs appeared
first and principally affected.
Exp. 5. Feb. 16. — One grain of the alcoholic extract, placed on
a small piece of cabbage leaf, was introduced into the back part of
the mouth of a small rabbit, care being taken that he swallowed
240
Mr. Pereira on the Physiological Effects
the whole of it. The animal had been kept twenty-four hours
Avithout food, except that just before the experiment it eat a small
piece of cabbage leaf very voraciously. After the extract had been
f)Ut into his mouth, he made no attempt to eat a piece of cabbage
eaf which was placed before him, although he approached it as if
for the purpose of doing so. The only effect that we observed to
be produced by the poison, was continued chewing as if the animal
was ruminating, and which lasted for about an hour.
Remarks. — Although I anticipated that a comparatively slight
effect only would be produced when the poison was introduced into
the stomach, yet I was surprized to lind no remote effect whatever
(at least as far as we could judge) produced.
Exp. 6. — Two grains and a half of the spirituous extract, soft-
ened by two or three drops of rectified spirit, were placed in a
smaU brass stop- cock tube, inserted into the jugular vein of a strong
and good-sized dog. To this tube was afterwards attached a small
syringe containing tepid water, so that by pressing on the piston
rod, the water would be expelled, and passing into the tube, would
drive the extract before it into the vein. The greatest precautions
were taken to prevent the introduction of air. That part of the
tube below the stop-cock, and which was within the vein, had been
fiUed with water previous to its introduction into the vessel. That
part of the tube above the stop-cock was filled by the softened ex-
tract, and the nozzle of the syringe. All the persons present were
satisfied that no air was introduced into the vein. All the fluid
(including the softened extract of the tepid water) thrown into the
vein, did not exceed two drachms. Immediately after the injec-
tion the animal began to struggle violently. In one minute violent
convulsions came on ; the respiration became difficult ; and the
contents of the bladder and rectum were evacuated. In three mi-
nutes the animal was dead.
Dissection immediately after Death. — The jugular vein was dis-
sected down to its junction with the subclavian. On puncturing
it, a whitish-looking fluid mixed with blood escaped, folloAved by a
clot of blood. The right side of the heart was distended with
blood : the left quite empty. The inferior and superior venae cavae,
and the pulmonary artery, were also distended. The blood was
partially coagulated. The muscles of the chest quivered under the
dissecting knife. The lungs were of a florid red colour.
Remarks. — The whitish-looking fluid found in the lower part of
the jugular vein, was evidently formed by the mixture of the spi-
rituous extract with the water of the syringe and the blood. That
the symptoms and death of the animal arose from the peculiar ac-
tion of the poison, I think can hardly be doubted. Yet there are
three circumstances which may be brought forward against this in-
ference. 1 . The possible introduction of air ; 2. The small quan-
tity of spirit mixed Avith the extract ; 3. The water thrown into
of the Aconitum ferox.
241
the vein. As I have before said, the greatest care was taken to
guard against the introduction of air, and I, as well as every one
who witnessed the experiment, were perfectly satisfied that none
was introduced. As to the spirit and water introduced into the
vein, although the death of a strong dog could hardly be attributed
to the small quantity of these liquids, yet I resolved to try what
the effect would be of throwing a mixture of these liquids into the
vein. The experiment was performed, and will be detailed pre-
sently. I need only state here, that it proves most satisfactorily
that the inference above drawn was correct.
Exp. 7. — |One grain of the spirituous extract was introduced
into the peritoneal cavity of a small rabbit, which had been kept
twenty hours without food. At the end of one and a half minute,
the animal licked the wound and laid down. In two and a half mi-
nutes the breathing became difficult ; slight stupor : the head was
held erect. In three minutes the head became quite bent back on
the spine ; convulsions. At four and a half minutes the hind legs
were partially paralyzed. At five minutes the animal uttered plain-
tive cries ; moved about with difficulty, drawing the hind legs after
him in a kind of spasmodic manner : breathing slow and gasping.
In seven minutes fell on his side : in nine minutes quite vertigi-
nous : in ten and a half minutes tetanically convulsed. At the end
of eleven minutes the animal was dead.
Remarks. — This experiment was made with the view of confirm-
ing Exp. 2. It will be observed that the symptoms were pre-
cisely similar. The only difference between the two experiments
is, that in Exp. 2. the animal became aflfected half a minute sooner;
and died one and a half minute earlier,
Exp. 8. February 19 — Present Dr. Falconer, and my brother
Mr. Jer. Pereira.
Three grains of the spirituous extract, enveloped in a little cab-
bage leaf, were placed in the throat of a small rabbit, so that the
animal was obliged to swallow it. The only effect observed was
the continual chewing, as noticed in Exp. 5. At the end of four
hours the animal was killed, but as the stomach #as found distend-
ed with food, no inferences could be drawn as to the local action of
the poison.
Remarks. — The experiment was made with a view of observing
Avhether the poison exerted any local irritating action ; but unfor-
tunately no inferences can be drawn from it, for the reason above
mentioned. It is to be recollected that rabbits do not vomit, and
therefore the absence of this symptom proves nothing. If it be
true, as Messrs. Morgan and Addison assert, that all poisons ope-
rate by producing sympathetic impressions, it is quite clear from
the experiments now related, as well as numerous others on record,
that the stomach is 7iot an organ the most susceptible of sympathe-
242
Mr. Pereira on the Aconitum ferox.
tic imjiressions. That many of the most active poisons produce
slighter effects when applied to the stomach than when applied to
other parts, is well known The only possible ways that I am ac-
quainted with of explaining this phenomenon, are : l*/. By sup-
posing that the stomach is less susceptible of sympathetic impres-
sions than most other parts ; 2dly, By supposing that the poison
operates by absorption, and that the venous absorption of the sto-
mach is less than that of other parts ; 3dli/, It is possible that the
poison may be digested and converted into chyme.
Exp. 9. March 14. — Six grains of the spirituous extract were
introduced into the stomach of a full grown strong dog, that had
been kept fasting for twenty-four hours. The only effect noticed,
and even that was doubtful, was strong shivering amounting almost
to convulsions. This only took place once.
. Exp. 10. March 21. — Present Mr. Jer. Pereira, Mr. Lnnn, and
Mr- J. Greeves.
This experiment was made to confirm Exp. 6. About three
drachms of fluid, consisting of water with a little spirit, were thrown
into the jugular vein, but no obvious effects were produced. To
render it still more satisfactory, double the quantity of fluid was
thrown in at the end of half an hour. No effects observable.
From the experiments now related, it appears to me that the
following inferences may be drawn : —
1*/, That the root of "the Aconitum ferox is a most virulent poi-
son.
2dli/, That both the spirituous and watery extracts are poison-
ous, the former much worse so than the latter.
3dli/, That the poison exerts a local action on the nerves of the
part to which it is applied.
• 4thli/, That its remote action is on the nervous system.
5thii/, That the intensity of this remote action is in proportion
to the absorbing powers of "the part to which it is applied.
&hlij, That the immediate cause of death is asphyxia.
7ihii/, That this poison diminishes the irritability of the heart.
8fhli/, The symptoms produced by it were, difliculty of breath-
ing, convulsions, and paralysis of the extremities.
9thly, As far as my experiments have been carried, there ap-
pears to be a great analogy between the effects of this species of
Aconilum and the A. napeUus. Dr. Wallich informs me that the
A. ferox is used in India as a therapeutic agent in rheumatic cases.
Now the A. napelliis has been used in these cases in Europe, — a
circumstance which tends to confirm the supposition, that the ef-
fects of these two species of Acofiitim are similar.
Aldersgate Street, London, May 1830.
243
ART. II. — Notes on Aspidium aculeatum, and its Allies. By G,
A. Walker Aknott, F.L.S. F.R.S.E. &c.— (/m a Letter. to thv
Editors.)
Gentlemen, .
Favour me with the insertion of the following remarks in your
Journal, respecting this tribe of ferns :
1. A. aculeatiim, Sm. is the plant of Linnaeus, and I think also
of Swartz. A. aculeatum, Willd. is intended to contain both
A. aculeatum and lobatum of Smith, but principally refers to the
latter. Dr. Hooker's A. aculeatuin is entirely A. lobatum, Sm.
but the observation, " I have seen some plants which might almost
be considered to unite the two," given under his A. lobatum, (Bri-
tish Flora, p. 443.) applies I believe to the A. aculeatum of Smith.
2. A. lobatum, Sw. seems that of Smith, but A. lobatum, Willd.
and Hook. (I allude to the British Flora,) is A. angulare, Smith.
■ 3. A. angulare, Sm. and Hook, is not A. angulare, Willd. I
rather suspect it to be A. orbiculatum, Desv.
4. A. Plukenetii, Loisl. and De C. is a variety of A. lobatum,
Sm. with the frond pinnate, the pinnae being deeply pinnatifid,
which has given rise to the query in De CandoUe and Duby's " Bo-
tanicon gallicum," if all these and A. lonchitis be not states of one
and the same species ?
The above may have their synonymes thus arranged : —
1. A. lobatum, Sw. and Sm. Eng. Bot. t. 1563. (not Willd. nor
Hook.) A. aculeatum, Hook, (exclus. syn. Sw. and E. Bot.) and
Willd. (exclus. of many synonymes,) almost entirely, and also of
most foreign botanists ; — A. Plukenetii, Loisl.
2. A. aculeatum, Lin. Sw. and Sm. Eng. Bot. t. 1562. and
Willd. (scarcely at all ;) A. lobatum, intermediate variety. Hook.
3. A. orbiculatum, Desv. ; A. angulare, Sm. Eng. Flora, and
Hook. Brit. Flora, but not of Willdenow ; A. lobatum, WiUd.
and Hook, (exclus. all syns.)
But are these species } I fear not. The chief character between
A. lobatum and A. aculeattim, is the decurrent pinnules of the for-
mer, and the distinctly petiolate pinnules of the latter ; but I have
seen specimens very much between the two : and these also have
neither the compact frond of the one, nor the loose frond of the
other. Again, as to A. aculeatum, and what I call A. orbiculatum,
there is also an intermediate state, in which the serratures are
deeper and more pointed, and the pinnules more acute than in A.
orbiculatum, but not so much so as in A. aculeatum. The A. ap-
pendiculatum of Gay, (I am not sure if it be published under this
name,) which that botanist gave me from Veviers in France, and
with which he hesitatingly suspected " A. aculeatum, Sm. but cer-
tainly not of Sw. or Willd." to be the same, appears to me to be
also intermediate, partaking of the short pinnules of the one, but
the acute pinnules of the other. This state has been gathered by
Dr. Johnston at the Pease-bridge in Berwickshire.
VOL. II. 2 I
244
ART. III. Notes on the Universitt/ of Christiania. By James
F. W. Johnston, A.M.
The city of Christiania has been too much praised. In itself it
has nothing to repay the traveller for the fatigue of an hour's stroll
through its streets. I do not remember a single building, the
castle excepted ; for all castles derive from association a kind of
interest which does not attach to mere architectural magnificence,
except this one I do not recollect any building in Christiania which
Avould be worth visiting in any other city. But all cities are jud"--
ed of by the country in which they are situated, and by the cir-
cumstances under which they are seen. The houses are all of stone,
and this is grandeur enough in Norway. My first impressions of
Christiania were produced and confirmed during a period of inces-
sant rain, and when fine weather came I could see nothing to ad-
mire in its dull streets. But these remarks include all my objec-
tions to the capital of Norway. Its situation is beautifiil and pic-
turesque beyond description. Copenhagen is a finer by far and
more cheerful-looking city, and it stands in a rich country, but it
is a flat, and tame, and interminable coimtry. Stockholm is a more
majestic city, and its situation is abmidantly romantic ; and the
view from the lofty spire of St. Catherine's church, stretching over
the city and the lake Maeler, with its twenty thousand isles, am-
ply repays the labour of climbing to its summit ; but the city is
heavy, and, hemmed in by everlasting woods of pine, has a gloom
about it, which the bright sun of summer does not wholly expel.
Christiania is a plain town, with straight streets crossing at right
angles, but unadorned and without pretension ; yet I have seen
few finer sights than this city presents, viewed either from the lofty
hill by which the traveller from the east and south approaches it,
or from the summit of the Ergeberg, on the opposite side of the
lake, ^vhen the sunbeams are gilding the mountain sides, or play-
ing among the leaves of the trees that stretch far up the valley, or
rest on the white chimnies of the city, fringing the lake beneath
our feet. In fine weather, a month coidd be delightfully spent in
the neighbourhood of this capital ; for the Fiord, with its nume-
rous arms and inlets, — ^the rich low grounds that not unfrequently
skirt them, — and its many bold and wooded promontories ; — and
on land, the fertile and richly cultivated valleys, with sweet vil-
las and villages, lying scattered at difi^erent distances from the
city, hemmed in all of them by lofty mountains, which seem to
thrust up their dark pine woods into the clouds, render boating or
Avalking on a cool summer evening as pleasant in Christiania, as it
can be in any other part of the world.
The Royal Norwegian University of Christiania, was founded by
the present king of Denmark, Frederick VI. so late as the year
I HI 2, and the royal ordinance by which its present constitution
Mr. Johiaaton's Notes on the Universily of Chrisiiania. 245.
was established^ is dated at Grotteuburg 28th July 1824. Previous,
to 1812, students from Norway were all educated at the University
of Copenhagen. The professors are eighteen in number, of whom
two belong to the faculty of theology, one to that of law, four to
the faculty of medicine, and eleven to that of philosophy. This
last number includes the professors of chemistry, natural history, ^
and mineralogy. There are besides one lecturer on medicine, and
on philology four lecturers and two assignati.
The University is yet in its infancy, and the funds for its sup-
port stiU in some measure unconsolidated. These funds are de-
rived from tithes, from bequests, from lands, and other similar
sources. The funds settled upon it being at present burdened with
annuities, renders it necessary to obtain a yearly grant from the
Storthing, the native parliament, Avhich has hitherto been very li-
beral. The regulations of the University are nearly the same as
those of the University of Copenhagen. Each professor delivers a
public course of lectures gratis ; for private lectures he may take a
fee, but few of them find it worth their while. The only fixed sum
payable by the student is five specie dollars, about 17s. Sterling, to
the library, when he is first admitted to the University. There
are two sessions annually, commencing in February and August,
and the holidays are limited by statute to two months and a half in
tJie year. The number of students enrolled in the session com-
mencing in August last was about 550. The preliminary exami-
nation, examen artium as it is called, similar to the Blackstone ex-
aminations at Glasgow, is rather strictly gone about. Of 120 who
presented themselves for matriculation at the above session, ten
were rejected. Where no fee is obtained from the student, there
is no inducement to pass any who are miqualified. These exami-
nations are public, and were going on during my stay in Chris-,
tiania, but I had already seen something of them in Copenhagen,
and felt therefore little curiosity to witness a second exhibition.
The alumni in Scandinavia are no whit more ready at their an-
swers than we .^nd them at home.
The University buildings in Christiania have nothing imposing
in their exterior. They are shabby rather, though not much infe-
rior to the University buildings in Copenhagen. They were not
built indeed for the University, but must have been erected long
before. The intention of King Frederick in 1812, was to have
established the University not in the city, but in the suburbs of
Christiania. For this purpose a beautiful spot called Toien was
purchased, so situated as to command a view of the old town (Op-
slo) to the east, and of the new town (Christiania) to the west.
But in 1813 a change took place in the currency, and the money
which had been collected was too small to permit the plan to be
carried into execution. The botanic garden and the museum only
were erected on this spot, and other buildings in the city were
sought out for class-rooms. The present, therefore, may be consi-
246 Mr. Johnston's Notes on the Vniversily of Chrisliania.
dered as a temporary locality, to be changed for a better when
their funds become more flourishing.
IMy visit to Christiania was a sudden thought, and I came there-
fore unprovided with letters. It was only a week before, when I
reached Wenersborg, on my way from Gottenburg to Stockholm,
that I resolved on making a detour to the capital of Norway. I found
in consequence, the wet weather, which prevailed for several days,
more disagreeable than it might otherwise have been.
Of men of science there was but one I Avished much to see —
Professor Hansteen ;* and he was then absent on his well-known
magnetical expedition. In regard to this gentleman the Norwe-
gian Parliament have behaved with great liberality. They have
advanced him in all, to enable him to perform his tour, about £3000
English — a large sum to be devoted to one object of general science
l)y a country so circumscribed in its finances as Norway is.
Esmarck, to Avhom mineralogy owes the knowledge of several new
species, was also absent on a tour in Denmark. I lost in consequence
the pleasure of seeing his cabinet of minerals ; and, what I regret-
ed as much, of obtaining his advice as to the most profitable mode
of disposing of the short time I could devote to the mineral riches
of this interesting country.
Keyser is professor of physics and chemistry ; but he is a man
of no industry. He works none ; and instead of dedicating him-
self to the sciences, and joining his efi'orts to those of other men to
remove the limits of knowledge one step further back, he employs
himself in forming schemes for getting away from Christiania. He
dislikes the place, and hence the place has ceased to be very fond
of him. I wonder at his dislike to Christiania ; for his country
house is one of the sweetest of the many sweet spots that lie within
two or three miles of the city. He contrived, after the cession of
Norway to Sweden, to get himself appointed one of the Commis-
sioners for settling the amount of the Danish National Debt and
other charges which should fall upon Norway, and in this ottice he
spent three years at Copenhagen. People said that he staid longer
than he needed to have done ; and from that probably arose part of
the bad odour in which he still stands. The secret of a great many
people's idleness is, that they do not need to work ; but one would
think that the high name of Scandinavia in physics and chemistry,
^vould incite most professors of those sciences in that country to try
to do something ; yet it is a remarkable fact, that, high as Sweden
stands as a cultivator of the science of chemistry, yet the professor
of that science at Lund is a mere drone, and those at the Univer-
sity of Upsala are little better.t
* Professor of Applied Jlathematics.
-|- I am in hopes that should this ever meet the eye of Walmsted, who was ap-
pointed to a chair some three years ago in Upsala, it will set him about employ-
ing his talents to some better purpose than in the mere arranging of mineral ca.
liincts, -
Mr. Johnston's Notes on the University of Christiania. 24:7
I made an attempt to see Keyset's laboratory,* and he also did
me the honour of calling upon me. But we missed each other ;
and severe domestic affliction was an ample excuse for my having
no subsequent opportunity of seeing him during my short stay.
It is to the credit of the Norwegian Storthing, that they have pro-
vided a splendid philosophical apparatus for their national Univer-
sity. " It is so fine," said Berzelius to me, when I visited him in
Stockholm, " that all the apparatus of the three Swedish schools
put together would be nothing like it." On account of this ap-
paratus, chiefly, I regretted not having made the acquaintance^ of
Keyser — for every experimental philosopher knows how interesting
it is to see the workshops and tools of his fellow labourers in differ-
ent parts of the world.
What a fine field there is for a diligent analytical chemist in
Norway! — and how would the patriotic Norwegians honour the
man who, from the far north, should send forth the voice of dis-
coveries that should do honour to their beloved land ! The Nopve-
gians are a brave people — a kind people — and an intelligent people
— what hinders then that they should become also a learned and
scientific people? Their minds must be alive to high thoughts; for
their very mountains speak sublime things to them.
Rathke is professor of natural history, — a kind gentlemanly
man, and Avho has seen a good deal of other countries. " It is my
duty, as it is my pleasure, to pay attention to strangers," he said to
me ; and I accordingly found him veiling to devote to me as much
of his time as his other duties would permit.
The Museum,t which is under his care, is, like the university,,
still in its infancy, and is not therefore very extensive. The ob-
jects of curiosity are chiefly minerals and birds. The minerals are
dirty, and in bad order ; and many of the birds are very indiff^er-
ently got up. Zoology has more attractions for Rathke than mi-
neralogy ; the superintendence of the mineralogical part of the mu-
seum should therefore he confided to Esmarck. What the museum
wanted in interest, however, the Professor made up for by his de-
sire to please and gratify; and I owe him this testimony for his
gratuitous attentions. Professor Jameson is well known in Nor-
way, and Rathke was anxious to acknowledge the honour done to
him by his being elected a member of the Wernerian Society, of
which Professor Jameson is president.
The Botanic Garden is also under the superintendence of Rath-
• That some little is done, or ought to be done, in the rudiments of practical
chemistry, may be inferred from the " Catalogus Lectionum" — " Laboratorium
Universitatis Chemicum tempore utrinque commodo iis patebit qui experimenta
chemica agere cupiverint."
f So much has lately been said of museums, and admittance to them, in this
•Journal, that I may insert the following two lines from the Catalogus Lectionum
already quoted :— " Musaeum Ilistoria Naturalis et Hortus Botanicus Univcrsi,
t3ti», horis copnmodis patebunt iis qui voluerint collectiones inspicere,"
248 Mr. Johnston's Notes on the Viiivcrsiiy of Christiunia.
ke as professor of zoology and botany. Incessant rain is not fa-
vourable for the survey of such gardens, and therefore I did not
see that of Christiania. It would seem, however, to be in a flourish-
ing state ; for, though commenced by Siebke so late as 1815, it al-
ready contained in 1823, when the last catalogue was published,
930 genera, comprising nearly 5000 species. Both the museum
and the garden were kindly assisted with duplicates from the Uni-
versity of Copenhagen ; and the seeds and plants transmitted by
Horneman gave its first importance to the rising institution.
Botany is the favourite and prevailing study in Norway, though
this depends chiefly on its forming an important branch of medical
education. The extent in which the term prevailing is to be taken,
will be understood when it is added, that a good class for natural
history may amount to 20, and a good chemistry class to an equal
number. Professor Esmarck, who teaches mineralogy, geology,
and oryctognosy, has a good class when it is from 10 to 15. The
medical faculty would appear to be the best educated in Norway,
as a course of theology or jurisprudence may be completed in three,
while a medical course occupies from five to seven years. This is,
however, to obtain the title of doctor — a degree which is seldom
taken in the other faculties.
Of the various examinations which are undergone by the stu-
dents before receiving their degrees and leaving college, I may here
mention, as unknown among us, the Bergsexavien (mining exami-
nation.) This examen is thus specified in the statute: " At the
Bergsexamen, the candidate, partly by written and partly by spo-
ken proof, shall give evidence of his proficiency in the pure mathe-
matics, namelj% geometry, stereometry, trigonometry, algebra, equa-
tions, spherical-trigonometry, the first principles of the infinitesi-
mal calculus — in applied mathematics, with their most direct ap-
plication to machinery — in physics and chemistry — in oryctognosy
and geognosy — in metallurgy — in mining, and in the reducing of
ores. The candidate shall also give proof of readiness in arcliitec-
tural and machinery drawing." This examination has been insti-
tuted for the purpose of sending forth men capable of directing
mining operations on the most scientific as well as the best practi-
cal principles. It were vain to talk of such examinations at our
universities, where many of the subjects are not taught. To things
merely practical, the application of science to the arts, little atten-
tion is paid in our public institutions. And perhaps it is better
that we leave practical men to learn these things where they are in
daily operation ; for then only can they be properly and completely
taught.*
* " In dyeing, for instance," said a well known polf/artist of this city to me
one day, " I have known a man who weni always by his book. He put in so many
ounces of this and so many pounds of that, but he cou^dna get thiitffs to do ava.
I recollect one day he made up a blue vat after tliis fashion, but it wadiia work,
lie was sure he had put in the right weights, so he didna ken what to do wi't.
Mr. Johnston's Notes m the University of Christiania. 249
Norway is the land of minerals — an inexhaustible and hitherto
not half-explored field of mineral productions — yet there is no other
way of obtaining them but that of visiting the localities where they
are found. There are no dealers in Christiania, and the absence of
Professor Esmarck shut me out from the only chance I had of proi"
curing a few rarities. The only mineral I contrived to pick up
in Christiania was a specimen of the chromate of iron, from Ferasen,
near Rooras, which the director of one of the mines was kind enough
to give me. In this locality it has been long known,, but, until late-
ly, was mistaken for common iron ore. It occurs in large veins, and
in quantity is represented to be inexhaustible. It is found occa-
sionally crystallized; the massive has much resemblance to the
well known American chromate.
The interesting nature of the geological formations around Chris-
tiania, have long ago been made known by Von Buch. Several cir-
cumstances prevented me from giving them any thing more than a
general examination. Among these, continued rain, and an anx-
iety to reach Stockholm, were not the least. After waiting in vain
for fine weather at Christiania for several days, I dedicated the little
time I could remain in Norway to an excursion to the silver mines
of Kongsberg — a few notes relative to this excursion will form the
subject of a future article.
ART. IV. Account of Perons Peninsula, in Shark's Bay, Wes-
tern Atistralia ; with Remarks on its capabilities and Jitness to
receive a small Fishiiig Settlement : comjnled from various
sources. By a Gentleman in the service of the Hon. East India
Company. ( With a Map, iu which the French names are pre-
served.)*
Peron's Peninsula is that extraordinary tongue of land which
juts out from the west coast of the continent of Australia, in an
immense gulf called Shark's Bay, the term Bay being here highly
improper.
Weel, it wa8 the market day, and some o' the Galasliiels men were in, so he
gangs awa an' brings down twa o' them to look at his vat. The tane o' them
pits his hah' intil the blue, an' lifts up a wee drap in his loof, and looks through
to the light as he let it run out again. ' See what 7/oti think o't, John,' he thcfi
says to the tither ane. John taks up a wee drap an' looks through't. ' I think
it's owre cauld.' — ' I think sae too, John ; throw in anither shoolfu' o' lime.' And
in half an hour it was as fine a working vat as ye cou'd see. * That's what I ca'
rule-o' -iliumb men,' added the polyartist ; ' far better tradesmen nor youiweiffht-
an' .measure folk."
From the general interest of this communication, we have been induced to
forego the principle we laid down in the outset, of not admitting any article
amongst our " Original Papers," which was not authenticated by the autlior's
< name. But as this account of Peron's Peninsula merely professes to be a com.
250
Account of Pawn's Peninsula.
This peninsula is included between 113° 24' and 114° E. longi-
tude, and 25° 30' and 26" 15' S. latitude. Its length from north-
Avest to south-east is about fifty miles, and its general breadth va-
ries between twelve and fifteen. The isthmus of Taillefer, by
which it is joined to the continent, is about a mile and a quarter
broad.
Captain Baudin's expedition appears to have been the first, after
Dampier, that visited this place, * the desolate appearance of which
has been pourtrayed by M. Peron, the amiable zoologist of that ex-
pedition, as extreme, and the climate, both as to the heat by day
and the cold by night, as perfectly insupportable.
The expedition under Captain Freycinet was its next visitor, f
and Arago, in his narrative of that voyage, thus describes its
appearance : " The coast, from the moment we first saw it, exhi-
bited nothing but a picture of desolation ; no rivulet consoled the
eye, no tree attracted it ; no mountain gave variety to the land-
scape, no dwelling was seen to enliven it : every where reigned
sterility and death. Its outline is uniform, without breaks, almost
without difference, and always very low. In the evening the sun
.sets ; no voice disturbs the silence of this melancholy solitude ; a
sharp cold benumbs the limbs. In the morning the sun re-ap-
pears : a consuming heat oppresses us ; we seek repose and find
nothing but fatigue. What a frightful abode \"% " Several of our
people attempted different excursions on the Peninsula, without
finding a single rivulet of fresh water. It is to be presumed, there-
fore, that the poor nativies drink only salt water, and live Avholly
on fish and a kind of pulse resembling our French beans, that is
met with here and there in the interior."
The number of natives seen on this peninsula by M. Peron did
not exceed thirty. They were armed with assagays and clubs ;
and during the stay of the expedition, their general conduct evin-
ced a disposition to hostility and treachery, and in fact on one oc-
casion they actually succeeded in forcing one of the boats to quit
pilation, the sources of which are open to examination, and as it is judiciously
drawn up, we comply with the author's request to withhold his name.
In our first volume, p. 44C, will be found a similar analysis of the information
which is scattered through different works, respecting the country on the banks
of Swan River. Ed.
" The Geographe anchored in Dampier's Bay on the 2d July 1801. On the
3d a most violent gale of wind (it being the depth of winter there) obliged the
ship to quit the roads and put out to sea ; and during the nights of the 3d and
4th, they were in great danger of being cast upon some of the numerous shoals
and sand-banks near Cape Shoals. They were finally obliged to sail from thence
■ to Timor on the Gth of July. The Naturaliste arrived in Dampier's Bay on the
I «th of the same month and year, and remained there until the 4th September.
•The Geographe was again there from the IGth to the 26th of 3Iarch 1803.
t The Uranie arrived in Dampier's Bay in August 1818, and remained there
to the latter end of September. ^ t »
+ Vide " Narrative of a Voyage round the \\ orld, by J. Arago.
Accoimt of Peron's Peninstila.
251
the place and return to the vessel, by rushing down to the shore
with loud shouts. The bay was from that circumstance named
Attack Bay.
1\I. Arago was however rather more successful in procuring a
short intercourse with a party of fifteen of the natives, who di-
vided themselves into three bands ; one of them had a_ small dog.
As usual, their conduct displayed extreme fear, suspicion, trea-
chery, and a disposition to hostility. " They are of a middling
stature ; their skin is as black as ebony ; their eyes are small
and lively ; they -have a broad forehead, flat nose, large mouth,
thick lips, and white teeth ; their chest is tolerably broad ; their
extremities are slender ; their motions quick and numerous ; their
weapons not very dangerous ; their agility is surprising ; their
language noisy. Some of them are tatooed with red ; and the wo-
man we saw, had her forehead tatooed, and was, like tlie men,
perfectly naked."
In one of M. Arago's excursions, he found ten or a dozen ruined
huts on the north shore, near Point Shoals. These huts are form-
ed of a few branches, crossing each other, covered with brushwood
and clay ; they are six feet high, four or five broad, and three and
a half above the ground. The entrance is almost always on the side
facing; the wind that most commonlv blows. The natives make
their fires in the centre, and sometimes around the hut. On some
high points of land they erect also a kind of observatory, formed of
a few trunks of trees, on which they post themselves to observe the
distant country.
The articles obtained from these Indians by the French, consist-
ed of a club, a very dirty fan, (probably a leaf of the fan palm
from the interior of the continent,) some cassowarys' feathers, two
bladders painted red, filled with very fine down, and an assagay of
hard wood, six feet long, but not very sharp. " After our barter,
we pretended to follow them, in order to try their courage, when
they disappeared with astonishing swiftness."
In another account of Freycinet's expedition, * the description of
Peron's Peninsula presents rather more encouraging features, if
we carefully select all the circumstances, and particularly if we
consider some of the articles in the possession of the Indians, with
reference to the question, " Whence were they procured?" If we
collate such incidents as bear a favourable aspect, and unite all
these together, it will appear to any person who has resided in a
hot climate, that the whole account of this spot has been drawn up
under the great disadvantages of a hurried stay, apprehensions of
being surprized or attacked by the natives, a constitution not equal
to encountering the heat of a nearly tropical sun, and lastly, a
want of sufficient provisions.
• " Nautical and Geographical Account of the Voyage of the Uranie," by L.
Freycinet.
VOL. II. 2 K
252
Account of P6ron's Peninsula,
It appears by the latter account, " that although the shores of
this Peninsula are sterile, yet it was remarked that at short dis-
tances there were rallies where the vegetation was magnificent ;
and that the human species seemed to be pleased with these fa-
voured spots, as there were a great number of natives' huts, one of
which was very spacious."
" Point Guichenot is, in particular, as well as the shores in its
vicinity, covered by a multitude of trees, of which the verdure and
the dimensions announce a vigorous and active vegetation. Little
interior salt lakes communicate with the sea in this place, (proba-
bly similar to our " Backwaters" in Malabar,) and render this spot
truly enchanting." Birds of a great number of species, appear to
delight so much in this solitude, that when the French arrived,
the trees, the ponds, and even the points of land, were all covered
with them ; but the presence of men soon frightened them away,
for on another visit none were to be seen. " In fact, extinct fires,
natives' footsteps, certain proofs of the recent presence of dogs, and
several other kinds of quadrupeds, informed them of the motives of
their flight."
Capes Rose and Roland are similar in profile, each to the ap-
pearance of an angle of a bastion ; and from the latter cape to
Point Shoals the coast resembles a line of fortifications, the cliffs
descending in a slope to the shore at an angle of 45 degrees. The
ujjper surface is a calcareous rock, a mixture of grit stone and pe-
trified shells. The rocks of the whole peninsula are of this calca-
reous and shelly sandstone, and may be available for the purposes
of building. There is also clay for brick-making, and the myriads
of sea-shells afford an inexhaustible supply for burning into capital
lime.
" The breadth of the peninsula at the north-west end, from Point
Shoals to Cape Lesueur, is twelve miles."
The north-west coast of the peninsula, like that of the east, is
composed of sand-hills eighty feet high, of a red colour, peaked and
intermixed with grit stone. A few wretched plants spring from
the soil, but in several places vegetation appears wth greater vi-
gour, and furnishes more abundant productions.
Several ponds of salt water, in general of a circular form, occupy
a part of the surface, and salt was found on the margin of tlie pond
nearest to the observatory. A haven, named Montbaziti, exten-
sive in length and tolerably spacious, but so much encumbered
with sand-banks, (or supposed to be,) that it seemed doubtful whe-
ther a boat could navigate it, reaches to the ponds- It was ascer-
tained, during an excursion in search of the natives, that this great
sheet of water communicated with tlie sea.
It is from a rough sketch by M. Gabert, that the ponds and ha-
ven of Montbazin have been traced in the map ; but as he had no
instruments, the shape of these waters, and particularly the place
of their embouchure, is doubtful. This creek is, however, a very
Account of Peron's Peninsula.
253
curious cut, (coupure,) and the French think that the unknown
parts of Shark's Bay contain similar openings.
The surface of the peninsula, with the exception of the wood
near Point Guichenot, as viewed from the top of one of the hills at
Point Shoals, presents an immense tract of level ground, sandy and
barren, only broken by Montbazin Haven, which extends in the
direction of the coast. The whole peninsula is seen from the above
hill. Of five lakes passed by the French in their excursions, three
were dried up. The ground was every where sandy, red in some
places, covered with shells, and encumbered with parasitical bram-
bles. The footsteps of some unknown animals were noticed, but
they only saw one kangaroo. In returning to their camp, they saw
a prodigious number of seals, wliich contended no doubt with
clouds of pelicans, assembled at the south point of the cove in
Seal's Bay, for the sovereignty of the place.
Thus far the description of the peninsula. Its naked sandy
soil, Avhich is expressly said to be " not contrary to vegetation,"
and its want of fresh water, are disadvantages which may in my
opinion be overcome by degrees, by the perseverance of a party
stationed there on board ship, whose first business should be to sink
one or two wells, and cut a tank or cistern ; for as it is well knoAvn
that no trees (except the cocoa-nut and mangrove) will vegetate in
a soil saturated with salt water, we may confidently rely on com-
ing to plenty of fresh water, by digging in the vicinity of the trees
above Point Guichenot, a spot so fertile in vegetables of large
growth. Neither would the party be in want of manure, where
the waters teem with such an abundance of fish of various descrip-
tions, which make the best manure. Shells also, and all sorts of
rubbish thrown up by the sea, when burnt, aff'ord good manure.
It would be best at first to import timber for the roofs and other
portions of buildings, instead of cutting down the wood of the
place, which, with other trees to be planted, it would be good po-
licy to preserve.
It appears singular to me, that it never struck the minds of the
French, that possibly the absence of the natives, which was often
remarked for long periods, was occasioned by their journies to the
mainland for fresh water. They might also carry supplies of water
in bladders with them in their visits to the peninsula ; for I should
myself consider that their residence there was only occasional and
temporary, during their fishing seasons, or in the absence of other
food elsewhere ; and that they would be found in greater numbers
in the interior of the mainland, perhaps settled in the vicinity of
some fresh water streamlet.
Bnt be the peninsula never so sterile, it is amply compensated
by nature in the profuse productions of its surrounding waters,
which abound in prodigious quantities of fish, and especially in large
whales of the profitable kind.
Captain Freycinet states, that Dampier's Bay offers good holding
254.
Accoimt of Peron's Peninsula.
ground for an anchorage, (with plenty of firewood on shore, and an
inexhaustible stock of sea turtle on the shoals and shores.) Tlie
landing is, however, difficult at times. M. Arago says, " The point
of Dampier's Bay, where we are now lying, affords a secure anchor-
age, though the south-west winds blow here with violence ; but the
sea never runs very high. Landing is extremely difficult, on account
of the sand-banks, which stretch into the sea for a league ; indeed it
is scarcely practicable, except at high water. Accordingly, a boat
that was sent ashore the day after our arrival, (August 1818,) was
swamped half a league from the land, and it was not without infi-
nite trouble that we got the still ashore, and the tents that Avere to
form our camp." But these sand-banks do not appear any where
else in Dampier's Bay, but at the south cove called Seal's Bay, so
that it is probable the landing may be easier elsewhere.
Pearl oysters are found in the greatest abundance among the
surrounding small islands, and might recompence advantageously the
researches of a pearl fisher. At seven in the morning tlie French
used to collect their oysters : the reefs were studded with them,
and, as the tide was out, they were not obliged to go into the
water.
The prodigious number of whales proves that a commercial spe-
culation in a fishery would be successful, and the subject is adverted
to by the French voyagers, in several places in their works, with
much confidence.* The amazing shoals of these fish struck the
French with astonishment. During the three months of July, Au-
gust, and September, they literally crowd the harbours, and en-
danger the boats.
Although turtle are plentiful all the year round, yet the month
of August is the season when the shoals and sand-banks to the
east of Faure island are covered with sea turtle, from which cir-
cumstance they were named Turtle Shoals. Some of these animals
weighed from 250 to 300 lbs.
Faure Island lies about two miles to the east of Cape Petit, and
is nine miles long, six or seven broad, and 21 in circumference.
There are several easy landing places in the little bays on its east-
ern side. An indistinct view of the unexplored coast of the con-
tinent is obtained from the highest point on the island.
Supposing a party were to be stationed on board a vessel, for the
express purpose of sinking a weU and cutting a tank on the penin-
sula, the employment of stills to distil salt water for di-ink, would
only be necessary during the first summer season, by which time
one or more wells and a cistern might be finished. The French,
with one still, distilled eighty pints per diem, which was sufficient
for the thirty men they had on shore, and it was not disagreeable,
" " Voyage de D^convertes aux Terres Australes." Par P^ron. 2d Ed. 8vo.
Palis, 11)24. Vol. I. Pp. 2'M, 395. Also " Navigation et Geographic." Par
L. Frcycinet. 4to. Paris, 1815.
Account of P6ro7i's Peninsula.
255
but only had a smoky.flavour, which was dissipated by stirring and
aerostating : this still was very imperfectly constructed. Capt. F.
says, " had it been complete, it would have produced 400 pints of
fresh water from salt water in twenty-four hours, a quantity suffi-
cient for the daily wants of 200 men."
I am quite aware that the difficulty of perhaps having to work
through a deep stratum of sandstone, will be objected to my pro-
position of sinking wells; but I am not without experience on this
particular subject. At Bangalore I sunk a well through red earth
and pipe-clay to a depth of 30 feet, which work was done by no
more than two men. And, at Bellary, I had succeeded in sinking
a well through nothing but granite to the depth of 10 or 12 feet,
and should have perfected it, had I not been removed to another
part of India. I therefore know that an operation of this kind
only requires a determined and persevering mind ; neither does it
consume such a length of time as might be supposed. I be-
lieve that a well might be made near Point Guichenot in thirty
days, to the depth of as many feet, through solid sandstorie the
whole way ; as well as that a tank or reservoir might be cut in the
rock or excavated in the soil, if dimensions sufficiently capacious to
$ave enough water, in one rainy season, to last a small community
till the return of the next. And the rubbish, during the ojDera-
tion, might be carried aside in baskets or barrows, as in India, in
default of better conveyances.
Fish, turtle, eggs, &c. in abundance, would afford a constant
supply of fresh provisions, and that, too, of a nutritious quality,
until hogs, goats, and possibly buffaloes, (imported from India,) in-
creased sufficiently to afford a change of provisions.
I have not the least doubt in my own mind, but that any kind
of vegetables, and especially our Indian sorts, (brinjauls, bandi-
kies, yams, &c.) would grow in the soil of the little valleys ; and
the party might also try the planting of several kinds of timber and
fruit trees ; and, besides avoiding a wasteful destruction of the
little wood at Point Guichenot, they might increase their stock of
timber by planting during the rainy season, selecting only such
wood as thrives best in the soil. It is astonishing how easily out-
ings, stakes, and young trees, take root during the wet seasons, and
how speedily they grow in a warm climate.
Although the most profuse waste of firewood has been going on
at that place by the natives, in the large fires they make to warm
themselves, without ever planting a single tree, yet nature fills up
the waste by this speedy growth.
The anchoring grounds within the islands of Dirk Hartog, Doore,
&c. which shut in Shark's Bay, are safe, and well situated for ships
passing up and down the coast requiring occasional shelter ; in
fact, Capt. P. P. King says, that this bay affords the only safe an-
chorage on the whole line, of the .west, coast of Australia; of course
exclusive of Cockburn Sound. Probably, on further examination
256
Account of P6ron's Peninsula.
of, and a better acquaintance with the haven of Montbazin, it will
be found capable of making a good boat harbour ; and, if so, it
would seem as if Providence pointed out the very spot for a fisher-
man's village. A party once established, and occasional assistance
rendered them, in the way of live stock, seeds, and young trees, as
well as domestic articles, the hand of industry would in a few years
work such a change around the little settlement as would ensure its
permanency ; for it cannot be doubted but that the soil of the little
valleys, where " the vegetation was magnificent," may be cultivat-
ed to advantage. Besides the fishery, the pearl trade, and seal-
skins, it is not impossible but that a traffic, perhaps, for many other
articles from the interior, not now known or thought of, might be
established, and the place thus support itself by its trade.
Perhaps the best plan for the establishment of the fishing settle-
ment, would be for Government to grant the exclusive privileges
of the harbours and waters of Shark's Bay to a firm of British
merchants for fifty years. It would then be worth their while to
sink some capital in improvements ; and, as they would be sove-
reigns of the place, they might levy a toll, or harbour dues, on all
ships trading or putting in there, the same as is done at the Cape
of Good Hope. This, together with the profits of the speculation,
tvould soon bring back the first outlay, and continue an advantage-
ous concern.
But even if the experiment should not be attended with success,
it would, at all events, be an excellent post for fitting out a land
expedition, for the exploration of the neighbouring parts of the
continent ; and as soon as the examination was completed, and no
more could be done for geography in that quarter, the place might
be abandoned. The natives would be left somewhat improved
by the short intercourse, and be more friendly to Europeans, — a
result, that may be attended in future years with the happiest ef-
fects.
M. Peron ascertained, beyond a doubt, by procuring some teeth
and bones, that the dugong of the Indian Ocean was an inhabitant of
the waters of Shark's Bay. Our ancient navigator Dampier, who
also collected some bones of the same kind of animal here, thought
it was a hipjjopotamus ; but, as Peron justly observes, these am-
phibia are never found separated from fresh water rivers, and can-
not exist in sea water. The dugong, on the contrary, is not an
amphibious animal, and cannot exist out of salt water ; it resides
continually in shallows at the bottom of the sea, where it has been
seen feeding on the herbs in numerous troops.*
In conclusion, the prodigious diurnal vicissitudes of the climate
of Shark's Bay, from the burning heat of the mid-day sun to the
excessively cold dews of the night, previously spoken of in this
• Leguat, Vol. I. p. 94-9G. Also the Edinburgh Journal of Natural and
Geographical Science, Vol. I. p. 161, fbr some account of the dugong.
Account of Pdron's Peninsula.
paper call from me the following remark, viz, that excepting the
nights in India not being quite so cold, I consider the climate at
Peron's Peninsula, as described by the historians of the French ex-
peditions of discovery, to be exactly similar to that of India : and
I feel confident, that Europeans would in time become enured to it
as well as the natives, because they would enjoy much greater ad-
vantages; inasmuch as they would have the protection of good
houses and clothes against the cold of the nights ; be fed with bet-
ter food ; and their occupations and fatigues by day be less severe,
and under some regulation.
Had these voyagers resided some years in India, and been ac-
customed to a hot climate, they would probably have represented
the physical characters of this peninsula and its climate as not quite
so bad ; at least they would not have made it out to be so murder-
ous as they thought it ; but, being fresh from sea, and unfitted to
support the heat on land, (like many others who live on board ship,
and in the constant enjoyment of a moist atmosphere and occasional
fresh sea breezes,) it felt, and appeared to them, as altogether a
spot so dreadful as to be perfectly uninhabitable.
If due allowance be therefore made for the circumstances under
which the place has been so imperfectly explored ; it will not ap-
pear either so impossible or so dreadful a site for a small colony of
fishermen ; and the utility thereof, and the benefits which may
grow out of it, are incalculable.
Note. — It is remarkable that none of the writers give the names
of the trees on Peron's Peninsula ; but there is a passage in one
which says the vegetations is similar to that on the south coast.
Dampier, in his bucaniering voyage, says that he found several
little wells of fresh water, (or holes,) close to the sea shore, in New
Holland, about the latitude of 16° (N.W. coast.) And I can state,
from my own knowledge, that, on various parts of the coast of
Southern India, I have seen wells of fresh water within a few yards
of the sea; and the sands in which they were dug are nearly as low
as the surface of the briny wave itself. This fact makes me feel
still more confident of the possibibility of coming at fresh water
on Peron's Peninsula by digging.
258
SCIENTIFIC REVIEWS.
Elemenls of the Econonnj of Nature, or the Principles of Physics,
Chemistry, and Physiology, founded on the rece?itly discovered
Phenomena of Light, Electro-Magnetism, and Atomic Chemis-
try. By J. G. M'VicAR, A.M. 8vo. Pp. 630. Adam Black,
• Edinburgh, 1830.
Mr M'Vicab is a gentleman and a scholar. He is moreover a
man of genius, and, better still, an amiable man, possessed of a
strong and searching mind, led — through a maze of erroneous spe-
culations perhaps, yet still led to the great end of aU true philoso-
phy— to sublime and reverend views of the Framer of universal
nature. Ever since we knew any thing of Mr. M'Vicar, we have
thought well of him ; and though there is very much in his book
of which we disapprove, yet even for his book we think the better
of him. There is a vein of deep thought running throughout the
whole, a wide knowledge of nature and natural phenomena, and
general views extending still wider, which bespeak a man who can
do something, and to whom therefore Science has a right to say, you
must do something. Whether the production of the book now "be-
fore us be the best way in which its author could have employed
himself, is a matter on which we fear there will be but one opinion.
Such regard we entertain for Mr. M'Vicar personally ; and we
have been thus open and honest in expressing it, as we mean to be
equally open and honest in examining the views and statements of
the book before us. It is a curious and interesting book, but at the
same time rather heavy and difficult to be read, — written in
a style occasionally flowing, but more generally stiiF and harsh;
and often singularly obscure, especially where the author propounds
his peculiar views, as if his mind were labouring to bring out some
lofty thought, which he can only half express, perhaps because only
half conceived. But we shall pass from the manner of the book,
and turn to the matter of it, with which perhaps we have more to
do. One word only in regard to the general confidence of our au-
thor in propounding his opinions. We like him all the better for
advancing his opinions boldly ; for we hold that few men have ever
attained to literary or philosophic greatness, who felt not, long be-
fore, from some inward and irrepressible burnings, that they were
destined to and deserved their fame ; and yet we are bound to say,
that the self-confidence of an author, Avhatever it may do to him-
self, will carry no conviction to the public that his speculations are
deserving of being received.
Elenmits of the Economy of Nature, — such is the title of the
book. It professes to unriddle all the phenomena of nature from
the movements of the planets, and the evolution of light and heat
to the hidden motions of atomic matter in developing the materiai
Scientific Review s>
259
forms of the various orders of animated beings. Through this wide
field we cannot follow it ; but conceiving that the first and surest
test of the system here propounded, is to be found in its applica-
tion to atomic chemistry, we shall confine ourselves at present to
this, the main department of the work, reserving the physiolo-
gical portion, should time and occasion permit, for consideration in
some future number. In this branch of science alone can we grap-
ple with the mechanical forms, particles, and molecules the author
has built up. In animal and vegetable physiology we have few defi-
nite data to guide us, so that while physics have long shaken oflF
almost entirely the dominion of hypothesis, these branches of know-
ledge still remain an open field for theoretical speculation.
The work is divided into four books. The first treats of the
structure and action of matter ; the second of the radiant medium ;
the third of chemical and natural substances ; the fourth of ani-
mals and plants. Before entering upon the third book, which oc-
cupies about 300 pages, it will be necessary to lay before our read-
ers a view of the principles on which the illustrations of Mr. M'-
Vicar are founded. It is a matter of disadvantage to the reader of
his book, that he has not himself set out with a concise view of his
system, separating what is assumed, what is inferred, and what is
demonstrated, but has so involved it, and mixed it up with other
matter, that he has at length found himself obliged to refer to page
508, for an outline which had more properly formed an introduc-
tion to his whole work. So far as we have been able to understand
him, however, we find the following positions maintained : —
1. There are two kinds of matter, — hard or atomic matter, and
motorial or subtle matter.
2. The ultimate atoms of hard matter are impenetrable, elastic,
highly angular, uniform in size, and have the form of the regular
tetrahedron.
3. The subtle matter every where invests the atomic matter in
quantities which are variable and specific. The form of an atom
invested by its subtle matter is a perfect sphere.
4. The radiafit medium, that which fills up the intervals between
all dense bodies, consists of these spheres symmetrically related
and fixed in their positions by their mutual attractions. It is " the
common vapour of concrete matter."
5. Subtle matter attached to the angles of atomic matter, gives
rise to the phenomena of attraction and permanent adhesion, — to
those of gravitation, of aggregation, of crystallization, of cohesion,
andi of magnetism : attached to the *wryace*, it gives rise to the
phenomena of repulsion and rarefaction, to light, electricity, and
galvanism.
6. // eat consists in a tremulous motion in the atoms of bodies.
7. When the attractive power predominates over the repulsive,
the atoms of hard matter unite in diflferent numbers and posi-
VOL. II. 2 L
260
Scientific Reviews.
tiohs, constituting different forms ; and hence result the various
kinds of matter we meet with in nature.
Besides these there are many other subsidiary positions or sup-
positions, to which it is unnecessary for us to advert. We are to
consider the fundamental position, that the ultimate element of all
kinds of ponderable matter is one and the same, and, then, the forms
assigned to the various chemical bodies in the work before us.
We willingly grant the praise of sublimity to the ancient opi-
nion, that all ultimate matter is simple and one, and we think that
the speculative mind might be so lifted beyond itself by the thought,
as to generate conceptions regarding the framer of the universe of
the most exalted and heart-purifying character. We are not there-
fore opposed to it ; on the contrary, we can occasionally indulge it,
und feel ourselves made better by the high and reverend thoughts
to ^vhich it gives birth. But here we would stop, and we think
the man acts idly, and is guilty of wasting time and talents, who,
in grappling with this lofty opinion, would bring it down, and con-
nect it in ^detail with the forms and qualities of matter. We have
ourselves indulged in theory regarding the atomic constitution of
bodies, but we never once equaUed ourselves to the daring task of
pronouncing, a priori, thus, and thus has nature Avrought. We
came not down from above to survey the mysteries of the economy
of matter, but climbing up by the slow and patient, yet sure me-
thod of induction, we endeavoured to find out the limit to which
our present strength would carry us, satisfied that what we could
not now achieve, future minds more able or more fortunate might
possibly accomplish. That man will ever reach that clear and de-
finite knowledge which this book pretends to convey, we do not
beli eve, — that he will ultimately come infinitely nearer than his
narrowed vision now permits him, we are fully persuaded ; and
were it not that we are borne up by the conviction, that the " first
bound of the emancipated spirit" Avill be gladdened by the revela-
tion of all the hidden mysteries and machinery of the material uni-
verse, we should look forward with envy to future times, and esr
teem those men the happiest who lived to see most of what the
human mind could do.
But the truth is that the human mind will never, in this life, be
able to compass universal nature. Already has the field of science
become too wide for the comprehension of one intellect, and as it
stretches out every day still wider, it will become every day more
difficult to assign general laws to which all phenomena can be re-
conciled. Mr. M 'Vicar is a high-minded man, and he possesses a
general if not a minute knowledge of natural science, to which few
can pretend ; but in the only department, that of atomic chemis-
try, which, having vindicated to itself in some measure the title of
an exact science, was fitted to put his opinions to the test, we
consider him to have completely failed. And he has failed, we
conceive, not from lack of talent in himself, but from the utter im-
Scientific Reviews.
261
possibility of succeeding by the method he has adopted. He may
comfort himself by the words of Virgil,
" Si Pergama dextra,
Defend! possent, etiam hac defensa fuissent
or by the ancient quotation of Longinus,
being assured that naked theory will rarely pass now for true
philosophy, and that while theoretical views are little regarded,
even when propounded by experimental men, they are not likely
to call forth greater attention from the pen of a merely speculative
philosopher. Another thing we must say. Had our author called
his book an attempt, we should have felt bound to notice it favour-
ably as an able and ingenious attempt. Had he sent it forth as a
viefv of the way in which nature mai/ possibly have gone to work,
we should have said it was a curious and interesting production,
and highly deserving of being read ; but advancing, as he does, so
decidedly, and laying down the law as if nature had kindly called
him to her councils, we are obliged to show upon what shallow and
insufficient grounds he has generally proceeded.
We shall state then first what we are prepared to admit on the
subject of atomic chemistry.
1. We admit as probable that the atoms of all bodies are angu-
lar, and for this simple reason, that cleavage, carried as far as we
may, never shows us any thing but angular fragments.
2. That these angular atoms are all definite geometrical forms.
3. That the ultimate atoms of whole families of bodies, while
they differ both in mechanical and chemical properties, agree in
having the same geometrical forms ; or, in other language, are iso-
morphous.
4. That a chemical atom denotes probably several ultimate
atoms.
5. That a limited variety of atoms, differently arranged and
united in different numbers, may produce compounds possessing
very different properties, as we find to be actually the case in the
animal and vegetable kingdoms.
6. That the simple or undecompounded substances of chemistry^,
may therefore be compound, and may possibly be formed in fa-
vourable circumstances, though we have as yet no experimental
proof of such being the case.
Thus far we are warranted in going ; our third and fifth posi-
tions being the only ones that have been demonstrated.
Mr. M 'Vicar, from certain considerations connected Avith its
form as the most perfectly angular, assumes the regular tetrahe-
dron to be the shape of his universal atom. Invested with subtle
matter, these tetrahedrons form the radiant medium, — this also is
^62
Scientific Reviews.
of course assumed. Two of these tetrahedrons united by two planes
form a double triangular pyramid, which is the base of all ponder-
able matter. This figure is called a bi-pyramid ; the central part,
where the bases of the pyramids meet, is called the equator, and
the apices of the pyramids are the poles of the figure.
Now, having obtained this element, the forms of the different
kinds of matter are deduced in the following way : —
Hydrogetl. " Of all known bodies, we naturally expect to find
that hydrogen gas possesses the most simple structure. Every cir-
cumstance induces the belief that it is more immediately connected
with the radiant medium than any other. Now, of all the combi-
nations of the atoms of matter, none is so immediately obvious as
that produced by two atoms applied base to base. This is a par-
ticle of hydrogen gas, — its atomic weight is two !"
Water. " When six particles of hydrogen unite by their equa-
tors, there results a senate molecule of most admirable symmetry.
This senate molecule of hydrogen is a particle of water. That
water consists entirely of hydrogen, may be shown by decomposing
it in a very highly electro-negative medium, adverse to the deve-
lopment of an electro-negative form." The atomic weight of water
is consequently 12. But it " often aggregates into ternate mo-
lecules. * Next to this there is the septenate molecule, which con-
sists of a particle in the centre, with six around it, one on each of
its edges. But that which performs the most important part in
the economy of nature is the senate molecule, which results from
the apjDroach of six, and contains in the centre a hexagonal pore.—
A double molecule, in which one particle is above another, the poles
not being in contact, also frequently occurs." After all this, we
are astonished in the following page to find the following : — " A
single particle of water is, doubtless, very much too small for he~
i/ig seen, so that we cannot obtain sensible evidence that it pos-
sesses the form which is here assigned to it !" Why, one wotild
have thought he had actually seen, as he has assisted in getting up,
these forms ; and yet the proof of the whole is, that when built up
according to a certain fashion of Mr. M 'Vicar's, these aqueous par-
ticles constitute forms similar to those observed by Mr. Scoresby
and others in snow-flakes and crystals of ice.
Oxygen. When by any means a particle of hydrogen is driven
out from the circle of six' which constitute water, the circle is of
course diminished to five particles, and the " spendyloid form which
results is named oxygen. Its atomic weight is 10." For this no
pr(X)f is pretended to "be given ; but it is assumed, we suppose, that
water, consisting of six particles of hydrogen, if we take away one,
the remaining five must of course constitute oxygen, because water
is decomposable into oxygen and hydrogen. But our author has
• In the language of this work a particle is synonymous to the chemical atom,
:—a molecule is made up of several particles.
Scientific Review's.
263
added two remarkable facts to our former knowledge of this mat-
ter : Jirst, " that the decomposition of water into the two free
gases now considered, is probably only a chemical experiment, and
never occurs in nature to any great extent," (p. 238.) ; and se-:
cond, that oxygen " is never met with in nature in a free state,-
nor can it be insulated in the laboratory ; its properties are conse-
quently unknown," (p, 241.) Chemists generally consider oxygen
gas to be constituted of the radical oxygen, and caloric, Avhich does
not affect its chemical properties ; but Mr. M'V.'s heat is merely
vibration, and his oxygen consequently is an entirely new sub-
stance.
Fital or Empyreal Air. Oxygen " always affects the aeriform
state, and thus exposed to the incidence of radiant matter, an atom
perches in its pole as hydrogen does, and the oxygen becomes vital
air." The only thing in the shape of a reason for this compound-
ing of vital air, we find in the following lines : —
" When we consider the unipolar electrical state of a particle of oxygen, and
the susceptibility of an atom of the radiant medium contiguous to its pole, to
have an opposite state induced upon it, we will not hesitate for a moment to be-
lieve, that, as soon as oxygen mingles with radiant matter, it will unite with it
as it does with hydrogen, by receiving an atom in its pole." P. 241.
Nitrogen. " Suppose, by a violent compression in the direction
of the equator, that a particle of hydrogen is driven in toAvards the
centre, its presence there forms a mechanical obstacle to the evo-
lution of the form of oxygen, and the five remaining particles are
under the necessity of uniting by their apices, and a form results;
possessing symmetry enough to exist for some time. This is a par-
ticle of nitrogen."
Thus azote is a result of the decomposition of water, " and that
such decomposition," says Mr. M'V. " must take place abundantly
in the ocean, both on its confines Avith its own basin and the sun-
beam, we can scarcely doubt." We confess we not only doubt, but
we absolutely discredit all such fanciful resolutions and composi-
tions ; and, supposing them actually to take place as here describ-
ed, we have not a particle of evidence before us to prove that figure
evolved as above, has any claim to represent the form of azote.
But our author finds the five particles which constitute azote, ca-
pable of three arrangements, of which he deigns to inform us,
that " the two small forms continue in the ocean, but the large
symmetrical one is aeriform." Such writing requires no comment.
But nitrc^en has also other forms. " It is not only developed in
the decomposition of water, but is an abundant product of animal
assimilation. While it remains in the organization of animals, how-
ever, there is every reason to believe that it exists in a solid state,
or as an icosaedron ; and if so, the icosaedron may be regarded as
the characteristic form of the animal structure." And so it is con-
cluded, of course, that the icosaedron is the characteristic form of
the animal structure. And yet this is a fair specimen of the kind
264
Scientific Reviews,
of reasoning as to forms, which constitutes the essence of the whole
book before us. When we saw the great parade of new and name-
less forms displayed in the plates ; and in the references found one
to indicate an atom of oxygen, another an atom of phosphorus, a
third an atom of chlorine, &c. all as faithfully and accurately
drawn as if the atoms of these substances had actually sat for their
likenesses to Mr. M 'Vicar, we felt as if philosophy had achieved a
great discovery, and we suspended all opinion on the facts of the
case, till we should search the work itself for the evidence from
which these forms derived their character ; but we searched the
book in vain, and we can find no evidence for any one form better
or more trust-worthy than what we have quoted above. They are
in fact, all of them, mere fancies from first to last, little better
than the scratches of the Row prophets, which they choose to call
Chinese. *
Could our readers desire a finer tissue of gratuitous supposition
than the following, which occurs in page 33 }
" If nickel and cobalt recognize the magnetism of iron, and are really magne-
tic in a similar manner, it is to be inferred that some considerable part of their form
is isamorphous with iron. As to that very general attraction of small bodies, ex-
ercised by the magnet, in as far as it is purely an attraction, arising solely from
the influence proper to the angles of particles, it seems to arise from the iron which
they contain ; for where is there a body that may not contain iron ? And, as to
those south and north magnetic poles which are found at the summit and base of
most bodies, the iron, in their composition, may be the means of enabling us to
recognize such an interesting fact, becoming thus, by its universal diffusion, to
the magnet, in reference to the attractive influence, what light is to the eye in re-
ference to the repulsive, but it is not to be inferred that the iron in them alone
possesses these polarities. This mutual disregard, however, bears in its quantity
a certain relation to the quantity of difference between the dissimilar bodies ; and
it may be that there is scarcely any form in nature that might not acknowledge
the influence of a vigorous magnet, by attractions and repulsions. As to rotation,
it is probably the effect of the re-action of the subtile matter of dissimilar bodies,
though much more eminently in those which are most nearly allied."
It may be amusing to our readers to see how one or two more of
the atomic forms are deduced. That of Carbon is attained by the
following summary process : —
" In our inquiries into the atomic constitution of natural bodies, we are natu-
rally anxious to find a form to suit the properties of carbon, which, after water
itself, performs the most curious and admirable part in developing the beautiful
series of organic forms. "We have seen that there is something very eminent in
the structure of water and nitrogen, the other organic elements ; doubtless we
may expect the same in carbon. Now, the form into which atoms of matter re-
solve themselves most simply, after hydrogen itself, is that of a pentagonal bipy-
ramid, for which the mind immediately contracts the prejudice that it is carbon.
Its atomic weight is 5." P. 313.
» A new religious sect, whose devotees claim the gift of tongues, has recently
sprung up at a place called Row, in the west of Scotland. " This celestial gift,
it appears, consists in uttering certain articulate sounds, without any meaning
attached to them, but which are supposed to be a language ; and in fomiing on
paper certain marks or characters, supposed to be either letters or words."
Scientific Reviews.
265
Silicon. We are sure our readers will feel grateful to us for the
information we are the happy instruments of conveying to them,
by quoting the following passage from page 432.
" When describing the structure of the radiant medium, it was shewn that
eight atoms, circumscribing an octaedral cavity, might be regarded as its mole-
cule. Of all the forms of the universe, this, then, may be regarded as the most
extensively diifused ; and though, in the radiant medium the atoms are prevent,
ed from cohering, yet where atoms are sufficiently near each other, this form,
composed of eight atoms, with an octaedral cavity, may be constantly expected.
It is that which bears the most intimate relationship to the matter which occu-
pies the celestial spaces, and this, as well as the ease with which atoms may group
in this form, will induce to its evolution. It is very natural to assume that this
body must be silicon, which is, of all substances in the earth, by far the most
universally diffused."
We have neither time nor space to refer to all the inconclusive
conclusions as to forms which the book contains ; for one of the
very Avorst, we refer to Alumina, pages 448-9. The following on
Iron is too exquisite to be omitted.
" It has been shewn, that a particle of alumina consists of atoms circumscrib-
ing a cavity, which is a hexagonal prism ; that the base of potass consists of
atoms circumscribing a pentagonal bipyramid ; that the base of silica consists of
atoms circumscribing a tetragonal bipyramid ; that the base of lime consists of
atoms circumscribing a triangular bipyramid. What form shall possess such
eminence in nature as to be composed of atoms circumscribing a tetraedal cavity,
which is the form of the ultimate atom itself ? This is iron, a substance so uni-
versally diffused in nature, that it would be difficult to find any natural body
whatever, in which we could positively say that there was no particle of iron in
it." P. 463.
And on the distribution of iron we have the following : " Such
are some of the forms of combination in which iron is most fre-
quently found in nature and in the laboratory ; but to trace the
modes of its existence minutely would require volumes. It is per-
haps generated at the first breath of the youngest creature in the
world, and it is abundant in the oldest granite"!!! Children
breathing iron ! Truly we have reached the iron age at last. And
yet all this is philosophy ; it forms part and parcel of the economy
of ^ nature. But it is ridiculous to treat such fantasies with any-
thing like serious attention. Lest our readers, however, should
think we select the weakest portions, we request as many of them
as can lay hands upon the book, to read the chapter upon iron,
which professes to be one of the greatest efforts it contains, and to
judge for themselves of the ease with which whole hosts of pheno-
mena are accounted for and explained. Mr. M'Vicar's atomic
forms are in truth little better than a tissue of random guesses,
upon which the powers of an ingenious and gifted mind have been
idly wasted ; for we reckon as merely accidental, or, more proper-
ly perhaps, natural coincidences, all the instances of agreement be-
tween the combinations of which his forms admit, and those ac-
tually found in nature, — coincidences which would probably be
found by assuming any other form for the ultimate atoms, and
buildmg them according to known physical laws.
266
Scienlific Revietvs.
It is strange that any man should place such reliance upon
forms deduced in the way above shown, as to permit himself to call
in question, or to modify the results of experiment. And yet there
is hardly a received atomic weight which the book before us does
not state to be more or less in error, and few chemical compounds
in which the ratio of the composing atoms has not been hitherto
misunderstood. Nay, the author has even found out new com-
pound bodies, and given them names, without having even seen or
knowing how to form them, and all because he finds that a certain
number of particles of two assumed forms, which he supposes to
represent certain substances, are capable of being built together
into a figure of more or less symmetry. To the knowledge of two
of these compounds, Citrogen and Pyragyne, or Pyragynic Acid,
Ive shall introduce our chemical readers.
Of citrogen it is said, " We cannot avoid the conclusion that
particles of carbonic acid abundantly generated from a violent com-
bustion or other^vise, should apply themselves to each other in the
nascent state, so as to generate other molecules than those of mine-
ral fixed air. Thus two particles of fixed air might retain a par-
ticle of carbon in the cavity between them, which is conformable ;
and if the molecule only attained to this structure Avhen escaping
from the region of combustion, in this state it might ascend into
the gasometer. Such a form is completely isamorphous with com-
mon fixed air, and none of the tests for carbonic acid woidd be
sufficient to distinguish it. To prevent circumlocution, it may be
called Citrogen, for a reason soon to be perceived. Its atomic
weight is 35." P. 336.
And of pyragyne the author writes, " In all cases where oxygen is
supplied in abundance, and where the conditions are most favourable
to combustion, a completely burned sort of carbonic gas may be ex-
pected, in which there are three particles of carbon and four of oxy-
gen." This he calls pyragyne or pyragynic acid. Experimental che-
mists are content to wait for the discovery of substances before they
name them, but your theoretical men can give to any " airy no-
things a local habitation and a name." We dislike all prophetical
hints and anticipations either from practical or fanciful men ; and
we see no claim any philosopher, either ancient or modern, has to
the title of a wise man, merely because out of fifty idle jjUGssGs one
or two turn out at last to be true.
The ratio of the elements of chemical compounds, is deduced by
our author after the following manner : — Silicon has a certain form
noticed above. Five particles of this form must be built up -tvith
four of oxygen before any symmetrical figure can be obtained ;
therefore silica is a compound" of 5 silicon + 4 oxygen. All known
combinations, and many unknown, are deduced in this way, and
were we sure of our fundamental forms, nothing could be safer or
more accurate ; but while these forms are all fanciful, nothing can
be more useless or absurd.
Scientific Reviews.
267
Mr. M'Vicar has a high reverence for antiquity. He admires
Plato, because he threw out the conjecture shown in the book
before us to be true, (!) that the form of ilame is a pyramid. He
quotes Boyle as an admirable man, on account of his chemical re-
sults ; and Boerhaave has no small share of his adoration. He la-
ments the disuse of old names too. " It is to be regretted," he
says, " that the names given by the fathers of the science are so
completely forgotten ; for it is not right, without some good excuse,
to change a name which has been given by any one to the substance
he has discovered or first described." Kind, good soul ! And there-
fore we find him talking of calx, and argil, and vitriolate of iron,
and ferrane, and phosphorane ; and therefore, no doubt, he hopes
that when his new carbonic gases are discovered, they will be call-
ed citrogen and pyragynic acid. We cannot, of course, compel
other chemists to adopt a particular nomenclature, but should it be
our own lot to fall in with these two non-descript gases of JMr.
M'Vicar's, we shall certainly so christen them.
One meets with little passages now and then in the course of the
Avork, at which one cannot help smiling. Speaking of the forma-
tion of bodies from their ultimate elements, the author quotes the
experiment of Sir H. Davy, in which, during the decomposition of
water by the galvanic battery, in an agate vessel, he obtained not-
able quantities of soda, and adds,
" He satisfied himself, however, that it was derived from no other source than
ihe cup, because he did not obtain any, when the water was acted on in gold ves-
sels. But the silica of the agate has a great affinity for soda, and woidd dispose
to its evolution accordmg to well known and acknowledged principles, while gold
has no such affinity. Hence, though soda was not developed in the gold, it does
not follow that it was not developed the agate." P. 240.
And in page 312, he says.
Spirit of salt, or oil of vitriol, united to ammonia, may he handled without
the fingers suffering, and this we ascribe to the circumstance, that the acid is neu-
tralized by the alkali. But if our fingers, like those of a calcined statue, hap-
pened to be made of lime, we might almost as well handle spirit of salt as sal
ammoniac ; and it would be true, that, in as far as our sensations were concern-
ed, the acid united to the sal ammoniac was as little neutralized, as with our pre-
sent fingers we find it to be when it is united to water."
But we must bring our remarks to a close, adverting first to two
errors in matters of fact which we have happened to meet with.
All the experiments hitherto made, tend to show that ammonium,'
or that compound of azote which forms an amalgam with mercury'
consists of one atom azote and four atoms hydrogen. Mr. M'v!
(p. 309.) takes away hydrogen from his ammonia, in building the
form of his ammonium, and makes it to consist of one azote to two
of hydrogen.
In page 465, he says,
1 "r^'^f ^ cast-iron, in the solid state, possesses rather a less volume than in
tlie liquid state ; but solid cast-iron floats on liquid cast-iron like wood upon wa-
VOL. II 2 M
268
Scientific Reviews.
ter, and even when pressed to the bottom of a pot of liquid metal, it rises to the
top. These phenomena indicate that we are not acquainted with tlie specific
gravity of iron, wlien it is not affected by the terrestrial magnetism."
We know not upon what authority Mr. M'V. makes this state-
nieut as to the volume of cold cast iron, but we should have thought
that the circumstance of its swimming on melted iron would have
led him at once, without hesitation, to an opposite conclusion. For
the fact is, that cast iron is classed with ice, bismuth, antimony,
and most saline solutions which occupy a greater space when in
the solid or crystallized, than when in the liquid state, being ex-
ceptions to the general law of expansion by change from the solid
to the liquid state ; and it is to this very property that iron owes
its great utility in founding. Its expansion on cooling causes it to
take a good impression, and thus the most delicate figures may be
cast in iron, while in gold or silver they must be struck.
There are many other topics discussed in the work under review,
into the consideration of which we should have been happy to ac-
company our author. But we have already trespassed beyond our
usual space. In the meantime, having done so much for theory, we
would urge Mr. M'V. to turn his attention to experiment, and his
opinions will speedily undergo modification. It is not impossible to
combine large views with minute experimental research, (though it is
stated by Mr, M'V. that " to limit our researches by actual experi-
ment, is to exclude ourselves from the inquiry ;") but we think it
5s impossible now for any one so to master the wide field of science,
rambled over in the volume before us, as to enable him to lay down
the law of nature in regard to her most minute and most abstruse
i^henomena. We are not averse to a little theory : it is, on the
contrary, pleasant and refreshing, as connecting at once and
relieving the dryness of mere experimental results ; but it must
be rational and chastened theory, such as is derived from experi-
ment, as waters from a fountain, and which, like the stream
skirting the mountain ridge, shall at every step receive fresh acces-
sions from similar sources ; and, disappearing not for a time like
the fabled rivers of classic Greece,. — not losing itself utterly among
isands as in eastern deserts, shall preserve a continuous and unbro-
ken course, showing a manifest and consecutive connection with
ats parent spring, till it reach its legitimate and final destina-
tion. From other theory than this, it is the boast of our age to
have escaped, and the splendid results due to the inductive method,
must be forgotten ere it will trust itself again to the sophism of a
priori speculation.
269
On the present state of Science in Great Britain.
No. IV. Wernerian Natural History Society — {Resumed.)
In the eighth number of this Journal, for May last, we expressed our satis*
faction at having " instigated an investigation, by the independent members of
the Wernerian Society, into the singular condition of their mis-directed institu-
tion ;" and it was our intention not to have made further allusion, for the pre-
sent, to the proceedmgs of the Committee which had been appointed, leaving the
zealous members to pursue, systematically and undisturbed, the good work of
reformation which was begun. But we find ourselves unexpectedly forced from
our meditated silence, by the appearance of a sort of official document which has
has recently obtained circulation under rather an equivocal form.
The history of the Wernerian Society, with respect to the subjects of whicli
we have before spoken, is simply as follows :
So far back as 1824, complaints were occasionally heard in the Society,
against the inefficiency of the system by which it was regulated ; for it was
found, in particular, that the advantage to be derived from the library of the So-
ciety could not be shared by the members, as the room in which it was reported
to be contained was not open to them, except on the days of the Society's meet-
ings ; and when any applications for books were made, the general answer was
that they were not in. And in December of that year, Mr. Falconar of Carlow-
rie moved that the Coimcil make particular inquiry into the state of the library.
A committee was accordingly appointed by the Council for this purpose, but
for reasons hereafter to be stated, nothing was done. After the lapse of three
years, (1827,) the system continuing as heretofore, Mr. Falconar again found it
necessary to bring the matter before the Society, and the committee were request-
ed to expedite their report. About a month afterwards, however, though the
committee had not yet given in any report, a meeting of Council was called by
the secretary, under the president's direction, and a Hst of the books was given in
by Mr. James Wilson, the librarian. It was then agreed that, as a preliminary
step, a notice be added to the next intimation of the Society's meetings, earnest-
ly calling upon members who may have borrowed books from the Society, to re-
turn them without delay. And in this preliminary condition matters remained
till this present year, (1830,) the interval being marked by no new circumstance,
except the election of Mr. Macgillivray to the newly created office of assistant
librarian, in November 1828.
In the beginning of the present year, we were led by circumstances to examine
into the condition of the Wernerian Society, as one of the scientific institutions
which had formerly been held to be of considerable importance in this country, —
an institution which was favourably known to us by several volumes of transac-
tions which it had published during a period of seventeen years, and more parti-
cularly by the numbers of celebrated names which swelled its list of members.
The investigation which we conducted, soon showed to us that the Society had
been for some time in a dormant state,— that no transactions had been given to
the public for the last five years, — that the members were unacquainted with the
state, or even the present existence of a library or museum, though many dona-
tions were known to have been presented to the Society, — and that, as is almost
invariably the result of laxity in the forms of a public body, and of permanency
of office in the executive powers, several abuses had crept into the management of
the Society, which required correction before any thing in science could be done.
For instance, it was well known that the president, who is the editor of a scien-
tific journal, was in the constant habit of appropriating to his own use the papers
which ought to ha\'e formed part of the Transactions ; and if a member asked
the librarian for any particular volume, (which was of very rare occurrence,) it was
found that the books had never been delivered over to him, — that he had no cata-
logue of the Kbrary, — and that he did not even possess the key of the case in
which it was Ijelieved that a portion of the library was contained.
^70, Scientific Reviews.
From these facts it was evident that some change was required, if Edinburgh
was to possess a Natural History Society, which might bear any equality to the
rimk and respectability of the University, in whose bosom it was placed. And,
as we had entered upon the task of ascertaining the state of science in this coun-
try, It became a duty with us to make known the results of our inquiries which
accordingly appeared in No. V. (p. 352,) of this Journal, for Febnaar^ 1830.
VVe therem published statements which have only been corroborated by subse-
quent information, and we then challenged contradiction from those best ac-
quainted with the Society's affairs.
About this time a busy activity pervaded the Wemerian Society. The abuses
became a subject of conversation ; and, in the month of April last, Mr. Falco-
nar, for the third time, made an effort to stay the progress of the Society's
rum. The Council was in consequence again directed to examine into the state
of the library, and to procure a new catalogue of the books, &c. in the Society's
collection ; and an inquiry into the state of the funds was also set on foot. A
committee of the Council was appointed to the duty, and their labours are now
in progress.
From the above narrative, whose accuracy is open to refutation by any one
who can dispute it, it will appear sufficiently clear that we have akeady done some
little service, at least in our own city. And after having congratulated ourselves
upon success, we could not but be surprized to find that a circular had actuaUy
been put forth, for the mere apparent purpose of depriving us of the credit of hav-
ing occasioned the renewal of the investigation into the library, and, in addition,
an inquiry into the nature and condition of the Museum of the Society. Had
this document confined itself to a statement of facts, without indulging in party-
coloured explanations, we should have passed it over unnoticed ; but the ridicu-
lous attempt to rob us of any little merit we may have obtained by our labours,
together with the doubtful form under which the circular appears, seem to require
from us a brief analysis of its true scope and design.
The apology for this publication is contained in the following words :
" Erroneous notions being in circulation regarding the occasion and olyects of
the inquiry into the state of the Library and Collection of the ernerian So-
ciety, the following correct statement, taken from the Minute-book of the So-
ciety, seems called for."
Now, we think the occasion and objects of the investigation will be tolerably
understood from the above details; but we give the document at length.
" On the 4th December 1824, it was ' moved by Mr Falconar of Carlowriej
and seconded by Dr Charles Anderson, and unanimously agreed to. That it
be an instruction to the Council to make particular inquiry into the state of
the books belonging to the Society, and to have a list made up without loss
of time.' (Minute-book, p. 230.)
" ' Thereafter, the Council having met ; in pursuance of the preceding in-
structions, appoint Mr G. A. W. Arnott, Mr Alex. Adie, and Dr Robert
Knox, a committee to make inquiry as to the state of the books belonging to
the Society, and to take steps for getting a complete list of the books made up
and printed for the use of the Members.' {Min. p. 231.)
" -^Jr Arnott having gone to the Continent, the Committee delayed to report ;
and after the lapse of three years (during which period, however, such Mem-
bers as demanded books were furnished with them,) Mr Falconar and Dr
Anderson brought the matter again before the Society, loth December 182/,
and the Committee were ' requested to expedite their report.' (Min. p. 279.)
About a month afterwards, Professor Jameson directed the Secretary to call
a meeting of Council on this business ; and accordingly, on 26th January 1828,
' the Council met and took into consideration the state of the books, &c. be-
longing to the Society. A list of the books made up by James Wilson, Esq.
the librarian, was laid before the meeting. It was then agreed that, as a pre-
liminary step, a notice be added to next billet, earnestly calling upon Members
who may have borrowed books from the Society, to return the same without
delay. It was likewise agreed that, thereafter, the librarian, or a member of
the Society acting in his place, should be requested to attend on each Saturday
Scientific Reviews.
271 :
on which the Society meets, at One o'clock P.M., for the purpose of giving out
and receiving books'.' C Min. p. 281.)
" Mr MacgiUivray had hitherto assisted in arranging and keeping the books,
without holding any office in the Society ; but at the election of office-bearers
for the year 1829, (held on 29th November 1828), ' Mr MacgiUivray was elect-^
ed assistant Hbrarian,' {Min. p. 290) ; and this appointment, it was hoped,
would both relieve Mr Wilson, and promote the object in view, of facilitating
access to the books.
" Although books were as heretofore furnished by the Librarian to Members
requiring them, difficulties, it appears, still occurred, arising chiefly from the
circumstance of the Society not possessing a separate apartment ot its own,
which might at all times be accessible to the members. On IJth April 1830,
therefore, in consequence of a letter addi-essed to the president, (signed among
others, by Mr. Falconar the original mover for the Committee of 1824, and by
Mr. Arnott, the senior member of that Committee), it was ' agreed that a
Meeting of the Society be called for Saturday 24th April, to take into consid-
eration the present state of the Hbrary, and other matters connected with the
Society.' (Min. p. 307.)
" Accordingly, on 24th April, ' the Society met, R. Jameson, Esq. P. in the
chair ; and after hearing such Members as inclined to deliver their opinion, the
following resolutions were moved by the Rev. Dr David Ritchie, 1. That the
Council of the Society (viz. Professor Jameson, P. ; Mr Witham, Dr Adam,
Dr Greville, Mr Falconer, V. P. ; Dr Boggie, Rev. Dr Brunton, Mr Stark,
Dr Aitken, Sir A. Nicholson, Dr Gillies, Rev. Dr Scot, Dr Anderson, with the
Librarian, Treasurer, and Secretary ex officiis, and with the addition of Mr G.
A. W. Arnott) be directed to examine into the state of the library ; to cause
to be made up a new catalogue of the books, &c. in the Society's collection, with
a note of such articles as appear missing ; and to suggest what regulations may
be suitable for the management of the library in future ; and, as soon as they
are ready, to call a general meeting of the Society, to receive their report. 2.
That the Treasurer be directed to furnish to the Society as soon as he can, a
state of the funds realized, and also of the sums due to, and debts due by, the
Society, as far as ascertained. — These resolutions were seconded by Dr Walter
Adam, and unanimously adopted by the Meeting.' {Min. p. 308.)
" With the view of follo^ving up these resolutions, the Council met on the 1st
of May ; and, ' after some consultation, it was unanimously agreed, that the
following gentlemen be appointed a Committee for the purposes mentioned in
the minutes of the Meeting of 24th April last, viz. Professor Jameson, Mr.
Falconar, Dr. Gillies, Mr. Arnott, with Mr. Wilson, librarian ; Professor
Jameson, convener, and three to be a quorum. The Committee to meet on
Thursday 3d June next, at Twelve o'clock.' {Min. p. 309.)
" PAT. NEILL."
Of this detail, which from its demi-official form, and numerous quotations
from the minutes, we might suppose to be accurate, almost every paragraph which
is not actually an extract, is either a misrepresentation, or a true representation of
a censurable fact.
In the first place, it is stated in the 3d paragraph, that " Mr. Arnott having
gone to the Continent, the Committee delayed to report ; and after the lapse of
three years, (during which period, however, such members as demanded books were
furnished with them,'''') the matter was again brought before the Society. Now it is
notorious, and we have the authority of Dr. Knox, a member of the Committee,
to assert, that they did not delay because Mr. Arnott was gone to the Conti-
nent, for the Committee was quite independent of Mr. Arnott's presence, and,
moreover, there was abundance of time before his departure for the transaction of
all the business. The truth is, that the Committee were not permitted to enter
the room * where the books were said to be kept. And on application to the li-
* It is generally stated that, on the institution of the 'Wernerian Society, it
was entered as a clause in the code of laws, that all sipecimens presented to the
Society should be deposited in the Museum of the College, for the behoof of the
members ; a sort of bargain which was made for the use of the Museum apart-
pnents, in which the Society at that time met. It has turned out to be rather
an unequal barter, however, under the present circumstances ; and we would
272
Scientific Reviews,
brarian, they found that the books had never been delivered into his possession,
and that consequently he had no catalogue, and indeed knew nothing about them.
Here, then, was a hopeless case ; they neither knew what to look for, nor where
to look ; though suspicion pointed to the place where most of the books might be
found. The committee were culpable in not repotting td the Society, at this
time, on the true condition of things.
Again it is said, that " such members as demanded books were furnished with
them." A mere equivocation ! for during the whole period of the Society's exis-
tence, there have not been above twenty applications from members for the use of
books, — and for the best reasons ; — they did not know what books were in the
Society's library, and no access to the room was permitted except on the days of
meetings ; and that no books were given out on such days, is evidenced by the
minute quoted in the 4th paragraph, that in 1828 it was agreed " that thereaf.
ter, the librarian, or a member of the Society acting in his place, should be re-
quested to attend on eacli Saturday on which the Society meets, at one o'clock
p. M. for the purpose of giving out and receiving books." "We only ask the fsu-
bricator of the tale, to show to any one of the members the book which contains
the receipts for volumes borrowed, if the mummery of procuring such an useless
book has been observed ; and it will at once testify how many members " were
furnished" with books froni the library.
In the 6th paragraph we find it stated that " Mr. MaegiUivray had hitherto
assisted in arranging and keeping the books, without holding any office in the
Society." We need say no more, in explanation of tliis most unwarrantable as-
sumption, than that Mr. Macgillivray was the " private secretary" of Professor
Jameson, the president of the Society, and that it shows plainly enough who had
the use of the books.
But in 1828, " Mr. MaegiUivray was elected assistant libtarian," though he
was not at that time an ordinary member of the Society ; " and this appoint-
ment, it was hoped," says the circular, " would both relieve Mr. M^ilson, and
promote the object in view, of facilitating access to the books." Mere persi-
flage ! Why, the books were not in Mr. Wilson's care, and access to the room
continued to be as impossible as before.
In the 6th paragraph, the writer's boldness increasing with the apparent success-*
fulness of the historical details, the equivocation is repeated in a less deceitftil form.
" Although books were as heretofore furnished by the librarian to members requir-
ing them," (it is fortunate for the truth of this statement that ko members require
ed them ; indeed that, during his whole officiate, the librarian has not given out
twenty volumes,) " difficulties, it appears, still occurred, arising chiefly from the
circumstance of the Society not possessing a separate apartment of its own, which
might at all times be accessible to the members." We have already stated that
the room was at no time accessible to the members, except on the days of meeting.
Thus far it has been managed to keep within the bounds of truth, but a try-
ing fact came now to be stated, which, if candidly acknowledged, would negative
the whole tenor of the document. " On 17th April 1830, in consequence of a
letter addressed to the president, (signed, among others, by Mr. Falconar, the
ori'ginal mover for the committee of 1824, and by Mr. Arnott, the senior mem-
ber of that committee,) it was " agreed that a meeting of the Society be called for
Saturday 24th April, to take into consideration the present state of the library,
and other matters connected witli the Society." Here the great object of the cir-
cular is divulged ; for the sole purpose of denying the true cause of the appoint-
ment of the present committee, by connecting it with the old committee of 1824,
has all this trouble been taken. What sensations, then, will the framer of that
statement feel, when we declare, upon evidence and with confidence, that Mr.
Arnott did not sign that letter, and that no other names were attached to it than
recommend the Council to look into it, and particularly to order the laws lo be
printed forthwith, for it certainly is the mei-est drivelling to put one's head
blindfolded into the despotic yoke.
Scientific Reviews.
273
tJwse of Mr. Falconar and Dr. Gillies, which latter gentleman had no copnec-
tion whatever with the old committee.
Paragraph 7th. " On the 24th April the Society met," and the following
resolutions were moved by the Rev. Dr. Ritchie, 1 . that the Council of the Society
be directed to examine into the state of the library," &c. &c. This statement
again is incorrect. It is of no service now to ask why the Council did not perform
their duty, without being continually urged and re-appointed ; but it had become
evident that the surest way to carry the business through, was to have a special
committee for the purpose, and the attempt was made at this meeting ; • this pro-
posal, however, was overruled by the president, and the Rev. Dr. Ritchie, se-
conded by Dr. Walter Adam, moved, as an amendment on the previous mo.
lion for a special committee, and not as an original resolution, that the Coun-
cil, to whom Mr. Arnott was afterwards added, be directed to examine into
the state of the books, ^c. in the Society's collection. As most of the active
members of the Society were on the Council, the amendment was allowed
to pass ; but since that period, the Council have appointed a committee
from their own number to perform this onerous duty. At the time of the re-
appointment of the Council to the investigation of the library, it was suggested
by a member that the Museum of the Society came under the general duty de-
legated to them, — " the books, i^c. in the Society's collection." And such is the
fact, as shown by the quotation: but this was too sore a subject; and the president
could not prevent himself from interfering, with the remark, that they had al-
ready enough on their hands with the library, and they had better complete that
first. Of course, the Council will do their duty to the Society, and not permit
themselves to be blinded to the actual words of the motion by such a manoeuvre.
The 8th and concluding paragraph states that " the Council met on the 1st
3Iay," and " appointed a committee for the purposes mentioned in the minutes
of the meeting of 24th April, viz. Professor Jameson, Mr. Falconar, Dr. Gillies,
Mr. Arnott, with Mr. Wilson, librarian ; Professor Jameson, convener." But who
had the indelicacy to name the president convener, when it was weU known that
against him the inquiry was, in point of fact, directed ? He named himself,
though another gentleman was proposed.
Such is the nature of this circular, which has apparently cost so much labour
and management in the manufacture. And it would show want of candour on
our part did we not afford it the highest encomium for neatness of execution and ge-
neral fitness to deceive. But it is fortunate for us, in our oifice of Censor, that we
were bred to the study of natural history, where the analytical powers of the
mind are in constant exercise, and where it is a principle that all the individual
facts must be examined before the generalities can be allowed.
But the most unaccountable circumstance cormected with this document rcr
mains to be noticed. Nobody knows whence it came, nor to whom it is address,
ed. It certainly bears the signature of Mr. Neill, the Secretary of the Wernerian
Society, and has been directed to several members of the Society. But these
facts make the matter doubly mysterious. By whom was the circular ordered to
be printed ? Did the Council see it necessary to go the expense, however trifling,
of explaining to the Society " the occasion and objects" of their appointment ?
Surely the Society, when it met on the 24th April, was sufficiently aware of its
own motives, not to require any explanation from its Council, why it delegated to
that Council a particular duty. But we know that the Council did not direct the
publication of this circular, and did not even know of its existence till it was sent
to the several members. Was it, then, the act of Mr. Neill, whose name is sub-
joined ? We cannot suppose it ; for it certainly is not customary for secretaries
to take upon themselves to dictate to the society which they serve, on these mat-
• The Council of the Wernerian Society has been hitherto rather an ineffi-
cient body ; but their excuse is, that they have never been summoned to meet,
6xcept on some very extraordinary occasions. At all events, we know that the
President has had all the trouble of performing their duties.
274
Scientific Reviews.
ters ; and tliat he did not commit himself in such an unadvised action on his own
responsibility as a private member, we think we know too much of Jlr. NeiU for
one moment to conceive. Indeed we consider it but justice to that gentleman
and to ourselves to state, that though from his office he has the misfortune to
have his name mixed up with these transactions, not a thought of blame can at-
tach to him, except for want of firmness to resist the " foul devices" which
are sometimes " whispered in his ear." We trust we shall not offend that re-
tiring delicacy which so eminently distinguishes him, if we join the voice of all who
know him, in the profession of unlimited esteem for his character and talents.
" There are several societies," says Mr, Babbage, " in which the secretaries and
other officers have very laborious duties, and where they are unaided by a train
of clerks, and yet no pecuniary remuneration is given to them. Science is much
indebted to such men, by whose quiet and unostentatious labours the routine of
its institutions is carried on." — {Decline of Science in England. Preface, p.
xii.) And such a man is Mr. NeiU.
If, then, Mr. NeiU did not subscribe his name to these statements from the
dictates of his own wiU, he must have been induced or obUged to do it by some
other person ; and this seems the more probable that the usual form in such cir-
culars is in this case neglected. The customary mode of signing similar official
papers is " By order of the President, Pat. NeiU, Sec." But this authority has
been cunningly removed from the signature, and " Pat. Neill" stands in iso-
lated singularity at the bottom of the page.
It is not clear, then, from what source this circular has emanated. The Coun-
cil, however, ought to inquire into it ; for the attempt to influence the minds of
members and others during an investigation which might come to assume con-
siderable importance,* is as wicked as to tamper with a jury in the discharge of
a duty where conscience is the arbiter.
But we have stated that it is equally incomprehensible to whom the " correct
statement" is addressed. That it cannot be intended for the attending members
of the Society is palpable, for they knew weU enough what they were about ; and
we have been unable to learn that it has been received by any of the absentees.
We presume, then, that it has sprung from the suggestion, that Irce hominum
transibunt, sed scripia nostra maneant ; and upon the same principle we now
answer it by the above analytical investigation into its truth or falsity.
Several of our friends who have seen the circular, though they were fuUy aware
of its true bearing, have suggested the propriety of our taking no notice of it, as
they were afraid that our interference, under the present circumstances, might
have an injurious effect on the labours of the committee ; and that besides betray-
ing an apparent hostility to the interests of the Society, we should, by exposing
the misdeeds of any of its members, excite a degree of odium against an insti-
tution to which Scotland liad looked up with pride, and of which she stiU formed
the highest expectations. But we know the value of publicity in defining the li-
mits of good and evil ; and we could only reply to our advisers, in the sentiments
of Babbage, that the party which governs it, is not the Wernerian Society ; and
that the justness of their remarks could only have applied, if the whole body, on
becoming acquainted with the system we have exposed, had, by ratifying it by
their approbation, appropriated it to themselves : an event which has not, how-
ever, occurred. (Introd. p. xiv.)
• The custom in Societies is, if the librarian is unable to show any receipt
from a member, or otherwise to account for works missing from the library,
that he be responsible for their value ; but no responsibility can rest on Mr \y'il-
son, as the books were never delivered over to him. The Wernerian Society
will therefore liave to look to those who had immediate custody of the books,
for the supply of any deficiences which cannot be accounted for._ We trust
there will be no serious losses discovered on comparing the articles in the libra-
ry and museum with the list of donations and purchases in the Secretary's mi-
nutes.
275
GEOGRAPHICAL COLLECTIONS.
Notice of the Island of Tristan d'Acunha in the Atlantic.
Mr. Earle, who gave a description of this island, lived at Tristan d'Acunha
with the Governor Glass and his famUy. There were then on the island four
men, two women, and some chUdren, who subsisted miserably by kiUmg seals
and selling refreshments to ships. Since that period they have quitted the island,
and a farmer and his wife from England, who were going to New South Wales,
have estabhshed themselves there. The foUowing account of the appearance of
the island, and the manner of the inhabitants' living, is from a letter in the Syd-
ney Gazette. .
" The circumstance which first offers itself to my memory of the voyage, (to
Calcutta,) is having touched at Tristan d'Acunha, probably the largest and most
fertile of a group of three islands, which are situated between the Cape of Good
Hope and South America. Tristan d'Acunha is about eight leagues in circum-
ference. The shores of the two other islands are so dangerous, that they can only
be approached in the cahnest weather. One has the name of Nightingale ; the
other is caUed Inaccessible. The appearance of Tristan d'Acunha, to the north,
east is very striking. At the foot of an almost perpendicular mountain of 9000
feet in elevation, and covered with thick shrubs, exists a beautiful plain of a
vast extent, which borders the shore.
" We had scarcely cast anchor when we saw two men approaching us in a
little boat. As soon as they were on board, they expressed to us the extreme
pleasure which they felt at our visit, for no ship had come near them for several
months. They told us that they were the only men who lived on the island, and
that the wife of one of them was the only woman. The husband was an Eng-
lishman, and had been at one epoch of his life a rich farmer in Yorkshire ; but
being ruined by a series of misfortunes, he and his wife had been induced by an
old acquaintance, captain of a merchant vessel, to accompany him, without pay.
ing any thing for their passage, to New Holland, to endeavour to retreive their
fortunes. The ship having occasion to touch at Tristan d'Acunha, the farmer
and his wife were so charmed with the country, that they determined to remain
on the island instead of continuing their voyage. After having vainly sought to
turn them from this project, the captain gave them European grains, two cows,
sheep, poultry, and what other provisions they had on board, and, obliged to de-
part, they bade a sorrowful farewell, and left them to their lot.
" They were the only human beings on the island ; but it was evident that
there had been somebody fixed there a few months previously ; for they found a
hut ready to receive them, and several acres of land that bore the traces of recent
culture.
" They had scarcely inhabited the island the space of one year, when a Dutch
vessel stopped there to procure water, and one of the crew, who was displeased
with the captain, hid himself in the island Ijp'the departure of the vessel. He
was received with kindness by the Yorkshire farmer, and remained with him to
the moment of our arrival. The Dutchman was then disgusted with the life
which he led at Tristan d'Acunha, and he begged our captain to take him on
board, when he would work as sailor to pay his passage. The captain having
yielded to his request, the man appeared as pleased as if he had escaped from
prison. He, however, showed to his companions the greatest regret at leaving
them.
" After having offered to the farmer some amusing books, some woollen
clothes, a couple of barrels of powder, a quantity of flour, rice, and biscuit, we
accompanied him to the shore, and we were enchanted with the air of satisfaction
and of prosperity which reigned in the habitation. His wife, both good-looking
VOL. II. 2 N
276
Geographical Collections.
and cleanly dressed, received us at the entrance of the house. In answer to our
questions, she assured us that, as they had no children and few relations, they
had not the slightest desire to return to England for some time ; but that when
the infirmities of age should overcome tliem, they would quit with joy, on the
iirst favourable occasion, their solitary residence, to pass the remainder of their
existence in their native country. Tliey were then in the flower of their age, and
perfectly satisfied with their lot. They listened with a sort of pride to our enco-
miums on their flourishing condition, and our surprize at seeing the land so well
Cultivated. The climate being perfectly temperate, and the soil light, they had
given aU the desired perfection to a great variety of European, as well as tropical
fruits and vegetables. They had in their yard the two cows of which we have
ahready spoken, many English pigs, some sheep, goats, and poultry, enough to
afford them a daily supply. They seldom killed the wild boars, wild goats, or a
species of black-cock which abounded in the island.
" In the deep waters among the rocks, several species of fish were found. The
mountains were literally covered with water hens, petrels, albatrosses, and the
different feathered tribes which are met with in the South Atlantic. As seals
are very abundant there, our insular inhabitants had preserved a great quantity of
skins, to exchange them for other merchandize with the ships which might touch
at Tristan d'Acunha. We ourselves having obtained our supply of fresh water
at one of the limpid fountains of the mountain, we bade good-bye to this little
romantic isle and its two interesting inhabitants."
Hydrography of Russia ( Continued from p. 212. J
Few of the great Asiatic rivers can course to the south, because they have their
origin at the northeni foot of the great mountains which separate Russia from
Mongolia and Mandjouria. It is not the same in Europe. In advancing froia
the east to the west, the first we meet with is the Oural, which forms the limits
of the two continents. This river, formerly called Jaik, and Rymnus by the an-
cients, has its source on the western acclivity of the chain of mountains to which
it owes its present name, under the 54th degree of north latitude. After flowing
some distance to the west, from tlie fort of Orsk to that of Ouralsk, it turns to
the south, to empty itself, after a course of about 700 leagues, which divides the
Bachkirs and the Kirghese in the vicinity of the Caspian Sea.
To the west of this river we meet with the Volga, whose long course is of so
much importance for the internal commerce of Russia, and for the markets of its two
capitals. This river is the longest in Europe ; for it traverses a distance of about
a thousand leagues, while the course of the Danube has only about 450 leagues
of development. It takes its origin from a lake situated at the foot of the forest
Volkhouski, in the government of Tver, in the environs of Ostuchkof. Origi-
nating as a rivulet at Reif, where it becomes navigable, it is not more than 90
feet in width. Thence it flows constantly to the east, though with consider-
able windings to Kasan, where it attains a width of 600 feet. Its principal navi-
gation begins at Tver. Afterwards it traverses Ouglitch, Rybinsk, Jaroslarl,
Kostroma, Nigni-Novgorod.
The Kama, a considerable river whicli descends from the Ural, joins the Volga
in this place, after a very long course. In the environs of Saratof, it is above
1200 feet wide, and near Astrakan its width is nearly five leagues at high water.
Trom Kasan it directs itself constantly to the south, and after having received, on
the right, the Oka and the Soura, and on the left the Tvertsa, the IMologa, the
'Chexna, the Kostroma, the Ounga, the Vetlouga, the Kama, and the Saneara, it
throws itself by seventy arms into the Caspian Sea.
Geographical Collections.
277
Its course is through beautiful hills, regular, calm, and often limpid, but at
the time of the melting of snows, it often is the cause of great ravages. More
than 5000 boats charged with productions, annually descend this river, so abun-
dant in fish. The ancients called it Pha, and sometimes Araxes ; its Tatar
name, which signifies abundance, is Idel, Edel, or Adal, and the Merdouins at
the present day call it Rhan.
The Don, if we judge by the direction which it follows for the greatest length
of time, would appear to intend throwing itself, with the Volga, into that immense
mediterranean lake to wliich its dimensions have given the name of Caspian, in
the envurons of Tsaritsine ; it appears even to wish to mingle its waters with those
of its majestic rival, whose bed, lower than hers by about 50 feet, is not at a diSr
tance of above fifteen leagues, and is separated by a tract of sandstone. This
river, celebrated in antiquity by the name of Tanais, was formerly regarded as
constituting the limit between Europe and Asia.
It is from three to six hundred fathoms in width, but its depth being very in-
considerable, and its course very slow, it is not of much importance to the inters
nal navigation. Its bed contains nevertheless neither rocks nor large stones, but
is formed of sand, marl, and chalk. Sand-banks and little islands are often met
with. The Don issues from Lake Ivanof, and in the government of Toula it
successively receives the Voronege, the Khoper, the Medveditsa, and the Donerz,
and after some long windings, and a course of about 230 leagues, it empties itself
by tliree arms into the Sea of Azof, below the town of that name, a putrid and
marshy sea, which is almost indebted to this river for its existence.
The Dnieper, by the ancients called Borysthenes, is more to the west, and dis-
charges itself into the Black Sea, between Otchakof and Kinbourn, after having
formed a bay of fifteen leagues in length, and from about half a league to two
leagues in width.
The sources of tliis great river, which for a long time formed the natural limit
of Russia, are very near those of the Wolga, both being in the marshes of the
government of Smolensk. It runs in a westerly course to Orcha, when it takes a
southerly direction. Its course, of a very safe navigation as far as Smolensk,
is interrupted a little lower by cataracts formed by masses and blocks of granite.
It afterwards becomes navigable for a distance of about 400 versts to the sea. It
is more than 360 leagues in length, and at Keif is traversed on a bridge which
is 3583 feet long. The rivers which feed its stream are, to the left, the Sokb,
the Dessna, and the Soula ; to the right, the Beresina, the Pripetz, the Rass, a
river which receives the same name as the empire, and the Boug, a river which,
originating in Podolia, empties itself into the bay or lake formed by the Dnieper.
This last becomes navigable at Drogobouge ; its bed is deep ; its borders very
elevated ; and its waters rapid. It also abounds in fish.
The Dniester, called Tyras by ancient geographers, issues from a lake situated
in the Carpathian mountains in Gallicia. On entering Russia near Kamenetz,
it follows a south-easterly direction, to empty itself into the Black Sea.
Up to 1812, it formed the boundary of Russia against the Ottoman monarchy,
but the peace of Bucharest placed this frontier on the Prnth and the Danube.
The Dniester is navigable, and offers to the provinces, formerly Palish, an outlet
for their corn. It forms at its mouth, like the Dnieper, a lake between Akerman
and Ovidiopol.
Lastly, several of the Russian rivers flow to the west. They are, to commence
with the most southerly, the Kuban, the Niemen, the Duna, and the Neva.
The Kuban fonns, with the Terek, the limits of the empire between the moun-
taineers of Leghistan ; the courses of these two rivers form nearly a straight and
uninterrupted line. The Kuban, called Wypaius by the Greeks, descends from
the mountain of Chato, one of the most elevated of the Caucasus. Like most
of the Russian rivers, it is confined in a narrow bed. It begins by flowing to
the north, then turning to the west, it empties itself by one arm in the Black
Sea, and by the otliCT into that of A-zof.. This last-is more rapid than the other.
278
Geographical Collections.
which, slow and less deep, is very navigable for all vessels that do not draw much
water.
The Niemen is one of the principal means of communication between western
Russia and the other countries of the north ; for on it aU the commerce of Li-
thuania and of Podolia is transacted. It forms the Jimit between Russia
and Prussia, from Grodno, when it begins to flow to the north, as far as Jour-
bourg, at a short distance from Tilsit, when, at the same time that it enters upon
the territory of the kingdom of Prussia, it takes the name of Memel, which it
carries afterwards to its mouth in the Baltic Sea. Its source is in the govern-
ment of Minsk, but before arriving at the frontier, it again traverses those of
Vilna and of Grodno.
The Duna, called by the Russians Zopadnaia Dvina, that is to say Western
Dvina, and by the Lettons Daugava, originates near the sources of the Volga,
in the forest of Volkhonski, in the government of Tver. From Velige, where it
is already navigable, to beyond Vitebsk, it courses parallel to the Dneiper and the
resulting opening.
After a navigable course of 250 leagues, which is slightly interrupted by some
cataracts in the vicinity of Dunabourg, it empties itself into the Gulf of Riga, a
little below the sea-port of that name, at Dunamunde, where its width is impos-
ing ; but at its mouth sands prevent large vessels ascending as far as the great
bridge of Riga, about 900 feet long. Though its affluents (the Toropsta, the
Solderaa, &c.) are not considerable, this river is of great importance to commerce.
Lastly the Neva, which traverses the beautiful capital of the north, aud gives
to it a new character of beauty, has a course of only fifteen leagues through the
government of St. Petersburg from Lake Ladoga, to which it serves as an issue
to the Gulf of Finland, into which it empties itself before Cronstadt by several
arms. Tliis majestic river, though it divides itself into Neva, Great aiid Little
Nefka, and several other arms that water Petersburg, is every where broad, navi-
gable, and rapid, and it is unfortunate that its limpid and healthy waters should
sometimes threaten the existence of the capital.
Establishment of the Trial by Jury amongst the Native Inhabitants of the
Island of Ceylon,
Few civil improvements have ever been introduced among a people of a more
extensively beneficial nature than the communication to the native inhabitants of
Ceylon, (the only settlement in India that is directly under the government of
his Majesty,) of the right of acting as jurymen on the trial of their own country-
men for criminal offences, and the consequent resolution of the proprietors of
slaves in the same island, that aU children born of those slaves, after a certain
date, should be born free. The following passages, which we extract from a key
published with an engraving of Mr. Ackerman's, convey a brief but perspicuous
history of the two interesting occurrences to which we have alluded :
" Sir Alexander Johnston, when first member of his Majesty's Council in
Ceylon, having conceived that the best mode of insuring the stability of the Bri-
tish authority in that part of the world was, to admit the natives to share the be-
nefits of the institutions of our free country, was deputed in 1809, by the gover-
nor and council, to submit, in his official capacity, to his Majesty's ministers
such measures as he thought best cidculated to accomplish this object. The
ministers having approved the measures thus recommended, caused a charter to
be issued under the gi-eat seal of England, granting to the natives of Ceylon the
right of sitting upon juries, and of being tried by juries of their countrymen.
Sir Alexander having returned in 1811, with the appointment of chief-justice and
president of his Majesty's coimcil in Ceylon, lost no time in carrying the provi-
Geographical Collections.
279
sioiis of this charter into effect ; and it was at his suggestion that the proprietors
of slaves in the island, by way of manifesting their gratitude to the sovereign of
a free nation for having granted to them and their countrymen the rights of free-
men, unanimously resolved, that all children born of their slaves after the 12th
of August, the anniversary of his Majesty's birth, in the year 1816, should be
considered as free, and be brought up at their expense till the age of fourteen ;
thus associating for ever in the minds of their posterity, the memory of his ma-
jesty with all the blessings which are to be derived from a state of freedom.*
" The introduction of the trial by jury among all the classes of the natives of
Ceylon, without distinction, has been the means of gradually removing the reli-
gious jealousies which prevailed among them, and habituating the people of all
the different religions, and of all the different nations of Asia, resident in the is-
land, to attend together the proceedings of the supreme court, both as jurors and
spectators.
" Owing to the continual intercourse kept up between the natives of Ceylon
and the people of Hindoostan, the privilege granted by his jMajesty to the former
soon became generally known and desired throughout the British empire in the
East ; and, induced by the success which had attended the introduction of the
measure in that island, the parliament, by an act passed in 1826, extended the
same right to the natives of all the British territories in India. Hence, the trial
by jury is now become an object of general interest to more than one hundred and
twenty mLUions of people, inhabiting countries containing upwards of three hun-
dred thousand geographical square miles, and extending from the Gulf of Cam-
bay to the rivers Ganges and Burrampooter, and from the Himalaya mountains
to Cape Comorin."
At a time when the future government of India is a subject of public discus-
sion before both houses of parliament, it must be an object of great interest and
curiosity to trace the origin and progress of measures which must ultimately pro-
duce the greatest moral and political change in the feelings and conduct of the
natives of India. Of a few of the benefits which have already been derived from
them, the following extracts from a letter written at his own request to the presi-
sident of the board of control, by Sir Alexander Johnston, in the year 1825, will
give some idea.
" The native jurymen, from knowing the different degrees of weight which
may safely be given to the testimony of their countrymen, decide upon questions
of fact with so much more promptitude than Europeans could do, that, since the
introduction of trial by jury, no trial lasts above a day, and no session above a
week or ten days at farthest ; whereas, before the introduction of trial by jury,
a single trial used sometimes to last six weeks or two months, and a single ses-
sion not unfrequently for three months. AU the natives who attend the courts as
jurymen obtain so much information during their attendance, relative to the
modes of proceeding and the rules of evidence, that since the estabhshment of
jury trial, government have been enabled to find amongst the half-castes and na-
tive jurymen some of the most efficient and respectable native magistrates in the
country, who, under the control of the supreme court, at little or no expense to
government, administer justice in inferior offences to the native inhabitants. The
introduction of the trial by native juries, at the same time that it has increased
the efficiency and despatch of the courts, and has relieved both prisoners and wit-
nesses from the hardships which they incurred from the protracted delay of the
criminal sessions, has, independent of the savings it enabled the Ceylon govern-
• The number of slave proprietors (being in fact the whole of the slave pro-
prietors in Ceylon) who agreed to this resolution was 761 : and the number of
full-grown slaves, male and female, to whom the resolutions applied, was about
10,000.
280.
Geographical Collections.
ment to make immediately on its introduction, since afforded that government an
opportunity of carrying into efFect, in the judicial department of the island, a plan
for a permanent saving of ten tho\isand pounds a year. No man, whose charac-
ter for honesty or veracity is impeached, can be enrolled on the list of jurymen ;
the circumstance of a man's name being upon the jury roll, is a proof of his be-
ing a man of unexceptionable character, and is that to which he appeals in case
his character be attacked in a court of justice, or in case he solicits his govern-
ment for promotion in their service. As the roUs of jurymen are revised by the
supreme court at every session, they operate as a most powerful engine in making
the people of the country more attentive than they used to be in their adherence
to truth. The right of sitting upon juries has given the natives of Ceylon a va-
lue for character which they never felt before, and has raised, in a very remark-
able manner, the standard of their moral feelings. All the natives of Ceylon,
who are enrolled as jurymen, conceive themselves to be as much a part as the
European judges themselves are, of the government of their country ; and there-
fore feel, since they have possessed the right of sifting upon juries, an interest
which they never felt before in upholding tlie British government of Ceylon.
The beneficial consequence of this feeling is strongly exemplified in the difference
between the conduct which the native inhabitants of the British settlements on
Ceylon observed in the Kandian war of 1803, and that which they observed in
the Kandian war of 1816. In the war between the British and Kandian govern-
ment in 1803, which was before the introduction of trial by jury, the native in-
liabitants of the British settlements were, for the most part, in a state of rebel-
lion ; in the war between the same governments in 1816, which was five years
after the introduction of trial by jury, the native inhabitants of the British settle-
ments, so far from showing the smallest symptom of dissatisfaction, took, during
the very heat of the war, the opportunity of my return to England, to express
their gratitude through me to the British government, for the valuable right of
sitting upon juries, which had been conferred upon them by his present JIajesty.
" The difference between the conduct which was observed by all the proprie-
tors of slaves on Ceylon in 1 006, which was before the introduction of trial by
jury, and that which was observed by them in 1816, which was five years after
the introduction of the trial by jury, is a strong proof of the change which may
be brouglit about in public opinion, by the judges availing themselves of the op-
portunity which their charging the jury on the first day of session affords themj
of circulating among the natives of the country such opinions as may promote the
welfare of any particular class of society. As the right of every proprietor of
slaves, to continue to hold slaves on Ceylon, was guaranteed to him by the capi-
tulation under which the Dutch possessions had been surrendered to the British
arms in 1795, the British government of Ceylon conceived that, however desir-
able the measure might be, they had not a right to abolish slavery on Ceylon by
any legislative act. A proposition was, however, made on the part of govern,
ment by me to the proprietors of slaves in 1 806, before trial by jury was intro-
duced, urging them to adopt some plan of their own accord for the gradual abo-
lition of slavery : this proposition they at that time unanimoiisly rejected. The
right of sitting upon juries was granted to the inhabitants of Ceylon in 1811.
From that period I availed myself of the opportunities which were afforded to me
when I delivered my charge, at the commencement of each session, to the jury-
men, most of whom were considerable proprietors of slaves, of informing them
of what was doing in England upon the subject of the abolition of slavery, and
of pointing out to them the difficulties which they themselves must frequently
experience, in executing with impartiality their duties as jurymen, in aU cases m
wliich slaves were concerned. A change of ojiinion upon the subject of slavery
was gradually perceptible amongst them ; and in the year 1816, the proprietors
of slaves of all castes and religious persuasions in Ceylon, sent me their unani-
mous resolutions, to be publicly recorded in court, declaring free all children born
Geographical Collections.
Q8i
of their slaves after the 12th of August 1816 ; which in the course of a few years
must put an end to the state of slavery which, had subsisted on Ceylon for more
than three centuries." — Lit. Gaz.
Remarks on several Icebergs which have been met with in considerably
loxu latitudes in the Southern Hemisphere, by Capt. HoRSBuaGH, Hydrogra-
pher to the East India Company, were communicated to the Royal Society at the
Meeting of the 4th February last The journal of the ships belonging to the
East India Company, the author observes, during the whole of the last century,
contain no accounts of icebergs having been seen in the course of their naviga-
tion in the southern hemisphere, although several of these ships proceeded into
the parallels of latitude 40°, 41°, and 42°. But, during the last two years, it
appears that icebergs have occasionally been met with by several ships in their
passage, very near the Cape of Good Hope, between the latitudes of 36° and 39°.
The particulars relating to these observations are detailed in the paper. The
most remarkable occurred in the voyage of the brig Eliza from Antwerp, bound
to Batavia, which, on the 28th of April 1828, fell in with five icebergs in lati-
tude 37° 31' S., longitude 18° 17' E. of Greenwich. They had the appearance
of church steeples, of a height from 250 to 300 feet ; and the sea broke so vio-
lently against these enormous masses, that it was at first suspected that they might
be fixed on some unknown shoal, until, on sounding, no bottom could be dis-
covered.
It is remarkable, that, in general, icebergs seem to be met with in low lati-
tudes nearly at the same period of the year, namely, in April and JMay, in both
the northern and southern hemispheres, although the seasons are reversed in these
two divisions of the globe. In order to account for the origin and accretion of
the southern icebergs, the author thinks it probable, that there exists a large tract
of land near the antarctic circle, somewhere between the meridian of London and
the 20th degree of east longitude, wlience these icebergs have been carried in a
N. and N.E. directions, by the united forces of current, winds, and waves, pre-
vailing from S.S.W. and S.W. Bouvet's and Thompson's islands are not of
sufficient magnitude ; and Sandwich land ond Kerguelin's island are too remote
to be the source of the icebergs lately observed in the vicinity of the Cape. From
their unprecedented descent during the last two years, it is most probable that
the disruption of these masses of ice from the places of their formation, was the
effect of some powerful cause, of rare occurrence, such as an earthquake or vol-
cano, which has burst forth and convulsed the inaccessible regions of the south,
leaving no other testimonials of the event than some few fragments of ice, scat-
tered at a distance in the Indian Ocean.
Esslingen Society for Botanical Excursions In the 16th Volume- of the
Bulletin des Sciences, we observed an announcement that the Society of Esslin-
gen proposed to send out a botanist, in 1829, to explore the Pyrenees, and that
another would be charged to collect for the shareholders the plants of Dalmatia,
many of which are new. We have now the greatest satisfaction in stating, from
an article in the Hesperus (24th Jan. 1830,) that the projects of the Society
have been executed with the greatest success. The notice contains an enume-
ration of the principal plants collected in the two countries visited in 1829,
amongst which there are a number which botanists must be anxious to have in
their herbariums, especially when the specimens have been so well selected and
prepared as those which M. Endress has brought from tlie Pyrenees. This zeal-
ous traveller has many times braved the greatest dangers, and even death, to
procure the most curious species of the Eastern Pyrenees, in which part alone he
has made his collections. The Society being about to explore the other portions
of the Pyrenees, we shall thus have a very complete collection of the Flora of this
282
Geographical Collections.
interesting chain of mountains. M. Endress proposes consequently to visit next
summer tlie High-Pyrenees ; in autumn he will devote his attention to the coast
of Bayonne, passing the winter there, and going in the spring to the Low-
Pyrenees ; the rest of the year will be employed in examining the botany of the
countries which the traveller has not been previously able to visit. The execution
of this plan will depend, however, on the will of the present members of the So-
ciety, and of those who shall continue to join it, and co-operate by their subscrip-
tions to the developement of its activity. The committee request them, in con-
sequence, to give their support as soon as possible, and transmit their subscrip-
tions.
We understand, in the interim, that a project is formed for a great botanical
expedition to the southern hemisphere in 1832 and 1833, the announcement of
which will be published as soon as it is definitively settled.
Notice of the Fellatahs.
The Gazette Universelle (T Augsburg has published the following particulars
concerning the Fellatahs, from a letter of Mr. William B. Hodgson, attached to
the American consulship in the Barbary states.
It is very probable that the Fellatahs wiU found in future times a very great
empire in Soudan, and that this power will play the principal part in the civili-
zation of Africa. If the Sultan Bello abolished slavery in his states, it would be
a great step made towards a better state of things. The example given by a
great nation, and the influence of its monarch, would soon force the inferior
tribes to imitate him ; and if once the barbarous wars which these tribes carry
on among themselves, for the purpose of obtaining slaves, were done away with,
nothing would be opposed to the civilization of these countries ; for commerce,
which from that moment would establish itself on the coast of Africa, would
bring life around every thing. Maroc, Algiers, Tunis, and Tripoli, would thus
lose their rich commerce of slaves ; and as the Africans could no longer, as in
our days, come and exchange in those states their slaves for merchandize of all
kinds, they would prefer the more commodious markets of the coast of the Atlan-
tic, to the perilous journies across the deserts. This consideration has in no way
escaped the barbarian governments : on the contrary, we know how much they
have used their influence, as African nations, to deprive Christians of aU free ac-
cess among them. The American colony of Liberia is called by its position to
take a great part in this revolution of commerce, and to draw great advantages
from it.
Though Captain Clapperton has already given some detailed information on
the history and character of the Fellatahs, the subjoined remarks wiU not be
found void of interest.
The Fellatahs are so named by the Negroes, but they themselves use the term
Fellan, or more exactly Faulan ; but as this nation is anthropoklepthe, as well
as the Tuaryckes, and as it carries away negroes for the purposes of slavery,
Fellatah appears to be a term of reproach, like that of Serdu, by which the Ne-
groes designate the Tuaryckes. At Senegal, and on the borders of the Gambia,
they are called Fulah and Pubis. Mungo Park designates them under the first
of these names, and Mollier under the second. The Fellatah nation extends
from the Atlantic to the frontier of Darfour. It speaks every where the same
language, of which the following are words, with the singular and plural termina-
tions. The orthography and pronunciation is after that of tlie English language.
Singular. Plural. Singular. Plural.
Water, Deam. 3Ioon, Lauro.
Fire, Gheabingol. Man, Gorkoo. Gorhai.
Sun, Nandjee. Woman, Debbo. Eroubai,
Geographical Collections.
28.1
Head,
Singular.
Plural.
Singular.
Plural.
Horee,
Eoiee.
Horse, Putcho,
Putchee.
Eye,
Yeteree,
Gitee.
Cat, Musoro,
Musodee.
Hand,
Djungo,
Djundai.
Bird, Sondo,
Day, Handee,
ChiuUee.
Dog,
Rawane,
Dawaree.
Nejandee.
Cow,
Naga,
Nai.
Night, Djemma,
Year, Dungoo.
Baldee.
House,
Sodo,
Oure.
Doobee.
The adjectives do not change their genders. The personal pronouns are,
I,
Mee.
"We, Mechorn.
Thou,
Ah.
Y ou, Ancon.
T hey, Kambai.
He,
Kanke.
Possessive Pronouns.
My head, Hazee am.
Thy hand, Djuago an.
His house, Sodo make.
This vocabulary proves that the Fellatahs are not of Arabian origin, as pre-
tended by a writer in the Revue Britannique for January 1829, nor of Berber
origin, as Mr. Mollien appears to think. This nation apparently descended
from the elevated plateau where the Niger takes its origin, and whose climate
appears to be temperate. As the Fellatahs neighbour on Abyssinia, it is proba-
ble that they have some relation with the Fallaschas of that country. Bruce
says that the latter are Jews, and speak the ancient Ethiopian language, but this
language is very little known. The negro idioms have a particular character. An
examination of the language of Tibbou, Bournou, Haoussa, and Timbuctoo, prove
that they have no declensions either for the genders or for the plural number. Per-
haps even their verbs are not conjugated. If we compared the language of the
Tuaryckes which inhabit the north, and that of the FeUatahs to the south, with
the simple and uncultivated idiom of Soudan, perhaps we should find that there
exists as much difference between the languages of Africa, as between the co-
lours of its inhabitants, and that, like them, they may be divided into white and
black. This examination might throw a great light on the history of the deve-
lopment of the human species.
Situation and Rural Economy of the Kirgheses of Omsk. By the Sotnick
of Cossacks Makhonin — These Kirgheses, about thirty years ago, lived with
their flocks out of, but not far from the frontiers of Russia ; but the want of sub-
ordination to their chiefs, and the disastrous incursions to which their topogra,
phical and social situation exposed them, determined them to subject themselves
for always to Russia. Government assigned to them a sufficient extent of Steps
when gradually they increased to the present number of 3900 individuals of both
sexes. In the deplorable state to which they were almost all reduced, they first
sought to gain a subsistence by working for the Russians, then their lot gradu.
ally bettered, more especially by bringing up cattle, the only kind of economy
which they were acquainted with, and for which these nomades appear to be born.
Their flocks increased successively to the present period ; and this tribe of 3900
souls possesses 27,080 horses, 5285 horned beasts, and more than 450 000 sheep
These Kirgheses are further, rich in carpets, stuffs, and other domestic effects,"
and objects of dress in use among the people of Asia.
On several points of the line in which are placed the Russian military posts,
some of the rich Kirghese have made, and continue to make, with more or less
success, a certain number of agricultural attempts. The example which the no-
madic tribes have before their eyes of the happy, and often rapid, progress which
the Cossacks make in agriculture and in several branches of European rural
economy, fixes more and more the attention of the nomadic tribes of these coun-
tries, stimulates their intelligence, tends to tear tliem from their vagabond life
"VOL. II. 2 o
284
Geographical Collections.
and habits, and to fix them to the soil without destroying the instinct and native
talent of the Kirghese for pastoral occupations. This example will sooner or later
make them unite the advantages of the cultivation of fields.
This influence of civilization has been hitherto slow, and far from being ge-
neral ; nevertheless it begins under happy auspices. The Contempt and aversion
of sedentary employment diminishes every day ; and, without presuming too
much for the future, we may expect that the solid enjoyments wliich these oc-
cupations procure to the Russians who deliver themselves over to them, will not
be long in supplanting the sterile jealousy of their neighbours, and causing it to
be succeeded by a wish to participate in these advantages, by devoting them-
selves to a peaceable industry Agricultural Journal of Moscow.
Account of the Polish Jews. — " As none of them are engaged in agriculture,
tliey are but rarely to be found in the villages ; and beftig thus assembled in the
towns and cities, which are but few, they seem in most of them to form a very
large majority of their population. The men have, for the most part, much finer
countenances than the other Poles ; their forms are better as well as their atti-
tudes and paces ; and the long, flowing black dresses which they commonly
wear, form altogether a striking contrast with the appearance of their slouch,
ing, loitering, idle neighliours. Their eastern countenances and complexions,
and the waving beards of many, especially of those advanced to middle age,
presented a new and striking feature. They seemed to be always in motion, and
yet doing nothing ; and it was natural to inquire how such numbers of them could
procure the means of subsistence, especially as their wives and daughters seemed
to be decorated with jewels or ornaments much more expensive than were to be
seen among the inhabitants of the same class in the neighbouring provinces of the
Prussian dominions which had just been passed through. It appeared extraor-
dinary in a country where the laws prohibited them from possessing land — where
their own indisposition to a rural life prevented them from renting and cultivat-
ing that of others that they should not address themselves to some manufac-
turing or handicraft pursuits : but such the editor had reason to believe was
the case ; and all of them subsist by being the retail distributors of the labour
of their neighbours in some way or other. They have in their hands all
the intermediate operations of the commerce of the country, to such an extent,
that every one who wants either to buy or to sell any commodity performs the
operation, however minute, through the instrumentality of his Jew. A lady of
the liighest rank in Poland affirmed, that if she wanted to purchase household
linen, clothes, or furniture, she was obliged to employ her own J ew, or she was
sure to be cheated. This kind of trafficking habit, though it leads to great
wealth with some few individuals of the nation, leaves a great part in the most
miserable state of poverty — a state which can only be encountered by the extreme
of frugality, approaching to a kind of half starvation ; whilst the rags and filth
which cover their persons are hid from the eye of the observer by the long dresses
of black stuff", which composes their principal but cheap gamient. — Levi and
Sarah, a Polish Tale, from the German of J. M. Niemcewicz.
Miscellaneous Intelligence Dr. Von Siebold, whose imprisonment in Japan
we had the unpleasant task of announcing in a late number, has been set at liber-
ty, and is, we are happy to find, arrived at Batavia — I\Ir. Caille has published a
letter in the Moniteur of the 4th May, professing to refute all the doubts ex-
pressed in the Quarterly Review, with respect to the authenticity and correctness
of his journey to Timbuctoo, " a journey of which a rival nation," he says,
" entertains a little jealousy, at the unexpected success of an undertaking, in the
prosecution of which it has expended considerable sums, and lost so many dis-
tinguished men." The Estafette (T Alger, to be published in Africa, will con-
tain, besides the details of the campaign, pictures of the manners, customs, &c.
of the African tribes, and lithographic representations of plans of battles, cos-
tumes and scenes of the country.
285
NATURAL-HISTORICAL COLLECTIONS.
Baron Cuvier's Lectures on the History of the Natural Sciences.
Lectttrk VII. {Continued.) Aristotle's History of Animals.—
The History of Animals is truly a masterpiece. On reading this treatise, it is
difficult to understand how the author could have obtained from personal obser-
vation so many generalizations, so many aphorisms whose accuracy is perfect,
but of which his predecessors had never formed the slightest idea. This book
is not, properly speaking, a treatise on zoology ; it is a summary, which bears
the same relation to this branch of natural science as the Philosophia Bota-
nica of Linnseus holds in another department.
The first book treats of the parts which compose the body of animals, which
are described, not by species, but by natural families, detailing the peculiarities
of each group. Such a labour could not have been performed, had not the au-
thor possessed very clear notions on the classification of beings. However, as he
has not deemed it necessary to trace a zoological gradation, some individuals have
pretended that his work is destitute of method. Such a reproach only evinces
a very superficial mind in him who advances it.
The whole of the commencement of this first book is in some degree detatched
from the rest, and is intended to serve as an introduction. It is principally com-
posed of general propositions presented without development, but in so clear a
manner that any one may understand them, and easily apply them to the natural
objects with which he is acquainted. The object of the author has evidently
been to fix the attention, by thus assembling in a small space a great number of
remarkable results, and to give, in the first place, an idea of the interest which,
will be found in the study of nature. The most part of these aphorisms indicate
the observation of an immense number of particular facts, as may be judged from
ihe following, which we select.
AU animals, without exception, are furnished with a mouth, and possess the
sense of touch ; but these characters are the only two which are indispensible,
and we cannot find a third which is not absent in some species.
Amongst terrestrial animals, there are not any which are fixed to the earth ;
amongst aquatic animals, on the other hand, we know many which are fixed.
Every animal which has wings has also feet. (The author relies upon . this
observation in denying the existence of dragons, which had been represented as
winged serpents.)
Amongst winged insects, many are furnished with . stings. Those which
carry this organ in the anterior part of the body have never more than two wings ;
those which have it posteriorly possess four.
Such propositions, it is well known, cannot be formed a priori ; they are ne-
cessarily based on a profound observation of facts, and indicate an almost uni-
versal examination of animals.
In this same introduction, Aristotle establishes the foundations of his classifi-
cation. He divides animals according as they have blood or as they have not ;
in other words, he separates red-blooded from white-blooded animals. The ani-
mals with red blood are quadrupeds, serpents, birds, fishes, and cetacea. Al-
though both the two latter classes live in the water, and resemble each other
somewhat in external form, Aristotle, in connecting them, is far from confound-
ing them. He knew the nature of the cetacea as well as we know it now ; he
knew that these animals have warm blood, that they bring into the world a liv-
ing offspring, and that they nourish their young with milk from their mammfe.
He established also amongst the quadrupeds a well-marked division into vivipa-
rous and oviparous ; the latter, said he, in their internal organization and their
tegumentary system, have a great analogy with the serpents. From this sub.
28a
Natural-Historical Collections.
division, we find the different groups very naturally allied, and it is only in their
arrangement that there is any thing to revise.
The wliite-blooded animals are the mollusca, Crustacea, testacea, and insects.
This division, certainly, is not altogether irreproachable ; however there was not
a better till the time of Linnteus. Amongst the mollusca,. Aristotle particularly
designates the Octopus, the Loligo, the Sepia, the Argonauta, remarking that
this latter is not attached to its shell. He describes in detail all the parts of
these animals, and speaks even of their brain ; which is very remarkable, since
it is very few years ago that the existence of such an organ in the mollusca was
determined.
The subdivisions which he establishes amongst the animals with white blood
are still better than his principal divisions ; in the insects, for example, it is al-
together the classification of Linnsus. He distinguishes the insects according as
they are winged or apterous ; and of the former composes three sub-orders, dis-
tinguished by having wings to the number of two or four, or having them covered
with liorny cases (elytra.) He then explains what he means by genus in zool-
ogy, and gives, as an example, the soUpeda, which he constitutes of the horse,
the iiss, and the wild mule of Syria (nemionus.) It is indeed a perfectly isolat-
ed genus, and one of those which we would at the present day select for illustra-
tion.
Aristotle, after this introduction, which is presented, as he himself remarks, as
a bait to lure towards the study of natural history, passes to the description of the
different parts of animals, commencing with the human body, which serves him for
a term of comparison, and for the base of his nomenclature. He treats first of the
great regions, and of all that is external ; then he passes to the examination of
the internal parts. There his observations ceased to be so exact. However,
tlie great features of organization were well known to him, and he even appears
to have been better informed on some details than most of those who have
followed him. He knew, for instance, the Eustachian tube, and speaks of it in
the passage where lie refutes Alcmeon, who contended, as we before stated, that
goats respire by the ears. He commences his descriptions with the brain, and
states, that this organ is found in all red-blooded animals without exception ; but
tliat, amongst white-blooded animals, it is only found in the moUusca. Man, he
adds, of all animals, possesses the most voluminous brain. He describes very
well the two membranes which envelope this organ, and the different nerves which
leave it to be distributed to the eye. But to this single point all his neurological
knowledge was confined ; he was ignorant both of the distribution and use of the
nerves. Herophilus was the first who had somewhat exact ideas on this part of
anatomy. Aristotle speaks of the veins whose principal trunks have their origin
in the lieart ; he distinguishes well the venae cavas from the puhnonary vein ; he
describes also the aorta from its origin to its division at the inferior part of the
trunk. But he did not know that the arteries contain blood ; and seems to
have thought that the air penetrates to the heart, an organ which he describes as
having only three cavities. He treats of the stomach, the omentum, the liver,
tlie spleen, the bladder, the kidneys and their appendages ; he says that the right
kidney is ])laced higher than the left. AU these descriptions, although incom-
plete, and even false in many points, prove at least that he had seen the viscera of
which he speaks.
Aristotle next occupies himself more particularly with animals, and first speaks
of their limbs. In describing those of the elephant, he remarks, how the length of
the fore-legs, and the nature of the joints, render it difficult for this animal to drink
and to gather nourishment from the earth ; he shows that the trunk supplies this
inconvenience, and becomes an useful organ of prehension. Moreover he
knew that this trunk is a true nose. He continues, and gives very interesting
details on tlie modes of reproduction of this quadruped, on the differences of tlie
sexes, &c. Buflfbn has contradicted him on many points, but almost always in-
cotrectly, as is proved by the observations recently made in India.
NaturaUHistorical Colleclions.
287
Aristotle then considers animals under the relation of the distribution of hair.
Amongst those which carry a mane, he cites the bonasus, which is the aurochs,
(jSos urns, ) and then tliree animals of India, the hippelaphus, the hippardium,
and the buiiiilo. The hippelaphus, or horse-stag, has been recently found by MM.
Diard and Duvaucel ; the hippardium, or hunting leopard, has also been unknown
till within these few years. It was in the Royal Menagerie, but BufFon never
saw it. As to the buffalo, we know that it was only introduced into Europe at
the time of the Crusades. Aristotle describes it in such a manner that we can-
not mistake it ; he speaks of its colour, of the direction of its horns ; he says that
it diifers as much from the common buU as the wild boar differs from the pig.
In speaking of the camel, he abeady designates the two species, the one proper
to Arabia, the other to Bactriana : the last could only be known to the Greeks by
the conquest of Alexander.
After having terminated all that relates to the hair, he speaks of the horns, and,
on this subject, he lays down general principles whose accuracy has been confirm-
ed by all succeeding observations. Let us instance the following : —
No animal has horns which has the foot undivided ; but the inverse rule does
not hold ; and thus the camel, which has a divided foot, bears no horns.
Those animals which have divided feet, horns, and no teeth in the upper jaw,
all ruminate ; and, reciprocally, there is not a single ruminant which has not all
those three characters.
Horns are hollow or solid : the former are persistent, the latter caducous, and
renewed every year.
. Our author next speaks of the teeth, — of the manner in which they are re-
newed in man and in animals, — of the different forms which they have in the dif-
ferent species, according to the nature of their food, being sharp and pointed in
the carnivora, fiat and grinding in the herbivora. In some animals certain teeth
protrude, and form tusks ; but no animal is araaed at the same time with tusks
and horns. In the elephant, the tusks of the female are small, and directed to-
wards the ground. Here again is one of the propositions wherein we would have
thought that Aristotle was wrong. The Indian elephants, indeed, do not exhi-
bit any difference in this respect indicative of sex ; but the African elephant,
which is that described by our philosopher, has really the peculiarity mentioned.
There comes then a description of the hippopotamus, which accords very ill
with the rest of the book. It is very probably by Herodotus, written at first on
the margin by one of the early possessors of the work, and afterwards inserted in
the text by a less intelligent copyist. We have many examples of similar inter-
polations.
Before terminating what relates to viviparous quadrupeds, Aristotle speaks of
the apes, which he considers as intermediate between animals and man. He points
out very clearly the principal characters of their organization, the structure of
their hands, and designates many species, some of which have a tail, others whicli
do not possess one. He passes then to oviparous quadrupeds, gives the charac-
ters which are common to aU, speaks of the nature of their integuments, and orr
this occasion describes the crocodile of Egypt, remarking the hardness of its
scales, the length of its teeth and their form, the disposition of the organ of hear-
ing, and lastly, noticing the principal habits of the animal.
The classification which Aristotle establishes for birds, is very good in the
principal divisions : it is exactly Brisson's. He determines the analogy between
their wings and the anterior extremities of quadrupeds. He speaks then of the
form of their feet, and of the differences which we observe in them, — of the third
eyelid, of the faculty possessed by many of these animals, especially by those
whose tongue is fleshy, of articulating some words. He remarks that no bird is
armed, at the same tune, with spurs and with claws. This again is one of those
general propositions which one is astonished to find in the science almost at its
birth.
.. Aristotle comes at last to the fishes, and there he is truly admirable, giving
288
Natural-Historical Collections.
proof of knowledge on many points superior to our own. He makes known in
ditterent parts of his book, as many as 117 fishes, although his object in this
work was not to enumerate species, but only to present general results. Amongst
the tacts which he relates, many are still in doubt ; however, ftom time to time
new observations teacli us the justice of some of his assertions, even of those
which seem the most hazardous. He says, for example, that a fish named phyci$
makes a nest like birds. For a long time the thing was treated as a fable ; how-
ever, very recently, M. Olivi discovered that a fish named the goby {Gobius niger)
has similar habits. The male, in the season of love, makes a hole in the sand,
surrounds it with fucus, making a true nest, near which his mate waits, and
which he never leaves tiU the eggs which have been deposited in it are hatched.
Aristotle, in the part where he speaks of the sensations, is particular in mention-
ing the animals which are deprived of any organ of sense, and those in which these
organs present certain peculiarities. Thus, on vision, he speaks of the eye of the
niole, which is hidden under the skin, but is similar in its configuration to that
of other animals, and is furnished by a nerve, which is evidently of the fifth pair.
On taste, he speaks of the fleshy palate of the carp. He treats of the hearing of
fishes, and determines that water must serve as a medium for the transmission of
sound. He shows that insects also enjoy the faculty of hearing, and even that
they have the sense of smell, since they are driven away by certain odours, and
attracted by others. In speaking of the voice, he distinguishes properly the true
voice, which comes from the air driven out of the lungs, and the different noises
which some animals make. He describes, on this occasion, the musical appara-
tus of grasshoppers and that of locusts, which consists of a very different mecha-
nism. He speaks also of the voice of the parrot, and of the disposition of the
tongue of frogs, which instead of being, as in most animals, free anteriorly and
fixed behind, has its root attached to the anterior part of the jaws, and its point
directed towards the palate.
In treating of waking and sleeping, Aristotle speaks of the hibernation of many
animals, and of the sleep of fishes. He enters into detaUs on this subject, which
we should have much difficulty to verify at this day. But he was placed in very
favourable circumstances for obtaining information on these animals. Greece
abounds in gulfs and straits fuU offish ; the inhabitants of the coast would there-
fore devote themselves to fishing at an early period. It appears, it is true, from
certain passages of Homer, that anciently this profession was despised ; but this
prejudice did not exist long. Considerable fisheries were established, and salt
fish became an important article of commerce. It is on account of the riches
which this kind of labour brought to the inhabitants of Byzantium, that their port
received the name of the Golden Horn.
In the part where generation is in question, we find very extended and very
just observations. Aristotle speaks here of the membranes in which many mol-
lusca envelope their eggs, and describes them in the octopus and sepia. He ex-
poses the metamorphoses of insects, which, before acquiring their last form, pass
through the states of larva and of chrysalis. He knew also those incomplete meta-
morphoses in which the larva differs from the perfect insect only by the absence
of wings, and undergoes only a single transformation. He speaks of insects
which are found in the snow ; and gives a multitude of most interesting details,
whose accuracy is perfect. He admits, however, spontaneous generation in these
animals, and thinks that when the constituent elements are found in certain pro-
portions and in favourable circumstances, tliey may give origin to living beings ;
but it must be recollected that at this period such an error was almost inevitable :
the microscope alone has been able to undeceive us. He speaks of the economy
of bees, and says that some persons consider the king to be assuredly a female.
He describes the kind of cell constructed for these privileged individuals, which
shows tliat he had observed the interior of hives, although it is certain that he
had not been able to make use of glass, which so much facilitates such an exami-
nation. He treats then of the domestic economy of wasps, of hornets, of mason-
Natural' Historical Collections.
289
bees, of drones : he describes the singular covering which envelopes the larva of
the Phryganea, and speaks of the spiders which carry under the abdomen the cap-
sule which contains their eggs. In treating of the animals of a superior order,
he makes a very proper distinction between eggs with a hard shell, as those
of crocodiles and of tortoises, and eggs with a soft envelope, as those of serpents.
He says that serpents, which bring their young into the world alive, have also
eggs, but that these eggs are hatched in their insides. He knew perfectly the
development of the chick during incubation, describes it day by day, and speaks
of the heart as the first point which appears, of the veins which then extend from
the superior to the inferior parts of the body, and of the aUantoid vesicle which
soon encloses the whole egg. It must be remarked that all these observations
were made with the eye alone, and that the slight errors which we find, arise en-
tirely from Aristotle not having had the assistance of magnifying glasses. He
remarks, in speaking of the eggs of fishes, that the allantoid membrane does not
exist in them, nor in those of any animals which respire by branchiae. He ad-
taits moreover in fishes, what he allows also to insects, spontaneous generation,
and cites, in support of that opinion, facts which appear conclusive, such as the
sudden appearance of an immense quantity of little fish, which the Greeks, on
account of this supposed origin, named aphia, and to which, in the interior of
France, a name is still given which refers to the same idea ; they are there de-
signated by tlie term normals, {non nati.) What he says of eels is certainly not
exact ; but we ourselves, notwithstanding the labours of Spallanzani, have yet
much to learn with respect to the reproduction of these animals.
Aristotle examines the changes produced by age in animals and men, and, on
this occasion, he gives excellent counsel to mothers. He passes then to the ha-
bits of animals, indicating the influence of their modes of life, of external cir-
cumstances, of climate, of seasons, and of the medium in which the different
species live ; and he mentions the food proper to each. His account of fishes is
especially interesting, and would be extremely useful to us, if, when we wish to
consult it, we were not frequently stopped, on account of his nomenclature not
being well known. He treats of the influence of temperature on the migration
of birds ; speaks of those which migrate ; of the periods of their removal, and of
the order they follow in flying. He speaks also of the migrations of fishes ; of
the tunny, of the mackerel, of the pilchard ; and states that legions of fishes enter
into and pass out from the Black Sea. He follows them in their route across the
Propontis and to the Archipelago. It appears that he had observed them on the
coasts of Thrace, and especially at Byzantium. He mentions that the same fish
at different periods receives different names ; that, for example, the fish which was
known in the Black Sea under the name of cordylus, took at spring the name of
pelamis, and at length that of thynnus when it arrived in the Archipelago. He
treats of fishes which do not show themselves in the winter ; and also of other
animals which appear at certain periods of the year, as the bobac, or Polish mar-
mot. He speaks of the diseases of fishes, and he appears to be much better in-
formed on this subject than we. In describing the different kinds of industry of
animals, he makes known the means by which the frog-fish {Lophius piscaforinsy
allures small fish to devour them ; he speaks of the shock which the torpedo gives
when it is taken in the hand ; of the manner in which the sepia hides itself from
the pursuit of its enemies, by discolouring the water with its ink. He pursues
this investigation in the class of insects, and dwells upon some of them, particu-
larly on the spiders ; then, passing to the birds, he describes the different me-
thods in which they construct their nests ; mentions that there are some species
which do not make any ; and, lastly, gives the history of the cuckoo, which lays
its eggs in another's nest.
It may be conceived, from this analysis, how rich and abundant in informa-
tion is the History of Animals. There is, nevertheless, in this book a fault which
detracts much from its utility to us. Aristotle, like all ancient naturalists,'
eeems to have thought that the language which he spoke must be eternal, and
290
Natural- Historical Collections'^
that the words would never change; and he contents himself, in general with
merely naming the species. The only descriptions, properly so called, which he
has given, are of the elephant, the camel, the crocodile, and the cameleon. Some
other animals, it is true, are indicated by characteristic traits, and could not be
mistaken ; but more frequently we are reduced to conjectures founded on some
circumstances in the history of the animal, or upon properties which the author
assigns to it ; we collect the different passages which relate to it ; we compare
them with each other, and with those which we find in contemporary authors ;
we even connect with them statements borrowed from authors of a posterior date •
but, in this latter case, much circumspection is required, since the signification
of words is liable to vary with the times. We may observe, indeed, that the
names were changed between the time of Aristotle and that of the Athenaum
and much more have they been changed tiU our time. However, the zoological
nomenclature of the modern Greeks may often be made serviceable in discover-
ing the animals of the ancients.
Scaliger has given a good edition of the History of Animals ; but the best of
all is that pubUshed, in 1811, by M. Schneider. The translation of Theodore
Gaza IS often quoted, but it is very inexact. This translator was a Greek who
went to Italy after the taking of Constantinople by the Turks ; he had a bad
knowledge of Latin, so that every time he found in Pliny a passage borrowed
from Aristotle, he transcribed it literaUy. It appears that he had but a bad copy
of the Greek text.
There is a French translation by M. Camus ; the text is nearly that of Scali-
ger. The translation is as good as one could expect from a man who was not a
naturalist ; but the volume of notes which is subjoined only obscures the sub-
ject.
The other books of Aristotle relative to natural history are much less clear than
that of which we have been speaking. They are more mingled with discussions
on technical terms ; the Greek tongue is adapted to this sort of debate, an in-
convenience which is common to all languages which are faithful to etymology.
Every word, indeed, offering, as it were, an abbreviated definition of the thingj
necessarily carries with it the impress of those false notions which were entertain,
ed when it was formed. Thence comes the necessity of defining e%'ery term ;
thus we see Greek writers explain, distinguish, and subdivide their words ad in-
finitum. They pushed the thing to an extreme ; and Aristotle himself, as we
liave remarked, falls sometimes into this error. However, those of his works
which have this reproach, appear to have been much anterior to his History of
Animals, and were probably only a sort of preparatory exercise. This apphes
particularly to the wonderful facts, which are nothing but a collection of notes
disposed without order, but which possess much interest from containing differ-
ent extracts from lost works. There is a good edition of it by Beckmann.
A book upon plants has been attributed to Aristotle ; but it appears that this
work is apocryphal.
Lectuue VIII — Most of the great conquests of which history speaks, have
been wrouglit by the arms of demi-savage hordes, who, precipitating themselves
upon civilized nations, have brought ignorance and barbarism in their train. The
expedition of the Greeks under Alexander has an entirely different character :
in it we see a people, already far advanced in civilization, enlightening every place
to which they penetrate, and at the same time causing a reflux to their own country
of every thing which others offer of the beautiful or useful. It was indeed during
the progress of this conquest that Greece was enriched with many new animals,— ^
that it received elephants, which were shortly used in the armies of many of the
princes of tlie west, — peacocks, whose brilliant plumage excited so much admi-
ration, that they were first exhibited for gain, — and, lastly, parrots, of wliich the
species then brought to Greece still preserves, amongst naturalists, a name which
refers to the period of its introduction : it is the psittacus Alexandria the green
parroquet, with the pointed tail and scarlet collar.
Natural-Historical Collections.
291
However, if the Greeks had not been led by an enlightened prince, their expe-
dition would have been no more useful to the progress of science than the thou-
sands which had preceded. But Alexander, in accordance with the advice of
Aristotle, was surrounded by philosophers especially charged to observe all the
productions of the countries through which the armies past ; and thus, instead of
the fabulous tales of Ctesias, authentic accounts were given by qualified men,
who were placed in the most favourable circumstances to see and study every
thing. Amongst those who were members of this mission, we must particularly
distinguish CaUisthenes, who, before his departure, was abeady known by many
scientific works, especially by a book on plants, and by an anatomical description
of the interior of the eye. The result of his observations is not known to us,
owing to his tragical end ; however, it is probable that his researches have not
been entirely lost to science, and that, to the moment of liis disgrace, he had kept
up a constant correspondence with Aristotle, who was at once his master and his
parent.
The scientific explorations were not confined to the provinces through which
Alexander passed ; and when the neighbouring countries were visited by his lieu-
tenants, some savans were almost always added to the expedition. Thus, when
after having descended the Indus, the king of JMacedon ordered Nearchus to pur-
sue his route by sea, he associated with him the philosopher Onesicritus. The
fleet, traversing a sea which the Greeks then for the first time saw, sailed towards
the west to Harmozia, a port situated near the mouth of the Persian Gulf. In
her co\irse she had frequent communications with the people who lived on the
coasts, and the narrative of the voyage contains many descriptions of plants and
animals, which were observed whilst touching at different places. There is a no-
tice, for instance, of the tree which bears cotton, of the royal or striped tiger, of
the whale, the jaws of which were used by some of the natives in the construction
of their houses.
Alexander died at thirty-two years old, in the year before Christ 323. His
empire, which extended from the Adriatic Sea to the Indus, was soon dismem-
bered, and his lieutenants contended for the fragments. For some time every
thing was in confusion ; but Perdiccas having been killed, and afterwards Anti-
gonus and his son Demetrius Poliorcetes having been defeated at the battle of
Ipsus, three kingdoms were estabhshed, which promised to be durable. Cassan-
der reigned in Macedon, Seleucus in Syrm and the neighbouring countries, Pto-
lemy in Egypt. Of these princes, the first alone seems not to have loved the
sciences and letters : he governed Greece, tyrannized over Athens, and diminish-
ed the taste for study. But it was not the same with the others. Not only did
they protect letters, but they even cultivated them with some success. Ptolemy,
who had been a captain under Alexander, and whb moreover, it is said, was his
natural brother, wrote a history of the conquest, and it was upon this narrative
that Arrian founded his work.
Ptolemy and Seleucus both applied themselves to the formation of a library on
the model of that of Aristotle, and perhaps after the advice which he had given
them at an earlier period. Before this philosopher, some individuals had col-
lected books as a means of amusement, but no one had thought of it as an instru-
ment in the study of the sciences. He was the first who formed a collection of
books for consultation when needed. His library, which seems to have been very
extensive, was afterwards united to that of Alexandria by Ptolemy, who bought
it of Neleus.
The empire of Seleucus was the largest ; but it was soon broken up into the
kingdoms of Pergamus, Cappadocia, Pontus, Bithynia, and Bactriana. The
kingdom of the Ptolemys, on the other hand, was the smallest, but it was the
most tranquil, and it soon came to flourish by the same means as led to the prosperi-
ty of Egypt under the ancient dynasties. He extended it by conquests in the south,
and it was incontestibly the richest, the most industrious, and for a long time
the best governed of all those which had been under the empire of Alexander.
VOL. II. 2 P
2D2
Natural- Historical Collections.
Ptolemy established his library at Alexandria, a city which was in its infancy,
but which already spoke of future grandeur. He collected there a great number
of learned men, to whom he assigned salaries and dwellings near the library.
Thus each of them, free from all personal cares, could devote himself entirely,
and without distraction, to study. This institution, which received the name of
Museum, was from its birth in the most favourable circumstances which any
learned society could desire. Besides the illustrious protection of a prince, and
the use of a vast library, it was in a geographical position whose advantages can
scarcely be appreciated. Alexandria had become in a few years the general com-
mercial mart for tlie whole circumference of the Mediterranean, of Central Africa,
of Arabia, of Persia, and of India : thus there came from all sides the productions
of foreign countries, and the narratives of travellers. The labours of the mem-
bers of the Museum were then crowned with the most happy success. But it
must be remarked here, that this was a continuation of Greek science and not
of Egyptian learning ; for the philosophers whom Ptolemy collected, brought with
them knowledge of a very superior order to that which they found in this country,
where external oppression and civil wars had long since extinguished the lights
of science.
The second of the Lagides, Ptolemy Philadelphus, who commenced to reign
in the year 285 before Christ, was no less favourable to learning than his father.
He had been instructed by a disciple of Aristotle, Strato, surnamed Physicus,
on account of his passion for natural history ; and he himself imbibed much taste
for this science. Feeble by birth, he sought in study a compensation for the
pleasures of which his constitution had deprived him ; but, even in this kind of
amusement, he exhibited a regal magnificence. Strato had written a book on true
and fabulous animals. Ptolemy himself cultivated zoology, and for that purpose
founded a menagerie, the first which had existed, and without doubt also the
most splendid which ever was seen. Not only had he at his command immense
riches, but he was so situated as to be able to assemble the productions of all the
known world. The commerce which Egypt maintained with the interior of
Africa gave him facility in procuring all the animals of that country which came
by land or descended the Nile ; those of Europe and Asia Minor arrived by the
Mediterranean; those of India by the Red Sea.
To obtain an idea of the riches of this kind which Alexandria contained, it
would be sufficient to read an account of a fete which was celebrated by the King
of Egypt in honour of his father. As Ptolemy Soter had travelled in India, it
was wished to allude to his expedition in representing, in the solemnity, the triumph
of Bacchus. The train of the god presented a collection of rare animals, such
as aU the sovereigns of Europe, if they united their efforts, could not at this
day assemble. There were cars drawn by elephants, and others by stags, bu-
bals, ostriches, and oryxes. There were camels laden with aromatics and
with all the most precious products of the east, Ethiopian sheep, white stags
of India, leopards, panthers, ounces, white bears, and twenty-four lions of
the largest size. We were for a long time astonished to hear of white bears
in this procession, not knowing of any except in the polar seas, and we
sought to explain how Ptolemy had been able to obtain them from these distant
parts ; but, some time since, M. Ruppel informed us that white bears exist in
Lebanon, and no doubt those of which we speak came from these mountains.
Such a collection could not but be very useful to those who were engaged in
natural history. A menagerie, moreover, was well placed in Egypt, where it had
been the custom so long to rear animals in the temples, and observe their habits,
and embalm them after death. And Alexandria possessed good anatomists and
zoologists as long as the peripatetic philosophy prevailed. But, for the present,
we must leave the savans of the museum, and return to Athens to follow the his-
tory of philosophy.
]!Jatural- Historical Collections.
293
Uses of the Vesicular Appendages of the Janthina.—The Janthina is a pela-
gic moUuscum, and moves by means of two little lateral expansions, but
which, though they serve for locomotion, are not sufficient to keep the animal
suspended in the water. Nature has, however, suppUed this want by a contri-
vance of which we have no other example amongst the raoUusca, though it often
occurs in the acalepha, animals of an inferior order. This contrivance consists
of a dense group of little air-vesicles of a sub-cartilaginous and diaphanous sub-
stance, attached to the posterior part of the foot, and by means of which the am-
mal constantly floats upon the surface of the water.
This cluster of vesicles has, moreover, another use, now first made known ; it
serves also to contain the ova of the moUuscum, of which we have counted as many
as one hundred and eighty, suspended in a line, on the inferior surface of one of
tlie vesicles. Sir Everard Home, then, is mistaken when he says that the ova of
the Janthina are fixed around the shell by a glaury substance.
Many learned naturaUsts have supposed this mass of hydrostatic vesicles to be
theruiUment of an operculum. Certainly this organ is absent in the Janthma, and
it may be allowed that the vesicular appendages supply its place by filling up the
opening of the sheU when the animal is retracted ; but these vesicles do not ad-
here in the same manner, nor have the general, situation of the operculum, since
instead of being above the posterior part of the foot, they aie below it — Rang,
Manuel des Mollusques, p. 25.
Maturation of Fruit At a late Meeting of the Academy of Sciences, M.
Gouverchel read a paper on this subject. After giving an analysis of the inves-
tigations that had already been made, he remarked in what particulars they agree
with his own, and then exposed the theory to which his numerous experiments
have led him. According to the author, two periods are to be distinguished in
the history of the fruit. The first comprehends its development and the forma-
tion of the principles which enter into its composition. In this first period the
influence of the plant upon the fruit is indispensable. The second comprehends
the ripening properly so called, and is effected by the reaction of the constituent
pruiciples of the fruit. In this second period, the acids, favoured by heat, trans-
form the gelatine into saccharine matter. The phenomena are in this case purely
chemical ; they are independent of vegetable life, and, in fact, most kinds of fruit
will ripen after being detached from the tree. The author finds this theory so
much the more probable that it agrees with another series of experiments in which
he has been engaged, respecting the transformation of fecula into sugar. He re-
marked the resemblance which these two operations present ; and, submitting to
the examination of the Academy two new products which he has obtained in
treating fecula with vegetable acids, and only varying the proportion, he gave to
the first, which is allied to vegetable jelly, the name of normal gum, on account
of its simplicity, and the property which it has of furnishing only oxalic acid
when treated by nitric acid. The other, which possesses all the properties of
grape sugar, may easily be confounded with that substance. The author, to
prove the resemblance which he pointed out as existing between the two opera-
tions, maturation and the conversion of fecula into sugar, remarked that the ge-
latine, in both cases, always precedes the saccharine matter, and that it is the
first of these substances that produces ripening, M. Couverchel's experiments
tin the juices of fruits, and in particular on the juice of the grape, appear very re-
markable ; and show the possibility of improving wines of inferior quality, other-
wise than by the addition of substances foreign to their composition, and delete-
rious in respect to the health. He then described some of the methods which he
liad sought for the preservation of fruit, and pointed out the circumstances to be
avoided in order to attain this important object.
Essential Characters of the Roots and Stems of Plants — In whatever me-
dium they are developed, roots are always deprived of vital knots symmetrically
294
Natural- Historical Collections.
disposed at their surface, and consequently of foliaceous appendages. The mnl-
tiplication of tlieir branches is purely accidental. Stems, on the contrary, are
always provided with vital knots on their surface, symmetrically arranged, or ac-
companied by a foliaceous appendage, — an organ sometimes reduced to a rudi-
mentary state, or altogether wanting. Potatoes, the bulbs" of the Solanum (u-
lierosiim, are not roots, as generally supposed, but stems expanded at their ex-
tremities, and with the interior converted into feculent cells mixed with fibres.
And the same phenomenon is observed in the bulbs of the Jerusalem artichoke,
{Helianthus tuberosus.) But the Batatas, {Convolvulus Batatas,) is a true tu-
berculous root TuRPiN in Mem. du Mus. (VHist. Nat. An. X. Cah. I.
Marcel de Serres'' Zoological Periods — Three principal causes, says M. Mar-
cel de Serres, * the lowering of the temperature, the retreat of seas, and inunda-
tions, have modified the surface of the globe, and destroyed a certain number of
beings, which in the beginning inhabited that surface. The most powerful of
these causes, the diminution of temperature, appears to have acted the first ; and
its effects have also been most extensive, since the continents were thereby solidi-
fied; after which certain animals and plants must have ceased to exist as the
temperature of the earth decreased. The second, or the retreat of seas, has also
left numerous traces of its action. Regular in its effects, it has not, like inun-
dations, produced deposits out of the series, which do not exhibit that uniformity
and constancy found in deposits which were left by the seas as they retired from
tlie surface of our continents.
The other causes which may have modified the crust of the globe, have been
very limited in their effects, and have by no means exercised such a powerful in-
fluence on living beings as those of which we have spoken.
When we observe the fossil remains of organized bodies, it is evident to us
tliat they have been deposited in the earth by successive generations, the most
simply organized being buried in the most ancient beds, and the most complicat-
ed in the most recent. W^e remark also that the remains of the same order, or
of the same formation, and more especially of the same stratum, have a parti-
cular resemblance to each other, and a general difference from those of supe-
rior or inferior deposits, or of other formations ; and this difference becomes
greater as the deposits are more distinct, and farther separated in a vertical direc-
tion. Thus, the organized bodies which have successively inhabited the earth,
are, with some exceptions, the more difl^erent from those now living, as their re-
mains are found inclosed in deeper strata, or as they have lived in times the more
remote from the present epoch.
Organized beings having succeeded eacR other according to certain laws, the
most evident of which is their having appeared more slowly in proportion as their
organization was more complicated, are therefore as varied as the nature of
tlie strata which contain them ; whence, periods of animalization and of vegeta-
tion may be distinguished in the fossiliferous formations.
In studying fossil animals in the order of their creation or of their distribution,
which indicates their successive formation, three great periods seem to be distin-
guishable. The first, or the most ancient, comprizes the space of time which
elapsed from the precipitation of the transition series, (or inferior secondary, ac-
cording to the language of M. de Serres,) to the deposition of the middle secon-
dary formations. In this period, avertebral animals are singularly in excess over
the vertebrated, which are reduced to a few traces of fishes ; the aquatic species
far exceed in number the terrestrial species ; and some insects are the only animals
with aerial respiration which have appeared at this epoch. The second period
contains the entire series of secondary formations, (middle and superior;) it presents
a greater number of vertebrata, but principally of aquatic reptiles, witli some ter-
• G^ognosie des Terrains tertiaires, &c.
Naiu7-al- Historical Collections.
restrial species. Besides these animals with aerial respiration and cold blood,
one genus of terrestrial mammalia and many insects, are the only beings of this:
period which had need of dry land. The third period, connected in some degree
with the present epoch, abounds in organic remains ; the terrestrial mammifera,
with the mollusca and the insects, which live on the surface of the land are more
numerous, compared with the species which have lived in the waters, as their re-
mains are found in the more recent strata. In inferior numbers in the mid-
dle formation of the tertiary series, where they only begin to appear, the terres-
trial mammifera afterwards predominated over the marine species of the same:
class, and at last almost exclusively composed the population which perished at
the time of the dispersion of the alluvial formations which cover and terminate
the series of tertiary deposits.
Analysis of PhonoMc Rocks M. Gmelin divides volcanic rocks into two
classes, the basaltic and the trachytic, between which the phonolitic rocks are in-
termediate. The phonolites are composed of feldspar and a zeolitic substance,
which is most commonly mesotype. These two minerals may easily be separated
from each other, by treating the rock, reduced to an impalpable powder, with mu-
riatic acid of medium strength for twenty-four hours. The zeolite is decomposed, '
and the feldspar is unchanged. We separate from the latter the silica witli
which it is mixed, by boiling it in a solution of carbonate of potass, and the ana-
lysis of the residue may then be made by dissolving it with carbonate of baryta.
By this process M. Gmelin has arrived at the following results :
1. Phonolite of Hohenkr'dken, in the Hegau ; of a clear brownish gray, spe-
cific gravity 2.504. The zeolitic portion contains in 100 parts, silex 43.44 ;
alum 22.89 ; soda 13.67 ; potass 5.45 ; lime 2.44 ; protoxide of iron 2.66 ; oxide
of manganese 1.19; sulphuric acid 0.22; water 5.77. The feldspathic part is
composed of silex 66.55 ; alum 15.86 ; soda and potass 9.44 ; lime 1.27 ; pro-
toxide of iron 4.63 ; oxide of manganese 0.98. The specimen analyzed con-
tains 55 parts of zeohte.
2. Phonolite of Pferdekuppe, in the Rhongebirge ; of a greenish-gray, de-
composed at the surface, sp. gr. 2.605. This analysis accords in a remarkable
manner with that of the phonolite of Hegau. It gives 13.7 of zeolite. ,
3. Phonolite of Abstrode, in the Rhongebirge ; similar to the preceding, and
decomposed at the surface to the depth of three lines. The unaltered part con-
tains 15.8 of zeolite ; the altered portion contains 0.42 of matter soluble in acids.
The preceding analyses show, in the most decisive manner, that the phonolites
of Hegau and of Rhongebirge are mi:itures of feldspar and mesotype. The for-
mer predominates in the rocks of Rhongebirge ; tliose of Hegau, on the other
hand, contain a greater proportion of mesotype. The part upon which acids
act, approaches in its composition sometimes to natrolite, at others to mesolite
or mesoline ; but it always contains a less proportion of water. The composition
of the other portion agrees precisely With that of feldspar, and may be represented
by the formula.
The phonolites contain a greater quantity of zeolite in proportion as they are
lighter, and as they contain more alum. When the rocks are changed by the
action of the air, they are transformed into almost pure feldspar, and tlie zeolitic
portion is decomposed. We may say that the phonolites are characterized by tlie
abundance of potass and soda, as the basalts are by the great proportion of prot-
oxide of iron and of magnesia which they contain.
The phonolitic formations are known to be extremely fertile, and particularly
adapted to the cultivation of the vine. It is probable that this may arise from
these rocks imparting to the soil a great quantity of alkali during decomposition.
— Nuturwisseneh. Abhandlunyen, Vol. II. p. 133.
296
Natural- Historical Collections.
On the Chromophorow Globules of the Cephalopodous Mollvsca The entire
surface of the cephalopodous mollusca, and particularly the superior and lateral
portions of the body of these animals, are speckled by a great number of little
follicles, or globules, or little coloured circles, about the size of a grain of sand
but varying in magnitude according to the species, and their degree of develop'
ment. Even the iris of these mollusca is richly ornamented with coloured fol-
licles, which add an additional splendour to its brilliant metallic lustre.
Each of these spots is of a single colour. The principal tints which are found
in the species inhabiting the Mediterranean, are yeUow, red, brown, indigo, and
sky-blue, all varying in their degree of intensity. And the follicles may be di-
vided into as many orders as there are colours.
The number of the orders of follicles, which is found in each species, varies ;
in some they all exist ; in others we do not find so many ; but, except in the
Sepia Rondeletii, we never see less than two. They are distributed over the skin
of the animal, at equal distances ; and, although the number of follicles of each
colour be different, they are so combined that each part of the body of the ani-
mal is provided with them in an admirable proportion.
The seat of these coloured follicles is the outis, and especially the rete mucosum.
They are accordingly covered by the epidermis, which is smooth and transparent ;
they have no visible connection with any vascular system, nor with the part of
the body which is immediately below them. M. San Giovanni, who first accu-
rately described* these spots, considers them to be a system of organs, which he
has named the chromophorous or ooloriferous organs. The colour which they
possess is not produced by any circulating or encysted fluid, but is inherent in
the tissue.
But what is most remarkable in these spots is the alternate contraction and ex-
pansion which they exhibit on very slight irritation, even long after the death of
the animal.
During life, when the animal is in a state of repose, the vesicles are contracted
and are not visible. When it is excited, by being touched with the hand, or
otherwise irritated, the coloured vesicles show themselves, and are instantly in mo-
tion, appearing and disappearing with the velocity of lightning ; sometimes they
are like spots on different parts of the body, and sometimes like waves, which
rapidly move across its surface. M. San Giovanni states that each of these
vesicles is composed of a skin, having the structure of felt, and is provided with
a circular aperture, which can open and shut probably by means of a circular
muscle, and which enables us to see to the bottom. " And," he continues,
" their expansive and contractive power, during life, is owing to their particular
structure, which is subjected to the influence of the nervous system, with which
they are connected by means of delicate fllaments, scarcely perceivable with the
aid of the microscope ; for every motion in them ceases when the skin is separated
from the body." Subsequently, however, to the publication of San Giovanni's first
memoir, more favourable opportunities for observation have occurred to our friend
Dr. Coldstream of Leith, who, in November 1826, read the result of his investi.
gatious on the subject before the Royal Medical Society of Edinburgh. The
conclusions at which the author arrived, agreed in the main with those of the
other observers, with the important exception, that he found the spots to possess
motion even in pieces of the mucous coat which had been removed from the ani-
mal. Hence their dependence upon the nervous system was disproved, nor could
Dr. Coldstream, by the most careful microscopic examination, discover the sllghf-
" This structure seems to have been first observed by Carus, in 1821. (Vide
Act, Acad. Nat. Cur. V( 1. XII. p. 320.) In 1822, Blainville alluded to it in
his Anat. Comp. ; but it was reserved for Dr. G. San Giovanni of Naples to
investigate minutely this peculiar system, which he described in 1824, in the
Giornale Encicl. di Napoli. A second memoir by the same observer has been
recently published in the Ann. des Sciences Naturelles, XVI. 315, the result*
of which we give in the text. — Ed.
Natural-Historical Collections.
297
est trace of any nervous filaments in connection with the spots. And the author
further remai'ks, that though viewing the phenomenon under cu:cumstances more
advantageous than those which occurred to San Giovanni, namely, when sepa-
rated from the body of the animal, and under the microscope, with a strong re-
fleeted light passed through the mucous membrane while the spots were in action,
he could not succeed in discovering any opening in them, even during the great-
est dUatations ; indeed, the spots seemed almost as opaque when dilated as when
« That I might ascertain," says Dr. Coldstream, in his unpublished memoir,
" whether or not the motions of the spots were now (after apparent death had taken
place) carried on by the influence of external agents, independently of any nervous
power emanating from the animal itself, I cut, from a part of the mantle where the
contractions and dilatations were very strong, a piece of the membrane or layer con-
tainmg the spots, about 2-lOths of an inch square; this I separated completely trom
the animal, and placed it in a watch-glass immersed in sea-water in another vessel.
To my astonishment, I saw that the spots in the separated poition continued ui
as Uvely motion as when connected with the animal. No change, either in the
velocities or extent of their motions, could be perceived. Some spots just on the
edges of the separated piece, seemed to have been half cut through by the scissors
with which I removed it ; such did not contract ; but aU the others in the piece
moved in the very same manner as before.
" I now removed the watch-glass, containing the separated portion, to the
stage of a microscope, and examined the spots with powers of 100 and 150.
This, however, gave me no advantage. I saw nothing more than I had previous-
ly observed with the naked eye. San Giovanni has compared the appearance of
the structure of the spots to that of felt ; but I could not satisfy myself that this
was the case in those examined, although I passed through the membrane a very
strong light. I saw that the spots were very thin bodies, attached to the mucous
coat of the integument ; that they had no connection with the epidermis ; that,
in dilating, their edges passed over, or under each other indiscriminately ; that
their edges were extremely sharp and well-defined ; that they never were increas-
ed in thickness during dilatation ; and that no vessels carrying coloured fluids
entered them. I could not discover, indeed, any thing like either vessels or ner-
vous filaments connected with any part of the integument of the animal, and I
feel assured, that from the great size of some of the spots which I had under the
microscope, I must have seen at least a few vessels carrying dark-coloured fluids
entering the mucous coat, had it been from such a source that the increase in size
of the spots was derived.
" The separated piece of the mucous coat, with the palpitating spots, remained
under my microscope, exposed to a strong reflected light, for three quarters of an
hour, during which time I could perceive no alteration in its appearance, or the
strange phenomena it presented. While the motions of the spots were very brisk,
I suddenly removed it to a dark place, where it remained fifteen minutes. On
bringing it again to the light, I found that all motion had ceased ; most of the
spots were in a state of contraction ; but, on allowing it to remain for three mi-
nutes exposed to a moderately strong light, the dilatations again commenced, and
were carried on unceasingly for a very considerable time. I repeated these experi-
ments with other pieces of the spotted membrane, and always with similar re-
sults. At the end of nearly two hours from the time when some of them were
removed from the animal, the spots were dilating ; but, in the course of a few
miiiutes afterwards, motion finally ceased."
In his second memoir, recently published, (Ann. des Sciences Nat. XVI. 315.),
M. San Giovanni shows that every species of cephalopoda, besides its peculiar
zoological characters, is distinguishable from all the others, as well by the dif-
ferent orders of chromophorous globules, as by the different intensity of the co-
298
Natural-Historical Collections.
lours of these globules. And he gives the following instances from species in-
habiting the Mediterranean Sea, two of which are now first described.
1. Lohfjo vulgaris has three orders of chromophorous organs, yellow rose-
red, and brown. Those of the first order are less numerous and smaller than
t le otiiers ; those of tlie second are more numerous and of greater size ; the
t iird, or those of brown colour, are the largest of all, in greater numbers
than the hrst, but less numerous than the second. On the superior part of
t he head and body smaU globules of aU the orders of colours exist. On the con-
fines of the lateral parts, and on the inferior surface, yeUow and red are alone seen.
2. Lohgo sagittaia has four orders of chromophorous globules, safiron rose-
red, deep blue, and light blue. The superior part of the head, of the sac,
and the arms, are ornamented with deep blue and light blue in different propor-
tions ; the lateral and inferior parts of the body and of the wings are of a saffron
and rose colour ; and the arms present aU the four colours.
• 3. Sepiola Rondeletii is the only example, amongst all the cephalopoda ob-
served by our author, in which there exists a single order of chromophorous organs
over the whole of the body. They are all brown approaching to black.
4. Sepia officinalis has two orders of coloured globules, ochre-colour and deep
cliestnut, which are in equal proportions. Those of deep chestnut-colour are so
accumulated on the skin which covers the shell that the ochre-coloured globules
cannot be perceived, and they give almost a black colour to the surface ; but
these two orders become separately visible on the fringe, the head, and the arms
where they are least numerous. '
5. Octopus moschatus, like all the species of this genus examined by M. San
Giovanni, has only two orders of globules, saffron and deep chestnut-colour. The
latter predominate on the superior surface, whilst the former prevail on the infe-
rior surface.
6. Octopus leucoderma, San Giov., has two orders of chromophorous organs,
light chesnut and ochre-colour, the former larger than the latter. The sclerotic
is also covered with these coloured globules.
7. Octopus macropodus, San Giov., has three orders of coloured organs, saf-
fron, deep chestnut, and deep blue approaching to black. The iris of this new
species is distinguished not only by blue or ultramarine colour, but also by deep
chestnut-coloured globules, which are found in no other part of the body, and
which produce an admirable contrast with the elegant colour of the membrane on
which they move.
8. Octopus vulgarish furnished with four orders of globules, saffron, red (lees of
wine,) blackish, and bluish. The superior part of the body is covered with pale-
red, blackish, and safiron -coloured globules. On the head the blackish globules
are in great numbers, and the saffron globules abound only in the circumference
of the eye. The iris presents red and bluish globules.
9. Argonauta Argo unites all the orders of globules which are found in the
other cephalopoda ; which gives a great variety of colours to the surface, varying
witli every change of light.
Chronological Table of the most important known encroachments made by the
Sea, since the Eighth Century ; by M. Adrien Balbi.
• A. D. 800. About this period, the sea carried off a great part of the soil of
the island of Heligoland, situated between the mouths of the Weser and the Elbe.
800 — 900. During the course of this century, many tempests made a consi-
derable change in the coast of Brittany ; vallies and viUages were swallowed up.
800—950. Violent storms agitated the lakes of Venice, and destroyed the isles
of Ammiano and Constanziaco, mentioned in the ancient chronicles.
1044—1309. Terrible irruptions of the Baltic Sea on the coasts of Pomera-
nia, made great ravages, and gave rise to the popular tales of the submersion of
the pretended town of Vineta, wliose existence is chimerical, notwithstanding the
imposing authority of Kant and other learned men.
Natural- Historical Collections.
299
1106. Old Malamocco, then a very considerable city on the lakes of Venice,
was swsdlowed up by the sea. " ..
12l8. A great inundation formed the gulf of Jahde, so named from the little
river which watered the fertile country destroyed by this catastrophe.
■ 1219, 1220, 1221, 1246, and 1251. Terrible hurricanes separated from the
continent the present isle of Wieringen, and prepared the rupture of the isthmus
which united northern Holland to the coxmty of Staveren, in modern Friesland.
1277, 1278, 1280, 1287. Inundations overwhelmed the fertile canton of Reider-
land, destroyed the city of Torum, 50 towns, villages, and monasteries, and form-
ed the Dollart ; the Tiam and the Eche, which watered this little country, disap-
peared.
12821 Violent storms burst the isthmus which joined Northern HoUand to
Friesland, and formed the Zuyderzee.
1240. An irruption of the sea changed considerably the west coast of Schles-
wig ; many fertUe districts were engulphed, and the arm of the sea which sepa-
rates the isle of Nordstrand fr'om the continent was much enlarged.
1300, 1500, 1649. Violent storms raised three-fourths of the island of He-
ligoland.
1300. In this year, according to Fortis, the town of Ciparum, in Istria, was
destroyed by the sea.
1303. According to Kant, the sea raised a great part of the island of Rugen,
and swallowed up many villages on the coasts of Pomerania.
1337. An inundation carried away 14 villages in the island of Kadzand, in
Zealand.
1421. An inundation covered the Bergseweld, destroyed 22 villages, and
formed the Biesbosch, which extends from Gertruydenberg to the island of Dor-
drecht.
1475. The sea carried away a considerable tract of land situated at the mouth
of the Humber ; many villages were destroyed.
1510. The Baltic Sea forced the opening at Frisch-Haff, near PiUau, about
3600 yards broad, and 12 to 15 fathoms deep.
1530 — 1632. The sea engulphed the town of Kortgene in the island of North
Beveland, in Zealand. In the latter year, it also raised the E. part of the isle
of S. Beveland, with many villages, and the towns of Borselen and Remerswalde.
1570. A violent tempest carried off half of the village of Scheveningen, N.E.
of the Hague.
1625. The sea detached a part of the peninsula of Dars, in Pomerania, and
formed the isle of Zingst, N. of Barth.
1634. An irruption of the sea submerged the whole island of Nordstrand r
1338 houses, churches, and towns were destroyed ; 6408 persons and 50,000 head
of cattle perished. There only remained of this island, previously so fertile and
flourishing, three small islets named Pelworm, Nordstrand, and Liitje-Moor.
1703—1746. In this period, the sea raised the island of Kadzand more than
1 00 fathoms from its dikes.
1726. A violent tempest changed the saline of Arraya, in the province of
Cumana, part of Colombia, into a gulf of many leagues in width.
1770 — 1785. Storms and currents hollowed out a canal between the high and
low parts of the island of Heligoland, and transformed this island, so extensive
before the 8th century, into two little isles.
1784. A violent tempest formed, according to M. HofF, the lake of Aboukir,'
in Lower Egypt.
1791 — 1793. New erruptions of the sea destroyed the dikes and carried away
other parts of the island of Nordstrand, already so much reduced.
1003. The sea carried away the ruins of the Priory of Crail, in Scotland.
BtUl. des Sci. Nat. Jan. 1830.
VOL. II. 2 Q
300
NATURAL.PHILOSOPHICAli COLLECTIONS.
On the Chemical Composition of Cheese. Bf M, R. Brandes It result*
from M. Brandes' researches on tlie chemical composition of cheese, made in the
farm-houses, that in 4 oz. there are as follows i
1. A gelatinous animal substance, or caseous tnatter somewhat mo-
dified by aposepedine (caseous oxide,) common salt, and phos-
phateoflime, 10 grains.
2. Aposepedine, - - . . . - 65
3. Aposepedine combined with ammonia ; an Snimal matter soluble
in water and precipitable by the tincture of galls ; acetate of am-
monia ; muriate of soda, and traces of phosphate and sulphate
of soda, - - - . . . .
4. Sebacic acid and sebate of ammonia, - - . - 165
5. Sebacic acid and oleic acid combined in part with ammonia, - 15
6. Aposepedine with ammonia and a gelatinous animal matter, - 30
7. More or less altered caseous matter, with sebate of lime, and
traces of phosphate of lime, - . . . -165
The other parts contained in the cheese consist of water and seasoning, such as
cummin-seed.
Tlie principal mass of a well prepared cheese, then, consists of aposepedine
combined with ammonia, of free aposepedine, of sebacic acid and sebate of am-
monia, of a gelatinous animal matter, and of caseous matter more or less modi-
fied. In the caseous fermentation there is formed, besides aposepedine and the
sebacic and oleic acids, a great quantity of ammonia, which combines with those
acids, but which is partly dissipated when the mass is dried or heated. It is al-
most beyond doubt that aposepedine is formed at the expense of caseous matter ;
but we have less clear notions of the formation of sebacic acid, whose proportion
is very great. M. Brandes remarks, that the composition of decayed and poison-
ous cheese has no appreciable difference from that of wholesome cheese ; that se-
bacic acid cannot be considered as the poisonous principle, and that it consequently
remains a subject for investigation to ascertain the difference between the two
Archiv. der Apotheken-Vereins. xxix. 71-
Extract from a Letter of Professor Harding to Dr. Tiarks, dated Gottingen,
December 19, 1829. Read before the Astronom, Soc. — " I observed the observa-
tion of Aldebaran on the 9th December, and the sky being perfectly clear, I obtain,
ed the moments of immersion and emersion with extreme precision. The first creep-
ing out of the star at the emersion was easily perceived, by the contrast of its red
light with the white light of the moon's limb ; and I think that the observation
of the emersion is as accurate as that of the immersion. I devoted aU my atten-
tion to the observation, with a view to the well-known phenomenon of the star's
remaining visible some seconds on the moon's disc, which has been repeatedly ob-
served in this star, and which I have myself seen several times. I remained at
the immersion, as well as at the emersion, 10 seconds before the telescope without
turning my eye off, but nothing of the kind was seen." — Atm. of Phil. June 1830.
Supposed New Vegeto-Alkali — Chinio'idia MI\I. Henry, jun, and Delondre
liave made numerous experiments to determine whether such an alkali really
exists as tliat which Serturner has named Chinioidia, and they have arrived at tlie
following conclusions : —
1st. That there remains little doubt as to the non-existence of chinoidia, and
that it appears demonstrated that it is only a modification of quina aiid cinchonia
Nainral'Philosophical CoUectionii ^01'
combined and rendered uncrystallizable by a peculiar yellow matter. These mo.
difications cease, when after a long time and much care it is either separated or
destroyed and crystallization takes place. _
2nd. That the yeUow resinous matter which accompanies quma more than
cinchonia, appears to change its properties much ; this yellow matter he authors
"ded in destroying, but without being able to collect it separately in a per-
fect state. It appears to differ from the yeUow colouring of the bark, which is
fixed by alumina, oxide of lead, and of tin.
3d. That this yeUow ipatter especiaUy influences the crystallizations.
4th. That the most certain method of clearing the mother waters from it, are
the addition of turpentine, repeated precipitation and solutions in the acids, and
concentration by cold. , ^ , , j i „„
The experiments were made by MM. Hem:y and Delondre, and always with
the same results ; they operated upon the mother waters remaining after the treat-
ment about two hundred thousand pounds of yeUow bark, and they always sepa.
rated from this suspected matter the portion of quina and cinchonia, the crystal-
lization of which it had prevented._-/oMrnai de Pharmacie, March 1830.
Aurora Borealis.-Iu the evening of the 19th, soon after sunset, as bright a
lieht appeared in the horizon about the magnetic north as the crepuscule imme-
diately above the sun; and as the twilight withdrew, the aurora increased in
brightness At 9 P.M. it showed a steady ilame colour, and was comprised be-
tween the N.W. and N. by E. points of the horizon, and about nine or ten de-
grees in altitude. . t^t , a -n
At 11 o'clock a vertical line of light, whose bearing was N. by E. f E. ema-
nated from the aurora, and in a few minutes afterwards other corruscations ema-
nated from it between N.W. and N., but they often dissappeared, and rose again
to an altitude exceeding that of e Cassiopeiae. At a quarter before 12, seven co-
columns of light of various widths appeared at once, and continued several mi.
nutes • the wind blowing fresh from the westward seemed to give them a slight
incUnation from a perpendicular towards the east, and they did not finally disap-
pear tiU between one and two A.M. In the course of the evening several bright
meteors descended from over the aurora, and in a few hours afterwards a heavy
ffale came on from the S.W. and continued nearly four days. This meteoric
phenomenon was also seen in Scotland, but from the interposition of clouds it did
not display any vertical columns there, only famt corruscations in the horizon.
Whatever "aseous quality an aurora borealis may possess, whether hydrogenous,
electric or^'magnetic, or a mixture of any of these, here (London ?) it is very ge-
neraUy, if not the cause, a prognostic of a strong gale of wind from some quar-
ter Ann. of Phil. June 1830.
On the Difference in the Heiyht of Spring Tides.— The first, second, and
third tides after the new moon on the 24th of April were considerably higher in
Portsmouth Harbour than the first three tides after the new moon on the 24th
of March ; yet the new moon in March was nearer to the earth's equator than the
new moon in April, and of course her attraction of the water was greater than in
the former month : the sun in March was also nearer the earth than he was in
AprU, and his attraction proportionably greater. The moon's horizontal paral-
laxes in the Nautical Almanac at the time of these new moons, are the same
within one second, and the greatest for the year till the last day of October ; yet
the difference in the height of the spring tides at these times was fifteen inches
greater immediately after the last new moon. It would be difficult under these
nearly coinciding circumstances to account for this unusual swell of the tides,
without referring to, and taking into consideration the state of the weather, and the
position and strength of the wind which influenced it. In March only three-
fifths of rain fell here; and the evaporation was nearly as great as that of thepre-
.sent month, and the weather remarkably calm. In April between three and four
302 Nalural-Philosophical Collecli
ions:
in?r„! 5' / SW gale from over the Atlantic blew strong two days before
r^^ Z V""' ^J^^h in connection with tht depth of
rain, must have caused the swell and comparative difference in the kst sprS tidL
on our shores. A remarkably low ebbing of the tide, six feet lower thanl
^ M^llTli^' °' — ' '"^^ ^^^^ afntew moon
acid "-^ ^''"^'l Acid.-M. C. G. Gmelin has prepared formic
acid from cane sugar, sugar of milk, starch, wood, the root of the
mucic acid, &c. by distilling those bodies with dilute sulphuric acTd anfte'
roxide of manganese ; but the formic acid thus obtained is Lays Sure He'
has, however, obtained it in a high state of purity, by distilUng d ohol wkh
phuric acid and oxide of manganese. But to prevent the formatL of ethrr dilute'
alcohol must always be employed ; common spirits of wine is the most conveS
ent.^ Concentrated alcohol produces not onlf sulphuric ether, buT aL S:
The'^fiTrlL^fXbS f ' • l^^'P"' ^"'^ °f «^«tic acid.
P^XuZc,:t^tt ' very impure formic acid._^„„«^.n
crySls^oT?xr/e*;7'''^* f ^f^' Iron.-.M. Mitscherlich has examined
crystals ot oxide of iron, found m a pottery furnace at Oranienboure They
were in yeiy obtuse rhomboids, and resembled the specular iron ff volca!
noes having the same brilliancy, hardness, streak, and other properties Th^
ScacTou^iro?' %"hrf""' extremely thin plates, were transparLtTnrr;d, Se
micaceous iron. The faces were briUiant, the angles could he measured and
were the same with those of the natural crystal. So greatly do th L Jesemble
four TheW ^'^^"^^ °^ may be ap"S :
both. Ihe first are formed in a pottery furnace, in which the vessels when
baked, are glazed by means of common salt. The'clay used ponLIs principaS
of silica, alumina, and a little oxide of iron. The salt is voktiCd and
dutdT"^ T ''T' ""'^ ^"^^^^ °^ --^I^' -w coLrounds ar^ pro-
Sres\ UhThfsiH. T'^T'l "^""^'''^ the%oda produced
history w S i h . A "'"''^Vl' ""'"'''^'^ S'''^^- ^« oxide of iron, its
Se ofTron understood by an experiment or two. If a mixture of salt,
pa sed over h r^f.l ' be heated to redness in a tube, and water in vapour be
cTJ.mZ ' '"""^t'e f c.d is formed, but very little chloride of iron, and
crystaUized oxide of iron will be found in the mass : but if muriatic add be
brought m contact with ignited oxide of iron, water and chloride Sn are form!
ed and sublime ; if the chloride of iron com'e in contact with more water, murS.
ic acid IS first developed then chloride of iron, and a residue of crystallized ox-
tld LTrT7- *'*'™"'r *'^e action of muriatic
acid upon oxide of iron appears, therefore, to depend upon the proportion of wa-
it on of nf ^^'"'''^'^''t ^PP^^^ '''''' experiments and priSciJles in explan,
condinL crystallized oxide of iron is formed_aU the
Xre heretoforeTt'b' T^"^^"^ ^ ^""^ P'^^^'^' '^'^'^ «=-«es,
/,,-«^rrf/{/''rr'T.^/*'"'''"^"'''* of^^^ohmff moUom, produced by the com.
hma^on of Alcohol with Laurel Oil. By Dr. Hancock._To exhibit a singu.
ar spectacle which seems to bear some analogy with the motions of the planetary
orbs take a vial of laurel oil and drop into it, at different intervals, some
rectified spirits of wine, when tlie most interesting results will be observed to
ensue ; a circulation presently commencing, of globules of alcohol up and down
through the oil, which wiU last for many hours, or for days, (how long is un-
'Naturdl-Philosdphical Collection^,
303.
known.) -A revolving or circulating motion also appears in the oil, carrying he-
alcoholic globules through a series of mutual attractions and repulsions,--the
round bo4s moving freely through the fluid, turning short in a small eccentric
curve at each extremity of their course, passmg each other rapidly without touch-
ing ; but after a Ume, they seem to acquire a density approximating to that ot
Se lower stratum, which appears to be an aqueous portion, separated by the
ethereal oil from the alcohol; and this assimilation taking place, the globules
after performing many revolutions, wiU faU flat upon the surface, and unite with
the lower or watery stratum. , ,
, The orbits of those small globules being confined by the glass are very eccen-
tric. In the course of tlie experiment, I observed particles ot the fluid to separate
in krger globular portions ; these commenced a similar revolution, and smaller
ones quitted their course and revolved about the larger, whilst the latter stiU pur-;
sued their course after the manner of primary planets and their secondaries. I ms,.
however, can only be well understood by seeing the experiment, which is easily
performed, and well worth the trouble ; as it appears to me, that, if attentively
studied, it might furnish important deductions, and serve, we know not how tar,,
towards an illustration of the celestial motions. j u *
■ In the present case, the revolving motion of these globules appeared to be, not
as we are accustomed to regard the planetary motions, as the effect of a direct
attractive and repulsive power, in combination with a projectile force, but as revolv-
mg in a ckculating medium, attended by an emanation from the globules them-
selves*
This experiment was performed with a small vial. Perhaps a larger one would
render the result more perspicuous — Brewster's Journal. No. V. p. 51.
Power of metallic rods or luires to decompose water after their connection with
iJie galvanic pile is broken In the experiments which I undertook in 1806-7,
in company with Mr. Hisinger, we had found that rods of metal which were em-
ployed to decompose water by means of the galvanic pile continued to develope
gas after their connection with the pile had ceased,_a circumstance which seenied
to indicate a continuance of electrical state, though these rods showed no action
upon any other portion of liquid, even of the same kind, than that in which they
had been placed during their contact with the pile. This observation, which I
had almost forgotten, has been lately confirmed by Pfaff", who has also added to
it several others of a similar kind. We might suppose such effects to be produced
by a residual polarity, both in the liquid and the metal, showing itself, as long
as it continued, by a continuance of chemical action ; but some of Pfaff"'s ex-
periments seem to oppose this idea, for he found that the addition of ammonia to
the liquid, by which all its internal polarity was destroyed, did not deprive the
wires of then- effect. The metals which acquire this property in the highest de-
gree are zinc and iron, next to which is gold. He attempts to explain the phe-
nomenon, by supposing that the continued passage of the electrical stream had
brought the elements of the water nearer to a state of separation, so that a very
slight influence was sufficient to destroy their union. It must be confessed, how-
ever, that we cannot at present advance a sfitisfactory explanation. — Betzelius,
Arsberattelse, 1829, p. 33.__/6irf.
Detection of alloy in silver by the magnetic needle. — Oersted has made an
ingenious and novel appUcation of the magnetic multiplier. He finds that if a
good electro-magnetic multiplier, with double needles, be suspended by a hair or
a thread of unspun silk between two pieces of wrought silver, differing only one
per cent, in the quantity of copper they contain, so sensible an effect is produced
upon the needle as to render this a more accurate method of proof than the com-
ipon touch-stones. Small trial plates are made of different degrees of purity, and
the piece to be tried is compared with them in the following way : A thin piecq
of wooUen' cloth is dipped in muriatic acid, and laid upon the trial plate, after
^4 Natural-Philosophical Collections.
which the piece to be tried is brought into contact with the acid and the wire of
the multiplier. The deviation of the needle shows which contains the most aUov
and another trial plate must be employed till the needle cease to be affected when
both are of equal fineness. In coming to a conclusion on this point, however
several circumstances are to be taken into consideration. Wrought silver eood«
are generally deprived of a portion of tlieir copper by the action of acids so as to
render the surface finer than the inner part of the metal ; the proof plates there
tore, must be prepared in the. same way. Another source of error in the'indica"
tions of the needle, are the unequal polish and size of the two pieces of metal • the
latter of these is especially difficult to overcome when the surface of the metll to
be proved is not plain. When, instead of muriatic acid, a dilute solution of
caustic potash is employed, and the result is unlike, it is shown that copper is
not the only aUoy, but that brass is present; and the potash solution rendere that
which contains brass so positive, that it seems considerably purer than the trial
plate. This IS the case also in a very high degree when the aUoyed metal con
tarns arsenic, for example when what is caUed white metal has been used for an
aUoy. This mode of proof is exceedingly interesting in a scientific point of view
and cases may occur in which it can be employed with advantage ; but the sources
ot error can scarcely be ever so completely done away with as to make it a prac
tical mstrumentin the hands of the silversmith, as Oersted seems to expect.^/6.
Iron Pyrites — It is known to mineralogists that common or octohadral
pyrites and the white pyrites, which from their difference of form were considered
by Hauy as different species, were found by Berzelius to be identical in composi
tion, or at least that no such difference existed as to warrant their beino- con-
sidered as different species. The explanation then given by Berzelius has been
confirmed by later experiments, and he has published the following additional
remarks : When a portion of common pyrites was permitted to fall asunder I
tound It to be caused by the formation of a small quantity of protosulphate'of
iron, which burst asunder the crystalUzed mass. When the salt was dissolved
in water no trace of free sulphur was obtained, from which it appeared, that the
efflorescing pyrites contains particles of F e S (sulphuret of iron,) which, chang.
ing to the state of salt, tears asunder the rest which undergoes no change. When
the small quantity thus changed into sulphate of iron is compared with that
which remains unaltered, 1 did not think tliat the results of analysis could be
obtained to such a degree of accuracy as to determine the matter with certainty
L have since obtained a satisfactory proof of the accuracy of this explanation. I
heated carbonate of iron gently in a stream of sulphuretted-hydrogen. There
were formed first sulphuret, and afterwards bisulphuret of iron. The ex-
periment being stopped before aU the iron was changed into bisulphuret, a pyrite
was obtained, which in a few days fell asunder in aU directions, and changed
into a woolly mass of vitriol of ten times its former volume. Sesqui-sulphuret of
iron prepared from the oxide has not this property. It seems, therefore, highly
probable, that the faUing asunder of the common pyrites arises from the electro-
chemical action of the electro-negative bisulphuret upon the sulphuret which is
here and there mixed with it in small particles Ibid.
Buccina,—a new principle in Box-wood — An apothecary of Bordeaux announ-
ced to the Pharmaceutical Society of Paris, at its last sitting, that he had discover,
ed m the wood, and particularly in the bark, of the box-tree, an alkaline principle,
to which he gives the name of bucnina. It is in the form of powder, and neu-
tralizes acids, forming uncrystallizable salts : it has a very strong sudorific action
and bitter taste. M. Dupetit Thouars, in making this statement at the Philo-
mathic Society, remarked that buccina might perhaps be advantageously used in
the manufacture of beer, " for there is more box-wood than hops employed in
making almost all the beer brewed in Paris. "_iV. M. Mag. xxx. 112.
305
CATALOGUE RAISONNE.
Reflections on the Decline of Science in England, and on some
of its Causes. By ChaAles Babbage, Esq. Lucasian Professor
of Mathematics in the University of Cambridge, &c. Pp. 228.
FelloIVbs, London 1830.
We feave been prevented, by the press of matter in the department of
« Reviews," from nublishing in the present No. our opinion of this im-
portant volume. We can only say on this occasion, that as the application
6f any power is, cat. par., as valuable as the invention oi any other, tnis
v^ork is calculated to give an impulse to science in this country, by no
means weaker than that which came from the hands of the immortal
fiacon. Mr. Babbage deserves well of his fellow-labourers for stepping
down from his chair to expose the practices of those from whom other
things might have been expected. He has conferred a benefit on Jiing-
land which can never be forgotten, and which he was admirably tit-
led to perform. The periodicals of London seem desii-ous of passing the
book over in silence : not so the freemen of the north. Dr. Brewster
has thought it worth while to print 35 pages verbatim from this work in
the No. of his Journal for the present month, (why did he omit the note
Which bears such high testimony to the character of Dalton ?) and to us
it will become a text-book.
It will be seen even from our present No. that we have been some time
yoked to the same drudgery as Mr. Babbage has undertaken ; and we
now rejoice in such a coadjutor. In the mean time, let every one who is
desirous of perusing one of the most gentlemanly but complete exfjosures
of nefarious doings and lamentable incapacity amongst men of scientific
repute, which perhaps was ever penned, immediately buy the book ;
and let every one who would support the character and reputation of
his country, buy the book.
An Outline of the First Principles of Botany. By J ohn Lind-
ley, F.R.S. L.S. & G. S. &c. Professor of Botany in the Univer-
sity of London. Longman & Co. London, 1830.
In this excellent little work, the principles of botany are compressed into
i06 24mo. pages. The matter is arranged under the following divisions :
Elementary Organs, Compound Organs, Root, Stem, Leaf-buds, Leaves,
Hairs, Food and Secretions, Flower-buds, Inflorescence, Floral Enve-
lopes,—Male Organs, Stamen, Disk,— Female Organs, Pistillum, Ovu-
lum, — Fruit, Seed, Flowerless Plants. The whole is disposed in the
form of numbered paragraphs, a plan which aiFords the greatest possible
facility of reference from one part of the work to another. The reader
will be able to form some idea of the manner in which Professor Lind-
ley has executed his work, by the following specimen :
227. The Flower-bud (143) consists of imbricated, rudimentary, or meta-
morphosed leaves, the external or inferior of which are usually alter-
; nate, and the internal or superior always verticillate, or opposite ; the
latter are caned.;?c»ra/ envelopes and sexes.
228. As every flower-bud proceeds from the axilla of a leaf, either fully
developed or rudimentai'y, it therefore occupies exactly the same posi-
tion with respect to the leaf as a leaf-bud.
229. The leaf from the axilla, of which a flower-bud arises, is called a
bractea, or floral leaf ; and all rudimentary leaves, of what size or colour
•soever, which appear on the peduncle between the floral leaf and the ca-
lyx, are called bracleolcB.
230. But in common language, botanists constantly confound these two
kinds, which are, nevertheless, essentially distinct. i
306
Catalogue tlaisonnL
This little book is in reality the only philosophical and precise original in-
troduction to botany in the English language ; but it is, after aU, only
an outline, and we trust the autnor will lose no time in filling it up, and
giving it tnat air of importance, in the eye of the public, whjch it justly
merits.
Letter relating to the Figure of the Earth. By James Ivory,
Esq. M.A. P.R.S. &c.~-Phil. Mag. April 1830.
Mr. Ivory writes this letter as a statement of what he has contributed to
the theory of the figure of the earth, and to assert his claim to his pe-
culiar notions.
He considers himself to have demonstrated the insufficiency of Clairanlt's
theory, by showing that it inadvertently neglects the attraction between,
certain portions of an homogeneous planet, supposed fluid : and by this
means omits to take into account pressures prevailing in the interior of
the mass, and vanishing at the surface, which cannot but have an influ-
ence on the figure of equilibrium ; and further states, that he gave the
true conditions for the equilibrium of a homogeneous planet in a fluid
state, deduced a priori from the principle of hydrostatics, without ne-
glecting any cause tending to change the figure of the fluid, in the PhU.
Trans, for 1824.
It is now well known that the equation given by Maclaurin, of the sur-
face of a spheroid, (supposing that a fluid homogeneous planet is in equi-
librium when it has the figure of an oblate elliptical spheroid of revo-
lution,) has two difi^erent solutions. To account for the existence of
two figures of equilibrium which would result from this equation, ]\Ir.
Ivory examined the forces in action in the interior of the mass, and
found that two diflferent sets of surfaces may be traced within the fluid,
each of which is possessed of the property of the level surfaces in Clai-
ranlt's theory, that is, the intensity of pressure is the same at all these
points. The two sets of interior surfaces have diflferent relations to the
outer surface, and one set only can properly be called level surfaces.
Lastly. Clairault resolved the problem a long time ago with respect to the
equilibrium as applied to a heterogeneous fluidj but retained only the
first power of the ellipticity. Mr. Ivory states himself to have publish-
ed, in the Phil. Mag. for July 1826, a solution which takes in the second
power of the oblateness, by a method which may be extended to any
power of the same.
Linnaea, a Botanical Journal. By Dr. D. F. L. Schlechten-
DAL, July and October 1829. 8vo. Berlin.
These two numbers contain, amongst other papers ; 1st, the continuation
of the description and classification of the SynanthercB of the Herbarium
of Berlin, by F. Lessing ; 2. a review of the Hepatica of the Cape, by
Lehmann ; 3. remarks on the Cratcegus and Rumex of the flora of Ger-
many, by Fingerhuth ; 4. descriptions of new or rare cryptogamous
plants, {CtBeoma, Uredo,)hy Fr. Rudolphi ; 5. new genera of phaneroga-
mous plants, by Hemprich and Ehreuberg ; 6. varieties or hybrids of
indigenous plants, by Lasch ; ?• an enumeration of mushrooms {Hyme-
nomyceti pileati) recently found in the march of Brandenburg, by lieasch ;
8. a general view of the flora of Mexico, by M. Schiede.
Zeitschrift fur Physiologic, Gazette of Physiology. By Tiede-
MANN and Trevibanus. Vol. III. Part 2. 1829.
This Part contains, amongst other memoirs; I. anatomy of the Aphrodita
aculeata, Lin. by G. R. Trdviranus ; 2. on the fractures of bones, and
the sutures which they form, by S. Th. de Soemmering ; 3. on the for-
mation of neuters in the Hymenoptera, and principally in bees, by G. R.
Catalogue Raisonne.
Trdviranus ; 4. description of the brain, and of the spinal marrow of a
monster by excess, by Tiedemann ; 5. description of three bi-corporate
monsters, by Mayer of Bonn ; 6. new observations on the posterior ex-
tremities of the serpent, and on the scales of the Ccecilia, by Mayer ; 7.
ai-e light and heat developed during the life of plants ? by L. C. Tre'vi-
ranus ; 8. action of musk on plants, by Goeppert ; 9. analysis of the milk
of women, by Meggenhofen.
The Edinburgh J ournal of Science; conducted by David Brews-
ter, LL.D. &c. No. v.— N. S. July 1830.
The original papers in this number are, 1. Account of steam-engines in
Cornwall, by W. J. Kenwood ; 2. Experiments on laurel oil ; and ac-
count of a curious phenomenon of revolving motions, produced by the
combination of alcohol with laurel oil, (Vide p. 302. supra,) by Dr. Han-
cock ; 3. Description of a new rain-gage, by M. Adam ; 4. On fossil re-
mains in the Velay, (Vide p. 308. m/m,) by Dr. Hancock; 5. On the
double chlorides of gold ; by J. F. W. Johnston ; 6. Observations on
some passages of Dr. Lardner's treatise on mechanics, by the Rev. W.
Whewell ; 7. Meteorological observations made at Kendal, by Sir. S.
Marshall ; 8. Register of the barometer, thermometer, and rain-gage, at
Canaan Cottage, near Edinburgh, by A. Adie, Esq.
• Structure et Formation, Sfc. Structure and Formation of the
Operculum in Gasteropodous Pectinibranchial Mollusca. By M
Ant. Duges — Ann. des Sci. Nat. Oct. 1829.
The author divides these opercula into three classes, the cochleiform, val-
viform, and patelliform. The first (the spiral of De Blainville) belong to
to the NaticcB ; the second (the toothed and laminated of Bl.) are found in
certain Murices, Fusus, Buccinum undatum, &c. ; the third (concentric
or scaljj of Bl.) belong to the Paludinm. ^
According to M. Duges, it is always the collar and not the foot, as has
tieen stated by some witers, which forms and nourishes the operculum •
it IS sometimes the whole circumference of the collar, but more frequentl
ly Its posterior part, which is the organ of production. The columellai-
horder, and posterior extremity of the operculum, are consequently the
parts where the increase takes place ; the oldest portions are driven out-
wards and forwards, whence result the spiral convolutions of some, and
the scaly disposition of others. '
Synopsis of the Organic Remains of the Ferruginous Sand For-
mation of the United States, with Geological Remarks. By Sa-
3IUEL G. Morton, M.D. of Philadelphia.— J^wer^caw Journal of
'Science and Arts. No. II. Vol. XVII.
geologists of continental Europe, the ferruginous sand, in-
eluding iron sand, weald clay, green sand, and chalk marl, is considered
as a lower division of the chalk, while in this country it is more eene
t^i^ri'J'"'''? V I ^'""^ ^ formation, intermediate between
the chalk and the oolites. This formation occupies, in North Amerka
a great part of the triangular peninsula of New Jersey, fo rmedTy th^
, ^ r 'fVr,±! ^.l^^'^:r„ -A^-i'- eSends acrosi the
v„,^ v< -J o — vjcuiftia, iuui uL several places in Ala-
ion? ' p., " A*"' T''^ mmeralogical characters, and the mineral con-
cents ottUe Amencan beds, do not appear to present any remarkable dif-
erences trom similar fonnations in other countries. Many new sliells are
nowever, enumerated as characteristic ; among which are six chambered
VOL. II 2 R
308
Catalogue Raisonne.
uuivalves, (there are no well determined species of simple or spiral uni-
valves.) The species of bivalves belong chiefly to the genera larantula,
Gryphsea, Astraea, and Exogyra of Say, but they are not very numerous.
Some well determined genera of Echinideae, Crustacea, and Zoophytes,
are also mentioned.
Inquiry into the circumstances under which the Remains of some
Fossil Animals were accumulated in the volcanic soil of the Velay,
in France. By S. Hibbert, M.D. F.R.S.E. &c.-—Ed. Journ. of
Science, No. V.
The lowest rocks of the Velay are crystalline, and are surmounted by se-
dimentary deposits, probably of quadersandstein. This district was sub-
sequently the seat of a series of lakes, which deposited formations of sandy
clays, potter's clay, marly and gypseous beds, &c. characterized by the
moUusca and mammifera of the tertiary formations. These are suc-
ceeded by a deposit of brown coal, consisting, according to Dr. Hibbert,
of birch, willow, alder, &c. with fresh water fish, frogs, lizards, and
numerous insects. This brown coal alternates with vegetable and earthy
^y' matter. It is covered (at Roche Lambert) by white micaceous sand
and clay, with fragments of quartz and feldspar, or by quartzose sand,
(at Aubepin,) with hydrate of iron. It appears that the forests not cover-
ed with these sands, are those which contain the bones of various species
of Cervi, of the Rhinoceros leptorhinus of Italy, and the Hyaena spelaea.
Volcanic eruptions broke forth at this period, marked by trachytes and
Itasalt ; and torrents of lava, ejections of scoriaj, and deposits of tufa,
spread themselves over the country. The brown coal, (at Collet, Ronzal,
&c.) alternates with trachytes, phonolites, basalts, and volcanic cinders.
Dr. Hibbert accounts for some of these alternations, by supposing the
Loire to be dammed up at the gorge of Chamelieres by dikes of lava,
and to have formed two lakes, in which these deposits were formed, and
he has ingeniously applied the same theory to account for many other
interesting facts connected with the volcanic and transpoted soil of the
Velay.
Notice of a Submarine Forest in Largo Bay, in the Frith of
Forth. By the Rev. Dr. Fleming of Flisk. — Brande's Joitrfi.
March 1830.
The rocks on which this forest rest, belong to the medial order, and are
accompanied by traps. The soft bed on which it is immediately incum-
bent, consists of brown laminated clay, which may be referred to lacus-
trine silt. Sands and fine gravel cover the deposit, also of fresh water
origin ; and over them is a bed of peat, composed of the remains of land
and fresh £\ater origin. The trees interspersed are generally birch, ha.,
zel, and alder. The nuts of the hazel were likewise observable. The
clay is now burrowed by the Pholas Candida, and the peat contains a
Spio, named by the author S. emarginatus. The author connects the
phenomena presented by these quaternary formations, with the suppo-
sition that the space now occupied by the German Ocean was formerly
a fresh water lake.
■ • Hur une nouvelle, S^c. On a New Species of Fossil Bear,
Ursiis Pitorii. By Marcel be Serres, in a Letter to Baron
de Ferussac.—Bzdl. de Sci. Nat. Jan. 1830.
The bones of this bear were found, with the remains of other carnivora,
in the caves of Fauzan, by Mr. Pitorre, and have belonged to a larger
animal than the Ursus spelaeus, in whose company Marcel de Serres
thinks that it occurs in the caverns of Sundavig in Prussia. The au-
thor has not been enabled to examine the bones of the head ; but the
lower maxillary and the teeth furnished marked difl^erences from the
U. spelajus, and approximated to existing species. It has been found,
like the U. spelaeus, m deposits which also contained remnants of pottery.
309
PROCEEDINGS OF SCIENTIFIC INSTITUTIONS.
EDINBURGH.
The Royal, the Wernerian, and the Royal Physical Societies, have terminated
their Sessions.
Society of Arts for Scotland—The following communications have been read
and exhibited to the Society since 17th February 1830 : j u i
3d March 1830. 1st, a model and description of a cart to be propellea by le-
vers and cranks, acted on by the weight and force of one man, without a horse.
By William Allan, Morningside. t. ht t? q ;i
2d, Description of a slow motion for the beam compass. By Mr. t^dwaia
Sang, teacher of mathematics, Edinburgh, M.S. Arts.
17th March. 1st, An account of the latest improvements in the turmng lathe,
including the slide-rest, and apparatus for drill-turning; as also an account of
the planing-engine and apparatus, with engravings. Communicated by John
Robison, Esq. Sec. R.S.E. and M. S. Arts.
2d Drawing and description (as amended) of a simple, cheap, and accurate
rain gage. By Matthew Adam, A.M. rector of the academy of Inverness, and
Assoc. S. Arts. , V, 1
3d, Description of a pendulum chronometer, in which the arbors of the wheels
move on friction rollers, and the pinion leaves are made so as to revolve by the
impulse of the wheel teeth, which are of a pecuUar form. Made by David
Whitelaw, watch and clock maker, 16, Prince's Street, Edinburgh, for the late
Andrew Waddell, Esq. Hermitage Hill, Leith. Communicated by JMr. Wad-
deU.
31st March. 1st, Observations on the application of heated air to the warm-
ing of dweUing-houses, and of churches, hospitals, and other pubUc buildings ;
with remarks on various kinds of stoves used for this purpose. By Mr. Robert
Ritchie, ironmonger to his Majesty, High Street, Edinburgh. Blodels of the
stoves, &c. were exhibited.
2d, Description of an improved levelling rod. By Mr. James Flint, avil en-
gineer, Terrace, Edinburgh. The rod was exhibited.
3d, Additional observations on safety windows for upper stories of houses. By
Thomas Johnston, ink -manufacturer, Glasgow.
14th April. 1st, Remarks on the eidograph, pentagraph, &c. were read; by
Mr. Professor WaUace, F.R.S.E. and Memb. S. Arts. The instruments were
exhibited. „ ,
2d, Notices of various plans of applying heat, either by common fire-places, or
by steam apparatus, were communicated. By Mr. Robert Ritchie, ironmonger
to his Majesty, High Street, Edinburgh. Models of various stoves, &c. and of
a drying-house, were exhibited.
3d, Notice of an apparatus for facilitating the making of infusions by hot wa-
ter, and particularly from coffee. By John Robison, Esq. Sec. R. S. E. and
M. S. Arts. , ^
28th April. 1st, Notice respecting Mr. Cuthbert's elliptic metals for reflect-
ing microscopes. Communicated by Dr. Brewster, F.R.S.E. and M.S. Arts.
2d, Investigation of the spherical aberration of a diamond lens. By Mr.
Andrew Pritchard, London, Hon. Memb. S. Arts for Scotland. Communicated
by Dr. Brewster, F.R.S.E. and M.S. Arts.
3d, Description of the improvements of the common mortice lock. By Mr.
James WilUamson, Melrose, Assoc. Soc. Arts. The lock was exhibited.
' 4th, Description of a method of destroying vermin on fruit trees, bugs, &c. by
means of steam. By James Grieve, coppersmith and brazier, 20, Greenside
Place, Edinburgh. The apparatus was exhibited.
310
Proceedings of Scientific Institulions.
5th, Notice regarding the improved steam indicator and old test. By John
M'Naught, engineer, Glasgow.
Gth, Memorial on the construction of chimnies, so as to prevent smoke. Bv
Alexander JMoUison, Eglinton Street, Glasgow.
7th, Notice of a Swiss lock, of a neat, simple, and efficient construction, made
by IVIr. Cormack, smith, Chalmers' Close, for, and presented to the Society by
Sir Alexander Muir Mackenzie of Delvin, Bart. The lock was exhibited.
LONDON.
Royal Society — April 29. A paper by J. W. Lubbock, was read on the
Variations of the EUiptic Constants, and several works were presented.
May 6. A paper on the occurrence of Iodine and Brome in mineral springs,
by Dr. Daubeny, Professor of Chemistry in Oxford, was read.
May 13. A paper was read, entitled, An Essay on the Preserved Bodies of
Aboriginal Peruvian Indians, by W. T. Carter, M.D., Surgeon R.N;
May 27. Tlie president informed the meeting that he had written to Mr.
Babbage, requesting him to attend on this evening, in pursuance of a resolution
adopted on Thursday se'nnight. Mr. Babbage, in answer to the president, states
his unwillingness to become a party to such discussions as took place on the oc-
casion aUuded to : adding liis opinion, that the meetings of the Society ought to
be, as they were intended, devoted to philosophical enquiry, and not to angry
debate. In this view the president concurred ; and having recited one of the
by-laws in support of it, he said tliat he trusted the matter would be allowed to
rest.* Dr. Roget then read a paper, by Mr CosteUo, on the instruments used
in operations of Uthotrity, illustrated by cases.
Linn^an Society — May 4. There was read an examination of M. Virey's
observations on aeronautic spiders, published in the Bull, des Set. Nat.
May 22. The anniversary meeting of this society took place this day, Lord
Stanley in the chair. As is the customary practice, JMr Bicheno communicated
to the meeting the accession of fellows which had taken place during the past
season ; likewise the deaths which had occurred during the same period; amongst
these we observed the names of Dr Hamilton, Major-General David Stewart, the
venerable Chevalier de Lamarck, professor of zoology in the Jardin du Roi, Pro-
fessor Brotero of Coimbra; Dr Tozzetti of Florence ; Dr Schaub of Cassel, and
several others. Twenty-one fellows had been elected during the year. Mr Forster
stated tliat tlie amount of subscription for the library, lierbaria, &c. of Sir J. E.
Smith, once belonging to Linnasus himself, and now purchased by the Society,
amounted to upwards of L.1400; that the Society's other receipts for the year
amounted to L.1600, which exceeded the outlay by L.200. Several gentlemen
set the example of an annual subscription in aid of the balance due to the execu-
tors of Sir J. E. Smith. Earl Brownlow, Professor Buckland, George Ben-
tliam, Charles Stokes, and William Yarrell, Esqs., were elected into the council.
The other officers stand as heretofore.
Geoloffical Society — March 19. Extracts were read from a paper entitled
" Reference to a Geological JMap and Section of Pembrokeshire," by Alfred
Thomas, Esq.
The first of two letters addressed to R. I. Murchison, Esq. Sec. " On the
Lacustrine Basins of Baza and Alhama in the province of Granada, and similar
deposits in other parts of Spain," by Colonel Charles Silvertop, F.G.S., was then
read.
• Dr. Roget published an answer to certain of Mr. Babbage's charges, in the
last number of the Ann. of Phil,, but Mr. Babbage has since reiterated his ac-
cusations.— Ed.
Proceedings of Scientific Institutions. 311
A ici A „„„pr nn the GeoloffV of Wevmouth, and the adjacent parts of
the^Sst';f D^Sirt S Dr. B^cldand/and Henry Thomas de la
""t^^nrThe reading of the paper on the Geology of Weymouth, and the
adjacent parts of the coast of Dorsetshire, was ' , „ D^^iel
A paper entitled " Description of a New Species of Ichthyosaurus, by Daniel
Sharpe, Esq. F.G.S., was then read.
PROVINCIAL.
Netocastle Natural History Society. -Ai the n^onthly meeting of the^^^^^^^^
Natural History Society, on 18th May, the Vicar of ?^ewcastle in he chair it
was resolved that the Anniversary Meeting shaU be held jl^^' ^Y/J^J
in August, and not in June, as before intended. By this ^'^f^^^": /^^^f
hoped more country members would be able to attend ; and the Transactions ot
the Society, now printing, be more complete. The receipt of presents was then
acLowledged Several Engravings to illustrate Mr Selby's V^ onJ^. n^
Swan (Cygnus Bewickii) having been presented by tha gentleman to the society,
prints ofThem were laid on the table ; for them, and his valuable present of bird-
skins, the thanks of the meeting were unanimously voted to him. f n account
of the situation of several Hazel Nuts found in an old mine near Alston, while
driving a drift for lead ore, was communicated by I\Ir Pattmson, of that town ,
^hey were diiRised through a mass of gravel, in the limestone strata, of about a
cubic foot thick. Some observations, by Mr Francis Forster, on the geology of
Racheuch Crag, were then read ; they went to prove, from the various pavticulars
of the basalt, &c. in the neighbourhood of each, that the crag was a contmuat on
of the Dunstanborough range. Mr Hutton read a postscript to his paper on the
new Red Sandstone of the county of Durham, below the Magnesian Limestone.
FOREIGN.
Acts of the Geographical Society of Par is. -Sitting of Ath Dec. 1829--M.
Yosy, on the point of undertaking a journey in America, expressed a desire that
the Society would provide him with instruments, as had been done m the case of
other traveUers. A Bunten's barometer was accorded to him.
M. Jomard communicated a letter from M. C. Moreau, relative to a/ac simile
of a map in the British Museum, executed in the 10th century, and explained by
Mr Playfair. , , , ,. .
M. de Vins de Peysac addressed to the Society a census of the population of
the Havannah in 1828, by Don Manuel Pastor.
M Warden communicated a statistical table of the popiUation and revenue
of the province of Cercada (Department of Lima.) The same author suggested
that the commission should decide on several MS. maps of the coasts of Peru,
submitted to the Society by Captain Skiddy. ^ ^. . ■,
M. Jomard exhibited specimens of the work of the young Ethiopians educated
under his direction. x . .i.
Sitting of the I8th Dec.—M. Raboleau, Professor of Geography, wrote to the
Society to caU its attention to Georama, which was threatened to be destroyed.
Several members were authorized to visit the establishment and report.
Dr Reinganum of Berlin transmitted two manuscript notices by MrBuschmann,
entitled Description of Vera Cruz, and Index Geographicus Regnorum Mexici
et Guatemala;, &c. , ^ , ^ xi t i i f
M. Yosy presented a Memoir by M. Auber, on the Geology of the Island of
Teneriffe, &c. ^ . _ , . ,
Captain D'Urville deposited at the board a map of the Bay of Tasman, laid
down during the expedition of the Astrolabe.
312
Proceedings of Scientific Institutions.
Academy of Sciences — Meeting of Ibth February, 1830 The Baron
Roussin was elected to the place vacant by the decease of Mr. de Rossel.
Mr. Latreille was elected Professor of Entomology to the Museum of Natural
History.
Mr. Navier read a letter from Colonel Raucourt, " On the temperature of the
Neva, and on the formation of ice at the bottom of that river."
Messrs. Robiquet and Boutron-Charlat informed the Society that they had
obtained Benzoic acid, in a neutral state, from the oil of bitter almonds.
Messrs. Puissant, Dupin, Damoiseau, and de Prony reported favourably on
the globes and planispheres of M. Miller.
Messrs. Desfontaines and Mirbel reported favourably on a memoir on the
Capparideae, by Mr. Cambessides.
Mr. Geofftoy St. Hilaire reported also favourably on a memoir on the wganiz-
tion of the Crustaceae, by Messrs. Lavirencey and Meyraux.
Mr. Navier reported very favourably on a work of Mr. Beaudemoulin on
Hydraulics.
Meeting of 22d February.^Ba.Ton Cuvier read a memou:, being consi-
derations on the Mollusca, and on the Cephalopoda in particular.
Mr. Mirbel reported favourably on a memoir on the families of plants, with
parietal placentas.
Meeting of 1st March — Mr. Geoffroy St. Hilaire read a memoir on the cha-
racter of the doctrine of uniformity of organization, called Theory of Analogies.
Mr. Dalton was elected to the place vacant by the decease of Sir Humphrey
Davy.
Meeting of 8th March — Mr. Auguste St. Hilaire was elected to the place
vacant by the decease of Mr. Lamarck.
Mr. Puissant read a memoir, being a new application of the calculation of pro-
babilities.
Mr. Becquerel communicated the discovery of sulphuret of lime in a bed of ar-
gillaceous marl, accompanying the gypsum formation of Montmartre.
Messrs. Freycinet and Beautempre de Beaupre' reported favourably on Captain
Dillon's workv
Mr. Serullas read a memoir on the mutual action of iodic acid and morphine,
or of the acetate of that base.
Meeting of IGth March Mr. Chevreul announced the reception of a letter
from Berzelins, in which he communicated the discovery of butyric acid in hu-
man urine.
Mr. Serullas read some observations on the chloruret of iodine.
Mr. Roussin reported favourably on Mr. Beltrami's work on Mexico.
Mr. Girou de Buzareignes read, in the name of his father, some experiments on
the generation of plants.
Mr. Gerdy read a memoir on the mechanism of the motion of the Kmbs and of
the body in the act of leaping.
Mr. Milne Edwards addressed a memoir on a particular disposition of the
branchial apparatus in some Crustacea.
Meeting of 2 2d March. — Baron Cuvier read a memoir entitled consideratioiw
on the hyoid bone.
Mr. Geoffroy St. Hilaire read a memoir, entitled "On the application of
the theory of analogies to the organization of fish."
Meeting of 29th March Mr. Boubdc read a memoir, being general conside-
rations on the animals that lived at the different geologicaJ epochs.
Mr. Soubeiran read a memoir on the arseniurets of hydrogen.
Mr. Geoffroy St. Hilaire read a memoir on the hyoid bone.
313
MISCELLANEOUS INTELLIGENCE.
University of Edinburgh Dr. Christison, in his lectures on Medical Juris-
prudence, has adopted the only system of education which can reward the labour
of the teacher by the proficiency of the pupil. He gives regular examinations
on the subjects upon which he has lectured, and stimulates emulation amongst
his students, by giving cases or theses as a constant exercise. Dr. C. promises,
on many accounts, to sustain and add to the reputation of the University.
Dr. Graham, on a recent occasion, during his lectures on Botany, pronounced
a well-merited eulogium on the East India Company for their princely liberality
in the promotion of botanical science. We find that their garden at Calcutta
occupies a surface of several hundred acres, and there are more than 300 labourers
employed in it. A number of collectors, paid by the company, are constantly
travelling over the countries subjected to its dominion, and continually enriching
the garden and collection. This collection is immense, and has been the source
of numerous discoveries. Dr. Roxburgh, at a former period, gave a glimpse of
the treasures it contains ; and Dr. WaUich is now opening them to view. But
besides the great labours of Roxburgh and Wallich, there are others which have
been protected or encouraged by the Company. Messrs. Kcenig, Heyne, Carey,
Patrick Russel, Rottler, Klein, Wight, Finlayson, &c. have traversed various
parts of India, with the view of studying its vegetation. All the collections of
dried plants which had been made by these travellers for nearly fifty years past,
were sent to London, and presented to the Company's museum. The immensity
of these materials made the directors feel that it was impossible to render them
useful without the co-operation of a great number of observers. By an order re-
markable for its liberality, the Court of Directors has ijistructed Dr. Wallich,
who is now for a time in London, to distribute these valuable coUections as pre-
sents to the principal botanists of Europe, taking proper measures to secure the
publication of them. This liberal distribution has aheady commenced, and it is
probable, that from this act of generosity of the Company, we shaU see within a
few years the whole of the plants collected in the East Indies increasing the mass
of known vegetables. The number of them is estimated to be at least from 7000
to 8000 species, and every one may easily conceive how many facts, ideas, and
new analogies will result from this increased addition to our present botany.
The East India Company," says M. De CandoUe, " has thus acquu-ed the
most honourable title to the gratitude of the savans of all countries ; and we are
very sure that every friend of science will applaud this great act of Hberality, and
jom with us in expressing his gratitude."
Meeting of Scottish Naturalists—We are gratified in being able to inform
our readers, that the proposal we mentioned in our last number is to be carried
out. A private meeting of the naturalists of this neighbourhood wiU this sum-
mer be held over the festive board, and arrangements will then be made for or-
gamzmg a general meeting on ensuing years.
The Royal Academy of Sciences at Berlin has elected Messrs. Poisson and
Arago corresponding members of the Academy, in the room of Laplace and
Volta, deceased.
Necrology U. Fourier, Member and Perpetual Secretary of the Academy of
Sciences, died on the 19th, of May, in his sixtieth year. He was one of the
314
Miscellaneous hiielligence.
vans who accompanied Buonaparte in his Egyptian expedition, and wrote the
preface to the great Description of Egypt. His Theory of Heat gained
him the prize of the Institute, and has since been completed by a Series of Me-
moirs published successively in the Memoirs of the Academy of Sciences'
The last which has been printed contains many new views, the result of
experiment, and very important calculations on the temperature of intcrplap€t«y
space, the decrease of terrestrial heat, &c. He was engaged at the time of his
death in preparing for the press a large work in two volumes, entitled Analyais
of Algebraic Equations. JM. Arago has been appointed Perpetual Secretary in
his place.
M. Gosselin, the celebrated geographer, died at Paris on the 7th of Fe-
bruary last, at the age of 78 years. His principal works are : 1. Geographie
des Grecs analysie, ou les Systemes (T Eratosthene et de Ptolimte, comparts
entre eiiw, et avec nos connaissances modernes, 4to,, with nine plates, 1790 : 2.
Recherches sur la Geographie Systematique et Positive des Anciens, 4 vols.
.4to,.; besides a variety of memoirs inserted in the Class of History of the iWe-
moires de rinstitut, and in the Mdmoires de PAcademie des Inscriptions. He
assisted also in the labours of the French translation of Strabo.
Soemmering, the celebrated anatomist, died in March last, at Frankfort, aged
seventy-six.
LITERARY NOTICES.
Mr. Witham of Lartington, in a work now in the press, proposes to exhibit
microscopic representations of the internal structure of several fossil vegetables
which occur in the coal fields of England and Scotland, and in the Lias forma-
tion, accompanied with others of those recent vegetables to which they seem to
bear a decided resemblance. By these representations and their descriptions, it
is hoped that the existence of dicotyledonous plants in the coal formation, will be
satisfactorily proved. Mr. Witham, it is well known, has occupied much of his
time in the investigation of organic remains ; and this specimen of the results of
his labours, cannot fail to be gratifying as well as instructive to geologists. "VFe
have seen some of the drawings, and have pleasure in bearing testimony to their
gi-eat beauty... The Foreign Review is joined to the Foreign Quarterly... A new
series of the Journal des Voyages has commenced this year ; and it is much im-
proved...Dr Graham has published a Synoptical Table of Genera, to be appended
to Hooker's British Flora, for the use of students... flir. Sillery, the poet, announ-
ces a philosophical work on the creation, (it is a pity he has chosen such a poeti-
cal subject for his dehul in philosophy.)... M. Geoffrey Saint Hilaire has pre-
sented to the Academy, a volume, entitled " Principes de Philosophic Zoologique,"
in answer to M. Cuvier.
. List of New Books.
Babbage on the Decline of Science in England, 8vo., 7s. 6d. bds... Hall's
General Atlas, L.8 : 18 : G...Niebuhr on the Geography of Herodotus, 8vo.,,<Js.
.'■^Mosely on Hydrostatics and Hydrodynamics, 8vo., 12s...Burckhardt's Notes
on the Bedouins, &c. 4to., L.2 : 12 : 6...Domeier's Road-Book of Germany,
l«mo., 10s. Gd...]Macvicar's Elements of the Economy of Nature, 8vo., 16s...
Lardner's Cyclopedia, vol. vii. Cities and Towns... Main's Villa and Cottage
Florists' Directory... Stoker's Botanical Commentaries, 8vo...Eschschulz, Dr. F.
System der Acalephen. 4to. Berlin. 12s...Reugger, Dr. J. R. Naturgeschichte
der Saeuegethiere von Paraguay. 8vo. Basil. 9s. — Withering's Botany,, by Mac-
gillivray, 12mo. 10s.
ERRATA.
SiKCE this Number lias been in the hands of our publisher, we have discover-
ed an error, which we take this, the earliest opportunity of correcting, prior to
the publication of our next number.
At page 272, bottom line, in an article on the Wernerian Natural History So-
ciety, it is stated that " Mr. Arnott did not sign" a letter which is the subject
of remark. But we have since ascertained from Mr. NeiU, who showed us the
letter, that Mr. Amott's name is affixed to it, as weU as Mr. Falconar's and Dr
GUlies'. _ And it is due to Mr. Neill, that we state that he has afforded us every
information we requested from him on this subject.
We are concerned that from misinformation this error should have occurred •
but it is satisfactory that we are thus able to prevent any erroneous impression
being thereby occasioned ; and we are the more anxious to take this method of
correcting the mistake, as in all other respects the facts contained in the article
aUuded to appear to be incontrovertible. It will be observed that, even in this
case, the correction of the mistake does not alter the conclusions which are drawn
trom the fact of Dr. Gillies' name being appended to that letter.
Page 307. Line 16. for Hancock read Hibbert.
{This slip not to he hound up with the volume, as all the Enata will be given in
the last No.)
|
The West Potomac Park is a park in Washington, D.C.. It is just west of the National Mall. It is home to some of Washington's most famous places, like the Jefferson Memorial, the Martin Luther King, Jr. Memorial, and the Tidal Basin. But, the park’s most famous attraction is cherry blossoms.
History
Thousands of cherry trees bloom around the waters of the Tidal Basin, which reflect the trees’ images. The basin was created in the late 1800s to prevent the Potomac River from flooding. These pink and white flowers serve as a symbol of international friendship.
The original cherry trees were a gift from Japan. On March 26, 1912, more than 3,000 cherry trees arrived in Washington. Most were planted around the Tidal Basin. But cherry trees were also planted near the Washington Monument and the White House.
The park service maintains West Potomac Park, and helps protect the cherry trees.
Cherry Blossom Festival
It is a wonderful gift that is over 100 years old now. The 1912 gift from the people of Japan has grown to this 3,800 trees. The cherry blossoms also serve as a symbol of the beginning of springtime. The trees burst with colors of soft pink and white. The blossoming of the cherry blossoms every spring is sort of the great springtime celebration, not only in the District of Columbia but throughout the United States.
Every year, Washington celebrates the arrival of spring with a two-week Cherry Blossom Festival. More than 1.5 million people from around the world visit the nation’s capital during the festival. They all hope to see the cherry trees at their “peak bloom.” Park officials define "peak bloom" as the period when 70 percent of Washington’s most common cherry tree variety -- the Yoshino trees -- are blooming. Yoshino cherry trees are one of 12 types of cherry trees in Washington. Peak bloom lasts several days each year.
Experts begin making peak bloom predictions in February. Visitors make their travel plans to Washington based on these predictions.
References
Washington's Cherry Blossoms Signal the Start of Spring on VOA
Related pages
Franklin Delano Roosevelt Memorial
Martin Luther King Jr. Memorial
Other websites
Cherry Blossoms along the Tidal Basin at NPS.gov
NPS.gov - About National Mall and Memorial Parks
National parks in the United States
Washington, D.C. |
Panon is a commune. It is found in the region Pays de la Loire in the Sarthe department in the west of France.
Communes in Sarthe |
<p>I have an unsigned char array whose size is 6. The content of the byte array is an integer (4096*number of seconds since Unix Time). I know that the byte array is big-endian.</p>
<p>Is there a library function in C that I can use to convert this byte array into int_64 or do I have to do it manually?</p>
<p>Thanks!</p>
<p>PS: just in case you need more information, yes, I am trying to parse an Unix timestamp. <a href="http://www.ccnx.org/releases/latest/doc/technical/Timestamp.html" rel="nofollow">Here</a> is the format specification of the timestamp that I dealing with.</p> |
Sandra Kalniete (born 22 December 1952) is a Latvian politician, author, diplomat and independence movement leader. She was Foreign Minister of Latvia from 2002 to 2004 and as European Commissioner for Agriculture, Rural Development and Fisheries in 2004. In 2009, she became a Member of the European Parliament (MEP) for the European People's Party.
References
1952 births
Living people
Writers
Ambassadors
Political activists
MEPs for Latvia |
The Mullsjö Pentecostal Church () is a church building in Mullsjö, Sweden. It belongs to the Swedish Pentecostal Movement. The current building was opened in 1964. It was rebuilt to its current look in 1984.
References
Other websites
Mullsjö-Nyhem Pentecostal Congregation
Churches in Sweden
Mullsjö |
.v.>
n wAicA m& Aw/tc/fe/&) r#fi?iy#?\
ri^u^r^Tta a?i
?stzsrt&u<4 ??ie&?z<4 #f Ortfa&nJTUT, a rt?i&$ft<e ?/ C^cce c/t/i<?7t c?ri
a
/
that Ins trunien I
JYUJMEROUS EXAMPLE S^uvn EXERCISES
Price 5/- net cash.
Chappell&C9 Ltd.
50, NEW BOND STREET, LONDON, W.J,
NEWVORK. TORONTO. MELBOURNE. SVDNEY.
I
^A.
Digitized by the Internet Archive
in 2012 with funding from
Brigham Young University
http://www.archive.org/details/newimprovedmetho01boch2
CHAPTER I.
Directions concerning the Manner of Stringing and Tuning the Harp.
Tiik construction of the mechanism of the Harp is so
clearly shown in the Plate annexed to this Work, that it is
unnecessary to enter into an}- particulars on that subject.
The Compass of Modern Harps is six Octaves, beginning
and ending with E. They contain seventy-two Semitones,
twelve Semitones in each Octave. The strings are of
Catgut, except the eight largest, which are of Silk, covered
with Silver Wire, to render them more sonorous. This
covering gives them partly the properties of Metallic Wire ;
if they were made of Catgut, their extreme size would ren-
der the sound very dull.
Method of Timing the Harp with the Double
Movement.
The Harp with the Double Movement is tuned in Cb, all
the Pedals being unfixed.*
A P. C D E
I
iSq
1st. — The Note C b (see A in the following example) must
be tuned in Unison with the Sound given by a Tuning
Fork.
2nd.— Tune the Octave below that Cb. (See B.) N.B.
The Octaves must be as perfect as possible ; but the follow-
ing Fifths must not be quite perfect, lest the Thirds should
be too sharp.
3rd.— Tune G? a Fiftli above C?.
4th.— Tune D? a Fifth above G?.
5tK. — Tune Db the Octave below.
6th.— Tune Ab a Fifth above Db.
7th.— Tune Eb a Fifth above Ab.
8th.— Tune Eb the Octave below.
Dth.— Tune Bb a Fifth above Eb.
10th.— Tune Fi? a Fifth below Cb,the original Pitch Note.
(See K.)
F G H I K
(See C.)
(See D.)
(See E)
(See F.)
(See G.)
(See H.)
(See I.)
fe^g
9
T-
--S-"
^£
^
-£?-
i rz)-
=*^
=fc
3=JB1
All the Notes of the Scale being tuned, try them together with the following Chords :
or
-9—5*-z h; — ! 1 ; . ! „ ^-fi frTi — ^-^
&c.
If you find that the Notes of these Chords agree well, and
please your ear, go on with your tuning; otherwise, trace
it back, to find where the defect lies.
The other Notes are to be tuned by Octaves above or
below those already tuned, thus :
8
B}" Octaves,
upwards.
^w-
J2mJ^
fefejC
_ &c.
By Octaves, ggg^ztot^
downwards, . pfc*- h>-J- J-i- L{~=! T-+
v w t,L*. ?>-„- ^
II &0
must be tuned in perfect unison with that Instrument : tins
is done by fixing the pedal of C to the Best, previous to
Observe, when the Harp is to accompany the Pianoforte, it \ Fork.
taking the pitch on the C fc] of the Pianoforte. &~E~
The pitch once taken, unfix the Pedal, and tune the Harp
in C?, according to the directions just given.
On the Method of Tuning the Common Harp.
The process for Tuning the Common Harp is the same
as the foregoing, except that the Pitch Note is taken from
E?, either on the Pianoforte, or from the sound of a Tuning
I
t=
^r-
~a-=£--
£
:^=
=S2=
-f^-
^=t
=f^
3=
122-
or
Proof. fefr4j==Pl=j \ \ J*1^
sn i t id it •* it
Observe, should the Common Harp be tuned in C, the
natural key of Music, the compass of this Instrument would
become still more confined than in its present state in Eb ;
for the effect of the Pedals being to raise every String a
Semitone, the Flats could not be produced, as the Strings
could not be lowered. After several trials and researches,
* When the seven Pedals are fixed into the first Notch, the Harp is in Cfcj, and when they are pressed a second time, and fixed into the
gecond Notch, the Harp is in 0$, every Note of the Scale being Sharp: therefore, each String, by means of the Pedals, answers the effect ol
three Strings.
the Key of E? was found to offer more resources than any,
and to be more intimately related with the other keys intro-
duced in compositions for the Harp ; for which reason the
Common Harp is generally tuned in E2.
Observations on the Strings.
To render the Harp capable of producing a fine Tone, it
must be mounted with Strings of a proper size. Thin
Strings are very prejudicial to a good quality of Sound, as,
when struck firmly, they are apt to vibrate against the pegs
fixed in the table of the Harp, and to produce a jarring and
disagreeable sound. The size of the Strings once deter-
mined upon, they must be selected with care and regularity,
throwing aside all those which have the smallest knot, and
which are not equally thick throughout their length, which
is ascertained by bringing the two extremities close to each
other. Italian Strings are considered the best : they are
dearer — but here, as in many other eases, the best are
ultimately the cheapest.
CHAPTER II.
Directions for the Position of the Body, Arms, and Hands of the Performer
The Student must direct all his attention to the acquire-
ment of a good Position of the Body, Arms, and Hands on
the Haip.
1st, — He must be seated in a graceful manner, neither
too near nor too far from the Harp, but so as to be able to
reach with facility the highest and lowest Strings.
2nd. — The height of the Seat must be suited to that of
the Performer, who, when seated with the Harp resting
against his Eight Shoulder, should have the lower end of
the Comb (or Neck) about two or three inches above his
shoulder.
3rd. — The Legs must be placed so that the Feet may be
on each side of the Pedestal : they must rest on the ground
in a vertical position, rather inclining forwards than back-
wards, that they may be lifted easily, to be placed on the
Pedals.
4th. — The Performer must be seated sideways, so that
the front of his Chest may form an acute angle with the
whole surface of the Strings. The Harp must be a little
inclined towards the Body of the Performer, leaning on his
llight Knee, and a little on his Bight Shoulder. The upper
part of the Bight Arm (from the Shoulder to the Elbow)
must touch the body of the Harp, exactly belo'.\ that part
where it is joined to the Comb ; however, the Harp must
not fall on the Arm, as it would prevent its motions, either
in ascending or descending passages.
The following Advantages are derived from the
foregoing Positions.
1st. — Bjr leaning against the body of the Harp, in the
manner just described, the Berformer will have the free use
of the whole fore part of the Bight Arm, which is sufficient
to enable the hand to run over the strings from the highest
to the middle ones, being the ordinary compass given to
this" Hand. Should the Bight Hand be obliged to descend
lower than the middle String (which is seldom the case),
then the performer may incline the Harp towards himself;
but in general, by keeping the Harp as well as Hie Body in
a fixed position, which essentially contributes (o a good
execution, the Berformer will be able to play any passage
written for this Instrument with his Right Hand.
2nd. — The slanting Position of the Body enables the
Berformer to see all the Strings with ease.
3rd. — By keeping the Left Saoulder nearly facing the
whole range of the Strings, the Left Arm and Hand can be
easily used on all the strings; from the smallest to the
thickest, since their extent taken in a horizontal direction
does not exceed twenty-one inches, which is generally the
length of the Arm from the shoulder to the joints of the
fingers, even in Berformers of short stature.
4th. — By keeping the Body in a steady position, in per-
forming the most extensive passages, the motions of the
Feet, even when very quick, become easy — the Berformer
being always in a perfect equilibrium on his seat ; and in
case of necessity, the Harp, which must constantly touch
the upper part of the Right Shoulder, may serve him as a
support.
On the Position of the Hands.
The Thumb being shorter than the first, second, and
third Fingers, the best position of the Hand will be that
which will render the other Fingers as nearly equal as
possible. This end is answered by keeping the Thumb
in a vertical direction, and by bending the three middle
Fingers. However, the palm of the Hand must not be too
far from the Strings, so that the position be too horizontal ;
for then, the difference (in point of length) between the
three middle Fingers being greater, the Berformer would
be forced to advance the first Finger further between the
Strings than the second, and the second more than the
third, which is evidently wrong : thererefore, the Berformer
must, in bending the three middle Fingers, diminish their
length so as not to have one further between the Strings
than the others. To effect this, the palm of the Hand
must be rear enough to the Strings to render the joints of
the three middle Fingers, which are not between the String?,
almost vertical.
To resume the foregoing Directions, the Thumb must
be nearly in a vertical position ; the Hand must have a
round form, the first and second Fingers reclining a little
on the Strings towards the Body of the Performer ; the
palm of the Hand must be rather close to the Strings (to
enable the Fingers to touch them with ease) ; the Fingers
should go between the Strings, so that in drawing them
back, they may pull the Strings in a manner sufficiently
strong to make them vibrate freely.
CHAPTER III.
On Fingering.
By Fingering is understood the Art of disposing the
Fingers of both Hands in the most favourable manner, to
perform any Passage with as much facility, neatness, and
velocity as possible, these being the requisites for true
execution.
To teach Fingering is to indicate the Fingers which
.should be used in playing the Notes of a Piece of Music.
In this Treatise, the Thumb of each Hand will be marked
by a Cross + ; the first, second, and third Fingers by the
Figures 1, 2, and 3 ; and when occasion occurs for employ-
ing the little Finger, it will be marked with the Figure 4.
Two distinct points in the Fingering of Passages must be
distinguished, viz. : the Fingering adapted to a Passage
which can be played without changing the position of the
Hand, and the Fingering of a Passage which requires
several successive positions of the Hand ; the former will
be treated first.
RULE I.
The best Fingering for any Passage whatever, is that which
requires the least number of motions or changes of the hand. —
The reason is evident ; for rapidity being one of the princi-
pal qualities which constitute execution, the changes should
not be multiplied without a necessity ; for if a Passage can
be performed in one Position of the Hand, it will be done
quicker than when two or three successive Positions are
required. The first principle is essential, and consequently
will be continually referred to in the course of this "Work.
RULE II.
The Fingers required for the Performance of a Passage,
must not be kept distant from the Strings ; but each Finger
should be previously placed on its respective String whenever it
can be done with ease. — For instance, in playing the following
Passage,
the third Finger followed by the
321 +
second, first, and Thumb, should not be placed successively
on the Strings, but all at once, although they must act
in succession. This second Rule is derived from the first
four motions being necessary to place four Fingers in suc-
cession on the Strings, whilst they may be placed at once.
This principle must be strictly followed, to obtain a brilliant
execution by great rapidity, as well as to connect the Notes
as they should be.
RULE III.
Two Xotes succeeding each other on the tame degree, must
not be played {few cases excepted) with the same finger. —
For instance, in playing the following Example, should the
fingering marked at A be used, the second Finger, after
having struck I), must recede from the String, and be brought
back to strike the second D, which is a useless motion, and
which delays the striking of the second D.
A. — Bad Fingering. 13. — Good Fingering.
fezri TTXiJl p|piil§3li
qr* * * m —
32211+ 1+1+1 +
This defect does not take place when the Fingering marked
at Example B is made use of : the Thumb having struck
the first D, the first Finger is ready to strike it a second
time, whilst the Thumb has time enough to be carried to
the E : the first Finger, having played the second D, is
ready to play the second E, and so on.
RULE IV.
When two, three, or four Notes of a Passage ascend or
descend in the same way, either diatonically or by a ship not
exceeding a Fourth, these notes must be played with cons,
tive Fingers, without leaving one Finger between any two
others. — The reason for this is evident : should the Thumb
and second Finger be used to play two Consecutive Notes,
the First Finger would become useless; whereas, if the two
Notes are played by the Thumb and first Finger, the second
Finger can be used immediately on any other Note. This
Rule is only liable to one exception, (which will be explained
hereafter), and even when this exception occurs, it is done to
follow more strictly the other Rules.
RULE V.
When several successive Passages occur, composed of Notts
ascending or descending in a similar manner, and which can
be played with the same Fingers, and in the same position of
the Hands, they must all be Fingered alike. — (See the follow-'
ing Example.) The reason for this Rule is, that more
uniformity, and consequently more equality, exists in the'
execution of the Music, when similar Passages are performed
with the same Fingers, th&n when they are played with a
different Fingering ; therefore it must be preferred — equality
being one of the chief requisites for a fine execution.
I
Seconds, Ascending by Triplets.
?
+ 21+2
^ZMtl^^L^Z
i=*;
:&o.=
1 + 11 + 2 1 + 2
Seconds, Descending by Triplets.
2 + 1
Observe, in tbe foregoirg Example, three Notes follow each other
diatonically, namely C I) E, 1) E F, etc. These Notes, according to
tbe oth Kule, are fingered alike, 2, 1, +, in ascending, — and, in
descending, -f-, 1. l'.
RULE YT.
Whenever the Performer is forced to change the Position of
the Handy the Fingering of the last Note must be such as trill
enable him to hare the greatest number of Fingers at his disposal
for the following Position. — Should the Student apply this
Rule to the Example just given, he will find that, the Hand
rising uniformly at each Triplet of the ascending Series, or
being lowered in the descending Series, the position of the
Hand is changed at each Triplet; and that the Fingering
marked is the most convenient to play the next Triplet with
ease, as soon as the foregoing has been played.
N.B. — The first Triplet of the descending Series is not
Fingered like the others, because, in beginning the Passage,
the Performer is not restricted to a Fingering which would
be the consequence of a preceding Passage, as in the other
Triplets.
Observations, vreparatorn to the Seventh Rule on
Fingering.
If the Student peruse the Exercises on the Scale atten-
tively (page 18), he will find that, in the Fingering, the
Author has constantly adhered to the fourth and fifth Rules.
These Scales, which are diatonic, are divided into groups of
four and four Notes, that this fingering, 3,2, ] , +, in ascend-
ing, or +, 1, 2, 3, in descending, may be constantly applied
to them.
Some important Instructions on this subject must be
given here to the Pupil. When the Scale is Fingered thus,
l +
+ 12 3
1 2 3
it is evident that after having played the first four Notes,
3, 2, 1, +, the consecutive Fingering cannot be applied to
the four other Notes, without changing the position of the
Hani : but should the Hand be abruptly shifted, after having
played the first four Notes, a break would take place between
the two groups, and the Note F at the asterisk*, could not
be connected with the following Gr. This would offend the
ear, for the Scale cannot be properly played unless all the
Notes are equal and connected, so that the hearer be not
able to find the place where the Hand is changed.
To effect this desideratum, the change of position must be
prepared beforehand, by passing the third Finger under the
others as soon as it has struck the first 0, and by causing the
other Fingers to follow immediately, as soon as they have
played their respective Notes.
A similar proceeding takes place in the Scale descending,
but in a contrary way. In the ascending Scale, the 3rd
Finger, then the 2nd and 1st, pass under the Thumb ; in the
descending Scale, on the contrary, the +, 1st, and 2nd
Fingers pass over the 3rd. This way of passing the Fingers
under the Thumb in ascending Passages, or the Fingers
over the 3rd in descending Passages, is essential to good
Fingering, and takes place whenever the Hand changes its
position, after having played two, three, or four Notes.
I Ifi) ce this general Rule : —
RULE VII.
When the Position of the Hand is changed, the highest
Finger, when the Hand descends, or the lowest, when if ascends,
must be brought (as soon as it has struck the String) on the
next String which is to be struck, bij passing over the other
Fingers, if the Hand descends, or under, if the Hand ascends.
— This skip of the Hand being more difficult in the perform-
ance of a Scale than in playing any other Passage, the
Author has placed the Scales at the head of his Exercises.
The Pupil cannot spend too much time in their practice
previously to any other Exercise ; being attentive, above all,
always to keep the Thumb very elevated, to have more
facility in passing the other Fingers under it in ascending,
and the Thumb above the Fingers in descending the Scale.
This Chapter will be concluded by advice, which the
Student must keep continually in his mind :
1st. — He must always begin the Exercises (especially the
Scales) very slowly, observing to play all the Notes of the
same length, as equally as possible.
2nd. — He may accelerate the Movement gradually, but
not before he is quite certain of being able to keep in the
length of the Notes, and in the intensity of their Sounds,
that equality which alone constitutes a pure and brilliant
execution.
3rd. — The Student must not invert the order adopted for
the exercises ; consequently he must never go to an Exercise,
unless he can execute the foregoing one fluently.
The Trill is an exception to this advice. As on the Harp
it is very difficult to do it well, the Student must practise it
every day, from the very first lesson he receives. The man-
ner of performing the Trill is explained (page 47).
Lastly, as the Pupil advances in the practice of new
Exercises, he must play over again (twice a week, for
instance) the Exercises which he has learnt before, that he
may become quite familiar with them.
6
CHAPTER IV._ON THE SCALES
A firm and brilliant execution on the Harp cannot be attained -without a constant practice of the
Scales.
In the first place the student must practise attentively, passing" the fingers under the thumb in the
ascending' scales, and the thumb over the fingers in the descending" scales, that no* interruption may
talvo place between the fourth and fifth notes; also, that the first four notes being" played the fin-
gers may be placed at once on the four next string's ready to play the four other notes.
As the left hand requires more practice than the right, the student, previous to his playing" the
scales with both hands, must practise them with each hand separately, until he be certain of play-
ing- them with equal facility, either with the right or left hand: otherwise the left hand will con-
tinually retard the motion of the right, and he will run the risk of never acquiring" a distinct and
equal execution
EXERCISES ON THE SCALES.
1 Richt Hand. , ,
Lef.t Hand
a l ±+ 1
(§n
-L.3^
^*#
p
i +
£»
m
m
gf
(iff
^^E
HP
§p
32
US
m
55*
H2H-
i
psp
7.9 «
5. +12
tiMoSimfitoi
1 Ai*«
i^«
s
SSB
a
pa?
^P
i
f
m
m
m
fern.
m
m
w*m
m
2£
6. 122
SCALES IN WHICH THE THUMB AND THE THIRD FINGER MUST BE USED
ON TWO CONSECUTIVE NOTES BYGLIDINC.
The pupil- should now refer to what is said page 23 in the explanations which follow
the execise on the interval of 3rd that the thumb or 3rd finger are used on two
consecutive notes, to have a spare finger, and that the hand may be entirely free, when
the scale is ended, to beg-in the following-, either with the 3rd finger, when the scale
ascends, or the thumb when if descends. In the following" exercise the 3rd fing-er glides
on the two first notes of each scale ascending-, and the thumb on the two first notes
of each scale descending-. N. B . The note on which the thumb or 3rd fing-er g-lidos
must be struck with a sufficient force to produce as much sound as any other note,
and the hand must presere its true position, avoiding- any improper motion.
EXERCISE, i .
3 2_J "L+ I :
3 2 1 t
mm
3 3 2 1 +
2 }
+_ +
1 2 Q
9 1 I + 1 v>
f^'^
Ex. S. Descendi ng
+ -
79 3
8 OflS: Sometimes the first note of a passage ascending" mast be played with the 2d
or even with the 1st finger, as in the following- exorcises, to conform to that rule of
finger ing which prescribes to have the thumb on the last note of a passage in ascending- .
2 l "l 2
bgfijflrfft'.^ffi
1 2
3-
mmm*m
2 It
« 9 1 + il»-r*
q * l 1 m P " — —
TTJ*
1 2 3
2 1 t
i.2 1 ±
&.
3tl
CHAPTER V. on INTERVALS.
An Interval is the distance from one sound or note of the scale to another proceeding
from the lowest to the highest . Intervals are expressed by figures which indicate the
number of degrees contained in the interval, for instance a second, which consists
of two degrees as C, D, or D,E, is expressed by the figure 2, a third which contains
three degrees as C,D,E, is expressed by the figure 3, and so of the other intervals.
A Degree is the difference in point of position between two notes; the scale
consists of seven degrees, five of which are tones and two are semitones.
The Semitone is the smallest degree used in music -*- and may be Major or Minor,
the Major semitone is found between two notes of different name and position
on the stave, as E , F; B,C: C#,D: A, Bb: &c.
The Minor semitone exists between two notes of the same name and place on the
stave, as C, C#: DP. D: E, EP: &c.
The Tone is formed by uniting the Minor tone. tone. tone,
and Major semitones to gether, therefore
C,C$, D; forms a tone, C, DP, D, another
% J ftJ ^
22
TO
J uj J5t
There are as many simple and primitive Intervals as degrees in the scale .viz: seven,
the intervals above the octave are but repetitions of those comprised within its
compass, the 9f.h is a 2<J the 10^ a 3<] &o
1
The quarter tone which is the difference between the -.harp of <t note and the flat of another, between C$ and D k ,
i \j B"? can be -expressed on the Patent Harp with the double action, but not on the Common Harp or Piano Forte,
ATABLE OF INTERVALS THEIR NAMES AND FIGURES.
UNISON SECOND THIRD FOURTH FIFTH SIXTH SEVENTH OCTAVE
9
^^
1?
t
t
t
t
*
OBS: Tho nature and name of an Interval remains the same, wether the notes of which
it consists be played in succession, as in Melody, or wether they be struck at once as
in Harmony. Two or three Intervals sounded tog-ether form a Chord (see pag-e 3l) the fingering-
of Intervals varies according- to the distance which exists between the two notes .
GENERAL EXERCISES on INTERVALS.
R.H
ASCENDING
+
+
+
f-
+
+
5
-a—
-8-
-»
-4- =T
. ..SECOND
L. n ,
TH IRD
FOURTH
FIFTH
SIXTH
3
-9-
SEVENTH
Q.
OCTAVE
m
ZL.
IE
X
31
-g-
+
4=-
-8-
+
±_
-9-
+
3:
Desc ending.
+
W-
+
i
+
■«
-£-
+
BE
?
SECOND
-&■
— i :
OCTAVE
§H
THIRD
FOURTH
FIFTH
m
SIXTH
-I 0
SEVENTH
-9-
m
1
i
22:
22:
3i
M— T-
3C
3~
3: J U 1 J U ± LJ U X |_g U 2: g ■■ T fj II X
The two notes which form an Interval may be played either in succession or at once, these 3
two ways will be explained in two distinct Chapters .
Article i. on intervals played in succession.
At first the Student must practise each hand separately, then both together .
1. EXERCISES on SECONDS
798
10
I RlCHT Ha.yo
2. EXERCISES on THIRDS.
2.
+i+i+i
* ♦ 8] 2 3 2 1 +1 + 2 1 + 3 12 3 2 1 +.
r-trrCf rgl ^lot
1 — +l+2 14-ia313't-
7 98
\
11
Observations on a Mode of Fingering Peculiar to the Author.
In the following passage and a few others of a similar description a difficulty
occurs- which might puzzle the student, and which on that account will be explain,
ed here. The passage is here given without any fingering.
&c.
This example consists of five similar series of notes, which are indicated hy a line
drawn over them, each series ^consists of five notes following each other diatonically .
Many performers at a first glance, would think it necessary to use the 4^ finger,
12 1+12 348+12 343+123 4
thus, :g £
JL*_A
I
|» m » » pE
E"
F^
ffi.i ffq»
*PI|
&c.
But every experienced Harp player must allow that the three consecutive notes
B A B of the second group, and the three others A (x A of the third group &c.
cannot he played with the same force and neatness with two fingers of such
unequal length as the third and fourth, as if the third and second fingers
were used, which are nearly of equal length; besides to pull the string with
the little finger, which is the only May of producing a good sound, it becomes
necessary (on account of the shortness of this finger) to turn the hand towards
the column of the Harp, and consequently to derange it from the round po-
sition which it should always preserve; if the performer by dispensing with
the little finger, can avoid distorting the hand, and another mode of playing
the passage can be found, it should certainly be prefered , conformably to the
Is. Rule on fingering ( page 14.) which prescribes to avoid useless motions of
the hand, as retarding the. execution; this manner of playing the passage, the
Author thinks he has found, and consequently he has adopted it as being more
favorable for the execution: it is as follows.
+"++"++"+
P
1 2 1 + + 1 2 3 2 + +
+ +
S
P=S
m
3
T
1
&c.
OBS: 1. In the foregoing example the slur drawn over two consecutive notes, fin_
gered thus + + implies that both notes must be played with the thumb, but that
after having struck the first note in a firm manner, the thumb must not be
taken off, but should glide immediately on the next string, to play the fol-
lowing note which must be detached as usual .
0BS;2.When fixe notes ascend diatonically instead of descending, the fingering
must be reversed , and the third finger must glide from the first to the se-
cond of the five notes, and the four remaining notes must be played by the
third second and first fingers, and the thumb.
793
12
3. EXERCISES on FOURTHS.
1H- \* 1+1
+ i +
hmm
fir: an
m
^C 9
+ , + 1
1 + i m i m 1 I*
+ 1 i i
+
cjWc;
^
^
3- 21+321+8 2* +
4. ON FIFTHS.
A succession of Fifths being* offensive to the ear, is strictly prohibited in Music,
therefore the Author has not g-iven any Exorcise on Intervals of Fifths.
in ascending", in descending".
When five notes in succession occur, they
must be fing-ered in the following* manner
3 .1 « • v ■ 4
1*2 2
&M
5 . EXEROISES ON SIXTHS.
p a ■ , a
i» ■
cJ cJ oJ a
SeS^eS
PEPEP
^ *
K=3
+ + ^- -i
a g a i* r _ 1
£
jl r: 2
i
PS
^
s
/V, r
+
+^ ^ #- -#-
PiPf
r LjkJ-kTj
^
2 - -
a
ig
t2
tf
F #- i*
SI
"^jt #"
P
793
3-2iJr-
6. ON THE SEVENTH .
The seventh being" a discord must be generally prepared
and resolved, therefore a succession of sevenths is not given
here . Seven notes in succession are fingered thus .: JL |— W _rJ"J^
+ 3 g ' — '
I
T . EXERCISES ON OCTAVES .
+ . » + 3+3^
11
2. p^a
£b5
* — *
»
£^=5
m
^^
m
U'U'U'Lj'
r r ,-HO.H^
+
i
fe§
U* U'U"
§^
^=3
t3*
3. ,i + *l +
+ + +
rrt rr rf rfcr?\frifr«rr rr-r&
5 w»
53 — w
ci/cj/cifOJ"1 aJCJ/cLrdj"
* *v
8. EXERCISE on DISTANT NOTES
1+ 1 + 1 + 2 + 2+ 8+ 3 +
T
+ 1+1+1+2 + 2+3+3
I
^
JEach hand st;neratelv.
+ 3f?4
+i-+^
+ 2+2
mmrnmn?
+1+1+1+2+2+3 +8
PP
a
7.9 8
Article 2. on intervals played together .
75
Sometimes the two notes which form an Interval are to be played tog-ether.
EXERC ISES on THIRDS.
. ., l. + + 1
1 + £ a 8
3 2 •*
+ x~ i
327
wm
^t
* l
i
21+1 +
^3 2 3 2
W*
s
I
1 + 1
2 3 2
1
3
+
+
2
1 +
^^
r=*
+
2 o
s
3.+ 1 +1
2 3 2 3
4 1 +1 +
*"8 2 3 2
5+1 +1
. -»S 2 3
23 2
When the movement is not to quick it is allowed to
play several consecutive notes with the same fingers.
Pi
S
To play a scale in thirds descending* when the movement is quick always g-lide the thumb
/(>•
EXERCISE ON FOURTHS.
R H 1 + + 1 +1+1
i. i + i i i t * * 2 * » «" §
l.itii
EXERECISES on SIXTHS
The second fing*er must not be used in gliding* .
11
EXERCISE on OCTAVES .
R IGHT HAND
c
+ +
13 3
+
3
+
3
•
Jf
f^
■ —
+
3
+
3
+
3
+
3
f
1
•
«|
IN
3
-^
+
3
1 •
+
3
■
i
+
3
1 •
•
*
■
m 1
W"~
*=4
•-
+
3
+
3
t
+
3
•
f
3
■
A
T
\
> — » ■
•
r i
0
•
■
H
i
1
•
1
• J
i
LEFT HAND
N.B. In playing- the foreg-oing- exercise, carefully avoid placing- the fing-ers of the left hand
which are not used (the 1st and 2d) between the string's to
serve as a point to lean upon, a fault which many Harp players
are g-uilty of, this cramps the motion of the hand, especially,
when octaves are to be played quick
However when several consecutive octaves on
the same deg-ree are played, it is allowed in order
to support the hand, to rest the intermediary fingers
on the string-s without striking- them. thus;
■ — U 4 '■*■ *
@:+ J .
+
8
i
— !+-•
3
fl
+ + + +
EXERCISES on OCTAVES.
3 3 3
itf
When two Intervals are joined tog-ether, they are fingered, thus;
a«J and 4.th 3d and 5t.l1 3d and eth 3d and 7th 3d and 8v.e
+ e> + o + a -t- o
+ e
*
4.tji and 8T«
+ o
^
5
-t* — :=-
-t
I
-a-
5=r
tr-
$
5th and 8ve
+ e>
(jth and 8 V 7th and 8ye
-+
±-0
S:
+ r^
i
5th and 7 tji
+ ^
4t.h and 3th
+ C
F
I
4-
+-S
•%-
fH3-
-8—=
-3-
-a-
Tho fing-ering- of the three first Intervals change when they are followed or procoded
by other notes as in the following- examples.
R H l + l + 1+14- 1 + 1 +- 1 + } + + + , + , + , + ltl +
I
C a^a^-l.r.
■a
st
l^'iLi-'i'
3
* + + + 1 + 1 + 1 + + +
«J -5- -♦- -♦■ S- -ii -*■ -* -*1 ■*- -»• -»-
3 « •{ 3 33 -i 3
When a series of Intervals occur, as in
the following- example, the fing-eringv
must not vary at every chord. -.-.
EXERCISE ON TWO INTERVALS PLAYED TOGETHER
R.H. + + +
3^3
3 i
m
m
t?
+ i t
a
l&^
1
* • a :
L.H. + ■
+C1
each hand separately.
m
u
LU
?f lifff
both hands tog-ether
^S
*j*t
i^^i
f
2
E^
iff
+ + + +
Two Intervals followed by a single note are fingered.thus;
+
793
CHAPTER VI ON CHORDS. Iy
Three or four intervals played at once form a Chord .
The notes wnich form a chord may be played either at once or in Arpeg-g-io , these
two ways ways will be explained in two distinct Articles.
ARTICLE l.ON CHORDS THE NOTES OFWHICH ARE STRUCK
AT ONCE. (ACCORDS PLAQUES)
To play the notes of a chord in an abrupt manner, the four fingers must be placed at
once on the strings' which they are to strike . The wrist of the right hand must lean
on the table of the Harp and the hand must be strictly kept in the position explained
(page is) that it may pull the four string's at once, with an equal force so that the
sound of one note may not be louder than that of another.
N.B. Owing- to the position of the fing-ers,the chords which have a third at top and
bottom, and which are marked by Asterisks are more difficult than the others, there.
-fore the student must practise them oft en er that he may play them with equal facility.
Let him practise the following- examples, striking- the chords with equal force and at
equal intervals of time, without stopping- on the more difficult chords.
3 '
EXERC ISE S
i. ?fa| 4 1WXPE*
t> P
Each hand separately
-£- I* +
$
±
m
1
E
E
E
!#1
2-2. 2_S. 2
S"*- S-* 3
EXERCISE ON CHORDS DISTANT FROM EACH OTHER.
3
R. H.
m
+
1
-s-
_J
£
s^P
±
L.H
m
Each hand separately.
t
m n '-i -h
m
fe
3.-*-
+ *
■$■ In the foregoing- Examples the chords are disposed so as to keep
clear of consecatire 5f-hs and 8*hs which would take place if
the following- disposition was made rise of
79 :i
BAD,
«
3£
I
20
ARTICLE 2 ON CHORDS PLAYED IN ARPEGGIO.
A Chord is played in Arpeggio, when the notes of which it is composed are played in
succession, and with great rapidity, let the time be what it will .
Arpeggios are particularly suited to the harp, this Instrument being- unable to sustain the
sounds, and the vibration of its upper string-s being- very short, it is necessary,ospceia%
in slow movements, to prolong- the harmony by ficticious moans, which is done by playing*
as much as possible all the chords in Arpeggios .
When a chords is played in Arpeggio this mark (,or this < is placed before it .
WRITTE N
PL AYE D
RIGHT HAND.
;a
or
Some composers make use of a
line across the chord thus; but
this mark is not in common use.
N.B. Arpeg-g-ios g-enorally beg-in by the lowest note
of the chord .
mm
ARPEGGIOS FOR THE RIGHT HAND
iSn
WRITTEN
PLAYED
3 m ia
Wb
VW-
2
H-
E
9—*r9-
m
$#
VI?
TV
LEFT HAND.
y\ vr~--
V\ 'i:
zrx
Dl
tr
g§5
I so
a?:
3'
m
m
m
33=3
:z
p
s#
&
w&
fe
£=E
TZT
Z^E
■r
ObS.I . In a quick movement chords in succession are seldom played in Arpeggio, as it
would retard the speed of the time.
OBS.S.When a chord is played in Arpeggio with both hands the left hand must beg-in first .
ARPEGGIOS WITH BOTH HANDS
WRITTEN. PLAYED.
PT
-H:
23:
:i %^ |»
§r- 1 w
Exercise
m a
3=5
52
&
37=
m
4^ >g
TO"
1
E3
Obs.3. Two notes joined tog-ether although they do not form a complete chord, may be
likewise played in Arpeggio.
EXERCISES ON ARPECCIOS.
7.93
^
2%i+l2 2.
_. 21
^aiiiwrn m^^m
792
22
12l
31^1
18
121232 1 2
^ + 3 + 2+ 1+3+2+1 + 2+3 + 1 + 2 + 3 + 1Q
SS. + i + 2 + 1 + 2 1+ 1 «
+ 212
+2 1+2 1+2
+ , +
+ 1 +
pi
-^8+* ^+^+-l
»
g
a
+ 21 + 21+1
31 +2 8 2 -(-231+2 12 + 2 12 +
3
7^3
CHAPTER VII ON THE PEDALS.
z&
The right management of the Pedals forms one of the most essential requisites
to a good harp performer, as modulations on that Instrument cannot be introduced
without their assistance ; therefore the student must pay the greatest attention to
the precepts and examples given in this Chapter .
The explanations to be given on the pedals relates only to the mechanism, and
not to the key in which music for the harp should be played , let the pupil
put the Instrument in its natural key, that is to say with all the pedals up,
that he may see the effect of each pedal .
Therefore if the pupil has a common harp, let him put it in the key of Eb,
if he has a harp with the double action , let him put it in the key of Cb . The
pedals serve to raise the notes one semitone on the common harp, or two sem-
itones on the harp with the double action: There are as many pedals as notes
in the scale, viz: seven* all the Es correspond to one pedal, all the F"s to
another, and so on .
The Pedals are placed round the pedestal of the harp, in the following order,
the three pedals on the left hand, correspond to the B's the C's and Ds, the four
pedals on the right hand side correspond to the E's, Fs, GTs and A's * the pedals
are moved by pressing on any of them the extremity of the foot . ( either right
or left.) ** when a sharp or natural is accidentally introduced, the pedal need not
be fixed into the notch, but kept down with the foot during the length of the
note: but when the sharp or natural is after the clef, or when the modulation
lasts for some time, the pedal must be fixed, after having been pressed, by drawing
it into the notch cut on purpose in the pedestal of the harp, this gives the performer
the free use of his foot for another pedal if wanted, (see the plate Fig: 5.)
On the common harp each pedal only produces a single effect on the string to
which it correspond, that is to say, it sharpens the string a semitone, because the
pedal when pressed by the foot and placed in the notch, cannot be lowered any more.
natural sound, a semitone higher.
Harp,"^ — L. I l_^ h— effect produced by
Ex: on the common
*
I
pressing the pedal.
It is the same for the other six notes of the Scale .
Upon the Harp with the double action, each pedal sharpens the string two successive
semitones, because after it has been pressed by the foot and placed into the first notch,
it may be still pressed a second time, and placed into the second notch, (see Fig: 5.)
natural sound Is.* semitone. %nA semitone.
Ex
i
*
P
i
pt
J
1 . effect, the pedal being $ 2'.,d effect, the pedal being
pressed and placed into .) pressed and placed into
the first notch . s the second notch .
* The Common Harp has the same number of Pedals .
** In pressing the Pedals, only the extremity of the foot mast he a>ed, the heels mast he kept elevated.
X See the Plate Fig: 4t.
79H
'24
On the Harp with the double action a Performer can play in twenty seven keys,
fifteen major and twelve minor, as follows.
Major keys with sharps C, G, D, A,E, B, F#, Ct with flats Ft], Bb, Eb, Ab, Db, Gb, Cb.
Minor keys with sharps A, E, B, Ft Cfl. with flats D, G, C, F, Bb, Eb, Ab .
Whereas on the common Harp he can only play in thirteen keys, eig-ht major,
and five minor .
1** When all the Pedals are up, the Harp is in the key of Cb major, and all the
notes of the scale are flat. (Ex: 1.) see the plate Fig": 1.
2ud When all the Pedals are at the first rest, the Harp is in Ctj major. (Ex: 2.) Fig". 2.
8*:d When all the Pedals are at their second rest, the Harp is in C# major. (Ex: 3.) Fig": 8.
The seven Pedals unfixed
2S
m
The seven Pedals at the tfcitfi
centre or first rest .
i
5
*— •
m
i
The seven Pedals at gjjj
their second rest .
»
S=
IP
On the common Harp when all the Pedals are up, the Harp is in the key
of Eb major. (Ex: 1.)
When all the Pedals are fixed, the Harp is in E major. (Ex: 2.)
fctS
p
m
¥
OBS: All the Lessons and Exercises of this method are written in the key of G,
the natural key of music, and the best calculated on the Harp with the double
movement, for modulating- either into the keys with sharps or into the keys with
flats, as may be seen by the following- Example .
Major keys with flats at the signature.
Unfix 1)1} . Unfix Al| . Unfix Elj. Unfix B\.
Central Key.
P
%
jCT
%
k
£
ICE
Ab.
Eb. Bb.
Unfix Glj. Unfix C\.
1
m
«
5
te
te
Unfix Flj.
m
zee
I
Db
Gb.
Cb.
Major keys with sharps at the signature.
FixF?. Fix Cfl. FixGtf. FixDtf.
h * iV = m "
D.
A.
Fix A8.
lift
Fix EH .
w
fe
Fix B$.
m g ii
B
Fl
Ct
The fingering on the Harp is the same in all the key:*, an advantage which ^he Piano-Forte does not possess
7U'.i
£?6
A COMPARATIVE VIEW OF ALL THE KEYS THAT CAN BE PLAYED IN ON THE
Harp with the Double Action
MAJOR KEYS
WITH SHARPS
1
9
zee
i
k
f
A
E.
B
<m
h#*
P
~p~
**
pSl
f
(A*
*
:*«
oi
i
*S
A.
REL ATI VE *
MINOR KEYS.
I
g y '
E.
F«-
01
ft o | J x:
# o ■>,
¥
ft? p J J
3=s
/
fe -U
The relative Minor
of any Major Key in
played a Minor.SV*
below or a Major 6*^
above the Major Key.
Common Harp
MAJOR KEYS
WITH SHARPS.
-gr
.it a
^— ;
^es
j«
p^
T
\
R E L AT I V E
MINOR KEYS .
TT
*
J o J ±
HARP WITH THE DOUBLE ACTION AND ON THE COMMON HARP *7
)
Bb
Eb
Db.
Ob.
cb.
Harp with the Double Action
MAJORKEYS
WITH FLATS
j3I
I
s
-d
I
K o
:cl
mm
i
&
J? ffb c
*
I
i
fc
H
S£t
^r
A.
t?~ g-fr>^
C.
Bb.
Eb.
Ab.
v
MINOR KEYS
i
^s
#i
Oi» »
O^
i
!S^
ft SI
&>
a
k q-^^U-
p
to
3^gS
/
c.
Bb.
Eb.
f
Common Harp
/
MAJOR keys,
_Q-
1
?
p R
s
* e-
ti
is:
D
V
minor k eys
I
F^
c.
St*
7-9 3
2.S
EXERCISES ON THE PEDALS
OBS.l.Whon a Pedal is to remain down for sometime, it must be drawn into the notch cut
in the pedestal of the harp; the words fix B or A, are g-enerally marked under the notes.
When the same Pedal must be unfixed, the word (off) is generally inserted .
Obs.3. To play the following- exexcises, the Harp with the double action mast be in Ctj
that is to say with the seven Pedals at their first rest, the common Harp must be in
C major, with the Pedals of B, E and A fixed.
In the following- example the Pedal of F must be pressed without being- fixed, as the F#
is but transient .
N.B. This mark «^ shews when the Performer on the Common Harp must stop, and these -4^ where, he may resume
the Modulation.
EXERCISEl
-■ 4 -J-
In this Exam
the modulat
EXERCISE 2
• •
5
^
TT
331
pie the Pedal of F must be fixed after being- pressed, as
on lasts for some time.
• •
(fixF;)
1 jg
¥
£
-6r
IN G
MODULATION FROM C INTO ALL THE KEYS WITH
SHARPS AT THE SIGNATURE.
ICL
EXERCISE 1
SLOW.
• 9
zff. w
fc=i?
£=£
(fixC$)
» *1*
£
NH^
■ — g
1
+
s
m
1 * t
^r
ffixGJ)
^n — *
*&
8 ■ <
S
i
<t
S
31
ff f i^^
») E T
(fiXD
fe-y
-IT2
• — »
fixEtf)
ixE
i$
Ei
n
s
TV
ICC
7.98
Exer-.S. RETURN FROM C# TO C\\ .
2$
gg
%
%$$
4
e
-S--3--StlgE
(Efoff)
3# (Bfoff) F| (Ejjoff) B. (Auff)
p^
it
4
H
(D off)
•— •
it
1=1
rrys
, (cyoff)
7*
(Foit;)
4^r*
E
I
iz=a
IZ3
r
• — •
• — •»
-: -f
EXERCISE 3
SLOW .
MODULATION FROM C INTO ALL THF MAJOR KEYS
WITH FLATS AT THE SIGNATURE .
fc
i~i
•-«
s
~ 1
Bb
ofr)
i — i
i
3£
W
(Eij °g)
t
Bb
2— •*
w--f
i* — 0
w
-O-
?■=*
w
EE
IEj
az ■
g — 1
no:
C3
• — »
At; off
Eb"*
-^
(dW|
Ab
3t~^
fob)
«
n — ■
:o:
W
— \m
t ■
JD.
5t •
ite
^E
i
•— «•
*
Wn
5
8 * I
=5b^
i
cb
(Fboff)
• •
^
• — V
5t "*
Exer.4'. RETURN FROM Cb MAJOR TO Clj .
793
HO
MODULATION FROM A INTO ALL THE MINOR KEYS
WITH SHARPS ATTHE SIGNATURE.
-e-
cXERCISEo
SLOW.
Eg
3
a
(fixCflAi?)
Di. off £. ,L
f
£
«=■
B
^
PI
= =S
T
RETURN TO A M
#
(fixGffctf)
a$ )ff
*■
INOR.
I
=P
=F
l=«i
l=*
4WB,)
(CjjBifott')
fixF#
I
F«'
E$off)ftxA#)
a
j it
*
m
(AJfoff)
±
P
<*><!
^c — •
1
I
4
£
if
lifc
3
««
(fixDft)
3
I
ICE
Wolf)
z*=f
¥=**
t
^P~~°~
3
— ^t V
MODULATION FROM A MINOR INTO ALL THE MINOR KEYS
WITH FLATS AT THE SIGNATU R E . $
exerciseG
E
Afit
E
l=^s
D
I
3
«
ft
I
k
i
!=•
i
Z5E
fc
*=£
C
^
■
a
la
W*
ft-#
ti
m
w
m
fA-t
w
«B
Mfcl
*
3**$
Fff
=*srr
B;>
• ^S-
EP
Ab
(• — 0
m
m
»•
m
25
tt?
*
"•fe:
ICC
? * * *3 *
EXERCISE?
RETURN FROM Ab TO At]
<a:fe(;
■#
5^=1
*
Eb
&e
w
J 1)«:
*
!*
gy^
53
Bb
w
I*
g=g
#=*
Wz
I
s=
4^-
233
P £
*■
3
M
is
» ji Y
3B
~*e — *
41
<■
fai
Chserve, "When a passage as the following" occurs ,
tho three pedals of F^,C^ Sc A; must be pressed ~%7
at once with the same foot, for besides that it can be done without any inconvenience, since
A'tj follows immediately FJJ, and G is not heard during- the short time that the foot is on
the other pedals, the performer could not in a quick movement find time enoug'h to fix
the pedals of F and A.
ON THE CHROMATIC SCALE.
This Scale is formed by a series of twelve Semitones alternately Minora Major.
RIGHT
HAND.
LEFT
HAND,
2 1+2 1 + 1 +
+ 1 +
— ? + 1 +12+1
NB. On the common Harp the A$ marked with the asterisk^is played on Bb .
EXERCISE ON OCTAVES WITH CHROMATIC SCALE.
RIGHT
HAND.
LEFT
HAND .
#&££_£ £#V»V^
Some performers play a succession of semitones
in ascending* by playing- only the natural notes ,
leaving" to the vibration of the string- suddenly
pressed by the pedal, to form the sound of the sharp,
without striking- the string a second time.
not played but produced,
by the vibration of
the string
In a descending- series they play the
chromatic in the following- manner.
played
played.
This mode of playing- produces a wretched effect, as it destroys the two principal requisites
for ag-ood execution, viz: Equality and distinctness in the sounds. In the first pi ace the
sound is not distinct, and does not reach precisely the degree and pitch which it should
have; and secondly the sound is not equally strong- in both notes, for it becomes weaker
as the vibration of the string- becomes so.
7.93
32
CHAPTER VIII ON BORROWED NOTES.
To extend the narrow limits within which musical compositions for the common Harp
are confined, owing* to its imperfection, borrowed notes must be used, that is to say that
when the sharp of a note cannot be played, the flat of the note above is played instead of
it, and vice versa, when the flat of a note cannot be played, the sharp of the note below
is taken for it .
Example
writte n .
PLAYED
For Fb which cannot be played on the common harp, is substituted Etj, for Gb, Bij , for
Ct>, F|f.&c:
Obs. The inconvenience arising- from borrowed notes is very great, for besides that the
necessity of striking" the same string" twice hinders the rapidity of the execution, and that
the action of the pedals destroys its equality, the fing-ering- is ehang-ed so that borrowed
notes can only be introduced in a slow movement, or in playing- chords.
WRITTE N .
PL AYED .
5
34
^
;-S>2
a
m
3
122
i9
£P
3
_o_
-O-
An attentive perusal of the Diagrams Pag-e 38. will display to the student the rich
resources of the Harp with the double action, and the inutility of borrowed notes en that
Instrument, which can express any note in its true state; however when a double sharp
or a double flat occurs (which is very seldom the case) borrowed notes become necessary.
WRfTTE N
PLAYED .
Xi» #•
P
u
5
S
V \ p H
fe=*
1 Hm hi*
r "r T -Til
-*• To express a double sharp or double flat, eren on the Patent Harp a Third action of the Pedals would
bv necessary, which would render the Mechanism too complicated.
793
S3
CHAPTER IX ON GRACES .
Graces are notes added to a principal one for the sake of embellishment or expression
The chief graces are the Appog-g-iatura, the Turn, and the Shake .
ARTICLE 1. ON THE APPOGGIATURA OR SMALL NOTE.
The length of the Appog-g-iatura is not strictly fixed, it depends chiefly on the charac.
_ter and expression of the piece, generally speaking* [especially in slow movements) it is
equal to one half of the long* note before which it is placed.
The Appoggiatura is always played Legato with the following* long* note.
+- — U 2 3 or + i
P> _^ + -1 2 3 0R
^V r^ | PLAYED:Jj g ■ p m ZZj
I , -| II THUS. BE I I I 3
2 3
Sometimes when a composer wishes to fix the precise length of the Appog-g-iatura, he
expresses it in the following- manner.
WRITTE
N.f^l
±
zk.
^
PLAYEI
°mm
+_a
tXERCISE ON APPOGGIATURAS
WRITTEN
PLAYED.
+
+
"When two Appog-g-iaturas occur the 2d of which is above the
principal note, in a slow movement they must be -fingered thus
pressing- the thumb on the second Appoggiatura.
This mode of fingering* closely connects the second Appog-g-iatura to the principal note,
and contributes .to the expression.
In a quick movement the following* fingering* may be used.
EXERCISE
^ ^ QUICK ^■"*""*U *-*
QUICK
An Appog-g-iatura placed before one of the notes of a chord, is played as in the following-
in a slow movement, quick movment. Slow.
Ex1:
WRITTEN .
£
LAY£D- Iti'lfr^
±
s_
II
£
V
V
PP
8 3
a1*
m
«-
m
£3
*»
&
'aJ-
y?-
*-+■
•Zt
£
±zt
2
2
v j
m
±,
3*ii +
m
3
i
2
70:*
3*
When a double Appog-g-iatura occurs, in a slow movement, it is played as af A,
and in a quick movement as at B .
A v SLOW
WRITTEN
P L AY E D .
B N?U,CK
WRITTEN.
PLAYP D
P
J Ift fs^U
+-J + 1
1 + 1
2 j it
Hrff- P: ft- tl
ARTICLE 2 ON TURNS.
The Turn consists of three notes, the principal note, the note -j-
above and the below, it is expressed thus rv 3E
EXERCISES ON TURNS.
+ l . +121 2 1 + 12+ ,
rv
3 « 2 8 2
+12
I
I
Written
Played
The Turn may be made on one of the notes of a chord either at the top or bottom
/ - .- rv rv rv rv n
I — Jr v m m m ~ ir m ■ m
WR ITTEN .
PL AYE D.
fe=S
8
?
rv
<V
rv
M
rv
2
t
Obs: I. When the sig-n denoting- a Turn cv is proceeded b\ a flat thus brv the first note of the
turn must be flat . (see A)
2. When it is preceeded by at] the first note is to be natural. (B)
JJ.When the sig-n is followed by a sharp the last note must be played sharp (C) on
the contrary when the sig-n is followed by a natural the last note must be so.(D )
4. When a sharp is placed below the sig-n the third note of the turn must be sharp
(E) on the contrary when a natural is placed below the sign the third note must be so.(F)
rv
WR ITTEN
PLACED.
J2&
rv
4
EiX
1
^
D.
m
S3
2
+-«— 1
i
rv
m
rv
X
rv
JL
f
■r
+ 121
11 P=a
F^
rv
^P
The Inverted Torn beg-ins by the lowest note
and is expressed thus I. -
i
i
2j£
m
E
I
Written
Played
97:?
\
85
ARTICLE 3 ON THE SHAKE .
The Shake is an alternate and quick repetition of two notes, the* principal note and the
note above; it ahva\s begins from the semitone or tone above the principal note , in placing*
a shake the arm and wrist must not move, the fingers alone must act.
fe
Written,
conclusion.
VtVV^VVVVV\AVV\VVVVVVVVi\VVVVVVt^AA*A.\V>AAAAV*.\V^
£
another conclusion .
*
P
Begin at first slowly and accellerate gradually
Played. orj'
+ 1 4-1 +1+1+ 1 +1+1+1 + 1 + ] -2 +
+1+1
J8. ^RITTEN
SHAKE WITH THE LEFTHAND.
RIGHT HAND
LEFT HAND
EXERCISES ON THE SHAKE.
+ 1 +1 +l + l
+ l
2 I
+ 1
2 I
+ 1
4. jr 2i
±
gg :
1
2 I 3
?E
a
21 3
#
\r
f
*
m
i
i\r 2
i^n
£
-2+
E
a
H
:*+
f- Jj
■0"
2-+
s
A
-*+
h- a
+1+1
8
+
8-1-
-s-*
i
i-g/li W\
V^ +1 + 1 2_jA
^t
^
^y:
XJrtF
-2-b
+
■^
1> 3>
70'?
S6
WRITTEN
P LAY ED,
Doable Shake with the right hand . D? with the left hand
VVVVVV\VVVVVVVVV\\AVVVVVV\VVVVVVVVV\ & I f^
35-
2828 28 2 3
2828 2 823
WRITTEN
PLAYED.
RIGHT
HAND.
LEFT
HAND .
RIGHT
HAND.
Shake at the Sixth.
K
D? for the left hand
-JTTlH-ffl
it^ig.gjiJ^gjjjjjj
2 8 2 }2 ;2 3
2 3 2 8 2 8 2 3
Shake at the Sixth with both hands together
+ 1 + 1 + 1 4- 1
2823 23 23
Shake at the 31' and at the 6th
11 /r
+ 2+2
less used bat easier.
8 3
Some Performers often. introduce this shake, which is evidently vicious, for the chief
beauty of the shake consists in the perfect equality of the sound between the two notes
which form the shake, and here this equality does not exist, since two notes are played
in one part of the shake and only one in the other.
OF THE ACCOMPANIED SHAKE .
RIGHT
HAN D.
LEFT
HAND.
Shake on the upper note .
+ 1+1
Shake on the lower note.
2 2 ji
1_U-
GGr*C£|*|;C|SS
m
3 8/2 '2 3 '2 12
hi
-e-
-2-S-
m
i + +
+
t + + + +
s
2 2 $ 2
8 '2 2*3 2 '213 5 2
'213 '3 2 |3-+3rfft
3 4^
-8
5
9 l3„|3 Is
m
Is
♦— »
23
1 1 1 1 1 l
2s
S
%
rj^JJ^
33
2323
fWVVV* ">. A.-W'W^X'VV
-Hr-f
Tf
i
87
CHAPTER X ON HARMONIC SOUNDS.
The term Harmonic is applied to those sounds which on the Harp are produced by
pressing- the fleshy part of the hand lightly, or the edge of the palm of the hand,
on the middle of the strings, striking them at the same time^ with the fingers which
are kept in position nearly vertical, and rather leaning on the strings.
The effect produced is easily explained, for according to natural Philosophy,
the sound of one half of a string is an octave above the sound given by
the whole string, and here the palm of the hand divides the string into two
parts, as a bridge would do .
Observe that when the palm of the hand is placed on the fourth part of the
string from the upper part, the sound given is at the double octave of the
open string; and when placed on one third of the string, the sound given is
at the fifth of the open string : but why the sound produced by any of these
Intervals differs in quality from that of the open string, is a question of too
Philosophical a nature for our present consideration .
The Harmonic Sounds being very sweet and calculated to produce great effects,
the Scholar must study attentively to produce them with facility and cer-
tainty , no other direction besides what has just been mentioned , can be
given towards producing them , practice alone giving the Student facility and
ease in that respect .
Harmonic Sounds are generally introduced in passages for the left hand, and
within the compass of the two middle octaves ; however , they must be prac_
ticed also with the right hand on the upper strings , but they are difficult
of execution , on account of the common position of the hand .
Harmonic Sounds are played with the right hand in the same manner as with
the left hand, they may likewise be played by pressing the side of the first
joint of the forefinger against the middle of the string, striking at the same
time the string with the thumb .
A Performer may by placing the palm of the left hand on the middle of
two or three different strings, strike at once with the fingers of the same
hand, a note its third and fifth, or the whole of a common chord; afterwards
he may venture long passages in Harmonic Sounds, which, if properly composed,
will unite a regular harmony to the most enchanting sound ever produced by
any Instrument, the Harmonica excepted.
S&
A Performer should not however introduce long- passages in Harmonic sounds as in
the Examples 6 &T at the bottom of this page which for want of a ^a§s, becomes
monotonous and tiresome. Lastly the effect produced by the Harmonic sounds when pro_
perly introduced in harp music, may be compared to the effect produced by the wind
Instruments in Haydn's fine Symphonies.
NB. Single notes in Harmonic sounds are played with the thumb of either hand, two or throe
notes are played as in the 4*.n Example.
The mark (o) denotes when the nofes are to be played in this manner as in the following*
exam ^les .
Ex.1.
I
+ + +, -±
HARMONIC SOUNDS WITH THE RIGHT HAND.
J
+ +
J-J-J J J j
i
i
*
5
#
■*-"* JL-U "
()
O
o
o o o
o o -g-
o
HARMONIC SOUNDS WITH THE LEFT HAND.
o
2 o o v ' o o
*• Q o o +. +
o q 2 ♦ 2 9
($ tfprr
fiftrfftf
4- *■ + - 2 o __o_
O O O O 1»- O O
3
m
rr
HARMUNIC SOUNDS IN THIRDS
° ° » g t ♦ F> t f 2 2 " Q o . 2 +1» tft ■» +-f +1*~
^
ITT
i
rr~n
n — n
IT
EL
IE
rr
TL
m
EE
_ia
■*
-8
n
-a
EC
rf
IE
IE
O
O
4.
THREE HARMONIC SOUNDS AT ONCE.
raf
o
o
o
o
o
o
o -•-
►»-
■o
■o
o
o
o
o
IX Bo <o go
o
o
ri° 7 Sit 1^
tp* 8P" p^
ETE
LO-
SE
PIT
l2X
lEE
ZL
^G-
Le-
k
ZE
^O-
ze
LO-
RIGHT
HAND.
LEFT
HAND.
5. HARMONIC SOUNDS WITH BOTH HANDS.
slow. o o o o o
n ,o
3t
o o
O
33:
o
o
To — n
o, o
o
o
EC
3
o o
o a
ZE
O
O
Ex.6.
Ex.T.
793
HARMONIC SOUNDS PLAYED WITH EACH HAND ALTERNATELY.
o o
-e-
o o
3
o
ZEE
ft — ft
IE
o
IE
Q
zr
5e
jCL
ZEZzn
f
3
o
i
&
o
ZE
TT
O
s^Pf
£i
C
IT
7"
f Vr\ O
£
a
(X Q
ok q
=e
BE
0000
r ,1: ^
ZE
^
-•■ /
-rr
TT
O
o
=E y & r y
o 0^0 o
ICl
o
o
go
CHAPTER XI ON THE SONS ETOUFFES, OR
DAMPED SOUNDS .
The Sons Etoaffes (damped sounds] are those the vibration of which is suddenly stoj/t by
means of the hand.
The Sons Etoaffes are seldom introduced in the right hand but generally in the left .
To play properly tho Sons Etoaffes with the left hand, the palm of the hand must be placed
very close to the strings, to be ready to stop tho vibration of the sounds as soon as the
finger has struck the string".
In playing-a succession of notes with the Sons Etouffes, the left hand must not at each
note recede from tho strings, but the fingers being kept close together and stretched out,
their extremities should lean on tho strings to enable the palm of the hand to damp their
vibration with rapidity and precision . The thumb is generally used to produce the
Sons Etouffes in single notes; hut when two or three notes are to be played en Sons Etouffes
they are fingered as in example 3 .
NB. When the Sons Etouffes are introduced at the right hand,
which is seldom the case , they are produced by immediately 1 1 1
•-
• 0 ■. ill
replacing the finger on the string which has been struck. JL [ 1 m ^f
M
LEFT
HAND
m
+ ++++ +
-i- +
^e|
rr^f
£
* w
^ sons etouffes _
2. + +
4- 4-
-^
+ +
+
+ ± +
i
sons etouffes
To play a chord with the Sons Etouffes the chord must be at first played in Arpeggio,
and the whole hand must be quickly placed on all the notes which have been struck to
form the chord.
1
1
I
3
I
3=F
-m
?
22
Z
J
4
sons etouftes
The ordinary position of the right hand prevents the performer from playing a chord
with the Sons Etouffes, in the same manner as with the left hand; therefore the vibration
of the strings must be stopt by placing successively and suddenly on the strings the
fingers which have struck the chord.
with both hands
Chords with the Sons Etouffes
•J '* ',■¥ '*■
=S
I
SLOW-
£■=£1
St*
i==l
2=3
P
Hiliiia
i^
"cr
n
I
rr
**ir
* Some performers damp the vibration of the string with the finger which is a hindrance to
rapid execution.
793
40
CHAPTER XII ON THE MANNER OF PERFORMING
TWO OR THREE PARTS, WITH THE SAME HAND
In the Introduction to this work tho Author insisted strongly on the necessity of going
heyond the narrow limits which most of the Composers for the Harp have hitherto confined
themselves, and to follow the new tracks opened by all great Pianists, performing at the
same time two or even three parts with the same hand, which is the only way to gratify
the ear by a complete harmony; but as the difficulties attending this species of perfor -
.maiice might stop the student, it becomes necessary to show the manner of overcoming them
The following Example shows how two parts may be played by the same hand
Ex.1
This Example forms a Duett and might have been written on two staves, thus
The foregoing Example may be performed on the Harp as if written on one stave, thus.
RIGHT
HAND .
One may see how a passage understood in this manner is easily performed, therefore the
student must learn early the habit of immediately simplifying all passages in several parts,
to be played with one hand; taking no no+iee of the sustained nutes which occur .
OBSERVE that by the foregoing manner of performing, part only of the intention of the
( omposer is fulfilled; the notes are heard in succession as they should be; but the dotted
minims are not heard with the same intensity of sound during the performance of the
other corresponding notes; this is an inconvenience peculiar to the Harp and Pianoforte,
which Instruments cannot sustain a note; on the latter this inconvenience is remedied
as much as possible, by keeping the finger on each dotted minim, during the whole of its
length, the same thing can be partly done on the Harp, first by striking the dotted minims
with more force , that the sound may continue longer, next^by not damping the sound of
the string; after the note has been struck, that the vibrations may continue as on the
Pianoforte.
'98
41
This forms a general rule which the student must have present in his mind when passages
of this description occur; which is frequently the case in pieces in which the same hand
has two or three parts to play, as sustained notes are generally introduced in one of
the parts .
EXERCISES FOR THE RIGHT HAND .
WRITTEN.
PL AYED
k^A
m-—m
rr^f
>_
>^ >
h
Prf?
m
> >
'mm
£ 2 1 I Z 1 1 + 2 ? 1 2
h
M
f=r=r
SLOW.
3.- li^i
r^r
£
i
i +
1
-s-
S5
ii2S
m
B
nj^j,.,>j
J3
*
i-.
Cj» r •■ i"
F>«l»
f
^^
-c
-^-^
+
l5g 2 3+1 l 23 2 2 + 2 8 3 2 1 + 1
+
9-*-
12 2 3 3 3 2
1 2 3 2
i
3=27
:*=*=3
■ B
■ B5 ■
• ^ r
P^
r iP i
^^
P n II 11 tl 2| +
To
J^
T
+ + ±
+
S
*
-p-
T~
J
s:
3
tsraa 'wctti "taw
2121212 1 31313121 32121212
J 2 3 2 1 2 1 2
EXERCISES FOR THE LEFT HAND.
.•R ITT EN
PLAYED.
3
@H~t*
i
A
<UA
1U, |fl,3j
• — #
F=F
7/7?-
^e-
+ 4- +
2 + 2, +
1 ,♦_•§:
8 + + +
1* *
+ + 1
± 1
-^
t 1 t 4-
P
I
33C
ft •
4 H-
*
2 "2 |2
L2-
■s-
-8-
^
(Fl
'1
i
4 4
1
G
4
S£
J-i
fcJ
«L
i
f^
(
^^
£
4
l>-
E
+
J9-
2
1 *.»
7.9 3
f
H^
-0_
£
-*-
42
CHAPTER XI II EXPLANATION OF SIGNS AND TERMS
PECULIAR TO HARP MUSIC.
The words PRES DE LA TABLE .(near the sound board"! when
placed over or under a passage, show that the string's must
be struck close to the sounding- board, tho strings being" un-
equally divided, the sound becomes more shrill. r.
tj .rm. imm
jj^Mdcim&m^
In the exercises of the first part, the Author has marked the notes to be played l>,\ gliding
the thumb or the little finger by a semicircle thus:-— -* , this mark has sometimes other sig_
-nifications.l^whcn placed over dots, all the notes are to _
be .played with the first finger, thus: - •(& p
2n_(lWhen a curved line is placed as in
this example, it does not relate to fingering',
but simply shews that the notes must be very,,
equal and closely connected.
3? When the slur is placed as in this example,
it shews that the three first notes under the
line must be played with the three first fingers,
the four following* notes with four consecutive
fing-ers and so on with the rest .
4r\"- When a slur is placed over two notes, thus:
they must be played as tho fingering indicates,
giving' an emphasis to the note placed by the thumb
8 2 1 +
Plaved.
f P I'JU/T- Ih p
] +
m
When several notes of a bar are to be played with one hand while the other hand plays a
single note, as in the following- example at A the single nute is generally placed in the
middle of the bar, but it must be always struck with the first note of the other part, as
if written as at B.
When the figure - . aeed under a note, it shews that the lower octave of that note
is to bo placed with it. (see A.J but when the 8 is placed abovei a note or a series of
notes, iti indicates that they must be played an octave higher than written (see B) until
the Italian word LOCO which signifies at the usual place, occurs .
.VRITTEN.
PLAYED.
7<)Z
4S
Whon the notes of the Bass part come too near the Treble part, they are either written on
the Bass stave with the Treble Clef, or one Treble stave, the student must g*et familiar
with these two particular ways of writing", by practising- the following" exorcise written
on purpose.
LEFT HAND.
1
■ C
S g g
TT
tr-.z:
•j -•-
SP
■&
M
&
"a:
"i'
CROSSING THE HANDS EXPLAINED.
Frequently in playing* a piece of Music one of the hands must pass over the other, this is
generally indicated by the letter B which signifies Rig-lit Hand, or by the letter L which
sig-nifies Left Hand
EXAMPLE 1
Sometimes the chang-e of hands is indicated only by the different directions g-i\on to the
stems of the notes, which are turned upwards for the Bight Hand and downwards for the
Left hand . thus.
EX.'Z
EX.3
7 "3
*l<
The following- Exercise must be played lightly and delicately .
ex: 4r.
, ^rVqf^i^
Sempre p
^5
&*%hr&^
i jj tfi j •' tfi
p%%%
^=^
g£
p
TRIPLETS EXPL AINED .
Of'times in Music composed for the Harp, Triplets are to be played with one handwhilo
the other hand plays notes of equal leng-th, as Triplets cannot be perfectly divided, and
played to notes of equal length, they must be played as in thr> following- examples.
Ex:l. Triplets with the Rig-lit Hand and equal notes with the Left.
Ex: 2. Triplets with the left Hand and equal notes with the Right .
m _ — i m 1 m-
Sometimes four semiquavers are to be played with one hand, whilst the other hand plays
a triplet, this is very difficult, and no fixed rules can be jriven for the performance of
those passages, the ear must serve as a g*uide and the performer must endeavour to end
h^ triplet on the last semiquaver of the g-roup .
» M 1
^
rnjuj
-^mw
fiUJ SflJ . criJ rj^j
^p
THE SEQUEL'.
15
PRELUDE
I N C
-m 4*
J
1 +
i 3 iO
i
1
+
fl
+ £ f
F
ft
— g
2
1 — £
1
+ 1 '
=3=
1 — = — 8
+
1 — fl —
4-
— © —
■
**
' — — rj; •
—• —
— a
— • ^
V_^ 1 , C^l
o
1 — « g> — 1
-e-
LESSON
t—Q &
/, (■ —
JVTO .
Q
/J
F^
+
,2
1 — 1 1
— !«.. ^ —
+ l
3 2
1 +
—p-f-
1 1
-p — P —
2
■f^ —
•J -5
"^T^
[ J
— 4 —
^4=
6 —
-*—*-
1 1
— o
•
V_x I / t^
1
O
L_Q 1
o
o
m
— © 1
O '-
I
+
-9-
+
t2-
+
-a-
2:
^
+
H
32:
£
-©-
2^2 2^"
g
be:
:©:
zo:
3TC
PRE LU DE-
LESSON
3
3
+ *, a
+
T~W
^
3E
^ o_
IE
±42
i
Sz?=kz.
W
3
<2 o
-©-
MoDERATO
3*
2
3
+ 1-
-&.
-*—*
ii_
3
^ +a
t
2
-8-
32:
2
E
/
Ii .1 J
1 — =— — • —
— ■ "
■_
J 1 1
J *h
—J — 4—i
^-n
J
•
— 5
— I«u — • —
5
-^ ^~
■
fl1
-J — *—
(2
J J
Ff
—j — j —
(
-V5 —
i 4
fil
J-
^
Ld
—2
i
■
1
1
t£ — Ffl fl ""
— . ■ —
— • a
^ '
rhh
1 J |
r,
4&J^ — w-—
•J 3-flL -•>■
J _J_
— <5
4=
—• — •
—$ — •> —
j J
■
•J
-0-
-% 1
v^ A
■d-
0
1 * j
-J-
:3-
i j
—* — 8
79 3
46*
PRELUDE
-f
La*
3
*2I
Mo HERAT 0
+-««i ... + 3* *
+
gpa
3S
»*^|»»
Si
ffi
5
IC
£■
3=3
-fiP 3
^Tfl
i
3
EE
a 8
o
3
+
a
3
g=g
^s
i
-»
8=3
+
.2— -
221
1
-^
Q
3
3
-5 «
~Tgr
2
3
5
^ «
a
§=
^-^
&=&
zr a
2
g Z
zz:
o
33l
-O-
"O"
S> ^
PRELUDE
flg
^
3
M
p^
.a.
ii2
2+
psg
ife
3:
S
irj:
+
5 — 57
a:
S>— *
ice
*
L ESSON
-a-
@
MoDERATO.
t L
-»-
J_ i
»— g-
-8-
-8-
-*-
i l
-8-
P
•
3
<2_
+
793
PRELUDE
IN Fmajor
4fl
Je suis Lindor.(frenoh air) + +
2 1 1 1 +
H
\'»AXTE
*£
**&■
fW*
3 3 8 2
32:
i
ifi:
8
ze£
#
fe3
■^
31
m
i +
+ -+- +
•r*t
3
*-r^
5C
a
a:
i» s-
^
"=p
il +1 M^l, +1 i|«
+ +
sua
a=as
P
£
+
m
&=t
HH
jlg»
7—& *
?s£
"Cl
(b
4-
>
1
331
SC
-«-
PRELUDE
IN Bb.VIAJOR,
^^l^W
^s
B
£
^=•1
i'1^ 'JT
^r
^LLi'r;Kl)LE aAflCON VOLAGE.,
^
L ESSON
fi# r if r-i
r .p ill
« « * m 0
f ,i«1-
r rf n
-*—*-*=F
r rTfr
^ * «
I -foJL-| — kJ — k-
F — c
1 k' k
: * *:
Pi "~PF
_ i»- ^,»T~
7.9 3
4-S
PRELUDE
IN EbMAJOR
ipiii
^
32Z
1
§
4:
S
»^ W^>
>
UJ"U^
-Ai_
w&
ir-rrr
U^UflCT
£
3= =
3:
iCr
Portrait Charmant(f*ench air)
lesson
1 2
793
FEMMcS SENSIBLES. (French Air)
,lit +| 1—4 „,, 2g +
LESSON
9
m
Lento
1 + 1 F
^31
*h#
^r
£=£
»
1 + 1
1=F3
Hi
tent
I
■#
3
#
+
afi
*
I
£=±
P
£z
sa
* - •
8«J
+
+ 1
3C
#
1 2
X*-
§§
2
I 232, +
» %Jd
S
+
+
S
2
s
0
u #-
u*
SL S-
+
*-&
1
ft
8
2 1 +
+
SO:
B
Cn
+ i
2 2
t 1
m
&
lr/
1*
^E=
W i* ' i)
S
*^
i
H— g-
li
50
PRELUDE
IN D. Major.
1
<
(
$
f
3
±
■ W f. i + i + l + 1 t 2
r
I
F=5
@E
«"
Robin Adair.
+ l +
LESSON .
i
Lento J'
S^MF*
iff E f i ft ft- J^fp
7').'.
fe?p
+ 1
-a-
iii i +2ii i-' 3 +
5/
^H
2
g
P^£EE
f
«=#-»-•
* ±*
JL JL
n
/
4-*-+
* It*
A **
S
:■ — e
^
I 2 3 > 4-
CN
4-
=£:
t**d
!9
O
sis
m
3 2
1 +
+"+» ^1
2
798
rf
— i-
f
52
PRELUDE
N C.Major
L ESSON
13.
(
r-9 — 8 if
2 ^ -*-
m
a s 2 . k
+
p-.p- *
ii~_rr-ri
f^
l»» -
1
rM -i
r m m
f
#
r f
*
_, ■
(
-V^T 1 .
* ■
— I 1
.§ 1
A — r—
■■ i
— 1 1
PRE LUDE
ti FMajo*
LA BlONDINA. ( Italian Air)
LESSON
14
793
mm
An dan te
B^
j M h
+ +
+-8-
^s=
f£
1 2 +
± 1
+ 121
w
IS
+
s=
53
1,23 2
AUSSITOT QUE LA LUMIERE. (cre,\chAir
+
LESSON
15.
4s
3
2
I
-£- ■*■
m
v _ : 9 _~;
F^¥
£
I
# • •
2:
±B
i
3 fej 1 B :i=P:f
• — I*
w-
«-r
3=1
T
8 8
^
IjC — »
=: ^
§
1
+
+
• — •-
*
s
$=4*
m
4—
~T?2
r
^
«i — jt^
79 3
.V*
5*
+ +
+ i +
+ i +
+ , +
PRELUDE
AH OUE L'AMOUR. (Air Honcrois)
LESSON
10.
-2-
L + A l 2i « 2 + 3
loderato.
%
s
■ g
§23
«-
-U-
#
i
I +2+ 1 -h
^7-= «"
3
-2-
£
+
£=
4+
-8-
2
£
w
+ 2 1
£
rmo
• — •
53£
2
1 + 2 1
2
1 + 3, 2
4-
*t
I
2 1
2, 1
3
S3:
-^+
^*
-2
2
#■
2^
^^
1+1+1
H3
sn
aJ*
si
ISTD
• — m
%* *
P
I
#L-^
E
^^
ft?
f=
+
ELUDE
IN C. Minor
{', i' kj- Llj- Uj-
iM
fed
fefLX/LxrU;
i
Uj- Uj- Ljj- LCj-
i
*-
ICE
i
*JL
S
it
JSL
P
:o:
Air Russe.
.E3S0N
IT.
798
El
^m
J2» 2»
Mode rata.
?
N
p )> :zq:
•»-»
■ — ■
P
+ +
■r
•zi
3 1
-8-
EBt
#-«-
|
<p>I am kind of new to ImageJ and I am not able to display the imageJ toolbar in my own GUI. Does anybody know how to display the toolbar. I have tried tool.show() but that gets deprecated. I don't know where within the ImageJ code the Toolbar class is being called. Thanks in advance.</p>
<p>Update:
Here is part of the code</p>
<pre><code> JMenuItem toolbar = new JMenuItem("Toolbar");
toolbar.addActionListener(new ActionListener(){
@Override
public void actionPerformed(ActionEvent arg0) {
// TODO Auto-generated method stub
JFrame f = new JFrame();
Canvas c = new Canvas();
Toolbar tool = new Toolbar();
tool.setVisible(true);
System.out.println(tool.isShowing());
//tool.show();
//tool.getAccessibleContext();
tool.getGraphics();
tool.installStartupTools();
}
});
</code></pre> |
<p>I have a select list.</p>
<p>When the user changes the select list option, I want the bootstrap modal to be displayed and only if the modal's confirm button is checked, change the select list.</p>
<p>I just cannot seem to get the code right and couldn't find a google answer.</p>
<p>Here is my select list code:</p>
<pre><code><select id="id_language_code" name="language_code" required="">
<option value="en" selected="selected">English (US)</option>
<option value="en-ca">English (Canada) - English (Canada)</option>
<option value="en-gb">English (UK) - English (UK)</option>
<option value="es">Spanish (Spain) - español (España)</option>
<option value="es-419">Spanish (Latin America) - español (Latinoamérica)</option>
<option value="fr">French (France) - français (France)</option>
<option value="fr-ca">French (Canada) - français (Canada)</option>
<option value="fr-ch">French (Switzerland) - français (Suisse)</option>
</select>
</code></pre>
<p>Here is my modal code:</p>
<pre><code><div id="language_change_modal" class="modal rounded modal-confirm-medium-width fade" style="height: 230px;" role="dialog" aria-labelledby="cancelConfirmLabel" aria-hidden="true">
<div class="modal-header">
<button type="button" class="close" data-dismiss="modal" aria-hidden="true"><icon class="glyphicon glyphicon-remove"></icon></button><h4 class="modal-title" id="cancelConfirmLabel">{% trans "Confirm Change Language" %}</h4>
</div>
<div class="modal-body-confirm">{% trans "This will reset all your details." %} {% trans "Are you sure you want to change languages?" %}</div>
<div class="modal-footer">
<a class="btn rounded btn-default" data-dismiss="modal" aria-hidden="true"><i class="fa fa-times-circle icon_padding"></i>{% trans "No" %}</a>
<span class="spacer"></span>
<a class="btn rounded btn-primary" id="cancelConfirmOK"><i class="fa fa-check-circle icon_padding"></i>{% trans "Yes" %}</a>
</div>
</div>
</code></pre>
<p>Here is my js/jq trigger code:</p>
<pre><code>$(document).ready(function() {
....
$('#id_language_code').on('change', function() {
$('#language_change_modal').modal('show'); // user confirm language change.
});
</code></pre> |
USRC Active (1791) was one of the original ten cutters built and used by the United States Revenue Cutter Service. It was commissioned in 1792 and remained in service until 1800.
History
Active was built by the shipwright David Stodder in Baltimore, Maryland. She was designed as a schooner. She was rigged with fore-and-aft sails on two masts. She was launched on April 9, 1791 and was based in Baltimore. USRC Active was used to patrol the waters of the Chesapeake Bay.
Her first master was Simon Gross. Her first mate was Isaac Roach and her second mate was Benjamin Rue. Goss resigned in 1792 and President George Washington promoted the former first mate, David Porter, as master. The 1791-built cutter named Active was sold in 1800.
Related pages
USRC Vigilant (1791)
USRC Scammel (1791)
USRC General Green (1791)
USRC Massachusetts (1791)
USRC Argus (1791)
USRC Virginia (1791)
USRC Diligence (1791)
USRC South Carolina (1791)
USRC Eagle (1791)
Notes
References
Other websites
Alexander Hamilton Letter to the Revenue Cutter Service
A Brief History of the Revenue Cutter Service
Military of the United States
History of the United States |
In This Corner of the World is a Japanese animated wartime drama film in 2016. Also it was made into a movie based on a manga of the same name. The main character Suzu was played by Non, because her soft voice was admired by Katabuchi who is a director.
Differences from the original
It was made into a movie based on a manga. Therefore some scenes are different from the original. First, at the beginning of the story there is a scene where Suzu encounters a kidnapper while delivering seaweed. However the date was changed from “January 1934” to “December 1933”. In this film it was drawn that a city bustling with the economics of Christmas, although this year there was an event of the birth of the crown prince on December 23rd. Therefore people who made this movie thought the celebratory mood would continue to the beginning of the year and they changed the date. Second, it is not drawn Rin who was the main character in the original so much in this movie. Also it is not drawn about the love triangle between Shusaku, Rin and Suzu.
Plot
Suzu who is an eighteen year-old girl loves drawing. In December 1943, when she is helping her grandmother to make seaweed at Kusatsu, sudden news comes. The news is from a man who would like to marry her. She goes home in a hurry and she peeks through a window at a young man. The man is Shusaku Hojo from Kure but she does not know the man. In February 1944, Suzu will get married to him and Suzu’s new life begins. Husband is gentle but Suzu’s sister-in-law is strict. Even though it is under wartime and supplies are reduced, Suzu lives the life with her humor and she is gradually accepted by Hojo family and neighbors. However the next year in 1945 an atomic bomb is dropped on Hiroshima, then she lost her important thing. After the war ends, she decides a place where she belongs is Kure and lives a life.
Characters
The main character of this movie is Suzu Hojo. She was born in Eba, Hiroshima. In addition, she loves drawing. When she was a child, she had a mysterious experience encountering “Bakemon”. At the age of 18, she got married. She has a younger sister Sumi Urano and she has been getting close since she was a child. Also Shusaku Hojo is Suzu’s husband. He first met her when he was a child. Keiko Kuromura is Shusaku's sister and she came back to her house with her daughter Harumi. Harumi is five years old and unlike her mother she likes Suzu. Also Tetsu Mizuhara was Suzu’s classmate when he was an elementary school student.
Places
Eba is a place where Suzu was born and she moved to Kure where Shusaku lived after she got married and she lived life there.
2007 manga
2011 television series debuts
2016 movies
Japanese television dramas based on manga
Manga series |
2
4
क्र
00 एफ 0] जा 2240५
हज
८
४0९
रह ज्क्त-क्तज्तक्षज
52 0 तत!70000000 /
॥ । 00 0 0 0 8 5
नह
छः
की (५06
समाज-विकास-माला : २९
जीवन-परिचय और चुने हुए पद. 5
&
लेखक
... श्रीपाद जोशी
97%.
श्सि
सम्पादक
यशपाल जन
हह59£ 8४३७ 7200९ ग२ ०४ 8५) (०)
छः कि 90 2047
#॥ 80८: ।२० 274#०
799050९ 7,0%०९००४) ८३०१९४५०७०- ६
१६५६
सस्ता साहित्य मंडल-प्रकाशन
प्रकाशक
मातंण्ड उपाध्याय
मंत्री, सस्ता साहित्य मण्डल
नई दिल्ली
दूसरी बार : १९५६
मूल्य
छः: आना
मुद्रक
नेशनल प्रिटिंग बक्से
दिल्ली
(56
<+ः
$ हे
आओ
समाज-विकास-माला '
हमारे देश के सामन आज सबसे बड़ी समस्या करोड़ों आदमियों की
शिक्षा की है। इस दिशा में सरकार की ओर से यदि कुछ कोशिश हो रही है
तो वही काफी नहीं हैं। यह बड़ा काम सबकी सहायता के बिना पार नहीं
पड़ सकेगा । बालकों तथा प्रौढ़ों की पढ़ाई की तरफ जबसे ध्यान गया है,
ऐसी किताबों की मांग बढ़ गई है, जो बहुत ही आसान हों, जिनके विषय
रोचक हों, जिनकी भाषा मुहावरेदार और बोलचाल की हो और जो मोटे
टाइप में बढ़िया छपी हों ।
इस पुस्तक-माला को हमने इन्हीं बातों को सामने रखकर चाल किया
है । इसमें कई पुस्तकें निकल चुकी हें । इन सबकी भाषा बड़ी आसान है ।
विषयों का चुनाव सावधानी से किया गया हैँ । छपाई-सफाई के बारे में भी
विशेष ध्यान रक््खा गया है। हर किताब में चित्र भी देने की कोशिश की है।
यदि पुस्तकों की भाषा, होली, विषय और छपाई में पाठकों को
सुधार की गुंजाइश मालम हो तो उसकी सूचना निस्संकोच देने की
कृपा करें ।
दूसरा संस्करण
बड़े हुं की बात है कि इस पुस्तक का दूसरा संस्करण इतनी जल्दी
प्रकाशित हो रहा है । इस माला की सभी पुस्तकें पाठकों को पसन्द आ रही
हैं, इससे हमें बड़ा आनन्द होता है | हमें विश्वास है कि इन सामयिक और
उपयोगी पुस्तकों को पाठक चाव से पढ़ेंगे और इनके प्रचार में हाथ बटायंगे ।
--मंत्री
पाठकों से
आप कई संतों की वाणियाँ- इस पुस्तक-माला में
पढ़ चुके हें । लीजिये, अब तुकाराम के पद पढ़िये ।
तुकाराम महाराष्ट्र में पंदा हुए थे और उन्होंने मराठी
में लिखा है । संत की भाषा दिल से निकलती हैं,
इसलिए सबकी समभ में आ जाती हैँ। पाठक देखेंगे
'कि तुकाराम के पदों में कितना मिठास है, साथ ही
कितनी गहराई है । क्
आप इन पदों को ध्यान से पढ़ें और उनमें जो
बातें कही गई हें, उनका मनन करें। बड़ा लाभ होगा ।
““-सस्पादक
संत तुकाराम
संत तुकाराम
०३ औ 3
तुकाराम कोन थे ?
महाराष्ट्र में ऐसा एक भी पढ़ा-लिखा या अपडढ़
आदमी नहीं मिलेगा, जिसे सन्त तुकाराम के पदों की
कुछ-न-कुछ पंक्तियाँ याद न हों। पिछले तीन सौ बरसों
से तुकाराम को कविता महाराष्ट्र की जनता की .
आध्यात्मिक प्यास बुझाती आई है और जसे-जसे दिन
गज़रते जाते हें वेसे-बेसे लोगों में उनकी कविता का
चांव बढ़ता जाता हें। इसका सबसे बड़ा कारण यह
है कि आज हम जिस बराबरी को बातें कर रहे
हैं, उसे अपनी कविता में तीन सो बरस पहले तुकाराम
महाराज ने मान कर निडरता के साथ उसका प्रचार
किया था। दूसरा कारण, जो सभी संतों के बारे में कहा
जा सकता हे, यह कि तुकाराम ने किताबों ओर ज्ञान
की बड़ी बड़ी बातों के भंझट में न पड़कर ईश्वर को
पाने का सबसे आसान ओर सबके लिए खुला रास्ता
लोगों को दिखाया ।
ढै
८ संत तुकाराम
महाराष्ट्र का पूना शहर सकड़ों बरसों से शिक्षा,
राजनीति, समाज-सुधार आदि बातों के लिए मदहूर
है । यहाँ से कोई पंद्रह मील की दूरी पर इन्द्रायणी नदी
के किनारे देह गाँव में अंबिले नाम के एक ऊंचे घराने
में तुकाराम का जन्म हुआ था। उनकी जन्मतिथि के
बारे में विद्वानों की अलग-अलग राय हे, मगर आमतोर
पर यह समझा जाता हे कि उनका जन्म सन् १६०८
ईसवी यानो संबत् १६६४ में हुआ था। उनके पुरखे
पिछले पचास-साठ बरसों से “मोरे” उपनाम लगाते
आये हें, मगर उनके कुनबे वाले “'देहकर गोसावी'
(गुर्साई) के नाम से ही मशहूर हें ।
तुकाराम महाराज के घराने में सिपहगरी भी
चलतो आई थी; लेकिन उनके जन्म के समय से पहले
उनके घर के लोग व्यापार-धंधा ही करने लग गये थे
ओर वे “'वाणी' यानी 'बनिया' कहलाने लगे थे। इसलिए
तुकाराम भी महाजनी और दृकानदारी करने लगे |
तुकाराम को अपनी ऊंची जाति का कभी घमंड नहीं
हुआ । वे हमेशा अपने को मामलो लोगों में से ही एक
समझते रहे। वे कहते हें-- द
शूद्रवंशीं जन्मलों ॥ म्हणोनि दंभें मोकलिलों ॥
अरे तूंच माझा आतां । मायबाप पंढरीनाथा ॥
तुकाराम कौन थे ? -९
धोकाया अक्षर । मज नाहीं अधिकार ॥
सर्वेभावें.. दीन । तुका म्हणे यातिहीन ॥
--में शद्रवंश में पेदा हुआ, इसीलिए मुझ में दंभ
नहीं रहा। हे भगवान, तू ही अब मेरा माँ-बाप हे ।
बेद-पठन का अधिकार मुझे नहीं हे । में सब तरह से
दीन ओर जातिहीन हूँ । ओर
याती शूद्र वेश्य केला वेवसाव ।
--मेरी जाति झ्ञृद्र हे और मेने बेदय का व्यवसाय
किया । तथा
बरा देवा कुणबी केलों । नाहीं तरी दंभें असतों मेलों ।।
भर्े केले देवराया । नाचे तुका छागे पायां॥
विद्या असती कांहीं । तरी पडतों अपायीं ॥
सेवा चुकतों संतांची । हेचि नागवण फुूकाची ॥
गव॑ होता ताठा | जातों यमपंथें. वाटा ॥
तुका म्हणे थोरपणें। नरक होती अभिमानें॥
--अच्छा हुआ हे भगवान, कि तूने मुझे किसान
बनाया, वरना में घमंड से मर गया होता । हे ईश्वर,
तुनें अच्छा किया, क्योंकि अब तुकाराम नाचता हूं
और तेरे चरण छता हे । अगर मुझमें कुछ विद्या होती
तो बड़े झंझट में फंस जाता। तब में संतों की सेवा
न करता ओर मुफ्त में लुट जाता । अगर में मामली
१० संत तुकाराम
किसान न होता तो मुझमें दुनिया भर का घमंड आ
जाता और यमराज के मार्ग से चलने लगता ।॥
(तुकाराम कहता हे) बड़प्पन के अभिमान से आदमी
नरक में चला जाता हे ।
महाराष्ट्र में हर एकादशी के दिन ओर खासकर
आपषाढ़ और कार्तिक सुदी की एकादशी को पंढरपुर को
यात्रा पेदल करने का रिवाज सेकड़ों बरसों से चला
आया हे। पंढरपुर में विद्दुल या विठोबा' की म्॒ति हे ।
पंढरपुर की इस यात्रा को 'वारी' कहते हें ओर “बारी
करने वालों को 'वारकरी' कहा जाता हुं। वारकरियों
का एक अलग पंथ ही है, जिसे 'वारकरी पंथ या
वारकरी संप्रदाय” कहते हे । ये वारकरी लोग गले में
तुलसी की माला पहनते हूं, मांस नहीं खाते, शराब नहीं
पीते ओर चोरी, झूठ आदि बुराइयों से दूर रहते हें,
या उनको दूर रहना चाहिए। इस पंथ के लाखों लोग
महाराष्ट्र में आज भी मौजद हें। तुकाराम महाराज
के पुरखाओं में कई वारकरी थे और कहते हें कि स्वयं.
तुकाराम भी जीवन के अन्त तक पंढरपुर को यात्रा
नियमित रूप से करते रहे।
* १विठोबा को पांडरंग भी कहते हे और वे श्री विष्णु का अवतार
भाने जाते हें। |
तुकाराम कौन थे ? १२
श्री तुकाराम महाराज के पिता बोल्होबा और माता
कनकाई दोनों भगवान के बड़े भक्त थे। तुकाराम के बड़े
भाई सावजी को भी उन्होंकी तरह दुनिया से कोई
लगाव न था। तुकाराम की पहली स्त्री रखमाई
दमे से बीमार थी, इसलिए पूना के एक बड़े साहुकार
की लड़की आवलो के साथ तुकाराम का दूसरी बार
ब्याह हुआ ओर उसका नाम जिजाबाई रखा गया ।
इस स्त्री से उनके तीन लड़के और तीन लड़कियाँ हुईं ।
उनमें से बड़े पुत्र नारायण बाबा ब्रह्मचारोी रहे ।
पहले से ही तुकाराम का ध्यान व्यापार में नहीं था
और अपने पास का पसा वे ग़रीबों की मदद में लुटा देते
थे। इसलिए उनको बहुत नुकसान उठाना पड़ा ॥
कई लोग उनसे माल उधार ले जाते और फिर पंसा
ही न देते। इससे उनको दूकान का दिवाला निकल
गया । इसके बाद उन्होंने गोनियों में अनाज, नमक,
मिर्च वगरह लादकर दूर-दूर के शहरों और गाँवों में
ले जाकर बचना शुरू किया। मगर वहाँ भी उनके भोले-
पन ओर सीधेपन से लाभ उठाकर लोग उनको ठगते ।
एक बार वह अपना माल बेचकर वापस आ रहे थे।
रास्ते में एक बढ़े ने उनके पाँव पकड़ लिये और मदद
की भीख माँगी । उस बढ़े का जवान लड़का मर गया
१२ संत तुकाराम
था और उसकी जमोन साहुकार के कब्जे में चली गई
थी । उसकी कहानी सुनकर तुकाराम महाराज
पसीज गये और उन्होंने अपने पास के पचास रुपये
उसको देकर कहा, “यह लो, इससे अपना खेत छड़वा
लेना ।” जब खाली हाथ घर लौटे तो उनकी पत्नी
जिज्ञाबाई ने उनकी अच्छी खबर ली । ऐसो घटनाएं
हमेशा होती रहती थीं ।
'. सन्१६३०-३१ में महाराष्ट्र में बड़ा भयंकर अकाल
पड़ा । उसमें उनकी बड़ी स्त्री रखमाई और लड़का
संताजी मर गये । माता-पिता तो पहले ही गुजर चुके
थे। इनसब आपत्तियों से ऊबकर तुकाराम घर से
निकल गये और एक पहाड़ की ग॒फ़ा में ईश्वर का
ध्यान करने लगे। पंद्रह दिन तक बिना खाये-पिये
समाधि लगाने पर उन्हें ईश्वर के दशंत हुए । उसके बाद
थोड़े ही दिनों में उन्हें सपने में बाबाजी चेतन्यः गुरु
मिले ओर उन्होंने “रामकृष्णहरि' का गरुमंत्र उनको
दिया ।
अब तुकाराम अपने हृदय की बात कविता में कहने
लगे । उनको कविता 'अ्रभंग” नाम के छंद में है। जंसे
कबीर की साखियाँ, वेसे ही तुकाराम के अभंग। महा-
राष्ट्र में आम तौर पर किसान लोग कथा-कीतंन नहीं
भर
तुकाराम कौन थे ? १३
करले थे, मगर तुकाराम ने कोतंन करना शुरू किया।
इससे कुछ विवेकहीन ब्राह्मणों को बड़ा गुस्सा आया
ओर उन्होंने तुकाराम को तरह-तरह से सताया ।
तुकाराम को बदनाम करने के लिए एक बार एक
बदचलन औरत को अकेले में उनके पास भिजवा दिया
गया, मगर उसकी एक न चली । तुकाराम महाराज ने
कहा--
पराविया नारी रखुमाई समान ।
गेलें हें नेमून ठाईचें ची॥
जाई वो तूं माते न करी सायास ।
आम्ही विष्णुदास तेसे न हों ॥
न साहावें मज तुमें हें पतन।
न को हें वचन दुष्ट वदों॥
तुका म्हणे तुज पाहिजे श्रतार।
तरी काय नर थोड़े जाले॥
--हमारे लिए दूसरे की स्त्री तो रखुमाई देवी के
समान है। यह बात मन में पक्की हो गई है । ऐ माँ !
तू चली जा, कोई कोशिश मत कर । हम विष्णुदास ऐसे
बदकार नहीं हैं । तेरा यह पतन मुभसे देखा नहीं
जाता। तू अपने मुंह से ऐसी गंदी बात मत निकाल ।
- (तुकाराम कहता हे) अगर तुझे शोहर ही चाहिए तो
क्या दुनिया में मर्दों की कमी हे ?
१४ 'संत तुकाराम
तुकाराम के हृदय की यह पवित्रता देखकर वह
स्त्री शरम से जमीन में गड़ गई और अन्त में उनकी
भक्त बन गईं।
तुकाराम कहते थे कि मेने जो कुछ लिखा हे, वह
मेरा नहीं हे, भगवान ने ही मुझसे लिखवाया हे। बे
कहते हं--
साल्ठुंकी मंजुछ बोलत से वाणी ।
बोलविता धणी वेगढ्ठाची ॥
काय म्यां पामरें बोलावीं उत्तरें ।
परि त्या विव्वंभरें बोलविलें॥
--मेना बहुत मीठा गाती है, पर उसके मुँह से गाना
निकालनेवाला तो ओर हो हे। में बेचारा बोलना क्या
जानूं ? पर उस भगवान ने मुझसे यह सब बुलवाया हे ।
कुछ कट्ट रपंथी ब्राह्मणों को उनकी यह बात पसंद नहीं
आई और उन्होंने तुकाराम को अपने लिखें हुए अभंगों
की पोथियाँ इंद्रायणी नदी में डुबोने के लिए मजब्र
किया। अपनी पोथियों को नदो में ड्बोकर तुकाराम
वहीं नदी के किनारे सत्रह दिन तक मुंह में एक बूंद पानी
तक डाले बिना बठे रहे। आखिर अठारहवें दिन भग-
वान श्रीहरि ने बालक का भेष बनाकर तुकाराम को
दर्वांन दिये और उनकी ड॒बोई हुई पोथियाँ उनको
वापस लोटा दीं । इस चमत्कार से तुकाराम
तुकाराम कोन थे ? १५
का यश॒ चारों ओर फल गया। उनके विरोधी
भी उनके भक्त बन गये।
उसी ज़माने में छत्रपति शिवाजी ने पुना ज़िले में ही
स्वराज्य की नींव डालने का काम शुरू कर दिया था ।
उन्होंने जब तुकाराम की की ति सुनी तो उनके सम्मान
के लिए पालकी, छत्र, घोड़ा, आफ़ताबी, सकड़ों महरें
वगरह चीज़ों का नज़राना भेज दिया, मगर तुकाराम
ने यह कहकर सब वापस लौटा दिया:
दिवटया छत्री घोड़े ।
हे तो बरयांत न पड़े ॥
--पलीते, छत्र, घोड़े वग़्रह चीजों से कोई भलाई
नहीं होगी ।
इसके बाद शिवाजी महाराज स्वयं तुकाराम के
दर्शन करने गये । शिवाजी कई बार उनका कीतंन
सुनने भी जाते थे। एक बार मुसलमानों को इसका
पता रूग गया और उन्होंने कीतंन के समय शिवाजी
महाराज को घेर लिया । तुकाराम ने यह हालत देखकर
ईश्वर को पुकारना शुरू किया:
न देखवे डोढां ऐसा हा आकान्त ।
परपीड़ें चित्त दुःखी होते ॥
--यह हमसे नहीं देखा जाता, दूसरों की पीड़ा
१६ संत तुकाराम
से हमारा मन दुखी होता है ।
इसपर भगवान की करामात तो देखिये कि घेरा
डालनेवाले मुसलमानों को कीतंन सुननेवाला हर
आदमी शिवाजी महाराज जेसा ही दिखाई देने लगा।
वे चक्कर में पड़ गये और इस बीच शिवाजी महाराज
वहां से निकल गये ।
इस तरह के कई चमत्कार तुकाराम महाराज के
बारे में बरसों से कहे जाते हें। यह कहना कठिन है कि
इनमें इतिहास की दृष्टि से कितनी सच्चाई है, मगर
लोगों के दिलों पर उनका बड़ा असर हें।
तुकाराम महाराज को घर-गिरस्तों में कोई दिल-
चस्पी नहीं थी, मगर उन्होंने लोगों को यही समझाया
कि हरएक को अपना कार्य करते हुए ईश्वर का नाम
लेना चाहिए। भीख मांगकर खुदा का नाम जपना
उनको बिलकुल पसन्द नहीं था। वह कहते थे:
भिक्षापात्र अवरूबिणें ।
जक्लो जिणें लाजिरवाणें ॥
-“ऐसी शर्मनाक ज़िन्दगी जल जाय तो अच्छा हो, है
जिसमें भीख मांगी जाती हे । ै
सन् १६४६ में फाल्गुन बदी ५' संवत् १७०५ के _
१. यह तिथि नई खोज के अनुसार दी गई है। अबतक फामन बदीं २
तुकाराम कोन थे ? १७
दिन तुकाराम महाराज श्री विट्ठल भगवान का कीतंन
करते-करते अचानक शअ्रदृदय हो गये। लोगों ने कहा--
महाराज अपने द्वरीर के साथ वेकुंठ चले गये । आज
भी महाराष्ट्र के भक्त लोग मानते हें कि तुकाराम
सदेह वकुंठ चले गये । जो हो, एक बात साबित हो
चुकी हे कि मराठी-भाषी लोगों के हृदय से तुकाराम
महाराज का नाम कभी मिट नहीं सकता और इस
मानी में हम भी कह सकते हें कि तुकाराम महाराज
अमर हो गये हें ।
अब हम उनके चार हजार से अधिक अभगों में
से कुछ चुने हुए अभंग अर्थ के साथ यहां देते हें।
पाठकों को पता चलेगा कि तुकाराम ने कंसी आसान
ओर मीठी भाषा लिखी हे। तुकाराम महाराज की
कविता की कई पंक्तियां आज महाराष्ट्र में कहावतों
की तरह चल पड़ो हें।
को ही तुकाराम महाराज की पुण्य-तिथि माना जाता था और उसीके
अनुसार देह में हर साल इस दिन बड़ा मेला लगता है। इस दिन को
तुकाराम बीज (दूज) कहते हैं । हर साल आषाड़ की एकादश्ञी को देहू
: से पंढरपुर तुकाराम की पालकी भगवान के दर्शनों के लिए जाती है ।
हे ५ 4
संत तुकाराम
तुकाराम के अभंग
पवित्र तें कुछ पावन तो देश
जेथें.. हरियचे दास जन्म घेती
कर्म धर्म त्यांचा भाला नारायण
त्यांचेनी पावन तीनन््ही लोक
वर्ण अभिमानें कोण झाले. पावन
ऐसे या सांगन मजपाओों
अंत्यजादि योनि तरल्या हरि भजनें
तयांचीं.. पुराण भाटद झाल्ों
वदय तुलाधार गोरा तो कुंभार
धागा हा चांभार रोहिदास
कबीर मोसोन, लतिफ मसलमान
सेना न्नहावी जाण, विष्णदास
'कान्होपात्रा खोदु, पिजारी तो दादू
भजनीं अभेदु, हरिचे. पायीं
-चोखामेढा बंका जातोीचे महार
त्यासी सर्वश्वर ऐक्यच करो
नामयाची जनी कोण तिचा भाव
जेवी पंढरोीराव तियसवें
॥ ]
]
तुकाराम के अभंग १९
यातायातीधर्म नाहीं विष्णुदासा ।
निर्णण हा ऐसा वेदशास्त्री ॥
तुका म्हणे तुम्ही विचारावे ग्रंथ ।
तारिले पतित नेणो किती ॥
-+जिस कुल में हरि के भक्त जन्म लेते हैँ, वह कुल
पवित्र हैं और वह देश भी पवित्र हैं। स्वयं भगवान
एसे भक्तों का कर्म-धर्म बन जाते हें औ्लौर उनके कारण
तीनों लोक पावन होते हें । आप मुझे बता दीजिये
कि जाति के अभिमान से कौन बड़ा हुआ है ? हरि-
भजन से अछूत वगरह जातियों का उद्धार हो गया
और पुराण उनके भाट-चारण बन गये । तुलाधार वेश्य
था और गोरा कुम्हार था। रेदास चमार था,
कबीर मोमिन था, लतीफ़ मुसलमान था, सेना
नाई था, लेकिन सभी विष्णु के दास थे। कान्होपात्रा
वेश्या थी, दादू धुनिया था, लेकिन भजन के समय हरि
के चरणों में कोई भेद नहीं रहता । चोखामेला और
वंका अछत थे, परन्तु उनके साथ भगवान एक हो गये
थे । जनाबाई नामदेव के घर की दासी थी; परन्तु
विट्वठू भगवान उनके साथ भोजन करते थे । विष्णु
के दास के लिए जातपाँत और धर्म का भेद महत्त्व
नहीं रखता, ऐसा वेदशास्त्रों का निर्णय हें। (तुकाराम
२० संत तुकाराम
कहता है) आप ग्रंथ पढ़ कर देखिये, उन भक्तों ने
असंख्य पतितों को उबार लिया हैं।
जोडोनिया धन॑ उत्तम वेव्हारें ।
उदास विचारें बेंच करो ॥
उत्तमचि गति तो . एक पावेल।
उत्तम भोगील जीवखाणी ४
परउपकारी नेणें परनिन्दा ।
परस्त्रिया सदा बहिणी-माता ।
भूतदया .गाई पहुंचे पालन।
तानहेलल्या जीवन वनामाजों ॥
शांतिरूपें नव्हें कोणाचा वाईट ।
वाढहवी महत्व. वडिलांचें ॥
तुका म्हणे हें चि आश्रमा्चे फल ।
परम पद बछ वराग्याचें ॥
--अच्छे व्यापार से धन कमाकर जो उसमें किसी
तरह की आसक्ति रखे बिना उसे खर्च कर डालता हैं
उसीको अच्छी गति प्राप्त होगी और अच्छी योनि में
जन्म मिलेगा । ऐसा व्यक्ति दूसरों पर उपकार करता है,
औरों की बुराई नहीं करता, परस्त्रियाँ उसके लिए माँ-
बहनें होती हें। वह बड़ा रहमदिल होता है, गायों
ओर दूसरे जानवरों को वह अच्छी तरह पालता हैं ।
तुकाराम के अभंग २१
जंगलों में जो प्यासे होते हें, उनको वह पानी पिलाता
है, वह शांति का पुतला होता हैं। सबकी भलाई
करता हे और अपने पुरुखाओं का बड़प्पन अपने काम
से बढ़ाता है। (तुकाराम कहता है ) यही आश्रम ( गृहस्था-
श्रम) का फल है । इसीमें वेराग्य का बल और
परमपद हैं ।
वेद अनन्त बोलिला। अर्थ इतुकाचि साधिला।
विठोबासी शरण जावें। निज निष्ठ नाम गावें॥
सकल शास्त्रांचा विचार। अंतीं इतुकाचि निर्धार ॥
अठरा पुराणीं सिद्धांत । तुका म्हणे हाचि हेत ॥
--वैदों ने बहुत-कुछ ज्ञान बता दिया है, मगर उस
सबका मतलब इतना ही हैं कि विठोबा की शरण लेनी
चाहिए और अपनी निष्ठा से उसका नाम गाना चाहिए।
सब शास्त्रों ने विचार करके आखिरकार यही फैसला
कर दिया है और (तुकाराम कहता है )अठारह पुराणों
ने भी इसी सिद्धांत को स्वीकार कर लिया है ।
मऊ मेणाहून आम्हो विष्णुदास ।
कठिण वज्ञास भेद ऐसे ॥॥
मेले जित असों, निजो निया जागे ।
जो जो जें जें मांगें तें तें देऊ ॥
मायबापाहुनि बहु सायावन्त ।
करू घातपात शरत्रूहनि ॥
२२ संत तुकाराम
अमृत तें काय गोड आमहां पुरे...
विष तें बापुडें कडू किती ॥
तुका म्हणे आम्ही अवधघेचि गोड ।
ज्याचे पुरे कोड त्याचे परी॥
--हम विष्णदास मोम से भी मुलायम हैं और ऐसे
कठिन भी हें कि वज्र को भी बेध दें । हम मरकर भी
जीवित रहते हें और सोते हुए भी जागते हैं । जो कोई
जो कुछ माँगता हैं उसे वह हम दे देते हेँ। हम माँ-
बाप से भी ज्यादा प्यार करते हें और दुश्मन से भी
ज्यादा नाश करते हें। हमारे आगे अमृत की मिठास
किस पेड़ की पत्ती हैं ? हम जहर से भी कड़वे बन
सकते हैं; पर हम पूरी तरह मीठे-ही-मीठे हैं। (तुकाराम
कहता है) हम सबकी इच्छा हरएक की योग्यता के
अनुसार पूरी होती रहती हें ।
जे का रंजले गांजले ।
त्यांसी म्हणे जो श्आापुले ॥
साधु तोचि ओव्ठखावा ५
देव तेथें चो जाणावा ॥
मद सवाह्यय नवनीत ।
तेसे सज्जनाचें चित्त ॥
ज्यासोी आपंगिता नाहीं ।
त्यासी धरी जो हृदयों ॥
तुकाराम के अभंग २३
दया करणें जे पुत्रासी ।
तेचि दासा आणि दासी ॥
तुका म्हर्ण सांगूं किती ।
तोचि भगवंताची मृति ॥
-+जों कोई दुखी और पीड़ित छोगों को अपनाता
है, वही साधु हे और वहींपर ईव्वर हे । सज्जन का
चित्त भक्खन की तरह अंदर ओर बाहर से मुलायम
होता हैं । वह अनाथों को हृदय से छगा लेता हैँ और
बालबच्चों की तरह ही ,नौकर-नौकरानियों पर दया
करता है । में कहांतक बताऊँ ? (तुकाराम कहता हें )
ऐसा साधु स्वयं भगवान की मूर्ति होता हे ।
न मिठों खावया न वाढो संतान ।
परि हा नारायण कृपा करो ॥
ऐसी साझी वाणी मज उपदेशी ।
आणीक लोकांसी हें ची सांगे ॥
बिटंबों शरीर, होत कां विपत्ती ।
परी राहो चित्ती नारायण ॥
तुका म्हणे नाशवंत हें सकत् ।
आठवी गोपाछं तेंची हीत ॥
--हमको भले ही खाने-पीने को न मिले ओर भले
ही हमारे बालबच्चे न हों, मगर यह नारायण अवद्य
र्४ संत तुकाराम
कृपा करें | मेरी वाणी मुझे ऐसा ही उपदेश देती हें
और दूसरे लोगों को भी यही बताती है । इस शरीर की
चाहे जितनी दुर्गंति हो जाय, चाहे जितनी आफकें हम
पर टूट पड़ें; पर चित्त में नारायण ही रहें (तुकाराम
कहता है) यह सारा संसार नाशवान हैं, अतः गोपाल
का स्मरण करने में ही तुम्हारा हित हैं ।
काय वाणं आतां न पुरे हे वाणी ।
मस्तक चरणीं उठंबीतसे ॥
थोरीबव सांडीली आपुली परी सें ।
नेणे शिवों कंसे लोखंडासी ॥
जगाच्या कल्याणा संतांच्या विभूती ।
देह कष्ट वीती उपकारें॥।
भूतांचो दया हें भांडवल सं तां।
आपुल्या ममता नाहीं देहीं 0
तुका म्हणे सुख पराविया सूखें।
अमृत हें मुखें.. ख़बतसें ॥
-सेतों के बड़प्पन का में क्या बखान करूँ ? मेरी
वाणी उसके लिए काफी नहीं है । में केवल उनके
चरणों पर सिर रखता हूँ । पारस पत्थर ने अपने
बड़प्पन का खयाल अपने दिल से निकाल दिया है। वह
ऐसा नहीं सोचता कि में नीच लोहें को कैसे स्पर्ों
तुकाराम के अभंग २५
करूँ । जगत के कल्याण के लिए ही संत होते हें।
वें औरों पर उपकार करके अपनी देह को तकलीफ
देते हें । जीवों पर दया करना ही संतों की पूंजी है ।
अपनी देह पर उनको ममता नहीं होती । (तुकाराम
कहता हैं) औरों के सुख में ही संत अपना सुख मानते
हैं और उनके मुंह से मानो अमृत बहता रहता है ।
जेथें जातों तेथें तूं मामा सांगाती ।
चालवीसी हातीं धरूनिया ॥
चालों वाटे आम्ही, तुभाचि आधार ।
चालविसी भार सर्व मारा ॥
बोलों जातां बरव्ठ करिसी तें नीट।
नेली लाज धीर केलों देवा ॥
अवधे जन मज झाले लोक पातठ्ठ ।
सोईर सकव्ठ प्राणसखे ॥
तुका म्हणे आता खेव्ठतों कौतुके ।
भालें तुर्भें सुख अन्तर्बाह्म ॥
हे भगवान, में जहां भी जाता हूँ, तू मेरे साथ
रहता है और मेरा हाथ पकड़कर मुझे चलाता है।
हमको ऐसा लगता हैँ कि हम खुद अपनी ताकत से
चलते हें; पर असल में तेरे आधार से ही हम चल सकते
: हैं । मेरा सारा बोम तू ढोता हैं। में जब कुछ ऊटपटांग
२६ संत तुकाराम
बकता हूँ तब तू मेरी बातों को ठीक कर देता हैं।
मेरी शर्म और डर को दूर करके तूने मुझे निडर
बनाया है । अब सारी जनता मेरे लिए राजा बन गईं
है और सारे लोग रिश्तेदार एवं प्यारे मित्र बन गये
हैं। (तुकाराम कहता है) अब में बड़े कौतुक के साथ
खेलता हूं, क्योंकि अन्दर और बाहर तेरा ही सुख
मुझे मिल गया है ।
क्षमा दसत्र जया नराचिया हातों।
दुष्ट तया प्रति काय करी॥
तृणा नाहीं तेथें पडिला दावाग्नि।
जाय तो विभोनी आपसया ॥
तुका म्हणे क्षमा सर्वार्चें स्वहित ।
धरा अखंडित सुखरूप ॥
-"जिस आदमी के हाथ में क्षमा-रूपी हथियार
हो, उसका कोई दुष्ट क्या बिगाड़ सकता है ? जहाँ
सूखी घास नहीं हे वहाँपर चाहे जितनी अधिक आग
पड़े, तो भी वह आप-ही-आप बुझ जाती है । (तुका-
राम कहता है) क्षमा में ही सबका हित और भलाई
हैं, उसीको आप हमेशा अपनाइये और सुखी होजाइये ।
आणीक दुसरे मज नाहीं आतां ।
नेसिलें या चित्ता पासुनियां ॥
तुकाराम के अभंग २७
पांडुरंग ध्यानीं, पांडरंग मनीं ।
जागतों स्वप्नी पांडरंग ॥
पडिले वतण इंद्रियां सकढ्ां ।
भाव तो निराढ्ठा नाहीं दुजा ॥
तुका म्ह॒णे नेत्रीं केली ओब्ठखण ।
तटस्थ तें ध्यान बिटेवरी ॥
-“अब मुभे अपने दिल में बसे हुए भगवान विद्गुल
के सिवाय कुछ भी दिखाई नहीं देता । ध्यान में, मन में,
जागते हुए और सपने में पांडरंग ही पांडरंग रहता है ।
सारी इंद्रियों को यही आदत पड़ गई हे। इससे
अछग भाव मन में नहीं रहा हैं । (तुकाराम कहता हे )
मेरी आँखों में भगवान विट्रल की वही मूर्ति बस गई
है, जो इंट पर खड़ी है ।
लहानपण देगा देवा। मुंगी साखरेचा रवा॥
ऐराबत रत्न थोर। त्यासो अंकुशाचा मार॥
ज्याचे अंगीं मोठे पण । तया यातना कठिण ॥
तुका . म्हणे जाण । उ्हावें लहनाहुनि लहान॥
--है देव, हमको छटपन ही दे देना। चींटी बहुत
छोटी होती है, उसको शक्कर खाने को मिलती हैं ।
मगर इतने बड़े इंद्र के रत्न के समान ऐरावत हाथी को
अंकुश की मार सहनी पड़ती हे । इसका कारण यह हे
२८ संत तुकाराम
कि जिसमें बड़प्पन होता है, उसको बहुत तकलीफ़
उठानी पड़ती है । (तुकाराम कहता हे ) इसलिए छोटे
से भी छोटा होना ही अच्छा हैं ।
कन्या सासुरयासी जाये। मार्गें परतोनि पाहे ॥
तसें झालें माशझ्या जिवा। केद्धां भेटसो केशवा ॥
चुकलिया माये। बात्ठ हुरू हुरू पाहे ॥
जीवना वेंगव्ठी मासोव्ठी । तेसा तुका तब्ठमव्ठी ॥
--जब लड़की ससुराल जाती हैँ तब बार-बार पीछे
मुड़कर देखती हैं। वेसी ही मेरी हालत हो गई है ।
हे केशव, तुम मुझे कब मिलोगे ? जेसे माँ से बिछड़ने
वाला बच्चा बेचेन होकर इधर-उधर देखता है और
पानी से अलग पड़ी हुई मछली तड़पती है, वेसे ही यह
तुकाराम ईश्वर से बिछुड़कर छटपटाता हैं।
नको . नको मना गुंतूं माया जाढ्ों ।
क्राल आला जवबढों ग्रासावया ॥॥
काछाचो हे उडो पंडल बा जेव्हां।
सोडविना तेव्हां मायबाप _ ॥।
सोडविना राजा देशोचा चौधरी ।
आणीक सोइरीं भलीं भलों 0
तुका म्हणे तुला सोडविना कोणी ।
एका चक्रपाणी वांचनिया ॥
तुकारास के अभंग २९
--है मन, तू मायाजाल में मत फँसा रह। तुझको
निगलने के लिए काल नज़दीक आ गया है। जब -
काल यानी मौत टूट पड़ेगी तब तुझे माँ-बाप
नहीं छुड़ा सकेंगे । बड़ा राजा या गाँव का चौधरी भी
मोत के मुंह से नहीं छुड़ा सकते और न बड़े-बड़े
रिह्तेदार भी वेसा कर सकते हैं । (तुकाराम कहता हैं )
उस चक्रपाणि के सिवा कोई नहीं छुड़ा सकेगा ।
रात्री दिवस आम्हां युद्धाचा प्रसंग ।
ग्रंतर्बाद्या जग आणि मन ॥
जीवाही आगोज पडती आघात ।
येऊनिया नित्य नित्य वारू ॥
तुका म्हणे तुझ्या नामाचिया बढ ।
अवधोीयांचें काठ केले तोंड ॥
--हमारे लिए रात-दिन लड़ाई का प्रसंग रहता है ।
बह लड़ाई बाहरी जगत और अपने दिल के साथ चलती
रहती हैं । हमारे ऊपर बड़े आघात होते हेँ और
ये आघात लगातार होते रहते हें। (तुकाराम कहता है )
मगर हे भगवन, तुम्हारे नाम के बल से मेंने सबका मुंह
काला कर दिया है यानी सबको परास्त कर दिया है ।
आतां तरी पुरढें हाचि उपदेश ।
नका करू नाश आयुष्याचा ॥
३० संत तुकाराम
सकक्ाांच्या पायां माझें दंडवबत । _
आपुलाले चित्त शुद्ध करा ॥
हित तें करावें देवाचें चितन ।
केरूनिया मन एकवबिध ॥।
तुका म्हणे लाभ होय तो व्यापार ।
करा काय फार शिकवाबों ॥
-“इसके बाद तो यही उपदेश हे कि अपनी आयु
का नाश आप न करें । सबके चरणों में मेरा प्रणाम है
ओर आपसे प्रार्थना हें कि अपना चित्त शुद्ध करें।
अपने मन को एकाग्र करके आप ईश्वर का चिंतन
करें, इसीमें आपका हित हैं। (तुकाराम कहता है)
हम अधिक क्या सिखाएं ? केवल यही कहना हैं कि
ऐसा व्यापार कीजिए, जिसमें मुनाफ़ा हो यानी ईश्वर-
भक्ति ही करते रहिये ।
आलिया भोगासो असावें सादर ।
देवावरी भार घालनिया ॥
मग तो कृपासिधु निवारो सांकडें।
यर तें बापुडे काय रंक |
भयाचिये पोटीं दुःखाधिया रासो ।
शरण देवासी जातां भले ॥
तुका म्हर्णे नव्हे काय त्या करितां ।
चितांवा तो आता विश्वंभर ॥
तुकाराम के अभंग ३१
--जो भी दुःख किस्मत में लिखे हुए हों, उन्हें हमें
आनंद से और भगवान पर भरोसा रखकर सहना
चाहिए । ऐसा करने पर वह दया का सागर सारे संकटों
को दूर कर देगा । बेचारे मामूली लोग संकट में क्या
कर सकते हें, भय के पेट में ही सारे दुःख भरे हुए होते
हैं । इसलिए भीति छोड़कर ईश्वर की शरण में जाना
अच्छा है। (तुकाराम कहता है) आप नाहक चिन्ता
न करें, अब विश्वंभर का ही चितन करते रहिए ।
वेदाचा तो अर्थ श्राम्हांसीच ठावा।
पेरांनी बाहावा भार माथां॥
खादल्याची गोडी देखिल्यासी नाहों ।
भार धन वाही मजरोचे।
उत्पत्ति पाठण संहाराबें निज ॥
जेणें नेल बीज त्याचे हातीं ।
तुका म्हणे आम्हां सांपडलें मूत्ठ ।
आपणाचि फछ आल हातां॥
--बेदों का अर्थ केवल हमको ही मालम हे। दूसरे
लोग सिर्फ अपने सिर पर बोझ ढोते हें । जिसने खाया
हैं वही मिठास को जान सकता है, देखनेवाला नहीं ॥
और लोग तो मानो पैसों में मजद्री लेकर ज्ञान का बोफ
ढोते हैं । उत्पत्ति, पालन और संहार का मूल बीज
शेर संत तुकाराम
जिसने पकड़ लिया वही अमर हो गया है, इसलिए
उसका फल भी हमारे हाथ में आ गया हैं ।
नाम घेतां उठाउठी । होय संसारासी तुटी ।
ऐसा लाभ बांधा गांठीं। विट्ठल पायों पड़े मिठो।
नामापरते साधन नाहीं। जें तूं आणिक करोसी कां हीं।।
हांकारोनी सांगे तुका। नाम घेंतां राहो नका ॥
. --अगर हम भगवान का नाम ले लें तो तुरन्त
संसार के बंधनों से छूट जाते हें । आप ऐसा लाभ गांठ
में बांध ली जिए,जिससे विट्ठल के चरणों में आपका सिर
झूक जाए। नाम को छोड़कर दूसरा कोई साधन नहीं है,
जिसे तृम अपना सकोगे। तृकाराम पुकार-पुकार कर
कहता हैं कि आप नाम लिये बगेर न रहिए ।
हें चि दान देगा देवा ।
तुझभा विसर न व्हाबा॥।
गुण गाईन आधबड़ी।
हेथि माझी सर्व जोडी।
न लगे मुक्ति धन संपदा ।
संतसंग देई सदा ॥
तुका म्हणे गर्भवासी ।
7 : सुर्खे घालावें आम्हासी ॥
:-« “+हैं भगवन, मुझको यही दान दो कि में तुम्हें भूल
तुकाराम के अभंग श्र
न जाऊं। तुम्हारे गुण प्रेम से गाना ही मेरा सबकुछ
हैं । मुझे न तो मुक्ति चाहिए और न धन-दौलत ही ।
मुझे हमेशा केवल संतसंग दे दो। (तुकाराम कहता है)
में पुनर्जन्म से नहीं डरता । तुम मुझे बड़ी खुशी से
दूसरा जन्म दे सकते हो ।
फोडिलें भांडार धन्याचा हा माल | भी तंव हमाल
भारवाही ।
तुका म्हणे चाली भाली चहूं देशीं। उतरला कसीं
खरा माल ॥।
--यह सब माल मेरे मालिक का हैं । उसने अपना
भंडार खोल दिया हैं । में तो सिर्फ उसका बोझ ढोने
वाला कुली हूं । (तुकाराम कहता है) में चारों ओर
घूम आया हूं, मेरा यह नामरूपी माल कसौटी पर खरा
उतरा हैं ।
४ है :
तुकाराम के हिंदी पद
भारत के पुराने संतों ने अपनी मातृभाषा के साथ
ही राष्ट्रभाषा हिन्दी में भी रचना की हैँ । यह ठीक है
कि उनकी हिन्दी पर वहां की स्थानीय बोली या भाषा
का असर बहुत ज्यादा पाया जाता है, मगर इसकी
इ३४ संत तुफाराम
परवा भक्तों को कहां थी ? वे तो अपनी मस्ती में
कविता कर जाते थे। उस जमाने में “हिन्दी शब्द
चाल नहीं था। उस भाषा को. महाराष्ट्र के संतों ने
“'हिन्दुस्थानी' कहा हें । तुकाराम ने 'हिन्दुस्थानी' भाषा
में कई पदों की रचना की है । उनमें से कुछ यहां दिये
जाते हें :
आप तरे त्याकी' कौन बहाँई ५
औओऔरन कु भल्तों नाम धराई॥
काहे भूमि इतना भार राखे।
दुभत धेन नाहीं दूध चाखें॥।
बरसत मेघ फलत हों बिरखा ।
कोन काम आपनी उन्ह तिरखा" ॥
काहे चंदा स्रज खाबे फेरा ।
खिन एक बेठ न पावत घेरा॥
काहे परिस कंचन करे धातु।
नहिं मोल टूटत पावन धातु ॥
कहे तुका उपकार ही काज ।
सब करि रहिया वह रघुराज॥
बार बार काहे मरत अभागी ।
१. उसकी २. बड़ाई ३. पेड़ ४. प्यार
तुकाराम के हिन्दी पद
बहुरि मरनसे क्या तोरे भागी ॥
ये ही तन करते क्या ना होये।
भजन भगति कर बेकुंठ जाये।॥
राम नाम मोल नहीं बेचें कबरी' ।
वो ही सब माया छरावत झगरी ॥
कहे तुका मनसूं. मिल राखो।
राम रस जिल्वा सों चाखो॥
अल्ला देवे अल्ला दिलावे।
अल्ला दारू अल्ला खिलावे॥
अल्ला बिगर नहीं कोय।
अल्ला करे सोई होय ॥
मेरी दारू जिन्हने खाया।
दीदार दरगां सोई पाया॥
तल्ले मुंढी' घाल जाव।
बिगारी सोवे क्या लेबं॥
बाजार का बचे भाव।
वो ही पूछत आवबे ठाव॥
फोकट” बाँद॑ कहे तुका।
लेवे सो ही लेवो सखा॥
अल्ला करे सो होय बाबा।
१. कौड़ी २. झगड़ी ३. गर्दन ४. मुफ्त
३५
| ४१९
३६ संत तुकाराम
करतार का सिरताज ॥
गाऊः बछडे तीस चलावे।
यारो बाधो न सात ॥
ख्याल मेरा साहेब का।
बाबा हुआ करतार ॥
व्हार आधे चढ़े पीठ।
आपे. हुआ. असवार॥।
जिकिर करो अल्जा का बाबा।
सबक्या' अन्दर भेस ।।
कहे तुका जो नर बूझे।
सो ही भया दरवेस॥
.._१. सबके। 569£४3ह 7790 0९ श्र 0४ 8९ (5)
ढ07,कं 80 0४४:
0 0.5. 7 7७8
0000९ 7,0 क्ृ० ९०७७), ५६०४५/०००-३
समाज-विकास-माला की पुस्तकें है.
१. बद्रीनाथ २२. माटी की मूरत जागी
२. जंगल की सैर २३. गिरिधर की कुंडलियां
३. भीष्म पितामह २४. रहीम के दोहे
४. शिवि और दधीचि २५. गीता-प्रवेशिका
५. विनोबा और भूदान २६. तुलसी-मानस-मोती
६. कबीर केबोल.. २७. दादू की वाणी
७. गांधीजी का विद्यार्थीजीवत २८. नजीर की नम्में
८. गंगाजी ९. संत तुकाराम
९. गौतम बुद्ध ३०. हजरत उमर
१०. निषाद और शवरी ३१. बाजीप्रभु देशपांडे
११. गांव सुखी, हम सुखी ३२. तिरुवल्लुवर
१२. कितनी जमीन ? ३३. कस्तूरबा गांधी
१३. ऐसे थे सरदार ३४. शहद की खेती
१४. चेतन्य महाप्रभु ३५. कावेरी ४ द
१५. कहावतों की कहानियां ३६. तीथराज प्रयाग ).
१६. सरल व्यायाम ३७. तेल की कहानी |
१७. द्वाका ३८. हम सुखी कंसे रहें ? १
१८. बापू की बातें > < ३९. गोन्सेवा क्यों ? :“->॥४
१९, बाहुबली और नैमिनाथ ४०. कलास-मानसरोवर शक फज
२०. लन्दुरुस््ती हजार नियामत ४१. अच्छा किया या बुरा ? 0
२१. बीमारी कंसे दूर करें ? ४२. नरसी महेता 22.
2.0.....७ - «५
|
हल
मूल्य प्रत्येक का छः आना
|
झरता साहित्ण अण्डतछ
नर
छः आता
|
<p>I tried using BernoulliNB to predict iris data set. But the trained model returns some random value as prediction for all test data set. I tried the same data set with decision tree where the trained model predicted the test data set with good accuracy.</p>
<pre><code>import pandas as pn
import sklearn as sk
from sklearn.model_selection import train_test_split as lk
def labelmod(x):
if(x =='Iris-versicolor'):
return 0
elif(x =='Iris-setosa'):
return 1
elif(x =='Iris-virginica'):
return 3
else:
return
def celldif(x):
return x.apply(labelmod)
ok = pn.read_csv(r"C:\Users\s420105\Desktop\iris.csv",header = None)
data=ok.dropna()
labels = data.ix[:,4:]
labels=labels.apply(celldif)
data=data.ix[:,0:3]
train_data,test_data,train_label,test_label=lk(data,labels,test_size=0.3)
from sklearn.naive_bayes import BernoulliNB
classifier = BernoulliNB().fit(train_data,train_label.values.ravel())
result= classifier.predict(test_data)
result
</code></pre>
<p>the result returns
array([0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,
0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0], dtype=int64) as output</p>
<p>The test and train labels are fine. For decision tree i passed the train_label without including values.ravel()</p> |
Sanger is a city in Denton County, Texas, United States.
Cities in Texas |
PEOCEEDINGS
OF TEE
SCIENTIFIC MEETINGS
OP THE
ZOOLOGICAL SOCIETY OF LONDON.
January 5, 187»^.
Dr. E. Hamilton, V.P., in the Chair.
The Secretary read tlie following report on the additions to the
Society’s Menagerie during the month of December 1874.
The total number of registered additions to the Society’s Mena*
gerie during the month of December was 47, of which 16 were by
presentation, 17 by purchase, 4 by exchange, and 10 were received
on deposit. The total number of departures during the same period,
by death and removals, was 104.
The most noticeable additions during the month of December were
as follows : —
1. A Campbell’s Monkey {Cercopithecus camphelli)^ purchased
15 th December.
This scarce West- African Monkey, which was originally described
by Mr. Waterhouse in our ^Proceedings’ (1838, p. 6), and sub-
sequently figured in Fraser’s "Zoologia Typica’ (pi. iii.), is seldom
received alive. The present example is a young female. I have
only previously seen one other living example of this species.
2. T.WO Hardwicke’s Mastigures {JJromastix Iiardwichii\ pre-
sented by Lieut.-Col. C. S. Sturt, C.M.Z.S., 23rd December.
3. A young pair of the Pampas Deer of the interior of Brazil and
Buenos Ayres {Cervus campestris)^ purchased December 23rd.
This Deer is seldom met with in living collections. We have had
no examples of it in the Society’s Gardens since 1860.
Proc. Zool. Soc.— 1875, No. I.
1
LETTER FROM SIR V. BROOKE. [Jail. 5,
The Secretary read the following extract from a letter addressed to
him by Dr. George Bennett, F.Z.S., of Sydney.
“ Sydnejj October 22nd, 1874.
‘‘I have sent you a Beetle {Chrysochroa ocellata), enclosed in a
small box, by this mail. This insect was presented to me by Capt.
Payne, of the barque ‘ William Manson,’ by whom it had been cap-
tured at sea at a great distance from land. His account of the
capture is as follows : —
“ ‘The Beetle was caught by me in the Bay of Bengal in lat. 17°
N., and long. 90° E., being at that time the distance of 273 miles
from the nearest land, namely the w^est coast of Pegu. The insect
lived for ten days after being enclosed in a small box after its
capture.’ ”
The Secretary exhibited for Mr. Andrew Anderson, F.Z.S., of
Futteyghur, an egg and young of the Gavial {Gavialis gangeticus)^
and read the following remarks on them by Mr. Anderson : —
“ I send for exhibition by the Secretary an egg of Crocodilus gan-
geticus {Gaviedis gangeticus). I take this opportunity of pointing
out that the word ‘ Gavialis ’ should properly be spelt with an r,
and not with a Vy the vernacular for the Long-nosed Crocodile being
‘ Gharial.’
“This egg is one of forty which I dug out of the sand ; they were
laid in two tiers, twenty below, and twenty above, with a stratum of
sand about 1 foot deep betw^eeu the two layers. Apparently the
first batch had been laid and covered over with saud a day or two
before the second instalment.
“Also a young Gharial about two months old, to which I acted as
accoucheur. This is one of several which w^ere kept alive in a tub ;
they ran with amazing rapidity the moment they were hatched.
Some of them actually bit my fingers before I had time to remove the
shell from their bodies.
“Length (on exclusion from shell) 15*8 inches; snout, from eye,
1*6 ; between fore and hind leg 2'8 ; from hind leg to end of tail 9 ;
girth 4. Colour greyish brown, with five irregular transverse bands
between fore and hind legs ; nine more similar marks across the
tail.”
A letter was read from the Marquess of Normanby, F.Z.S., dated
Government House, Brisbane, Queensland, Oct. 10th, 1874, stating
that he had forwarded to the Society in the ship ‘Ramsay,’ under
the care of Capt. Cater, a fine living specimen of the Australian
Cassowary {Camarius australis)^.
A letter was read from Sir Victor Brooke, Bart., F.Z.S., pointing
out that in his paper on Cervidus (P. Z. S. 1874), at page 41, the
ninth line from the bottom, the paragraph “ Females hornless ” down
* See below, p. 82.
P Z.S .1875 P1 1.
fi H Fo7-d
Mm tern Bros. imp.
NEW SPHINGID^,
P.Z.S 1875.P1.II.
MEW SPHINGID/E.
3
1875 .] MR. BUTLER ON NEW SPECIES OF SPH1NGID.E.
to “metatarsals absent” should have been transferred to page 38
and inserted after the words “ project inwards,” which occur immedi-
ately before “ Cervulus muntjac,” iu the eighteenth line from the
bottom.
The following papers were read ; —
1. Descriptions of thirty- three new or little-known Species
of Sphingida in the Collection of the British Museum.
By Arthur Gardiner Butler, F.L.S., F.Z.S., As-
sistant, Zoological Department, British Museum.
[Received November 24, 1874.]
(Plates I. &II.)
I have for some time past been carefully working at a complete
revision of the Sphingidae, the results of which labour I hope shortly
to have the pleasure of laying before the Society.
Being naturally anxious to secure as many types as possible to our
national collection, and knowing that this section of the Lepidoptera
is a favourite one, I have thought it best to publish at once characters
of the more striking new forms which we possess. This will still
leave to my more important paper all the new genera, several new
species in the British Museum, two or three that have been kindly
placed in my bauds by Mr. Lewis, besides others which I hope to
obtain through the kindness of Mr. F. Moore *. I also hope to
figure the early stages of several species already known to science.
Subfamily Macroglossina:.
Genus Sataspes, Moore.
1. Sataspes uniformis, ii. sp.
Closely allied to S. infernalis, but differing in the absence of the
broad yellow transverse bar at the end of abdomen. Expanse of wings
2 inches 7 hues.
Silhet (Stains/ortk). Type, B.M.
We have two examples of this species, and I have seen others.
2. Sataspes ventralis, n. sp.
Allied to the preceding aud to S. infernalis, but differing from
both in the bright bronzy green colour of the basal two thirds of
primaries ; abdomen black-brown, with a dorsal series of pale yel-
low squamose spots on the posterior area of each segment except-
ing the basal one ; the four apical segments below bright sulphur-
yellow. Expanse of wings 2 inches 7 lines.
Hong- Kong (^Bowritig), Silhet {Stains forth). Type, B.M.
* Since the above paper was read, Mr. Moore has most generously placed the
whole of his fine collection at my disposal, thus giving me the opportunity of
identifying several of his aud Mr. Walker’s species ; he has also lent me several
most valuable figures of larvae, which have been of the greatest use to me.
I*
4
MR. A. G. BUTI.EK ON NEW
[Jan. 5,
Genus Macroglossa, Ocbsenheimer.
3. Macroglossa fervens, u, sp. (Plate I. fig. 3.)
Primaries above red-brown ; basal two fifths chocolate-brown ; a
transverse nebulous wavy discal bar of the same colour; two trans-
verse subapical blackish spots ; secondaries bright ferruginous, costa
testaceous ; outer margin dusky : head, thorax, and three basal seg-
ments olivaceous ; these segments orange-tawny at the sides, edged
with dark brown ; terminal segments dark brown ; last segment
edged behind with an unbroken transverse line of snow-white scales;
a lateral ochre-tipped black tuft ; anal tuft dark brown : wings below
bright ferruginous, bright ochreous at the base, crossed by several
indistinct darker lines; outer margin rather broadly olive-brown;
palpi, pectus, and basal segments of abdomen cream-coloured ;
remaining segments red-brown ; central segment with a small lateral
white tuft; two terminal segments with lateral ochre-tipped blackish
tufts ; anal tuft red-brown. Expanse of wings I inch 7 lines.
Canara Type, B.M.
Allied to M, gyrans and M. approximata of Walker ; its position
will be between the latter and M, gUia of Walker (ivalkeriy Butl.).
4. Macroglossa proxima, n. sp. (Plate I. fig. 1.)
Primaries above dark chocolate-brown, crossed by two diffused
sericeous bars ; a waved dark-brown transverse streak just beyond
the cell ; secondaries with basal half sordid ochreous, impinged upon
at base by two diverging black basal dashes, and diffused externally ;
costa broadly bright stramineous, outer margin broadly dark brown :
head and abdomen smoky brown ; thorax red-brown ; sides of abdo-
men rusty brown, three basal segments with lateral quadrate spots,
black internally, broadly orange externally ; the three penultimate
segments with lateral ochre-tipped brown tufts ; last segment but one
white-edged externally ; anal tuft dark brown, with a broad terminal
orange bar: wings below red-brown, ochraceous at base; secondaries
with an orange abdominal streak ; palpi below sordid white ; pectus
sordid testaceous, brownish at the sides ; legs testaceous, irrorated
with brown, the tibiae of last pair fringed with ferruginous ; tw^o basal
segments of abdomen ochreous ; remaining segments and anal tuft
ibirugiuous internally, dull ochreous externally. Expanse of wings 2
inches 5 lines.
Canara {Ward)y Ceylon {Templeton). Typ^> B.M.
Some varieties of M. passalus^ nearly resemble this species on the
upper surface, but differ in having four distinct transverse blackish
lines across the primaries, a much less prominent orange terminal bar
to the anal tuft, and an entirely different coloration on the under
surface of the abdomen.
* It is almost certain that the latter are distinct from M. passalus, as the
typical Chinese form is altogether redder in hue than its Indian representative ;
but at present I have not sufficient examples to enable me to separate them with
certainty.
SPECIES OF SPHlNGIDvE.
1875.J
5. Macroglossa obscura (llorsfield, MS.). (Plate 1. fig. 2.)
Allied to M. jtassalus, but duller in colouring, the primaries more
acute and longer, the transverse lines less distinct, the secondaries
with a broader, more defined, more irregular, and paler central orange
band ; the three basal segments of abdomen edged laterally with
testaceous instead of orange; secondaries below with a sharply defined
internal subtriangular patch, pale yellow at hase, but becoming gra-
dually orange externally. Expanse of wings 2 inches 7 lines.
Java {Horsjield). Type, B.M.
C. Macroglossa trochiloijjes, n. sp.
Closely allied to M. trochilus, hni altogether brighter in colouring,
the primaries much darker, the secondaries with well-defined central
orange band ; outer margin distinct and black. Expanse of wings 1
inch 5 lines.
Sierra Leone (Foxcroft). Type, B.M.
This is the Western- African form of M. trochilus.
7. Macroglossa nox, Newman. (Plate I. fig. 6.)
Male. Primaries above black-brown, bronzy greenish in some
lights, base and three indistinct wavy bars black ; secondaries with
the base and outer margin broadly black, central area very dark
grey, silvery greenish in certain lights : body ashy black, with a
lateral bright steel-blue lustre when the tail is turued to the light;
basal and three terminal segments with large lateral black spots ; all
the segments with small lateral white-tipped black tufts, penultimate
segment white-edged ; anal tuft black, pale brown at the base, and
white at the tip : wings below black-brown, with bronzy greenish
reflections, whitish at base ; secondaries shot with pale steel-blue
towards base, abdominal area bluish white : body smoky brown,
thorax paler ; prothorax and palpi sordid white. Expanse of wings
2 inches 9 lines.
Rockingham Bay {Macgillivrai/'). Type, B.M.
Described by Mr. Walker as the female of M. micacea.
Genus Calliomma, Walker.
8. Calliomma lutescens, n. sp. (Plate I. fig. 5.)
Primaries above clay-colour, transversely and irregularly spotted
with dark grey in wavy series ; an interno-basal dark grey streak :
two transverse, angulated, snbbasal whitish streaks, beginning on
costa and terminating at first median branch, separated by a grey
streak, and bounded externally by a zigzag oblique grey bar from
costa to inner margin ; a subtriangular, whitish, central costal spot,
impinged upon by an irregular discocellular silver marking ; a whitish
costal patch immediately beyond it, interrupted by indistinct grey
litnrae ; apex somewhat pale ; outer margin with a large, snbapical,
marginal, lunate, chocolate-coloured patch, bordered internally by a
peaily greyish nebula ; secondaries orange, shining and whitisli on
costa*, but gradually deepening in tint to abdominal margin ; outer
()
MR. A. G. BUTLER ON NEW
[Jan. 5,
margin broadly but diffusely ferruginous, irregularly blotched with
black, and bounded internally by an undulated blackish line ; an
elongate, whitish marginal spot near anal angle ; body pale clay-
coloured ; the pterygodes red-brown, tipped with whitish and dark
brown on the shoulders ; second, third, and fourth segments of abdo-
men with more or less defined, inverted, V-shaped markings in the
middle : wings below altogether paler ; primaries with dlscoidal area
dull tawny, internal margin stramineous, external half crossed by
transverse series of brown spots, outer margin rather broadly aud
irregularly pale brown ; secondaries whitish clay-colour, a spot within
cell, and five undulated, partly interrupted, transverse lines (the
outermost one indistinct and confounded with a sprinkling of scales
of the same colour ou external area) brown ; body clay-coloured,
palpi and thorax deeper-coloured ; abdomen with two ventral series
of central grey spots. Expanse of wings 2 inches 9 lines.
Haiti (Tweedie). Type, B.M.
Allied to C. parce.
Subfamily CHiEROCAMPiN^.
Genus Panacra.
9. Panacra metallica, u. sp.
Allied to P. mydon. Differs in its greater size, longer and more
acute primaries, with the outer margin well excavated below the
apex ; apical half much yellower ; transverse lines more oblique, not
undulated, the central ones very distinct, four in number, angulated
just before reaching the costa ; secondaries longer, more acute at the
apex, the ochreous streak less diffused ; body longer, thorax more
uniform in colouring, abdomen with the lateral golden streak broader,
more distinct; primaries below browm, with the costa and outer mar-
gin, a discocellular point, several liturse in a discal series, one or two
more subapical, and a squamose, dentated, subanal patch bright
ochreous ; disk also varied with red, and clouded at apex and centre
with brown ; a submargiual series of markings, the two nearest .apex
white and lunate, one at external angle black and white, ovate, the
intermediate ones forming a semi-connected irregular grey streak ;
secondaries brown, with the costa, outer margin, a spot at anal angle,
and a submarginal anal streak bright ochreous, irrorated with red ;
a bright yellow discocellular point; two irregular, ill-defined, central
dark brown lines ; disk plumbaginous : body below creamy, speckled
with ferruginous ; abdomen with a lateral series of black points.
Expanse of wings 2 inches 9 lines.
North India {Parry). ' Type, B.M.
This is labelled by Boisduval with his MS, name of P. mydon \ it
is not, however, AValker’s type.
Genus Daphnis, Hiibner.
10. Daphnis pallescens, n. sp.
Allied to D. hypothous, same general pattern ; primaries with the
1875.] SPECIES OF SPHINGID/E. 7
pale rosy whitish bands broader, less distinctly white-edged ; the
dark markings paler, more olive-tinted ; external angle slate-coloured ;
apical white spot smaller; secondaries whity brown, with a central
dark-grey nebula leaving a distinct postmedian in-arched line of the
ground-colour ; beyond and bounding this is a broad, submarginal,
purplish-brown band ; outer margin broadly pale brown, darker exter-
nally (the subinarginal band and the marginal border both narrowest
at anal angle) : body, with the collar, base, and sides of abdomen
whitish ; pterygodes olive, head and thorax grey; dorsum of abdomen
greyish brown ; antennae pale ochreous : wings below much like D.
hypothouSy but paler. Expanse of wings 3 inches 7 lines.
Queensland {Jansori). ' B.M.
Genus Pergesa, Walker,
11. Pergesa aurifera, n. sp.
Primaries olive-green, base transversely spotted with black ; a
violet-centred black spot at end of cell, and from it to inner margin
a nebulous dusky bar ; disk more or less clouded with reddish,
crossed obliquely from costa to inner margin by three parallel rows
of black spots ; three large costal subapical black spots ; outer
margin pearly, irro rated with black ; fringe dull ochraceous ; secon-
daries black-brown, costal area pale brown ; an anal, submarginal,
cuneiform, dull ochreous fascicle : body olive-green, head margined
with whitish ; pterygodes grey, black-bordered ; abdomen with two
longitudinal series of black dots, a lateral golden-fellow streak from
second segment, and a broad, undulated, golden-yellow lateral border,
each undulation with a central black dot : wings below nearly as in
P. castor, but the black lines and dots heavier. Expanse of wings 3
inches 5 lines.
{JVhitely). ^ ^ Type, B.M.
Var. Primaries and body clay-colour, with a slight greenish tinge.
North India {Jansori), B.M.
Allied to P, castor, but differing (besides colour-characters) in
the much more acute falcate form and greater width of the primaries.
Genus Ch^rocampa, Duponchel,
12. ChuErocampa macromera, n. sp.
Nearly allied to C. elpenor, but much larger, the primaries duller
in colour, with the outer margin more broadly rosy lilacine ; secon-
daries with more than half the wing rosy ; body with the dorsal
rosy line less defined ; wings below with the costal ochraceous border
duller, much narrower^ only clearly represented towards base ; trans-
verse band converted into two narrow parallel lines. Expanse of wings
3 inches 4 lines.
Silhet {MacgilVwray'), North India {Stevens). Type, B.M.
Noted by Mr. Walker as a variety of C. elpenor ; I am satisfied,
however (from the fact that the more nearly allied Japanese species
is now proved by breeding to be distinct), that it is a difierent
species.
s
MR, A. G, BUTLER ON NEW
[Jau. 5?
13. Ch^rocampa gracilis, d. sp. (Plate 11. fig. 2.)
Nearly allied to (?. eson, about one third smaller; the wings and
abdomen, as com pared with the size of the insect, longer ; the primaries
decidedly less distinctly streaked, the streaks also narrower ; secon-
daries blacker at base, much whiter at anal angle ; lateral streaks of
thorax much whiter ; abdomen very indistinctly streaked, not showing
the two broad longitudinal central brown bands ; wings below less
irrorated with brown, central oblique lines of primaries not extending
beyond the middle of the wing from costa ; abdomen below not
showing the lateral blackish points. Expanse of wings 3 inches to 3
inches 2 lines.
Congo {Richardso7i)y Sierra Leone {Morgan), Type, B.M.
We have four examples of this species.
14. Ch^rocampa elegans, n. sp. (Plate II. fig. 1.)
S $ . Allied to the preceding species (with which it agrees
in size) and to C, theylia. The male may at once be distinguished
from both by its much more acute and narrow primaries ; and both
sexes may be distinguished by having a distinct, whity brown, lon-
gitudinal band from the back of the head to the end of the abdomen,
the pterygodes more brightly coloured, and the anal margin of secon-
daries less excavated. In size it exceeds C. theylia by about one
half ; and the white nebula at anal angle of secondaries is more vivid ;
on the underside of primaries the terminal grey border is well marked.
Expanse of wings, <5 2 inches 9 lines, $ 3 inches 1 line.
cJ, Java {Horsjield) \ 5 , Silhet {Stainsforth), Type, B.M.
Mr. Walker says that C, eson in Asia is very generally of small
size, and in Africa of large size, but the latter variety also occurs in
Asia,’^ C. eson and C. gracilis being the large African forms, C.
elegans the large Asiatic and (7. theylia the small Asiatic form.
15. Ch^rocampa argentata, n. sp. (Plate II. fig. 3.)
General form and markings of C, oldenlandiccy wings shorter,
inner margin of primaries much more excavated, all the brown
markings much darker, the silver lines more vivid, the line down the
centre of pterygodes and the lateral streaks of abdomen vivid golden
sprinkled with reddish scales; primaries more silvery at base, the
pale oblique bar of primaries slightly broader, the outer margin
somewhat plumbaginous ; secondaries darker, the pale streak redder
in tint : wings below altogether redder, the markings darker, the
outer margin more plumbaginous ; abdomen with a white ventral
streak. Expanse of uings 2 inches 10 lines.
Moreton Bay {Gihhon)^ N. Australia {Elsey)^ Sydney {Lambert),
Australia {Stevenson). Type, B.M.
This is the Australian representative of C. oldenlandice ; it is
undoubtedly a distinct species, but may be an insect described by
Mr. Walker of which 1 cannot find the type. A third species also
exists ill North Australia ; but oiir example is in such a poor condition
that 1 could not venture to make a type of it.
18750
SPECIES OF SPH1NU1D.E.
9
1C. Ch^rocampa virescens, n. sp.
Form, size, and general appearance of C, crotonis, but primaries
greener, with only the outer, central, broader streak (running from
inner margin to apex) distinct, the other lines scarcely visible ;
yellow spots of secondaries paler, outer margin greener ; body greener,
without the longitudinal central whitish streak ; wings below redder,
primaries without the postmedian oblique blackish line ; the sub-
apical spots smaller ; discocellular spot white ; outer margin broadly
bordered with reddish grey ; base more broadly suffused with blackish;
secondaries with central lines very indistinct, reddish; body below
irrorated with ferruginous, abdomen with a longitudinal pink streak.
Expanse of wings 3 iuches 2 lines.
Bogota (Steve?is). Type, B.M.
Intermediate in some respects between C. crotonis and C. aristor,
17. Ch^rocampa docilis, u. sp.
cJ . Allied to (7. amadis ; wings above dull green ; primaries with
an interno-basal black spot ; a minute discocellular black spot ; a
basi-subcostal spot, a transverse oblique streak crossing the middle
of discoidal cell, a nebula just beyond discoidal cell, a transverse
subapical litura, an oblique streak (edged internally with silver-grey),
and a submarginal row of spots, all olive-brown ; a zigzag snbmar-
ginal greenish-grey line, margined internally with silver-grey ; outer
margin from zigzag line silver-grey, irrorated with blackish atoms ;
fringe pinkish, except at external angle, where it is cream-coloured ;
secondaries with the basal three fifths and a broad submarginal band
tapering to and not extending beyond first median branch, black ;
abdominal area yellowish ; head olive-green, whity brown at the
sides ; thorax olive-green, with a broad central and narrower lateral
grey streaks ; abdomen clay-coloured, pinkish at the sides, irrorated
with black atoms ; a double central series of blackish points, as in
C. nitidula ; basal segment olive-green, greyish in the centre, with
a large lateral black spot ; antennae cream-coloured ; wings below
brick-red, irrorated with grey, outer margin irregularly sericeous
whity brown ; a discal series of black points ; primaries with the
costa yellow ; a blackish subcuneiform patch from base through
centre of cell to just beyond discocellulars ; two subcostal black
spots near apex; secondaries with the costa yellowish, abdominal
area whitish ; body pink, irrorated with blaclash atoms ; abdomen
with a lateral row of black points ; thorax at base of wings golden-
yellow ; legs pale olivaceous, tibiae and tarsi of front pair white.
Expanse of wings 3 inches 11 lines.
Ecuador {Buckley). Type, B.M.
This is a softly coloured and beautiful species.
18. Ch^ROCAMPA HAITENSIS, U. Sp.
cJ $ . Allied to C. nechus ; differs in having the external area of
primaries browner, the pale-brown patch towards external angle
broader ; the sulphur-yellow spots of secondaries smaller ; the lateral
10
MR. A. G. BUTLER ON NEW
[Jan. 5,
yellow streak of abdomen replaced by a beautifully shaded, apparently
overlapping, series of pyriform yellow and orange spots ; wings below
altogether redder, the dark areas more restricted and paler, the yel-
lowish markings less vivid, and varied with red; palpi, prothorax,
and sides of abdomen irrorated with red. Expanse of wings 3 inches
4 to 6 lines.
Haiti (Tweedie). Type, B.M.
Easily distinguished at a glance by the colouring of the abdomen.
19. Ch^rocampa ignea, n. sp. (Plate L fig. 4.)
2 . Allied to C. scrqfa, but primaries and body dull reddish
chocolate instead of blackish grey ; primaries with all the markings
less prominent ; wings below bright reddish all over instead of only
on basal half of primaries, the outer margins broadly clouded with
brownish ; body red-brown instead of greyish ; palpi and legs varied
with white, as in (7. scrofa. Expanse of wings 2 inches 8 lines.
Moreton Bay {Gibbons). Type, B.M.
Although nearly allied to C. scrofa^ I believe that this species
will prove to be constant and therefore distinct ; I consider the
most important difference to be the coloration of the under surface
of the primaries.
Genus Ambulyx, Walker.
20. Ambulyx moorei (Boisduval, MS.).
$ . Primaries above dark clay-colour ; outer margin broadly
brownish, bordered internally by a diffused ochreous line deeper
externally than internally, becoming silver-grey towards apex, and
limited on internal margin by a brown spot (decreasing upwards,
excavated on both sides), and on second and third median branches
by indistinct brown dots ; a nebulous, oblique, pale brownish sub-
apical streak ; several very ill-defined, sinuated, transverse, ochreous
lines across and beyond the cell ; a geminate, grey, white-pupilled
discocellular spot ; secondaries testaceous, clouded with clay-colour,
especially towards anal angle ; costa and abdominal margin creamy ;
a greyish streak across the end of the cell ; an arched discal series of
six red-brown lunate spots ; outer margin red-brown : body bright
clay-coloured ; crest, metathorax, and a bar across pterygodes red-
brown: wings below ochreous, becoming tawny externally ; primaries
with the outer margin grey, with a white external and brown internal
line; an indistinct discocellular brown litura ; several very indistinct
brownish transverse lines beyond the cell ; secondaries with the outer
margin brown ; an indistinct discocellular litura and sevaral ill-defined
spots beyond the cell pale brown; body below bright ochreous,
becoming tawny towards head. Expanse of wings 3 inches 1 1 lines.
Java {Horsjield). Type, B.M.
Most like A. strigilis in appearance.
21. Ambulyx marginata, n. sp.
Primaries above whity brown, with a pink tinge ; base, two
1875 .]
SPECIKS OF SPHINGID.E,
11
large spots placed obliquely to each other (one costal, the other
interno-basal), encircled at a little distance by a slender line, a very
oblique transverse line from middle of costa to basal third of inner
margin, a large oval spot near base of first median interspace, three
central costal spots (nearly equidistant), a large, subquadrate, sub-
apical costal spot, the outer margin broadly, from subapical margin
to external fourth of inner margin, a discal nebula on second median
interspace, and several indistinct, lunated, transverse lines, olive-
brown ; secondaries rosy, costa and base cream-coloured ; abdominal
margin broadly creamy, tinted with pink ; outer margin, from sub-
costal nervure to anal angle, broadly chocolate-brown ; two central,
transverse, lunulated, grey lines and a discal series of grey dots ;
body as in A. ffan?iascusj wings below altogether yellower than
above ; primaries with the costa, especially at apex, ochreous ; all
the large spots, excepting the subapical costal one, missing, the latter
paler than above ; transverse streaks more distinct ; outer margin
broadly bordered with silver-grey ; secondaries pale clay-coloured ;
border, lines, and spots as above, but very pale ; body as in A, gem-
nascus. Expanse of wings 4 inches 7 lines.
Rio Janeiro {Stevens). "Type, B.M.
Subfamily Springing.
Grenus Amphonyx, Poey.
22. xImphonyx riyxjlaris, n. sp.
(J. Like a large example of A, dui^onehel c?, but less green in
colour, and with a broader transparent area in the secondaries.
Expanse of wings 5 inches.
2 . Like the female of A. dupo^ichel, but slightly larger, the pri-
maries green, not varied with mealy-white patches, and with all the
markings distinct as in A. anfeeus 5 . Expanse of wings 6 inches 3
lines.
(S $ , ? ; 6y Ega {Bates)-, cS var., ? (abdomen reddish).
Type, B.M.
I have little doubt that this is the Upper- Amazon representative
of A. antceiis, as A, medor^ is the Mexican. Herr Julius Flohr, of
Hamburg (who has collected much in Mexico), tells me that he has
a female example of the latter species measuring 9 inches in expanse
of wing ; our female only measures 7 inches.
Genus Protoparce t> Burmeistev.
23. Protoparce fulvinotata, n. sp.
Primaries above very similar to P. solani, but lighter, the subapical
pale patch less dusky and broader, and all the transverse dark lines
* Cramer s locality is (abnost certainly) incorrect ; we possess both sexes of
his species, distinguished at a glance by its blackish coloration.
t I adopt this name, rather than Mr. Crete’s emendation of Macrosila, as
being one year prior to that genus as first characterized, its type also being in-
dicated as *P. rustka. For Macrosila, Walker, I hare retained M. mcha, Walker,
as type.
12
MR. A. G. BUTLER ON NEW
[Jan. 5,
less oblique towards inner margin ; secondaries bright ochreons, a
subbasal lunule, a broad, transverse, central streak, and a broad
marginal border dark brown ; body — head chocolate-brown ; thorax
ferruginous, with posterior black border ; abdomen red-brown, irro-
rated with grey, and spotted at the sides with elongated fulvous spots
or liturse ; antennae whitish above, dull ochraceous below : wings
below brown, whitish towards base ; fringe white-spotted ; interno-
basal area of primaries ochreous ; abdominal area of secondaries
whitish ; body below sordid white. Expanse of wings 4 inches 2
lines.
South Africa. B-M-
24. Protoparce contracta, ii. sp.
cJ . Allied to P. lucetius ; primaries narrower, secondaries shorter,
colouring slightly paler, the oblique lines of primaries much less
irregular ; submarginal line and apical patch much whiter ; secon-
daries with the second brown band running independently across the
w'ing instead of losing itself in the third band, marginal band
narrower ; orange lateral spots on the body much more rounded, a
dorsal blackish line ; mesothorax not black ; primaries below with
the transverse lines more oblique and better defined ; secondaries with
the transverse lines wider apart, more dentated ; marginal border
much narrower. Expanse of wings 4 inches I line.
Rio Janeiro (Stevens). Type, B.M.
Confounded with P. Carolina by Mr. Walker.
Genus Diludia, Grote and Robinson.
25. Diludia brevimargo, n. sp.
$ . Closely allied to D. jlorestan, but differing as follows : —
Smaller ; primaries with the outer margin much shorter, more rounded
at apex ; secondaries also shorter, outer margin excavated above anal
angle : in colours it differs in having the primaries much greyer in
tint, the transverse bands greener, the marginal black lines of these
bands more distinct and more strongly dentated ; the black bars on
median branches less strongly defined ; the apical black-edged area
narrower, and very indistinctly sinuated externally ; secondaries with
the inner transverse black bar very indistinct : body with the head
and thorax greenish grey, abdomen less red ; marginal black strigse
less strongly defined ; wings below darker than in P. Jlorestan,
transverse bars less distinct and more irregular, the two inner bars
of secondaries coalescing. Expanse of wings 4 inches 6 lines.
Brazil (Becker). B.M.
26. Diludia rufescens, n. sp.
5 , Allied to B. lichenea, primaries altogether redder ; the outer
margin shorter, more arched ; central baud much better defined,
its outer edge much more dentated ; apical patch more elongated ;
submargiual white streak much more deeply sinuated ; secondaries
shorter, pale grey, with two indistinct central whitish bars : body
more uniform in colouring, head and collar rather redder ; lateral
1875.]
SPECIES OF SPHINGID/E.
13
abdominal black strigae less defined : T\ings below altogether paler
than D. licheriea^ the transverse bars less defined, only two on
secondaries. Expanse of wings 5 inches 3 lines.
Rio (^Stevens), Type, B.M.
Placed by Mr. Walker with D. lichenea and described in his first
paragraph as the female of that species, the true female being de-
scribed more briefly in the second paragraph.
27. DiLUDIA MEL.ANOMERA, D. Sp.
(S . Wings slightly more elongate, altogether much darker ; the
apical patch black, with a zigzag grey line running longitudinally
through it ; median band externally bordered and spotted at end of
cell with black ; submarginal spots black instead of dark grey ;
secondaries black-brown, a slight double nebulous streak from anal
angle : body much darker, head and prothorax blackish ; abdomen
with lateral bars more continuous and blacker : wings below also
darker, transverse lines much darker, more dentate; body below
rather paler. Expanse of wings 4 inches 10 lines.
Silhet {Dale), Type, B.M.
This appears to be the northern form of D. discistriga,
28. Diludia VAXES, n. sp.
Primaries above light grey, two or three whitish spots on basal
half of costa and at centre of discoidal cell, also a double augulated
discal series of brownish-edged lunate spots ; a small oblique spot
towards middle of costa, a less oblique litura crossing the cell near its
termination, two parallel streaks within interspaces, a small lunule be-
neath them, an irregular streak margining the apical patch, and a series
of spots at the end of the nervures upon the fringe black-brown ;
an indistinct discal series of brown dots ; fringe partly white ;
secondaries smoky brown, abdominal area paler ; costa testaceous,
anal angle grey, crossed by two brown lunules ; thorax and head
grey ; pterygodes margined externally by a black streak ; meta-
thorax margined behind by a transverse augulated black streak;
abdomen pale brown, with a brownish lateral streak and a dorsal
black line : wings below whity brown, external area and a discal bar
slightly darker brown ; fringe spotted with blackish ; palpi varied
with white, pectus white ; abdomen whity brown ; tarsi of front
pair of legs blackish. Expanse of wings 3 inches 6 lines to 4 inches.
Ceylon {Templeton)] Madras. Type, B.M.
Var, Slightly darker, a geminate white spot near external angle
of primaries. Expanse of wings 4 inches 4-9 lines.
Silhet {Soiverby)y Moulmein {Clerck), Type, B.M.
Our example from Madras has a label on it, bearing the MS.
name Sphinx vates. The species is nearly allied to D. incerta of
Walker, from China ; it was confounded, in the collection, with
D. discistriga.
29. Diludia natalensis n. sp.
Primaries above snow-white, varied with grey, two transverse
14
MR. A. G. BUTLER ON NEW
irregular brownish lines crossing the middle of cell ; a broad greyisli
patch, beginning just before end of cell, bounded internally by a
blackish streak, and bounded and crossed externally by tw^o lunulated
waved transverse lines running from costa to inner margin ; two
similar discal lines, becoming black below third median branch ;
a very irregular black streak bounding the apical patch, and im-
mediately below it two interrupted blackish lunules ; a central submar-
ginal bififd black-edged grey spot ; an ill-defined submarginal streak ;
a white discocellular spot ; outer margin black-spotted ; secondaries
smoky brown ; abdominal area testaceous ; outer margin dark brown,
broadest at apex ; a pyriibrm dark brown streak on abdominal area,
continued laterally as an indistinet browui streak erossing the eentre
of wing ; anal angle white, interrupted by two marginal semieircular
blackish spots 'and an irregular submarginal grey streak: thorax
pale grey, collar dark grey behind, pterygodes bordered externally
with black ; inetathorax margined behind with blackish ; abdomen
wdiity brown, with lateral oblique dark grey and white strigae on
each segment : wings below tinted with ferruginous, a common lunu-
late and waved discal streak ; primaries with a black costal streak
just beyond the end of cell ; an interrupted submacular brown streak
just beyond the discal streak, an oblique white spot at apex ; fringe
spotted wuth brown ; secondaries crossed above the middle by an
oblique diffused brown bar ; a brown streak at apex and anal angle,
fringe spotted with ferruginous ; body whity brown, palpi and
pectus white. Expanse of wings 5 inches.
Port Natal (Gueinzius). Type, B.M.
This species somewhat resembles the preceding in general appear-
ance ; but the outer margin of primaries, instead of being con vex, is
distinctly excavated above external angle. Our example bears a
label by the collector bearing the following inscription: — Acher*ontia
spei cJ . Only two $ specimens taken in 1857 (one of them lost).
I have not observed that peculiar chirping noise ; had they chirped
I am sure I would have observed. Query, Does the cJ only chirp ?
and the 5 i^ot? — W.
I have not thought the MS. name applicable, and therefore have
not used it.
Genus Nephele, Hiibner.
30. Nephele ros^e, n. sp.
Wings above olive-green ; primaries wuth the base, a broad trans-
verse band leaving a large quadrate costal spot, a small spot between
the latter and the base upon inner margin, and an irregular band
beginning broad at apex, undulated and narrowed externally to
upper radial, then abruptly and deeply excavated to external angle,
its iuner edge straight and with a pale border, all dark brown ; a
postnredian squamose snow-white streak hounding the broad subcen-
tral transverse band ; a snow-white point on lower discocellular, and
two at base ; secondaries with the costal area testaceous ; apical half
of wing dark brown ; fringe testaceous ; body olive-green, head
greyish brown ; abdomen paler at the sides, with five transverse
SPECIES OF SPHINGID.E.
15
1875.]
black bars, the first three broadly interrupted in the middle ; anal
tuft red-brown ; antennce testaceous : wdngs below altogether paler
and browner than above, the transverse white streak and basal points
of primaries absent, discocellular point smaller, secondaries crossed
by three central brown lines; body below sordid whitish, pectus
greyish. Expanse of wings 4 inches 1 line.
“ Boma, Feb. 1873^’ {Monteird), B.M.
This handsome new species is allied to N, cenopion ; it was the
only example taken, and was, I believe, captured by Mrs. Monteiro,
after wdiom I have named it.
31. Nephele variegata, n. sp.
Primaries — base of wings grey-brown, varied with clay-colour,
with two discoidal whitish dots, bounded externally by an irregular
transverse grey-clouded whitish band, divided through the centre by
a blackish line ; a broad central oblique greyish brown band, varied
with clay-colour, bounded on each side by two irregular black lines
and constricted in the middle ; three silver spots at end of cell ;
immediately beyond the central band is a narrower band, whitish at
costa, otherwise grey, intersected and bounded externally by lunated
blackish lines ; discal area ochreous towards costa, otherwise dark
brown varied with clay-colour, a very irregular uudulated submar-
ginal blackish line bordered externally by a grey Hue ; outer margin
reddish brown ; secondaries olive-green, outer margin (except at
anal angle) with a broad brown border tapering from costa to sub-
median nervure ; fringe testaceous : body dark brown, pterygodes
tipped with pale yellow scales ; abdomen with six broad transverse
lateral black bars separated by pale yellow lines ; primaries below
brown, dull olivaceous at base, crossed at the middle by an oblique
nebulous dark brown bar, disk crossed by two waved undulated dark
brown lines, and an arched undulated submarginal line ; a white dis-
cocellular point ; secondaries pale olivaceous, with the outer margin
brown, three central undulated and a submarginal irregular dark
brown lines ; body greyish brown, palpi paler. Expause of wings 3
inches 7 lines.
Congo {Richardson\ Africa {Milne). Type, B.M.
This is Z. peneus (part.) of Walker, Z, funebris^ Boisd. (nec
Fabricius).
Subfamily Smerinthin^.
Genus Leucophlebia, Westwood.
32. Leucophlebia rosacea, n. sp. (Plate II. fig. 4.)
c? . Allied to L. lineata ; primaries dull glossy rose-colour, a broad
ochreous streak parallel to costa, broadest opposite external angle,
and acutely pointed at each end ; an oblique submedian basal
ochreous streak, median branches silver ; fringe golden ; secondaries
deep ochreous, fringe testaceous ; body — palpi and vertex chocolate-
brown, back of head and sides of thorax pale sordid rose-colour ;
centre of thorax chocolate-brown ; abdomen pale brown ; antennae
cream-coloured above, ferruginous below ; wings below as in L.
16
MR, A, ANDERSON ON THE
[Jan. 5,
lineata, but altogether deeper in colour, and with a slender marginal
plum-coloured Hue ; body and legs below chocolate-brown, abdomen
with a rosy tint. Expanse of wings 2 inches 7 lines.
Coimbatoor {JFalhouse). Type, B.M,
33. Leucophlebia bicolor, n. sp. (Plate II. fig. 5.)
cJ . Primaries rosy, a broad central longitudinal tapering strami-
neous streak from base to apex, nearly straight in front, arched
behind, and having three processes along the median branches ;
fringe stramineous; secondaries ochreous; costa and abdominal
margin stramineous, outer margin rosy, fringe stramineous ; thorax
dull rosy, deeper in front than behind, with a central ochreous spot :
body whitish ochraceous, rosy at the margins ; antennae above
creamy whitish, below brownish : wings below stramineous ; pri-
maries with discoidal area ochreous; apical costa abruptly and
broadly rosy, outer margin with a broad pale rosy border, tapering
to apex ; secondaries with costa and outer margin pale rosy ; body
dull pale ochraceous, with a rosy tint, gradually becoming more
intense to the head ; palpi dull rosy ; legs creamy above, rosy below.
Expanse of wings 2 inches 2-3 lines.
Almorah {Boys), N. India. Type, B.M.
Allied to L. emittens, but coloured more like i. lineata,
EXPLANATION OF PLATES I. & II.
Plate I.
Fig. 1 . Macroglo&^a jproxima, p. 4.
2. ob$cura, p. 5.
3. fervois, p. 4.
4. Chcprocampa ignea, p. 10.
5. Calliomma lute&cens, p. 5.
6. Macroglossa 7iox, p. 5.
Plate II.
Fig. 1. ChcBTOcampa elegans, p. 8.
2. gracilis, p. 8.
3. argentata, p. 8.
4. Leucophlebia 7'osacea, p. 15.
5. bicolor, p. 10.
2. CoiTections of and Additions to “ Raptorial Birds of North-
western India/^ By Andrew Anderson, F.Z.S.
[Eeceired November 30, 1874.]
(Plate III.)
Since the publication of my last paper *, my knowledge of this
subject generally has been greatly advanced, not only by furthur re-
search, but by the acquisition of European and African specimens of
some of the species concerning which comparatively little was known
* P. Z. S. 1872, p. 619.
p.z s 8'’£' PI .in.
AQUILA HAS TATA l«</;2/>:
I
1875.]
RAPTORIAL BIRDS OF INDIA.
17
up to that date. The result is that I, or rather ornithologists gene-
rally, have to acknowledge certain errors consequent on a limited
knowledge of a most difficult group of birds. At the same time I
am glad to be able to introduce several new species as occurring in
the country to which my observations have been confined, viz. the
deltaic portion of the North-western Provinces, thus making (witli
the necessary corrections and additions) no less than 48 species of
Raptores known to occur in this district.
This is the number that have as yet come under my own observa-
tion. But further investigation will doubtless enable me to add
several more, such as Falco babyloniciis, Haliaetus plumheus, &c.
Additions to former lists are indicated by an asterisk, *.
1. VuLTUR MONACHus, Linn.
All the specimens examined by me have alight fulvous nuchal patch,
almost white ; but the authors of the ‘ Birds of Europe ’ do not al-
lude to this peculiarity in the Indian bird, nor is it shown in the
plate.
2. VuLTUR CALVUS, ScOp.
On the loth of July, 1872, my friend Mr. Spry took an egg,
flushing the bird off her nest, which also contained an egg of Falco
juyger.
*3 bis. Gyps fulvescens, Hume.
The large fulvous-coloured Vulture already alluded to I identify
as belonging to this species, and not to G. himalayeiisis of the same
author.
5. Gyps bengalensis, Gm.
Last cold season I found a small colony of these Vultures breeding
on a clump of high cocoa-nut palms (^Cocos nucifera), whence I ob-
tained four eggs. I have also lately taken three eggs from one nest,
and two from another, but of course not the produce of the same
birds. The tree on which these nests were built was the rendezvous
of a large assemblage of these useful birds, which were attracted to
this solitary tree by the carcass of one of the mail-cart horses which
had died on the roadside.
6. Neophron ginginianus. Lath.
Captain Beagin, of H.M. 105th Regiment, has lately sent me a
series of Neophrons from Aden, which appear to be referable to the
African form N. percnopterusy Linn. The skins are badly put up,
and they are not sexed ; so that the minute differences pointed out by
Blythf cannot be compared with Indian examples. The series com-
prises both black-billed and black-clawed examples, which predomi-
nate, as well as white ones, so that this one difference cannot seem-
ingly hold good; but the corneous portion of the bill, as well as the
claws, when black are certainly of a much deeper black in the Aden
t Cf. ‘Ibis ’for 1866, p. 233.
Prog. Zool. Soc. — 1875, No. II.
2
18
MR. A. ANDERSON ON THE
[Jan. 5,
tlian in any Indian-killed examples having the same peculiarity ; and
in India, according to my experience, the opposite variety, viz. the
white-billed ones, predominate. There is no reason why both forms
should not intermingle at Aden. The specimens I allude to have
their claws quite worn away, caused, no doubt, by the rocky nature of
the ground.
8. Falco PEREGRiNtrs, Gmel.
On the 1 1th of February last I saw a Peregrine actually hunting
by moonlight: the full moon was high up in the sky; and several
stars had been visible for fully half an hour. Returning homewards to
my camp through a marsh, I was startled by the sudden appearance
of some ducks (Anas i^oecilorhynelia)^ which dived simultaneously
with their splash into the water. The Falcon towered overhead and
then flew backwards and forwards several times over the same ground,
almost skimming the surface of the water.
The following morning I had several shots at this bird, but without
success ; the native fowlers who were engaged in netting wild fowl
assured me that they had seen her at that one place for a long time,
and that she invariably roosted on a large bough of a mango tree,
close to the edge of the jheel.
The crepuscular habits of this Falcon have not been recorded before,
so far as I am aware of.
9. Falco peregrinator, Sund.
On the 19th of November last I procured another specimen of
this beautiful Falcon, making in all three females. This appears to
be a fully adult bird : the head, nape, and cheek-stripe are almost
black, and only one or two feathers are wanting to make it into
atriceps^^ of Hume ; upper plumage generally slaty blue, getting
lighter towards the taihcoverts, the whole of the feathers being more
or less barred wdth blue of a darker shade ; tail unicolorous with
the back, and barred with dark slaty blue ; chin, throat, and upper
breast unspotted \vhite, tinged with buff ; from sternum downwards
bright ferruginous rufous, barred on the flanks, and spotted on the
abdomen with slaty blue ; tibial plumes greyish, tinged with laven-
der, and minutely barred ^Yith blue of a light shade.
The Shaheen alluded to in a former paper (P. Z. S. 1871, p. 678)
is an immature bird : the whole of the upper plumage generally,
including the tail, is dark cinereous or dusky black, the feathers of
the back being edged with rufous, and the tail barred with the same
colour; the upper tail-coverts are blue, thus indicating a transitional
stage ; chin, throat, and upper breast as in the mature bird, but the
feathers are dark-shafted ; lower breast, flanks, sternum, and tibials
bright ferruginous rufous, the breast and flanks having longitudinal
brown stripes, the sternum and tibials slightly barred with light
blue.
Of the varied country of the Doab the enormous jheels, woods,
and plains have each its representative Falcon : the Bhyree affects
swamps, the Shaheen wooded regions, especially in the vicinity of
IS75.]
RAPTORIAL BIRDS OF INDIA,
10
large trees, wliere Pigeons and Parrots are in the habit of roostiiio-,
while the dagger delights in dry plains.
16. Lithofalco chtcquera, Band.
At Jelallabad, in the Shabjehanpore district, I came across three
pairs of these Falcons, which were nesting within sight of each
other ; two of them had built on trees only a few yards apart. These
nests contained one and two eggs each ; and although I halted for the
express purpose of obtaining full clutches, the Crows forestalled me.
One nest escaped from these marauders, and enables me to add some-
thing new in the domestic economy of the Toornmptee ; for in this
instance she had appropriated an old nest of the Crow.
23. Micronisus badius, Gm.
In modification of any former experience, I have now to record the
occurrence of a slightly marked egg from a clutch of three.
Five out of si.x nests which were taken in my presence this last
summer were built on the parasitical shrub {Loranthns globosus ?)
which grows to such perfection on mango trees. The branches of
this so-called mistletoe radiate sidewards and upwards to a consider-
able height above the parent tree, from a large excrescence or knob,
thus forming, as it were, the outer structure of a ready made nest!
Viewed from below the nest looks about the size of what the com-
mon Crow would huild ; but on examining one I had cut down (the
parasitical plant was four feet above the tree), it was clear that the
nest itself was particularly small, and so clumsilv made as to fall to
pieces on being removed from the knob which supported it. A better
situation for a nest than the centre of a clump of this parasite could
hardly be conceived.
*25. Accipiter virgatus, Temm.
On the 3rd of October last a Shikaree brought me a livino- Hawk,
which he had just captured with bird-lime, and which is undoubtedly
referable to this species. It is the first capture of this interestino-
bird that I have heard of in this part of the country. The person
from whom I got it tells me that the Besrah is frequently trapped
early in the winter. They certainly must pass through the plains on
their southward migration, as Wallace gives it from Malacca, Java,
and Sumatra, and Hume has recently recorded it from the
Andamans.
Not wishing to he too confident of my own identification, I have
waited till the acquisition of more examples, and the opinion of
ornithologists who had more experience than myself as regards A.
virgatus, could be brought to bear on the subject. A pair kindly
sent to me by Mr. Mandelli, of Darjeeling (and in precisely the same
^umage as my own), leaves no further room for any doubts. Mr.
Hume, too, who expressed a wish to see the birds I called ‘‘A. vir-
gatus^' has returned them to me with an expression of opinion to the
effect that he fully concurs with me in my identification.
2*
20
MR. A. ANDERSON ON THE
[Jail. 5 ,
While the long, slender tarsi, diminutive bill, and more game-
looking aj)|>earance ot*^. virgatus is sufficient to separate it from its
plebeian ally Micronisus badiusy the coloration of the upper plumage
in the young birds of both species is very similar indeed, being what
I should call the rufous-brown stage. All the feathers on the mantle
are of a rich brown colour, tipped and edged with dark rufous, the
edgings being broader in A. virgatus than in M, hadius\ the former
differs also in having /bwr broad caudal bands, while the latter has
five or six narrow ones.
The under plumage of the two juvenile birds is very different in
A, virgatus : from the chin to the vent it is a rich buff colour (Jerdon
calls it white), the feathers of the neck, breast, and abdomen having
longitudinal drops of reddish brown ; the flanks and tibial plumes
are broadly barred with the same colour ; in M. badius the under-
parts are white^ each feather having a central stripe of brown.
The plumage of the adult birds of both species differs in toto : the
Darjeeling specimen has the head and back of a slaty black colour,
the collar and tail being of a smoky brown ; there are four caudal
bands of the same hue as the head ; the under plumage is white^
broadly barred with bright ferruginous : the adult Shikra has the
mantle of a light ashy grey ; and the underparts are minutely barred
with rufescent or fawn-coloured marks.
The bill in A, virgatus is very dark, almost black, the cere dark
greenish yellow ; in M. badius the bill is horny blue, and the cere
yellow, without any green; the legs and feet in the former are green-
ish yellow, the back of the tarsi and soles being yellow; in the lat-
ter these are yellow without any tinge of green. The subjoined ta-
ble of measurements of an immature male of each species will be
found useful : —
Species.
Length.
Wing.
Tail.
Tarsus.
Foot,
greatest greatest
length, breadth.
in.
in.
in.
in.
in.
in.
Accipiter virgatus
10-5
6-3
5-3
2-1
2-G
2-3
Micronisus badius
12-0
7-0
f!-0
1-3
2-6
21
27* AauiLA MOGiLNiK, J. G. Gmel. (=A, crassijoes, Hodg.
MS.^).
On the 8th of March last I procured a third example of the Eastern
Imperial Eagle in the transitional stage, a huge female of the fol-
lowing dimensions: — Length 32*5; wing 23*5; tail 13; expanse
7 feet ; tarsus 4*2, thence to end of mid claw, along the curve, 4*1,
outer claw as above 3*2, inner claw 3*8, hiud claw 3*6 ; expanse of
foot (length) 6*5, (breadth) 5*5 ; bill along curve 3 ; height of both
mandibles at base 1*2, width at gape 2*2. Weight just over 9 lb.
This specimen, while yet in the striated stage, has several rectrices of
the adult bird, and the breast has assumed a black-brown appearance
in patches. In the course of a very short time this bird would have
become exactly similar to No. 4 of Mr. Dresser’s series (see his
^ C/. ‘Ibis' for 1873 p. 00.
1875 .]
RAPTORIAL BIRDS OF INDIA.
21
article on this Eagle), e, the adult bird minus the white sca-
pulars.
The first two changing Imperials which proved the key towards
the solution of this (hitherto) vexed question* are now in the Nor-
wich Museum, and form Nos. 2 & 3 of the series alluded to at p. 2
of ‘ Birds of Europe.’
The Abyssinian Eagle referred to by Dr. Finsch under the term
is of course A, mogihiik. Very recentl)" an imma-
ture example of the same bird was sent to me from Aden ; it flew
against the telegraph-wire and was captured alive.
27 his. AauiLA bifasciata. Gray & Hard.
On account of the recent discussion that has taken place J relative
to the distinctness or otherwise of A. 07n€ntalis from A. bifasciata^ I
have secured a very fine series of this Eagle. The acquisition, too,
of several specimens of this bird from Russia (labelled A, cla)iga, by
which term it is known to continental naturalists) has afforded Mr,
Brooksand myself another opportunity of reexamining the large series
at our command ; and we still hold to our former opinion, viz. that
as regards coloration in every phase of plumage, including the adult
bird with the nuchal buff patch, the two Eagles are identical.
It is true that the European-killed examples we examined are a
h^ifle smaller y the wing-measurements of the males being half inch
and in the case of females 07ie inch less than Indian specimens. But
against this (admitted) trivial difference, as regards size, in a bird
measuring up to 32 inches in length, it should be borne in mind (1)
that no reliance can be placed on the sexing of birds that are ob-
tained from dealers (especially in this Eagle, for I have repeatedly
found large males running into females), and (2) that in all proba-
bility the smallest specimens are sent out to this country, the largest,
and consequently the best in the estimation of dealers, being retained
for European collections. Colour is another point mooted by Mr.
Gurney ; but this really goes for nothing, seeing that in this country
we have dark birds as well as light-coloured ones ; and I possess
specimens that have been bleached to a rnfescent sandy colour.
Mr. Gurney has been so good as to inform me that he has reex-
amined the type of Aquila amurensisy Swinhoe, and that he has no
doubt that it is an adult female of A. bifasciata. Such being the
case, the wing-measurement as given by Mr. Swinhoe §, viz. 26^
inches, must surely be wrong ; for I have never yet seen more than a
24-inch wing in this Eagle.
Referring to the concluding portion of Mr. Gurney’s letter iu ‘ The
Ibis’ for 1873, page 99, I may mention having recently sent to him
a very fine female A, bifasciata in the phase of plumage he therein
alludes to. The peculiarity observed by Mr. Gurney is more more or
less common in all immature birds ; and the specimen I have sent to
^ Cf, P. Z. S. 1872, pp. G20 & 621. t Cf. Trans. Z. S. vol. vii. p. 201.
I Cf, * Ibis ’ 1873, pp. 422 & 423, and ‘ Stray Feathers,' vol, i. p. 325.
§ Cf P. Z. S. 1871, p. 338.
22
MR. A* ANDERSON ON THE
[Jau. 5,
him, though freely ‘‘ barred with alternate bands of ivhite and stone-
coloured broivn^ on the under surface from ihe sternum to tlie
vent, has the fulvous nuchal patch nearly fully developed, thus show-
ing that in Eagles no fixed rule can be laid down as regards the suc-
cessive phases of plumage, and that some birds may develop signs
of maturity while yet retaining their juvenile garb,
28. AauiLA NiEViA, Gm.
Specimens of this Eagle from Russia, kindly sent to me by Dr.
Crowfoot of Beccles (to whom I am also indebted for^, bifasciata),
are identical in every respect with Indian birds.
In my former papers I alluded to only two stages of plumage, viz.
the spotted f and the uniform brownJ"^ I now find that very
young birds (judging from the amount of spots on them) have the
under surface striped or lineated in exactly the same manner as the
young of A. hastata. I also possess a remarkably fine specimen of A,
ncevia without a single spot, which has the head and neck of a pale
sandy colour, almost white.
29. AauiLA viNDHiANA, Frank. (=^. fulvescensy Gray, apud
Jerdon*).
This Eagle has now had its proper name restored to it — the term
^^fiilvescens^^ (by which it has hitherto been known) having been ap-
plied to a very different bird, and one with which (until very recently)
the true African A, ncevioides l]ad been confounded. I can corro-
borate what Mr. Brooks has already written on this subject, viz. that
“ no two Eagles could be more truly distinct (than A, vindhiana
and A* ncevioidesf though they are closely affine and structurally
alikef as I have recently examined the bird sent to him by Dr.
Tristram along with a very fine South-African example which j\Ir.
Gurney has been so kind as to forward to me.
Acjiiila vindhiana and A, fulvescenSy according to our present
knowledge, are purely Indian, while A. ncevioides* {ycxdi) does not
occur in India.
2^ bis, Aquila fulvescens (vera). Gray,
is the bird that has hitherto been wrongly identified with the true
Aquila ncevioides (Cuv.), and which does not occur in India. The
Abyssinian Eagles alluded to by Finsch and Blanfordf under the
synonyms of and albicans^^ ncevioides f Cuv.) re-
quire further examination with reference to our present knowledge of
the subject. Neither of these authors refers to the party-coloured
plumage which is so characteristic of tliis fine bird.
Aqiiila fdvescens \Vy eevimvAy the rarest Eagle in India; and w'e
are in profound iguorance of its summer habitat, nidification, &c. I
have not heard of another capture since the ten that were recorded
in iny former paper (P. Z. S. 1871, p. C88).
* Cf. ‘ Stray Feathers/ toI. i. p. 4(>3.
t Cf. T. Z. S. vol. vii. p. 20 J , a ml * Geul. Zuol. of Abyssinia/ p. 20o.
RAPTORIAL BIRDS OF INDIA.
23
1875 .]
80. AavihA HASTATA, Less. (Plate III. figs. I & 2.)
An account of the nidification of this Eagle has already appeared
in ‘ The Ibis and the nestlings which I brought down from
Saharunpore enable me to supply the missing link as regards the
early stages in the plumage of this interesting bird.
Besides the three already referred to, I have recently had an
opportunity of examining two more which Mr. Brooks has this season
taken from their nests ; and as the young birds appear to be subject
to a good deal of variation in the amount and distribution of their
spots &c., I proceed to give general characters instead of confining
myself to the description of a single specimen only.
Description of f idly -pluniaged nestling between three and four
months old, — Length 23*5 inches, wing 16*5, tail 9*5, tarsus 3*7
(bird appareutlv not fully grown). Bill black, plumbeous blue towards
the base ; cere and gape bright yellow ; feet dull yellow ; claws
black ; irides dark brown.
Above rich glossy brown ; feathers on the top of the head and
hind neck tipped with fulvous ; upper tail-coverts light brown, barred
with white ; scapulars, ridge, bend of wings, and wiug-coverts tipped
with fulvous spots of a larger size ; wing on being opened out shows
two, and sometimes three bands, caused (as the case may be) by the
greater wing-coverts, secondaries, and tertials being broadly edged
with fulvous and greyish white, shaded off in the latter into the
darker part of the feathers ; primaries uniform black ; secondaries
brown, profusely barred with hoary grey ; tertials pale brown,
similarly barred and broadly edged with greyish white ; tail dark
brown, broadly edged with greyish white, and barred with dark grey.
Beneath brown, the pectoral and abdominal feathers having central
and terminal stripes of rich fulvous ; the under tail-coverts and tibial
plumes are broadly barred with fulvous of a lighter shade.
Description of nestling after the first moults when about eighteen
months old, — Colour of soft parts and dimensions the same ; but
the primaries and tail-feathers do not appear to be fully grown.
With the first moult the bird assumes a much darker colour
throughout, and loses a good many of the spots on the wings and
scapulars, but not those on the head ; these, it seems, disappear
gradually; and the ^^entirehj spotless^^ stage (P. Z. S. 1872, p. 623),
in all probability, is not assumed before the third or fourth moult.
Although the bands on the wings have nearly vanished, the spots on
the shoulders have reappeared in a more decided form, being larger,
darker, and somewhat confluent along the ridge of the wings ; the
upper tail-coverts have become darker, and are now free from bars ;
the secondaries, tertials, and tail-feathers still retain the bars which
are so characteristic of the younger stage ; and these, too, may not
wholly disappear before several moults.
The chief feature, however, in the second stage is the disappear-
ance of the striation on the under surface ; the colour below is now
of a uniform dark brown, with the exception of the feathers between
the thighs and the tibial plumes, which still retain a few indistinct
fulvous transverse marks.
24
MR. A. ANDERSON ON THE
[Jau. 5,
The ''delicate yelloiv-hrown" stage (referred to P. Z.S. 1872,
p. 622) is, after all, the plumage of iYie juvenile or nestling bird ; for
mine, while in confinement, began to fade, and to assume a very light
colour (in the nestling plumage) ; and under the influence of the
sun the change of course would have been far greater. The amount
of spots, and even the.striation below, in this early stage, is subject
to considerable variation ; it is only the nestling birds which turn
“ yellow-brown," as they are exposed to the influence of the sun and
rain during the trying months of June to October before they are
fully fledged ; and* in these faded or "yellow-brown" examples the
spots and striae are sometimes nearly wanting.
I may mention that I too pronounced the small Danzic bird, sent
out to this country as A. ncevia by Mr. Dresser, to be a fully adult
e.xample oi A. hastata, without, at the time, knowing that Mr. Brooks
had arrived at the same conclusion j*.
*31. AauiLA PENNATA, Gmel.
The capture of a beautiful adult male on the 22nd of January
last enables me to throw some more light on the plumage of this
little Eagle.
The three birds in my collection appear to me to come in the
following order : —
No. 1 has the whole of the under surface of a uniform rich red-
dish brown, all the feathers with the exception of the tibial plumes
being dark-shafted.
No. 2 has the throat and the upper breast bufiy white, the
feathers dark-shafted as in No. 1 ; lower breast and tibial plumes
almost white, tinged with buff.
No. 3 has the throat, upper breast, sternum, and tibial plumes white,
tinged with fulvous, the feathers generally broadly centred with rufous.
The signs of adolescence in this Eagle evidently show more in the
under than in the upper surface ; for no. 2 is certainly an older bird
than uo 1, and yet the two, laid side by side, back uppermost, are
quite inseparable. No. 3, which I take to be tully adult, has the
head and neck of a rich reddish buff, the feathers on the occiput
being broadly centred brown ; the upper plumage generally is light
brown, the wing-coverts and scapulars being broadly edged with
bulfy white. No. 2 has some brown feathers on the flanks, clearly
indicating that the brown below is the early or first plumage. The
following measurements will show the comparative dimensions of
both sexes : — $ , length 21 *5 inches, wing 16, tarsus 2'8 ; cf, length
IS‘5, wing 14, tarsus 2‘5.
38, CiRCAtiTus GALLicus, Gmel.
I have lately sent an account of the breeding of this bird to Mr.
Dresser.
t C/. ‘ Stray Feather,?’ for 1873, p. 327.
1 have had access to Mr. Hodgson’s drawings, and find tiial while he has
figured the ndult bird under the name of “ tarsafvs,” he does not appear to have
seen .specimens in the striated or spatted stages.
|
Mousa Dembele (born 16 July 1987) is a Belgian professional football player. He plays for Tottenham Hotspur F.C. and the Belgium national team.
References
1987 births
2014 FIFA World Cup players
Belgian footballers
Tottenham Hotspur F.C. players
UEFA Euro 2016 players
2018 FIFA World Cup players
People from Antwerp
Living people |
<p>I'm working with NUnit 3.0 beta to making test on Jenkins. It's working well on my local project, but when I put it on Jenkins system, I got XML result like below </p>
<pre><code><test-results name="" total="0" errors="0" failures="0" not-run="0" inconclusive="0" ignored="0" skipped="0" invalid="0" date="2016-03-02" time="15:54:20">
<environment nunit-version="1.0.0.0" clr-version="4.0" os-version="Microsoft Windows NT" platform="Win32NT" cwd="M:\Works" machine-name="test" user="admin" user-domain="test"/>
<culture-info current-culture="en-US" current-uiculture="en-US"/>
<test-suite type="Assembly" name="EndpointBaseFramework.dll" executed="False" result="Success">
<properties>
<property name="_SKIPREASON" value="Constructor on type 'NUnit.Framework.Api.FrameworkController' not found."/>
</properties>
<reason>
<message>
<![CDATA[
Constructor on type 'NUnit.Framework.Api.FrameworkController' not found.
]]>
</message>
</reason>
<results/>
</test-suite>
</test-results>
</code></pre>
<p>What is the cause of this error?</p> |
Kevin McKenna (; 25 June 1945 – 25 June 2019) was an Irish republican and volunteer in the Tyrone Brigade. He was the Chief of Staff of the Provisional Irish Republican Army (IRA). McKenna was the longest-serving chief of staff of the IRA, serving from 1983 to 1997.
References
1945 births
2019 deaths
Irish politicians
Military people
Political activists |
. . . . u ferner iu d(‘r Besehreibung: „Caulis infra medium
aphy llus. u
Nun isl aber der Stengel der siebenburgischen Pflanze
von der Erde an bis zur Spitze beblaltert, die Blatter sind eher
aufrecht und unterseits an den Nerven so deutlich bewimpert, dass
sie Baumgarten in vol. I. seiner Enuineratio stirp. Transsilv.
pag. 301 kurzvveg geradezu „sublus pubescentia w nennt.
Ohne Zweifel stimmt ebenso wie die in Heuffel’s Enume-
ratio als L. albanicum figuriremle von Pfarrer Vuchetich auf der
Banater Alpe Branu entdeckle Pflanze, auch das von Prof. Dr. A.
Kernel* ini Bihar Gebirge angegebene Lilium mit L. pyrenaicum
Baumg. iiberein.
Mit Lilium albanicum Gris, kann nun einmal unsere Pflanze
nicht identiseh sein; denn da ware es gewiss weit weniger gefehlt
Lilium pyrenaicum Baumg. fiir einerlei mit L. Szovitsianum Fisch.
et L a 11. zu erklaren , von welch’ letzlerem es sich bloss durcli
minder beblatterten Stengel unterscheidet.
Dagegen stimmen die von mir am klassischen Slandort Baum-
garten’s in Fruclit gesainmellen Exemplare recht gut mit der
Beschreibung von Lilium pyrenaicum in Grenier’s und Godron’s
Flore de France III pag. 181 zusammen.
Bis also nichl eine Untersurhung bliihender Exemplare ein
anderes Resultat ergibt, muss auch fur die siebcnburgische gelb-
bluhende Art der Name Lilium pyrenaicum beibehallen werden.
Ich habe etliche 50 Zwiebel davon von Verespatak mitge-
bracht, die bereils in meinen Garten versetzt sind. Moge es mir
vergonnt sein, im nachsten Fruhjahr die systematische Stellung die—
ser hubschen Lilie klaren zu konnen.
Der nachste Standort von L. albanicum Gris. liegt jenseits
der Donau im nordosllichen Serbien, wo Hr. Dr. Panci5 laut
dessen ^Verzeichniss der in Serbien wildwachsenden Phaneroga-
men“ Nr. 1527 ganz genau zur Diagnose Grisebach’s passende
Exemplare gefunden hat.
Szt. Gothard bei Szamos - Ujvar in Siebenbiirgen, am
27. Juli 1868,
Pyrenomycetes novi ex herbario Heufleriano.
Auctore B. Auerswald.
Sp/iaeria (Pertusae) Heufleri Awd. n. sp.
Pyreniis spar sis , minutissimis (magnitude e Sphaer ellae
myriadeae Fr.), hemisphaericis vel subglobosis , carbonareis , atris
ostiolo minutissime mamillaeformi ornatis ; ascis creberrimis , cla-
r>atis , sessilibus , membrana duplici non visibili , S-sporis , paraphy-
sib us tcnuibus jiliformibus subconglutinatis Iaxe obvallatis; sporis
275
irregulciviter stipatis , snbbiseriafibus , lanceolato-oblongis , p/os
minus cur culls, utvinque acutiuscnlis , triseptatis , brunneis, peltucidis.
16 microm. longis , 5 microm. latis.
Diese Sphaeria fand Baron Ho hen huh el - Heufler am
23. August 1859 an entrindeten Fichtenslammen im Siegesbach-
graben hoi Traunkirchen in Oberosterreich. Sie entwickelt sich
unter der obersten Holzschiehl, so dass sie anfangs von ihr wie
von einem durcbsicbligen Hiiutchen bedeckt wird; bald aber durcli-
bricht sie dieselbe und erseheint nun froi aufsitzend. Ohne Lupe
sind die kleinen Punktchen, als welche die Pyrenien erscheinen,
nichl wahrnehinbar.
Ob diese Sphaeria ehva synonym mit Sph . rills Fr. syst. II.
p. 466 sei, lasso ieli dahingestellt; die daselbsl gegebone Diagnose,
welche, wie gewohnlich den mikroskopisclien Bail unerwiihnt lasst,
passt vollkomnien auf die vorliegende Art; aber dagegen wird als
Substrat weiehes faules Eiehenliolz genannt. Jedenfatls aber
ist sie niclit die ebenfalls auf Coniferenholz wachsende Sphaeria
vilis Rbh. herb. myc. ed. II. Nr. 434, die ich Cucurbit aria rills
nenne, ohne damit behauplen zu wollen, dass sie die Sphaeria
vilis Fr. repriisenlire.
Die Sporen dieser reizenden Sphaeria sind nicht abgerundet
wie bei der weit grosseren Sphaeria Pulvis pyrius. Die gIeiche£jo/*ae-
ria hat Herr von Sch ulzer im Februar 1860 in Cerni Gaj zwischen
Vinkovce und Ivankowa in der slavoniscben Militiirgrenze gesam-
melt, von woher sich mehrere Muster im Heuflerischen Herbar
befinden.
Pleospora orbicularis Awd. n. sp.
Pgreniis gregariis , primo hypophloeodeis, mox epldennide
rupta et ablata denudatis , orbicnlaribns, V 3 — 2 / 5 millim. latis ,
minute papillatis , nigris : ascis clavatis ( 120 microm. fere longis ,
25 microm . fere latis ), in stipitem brevem sensim attenuates ,
8-sporis , membrana duplici visibili ; sports biserialibus , elonguto-
ovalibus (52—56* microm. lotigis , 10 microm . latis), utriuque ob-
tusis , medio vix constrictis , ^—6 septatis longitudinaliterque pli-
catis , melleis , rfem fuscis.
Diese ganz eigenthumliche Art lebt auf den feinen Zweigen
der Berberis vulgaris (in der Gant bei Eppan in Sudtirol 15. Sept.
1861 leg. cl. Heufler) und zeichnet sich von alien amlern Arten
und Formen dieser Gattung durch ihre ganz flachen scheibenfor-
migen, schwach tellerformigen vertieften Pyrenien aus, welche so-
gar im angefeuchteten Zustande diese flache Gestalt bewahren.
Pleospora pachyascus Awd. n. sp.
Pgreniis mimitis (% millim . wa? aeqnantibus ), hypophyllis ,
globosis , epidermidem perforantibns , atris, absque ostiolo visibili ;
asm ovalibus , amplis , 5-s/?om (aa semper ?), absque ullo stipitis
21 *
vestigio , utvinque late rotundato, membrana duplici visibili , spom
hyalinis , ovalibus , pro more atrinque rotundatis , primo 1 —mo#
frt-, longitndinaliterque septatis .
Diese, vvie es scheint, seltene Art, weicht von alien mir be-
kannten Arten dieser Gattung ganz wesentlich durch die vollig*
ungestielten Schlauche ab, welche eine Lange von 85 Mikromilli-
meter und eine Breite von 45 Mikroinillimeter besitzen, so vvie
durch die ganzlich farblosen Sporen (28 Mikrom. lang und etwa
14 Mikrom. breit).
Mit Sphaeria Eryngii (Bot. gall. II. p. 710) scheint dieselbe
keineswegs identisch zu sein, da Berk, et Br. Nr. 657 die mir
vorliegonden von Desmazieres, pi. crypt, de Fr. Nr. 1300 edir-
ten Exemplare zu ihr zitiren. Diese letzteren Exemplare sind zvvar
ohne alle Schlauchbildung, weichen aber habituell ganz ausseror-
dentlich ab, denn sie steben dicht gedrangt in kleinen, von den
Blattzellen streng umgrenzten Flecken, vom Habitus der Sph. ma -
cularis Fr., wahrend die Pyrenien von Pi. pachyascus liber die
ganze Blattflache dicht zerstreut, aber in den mir nur sparlich vor-
liegenden Exemplaren nur in kleinen Herden zur Schlauchform ent-
vvickelt erscheinen. Baron Hausmann sammelte sie im c November
1862 auf dem Kalvarienberge von Botzen auf Blattern von Erynginm
campestre.
Pleospora her bar um Rbh. /?. fruticum Awd.
Auf Berberiszweigen bei dem Schlosse Michelsburg unweit
Bruneck im Pusterthale Tirols gesammelt von Baron Hausmann.
Ansser dem Standorte finde ich keine Verschiedenheit von der
polymorphen PL herbarum.
Leptosphaeria psilospora Awd. n. sp.
Pyreniis minutis , globosis , hypophloeodeis , non nisi ostiolo
minute mamillato epidermidem perforantibus; acis clnvati s* Q90
microm. fere longis , 14 microm . et supra latis ), breviter pedicellatis ,
S-sporis , membrana duplici visibili , sporis biserialibus fusiformibus
(30 microm . longis , 4 microm. fere Intis'), leviter curvatis , utvinque
acutis , uni - (an demum pluri?) septatis , pallide luteolis.
Die Sporen der mir allein vorliegenden Exemplare , welche
Baron Hausmann auf durren Stengeln von Phytfieuma Scheuch-
zeri bei Birchabruck in Siidtirol sammelte, scheinen noch nicht
vollig reif zu sein, obgleich sie bereits hie und da aus den Schlau-*
chen austreten. In ihrem Inlialte haben sich 4—6 Nucleoli gebil-
det, welche vermuthen lassen , dass spaterhin noch weitere
Scheidewande eintreten konnen. An der bis jetzt allein sichtbaren
mittleren Scheidewand sind die Sporen keineswegs eingeschniirt;
auch zeigen sie keine Spur irgend einer Anschvvelliing.
277
Raphidophora tenella Awd. n. sp.
Pyreniis minutis (%— Vs millimetr. fere mentientibus ), immer-
sis tel semiimmersis , rostro elongalo conico acuto , pyrenium tel
pyrenium dimidium aequante coronatis ; asc/s gracilibus ( 140
microtnillim. fere longis . 4 —5 latis^) tubulosis , 8-sporis ,
sporis tenuissime filifonnibus (/ microm . chassis) luteolis v .
fuscidulis.
Diese, wie es scheint, weit verbreitete Art hat von alien mir
hekannten Arten die engslen Schlauche und Sporen. Ich fand sie
zuerst in Peniekau bei Grossenhain in Sachsen auf durren Stengeln
von Chelidotiium majus , spiiter bei Leipzig auf denen von Rumex
obtusifolius, v. Niessl sammelte sie auf KartofFeln und Baron
Holien biihel-Heufler den 14. August 1863 auf vorjahrigen
Compositenstengeln auf dem Donauberge in Unterosterreich gegen-
iiber von Grein. Auf letzterern Standorte lebte die vorliegende Art
gesellig mil Peziza tillosa P. und mit Leptosphaeria derasa in.
(= Sphaeria derasa Berk, et Br.)
Bei ganz eingesenkten Pyrenien wird die Epidermis nur vom
Ostiolum durchstochen.
Sfigmafea Primulae Awd. et Hfl. n. sp.
Pyreniis otatis tel plus minus conicis , minute papillatis ,
erumpentibns atris; ascis brevibus subcylindricis , sessilibus , mem -
brana duplici tisibili , 8-sporis; sporis biserialibus , oblongis , di-
blastis , nubilosis , 21 micromillim. longis , 5 microm. lalis.
Baron Ho hen biihel-Heufler fand diese Art auf den vor¬
jahrigen Blattern von Primula minima in Unterosterreich den
28. Juli 1857 auf dem Kaisersteine des Schneeberges, erkannte sie
als neu, versah sie in seinem Herbar mit einer Diagnose und nannte
sie dort Sphaeria Primulae , wesswegen oben auch sein Name bei-
gesetzt ist. Ich besitze sie vom Schneeberge auch von Bilimek
gesainmelt.
J P/toma Phaseoli Dmz. Ann. sc. nat. 2. VI. p. 247. Forma
legumhium Awd.
Ich finde keinen andern Unterschied der auf Bohnens tenge In
wachsenden Form, als dass die vorliegende in alien Theilen 0*uch
den Spoiidien) etwas grosser ist. Hazslinszky sammelte sie im
April bei Eperies in Ungarn auf alien Bohnenhiiisen.
Sphaeropsis Tami Awd. n. sp.
Pyreniis minutissimis , sed tariae magnitudinis , depresso-glo-
bosis. gregariis , ostiolo spuria \ sporidiis ovatis tel otalibus ,
fuscidulis , pellucidis , o microm. fere longis , 2—2y 2 microm. latis.
Herdenweise auf durren Stengeln von Tamm communis , ge-
sammelt bei Botzen von Baron Hausinanii.
278
A |) pendix.
SphuereUu inter mixta Awd. Mpt. ~ Spkaeria inter mixta
Berk, et Br. nr. 369. PI. XI. fig. 24!
Ascis obovato-clavatis , 8-sporis , absque paraphysibus; sporis
biserialibus , hyalinis , lacrymae-formibus Qclavato-fusiformibus ),
jiwenilibus pro more integris , moa? 2-, tandem 3-septatis.
Auf diirren Aesten der Rosa canina , gesammelt bei Kloben-
stein auf dem Rittener Berge unweit Botzen von Baron Hausniann.
Asteroma Eryngii Awd. = „ Spkaeria Eryngii Fr.“ secun¬
dum specirnina a cl. Dmz. in pi. crypt, de Fr. nr. 1300 edita.
Auf diirren Blattern von Eryngium campestre , gesammelt von
Herrn v. Niessl bei Briinn.
Leptosphaeria glaucopunctata Awd. = Spkaeria glauco -
punctata Grev. Curr. nr. 183 etc., Spkaeria Rusci Wllr. B. B.
639*, Dmz. pi. crypt, de France nr. 776, Sphaerella Rusci Ces. et
de Not. schem. Sfer. p. 237.
Kann nicht bei Sphaerella bleiben, da Paraphysen vorhanden
sind. Audi haben vollkommen entwickelte Pyrenien ein kleines
papillenlormiges Osliolum, welches, wenn keine Paraphysen vorhan¬
den waren, die Stellung in die Gattung Gnomonia erheischen
warden. Gesammelt von Herrn v. Schulzer im Czerni Gaj bei
Vinkovce in der slavonischen Militargrenze im Februar 1860.
llercospora rudis Awd. Mpt. = Spkaeria rudis Fr. El. II.
98. Aglaospora rudis Tul. Carp. II. p. 165.
Unter der ausseren Rinde von Cytisus alpinus gesammelt
von Baron Hausmann bei Klobenstein in Sudtirol.
Sordaria ohliquata Awd. Mpt. = Spkaeria obliquata Som¬
mer f. cf. Spkaeria pleurostoma Fr. El. II. p. 93, Nr. 321.
Auf Fohrenzapfen bei Seis in Sudtirol gesammelt von Baron
Hausmann im Jahre 1866.
Die Vegetations-Verhaltnisse des mittleren und ostlichen
Ungarns und angrenzenden Siebenburgens.
Yon A. Kerner.
XV.
339. Geranium pratense L. — Auf Wiesen. Im Bihariageb. in
der Vulcangruppe auf dem Plateau des Suprapietra poienile und
|
POOETNE SKCP1NE
GLA8AH HRVATSKIH 1 SEBSKIH.
Napisao
M. HATTALA.
Prestampano is IV Jcnjige „radaCi jugoslavenskc akademije
znanosti i umjetnostt.
U ZAGREBU 1868.
U STAMPABIJI DEAGUTINA ALBBECHTA.
poCetne skupine
STOLASAH HRVATSKIH I SRBSKIH.
Napisao
M. HATTALA.
Prestampano is IV Jcnjige „rada" jugoslavensJce akademije
znanosti i umjetnosti.
U ZAGREBU 1868.
U STAMPARIJI DRAGUTINA ALBRECHTA.
Izpravak
vecih tiskarskih pogresakah.
Na
str. 1
u r. 11 odozdol najtanja
m
najtajnija.
11
„ 8
„ 9 „ ostali
ii
ostalimi.
11
„ 8
3 „ sr.
ii
sv.
11
» io
„ 17 odozgor neumrlih
>i
nesumnjivili.
11
„ 11
„ 5 „ adjacentibus
ii
adjacentibus pagis.
11
„ 11
„ 7 „ Basen
ii
Basen.
>?
„ 11
„ 14 odozdol zuslati
ii
zustati.
55
„ 14
„ 5 odozgor Oesterineyers
ii
Ostermeyers.
5?
„ 14
„ 8 ,, diejenigen
ii
diejenige.
5?
ii 14
„ 3 i 4 odozdol 14 pod br. 2
ii
14 i 15 pod br. 3.
9?
„ 15
„ 15 odozgor dosadasnjem
ii
dosadasnjim.
55
„ 15
„ 2 odozdol Niemciech
ii
Nemciecli.
55
„ 16
„ 17 odozgor navedenomu
ii
navedenom.
55
„ 17
„ 5 „ mrzeci na
5'
mrzeci od davna na.
55
„ 17
„ 6 „ vec odavna onu
5?
vec onu.
5?
„ 18
„ 10 odozdol razmjeriti
11
zamjeriti.
55
„ 24
„ 16 odozgor koliko moguce
11
Jcao moguce.
11
„ 26
„ 2 odozdol stereotipinri
11
stereotipnimi.
11
„ 27
„ 11 „ Hrcegovacah
11
Hercegovacali.
11
„ 29
„ 3 odozgor svjetom
11
sujetom.
11
„ 30
„ 5 „ djetinstvu
11
djetinjstvu.
11
„ 30
„ 8 odozdol svjeta
11
sujeta.
11
„ 31
„ 17 odozgor ffi€NHTh
11
ffi€HHTT>.
11
„ 32
„ 3 „ 25
11
24.
11
„ 33
„ 6 „ pridaj : arbeiten
po bewunderungswiirdigen.
11
„ 37
„ 1 „ kresva
m.
Jcriesva.
11
„ 37
„ 6 „ starohrv.
ii
srbslcohrv.
11
„ 38
„ 14 odozdol onako s
ii
onako ja s.
11
„ 38
„ 12 „ govore
ii
govori.
11
„ 40
„ 15 „ a a vlastito
ii
a vlastito.
11
„ 41
„ 6 odozgor izbrisi: FJb.
11
ii 41
„ 1 odozdol sloviti
ii
cloviti.
11
ii 42
„ 16 odozgor trece
ii
druge.
11
„ 43
„ 2 odozdol raslozeni
ii
razlozeni.
11
„ 46
„ 17 odozgor zmul
ii
zmul.
Na
str. 47
55
„ 47
55
n 49
55
„ 56
55
„ 57
55
„ 64
55
„ 65
„ 66
„ 68
„ 69
„ 69
„ 69
„ 71
„ 71
„ 72
2 odozgor jugo-zapadni
13 odozdol svigar
10 odozgor Prvi
4 „ jeziku
10 odozdol nepromienjh
11 odozgor YfUCT'L
13 „ CTKtVTH i
7 „ koje je
4 „ CKV
18 „ stko
15 odozdol one
8 „ 24 — 25 i 29
19 „ trt§c
i6 „ piv
3 odozgor mdlu
m
jugo-iztocni.
55
svigar.
55
Prvim.
55
prajezilcu.
55'
nepromienih.
55
YKp^CTl.
55
ctmth, cm^h, za koje
nize sliedi vise, i
J?
koje se i CTM^h, CTbua^h
i uiTeflflrE pise te je.
55
CKV.
55
stJclo.
55
ove.
55
24 i 35.
55
trtqc.
55
VJbV.
55
mdlf.
Pocetne skupine suglasah hrvatskih i srbskih.
Citao u sjednici historicko - filologichoga razreda jugoslavenske aJcademije
manostih i umjetnostih 4. prosinca 1867.
DOPISUJUCI CLAN M. HATTALA.
Svoji ke svemu a vzdy die pravdy.
Fr. Palacky.
Voltaire kaza o filologiji medju ostalim i to, da je ona znanost,
kojoj samoglasi nista nevaljaju a suglasi veoma malo.1 Nevaram
se, ako reknem , da je on to po naravi svojoj vise salom nego
zbilja ocitovao. Ali vec narodna poslovica vasa u obce pravo kaze,
da „u dosta sale ima malo i zbilje." Ja se pak usudjujem proti
filologiji jos i vise toga dopustiti te upravo reci, da se je njome
znatna vecina vrsnikah Voltairovih zbilja tako zabavljala kao da u
jezicih samoglasi bas nista nevaljaju a suglasi vrlo malo, pa da
takovih filologah ima suvise jos i dan danas.
Prve od ovih izriekah netreba vise dokazivati. Ucinise to vec
mnogi preda mnom, osobito pako Max Muller, profesor u Oxfordu,
i pokojni kardinal Wiseman,2 tako dostojno i izvrsno, da ih za to
covjek nemoze dosta nahvaliti niti preporucati svakomu, koj sa-
znati zeli, kamo je dopro duh covjecanski od najstarijih do nasih
vremenah u poznavanju bozanstvene one moci, kojom se i najtaj-
nja djela njegova ili svakojake misli njegove pojavljaju na ovome
bielome svietu, ili, sto ce isto reci, kojom covjek kazati moze,
1 Komu je do samih Voltairovih riecih stalo, evo mu ih, kako se citaju
kod Maxa Miillera (Vorlesungen liber die Wissenschaft der Sprache.
Fiir das deutsche Publikum bearbeitet von Dr. C. Bottger. Leipzig
1863. i 1866. II, 225): „L' etymologie est une science, ou les voyelles
ne font rien et les consonnes fort peu de chose."
2 Prvi u knjizi prije spomenutoj , drngi u svojih citanjih , izdanih vec
vise putah i njeniacki, na pr. kao „ Zusammenhang zwischen Wissen-
schaft und Offenbarung. Von D. Haneberg und D. Weinhart. Regens-
burg" 1856. str. 1- 125.
1
stogod i kakogod smisli. Time pako razlikuje se on najvise od
ostalih zivotinjah. rHoc uno7 pise vec Cicero1, praestaraus vel ma-
xime feris7 quod colloquirnur inter nos et quod exprimere dicendo
sensa possumus." Neiraa sumnje? da je covjecanstvo od ono doba
do sad u svih znanostih i urajetnostih daleko doprlo. Istina je
opet, da niti najslavnijim antropologom, filologom i filosofom nasih
vremenah nepodje za rukom iznaci znatniju razliku niedju covjekom
i niemim stvoroin od Ciceronove. Po V. Humboltu2 na pr. „der
Mensch ist nur durcli Sprache Mensch", a po Safariku3 ,,bez ja-
zyka byl by clovek na zemi teto malem vice nez zvire, nebof
vzdy tyz a tyz, zbaven jsa hlavniho nastroje k zalozeni obcanske
spolecnosti a ke vsestrannemu sebe v ni zdokonalovani , coz cil
jest clovecenstva." J. Grimm4 napomenuvsi, da je mensch postalo
od koriena man (cogitare, misliti), pise : „Der mensch -heisst nicht
nur so7 weil er denkt, sondern ist auch mensch , weil er denkt,
und sprichtj weil er denkt." Th. Waitz5 ne samo sto to sve pri-
znaje i po tanko razbi'ra, nego isto tako i dokazuje, da jezik za
razredbu covjecanstva „im allgemeinen einen sichereren Massstab
an die Hand gibt als die physischen Charaktere der Volker." Kakve
je napokon ciene jezik za historiju u obce a za kulturnu napose,
to znadu valjano i oni, koji su na pr. samo Momsenovu rimsku i
Curtius©vu grcku citali.6
•
1 De or. 1, 8, 32. Tko zeli saznati , kako ja ob ovoj izreci i o
stvari, koje se ona tice, mislim, taj neka izvoli procitati str. 44 — 47
posljednje radnje moje: „De contiguarum consonantium mutatione in
linguis slavicisu, koja je u Abhandlungen der k. bohm. Gesellschaft
der Wissenschaften god. 1866., a ljetos i osobito izasla. Kratkoce radi
pozivati cu se na nju u ovoj razpravi i kao na „najnoviju" od ostalih.
2 Gesammelte Werke. Berlin 1848. VI, 541. Duglje izreke istoga spi-
^k^ satelja i smisla naci ces na str. 45. posljednje radnje moje.
3 Slovansky narodopis. V Praze 1849. str. 4.
4 Ueber den ursprung der sprache. Berlin 1851. str. 19 i 20.
3 Ueber die Einheit des Menschengeschlechtes und den Naturzustand
des Menschen. Leipzig 1859. I, 281.
6 Romische Geschichte. 4 Aufl. Berlin 1865. I, 14—23, gdje ces
medju ostalim i to naci, da „die Vergleichung der Sprachen, richtig
und vorsichtig behandelt, kann von dem^uulturgrade des Volkes ein
annaherndes Bild und darnit uns die Anfange der Geschichte gewahren,
welche nichts ist als die Entwickelung der Civilisation. Demi es ist
namentlich in der Bildungsepoche die Sprache das treue Bild und
Organ der erreichten Cultur^stufe ; die grossen technischen und sitt-
Kad je dakle filologija tako liepa i znamenita grana znanostih
nasih, tko, molim vas, nebi hotio znati, je li Voltairov i moj sud
o njoj istinit i pravedan? Scienirn, da to svatko zeli, dakle i oni,
koji zive o samom hljebu, ako za nista drugo, a to barem za
komad kruha ili s toga, sto su i oni potomci jadne Eve, koju je
bas zelja znanja, dakako suvisna, i^selila iz raja. Vi pako, vele-
stovana gospodo, koji svakoui prigodom sjajno ocitujete, da vam
je milina cuti osim onih riecih, koje izhode iz ustah bozjih, i ine
onirn po njesto slicne , i to njih samih radi, ne saroo zudite znati
svi nego mnogi od vas vec i znadu, zasto je Voltair smio recenim
nacinom podsmievati se filologiji. Molirn vas opet ponizno, da mi
dragovoljno dopustite izustiti i o toin koju riec.
„Est sua etiam studiis infantia" kaza vec Quintilijan (Inst,
or. 1 , 1). Filologija pako je znanost po njesto joste mladja od
hemije. Obje lezahu za Voltaira jos u kolievci, ili barem joste
blizu nje tepahu te igrahu drvene konjice svoje. Da se je uz to
i ludorijah svakojakih dogadjalo, to cete osobito vi lasno priznati,
ako samo uzmete na urn, da narodne pjesme vase, uzorite ljepotom
i milinom, slabo kad zaboravljaju pocastiti djecu pridjevom lud,
ili da je u njih lud postojanim pridjevom (constans epithetuni)
djece , kao n. pr. i hrithi sablje, cmi ili carni zemlje, rujni vina,
rust glave, zarki sunca itd.
Konjicem onim bijase lucbi kamen mudaracki ili klapa,
da se nioze iznaci takova stvar, koja bi svaku prostu kovinu pre-
tvorila u zlato, izliecila svaku bolest te naravno produzila i zivot.
Ove pako trojice zeljan je vise ili manje svaki covjek. Nije dakle
za cudo , da je onaj kamen preko tisuce godinah bio jedinom i
glavnom svrhom svih lucbarskih radnjah; kao sto i Liebig, naj-
slavniji sada lucbar njemacki, narocito svj^doci te prekrasno pri-^
povieda. l '
Konjic mojih prednjakah nije tako sjajan ni mamljiv, ali ple-
menitiji je svakako od lucbarskoga, vec i s toga sto je o zname-
nitosti filologije prije uzgred receno; samo steta, sto ga takodjer
lichen Eevolutionen sind darin wie in einem Archiv aufbewahrt, aus
dessen Acten die Zukunft nicht versaumen wird fur jene Zeiten zu
schopfen, aus welchen alle unmittelbare Ueberlieferung verstummt ist."
Po prilici onako cieni filologiju i E. Curtius (Griechische G-esohichte.
Berlin 1858. I Band, 2 Abdr. S. 15 &.).J*f 4Mp»»y <&r fyr<*ckyrtr«
1 Chemische Briefe. 4 Aufl. Leipzig und Heidelberg 1859. I, 49 ff.^^
jfle wy/k' JV fuijfr Jam*^viXp? 'je/,J£,, <&J ^WT- 4l<rw$ dofar$M *f Keif"**.
nije moguce uhvatiti. Tumarahu oko njega kao tobo^njega pra-
jezika filolozi opet i to joste duglje nego alchemisti oko svojega.
Prvi od njih hotijahu tim opravdati babilonsko poremecenje jezikah,
a znatna vecina ih vjerovase tvrdo, da se je u raju hebrejski go-
vorilo, premda se to neslaze niti s glavom 10 i 11 Poroda niti s onom
strasnom rnrznjom, koja je u ono doba zagrcivala svako trenuce
zivota zidovskoga. Kasnije, koje iz ovih koje iz inih svakojakih
razlogah, pocese se rodne sestre hebrejstine ljuto prepirati s njom
i medju sobom za raj ski jezik. Najposlije rasiri se ova grda razpra
i drugdje kao kuga ili tako, da su se njom vise ili manje gla-
sovito razliegale gotovo sve zemlje onih narodah, koji se njekom
knjizevnoscu diciti mogu.
Nam Slavenom je to takodjer svakako prosto. Neznam ipak
medju nasimi filologi nijednoga, koji bi se bio otimao za to, da
proizvede materinski jezik svoj tja iz raja. Ali rodjakati se sa
Zidovi nebijase im njegda tako proti cudi, kao sto bi tko na prvi
pomisljaj slutiti mogao. Ivan Herbinius , rodom Slezak, f 1676,
n. pr. zbilja pise: „Quis mortalium hoc credidisset unquam Russos
et Polonos in sua vernaeula ebraizare, qui a lingua ilia abhorrent
omnino , ut videre Polonum aut Russum Ebraeum avem se toto
orbe rarissimam videre omnino dixeris. Ego autem Biblia ebraea
cum cura legendo, attonitus mysterio, observavi idioma slavo-po-
lonicum in vocabulis multis non coacte aut per literarum [j^-aOssiv
duntaxat ; sed et materialiter (cum philosophis loquor) in ipsis
literis radicalibus et formaliter, quoad sensum eundem vel signi-
ficationeni cognatam deprehendi." Abraham Frenzel, luzicki Srb
f 1740, dokaza to isto upravo za svoj materinski jezik.1
Nasi najblizji susjedi, Niemci i Madjari, uzese i u torn poslu
mah nad nami, ali vrlo razlicno. Niemci bo ne samo sto se sada
podsmievaju klapam, kojimi ih je Goropius Becanus2 uveo u raj
uz prkos andjelom, koji ga ognjenimi maci cuvaju, nego stekose
vec i znatnih zaslugah o filologiju, kao sto cu nize razgovjetnije
1 „De originibus linguae sorabicae libri IV. Budisinae Lusatorum 1693
do 1696. Liber I, in quo voeabula sorabica ea, quae materialiter et
formaliter ebraea sunt, exponuntur", ima na listu 16 gore navedenu
svjedocbu Iv. Herbinia. Po njesto drugcije stije se ona u Slovanci
I. Dobrovskoga TPrag 1814. str. 1 — 4).
2 Osim opazke stojece na str. 6 pod br 1 gledaj i citanja Maxa Miil-
lera I, 111, 353 i 354.
kazati. Madjari pako preinalo joste mare za cudsko ili finsko
srodstvo, premda se zanj Hunfalvy s njekolicinom pristasah svojih
valjano bori, te se drze ponajvise jos i dan danas toboznjega ko-
lovodje svojih filologah, N. Revaya, koji o srodstvu madjarstine
s hebrejstinom i rodnirni joj sestrami niti najmanje nesumnja. Hi-
storikom vasim bolje nego meni poznati Stjep. Horvath prodro je
u torn poslu tja u raj. Njegdasnji pako moj profesor roadj. jezika
i knjizevnosti , sada rektor sjemenista trnavskoga? Sig. Szuppan,
nezadovolji se ni time nego, opisavsi krasotu i silu madj. jezika,
ocitova, da je g. Bog razuzdane zivlje ovoga svieta ili chaos ma-
djarski uredjivao. l
To su mastanija, rekao bi Crnogorac mjesto sijeri ili mjesto
njem. Spiegelfechterei. Dakako, te se nedadu opravdati niti nacinom
najprimitivnijih filologah. Ali nije lasnjega posla nego sve ono, sto
su stari filolozi o srodstvu jezikah ikad mislili, po naravi njihovoj
dokazati. Oni bo nedokucise toga, da jezici nepostaju sanio jedan
iz drugoga nego i jedan uz drugi ili pored drugoga. Radi toga
cim su opazili, da s*e na pr. jezici A i B kojom riecju slazu, odniah
su riesili, da je A iz B ili B iz A postao. Da ovakove odluke
nista nevaljaju, to znadu sada vec i oni dobro, koji se sravnji-
vanjem jezikah nebave, kao na pr. velestovani rodjak moj g. Sulek.
On u obrani ahavacah2 priznaje i sam, da „se u Sanskrit neraz-
umie." Ali to nesmeta, jer ima ljudih, koji osim sanskrita i drugih
jezikah puno znadu, u ostalom pako neimadu sta valjana pripovie-
dati niti jednim; ili kojim se moze pravom namieniti, sto je Milton,
neumrli pjevac izgubljena raja, rekao prijateljem svojim, kad su
ga korili tim, sto nije dao kcerih svojih uciti po tadasnjoj modi
talijanskomu i francuzkomu jeziku, to jest: da je za zenske glave
dosta putah i jedan jezik suvise. Sulek nas ide svakako u red onih
ljudih, koji manje jezikah ali mnogo inih stvarih tako temeljito
znadu, da mogu valjano suditi i o jezicih barem u obce. Osim toga
znade on krasnim jezikom vasim i kazati liepo, stogod zamisli.
Cujmo ga dakle^ kako pise o srodstvu jezikah indoevropejskih !
Ovih dogodjajah neniogu za sad obicuim nacinom dokazati, buduci da
nemogoh ovdje dobiti knjigah, kojih se tice. Ali mogu uvjeriti svakoga,
kornu je do toga vise stalo nego sto meni sada, da me u torn pamet
moja nevara.
Knjizevnik I, 290. Tamo na strani 284 i 285 naci ces i one rieei,
koje nize obicnim nacinom navedoh.
„Zvjezdari dokazuju, veli on, da ima negdje u sried neba
sredisnje sunce (Centralsonne) , oko kojega se okrecu sva sunca
sa svojimi priehodnicanri i ove sa svojirni druzieami (trabanti).
Nego opet irna svaka priehodnica jost i posebnu putanju oko svoga
sunca, a druzice igraju opet posebice oko svojih priehodnicah. Ovako
si ja pi'edstavljani indoevropske jezike : svi su potekli iz jednoga,
dan danas nasernu umu nedostiznoga vrela , i zato se u glavnih
nacelih svog ustrojstva divno slazu; nego uz to je ipak okrenuo
svaki jezik posebnim putem , od kojega su se opet odvile staze,
tekuce uzporedo s glavnini putem, a timi stazami posla su na-
rjecja. Svaki jezik, svako narjedje ima dakle svoju osobinu, kojom
se razlikuje od ostalih jezikah ili nariecjah, inace nebi bio osobit
jezik ili osobito narjecje. Nutrnjega razloga ovim osobinam i raz-
likani neces naci uviek u prvotnoj niatici, vec ti ga treba potra-
ziti u doticnom jeziku ili narjecju." Da sve to valja i za jezik u
obce, netreba vec dokazivati, te ce se opravdati po njesto i tim,
sto cu jos ob ostalih stvarih, kojih se tice, nize uzgred napomenuti.
Druga man a bijase u starih filologali, sto su samo rieci jedne
s drugimi sravnjivali, i to joste tako, kao „da jezik nije nikakov
organicki stvor, sastavljen po stalnih nepromjenljivih pravilih nego
slucajni aggregat glasovah, kojimi se filolog moze titrati kako ga
volja." Oni dakle nenastojahu, da pronadju recena pravila ili za-
kone, u svakom jeziku tako duboko sakrivene, kao sto cu nize
razgovjetnije kazati, nego si olaksavahu posao svoj tim, sto su
samo na giasove i znacenje riecih gledali. Cim su pak opazili, da
u jezicih A i B ima njekoliko riecih, koje se glasovim i zna-
cenjem posve ili barem po njesto slazu, umah su odredili, da je
jezik A iz B ili naopako postao, sve prema tomu, koji im bijase
miliji ili o kojem naumise dokazati, da je stariji.
Po torn bi se oni bili slavno zaklinjali, da je na pr. njem.
gebilde iz sirskoga gebilto ili naopako postalo te da su jezici, kojih
se tice, barem srodni. Sada pako nesumnja nijedan filolog o torn,
da je ona slicnost i jednakost slucajna a srodnost nikakova. ' Madj.
farkas i sanskr. vrJcas (vuk) veoma slicno glase te slazu se pod-
puno i znacenjem, ali svaki valjani filolog uvjeren je sada kao
1 Osiin ovoga primjera naci ces ua str. 17 i 18 njemackoga prievoda
Wiseinanovih citaujah, spomenutih na str. 1 pod br. 2, i vise drugih
zajeduo s tim , kako • dokazuje Goropius Becanus , da se je u raju
holandezki govorilo.
sto treba, da inadjarstina niti neide u red jezikah indoevropskih
nego medju one, koji se zovu turanskimi , uralo-altajskimi itd.
Grrcki ava-Xoyoq i njem. ahnlicli m. starijega ana-lih, premda su
takodjer vrlo slicni , neslazu se opet osim ana nicim , buduci da
je gr. \6yoc posve razlicna roda i znacaja prama staronjern. Uh,
koje znaci tielo u obce a sadasnje leiclie samo mrtvo. Vase ci na-
pokon ili staroces. dci7 koje se je po svoj prilici bez d ili kao ci
govorilo, neslazu se s njem. tochter ili s gr. QuyaT^p niti jednim
glasom, premda su s njimi posve jednoga roda i smisla. '
Nu kao sto lucbari tako i mi mozemo i duzni smo biti za-
hvalni prednjakom svojim osobito na torn , sto su nam sakupili
mnogo valjane gradje. Najvise zaslugah stekose oko toga posla
misionari vjere Isukrstove. Medju ovimi pojavi se vec za Voltaira
barem jedan tako znamenit filolog, da se svakako moze uzporediti
s Lavoisierom , osnovateljem znanosti lucbarske. Mislim jezuitu,
imenom Coeurdoux , koji je prvi odkrio srodstvo sanskr. jezika
s evropskimi. Sviet se izjavi prama obojici ih po navadi svojoj.
Lavoisier poginu, kao sto je dosta poznato, g. 1794 pod sjekirom
bune francezke. Najvise, cini mi se, ove radi izceze i ime Coeur-
douxovo iz pameti covjecje tako, da je stoprv lani izaslo na vidjelo.
Rodjak njegov M. Breal^izda u Parizu prvi dio prievoda sravni-
teljne gramatike Boppove, koji mi je do sad samo po torn poznat,
cim ga je Kuhn2 obznanio, pisuci medju ostalim i to, da Breal u
uvodu opisuje „sowohl die bedeutung der vergleichenden sprach-
studien als auch ihre entwicklung seit Bopp's erster schrift bis
auf die neueste zeit in klarer weise" te da ondje „die schilderung
der lebensumstande und die literarische thatigkeit Bopp's naturlich
den hauptinhalt bildet. Interessant ist hierbei eine mittheilung im
dritten abschnitte, der von der stellung Bopp's zu seinen vorgan-
gern handelt : wir erfahren hier, dass nicht, wie gewohnlich ange-
nommen wird , William Jones der erste gewesen sei , welcher die
verwandtschaft des Sanskrit mit den europaischen sprachen erkannt
habe, sondern dass bereits im jahre 1767 ein franzosischer Jesuit,
P. Coeurdoux, diese entdeckung gemacht und in einer abhandlung
der franzosischen akademie vorgelegt natte.u+Ovaj vele znameniti
1 U Beitrage zur vergleich. sprachforschung (II, 392) neima ni gebilde
ni farJcas , all nesumnjam ni malo , tla tamo barem tako dobro idu ■ A
kao osetsko chok prama lat. soror, njem. scJiivester, nasemu sestra itd.
2 Zeitschrift fur vergl. sprachforschung. XVI, 318. v c
8
dogodjaj pripovieda vec i Max Muller u najnovijem izdanju citanjah
svojih.1
Mozemo se dakle nadati, da ce sadasnji narastaj filologah
njein. skoro prestati imenovati jezike indoevropske indogerman-
skimi2, prenida su Nieinci i u filologiji dokazali, da misli drugdje
smisljene bolje umiju razabrati do kraja nego drugi narodi. Istina
je, da se oni u torn poslu „tiefsinnom" svojim dosta putah tako
zadube i zabune, da razgovietno neinogu ni napisati sto su iznasli,
pa da nam je prosto vladati se prama njiin u torn slucaju po pri-
mjeru zemljaka njihova Maxa Mullera3 ili po ovoj izreci: „si non
vis intelligi, debes negligi." Opet se mozemo slagati s pokojnim
nasim Safarikom, koji je zasluge Niemacah oko filologije vec god.
18474 medju ostalim i ovako priznao : „Nam se zda, ze jakoz ve
vedach mathematicko-prirodnych postup dob nejrazneji tremi jmeny,
Kopernika, Keplera a Newtona oznacen byti nmze, tak i k ozna-
ceni pokrokuv ve mluvovede tre nebo ctvero jmen postacuje : Do-
brovskeho pro nas Slovany anebo Jakuba Grimma pro Nemce, co
puvodcuv rozumneho jazykozpytu na stanovisti kmene; Boppa, co
zakladatele mluvobadani na stanovisti plemene, a Humboldta, co
tvorce mluvovedy na stanovisti jazyka celeho clovecenstva. Zeby
tim jiz nauka sama dovrsena a ukoncena byla, netvrdime : jakoz
po Newtonovi jeste Laplace a Gauss vselicos podstatneho k dopl-
neni, upevneni a zdokonaleni soustavy mechaniky vsehomira pri-
ciniti museli, tak nepochybne i po Humboldtovi nejedni slovozpytci
nastoupi, jesto soustavu mluvovedy od neho zalozenou podstatne
rozsiri a zdokonali; ale zakladove nauky same, jim polozeni, zu-
stanou nepohnuti, pokud rozum lidsky z drahy zakonneho skou-
mani se nevysine."
Scienim; da nece biti s gorega, ako znameniti ovaj napredak i
srecu znanosti filologicke barem jednim primjerom objasnimo. Bopp,
poznavsi do god. 1834 medju ostali 1 onaj zakon, po kojem se u
vise jezikali indoevropskih mjesto njegdasnjega s i hakovi h i chj
1 Kao sto se citati moze vec i u drugom njemackom (Leipzig 1866.
I, 133 i 425r— 431), koje joste nije svrseno niti je bilo meni pri
ruci, kad sam ovo pisao.
2 Kao sto se pristoji medju ostalim i s toga, sto Bopp ovu obiest i u
drugom izdanju svoje sravniteljne gramatike kara (sy. I, str. XXIV).—
3 Vorlesungen iiber die Wissenschaft der Sprache. II, 483.
4 U casopisu ces. Museum. I, 129. ft
— ^ u~^ * — i—J?.Q*
cir. jc postavljaju, ocitova vec iste godine javno, da je i h ili ,x
nasih lokalah mnoznih i aorista zamjena starinskoga s; ali nemo-
gase joste slutnje te niti jednim primjerom potvrditi. Poslije tri-
naest godinah izadje razprava Safarikova, iz koje sam prije komad
naveo. U ovoj pako dokazano je po tanko i izvrstno, da kod Cehah
bijahu njegda lokali na s, kao Dolas, Kornoras, Trnovas i mnogo
inih zbilja u porabi, te da se osobito glagolski spomenici staro-
bugarski1 i aoristima na s m. h razlikuju od cirilskih.
Gospoda prirodoznanci ce osobito lasno poznati te priznati,
da je ovaj primjer veoma nalik na mnozinu onih pravo reci cu-
desah, kojimi se paleontology a, osnovana neumrlim Cuvierom, danas
diciti moze ili koje Liebig2 ima na niisli, pisuci ovako : „Wenn
dem vergleichenden Anatoinen ein kleines Knochenstuck, ein Zahn,
zu einem Buche wird, aus dem er uns die Geschichte des Ge-
schopfes einer untergegangenen Welt erzahlt, seine Grosse und
Gestalt beschreibt, das Medium, in dem es lebte und athinete,
seine Nahrung, ob Pflanze oder Thier, seine Werkzeuge der Fort-
bewegung uns zeigt, so wurde alles dies das Spiel einer regellosen
Phantasie genannt werden konnen, wenn dieses kleine Knochen-
stiick, dieser Zahn, einer Laune des Zufalls, einer Willkti.hr seine
Form und Beschaffenheit verdankte. Alles dies ist dem Anatomen
moglich, weil ein jeder Theil bestimmten Gesetzen seine Form
verdankt, weil, die Form des Theiles einmal erkannt, es das Gesetz
ist, was das Ganze construirt."
Ali ako samo izreku Ciceronovu (de nat. d. 1, 33), po kojoj
„nulla ars imitari sollertiam naturae potest", uzmete na um, pri-
znati cete opet bez oklievanja i to , da vam nece nikada poci za
rukom potanko opisati predpotopnih zivotinjah te da se morate za-
dovoljiti, ako glavne njihove biljege pogodite. Mi pako filolozi
necemo nikada ni tako daleko doprieti, t. j. nece nam poci za
1 Tako imenujem ja onaj prekrasni jezik, kojim sv. Ciril i Metodij pro-
poviedahu otcem nasim vjeru Isukrstovu. Tko bi zelio znati, zasto
mu nadjenuh ovo ime, sto i kako mislim o srodstvu njegovu s osta-
limi jezici nasimi, taj neka izvoli procitati osobito ove razprave moje :
1. o pomeru cyrillciny k nynejsim narecim slovanskym, u Casopisu
rausea kral. ces. 1855. str. 81 — 104; 2. o nosnih samoglasih u obce
a bugarskih osobito u Knjizevniku god. 1865 ili u II, 414 do 421
i 461 — 47 6,; 3. de contiguarum consonantium mutatione in linguis
slavicis str. 50 — 63.
— -^ 2 Chemische. Erie.fc 4 izd. I, 44; 5 izd. str. 25._ / _
*" C%rr~n ^p^,H^cU^Af ^i&/v' «^ tU. LIL * &*4*ii«*{ ^^ ^^Z '
10
rukom niti to odgonetnuti, kako su glasili glavni zivlji pojedinih
riecih na pr. hrvatskih u ono doba? kojemu neima pametara. karao li
to, kakovo je bilo vrelo svih jezikah indoevropskih. To je ne sarao
po Sulkovu nego i po rnojemu mnienju „umu nasemu nedostizno."
Govor bo covjecanski nije rezultat samo fizickih nego i psi-
hickih mocih, vecinom tako tananih i tajnih, da ih jamacno necemo
umom svojim nikada posve shvatiti. Dokazivati toga, scienirn, ne-
treba nego samo objasniti barem jednim primjerom. L. Diefen-
bach1 napisa o razlicnosti glasovah covjecjih medju ostalira i ovo :
„Sogar unter den Bevolkerungsklassen Eines Stammes finden wir
Eigenheiten der Stimme" ili kao sto malo nize i sam narocito
kaze „ der einzelnen Laute und noch mehr der Lautverbindungen
verbreitet, die auf Unterschieden leiblicher und geistlicher
Lebensweise beruhen, mit der Zeit aber sich vererben, und zwar
nicht bloss durch Erziehung, sondern auch durch allmahliche Bil-
•dung und Umbildung des Organs.",? Mozemo li pako, pitam ja;
tZ-u^ryni^t^iy posljedke ovih nejamrlih dogodjajah u mrtvih jezicih tako poznati
kao sto bi valjalo, da ih opet sagradimo, kad neima nade, da ce
nam to ikad poci za rukom u sadasnjih ? Hi hocemo li ikad va-
ljano odrediti, sto je i kako je postalo u sadasnjih jezicih samo
od navike i odhranjenja? Ja mislim, da necemo nikada. Ima ipak
filologah, koji o torn ne samo drugacije misle nego i rade proti
tomu. Prije njih spomenimo po imence barem c ;tvoricu izmedju
onih , koji su prave suvrsti starih filologah, premda jedan od njih
zivi i radi jos7 ostali se pako nedavno prestavise. Laka ima bila
zemljica, nefilologickim pako valjanim trudom njihovim svakako
cast i slava vjecna!
Prvi ide upravo vas. Mislim vrloga Solarica, koji nam do-
kaza, da je latinski jezik iz nasega postao.'2 Trojica su ostalih
nasinci. Dankovskomu Moravanu medju ostalim i to lasno bijase
dokazati, da je strofa slovenske pjesme: „Nechodil sam za fiou,
sama prisla za mnou, jako ta ovecka za zelenou travou" bolje
grcka nego sto bi ju bio Homer napisao, ili. da je grstina samo
izkvarena slovenstina3, kao sto bi nas prosti covjek i krasni jezik
1 Vorschule der Volkerkunde und der Bildungsgeschichte. Frankfurt
a. M. 1864. str. 41.
2 Piii.ia.aiih CKairifltokOBflKliriH. U Budimu 1818.
3 Matris slavicae filia erudita vulgo lingua graeca. Posonii 1836 et
1837. Prije bijase po njesto trjezniji, kao sto svjedoci na pr. nadpis
"^•tf c*r
f/wwfcwtf \/fccG6yU<K ^46. ^T^Wi*«y. yt'UnsfeU /?$0. 0fr. d6p. \ /Z 1*. J^TW^f-^j^^
11
l*fUHMJ
vas nazvao. On bo svaki slavenski jezik, koji'po njesto razumie,
tako zove, kao sto sam slusao i sara god. 1849 , gdje on rustinu
tako pocasti. Nije dakle, cini mi se, za cudo, sto je panslavismus
knjizevni kod nas postao. Otac mu, neumrli pjevac Slavy dcere,
izvojsti nam i staru Italiju cum adjacentibus/,tako srecno , da ce
slabo tko vise sumnjati, da je uviek valjalo 0 njem, sto sam o
sebi napisa r-iecmi : „Basen jest muj cely zivot!" Kad se je ono
vojstenje njegovo1 tiskalo, susretoh se slucajno s g. Semberom,
koji po smrti Kollarovoj upravljase tiskanjem istoga djela, te na
pitanje, sto mi se cini 0 njem, odgovorih po prilici ovako : „steta
vremena i truda, koje je staroitalia stojala. Vi cete, primetnuh
joste, biti prvi i posljednji, koji ju bude citavu citao, i to mislim
samo zato, jer morate." Ali bogme ljuto se prevarih ! God. 1858
izda g. Sembera svoje „Dejiny reci a literatury ceskoslovenske",
gdje na str. 123—160 i to dokazuje, da su Quadi vasi sa svom
slavom svojom. Hocete li mu biti zahvalni na torn trudu? Mislim,
da hocete barem tako kao sto moraju meni biti svi oni, koji se
tako zovu kao ja. Dokazah bo2 im a naravno i sebi po navadi ^ ^
Semberovoj , kao sto valja, da smo svi potomci markomanskoga ^Q f^'
kralja Atale, 0 kojem nam g. Sembera na str. 19 svojih Dejinah v & p j|
„vselico chvalitebneho" pripovieda. Koje zato koje iz inih uzrokah /» ^L^ ^
namienih napokon g. Semberi medju ostalim i to, da se on doka- i1^
zivanjem onim „a chvalenim Viktora Jacobiho na str. IV jevi nejen
ctitelem nez i vernym nasledovatelem Kollara, co jazykozpytce,
lise se od neho jen tim, elm musi, nejsa basnikem od prirozeniJ
jakym byl a mel zuslati Kollar, pokud bylo mozna." Kako se je
on tim okoristio, poznati cemo brzo, jer se ono djelo njegovo, r*v
gdje potanko dokazuje sve, cega se str. 123 — 160. Dejinah njegovih
samo dotice, vec tiska i to pomocju c. kr. akademije znanosti)
u Becu.
Ali ljuto bismo se varali misleci, da ovim slikam neima vise
prilikah od jedne, koju vec uzgred spomenuh; u domovini filologije,
kao sto Niemci rado a kadsto i neprilicno zovu svoju. Ima ih
bogme i ondje suvise, kao sto ce se lasno razumjeti po torn, sto
ove knjige njegove : Hoinerus slavicis dialectis cognata lingua scripsit.
Vieuna£l827. U«**»
1 Staroitalia slavjanska. Ve Vidni 1853.
2 U Casopisu mus. 1858, gdje sam na str. 298 — 304 sud svoj o
Dejinah Semberovih izrekao.
Osvf -** ^-raJet^>
S. 1
r a^
4P^td£>tn, a*u>i_ cue/ c&e (/te&^sty
12
je filologija osobito kod njih tako zastranila ili zapela, kao da
V. Humboldta i Fr. Potta nije ni bilo na svietu. Vecina bo sa
dasnjih filologah njero. nebrine se niti najmanje skladnjom1 nego
ciepa pojedine rieci tako; kao da su one i o sebi ili izvan izriekah
(enuntiatio, satz) posve samostalne i zive stvari. Njekolicina istih
filologah napokon igra jos i konjica posve slicna onomu, na kojega
prednjaci nasi tako bijahu pohiepni kao sto je gore receno, t. j.
hoce da iznadju ili sagrade toboznji prajezik indogerinanski.
Po V. Huroboldtu2 „Flexion, Worteinheit und angemes-
sene Gliederung des Satzes sollten in der Betrachtung der
Sprache nie getrennt werden." Gemu to? Naravno zato, sto ja,
drzeci se osim Humboldta i Potta, vec od davna ucim3 te na str.
39 i 40 posljednje radnje svoje ovako napisah : ,.facultas loquendi
naturali impetu eo fertur, ut ex voce humana non vocabula sed
enuntiationes, quae cogitationibus designandis quasi imagines quae-
dam inserviant, qualicunque modo effingantur. Demtis igitur iis
vocabulis, quibus, ut verbis finiti modi : scribo, scripsi, scribam et
aliis ejusdem generis, vis enuntiationum subjecta est, reliqua omnia
ita comparata sunt, ut tantum eatenus valeant aliquid vigeantque,
quatenus enuntiationibus inter se continentur, solutis autem neces-
situdinis hujus vinculis arctissimis proxime accedant ad membra
a corporibus animatis divulsa." Da se nevaram , to znadu vec i
oni, koji se filologijom nebave, shvatiti i dokazati, kao na pr. vrli
Waitz4 pisuci ovako : „Indem die Sprache von den friiheren Gre-
1 Da je ovakov instrumental zbilja u obicaju, to eu nize dokazati.
2 Ueber die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaues und ihren
Einfluss auf die geistige Entwickelung des Menschengeschlechts. Berlin
1836. str. 16£. I ostale svjedocbe u torn poslu navedoh u originalu
osobito zato , da barem tako ocitujem , kako mrzim na krivdu , kojoj
su svi oni krivi , koji nedopustaju drugim , da se tuze i pravdaju
svojim jezikoin.
3 Buduci da na pr. vec moja Srovnavaci mluvnice jazyka ceskeho i
slovenskeho (V Praze 1857) pocinje upravo skladnjom, i to osim
onih razlogah , koji su tamo u predgovoru navedeni , i zato , cim se
razprava moja „o ablative ve slovaucine a litvancine" (u Casopisu
mus. kral. ces. g. 185 7 i 1858) pocinje. Ondje ce nac'i svaki, koga
se lice, medju ostalim i tomu njekoliko dokazah, da toboznja filoso-
ficka filologija innogo vise valja nego sto se cini Schleicheru na
onom mjestu , koje je malo nize navedeno.
4 Ueber die Einheit des Menschengeschlechtes und den Naturzustand
des Menschen. I, 271.
13
nerationen an die spateren iibergeht, werden (wie bekannt) nicht
bloss die Worter, sondern auch die regelmassigen Weisen ihrer
Verbindung, Umformung und Zusammenordnung zu Satzen iiber-
geben und durch unbewusste Nachahmung zu festem Gebrauche
angeeignet. Man schatzt oft diesen letzteren Punkt nicht hoch
genug, da es doch am Tage liegt und schon oft hervorgehoben
worden ist, dass wir nicht in Wortern sondern nur in ganzen
Satzen denken, daher man auch von der lebendigen Sprache
nur behaupten kann, dass sie in Satzen nicht in Wortern bestehe.
Ein Satz aber ist gebildet nicht aus einzelnen selbststandigen Wor-
tern, sondern aus Worten , die auf eine bestimmte und besondere
Weise jedesmal aufeinander bezogen sind , ganz so wie der ent-
sprechende Gedanke nicht aus einzelnen Vorstellungen fur sich
genommen besteht, sondern aus Vorstellungen, die dadurch mit
einander zu einem Ganzen verbunden sind, dass sie einander ge-
genseitig naher bestimmen und in einer bestimmten Weise von uns
auf einander bezogen werden." Kao sto dakle anatom uviek mora
paziti na onaj savez, u kojem se nalaze po~jedine cesti kakvoga
mu drago organickoga tiela, dokle zive, ako naravna svojstva nji-
hova poznati zeli : isto tako duzan je i filolog u razabiranju riecih
obzirati se bez prestanka tamo, gdje su one postale i gdje izklju-
civo zive, t. j. na izreke ili na sintakticka svojstva riecih.
Da se pako vecina sadasnjih filologa^tim niti najmanje ne-
brine, najbolje se vidi iz toga, sto sravniteljne skladnje do sad
neima, pa i sanskritsku znam samo jednu i to takovu, da o njoj
valja reci s Ciceronom1: „nihil est simul et inventum et perfectum."
Sanskritska gramatika Boppova, Benfeyeva, Bollerova i ostale ne-
imadu nikakove skladnje , moze biti i zato , sto o njoj spisatelji
onih gramatikah po svoj prilici tako misljahu kao G. Curtius- pi-
suci: „Die Syntax wird stets ein Theil der Grammatik bleiben,
der eine vollig gesonderte Behandlung erfordert. Man wird
sich bei ihr auch koineswegs einer philosophischen Auffassung und
Gliederung entschlagen konnen." Sto se je njemu ovdje nemoguce
1 Brut. 18, 71. Mislim onu, koja se cita u gramatici sanskr. Othmara
Franka latinski pisanoj i litograficki izdanoj u Wiirzburgu g. 1823.
Da je sud moj o njoj pravedan , svjedoci i kritika bezimena u Je-
naische allgemeine Literaturzeitung 1827, br. 199.
2 Die Sprachvergleichung in ihrein Verhaltnisse zur class. Philologie.
Berlin 1848. str. 23.
14
cinilo, to je malo kasnije potrebnim priznao, izdavsi gramatiku
grcku, gdje je skladnja, sto se glavnih stvarih ili nacelah tice, upravo
tako uredjena, kao da je izasla na svrsetku prosastoga vieka. Evo
vam svjedocbe prijatelja njegova Schleichera1 : „Bei ausarbeitung
der syntax fand ich eine gute stiitze an O^stermeyers litaui-
scher grammatik, Konigsberg 1791 und an Cur tins griechischer
schulgramraatik. Beide werke haben im ganzen und grossen die-
selbe behandlung und anordnung des stoffes, und zwar diejenigejtf,
welche nach nieiner meinung die einzig verstandige und zweck-
dienliche ist, es wird nauilich alles philosophische wesen fern ge-
halten, dafur aber findet man die erscheinungen der sprache in
lichtvoller anordnung dargelegt." Ako, velestovana gospodo, samo
to uzmete na urn, da Curtius i Schleicher nijesu obicni ili svag-
danji filolozi, nego da prvi od njih ide bas medju najbolje od onih,
koji klasicke jezike sravnjivaju s ostalimi indoevropejskimi, a drugi
da si je oko sravnjivanja jezikah u obce joste vecih zaslugah
stekao : onda cete se moze biti cuditi tomu, sto ste ovaj cas slu-
sali. Nu ja bih u torn najradje vidio samo potvrdu onoga mnienja,
koje gore izustih o „tiefsinnu" njem. Ali bilo tomu kako mu drago,
ipak mogu pravedno kazati, da je ovaj slucaj po sve nalik onomu,
kad bi na pr. njeki prirodoznanac nasih vremenah sara priznao ili
kad bi mu tko rekao, da je u svojoj struci nazadan za po vieka,
ili, sto ce isto reci , da je njeki dio njegove radnje prilika onim,
koji se pojavise na svrsetku prosastoga vieka, gdje se je, kao sto
medju ostalimi i Liebig2 svjedoci, ne samo tvrdo vjerovalo , nego
i proti historiji biblickoj upotrebljavalo, „dass Fische und Frosche
in Slimpfen, dass Pflanzen und allerlei Ungeziefer in gahrenden
und faulenden Mischungen, in feuchten Sagespanen von selbst ent-
stiinden." Nece biti, mislim, s gorega, ako joste saznamo, kako je
primio Curtius onu sumnjivu hvalu ili pravo reci pogrdu od Schlei-
chera. Evo vam njekoliko riecih od njega samoga! „Fiir eine durch-
greifende Neugestaltung der griechischen Syntax, pise on3, fehlen
Litauische grammatik. Prag 1856. str. IX i X. Komu bi do inih
dokazah stalo , naci ce ih vise i lasno po torn, sto iz moje razprave
„o ablativu slavenskom i litavskom" (Cas. mus. 1859. str. 234) i. iz
onoga mjesta Curtiusovih Erklarungen, kojega sam se na str. 14 pod
br. *) dotakao, ovamo ide.
Chemische Briefe. 4 izd. I, 368 ; 5 izd. str. 206.
Erlauterungen zu meiner griechischen G-rammatik. Prag 1863. str. 149.
15
noch die wissenschaftlichen Vorarbeiten , vor alleni reiche Saram-
lungen des syntaktisehen Gebrauchs der verwandten Sprachen, wie
sie bis jetzt nur fur das Lateinische und , leider unvollendet, in
Jak. Grimm's viertem, auch fur griechische Syntax ujagemein lehr-
reichem Bande der deutschen Grammatik fiir die deutschen Spra-
chen vorliegen. Eine Syntax der Sanskritssprache wird leider noch
immer vermisst. Fiir das Gebiet der slawisch-lettischen Sprachen,
hat Schleicher in seiner litauischen Grammatik wenigstens einen
Anfang gemacht, der mir bei der Vergleichung mit griechischen
Gebrauchsweisen oft lehrreich war."
Nebi li dakle bolje i pametnije bilo , da sravniteljni filolozi
barem sada vec iz sve snage svoje oko toga nastoje, da na pr.
sintakticku porabu padezah u jezicih, kojih se tice, prije tako po-
znaju, kao sto nam je vrli Gj. Danicic ' srbsku opisao, nego da
stanu dalje nastavke padezah dosadasnj^m nacinom razlagati? Ne-
ima bo niti najmanje surnnje, da upravo ovamo najbolje ide i
svjedocanstvo Ebelovo2, koje ovako glasi : „Es zeigt sich auch
hier wieder, dass wir ohne genaue kenntniss der syntax in keiner
sprache sichere und richtige resultate erzielen konnen, vielmehr
bei jedem schritte in gefahr sind? auf die Avunderlichsten abwege
zu gerathen."
Ali niti to niti sve ono; sto sam prije iztakao te po njesto
vec god. 1857 u razpravi svojoj o ablativu slav. i lit. i javno
ocitovao upravo proti Schleicheru nesmeta ovomu ni rnalo, da neide
joste dalje od druzine svoje, trudeci se iznaci toboznji prajezik
indoevropski ili po njegovu nacinu govorenja indogermanski. U
1 U djelu svoje Srbske sintakse, izd. u Biogradu 1858. „Ein mit grossem .
fleisse und umfassender gelehrsamkeit in anspruchsloser form verfasstes
vortrefTlicheO buch!" pise o njem Schleicher vec g. 1859 (Beitrage
zur vergl. sprachf. II, 247). Kod Curtiusa opet na prije nav. mj. ne-
ima mu ni traga ni glasa, premda svaki pravedan sudac priznati mora,
da ono djelo ne samo za nas nego i za ostale srodne jezike mnogo
vise valja nego doticni dio Schleicherove skladnje litavske. Kad se
ovo sve pravedno isporedi s ukorom , kojim je Schleicher Slavene u
obce pocastio , pisuci, da „die slawische syntax bis auf die neuere
zeit nur stiefmutterlich behandelt zu werden pflegte" : priznati ce se,
nadam se, barem to, da zali boze i sada joste valjaju rieci Katibora
„ot gor Krkonosi", sacuvane u Ljubusinu sudu ovako: „Nechvalno
nam v NJeinciech iskaf pravdu."
2 Iz ljetosnjih Beitrage zur vergleich. Sprachforschung ili iz V, 23.
16
istom bo svezku Beitragah, odakle je svjedocba Ebelova prije na-
vedena, na str. 206 — 208 naci cete dapace „eine fabel in indo-
germanischer ursprache." Da je ona po sve , osobito pako po na-
cinu, na koji su toboznje rieei njezine skrpane, upravo „fabelhaft"
te vise na stetu nego na korist filologije, to ce, nadam se, priznati
svaki, tko osim razlogah, koje sam proti ovomu narajerenju i te-
zenju do sad uzgred iztakao, pomnjivo razmisli i pravedno rasudi
samo one joste, koje se stiju na str. 9 — 12, 47 i 48 posljednje
radnje moje. Ucinivsi bo to uvjeriti ce se i svjedocbami Schlei-
chera samoga, da su nam jos i glasovi i obliei jezikah, prenida se
je oko njih do sad najvise i najinarljivije radilo, veoma slabo po-
znati. Nemoze dakle Schleicher u torn poslu drugcije postupati
nego sto je Sulek onomadne u slicnorn slucaju prigovorio1, t. j.
Schleicher takodjer od njekoliko povrsnih primjerah abstrahira na-
cela, pa onda po njih gradi oblike svoje, nemareci medju ostalira
ni za to, da ima puno primjerah protivnih nj ego vim pravilom, kao
sto su svi oni, koje iztakoh vec i ja na prije namedenoniu mjestu.
Koje za to koje iz, inih razlogait-mozemo dakle sa Sulkom po sve
pravedno doviknuti g. Schleicheru : „inverte corium et erit calceus!"
te pouzdano ocekivati, da ce se do skora zbiti, sto vec Cicero2
1 Knjizevnik. I, 284.
2 Off. 2, 12. Tko bi pako zelio znati, zasto se smiju jos i dan danas
takove sale zbijati u filologiji kao sto su ove Schleicherove, taj neka
izvoli razmotriti samo to, da on s Kuhnom uredjuje Beitrage zur vergl.
sprachforschung, ali uz ovu svjedocbu Waitzovu : „in Deutschland ist
es gegenwartig ein gewohnlicher Fall , dass auf dem Boden verschie-
dener Wissenschaften oder sogar verschiedener Richtungen innerhalb
derselben Wissenscliaft durchaus entgegengesetzte Ansichten erwachsen,
olme dass sie sich gegenseitig urn einander bekummern, ja, ohne dass
sich eine jede von ihnen um ihre eigene tiefere Begriindung weiter
bemiiht. Die Starke der Partei ersetzt die Starke der Grande und man
kann fast iiberall der Miihe eines wissenschaftlicben Beweises iiber-
hoben sein wo nur Werth gelegt wird auf das Urtheil derer, Avelche
durch Uebereinstimmung in den entscheidenden Punkten unter sich
verbunden mit der instinctiven Kraft des Gemeingeistes einander nach
aussen vertreten. Mit eben so siclierem Takte wird alsdann das auf
fremdem Stamme Gewachsene stillschweigend bei Seite gelegt oder aus-
gestossen als das Gleicliartige assimilirt und das wissenschaftliche Leben
bewegt sich nur noch in einzelnen gegen einander abgeschlossenen klei-
neren Krcisen, wahrend die umfassenderen und principiellen Fragen fast
gar nicht mehr zur Sprache komrnen." (Ueber die Einheit des Men-
schengeschlechtes und den Naturzustand des Menschen. 1859. I, 2.)
17
kaza: „ficta omnia celeriter tamquam flosculi decidunt." Prosto
nam je napokon i pitati joste: cemu trositi sile oko radnje, koja
neima pametne svrhe ni osnove a netruditi se radje oko toga, sto
znati mozemo i duzni smo a neznamo nikako ili vrlo malo?
Po prilici ovako misleci o jeziku te mrzeci na sistemu Schlei-
cherovu napisah (vec od davna/Tmu razpravu svoju, purm ironickih
ukorah, necuvenih do sad protiva Schleicheru, da barem bracu i
druzinu rodjenu uvjerim „nondum esse tempus in explicandis con-
sonantibus et ceteris linguarum slavicarum proprietatibus diligentius
habere rationem reliquarurn indoeuropaearum quam illis ipsis in-
vestigandis et in lucem proferendis operam dare" (str. 7 i 8).
Kjome si dosta; scienim7 prokrcih i put za razprave o slozenih
suglasih svakoga od pojedinih jezikah nasih. Zelite li znati, zasto
se latih najprije vasih suglasah, kazati cu vam barem glavne raz-
loge toga.
Knjizevni jezik vas najljepsi je izmedju svih slavenskih. Evo
vam svjedocbe vjestaka, kojemu necete lasno naci premca: „Die
Sprache ist; pise Safarik1, ungeachtet des spateren Einflusses der
tiirkischen im ganzen dennoch rein und voll tonender Anmuth.
Immerhin mag ihr die Polytonie der — ich mochte sagen — klin-
genden, sauselnden, spielenden polnischen mangeln; sie iibertrifft
gleichwol an Weichheit , Milde und melodischen Klang, der
aus der ebenmassigen Vertheilung der Consonanten
und dem wechselnden Spiel der voile r en Vocale ent-
springt, weit ihre iibrigen Schwestern, und kann nach gelun-
gener Ausbildung — wobei das kraftige Altslawische gewiss nicht
ohne Einfluss auf sie bleiben wird — in Riicksicht auf Wohlklang
den ersten Rang unter den Slawinen behaupten. Ich will uber
keinen der slawischen Dialekte den Stab brechen; jedem ist der
Zugang zu diesem Vorzuge frei, aber sie nahern sich ihm oder
entfernen sich davon auf verschiedenen Wegen. Ich mochte den
Klang des Serbischen im Gesang und der Poesie mit dem Ton
der Violine, des Altslawisehen mit dem der Orgel, des Polnischen
mit dem der Cither vergleichen; oder ist das Altslawische in den
Dawidischen Kirchenhynmen dem hallenden Sturz eines Wald-
stroms, das Polnische eines Felinski dem reizenden Gelispel und
1 Geschichte der slawischen Sprache und Literatur nach alien Mund-
arten. Ofen 1826. str. 204 i 205.
3
18
Gesiiusel einer Quelle ahnlich, so ist das Serbische, im Munde der
landlichen Erato, dem sanften Murmeln und Girren eines Baches
durch die Blumenwiesen des Thales gleich; — das erste trifft, er-
schiittert und iiberwaltigt wie der Sturm ; das zweite weekt, ergreift
und bezaubert wie das Rauschen des Windes durch herbstliche
Zitterpappeln ; das dritte beschleicht, erwarint und entzlickt wie
ein leichtes Wehen und Wogen der Mailuft. — Der durchgangig
und scharf unterschiedene , kurze oder lange Zeitverhalt der Syl-
benvocale macht diesen Dialekt ganz geeignet altklassische Vers-
masse nachzuahmen , und der Nationaidichtkunst, durch Uebertra-
gung der quantitirenden Metrik auf dieselbe, eine hohere, idealische
Gestalt und Wiirde zu geben; obschon auch hier, wie beinahe
iiberall bei den Slawen, die Sache bis jetzt nicht in der Art und
Ausdehnung, wie sie verdiente, beachtet worden."
Cujmo jos i Schleichera! On bo je po svoj prilici najvjestiji
u nasih jezicih izmedju svih sadasnjih i njegdasnjih Niemacah. Po
njegovu rnnienju pako „das Serbische, Ulyrisch genannt, wenn es
rait lateinischer Schrift geschrieben wird, ist wenn auch nicht die
alterthumlichste so doch die wohltonendste aller Slawinen." '
Kad je dakle jezik vas tako liep, koji filolog slavenski, bio
suhoparan kako rau drago, nebi se njim osim svojega materin-
skoga radije zabavljao nego ostalom rodjenom mu bracora? Ja
pako mogu ga barem po njesto drzati bas i za drugi materinski
jezik svoj. Naucih bo mu se vec kao gimnasista u Subotici backoj,
u Pazmaneu pako drugi put, zaboravivsi ga gotovo podpuno u
Pozunu i Trnavi, gdje tri godine provedoh prije nego sto sam
stigao u Bee. Ondje oprijateljih se s nejednim od Jugoslavenah
tako iskreno i srecno, da se tim i sada joste diciti mogu, nadajuci
se, da mi to oni, kojih se tice, nece -Fa#mjenti.
Osim toga zivimo vec gotovo tisucu godinah pod jednom
krunom, a da historija nije tabula rasa, to cutite vi jamacno mnogo
bolje nego sto ja kazati mogu. Krv pako nije voda, a brat je mio,
koje vjere bio. Vi napokon dokazaste sve to vec mnogo putah
sjajno, najposlije upravo i prema meni , osobito time, sto me je
ova slavna akademija izvoljela primiti medju dopisujuce clanove
svoje. Jer ako mi i podje za rukom steci si njekih zaslugah oko
znanosti, kojoj posvetih zivot svoj, moram opet prizrfati, da se
1 Pic deutsche Sprache. Stuttgart 1860. str. 77,
19
one nikako neraogu izporediti s ovom casti. Niti se nadam, da cu
ikad moci izjednaciti one s ovome.
Primite dakle, veleucena i velestovana gospodo akadernici,
barem ovo ocitovanje zahvalnosti moje na nenadanoj casti onoj
tako ljubezljivo kao sto je ono iskreno ! Izvolite takodjer biti uvje-
reni, da cu se svagda posteno starati i svesrdno nastojati oko toga,
da budem dostojan vasega druztva. Kamo srece, da nadjete toniu
dokazah vec i u ovome trudu mome, gdje nastavljam iztrazivanja
svoja o tome, na cem je i kako je osnovana ljepota i milina ma-
terstine vase !
Na prvo od ovih pitanjah odgovori vec pokojni Safarik u
obce dobro onimi riecmi, koje su u gore navedenoj svjedocbi nje-
govoj tiskane prolozenimi slovi. Istina bo je, sto Pott1 vec god.
1836 napisa: „Consonanz und Dissonanz in der Sprache beruht,
nicht minder als in der Musik, auf der Verbindung von Lauten."
Razgovjetnije razlozi Sulek2 istu misao ovako : „Blagoglasje co-
vjecjega govora osniva se na istieh nacelih, na kojieh i skladnost
glasbena (musikalna). Kao sto nam se nece dopasti napjev, koji
je sastavljen iz samien mekieh ili iz samieh tvrdieh glasovah ; niti
onaj , u kojem se sve do kraja izmjenjuju meki i tvrdi glasovi,
niti onaj, u kojem se ide postupice ozgor dolje ili ozdol gore;
nego onaj, u kojem su visoki i nizki, meki i tvrdi glasovi razno-
liko izprepleteni i izpremiesani : isto tako nece nam biti ni onaj
jezik blagoglasan, u kojem stoji izmjenice sve samoglasac do su-
glasca, nego onaj, u kojem se razne vrsti glasacah mienjaju i kao
prelievaju.u *
Istinite su takodjer ove izreke:
1. Kao sto sve na ovome svietu tako i „der Organismus der
Sprachwerkzeuge hat seine natiirlichen Grenzen, jenseits welcher
keine Lautentwicklung moglich ist. Die scheinbare Unendlichkeit
der Sprachlaute wird daher in ihrer Ausdehnung vollstandig iiber-
schaulich, und bleibt nur in der unendlichen Theilbarkeit des be-
grenzten Feldes bestehen." 3 Nije dakle moguce podpuno odrediti,
koliko se cuje glasovah jednostavnih u svih jezicih. Necemo opet
daleko zastraniti, ako pristanemo uz Potta, koji izmedju svih do-
sadasnjih filologah najizvrsnije dokazuje, da onih glasovah ima
1 Etymologische Forschungen. II, 4 i 292.
2 Knjizevna priloga k Nevenu g. 1854, br. 2, str. VI.
3 Lepsius, das allgemeine linguistische Alphabet. Berlin 1855. str. 15.
20
samo oko 50, pa da se to isto tako neda bolje odrediti kao sto
ni broj bojah ili raastih. !
2. Ni u jednoui govoru ljudskome neiina toliko jednostavnih
glasovah, koliko ih svi ljudi u obce izustiti mogu, nego oni se
time jedan od drugoga tako znamenito razlikuju, kao sto vec Die-
fenbach uci na onome mjestu, koje je gore na str. 10. navedeno,
ili kao sto se moze dobro razumjeti i po ovoj izreci Quintilianovoj :
„ nihil in rebus huinanis voluit esse rerum natura tarn simile, quod
non aliqua proprietate secerneret." 2
Sve ono; sto se kod Diefenbacha slozenih glasovah tice, valja
nam ovdje joste razgovjetnije kazati te primetnuti :
1. Da slozeni glasovi u obce a suglasi osobito mnogo bolje
ocituju svojstvo ili duh jezikah nego jednostavni i slozeni samo-
glasi. Ovo se osniva na torn, sto je vec u obce poznato i od naj-
slavnijih filologah priznato tako, da su suglasi po njesto cvrsci,
postojaniji, pa barem za to i vazniji elemenat govora covjecan-
skoga nego samoglasi. Nece biti opet s gorega, ako se u torn
poslu posluziino joste svjedocbom Diezovom.3 Znameniti taj covjek
iztaknuvsi vec g. 1836, da slozeni suglasi postaju, kad se sadju
ili dva jednaka, kao M, tt i ostali, ili dvojica i vise razlicnih, kao
Id, ps, shr, stvr itd. — nastavlja ovako : „Da der verbundene Con-
sonant in beiden Fallen einer eigenthumlichen, den Grenius
derSprache scharf bezeichnenden Behandlung unterliegt,
so ist es zweckmassig, ihn von dem frei stehenden getrennt zu
beobachten".
2. Ni u jednom jeziku nema toliko slozenih glasovah, koliko
ih se moze naciniti iz onih jednostavnih, koji se u njem zbilja
cuju, nego svaki jezik zadovoljan je po sve odredjenim brojem
slozenih glasovah tako, da na sve ostale ili na one, koji neidu u
taj broj , joste vecma mrzi nego na tudje jednostavne. Tako na
pr. svi Slaveni nenavidjahu njegda /'.4 Kasnije pak i ovo tudjinstvo
tako im je omiljelo, da se vec i u vasem jeziku, premda je naj-
ljepsi izmedju svih slavenskih, cuje, kao sto cu nize razgovjetnije
' Etymologische Forschungen 2 izd. II, 1, 5 — 73. Tamo i na str. 3
do 25 moje posljednje radnje naci ces vise potvrdah i toinu , sto se
nize razmatra.
2 Decl. 8, 12. Ed. Bipontinae 1784. Ill, 156.
3 Grammatik der romanischen Sprachen. I, 175 i 176.
4 Miklosieh , vergleichende grammatik der slavischen Sprachen. I, 196.
21
kazati. S druge strane vole i do sad svi Slaveni zievati nego izgo-
varati dva samoglasa za jedno ili kao diftonge. Ovih pak ima u
staroj grstini dosta a u germanstini joste vise, ali opet manje
nego sto bi ih moralo biti, kad bi se svi jednostavni samoglasi
grcki i germ, sastavili po dva. To je ocevidno svakomu, ko oba
ona jezika barem po njesto poznaje. Sto se pako slozenih suglasah
tice, priznati ce o njih u obce to isto svaki, ako samo hrvatske i
srbske s ove strane dobro razmotri po tome, sto je do sad napo-
menuto a sto za taj isti posao joste sliedi.
U knjizevnom jeziku hrvatskom i srbskom ima 25 jedno-
stavnih suglasah, ako se k njim i dz pribroji, kao sto je na pr.
slavni Vuk Stefan ovic Karadzic" uviek cinio te najbblje tim oci-
tovao, sto mjesto dz postojano pise rumunski y,. Miklosicu se to
nedopada. ' Po njegovu mnienju „muss ]j als zusammengesetzt
angesehen werden und kann durch seine elemente d und z wieder
gegeben werden". Ali lasnje je to svakako kazati nego dokazati.
Miklosic barem nenacini toga do sad nigdje a meni se sve cini,
da mu to nece ni poci za rukom , dok bude ucio , da su c i c
jednostavni glasovi , premda mora o njih priznati, da se ne samo
mogu pisati nego da se zbilja kod vise narodah i pisu kao ts i ts.
Nevaram se takodjer, ako recem, da on neodobrava ovoga nacina
pisanja ni u jednom od onih slucajah , gdje se samo c i c cuje
mjesto ts i ts. Neznam napokon, zasto nebi on mogao dragovoljno
priznati i to, da je y, ili dz isto tako jasno (media) prema tamnomu
(tenuis) c kao dz prama c. U ostalom da u prostora govoru hrv.
i srb. ima i dz , pa s i z , za to svjedoci osim Vuka*2 i Pacel3 ali
samo uzgred i tako, da mi ovdje nije moguce mariti vise za one
glasove. Kod Miklosica pako nema im nigdje ni spomena.
Sto se ostalih suglasah tice, oni su istina svakomu covjeku
izobrazenomu i u doticnih jezicih vjestomu poznati , al opet tezko
da uprav onako kao sto cu ja o njih ovdje pisati. Radi toga ili
da terminologiju svoju obznanim, moram je barem ovako izbrojiti.
Osim dz ima u knjizevnoj hrvastini i srbstini joste sest pravih zvi-
zagah ili zvizducih (sibilantes4) suglasah: c, 5, s, s, z i z; dva
1 U knjizi prije navedenoj na str. 297.
2 CpncKH pjeqHHK. Y Beqy 1818. str. XXIX. CpncKe Hapo4He noc^iocHue h
4pyre pa3^HqH6 Kao one y oomiaj y3eTe pnjeqH. y Beqy 1849. str. XXX.
3 Slovnica jezika Hrvatskoga ili Srbskoga. U Zagrebu 1860. I, 98.
4 Tko bi zelio znati, zasto se ja jos ovom rieci sluzim, taj neka izvoli
procitati opazku 28 na str. 13 najnovije radnje moje.
22
takva, koja su po mojem mnienju slicnija poljskiin 6 i cU nego
ceskoslovenskini ili ruskim cT i f, kao sto bi se slutiti moglo po
nacinu , kojim se latinski kao tj i dj ili gj m. srb , h i % pisu ;
cetiri hakova (spirantes) : h, j, v i f; sest slitnih (liquidae): r, I, Ij
(po Vuku jb) f n, nj, (po V. n) i m, od kojih se tri posljednja
bolje zovu nosnimi (nasales) ; sest niemih ili istinitih suglasah:
grleni Jc i g, zubni t \ d, usneni p i b. Koji su od ovih suglasah
jasni (media) a koji tamni (tenuis) , to ce svaki , koga se tice,
lasno pogoditi.
Ako se ovi suglasi sastave po dva, to daje svaki od njih
sam sa sobom i sa sviuii ostalimi 25 slozenih ili skupinah, svih
25 suglasah daje 25 putah 25 , t. j. drugi uznmog broja 25 ili
svega 625 skupinah prve vrste. Ako se isti suglasi sloze po tri,
to daje svaki suglas spojen sa skupinami prve vrste 625 skupinah,
svih pako 25 suglasah 25 putah 625 ili treci uzmnog broja 25,
t. j. 15.625 skupinah druge vrste. Ako se ovo sastavljanje istim
nacinom nastavi u skupine po cetiri suglasa, to daje svaki suglas
spojen sa skupinami druge vrste 15.625, svih 25 suglasah dakle ce-
tvrti uzmnog broja 25 ili svega 390.625 skupinah trece vrste. Ako
se napokon svaka skupina trece vrste slozi sa svimi suglasi, to ce
dati peti uzmnog broja 25 ili svega 9,765.625 skupinah cetvrte vrste.
Racuna toga i slicnih mu za ostale jezike slavenske netreba
dalje nastavljati, buduci da se ni u jednom od njih necuje nikada
vise od pet suglasah za jedno. Kod starih pako Bugarah nebijase
ih ni toliko u obicaju nego najvise po cetiri i to samo u pocetku
i u sriedi riecih. Na svrsetku bo riecih starobugarskih nebijase
nikakoga suglasa osim j i onoga tanahnoga n, koje se je moglo
cuti u nosnih samoglasah ^ i ^.'
Pocetne skupine suglasah starobug. sabrane su i objavljene
najprije od rus. akademika 0. Bohtlingka, g. i 852, od mene pako
poslije dvie godine i srednje, kao sto je po redu izkazano na
str. 14—17 najnovije radnje moje. Tamo na str. 26 — 33 izbrojih
i opisah iste skupine drugi put po drugom izdanju Miklosiceva
rjecnika starobug. Tko je bude hotio tako proracunati, kao sto se
o torn ovdje govori , uvjeriti ce se podpuno , da srednjih ima po
njesto vise nego pocetnih a sviju mnogo manje nego sto bi ih
moglo biti.
1 Ovo svojstvo jezika starobug. potanje je razlozeno u posljednjoj radnji
mojoj osobito na str. 33 — 44.
23
Sto se zivih jezikah slavenskih tice, poznajemo je s ove
strane veoma slabo, kao sto se moze vidjeti iz str. 17 — 22 i 64
do 76 najnovije radnje moje. Ondje je dokazano , da osim rnene
i njekoliko pristasah inojih, nije nitko do g. 1865. radio okolo
suglasah nasih onim nacinom, kojira je poceo Bohtlingk, ugledavsi
•se u torn poslu osobito na J. Grimma, Dieza i Potta. Na drugom
pak od prije navedenih mjestah opisah samo krajnje skupine su-
glasah bugarskih, hrvatsko-srbskih, slovinskih , ceskoslovenskih,
velikoruskih i poljskih po njesto pomnjivije od maloruskih i srbskih.
Hoce se dakle joste veoma mnogo vremena i truda, dok
slozene suglase zivih jezikah slavenskih barem tako poznamo kao
sto starobugarske i germanske. Ove sakupi i prekrasno opisa po-
kojni J. Grimm vec prije cetrdeset godinah , napomenuvsi o njih
medju ostalim i ovo : „Es ist von wichtigkeit7 sich mit den in
jeder mundart beliebten compositionen der consonanten bekannt
zu machen".1 Razlogah tomu dosta naci ce svaki , konm je do
njih stalo, lasno i po onome, sto sam gore na str. 10. i 20. od
Diefenbacha i Dieza, na str. pako 16 i 17 posljednje radnje svoje
od Potta naveo. Po str. 7., 17., 21. i 22. iste radnje nemoze opet
biti pravedno niti najmanje sumnje, da najslavniji slavisti nasega
vremena, Miklosic i Schleicher, o suglasih nasih tako uce, kao da
J. Grimma, Dieza, Potta i Bohtlingka nije ni bilo na svietu ili
da su oni u tome poslu nazadni gotovo za po vieka, premda
Miklosic i javno ocituje , da se je, radeci okolo sravniteljne gra-
matike svoje, ugledao na J. Grimma.2 Schleicher pako nezna ni
suglasah germanskih tako kao sto bi vec lasno i mogao i duzan
bio. Uvjeriti ce se o tome podpuno svaki, koga se tice, ako
s ove strane izporedi na pr. samo onu gramatiku Schleicherovu,
koja je gore na str. 18. spomenuta, sa Grimmovom. AH ni racji
napredak ovaj ni znatna mnozina onih razlogah, kojih sam se
prije toga dotakao, nesmeta Schleicheru nimalo, da negradi toboz-
njega prajezika indogermanskoga te da se uz to nevlada prema
drugovom svojim inoga namjerenja i tezenja tako, da cu ja, kojemu
je milina „debellare superbos", jedva kad moci drugacije pisati
proti njemu nego sto sam prije na str. 17. naznacio, jer „quo
semel est imbuta recens servabit odorem testa diu."
1 Deutsche grammatik. 2 izd. I, 10 i 11.
2 Slavische bibliothek. Wien 1851. I, 273.
24
Najvise cu se opet, dok budem ziv, brinuti time, da neidem
vi red onih ljudih , koji, kao sto Vuk St. Karadzic prigovara1,
„misle, da je sramota priznati svoje neznanje i uciti ono sto se
nezna ; a druge uciti i u onome sto sami neznadu, da je slava i
cast! Na cast im taka i pamet i slava i cast!" Osobito pako gle«
dati cu najprije, da i ostale skupine suglasne bareni glavnih na-
rjecjah slavenskih ili one, koje se u pocetku i u sriedi riecih
hrvatsko-srbskih , ruskih, ceskih i poljskih cuju , po prilici onako
opisem kao sto su izbrojene iste starobugarske a krajnje zivih
jezikali slavenskih gotovo svih na str. 26 — 33., 64 — 76. i 85. naj-
novije radnje moje. Radi toga sakupih vec pocetne skupine su-
glasah hrvatsko-srbskih, ruskih, ceskih i poljskih a iz srednjih
hrvatsko-srbske.
Mogu dakle sada vec medju ostalim i to po njesto razgo-
vjetnije kazati, koliko je od onih skupinah suglasnih, koje smo
prije koliko raoguce proracunali, u knjizevnoni jeziku hrvatsko-
srbskom zbilja u obicaj uzeto, U obce : 1. cim su koje skupine od
vise suglasah sastavljene, tim ih ima manje i protivno ili tako, da
je skupinah prve vrste najvise a cetvrte najmanje u obicaju, u
drugoj pako vrsti da ih je po njesto vise nego u trecoj , u ovoj
napokon vise nego u cetvrtoj ; 2. u pocetku riecih cuje se po
njesto manje skupinah suglasnih nego u sriedi a na kraju najmanje.
Osobito pako pocetnih skupinah nema vise nego tri vrste, od kojih
prva drzi ih malo preko 200 ili jedva trecinu od 625, druga okolo
60 a treca jedva 5. Sve ovo dokazati cu nize potanko a po njesto
i to, da su pocetne skupine ruske, ceske i poljske mnogo raz-
licnije i tvrdje od hrvatsko-srbskih. Iz str. 64 - 76. i 85. najnovije
radnje moje ocevidno je, cini mi se, vec i to, da su krajnje sku-
pine hrvatsko-srbske najugodnije izmedju svih onih, koje se tamo
opisuju, premda ovdje narocito priznati moram, da se kod Hrvatah
i Srbah na svrsetku riecih osobito tudjih osim ST, ST, ZD, ZD,
GD i JST i njekolicina drugih skupinah cuje , kao sto cu moze
biti indje dokazati. I za srednje moram se ovdje time zadovoljiti,
sto je o njih do sad uzgred napomenuto.
Skupine suglasah hrvatsko-srbskih u obce mnogo je mucnije
saznati od ruskih a ove od ceskih i poljskih ponajvise s toga, sto
je i Vukov rjecnik, najbolji izmedju svih ostalih iste vrsti, po-
1 Vidi njegova i Cane TeKCiHJe nHCMa n^iaroHy ArauauKOHMKy o cpncKOMC
rijKiiioniicy, ca ocoohthjcm 404;uin.Ma o epncKOM jc3MKy. y Bcqy 1845. str. 47.
25
njesto slablji od ruskoga akademickoga, ovaj pak od one uzorite
dvojice poljske i ceske, kojom se je proslavio Linde i vjerni mu
pristasa Jungmann. Zasto o trojici posljednjih ovako sudim, to ce
poznati svaki, koga se tice, dosta jasno i po onome, sto se za taj
posao nalazi u presudi mojoj o OiiHTy HCTopiraecKoft rpaMMaTHKH
pycKaro tf3HKa Th. Buslajeva1 i na str. 67 — 71. posljednje radnje
moje. U opazki 182 iste radnje spomenuti Toakoblih c/LOBapi> skh-
Baro Be^iHKopyccKaro a3HKa, poceti u Moskvi g. 1861. od Dalja;
nije, cini mi se, do danas svrsen niti meni dalje poznat nego do
rieci KpHBOH. Ali i po tome rad sam nadati se, da ce on znatno
biti podpuniji od Vukova. Sto se pak osnove tice, njom je Vukov
rjecnik vise subjektivnog ili emperickoga namjerenja od Daljeva
a ovaj od akademickoga2.
Najbolje se to poznati moze po nacinu, kojim sva trojica
rjecnicke misli svoje potvrdjuju. Izporedivsi bo je po tome, oba-
viestiti ces se podpuno, da Vuk izmedju njih najvise zahtieva, da
mu citatelj tvrdo vjeruje, buduci da je on oba izdanja rjecnika
svoga pisao na pamet i to tako, da se u njih dokaza radi gotovo
nikada nepozivlje niti na svoje vlastite knjige a kamo li na tudje.
Predgovor bo k drugomu izdanjn, koje je takodjer u Becu g. 1852.
tiskano, pocinje ovako: „Evo Srpskoga rjecnika i po drugi put
nakom trideset i tri godine. Kao sto sam u oglasu kazao, ja sam
one rijeci sto su nastampane prije donio amo u glavi, pak sam ih
poslije pisao kako sam ih se mogao opominjati; ove pak sto se
sad dodaju kupio sam odonda po razlicnijem krajevima naroda
nasega, i ovoga posla radi putovao sam kojekuda, kao n. p. u
Hrvatsku, Dalmaciju, Dubrovnik, Boku i Crnu goru. Da sam
kojom srecom mogao otici u Bosnu i u Hercegovinu i u Kosovo i
u Metohiju, jamacno bih nasao jos mnogo znatnijeh rijeci; ali
pored sve moje zelje to se nije moglo". A sto se dokazivanja
1 Casopis musea kral. ces. 1862. str. B8 i 89.
2 Komu ova izreka nije dosta jasna , onaj neka izvoli uz razloge, koji
gore sliede i kojih sam se prije toga dotakao , procitati stranu X i
sljed. moje Srovnavaci mluvnice jazyka ces. i slovenskeho (v Praze
1857) ili predgovor k Opytu Th. Buslajeva, koji empiricku filologiju
voli imenovati praktickom , u ostalom pako gotovo po sve tako ju
prema filosofickoj i historickoj opisuje kao sto ja ondje. Slazemo se
i u torn , da je sadasnja osnova knjizevne rustine empiricka, kao sto
pokazuje uvod u razpravu moju : Vysledky historickeho jazykozpytu a
mluvnice ruska (Casopis mus. 1864. str. 187 i si.).
4
26
samoga tice, ono se moze biti joste vise oslanja na samu auktoritu
Vukovu nego sto sam prije napomenuo. Kod znatne bo veeine
riecih nema u rjecniku njegovu upravo nikakvih primierah kao do-
kazah , a gdje su koji* navedeni , nije, koliko se ja za sad sjecati
mogu, ni u jednoga od njih ni indje obicnim nacinom zabiljezeno,
odkuda je. Na str. IX, izdanja prvoga spominje dakako narodne
pjesine i pripoviedke kao izvore, ali samo u obce i nepravo, jer
nemoze biti suninje, da je ono izdanje joste tvrdje nego drugo
osnovano na tako zvanoj puckoj knjizi (njem. Volksliteratur) , u
koju osiin pjesamah i pripoviedakah jamacno idu na pr. i poslovice
i zagonetke, pa da ovih njekoliko ima vec i u prvom izdanju.
Po sve drugcije vladase se u tome poslu n. p. Linde. Njegov
„wstep do siownika polskiego" pisan je jamacno joste za djetinjstva
historicke filologije, ali ako ga sa predgovorom J. Grimma k rjec-
niku njemackornu, koji je s bratom svojim izdavati poceo a svrsiti
nije mogao, po pravdi i po istini izporedis , tezko ces bez oklie-
vanja rasuditi, koji od njih je izvrsniji : tako ti se uzorito slazu
medju sobom nesamo u glavnih stvarih nego i u sitnicah ! Linde
odgovara ondje kao sto valja, medju ostalim i na pitanje, je b*
prilicno i probitacno pisati rjecnike jezikah poljskomu slicnih
naizust, te se po tome i podnosi, kao sto i javno ocituje, pisuc
nize1 ovako: „Wo die Zeugnisse aus Schriftstellern nicht hinreichen
wollten, wurde der gewolmliche Sprachgebrauch als Quelle bemitzt,
doch nur in den wenigsten, und. zwar ganz ausgemachten Fallen,
auf meine eigene Autoritat." Isto tako objektivno radijase i J.
Grimm nesamo okolo rjecnika svoga nego i u obce.
Vuk u prvom izdanju svoga rjecnika na str. XIV. hvali
medju inimi i Lindov poljski, ali samo riecrai, djelom nehaje zanj
ili nestuje ga ni raalo, oslanjajuci se nesamo u rjecniku nego i u
ostalih radnjah svojih2 na pamet svoju tako pouzdano kao da nije
medju ostalim ni ovo istina : prvo, da kao sto vise ociju vise vidi,
isto tako i vise pametih vise pamti , ili da pamet i vise ljudih
premu pameti citavoga naroda nije ni onolika kao kaplja nego po
1 U oglasu njemacko - francuzkorn , koji je u drugom izdanju istoga
rjecnika za „wst§pom" nastampan.
2 Gdje ces dokaza: „tako se svagda govori , tako nijesam u narodu
nikad cuo ili slusaou i slicnih toliko naci, da se oni zato i stereotipimi
nazvati mogu. , p
27 \
prilici sanio kao mraka ili atom preraa moru; drugo, da se Hrvati |y
i Srbi knjizevnoscu u obce pored Cehah , Poljakah i Rusah iz- ^ "
medju svih ostalih Slavenah najvise dioiti mogu, dapace da dubro-^
vackomu pjesnictvu neima premca ni u jednoj literaturi slavenskoj ^T
istih vremenah. Osobito pako moram se i ja s A. Tkalcevicem * >^"
„cuditi neizmiernoj bujnosti i tvornoj sili Grunduliceve maste. Jer <>>,
ako i negledamo, kako je bi rec iz nicesa stvorio onaj divni sviet, .^>
kojim svatko sa slascu prolazi, kolika je ondje mnozina razlicitih v
mislih, kolika opet istih prerazlicito izrecenih; — rekao bi, da se >§'
je pred tobom razlila neizmierna pucina, koju ces na rnalenom ^^^
camcu svoga dohita mucno prebroditi. Ako iina pjesnikah, koji su ■*>
plodnostju prama njemu, ali jacih tezko da ces naci. Ovo je prava ^
velicina, do koje nemoze briznuti jed niti najunmije zavisti." A J ,
sto se nenavidjenja tice, prilikuju zanj ove rieci: „ars non habetC^ ^
osorem nisi ignorantem." ^-^i
U ostalom ni jezik Gundulicev nije bez talijanizamah svako- .|^J
jakih, ali s druge strane iroa turcizamah moze biti joste vise. Jer ^ ^ [
kao sto krv 'prodire i u najtanahnije cesti organickoga tiela te je xjA
ozivljuje: isto tako i posljedice slobode i robstva pronicu kroz ^ |
svako trenuce zivota narodnoga?Osim toga moze se vec i sada v^>^
po istini reci, da se je u hrvatsko-srbskom jeziku turskih riecih i ^ ^
vise i bolje primilo nego talijanskih. Ove bo se cuju ponajvise
samo po primorju a turske svagdje, doklegod hrvastina i srbstina
dopire. Ako napokon samo ono joste, cim smo se skladnje na
str. 11 — 16. dotakli, uzmemo na urn, necemo sumnjati o vremenu,
gdje ce podpuno izaci na vidjelo, da su Hrvati i Srbi i idioti-
zamah turskih vise uzeli a obicaj nego talijanskih, ili, sto ce
gotovo isto reci, da nije ni ono sve suho zlato, sto se cuje kod
prostih Bosnjakah i Hrcegovacah, koji srbski po Vuku „najcistije .
i najpravilnije" govore.2 Za sad nije o torn muguce razgovjetnije ' >
Ivana Grimdulica Osman u dvadeset pievanjah. 2 izd. U Zagrebu 1854.
str. XXVII.
Vidi opazku 39. Pisama£razgovjetnije spomenutih gore na str. 24. pod
br. 1. Kad je Vuk isto djelo pisao, priznavao je vec i sam, kao sto
osobito str. 91 — 94 svjedoce, da i najprikladnija prostota govori ko-
jesta pokvareno, ili da nije istina ono, sto je na str. XX svoga rjec-
nika izdanoga po prvi put ovako ocitovao : „svi su jezici postali od
prostaka, t. j. od pastira i od tezaka ; i prostak nikakvu rijec ne moze
drukcije naciniti, nego upravo onako, kao sto su i ostale nacinjene. "
28
pisati, buduci da s ove strane nije joste nitko razmotrio jezikah,
kojih se tice.
Vuk osobito znatno manje haje za idiotizme nego za pojediue
rieci, premda nesumnjam, da bi on bio pristao na ove misli moje,
cim bi je bio saznao : ,,v idiotismoch zalezi podstata, duch alebo
jadro jazyka. Ony sii preto o mnoho spol'ahlivejsim meridlom
rydzosti a zachovalosti jeho nezli slova samy o sebe. Cim je teda
v ktorom jazyku viacej idiotismov, tym je jadrnejsi a rydzejsi,
chot' (= makar) by bol preplneny cudzimi slovy, jako na pr.
anglieky; cim naopak ktory z nich prisiel behom casu o viae
idiotismov, tym je praznejsi ducha lebo zivota. Niet li pri torn
presiakly cudzimi slovy, smie sa len asi natol'ko pokladat' pek-
nym, nakol'ko ta larva, o ktorej liska dl'a bajky pripomanula,
ze mozgu neina." ] Da se je pako Vnk idiotizmima zbilja veoma
malo brinuo, poznati ces najlasnje po tome, sto u rjecniku njegovu
neima vise putali niti najobicnijih ili najznamenitijih od njih, kao
sto je na pr. iti ili ici s akusativom osobe, koji je Danicic2 kako
valja dokazao medju ostalim i ovom izrekom Zoricicevom : „Zasto
mu se neda sto ga idje? — Pod stati naci ces u istom rjecniku
dakako i ovo : „nije mi stalo , daran liegen, interest." Ali sta ce
ti to, ako neznas, da se u torn slucaju ime stvari pojavlja u ge-
nitivu s predlogom do ili u instrumental sa za? ;J Drugim se od
1 Mluvnica jazyka slovenskeho. V Pesti a v B. Bystrici 1864 i 1865
str. 199, s kojom sravniti valja str. 85 — 87 Pisama^prije navedenih.
2 Cp6cKa CHHTaKca. I, 404. K opazci 1. na str. 15 moram ovdje joste
primetnnti, da je ona skladnja prosta od subjektivisma Vukova ili da
ide u red strogo historickih djela^ premda Danicica smatraju u obce
kao najvjernijega i najvrlijega pristalicu Vukova. Istina je, da u istom
djelu ima znatno vise primjerai iz prostoga jezika nego iz knjizevnoga
i da oni obicno pred ovimi stoje. Nebi mi opet bilo po volji, kad bi
tko mislio , da sam , karajuci gore Vuka radi toga , Danicicu prigo-
varati hotio.
3 Dogadjaj ovaj pokazuje osobito jasno, da Liebig i prema Vuku pravo
ima pisuci ovako : „ Es gibt keine Kunst, welche so schwierig ist wie
die Kunst der Beobachtung : es gehort dazu ein gebildeter niichterner
Geist und eine wohlgeschulte Erfahrung, welche nur durch Uebung
erworbeu wird ; denn nicht der ist der Beobachter, welcher das Ding
vor sich mit seine n Augen sieht, sondern der, welcher
sieht, aus welchen Theileu das Ding besteht und in
welcbein Zusammenhang die Theile mit dem Ganzen
s teh en. Mancher ubersieht die Halfte aus Unachtsamkeit , ein an-
29
ovih nacinah manje govori nego prvim, ali obican je i on, kao
sto dosta dokazuje i ova izreka Vukova1 sama: „On tijem oce-
vidno pokazuje, da mu je mnogo vise stalo za svojom s-wjetom,
nego li za casti i slavom naroda svoga." — Brinuti se napokon
nije samo sa za i s akusativom nego i s instrumentalorn samim u
obicaju, kao na pr. u ovoj poslovici : Bog se brine sirotama.2
Stari pako Bugari najvoljeli su isti padez nesamo sa npmiiTii ca
nego i sa iioiiith ca3, od kojih je prvo i roda istoga sa brinuti se
i briziti se.
Ali prevelik je u Vukovu rjecniku nedostatak i pojedinih
riecih, osobito pako :
1. Onih, koje je Vuk isto tako jamacno cuo u narodu kao
sto instrumental prije iztaknuti, ali oslanjajuci se samo na pamet
svoju, nije ih se opominjao, kad je za rjecnik njegov bilo treba.
Takove su na pr. rieci eipcija, kjalovce, horjatstvo, hlrmnjani, valaj,
Rejo, vedriti i cengija. I ove sve nadjoh u beckom izdanju srpskih
poslovicah , procitavsi u njem samo okolo 50 stranah i potrazivsi
u rjecniku Vukovu samo one rieci, kojih nijesam razumio. Vecinu
onih poslovicah, kojih se ovo tice, Vuk i tumaci, kao na pr. umah
rvu od njih na str. 8.: „Ako si svojoj kuci djidija, mojoj si
eipcija. Ako i jesi sam svoj gospodar, nada mnom nemas nikake
vlasti." Ostale stiju se na str. 14., 17., 30., 31., 32., 34. i 44.
ovako : „Beci kao krava na izjalovce. — Bogatstvo pokriva hor-
derer gibt mehr als ev sieht, indem er es mit dem, was er sich ein-
bildet, verwechselt ; ein anderer sielit die Theile des Ganzen, aber er
wirft Dinge zusammen , die getrennt werden miissen. Mit dem Beob-
achten verhalt es sich wie mit einem Stiicke Glas, welches als Spiegel
sehr eben und mit grosser Sorgfalt geschliffen sein muss , wenn es
das Bild rein und unverzerrt zuriickwerfen soil. Der Beobachter eiuer
Uhr sieht an der Ubr nicht nur das hin- und herschwingende Pendel
und das Zifferblatt und die Zeiger, die sich bewegen, diess kann ein
Kind sehen , sondern er sieht auch die Theile der Uhr und in wel-
chem Zusammenhang das angehangte Gewicht mit dem Raderwerk
und das Pendel mit den sich bewegenden Zeigern steht" (Chemische
Briefe. 4 Aufl. I, 34 i 35). 5 jU{i.J. fyX. Zfi
1 04roBop ua yTyK M. CBeTHtia. y Beqy 1843. str. 24.
2 CpftCKe Hapo4He noc^ioBHue. y Beqy 1849. str. 19.
3 Dokazah tomu naci ces dosta u razpravi mojoj o -ablative ve slovan-
cine a litvancine (Gas. mus. 1858. str. 528 i si.) i u Miklosicevu
rjecniku starobug. izdanome po drugi put pod glagoli , o kojih je
govor.
30
jatstvo. — Brci su mu ka' i dva (zdrmnjani) oineta. U Crnoj gori.
Kad ko ima velike cupave brkove. — Valaj si i coek i zena. U
Risnu rece se valjanoj zeni. — Vati kuju Rejo ! Rejo je nekako
irae, ali ja ne znam kako je. Kaze se kad ko cera koga. Ja sam
ovo slusao u djetin/stvu. — Vidi onaj koji vedri i oblaci. Bog. —
Gore joj oci kao u cengije. Rece se zenskorae koje bezobrazno
gledi." — Vriedna je napokon spomena jos i ova poslovica : ,,Bolje
je i suha krusca pojesti nego se naopako u smok hvatati." Stije
se na str. 24. s opazkom : „U Dubrovniku." Na str. pako XIV.
hoce Vuk da nas uvjeri, da Dubrovcani ni rieci hvatati ni fatati
„nemaju nikako, nego da mjesto nje gevore hitati.u Nemoze dakle
biti niti najmanje sumnje, da ce onaj, koji bude hotio samo isto
izdanje poslovicah pomnjivije od mene suociti sa rjecnikom Vu-
koviiii, naci na stotine riecih, koje ovamo idu. O narodnih pjesmah,
pripovjedkah itd. valja to isto po svoj prilici joste vise.
2. Neraa u rjecniku istom premnogo onih riecih; koje je Vuk
nesamo cuo nego je i doticne stvari za isto vidio, gdjekoje i jio.
Putovavsi bo po Dalmaciji vidio je sigurno na pr. migavicu, pro-
sticu, poponicu i vise inih vrstih mrezah, kojira u njegovu rjecniku
nema ni traga ni glasa. Zaludu ces tamo traziti i ljubina , salpu,
vranu i imena drugih ribah, koje je Vuk po svoj prilici i jio.
Vranu, drozga, goluba itd. dakako sporninje, ali samo kao ptice.
Da knez, kopito, macka,pas, pauk, prstic itd. znace takodjer i zivo-
tinje morske , toga i nesluti. U obce isti rjecnik tako se malo i
nerazgovietno tice stvarih morskih1, da po tome nije moguce po-
znati, bio li spisatelj njegov njega radi ikad u Dalmaciji nego da
mu to isto tako vjerovati treba kao gotovo sve; sto god nam tamo
i drugdje pripovieda.
3. U samostalnih radnjah svojih sluzi se Vuk mnozinom
riecih, kojih u rjecniku njegovu po svoj prilici takodjer samo od
zaborava nema, kao na pr. predgovor i oglas , koje ces najlasnje
naci u predgovoru ka drugomu izdanju istoga rjecnika; siyeta,
1 Buduci da na pr. gotovo sva iinena ribah morskih satno u obce ili
tako tumaci kao sto se pod barbun , bukva, zubatac i drugdje stije:
„nekaka morska riba, Art Seeflsch , piscis quidam marinus. " Ja pak
okanih se ovdje svakoga tumacenja narocito , jer je ocevidno , da mi
za sad nije stalo do toga. Vriedno je opet iztaknuti, da je D. Lambl,
sada prof. . ljekarstva u Charkovu, ribe adriaticke opisao kao sto valja
u Cas. mus. ces. g. 185^f. ftr. Jf -{fjja /6f—/fi2
31
uctiv , uclivo , preuctivo v vazan1 ; vaznost , predjasnji i umaljivati2 ; na-
mjerenje, neosporimi, bezpristrasni, sposobni? ltd.
4. Ima i takih riecih vise, koje je Vuk sigurno slusao u
narodu, aii misleci o njih, da su zlo nacinjene, ili zaboravivsi je,
nije ih primio u rjecnik svoj , kao na pr. ozenit, slomit i pohvarit.
Mjesto ovih kaze on uviek pisati samo ozenjen , slomljen i po-
kvaren.4 Pitas li za sto , neces naci ni na navedenom mjestu niti
drugdje u njegovih radnjah inoga razloga osim one slutnje. A proti
toj ima vise dokazah, od kojih najznamenitiji glase ovako : a) Hrvati
i Srbi vole trpna pricesca, tvorena nastavkom t, ta, to nego ostali
Slaveni, buduci da im je na pr. i drzat, cuvat, pisat, kupovat go-
tovo tako po cudi kao drzan, cuvan, pisan , kupovan. b) Bazborit,
razlozit, zaMonit i vise slicnih riecih iraa i Vuk u svome rjecniku,
premda su ove isto tako nacinjene kao one tri, koje je zabacio,
zaboravivsi ili neznavsi, da im ima puno prilikah i kod ostalih
Slavenah. A sto se osobito starih Bugarah tice, u njih bas po
slutnji Miklosicevoj 5 ..skchiitlctko nuptiae scheint ein Adjectiv ffieiwrK
vorauszusetzen." c) Vuk je bez oklievanja primio u svoj rjecnik i
one rieci, za koje sam priznaje, da ih nije cuo u narodu nego
da ih je sam nacinio6; V. Jagic pako kao sto valja dokazuje, da
se mjesto njih u starijih rjecnicih hrvatsko-srbskih stiju ljepse,
kao na pr. gudac m. Vukova gudac, slusalac m. slusac, saptavac m.
saptac itd.7
Mane ove znamenite su dakako. Ja opet, izporedivsi je
s izvanrednimi zaslugami slavnoga pokojnika, bio bih najvolio
1 CUroBop na yiyK M. CBeTirha. str. 6 i 24. IhiCMa ILi. ATaHauKOBnhy. str.
47, 57 i 94.
2 O/iroBop Ha chthhhc je3HKocioBHe M. CBeTHka. y Eeqy 1839. str. 3 i 4.
3 CUroBop Ha ji3l'/kh h ona4aH>e y cp6cKOMe y.iaKy. Y Beqy 1844. str. 4, 7,
8, 26 i 27. Namjereivje i neosporimi ima osobito jos i na str. 6 i 17 ocl-
govora na utuk.
4 IlHCMa Hi. ATaHauKOBHiiy. str. 91—94, gdje ces i vise slicirih primjerah naci.
5 Die Bildung der Nomina im Altslovenischen. Besonders abgedruekt
aus dem IX Bande der Denkschriften der philosophisch-histor. Classe
der k. Akademie der Wissensch. Wien 1858. str. 66.
6 Hobh 3aBJer rocno4a Haniera Hcyca XpncTa. y Beqy 1847. str. VII.
7 Knjizevnik. I, 478; gdje je medju ostalim i to dokazano, da je Vuk
vecinu od one 84 rieci barem zaludu nacinio. Da ih se pako nije
opominjao , kad je predgovor k rjecniku svomu pisao , to se lasno
razumije i po onome, sto je iz njega gore na str. 25. 4- 36. navedeno.
a
32
raimoici je, ali se to pored sve moje zelje nije moglo. Razlogah
tonin iraa vise, od kojih cu ovdje samo najvaznije navesti. Drzeci
Vukov rjecnik, kao sto je vec gore str. 2$. napomenuto, za naj-
bolji izinedju svih hrvatsko-srbskih, oslanjam se nanj u ovoj radnji
svojoj najvise ili tako , da u njem valja traziti sve ono, radi cesa
se nepozivljem narocito na druge svjedoke. Stalo mi dakle do
toga, da se pravo znade , sto ja i kako ja mislim o glavnom po-
ruku svome. Ima bo i ljudih dosta znamenitih, koji su mi zamje-
rili, da sara se vec i u posljednjoj radnji svojoj, na pr. na str. 98.,
osim Vukova rjecnika osvrtao i na druge radi stvarih ovim slicnih.
U ostalorn mogu Vukovimi riecmi saraimi1 kazati : „mene
savjest moja tjesi, da sam se" i prama njemu trudio, koliko je
vise bilo moguce, da istinu iznadjem i protiv nje nista da nekazem,
raisleci, da samo ono moze donijeti pravu i postojanu slavu, sto
je istina." Koji pako misle, da ce bolje od mene hajati za slavu
Vukovu i za korist narodnu mrznjom i na ovake kritike njegovih
knjigah, oni neka posteno i pomnjivo razmotre, kako je Vuk sam
bio zeljan kritike, pisuci ovako : „Koji se spisatelj boji kritike i
trudi zabraniti da se djela njegova ne kritiziraju, onaj ocevidno
pokazuje da sam u sebi priznaje da su djela njegova rdjava ili
zla, ali bi opet rad da ih svijet za najbolja primi i drzi. Ovaki
su pisatelji ljudi kojima je milija tama od vidjela: ,,Jer svaki koji
zlo cini mrzi na vidjelo i ne ide k vidjelu, da nepokaraju djela
njegovijeh, jer su zla" (Jov. III., 20). Zaludu se ovaki spisatelji
rijecima hvale da ljube istinu i korist narodnu, jer djelom sami
pokazuju da im je milija njihova lama slava nego istina i sve sto
je s njom skopcano."2
Ostali rjecnici i oni izvori , na koje se u ovoj radnji poput
rjecnikah pozivam, nadpisani su osim pravopisa i drugih sitnicah
ovako : Deutsch - kroatisches Worterbuch von Bogoslav Sulek.
Agram 1860. Nadmasuje znamenito sve ostale iste vrsti.
PjeraiiK ii3 KiBimteBHiix cxapiina cpncKiix Hanncao X. ^aHimnli.
V Buorpa^y 1863 i 1864.
Lexicon palaeoslovenico-graeeo-latinum emendatum auctum
edidit Fr. Miklosich Vindobonae 1862 — 1865. Ovim i Danicicevim
rjecnikom sluzim se tako kao sto Vukovim, t. j. u obojici ih valja
1 04roBOp Ha .i;i>kh h nniu-'iitc y cp^CKo.vic YjiaKy. str. 25. ()4roBop na yTyK
.M. CBeTafea. str. 30
2 Houh 3acjer rocno^a Hamera H. XpHCTa. str. XIV i XV.
33
traziti sve one rieei starosrbske i starobugarske, radi kojih nespo-
minjem nikakili porukah. U ostalom nize ce dosta izaci na vidjelo,
da Danicic nije pisao svoga rjecnika tako strogo historicki kao
Miklosic , ili da se ovaj u obce po njesto vise od onoga ugleda
na J. Grimma, o kojem M. Haupt pravedno sudi ovako : „Es
scheint mir kein geringes verdienst der bewunderungswiirdigen a^kcwi/
J. Grimm's, dass sie nirgends zwcifel zunickhalten oder darauf
ausgehen, die untersuchimg vorsehnell abzuschliessen, sondern die
punkte bezeichnen oder deutlich erkennen lassen, an die neue
forschungen anzukniipfen sind."lA
Blago jezika slovinskoga ili slovnik, u komu izgovaraju se
rieci slovinske latin ski i djacki. Labore p. Jacobi Micalia. Laureti
1649. Ovaj je rjecnik najbolji i najslicniji Vukovu izmedju svih
hrvatsko-srbskih, koji su prije toga bili izdani. On bo je takodjer
onako pisan kao da jezik hrvatsko-srbski nema nikake knjige ili
kao da je sirov. Moze se to dosta dobro razpoznati i po listu 8.,
gdje se medju ostalim i ovo stije : „Promislivsi ja s jedne strane
toliku potribu od ove knjige a s druge strane videci, da od svjeh
vrjednieh ljudieh naroda slovinskoga, koji bi bili mogli izvrsno
uciniti ovu knjigu, nitko nestavlja ruku na ovi trud, hotih ga ja r
primiti, premda poznavah moju nevrjednost i da je nemogoh toliko
izvrsnu uciniti, stavih se nista nemanje i sa svom pomnjom, kako
najbolje mogoh i umih, pitajuci i druga i priatelja, nakupih toliko
rjeci slovinskjeh, da mogn dosta biti za uciniti prvi put ovu
knjigu." I Mikalji bijase bosanski govor najvise po cudi, kao sto . y
ocituje na 1. 3. i 4.: „Cosi anco sono molti e varii li modi di ^
parlare in lingua illirica, ma ognun dice, che la lingua Bosnese
sia la piu bella: percio tutti li scrittori illirici doverebbero affet- $ ^
tarla nel scrivere, il che ho procurato di far io in questo Dittio- ^ ?
nario." Ali vec Katancic2 opazi, da u istom rjecniku ,?singularis ^s ^J^
est dialectorum linguae varietas, quanquam ea vocum earundem . '^
iteratio non ubique necessaria videatur". Tice se to najvise onih ^ N>^
1 Slavische bibliothek. Wien 1851. I, 273. ^f •$*
'2 P. J. Safank's Geschichte der illyrischen und kroatischen Literatur. ^ "^ y
Prag 1865. str. 109. Tamo na str. 110 — 115 prestampane su ve- 1°
cinom i presude J. Dobrovskoga o trojici sliedecih rjecnika^. I pod- ^
pune nadpise njihove kao sto i Mikaljeva , Habdeliceva, Belostenceva *N
i Jambresiceva naci ce svaki, komu je do njih stalo , tamo i na
str. 312. VP/l *\ / ^
?l#U,
we
34
riecih, koje odgovaraju starobugarskim sa t, kao potribu, hotih i
umih, koje se gore stiju m. potrebu, hotjeh i umjeh. Vise ik ima
u nauku Mikaljevoin o samoglasnora r, koji je nize pod 1. redom
prve vrste naveden. Iz 6. pako reda iste vrste izaci ce na vidjelo,
da od ove pogrjeske nije ni Vuk sa sviin prost, preinda vise putah
i javno ocituje, da je pametnije pisati narjecjem , kojim je komu
drago, nego miesati narjecja. l
Ricoslovnik illyrickoga , italianskoga i nimackoga jezika
s jednom pridpostavljenom gramatikom , koji je Voltiggi u Becu
1803 dao nastampati , valja smatrati kao drugo ali neumjetno iz-
danje Mikaljeva rjecnika.
Dizionario italiano-latino-illirico opera del p. Ardelio Delia
Bella. Ragusa 1785.
Joakima Stulli Rjecoslozje. U Dubrovniku 1806. I taj i Delia
Bella mare vec i za knjizevni jezik osobito pjesnikah dubrovackih
ali veoma malo i nevjesto.
Fausti Verantii dictionarium quinque nobilissimarum Europae
linguarum : latinae , italicae , germanicae , dalmaticae et ungaricae.
Venetiis 1595.
Dikcionar ili reci slovenske z veksega u kup zebrane, u red
postavljene i djackemi zlahkotene, trudom Jurja Habdelica. U Nem-
skom Gradcu. 1670.
Joannis Belostenec gazophylacium seu latino-illyricorum ono-
matum aerarium. Zagrabiae 1740.
Lexicon latinum interpretatione illyrica, germanica et hunga-
rica ab Andrea Jambresic. Zagrabiae 1742.
Pi^HnKX reorpa({)iHCKO-CTaTHCTinHHn Cp6ie. CacTaBio IoBaHi*
raBpKiOBniit. y Beorpa^Y 1846.
Zemljopis i poviestnica Bosne od Slavoljuba Bosnjaka. U Za-
grebu 1851. Azbucni popis stoji na str. 68 — 79.
Miestopisni riecnik kraljevinah Dalmacije, Hervatske i Sla-
vonije uredio Vinko Sabljar. U Zagrebu 1866.
Monumenta historica Slavorum meridionaliuui. I. Kukuljevic
Sakcinski. Knj. I. listine brvatske. U Zagrebu 1863. U abecednom
kazalu na kraju ima osim mjestnih imenah i prezimenah vise a
odande uslo ih je njekoliko i ovamo. Ostala neka potomstvo raz-
IlHCMa 11^. AxaHauKOBHhy. str. 19 i 94.
85
motri s ove i s drugih stranah tim pomnjivije, cime su ona vaz
Dija i po tome samorne, sto se za nje stije vec kod Vuka. l
Hanibala Lucica skladanja, pisana 1495 — 1525. U Za-
grebu 1847.
Ivana Grundulica Osruan u dvadeset pievanjah. 2. izd. U Za-
grebu 1854. Riecnik , kojim se ovo izdanje svrsuje, podpuniji je
nego oni, kojih ima u predjasnjem i sljedecem.
Vazetje Sigeta grada slozeno po Barni Karnaruticu Zadra-
ninu. Uvod i tumac napisao Velimir Graj. U Zagrebu 1866.
Die Fremdworter in den slavischen Sprachen. Von Fr.
Miklosich. Besonders abgedruckt aus dem XV. B. der Denk-
schriften der philosopbisch-hist. Ciasse der k. Akademie der Wiss.
Wien 1867.
Osim toga valja mi o nacinu, kojim sam ovu razpravu pisao,
barem ovo joste primetnuti. U obce drzah se i ovdje, koliko je
vise bilo moguce, toga, sto je potanje razlozeno na str. 11., 12.,
25. i 26. posljednje radnje moje, osobito pako: 1. na srodne je-
zike neslavenske i na tndje rieci, koje se u hrvastini i srbstini
cuju, obzirem se samo za nevolju; 2. iz slavenskih jezikah najvise
hajem za starobugarski izporedjujuci s njim hrvatsko-srbski mnogo
marljivije nego s ruskim, ceskim i poljskim (sr. str. 24.), s osta-
limi pako takodjer samo za nevolju. Radi toga ocitujem barem
ovdje, sto sam u posljednjoj radnji svojoj zaboravio, t. j. da,
ugledajuci se na Bohtlingka, narocito nemarim gotovo nista ni
ovdje za mekane glasove starobugarske I, n i r, osobito s toga,
sto je i Miklosicev nauk o njih- pun sumnjah svakojakih. Tako
na pr. trostrukomu I3 kod starih Bugarah protivi se Miklosic za
to, jer ono „in keiner Spracbe vorzukommen scheint", a S hleicher4
svjedoci, da ga u litavstini, kao sto je vec u obce priznato, rodnoj
sestri slovenstine, za isto ima. Miklosic dakle priznaje u staroj
bugarstini samo dva I i to po sve tako, kao sto su sadasnja slo-
vinska, zaboravivsi ili nemareci za to, da „genau genommen kein
1 IlHCMa Uji. ATaHaixKOBHky. str. 79 i 80.
2 Vergleich. grammatik der slav. sprachen. I, 164 — 178.
3 Od kojih bi prvo po prilici odgovaralo na pr. poljskomu 1 a drugo
i trece hrvatskomu I i lj. „Po prilici" pisem narocito radi toga, sto
gore sliedi.
4 Litauische grammatik. Prag 1856. str. 19.
36
Mensch spricht einen Buchstaben ganz so aus wie der andere" l,
a kamo li narod, ili da, kao sto I. Kollar pjeva, „cas vse meni i
easy". 3. Izbrajajuci skupine suglasne, stavljam takodjer po Boht-
lingku samo koriene u racun. Tako na pr. pisuci pod 4. redom
prve vrste, da se KM samo dva puta cuje , imam na umu samo
koriene a ne rieci , kojih se dakako vise pocinje istom skupinom.
4. Gdje skupine izbrajam, stampane su sve velikimi slovi, drugdje
samo one, kojih se sto osobito tice.
Sto se vec pocetnih skupinah samih tice, nema ih vise nego
tri vrste (sr. str. 24.), od kojih prva ima po dva, druga po tri
a treca po cetiri suglasa.
Prva vrsta.
Skupine ove vrste nadmasuju sve ostale i kolicinom i ka-
kvocom, bile one razdieljene kako mu drago. Meni se cini, da ce
biti najprilicnije, ako je u deset redah tako razdielimo, da u cetiri
prva idu sve one skupine, koje se svrsuju na slitne glasove r, I,
Ij, n, nj i m; u tri one, kojim su hakovi v, j, h i f na, kraju; u
osmi one, koje se svrsuju na zvizduce c, 6, c, s, s, z, i, tf i y, (sr.
str. 21.); u deveti one, koje se pocinju zvizducimi i hakovimi
glasovi a svrsuju niemimi; u deseti napokon sve ostale ili one,
koje su iz samih niemih sastavljene.
Prvi red.
Ovamo ide 16 skupinah: KR, GR, TR, DR, PR, BR, MR,
VR, FR, HR, SR, SR, ZR, ZR, CR i CR.
Osim CR, koja vecinom odgovara starobugarskoj cr , sve
ostale od ovih skupinah pocinju se upravo tako kao one, koje se
svrsuju na I. Tri se od njih: sr, zr i cr u obce malo govore. Oso-
bito pak od SR pocinje se samo sripac, koje Stulli latinskim acida
brassica tumaci. Sreme i Sranga su sumnjiva, jer se uz nje po
Sabljaru cuje i Zreme, Stranga. ZR se obicno uklanja umetkom d,
kao na pr. u zdriebe i zdrielo. CR ima u creda, crez i crtalo uz
crtalo, ali samo mjestimice. Ni u mjestnih iraenih nije cr vec u
milosti kod stokavacah i cakavacah. Oni bo po Sabljaru radje go-
vore na pr. Cremusina, Ceremusina i Tremusina, Tresnjevica itd.
nego Cremusina i Cresnjevica. Uz crez m. starobug. ypn^t i Yp-KCi
cuje se osim najobicnijega kroz barem u Crnoj gori i proz, u
1 Die Aspiration und die Lautverschiebung. Von K. Raumer. Leipzig
1837. str. 17.
37
Dubrovniku pako kries i kresva m. tresnja i Yfrr.iiiuiu. Vara se
dakle Miklosic uceci, da je cr kod Hrvatah i Srbah sa svim iz-
cezlo, pa da se svagda samo kao cr i tr cuje.1
U ostalom sr nije ni staroj bugarstini po cudi , jer bo ga
samo u uip'Liiietib m. cpiiueiih inia. Od cr pako pocinje se u njoj
samo tudje ijpbKii a od NR samo npas'L m. otorohrv. narav. Za nr
nemare Hrvati i Srbi nista ni u sriedi riecih, govoreci na pr. i
jedared m. jedanred uz obicnije jedan put.
Najvise pako razlikuju se oni od starih Bugarah u ovoj stvari
time , sto su radi mieniti starobug. f>t i (>h u samoglas r nesamo
pred suglasi nego i pred o m. starobug. m i i\h. Time bo je znatna
mnozina skupinah ovoga reda izcezla, kao na pr. u brdo, brz,
crkva, crn, crpati, crv? drzati, grditi, grlo, groce, tro itd. m. Efn^o,
Bp-L^l, LffihKB'EI2, YplklTE, YfrniATH , Yf>tKh , ftfTLffiSTH , rpiftHTH , rftlftO,
rpixhije , Tp'Lii'E. Dosta se putah cuje samoglas isti i m. ra, re, ri i
slicnih slogovah ne samo u tudjih riecih nego i u domacih, dime
se broj ovih skupinah takodjer znatno umaljuje. Tako se govori
na pr. Grgur i grk m. Gregorius i graecus , krljust uz kreljust ;
krmencija m. kremencija, kremnicki dukat, koji se jos i krilascic
i madzarija zove; prnjavor m. pronjavor7 koje je postalo iz staro-
srb. pronija a ovo ili iz njem. frohne ili iz gr. Tupovota3' prcija,
stsrb. i pricija m. rcpoixfev.; prsluk uz prusluk m. njem. brustleib,
trpeza m. tpfe^a, vrteno uz vreteno itd.
Protivnici samoglasnoga r mogu biti uvjereni, da se ono po-
javlja i m. ar , er , ir i slicnih slogovah nesamo u sriedi riecih
nego kadsto i u pocetku i na kraju, kao na pr. u catrnja, koje
se vec i kod Mikalje - nalazi te je za isto iz lat. cisterna postalo ;
1 Vergleicli. grammatik der slav. sprachen. I, 336.
2 Za h proti Miklosicevu 'R u ovoj rieci i drugih moram se i ovdje za-
dovoljiti tim, sto sam na str. 52 posljednje radnje svoje pod br. 140
primetnuo. Ali na str. 50 i 51 iste radnje ima vec, scienim, dosta
dokazah tomu, da je Miklosic pogrjesio uceci, da je u staroj bugarstini
bilo samoglasnih r i I. Tamo na str. 57 , 58 i 78 neka izvoli po-
gledati svaki , komu bi trebalo vise razlognh tomu , sto se ovdje i u
drugom redu za hrvatstinu i srbstinu pise.
3 Prvu od ovih slutnjali izrece ali nedokaza P. J. Safarik (Slovanske
starozitnosti 1 izd. str. 820), drugu Miklosic (Die Fremdworter in den
slav. Spr.) i Danicic (Pje*iHHK). Koja je od njih prava, toga nece,
scienim , filolozi sami nikada razriesiti nego samo uz pomoc B. Bo-
gisica, H. Jirecka i drugih vjestakah istoga namjerenja i tezenja.
ITf**** * Uev^ V^fc 7fee<»4*f , /U^^t/ <* £waJey«*^te^*^
K/t
38
u krpeta, prsut i prsuta, kod Mik. prsutak, srdjelja i trlja ili
trglja1 prema talijanskim carpetta, persciutto, sardella i triglia; u
krtola, vrbovati, vrtalj i frtalj prema njera. kartoffel , werben,
viertheil ili viertel; u ostrvo prema starobug. ocTpOBi ili prema
miesnim imenim Ostrovica i Ostrovo, od kojih prvo spominje i Vuk
a Sabljar i drugo ; u Srdj prema Sergius ; u stsrb. KrLvasB, mrt-
carija , VrLtolomej i drugih prema Grervasius , merceria i Bartho-
lomaeus. Za pocetak i svrsetak riecih imam sada samo po jedan
prirajer: Rbanasi, rdakva, rslama, gospr i tr. Prvom se od ovih
—if Trff- rie&h zove selo u Crnoj gori, u nahiji rieckoj, oblasti ceklinskoj.2
f/Janitu k Postala je po svoj prilici iz Arbanasi, premda nije do sad na pr.
5 y l~ ni to dokazano, da Ornogorci najvole samoglas r izmedju svih Hr-
^Jff >\ljt vatah i Srbah, kojirn, kao na pr. Zadranoui, Arbanasi nije nimalo
t,h1,v $ij proti cudi, buduci da Borgo Erizzo do sad tako zovu.3 RdaJcva
glasi drugcije rodakva, rotkva i rokva, cita se vee i u starobug.
knjigah kao [)T>^t>kt>i i drugcije a postala je po svoj prilici iz lat.
radix, kao sto vec Miklosic u rjecniku svome sluti. Rslama je
turska riec, koja se jos i arslama govori. Gospr je, da Vukovimi
riecmi samimi kazem, „scherzweise verkiirzt von rocno^ap." Tr se
stije kao Tf>b u povelji c. Amurata II., danoj god. 1442. Dubrov-
canom.4 Cuje li se gdje onako m. ter, tere i stbug. Ttrcp do sad,
toga nemogu pravo kazati , ali uvjeren sam, da Miklosic nije po-
griesio na navedenom mjestu, kao sto Danicic pod Te pise a ne- ^
dokazuje niciin, <vfUfw* y>uJe/, Jet/ ^ pnty*- odjg/, fCav Ho i/e wi t#/w) &
Priznajem i to, da se Hrvati i Srbi samoglasnim r i sada
joste mnogo vise razlikuju nego sto se u obce misli, dapace i nego
1 Ovako je slusao ovu riec Vuk , onako] s I. Bercicem na badnji dan
prosle. godine u Zadru a poslije i drugdje osim Hvara, gdje se trilja
govor^ po torn, sto nize sliedi.
2 Storia e statistica dell' Albania austriaca, Montenero ed Albania otto-
mana — rukopis u knjiznici velec. g. Fr. Eackoga, koja mi sa svimi
ostalimi u Zagrebu, na koje god zakucah ovoga posla radi, tako lju-
bezljivo bijase otvorena svaki put, da se usudjujem barein ovira spo-
menom ocitovati najiskreniju zahvalnost svoju na torn plemenitoj go-
spodi , koje se tice ; velestovanomu pako g. dru. B. Sulku imam se
osobito jos i na torn zahvaliti, sto je izvolio ovu rnoju radnju prije
tiska pregledati i gdje je trebalo stilisticki izpraviti.
a Narodni koledar za prist, g. 1868. U Zadru. str. 76 — 85.
4 Monumenta serbica spectantia historiam Serbiae, Bosnae, Ragusii edidit
Fr. Miklosich. Vindobonae 1858. str. 441, red 17.
5 • *(*/ ^1/ dvd^rfifi -v ftAm cAppfa^ Hi^lfAJLy -* (MAvk -nA <*&. 70 j '.
39
sto se je meni samomu cinilo, kad sam stranu 57. i 58. posljednje
radnje svoje pisao. Osobito pak uvjeren sam sada podpuno, da se
ar i er ali ar i er m. samoglasa r nepise ni sada joste posve bez
valjanoga ili naravnoga temelja. Na Hvaru bo, gdje sam ovu radnju
od str. 22. prepisivao, i oni ljudi, koji su u knjizevnom jeziku
hrvatsko - srbskom prilicno vjesti ali tamo rodjeni, veoma mucno
izgovaraju samoglas r, kod ostalih pako nijesam ga do sad nikada
cuo, nego ponajvise ar, or i er m. njega. Ali za o moram narocito
primetnuti, da ono u ovom slucaju nije nalik na zajednicko svim
Slavenom o nego da ide u red onih, koja se u tamosnjem govoru
m. a ostalih Slavenah cesto cuju te po njesto vise nanose na pravo
o nego madjarsko kratko a, na pr. u jo son pil m. ja sam pio.
Bazgovjetnije toga nemogu kazati niti mi je poslo za rukom oba-
viestiti se o zakonu, po kojem se ono o m. a pojavlja. Za er m.
samoglasa r kod ostalih Hrvatah i Srbah moram takodjer priznati
svoje neznanje a ar iste vrsti mogu samo dvjema jamacnima pri-
mjeri potvrditi: carni i marva. Carni uz crni m. stbug. Y()Ri!L5H
zabiljezi i Vuk ali neprimetnu, gdje ga je cuo. Za marva pako
niti nesluti, da se u Bosni jos i marha govori, kao sto svjedoci
SI. Bosnjak.1 Mikalja i Stulli m. obiju postojano pisu samo mahra
i bogat mahrom, o kojem sam podpuno uvjeren, da je premet-
nucem glasovah iz marha postalo. Iz stbug. spomenikah izadje do
sad samo Mp'EUJA, cadaver, na vidjelo, ali ima vise razlogah, koji
mogu opravdati slutnju, da su stari Bugari govorili i i\\n^A m. lat.
pecus ili jumentum. Od njih bo su na pr. primili po svoj prilici
Madjari svoje marha istoga znacaja. Habdelic merha samo latin-
skim pecus tumaci kao sto i Jambresic svoje marha, marse i merha.
Po Belostencu opet znacila je ista riec i cadaver. Nemogu se dakle
slagati s Danicicem, koji stsrb. marha2 latinskim merx tumaci.
Ali varao bi se ljuto svaki, tko bi mislio, da sam ovimi do-
kazi hotio podupirati one, koji nece joste ni sada da pisu samo-
glasno r samo. To mi nepade, tako mi svieta i vieka, nikada ni
u snu na um! Nesumnjam bo niti najmanje, da je znatna vecina
Hrvatah i Srbah vec za zivota Mikaljeva govorila samoglas r, a
rad sam drzati se naravnih i pravednih vecinah, ali uz to nepre-
zirem ni manjinah nego je barem stujem, koliko se s istinom i
1 U zemljopisu i poviestnici Bosne , spomenutom vec medju izvori radi
mjestnih imena, str. 34.
2 U Miklosicevih Monum. serb. str. 551, red 3 i 9.
40
pravdom slazu. Svjedocanstvo Mikaljevo, u koje smjerain, tako je
i drugcije znamenito a tezko pristupno , da se nemogu uzdrzati,
da ga ovamo nepremjestim, zamienivsi u njern kao sto i u izvadku
prije navedenom ponajvise talijanski nacin pisanja mekanih su-
glasah sadasnjim.
„Ostaje da recemo, veli on na 1. 7. svoga Blaga, od njekieh
ostrieh rjecieh nasega jezika, koje se nemogu najbolje izrjeti
slovima diackim. Za to pisci bili su usilovani pisati inako onu
riec nego se govori opcenim govorenjem , kako ti na priliku pisu
njeki: tarnje ali ternje, karv ali kerv, karst, karstianin , Gargur
ali Gergur , arvati se , ardja , art , hart. Ali kad se govori, nerece
se ni tarnje ni ternje al tarnjine nego njekako ostrie , da se gla-
sovito slovo i nepoznaje. Ja za glasiti take rjeci ostre stavio sam
dva r i za njima jedno i glasovito, koje i neima se glasiti cilovito
nego samo tiknuti naalo na ovi nacin: trrinje, trrinjine, krriv,
krrivav, krrist; Isukrrist; krristianin, krristenje, Grrigur, hrrit, rrit,
rridja, rrivati se i tako od ostalieh, jere nasao sam uceci djecu,
da veoma lasno na ovi nacin se stije i da se moze na ovi nacin
stijuci nezanositi rjec inako nego se opcenim govorenjem govori ;
samo valja jednom zamiriti, da ono i, koje slidi dva r, neima
se glasiti cilovito nego samo tiknuti; koja stvar istinom je suproc
naravi slova glasovitoga, al za nevolju tribuje ga tako stiti, ne-
moguci inako bolje i lasnje izgovarati take rjeci. Njeki u take
rjeci nestavljaju ni jednoga slova glasovitoga, al je mucno glasiti
bez slova glasovitoga % a vlastito, kada sliede jos dva al tri slova
neglasovita, kako ti Srrbljin, smrrtno. U ove rjeci nevidi se nego
jedno slovo glasovito a valja u svakoj ovoj rjeci dva glasa uciniti
stijuc, koja stvar lasno moze smesti covjeka. Lasno se takodjer i
cesto smeta, kad se na oni drugi nacin pise, to jest ovako : tarnje,
smart, art, arvati se , ardja, jere on cas se nadje ono glasovito
slovo a i on cas privari te cineci, da ga glasis svega, neimajuci
biti glasen vas, i kad se domislis vec, vec si privaren; sto se ne-
zgadja pisuci dva r; jer ono i, koje ih slidi, ostane kakono po-
kriveno ostrinom od ona dva r i lasno ga je neglasiti svega; al
jos da bi ga tko hotio glasiti svega zajedno s onom ostrinom od
dva r, nebi mogao. Al ako se gdigod obicaje rjeti smart,
karv ili smert kerv i take ostale rjeci, oni mogu tako i pisati.
A ja za pogoditi i njima hotio sam u ovoj knjizi staviti smart i
smert, da i oni mogu naci onu rjec na svoje mjesto."
41
Za h i f ovih kao sto i svih ostalih skupinah gledaj sed^ii
red iste vrste.
Drugi red.
Ovarno spada 28 skupinah, od kojih se 15 svrsuje na tvrdo
a ostale na mekano I, na ime : KL, KJb1 , GL, GJb , TL, TVB,
DL, D.ZB, PL, ?Jb, BL, B^b, ML, MJb, VL, VJb, FL, **, HL,
RJb, SL, &Zb, SL, SJb, ZL, 2L, Z.ZB, CL i CJb.
Skupine ovoga reda u obce rjedje su i u staroj bugarstini
nego prijasnje, premda je ona po svoj prilici umeksavala jos i r
njekako (sr. str. 35 , br. 2.) a kod Hrvatah i Srbah nestalo toga
vise nego sto i oni joste rado mienjaju na pr. o u e po njegdasnjeiu
mekanom r, kao u carem, carev, carevati itd. Dogadjaj prije spo-
menuti podupire nemalo slutnju historickih filologah ucecih, da u
prajeziku indoeuropskom nije bilo nikakoga I nego samo r, kao
na pr. u zendskorn.
Ali bilo tomu kako mu drago, to je svakako istina , da Hr-
vati i Srbi tvrde skupine ovoga reda u obce vise govore nego
ostalih 13. Osobito se pak od onih samo tl , dl , fl , si, M i cl po
njesto manje rabe od ostalih. TL bo i DL rado se mienjaju u
hi i gl. Tako na pr. uz tlapnja, tlapiti i dlieto ima i klapa, klapiti,
glieto. Sadasnje ime grada bosanskoga, Glamoc, glasilo je njegda
za isto Dlamoc, kao sto vec i Danicic u rjecniku svome sluti.
Po Sabljaru i Kajkavci govore Klake uz Tlake, km pak i Jen uz
tm i tn gotovo svi Hrvati i Srbi, o cem u ostalom gledaj sliedeca
dva reda. Osim ovih rjecih cuje se joste tl i dl u tlaka, tlaciti,
tli, dlaka, dlan, dlance, pa u Tlakovac, koje spomenu Sabljar.
0 dlaska, koje Belostenec i Stulli proti Mikalji sa s pisu a svi
jednako tumace medju ostalim i lat. riecmi rubicilla i rubicula,
neznam bas kazati, govori li se jos i sada. Od FL i SL pocinju
se osim slis i Slibic, od kojih prvo Vuk a drugo Kukuljevic spo-
minje, samo tudje rieci : flandra, flaner , slaknja i druge ; od CL
napokon clan, kao sto cu odmah potanje razloziti, cloviti i clovik,
koje se po ostrovih i dan danas cuje m. najobicnijega covjek.2
1 Ovdje i drugdje u istom i slicnih slucajevih sluzim se cirilskimi slovi
iz uzrokali, koje ce, scienim, svaki, koga se tice, lasno poznati i pri-
stati uz mene.
2 Kao sto svjedoci Vuk na str. LI beckoga izdanja Srbskih nar. po-
slqvica, gdje ces i ostale oblike iste rieci naci. Moze biti da je srodna
s /loviti. Buduci da o torn nijesam uvjeren, morah je obje spomenuti.
6
42
Mikalja osira ovih oblikah zabiljezi jos i clovjek, cime takodjer
javno ocituje, da ruiesa narjecja.
Sto se pako skupinah mekanih tice, o posljednjoj od njih,
CJb , morarn bas suinnjati, je li jos i sada u obicaju. Nadjoh bo
ju sarno u cljan, koje Mikalja uz clan, clanak i clen ima. Ali da
se je ono za njegova zivota zbilja govorilo, tomu ima vise raz-
logah, od kojih cu sarno njekoje navesti. Jedan izvire iz toga, sto
je o vriednosti Mikaljeva rjecnika vec gore napomenuto. Drugi
vidim u tome, sto Stulli osim clan, clanak, clen, cljan spominje
i skljan te najvoli, tumaceci ona toprv pod ovim. O skljan pako
tezko je misliti, da s prije navedeniini nije u rodu i da ga Stulli
sarno za to najvoli, sto ga Belostenec pod articulus i pod clenk
kao dalmatinsko a Delia Bella pod articolo sarno samcato spo-
minju. Prilicnije je , cini mi se, priznati, da su Dalmatinci u ono
doba voljeli skljan nego clan i ostala, premda je istina, da se od
iste skupine samo skljaka joste pocinje, kao sto ce izpod trooc
vrste izaci na vidjelo. Ovdje samo to joste moram iztaknuti, da
se vec i u stbug. spomenicih uz Yiiari'L stije Yi\tn,L, pa da ima i
drugih skupinah, koje Hrvati i Srbi takodjer obojim I govore, kao
ml i pi na pr. u Mlaka, Mletci, plosan i ploska po Sabljaru i Vuku.
Time se skupine sa mekanim I dakako mnoze. Valja opet
priznati , da se one mnogo manje govore od protivnih. Istina bo
je, da osim Av&, pjb, bjb, mjb i sjb sve ostale veoma malo riecih po-
cinju i to, ako se nevaram, G./b samo gljiva i Gljeca m. Gavri-
loviceva T.ii^ia; DJb Dljin, ako Gavrilovicevo D.ilhh'B zbilja tako
glasi; TJb tljenica u Grblju m. tjenica, o kojoj kao sto i o VJb
u podgorickom vljedja m. vjedja vidi sesti red ove vrste. U Boci
obicno vljesi postalo je premetnucem glasovah iz ljevsi, uz koje
se jos i ljesi m. ljepsi govori. HJb ima samo u hljeb, S^ samo
u sljez, sljezti i sljubiti se, gdje s i kao s glasi po tome, sto se
ono i 0 pred palatalnimi zivlji i preko I, Ij , nj i l u obce rado
pretvaraju u s i z, kao na pr. u sljeme, sljepota, s njim i drugih
obicnih uz sleme, slepota, s njim ra. stbug. catj.ia. en-Knout, ci HHMb
i hi iiiiml; u zlje' m. stbug. ^iftn, u bojazljiv, uz koje se i bojaz-
ljiv sa bojazan govori m. stbug. boki^-i\hrt» , -tiiiK't i -iihin ; u iz
njega, obicnog uz iz njega m. h^l iiiero i H<K-ni€ro i u mnogih
1 Koje se stije na pr. u ovoj poslovici : Sa zlim zlje , a beza zla jos
gore (u prije nav. knj. str. 274).
43
drugih.1 Osim zlje pocinje se skupinom 2«/b joste Zljebi , ako je
od Sabljara pravo zabiljezeno ; ako nije, onda barem zljebovi, zljeb-
cic itd. idu ovamo.
Osim toga, sto je ob ovih skupinah prema starobugarskini
doslije uzgred napoinenuto, vriedno je joste spomena, da su mnoge
od njih ponajvise time poginule , sto Hrvati i Srbi m. stbug. i\i» i
Mx medju dvjema suglasi govore ili u ili samoglasno l7 kao n. pr.
u buha — blha , dug — dig, vuk — vlk itd. m. b.viou, Azrbrh, kivlki.
Samoglasno se I cuje, koliko je meni za sad poznato, samo po
otocih i po primorju. Karlovcani su pako po ustvenoj svjedocbi
V. Pacela obikli i diftongu rZ, izgovarajuci osim reklc na pr. i
jankrlc, Petrlc dvjema slogovi. Zlne, ime sela u okresu gurguso-
vackom a srezu timocko - zaglavskom , neide nikako ovamo, jer
tamo stanuju po svoj prilici Bugari, kod kojih dapace ni samoglasa
r nema kao sto i Miklosic priznaje a ja proti njemu obracam na
str. 51 i 52 posljednje radnje svoje. Pogriesio je dakle Gavri-
lovic ili slagar njegov, izostavivsi u Zlne i ili h uz I. Izbacenjem
suglasa I izcezose, ako se nevaram, samo dvie skupine ovoga reda :
hi u kobasica a 61 u covjek prema stbug. kaibaca i yi\ok-ekt». 0 zaova,
tomaciti i ostalih prema ^AtKA, taimayhth neka bolji od mene misle
i sude pamteci, da se m. tomaciti govori i po pravilu ili tumaciti,
pa sa I ili tolmaciti.
Treci red.
U ovaj ide 18 skupinah, od kojih se 11 na n a ostale na nj
svrsuju, na ime: KN, KH>, GN, GH>, TN, TH>, DN, BN, VN,
MN, MH>, SN, SH>, SN, SH>, ZN, ZN i ZH>.
Stari Bugari jedva polovinu govorahu od ovih skupinah, t. j.
po svoj prilici samo KN, GN, SN i ZN, pa odgovarajuce im me-
kane. I kod Hrvatah i Srbah tezko se sada rabe svekolike. Oso-
bito sumnjam o TN, Tib, BN, VN i SN. Ovu bo nadjoh samo u
Snegavic, uz koje se po Sabljaru osim Snegavic cuje i Snjegavic.
Mjesto Tnin, koje je Kukuljevic samo iztakao, govori se sada po
svoj prilici samo Knin. I ugarski Slovinci vole vec sada knalo
1 CpncKe Hap. nocioBime. str. XXVIII i XXIX. Miklosich's vergleich.
graminatik der slav. spr. I, 308, 309 i 323. Tamo na str. 210 i u
rjecniku stbug. pod H^'L ima dokazah i za III Mllill, a Hffi-lll€ro. Po-
tanje pako raflozeui su oblici ovi na str. 50 i 100 posljednje radnje
moje.
44
nego tnalo.1 Riblje iine tnjus spoininje sarno Stulli ? tumaceci ga
i latinskim torpedo. Taj isti iraa samo Bnetci i Bnetak, akoprem
se vec u Mikalje i Mnetke, Mnecanin ualaze. Kukuljevic iztace
samo Benetci. Ali nesumnjam nimalo, da je i Vnetci bilo u obicaju.2
Kh<t\ykii\i> u Miklosicevih Monum. serb. nije dakle stamparska
pogrjeska, kao sto Danicic sluti a nedokazuje.
Po Vuku pocinje se isto ime jos i od MN barem po jugo-
zapadnih krajevih. Indje se u njem samo ml i mj> cuje, kao sto
sam vec pod prijasnjiin redom napomenuo. Ovdje imam samo to
joste primetnuti, da se i m. drugih mn i MH> pojavlja ml i mjby
kao na pr. u mlogo, mliti i mljah m. mnogo, mniti, mnjah.3 Osim
ovih riecih ovamo idu joste ranom , mnjavati i mnada kod Crno-
goracah m. nada. O menom uz ranom "ra. stbug. iviiJiot-A gledaj
opazku 149 najnovije radnje moje.4
I mjesto ZN cuje se kad sto zl, kao na pr. u zlamenje m.
znair&nje. Osim ove i srodnih joj riecih pocinje se tako samo znoj
i znobiti. Sto je i kako je n u ovom -glagolu, to je tezko pogoditi.
Neznam takodjer, zivi li jos i sada. Stulli ga tumaci isto tako kao
sto Mikalja svoje o-znobiti a Delia Bella o-zlobiti5 t. j. lat. i tal.
denigrare i infamare. Istoga je znacaja, cini mi se, i kod Karna-
rutica kao jednostavni. Starosrbski pak u-znobiti znaci congelare :
srodni je dakle ceskomu znobiti, rus. 3Ho6htb i ostalim proizve-
denim od koriena ^ak tako , kao sto se stije na str. 85 posljednje
radnje moje.
Osim gn, gw , sn i sn> ostale se skupine ovoga reda takodjer
malo rabe. KN bo ima samo u knez i u tnrskom kna, koje Vuk
i kao ktna pise ali nekaze, kako glasi u njem % ; KrL u knjiga
i knjeziti se, drugcije kmeziti se ; DN u dno i u njekojih riecih
srodnih s dan, kao dne, dnevi, dnina itd. ZN i ZH> samo u znjeti;
SH> napokon samo kao zamjena od sn>, kao sto je vec u pri-
jasnjem redu receno.
1 Miklosich's vergleich. grammatik der slav. sprachen. I, 254.
- Zarcalo duhovno od pocetka i svarhe zivota covjecanskoga istomaceno
iz jezika talianskoga u dubrovacki po dn. Mauru Orbini a na syjetlost
izdano po o. Bam Kasicu. U Vnecih 1703 po Bartolu Occhi. Tako
dobih ovaj nadpis od prijatelja svoga I. Bercica , putujuci na Hvar,
a nesumnjam ni malo , da je on vjerno prepisan.
3 Sr. CpncKe Hap. nocioBnue. str. L.
4 Tamo ili na str. 56 razlozihj cini mi se, dosta i to, cime se red ovaj
svrsuje i sto je u sliedecem za e m. stbug. i i h spomenuto.
45
U ostaloni z n a 1 n a veciiia i o v i h i o s t a 1 i h s k u p i n a h,
n e o b i c n i h u s t a r o j b u g a r s t i n i , pojavljasetarno, gdje
je o n a s u g 1 a s e , kojih s e t i e e , rastavljala slabimi samo-
glasi i i l ili gdje Hrvati i Srbi nezamjenjuju istih
samoglasah n i pomicnim svojiin a ni drugiini, kao
na pr. u mnogo, mniti, dno, due, znjeti itd. m. Miiioro, mlut.tii.
,Vmio, fthiie, jkath, gdje je a postalo od mi, sacuvanoga na pr. u
rchtiift, srbsko-hrv. znjem ili zanjem.
Cetvrti red.
Ovamo ide samo Jl skupinah : KM, GM, TM7 DM, HM,
SM, SM, ZM, ZM, CM i CM.
Stari Bugari bijahu po svoj priliei zadovoljni sa 4 : HM, SM,
SM i ZM, i to tako, da su najvoljeli sm.
Hrvatom pak i Srbom sm, sm, cm i cm vise su po cudi nego
ostale, od kojih KM cuje se samo u kmet m. stbug. K'LMeTX, u
kmeziti se uz knjeziti se, pa moze biti i u kmica m. tniica. Kaj-
kavei bareni kao i srodni im Slovinci rado niienjaju i tm u km ili
po sve tako, kao sto je to za tl, dl i tn vec pod 2. i 3. redom
dokazano. GM ima u gmezditi, gmiljeti, gmizati ili giniziti, ali uz
drugi i treci od ovih glagolah ima Vuk i miljeti i gamizati rn.
stbug. i "TtMusrATH a gmezdenik barem uz mezdenik. Radi toga rao-
zemo se nadati, da ce jos i glagol inezditi izaci na vidjelo te raz-
mnoziti one primjere, gdje m. stbug. i stoji e. Tezko bo je uvjeriti
se o tome, da je stbug. h^-mijk^hth od inoga koriena proizvedeno.
Od DM pocinje se sada po svoj priliei samo tudje ime
Dmitar, ali uz to govori se i Mitar i Dimitrija a mjesna imena
istoga roda glase ponajvise bez d: kao na pr. Mitrovica. Za staro
doba bijase dm vise u porabi , osobito pak i u dmem m. jvlm&,
kao sto se vidi iz slozenoga na-dmem a bolje iz Grunduliceva dme
i dmenje, pa iz Drziceva dmase, koje je Danicic iztakao. ' Kod
Kukuljevica naci ces jos i Dmincica, Dmincic i Dminic. Ponjesto
obicnija je skupina TM , ali i ta tezko pocinje druge rieci osim
onih, koje su posle od tama m. ThMa , kao tmina, tmica, tmu§a,
pa moze biti i tmora, kao sto vec i Vuk sluti, izporedivsi istu
riec sa na-tmuriti se i na-tmu§iti se. 0 tmin, koje Stulli lat. carum
1 Oblici srpskoga jezika, 4 izd. U Biogradu 1864. str. 77. Ovim iz-
danjem sluzim se postojano u ovoj radnji.
46
tumaci te za grcko proglasuje, neka bolji od mene raisle i sude,
sto je i kako je.
To isto zelim i za HM u hmiliti i hmucak , koje Stulli m.
Vukovih gmiljeti, miljeti i mucak imar O hmelj neraoze biti sumnje,
da ga h ide, jer inn odgovara stbug. piieith, koje Miklosic pise sa
* proti svjedocanstvu nesamo zivih jezikah slavenskih nego i
onih izvorah samih, na koje se u rjecniku svome poziva. Pod
vmt.amh* neraa tamo nikakih primjerah kao dokazah niti inih riecih,
koje bi se isto tako pocinjale.
ZM pocinje za isto samo zmaj i zniija. Zman je sumnjivo,
jer ga Sabljar i kao Sraan navodi. Vise se rabi skupina ZM, ali
samo u zmeiu m. mhiiffi stoje zivlji njezini jamacno na svome
mjestu. U zmiriti bo i zmuriti postala je ona za isto premetnucem
glasovah ili iz tns m. stbug. mmk. Osim dokazah, kojih ima vise
na str. 84 posljednje radnje moje, svjedoci za to i s-mezurati se,
premda se u njem pojavlja e m. a, koje pravilno odgovara stbug.
samoglasom i» i h. 8to je i kako je hn u zmuo , koje i zmul i
zmulj glasi, toga neraogu za sad razriesiti. Istina je samo to, da
se u stsrb. knjizevnih starinah osim mozulh i mbzulh nalazi , pa
da Stulii osim cmula spominje i cmulina, s kojimi Vukovo cmulica
sravniti valja. Miklosic nije toga nacinio , proglasivsi onomadne
zmulj za tudju riec.
0 CM napokon primetnuti moram, da se m. cv veoma cesto
cuje, kao na pr. u cmokati i cmiljeti, inace vrlo riedko i to, ako
se nevaram , samo u cmiljiti , vrlo tanko presti , pa u Mikaljevih
cmin, iris illyrica, i cmolj , crv u lozju i u socivu, ako se jos i
dan danas govore.
Peti red.
Ovdje ima takodjer il skupinah i to onih, koje se prvim
zivljem svojim po sve slazu sa prijasnjimi, na ime : KV, GV, TV,
DV, HV, SV, SV, ZV, ZV, CV i CV.
Ali porabom razlikuju se ove skupine od onih znamenito.
Ove bo su nesamo u hrvatstini i srbstini nego i u staroj bugar-
stini osim sv i cv u obce innogo obicnije nego prijasnje. Najbolje
se to vidi po tome, sto v u recenih jezicih sa niemimi suglasi
osim p i 0 mnogo radije druguje i bolje se slaze nego m, dapace
i n. Ima opet primjerah, koji ocevidno pokazuju, da u istih jezicih
kao sto i u ostalih jugoiztocnih skupinah onih , o kojih je upravo
govor, ima po njesto manje nego u zapadnih. Ovi bo, kao sto
47
sara vec na str. 103 posljednje radnje svoje proti Schleicheru
napomenuo, KV i GV radije raiene u cv i gv nego jugo^padnk
Tako na pr. cviet i zviezda, stbug. i|BtjTi i ^bt^ji glase poljski
joste kviat i gviazda, ceski kvet, hvezda itd.
Sto se pako TV i DV tice, prva od njih pocinje po njesto
vise riecih srbsko-hrvatskih nego starobug. U tvrd bo se ona po-
javi m. stbug. tvr, kao sto cu nize potanje razloziti; u tvor pak
ili tvorac rn. Ti^oph stoji v m. h kao i u serbskom tvor, ali tezko
se cuje svagda i svagdje. Belostenec bo uz kajkavsko torec ima
samo tor i torac, sto se i Sulku vise dopada nego Vukovo i Mi-
kaljevo tvor, tvorac. U ostalom gledaj za istu riec str. 80, 86 i
104 najnovije radnje moje a za DV i sv i str. 95. Rad sara opet
i ob ovih skupinah primetnuti joste koju riec. Mjesto \nm itmTii ima
vec Mikalja dignuti, ali uz-dvignuti voli nego uz-dignuti. Na Hvaru
pako slusah upravo jos i dvignuti.
Isto tako izceze v iz SV u siba , sibovina, Sibic, Sibokovac,
buduci da se n ovih i srodnih ira riecih cuje jos i v po Vuku i
Sabljaru. Nestalo ga posve i od starine, koje neraa pametara, u
spati, stb. cbn^TH, kojerau je korien svap, pa u sestra prama
staronjem. svestar ili preraa svast, stb. oklctl itd. Davno je vec
uzelo i I nad v mah u sloboda i ostalih, u sladak pako joste prije,
jer vec i stari Bugari postojano pisu Cii^iKi m. sanskr. svadus,
lat. suavis itd.
SV nepocinje nijedne rieci starobugarske a srbsko -hrvatskih
vise i to nesamo m. stbug. uihK, kao u svenje, nego i drugcije kao
u svagati, svigar i inih. Sto se napokon CV tice, pojavlja se sarao
u jednoj rieci stbug. i to ne saraa, jer uz YKftin» ima i YMuir&,
YeBant, YhBAiiL, YBnHik i TKB^iihijB. Kod Hrvatah i Srbah necuje se
ona vise u ovoj rieci nego zb i cUh , ali u drugih tako je obicna,
da se u nju i druge skupine pretvaraju , kao na pr. cv u cvrcati,
uz koje se dakako i cvrcati govori.
Sesti red.
U ovaj idu one skupine, koje se na j svrsuju; kao TJ, DJ,
PJ, BJ, VJ, MJ, RJ, SJ, ZJ i CJ.
Ove se skupine cuju samo u juznom govoru i to po pravilu
samo u onih riecih, koje se starobugarski pocinju slogovima th,
&% lit, ct, B-E, WK, ()'E, ct, ^* i i|t. Svi bo ostali govori srbsko-hrvatski
t ili e ovih i inih slogovah zamjenjuju obicno cistimi samoglasi e
48
i i koje kratkimi, koje dugimi1, kao na pr. u teme i time m. juz-
noga tjeme i stbug. t«ma, u delo i dilo m. djelo i ftnao, u pega i
piga m. pjega i ni;ra itd.
AH naravno i u juznom govoru iraa njekoliko riecih, gdje
su ove skupine inace postale i svakojako izcezle. Tako na pr. u
Dubrovniku i Omisu govore sa TJ tjeca m. tica, vtica, ptica,
mlthi|\. Tjeti m. htjeti i .VLTtTH cuje se i indje po tome, sto cu o
h u sliedecem redu tocnije razloziti. SJ postalo je od svj u sjet
m. svjet i cikht'L. Dapace uvjeren sara , da i sjetiti se, sjecati se
i ostala, kojima se svi Hrvati i Srbi, svaki dakako po svojoj na-
vadi; sluze, ovarao spadaju, premda mi je poznato , da vec stara
bugarstina ima c-rthth ca, pa da se Miklosic u svome rjecniku pod
istim glagolom na litavsko saitu — saisfci (praedicere) poziva, ne-
znavsi ili neuzevsi na um , sto je vec za s m. sv pod prijasnjim
redom njekolicinom primjerah potvrdjeno. Sto se pako znacenja
tice , onim se sjetiti se i ci;thtii a\ mnogo bolje slaze na pr. sa
svjetovati i CLKtTOKaTH nego sa saisti, praedicere. Izbacenjem glasa
r posta ZJ u zjenica m. ces. zrenice ili nasega zrenica, gdje je r
za isto na svome mjestu7 kao sto je vec na str. 97 posljednje
radnje moje dokazano. U pjesmah napokon cesto se cuje samo je
m. ije. Evo njekoliko primjerah:
Cv'jetak pade na trpezu.
Majcinim mVjekom dojila.
S'jede brade do pojasa.
1 Nahvalice pisem ovako ocitujuci, da necu nikada pristati uz one, koji
s Vukom St. Karadzicem i A. Mazuranicem uce , da u hrvatstini i
srbstini ima cetiri akceiita. Uvjeren bo sain podpuno, da oni miesaju
kvantitu s akcentom. Proti Vuku dokaza to vec Miklosic (vergleich.
grammatik der slav. spr. I, 318 i 319) kako valja. Po Mazuranicu
„accenat je onaj udarac glasa, kojim se po jedna syllaba n svakoj
duzoj reci jace iliti krepcije izgovara, nego li druge" (Programm des
k. k. Gymnasiums zu Agram I860, str. 3). Nemoze, scienim , biti
sumnje, da svaka duga silaba glasi takodjer „jace ili krepcije" nego
odgovarajuca joj kratka, buduci da ona barem jednom duglje ima
glasiti nego ova. Mazuraniceva definicija dakle valja po njesto i za
kvantitu a upravo za to ne valja ona po sve ni za ovu ni za akcenat.
Taj se tice vislne glasa te neide samo slogove nego i sve one rieci
i izrieke, koje se oisim glasoni izgovaraju nego druge. U ostalom
samo to joste iztaknuti morain, da osim Miklosica i Safarik i V. Jagic
priznaju kvantitu u jeziku srbsko-hrvatskom : onaj u svjedocanstvu, kojim
sam se gore na str. 17 i 18 sluzlo ; ovaj pak u Gramatici jezika
hervatskoga (U Zagrebu 1864. I, 62).
49
L'jepo ti me bjese obasjalo.
Te ne drzis v'jence i oboce.
B'jele ruke, sto me ne grlite?
Kazu tamo do tri b'jela grada.1
Da Vjep ti je carevicu Mijo —
Od Kosmaja gn'jezda sokolova.2
Sto se pak izcezavanja ovih skupinah tice ; scienim , da se
ono ponajvise na dva nacina dogadja: slievanjem i umetanjem
glasovah.
Prvi od njih gube se na pr. nesamo TJ i DJ nego i CJ i
to tako, da od tj i cj postane 6 ili & a fj od dj (sr. str. 21 i 22).
Zamjena ova skupinah tj i dj tako je obicna i poznata, da je netreba
dokazivati. Ob ostalom c pako stije se vec i na str. Ill prve knjige
ovoga Rada, da „se ono u jednom dijelu juznoga govora" nesarao
m. cj cuje, kao u cedilo i cevnjak m. cjedilo i cjevnjak, nego „i kad
su oba glasa c i j rastavljena jedan od drugoga glasom v, kao u
cetati, Cetko i Cetna m. cvjetati, Cvjetko i Cvjetna." Koinu je
vise primjerah treba, naci ce ih u Vukovu rjecniku pod fl dosta,
osobito pak i ceriti se m. ceriti se, koje ce sa prije spomenutim
sjet m. svjet po svoj prilici dobro doci onim, koji budu hotjeli
dalje iztrazivati to, sto je Danicic ondje poceo.
Osim I neznam u ovom slucaju inoga umetka. Ovim se pak
uklanjaju nesamo BJ, VJ i MJ nego jamacno i TJ barom u jednoj
rieci: tljenica, o kojoj u ostalom gledaj 2. red ove vrste te, ne-
mozes li se sam obaviestiti, barem vjeruj, da ce sve to, sto je o
njoj doslije napomenuto, i onda jos ostati istinom, ako bi komu
poslo za rukom dokazati, o cem ja veoma sumnjam, ili da tjenica
nije u rodu sa stbug. T'BHb za to, sto se ovo i t^mki, CT-Eiib, CEHh
pise, pa da se znacenjem sa sjen, umbra slaze. Istina je, da hr-
vatstina i srbstina voli rastavljati usnene suglase od j umetkom I
nego stara bugarstina, neznam ipak nijedne srbsko-hrv. rieci, koja
bi se pocinjala skupinom pjb m. PJ nego njekolicinu ih samo za
bjb, vjb i mjb m. bj, vj i mj, kao bljese3 m. bjese, bljecva m. bjecva;
1 KoB^ejKHk 3a HCTopajy, je3HK h o6Hqaje Cp6a CBa xpn 3aKOHa. Y Beqy 1849.
I, 53, 74, 88, 89, 99, 100 i 104.
2 IlHCMa ILi. AiaHauKOBHky. str. 7, gdje Vuk spominje i druge pjesnicke
slobode ovoj slicne. Strana napokon X, XI i XVIII rjecnika njegova
izdanoga po prvi put ocevidno pokazuje , da mu je vec onda barem
ova bila poznata.
3 CpncKe Hap. nocvroBnue. str. XXXVIII, gdje Vuk nespomenu sliedecih
gore rieci , ali u rjecniku njegovu naci ces je sve a kod Miklosica
7
50
vljedja m. vjedja, o kojem gledaj 2. red ove vrste; mljezinac
obicno uz mezimac in. mjezinac i uf,^hi!M}l, rnljesina uz rojesina
od mieh m. tnwh.
Osiin zjenica, koje sam vec gore spomenuo, pocinje se sku-
pinom ZJ samo zjati jos, ali je od toga obicnije zijati, premda je
istina, da su ga Miklosic i Danicic zaboravili navesti pod 4. raz-
djelom pete vrste glagolah.1 Mikalja zna sarno zihati, o cem vidi
sliedeci red.
Po njesto je obicnija skupina RJ, pojavljajuci se na pr. u
rjecit, rjecnik, rjedji itd. Ali vrlo cesto izostavlja se iz nje j po
onomu pravilu, koje podpuno vlada njegdasnjiini skupinami Ij i nj,
sarno sto se I i n od ovih po svoj prilici svagdje urueksavaju u
juznom govoru pred e m. *. Vuk opet na svrsetku slavnoga zivota
svoga, ako se nevaram , postojano pise we m. prijasnjega «>e2 a
stb. n n u slozenih riecih : HeKO, HeinTO, Her^a i ostalih m. iit>kt>to.
ii-SYhTO, Ntrp. I HeroBaTH sa 6iubev vise mu se dopada nego ae-
roBaTn i 6je.Zber m. iifcroBSTH i EnnisrL.3 Miesa dakle i on, kao sto
sam vec na str. 34 napomenuo, juzni govor s iztocnim i zapadnini,
ili nauk Miklosicev o toj stvari nije istinit.4 Ali je ovo tim tezje
priznati; cim je Vuk vise putah i znatnije inienio nacin pisanja,
kao na pr. u tome, sto se glasovah x, fl i ^ tice. Poznato bo je
dosta, da on u prvih djelah svojih za x nemari nista, pa da fi i
fj mnogo cesce pise nego kasnije, t. j. na pr. i m. tj i dj.
(Vergl. gramin. der slav. spr. I, 325) barem bljecve i mljezinac bez
mezimac, koje se cuje u vojvodini po istocnom govoru ili sa e m.
juznoga je a sa m m. n, obicnirn i drugdje.
1 Vergleich. gramm. der slav. spr. Ill, 156, 273 i 274. Oblici srp.
jez. str. Ill i 112. U ostalom ukor se ovaj mnogo manje tice Da-
nicica, buduci da on nahvalice manje haje za starije oblike nego Mi-
klosic , opazivsi na pr. na n. in. i to , da se u G-undulicevu Osmanu
cita Jcaja i haja m. Jcaje i haje. A to je po sve istina, jer se rieci one
zbilja nalaze u 2. izd. na str. 220, r. 1 i 3. Kao dakle za do-dijati isto
tako imao je Miklosic i za zijati primetnuti, da se spreze kao cuvati.
2 U IlHCMax ILi. ATaHauKOBufcy naci ces na pr. BbetcaKBO, h.cko.ihko, HbeniTO,
iber4a , H>er4auiii.eMy , aeicaKo itd. na str. 8, 15, 19, 30, 33, 41 i
drugdje.
3 Da je u ovoj rieci i prvo t na svoin mjestu , zato svjedoci medju
ostalim i madj. belyeg, buduci da istomu slovu pravilno odgovara e
u riecih , koje su Madjari od starih Bugara primili, kao na pr. ded,
merni, szena itd. m. Jlfifih, MtpilTH, CT.MO.
4 Vergleich. gramm. der slav. spr. I, 308 i 309.
51
Sedmi red.
Ovamo idu samo tri skupine: SH, ZH i SF, pa se i ove
malo govore.
Od SH bo se pocinje u Vuka samo sharciti. Stulli osim sha-
rati, koje je istoga znacenja s onim, ima i drugih riecih slicnih
vise, kao shititi, shodan, shuditi itd. A biti ce ih njekoliko po svoj
prilici jos i dan danas u obicaju osobito tamo, gdje se h joste cuje,
buduci da hrvatstina i srbstina nije prestala slagati riecih sa pred-
logom s m. stbug. cl a jednostavnih pocinje se hakom h vise.
Skupina sh pojavlja se dakle samo m. stbug. cl* u slozenih riecih,
kao sto je na pr. i shoditi, koje ces naci kod Gundulica m. c&xo-
^hth. Lucie osim toga ima i sharati.
ZH nadjoh takodjer samo u slozenom glagolu zhabiti kod
.Verantia ili Vrancica pod lat. corrumpere, kojim ga i Stulli tumaci.
Istoga je znacenja cE-vaBHTH i HC-?faEHTH, kojih je obojicu Miklosic
iz glagolskih i stsrb. spomenikah iztakao, posljednji pak i Danicic.
Mikaljeva zhir i zhirak odgovaraju za isto Vukovim cir i cirak :
neidu dakle nikako ovamo.
SF slabo kad se cuje drugcije nego m. shv , gdje je s ta-
kodjer predlog m. stbug. ci, kao na pr. u sfatiti m. shvatiti. Za
staro doba bijase po svoj prilici i m. sv u obicaju, ali svakako
manje nego kod sadasnjih Bugarah, govorecih u obce na pr. sfoj
i sfet m. svoj i svet. l U starohrvatskih bo spomenicih pisanih la-
tinski ima nesamo tomu nego i za f m. v na kraju riecih vise
primjerah, kao protif sfacomu, sfacoga2, sfe, sfetoy, sfetomu3 itd.
m. protiv svakomu, svakoga, sve, svetoj i svetomu. Tezko je po
tome neslutiti, da i stsrb. SBfinarB odgovara sadasnjemu svinjar,
osobito ako jos i ono uzmemo na um, da kod Slavenah u obce
„tenues et mediae consonantes non solum in proxime sequentium
sed nonnunquam etiam in antecedentium speciem assimilantur"
upravo i onda, kad su rastavljeni jedan od drugoga samoglasom
1 Miklosich's vergl. gramm. der slav. spr. I, 292.
2 U Miklosicevih Monum. serb. na str. 280, 385 i 386.
3 Pistule i evanyelya po sfe godischie harvatschim yazichom stumacena,
nouo pristampana , i spomgnom priuiyena, po nacinu nouoga Missala
nareyena po sfetoy materi Crichui. Prodayu se v Bnetcih pri sfetomu
Xulianu v chgnigara chi darxi zlamen od Macche. 1586.
52
njekakim, kao na pr. u kustrav, obicnom uz kuzdrav i kudrav m.
Stbllg. KA^pRBl.1
Da su sadasnji Slaveni svi prestali nenavidjeti tudjinsko f,
napomenuh vec na str. 20. Ovdje valja mi joste primetnuti, da je
ono Hrvatom i Srboro mnogo vise omiljelo nego sto pokazuju pri-
mjeri radi sf navedeni. Znatna bo vecina naroda srbsko-hrv. voli
sada vec f nego HV7 ali samo na pocetku i u sriedi riecih2, kao
na pr. u faliti, u-fatiti, Fosno itd. m. hvaliti, u-hvatiti, Hvosno,
koje se u stsrb. spomenicih i kao HvostLno pojavlja te znaci „kraj
srpske zemlje gdje su Decani i Pec." U ostalom izpade iz njega
t pred n po str. 92 i 93 najnovije radnje moje. Tamo na str. 95
i 104 ima vec i tomu dokazah, da je f slozenoga glagola u-fati
m. stbug. OY-m»BaTH iz PV postalo, pa da se ono i kod drugih
Slavenah cuje. Sto se napokon jednostavnih suglasah tice, prilicno
je za nje i ovdje barem to napornenuti, da se f i mjesto njih vise
putah pojavlja, najcesce dakako m. usnenoga v, koje je i u tudjih
riecih obicnije m. f nego p i b. Tako na pr. Pastrovici govore
fetak, za koje sam na str. 64 i 85 najnovije radnje svoje zabo-
ravio 7 iztaknuvsi samo vet i vegd iz rjecnika Vukova a vetah i
vedah iz Sulkova m. stbug. Bei'&x'L a novobug. vet7 vetth i vebt.
Uz brbljati cuje se i frfljati a kod Crnogoracah fuga m. vuga?
fiska i hiska m. viska itd.
Pravi pako slavenski hak h izceze kod znatne vecine Hr-
vatah i Srbah a kod ostalih zivari ponajvise, da Sulkovimi riecmi3
kazem, kao „chamaeleom skrivajuci se i pretvarajuci se u svako-
jake druge glasove." Najcesce se m. njega pojavlja v i j na kraju
riecih i u sriedi ih medju dvjema suglasi^ kao na pr. u grej; gluv,
duvati, kuvati, smej; snaja? vijar itd. Za j m. h na pocetku riecih
i u sriedi uz druge suglase nesjecam se sada ni jednoga primjera,
za v pako mogu ih samo trojicu navesti: Vilindar ili Vilendara
m. Hilandar, o kojem gledaj vise u Danicicevu rjecniku; vrli
obicno uz hrli m. stbug. x^'liii a marva m. i uz marha, kao sto
je vec na str. 39 dokazato. Treci hak ili f pojavlja se jamacno
1 Vise ces toga naci na str. 79 i 80 posljednje radnje moje. Radi f
m. krajnjega v gledaj tamo i na str. 37 a radi umetka d u primjeru
gore navedenom str. Ill i 112.
2 Skupinom hv nesvrsuje se ni jedna riec srbsko-hrvatska (sr. str. 24) :
nije dakle ni prilike govoriti f m. nje u torn slucaju.
3 Iz „obrane ahavacah" u Knjizevniku (I, 287).
53
samo m. hv po tome, sto je malo prije napomenuto. Za f pako m.
samoga h zabiljezio sam si, ali neznam odkuda, da se u Biogradu
cuje, na pr. u duf, mufa, ufo itd. Amo ide moze biti i fitati, koje
Perastani vole nego hitati. Grlenimi Jc i g m. h nepocinje se, koliko
se sada sjecati mogu, nijedna riec; u sriedi pako cuje se samo Jc,
na kraju napokon obicnije je g nego Jc: zenik, zenikov ; fetak,
fetka, fetko, kao sto je vec gore razlozeno; orag, ovijeg, prag,
rekog, slusag itd.
Sto se pak uzroka ovih pojavah tice, pogriesio je zaisto Mi-
klosic uceci, da je u njih h prije zamuklo, pak onda v i j za to
umetnuto , da se hiat ukine.1 Nije bo prilicno tako okolisiti niti
gramatikom a kamo li narodom. K razlogom , kojima se u slic-
nome slucaju proti Schleicheru na str. 22 najnovije radnje svoje
sluzim , primetnuti cu ovdje samo to joste , da se ovaj nauk ne-
slaze ni s onim, sto Miklosic sam o hiatu pise, a kamo li sa stvarju
samom. On bo na pr. nigdje neuci, da se hiat i grlenim h uklanja,
ali priznaje opet, da se isti glas pojavlja kadsto m. h. Zna takodjer
za v m. h u pocetku riecih a za j na kraju ih, ali o biatu medju
dvjema riecma mukom muci. IJ mara napokon m. marha i marva,
za koje Miklosic nezna, nema naravno nikakoga hiata ni po mome
nauku, ali nadam se podpuno , da ce osobito on lasno pristati uz
to, sto sam za ovu riec napisao na str. 39.
U ostalom najbolje opisuje h Vuk.2 Jezgra njegova opisa
glasi ovako :
„U Dubrovniku se h jasno3 cuje i u pocetku rije6i i na
kraju i u srijedi i pred samoglasnima i pred poluglasnima slovima.
Za cudo je da se govori hud i hitdoba, a huditi ne kaze se nego
na pr. udi mi more , ne ce ti to nauditi ! 4 Moze biti da bi
1 Vergleich. gramm. der slav. spr. I, 123 — 133 i 335. I sto se hiata
satnoga tice, veoma se razlikujem od Miklosica, kao sto se dosta lasno
moze razurnjeti po str. 39 — 44, 89 i 100 najnovije radnje moje.
- CpncKe Hap. nocioBime. str. XIII — XV i XXI — XXV.
3 T. j. gotovo sa svini onako kao ch na pr. kod Cehah i Slovakah (sr.
str. 35, br. 2). Uvjerih se o tome vec g. 1862/3 , probavivsi u Du-
brovniku citavu zimu.
4 Po Miklosicu (vergl. gramm. I, 335) „uditi, altslav. 0VAHTH nat ^em
h eingebiisst. " Ali u rjecniku svomu pozivajuci se samo na glag. i
stsrb. izvore nedokaza ni toga joste, da je onaj glagol kod starih
Bugarah bio u porabi. A sto se tice litavskoga uditi, vitnperare, koji
je tamo naveden, on se ocevidno tako razlikuje od srbsko-hrvatskoga
54
se ondje1 jos koja ovaka rijec nasla u kojoj se za h kao zabo-
ravilo, ali je ja nijesam cuo. A jos je za vece cudo sto se u
djekojira rijeciina izgovara h dje mu prema ostalim slavenskim
narjecijama nije mjesta, na pr. zijehati m. zijevati* Po svoj prilici
ce biti i ondje vise ovakijeh rijeci, no ja za sad ni jedne vise
nijesam poznao. Hvala, zahvaliti itd. pisu spisatelji Dubrovacki, ali
ja ni od koga ondje nijesam mogao cuti da tako govori nego
fala, zafaliti; a kad sam koga, osobito od onijeh koji znadu citati
i pisati, zapitao o tome, kazivali su mi da se govori i. jedno i
drugo."3
„Osim Dubrovnika glas ovoga slova cuje se kako onuda po
okolini, tako i gore k jugu po svemu primorju nasega naroda i
po Crnoj gori do samoga Skadra, ali slabo dje zdravo, postojano
i na svakome mjestu u rijeci. Po okolini Dubrovackoj bolje se
cuje pored mora i po ostrvima nego gore k Hercegovini."
„Uz primorje gore, po Boci, bolje ga izgovaraju Srbi zakona
Rimskoga nego Grckoga; a izmedju onijeh prvih naj bolje ga iz-
govaraju Perastani a najmanje Dobrocani, izmedju drugijeh pak
najmanje Risnjani i Novljani, koji su otprije bili pod Turcima i
koji se i sad mnogo mijesaju s Hercegovcima. A po ostalijem
onuda mjestima i po Crnoj gori i po nahiji Barskoj cuje se glas
ovoga slova vrlo dobro na kraju rijeci, u srijedi pred poluglasnim
slovima malo slabije, pred samoglasnim slovima i medju njima jos
slabije i to dje manje dje vise, a u pocetku pred poluglasnim
slovima nimalo ili vrlo rijetko. Sto su sjeverni krajevi Crnogorski
blize k Hercegovini, to se h manje cuje; ali k istoku ne gubi
se tako odmah nego se, istina sve slabeci, proteze preko Zete
moze biti cak do Metohije i do Kosova, dje ga odonud opet Bugari
znacenjem, da volini i sada joste smatrati ovaj s Vukora kao iznimku
od pravila, ali necudim se joj nimalo.
1 Ovu i slicne joj rieci pisa Vuk onda postojano sa ^ , kasnije sa dj
po tome , cim sam sesti red ove vrste svrsio.
2 Meni nije za cudo ni ovo h ponajvise s toga, jer nesumnjam, da je
zijehati, po Mikalji ziliaii prema zinuti upravo tako kao na pr. stb.
Ma,KftTH prema MAiiftTH , ili da su oni glagoli isto tako osnovaui na
zijeh i zih kao mj\y;\th na wa?fl, srbsko-hrv. mah, gdje je ma korien
a ;cl sa h nastavak razlicni od v , kojim posta zijev i ziv. Zijehati
dakle neide tako ovamo kao sto se Vuku cini.
3 Poslije toga spominje hitati m. hvatati i fatati onako, kao sto je vec
na str. 29 pod br. 1 receno. '
55
sa svojim izgovorom podupiru, kao sto se i dolje oko Timoka
moze poznati. I u Bosni od varosana, osobito koji su Turskoga
zakona, moze se cuti tanak izgovor slova h, od prilike kao u
Njemackoin jeziku h.1 Da se po granicama izraedju ovijeh nijesta,
dje se h razlicno izgovara, izgovor njegov ruijesa, kao sto ga mije-
saju i ljudi koji predju iz jednoga mjesta u drugo, to se razumije
samo po sebi."
„Crnogorci pravi glas slova h izgovaraju na kraju u rod.
mn. kod sviju sustestv. irnena, na pr. deset pusakah, nasijeh genah,
jtmaJcah, rijecih, ljudjih (ljudili) itd.2 Pored Crnogoraca ovako govore
i primorci gotovo svi od Rosa do iza Bara , a osobito Dobrocani.
U Dubrovniku ovoga obicaja nema, ali nize Dubrovnika na polu-
ostrovu Ratu moze se cuti , samo ne onako zdravo i postojano
kao u Crnoj gori. Moze biti da je ovo izgovaranje slova h, dje
mu ni u Slavenskom jeziku3 mjesta nije, postalo pored izgovaranja
toga glasa kod pril. imena i mjestoimenija u ovome padezu. Sad
ce se lakse moci pogadjati za sto Srbi zakona Rimskoga na ova-
kovim mjestima pisu h, ako ga i ne izgovaraju."
Slutnja Vukova o postanku h u gen. mn. neslaze se s istinom,
ali nije od nje tako daleka kao ona, po kojoj je isti padez postao
iz lokala. Proti toj dobro opazi vec Miklosic; da u lokalu mn.
nema nigdje ni traga ni glasa onomu a i h, kojima se u genitivu
osim ST? ST7 ZD i ZD sve ostale skupine suglasah krajnjih
uklanjaju ili rastavljaju , kao na pr. u pusakah, pusLkhh i pusaka
prema puskar Ali, koliko je meni poznato, neobjavi Miklosic do
sad nigdje upravo , sto i kako misli ob istoj stvari. Ja stojim u
tome vec od g. 1852 uz one zemljake i kritike njegove, kojih se
str. 54 najn. r. moje dotice. Oni su; ako se nevaram, prvi izrekli?
da ovo h nije razlicno od onoga, koje se pojavlja u istom padezu
zaimenah takodjer m. stbug. jsi i ch, obicnoga kod znatne vecine
Slavenah, te odgovara suglasu r nastavka lat. rum ili starinskomu
Svjedoci to i SI. Bosnjak na onome mjestu , koje sam iztakao radi
marha na str. 39. Opazkom ovom podupirem Vuka osobito s toga,
sto je i njemu samomu zao , da nije mogao putovati u Bosnu rjec-
nika svoga radi.
Po str. XXVII istih Poslovica „ove i slicne im genitive izgovaraju
pravi Crnogorci i gotovo svi njima susjedni primorci-' i sa h pred h
„tako da je h glas nalicniji na e nego na a.u
Tako zove Vuk ponajvise staru bugarstinu.
*) 1/1* a/. «^vm^t. ^SL/ £4%
56
s isto tako kao u lokalu inn. f Ovu slutnju njihovu prisvoji sebi
Schleicher upravo tako kao onu, radi koje ga ondje karam. On
bo i u najnovijih djelih svojih* jednako uci, da se je u tobozmjeni
y»r^jeziku indogerm. genitiv inn. i imenah i zaiinenah svrsivao na
sdms, pa da krajnje s ovoga nastavka znaci innozinu , sam da od-
govara latinskomu rum itd. Sto se tide prvoga s, do kojega mi je
sad najvise stalo , mislini o njern isto tako kao Schleicher ili kao
Safarik i Jagic o h u lokalu inn.3 Smatram dakle srbsko-hrvatski
genitiv sa h za najstariji izmedju sviju, koji god se kod Slavenah
cuju. Isto tako inisliin i o znamenitome drugu mu: ce-sa, buduci
da ovaj svojirn a ocevidno nadmassje i stbug. Yh-co ili Ye-co.4 Da
su pak upravo Crnogorci sacuvali ono h, tomu se niinalo necudim
radujuci se osobito s Vukoni, da u Crnoj gori „jos od Lazareva
vreinena jednako traje srpska vlada i carovanje." 5 Dogodjaja
ovoga nije, zali boze, uzeo Vuk na um nigdje ni onako , kao sto
sain se ja dotakao slobode prema jeziku na str. 27. Morara opet
na cast i slavu njegovu ocitovati, da on nije nigdje prezirao geni-
tiva sa h radi toga, sto se Crnogorci vise razlikuju od ostalih
Hrvatah i Srbah porabom padezah na pitanja kamo i gdje , nego
sto se je njemu dopadalo.6 Znao je po svoj prilici kako valja, da
se ova smetnja netice upravo oblika padezah, pa da je veoma
neznatna prema onoj , kojom se uklanja svaka razlika niedju da-
tivom, lokalom i instrumentaloni ran. U ostalora dokazati cu, ako
Bog da, u razpravi o padezih, koju sam vec i na str. 8. i dr.
najn. r. svoje obecao, da kod Slavenah u obce ima puno primjerah
prve od ovih smetnjah. Sada sam rad samo to napomenuti, da kod
Poljakah nema vec ni rieci kam ili kamo nego samo gdzie. I zem-
1 Casopis mus. kral. ces. 1852. -Ncimajuei — ga^-j^a-^ia^yci-j — nemogu- / -
-jgtalmuti strane, kojo so tiee. 4fc f73. $t^rt^ -fHApftli; gt<«- -»**• rv^rnyM
2 Na pr. u Compendiu der vergleichenden grammatik der indogerma-^'
nischen sprachen. 2 izd. str. 562 i si. Ali nejavi ni tamo niti dru- faJjL
gdje, odkuda mu je glavna misao za taj posao , kao da je Niemcu *rol
po sve nepristojno priznati, cemu se je od Slavena naucio. d j
3 Safarik u „vykladu nekterych gramatickych forem v jazyku slovan- a£^j
skem", kojega sam se gore na str. 8 i 9 uzgred dotakao; Jagic u /^
Knjizevniku I, 155 i sL ^ j.
4 Kao sto sam vec u razpravi svojoj o ablativu slov. i lit. (Casopis /
mus. 1857. str. 57 6 i si.) potanje razlozio. -TnAffi
5 CpncKH pjcqHHK. 1 izd. str. XV.
6 Cpncne Hap. nociOBHue. str. XXXIV. ITncMa ILi. AiaHauKOBPiky. str. 86.
57
ljaci su moji zadovoljni ponajvise sa hde ili gde. Kod Cehah zivi
joste ham, ali ima opet dosta svjedocanstvah za gde m. ham, Tako
se na pr. vec u stces. bajci o lisici i zbanu cita : vece liska : kde
jdes, cbane!1 Da vecina starih spisateljah srbsko-hrvatskih nemari
za li u gen. mnoznom, to je istina, ali proti h za isto nevalja vise
nego ar, er ili ar, er kod istih spisateljah proti sanioglasu r, o
cem gledaj str. 38 — 40.
To su glavni razlozi , za sto pisem h u genitivu mn. Vuka
se opet drzim osobito time, sto nemarim za t i d medju dvjema
suglasi a za s i z predlogah u slozenih riecih pred zvizduciini
suglasi7 oslanjajuci se ponajvise na str. 76, 77, 90, 92 i 93
najnovije radnje svoje. Bio bih naravno najvolio drzati se obce
primljenoga nacina pisanja, ali toga, zali boze, joste nema, a
dokle ga nebude, scienim, da je i moja duznost raditi za slogu,
koliko mogu.
Osmi red.
U ovaj idu sve one skupine, koje se svrsuju svizducinii
glasovi, na ime ovih 16: KC, KG, G^, PS, PS, PC, BZ, VS,
VC, MZ, mz;, hc; sc, SC, SC i 2^.
Stari Bugari osim SC negovorahu nijedne od ovih skupinah,
pa ni sc nebijase im sa svim po cudi, kao §to je vec dosta po-
znato iz str. 27 najnovije radnje moje.
Nijesu one ni srbsko-hrv. narodu k srdcu prirasle, pojav-
ljajuci se kod njega moze biti najvise izmedju svih ostalih po
pravilu, izrecenome na svrsetku trecega reda. Osobito pak od SC
pocinje se po Vuku samo scipati se, congelari, kojega srodstvo
po sve rni je tamno. Mikalja osim sQighjel uz staglica i staglija,
carduelis, ima i scjeniti uz cjeniti m. Sulkova sceniti, navedenoga
pod erachten, i m. Vukova eijeniti. Kako je glasilo scighjel, ne-
mogu riesiti. Radi toga nepromienjh nacina, kojim je ondje pisano.
Ali nesumnjam, da se je pocinjalo od sc kao i sadasnje cigli i
cijepati. Dokazah tomu a proti sc u cio i cieniti prema stbug.
cii^t i cqntiHTH naci ces na prije navedenom mjestu.
Ob MZ i MZ upravo sumnjam, jeda li se cuju joste. Nadjoh
bo je samo u mzinc uz mazinc kod Mikalje, pa u mzanska crkva
kod Kukuljevica. Skupina nc stoji ondje po svoj prilici samo po-
1 Vybor z literatury ceske. V Praze 1845. I, 229. Jaua Blahoslava
grammatika ceska dokonana 1. 1571 a vydana ve Vidni 1857 na
str. 239 brani upravo ham proti hde veoma komicki.
8
58
grjeskom in. nac , buduci da se i u sadasnjem govoru samo tudje
vranc isto tako svrsuje i to proti pravilu, po kojemu vec i Mikalja
pise sanac i tanac, koja su takodjer tudja a mazinc i mzinc nijesu
niposto. Obojica bo ib odgovara obliku stbug. mi^hhmjl obicnomu
uz M-K^Hiihijh m. Vukovih mljezinac i mezimac, kao sto je vec na
str. 50 razlozeno. 0 hn pako m. mz bijase vec na str. 46 govor.
Osim sc i sc sve ostale od ovih skupinah veotna su riedke i
nepostojane. KC bo uz HC i SC pocinje samo kci, koje se i hci,
sci i ci govori m. stbug. ft'EiiiTH1; pa njekoje oblike glagola htjeti
na jugu. I G-Td sa ZTd cuje se samo ondje po tome, sto je vec pod
sestim redom za c i i> m. tj i clj receno ; ali prva od njih samo u r^e
m. gdje i ostalib spomenutih nize pod 10. redom, druga u 3K^ej.a,
JK^ecTH i rn^eTaH m. zdjela, zdjesti i zdjetan, kao sto ce jos bolje
izaci na vidjelo iz pod II, 5.2 KC pocinje samo Kcara kod Sa-
bljara a Kcevo kod Vuka pod lastva, gdje se i to cita: „Ovako
se zovu mnoga mjesta u Crnoj gori i onuda po susjedstvu, na p.
Lastva Ozrinicka, planina od Niksica do Kceva, Cuca i Pjesivaca."
Pod c ima samo „Cevo, brdo u Crnoj gori", pa dva stiha iz pje-
saraab narodnib. Kcevo nije ni pod k ni medju na novo dodatimi
riecmi spomenuto. Slutim opet, da je Cevo iz Kcevo postalo.
PS pocinje samo tudje psaltir, uz koje je i saltir u obicaju3 ;
pa rieci srodne sa pas m. stbug. ntct, kao pseto, psovati itd. Uz-
klici ps i pst nespadaju niposto ovamo, buduci da u njih s kao
samoglas glasi ili ide u red samoglasah r i I, o kojih je vec bio
govor pod I, 1. i 2. Mjesto PS pojavlja se sada ponajvise samo
s, manje PC i VS u psenica, pcenica, vsenica, senica a psena,
sena m. stbug. nhuicintijti i nmieuo. Mikalja i Stulli osim za-psiti
imadu bas i psiti, negare, m. Vukovih zabasiti a basiti. Da je i
psiti srodno sa bah i bas, to svjedoce vec i Miklosic s Danicicem
u rjecnicih svojih pod Btxt i ^-gluihth, Osim pcenica cuje se pc
jos u pcela, uz koje vec Mikalja ima cela. Po Vuku pocinje se
ista riec i od VC m. stbug. b-ly i nv/. Ali meni se sve cini, da
1 Dokazom , koje sam naveo na str. 7 7 najn. radnje svoje, pridaj , da
hci ima i u Danicicevu rjecniku.
'2 Ovdje i nize u svih slucajih slicnih rimski broj znaci vrstu, arapski red.
3 Kao sto vec i na str. 87 najn. radnje svoje ucim , pa i Vuk sam
svjedoci (Opncice Hap. nocaoBHue. str. 274). U rjecniku svomu zaboravio
je saltir isto tako navesti kao Kcevo s vecinom onih riecih, koje sam
iztakao na str. 29 i si.
59
v nesaino u vc i vs nego i u ostalih slicnih skupinah , t. j. pred
tamnimi suglasi u obce glasi kao f po onomu zakonu, kojega sam
se vec dotakao pod I, 7. Osim razumifsi, minufsa, Bobofci1 i
slicnih primjerah, kojih je veoma mnogo kod starih spisateljah
hrvatskih, svjedoci za to i Vuk sam, pisuci na pr. je<s>Tira i Je$TO
uz jeBTHH i JeBTO.2 BZ nadjoh samo u.Bzenica kod Sabljara, pa
u bzovina, koje ima Mikalja uz baz, bazovina, abzovina i zobovina.
Vuk je cuo samo baza, obzovina, zobovina, zovina i zova. U ostalom
netreba dokazivati, da su sve ove rieci srodne medju sobom a sa
ces. i nasim bez, kojemu ce odgovarati stbug. ei^l ili Bh^i, ako
se nadje.
Sto se napokon najobicnijih skupinah ovoga reda tice, SO
ima samo u slozenih riecih ili m. stb. ce-y kao u scekati, sceliti
i ostalih, koje se i po etimologiji ili sa sc pisu. U cetina i cetka
prema stces. scetina i scetka m. sadasnjih stetina i stetka zamuklo
je po svoj prilici s. SC cuje se ponajvise m. inih skupinah, po
imenu m. kc , he, sc, st, st , sk i stj , kao na pr. u sci m. kci i u
glagolu htjeti po tome, sto je vec gore receno a pod I, 9. sliedi;
u scukati m. s-cukati, sceta m. steta, scela m. skela, scerati m.
s-tjerati itd.
Deveti red.
Ovamo spadaju sve one skupine, koje se pocinju zvizdudimi
i hakovimi suglasi a svrsuju niemimi, po imence ovih 20: SK,
SK, ST, ST, SP, SP, ZG,2G, 1JG, ZD, 2D, ZB, ZB, I^B, CK,
CK, CT, CT, CP i HT.
Kod starih Bugarah bijase ih samo 7 u obicaju i to SK,
ST, SP i ST mnogo vise nego ZD, 2D i 2B. Skupina bo 2B
pocinje samo 2KC»iih[|h, kao sto je vec poznato izpod I, 5.; ZD
pako samo rapiuTH , gdje je d vise srbski nego bugarski umetnuto
po tomu, sto nize sliedi. 0 ZD napokon joste vise sumnjam, ako-
prem ona u Miklosicevu rjecniku mnogo vise riecih pocinje nego
zb i hi. Dokazah tomu dosta ima vec i na is torn mjestu.
I kod Hrvatah i Srbah obicnije su skupine sa s i s nego sa
0 iJ, akoprem je istina, da su oni mnogo skupinah sa s stekli
osobito time, sto su obikli stbug. predlog ce pred jasnimi suglasi
1 U Miklosicevih Monum. serb. str. 279, 385 i 386 m. razumivsi, mi-
nuvsa i Bobovci.
2 Prvi od ovih oblika naci ces vise puta u Kovcezieu na str. 40, ostale
pak i u rjecniku njegovom.
60
u z inieniti, kao na pr. u zbiti m. clkhth. zgoniti m. ciroHHTH itd.
Nevaram se takodjer, ako u obce joste recein, da su skupine sa
z obicnije nego sa I, % c, c \ h.
O IJGr bo, CT i CT valja mi upravo sunmjati, govore li se
jos i sada, buduci da je Vuk prvu od njih samo u pri-dzgati i
sa-dzgati cuo. Draga pojavljase se za staro doba jamacno u gla-
gola cvasti, koji se je i po osnovi cti obicnoj uz cvat, cvati, cavti
i capti m. stbug. ijelt sprezao, kao sto je vec od Miklosica do-
kazano.1 Je li to jos i sada u obicaju, neznarn. U Vukovu rjec-
niku nema ni cviti ni cvasti. Danicic2 spominje samo cvasti, moze
biti za to, da ugodi Vuku7 pitajucemu ovako3: „Kad se jedne
rijeci u narodu govore dvojako i trojako, netreba li onda spisa-
telji da pisu onako; kao sto je najpravilnije?" Tezje ce moci
opravdati, za sto na istom mjestu ob osnovi cat m. stbug. ylt
mukom muci, akoprem je istina, da je po-sten m. stbug. no-YhTeiCL
od nje poslo, kao sto vec i Miklosic uci na prije n. m. Mikaljevo
ctiti sa sadasnjimi u-ctiv i pre-u-ctiv (sr. str. 30, br. 3.) , stovati
i slicnimi nijesu proizvedena upravo od iste osnove nego od casti
m. Stbug. YhCTH.
I^B pocinje samo dzbagati; pa dzban i dzbun, obicna uz zban
i zbun. Joste se rjedje cuju CK, CP i HT, t. j. samo u ckiliti,
cpag i u njekojih oblicih glagola htjeti, kao na pr. kad se rece
htijah i htio. Ali i m. ovih oblikah govore gdjesto osim stijah i
stio, koje Danicic same spominje, i ktijah, tijah, hocah, scah, cah,
scadijah i cadijah.4 Ckiliti navede Stulli iz Gundulica, nu ja ga
nenadjoh u Osmanu nego samo kod Sulka pod flackern uz bukteti.
Tezko je s njim srodno Vukovo skiljiti, blinzeln, connivere. Mika-
ljevo pako cka m. daska i stbug. ^CKiX jedva kad se vec" cuje
sada. Buduci da vec u staroj bugarstini ima Yhnnri , vara se po
svoj prilici Vuk sluteci, da je cpag, koje jos i spag glasi, srodno
rieci dzep , koju je vec i Miklosic onomadne za tursku proglasio.
Osim toga, sto je ob ovih skupinah prema stbug. do sad
uzgred napomenuto, vriedne su joste dvije razlike osobita spomena.
Prva se od njih pojavlja time, sto Hrvati i Srbi s ponajvise sku-
1 Vergleich. gramm. der slav. spr. Ill, str. 260.
- Oblici srpskoga jezika. str. 64.
3 IlHCMa Uji. AiaHauKOBHhy. str. 53.
4 Oblici srps. jez. str. 100. CpncKH pje^HHK 1. izd. str. LVII i LVIII.
Miklosich's vergl. gramm. Ill, 269.
61
pinah SK, ST i SP rado umeksavaju, govoreci na pr. skopac i
skoljka in. ckoih.ijl i ckoalka ; spada i spaga m. tal. spada , spica
i £bica uza spica; spug uza spuz i puz m. stsrb. sph>zL a stbug.
HA'fiSKh; stap i scap uza stap, strk prema lat. scipio a njem. stab i
storch, koja se kao ctaitl i CTp'bK'b pojavljaju vec i kod starih
Bugarah; strknuti m. ct^kh&th itd.
Druga razlika tice se toga, sto su Hrvati i Srbi pravilno
zadovoljni jednostavnimi suglasi h i i) m. stbug. skupinah ST i
ZD, gdjegod ove odgovaraju njegdasnjim ili starijim kt, gt, ht, tj i
dj, a sto se ostatka glavnih jezikah slavenskih tice, ruskim c i 0,
ceskim c i 0 a poljskim c i dz. Ali da se ^ nepojavlja u pocetku
riecih m. stbug. zd, to se vec razumije po onome, sto je prije za
zd napomenuto. Ostaje joste primetnuti, da Hrvati i Srbi istom
skupinom pocinju samo Zdalj i zderati, pa da je d u zderati i
srodnih riecih umetak, kojemu prave slike neznam kod ostalih
Slavenan. ! Za 6 pako in. stbug. st ima vise primjerah i u pocetku
riecih, kao cud, cuk i cutiti m. uiToyAb, uiToyisTi i wroyTHTH. Tudj
ili Tyt) svojim t protivi se pravilu, po kojemu bi se ono cudj ili
hyi) pisati imalo. Odgovara bo mu rus. 6uz, stces. cuz, nces. cizi,
polj. cudzy i stbug. liiToyst^L. Ali osim ovoga po sve pravilnoga
oblika bijahu kod starih Bugarah i nepravilni CToyraftb, Toyraftb i
YoysKAh u obicaju, kao sto vec g. 1837 na pr. P. J. Safarik i javno
ocituje2 a Miklosic u 2. izdav. rjecnika stbug. dokazuje kako
valja. Pravo je dakle dao Miklosid nastampati: H^b croyre 3GMAI63
a Danicic je pogriesio , pisuci u rjecniku svome pod Toyl)b, da je
na onome mjestu „pogrjeska postala otuda sto je naprijed predlog
H^ba , te nemareci po tome nista vise za stsrb. CTyl). Sto se na-
pokon uzroka nepravilnosti ove tice, nije o njem, ako se dobro
opominjem, nista do sad na vidjelo izneseno. Ja ga vidim u onom
1 Prernda mi je umetanje suglasdr kod nas u obce prilicno poznato, kao
sto se vidi iz str. 99 — 102 najn. radnje moje. Tamo na str. 104
naci ce svaki, koga se tice, i za fi, i tf vise nego sto se ovdje spominje.
2 Slovanske starozitnosti. 1 izd. str. 260, 358 i si. Tamo se potanko
dokazuje medju ostalim i to, da je ona riec, 0 kojoj je ovdje govor,
postala iz germ, thiuda, populus. Ja to do sad za pravo drzim, prernda
mi je poznato, da se to isto Miklosicu nedopada vise (Sr. Die Bildung
der Nomina im Altslov. str. 27 s rjecnikom njegovim pod WTOyffiAb)-
Ali potanjega razlozenja misli svoje i njegove o toj stvari za sad
okaniti se moram iz uzroka dosta poznatih.
3 U Monum. serb. na str. 60, r. 22.
62
tezenju, koje jezici prernnogo putah disiinilacijoin ocituju, ili u
torn istom, za sto vole Cesi sada na pr. kaprad' i krepelka nego
prijasnje paprad' ili paprat' i prepelka ili prepelica, citen nego
pravilno cicen od cititi itd. U ostalora, da st mnogo vise riecih
pocinje nego 8dt to se vec lasno razumije i po onome, sto je gore
o st i ct napomenuto.
Deseti red.
Ova] drzi sve one skupine, koje su iz samih niemih sastav-
ljene, po imence ovih 6: KT, GD, PT, BD, TK i DG.
Bugari IX vieka slabo koju govorahu od ovih skupinah.
Dokazah to vec, cini mi se, dosta na str. 27 i 28 najn. radnje svoje.
Nijesu one ni srbsko-hrv. narodu po cudi, akoprem se TK
prema ostalira dosta postojano cuje. Ali je i ova osim tkati m.
stbug. TtKflTH slabo gdje na svome mjestu. Tko bo posta premet-
nucem glasovah iz kto, ali uzanj govori se i ko hi. stbug. kito.
Isto tako je tk i DG u tkunja i dgunja, ako se ovi oblici uz
tunja, dunja, kunja i gunja joste pojavljaju. Ja prvi od njih nadjoh
samo kod Mikalje a drugi kod Sulka pod Quitte. Po sve je samo
to istina, da su svi oni oblici postali iz xuoomov. Istoga su roda i
r^oyMHie i G^oyiu sa polj. gdula, ces. kdoule i gdoule ili kdule i
gdule, kao sto sam vec dokazao na mjestu prije navedenom. 0 tko-
vati, koje Stulli uz kovati spoininje, nemogu jamacno kazati, cuje
li se joste. Tamna mi je napokon ista skupina i u Tkon i Tkievo,
koja kod Sabljara nadjoh.
Da se KT barem u glagolu htjeti, dakle m. HT zbilja cuje,
to je vec dokazano pod I, 9. O te prema stsrb. KhTe misliin , da
je ono iz ovoga isto tako postalo kao ko iz k^to ili tunja iz ktunja.
Danicic tumaci kltg ' latinskim sed, ali nedokaza toga nicim, buduci
da sveza riecih (contextus), na koju se samu poziva, nije niposto
tako razgovietna, kao sto se njemu cini. Ja se u toj stvari oslanjam
osobito na ces. pote, koje se uz potom jos i dan danas cuje, ako
i rjedje nego prije; pa na stbug. ki Touoy, ki ceMoy a ki tomov He,
koja Miklosic u rjecniku svome pod kt. tumaci i lat. riecmi : adhuc,
postea, amplius i non amplius. Ali potanje razlozenje ove misli
svoje moram odlcziti na drugo prostranije i prilicnije mjesto.
GD osim Gdinj kod Sabljara pocinje joste gde i gdi barem
kod Ekavacah i Ikavacah. Jekavci vole gdje, dje, t>e i ge m.
1 U Miklosicevih Monuin. serb. na str. 36 i 37. Indje nije se jos nasla
ova riecca.
*) firttofiv'^ M *44" /J*<S<nefA> JJ** -**. *tf. At**, ^* *
63
stbug. kt^. Ge govore Pastrovici sa susjedi svojimi , Crmnicani i
Barani, postojano ili i tamo, gdje je ova riec slozena s drugima,
na pr. u ni-ge, sva-ge itd.1 U spomenicih stsrb. osim ge iroas jos
i dge m. Kift* isto tako, kao sto je vec gore receno za tko i ko
m. kito. Ovdje samo to joste primetnuti imam da se tamo i gdo
m. kito nalazi i to nesamo na onome mjestu, kojega se Danicic
dotice, nego i u otvorenom listu Ivanisevu od g. 1416, 3. svibnja.2
Voltiggi zabiljezi samo gdo. Mislim opet da tako barein Stokavci
negovore vise.
U ptrse cuje se PT postojano, u ptica pako m. stbug. in>Tiii|A
p najvise neglasi nikako a rjedje se cuje kao f m. Vukova v po
tome, sto je vec potanje razlozeno pod I, 8. Jasno BD dopada
se joste spisateljem osobito hrvatskim u glagolu bdjeti, premda je
Vuk samo bdenije cuo i to uz denije i samo kao crkvenu riec m.
stbug. i/l^t.iihh: ili lat. vigiliae.
Druga vrsta.
Nijedna se skupina ove vrste nesvrsuje niemim suglasom
nego znatna vecina ih na r , I, Ij ili Jb , v i j , ostale pako na n i
nj ili tb.
Niemimi se suglasi pocinju samo one skupine, koje se svrsuju
na ,;. Sve ostale imaju s, s, z, z, c , c i h s pocetka. Najvise pak
ima onih, koje se pocinju zvizgom s a svrsuju slitnimi r, I i Ij ;
najmanje onih, koje se pocinju slovima c, c i h a svrsuju nosnim
n i nj.
Sto se napokon srednjega zivlja njihova tice, on se u svijeh
mora s prednjim i krajnjim tako liepo slagati, da oba zajedno
spadaju u prvu vrstu. Buduci da pravilo ovo valja i za staru
bugarstinu te i drugcije veoma je znamenito osobito time, sto se
po njem najbolje moze razpoznati, koja je od ovih skupinah prava,
koja li kriva : od nemale ce biti koristi, ako ga jos i ovako osviet-
limo. Sve su skupine ove vrsti tako uredjene ili sastavljene, da
se i bez prednjega i bez krajnjega zivlja podpuno slazu s obicnimi
skupinami prve vrste. Tako na vpr. SKR bez s ili kao KR spada
u prvi red, bez r pak ili kao SK u deveti red prve vrste. Isto
tako odbijes li d od DVJ, ostane ti VJ ili skupina, koja ide u
I, 6; ako pako j odmetnes, dobiti ces DV ili skupinu I, 5.
1 Kao sto svjedoci Vuk u Cpn. Hap. noaioBiiuax na str. XXXII.
2 U Miklosicevih Monuin. serb. na str. 280, r. 4 i 11.
64
U ostalom daju se ove skupine i onda dosta razgovietno iz-
brojiti i opisati, ako je samo na pet redah razdielimo.
Prvi red.
U ovaj mecera sve one skupine, koje se na r svrsuju, ili
ovih 16: SKR, SKR, STR, STR, SPR, SPR, SMR, SMR, SVR,
SVR, SHR, ZGR, ZDR, 2DR, ZBR i CVR.
Kod starih Bugarah bijase ih samo 12: osam zajednickih ili
SKR, STR, STR, SPR, SMR, SVR, ZDR i 2DR, a cetiri osobite :
CVR, HVR, KVR i TVR, koje su Hrvati i Srbi ovako izmienili.
CVR i TVR izcezose kod njih time, sto su obikli samo-
glasnomu r, govoreci tvrd m. TBp'Lp* a cvrst m. ypicT'L, uz koje
se i yp'ECTK'L i Yp'BCT'L nalazi. Osim ovih i srodnih im riecih nepo-
cinjase se istimi skupinami nijedna vise.
I HVR bijase obicno samo u XBpaci"E, k0je se takodjer i bez
v ili xpacrL pise, srbsko-hrvatski pak od davna hrast i rast glasi.
U Danicecevu barem rjecniku cita se ova riec i srodne joj po-
stojano bez v a sto se h tice, o torn je vec izpod I, 7. poznato,
da je kod znatne vecine naroda srbsko-hrvat. po sve zamuklo.
Iz KVR, koja se je do sad samo u slozenom glagolu pac-KBp-fcTH
pojavila, posta CVR u cvrieti, u kvrcati pak i cvrcati r se pro-
mieni u samoglas , iz crcati napokon izpade jos i v. Osim kvrcati
neslusa Vuk nijednoga od ovih glagolah. Mikalja je zabiljezi sve
a Belostenec barem cvreti, koje je kao cvreti kod Slovinacah takodjer
jos u obicaju.
SPR nadjoh samo u sprulja, SMR samo kao zamjenu tvrde
smr u Smrekari, uz koje Sabljar ima i Smrekari; SVR takodjer
samo m. svr u svraka, svracice, pa u mjesnih imenih : Svracica,
Svrackovo selo i Svrakarica , od kojih prvo po Sabljaru glasi i
Sracica a drugo i Svarckovo selo. Da SKR i STR ima i m. sJcr
i str, to se moze nesamo slutiti po onome, sto je pod I, 9. o sh,
st i sp prema sk , st i sp razlozeno, nego i potvrditi njekolicinom
primjerah, kao skripati, skropiti, stroka, strojiti itd. m. cKfuiniTii,
CLKftOflHTH, CTpOKa i CTpOHTH.
Sto se pak ostalih tice, SHR, ZBR i ZGR nalaze se samo
u slozenih riecih in. stbug. ci»-X(>, cl-b(j i CL-rp i to prve dvie vrlo
riedko, osobito u shraniti , zbrati, zbratiti i zbrijati, ali i m. zbrati
vole sabrati. ZDR cuje se vecinom samo kao zamjena skupinah
Br i zr, t. j. osim sriemskoga zdroncati, koje mi je po sve tamno,
65
u svih ostalih riecih, koje se istom skupinom pocinju. ZDR
napokon pojavlja se cesce m. stbug. CL~Af> ili u slozenih riecih
nego m. zr ili tako, da je u njoj d takodjer umetak, kao u zdrak
obicnom uza zdrak , zrak i zrak m. stbug. ^pam; pa u zdreti,
koje se cuje u zapadnom govoru m. zreti.
Drugi red.
Ovauio stavljain sve one skupine, koje se svrsuju na / i Ij
ili *, kao ovih 15: SKL, SKJb, SKL, S&ft, SPL, SPJ>, SML,
SlVOb, SVL, ZGL, £GL, 2DL, %DJb, CKL i CKJb.
Kod starih Bugarah bijase ih najvise pet u obicaju : SKL,
SK./b, STL, ST.ZB i ZJVLZb. Posljednja pocinjase samo ^mahia i to
riedko m. ^mhki. I ostale malo bijahu u porabi, osobito pako STL £. crAA3i/£*'-*
i STJb samo u CTOTiili ctiveii'l ili CTiVEG-L. n^ tfakvi
Mjesto ovoga govore Hrvati i Srbi stup i stub po onome
pravilu, koje je vec poznato izpod I, 2. Korien stl sacuvase samo
u stelja, po-stelja i slicnih riecih, kao skupinu nigdje, niti u sriedi
riecih, kao sto cu mozda inom prigodom potanje razloziti. Za sad
se moram zadovoljiti pokazanjem na str. 91 — 94 poslj. r. svoje.
Za ostale skupine ovoga reda valja u obce pravilo, koje je
vec izreceno pod I, 2. Mekane bo se od njih takodjer manje go-
vore nego tvrde. Osobito pako SIL/b ima samo u skljukati i sklju-
niti, gdje je s predlog kao sto i u spljostiti. Osim toga pocinje
SPJb za cielo i Spljet a po svoj prilici i spljuskati, koje Stulli,
jednostavno pak i Vuk ima. SK^b ima samo u skljan, kao sto je
vec" poznato izpod I, 2; pa u skljaka, pored kojega se osim sljaka
i staka cuje; SM^b u Mikaljevih smljec i Smljet m. Vukovih mlijec
i Mljet; ZDJb u zdljebovi, zdljebic i ostalih; CKJb u ckljenje,
ako toga imena ima pored glagola ckliti se. U ostalom istina je,
prvo da isti glagol joste kod Lucica cakliti se glasi; drugo da je
proizveden od caklo, koje se i cklo, sklo, stklo i staklo m. stbug.
CThKiio govori te „cujus origo me judice adhuc obscura est" '; trece
da se osim ovih riecih nijedna nepocinje vise skupinom CKL.
I ZDL ima samo u zdlieb, gdje je d umetak najslicniji onomu,
koji se u zr pojavlja te poznat je vec izpod II, 2; ZGL u zglob,
koje osim zglob i zlob glasi te po svoj prilici nije etimologicki
razlicno od sklop, samo sto su u zglob svi suglasi promienjeni po
Vise ces o njem naci na str. 92 najn. radnje moje.
9
66
onoine zakonu, kojega se dotakoh pod I, 7. Slovo z je po tome
zamjena predloga s ili stbug. ce i to nesamo u zglob nego i u
svih ostalih riecih, koje se isto tako pocinju, kao zglaviti, zgle-
dati itd. Istoga je roda s i skupinah SPL, SML i SVL a vecinom
barem i u SKL. U sklenza na pr. nije s predlog nego po svoj
. ^ prilici korenito, buduci da se vec kod starih Bugarah nalazi CKMh^h,
ip i cT*&3i,cTl-'>]s-0i%ie P° Miklosicu postalo iz germ, scilinc, schilling itd. U ostalom
i3& i mreAArz ovoj se slutnji mojoj nemalo protivi to, sto sklenza po Vuku ne-
iJ& 4*' znaci nikakoga novca nego svadju , kao na pr. u ovoj poslovici :
Nestade spenza, nastade sklenza. Volim opet drzati se je nego na
pr. misliti, da je s u sklenza predlog, Men korien m. stbug. kaa
ili KHhN a za nastavak.
Treci red.
Ovamo ide samo 5 skupinah svrsujucih se na n i nj ili w :
SKN, ZGN, ZGH>, CKN i CKH>.
SKN govorahu stari Bugari barem u tudjih riecih, kao ckiihim
m. cr/.vi6, ostale slabo gdje.
Niti narod srbsko-hrv. nemari za n'e. SKN bo, ZGN i ZGH>
nadjoh kod Vuka samo u slozenih riecih sknaditi, zgnati i zgnje-
citi. Stulli zabiljezi jos i zgnusiti i zgnjaviti, ali Bog zna odkuda.
Sto se pako CKN i CKH> tice, u cknilast poziva se Stulli na Ra-
njinu, u ckniti i cknjeti na Palinotica. U Gundulicevu Osmanu
osim toga ima i cknjenje. Mikalja napokon zapisa jednostavno
cknenje barem pod kasni, iz slozenih pako dockna, docknie, uckniti,
ucknen i ucknenje. Nemoze dakle biti pravedno sumnje, da je za
njegova zivota osim elm i cJcnj bilo u obicaju. Sada ih nema vec
po svoj prilici ni u sriedi riecih. Vuk bo samo dockan, docne,
docniti i docnolegalac zabiljezi. A tko uz ovo svjedocanstvo jos
izbacivanje suglasah t, d, 7c i g izpred n i nj barem po str. 92 i
93 poslj. radnje moje uzme na urn, onomu netreba dokazivati,
da sadasnji Hrvati i Srbi ckn i cknj nigdje vise negovore.
Vriedno je joste spomenuti ? kako je postala skupina CKN.
Miklosic a po njemu Jagic misle pri torn na stbug. ii'LChiii a kicl-
h-rtii1 tako, da su h i s bila najprije premjestena, poslije pak s u
c pretvoreno. Ali obje one rieci i srodne im zive joste kod Hr-
vatah i Srbah kao kasno , kasniti itd. Nebijase im dakle treba
1 Osim ovih rieci u Miklosicevu rjecniku vidi jos i njegovu Vergleich.
grammatik (I, 334), pa Jagiceve gramatike str. 81.
67
tako cudnovato griesiti o poznati zakon naravi, kao sto bi bili
morali da KichiiUTH pretvore po Miklosicevoj slutnji u ckniti ili
cknjeti. Da se s u c mienja, tomu ima vise jamacnih primjerah,
kao cklo prema sklo i oni, koji sliede pod II, 4. Ali za tako
smiono prebacivanje ili poremecenje glasovah, kakvo Miklosic i
Jagio u ovom slucaju priznaju, nenavedose oni nikake prilike niti
ja mogu koju kazati, akoprem se nadam, da ce svaki bezpristrani
sudac najnovije radnje moje barem to priznati, da sam u njoj na
str. 82 — 85 premetivanje glasovah mnogo marljivije razlozio nego
ostale im promjene. Neostaje mi dakle za sad nista pametnijega
nego ckniti ili cknjeti izporediti sa stbug. t^clweth , o kojem ne-
sumnjam, da je srodno medju ostalioii s TtCKtHi, thckath i 1"&ck-
m&th, sa ces. teskneti i teskniti se a s nasim cniet' sa. Istina je,
da se ovi glagoli razlikuju znacenjem od ckniti, ali tako neznatno,
da o torn barem ovom prigodom netreba vise zboriti. Samo to
joste primetnuti moram, da su za ovaj posao osobito vazne stbug.
izrieke: t-kcho hm edt a t*cho mh eta, koje vec Miklosic u svome
rjecniku pod t-bclh'L navede ali netumaci.^
Cetvrti red.
U ovaj stavljam sve ove skupine, koje se svrsuju na v.
Tezko ce ih biti vise od ovih 7: SKV, SKV, STV, SHV, SCV,
CKV i CKV.
Stari Bugari govorahu od njih samo SKV i STV, ali drugu
samo u ctboivl i ctboi\hi6 i to tako , da je pored nje i cv barem u
ijboive bilo, obicno.
Kod Hrvatah i Srbah uze ovaj obicaj mah, buduci da oni
po Vuku sada samo cvolika uz cima i bacva govore. Mikalja tu-
maci cvolika i latinskim cicuta a Stulli ju pise sa n ili kao cvo-
lina, sto u Miklosicevu rjecniku pod ijboivl samo stoji. Potanje neka
razloze ovu riec bolji od mene u ostalom pako neka budu uvje-
reni, prvo da skupina STV sada samo slozene rieci pocinje, drugo
da se CKV samo m. skv govori i to po Vuku samo u ckvara,
koje mu se vise dopada nego skvara, premda je ovdje s za cielo
na svome mjestu, kao sto i u ckvrna i ckvorac, buduci da se vec
u staroj bugarstini nesamo ove nego i srodne im rieci sve posto-
jano zvizdom s poeinju: CKBapa, cKRfTLHA, CKBfTENHTH, CKBOphijh itd.
Pored ckvrna i ckvorac ima Stulli i ckvrna, skvor, skvrljica
i skvrljak (ovo samo pod skorzek). Po Mikalji se ta ista ptica
A
68
zove ckvorac, cvorac, cvrljak i skvrlj ; po Vuku napokon brljak,
cvrljak, cvorak i skvorac. U red ovih imenah ide barern etimo-
logicki i ckvrlj , po Vuku „nekaka crna ptica, koliko kos." Osim
te rieci pocinje se po njemu skupinom CKV samo ckvar joste.
Sto je tu c i kako je, neznam nego slutim, da je takodjer nekaka
zamjena starinskoga 5. Za s skupine SKV u Skvaric i Skvarici
kod Kukuljevica, pa u Skvadra kod Sabljara razumije se to vec"
i po ononie, sto je za taj posao poznato izpod I, 9. i II, J. AH
bilo ovo kako mu drago, to je svakako istina, da se skupina skv
i dan danas joste govori, premda je Vuk nije cuo ili zapisao.
Ob SHV dosta je vec zboreno pod I, 7. Ostaje mi joste na-
pomenuti, da sam SCV samo kod Mikalje nasao u scvor i scvorljiv
m. Vukovih cvor, cvoruga, cvorav, cvornast i cvornoviti.
Peii red.
U ovaj idu sve one skupine, koje se svrsujunai, kao KTJ,
G$J, TRJ, DRJ, DVJ, STJ, ZDJ, SPJ, ZBJ, SMJ, SVJ, ZVJ,
CVJ i HTJ.
Da od njih nijedna nije bila kod starih Bugarah u obicaju,
to se vec razumije po I, 6. Odatle se vec i to jasno vidi, da ih
u pjesmah srbsko-hrvatskih ima i vise.
Drugdje pak i od navedenih njekoje veoma malo se govore.
Tako se na pr. KTJ i HTJ cuje samo u glagolu htjeti, ako je
pored toga i ktjeti u obicaju. Vuk zabiljezi u rjecniku svome samo
kteti i kceti (sr. I, 8 i 9), sa GrRJ samo grjehota, grjesan, grjesnik
i grjesnica; sa TRJ samo trjestanski1; sa DVJ samo dvje-sta; sa
CVJ samo cvjetati i njekoliko srodnih imenah. Ali poznato je vec
izpod I, 6 i 8, da se govori i samo 6 m. cvj, sj m. SVJ a ztf m.
ZDJ. Samo to joste primetnuti imam, da se cvj sa c pojavlja samo
m. stbug. ifB-&; svj sa sj m. cet, na pr. u svjetski m. CKtTbCKT.m, i
m. CL-Kt iii u slozenih riecih, kao svjet ili sjet i svjedok m. cib-sti
i CLBt^oicL ; zdj sa zjj napokon m. ct-^t u zdjesti i zdjetan ili zi/esti
i ztjetan, stbug. cijvkth i ct^Tbiix. Sto je i kako je zdj u zdjela,
neznam upravo kazati nego samo slutim , da je ova riec tudja te
da je posla po svoj prilici iz lat. scutella.
1 Trijestanski u IlnCMax ILi. AiaHauKOBHfcy na str. 54, r. 27 stoji moze
biti samo pogrjeskom stamparskom m. onoga oblika.
69
Treca vrsta.
Ovamo idu po svoj prilici samo PSTR, STKL i STEJ.
Stari Bugari govorahu samo jednu od ovih skupinah : SKVR
i to nerado, bududi da se vec i u najstarijih knjigah njihovih uz
CKBf>3jV* nalazi i <:kok(>.\,vv osim toga pako se samo cKKpnu^H srodne Idlfortrih'
j^ rieci joste tako pocinju.
Hrvati i Srbi prvu od ovih riecih slabo kad govorahu. U Da-
nicicevu barem rjecniku nema je nikako. U CKRp'Liia i ostalih posta
r samoglasnim, cime je skupina sJcvr naravno presla u drugu vrstu,
kao sto je vec razlozeno pod II, 4.
O PSTR sumnjam, cuje li se joste. Nadjoh bo ju samo u
pstros uz struc kod Mikalje. Stulli je takodjer spominje ali osobito.
Pstros nazvah tudjim i razlozih vec dosta na str. 98 najn. radnje
svoje. Struc je po svoj prilici upravo od Talijanah uzeto, kao sto
vec i Miklosi6 uci. ' Po Vuku zove se ta ista ptica noj , ali meni
se cini, da to odgovara ceskomu noh, stbug, non, gr. Yp6^, njem.
griff itd. .
STKL cuje se samo kod Dubrovcanah u stko m. riecih na-
vedenih vec pod II, 2.
STR J napokon nadjoh samo u strjelica i strjeljac. Ali po pra-
vilu, koje vec pod I, 6 i II, 5 spomenuh, moze se ista skupina
i drugdje, pa osim nje.i njekolicina inih slicnih pojaviti.
U ostalom sve oae skupine, ako je prepolovis, liepo se slazu
s obicnimi u prvoj vrsti. Tako na pr. iz PSTR postane PS i TR,
od kojih prva ide u I, 8 a druga u I, 1. Osim toga se barem
STR J dade joste po sve i tako razdieliti kao stbug. SKVR ili kao
sve skupine druge vrste, t. j. odbijes li od strj ili prednji ili zadnji
suglas, dobiti ces TRJ i STR, od kojih prva spada u II, 5 a
druga u II, 1.
Na str. 24 — 2d-4— 29- obecah dokazati, da su pocetne skupine
suglasah ruskih, ceskih i poljskih mnogo razlicnije i tvrdje od
srbsko hrvat. Nacinicu to ovdje tako, da za jedno i to izadje na
vidjelo, da su skupine ceske tvrdje od ruskih a poljske od ceskih.
Za tu svrhu potvrdicu kako valja samo ove dvie izrieke :
A. Rusi i Poljaci imaju za cielo barem po jednu skupinu
cetvrte vrste i to: VSTKJb u bctkajihb, koje je uz bckjijihb i
1 Die Fremdworter in den slav. Spr. pod strust.
70
BCK./16HL u obicaju1, a VSTRV u slozenoin glagolu wstrwozyc, gdje
tvs odgovara stbug. predlogu u-l^t* a r je pravi suglas po onome,
sto se za taj posao na str. 61 , 62 i 81 poslj. radnje moje stije
a nize sliedi.
B. U zajednickih vrstah imaju Cesi po vise redah a u za-
jednickih redah po vise skupinah od Rusah , Poljaci od Cehah a
Rusi od Srbah i Hrvatah. Najbolje svjedoce za to za sve :
1 . one skupine , na koje hrvatsko-srbski narod i u sriedi
riecih nemalo mrzi, uklanjajuci je odatle samoglasnim o, iz pocetka
pako riecih pravilno slogom la m. stbug. i\t i Ah , kao sto je vec
dosta poznato i po str. 57, 58 i 78 poslj. radnje moje. Ovih bo
skupinah ima u pocetku riecih ceskih i poljskih o jednu vrstu
vise nego u ruskih, t. j. o LSKN, LSKL i LSTN s odgovarajucirni
im mekanimi u ces. glagolu lsknouti se i polj. Iskn^c si§, obicnih
uz lesknouti se, lsnac, slnac i szkln^c sie 7 kao sto je vec na
str. 82 iste radnje dokazano ; pa u ces. lstny m. stbug. ;\lctmit>ih
(fallax) i srodnih mu riecih. I ostatkom ovih skupinah nadmasuju
Cesi i Poljaci Ruse , imajuci saini na pr. LK u lkati , polj. ikac
po svoj prilici m. stbug. zurLKaTit; LP u ces. lpiti m. stbug. ,amh;th;
LKN u ces lknouti ; ,/bGN i «/bPN u polj. lgnac, koje jos i sa
prvotnim p i bez njega ili lpn^c i ln^c glasi kao sto i stbug.
iipii-AhiiriftTH i npH-iihHAT H , krvat.-srb. samo pri-onuti, ces. i rus.
takodjer samo lnouti i iLHyTL m. nasega starinskoga lipniif ; «/BSN
u polj. lsn^c spomenutom vec prije. Vriedno je jos i razgovjetnije
primetnuti, da u pocetku riecih ruskih osim JbST, JbST i Ji>SC
nema vise skupinah istoga reda i iste vrste , pa da i one veoma
malo rieci pocinju i to, ako se dobro sjecam, samo .ZLfcCTa, ime
rieke, .iLnjenie i ./ilcth uz lecTH s ostalimi istoga roda. I onih
skupinah, koje se od r pocinju, ima u rustini po njesto manje
nego u cestini i polstini. Tako na pr. RK7 RG, RC i RC nepo-
cinju nijedne rieci ruske. A Cesi osim fk imaju jamacno i re sa
re u rku , rci i rceni'2; Poljaci pak osim rg i rg barem u mjesnih
imenih Rgielsko , Rgilew i Rzgow.3 U ostalom vise vrstah ovih
1 OnBiT-L oo^iacTHaro BCJiHKopyccKaro cioBapa. CaHKTneTepoyprt 1852.
- Vise ces o torn naci na str. 7 7 poslj. radnje moje. I ondje i ovdje
nahvalice mukom mucim o imenu slova r ili rcy , jer ocevidno nije
rusko.
3 Dva posljednja imena ima po abecednom redu Tabella miast , wsi,
osad Krolestwa Polskiego, izd. u Varsavi 1827 5 prvo pako sa spome-
71
skupinah netnaju ni Cesi ni Poljaci a Hrvati sa Srbima nemare ni
za prije spomenute bas nista, obiksi samoglasnorau r i u pocetku
riecih, kao sto je vec dosta poznato i po str. 57 — 63 najn.
radnje moje.
2. Ondje ima vec i tomu dokazah, da su Poljaci obikli oba
svoja r, Cesi pako barem r i medju dvjerua suglasi izgovarati
kao prave suglase , pa da obojica ih prema tomu ima po dosta
skupinah necuvenih kod Rusah, Srbah i Hrvatah. Rusi bo na
istome mjestu pravilno govore pune slogove er , re, or, ro i el, le,
ol, lo; Srbi pako samoglase r i u a Hrvati osim ovih kadsto jos
i samoglas I, kao sto je vec i ovdje pod I, 1. i 2. potanje raz-
lozeno. Osim skupine VSTRV, o kojoj je vec bio govor pod A,
ovamo idu joste dvie vrste, od kojih prva ima po tri a druga
po cetiri suglasa, kao na pr. KRV u krwawy m. ces. krvavy,
hrvat.-srb. krvavi, rus. KpoBaBBiH a stbug. i^lkakmh ; KRN u krna^-
brny, K^bV u klwac m. stbug. k.amutii , GRD u grdac; ORB i
GrRM, ces. HRB i HRM u grzbiet i grzmiec, ces. hrbet i hriniti,
hrvat.-srb. hrbat i grmjeti, rus. xpedeTTb i rpeM^TL, -stbug. ^ptEhTT* i
rp'LMt.TH; TRK u Trkusow, TBJb u Trlaj*, s kojim sravniti valja
Sabljarovp Trljuge; TKN u trzn^c, TRV u trwoga m. rus TpeBora,
TRT u trtec obicnom uz rt^c; TRC a ces. TRT u trzcina, trtina;
DRG, DRV i DRV u drgac, drwa i drzwi m. stbug. ^ram,
AffLBA i ^BhpH, o kojem vidi osobito str. 83 poslj. radnje moje;
PRT i PLT u prztykac i pita, P.ZbV u plwac m. stbug. n.wiJTn;
BUJb, BRN, BRM, BRV, BJbV i BRD u brlok, brnac (sr. str.
88 i 89 iste r. m.), brwisko, blwac" i brzdakac; SJbN i SKJbN
u sln^c i szkln^c si§, kao sto je vec gore napomenuto; DRGrN u
drgn^c obicnom uz drygn^c, SKRV u skrwawic, STRV u strwozyc ;
STRM u ces. strmen obicnom uz stremen, tremen i tfmen, hrvat.-
srb. strmen i stremen, stbug. <T(> mr.iih. rus. CTpeMa, polj. strzemi^ itd.
3. Osim MR, ML, MJb , MN, MIL i MJ negovre Hrvati ni
Srbi sada drugih skupinah, pocinjucih se takodjer od m. Kod
Rusah, Cehah i Poljakah pak ima ih njekoliko i u II. i III. vrsti,
kao na pr. MKN i MKL s odgovarajucimi im mekanimi u ces.
mknouti a polj. mkna^c m. hrvat.-srb. maknuti a stbug. miknath;
MGN i MGL, ces. MHN i MHL, isto tako u rus. MrayTB i polj.
nutimi nize : Trkusow i Trla_g, J. N. Bobrowicza opisanie histoiyczno-
statystyczne W. Ksi§ztwa Poznanskiego, izd. u Lipskx 1846, na str.
296, 500 i 533.
72
mgn^c obicnih uz MHrHyTL i mignac, ces. mhnouti m. stbug.
Mhni^TH ; u MMa , mgla, mhla ru. hrvat,-srb. magla a stbug. Mhrna ;
MDL u ces. mdlu, polj. mdly m. stbug. M*Lptifi; MST s odgo-
varajucimi mekanimi u ces. msta, mstiti, polj. mscic, rus. mcthtb
m. stbug. MhdHTH; MZD i MZDN u ces. mzda i mzdnik, stbug.
Mb^a i Mh^AhiiHKh ; MZGrN u rus. M3rHyTB itd.
4. Poljaci i Cesi obikavsi samomu s i s m. rus. H3T>, hrvat.-
srb. iz i stbug. h^i, nadmasuju naravno Ruse, Hrvate i Srbe sku-
pinami pocinjucinii se od s i z; cesa netreba takodjer dalje do-
kazivati.
5. Osim VR, VL, VJb, VN, VJ, VS i VC nemaju Hrvati i
Srbi drugih skupinah, pocinjucih se isto tako, i to ponajvise s toga,
sto su obikli v nesamo predlogah ki i Ki^t nego i njekoliko inih
riecih u u mieniti (sr. str. 103 poslj. radnje nioje). Rusi pako,
Cesi i Poljaci neinareci za to, obiluju naravno skupinami od v se
pocinjucimi tako, da kod njih bas i VSTKJd i VSTRV ima, kao
sto je vec pod A receno, u ostalom se pako jasno vidi iz rjec-
nikah doticnih.
U ostalom najprilicnije cu, cini mi se, zavrsiti ovu razpravu
svoju, ako priznajem sa Senekom (Ep. 64, 7): „Multum adhuc
restat operis multumque restabit, nee ulli nato post mille saecula
praecludetur occasio aliquid adhuc adjiciendi."
1
L
H^flRv of
CONG(?Ess
0002 «"•
495 o
|
Plant hormones (or Phytohormones) are chemicals that regulate plant growth. In the UK they are called 'plant growth substances'. The best known plant hormone is auxin.
Plant hormones are signal molecules produced within the plant. They occur in extremely low concentrations. Hormones regulate cellular processes in targeted cells. Hormones also govern the formation of flowers, stems, leaves, the shedding of leaves, and the development and ripening of fruit.
Plants, unlike animals, lack glands that produce and secrete hormones. Individual cells can produce hormones. They affect which tissues grow upward and which grow downward, leaf formation and stem growth, fruit development and ripening, plant longevity, and even plant death. Hormones are vital to plant growth, and, lacking them, plants would be mostly a mass of undifferentiated cells. So they are also known as growth factors or growth hormones.
Phytohormones are found not only in higher plants, but in algae too, with similar functions. They also occur in fungi and bacteria, where they may be used to induce beneficial reactions in host plants.
References |
<p>I am creating an app that has a couple of SharedPreferences that are saved to the device. My issue is that I would like to delete these preferences from a Preference inside a PreferenceScreen (an android settings page). Is there any xml-based android intent that will reset the shared preferences? Using the intent tag? If not, is there a way to create my own intents programmatically and reference them in the xml?</p> |
Eduardo Menichetti Pilas (1950/51 – 8 July 2007) was a Chilean businessman from Santiago. He was best known as the president of the football club Colo-Colo from 1990 to 1995. During his five-year tenure, the club won three Campeonato Nacional titles and three international titles.
Menichetti died from colorectal cancer on 8 July 2007 at the age of 56. His two children survived him.
References
1950s births
2007 deaths
Chilean businesspeople
Deaths from colorectal cancer
Disease-related deaths in Chile
People from Santiago |
Lamarckism (also called Lamarckian evolution) is a hypothesis regarding evolution. Evolution tries to explain how species change over time. Today, the only widely accepted theory of evolution is that developed from the ideas of Charles Darwin.
Lamarckism was developed by Jean-Baptiste de Lamarck. He based his ideas, to some extent, on those of Erasmus Darwin, the grandfather of Charles Darwin. Lamarckism says that individuals do not only pass on the things they received from their parents, but also some things they experienced during their lifetime. As an example, he cited giraffes. Giraffes, which have long necks, must have evolved from ancestors with much shorter necks. His idea was that adults needed to stretch their neck to reach leaves from high branches. Therefore, he thought, the children inherited longer necks. This idea is called the inheritance of acquired characteristics.
Although Darwin did not entirely break with these ideas, his characteristic idea of natural selection relates to the individuals's relative survival and success in reproduction. Better adapted forms leave, on average, more offspring. This changes the proportion of alleles in the population.
Gregor Mendel discovered some basic rules of heredity. These rules of Mendelian inheritance contradict Lamarck's hypotheses entirely, but are consistent with natural selection. This explains why Lamarck's ideas are no longer regarded as a sound explanation of evolution. Where Lamarck and Darwin do agree is that evolution did take place.
Lamarck's theory
The identification of "Lamarckism" with the inheritance of acquired characteristics alone is regarded by some as an over-simplification, rehashed in textbooks repeatedly. Stephen Jay Gould wrote that late 19th century evolutionists "re-read Lamarck, cast aside the guts of it... and elevated one aspect of the mechanics – inheritance of acquired characters – to a central focus it never had for Lamarck himself". He argued that "the restriction of Lamarckism to this relatively small and non-distinctive corner of Lamarck's thought must be labelled as more than a misnomer, and truly a discredit to the memory of a man and his much more comprehensive system". Gould advocated defining "Lamarckism" more broadly, in line with Lamarck's overall evolutionary theory.
However, as scientist historians such as Michael Ghiselin and Stephen Jay Gould have pointed out, none of these views were original to Lamarck. On the contrary, Lamarck's contribution was a systematic theoretical framework for understanding evolution. He saw evolution as comprising two processes;
Le pouvoir de la vie (a complexifying force) – in which the natural, alchemical movements of fluids would etch out organs from tissues, leading to ever more complex construction regardless of the organ's use or disuse. This would drive organisms from simple to complex forms.
L'influence des circonstances (an adaptive force) – in which the use and disuse of characters led organisms to become more adapted to their environment. This would take organisms sideways off the path from simple to complex, specialising them for their environment.
In essence, a change in the environment brings about a change in needs (besoins), resulting in a change in behavior, bringing change in organ usage and development, bringing change in form over time — and thus the gradual transmutation (change) of the species.
The modern point of view is that neither of his two 'forces' exists; Lamarck can be credited with the first fully worked-out account of evolution. However, his ideas of how it came about are entirely mistaken.
References
Evolution |
Führer is the German word for leader. The word Führer is most often used to name Adolf Hitler. Hitler was the German Chancellor during the Third Reich. After the death of Reich President Paul von Hindenburg in 1934, Hitler declared the office of President vacant and made himself Führer (both Head of State and Head of Government). He used the word Führer for his title Führer und Reichskanzler (Leader and Reich Chancellor).
Nazi Germany |
<p>I've been trying to figure this out all day, and it's driving me crazy.</p>
<p>I have two rails apps, ServerApp and ClientApp. ClientApp gets data from ServerApp through an API, using the Her gem. Everything was great until I needed pagination information.</p>
<p>This is the method I am using to get the orders (this uses kamainari for pagination and ransack for search):</p>
<pre class="lang-rb prettyprint-override"><code># ServerApp
def search
@search = Order.includes(:documents, :client).order('id desc').search(params[:q])
@orders = @search.result(distinct: true).page(params[:page]).per(params[:per])
respond_with @orders.as_json(include: :documents)
end
</code></pre>
<p>It returns an array of hashes in json, which Her uses as a collection of orders. That works fine.</p>
<pre class="lang-rb prettyprint-override"><code># Response
[
{
"client_id": 239,
"created_at": "2013-05-15T15:37:03-07:00",
"id": 2422,
"ordered_at": "2013-05-15T15:37:03-07:00",
"origin": "online",
"updated_at": "2013-05-15T15:37:03-07:00",
"documents": [
{ ... }
]
},
...
]
</code></pre>
<p>But I needed pagination information. It looked like I needed to <a href="https://github.com/remiprev/her/issues/82" rel="noreferrer">send it as metadata with my json</a>. So I change my response to this:</p>
<pre class="lang-rb prettyprint-override"><code>respond_to do |format|
format.json do
render json: { orders: @orders.as_json(include: :documents), metadata: 'sent' }
end
end
</code></pre>
<p>This does indeed send over metadata, so in my ClientApp I can write @orders.metadata and get 'sent'. But now my orders are nested in an array inside of 'orders', so I need to use @orders.orders, and then it treats it like an array instead of a Her collection.</p>
<p>After doing some reading, it seemed sending pagination info through headers was the way a lot of other people did this (I was able to get the headers set up in an after_filter using <a href="http://metabates.com/2012/02/22/adding-pagination-to-an-api/" rel="noreferrer">this guide</a>). But I am even more lost on how to get those response headers in my ClientApp - I believe I need a Faraday Middleware but I just am having no luck getting this to work.</p>
<p>If anyone knows how I can just get this done, I would be very grateful. I can't take another day of banging my head against the wall on this, but I feel like I am just <em>one vital piece of info away</em> from solving this!</p> |
<p>I would like to match single Ruby-style string with <em>replacements</em>, that looks like:</p>
<p><code>"some ugly text #{Class.new().method("argument")}"</code></p>
<p>As you may see the nasty thing is that it allows double-quotes to be present inside the template without escape.</p>
<p>I need to catch whole text between corner double-quotes as a single string. Do not need further processing of <code>replacements</code>.</p>
<p>I would like to do it in a single regular expression to feed my simple tokenizer.</p> |
Soho Theatre is a theatre in the Soho district of the City of Westminster in London, England. It presents new works of theatre, together with comedy and cabaret. The Soho Theatre was formed in 1969 by Verity Bargate and Fred Proud at Old Compton Street in Soho. It shifted many times before finally settling at Dean Street, also in Soho, in 2000. The present building has a 140-seat hall and an 85/100-seat studio. The theatre is also home to a Writers' Centre which helps to develop new writers to work in theatre, as well as film, television, and radio. The Centre accepts scripts from new writers.
Buildings and structures in the City of Westminster
Theatres in the United Kingdom |
—— — ——
NIEUWE BIJDRAGE
TOT DE KENNIS DER
| PERCOIDEI, SCLERÓPAREJ, SCIAENQIDEI, SPAROIDEI,
MAENOIDEL, CHAETODONTOIDEI EN SCOMBEROIDEI
VAN DEN
SOENDA-MOLUKSCHEN ARCHIPEL
DOOR
Dr. P. BLEE Hà Eo Ht.
Deze bijdrage bevat de beschrijvingen van cenige soorten,
behoorende tot de bovengenoemde familiën , waarmede mijne
verzameling is verrijkt geworden sedert het verschijnen mijner
ichthyologische bijdragen , tot die familiën beirekking hebbende.
Daaronder bevinden zich eenige species , welke ik met meer-
dere of mindere zekerheid als, nieuw voor de wetenschap be-
schouw, zooals Apogon chrysotaema, Serranus Hunhardtii.
Mesoprion chrysotaenia, Catopra nandordes, Scorpaena poly-
lepis , Lobotes microprion en Lethrinus zanthotaenia.
Anderen dier soorten waren tot nog toe niet van den Jadi-
schen Archipel bekend, zooals Afesoprion coeruleopunctatus
Bikr., Helotes sexlineatus CV., Upeneus barberinus CF., Apis-
tus alatus CV., Dentex Blochii Blkr. , Chaetodon pictus Forsk.,
Caesio lunaris Ehr. en Carangoides fulvoguttatus Dlkr.
Als twijfelachtige soorten beschouw ik Apogon macropterus
K. v. H., Priacanthus japonicus CV. en Mesoprion bottonensis
Dlkr.
164
Van den Zndischen Archipel reeds bekend waren Apogon ma-
cropterus K. v. H., Mesoprion bottonensis Bikr. en Pentapus
setosus CV. De laatstgenoemde soort, mij Onlangs van Billi:
ton toegezonden door den heer Crooczewir Hz. , vond ik dezer 1
dagen insgelijks te Batavia, zoodat ik de korte beschrijving
van Cuvier Varexciernes heb kunnen aanvullen, ook wat de
versche kleuren betreft.
Van alle bovengenoemde soorten heb ik korte beschrijvin-
gen ontworpen naar de mij beschikbare specimina, wat mij id
niet overbodig scheen te zijn, zelfs met betrekking tot de reeds .-
elders min of meer bekend gemaakte species.
De kleuren, zooals zij zijn in verschen toestand, heb ik.
hieronder opgegeven van Apogon chrysotaenia Blkr., Apogon
macropterus K. v. H.?, Mesoprion chrysotaenia Bikr., Catopra
nando?des Dlkr. , Apistus alatus CV. , Lobotes microprion Bikr. —
Pentapus setosus CV. , Dentex Blochii Blkr. , Caesio lunaris Ehr.
en Carangoïdes fulvoguttatus Blkr.
Ten opzigte dier soorten valt nog het volgende aan te teekenen.
De onder den naam van Apogon macropterus K. v. H.?
beschrevene soort wijkt slechts van de beschrijving van CV.
af door van 2 tot 5 stralen meer in de aarsvin. Uit mijne
specimina biijkt, dat de getallen der aarsvinstralen bij deze
soort zeer aan verschillen onderhevig zijn, zoodat het gewaagd |
schijnt, op een paar stralen meer of minder een soortelijk ver-
schil te gronden. De beschrijving der soort in de groote His-
toire naturelle des Poissons is overigens zoo kort, dat ik over
mogelijk bestaande verdere verschillen niet oordeelen kan.
De versche kleur des ligehaams is geelachtig doorschijnend ,
doeh wordt roodachtig in wijngeest.
Bij Scorpaena polylepis Blkr. is de kop geheel beschubt en
zijn (bij alle mijne specimina) 11 rugdoornen aanwezig. Reeds
hierdoor onderscheidt zich deze soort van alle mij bekende
van Scorpaena. Girri of huidlappen heb ik er niet kunnen
waarnemen , doch mijne specimina zijn allen klein, zoodat het
mogelijk is, dat zij in volwassen’ leeftijd waarneembaar zijn.
Van het geslacht Lobotes bezit ik: thans, behalve Zobotes
165
erate CV., Lobotes hexazona Bikr. en Lobotes microprion Bikr.
Hoezeer deze beide laatstgenoemde soorten in habitus zeer van
Lobotes erate afwijken, heb ik geene kenmerken bij ze kun-
nen vinden , gewigtig genoeg om ze van Lobotes af te scheiden. —
Lobotes hexazona beschreef ik in mijne eerste Bijdrage tot de
kennis der ichthyologische fanna van Borneo. Later ontwaarde
jk, dat deze soort recds afgebeeld is onder den naam Corus
binotatus in de Illustrations of Indian Zoölogy van Gnav en
Harpwiere. Daar mij echter geene beschrijving van Coius bi-
notatus bekend en de geslachtsnaam Cols van Buchanan
Hamilton niet algemeen aangenomen is, schijnt er geene nood-
zakelijkheid te bestaan , den door mij voorgestelden naam te
veranderen. — Evenwel wijkt deze soort in zooverre af van de
geslachtskenmerken van Lobotes, door Cuvier opgegeven, dat
de rug- en aarsvinnen niet kunnen gezegd worden zich acliter-
waarts te verlengen, terwijl ook de pracoperkeldoornen niet
bijzonder sterk zijn. Het valt echter in het oog, dat deze
kenmerken van te geringe waarde zijn als generische en hoog-
stens slechts kunnen dienen ter bepaling van soorten. Lobo-
tes microprion, dus genoemd naar zijne kleine praeoperkel-
tanden, ontdekte ik onlangs te Batavia. In kleurverdeeling
heeft deze soort veel van Lobotes hexazona , doch zij verschilt
hiervan door meer zamengedrongen ligchaam , stomperen kop,
bijkans onzigtbare praeoperkeltandjes, grootere oogen, minder
uitstrekbare bovenkaak , tweekwabbige staartvin , minder be-
Schubte vertikale vinnen, langere borstvinnen en andere ge-
tallen der vinstralen.
Pentapus setosus CV. ontving ik eenigen tijd geleden van
Billiton. Dezer dagen vond ik ook 3 specimina dezer soort
te Batavia , waarnaar ik de versche kleuren opgeteekend heb.
Pentapus setosus CV. heeft in habitus en dentitie groote over-
eenkomst met mijne Heterognathodon macrurus , doch verschilt
daarvan generisch door een straal meer in het kieuwvlies en
ongeland praeoperkel. Deze groote overeenkomst pleit er voor,
dal de plaatsing van Heterognathodon en Pentapus in 2 ver-
schillende familién , alleen gegrond op de aan- of afwezigheid
166
van praeoperkeltanden, geeu scherp oordeel kan doorstaan.
In mijne Bijdrage tot de kennis der Sparoïden van den Jn-
dischen Archipel heb ik als synonymen van Dentex tam-
bulus CV. vermeld den Sparus japonicus Dl. Ik deed zulks
toen hoofdzakelijk op het gezag van den heer VALENCIEN-
NES, welke die afbeelding van Sparus japonicus Bl. voor
zeer gebrekkig verklaart en zulks op grond van een onders
zoek van het oorspronkelijke exemplaar van Brocm. Intusschen
ontwaar ik, dat Sparus japonicus Bl. in habitus en bandtee-
kening eene treffende gelijkenis heeft met mijne specimina,
naar welke de hieronder volgende beschrijving van Dentex
Blochii Blkr. genomen is, en ik kom daardoor tot het vermoe-
den, dat hef exemplaar, den heer Varenctennes aangewezen i
als het oorspronkelijke specimen van Brocu, niet dat is, naar
hetwelk de Sparus japonicus Bl. is afgebeeld. Eene vergis-
sing ten deze tusschen de vele zeer op elkander gelijkende
Oost-Indische species van Dentex met mullusachtigen ‘habitus is
zeer ligt mogelijk. Im de bijzonderheden bezit overigens de
afbeelding van Broca talrijke onnaauwkeurigheden. Dentex
Blochii Blkr. is ten duidelijkste onderscheiden van Dentex tam-
bulus CV. door korter ligchaam , stomperen en meer bollen
kop, door 2 tot 4 hondsianden meer in de bovenkaak , lagere
onderoogkuilsbeenderen , enz.
De talrijke soorten van Zeihrinus zijn door Cuvier in het
algemeen zoo gebrekkig gekenschetst, dat het moeijelijk is,
daarnaar de soorten te bestemmen. Lethrinus zanthotaentia
kan ik tot geene der mij bekende beschrijvingen terugbrengen.
Mijne beide specimina vertegenwoordigen blijkbaar den jeug-
digen leeftijd dezer soort en het zou wel mogelijk kunnen zijn,
dat de geeie bandteekening in lateren leeftijd verloren gaat en
de soort reeds tot cene der bekende behoort.
Mijne Carangoïdes fulvoguttatus is blijkbaar dezelfde soort
als Caranx fulvoguttatus CV. Caranx bajad Rüpp. welke ins-
gelijks tot dezelfde species schijnt te brengen te zijn heeft,
naar de afbeelding te oordeelen, eene lagere doornachtige rug-
vin en minder boile kruin.
167
In tecken hier nog aan, dat mij uit eene vergelijking van
eene vrij talrijke rei van specimina van Mesoprion annularis
CV. van verschillenden leeftijd, gebleken is, dat mijne Meso-
prion sanguineus den middelbaren en volwassen leeftijd voor-
stelt van JMesoprion annularis. De zwartachtige geringde staart-
vlek gaat na den jeugdigen leeftijd verloren en de paarsach-
tige ligchaamskleur wordt ligt rood.
DESCRIPTIONES SPECIERUM DIAGNOSTICAE,
PERCOIDEI.
Apogon chrysotaenia Bikr.
Apog. corpore oblongo compresso, altitudine 34 in ejus longitudine,
latitudine 24 circiter in ejus altitudine ; capite 33 in longitudine corporis,
longiore quam alto; oculis diametro 3 fere in longitudine capitis; linea
rostro-frontali declivi reetiuscula; praeoperculo rotundato denticulis valde
conspicuis ; squamis lateribus 25 p. m. in serie longitudinali , 9 p. m. in
serie verticali; linea laterali singulis squamis arborescente ; dorso elevato;
pinna dorsali spinosa radiosa humiliore, spina 3° spinis ceteris longiore;
dorsali radiosa angulata leviter rotundata; pinnis pectoralibus et ventrali-
bus aequilongis, analem non attingentibus, 5 circiter in longitudine cor-
poris; anali angulata leviter rotundata; caudali emarginata 5 circiter in
longitudine corporis; colore corpore superne fuscescente-griseo , capite su-
perne profunde viridi; ventre roseo ; dorso vittis 2 longitudinalibus pro-
funde olivaceis; lateribus vittis 3 cephalo-candalibus aureis, superiore
oculo-caudali , inferioribus maxillo-caudalibus ; pinnis dorsali spinosa dilute
violacea , ceteris rubris.
B.7. D. 7- 1/9 vel 1/10. P. 1/192. V. 1/5. A. 2/8 vel 2/9, C. 17 et lat, breva
Habit. Batavia, in mari.
Longitudo speciminis unici 88”.
Apogon macropterus K.v.H.?
Apog. corpore oblongo compresso, altitudine 33 ad 31 in cjus longitu-
dine, latitndine 22 ad 3 in ejus altitudine ; capite 22. ad 32 in longitudine
corporis; ocnlis diametro 3 ad 34 in longitudine corporis; linea rostro-
frontali leviter concava; rictu valde obliquo ; maxilla superiore inferiore
breviore sub medio oculo desinente; praeoperenlo margine externo rotun-
dato denticulato , margine interno rectangulo glabro ; squamis lateribus 23
p. m. in serie longitudinali; linea laterali simplice; pinna dorsali spi-
nosa radiosa multo humiliore , spinis gracilibus, 2* ceteris longiore,
1* 2* paulo breviore ; pinna dorsali radiosa acuta, angulata, corpore hu-
miliore; peetoralibus analem attingentibus; ventralibus pectoralibus breviori-
bns spina ante pectorales inserta; anali longa margine inferiore rectius-
cula; caudali mediocriter incisa, lobis acutis 4 ad 44 in longitudine cor-
169
Iporia ; colore eorpore hyalino vel flaveseente; cauda ad basin pinnae cau-
dalis macula rotunda nigra.
IE 6 - 1/9 vel 6- 1/10. P. 2/12. V. 1/5. A. 2/15 ad 2/18. C. 17 ct
.
lat. brev.
Synon. Apogon à longue anale CV. Poiss. II. p. 119?
Habit. Batavia, Padang, iu mari.
DEED
Longitudo 11 speeiminum 55” ad 75”.
Serranus Kunhardti? Blkr.
i
| Serran. corpore oblongo compresso, altitudine 44 circiter in ejus longi-
tudine; capite acuto 34 circiter in longitudine corporis; altitudine capitis
]^in ejus longitudine; oculis diametro 4 in longitudine capitis; linca rostro-
frontali rectiuseula; maxilla superiore squamis inconspicuis; praeoperculo
rotundato ; margine posteriore dentibus valde conspicuis , margine inferi-
ore glabro; operculo spinis 3 validis; suboperculo et interoperculo mar-
eine glabris; squamis lateribus 80 p. m. in serie longitudinali ; pinnis basi
squamosis ct, ventralibus exceptis, rotundatis; pectoralibus et caudali 5
ad 5% in longitudine corporis; colore corpore rubescente fusco arenato;
piunis rubescentibus ?, dorsali radiosa et anali postice fuscis.
CEDG E. 1/16? V. 1/5. A. 3/9. C. 17 et lat. brev.
| Habit. Padaug, Sumatrae occidentalis, in mari. (Dr. O. Kunhardt).
| Longitudo speciminis unici minus bene conservati 135".
|
| Mesoprion coeruleopunctatus Bikr.
| Mesopr. corpore oblongo compresso, altitudine 24 ad 3 in ejus longitu-
‚dine; capite 32 circiter in longitudine corporis; oculis diametro 34 ad 4i
in longitudine capitis ; linea rostro-frontali declivi recta ; dentibus maxillis
conicis, maxilla inferiore mediocribus , maxilla superiore antice caninoi-
deis 6 ; praeoperculo denticulis parte inferiore majoribus, margine posteriore
incisura profunda tuberculum conicum interopereularum recipiente; oper-
culo spinis 2 planis; dorso clevato; squamis lateribus 45 ad 50 in serie
longitudinali ; pinnis dorsali analique postice rotundatis; dorsali spinosa
spina 1° ultimo breviore, 3', 4* et 5* ceteris longioribus; spina anali 2
| spinis omnibus crassiore et longiore; pinnis pectoralibus et ventralibus
————— Ó—
acutis, ventralibus radio 19 in filum breve producto; pectoralibus 31 cir-
| Citer, ventralibus (absque filo) 5 ad 6 in longitudine corporis; caudali
vix emarginata, 5 circiter in longitudine corporis; colore corpore superne
fuscescente inferne rubescente; fronte ct genis vittis pluribus transversis
iia CL ca
| ct curvatis coeruleis ; macula lutea nigro cincta ad lineam lateralem sub
initio pinnae dorsi radiosae ; junioribus eorpore fascia dorso-pectorali ni-
griemnite; colore pinnis. .....?
170
B. D. 10/16 E 42016: Vo Mio A 3/906. 17 et lab Drey-
Synon, Kalle Mace Russ. Corom. Fish. I. p. 75. fig. 96.
Diacope coeruleopunctatus CV. Poiss. II. p. 320.
Diocope à points bleus CV. Poiss. ibid.
Habit. Padang, in mari.
Longitudo 9 speciminum 145" et 220”.
Mesoprion bottonensis Blkr.
Mesopr. corpore oblongo compresso, altitudine 3 et paulo in ejus lon-
gitudine; capite 34 circiter in longitudine corporis; oculis diametro 4 in
longitudine capitis; linca rostro-frontali declivi rectiuscula; dentibus ma
xillis conicis, maxilla inferiore mediocribus , maxilla superiore antice ca-
ninoideis 6; praeoperenlo profunde inciso incisura tuberculum conicum in
teropercularem recipiente; operculo spinis 1 vel 2 planis; squamis lateri-
bus 50 p. m. inserie longitudinali ; pinnis dorsali analique rotundatis pau-
lo angulatis; pectoralibus et ventralibus acutis; caudali emarginata lobi
acute rotundatis; pectoralibus 4 circiter, ventralibus 6, caudali 5 fere in
longitudine corporis; spinis dorsi 1* ultimo breviore, 3* 4° et 5" ceteris
longioribus; colore corpore superne fnscescente-rubro inferne rubro ; dorso
vittis numerosis obliquis profundioribus; pinnis rubro-violaceis.
B. 7. D. 10/14 vel 10/15. P. 2/15. V. 1/5. A. 3/8 vel3/9. C. 17 et lat. breyz
Synon. Diacope bottonensis CV. Poiss. II. p. 328?
Diacope de Boutton CV. ibid.?
Habit. Sumatra occidentalis, in mari.
Longitudo speciminis unici 245”.
Mesoprion chrysotaenia Dlkr.
Mesopr. corpore oblongo compresso, altitudine 84 circiterin ejus longi-
tudine, latitudine 22 fere in ejus altitudine; capite 32 circiter in longi-
tudine corporis; oculis diametro 4 in longitudiue corporis; linca rostro-
frontali declivi rectiusecula; osse suborbitali oculi diametro humiliore; den-
tibus maxillaribus conicis, maxilla superiore parvis antice caninis 2 mag-
nis, maxilla inferiore majoribus caninoideis alternantibus; praeoperculo
margine posteriore et angulo denticulato , margine posteriore incisura si
perficiali subsemilunari; operculo spinis 2 planis vix conspicuis ; dorso ele-
vato; squamis lateribus 65 p. m. in serie longitudinali; pinnis dorsali
et anali postice angulatis; dorsali spina 1l* ultima breviore, 3' et 4* ces
teris longioribus; pectoralibus acutis 4 et paulo, ventralibus acutis 54
circiter in longitudine corporis; caudali subsemilunariter excisa, angulis
acuta, 44 in longitudine corporis; colore corpore superne dilute coerules*
cente, inferne margaritaceo ; rostro dilute violaceo ; dorso et lateribus fas-
ciis 7 vel 8 latis longitndinalibus rectis aureis; pinna dorsali hyalino-
em
-I
albida superne late aureo limbata; pinnis pectoralibus hyalino-flavescen tie
bus, macula nigra superne ad basin; ventralibus flavo et albo nebnlatis;
anali ct camdali pulchre flavo-anreis.
Bs. D. 10/15 vel 10/16. P. 9/18. V. 1/5. A. 2/9 vel 3/10. C. 17 et lat, brev.
Habit. Datavia, in mari.
Longitudo speciminis unici 170"".
—z à
Helotes sexlineatus CV. Poiss. IL. p. 112 tab. 56.
Helot. corpore oblongo compresso, altitudine 44 in ejus longitudine;
capite convexo 5 fere in longitudine corporis; linea rostro-frontali ante
oculos eonvexa; ocnlis diametro 3 in longitudine capitis; osse suborbitali
denticulato ; rictu parvo ante oculos desinente; praeoperculo rotundato,
margine libero toto denticulato ; operculo spina gracili longa valida; squa-
mis lateribus 75 p. m. in serie longitudinali; lineis dorsali et ventrali ro-
tundatis, dorsali ventrali convexiore; pinnis dorsali spinosa et radiosa
basi unitis, spinosa rotundata, spina 5a ceteris longiore 124 in altitudine
corporis, parte radiosa non convexa postice angulata; pectoralibus et ven-
tralibus acutis, pectoralibus 74, ventralibus 64 in longitudine corporis;
anali leviter emarginata postice angulata, spina postica ceteris longiore sed
parte radiosa multo breviore; caudali leviter emarginata, angulis acuta 6
in longitudine corporis; colore corpore superne griseo-coerulescente , in-
ferne argenteo; macula scapulari ovali nigra; lateribus fasciis 5 longitu-
dinalibus fuscis quarum 2 rostro-caudalibus ; pinnis flavescentibus , dorsali
spinosa margine superiore late nigra, dorsali radiosa apice nigra; caudali
postice nigro marginata.
DEC MND vel 11- 1/11. P. 9/19. V. 1/5. A. 3/10 vel 3/11. C.
17 et lat. brev.
Synon. Therapon sexlineatus QG. Voyag. Freycin. tab. 60 fig. 1.
Esclave six lignes QG. ibid.
JHélotes à six lignes CV. Poiss. III. p. 112.
Habit. Billiton, in mari.
Longitudo speciminis unici 198”,
Priacanthus japonicus CV. Poiss. UI. p. tab. 50?
Priaeanth. corpore oblongo compresso, altitudine 22 circiter in cjus lon-
gitudine; capite 34 circiter in longitudine corporis; oculis diametro 21
circiter in longitudine capitis; linea rostro-frontali ante oculos concavius-
eula; ore simo rictu subverticali; maxilla inferiore prominente ; pracoper-
culo obtusangulo denticulato, angulo spina brevi inferne denticulata apor-
turam branchialem non attingente ; suboperculo et interopereulo margine
glabris; operculo spinis 2 parvis obtusis; squamis lateribus 70 p. m. in
serie longitudinali; linea dorsali regulariter convexa; pinna dorsali cle-
172
vata spina longissima oculi diamotrum aequante, parte radiosa parte spi-
nosa paulo altiore rotundata; pinna ventrali spinam analem 1™ superante,
spina 6 circiter in longitudine corporis; pinna caudali trnncata; colore
corpore pinnisque profunde roseo; pinnis dorsali, caudali et anali nigro
limbatis , ventralibus postice violaceis.
Bs Ge De NMS XU. Ville V^. Wo Ao HOR (Os WS Gilles brer-
Synon. Priacanthe du Japon CV. Poiss. III. p. tab. 50? Temm. Schl.
Faun. Jap. Poiss. p. 20.2
Polyprion japonicus Langsd.?
Habit. Sibogha, Sumatrae occidentalis, in mari (Dr. F. C. Schmitt).
»»
Longitudo speciminis unici 245”.
Catopra nandodes Dlkr.
Catopr. corpore oblongo compresso, altitudine 24 circiter in ejus lon-
eitudine, latitudine 3 fere in ejus altitudine; capite obtuso vix convexo
32 ctreiter in longitndine corporis, aeque alto ae longo; ocnlis diametro
4 in longitudine capitis; rostro longitudine oeulum sequante, non con-
vexo; maxillis aequalibus superiore protractili sub oculi limbo anteriore
desinente; dentibus maxillis pluriseriatis parvis antice serie externa ma-
joribus eonicis, vomere parvis in thurmam oblongam transversam antice
in palato collocatis; dentibus palatinis parvis utroque latere in vittam
gracilem obliquam dispositis; dentibus pterygoïdeis grannlosis in laminam
magnam lageniformam collocatis; deuticulis suborbitalibus et praeoperen-
laribus bene, interopereularibus vix conspicuis; praeopereulo rectangulo
angulo rotundato ; squamis etenoïdes ciliis minimis plnriseriatis parte basali
flabelliforme striatis, lateribus 25 p. m. in serie longitudinali, 16 p. m. in serie
verticali ; linea laterali singulis squamis tubulo simplice notata, snb pin-
nae dorsalis radiosae parte posteriore interrupta et infra snb parte ejus
anteriore reincipiente ; pinnis basi squamosis, dorsali et anali radiosis
angulatis caudalem attingentibus, dorsali spinosa spinis mediis ecteris lon-
gioribus, parte radiosa humiliore; anali spina media ceteris longiore;
peetoralibus obtusis ventralibus acutis longioribus 44 in longitudine cor-
poris; caudali rotundata 4£ ad 4i in longitndine corporis; colore corpore
pinnisque olivaeeo-viridi.
B. 6. D. 14/16 vcl 14/17. P. 2714. V. 1/5. A. 3/3 vel 3/9. C. 14 et lat. brev.
Synon. Zkan Katoprak Mal. Batav.
Longitudo speeiminis unici 169"".
Upeneus barberinus QV. Poiss. UL. p. 340.
Upen. corpore subelongato compresso, altitudine 42 circiter in cjus lon-
gitndine ; capite 4 in longitndine corporis; linea rostro-frontali superne
convexa inferne rectiuscula ; oeulis diametro 4 ad 54 in capitis longitu-
dine; osse suborbitali oculi diametro altiore ; dentibus utraque maxilla co-
nicis 20 ad 24; praeoperculo subrectangulo rotundato; operculo spina
unica; cirris inframaxillaribus operculi limbum posteriorem attingentibus
vel subattingentibus; squamis .lateribas 30 p. m. in serie longitudinali ;
pinnis ventralibus pectoralibus paulo longioribus; eaudali profunde incisa,
lobis acutis superiore longiore 42 ad 5 in longitudine corporis; colorc
capite corporeque superne fuseescente-rubro , lateribus rubro, ventre fla-
| vo ; fascia cephalo-dorsali lata nigra sub fine pinnae dorsi 2% desinente;
|
ie eee
TT
cauda macula magna rotunda nigra; pinnis rubris (dorsali 2° juniori-
bus basi nigra); anali transversim flavo lineata.
SDS S vel S=- 1/9., P. 2/15. V. 1/5. A. 916 vel 9/2: C15 ad 17
et lat. brev. .
Synon. Barberin du détroit de Bouton Commers. Mscr.
Mullus barberinus Lacép. Poiss. Il . p. 406. tab. fig. 3.
Mulle barberin Lacép. ibid.
Mullus macronemus Lacép. ibid. p. 404 (junior).
AMulle maeronème Lacép. ib. p. 400.
Mulle aurifíamme Lacép. ib. p. 400.
Upénéus barberin CV. Poiss. III. p. 340.
Upénéus à trait latéral CV. ib. p. 341. CV. Règn. anim. éd.
luxe Poiss. tab. 19. fig. 3.
Habit. Sumatra occidentalis , in mari.
»
Longitudo 3 speciminum 110” ad 185”.
SCLEROPAREI.
Scorpaena polylepis Bikr.
Scorpaen. corpore oblongo compresso , altitudine 4 circiter in ejus lon-
gitudine ; capite acuto 3 in longitudine corporis; genis operculisque totis
squamosis; oculis diametro 3 ad 32 in longitudine capitis, diametro +
distantibus ; rostro acuto oculi diametro breviore; maxilla inferiore supe-
riore longiore; fossa suboculari fere nulla; spinis capite omnibus retrore
sum spectantibus, utroque latere fronte et vertice 4 ad 6, orbita 3, ros-
tro 1, suborbitalibus 2, praeoperculo 3 vel 4, operculo 2, osse scapulari
2; fimbriis cutaneis nullis conspicuis; linea rostro-ventrali rectiuscula ;
squamis lateribus 35 p. m. in serie longitudinali ; pinna dorsali spinis 1°
et penultima ceteris brevioribus, mediis ceteris longioribus corpore duplo
hmmilioribus; pinnis pectoralibus basi squamosis 32 in longitudine corpo-
ris; ventralibus et caudali 41 in longitudine corporis ; colore corpore fusco
fusco profundiore transversim late et diffuse fasciato vel nebulato; pinnis
dorsali et anali fuscis postice fusco profundiore punctatis, pectoralibus et
ventralibus viridi-fuscescentibus , caudali fuscescente, fusco profundiore
variegata.
174
B. 7. D. 13/9. P. 2 + 5 divis. + 11 simplic. V. 1/5. A. 3/5 vel als
CH vel UD en late DUCES
Habit. Sumatra occidentalis, in mari.
Longitudo 11 speciminum 40" ad 59”,
Apistus alatus CV. Poiss. IV. p. 289.
Apist. eorpore oblongo compresso, altitudine 4} in ejus longitudine;
capite acuto 84 circiter in longitudine corporis; oculis approximatis dia-
metro 34 circiter in longitudine corporis; linea rostro-frontali declivi rec-
tiusenla; spinis suborbitalibus 3, anterioribus 2 brevibus deorsum , poste-
riore elongata postrorsum spectantibus; praeopereulo spinis 8, superiore
inferioribus longiore; operculo spinis 2; maxillis, superiore sub oculo de-
sinente , inferiore cirris 9 gracilibus oculo longioribus, cirro medio sym-
physali; dentibus maxillaribus, vomerinis et palatinis parvis; squamis la-
teribus conspicuis 40 p. m. in serie longitudinali; pinna dorsali spinis an-
ticis basi tantum unitis; parte radiosa rotundata parte spinosa altiore;
peetoralibus elongatis eandalem attingentibus, radio libero analem sub-
attingente; ventralibus acutis analem non vel vix attingontibus; caudali
rotundata 34 in longitudine eorporis; eolore corpore superne griseo-roseo
inferne argenteo; pinna dorsali spinosa antice albescente postice nigerrima,
parte radiosa inferne albescente superne nigra; pinnis pectoralibus antice
nigris postice viridi-fuscescentibus; ventralibus albidis apicem versus fus-
cescentibus; anali fascia longitudinali aureo-fusca, basi albida, margine in-
feriore fuscescente ; caudali basi albida fascia transversa rubro-fuscescente,
apice viridi-fusca.
B. 6. D. 15/9 vel 15/10. P. 11 + 1 lib. V. 1/5. A. 3/7 vel 3/8. C. 19
et lat. brev.
Synon. Woorah minoo Russ. Corom. Fish. II. p. 45 fig. 160 B,
Apiste à longues pectorales CV. Poiss. IV. p. 289.
Sintoumbi Indig. Ponticer.
Habit. Batavia, in mari et in ostiis fluviorum.
Longitudo speciminis unici 52”,
SCIAENOÏDEL
Lobotes microprion Blkr.
Lobot. corpore oblongo compresso, altitudine 24 ad 22 in ejus longitu-
dine, latitudine 3 vel 3 fere in ejus altitudine ; capite obtusiusculo 3£ ad
32 in longitudine corporis, aeque alto ac longo; oculis diametro 2£ in
longitudine capitis; linea rostro-frontali declivi rectiuscula supra oculos
leviter concava; rostro oculi diametro breviore; osse suborbitali oculi dia-
netro duplo circiter humiliore ; maxilla superiore mediocriter protractili ;
naxilla inferiore superiore vix longiore inferne poris conspicuis nullis;
lentibus maxillaribus phuriseriatis, conicis, acutis, symphysi paulo majoribus;
bracopereulo subrectangulo angulo rotundato, postice dentieulis vix con-
pieuis; dorso elevato valde convexo ; squamis lateribus 45 p. m. in seric
ongitudinali; pinnis dorsali et anali postice obtusis leviter rotundatis ;
llorsali vix emarginata spinis 3*, 4* et 5* ceteris longioribus, altitudine dor-
lalem radiosam aequantibus; pectoralibus aeutiusculis 4 in longitudine
borporis; veutralibus radio 1° in filum producto, flo analem attingente ;
hnali spina 3° ceteris longiore; caudali emarginata lobis acutis 44 circiter
n longitudine corporis; colore corpore viridescente fasciis transversis 7
b. m. fnscescentibus, fascia 1° oenlari , 2* operculo-pectorali, 3* et 4* dor-
bo-ventralibus , 5* dorso-anali , 6* et 7* caudalibus; pinna dorsali fusces-
ente-viridi nebulata ; pinnis ventralibus nigricantibus, ceteris viridescen-
tibus, caudali utroque lobo fascia diffusa longitudinali fuscesceute.
IUD IO/T0 vel 10/11. P. 2/12. V. 1/5. A. 3/10 vel 3/11. C. 17 et lat. brev.
Habit. Datavia, in mari.
Longitudo 2 speciminum 68” et 75°”,
! — SPAROIDEI.
|Pentapus setosus CV. Poiss. VI p. 200.
Pentap. corpore subelongato compresso, altitudine 42 in longitudine
jcorporis absque filo eaudali, latitudine 12 in ejus altitudine; capite 43
.
u longitudine corporis absque filo caudali; oculis diametro 34 in longi-
tudine capitis ; linea rostro-frontali eonvexiuscula; vertice usque inter ocu-
1
‘los squamoso ; rostro alepidoto; maxillis aequalibus, superiore ante ocu-
lum desinente , dentibus pluriseriatis parvis aequalibus, antice caninis 4 cur-
vatis verticalibus; maxilla inferiore dentibus postice uniseriatis conicis acutis
|
| curvatis , antice pluriseriatis setaceis, caninis 2 conicis rectis promiuenti-
| bus, inferne poroso poris 2 majoribus; praeoperculo rotundato; squamis
| lateribus 60 p. m. in serie longitudinali; linea laterali lineae dorsali valde
| approximata; pinna dorsali spinis mediis ceteris longioribns , parte radiosa
| angulata; pinnis peetoralibus aeutis ventralibus (absque filo) longioribus;
! ventralibus acutis radio 1° in filum analem attingentem producto; anali spi-
‚nis gracilibus postica ceteris longiore sed parte radiosa angulata breviore;
eaudali semilunariter excisa lobisacutis superiore longiore in filum produc-
‚fo; eolore corpore superne dilute violascente , lateribus fascia lata diffusa
, longitudinali lutea, inferne margaritaceo; vitta maxillo-oculo-operenlari
| duplice coerulea et aurantiaca; cauda ad basin pinnae caudalis macula
| rotunda fusca macula trigona coerulescente cincta; pinnis, dorsali hyalina
|
flavo marginata, caudali rosea, ceteris albido-roseis hijalinis.
176
B. 6. D. 10/9 vel 10/10. P. 2/14. V. 1/5. A. 3/7 vel 343. C. 17 et lat. brev.
Synon. Pentapode à filet CV. Poiss. VI. p. 200.
Ikan Passir Mal. Batav.
Habit. Batavia, Billiton, in mari.
Longitudo 4 speciminum 110" ad 157” (absque filo eaudali).
Lethrinus vanthotaenia Blkr.
Lethrin. corpore oblongo compresso, altitudine 34 in ejus longitudine,
eapite acuto 34 ad 3£ in longitudine eorporis; linea rostro-frontali con-
vexiusenlas oculis diametro 2i ad 3 in longitudine capitis, rostri longi-
tudini aequali; osse suborbitali oculi diametro humiliore; operculo spinis
2 debilibus; maxillis aequalibus; dentibus utraque maxilla eaninis 4 par-
vis, lateralibus anticis conicis , posticis brevibus graniformibus; squamis
lateribus 50 p. m. in serie longitudinali; pinnis dorsali et anali radiosis
obtusis, dorsali spinis 4^, 5" et 6° ceteris longioribus; peetoralibus acutis
41, ventralibus 5 in longitudine corporis; anali spinis mediocribus; cau-
dali parum incisa lobis subacutis; colore corpore superne olivaceo-viridi
inferne flavescente, lateribus fasciis 5 ad 6 flavis vel aurantiacis longitu-
dinalibus; membrana operculari rubra; pinuis dorsali et caudali rubris,
ceteris flavis.
B. 6. D. 10/9 vcl 10/10. P. 9/11. V. 1/5. A.3/8 vel 3/9. C. 17 et lat. brev.
Habit. Sumatra occidentalis, in mari.
Longitudo 2 speciminum 75" ad 86”
Dentex Bloch Dlkr.
Dent. corpore oblongo compresso, altitudine 4 ad 34 in ejus longitudi-
ne; latitudine 2£ ad 2 in ejus altitudine; capite obtuso convexo 4 ad 44
in longitudine corporis, vix longiore quam alto; oculis diametro 3 ad 3£
in longitudine capitis; linea rostro-frontali convexa; osse suborbitali oculi
diametro junioribus duplo adultis minus duplo humiliore; rostro oculo paulo
breviore; dentibus, maxilla superiore pluriseriatis serie externa majoribus
antice caninis conicis 8 vel 10, maxilla inferiore pluriseriatis eaninis nul-
lis; praeopereulo squamis in series 3 dispositis; squamis ciliatis lateribus
45 p. m. in serie longitudinalis pinna dorsali spinis gracilibus posterioribus 5
subaequalibus, spina longissima 22 circiter in altitudine corporis, mem-
brana inter singulas spinas semilunariter emarginata, parte radiosa obtus-
angula rotundata; pinnis pectoralibus acutis 4 ad 4 et paulo in longitudine
corporis; ventralibus acutis radio I^ in filum producto cum filo tamen
peetoralibus brevioribus ; anali spinis gracilibus 3° ceteris longiore sed ra-
diis breviore, parte radiosa postice acutangula; caudali profunde excisa
lobis acutis superiore longiore 4 circiter in longitudine corporis interdum
filiforme producto; colore corpore pulchre violaceo-rubro ; lateribus fasciis
| 177
longitudinalibus aureis 7 vel 8; macula operenlari ferruginea; pinna dor-
sali rosea flavo limbata, pectoralibus roseis, ventralibus ct anali albis
inedio flavis, caudali rubra.
B. 6. D. 10/9 vel 10/10. P. 2/16. V. 1/5. A. 3/7 vel 3/8. C. 17 et lat. brev.
Synon. Sparus. japonicus Bl. Ausl. Fische tab. 277 fig. 1.
Japanische Brassem Dl. ibid.
Spare du Japon Bl. ibid.
Ikan Passir, Ikan Bidji nangka et Ikan Gurisi mejrah Mal. Bat.
Habit. Batavia, in mari.
| Longitudo 7 speciminum 90” ad 135”,
MAENOIDEI.
Caesio lunaris Ehr. CV. Poiss. VI. p. $32.
Caes. corpore oblongo eompresso , altitudine 31 circiter in ejus longitu-
dine, latitudine 24 circiter in ejus altitudine; capite subacuto 42 circiter
in longitudine corporis, paulo longiore quam alto; linea rostro-frontali
concava; oculis diametro 34 ín longitudine capitis; maxilla superiore
mediocriter protractili; maxilla superiore postice angulata snb anteri-
ore oculi parte desinente; praeoperculo subrectangulo angulo rotundato,
margine posteriore denticulato; dorso elevato ventre convexiore; squamis
lateribus 55 p. m.in serie longitudinali; pinna dorsali tota fere squamosa
jantice elevata angulata postice humili, spinis gracilibus 3*, 4° et 52 ce-
|teris longioribus; pinnis pectoralibus acutis 4, ventralibus acutis 64 cir-
[citer in longitudine corporis; anali spina media 1* et 3° longiore et cras-
\siore; caudali profunde incisa lobis acutis 4 et paulo in longitudine cor-
jporis; colore eorpore superne eoeruleo inferne roseo et argenteo; pinnis
jdorsali violacea, pectoralibus roseis supra basi macula nigra; ventrali-
(bus et anali roseis ; caudali coerulescente apicibus nigra.
B. 6. D. 10/14 vel 10/15. P. 2/19. V. 1/5. A. 3/1 vel 3/19. C. 17 et
lat. brev.
Synon. Caesio à croissant CV. Poiss. VE p. 332. Less. Voyage Co-
quille Zoöl. II. p. 186 Poiss. tab. 34.
Wackum lauwd De Vlaming Rec. No. 38.
JVackum mare Renard Poiss. Mol. tab. 32 fig. 174.
Ikan Pisang-pisang Mal. Batav.
Habit. Batavia, in mari.
CHAETODONTOIDEL
Chaetodon pictus Forsk. Descr. anim. p. 63 No. 92, GV,
Poiss. VII. 42.
Chaet. corpore disciformi , diametro dorso-ventrali 2 in ejus longitudine ;
lH. 12
|
|
l
i Longitudo speeiminis uniei 172”.
i
178
capite 35 in longitudine corporis, altiore quam longo; oculis diametro 8
circiter in longitudine capitis; linea rostro-dorsali ante oculos valde con-
cava, linea rostro ventrali vix longiore; squamis lateribus 28 yp. m. in
serie longitudinali; pinnis dorsali et anali rotundatis, dorsali spinis me-
diis spinis posticis vix longioribus; pectoralibus ventralibus vix longiori-
bus, capite vix brevioribus; colore corpore pinnisque flavescente , fascia
oculari nigra; lateribus strlis tuscescentibus divergentibus superioribus
adscendentibus inferioribus descendentibus; pinna dorsi radiosa fascia lata
nigricante in caudam et analem radiosam descendente; dorsali et anali
radiosis postice nigro et flavo marginatis; caudali prope basin vitta ver-
ticali semilunari nigra.
B. 6. D. 13/25 vel 13/26. P. 9/13 wel 9/14. V. 1/52 An 3/91. TCI UE
laio Mevo
Synon. Klein Miss. IV. tab. 9 fig. 2?
Painah Russ. Corom. Fish. I. tab. 87 (varietas).
Chétodon peint CV. Poiss. VII. 42.
Chaetodon decussatus CV. ib. 41.
Chétodon croisé CV. ib.
Taraté Indig. Ponticer.
Habit. Sumatra occidentalis, ia mari.
Lnngitudo speciminis unici juvenilis 66°”,
SCOMBEROÏDEL
Carangoides fulvoguttatus Blkr.
Carang. corpore oblongo compresso, altitudine 34 circiter in ejus longi-
tudine , latitudine 3 in ejus altitudine; capite obtuso convexo 4 in longi-
tudine corporis, vix vel non longiore gnam alto; vertice elevato convexo;
linea rostro-frontali valde declivi convexiuseula ; oculis in medio capite
sitis diametro 4 in longitudine eapitis , diametro 2 a linea frontali remo-
tis; osse suborbitali angulo oris altitudine lf in oculi diametro; rose
tro oculo longiore; maxillis aequalibus , dentibus aequalibus bene con-
spicuis; maxilla superiore deorsum valde protractili, ante oculum desi-
nente; dorso elevato convexo; linea ventrali obtusangula linea dorsali
multo humiliore; genis , opereulis superne et triangulis pectoralibus late-
ralibus superne squamosis; triangulis pectoralibus lateralibus inferne etin-
feriore totis alepicotis; linea laterali usque sub initio dimidii posterioris
pinnae dorsalis radiosae curvata, curvatura valde aperta, postice scutis
armatis 15 p. m. sub radiis posticis pinnae dorsalis incipientibus, latissimis
18 circiter in altitudine corporis; carinis caudalibus lateralibus conspicuis;
pinnis acutis radio nullo in filum producto, verticalibus valde squamosis;
a
dorsali spinosa altitudine 3 et paulo in altitudine corporis, dorsali 2° an-
tice acula corpore panlo plus duplo et annii panlo hunuliorc ; pectorali-
bus falentis capite longioribus; venutralibus acutis capite plus duplo brevi-
oribus; spinis analibus parvis posteriore paulo longiore ; caudali lobis ac-
qualibus acutis 42 circiter in longitudine corporis; colore corporc superne
eoeruleseente inferno argenteo ; lateribus maculis rotundis sparsis auran-
tincis ; pinuis dorsali spinosa hyalina flavo marginata, dorsali radiosa hy-
alinn antiee et margine superiore flava; caudali flavescente ; pectoralibus
Iryalinis ; ventralibus et auali margaritaceis; anali albo limbata.
B. 7. D. ! proeumb. snb cute occult. + 7-1- 1/28 vel 1/29. P. 9/19.
LU vEscuadivelo9- 1/35. C. 17 et lat. brev.
Syuon. Scomber fulvoguttatus Forsk.
Carang buyad Rüpp. Atl. R. N. A. F. R.M. tab. 25 fig. 5?
Curanz fulcoguttatus CV. Poiss. IX. p. 57,
Caran à taches fauves CV. Poiss. ibid.
Goczz Arab.
Jkan Kuweh Mal. Batav.
Jabit. Batavia, in mari.
Longitudo speeintinis unici 381”,
|
Jasses is a commune of the Pyrénées-Atlantiques département in the southwestern part of France.
Jasses |
<p>I'm trying to find a solution for the problem that seems like something very common.</p>
<ol>
<li>I have a k8s cluster ip service which exposes two ports: 8088 and 60004</li>
<li>I would like to expose these same ports on ALB and not use path based routing</li>
</ol>
<p>This works for exposing one service on 8088 port:</p>
<pre><code>---
apiVersion: extensions/v1beta1
kind: Ingress
metadata:
name: myingress
namespace: myns
annotations:
kubernetes.io/ingress.class: alb
alb.ingress.kubernetes.io/healthcheck-path: /ping
alb.ingress.kubernetes.io/scheme: internet-facing
alb.ingress.kubernetes.io/tags: Environment=dev,Team=test
alb.ingress.kubernetes.io/target-type: ip
alb.ingress.kubernetes.io/listen-ports: '[{"HTTP": 8088}]'
spec:
rules:
- host: myhost
http:
paths:
- path: /*
backend:
serviceName: firstservice
servicePort: 8088
</code></pre>
<p>How can the same thing be achieved for both services using ONE ingress?</p>
<p>Thanks in advance.</p> |
<p>In d3, when is it appropriate to use</p>
<pre><code>d3.select("foo").attr('class', 'bar');
</code></pre>
<p>as opposed to</p>
<pre><code>d3.select("foo").classed('bar', true);
</code></pre>
<p>?</p>
<p>Is one recommended or expected to be deprecated? What is industry standard?</p> |
Dick could mean:
Dick (movie), a comedy movie about the Watergate scandal, with Richard Nixon as a character
Dick, as slang meaning:
Penis
Dick (insult), a rude person
Democratic Indira Congress (Karunakaran), DIC(K)
The Dicks, a hardcore punk band
Carry On Dick, a 1974 film
A nickname for Richard
People named Dick:
Bernhard Dick, a German chemist
Klaus Dick, a German bishop
Philip Kindred Dick, a science-fiction author
Uwe Dick, a German novelist
Dick Clark, an American entertainer
Dick Durbin, a Senator from Illinois
Dick Van Dyke, an American actor
Dick Irvin, a Canadian hockey player
Dick Cheney, former Vice President of the United States
Dick Van Patten, an American actor and activist
Dick's could mean:
Dick's Drive-In, a Seattle, Washington-based fast food chain
Dick's Sporting Goods, a major sporting goods retailer in the United States
Dirty Dick's, a pub in Bishopsgate, London, United Kingdom
Pejoratives
Names |
Pope Saint Anastasius I (; died 401) was an Italian cleric of the Roman Catholic Church and the 39th Pope from 399 until his death in 401.
Early life
Anastasius was born in Rome, but little is known about his early life. His father's name was Maximus.
Before Anastasius became a priest, he fathered a son who later became Pope Innocent I.
Pope
Anastasius was elected pope in 399.
He best known for being against the thinking and writings of Origen. In 400 he called a council to discuss them. The council agreed that Origen was not faithful to the Catholic Church.
After Anastasius, it became traditional for priests to stand and bow their head as they read from the gospels.
During his reign, Anastasius encouraged Catholics in North Africa.
He is buried in the Catacomb of Pontian.
Legacy
Pope Anastasius was praised by Augustine of Hippo and St Jerome.
Related pages
List of popes
References
Other websites
Catholic Hierarchy, Popes in sequence
401 deaths
Italian popes |
A fire engine is a vehicle that is designed to help in fighting fires. A fire engine carries hoses, a pump, a water tank and breathing equipment. It will also have rescue equipment, such as ladders, ropes and cutting tools, and usually first aid kits as well. A fire engine brings firefighters to the scene from the fire station. It will also have sirens and flashing lights to warn traffic along the way.
In the Middle Ages, the only way to fight a fire was with buckets of water. In the 16th century, hand-powered pumps were invented. In the 19th century, the design of these pumps was improved, so that horses could wheel them to the scene. Later, steam power was used to turn both the pumps and the wheels. The first modern fire engine was invented in 1905 by Knox Automobile in Springfield, Massachusetts.
Special types of fire service vehicles include:
Ladder truck: Although a normal fire engine often carries a ladder, these trucks carry very high ladders with a basket on the end. These can be used for allowing water to be squirted from high up, to bring firefighters up to a high position, as an escape route for firefighters, and for rescuing other people.
In turn, there are different types of ladder truck. A turntable ladder has a long, straight ladder. An aerial ladder platform cannot reach as high, but its ladder can bend in the middle. A quint is a ladder truck that also has a pump.
Water tender: A truck for carrying water.
Heavy rescue vehicle: A vehicle that carries special rescue equipment that is not found in a normal fire engine.
Hazmat vehicle: A vehicle for dealing with dangerous chemicals.
Airport crash tender: A fire engine for use at airports, designed for responding to aircraft disasters.
Command unit: A large truck that acts as a base for senior firefighters during a big incident.
Firefighting
Springfield, Massachusetts |
фа
295 2222) 29 Жа.
\ 97
АТ ‘RS, ~
Died due of. B
0 227
он La MIA CRUDEL TIRANNA, 27
у ДЕ. = 2
With Varrations 79 the
Н а В гт,“
Ama Flute ог Viohm Алы ай Libitum ,
' Set]. т.
7 малай by Мат Пло ы ХУ ФЕ”
` ЖШЕН есе of Ид А Вт <
Where may be had Set li
ee eh e 20
РА
Ғы $
: Хоол Ау
знан
Jones эс 8 St шин Street Lattle St < Mantns Lane
! | “Кү, | ;
| FOR HARP К PIANO FORTE., =
д. (б ДАН дор ete 22 2,0 Т |
| EIN, Matiz Е 2.0 и ВЕ ХЭГ ме? 2,6 B AS ЖАР Ақан .3.0
| 10772474 Delaney КИЛЕР Го: «Уй, ante ШО, о. 25226 |
хыг
AS М
е Шал ре а “202240 273997: а И 3.0 |
п Дн dla di є RER. зона Овод Ed Ам Er О:
52 2 AC пауы ар у. ж ao: 2.6 bls Дата Ufa noble
ER N REN Ж а 2,6 - Race was Shenkein ni 25 ) >
' { : С Wei pom # ууа on 20
ады Pasta iol i. ер а adapted ty I Elouss 89
і 4.2
1 Uno Wiehe
С | R
3,6 7 Г о AE ES tN CE W
Ab Вина 3.6 Mavis РУАН о :
Ad ОВУ...) ЕУ” а хөн 2,0 |
Ve тб ене, in DB Quanie Lo Bella... 2.0 Mass, о 2.6
шуны а)" | БООЁО нео ЭЕ р СИСА АУ 3
¿os Welch ойл... NEN a с ЕРИЋ
ted Mesh ће ET RER Pda for Moa 2.6
ln ss, Ontento il CAD. ) ТЯ )
2,
had 64 046, об dove Желе АД да
72727727 ai уе У © бо. ..:...-:..6,0
өлме Sede? Чо : A. 22: LE 34-26
ОСА ра. ов аи УЧИТ |
1 зара Дині lo me а
эхэд “шин ЭЭ US De: е
WibFlute ace, ad (гд:
es Ja Вовна. селеу “74 “АХ Ойы AD
Adızu ду ем биес ` А й
2 2
ОДРЕДЕ
12 /2 Феде БН 5.0
A Ionata (6-2... 22.0
(ари 7 Ue sa erties 21, се. 72 4.0
давати % 90 ТА ange Ж; ad Fiber shart ж Mins 3.0
IH
Н Ав»
с,
ÉYES.
WITH THINE
!
“DRINK ТО МЕ ONLY
+
gretto
||
JAP al
(Ч
th
Set
. Dusseks Airs 7
2
87-27 —— BER == а
=— |
N /
БУ
1-4
Б
Ч |
у
2
л 2
з
|
|
1
et
Foy
Л
Үл
1
a
SE
е Ч i E" ФІ
1
ГП ыы ы] | ~) __ MW |
i
- 4
Ш о IMA 451: _ Шин 0
ЇГ ч | ЇЇ! mm
SHE ЖИН рН А | о. +
РШ ФА ~ Ч јео AL Pe 3
СЕ el 4 И
% Ша ИЗ ДЫ
ШІ. ІШ йз ө | Be ll...
111 [| Й |
11:23 25511! 1/48
йн 1%: 44%) -. | ийн
a If уж | Л т
ШІ _ ЩО | ү
, М / і
aN) Ш 0 | | | ца,
| ш У |
Ш зон б
Ч | | “ШІ”
Ч ||. ШШ
ҺЕ «0
4 ЭШ
НІ ы,
14 хон 2-3
М Ч
| 7} х, 1010
Л „|
ы ЙІ
ї/ 4 | ГЕ:
N “ЛЕ ы
// ! Т
/ roo el
|| | N КЕ
\ AR:
| | о =
ЖЭ №. RL”
5
HARP
CRUDEL TIRANNA
L-A С MIA
I
ІП
|
P
>
IN |
у
—
— по
Б
ТЕ ДЫҢКЫ РТ" [ИЛ EA NE ПРИ] На HEZ TH л ГЫНГА A cl Бол аг е Есен
—
-
| >
ҮЧЕ АРА 2984 КЕРЕ (778 ВИ E Б ЕЙ АВ ШИ О ELE ШЙ Зе аз... PR 11 127022 1 212121 НО ПС р 27 сү инь
m
RR би
ee
ЧОЕ Tat
=
MA RIAS
ГА КЕР”
07 —
СУ |
Tassel
Н AR-P
>
y
к
к= АА ТТС
U өй «8 ый о _
өш е ац Me Na Na =
е ~
4
x
Ус
х
\
ESA RARE AI, ARE E Ж ТА IR: E
і
eks Airs 7
ЁО сол саттар
Set
.
UPB
де
-
= Оо ий
|
—
——
| В
—
49
IPs
шан
ој H
e | |
|, Чин
|! [В МЕҢ
“| 2
1 !
| ЫН |
9 ||
| |
th Ml
Ш ү)
7 $ 0
г! 1
| 1
Y Чі
| 1
= ||
| ШІ!
س س
Airs „ih Set '
Dares
4
МЭ НУ дан ЖУ ОШ 1.
| || "ы pp АШ ЗМ АЕ КА
ТЫН BER | oa ДИ К
эн ВЫ. E || и | ШІ! 4!
те Й | о 1128 284 7 | ын =
Қт КІ! “Їл,
| ын 2 яр Про ЖШ a ЇЕ: |
is. ом БӘРІН 1 | |
ү | ell ЕШ | бшш
| ! ЮУ! 5 | ang ү 1
Me ol 6 ТҮНІ Bl.
Ё | 1 | | Чи [| Tes
ча її 11 р, y | Ire
ПРЕ tA ЛИЙ 0
ا 53 Е
ЈУ и 2, | 1 Мін,
1% In. Гэ! У Ч Же, |
||| 402 ЫН Га
[ , Ш ы нх |
1| 9 | | =
Ме ДА и Ч СЭ
ЙГ hi ин ин | гы
4141 Т 1-1 БУЛ
Й ea И № |:
|| | el | е, tL,
е ши у | Т | =
ШІ БТ М 1
ПЛ || Ч || = |
ch | | | | | ! A E PRE ШИ > (9
Set
th
x Dusseks Airs 7
5
%
ціа
Andantino
Grazioso
5 Га! |
JE 5 ндл | DW 28:17: A ШИРА БИЙ кб EER A „жй ГЕ
5 4 4 ЖУЙ HEF A £ A ҮШ „ДЫ ПР RE А МЕЗ Б
и кү i al Бэ» Вы А В
К; У ка 2 % - |
БЭЭ К a
г ею er ee PUT pied ae
Р БЕРЕ, МӘ ЖАЙА НЫ ДАНЕ Өе Га сс 5 ш
O ae ВЫ О ВН Га. 171777 ыс Ши 12 07 7-2 10.13 БОЛН 22011072)
ЖА” чр AS a И | Ми ИНИН ELA 22:17 FR PT |
бул STs NEBEN AREF А A AS ICE и aT ШИН. ~
й ae i! SRS" Ripe EE CAR У 40 RP
ت — - => ne — ع
5 AS НОСІ ОРАР TS ВВ Р ра 8800 2 11217717 1187 БЕА ЕРЭН „лш ЧЇ чел тз Др А
PA р лэн... ЕЭ ا Ір و س ыы...
ря ge 5 ы. . а =
й
б ж a в = | ee.
EES AR - 6—1 ea Ре г“ ФГ. PERALTA Боснії ше.
Б ФУ ¡e — Ж“ р 22:11:27 07204 РАС ПЬЕТ КЕННЕН ПИВНИЙ ЕКЕУ BEN
В „Лаа cote ШР SE RER] eA а аЛ сы ET 1:19:2722:-1::22 12-19 A OE 2 у
BZ N VEN БТ СОННИЙ МЫН ЕЕГ ESTE Oe, Ae E 9201
1 1 TIE REW ET ET A ER De ETERS REA NN БЕТҮ DIESE РАДУ: Ба | aE) EON SEN
le Po (7 а | | TIERE е RO Пака оС ЈЕ] БЕ (
~
| 21 ени
з Үт ПЕ
ы | ЯА,
mM = :
1134 [Гэ
ж | Й |
| A Fi) Ч!
| WA
Үр
ЕЕ:
3 ЇЇ 2
? И || |
| i
> f
Ч
їр
"5%
/00
|
0
=
р
зі
ә
!
і
Ї == == = эн ! є |
|
||
|
|
|
\
М
Ще -
йн
3
|| |
| а
ІМ
й.
|
|
AR
|
Фе
ii EE Ds AP’ eee БҰ” Шолан, а л FRESE ET ЖЕП RR EE RE TAN
nA ee ЈИ 7 ae eer Retr і A ANS A A a ЭГ
JN der ELA AAA a ER ЛЕ NG, eT EO ECT OS Ee гоо A, НИИ ИЕ ЕЕ
(ON TANIA СЕЛА) =" AAA i _ av барну TR МАНКУ De > = у a a” ee ЕЕ FAA
ага 2 2 5 10 46 Ж? E и. Y
Е]
7 _ __._—]
) 4 m BEA
5,51: 2]. |: ЈЕ]
ТУ АЙ a Жу («и O, PES ESS E ES CESA O ARE
В _ № колт ARA 8ا TAL RFF сре ер р се о: SS REN TEE
E LA ANI A E EEE NENA EAN ДЫ == > E LIA ТЕЙ EE Bh rine Te у РВИ AR ой... A A y AO LE
SA” POE E БЛ: EVA Kier A — — а re RT AA E EOS
| і | 7 ї EXTRA. ae эн
є até ас > \ Я у E ~ «
=
7690 З т
« ү» 4
(22 ee AS
Хе Rik JERE AS rl 22 П ДВ БЕРЕ A E 2521 WE 5
ӘБЕН ER «Ші БА A л... 22-00
A ____ ин ІІ РН.
жарты in
Е A FS ата RAY 1 iia Y
| TEYE IT тн eel БҰНЫ”. келып i EF.
г)
ИЙ th
Su Dusseks Aira 7. Set
г
? м
en ~“
Ж
N
م
Ж
$ л
| :
Ми
б
yA 5
| |
ж
У
П
НУ. 5. 5 y
|
|] нее» EEN 5
"өзі ший... A 1
53
т
й р
|
11
Hi
ШІ
|
|
Н
4|
ү
{|
200
1
A
1
ї
| x
`
А1:47
the.
+
we
Dusseks
>
|
00
ل
0
0
3
0
3
41
001
1
0
8
0
ااي 7
2
2
للق
0
0
6
ا
4
ع/اأطاع م أعوضنعاما ع5 لا 01011120]
!1 10170انا؟ طأأانلا 2019 ١لا
0 أ0 لإأاعاع/ اانا
13 21 010/0.ع/ الا //: 5 ما
3 ٍ ا
له
0
97و
اي 1 00
7 0 | سبال مج اا 0
3 ا م 00 0000 لمن ظ
: را
ا 3 ادن سير ل 1 1 7 3
5 مو وضار م وما 0 0
1 ايلات لز ىلتت ل تر 000
أل 5 58 ان 0 1
ظ 0 لابين عد كو تقول ونان سنا لسارمل تاذ
0 م ستنفوي زا دقان سب ا بن تن ا ب
: 0 00 رجا ونب ! 200 لاير0 0
١ 7 38 سر اساينرو فيان تقو و 7 ب
0 0 ور وك يمر أ 0 770 ا 0 0 ظ
١ 08 7 2 00 س0 1 و1 0 0
ا 07
ل ديا 0 7 لو 0 الي ٠
51 31 الي ل مع لسن وعددوا ر ل 42 ا ظ ( و .
00 00 باخام انيلا ل ل
ا ارا لو ده ل 00
“ار 018 ا علوت / 7 ا
0 3 ااانا 710 رومالا ب بار سوب ركاب ون 0
الور | بنك اها رتزو كووب عر اسسرو نوعو ٠
1 / 8 ا امهيا سا قل |"
3
دى ىا عو ىب ىت جد
' 0 22-6 ولعت رادا 2 2 لاع ل
2 ريع تروب تاتالا نبب نت ماران .+
9 لاس ب لالت كاه زم قرغا هارو مولورع اجرف 0
ْ سيول الع وسار وصور سيل دا ل لذ ميج
ْ م 704 وي بت و اعت 0
ياب باشو اتش 0 أسوق تكو نا ل
برعل 700 تار سمس مر اسالطاك ع
اوه برقع مظان برذ رش جوج لاض 6 1ت
امبر اسطورابرة | أن وزو لجو راسو مشت رقد »ابي
اس الله امساح نر ولاه يس و 6
3 00 106 ار
20 071 وتشررث 37
ٌ كرفا م ونه مل عر تددو رار يس مل امد ره ظ
قال تمل مفادن روتكد بن 9 /
ا اران وتقسنا مر اتنلاف 0
اكات توعدو رصفرن اتا وبال 010
2 0 1 ات نارق او سل الم ا
ظ 0 201 04 ل سر 170 ورك شر
يط مهار مستت رع تلوس ومس ظ
ا 1 رم لاطا لفط كذ 21111 باط 1
ْ 1
4 : م )دوعي عترم/ن ل دارأ شرن 0000 1
لك ا مستبت انندم كر م ويه لس الاو
يباه مكلجا مرا ان ابرع ةزات ّ
عا ناركن الوح وأا رو الور 4 0020 لش لاما ارعالضاً 000
ء' مو زورك حدم يووا لينل بكر 0
1 3 رن ا فلس رارج 16 مرق فلب جك وله لطبل بوط
١ 3 اريخ زات اغرود 0 ما
7 0 يقورلا ما
ا ناد 1101 سر ماع ناش تابنا ا ع الب
ب ايض ادال ولاخ لداع اوتملقصور ,ضور لمؤكا لزعل
اسه > اقصرد اتعرزركسسط بوتا ضيبا الوم د تسد ربد رنوت فرق
الحو
طح
رت 0 اكارود اشع شع الل بكار و وانيار رأ ابو 3 لنت 17 2
ررقم لطم م / امنا انرا وار ربوا هُالطيتئ جر رالا ره و 37 1
ص ” ٠ش
يس ةد 4 فاسرة ركشو ينما 51 عفرا بد 2
ا 5 القعورث ل /كلداء 0101070 لتنا
دماج ألا ايان نون ل
ع إنركزن مول اع ره لشي نما ا و 1 لو ست
طفلاو رار ردابي رمف ؤي 100 ظ
2 م 20 اتكا لح كنيد له 1
لات مر ل سال 00 ا
به 20
7 11 ا
0
5 كريد
دز
8 41 ل سام
8 امسو مدا مرارابب اانا ةن 1 8 9 1 و أت كه
5 ظ ملي // 0 ار ا عه
ابابا مده جرفو هويا
/ااء*ء م شض
2 مركن سد ارج باز« يتان 00 0007/1 ا-
2 0 0 1 1 1 ا
7
-
35
محمع
07 ع ء لي ا سس 1
0 انأ 0 ةلداع 0 17 9 3
ار 200 0 ب
ربا قرا 0 0 م 1 6
2 اانا م0 2 0 7 ان 100
ابد 1ه ف ونا الت تمر مر 4 الور لفسال نا م
7 ل 2 ٍ ا
ظ ظ 57 71 لكي ام لبا اب 70 7 31 6
ا عر در برق ا ال 007 0 اميه 2
مه سعد
مك ا م و ا
“كنع
10 كال خرةة رمه ١ 50
1 :0 توا ا ا
0 10 27 اليه
4 | / جه 0 ١ سوج د دحلل
ارامت ف و ا 7 3 5
ا مو الوزن تيار 1
١ 0 0100 ع 1
او للم 5 با
اما ل مجعو حص اعغد د لعفي"
3 ا
م 0101 2
10 ؟. 2
٠ 11
14
أ
2
١
١ في
وال ىالاهوراقا رانا رتفد والشام اإسفاا مي ١ 00 [' 7
بيد لاد رع و82 سن 010 بن
ْ ا سرك كا يس بخان ل م 2
51 وار ادلي عدا ار رسكت عات و لضا رتاه : 0 ١
ا
|
1
"3 ررس فترز كاذ شار عرض كناو م
ا
ا
ا
ا
١
' 0 ل ر جل دلبامها لكشا ا 2
1 مر الو
ل 0ض 9 ,/ رد 6 / سانعال 00 1 ا
ظ :7 تاريخ زيما يقلو تبتر الاضارةة رم وتنا أ سل م
١ لمان ده ار لان” ا 2 وابتمذاسااقياه! الوتبا ارق |
فال فسان قبت سبل لاه رعاء تق
4 ا#ساوقاءا ُ/ ع كووازانة 0 لل راوزب 0
: / سرحل 000 نانفل 0 2 م
: و 3 و 0 ناا و 0 م
موي يواسيع انار ّ
4 3 انك :رع ةد 0 م
١ ير ع عونو 4 ما 0 لومت 6 3 8
ا 7 د 7رضتب" بام ل
3 1 0 0 0 0 ين و 3
اك ا 1
سسب صمب مس سس سج يودج حسمت
7
0
ع م 1
2
-
: 70 ا كات ١ 2 6 ١ 1
-6 روك | طِ 14 لفريا
07 0 ارا 0 - 1 . : 0 ا
264 ْ لما 3 00 حت ونه
ظ 000 كفا ددرا ترده اث ىذ عبالاساء والدعا تادر ةرمز
ظ سن رفير دسا بت رواب انسرد
3 شم 70 م 00 او ةط ١
ياوا نولب 64 الو اكت لكات
مما ل عيصم عسي
و و >
سبو مج 04 اع
ب ل
: 3 5 لم 1 بحر الاو ا تي
به جارفنا 07 اورم قر 1 سيف
اران قارات افد (عدادقر ا لبا لبون 0 ب
أمكشل لع لين :دوز تلب ب 5
ال رابستية 0
7 مزاول افرح /[ 01 -
0 / ضرر وساي ار 22176 ا لسع 0
: ظاميه وو ا 0 ٍ
لاسا جروا روصم و 2010 7 برا
٠ اشتوضال ب لون الت غتياة. ا 3 1
|شروابرا. ما ضراو دومث ور 3 ما رت 0710 0
فلن راث افو روي 0
ْ لع رمز جلايرة/ 0 #الؤرو 0 0 3
3 ثم يراض 0010 2 1
1 ا انردق لط ابام 0 1 1 5 ١. :
شرل 0 20 لم 4 1 1 ا 7
/ 0 رفك رع ران ند ضر ل من | 0
٠ سل تومته خيس ون نفج | 0
37
0 ل 5
0 0 1 : ظ
ا 2 و2 رم 0 2 -
إلى "لان » ل م لو ما ظ 00
0 0 4 أ دز وبال 9 7 0
١ إكان: 1
م انان لل رودت بن بزغد نا الولو راسد الات وو ور لو
د / 3 اقطان اودر انسرد اناس ربل نغزراد
1 0 0 ْ | الووداروت: 0 ظ
رمرم 20 ررم استها سد رز زا لتاب تك ١
ا 3 0 / 97 00 لات ل /
ظ 3 و دعاووا رقن درامو وبحت وار زو 10 0
2000-6 3 ع لرا 0 0 ١
3 م 0 نودت بيع ال 0 وراب كرب رامن ع 31
7 0 7 0 0 شونا ان انو 2 3 7
0 0 0
0 ٍ/ و 17 0101110 0 6 5
لد
00 3 0 و 220 1
1 5 701 42 وو 0-2 6 ا 1
0 ع 2000 كا 1
0 7 د لغ الم 0
الي اهلعبو وناتان اتكيم يت
7 9 بساور وق النوض له انارو 00
1 رو شير شرو زو" 010 0 ات عر
7 3 / 0 رن 0
0 2 رسب 8
3
: 0 2 و ريع م 3
ل أي / 526
يقارع الوا ا سفاشهىا سف 0000 9 0
اله 2 م كاب الوا 20111 لط أ سم 6 5000
ا دسا دقو 6 0 1000 تمت ارام وشدروالليا ار 0
اس يسم رن ا سطعث ارم و الول وي سيصل بي الدع برام ا اج لمر ” 200 جر
ع نايد ابر ادبوا» 00 شب قورت 7 58 2
21 700 ندري سل 07 1 5
لصف مر تقار لانو 0 ا ُ 38 3
الكول)ا وار يميش زونات عع لطاع رللرن/ ع عر راطع نمسم ١ 0
يشوم عند مرو يشعززازات, ل 8 37 1 35
ل 0م
1 فاضم وض بك مدالاتال ااتانه اهتمرب . 3 2
قرإلوضع انا ميقن اطاط ؤي علائغالة اناي تا لين را
وتعادغا بوكرب رز رفم 01 10 ان 2 ظ
8
/ اربناك سام جلو ولا اسل 4 0
لاافاشاءة [ابدقا لبي نامر عنضتي يناما البزرف رورمل 0
كزان لهال م 0
ا 0 01 5 7 0 0 لبقت 2 0
ظ 0 ا / 0 ات 0 / أب يك
ظ | ةباوب كاده م ' / ل م 1 ع
0 ب" ايارو البفناولادوتا م 9 رم ظ
لب التشخص ص سمس امن ل ص 20 باجم مصمسسست بحصت لس ولععينة ووس اس ااه
200 تم و م وب و لكا
1 0 1 داه الج لند درن طن تنبا سبلت ات مايا2
0 ع ذا فساللو سيار بتعا دمر رس إوجبارا رس
0 7 ور هق لاع ردن .
59 34 اللي مه لان 06 3
01 ٠ق الدز بس اسيل 00000
0 2 عونا نر لير
0 سال نوات سج يلور مولع لتر 1
اح ل لل ودس زات زور ادر لزعو 00 4
بدي
سه ربمسا» و
ا اباد كاري الى تا روزئرن وفتودزانا 1
27 0 الي 1 101 0 ا 1
9
كي 323077 | سصتبوالواوا-
0 4 الوا رما ضار لانن م ا ا
ين رس هوه رتل1
6 راو تخ 21 مو ارسءا ةدم ا دورق ْ
3 5 ظ 0 : كربا نتروا فالغ مد درضارو نا" و رااان ناب ولمع" ل
1 04 1 ا بده دا ناسين 21 جوع الو ير ٠ اونا يقاس
١ الام وسار رطلو| 3-4 مألا ور 0 0
5 2 لوز ا ود | 1 ا
ا 01
جا ممه
امسن و ل ازور ريا الول كنوت اذا الى 7 م
27 وكات سر رجدالا ويا رد قروا ادا لاا الس |
00 باتكك ع طم لض 1-0 10
سمو
200
ل 95 4 4 0 ان 7 9
1 ايو عر ساغوالاز ملعو ل ا ْ 3
البررع وتيون عو وأوبار و رار او وض ت مهما كنا جكبارن7 ومن ا 0
ان يضام سر وإصناءو وأو 1 12010000 2 ار 7 ا .
ماي أور ش فوفر ورأور هَ الى جرم نين ظ ظ
اجا ترز توشرباق ن نال وخاور مال ازااىة ررسطة.
: ار نال طمن نورام لبر و الها 201 , اس نت م 0 :
و7 روف ديب 0ر71 كلاسا 0 01 ظ
لخد الها داراو ونطو م بان لاسرا ذااو ءار 9 39 7 ار اق 0 1
سس
ظ مناريد ينوط ا :طفع ا 3 5 :
2 5 وعدا 0 0 اكقان جا 0 ٍْ ا :
0 تتام تلانو عناتة نانوك ا
0 من وز البو م ربكب زافلت 1 1
ٍ < ااا فال ازن ال لذار ريغ رلا 0 30 7
سن 10 ورغ نانم وبظ انول بابي لع ا
ظ اوانا انل بان انب إع وناو وين تيك
ْ 3
بسار 7 نما مش كارو / بوب / نيك / ما ره عت ع
شرا نينانفل إن + تايدنه حك
1 دلا ض بلاطن ريون" “رد
0 70 7 4
ف
0 2000 اام 000
ل 0 ادال ملعا امو 000 0
تبات نسل / ودع عا سيق يمال بام 1
0 0 م ا قل لب وبقلرو/ا ا العرم رناب و يس 0
0 57 نغ اط رابا لوقن بابب 2 لل علرار 0 .
لي ذال أ عي ههاء سام لقرتست اما رتت لقبو باتع 7 1
1 ان 0 0 2211002 0 ا و 00 2 04 ّ
40 0 ا
ب ل 0 3 20 2 ل 1
او 20 1 تب تت يضربها ا ا لوه ظ
0
سين بل ل إلاوو د بس توفار ار / رن وم 4
1 :عر | طلبا ث /عارميم) 112 ى ةد عرسا
3 0 و ات ان جاتر
5-2 2 5 سك الرلةر 57 0 ا ارق
قت دسح وبار/ست هه تلاس
2 ال يفا لم يك ناركس 21/2 0
0 دمو كن ل اانا 1 7
0 0 4 اددتا تاه عا ]الات يزنا 11 اشوا 07
27 وان ١ رديت وى بولق 0/0
1 0 0 530 ولد 0 7 41 2
سس 001 7
لشي | لشهر_لصوط ريت يلبقا ردا مدعو بل 1/1 0
ْ راق اقفر الماة دا يكور كد لازم انع أ
اس كه رشان منت عقون سود 7
لما ادى رلنا 0 ده ول ائجال مسار بطلل “2
جما وات وتقنارضزنن 5 ب مقعلا, افا ضارخريقات 1
0 اللي لت ارش القع شونا 0 ع
ا عو ورب رفسم ماهير رارق ,الفط م تليق ادينة
ْ سووارة! رن متا زمار مس ا لكناطى تلات َ 006
ظ لوادت لت ود ارام انها وى تابنا وتات ارأل:
ظ 6 0 اضرا ] عا لعن يقرا طعا 2 0
0 مرت رق ورا قل لاورس لكام ل
1 واس ايروكل 01 بالكو عفنا رواسا 0 0 1 ل ا ظ
2 مي نارساجال يتريد فيد از 0 3 36 مرا
ا
1 بوار ونع لضن إزمضط ادال بض 01 ٠١ 0 ْ 0 000
7 تان فت اضيب عابتال واطارةةة ...ل رار
0ج للم رشاشاذ لش امقر / 1 ار عم القرااار ا 3 ّ 0
عيب اوضع نو بزو ريده بع ذفدلتات | ل
0 ظ و لاا لاطبا لتو اناا 1 ور شارك ل اننا ل 5 3
٠ نر كدر اوور نظا بط فتوت هرانا ا 7
| مشابتها اموا وماق الي ستول 58
ب بف تلط و ره 0 2 :
--
عار
ي”
7 7
١. ٠١)
9 5 -
1 8 70 1 م/م ظ
0 4 7 3
70 ا سي
ل 0 روي
7 22 إل مرت
0
0 08 زب رسكب هبسن ببس بل
0 0 0 ليرا لس الاووظر س2 عا مضوفامر د يم
لا 1110 1 1111110111
8 ا مرإ ادو زلطاف ل 0166 رليم تن أ و 1
1 : 20 شاف فر مك 78 77 اروك دارعراودر |
0 1 0 رشت يتان قاس افق رطا دزا رشرض | ظ
742 رضت رحاس 0 1 ا اي نين إستعلها ئّْ غرلزن/ ْ
ع | نوزيا يا 0 11ل
ل 104 لسوون/ تاباء دده 110111101011 7
مك جور | قراط اب قهرت واماءوطيه راز زاعابا زافقلا ف زب
: ويا نين ريطت 206 دان و 5 2 ا
1000
اروف تقورل الام | 16
ونان ,كلد يزاتتغ ضرق كك نيتو اولك ا
1010
ضراو لارشرمفقاد” 97 وك#دءاء شان 7 ازع ديز مذ نز بغ اغنافي” قً
ويروا فاضل نيط تت مضا متو / .و مر تاتالا لف | ١
الوط مر ب نوالا شرفم وراب اليكو مل الامقاط |
ليس رعس 57 00 07 000
( 00000 سب عو بده لع ,بان 534 2 2
| ولشساء و لشوار ماود ل واسلليي تر
ليست يان ان 21 سور" 274 1 ا
برد :اتج امارد 0 0 ا م 4 0 يت
ظ' بواتواءالياء رد سسا / ا أ 7
! 1111 00
1
7 0
ظ )0 ا /
ظ سباك اموا باذ نع ,كال درفن لمهت الات و 0 ورت سخ
٠ 5
ا
ظ كل وفصباارت ل رق ') لعوزر ورا سب 5-0 7 جرررمروط شاو 7
28 0
ابم صقار لش افع ب 1 0
0 م لباو نشو ات رع ا 1
بسب لانف لم0 70 م
لي 2 ا 0 0 د ظ
ظ اموت لرليان!"' ا 06 بأل الؤريت ا 2 01 :
2 د وين 1د 0 0 0
71 ا ربا انلها . 0 4 هه 2
يرارق راس يدل افعض فهطها عاط نه امد 0
|«مضير وش تسا بدت 4
ا 0 كد ردن علس 00 200 0
ْ لت 1/1 بار 5 : 212111011110 0/0 2 تهاب
| ان وعا ءاره و 21 ظ
مسي يي ا يا
5-8
١ : 1 ا
ا 1 رما لق لى/ 8
0 4 العدد ع أمامئن ا باصونا: 010 نا وسف لل 4
ا ؤالايام/ 0 0 0
1 5 32 8 : وس / 2
[ ا ( 2 رز 111 1 00 ظ
8 0 شع 1 اس '
7 00 الورك ركا/ رما لعز الا بدن 3 لمت زر
١ 1 لتر 1
!ام
طون وا لبي ل 1
20 حش وها انال 1
ررقت 0 - 0
مني ا 00 2 7000 م0 59 2 00
و 1 واه 52 رماذ داز رز مافزعإدن: 70 34
كر عِن نابرث باضخ لسع تدر ون
2 باننشا نت دا عافتنا ا 1
و 0 سمال تذادمزنا 20 2 7 2 0 8
7 . اران اران ار 557 7 74
7١ 1 5 ال#للنةالنا ا 1000 مادارن لياف
/ 0 ل 7 1 رونا انقب ناويا , 0 ب
“د سكج بوصعم
4
0 0
ما
1 0 | قال 0 50 شيعب لس اعت م
١ 1 3 520 76 ونوا اباط 420 0 ْ
7 : | إل ! ظ
ارما ِ لت اا 3 ءظ مال ندل
0000 ]م ننه :* ع
ام نسم ترلرم مزارر الج ع ار. كد .2 الوم الوا شق راط كاطاس او كوك
> لتب 2 انم بان 3 21001 0 2001 ىظ
إل تدصر بدا 2 لهس رز شق ارين اطي 7 7
لضافت يلار اث اشوا و ستل 7 من 4-3
ظ ترات ول نز ايل يبب بر دارط ين
سه شك ا رضنا ربلا تسوج با عن ريداق اقول ال
بشم 0 لاون وكش اراز معت | رو 3
3 0 ار
ْ يبابس دهو رئاس إن نار ا 72 يام ام ا 1 9 ٠
ا حار مق الاوزنا رساج رات سابلا نبا 029 3 0 ل
ذا حرفن عدر رارع اخ ترزنب ايل د
انكرتو اداه رامنا سار بارضا وا 3 0
اس ارت ردق رتفا ت ارو 20 20 0 ات | 0
رمسا وري 2 000 فيويزئ رش لاسو 3 3
صب كب عرف لاخ راكذا ف رامسم سوس 98 00
رق 1 تيدر ودار مر /ممثر 4 سجن 0
ظ 9 - الغرىاث ا بغرا سنا كف 0
| عا بابل شيو وسار ابرق ات بضتط مور 201 .
ٍْ 2000 رز لانم || 1111111111110 : 0 ْ
0 سا رركا تر اص كل وف لزنت خرا تخاكرة 0 -
٠ | لنت سنس ينزو يط ند اقم بو 5 0
: الاب للد مض تاطس ل روب ا 0
يداك ازع نت 22 0
0 و 1 7/7 |
0 انها البدرم دسب لبو بلع بقارن 0 لطب رد
اي 3 أ ص دودمم وداج فزت نياو اراربثه
00 7
ان 22 7 اد 22-626 را بز جز رطا ل ارد
0 3 10 يلما ال ص ينكان لكل لان
0 11 لي 000 1 3 7 ظ
0 0 0 دودر طسوت ملست ابيور بسكل 82
0 مك لو سه و لكا ومست تر ممم ات ا لوي
ا عرز د اوها ءاعد بولكاة سار لمر ربج تيقال |
0 بناجا من فو ارك ساق امار لاي ورتز لجرك
ا نيليا 22 2 لبت راسد لتر
1 مي رب
7 2 كن 56 1 يمه 2/6
اعت ا 0 57 00
بر جع اضرو معاون بات ر/ة 0 007 00 3
لقأو ١ | مالو سق رض تان ردنلس ل
0 4 3 1 العزبراب انبل ال قدا راش ريض بنرواناقص برها لسر ا
000
/ 0 ا ويا اد راع نط كنار ماو لشن دارج ع ناسود
70
: ا 0 ا لض ا 0
1 قن 3 2 تعادا سس ]| را 1 | 1
سا كارتا 0 0 نك
ص سصسم حم صمي .!
ظ |للبا0 207 الادل سيمل اداع طاول | أ 4 5
ان ددج رست همصخ كام دعن ومسو سروول سلاف ا 0
نين سستقع يع ارول" اال سنت ولي ريح مل 2 1 !
يرز الباددة سروك وأعاي ابي اه ويل واد رحني ..
بقل نال إل إسامة دا قبص فت داور 0 0
تيل ةنب اضر هارا تابو 0 71 3 م 0
سعد ل 0
7 آ [|[|[|[[1111111ك1 ار ل
1 نلو 00 6 3 0
0 يها / تع وصبدر ام كرب زن بزلل : شي سول روسل"
4 لي سس و تاكرب بت العم / المد ورم ن/صسهاز اونا 71 5 0
2000 ور دن 1 سن بار 00004 0
د َل الساصورناءدرالز اربوا ل وو
أولسيا و لكر آم 017 لقص 0
أ واللوز ومست قوم وسط سردا ياوا راث رزو اذى فرالانلاء
0 5 0004 20 ا 7
71 رده دنا اسشسييم 0 أر 0 نا تلان 0 ا 2 2
4 57 4 : ا 1 /
0 اذ 1 7
4 3 7 ا 00 0
0 9 0 ا 0 3
0 00 مه س :
١ ال دعق الور حون 209 هررم م
ْ 0 ل ابل اتروال لاف وش رابتديدا 01 6
7 13 31 وض فا ات زول لبالا در نو سوز لت بدي ل 10 ظ
0 لايع سارف
0 ىا 20072 شيعا اشلز س7 ناريت
يي 5-8 -
أي كليل دوعدهلتا' بابب 0 0
الا ظ ل ل
0 د 7 ظ ظ 2 9 :
م ري 00100 5-6 اندلا" 7
جعزي 110111 000 702 ركاانيت بسنو نار ا
رتت رات نزي اط اناب /اغزراباد الدب عاسو ينى |
0 50 املق ةنادا 0/0 شت نوتبن ةرانا ١
ع ادصيلاسان ” والر لوا : 6 عفان 000 م
عانق اناما شهائن ملع لبان ا َ ا
111 مجه نا ربت ل شار بف شت خ ووش فالبار ب يا
0 1 | ند اتا ريبزتز نال 1 لت 2 ظ
1 7 و 3 : س0 يفون زصذا يناي 2 أ
4 4 ولسوا ,الريك 000 لوا
0
ٌ 3
الصبدرى بالرا وظر و عكر 21101111 ره رغاد لصحا مر ني 001 8 0
0 ”لل
ا
اانه شرن لاينات درا 00 ورىوطاصر و موظك سار ميخ بز 31 يعت ب ظ
الاين إسالف جف جباوركالرا شعو وروا والشلؤر او ونا 2001 2 ع ظ
الواطنق ان يتا لرؤادلة اناضر ىنا رت حرفا له
20000 جرد مورطق نار وكا و4 داسجا ظ يي
ييا الها لدباول لات 4 1 يت
اعوبها وفنا لسع ا 100111
نرج دارمو 209 7 1 2 مرلها ماطترا الى 0/1 0
ترج مشقالنه ف لل ناليد فيلت عدم 0 7 0 7
المت 00 كالباءوسريانا قربا ور ت كدت نووست 2 01 5 3 ا 1
سود نامر اقل 0 1 0
- 0
ته نبإ لالد ور 6 71 لول 6ب < 0
77 م ولا مر م 7 ةلك فارز :ب 7 20 14 كت
لإ اطع رض رومس ةوخرلا 2 وض . 24 د 7 8 لح
ا 1 0 حَعرثك روادا جر و لطا فى» و 2 ل
با 1 2 534 ىا ار 2 معن ظ
اردنت نل فلم لمم ا 00 7 2
10 01
ظ ا اس ارات ارسق رصاع تمن 0 0
ظ لبقا و عرص إطارل :اشيم 2 ا <
ظ سف 0 سات اه 1 لل سا ا 0
ْ " ف : / 35 مرق
ا 0 0 0 ظ 8 14 ظ
0 4 ِب ب : : !' بتر ثالفرورت ونار اتات لما .
:/ لررانا 11111111 : ند باز اك
0
1 2 000 سورع ن أكلرا بنع رااان ع لفن ل لامقدم ولا
1 0 ٍ بي رضامت ط ةقان ما ملكا لام / 7 8
' 5 8 نز شعو سهورة 17 لفوت لقم م2 سه و ال الميرنا ض
0 رابقا ل لوال يسان لدور9 وز ادبت ربعا ينود ] 4
5 0 3 "ل السها ري ا بست سب 07 57 رسا ئبت قوم وص 3< لت
0 همع تكنلل مزوارمرهاتقصا 2 ور 1
ا
58 2 حرج م /ل فاط ردب حازة مرجي دزا او 0 ْ
2
| 7
مسبو راننالسترنة ياف اسار وردنا
ب < اليد باز رمو 000
0 الاوز و سارلا بلا د حار / 2 7 وانوي الال عولط 0 3-0 ب ئ
م يس لوا اوتا بو وال عناءكالربط نكرو لات انط
1
7 لمن كين يأك تا فرك ليت قزر طق و تزتها 1
ربط كشرانا/ لوو و لرمش واب إن ات رودل 9
لون باب مول 0 1 وي /لتر,,عيل
ال ظ 0 101 رول اللواب را 4 اننا 20 0 0
رة/ بناررزة لضن ل 1 الشاث كرتا
0 تعالهوميا نورت روت وروا 000 21 77 ير
١ 0 3 دان لاا قا عاحاو تسا اما دف بويت ب افر
١ 0 ار ا لاوطا مقا ولا
3
ل
ظ الل سركي ص
: نبت تفرم و32 2 7 “م عي
0 اص 0000 البقيداتالال قل رن 7
ا 27 كو ا 0 تار اراد
اسدهالاكا 11011111 يمل
١ 7 راذنا طرفم 2 دل فلات ٌْ
للب سي مواد ى جم رورق رت تتض نينا لي كرارق 2220 2 _شكتتهه
1 5 / 5 2 5-7 راذا رددواركاللرسا د و 00 ا عر 7
2 /
ل لا توم 00 رغاد سار رس 1 4 0
7 فد كسا رات وسلانداع يتلام لطي مضه 00 0
١ :
| جلئر اندز ناوص ذا زلبك ترشر 01 0
ظ ود استؤؤهوف نف بغار آ 208 01
ا تاثا 2 1 : مدت 22 21 00
ْ ردن دفن( لقا لت ناليإ 20
اانا بإعنا/ 1 820
70 بر ٠ وأنا اله رهد لم
: أن متتسو داموعوم بل ةا ينه اانا ار عست 5-8
0 ارون قد اراي سانانا ا
نارمح عدا اناب اند ض ألا
7 ووو ندع ارات / و م ا
2 700 200 0 تج"
اباب اراز ل 1 7 ايت 1700
#ه .مويه يدر
0 تقال جع #كلسار "تددر لع وصلاده سا
له
1 1 ء
2 مر 0 ا ا / كان
البرك 0 0
ّ' 5 1 ب ليرد باءرز اجا انئاك بت الات ظ
4 3 عن لاسا سالج او ستناقزة 19 |اسرت يزات ,يشال 1
أل سرووروىة اللا لوكو بلول
١ 7 6 أعل ماوة رادم إد امات ادم المشقلس إفئدام امترريج
ل 2 رض وا رض ترات ند طل ميت" كا '
0 ر 11/7 رت 'لاخررع ررد 2 1 1 0 لب
0 6 0 4
م اوكرتو ند راك ا ا 3 1 ظ
0 عور بطل سل 07
؛ 0 دس ستو م 7 2 0007
الست الور ولت | افر 0 0 4 كرابل
0 21 7
' 1
4م |1/ ار في ذرر 2 0-0
7 7 صا 0
0
نه
0 8 ئ ١ ايه كه ظ عم
م 8 0006 | قله عمج ا
]| دق ا لولمه تالور 4 17 بو صا سمل 2 م لمرلا بنارا شها شا راذ قلطي علادوة |
0 4- َب
ْ نلا سور لوسك بقزننن 70 1 ا 2 211 74 شل 2 ظ
كلم 1 0 غ4 00 0 2 4
تكد ع
7 5 0 9 0
ال سول امسق بر لت"
ف ة عا نج زكضرم إن مارت امف 0 8 0
مسوك يي كوو ارول ,ولاق ونوا ملي رو
' 1 ا 00 لكان حب ون وإاد الك لسع شنو 1 ا
: 4 اول لشم 0 0 لطر نتعي ابماس م وري
1
بمتتت شارك م ددم لشغررت بارع ضاريت: ' 6
بويا لرستركووض طن | 0 7 اعد كد
اللوان الشءردان تاملا الت ع أولى 2 ل ري
ْ 0 0 0 1 ل 3
إل 0 سبل 0 ظ
بده لسو ورا 2007 ا 2
3 7 0 17 0 1 2 7
: 4 0 كسا م ل 1
' ْ ' مطل اتح تو ما طب ف ضز لال ١
”0 ار أل امن نناباضريغزيافزب رونا ا
7 الل بي سيو نل ورت و وكونالرنمن :ررعن ل لار |
وزيز نويا لواو ينان ورا قو نج
٠ 1 الووو نوو اتاد ها قبا فلت انز لطا
0 وصخازارو وم مث اكصي . كو بن ردغو و بطب 2 ظ
0 لد لازي لض دواو ون 77 ظ
2 از .دالا 0
0 200
3 2 عرو و 4 0
سمج ل يخس سيو بف اوس ب 0
8 ربت ببينارأق لوبت ول ُ
ظ 4 56 00 ل د ا 0
ا موا اذ راكنا ا و عر ص ظ 1
3 0
رع ويسم 3 يم
ش! ور ا ارات لا ا ك0 0 4 2
2011010 سيرعلا 10 1 0
11 01 كمضا 0 8 0
00 داري وضم شرب ر/ا الت الول برق
20 و تحور 1 ار مطل جديا 000 ام ظ
0 10 16 ا ا نف 0
ظ ول ازا ريز ادر ار 2 000 :
زوز روبز واه فخ هبي تاوق | 0
2 90 / يردا وزو 20 ارت / 2 ور
رن درست 0 24 و و0 9 ام
ارت وار ددع عار" 077 5 ' 0 3 1
: ميت باصي ل ا 0 0
ا بايا 51 22 0 31 و 4 1 ا
5
1
4 1
و 0 0 02 7 31
ا 0 5
8 1 0
|
2
220 ا درن ا
لقالا لسر يسرمو ربد الاسلة ا دوبع عنم تحارو |
1 لس مقارن»
لي 97 كور اذى لصسد رسيا بن رلته لان 5 اا 40
البنا ا مير ت دعن اتا فاتما ل أن رضامها مام 52000
!0 ا ظ لاد ون بر اام مسبم سنن صوق قلس طم .
300 رسي طن دو القت للدت مبسةرصيوسنو 6سا
لصاررا' امك ا حول الا // كر رخ ٍ
0007 0
ص ولت دسب
وص واو لز لبمار وض 0
يرث ؤ الله ا لبك وح تاجيا 17
مه عتا راطيا 2 2000 لاروك ش
0 ص ال سير ب تت مرجم رتسب ,الاوز لوخناها نشان|
3 8 امور 0 ا ةد ' لوعو برع 7 مر :
_- 5 سونو لدو لانت طاول بشواسيشاوزاز سَّ
: طب ال 000 7
لد
2
0 با يض ت لضا تم ئ قا يتما شترة دب باك ا
عع يي فلل ا تزع نمب لمت تيا + !موف سن لاعت تبان ل ريد
عل لاكضاء داا ور و رو 00 لم02 انال 0
2 ارال د ديشرا لالاكز الا ورب واو /1. 7 1 1“ 21
3 نار ترز بترلا ور 1 221111
ل كم ' نينت توه اق لسر رازن نسل لزن ا"
7 ظ
1 0 0 0 /ا 0 2
2 ابا الخ ماحل و5 بوانت عرب ”ا 3 0
ع
ا 200 مشاء راس شان 20 0 3 ل
بلي كنبا دا 01 0
ار سرح الزة امشو ندر" < تدان 1 7
7 سن ,1 : تعبا يفا مش" الرتصزامإتر ل لكي كم
ظ الوم لضت ع لسغو و زاب ؤانقع ادارب هاء 00 ا 24 0
تن ل هام فض ؤم معدة قدا حدق م
وتواشواثار اكانتنيد ين ا مشو, إإه يشت ل 6
اال برأم" اا مرا 7 00 0 | لعخك
20 عا مطيرق 1 جر ولص الف بد رع ا
ومن وإبطارلوا شان 0
_- جد
1 1 5 8 ساب 01 0 7 8 :
: ام ارو ا 0
لوعت اال وز وساو سوا أي
جد نشت ركاوة رمو اطو تلد 57 ات
3 نشد لازي دا بيزففمرز مالكل" 0 قر يني در ' 70
ظ ال رمد للد اذ يوار رع ركس 0 1 0
ل 2
1
1 و معنا 0
00-0 2 2 كد و 22 3 200 ل
4 م" :
ال" ا 4م
١ 0 : 1
55 5 3 9 دض / غور .
7 رفي ده ا 7 ان 207
إي|
9
23 ديق
1 انوي ند 2 الب رز :
ل
ديه 5 لش
2
0
1 اك تسد 0 15
30 0 2 3 0 1
ظ
و واانا دمن ماتر للها بزل لطبت
اتيت سمت لقنا ع سا 2 ١ ره
: 20 و والقياصرها علا ت بلالى ير 1 و مدب كنار أشرة”
٠ |أخوابقامرن اجن ارج لكا رسا ا شفبت 1 7
ظ سيا 6ل سفنل لم16 نر 0
7 أطاصا بر نات رارع اف كر رين الاب ضبن 9-0
وتاب يت وده ديت كلع خاهبدنة )نون اب 4
٠ | عرجدة الاشا ريتيزت لموارة نا لاير0 سد اشن اس 7 0 ظ
مر يما ليزن ماالفا رخن ادال مضق
و لسر وبتضادةتوررنا لزج اننا لدج 17 ا 5
0 رات طرق ا الت دعر درج 1 0 9 0
انيت بدد لين 42 زاب تراط تناز | 0 0 م
سير 1 ضر لاج رادا الؤار الب الزن نرقادل/ ان 1
مانا ليك يط لم سد مدل فربيت رنختيرنها | 0" 7
ليام مز )كسا ةاكزو كن لمر بل لان
بدني نهر اشاب رابو رروا تونب رن مرق 7 2 ار 5 ١ 4 : ظ
وي 520 ل واوا 0 1
7 0 3 ' ا 1
ابرن ا الرزوس ادر ويد وللرسب واو 7 ليم ا
مالا م ناما 0 1 0 1
.4 1/6 / 1 م 70 0 ا رن 0
5 ,لي
م ا 5 1
ظ ناورم 2717
2 ال 2 د دك عاط قارط 20 ا
ا مرب اولوت ممت اذ رسيت اتح تواء 00
1 1 ا م 0 0 0
0 12111111 لخاص
0 يق لضام قال راونارظ يضار ائفد لاع
ا مون !لتر ون نايت لخدن يذلاب نمال
الجا دكت فعان بست / 1 داربو نين تررا نول
0 ْ 5 ريغا قد فر 1000 1
, > تبان ضع م سار سارل يرن
ا 7 سر ذف 6 ساوبط ديل و 7
مهدا ارول رم بار توي كلوط 171
م كراحا ولا ونم 4 ا م كادطا باتكلل 0
عمتتريك فط ريدت نا سا ظ
يشم و7 ص1 ركان ع ف باد با اب عبنت مرو/ق
3 را 200 دس بم جم ددرت هرا 1ل 20
ا كط اها ا ار الت 010
: 1 م ل ٠
0 م ان
ظ
[
ظ ١ انر #للاض» مض ضارا فار رارع رز الجدالبات
١ 3 مد ناو و 1 ا
ل سس وي 0
بساور رجات 1ج ل 7 70 مإ شا ميات 2 مافر ونا ركيت
سارو 6 م 00 000 10 عر
ذه
ظ لني موادا شخ نهارن لب 6 سين رم
الها ن لضع زرو تضبامر” دنا م اين ا . ٍٍ
نات و 1 تعاض را 1 وس 1
در از رت اموس باد النوار كد | .
ا سرد زات ناا اررض" 17 0
ب دادتتوسا لت ركس وار 000 ير ا 1 4
ْ كينت عدر ور ور دمر لسك دامرلطو وان ار ار ١ 3
. افا برف ثازالرة 70 الاق لعو خلال 0/1 0 ا
: ظ وغ ماسر اانا رك 1اتان كك بات( : مره ونا ظ نم "ان
ظ / 1 رن مز رأ تقزر 52 بعر بوذ ان 00
0 اط مر رتس يت 1 2 4 م 3
1 ون رطب بها ب لذت قد وغل راوها ارلا ترس لإا ل 1 9
0 كدر را يكرتوبا دل تفن وماد رات نتن أ ل ان
2 تواتك انيرا وأو عد ال برع دلسايع ادع : ا
مسيم سم عمد
١ مسح ع م اح د اعد 1
مسي
ئ
١ "
1 7 // :
0 الإقفاروذه وروا الن وق تر وأ 2 لسن« 40 دلوك 1 1
0 01 10 70 5 061 نف" 5 00
١ 79 1 : ْ 7 اص // 2 ريل غليا لس امن ند اضمه اع 1 --_ 2
ئ
لسر واذارو ل ا بش الوص ودام ا 7
م . نينا كارك - ل يكاز ادق فو رلا” ام
1 5 8
901
عل
7
7 0
ف
07
0
م 0
د <
0 5
100 5 أ 200 9
ا 4 3 0
6 3
ا
3
يا
ٍ
يا
5 ذا
70 0
5 34
9257 + بردم 5
0 لفن ساك ري 7011060" 12
ل الادام روبج لش لصورة با يفهما بع مي ال لض تاضور لان 000
ا و0 انرو ولط ستريث الادر «إليدس ا رركو نمعللده دم ار 55
0 اعاغا نا كاز رس ديه كت لدم ل ا 1 ظ
رظانا ا د 3 اممو 0 رانين بز ْ
١ ادل تن ولا لمن اي سه | ضعي رلا 00 لفط
2 سا 0 ركز لشاف المدرا بعر رواله ركنصور بو انك كور
سنا لساروياوزن تبصا راب سانا 74
7 55 0 لأمستع راوس لس در والمكوق/ 52 م أ / 000
ظ أ 3 إاذوانؤجت بن درا وات وال ىربنا ل ظ
ظ و ارال بل مار ولق وود اللاو رعدالا ال
| فاليا 0 ات ولئق! و5 0000 6 ا 2
د | صن نبا بولغم رنة 77 / : 0 مأفدض مرك امس اهار /
عمسا لمفلكة] أو ثرسسب 2070 طابرلا رتوو شرت
1
ا 5 06 0
0
1
لي
ا
2 7 /رة/ 7 3 77 717 8
: ا نل تورلا
ارا قافرا أ ىندم ول 0 37 ار 0 ظ
27 مش ول رش ءة 8 ل ا 2غ م 0 35
ظ
1
ْ
سب" 1117 0 50 0
سه
ظ ؤم فى وووقرنا رربي 7 1
: وس خا ض إن رهنب ل ع7 د مشا ١
رشتنا كا تبروا ان م اي
1/61 كاد تبت 0 7 لوال سارل وين قرفن ينان 8
وبال راثا ريخت واه يق اذا لهام رودق 0
53
«
5-9 ييه وعد ب[ ا
غلابت ساصرةماتن. مارت د . نيم 2
اننم تنيب 47 بالضوزى فاج 5-28 «البتقراقوا
وض لوس لوعا ل إشلدرن” 0 م جراد و
و ه اما | + 506 اشاانلدثياً كل كا ااا كنا
كل كار عواليأ رواسا لو ررك 0 ضرال رلوم 1 0 #ارعنا 2 اا 2
اوقا وكات ريل 00 00 7 0 / ا 0
مق تر ابول 0 37 0 ا ل 1
على جار( اا ” م وضع بير كمه ض اي
١ غزوترالد وضطباء 701 الث ا ا إ! 200
انور برو يردت فى فرت 1# ين
|اتتفك زتنيام ترز ماعن #برانوتغانه أ عت
سن الأماث ومو تقض ,معانو زر لزابلا 1 5 00
ف , 40 وتوا اق 41 فلا 1
7 رد مواق ريص رارض 11 /
2_1
5
له بال 26 ْ
1 ا 1107|
ظ | بلس ار ونه اروز
0 ل 1 : 7
لماع سراي لجر رشطم كسرع لل
ا وج كناد 1
11 4 8 رايا ماسر وو 77/7 وطايرره بج
0 م © تو ناترلاضرع بكنرئلس ضتبا تبالماة لورثه
0 مشا سركت بذ زمغ
: و0 حت عدار بسكل
ظ 0 م العو يا وسور تنا 10110 1
ا
0 46 ره وتانلا مي /طلباده م لور
ام 1 للش رتسب سير ودوك «دجارة انزن
“(ور:: 3 | عبر لنت وفيند مار عاك لبا
ا 2 ٠ من 0 2700 يا 2 تاوت ازة
مويل سويط ع بسك باريرانانان
1 8 نابا لاا ام يواض حدم رفوه
7 0 0 بد بام 4 0
: قر 0 حرق لات ا ف لذ ونال الاشاط دير وبا كالف را ١
5 0 51 0 250 17000 ريش انع اائتلقعرليىا
١ 0 0 1 حور لوبو رت 71010 1 1
0 27 | ئس ديرو انافرع وزاك تانر 1
8 8 01 ان كل ا لط / 2
0 2 نا شه كان نت
مياه
|
دوا ا لود الى صفرة رعرع 0 0001 00 كةه
يطويم ,لياح اعرش وكوك رأ ان ل اتن الس 0 31 5 7
و ار انوك زان يا قرام الات الببدا لق ليها / الاش 55
22 1 برا ضاررنتاهباش” 5 داباطوج] 00 2 رن كك سه
الله يق انور صر جار بالط رتقره الى/ 1 هار ف
لاس الام مرو غنات لمر ولو سن 3 س0 مي
مظع لنيز رط مم] سيت لفرت او طون ناريك امك .>
نيوبالا نانك اعت ,لس ولتم نا دوت جه
سل / اد تت نوي لطر لمن 7 عسوت ل “لزن
انا سلرىت زتعت فرت فامام ماناو ا 0
ظ اتوت 0 ايل لها ارال ول مسطر )ال مر لماء! ب مر 7 مض ١ : / ْ
2000 ل 00
شلب سراما ماله ركنت اضرا تالكا 1 ّْ ْ» 20
م 3 0 روث ار نون وطن تا لاسب رخال ْ 97 2<
ب ب با 2 الف ضر ادنع ابول رف ولت ا
لان إرشووطرل) ب ار
لقي
0
ظ نفل ري 1 0 22
وش وريضويا يكبا لس توو ور لد 1-0 5 : ظ ل
ظ تمن لأسكمة لكان سرامن داز 1 00 ظ
دغل 7 ب 8 507 1 : 2
نيلها خلا ست : سكت 7 7 ا
007 0
ا
0
0 ب 0 : 11 و عرا 8 | .
١ طلنابي ست تمر ينظ تسلج لاالئ كنارف
59 م و رحزيا اطغ باصق رصمان و الأ 4 10052 زا
3 لم تر ة ترا لوث ماعنا يرح انان عار ا
١ رمتل بل ااع دررناملالتن :دشا باك
نات ال نالعاب أ
ظ 00 5 م نوات ضر نا كرأرال: شا 7 | 1
اي 2700 متها رطف راسد اسم يمايا .
2 500 2 للها كن
0 نم كشداثا وو ١ ا 7
: لا اد را تقرى|
اتوم 0 و قتا ل اقرط أ
3 .وضع كستقظارعاسطع فيز لما مكدر ود ااا
5 اه كا دنا ير تلعز اراك د رش 5
ب ْ ١ صعب ب 0 لمر" 0 17 لد ب ل :
" ْ الشطزووش ل :مصلا شإ رورس درو شال كرس أو سامرلا [
2 ا 20 حل تل تي ادنر ندا رن ل 4
ا 1 3 سال تتفل ساسا اك لني م 587 التو ا
1 77
3 #2 ال 0“ از 7 اباي سوال 97 22 مايال 5 ات ٍ 4 ا
ظ
0
١ ب
2-6
و ١1 ١ جم
ا
اع 0 نع باشل لتفإرئدن دنا صرت 0 ع
ال سكمارا 57 707 00 6
| سوست إل سرام رتددزاموت ات ارت زف ريرح 3 4
ا والدسوث وتي الها وجيوللسوا ع لا 0 2220 0 ص
00 بكرن نكا ن فاخا زكوةافوزكات ند ..
وااو وام رباع راض كام قاطيزه شور يرث وراك الرا 57 3
27111 1 سنب 2 598
اراد ا رمام 010000
ملاعل شرو 2 ا 2 1
رمت ايض راطع ضار ره 00010
انواس سكن 06 7 ْ
2 ل اشاتان ا 0
باتياما اننا 20000 تالصوو فا ظ
عالو لاع بو لسع رهس 7 موز 3 ا تانب
1 برها الت وال روا طاصرع ا
ظ كروت 1 قن / 1 0
0-1 قرا بار طروي وار مداولا مدهت
ْ با وام الملل بز ني ادك تن ا 9
10 واطور ا سوا لا روكز و 7و1 م922 4 12
نوص كد تكرلر ناويا 0/1 ليلا رن امك
ل 1017 11
سس مل “حم جسم
با
ال 112 "
1 0 ار و ركس اتا واشرب جا سقو نل توإغدرا لما" 7
ا 0 اماق انمل بض نرتقا 0 ظ
2 1 ا نيت لك 7 اص ل / 0 |
37 ا 0 ع نز ريك ين دعاسا 3 ورد 774 00 57 وا كا [
رز سناولاويامبادلترع الز يترا" صل كر اذ | عا |
له 1 0 بع برف نط ارات رامت ؤواسفرازا امار
37 : تيان 220200 نكا ل سوا ليرول
0 0 رارش تلسض دن سو رود زورون ات
9 عئاض مارح / سبع يشيع لاس ودار لوسر 10
1 ابيا الا مزراكا امعط الما 9 م يدوت رسيم ظ
1 َس باطتس رفاك ا شرو ا ماد 1
1
30 7 الث فاضي راس 20001 27 ران رن
4 0 رو كن 07 0 رز الورو ئرما 2 ْ
1 41 ا 00 ا رس ةر ركنن
0 1 7107 اق رودا دالا المي ماروا لقح اك ةنزو |
3 0ن الال دمر رصان اذ دتو ويضا ذاو 2 0 لان
5 0 رامع غارب لافنا ها طلار ولك شرو موك ونطه وما قط 0 وي
0 للب الافا ورك كاب وض ت عرزت م ظ
3 7 0 ار الات لبور رات 2 سانانا
00 0 ومن اظانمو يمل الامغار ورغ الىء هئ,/كيول/1 أ 0 شرفة |
7 3 سن 02
لي هدر 0
| عر الولموالرل” 8 7-777 ا 38
ل ووم 0 اي 0
شه دير
يه ا
02 تفلو وما إشار! ابا مسا| نون
| رهزم سير ادك وتات 1 ا 2 الا 2 و يعن
جر ملعك امسروف ترا بيات ا تباوا رهاط امطو 7 نوريا ا 0
لطر با ل تسل راوس 64 و 0 7
١١ لمرو ورج مم 200 0 ظ
اليم وتمعابا 3 اونش تايا“ 3 024 وما ع 0 36 6
الي لين ذه له انسفنا جع نى الساليسا ) مضوارها ور
سلس ب إللرلا
ررد | ف 2
١ اسار وض فى لطروارة وبهارالضا تسل تار 1
لضام و لصفا ف الغر من فور شبار ا لرصرد” كّ لما هط للك ابيط 10 0 0
7 2 انر ين ركلعث را رطا درل فد مع ليبوم 1
لل شع سرلرقا تر اكرات دعصف ,أ ضل|ادفات اشر الريعة 1 0
ظ اشرب نلعم ف كاش تب ر نا ان بع دنم ل
ظ ا
ظ | اسنسدى ا 77 ستالطري ددا رفع شوو را ريما وين انيار باتو و 6
00
اجا سيد راسك ديد
مغرط قر 5 شتا كنس شرن اسنبادياء/ 4 00 24 9 264
: 1 «لأئي ناامرقالى اميا و / الإرو اونلادء وكا وود اسن بع ره
رظاني روف ارة اا 2100 ايدان جر ا
رك
ل ظ
| 8
ا نا 4 1
ال 5 ا 0
0 0 8( 7 | لوفوان فرج لو قل ارا.” وصور ل اتاو 0
2 9 7 0(
0 7 سافب لاملاو ايح
عن [
أ إ#دوكررةعودبدان و يفنا 0 ا 0
انا ْ
.)
1 رسلا وساف قرعب 5 3 نا
ترج | دفي صغرة كر عنما زرا الاوك ايسا 00
-- 2
يحم . 1 وك راو ردم لدت نعلي ت اللاو لدو اتملراءمبةلتعاق | نرت لولح 1
5-7 لافيت ووم وى نرق بعلت /ل/ 0 نباأمة |
2 يت | العام ارس بغر مدترا لالد رك كاد قرول راح وار سك ا
2 فترياسي زا يا شل برو و شت وياد
0 سي كال نكسأ :: ايودي بلك سقو 5
:. قي حت رينر ادس روناي اد قباطلا
نانفل لمشت راجت لنو كرما اخزنزا نازتا نيلي نا
١ 30 شتعبان زان وراد عد ايت ع المعا اواج اح إن
“أذ ' ل 200 بلعث الإسباوة 1070
ْ ف ل ابو ١ لانن 001 وكرام [
م رهم - للدلد قت
الس لات نيذه درام م نوم عالت تنام دو «رمم ران رأباحرو وارو ب
زوفلا يور لفقم 3 و مار ور ل قطان واه مد
ال ن تبر ربكا الما رن فار كا مائو عه مارفا سك
ا تاب 0 ا كا ول توما 2/0 سل ري
قت اتن نات زيل انا نان بارفوادطفا | 6 يخ
3 نا لاتق 4 وتنا عل ريب با سشينالودا ال 4 226 0
ا 00 لب د م 50
اليتوين بين ارما رق تنك 1
تاه وقد روا توك الود 10 ااام 5 2 0
2 / فريس عالارضعاا رتيل 1 0
ٍ زا لم 2
وم بارتقا لدان سد وكب وقتا م لضت سيد
ال 1 20 نك ريون 0
1 لك 4 با لوز جاصلاوةد ان / 0 2
ا ا 2
لو ولورا م شرو رن رالاد بسر و 7 ظ 01 6 ظ
ادا قرز تعاس تابد رع لاخ ما ل ات 2 2
نع كرف تياو زوالا امت .+
2
0000 2 علوت ست وردان 1 4 28 2 4 0
بن كَ ردم 00 زاب لو 9 200 نيضار 0
2 يعد يان لوم انم سس و سسزكدمر ناارزك" -6
ل انه عمد مدال
07 117 ا 7 مع ار
ا 1 سا 70 1 1 كل اعرفامة ربعن 2
ا االصتار اي ريد يبنةاطاة نظف .
2ب و ركو تايا نبالاليدو/ ل
ظ 0 21 لاط اها ولا ولش لل ظ
1 ا | ارم لديز لطي بتر دور جاب بطابناة تلاس
ظ ار اردور 0 إن افلس بيتسا تبره ظ
7 0 ال 2 لجار تووا ميت ا ظ
0 0110 بي رك إضاني بلسلق لب
7 07 ( اف تدان 74 تب 1 ل رلور ا
ل 00 ا شال داسو ارت نجنا لواو الور قةالمد
0
2 ا
1
ل أو اسان //, تن / 5 1110101 م
0 اح لام طاققا يب او لعف قلي ليل وان تمر 3
0 د | لق ل نشوا ور وبا امع وزيم
77 نع 2 ٍ عسل راثا نيك سلغر وف اتن الباق نوناد
0
مي فاع مث شايز ريف ل ضيه يئر رن لاتازل
ع مقف برذ 0 ات 0 07
سه
كر"
1
١ 0 0 مارت 01 ات ما برها الا ؤاكت ره 007
5 ع ا ا
2 يعارن نات لطي ت شان ارم 11 :
0 14 ظ :
ل الجر ل د لزت نري ١ / 1 1
8 م يما قم ا 1
ظ ولع ل 0 ٍ
6د سس 2 1 ا
أت بلتان ادل اانا | مامه 7 ع
اقلت تسرب مقت رد دولزرة ا لاا دن 2 ا ب
5 دونك بوبنا سر 1 ل
التللن كدرب ابرع لدرع بتر ف ران لمع وبتعارة بناى > 0 2
| لدي يزيت و من رغاد لا لويش رورتها كفب ون نوا ورا لاع لخ ا 0 0 ظ 3
ا لرود ور 70 بمشاون بز لد لم نور 7 .لور [ و اي
اانعامتمبا ايان أطت نا لحن دود دين م قعيد
ارو بالوارى اللرة نع لاله يديد 2000 طت” ا 2 8
طم ول ديراو" اذ سروه شر ازول زمرب 7 40 سو ور 0 0 3
دغر لصاف ف الاقصا لغ رق سد دستها لالع صو ربد 0 5 2
اراز لول وز كنض رز 10 ب ابي
ع اردق رسب ون با لبن لبعد بوااش زلا نِ _ 9 0
بإني كدب رسارباثو 0 اناف شن وض رن 1 2
الوستع رظان :رما طر ةقشاع ور ولقدرا فرش ذل 7 0 07
لمستيرة بسي سارل دوسي شانتدناض اران سن ١ لي 1
ظ الام سم د ا ظ
دروكا كسا ماف تانق شابت هب ولد مشر 2 ا
معنت تانب شتا مي باع لتقا نلدكان ارب | ل» 1
نا 77 0 لي تيه ا ل
نسم بج جه عصم د مه مخصس ص اجيم مدع عمجي ودش يديج 00
ظ ظ ظ 70
١ : 2 : , -
ٍ
خيس
ل
2
لمن سكس يسيب
0 + ١
3 39
3 1 5
١ رث
1
د
0 ْ
للك
2
١
: 00
9
3
5ه
4
5
إن
» 0# ىر
و
٠ 9000
١١
د ١
6
00
١ .-
35 9
00
© 2خ 9
سح
ع1
3
لم / 1
ا لدلت ل ذلت «دا_لكلة ل
1 : 0 200 ع اذم ارات نرم
3 5-5 يرح ووصول نالا 17 انث لاط طم م مر الور تنا رق ال :
0 كبر فا تايط و إسدور باز اكئق سبع لال ى كار 1 ,
0 20 اباي افتيربعدكا انا ضرعا رار !
3 7 ا لين راقولا وشو نتيضار. 770111 :
اي 0 رن انس يشا بلغا اهام راصال
4 اساسا 31 درت فارن اا سبسه نايعا لومكاما2 0
يج مطتيطرل سانا لين لساري
: 30 نواد 11 لإ نكا لك رمع الس |
ا دالنق بل انعا امل بيك ان تلديم الش يد
َك ع مشالابامت | 3 نرج نيلت فووضدرذ رجات 1
4 ب : 5 ' الا الما 0
َث
ار
00 ارا 0 /
اوأر شد
2 م
ل 0 0 7
اال ةل
0 «أنشاسة ان سات مر ل
0 5 10 0 0 0 10-7
رس شه ل ' « 53 6 0
سوفى | ظ 0#
سم سيب رعوسو ةوارور 0
الود يت ار ولأرورة !ا را اعت وتزوسبار ورا 17
م أو"
شرب با 10 9 بوونتصل اجو 37 الى
ةوسن لشو ل ارين شاغير خملل نلر دارع ن درن أ 0 1
ظ عاص لان 0 4 3 0 ل اي
ا
رو 0 1م را
وكش كرلاو م عي و نا 3 1 21 0
ظ 0 10 3 رن
ظ 4 : امس حاوف انود يشو نار / ا : 06
الى 0 رلا لاء اغب بطع نا لاوا لف رتو وكش اث 0
انإ صاصم 0000 0 جا
.دغر اضناس ببزظة نا سالبار تم وري
الأب اتإيلا والز اط غارتريسدر توما بابب 5 ا
مارفا ابابا رماتل ست اللس ارد 0 0
ظ 0 سس إضريدن مارم رد 2 ل 72
لاج : - 0 345 مسال ام دكن
سه اد 0
0 ع ا
ا 1/3 را أل 0 1 ول ظ
هعس ع سم سما 5
ااال 7 5 1
1 5 0 الممووو 007 بن 21 و
انناب لسو ان نب 57 1
0001 000 :1 ع ركف رضاء ونور
2 بتكم اضورع قب اج فرمز بق فال
5 يرما موسرب كود اد 000 20
0 38 1 “ا | لدوم دمر تر ورين ااانا ا 07 ظ
3
ل 1 لام ضهان ليدب نل تاروث )0
8 ا سانا لالئ و نعارابة اتقا ما امك
١ 16 0 ولس رار كيدا نكقق عوك تامار
110000
لزن 7 0 0 امون ونان
ا ظ 28 0 سكا ل ير واي
0 ظ 7 0 00
١-01 أ نز 0 17 اودرو دع و ارو 1 يتوواذاء - 0
يدن ب بر |
0 0 4 كاسن ريشت را 11107 َ ,!
0 0 7 فاقتامة ومس لكر كفده 0
ل رار 7 ا ان دلي تون ا ماملر ارده وى
إ
ددا 0 موس ان لغذ زب درشا اسه
ار 0
دب | زناءة لبود معديو نامس اتات
-
ا يث
لل
3
1
للرء
2100 م ل لو عسة يد
أقطوال زرا والح لى ام[ انسلف سافن
ظ ادل ةق ا 3 ل
ظ اع كك ظ
نشب الاها لازن 00 102 0
ظ ها يبل اشر ورو | و م2 0 الور
|| “سيد ار
د كر 0 7 رن 0 1 20 لي --
ظ 1 له وص ليله صقار دار م عر ل كل 0 :
0 20 راود 28 4 “ذه 0 7 ا
| الاسم 0 8 7 9
كدان )درل ان لال عفرن رئ تا ناموك 01 كر
ميرو عابابو 2 كلو قم رار ورك 2 0
1 وأدام درل 7
8 عا م ره 1 ا
النوشتكنا 0 ' 2 7 17 كر 1 07 2
اباب نا مقرم ؤالانضا رموه 2 اناه 7 1
01 8 ل ّ 0 ل ا يه
0 2 ون ولاس روف
0 الى واد 6 0 00 تت إن 0
| 2 0 ان ل 2 طن 2
8 5-9 رتش لات در 7 رتيب الالو 0 4 فرع مو فصر 6 شر ارين 1
( 57 / 7 10 7 7 0 8
ا 71 مجو // 1ت 248 ظ
5 0 ليسلل عيةان ىوريو كاد روداو ٠ ١
1 لا م 7 تصرعيل . نارافات ا 01111111 00 6 : ل ظ
ظ 0 ١ ل اررق 000 ذالفات” 7 ربك اده
0000 0 لخ نيد الور اسيكويترالت ترز 0
الى 4
فو 387 ”7 0 /
5 0 / بنسرعسايفا ايركزو ضفردث فزن ست ْ
3 17 سبفلكله لباهيكول فاب لق 1
ا سكا رازنل ش. 00 بي"
اك 000 غ2 بلي اد
ف ١ قير رزاء فط ماديا ستاو كلك ينا شبن 1 1 و ير 5
2 0 مزور ,نااك شي زقخارض ايقن وات ل
2010 يري رافظ ال
7 اكت سا/ كمايق امه فار في رت ولراك وا 17
1 يك كا له 000
1
72 0
: اونا 0 0 1 ٍ
1 1 زر بكايت. انر 2 كنبا رحتنا حآراضزت انراد
0 70016 ا الامظارا توه ماين لم1 يلار ادوع وغول انكر 4
م ١: 1 عا او انز فلسر16/011/ /
سم مم ميم -- سس 1 يا لمسخمصس جار رسا س0
الل 3 طلا تابنا رجن 20 5 0 2
١ج . مه وهر )»
| > ىِ 7
اما الحم قري فايات يسبب لجار 1" رق م 1 طارص ور
ْ 1 شور لرابدؤااد ل ادسة مانا مض كير عصا ما -
00 مان و0 ومنو ب سبي رد
زب ريسا رو اول لون 2
2 باصعا يقلتي درلاب تالزن 7 2400 7 50 2 7
اومتها 0 اشاب فور 2< 2
ظ ا 007 00 اباس
لسار 20000 24 دافن 0 ظ
ش 201 ارك رركت 10 تسل سوم 1
الي اش كيل نو انتريد كنا : ل
ندل وات دوف وعلط ا
ظ 7 راكع | رد باو منج | ا له 3
: 27 زو درق ونع د الها ل 06 0
5 لل لام
مإمت انعرف 0 . اع ترون كا وشو يت 1 مر
عوشي اضف 9 اضر د رقا كاعر زم أذ
001 [ ْ : 0 رباطرطروة 00
عأ 1 ام ل انتم
12
اانا و كتهو شا ناريك انرا لم لابه بو 8
و أو قلق و 01 وا شبن 7
2 مادق 0 0 0 و
7
3 6
و د
ع شرو رصا كفن لاملا // ونا 2
وسار وها الداو
ار 0
8 3
0 الس رطسا رازاع ' ا اط /
7 2
عاض اا اذى يرست لل بارال ان 110 ودار دايا 00
اس لىئ ع مركي لان ةك ورت وات 1 210 ا 2 48 ٍْ ظ
رركت مسدب دوا م لم ا ار 0
2 : ا نان اا راتفا ع عن ناس وجتا. أو
1 3 1ك 41 ررك 1
ا 4 سنا | 10 11111 رو ركفو 1 ظ
1 براا ارد سال دمر 21 سرلا 7
ام 0 لها لوكا ا ١
8 0 ا م
0 22 |+»*
ا 0 1 و 7 3 و 0
لقال تنقيا 1 انرا بول 0
أ 00
ْو ويل
ال ناز 0 / 1 م ا أل 1 17 اط م 7 0 36
بار 200 و م شر 42
مكرما رمم و 1-6 تاريل 00 وش در 7 200 ار 7 ا
ا 0 0 نل
171 ناا نر بتر لياس !نار 70 ا 0
7 ل ور 0 ١ 1
اوسا يبدا أو إزسجابتالوكلتاطشعاياى* نال : ا
و الي أو
فز يران نر ؤ سنن عط انق سويت | 0 0
و 0
سن قيطا امت فيط انس بوت رزفنا نال 7 0 0
سرك لقال الزن وقد اما ابا 2 عر قرأو | مارو :7 5
1 لشعانااز/كنتبان يلوط ورف الشانا ولي تن 51 ا 00
الف : فوسل ران سان وه 000
لرواند يل عار اديت رثا كار 0
0 ظ حرك"/ 86 ب | 7
ا
وتان س رضم تاد ويل و 0
98 لوكت وغلؤيلزم يسراف فور رادو اسك | م
1 / ان 2 5 7 0 ا لني 5 :
: 0 / 07
17 نايك يم م 0
ام و 002 0
وال 0 الت سدوعنن ره ست ل سورت بز عر الت راون
لجو 3 ف بهت رج ال افر خرن صدس رو اباد ولط اشوا
نول الا ف ح موه ا ْ 05
١ 0157 رزاع تاوقو رشركقة لسري نياع تزاؤنناك |
:00 ا م ل سم 6 7 ل لو ا
ظ الغو 3 الشرور ديلو اءد وار اوش لتر ود 6 الا ظ
3ظ جه ٠ ل 1 1 5 : فيو
آي
9
حتسيوك] زقا دلرو رنارة ل وترمة ]لز سريواس
+ بي وزيت” | لاسو اناد بكم قوز تب ٠ شل ولوف كدور وق
سيم سا ث جتنن رايتو ان طخرق د كانتا لقلى
رشصة سيف ألا يا ٠ ل ا قل واه
ل ا د 1
زر ز تنام ناوي كم لاداه را لس لنت
عر | . الما 0 ْ 5 ا 4 ود الا و ل
بر ٠٠ اورم شرتات ويفا ويخ امرض يض زااسارنا اسان ر/
0 51 0 لكا و 0 ا ا ال 9
10011211
ل
قو ادا عكر ىوض الؤيسو را قوق قرعلا
عرفل رت تراد كارة قر كان ناب تدا ايع
انتيح دان سيوف لئست لجنل بلدا نئل تقر و/ادل
لكت عر رونا : اسم ورا فد ارش وان 4 رس كرة |
٠5- جين
1 ٍ' 0 سان ال 00 اا 46 ار وام م |
| الممةعواظين قرع زرة وف تع ستوا ل لاصرر سطع تاودا
انل مها نر ىا قورع دالوا رخاعطيا لكان وبرورة أ
١ ا ري لمات بطل ل إلانارسي ولول 7
و
ظ 4 دزل 1
ابا كلظ قرسي نش فم رشو شير باز
0 ة ز ز ز ز 0 ز 7< ز2 2 ذز 110102 1 01 0 |[ 1 1 0171011[#110101-- ل - 2 لت #السحي او ل 12 10217027 اهعد لد
ا
سيك
م 1 0 8 0 0 له 50 0
|ىمدتا 210 وبال يفو سردي شورنا لطر 0
صن ا
0
و رمح الاضرارالساطق+ 1 ماريب دسف مرا / رن
لاسرا ياز وان طاو شار يرا العا 6
وس نسي كف ]راض شرق ب لفرز قارو فيل 97
عرسكاباررا رفمتفرلررفورت وأ اسوواوى الذى عرب كيده لقره ' 7 4
سْ المدرتر تبنت اها مانا دسل ري كزعب ا ف 3 7 ١
2 ا اب 3 قر رفوه #تلإقطار كار 1
اث وان |سبو اعت وناروقيل عا وض ل/عناءف لطا الفا ا ل 5 0 7
ظ رأف لا سرغت شري تزكر برإو ار مرا عنقا 070 1 بير
7
را رمشو مدعر تقال الى شاي نون مسار شفط ار 7 0
: وبر ستيويقالبى ل عار لس سس را لقع" عم فاده رن 0
ظ ير لست امن لسارم رم سحي 0 06
ظ 4
سنعويشذرن دين إلمساءابا لبس رانم نوضرت وت البعاي ب
سا ارس
اتات يلل 204 ا تسب ,انرا ان تان رهاز 4 رب 7
/ و م نو مشر موحد لاطي “6 52
اشرق يتك ان ا ا
0 1 و 7 أ بر 7 0070 2
1 0 00 يق 06
لوزن 5 بسر زضريب قلق كلد الإ رين ةين
١ 0 5 لإلأصة ظ
0 طن بابد جتنا لسارت وتان با لفل |
5 2 سل و راج لو عامل سفت ازورال |
منا (/ !عا رابيسة انال فاق عن مولا مر نرج ورور ١ ظ
ربيقاقهلا: ترقت ات ون نسي يزه ل فم
١ 17 0 دده بلكو ةلاسرك روف عت
1 ا حو بارغا اورت لنتتر]ه ان
0 9
ا 0
١ 3 را شمر 0 انها شمر الل رتم من الا سطع لاصو رم
5 ا 2
0 ظ عض كار ا رجه 1 07 كلد وو شير ص رسا
0 . 5 “لوب قار 5 00 ويم اللا مرف و كليل سرضار
وه
م فلطاقون/انت ندر ارط فر ذفلا ارو تر 253
ل نشيو 01
ا 90 1 الت مره 5 ا ا
ل 0
م ت ليا مسا 2111 ظ
0 2 شر كت دص كا سمدم لل رانين ون له ظ
0 7 8 سر شرف ,دادر سبيت بإب 0 0 زرالا 9 ظ
ا 1 0 ظ
3 0-4 فا لك ل العرل
ظ باورا 8 1 2 لي 1 27
الل كزاوالو وبث اسرد 4 اناعم يعفر -
قعلع تبني" 6 ل را لاص لام 4 ا 0 ا عبتعن
2210 عن ولراك فو ونش ريب ا 0
تعر ال لسرتو يي 0 لسن 110 2 28 7
/ 7 3 10
درفل رومض كدب تسرك 0 ا فلار ا
نامر تروص ائسس اللن جاتن وت ادبن ا
اوقا" مدل وكيد لامر عفاوار اولوت . 1 :
0 له شر القوارا” #اننان” يقال نتفادى ْ 3
تت اتع رزو لوانتن لاا 5 0
ظ الل ددر ريع بعرط لرينا ماروا تيع دو ا 10
ا إميزيو رتوو نوب قرو راك و // 0 (' : ء'
ظ سب ام مان لب ل ا
0 كارت كران بقرت بول عطقلل ,فز م 28
اىن/قطارع روطي تيون هدرم اسان كارا الشأرصا تن - 0
ا 0 522 0 6 5 3
روح سس سج وا سور روس سم
للم سس حم صم صصص لحا اليس
5 1 1
كا
1 / ور 7 ا إل
كك
0
! ان /2 ره اقطارور) ع غادواظ ووم
ل قارفل كن 4
0-0 و لمت 4
ا
0
مرو م7 و9 1 0 لستغزر كبرل داري" كلو :
ستيان 7707 وها ريا لاي كوا نوس 5
مكار أرق ياو بروزوصطا أ ار 57 0 اده رج ا 11
1 0 ويد انق نع رخدي
ان عي ولت ست
5-000 1ع
07 00 ا
2 رن ويفا م
000
ل دي
000 5 97
000 وسور بولسالا ابا سب ظ
مكب انيت ينونه كر راران قزل ناخب 07 ظ
0 سر ات عالقا ث ولالشارالميل لوكو 000 سارها رفاظور مرك
عر
4.
اغاريان | را نزو طون ناس لإشادق, ان
: سريت 017
5 ا
[
١
0 ا
ا اه
وروم لقا 1 مولن هلالطا سا لاا و أنه 2-0
تابر بر ذا كل عدف لز برع ناريت ود خنطا ا
اذك را مو طووزن ميقا لسر م 2م
0 ص جما 0 20100010 إوالا نو صرب وا ووسطزال مادا فون لوب ا
ارق 0 الو تر والنو اماي الاين وال لعن 0
ريك ري به
مدارك ل #القصروةة ديت ار م اا 0
97 رون مر 1 44 ِ 7 تالو شر لعا
7 ارو ا ورد 0 لس رنافويف >
0 0 رونو انرو 0
روب طب ا 1 لل 51 لسار
0 1 بكشررا ل ا | تقر مرالا. و سسا م آ/ م
عا ب ل
| 2 4 يول 1 ض ان ارت" 0 0 7
الغو بوتدرة مغ موظرو و لون ون يتقا باصم أر بدر راثم | 0
فى وسطاوودالفماءاريذا: لت لششقصب وزتفي يواست ات ل ار
أ
ا
مد فضيتياك رز فافش وف ورا ا : لى عراثر ا و 8 ل 9 ا
م ||
| ا
القصب تناس مر 0 ب أسورو 0 7 رن 1 : 2
ظ لوت ا ل 2 0
ووز ال سور وقص الل ال 4 220 نهاري عرو و 0 م 00 0 ؛ . كم 5
و مه 2
لصاف جه يوسم
200 رق سول ةلبا بت رشح لقص بر بار 1 2
ا 0 هدر قبل ريا عنمن 5 0 ظ
سد 2 ليو امبرل ماسر واه رم من و
عاشقالي وريدن مر لت ا ا 5
ان ا | ظ
اه 726
0 000
١ 3 . 0 الال / سك نا الع ْ
" 0 1 2 نرق رسام 0 1
1" 0 در دصار | 222 شد 207 م :
اق 99 | رع تسلو بد جد واي نبت ونا ركم 77 و كْ 2 1
0 ث 2 00 تر 3-0
ع
مل
0 ا
0608000
4 ان افا ذأ يوست ودر لمر وود 0 0 3و 4 نياب ةركن ظ
0 34 00 رك رظوز ال بوانت اناو لسع قم 8
9 0 31 0 7 “وش انر ابو وبا 1
و فوب ير وي | سنا .لل فقي فى يس نش تمت ورم رز ظ
: 7 حيرا 1117 تمه ال 1 4-4 52 ل
2 : 2 70 718 بسني الك 20 رم 0
70 7 م وت 7 42 لفقل ل 0/1 ابا
4 سواوث وارالسة مز لظب لجنه بد لماخ لاعفنا ال ترم ل
00 114 عش 00 ليد ' 7 2 را 0 ظ
: 0 قرح السوشؤيع قاع لق بع بوت رادب يفقوت دار
[ سيقي رق كر لشاريائب تددر 01 لك
0 31 كا رفاسم اسئار سريب تواتك بوماييتها شط دور
1 سويد 4 رو سار ريا ا 0 السياتعار؟ ب
5
01 1 رو
0 ل اس 1 «
3 الاي برا ول 1 الت 1 ل 1
م 0701 نوزم جاده :بوم 20 و 5
37 ْ 0 0 1 1 1 ا
زرورا يك دا با ا و 4 اي
5 سب اضف درام زان 6 ن ترح اا 56-0
ظ 0
3
نا/ كك
0 سر 4 ل
وو ووو و7 00 : 0
| حي رضم
اف ع ل 1 ا شْ
٠ يكوسباوين ليطا مكبر لوجاقض انق باوباو اد يات
4 و ونوا وأرس انا فر 6 رةس تازه 0
اانه ها اما سومرورم ماقا امع ارون ارط فوا ترسك الا اليم 00
اوراس كات ال ع لتك اير ل ىر
الائصا علي كربا 201 )اذ الها درى وض /420 م 4
الو م رعاو نظي ررك نام وله لز ين لزت ١
4 2 وح ارافان 10 امدق ا
11 رهسن فت 0 ْ ا ا م
بسر ةصدوئيا ا 10 سسبو الور واب وها تتم 0 0
مستا اسن ا ناباده نا لداواينارا” 0 8
01 رت اوبرت 00
ا 1 رب رارش لد ور 902
13 0 000 ليل 17 1
261 ومنل ل ا
تن وتيا لق مبناررلا ارمةزت رسيا وني ال إن 0
0 ل وى ره ا 07 ه.
ظ ولقلص الغ و ولس الج ور 5 10 ورف الا لشي 00
تلس لرور ار سريت نازتا
0000
|
ظ 0 دنثن: شمر مم ونيية
5 0 أعابا > نان شل ساءد هبسن | اسار وم
١ 0 الل لبي نوضار رياص نه وز ريصت درم 0
0 وز قن لعزم ارا كسلا 000 7
ا 18 غدو د وبل كما 506 حار اها تالواءت الروك 2 0
1 لا برغا 0-8 2 7 ااي غالها ا 0
0 ف كت 4 / الوزن ل معاون قا 1
ا 0 ا 7 لابن لاسن م : ل 514 ظ
1 0 ولك انا رالساسارفةخزت يرا 9 00 زا ا 4 ظ
7 000 الاين قاع فير اع شه
0 0 وررا 20 ك قرا 00 ا نن شررة انرورن0 شس ريل 1
1 0 برس رلا لاض 64 وتلل قوقرم .
ا 0 7 2000 ال 0 77 وو 1626
د | قرو خرن ا 5 را ع نل
تا 5 الهرا راغا رامل فالا قار رس 0 سل ْ
251 0 عدر | لقره -- عدا 14 نرم 9 امقر ا
8 0 2 ل م 0 انق قور كا 0 217 1 3 ظ
مر 5 / ونا 0 تزع /تسدر, القرت /
1_0 ا 2 رلا ىلاس اع م 0
ين 2 1 | اله سب راعج لاي كتاف سافن راان ظ
25 ا ايبارا اناي روفراد 4 17
َك 5 1 لمرو ا 7 و005و الاق 0 200 جر ا
ظ 9 ظ 0
3 0 ل 1 1 ا
1 اتساابأشار زرب 26 وردان الى ١
امارونب اقيض 11 إشرلراف تشب" 0 1
درون ورا ليا ندنل 0 0 0
م لمارا وك ندلوه بو را سر اي ا 0" جار" 0
ظ راشا نفع دض فد فيل ولي م 06 2
سنا ايراع نار يان للش ل سولقى دهاز 0
بن الت واه اا رشن 20 تبزرنار رأ م" 0000 ا ب
عن در و تاج هه د ركان ال رسي د :لل 7
ظ ميته 24 أداالامهارف اتاب قفر | سا 5 3
سخ اس ط ؤس عرلعدث غنات الشا/
3 براقا نكا عار المدر 0 / وود بايا ردر اشاافترء
3 1
00
ررة كن
عرو
به
أ
2
فاضا ا اشام كو ضارا كاده كنار انار روطس | لماعم 7
وول دن ار َ مي 0000 2000
يوقم دانع تاد بيباناو زاحنا 5 ار
امال اا نات لاا نشول يسنا
عصا رياد با اللسار كي فنا قو فاو كل 0 ,الاورا لونلا ا
5 000 و خالكد سيت ظ
0
د اقرز د سولف عور 7 000 0 200 1 ظ
ا 1 فاضو لتقا ددا حاب الارة / نالل ادو لض دفار 2 ؤ
ظ 1 وروت رقا 2 سشد ناد ورو شيع وارررزو ل وات ار : : ظ ظ
0 7 : 7 0 اال دبال 0 ا
0 1 دشاني ليساب 6 ار
5 ل زاور )ص حامس ورارو] و انا م و وتوا ات
: مايوه قصب اول رضت 2 دقاضويق و 000 ه
2 3 7200 كك نارفا مور ول كورو لو ساون هاعد ازانعض |
7 مر ووز لودو مل يلاهالا خقصاصها ل زكا لض ربكال ع ردقا وى | ظ
14 ا 3 ]قاسو لالع طول برقا وخ لاستاوطا ره _ ظ ظ
1 : شرن نا ةا كلك ن راك ادن مايه" 5 2 ا 3 ظ
5-0-0 نل لمان وزاوةس انار 0 لسع مراص سر ا
١ 17 00 مشمقل رمت ابر ويل فليطواتا لسرت 111 ل 0
م .م 7 م
2 م عاد الفا اشر نال عابتال 59
0
١ ا 0 5 7 شيعا غاز يوالب بل 10
014 ور و7 200 در اويلةا 1 وفنا ,1 : إسورراها | 7 1 زر شتت يهان
ظ 1 + انك الل و ألص نجع منت ممر ادال
اوح 6 اام لقان رك وشمرة/رزاقا خب ةوقال
1 كا بص لاتق مل و قط مرو نون رزوت اماو
12 7 اس ا تي"
8
ا ب
حب راس ننج اجر امطاب ونم «رر فسارا وان عاضر
ا سارع الى فيد إمو ددم و 2
وو 2 0000 رد راسي بشاودى 07 0 يي لا 7
الباق اعجار صر شار سوسا رو سروم ة بال 4
0 ا 00 د ب
0 فنعا ءادارا نينا :
' 7 بل نؤفطا 0 رن 00
لتيل سبرية 0100 7 راو و7 200 | / ظ 1 0
0 0 0 00 1 1 7 1
ايده
5
٠. 00-
0
9 م
اونا
7 00
35
ظ 0 500 70 010000 ان شْ ٍ 5
اخن ززنة رات ,مون “ابره قا لول بغرسو قاربلا 01
الع سرج كرض لزب كاعر مار شان /فامتا اغا ركان
ظ و وده ها كبكايا م1 1 ظ
ظ 5 أ اندر اناسل , 1 لاطي ارت
ْ رسعو تمد وت سر ند قوذ ها :
1000 كذ ولخي سك ضر روط دفر روكلا 47 2
الود بكتسباناال ب ت1اال” 7111/1
زماه....... .7س 1 مهلك
3 89 م ومت 0 ممم 5255
ا 00 سابال نت نامو 101111110 9
“زج مانن نك مزل «تريب ل جساسمابنن لو ناوطت
5 5 اللا 210 د يفن درك فزن ند كا رترت ديول 20
0 .0 :: اسه المان تون للد رق وضربو قود" والاعاذ رو 0
0 و سك امه رذنت مضة تعونت انق 12110 ْ
1 وت نباف ق ماسر و ذفاونلل اغبي
7 1 لوشمواروووزيرة زو زرا القوا ل غالاجومدد 1 2
(4 ]| عواليا قلا انا ى ولو ل موا لسل ايمر 10212111 (
0 0 كط اصائم با 7
1 8 ع اويح ]فو رترت مندو رم الى رز بر سر ايرث بواا/ 01 ١
ظ 0 ادوم لتم تم لجار ير ا رفو 0 00 2 88
مهد كت او الو ريب واورو اندج افاوتؤابابارن 0 5
رار ريت | نزم بوم مغانت رار لات رتعز 0 0
اد زات كعد عزن لم رط حم با 0
إل 5-7 ال
7 0 2 3 227 00 30
مي نكا 1 وما يناك م ل
.رصحل | الفا را رن ل ات انا ول 0
0
0 ير 0 مقطا ولب 51 اير ا 27 7
7
9 تميق ن ساد الات لم يرا مل ل 1 سكت كن
: 15 و 0 3-1
0 ار
لسر تداتعا شرق اد ب 520 رت ناف را !س4
ا ١ت 00 ا
ظ اسظم و د لا امستراس لشن اطي أرنار ارك
: ياد ساك
ظ 2 لتب نرف 2 01111 ل اء
رتوار امابوا رزب راشا نقد ريا 5 37 يك
ل ا كن تبر انانب 72 ل ل ل : 2-0 ع
5 ع نَ لاض تعدو طم 0 1
سياد 0/01 موتلا 000 البلا لسع 3
5 1 2 تاف بلغو 000 6
عدا 70 وكا را الاوز 0 الم يبمتريك
71و وه
ةف رات لو وز رن ترايت العافت 7 1
اسنواتددذبا اتن زلشارىة ست اواك ىلوو لتر سا 4 0
ا ز' و رع فوسك انود فا او تايان ١ ال 0
إ
1 34
7 تلا لامو سم از عار وو نتم شود امس | ل 9
اندر 200 7 26 ص " 0 0
زد ادلو 431 مسار وس اث لزع ادعو ورور بادك ل
اهارا راثا يبت ونال نع بام ولغو نان ا
د لان لمات وا زسغاء وى و مت وت ا
ظ | اتوم لاطي اونا اع درن تر ىلاو / 2 0 7 1-0
2 ور 7 شير ذا لانن و اضوت 11 0
7
يه
ا علي 220 ا 0 ا
5 و ب
_- 2 | نشد انار واه 7 70 تاس / 00 0 77
0 و 57 ارليها سارصادل رار تلب قام كنال بلاتة” لي
7 ْ نيرامالسوانارد بال َّ ككل ومشرانة ظ
يو رود 1 1 0111
6 عي | فعما بنناً وضارا رعش طار شد ساصربسم مرجع ات 0 سم
30 0ن اد نرت 0 0 ظ
2 1 سما و2 و سرد ابروا دسووال را | اصنيا 0
ا اجر
ا م 01
يع أجلو ري بلستز يراق ودورت زر
ْ مكب قلت ل# اعت ا 1000 0
003 ل
0 سا اندي بي ل وو شناضدة 0 ْ ا
م 0 0 1 كاد لمفائ مالا خفارض انان 1 فنا 1 00 1
1 1 0 ايلاد كز لوي ,ا ا
0 3 م 0 اق ار اونظ ردن ؤاشار” 0
لئان 1 لاسب
امسق بارع اانا 20 اا نكرل كر لو نبا رلونانر ١
.
9
بيبا 9 0 0
5 ا متو 200 2 قا
5 ا ١ ١ ا
ش الى متت »د مشسفيرو#قل او سب بال تورات ظ
0 7 ا ا بن /ت7 قرؤي انر زارمازا ار 1
٠ 5 5 “أ 8 /
3 0 اعت وام ا 7 ده بكالمكوم متها عورا ام 60 7
١ (العواا»
ان ليان ا افاي
ا / 0 5
شرع من دن ممم لين سيو
| الى وت ن بر كال ابد 2 2
ل با اانا 000 7 -_
٠ نار لمن وات رك عا قرا نيك
لوف - ا ا / رم ا 2 اكب 7 0-0
ظ شا جرختل وضته ادا 01 و 1 0 0-1
7 2 0 م 70 رضر ند تسر بدن 4 4- 2
ااانا ا ا 4 االفقرت ل وما وت 97 0
| اصدر القت عانوةيساوهاذ من سرغ ل" فا للصد لابقا ١ 0
7 2 ترما ان رضن لق ا 007 1 2
ظ الو فت زر رشقو ) 7 60 ا 97 18 0 000
سن 7 5 التؤكرية ار 1 12111 ا 1 بير
[ ف مسو نا 41 كت با رز كاز ا 1 0
مد 0027 رغ اذا 000 بتار كلاوة مفو 3
القتوان) رد ىعرة صا فاخ ورلا وروت مولتقاع 00 ' كر 0
ظ 0 ا 7 ب
وسم
5 : 0 ار م٠ ا جود
:7 ا 00# 7
ل
35
ْ 0000 0 7 1 العلا وفوا ظ 2 ٍ.
سس كرف فلل كرب مسيم الفلا | ملام الاسوووالامفو لال ]بت 3 0
]اناري فلؤان ةليل ل 0
: راي لوا سفراشيية” 1 2 5
1 م عض ٠ تر قن
1( 1 0 7 0 1 ا صم 0 سر
ا دس 71 27 2 727 0
ياه وسفن دوك ظ
ر م ا 0 ا
3 ا 0 3 لم 7 ا 1
درن 00 را
/ 7 متبارت 00 00 00 70 2 0 ا
0
خرونب عدار 2 ار
0 7 ا للتق رقي 2 عَالا وا
نال رمرم ظ بعصن*
ظ شده الا رن أ و مار لللصورة شار اال 7 و« لصورول نل لواب
ا الم سيره امنا اماد 1 . لكف
<ة ظ ل ماري
| اماشاتاين عار //: 10 تلت قجاال] ا 2 5-0
2 نايت لمعا سارت سبد رن 0
الم اسم د
جنهإ لايرو تزاغنمنا باغزيادماء شرل ل
[ مولن كارتا اغاه م ارج طباخاصةضادكتم عبت اذالنعهالنان ْ
2 كيك ديدم ول ساد ءا اراي
ل لاقثا ضابروامرنااية ,م رع
أ ا لقنو نسعرتها اناي ناي دور اق 1 0
اط الرة فهك رنقراة راذا زلا انان ةي 78 2 أيه 00
البا 220 راعسال نشم السو اليا ماله و يلاسا ا
اننم دابل ابا ل تونق 0
3 0 67
01 ايقس نورافوان دا ضار وير يس ب
تعر بادادش ,را 20 0
مانا ايعدم بيعم نضا لساب انما ل كينت
ري رامنا اكب الع ر دين لاست بارال عنمن /7'
اممف اغصورني لزه | لبن 1
0 راشتائوت عاسو اتج بزل
0 ايزا رسا يلار تفع اننا استدالفل بون
2 1 اوزنلا لكان لاجد سبامنو قلخا ةفرش الفوسنا راسد فراااو دسالا
0 ا رن اتات :مريت :لفيارت فطهاد لالت جمدو
[ 0 ا دالوأ سار الؤتا تتا مرالاصر رامس مان 0
"١ 1 ل ١ سروه تلن ءال" 00 يشاجع اران و رن
0 1 دا لعزي ,لعزي الال
لسواض ررك مس3
3 0 اذ الشتس الويف نرم لبن ساني انا
7 ا , سر راطع ان عالتبا , 2 رف
04 05 أن ا | نان نياك شك نالفقا سات ومتنترطلرأناعوواطقة
ان 00 / اانا راضواضزعاع,باغؤل” ْ ارارق
3 0 1 | اموي 12 ومتنري ةلب / 1011 و
ا 29 5007 ادر الرؤم ا ا
ِ 1 لير بي روا ,الزن لكر اله لا
ا[ 1 م 000 7 لمر درو ملبسلاي ل 0
1 : 0 م ينازار” الو ل و1 دما ثره تدروبرارر وال
7 ا ل هري عفرا يز اسار دار
1 ره 8 موس وض مو ارال انون فر كلف تنرتنا ً
0 ”اسمس لزاق عي سوبي باولا |
38 ناوطت تصرل ا" إاطرارالا مالل ةعرسل ا 5
7 5-1 ب 77 ع 0
رقشا 5-0 / يعفر 7 ا ا الور ص 2 ار
أرعصار 4 ريرك وله . 9 4 1 0 1 3
ا ا ا 1 00
ا 00 0 ريطا لط بزوييخت | 0
ا : 1 3
ا
3
/ 0 و 3 0 7 0 0
عضر وان زه رت ب
توش قاب 0 ا 0 1 7
بنؤكن طن ةد قابور/ة 0 بن اتا ا 2 :
ظ رز لمراناياب / 100 1 1
' 44 7 داتسا بج لبر 00
ِ 1
لم
ْ 11 0 10 2 ا
م 0 سار ل
ا 0-0 2 ا 2
0
١ 5 ل
سم
بي
0
ع ظ 000 وار ل بم
ل
7 0 د عه
0
3
0 لا دم ل 0/7 7 7
وطلترل الروجولان” 0 1
ظ 1 اماما
ا 1 0 0 0
ظ ظ 0 0 0 له ظ
م 0 2 0
0 1 : 0 اأفوطلل
,2 7 اس نقاعيى ” 1“ 8 كني ا
00 0 2
خش ب ل
با بت »0 لم
0 2 2 6 ا
ْ٠ 2-1
١ ْ
+/ه9 علو > اي 1 أ
2 4 آم]آء
١ 71
0 2 /
َ
ا
ا
١
١
ظ
قناعي نود سا
الم 77 مواشاكلببالعز الوب وغزيع اغناكاينم باطرلينار ون ! ا
قامرهضووكناء 2 لتر اها" ع 857
| الغ وز علة بير اضر ربة زف وخاض ها 07 ---
ظ اناري فالخل راصو لعي انو اتنا عضي 0
ظ باز اننال ةا تسهىتا رز بعالك افك .بت ع ل
| مسوم درشت عر وبو دسب( إعضاة الغلولت ىال و الم ووو 0 ب
و-- العا 2 .ةا د
انان تلن ل اط ارال ضفاخ موف |
ليا نري بارج دارا انرز ورب وى | لماوع نم يك 32 3
ظ الفارونغزالغاءوصاولر/2ة” 20 ركنا نا دار السو زسماري أن 0
مقا رصا مادا لمان اشاس يزناريو ايل -
ناص روتف راتفا سانا شيم رالا 7 ا 8 ع 2 3
/ مرناتنار سفخلا وى تع ا رطام دوافاةصب رييب | .
أرنت؟ 9
. مد سسب 0
7 ون يوناث اشرق ال ارا 0 1
ظ 12" آض . 69 42
الي 5 ا/1 22 ا 0 2 ل 071 ١
ْ البسكيزييزاغ عل ات ليغلا تررم :1 0-3
لازنا مابراع با رز ار ا
ناك تاك شك قرخ تسنده زات ترف"
1 : 06 مد عدي ا
إن فلل | اعسات عاد اين افع البدل ملبالانا م#شرط اي
0 ناي مق لانم ععنا الغصار 4 0 بعر /غدر رط 2
3 ! 0 1 110101ظ1ظ1 وش رللسن وز جلدم ولف 0
ْم 0 كوي لتنا 22 صن زر 0 1 000
١ 3 5
6'
5
7 ظ
دي مَل تراط وال لش راط لط اط وتائدن لبت
ا 1 0 ا عار سل اراد م
: 000 0 4 اع 7 زاغل للا ظ
شار لام وو واو نظا تر 2 م ظ
1
ا ٍ مانن فؤذ يقد ريه لعن اعد علليص وب رعرال ن لل مم الور
4 1 أ غروعرانراغز الئل راودا الخ م 0 7
0 | عر ييألفاظ لوت ارده ادر كروت لامك ةتفل
0 البسرمرناغنمد افطل الاصعالن اشابلا انك
١ 31 نالعا كرب بو 7
ال ل سس ووي كعم فورش رلور
1 0 5 0
ا
3 ا ا 57 ا
ا رن 2 00 ا ْ
بوث ” هر 5 .6
اك -
: 0 0
9 | على مأ كت 7 ظ لت و7 ا القرارن: ار ا
ا هوم ؤت زو كا منارؤون برل -
مجو
1
ظ ا ا نان اع 0 7 /07 اي
: ل امل تارم مار واد 2 0
1 0 سي ورك 1
١ رع صل وبع اين ساوراي» لس بوبنا اوت ونا 1 ا
لورمو سورع <نت جح عزنا نه 1«( نفد ووو اب - لوطو بد جد ب
1
1 1 1118 4 ل لك 1ك بإ را
ا 0-0 سو
٠ لبها وف مرك سر وو
.© : /
0 50 .
جه 9
تفاط
دحج بجي ميت حا حاجا ب بدح بويد سور
5-4
2 يندت لاد ميث
٠ ٍ اننسة
لمارا مساح سلطا رغاذما دالفروب 06 002 2 روه ب 3 كه
0
ا 4 رع 00 8 6 70 000 ل 2
0 39 امووملان ال امون تان 9 4
3
)رسكو ك.د وفوف لاد 100 8 أ 0
ا ء رة أ 001
01 20101000 مالل مدنا 1 ل
وى
0 رن 2 0
0
*
لان
1 7 م بلدا 58 سب بتتول ل 1 0 ظ ركز
ال 0 70
9 7-0 لوليا م 4 20 كا
ع دى) / 7
نا
أ
ا 1
10
ظ 4
مر"
0
1
يا «ذآلا
00
ا ع لطا ظ 5
لا لام .ئسي اناجيت رمسانعاذامرمزبالاشلئانضزع 6/<
:7( اميا عزن كدرل الف اسل ة ناته
كان ا 1 لاريم رشذارلر ونراموالا راط عبرل ولو التي ةداعالا رمن مان ظ
الو ا اه 00 00" 00
( از "أذ | غليطاوتهاوستوسطادالاملوالذنا ار لتم وللط يزع الوا التوا كاعد
. الا أن 4 سد الى دي لايع سوا الا ار لاد رمق سيد ا : 3 1
أذ ااا اليا نيزن ضام سنال
لا غاترواد كور شرا ور يسكب لاضام انا ارال
ظ الطاؤ انز ىر روتبح التيتواليانغزاادوابااغنا مطلوا دارا : :
,”| نارول التي ابن «يزالبد تنا نيلي |
لو | والدواءالئ الإضرداتمإغنايتغى نرفاليقنا بالعاتشافياوضا 9
-- 0 ماكو راف لت ريغت« اكد رتغ اليك اها : 51
2 | نويا ترذن رج ةر دعاب باع ذل رض
0
9-6 7 و 0 ب 17 0 / ٌْ
ميد عير امن السب ارا سوريث ؤ) و / 4 0 14 ل
ع 9
تك 50
يا
1
و * 19 1
٠ ْ
1 الى
5 2 ١ 0
1
ا
1
ا
ا
ظ 0 17 0
مراف للاط يلابي لد 2 سرض ساس ا 0
مط و لفرت الما الجا لفو سب وة انا راط ناشاس ملا 2
ظ 0 انق اجر رامول 1 لصا رجاسرا و2 سانا ا
0 0 ع ارو “0111
لأرؤ اتن نان رات عل رجن اب ززتنى ةن 7
0 انوبا ا |
10 مر ب
3 1
أ 9
2
4 سا ا
ساد 0 0 ظ
زرا سطر يم اماج بنرالا راملا افوس زان 3
ابر سيان الم ضرتعم انتطادا الى 1 1١1ل 7 2 7 / !
تفاع فرظ اليا الال لبون ب لل ل
عوتبمرتالورت لسو ]سنا اساي ضار مدر مايا9
سينا اناا شرا 7 ع نالف
1 ( 0 0 7
1
06 عي ليوا ا 000
3 ا 0 | ةناب اضي نان مبارا لعس تايل ل لإا
0 كور رايط الال ميسرب نض مونل والنن عبرالا وكرت لض
9 1 2 21«
0 الال ضبنت الم :قيال تحني لسار انان
لان 8 كلسم رراصد روف ادر لقان سالمو رطس الزر ف كبا
٠ 5-0-0 0 7 7 لد 0 ْ
ا ظ
ا 0 عتنا فال رن 9 0
0 1 2 رقشا دن درفل الا 00 ا
ال 50 1
مفمو رد امي 0170 نسدد أديغ روا و 7و
39 0
الاسار لقا الم أ والاسسروا/ كا الستا عاص
ا 51 | عايمن 5 السك زا الس انر العروكطاي |
أن
0 ا الام اسيؤور عقا ب _-
0 17 آل بون م وددائط لال سنكي |16 ده اتاد ينين ظ
و سه سر لا
ال 10 نه ظ
0 يدق م بالط طوزا يريف ربل اس :
“ام
ب 0
ٍ 1 كشا لو زالرالخانا: ندال ذ العا را 06 26 متفرع الامزم 14 ب
دا
_-
0-_ .يم
ع 0
2
سرض
ىه :ض
00 -
مويله _-- 00
مم
م 1 ليل اناف ربا انار الااكرأ' يكوا لايك
ليأ لزيا ادام نالا لخبالقي قو ايأر تالعافت وافرا دوك
أن 3 ْ راطا وانانلم ينماد . الفزسي د فد درا عار 1
مس مم ع
ريب باذ رك وداعزي بيع لرادطباكوطاصيبب 7
ارو وا ترج لزي برل ادو ارروفاط لياط فلن ال 0 2
زام رض ملت انا روااعكةاواغا رادو و اليه ذا سب ا
ربت عكر نشكا ص واد اميل رامد عم اتات نت قر الامعالو 51 م
كيكو طفار نب عع وى فوب لفاو لحاريك ء
برس لطبت و ا
| ناواو لالدلا ارال كر سالاد لي ل 1
1 نمام لتقام ايددسنماما طبالا رو 1 0 0
| ب منيت ناخد ةعول سكين ا وناكو ار وتوا ب له رلا
27 باون 70 ا ا
لازال 2 00 ل 0
27 يران فز ذالدرانا ب" و
درت تب اتلذ يزه مر 07 9 0 7 0
كدر بافؤوسرل ماران وال تادعم راع 0
اشن لساب اتناس ال جز العييرع ار ا 4
لد
الك لتر اف رأ نباك داعيا لوب لوال ابر باو أ 5 5
ل 07 لتشملا رليرت م " ا 0
| -- وك الم 6 3 1 كن نا
20 قحا دس راقوا اتوك 14 0 ا
امشرراتك نادت نز لظم اريزا يلش رغاد وتوطرل | 5 7
تبر ةاانطامنتة ترالئا كارالا 4 نالك : 0
ظ ل 0
كت ا رعو
ماب لكش يكصارة تا ناض رجرا سيالا لسلارنريا رم رإشنواؤناوية
لام ةلاطا ري رلاامكلزع لأ تعب رسب 2
ل 20000 0
7 الغو لبا اراسي لاما
1 0 0 ١ن ١
0 ردلا ساي (اناكرئى لس واشت اجرب انلاب ل
“رن عند الشتاس بابر يوقت بارا كاز 4
7
:0 ان 55 ١
0 2 س0 0-6 تنرب ليناد لنب عبان رمات
0
ا م“ دعقا رس ز: 72 0 وان سواصاان نكي ظ
5 ال نزوي ص اقطزنياة عنام العناطيز/ااطياذال رض رلور إروات يتفز ْ
0 وم دما اساطفات مستي ؤانت وزك سو نولفا نباسايكاتاقيامزها ١
3 0 | عمال لأسا رافقة ! نوات نولا ا: قر عرق اد را
مضع وود ا عفارو
١ 3 0 أ
رود | زيل راصام وص بف ار تاد رابيد اكاب ,كيت نسي |
د
5-5
- 2#
7 4 2
و
ا
6 5-5 ١ 2
لاد 0
8
دنار و " 0
١ 4 5 7 21110 ظ كيتيا رزز واس كذ / تلق ارد اانا ٠
: س7
مل
1 | سيان الناذاوارالضزنا الوق بيه اكت ]ا لاروك مائر ةطرو |
١رأزي | تبباميتة وي ن تلب رادار نا رموانيه/]
ْ يذ اكرام 200 يج نلافْس كار الى «,للثت أ
1 0 العوال نالب روارا با لض انف نيه با التق ولو ا
1 / لع شان 4 ىكسزا لقم ز ماري بعميشارالاء//1 و 34 ظ
ظ 6 0 لنائوارا ا يا" اكوا 2 عفاي اعم ظ ينك إن
مسيم اذه وباي ا للم 1 المت تل جيه .اناج خيقد
]||
ا 0
ا 0 2 فال 71 ا لاغالي 0 روكرات كج
عوجر رالعهراة و ابا ل 936 7 0
: 13-4 مرالاسنان كو نان 58 ولغود روزا 2042 .
ظ وموالسطيتازوصواقر مط وبااي تر ساعةصرها ا ١
الس الى اميا انناب 0 ارال 3 5
سني يحابا ,تراص دالت الو ودج الص لطر الفا 2
امات لالوبرباسام تار 1
ظ 1 4 7 يرمتسا رع 6الغالاسلزل للد واشر ار عم !/ 4 3
ا قاط رطا وه الو عه اذا يفاض صنو 7 22
1 2 6 مزطناد سا كالبل 1 برلل سردا 1
يطعا سات فو ا ور 7 1( 7 17
: سطابر بلك روف 04 دلو رار
ررس ناد أغراق داشرا سفياما اما تت
3
آي
نامر لطر نظا ةانق سال 2 د
ل
8
: 0 وار عزتنت وار 7 ررس اول 0-0
ظ وغرت درم صم ولرست وداط وصووفئاست؟ ولاس سارك« 2 سسب ونور ا ا
م لرواني قراو ورا تميد ربوس را م سردو دود عاضا مر 2 0 2
ظ كاك ان كاه ها شددبافك وى ثانا زان داروعنا الغتنا الا معد م
0
0
3
6الو رن سبي وذر والز تنا ات 2
توفي ابسن 00 لع 0 7 ا ا
عم وهار 0
و
قرو 00 1 ان
1 ا
١ ْ 0 (1 7 موا ار ار 7
و
ا ؟ ااا زا تانكر بلا العاوم/ 2
اشوا لي أ متلق رز سواو السام جز بف العلار دا نحن
ل مرا لاسا لإنوانونريو يذ 0
00 العاروع الل سس رطاسم ل ذلك اودمارواو: ل 4
1 0 : اي سسار تتا لعارا اسه عو
ْ 1 بلع فا تت متبابزز نازر
2 7 1 53 م
١ < 3 ا 2 , م 7 ور ار ظ
٠.2 ارد التلع اباي امهب لواب بلا وبتزال
4 ا 1 7" بتاعارا موي د العلارانالنا: / لبور 70 عاضا ظ
١١ 4 ظ
1 ج لمسات مال النافت ابن6إ اما د
7 انا
/ وكصت للعو 0 - 4 2 > 7 ْ :
5 1 1
| لاض ليان ال
ري 00 8
لز ل زر سمصزرتعا ناطرس نووا عيضم
68
ظ 31 .
ا 0 0 0 وات هاعر / 7 الها مما الادرايلابونا. مر الغلور ر 5
أن ارا
4 كاده 3
0 --.
اي
0 هده سمه 1 “ساسك 4 ناد اغا زانا”
٠ 4 " ١ 0
/ 0 0 أي
اي 9 ب ار ع
ب 0 00000
ا 6 00
| رمات ارلعا ىردت فار وال ا ل اسان عق رم نر
| جم 6
| تملع الادديواصباعفاءلزا ردنا نازر ينتار نذرعقا ف بافللط | يعسي
عر م>سس الصرم-
| اتتبافقة فانط عفال بادرراتخ علي ترزس اناك ٠” يي
العام بالضردرو»: تنا لق سنا قاهرا ا
900000 ماكر رن سرئبانر ار 0
| اتىس تار لالظ ةسمخل مناه 51 سوا اشنال تسرد 35 8 7
اعتا رلور ادرف اط وا لسرانال: ذازااستىم 7 س1 0
لس عار اليا اسل زسورا لاطي نسم 1
بول مز نيرال لنت عقر إلف تتا رك تجار لمق :- 0
00 اش عمسا رالاةلقلزت سوا و ظ 1
رسكم اد لوادت ئمفارباذاقليت (نتعو/ لم
ا
ظٌُ 0229-7
2 2
2 2 > 22م
ورج كمسر
3
0
2
َ
يار ذا رفاوتت ناخس زاك ري 3
م
عجر الت واضيض عدار 11
ا عقعو مل طابر امشايناطرل ادناب[ رن
د لامر نر" رشا اسيرز اران ,نادت رار لنخباءندا انان 5 يكت
ظ وار والهاردا مفو زيقف زا ولايد ناص اال نلا ع
اعقل” اننامز تانالذيا ترز أن
0 تجوت راستول انز الدو يسن | ٠.
لنب ال الع 00 ايقل 0 00 4 ا
ل مت الدع سل ديكات مغاتت م ينا 0 0 2
نشكا الاين ا
ومسسح سا سسب مسواسس عنصت
م2
1 3 0 ا ا
: 37 1 5 اك
/ 1 تا عن ضر 01 تشع انيفو 0
ملووار ادم رونا او دي يئ 00000 مع متها 0
مشر وست الع | : 2 د من
: 4 زلمرت 0 1 ا ى// تل السرم كر
د اليك اللا 2 كرو لام زا رادم ربل |
3 8 لما ا 0
ويا كر عارك اعود زر دوزي مر
ا ا 100 ل
0 عاق روزا عليز 0 ١
3 0 لسار طنيمى/ اندرو عر سول رع اما رورم اما
م عدأ واإإسيا رجض لد وك اول رك دو والأصصرء تغارصلرلازرين اردغ 2 0 1 ظ
ش ]لو سب نان عرد معن رتل ان تبس دزة
١ وصارالنا يت رام اال انه //: 20 وض صلا 2 2
١ اام براء ل 0
00 در
١ 0 0
7 . 3
ناشتب ٠ كماما امن الو |
اير 1 و1 سردل ل د بابب / 57
ابروا ارات ااسذ هي لفل /بتالن 0 علاط | *-
اتاد نزو وسار 0
شاي عشوكلوت الم وكثره 2 9 تمصا رو
م و وو بف سي جمس موصي جيه بره حصو
رساب كان وناسازالعض اج ل |لعلطنا ضرت برس 0 3 0
اعت 2 2 7 سان وسرت صاصاصه 044 وكصد الور 10 0
امام تر وكضلرىبالإضارت ستعصر 2 ض روب"
٠ له ا ا مح اعصا عننا انرا بر تاباشلل 2 ا 1 ظ
20 ةينبا اكالانو سوا 0
اسار النو ويلا 7 تن رارف عمخارراا وراص ارات لوه
اأستو تر بروا: ا ار
تون رسشلعط لات العلان 1 0 بزنودارصرالات ذلك دالا أ 00 :
7 الب باض ان قرا ثبب وافااطياروق | د"
غر سلما ان اناالا لمن). 5
اسن لضفا ناوج امراف ل ماد د
ا كار - يا ل 2
ب
ا ا
3
8
3
حم 7 زان
بد
لدم 5 2 0 0 كام بمب
ع 70# 0 ود
1 ك3 مم
ل : 5 كَ
ته
لها +
4
-
' ظ 7 0 اه 3 ظ
0 را ا كالسا 1 : 00 ا
, 7 د إبنان ةا وعم ىر العا جل نز عاص وض رط
از صا لق تإيشلله: د لالناشا الجا نام رنوت الم م ا
ار 0 نل وكشويال ترز الاموارولق را نول احص اف الادعا/ فاو مم افلطناذ اام
سو رعسب باوب ءوضل مغانتت الاوز تت لياع |
٠ 0 1 / اناي اانا وزع راو مسلاا ظ
1 0 5 0 اعصنا عسرواروببالنتا اسان يدر 0 راط ظ
1 س0 بتهج ال لول زإضوئ تك نازر لاد ركز دربلن ل سباي | ظ
2 اتيسهستينيد لص يلاي نبترانوامات لالب ظ
> يز الات للاسة يب للسباسترطو را ص يهان"
2 مسا صاءنا بسبردام بز 0 |
١ 3-0 : اه انان ارال نأموززا رابخ رصاتهاما يلاد ول ظ
“ري | عص رد تو نط يزب ابد اليا دعصارة امامو تراز أدص هه
3 9 7 0 نغوامح كذ نايلم امعط |
تارتل كن مخضا ديرا اههركي |
1 1 لاو سرادت لد |
7 1 نويا اس مخز ةا
3 ب ل - : در
ْ د
8 37 423
آي
11 1 ©
2 كًَ
/ اليا ا"
1 و
5-7 . . 03 )000
3
0 0 ساد 0 6 0 0 م 0 14 00 5
حم ب جل 54 0 ف
ْ مباءايان 2 000 مو 000 2
ا أهدنه لل لا لكنرش ررس اغد 0
إٍ! مد وإصا فرع نالع اله عو سر ل سارها 007 و0 0
ا ١ عكيرتيإحدناناقارضاء لحرا 0 ينا عا 0 حت ا ظ
ا ع ل ,راز لبي ناف 2 تافل امك 0
ا لعرا را الاذ لسار ونور لاتير لز رد : ظ
و لوانتي للدي قار بول 48 4 8
١ 7 0 43 2 1 إراوؤسطاها لعج لس 0
١ اس له افرع تبلل رن نظ فرق تبر 0
عا 0 ارطخ بتو مو انفد عام ةرت -
0 زمار ار
ا 02 1 زؤلالل 0 كابر نات بلا وتران ا ا
لق ابت اا روسل ور 100
1 لمر زمار اسل 0 ا
٠ 2 32 ار بر م ده 0 0 1 00
١ موا ست برا حرا دنسم رار لين سينا 1/7 3
ا ل 24 ا / 06 7 00 : 7 0
سوسس مامد
07 0 0 6
ليت - سل 426
3 م 0 2/6 ع ار ,27/7 وطس اس امم
1 1 رم 1 0 وكا ا ]نر لمانا الول 7 ظ
11ت / 7 صخش رشان ب كارا رار ررس ما عاك ؤ
0 عر شن رفست يق لت سئي القت دووف |
14 3
وف ليشن توروع نامر فالا شد رغصت ف ووار ده را
عن ار مويلاه زالباستااد بام // كار عا و اوضرع فو ا 1 [
0 أاولاسشا بلست عدا رازب تمن مرا جاؤتزقاة ]|
1 2 اودرو يدع رو نترع دالاو 0و 000 0 شإ رتو ونع روشب ظ
سح ]يسيع حور وزع عدي برد لادلاو ا 4 ظ
س0 ْ ا مرو ود ىننا 2 و سا / ودر الف سواط و نابا ظ
زجنا ارت ل بح لشاريرن لضا ءرتق رك 0
١ . ا 00 عدا الوروق ن أن لقص راض افتر” نات نادم 7
2 ادل شعو بد رع وم تن كارن
دنا 11 7 تسدنا لف زا قب نما م
واد ينا ارد ددوتولمرئدة رخزت ويا دفاري شين [
0 ظ : ظ 11 إن للنلرن فب 2
م0 ١ فوسانانة يارش للع اسار 1
١ 100 نتلوم /ترداء / ,رارز يرو 7 42 0 ١ 0
0-7 وتش رذابا 0 1
0 ا 5 ل 0 ١
10
5 76 شوم
سد
ار بمج اد 10د 2
5258
) بتع دول شان ناثنامصلرعر عدر د 2 اع مانا ادامرا اسه تت
ظ ال رمؤي لماع الها سيق يش لاف لاعفلا ا
اه قوف وز لذ طدانعنا مخ رار منار ترا تياءري) “م
ك0
28 ل النناض ان نئي لا الاذان ةلقل يمرن نواياشت ا ” ري
0 -" انك هه -
0 : العهارادالرارا لمر / عنابل اس 0 1 5 0
ظ اسع يدمو اللا ءرائرة درقربارالناة» تالقها/ عدر 1 يت
ظ النالمم ملت م منت كرب لقاب رو زه نر 9 مر 2
> در 3
تز ام ساسلائق انوت الاودان اقلق تسبرنان
2
ْ ا رول التو اناما لبعز الاتال:لكانته رت اضيا" ا 0
ْ َع ا 20 رط ملعب كرو اتسين رد م د 2
2 القال مريب لذوناءز سومار ىبا ابت وان البازتخاء” ا مام ل
١ عر اوتاب مه ل ا 566 ١ ع د 2
يعرم لدت لول فساو امنا رابا يرواؤيقته ظ 17
4 0 معي 0 : ا م
:1 17 7 1 4 إوا: 0
08 و0 , 7 م 0 53 7
1 ا زوم
: سحية . 4
# ٠ ١
3 :
م ٠
ع ّ 4 ع 2
عه ع
0 0 0 ا ظ
ارون من راقم انار رزلاسرع راهستيع را" 5 2
| ترايت يتان رن لاساو اد /صاراووضض ل 0 .
|اللسان/م ع رنوت يرز امه ا ا
9
3
3
»> 4
م
هر
1 5 لحرت لاا 0 3 له .
ل 0 00 يناما ااياة: 1700 : و
و لو لسري وبر سه رام نايز تنا
ا لزن كه ال اناما ابا م9
1 2 عا 2-5 ا شان دايا ؤي ا اننا ناد يرن ناا
ذبن وار يك
اا كنت بت الا ززيل ات بعاراسزباناسريزارا
رضعارن/|الاغرل لغان ص كن رازاب وداه + و
/سؤ رو ص : 2 7 ُ( 3 : 0 2 0 زُ ا
ظَُ
1" رم[ ل ماق 007 0-0 ١ 0 : |
0 1 اه / ' 0 ا ظ
ل 0
00 0
ا م 20 0-6
البسأولا لك باسكا نكبسب نعرن با لماب ترب ربالا
لبا انيما بكلرؤوردرب 2 0 8 7 7
00
0
كارن شاع ودار اعدة عاج بت 0 9و 0
ركف تيدر زم ضار ترما 207 10 7
1
عقر سوا 20 ول 3 1 3 1
و مانو فتن با 2 7 ا تايار ة لاون ] 3 ا 0
ون رد كد مالسل ركيم وتنا ددرو 2 :
200 1-00 2و 78 0 ٍ 2
عاراس رذ 2 ا ل
كد توترب وبر شابى افدرويدسودئقسعارا و0
ار ري رق
عت 2 0 لانو تحر 7 1
/ 20 1 06 عزن
5 0
22 متحي -
-.- _كدعهة
0
١
2 التي رد ددر 7 1-7 بلجا لشرانجا و ع 0 ا 6
0 رين ا
م ول بستنا ا 1
شر ري ا 1 0
قب م م ال 5 ورت 20 0 0 0
00
باتني تاتب يلوب ندم 2 0
ا جز از يتاب د ظ
3 9 0
ك1 0 ا 5 0
؛ 1 00 0//
ظ ا
رم 10 هه م 1 : 1
أي 35 0 200 ورين من مارو كاد ظ /
3 ذا ١ 0 ا 2 ا و2 . /
لا أ ١ نكسا انط 70ل 0 |
لي |
و 0 ريه دقان عار لبعز ااانا تاي 1
0000 عئاض باب فزاكاسنا” رض انرا
ظ عبد اشنلا ظ بي يا ص ل 03 2 5807 را
سار ن وروا 3 4 3 0
: راي وال ل
3 ار تاك وركاددا ررم 0 0 ب طو/ ارستروا
عاو وعا صرق وتو و ار ونال
: مرإاد وباط إرطاطض وأماموعازابسوثالت اطلام 0 20 اوم ظ
ل وك لايع ا لا 0 6 لون ْ
ل , يه لق مص رواسا بارلا 0 ريع 0
كه الانتزصار صر ولمرلاات واو اص مع سما ارا 0
ل سيان« درا .نا وأ ريز عاد 8
١ 5 تان اغراتول | ااال 71
4 مز | ال [ لوطل م هرسا هو 2011 رد نها: وسبعا ل
اللا دما 1 0 بارت يتان 3
١ 01 عاموزه زام صن زم ا ل ظ
,. 000 / ع2 8 10000 ايكنان| ١
01 ا 0/41 3 ظ 0 ! م
نامكم ااام 7 5 6
ا
٠ 1 |لساتصباطه 3 باس 2
الكل م ماين تاانب انز 37 0 7 ب 0/0 0 7
ْ : 1 التاذئدت لبزيلاب! ب بلق 5 77 0
آم 00 2 ا
6
ض 9 2 ظ 0 14
نا ا شالع ناجوز ناكل 1
0 01 ب
1 فر ارا بابالادباتن فلا ا ١
م مسا ونع عكري بك [
6 ارتظهام ير قز كط ز دزا لوب و1 |
_-__- ا اا ب را فجت كبا راطالا ع 2 و
0
3 ل 7 1 نا رباج كبري 2
1 معنت ضبن 0 -
لعير. العار:| 0 . ا" 0
0 0 7 تابر ل رانف سر
78 ظ
|الزؤثاة لطع شتتال انقارع التاع عا رازن
0
: 5 ظ 0
331 || مطل البناد قم
3 5 ا : 0
. 0
ظ :قل ا 0 00 000
2 0 ا 0 سنالا
0 7 لكات لاط واف و ا
داب الطس)1 ١ راط يي
٠# ٠ جه يو
كر 3
كه له
| 0
- سل ف ١ 1
. ل . ووه
2 :به اا
0
3 0 انق 0 00 ا 1 3
3 4 قبي 0 4 ْ 0 ظ
١ 000 ظ : 0 2 3 00 0 1 ْ
1 0 ا ارط را 00 راان ضرعتل سردوارا ْ
1 1 تحرى ال ار 777 ظ
ا | مساذ حت ال يلايل ظ وير
رطث! 007
ل لوث از سل مانتيف واي
ضع 0 عويل شع رامن كن راان طرع رو رت عقر بنا ةا
00
1 0 4 رن متت رن بعرم لجال يت توت
0 ل لصيه] ونام اود 0 0
مي م | دخا صا ترس انط 15
2 0 اسن 00 ار 0 1
ْ ا
2 0 الطزار ك1 1 2 [
2 :)| «قلطازبل :نامأو" يدت 1 0 1
0 ماسر اكب فاد وتوم فتك الك نا 2 ظ
ا ناج تك فا لك فبو راثا ,»ا
8و1 7 7 0 . بببالكاي م و اا الفرعارت ضر [
21 وش ديرت بف طروت 7 01
ل هه 2 0 لبا بغلان ومنت
أ والصاء 17 ل اساسأ دارا"
عرودرا 5 3
ا
0 اقيم
ا 0 ا رارز اطبوع كدر اطبا الش الا
١ | ةعوور ابعرطالطبي تالالض ةالول ااانا -
اراد سباك اد اترال تفل
ظ ل 107 : ا 3 لساري ١
ِْ
ظ
-
ا ا لا ا بر :
7“ الفاال 2 9 8 0 4 ين 2 0
20 0 لي الال / 1
| اورم لون / 0-00 راسو اميش ننه انما وا
يا 8 00 4
7 لادان عتالنا كيتيا و جا
1
1
0
ظ يونا
| المي 5 3 5"
1 7 1 1 ِ
م0 ل آل
1 ل ,
ع0 سسحت عساوب
الم ا 2
دهت لافطا ارم 1ل
بزإوتصاممرا اككوباطيل: ٠ طاولا 267 لكر و2 ا 3 0 0 ---
ل كيس يا 1 0 500
لإلهء 1 سال دلا مسلط نسلانان ا
3 4 بالثر 5 دشا عون سن 0 م و1 7 عا و3 ل
8 0 شارك رشع روصا اعجار قار لياس / 0 سود و 6 ونون
٠. | 208 034 ب 1 ا
1 7م نساووية ن خا ته إو لبا اسطر 7 4 ا ا
0 ان [اإغادورة لطا عاب اوطرإبباغ :قرزا" تابور ل
ا" [
ل 0 : 3 0 ب لين يطخم الافرضطاقة عنام رصا 3 ظ
0 3 38 دقر /إلطالح 54 راب تان الغجب م لطالا ان «فاكتنتك |
لولمه عراصت : ا
0 م ا و 0 0 5 0
0 بز - 0 قا 1 :
لماز 20022 ا الذال/ [
ا ا 00 7 ْ ا به 0 0 :
: 01 > 3 ا ا ١ ار 1 ١ 0 5
١ الو 3 1 7 7 7
صوصمه
09
22777 8 ال
2 77 لبان راربا ب سعناتدن نت م 7
ٍ 0 ا لفو 00 مي
ا كا زا لسر كلها لوف روصل ] شد 2111 عه .
0
0 س0 توك تلن نزناء: ا را عا 2ه سم 0
| الميمه خرخ الذواب رركزل مضلو ع / 110011 6 1
1
1
1211111111211 ور |
ا ا 78 1
00 0 5 20 7 1
2 الع نيف فا بلامي انار رص
2 وناك 226 2 07 ١ 9
٠ 1 2 لطن 0 1 3
ليون 0 0 1
سا
اام م ا اتوي 0 0 0 0 عع
ابر ا لطعت ار بر نيسار الها 00 2
4 مالام8 اماه اك 0 اه 3 ل ظ
3
دام هارروابكب 10 40 3 هءارما ل 1
| لمصرراضرر ركب وضع سرامت الس وتوران
الى 0 ع لطا ع
ل ظ غك
0 ضع لازا 17 ظ
) ل امع 0 ا سكيلا
8 ا موص كرون بابر مع ماعل لذ شخنات زا ضرعف
يت البص روا نلا موصاصلل اعم رم إلاسنضارس رااان لساري بارت
3 ع منعون انان تلت وبايقارا 20111111
0 ددمت ور سند ربسا قا ينانا
.نا “9ااائاتضعفل 000 12
1 00 ربكل ادالين :شيطلا
للج ال زناضراررت ردقا باشركاغمور سباك
م بعزر اضوي شعو شه عبن زا ونكت ظ
5-108 2 نيبو عبيون لكؤان ل" تراس الإناض زعت ةاغط اش وان .
واي لضام ةلبا ناا ةسنا لاضف امال سن
2 ظ لمعرة عع ل سومان : الطعاء اث منعفلار لزني
در لأا مسن زر تياد لمارا 1 سلا 2
0
ُ : ا ضرالل انلكو رجلظا بن | لا مالعا ْ الل سمغاعارانا
3 1 نافوط 0
ْ ام _ ْ سكسك 2 ْ م
لض سب سس اشاس ران د وم .د ان
أضاعاه/ بارضا 0 207 1 0 ع ْ
عيدب العأ دض لاز عكر :لامالضرزهالضافف رامل .يي
خ الام ارو الصَالع و آظ ال الام ] يبان اضان 2 07 كيه 2
يماشر 0 ضير لضا عضر 21 وسقع أدج 0 0 ظ
ْ ا وو نط تضرم :لذ ااخزدموباساءة” ا 5 00
, موزيصتوصبام رن وطتنا ااضب برا الاوز تاوما ا و ا 3
كن رام راض ير مطاف انين ا
6
لالط دا ناترم ]شري سان اعاضز ااا ضبا لز 0
أ با لون امنا تيشوأا ته رإرالاطها بالط عرزا اراليةها لضاف | 5 2
2 مشضا عا رارم رو هلا ش بره الس الناسة رت مط | عرص
دي
أوصاسمر سوسازاررا راي الاك ا 0 0
الألورة ود عا رالود الضيرع) : لا نا ضر | ا 0 0 00
72 ربكا لا تالت ضرا ل سور .. ار
040 اا 1 -
و اي 8 20 0 وداش ضاق ... ا 0
أنرس عئااار عام تالضم اغ ارال ماروا 78 008 تب
ظ ع
0 مويه 7 ع1
ا 0 0 0 1 :
ا ا 000 والابيام 7 يكنا والعران الاب مر 21 74 1 الل 0 ا
ا لان لانت زوونرالمت 1 مر
١
6
١ 1
2 اله ةا اسن ا 7 )ا
2 00
ارت راو امن ست الزن كتييوادان اليا
١ تراك ار انيسن لكان سبادسناطاصيا
ا دشت ,الصو ىالص للع 0 لصرا لالع باإصابغانضوك 11
1" 9 0 | بغرصت وصرتك راتت ازناور اميت باو ار 0 ْ
01 :| الصوة موصو تار أ سور |
0 ام را نع يناف عرقلا بال تاموسرو س1
١ : : 0 راشب تلان ام دوا / ا
8 2101111 إسام ليلل |
: 0 مانا صقا وا موود بات ا
1 ا 5 بهار عدت ا اتسين مسالل ظ
0 لظا راك ة انامز سيط راصو سر رص ركبو اناما
0 58 اكت صم ايت الها 2 يباب |
1 | اياصو فر صاصر
0 ا مداص يهان بلغي كر بابراصد ل مدصي ز انبا
1 لون هرتغ باصا زنابي 0
0 5 | لا سوسا ع لادوزد و الرارالص/ م موريس اراد وال
0 ام اتاطارى ناذا سينا ةا ندرا ينادم
رن الصرا سكاس انيرام ْ سلش رتيل |
ا : 0 صيناة صراك ا ارا عن رم 1 د
لا رن لا وتيت كفت
اهلوانت لس عابس
ديرنو شقن اسرد ف ليارب 2
ظ حت را الور دالا ادر صلب 2 انال ابوه .+ 2
رارغ كدر ملاعب الر ناوا باوسل نكاس | يت
١ مانن تسيو يكلس 7 اصركي ثَ :
١ 7 تحبا ,شرل لزت الصاح اعنم 0 دعاص اغا . : 7 : :
ظ وله ةوزن السام ( 3 اا
١ لاضن وان اناباغ قير وابود دعاسن وا رؤب ار
َ 1 0 ناج الا 2 امامو اسل لال
لطامت من تلات راس دع دواو
لاست زفق 3
اهام 3 يام ثكم ودف سات صما 0 إلاطماءلذز لح 0 '
]اسك 1 علو سورع | ظ
ساد اصرازوبم نضا بام 22 0 0
امرا دارا راشا سراد نل امب لسر 2 3 ظ
صناناضرئفال 17 انمالسا ا نيام نسلاذ- ور اع ع
١ الناردالض” لالص ءا 7 لصي / ٍ وس -
١ النادداش راصال بالل و الث" ا
| معربض ل رت نايا 7 لإفاضةااننال اللي الثاننما ات ع :
| ضفن لاض تاثا ذإ وط لسع الى دايا رود و انرا د الي القمر ل
رظانا انامز اباب ةلال | در
للتكاة ريطا لاش ل انعرز ل رج ربد اقو ىورا ل | “ان 7
١ 0
تريب تن الات ظ ا ظ
والصغالا ياس مالسا ط باساماطاذ لال 7
وان وام لاصنصانان
ا اليصمانا امنقارئرن ٍ صف أرمة نقانا ا ْ
نينا ع 4 نيه وصوقالت ااال غوة | أ
5 3 ل ا 0 صف ركسارناراب 0
لي 5 0
عر 0 / سر
ار 10
0 7 7
4
2
ا
0
٠» روي
2
-
5
ل
0 1 ضيه رن ع «الالضا حالصل
ا 77 17 0 ارا واو أسغانا ست اا رلا
000 ساد ففرا وان لكر نا ادبلاناؤغارال/ن ١
ضالرسرارزالصاط ءالمع ع راغ انرا زب
0 ل ون داب 7 2 2 ا 7
ونج 00 رم سأ را دالوا ازور ظ
يمتارزئرا نضا صر |
/ 01 سلوالع 200 ات مط روصلارة سريت | ظ
متكا سييهت - بار/1 اسان 7
نبت 10 اسأست تم مايا ايوصلا صلا يكبن
براض اكيبا الغ الغا سطً ثرو ولاك سام ١
سوسس ٠
2 0 21 عباتت ووس 0
ظ ذا الصا اف حل الصا رغد 7 مل اسالنرتا
سه لاتيجيد عب شع بس دده حسمي مسعصده رخس سب لمسس سسسب 2 جسم حرم سس سكي بي د 3000
_- ب
عي رك عه : 2 ٠
5 02 سدع 0 ل 0 زا ٠ اه 7 : 5
ممما" ل 17 35 م اف لطر 3
3 مج 84 7 37
بوكر 0 -
تر ْ
. | عالىكت انط اص راض رولدرمنوصوةا لبعرلودة بدن سعرس عبن | ا
ا 24 رن سعوواصعررئ ع العصائيلا سا ريض لاست 3 |
تسن سحت يد تت
أ
ا 5-7 1-0
سيان لمعا عه بع وا
سسالا الفاس راسي رداب ضرمم 00 أ ا
ظ ا فشر إل د ران لسر ت ديزيام 0 1 0
ٍ 00007 74 7 ا ا عتم نوسن 1
22 مئان انان إبانعر اوشاع دنا 02
ظ 0(
1 0 إماصت 0 4 لك بن 'صران 0 3
الداواء ات 7 و ندا تاداسلا 0 | يميه
ا البو لدي ذاملات , راصم ساق بر ار 3
ش ناذا ساسع ل 0 د 0 47 0
ا أأوص عب جوز جاتر 0 صىاريا لو راص موددارصيدرت 7 ا -
. 2 به وت 5 تت 2 5
7 ا 5 تجحسيوا عل بع 2 2ت2 11332ب دي
وها عرسيو مهمون لبون لج
ا غاص كنتلا ترئ زب مانالا رابا علدا جع
|الكتن بادا نزي راصلا رااطتاالوغا كتياه لست بدن"
بررط وش طلةرسن اد كر ريه يو وات الت
أأصفؤالوس سوط وراص هيرق رينم صابايانه تاه باباوة ع ل
ا ْ اسمزين أ جنا ع لجر ثالاسنواءاولييا مات اجا ستول أد
الصف يك انارق ست لخارا لوز 74 «دك ابن اضر 01 ا
اناب ا مسا| علا طابرم
د : ع شيحج ع -
ا شرج عسوا سف الت رانف[ لمر بوسر ظ
1 1 1 لأس امتاد ]مامز قاطت 2
7 : | المريد عرزن ن ]ب اله 001 موعة أ م لالض هك لص رالالرالن
١ 0 هعاس نسو امام 47
7 71 ٍ 7 ابس لصويب 1 سال الصاو كنا 7
1 5 ظ 9 | | تراس سي امنا 1 0
7 7 س) اد الطولناراذالنا إلا عرسا راس رج ينانا الصو لي 2
ذفن :)بورق بيلاسا اصبان ١ك كا راصو
7 7 1 اونا بك الاتالح اص يكيف مص دن الافع الاي الصو . . 4 48 مر ظ
2 الصو 2 لامر عات
ج ]لص لف لاسر رفاضت را راصي العا 16 و
ع 1200011 ا
ب 0
2 هي اغب راس الع شال )لت لتسياسع راان اصرلع ارا
> يتك 0 اص 3 ايسورل تحص دانلة ا راتوا
2 م د عدي كعبر غود تارارق
2 اجات 1 نأصيع كافز مر راب لاضع لاما [
5 رامين ادن نات لاؤافية
8 سل اص وام بان 0 دنسي ومنزا/' 3
0 ظ ب > | زه صرك 570 لولدم ذال اللوار 21 1 واضه باعصة |
0 ال 0 بلأساروالضلادا اكنوناشلن]
اي
١ صريب ع
امصع مج مس حم عه صم الع م مح سطصي سسخص حص ١ م نيس ل حم ميس ب - ه ع م م د م م م ب 0
ال شب في لحاوس اليا سبد رار يار 0 7 5 2
ا صاررالصاءالصاارتاعراد أ 00 2-0 5
| راصراي رعيرع ]ا رازن ون 1 6
)تسا الوكين لانت سم نونو ميا 20 1 2 3
لص 0 70 0 ان 0
[ | سنن :رايب تر مالي الوالالرول من 9 أو باذ جاءة ل :
اال 26 دفو فى ل وأفضراسترزو 7 رلك 4 2 2 1
0 ات يأ لغا سيا لسغا رسا ا اضرا السورييع ير ١ 1 : 1
0 0 اسه د إل اوم زوز ال رقع 52 4 57 7 '
ا 4 روج ركز اسل العرن تو ىلم يالغ لت | 0
١ لورواله لش رتئ رار الت راعسلا بل راطما 2
ظ |سارايو لديو اكول الع ناتللا 2 2202 '
مدر الالزباز سهان زان رار وض راو انا 2
ايرترا جاص ونيد اشاس ببرروافويا بي
ا توت اللبروالا اسه ل ىو ووابارلاة ناص ززاغ نر 0
مص نا راسها لطا رقت انتما ددا ودين امغر نيول سا 010 1 1 ظ
| الاسيا ناسو ع لافا رن والاددت لعا انما لزاون ار 3
| مزاع يفانس ريز قل الزن 2 ا
200 تلو سباي | 0 1 1
ظ ل و2 تسترا ب لابين يراسي ا ا 0
سه سمالت" انضرا للها لساب انسمل أ
ره
ا 3 ظ ام 1000
|| ٍ اس بالذئ بون كسا سي لواطت سما ا
ا اقب انلتالناسشركاها ماين فرخز فافز .42 . 0
1 تا اناميا 0 0 0 7 10 5
ا اذو أوروالكر مر حا مشلة قلطي 0 77 2 2
ٍْ الك لكات اوتوفت ادا طلوسر الال يرا 7 5-0 2
أ كلب الشاف اندي 0/4 لاوا لش طاو ا اي ظ
ظ سا 5 مم لفون الشيب .يرتشي 7006 50 ا .
مر ارب 9 اهارا الاش لز الى ره كر رواليلاد مات 0
| رونك .0 وا سج واب 0 0-6
| 11 04 7 ومشعر َ رتيدر در ناشع نأب زاح افوص تجيي 1
ا سرج نر وال 74 ساد لكل 2034 عات ظ ا
1 ساس فنا طون افا لاطزابانا )شي 3
سزاسنا اتا فارز اطب انر ع ا 0
ا ا4 وال لبج نزام ايان نبال او اضرا | ضف ر.
ا ظ 1 00 ب 10 3 2
رفس فوسل لاه ارو وده لما لاهن 2
| عابط يب المغاره لكر مسلاسة اكب باغ تالوادم أ 2-0
لال سور دوا تولا 7 +
0 ار 2 مدير ,واغرلعالصغار 60 ف رن امم بولسم ع العم 6 0 حك ره
َك انط تايمنا انيتا 0 رف 6 6 ات
0
0 0770/12
7 لازن | دسوض لسري لس عشب لهام ستول اانور سوم باتواترر) اننأ
للدي أداان ايض شدي او عبط إن ودل ابابا نامر |
01# امسا رتا ناشع وليل فيل طسبل وق
5 0 رره 0 ب" و00
عر وبريت درك رانين ادا
ب. ”ر 7
1
از ظ
0
00
7
خرن ط اد ز تمي« ار اغويعده باش دوو الغزيره روكت |
يقااهطارا زايا اذل اننم مالا
أ , ١ 24 و مور 8 8 و 0 ١ 0 بالود
الل | فاخ ضيف ينوا باغستس تويز اضه نايبل
٠ 00 4 1 8 4 5 : 90 0 0 8 7 ْ 1
رز" را تخد ناواو امغر اإغرانما ب مولن 2007 |
ا ا 1 ١ مه 9 0« 6ت ) 2 2 ١ 0 ولى
لو :]نات شهاب لازي )1 كوو لبف سألشهه ]ا
1 ات موا ولو اود عد 3 1 0 ظ ١
ا
1
0 0 وإتااطرالة زا اللي « ار 2 عجت يي
ْ ا 51 وك بار فلو لسرن لوت و7 20010 0
"تربور انق اتاروم ا 006
أدصلا به لخ وار تادر انامز رمن يت
| | السمز انا ؤاضغطت الشام رسعت | ندا لقالا 7 ا د
١ الولف لزت ا تين بنارا 5 3 ظ
الكوش سئي سماد اللا راغا 0 ١
أأوالكر سر سلج بعر الكللاط ب /كازا: 5 را 1 0
إٍ ارا بصع ايسا 2000 04 201 0 انارت ركو رولك
7 ٍ
القار 0 ره تربع الشكم | لاضن" رن سكا 1 7 1 1
ا 0 الشكل تي اصاطبعهالا نو 58 اوعددذ رئازو اميل 1
كابوت سلسو يللين الوا
"١ غ0 / 7 0 17 ١ 0
ظ ايه لل لاعايز راس لضع /لعرة وازا نبال 2 3
١ أعر رع ادع سيار الب داز لوطي ره والساياتحر 0 را
أحاركا كاتغاء راد زتلادفر سوأ لسرضي ا ل مله مبدءشليًا .١ يي
لسرن اسع رادت دقن لفان داكو وقابتوة, ا 0
١ ارك انق زال دار اتلد دارط تطاراء لازال 0 1 ١
الات يهال تتبنام برا ,سا 1 وك لالسرول ونم
اما د 10 :
كرتي ماران 4 0 0
42 41 4 و الولها 0 أكزوب ينع نوم ع اما ررب | 2 0
ا 4 ليست ساد هيوار 0 لزه و ور لك تاسايق حت
ظ لاطا 0 جوزالاسودمتكي سا لرالتروا ا
ل “لحوة
0
«١ 0 1 د ِ 1
ىه 0 صر بست وبا 1 ت شفاط سج تطبر رطا رك ونوا إسترررتةا
نر تررك بحم عدون ها روص| سنردارد جا ست [
قبل ليد دوجا فشك عار زيرك
7 م دالو الملي الب سرع الو الها 5
١
| 01”
| لبي هزر ارام تو مدير باز
-_ ا ا ماق 7 4 7 كت 0-3
0 الو يوي لتب بوي فورش ن«م راذنا
2
+ نلا ارامت الا اندتاذر ريجات امبيلوة|
0 ابا ل راسو لزنا عاسو قرول لاصلصدر |
5 سيوم فلالا منقاق « ]| انا ىر ل او بن |
0 0 الرواب وى أرب ارساعارر/ا 2 اننا 3
0 أ 0 اي 2007 ان كران صهارار ]لايعلا كايا 2 ظ
طخت داورلا وه الدرلبول عقاو سانل ا
) كال يان الغالع ال شه لدم ئها تع لدم ده ليرونابا |
النارعم» يك امه فمبوازواما انناراغن ات رتكا كاك ل 1
ل مساقو الل لسغ سوطاء رار ان
ا 1 لماه موكورة ململي م
8 1
عاش بها رالا 11 ساسالا م تاذ
1 كراش يهنا ون السو شرل لس 0
| اليل قز سان وغروضابا ماران وتويك حي
الاناة خب أن وخ دان لشواريةل) 007 00ب د أت 5
1 2 ضرت ارا :لازنالا رعوتعبا 0 معد كر
ل ساسم . سمسمم
: 1 4 20
مرت روابزىتسبمث انسار يابلا الالن” 11 2
ا ساي انالف انسور ع دراج 8 2 7 2
102 لظ 1
ظ 1 07 ع 20 ا 200 بر النغار ا 57 لح : 8
0 1 عر عا تابرض اخظه كن اهامر سي
0 00 اليو ربكاب 0-0
أ نس لصم سس مم سم سج وص ص >
ظ 1 العو ل سيا ءاسح روور ( تار يونا لاعشا م 0
ظ را مقر ك1ا د ات 0 اسل 34 يي
ا سار ااطلو شا مذ نيوا 200 ا / تن 9 3 2
ترات غيص عالق زال اسع عنامال مسرا 2 0
ظ ١ الستعوف اغنخد هازع 7 نيس بلق ريه و وز ما زعا 2 ل 0
| واد الل رك اد ناض انايب صر الزنم الوك 2
0 1 )0 و 0-0
ا
ظ مل ا 17 00 0 5
000
[ ظ ا ظ مط 7 ير
ال || نات أ 70 مولن مزال ونال الوق
"ار سينا وا را زرا اونا رسبارياد |
3 م 1 طلانزاى كلوقت" 1 الامو وض اللا رتفار سم دل ا
0 مار 2 0 لل اطي نوات ناصبامر اا 7 ٍ ٍ
: 7 7 شان ار ستسره روات لعب ' ان الذيرا إلناصا ب
م 20 ع 1 ظ
00 وا مو لزانت رالغدلليةه اعنالذاك, لانم 4 وشورقها و 3578 ظ
اد ١ اك ير نئ لاط لاسا رجا ارا 1 سينا
1 السبائيان 70 مال اغا بالالناشر 8 ع اضاء تا 26 امناو للها رإصور]|
7 تمعودالود حار الغا تاروع 1 لالد بابزا افا
18 0 : ٌْ مر السدلح لتعزوثرا 252 0 4 ا عاض )
1 0 لعا الئل تبه رنهاء باس انناف طلز 0
6 5 أ |/ علرلن الترنرة أ رع يفط ل النغر لالت انلصو اناقل 2
1 7 ع وي 3 افا 50 . 0
0 1 )ألا :باستو بوبواية 1 0
2 ا اغرل اريسي جاتر ون 00 ظ
: 7 ْ 1 راق ظيط تطراينيرز وو تطابا طلا لعصن رسهها كا
95
أ دالا 7 ,دان ساشدكان شان شم ازا و1 امرية]| .
١ دوالك خف لفيّ وري رالوارة ل سر 6 الشافاتلتاسرن
"اضرم مالك زب ينتارين ل للصرء | يه
امم 1 يلاوم الل 270 0 و ا 0
0
١ | لاناتا 00 ادرب ايريالادا الارصاروال انريامزلة 3
ؤينابتز اا اتا بريه 0 اج
سوسم سدم
مس سرف وم تاداع رسع
3 000 11
3 ع
3 ع
كك
ا مالي را اليك ارا اط نينا مسار اعرف ا 0 0 ظ
0 7 ابوب ازيل لبي يناتا لعا م 2
ا سيا" لز لنت لتر النوعاالرايتبررر يندرا يقد ا(“ ا 0 ,
نات قلطلا اماد بانرررن اك رول 5
الم ب لل ,غنات لماج ر7” ل ّ'
. ' مهم ايا مرش ساس صم دناب الامامع : تررس الاطها الا اونما ل ع
| انارت يمسا د يارب وكير ابا 0 6
ا 0 اارقر 0 م 6
الاجر /االباندالذ ١ الس ا بده 2
١ ل ا
ا غلم انين كارا لياف شاره اما تاستسة ,ناا م 0 20
اداجاتا 00 شرج بغار كردت كرتت ردنا 7 ا
ابت نكتامبار الوسر ا / 1 0 0
| مسشولم ات / اضيب 7 20 [امرالارخافيك ار 4 زراب“
ظ االتواطا فم الا لاطا ريت )ل ام و ركه | 0 أب
سو يم ممصت كاوهي عدي
ا نا برل لاو 0 35 ع اوت سشْ/ دان نينا
ظ لا برك ناه انع وان مزالا شق |
ظ اند قر برتعبق زازب اناس 10
8 اإنالوااياغعال 110 4
لللسبكلااى اد
20700 يارت
حاتي قد ادامر كع رالانال للع اسزيكويا 2
1 إذا الوط تمر رار 026 لانت 270110
.أن قبا ليجل بارا ارا اتاد امع سرس سزاراة از رٍ
0 ا البطزا 3 مزلي" 1
0 ي | لالغناتم وال اماق الي اسورد دادع راظنا
-- ابامتايتؤ سنس رانرلادلسة 00
|
ين
اصزين ا لاطبال ادبا كتقانا دازولناان ,سودت ظ
لاصاز لوت ينبت ا ىلامعا دوالحة لدم لكبان 7و : علدا
بسطو رالامعار دلوا زصنط| ودر وضع ا حاصو ريستو * 1 ل |
عدوا ددا سرشا امه 34 وح العقرباغز ررب ر لالض
نكلارب تنك |
ار 07 انلااواصة ا وروص . 0 لبن |
( ل رنس وب" برالادن راامزسان ا
الركلرة ينور ولابجاز رار بز صبشاصر و/ نضا اكلم ل لوزن ا
امنا راون ةر باز ابلق 6
لساخورارد لان ل ان ازا
مكالم خد تر قله ع
7
00 1
لل 5 1
0 ْ 7 2 0 1
) . 0 0 ولط و2 0
ْ إاضاتشيباط وا علي لان و 1
ا ورسط للد سا 2 ادام يشر 70 20000 9
ظ كال لع ارود تارناان ريل 0 0 ا 3
2" واب .
ظ م روش 47 فيد درا ختراتكار اورف * ! 0 1
7 6 ترا رشان يتش روشا رابع ارك ل 20 ا
7 لف عر 1 9و عولتنادا : 00 / ل جك
| تفار نر 1 5
4 رلشوسا يبا لعارم 0 لاد 20 2 0 27 يدا
أ باعل را وات 1 2 0 لفنسائى لله س0 إضرات |
قزر سر روناي راشم تحبا شر : 5
الع اتوي يله يات اي لد 7 :
ادف ,سعرايب زجاع س0 ا ار
ركس اص وال سر لازنا عضارة ل . 7 7 آ
اوم امار الس ل
0 7 يي
اشنا صتتريت ول زاتق ابت يتان يقت ]داقر
عي
سبوب
بيجم
' 59 سين نيدن ف 75" . اس 7 5-932952ثئ2222595 ا 01
9 8 ؛ : ٠ : سم << ماساد 2 سي ل سس
100 2 . /
ةيةه ف ل 0ل م بدن
2 2 5 دم أ ١ 1 ١ا. أنام* 0-0 1
١ ل أل أل 5 8 0 0 ١ ُّ 0
الل . امار 20
ا
0
ا > م سم
إى
١ 2
١ 00
0
ينا
2 بد اها 00
ع 0 68
2 ظ اناط وز شب 242
اسابل لذ
4ظ
, 71 5 اير وي م
ص8 50001 4 / )عر رب
/ 0
6 4 .
١ 0 1 ارو
01 1 أن و | «الازلئ لاز لقوق 53 : / 0
7 0 وتيا 5 7
9 3 33 1 10 7 ا ار 1 دن يمه
جت 3 ا القع لراك 0 ار
8 ا “تع و رسك 2 ٠
0 2فنتأ و /لعيا “/: 0 ظ
2 جح ١ ١ 0 ونا كص 7 لي اتا دما
3 0 مض ا 0 0 : زقاليانياءا ري
5
ل ب ل سي| لات +
بل ب ليلا 1016 ارول مسق .حي
2 0
سا ىواسي | >
لل نزيو فرظا ص | 0
دا لحا ام 7 تت >
1 20 5 0
7 »
م 0 توبك ال
ظ ئ 20
ظ تم 111000 00 2 .
سمال كرا لامتدىين الاج داسجا ى/ا انير قم ا
درداف ا وم 5 ْ 0 :
تناب درت رارع تت سا بسب تور تاباويان” 0
هد اب شار لع يفام برنخالودنناضها 10 ا
0 رابا لزن ثولاد السياة لامر وارلا
اسلراخارلا اضر توب يإوصلاذااقص مي ا
1 شاد كارو سارت ساري دو صاعسر داري لبلا المُوة
ٌْ اي
اءالشراع ابل نات والسنيرا رسال تر
١ برت وراسارال وان نوناعي شاط اول 20 علب باح[
. ١ 0 ا اوروميعل | اتارءااغراغريزساعانوان نتم ١
الشاتاتريىر/ 17 أ 0 217
١ تكش رعاناي: عي/# الا امار دير |
/: ا
ا ١ كاي القاسريج نر لان/ دالت رالا مااي 0 7 ١
|السا تيع تراص الشاءت” انتم نزا زد ىم انا ف
لطم 0559197 |
زب كدو ١ ني عكر سسا لرردضناد بغر لمت ديقوعاباصتصام لل |
0 0 دفي مين لان الغ وشوا يلط يفير تمد يزيت |
ظ 0 أشقالان يبد النا رذن قال لسرا مسر تاك رع لبد" ظ
| لاجرلل زاك درع وق لطيو دام لاقب رتسم لورطااس عن |
١
ش 37 9 3 1 7 ' 8 الاير ا
0 زرا نينبو زعااتووس رمب نازلا |
١ / 3 : الى وم ا
جا الالال راوع نم دست اضغ دت انز ركان |
ل 0000
تيبي مازع ضف رين سورى ,صنشعر اهنال لسوت
يي روسل
و٠ *« سس لو
حت
--
7
- و ٠ 14
0/١
0
3
3
1
ب
5
5-5
0 طفن - 006
إ : ليه اه
راونا لزاع زاسزاتست ]لاروك سالهب ا 00 انق
١س سو 27 22 الك ا 0 لم 3 8
0 الشاركيط ينه لالض اروز ةلاز 0
0 اعاستا 0 4 اما الابتامراز ا ا
١ انارو شروو فيلا مضل رطان ويا 57
و 0 ورين سوق 3 1
0 ا الاص تج نفل قر وال دان رن لقلوادا ارخ 17 3 0
7
ْ ا 0 5 ار
ْ 3 0 3 /
اعت سواعم مب لشو يبرت تدارا رسا 3 حا 0 3
1 :2 0 7 : م
| ارت بدت وم رنيتيم لذ ارا مالسو | لوي 7 4
| اسار كسك ىدس وس راض بلول وو اريسي لت .
داور ة لذي فرطت الث ىال يناذا وداراسواريادول العا
1 ْ سوداذا سوال 20 يوان رين سور راش ا :
1 صورة أجلو فالس ولرل] تور سورض را رار 38 ا
١ 0 جص درابو 10 1 مقرل 1 ولع بوسر ا 3 كّ
5 5 « 4 7 : ا 0
[ ِ اجر و 70 رس بال ا و بار | / نات | 00 م ا 50 0 5 3 +
7 3 2 1 ا 7 رالا ولاس قال لي رابا اق ظ
[ اه 1 ار
ظ 7 عاذ 20 زف م 3-8
انا 2 الوق رانو لالض يعن ا | ل
ووو ضمالقوسابنكوسالداضباب 00 0 ع لك ري
3 إ 0
2 0 7 4
الث رواص + ِ رت ام. 0
شرن لعن لينف 5003-86 0
-؟
و
0
نك هل 0 000
لاتطلاه 0 0 ال تلجت فقوو ورا نو لقو وو
ا رةس 500 قيرطو ار اقم 0/0 6 الور زنقص ااي
١ الشبن الا ساموانزا ادليه سف ف ريلف رب وان"
أ انان قير )شق بيت بالزااوة ادر ص
ب اريس ا إطلتواشيئاادت ابابل وداتوما اراي ا
| 0 / ا وكرت لازت
1 ونور دئار اضر 2000 رث ٍ
يه 0 6 نيد الس لذيو لز رالاعوضا ةا توي فلت وداه 1 نر
7 الفا لخرارة اوه 0 14 رم ال لامك
صخ مولن نوا أقرارلاطاميآو ولسوا اموت
و فض باوكا 0 وى ات شاد را
١ ل ا , ١
1 1 0
0 0 مس ران تع رامزم و0 شوو قار رصا رز لز ,27 1( 8
0 4 غْ 0 ْ 0
2
د ا ما ا برك : 8
5 3 206 خلر تال سورك 2 1 مر
6 ل ا ملعا 2 ل
06 9 500
6 جم بم سيب هط سيت
ظ اسل افع تسر باارنا 0 0 حت
ظ | ضفو نامر الإبسرت ويج ريش الدروساان ا
جر كارتا بننيا: 1111 5 اع
ٌْ 0 -
ظ سك قال كووق كر َ بألسرزرنلان دا 0 2 امنا 3 الت
2 1 جني 2 ازاك نظن 0 6 2
ظ دمر الياج”” 77 لانن رالترع شاك رااا: 00 مر روصا ل 8
0 كيردي الامتار رصا غم ركفا الاسام ل 1 0
ضاخ الوه انام تراس رو يات ناسرع ل لا
2 كزر ساك ناتبل 210" 00
اد اجغطراث ”ا 0 م كوو توما ررل) 202 2 1 7 3
00
ألاشلدا ربعا لسرن لد ناوج سنن ددرن جنر عابرا 1
بإبارئ ان باءمتالزاقبينا اناسزبا راج ادا ند 8
عندرن تومته انج مافلطومالبخ ل وان اليا 3 اإضوعباة نت م
أن راج يرن :لالز وافيطامرة اعرذ و الزيادة ]| بيت ا
ادراب اك نيا معانو لئس ىدر العتا ناد رو )ليمالا يي
مين سس رق وبا س ربكن لون الالو العا ل حية
ل و يليم ا أ
لكاو ركتمتناتا وخ داشرا ناروت رورس أن .أ ظ 37
بنرا رسي را طح نادرق بعاة لزت لوب ١ 4 0
لزي تناز مونانائ ادب | ا
ا
ري ا 16 011 5
ا 0 0 0 رح اننال لتو زا 0 كارن
0 اي | نرو شار تبنم 0 اوت اانا[ 7#
5-5 ب الينام يطل برد لد لز
جتن نخد لعنويا ع لايع والنلشالثارت سنا لاهن
2 الول نات وجب رالبادز وز اجود روما لال لسرا و
سبلن 0 والفاص نوات لاددت لاوملا ل ٍ
| على الشانءالعررثاصولع ري راطا ا 7 1
ا 0 رن الغلستاياخ ضرت اث رازه 0 ا
40 1 0 د دعر رخا للشو رتناو ابسن ,لوي ْ
الور الاي غ ردقال سواط مس لل ردنك
ي الكما فلي ل تبسطراسلتد اها لاش ندا :0
لج ان مستوقاري يرن لالت ور بالط ونااصا رتت وتان انرجا لظم
ا ابس سو سير سي ا سسسب سكت
ب 4 00 بإنقا زررتاانرالنسنام را 1 ع 1 [
ا 5 0 ظ
7 0 ا لنت اصارءا براض تمان /الاسشها دو لمرو ادع 100
| لا 1/0 0ت وسسن رو ءوالنا نارين راشبل م
1 ا 0 ت نامي وب اناغ زشون” ترج درون |
١ 0 وفنا ار إنؤان” 0 ْ
ظ 9 | لفان تور سد 0 و بون 5-1 أ
0 ونا سنوة انع رصنع ذال مر» ا فووا وارلت اا لتاب ظ
ليون 0 كينا لم
1
1 اراك ا ارم 1 11111 ار 2 07[ ماري
شري رابا سوار تت واااس وجرا 2
0 م2 رار الوا ةر ارب 27 7 2 1
١ ئُ 00 9 ا 221 : اوجن >6 هل
بير فيغر لرزة رار ل إسناشل ,ال ليع يا ضام بو | عقر
نايا توذدالتا ا 2 10 0
ل
عجرف دن رعيرع اشا مي تمر واصدة واوالات |
1 أمحرووة ولج غناي ويوظي/ ويف والطاطسمارادر فا الع أ
لصاض كي شررة نزي قن ونوج واعدةاواننتارئ نووست
زميات ما الست برضي رخيدينة |
| بادك تفز ميت داري سرع يننا
املف رار اسل عدار راان رمو
ل واغي رط لاجرو صهرن عبرأب داو نول
ظ امنيا واد لضا نت نالوق رما 1 ره
111001111
شاور سور لسارتلا ا
جه هه
ل
بر ويسم
جح عير
وم
كه
حب اهمه
.5
: 3 5
- يك 1
20 5300 قم 1 ا الل*٠ و/ ا ل تجا ع
مرت ررالتتعر لارام لوضاتااذاث دامالاي كي رلاذاردا مبييافر | بود حي
ظ ْ 9« 7 :
| نض عادر يقل را ل قاطن اكسلنابتريطرطوس تقذ || +
از ريانا وي فك ويس لان رر لتب ا جر ةمه دل ل“
لل ع ا ان 1107 لور |1 لما «ثان
نر لصم نل وض سل لفضف تسر رفير يتا الا ريا
ار رجي واسلزاذه إنا لفيا مور اداع لشم ضمر )كار بان 0
0 :
ىل ل مهل
اا ركسا ةملز نان زا ساملو ىلالا اناقل 2
30 إأسلالع )رادار 0 بات اينات وول
١
ظ : 4 ا ابت سيط رايد منالين ليلد ناي
ف الذي بل عاج دض 2011 ا ب
3 1 الى يي لاصو لزنام وار 207 20
0 0 00 راث الام إردؤافض رف لاد واب اما
1 1 ناض اوسا إص ترون 0
عد | اباقع لظ نت ريع / بل ىا اوه وضا رع إطرراسها يباام |
0 | بيدق ,م 257 للا تست داسها بال لسرت تا
تت ولسبزالرس تمه قالع وال نونس موا ظ
“زان 214 دا طالمتضزب بلاس ةر ناث يتنا
, ا ا لوانتا لاني 02
0 0 0 010 عورا
ْ 10 ار وبالعير / 0 ب ظ
5 0 ل 277 العا ور سول فرعا رق وطالاو ور عافن ب
جيل نامل ال شعو شن اوشاع نامز
0 7 رد 20 1 2 م ل
7 فر رياص امات الاصا ما ره د ١
17 س0 2 ا 2 تق 0 2
١ لكك تارش وك 5
2 0 ات اح خأ سردا 0 امعان معط ١
| م 0 7 انو اباة" / اوه هسنا رثات
م 0 0
2 سس )ا ظ [ ١
ظ 7لا قور 7 اغا ضضع ع سيل 7 1
ظ ال 6 2 امبر الفزومتا بغر 0 و5 ع
المتنزيوات تدارا مي ايرترا 3 0
الى نومنار ا زات لتر سبع لس ريسن الدز سيد | هج
و عزالينا امااؤ يك ابدكنا حار لض عرد ل 107 ا 0 1
ف سومج قرا نرأنطالل لقت الها عه
ظ 11 وساف قزل ب ينامز فزونق «راغدباطزدواز ْ 0
ظ لوطل 020 حل قور رو للافال إلامعانوشش ر إل لا لانم لسغ 10 0
٠ || الاده ا 0 رلا دالا تناكل لز طب 0 70 3 1 0
8 ُ '
ظ وااتطبلي ,نا 1 للعو ضف ع ثرو و عألالف وعصارة ؤرما روازاسعا ري 4 0
| الارئيمنا مع الوم رار 08 1 5 ا
ْ لويس ال لفاو ع اسربلا 26 ل للها 201 ١ 3 0 0"
1 0 7 رلا
0 ساس امع اذاظيت العا دفلا شفيفا رياس[ برا 00 عكر 0
راط ا لالز لان رئاضة/ ليك :لا سفت م2
1 اوقترا از اسه ران 0 0 . 4
0
ظ كدير / اتا انسار اقلم ارات ااا 0
| سمل جار نرم بنط يفاض 00
١ | ارق نير يشي الهم سد الادواقاطيلددم لع اساسا 0
1 ااا و ازا اتسين تس |
|| شيع ابس الشين ابلح الددي الم دالعد ربخن ادا 1
7 ش ١
السب ااا ل
أن العامة مت اميد بج كسس اداوس برها
200 11 2 التي رسيا لابلا الصب ال 4
2 امسو السولى ب 00007 مرببامتي الغا فوزيايلنا ٌ
1 ظ اي شرب بانعارج ا سكويات باطو التق سك لاسا رغ يلار
“ل | بالف رزتررببنا. 000
اوراز لون اران رسلا عبرل |
ِ 1 ع 0 راد لير كاردير تالالا 17
0 الا
0 للدي ل لهاي زر لفالف الالالال ا
0-7 0 / الور احيرا اسل كداز السلا الت سوا ل يرج سلا/ ظ
5 ل سلا اض رابالا ب سلا ,ضري سطررق رهاق اال
لي اس لاسا راتبفزاسط زيل لسر الفط ااطان:
00 تي ات ناا لسس تال 1 ١
يه يقبا نسي يلاس | لسار رتل غذل سر امنا ذريبزلات ركلا
ري ]دالا لاله بق سل ارس كانت رسلا ل لم ||
:> لا برس انزرنة تسلا بذ رلا ركسلل ١
ْ ا | الات ١ ب المي / ا 50 بئاصلا إاعسنا وان يتن
1ب وس
> 0 عر طفاة اسردم تكس
:لصن أ تلت لز تعر سوم تر جام امستراعر الغو انعم يقت |
اام ان 1 سابل
<
5
8
0
ا 0 اضر د 1 1 ظ
اكاك طون الرا شاف ريكروس زا 2100 عع .د
03
0/0
و ٠ج
3
1 مط وامت اف وا ها 1 : د
ميسلا بعري يساس لوتيلررة لمر 2 0 0 7 3-06
المر روطس روات رلاج ا ر يتفض شان رلعر ركد 0
ام 6 6 بت لنات يتسا ااه ا 5 م 0 / ا :
0 لوجر وكين ا ضازضواه لوالا م 1 ذ
اتنس لالنارالو رز بساح حرجا لوي" ان
اس - توراه 11ب رودن ص 1 : 0
ايو نب مزادرى) اوضر رع ع 0
| سرت انا لدم ى اذلو اا ا لكر ا 0 1
2 مرقلا ارا نوفيضي بدظا لالب د م
أاذاك سر تصرو اوناك لاد ل لل ا
[ ْ ساني سان مرشوم ام 0 24 ا 2 3 52
ظ ْ اشرق وم روه 0/7 معارء” 0 را لي 1 1 0 :
جاره و كت ونقالت طاسقا وه ب وما "0
مسرظ وطلر بت نادرق اراح وعد 0 جطاادا لني ين
1 ا ا ل
0 ا
سالك قينا ا ظ 5
اانا ١ 5 ملالريا مالو م ونام رايا و _-
#لاساليي وى ونا سغرن رض بانلا م10
:| المروفض إل ورا ؤجلة مرا رسال لوق! اسمن
1 روت وز تاق سلب0 7 7
سم وتمونيا لط رز زربا سو ص اا نش
ع 2 نور[ إبعاةاضكا 24 بقلو لتنا
0 ]أ ضفر دعلية مزاخ افوا عالت معر رصا امارد ارا
يخ نامر لاله لازم ا
- 1 ع 2 00 0 بت ا 0 0 7
د : | ْ ص 00١ ظٍّ
٠
0
را براق 717 0 00 عبر
17 7 دلا باار] قرغ رون ثوبرماراينه سوط و
ا ّ 4 7 ا 1 لقوق أن إتوغزرين نار 7
6 ل 77 مو رارسا لظ ناوغز بها
00 0 ا اراد ب 7 520 فاناوسل را
< نمازتم ات اسإ شان ما وار
١ سلما ار لس ان لازا اصروب |
0 ها راون اص روة رع لاغرلاللزد,' ]|
2 5 ات
كنار كساررختع فرطل رفاذاباررضا لز رواذ الع باذع ولتم" >ج
ئ ل ادنار 00 ا ا
لشاران العا منهن الاب نضردرعانالانسبال رك ا 0 6
لالت رررك الغا" مالقا ركال جب الما لسر ومرا تعب الال أ 0
اال ل سوس مد امد اريت عر
اقاللكب تبلق يبهو شان اعنار هن كم
باصا نولتت نالتمزاددر الات سرع السيرا». لاسر رتوالك 4 ا
اهمه لتر بقارن ريل 0 ظ
ا اليا افو وا لاء, 000 اذ ليطت | 0 0
أ إشواف اانه تاما زر يله لستارا إسقاطاكارين ا
ؤ جا كلوإنان يتن بز 7 كان أستصما نال 0 ع
أت اماي تار أسقواررةءامنوا رلك اس
ال 22011011 رؤز ايز ور 6 3
ا لباب اما لفاك ءوضل زا ار لي أ
ظ والتالتا لخ دطارت 2060 ولراقا صر انا أو 2 ليه
ظ ولعاسرالاز 022 د ميم باح 0
ظ ارمس لمارا لاس بادا لعنام ماد فرق |
| اللاضزظي دما ناتاس اقزر
| اليقلط ادش ا ل ليس الل ارال رضارالانا 1 م 1 3 1 7
ظ سار لي رمن د07 ل
||باتاذطرد تسسا وعراس سف باطلادو نا لاط .
نيت .عونل 2000
2 7 520020 لي الا
أن مول الواض سن سنى | ره ْ
14 رو 6 777 200200 2/1 اسعاانلاسعلاة 20 00
0
ب 3 7
ل 0
0
ْ ينا تال سراق نز بال لسر :ارا نب السرا
اذل سمال زر عن ارط الود نط تون عرفالا تنا 8
1 :ا الور سنا بعت ذا لس لاء عباط
0 “عل الما 2010111111117
ز لاف لكين كلل 3 22 للشو زان لسعو لتر ظ
0 والافسار رادا وول 0 1 2 0 دس )حا ةراز رايب
0 2 نيياك سا 7 لدعا تكبا همال اضنا لشي ظ
ا 20 ادف رقا ل الت والموداليك 4278 82
يا
5 اح
أن 0 :
3 أ 002 نا برل انتوعد رودا د مان ؛
1 0 ص للم اسه ترسات انارو وا
5-8 1 كيال 0 سم ا لانسرا 2 ا
7 ل سف ] و دورأكت دوعي انز ١
ئ 2 7 ال 1 0" ا زا ها ال لتر ١
0 ايقل لسلايا مقي
00 ار
ا 01 م امزيا. 0 نامر أ
0 0 لراك مولا
ل 5 اماه 2 6 الل انكلم 0
الطالفلام نوسلين تمان ينا زرط نسب لل ررك |
0 0 يقر سس 7 2 ايخ ل انالا
9 0 7
١ حا ا ظ
7 ؟ لح مال 1
ا 3 1 ا حك شك لظ 115 ش19 1ل زر رك 1ل لير ظ
ل و ا 0 |
ادم ١
مسح ظ 8م ١ الت 7
ا اسردم ره دوعب 0 5
ظ ل سانويا ون 00 0 0
ا 20 121111 6
١ | ااا ا ابرع إن الانجالال نا للك مالا ار كه
2 صا اسيل نل ارا ا
' سيد تداك ارس بنع اس عتنان . 0
وو ولتسالئ نبااي 5 2
' ابو ا امايق ساون | -
١ ضار واصاا اما رك مسري ول الم سحي
ظ دعكا ار سر 2 سا طستدوقت رود لكا ( 3
0 ولام دق رس ولقرك بانليك ام اطي سي " 2
ا 2 رتلا لمات 0
ظ وامطسعا 200/2 0 را ىر «الاعضاا وض ها" ولك
1 نتروا زر أ سوعار اعت ال ,وبل كدرااسايا0//0.
1 ارال وامنلادم سيرتع الأ -
1 سعبار ب عر بودي ون ور أويت رودت رونات ف قوتاماشاعابا” ا
لاطا ارام ماج زر لجان دعاس | 3
ظ 0 زالإضق عر" سع ركنم رص رسخ سهد باع وكات ل 0
1 رضه لال ادي بار 2 ارال انعلا 00 أي . 1
٠ ايزا يناتو زر تنا 2-0
1 بارا وزكر المىووالاية” بار حاط يخ الوب كنا اسيدسحم] ا" قر
بي
امعو متي
سر اع 1-2
-
سيسني > ا 3
سي
00
-ظ
و
«
5 ل
لا مسي مم دتما
دا لاخر ساتروارتانزم 7 002 70 7 2 2
ل ميلد امسر ايع جل نارغ اغل "الور وسزادرى يت ا[
1 | تالت طبن وتو يعر ادال 5 راقلا 70/2
لعزت ةلسلا قط لقال 2 اد 6 0
| سومان و ال 1116 ظ
0 28 رم 9 2
ا
0
0
١ 1 ا 7
7 ل
ار 0 ساود م 0 ظ ا
٠ برد ' / 0 00 1 7 ظ
0 | ينات كرك ب العا عاتب ا ًا
7 1 ارا سداس لمي اسم رالا ار
ا
١ 1 3 متولط نا منوزا يرا 0 ل [ وللعن رسا لجيه ١ ٍْ
شي 0 ولك رس عرزا ات ا 2 1 07
١ 0 5 1 7 انط نايا لم الوق برضن امار ات 2
5 ل 001000 0
7 َ. 0 4ن | اراد ةر ولط ىا 7 ون قتع 66 ذا
0 م لقانت مما دار كراماذائها رمدو سراي ١
0 0 سنع ليرد ساي عدت وح راطوة وكا مات لاع تواست الع رربم ا
0 7 سررط اا 3 لز سكن لطا لود سئي ل
7466-7 0 2-4
0 ران انيج اسده السو وي فاط سبت و2 2211 ل
ع 00 ا رات اناما ا 5 1 53
٠ اقناانآالبر. لمإك ناا زيناماراك ملفا فدرم النواضنا مهد 0
٠ ايان 34 لاد راشا ادال 7 1
إبا 00 الول لدم ارنء 0 5 6
ا 1 س0
ظ |السرة تأصستررى انيت خل ضارا ضُ 0 ع ل
ظ اللزا عبرا باارايسوزسي” | ا 0 .
ظ | إبنيدى ساق ارارم سيك درباومطناة ١ 8 2 ا 55 ظ
١ كلد قيضو اواءؤسدرة فل دكي ني لطت اماه ع 7 0
ا 0ك 1 00
سكي ختطاضرراطررار نامر افر داسف 77 ١ 0
| سدع عكر شر نز ادل لجر ابعر ان
أ اللي حارياس ثانا اليس رلإفائةوالرى ف ديزا 2
سل يو ليزي رامن و ررق ب ليتع طاليامغو 0 0
| رزو ا« اضرا 2 -
لو دي
١ بلقو لعن نجلل بار 1 9
م 0 3 2 4 0 ب
7 سكين رسع بجازاعل/
الاين رااان 01 ا
178 ل منهوررظ | -
"0 دده لفقال» سيار روزا زعنة ).ا
لسر مل رضن + نولفا ا ور طعا لذب راف الصرد» 7
0 غم ارو سن
5 ار /-
١
ظ 5 | 7 7
ظ 1 0 0 : 0 0 0
توا وات راتت ١
)| رد العم د" 0 0 و هارع ذال لم ل 31 0 1
0 ا ازج ذا 0 ل ل 7 4 57
0 00 و 7
0 0 8
00
/ 00 ظ
يمره هه ك0
211010111101000 2 52
0 يا ,لغةلواماماطبام طن 5-5 0
1 اتيس نهد اونا برها مه او فعا ترب
يتل بال الات انض دليش ااام اسيم ييه
رتنا سي اناقل يو تلات الوا 0
عراس سر الب بوؤد 0
0 بهار 0 ا أن نا هبج
رك لسرن الب نان للد وار نلفسابالع اد رارض امت ا
ولقالاالاسنا لطر قد لسر ا 0 وو | ١
مظنا روت مترن' لخ الملل الاستدالرنا ا وعتللة/ م 0
111110 0
القر ناما موس نازول لي 00 يي
ظ تلن رنادامت راسكف اله
ظ تارونت بلتش رجت لجاز رج ركاء ظ ء
0 4 0 : 0 0 20
0
1 0 7
2 3 0 سحي
الب مو
0 1 1 0 ابتها! ا ور 11 كان لاع دوا در
خابعاء يام الفا الي واملاطب/ قا تضرعو السب كان فا عار اسيل
54 ا 1 راان زا دارا فيبابامع م
37 0 :| بدن الاشارالا”! اغري يا سلاوم:الضها ل حت ا اماع بنارالا 1
ام ْ اروالروا اووضا ناكار دار وذكر ولو مسبياونضنا مارت ظ
ْ 56 جل ساسع بارال تابزيه/ روما ضافضف اميا ٍ
0 ل لاصالع رز سرياساا رولك سانا مووازك الس كرا
0 1 9 ظ 000 مو الجا 2 ل م لي
ظ 4 0 57 والواصارؤاها ساون ربلا ئكون .نا دموالبار ار ليان اوكون ينا 2 35
1 2 الاو حال لواسعل دروا مسال راسو باغ ونش لوكت
0 ا 1 امانتري انح ! بخ زام وطن ؤاءانا 2
7 [ أي الى ةلراسنابو رناب ت هبسانت غرايقة
١ 23 00 ل اج سإ سبسنال ع1 شرح جاديالها/ة عالبا/اصاءا 2
1 ا 06 0 ذلا اشاب اطبازانيوبتلل 7 0 ١
ا ايارس يمارا عصانلا
1 00 ايلادو سمرلا حنع)روالامحازالدي و |
ْ 0 لا عله 7 / 1 ظ 3 1
ْ 20 ِ 0 ظ 0-0
انمد وسيسب سد وى بس( كي
دشارو لاير ساض | الشان كنا (ووساعدالطا سينا ساءازا الصي سار ا 2
لك د
لازاه 0
ا انار الال شارك بو سمال سو بنارا 12 الع
عساو زع أله ار د وت شما ل
ظ ظ 0 4 7
ا | 0 نا
1 الما 8 غرو) م *أيةم 5
1 ا ظ 1 ا 1 8 ا أل
0 انه با سال عالت انان لان"
ا لذ الال سرابر' ع 2 1 ا
1 ف / 1 .6
0 7 ْ " 20 7 9 170 رفاك 00 2 وكات
اناا لاسي توا اهما لضام ونام فيرر يندا انمي | د /
ْ انك بنتللغمر لات دتادادانا لل بارت ونفا 0 اتلالووليف |
لازا ان السادزا اذك الساستهان جانال 2ت 2
أضراسامو الركامونا. رز راوضى من قيضا ل 35 0
اللاسو سبع سرض يسا كيل 1011
101 الرات ١ وا الز دولل وعدا 0 1 1
ْ 7 اطبا لزاب زياع [ ابد ا 1 4
انلمع ار ١ نأوقلعليط اإطياايا 2 37 “ بنارا 10 0 1
شما تمتها نبا محه سيران الام جز 0 3
ُ 0 ال ثبل . 1 0
00 1 0 8
0 ىأ ليث 1 أ 3 7
0 1 ال 35 2
د 00 بنك
0 ّْ 0 ف ظ
لكين 20 00 رن ظ ا 3 5 0 2200
0 لمر وا را وات و 0 21
2 1 5 لتنا والنون! اذ لاسرا نيجاط الإشة ١
1 0 4 9 / كه واه ار 00000 ُ 7
0 4 ا ل 6 ال بن ظ
آنا َل انا ١
7
ل بو سيت أيه
مي 6 و7
# 0
إن
7
1
كد
0
1
2
م
0 0 مرت قر
0 . نات لقولو الا سارل ا 0 لا 5 1 0 1 ا
0 ا وق ترط ةنق لعافم ا
1
اس 3
ب اطتر جه :17
4 7 :
1 ظ
2 0 0 7 5
0
0
1
ام
ا 0
بس جوم
ع 2
2
ا
2
ظ اي فاى. 50 إزالا الع
0 7 ا
0 7 - 07
هه اسل
2
جد هر تك
م
م
ووه
مسيم 5
١5 0
تتكس + 03010
سيتيا *” -
رت
و و
8 0 8.
: 7 2
2 5 1 4
لد ا
حا 5
1 د اي ل 91 0
1 3 - 0 30
3 جه 3 بحتب 1 /
> لعي
ص 1# 1
ا“ 7 0 2 ل [
20 001 7 لبلب لاننامتدئ ارللاددة ل
ةا الا 97 ني 014 لسالس ارصع لاسن
14
+
0
٠. اي
هم نرم
-
0 |
وا
5 2
2 0
1١ 0
4
0 4 ع 00 بلاس نطول كنم ١
0
اال 0
إل لبد ١ تمفسالتا برطت درا بيغمدالا 0
رو 0 غه. لرثة
0#
از طبر ادر / وام الاي ونش رشنن فذحا تالاه ا 0
ظ 10 ىضق : ناكار 00 1 عي
1 وتام يزان رسا يا جلوادرو ات 2 5
و س0 ا بللصرع ررق لا لاي ( تارق
0 السل باب مار اصح ردم ولرصسو عل 24 ل
اها ليها 1 لفاس 27 انعلا سريت يروو 4 يك ل
ري درم لَّ ورت رتم[ ولإدنردئناءشدا 0 و 05 / ب 1 ١ 1 ل
20 بال خاضأ اضيا انان وي الم ا وإ م/صلزءل وار انا ا 4
6 / ا لان ا
ا بي واذائج عل 0 ل 2 ملو سنا رعاراس اناد" ' ابر 0
ا 21111 لاد ند . 0
ظ 0 2 4 4ك معان | 0 7 10 0
نيالم 224 702 اسار ردازاللرك 1 2
ظ ا : 21 بوث نوسنت ةال” يوسا والرنرواليا" أسيوا لت ظ 0
|| اسبوطرارد داس الوم سف سورك فمانتهنيقاية ب
| امت لضب دالو وراكافتن ناروش رسؤالي 5
00 وزراض دوف" 0
أعترر فعضا رجض شعاد زيار رواسا نياع رظن اكرام ليان
7 قافن بيه )ناص السرم ا
2 وواذزي لض الت يمن 0 را
ظ تس بع زا ا : 5 ْ
ليان م 28 ذااكل نوع ور و7 م
الت ها وياد اد دك [
3 ل ل أ عار اجات رست 760 1779/7101 0 ظ
0 0 4 _١ن 1 بماد راك بك يني اواو ىدو طعا يم
5 0 7 , لي ا ا ناراة
ظ م / 7 ١ 1 دناتسا العرة اروم / لطر عصان اراز رط كد ظ
: أ ١ 7 انها اولص ربعا [الورد يل الوك تارمل ار 7
1ل تادئاعلا ماوقاه التو عترص د
ل اج جك ظ
0 و زوض ىنا رصاحت نار موا فا روني
يي ماعنا عا انما أالافؤف رابراب رلب
0 بلتا 2 522 ضُ 2 عوك هايح ددج جوف ظ
1 ب ا امسر ؤارق 0 اي فنع دي ادل 0 اميا 0
3 و0 ولي الوق زا دراب سمرت" “الر/ 00 ٠
01 5 : 3 آ راتيج ل ا رك ل مز الإبامتة 0 |
أو ١ در لور إصر بت ندر اساترمتعا برا لاش يارت ككاز وى ١
00 ال تيار اكول ىر د مسو نا رديت
0 0/0 35 ا | انظ شر كار: وك دكن رعس إتضارزواه با / اإغزالص هرضت ظ
ٌْ 0 انبل نشي ابام 200 ارب ظ
( ع ا - و ّ كلل رك
5 مات 000 ع الاكرذزو/وسسرهو ١ لانن 1
1 0 - 000 لاسرع 2 ا ريرا كرابت / 07
6 0 اتوت رن
لجه
١ 1 9 0 7 ل ١
7 0 ر / 2 : م - عم 2-5 يه 0
0 0 3 ظ و 7 ع 77 4 4
5-5-5 الولو الع لط ناا نكرل عزنا لويس وك كل بل
0 0 تإراستاء اا سل. / إ! ب 1 ظ
ا
و7 ىم
0 0
١ 0 و ب | ا 00
2 ل لي ف
ع ا الادوةا والناف هوا :
>
1 0 60 مر 2 0
ظ 0 : 34 '
3 0 مر مس رات
0 1 اه 20 0
3 2702 وا رثات 17 1 20 0 5 [
27 ع +" مانت الاسديىسمبافط وار قبن 3 4 27
6 | دشار لضو نوراف رياز اينات اضابااليااخ جنال
| افون
3
ٍ_-_-
بيثم 0 2 2
عي > حتييوب > ده
7 عا 7
ا "| ظ ساو لمر
كر الور والذ ىكل لجنا ملكتا رادب سر ارا 70 2-2
النناتولة 2 لزنه انقوف انرا وش والضهر ادا 0
[ أبن ار" و راف انوتص بساك بوذا عوضل قدروسا راو ع8 م
روهال ررد ئ ولو بعال اواثانة لبس اثالث دصل لزي رن 06
7 مسراو إلايات وبالعرر الوا لقررن م 32 0
الذي درن ىئبماد ا سبي دلرو الاق الح بلا عع م 0 ١
سل الراروا لؤقذسر ازا لطر لزان | واصعثءء / لسارت مر 5 ا
زب لطع نا ,ابول اال ن تاذ لضن / 0 لل ظ
1 نال 9< 2 70 انا ريارع ص عاب و 2 ا ار 5
سنت نزرد بسن /2 ور نلو ف ل 7 1 0
د ال بلص ره مرؤ داكن كا امدرادفوررد لع وبال وسار إقروالرد 4 0
1 ايف اش رع نت نبو رابق: 26 / زوك ارس ثرا 0 50 2
ظ ار سنو ان وأصوت زرا سرشىئ 0-6
رعو ار مل عزنا يمينا 5
0 بوزوال علا لماز امس 1 21 2 51 0
7 ل 7 موق :رظانت دنر قبس |
[ بارخ سر أ ونرر نر" ارقم لازنا ريال 1 0
0 اف كستارق وملاشل يوان دعدين ا ننس رمت يرون أن 0
يبنا مل نشنم سرد ولمع كنض 2 3 : 5
وات مات باسم دعا بن 0/20 اسع واقي رب وا وبل 1 24 1
لدم سمط ايك ون شالفو ونن رابا ل 1
0 1 1 0 ظ
6
د
ل اه لا
3 ل إماالز اصرق رأ 07 0/6 راان كار 1 م
ا 0 3 0 تان الت ركز سل الئل |
0 مقر لكوت دز وري ١
0 ار برص فراولا 20 1
0 4ك ١ لالز رواش راد وبين رجا رطب رطتوزوانا أ
"| عواضها ار بوالانا ليها لا /صيان عيكلرر يل اباك ا
0 سأ سمال الص راث ده نط رطعت اتص بطر منت ثال سوال ا [
0-0 س ولاه با يفالس[ رن مر 000007 ظ
يي زر تون يهام الات اران |
0 >> نروك ياد عات تالت يبام ويل ظ
ظ 0 "جين سما ةن ضداتيق لما تار كلهتسي نا 20 ظ
ْ ' يذلا حبرل قوة لوسرل [
١ 9 4 فيك مرك ا رباستوئ رارج ! را امه ري
0 ' 0 7 يجلث اتا رجور 1 00 بح |
5 0 ا اك در ور 7و
0 لف نزي عرزن با عرست ورا امراك
مجه | ستبابتصيا 00 1 سود وش م
كر
4 0
لشاف
1
ايه
يا 5-20 جر ىو 000 0 اكلا 111 27 و ظ اماصواوى].
ري 07 اليا الشد وش زمر" 2 لوت اشيم ا وام
0 0 واه رارقل ,ان 1 أن ادع ندا ري
2 0 0 / رود لكر با 2 اليم 1
ا 2 ا ا - 0102 0
الم نور فرك اس مث الارعزالاق وس 2 7 0
ريه 44>
0 اد 1 طرلة تفع رودو وباي 1 14 ا
يسمه
ظ الوإطراع لها احم إخع اولح لبر طلف دافا را لم ا 0 2
يلتولة ضير سدق ميان و0 ام
اخ ورت ند هو سرج بوسر قرف باس . 5-000
الفإؤاصت" روا 0 ترا لضن اشر ارال 7 0-0
م اذه فاضا راع زلور ت اللو 2 لشرلععالبواية 0 7 6
ا 2 200 4 م نول لعل وار لشفي إصبادالد” الاوزط اك ل 0 7
اتيت كيان انراز بهدرانت ع لساسيترق نان
9 ماس 0 ل لضان اعت | 10 4 1
سحن لت جاخ سف ركع ]رفست ى نابرق ارا
0 : . تكبا ددا ترات دفر الو” وار الا 0 7 لو ١ 0 ١ !
ا وان 0 0 0
عاإاوند ارات د 0 0
الى ا
و 7 .
الدا مورت | وني ا اذ 7 : 5
4 5 َ ازا ات 58 2 10 7 لس م
اقافانك. فصتي راف انارق نر ازيزة 17
ا اللا يي
3 را رق ملم , ١
أو ك3 4 ا قف
١ ا وى 24 د اسن لها زا ماروا سس 2
0 للم 44 2 00 بارلا وتوا 0 ار مار 1
ٍ ١
[ 2 ا أعدن ل لاس 0 7ن را شل نابا رد عدهرر”
و اتج زو تكاؤوردة لطا إن ظ 00 17 2 1 7 ١ ا
لوث رن 1000 7 4 اتنا كنالاطا عند تلن 1: 90
[ ال مالا نمطا لال وبا يكبل انب سس 5 0 1 7 0
زو نامرد راشا وو ورا قيرع ظ 1 8
2 عندالاط تجوزت زتره فاون وار قاتشن ا 0/0 0 0
121111110
لوك بستنا اينار ار عضا راوع ةتوم كاماد
8 ]دم روت ووعوا و 27 /رءسو ماسرو ارزع الغ لاست
0 1 ا اران ار 7 تك 5
وتربما 20 شر وساف لالق] 1 مك الازرو/2 امنا
0 سر - م90 000 و2 9 5 6 000 1 ع
1 7 2 فساو 53 0 0
7 8 4 ل تزع عن امسياردو رفاح مار ظ
ع 75 ا
2 ريال تبه 57 1 0 تواديابس فافضر نغ د
22 0 0 و ا 7 بارت
1217 0 رم ايم ات 2
ظ 0 2 5 ا
ا ا 0 1 7 ؤات/ 77 3 2
ار لولاا ماربا سر از رديت رك مكاواتكه راشا 1 52
لاجو لجرل سادة قيزر" وَحَاصدق 1 ُ 7
ل 5
72 21 مرزاوي شل عبات ار كات فر ) تاكوراب وب ا
تست ب لط نندت رطيامرك 77 امنا 1و1 27 2
ووآملتءرليكصررما و ازا تاد بز إجارالرا وم 00
ف نش مالم افر الصولقا رجو مسا| را 0 0 0 3"
ناضمرل انل ' 0 1
2 م رابالغ 2 0و 0 14 وليايها 1 ١
الاسون سا تئر بام 727 7 لقث
الرطرا 2 د لسرت 2
ا 7 رارسا لكرادا 100 مساأ تر" 177 1 ظ
درميارت و1 سواط ورور الرص ل شرا - ربخ و 7 ا 3
2 رد الراس ةرامع" إلث 24 ا تت
تراك سدع مرا مسري 1 م البق > حي
1 لضرئيبة راع كر 00 ْ
وق الوح 70 00 7 1 5 1
ل فرعن و1 وت يلاولا 4 تور البو يأل واكك 0 ا
ا ال
ثح روا جرالزوال اليل اد ا
ا 00
ل ا
ل 1 1 صو سا اده اولاش ادضي را مب 0 ا وشاتارادىئ و لأف عضرا 0
١ اذا مغرو قاروا للع ررئ/ا: انون 1 ا
0 اق تعن رارض عورا انراوز تبر 20 نرب 0
اا نواعت مكراياب 0ه رفز
3 ا تبنت ردمزرابرواؤلي| 59 ا ظ
ورد افاءان تفيل كسا تاش وا لقا ط لكو ات 0
0
د اغاغ ةم بد وبع انيضر داجو ةزول
تا »بات بتر ليلل فصت يفا سلبوناد رست
0 ب لسكا فنع ضر العروديرز رديساز ضر إوإضاق ا
3 2 ا يعي لسع رغذ يق تيناد الركاوة) 2 5
5 أرق ع القرييل م ااطان 200 بسر رض عابرا"
٠ القاصورنا تخ عل فرشا درطي الروة إفراية |
9 0 : 17 وضو اتا باصا ل خم ات ا
7 ا / 8 عرق ودش اذالتتوالؤان مضل ينانا فرطك
: ْ 5 أن ! 0 بك بقارا 22 رو 3 و شير > ظ
و لاا عاض نامرف ضر واستن دلي سلطنبار و 1
ير
0 رما شرفو نامالا ثبع ا تكسا ن/رواني انكاررقما ل مره ا
دج 7
ب 59 ا رارقا إعالي ل رسلة الال سل
جب تلدالتاق اردص ترقا لررزواتنئنا
0 ع افر كيزن قاس زرفت وات دارفا رب ريت 0
ا قزل رنم علاطا فير رادو تطراضيل 2
لاس ا
4 2
اوالروا مر علو حسفرع حفر | مار هرادا 2110112 ً' 0 / 2 7 -5
رمات رت 20 عنما ضراة ايل 5
0 عار 0 انار 1 نويه
اير صخي قالط ربا ملع خا 0 4 6
بت العا ده 0 لزاني" 0 1 2 6 5
ظ ١ بعتن
بض ات 1 ضاظا 2 0
قا/ لط لط امورو راقم لضو 7 هوم رفول تثبل ظ ا
/ 7 00 تابردن بغار / واو للاكضارالاصلت با ثانا 2 0
لبلاعها اعد داز اشرو تمر اريك دارع رفوا ربد نارون ع
راز فياسيارج1: عضن لانن |جةة .
الغوراتر بدا انوكي رجي لاعحضاء رع شرل اوم اا ا 0 1"
00
اللرارضل نهار للد افا ؤإلائصا | انها لقا ماررطو 000
سارها زم كاه انرا عيضت 0 : 0
ش]ا الل ع ع شاور سف ا 2 0 0 3 5
لاع الرعا قسثي ضقني ارهد ظلئ لبا سا7 أ 1
صو زوئع تع سن ا ارات رج هيت 2
العال. لوزت انا" اللرل لكن لسب ا لر 77 - 0
الرعر الوص ر يها 12 نم ئرق را انر 1 1
رونق يسار الرعرم لاا ناشت اسل 00 1 5 7
ا لخل سانا نو إانضا لقا و اا معاوز 11 ا
' ظ 3 0 الب
ررس بيد 0 |
2 مر لات ولصارح ولنها رطا م.م امعان برقال ظ
1 8 بعلو الام مورك | لسر ال م ولولص رواب سووولها الاب ولسلم
1 نز 2 ادامرا لماعب بد ونث الامرسيؤالا فافزل ٍ
ان اسان وإ طبه ا ايام 217 نان 4 -
و لريب يفاره قاشع رصي ام ارون صا
0 ا جاعزالا عاض الشل نر
قينا ومس كدر الولع و ازروال اسفزرياة لقنا
سرس للد لضا ويس رول ف ةنيع |
6 تبنت أنضفا مترهاالم اي كدو اترؤيتو ريم كرا لو تيع 582 ا
6 2 م ف انارت ع رصنا دانع رايت ترخ ناردج يني
00 وروا تق |ورورض الطب ١ اا لاص ل وال لعصا ركبلا
١ 7 نالل سر
4
ار سور لقو رن هاءا الي قرطب 0000
١ 9 عن عضا لايق يلابا ماد ماب لاسا أن
ل حزرت اشرض وت :عابر لق ونا نور الادي داج طرطية كيرا
ٍ 20 اتا ها يا رتسلا كنا اخ كي 5177
000 رماسو مار ور لكر ب يك روصل ضقرنافرث ال 1
0 اوالوتقن قا نواد شاك ياية 20 |
ىر لاد وو نز وإ 27 روت 0 71 متقل 4
2 000 الو اي ا ى كارا 11 0
كتانق اويا صراصا| مر لسع صن 20 ًّ
7 ببدم رو دي
لعا ويس بدن اصع ارال شرلع | 7 المت رداره ها | كشرع 0 -
4 /ررث 2.ه هو ا 9 ا ُُ 1 2 مه إأرج 0
ل ل
2 د 0 107 0 0 00 ق). له 0000
فط 1 [الرؤارح راجيا رطا م وت تمل سات ال |
1 ف 00 5 ا © ىر م 1ك عون
0 أل ارج رادت تار الن رون روا رة ال دون 5 7
' أ 6 ٠ 010 ْ م ب .- 1 ع
1 مولت اورفاس اروارتي روا بإرئكرك والوشر لها روس 3
: 8 لطر سلس ل «اررصدق ورد ى الصا ددن ريب /إرواشريت :+
ظ 10
يوانو شم كيذ ليللا سوير الي ا '
التاق لهام يع ارا لزان باقع ستل زيار رتسا لاوا 1
تان مشا ريا به كات ب بارتب لاضن ايسا لول شا سكن 7 ل 4
دوزيو لسارو ضكرلا ئرق وكا اشتو رار اتعل ال ١ 0 ل[
ش 0 ١ :| 0 1 يا 3
0
4 يفير اشر تابنا إت روه اذ غص اتن سوال
يا كالبادفلات اياف مض رضفع الي درل
التعاساع ا مخرمها رف وست سد وى رو سنال 9
ازيل بئات وإلاسفزع رأ رباصو زالط كك رج عطاس رانف | ٠
ولط زرا كيراش سو رادار
,الجا قم ل نبإلنوترورفاوسطاليا رلا طيان راتوا اانا
أوا راقن ليم مز اماع00 الراء»
تش فض السب سمي رياز صاصر عاتم ْ از
العئ ا عافن وان لهات وق جساء ارات تعدو نوا لوز ينها ا 8 0 0
ست ممص
السسسم حم ١
10-0 /
رن ميو و
0 9 ا ا 1 ا
0 ا 01 6 77 ري 4 [
0 ال العا أي لاسد اوم العمل ان اعباتم 1 عار 0
0
1 1 دن اللفبرا له ارق عاط ب طيخب 5
7
١ 3
0
/ ا اغارف وجارة ولتت فارز الكعزاجيت بتو يفيل 2
١ 3ج إللرقدة ران انابا يار ا روا امعال رم ناذا
ظ اوور تيجا ف ومتعواسهل_| و72 ا رطا يداد [
تلبام الي ل ادليه يانه لزت واف لك زا |
م طؤذم نرلة فراع عنس درفن
: 1ب تاوس سدارنه” ارا يام عفا|
الرك ان قعرص د الفرربورعا ا(صاطكنا ن رز يازا طريانناة |
ٍ 7 را رفوو ءا حول 44 5 وتناو رايت 22 ْ
5 7 عضا رتاطر )لجع للبت و ازج ستارردوساده فا بطع نت [
0 0 ار 1 1 /
ا 0 الع لعاص ل /لعر/ لطيو ضار رارع اإسظرلز يارد ابدرع. 27 202 1 07 [
ع م وان ى سين ير تفده بالدئشا 04 ا مقل] ار
0 ساي نزوت مدا ر شرح تبسر كي إلا
فاشايناؤ اتيج 1111011
00 / مادام ولل رس أو تالافك كاز رارزا وا
0 2 نين درن قروو لإ ركس ك2 موعو تل ريا رت ]|
رب اي لخد
4 1ك
سم
, ل 0 جيه 3
/ 0 2 3 2 7 اي 17 5
ظ 27 0 ال 0
ا 4 شدي اويروبرو روك 97 0000 5-77
لاض اوإلات: درق للم عبار ا ساد ووصارو ب موان 2-0
وذ اليو الات ونا عرفل إناماررن جوزي سا2" حقة
وها 0 ْ - له الاطاء' بطلا كا 7 0 3 0
2
100 ناض تائمل ررضتو ابعل بعال 177 0590 ظ
و
و ما 21 000 02 420 0 000 ريا 1 ير 0
1 ل 5 د لماز نب اورت لايق 2 1 7 ا -
وهر كلئ ناي زيفين ورين ل 2
ير تالرلو 221110 اي
با نولتت 9 هردق ارا و 00
الما رن ,اانا ار : رمع بارخ وموس ين
الح ريل بزل تريب رت اه 4 مانام روا رطق 5
تبات ويتية إشيارروةاندت الم م 244 3 200 0
ماص ران ىران" ا ار 11 0 : 34
لغب مق رلا متاو مكمه بان لبا يلزنت نرو كينا ل
أ ف رربنارة»/ مالقا 00 ترام نيه 70 10
اع باجا رظذسا دزو ضدد تت لل 71 ب 8
ار
ظ 0 ر 0000|
1 سانلاب ينا 1
با آل ينار يناسحايا وس ل ااا لاس
: 5 ل 0 السك علا 7 را ب ينه سخ يدانو كلام م
اراز وكوروفزار الس جارح دالوا أب ل 21 ل 1
01 1 الولبيرواو رض لير وار ا ديسا زرب [
0 ولس قال وساغا لاسا عو من كيل اريت
0 ا 3اغاس نش نين تبت ران فيو أنضرئنو 00 ا
1 ل بعري نكاس اجن لممعزفالضا نسب لاض انذى |
0١ 0 : |تسبرع نمدا اسار ميث رمدم الات ولد شا
ع ا ابروصريا ار 97 دن رغ ا _: دمت الضاً لبها كر ث لاسو اروب ١
ع اذاي دوك ستو توب هب برايف |
رخبت و الراك مالكو لت كا اورسف 18 ظ
جب نو /ر ان نا 2000 ؛وكل | /زاء مركا لط عرو راوبماموارا يار كبا ظ
7 ل لتر" لعلف الاي انتيني رقدر 12 ٠
1 م 0 - ورور لوو ولو اسع رس برل ات يأ لط 1
ا ان كاف سر | سب بكذاد ااا وو سور طق ظ
ابره سبليو ىقال ناا سم
جز متنا كا نو رشنا لستغي درون نري
0 ذه | شرع انرا كلارج وان لكات لسعرى دمن كار راع
١ * 10 1
00 ' له 0
ٍ ١١
1 0 / 3
ادش الا سييس كد
0101 واي بان نات 20/127 20121] .
عه ري
ْ موإتبدا رواش ووش عونا الت ضر لاسر بكرن | يك
| حمو امح كارك نتالف نالفل بس ليب وار وقطام ا ظ
الف لور اليو سبالمل الاسشرق لتقا النرسالتكستطارباواخص | 5-7
دن كردا اناري نل ال 11 21 0
وال إرالاق ا جر يلاخ يغاب ملستي اواهنو واافبشواسط | 2
لحز رار اكز ملي لاد ملجانة الطاب واوا ماوا انيت يه 0 5 85
بارة الزنتدمع بايرز إلاسلاء” الست مينر 020000
ونع وان مص كر لان 0 سر :
نر اصع الشطينا ديع ار عللبا تور مزل ا و .
2 الا ار 1/1 با رار م
و 00 5 ورك | 3
|الضالافي لش سه نوطب والزولتطر والتاخ شين لطن | نتف
0 الوم تك 1 1
نا ب 1111
2ه 0 1
حسما لبسلا بزازداوساق وري المت درسب 1
اللي سر 2 1
3 0 الل نان 0 0 5-1
0 59 امامل
0 ال 1
171
ب
و
0 لقو ذارء (
١ 1 ا [احطوردا” 59 شزرب ريه ادا 8 وإطفا عار متها 8
0 وير ربوج بان واه
١! 0 : ْ ؛ ار 2 انا سكن يت زييقي راط دون ا 2 إن ظ
ظ 0 1 مضفا يك :لحان نال اس اد يشال سات 12 أ
0 وال راد 00 اولسرا بالم] ا ذاختا رابا اضاة ئ ْ
ل 1 عيبا رران» اوءاش را" ايان طلست سردا لهك |
5 0 نمث انار رخا اي نمال يكن ال م ظ
1 م 77 قاطي وا دياز تر قارو راقن احا الاك القاضها" ١
لاق ضرا عابر اموا اعون انراد
رار ل ) سرامي رام] نا لارنامشويروبازانزلانيم ١
: ال ْ | 10 مزالا 3 ا 1111111 دو ال ظ
1 ار وق اتلك فرطو تتصر ورد وس برست ظ
0 0 0 0 الوق 10 ا ظ
0 4 لو رامذالارصاعوالاماض الب ردودئ نالا 1 ارا رزوي 8 1 7
ااال ْ ناا اد ناو اباماسلاان رولب يتاه
0 5 5 لىع رءا سرد سالصاعرل سارل راعث زلا
0 ل ب
سو تسر
نسي سيم س سردن
: ظ انفبرن راان 42 اللا اما راغنعلة طت 2 زاك
! ا ل راء 52
5 7 لا اسل سعد د ع يه ا 11011 سا2 سح 35
م كارع دااددة داق ل" درو مايا | اام 206 1
الامنار و حيار والاطاء/ الت ردعو) اام لقا رباد الامشفاااة ري 3
١ 4 0 2 7 و وذ وان نا فض رن دهاز بصنا عد ل ذو ارو باره 0 7
ندر سرادم ذدان/دلو لذ وقو ربو ل ل
ويس زرو اناي رامنا ع بن تبتر رانب د 7 ا :
2 50 يلف اسوداوى ربل عقر تدر كالاب د 59 00 ظ
كلام ولغاع ارتو شاراز خطيعالادوت و ؤب انيرا أ 0 1
00 راردا ومارااوص هه الند” لشفي فقا لاطا بها 201 / 9 0 4"
21" سو اعو» 5 ا ان ا / 7 «الالاز شوو 7 م 1 0
1 0 “مذ طلا ناز ادا لسابو مار ذا اكرات / ل 1
سسؤت ىلي لها افر عر سرب 0 1 0
ور فيط ار ل بل اد ةطفرو جل لطر اراد الاراء ما ا 8 8
لسر رك 02 دوب ولمع :ناه بع
0001 سبد بعر
44 01 2 اتناس زاف ارا 0 7 0 :
ارا 0 نارون 4 ف ناذا 2
كلف حي
0 4 ار الشلين» لب 0 ل 2
لطر قار 21110 نيه ابترال! ض
5
4 او
برعم
دي 4سريه
ل نار روطا بل رى اتير لراذة اميه اي 7
5
ره
1 0 3
ل 4 سلبان" مام اكدة راسد شل رول 07
1200 تمت اتصر زر وريج رلور ولد رويغ «طشزرق ١
ظ 7 ١ 21201 رع سابع زا الندن نار ا ْ
اذ ور 25000 12 7 ادو اشرو اضر تاتروت امرك 00/000 0 ظ
بو . امو طشان ماش ساد 5 ظ
ان اال درق كديا دن ]عابنا فرع انط
00 0 انث اله تعر ا 00
1 000 رون كل فرتاشامي بر ث[اواردسللة ز
3 اولان 0 كيهو وس انرون ج ذفابلخامافت ا ظ
1 0 - 0 7 وشت وو متشا نا ,شيب كنا نازر ىت 8
ب انها لان لت شب ريا
فيه 41 0110
1 0 | مستي با خالاو وال كمف وما 0 <
0 0 1 عكارال اوبرت ع نايي فقا ماعل عراز
3 5 4 لر/الرئر اليا نكال 0 1 رط |
حي "3 ظ ظ
0 1 1 1 ام 0 00
: 0 و اب مفلت نغ نجرةانكلين بن6أ
2 ننال كالبل قيطا اهرمد نوين سانلا
9
3
|
| دنه را 0 البلا وططار] 00 كن 1 ْ
5 نك نشل روف رض ساق اقل عو سير ]|
27 > م
1
كارن ا 2
. 7 3 عه ع
1 ا وتان" لاق النابية برلا 00
مسي سان ليزت :+
2 , ا ٍ ب 0
: و ال ل موريج اطع سر تقاف سنا ارط تيد
1-0 انس لزنام سارلاب | ا ل / 00
الله 4 ا سب ارقا ؛ لبا لط ادس رودويت |
0 ب
: نانات حرالةا إن الباءا تلسار ]بان قز ةر حاترا يها ا
ا 0ك فافز تافلم 2
ل 27 بعر الاسام مكنال انز ار 207 بك
ميد اليل افوا لاض ماع07 وذ[ اموكري
1 اما وار و دعص الس انر ودار الفتضالخ الأ جلز وس 0
ماي اناول قائالنو ااال قانا رونا 8 0-07
ا 2
ظ رئب 4 البراع ان 0 اناسع سنتلل واي 2 ع
نوكل دع اس ايف رفويو دووف مكدر
والنر ضرا ان احضو ار 1000 ره لول لمر
ري
سكي ا نفال/ رن لل و ,للد واحتوسنه اناا يذ ة رايا وزغ الزيالٌ َك 0-6
ظ 00 اه ريض ,الا اتا و17 ا
2 ل / 7 رم ملا //1 امسر تقار انف
١ 06 1 نل طحو ل إداحدة كال لقو ندري اما 5 06 ْ
الياي رن بار لذن لسبابت داب !نرج انلوسر سم سي
ملأل نيل ااا ل ين ا
5 ا بكس اع دنول) ,
0057ب تر/
ظ 11 ولو
كط عدوي لون الا فبوروالافمر ارين |
لز كس لاض تاس بكوداةا ||
0 ستورزي ا غلالدة فرك 7 ستزنانا” 2 |
ا 0 غدرً/ اعالاذاررنا قوذ مناغ بابزا 3 4 داب البو تا ا ظ
را" | باذك بت اباد مرك / مار لس
4 1 الران' ي دافني/ 100 لك ارش ردكت ظ
ظ 1 0 شقان رويط را دلياءنادروايةبنابت 2
ل( | وروت تذفن ااه ول ند وبا الالال ظ
1 الك لئاس دوالوإصرزارال تاد لض 24 اضعرو لل الب ظ
9 الصاذرا مب قورع لاا تنا ال نكن ماران ْ
0 1 شونا لانامراالتاس م ذادرونيا 212 24 ف راض ابعدرنا ظ
ظ 0 9 0 يناوا 3 3 1
ل نس .صمت الال 7 58
1 ا آنا رات 0 مرازوا تالائريع اتدل 17 دتز
0 3 اشاب ,ددع عاد باس ناكا ن واسلايس :ار ١
1 0 :الي الاصلوع رع عا بيوصت داذ اال عربت دسي ااا
4 000 0 1 سلاصي د يتوت اا
/ 4 : ار
3
1
ن
01 ة .1 0
# !| 1
د ار بد لان
5
2
0 د 5 ماذات |2 0 نا إرازفاتالا
0 م ا ا الم ميتي
اضرا لبر لط قد لسر زه 2 7700 #صالياً - ووس
ظ 0
ا جا بالمى ره ارم ووسث | 92 د نور فد 00 0
امات تخول رن نات اوونمازنارمل لان 4 كن سول مرك
2 ادر لو عزارا ل زاية درل | م سم
شاع وو )شرطاسترست/ وتنا ولت اسم ! 101 2
1
زو م ب تلزن »من والدد الله ا(
اا أل لازت اميت لني 1 اناب 1 ْ
سه يألاد الام بارا هص سمسرك 0
10 00 اد ره ومست ارقا /
0 وال - بن 00000 2 81 ا
07 2 ل كن ااي 6 1 1
7 17 10100 4 1 ر(2 نتن اميت
ل نه بخاد رولك الوك 11
| يكرت دمت تفع وبا الت ا
| اها ور عار غنود زلور وا لمر 2 برل و
ظ و | وكحى والرلووورم بغحا لضع ل 1 الى 20 راس كلما 0
ظ ترا اسار اانا ١ 5 92
1 5 0 لل /0 0 77 0 0 ع
ّْ وك د رع اروز زومت وز زمرت 0 ا ص
5 الس زرده ا 4 رده أسّدا ركان فاده و تت 77 20 07 نفلك
ا 1 اران م 1 4 ل
عير ار اينع بوالزى 000 ال ا ١
,انها لع صل ين ترات طاوتسن را دادو لج م
البروار 42 وددان دارو ياواه نري
' 11 ير تله ل متملع بؤ بان « الخدم ظ
ككثرة | سيريا در لدم ال ووتواوالد ديزا تيمل
1 اناد و الدوا لس قن زرن ترا لل يار
ع ف بثلبكر اده زا نط رإرن ترد افو ليمادوال 200
2 لضي وروا ب 0 رورش روطت مركت اهنكس
4 حا ا
كه د 9282 شن دبا وى لللدور م6 دياص ةدرة |
1ر7
ات
1 77 3
م رب والقاص كيد" توما سما نالا عباط كع را لالش اغزاطى بخياً ظ
و عاذ اتا رلا لير كايا( ور دور 0 رمث |
3 0 كت رك لوقي و كرد ك والرو. الضأ ارين فل لش اإ بان ظ
2 . ألارليالدوه لكات يرم ونان تالت رسك ١
: ا ْ 1 انوت تدر قد زاربا ران دراف وقتلى بيار شرن ظ
1 1 بيد ناما وكثرة ساعة رود روفراد اضر رايتو ساعورة يها اننا
ظ كس روسا ووورااسوواويٌ اليو بدرة وسااريع لسشيرو را و الرورق
0 0 نلوك نازوا 0 ل .
0 ظ 10 0 21111010 0 ظ
ملو لاش بو مراع وق ول 1 ظ
2 اماق كر و ٍ
ين | والددوة بشع اضاء ا ٍ
0 ظ ع٠ دن 1
الدع طيسيرونطمار ربا رار سرام الاتر نوانميارتالة: ار 00
اننا سل رد الفا وشزعارة ال دل ان انان[ ىيوصاة
ين
اعقرنا 00 :2
بالسرعع 0 0 م2 رت ||| 2 2
52 6ن تاق كالح راد ال يراض براي الب |92 ني
كنا انرا الضاداناطترافظالدياع ليان مراش راي الهلا سرت جد
راس مولام انيرا 10 ل
ظ
بنع الس امراجي وان را روزا رازه لسر نا د 1
| جوم
1 ١
1 لمك تين ارات رسالا وم را دلقا دمو الي ضرع ص ٌْ 5
معت كيت بوكر ابا لس 2 1 0 2
ظ 16 سر ساق 0 ُ 0 ا 0-6
[ ل راز اريات:ننازت نا نو 500 ش
ظ ظ اللو / را الراء دار دراي عادرزالواك الوا 4
ظ يدر تاتابن الروالللتدل يفون 3
| اراد دئاقل ددادظانام وهر ميازدا نطنقالالامفر! نسحت ارك ان عل
ا 0 ا اك 00 نا ِ 0 ع
رثك دن م وك دنا ”0
لضعم سصسسصمم حسام . موحد :
ظ 1 90 | الهالاستر إسوا انل الدعارد الا م
لي سح زا سمط ان اتاو
0 م 1 21100010 ار مروناذالروننالن 6
را ري اس املمررع رارم مارت لاييواليين حارء 0 |
لم ار | اننوك نفيرنعنا ليربا تورات الات ا
3 0 ار وال ناز ابس راتكن كال التو ظ
0 0 0" 20 بكوكل نازر تدراانا ساك |
0 0 لزيا الل نيلك تانكر اتات
57 أ 0 0 1 الل 20 ولق الله ال وروالغتت انع اصطك
3 "0 يطغن كردن 1 سدور ان كيال"
الا ١ 0 للع ريا عر »أو لتو لاز ورالك كم ||
01# .ا | ري متش حاكنلل عل يبرل ليتع اناا 7 ظ
0 لالتعا ل ]اع بطبورندى لتر اتام #ذلب 7 ظ
١ 0 1 سا ور وال ب اذا الت بكار 2 اداءكدة” رشع الها دا فاط اكه |
١ 0 )توا و نراق ج37 (
: 0 ندرا كا 10 بالللكتن
2 ,دنفت الات الاين ا
اش فااش دللا نواد كله الات ل 0
اقول بالبين اليإرات كلاس الل اطلام تدارا ْ
1 00 زم إن ارا ملي مدن دل ,نيتو يادرل ا
0 اضر طلو جو ارد الصنالا مستدى ,ايلام معراطهاا باعل
0 ا 0 ( لاطا والساال لاما البران الم سان دم ادا
ش بام ٍْ : اهرحب"
10 4غ)) 0 0 بثك ١
ظ | ويد سواسو وح ىر وكيرت دراطي درست الئل 2 6 _ 0
ظ 2701 سمه رو ل 0 70 4-0 ايم .
3 روزت تار ناريت وي يارو رغ رانادذاسكاذ وو 3
ال هامسا رموارين زر تنم
اصع سل زا ريست رك در ادرو انلود 7 ابو
١
با شلر راان / 7 2 نوناد 514
باركرورب: 1000 ١ ل
/ قل ىلل. 2 0 10 0
ورلر/ صار ال 2 شرو ادر واشلي للبم ثم ع« 0
3 "0
اا سات المت ع0
شف رداق ها راطم رئب ابا عط ولر/ 17 زر ا 7 08 7 21
( الر الدر م شتت ن مسقل در ايام لناب لاي لطا 4 /
1 9 1 14 سرج 0 0 4
ْ “ 7 0 ا 9 00
و سرون 0 5 2
لمن دوك فد مااي صا ل ربب نيدان وا زليه اوح اث
ظ سادرم امار ا مضع كاذ نب 20000 3 1 2 و
أأسرة ل عرد نل تر بش دردر وكرت نا لكوي 52 50 18
ظ 1 يهال طاو ىووا م 4ذووكاتْ ا ود رقال سد ررك اي لاه ار
الهأ راسد ربو لاني فلت دوزر الث 0 3
| لفت الدواردز ديا ءالرئ إن ربتعدد ناث ,دوك 0
0ج"
نزالية' زر مم ْ
2 ال 2 7 1
1 007 لم
ا ف 37 ا 24 نه 4 0 3 ري م 31 نول
ا
20 0 جد وخن/ 0 ظ
0 َ ظ من رح ل سك ابددكاسشما ورا رك ددا وروفااضاان اما 0
7 0 لز انلها لررد القرل> ورا ريدن تل ٠
3 0 1 ؤ ومة ور تنروق ار ما ايودي ظ
1 ب الدرورا اانا ش/ ا ودار رج وراوؤرؤا/ه ل ْ
1 )0 3 رتشرلق: 3 58 ظ
1 اردان ولوس دقوت 000 000 0 01
31 اراهن لل مه زرق 7 اشوا 0 ' 1 4
0 روي رات ترسوك
0 امور 03 ا و لتوءت ورا 0 ظ
0 درشولاجج شير ربكل 1/70 الس انرا 2 أ
يناده رسلا يوضع روزا اغرلاى 2
0 ل 7 1
5 5 ل 2 ريت
دده ليسا ظ
1 0 2 أ
: وروا ا
ا ”ا | ظ 8
اناق ات لسار دالوا ارال دارا 0 االو 3 5-5 ا
1 ا ريض اشاقن لاسو درصضي لماع لد الع دلوت أ
3 07 أ لكاب جت لوكين وتيت اس ةنسل ا
0 م 0 لالص صا الكل مالالا ارس راذنا اما اليبانا
١ 0 0 ما تتبابال/ تكن نسو جادض الاش رصعب ,0 ب
0 . 0 م ا م عم 5 سحل :سهاو ان لافار سد زر 20 2777 ظ
1١ 0 الاظاز ررمااتة” وار م ال / اعلرون عاد اللعا ات او
١ 0 ١ 7 0 الل ادض كان لون ومن رازن ارد دارو وال ظ
0 3 0 ُ “رام يت ابل لاك كر نت الات #زيزاء” 20 شعان خة 000 و ||
5 0 2 5 ا 2 اظم زر وونانة 1 يدوالا 1
١ 0 8 بابس حادم لاقع نينا العصركئر إالف لليوا' 1 ظ
00 تع القررع جتطالانالوكض راق كوت تدارا لسا
7 ا سسا ورين داضيى ع 4 مفو وار ازا ظ
2
01
2
عي -
-_-_
20
ظ,
و
١ ْ ١
ارزع اعرسد باب لافا ع2 1
أ 0
ا
ا 7 فطلو تالكا را 0 سدالكب 0
3 1 3 110111111111101111010101000 4 ع ارق
1111111111
"ل نكو تقار ال اس واس ولصو وارااتل
0 0 1 عو /س بن لاللغ ل / بو راند راصعالا كا ل 7
ا 5 3 سدبعزرز لاماي اغرع اتات اناي
مااك يناتا داشا كالسا
.ب
2 ا و له :
9 ع ى 6 رم سرع سو ار - 0 0
ا ] ا ل 0 7
ار اب 7 ا > حي جيه له خاي اه ل 0 7 5-2 و اوه > عور سيره فو
1 ُ الل 2 1 4-4 م ْ 0 2 0 0 م وني م 14 عر
ا ل 2ك ا 8 2 ل ال 0 7 ست 0 2
ص وص ل ريم مط سمي بنع ولت سس سم سمس سس 07010
77 ا بإساع] بت 7 ا 0
7 / شرك افقو وي ن يكلا قا تك وات ل 7 د ميل
ا غ4 ب 51
كحم »
اث
1 1-0 ا 20 درك ةدقع “أن
له للش روا 37 ل 1
تست رامن ووهاي م بترو لز
استمزن وال لكرج ان و . 5 :
له يي عاسو ا 2717 7 فلي ' 2
' 0
بطر ال را دعرلا لق غمص / رس وا
2
امعان اوري اونا 159 1 ري ا
7 1 0 1 - 00 5 7000 10 !./ 0 0 /
إبلرفال سيران لوال 0 ل
ا ابد تيم 1
٠ 7 لاد
اهار دامر وق و/ راي وا الصا تووواه. م م “ل
جنافيك د افر سبساو ب رانوس _ بياذ
لاني وارا راس و كم 77 ا 0 7
و
تالاسر 0 0 5 اللبلل: 2 وا 2 00 7-
راض مارو ل 5
ارام اع متا فصا سور 2-7 1 3 70 0 ل وال 7
١ انار شرف رتور 526 ادها / كتاذ شام ت زمار عار رار 1 2 رت
اه :
: ف ليا 41 شالس وا 2 ا قط اشرما ا عر لازال 1 كك
1 مس وله
0/0 الرطرونها امون 1 ب ردكا 78 وا تدر رذ كرافار لضادة 6 4
0-7
6
2 7 7 2 ار
0 00 الي
.
3
3
مك “الجا طى ب ا
10
ا 2 ول د ٠
كاردى ووم اسم 7 نا 10 202
م تاوت تور انا وق 14 5 ظ
0 000 نجام لغشا راتكه | *
فض الت ورف اراب لاوط اعرام ولا 5
0 ا 1 ١ حطؤيت 7 رالورولط ورا زر الع عل 00 سه
ا ليو 0 ووو كايا ا عاق نري 00 عرق
1 نت لما 0 انارك درول ذل برد لطسبارانا الوا
200 ل 1 ا تارم2 ارذعو قاض ئلع علي لس
0 عزاي ند ات ماهد وب أكيا افر سطدر اناي
6 ان ناء سما رخصلا ل 1
“سف منسن يصن ستل رسن عا دشان /دددك نما ريل
: ل
1 ميقا شلب وهار عكر 5 جنا م رو امود
يله 2 ا وطن كلل لجع ,المثرا د سرطب لب تكو برل
م
7 0 0- ا مد 01 كل عاب زر ]ناكار م ليور
0
ل ع 0 ابس اهار سخ ارفص رصا رم أ نول انغلا
5 5 وا كال رلققامان زُْ 1 2001011 سورد ٍ 0
سوا لكون ينغا شرا ون لين انور تايا
0 روف تك أرما ين رص واو دقر 002 3 عنما 2 أكداً
0 2 لش رمسم تكش ورا شرن 6 ار هداز سوم ار -
0 ب | ايا ال موز ربك اقيل ارم لر رون متي أت
01-2 في ضار فصر 1411 210 الببارسطا 20 7 0 لبها 1
ك2 ار اي
سا
0 7
ا > 7 2
م
1 سبي
ل و
عمو
/
جب سبج ا 0 و ك م سمسسسبس م م ا و77 ا
يدةذةز ز 0505052525 0 ا ااال اليا ال ا يرل ايا ا ااا ل ا 1ك
13
4
ب 0 سس اكد
ور ور
ا را م ان نر 0
4
اناده تانااه صني 7 0 5 ركمو مم 0 1
0
سن مسو اال ال 0 0 2
عرد
ا
2
لي
؟.
و “ا
يح ليان | الى
5 9 جب سدسد ل مهبر كن
1 5
00 3 7ن
3 53
دكي 3 39
ا
6
ع
م
ساي
حسمي يع 5-5
عي 77
3
سات
5 ع" 1 2
ع بد 1
| الاسم دزو سو 2 2
0 1
ا ناض ان الال وسو وا للون الاق لل أ ع . :
ظ 58 0 77 ا
ظ لمانا اناما وال ذل 100
ظ ابنوواط 7700 7 و الم س9 قال سروك ريم ري 0
ا اذ يض ز زف انالك نانسا لاا 00
| اا كرو نعلا بوايناءا تافل إن رااان .+ 0/07
را بيهام بتب اال !اباعدل" 07 3
ظ : ار شبكلدطؤالا فاخو )رارع نخائص 70 م
انتيل كنا لمر بز تله ' و ا
3 ضار يرا وا «الراخز داكا دامس عير كوم لفق
ا الما عنامال ل 020 0
١ التو لال الوا ااا الول نوبط دل نات ووازئل الى ل
ال 00 ريأ لطهام ركان فاتروي راس انا عاضا ىن ْ
2
1
لاكشاو 2
ا 1/1 ا ظ 0 الاينة اعد 7 لاا ال
١ ساراس عا لافقا وصور 11 0
/ لسانتلا طران وق سات لبلا رانوارافالد
فلت مداق عصارة درل ؤ هسار ء انا و
ا
سرت
004
1 ل - ا( شبكلا باجام" 6 21111111
0 6ن وس شاو وو وسور وس اللو ةدر علدا
/ 0 1 ا الماك راع بام ظ
١ لبوا كان قط افا ع سر اتوص مر لاله ع صواءز لان العلي سما كول رلا 0
”| عر ماداعيا لك ورور فرق حم اسس شروو شار ظ
سكن إلى لاوا ياد ليخ قوفن كك ما عدر جز ام 7 7
1 0 دبول زا دسا رض ل لعف ويزوالعصل” و ظ
ام" | تدان لل صداعاداقااط الصفار شالفو التبوييها رف 4
0 معأ ض عمطلا مذافكا عدار 6 ظ
7 220 كفيك بر رفز لت سرد لفقي |
0 207 باننائاصكا لى 01 7 0 صر ظ
3 1 2 شد بردو ف لكان سردل 30 ْ
١ن 0 يلوو تلان ريا 5 3
ا 01
'
0 ماقرا نروب راض ىتات 2 22201112
6
ا
ا
1
مه
ان 7 ١ ,اند كرض الوازوضالن) امون" وإنأمكن لضان عدراطاء به بلغا
ا 0
ل 2 ات يدانت عو لازنا وز كلاق
ل بكاوي عر براه دك ١
ا قار | لسوت سه العامة 00 1
1 م ْ اق ام رياز مرالاضا ا 0 7 ظ
5 1 26 55
00
مر 0
| شا 07 ظ م
او زامشاش اندب ام م 4
5 غات /رة خهاودرة اسه /اكلى ” ) 7 ترون 1 ست -
0 0 طق ا 00
0 0 شار وى م
ل
الا ا 22 ضعو وو بو لاد رلا ريا فعدر لك لشن كرض السووء تقوم ر] 2
الى 26 زعا اع راطق راردا وز رومن ار ا 1
711 والو/ ال ونع كرشم نباو لقو فزن وو العدة كارو اناد 0 1
تزكر نايا ا عا أ ضرعب 1 5
اراق 1111111 سن برل ١ سب"
رةس ةقر كشي ردابت زان ما
خز وق لبا إن بترم الا فالات : و ظ
ظ انتن دل رارق لينل 1/0 4 لصو نازو انار ظ ارت 0
لل حلم ا 2120 2 00 1 لون 5 6
ا
00 وأ يجاتنا لطباي فاضا
. /
ظ
0
يماما اش ووس ورا لي" 7 0 1 ير 0 ١
ترف ساد وان 0 صا 2-0 0
ظ إتساءلازدئ رن دور 77 اتن ري 1 م 0 3
1 000 تل 5-4 ار ط إٍ 0 7
الع سينا
ل اتنا 0 ال 0 [
مسر الوا 11 الي رطا
. 0 بسن سن يووا يتبال اجنود ا
/ ا رأخاريح لمر ن انبا« دارترن 1 1000 للق ار
ا ا زيح افير 22
7د ير باستو
لال
1 ونون رن بال يوت لالد
اكه 9 اناك
7 ٍ 8 5
!0 0 ملعاو كا / دز 0 201 م 0 ادن ار و
0 0 ادو ضام 00 لزنا لان لاقتنا
0576 شت اعرد سدم يد
0 "سا ران ىزلا انيل تم كز ناكلا ماب عد ظ
3 ل وروا الرراسة ات 1 كاحت لوا ةي ظ
ا 7 رنا: كر ال 8 01 ار انان انور ل
1 ا / ور وكير ا يس كارن نابا واتر/ 1 9
ب مدل ال ا
00 و 57 2 ل أ ش لاما نررصلط 0 ررق كارا سيت 0 0 4
إ
0 2 لط ووو م0 1 7 الى وعر رع غرو وتوا كاله 1 /
سس 0 7 ظ بد و رنان ةا لامكل تضق رئاط سو راود 2 (
2 1 1 0 : 0 100 انر
ظ م 530 د
1 رت ب هه وا 7 2 00 5-0
ظ ا ةا ا ا بغرا اميه
2 ل جم
رسام بسي ن تتم بض ليع ألم معتتصياة او" 2 يي
3
6
الوب | رار نضا نير اشال انه انان :و لقاو 0
لخن ا لامنانا لاضن يل جضاال” ريك
0 اسع اررقم بنع نخالتا رجنة./ 50070 ا
ا 0
مربلالفزي نحصو الوا ل لور 0
السو الاصافار ا وت ررق كنار را" 55 /
| نيريش ان تضرع دسناادرةرالانزاسسدتة 0
الابرها نسل ريا عزنا دالا رحد
ظ | بالصرلولا لسرا 7 واوا ولا لسرا دازائئالطا/ صوق ولول سما ارا 06
| كار زلف تازوش ة عاك لاز
)نوو الساذالييك رن الين مالسا 0 زو الغاا يا شان ل
اله 0
26 ال صل فاوط ا
1 راد لباك ا ا نئل رف ولت 10 1 00 -
ظ 1 : 72 00 رسا 1 01 7 لدي
كي بون علار توا ع7 7 1 2
39 0 برط 1
4 اع ا ا
7 0 0 5 0 1 لان 0 ١
0 0 الاي 3 35 0 0 لاا ظ 01 ا / ار
١ 1 20 /م | 3 ١ ١ 07"
3 1 ا 3 ا لل 1 20
1 ان ار 59 27 ان لبد وخر رااان يم اسم الم 24
لدرخ هدعت بطارن رو زاتجا 177 ٍٍ
9 اذى سأر رارض 0 ْ
ل 1 7
0 امه 7 روط ار اا كين 710 ااال 70 1
0 أل ين قل صن ارده" ا لس وو اع
3 0 37 1 ناض الس راتوا لقان :
7 0 ْ لم الاسو لالت رادار اتاندلسو: ناريا 010
2 1 لمجا بو ا بيت لسهال انال والصة وطخلل مشو لو دا ظ
:)ملي الف اضرم روزا طرة مامد
ل | نتواشتعيا ىبرم نارغ ,سبدو دارا فت زتوةل عط
0 5 ل 004 اشن لار 011 004 00 ا
١ 0 1 اتا 0 ار اسيل طورسؤايك
الما واوا 17 زا دنا نا سا
0 1 (' 0 0 مانا لانن سانانا ا ظ
ا ا 0 سف ا 1
د ار
1 0
كك
ل
ل ا 8
1
سد 1 ---
: 1 ا
00 67 0 رت / 0 ا
0 9
و 1111011111
0 0 0 ْ
ا 2 0 0 000 ظ يك تت
0 0 ا
00
كك
م م
]| اروضل
0 و 7 وا سد >
اما شار 3 ع يؤواز أ 2
0 1111007 اكت
0 لاون ادوة وديا اا 0 1 اه يعنت
ظ لبا / اروروا و 0 1 ل 0 2 0
يارت براض و اا 0 حيرت
و مف تو 2
/ 27 ا را" 0 مي ب ركفم
7 بوم رخص تو ارت العم 0 1 ا
0 1 000 1/0 0
1 7 0 0
عكار بمريت الاكوارب ور 0 7 5 حار" ته 0 2
ولع 70 7 0 7
74 00 2
9 7 0 ْ 3 موقت 7 1 9و
نك وك ا وش عر ار 0 ا 5
اتن ديرق درن 1 0 ع 0
2 لت يرن 7-0006 0
. و ل م ىلدا و9 كر
ظ 22 وه ننج كور
ض اسيل سد لتيل 2 ا 1 1
ظ 00 الع نيط يي نوا مسح نز زتها
1 100 مرت يك الوذ
70 1
124 3 اللا
١ 6/9 و رعلرالدتو” ماو/
ئ العم ان الوصة ةلايب اناك
وار سا لتر
20 / 1 بزو ماربا 2 7 ث0 3
/ سام ١ 0
/ _ 0
با |
صف الي خا ينمرا
40 21 فلبرتس توا ١ 5 0
0
0
4 السو ناد على مسو | و
ايليل رمن لون او نو اشير | إل ' ١ ل
0
0 5
0 0 200
: 0 0 يل نا
2
2
ا
ا
7 0 0 1 ا با أخاوة ويفا أنه ماركلا
1 روم هرد ا 1
0 2 00 الع و أ 1 0 و الواردم 6 3
1 ل نسملل
ص و ع ( يشل رطوصا رسورل وق و نسب الابار 0
ا ليت امزتلم ال 2 220 #برالاظا للع 300
0 هرق ا ا بض عرزت
ا 70 ب ناهد الوه دما 1 ع دووف
5 ّْ 0 : اها برج م الاموا ديلجت عدا لامعا دارا سيرج مالامناء
3 ,| كر درا ةنز اناف لواف لم ]ال
1 ع0 ل باحصا نفع رز دزا اس" رشع لاعصارك 0 0
7 0 ظ وال قور يان ل 0
ئ ال 0 ْ اركب مضا 1 الت ركبز رقا اا
وي لا عاض تعزن ] 0 امت بوذ وم ازا رترت 0 1
14 ا اللشروسون سر وهال آرت و ل 7 0
1 7م ا كاتا اد رم امار 1
1
د
وف
ظ 7 0 روا ا 9
1 ظ #2 لول / 2 5 مزع راوس ؤم عط دو ار
1 ال 76 0 وت الارر لوو لبا 7 5 0-5
هذ ترام ضاي لضا رخ كص لجر رابافالإنادم ودر .نيه
3 ةا لايع اللي نامز ناا ظ ١
0 اط امال 2 الريك ديا راتوا ركام 8 إص عه و لوط 0 7
1 قصتلت روبد ل ا
١ فدرم لاص رر دوفن بسر ا
ا ١ وتدرهن سه 3 ار و ا و شام 2 0 ّ 1/
5 1 4 ل 1/0 دراط نايا لع 12 ١
مال | 5 كه 0 0 6 100 0
0-0 ١ شار وز كوي برو انا اندر سرس
0 اوتا 1 رض ان لسوت لور ستو باز ا ١
ع 1 ل
واسعت ريا 70 ع لاو ا و لاض اقرع رشاروانا وصك 7 0 ا [
2 5 يلطلا داذ ع مشيكلالة اج عات انض إ ج01 ١
) ا 5 ١
90 0 0 اقل تانايد ور اتاد ا كار را ١
0 0 171 ابتار / واولا ولام مرا إخارعالضاً ماسر كلها /
امنرليئ / الشبر بشارفو و غات 6 ف قوراف لكر / م ا : ل 0
انا ناوا جه سعو لامك ل ا ْ
9 ظ
أ / 3 0 1 ١ ا 0 1 ا م ١ 7 ف 35 ١
1 7 0 ع لك د 0 95 آم 3 0 ' 39
تاج
ليت ا 1 1
0 17 ظ رت 2
7 0 0 امامركن” 74 77 تابثا يكام رليات اغرار ور اغالا
يكبي | بضاعوئ سج الناردو ركو لازا رت رليمل الل ل
0 وخا لصغرن ادن زات رجامواتا واراد مدن ار 37
ع 20 بيهم 2 2 كاز رلولنبت وسورايضا
يت خاءطتيا ان زان شارك ار جار :اوضر ادش رن
ظ ع لاقن ناكا زرو ضيباو ليضص ا ل
يج ل
0 0 66 0 177 ل ماودب نابل سل
3 5 صل اسل سوفاد صارحال
1 21 فصا نزت وززر |
2 ْ 0 ومو 200 1 1 كدر اد وكا
ا 1 انها بنرك يننا ارات وليلىم وك لكل /إاوامء رم و
0 لبك تايس لوتصدد 5 0 0
ةا 0/1 0 يورت تلاسات
5 0 شرا 0 0 7 د -5 ّ
5 . 2 الاك ران 0 20 7 1 م
0 بفاز 0/2 بتؤام د وي رارق انر
يي در بات ,يبروالا رقدرا 0 اميل /ا للقت
فب ...د ا ي_ يمد
2010110117 عرإيت ولا لس وا سال ونا 77 8 ضع
حف لافنا كم مر وإ قال بصنا برا أل / 6
١ انز لمان اها 7 و 770 ااانا 1 خ
ظ 0 ل ا ا : 0
7 مركو 2 ترات ل 2
اتساج لل لدع رلا عداحاء .دإ لدم 0 01
ا اف سروس قشر 22
اناو 24 تلزال 2 ا ا
سوياكوة اضر شري :بتي وياد نالابو ال بال | ١1ل
الأشار فنا عابم ونم واشت ابعر / 30 111 ان
0 / 0 06 204
وار ا | 27 0
رلك 0
ظ 2 ا 3 ل أ
ظ 57 000 لباضائتز رد رباءنرى و م 2100 2 00
7 1غ 0 2 .
ظ كما سن و ّ كذ انالك ال با نامي انز لح
٠ الال #اتتوزلاءت وخ يداح ربرداة رن 2
ْ 0 لجار بخن انرون سل رع
و لالطلرتعر ا لذكرد ليما رخالا راط نادو ب نر
00 'َ ٠0
ا 0 ا م 0
4
21
م ةسنا قوم ماس
00
5 : 3 ان ا م ١ ١ عي 7 :
١ 3 07 مواترى داصق 27 7 1206 س /77] ظ
ل ايناس جد ىب نا و وال مانا
يي >
١ 0 يننال نرق دمر 027 واناذنى دوكلا نين
1
١
١ 37 ادرز جسز رمب 0 باب فى تأ ساربن |
317 1 0 امل 24 سا 0000 20 لحرو ع رتور ا [
4 والمأد ورور // علطي ل ل 1 207 لون رن ظ
3 ما يدنارق 77 مراطال رو / كار مزق
ري مارو ولاج تل و تلت 201 عدر لبد" 9
ظ ار 7 ادنر ىا 207 2111
تر نان عتم مرب اناا
ع ابر ست رمث لزنف داو 0 و كدر 0
0 5-5 0 50 يول ةعور ظ
“.2 و 30 7 تال تدا 7 ا 0و شري ! ا
ظ 27 ل تارايع تقل لدم 1
لس موزل ترج
: ورف رسا 500 فر وا عرزا نالسرا 7 (
3 :. مؤت 2# 0/4 / رق فم تددر تبان 17 1 1 1
0 0-1 0
1 يف رد | كفرلوري و با كسا )أ# كلمن خدزسن ا ل
2 8 ا د لاف ب رسا اران" 0
١ 6 مراع الصو لاوجت ادن نما
يي يمه سوج . :)4 جد جز بج جه لوطي جدحي جره ,بجدانه اعة ”مج معد 1م
5-7
أو 1287720 27 تاك ندرا اله اقل مالصديه جا دما ||“
00
ٍ قال سس داعا ضباتو,فلساد | 00 ات 2
50 لوازي يخس رارق :اران ول لسكا ١
3 6 4 عاك صم اال اران ان ورتير"
1 | ظ 6 ىف ختتل لاي 1 البرك كط الفر بل
ررق مث مانت دنةزميبونيك |" 1 ١ 0
ظ نوكت نالع لعرور قا لالاق عا ال ررم ا 1
م
بارا ولعاءيلاة 2 ولقل مادق لبو عل ا سر الاق 7 5
انيلو وأ 0 ربت لل مامتا 57 ث0 را 7
با زيرك /كسداو رن ناعمل 4 ١ 0
ال 0 ابر | لسالس انض رول لعا 070 م 0 ُ/
زاك مط فو فلن وثت بردت تومه ا
جم"
6 : البوساب 24 امسزة نات كو انض 0
*ى) مثر
هم ب
ظ بترتي بف بره وي 0 0
0 “ 422922932:9©96/622239090:229777-7ى4 5ة94©2؟“ ؤس 3 22
ب
, 1 ل
أ تي 0 ب : 7
ظ .
1 ريا اريت زا تقر اورظنا ريات ا 1
عاد وواوا لس وز يات ااراز ري 2 0
1 مشي الارا أو ض فس توا لدت راونا وتمد” 0
3 فتن تمت سي
دشت رربض ب منالاتهاود عجري لرءانتها 22 100
00 و70 م لي 4 لز مضل 2 112 2 نح حبق ظ
م ال 3 ار 1 5
ظ رصم 5 نة 00 ف 3 ا 01
١ 00 1 ,| اندى ”بعر موسا نسة رتغ ورا
1 1ن ١ 7 يتان ادن لهال
1 00 تل يط ايركز فال سيت دير وشتون رئب فيال
0 0 رز 20 لظا لدت م 0 ست خن الها | /. 1 ب
32 يل 114 بعالذ انالا لبا م لانت لبن للدم ةقاناو لد
0 وا اتبكاءتا شاد قاد را 200
0 لصن زوين اذوه بأ إدراعطالاجنا وس يا ض ]لقلا واطر كفن
ا«مإننىازق ا جيجح داز ع نا اناق ا 0 8 ظ
ا
5-0 2 بمتارب يونت موتارةعمضارة لاقم الس لبت و2
اش بدني بع 0 وفاتعوان 00 |
7 2 | بابض غز ةرفط ئورض اكات الئل 8 اا
3 1 كرافناويان لل إنت ار برا الي كياد ةبك
١ 7 نوطا ريو عضا ضدةاعظاوا ص
اي كلو غلك افونيا لت الت والدق اتيت ةركن ظ
:| بالاعضأ اللضلتخوضاً عب لع فوا اسشمدن ولي ررب حدث لبيك
ا 0 | باستعدضا فعا تاذ رن ةلاطا ترش فالا 06 |
0-7 * | زرا ندر قبن وكوب نار 200
اكب
عه 6
20
م >- 0
هد
إى غم
عو وحم_د
ا
0 أحنرا الوه لاع عنا ءات كتطخ 1 ولو إنزاب 8
0 ن/اتغيرر 3 اسراف ابروو ارتب
80 0 او ابلس القهزئ سبال عاش ةا 7 2 علد قر اتيك 0
ال 2 ل الا 1 1ه
ظ ١ 0 تا 6 1 57 0 ب 2
: كود وجد 9 ناي امات ا 7 04 7 2 1 ل
ا 0000 21 و 0 1 7 2
27 1 0 قم
2 00 24 ردنا م امارر. 70
ستوب تو سر فك را
ارشب يمرا
3 2 يد
1 لصيل 7 امات نانبل 0-0 وض م
عو" -”
7 م > هسمي :7 م 2
ُ/ حديي 7 عه
و 1 0 ا
حاو حم حو ١ ترجد لوجم ل دعوم ص ٠ جاسيييد جس جو عم ١ ل 2 خضي ا تاعس يميه بصدايد + مهمو عي لو للا ا 9 ممه م
0-0 لح ع 1 1 0-6
/ : ٍ »||| 1 4 ]| اكيم
1 78 2 5 0 ا 3 ك١ َه 6 5
ظ 4 1 / 7 كل اصدربيه فم
11 5 ب
7 0 / ار | ساسم و
ع 37 1 از لطم
1 انار ا . 3-6 .
ب 7 7 ريده
7 و 52007 ا 6 1 7 310 اا ادارب 1 2 0 !1
ظ حيس ززصا ا ارك الال تناكت 0 7 ا
ظ لب اعرد ينث لال ونا رو اران ل 0
0 0
مير برعا شرا ضر افا كارك م 5 1 00
رن 10 ستو * 1 4
1 0 , ا 5
زوع ب ف امالك زعا رارج لا روفاد ال
0 مجن 3 0 0 7 7 7“ 3 را / الي 7
0 وكادة 00000 20 57 و 0
0 ل را شل ف/ 1 1 رو ضار ا 0 0
0 لوسر راقع ركنا رس مين 0 زكرا
ب اشر 7
فو ار
اس يي ا
م
افونا 7 ٌ' “يرن 70 : 0 00 الاطار 2 6
:شرن انا يوعوت لز ا ات 0
0 لقص رارج ورا لك برع تسارت و 007 رت : 77 ل ظ ١ ظ
116 أ | رركن رت وذاتباطالتزنا و اروم | ١
3
: 0 أ كل ب وار 17
7 3 77 الا يتم لت ةملاع قد طلم إغز ار بكار 0 5
3 7 000
0 : وان أ فى سشقد رع وشاراقالس/ 00 إل دما لا نكزداءها سب 10 1
1 0 نشبا ناكار مر م لوم و 52007
ع 2 سب امن متمد نط :/ 1 واقارطسطرط 0 1
/ رت 0 5 لوبط على وإلنت لوذه فون / 0 اذ سبد سه ظ
3 1 ستو لدنم يطو ل ومض درط رسلفالي نور ظ
لس 6 الا و طرل1 رتاف يتوص رهد تعر لانت كوا 1/0
0 0-9 57 عتم ربسا لمت مر راف 0
7 اسشكويزن تطفو لشو ائل تخد تامر .
0 3 اماج رشا نيراد اليب لاسر رلاكد عا بسار درلاش |
0 8 7 11 ا 20000 عد مان 00 كار 1
افنان/ دم رض أ اهلا رمن الوا 5 ظ
' 00 ف كتير 16 1 م ْ
ا 000 راض در 0
العم ا ا 157 1
فلي لال يرا رقا يرال لانن مسال وق را وب :
ما سات
ا
- 09 0 7 ان
2 اي رفظ ود رلا 0 0
| وي يد
ظ 7 4 ُ براقا 0 77
ظ 22 سكيد ظ
0 / ضوفي 7 0 00 لديا
لق 20 ورسلا يمل 1 ١ 00
ظ 0 سور تاف رت يا ااا" ا 5
١ 0 : 0 ام
25 ا 1 ار
العفو م" 0 ار ل
7 لغ 00707001 ا
طفاؤيابةة لاوا 7 0 “ ما
7 كا ان لوت لسالدر/ 0
ارقا فيا مله ت
: 10 0 7 0 ا 7 1
1 لال ع 0 ظ
لت ما
2 ام ,2 تال اونا ا 1
سر نا لكا قوم اا 0 1 نينا ظ
الا ات ظ لامو :
الس لل ديش 1 يتات رتت 2
أ سور قاع بسر لوالا سر ماروا تدر حالما 7 001 0 9
ظ ان سيل بوالد سد ورور اضر صسوز فول أ نف
1 0 1 سي رو
رح
_
ا حا 7 إل قعرمن/اب/ عرو ا از اتودامرت اراز أ و 0
1
0
ْ ركب الل نامو لاست الوم اونا اررق 90 - ضضة
ااال لان مؤي نانفل سن لاسا | لو
امنا نكا ميسو رم طرخ | 5 ا
1 ع تن رك نروك خاررما/ 1 أ 3 ١
7 عبن 1 دروا ف نان خف تشغ تابرض 1 3
١ اش بسرو كتلعج يهان برقي عق |
ظ اش لل اتا كار روناي حصا 0 ع
ا مر ندال دئار 007 ماهيرو
٠ لدعا سكت وسور قكادرر/ةا انار 0 ات 0 8 ظ
٠ للدت أن لدمغاءن لا 7 2 100 2
| ا لا قدت كصلا وص سردات انتقوارادزة 0 0
استاط وال مادا لبط مز سالو نفع اكب اهرفاوت دوادو ارا تح ره
1 00 00 د خم
5000
كم
060
ظ ْ 00 7 0
١ 00 ْ ظ
4 - 1
ا : 312 ْ
وا اد تام ١ مل عت
4 000 07 جر نيد كر الدورة الى رار 3 07
دددة ل مان و 210 وار ا
انسار 0 معام لط را يسبب 0 24 7 لبرت وراد 2 م
١ 1 1 3 سجن انون تادز وق 0 جر الراه ا
١ 4 : شار 9 نل ريرش ربنم صرب 1 3 ار ار ْ
ميك ضوع ام اتن شرو ؤودسوود ا إسعبوارر ١
5 من كزداضا عل وا رتم 1218 رتور
وي : الم رارقالا تكاتر 1 ل / 1 ع
00 تسرف 7 0
د 79 م خي دز لضا كررة انون" اله ظ
01 : 0 0 0 عي ظ
9 ل تدر سر 0 0
0 بها ناكل «إلوة. 11
2 0 5
"لوا 11 7 0-0 ا سلما ا باولا 0
: 1 0 زا اسار 201 اران / 0
ظ يفن خط بل «او ريت س اوس بيو بالا ساست /2] اديب
سج | مررنا يفاك متش :تر يستائل 21/1 اق 1
أ 000 1 ل
يتس يرك | »ل رخني اودرو لش زم ماد يكحا ودر كبرل فد زر سا
0 و 00 5 ا 7 ا
2 لو حيان قر
: : 0 0 1 22 ونالو 5 تمسر انهم 07 يدوق 7 :
ا ا 2 عبرو الس اا ور[ أ عاضيا تان وم 0
١ 0 رطئ ع رالرة اللشطط را
0 9 0 سنت
ااماء تناو 1 0 0
١ شرل موي ل جست متت [اؤسلع فس بغرا
17
1
64 , 7
/ ,1
رايم ملم
نع
ها
2
500 :
2
5 سار واتطااء رابعلا ا اه 0
| 4 ونج سبوا اراركت رعاراسم لط 2 ٍ راق والفلوشي 0 0
ا 2 ”م افده مطل 2 0
1 فش ات بعد لارداو وا قبن لاد وى 1 0 0
أ ا ا 1 9
ل ل
1 ا و ”7 1 نينا كسار
1 2 ا / لبذي ىننا ارت سر البدات 27
2 0
ا 2 0 اراك 2
شو يوار ننس اب فا قرفندتلن!
انا ريا 2 طاسزي تنص ل 0
رول ناه تويلا و تاناءنا” 1ه لهاك 0 امف / لل وأك
ونا سل !1 كرا 0 531 ما
ا قربا ارج 0 ل
ا ات ت/ا 3 ل اين كا 100 ١ وار ذو ئ
: ل ١ل منر يها تيه 0 04 ا
١ 9 9 7 42(2 خط زو ايوز رو رفش اتا ض 0
: 0 6 0 0 براقت ظ ا
0 لاسي تسق ينان /
0 اك ٠ ٠ 0 5 1 7
00 جا 00 0 ل 0 2
حي عام سهان
0 0 0 :
: >.
م
د ا كر
591
-
. و
0 3 اش اامب 22 1 م
0 بارا ار | م ظ |
: أ فار سابرت 2 لان 0 ١
0 مساك رك د 11 لكات هتنا و 7
الفلرث لها
م عاد ينه ةربه
| ةرتغ للق ورند ابا رز 0 رف
ار زايا" تالش 1000 ا بام السو 1 شل ا 7 ْ
2 ملكتا ء وك الاوك بكدلوورة لزان ا 0
١ 1 01 000 0
0 5 : ١ 7 يق
0 (5 5 /
0200
0 0 0 ا ا 200 7 9 رم ا 0 :
١ جما م برل ذو رجا مذ شا تللظ نكرلا 0 رن
اولسار طرط 00 ا يي
7 آ 77 0 5
ظ 1 برف تمعد زا 100 0 ترد ات 1 1 ب ئ
لجرا ل 0
, بل عاتن ميب 010 40 سن 02
اصدص و رت كلاد تسرك انق ال 0
ٍ 0 جني يون عنصا للج رصنا
لجان 7 ا 00 <
( 22 ا هوه ا 0
/ تر رش سل م شين رات ريمت جر ئ ن رضي ز مع رنءزا” 0
ْ و تب وان ولاضت زوك باوسظا سب 0 ب 1
عد
3 0
١ 0 1 لد ألن ”* 1 ن] ”تن ]/م أل ٠.ر ل سياه
ظ 1 و ب
4 ا 01 ا20 م تنا 1
0 00 2 لو[ و 1 ظ
2 0 ا 0 7 ظ
0 2 ْ 0 7 م والومر بن ئ
0/0 20 م 507 0 ا
١ 1 ات 1 ظ
/ 7 01/00 نا عرون فش للق 2/1 0 4
طش ج24 ٍ كلب رازن علاماتع نا 1
رريخ | جاردا اقل« ماكر يناث سرك الث جرتاد يناد اننا
ةج
ّْ ا 1177 ريطو لاعن وتوطاخرئمارظ امار
فا
ان عط ليتع مك بش وراادد لاي 0
ل ان اكلتااانخنه لفو وكستص ار با 2ا:اة تافورب
3 3 ابلرزا"زان وت وبنام ةاش ونازضت دكا ررد 700
لبر مالظ مؤش إضاد رس الكانسن باسرزنروكنا
عر مه نه 4 2
, سمهي لدركئهاي ساريه
ااا 00
: 0 -موهررع)»
5ه
00 كر
ظ اه 1207 توعان صنيار وكا 02 1
2
لها 0 3-00
/ اد يقار إاس تعرز اق هج براقالا م لست سج كوي
: 02 لمرو واز ال ري
ااه 0 0 4ت
راز وام اكت راث" انث فل سال 4 2 :
ارال ل لباو وبال رام 5-8
2 والا [اودصال) احص . .يي
بسع ر يقرت نكن بالك 0
/ شم فلالا انحور قوست بسك 0 0 4
| لوادتت اذا تلت 0غ منست ياي ا م2 0 نز
اوور موس تارب زروس سانا بك 0 0
90 7 3 ا
ظ نز روصسسيهها و لصي نا زرا ادامرا 1/1 1 1
2 تانترفل ناك فلت 000 تورساة شصرطاررق 0ن 7 1
0 و وكرام بإاداضرئن ابد ننرج اباو رمبهاء ادام ميغ ابر سردليرن / 500 م 0
ب 0 5 7 4
1 وك رضت رز دالت تمه كر 7 0
رد رمن وك تنديارت ا 2 0 تب
وزست رار 0 0 ٠ش
الكستبل!ا رسأو لس دولارم وت / ود نالا 1 بل 6
ْ 0 7 و 4 هال 6 ان ل راوس
غ|الشررع مدر
0 بك
٠
4 يبا ك م ا
كنت اسان باسنا دري ادو سس | واوا 1110
وكو وسار واسأرو رع رو ني نار رشت م7 رو 20 11 يعدم
ع ١ ب 1 0110 مناغ ناد ب كزلوي لازرس د ستيار 0
| ر مان دومه عارادت »1 _-// ويا لوشادرم” رن ابرق لتق ١
ضعو ءال زر بسار ملاس يرغ تزتها ل ,تنسكا نبل
/ و 4 عرفت نه شتا نش نرب
: رن نسل قا| | قا متب ءالو رفع بطع ته زيوت
ا نيطؤاررد كس رتسوف الزن زلور 7
إن 1
1 دود اذا دق قط لبه جا لو رتغل دما بامبهان برست |
1 ا 3 ئ ارصب بلا سلج ده كان ن في ليل إرودلت انس وض |
لانن ١
ريز 0 يدت ان وات حر كا يالك رفور
38 ا 0 1 قدا لود لبرزرم اس مر لاطب قتاتيقر) 4 8 تلن
١١
0 عاة يل ربع ربل راصه ان ات 5 0
ل ١ ألو دايأ فى معالا ردنا كبا نيت لل 0م اا ساف ] يا
تيا هنر اكد اغوي 5 رع 11 م
5 2020 ع ددر 000
.| ست عزويو اوم ىن 0 جدصانة |
1 ل ( تحب وطن سك ر شر شرا 4 4 ظ
2 رمش بيب سال مورووا 70 27 نو
اارء م راذن/ كاتنت ولت سل سال خرصا ولق ورا ا ظ
1 0 3 انض خرت زع عضا بات بتار «صاولفر باه أ
. ا ل
للق .. ا د ,دي كر
4 © مك معد اندم ىتح
0 : م ع يت تحح- ال 01
1
ص و
ب ب كم
-_
>
7
ظ 3
ا | 211700 ب 70 0
ظ قاض رتم 8و مانن 07 5200 7 ع
٠ 0 د 1 7
1 جسار سيره د يأو ستيار ف نا م
ا شال نجل يلال بي ل
ْ جا ثوالوواعر رار كم ا 070 02 7 1 | ل 0
١ 5
ظ أعارايرفه ور فلت د تقولا د مار بو لنالترطب ]لام ور لاق سانا 31
ْ 0 ادو ابالنالي ا 0 1 2 رط 7 لان
١ 0 0-00 ل 20 .0 7
ظ علس اشر لاخر طافلرق لض بسووار وملا رجش اما 0 6
ا / رس سلسو لوال : 0 تت 0
اسار روغلا سبالكيشا 1) 00 لطر المع و 9 يغ كك
ظ ظ عم راسد دادر ونا ببالاحا باب الوذ و 1 ا 0
الملايض لاسا نان نظ تقرنا لفن نالك
سابد بؤعيس كوا وري غمر ايز زو 1
سوسس صورها نا 10 ل 1 1 1 ١
ا 5 تنلا ظ باسمازده راي ام 0
ين حوور ا 0
.و
ظ - الرددم 258 و ل ل لا افر 1 كك 2
إلى | ناث هك ييف نري ناطاءزن ع 4 0 ظ 3
ْ 0 ا نا أ لزلا 7
1 9 جه
ع / بها 0 وا سما ا 111101011
كاي رارق صر زاب فار زو تتا 0
0 ل اذفان ارط كانرسباما ا 4 ظ
1 0 مرو ما ا حارس لغاش مزتو ا لان ير وركسرزا 7 ظ
0 )لال ترشن عار 10 ات سكا لوم لش
0 ااه 0 ياف روت مبب نر وإ 57 غأاضنخ اذم كار ظ
0 ولا 7 قو يلاها كرا رتوار بضها ركليا كاعر روا
208 أعافم دان نحاة سا الد كر د ا امشق ىلا 00 ظ
0 60 10 رع عالت لكا يان دادزي الول لتر
1 212110111 |
مس انه مالكب رارع كاضة افترة رك 761 لتنا كاصان وام
رغ ل : 2 الصا مارو الت نأو 17 كسان ور ا( المزريرو: و رعلشا اقلت وال 7
أ علا لبر ىف 01 سا 700 ونا دبامأبن لبا
71 5-7 سلريك 1 الدواريه الام مسق ارو
ىر ]. أ تاها ل ىا اياك امغر نا لازال
/ مر فيا سطاء لكا وت وك ايرظن 07 كار و ظ
0 10 مقا ينها سر مها لشرطة مال 7
53 اذ انيج شر 6ع ل ماركا سن م داورو اناي
3 0 عأ لكر سوم رننا دص بها ففرأ
١ 7 استصمار ئ مإعذرى دري يي معط تلت عمل وسدبوريى ا
0 ى لطا أ اذا ود بكرا 1
00 اد الل 0
52 يشتوس لسعو را طع انيرو ركس // و ولد ى حت وت رو )| بيب
8
را ورا ناس انون 2 11110 ديد 0
0
اكور اشتد نريب منرم ربهة و 2-0
| مرت جرقا برررط ريس طن نرت
ٍّ 1 شرع تع الاخصا/ لس لمي و / 717 ا 0_6
0 يت ان وتو ا
/ 7 / ازاز أت ضعي / 5
ا مشر #إبلا, 2 1 ا
ظ 1 لا 0 مالاسووو الاي اليا ونورل/ضلاده 14 ابا ا :
1 رن برقال يرنه ارهؤت لت ضايفالروذا 100 ١
ظ 20 و دوكر سير ووضاوقررا 200 وض 5 0 11
5 لوف در دقرت ريق ابد ربا لام ضرال سيار م"
١ وزارشدم نر مئاسق بعلي درن ا فد رام الزرب كاز 5
' 7 00 بن كبارة رن الاشاد وار يقبن 0 م
78 سارل ناا ومش ليا عبد رالها| /( ادال فا تلان 0 52 ْ
د ال 97 1 ار ولفادك ولعت مزلي سيك يرجت
مد و عزو اعد يوان و2 10 10
ظ جنم بسر ورتين رار /سوون الغا نار
01 لعفا ف قا شربكها عدم ”اانا تاراق وبريت لأسب 0 000
ف من ناريح ذ سا رشت بك بن 0 0 م
ا ادال 4 الأكاداياا: “كام اام را و3 ور 12 01 5
١ 3 1 ارتم ولراك ظ 1 ظ
0 / 0 1 0 و مر وشا اردع ا 1 خسنو القرودا السوداوث ورين ظ
' 1 7 00 روز رارقو تارود 122 57 هن 1 .
8
١ 2 1 3 / روطان 20101 00 م سارت هر 17 كن م
+2 لب مارو نارود وا ل لطع اسمن
9
0
3 «نالالانا وق تبسامة دول أبن
ينقت مون / لشن سفرنم نار كورة ابت 3
م مه حشرا ارق لتك ص 20 و الطوتور تل لتنا ور ظ
0 ُ مواد ل الج لقاع بجر ة لون نات ا قو ظ
3 5 انكر مضل ىكوندما صن تم للرلوت م تر ونا 25 07
0 ار ا راق لص رغاوش تسد بال نخرة ١
1م" دعاو مش لضو «د سوا راودا هارع لق بردتت |
1 ا" ا 0 و تل ضر بات ورا" ل دونز لويضكا ظ
رار تسا كبقع ريس جزل تددويتتار يبلي 0 [
1-0 مزق اط وار افرط نوبت مد اتبيه فندرق ل نزول
حي | ررغ برج لايل تانت/ 2 جانل ا ب
جوسار» سو كتفي لالت ألو الى بالك سم زبراعاراءنا ظ
فخ ريأ مك لط مرو يك توق الى مفسط وكام ل 7
ل :م مربي جو الاو انق عضرا اربوا
4 0 جرال سو ار 7 و 720 سرى عار لاا ميض 1
6
ا ةر قن مسابو ووز قار وو رول | ْ
سحص الس - مع ادا خفن 23 عبد 1 1 ا 1 1اا10ا 0 1 ااا الال 100كغكصغ2
: 7 21001111111 7 77
أ لظ طدى كالب 2100 اوراز سوست 27 '
1 0 ليشتو تلُدمى ريت ( 10 سر راكوا ا و عبتا 2
اي “اشظل مرا فا قاب يلوخ نز كلتل ور
راان لوسك رتوب اغل وغار ناز زجنا نك جذ! ١
ل 0 طبر ةنم م[ عا حوره 87 يق ظ
0 من مع رطا / ساق نامز با 7 سفن و1 نمفاانقنا دا ظ
١
1 3 7 لون م حرا رطب( ا ظ
1 مم سر ل ا 100 20 0
عوف ا تيكل اماي يا ا ريوس ظ
ا وجي انا كر نوس ن لان ريال /ذارىاضيا ور لامك 7/1 50 ظ
ظ م 53 بعاد لات من ذل شامالابا ووط شار بررالان'
: ين *يث 1 7 الاق امه او لفسا وا 0 ظ
3 ينمط برو ناطلسو لفون نوب 1
رص نور يفيت ليست ونان لو اماما 0 ظ
ا ا | لوخ امن عدتنا - رن ردين تغر تا 2 بشىر ر/ كل لادان لنا ظ
3 0 مراك روبتا,الاعضاءو لعا هتأر ننم ولف كيز 37
6 8 7 2000 كما رن ونا لاسا الاذزرا اذل وول [
ِ 00 7 ريست 'ذننع فوارعهل دابرل غك :رارف افع و كر / 0 4
: 0 هدعاق اناس ايده مأز من ارامت ددم 0 سيا ظ
7 ار 0 ا 0
| 0 2 ثًَّ 1 لالم 1 ا 6 ا
لل امس برج ماد ورد ونا تنما انرا راق أعترية.
سوا رفي سكروف نقتا ن كاذنا أي بيد دقل ون ل بيد
سراما باكر ين سرمت :وراد ل ماويفة ١ق
لك لاسر ارط 2 ابا ني الجر 7 3 7 1 : :
ا 7 ما لطاع تل سيره ل نا 0
0 لهم 0010 كل يريا لكل تيلبس 2
ا 1 ا سل 0
11 0000 ا 0 و 4
ْ رسعلل م سنارول هر نهار سلا باصت مر اللفاع و 20 ١ 1 1
امع عفرا كال 1 ال انر ذأ 0 ل
عون سزا رفك نزتو نكن انيتال ل الم
ظ تو اس درا ار لزاع نضا انق كو مارج دام سا 0 1 4 20
حاب مشي 2 مووي كينا 1 0 عط
اناو تياولا داقاما را انا ءاء وو و أصدر ليب ناماب 1 ارت : 500
| موث ن تقس تضاف شقور ني راذا رض شرق نرب ب
ظ متكي الاءاندئ مب ادال رك رم ب 0 : 0
| اتوص ؤرئ صا سلف اناد دنه عت لولرة ار 1 اده و الور ' 0 :
1 كبورو درن 000 6 كا كبر ى ان وهزي رسنس 5 ' 0 ظ
الث راقو تيز" ركبو ستو 00 0ك 1 يه
ا |[ سيان 1 أن لاشلا ؤي زا كيزن ا 1
0 / ١ 0 5
ا 02 500 ١ن 525007
نكيل |رطاردن ترون شرن اسل اترعيرة عابر عدار بارت مباتس ]|
5-3 ما كشو رايغ رضن ب يلتاق نومت يليان :فرك ل 1
2 0 تيز لسن نسي دز كا عاضا وات راي ازول [
1 كم البو مولع جرال لاط لرون دمر رإمعاروير سك بأث كلاد رو بررط ولب 007
0 7 عر ريات كط كيس 0
0 1 ل متا بان ميف ناج ,مخز جرت
0 م ىج عرف راص بعاد ىقو كل ريدن
١ 2 5 0 4 لحي ادبا بالنشتايت باضه ترا ايمر تادر ظ
1 1 ىر ١ حلفت سوبر ىه ل عل امرض وناغ 57
ل 3 1 عر ؤب ليذ تلاتلا
عا .. 4 | عد القرو اذ هوبل وين لوا مرك دصو لها والساذ تال قل 0 11 ١
م ل الورووعوفا رتب اكلنار 1 تدر يرة انار زيل
0 200 مس لثما تسا سورع تا ولاو اس انئش العو
3 2 ولفرفرح) شرل :كاب انم رر ل وز 0
2 0 قم رقا انان 7 1 جه 5 رم ا .2 حبل يت '
0 ا مو بون نكي ددن نل نار راوز ل
1 5 0 14 قات ونرب ولف ززلت و 007 2 51
00 ل ملا ى اناا 1 كل ماع اماع ا 0 را ظ
5 0 ل 9 ا 01 8 0 ١
ار
0 010
د يا
1 2 ظ ات 001111 7 8
ست 10
١ | ربش روز زر لنت شونا كرو فنسؤفناة ناك و
ا عه رد
١ 3 001 لىع صا عد ار يسارو ارو 70 7و 0
ٍ لس 703 ولاس و كالسا إعالمر
. اسل رمات سوبو مز 01
شنا 100 ا 1 ا
!تالف ماضن تارتل 3 7
ظ 0 علد رذن كنت كلاد قرو 01000 و30 : 0 ون
ظ 0 “ا قء لساك مش لفن ورين ا : لت تر 06 4 ا 0 01
١ج انغلا 100 10 سم 00 ينا ير كِ و
5 امش حرفن خرص كر تارم0 16 ب
امنارتت قال كفات فر متنا كص لشب الاررا ليون ها من الث ا
1
ظ 5 باد اكيت نف لاع وري لتخا افعو نا بنظتلت ولتم وت حي
4
4
1 تلن رأ مال بسار 0 يا ” ع
يكن ث/بارشان نا يناليك رز رع نادور زر بص
| علارالروام 10 مانارريقاء 0 اردور 7 ُ
اافاذ كل بغر سما لتو عت 4 ا ا 0
هاسع زوف لح تن :يان خاففارا 00 0
١ اجات رتك زد لز ليناد وكين اده ايف ا
ير مار رف
ش زد ارالك 0 اك /
تبي 0 3-7
0 7 5 0 7 3 3 0
2
0
وات لي ةا سيد ”
1 مك رول و ع اللجاءد جز وناستيقة كى روقيدناءا 101 دا ارو
ل | شور 0020 تروصفر كت م الاعبحلرقا اط ل
"را" الاو ره يو لف روس الو رمن ولغوا سطع بحالع' ُ ١
0ن قاط بد كزع اللكينا تعن ع لويس
ا ا
2 وال ان 7 2 وما الألر ول 0 0 00 ظ
٠ اماس باجام برقباة قا كإنالدى] از كار ظ
2 خ | لالطارناج وض زايطا قلي رشكباء: وشو شضوق بد ار ||
كك يوز ن/ناديتباءةاعدة رن ةمل لمت
يي : طم بلي ار وسبلانس قو للحم لها لول سبلم
سود وهار ١ 20 ل موسو ظ
0 تمع متو لاراياسا: حفان شأ رعرارة ديبل ين 5
6
5
2 ظ ا ار ما ايان 7
١ 0 0 / ارط 2 كادتستبار ا بابجسارا 7غ 740 1270 كروالاصعر مهدا ظ
8 / مسيم بر و اسان ب
0 رز ا | 2 00 00 ب ار
0 7 0 8 وستمت وبر ول شار ا ردوتزويا 2 كما 54 1
0 0 موعالكث 2226 مر لدة اولزن شب * انل ادنر 7
0 0 ل ١| اجو اشرما شزتية لاسا دراه تيت م ا
ا
السلايك تللكت ظ
1 00
7 ظ ا د الات
شورة ليم معاد اين يق د00 يه
0 ها توص افا عسي بعل افق وى تنه م مرق د
ظ ار الوا جنار سناوة اق ) 0ت ب ميف نتف
1 1 م 110 وال جرب افتمنمر إسدددة ونظار ىضار م ا
مشديرة ور امشو لعن لبا رليك رثن وض فى وبل الع 0
وهر ماما لدسظ سينا عاقيا ونه روصت |را روم اسار 2 17 0
مص يست 77 مر .ل ررمت ديار ادا 1 0 و
١ت 6بترتل رس تاك اسانار/سة 2 لت ا
0 ور | 0 ار يلامو فارز رك 0
ثولت تلن 7س اظيا 111 رعاي تجا لسارو )2
عرب ميت فار دتعت لتنا رادار نون مم وكا يوت م 0 5
ور بترو ك1 2 ردان بغر وها صاعرما | لمأت 05
أن دن ارخا سنارت و رورم حاون تا أن
تبون لام ر لفان هل تادايقل تسطتوارق كدروطا :١
ظ #وسؤ ار تاو سام الغ رسيا 2 2 رك
سجر ابرع تسالب با قشت لراش ورد يبس
ظ ديد 0 / و اموي" ا ل 7 دسي
ل [ 0
اا 0 ل 74 1 0
اللو 2 لبن ولاضياة ئرق برذايزء يكبت را" مت رار ل
لكل ظ
ا
00 2 ث 00-6
لاد اجات برطي در نعل سعدا وى كدرل سورج ||
تدان دررهاستز 72 1 و جد انرشن |
ظ لدو رضها صوار و حصا ضالبا سل لالد و شمو مولبد نيا باز منت
0 ظ وير وها لي لان إن عرب
0 أي ؤب رتس لاوا قوز الت نبا رانم لاه ظ
مع اليل داتعو رفوا لوز اخ اولان ,1 |
ام اهامر 1 بابل إ 2 سوج جرال بز ساروا و 2
د
م
0 1 بن 50 ئ
سم 0 امور قال 70700 م0 لوست رن درن ,
7 ام بن الل .ةداع متشت و وضسففانا ربا
ذا
4 0 1 رع صبها رس / لشم اما طفن برل ىذش لرزرنا ل
١ 2 1 الى انلز نوفت انايد رج ماءدم اا يتواخ م
او 0 . | ناد رع وو بدروت يقرش نا زر لسووار مسد كنوع
:"10 الاضا ردير جاتنا ينطق فيفر وانصااها /عداءاذ وشت سردن
0 ا 0 يتاي و نضح /باقجار وان لحاقيتبا,
ِ 0 8 كسب لريشيد رسب افا رولا ارسةن تبغر
5 52 0 ا ديا لا وكلدئ سا ل الاسفزع عدوا حا دراي 7 0 (
0 أاضلترى تمل 1001 1 لي ظ
: 4 8 لاه و م : رافق امل ناس ْ ص ظ
ب الك مب اه دن] با /ة انا أذ والرلون 1
57 ' السائ يا اصرئارما وكرمرسبثىر/ 12 امأردو فر بي ا 7 ظ
2 اتات" “| سعازةنانواءة م و الوم رادا ابابل 2 م إضر ظ
1 2
3 6 3 1" 0 00 0
ٍْ بعال رو 7 رمت ها لارى املق / 201 0 ب 0
ظ كته قالط ل لاخر طاجيا نت تقصزم 1 اب طاقن 8 جه 2
١ 1 خا ق سيكب اي انه 000 97 م
ظ سكب شه سارعا سارها قلتت صا 0 وبري - ا 0
: م2 "حهمة)»
و
عق بادا ره تاثا لاسام عضر ا الل لوسر لسرن 2 2
ص لحان ازغ كص وب وياب | ارقا لل ل ع 0
لي اضفر قوسل سوالزرال صقرو ري قن بل مولز رالاسوووفولل 5 يه
| ميتم رعس غين دم صر عباصا لازا 0
ظ نومار الا ع لمان
ظ ةضوا حا اران امنا ورد اردور : سريت .
سم رين مداو ت/ سد وسد اسه ا 00
وى هليرت د مغر ول
ارت ا كراتس م 7 - ار
7 ان ااساريضا ا مقن ا 0 1
0 او 2 ام لبها 7 ارا را ل / 3
1 0 01 0 / لال ل / ا
ظ 1 عت سيم ل '
2 0 3 11 ٠
0 لاسا يشما مايا درن لانيجروا ٠
1 ل ابي 4
اب نوناقو برضيب اللا 37 ان
ظ تعب انخيش ة :مروت نات م ظ 77 3 ا ان 1 ١
1 ظ : لاح
3 1 7 ان ا لبخ لخاد
دوع إن 7 | ظ ط ظ !
00 يك ازا ديا لانواويسجيا يزيت مووبان/ انا باع رودن
12-10
أ يت وو تكردا واستئرية ران بال سروت
2 2 لو
بجي
3-3 أن _ | لح دالت وررضا بار ومستتغادره وار ل / > ادر 1 و ١ ظ
ا ,مغ ميشه وق دبد دوسا كرد عد دفر روش فرت ريسا رب ور ظ
0 امك لسار عونا 27 رتفا و لاطا
6 ي ذدفون اذب 0 0 و دوفن ركست ظ
ا اتلد لووظرو الاين (اروبيارردا الات ور 1 7و رد دس رصا بكار
6 حر ابم 17 رح ررسليات ريسي + طرفو وتنا غامد ٠.١
0 4 رما سوسس كرا # مألل فصل الما ار اومسر اموالقاسرئز بارة
ما سك 7 ا 7 اك رست ركو بتع وضناصات 7
1 ار ؤي ةركسب قار تسلا 10 1
0 م ركع عار لطا 1 اب 12 00 م رصا لع 0
1 0 . ا 7 وس امف ولاده 2 ل عور
1 3 : 7 و زر بلص" روث برقا ضنخعاؤام ل وي
ب لي : اشع دارتزور] 54 رناة سا سرخا ن ودش 20000 م
0 اكانا قي 00111أ1100ظ1! ل 2 0
7 52 -" سنا بترن لايع :لال از وقشااره ولاو بره ا ط ارو ظ ظ
١ 1 لآ 7 00 1 مكتوعا رالود ا ل 101
1 0 3 بادا 210 م ]ملعب 02 [
1 / آر 10 و 39 ا ب | 3 3 0 7
2- 3: ١ج مسحي صمح جيم د مس 0
0ك
السسسسما 0
م و 2 ظ 89 < 2 | 3
الال انر نوت سل 31د لشكات ناد لاطاوللانا 0" 0 ات
عيبي
|لمؤمظل ربص دخ فافز قارع عرزو ست اسن بود يي
ل فى ]نغ نالا اريزا ل لين نارين 8
ظ 520 لشور ١ مرو ذو نيوضع ومسسفيان/قرى 70 الور و 0 ا
ْ وسصب لي 0 ؟! مجانعرتهال ات الار دارا ار صو 7 الوا ل 7 7 2
ظ وول ور توم سرعوص هار تالالض بالمطراب رف يناف دقل اراق م
ا 0 لسع ولط الع لصا قور ل سد و وف من ا
ظ 30 35 جع لور الور 0 01 0
5 صانق كار ام العز ارو لطر / غدل تق لي بو ونا لعا ادا يم 1
0 ا از نف اذ رن دا أ 2
2 تو بن كامًاا شأ ل ارا 2 2 ا
١ل مساتز دن دد وام 2 اتشباوك 222 721001 707 0 2
5 ميم ١ جا امع عدم عبد را لوص جرم دوف اجاوى رز 4 20 0
نج انو طبه فز 1 - 110 لذ ىا 4 5 9
ناكا ص واا لانت ىقر وال كسلا راجا و مجر ارا" كما 2 4
1 معش وساف 0 9
صا الور د 17 أل ب عدر نوريا 6 ١ : 1
ا إلا نر بطاعاس / عست 1 عا 31 3
© أبيت شتت اما ا للدت السام رشردرع 20 خ
ا ٍ جالئوسس رضيام تارب دساب رابا
| اي لبأ راود وس باسنا 0 ل تتا ا
0 ا
#قرف ولور»ه ”م
تخهر 2 4
ٍ "سي
| ولأردك ددم
4
0
5 : 7 دم
د
تي
2 7
ف
36
ع
ك4
و1 نباو شنار سنارول ربل برت منت رصا لبها 1
0 :5" | لع لسزطيك برد اشرما رس كرحا ل لماوو و جا ري 107
0 0 10 لاسا رار اتح ضقن بر 0
3 ع / تبان إن ب مادا دن وميك مانن ْ
- 0 شن 1 7 5 ار دار 7 7 ادر قار رادا ظ
ينك الوا ددا بع ورنب عبن فارخ السردريتالات |
- أوإصزينااصطي لتخا ملعاشن وعدت بال لغ عون باورا ما
بي الاسنارنقهها لزان زو كور الؤرزافافيض إمخد |
تحت | انزو تددر بجوي كوت لطر دتشي ١
لخ م راوس ناد د جد ولفار” التو ملق طبرن ,اوراز على || |
00 رلقاران ل 2 رك تان رار ابول ران يفضل دقن ظ
4 9 اليا شاعنا كلونان) لقارسد رايع ني :قسني لزي عدم الع ربل ظ
حرشب إع ات سررو تمر مسر روب 200/02 |1
26 دم أت ثب نري رهامو لت ويتب بق قيعت بفا رايت |
0 غم يوي نبان/ كنب ري سما
بترتت نظت نه زد اعارتي رز ظران تشاع ناي |
0-6 0 سان 7 1ن عم اع لامع عرفت |
[ رشك
3 ا ا 31 سوم ويك 0
وي سه سيد
5
3
ٍ) 0 لوط ل 5
7 رح رلك كعك 2 شر 00
ٍْ الصدرمر خضو وان افع سرطل تامسب 07
7 41 علدنا سكا رنكاكها و صلا اتن 7 55
[ ؟ ريحت
0 امال ال تلف ونور لخاد ضضا بلطن 57 1 ا 0
ْ رارج رونت دور حا انكو لامش نز سك 2
ٍ 2117 20000 شبنافا وحار شان عي يه
ظ ميا مسر 7 لز سا را ان 20 < 0
م وماس بل ناس نات انل رم 20 رو 4
ماديا سا اذا ولو شر مور لقا وراد عل و7 7 و
شا | 0 وكرت بابل لامر ورا 3 ا 6 كن
افع و سنا كلت ليسي كلكا ونا 07 نين
مر سيار ود تامارح لاني رالا بت يتب
0
3
ل سحي ل سي حصا رص لصيية حوس لحل
عسوي 22 07 تر 2 700/0 ان 52
ظ 20-2 42 20 راسلا نا ري
اك كنيف ومس تنز يع عرست وات ون
ظ 7 2 ارتب تلت تسسا ناسلب ار 4 ا
| أررع ءا للم ااه , اورت رئيلة
١ مطاف مرت رف فو عائى لتت يري
0 1 ا لاسا را 7 7 0 ٠
ئ شين يللب تن 11 لامو لوت عمد اهار يه ْ
2 م/م 7 77 1 رعاو سرافل 0
0 المسفاز ف بل باط فل هلذم انوا
6 ظ 0 01 ا التي 0 ا بر بار وار
ظ
1!
ا
دس
”ان 3 ظ
0556
5 3 0 4 / حق 8
7 0 ا 00ظ دفاور م ل
0 بارج فيرط راررمامازاروميسبا وتاضو و .
: ا ولسن الي بن علق إن ارما السى) د امد 1 فلل
1 00 او ما ماكر با در م تيار ظ
5 3 الوا مه اباب كوبا قالع 101
0 تان مضه اا اتوي ردول اقلف مانام 0 ظ
5-2 اسغق همان واد كر راتوا ليوا ا ور و ادام
د 7 لايق ير مر كذ ا ان فضا مقن برط تود ١
7 قاط ] 70 و و سداق ارا رتس فور
بخع اش لوا 1 مار انيت ورد غ ونال" 7
إور وا شه و تدر تو كوول الرض ونان 1
53 ا أقتاسالااا ا 10
1 جر ال ظ 2/4 روا
يبان انمازت 1
الور اذا ونايب ري /7 ا
تباش" 11 ددر ستيار 7 1 ظ
5200 رادب وبا دان نلباه لستهلو رز 1 0 ا
0 راع اس راس سل وس سنن سدم انو .
٠ ست لوديا رركا حه ارال امنا الزن فرق ١
ا" 1 الوا يزان مه وكا عير كان راان لطر
«نا ول عه رت ظ ْ
0-02
و 0
خسيووبيية
500 78
0-8
0
6
7
| 1 2 ' ده هك تو 7 0
ل 0 قفري نالشانرد ترا راون رسا سنا ,/9 0
ْ ب 2 00 1 411 #وورق ارد ؤي 0غ ماي رودا 10 جيه 5
0 ا اران وا السب وزع قلت 00 رن 27
0
5 2 سانل لوت ررم قرز يعي ا 0
ِ نل رون فاتفرنىاضرن نار 200 00
١ج اشر نور بتر شد عاقب ددبتعرزنا وار ا 0 2
نو البرك ماواشت رتس رخاتورت يا وتوم شاط ل
الريك وستامرالنوا ابل يانيابابةا 044 عزنا قرول 1 0
١ صر 0 50 دزا دوو دمالا ابن :انا :7
حنم نيتماتتو ل م لدو مرح رشنا قابطنا
نكر 1 الال مر العو و1 نامر “0 0 نكنل +
موتفل ا ت دكي فدرم وشت وز ليا اوتا يل
جا ناوث بالنشرو وين رانو تكيها اغرادكن يا ماوت م فووا شا رركن
00 مس0 2007 روم موث 7 لك لكربزها رط ,سنال مت زاكبار
/ كرس إلا مضي رواب لكا نلا لاس ووم 0 7 وكا دو نمأم"
10 بن اذ طبرب تاها ارين فيدر ناناداماء فاع نادت اذا ور وعد ور
0 للا يها وطرإسا امزال ولرنغطارو الال كن نان امرر؟
و 0 بر در 3 0 ا
ظ ْ اسان ناماع ضفل صو كدالو التو أورع مر مويسم 1
ْ ا الم ظ لاطي لفاونلا ة اط 8
سما 0
عرب سي سسب
ِ 07 0 ,
شي حم دمج سر صصص يمع وج .-. متم تمه
يت ظ ل لال رت ان 220110111 ١ 58 قل مورك رون
ل
00 1
لوج وكرة :مان بورو يمادق كلاد انال مط عبان ١
0
2-0 000 , يدل ولباوولولد ا روا ظ ظ
كد نبي ظ
2 7 ّ ل 20001 والرء 0000 شبك ترك ادزنا رزنن
0 | 9 ا دوملع دوع ال وس يطل 10 20 2000
2 5 ناركن فيان نط ةق
ظ 2-5 اكيب يوار اوتاب بزعا رار
, 4 3 شم مرى اوساو تابزع «والذى» ورء)رطي 1 4 تت
بيضادرك تددم (جر0172: محرت ريع فوب نسدد ومع رطان
يا
ا 111111 اموسر راد وذ فض لو جا موث ظ
ظ 0 2 ا 201 1 رفن اءدب ناصالرمه زم بال |
6 7 ام/صفاو 0 ديرو ل لاضدر مس سمالت ونب أ( ل 27100 ظ 3
0 نيك ولشرئسناوفنا نس لفت ماله و اكد ث بطر سفجماد رضت 05
0 عسوو 44 سني 8
2
ةا الوط نوضار بنرك ارخا ئلع ةفل بالئا
ً 2 نان 1 كر 5 الا لايع انق الاسق| ومو برا لال 0 د
0
0 الس كاتم ل لصبرره ملز ثَّ ل الث وى 0
072 7 ان تك كما ث دل ار واء ايل بعرملا 17 ار
رك و اقرز لتويك يبنا ااانه موز سبد لذ رتولشوضوو نابا
إبرظا ل تضرم 10000 ٌ
ل وات تور عن م مس801 :
7لا ماربا باذ ارت ليي لت تنا ا
1 1 نباكاناي الاسام بوم ناا كنبا را وريم إشارة هم
1 1 26 ف مركت وفك ب 18 9و 5 عي
0 وبع ره || معطت 7
0 00 و11 ٠ :
5 اكمدرم ا 7 . ا درتال هم رورة أن 2
٠ لاز نرقم ررض ري تقب بن ونا ران نارفا
٠ ادقدسها رعق رت نضا كرما 2 0000 0 8
داكا ت ره لوف اتر بل 7 2 اوم 7 5
امم وبرىا امور ةوالتل , 7 عو ضعت د 5 وو
١ عاذرجدا انا ها نا وروا كد 0 رداطا 2 0 ان 0 3
0 0 ع 201 2 امسا كبارة لاا 0 0
ل وبل بسر ابس ران كز 0
0 7 ا 00 ار 5 0
5
ظ 040 و 2 1
َ دعاسن نا و 1 قفتم 44 7 / بودن | 3
ْ 142 ت/دن أل ما رباد )ب رسأ ببارقا” دن أ
0 1 0 5 7 / 3 7 77
بها بببرييا 7 هه 0000 ظ
3 0 أعاروه ممم روس سس دز ولظر اما لد , 0 7100 وام رو لسةٌ الاد ل تاسارد ا/0/ واكار برو ,أل لامر
0 ني |أسشمل لبور دارو «اغا لبقو لاض الاطلاز
ا يا طلسن فاشو مان 220 التو رمنطايا واذاصي . بأشدر ابل 1
ا باضملاف بره برص ااا 4 ا
0 لفلفو ولر لاح الطرزالتفاتا لانن واوا قسان اتن ١
ٍ ا | لبا > لكر تتعب اتيب بارال لسري اناق قافا
0 ارا لعررج :اا نان ورم لخر ضوافتت مو الا
0 سر ات شالع 0 ظ ظ
0 اليك كيلست رالطناة سر بشورالاطها وام_التطقلفت ار ااال
ل /32 8 1 عا شوالع يال سا هه 4 ليها
ا 7 ال يض هلط رت ]ايانم كرون ونارت مايالا [
8 ب
0 مانت لوا كا عار انار |
2 وس وو لتقام
ب | ياءائ ريت الفادا لعن ركاف كدر زر الما ]|
1 رن بوانت ري ارات ايعان بالق :
م 0ك 1 امسلل رازاب 0 1
١) 1
مجه ع عب عر موصي ات :ب محم ل حو وو ست از سس و د سه
7 ااا ااا 2000
ْ جارتع يات لا ايان رم م
ظ 3
ئ م 700 و سي لصم رست 57 اك 2 1 لف 0
ّْ 53 0 7 وكام لرد دتما دىٍّ او تب فا ل ت ]با و 0 0
اس تق 8
١
نند نب ها لتنا ا ون نل راصو لكو 1
/ 0 1 ل 1 ا 0 3
يي 00 5 0 ان “لو 9 0
5
اا 0700 ا ا
تيت مسال تع رضايت نورك نهدل 14 0 : ور
افرط لك قلسل برت واف ولساهن مدي انراد ار ل
ظ رن هل ونا 2 و ا عرو ]| ان فل 0
افغره نعل" مكو سئي ترز فالعركك 1 2 اناو 7 3 : ّ م 2
2 ودر مال ةل د يشريه لواعالانة 2
0 0 4 ع أذذسر بتعا تبروا راد ووم ا
ديبم الس روا كلق 0 د / قزق التي انملا 1 0 [
ظ 0 0 3-8 1
0
م
0 3
1 5
ظ طش يام طرادنا: رخ رركت و 0
وو سه ل 7
يه 111 ايسورل ل ماي |
عالطالل ان بقارا اببس الب 1
ا لست ١
2 ل ١ ل تدا 1 و 0 ظ
0 تير اضطنبا لان فرشتن ب كارن
2 | كاتا ارقا لظامئ اومان 1 4 الل 2 ظ
2 7 7 7 الت ا شق ن ةلم ؤي زان ردت ان ند ةاعدم دمدفنا
ل اناكم سانانا اي 6 فرق 0
0 نبلاو بارشو كاتف لرىناد 58 0
01 “ارئرت عرزا الاضيتره: ايناتن فديت |
-- | إ وان وتران 0
7 1 قر 0 ابوت ا شار تنعت ونه 00
يو بدار بن نك اناا '
ووا /
11
ا زكرا انان ناليج
9 3 1 7 ا َ تاقوا بام ليبا ا" ١
م 2 0 إل 1 4 21
5
1 ؤ
/ هر 2
4 ا راان باتؤزارجابعزباعلونارسا دكي ظ 1 1 1
بان 0 ماوع الى ا 11 ا
2 اي
]اله خط با لي ئيال: دازناضما لين 71 عزنا ري 1 0-2
0 3 ان
/ 1 0 8-0 ظ
لما سوام 00 0 0 0
ملز نادت طيقانام تنيت ر اوتا انام الس الل ام ا 0
لازا ماقي سنو إوضتزار موسرو وموم وتران نكن ل + 7
اراق اي اناس باستاو [
6 انال عالادنوزان )تدا 0 ا 20
ستالف ةو نامسا 2 | |لامشناء 000 100 5
ا اتير تالالد 7/7
و كور اانا 0 27 0
اولان تبك لوال 0 0
ات نر رظان بزان هال لزان 07
مواللر ّالا الطريك سل ازدياءألز ١ مالا رو الضيتادر لع
/ 5 1 2 0
0 سس ره دنا
ظ 0 0 7 زبانة ربا ا ب 0 ظ
| اراس 151*111
١ 8 + لالز : انرا تلسار 77
0 انامز تر اادماسن رامو امامل |
انا ”تادر نارين اماسقدا كي التق |
لي اتويت تورات رسوع لصي
/3 زر ١ اعزا رك نام لالد تتامو لان راس و ظ
1 / امال الترأرات لاسن ار مانا زا كبا
7 باوب كزدت كرزم تكو نود مان اساي ز 0/4 7 2 ظ
ن 9 بوره راسلا 1 مل/دسباءااء يسدر 7 و اسلار ور إل ظ
7 2 ب 7 دا لزي كسد مان ودار بتو كود ظ
6 بيه اراك فر 1 لت تلاق اوزاف وات"
0 الى لعا مسب مانتو ابرطرقبباارد! صراح
20 3 | تلض ليب الا بارا سو
0 ا 6 ع 3 7 كنادا: 1 اضر سا الارن نكا لمردا لصداوراول لان
1م اماي ارات كوبال انوا [
جا( لزانو سرادت ام ويناس ابرازة ةا
0 0 ادا 7 01 0
يي را
0
1 كن وربلي يع ابجرو لا تان 0 7 ا 0
ظ استتقا د كردمان/ م ري رك كاهارو] 00 7 1 أ
5" 0
ققد كينس اسرررةت ير فر 0ب
ر مور رمه ستو 1ن
سه 00 سين 6 َك 0033
7 000 ان ل الى ا
٠
لباب تولب عدار ار فإنا ني 8 1 3 ادر 3
أمورف وات برل ملاس زرا مور يلوبان اوجرا جار
نث نيت بمزهرا ركم رز انارو 00 6
قط ورر ليرا امنا 70102 اكد وإ رات رثا م11 | حك
فوت رمد رساو و زرش نا زاك وخر طلا 00
ُ شا ول 22 0 سوال الاوتر 0-0 7000 سر عات ْ 0 ْ
ان تاب :دوك واد مدر ف 1 00
ْ نرف ززؤري :سيج زمرت ان 7 ١ 60
قر نكت زان بات زا ولعت نذا اذ 1 رن 9 0
ع
« رم تر د
ا تل انعا ارا ول سر لاضع يبعش 7/0 0 :
6 ماو عنامي ذش رة شين امف
شّ
ره سا ل ا / 1
لا ل او | ” :
ع
0 00
0 00 0 7 َّ 5
1 0 2
الأرواناة 0 7 5-8
0 ا اطي م .ل رم و لم 07 سٍ
قي لم سرك ظ
5 7 البارد , تورك شالارز تروت رو ركيتسا 2 ا 0
ئ م الخلزا نت ناب تدرو كزسد زم 20 الوم كر 7 1 ظ
1 ادرف اموا | لض لاا مستبملا وصريقر بان ومت ريال ابل |
قاد ا ابل اتتوارقرات وبل نط لد راضؤز.
وكر ناوث لبان دى در بشم نا مشيصي ررم . ١
0 هارن" 0 0 فر ايب
0 لو 1 0
اطسو ا فسلترح انغال لما وبق دنا سماد وماضترى قر الاذ روا رار | |
95 ف رج نش روت اكز قرخ لي تتطيرو عن الوط ارزع
ا ١ |الراىرطلاء بل ناريا ارس 2000 و
0 7 أديرل. نماض ايض للح رار 2 0 مر ماه بو 1
١ 12 أن عنتقا يتن الدروشواضا بر ينع ربسا ى لاط رفت ورد مركي ا
ل و ونثار ماين امضاواحب هم و وسط ابض ام وسنت ,كا ا
25027 تن | الن نالل رت قرول لان فرع لكان داز ويفا ١
ال 0111111110
٠ لساك ضاف جة لست /فر املا دةسغومراا د سر
فلي" عضول افر لسو هرا لامجل صل لبش ةا مشا م/ رساو 5 ا
| تاضور اتات لمرو كبزينايا امأو اتزازان اتاد ا
0
00 مالا
١ ْ لوا الرصسوا' ا ابلناتايعداماليو 20/107271 ُ !
١ الإ رانور مانس الول اغرل را .
١ |[الاتار لتم طساوا سرامت أ
كلا اسار الكانا راي وبا رودن 5 ل
نولتت اا جدتسامز تربك الس وسةلار اذا تييع ذا 1
ْ اس بانعب نالوم 0 1 1 2 7
ظ 57 يلول رسايو رن 0 ب 9 7
االراب رج باس [ااوضو زالنيس رسفو ءادا 1
اصعارر لوالا اعفاد ليرت 1 لفت بسلاوااران 0 تسم ا 37
اسلو ا نابر وافل. ايت 0
ا
ل
“اليه 1
_
يه امنيكا2
عد ايه
جو -. 2
يعات ا
يه
ا 0 0
ا ا لبو 7 2
ْ ظ ون اظالؤوس لاطت سند 507
ا لام رسفن رو: مخببالطايابس بلا انير البرلدان تجوز و
٠ | القالرا نكا الس مولن لبور ران بعر ا
1 نري سل ات راد يناريالا طبن ل ل
١ لد له ز 0111 و عرصم ان زرا
ا ابوث راركت 170691 7
ار 0 لد تترالبت بواامابة ار شار ماد نار وت
ا قورع ابالزقادة وزا الات امسر
دل 7 للإرمورر 4 ا لازنلا كلا 14 سيب جا ران ك2
5 0 1[خ101101110101ظ
00 :> الاب ماري اذاذالن هراضن | للا 1 ا
ظ 0 3 ني لازال 010 لقنل وف
5 ا يرسود ورز وا رنب رار ل ا
37 1 ا يمارمو لزان وا بنط ظ
١ 33 1 متنا ضراو غلاز يار روم الس ) زرا ظ
4 0 ثي للوضرؤينا لباه انع لموزادجع لفاس نل 4 غلماد رنريت ظ
5 : 1 الى | اما الثلازياش سارل ارا ددا 0 [
لأ ام رار روث تايلك ردم الى
بط راس نزيو ادام عادر ا 7 071 ظ
2 ليزي علديكبلااووترو عن 11
2 اي ا اتالشفاءة 0 111111 11
ع . | سلل لبلنصكلاف 2 سولق رياغم
: 00 00 مسي لبر راد بسع أب الام
ل - ا لال راناظ ايان ادن 0 ار 7
ف 0 م 10 فك ابل بلدا 4 ا ظ
يوان اه
0 0 1 8
ْ فاع 000 0 00 2000 ا م 0
.. الطفالازر قز سس ارقم 00 امسق بذعا ا ب
ا 2 7 ع رارز إل 5
ْ مكنع رركت لص بارخ وس جطرافة: لمارالا 1 ا 3
“ياب مسنؤوار/فت! الس تن نار 1 و 1
اباد رانين سد ري ورد يناد افر انال اتاتب 0 7 : ١
ظ ا ميرو وجرا الوم ناف رلك نشل ل فر عر 3 اي
ايفام يجار فروادي دنضيت كك لباقت ول وهار + د
ورت نا تسل داوق وا لط شر نوز نايا ٍ
برل روطلا وكوجها مهت لما وا 2007 2
ِ اناك البتغصاء ورا إاغئ قور يكار يا ها 3
| يضار اسبارزيطياا رتغ تابن ارح لي 7 ظ
كاز اراد أ ادا ره مرفوقسولم | الت : #بوش اله حم ع
7 جا م تقال 0000 تاس الوم ةو نشي را نالى 2
1 ا لوص وشم الوا ثرالا عشر صو لمىنة و سوال يل 2 -
ظ 1 ارو 00 دمر دوا رلته راض 0 ريك شي
ظ بوارونا 2 لطبو الو ما با اعفن ليناد ا
دن قز همل ليذ وسور انون
ادل رادار لاما ورم 1 كا رفنت ب َ 14 1 ُ
4 لاماي ري سور تار لض اوقا لتقا 0
ستل اد 55 00
5 | شط يدر زد وار اد دادو ارد رونا لمت بد سا2 ا لور أسْدءا 1 : لام كو ١
23 : 7 ّ يرل قن ولطين دام فرعيف تان 24 در ظ
جب ونأ نشع دمض ب زززونى سارو رهزت ولت نانم
7 مث يارو ميتم اذا من روتسد لوت اميم طن موده سفدال
7 مه 2 أنالشت تر تلع ولب 10 ل ا 30 7 ١
تيت اسه لد ئُ 0 ١
0 انك ف توعد دقر لطبو اعد وت ار |
2 -1] 079 افق إدةنمللات/ ل تايلك اوسياس برا د ظ
2 7 أغساية وتاب ناغير لتم 7 ادها لسر ور وا
0 3 ينات بين / رسي نيان افك واترو/ لمق فزاناف زان
ظ ١ ارال ده اباد يس راظنا عانق ظ
0
0 7 6 تالت ساك تالا كنتانادباء
537 02 ا لسن طبرن با/ الرونيات املو ددرتا لول ونه وكورصوار 001 ئ
0 207 ا اعم | ةن كش / 9 ريك ١
تنشودزددوماال لالخ نرج بأو اطع الاطبا مولي انق جاده 7 5 0
0 ل ش' لوف رخغرع لبر اال بتبوخزم اريت"
ظ ع ب 0خ ابفانيواثانعاز نح اس" لاسا 10100 را
1 0 اشر 0 ا ٠ رشرز اين ونا تي اويا
را 0 اانا انق اذ شن يوقا قت ريح وتام لاوا
0 لاد فى بش لسرن مزيررز فال عااتيقة. ا
ا رايت دو نا ل
ل
0 101 710 ا م 5 0 لين ١ نياتج دمي ومطة]
جل ان
ْ بي 0000 0 مس م 0 :
٠ ابد وتربور 0 أيه
| ال لبوا مه ابا بستاو وال 0
ظ اس د
0 9 ا
ظ ابرض بس مارم ريسل نلك لتلا لتاب[ ل 0
1
"مم
| اسان 0 وم لآل 0 11 0 0 5 2
ظ للضي 010007 الاشاابارا 5000 ل ا لي كه
ا عر 0 0 را الت اللي اا نمال ل ار 0 5
ظ و 11 ابوس ظ 8 3
ْ لاو" ور 7
ارا
/ مبلادمز رواتانة نز لب نارح الب ازور 2 0 1
ئ ا 1 ادر 0 17 لو 2 2
2
ل
- 1 إن 0 00 0 ١
ااام مال وأو اطعام حاو 2 0 ان /
ا ظ 07 رأطباع الوا 0 1 م 5 ا
2 امزال عاستاو تئر مقرانبار از
الت ل سام جنر اتام انزلا ىناد سنال حي
' الناليل: را راتوا اي ا أ
| اليك ل ل ل ا 1 اليا
3 ا ل رات قدو ا 20 سيران 7 10 0 ١
ا لزي الاراس يبنا اماه ب 2 06 00 0
| بقار 0 0 رار ارك 1 اذ" عا تدر لوصا 27
14 ا
ب
سهخسصير
حدصي ييه "سند
4 07
أ
---
0
ره
ع ته
2
0
ا 7 د
2
لمع هسل
مي خور
مقهء
ع
٠0
9
يات سانا ب لنييت |
0 ا" 1 0 م0 212 07 7 لمارا 7 0 ابره شدودا رام أ
وار ا ات 00 1 ظ
0 ا 3 لا 12 0 ازور لضا راتوءاضالك| .
2 ل ليت مور رأو ياك تامزا مز و 0 [
كك جه | سودارزرا لاع اانا اباللوس نان اذرليه نيران اع انز 06
ٍَ 5 0 06 2 انك كرا اعابز اسل ال 1 1
7 نل راتس زيش لنت دابا ورور ١
يلم ار / 11111 ظ
يكير التي درا عاق رطست ترا لابامررجلز الل
6 قزل 5 1 ا لماوز تغيهرزراردة ناو انان نالع ا
+ يتخي ليسا راط بار طبن رفيسر ,زيار 0 اليه
2 7 بارزم ارد ةالتؤ و 1 اودر / 0
0١ 1/1 00 0 :
.0 ا نواد 1 8 ارو ا ع 1
3 تكلس بالص و ظ 7 ميلم |
0 ا" ! ا وتانلا زارانولة ا
لق “1 بود ويراقا انعا / ُ
ا ان اانا 0 زيار ا ار
1 2 / امام 7 ْ
ع : 0 3 مرخ اعراوار رار دشل نما نفل 01
4 1 مرا 0 بقارن بلاطتو ادا
ئ مسا 17 فار نوت تم ؤاد نالا وردنا سك 1 31
ا بإ عنام ا لماع اجر نينا ٍ ال / 06
ٍْ 2 شط ار كل ر/ 10 كا وك نفالناذن 3
' 7 74 امل 4 00 1 اميا بعاتم ؛ ل
20111101 ا
1 ا 2324 مما وا 1 ما 2 ار 0
ظ وال شلبط/ رب نار نل ريمأ راصال بسر مر ل
نهر سنا 1 0
ظ تفار تا اننا ترما سدة س0 ب
امررقن نيلت سينك ران تاريل تلوف نتن | عت و
١ 3 الوك
ا در هضوا لسووا / له 0 و 71 0 ا
| نستي 2 لتويضوسا اشر فل ره رجدراسااناي اوتا 0
207
| الصؤار بلا إكللت روطس سك لوا لكارس نار 7 رق ر 0 0 رن
ا
0
1 ذال أت بلج تاقرس الما ليام لغواو ان سمال د
و تلوت رن امقر بز بن اغار سه فابد ا 3
ؤ
ْ ياد ا ل ررس وراء يقار | ! ل 0-6
زات «البطرادع ولط" فرت قنعو انمرح /[ كان 0-6
0 ور عر وم اونا اضسيذ رايا ان ا 0
اشن الع فاوط لتكيرفارلم اغرود لمارا 7 الول ام قرس 5-7 ا ّ
أ ثولدرت الجا ونه لجرب أسيسا عار تبني 22 م م 0
إن
1
سس : 0
0
7 با ا
0 ان سيو
0 ا و ور تر
ا 000 0
| الهم تملس اتنريا زتها 01 3ب
) ا+ديييه 0 امول 2-7
د واذة نل -
لهب
4#
: 0 7 0 0 2
00 سا/ببلقيكهه مدع سر عبر ظ
ظ بال اسارج 4 فلن 7007 8 ا
لإعدوت ود 0 0
لد نازر اذاطلق دبي مل م ارقاو للك ده 1 0
2 4 1 ا 10 7 ير 5 0
ظ 0 ع 0 0-8
لليف كر ا جل
2
4 يه
0 و
0# 85 ئ
200004 ع ا
6 ار
سناع 24
لبان توه عزنل اسان بياس
جنخس ٠ البوادش اك شا ساسدمدائن نامارن ربل اكز
نا زيم ناراك ل انان بون
ا
لي
الجا لعزا نتن برل ملب لازال كور افاعارا
ان ْ
١ “قن | لسر ولو دشسبرلي اك شرن دار تلك و2
7 ل نار ليزن ألم شا ا ا اا ا
"ى مالل ارك راف لب لات ال الس و يكلا
محف ا وين نيد داعام لوقي لز يفن لبط دوين بأصاءاا
>6 | دمنؤي فتن باغ ريقف مدر ايكون صام عاط
7 1 ا لوا" 4 وأواء مستا را 0 لغوت ارا
ا لالم ناا روت نات عا رودا وسور
| الرزايؤ تن ضطلد مزالو نل ناقصد رتسا جروالا ١
0 لأعةفالغاص روزن ان تا النا نز 10 سق لد لكل
كالسا مح لاز ويام لنت ادنر لوال 1
0 نل /بام شاعو الاع مانا رط |
و
7 00"
: | ارط :
الع 3
0 005 ٌ
00
00 00
28 7 20 0 2
7 29
2 ناد
و 0 تاك 1 / 2 8 1
ا 0
0ه .' 3 1
9 / ري 4 4 و . وى "
2 7 2 5
/ ١ 7 18 ّ__ 8
يون / ا ١
7 :
ا َ 4
١ 0 39 ير
ير * ىر ]م
ل ف 7 4
ف :
2 0
و ب
9
ماج جو مجحبو
١ َه 5 7 :
/ #0!
. ه: + [1” / )ا ف :. 0 3 2 6 1 ١ 8 0 0 ا 592 « 0 1 مجو وذ 5 0 0 14 ا
3 , / م 1 6 ا 1 . 00 0 ١ +ثه > 7 1 ماكر 4 ا
1١ 9 بحيب ةا ما .ا ا ان ٍ ١ : اي و
عق 2 قي * 0000 0 )» ا 1 |
١ ِ 1 5 : : 1 1 1 3 , 4 ا
١ ام
0 1 1
00 0 ماد ينا 0 1
رأ دقلو عاو فزق مده لح اراق تك قكبتين فركون ١
ع 94 3 طالب مش بعاد رك كادة درست امن .1 9 ْ 0
0 اللراإنيايد امار 00
7 ان "ال 0
ان 9 5 0 ا ' / نا
وصيضا ل 4 00 7 577 1 ا
0 00
مها" لعا روص لوز ليكيا بات فدرم 0 ْ
اليو ماي وار م 0 نادت زرا در 3
1
وبر تانق" / لز
(آ جر
000 000
1 را ران ل دشيور كر واب أ 0
سس لك كر ادر نات :
حيط د
مم
ْ 20 00 ا الا
مانا ذامل رسن ابرع رالرة 3 سا انكر 0 0
بنويلة ل راان رار ور بال وز
اسن ورا مسرو تن وخا سان اانا رفن 8-7
اريزا رويط لز عرواني لبان ادب لزانو ست | 2 :
وله نورت لفادسدما زازب ا
0
27 يعارن سملن لور ا 0 شلال ! 3 ل 7
لئالد /سربان نوغ يفم رك اق وا ريو 1 1 8
0-0
درل 0 01 ور سانب بر ايا رع :«دالبازة اطرال تمد ل
ا مالساي ناز ضير اطي طول داكن لتاياذي يا ا ل 1 0
تلاز ليام وذ بترت ف لنل نا 14 8 1 ا 1
11 طاطب ترا رادواشر] اياف | 30
1 الل ازه« اوور لت ارات رق رتور دار ا/د ظ 017 ا 5
ا املس رار رزاردويتبز ساو ل 0
السال وراب لودل 0 تار رلشمصًا 04 ١ 0
رايا ف لب ردررنسةدوع لساب ليج ركيمس رودا
ظ اجرزلاي مد ذا الاسود وبوا 4 انرس انوا او يزو ا ليد
0 فلي ليا رالادماع لنياف 3 ا
2-02
0
: 7 رإستائ بنسا رلب ت رن بو ابر نان ااال ا
35 دي | جبرنالظر كبر لبو لضت روث باط كيج رانين ند راط
9 9
لفيا استزبا ريد نقان لانت 5 ولتلالفابرق انعا ين
7-4 1 ش' مو اناس * ل |الليد م« فود سايم 3 4 1 ْ
حك امتملام يتن سيمر بيبل رامل ).ا
0 زنع كريد يدرب سينا تن اسابل و
0 ل لوكس كن . 0 - اا87 ظ
5-0 كس ررك رسب سان رامع اانا ضالاا" ظ
١
0
الات نان كج ل سركي ة زر نيدن ابلك انا الوب
١
٠. . ١ ٠
برع ليام باعريي كفني ,السايا برع ,ريمال
ل
0/1 ,طب دياع اساي زمر ادم درو انبا رصنا رألبارتط زا
.ا جب اضر مزال رانسو بر راساديلداداسلف 2 |
يرت نلصا بلؤيننا نكاما لجودمطرالامعاذاص لاب زا سر ظ
عكيت< امار نميلع اسن ىداني وات ونيز بادالا تلاز ١
١ 7> كدابع صر زاف ار لبتطلتر جر واناتي 0
شرعا رسال اذ شترر رارع ابلا
١ 2 1 , ظ ١ ؛ 0 0
ين د 0 إض ]ر»" 1 ) رورم وه عا “٠ل ا 0 ْ
كي دانسا قل سوسا 7/1/2
00
حي ابرع زرا مر راس إض امس يسع اناا لادالندا لسسع
2 لضفتو ابرناد باتو اران !
١ 000 الب ا
ا 6 7 رك وان مست بذ و بتر م لب اراز لت ظ عه
١س : لي نايبذ واو واد لخدتن د
2 2 0 رفون ا ومة ا 0 :
١ ٠ لللا نافسع با ارما ور برل وي تمتها اقفن ار
١ 1 ل اميا ل بين شر ا 0 94
٠ المسجبلاوذ نعو ات سور الع راض دادش فى الا
اخلاو تيت ا طيايار اله مت ترز من
1 وا ل خسار دقع وري مالسا 22070 | : ْ 3 0
يسام بج ,ناته سل نرفلل 0 8
ان / اس ل اليا ن اام هااا 1ح 41 ل
٠ تم يكإ يعات لحار اد لاو العلسدونو را ب اما ني
١
4 أء سيت اع
ا ْ 2 ير أ تع
فشن دواو ب افا بتاعا ا ات
ا اميف داكن تال الورو نري شعش] م ازيل 5
[ 0 اف 0 7 1 0
0 6 0
4 17 4 و 1 0 ار 2
ظ
٠ اديه و انرا يسحاتمود مز 0
يسول , 7 نوات فين سوال 0 0 ي/
ا ل ان زرا ار 0 ا 0 ظ
7 8 2/7 تالا يت تجضن زطنمزلارة ل 52 ا ج
جرع ول بواسب
س7 كلها 0 0 2
3
1 7
ب اع تيا م 4 4 ١ 1
ين ١ ا لمعيه ب
7 0" ا ا ا و0 0
١
1 1 43 ١
0 ار
الا عكلء بعك 3 ل / آض ا ١
:عي نا 1 7 روث نا دراج تعلو
: الب 00 يَاتدرنا 11 ْ
ا بار ا ا 1
ْ 7 4 _ 3 - 0 2
1 7 ْ 3 00 00 1 1 20700 اك
تن ان جو د ع1
20 6 ظ
5 ا 0 ا ْ
1077
ْ س3 | :أ
١ لابلرق رمد 00 ا 000
شال لان اران را ملن ايت ظ
متت الست سمه الس ملسم ا
٠0
0 ا 7 . اذ 7خ
اا -:2 : اح ماود بامموي ا
وج معد الى 6 عم وو +١ ه22 3
508
وه 14
1 3 ا
وعنار نع لبا 7 م عون
0
اولسرا الأمزعال اخ الجادى 0 يعت
ل باابل لاد لاس افر نلعي زلبون ةرك 2
ض 9 ااه انكو ل الزعالابدارر لبا 22000 الال أ 1 0
ٍْ كابرول لضان 417 بران/37 | 0
الماوفوير بها تمد الاسالارالامة رار ند عا فز ارو 2 3 37
ظ 00 إنان 1
اضر لاض اران يتطلغ اوباغ لالبوار بطر وقد لاون :
971 راب لسع لدعا رار ازا زنا وتان الضه !)ور
ماك م7 رك عراماالا/ سعدا تطعا عار الاعياءأ فالعزالة مايا2 ير
ان زار ينل افق ضي لاسر 1< 0
ااانا غار ا لزاب الوط 4 جه سمه ا ا
. الفا ةا ضلطتاافتااك رع ازا عللك ره الاير رزوي ل لخو ١
ا مارشاء اانه ارال مااللفعنهاا رمقو اذ اف روز الا نع 1( 00
اللذدارضال» لل شرلةزا' االارع | او الاضتدررلانا ولاو 4 . ظ 2
1 ظ
ظ : نه ل يي ردم
ا بادرادانابماك 0 0 ل
لانن ك9 4 1 ا 2 ليد 0
1
77 آ 10 7 5 4 0 5
1 :
5 7 انرا ابام زلاليك 2000000 00 |
“شيف جارتق اندزو وام اما الات ظ
1 رنب لمانا راذا رمغي نفع دانسا
|" أعصا رز ل شقالل/سان ادال انم ويناب 1
ان 5 و اش روص راان نت سابد دبالف لل / ىلك اهدخ وض ا ا
00-0 مر راص ناد ره ولنارددرزيان) شر والقطع لعش 0 7 ظ
١.يت .| مهارن تايراع لسرا زطار ا ظ ا
>2 إلا 0 ستول والورا لتقن
3-3 : خزالات نار نالزار| غات لوطل
ا ركنا ا بتي نر انه نر
شب سه ِّ 2 | 21 الؤراصة وقدوصية/ ورا الما 0 550
بايذ لانت رنونارا سه ,ا ف لاوز
: 0 قزرا قبت بف اجات 3/6
ا 0 باضفا ا قل ركوعاواؤانت مر جار مللعرينة ا |
29 ّْ
2 00-6 تود ولق لبا 00 إوا(/ ا 20 إل ساو" تنبل
لعل انيلس درطشب ات رادم رايا باينا 10 ظ
انقلالاككا ال لش يرافسلا 2
0 38 | افضلاا: يناعي رالاطياءبوالذ” لسرم رك [
ري 0 ا ماران ا كنا ا ل
نان ران ران كنذا الا سبل برا
بناجبو سوسس بصعي ووو
-ه
0ك
١ سمي حم
دن 0
ةم 5
اسه[ سكلا
١ 0 د
0 عسباده لبأ دسو ارد السارة عو و ولد اسل 1/1 : 2 ظ
اث قل البر رودا 517 0 1 ف ف رون" 1/1 1 أ ب د
: بعال لوه ( ا انار ظ ل اللي عار نْ _- و
5 مش برج الاحشار بارى نر امون لاازمنازط - : 7 4
ْ © وم لط و صخر 02 ١
0 520 7 مرا 1 1 4 3
لاطبارصارت ا رييكى ذا ار نعطو الطامرة عورا 02 90 ا
0
انان رشرع نال ت بايا ن نااك 0 3 72 7 5
سباي رلا لازنا 0 0
لبس ترا يننا ام 20 ا 0 7 .
سم ا 0 لول اقم تقارت نوسي _ 0 ب 6 7
الروم امور ومو 21 را ودرا 0 ولط لضان أن ا . ألم
ل توا وأياو ضاف و ل
ا 0 رت
امار روا عش ادوسلا مأصو و انارو 0 4 : 0
اتات تيبس او عل متيل فصت او ل 090 0 ْ
روباك لفاو ! او شررت الا مضت ذختيو 111 ج اي م
ّْ 70 تميدالار دارأف افيد رد رامق رب 0 00
0 يو جااذ مدنا راض ونع نبا تر لط ا 2
أعر يس شنا الي 1 0
ونيا تارعاش عر لاشلا راظنا لات 1 4
ماف ب نكل ا لاد اس لان يك[ ال 1
جر 6و 2 شر رسكن تقولا و 0 مر 5 5 00 37 ١
ممسدسيت جم ممم ل م بجوتسي سم سي ومسي مسممعو وا ممصم ممم لم ا ات 2 220 بحب ع
مم يم ا 1 170077 يي
ست 5-3 2 0 5 رالها رماوا ع سر رروتضولها |/20 0
1 اللمطرئهام !شر بدي كنافض ع ب سودا و اضر اي
53 يك | 040 انعا سالا ا 00 0
01 3
0-0 السبرو ري" لذ ا رسك الطميىء وش برضن 20
د << لثامت قاع بال شع ويخ م دزا طاو 06ت
ل
0 أ وض 320 ناكف علا 77 01010111[11خ2ذظ ا
عر 1
2 0 نا وح 0 ضر رارسا عا ركف 1 1 ظ
لراك أو 2 0 و
0 0 اران بيات ,مر
انراوز وا | ل لازت لمانا
2 عر : ام و0
1 00 0 2 5”
ا 1 ل ا ٌ لمعم انبسك
ا سلا اج انر راسد ان 0 /
0 2 الور بلاط ل البرك لبا 3
'( مروت بوعارا بل سنا نسب وان ا قرولل لبودار سابد اران ظ
ا 211 لغ كات 0
اربع رماو ؤلرت وق يراع لان" امنا لمان ل
دن ل 0 0 :
سحت بعس عسص مح ب “ل "” “22 9 9ٌ؟” ١ ” ااا ا
. 0 1 7
ا 200 5 ل سرامتو لاي 20 0 ظ
ا ادلمكرب ف بسبازبان 0 ان إصلابارة | 0
أماوالارلا: كلا :ةلقو لاما لسالس 4 ١
ااذه ]لسن 20 وو رار 6
ظ بعادت دروم 0 لافنا .بيات ادنر 7 ١
[ الكزواص فيج يحور لاسرا لنىك لعل 2 الفا مم
ظ انار أويها و مان الاضافةويم امنوا يق زاك دب 0 01 7
ظ مكل ال التوام| الف اوور نظ فس نالسر :لايس 1 ا
٠ كدالب سينا موحد مومه د 0 2
ْ بلدا اشلدة ير : اررق و2 1 اا ا
0 ليدم لاد روف الولف وا لإسنال) لعسبط ةا
0 ار رولضفبادرة ب /7 الور 120
| دس تلقام ول هلو 7 إ
1 م ررق 0 9 أنيتانوسازم 26 3
ْ ا ري كارن رارض
فلغم فور الصدرط كام تابور يسا ل وهار ظوقولفلت ليمت ..
١ أواسه بارا اير سين والاس عار داعا ريب اضر لاسن اد
مايا 36 6 شاه زف ونا 7
7 00
لإ 3 1
0
ل
0 2
40 >
6 1
يت
. / غ7
0-7
7
و 5-0
0 ا
7 7
سورض ووو جز يت
1
ل
ا 0
ره
0
0
3
5
ل
و
0
7
<
4
يل
0 37
0
*
ا
0
و
27101 6
ضور
0
0
0
فو
2 7
0 روث اورم ! يإمد عار رما عرد ريد 50 ظ
2 0
2 ل 0 ١ ين لاسااعطي اجر م 7 و مكروما انوك 46
: لاون شلج غلابا لقو للعو ابلا رو الئل
- ب 0 0 0 000
1 0
ا | ماتيا سبدب انزو اا دارج الرارة وا مالة 5 را 1
اد
0 10 3
1 جم ست تتم
دروم رست ظ ا 71/7 مش وه فو وطاوراً 7 0 1
تيه بديانط اراد بايغ إل بز موز ا يلا 1 |
لإ تصلز ركان شار 117 20 | ْ
20 رودو لد ررم مركا سه ىل م ظ
در ار ل ا ار ظ
ماق وار اليج الومود مط لاع ع نان باز مانا / 1 ظ
| الطت اراد ورا مانا بعرو بزنا فال ظ
05 : سإ الاي فاون الت [
ا لاتقل رصلانا جلي سقو لوا 4 رن
3 مجحو حي ل يم موصو اجاج سس سسسب سكسس سسس سس سج سسب سي سس سسب سوب سوه
لسلسم 5
با والرازوا 0 |
لاسرا مص دعا كلتل طق كباس امامو ونا ظ
هه ةسايل ألياب رادل وت ولريب |
001 3 ظ 2 ظ
ظ م | عيب ا 0 5 و 2
ظ ال اقل ير انارنن لقال 1 ل
: مايرم و كريت ان دك نشوا لا إلم ماس يغترااب جا رزر ل الث 2
0 0 ون 70 لكب امت
للدم الاي 1 لباوت و ا 34
در امعد ابيز موابية فائتدن واس ورتاكزيالنلة . 0
و ل بود رار 00 0ه
7 444 70 ده ا ار 7 ا
أو إسوو/ 2 اك بالاصفرئن ردنا 1 لوت كارشا ١
0
ظ ا سارو لك ناكار لت قربالامب, 2 ا 0 م
اروضح 24 از روف طهر نت افإرب واد 0 0
خياب ايه لفل م اناسع إتوتن توب لدي
ظ بودن اولس لخدال رزيل نات بادلطؤ يل تر 00
3 27010 ا / رت ل] يلايع ارس نونز روما 2
أ اي 0 778 1 101 ارييف 727
لكك اندم رتم17 نع قل وز لسن ب 0
خفنلل لل لا 0 0 5
1 اولض م جوري روزم إشلدد! امار ود 01 0 موري
[فلارويل ثاب م 7 00ص يه
0 06 لازت لا ستان نت ري 4
00 تت 3 و وطرقرسدتك ب 0 تلو
21 0_0 طبع صا ف دور عرلا مس :
5-0
1 1 06 رسو كن شاريا مامد دوكر و بت وإثراا روث ونا 0
مر / إل 700 ازع 7 اور 1/1 ا
0 الإران ا الى دس الموعدادا وردنا واوماور: 2110000
7 3 0 لكاي جد رامل الول واززار يلاو 0
2 نوميل سال /الاثينم بدادنن توب رن
ا ا درانوا ا 0 جنال
ظ 0 وا برا لوده ولج عد يا دمواوال لكا مت 0
0 العسار نكا راسك يت 4< واقولذ ار وفكبا روزن رما ظ
0 3 اوقا رشلا وض ا را مرا قاروا تدا وزو رن الات 1
مي ركد ناتس زدسيعرتل تيزل 1
0 عيةة واي شتا كل جوف اانا اوقا زنقيت و ال اجزالء
2 عاد ره و تاد لون انئ طن تغاصه نالو كضرا
4
4
هبه ر بود
2
| لازا 56 جص ةيل عسس ارت امم |
ل
10 25 داوف لشم أرما ندا للقضروور متب 0 (3-7 سار |
> أسم ا
بت 7 «١ لخديف انوا نامرك اداه
>“ ول 200
0 ماش ضاق رماش ات تل ا مقاوز رضت 1 لامر بنع بسكا ١
0 اكات الوق اما ,افرط هعط مطل :زإرائي ْ
ظ نيز الى خز و لزع للإدوااءاأ لئاول
51
9 4
لاد رارضا ارال ا 0
ظ 2 قافر رام اقل ناوا رقنا الاشال بلاس يبي 0
ظ اشام واطاره لض مممو ديم وضكالق] للا ساسا متاق تالالا له 3
2
0 الف لاا 2 ا 0 74 رص ياوا ستنالدى) 0 ارا و و ا 3
لطر منظدن وطاق باوصلا روباك 4 2< 0 -
ا ب 0
907 رافك يايات 11 زابؤبيالى 0 5
راو ماك اراهن لبن 91 0
م شرن ها طلز بون لاض إنرفلة طدران سج 3
ا
لخن انار لاش التناظ اتاد ا ام الشرا ا ا
1 ضرت ابناة تمع ناضلا اه ونا مر فاك ْ
: ' انرا ريس و00 207 ا سلا
نوبوك 0 ال اد انزيالل ناي
السك بسارن ءاليش مث 1ك ل داكا 0
لود 20 اا ا انم ظ 3
٠ !ٍ السو لاسرا تظ ناما لاد تال افر الاك لي
ارات ازاك تنيت لوده الانبا 00 م
وده سور ا 2
مو اتات ا
ا 0 1 0
1 اصلعر نزم 1 اا ظ
3 را/ ار د
انث إوشماخه معاي متتل تاشن 0 مسج 0
0 0 رأأعن رمد وان مر تنم تك ولو تضوطدم دف |
خ | شيا اببدانا تدا الى كفن سن انلزن ١
اناري[ ا/صاعدن وال ناشنم ثيل باعار الات الناءءا واو
الاضباع شقانيو نرف راسالاضاج عن الاطيا باو نوضار ظ
: اوأعطريالازررارائططا ملستي يراتا للناو ا ظرهوى «نا أطي ظ
ببوترادنا قدكرشاءالل 10 0 انودع 1١ اسابرا ظ
الز] ظ
ٍ 71 افراع الشقا الع دالا تجار موت اسار |
1 الها تاها «تتسا راي انال لقي 20 1 ْ
ا اناد انق يران عررا الب بار المة اال ١
امنيا 00 [
1 3 ان" 20101111 لاا ظ
2 نري لاط تخير نينر 10 ال 11111 ظ
مترل ايشيلم باز قاضال ل 0
14 0 ا بق إولادائقهان كب اليم الثاقد شكال ار لطر نكت وا لطر
0 ريغال اتا لقانت رمه |
: كسار و 70 جلدم ارت تلو رباد الالازبالت زر 700 مسرت ظ
باج سول الفط و اناميا سر ارين
نغ
0
0
بحن ر |لول رارض ركز و3 نر العصال ولف صا 3
5 ار سرض زان شاو 0
ار 0 ظ
77 يد حس ليى يب 5 تبيةحمييبي ظ دشنن ع3 .
06 الاو ثيل شب انمتن الع ”بتار ىن 00 0
ال لد ظ
5378
رارم مغو ملاظ مشارك و تيأر مااثرا زا سسا خياد |8 يي تعيتى
ٍْ طح الو السرم ل 5-56
: ال سس قل عوونة ف اخرا رذ رودم ريال 8
ناق جلف :ان لص تارق ونان لتقت ؤ نابلا جد 0
روا اك 9 1 رونا د نودو مر 0
فو ثالث طمن داس وص لصم انير وا فلطررركعرسااوور ينا تع و 0 :
عاص ستها_السرئ لمر ويا واوا عفرا 04 ورور طرف ١
0
مسي .
0م عاضوا امعان وقلع 0
ارجا درك فووا و وبا لولج وا راس او ارت نما 2 258 ك[آ/م2ه 7 0
وف بت نيت اخعزر زاف رين نادم عاطق “تي
٠ | اللي والح لني ناليد ر سيار ذوو درا ماد 0 1 .ديك
| الدئشمل بماد لرضيت د قرراد ا حل سكو رض ,والاحندا للف كشيتى | || ظ ا
ري بوزا وسوس نان مي كبا رابغ بترن 0 دير 0
ادال لع نوا شوى دروو لكارياضاءادها/ :]يم
لان ويا مي تاوداو أي
لوصا يانم | إغالا منت مسرو تا 2 لايل رن 2
ومو المت عر وت 7 بر دنست بناعرها ا ا 0 ١ 1
1
التق وابركاء. تافو لض ناركن كلاذ كبا لاق --
0 امي سف فو ضر فصل وها لمل لبان تا
ا ع اله 110 م ظ
ْ ا
ظ 72 ار الت ١
4 ا 0 عن إن الما الاق وارا دمر اموس ور
0 | ألار. 270 ف لهارالان] وا ورماولامشا تو دلج 1 وس 7 9 ظ
مر الاي منررتيش ااانا ول
ل از قرت روا شروو 1 00 ظ
ْ 0 15 .لدي لا لله 7 ظ
لاي قيرفت بع عزن لبر و نار ك1
0 1 عترنهات نا" رسا الاااتخة لايرل مرا تي 0
5 نودم 1111|
32 - لجرل 11011011 ثب انان 4
0 70 7 الات ع راو قساحاز ةا فى 93 ظ
د 0 0 ديه دا ْ
0 3
م ادمح 0 0 0
1 الم 0 1 مزع تود عن اسان وها بسلا لسن
500 يل 50 غط رت هام 4 0 0 ١
يد" اياصو سين ووو
ا 5-00 تراه ارت ت بانة] مالل إن :ننتارنا: رن
ابس ملقرا نا وصاراا يسور رازن | 2
7 سيار المسنالل كو وارتن سادةسرطارايز
ده ددر لشم لي 0 ظ
8
07
ام 2 : 2 رقي 0 ا
انه رإتمىلة ارشع وال «ند رع ممت
وبع الع كم انوا رادا لاطرطرناا افوا 8
ٍّ لا 3 جا الرالئنا را ولائيع لفاس رلا رالرم اذا اخلطهاالا 6 3 0
7 المع صر ازا ااستووياستي م ا
2
8 اهم
ا ا 0 “ال 0 1
| لتر ا . مه / 1 و يا الى
27 00 97 /7 001 1 ار ْ
٠٠ انار الداء 7 تا علم وه بكر تيدان 0 34
اام لدم ضارا ا 7701 تراغو زا 171 ثري 0
1 )لضا واذ اعم '(الغمناءا الما الا 28 )الم 8 ا
| لقبتؤ نامالا برعي و1 الوا ايفان 31 1 ا
سال ركباظا رمالل 1 البق ءالنالكضنا 1 ببالغديزوايانت] 74 9 : 2
| اشوكتم سدرةاسام امم بام تبون واستعوسزرصة ا
ا قل خرن ام السود دا مس دام عر مل لللت ملا الدع 5 انان
١ ميث سا مالصبيا ان روات كيال 0 0
١ | دغ انيج امالى لامو اطي ناد لون يلير 0 7 22 -
٠ سار داضلا تالكا المي الغرطوالاعساد الال فقوب طبرن 2 0
ا ينعن انت الغا 0 لفسا 1 ظ 0 ظ
بصعي سارت ها يسم دن 20 ل ع سس مر ا 1 لاسو 22 5
4 1 ظ
.0 ' 10
7 8 باز اد لفارت 0
0 : 0 سر" راو ارلذا ظ
لال" | اليك واه رشهالززسر ادن للوتزاضال/3]
5 3 : امالك رصي الامرناها انرز ضارا لمعنوداا ||
ا اق
0 و 1 وزوتعا خصولعض ازا لون لالايل واي رااان ظ
ا : 0 او رسكل فار لاد 00 ظ
110 1 011101001ذغ
العة ا نوئش سبالان لامك الا رس 5
7 بك الوتخصويها لا وبرت السام سب ادا رابكل نما رامنا ١
| | بيناغااض تار ب ىالشاذضا وضي و انودام 20 ٍ 52
3 | امي هلع عابو للدت زواحتااعزس ةقد وت ١
7 3 لوؤار امن مراص لوعن ورو انظ ارشع العا جد أئن
حي | ريوص ولع واد انال يمت بسكا اد شلوك ظ
ج* | الغاصااتانا ياه ول العم را عا مايا 0 7 ظ
0 اما برا 1 / نار ا ا
3
ا بابو الطهد نات كلها ا ظ
عراست دب لكين نار شاه ا
1 | ناا لوكي اس مالساي نام بازادةا لالطو اطرة 7 0 ظ
5 حت | فب وتاوننا لاضف انوبا لعناض ل بد 0 ظ
: 7 امار رمصيرج رايا عدرل 206 0 2-7
0 0 :يلرام 2 / مغارا ايكون عاضوا 0 ب سا سك 0 ١
م
2 ع مسرا وو 7 اناد الإن/ادة فهر
ْ 0 210 00 عنام
ٍْ 0 0 2
امبرل رج ديعا از ص وسبعرة ملكي
0
اضيلاد و برتعال/ام لوص اال وار كاتاات نئل .هيت"
١ اميفو كك لازتعالا ون ارك
وساضاءرا نايرام شان ولسوا
50
: 7 5-0
0 ااي
ىلغا وس اذى اتحا بك الا دقدل وفع رات وبوا في 0 بي بدي
حر
ع
كمضا بها وو/ ندا إإر ا موم ٠ ااا الام اج الام
ا
نر جام ,عل لك * و اورت م انا وردنا اسمتعزاة رت ل
فد
220 رثألا م تراشا عر 000 داجة .
1 44 تواريث 22 ال زديل عاضا 2042 1 9 م ظ
2 زلا لبدو شوك / نا ا ل الي 1
0 ظ اااي بارضا كر لنا ثالدها 1 1 0
شم وس ران ندا الا م2 ره وي الئل 3 بن
و0 - ا
أدال بل لشرشت ا زاغووتى الحا و زكرن ا 5 ا و
ماخ تال نبادؤاعدكا لور ءا 0 ارج وسور 0 را
1
الا كصراء' 0 ع ال نتن ااضال اناا را ضادل 1 ا
ا من أبن مود م عرزن ال اللاو 3 شا ره
- 57
5 3 مسا محص 1 ً
1
5 م م ظ 1 5
ان تت لاي لشت ع لنت الام 1 01
ْ 00 مور دانير 53 1 0 1
4 8 0 5 مه لفل مقتنت 0 0 ظ
م 11111111 0 ١
١ ١ بعالل 00 1201 000 5
0 عا شار 7 ل وه اام ظ
سين قاش نشول نلك بن ارا 10
بم* يت 0 رع بطاح لالرامالقاء اسو ول ببرراثعز| لل | 2 0
2 0 يكب ,اليارش اشوا امع لتر نر ا يرل ظ ظ
01 لو 200 و اواو مج نبا نان جم 6 والالسّم/ 7 ىن ١
د شرةالإيا م والقاءء وز لاله م
0 از كذ مالا 7 ماج وأضرة فار 2 خسار لوزت 0
| فى شانتضدهدة طر راضو بت وس ى لاشلا بوائ ل رسن ١9
فيا «سددة ج وان ريرض تسوتدى « مشهت ...ا
نا مرسدر تكو ماسننتوصت لطتو زب .
01 0 اع نكا مارفا تكرت تاه ا !
8 ظ امسا يللد نشد ى/ الا مل طائ ةس سيان ؤب وأ 1
يدجي سوه ادوهي
٠ | سوفن ضرا برض الاميل, اما و ام بلول ظ
: ككدالا مر رشو لام مشار ات امس راوالاقت ظ
0 1 ار
|لابغاعرق الك يلع لعزا أإسب تنام لوس رارك | ل ري
م مج
ا 1 ا 5 020 7 0
1 2 ام كران الند اباد بوننا مذو ن دراوش زلود 0
٠ ٍ ( 1 5 7 3 3 0 0 . 1 1 016 م
| امالك انسدرالرتا تعر عزسر انان «لضط ةر أن اداو 1-0 0
! شالين مب باغدد رت وك رونت رو نوجو ورس ناب ب اي ل
بي
د
ملستت نني لزت تاليا كنت بالزؤورسة ون
ظ انملك رط نيزلاه رتولا لصنا مرو ئررارة يونت «الزلت ١ : 5
1 ادا عياف ادال رفع لخر وبي اعندي ص 1 م 0
اع رق اليف تو المرةعضيها قود افاتر غك رلفزز لم | ان ليا
7 ل ون الل راس م اإ« لزت اأثذرره الذي لاب
رام اك مربت تر كد 10 1
الال قيقر وي ياو وش لكات وراد اندر “نا
ىا ين 2 0 1 530 3 01 1
اميل نيز توما 11/018
دالو ىداع الور بس اداع لياضك را اكيراك 0 0
أألسة. 1 ل ا ار 00 ا 1 1 ١
| لزاع راز ةلط نود رارع را يي 1
ٍْ عادتأح حو وتيت لإ ن رارز دالودة وفيض كلا ن بادا مون داوم 0
افعصا 1 رادا ويا سد لص لسار بال 7
ع
ظ 5
| خلره لتق / لفك راناعئ لا نكا اباك بنسالر تك ,ور راق ا
ل حر رار ارال ابااد نار بسء الاك ميمه
اسان سوير اضان امن بازلا يرت
ا ت ننه الالخا/ بونال 7 1 5004 السبرارزة | ا 1
د باغ الالتغ افينالد الع لياع تبي بل عللبد تال ١ “الام
لوداقاء الل سس لقان رو ةقارع تالور ونوا مازت لياق
الح
ا
لوثملا 0
اام
4 ا 0 :
7 اصفرا قاب بودضر| اجام ” 2 0 ئ
| [||
ا
7 راقع نامي رامف نيذلا وساف وفوا
أن ار ظ مر مسو عام اسار 00 فلن عار جامفرم : 9 4 [
الا دأ ا سارل برت دنرة ركز" رمشرابالم سوام 1110 1 |
ب 8 لزنارئبنت تاتطيعول ,وال انوا ع [
بع _ إخاطة 1111 ناضرلس لست اران
0 قالغالا جب لاسا موف لعصيرام العم ز الفامرله 0 57
0 اتوي رسيت الور فاضا ع رطانق ااه
و سوبلا والصيرو و الئ لئاق رو دمورردكرطالزيا 00 20 1 7
١ 0 1 1 وبولادال لاسا كسا عطارد ودار م(السلعلانور” ور لبي
م الغ عاستالا يري السب مرجلا لنارككا يناذا ا ا
ا ستائاع بانلا الال بالكلاب فراع 2 ْ
ْ 0 و درك ر/و/ لكات اننا راان انان تاضراع ارا إلا 5 1 ١
ات تدس رتم6 كن ٠+ جت
3 ع اناسع ادوس الال بتكوايم الات ازا ..
5 | افطل برزءاسشه سل بتددمياانة وم يصيردا ناكا ل اهار
3 تسترا الا ”تو مسار ضر
ا 0
/ 2 يتا لل ده امبر انيرم و7 ا
ئ رمال ولاو دفنابل رسالا سانو الب ال 7 4/1 0 ظ
لالطالا ارايخ تصن اوقا لايل اليل |
1 ظ : 1 2 1
7 ال رصا اران تعناذااز ل 71 ا الب للش له لها ٠
٠ بطباسا لتر ودار د سير نالو رارزا اج 6
ا اند زافق قو كارك «الفاعر الى ين | عي
1 اطع از يرهم ار اللي لواف اانا افرع ةر 5
[ امناكرع انا ارد اصاوابانللتاارر ايان ير و
ٍ. ْ العاري وا اساا نشت انز كاج راب افلم كاد .. 2
مانتو تامسر رونا ني ايت"
راج ماران يقار فانرا درون رادت نا 2ب
ظ 0 د
| العارم مل قاطن شرا سمه ليوا اسروك اللدسا ابلال) دمل ضالاة احج فق
1 3 1 0 0 000 جه
الوط وو]| اول بو ان رلك | ني 5
1200007 لمن اسل فير 0
سج قاض بلطن لدوطلت دواد جناب سا3 ا
2
0
| لاملاب اننامز يان الد لسواشوز فى رااتااس ار 1 0 ّ
7 10000
: لاواطر” وا رماوا القوط دس رارسا و ع سمج 0
نوريا لا » الامها ا شما سا زذاتلياء د ترات شه 0
امقر سول مووي رون ار رد
ا 3 7 رمال فيان لامكال رنب اداترن الرذا ومو 0 ئ
7 / نل 111 الال نر
طناك ل لبو امنا بادك سرانبا 3
إن ,له 7 مسي سيك مسار اعياسرزد د رانين لوالا
إلا ١ اوباب خز اتات اكير
3م | لال و اريت حال فاسان روماسار 10
بابرا دلوتت ساد مز نط لهو تا
0 ور مر
,امن "| لوا لد الول لاسا نافدر لطسطالاضي ]1
در ١ تاسطا رو ماتو انق اتاد يكير رتفد
داب 3 أل »فرك كرش ساسة رسكن يطراكرايان 1
أي ل فى تيساك متد يعاس ]اس مسلا
“يب ف لعي “م الى 0 الع هد : ْ
"40 فا نر كود رلب سسسب ايداع
زم لو مها ازيل لفن رسا تل ديفن :يل
2 ار 1
1 الم اساسا م ووو
لق رناب ينادان بطييى تاس سكيع سول 1
ا بر يكير ار دنا انون اناس اها نوناك الست |
0 35 1000 2 لاه م 2121
وان ناريج وس ناقور اط انا
7
0 ظ ا را ا زرالاب ر ا
3 روت اس الس
ار كلامم رياس بلغ سان رتش وبل فقتل صم |
]ل ا 17 ١ 1 ا 7 0. 3 1
0 0ن لقال لقي در نيك رد 70 لغا لل ظ
لليرن عاط تيو تعض للم اله كانه 20
ا اتن ركان تل لسرن ان عار سيط ا كدلاضا نرارالاة |
"٠ ناما لمص يخ راس مسر برد راطيا
0 ابلق 0 رطا 10 . 0
1 سن 0 سلب0 7 مالغ ارا 0 ا 5
لض إسلات ارول ان دقاح درون سسعاطالا هالع زواالفائ مع 0 0
ظ اميق اتاد تواطالاا كار 06 :
تانر لير لاون راواه يإ الاصاعات : _
أن يقارع سد امك ريامع لعز الديالاف ريح بود اكت حربية
در سممر تلن ور الصا بول ال 5 6
لسغ اسك الف ونين تبني واستزيرة وس 3 1
1 2 قرو السالبا ةراقل 0 3 ل
2001001 0 0
ولبرنيرالل ساكب لقاع احا لرنابو امار واترية
لاست فارتعا الور وماد افق لاد ةدايزو[ ترصتاء 0 0
٠ ادافين راصي را رمز ابا رامو نكن د د
ا الوم امل بأل يب إذ اوت ركس رالر انناب قإرلقرواذارالاد ل يي
ابتكبلن/ را لامالا امارانت ناكار سار
تت
”2 200002 د 0 ا ولم لقص واراديخح يها ددع 0 -
| مامز ابيا النطون ترك نو يسلرناد الخال دازم أ ب
الوصو جامد ردس ب سطادرو ا
ظ بز ينا 00 00 001
ا ناا اإنزووا رذق انها نف ا ا 7 320
3
7
0 0 ./ 1
7 1 5
00
ْ ا ا فرنئة ا
/ه 1 ظ 1 2 / 00 0 ١
بانع 5 آم ظ 0 59 71 ا
ا ل 10 اراب اندعس سا ظ
5 0 ٍ! انام كذ اش ل عسل :رام 7 مانا 0 ظ
“آل 0 ب : ا . 1
م أ جار كاصاعور سي امود 26 برام عقوت َّ
ك0 ولاه معدل اذ يردا و ناكا كاززنخ 7 ظ
ا
0 ظ فالغاصاذا علي امن تاتالا كادف اول ل 2 ظ
رت اا لاما ل ظ
0 7 لان ناخد مد رذ را مضا ضئل) 5 0 1 ظ
و رتاه كت ناسل ز يرال اف 0 كك
لز زراب راسلا لال 0 ا
عل عرالغلوسل/ 4 17 مخزالقون اا الول
5
: ا"
ظ : ١ 0
1 50 الاسم واو 0 1 |
2 0 1 ان 4 1 53 تمن را
الو يفاوو سوم نون د17
37 : 0 سارك لالطأ ا ربالزاجخ ري 1110000
17 لابن كنب لبر اسدزائؤنسولوو برائرة ١
لني سيره ال قبامدالرات وبر زعو ارط ة |
د 01 0 صر الكت سالسها وه واز زوين 0
ٍ لك . لاذه 0 كان اد رسيي 0 :: 2
ام
[ يالاغلزط الاعضا 5-0 :
ظ كم 0
| الولاسزلها 211 يول اشغل|ي اك انا 2
ار الانعا رما 1 مورلل فالا عدويو
ظ وال اطلام سر رات دواوز از لايل 0 7
|أغع لاض اداع رارلد ةو ولبالاعضاالليت امل ساد
ْ املق ويا نايا 20 ا
| اليك الما دا اكقلالنو نل املع موا لاك 0
الاعضاداك اوت ليت عالت يز ددرا اسار عه
ذخ 0 الال .:
٠ انك الاعض ال 5 د
ماو رويس عر دور ؛ٍ --
الاكصاً امأو رن اشر طبن الاو روالمشة ءال در 6 0 2
وهف لات برض لم مامز ازا صل ننس سانا لك 00
زاللةشال رسب وبرسسهه تن م
لاس ساب لكر ريدن عسل زانت رن مادعًا فاسواا 7 |
| اقارلاسؤ لاا 0 ' ص
ا يرل اال كر نازر اوت الصروالرورا ا 3
تلاش اعصاءالئئ الل عالسكا مشر زرك 732 وت يدك
“كن
0
عي
1 ضر الاعضادا م الطسم الاق لز الاب لادلا عصان َي
ظ إلاث باه شنار ىلعا مكوزي ادي يلت | ا
1 4 ل توا ود و تقر تررو ترط /
1 0 أستتدالا م لكلو لون اراد اولس شعت ازم شاط[
: 3 , ااي و نات ناا دكن لاصو سغااولاماارساءا 82 امرك
0 : كار اطق باطرزم رن ماخر اطاغول يبري لك ١
' 0 1 بو ايكيا سدنس الفا انر نان الاسم ا
7 ارم الور ساون الطا 0 اشر اليا ضرع الطعامنها يا / م
فا صمل راتشع ازؤكت لاطب لواطت
0 اوادتيو نا النقطوع دقان لط زلراتروفاج رامت بار
ْ ل اناسنا مشانواناتر زوالا
> 21004 77 الروار 0 111
: 1 ار ال مان حار برد قالبا باد ا الي رج نطف سواط اللا 3
ار 0 تراك كناف ترم ور" مايه نار فلاخو اطالان/7 ترا 0
51 17 اماعط كين نال مار اغا تيتا لقابو
3 0 ا ٍ صف وكا شط دارم شع إ راطا عد الواقوا اعرد 1 إسني لان
1 0 ؟ز1 ا ماصن كر مر رشان دترا عر فسوي اربعاراء
0 الفاا ناكف اجن عدت امس اط / ظ َ
١ 2 : الاعظيال سوقاف اطبا دري ع الاعنا اليك ,اتيك اران
ظ 2 ارجات رابنارز دا كرض نسرلا م يضون) 1
01 “صن 1111111111
0 شرا انما 0
ل “ني “ها 01 نين ااانا" ظ
اا 20-0
4 ظ 27 2
يم 1 7 أكاد تر 7 1
كارا اللر. مر اخلزطاالخرزل”” مرالصرر الل عورال عفنا ا
م
“سريف م داق سوك بار 0
رزج الامنار ل سارال ك0 لل 2 4 اك 2
ارالئ انتالص لياص | رن الوا 0 وو مهت
ودررفمفر] إنسالركت ىرا ددا زرا رده 1 21 ول ري 022
ستليا 3 لزاب راد 00 ب 3 اد
س1 ا سُ الي 4 1 2 7 ل
وك ةانق م راع وناسوال رامن :
ا 0 1
شو اسار 2 /
لطا لضا ا وا د و ظ )| لأس
اصع ثالاطلام مم ماو رة 1 7
| لطم وضوت د وسار طيلء |
| قراب سوير تاعاه اناس --
الا ن ازور 200 م 21 2 ااستعا بار 7 علا 7 املاع 1 3 6
ا 0 الام اسل | سر
١ 597 الا
ليطن 0 |
ره | سان سر ااانا ابالبل سللالاجرووارن] .
لأر )ناا رن يالانشلون عي سار ادبا دبا مزئين سجرا ترك |
ل "أ | انا ل بلنمعرضاب واف اطفا ازاز سداد ضر
"لاوا الواسسا ع لثياب ترس ااستاط اجن رد دراو لستنا او يك ظ
.دي لضورم الئ القادستعذوداوتاببارنللناتايلؤانانةيل 0
يراض كابس ادها لبونيعاعف ب نططانا يب اسع | '
ْ السابسي | بل راشا تت سجر اصابع انار ١
يصترع| ضفرن مركاد اطرش يلصاعالذذار ىأغز ساسا ١ .
0 2 ] صمرروساع سكت لق زفق عادص لي ل طادف )1 .
قش راان فانتصيرلداسلير ةل
٠
سر وم 100 ل : إلى ره ش
من بوت وسدربسوو تت 9
“را سرامي مكان عاءنانكتللصفان الإصعيا 2
اقزر اصطك بالنابابت د رسني ترز دميافلي 7
بك تح صررل ,راع الاصتا اسان باليؤاد لان انار"
' لبرامالق يتنا صربوالاص وحار 4 صر صبعول. عر
10
عي | بعل بج ريص بت كن ان ديفا مل اسل لاض راب كسان
يي اسل اضر لاد لاصول ««رت ىكز راج ربل
عسي امامل سين اسل راص فاح يري سنال
ل 10000 : 40 و ا ا
0 انؤرهباسرا ليوات الا كلم م يوووا ل
تلن الت امنا اراس بور نو الصو قم دورر ات ١
لبن ٠: شوون ظ
1 1 2221001 اجر ا 1
االبارثامباس تالا )7 را راان اشر رض فار ولد
ست ع
55
ده بغز وات امارد إن لصاح لاود هاه
الإوناراغارقاليت لبا سرع رطبسا دعن بات لض بن اباد 2
باتأغرتر رطاش إزاعر ل ار رمضم القوادا احارر | -.
السبدش لاست واليامساتيط رباكا نجي
10 0 م وار | ل بإلباء اضرع 9 11 5 ١ 4
يو را وا ان رو 24 ' رن علوساصاارلت ا ا
امول لان الع ملؤت عار اين ولوف سي
لابين لل بع سسبو إلممخع ارد" 0 0/1 2 م زم 7 3
1 سار اول وكلصلا ءالط 20000 د 2
ط 17 ا اال وال مدنت بسر دز اوبات 0
ظ نابي نط ال ريبدتل لطر لحار مناخ خا 1 ا إن 2 0
جم ب ناد مسبم انعا 28
ظ 01011 7 ل
ا 9 اليا ودالانعا فإ وعا مثا و انر 4 رم 7 0 2 اخ
| ان دئاوع لقوكنالاعض) زانيا رد ومع سنسدا أ قالاسدارفية / 4 [
لال ا 0 دوه ب تسم | 6
ظ 7 الا باتك زى 1040 ا بانضبارا ا
الزاصزي» 32011 "لاليزا مقواول |
ماش اسيل واصلازنا ب متيف مترزاردلاة | حب م
١ اكيت ان لث ترما تله طلار وا ارمع لل نارالبنهرروداراينا 0 7
لبور لسها زر صر لسري ال رمد روالمترى لاسا | .”ب
عراز سك موث لانم دجاباه يفراه نفل |
ساح لاق مل لانت بالاسساذ اذا تكاج اسن رمال لزؤمانا.
2 اديه
| لغ ري الغنظاماصر» أيج جساطد را ساز راغ ,تراس ا
لاوم ونش سولعدرازة الإسها و وزثالا تت 5-5
01111 ا المرايصا اولان - 8
الامكئررا ا رامان الادليوة والقيترن) سور تالاسر ل اروب 7
ترد ,طلم ) وسمباعيز اح 14 ل[ لازو الا 6 سلندررر رار اا 2 2
بوه اللسلن درلاو نذسبالإصين] كته راب 000 0
1 الاوك رن أمنا دالت ىكاا نعل سارها ررطوطاستونز رمقو ريبلا انها دلبو دحيم
ا لومز اشير الهلاقال ب أ 0 7 سل 1 ا ع 2
1 000 1
لوده اسم موالباسي لابو يقال ااانا برضلا 2010
اللص باكترا تامالع الارتو عل سارت الضرالاسل ل |
40 لاط ادها فاضار لسار فشا كك كال 1
الال شر اترلات سال رتدنكان نضا وتخاجزوا يخطللة ا
ا
نا وير
ظ ُ 0 2 ع
0 اي | تدمح ساصق) 11 0 7 اران ستز را الل ظ
295 0 بلع ١ أراض» 77 ... حيعا 7
0 5 0 1 7 متاتر راس وما فهر للا كنيلك ١
7 7 00 2 وم مسطي و قيرع اإعص لكات ارده وس / سردوا م
3" 0 1 مالا ليون الطبوعبنا امت بطرت مضا رباك
5 1 1 8 ْ اطلاق,دد ونا راان كلب وادرما تام راسبي رامل 0
1 7 1 د اماتخ سان لازت ساود نزت لتراررة ري ووتفلدا
ا ا مدال ,خط الررنات ءا ا 06 ١
1 7 0 / 7 اللؤاتالفرل ترا لوناناسربز قاذ االي لاشو كل ددرا راشم ظ
17 5 0 اسلا رهال متا ماران أ راان شا (
01 جساذامر) “جيزاها رارك ت لياط ل 0
ل« ا 4 الباردة والساك شل مأك لومت دبودوا لتقا لسهرةبارد ال النات 1
0 5 اانا ناوا رالا ايان طا كو الزراد اال
آ ١ رتبار نار لادا لاض الب | السرع كز رلاءا مشي 1
١ 0 ْ را الواطربات لاا دالا رسو ]سما بارلنقلباطعرو فال تمان 12
0 ميض مرا للدم البملغتروقال) ددا لاما اضرا / وص 0000
1 3 الصجي المت ل الرلجاانن تسيو وطرا مط ملزلا ااصاري |
ْ ار للد ٍ الاسقاط نلق كيين لاع بر يوه اكسرمل لايل 7
37 00 ا امزلم ا ار 0
يا ثماة
١ م رت 3 6
- 7 9 5 2 له 20 :
ا
ظ 1 براقا عه ا 75 539 1 - ّ
0/17 0
ظ لمشوبراياء الهو الكل الاعضا/ 2 رادها 1 زاد ايك جد
عله الي لاما تبت 557 00 يت
العو و 0 0
20 0 واوا سعط رهله ةربع نال يما
سر لاض لاس انرا )الوا ل باصتباس الام 0006 سن |
21 كه وا خدالاسا ريع إىزورة 7 ل بالغرم ارات
بس مقطو تشغ رن الإزىا لاسلس انز عزناماد .. -
سي
2
كر
1 5 1! لطبا را كن لاس للدت العومرربمر: ٠
ظ / ري بوالاسس كزين وش رمد الن) بوره هينه - أت [
ىلا بايا نامو لمن امار 0 /
ص اتدل لون زالر عادر لبد / م ل 1 1
لدان /لاسطوانة براض إن سشاب كس تان
[ مضه رجاف ' 3
0 ماوموافالامفاح مالفا يدس شور ومواظ وليل ورا وفيفضنا ل . 1
1 ْ 1 او عا رأ إلاء ل بسي انا 27 ظ
ظ 0
يدف ييه با
رن باد 2 7
00
7 2 | ار تارادا نانعم! 6 كرما : 2000 0
3 ظ [
أ أ 0١ 1 لامر لالتعا نتم مظان ادل الا 20 ظ
؛' م 0 ال طالسًا اشغ امابوا د نالبد نر 3 2 ١5 114 يننا ١
0 0 0 م0 0 3 ١
ا
35
6
3
٠ 5
0
1ج
ا 1 ١ لوستم دام نامك اسناستارار' 11
01 سدم دم كمال ناعللا ضورع ساتر روجا يرك
ا ا را لك لكر ساكس نا تسر في ايان ا
و
انا اسذرراطب يعارن سانانا ا
التطامره كيار وا سد الاا/ والاخلاط وا مص ند رض باماصات أ
ظ ' سانا ليآ ينذا تفام ونوا اشن اران 1
إ١ ساميبذاباناللكرع الاا,لمواافمرازو رتب وسكت |
ألا سسا موا ابرع ضاما عيضن ور له ظ
ظ / 6010 ودرا ااسشاء إل اعارتو مان ا
ماران امن اناك ٠. وارلمتعارصت |
ا 000 تضورياد |
ظ اتستل ع ااانه كحو شيعه 27
د 3 210 ا وم لد 7 00
قاد م
ات ناتات ن روا عن جاع لبان كارا طمن حول سس | )8 0
لشدحي لازا «الإفتا اا 10 ره والكيلارج 0 ا 1
ظ از كن هناها انرا و الناامسواربازيد || 58
ظ لمذد/ وأسا ينول ب_الاسا مص نشازاسا عرفر] 5 3
| الاسا مض ولاس تالالض الام انا لساشرطياءت ا ا
1 اام بابك عو الاش ائالى لمك مع 1
نكت الاسهارالفاعلريى نبال امامل لاا حت | سلس |
تاقاط الاسباب لصوت , امسر اا
افإسباب الادس والوي تقرف استراديزالسباباما يق 1
انناب دكا ل الإسيارالباءت” ىتما الوا رفخ عل د لعل ارال / 1 1
وتوا داف اتاد ا وشو ااطر فيو مالخر] ا ا
العم ونيا ايوق بدن لو وروا امرتاتتاعرش اه
سا2 ىانالياد برايو فاضا ' ْ 259
بزلابت 0م الابالكضة الامر لونلا ليطا ا
الا 0 2 53 06 يي
| لضن نلاطن/ امسو ل 5
ا افق ة بولاتن" رز ار التي 4 و ر لمر
الود | لام نوز ياوه : الول يرن امت إل انا وترون 4 ظ
استعطي بن فارج الاعتال والتعرم | اكمذا/ لامكو لازت فارع عن و7
بلدالن قل دا لالض اانه ني لنب لك
ار
ار 4
000
1 ال يانه | لمنطناانه ام ص
0 0 لض لعو وا لس 50 و 4 6
١ الؤاترا جا الس الزر الام مشت با 0 داع لذ عض ظ
م ا 7|الدا يرت إررء و7 ارل عتشلمراب عرا امه ١
احملاز» ان 01 الاراث وموتيوا شالس عدار وليكاراناف طالض» 0
1 00 اتلك ع ان وسار وا بك لاض 7 0
0 ا : غرعلار يران إنالكاتللاعا ! لبس الما ا جودوالها رب
جه 4 44>
1 9/10 الوا رار و لان" لس 2 م كربق أن
0 1 عدر برعت تيب ضاشكبأت(, 01-6 رإرد ديا ويازرض رن
وداش فض بض و فيرو دراه
1 الس بودإرت داج وللماش ازور اشن بش إخدان ب
ل 5 اي 2 اسجا روسل 50 رالت/1 524 3 انار
. 0 1 5 الج 5 موك يدل مطامط 1 دالت ”” ظ
ا تالخ 2 وار 00 أخردباررى] ظ
06 1 07 7 2 كنا وي م [
5 0 | درروض الاحباب]رازار/اطل اقول در ل دوو ناش رط ات زو وؤر لك ْ
-_- ا نتملا يلابي بو وش مازارى روا يشيدً|.
جحت ]| ادير إامانرق ةر لس بات المعتئربت |
5 1 00000
يج الشنار رع باص نرج رلا بمارت ب كرود ا 0
3 0 :> قار إلذمشالوتباسا رول عش زات :روعش الاصوارودادي
و 3 5 مارك لاس ف اما سروت لو قاو 211
ره ع ار
و 0 2 ا كر
- ير 4 0ك 2 د جناس"
«سجيم
ِ-_
ل
| 2
5 : : 7
0 500 الس تس ع ا ا ا
ره ع را الاستملا لعن الطعرموطدوس تيار ونح نوا بال | ره ري
| : 7 1 عن 9 ظ رو 0 رع سعد
يا 7 سر مير اانا كت ره مولي رعرارضا جد 0 5 لبنح ب
امتاكدجع .الما اللضا بانج لمعا ااا سركي
١ اي 1
١ لترباءازاطي الدب راطز يسدر لير ماك اوناد قاع شا ا جم
رن لاعتو تسر قارع لضع لالت ويب ا
١ لتك اسلا لزه سكين ادش /اراصرىلراتزاسائ | سن
امالسو سه ب
لان ليا ليعاس رار عكسندس طن انل طول إقالعامسولادل ماسر ...زر
وتو مالسل الم ادم لاون ,الطر اتاج كار ءناالاسلنو وريه . |2 رت
يلانيب الاريكطرا كل راذااروت! لع فاطدرا 200 2006 0 ك0
١ تاتش رم ير انماما ل مسال وامشلاظة انيف | ترد
0
ركان لاسرال اناما صلقي يبال واترلصجا جم جد
عاتراين مويغ لعن سد رافاابة/ اران
| إل دإ رسن نالع مصى و الصوو لانن رقاة الم رقاء واللرمالرعيت 5
| سرج رمسلا لون بترن نيعا عطاراسري ارطو الال لان سي
5 دير 4 ىّ لعيم ان ب" روث د , 44 71 لي
ارقت كد دمتسي صنل نونمم 1 كي
0
لين _ يقال بؤيدارل جدد سس الارقاك ,انان
ْ مسجم لب الورلووارقط 2 وا لطس راط رد ثم
0.0 0 0 15 : 00 تازه
ظ كال ساباء سوا 7 مدقم سر الات الارة 429 1
ظ ارا ل لياس العا ل وموا ري يصفينا بها انراروالررار وتصلا نه ااءدالار 2
ظ 0 7 ا 03 1 8 ظ ار 1
]ال ليرا كان دسا خسل اص ءامد اراس الك
9
2
5
١
- م ةا
بس سس سس سي بم 50
زر قي | ريام ]اود الاو ريسيد
4 7 37 ارك افد خسيتوره ؤبواض ها اسليدياص زد زان يت ١
0 5 8 قالع | سج جاباف ررد يتس ومباذ ا اك ابعضر ارك عباتم 1 1
/ ا 5 اصل يكن واصديا اربوة واستسزالتل بعرلاو وماارسّان| يان الوسر و ١
ال ٠ العتسوايراوا ال ا ري ريك
9 71 نفع العتسوابراداليوى موص رارز يز قا مارم تسر )را 7
ا 'االارة انادغ ازيل يالسناد ةا وو االنارالا 5 4
١ 1 57 أذ أ ب العضار يوا لتويك اانا ا
, 0 0 دادر دسا لدف كلب از ايان تلبت فوؤر ل | ظ
رانم 0 ١ك ترون عضرو ادر ترس بغز الام تق
1 ارق ىبرج مسر وامشايان يل :داوان ا
١ 0 ضرعب رفوا ن تاس رم سيت ررك اتن فالات ١
07 بفظي زان تين سراد اسوة مضنا اف و تيلب كبابحا
١ 0 0 سررنا ريا صا ناب ماري ع الامعا ناوا مايال ١
0 م و 1 1 وسو شركرا بادا
7 7 لطم 200 و2
4 7 0 باش رادا روت تراه 00-0 00 5
م تادر ريشق وان وري ارط بست يها سس 2 |
1 0 0 لان مسا نات ناد تارق" أ لاراره لبر
0 / / ادير ري متنا وار شبعا لصرالضررا زاررد ادش سار سل مر ريا 2
7 0 أ فافض ليت ابرع بورقلخ عا ليت جره ف
9 0
0 ' “0 رانو مالي مكب سر يلة مالس افك |
مذ اي كه لوس سا تن سد 1
١ :
ث2
الحن رتت 7
ارج ذا فم"
عي
مسح اماج سي ساي حيري سعد جم ا جد
ظ السسننناه ع ا
الت روشا وا ,1 رتت ظ 0
ظ امو اوار ترد تاد لعا لدان جباترت زر شلارات ا
ا 21 1 ٠ » ©6٠ ع ف 7 عرسم
لد ران كشي و فارع سردا ميت ولبنو فللا ل مت معد
١ 4 . ا 2 1 00 رف ” 0 ابل
000 0 س رتل لك وطاف سؤر عدمزاد ل دم 0 5 5
لاا لطر ومين سراف 1-2 ره كوت 2# 2
ا 7 © ارس ٠ الا يم
اد كدق لاود الغزوالاددت الوا باسنا ى اذاءا ىا 37
جرع جواست دن راث إش اكرات وسرسي روفو إورفاسا جارح اير
0 ه ج كر 9 ٠ 7 ره 20 .عه سكم 1 4
0 ا
تاد رك نوتشقو ها ف في قو سب ولتم دار | ارين
الإاعرت وتسزتنلرافارزالام ماسب فير 2
٠ 7 > :ات ٠ اروى 5 . 2 2 2 : ١
٠ روناي ضري و ثتبرؤ اد ويللا ما رافك | .و
وضياراوع فم الزشلا دو جالانا ركذألا تسسورة وى لوول 2
١ 0 1 2 8 / دراه / / 0 4 ) : 5-2
بف قتتحصاء الك والشادالاز رك نع الاسام زرالاورد | جه
٠ أ 000 ور., © © او ايم ار 1 ؛' ال-0 :
وس بدا ذا سانيا فرك اغارف شرك اير
اذا رووص سار راض بو تضيوة دوس ]| زر
00
1 لسر ربا سنويو زان حاتي إذوان :اود 170 22 4
لذن بإنرة بوكر )رذن ريض ؤزاا لعل ب ماتراسساات | ببح .جه
ادلم ار اليا عراشل يه
اناد الازات إننوازا لطر لنت ثاب علا توه ين
ظ رمباصخث بع ارا ايب ات 7077 7 9
: 1 لإتث رن رشتددرووو لاف الافافت نإ ولاضة بن
3 0000
1
ْ ظ 00 وان وا 00
1 4 الله الفرار 22 2000
1 سيدا" 016 الام ضيه وال اسن نض الوه 00١
أل أسرا عا ادر شري ضرق ضاي اهبرج
٠ “آم |إتامئزالاورا بادك :ناور لاا ب
ظ دع نذاب يراك يلين نات إد رابزا ْ
:. دا الو ن سامون لا ةلتش رق سرترئلكا | .
ظ وا عبتو لف 12 ورا ١ يدود تامار 7
سا إدة لدو و وواضبات ترز الور يتيقل رك |
0 فراوى 00 00 0 5
' / 4
عبنم جد جمسمعصده جه
77 رك ارال حال انك ره وراب ا ل 2
| لانسرا تباط لس لضان امم د 6
انر قت 21 مت امور رالانان مرح بيلك > _
اسرع ريما عر انان لاط بق موا اانا نر لل 21 2 4 1
ظ ال ار نتن اد وشت انرما حر احلا ع الاصال عات رف
اعزرا الام الل التصط العا لوكا رضرلالاصطلاح االاطا ع تفط م
| م لصي وال عان .اننا مط لون العلا تالصوم رلك إل
الثم تعس إاخا عماللا ضارورد عسرزازالت ريني
0 اامتزيا داس ضار ا يقث بارس الكاين الس 4
الور را الدع لطلوم تاسلج تار ةنك ساكب اوم 2 6
ووأ ااانا تر انون را 201 لسر رار اب/ها وسو أسنة...
: سنا تبر ان لاا كبن قاوز ا
ظ تتبرتئال تاانب لنت بزع اين ا
| غاسالرزاراعا دك عزج دسا كناب م ره
2 1 لوو يو 0 نم و2 6 3
3 إشدد دادسل ا عارة ب ان جنات الإختتل قدا ولا 0 2
م 0 ارلا :الفدبلةتموا واعناق 1 0
| تعض رمز سامت ايامدبدر زم تسترا سنال امل .
1 تراوارلاستور! ارما 17 لمع الربا علا رلقاعو) الي ملو ذيرد ء 2
ا 0 رادرس لش اتوي لعاف |
0 لطر 72 فك 7 بارعا كرح اماو عقا العلا وات
كر
0
1 7 انا ار ا صج عاو عب ااه
يأر لبس ععاواراتع ركد فل لطمناج لالش رينت |
' 2777 وشتالرا 20 عا صل 17
اسيل نالور الله سن او لالضلاو
ا 7 ويه لسرن العم 00 [
2 21
َن 0 ار لعلف سفلامةه الباررخ سس ]ل 100
0 0 د اكاو تبر المىة و9 اس 1
00 امل ايا ع اجاف ال شن ارام عدع رع سدسم لال
٠ | الصعروا ةاراجم نادت لال ظ
ا وير امورو متشا 20 سوبعل| اطراعباة راطفا ا الور ظ
0 نهنا ارافان بان ارو 0 «ألا طن
0 كراج اردان دوو ريت اش جب دصار
ضف دااطا باب ام
مكدر انسرد يد ماين نادم و ل 2 9 9
ظ ا ا الت وبر ا انا ينا
اناسل كن تر عدبا جونان'مونيضاعدنااج 2
شالش ريج حفر الام وفال |لسنا لطر والغر تسانازنالزا انان
0 زلبك رسب نبت الاجر رايهنا
باطاس يوار [الباك عطاس باز البتادن و) وبإز د ائمتشراصرا الكو
ةمتت ايت لانن متيل اناد اقول
ظ أ ظ ١ 4 ات (١
1 250 سف اسار و ال اشر لش رلتالدىد 0 > -
ظ 0 ورفر لا ط رار إلى حي
٠ انيقل سهان ءااش رونا انتب 0 كي
ِ تعض ابول ولاق 217 ولرلالويا. ا لاض اناد" 0
0 اسع ارمقلا لاختواذا ٍ 1 لا تيار 1 ا 57 0
ظ أع روا فؤس كويد زا د60 ابي نامريه عت 0
سيف سول ناديري
ظ 2 نا لا توالا 0 6
2 70 نان ورا 2 11010 0 5
ْ 200 لوكا ل الاقر لالد كإصاده 204 0 0
ا اسل ريه بن فاضي نوصل سيرم رامت لد 1
اذى زات ءاجه ررب ةرئاد ى قور ناب |/ 1
اشر تار د انظ نضا عامضأءلعا عاض زي قا أن ألم ظ
١ زعا ماف تفرد تكرت ودرقاذ/ اس لوستم 0
7 ا
رع ورد ضارارارو ضرق سلف د نوع م ديز ا 08
٠ اش ماحرة 220110 رز ]2 ري داشر نا 8 1 000 أرب
4ك
رش سي زإد لفسال اتروع مال مركا و 1 ِ مير
ناميا ج ردن بدو كدردن انهنو ريص رشقل لير 0
ْ 21 لصاحبان 70 طانم ا 34 71
ا الك 2 6 2 0 اتن ب برد ؤالادا ل أ - ير
ست ةلع 20 ار راز لوم امأ دا 7
0 90 م دو ف يهالو سر نيران ْ
1 ا وامدرر 0 كا ا متي دسته اجن زا الاضرى|! يقال ظ
امنا انها لفقم | ل لباولا ماري
باج او ينتار
جر الها 2مك للك ابوالقا كم عب بك جناي
ونا تلض ولي لش يع راطا لا ى وجتاءالائزوار وقي لل يدها
اليثم صددها 0 زع ماعن مل كسا رغ رار هذه لا 1
انون نوكر ريصي لوا ركذن جاد لاد تدطاقارن ارارق |
كارشا دفلا بتويكوورح 1 وا اق كاسنا ظ
روفي 11 7 انان
1 توما نر كولسلا الول هللاا 1
عل ريقييا زه وريه امل" أسلام وأعر ١ ظ
رايس زتاو باو ابعمارشرو طم
الال شدي فالعا ور ابكار لتر نس ونصور نه رايبا ظ
[ رشرش يسن الوأر عدار رارسا اناد ون انعم وس
مكل مدا ريات نرفنمن وا ركيئ تيا تا لوت 3207
0 1 لامها م در لطر لبإلاصابعا لزيا
وم با 1 0
امايزة فزامة واد ؤصلانبا اس يسرك عدرل ا
2 «اتقبسار فاك ةاتف اناري لمان
8
3 7ن
2-0
ْ / 40 الي وار وزيا نعدة ف اتتئ ررب طبتد اناف ظ
أ > مع ارالراعرةم و وخ ابوروا ءالسشدباامع فور جنا رسو وتصير فارع لا فل ْ
[ ا لفحي خرش لان نالف جيل بلعث | 6 [
بعال ات ا 9 ظ : [/* ار 1
4 لاط زرا 53 اك ووسها 0 اها 7 لانيل
تازدرةة بكرن مؤي بيد لاوز سف اانا
2 الراك تم وب 0 اها ا 7
روات ين بلعب إحلف ا ينزد كارن
راتوا ندال ننه كا وشا بلقا نال تصرنها / وان |
1 اراو شويع كنا موا نادرب النيا. راض اش علوم
اي
شرع واد 114 ضمعاصد مضا رون برراعاره 5 17 رع
ظ يصاع مها غ يقرع لنت لنرر كن رار صرت لادان
1 0 آ ويا سن اعرة هار ولو توهال الضوكا كلت كيز
2
3
1
6 :
07 ١
اين 57 نايبر غرل والنناا سعد ل قٌ وها انماما ' ساو
طرق 000007 فذق تو مارت نور عضيل
دامابوك لحر بتكنا )ارك نايرد رطامر يليد الفا لال
2 ترا فاب] / ا 4 لذ
/
7 ا سار 7 تسر 527 77 1
نيت ا اوتام عكر بف عفرو"
دللا فا الات في اام مت لوطت منطارك قاين ١
لم و 0
سح و
ا 1 اك
2 1 2-2 . ا
3 : 505 0 شو 00000 2 لتقم
ميجن [ ماقي الخال ابانرب تنام لزان
” ىل تقان الزن سدئ ناويل تب شووزن 1
10 ظ 20 ب فال بيع وتران ربوا اماق استايال ل
0 | !سانا فى لداجرن :اقول عد ق اال كلدم زه ل ير
0 ( | ونسةطلر رطا كم ووتر ام لاقل ري فصا رعرمن ل اناما لا بع ري
0 داكا بيرقل 4 تدع تناع ةلبا [
95 بصو الل لت وفتداز تر وبره وو عل الده سا قبطو قاو دراط ف لواو ب ظ
ظ ١ 1 0 كارع افا نرت زربا احا ا ئ
7 ' دلوا إواسسقاء | يليم اواك لل مات ص رار بل ص براريف
: ادو مث ا انتيند ؤرالينا عل 57 3 47 لراسة أت مإلاترة 1
0 4 و رين ل بوخدادئول وابنا كنا الالال 20
:1 رات لاا ريع ىنغال ريصنات كاك
ٍ 0 "لا ارس بر هارن ماتالا ككل غات دازي لان
١ / 0 حم | ارط تايا ررطاده لخر من
ات واستوو رودو ادس شر داورل
ذج لا ينيدو لشفا سوانولق| م فلادويهوك ا
شْ و لو 0 فى رسن روبد انا شرك مر 0 [
دا : «انظامتاء” 2000 حدقا ازور شالق بلي
ويس وض 5-78 1 1 |
0
ال هداس ر. ب “لصم
كترءه وا 1111011111 ل ظ
و لشو لق تثرو كنا بار 1 روسو سب 000
شا ركو العا ]ليك زور بو الهو كاب ندمب دلرو لشائتة |
أ عا روسو ر نا هجوو لاسو 20 ' سر رانك 620
ظ ولتم جرارو اله بح عكر رص فل انا" ب 0 5-6
ْ ا ركرك اك خط شير تاق رازو متعازاي ننه 57 0 0
م لووول لمصروم إالد| لبا إل انير : مسن ألو 59 1 كاينية
1 الموصره ريسل لدم ده كرش ارط ا ب | 5 ل روطي ا حك
ضر 11 ورا ول زا واف م والوق كلذ ىلاجر امقا ل ا
رمو قزرلاو الور 0 مالف عراظ اننا 44 ١
اضيا شا لاشراء كرما ولنو لطت دا تا ار
لانو ره ل عرز را ركذ م
رن بر بابر وى حورن لسرا و ردقه ركسي ضها 6 + ري
لاا يها ركسم كرد عار لص ول راو 20 2
الاك هبردم زود ووم ركان ا
! تامام راراعيوف باون غناي رد لنت 2
تفرش برا 61
5 رط سنن تناخ نض ررد طبار
لطع ارا لاست روش رعدد ةل لابياب كه
0 مرا رايت دسب" 4 واترع انا تن
ولاش اا طاطيأول براضت كاذ ورين |
٠# - 0 ىه
0 هه
- ايكيا
0
2
ٍ قرع سراما 200721 ل تبره 0 ظ
00 2 دقو ريع نار اذاي ولام سارك ا
0 الاير مان بلاطاياوجوارولاننا با
0 ايا #د الملل /طباو وتران 00 سق
7 ير 06 | سرد ف بثو تا رق وهات ار ونم _
3 1 ري اذا ؤوسدووت ري سات ايت م ترد ا 71 1
4 0 0 #اللمدد ضر سنا لذ يناده الما و
رن مرا يي ةاور اننصا 7 ونه 0 7
ليا 7 مصعم ورد «اوز تا لني ترا
3 0 1 7 4 0 31 2 لاا ضتاه. 0
1 ل 08 قار ظ
ا
1
3
7
1 0 اللا م 7 90 ْ
7 ادر اواشر والم] ا 010 206
ا 23# ا فت :رقا عفرو تدم بقل ني إدصترك بال ور ن رركن 1
06 :
276
وه ع
وخ 1 الاش ل تن عرسا ليلا جضان لابيسان
١ 0 مصبعو عط تاقوا فم ذرع در عفتريل وال وابدة |
0 1 11 م 07 مه تارجح تردق 0 ا رع السا قل بطل ولسودر 0082
0 1111 يوسا سانا تلام
3 دا 0 ١ دبالل تبصافي لع لانن /اءاسيم ب
١ 1 لا 1 نمطا ولام ينات ظ
1 الي انه 7
0
تاماك سمالت ,بعالت رن زع انل
مسرا جد ل بجاح وبا دال جديا ايت رعسل طبارب /لاررماين
-
ا ايت ات الاجر داعا 101 و زوارتأبما 57
| 8 وأمه
> فجي
ركنا سكناه 1 رو سوير الك 00
ات ليتاتتباا انبا ا 0 يي
ال اك 0 لجلانرن تل رات انرا صوص ا! وم , 05 0
جروا عل ببست اناق إلا مركا لستاطرنفر! ار ا
ساناباياز اا 0 0 19 ااا 1 م
ا" 2-242
ٍْ 10 ا خ' 0
عد اراز زر نان و قوت 2 2-2
وى سوس رد برد د و
لاع 70 وتيا لا اما د و 7 اوور واو عفر دوعيل ونا ا ُ
0 ارج رن أمصو ا بان كد مكوز و فض بساح اياده 0
0 2 ا لنت 1 ص4 002
20
5
ظ مم 00 4 / 0
وات رطب لو ريا اكارور ا لوال لور ا ١
ظ رن ماناجو ليك ارا 20 0 0
ردير رن ضجارة ات ا
ظ 0 ون سيو ارد .7 ره ١
و 2
م 0 حت ١1
ا 03 :
00
4
7
بسب ري
1
0
ٍ
8
ٍ)
'
م
0
6
6
4
1
ع
7
7
كم
ا
1
م"
ء/
صا
6
1
2
َُ
ء
7
7
/
م
/
ءَ
6
2
م
1
م
6
ع
15
6
7
ع
الل ل
0
6
1
أت
10
4 7
, ,7
200101
سيان 4
11
حم بقث
كي
م
0
ذزايةا ذا
الال م
26 23
00
تك
حتا يع م بوي حم صف عمسم جم سس سيم جم عم ممصم خ صم سح مصا سه سمح حمس حب بن سس مص ل حا
2 : 3 9 :. ايت 1 9
٠ ٍ 1 ع2 5 - 1 3 5
1 2 7 -ك 1022 5 0 : 1 . 05 3
1 - 7 ب 5 . مةه 0 7
1 _ 0 أي
ص 5 2 0 8 2 2 :
للد #0000١ 2 وجي . حت ب > ب
- وين يوسب > ا جا 0 0
7 . د ا .2 رمد[ 1
١ ,/ لم ا ال
37 ٍ 1 : 9 ./
٠ :. 3 20 0
9 2 .7
١ رظ 07 7
, 3 >< : و
5 جم 4 : 00
و -
/ 5
- و ظّ
١ / و
5 ع2
223272-42 خسم صسميكه مقر در صز ضهر مر
0500526
الب سبد سبكميع ا شتت سه سس تسمه
20
1
ميك
وار
0١ تددو
6
عي
02
ب
0
1
0
7 ا
ا دك 0
1 >
6
1
1
>
8
7
6
4
1
4
1
0 ١ . 2 1ه
©
0
8
ا خيبوت ير 0
6
4
ا
ال-2
6
1
1
0
0
3
0
ل 1 1
عل محا نما حت تابن لذ لعي روا دوادو ابا"
ا 8 رت عارع نوع الانا اباو
سان قلاع تناك نفك امنا جا لاصلوة وبلامعل نا 1
7 مكريخ ماش عاد ضرم لازنا 7
أكانور شا 10 ,
(
0
1 4 جم
2
ا
خف همزا
1
ا
3
:
”_
-
ِ
ا حادىالها 1 221111
ا غات لا اموا شخي ناتر كنيد اط لاير
و لح تلع ترام ا افر رسعت مجان ورا
خ لماع اوماق لطا سار 0 '
مار دعوم 1 000 حااها يبعا رابا 00 -
ارايت فعاو واااو
ددع اما مط )انيت مر فل عأوصار ا انشاط/ت 1 ا
ناران 2 ا ع رود اامز لشرا/ لاه ظ
ويل لبان قورع من رن مقاط ربح لاون
من مسمس لصي ب مسصحم مم م -
عيز صر جو رجور مه اه 2 يك
0
-_
ممم تميس ل ١ ممما .
ميتتحتسد دده ----2 0
1
حم جح ودح وسح وت 7
ل سج حمس سس 1
1 التقللتتنلنا 1 ا 11 اي 11111111 مجه - 1 7 ا ١ 7 ١ ص 112 معد
كس 4 يح حرس اا 1ك مي 2 -
. ان 2 1 ” 1000 بدو : 5
اا 2 اذا 2 : 9 5 9-1 جا معصت. وهر كم 1 3 :
3 “يق 2 8 7 1 ' 2 0 0 0 0 1 7 9 1
سيره ”
اس ا 2
77 هي
1 0
6.
05
077
0
: ل
11111171
2
ل
/
-
امجن م يمع
جد لا
ل ع
3
111111111111011 111101 011111 1 ١
للا
[ه
ال
وح
1:01
مجه
اه ١ ج40 "لل الل
1 3 > 0 46 0 .0
َْ 294 َو . 2 مدن - عه 00
ف جم
سس
ووو د ارين 1 1 عم
2 5 > مر
ا
-
2-
2<
|
2
2
ِّّ
2
2
أ
2
م
52
ص
-
2
2-2
4
2
0
م
-
حم
2-2
2
اجا
0-4
2
-
-
2
-
--
-
5-9
2
س2
-آ
]8
سسا
-
-
-]
2
2
0
1-
م
2
5
5
-
*-
-
1
ل
--
|
-
2
-
حم
2
2
2
0
<
4
-
2-2
2
-
32
-_-
5
3
2
حك
0
ا ا ا 1
سمج عم
3
8 ا و ف 2ك ٠.
حيو
ل
5 6 ا ا ا 00
1١
يسا
0
1
14
١
23
-.
1
1
5 3
ا 1
.
1
في
1 1 3 يه
وفك 00 اله ال
1 ١
2 را 5 0-5
01 4
1 #0
0 ١ 1
1 0
1 5
ا5 21 12 0ش2تتمتقطية! وابتة1 81-15 5
للقطويتة [ل-81 عتطوط 1038
2:1
ع/1 510 01 وما اذمطام
0 11115 للرمجء 5طااذ 01 05اكادمي
لالخا8 | 10101010 01 1727اذاع/االانا
م
0
١
20
1
0
ا ا
0
1 20 :
0
0
3
2
2
وج 4 7
دجي
سي
00
0
ل
0 1 ,
0 ا 1 0 ا ا
ا 0 1 1 ا 0
' اللا
0
1
اداه
0
1
0
0
00 0:
0
رةه
0
00
4 0
1 الا نا
ار 1
|
:7
00 1
اا
ا
الل إياكيا/
1
00
ل
0 01 3 0
ص
0
و لوده
ول لاي
ايا
0
7
ع
يه
14
05
ل
ا
ررك
8 0
1
ار 9
:
ا
را
0 2
00
١
ال
0
0
للفو يكنيث
10
ل ف
ل
0
بف
1 0
0
04 لو
ف اران
1
9
للق
0
ل أ
2
00
ا
0
0
00
7
4
20 3
0 7
1
0
كك
0
0
اا
000
0
000
011 6 6
20
0
3208
07
2
م
/ا”
00
0
0
1
90
5
0
0
0
|
Parliament of the Federation of Bosnia and Herzegovina (Serbo-Croat-Bosnian: Parlament Federacije Bosne i Hercegovine/Парламент Федерације Босне и Херцеговине) is the bicameral legislature of the Federation of Bosnia and Herzegovina (FBiH).
The lower house is the House of Representatives, while the upper house is the House of Peoples. The House of Representatives is made up of 98 members, while House of Peoples is composed of 58 members.
In total, Parliament of Bosnia and Herzegovina is made up of 156 members. Members of the House of Representatives are chosen by secret ballot, while members of the House of Peoples are chosen by each Cantonal legislature.
References
Bosnia and Herzegovina |
<p>I am moving a site to a new domain and need the whole structure (of subdomains and domains) to stay intact while using a 301 redirect.</p>
<blockquote>
<p><a href="http://example.com/test/page" rel="nofollow">http://example.com/test/page</a>
to
<a href="http://example2.com/test/page" rel="nofollow">http://example2.com/test/page</a></p>
</blockquote>
<p>also</p>
<blockquote>
<p><a href="http://wildcard.example.com/test/page/random" rel="nofollow">http://wildcard.example.com/test/page/random</a>
to
<a href="http://wildcard.example2.com/test/page/random" rel="nofollow">http://wildcard.example2.com/test/page/random</a></p>
</blockquote> |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.